NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN (VILÁGGAZDASÁGTAN) TANKÖNYV: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2005

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN (VILÁGGAZDASÁGTAN) TANKÖNYV: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2005.

I. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG(TAN) FOGALMA, FEJLŐDÉSI JELLEMZŐI 



Mikroökonómia – makroökonómia – nemzetközi gazdaságtan (a harmadik szint) Nemzetközi gazdasági kapcsolatok története =

• • • •

Munkamegosztás fejlődése:

kooperáció specializáció Évezredeken át: zárt közösségeken belüli fejlődés i.e. 1000-től: fokozatos, részleges nyitás: a kereskedelem révén XV. sz.-tól Európa széleskörű nyitása:

• •

Háttere: vasgyártás – papírgyártás – hajózás fejlődése Következménye: földrajzi felfedezések + gyarmatosítás kezdete (fűszeréhségtől az aranyéhségig)

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok

funkcionális területei 







XV-XVI. századtól: külkereskedelem világméretekben

•

Folyamatos változásban: látható exporttól a láthatatlanig… fizikai javaktól a szellemiekig…

XIX. századtól: inputok áramlása (munka/tőke)

•

Termelési tényezők nemzetközi piaca: természeti javak munkaerő-mozgások tőkeáramlás

XX. századtól: pénz- és hitelmozgások

• • •

Nemzetközi pénzügyi elszámolások Tényezőáramlásokból fakadó jövedelemáramlások A nemzeti pénzrendszerek összekapcsolódása

XX. század közepe: integrációs folyamatok

A világgazdaság fogalma



A nemzetközi gazdasági kapcsolatok funkcionális területeinek egységes rendszerben való működése, amely a XX. századra alakult ki. Ez a sokoldalú kapcsolatrendszer interdepens kapcsolatokat teremt az országok között, és miközben azok történeti fejlődéséből született, egyre intenzívebb hatással van azok fejlődésére.



A világgazdaság mozgástörvényei ezért nem azonosak a nemzetgazdaságokéval, viszont nagyban meghatározzák azok fejlődésének törvényszerűségeit.

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /1/  





I. AZ ÓKOR ÉS A KÖZÉPKOR JELLEMZŐI 1. I.e. 2000 - 1000: fejlett keleti civilizációk (Kína; Mezopotámia, föníciai kereskedők; egyiptomi birodalom; görög kereskedők…) 2. I.e. 800 – i.sz. 200: fejlett civilizáció nyugaton is: RÓMAI Birodalom Jellemzői: erős központi hatalom központi tevékenység: kereskedelem (kelet – nyugat) központi területe: Kis-Ázsia – Földközi tenger kereskedelem jellege: fejlett hódító kereskedelem 3. X.-XII. sz.: HONFOGLALÁSOK KORA : nagy népvándorlások + KERESZTESHÁBORÚK KORA központi tevékenység: kereskedelem kereskedelem jellege: távolsági kereskedelem

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /2/ 

II. A KÖZÉPKOR UTÁNI JELLEMZŐK



4. XIII.-XIV. sz.: „Levantei áruk kereskedelme + Kézműves kereskedelem

• •

• • 

Forrás: Kína, India, Perzsia, Szíria, Egyiptom Közvetítők: görög, török, arab kereskedelem (Konstantinápoly, Alexandria, Velence…) Áruk: fűszerek, illatszerek, festékek, bőr, alapanyagok, Új tevékenység: fejlett kézművesség (ruha, ötvös-, bőr-, üvegáruk, hajógyártás…)

Kereskedelmi központ: VELENCE


5. XV.-XVII. század:

• Mohamedán – török birodalom előretörése • Földközi –tengeri kereskedelem

• •

visszaszorulása (Velence visszaszorulása) (Velence Genova Firenze ….) Nyugati – északi területek bekapcsolódása (Poroszország – Flandria – Rajna-mente – Duna-mente..) – folyami hajózás fellendülése + (Hanza városok - Északi – tenger)

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /4/ VÁLTOZÁSOK A VILÁGBAN 1500-1820 KÖZÖTT



Népesség: GDP* összesen GDP/fő*

1500 425 mill. 240 md.$. 565 $.

1820 (évi %-os változás) 1068 mill. 0,29% 695 md.$. 0,33% 651 $. 0,04%

* 1990-es dollárra számítva 

• • • • •

GAZDASÁGOK JELLEGE: Agrárgazdaságok Technika-technológia stagnálása Kereskedelem-központúság Gyarmatosítás kezdetei gyarmatok kifosztása Szerény gazdasági teljesítmény (stagnálás)




6. A KLASSZIKUS KAPITALIZMUS VIRÁGKORA (1820-1870) Általános jell: - nemzeti piacgazdaságok megszilárdulása - ipari forradalom gyáripar (acél- és gépipar) - szabad verseny + liberális kereskedelempolit. - vezető gazdasági hatalom: Nagy-Britannia - gazdasági növekedés gyorsulása - gyarmati típusú munkamegosztás



Mutatók változásai 1820-1870: Népesség /év……………..1% GDP / év: ……………. 0,6 % GDP /fő/év: …………..0,35%




7. A MONOPOLIZÁCIÓ ÉS A TŐKEKIVITEL KEZDETEI (1880-1914)

JELLEMZŐI:

• új technikai vívmányok • tőkekoncentráció vállalatok átalakulása • békés politikai viszonyok • dinamikus fejlődés • sugaras gyarmati kapcsolatok • nemzetközi migráció csúcsa • aranystandard pénzügyi stabilitás

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai /7/  

8. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAK

JELLEMZŐK:

• az I. VH. utóhatásai (átrendeződések; SZU létrejötte..) • legdinamikusabb térség: Amerika • 1929-33: nagy gazdasági világválság • az állam belépése a gazdaságba • az aranystandard vége pénzügyi instabilitás


9. A II. VH. UTÁNI FEJLŐDÉS SZAKASZAI A.) A MODERN KAPITALIZMUS VIRÁGKORA (1945-1973)



Jellemzői: •

• • • • • • • • •

45-49: az újjáépítés időszaka nehézkes világgazdasági kezdetek (45-50) az USA gazdasági túlhatalma a stabilizáció kezdetei: - Marshall/Dodge -segély Bretton-Woods: stabilitás a pénzügyek terén technikai fejlődés gyorsulása átalakuló termelési/fogyasztási struktúrák multinacionális társaságok terjedése regionális tömbök kialakulása az instabilitás maradékai: - politikai/katonai megosztottság, a dekolonizáció, és a fejlettségi szakadékok növekedése


A gyors gazdasági növekedés egyéb okai:

• • • • • • • 

a tartós fogyasztási cikk-iparok kiépülése a magas beruházási ráták (magántőke mellett állami tőke) a szocialista erőltetett iparosítás a keynesi gazdaságpolitika alkalmazása a nemzetközi intézményi szabályozás az oktatás-szakképzés fejlesztése Ázsia speciális növekedési feltételei

Növekedési jellemzők 1950-1973:

• • •

GDP ………… 4,9 % / év GDP /fő …….. 3,4 % / év Export ……….7,0 % / év


B. AZ ARANYKOR VÉGÉNEK OKAI (1973-1980)

•

• • • • • • •

a kialakult termelési struktúrák problémái környezeti szempontok előtérbe kerülése nyersanyagok árrobbanása struktúraváltási kényszer inflációs hullám Bretton-Woods-i rendszer összeomlása növekedés lefékeződése (stagflációk) a keynesi gazdaságpolitika (jóléti állam) finanszírozhatatlansága eladósodás - adósságcsapda


C. A KILÁBALÁST ELŐSEGÍTŐ OKOK (1980-2000):

• struktúraváltás: mikroelektronika, kommunik.techn.

• • • • • • • •

informatikai forradalom támadás a jóléti állam ellen: monetarizmus antiinflációs sikerek globalizálódás minden szinten TNT-k uralma és dinamizmusa regionalizálódás nemzetközi megállapodások egységessé váló kapitalista világgazdaság


D. AZ 1990 UTÁNI HELYZET SPECIALITÁSAI:

•

• • • • • •

A kelet - európai államtalanítás Az EU. gazdasági - pénzügyi fejlődése, kibővülése Az USA hosszú gazdasági konjunktúrája Japán hosszú gazdasági stagnálása Dél-Amerika: regionális(pénzügyi) válságok továbbra is dinamikus a Távol-Kelet Kína és India gyors felzárkózása

II. FŐBB GAZDASÁGTANI IRÁNYZATOK A NEMZETKÖZI GAZDASÁGRÓL



1. A MERKANTILIZMUS (XVI -XVII. sz.)

• •

• •

kiindulási alap: a gazdagság forrása a PÉNZ A PÉNZ = ARANY Aranyszerzés = külkereskedelem támogatandók: - a külkereskedelmi vállalkozások - az export-többlet elérése eszközei: - erős központi hatalom - döntően állami szerep képviselői: Thomas Mun; Jaques Child.

A MERKANTILIZMUS 

Továbbfejlesztése: Jean Colbert (XIV. Lajos)

•

• • • 

lényege: az export feltétele a fejlett termelés az ipari tőkét is támogatni kell eszköze: erőteljes vámvédelem célja: aktív külkereskedelmi mérleg mindenkivel később: aktív külkereskedelmi mérleg globálisan

Közép-európai válfaja: KAMERALIZMUS (XVIII. sz.-tól)

2. A FIZIOKRATIZMUS (XVII-XVIII. sz.) 

kiindulás: - a gazdagság = a minél több fizikai jószág birtoklása



- a javak fizikai szaporítása a természet feladata produktív a mezőgazdaság



támogatandó: mezőgazdaság , feudális földbirtok



új felismerés: erősödő tőkés tendenciák



a "gazdaság természetes rendje" a kötöttségektől mentes, zárt, egyensúlyban levő gazdaság (Fr. Quesnay: input-output analízis)



Hatása a XIX. században Friedrich Listre és Kossuth Lajosra

3. A NEMZETKÖZI GAZDASÁG KLASSZIKUS ELMÉLETEI (XVIII-XIX. sz.) 

3.1. ADAM SMITH

•

jellemzői:

•

nemzetközi vonatkozás: protekcionizmus káros – szabad-kereskedelem kívánatos elosztás nemzetközi egyenlőtlensége

•

- klasszikus és liberális - a tőkés érdekek (Anglia) képviselője - szabad verseny mindenek felett (láthatatlan kéz) - munkaérték-elmélet - kizsákmányolás - elmélet

munkamegosztás az abszolút termelékenységi előnyök alapján

3.2. DAVID RICARDO



jellemzői:

• ugyanaz a kiindulás: a munkaérték-elmélet • a szabad kereskedelem támogatása 

nemzetközi elmélete:

• a munkamegosztás a komparatív előnyök alapján megy végbe

3.3. KARL MARX



jellemzői:



nemzetközi:



- még mindig munkaérték-elméleti alapon - termelőerők-termelési viszonyok dialektikája - döntően nemzetgazdasági elemzések

- újratermelési elmélet (válságelmélet) nemzetközi téren is; - kölcsönös függés aszimmetrikus jellege - nemzetközi tőkemozgások fontossága - szabad kereskedelem támogatása hatása: újbaloldali (neomarxista) elméletek a XX. században: Arghiri Emmanuel; I. Wallerstein; Samir Amin;….

4. NEOKLASSZIKUS ELMÉLETEK (XIX-XX. sz.) 

általános jellemzők: - nem csak a munka az értékteremtő;

• szakítás a munkaérték-elmélettel • az egyensúlyi mechanizmus vizsgálatának kiterjesztése más inputokra)

- a keresleti tényezők elemzésbe vonása;

• és hatásuk a nemzetközi cserére

- a komparatív előnyök újrafogalmazása;

• több tényező együttes hatásának vizsgálata (Heckscher-Ohlin modell)

- a tényezőmobilitás figyelembe vétele

5. J. M. KEYNES ÉS TOVÁBBFEJLESZTŐI



általános jellemzői: - alapvetően nemzetgazdasági elmélet - a protekcionizmus ellentmondásainak hangsúlyozása - a külkereskedelem fontos szerepe az egyensúly megteremtésében - az árfolyampolitika fontos szerepe… - a nemzetközi gazdaság egyenlőtlenségeinek probl. - a nemzetközi (gazd. polit.) együttműködés és összehangolás fontossága

1970-1980-: post-keynesi forradalom:  

Képviselői pl.: Myrdal; Prebitsch; T. Balogh; M. Kaldor; Jellemző álláspontok: • az egyenlőtlenségek kumulatívak és irreverzibilisek; • a külkereskedelem visszavető hatásai a cserearányok romlásán keresztül (backwash effect); • a technológia-transzfer negatív hatású a fejlettlenekre; • a "perverz tőkeáramlás" kialakulása • a működő-tőke áramlás rossz mellékhatásai

6. A NEOLIBERÁLIS - MONETARISTA ELMÉLET (M. FRIEDMAN)



hangsúly-áthelyezés a pénzfolyamatokra;



növekedés-centrikusság helyett egyensúlyra törekvést;



gazdaságszabályozás monetáris eszközökkel nemzetközi méretekben is;



liberalizáció minden szinten;

III. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM 

A kereskedelem nemzetközivé válásának motivációi: - egyes termékeket belföldön nem lehet előállítani; (pl. déligyümölcsök; kávé, tea…) - természetfüggők





- csak hatékonytalanul lehet(ne) előállítani; - jóléti hatások kihasználása (választékbővítés) Motivációs típusok: - ellátási motiváció - hatékonysági motiváció A külkereskedelem nehézségei:

• • •

Eltérő nyelvek, termelési/fogyasztási szokások, kultúrák; Eltérő gazdaságpolitikai célok és eszközök; Eltérő nemzeti pénzek és pénzügyi rendszerek.

Nemzetközi kereskedelmi ügyletek (1) 



A nemzetközi kereskedelem ügyletei: 1. Különleges áruügyletek: - barter; - reexport; - kapcsolt csereügylet; - bérmunka-ügylet; - tranzit-ügylet.



2. Különleges külker. ügyletek: - laesing-ügylet; - licenc/know-how adás-vétel; - franchise-ügylet; - műszaki fejl. ügylet (szellemi term.)

Nemzetközi kereskedelmi ügyletek (2) 

3. Szolgáltatás-ügyletek: - nemzetközi szállítmányozás; - szellemi termékekhez kapcsolt szolgáltatások; - minőségbiztosítási ügyletek; - nemzetközi reklám/propaganda (PR).

A szolgáltatás-kereskedelem specifikumai: - tevékenységek cseréje - szellemiek cseréje - externalizálni vagy internalizálni? - növekvő arányuk a globális külkereskedelemben

A nemzetközi kereskedelem mutatói /1/ 

A nemzetközi kereskedelem mérésének mutatói: 1. a külkereskedelem intenzitása: Külkereskedelem/GDP (országra - világra)

2. nemzetgazdaság világgazdasági súlya: KKi KKw 3. világkereskedelem rugalmassága: dEX W EX W VK e  dGDPW GDPW

A nemzetközi kereskedelem mutatói /2/ 4. Exporthányad/importhányad:

EX e 100 GDP

5. Export/import határhajlam:

dEX eH  dGDP 6. Export/import multiplikátor:

eM

dGDP  dEX

A nemzetközi kereskedelem mutatói /3/ 6. A külkereskedelem relációs struktúrája: - országonként; - térségenként;

7. A külkereskedelem áru-struktúrája: - ágazatok szerint; - árucsoportok szerint;

8. A külkereskedelmi cserearány (terms of trade): exp ort árindex ttr  import árindex

exp ort volumenindex bartel ttr  import volumenindex

4. ELŐNYKERESÉSI MODELLEK 

4.1. A természeti feltételekben rejlő előnyök

• • • •

Országok különbözőségei földrajzi helyzetükből adódóan Természetfüggő termékek adott feltételek között termelhetők (gyümölcsök; zöldségek; élelmiszeripari alapanyagok; energiahordozók; ásványkincsek…) Földrajzi (természeti) megfelelés = gazdasági megfelelés (magyar narancs…) Adott minőség – adott ráfordítás viszonya a döntő

ELŐNYKERESÉSI MODELLEK 

4.2. A munkatermelékenységen alapuló abszolút előny (Adam Smith modellje)

• • •

• •

•

Kiindulása: a munkaérték-elmélet Következménye: munkatermelékenység vagy munkaráfordítás összehasonlítása [azaz (Q/L) vagy (L/Q)] Módszere: két ország és két termék közötti különbségek vizsgálata a fentiek alapján Jelölések: A és B országok X és Y termékek Következtetése: Az az ország termelje a termékeket, amelyiknél a munkatermelékenység nagyobb, vagy az egy termékre jutó munkaráfordítás kisebb. Számpéldában:

4.2. ADAM SMITH - ABSZOLÚT ELŐNYÖK 







A és B ország termelékenységbeli feltételei: (L = munkaóra) Autarchia: azt fogyaszthat, amit megtermelt, azaz termelési struktúrájuk egyenlő a fogyasztási struktúrájukkal

Q/L

X

Y

A

8

2

B

1

3

A ország X terméket, B ország Y terméket termelje, mert abban van abszolút mértékben nézett termelékenységi előnye. Ennek lehetséges hatása: a teljes specializáció

Q/L

X

Y

A

16

0

B

0

6

ADAM SMITH - ABSZOLÚT ELŐNYÖK



A teljes specializáció következménye: • Megváltozó termelési struktúra; • Szükségessé váló csere és meghatározott cserearány: Itt: 2 X = 1 Y • Megváltozó fogyasztás, ill. kialakuló többletfogyasztás: fogyasztás a specializáció után:

•

A

12X

2Y

B

4X

4Y

A+B

16X

6Y

Többletfogyasztás:

A: 4X B: 3X + 1Y

4.3. DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELŐNYÖK

 







Kiindulása: a munkaérték-elmélet Adam Smith kritikája: nem az abszolút termelékenységi különbségek határozzák meg a specializációt Módszere: két ország (A) és (B), és két termék (X) és (Y) összehasonlítása a munkatermelékenység/munkaráfordítás relatív különbségei alapján. Feltételezése: (A) ország mindkét terméknél abszolút termelékenységi előnyben van, azaz fejlettebb a (B) országhoz képest. Következtetése: a fejlettebb (A) ország azt a terméket termelje, amelyiknél a termelékenységi előnye nagyobb, a másikat pedig a kisebb termelékenységi hátrányban lévő (B) ország. Ebből mindkettő számára komparatív előny adódik.

DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELŐNYÖK 









Számpélda és matematikai Q/L általánosítása: A (A) ország mindkét terméknél B termelékenyebb; (A) termelékenységi előnye X Q/L terméknél nagyobb, ezért arra szakosodik, míg (B) az Y termékre; A Ha ez után pl. (A) 8X-et elcserél 7YB ra, akkor fogyasztásuk a következőképpen alakul: fogyasztás Az előny láthatóan nem egyforma, ami a fogyasztás átrendeződését is A kiváltja, továbbá az árarányok is B döntően befolyásolják mértékét.

X

Y

10

6

2

5

X

Y

20

0

0

10

X

Y

12

7

8

3

DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELŐNYÖK



A matematikai általánosítás: • Jelöljük: (A) országban a termelékenységi arányt: (Tx / Ty)A (B) országban a termelékenységi arányt: (Tx / Ty)B vagy: (TA / TB)X és (TA / TB)Y ;

•

Az (A) ország akkor fog az X, (B) pedig az Y termékre specializálódni, ha fennáll:

(Tx / Ty)A > (Tx / Ty)B , vagy (TA / TB)X > (TA / TB)Y Azaz: a relatív (komparatív) különbségek döntenek, és nem az abszolút különbségek

DAVID RICARDO : A KOMPARATÍV ELŐNYÖK 

A komparatív előnyök grafikus bemutatása: A termelési lehetőségek határának eltérése a két országban: (A) ország: (B) ország: X X

Y Y A zölddel jelölt sávban kell lennie a cserearányoknak és az árarányoknak is.

A KOMPARATÍV ELŐNYÖK modelljének korlátai

   



Korlátozottsága: csak két ország – két termék (kibővíthető) Statikus jelleg: technikai fejlődéstől eltekint Országok közötti szabad tényezőáramlást kizárja Figyelmen kívül hagyja

• • •

a volumenhozadék növekvő vagy csökkenő jellegét a termelésen kívüli költségek változását a fogyasztás szerkezetének változását és eltéréseit

Tökéletes egyensúlyokat feltételez (kompetitív piacok)

4.4. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁGBÓL SZÁRMAZÓ ELŐNYÖK (HECKSCHER-OHLIN MODELL)  



Kiindulása neoklasszikus: nem a munka az egyetlen input Feltételezései:

• • • • •

Két ország és két termék összehasonlítása itt is A termékeket munkával és tőkével állítják elő A termelékenységben nincs különbség az országok között A két terméket eltérő munka/tőke aránnyal állítják elő A két ország eltér a munka/tőke relatív ellátottságában

Következtetése:

•

Előnyös, ha egy ország a viszonylag bőségben lévő inputot nagyobb arányban használó termékre szakosodik

4.4. A Heckscher-Ohlin modell 

Számpélda:



A tényezőellátottság: (K/L)B > (K/L)A , tehát „B” relatíve tőkében gazdag, „A” relatíve munkában.





Tőke (K)

Munka (L)

A

400

6

B

200

2

(K/L)A = 66,6;

(K/L)B = 100

A munkamegosztás: „B” ország tőkeigényes termékeket, „A” ország munkaigényes termékeket termeljen, és azokat exportálja. További feltétel: a relatív árak feleljenek meg a relatív tényezőellátottságnak.

4.4. A Heckscher-Ohlin modell Fontos: a termelési tényezők relatív ára (!)  Számokkal: A munka A tőke ára ára (W) (i) (W/i)A = 400/4 = 100 A ország 400 4 (W/i)B = 800/6 = 133,3 B ország 800 6 Azaz: „A”-ban relatíve olcsó a munka a tőkéhez képest… vagy (WA / WB) < (iA / iB), ami ugyanazt jelenti.  Következmény: „A” ország munkaintenzív termékekre szakosodva, „B” ország tőkeintenzív termékekre szakosodva tud komparatív előnyökre szert tenni. 

A Heckscher-Ohlin modell továbbfejlesztése

  

A továbbfejlesztés lényege: a dinamizálás Akik elkövették: P.A. Samuelson és W. Stolper Feltételezés: hosszabb távon a viszonyok (itt az árak) nem maradnak változatlanok



Fő következtetés: Ha „A” ország munkaintenzív termékekre szakosodik, relatíve egyre drágább lesz a munkaerő a növekvő kereslet miatt, ezért idővel a szakosodást kiváltó relatív olcsóság megszűnik. Ugyanez megy végbe a „B” országban a tőke árában. Ezzel megszűnik a komparatív előny, és így a szakosodásra ösztönzés is.

A Heckscher-Ohlin modell továbbfejlesztése



További következtetések:

•

• •

•

A szakosodás és a nemzetközi kereskedelem eredményeként tendencia van a tényezőárak kiegyenlítődésére; a szakosodásra ösztönzés ennek hatására csökken, vagy meg is szűnik; A tényezőárak változása jövedelem-átcsoportosítást okoz, ami erősítheti a protekcionizmust; Ha a modell szerinti változások bekövetkeznek, akkor a termékpiacon végbemenő külkereskedelem „helyettesítheti” a termelési tényezők nemzetközi piacát.

A Heckscher-Ohlin modell verifikálása (a Leontieff-paradoxon) 





A vizsgálat jellemzője:

• •

Az USA 200 tételes input-output analízise az exportra/importra Az 1947-51-es adatbázisokkal

Feltételezés:

• •

A Heckscher-Ohlin modell alapján várható lenne: Az USA tőkeigényes termékeket exportál és munkaigényeseket importál.

Valóság:

• • •

Iparcikkek exportja munkaigényesebb volt, mint azok importja. Paradoxon: éppen fordított jellemzők adódtak, mint a modellben Magyarázat: az USA speciális feltételei a II.VH. után

4.5. R.VERNON ÉLETCIKLUS-MODELLJE 



Kiindulás: a termékek életciklusa nemzetközileg értelmezhető Négy életciklus – változó piaci jellemzők:

• • •

•

is

1. bevezetés szakasza: monopolhelyzet, piackiépítés, exportpozíc. 2. növekedés szakasza: több termelő külföldön is, oligopol-piac, majd monopolista versenypiac: a márkák versenye..; export csökkenő. 3. érettség szakasza: árverseny dominál: hol olcsóbb termelni; az exportálóból importáló lesz. 4. szakasz: hanyatlás: az új innováció kezdete: 1. szakasz indul

4.6. A NÖVEKVŐ SKÁLAHOZADÉK 

Kiindulás: a termelési széria növekedésével nő a skálahozadék, azaz az átlagköltség csökken.



Következmény: költség-megtakarítás Típusai: 1. Belső megtakarítás:



vállalaton belüli munkamegosztásra ösztönöz 2. Külső megtakarítás: iparágon belüli szakosodásra/kereskedelemre ösztönöz Iparágon belüli kereskedelem intenzitását méri (Grubel-Lloyd index):



/ exp ort X  import X / IITX  1  (exp ort X  import X )

4.7. A TERMÉKDIFFERENCIÁCIÓ   

Jellemző piaca: a tökéletlen piaci verseny Lényege: nem (csak)árversenyben elérhető előnyök generálása Útjai:

• • • • • •

a termék minőségi megkülönböztetése; a termék fogyasztói célcsoporthoz igazítása; A dizájn (megjelenés) egyedisége; A kapcsolódó szolgáltatások speciális kínálata; A márka és márkahűség fontosságának hangsúlyozása és díjazása; A reklámokon keresztül mindezekre felhívás, tudatosítás, elhitetés…

4.8. A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉG ELMÉLETEI  



I. A Porter-paradigma: a versenyképesség újszerű elemzése Lépései: 1. Az iparági (belső) verseny elemzése 2. A nemzetgazdasági versenyképesség elemzése 3. A nemzetközi versenyképesség elemzése Az általános versenyképességi (piaci) tényezők:

• • • • •

A beszállítók alkuereje (upstream effect) A piacon (iparágban) levők konkurenciája A vevők alkuereje (downstream effect) Az újonnan piacra lépők fenyegetései A helyettesítő termékek versenye

A PORTER - féle versenyképesség és stratégiák





1. Iparági stratégiák:

2.

költségstratégia

költségcsökkentés

differenciálódási stratégia

termékdiffereciáció

árelőny

monopolisztikus versenyelőny

Nemzeti stratégiák: az értékláncba illeszkedés problémája Értéklánc

beszállítói

vállalati

kereskedelmi

vásárlói




3. Nemzetközi versenystratégiák:

• •

Multidomestic versenystratégia:

• A verseny minden piacon független; országonként, nemzeti piaconként eltérően alakul (kisker.; élelmiszeripar; pénzügyi szolgáltatások…)

Globális versenystratégia:

• Egyik nemzeti piacon elért versenyképesség nagy •

mértékben befolyásolja a más országok piacán elérhető versenyképességet (repülőgép-gyártás; félvezető-gyártás; gépkocsi-gyártás…) Fő kérdése: hogyan lehet menedzselni (telepíteni) az értékláncot világméretekben?




A fő stratégiai válaszok: 1. konfigurációs stratégiák:

koncentrációs stratégia vagy diszperziós stratégia

2. globális koordináció stratégiája

funkciómegosztások az anyavállalat és a leányvállalatok között



A PORTER-féle versenyképességi gyémánt: A vállalati struktúra és stratégia A tényezőellátottság

A keresleti feltételek

Kapcsolódó iparágak

4.8. A LINDER-elmélet



 

Kiindulás:

ne csak a termelési oldal tényezőit elemezzük, hanem a fogyasztói oldalt is A fogyasztói preferenciák (kereslet) oldaláról közelít Megállapításai:

• •



A tényezőarányok hatása a relatív költségekre csak a nagy természeti erőforrások felhasználásánál van hatással a munkamegosztásra (külkereskedelemre). A magas feldolgozottságú (hozzáadott értékű) termékeknél elsősorban az irántuk megnyilvánuló kereslet lesz meghatározó.

Következmény: ott lesz a legintenzívebb a külkereskedelem, ahol hasonló jövedelmi (fogy.) szintek és fogyasztói szokások vannak. Azaz: nem a termelési specializáció váltja ki a legintenzívebb kereskedelmet, hanem a fogyasztói preferenciák és piacok hasonlósága.

5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK 

A külkereskedelem-politikák alapvető áramlatai:



SZABADKERESKEDELMI POLITIKA PROTEKCIONISTA POLITIKA Érvek a szabadkereskedelem mellett:



• • • • • •

Lehetőség az optimális üzemméret elérésére Nagyobb verseny: jobb ár, jobb minőség, nagyobb választék Az erőforrások hatékonyabb felhasználása A politikai stabilitásban való érdekeltség

Érvek a protekcionizmus mellett:

• • • •

A növendék/hanyatló iparágak védelme A tisztességtelen piaci verseny elleni védelem Stratégiai/nemzetbiztonsági érdekek védelme Nemzeti identitás (hagyományok) védelme

5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK(2) 





A kereskedelem nemzetközivé válásának motivációi:

• • • •

Az ország nem képes valamit előállítani Csak hatékonytalanul képes valamit előállítani Bővülnek a fogyasztás lehetőségei (jóléti hatások) A termelési lehetőségek határa kitolódik

Az előnyök realizálásának akadályai:

• • •

Eltérő nyelvek, kultúrák, szokások Eltérő gazdaságpolitikai törekvések Eltérő pénzek és pénzügyi rendszerek

Következménye: az előnyök nem automatikusan realizálódnak !

5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK(3) 

A külkereskedelem-politikák alapelvei:

• • • • • 

A legnagyobb kedvezmény elve A viszonosság elve A nemzeti elbánás elve A transzparencia (átláthatóság) elve A konzultáció kötelességének elve

A kereskedelmi alapelvek nemzetközi egyezmények által rögzített elvárásokat tükröznek

5. KERESKEDELEMPOLITIKÁK ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATOK (4) 

A protekcionista külkereskedelmi politika eszközei:

• • • • • • •

•

Embargó (teljes tiltás) Mennyiségi korlátozások (kvóták) „Önkéntes exportkorlátozás” (Voluntary Export Restraint) Dömping (ár- és költség..) Állami támogatások (szubvenciók) VÁMOK Nem vámjellegű egyéb korlátozások:

• • •

Adminisztratív akadályozások Hazai beszállítási arány előírása Minőségi követelmények támasztása (szabványok…)

Árfolyampolitika - árfolyamváltoztatás

A protekcionista külkereskedelmi politika eszközei: A VÁM 



A vámok és történetük:

• • • • • •

Az ókortól létező eszköz; fő célja: bevételi forrás Középkor: földbirtokosok „árumegállítási joga” XV. sz.-tól: kereskedelempolitikai eszköz (merkantilizmus) XVIII. sz.-tól: védelem az iparosodás érdekében XX. század: neoprotekcionizmus eszköze A GATT/WTO által egyedül elfogadott

A vám alapvető tulajdonságai:

• • • •

Diszkriminál (kereskedelmet korlátozó) Normatív kereskedelempolitikai eszköz A belső piacon árképző tényező Költségvetési forrás

A VÁM (2) 

A vám, mint árképző eszköz

• • •

Alapvető cél: a külföldi termék drágább legyen a hazainál Hatása több tényező függvénye:

• • •

Az adott termék keresleti/kínálati helyzete A termék árrugalmassága A termék súlya a termelésben, a kereskedelemben,…

Hatásának alapesetei:

• • •

Ha az importtermék hazai ára nő, és ez a hazai fogyasztót terheli, Ha emiatt csökken a kereslet, árcsökkentési kényszer a pozíció megtartása miatt : (a vámteher megosztása) Túlkínálatos piac v. monopszónia: a vámot a külföldi szállító fizeti

A VÁM 

(3)

A vám adójellege:

• • • • •

Megfelel a közvetlen (forgalmi típusú) adónak Mint adójellegű teher, kivetése törvényi szabályozással Meg nem fizetése: törvénysértés

kényszerbehajtás

Mint költségvetési befizetés: ellenszolgáltatás nélküli

Mint adójellegű befizetés: kettős adóztatás elkerülendő

• Származási elv: az exportőr országban fizetik • Rendeltetési elv: az importőr országban fizetik • A nemzetközi megállapodás a rendeltetési elvet preferálja

A VÁM 

(4)

A vám mint kereskedelempolitikai eszköz:

• • •

• •

Vám mint diszkrimináló és a vámdiszkrimináció nem ugyanaz Közgazdasági iskolák eltérő megközelítései Egy példa: Samuelson:

• • • • • •

Javítják az ország cserearányait (komparatív előnyök növelése) Növelik a GDP reálértékét (rövid távon) Csökkenőleg hatnak a munkanélküliségre „növendék iparágak” támogatása hosszú távon is lehet hatékony Az „inkubátor-hatás” általában a fejlettekben sikeres A védettség veszélye: versenyhátrányok halmozódása

Az „optimális vám” léte, mint közgazdasági probléma A „kisebbik rossz” (second best) elmélet megfogalmazása

A VÁM (5) 

A vámok fontosabb típusai:

• •

A külkereskedelem mely területén: importvám, exportvám, tranzitvám

A vámalkalmazás jogi helyzete szerint: autonóm- vagy szerződéses vám

• •

Mire vonatkozik a vám: értéktípusú- vagy specifikus vám

Elérendő cél szerint: védővám, terelővám, fiskális vám, antidömping v. kiegyenlítő vám, devizavédelmi vám, taktikai és retorziós vám preferenciális vám

5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK 

A kezdet: II. VH. vége: Bretton Woods (1944)

• • • •

•

A terv: a pénzügyi szabályozás megállapodása mellett egy Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) A valóság: IMF és WB létrejött, az ITO nem jött létre Pótlása: 1947.okt.: Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT) – 23 ország Jellemzője: kezdetben bilaterális megállapodások szabályai; kezdettől eltérő érdekeltségek összehangolása; csak megállapodás, és nem szervezet, ezért nem képes szankcionálni a tagjait; 1995: átalakulása WTO-vá, ami már szervezet, és szankcionálhatna

5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK (2) 

A GATT/WTO alapvető céljai és eredményei:

•

•

Célkitűzések:

• • • • •

Kereskedelmi akadályok lebontása Keresletnövekedés: külkereskedelem dinamikus bővülése Életszínvonal általános emelkedése Teljes foglalkoztatás fenntartása Erőforrások minél hatékonyabb felhasználása

A megállapodások jellemzői:

• • • • • •

Vámmértékek fokozatos csökkentése A mennyiségi (és adminisztratív) korlátok felszámolása Az állami támogatások egységes szabályozása A belföldi adózás általános elvei A devizagazdálkodást szabályozó előírások Engedmények adása a fejlődő országoknak

5.2. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK (3) 

A GATT/WTO tárgyalások problémás területei:

• • • • • •

Az agrártermékek vámjainak és korlátainak csökkentése Az agrártermékek belső támogatási rendszereinek visszaszorítása, az agrárprotekcionizmus megszüntetése Általában a nemzeti (belső) preferenciák csökkentése A textil- és ruházati termékek áramlásának liberalizációja A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem egységes szabályozása A szellemi termékek (tulajdonjogok) védelmének szabályozása



Magyarország GATT/WTO tagsága: 1973-tól folyamatos



Legutóbbi kudarcok: Milleneumi (Seattle) forduló (1999) Dohai forduló (2001-2005)

6. A TERMELÉSI TÉNYEZŐK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (1) 



A nemzetközi tényezőáramlás területei:

• • •

A munkaerő nemzetközi áramlása A tőkejavak nemzetközi áramlása A természeti tényezők nemzetközi áramlása

A tényezők áramlásának általános jellemzői:

• • • • •

A tőkeáramlás a legmobilabb A munkaerő áramlása kevésbé mobil (sok az akadályozó) A természeti javak hagyományosan a legkevésbé mobilak Áramlásuk fő kiváltója: hasznosulásuk hatékonysága Áramlásuk fő akadálya: a protekcionista érdekek

6. A TERMELÉSI TÉNYEZŐK NEMZETKÖZI ÁRAMLÁSA (2)



I. A munkaerő nemzetközi mozgása Főbb okai:

•

Gazdasági okok:

•

Nem gazdasági okok:

• Munkahely (megélhetés) hiánya vagy elégtelensége • Alacsony színvonalú oktatás/egészségügy • Magas megélhetési költségek (bérek/árak viszonya) • Szakmai feltételek/előrejutási lehetőségek gyengesége • Presztizs-szempontok • Idénymunka-lehetőségek kihasználása • háborúk; természeti katasztrófák; politikai rendszer; • családi okok; kalandvágy, …




• • •

•

A nemzetközi technológia (tőke) áramlása Három eleme:

• • • • • •

A technológia terjedése (diffúziója) A technológia adaptálása/felszívódása (abszorbciója) A technológia transzfere: Piaci adásvétellel (kereskedelmi csatornák) Tulajdonosi áramoltatással Segélyezéssel (országok vagy nemzetközi szervezetek)

Formális csatornái: Technológia-intenzív termékek kereskedelme Nemzetközi licenc/know-how kereskedelem Nemzetközi termelési kooperációk, technológiai programok


A nemzetközi tőkeáramlás típusai:

•

Közvetlen külföldi tőkebefektetések (foreign direct investment) vagy FDI ; magyar megfelelője: működő – tőke;

•

•

Portfolió-befektetések:

•

•

Jellemzője: célja az irányítás és ellenőrzés biztosítása; általában az eredménye termék vagy szolgáltatás; befektetése lehet eszközökbe vagy értékpapírokba.

Jellemzője: nem célja az irányítás/ellenőrzés, „csupán” a befektetett pénz/tőke növelése; tipikus formája: az értékpapírok forgatása

Hitelek/segélyek


• • • •



Az FDI befektetések különböző magyarázatai

1. Komparatív előnyök elméletei:

•

Ok: különböző az egyes tényezők megtérülési rátája

• Folyamat: liberalizáció következtében kiegyenlítődés 2. Heckscher-Ohlin:

• •

Relatív tőkeolcsóság: tőkeintenzív termék termelése helyett tőkeexport tényezőárak kiegyenlítődnek Következmény: külkereskedelemre motiváltság csökken

3. Tökéletes tőkepiacok feltételei (motiváltság):

• • •

Tőkebefektetések eltérő hozama Portfolió-diverzifikálásra törekvés Optimális termelési széria (piac) elérése

4. Tökéletlen tőkepiacok felt.: a multinacionális vállalati helyzet elérésére törekvés



•

5. Eklektikus elmélet (John Dunning) • Amerikai-brit vállalatok (iparági szintű) összehasonlítása: • 3 féle előny megszerzése motivál a külföldi befektetésekre:

• •

•

Tulajdonspecifikus előnyök: • Cégméret, szervezetirányítás, kreativitás, kapcsolatok… Lokációspecifikus előnyök: • Inputok olcsósága, beszállítók minősége, fizikai távolság, belső szabályok kedvezősége… Internalizációs előnyök: • Kutatási-, marketing-, perköltségek csökkentése; • Piaci bizonytalanságok csökkentése, értéknövelő tevékenységek nemzetközi szervezéséből származó előny… • stratégiai szövetségek, vegyes váll. létrehozása…



•

6. Vernon-féle életciklus-elmélet

•

•

•

A termék egyes élet-szakaszaiban a piaci helyzet változása kiváltja a termék termelésének helyváltoztatását, és ezzel a tőkemozgást is. Vernon összekapcsolja az innováció (műszaki fejlesztés) versenyelőnyét a keresletbővülés, az áralakulás és a piaci részesedés változásával.

7. Hymer mikroökonómiai megközelítése:

• •

•

Vállalati szinten a nemzetközi tőkebefektetéshez valamilyen területen speciális versenyelőny megléte szükséges. Ez feltételezi a piacra-lépési akadályok leküzdését valamely területen, pl méretgazdaságosság, fejlettebb technika, költségelőny, adaptációs előny, vállalatszervezési-vezetési előny… Nála a működőtőke-befektetés a monopolizált versenyelőny elérését szolgálja, azaz agresszív vállalati stratégiát jelent.



•

8. Michael PORTER steratégiai menedzsment elmélete:

• • •

A nemzetközi vállalatok három csoportja: • Exportáló hazai vállalat, • Multi-domestic vállalat, • Globális vállalat. A globális vállalat jellemzői: • Kockázatdiverzifikálás, • Internalizációs hatás (pl. termékáramlás belsővé tétele) • Stratégiai szövetségek létrehozása A stratégiai szövetségek lényege: • Nincs tulajdonosi összefonódás, stratégiai önállóság megmarad; • Kölcsönös előnyök kihasználására hosszú távú együttműk. • Pl. közös kutatás, közös szellemi bázisok, közös piaci megjelenés… • Globális vállalatok – globális iparágak

6.2. A TŐKEÁRAMLÁS ÉS A KERESKEDELEM KAPCSOLATA 



Hagyományos felfogás:

•

Mundell-modell:

• •

• 

a tőkeexport/import és az áruexport/import egymás alternatívái A termelési tényezők nemzetközi áramlása helyettesíti az iparágak közötti komparatív előnyökön alapuló kereskedelmet. Horizontális FDI: a tőkeexportőr ugyanazt a tevékenységet végzi, mint otthon; Szubsztitúciós elmélet: a tőkeexport helyettesíti az áruexportot (kereskedelem-csökkentő hatás) Vertikális FDI: a tőkeexportőr több országbeli leányvállalata között osztja meg egy termék vertikális fázisait (költségminimalizálás) Következmény: kereskedelemteremtő jelleg

Kojima-típusú tőkekivitel

6.3. A TNT-k nemzetközi szabályozása 

  

1960 – fejlődő országok növekvő igénye a TNT-k szabályozására - Nemzetközi szabályozás (ENSZ) kormányokra sem működik 1970 – erőforrások szűkülése és kifosztása Római Klub jelentései, vitái; 1972/74: alapvető változások a fejlődő országok alkupozíciója nagy mértékben megnőtt; 1974: ENSZ – Új Nemzetközi Gazdasági Rend (NIEO) programja - A TNT-k tevékenységét irányító szabályokra - Charta az államok jogairól és kötelezettségeiről - Foglalkoztatási világkonferencia (a fejlődők segítésére)





1980 – a fejlett világ alkalmazkodása (energia-megtakarítás, struktúraváltás…) - A fejlődők alkuereje visszaesik (kivétel: OPEC) 1990 - A nemzetközi szabályozás elmarad; az általános liberalizációs folyamat a legfejlettebbek érdekeit tükrözik

6.4. A működő-tőke (FDI) áramlás jellemzői 



 

A kezdetek: a XIX. sz. közepe: Britannia-Franciaország

• • •

Hagyományos gyarmati típusú Főként kitermelőiparokba és mezőgazdaságba (monokultúra) Jellemzője: nincs hatással az egész gazdaságra

XIX. sz. vége:

• • •

USA előretörése Nyugat Európából Kelet Európa felé Általános gazdasági fejlődést generált

szélesebb körű feldolgozóiparba

I. vh. után: visszaesés (évi 2-3 md.$. FDI) II. vh. előtt általános jellemzők:

• • •

Gyarmatokra áramló tőke az anyaországokból Kezdetben állami forrásból, később magántőke-dominancia Döntően a gyarmati típusú munkamegosztást célozta




 

A II. vh. után – 50-60-as évek:

• • •

Főként USA – Ny-Európa közötti FDI-áramlás Gyarmatbirodalom felbomlása fejlődők visszaszorulása Fejlett régiók egymás közti tőkemozgása lesz meghatározó

1970-80-es évek:

• •

Gyorsuló FDI – kivitel (14,5%-os évi bővülés) Okai: - a közlekedés dinamikus fejlődése - a hírközlés forradalmi változásai - a számítástechnika elterjedése - Japán megjelenése a tőkepiacokon

1980-2000: hullámzó teljesítmények (100 md $ - 300 md $) 2000 – dinamikus növekedés (400 md $-ról 1200 md $-ra)


FDI beáramlás Közép-Kelet Európába 1998-2007 között (Milliárd Euro)

év / ország

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Lengyelország

5,67

6,82

10,3

6,37

4,37

4,07

10,4

8,32

15,2

12,8

Csehország

3,3

6,0

5,4

6,3

9,0

1,87

4,0

9,35

4,8

6,71

Szlovákia

0,63

0,41

2,09

1,77

4,4

1,91

2,44

1,95

3,33

2,16

Magyarország

2.99

3,11

3,0

4,39

3,19

1,89

3,63

6,17

5,43

4,05

7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK 

(1)

7.1. A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK ALAPFOGALMAI

•

Kiváltói: a gazdasági folyamatok kettőssége: Reálfolyamatok

- a külkereskedelem - a tőkemozgás - munkaerő-áramlás

•

Pénzfolyamatok pénz- és hitel-áramlás

Fizetőeszközök a nemzetközi forgalomban:

• Valuták = nemzeti pénzek (nemzeti fizetőeszközök) • Devizák = valutákra szóló követelések • Nemzetközi elszámoló-pénzek (SDR) • Nemzetközi pénz (Euro) = több ország fizetőeszköze

7. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK

 

(2)

A valuta – deviza fogalma közötti különbség Jellemző tulajdonságaik:

•

• • • • •

Kétféle árfolyam: - hivatalos árfolyam - piaci árfolyam Aranyparitás – valutaparitás Egyenes árfolyam – keresztárfolyam Valutaárfolyamok kiszámítása Külföldi áru hazai árának meghatározása • PH = e . PK Az egységes árak törvénye és teljesülése


A vásárlóerő-paritás:

VÁ = PH / PK 

Árfolyam-változás:

e (%) = PH (%) – PK (%) 

Átlagos a valutaárfolyam, ha:

• •

A belső vásárlóerő-arányok különbségeit tükrözi; Igazodik egy átlagos valutakitermelési mutatóhoz.

(3)


A hazai valuta alulértékeltsége (mint állapot)

• • • • • 

(4)

Olyan export is gazdaságos, amely átlagos árfolyamnál nem lenne az, ezért kedvezőbb helyzetbe kerülnek az exportőrök. Az importért több hazai valutát kell adni, ami annak belföldi árát emeli, ami rossz az importőröknek; ugyanakkor a drágább import drágítja az export-termékek hazai árát, a valuta-kitermelési mutató emelkedni fog; Végeredmény: az infláció a hazai valuta alulértékeltségét megszünteti

A hazai valuta felülértékeltsége (mint állapot)

• •

Az alulértékeltséghez képest fordított hatások játszódnak le Különbség: nem lesz árcsökkenés (defláció), ezért a felülértékeltségi helyzet nem szűnik meg automatikusan.


(5)

Az alul- vagy felülértékeltségi állapot megváltoztatása

•

•

Felértékelés (felértékelődés) – (mint elmozdulás) - a felértékelés az alulértékeltségi helyzetet csökkenti vagy megszüntet(het)i; - ez ellentétes hatásokat fejt ki, ami kedvezőtlen az exportra, de kedvező az importra; valamint antiinflációs hatású. Leértékelés (leértékelődés)

•

- a leértékelés a felülértékeltségi helyzetet csökkenti vagy megszüntet(het)i; - ez kedvező változás az exportőrök számára, de kedvezőtlen az importra, valamint inflációs hatású. Hasonló hatásokat fejtenek ki különböző „pénzügyi hidak”.


A valuta-konvertibilitás

• •

A valuta forgalomképessége szerinti minősítést jelenti Több fokozata (forgalomképessége) lehet:

•

•

•

Teljes konvertibilitás: minden piaci és nem piaci korlátozás nélküli átválthatóság Részleges konvertibilitás: csak egyes piaci szereplőkre vagy csak bizonyos határok között szabad az átváltás

Kulcsvaluta

• •



(6)

Különleges helyzetű konvertibilis valuta, amely a nemzetközi fizetéseknél meghatározó szerepet mutat Feltétele: erős, megbízható, stabil gazdaság(ok) álljanak mögötte.

Nem konvertibilitás: nem jelenti a valuta átválthatatlanságát!


(7)

A nemzetközi pénzügyi mérlegek

• • •

Statikus és dinamikus mérlegek Az egyes gazdasági területek pénzmozgásait összesítik Legátfogóbb mérleg: a nemzetközi fizetési mérleg

•

• •

Folyó fizetési mérleg

• • • • •

Külkereskedelmi mérleg Idegenforgalmi mérleg Szolgáltatások mérlege Tőkebefektetések jövedelmi mérlege Transzferkifizetések mérlege

Tőkeforgalmi és monetáris mérleg

• •

Tartozások és követelések egyenlege Működő-tőke befektetések egyenlege

Egyenlegező mérleg

7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK 

A nemzetközi pénzügyi rendszerek feladatai:

• • • • 

Biztosítani a relatív árfolyam-stabilitást Meghatározni a nemzetközi tartalékok nagyságát és formáját Áthidalni a fizetési nehézségeket Működtetni az ezekhez szükséges intézményi hátteret

Az eddig működött pénzügyi rendszerek:

• • •

Az aranystandard pénzügyi rendszer (aranyalapú) Az arany-deviza pénzügyi rendszer (dolláralapú) A valutalebegtetéses pénzügyi rendszer (vegyes alapú)

7.2. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZEREK(2) 

1. Az aranystandard pénzügyi rendszer (1929-ig)

• • • •

A rendszer igazi pénze az arany Minden valutát szabadon lehet aranyra váltani Az átváltást (árfolyamokat) az aranyparitás határozta meg A pénzügyi stabilitást automatikusan biztosította, mert

• • •

Az árfolyamok csak az alsó és a felső aranypont között mozogtak, ami árfolyam-stabilitást eredményezett Hosszabb távon kiegyensúlyozta a külkereskedelmi és a fizetési mérleget, aminek feltétele

• •

A kiegyensúlyozáshoz szükséges megfelelő aranytartalék Az árszínvonal a pénzmennyiséggel egy irányba változzon


2. Az aranydeviza pénzügyi rendszer

• • • •

Létrehozása mesterséges: 1944 – Bretton Woods (USA) Aranypénzrendszer megszűnt: a dollár lép az arany helyébe A nemzeti valutákat a dollárhoz rögzítik (a rendszerben) A pénzügyi stabilitást (árfolyam-stabilitást) biztosító elemei: • Az USA vállalta a dollár rögzített árfolyamon történő aranyra váltását; • Ez csak külföldi jegybankoknak szólt, 35$ = 1 uncia arany árfolyamon; • Az így rögzített $-hoz kötötték az egyes valuták árfolyamait; • A valuták árfolyamai csak egy meghatározott sávban mozoghattak; • A sávból kilépő valuta védelmében kötelezően és egységesen léptek fel.




A rendszer működésének további feltételei:

• • •

Az USA aranytartalékának nagynak kellett lenni Az USA $ a többiekénél kisebb mértékben inflálódjon Az USA fizetési mérleg-deficitje ne legyen nagyobb, mint amennyi dollárra a világgazdaságnak szüksége volt.

A Bretton Woods-i rendszer megszűnésének okai:

• • • • •

Az 1960-as években végbement változások, + Az USA fölénye fokozatosan csökkent; Az USA-ból történő dollár-kiáramlás korlátlansága és aranyra való beválthatatlansága; Inflációs ráták és nemzeti gazdaságpolitikák differenciái; 1971: a dollár aranyra váltásának beszüntetése, a rendszer felbomlása…


3. A lebegő árfolyamok rendszere

• •

•

1972 utáni helyzetre reagálás:

• • •

A dollár helyett az SDR szerepének növelése növelni az árfolyamok mozgásának lehetőségét (sávszélesítés) Többféle árfolyam-típus közül lehessen választani

1979: főbb valutatípusok kialakulása:

• • • •

szabadon lebegő valuták (kulcsvaluták) irányítottan lebegő valuták cövekvaluták valutaövezetek

Lényege: - rugalmasabb pénzügyi rendszer - több kockázat és bizonytalanság

7.3. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK (1) 

1. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) (1944)

•

Alapvető céljai: - kereskedelem-fellendítés, multilaterális fizetések könnyítése. Ezek érdekében - árfolyam-stabilitás segítése világméretekben - fizetési mérleghiányok áthidalása hitelekkel - fórum a pénzügyi problémák megvitatására

•

Célok bővülése: - világgazdasági és ország-elemzések - gazdaságpolitikai stratégiák és ajánlások - katalizátorszerep a forráshoz jutásban






Az IMF forrásai:

• • •

saját forrás (tagországok kvóta-befizetései) Kölcsönforrás (bankoktól + nemzetközi intézményektől) Egyéb források (adomány, aranyeladás..)

A saját forrás (kvóta) szerepe:

• • •

Szavazatarány meghatározója Hitelhez-jutás nagyságának meghatározója Kvóta nagysága fejlettségtől függő (revízió 5 évenként)

A hitelezés céljai, jellemzői:

• • •

Eredeti cél: rövid távú, ideiglenes és automatikus hitel a fizetési nehézségek áthidalására; Módosult cél: hosszú távra is, és feltételekhez kötött A nemzeti kvóta 25%-a hívható le automatikusan (feltételek nélkül)


Az IMF hiteltípusai:

• • • • • • 

Készenléti hitelek (stand-by hitel) – eredeti célokra Kibővített megállapodású hitel (1974 - ) Szerkezetátalakítást segítő hitel (1986 - ) Ütközőkészlet-finanszírozásra szánt hitel (1962 - ) Adósságszolgálat csökkentését szolgáló hitel (1980 - ) Katasztrófa-hitel

Az IMF tevékenységének hatásai:

• •

Kormányzatok hitelezője nemzeti gazdaságpolitikák befolyásolója A hitelek feltételei általában gazdaságpolitikai megszorításokat jelentenek


2. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)

•

•

Világbank (World Bank) általános jellemzői:

• • • •

Fejlesztési intézmény, létrejötte: 1944 – Bretton Woods Klasszikus kereskedelmi banki funkciókkal bír:

•

Hitelfelvevő, hitelnyújtó, kötvénykibocsátó, hitelközvetítő

Nagy részben magánvállalatok beruházásait (projektek) finanszírozza Részvénytársaságként működik profitorientált

A Világbank eredeti céljai:

• • • •

főleg Európa újjáépítéséhez tőkeforrások generálása Nemzetközi beruházások ösztönzése (kereskedelemfejlesztés..) Nemzetközi hitelezés összehangolása Fejlődő országok fejlesztési céljainak segítése


A Világbank kibővített (mai) céljai:

•

• • 

Project-jellegű beruházás-finanszírozás

• •

Gazdasági struktúra átalakítását segítő Exportképességet fokozó

Alapfeltöltés folyamatossága: részvények kibocsátása Nincs automatikus hitelnyújtás

Főbb hiteltípusai:

• • •

Beruházási hitelek (projektekre) Szerkezet-átalakító hitelek

• •

Átfogó: fizetési egyensúly javítását szolgáló) Ágazatra: exportpozíció javítását szolgáló)

Társfinanszírozású hitelek (konzorciális hitelek)




A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)

• • •

Létrejötte: 1956. A Világbank fiókintézete, de önálló fejlesztési ügynökség Alapvető célja: a fejlődő országok problémáinak kezelése

A Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA)

• • • •

Létrejötte: 1960. A Világbank másik fiókintézete + az ENSZ szakosított intézménye; Alapvető célja: a legkevésbé fejlettek fejlődésének segítése; Kölcsönei csak meghatározott célokra használhatók fel, és általában hosszú távúak és kamatmentesek.

8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ 

A globalizáció jellemzői:

• •

Nem csak mai jelenségként értelmezhető; Mai megjelenésének jellemzői:

• új piacok, • új szereplők, • új szabályok, • új eszközök.

• Fő hordozói a transznacionális vállalatok; • A nemzeti szuverenitás csökkenése; • A nemzeti és nemzetközi piacok összemosódása.


A globalizáció objektív háttere:



A globalizáció szubjektív megközelítései:

• az időtényező relativizálódása; • az információs technika forradalmasodása; • a transznacionális vállalatok terjeszkedése; • Humanista globalizáció:

• Stabilitás, összefogás, egyenlősödés, kollektivitás

• Antihumanista globalizáció:

• Szuverenitás-csökkenés, instabilitás, individualizmus, nemzetállami sajátosságok féltése, globális problémák…

(2)


A transznacionális vállalatok szerepe:

• • • • • • • •

Nemzeti szuverenitás korlátozása; Az állami-vállalati szféra kölcsönös függése; A tőke/pénz/technológiai folyamatok fölgyorsulása; A nemzeti/nemzetközi folyamatok összemosódása; A műszaki/technikai haladás gyorsasága; A struktúraváltások felgyorsulása; A távolságok összezsugorodása; A drasztikusan csökkenő kereskedelmi és politikai korlátok.

(3)

8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ (4) 

Globális világ – globális problémák:

• Környezeti problémák

• Romló ökoszisztéma, iparosodás és urbanizáció… • Interdiszciplináris hatások • Kioto – Genova – Stockholm - …

• Népességrobbanás

• 1993: 5,5 md; 2000: 6,2 md; 2010: 7,0 md. • A fejlődő világ foglalkoztatási és élelmezési problémája

• A fejlett világ elöregedése • Világméretű egészségügyi/bűnözési problémák • A globális szabályozás gyengesége


Globalizáció és a fejlődő világ

•

A fejlődő világ jellemzői:

• Alacsony iparosodottsági fok és egyoldalúság • Alacsony jövedelemtermelő képesség • Alacsony iskolázottság – nagy analfabetizmus • Rossz infrastruktúrális háttér • • •

Oktatási színvonal Egészségügyi ellátás Szociális körülmények

• Exportképesség szűk termékkörre korlátozódik • Világgazdasági sebezhetőség

(5)

8. GLOBALIZÁCIÓ-REGIONALIZÁCIÓ(6) 

A fejlődő világ további jellemzői:

• • • •

1970 után erős differenciálódás beindulása

• • •

NIC – országok (Ázsia; Dél-Amerika) Olajexportálók (OPEC) – Közel-Kelet; Latin-Amerika… 1990-től Kína és India különleges helyzete

1970 után eltérő utolérési stratégiák

• •

Dél-Amerika : importhelyettesítő str. Távol Kelet : export-ösztönző str.

A fejlettségbeli szakadék folyamatos növekedése (Lorenz-görbe) Az elmaradottság ördögi köre:

•

alacsony termelékenység alacsony jövedelmek kevés megtakarítás alacsony beruházási képesség elmaradt struktúra és technikai szint alacsony termelékenység

8.2. REGIONALIZÁCIÓ – INTEGRÁCIÓ 



 

(1)

Multipoláris világ regionális érdekek regionális együttműködésre törekvés; Regionalizmus: a bilalaterizmus és globalizmus között Regionális együttműködések integrációs kapcsolatok Az integráció különböző szintjei:

• • • • •

Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Egységes piac + gazdasági unió Politikai egységesülés

8.2. REGIONALIZÁCIÓ – INTEGRÁCIÓ (2) 

Eltérő integráció – felfogások: 1.) Baloldali – marxista megközelítések jellemzői:

• • • •

Munkamegosztás a mennyiség minőségi változást okoz Ennek lényege a tulajdonviszonyok változása: a XIX. századtól a nemzeti (magán)tulajdonból nemzetközi tulajdon lesz Elosztási viszonyokban: a jövedelmek nemzetközi újraosztása Megváltozó gazdasági mechanizmusok:

• •

Állami szabályozás korlátokkal Nemzetközi szabályozás kezdetleges

• Végeredmény: a világgazdaság differenciálódása

8.2. REGIONALIZÁCIÓ – INTEGRÁCIÓ 

(3)

2.) A polgári irányzatok nézetei:

• • • •

Általában: az integráció a gazdaság egész társadalmi-gazdasági szervezetének nemzetközivé válása Célja: a gazdasági – piaci mozgástér kibővülése, a gazdálkodás hatékonysága előtt álló akadályok lebontása nemzetközi méretekben Eredménye: a gazdaságok és szereplőik közötti fejlettségbeli közeledés, a kiegyenlítődés mint folyamat. Fontosabb közgazdaságtani irányzatok:

• • • •

Neoliberális (Balassa B.) Institucionalista ( J. Tinbergen) Kiegyenlítettségi elmélet (Myrdal) Szuverenitás-elméletek (pluralista; funkcionalista; föderalista)

8.3. REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK    

(1)

I.) A nyugat – európai integráció

Az „Európa-fogalom” változásai A két világháború közötti törekvések A gyakorlati együttműködés kezdetei

• • • • • •

1948: Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (EGESZ) később OECD szervezete. 1948: Benelux Unió 1949: Európa Tanács 1950: ESZAK (ECSC) 1951: Párizsi Szerződés (6 ország) (Spaak-jelentés) 1957: Római Szerződés (EGK és Euratom létrejötte)

8.3. REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK 

(2)

Az integráció mélységbeni fejlődése:

• • • • • • •

1958-1968: a vámunió megvalósulása 1967: a három szervezet összevonása: Európai Közösségek (EK) 1968-1976: közös piac 1967-1993: a gazdasági unió kezdetei 1987-1993: Egységes Európai Okmány „egységes piac” a „négy szabadság” megvalósulása 1992: Maatrichti Szerződés: gazdasági – pénzügyi – politikai unió 1993: Európai Unió (EU) és három pillére:

• • • • •

1997: a KKE országok csatlakozási folyamatának elindítása 2000: a csatlakozás feltételeinek konkretizálása (Nizza) 2002: az Euro bevezetése 2004: kibővülés 25 országra 2007: kibővülés 27 országra

• • •

Gazdasági- és pénzügyi unió Közös kül- és biztonságpolitika Közös bel- és igazságügy


(3)

Az integráció szélességbeni fejlődése:

•

• • • • • •

1957: Ny.-Németország, Franciaország, Olaszország; Belgium, Hollandia, Luxemburg (Benelux) 1973: Egyesült Királyság, Írország, Dánia 1981: Görögország 1986: Portugália, Spanyolország. 1995: Ausztria, Finnország, Svédország. 2004: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia. 2007: Bulgária, Románia.


Az Európai Unió fontosabb intézményei:

• • • • • • • • •

Az Európai Parlament Az Európai Bizottság A Miniszterek Tanácsa Az Európai Tanács Az Európai Központi Bank Az Európai Számvevőszék A Régiók Tanácsa A Gazdasági- és Szociális Bizottság Az Európai Beruházási Bank

(4)


(5)

Egyéb fontosabb gazdasági integrációk

•

Afrika:

•

- Kelet-Afrikai Vámunió (Etiópia, Kenya, Szudán, Tanzánia, Zambia) - Maghreb Gazdasági Közösség (Algéria, Líbia, Marokkó, Tunézia)

Ázsia:

- Arab Közös Piac ( Irak, Kuvait, Jordánia, Szíria, Egyiptom) - Délkelet-Ázsiai Nemzetek Közössége (ASEAN) - Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Térség - Kelet-Ázsiai Gazdasági Tömörülés (EAEG)

•

Latin-Amerika: - Andesi Közös Piac (Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela) - Latin-Amerikai Integráció (LAIA)

Észak-Amerika: - Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (NAFTA) Ausztrália: - Szabadkereskedelmi Egyezmény (Ausztrália, Új-Zéland)

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN (VILÁGGAZDASÁGTAN) TANKÖNYV: Dr. Csáki Gy.- Dr. Tömpe F. SZIE-GTK, 2005

Recommend Documents