NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam II. Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék
Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni!
Érdemes előadásra járni, mivel az elméletet kizárólag ott tanítjuk!
Fontos gyakorolni, melyhez megfelelő alap a moodle-re feltöltött gyakorló feladatsor
moodle.uni-corvinus.hu
Nominális árfolyam és reálárfolyam
ß A nominális árfolyam kereskedelem útján alakul ki. ß Minden gazdaságban vannak nem kereskedett termékek ß Egy adott ország árszínvonalának meghatározó részét képezik ezen nem kereskedett termékek is. ß A nem kereskedett termékek miatt nem fog teljesülni az abszolút vásárlóerő-paritás. ß Szükség van a reálárfolyamra.
Reálárfolyam
ß A nominális árfolyam kiigazítva a nem kereskedett termékek árszínvonalának torzító hatásával. ß Egységnyi szinttől való eltérése jelzi egy adott valuta alul- vagy felülértékeltségét. ß Kiszámítása az alábbi képlettel: qA = EA · B
B
PB PA
ß Ha egynél alacsonyabb, akkor A valutája felülértékelt.
Balassa-Samuelson hatás
A szegényebb országokban a munkaerő kevésbé termelékeny a kereskedett javak tekintetében. Azonos árszínvonal mellett a munkások bére alacsonyabb lenne. A kereskedelmi forgalomba nem hozható termékek esetében a termelékenység azonos, ugyanakkor az alacsonyabb bérek miatt alacsonyabbak lesznek a költségek, és így az árak is, lejjebb húzva az árszínvonalat. Következmény: a vásárlóerő-paritás alkalmazásával alulértékeljük a szegényebb országok valutáit.
1. Feladat
Két nemzetgazdaságról az alábbiakat ismerjük: Árszínvonal Kereskedett Nem kereskedett
Belföld 450 325
Külföld 225 500
0,7 Ismert továbbá, hogy a belföldi árszínvonal a P = PK0,3 PNK , míg a 0,3 ∗ 0,7 ∗ ∗ külföldi árszínvonal a P = P K P NK képlet által meghatározott. Adjuk meg a nominális- és a reálárfolyam értékét. Melyik gazdaság fejlettebb, amennyiben a Balassa-Samuelson hatás érvényesül?
Kamatparitás
ß Az alternatív befektetések hozamának meg kell egyeznie. ß Egy adott valutában történő befektetés hozama meg kell hogy egyezzen a másik valutában történő befektetés hozamának és a várt árfolyamkülönbözetből származó nyereségnek az összegével. ß Például:
e − E dollár E dollár
rdollár = reuró +
euró
euró
E dollár euró
Relatív vásárlóerő-paritás
ß Az árfolyamváltozás megegyezik az árszínvonalak változásával. ß A relatíve magas infláció a valuta leértékelődését, míg az alacsony infláció a valuta felértékelődését okozza. ß Példa:
e − E dollár E dollár euró
euró
E dollár euró
= πUS − πEU
Fisher-hatás
ß A kamatparitásból és a relatív vásárlóerő-paritásból következik. ß A kamatkülönbözet meg kell, hogy egyezzen az infláció különbözetével. ß Példa: e − E dollár E dollár
rdollár = reuró +
euró
euró
E dollár euró
e − E dollár E dollár euró
euró
E dollár
= πUS − πEU
euró
rdollár − reuró = πUS − πEU
Rövid távú árfolyammodell
ß Teljesül a fedezetlen kamatparitás ß Az árak rövid távon ragadósak, az árszínvonal rögzített ß Az adott árszínvonal mellett a kibocsátás állandó ß A monetáris politika hatékony, a pénzmennyiség változtatása árfolyamváltozást okoz, mivel a pénzpiacon megváltozik a kamatláb.
Rövid távú árfolyammodell
2. Feladat
Tegyük fel, hogy egy nemzetgazdaságban a pénzkínálat nominális értéke 1611920, az árszínvonal 8, és ezen a szinten rögzített, míg a pénzkeresleti összefüggést a következõ egyenlet segítségével adhatjuk meg: L = 0,67Y-325200R. Ismert továbbá, hogy a hazai egyensúlyi jövedelem nagysága 325000, a külföldi kamatláb 2 százalék, illetve a hazai gazdasági szereplõk arra számítanak, hogy a késõbbiek során 2,06 hazai valutát kell fizetni a külföldi valuta egy egységéért. Mekkora lesz az azonnali árfolyam értéke?
3. Feladat
Tegyük fel, hogy egy nemzetgazdaságban a pénzkínálat nominális értéke 713 248, az árszínvonal 2, és ezen a szinten rögzített, míg a pénzkeresleti összefüggést a következõ egyenlet segítségével adhatjuk meg: L = 0, 58Y − 625400R. Ismert továbbá, hogy a hazai egyensúlyi jövedelem nagysága 658 000, a külföldi kamatláb 1 százalék. A hazai gazdasági szereplõk milyen árfolyamváltozásra számítanak?
1. kérdés
Amennyiben a dollár/euró árfolyam 1,1, akkor azért az újságért, amelyet New Yorkban 1,25 dollárért vásárolhatnánk meg, s amelynek értékesítése mentes a különféle kereskedelmi korlátozásoktól, s szállítása során nem keletkezik semmiféle költség, Párizsban 1. 1,1 eurót kell fizeni. 2. 1,25 eurót kell fizetni. 3. két tizedesre kerekítve 1,14 eurót kell fizetni. 4. 1,375 eurót kell fizetni.
1. kérdés
Amennyiben a dollár/euró árfolyam 1,1, akkor azért az újságért, amelyet New Yorkban 1,25 dollárért vásárolhatnánk meg, s amelynek értékesítése mentes a különféle kereskedelmi korlátozásoktól, s szállítása során nem keletkezik semmiféle költség, Párizsban 1. 1,1 eurót kell fizeni. 2. 1,25 eurót kell fizetni. 3. két tizedesre kerekítve 1,14 eurót kell fizetni. 4. 1,375 eurót kell fizetni.
2. kérdés
Tegyük fel, hogy egy bicikli Bostonban 100 dollárba kerül, Párizsban pedig 600 frankba. Az egy ár elve alapján milyen spot árfolyam alakul ki? 1. 0,167 dollár/Fr 2. 1 dollár/Fr 3. 6 dollár/Fr 4. A megoldáshoz ismerni kellene egy teljes fogyasztói kosarat.
2. kérdés
Tegyük fel, hogy egy bicikli Bostonban 100 dollárba kerül, Párizsban pedig 600 frankba. Az egy ár elve alapján milyen spot árfolyam alakul ki? 1. 0,167 dollár/Fr 2. 1 dollár/Fr 3. 6 dollár/Fr 4. A megoldáshoz ismerni kellene egy teljes fogyasztói kosarat.
3. kérdés
Tegyük fel, hogy az A nemzetgazdaságban átlagosan 8 százalékkal növekedtek az árak 2002-rõl 2003-ra, miközben B nemzetgazdaságban csak 2 százalékkal. Ismert továbbá, hogy az A ország valutája az euró, a B országé pedig a dollár. A relatív vásárlóerõ-paritás elve alapján arra következtethetünk, hogy az adott idõszakban 1. az euró 6 százalékkal leértékelõdik a dollárhoz képest. 2. az euró 10 százalékkal leértékelõdik a dollárhoz képest. 3. az euró 6 százalékkal felértékelõdik a dollárhoz képest. 4. az euró 10 százalékkal felértékelõdik a dollárhoz képest.
3. kérdés
Tegyük fel, hogy az A nemzetgazdaságban átlagosan 8 százalékkal növekedtek az árak 2002-rõl 2003-ra, miközben B nemzetgazdaságban csak 2 százalékkal. Ismert továbbá, hogy az A ország valutája az euró, a B országé pedig a dollár. A relatív vásárlóerõ-paritás elve alapján arra következtethetünk, hogy az adott idõszakban 1. az euró 6 százalékkal leértékelõdik a dollárhoz képest. 2. az euró 10 százalékkal leértékelõdik a dollárhoz képest. 3. az euró 6 százalékkal felértékelõdik a dollárhoz képest. 4. az euró 10 százalékkal felértékelõdik a dollárhoz képest.
4. kérdés A relatív PPP alapján a hazai árszínvonal 18 százalékos, míg a külföldi árszínvonal 24 százalékos növekedési üteme alapján a hazai valuta 1. külföldi valutával szembeni 6 százalékos felértékelõdésére kell számítanunk. 2. külföldi valutával szembeni 6 százalékos leértékelõdésére kell számítanunk. 3. külföldi valutával szembeni 42 százalékos felértékelõdésére kell számítanunk. 4. külföldi valutával szembeni 42 százalékos leértékelõdésére kell számítanunk.
4. kérdés A relatív PPP alapján a hazai árszínvonal 18 százalékos, míg a külföldi árszínvonal 24 százalékos növekedési üteme alapján a hazai valuta 1. külföldi valutával szembeni 6 százalékos felértékelõdésére kell számítanunk. 2. külföldi valutával szembeni 6 százalékos leértékelõdésére kell számítanunk. 3. külföldi valutával szembeni 42 százalékos felértékelõdésére kell számítanunk. 4. külföldi valutával szembeni 42 százalékos leértékelõdésére kell számítanunk.
5. kérdés
A Fisher-hatás alapján, amennyiben Norvégia hosszú távú inflációs rátája 0,2 százalékpontról 1,7 százalékpontra növekszik, minden egyéb tényezõ változatlanságát feltételezve a norvég kamatláb értéke 1. 1,7 százalékponttal növekszik. 2. 1,5 százalékponttal növekszik. 3. 1,7 százalékponttal csökken. 4. 1,5 százalékponttal csökken.
5. kérdés
A Fisher-hatás alapján, amennyiben Norvégia hosszú távú inflációs rátája 0,2 százalékpontról 1,7 százalékpontra növekszik, minden egyéb tényezõ változatlanságát feltételezve a norvég kamatláb értéke 1. 1,7 százalékponttal növekszik. 2. 1,5 százalékponttal növekszik. 3. 1,7 százalékponttal csökken. 4. 1,5 százalékponttal csökken.
6. kérdés
Egy amerikai dollár 215,57 Ft-ba kerül, míg egy angol font 1,65 dollár. Mi a Ft/font árfolyam? 1. 355,70 2. 130,60 3. 217,22 4. 213,92
6. kérdés
Egy amerikai dollár 215,57 Ft-ba kerül, míg egy angol font 1,65 dollár. Mi a Ft/font árfolyam? 1. 355,70 2. 130,60 3. 217,22 4. 213,92
7. kérdés
Egy amerikai dollár 216,11 Ft-ba kerül, míg ugyanezt a dollárt megvehetjük 0,61 fontért. Mennyi a Ft/font árfolyam? 1. 131,82 2. 354,27 3. 216,72 4. 215,50
7. kérdés
Egy amerikai dollár 216,11 Ft-ba kerül, míg ugyanezt a dollárt megvehetjük 0,61 fontért. Mennyi a Ft/font árfolyam? 1. 131,82 2. 354,27 3. 216,72 4. 215,50
8. kérdés
A forint árfolyama a kezdeti 0,004 euró/Ft értékrõl 3 százalékkal leértékelõdött. Az új árfolyam 1. 257,5 Ft/euró vagy 0,00412 euró/Ft 2. 257,5 Ft/euró vagy 0,00388 euró/Ft 3. 242,5 Ft/euró vagy 0,00412 euró/Ft 4. 242,5 Ft/euró vagy 0,00388 euró/Ft
8. kérdés
A forint árfolyama a kezdeti 0,004 euró/Ft értékrõl 3 százalékkal leértékelõdött. Az új árfolyam 1. 257,5 Ft/euró vagy 0,00412 euró/Ft 2. 257,5 Ft/euró vagy 0,00388 euró/Ft 3. 242,5 Ft/euró vagy 0,00412 euró/Ft 4. 242,5 Ft/euró vagy 0,00388 euró/Ft
9. kérdés
Tételezzük fel, hogy a dollár/euró árfolyam 1,20-ról 1,00-ra csökken. Ez azt jelenti, hogy 1. dollár leértékelõdött az euróhoz képest 2. a dollár felértékelõdött az euróhoz képest 3. keresztárfolyamok ismeretének hiányában a kérdést nem lehet megválaszolni 4. egyik válasz sem helyes
9. kérdés
Tételezzük fel, hogy a dollár/euró árfolyam 1,20-ról 1,00-ra csökken. Ez azt jelenti, hogy 1. dollár leértékelõdött az euróhoz képest 2. a dollár felértékelõdött az euróhoz képest 3. keresztárfolyamok ismeretének hiányában a kérdést nem lehet megválaszolni 4. egyik válasz sem helyes
10. kérdés
Minden más tényezõ változatlansága mellett az a tény, hogy a dollár/euró árfolyam 1,20-ról 1,00-ra csökkent, azt jelenti, hogy 1. az Európai Unió állampolgárai számára olcsóbbá válnak az amerikai termékek. 2. az Európai Unió állampolgárai számára megdrágulnak az amerikai termékek. 3. a magyar fogyasztók számára megdrágulnak az amerikai termékek. 4. Egyik fenti válasz sem helyes.
10. kérdés
Minden más tényezõ változatlansága mellett az a tény, hogy a dollár/euró árfolyam 1,20-ról 1,00-ra csökkent, azt jelenti, hogy 1. az Európai Unió állampolgárai számára olcsóbbá válnak az amerikai termékek. 2. az Európai Unió állampolgárai számára megdrágulnak az amerikai termékek. 3. a magyar fogyasztók számára megdrágulnak az amerikai termékek. 4. Egyik fenti válasz sem helyes.
11. kérdés
Az A nemzetgazdaságban az X termékért 75 eurót kell fizetni, s annak érdekében, hogy az A ország gazdasági szereplõi megvásárolják a B ország valutájának (dollár) egy egységét, 1,25 eurót kell feláldozniuk. Ismert továbbá, hogy a B nemzetgazdaságban az Y termék ára 81 dollár. Mekkora lesz az Y termék X termékhez viszonyított relatív ára? (Amennyiben szüukséges, kerekítsen két tizedesre!) 1. 1,35 2. 1,18 3. 0,864 4. 0,74
11. kérdés
Az A nemzetgazdaságban az X termékért 75 eurót kell fizetni, s annak érdekében, hogy az A ország gazdasági szereplõi megvásárolják a B ország valutájának (dollár) egy egységét, 1,25 eurót kell feláldozniuk. Ismert továbbá, hogy a B nemzetgazdaságban az Y termék ára 81 dollár. Mekkora lesz az Y termék X termékhez viszonyított relatív ára? (Amennyiben szüukséges, kerekítsen két tizedesre!) 1. 1,35 2. 1,18 3. 0,864 4. 0,74
12. kérdés
Tegyük fel, hogy hazánkban egy üveg 6 puttonyos Tokaji aszú ára 3200 Ft, míg az EU-ban egy üveg Bailey’s 15 euró. Mekkora a HUF/EUR árfolyam, ha a Bailey’s relatív ára 1,125 Tokaji? 1. 189,63 2. 240 3. 242,5 4. 250
12. kérdés
Tegyük fel, hogy hazánkban egy üveg 6 puttonyos Tokaji aszú ára 3200 Ft, míg az EU-ban egy üveg Bailey’s 15 euró. Mekkora a HUF/EUR árfolyam, ha a Bailey’s relatív ára 1,125 Tokaji? 1. 189,63 2. 240 3. 242,5 4. 250
13. kérdés
Amennyiben a belföldön dollárért értékesített x terméknek a külföldi - euróért értékesített - y termékhez viszonyított relatív ára 1,2-rõl 1,8-ra növekedett változatlan termékárak mellett, a korábbi 0,74-es euró/dollár árfolyam 1. 0,52-re csökken, azaz az euró a dollárhoz képest felértékelõdik 2. 0,52-re csökken, azaz az euró a dollárhoz képest leértékelõdik 3. 1,11-re növekszik, azaz az euró a dollárhoz képest felértékelõdik 4. 1,11-re növekszik, azaz az euró a dollárhoz képest leértékelõdik
13. kérdés
Amennyiben a belföldön dollárért értékesített x terméknek a külföldi - euróért értékesített - y termékhez viszonyított relatív ára 1,2-rõl 1,8-ra növekedett változatlan termékárak mellett, a korábbi 0,74-es euró/dollár árfolyam 1. 0,52-re csökken, azaz az euró a dollárhoz képest felértékelõdik 2. 0,52-re csökken, azaz az euró a dollárhoz képest leértékelõdik 3. 1,11-re növekszik, azaz az euró a dollárhoz képest felértékelõdik 4. 1,11-re növekszik, azaz az euró a dollárhoz képest leértékelõdik
14. kérdés
A forint euróval szembeni felértékelõdésének hatására ceteris paribus 1. magyar termékek relatíve olcsóbbak lesznek az európai termékekhez képest 2. a magyar termékek relatíve drágábbak lesznek az európai termékekhez képest 3. nem változik a magyar és az európai termékek relatív ára 4. relatív árak változásának iránya eldönthetetlen
14. kérdés
A forint euróval szembeni felértékelõdésének hatására ceteris paribus 1. magyar termékek relatíve olcsóbbak lesznek az európai termékekhez képest 2. a magyar termékek relatíve drágábbak lesznek az európai termékekhez képest 3. nem változik a magyar és az európai termékek relatív ára 4. relatív árak változásának iránya eldönthetetlen
15. kérdés
Milyen irányú és nagyságú árfolyamváltozásra számít az a befektetõ, aki 4 százalékos eurókamatláb és 6 százalékos dollár kamatláb mellett euró kötvénybe fektet? 1. Az euró legalább 2 százalékos felértékelõdésére. 2. Az euró legfeljebb 2 százalékos leértékelõdésére. 3. A dollár legfeljebb 2 százalékos leértékelõdésére. 4. A dollár legalább 2 százalékos felértékelõdésére.
15. kérdés
Milyen irányú és nagyságú árfolyamváltozásra számít az a befektetõ, aki 4 százalékos eurókamatláb és 6 százalékos dollár kamatláb mellett euró kötvénybe fektet? 1. Az euró legalább 2 százalékos felértékelõdésére. 2. Az euró legfeljebb 2 százalékos leértékelõdésére. 3. A dollár legfeljebb 2 százalékos leértékelõdésére. 4. A dollár legalább 2 százalékos felértékelõdésére.
16. kérdés
Milyen irányú és nagyságú árfolyamváltozásra számít az a befektetõ, aki 4 százalékos euró kamatláb és 7 százalékos forint kamatláb mellett forint kötvénybe fektet? 1. A forint legalább 3 százalékos felértékelõdésére. 2. A forint legfeljebb 3 százalékos leértékelõdésére. 3. Az euró legfeljebb 2 százalékos leértékelõdésére. 4. Az euró legalább 2 százalékos felértékelõdésére.
16. kérdés
Milyen irányú és nagyságú árfolyamváltozásra számít az a befektetõ, aki 4 százalékos euró kamatláb és 7 százalékos forint kamatláb mellett forint kötvénybe fektet? 1. A forint legalább 3 százalékos felértékelõdésére. 2. A forint legfeljebb 3 százalékos leértékelõdésére. 3. Az euró legfeljebb 2 százalékos leértékelõdésére. 4. Az euró legalább 2 százalékos felértékelõdésére.
17. kérdés
Ha a dollárbetét kamata 10 százalék, az euróbetété 12 százalék és a dollár a következõ évben várhatóan 4 százalékkal felértékelõdik az euróval szemben, akkor: 1. a dollárbetét hozama 2 százalékponttal alacsonyabb. 2. az euróbetétbõl túlkínálat alakul ki. 3. a dollárbetétbõl túlkínálat alakul ki. 4. mindenki eurót akar tartani.
17. kérdés
Ha a dollárbetét kamata 10 százalék, az euróbetété 12 százalék és a dollár a következõ évben várhatóan 4 százalékkal felértékelõdik az euróval szemben, akkor: 1. a dollárbetét hozama 2 százalékponttal alacsonyabb. 2. az euróbetétbõl túlkínálat alakul ki. 3. a dollárbetétbõl túlkínálat alakul ki. 4. mindenki eurót akar tartani.
18. kérdés
A fedezetlen kamatparitási elv szerint mire számít a piac 6 százalékos forint kamatláb és 4 százalékos euró kamatláb mellett? 1. A forint 2 százalékpontos felértékelõdésére számít. 2. A forint 2 százalékpontos leértékelõdésére számít. 3. Nem számít változásra. 4. Eldönthetetlen a változás iránya.
18. kérdés
A fedezetlen kamatparitási elv szerint mire számít a piac 6 százalékos forint kamatláb és 4 százalékos euró kamatláb mellett? 1. A forint 2 százalékpontos felértékelõdésére számít. 2. A forint 2 százalékpontos leértékelõdésére számít. 3. Nem számít változásra. 4. Eldönthetetlen a változás iránya.
19. kérdés
Hogyan változik a forintbetét kamatlába a forint 1,5 százalékos felértékelõdésének hatására (ceteris paribus) változatlan jövõbeni várt árfolyam és euró kamatláb esetén? 1. Közel 1,5 százalékkal növekszik. 2. Közel 1,5 százalékkal csökken. 3. A jövõbeni várt árfolyam ismeretének hiányában nem eldönthetõ. 4. A határidõs árfolyam ismeretének hiányában nem eldönthetõ.
19. kérdés
Hogyan változik a forintbetét kamatlába a forint 1,5 százalékos felértékelõdésének hatására (ceteris paribus) változatlan jövõbeni várt árfolyam és euró kamatláb esetén? 1. Közel 1,5 százalékkal növekszik. 2. Közel 1,5 százalékkal csökken. 3. A jövõbeni várt árfolyam ismeretének hiányában nem eldönthetõ. 4. A határidõs árfolyam ismeretének hiányában nem eldönthetõ.
20. kérdés
A forintbefektetések kamatlábának 2 százalékpontos csökkenése hogyan hat a forint/euró árfolyamára változatlan jövõbeni várt árfolyam mellett? 1. A forint közel 2 százalékot erõsödik. 2. A forint közel 2 százalékot gyengül. 3. A változás nagysága és iránya nem eldönthetõ. 4. Nincs hatása a forinthozamnak a forint/euró árfolyamra.
20. kérdés
A forintbefektetések kamatlábának 2 százalékpontos csökkenése hogyan hat a forint/euró árfolyamára változatlan jövõbeni várt árfolyam mellett? 1. A forint közel 2 százalékot erõsödik. 2. A forint közel 2 százalékot gyengül. 3. A változás nagysága és iránya nem eldönthetõ. 4. Nincs hatása a forinthozamnak a forint/euró árfolyamra.
21. kérdés
A PPP-elv szerint 1. szabad kereskedelem esetén az országok árszínvonalai azonos valutában kifejezve azonosak. 2. a hazai árszínvonal növekedése esetén az ország valutája azonos mértékben leértékelõdik. 3. két ország valutája közti árfolyam százalékos változása egyenlõ a két országban bekövetkezett százalékos árszínvonalváltozás különbségével. 4. mindhárom állítás igaz.
21. kérdés
A PPP-elv szerint 1. szabad kereskedelem esetén az országok árszínvonalai azonos valutában kifejezve azonosak. 2. a hazai árszínvonal növekedése esetén az ország valutája azonos mértékben leértékelõdik. 3. két ország valutája közti árfolyam százalékos változása egyenlõ a két országban bekövetkezett százalékos árszínvonalváltozás különbségével. 4. mindhárom állítás igaz.
22. kérdés A vásárlóerõ-paritás és az egységes ár elve abban különbözik egymástól, hogy 1. míg a vásárlóerõ-paritás esetében az a lényeg, hogy bárhol is vásárolunk egy terméket, azért ugyanakkora pénzösszeget kell fizetnünk azonos valutában mérve, addig az egységes ár elve alapján csak a két ország valutájának egymáshoz viszonyított árfolyamát tudjuk kiszámítani. 2. míg a vásárlóerõ paritás elmélete alapján a célváltozó a hazai árszínvonal, azaz a képletet Phazai = E ∗ Pkülföldi formában kell felírnunk, addig az egységes ár elvének célváltozója az P formában kell árfolyam, így a képletet E = Pkülföldi hazai megadnunk. 3. míg a vásárlóerõ-paritás elmélete jószágkosarakat, addig az egységes ár elve csupán egyes, jól meghatározott termékeket hasonlít össze. 4. mindegyik válasz helyes.
22. kérdés A vásárlóerõ-paritás és az egységes ár elve abban különbözik egymástól, hogy 1. míg a vásárlóerõ-paritás esetében az a lényeg, hogy bárhol is vásárolunk egy terméket, azért ugyanakkora pénzösszeget kell fizetnünk azonos valutában mérve, addig az egységes ár elve alapján csak a két ország valutájának egymáshoz viszonyított árfolyamát tudjuk kiszámítani. 2. míg a vásárlóerõ paritás elmélete alapján a célváltozó a hazai árszínvonal, azaz a képletet Phazai = E ∗ Pkülföldi formában kell felírnunk, addig az egységes ár elvének célváltozója az P formában kell árfolyam, így a képletet E = Pkülföldi hazai megadnunk. 3. míg a vásárlóerõ-paritás elmélete jószágkosarakat, addig az egységes ár elve csupán egyes, jól meghatározott termékeket hasonlít össze. 4. mindegyik válasz helyes.
23. kérdés A relatív vásárlóerõ-paritás szerint 1. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás összegével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 2. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 3. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás hányadosával, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 4. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár.
23. kérdés A relatív vásárlóerõ-paritás szerint 1. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás összegével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 2. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 3. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás hányadosával, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 4. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár.
24. kérdés Amennyiben érvényesül a relatív PPP és a kamatparitás elve, akkor 1. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai árszínvonal és az európai árszínvonal különbségével. 2. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai árszínvonal és az amerikai árszínvonal különbségével. 3. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai inflációs ráta és az európai infláció különbségével. 4. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai infláció és az amerikai infláció különbségével.
24. kérdés Amennyiben érvényesül a relatív PPP és a kamatparitás elve, akkor 1. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai árszínvonal és az európai árszínvonal különbségével. 2. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai árszínvonal és az amerikai árszínvonal különbségével. 3. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai inflációs ráta és az európai infláció különbségével. 4. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai infláció és az amerikai infláció különbségével.
25. kérdés
A valutaárfolyam monetáris megközelítése szerint az euró / dollár árfolyam 1. az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 2. az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata. 3. a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 4. a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata.
25. kérdés
A valutaárfolyam monetáris megközelítése szerint az euró / dollár árfolyam 1. az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 2. az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata. 3. a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 4. a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata.
26. kérdés Két nemzetgazdaságot - A-t és B-t - vizsgálva, tételezzük fel, hogy az A nemzetgazdaság pénzkínálata ceteris paribus növekszik. Ekkor a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján 1. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelõdik. 2. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelõdik. 3. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelõdik. 4. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelõdik.
26. kérdés Két nemzetgazdaságot - A-t és B-t - vizsgálva, tételezzük fel, hogy az A nemzetgazdaság pénzkínálata ceteris paribus növekszik. Ekkor a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján 1. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelõdik. 2. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelõdik. 3. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelõdik. 4. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelõdik.
27. kérdés
Az alábbi tényezõk közül melyik vezet el a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján az euró-dollár árfolyam növekedéséhez? 1. Az amerikai pénzkínálat növekedése. 2. Az amerikai pénzkereslet kamatlábérzékenységének növekedése. 3. Az amerikai pénzkereslet jövedelemérzékenységének növekedése. 4. Egyik válasz sem helyes.
27. kérdés
Az alábbi tényezõk közül melyik vezet el a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján az euró-dollár árfolyam növekedéséhez? 1. Az amerikai pénzkínálat növekedése. 2. Az amerikai pénzkereslet kamatlábérzékenységének növekedése. 3. Az amerikai pénzkereslet jövedelemérzékenységének növekedése. 4. Egyik válasz sem helyes.
28. kérdés
A Fisher-hatás alapján 1. ha egy ország várható inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába csökken. 2. ha egy ország várható inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába is nõ. 3. ha egy ország inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába csökken. 4. ha egy ország pénzkínálata nõ, akkor kamatlába hosszú távon csökken.
28. kérdés
A Fisher-hatás alapján 1. ha egy ország várható inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába csökken. 2. ha egy ország várható inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába is nõ. 3. ha egy ország inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába csökken. 4. ha egy ország pénzkínálata nõ, akkor kamatlába hosszú távon csökken.
29. kérdés
Belföldi restriktív monetáris politika hatására rövidtávon ceteris paribus 1. a belföldi kamatláb emelkedik, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta le fog értékelõdni. 2. a belföldi kamatláb emelkedik, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni. 3. a belföldi kamatláb csökken, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni. 4. a belföldi kamatláb változatlan marad, miközben a külföldi csökken, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni
29. kérdés
Belföldi restriktív monetáris politika hatására rövidtávon ceteris paribus 1. a belföldi kamatláb emelkedik, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta le fog értékelõdni. 2. a belföldi kamatláb emelkedik, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni. 3. a belföldi kamatláb csökken, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni. 4. a belföldi kamatláb változatlan marad, miközben a külföldi csökken, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni
30. kérdés
Expanzív monetáris politikai beavatkozás során növekszik külföldön a pénzkínálat. Ennek hatására (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) rövid távon az azonnali forint/euró árfolyam 1. növekszik. 2. csökken. 3. nem változik. 4. nem eldönthetõ a változás iránya.
30. kérdés
Expanzív monetáris politikai beavatkozás során növekszik külföldön a pénzkínálat. Ennek hatására (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) rövid távon az azonnali forint/euró árfolyam 1. növekszik. 2. csökken. 3. nem változik. 4. nem eldönthetõ a változás iránya.
31. kérdés Tegyük fel, hogy a hazai jegybank rögzített árfolyamszint fenntartására törekszik, amit a pénzkínálat változtatásán keresztül tud elérni. (Azaz: úgy kell változtatnia a pénzkínálatot, hogy az azonnali árfolyam ne mozduljon el.) Mit kell tennie a jegybanknak, ha (változatlan várt árfolyam mellett) külföldön nõ a pénzkínálat? 1. Mivel a külföldi kamatláb csökken, ezért a devizapiaci egyensúly fenntartásához itthon is csökkennie kell, így a hazai jegybanknak is növelnie kell a pénzkínálatot. 2. Mivel külföldön csökken az árszint, ezért a rögzített árfolyam fenntartásához itthon is monetáris restrikció kell. 3. Mivel külföldön emelkedik a kamatláb, ezért belföldön is növelni kell, ami a hazai pénzkínálat visszafogásával érhetõ el. 4. Külföldön csökken a kamatláb, ami változatlan belföldi kamatszint mellett a hazai árfolyam leértékelõdésével járna, ezt a hazai pénzkínálat bõvítésével lehet ellensúlyozni.
31. kérdés Tegyük fel, hogy a hazai jegybank rögzített árfolyamszint fenntartására törekszik, amit a pénzkínálat változtatásán keresztül tud elérni. (Azaz: úgy kell változtatnia a pénzkínálatot, hogy az azonnali árfolyam ne mozduljon el.) Mit kell tennie a jegybanknak, ha (változatlan várt árfolyam mellett) külföldön nõ a pénzkínálat? 1. Mivel a külföldi kamatláb csökken, ezért a devizapiaci egyensúly fenntartásához itthon is csökkennie kell, így a hazai jegybanknak is növelnie kell a pénzkínálatot. 2. Mivel külföldön csökken az árszint, ezért a rögzített árfolyam fenntartásához itthon is monetáris restrikció kell. 3. Mivel külföldön emelkedik a kamatláb, ezért belföldön is növelni kell, ami a hazai pénzkínálat visszafogásával érhetõ el. 4. Külföldön csökken a kamatláb, ami változatlan belföldi kamatszint mellett a hazai árfolyam leértékelõdésével járna, ezt a hazai pénzkínálat bõvítésével lehet ellensúlyozni.
32. kérdés
Tegyük fel, hogy negatív pénzkeresleti sokk éri a gazdaságot (az emberek azonos reáljövedelem és nominális kamatláb melletti reál pénzigénye visszaesik). Ennek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) 1. a hazai valuta leértékelõdik. 2. a hazai valuta felértékelõdik. 3. az árfolyam nem változik. 4. az árfolyam-változás irányát nem tudjuk eldönteni.
32. kérdés
Tegyük fel, hogy negatív pénzkeresleti sokk éri a gazdaságot (az emberek azonos reáljövedelem és nominális kamatláb melletti reál pénzigénye visszaesik). Ennek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) 1. a hazai valuta leértékelõdik. 2. a hazai valuta felértékelõdik. 3. az árfolyam nem változik. 4. az árfolyam-változás irányát nem tudjuk eldönteni.
33. kérdés
Ha a külföldi kibocsátás nõ, akkor 1. a hazai valuta erõsödik. 2. a hazai valuta gyengül. 3. az árfolyam nem változik. 4. a belföldi kamatláb csökken.
33. kérdés
Ha a külföldi kibocsátás nõ, akkor 1. a hazai valuta erõsödik. 2. a hazai valuta gyengül. 3. az árfolyam nem változik. 4. a belföldi kamatláb csökken.
34. kérdés
A belföldi monetáris expanzió hatására a rövid távból a hosszú távba történõ átmenet során a hazai valuta 1. leértékelõdik. 2. felértékelõdik. 3. értéke a másik valutában kifejezve nem változik. 4. másik valutában kifejezett értékének megváltozása nem állapítható meg.
34. kérdés
A belföldi monetáris expanzió hatására a rövid távból a hosszú távba történõ átmenet során a hazai valuta 1. leértékelõdik. 2. felértékelõdik. 3. értéke a másik valutában kifejezve nem változik. 4. másik valutában kifejezett értékének megváltozása nem állapítható meg.
