Elfogadva: május 15

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK

hatályos

A L A P S Z A B Á L Y A

Elfogadva: 2013. május 15.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.) A szervezet neve: Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete. Nevének rövidítése: TBDSZ. 2.) A TBDSZ alapításának ideje: 1989. december 20. 3.) Bírósági bejegyzés száma: 866. 4.) A TBDSZ székhelye: 1139 Budapest, Váci út 73/a. 5.)

A TBDSZ jelképe: kékszínű betűkkel, kör alakban a „Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete” felirat, a közepén jobb irányba felfelé ferdén a „TBDSZ” felirat.

6.)

A TBDSZ pecsétjének szövege: Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete 1139 Budapest, Váci út 73/a.

7.)

A TBDSZ országos hatókörű civil szervezet.

8.)

A TBDSZ mindazon alapszervezetek önkéntes és demokratikus szervezete, amelyeket a társadalombiztosítás (nyugdíj- és egészségbiztosítás) területén, a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál, vagy azok jogutódjainál, valamint más munkáltatónál dolgozók és nyugdíjasaik alakítottak, a TBDSZ Alapszabályát elfogadták és tevékenységük nem ellentétes a TBDSZ céljaival.

2

9.)

A TBDSZ érdekérvényesítési körébe tartoznak a fentiekben említett területeken dolgozó munkavállalók függetlenül attól, hogy rájuk milyen munkajogi szabályok vonatkoznak.

10.) A TBDSZ a hozzá tartozó alapszervezetek munkavállalóinak, továbbá nyugdíjasainak önálló érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezete, amelynek szerveződési és működési elveinek gyakorlatában egyaránt érvényesül a szolidaritás és egyenjogúság elve. 11.) A TBDSZ állami, politikai és munkáltatói szervezetektől független, az Alaptörvény és egyéb vonatkozó jogszabályok keretei között saját alapszabálya szerint működik. 12.) A TBDSZ jogi személy. A TBDSZ-t alkotó alapszervezetek területi hatókörű, származtatott jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek. Az alapszervezetek felsorolását az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza. A melléklet az Alapszabály elválaszthatatlan részét képezi. 13.) A TBDSZ-t a TBDSZ elnöke képviseli. 14.) A TBDSZ-ben a választási ciklus öt év.

A TBDSZ CÉLJAI ÉS FELADATAI 15.) A TBDSZ jogosult és köteles tagsága érdekeit képviselni a munka világával közvetlenül és közvetve összefüggő ügyekben az állami és munkáltatói szervezetek előtt, illetve érdekegyeztető fórumokon. Képviseleti és érdekvédelmi szerepét, eszközeit, annak törvényes alkalmazását önállóan alakítja ki. Ennek során élni kíván az állami és munkáltatói döntések előkészítésében való közreműködés lehetőségével, valamint a munkavállalók érdekeit sértő döntések ellen jogi fellépés eszközeivel, nyilvánosság erkölcsi és tartalmi erejével. Az eredményesebb érdekképviselet érdekében célja együttműködni a civil szervezetekkel, a munka világában működő szervezetekkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, valamint a kapcsolódó munkáltatói és szakmai szervezetekkel, szakmai kamarákkal.

3

16.) A TBDSZ fő célja: a TBDSZ-t alkotó alapszervezetek közös érdekeinek megjelenítése, képviselete és védelme: 16.1. Az alapszervezetek együttműködésének koordinálása, egységes fellépésük szervezése, a közös célkitűzések megvalósításához nélkülözhetetlen szakszervezeti egység és összefogás megteremtése. 16.2. A TBDSZ fellép tagjainak anyagi és szociális helyzetének, munkakörülményeinek javítása érdekében. 16.3. A TBDSZ elősegíti illetve megszervezi — munkahelyi tisztségviselőjének képzését, továbbképzését, — lapkiadást, — internetes honlap fenntartását, — gyermeküdültetést, — segélyezést. A TBDSZ alaptevékenységének keretein belül hirdetési és reklámtevékenységet folytat tagjainak jobb tájékoztatása érdekében. 16.4. Kapcsolattartás a hazai és nemzetközi szakszervezeti mozgalom partnerszervezeteivel. 16.5. A TBDSZ feladata: határozott és hatékony munkahelyi, ágazati és országos munkavállalói érdekképviselet, érdekvédelem és érdekérvényesítés a tagságot érintő törvények és más jogszabályok megállapításának előkészítő eljárása során valamint azok érvényesítésénél. 17.) A TBDSZ a vonatkozó megállapodások és jogszabályok szerint közvetlenül képviseli az alapszervezetek érdekeit az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésben (ÉSZT), Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségében (KSZSZ) és más országos szakszervezeti szövetségben, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumban (KÉF), az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) és más országos érdekegyeztető fórumon.

4

A TBDSZ MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI 18.) A képviseleti demokrácia elvéből következően: 18.1. A TBDSZ testületei — kötelező döntést csak saját működésükre, ügyintéző szerveikre hoznak; — a közös munkavállalói érdekeket önállóan, az egyes alapszervezetek érdekeit külön felhatalmazás alapján képviselik; — elismerik a kisebbségi vélemény képviseletének és nyilvánosságának jogát, lehetővé teszik annak gyakorlását. 18.2. A TBDSZ tisztségviselői és delegáltjai visszahívhatók. 18.3. Az alapszervezetek jogosultak a testületek rendkívüli összehívását, a tisztségviselők és a delegáltak visszahívását kezdeményezni. 19.) A szolidaritás elve a közös érdekek képviseletét, érvényesítését biztosítja. Lehetővé teszi, hogy az alapszervezetek felkérés vagy önkéntes elhatározás alapján közös akciókkal támogassák az érdeksérelmet szenvedett alapszervezeteket. 20.) A nyilvánosság elvéből következően: — a munkavállalói érdekek feltárása, egyeztetése, érvényesítése a tagság tudtával, támogatásával, a közvélemény beavatásával a nyilvánosság előtt történik; — a közérdeklődésre számot tartó ügyekben a szakszervezeti vélemény, álláspont már a döntés előkészítése során nyilvánosságra kerül. 21.) A kölcsönös felelősség elvéből következően: — a TBDSZ Alapszabálya és programja szerinti működésével felel az alapszervezeteknek; — az alapszervezetek működésükkel felelnek a TBDSZ-nek és a TBDSZt alkotó alapszervezeteknek.

A TBDSZ MEGSZŰNÉSE 22.) A TBDSZ megszűnik, ha: 22.1. egy másik egyesülettel egyesül, 5

22.2. a Küldöttgyűlés a feloszlásáról határoz, 22.3. a bíróság feloszlatja, 22.4. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, 22.5. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és a nyilvántartásból törlik. A 22.2.-22.5. esetekben a TBDSZ jogutód nélkül szűnik meg. A 22.2. esetben végelszámolási eljárást, a 22.3.-22.4. esetekben pedig kényszervégelszámolást kell lefolytatni. A Küldöttgyűlés nem dönthet a TBDSZ feloszlásáról, ha a TBDSZ-szel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a TBDSZ fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

AZ ALAPSZERVEZETEK 23.) Az alapszervezetek a munkáltatók szervezeti rendjének és szakszervezeti jogokat meghatározó szabályok figyelembevételével a tagok közös elhatározása alapján jön létre. Célszerűségből más szervezeti elvek alapján is létrehozható. 24.) Az alapszervezet jogi személy, a befolyt tagdíj meghatározott részével önállóan, a számviteli szabályokkal összhangban gazdálkodik, felel érte. 25.) Az alapszervezet belső működési rendjéről, szervezeti felépítéséről az Alapszabály figyelembevételével önállóan rendelkezik. 26.) Az alapszervezet szervei: • taggyűlés vagy küldöttgyűlés, • főbizalmi-testület (FBT), • szakszervezeti bizottság (SZB). 27.) Az alapszervezet szervei – öt évre – titkárt, gazdasági felelőst, helyi szintű PEB tagokat választanak. Ha a létszáma az 50 főt eléri, további két, 100 fő felett pedig további négy fő szakszervezeti bizottsági (SZB) tagot választhat. A választás történhet taggyűlésen, küldöttgyűlésen, illetve a Főbizalmi Testület szavazatai alapján.

6

28.) Az alapszervezetek, ha a létszám nagysága vagy munkahelyek sajátosságai indokolják, szakszervezeti csoportokat alakíthatnak. Ahol az alapszervezetben csoportok működnek, a csoport főbizalmit és főbizalmi helyettest választ. A csoport munkavállalóit érintően az alapszervezet jogosult a munkáltatóval tárgyalni, szakszervezeti véleményt képviselni. A csoport szükség szerint, de legalább félévente értekezletet tart. Összehívására az alapszervezet szakszervezeti bizottsága is jogosult. 29.) Az alapszervezet képviseletében a titkár jár el, ő az alapszervezet vezető tisztségviselője. Helyettesítését, az alapszervezet tevékenységének irányítását, a szakszervezeti munka szervezését a titkár vezetésével működő SZB végzi. Feladatát függetlenített tisztségviselőként is végezheti. Az alapszervezet folyószámlája felett kezelőként a titkár, meghatalmazottként az SZB tagjai járnak el. 30.) Az alapszervezet évente legalább egy taggyűlést, vagy — amennyiben az alapszervezet létszáma és szervezeti tagoltsága indokolja — küldöttgyűlést tart az SZB és a főbizalmiak bevonásával, amelyen a titkár beszámol az alapszervezet helyzetéről, a végzett munkáról és a gazdálkodás eredményéről. 31.) A taggyűlést vagy — amennyiben az alapszervezet létszáma és szervezeti tagoltsága indokolja — a küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok egyharmada írásban kezdeményezte. 32.) Az alapszervezet legfontosabb feladatai: — a helyi dolgozók hatékony érdekvédelmének kialakítása, az érdekképviseleti tevékenység elősegítése, szervezése; — a tagok szociális és munkahelyi körülményeiben felmerült problémái megoldásának elősegítése; — a foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó és más jogszabályokban biztosított szakszervezeti jogosítványok gyakorlása, a munkáltatóval kötött együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint; — saját vagy a felsőbb szakszervezeti szerv határozatának és a munkáltatóval kötött megállapodásnak végrehajtása, illetve betartása; — a dolgozók rendszeres tájékoztatása jogaikról, a szakszervezet tevékenységéről, véleményük kikérése az őket érintő ügyekben s annak képviselete a felsőbb szakszervezeti szerv, illetve a munkáltató felé; — az alapszervezet tisztségviselője hatékony munkajogi védelmének megszervezése; — együttműködés a munkáltató megfelelő szintű vezetőjével a dolgozói érdekek érvényesítésére;

7

— országos jelentőségű, a felsőbb szakszervezeti szerv döntési jogkörébe tartozó ügyekben kezdeményezés és javaslattétel; — az alapszervezet vagyonának kezelése, a tagdíjfizetés megszervezése és ellenőrzése; — a munkáltató által biztosított működési feltételek, technikai eszközök rendeltetés és megállapodás szerinti használata. A TBDSZ ÉS AZ ALAPSZERVEZETEK KAPCSOLATA 33.) A TBDSZ alapegysége a területi hatókörű, származtatott jogi személyiséggel rendelkező alapszervezet, amely a munkavállalók önállóan működő érdekképviseleti, érdekegyeztető és érdekvédelmi szervezete. 34.) Az alapszervezetek együttesen alkotják a TBDSZ-t. 35.) A TBDSZ nyitott. Az alapszervezetek közvetlenül kapcsolódnak a TBDSZ-hez. Tagjai sorába olyan önálló alapszervezetet lehet felvenni, amely elfogadja a TBDSZ Alapszabályát, tevékenysége nem ellentétes a TBDSZ által vállalt kötelezettségekkel, vállalja a Küldöttgyűlés által meghatározott tagdíjhányad fizetését, felvételét írásban kéri és jelentkezését a Küldöttgyűlés elfogadja. 36.) A TBDSZ alapszervezetei egyenrangúak. 37.) Az alapszervezet tagsági viszonya megszűnik: ― kilépéssel, ― kizárással, ― az alapszervezet megszűnésével. 38.) A kilépési szándékot a kilépést megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban kell bejelenteni a TBDSZ elnökének. A kilépő alapszervezet fizetési kötelezettsége a kilépés napjával szűnik meg. 39.) Kizárás a TBDSZ Alapszabályával ellentétes működés vagy a hozzájárulás fizetésének három hónapot meghaladó elmaradása esetén kezdeményezhető. Kizárást kezdeményezhet a TBDSZ bármely alapszervezete, a TBDSZ elnöke, az Elnökség, a TBDSZ gazdasági felelőse és a TBDSZ Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága (PEB).

8

A kizárásról fentiek előterjesztése alapján a Küldöttgyűlés határoz kétharmados többséggel. 40.) Az alapszervezet jogosult: ― a TBDSZ Küldöttgyűlésébe szavazati joggal bíró képviselőt delegálni; ― kérdéseket intézni, javaslatokat, indítványokat tenni a TBDSZ tisztségviselőihez, testületeihez, tájékoztatást kérni a TBDSZ bármely tevékenységéről. Ezekre a címzett köteles 30 napon belül érdemi választ adni; ― érdekvédelmi eljárásokat kezdeményezni, ahhoz a TBDSZ támogatását vagy képviseletét igényelni; ― saját szervezeti és működési szabályzatának — a TBDSZ Alapszabályával nem ellentétes — kidolgozására és elfogadására. 41.) Az alapszervezet köteles: ― elősegíteni a TBDSZ eredményes működését, ― részt venni a Küldöttgyűlés munkájában, ― részt venni mindazon tevékenységben, amelyben a közreműködést elvállalták, ― a tagdíjhányadot rendszeresen fizetni, ― a TBDSZ elnökével, Elnökségével, gazdasági felelősével és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatot tartani; ― a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ellenőrzéséhez segítséget nyújtani.

A TBDSZ TESTÜLETEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI 42.) A TBDSZ testületei: ― Küldöttgyűlés (a TBDSZ legfőbb szerve), ― Elnökség (a TBDSZ ügyintéző és képviseleti testülete), ― Pénzügyi Ellenőrző Bizottság – PEB (a TBDSZ ellenőrző testülete). A TBDSZ tagjai sorából céljainak megvalósítására, feladatainak ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

A KÜLDÖTTGYŰLÉS 43.) A Küldöttgyűlés a TBDSZ legfőbb szerve. 9

Szavazati jogú tagjai: ― az alapszervezetek vezető tisztségviselői, ― a TBDSZ elnöke. Tanácskozási jogú állandó meghívottak: ― a TBDSZ alelnöke, ― a PEB elnöke és tagjai, ― a TBDSZ gazdasági felelőse. Egyedi meghívás alapján tanácskozási joggal: ― partner igazgatási szerv képviselője, ― más szakszervezet, szakszervezeti szövetség képviselője. 44.) A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés elbírálása, amely a TBDSZ szervezetét, működését alapvetően befolyásolja. 45.) A Küldöttgyűlés dönt: 45.1. a TBDSZ Alapszabályáról, annak módosításáról; 45.2. a TBDSZ tevékenységének fő irányairól; 45.3. az Elnökség és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság éves beszámolójának elfogadásáról; 45.4. a hatáskörébe utalt választások és visszahívások ügyében, így: ― a TBDSZ elnökének, ― a TBDSZ alelnökének, ― a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak, ― a TBDSZ gazdasági felelősének, ― a TBDSZ Mandátumvizsgáló Bizottsága, Szavazatszámláló Bizottsága és Jelölő Bizottsága tagjainak és elnökének öt évre történő megválasztásáról, visszahívásáról; 45.5. a TBDSZ más országos érdekképviseleti szervezetbe való belépéséről, kilépéséről és a hozzájárulás mértékéről; 45.6. más egyesülettel való egyesülésről; 45.7. a TBDSZ feloszlásának kimondásáról; 45.8. a TBDSZ feloszlatása és megszűnése esetén a vagyonról; 45.9. a választási ciklus időtartamáról; 45.10. alapítvány létrehozásáról, működésének feltételeiről, megszüntetéséről; 45.11. a szakszervezeti tagok által fizetett tagdíj és az alapszervezetek által fizetett tagdíjhányad összegéről; 45.12. alapszervezet felvételéről, illetve kizárásáról,

10

45.13. a TBDSZ gazdasági felelőse által előterjesztett éves költségvetés meghatározásáról és az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadásáról; 45.14. a TBDSZ-hez tartozó alapszervezetek egészét vagy egy részét érintő érdekképviseleti álláspontokról, javaslatokról; 45.15. a TBDSZ szervezeti és működési szabályáról, ügyrendjéről, azok módosításairól; 45.16. a TBDSZ tisztségviselőinek javadalmazásáról; 45.17. a TBDSZ-szel munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók foglalkoztatásáról és javadalmazásáról; 45.18. állandó és ideiglenes bizottságok létrehozásáról, megszüntetéséről, feladataikról, azok elvégzésének határidejéről, személyi összetételükről, létszámukról; 45.19. pénzügyi alapok létrehozásáról, kedvező kamatozású lekötések pénzügyi ügyleteinek jóváhagyásáról; 45.20. szakszervezeti tagok a TBDSZ költségvetéséből történő segélyezéséről; 45.21. a TBDSZ vállalkozási tevékenységéről. 46.) A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer kell öszszehívni. 47.) A küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt ― a tagság egytizede ok és cél megjelölésével kéri, ― bíróság elrendeli. 48.) A Küldöttgyűlés összehívásáról az Elnökség gondoskodik. A 47.) pontban foglalt esetekben az összehívásról az Elnökség a tagság írásbeli indítványa, illetve a bíróság erről szóló döntése (ha a döntés nem tartalmaz más határidőt) kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles intézkedni. 49.) A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati jogú küldöttek legalább 50%-a + l fő jelen van. 50.) Ha a Küldöttgyűlés nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. Az ismételten összehívott Küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha a tagokat erről a rendelkezésről már az eredeti meghívóban előre tájékoztatták.

11

51.) A Küldöttgyűlés a döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel (a jelenlévők 50%-a + l szavazat) hozza, kivéve a 45.1., 45.5., 45.6., 45.7., 45.8., 45.11., 45.12., 45.13., 45.15. és 45.16. pontokban felsoroltakat, amely ügyekben a döntéshez a jelenlévő szavazati jogú küldöttek legalább kétharmadának egyhangú szavazata szükséges. 52.) Bármely szavazati jogú tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a Küldöttgyűlés külön vita nélkül dönt. 53.) Személyi kérdésekben a jelölés nyílt, a választás titkos. 54.) A Küldöttgyűlés döntéseit határozatban hozza meg. A Küldöttgyűlés által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén – a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. 55.) A Küldöttgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet annak vezetője és a jegyzőkönyv hitelesítője, valamint a TBDSZ elnöke írja alá. A jegyzőkönyv elkészüléséért a TBDSZ elnöke felel. Az elkészült jegyzőkönyvet legkésőbb az ülés napját követő 30. napon köteles megküldeni a Küldöttgyűlés tagjainak és a tanácskozási jogú állandó meghívottaknak.

ELNÖKSÉG 56.) A TBDSZ ügyintéző és képviseleti testülete. Tagjai: — a TBDSZ elnöke, — a TBDSZ alelnöke, — a TBDSZ gazdasági felelőse. A TBDSZ elnöke egyben az Elnökség vezetője is. 56.1. Az Elnökség üléseinek állandó meghívottja tanácskozási joggal: ― a PEB elnöke.

12

56.2. Napirendi ponttól függően, egyedi meghívás alapján: ― partner igazgatási szerv képviselője, ― más szakszervezet, szakszervezeti szövetség képviselője, ― alapszervezet képviselője tanácskozási joggal. 57.) Az Elnökség programot készít, tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek számol be. 58.) Az Elnökség hatásköre 58.1. a Küldöttgyűlés két ülése közötti időszakban állást foglal, véleményt nyilvánít a TBDSZ-t érintő aktuális kérdésekről, dönt azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe; 58.2. dönt a Küldöttgyűlés összehívásáról, javaslatot tesz az ülés napirendjére; 58.3. dönt a Küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztések tervezetéről. 59.) Az Elnökség feladatai: 59.1. folyamatos érdekvédelem és érdekképviselet kialakítása; 59.2. konkrét szakszervezeti taktikai lépések eldöntése; 59.3. a munkáltatók belső szabályzatainak véleményezése; 59.4. eljárás kezdeményezése jogvitás ügyekben vagy érdekegyeztetés során; 59.5. a hazai és nemzetközi szövetségek testületeibe küldötti megbízást ad; 59.6. jogellenes munkáltatói intézkedés, mulasztás esetén az érdekvédelmi eljárást megindítja, különösen a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme körében; 59.7. biztosítja a szakszervezeti részvételt a munkavállalók érdekeit érintő jogszabályok módosítása, vagy más jogi normák tervezeteit előkészítő bizottságokban, valamint a munkavállalók gazdasági és szociális helyzetét érintő ügyeket előkészítő bizottságokban; 59.8. olyan ügyintézési, ügykezelési és ügyviteli rendszert alakít ki, amely biztosítékot teremt a rendezett ügymenethez (kiadmányozás, aláírás stb.); 59.9. a TBDSZ honlapjának működtetése. 60.) Az Elnökség tagjának feladat- és hatásköre 60.1. rendszeresen részt vesz az Elnökség ülésein, ha egymást követő 3 alkalommal indokolatlanul távol marad, az elnökségi tagsága megszüntethető; 13

60.2. részt vesz az Elnökség állásfoglalásainak kialakításában; 60.3. az Elnökség ülésein véleményt nyilvánít a TBDSZ-t érintő aktuális ügyekben; 60.4. közreműködik az Elnökség hatáskörébe tartozó döntések meghozatalában; 60.5. kiemelt felelősséggel tartozik a részére kiküldött anyagok véleményezésének minőségi/szakmai szakértői szintű elkészítésében. Az általa megküldött írásos anyagok minden fórumon elfogadhatóak, egyértelműek és megalapozottak kell, hogy legyenek. Felel azért, hogy az ágazatát érintő ügyekben szakértői szintű véleményezés, javaslattétel kerüljön részéről megküldésre; 60.6. közreműködik a Küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztések tervezetéről szóló döntések meghozatalában. 61.) Az Elnökséget szükség szerint össze kell hívni. Az Elnökség üléseit a TBDSZ elnöke hívja össze. Össze kell hívni az Elnökséget akkor is, ha azt bármely alapszervezet vagy a PEB, illetve a TBDSZ gazdasági felelőse — az ok és a cél megjelölésével — kéri. 62.) Az Elnökség akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. 63.) Ha az Elnökség nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. Az ismételten összehívott ülés is a 62.) pontban meghatározottak szerint határozatképes. 64.) Az Elnökség a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Bármely tag indítványozhat titkos szavazást, amelyről a testület külön vita nélkül dönt. 65.) Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet annak vezetője valamint a TBDSZ elnöke írják alá. A jegyzőkönyv elkészüléséért a TBDSZ elnöke felel. Az elkészült jegyzőkönyvet legkésőbb az ülés napját követő 30. napon köteles megküldeni a Küldöttgyűlés tagjainak és a tanácskozási jogú állandó meghívottaknak.

14

A PÉNZÜGYI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG 66.) A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB) a TBDSZ gazdálkodását ellenőrző — a Küldöttgyűlés mellett működő — önálló testület. Létszáma 3 fő — az elnök és 2 tag. 67.) Nem lehet a PEB elnöke és tagja olyan személy, aki az Elnökség tagja, nem lehet a TBDSZ alkalmazottja. A PEB elnöke és tagjai a TBDSZ által felállított munkacsoportok, valamint a bizottságok munkájában nem vehetnek részt. 68.) A PEB elnöke a TBDSZ legalább középfokú pénzügyi, illetve közgazdasági végzettséggel rendelkező tagja lehet. 69.) A PEB önálló testületként működik, üléseit munkaterv alapján, szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tartja. Az ülések előkészítéséről és annak összehívásáról a PEB elnöke gondoskodik. A tanácskozási joggal meghívottak körét a napirendtől függően az elnök határozza meg. A PEB ülések állandó meghívottja a TBDSZ gazdasági felelőse. 70.) A Bizottság működésének feltételeit a TBDSZ költségvetése határozza meg. 71.) A PEB akkor határozatképes, ha tagjainak (beleértve az elnököt is) több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén ugyanazon tárgykörben tíz munkanapon belüli időpontra a Bizottságot újra össze kell hívni. A PEB tagjait helyettesíteni nem lehet. 72.) A Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 73.) A PEB üléseiről emlékeztetőt, a véleményezési-javaslattételi jogkörében eljárva feljegyzést, a TBDSZ gazdálkodásának évközi vizsgálatáról beszámolót, míg ellenőrzési jogkörében eljárva jegyzőkönyvet készít, amit 5 évig kell megőrizni. A dokumentumok elkészüléséért a PEB elnöke felel. Az emlékeztetőnek az ülés napját követő 30 napon belül el kell készülnie. A PEB tagjainak joguk van a bizottsági döntés mellett, saját különvéleményüket is a dokumentum záradék részében közzétenni. A dokumentumok egy-egy példányát a PEB minden tagjának, az ülés résztvevőinek, a TBDSZ Elnökségének és a Küldöttgyűlés tagjainak meg kell küldeni. Az emlékeztetőt és a jegyzőkönyvet az elkészültétől számított tíz napon belül kell továbbítani. 15

74.) A PEB-et – két ülése között – az elnök, az elnököt távollétében egyes feladatok eseti elvégzésében a PEB által megválasztott helyettese képviseli. 75.) A PEB a TBDSZ gazdasági tevékenységének értékelése során konzultálhat az Elnökség tagjaival és szükség esetén a Küldöttgyűléssel, a TBDSZ bizottságainak vezetőivel. 76.) A PEB elnöke állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Küldöttgyűlésen, az Elnökség ülésein, a PEB tagjai a Küldöttgyűlésen. 77.) A PEB feladatai: ― előzetesen véleményezi a TBDSZ költségvetésének tervezetét, annak év közbeni módosítását, a nem tervezett jelentősebb kiadások indokoltságát, a az előző évről szóló számviteli beszámolót, az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót; ― folyamatosan vizsgálja a TBDSZ gazdálkodását, segíti a költségvetés szerinti hatékony és takarékos gazdálkodást; ― ellenőrzéseiről, vizsgálatainak tapasztalatairól a Küldöttgyűlést és az Elnökséget folyamatosan tájékoztatja, a szabálytalanságok megszüntetésére javaslatot tesz, illetve határidőt írhat elő; ― tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek évente számol be, ― A TBDSZ szintű kérdésekben (alapszabály-módosítás, a szervezeti és működési szabályzat módosítása, határozatok, tervezetek, stb.) előzetesen véleményt nyilvánít. MANDÁTUMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG, JELÖLŐ BIZOTTSÁG, SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG 78.) A bizottságok elnökét és tagjait a Küldöttgyűlés választja meg a választási ciklusra, a tisztújító Küldöttgyűlést követő első ülésén. 79.) A bizottságok létszámáról, feladatairól, személyi összetételéről, működéséről a TBDSZ Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. 80.) Nem vehet részt a bizottságok munkájában a TBDSZ tisztségviselője, vagy olyan személy, akit az adott testületi ülésen valamilyen tisztségre jelölnek. 81.) A bizottságok munkájukról jegyzőkönyvet készítenek, amelyet a tagok aláírásukkal hitelesítenek.

16

A TBDSZ TISZTSÉGVISELŐI 82.) TBDSZ tisztségviselő: az a szakszervezeti tag, aki választás, vagy megbízás útján a tagság érdekében, annak bizalmával önként segíti a TBDSZ céljainak és feladatainak megvalósulását. 83.) A tisztségviselőket megilleti az Alapszabályban meghatározott jogosultságok, valamint a jogszabályokban megállapított munkajogi védelem. 84.) A tisztségviselőnek jelölésekor nyilatkoznia kell a jelölés elfogadásáról és a tisztséggel járó összeférhetetlenségről, amelyet a megbízatás időtartama alatt is vizsgálni kell. 85.) A tisztségviselő e minőségében törekedni köteles a szakszervezeti tagok többségi álláspontját megismerni, jogos érdekeiket tevékenysége során minden törvényes eszköz felhasználásával képviselni. 86.) A tisztségviselő e minőségében ért sérelmét a szakszervezet az őt érő sérelemként értékeli, és ennek megfelelően lép fel a védelmében. 87.) A tisztségviselő választással kapja megbízatását, vagy határozott időre szóló megbízással. 88.) A tisztségviselő megbízatása öt évig, illetve a testület megbízatásának lejártáig tart, ha pedig a megbízatása meghatározott feladatra szólt, annak befejezéséig. 89.) Tisztségre jelölni (szavazólistára felvenni) csak azt a tagot lehet, aki a jelölést írásban ill. helyben (szóban) elvállalta és kijelenti, hogy a tisztség ellátásában összeférhetetlenség nem áll fenn. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni. 90.) Nem lehet tisztségviselőnek azt a személyt jelölni és (újra)választani, aki tisztségviselő volt a jelenlegi választást megelőző időszakban, és őt a megválasztók valamilyen ok miatt visszahívták. 91.) Az tekinthető megválasztottnak, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. Ha a tisztségre egyetlen jelölt sem kapta meg a többséget, megismételt szavazást kell tartani. A megismételt szavazáson azok a jelöltek vehetnek részt, akik az előző szavazáson a leadott érvényes szavazatok legalább 10 %-át megszerezték. Ez esetben azt kell meg17

választottnak tekinteni, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A jelölés és a választás rendjét az alapszervezet és a küldöttgyűlés/taggyűlés külön határozza meg. Ha a megismételt szavazáson egyik jelölt sem kapja meg az érvényes szavazatok legalább 10%-át, akkor a választást érvénytelennek kell minősíteni, és 30 napon belül az erre jogosultsággal rendelkező tisztségviselőnek/testületnek össze kell hívnia a választásra jogosult testületet. Ezalatt új jelölteket kell állítani. Jelöltként az előző, sikertelen választáson indult személy is újra megnevezhető. 92.) A tisztségviselő megbízatása megszűnik: 92.1. a határozott idő elteltével, 92.2. lemondással, 92.3. visszahívással, 92.4. ha megszűnik az a szervezet, ahol a megbízatását kifejti, 92.5. a tisztségviselő halálával. A lemondás: a tisztségviselő megbízatásáról bármikor lemondhat. A tisztségviselő lemondása esetén az ügyek és a rábízott vagyon átadásáról, illetve az elszámolás elkészítéséről köteles gondoskodni. Az új tisztségviselő megválasztására a lemondás benyújtását követő 30 napon belül az erre jogosultsággal rendelkező tisztségviselőnek/testületnek össze kell hívnia a választásra jogosult testületet. A sikeres választásig a tisztség ellátására ideiglenesen mást meg lehet bízni. A visszahívás: a megbízatás lejárta előtti visszahívásra a megválasztó testület vagy az alapszervezeti tagság tagjai egyharmadának kezdeményezésére, valamint a Küldöttgyűlés, az Elnökség illetve a PEB kezdeményezése alapján titkos, 50% + 1 fő igen szavazattal kerülhet sor. Az új tisztségviselő megválasztására a visszahívást követő 30 napon belül az erre jogosultsággal rendelkező tisztségviselőnek/testületnek össze kell hívnia a választásra jogosult testületet. A sikeres választásig a tisztség ellátására ideiglenesen mást meg lehet bízni. A visszahívás a tisztségviselőt megválasztó testület határozatával történhet. A határozattal szemben az érintett bírósághoz fordulhat. 93.) Tisztségviselői összeférhetetlenség: 93.1. A tisztségviselő a szakszervezetben olyan tisztséget nem tölthet be, amely a munkáltatói jogkör és a szakszervezeti tisztség együttes gyakorlása szempontjából összeférhetetlen. 93.2. A tisztségviselő megbízatásával kapcsolatban hozzátartozójával anyagi elszámolási viszonyba nem kerülhet. 18

93.3. A szavazatok megszámlálásában nem vehet részt az, aki a választásban maga is jelöltként szerepel. 94.) Szakszervezeti tisztségviselőnek minősül: ― az elnök, ― az alelnök, ― a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai, ― a TBDSZ gazdasági felelőse, ― az alapszervezet titkára. 95.) A TBDSZ elnöke 95.1. Az elnök a TBDSZ vezető tisztségviselője. Ha a TBDSZ jelentős költségvetési támogatásban részesül, köteles vagyonnyilatkozatot tenni az előző évről szóló számviteli beszámoló letétbe helyezését követő kilencven napon belül. 95.2. Az elnököt a Küldöttgyűlés öt évre titkos szavazással választja. E tisztségre történő megválasztásával egyben a Küldöttgyűlés és az Elnökség tagjává is választják. 95.3. E tisztségét annyi ciklusban látja el, amennyiben megválasztják, mindenkori visszahívhatósággal. 95.4. Függetlenített tisztségviselő, aki a javadalmazását a TBDSZ-től kapja. 95.5. A TBDSZ általános képviseletére jogosult személy, folyamatosan intézi a TBDSZ ügyeit, illetőleg – amennyiben szükséges – azokról tájékoztatja a Küldöttgyűlést, az Elnökséget és az alapszervezeteket. 95.6. A munkáltatóknál a TBDSZ elnöke jogosult a TBDSZ képviseletére. 95.7. Kapcsolatot tart az alapszervezetek vezető tisztségviselőivel és a tagsággal. 95.8. Képviseli a TBDSZ-t az országos szakszervezeti szövetségekben, az országos érdekegyeztető fórumokon, minisztériumokban, a kormányzati szerveknél és a nemzetközi kapcsolatokban. 95.9. Felelős a TBDSZ testületeinek szabályszerű működéséért. 95.10. Feladatait megosztja az Elnökséggel. 95.11. Vezeti az Elnökség üléseit. 95.12. Az Elnökség, illetve a Küldöttgyűlés két ülése között — utólagos jóváhagyás kötelezettsége mellett — állást foglal, dönt az Elnökség hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben. 95.13. Tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja az Elnökséget és a Küldöttgyűlést.

19

95.14. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a TBDSZ-szel munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók felett. 95.15. Rendelkezési jogot gyakorol a TBDSZ bankszámlája felett. 95.16. Biztosítja a TBDSZ testületei határozatainak nyilvántartását, a jegyzőkönyvek elkészítését. 95.17. Felelős a testületi határozatok végrehajtása előkészítéséért és ellenőrzéséért. 95.18. Összeállítja és folyamatosan működteti a TBDSZ belső nyilvántartási, információs rendszerét, gondoskodik a belső és külső forrásból származó információk célirányos áramoltatásáról. 95.19. Felelős a TBDSZ számviteli beszámolójának letétbe helyezéséért, valamint a közzétételéért a TBDSZ honlapján. 95.20. az alelnökkel közösen az alapszervezetek titkárainak segítséget nyújt az esetleges konfliktusok, nézeteltérések, jogviták belső rendezésére. Szükség esetén a felső vezetőket is bevonja a viták rendezésébe, illetve külső szerveknél (minisztérium, bíróság) kezdeményezi a jogvita rendezését; 95.21. a TBDSZ gazdasági felelősével együttműködik, és kapcsolatot tart a PEB elnökével. A PEB elnök által felvetett problémákat az Elnökség elé terjeszti. 95.22. javaslatot tesz a TBDSZ tagjainak erkölcsi, anyagi elismerésére. 96.) A TBDSZ alelnöke 96.1. A TBDSZ elnökével és az alapszervezeti titkárokkal munkakapcsolatot tart. 96.2. Az alelnök a TBDSZ elnökének vagy az Elnökség felhatalmazásával jogosult a TBDSZ képviseletére. 96.3. A TBDSZ elnökének akadályoztatása esetén átmenetileg ellátja az elnöki teendőket. 96.4. A TBDSZ elnöki teendők átmeneti ellátásakor a TBDSZ elnökét, annak akadályoztatása esetén a Küldöttgyűlést és az Elnökséget tájékoztatja az általa elvégzett feladatokról. 96.5. rendszeresen tájékoztatja az elnököt az intézkedésekről, írásos véleményezésekről, javaslatokról, kezdeményezésekről, minden olyan információról, amely a munkavállalókat érinti. 96.6. segíti a gazdasági felelős, a PEB elnökének és tagjainak a munkáját, velük munkakapcsolatot tart; 96.7. az Elnökség felhatalmazása alapján, az általa meghatározott ügyekben aláírási jogosultsággal rendelkezik 96.8. A TBDSZ elnöke akadályoztatása esetén ellátja a TBDSZ elnökének a TBDSZ bankszámlájával kapcsolatos feladatait. 20

96.9. A gazdasági felelős akadályoztatása esetén elvégzi a gazdasági felelős TBDSZ bankszámlájával kapcsolatos feladatait.

97.) Gazdasági felelős 97.1. A gazdasági felelős tisztségét a TBDSZ legalább középfokú pénzügyi vagy közgazdasági végzettséggel rendelkező tagja láthatja el. 97.2. A gazdasági felelős a TBDSZ elnökének és a Küldöttgyűlés irányításával végzi el az alábbi feladatokat: ― a TBDSZ költségvetésének összeállítása, az előző évről szóló számviteli beszámoló elkészítése, ― a költségvetés szerinti és folyamatos pénzgazdálkodás, ― a TBDSZ pénzügyeivel, vagyonkezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, ― a TBDSZ bankszámlájának felügyelete, ― a TBDSZ működésével kapcsolatosan felmerülő költségek, kiadások banki utalványozása, ― tájékoztatja az Elnökséget és a Küldöttgyűlést a költségvetés bevételéről és kiadásáról. A TBDSZ TAGJAI 98.) A TBDSZ tagja lehet a társadalombiztosítás (nyugdíj- és egészségbiztosítás) területén, a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál, vagy azok jogutódjainál, valamint más munkáltatónál dolgozók és nyugdíjasaik közül azok, akik elfogadják a TBDSZ Alapszabályát és vállalják a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket, aláírják a belépési nyilatkozatot. 99.) A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat aláírásával, valamint a tagdíjnak az illetményből, munkabérből történő levonására vonatkozó meghatalmazással, illetve a tagdíj befizetésének készpénzben való teljesítésére vonatkozó nyilatkozat megtételével azzal a nappal létesül, amelyik napon a TBDSZ valamelyik alapszervezete azt nyilvántartásba vette, illetve új alapszervezet megalakulásával. 100.) A TBDSZ-nek különleges jogállású tagja is lehet. (pártoló tag, nyugdíjas tag). A pártoló tag a TBDSZ tevékenységében csak vagyoni hozzájárulás21

sal vesz részt. A különleges jogállású tagok a TBDSZ testületeibe nem választhatóak és a testületek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv a TBDSZ pártoló tagja nem lehet. 101.) Pártoló tag olyan természetes vagy jogi személy lehet, aki a TBDSZ Alapszabályával, célkitűzéseivel egyetért, támogatásaival rendszeresen segíti a TBDSZ munkáját, vagy pártoló tagi díjat fizet. 102.) A tagsági viszony megszűnik: — az alapszervezet megszűnésével, — kilépéssel, — kizárással, — a tag halálával. 102.1. A tagsági viszony tagdíjfizetés nélkül a tag kérelmére fennmarad: — ha a foglalkoztatási jogviszonya megszűnt; — a tartósan fizetés nélküli szabadságon távollévő munkavállaló esetében a távollét idejéig; — munkaügyi vita esetén annak jogerős lezárásáig. 102.2. Kilépéssel szűnik meg a tagsági viszony — és egyúttal a tagnyilvántartásból törölni kell őt — , ha a tag a tagdíjnak az illetményből történő levonására, illetve a tagdíj készpénzben történő teljesítésére vonatkozó visszavonó nyilatkozatot leadja. 102.3. Kizárással akkor szüntethető meg a tagsági viszony, ha a tag a TBDSZ Alapszabályát súlyosan megszegi. Kizárás kezdeményezésére az érintett alapszervezet tagjai, és az SZB jogosult. Kizárás az SZB, illetve választott tisztségviselő esetén az őt megválasztó testület határozatával történhet. A kizáró határozattal szemben az érintett pert indíthat. 103.) Az alapszervezet tagjának jogai és kötelezettségei: 103.1. A tag jogait és kötelezettségeit elsősorban abban az alapszervezetben gyakorolja, amelynek tagja. 103.2. A TBDSZ tagjai egyenlő jogokkal rendelkeznek, választók és választhatóak — a különleges jogállású tagok és az összeférhetetlenség esetei kivételével — a TBDSZ szerveibe. 103.3. A tag közvetlenül vagy közvetve megválasztott képviselője útján vesz részt a TBDSZ tevékenységében, a testületi szervek és tisztségviselők megválasztásában. 103.4. A tag jogosult részt venni a TBDSZ bármilyen szintű nyilvánosan meghirdetett rendezvényén, fórumán. 22

103.5. A tag jogosult a szakszervezet tevékenységével kapcsolatos véleményét a szakszervezet fórumain korlátozás nélkül kifejteni. 103.6. A tag jogosult kérdéssel, beadvánnyal, panasszal fordulni a szakszervezet szerveihez vagy tisztségviselőihez, amelynek elintézéséről 30 napon belül a tagot tájékoztatni kell. 103.7. A tag jogosult az Alapszabály módosításait, és a TBDSZ vezető testületeinek döntéseit megismerni. 103.8. A tag jogosult foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos érdekei képviseletére, illetve jogi képviseletre. Egyéni ügyeiben, illetve személyes érdekeit ért sérelem esetén igénybe veheti a TBDSZ vezető tisztségviselőinek segítségét. 103.9. A tag kezdeményezheti alapszervezeti csoport megalakítását. 103.10. A tag köteles az Alapszabályban meghatározott szervezeti és működési rendet megtartani. 103.11. A tag köteles a TBDSZ testületei által hozott döntéseket tiszteletben tartani.

KAPCSOLAT A MUNKÁLTATÓI HIVATALVEZETÉSSEL 104.) A TBDSZ korrekt munkakapcsolatra törekszik a munkáltatók vezetőivel, amelynek konkrét formáit és tartalmát a hivatali vezetőkkel megkötendő Együttműködési Megállapodások rögzítik.

A TBDSZ ÉS A KÖZSZOLGÁLATI SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK (KSZSZ) KAPCSOLATA 105.) A TBDSZ a KSZSZ teljes jogú, önálló jogosítványokkal rendelkező tagszervezete. 105.1. Az együttműködés alapja a TBDSZ önállóságának tiszteletben tartása mellett az érdekképviselet-érdekérvényesítés biztosítása azokban az ügyekben, amelyek a KSZSZ feladat- és hatáskörébe tartoznak. 105.2. A TBDSZ szövetségi tagdíjat fizet, amelynek összegét havonta átutalja a KSZSZ számlájára. 105.3. A TBDSZ a KSZSZ-től szolgáltatást és információt kér.

23

105.4. A TBDSZ képviseletét az elnök, rajta kívül a szövetségi kongreszszusba delegált küldöttek látják el.

A TBDSZ ÉS AZ ÉRTELMISÉGI SZAKSZERVEZETI TÖMÖRÜLÉS (ÉSZT) KAPCSOLATA 106.) A TBDSZ az ÉSZT teljes jogú tagszervezete. 106.1. Az együttműködés alapja — a TBDSZ önállóságának tiszteletben tartása mellett — az érdekképviselet-érdekérvényesítés biztosítása az országos érdekegyeztető fórumokon; 106.2. A TBDSZ tagdíjat fizet, amelynek összegét negyedévente utalja át az ÉSZT számlájára. 106.3. A TBDSZ képviseletét az elnök, rajta kívül az ÉSZT szerveibe delegáltak látják el.

A TBDSZ GAZDÁLKODÁSA 107.) A TBDSZ pénzügyi alapjai elsősorban az alapszervezetek által fizetett hozzájárulásokból származik. 108.) A tagdíj minimum összege 700 Ft, ennél a tag önkéntes vállalás alapján többet is fizethet. 109.) A különleges jogállású tagok (nyugdíjasok, pártoló tagok) által fizetendő tagdíj összegét az az alapszervezet határozza meg, amelyiknek nyugdíjasa, pártolója a tag. A különleges jogállású tag által fizetett tagdíj teljes összege az alapszervezetet illeti meg. Alapszervezet hiányában a különleges jogállású tag közvetlenül a TBDSZ központi számlaszámára fizeti meg a tagdíjat. Ez esetben a tagdíj összege megegyezik a rendes tag által fizetendő tagdíj összegével. 110.) Ha a pártoló tag pártoló tagi díj helyett támogatással kívánja segíteni a szakszervezet munkáját, akkor annak összegét a pártoló tag és az érintett alapszervezet, illetve utóbbi hiányában a pártoló tag és a TBDSZ egyedi megállapodásban határozza meg.

24

111.) A tag által fizetett tagdíj 50%-át tagdíjhányadként az alapszervezet köteles havonta megfizetni a TBDSZ számlájára. 112.) A TBDSZ működéséhez a munkáltatók támogatást nyújthatnak. 113.) A Küldöttgyűlés döntése alapján a TBDSZ gazdasági felelőse a pénzbevételek és a forgóalap gyarapítása érdekében kedvező kamatozású lekötéseket eszközölhet. 114.) A TBDSZ pénzügyi alapjainak gyarapítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat, alapítványt hozhat létre.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS A módosított Alapszabályt a TBDSZ Küldöttgyűlése 2013. május 15-én jóváhagyta és a TBDSZ elnöke 60 napon belül benyújtja a Fővárosi Törvényszékhez. Budapest, 2013. július 02.

25

A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének alapszervezetei — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál Működő Alapszervezete (1139 Budapest, Váci út 73/a.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál Működő Alapszervezete (1071 Budapest, Damjanich u. 48.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Békéscsabai Egészségbiztosítási Alapszervezete (5600 Békéscsaba, Luther u. 3.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Debreceni Egészségbiztosítási Alapszervezete (4026 Debrecen, Darabos u. 9-11.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Egri Egészségbiztosítási Alapszervezete (3300 Eger, Klapka u. 1.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Egri Nyugdíjbiztosítási Alapszervezete (3300 Eger, Deák Ferenc u. 11-13.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Győri Egészségbiztosítási Alapszervezete (9023 Győr, Szabolcska Mihály u. 1/a.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Győri Nyugdíjbiztosítási Alapszervezete (9024 Győr, Szent Imre u. 6.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Kecskeméti Egészségbiztosítási Alapszervezete (6000 Kecskemét, Izsáki u. 8.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Kecskeméti Nyugdíjbiztosítási Alapszervezete (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 5.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Alapszervezete (1139 Budapest, Teve u. 1/ac.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Miskolci Egészségbiztosítási Alapszervezete (3530 Miskolc, Mindszent tér 3.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Nyíregyházi Egészségbiztosítási Alapszervezete (4400 Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Pécsi Egészségbiztosítási Alapszervezete (7623 Pécs, Nagy Lajos király útja 3.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Salgótarjáni Egészségbiztosítási Alapszervezete (3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső u. 9.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Szegedi Egészségbiztosítási Alapszervezete (6726 Szeged, Bal fasor 17-21.),

26

— Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Székesfehérvári Egészségbiztosítási Alapszervezete (8000 Székesfehérvár, József Attila u. 42.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Szekszárdi Egészségbiztosítási Alapszervezete (7100 Szekszárd, Szent István tér 19-21.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Veszprémi Nyugdíjbiztosítási Alapszervezete (8200 Veszprém, Jókai Mór u. 5.), — Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének Zalaegerszegi Egészségbiztosítási Alapszervezete (8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 911.).

27