KISEBB
KÖZLEMÉNYEK
Szalagos rétisas a Szeged-Fehértavon. 1 9 5 9 . I X . 21-én de. 11 óra körül egy rétisas nagyságú világos szürke színű sasra lettem figyelmes, mely az egyik halastó nagy sás-szigete felett alacsonyan fürkészett. K é t barna rétihéja állandóan nyugtalanította. A felső szárnyfedő-tollak és a hát tolla fehér szegélye bizonytalan széles fehéres sávvá olvadtak össze. TJgyanilyen, csak élesebb fehér sávot mutatott a derék- és a kormány tollak tőfele. A madár alsó testfelülete és a farok csúcsa is sötétbarna színű (feketés) volt. A csőre sárga. A z a körülmény, hogy a madár a halastó felett vadászgatott, valamint az, hogy aránylag közelre (kb. 1 5 0 lépésre) bevárt, a szalagos rétisas (Haliaaetus leucoryphus) fehértavi megjelené sét erősíti meg. E z a faj D E M E N T I E W ( 1 9 5 1 ) és P O R T E N K O ( 1 9 5 1 ) szerint is csak a Volga és U r a l folyóktól keletre költ, a krimi költése téves adatnak bizonyult, bár ott egy ízben előfordult. H O L L Ó M ( 1 9 5 4 ) szerint alkalom adtán megjelent már Lengyelországban és Norvégiában, bár a lengyel madárjegyzék nem sorolja fel. H R A R Á R ( 1 9 4 2 ) 1 9 3 8 . őszén Ungvár mellett egy legelőn figyelte meg. Közeledtemre a madár a magasba felkörözött és délnyugati irányban eltűnt. Dr.
Beretzk
Péter
A nagy halfarkas, mint a magyar madárfauna új tagja. 1 9 5 9 . V H I . 17-én a T i h a n y és Balatonfüred közti hajóutunkon a hajót követő sirály-társa ságot figyeltem meg. A z egyik elmaradt fiatal ezüstsirályt (Larus argentatus) egyszerre csak egy hasonló nagyságú madár támadta meg. A két madár rövid ideig tartó gomolygásában jól felismerhetővé vált az egyikük szárnyán levő fehér tükör, mely a nagy halfarkast (Stercorarius skua) árulta el. A madár röpképe előttem már D R . V . J . S T A N E K izlandi film jéből is ismeretes volt. A halfarkas felfalta az ezüstsirály által a víz színére hullatott táplálékot, majd lassan T i h a n y irányába szállt el. Repülése közben még egyszer jól láthattam 12-szeres nagyítású távcsövem mel a fajra jellegzetes fehér szárnyfedőket. A nagy halfarkast a régebbi fauna jegyzékek már felvették egy példány alapján, melyet a F i u m e i öbölben ejtettek el, azonban már 1 9 0 0 - b a n B R U S I N A és 1 9 0 2 - b e n M A D A R Á S Z kimutatta, hogy a madarat határainkon kívül lőtték, majd 1 9 3 8 ban G R E S C H I K rámutatott, hogy n e m is erről a fajról v a n szó, amire A L M Á S Y már 1 8 9 6 - b a n utalt. Dr. F. Bálát (Brno) 203
Flamingó Sövényháza határában. 1 9 5 9 . V I . 11-én e g y m a g á n o s f l a m i n g ó (Phoenicopterus ruber roseus Pali) j e l e n t m e g a c s o n g r á d m e g y e i S ö v é n y háza k ö z s é g k ö z e l é b e n l e v ő R o m - t ó n e v ű v a d v i z é n . A m a d á r h á r o m n a p o n át k i s k ö r l e t b e n m o z o g v a a z e m l í t e t t v í z k ö r n y é k é n t a r t ó z k o d o t t , a m í g v é g ü l j ú n i u s 14-én a b a k s i v a d á s z t á r s a s á g t a g j a i m e g l ő t t é k . A s e b z e t t flamingót a b u d a p e s t i Állatkertnek ajándékozták, m a j d miután o t t e l p u s z t u l t , a s z e g e d i Móra Ferenc Múzeum g y ű j t e m é n y é b e került. Sterbetz
István
Flamingó megjelenése a körtvélyesi holt-tiszaág mellett. M Á R I Á S F E R E N C erdész l e v é l b e n k ö z ö l t e v e l e m , h o g y a T i s z a b a l p a r t j á n k a n y a r g ó k ö r t v é l y e s i holt-tiszaág m e l l e t t 1 9 5 9 . V I . 24-én e g y m a g á n o s f l a m i n g ó t f i g y e l t m e g . A m a d á r déli e g y ó r á t ó l n a p n y u g t á i g t a r t ó z k o d o t t a h o l t á g környékén. Dr. Beretzk Péter Pásztorgém a Sasérben. 1 9 5 9 . V I . 14-én, a saséri h o l t á g b a n v a d á s z g a t ó üstökösgémek k ö z ö t t e g y piros lábú példányt figyeltünk m e g . A látotta k a t f i g y e l e m b e v é v e a m a d á r p á s z t o r g é m (Ardeola ibis) v o l t . A m a d a r a t V I L I . 1-én és 2-án sikerült újra m e g f i g y e l n ü n k , u g y a n c s a k ü s t ö k ö s g é m e k t á r s a s á g á b a n , V I I I . 13-án p e d i g C S I Z M A Z I A G Y Ö R G Y f i g y e l t e m e g u g y a n ilyen körülmények között ugyanitt. Schmidt Egon és Sterbetz István Nagykócsagok Győr környékén. 1 9 5 8 . V I I I . 3-án d é l u t á n G y ő r h a t á r á b a n a R á b a és a M a r c a l k ö z é zárt t o c s o g ó r é t e n g ó l y á k és g é m e k társa s á g á b a n 2 d b n a g y k ó c s a g o t (Egretta alba) l á t t a m . M i v e l a z u t ó b b i é v e k b e n G y ő r k ö r n y é k é n e g y r e n a g y o b b s z á m b a n és e g y r e g y a k r a b b a n j e l e n i k m e g ez a m a d á r , a m e g y e i sajtón keresztül k é r t e m , h a v a l a k i k ó c s a g o t lát, j e l e n t s e . E j e l e n t é s e k b ő l t u d o m , h o g y K i s b a j c s o n V I I I . 4-én 1 d b - o t . 5-én 25 d b - o t észleltek; V I I I . 16-án 6 d b - o t l á t t a m a z első l e l e t helyén,. 17-én p e d i g u g y a n i t t 9 d b - o t . E z e n a n a p o n e g y Ardeola ralloides is v o l t v e l ü k . V I I T . 18., 19. és 20-án m é g K i s b a j c s o n t a r t ó z k o d o t t a 25-ös c s a p a t . J e l e n t é s t k a p t a m m é g a K ó n y m e l l e t t i Fehér-tóról, a B a r b a c s i - t ó r ó l és a Szigetköz t ö b b helységéből, a h o l egy-két d a r a b o t láttak. Feltevésem szerint ebben az időben Győr környékén 25—30 darab tartózkodott. Ö r v e n d e t e s jelenség. M é g n o v e m b e r v é g é n is k a p t a m j e l e n t é s t k ó c s a g észleléséről a N a g y - D u n a m e n t é r ő l . I t t e g y - k é t d a r a b o t l á t t a k e z e k b e n a napokban. Nagy Imre Háromszék (Románia) 1958. évi gólyakatasztere. A H á r o m s z é k (Sepsi s z e n t g y ö r g y és K é z d i v á s á r h e l y r a j o n ) területén fészkelő fehér g ó l y á k összeírásának m u n k á j á b a n a z e l e m i iskolák t a n t e s t ü l e t e i t ő l k é r t e m és k a p t a m értékes segítséget. A s z é t k ü l d ö t t 73 levél 105 k ö z s é g részére t a r t a l m a z o t t k é r d ő í v e t . 85 k ö z s é g b ő l , v a g y i s a k ö z s é g e k 8 1 % - á b ó l é r k e z e t t v á l a s z . M i v e l a válasszal a d ó s m a r a d t 20 k ö z s é g n a g y része a g ó l y a f é s z 204
34. ábra.
Gólya-település Háromszékben (Románia) (Jelmagyarázat a szövegben) 34. Fig. Stork-Nests in Háromszék (Románia) (Signs in the Text)
kékben általában igen szegény hegyvidéki községek közül kerül k i , az alább ismertetett adatok megközelítően a való helyzetet tükrözik. A válaszlevelek tanúsága szerint Háromszéken 1958-ban összesen 240 l a k o t t gólyafészek v o l t . Ebből 36 fészek új (1958-ban készült). A z előző esztendőben még l a k o t t , de 1958-ban üresen m a r a d t fészkek száma 16. Régi csűrök lebontása, a fészket tartó fa kivágása, v a g y a kémény le omlása, kigyulladása m i a t t összesen 11 fészek p u s z t u l t el. A fenti adato k a t figyelembe véve kitűnik, hogy Háromszék 1958. évi gólyaállománya bizonyos gyarapodást m u t a t az előző esztendeihez viszonyítva. E hegyek közé zárt területen a telepedési sűrűség aránylag igen n a g y : 100 k m - e n átlagban 10 gólyacsalád él. A l a k o t t fészkek a z o n b a n korántsem oszlanak meg egyenletesen, a m i n t azt a 34. ábra is m u t a t j a . A gólyaállomány zöme a Feketeügy és O l t folyók mentén elterülő, vizenyős rétekben bővel kedő síkságokon összpontosult: i t t e n a sűrűség 16 fészek/100 k m ! A folyómenti községekre 5,38, a hegyek lábánál meghúzódó községekre pedig csak 0,65 fészek esik átlagosan. Háromszék egész területére vonat k o z t a t v a a községenkénti átlag 2,28 fészek. ( A térképen a l a k o t t fészke k e t karikával, a z o k a t a községeket pedig, a m e l y e k b e n egyetlen gólya fészek sincs, "vagy amelyekre vonatkozóan nincsenek a d a t a i m , p o n t t a l 2
2
205
jelöltem.) A gólyafészkek községenkénti eloszlását a 13. táblázat szem lélteti. 13. táblázat 0
1
2
19
35
8
3
4
5
5
7
10
11
14
16
17
37
1
1
2
4
1
2
1
1
1
1
8
fészek községben
A legtöbb fészket Páké községből jelentették. Itt a 37 fészek közül 9 db 1958-ban készült. A tölgyfára épült egy fészket kivéve v a l a m e n n y i fészek épületen található. A fészkek helyére vonatkozó adatokat a 14. táblázatban foglaltam össze. 14. táblázat
211
1
1
1
2
11
Téglarakás
20
?
Összesen
Összesen
160
Fenyő
Szalma tető
31
Tölgy
Cserépesv. zsin dely tető
>3
S!
Kőris
Kémény
Épületen
16
1
?
12
A z Erdélyi Mezőség szivében végzett 1958. évi gólyaszámlálás a 15. táblázatban közölt eredménnyel zárult. 15. táblázat Elküldött kérdőívek száma
Visszajelentő községek száma
73
Lakott gólyafészkek összesen
48
1958-ban üresen maradt
E b b ő l új (1958. évi)
32
118
Elpusztult
21
4
2
Települési sűrűség: 7,86 fészek/100 k m . A fészkek községenkénti el oszlása a 16. táblázat szerinti. 16. táblázat 0
1
2
3
4
5
7
21
23
10
17
9
3
3
1
1
1
1
fészek községben
A lakott fészkek elhelyezését a 17. táblázat mutatja. 17. táblázat
1
2
1
1 Béldi
206
?
Összesen
Fenyő
i
Hárs
1
Akác
105
Nyár
23
Fűz
Szalma v. nád tető
31
?
Szalmakaz
44
Fán
'S Összesen
7
Cserepes v. zsin dely tető
Kémény
Épületen
6
12 Miklós
Bütykös hattyú nyári elő fordulása Dél-Zalában. N a g y örömöt keltett bennem az a híradás, hogy a Nagykanizsa városától alig 3 km-re É-ra fekvő palini 5 0 kat. holdas halastavon egy hattyú úsz kál. A z értesítést 1 9 5 8 . V I . 2 8 - á n délben k a p t a m , mire kisiettem a 2 év előtt léte sített tóhoz, de a hattyú már nem volt látható (B.). A z n a p d u . a madarat már behozták hozzám ( K . ) . E l ejtési adatai: Cygnus oLor Gm. ? , Komárváros, 1 9 5 8 . V I . 2 8 . ; súlya: 6 5 5 0 g volt. Barikos és Kocsis
Gyula Tibor
Keleti vándorsólyom, északi viharsirály és nászruhás he ringsirály a hódmezővásár helyi Tornyai-Múzeum gyűj teményében 1 9 5 8 őszén a vásárhelyi Múzeum madár gyűjteményét átvizsgálva, egy igen érdekes, feltűnő 35. ábra. Keleti vándorsólyom a hódmezővásárhelyi színezésű vándorsólymot Tornyai-Múzeumban (Falco peregrinus) találtam. , icon in the A madárban a keleti vánTornyai-Museum of Hódmezővásárhely dorsólyomra (Falco peregri nus leucogenys B R E H M J is mertem. A preparátum a múzeumban elhelyezett B O D N Á R B E R T A L A N féle hódmezővásárhelyi gimnáziumi gyűjtemény-anyagból származik. A d a t a i : Hódmezővásárhely, 1 9 2 8 . december 2 . , ? . Ugyancsak a múzeum gyűjteményében tűnt fel egy szokatlanul nagy nak látszó viharsirály, amelyet a Madártani Intézet munkatársaival tüzetesebb vizsgálat után északi viharsirálynak (Larus canus stegmanni B R O D K . ) határoztunk meg. Lelőhely: Hódmezővásárhely, 1 9 1 6 . I X . 1 0 . , A d . példány. Méretei: Szárny (kopott szárnyvégekkel): 3 9 0 m m . Csőrhossz: 3 9 m m . A z alsó káva legmagasabb pontján mért csőr keresztmet szet: 1 2 m m . A madár háta sötét sirályszürke, a Madártani Intézet gyűj teményében levő Larus c. canus példányoknál sötétebb árnyalatú. L e l t . száma: 5 8 . 2 3 . 1 . 3
5
F
i
g
T
h
e
E
a
s
t
e
r
n
P e r e g r i n e
Fa
207
U g y a n c s a k a m ú z e u m i g y ű j t e m é n y b e n t a l á l t a m e g y kiszínezett, öreg heringsirályt (Larus fuscus) p r e p a r á t u m o t . A d a t a i : MártéJy, 1924. V I . 9. Sterbetz
István
A Hortobágy ragadozó madarai. M i n t s o l y m á s z m e s t e r , 4 é v i g v o l t a m a H o r t o b á g y o n . E z a l a t t a z é v m i n d e n s z a k á b a n hűségesen j á r t a m l o v a i m m a l a n a g y p u s z t a s á g i s m e r t és k e v é s b é i s m e r e t e s részeit. F o g l a l k o z á s o m r é v é n e n n e k a szép és érdekes t á j e g y s é g n e k f ő k é n t a r a g a d o z ó m a d a r a i t és a v e l ü k k a p c s o l a t o s d o l g o k a t f i g y e l t e m m e g és j e g y e z t e m l e . N e m hinném, h o g y kontinensünkön — talán D o b r u d z s á t kivéve — számban és f a j b a n a n n y i r a g a d o z ó m a d á r f o r d u l j o n elő, m i n t é p p e n i t t , e k i e s n e k és s z e g é n y n e k leírt p u s z t á n . G y a k o r i s á g u k s z e r i n t e m k é t o k r a v e z e t h e t ő v i s s z a : a z a r á n y l a g l a k a t l a n terület e m b e r e k t ő l kevéssé h á b o r í t o t t voltára és a t e r m é s z e t i a d o t t s á g o k f o l y t á n f e l h a l m o z ó d o t t eleség n a g y és v á l t o z a t o s m e n n y i s é g é r e . A s z i k e s l e g e l ő k n y ü z s g ő k ö v é r s á s k a t ö m e g e i és a t ö b b m i n t 10 0 0 0 k a t . h o l d a s vízfelületek f e l e t t r ö p d ö s ő v i z i r o v a r s á g , a k é k v é r c s é k , k a b a s ó l y o m és s o k ö l y v - f é l e k e d v e n c t á p l á l é k á t n y ú j t j á k . A v a d v i z e k és l e c s a p o l t t a v a k m e g r e k e d t , b e t e g v a g y e l h u l l o t t h a l a i n a g y m e n n y i s é g b e n k é p e z i k a s o k s z á z k á n y a , rétisas és a n é h á n y halász sas t á p l á l é k á t . D e a t ö m e g e s b a r n a rétihéja is h a l r a f o l y a m o d i k , h a a szár c s a t ö m e g e k f i ó k á i n a k v a g y t o j á s o s fészkeinek felkutatása n e m j á r t kellő e r e d m é n n y e l . A z ürge, m e z e i és e g y é b egér- és p o c o k f a j o k m i n d ízletes és k ö n n y ű prédái a r a g a d o z ó m a d a r a k s o k fajának. A t ö m e g e s e n előfor d u l ó h ö r c s ö g ö k n e m c s a k a c s a p d á z ó e m b e r e k e t , h a n e m s o k p a r l a g i és e g y é b sasfajt c s a l n a k erre a tájra. A v a d l u d a k , récék, c a n k ó f é l é k , sirá l y o k a v á n d o r s ó l y m o t látják e l t á p l á l é k k a l . D e ellátják a l u d a k söréte z e t t és s ó l y o m t ó l e l v e t t v í z i m a d á r p é l d á n y o k a r é t i s a s o k a t is és sok más k o n t á r r a g a d o z ó t . A s o k v o n u l ó p a c s i r t a és m á s m e z e i a p r ó m a d á r és k i s partfutók a törpesólyomnak a d n a k i t t j ó vadászati lehetőséget. E z e n a területen a t ö m e g e s e l ő f o r d u l á s ellenére i s , a z a l k a l m a s o b j e k t u m o k hiá n y á b a n i g e n k e v é s a fészkelő f a j o k s z á m a . A n á d a s o k b a n a b a r n a réti héja költ. A z o h a t i e r d ő b e n i g e n s o k k é k v é r c s e , k e v e s e b b v ö r ö s v é r c s e , k ö z t ü k k a b a s ó l y m o k és n é h á n y pár b a r n a k á n y a k ö l t . A r é t i s a s o k a t s z e r e t t e m f i g y e l n i és s z á m o l n i . E g y e s e t b e n K o n d á s fenéken a l e v e g ő b e n és a f ö l d ö n 36 d a r a b o t s z á m o l t a m ö s s z e . 1 9 5 5 . d e c . 2 0 án 27 d a r a b o t s z á m o l t a m m e g a z O h a t i A G . I I . s z . t a v á n , a m i n t a k i d o b o t t s z e m é t - és d ö g h a l a k h a l m a z á n á l g y ü l e k e z t e k . É l m é n y v o l t látni a z ó h a t i e r d ő r e estefelé b e h ú z ó rétisasokat, a m i n t a h á l ó f á k o n m i n t e g y ó r i á s o k b ó l álló varjúsereg g y ü l e k e z t e k és l á r m á s a n , h a n g o s a n , sőt t e t t l e g e s e n is c i v a k o d t a k a k e d v e z ő a l v ó h e l y e t b i z t o s í t ó vízszintes á g a k é r t . I l y e n k o r s z á m o l g a t t a m a b e h ú z ó k a t . 1 5 0 - i g s z á m o l t a m t ö b b s z ö r , de t ö b b v o l t ennél, m e r t m é g s v a k s ö t é t b e n is j ö t t e k n a g y s z á r n y s u h o g á s k ö z e p e t t e a m e s s z e t a v a k r ó l és t á j a k r ó l b e h ú z ó m a d a r a k . N é h a c s a l á d o s t ó l is v o n u l t a k . E g y összetartó c s a l á d d a l t a l á l k o z t a m n a p o n t a , r e g g e l i solymászataimon. K e z d e t i óvatosságukat később velünk szemben le v e t k ő z t é k és a r á n y l a g k ö z e l r ő l s e m z a v a r t a t t á k m a g u k a t . E g y i k r e g g e l k e d v e s j e l e n e t f o g a d o t t a r ó k a h á t i k e t t ő s k ú t n á l . A h í m a k ú t á g a s o n ült 208
és a család nyugalmán őrködve figyelte a tájat. A fiatal sasok a vályú vizében úgy lubickoltak, mint szelíd sasaim szokták ezt tenni a mosdó tálban. A z öreg anyamadár pedig esetlen léptekkel rótta a kútkáva körül reggeli egészségügyi sétáját. E k k o r sem sok ügyet vetettek ránk. Pár nap múlva azonban kellemetlenül beleavatkoztak vadászatunkba. A m i k o r a Diana sólyom tőlünk távol egy kövér ludat vágott, a család kollektív összműködéssel támadott a vergődő nagy prédát tartó sólyomra, s el véve a zsákmányt, madarunkat úgy világgá űzték, hogy csak két hét múltán t u d t a m Kecskéspusztán befogni, ahol rátaláltam. Sok más kelle metlen dolgot is műveltek még. A sólyomfogást nem egyszer meghiúsí tották azzal, hogy elrabolták és elvitték a kikötött csalogató galambot. Mégis szerettem őket. E g y alkalommal egy öreget kaptam, több helyen eltört szárnnyal és lábbal. Lelketlen puskás működése nyomán. A tört végtagokat sínbe r a k t a m és a beteg madarat szénára fektettem le. K é t hónap elteltével igen megszelídült és a m i a legérdekesebb, röpülni is újra tudott. E z a röptudás azonban kevés volt a szabad élethez, s így a madarat az Állatkertbe a d t a m be. Évente 4 — 5 db parlagi sast is láttam. Főként augusztus és szeptember havában. E z e k száraz helyeken vadászgattak rágcsálókra és semmi bajunk nem volt velük. E z e k a sasok mind fiatalkori tollazatban voltak. K i s - és nagy békászó sasokat is gyakran láttam, a vadvizek és a csator nák partjain üldögéltek és elég bizalmasak voltak. E g y szárnyazott szép példányt Csegéről k a p t a m 1 9 5 4 . decemberének utolsó napjaiban. Szirtisast egy esetben láttam 1 9 5 4 . szeptember 5-én reggel, a K o n iasfenék melletti zsombékos szélénél. Menekülő rókára vágott:, de az a zsombékos fedezékébe szökve kicselezte a nagy madarat. Távcsövemen figyelve, fiatal fehér faroksávos tojónak találtam. Érdekes, hogy a l o v a m által felvert és feléje tartó nyulat nem üldözte, hanem kis ideig csaló dottan üldögélve, Tiszafüred irányában alacsonyan elszárnyalt. A z ölyveket a mindenütt közönséges, s itt is gyakori egerész- és téli gatyásölyveken kívül az ezeknél érdekesebb sasölyv (Buteo rufinus, és kígyászölyv (Gircaétus gallicus) képviselte. A kígyászölyv augusztus végétől októberig, a sasölyv — sok érdekes színváltozatban — az év minden szakában látható volt a kopár száraz legelőkön. Ezeknél jóval érdekesebbek voltak a sólymok. A z itt fészkelő kaba sólyomból két öreg hímhez jutottam. Befogásuk érdekes volt. Áprilisban a két madár úgy összeveszett, hogy eggyéforrva és egymást marva estek a földre a magasból és csak akkor ocsúdtak fel, amikor marakodásuk közepette egy kosárral leborítottuk őket. E g y kis hím törpesólymot a gyökérkúti rackanyáj juhászaitól k a p t a m . TTgy fogták, hogy a pipiskét a hodály belsejébe űzte, s a nagy ajtót rájuk zárva megfogták a kis támadót. Kerecsensólymokat is láttam több esetben. E g y i k a l o v a m lába elől kapta el a futó ürgét. E z egy fiatal hím \ o l t . E g y fehérfejű, vörösmellű és sötéthátú szép tojó pedig a kis liliket a lovaink alá rúgta le a gyepre. Mire a ludat segédsolymászom felvette, már nem volt élet benne. A többi kerecsennel is találkoztam itt-ott sólyomfogó útjaim közepette. Ezek jó közelre bevártak, de a melléjük dobott élő galambcsalira rá se néztek. 14
A q u i l a 1960-61. —33
209
A v á n d o r s ó l y o m érdekelt a l e g j o b b a n . H i s z e n e z e k k e l p ó t o l t u k a s ó l y o m t e l e p á l l o m á n y á t . S azért szerettük ő k e t , m e r t libára, g é m r e és r a g a d o z ó madárra a kerecsennél k ö n n y e b b e n idomíthatok. A z i t t e n i v á n d o r s ó l y o m á l l o m á n y 9 0 % - a k i s z í n e z e t t t o j ó v o l t . S é p p e n ezért, e g y k i v é t e l é v e l m i n d i g i l y e t f o g t a m b e . C s o d á l a t o s , h o g y a s z e g e d i F e h é r t ó n á l — érthe t e t l e n o k b ó l — e n n e k e l l e n k e z ő j é t t a p a s z t a l t a m , o t t k i v é t e l nélkül c s a k a z értékes első őszi f i a t a l t o j ó k a t f o g t a m és l á t t a m . I t t a H o r t o b á g y o n s z e p t e m b e r 27-én l á t t a m és f o g t a m a z első v o n u l ó s ó l y m o t . A z u t o l s ó t p e d i g április 6-án. I t t h í m s ó l y o m n e m i g e n v o l t . E z e k e t a z erős t o j ó k elűzték, m e g a n e h é z k a c s á n és l i b á n k í v ü l i n k á b b a t a n y á k k ö z t t a l á l h a t ó g a l a m b - és seregélyfalkákat d é z s m á l g a t t á k . E g y d a r a b i g n e m a k a r t a m h i n n i , h o g y a v a d o n élő v á n d o r s ó l y o m is k é p e s e l f o g n i a v a d l u d a t . D e azután e l k e l l e t t ezt h i n n e m , m e r t többször láttam. Érdekes a libafogásuk m ó d j a . A m i n t l á t t a m , n e m t á m a d szívesen a falkára. S h a k i is rúg b e l ő l e e g y e t , n e m m e r i a z t a f ö l d ö n l e k ü z d e n i . A d o l o g nyitjára szelíd s ó l y m a i m v e z e t t e k rá. H a a s ó l y o m a c s a p a t b ó l l u d a t v á g o t t és a f ö l d ö n k ü z döttek, a libák a k ü z d ő k h ö z visszatérve k o l l e k t i v e t á m a d t a k a sólyomra, c s ő r ü k k e l c s í p v e és s z á r n y a i k k a l v e r v e , h o g y t á r s u k r ó l e l z a v a r j á k . E z t tennék a v a d s ó l y o m m a l is, m e l y e t n e m v é d m e g az odavágtató solymász. É p p e n ezért a v a d s ó l y o m ú g y segít m a g á n , h o g y a l i b á k legelőre v o n u lása u t á n a legelő t ó m e n t i részén l e m a r a d ó m a g á n o s , s ö r é t e z e t t p é l d á n y o k a t e j t i z s á k m á n y u l . H a i l y e t n e m talál, a k k o r e g y falkát v e s z ű z ő b e . E z t a d d i g űzi és v á g j a , a m í g e g y e t e l n e m v á l a s z t . S a m i k o r a r é m ü l t f a l k a t ö b b i része m á r j ó m e s s z e ö r v é n y l i k , a k k o r a m a g á n o s l u d a t l e v á g j a . A s ó l y m o k l e g k e d v e s e b b v a d á s z t e r ü l e t e a z o h a t i és h o r t o b á g y i h a l a s t a v a k k ö z t f e k v ő ún. K é k e s i m e z ő , a h o l a kékesi h o d á l y áll. E z e n a g y é r n ö v é n y z e t ű részen v á l t a n a k át e g y i k t ó r e n d s z e r r ő l a másikra a v i z i v a d a k . E z t a s ó l y m o k a v i l l a n y p ó z n á k tetejéről l e s i k és b ő v e n k i s z e d i k z s á k m á n y u k a t . H o g y e z a v a d á s z a t u k m i n ő e r e d m é n n y e l jár, a z t a z s o m b é k o k o n és f ö l d k u p a c o k o n e l f e k v ő t o l l k o s z o r u k m é l t á n i g a z o l j á k . E g y e s h e l y e k e n n e g y v e n , ö t v e n méterre f e k s z e n e k e t é p é s m a r a d v á n y o k e g y m á s t ó l . A p r ó s t ő k é s r é c é k m e l l e t t a sirály, c a n k ó , b í b i c , f e n y ő r i g ó , sőt e g y e s e t b e n a t a r k a v a r j ú m a r a d v á n y a i t is f e l i s m e r t e m . A k a c s á t v a g y a l u d a t e g é s z b e n a s ó l y o m n e m k é p e s e l f o g y a s z t a n i . É p p e n ezért e z e k n a g y o b b részét a k o n t á r r a g a d o z ó k : a z ö l y v e k , k á n y á k és rétisasok k e b e l e z i k b e . Rétihéja élősködését még n e m t u d t a m ezeken a maradékokon megfi g y e l n i . A z e z e k által is m e g h a g y o t t b e l e k e t , b ő r t és c s o n t r é s z e k e t p e d i g a z éj f o l y a m á n k ö z l e k e d ő r ó k á k v a g y e l b i t a n g o l t p á s z t o r k u t y á k t a k a rítják e l . Lelovich György D a r u átvonulása Pécsvárad felett. 1 9 5 9 . m á r c i u s 26-án P é c s v á r a d k ö z s é g f e l e t t á t v o n u l t 40 d b d a r ú (Grus grus). P á r p e r c i g a z u t c a f e l e t t k ö r ö z t e k , élénken k r ú g a t v a , m a j d V b e t ű b e f e j l ő d t e k és é s z a k n a k e l t á v o z t a k . Agárdi Ede A császármadár előfordulása a Bakonyban. A h a z a i i r o d a l o m s z e r i n t a c s á s z á r m a d á r (Tetrastes bonasia) a B a k o n y b a n n e m f o r d u l elő. 1 9 5 0 . 210
július 22-én a Cuha-vöígyben, az őrházas alagúttól keletre egy fiatal példány egészen közelről repült fel mellőlem a déli fekvésű vegyes lomb erdő oldalból, ahol a dús aljnövényzet főleg a nagylevelű, gömbös, szúrós fejecskés virágzatú, ún. erdei fejvirágokból (Cephalaria pilosa (L.) Gren.) tevődött össze. Hasonló aljnövényzetű h e l y e n l á t t a m a Fülek melletti N a g y - B u c s o n y h e g y e n 1944-ben, az erdélyi Mezőhavason pedig 1942. augusztusában; kb. 1300 m magasságban, feketeáfonyás iúcfenyvesben találkoztam ezzel az értékes, nehezen megfigyelhető tyúkféleséggel. Dr. Pénzes Antal Megfigyelések vízimadár-fajok rovarirtó tevékenységéről. Hódmező vásárhely környékén 1958. május 4—6. között két említésre méltó meg figyelésem volt n é h á n y vízimadár faj mezőgazdasági területen történő táplálkozásáról. A hódmezővásárhelyi Fehértó s z i k e s v i z e i n e K szomszéd ságában egy soroló cukorrépa t á b l á n , mintegy 20—25 kat. holdnyi terü leten több száz pajzsoscankót (Philomachus pugnax), 50—60 kis pólin got (Numenius phaeopus) és 5 db nagy pólingot (Numenius arquatus) figyeltem meg szorgos táplálkozás közben. A répaföld tulajdonosa elő adta, hogy a tó világ madarai attól kezdve k e z d t e k kilátogatni a területre, mióta ott a répabarkó (Bothynoderes punctiventris) tömegesen megje lent. A cankócsapat egymást váltogatva egész napon át, míg csak a terü leten tartózkodtak, szüntelenül járták a barkóktól ellepett répaföldet. A következő napon a Saséri rezervátum szomszédságában levő Körtvélyesi szigeten, a Tisza árterében egy magánosan szántogató ember nyomában vetési varjak (Corvus frugileus), csókák (Coleus monedula), gerlék (Streptopelia turtur) és dankasirályok (Larus ridibundus) társa ságában 10 db kiskócsag (Egretta garzetta) 50—60 m távolságban követte a lófogatot és a friss barázdákban rovarok után kutatott. F e n t i meg figyeléseimet néhány régebbi gyomortartalom vizsgálatommal kívánom kiegészíteni. H a v a s i lile (Gharadrius morinellus) Pálmatéren 1942. I V . 7-én lőtt madárban, cukorrépavetés gyűjtőhelyről: Agriotes spec. 2 d b ; B o t h y noderes punctiventris 9 d b ; Nagyszénáson 1942. V I I I . 19-én lőtt 2 d b havasi lile gyomrában: L y t h o g l y p u s spec. 1 d b . Gryllus 1 d b ; C h i t i n törmelék és meghatározhatatlan pépes anyag. Mindkét madarat közös csapatból, vízszéli, gazos kukoricában gyűjtöttem. E g y Biharugrán, r é t e n 1951. I X . 7-én lőtt havasi lilében 1 db L u m b r i c u s t és kevés csiga héj törmeléket (Valvata ?) m u t a t t a m k i . U g y a n o t t és ugyanakkor lőtt ujjaslile (Charadrius squatarola) gyomrában kevés pépes anyag és meg határozhatatlan csigahéj törmelék volt. Sterbetz István, A godák táplálkozásbiológiájához. Több évtizedes védettségét a n a g y goda (Limosa limosa) nem a n n y i r a számbeli megfogyatkozásának, mint inkább annak köszönhette, hogy legelőrontó és mezőgazdaságra ártalmas rovarok pusztítását feltételezve, haszontételét túlzottan értékelték. Hazánkban sehol nem költ nagy számban, átvonultában nagy tÖmegek14* -
3
211
i
36. ábra. Táplálkozó 36. Fig. Feeding
godák a
Fehértavon
Godwits on the Lake
Fehértó
Szeged- Fehértó ( P h o t o : D r . P . Beretzk)
ben érinti az aiföldi szikes tavakat. Ilyen átvonulásuk alkalmával nyílt lehetőségem arra, hogy táplálkozásuk módját megfigyeljem. Április első felében érkezik az átvonulok zöme, az őszi mozgalom július második felé ben, augusztus első felében zajlik le. E z e k b e n az időkben mind a réteken, semjékeken, mind a mezőgazdasági földeken bőven akad rovartáplálék; n e m ezeket a helyeket keresi fel. Vonulásuk idején tömegesen a 10—15 c m es vízzel borított, növényzet nélküli, latyakos aljú tavakat lepik el. A szegedi Fehértavon tavasszal a feltöltés alatt levő, ősszel pedig a vízte lenítés során kiürülő sekély vizű, halastavakat szállják meg, néha ezres tömegekben. Táplálékát itt —• a mocsári szalonkákhoz hasonlóan — az iszapból, szúrkálással szerzi. Legtöbbször feje és n y a k a is a víz alá kerül. Csőrét a lágy talajba nyomja, egy-egy helyen apró lökésekkel mélyebben is átfürkészi a terepet. Lélegzetvételre kihúzza csőrét-fejét a vízből, majd más helyen szúr le, néha tovább lépkedve. Csőrének ellaposodó, bőségesen beidegzett lágy bőrével érzékeli az iszapban rejtőző táplálékot. Egyízben június végén észleltem több ezernyi „legelő" madarat egyik feltöltésből kimaradt négyzetkilométernyi halastóban. N a p n y u g t a előtt, nagy magasságban, csapatosan húztak el táplálkozási területükről; a h o v a másnap kora reggel csapatosan tértek vissza. A z észlelésekből 212
következtethetjük, h o g y füves, z s o m b é k o s f é s z k e l ő h e l y e más b i o t ó p lévén, táplálkozásra a n ö v é n y z e t nélküli sekély v i z e k e t k e r e s i f e l . Dr.
Beretzk
Péter
Terekcankó Hódmezővásárhelyen. 1959. május 2-án e g y m a g á n o s terekcankót (Xenus cinereus G Ü L D , ) f i g y e l t e m m e g a h ó d m e z ő v á s á r h e l y i F e h é r t ó ős-szikesén. A m a d á r m e g l e h e t ő s e n b i z a l m a s a n v i s e l k e d e t t és felriasztás u t á n ismételten visszatért a r r a a k i s k o p á r z á t o n y r a , a h o l megpillantása idején t a r t ó z k o d o t t . Sterbetz István A
billegető eankó hazai íészkeléséhez. A z u t ó b b i é v e k során, főleg L A J O S kutatásai n y o m á n a billegető c a n k ó h a z a i j e l e n l e g i fészke lési k ö r ü l m é n y e i r ő l e g y r e t i s z t á b b k é p ü n k v a n . K é t s é g t e l e n , h o g y ez a m a d á r túlterjedt „ k l a s s z i k u s " k á r p á t m e d e n c e b e l i f é s z k e l ő h e l y e i n . E z t m u t a t j á k s z i g e t k ö z i — t e h á t g e o m o r f o l ó g i a i l a g s í k v i d é k i — fészkelő helyei. ( L . A q u i l a , 1956—57. 278. old.) Egyébként a régebbi m a g y a r m a d á r t a n i i r o d a l o m k ü l ö n ö s e b b e n n e m f o g l a l k o z o t t e z z e l a z érdekes madárral, talán azért s e m , m e r t a K á r p á t - m e d e n c e h e g y v i d é k e i n e g y á l t a l á b a n n e m v o l t r i t k a fészkelő, főleg S z l o v á k i a és a t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t E r d é l y t e r ü l e t é n . F e l t ű n ő , h o g y a billegető c a n k ó n a k a s í k v i d é k r e v a l ó leereszkedéséről a k o r á b b i m a g y a r s z a k i r o d a l o m ú g y látszik n e m t u d o t t . C S I B A v i s z o n t a z A q u i l a f e n t i h e l y é n k ö z l i , h o g y néhai K U N S Z T K Á B Ó L Y s o m o r i a i o r n i t h o l ó g u s m é g a z 1890-es é v e k d e r e k á n 5 b i l l e g e t ő c a n k ó f é s z e k a l j a t g y ű j t ö t t a S z i g e t k ö z b e n . C H E R N É L , de főleg L O V A S S Y és S C H E N K J A K A B a m a d a r a t k i f e j e z e t t e n h e g y v i d é k i fészkelőnek tartják. CHERNÉL s z e r i n t : „ . . . M a g y a r o r s z á g b a n k ö z ö n s é g e s , de n e m a z e l e v e n m o c s a r a t , a v i z i n ö v é n y e s p o s v á n y s á g o t választja t a r t ó z k o d á s i helyéül, h a n e m homokos, köves p a t a k o k , folyók, f o l y a m o k partjait. . . " C H E R N É L m e g f o g a l m a z á s á b ó l m é g n e m t ű n i k k i a m a d á r b i o t o p j á t illetően a z , ami L o v A S S Y n á l o l y erős h a n g s ú l y t k a p : „ . . n á l u n k fészkelésre csak a hegyvidékek fával, b o k o r r a l s z e g é l y e z e t t , v a g y e r d ő n á t h a l a d ó tisztavízű, c s e n d e s e b b (?) f o l y á s ú f o l y ó i n a k , s p a t a k j a i n a k a z o n h e l y e i n telepszik meg, a h o l n a g y o b b h o m o k - v a g y kavicslerakódások, v a g y záto n y o k v a n n a k " . L O V A S S Y ehhez még hozzáteszi a hegyvidéki jelleget m i n t e g y m é g i n k á b b k i e m e l n i a k a r v á n , h o g y a billegető c a n k ó „ . . . fész kelő társa a v í z i r i g ó n a k és a h e g y i b i l l e g e t ő n e k . " S C H E N K J A K A B a z 1929-es új m a g y a r B r e h m - b e n a z t írja róluk, h o g y „ . . . n á l u n k m é g b i z t o s és elég g y a k o r i fészkelő, . . . a h e g y v i d é k e k f o l y ó i és p a t a k j a i m e n t é n fész k e l . . " Tehát még S C H E N K n e k sem v o l t tudomása a K u N S Z T - f é l e sziget közi leletekről. A S C H E N K által f e l s o r o l t (1929) b i z t o s f é s z k e l ő h e l y e k m i n d egyike a m a i határainkon kívül esik. (Késmárk, Liptóújvár, Beszterce bánya . . . Nagyszeben, N a g y e n y e d , Orsova.) M A N N S B E R G A R V É D a d a t a is a z ország h a t á r a i n k í v ü l eső fészkelésre v o n a t k o z i k . S z e r i n t e ( A q u i l a , 1 9 1 9 — 2 0 ) a billegető c a n k ó a g y e r g y ó i fennsíkon k ö z ö n s é g e s fészkelő v o l t . ( N y í l v á n a k ö z l e m é n y írása körüli i d ő b e n . ) K é t s é g t e l e n t e h á t e g y részt a z , h o g y a k o r á b b i szerzők a billegető c a n k ó t k i z á r ó l a g o s h e g y CSIBA
213
37. ábra. A billegető cankó fészkelő-helye 37. Fig. Nestung-Place of the Common Sandpiper Tej falusziget, 17. May 1958. (Photo: J . R a d e t z k y )
vidéki fészkelőnek írják le, másrészt az, hogy a leírt fészkelőhelyek az ország határain kívül esnek. í g y nyernek jelentőséget K U N S Z T K Á R O L Y említett régebbi és C S I B A L A J O S 1 9 3 2 - e s , illetve 1 9 5 0 - t ő l sűrűsödő sziget közi, tehát nem hegyvidéki fészkelési adatai. M a g a m 1 9 5 8 . május közepén jártam a Szigetközben: Tejfaluszigeten, C S I B A L A J O S tejfaluszigeti és R A P O S P Á L rajkai ornithológusok társasá gában, í g y a l k a l m a m v o l t a billegető cankó fészkelését magamnak is megfigyelni, illetve a tágabb és szűkebb biotopról helyszíni képet k a p n i . A szóbanforgó terület tulajdonképpen a Szigetköz legnyugatibb sarka, az ismertebb nevű R a j k a község tágabb környéke kelet felé a MosoniD u n a mentén. Bár a M o s o n i - D u n a általában közép-szakaszú, itt a sok sziget és zátony alsószakaszra vall. Számos kisebb-nagyobb szigetet folynak körül itt meglehetősen gyors folyással az ún. ágvizek. Szigetről szigetre közlekedni csak csónakkal lehet. A zátonyok csupaszok, v a g y növényi benépesülésük szukcessziójának különböző fokain állanak, a szigeteket viszont különböző korú, meglehetősen dús, leginkább fűz, nyár és éger alkotta nyírkos talajú erdők borítják, több helyen erősen fejlett cserjeszinttel. A cserjés-bokros részletekben fészkel e terület másik nevezetessége: a szürkebegy (Prunella modularis), valamint — a sok egyéb között — 214
38. ábra. A billegető cankó 38. Fig. Nest of the Common Tej falusziget,
fészke Sandpiper
17. May 1958. (Photo: J . Radetzky)
n a g y számban főleg a barátposzáta, zöldike, énekes rigó, de kenderike, citromsármány, erdei pinty is. A bodzabokrokon pedig egyáltalában nem r i t k a fészkelő a geze. A billegető cankó a gyérebb alj növényzetű, homokos-kavicsos talajú, leginkább a fűzfákból álló szigeterdei részletek parti sávját v a g y a kavics zátonyokat kedveli fészkelő helyül. H a erdő alatt fészkel, akkor sem távo lodik el a víztől 3 0 — 4 0 méternél messzebb. A fészek — C S I B A megfigye lései szerint — hol a parti flaszterkövek közé v a n beépítve, hol meg régi ölfa-rakások tőszomszédsága v a g y fűzbokrok tövébe, illetve kavicsöntés lécese alá. A z a fészekalj, melyet m a g a m is megfigyeltem és fényképeztem, néhány deciméteres hepehupákkal tagolt homokos, eléggé gyér növényzetű talajon v o l t elhelyezve (37. és 38. ábra). A fészek gödre meglehetősen sekély v o l t , a m i t a madár leginkább avarlevelekkel, köztük néhány száraz fűszállal, n e m túl gondosan bélelt k i . A fészek még annyira sem taka ros és részben besátorozott, mint a piroslábú cankóé; különben a talajon való megjelenési módja hasonló hozzá. A fészek csészéjének átmérője mintegy 11 c m , mélysége középen k b . 6 c m . A billegető cankó április első felében érkezik fészkelési helyére és az idősebb példányok már ápri lis végén letojják 4 tojásból álló fészekaljukat. A fészkelési idő meglehe tősen tág határok között mozog. C S I B A a tojásból éppen kikelt fiókáit június 19-én is találta (1954). Valószínűleg csak pótköltése v a n , melynek szükségessége abból a helyzetből fakad, hogy a normális időben történő 215
fészkelést a D u n a szeszélyes vízjárása g y a k r a n elpusztítja. A s z ó b a n f o r g ó fészket például e g y 30 c m - e s v í z e m e l k e d é s e l ö n t ö t t e v o l n a . Már p e d i g e v i d é k e n a z ennél j ó v a l n a g y o b b , a m é t e r t is j e l e n t ő s e n m e g h a l a d ó ingadozások s e m ritkák. Összefoglalva: a billegető c a n k ó fészkelése j e l e n l e g h a z á n k b a n c s a k a S z i g e t k ö z n y u g a t i s a r k á b ó l i s m e r e t e s , g e o m o r f o l ó g i a i l a g síkságon, a h o l a k o r á b b i szerzők leírta „ h e g y i " e l e m e k b ő l a k a v i c s o s - h o m o k o s e r d ő s j e l l e g és g y o r s f o l y á s ú v í z k ö z e l s é g e v a n m e g . Radetzky Jenő R i t k a átvonulok a Velencei tavon. 1 9 5 7 . I X . 13-án a k i s v e l e n c e i i s z a p o s , s z i k e s p a r t s z e g é l y e n f i g y e l t e m m e g e g y s a r k i p a r t f u t ó t (Calidris canutus). E g y e d ü l s z e d e g e t e t t . Sikerült e l e j t e n i a téli színruhás p é l d á n y t . A V e l e n c e i t ó m e l l e t t ez a z első előfordulási a d a t . 1 9 5 7 . I X . 22-én az őszi v í z i s z i n k r o n n a p j á n a p e h e l y r é c e (Somateria mollissima) e g y f i a t a l p é l d á n y á t v e t t e m észre. A k i s v e l e n c e i s t r a n d irá n y á b a i g y e k e z e t t . S e b z e t t v a g y i g e n fáradt v o l t , m e r t n e m m u t a t o t t h a j l a n d ó s á g o t röpülésre. K é s ő b b c s ó n a k k a l k ö v e t t e m , s a s t r a n d előtti tisztáson j ó félórás h a j s z a u t á n sikerült l é g p u s k á v a l h a l á n t é k o n l ő n i . H a n a g y o n megközelítettük, mély „ k v o a k v o a " hangot hallatott, s p r ó b á l t felrepülni, de c s a k a v i z e t s z á n t o t t a r ö v i d i d e i g . M i n d ö s s z e e g y szer b u k o t t le az ü l d ö z é s f o l y a m á n , s m i n t e g y k é t p e r c n y i idő m ú l t á n elég t á v o l b u k k a n t f e l . M i n d i g a n y í l t v í z , s n e m a n á d a s felé t a r t o t t . A s i k e r e s l ö v é s u t á n serteszerű farkát k i t e r j e s z t v e terült e l a v í z h á t á n . E z a V e l e n c e i t a v o n e l s ő í z b e n m e g f i g y e l t és e l e j t e t t p é l d á n y . M i n d k é t p é l d á n y a Madártani Intézet g y ű j t e m é n y é b e került. Szabó
László
Vilmos
Adatok a dankasirály táplálkozásához. A s z e g e d i F e h é r t ó területén létesült e g y i k h a l a s t ó ún. K o r o m s z i g e t é n d a n k a s i r á l y t e l e p a l a k u l t k i , a m e l y é v r ő l - é v r e n é p e s e b b . 1959 t a v a s z á n k b . 2 5 0 0 pár k e z d e t t a fész keléshez. A t e l e p h e z 3 pár szerecsensirály is társult. A k o r a t a v a s z o n érkező t ö m e g a p á r o s o d á s előtt a s z i g e t e n é j s z a k á z o t t . E k k o r m o g y o r ó n y i féldiónyi f e k e t e ürülékük r o v a r o k , l á r v á k kitinrészeiből ( s z á r n y f e d ő k , lábak, r á g ó s z e r v e k ) állott. F r i s s e n k e l t p á r n a p o s p e l y h e s e i t l á g y táplá lékkal ( v í z i l á r v á k , férgek s t b . ) e t e t t e . N é h á n y n a p o s p e l y h e s m a d a r a t k é z b e n t a r t v a , a z a vetési b a g o l y p i l l e ( A g r o t i s s e g e t u m ) ö t h e r n y ó j á t öklendezte k i . Gabonaérós idején a g a b o n a s z i p o l y ( A n i s p l i a t e m p e s t i v a ) , a r o z s s z i p o l y ( A . s e g e t u m ) és a n y á r o n n a g y m e n n y i s é g b e n r a j z o t t finánc b o g á r ( A n o m a l a v i t i s ) — e m é s z t h e t e t l e n részeivel v o l t telítve ü r ü l é k ü k . Egyes etetőhelyeken marokszámra találtam épségben összehordott gabona s z i p o l y t . J ú n i u s elején a s z i g e t e t m a g a s g y o m l e p t e e l . I l y e n k o r a f i a t a l o k k o p á r a b b h e l y e k r e t e l e p e d n e k és a z etetés e h e l y e k e n f o l y i k . M á r a m ú l t é v b e n is l á t t a m n é h á n y s z e m c s e r e s z n y é t a t e l e p e n , d e e k k o r n a g y o b b jelentőséget ennek n e m tulajdonítottam. 1959. nyarán e l l e n b e n a "cseresznyeérés i d e j é t ő l a n n a k eléréséig á l l a n d ó v o l t a sirályok cseresznye hordása a közeli (1—2 k m - r e levő) s z a t y m a z i g y ü m ö l c s ö s ö k 216
39. ábra. Cseresznyemagvak a fehértói sirálytelepen 39. Fig. Cherry-Stones on the Black-headed Gull-Colony in the Lake Szeged-Fehértó,
June
Fehértó
1959. ( P h o t o : D r . P . Beretzk)
bői. Érdeklődésemre elmondották, hogy a sirályok főleg az esős, hűvösebb napokon — a m i júniusban bőviben volt — kora reggel és este rajzottak körül a cseresznyefákat és azok csúcsairól kapkodták le a szemeket. A szigeten az etetőhelyek körül néhol seperni lehetett a cseresznye magvakat. E g y i k ilyen etetőhelyen a temérdek mag mellett néhány egész szem cseresznyét is találtam. Míg a csónakból fényképezőgépemet el hoztam, félpercnyi távollétem alatt a fiatalok már felfalták a szemeket. A „húsevő" dankasirályok étlapja a gyümölcsösök mellett úgy látszik cseresznyetáplálékkal is kibővül, s így a „mindenevő" jelző jobban rájuk illik. A számottevő cseresznyehordás nagyobb károsodást mégsem jelen tett, mert a nagy területről elhordott cseresznyét a fák csúcsának hegyé ről, oly helyről szedték, amelynek nagy része a fán maradt volna. A danka sirály táplálékhordására jellemző tapasztalatom az is, hogy a halastó közepében a sokezer fióka felnevelése haltáplálék nélkül fejeződött be, mert halnak v a g y maradványának nyomát sem találtam. Dr.
Beretzk
Péter
D r . Beretzk Péter és dr. Vasvári Miklós levelezése. D B . B E R E T Z K 1 9 5 9 . év januárjában szíves volt Intézetünk okmánytára részére meg küldeni D R . V A S V Á R I M I K L Ó S hozzá intézett leveleit. Ebből a levelezésből több olyan adat került elő, melyeket az Intézet 1 9 4 5 . évi pusztulása követ217
keztében már elkallódottaknak kellett tekintenünk. Ezért néhány szemel vényt az alábbiakban mutathatunk be. 1937. X I I . 17-én kelt levelében írja V A S V Á R I : „ A m i a réti fülesbaglyot illeti, értesülésem szerint sok v a n belőlük máshol is, ölyv szintén." 1939. V I . 10.: „ A Sterna minuta gyűrűs adatának közlése elég egyszerű az én részemről, mert tudomásom szerint eddig csak egy példányt (juv.) gyűrűztek ebből a fajból nálunk, éspedig 1935. július 25-én a K i s k u n halas vidékén levő Harka-tónál, ahol akkor sikerült először megfigyelni fészkelését; C S E R B A LÁszLÓval együtt csináltam egy hétig tartó D u n a — Tisza közi utat fel Örkényig és a fióka gyűrűzését neki engedtem át. Páratlan látvány volt ugyanott a Stercorarius parasiticus bravúrja, amint az etető Sterna minuta-h zsákmányát el-elragadozta röptében." 1939. I X . 2.: „ V E R E S S GÁBORral évek óta tárgyalok a kis-csér ügyében. Még 1934-ben sikerült neki megállapítani fészkelését a paksi Dunánál, az ottani zátonyokon. Május elején érkeztek meg és V E R E S S az apró fiókákat később meg is találta, júl. 10-e táján már repülősek voltak. Intéze tünkben repülős fiatal (és öreg példány is) v a n bőrbe tömve onnan. E g y i k szigeten 4—6 pár, azonkívül 2 zátonyon 12—14 -f- 35—40 pár (!) fészkelt; 1935-ben, noha tavasszal sok érkezett, de a kedvezőtlen víz állás miatt kevés fészkelt; 1936. tavaszán megjöttek ugyan, de az áradás miatt nem maradhattak ott." 1941. VLT. 16.: „Utólagos közlést kell tennem: Stercorarius longicaudus Vieill. juv. elejtve: Nyíregyháza, 1940. aug. 31. ( N A G Y L A J O S ) , bőrbe tömve itt v a n az Intézetben." 1942. I X . 23.: „ A Numenius phaeopus őszi ritkasága szempontjából «mlitem meg, hogy ifj. S Z É K Y P É T E R írja a napokban, m i s z e r i n t I X . 10-én a Hortobágyon néhányat látott." 1942. X I I . 15.: „ A z összedolgozás érdekében közlöm, hogy tegnap egy elejtett Larus hy perbor eus-t kaptunk Bükéről (Bereg-m.)." — E z e k szerint az A q u i l a L I — L I V . (1944—47, megjelent 1950) kötetének 158. és 181. oldalain közölt adatot (Bátyú, 1943. január eleje) a fenti hiteles levél alapján kell helyesbíteni, mivel a közlés csak emlékezet útján lett rekonstruálva. 1943. I V . 29.: „ A szinkronismus érdekében közlöm, hogy folyó hó 23-án a buzsáki halastavaknál (Somogy-m.) Gelochelidon nilotica G M . (1 db) ejtetett el." A z egész levelezés példamutató, hogy V A S V Á R I a hermanottói szellem ben miként ösztönözte a vidéki munkatársakat. Dr. Keve András Fattyúszerkő megfigyelések. Vízimadaraink sorában a fattyúszerkő (Chlidonias hybrida) a nem rendszeres fészkelők közé tartozik. Bő csapadékú tavaszokon jelentkezik nálunk nagyobb számban és költ vizeinknél. 1959. május derekán a Velencei t a v o n találkoztam 13 példánnyal, majd június 19-én Soltvadkert mellett a Büdös tónál mutatkozott egy pár. Dr.
218
Pátkai
Imre
A fattyúszerkő a Kisbalatonon. A m i n t az előző évi kötetben jeleztem, -végre sikerült a fattyúszerkőt (Chlidonias hybrida) észlelnem a Balaton pártán. 1959. V . 28-án a K i s - B a l a t o n b a n ismét találkoztam fattyúszerkővel, még pedig egy 20—30 példányból álló csapattal. A madarak főleg a Vörsi-víz vízitök-levelekkel borított részén tartózkodtak, oda szálltak le, afelett kavarogtak néhány kormos szerkő társaságában. G y a k o r t a elrepültek a Zala felett, és a Zalavári-vízre szálltak halászni, ahonnan apró halakat, szitakötő-lárvákat hordtak rendszeresen a fenti pontra. 1958. őszén és 1959. tavaszán a B a l a t o n vidékén kiemelésre méltó észlelésem n e m volt, csupán 1959. I V . 19-én láttam két lócsért (Hydroprogne caspia) a B a l a t o n felett repülni a Balatonszentgyörgy határához tartozó parti nagy nádasok előtt. Dr. Keve András Fattyúszerkő fészkelése Fejér megyében. A fattyúszerkő (Chlidonias hybrida) hazánkban csak szórványosan és egy-egy helyet tekintve: n e m állandó jelleggel költ. E g y - e g y hely tekintetében pedig nem „követ kezetes" fészkelő. Emellett szól az a körülmény, hogy az ornitológiailag már hosszabb idő óta igen szemmeltartott Bétszilason is csak az idén (1959) lehetett fészkelve találni, valamint az, hogy a lelőhelyek legtöbb jén már hosszabb-rövidebb idő óta n e m költ. E l t e k i n t v e az 1894-es Velencei t a v i előfordulástól, Fejér megyei fészkeléséről eddig nem voltak máshon nan származó és közelebbi adataink. 1959-ben két helyen is fészkelve találtam a fattyúszerkőket Fejér megyében, kisebb telepekben. A z egyik kolóniát Rétszilason, a másikat Soponyán fedeztem fel, az itteni halastó rendszer ún. 5-ös taván, 1959. június végén. E z a mintegy négy hektárnyi, négyszög alakú tó aránylag kevéssé háborgatott helyen fekszik, a Nádorcsatorna (Sárvíz) közvetlen közelében. Széleit igen keskeny, de erős és sűrű nádszegély keretezi. A tavat középen széles nádmező osztja két részre. A z északi tükör sekélyebb (félcombig érő), melyben alacsonyra nőtt, csenevész nádmezők váltakoznak a t a v i káka (Scirpus lacustris) egyenként néhány négyzetméternyi kiterjedésű foltjaival. A köztes részek nyílt vizek, v a g y békanyálas mezők. A 15 párból álló populáció 7 párja ezen az északi részen települt meg azokon a helyeken, ahol a kakás szigetek a nyíltvizes foltokkal találkoztak. A meglehetősen építményes fészkek vízalatti része kúpszerűen szélesedik lefelé és anyaga avas nádtörmelék. A kúp alapja a fenéken pihen és átmérője itt mintegy 70 c m . A vízből kiálló rész építőanyaga a t a v i káka hengeres szárából való. A zöld szára kat a madár vízszintesen elkerekíti és helyenkint keresztezi egymással, í g y a fattyúszerkő fészkének bizonyos „tartás"-a v a n , szemben a kormos szerkőével, mely madár csak mintegy összecsuprozza a víz színéből alig kiemelkedő fészkét. Megfigyelésem szerint — az említetteknél fogva— a fattyúszerkő fészke sokkal jobban állja a hullámzás okozta veszélyeket. A kormos szerkőnél sokszor lehettünk tanúi annak, hogy a mai, mondjuk 20-as telepnek holnapra n y o m a vész a tojásokkal együtt, ha közben egy közepes erejű szél mozgásba hozta a vizet. A fattyúszerkő fészkének víz ből kiálló része tisztára a tavi káka zöld szárából áll, csak a szárak véko219
n y o d n a k a csésze belseje felé. E n n e k megfelelően több fészekben a káka. virágja is megtalálható v o l t . A fészek vízzel érintkező körvonalának át mérője átlagban 26 c m , a fészek vízfeletti magassága átlagban 12 cm,, a csésze átmérője 8 c m , mélysége csak 2 c m , úgyhogy a tojások felső v o n a l a a fészekből kiáll. E g y - e g y fészek távolsága a másiktól i t t 8 méter. A z emlí tett területen egy hónappal korábban, más vegetációs megjelenésben k b . 20 pár kormos szerkő fészkelt, néhány kis vöcsök társaságában. Megjegyzem, hogy kis vöcsök fészkek a fattyúszerkők telepén is a k a d t a k . A z 5-ös tó déli felében más v o l t a fattyúszerkők fészkelési technikája. I t t a víz mélyebb (hason felül érő); káka és csenevész nád, v a l a m i n t a békanyál teljesen hiányzik. E l l e n b e n a v i d r a keserűfű ( P o l y g o n u m a m p h i b i u m ) a l k o t i t t a sima víztükörben h e l y e n k i n t kerekded foltokat, melyek nagysága 3 m -től 10 m - i g terjed. I t t fészkelt az állomány másik fele (8 pár). A fészkek i t t tisztán kákából készültek, vízalatti részükben is, beékelve a v i d r a keserűfű víz a l a t t kúszó szárai közé, de fenéket n e m érve. V i s z o n t i t t a fészkek egymástól való távolsága lényegesebben keve sebb, átlagban 2,5 m . A z éppen rózsaszínű virágzásban álló v i d r a keserűfű2
40. ábra.
2
A fattyúszerkő
tavi kákából (Schoenoplectus lacustris) épített fészke vidra keserűfű-békanyál asszociációban 40. Fig. The Nest of Whiskered-Tern built from Schoenoplectus lacustris in an As sociation of Polygonum amphibium and Oedogonium Soponya,
1. July
1959. (Photo: J .
220
Radetzky)
társulások, a k ö z b e é k e l t f é s z k e k k e l : i g e n s z é p l á t v á n y v o l t . V a l a m e n n y i fészekalj tojásai júl. 1-én erősen k o t l o t t a k v o l t a k . A másik f e j é r m e g y e i t e l e p e t a rétszilasi halastórendszer ún. l - e s (Örspusztai) t a v á n a k északi részében találtuk m e g M Á T É LÁszLÓval, de k ü l ö n - k ü l ö n , e g y m á s t ó l függetlenül, j ú l i u s első n a p j á b a n . I t t n é h á n y k i s v ö c s ö k és k ü s z v á g ó csér t á r s a s á g á b a n a l a k u l t k i a 16 f é s z e k b ő l álló t e l e p . E h e l y e n 1 9 5 7 - b e n k ö z e l ezres dankasirály t e l e p v o l t ( a z ó t a i t t n e m t e l e p e d t e k m e g ) . A z i t t e n i f a t t y ú s z e r k ő t e l e p jellege h a s o n l ó v o l t a s o p o n y a i északi b i o t o p h o z : r i t k á b b , k i s e b b k á k a t á r s u l á s o k f o l t j a i v á l t a k o z t a k h o l s i m a v í z f o l t o k k a l , h o l b é k a n y á l l a l , s ő t t a v i rózsás részletekkel. A v í z m é l y s é g i t t is f é l c o m b i g érő, a z o n b a n a t e l e p fészkeléstechnikai alapját az i t t m ű k ö d ő E s o x - n á d v á g ó gép után m a r a d t nádtorzsok, v a l a m i n t a k á k a m e z ő k által t o v a s o d r ó d n i n e m e n g e d e t t nád t ö r m e l é k a d t a . E z h e l y e n k i n t p a d l ó s z e r ű e n v o n t a be a vízfelületet, s e g y i l y e n , m i n t e g y 4 0 — 5 0 n é g y z e t m é t e r n y i területen a l a k u l t k i a t e l e p . A fészkek i t t is a k á k a z ö l d szárából készültek, de n e m értek t a l a j t ; b á z i s u k a n á d t ö r m e l é k v o l t . J e l l e m z ő és a f e n t i e k b e n e m l í t e t t e k e t a l á h ú z ó m e g f i g y e l é s : i t t a fattyúszerkőkkel egyidőben, de külön t e l e p b e n e g y k b . hasonló létszámú k o r m o s szerkő t e l e p is v o l t . M í g a z o n b a n e z e k fészekaljait a h u l l á m o k e g y t ő l - e g y i g a v í z b e s o d o r t á k , a f a t t y ú s z e r k ő k e g y fészekalját s e m érte i l y e n k á r o s o d á s . É r d e k e s a z i s , h o g y m í g a s o p o n y a i k o l ó n i a j ú l . 1-én e r ő s e n k o t l o t t t o j á s o k b ó l állott, u g y a n a z o n i d ő t á j t a rétszilasiak frissek n e k b i z o n y u l t a k . M i n d k é t előfordulás fészekaljainak t o j á s s z á m a 3 v o l t ; 4-es fészekalj c s a k e g y v o l t m e g f i g y e l h e t ő . Radetzky
Jenő
Fattyúszerkő fészkelése Rétszilason. F a t t y ú s z e r k ő k (Chlidonias hyb rida) fészkeltek 1 9 5 9 - b e n a rétszilasi h a l a s t a v a k o n . A fészkelő p á r o k s z á m a k b . 20 v o l t . J ú n i u s h ó 14-én észleltem ő k e t először, m i k o r m é g k o r m o s s z e r k ő k k e l v e g y e s e n , c s a p a t o s a n j á r t á k a z őrsi h a l a s t a v a k a t , élelem u t á n k u t a t v a . J ú n i u s h ó 28-án v i s e l k e d é s ü k b e n már m i n d e n j e l a r r a m u t a t o t t , h o g y — a k o r m o s s z e r k ő k t ő l k ü l ö n v á l v a — a z őrsi l - e s h a l a s t a v o n le f o g n a k fészkelni, a h o l a k á k a t o r z s o k , t a v i r ó z s a - l e v e l e k , v a l a m i n t a leitörő p a p l a n m o s z a t o k a l k a l m a s fészekőhelyet biztosítanak s z á m u k r a . V é g r e július h ó első n a p j a i b a n — elég k é s ő n —- le is fészkeltek, l a z a , szétszórt t e l e p b e n . E z t a szerkőfajt m o s t t a l á l t a m c s a k m á s o d s z o r fészkelve a rétszilasi h a l a s t a v a k o n . Első í z b e n 1 9 5 0 . június h a v á b a n u g y a n c s a k a z őrsi I . t a v o n p r ó b á l k o z o t t m e g 7—8 pár a költéssel, d e fészkeiket — m e l y e k b e n június h ó 11-én m é g c s a k e g y e s t o j á s o k v o l t a k — pár n a p r a rá p u s z t í t ó szélvihar, f e l h ő s z a k a d á s t ö n k r e t e t t e , a z áradás a fész k e k e t szétszórta és e l s o d o r t a . E g y e t l e n 2 t o j á s o s fészekalját e b b ő l a z idő ből g y ű j t e m é n y e m b e n ő r z ö m . Máté László Örvös galamb bukó fürdése. 1 9 5 8 . V I I I . 27-én T o r n y o s n é m e t i h a t á r á b a n , a H e r n á d p a r t j á n v é g e z t e m m e g f i g y e l é s e k e t . A H e r n á d vizére m e r e d e k s z ö g b e n h i r t e l e n l e z u h a n e g y ö r v ö s g a l a m b (Columba palumbus). Azt 221
