1 Elfogadva:

KAPOSVÁRI SZC NAGYATÁDI ADY ENDRE GIMNÁZIUMA, SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2016/17-ES TANÉV

1

Elfogadva: 2016.09.27

TARTALOMJEGYZÉK I. INTÉZMÉNYÜNKRŐL ......................................................................................................................................................... 4 II. INTÉZMÉNYÜNK KÉPZÉSI SZERKEZETE...................................................................................................................... 5 1. Gimnáziumi képzés .......................................................................................................................................................... 5 2. Szakgimnáziumi képzés .................................................................................................................................................. 5 3. Szakképzés ....................................................................................................................................................................... 5 4. Felnőttoktatás (esti munkarend) ....................................................................................................................................... 5 III. NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................................................... 6 1. Célok, feladatok ............................................................................................................................................................... 6 2. Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos céljaink ................................................................................................................ 8 3. Pedagógiai értékeink ...................................................................................................................................................... 12 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................................................................................. 13 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai .................................................................................................................... 15 6. A Az osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői munka tartalma, az osztályfőnök, kollégiumi csoportvezető feladatai 17 7. A köznevelési közösségi szolgálat ................................................................................................................................. 19 7.1. A köznevelési közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: ............................................. 19 8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .......................................... 21 9. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának fejlesztő programja ............................................. 23 10. Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ................................................. 26 11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje...................................... 28 12. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................................................... 28 13. Iskolai egészségnevelési program .................................................................................................................................. 34 14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................................................... 35 15. Intézményünk környezeti nevelése ................................................................................................................................ 36 IV. HELYI TANTERV ............................................................................................................................................................. 42 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai ......................... 42 2. Helyi tantervek ............................................................................................................................................................... 45 2.1. Emelt nyelvi óraszámú gimnáziumi osztály ............................................................................................................... 45 2.2. Általános gimnáziumi osztály .................................................................................................................................... 46 2.3. Hatévfolyamos gimnázium ........................................................................................................................................ 47 2.4. Köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatás ................................................................................................. 48 2.5. Általános gimnáziumi osztály szabadon választható keretben/egészségügyi szakmai alapozó tantárgyak bevezetésével .................................................................................................................................................................... 49 2.6 Hatévfolyamos gimnáziumi tagozat ............................................................................................................................ 50 2.7. Szakgimnázium (a volt szakközépiskola) .................................................................................................................. 51 2.8. Informatika ................................................................................................................................................................. 52 2.9. Gépészet ..................................................................................................................................................................... 53 2.10. Közgazdaság ............................................................................................................................................................ 55 2.11. Egészségügy ............................................................................................................................................................. 57 3. Szakképzési óratervi háló .............................................................................................................................................. 58 3.1. Nappali tagozat........................................................................................................................................................... 58 3.1.1 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus ...................................................................................................... 58 3.1.2 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus ....................................................................................................... 61 3.1.3 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző ............................................................................................................ 63 3.1.4 52 723 01 Gyakorló ápoló .................................................................................................................................... 65 3.2 Esti munkarend............................................................................................................................................................ 67 3.2.1 Kifutó tantervek.................................................................................................................................................... 67 3.2.1.1 52 723 01 Gyakorló ápoló ................................................................................................................................. 67 3.2.1.2 52 723 01 Gyakorló mentőápoló ....................................................................................................................... 68 3.2.1.3 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző ........................................................................................................ 70 3.2.1.4 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs .................................................................................................. 72 3.2.1.5 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló ............................................................................................................... 73 3.2.1.6 35 521 01 CNC gépkezelő................................................................................................................................. 75 3.2.2 Bejövő tantervek .................................................................................................................................................. 76 3.2.2.1 54 723 02 Gyakorló ápoló ................................................................................................................................. 76 3.2.2.2 55 723 01 Ápoló ................................................................................................................................................ 78 2


3.2.2.3 55 723 11 Mentőápoló....................................................................................................................................... 79 3.2.2.4 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző ......................................................................................................... 80 3.2.2.5 55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő ................................................................................................. 82 3.2.2.6 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló ............................................................................................................... 83 3.2.2.7 Érettségire felkészítő képzés ............................................................................................................................. 84 4. Szakgimnáziumi ágazati képzés..................................................................................................................................... 85 4.1. Egészségügy ........................................................................................................................................................... 85 4.2. Gépészet, informatika ............................................................................................................................................. 89 4.3. Közgazdaság .......................................................................................................................................................... 94 5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................................................................................ 98 6. Közép-és emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak .......................................................................................... 98 7. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: ..................................................................................... 99 8. A tanulók felvétele, átvétele......................................................................................................................................... 100 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ............................................... 100 10. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei .......................................................................................................... 102 11. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .............................................................................. 102 12. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ................................ 105 13. A tanulók értékelésének alapelvei................................................................................................................................ 106 14. Értékelés, számonkérés ................................................................................................................................................ 108 14.1 Magyar nyelv és Irodalom ................................................................................................................................... 108 14.2. Földrajz .............................................................................................................................................................. 110 14.3 Biológia ............................................................................................................................................................... 110 14.4. Kémia ................................................................................................................................................................. 111 14.5. Informatika,szakmai informatikai tárgyak ......................................................................................................... 111 14.6. Matematika, fizika .............................................................................................................................................. 111 14.7 Biológia, Földrajz, Kémia, Fizika, Informatika, Matematika .............................................................................. 112 14.8. Gépészeti szakmai tantárgyak értékelése ........................................................................................................... 112 14.9. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ............................................................................................. 118 14.10.Idegen nyelv ...................................................................................................................................................... 120 14.11 Felnőttoktatás .................................................................................................................................................... 122 15. A tankönyvek kiválasztásának elvei ............................................................................................................................ 122 V. KOLLÉGIUMI NEVELÉS ................................................................................................................................................ 124 1. Kollégiumi alapelveink ................................................................................................................................................ 124 2. A kollégium értékrendszere ......................................................................................................................................... 128 3. A kollégiumi nevelésünk követelményrendszere ......................................................................................................... 128 4. Kollégiumi nevelésünk fő funkciói .............................................................................................................................. 131 5. A kollégium tevékenységrendszere, kollégiumi foglalkozások ................................................................................... 132 6. Élet-és munkarend a kollégiumban .............................................................................................................................. 138 7. A kollégium hagyományrendszere ............................................................................................................................... 139 VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ..................................................................... 140

3


I. INTÉZMÉNYÜNKRŐL A nagyatádi Ady Endre Gimnázium 1953-ban azzal a céllal létesült, hogy gimnáziumi érettségire készítse fel a nagyatádi, és a környező kistelepülésen élő fiatalokat. A gimnáziumi képzés egészségügyi szakközépiskolai képzéssel egészült ki 1973–tól, válaszolva arra a szakember-utánpótlást biztosító igényre, amit a 600 ágyas nagyatádi kórház beindítása jelentett. Intézményünk tanulóinak tanulmányi versenyeken elért jó eredményei, és a főiskolai, egyetemi felvételiken bizonyított sikerei méltán emelték intézményünket a megye, olykor az ország legjobb intézményei közé. A Kaposvári SZC Nagyatádi Ady Endre Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 1999 óta kialakította a szülők, tanulók, és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő új képzési szerkezetet. Ennek megfelelően intézményünk különös gondot fordít a tehetséggondozásra. A hatosztályos gimnázium széles alapokat biztosít a tudományos ismeretek megalapozásához. Az emelt szintű nyelvi képzés célja a középiskolai tanulmányok során a B2 idegennyelvi szint elérése, a közép és emeltszintű érettségire való felkészítéssel a felsőfokú tanulmányok széleskörű megalapozása. A közoktatási típusú sportiskolai osztály célja az utánpótlás nevelése, és az iskolai sportélet sokoldalú gazdagítása. A katonai alapismeretek opcionális bevezetése a KatonaSuli program keretében hozzájárul a tanulóink hazafias honvédelmi neveléséhez, valamint kedvet teremt a műszaki, orvosi, közigazgatási területen a katonai pályák iránt. A szakképzés területén olyan szakmai képzéseket vezettünk be, melyek a munkaerőpiacon keresett szakmák, melyeket a jelentős arányban duális képzés keretében oktatjuk. Ezzel a képzési móddal tanulóink már szakgimnáziumi tanulmányaik során közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a munka világával, munkahelyi környezetben szocializálódnak a gyakorlati képzés során. Az intézményünk fél évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakorlására. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű növendékeink fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: tanulóink felkészítése az érettségire, a felvételire, a szakmai tanulmányok folytatására és az egész életen át tartó tanulásra. Tanulóinkból művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

4


II. INTÉZMÉNYÜNK KÉPZÉSI SZERKEZETE 1. Gimnáziumi képzés

-

-

Négyévfolyamos osztály -

Emelt nyelvi óraszámú képzés (német, angol 1. idegen nyelv)

-

Általános gimnáziumi képzés- Közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv

Hatévfolyamos gimnáziumi osztály

Évfolyamonként KatonaSuli választható kerettanterv a szabadon felhasználható órák terhére. 2. Szakgimnáziumi képzés Négyévfolyamos képzés: -

ágazati képzések: - I. Egészségügy - IX. Gépészet - XIII. Informatika - XXIV. Közgazdaság - IV. Pedagógia

3. Szakképzés -

Informatikai rendszerüzemeltető

-

Gépgyártástechnológiai technikus

-

Gyakorló ápoló

-

Ápoló

-

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

-

Gyógypedagógiai segítő munkatárs

4. Felnőttoktatás (esti munkarend) -

52 723 01 Gyakorló ápoló

-

54 723 02 Gyakorló ápoló

-

52 723 03 Gyakorló mentőápoló

5


-

55 723 01 Ápoló

-

55 723 11 Mentőápoló

-

54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

-

55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő

-

34 762 01 Szociális gondozó és ápoló

-

35 521 01 CNC gépkezelő

-

54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs

-

34 521 06 Hegesztő

ECDL

III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. A hat évfolyamos gimnázium első két évfolyama épít a felső tagozatos szakasz 5–6. évfolyamon folyó nevelő-oktató munkájára, amelynek során az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. A 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. A 9–12. évfolyamon az iskola nevelési-oktatási tevékenységével tovább fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló

6


önismeret fejlesztését, a, tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A hazaszeretet, a hazafiság érzése meghatározó szerepet játszott népünk történelmében. Minden korban találkozhatunk a haza megvédésének hősies példáival, illetve a szülőföldhöz való ragaszkodás különböző megnyilvánulásaival. A magyarság fennmaradása annak is köszönhető, hogy a felnőtt nemzedék minden korban át tudta adni azt a gazdag történeti hagyományt, amely példát és lelkesítő ösztönzést adott az újabb nemzedék számára is. Belenőve egy élő nemzeti közösségbe, a szűkebb és tágabb szülőföld természeti szépsége, a magyar kultúra különlegessége és a közösség megtartó ereje olyan értékekké válhattak a fiatalok szemében, amely együtt megteremtette az érzelmi hátteret a hazához való hűséghez, a hazáért való tenni akaráshoz és önfeláldozáshoz. A hazaszeretet és a hazafiság fogalmának minden történelmi korban megvolt a maga jelentése és jelentősége, és nincs ez másként ma sem. Ma is képesnek kell lennünk arra, hogy a fiatalok példát és hitet kapjanak tőlünk a hazához való ragaszkodáshoz és hűséghez. Ahhoz, hogy ezt eredményesen megtehessük, figyelembe kell vennünk a mai körülményeket. Egy mai fiatal számára a modern, globalizációtól áthatott világ és az Európai Unió az élet természetes közegét jelenti. Könnyedén megismerkedhet más kultúrákkal, zavartalanul utazhat, munkát vállalhat és le is telepedhet Európa országainak többségében. Szerencsére az elmúlt évtizedek békében teltek, a mai iskolás gyermekek szülei is már háborúktól mentes világban nőttek fel. Már csak a nagyszülők rendelkeznek személyes élményekkel arról, amikor a haza szolgálata fegyveres harcot is megkövetelt, és az élet feláldozását is jelentette sokak számára. Ezekhez a körülményekhez alkalmazkodva kell élményszerű és hiteles hazafias nevelést adnunk a mai fiataloknak. Hozzá kell segíteni őket ahhoz, hogy megértsék, mi adhat értelmes tartalmat ma a hazafiság fogalmának, miként válhatnak értékesebb személyiséggé azon élmények által, amelyeket a cselekvő hazaszeretet adhat a számukra, és felismerjék, milyen kötelezettségekkel is jár magyar állampolgárnak és jó hazafinak lenni. A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakgimnáziumban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás 7


megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. 2. Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos céljaink Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét. 8


Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi közösségek problémái iránt, és ismeri beavatkozási lehetőségeit ezek megoldás-keresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. A tanuló tisztában van azzal, hogyan aknázhatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. A családi életre nevelés A tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud 9


információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha környezetében, szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

10


Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az euro övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. 11


Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló meg tanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. A tanuló tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. 3. Pedagógiai értékeink Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül – képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben. Melyek ezek az értékek? -

A magyar nyelv ismerete és ápolása

-

becsületesség, őszinteség, megbízhatóság; felelősségvállalás, önálló munkavégzés

-

kíváncsiság és tudásvágy; értékteremtő munka

-

tolerancia

-

kötődés a családhoz és az iskolához;

-

tartós kapcsolatra nevelés, szülők, idős emberek tisztelete

-

magyarság- és európaiság-tudat;

-

értékek megőrzése 12


-

önfegyelem és a másokra figyelés képessége;

-

szorgalom és türelem a munkában;

-

törekvés széles körű műveltségre;

-

reális önismeret és erre alapozott döntésképesség;

-

ápolt, tiszta megjelenés

-

vitakészség és kifejezőkészség;

-

megalapozott érvelés

-

innovatív készség, kreativitás;

-

az egészség védelme és megőrzése

-

közösségi életben való aktív részvétel

-

a különbözőség elfogadása és tiszteletben tartása

-

emberi szabadság védelme és megtartása

-

környezettudatosság, a javakkal való ésszerű gazdálkodás

-

az emberi élet védelme.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink szellemi, erkölcsi és fizikai állóképesség szempontjából egészséges nemzedéket kívánnak felnevelni a ránk bízott gyermekekből. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1. A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, tanári irányítása. Feladat: a tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, azok tudatos tervszerű pedagógiai fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösség fejlesztésében. Feladat: Az ifjúkorból a felnőtt korba lépő, és a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségek támogatása. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: tanár segítségével közös célkitűzések megfogalmazása, a munka jelvégzése, és az elvégzett munka értékelése. Diáknap, diákigazgató választás, választási kampány 4. A tanulói közösség tevékenységének megszervezése

13


Feladat: A közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési minták tapasztalatok összegyűjtése. Az összetartozást erősítő erkölcsi normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, az iskolai hagyományok ápolása. Az iskolai hagyományok ápolásának, az adys identitástudat erősítésének formái: -

Témahét (évente történik a meghatározása a tanulóifjúság és a tantestület javaslata alapján)

-

Három hetet meghaladó projekt (éves programban történik a meghatározása)

-

Adventi időszak programja

-

Nagyhét szimbólumai

-

Szalagavató és bál

-

Farsangi program, táncház

-

Ady napok és jubileumok

-

Bolond ballagás, szerenád a tanároknak

-

Ballagás

-

Batyusbál

-

Tanulócsoportok által rendezett rendezvény

-

Karácsonyi ünnepség, sportrendezvény

-

Opera Kaland

-

Parlamenti Különóra

-

„Határtalanul” pályázaton való részvétel

-

„Összetartozás napja” témanap

-

Részvétel az Educatio kiállításon

5. A kooperatív együttműködésből adódó feladatok, elvárások: olyan pedagógiai módszerek alkalmazása, amelyek a kortársi, tanulói együttműködésen alapulva a tanulást társas tevékenységgé teszik. Színtere: -

tanítási órákon a kooperatív módszer használata

-

drámapedagógiai játékok alkalmazása

-

kortárs mediáció alkalmazása a viták rendszerezése

14


5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

1.

A pedagógusok alapvető feladatai -

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

-

A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások megtartása.

-

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában

2.

-

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

-

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

-

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -

Tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások megtartása.

-

A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

-

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra.

-

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

-

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

-

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

-

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

-

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

3.

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása -

Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

-

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. 15


-

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

-

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

-

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

4.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése. Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

5.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

6.

Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése.

-

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

-

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

-

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

-

Félév és tanév vége előtt egy hónappal a szaktanár jelzi az osztályfőnöknek a bukásra álló tanulók nevét.

7.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

-

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

-

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

-

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

8.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

9.

Az iskolai munka feltételeinek javítása.

10.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

11.

Aktív részvétel a tantestület életében -

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

16


-

Önkéntes

feladatvállalások

a

nevelőtestület

közösségi

életének;

rendezvényeinek

szervezésében, a szervezés segítése. 12.

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.

Az iskola képviselete -

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

-

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

-

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

13.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

-

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

A vezetői feladatok ellátása -

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

-

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

14.

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

-

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

-

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

-

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

6. A Az osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői munka tartalma, az osztályfőnök, kollégiumi csoportvezető feladatai 1. Az osztályfőnök feladatai -

Az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

17


-

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

-

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

-

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

-

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

-

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

-

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt a szaktanár jelzése alapján legalább egy hónappal írásban értesíti a tanuló ellenőrzőjén keresztül

-

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. (pl. Útravaló program)

-

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

-

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

-

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

-

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

-

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

-

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

18


-

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

-

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

-

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

-

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

-

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

-

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

-

Megnyitja és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

-

Tanév elején kitölteti a tanulók ellenőrzőjét, tanév közben havonta ellenőrzi annak vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

-

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

7. A köznevelési közösségi szolgálat

A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” (Értelmező rendelkezés 4.§ (13.) bekezdés) A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. 7.1. A köznevelési közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, 19


d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) polgári és katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel. (3) A (2) bekezdés a) pontban meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontban meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania a tanulót fogadó intézménynek. -

Évfolyamok:

A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg, vagy biztosít időkeretet a legalább ötvenórás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. -

Időkeret felosztása:

A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb ötórás felkészítő, majd legfeljebb ötórás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése során egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre történő utazási idő nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítségével alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás időkeretben végezhető a tevékenység. -

A közösségi szolgálat dokumentálása:

A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat középiskolai dokumentálásának kötelező elemei: - a tanuló által kitöltött Bejelentő lap, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő, gondviselő egyetértő nyilatkozatát, - az osztálynaplóban és a törzslapon dokumentálni kell a közösségi szolgálat teljesítését, - az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

20


- az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iskola iratkezelési szabályzatában rögzíti, - az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködésről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. -

Térbeli korlátozás:

A közösségi szolgálat a tanulók lakókörnyezetében, legfeljebb 30 kilométeres körzeten belül szervezhető meg.

8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük -

a sajátos nevelési igényű;

-

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

-

a kiemelten tehetséges;

-

a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

1. Sajátos nevelési igényű tanulók -

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

21


-

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai

szakszolgálati,

illetve

pedagógiai-szakmai

szolgáltatást

nyújtó

intézmények

szolgáltatásait. -

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: 

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,



a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,



speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,



képességfejlesztő játékok, eszközök,



számítógépek fejlesztő programokkal.

2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -

szoros kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal és gyermekjóléti szolgálattal,

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

-

egyéni foglalkozások;

-

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-

a szülőkkel való együttműködés;

-

családlátogatások;

-

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

-


-

a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

-

iskolai sportkör

-

tantárgyfelosztásban jelölt tehetséggondozó egyéni és kiscsoportos foglalkozások

-

Szakkörök, önképzőkörök

-

Tanulmányi versenyek- házi versenyek

22


Az EMMI, országos szakmai egyesületek és alapítványok által meghirdetett országos, regionális versenyeken való részvételre való felkészítés, és a részvétel biztosítása diák és felkészítő tanára számára 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek -


-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

-

egyéni foglalkozások;

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a szülőkkel való együttműködés;

-

családlátogatás

-

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

9. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának fejlesztő programja PEDAGÓGIAI ALAPELVEK:

-

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg.

-

Egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat.

-

Befogadó környezet kialakítása

Cél: -

A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával.

23


Feladatok -

A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése. Differenciált, egyéniesített fejlesztés az eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. Megfelelő tanulási környezetet kialakítása a készség és képességfejlesztésre.

-

A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat

-

A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe a az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat.

-

A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel.

Eszközrendszer -

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés-specifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez.

Személyiségfejlesztés -

A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése.

Közösségfejlesztés -

A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Osztályfőnök feladata: -

Segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, nyomon követi a szakértői véleményének érvényességét, figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát.

-

Együttműködik a gyermek/tanuló fejlesztésével foglalkozó szakemberrel.

24


Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű: -

Látássérült,

-

Hallássérült,

-

Mozgássérült,

-

Beszédfogyatékos,

-

Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, valamint

-

Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek, tanulók ellátást.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. Mozgássérültek esetén: -

akadálymentes, valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai környezet,

-

személyre szabott (segéd) eszközök és egyéb, az oktatást megkönnyítő speciális eszközök, pl. számítógép használata

Látássérült tanuló esetén: -

akadálymentes, valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai környezet,

-

személyre szabott eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök, pl. számítógép, megdönthető pad, megfelelő megvilágítás, nagyobb betűméretű nyomtatványok

-

Utazó gyógypedagógus- Tiflopedagógus biztosítása az EGYMI-től

Hallássérült tanuló esetén: -

a pedagógus figyelembe veszi a hallássérülés következményeként kialakult kommunikációs nehézségeket, a szókincs esetleges elmaradását, a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlettségi szintjét, a grammatikai hibákat és kiejtési problémákat

-

Utazó gyógypedagógus - szurdopedagógus biztosítása az EGYMI-től

25


Beszédfogyatékos tanuló esetén: -

a

pedagógus

figyelembe

veszi

a

beszédfogyatékosság

következményeként

kialakult

kommunikációs nehézségeket -

a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet

-

Gyógypedagógus-logopédus, illetve utazó logopédus ellátás az EGYMI-től

Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanuló esetén: -

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől

-

Speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat

-

Az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből- az értékelés és minősítés alól mentesítés.

Autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló esetén: -

a NAT szakaszaihoz rendelt célok elérésére szükség esetén hosszabb időtartam biztosítása, a tananyag mennyiségi és minőségi módosítása, redukálása a tanulók speciális szükségletei szerint

-

Utazópedagógus biztosítása az EGYMI-től

Az értékelés rendje

-

Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alól mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el. 10. Közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a DÖK, az osztályfőnökök adnak tájékoztatást. A diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat ülésein, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban vagy írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a 26


nevelőtestülettel vagy az Iskolaszékkel. A szülőket, az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább félévente az iskolaszéken keresztül, az osztályfőnökök a szülői értekezleteken. A DÖK vezetése, illetve a DÖK segítőtanár az igazgató felé közvetítik a diákság közösségi programokkal kapcsolatos kéréseit, javaslatait. Az igazgató és a tantestület hasonló módon javaslatot tesz az ifjúság felé a közösségi programokra vonatkozóan (projektek, táborozások, szabadidő, állampolgári ismeretek stb.) Az együttműködés színterei: -

DÖK vezetőségi ülés, közgyűlés

-

Az iskola honlapján

-

Iskolarádió

-

Hirdetőtáblák

-

Szaktanárok, osztályfőnökök közvetítésével órákon

Iskolaszék Az Iskolaszékben a tanulók, a szülők és a nevelőtestület azonos számban, 5-5 fővel képviselteti magát, így a tagok száma 15 fő. Szülői értekezlet célja: az osztályfőnökök tájékoztatást adnak az iskola, az osztály életéről, tevékenységéről, eredményekről, tennivalókról évente 2 alkalommal. Iskolai Szülői Választmány testülete: Az osztály szülői munkaközösségek képviselői alkotják- osztályonként 2 fő. 4. A szülők és pedagógusok együttműködésének fórumai: -

Családlátogatás

-

Szülői értekezlet.

-

Fogadóóra

-

Nyílt tanítási nap

-

Írásbeli tájékoztatás

-

Pályázatok segítése (Útravaló)

27


5. Tudatos szervezett együttműködés kialakítása a kollégiumi nevelőkkel. 11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárj 3. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

-

a házirend elfogadása előtt.

4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

-

diáknap

-

sportélet;

-

túrák, kirándulások szervezése;

-

kulturális, szabadidős programok szervezése;

-

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

-

A diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét, az iskola éves munkatervének jóváhagyása előtt, az igazgató kikéri.

5. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel

való

kapcsolattartásban

(a

tanulók

véleményének

továbbításában)

a

diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 12. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályai A vizsgák megszervezése és lebonyolítása a hatályos rendeletek szerint történik. A tantárgyak vizsgakövetelményei az iskola helyi tantervére épülnek. A vizsgák értékelése a tantervben, valamint a pedagógiai programban foglaltak szerint történik. 28


Az érettségi, szakmai és egyéb minősítő állami vizsgák eljárási rendjét a mindenkor hatályos törvényi rendelkezések tartalmazzák, időpontjait pedig a szakmai felügyeleti szervek határozzák meg. a) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -

felmentették a tanórán való részvétel alól;

-

írásbeli kérelemre az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tananyagát az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

-

a jogszabályokban meghatározottaknál többet mulasztott és a tantestület a vizsgát engedélyezte.

Az iskola ettől eltérően osztályozó vizsgát a tanév során bármikor szervezhet. b) A tanuló tanulmányait javítóvizsgával folytathatja, ha: -

sikertelen vizsgát tett,

-

vagy arról igazolatlanul távol maradt,

-

vagy azt nem fejezte be,

-

vagy azt az előírt időpontig nem tette le.

c) A tanuló az iskola- vagy osztályváltás miatt nem tanult tantárgy(ak)ból az igazgató által meghatározott időpontban (legkésőbb a tanév végéig) különbözeti vizsgát tesz. A fogadó osztály által már nem tanult tantárgyból a különbözeti vizsgát egyéni felzárkóztatási program szerinti időpontban (legkésőbb a tanév végéig) kell letennie. d) Az osztályozó- és javítóvizsgát a tanuló 3 tagú bizottság előtt teszi le. e) Döntéshozatal után a vizsgabizottság elnöke tájékoztatja az iskola igazgatóját az eredményről. f) Az osztályozó-, pótló- és javítóvizsga nem nyilvános. Eredményét a szaktanár hirdeti ki, az osztályfőnök végzi el az adminisztrációt. g) Az a tanuló, aki önhibáján kívül nem tud a megadott időpontban az osztályozó, vagy javító vizsgán megjelenni, pótló vizsgát tehet. h) Amennyiben a tanuló féléves osztályozó vizsgát tett és ennek eredménye elégtelen, akkor köteles a 2. félévben az egész tanév tananyagából vizsgázni. 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -

osztályozó vizsga,

-

pótló vizsga,

-

javítóvizsga. 29


2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, a szakképesítésre felkészítő szakaszban az elméleti órák 20 %-át meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben. 6. Amennyiben a tanuló a félévi osztályozó vizsgán valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, az adott tantárgyból a tanév végén az egész éves tanagyagból kell vizsgát tennie. Az év végi érdemjegy a félévi osztályozó vizsga, és az év végi osztályozó vizsga eredményéből tevődik össze. Beszámításra kerül az első félévben szerzett érdemjegy. 7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

Vizsgarészek tantárgyanként Vizsga az adott évfolyam tantárgyi követelményei alapján.

30


Tantárgy

Írásbeli

Szóbeli

Gyakorlati

Magyar nyelv

x

x

Irodalom

x

x

Anyanyelv és kommunikáció

x

Történelem

x

x

Angol, német , francia nyelvek

x

x

Matematika

x

x*

Informatika

x

Fizika

x

x*

Biológia

x

x*

Kémia

x

x*

Földrajz

x

x*

Kötelező komplex

x

x*

természettudományos tantárgy Technika és életvitel

x

Testnevelés

x

Sporttörténet

x

Sportági ismeretek

x

Sportismeretek I-IV

x

Sportpszichológia

x

Sportetika

x

Emberismeret és etika

x

Bevezetés a filozófiába

x

Mozgókép- és médiaismeret

x

Művészetek

x

Dráma és tánc

x

Rajz és vizuális kultúra

x

Ének-zene Művelődéstörténet *

x

x

x

Abban az esetben, ha az írásbeli nem éri el a 25%-ot,de meghaladja a 12%-ot

31


Társadalomismeret

x

Gépészeti alapozó feladatok

x

x*

Gépészeti alapozó gyakorlatok

x

feladat Műszaki mérés

x

Műszaki mérés gyakorlat

x

Alkalmazott számítástechnika

x

Gépelemek

x

x

Elektrotechnika

x

x

Forgácsolási gyakorlatok

x

Szerelési alapgyakorlatok

x

Informatika szakmai órák: Munkaszervezési ismeretek

x

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis és szoftverfejlesztés

x x

Adatbázis és szoftverfejlesztés

x

gyakorlat Hálózatok I.

x

Hálózatok I. gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság IT alapok

x x x

IT alapok gyakorlat Hálózatok I.

x x

Hálózatok I. gyakorlat Programozás

x x

Programozás gyakorlat

x

IT szakmai angol nyelv

x

Linux alapok

x

Linux alapok gyakorlat Irodai szoftverek

x x

Irodai szoftverek gyakorlat IT szakorientáció

x

x x 32


IT szakorientáció gyakorlat

x

Hálózatok II.

x

Hálózatok II. gyakorlat

x

IT hálózatbiztonság

x

IT hálózatbiztonság gyakorlat

x

Szerverek és felhőszolgáltatások

x

Szerverek és felhőszolgáltatások

x

gyakorlat Gépészet szakmai órák: Gépészeti alapozó feladatok

x*

x


x

gyakorlat Műszaki mérés

x


x

Forgácsolási alapismeretek Forgácsolási

x

x

alapismeretek

x

gyakorlat Gyártástervezés

és

x

x

gyártásirányítás Gyártástervezés

és

x

gyártásirányítás gyakorlat Szerszámgépek karbantartása Szerszámgépek

x

x

karbantartása

x

gyakorlat Egészségügyi szakmai órák Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástan - Gondozástan Ápolástan – Gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

X

X

X X

X X X

X

X

X

X

X

33


Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Klinikumi alapozó ismeretek Klinikumi szakismeretek Diagnosztikai és terápiás alapismeretek Egészségügyi asszisztensi feladatok Egészségügyi asszisztálás gyakorlata Egészségnevelésegészségfejlesztés Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat

X X X X

X X X

X

X X

X

X X

A javító vizsgákon a továbbhaladás feltétele az adott tantárgyi követelmény 25 százalékának teljesítése a 9-12. évfolyamon, technikusi évfolyamon 50%. 13. Iskolai egészségnevelési program Cél: Az egészségre káros szerek kerülése. A sportolás, a mozgás, a jó fizikai erőnlét fontosságának hangsúlyozása. A serdülők kapcsolati kultúrájának emelése. 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel -

a táplálkozás,

-

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

-

a családi és kortárskapcsolatok,

-

a környezet védelme,

-

az aktív életmód, a sport,

-

a személyes higiénia,

-

az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

-

a szexuális fejlődés

területén. 34


14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

-

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

35


TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK -

rovarcsípések

-

légúti akadály

-

artériás és ütőeres vérzés

-

komplex újraélesztés

-

mérgezések

-

vegyszer okozta sérülések

-

savmarás

-

szénmonoxid mérgezés

-

égési sérülések

-

forrázás

testnevelés

-

mechanikus sérülések

Osztályfőnöki óra

-

mentőhívás

biológia

kémia

fizika

OMSZ - automata defibrillátor alkalmazása - eszméletlen állapot 15. Intézményünk környezeti nevelése Programjának célja, hogy tanulóink felismerjék a természetben zajló összefüggéseket, valamint kialakuljon bennük egy környezet- és természettudatos szemlélet. Hogyan bánunk a Föld erőforrásaival? Erre a kérdésre keressük a választ a különböző tantárgyi órákon, témanapok, projektek, a környezeti neveléssel összefüggő tanulmányi versenyek, vetélkedők, a tanulmányi kirándulások keretében. 1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: -

A fenntartható fejlődés

-

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések

36


-

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései

-

alapvető emberi szükségletek

-

emberi jogok

-

demokrácia

-

elővigyázatosság

-

biológiai és társadalmi sokféleség

-

az ökológiai lábnyom

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -

a környezettudatos magatartási életvitelt

-

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitelt

-

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást,

-

annak megőrzésének igényét és akaratát

-

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését a rendszerszemléletet

-

és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését

-

az egészséges életmód igényét, és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: -

alternatív, problémamegoldó gondolkodás

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

-

szintetizálás és analizálás

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés

-

kreativitás

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás

-

kommunikáció, médiahasználat

-

konfliktuskezelés és megoldás

-

állampolgári részvétel és cselekvés

-

értékelés és mérlegelés készsége

37


2. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánkban biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra alkalmas, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A 90-es évek óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti neveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink nem elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz, a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán és tanórán kívüli programjainkban megismertetjük gyermekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Természettudományos tantárgyaink megszerettetése érdekében kiemelt hangsúlyt fektetünk a szemléltetésre, ezért fontos a tanulói- és tanári kísérletek beépítése a tanórákba. Munkánkat ebben laboráns is segíti. Rendszeressé tettük a természeti folyamatok terepen történő megfigyelésére szervezett kirándulásokat: - Éjszakai Csillagos Égbolt túra a Zselicben, - csillagászati előadások a zselici Planetáriumban, - Kirándulás a Csodák Palotájába (illetve a Csodák Palotája utazó kísérleteinek megtekintése). 38


Kapcsolatot tartunk a megye más középiskoláival és részt veszünk az általuk szervezett programokon pl.: -

a Munkácsy Mihály Gimnázium által szervezett Geográfus tehetség napon.

-

a Táncsics Gimnázium Természettudományos Laborjában fizikai és kémiai kísérletek megfigyelése és elvégzése.

3. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek -

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához

-

tantestületen belül továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása

-

új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap

-

a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése

-

osztályfőnöki témák környezetvédelmi témákban

-

az egészségnevelési program elkészítése

-

szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása az intézményben

Hagyományok ápolása -

erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása

-

ismerkedő tábor megszervezése és lebonyolítása

-

kirándulás szervezése a Zselici Csillagparkba

-

vándortábor szervezése

Szaktárgyi célok -

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának, mérési módszerei)

39


-

a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik)

-

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre)

-

interaktív

módszerek

kipróbálása,

alkalmazása

(csoportmunka,

önálló

kísérlet,

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) -

tanórán kívüli szakórák szervezése

-

természetvédelmi versenyekre felkészítés

-

multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon

-

a számítógép felhasználása a tanórákon

4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: -

terepi

munka

során:

terepgyakorlatok,

táborok,

tanulmányi

kirándulások,

akadályversenyek, városismereti játékok, stb. -

kézműves foglalkozások: tábori időben, stb.

-

„akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés

-

„látogatás”: múzeum, nemzeti park, szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, vízmű, erdészet, stb.

-

versenyek

-

szakkörök

-

„jeles napok”

-

moduloktatás az erdei iskolában

-

néhány jeles nap megünneplése

-

iskolai, nemzetközi projektek. Bemutatjuk szűkebb környezetünk természeti és kulturális értékeit.

40


5. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért módszertani tanári továbbképzésre van szükségünk. 6. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémiai vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő-és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. 7. Kommunikáció A környezeti nevelésben-jellegénél, összetettségénél fogva-nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt-ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció

-

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel

-

házi dolgozat készítése

-

poszterek készítése és bemutatása

-

iskolarádió felhasználása híradásra 41


-

faliújságon közölt információk készítése

-

szórólapok készítése

Iskolán kívüli kommunikáció formái

-

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból

-

környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása

-

környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése

-

a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel

-

a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal

IV. HELYI TANTERV 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai 1. Iskolánk helyi tantervei az alábbi kerettantervekre épül: Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára Kerettanterv a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatásához Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama

2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a NEFMI rendeletben kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó

tíz

százalékot

iskolánk

pedagógusai

a

kerettantervben

szereplő

tananyag,

követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

42


3. A NEFMI rendeletben kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma

Hány órával lett

lett megnövelve a szabadon

megnövelve a szabadon

tervezhető órák

tervezhető órák

óraszámából?

óraszámából?

Emeltszintű nyelvi osztály 9., 10., 11., 12.

1. idegen nyelv

2

9., 10., 12.

Matematika

1

12.

Történelem

1

9., 10.

Informatika

1

Általános gimnáziumi osztály + közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv 9., 10., 11., 12.

1. idegen nyelv

2

9., 10., 12.

Matematika

1

12.

Történelem

1

9., 10.

Informatika

1

Köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatás 9.

Magyar irodalom

1

9., 10., 11., 12.

1. idegen nyelv

2

9., 12.

Matematika

1

10.,12.

Történelem

1

9., 10.

Informatika

1

Hatévfolyamos gimnázium 9.

Magyar irodalom

1

7.

Magyar nyelv

1

9., 10.

1. idegen nyelv

1

11., 12.

1. idegen nyelv

2

11.,12.

2. idegen nyelv

1

7, 9, 10 11.,12.

Matematika

1

10., 12.

Történelem

1

43


7.

Kémia

0,5

7.

Földrajz

0,5

8., 9., 10.

Informatika

1

Szakgimnázium volt (szakközépiskola-kifutó) 9.

Magyar irodalom

1

9., 10., 11.

Idegen nyelvek

1

10.

Történelem

1

9.

Informatika

1

10.

Informatika

2

4. Iskolánk a 9. évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyak közül a Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

7-8. évfolyam

Biológia A

9-12 évfolyam

Biológia B

7-12. évfolyam

Fizika B

7-10. évfolyam

Kémia B

44


2. Helyi tantervek 2.1. Emelt nyelvi óraszámú gimnáziumi osztály Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv

10. évf. 11. évf.

12. évf.

2

1

1

1

2

3

3

3

I. idegen nyelv

3+2

3+2

3+2

3+2

II. idegen nyelv

3

3

3

3

3+1

3+1

3

3+1

2

2

3

3+1

Irodalom

Matematika Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

2

Informatika

1+1

2

2

1+1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

0

0

4

4

35

36

35

35

Katonai alapismeretek Érettségi előkészítő Rendelkezésre álló órakeret

45


2.2. Általános gimnáziumi osztály Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv

2

1

1

1

Irodalom

2

3

3

3

I. idegen nyelv

3+2

3+2

3+2

3+2

II. idegen nyelv

3

3

3

3

3+1

3+1

3

3+1

2

2

3

3+1


társadalmi

és


1


2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1


2

Informatika

1+1

2

2

1+1


1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

0

0

4

4

35

36

35

35

Katonai alapismeretek Etikus vállalkozói ismeretek Pénzügyi, gazdasági ismeretek Szakmacsop.alapozó (egészségügy) Érettségi előkészítő Rendelkezésre álló órakeret

46


2.3. Hatévfolyamos gimnázium Tantárgyak

7. évf.

8. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv

1+1

2

2

1

1

1

Irodalom

2

2

2+1

3

3

3

I. idegen nyelv

3

3

3+1

3+1

3+2

3+2

3

3

3+1

3+1

II. idegen nyelv Matematika Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek Erkölcstan/ Hit- és erkölcstan

3+1

3

3+1

3+1

3+1

3+1

2

2

2

2+1

3

3+1

1

1

Etika

1


2

2

Fizika

2

2

Kémia

1+0,5

Földrajz

2

2

2

2

2

2

2

2

1+0,5

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc Mozgóképkultúra

2

1 és

2

médiaismeret* Informatika

1


1

Testnevelés

5

5

5

5

3

3

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

0

0

0

0

4

5

31

31

35

36

35

35

Érettségi előkészítő válaszható Rendelkezésre álló órakeret

1+1

1+1

2

1+1 1

47


Kifutó nappali képzések 2.4. Köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatás Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Tanulásmódszertan Sporttörténet Sportági ismeretek Testnevelés-elmélet Sportegészségtan Edzéselmélet Sport és szervezetei Sportpszichológia Sportetika Katonai alapismeretek Etikus vállalkozói ismeretek Pénzügyi, gazdasági ismeretek Érettségi előkészítő Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2 2+1 3+2 3 3+1

1 3 3+2 3 3

1 3 3+2 3 3

1 3 3+2 3 3+1

2

2+1

3

3+1

1 2 2

2

2

2

3 1

1 5 1

2 2 2 1 1

1+1 3 1 1 1

2 2 2 2 1 1 1 1+1 3 1

1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1

48

0

0

3

2

35

36

35

35


2.5. Általános gimnáziumi osztály szabadon választható keretben/egészségügyi szakmai alapozó tantárgyak bevezetésével Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv

2

1

1

1

Irodalom

2+1

3

3

3

I. idegen nyelv

3+2

3+2

3+2

3+2

II. idegen nyelv

3

3

3

3

3+1

3

3

3+1

2

2+1

3

3+1


társadalmi

és


1


2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

2

1


2

Informatika

1+1

2

1+1


1

Testnevelés

3

3

3

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

2

1

5

4

35

36

35

35

Katonai alapismeretek Etikus vállalkozói ismeretek Pénzügyi, gazdasági ismeretek Érettségi előkészítő Egészségügyi

szakmai

alapozó

tantárgyak Rendelkezésre álló órakeret

49


2.6 Hatévfolyamos gimnáziumi tagozat

8

9

10

11

12

Magyar nyelv

2

1

1

1

1

Irodalom

3

3

3

3

3

Történelem és állampolgári ismeretek

2

3

2

3

4

Emberismeret és etika

1

Idegen nyelv 1.

4

Idegen nyelv 2.

4

4

4

4

3

3

4

4

3

4

Matematika

3

3

3

Informatika

1

2

2

Bevezetés a filozófiába

1

Fizika

2

2

2

2

Biológia

2

1

2

2

2

Kémia

2

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

Technika és életvitel

1

Testnevelés és sport

2

3

3

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Állampolgári ismeretek* Jelenismeret* Tánc és dráma

1

Mozgókép és médiaismeret

1

Művészetek

1

Egészségtan Érettségire való felkészítés Összesen

29

32

33

5

6

33

32

*Az állampolgári ismeret és jelenismeret beépül a történelembe.

50


2.7. Szakgimnázium (a volt szakközépiskola) Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv

2

1

1

1

Irodalom

2+1

3

3

3

Idegen nyelvek

3+1

3+1

3+1

3

4

4

4

4

2

2+1

3

3


társadalmi

és


1


2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Mozgóképkultúra

és

1

1

médiaismeret* Informatika

1+1

0+2

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szakmai tárgyak órakerete,

6

7

8

11

0

0

2

2

35

36

35

35

Érettségi előkészítő választható Rendelkezésre álló órakeret

51


2.8. Informatika

9.

Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I Hálózati ismeretek I. gyakorlat Összes óra Összes óra

Heti óraszám E GY 0,5 1+0,5 2

10. ögy

Heti óraszám E GY

11. ögy

Heti óraszám E GY

12. ögy

Heti óraszám E GY

70 1 2

0,5+0,5

1

2

1

2+1

50

2 4+1

55 105

1 2+1

3

70

6

1 2

70

2+1 4+1

70 140

1

2 7

2

3 8

E: Elmélet GY: Gyakorlat ÖGY: Összevont szakmai Gyakorlat

52

2


2+1 6+1

4 11

2.9. Gépészet Ágazati szakképzés a közismereti szakképzéssel párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

Tantárgyak

Heti óraszám e. gy

10. ögy


12.

11. ögy


ögy

e.

Heti óraszám gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

0,5

Munkavédelem

1

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk

1 3,5

5

1

0+1 0,5

Gépészeti alapmérések

1

Anyagismeret

1

Anyagvizsgálat

1

Anyagjelölések

5

1+1

Műszaki rajz Géprajzi ismeretek

4

1

Gépészeti szerelés

1

CAD alkalmazás

1+1

Kézi forgácsolás

1 53


Gépi forgácsolás I

0,5

Gépi forgácsolás II.

0,5

Műszaki mechanika

1+1

Gépelemek

1

Hajtások

1

10172-12 Mérőtermi feladatok

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

2

70

3

3

140

Műszaki dokumentációk gyakorlat

1

30

Gépészeti alapmérések gyakorlat

1

30

Anyagismeret gyakorlat

0,5

Anyagvizsgálat gyakorlat

0,5

105

20

15

30

Kézi forgácsolás gyakorlat

1

35

1

40

Gépi forgácsolás gyakorlat

1

35

1

45

1

35

Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat Összesen Összesen

2

4 6

2 70

4 7

3 105

5 8

3 140

E: Elmélet GY: Gyakorlat ÖGY: Összefüggő szakmai Gyakorlat

54


13 11

2 3

2.10. Közgazdaság

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak 9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és biztonság egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

ögy

heti óraszám e

ögy gy

heti óraszám e

gy

12. heti óraszám e

gy

0,5

Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 10. 11.

Ügyviteli gyakorlatok

2+0,5

3,5+ 0,5 2,5+ 0,5

2,5+ 0,5

Általános statisztika

1 1

Statisztika gyakorlat

1 1

55


1

Pénzügyi alapismeretek

2+1

2

Pénzügy gyakorlat

1

Adózási alapismeretek

1

Adózás gyakorlat

1

Számviteli alapismeretek

2

2

Számvitel gyakorlat összes óra összes óra Szabad sáv Heti óraszám szabadsávval

1+1 2,5+,0,5 2,5+,0,5 5 1 6

3,5+,0,5 6 1 7

56

2,5+ 0,5

5+1

2 7 1 8


6

4+1 10 1 11

2.11. Egészségügy

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

heti óraszám Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12

e

gy

ögy

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

ögy

e

gy

12. heti óraszám ögy

e

gy

0,5

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. Egészségügyi alapismeretek

0,5+ 0,5

Egészségügyi alapismeretek

Szakmai kommunikáció

1,5

11221-12

Ápolástangondozástan

1,5 + 0,5

Alapápolás

Ápolástangondozástan gyakorlat

11222-12

Klinikumi ismeretek

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat

összes óra összes óra

1

1

1,5

0,5+ 0,5

2,5+ 0,5

70 1

0,5+ 0,5

0,5+ 0,5

2

4

105 2,5+ 0,5

3,5+ 0,5 5+1

0

6+1

5

70

0 6

3,5+ 0,5 105

140

3,5+ 0,5 7

3,5 6,5+ 1

140

3,5 10

Szabad sáv

1

1

1

1

Heti óraszám szabadsávval

6

7

8

11

57


3. Szakképzési óratervi háló

3.1. Nappali tagozat 3.1.1 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus


Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés specifikus utolsó évf.

1./13

5./13 és 2./14

Tantárgyak

e. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II 11498-12 Foglakoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem


Munkahelyi egészség és biztonság

ögy

gy

e.

gy

0,5

Foglalkoztatás II

0,5

Foglakoztatás I. Munkavédelem

2 1

Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Műszaki rajz Géprajzi ismeretek Gépészeti alapmérések Anyagismeret Anyagvizsgálat Anyagjelölések

1 11,5 1+1 0,5 0,5 1 1 1 1 58

0,5


Gépészeti szerelés CAD alkalmazás Kézi forgácsolás Gépi forgácsolás I Gépi forgácsolás II. Műszaki mechanika Gépelemek Hajtások


10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken

1 1 1 1 0,5 1+1 1 1

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Műszaki dokumentációk gyakorlat Gépészeti alapmérések gyakorlat Anyagismeret gyakorlat Anyagvizsgálat gyakorlat Kézi forgácsolás gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat Forgácsolási alapismeretek Forgácsolási alapismeretek Forgácsoló alapeljárások tervezése CNC alapismeretek Anyagválasztás

7 1 1 0,5+0,5

160 30 30 30

1 3,5+0,5 4

35 35

2 2 4 1 1 1 1

Forgácsolási alapismeretek gyakorlat Forgácsolási alapismeretek CNC programozás CNC gyártás

8 3 2 3

Gyártástervezés és gyártásirányítás Gyártástervezés 10170-12 Gyártástervezés és Szereléstechnológia gyártásirányítás Képlékenyalakítás CAD rajzolás Gyártócella Gyártásirányítás

8 1+1 1 1 0,5+0,5 1 1 59


10171-12 Karbantartás és üzemvitel

Korszerű szerszámgépek Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat Gyártástervezés CAD rajzolás Szereléstechnika

1

Szerszámgépek karbantartása Szerszámgépek karbantartása Géptelepítés Irányítástechnika Villamos gépek Szerszámgépek karbantartása gyakorlat Szerszámgépek karbantartása Géptelepítés Irányítástechnika Villamos gépek

4 1 1 1 1

3 1 0,5+0,5 0,5+0,5

4 1 1 1 1

Osztályfőnöki

1 17+3

Összesen Összesen

14+1 35

60

160

1 17+3 35


16+1

3.1.2 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy


ögy


ögy

közismeret nélkül


1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

0,5

0,5

1 Elsősegélynyújtás gyakorlat


10172-12

Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

1

1 2,5+1

3+1

4+1

70 2

4+1

105 3

1 13,5+2

140

160

3

11+1

Műszaki mérés 2 61

0+0,5


2

Mérőtermi feladatok Műszaki mérés gyakorlat 2 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken

2

Forgácsolási alapismeretek 4 Forgácsolási alapismeretek gyakorlat 8

10170-12

Gyártástervezés és gyártásirányítás 6,5+1,5

Gyártástervezés és gyártásirányítás

Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat 2 +1

10171-12

Szerszámgépek karbantartása 4

Karbantartás és üzemvitel

Szerszámgépek karbantartása gyakorlat 4

Osztályfőnöki összes óra összes óra

3+1

2 6

70

3+1

3 7

62

105

4+1

3 8

140

7+1

3

1 17+3

11


14 +1 35

160

1 17+3

14+1 35

3.1.3 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző


Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9.

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)


Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf.

10.

heti ögy óraszám gy

e

gy

11.

12.

heti ögy óraszám

heti óraszám

e

gy

e

1./13.

heti óraszám gy

e

0,5

heti ögy óraszám gy

0,5

Szakmai idegen nyelv

Ügyviteli gyakorlatok 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Általános statisztika

e

0,5

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek

5/13 és 2/14.

2 2 2+0,5

3,5+ 0,5

5,5+1 2,5+ 0,5

2,5+ 0,5

1 1


6+1 1

1


2+1 63

2 1

2 Elfogadva: 2016.09.27

2 4

gy

Pénzügy gyakorlat

1


1

Adózás gyakorlat 2

Számvitel gyakorlat

11505-12 Könyvelés számítógépen

1,5 1


10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

1+1

2

1 4,5

1+1

1

Gazdálkodási ismeretek

3,5+1

Könyvelés számítógépen

4

10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

11501-12 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése

6 Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat

2

Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata

3

Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata

2

Projektfolyamatokkövetése

2

1+1

2

2

Projekttervezés gyakorlata

1+1

Osztályfőnöki

1 64


1

3,5+,0,5

2,5+ 0,5

összes óra

2,5+,0,5 2,5+,0,5

5+1

2

6

4+1

20+2

11+2

21+2

összes óra

5

6

7

10

31

31

Szabad sáv

1

1

1

1

4

4


6

7

8

11

35

35

3.1.4 52 723 01 Gyakorló ápoló

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11110-12

9. heti óraszám Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

e

gy


e

gy


e

gy


e

0,5

gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám e

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám

ögy

e

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2


0,5+ 0,5

1

65

1

1,5

4+ 0,5


gy

10+2



1,5

11221-12

Ápolástangondozástan

1,5 + 0,5

Alapápolás

Ápolástangondozástan gyakorlat

11222-12

Klinikumi ismeretek

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat

11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

2,5+ 0,5

0,5+ 0,5

70

2

0,5+ 0,5

5 +1

105 2,5+ 0,5

1

0,5+ 0,5

4 2

9,5+ 0,5

4 3,5+ 0,5

140

3,5

6+1

160

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

4+1

Diagnosztikusterápiás beavatkozások

2,5+0,5

Klinikai gyakorlat

16

Egészségnevelésegészségfejlesztés 11152-12 Egészségnevelő és fejlesztő tevékenység

3,5 +0,5

Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat

2,5 +1

Osztályfőnöki összes óra összes óra

1 5+1

0 5

6+1 70

3,5+ 0,5

0 6

105

3,5+ 0,5 7

140

1

6,5+ 1 3,5 10

21+3 10+1 31

12,5+3 160

18,5+1 31

Szabad sáv

1

1

1

1

4

4


6

7

8

11

35

35

66


3.2 Esti munkarend 3.2.1 Kifutó tantervek 3.2.1.1 52 723 01 Gyakorló ápoló



Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1//13

5/13 és 2/14.

Tantárgyak

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


gy

ögy

heti óraszám e

0,5


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

1

11110-12


2



1

11221-12

Ápolástan-gondozástan

3

Alapápolás

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

67

2,5


gy

11222-12

Klinikumi ismeretek

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat

5,5

3,5

96

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek 11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

3

2,5

Diagnosztikus-terápiás beavatkozások

9,5

Klinikai gyakorlat

Egészségnevelés-egészségfejlesztés

2

11152-12 Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység 1,5

Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat összes óra

12

összes óra

6

9

96

18

11 20

3.2.1.2 52 723 01 Gyakorló mentőápoló




13.jan

5/13 és 2/14.

Tantárgyak

heti óraszám e

gy

ögy

heti óraszám e



68

0,5


gy


Foglalkoztatás II.

0,25

Foglalkoztatás I.

1

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12


2



1

11221-12

Ápolástan-gondozástan

2,5

Alapápolás

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

11222-12

Klinikumi ismeretek

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat

11165-12

2,5 5 3,5

96

Mentéstechnika

1

Betegszállítás

0,5

Irányítás

1

Mentéstechnika 11164-12 Logisztika

Logisztikai gyakorlatok 11166-12 Sürgősségi betegellátás

Oxiológia alapjai Gyermekgyógyászat oxiológiai vonatkozásai Szülészet- nőgyógyászat oxiológiai vonatkozásai Toxikológia

3 1,5 0,5 0,25 0,5

69


Tömeges baleset - katasztrófa ellátás

0,25

Sürgősségi ellátási gyakorlat összes óra

8,25 11,00

összes óra

6

96

6,75

17,00

11,25 18

3.2.1.3 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző




13.jan

5/13 és 2/14.

Tantárgyak

heti óraszám e

gy

heti óraszám

ögy

e




Foglalkoztatás II.


Szakmai idegen nyelv

11504-12

Gazdasági és jogi alapismeretek

Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Ügyviteli gyakorlatok

0,25 0,25 1

Foglalkoztatás I.

1 3 3

Általános statisztika

1


2 70


gy


4

Pénzügy gyakorlat

1


1,5

Adózás gyakorlat

0,5


2,25


0,5

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok


1,75

Könyvelés számítógépen

2

Számvitel

3

Vállalkozás-finanszírozás

1

Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat

0,5

Adózás

1,5

Elektronikus adóbevallás gyakorlata 11501-12

Projekt-finanszírozás

Projektfinanszírozás

Projekt-finanszírozás gyakorlata

11502-12

Projektfolyamatokkövetése

Projektfolyamatok követése


1 1

összes óra

1 1 0,5 10,5

összes óra

5,5

10,5

16 71

5 15,5


3.2.1.4 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs




13.jan

5/13 és 2/14.

Tantárgyak

heti óraszám e

gy

ögy

heti óraszám e

gy




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

1

Pedagógia 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

0,25

5,5

Pedagógia gyakorlat Pszichológia

5

5

80

-

-

11465-12

Gyógypedagógiai alapismeretek

2,5

Általános gyógypedagógiai feladatok

Gyógypedagógiai gyakorlat

11466-12

Gyógypedagógiai pszichológia

2

Speciális gyógypedagógiai feladatok

Gyógypedagógiai egészségtan

2

Gyógypedagógiai tantárgy-pedagógiák

2

6

összes óra

10,75

összes óra

5 15,75

72

80

10

6 16


3.2.1.5 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam Szakmai követelmény-modulok

2. évfolyam

Tantárgyak elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség és biztonság biztonság

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

0,25

Foglalkoztatás II.

0,25

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1

10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok


Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

2 1

Monitorozó gyakorlat

1,5 1,5

Pszichológiai alapismeretek

2


3

Ápolási, gondozási alapismeretek

73

1,5

40

0,5

1,5


Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

2

40

10571-12 Sajátos gondozási feladatok

10570-12 A szükségletek felmérése

Társadalomismeret

10572-12 Gondozási-ápolási adminisztráció

0,75

Klinikai ismeretek

0,25

2

Ápolási gyakorlat

1

Gondozási ismeretek

40

1

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

0,5

Szociális munka elmélete

1,75

Szociális munka gyakorlata

0,5

Szociális gondozás

2,5

Szociális gondozás gyakorlata

40

Mentálhigiéné

1,5 0,75

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

0,75

A szociális adminisztráció

0,75 9

Összes óra

7 16

Összes óra

74

11,25 160


4,25 15,5

3.2.1.6 35 521 01 CNC gépkezelő Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Gyártáselőkészítés CNC programozás

11399-12 CNC-forgácsolás

Elméleti Gyakorlati heti óraszám heti óraszám

1 2

CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek

2,5 2,5

CNC forgácsolási gyakorlat Összes óra

7,5 5,5

Összes óra

10 15,5

75


3.2.2 Bejövő tantervek 3.2.2.1 54 723 02 Gyakorló ápoló

1/13. heti óraszám

A fő szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II.

Összesen

2/14. ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

11,75

4,5

7,75

11,25

80 Összesen

16,25

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság Egészségügyi 11110-16 alapismeretek Egészségügyi Szakmai alapismeretek kommunikáció Ápolástangondozástan 11221-16 Alapápolás Ápolástangondozástan gyakorlat 76

19 0,5

1

0,5 2,25 1 2,5


Klinikumi alapozó ismeretek Klinikumi 11222-16 Klinikumi szakismeretek Diagnosztikai és ismeretek terápiás alapismeretek Klinikumi gyakorlat Diagnosztikus és terápiás 11151-16 szakismeretek Diagnosztikus és terápiás Diagnosztikus és beavatkozások felnőtt terápiás betegnél beavatkozások Klinikai gyakorlat Egészségnevelés11152-16 egészségfejlesztés Egészségnevelő és Egészségnevelésfejlesztő tevékenység egészségfejlesztés gyakorlat

77

2,5 2,0 1 4,5 2,75

2,0 9,25 1,5 2


3.2.2.2 55 723 01 Ápoló

Tantárgyak/témakörök

Szakmai követelménymodulok Összesen

Heti elméleti órák száma

Heti gyakorlati órák száma

9

7,75

11113-16 Szakápolási feladatok

Összesen

16,75

Klinikumi é szakápolási ismeretek Belgyógyászat és szakápolástana Sebészet és szakápolástana Kisklinikum és szakápolástana Infektológia és szakápolástana Neurológia és szakápolástana Pszichiátria és szakápolástana Szülészet-nőgyógyászat és szakápolástana Gyermekgyógyászat és szakápolástana Onkológia és szakápolástana Kritikus állapotú beteg ellátása és szakápolása

1,5 1,5 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 1,5

Klinikai szakápolás gyakorlata

4,75

Ápolói feladatok belgyógyászati profilú osztályon

0.75

Ápolói feladatok sebészeti profilú osztályon

0,75

Ápolói feladatok szülészet-nőgyógyászati osztályon

0,5

Ápolói feladatok sürgősségi/intenzív osztályon

0,75

Ápolói feladatok neurológiai osztályon Ápolói feladatok pszichiátriai osztályon Ápolói feladatok kisklinikumi osztályon Ápolói feladatok a Körzeti-közösségi/otthonápolási ellátásban

0,5

78

0,5 0,5 0,5 Elfogadva: 2016.09.27

11114-16 Bővített kompetenciájú betegellátás

Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata Invazív beavatkozások technikái és ápolási specialitásai Alkalmazott gyógyszertan és gyógyszerelés Fájdalomcsillapítás ápolói teendői Kritikus állapotú betegek ellátása Klinikai táplálás Katéterezés, inkontinencia ellátás Sebkezelés, sztóma ellátás Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények között Perioperatív ápolói feladatok gyakorlata sebészeti profilú osztályon Speciális ápolói feladatok gyakorlata sürgősségi / intenzív osztályon

0

2 0,5 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25

0

1 0,25 0,75

3.2.2.3 55 723 11 Mentőápoló

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok

Összesen

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

9

9 18

Összesen 11197-16 Szakápolástani ismeretek

Praehospitalis ellátás Intrahospitalis ellátás Aneszteziológia és intenzív terápia 79

3 1 1 Elfogadva: 2016.09.27

Sebészeti beavatkozások

1 1 (demonstr. terem) 1

Szakápolástani gyakorlatok Mentésirányítás Kommunikáció a 11198-16 Mentésszervezési mentésirányítában és oktatási feladatok Szakmódszertan Mentésszervezési gyakorlatok

5,5

1 1 2,5

3.2.2.4 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

13. heti óraszám e gy Összesen A fő szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II.

10

Összesen

ögy

4,5 14,5

heti óraszám e gy 10,75

0

Foglalkoztatás II.

15,75 0,25

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I.

11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység elltásáa

14.

1


3,5

Ügyviteli ismeretek

1,5

Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat 80

2 1 0,5 Elfogadva: 2016.09.27

5


1,5

Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek

0,5 0,5

Adózás gyakorlat

0,5

Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

2 1


1,5

Vállalkozásfinanszírozás

1,5

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat 11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok 10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai 11505-12 Könyvelés számítógépen

Adózás

1,5

Elektronikus adóbevallás gyakorlata Számvitel Könyvelés számítógépen gyakorlat

2 1

Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése

11502-12 Projektfolyamatok követése

1 3

Projekt-finanszírozás 11501-16 Projektfinanszírozás

0,5

1 1


81

0,5


3.2.2.5 55 344 07 Vállalkozási mérlegképes könyvelő

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok 10773-12 Jogi feladatok a gyakorlatban 10774-16 Pénzügyi feladatok ellátása 10775-16 Adózási feladatok ellátása

Összesen Összesen

Jogi ismeretek Pénzügyi ismeretek

Adózás

9,25

1,25 1 0,75 1,5 1,5 1

Komplex feladatok gyakorlata Gazdasági és vezetési feladatok

Elemzés-ellenőrzés Elemzés-ellenőrzés gyakorlata

82

6,5

15,75

Adózás gyakorlat

Számvitel 10808-16 Számviteli feladatok a gyakorlatban Számvitel gyakorlat

10789-12 Elemzési ellenőrzési feladatok ellátása

Gyakorlat

Pénzügyi gyakorlat

Számvitel szervezés 11886-16 Számviteli szervezési feladatok gyakorlata 10809-12 Gazdasági és vezetési feladatok a gyakorlatban

Elmélet

0,5 2 1,5 2,5 1

1,25


3.2.2.6 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. ÉVFOLYAM

Tantárgyak

Év végi Gyakorlat összefüggő Elmélet Gyakorlat gyakorlat

Elmélet

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

2. ÉVFOLYAM

0,25 1 1,25 2 3 1,5

1,5 0,25

1,5 1,25

Társadalomismeret Klinikai ismeretek Gondozási ismeretek Ápolási gyakorlat A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

1,5 0,75 3 0

1

0,5

Monitorozó gyakorlat

1,5

Szociális munka elmélete Szociális gondozás Mentálhigiéné Szociális munka gyakorlata

2 3 1 0,5 83


Szociális gondozás gyakorlata Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton A szociális adminisztráció gyakorlata /elmélete Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában /gyakorlat

1,5 0,75 0,5 0,5

Összesen

10 14,75

Összesen

4,75

11 15,75

120

4,75

3.2.2.7 Érettségire felkészítő képzés

Évfolyam/ Tantárgyak

12. 13. Esti tagozat Esti tagozat

Magyar nyelv és irodalom

3+1

3

Idegen nyelv

3+1

3

Matematika

3+1

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

3+1

3

Természetismeret

1

–

Informatika

1

1

Testnevelés és sport

–

–

Osztályközösség-építő program

–

–

Szabadon tervezhető órakeret

4

5

Összesen (közműveltségi óraszámok)

18

18

84


4. Szakgimnáziumi ágazati képzés 4.1. Egészségügy 13. évf. 13. évf. óraszám összesen

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9-12. óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

556 556 417 345 31 144 36 695 139

4 -

124 -

3

-

-

-

108

-

-

-

2

2

2

206

-

-

-

-

2

2

134

-

-

-

1

-

-

36

-

-

8

8

7

7

(1045+453)

31

961

3

4

3

3

-

-

35

36

35

35

35

36

36

36

31

31

1260

1296

1260

1085

Éves összes óraszám

85

1498

4901

1085

1085


54 723 02 Gyakorló ápoló A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakgimnáziumi ágazati képzés 9.

10.

heti óraszám

Összesen A fő szakképesítésre vonatkozóan: Összesen 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11500-12 Munkahelyi egészség és

heti óraszám

11.

ögy

heti óraszám

12.

5/13.

heti óraszám

heti óraszám e

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

11

0

11

1

3,5

6,5

5

5

140 11,0

12,0

gy

10,5 20,5

1/13.

10,0

Foglalkoztatás I.

2/14.

heti óraszám

ögy

gy

e

gy

22

9

10,5

20,5

160

10,0

31,0

0,5

0,5

2

2

0,5

0,5

86

heti óraszám

e

140

Foglalkoztatás II.


ögy

Érettségi utáni szakképesítés-specifikus


biztonság Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástangondozástan 11221-16 ÁpolástanAlapápolás gondozástan gyakorlat Klinikumi alapozó ismeretek Klinikumi 11222-16 szakismeretek Klinikumi Diagnosztikai és ismeretek terápiás alapismeretek Klinikumi gyakorlat Egészségügyi asszisztensi Egészségügyi feladatok asszisztensi Egészségügyi feladatok asszisztálás gyakorlata Diagnosztikus és 11151-16 terápiás Diagnosztikus szakismeretek és terápiás Diagnosztikus és beavatkozások terápiás felnőtt betegnél beavatkozások 11110-16 Egészségügyi alapismeretek

3 1,5

0,5

1,5

2,5

4,5

1,5

2 5

1

4,5

4,5 1

3,5

3

2

2 4,5 3

3

1

1

1

2

87

9

3

2

3,5

3,5

2

2 Elfogadva: 2016.09.27

Klinikai gyakorlat Egészségnevelés11152-16 egészségfejlesztés Egészségnevelő Egészségnevelésés fejlesztő egészségfejlesztés tevékenység gyakorlat

17,5

17,5 2,5

2,5

3

3

88


4.2. Gépészet, informatika

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


13. évf.

13. évf. óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

556 556 417 345 31 144 36 695 139

4 -

124 -

3

-

-

-

108

-

-

-

2

2

2

206

-

-

-

-

2

2

134

-

-

-

1

-

-

36

-

-

8

8

7

7

(1045+453)

31

961

3

4

3

3

-

-

35

36

35

35

35

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

31


1260

1296

1260

1085

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Kémia vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét

89

1498

4901

1085

1085


A) 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus

9.

10.

e

gy

heti óraszám e gy

5

6

6

heti óraszám

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen Összesen


11

6

11. ögy

140

12

heti óraszám e gy 3

7 10

12. ögy

140

5//13

heti óraszám heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

5

5

15,5

15,5

15,5

15,5

10

Foglalkoztatás II.

1//13

31

2//14 ögy

160

heti óraszám e

gy

15,5

15,5

31

31

0,5

0,5

2

2

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10163-12

Munkavédelem

Gépészeti munkabiztonság Elsősegélynyújtás és gyakorlat környezetvédelem 11572-16

Vezérléstechnikai alapismeretek

Gépegységek Mechatronikai szerelése és alapozó feladatok karbantartása

0,5

0,5

0,5

0,5

2

2

2

Pneumatikus és hidraulikus szerelési

3 90


gyakorlat

10164-12 Gépgyártósori gépkezelői, gépszerelői feladatok 10162-12

A gyártásszervezés alapjai Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok feladatok gyakorlata 10172-12 Mérőtermi feladatok

10169-12

2

2

4,5

4

5,5

3

4

12

2

Műszaki mérés

12

3


3

3

Forgácsolási ismeretek

3

4

Forgácsoló technológia Forgácsolás hagyományos és gyakorlat CNC szerszámgépeken 10170-16



Gyártástervezés gyakorlat

4

8

6

6

4

91

8


4


Szerszámgépek karbantartása

3

3

Karbantartás gyakorlat

3,5

3,5

B) 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető

9.

10.

heti óraszám


Összesen

heti óraszám

11.

ögy

heti óraszám

ögy

12.

5/13.

1/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

2/14.

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

5

6

6

6

3

7

3

6

10

21

13

18

10

21

0 Összesen

11

0

12

0

10

9

31

31

31


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

11996-16 Információtechnológiai alapok 11997-16 Hálózati ismeretek I. 11625-16 Programozás és adatbáziskezelés 11999-16 Informatikai szakmai angol

IT alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I. Hálózatok I. gyakorlat Programozás

1

2 1

1

3 1

2 1

Programozás gyakorlat IT szakmai angol nyelv

1 2

1 2

2

1 3

1 2

3 2

1 2

2

2 92

7 4 8 4


nyelv 12010-16 Nyílt forráskódú rendszerek kezelése 12008-16 Irodai szoftverek haladó szintű használata

Linux alapok

1

Linux alapok gyakorlat

Irodai szoftverek Irodai szoftverek gyakorlat IT szakorientáció 12009-16 IT szakorientáció Informatikai szakmai orientáció gyakorlat Hálózatok II. Hálózatok II. gyakorlat 12003-16 IT hálózatbiztonság Hálózati ismeretek II. IT hálózatbiztonság gyakorlat Szerverek és 12013-16 felhőszolgáltatások Hálózati operációs rendszerek Szerverek és és felhőszolgáltatások felhőszolgáltatások gyakorlat

2 1 2 1

1 2

1 3

3 9

1,5

9 1,5

3 3

3 9

93

3


9

4.3. Közgazdaság 13. évf. 13. évf. óraszám összesen

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv vagy Fizika vagy Informatika vagy Szakmai tantárgy* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

556 556 417 345 31 144 36 695 139

4 -

124 -

3

-

-

-

108

-

-

-

2

2

2

206

-

-

-

-

2

2

134

-

-

-

1

-

-

36

-

-

8

8

7

7

(1045+453)

31

961

3

4

3

3

-

-

35

36

35

35

35

36

36

36

31

31

1260

1296

1260

1085


94

1498

4901

1085

1085


54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

9.

e

gy

10. heti óraszám ögy e gy

7

4

9

heti óraszám


Összesen Összesen


11

3

0

11. heti óraszám ögy e gy 9

12

1

0

12.

5//13

1//13

heti óraszám heti óraszám heti óraszám e

gy

e

gy

e

gy

4,5

5,5

21

10

20,5

9

10

10

31

2//14 ögy

0

heti óraszám e

gy

21

10

29,5

31

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2



4

Ügyviteli ismeretek

3

Ügyviteli gyakorlatok 11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység elltásáa Általános statisztika

3

7 3

4

4 2

2

Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek

1 2

1 1

Pénzügy gyakorlat

0,5

1 95

3,5 1



1

Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek

1 2

4

1

Támogatási alapismeretek

1 2

Projekttervezés 11884-16 Gazdálkodási statisztika

2

1

2

Folyamat- és pénzügyi tervezés

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

1

2


Támogatáskezelés 11885-16

1

1

Támogatási ügyvitel

2

Támogatás menedzsment

1,5 2 2


2,5

2,5

Vállalkozásfinanszírozás

3

3

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat

1

11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Adózás

3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

3

2

96

1


2

10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés Számvitel feladatai

11505-12 Könyvelés számítógépen

6

Könyvelés számítógépen gyakorlat

4

Projekt-finanszírozás 11501-16 Projektfinanszírozás

11502-12 Projektfolyamatok követése

6

2

Projektfinanszírozás gyakorlata

4

2

2

Projektfolyamatok követése

2


2

1

97

2


1

5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tartárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 7-14. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladásról. 3. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból „elégtelen”osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -

Az iskola fenntartója engedélyezte a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

-

Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

6. Közép-és emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak Közép és emeltszintű érettségi vizsgára való felkészítést intézményünk elsősorban a kötelező érettségi tantárgyakból vállalja. Amennyiben a csoport létszám más tantárgyakból eléri a 8 főt, illetve a felhasználható órák mennyisége megengedi a 8 fő alatti csoportlétszám indítását, intézményünk ebben az esetben is gondoskodik a fentebb felsorolt tantárgyak érettségire való felkészítéséről. Emelt szintű érettségi vizsgára:

98


-

magyar nyelv és irodalom

-

francia nyelv

-

földrajz

-

történelem

-

fizika

testnevelés

-

matematika

-

kémia

-

-

angol nyelv

-

biológia

-

német nyelv

-

informatika

szakmai tárgyak

Középszintű érettségi vizsgára:

-

magyar nyelv és irodalom,

-

történelem,

-

idegen nyelvek (angol, német, francia)

-

matematika,

-

fizika,

-

kémia,

-

biológia

-

földrajz,

-

informatika

-

testnevelés

-

rajz és vizuális kultúra

-

ének

-

szakmai tárgyak

7. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: A kezdő évfolyamokon (ahol nem tartunk felvételit) a tanév elején teszttel mérjük: Az elért eredményeket a tanév anyagának tervezésénél (tanmenet) és az esetleges csoportbontásnál vesszük figyelembe.

Testnevelés: nemek szerinti, évfolyam szintű csoportbontás a beosztás fő elve Informatika: tanulócsoport felezése (20 fő felett) 99


Gépészeti gyakorlat: csoportonként lehetőleg a 8 főt ne haladja meg a csoport szakmai gyakorlata Irodalom, történelem, magyar nyelv: nagy létszámú osztály esetén Matematika: képesség szerinti csoportbontás, -

felzárkóztatás a cél a kis csoportban

-

emelt szintű érettségire felkészítő csoport 11. évfolyamtól heti plusz 2 órában.

-

a

szakmacsoportok

különbözősége

miatt

a

pénzügy-egészségügy

képzésben

9-12

osztályban 8. A tanulók felvétele, átvétele Iskolánkba az általános iskola nyolc illetve hatodik osztályát elvégezve az általános felvételi eljárás keretében lehet bejutni. A felvételi sorrendet a 7. évfolyamon a jelentkezők tanulmányi eredménye, központi írásbeli felvételi vizsga eredménye, a 9. évfolyamon a jelentkezők 7. osztályos év végi és 8. osztályos félévi tanulmányi eredménye határozza meg. A kezdő évfolyamokon (ahol nem tartunk felvételit) a tanév elején teszttel mérjük a diákok általános iskolában megszerzett tudását A felvételről, illetve elutasításról a jelentkezőt írásban értesítjük. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. Más középiskola tanulója írásban kérheti átvételét iskolánkba. Az átvételről az iskola igazgatója dönt, a tantestület véleményének kikérésével, figyelembe véve az aktuális osztálylétszámokat, az átvételt kérő tanuló tanulmányi eredményét, magatartási és szorgalmi minősítését. Az átvételt kérőnek a nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tennie a tanév végéig, illetve teljesítenie kell a fogadó osztálytípus felvételi követelményeit. Iskolánk tanulója írásban kérheti, hogy intézményünkben nem oktatott tantárgyi, idegen nyelvi ismeretek elsajátítása érdekében más iskola tanóráin, foglalkozásain vegyen részt vendégtanulóként, amennyiben ez nem akadályozza tanulói jogviszonyához kapcsolódó kötelességeinek teljesítését. A kérelemről – az érintett osztályfőnök javaslata alapján – az iskola igazgatója dönt. 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei A szaktanárok a tananyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli, a tanórán kívül elvégzendő feladatokat adhatnak a diákoknak. A szaktanárok a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően adják fel az órán elvégzett anyagra épülő házi feladatot, illetve-hosszabb időtartamra- önálló gyűjtőmunkát igénylő feladatot, 100


melynek megoldásához segítséget nyújt a könyvtári állomány és szolgáltatás. A házi feladatok mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 6-8 órája van, és minden órán tűznek ki számára kötelezően megoldandó feladatokat. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. Az évközi szünetekre (pl. őszi, téli, tavaszi), de hétvégére sem adható több otthoni feladat, mint az egymást követő tanítási napokon. A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Az otthoni felkészülés formái

-

Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével.

-

Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat).

-

Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat).

-

A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldás (ajánlott házi feladat.)

-

A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat.)

-

Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján.

-

Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítés, eredményességének segítése

-

Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon.

101


-

Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadás és képességfejlesztés.

-

Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy valamint tanárváltás esetén.

10. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: -

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

-

a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

-

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;

-

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

-

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

11. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján -

az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti 5 testnevelés óra keretében

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Helyi teljesítménypróba A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként a következő módón:

102


- Az őszi időszakban a munkaközösség által kidolgozott és jóváhagyott helyi teljesítménypróbák (a továbbiakban: helyi teljesítménypróbák) mérése. - A tavaszi időszakban a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT)mérésének elvégzése. A teljesítménypróbák a helyi adottságoknak megfelelően, és a felsőfokú intézmények fizikai felméréseinek figyelembe vétele alapján kerültek összeállításra. Öt próbát mérünk: 1. 4 x 10m-es ingafutás 2. 4 ütemű fekvőtámasz 3. helyből távolugrás 4. medicinlabda dobás hátra 5. szlalom labdavezetés Értékelés: A mérési útmutató alapján az országos átlaghoz viszonyítjuk tanulóink teljesítményét, melyet 15-ig terjedő skálába sorolunk be. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai, akarati képességeinek állapotát mérik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a tanulók tudomására hozzák. Célunk, hogy a sokoldalú kondicionális képességfejlesztés hatására tanulóink évről-évre javítsanak felmérési eredményeiken. Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt / NETFIT A NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A tanulók 45-55 százaléka "rossz" fizikai (fittségi) állapota miatt különleges bánásmódot, sajátos testi nevelést igényel. (MSZOE elemzés és javaslat) . A mindennapos testnevelés, testedzés, testmozgás célja annak elősegítése, hogy a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai szintet minden tanuló elérje, és az oktatás ideje alatt megtartsa (ne essen vissza). Növelni kell azon tanulók arányát, akiknél az iskolai testnevelés és sport kellő élettani hatást érjen el, és testmozgásban gazdagabb életmódot folytassanak, mint jelenleg. A fittségi mérés új jogszabályi háttere – 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § és az 1203/2013. számú Kormány határozat alapján. A mérést az iskola az aktuális tanév január 5-től május 27-ig terjedő időszakában szervezi meg az iskolai munkaterv szerint. 103


A tanulók fittségi mérését, vizsgálatát a testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A NETFIT mérési módszerének alkalmazása és a mérési eredmények online felületre történő felvitele 5. évfolyamtól kötelező. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti. Az eredményeket elemzi és meghatározza a tanuló fittségi fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A fittségi mérés eredményei az országos online informatikai adatbázisban a pedagógus, a tanuló és a szülő számára egyaránt elérhetők lesznek. A szülő kötelessége - megismerve a fittségi mérés eredményeit - megtegye a tőle elvárható intézkedéseket gyermeke fizikai fejlődése és egészségének védelme érdekében. (pl. életmód változtatás, táplálkozási szokások megváltoztatása, ösztönzés a testmozgásra, testedzésre, stb.) Az iskola egészségügyi szolgálat bevonásával - a tanulók és a szülők számára útmutatást, szakmai segítséget kell nyújtani a mindennapos testmozgás és az egészséges életmód gyakorlati megvalósításához. Törekszünk a tanuló önmagához viszonyított, fejlődésösztönző értékelésére. A NETFIT által vizsgált fittségi profilok és értékelésük A NETFIT fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. A tanulók fizikai állapotának mérésére a NETFIT programot használjuk. A program összetevői: I. Testösszetétel 1. Testmagasság mérése 2. Testtömeg mérése 3. Testzsírszázalék-mérése II. Aerob fittség (állóképesség) 4. Aerob kapacitás: Állóképességi ingafutás teszt 20 m III. Vázizomzat fittség 5. törzs (has és hát) izomereje: ütemezett hasizom teszt 6. törzs (has és hát) izomereje: törzsemelés teszt 7. felsőtestfél izomereje: ütemezett fekvőtámasz teszt 8. alsó testfél izomereje: helybőtávolugrás teszt 9. alkar –és a kéz izmainak ereje: kéz szorítóerejének mérése 104


IV. Hajlékonyság 10. Hajlékonyság: hajlékonysági teszt (jobb és bal láb) 12. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése A szaktanár a tanulók tudását a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók tudásának értékelésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5, lehet dicsérettel 5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az osztályfőnök az osztályértekezleten a tanuló magatartásának és szorgalmának minősítésére javaslatot tesz. Magatartás és szorgalomjegyek elbírálásának alapelvei A tanulói magatartás minősítésének feltételei: a) példás (5) magatartású, aki a következő szempontok többségének megfelel: -

betartja a Házirendet, és arra is törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák azt;

-

önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, s ezt megbízhatóan teljesíti;

-

tevékeny részt vállal az iskola valamelyik művészeti vagy sportcsoportjában;

-

aki nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben.

b) jó (4) magatartású: -

aki az előbbiek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul, és legfeljebb 1 osztályfőnöki figyelmeztetése van.

c) változó (3) magatartású: -

akinek osztályfőnöki vagy igazgatói intője van.

d) rossz (2) magatartású: -

aki igazgatói intőnél súlyosabb büntetésben részesült;

-

akinek 6-nál több igazolatlan órája van;

-

aki tantestületi határozattal fegyelmi büntetésben részesült.

105


A tanulói szorgalom minősítésének feltételei: a) példás (5) szorgalmú, aki a következő szempontok többségének megfelel: -

aki kötelességeit pontosan teljesíti: hiányait mulasztás esetén rövid időn belül pótolja;

-

aki tevékenyen részt vesz a diákkörök munkájában, ill. tanulmányi versenyeken és pályázatokon;

-

aki képességei szerint megfelelően teljesít.

b) jó (4) szorgalmú: -

aki az előbbiek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul;

c) változó (3) szorgalmú -

aki képességei alatt teljesít; akinek 1 tantárgyból tanulmányi érdemjegye elégtelen;

d) hanyag (2) szorgalmú -

akinek kettő v. több tantárgyból tanulmányi érdemjegye elégtelen.

A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről az osztályozó tantestületi értekezlet dönt. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. 13. A tanulók értékelésének alapelvei Általános alapelvek: I. Az órai munkához szükséges taneszközöket a szaktanár határozza meg. A felszerelés hiányát jelenteni kell. Amennyiben a tanuló a felszerelését nem hozza el, úgy a harmadik alkalommal és minden következő alkalommal bekarikázott elégtelent kap. A szaktanár a második alkalom után az ellenőrzőn keresztül értesíti a szülőt. A házi feladat elkészítése az órai felkészülés része. Amennyiben a tanuló nem készítette el a házi feladatot abban az esetben is az előzőekhez hasonlóan járunk el. Testnevelés tantárgyból az első felszerelés hiány esetén a testnevelő felszólítja a tanulót ezen kötelezettségének jövőbeni teljesítésére. A második és minden következő alkalommal bekarikázott elégtelent kap. A szaktanár a harmadik órai munkáért adott elégtelen után az ellenőrzőn keresztül értesíti a szülőt. Amennyiben a felszerelés hiány továbbra is előfordul, a tanuló, a fokozatosság érvényesítésével, a házirend IX. pontja szerint rögzített figyelmeztetésekben részesül. II. A számonkérés formái: 106


Szóbeli felelet, írásbeli felelet, röpdolgozat, dolgozat, témazáró dolgozat. A dolgozatot, témazáró dolgozatot 2-3 órával előbb be kell jelenteni. Egy osztályban egy napon csak legfeljebb két dolgozatot, témazáró dolgozatot lehet íratni. III. Az érdemjegyek kívánatos száma: A témakörből írt dolgozaton vagy témazáró dolgozaton kívül legalább még egy kisebb anyagrészből szerzett jegy kívánatos. A félévi osztályzat megállapításához a heti óraszámnál legalább eggyel nagyobb számú érdemjegy kell. A félévi illetve év végi osztályzatok megállapítása a félév illetve tanév során szerzett érdemjegyek súlyozott átlagának figyelembe vételével történik. IV. A dolgozatok pótlása: Hiányzás esetén a szaktanár a dolgozatírást követően, amikor a tanuló a tanítási órán megjelenik, egyezteti a pótdolgozat megírását a tanulóval. Aki a félév során már két vagy több dolgozatot, témazáró dolgozatot nem írt meg az az adott témakörökből beszámolásra kötelezhető. Érdemjegyek száma: minimum heti óraszám+1 Félévi/év végi érdemjegyek Az év közben szerzett jegyek súlyozott figyelembe vétele: A témazáró súlyozottan veendő figyelembe, két érdemjegyet ér.

I.

Nem minősítjük osztályzattal a következő tantárgyakat: önismeret, tanulásmódszertan, társadalomismeret, etika, tánc és dráma, erkölcstan / hit- és erkölcstan Ezek minősítése: megfelelt/nem felelt meg. Az érettségi előkészítők tantárgyait osztályzattal minősítjük.

107


14. Értékelés, számonkérés 14.1 Magyar nyelv és Irodalom Kisdolgozat: egy-két óra anyagából, rövid választ, esetleg kisebb kifejtést igénylő feladatok megoldása. Ebben az esetben az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: 100%-85% - 5 (jeles) 84%-68% - 4 (jó) 67%-50% -3 (közepes) 49%-33% - 2 (elégséges) 32% - - 1 (elégtelen) Irodalom Esszé íratása abból a témakörből, melyből nem születik témazáró. Az írásra 4 érdemjegyet kapnak: tartalom, nyelvi igényesség, szövegszerkesztés, helyesírás. Utóbbi három jegy a magyar nyelv tantárgyhoz, a tartalomjegy súlyozatlanul az irodalom tantárgyhoz kerül. A műértelmező szövegalkotás minősítésének szempontjai és értékelése: Tartalom –a bázisszöveg és a feladat értése; tudáskeretének ismerete (vonatkozó tárgyi tudás, általános tájékozottság); a válaszelemek megfelelése a feladat szempontjainak, szövegbázisának; a problémaérzékenység, lényeglátás, tématartás, gondolatgazdagság, releváns példák, véleménynyilvánítás szerint. Szövegszerkezet –a felépítés (gondolati íve, logikája, a műfajnak való megfelelés); a szerkezet (koherencia, arányosság, tagolás, terjedelem) szerint. Nyelvi igényesség: a nyelvi regiszter, a szókincs, a köznyelvi normának való megfelelés szerint.

Tartalmi minőség Nyelvi minőség

Nyelvi igényesség Szövegszerkezet

25 pont 10 pont 5 pont

A helyesírás és az íráskép minősítése Helyesírás –a helyesírási normának való megfelelés szerinta súlyos hibák, az enyhe hibák és a központozás figyelembevételével. Íráskép –a szöveg rendezettsége, olvashatósága, az olvasó szempontjának figyelembe vétele, a forma kulturáltsága szerint. Az esszé esetében az érdemjegyek a következőképpen alakulnak a tartalmi pontszám megállapításánál: 100%-80% - 5 (jeles) 79%-60% - 4 (jó) 59%-40% -3 (közepes) 39%-25% - 2 (elégséges) 24% - - 1 (elégtelen) A szövegszerkezet esetében az érdemjegy a kapott pontszámmal egyezik meg. 108


A nyelvi igényesség esetében az érdemjegy a tartalmi pontszám megállapításának elvével azonos, tehát a következőképpen alakul: 10 - 8 – 5 (jeles) 7 – 6 – 4 (jó) 5 – 4 – 3 (közepes) 3 – 2 – 2 (elégséges) 1 – 0 – 1 (elégtelen) Helyesírás jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

0-9 hibapont

10-15 hibapont

16-23 hibapont

24- 30 hibapont

31 felett

- Évente 2-4 alkalommal íratunk esszét szövegek értelmezéséből; jelenségek, problémák kifejtéséből adott témakörben 1-2 tanítási óra időtartamban. A dolgozat elvárt terjedelme minimum 2 oldal. Az értékelésnél az írásbeli középszintű érettségi szövegalkotási útmutatója a mérvadó. - Témazáró dolgozatot azokból a témakörökből íratunk, amelyekből nem került sor esszére. Irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismeretekről kell ezekben számot adni a tanulóknak az adott korszakkal kapcsolatban. Elvárás, hogy tudjon véleményt alkotni a korral, egy-egy íróval vagy művével kapcsolatban. - Születhetnek még érdemjegyek: portfólió, vitaszituációban való részvétel, szituációs játékok (történetek, jelenetek) eljátszása, írásbeli felelet (röpdolgozat), szóbeli felelet, memoriter, házi dolgozat, kiselőadás, projekt, versenyen való részvétel, órai munka, iskolai műsorban való részvétel. Ezek szabályrendszerét a tanár a tané elején közli a tanulókkal. - Témazáró és esszé esetében az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: 100%-80% - 5 (jeles) 79%-60% - 4 (jó) 59%-40% -3 (közepes) 39%-25% - 2 (elégséges) 24% - - 1 (elégtelen) Témazáró íratására abból a témakörből kerül sor, amiből nem születik esszé. A szerzett érdemjegy dupla értékkel számít a teljesítménybe.

Magyar nyelv - Témakörönként témazáró dolgozatot írnak a tanulók. Ebben kompetenciát és elméleti tudást is mérő feladatok lehetnek. - a fenti két írásbeli számonkérésen kívül a következő módon születhetnek még érdemjegyek: írásbeli felelet, szóbeli felelet, házi dolgozat, kiselőadás, projekt, portfólió, versenyen való részvétel, órai munka 109


- Témazáró esetében az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: 100%-80% - 5 (jeles) 79%-60% - 4 (jó) 59%-40% -3 (közepes) 39%-25% - 2 (elégséges) 24% - - 1 (elégtelen) - Kisdolgozat: egy-két óra anyagából, rövid választ, esetleg kisebb kifejtést igénylő feladatok megoldása. Ebben az esetben az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: 100%-85% - 5 (jeles) 84%-68% - 4 (jó) 67%-50% -3 (közepes) 49%-33% - 2 (elégséges) 32% - - 1 (elégtelen)

14.2. Földrajz 1./ Rendszeres szóbeli feleletek (Lehetőleg minden osztályban, minden órán) 2./ Havonta egy röpdolgozat (szóbeli felelet jegynek felel meg) 3./ Témazáró dolgozat: minden téma lezárásával (piros jegy-duplán számít) 4./ Topográfia i ismeretek rendszeres mérése kiemelten (10. évf.) 5./ Gyűjtőmunkáért, kiselőadásért, órai munkáért + értékelés 14.3 Biológia Szóbeli felelés: Lehetőleg minden osztályban, minden órán, véletlenszerűen, ha a tananyag és a szűkös órakeret ezt megengedi Írásbeli felelés: Témazáró dolgozatok meghatározóak a félévi-, év végi érdemjegy kialakításánál. Kiselőadások: Lehetőséget nyújt a tanuló önálló ismeretszerzésére – felelet értékű.

110


14.4. Kémia Szóbeli felelés: a tanórák 70 %-án, ott, ahol azt a tananyag szerkezete, témája lehetővé teszi. Írásbeli felelés: a tanórák 30-40 %-án Röpdolgozat: Kisebb témák lezárásánál Témazáró dolgozat: minden témakör lezárásánál. 14.5. Informatika,szakmai informatikai tárgyak A tantárgy speciális jellegénél fogva a szaktanár által megjelölt időben és módon, elméleti és gyakorlati feladatok megoldásával történik.

14.6. Matematika, fizika Szóbeli felelet: -

Definíciók, tételek, bizonyítások feladatmegoldás a táblánál.

-

Fizikai törvények, kísérletek ismertetése, kísérletek értékelése, feladatmegoldás.

-

Félévente legalább egy szóbeli felelete minden tanuló legyen.

-

Kiselőadásra kapott jegy a szóbeli felelettel egyenértékű.

Röpdolgozat: -

Az előző 2-3 anyagrészből, feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmaz.

-

Az osztályozás a tananyag nehézségétől függően.

-

Az érdemjegyet zöld színnel jegyezzük be.

Dolgozat: -

összefüggő anyagrészek számonkérése

-

összetett feladatok

-

legalább három nappal előbb bejelentjük

-

egységes értékelés

-

az érdemjegyet kékkel írjuk be.

Témazáró dolgozat: -

a témakör lezárásaként íratjuk

-

a tanmenetben előre jelzett témakörökből

-

tartalmában az érettségi dolgozatnak megfelelő

-

többféle feladattípust tartalmaz (elméleti kérdés, feleletválasztásos és számításos feladat stb.)

-

a 12. évfolyamon kétórás dolgozatot is íratunk

-

időpontját egy héttel előbb bejelentjük 111


-

Javításánál az érettségi dolgozatok javításának útmutatóját követjük

-

Az érdemjegyet pirossal írjuk be a napló kis négyszögébe. 14.7 Biológia, Földrajz, Kémia, Fizika, Informatika, Matematika

Értékelés szóbeli felelet esetén: -

Elégtelen: a tanuló tájékozatlan a témát tekintve

-

Elégséges: néhány alapdologgal tisztában van, van fogalma a témáról

-

Közepes: tárgyi tudással rendelkezik, néhány esetben hibázik, nem látja az összefüggéseket

-

Jó: tárgyi tudása megfelelő, de az összefüggéseket nem látja minden esetben, vagy téves következtetéseket von le.

-

Jeles: megalapozott tárgyi tudás, helyes következtetések, jól látja az összefüggéseket

a./ ha az csak elmélet, vagy b./ ha nehezebb (számítási) c./ könnyebb feladatokat

témazáró

dolgozat

(számítási) feladatokat is tartalmaz (ami /osztályozó, javító vizsga: (alapszíntűt) gondolkodtató, (ami problémamegoldó):

tartalmaz begyakorolható) elégtelen

0-34%

elégtelen

0-29 %

elégtelen

0-24 %

elégséges

35-54%

elégséges

30-44 %

elégséges

25-39 %

közepes

55-74%

közepes

45-64 %

közepes

40-59 %

jó

75-89%

jó

65-84 %

jó

60-79 %

jeles

90-100 %

jeles

85-100 %

jeles

80-100 %

14.8. Gépészeti szakmai tantárgyak értékelése Az egyéni értékelés különböző formái: 1. Témazáró dolgozat Témakörönként a tantervben megfogalmazott követelmények alapján A tantárgyak speciális jellegéből adódóan a feladatok a következők lehetnek: összefüggő anyagrészek számonkérése, összetett számításos feladatok, ábrázolási feladatok vagy műszaki rajz kidolgozása, stb.

112


Témazáró dolgozatoknál az értékelés a következő: 9.-12. évfolyamon

80% - 100% - 5 (jeles) 60% - 79% - 4 (jó) 40% - 59% - 3 (közepes) 25% - 39% - 2 (elégséges)

13.- 14. technikusi évfolyamon

81% - 100% - 5 (jeles) 71% - 80% - 4 (jó) 61% - 70% - 3 (közepes) 51% - 60% - 2 (elégséges) Ezek a ponthatárok megegyeznek a technikusi vizsga ponthatáraival 2. A gyakorlati jegyeket a következő tevékenységek összességére kapják a tanulók: - munkadarab elkészítésének pontossága, egyes műveletek esztétikussága - munkanapló kitöltése, vezetése

3. Dolgozatok Rövidebb összefüggő anyagrészekből íratjuk. Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: (9.- 12. évfolyamon)

90% - 100% - 5 (jeles) 70% - 89% - 4 (jó) 50% - 69% - 3 (közepes) 30% - 49% - 2 (elégséges) Technikusoknál maradnak a témazáró dolgozatnál meghatározott ponthatárok. 113


4. Egyéb tanulói tevékenységek értékelése: - szóbeli felelet, - önálló órai munka, - pár- és csoportmunkában való aktív részvétel, - kiselőadás meghatározott témából

Az év végi továbbhaladás feltételei: Az 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus ágazati szakképzés tantárgyainak témaköreit a 9-12 évfolyamon és a 13-14. évfolyamon témakörönként több tanár tanítja. A tantárgyak értékelése a témakörök súlyozásával történik. A tantárgy osztályzata elégségesnek tekintendő, ha a témakörök átlaga eléri a 2,00 egészet. A súlyozást az óraszámok függvényében alakítottuk ki: 9. osztály

Szakmai követelménymodul 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Tantárgy

Témakör

Óraszám

Súlyozás

0,5

1

Műszaki dokumentációk Géprajzi ismeretek Anyagjelölések Kézi forgácsolás gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat

2 0,5 1 1 1

2 0,5 1 1 1

Témakör

Óraszám

Súlyozás

1 1 1 1 0,5 0,5 1 1

1 1 1 1 0,5 0,5 1 1

Munkahelyi egészség és biztonság Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

Összefüggő nyári gyakorlatok 70 óra

10. osztály

Szakmai követelménymodul


Tantárgy Gépészeti alapozó feladatok


Műszaki rajz Anyagismeret Anyagvizsgálat Kézi forgácsolás Anyagismeret gyakorlat Anyagvizsgálat gyakorlat Kézi forgácsolás gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat 114


Összefüggő nyári gyakorlatok 105 óra 11. osztály Tantárgy

Szakmai követelménymodul




Témakör

Óraszám

Súlyozás

Műszaki rajz Gépészeti alapmérések Gépi forgácsolás I Gépi forgácsolás II Műszaki mechanika Műszaki dokumentációk gyakorlat Gépészeti alapmérések gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat

1 1 0,5 0,5 2 1 1 1

1 1 0,5 0,5 2 1 1 1

Összefüggő nyári gyakorlatok 140 óra

12. osztály

Szakmai követelménymodul 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Tantárgy

Óraszám

Súlyozás

Munkavédelem

1

1

Elsősegélynyújtás gyakorlat

1

1

1 1 2 1 1

1 1 2 1 1

1

1




Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat

Témakör

Gépészeti szerelés CAD alkalmazás Gépelemek Hajtások

1/13. évfolyam

Szakmai követelménymodul 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem


Tantárgy

Témakör

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat


Műszaki dokumentációk Műszaki rajz Géprajzi ismeretek Gépészeti alapmérések Anyagismeret Anyagvizsgálat Anyagjelölések Gépészeti szerelés CAD alkalmazás Kézi forgácsolás Gépi forgácsolás I Gépi forgácsolás II Műszaki mechanika Gépelemek 115

Óraszám

Súlyozás

0,5

1

1

1

1

1

2 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 2 1

2 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 2 1 Elfogadva: 2016.09.27

1

1

1

1

1

1

1 1 4 4 2

1 1 4 4 2

2

2

Óraszám

Súlyozás

Foglalkoztatás II

0,5

1

Foglalkoztatás I

2

1

0,5

1

1 1

1 1

1

1

1 3 2 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 3 2 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1



Hajtások Műszaki dokumentációk gyakorlat Gépészeti alapmérések gyakorlat Anyagismeret gyakorlat Anyagvizsgálat gyakorlat Kézi forgácsolás gyakorlat Gépi forgácsolás gyakorlat

Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat

Összefüggő nyári gyakorlatok 160 óra 2/14. évfolyam

Szakmai követelménymodul 11499-12 Foglalkoztatás II 11498-12 Foglakoztatás I. 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken

10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás

Tantárgy

Gépészeti alapozó feladatok Forgácsolási alapismeretek Forgácsolási alapismeretek gyakorlat


Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat


Szerszámgépek karbantartása Szerszámgépek karbantartása gyakorlat

Témakör

Műszaki rajz Forgácsolási alapismeretek Anyagválasztás Forgácsoló alapeljárások tervezése CNC alapismeretek Forgácsolási alapismeretek CNC programozás CNC gyártás Gyártástervezés Szereléstechnológia Képlékenyalakítás CAD rajzolás Gyártócella Gyártásirányítás Korszerű szerszámgépek Gyártástervezés CAD rajzolás Szereléstechnika Szerszámgépek karbantartása Géptelepítés Irányítástechnika Villamos gépek Szerszámgépek karbantartása Géptelepítés Irányítástechnika Villamos gépek

Egészségügyi szakmai tantárgyak értékelése Az egyéni értékelés különböző formái: 116


1. Témazáró dolgozat Témakörönként a tantervben megfogalmazott követelmények alapján Témazáró dolgozatoknál az értékelés a következő: 9.-12. évfolyamon 80% - 100% - 5 (jeles) 60% - 79% - 4 (jó) 40% - 59% - 3 (közepes) 25% - 39% - 2 (elégséges) 13. Gyakorló ápolói évfolyamon 88% - 100% - 5 (jeles) 75% - 87% - 4 (jó) 62% - 74% - 3 (közepes) 51% - 61% - 2 (elégséges) 0% - 50% - 1 (elégtelen) Ezek a ponthatárok megegyeznek a szakmai vizsga ponthatáraival 2. A gyakorlati jegyeket a következő tevékenységek összességére kapják a tanulók: – A betegekkel – szakszemélyzettel történő kommunikáció. – Alapápolási feladatokhoz előkészítés, kivitelezés, dokumentálása. – Az egyes diagnosztikai és terápiás beavatkozásokhoz történő előkészítések, kivitelezés, dokumentálás. – Betegmegfigyelés – dokumentálás. – Hulladékkezelés. – Munkanapló kitöltése, vezetése 3. Dolgozatok Rövidebb összefüggő anyagrészekből íratjuk. Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: (9.- 12. évfolyamon) 90% - 100% - 5 (jeles) 70% - 89% - 4 (jó) 50% - 69% - 3 (közepes) 30% - 49% - 2 (elégséges) Gyakorló ápolóknál maradnak a témazáró dolgozatnál meghatározott ponthatárok. 4. Egyéb tanulói tevékenységek értékelése: - szóbeli felelet, - önálló órai munka, - pár- és csoportmunkában való aktív részvétel, - kiselőadás meghatározott témából Az év végi továbbhaladás feltételei: A tantárgy osztályzata elégségesnek tekintendő, ha a témakörök átlaga eléri a 2,00 egészet. 117


A tanuló a nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesítését követően léphet magasabb évfolyamba. 14.9. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Az egyéni értékelés különböző formái: 1. Témazáró dolgozat: témakörönként (tankönyv tagolása alapján) a tantervben megfogalmazott követelmények alapján összeállítva. Kérdések: rövid választ igénylő és esszékérdések (minél több feladattípust használva). Témazáró esetében az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:

100%-80% - 5 (jeles) 79%-60% - 4 (jó) 59%-40% -3 (közepes) 39%-25% - 2 (elégséges) 24% -

- 1 (elégtelen)

2. Dolgozat: Az osztály képességeitől és a témakör hosszától függően a témakörök felbonthatóak kisebb témakörökre. A hatosztályos gimnáziumi osztályokban az életkori sajátosságokat figyelembe véve, további bontás is előfordulhat. Kérdések: rövid választ igénylő és esszékérdések (minél több feladattípust használva). Témakörök felosztása esetén iratot dolgozatnál az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: 100%-85% - 5 (jeles) 84%-68% - 4 (jó) 67%-50% -3 (közepes) 49%-33% - 2 (elégséges) 32% -

- 1 (elégtelen)

3. Szóbeli felelet: Ha lehetséges minden órán, 2-3 tananyagból. (előző óra tananyaga+ ismétlő kérdések) 4. Írásbeli felelet: 2-3 tananyagnál nem érint többet. Értéke, súlya ugyanannyi, mint a szóbeli feleleté. Amennyiben az írásbeli felelet pontozásra kerül, az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:

100%-85% - 5 (jeles) 84%-68% - 4 (jó) 67%-50% -3 (közepes) 49%-33% - 2 (elégséges) 118


32% -

- 1 (elégtelen)

Egyéb tanulói tevékenységek lehetnek:

-

Önálló,

produktív

írásbeli

munka

(pl.

kompetenciafejlesztő

feladatok

önálló

megoldása,

problémamegoldó vagy elemző esszé írása, tétel kifejtése, házi dolgozat, projektmunka, elektronikus anyag, portfolió) készítése. -

Önálló szóbeli beszámoló (pl. tétel kifejtése, kiselőadás tartása, könyvtári és internetes információkeresés)

-

Pár- és csoportmunkában való részvétel (pl. disputa, vetélkedő, szerepjáték).

-

Projektek (pl. tablók, házi dolgozatok, színielőadások, kiadványok, makettek, filmek, egyéb digitális anyagok) egyéni vagy csoportos elkészítése.

-

Tanórán kívüli információszerzés (pl. kutató- és gyűjtőmunka produktumainak bemutatása, tanulmányi kirándulásokról, múzeum-látogatásokról készült jegyzőkönyvek, élménybeszámolók tartása).

-

Tantárgyi versenyen nyújtott teljesítmény.

A tanulók értékelésének főbb szempontjai: -

Rendelkezik-e a tantervben meghatározott ismeretekkel (fogalmak, nevek, kronológiai és topográfiaid ismeretek, összefüggések)? Képes-e ismereteit alkalmazni problémamegoldó, komplex feladatok megoldása során? Képes-e tudását tömören, szakszerűen, érthetően esszé formájában közvetíteni?

-

Aktivitás és részvétel a tanulói tevékenységek során.

-

Szóbeli és írásbeli feleletek, beszámolók esetében az összefüggő, követhető, logikus gondolatmenetre és árnyalt fogalmazásra való törekvés.

–

Képes-e önállóan felépíteni feleletét? Képes-e kérdéseket, releváns megállapításokat, következtetéseket megfogalmazni?

–

Az általános és adott korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmak szakszerű és helyes használata.

–

Történelmi események, jelenségek, folyamatok, személyek elhelyezése időben és térben, tájékozódás a történelmi térképen.

–

Egyéni és csoportos képességfejlesztő feladatok (pl. szöveges forrás-, kép-, film-, ábra-, grafikon-, diagramelemzés) megoldása.

A tanulók félévi illetve év végi osztályzatának megállapítása: A félévi illetve év végi osztályzatok megállapítása a félév illetve tanév során szerzett érdemjegyek súlyozott átlagának számításával történik. Súlyozás: A témazáró dolgozatok és dolgozatok jegyei kétszeresen számítanak.

119


14.10.Idegen nyelv 1. A félév során szerzett osztályzatok száma a tantárgy heti óraszámától függ. A félév során szerzett osztályzatok száma megegyezik az általános alapelvekben megfogalmazottakkal. 2. Év végi osztályzat megállapítása Az év közben szerzett jegyek alapján történik. Nagyobb súllyal szerepelnek a második félévi jegyek, illetve a jegyek tendenciája. Nagyobb jelentőséget kap a témazáró jegy, mint a szóbeli felelet és a röpdolgozat osztályzata. Az érdemjegy nem egyszerű matematikai átlag, pedagógiai szempontokat is figyelembe veszünk. 3. A számonkérés formái Írásbeli felelet Szóbeli felelet Röpdolgozat (előre nem kell bejelenteni) Házi feladat osztályozása: önálló szövegalkotás/fogalmazási feladat esetén Órai munka Témazáró (előre bejelentett időpontban) 4. A tudásszint értékelése: Az írásbeli számonkérés minden fajtáját tekintve egységes. elégtelen: 0 -24 % elégséges: 25-39% közepes: 40 -59% jó: 60 – 79% jeles : 80- 100% A dolgozatban mérhető ismeretek, készségek: lexikai és nyelvtani ismeretek, szövegértési és szövegalkotási készség Szóbeli felelet: Célja annak mérése, hogy a tanuló képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a kommunikációs szándéknak megfelelő beszélgetést folytatni.

120


Értékelési szempontok:

-

kommunikációs cél elérése

-

a témában való jártasság

-

összefüggő előadásmód

-

szókincs és kifejezésmód

-

nyelvhelyesség

-

beszédtempó, kiejtés, hanglejtés

5. Az osztályozó vizsga és a javító vizsga szabályai A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgán számon kérhető kompetenciák: - olvasásértés - nyelvhelyesség - szövegalkotás Szóbeli vizsga: A szóbeli vizsgán a tanuló tételt húz. A szóbeli tétel feladatai: - önálló témakifejtés és / vagy - társalgás/ szituáció A vizsga értékelése a középszintű érettségi vizsga értékelési skálája alapján történik, az abban megadott arányok szerint. -

elégtelen: 0 -24 %

-

elégséges: 25-39%

-

közepes: 40 -59%

-

jó: 60 – 79%

-

jeles: 80- 100%

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán nem éri el az adott pontszám 12 százalékát, nem bocsátható szóbeli vizsgára. Ha a két vizsgarészen elért összteljesítménye 25 százalék alatt marad, vagy. Ha a két vizsgarészen elért összteljesítménye 25 százalék alatt marad, vagy valamely vizsgarészen önhibájából nem jelenik meg, elégtelen osztályzatot kap.

121


A nem témazáró dolgozatok javasolt ponthatárai: -

100 % - 90 % = 5

-

89 % -75 % = 4

-

74 % - 60 % = 3

-

59 % - 40 % = 2

14.11 Felnőttoktatás A felnőttoktatásban részt vevő tanulókat a tanév folyamán pedagógiai programban meghatározottak szerint jegyekkel értékeljük. 15. A tankönyvek kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.) 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!

-

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek megfelelnek a kétszintű érettségi követelményeinek és több tanéven keresztül használhatóak.

-

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

-

A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.

122


5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

123


V. KOLLÉGIUMI NEVELÉS 1. Kollégiumi alapelveink 1.1 A kollégiumi nevelésünk általános alapelvei A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának,

a

sikeres

életpályára

való

felkészítésének

segítése,

személyiségének

fejlesztése,

kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A gyermek, fejlődő személyiség, életkoronként változó testi, lelki szükségletei vannak. A személyiség elsősorban tevékenységben fejlődik, ezért e nevelési folyamatban hangsúlyozottan a tevékenységi formákat kell meghatároznunk. Nagyobb teret kell biztosítanunk tanulóink cselekvéseinek, aktivitásának. Életrendjüket, tanulásukat, szabadidejüket, úgy tervezzük meg, hogy tevékenységük során érvényesüljenek az egyéni igények, lehetőségek, elvárások, követelmények. Természetesen figyelembe kell venni: •

az alapvető emberi szabadságjogokat (gyermekek jogairól szóló Egyezmény ENSZ 1989);

•

szülői elvárásokat;

•

demokratikus és humanista elveket;

•

kapcsolódó iskolákkal való hatékony együttműködést;

•

tanulói igényeket.

Nevelési munkánkat a diákok iránti felelősség, bizalom és szeretet hassa át! Igyekszünk megalapozni, elmélyíteni a nevelői munkánkban a fiatalok kulturális, magatartásbeli általános emberi ismereteit. Segítjük ezen ismeretekkel az életben való eligazodásukat, helytállásukat. Nem ismételjük, hanem megerősítjük és kiegészítjük az iskolában szerzett ismereteiket. Összefoglalva: •

magasabb jogszabályok betartása, különös tekintettel az emberi jogok érvényesítése

•

a kollégiumi tanulók iránti felelősség vállalása

•

igényes pedagógiai környezet kialakítása

•

egységes nevelőtestületi követelmények közvetítés

•

építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződésére

•

az alapvető erkölcsi normák betartása

•

az iskolákkal közös pedagógiai értékrend kialakítása

•

együttműködésre törekvés minden közvetlen és közvetett partnerrel.

124


1. 2. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei •

egészséges életmód, életritmus kialakítása

•

az iskolai életrend figyelembe vétele

•

a szülői elvárások figyelembe vétele

•

egyéni és a közösségi érdekek összehangolása

•

a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása

•

helyes életmódminta adása

1. 3. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei •

a tanulás a tanuló kötelessége

•

a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége

•

egyéni adottságok és igények figyelembe vétele

•

az iskola elvárások figyelembe vétele

•

a tanulásra motivált tanuló tud csak hatékonyan tanulni

1. 4. A tanulói szabadidő szervezésének pedagógiai elvei •

kell szabadidőt biztosítani

•

„kötelező” szabadidős program nem létezik

•

minden tanulót érdekel valami, csak fel kell kínálni a neki való programot

•

a szabadidős programok a tanulók igényei szerint szerveződnek

•

a szabadidejével a tanuló - a jogi normák betartása mellett - rendelkezik

1. 5. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei •

önállóság kialakítása

•

együttműködési képesség kialakítása

•

csak az-az ember fejlődhet, aki ismeri önmagát – önismeret fejlesztése

•

egyoldalúság elutasítása – nincs csak szellemi, csak fizikai fejlődés

•

a „tanulás” egy életen át tartson

1. 6. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei •

minden tanuló tehetséges valamiben – ennek megtalálása

•

leghatékonyabb a tudatos önfejlődés segítése

•

a sokszínű, ingergazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását

•

a tehetséges tanuló fejlődésének segítése

125


1. 7. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei •

az egyénre szabott tanulási technikák alkalmazása

•

a felzárkózáshoz szükséges motiváció belső igényből fakadjon

•

a felzárkóztatás hatékonyabb a kisebb csoportokban

•

a lemaradás mértékének megállapítására alkalmas az egyén képességeinek ismerete

1. 8. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei •

a maga szerepében mindenki hasznos lehet

•

önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás

•

a pályaválasztás stratégiai döntés – ismeretek nélkül nincs biztos a siker

•

az életpályák – akár többször is – módosíthatóak

•

a belső motiváltság felébresztése fontos

1. 9. A tanulók önálló életkezdését segítő elvek •

a sokoldalúság érték

•

cselekedve könnyebb „tanulni”, mint magyarázatokból – gyakorlatiasság

•

a családi feladat és munkamegosztás– ezeket ismerni, tudni kell

•

a munkahely nem csak a pénzről szól – szaktudás, egyéni felelősség

•

a döntéseink következményeinek vállalása

1. 10. A kollégiumi művelődési tevékenység szervezésének elvei •

igényesség

•

sokszínűség

•

érdeklődés felkeltése

•

öntevékenység mindenekelőtt

1. 11. A kollégiumi sportolási tevékenység szervezésének elvei •

„ép testben ép lélek”

•

mindennapos testmozgás lehetőségének megteremtése

•

versenyzési vágy motivál

•

a sport közösségformáló erejének kihasználása

•

minden kollégistának lehetőséget adni a mozgásra

126


1. 12. A tanulók életrendjéhez kapcsolódó elvek Életvitel •

az alkotmányos, az általános állampolgári és gyermeki jogok tiszteletben tartása;

•

a kollégium családpótló szerepének megerősítése, a felnőttek és diákok közötti kölcsönös bizalomra, egyénre szabott pedagógia alkalmazása;

•

együttműködés az iskolával, családdal;

•

az életszerű közeg megteremtése (pl. csoportszervezésben az iskolatípus, családi, baráti kötődések, egyéni igények figyelembe vétele);

•

nevelésben az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;

•

az előmenetel, a magatartás, az életkor figyelembe vételével, az idővel való rugalmasabb gazdálkodás lehetősége.

Közösségi élet •

a diákok kezdeményező szerepének támogatása a kollégiumi életük alakításában, szervezésében;

•

a kollégium hagyományrendszerének erősítése;

•

a diák önkormányzati munka támogatása, a tanulói önszerveződés segítése;

•

együttműködés a nevelők és a kollégisták között, a bizalmi kapcsolat továbbfejlesztése;

•

a közösségi együttlétben rejlő pozitív nevelő hatások kihasználása.

Tanulás, munka •

nyugodt tanulási körülmények a szükséges tanári segítség biztosítása mindenki számára;

•

az iskolai felkészüléssel kapcsolatban az egyéni igények lehetőség szerinti teljesítése;

•

az életkori sajátosságok és a teljesítmény szerinti differenciálás;

•

a művelődés, az ismeretszerzés, az önművelés feltételeinek minél szélesebb körű megteremtése;

•

a diákok rászorultsága, egyéni igénye, adottsága alapján való segítése, fejlesztése;

•

lehetőségek nyújtása a képességek kibontakoztatására;

•

a teljesítmények rendszeres értékelése, a lehetőségek szerint azok elismerése.

Kollégistáink

napirendjében

kiemelt

helye

van

a

szilenciumi

foglalkozásoknak,

a

tantárgyi

korrepetálásoknak, a szabadidőben végzett fakultatív tanulásoknak, egyéni és csoportos programoknak, csoportfoglalkozásoknak.

127


Szabadidő •

a szabadidő kulturált és tartalmas eltöltése

•

szabadidős programok kínálata a diákok igényeinek figyelembevételével. 2. A kollégium értékrendszere

A kollégiumunk 1968-ban létesült. Az elmúlt évtizedek alatt: •

kialakultak azok a tevékenységi keretek, formák, amelyek a szervezett és spontán együttléteket, illetve az életvitel szabályozottságát biztosítják;

•

megfogalmazódott az a pedagógiai értékrend, amely a kollégiumnak sajátos arculatot ad a jövőben is, mint a diákközpontúság, a szeretetteljes légkör, a nyugodtság és kiszámíthatóság, illetve az életvitelt befolyásoló, s a házirendben közösen megfogalmazott keretek és normák;

•

kialakultak azok a hagyományos rendezvénysorozatok, amelyek egyre inkább a diákönkormányzat aktív és önálló rendező-szervező tevékenysége által valósul meg;

•

sikerült megalapozni a diák önkormányzati munkát, kialakulóban van egy demokratikus mikro társadalom, mint autonóm működési terep;

•

olyan érzelmi és tárgyi környezetet, belső légkört hoztunk létre, amely biztosítja az életük legérzékenyebb szakaszában hazulról elkerülő tanulóknak a fizikai és lelki támaszt a napi feladataik megoldásához;

•

kellemes iskolán kívüli életteret, lakóhelyet, a rekreáció feltételeit sikerült kialakítani, ahol a diákok szeretnek tartózkodni, s ahová feszültségmentesen térhetnek vissza. 3. A kollégiumi nevelésünk követelményrendszere

Arra törekszünk, hogy követelményeink világosak, egységesek és ismertek legyenek tanulók és szülők előtt egyaránt. A kollégiumi nevelés célját megtestesítő emberképünk - összhangban a NAT-ban is képviselt - az általános emberi, európai, nemzeti értékeken nyugszik. Vállaljuk, hogy a magyar iskolarendszer hagyományos értékeit: •

az általános műveltség tekintélyét;

•

nevelés-oktatás összhangját;

•

jogok és kötelességek összhangját;

•

a bizalmon és a tudáson alapuló nevelői tekintélyt megőrizzük. 128


1. A tanulmányi munkához kapcsolódó követelmények •

beszélje szépen és tisztán anyanyelvét;

•

legyen intelligens, idegen nyelveket is beszélő, tudással, műveltséggel felvértezett;

•

folyamatosan tanuljon, vegyen részt az önképző munkában;

•

teljesítsen képességeinek megfelelően;

•

ha alkalmas rá, vegyen részt társai tanulmányi munkájának segítésében;

•

törekedjen értékes könyvek olvasására, szórakozása legyen személyiségét gazdagító.

2. Énkép, önismeret, pályaorientációhoz kapcsolódó követelmények •

jellemezze az őszinteség, egyenesség, a nyíltság, a felelősségvállalás;

•

legyen önmagát ismerő, elfogadó, megfelelően értékelő;

•

legyen megfelelő önbizalma, legyen magabiztos, céltudatos;

•

legyen egyéni sikerességre törekvő;

•

legyen reális “énképe”, ismerje külső és belső tulajdonságait;

•

legyen életterve, példaképei legyenek pozitívak;

•

higgyen képességében, erejében, legyen következetes, kitartó, erős akaratú;

•

a változó feltételekhez alkalmazkodni tudó, egyéniséget tükröző személyiség.

3. Európai azonosságtudathoz, egyetemes kultúrához kapcsolódó követelmények •

fogadja el és érvényesítse az egyetemes emberi jogokat;

•

törekedjen az európai kulturális hagyományok és örökség megismerésére;

•

legyen európai identitástudatú.

4. Fenntarthatóság és környezettudatossághoz kapcsolódó követelmények •

váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése;

•

tekintse kötelességének a környezet védelmét, utasítsa el a szándékos környezetrombolást,

•

ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetét szennyező anyagokat, a környezetére káros tevékenységeket, és lehetőségéhez mérten kerülje el azokat;

•

környezetbarát módon változtassa személyes életterét;

•

részesítse előnyben az újrahasznosítható, környezetbarát anyagokat;

•

tudjon érvelni a környezetvédő megoldások mellett,

•

legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára.

129


5. Testi-lelki egészséghez és erkölcsi neveléshez kapcsolódó követelmények •

viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes, jellemes, önmagával és másokkal szemben igényes, toleráns;

•

jellemezze az igazságosság, lelkiismeretesség;

•

legyen kulturált a magatartása, viselkedése, öltözködése.

6. Aktív állampolgársághoz, demokráciához, gazdasági-pénzügyi neveléshez kapcsolódó követelmények •

tudjon és akarjon igazodni az elfogadott mikro- és makro társadalmi normákhoz;

•

készüljön fel az önálló életvitelre, valósítsa meg a bevétel – kiadás egyensúlyát;

•

cselekedjen a pozitív értékek szellemében;

•

vegyen részt a kollégiumi közéletben, ismerje jogait, kötelességeit, tudja önmaga és a társai érdekeit megvédeni;

•

legyen aktív tagja a kollégiumi diákönkormányzatnak, véleményt nyilvánítson az őt érintő kérdésekben, kérdőíves mérésekkor adjon precíz, értékelhető, kielégítő választ a kérdésekre.

7. Nemzeti öntudat és hazafias neveléshez kapcsolódó követelmények •

szeresse szülőföldjét, elbocsátó és befogadó környezetét;

•

legyen lokálpatrióta, szeresse hazáját és népét;

•

ismerje és szeresse nemzetét, annak történetét;

•

ismerje és védje hagyományainkat, kulturális kincseinket;

•

tisztelje nemzeti szimbólumainkat;

•

legyen hűséges az elveihez, a hazájához, a közösségeihez.

8. Családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntességhez kapcsolódó követelmények ●

ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban

•

tudatosuljon a felelős párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága

•

tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága

•

alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt

9. Média tudatosságra neveléshez kapcsolódó követelmények •

alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához

•

ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának szabályait

130


4. Kollégiumi nevelésünk fő funkciói 4. 1. Szociális funkció Napjaink nagyfokú munkanélkülisége miatt is jelentős szociális tompító, kiegyensúlyozó szerep hárul a kollégiumra. A szülők egy része nem tudja azt a színvonalat biztosítani gyermekének, amit a kollégiumok nyújtanak, ezért a szociális elem erősödik intézményünkben. 4. 2. Szocializációs funkció A személyiségfejlesztés tudatos szakmai irányítását jelenti: •

pozitív szociális szokások és minták közvetítését,

•

szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) fejlesztését,

•

a szociális ismeretek elsajátítását, az egyén - csoport - társadalom kölcsönhatásának megértését.

4. 3. Életmód mintát adó, motivációs funkciók Az értékpluralizmus elvének tiszteletben tartásával kollégiumunk értékközvetítő szerepe alkalmas arra, hogy a közösségi együttélés következtében társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmód modelleket adjon. 4. 4. Felzárkóztató funkció A kollégium a hátrányokkal küzdő tanulókat segíti, hozzáférést biztosít a jó minőségű tudáshoz és ez által javítja az életminőséget. Képes pótolni intellektuális, műveltségi, kulturális és mentális hátrányokat és ez által esélyegyenlőséget biztosít. Az iskolai és családi háttér megismerése során kialakított kép ismeretében tudunk eredményesek lenni. 4. 5.Tehetséggondozó funkció Az érdeklődő, szellemi többletre vágyó diákok segítését, az egyéni célok eléréséhez szükséges képességeknek és készségeknek megfelelő fejlesztését jelenti. Fejlesztő környezetet kívánunk biztosítani tanulóinknak, akik életük legérzékenyebb, legfogékonyabb részét családjuktól távol kényszerülnek tölteni. 4. 6. Pályaorientáció Folyamatosan tájékozódunk a tanulók érdeklődéséről, teljesítményéről, képességeiről. A reális pályaválasztáshoz a magasabb évfolyamokon, végzős tanulókkal folytatott beszélgetésekkel, ismereteik bővítésével nyújtunk segítséget

131


5. A kollégium tevékenységrendszere, kollégiumi foglalkozások A tanítási idő kivételével a fiatalok a kollégiumban tartózkodnak. Alapvető feladatunk, hogy részükre változatos, egyéniségfejlesztő tevékenységeket szervezzünk. A tevékenységi formák között minden kollégista találja meg a számára kedvező elfoglaltságot. Céljaink elérése érdekében „ingergazdag” környezetet kell teremtenünk számunkra. A fiatal csak akkor tanul meg idejével gazdálkodni, ha van rendelkezésre álló ideje, ha a kollégium egész tevékenységi struktúrája az egyénileg választható, a kötelező feladatokat messzemenően figyelembe vevő elfoglaltságokat tartalmazza. Mindezeket differenciált módon, a fiatalok lehetősége, érdeklődése, életkora ismeretében alkalmazzuk. Olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmazunk, hogy valamennyi kollégista sajátítsa el az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges ismereteket, választott szakmája alapvető követelményeit. Fiataljaink többsége megfelel ezeknek a követelményeknek, türelmes nevelői munkával – segítjük a többieket is. A kollégiumban: •

felzárkóztató;

•

szabadidő eltöltését szolgáló szakköröket;

•

versenyeket, bajnokságokat (tanulmányi, kulturális, sport);

•

a tanulóval egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervezünk.

Foglalkozásaink céljuktól és a körülményektől függően csoportosak vagy egyéniek. 5. 1. Szilenciumi foglalkozások A kollégium a törvényi előírásoknak megfelelően, heti órakeretben valamennyi tanulója számára tanórákon - felzárkóztató és felkészítő, speciális ismereteket adó foglalkozásokat szervez: •

kiscsoportos (tanulócsoport);

•

egyéni foglalkozás.

A szilenciumi foglalkozások megszervezésénél a kollégiumi épület adottságaiból kiindulva a nyugodt tanulási feltételeket tudjuk biztosítani. Az önálló tanulásra nem képes tanulóinknak szilenciumi rendszert működtetünk nevelőtanárok felügyelete mellett. Csoportonként, naponta 3 órás tanórát tartunk 1545-től kezdődően. Ezekben a tanulótermekben, az esti órákban is lehetőség van a tanulásra, egyéni korrepetálásra. A csoportvezető nevelők elbírálása alapján a 132


tanulmányi eredményeket figyelembe véve a szobai tanulás lehetősége is biztosított. A tanulók egyéni tanulási módszerének és kívánságainak is eleget teszünk, lehetőséget biztosítunk az egyedüli tanulásra a sikeres tanulás érdekében. Szilenciumi foglalkozások szervezésének elvei: A napi három órás kötelező tanórai tanulás alól felmentést adunk: •

csoportvezetői mérlegelés alapján,

•

jó tanulmányi eredmény elérése után,

•

szakmai gyakorlatot megelőző délután,

•

13-14. évfolyamos tanulók, akik érettségi utáni képzésben vesznek részt.

5. 2. Csoportfoglalkozások A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. Csoportok kialakításánál a létszámunk miatt a nemek s az érettségi utáni képzésben résztvevők elkülönítésére van lehetőségünk. Az iskolatípust és a különböző évfolyamokat nem választjuk szét. Minden csoportvezető nevelő éves munkatervében meghatározza a csoportjával elérendő célokat, megvalósítani kívánt feladatokat, a csoportfoglalkozási naplóban rögzíti az éves kollégiumi munkatervből a csoportra lebontott feladatokat. A csoportfoglalkozások során nyílik lehetőség: •

a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítására,

•

a szociális viselkedés alapvető szabályainak és a szociális értékrendek megismerésére,

•

pályaorientáció segítésére,

•

viselkedéskultúra megbeszélésére,

•

a közösségi együttélés szabályainak gyakoroltatására,

•

a tanulók közti különbözőségek tolerálásának megbeszélésére,

•

önismeret, önértékelés, önbecsülés elemzésére.

133


A tanulók egészségének védelme érdekében központi szerepet kell betöltenie a káros szenvedélyek megelőzésének. Fontos feladatunk csoportkeretek között is foglalkozni - koedukált kollégium vagyunk - a párkapcsolatokkal, helyes kulturált érzelmi kapcsolatokkal, a szexuális kultúra és magatartás kérdésével is. A diákönkormányzat által a csoportnak kijelölt önkiszolgáló munka hiánytalan, pontos elvégzéséről; a társadalmi munkavégzés csoporton belüli értékeléséről ezen a foglalkozáson kell elbeszélgetni. Aktuális és fontos feladat a mikró, makró természeti környezetünk szeretete, ápolása, megóvása.

TÉMAKÖRÖK 1.A tanulás tanítása 2.Az erkölcsi nevelés 3.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4.Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6.A családi életre nevelés 7.Testi és lelki egészségre nevelés 8.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9.Fenntarthatóság, környezettudatosság 10.Pályaorientáció 11.Gazdasági és pénzügyi nevelés 12.Médiatudatosságra nevelés

134


A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma:

9. évfolyam, 9./N TÉMAKÖR

1–8.

évfolyam,

10.

11.

12.

13–14.

évfolyam

9./Kny.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam, 9./Ny. évfolyam A tanulás tanítása

4

3

2

2

2

1

Az erkölcsi nevelés

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

1

1

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

1

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

135


5. 3. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások A nevelőmunka számtalan foglalkozása tartozik ide. Egyéni szükségletek szerint: •

a tanuló egyéni problémáinak meghallgatása, segítése;

•

tanulmányi munka segítése;

•

számonkérés, kikérdezés;

•

aktuális napi problémák, feladatok, kérdések, speciális nevelési gondok és ezek megbeszélése;

•

kitűzött vagy választott feladatok megbeszélése.

5. 4. Szabadidős foglalkozások – választható foglalkozások Fontos szempont e tevékenységek szervezésénél, hogy tanulóink az iskolai szellemi leterheltséget követően megtalálják a megfelelő regenerálódási lehetőséget a másnapi sikeres felkészülésre. Szórakoztató, pihentető, nevelő és tudást gyarapító hatásúak legyenek ezek a foglalkozások. Tanulóink maguk rendelkeznek szabadidejükkel, jelentős szerepet kap a sport, az egészséges és kulturált életmódra nevelés. Sportolási lehetőségeinkhez a társintézmény tornaterme, konditerem, fallabda terem, sportpályák, a városi uszoda nyújt lehetőséget. Intézményünk egyik fő feladataként tűzte ki, hogy - igény szerint - minden kollégistát megtanítunk úszni az itt töltött tanulmányi ideje alatt. Néhányan rendszeresen, külső sportköri foglalkozásokon vesznek részt (karate, kézilabda, labdarúgás, stb.). Segítjük tanulóinkat, hogy érzelmileg kiegyensúlyozottabbá váljanak. Könyvtári foglalkozások keretében szervezünk: •

könyvtár ismertető foglakozás új diákok számára;

•

félévente irodalmi estet;

•

játékos könyvtárhasználati vetélkedőket;

•

szavalóverseny előkészítését,- versválogatást;

•

keresztrejtvény fejtő foglalkozásokat.

Internet csatlakozási lehetőséggel felszerelt informatikai szaktantermünk alkalmas az iskolában tanultak gyakorlására és egyéni érdeklődési igényeik kielégítésére. Tevékenységi formák kollégiumon belül: •

sport - házibajnokságok;

•

ismeretterjesztő

előadások

(egészségügyi

felvilágosító,

balesetvédelem-

bűnmegelőzés,

természettudományos témakörben); •

kulturális jellegű játékos vetélkedők; 136


•

hagyományok ápolása.

Tevékenységi formák kollégiumon kívül: Rendszeresen élünk városunk művelődési és sportolási lehetőségeivel, szervezetten is látogatjuk rendezvényeiket, kiállításokat, színházi előadásokat, múzeumi tárlatokat. Választható foglalkozások Arra törekszünk, hogy diákjaink a választott iskolát eredményesen elvégezzék, kapjanak segítséget ahhoz, hogy amennyiben tanulmányaikat nem folytatják felsőbb szinten, kapjanak lehetőséget olyan kiegészítő ismeretekre, amelyek megkönnyítik életkezdésüket, pályakezdésüket. Intézményünk a diákok érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez nem kötelező jelleggel. A felkínált választási lehetőségek a művelődést és szórakozást, a sportolást, valamint az iskolában nem tanított korszerű ismeretek megszerzésének lehetőségét nyújtják. Olyan foglalkozások szervezésére törekszünk, amik az itt lakó tanulók érdeklődésére épülnek és nevelési céljainkat is jól szolgálják. 5.4.1 Szakkörök Szakköröket szervezünk a közömbös tanulók érdeklődésének felkeltése céljából és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése céljából. Felkínált szakköri lehetőségek: •

informatika szakkör;

•

szabó-varró, kézimunka-kreatív szakkör;

•

sportkörök: labdajátékok, asztalitenisz, kondicionáló termi foglalkozás, úszás, sakk, floorball,

•

kollégiumi rádió;

•

főző szakkör

•

fotó szakkör

•

természetismeret – természetjáró szakkör

•

KRESZ

137


6. Élet-és munkarend a kollégiumban Általános élet- és munkarend A kollégium munkarendje alkalmazkodik az intézmény tanulóinak iskolai munkarendjéhez. A kollégium sajátosságaiból adódóan napi 24 órás munkaidőben működik. A kollégium élet - és munkarendjét kollégiumi szintű keretszabályozással, keretprogramokkal, a tanulócsoportok sajátosságainak megfelelően oldjuk meg. A kollégium házi - és napirendjét a tantestület és a diákönkormányzat közösen készíti és fogadja el. A tanulók munkarendjének kialakításánál az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételek biztosítása és a pozitív szokásrendszer kialakítása az irányadó. Fontos szempontnak tekintjük, mind nevelési, mind pedig tanulási célból a rend és a fegyelem biztosítását. Ezt ellenőrzéssel illetve önkormányzati felelős rendszerrel oldjuk meg. E rendszer működtetésében a diákoknak is fontos szerep jut. Ez egyben nevelő jellegű is, ezeket a feladatokat a családban is el kellene végezniük. Természetesen szabályozzuk a felkelést, lefekvést, kimenőt, hazatávozást - részben nevelési, biológiai és pedagógiai felelősségérzetből is. Tanulóinknak kollégiumi elhelyezésük időtartamára biztosítjuk a lakhatási feltételeket, illetve teljes körű szociális ellátást nyújtunk: •

berendezett lakószobákat, közösségi helyiségeket;

•

a 2 és 4 személyes szobákban ággyal, székkel, tanulóasztallal, szekrénnyel, polccal rendelkeznek a tanulók;

•

igény szerint rendeltetésszerűen használhatják a berendezési tárgyakat és eszközöket (automata mosógép, vasaló), TV termet, számítógép helyiséget, kondi és fallabda termet;

•

orvosi - egészségügyi ellátást (beteg ellátást nem);

•

folyamatos tisztálkodási, mosási lehetőséget;

•

napi háromszori étkezést.

138


7. A kollégium hagyományrendszere Pedagógiai tevékenység oldaláról az alábbi események jelentik és egyúttal őrzik a kollégiumi hagyományokat: Értekezletek rendje: •

tanévzáró, tanévnyitó értekezletet minden tanévben augusztus utolsó hetében tartunk összevontan az alakuló értekezlettel;

•

félévi nevelési értekezletek;

•

évi egy szülői értekezlet;

•

fogadó óra, külön megadott időpontban alkalmazkodva az iskolai időpontokhoz;

•

minden második hétfőn nevelői munkamegbeszélés.

Hagyományok rendje: Az iskolai ünnepségektől függetlenül a kollégiumban évente megrendezésre kerül: •

Elsősök avatása, ismerkedési est;

•

Megemlékezés József Attila haláláról;

•

Mikulás-ünnep;

•

Karácsonyi ünnepély;

•

Farsangi bál;

•

Költészet napi szavalóverseny;

•

Végzős hallgatóink ballagási ünnepsége, ünnepi vacsora;

•

Intézményi formában emlékezünk meg: (márc. 15, június 4, október 6, október 23);

•

Csoportszinten emlékezünk a holocaust és a kommunista diktatúra áldozataira;

•

Minden év május második hetében rendezzük meg kollégiumi diáktalálkozónkat.

139


VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2.

A pedagógiai program egy példánya: -

Az iskola fenntartójánál

-

Az iskola irattárában, valamint elektronikusan

-

Az iskola honlapján (www.ady-nagyatad.sulinet.hu) megtekinthető.

A pedagógiai programot a tantestület 2016. szeptember 27. elfogadta. Munkaközösség vezetők: Horváth Veronika Horváthné Ringenbach Beáta Jeszencsák Edvin Balázs Lempel Attila Mesterné Subicz Erika Palicskáné Cseresnyés Katalin Szakács Ibolya Tóth Ágnes Katalin Vránicsné Bődi Ildikó

A pedagógiai programot jóváhagyta: Dr. Büttnerné Bódi Ágnes Igazgató

140


1 Elfogadva:

Recommend Documents