Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 Kezdő lépések

Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf

ISBN 963 9496 92 8

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2005 © Mercator Stúdió, 2005

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó www.akonyv.hu 2000 Szentendre, Harkály u. 17. T/F: 06-26-301-549 06-30-30-59-489 Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

TARTALOM

3

TARTALOM TARTALOM ...................................................................................... 3 ELŐSZÓ............................................................................................ 7 AZ AUTOCAD ALAPJAI................................................................. 13 RENDSZERKÖVETELMÉNYEK .................................................. 13 A BILLENTYŰZET..................................................................... 16 MUTATÓESZKÖZÖK ................................................................ 19 AZ EGÉR................................................................................ 20 AZ INTELLIMOUSE EGÉR..................................................... 21 A DIGITALIZÁLÓ TÁBLA........................................................ 22 A PROGRAM TELEPÍTÉSE ......................................................... 23 A TELEPÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ................................................ 23 AZ AUTOCAD TELEPÍTÉSE..................................................... 24 ÚJRATELEPÍTÉS ÉS ELTÁVOLÍTÁS ....................................... 29 A TERMÉK AKTIVÁLÁSA ......................................................... 30 A PROGRAM INDÍTÁSA .............................................................. 32 KOMMUNIKÁCIÓS FELÜLETEK .............................................. 33 A GRAFIKUS KÉPERNYŐ ..................................................... 33 ÁLLAPOTSOR........................................................................ 36 KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT .............................................. 38 PARANCSSOR ...................................................................... 40 DESIGNCENTER ................................................................... 41 ESZKÖZPALETTA ................................................................. 44 TULAJDONSÁGOK PALETTA ............................................... 45 LAPKÉSZLET KEZELŐ.......................................................... 46 TÖBBDOKUMENTUMOS KÖRNYEZET................................ 47 A SZÖVEGES KÉPERNYŐ.................................................... 49 Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

4

TARTALOM PÁRBESZÉDABLAKOK, PANELEK....................................... 50 NYOMTATÓK ÉS RAJZGÉPEK................................................ 53 RAJZI SEGÉDESZKÖZÖK, SZERKESZTŐ ÜZEMMÓDOK ........ 54 RAJZÜZEMMÓDOK ÉS PONTOS RAJZOLÁS......................... 55 RASZTERBEÁLLÍTÁS............................................................... 56 HÁLÓBEÁLLÍTÁS...................................................................... 59 KÖVETÉS (AUTOTRACK) ÜZEMMÓD..................................... 60 DERÉKSZÖGŰ RAJZMÓD ....................................................... 62 TÁRGYRASZTER ..................................................................... 63 TÖMÖR KITÖLTÉS................................................................... 63 VONALVASTAGSÁG-MEGJELENÍTÉS .................................... 64 GYORSSZÖVEG ÜZEMMÓD ................................................... 65 PONTJELEK MEGJELENÍTÉSE ............................................... 66 ELEMKIVÁLASZTÁS-MEGJELENÍTÉS .................................... 66 SRAFFOZOTT RAJZELEMEK KIJELÖLÉSE............................ 66 ELEMCSOPORTOK KIVÁLASZTÁSA....................................... 67 PARANCSMEGADÁS .................................................................. 68 BILLENTYŰZET HASZNÁLATA ................................................... 68 ESZKÖZTÁRAK HASZNÁLATA ................................................... 69 WINDOWS IKONOK ................................................................. 69 AUTOCAD 2005 ESZKÖZTÁRAK ................................................ 70 MENÜPARANCSOK.................................................................. 75 A KURZORMENÜ ..................................................................... 75 NYOMÓGOMBOK..................................................................... 76 PARANCS ISMÉTLÉSE ............................................................ 77 PARANCS VISSZAVONÁSA..................................................... 77 VISSZAVONT PARANCS HELYREÁLLÍTÁSA.......................... 79 ÁLLOMÁNYOK KEZELÉSE ......................................................... 79 MEGLÉVŐ RAJZ MEGNYITÁSA .............................................. 83 ÖSSZEFOGLALÓ INFORMÁCIÓK ........................................... 88 ÁLLOMÁNYOK KERESÉSE...................................................... 89 TÖBB RAJZ EGYIDEJŰ KEZELÉSE......................................... 91


TARTALOM

5

RAJZ RÉSZLEGES BETÖLTÉSE ............................................. 91 TOVÁBBI GEOMETRIA BETÖLTÉSE ...................................... 93 RAJZOK MENTÉSE .................................................................. 93 E-KÜLDEMÉNYEK .................................................................... 94 A MUNKA BEFEJEZÉSE .......................................................... 97 ÁLLOMÁNYVÉDELEM ................................................................. 97 A SÚGÓ HASZNÁLATA ............................................................... 100 A SÚGÓ TARTALOMJEGYZÉKE .............................................. 100 A SÚGÓ TÁRGYMUTATÓJA ..................................................... 102 KERESÉS A SÚGÓBAN ............................................................ 104 A GYORS SÚGÓ........................................................................ 105 TECHNIKAI TÁMOGATÁS ......................................................... 106 ÚJDONSÁGOK BEMUTATÁSA ................................................. 107 INTERAKTÍV TRÉNING ............................................................. 108 SAJÁT PROJEKTEK ELŐKÉSZÍTÉSE........................................ 109 ÚJ RAJZOK LÉTREHOZÁSA..................................................... 110 ÚJ RAJZ AZ ALAPBEÁLLÍTÁSOKKAL.................................... 111 RAJZ KÉSZÍTÉSE SABLON ALAPJÁN................................... 112 ÚJ RAJZ KÉSZÍTÉSE VARÁZSLÓVAL................................... 112 SABLONRAJZOK LÉTREHOZÁSA............................................ 116 MÉRTÉKEGYSÉG-FORMÁTUMOK........................................... 118 RAJZHATÁROK ......................................................................... 119 FÓLIÁK....................................................................................... 121 CAD SZABVÁNYOK................................................................... 123 KOORDINÁTA-RENDSZEREK .................................................... 126 DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTARENDSZER .............................. 126 POLÁRIS KOORDINÁTARENDSZER........................................ 127 HENGER KOORDINÁTARENDSZER ........................................ 128 GÖMBI KOORDINÁTARENDSZER ........................................... 128 FKR IKON MEGJELENÍTÉSE .................................................... 129 VILÁG KOORDINÁTARENDSZER............................................. 131 Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

6

TARTALOM FELHASZNÁLÓI KR................................................................... 132 EGYÉNI FKR BEÁLLÍTÁSA ....................................................... 133

ADATBEVITEL ÉS PONTOS RAJZOLÁS ................................... 136 NUMERIKUS ÉRTÉK MEGADÁSA ............................................ 136 SZÖG MEGADÁSA .................................................................... 137 KÖZVETLEN TÁVOLSÁGMEGADÁS ........................................ 137 PONT MEGADÁSA .................................................................... 138 TÁRGYRASZTER ALKALMAZÁSA............................................ 139 FUTÓ TÁRGYRASZTER......................................................... 140 CÉLDOBOZ, AUTOSNAP BEÁLLÍTÁSA................................. 145 AKTUÁLIS TÁRGYRASZTER ................................................. 147 IDEIGLENES REFERENCIAPONTOK .................................... 149 KÖVETÉS HASZNÁLATA ....................................................... 150 PONTSZŰRŐK ALKALMAZÁSA............................................. 151 IRODALOM ................................................................................... 153


ELŐSZÓ

7

ELŐSZÓ Az AutoCAD vezeti a személyi számítógépeken futó, számítógépes tervezést segítő rajzprogramok piacát. Független piaci elemzők szerint ez a vezető szerep 80 százaléknál is nagyobb piaci részesedést jelent. A mérnöki tervezés szakemberei építészeti, gépészeti és egyéb területeken világszerte rajzok millióit készítették el ezzel az eszközzel a program megjelenése óta. Ez köszönhető annak a szívós fejlesztő munkának is, amelynek révén a programot létrehozó Autodesk mintegy másfél évenként újabb verzióval rukkol elő. A legújabb tervek szerint ezt a ciklusidőt is egy évre szorítják le, és ennek első terméke az AutoCAD 2005, azaz a program N.63.15. verziója. A 2005-ös változatban megjelent újdonságok vázlatos említése előtt engedjék meg, hogy néhány szót vesztegessünk a 2004es programváltozat legfontosabb újdonságaira is. A rajzfájlok mérete már a 2004-es változatban csaknem a felére csökkent (ennél tömörebbre a tömörítő programok sem zsugoríthatják). A fájlformátum optimalizálásának köszönhetően a fájl megnyitása 33 százalékkal, mentése 66 százalékkal gyorsult az előző, 2002-es változathoz képest. A korábbi változatokkal összehasonlítva a változás még jelentősebb. Könnyebbé vált az adatok megosztása és a rajzok terjesztése is. Ehhez használhatjuk most a digitális aláírást, a jelszavas védelmet, a továbbfejlesztett .dwf fájlformátumot és az Autodesk webhelyéről ingyenesen letölthető (de az AutoCAD telepítőcsomaggal együtt is szállított) Autodesk Express Viewer programot is. A közzétételből a bizalmas vagy közzétételre nem szánt rajzrészleteket letakarással kizárhatjuk. A .dwf fájlformátum többlapos rajzok és más rajzokból származó lapok közzétételére is alkalmas. Megváltozott a licenckezelés is. A hálózati és hordozható licenckezelő sokkal rugalmasabb, hatékonyabb. A licencek most már legfeljebb harminc napra kikölcsönözhetők a távoli (például otthoni) használat számára, majd a használat után visszaadhatók. A kivétel Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

8

ELŐSZÓ

természetesen csökkenti a központi munkahelyen egy időben használható licencek számát. A Windows XP alatt a mozgató és nagyító (TOL és ZOOM) műveletek a rajzképernyő szélén túl is érvényesíthetők még a nézetablakok használata, mozgatása, átméretezése során is. A felhasználói visszajelzések alapján úgy módosították a kezelőfelületet, hogy azon a mindennapi munka során leggyakrabban használt elemek könnyen elérhetők legyenek, ennek megfelelően módosították a DesignCentert, az eszköz és a tulajdonságpalettát, több művelet visszavonására és helyreállítására alkalmassá tették a „Vissza” és „Előre” parancsokat. A teljesen új eszközpaletták testre szabhatók, kiegészíthetők a munkacsoportban használt elemekkel, blokkokkal, kitöltési mintákkal, LISP rutinokkal. A termelékenységet növeli az is, hogy az előre elkészített és elemkönyvtárban tárolt elemek beillesztését a rajzba egyszerű „húzd és dobd” technikával megoldhatjuk. A tartalom és a szabványok is könnyebben megoszthatók másokkal, így a munkacsoport tagjai könnyebben alkalmazhatják a házi szabványokat, rajzaik szabványnak megfelelősége könnyen ellenőrizhető, a szabványkövetési jelentés kinyomtatható, villámpostával továbbküldhető. Az új DesignCenter Online lap szolgál arra, hogy rajta keresztül i-drop formátumú rajztartalmakat, előre gyártott félkész termékeket (blokkokat, szabványokat, elrendezéseket, sőt teljes dwg fájlokat) az autodesk.com, vagy partner gyártók webhelyéről rajzunkba vontassunk. Megszűnt a legfeljebb 256 szín alkalmazását engedő kötöttség. Most már akár 64 k (65536) színt is felhasználhatunk, színátmenetes kitöltéseket készíthetünk két különböző szín vagy ugyanazon szín különböző árnyalatai között. A színeket választhatjuk a nyomdászatban elterjedt (például PANTONE) színskálákból is. Így az AutoCAD programon belül, más szoftverek alkalmazása nélkül is minőségi prezentációs grafika állítható elő. A renderelt térbeli izometrikus nézeteket kinyomtathatjuk. Ezen szolgáltatásbővülés mellett igazán nehéz volt elképzelni, mi hasznos jöhet még a következő, tehát a legújabb, 2005-ös programverzióban. Számszerűleg: Megjelent 24 új parancs (régebbi parancsok most nem szűntek meg), megváltozott viszont 58 régebbi Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

ELŐSZÓ

9

parancs, 21 új rendszerváltozó jelent meg (régebbi rendszerváltozók most nem szűntek meg), két rendszerváltozón módosítottak. Az új szolgáltatásokról Flash alapú animált bemutatót indíthatunk vagy a telepítő CD-ről vagy a Súgó menü Újdonságok áttekintése parancsával. Ezek általában megegyeznek a magyar és az angol nyelvű változatban, kivéve a súgó természetes nyelvű kérdésekkel faggatását, amely csak az angol nyelvű változatban érhető el (a magyar nyelvű változatban az Ask Me lap egyik súgófájlban sem használható, tehát kérdés, szó vagy kifejezés megadásával csak az angol változatban kereshetünk súgólapokat). A legfontosabb újdonságok: Létrehozták a lapkészlet kezelőt, amely több, esetleg különböző tervezőktől, szakágaktól származó rajzfájl egyetlen tervezési projekt lapkészletbe foglalását segíti. A különösen komplex projektek esetén lapkészleten belül alkészleteket is kialakíthatunk. A lapkészletek manuális kezeléséhez a laplista címeit tartalmazó, könnyen frissíthető táblázatot készíthetünk. A lapkészlet rendezéséhez rajzcsoportosító eszközöket kapunk. A lapkészlet teljes egészében tehető közzé, küldhető el e-Küldeményként és archiválható. A lapkészlet kezelő a nézeteket a rajzokhoz hasonlóan kezeli. A nyomtatással kapcsolatos újdonságok részben a lapkészletekkel kapcsolatosak, másrészt megoldották a háttérben nyomtatást, vagyis a nyomtatás vagy közzététel olyan működését, hogy a művelet közben változatlanul dolgozhatunk a rajzon. A nyomtatás vagy közzététel végét állapotsori szövegbuborék-üzenet jelzi. Módosítottak a 2004-es változatban megjelent eszközpaletták kezelésén is. Az eszközpaletta elemei egyszerűen kialakíthatók úgy, hogy a megfelelő rajzbeli objektumokat az eszközpalettába húzzuk. Az eszközpalettán elhelyezhetjük leggyakrabban használt parancsainkat is. Új és módosított rajzkészítő eszközöket jelentettek meg. Az önálló objektumként megjelenő táblázatok beillesztéséhez egy új párbeszédpanelt készítettek. A szövegobjektumokban automatikusan frissíthető adatokat tartalmazó mezőket, valamint a szöveget kiemelő háttért, illetve a bekezdéses szövegekben új szövegszimbólumokat helyezhetünk el. A rajzi objektumok megjelenési és nyomtatási sorrendje módosítható. A rajzok dwf (Design Web Format) állományDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

10

ELŐSZÓ

ban közzétehetők, amelyen a megtekintők elektronikus jelölőkkel rögzíthetik észrevételeiket akkor is, ha az AutoCAD program nincs gépükre telepítve. A visszaküldött dwf fájl megnyitható az AutoCAD programban és a javaslatok alapján a módosítások elvégezhetők. Most már a szokásos rajzobjektumokhoz hasonlóan metszhetők a sraffozási objektumok is. A sraffozást alkalmazhatjuk hézagos határvonallal rendelkező objektumok esetében is, vagyis a kitöltő minta „nem folyik ki”. Módosítottak a fóliakezelésen, a nagyítási módokon, a gyors súgó használatán, az OLE objektumok importálásán, valamint a képek beillesztésén, a hálózati licencek kölcsönzésén. Most a – Microsoft Office programjaihoz hasonló módon – több megnyitott rajz külön elemként is megjeleníthető a Windows tálcáján. Mindezek növelik a rajzkészítés hatékonyságát. A könnyebb kezelhetőség és az árcsökkentés érdekében most az előző változat bemutatásához hasonlóan az AutoCAD 2005-ös változatát szintén több kötetben tárgyaljuk. Az újdonságokat az „AutoCAD 2005 – Kezdő lépések” című kötetben ismertettük. Az „AutoCAD 2005 – Rajzelemek” című kötet foglalkozik a rajz létrehozásával, az alapvető objektumok kialakításával (külön kötetben tárgyaljuk a szövegkezelést), az „AutoCAD 2005 – Fóliák, tulajdonságok” kötet tárgyalja a rajzi rétegek kialakítását, felhasználási területeit és szempontjait. Az „AutoCAD 2005 – Blokkok, Xrefek” című kötet a rajzelemek csoportosítását, „újrahasznosítását”, elemkönyvtárak használatát és a rajzok közötti kereszthivatkozásokat tárgyalja. Az „AutoCAD 2005 – Rajzmódosítás” című kötet írja le a programmal létrehozott alapvető rajzelemek módosításának legkülönbözőbb típusait (a vágást, a nyújtást, a tükrözést, a megtörést, a letörést stb.). Az „AutoCAD 2005 – Megjelenítés” című kötet foglalkozik a rajz különböző képernyős és nyomtatási megjelenítési módjaival, a rajzgépek használatával. Az „AutoCAD 2005 – Változók, lekérdezések” című kötetben a működést szabályozó és információs rendszerváltozók használatát mutatjuk be. A program testre szabásának bemutatása szintúgy külön kötetbe került. Mérnökök, tervezők, műszaki szerkesztők és rajzolók olyan eszközöket kapnak ezzel a szoftverrel kezükbe, amelyekkel más tervezőrendszerek nem, vagy csak elvétve rendelkeznek. Az AutoCAD Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

ELŐSZÓ

11

2005 minden síkbeli rajzszerkesztési funkció mellett még a térbeli modellezési feladatokhoz tartozó utasításokkal is rendelkezik. Ugyanakkor programozható és külső adatbázisokhoz is kapcsolható. E funkciók teszik a gyakorlott felhasználók számára igen hasznossá a programot (akár saját, akár a világszerte több ezer független fejlesztő alkalmazásait, építészeti, gépészeti, kultúrmérnöki stb. rendszereit is futtathatjuk AutoCAD környezetben). Könyvünk tömören, a kezdő és haladó felhasználók számára egyaránt érthető módon összefoglalja az AutoCAD 2005-ös változatának a program telepítésével, általános kezelésével, új projektek létrehozásával, az adatbevitellel és a rajzolással, valamint a rajzi segédeszközökkel kapcsolatos tudnivalóit. A parancsnevek után megadtuk az angol nyelvű AutoCAD 2005-ös változat megfelelő parancsait is. A tulajdonságok beállítása tekintetében is találhatunk újdonságokat a 2004 előtti programváltozatokhoz képest: az objektumok legkülönfélébb jellemzőit most a Tulajdonságok palettán állíthatjuk be, amely átméretezhető, automatikusan elrejthető, illetve dokkolható a munkaterület széléhez. A színek esetében pedig már akár 64 k (True Color) szín közül válogathatunk, használhatunk ipari szabvány (Pantone stb.) színskálákat és készíthetünk színátmeneteket, illetve ilyen hátteret tartalmazó elrendezéseket. A parancssor tetszőleges helyen elhelyezhető és átlátszóvá is tehető. Mivel az illusztrációk a magyar változatból származnak, első helyen a magyar nyelvű parancsokat adjuk meg. Egyébként a magyar és az angol nyelvű változat párbeszédpanelei megegyeznek, így az angol változatot használók is haszonnal forgathatják a kötetet. Könyveinkben a program összes lehetőségét igyekeztünk ismertetni, számos esetben azonban terjedelmi okokból a bemutatás mélysége nem érhette el az eredeti (bár nyilván jóval drágább) kézikönyvekét. Minden olyan esetre, amikor az adott problémát nem tudjuk elég világosan megérteni ebből a könyvből, javasoljuk a program oktató rendszerének, illetve a gyári kézikönyveknek áttekintését. Ezek megtekinthetők a program telepítő CD-jén, illetve a programból, súgóból az Autodesk webhelyére utaló hiperhivatkozások útján. Sajnos terjedelmi okokból néhány fontosabb rész (például az adatbázis kapcsolatok leírása) is kimaradt, de előre jelezzük, hogy Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

12

ELŐSZÓ

megfelelő érdeklődés esetén a programhoz kifejezetten tankönyv céljaira szolgáló, illetve a programozással, testre szabással kapcsolatos, az eddigieknél részletesebb kiadványok megjelentetését is tervezzük. Az itt leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP operációs rendszer alapfokú ismerete. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában, de az ipari és házi szabványokhoz ragaszkodva szeretnék elkészíteni terveiket, rajzaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat.

Szentendre, 2005. március Köszönettel


a szerző.

AZ AUTOCAD ALAPJAI

13

AZ AUTOCAD ALAPJAI Ebben a fejezetben az AutoCAD 2005 professzionális műszaki rajzprogram újdonságait és a kezeléséhez szükséges alapvető információkat találja meg a tisztelt Olvasó. A program valamely korábbi változatának kezelésében jártasak számára ezek a részek túlnyomó részben (az újdonságokon kívül) ismerteknek tűnnek, kezdő felhasználók számára azonban ezek az ismeretek elengedhetetlenül fontosak a program kezeléséhez és a könyv további fejezeteinek megértéséhez. A fejezetben összefoglalt ismeretek segítségével már hozzáfoghatunk az AutoCAD 2005 használatához. A következőkben a billentyűket vastagon szedve, keretezetten jelöljük, például: Enter. Az egyszerre leütendő billentyűkből álló billentyűkombinációk jele a billentyűk összekapcsolásából adódik, például: Ctrl+Esc. A funkciógombok jele: F1, F2. A begépelhető vagy a program menüiből kiválasztható parancsokat csupa nagybetűvel, vastagon szedve jelöltük, például: VONAL. Mögötte általában megadjuk a parancs angol nyelvű megfelelőjét is (ezek a magyar változatban is kiadhatók, ha eléjük _ jelet gépelünk, például: _LINE). A parancsok paramétereit dőlt betűtípussal jelöljük. Az almenüket a ` jellel jelezzük. A programban – a Windows alatt futó más alkalmazásokhoz hasonlóan – a parancsok kiadásának meggyorsítására ikonokat használunk. Az ikonokkal kiváltható parancsok egyéb módon – menüből, parancssorban vagy billentyűkombinációval – is megadhatók, ezeket az ikonokat ismertető részben is leírjuk.

RENDSZERKÖVETELMÉNYEK A program környezete alatt a működtetéshez szükséges hardver- és szoftvereszközöket értjük. Ezek között vannak elengedhetetlenül fontosak és választhatóak, azaz nem feltétlenül szükségesek. ElenDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

14

RENDSZERKÖVETELMÉNYEK

gedhetetlenül szükséges a szokásos számítógép konfigurációkon kívül (processzor, memória, billentyűzet, winchester-lemez) a rajzok megjelenítéséhez a meglehetősen nagy felbontású grafikus monitor. Ez utóbbi egyébként is feltétele a Windows alatti programfuttatásnak. A CAD rendszerek állandó, napi használatához tanácsos az elérhető legnagyobb képátlójú megjelenítőt alkalmazni. Választható – másképpen opcionális – környezeti elemek a nyomtató és rajzoló eszközök, az egér, illetve a digitalizáló tábla. A következőkben ismertetjük a program működtetéséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő PC-összetételeket. A minimális (éppen elégséges) számítógép-összetétel:

Pentium III – 800 MHz vagy azzal kompatíbilis, illetve jobb processzor. 256 MB RAM. 1024 x 768 képpont felbontású, TrueColor videomegjelenítő. Windows videomegjelenítő meghajtó. Egér, vagy más, Wintab meghajtóval rendelkező grafikus mutató (pozicionáló) eszköz (digitalizáló). tetszőleges sebességű CD-ROM meghajtó (a program csak így telepíthető). IBM-kompatíbilis párhuzamos port. Soros port (digitalizálók és bizonyos nyomtatók esetében). Nyomtató vagy rajzgép (választható). TCP/IP vagy IPX támogatás (csak több felhasználós vagy dinamikusan kezelt licenc konfigurációk esetében). 300 MB merevlemez-terület a telepítéshez. 64 MB szabad winchester az átmeneti (swap) állományok számára. 60 MB a rendszermappában. 20 MB szabad winchester a párhuzamosan futó munkaszakaszokhoz. Windows 2000 operációs rendszer, Windows XP (Professional, Home vagy Tablet PC) operációs rendszer. Microsoft Internet Explorer 6.0 (Service Pack 1). Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

15

Az ajánlott számítógép-összetétel:

Pentium IV – 2 GHz vagy azzal kompatíbilis, illetve jobb processzor. 512 MB RAM. 1024 x 768 VGA videomegjelenítő. Windows videomegjelenítő meghajtó. Egér, vagy más, Wintab meghajtóval rendelkező grafikus mutató (pozicionáló) eszköz (digitalizáló). 4X sebességű CD-ROM meghajtó. IBM-kompatíbilis párhuzamos port. Soros port (digitalizálók és bizonyos nyomtatók esetében). Nyomtató vagy rajzgép. Modem, Internet elérés. Hangkártya a multimédiás tanuláshoz. TCP/IP vagy IPX támogatás (csak több felhasználós vagy dinamikusan kezelt licenc konfigurációk esetében). 300 MB merevlemez-terület a telepítéshez. 64 MB szabad winchester az átmeneti (swap) állományok számára. 60 MB a rendszermappában. 20 MB szabad winchester a párhuzamosan futó munkaszakaszokhoz. Windows 2000 operációs rendszer, Windows XP (Professional, Home vagy Tablet PC) operációs rendszer. Bármilyen, a Windows által támogatott hálózati kártya, ha a hálózatot (állomány-kiszolgálót), illetve a levelező programot is szeretnénk használni. Az AutoCAD 2005 hardverzár nélkül működik. A szoftvervédelmet a terjesztőtől, a telepítési információk alapján kapott egyedi kóddal oldják meg. A megváltozott és bővült funkciók sokasága indokolja az AutoCAD 2005 tetemes erőforrás igényét, ami jóval nagyobb a megelőző változatnál. A programban számtalan vonaltípus, betűkészlet (köztük TrueType fontok), kitöltési minta, render burkolatminta, varázsló, ikon, illetve lista található. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

16


Alkalmazhatunk valós idejű nagyítást és mozgatást, illetve térbeli forgatást, valósághű (fotorealisztikus) árnyékolt megjelenítést (renderelést), True Color kitöltéseket, színkatalógus színeket, használhatjuk a kommunikációs központot stb. A program a 2004-es változattól megújult, szebb, átláthatóbb felületet és súgó megoldásokat kapott, új, tömörebb rajzfájl-formátumot alkalmazhatunk. Beépítették a digitális aláírás-ellenőrzést, a webdokumentumok exportját, jellemzők másolását, az elektronikus posta alkalmazását stb. Az újdonságokat a megfelelő helyen (szükség esetén a többi kötetben) részletesen bemutatjuk. Windows 2000 operációs rendszeren a program futtatásához a felhasználónak Kiemelt felhasználó vagy Rendszergazda jogokkal kell rendelkeznie. Enélkül az AutoCAD 2005 és a külső fejlesztők alkalmazásai hibásan működnek. Ezeket a jogokat birtokolhatja a felhasználó, nem szükséges és biztonsági okokból nem is tanácsos Administrator (Rendszergazda) felhasználóként bejelentkezni.

A BILLENTYŰZET Az írógéphez hasonlatos billentyűzetrész a szöveg begépelésére, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kiadására, illetve a kurzor (fénymutató) mozgatására, a párbeszédpanelek változó mezőin belüli közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására ötféle módszert alkalmazhatunk: a menüsorból, helyi menüről vagy a billentyűzettel, vagy az egérkurzorral kiválasztva (rámutatva), majd az Enter billentyű, illetve az egér bal gombjának lenyomásával, azaz kattintással kezdeményezzük a parancs végrehajtását, de alkalmazhatjuk az ikonparancsokat, a közvetlen billentyűkombinációkat (gyorsgombokat), funkcióbillentyűket, illetve a parancssorba gépelést is. Ez utóbbi esetben a Parancs (Command) parancsprompt után gépeljük be a végrehajtandó parancsot, azok paramétereit (például a rajzutasítás koordinátáit), majd azt az Enter billentyű lenyomásával hajtjuk végre. Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában álló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a menüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

17

kijelölőmezőt a kurzormozgató billentyűkkel (↑ vagy ↓) lenyomva egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs kiválasztása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü kiválasztásához a ← , → billentyűket, az almenük legördítéséhez és a menütételek kiválasztásához a ↑, ↓ billentyűket használjuk. A menüből kijelölt parancs végrehajtását az Enter billentyű lenyomásával indítjuk. Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazható (értelmetlen lenne például a vágólapra másolás, amíg nincs kijelölve a kivágandó részlet). A legördülő menü parancsai mellett egyes helyeken billentyűzetkódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). A rajz szerkesztése közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott parancs azonnal végrehajtásra kerül. Az Esc billentyűt kell lenyomni, ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot indítani. Ezzel visszatérünk a parancs elindítását megelőző szerkesztő művelethez. A rajzfeliratok szövegének bevitele csak a billentyűzettel valósítható meg. A billentyűzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat, bár ez sokszor kényelmetlenebb, mint a parancsok ikonos–gyorsmenüs megfelelőivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könnyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyűzet együttes használatával adunk ki. A billentyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával vihetjük be. Például a Ctrl és a P billentyű együttes megnyomásával is indíthatjuk a nyomtatást. Az ilyen, együttes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben együttes keretben jelöljük: Ctrl+P. Az írógép-billentyűzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán található, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billentyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs benyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

18


feliratok szerint. Ellenkező esetben a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a számokat. A billentyűzet eddig nem említett részei vezérlőfunkciókat töltenek be. A numerikus billentyűzetrész másik feladata a különleges karakterek bevitele. Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nélkülözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű, felirata több billentyűzeten: ↵. Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. A parancsok végrehajtásának engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyomógombjához). Az Alt, Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli váltóbillentyűk, melyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket mindig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget a párbeszédpanel mezőjében, illetve a parancssorban. A Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a Caps Lock rögzülő váltóbillentyű – más szóval állapotbillentyű – nincs lenyomva, akkor betűbillentyűt magában lenyomva kisbetűt kapunk, ha a Shift billentyű lenyomásával együtt, akkor nagyot. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyűzeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan betűket szúrhatunk a szövegbe, amelyek a billentyűzeten nem szerepelnek. A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést, később részletezzük. Ugyanakkor, mivel a Windows és az AutoCAD – igaz, meglehetősen kényelmetlenül – egér nélkül is működtethető, ilyenkor a billentyűzettel kell mozgatnunk a kurzort. Már itt leszögezzük, hogy a pontos rajzolás csak a raszter, illetve tárgyraszter alkalmazásával vagy a rajzelemek pontjainak koordinátás megadásával lehetséges.


AZ AUTOCAD ALAPJAI

19

Az Insert billentyű megnyomásával ebben a programban nem váltogathatunk a beszúrásos és a felülírásos szövegbevitel között, csak a beszúrásos szövegbevitelt alkalmazhatjuk. Ekkor szövegbevitel során a begépelt szöveget követő szövegrészek jobbra mozdulnak, az új szöveg nem törli őket. Megszűnt az az AutoCAD programban hagyományos lehetőség, hogy az Insert billentyű lenyomásával a parancsok paraméterezésére szolgáló, a rajzterület jobb oldalán megjelenő menüterületre juthatunk. A Delete billentyű a kurzor utáni betűt vagy a kijelölt rajzelemet törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső sarkában található, felirata rendszerint Í. Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk törlésére szolgál. Az Esc billentyű funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyomógombnak. Bárhol is vagyunk a programban, e billentyű egyszeri vagy többszöri megnyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyőhöz (a menük, párbeszédpanelek parancsainak végrehajtása helyett). A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók. Az előbbi lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapotot állítjuk vissza. A Num Lock lenyomásával rögzítjük vagy oldjuk fel a billentyűzet jobb oldali, numerikus részén a számjegyek bevitelét. Ha e billentyű nincs lenyomva, akkor az itt található egyéb billentyűk a kurzormozgatásra szolgálnak.

MUTATÓESZKÖZÖK Az AutoCAD program grafikus pontkijelölőkkel, vagyis mutatóeszközökkel vezérelhető. A pontkijelölő eszközzel könnyen mozoghatunk a rajz tartalma és a parancsok (menütételek) között. Ilyen eszköz az egér, az IntelliMouse®, vagy a digitalizáló tábla. A rajzelemeket meghatározó pontokat a mutatóeszköz kattintásával vagy koordináták parancssorba gépelésével, a billentyűzet segítségével adjuk meg. A mutatóeszköznek több nyomógombja lehet, amelyek közül Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

20


az AutoCAD az első tíz nyomógomb hozzárendelését automatikusan elvégzi, de a kijelölő nyomógomb kivételével ezek mindegyike átrendezhető az acad.mnu menü fájl módosításával (a fájl a \Program Files\AutoCAD 2005\UserDataCache\Support mappában található).

AZ EGÉR A kurzor pozicionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomásával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. A kiválasztott parancsok is így indíthatók. A bal egérgomb kétszeri, gyors egymásutánban történő lenyomása a kettős kattintás. Ezzel a kijelölt funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk a parancs végrehajtását. A rajzparancsok befejezésére alkalmazhatjuk a jobb egérgombbal végzett egyszeres kattintást. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához elegendő az egyszeres kattintás is. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk a menün kívüli területre. Az elindított parancs az Esc billentyűvel vagy a Ctrl+Break billentyűkombinációval szakítható meg. Az AutoCAD 2005-ben a rajzelemekre kattintással is kijelölhetjük az adott rajzelemet. A kijelölt rajzelem a PICKADD rendszerváltozó értékétől függően hozzáadódik a korábbi kijelölési halmazhoz. Ha a PICKADD rendszerváltozó értéke 1, akkor a kijelölt objektumot hozzáadja az aktuális kiválasztási halmazhoz, ilyenkor a rajzelemeket a Shift billentyű nyomva tartása közben kattintva törölhetjük a készletből. Ha a PICKADD rendszerváltozó értéke 0, akkor minden kattintással vagy más kijelölési módon új kiválasztási halmaz jön létre. Ebben az esetben a Shift billentyű nyomva tartása közben kattintva növelhetjük a kattintással megjelölt objektummal a kiválasztási halmazt. Az egér jobb gombjával kattintva mindig a kurzor adott helyzetének megfelelő helyi (más szóval kurzormenüt) jelenítjük meg, ahonnan a bal egérgombbal kattintva adhatók ki a parancsok. A Shift billentyű nyomva tartása közben a helyi menü a tárgyraszter beállítására ad lehetőséget. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

21

Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállításának változtatására is lehetőségünk van minden Windows verzió esetében. A beállításokat a magyar nyelvű Windows alatt a Start menü vagy a Sajátgép programcsoport Beállítások ` Vezérlőpult/ Egérkezelés programjával (az angol nyelvű Windowsnál a Start menü Settings ` Control Panel/Mouse programmal) végezzük el.

AZ INTELLIMOUSE EGÉR Az IntelliMouse olyan, két nyomógombos egér, amelynek gombjai között egy kis kerék található. A jobb és bal oldali nyomógombok kezelése megegyezik a szabvány egerekével. A kerék a ZOOMFACTOR rendszerváltozóban megadott növekményekkel forgatható. Minél nagyobb a szám, annál kisebb a változás. A kerékkel – bármiféle további AutoCAD parancs használata nélkül – nagyítható és eltolható a rajz. Alapértelmezés szerint a nagyítási tényező 10 százalék, azaz a kerék fordulásának minden növekménye 10 százalékkal változtatja meg a nagyítás mértékét. Az AutoCAD program által támogatott IntelliMouse egér műveletei: Funkció Nagyítás vagy kicsinyítés Nagyítás a rajzterjedelemig Eltolás Eltolás (joystick) A Tárgyraszter helyi menü megjelenítése

Elérés A kerék előre forgatásával nagyítunk, hátra forgatásával kicsinyítünk. A ZOOMFACTOR rendszerváltozó vezérli az IntelliMouse kerekével végezhető nagyítást (3-100 között) A kerék nyomógombbal kétszer kattintva. A kerék nyomógomb nyomva tartása közben vontatjuk az egeret. A Ctrl billentyű nyomva tartása közben a fentiek szerint vontatjuk az egeret. Ha az MBUTTONPAN rendszerváltozó értékét 0-ra állítjuk, akkor a Tárgyraszter helyi menü jelenik meg a kerékkel (vagy a háromgombos egér középső gombjával) kattintva, egyébként az eltolást hajtja végre.


22


A DIGITALIZÁLÓ TÁBLA Professzionális alkalmazás esetén – azaz akkor, ha számítógépet túlnyomó munkaidejében az AutoCAD futtatására használjuk – érdemes minél nagyobb méretű digitalizáló táblát beszereznünk. Ennek alkalmazása során a szükséges parancsokat sokkal gyorsabban tudjuk kiadni és ezt az eszközt alkalmazhatjuk a kész rajzok vektoros bevitelére, digitalizálására is. A digitalizáló tábla használata esetén alkalmazhatjuk a táblára helyezhető (a megvásárolt programhoz adott) műanyag feltétet, amelynek szimbólumai segítségével a parancsok minden eddiginél gyorsabban adhatók ki. A képernyőn látható szálkereszt követi a mutatóeszköznek a tábla rajzterületén végzett mozgatását. Az eszköz 1. nyomógombja a bal egérgombnak megfelelő kijelölő gomb, amelyekkel pontok jelölhetők ki a képernyőn, illetve amellyel parancsokat adhatunk ki. A 2. nyomógomb a jobb egérgombnak felel meg, azaz helyi menüket jelenít meg, vagy kiadja az Enter parancsot a mutatóeszköz helyzetétől és a jobb oldali kattintás beállításaitól függően. A Shift billentyű nyomva tartása közben a 2. nyomógombbal a Tárgyraszter helyi menüt jelenítjük meg. A Tábla módban a tábla aktív területe egybeesik az aktuális rajz megjelenítési ablakával. Így dolgoznak az objektumok mutatóeszközökkel történő kiválasztását igénylő parancsok. Például a RADÍR parancs kiadása után egy objektum törléséhez a tábla mutatóeszközét addig mozgatjuk, amíg a kiválasztást megkönnyítő céldoboz az objektum fölé ér. További információkhoz tekintsük meg a súgóban a TÁBLA parancs leírását. A rajzok digitalizálására használt digitalizálási módban a tábla területe a rajz meghatározott koordinátáival esik egybe, az aktuálisan megtekintett rajzrészlet lényegtelen. A digitalizáláshoz a táblát kalibrálni kell, azaz igazítani kell a papírrajz koordináta-rendszeréhez. A táblánál nagyobb rajzok pontosan illesztett részenként is beemelhetők.


AZ AUTOCAD ALAPJAI

23

A PROGRAM TELEPÍTÉSE Az AutoCAD 14 változattól kezdődően az állományok megnyitásakor szükséges védelmet a Windows biztosítja, nincs szükség a korábbi lakat (*.dwk) állományokra. A fájlzárolás mindig aktív, szabványos, az operációs rendszer által vezérelt, így tökéletesítették a R12 változat jelszavas és a R13 verzió hardveres védelmét. A többfelhasználós licencek kezelése a TCP/IP hálózaton keresztül oldható meg. Az Autodesk Licence Manager előnyei: A munkahelyek száma egyetlen kód begépelésével növelhető. Az alkalmazások a különböző munkahelyeken tetszőleges számban nyithatók meg, amíg a licencben korlátozott számot el nem érik. Nincs szükség a hardveres védelemre (kivéve az oktatási és nemzetközi változatokat). A program használata nyomon követhető, dokumentálható. A 2004-es változattól a licencek kikölcsönözhetők (például hordozható számítógépre vagy otthoni használatra). Ilyenkor természetesen a kikölcsönzött licencszámmal csökken a központi helyen egyidejűleg használható licencek száma. A telepítés csak CD-ről végezhető. A hálózati telepítést varázsló segíti. A program a konfigurációs beállításokat a Windows System Registry-ben tárolja, amely szorosabb együttműködést biztosít más Windows alkalmazásokkal. A program telepítésekor automatikus alapkonfiguráció-beállítás történik.

A TELEPÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE A Windows alá (illetve tartományba kapcsolt számítógépeknél a biztonsági házirend beállításoktól függően) csak helyi adminisztrátori jogokkal telepíthetjük a programot. A tartomány rendszergazdai jogosultságaira nincs szükség. Zárjunk be minden futó alkalmazást, kapcsoljuk ki a vírusírtó programokat, mielőtt a telepítést elindítanánk. A telepítés megkezDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

24

A PROGRAM TELEPÍTÉSE

dése előtt a telepítő CD dobozáról jegyezzük fel az AutoCAD program sorozatszámát és a CD Key azonosítót. Ha az AutoCAD egy korábbi verziójáról (2000, 2000i és 2002, 2004 verziók) frissítünk, akkor az előző verzió sorozatszámát használjuk. Ezt megtaláljuk az előző termék csomagolásán, vagy az előző AutoCAD verzió Súgó/Névjegy menüpontjával. A 2005-ös változat telepítése nem igényli a korábbi változatok törlését.

AZ AUTOCAD TELEPÍTÉSE A telepítőprogram futtatása előtt zárjunk be minden futó alkalmazást, beleértve a levelező és víruskereső szoftvereket is. A CD behelyezése után az Autoplay szolgáltatás azonnal elindítja a telepítést. Ha ezt a szolgáltatást kikapcsolták, akkor a Windows tálcán a Start nyomógombra kattintás után adjuk ki a Futtatás (Run) parancsot, majd a megjelenő párbeszédpanel beviteli mezőjébe írjuk be a CD-ROM meghajtó betűjelét és a :\setup sort. Utána kattintsunk az OK nyomógombra vagy nyomjuk meg az Enter billentyűt, majd kövessük a képernyőn megjelenő utasításokat. Először a telepítő általános keretrendszere jelenik meg, ahonnan megtudhatjuk mik a telepítés lépései, a rendszerkövetelmények, a program újdonságai stb. (lásd az 1-1. ábrát). Miután elolvastuk az 1. lépésben javasolt tájékoztató anyagokat és előkészítettük a sorozatszámot, kattintsunk a 2. lépésként megjelenített Telepítés hivatkozásra, ezzel elindítjuk az AutoCAD 2005 telepítő varázslóját, melynek párbeszédpaneljei között a Tovább (Next) és Vissza (Back) nyomógombokkal közlekedhetünk. A Mégse (Cancel) nyomógombbal a telepítés bármikor megszakítható, ekkor az addig ideiglenesen feltelepített fájlok törlődnek. Az Üdvözli Önt az AutoCAD 2005 telepítő varázsló lapon kattintsunk a Tovább nyomógombra. A következő lapon olvassuk el az Autodesk szoftver adott országban érvényes licencszerződését! A telepítés elvégzéséhez el kell fogadnia a licencszerződés feltételeit. Az elfogadáshoz válassza az I Accept opciót, majd kattintson a Tovább nyomógombra!


AZ AUTOCAD ALAPJAI

25

1-1. ábra A második párbeszédpanelen az Ország vagy régió listában választott nyelven elolvashatjuk az Autodesk szoftverlicenc szerződését, amelyet az I accept választókapcsolóval fogadhatunk el, a Print nyomógombbal kinyomtathatunk (lásd az 1-2. ábrát). Csak az elfogadás után folytatódhat a telepítés a Tovább nyomógombbal. Ha a szerződést elutasítjuk (I reject), akkor a telepítés megszakítása mellett döntünk, amelyet a Mégse nyomógombbal hajtunk végre. Természetesen, bármilyen okból is döntünk a telepítés megszakítása mellett, az később folytatható, és a telepítés teljessé tehető. Erre a telepítőprogram egy párbeszédpaneles üzenetében is felhívja figyelmünket. A következő párbeszédpanelen adjuk meg a sorozatszámot, amelyet a telepítő ellenőriz. Ha hibás számot adnánk meg, a program lehetőséget biztosít a javításra. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

26


1-2. ábra A következő párbeszédpanelen adjuk meg kereszt- és vezetéknevünket, valamint munkahelyünk nevét (ezek az adatok a felhasználó azonosításhoz, illetve a rajzok szerzőjének elemi azonosításához, valamint a termék aktiválásához szükségesek). Az aktiválás nélkül a program egyfajta „demo” üzemmódban, harminc napig futtatható. A következő párbeszédpanelen adjuk meg a telepítési módot, amely lehet: Teljes (Full): amikor a program összes lehetséges szolgáltatását telepítjük. Természetesen ez jelenti a legnagyobb helyfoglalási igényt. Egyéni (Custom): amikor a program telepítendő összetevőit egyenként válogatjuk ki. Ezt követően adjuk meg a telepítendő összetevőket, ha az Egyéni lehetőséget választottuk. A telepítendő összetevők előtt látható ikonra kattintva menü jelenik meg, amelyről kiválaszthatjuk a futtatás módját (lásd az 1-3. ábrát – a párbeszédpanel az összetevőtől függően eltérő is lehet). A helyi merevlemezről fut (Will be installed on local hard drive) paranccsal a helyi merevlemezre teleDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

27

pítjük a szolgáltatást. A Minden a helyi merevlemezről fut (Entire feature will be installed on local hard drive) paranccsal a teljes ág összes szolgáltatását a helyi merevlemezre telepítjük. A Teljes szolgáltatás nem lesz elérhető (Entire feature will be unavailable) paranccsal letilthatjuk az adott funkció elérését, azaz azt nem telepítjük (például kikapcsolhatjuk a francia szótárat).

1-3. ábra Ezek kijelölése után a telepítő program ellenőrzi, hogy a rendelkezésre álló hely elegendő-e. Végül megadjuk az AutoCAD állományait tartalmazó programmappát. A telepítés tényleges végrehajtása előtt még egyszer ellenőrizhetjük a beállításokat. Ha valamit módosítani szeretnénk, akkor a Vissza (Back) gombot nyomjuk meg. A telepítési mód kiválasztása után adjuk meg a telepítés helyét. A telepítés alapértelmezett helye a c:\Program Files\AutoCAD 2005 Hun könyvtár. Ha ez nem felel meg, akkor a mező szerkesztésével, vagy a Tallózás (Browse) nyomógomb megnyomása után tallózással adjuk meg a program telepítési helyét. A szükséges és elégséges lemezterület vizsgálatához megnyomhatjuk a Helyszükséglet (Disk Costing) nyomógombot is. Ekkor külön párbeszédpanelen kaDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

28


punk jelentést a felhasználható kötetekről (Volume), a felhasználható (Available) és a program által megkövetelt (Required) lemezterület méretekről (lásd az 1-4. ábrát). Ha a különbség (Difference) mezőben negatív számot látunk, akkor válasszunk olyan meghajtót, ahol a rendelkezésre álló szabad terület nagyobb a megköveteltnél.

1-4. ábra A telepítési hely kiválasztása után adjuk meg az alapértelmezés szerinti szövegszerkesztőt (ez alaphelyzetben a Windows Notepad – Jegyzettömb – programja). Ugyanezen a párbeszédpanelen jelölőnégyzettel kérhetjük az AutoCAD program parancsikonjának elhelyezését a Windows munkaasztalon. Az előkészítő műveleteket követően indul a tényleges telepítés. Megjelenik a Rendszerfrissítés párbeszédpanel, amely a telepítés állapotát folyamatosan jelzi, végül a Telepítés befejeződött párbeszédpanel jelenik meg. Ezen még jelölőnégyzettel választhatjuk a telepítés befejezése után azonnal megjelenő, fontos információkat tartalmazó Tudnivalók (Readme) fájl elolvasását, végül kattintsunk a Befejezés (Finish) nyomógombra. A telepítés ezután további beavatkozás nélkül megy végbe. Utána – ha kértük – megjelenik a Tudnivalók (Readme) fájl tartalma, amelyet a Súgó tartalmához hasonlóan tekinthetünk át. Tanácsos a telepítés után a gépet újraindítani, mert ekkor érvényesülnek az új regisztrációs beállítások. A program telepítésével kapcsolatos további információkat a telepítő CD-n olvashatjuk. A Tudnivalók (Readme) állományban olyan, a Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

29

telepítést befolyásoló adatokat találhatunk, amelyek a Felhasználói kézikönyv kinyomtatása után kerültek előtérbe.

ÚJRATELEPÍTÉS ÉS ELTÁVOLÍTÁS Ha a programot korábban már telepítettük, akkor a korábbiak szerint végzett Setup program indítása után megjelenő panel Szolgáltatások hozzáadása vagy eltávolítása (Add or Remove Features) választókapcsolóval a telepített összetevők bővítését indíthatjuk el, Az AutoCAD 2005 újratelepítése vagy kijavítása (Reinstall or Repair AutoCAD 2005) rádiógombbal a sérült rendszer helyreállítását kérhetjük (lásd az 1-5. ábrát). Az újratelepítés lehet teljes, vagy csak a regisztrációs adatbázis, illetve a teljes program hibakeresése és javítása.

1-5. ábra Az AutoCAD 2005 eltávolítása (Remove AutoCAD 2005) választókapcsoló törli a korábban telepített AutoCAD 2005 összetevőit és registry bejegyzéseit. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

30


A TERMÉK AKTIVÁLÁSA A program első indítását követően aktiválnunk (regisztrálnunk) kell a programot. A program e nélkül csak korlátozott számban indítható (30 napig). Erre a program indítása után párbeszédpanel hívja fel a figyelmet (lásd az 1-6. ábrát). A termékregisztrálás és jogosultságszerzés történhet a legegyszerűbb módon az interneten keresztül vagy a regisztrációs adatok postai úton, vagy faxon az Autodesk számára elküldve.

1-6. ábra A regisztrálást megkezdhetjük azonnal, a párbeszédpanel A termék aktiválása (Authorize the product) választókapcsolójára, majd a Tovább (Next) nyomógombra kattintva, vagy a program egy későbbi indításakor. Választhatjuk a program megvásárlásával kapcsolatos tanácsokat is. A program azonnal is használatba vehető A program használata (Run the product) rádiógomb választása után a Tovább (Next) nyomógombra kattintva. Ezt az aktiválás nélkül, a telepítést követően még harminc napig tehetjük meg. A program minden indításakor megjelenik a csökkenő idejű, regisztráció nélküli felhasználhatóságra utaló figyelmeztetés. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

31

Az aktiválás indítása után kövessük az utasításokat. Ez alapvetően két lépésből áll. Az első lépésben előállítjuk a jogosultsági kód hardverelemektől és sorozatszámtól függő részét. Ehhez az első párbeszédpanelen válasszuk a Regisztráció és aktiválás (Register and authorize) választókapcsolót, majd kattintsunk a Tovább (Next) nyomógombra. Ekkor a program a következő párbeszédpanelen informális és kötelező adatokat kér (ez utóbbiakat pirossal és *-gal jelzett mezőkben). Ezek biztosítják, hogy a programot ne tehessük át jogosulatlanul másik számítógépre. A megadott adatokat Internet kapcsolat esetén közvetlenül, vagy kinyomtatás után faxon, illetve postai levélben, esetleg elektronikus postával (mellékleteként a C:\Documents and Settings\All Users\ Application Data\Autodesk\ AutoCAD 2005 \R16.1\ADLM\ACD2005HUNRegInfo.html útvonalon eltárolt állománnyal) küldjük el az Autodesknek. A kód megérkeztéig – ami 15 napon belül várható – nyugodtan használhatjuk a programot. A visszakapott kódot a következő programindításkor rögzítsük. Ez a második alapvető lépés, amihez válasszuk a regisztráló párbeszédpanel Aktiválási kód megadása (Enter authorization code) választókapcsolóját, majd adjuk meg a visszakapott kódot (közvetlen internetes regisztrációnál erre nincs szükség).

1-7. ábra Az aktiválást később (a program használata során) kezdeményezhetjük a Súgó menü Névjegy parancsával megjelenített párbeszédDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

32

A PROGRAM INDÍTÁSA

panel Termékinformációk gombjára kattintva is (lásd az 1-7. ábrát). A termékkel kapcsolatos legfontosabb információkat bemutató párbeszédpanelen az Aktiválás nyomógombbal indítjuk a jogosultsági kód bevitelét.

A PROGRAM INDÍTÁSA A program indítható a Windows munkaasztalon elhelyezett ikonra kattintva, vagy a Start menü Minden program (Programok) Autodesk AutoCAD 2005 – Magyar útvonalon, illetve az indító parancssort elhelyezhetjük a Start menüben is. A Windows XP a gyakran használt programok indítására szolgáló parancsokat automatikusan itt helyezi el. Az Eszköz (Tools) menü Beállítások (Preferences)/ Rendszer (System) párbeszédpanel-lapon állítjuk be, hogy a program indítása után azonnal egy üres rajzzal kezdjünk, vagy megjelenjen az Indítás párbeszédpanel (lásd az 1-8. ábrát). E párbeszédpanel megjelenéséhez válasszuk az Általános beállítások csoportban az Indítás lista Indítás párbeszédpanel megjelenítése elemét.

1-8. ábra Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

33

Az Indítás párbeszédpanelen választhatunk, hogy egy létező rajzot nyitunk meg (esetleg a külön jelzett, korábban szerkesztett rajzok közül), üres rajzzal, sablonnal indítunk, vagy a varázsló segítségét vesszük igénybe.

KOMMUNIKÁCIÓS FELÜLETEK Az egyképernyős rendszeren futtatott AutoCAD 2005 alapvető képernyő-üzemmódja a grafikus. Erről szöveges üzemmódra és onnan vissza egy gombnyomással, az F2 billentyű lenyomásával vagy a parancssorba gépelt SZÖVKÉP (TEXTSCR) paranccsal szövegesre, illetve a GRAFKÉP (GRAPHSCR) paranccsal grafikus képernyőre váltunk. Az előbbi megfelel a Nézet (View) menü Megjelenítés (Display) ` Szöveges ablak (Text Window) parancsának. Az AutoCAD 2005 programban a grafikus és a karakteres képernyőt két különböző berendezésen is megjeleníthetjük. A szöveges ablak bezárását egyszerűen, az ablakbezáró ikonra kattintva oldjuk meg, vagy ismét megnyomjuk az F2 billentyűt.

A GRAFIKUS KÉPERNYŐ A grafikus képernyő a rajz szerkesztésére, rövidebb üzenetek megjelenítésére, a rendszerablak kezelésére és a parancsok kiadására, az ember-gép párbeszédes üzemmód lebonyolítására szolgál. A program indítása után ez a képernyő jelenik meg (lásd az 1-9. ábrát). A grafikus terület alatt látható a parancsablak, melyben a parancsok adhatók ki, illetve ahol az egyes parancsokra adott rövidebb válaszok jelennek meg (a sor elején álló Parancs (Command) prompt után írjuk be a parancsokat). Ha egy parancsot billentyűvel adunk ki, akkor a megfelelő parancs visszaigazolása is a parancssorban jelenik meg. A hosszabb válaszokat a program a szöveges képernyőre írja. A szöveges képernyőre váltva a grafikus képernyőn megjeleníthető néhány sor előtt szerepelt üzeneteket, paraméterezést is megtekinthetjük. A képernyő felső sora a címsor, ez a rendszerablak és a szerkesztett rajz nevét tartalmazza. Alatta található a parancsok kiadására szolgáló menüsor, az alatt pedig az eszköztárak (köztük egy Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

34


speciális, az aktuális szín, vonal és rétegbeállítás Tulajdonságok – Properties eszköztára), a rajzfájl műveletekhez használható DesignCenter, a rajzterület és a munkaablak legalsó sorában az állapotsor. Itt jelennek meg az üzemmód-kapcsolók állapota, valamint a szálkereszt helyzetének koordinátái, a kiválasztott menü- vagy megjelölt ikonparancs leírása. A legtöbb ilyen képernyőelem egyenként kikapcsolható, vagy használhatjuk erre a célra a Nézet (View) menü Tiszta képernyő (Clean Screen) parancsát, illetve a Ctrl+O billentyűkombinációt. Az eredeti elrendezéshez a parancs megismétlésével térünk vissza.

1-9. ábra A parancsokat ikonokra kattintással, a „Parancs” (Command) parancsprompt után begépelve, vagy a menüterületekről kiválasztva is megadhatjuk. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

35

A menüterületek: Menüsor, ennek elemeiből bukkannak elő a legördülő menük. Billentyűzetről és egérrel egyaránt kezelhető. Ikonmenük, ezek csak egérrel kezelhetők. A „szerszámosládák” tetszőleges helyre mozgathatók vagy elrejthetők. Nyomógombmenü, néhány parancs kiadására alkalmas billentyűzetről, illetve az egér gombjaihoz kapcsolva. Az 1-9. ábrán az AutoCAD 2005 munkaablaka látható. Az AutoCAD eszköztárai, palettái elmozdíthatók, ki- vagy bekapcsolhatók (ha az összes ikont megjelenítjük, akkor szinte nem marad munkaterületünk a rajzolás számára – bár az ikonok száma jelentősen megcsappant a 2004-es programváltozatban). A grafikus képernyő legnagyobb, középső részét teszi ki a tényleges grafikus munkaterület. Ezen jelenítjük meg a grafikus nézetablakokat, bennük a szerkesztett rajzot. Ugyancsak a grafikus képernyőn jelenik meg a változtatható helyzetű („lebegő”) áttekintőablak, amelyet a Nézet (View) menü Légi nézet (Aerial View) parancsával kapcsolunk be, és a további parancsok kiadására szolgáló eszközsor, illetve az AutoCAD 2005 esetében a lebegő eszköztárak is (lásd az 1-10. ábrát).

1-10. ábra


36


ÁLLAPOTSOR Az állapotsor a munkaablak alján található. Tartalmát a képernyő alsó sorában, jobb oldalon látható nyomógombbal megjeleníthető menü kapcsolóival állítjuk be (lásd az 1-11. ábrát). A beállítható elemek: Mutató koordináta értékei (Cursor coordinate values): Be- vagy kikapcsolja a mutató aktuális helyzetének megjelenítését az állapotsor elején. Erre használhatjuk az F6 gyorsgombot, valamint a COORDS off/on parancsot is. Ha ez utóbbi módon kikapcsoltuk a megjelenítést, akkor az utoljára kijelzett koordináták szürkén jelennek meg az állapotsor elején. 1-11. ábra Raszter (Snap): Be- vagy kikapcsolja a raszterponthoz húzó üzemmód állapotkapcsolójának megjelenítését. Ez és a többi állapotkapcsoló nyomógomb eltüntetése nem érinti azok működését, amely továbbra is ki- és bekapcsolható a parancssori kapcsolókkal, menüparanccsal vagy gyorsgombbal. Például a raszterrács üzemmódot bekapcsolhatjuk a RASZTER Be (SNAP on), kikapcsolhatjuk a RASZTER Ki (SNAP off) paranccsal, valamint az F9 gyorsgombbal, illetve az Eszköz (Tools) menü Rajzbeállítások (Drafting Settings) parancsával. Ha az üzemmód állapotkapcsolója látszik az állapotsorban, akkor annak benyomásával be-, felengedésével kikapcsolhatjuk az üzemmódot, illetve a nyomógomb jelzi a fenti módon váltott állapotokat is. Háló (Grid): Be- vagy kikapcsolja a tetszőleges beosztású, a raszterrel megegyező vagy akár attól eltérő pontháló állapotkapcsolójának megjelenítését. Orto (Ortho): Be- vagy kikapcsolja a vonalakat a vízszintes és függőleges irányokba korlátozó ortografikus üzemmód állapotkapcsolójának megjelenítését. Poláris (Polar): Be- vagy kikapcsolja a poláris követés üzemmód állapotkapcsolójának megjelenítését. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

37

TRaszter (OSnap): Be- vagy kikapcsolja a tárgyraszterhez húzó üzemmód állapotkapcsolójának megjelenítését. Követés: Be- vagy kikapcsolja a tárgyraszter követés állapotkapcsolójának megjelenítését. Vonalvastagság (Lineweight): Be- vagy kikapcsolja az állapotsori vonalvastagság megjelenítő üzemmód állapotkapcsolójának megjelenítését. Papír/Modell (Paper/Model): Be- vagy kikapcsolja a papír- és a modelltér közötti váltás állapotkapcsolójának megjelenítését. Nézetablak teljes méretűvé tétele: A 2005-ös változat új szolgáltatása, kibontja szerkesztésre az aktuális elrendezés nézetablakot, amelyet teljes méretűvé tesz, majd a modelltérbe vált. Kiválasztása megfelel a parancssori NAMAX parancsnak, illetve az állapotsorban megjelent új, Nézetablak teljes méretűvé tétele ikonnak. A kikapcsolás megfelel a parancssori NAMIN parancsNézetablak kis ménak, illetve az állapotsorban megjelent új, retűvé tétele ikonnak. Ekkor a középpont és a nagyítás visszaáll a teljes méretűvé tétel előtti állapotra. Az egyes állapotkapcsolók benyomott (bekapcsolt üzemmód) és felengedett (kikapcsolt üzemmód) állapotban lehetnek. A két állapot között az állapotkapcsolóra kattintva, vagy a fentebb megadott gyorsgombokkal, menü és parancssori parancsokkal válthatunk (az üzemmódokat később részletesen bemutatjuk). A Tálca beállítása (Tray Settings) paranccsal állítjuk be az állapotsor jobb oldali részén található értesítési terület működési tulajdonságait (lásd az 1-12. ábrát). Az Ikonok megjelenítése a szolgáltatásokhoz (Display icons from services) jelölőnégyzet kapcsolja be vagy ki e szolgáltatások megjelenítését. A szolgáltatások értesítéseinek megjelenítését a Szolgáltatások értesítéseinek megjelenítése (Display notifications from services) jelölőnégyzettel kapcsoljuk be. A Megjelenítési idő (Display time) választókapcsoló bejelölése után megadhatjuk a megjelenés idejét, a Megjelenítés a bezárásig (Display until closed) választókapcsoló pedig a megjelenítés bezárásáig tartó üzemmódot állít be. Ez utóbbi esetben például a Kommunikációs központ figyelemfelhívó üzenete csak akkor tűnik el, ha az ikonra kattintunk. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

38


1-12. ábra

KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT Az új Kommunikációs központ ikonja az állapotsor jobb oldalán jelenik meg. Segítségével az interneten keresztül értesítéseket kaphatunk a szoftverjavításokról, újabb verziókról stb. Működési módját az ikonra kattintva állítjuk be (lásd az 1-13. ábrát).

1-13. ábra Az ekkor megjelenő párbeszédpanelen adjuk meg a felhasználási országot, a kapcsolat frissítési gyakoriságát (Specify your country and preferred update frequency). Itt kezdeményezhetjük az információk azonnali letöltését is (Connect to the internet and download available information), valamint megadhatjuk, hogy milyen információs csatornák változásairól kérünk értesítést (Specify which Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

39

information channels you wish to view). E lépések teljesítését a jelölőnégyzetek kipipálása is jelzi. A beállításokon utólag a Beállítások (Settings) nyomógombra kattintva módosíthatunk (lásd az 1-14. ábrát). A letöltött tartalom a Tartalom frissítése (Refresh Content) nyomógombbal újítható meg.

1-14. ábra Az Ország/régió helyes beállítása segít abban, hogy a helyzetünknek megfelelő különleges információk jussanak el hozzánk. AZ Új tartalom keresése listában állítjuk be a frissítés gyakoriságát, vagyis azt, hogy milyen sűrűn szinkronizáljuk Kommunikációs központ rendszerünket az Autodesk kiszolgálókkal. Az Értesítő buborék jelölőnégyzet kiválasztásával kapcsoljuk be az Értesítő buborékokat, mely után a Kommunikációs központ üzenetei megjelennek az állapotsor fölött új közlemény érkezésekor (lásd az 1-13. ábrát).


40


PARANCSSOR Az állapotsor felett lévő parancssor terület gördítősávokkal mozgatható. A gördítősávok nyilaira kattintva az ábrázolt tartomány a megfelelő irányba mozgatható. A gördítősávok középső részén látható csúsztató jel egérrel kijelölve és a bal egérgomb folyamatos nyomva tartása mellett elmozdítva nagyobb mértékű elmozdulást váltunk ki. Ugyancsak nagyobb lépéseket végzünk, ha a gördítőjel és a nyilak közötti gördítősáv-területre kattintunk. A 2004-es változattól a parancssor is elmozdítható helyéről (címsoránál húzva), sőt átlátszóvá tehető (lásd az 1-15. ábrát). A parancsterületet bal oldali szegélyénél fogva húzzuk ki helyéről. A bal oldali szegély helyén ekkor megjelenik a parancsablak címoszlopa. Ennek jobb egérgombbal kattintva megjeleníthető helyi menüjének Rögzítés engedélyezése (Allow Docking) kapcsolója engedélyezi az ablak dokkolását, vagyis rögzítését a munkaterület bármely széléhez. A parancsterület helyi menüjének Átlátszóság (Transparency) parancsával állíthatjuk be a parancsablak átlátszóság tulajdonságát. A Kisebb (Less) irányba mozgatott csúszka kisebb, a Nagyobb (More) irányba mozgatott csúszka nagyobb mérvű átlátszóságot engedélyez. Az Ablak átlátszóságának kikapcsolása (Turn off window transparency) jelölőnégyzet teljesen kikapcsolja az átlátszóságot, ilyenkor a parancsablak teljesen eltakarja az alatta lévő rajzot.

1-15. ábra A grafikus képernyőn megjelenő információkat, például a színeket, betűtípusokat, szálkereszt méretet, felbontást az Eszköz (Tools) menü Beállítások (Options) parancsának Képernyő (Display) párDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

41

beszédpanel-lapján állítjuk be. A parancsterületi szövegsor-szám az ablakhatár egeres áthelyezésével módosítható.

DESIGNCENTER A DesignCenter az előre elkészített elemek, rajzi objektumok újrafelhasználását segíti, ezzel rengeteg időt takarít meg, támogatja a szabványos rajzok kialakítását (lásd az 1-16. ábrát).

1-16. ábra A DesignCenter palettát az Eszköz (Tools) menü DesignCenter parancsával vagy a Ctrl+2 billentyűkombinációval, illetve a Standard eszköztár DesignCenter nyomógombjával jelenítjük meg, vagy rejtjük el. A DesignCenter ablaka használaton kívül a minimális méretűre zsugorítható a bal oldali címoszlop Automatikus elrejtés (Auto-hide) ikonjával. Ekkor a teljes DesignCenter ablak egyetlen címoszloppá zsugorodik, de automatikusan kinyílik, ha e fölé mozgatjuk a mutatót. Az állandóan teljes méretű ablakot az Automatikus elrejtés (Auto-hide) ikonnal állítjuk be. Ilyenkor folyamatoDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

42


san takarjuk a rajzot, bár a DesignCenter ablak szegélyének elhúzásával átméretezhető és áthelyezhető. A DesignCenter ablak tartalmának megjelenítési módjait saját eszköztárának ikonjaival, illetve a lapfülekkel állítjuk be. A címoszlop ikon menüjének Rögzítés engedélyehelyi menüjének vagy az zése (Allow Docking) kapcsolója engedélyezi az ablak dokkolását, vagyis rögzítését a munkaterület bármely széléhez. A megjelenést és működést befolyásoló ikonok: Betöltés (Load): Rajzok megnyitására szolgál. Megfelel a Fájl/Megnyitás (File/Open) parancsnak, illetve a Ctrl+O billentyűkombinációnak. Vissza (Back): Visszalép a korábban megtekintett gyűjteményre, mappára. Több lépéssel is visszaléphetünk, ha a megfelelő lépést a ikonra kattintva megjelenő listából választjuk ki. Előre (Forward): Előrelép egy korábban megtekintett gyűjteményre, mappára. Több lépéssel is előreléphetünk, ha a megfelelő lépést a ikonra kattintva megjelenő listából választjuk ki. Egy szinttel feljebb (Up): A bal oldalon megjelenő hierarchikus listán egy szinttel feljebb lép. Keresés (Search): Fájl- vagy objektumnév alapján keres egy elnevezett objektumot. Kedvencek (Favorites): Megjeleníti az aktuális felhasználó kedvencek mappájának tartalmát. A kedvencek mappa egy mappa helyi menüjének Hozzáadás a Kedvencekhez (Add to Favorites) parancsával bővíthető. Alap (Home): Visszalép az alapértelmezett mappára. Ez először az AutoCAD 2005\Sample\DesignCenter mappa, melyet egy mappa helyi menüjének Beállítás kezdőpontként (Set as Home) parancsával az aktuális mappára módosíthatunk. Fa nézet átkapcsolása (Tree View Toggle): A DesignCenter ablak bal oldalán megjeleníti a hierarchikus mappaszerkezetet. Előnézet (Preview): Be- vagy kikapcsolja a DesignCenter ablak jobb oldalának közepén a kiválasztott objektum előnézeti képét. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

43

Leírás (Description): Be- vagy kikapcsolja a DesignCenter ablak jobb oldalának alján a kiválasztott objektum leírását. Nézetek (Views): Meghatározza a DesignCenter ablak jobb oldalának megjelenítési módját, mely tartalmazhat nagy ikonokat, kis ikonokat, listát vagy részletes adatokat. Minden elemgyűjtemény tartalmazhat blokkokat (Blocks), méretezési stílusokat (Dimstyles), rétegeket (Layers), elrendezéseket (Layouts), vonaltípusokat (Linetypes), szövegstílusokat (Textstyles) és rajzhivatkozásokat (Xrefs). Egy-egy gyűjteménynek ez a hétféle elemcsoportja akkor jelenik meg, ha kétszer az elemcsoport jelére, vagy egyszer a ikonra kattintunk. Az Asztal (Folders) lapfüllel választhatjuk a mappaszerkezet bemutatását, amely a mintarajz gyűjtemények kezeléséhez előnyös. Az ablak jobb oldali részében jelennek meg az elemkészlet objektumai, a középső részen a közülük kiválasztott elem képe, alatta annak leírása látszik.

1-17. ábra A Megnyitott rajzok (Open Drawings) lapfülön találjuk a megnyitott rajzok objektumait. Az Előzmények (History) lapfülön a korábban megtekintett gyűjteményeket láthatjuk viszont, a DC Online lapfül Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

44


segítségével az interneten keresztül, tematikus összeállításban érhetünk el szabványos, és harmadik fél által gyártott elemkönyvtárakat (lásd az 1-17. ábrát). A DesignCenter elemeinek alkalmazásához egyszerűen át kell húznunk egérrel a kiválasztott objektumot a rajzba. A rajzba húzott elem azután tetszőlegesen méretezhető, torzítható, többszörözhető.

ESZKÖZPALETTA Szintén újdonság az eszközpaletta, amely a parancssorhoz hasonlóan átlátszóvá tehető (lásd az 1-18. ábrát). Az eszközpalettát az Eszköz (Tools) menü Eszközpaletták ablak (Tool Palettes Window) parancsával vagy a Ctrl+3 billentyűkombinációval, illetve a Központi (Standard) eszköztár Eszközpaletták (Tool Palettes) nyomógombjával jelenítjük meg, vagy rejtjük el.

1-18. ábra Az eszközpaletta ablaka használaton kívül a minimális méretűre zsugorítható a jobb oldali címoszlop Automatikus elrejtés (Autohide) ikonjával. Ekkor a teljes eszközpaletta ablak egyetlen Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

45

címsoroszloppá zsugorodik, de automatikusan kinyílik, ha e fölé mozgatjuk a mutatót. Az állandóan teljes méretű ablakot az Automatikus elrejtés (Auto-hide) ikonnal állítjuk be. Ilyenkor folyamatosan takarjuk a rajzot, de az eszközpaletta ablak a DesignCenterhez hasonlóan az ablak szegélyének elhúzásával átméretezhető és áthelyezhető. A címoszlop helyi menüjének vagy az ikon menüjének Rögzítés engedélyezése (Allow Docking) kapcsolója engedélyezi az ablak dokkolását, vagyis rögzítését a munkaterület bármely széléhez. Az eszközpaletta is segíti az előre elkészített elemek újrafelhasználását, például azonos blokkok, kitöltési minták alkalmazását a különböző rajzokban. Saját eszközpalettát is kialakíthatunk (egyes blokkok elhelyezésével, vagy egy teljes DesignCenter ág felvételével – ezt a testre szabással foglalkozó kötetben tárgyaljuk). Az eszközpaletta elemeinek alkalmazásához egyszerűen át kell húznunk egérrel a kiválasztott objektumot a rajzba. Az eszközpalettában elhelyezett elemek tulajdonságai (például nagyítása, színe) az elem helyi menüjének Tulajdonságok (Properties) parancsával állíthatók be.

TULAJDONSÁGOK PALETTA A kiválasztott objektum tulajdonságainak bemutatására és beállítására szolgáló tulajdonságok ablakot az Eszköz (Tools) menü Tulajdonságok (Properties) parancsával vagy a Ctrl+1 billentyűkombinációval, illetve a Központi (Standard) eszköztár Tulajdonságok nyomógombjával jelenítjük meg, vagy rejtjük el (lásd az 1-19. ábrát, amelyen egy színátmenetes sraffozás tulajdonságait mutatjuk be). A Tulajdonságok paletta ablaka használaton kívül a minimális méretűre zsugorítható a jobb oldali címoszlop Automatikus elrejtés (Auto-hide) ikonjával. Ekkor a teljes eszközpaletta ablak egyetlen címsoroszloppá zsugorodik, de automatikusan kinyílik, ha e fölé mozgatjuk a mutatót. Az állandóan teljes méretű ablakot az Automatikus elrejtés (Auto-hide) ikonnal állítjuk be. Ilyenkor folyamatosan takarjuk a rajzot, de az ablak a DesignCenterhez hasonDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

46


lóan az ablak szegélyének elhúzásával átméretezhető és áthelyezhető. Ez az ablak nem tehető átlátszóvá.

1-19. ábra A címoszlop helyi menüjének vagy az ikon menüjének Rögzítés engedélyezése (Allow Docking) kapcsolója engedélyezi az ablak dokkolását, tehát rögzítését a munkaterület bármely széléhez.

LAPKÉSZLET KEZELŐ Az AutoCAD 2005-ben jelent meg a Lapkészlet kezelő paletta. Ennek segítségével több, esetleg különböző tervezőktől, szakágaktól származó rajzfájl egyetlen tervezési projekt lapkészletbe foglalását segíti (lásd az 1-20. ábrát). A különösen komplex projektekhez lapkészleten belül alkészleteket is kialakíthatunk. A lapkészletek manuális kezeléséhez a laplista címeit tartalmazó, könnyen frissíthető táblázatot készíthetünk. A lapkészlet rendezéséhez rajzcsoportosító eszközöket kapunk. A lapkészlet teljes egészében tehető közzé, küldhető el e-Küldeményként és archiválható. A lapkészlet kezelő a nézeteket a rajzokhoz hasonlóan kezeli. A lapkészletek alapértelmezett tárolási helye a My documents mappa. Új lapkészlet készítéséhez a Lapkészlet kezelő paletta listáDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

47

jában választjuk ki az Új lapkészlet elemet (vagy a Fájl/Új lapkészlet parancsot adjuk ki), amely egy varázslót indít el üres, vagy a leggyakrabban előforduló lapkészlet minták alapján végzett lapkészlet-kialakításra. A lapkészlet kezelővel az AutoCAD 2005 – Megjelenítés című kötetben részletesen foglalkozunk.

1-20. ábra A DesignCenter, eszközpaletta, a lapkészlet kezelő és tulajdonsáikonjával, vagy a megjelenítő gok paletták egyaránt címoszlopuk parancsuk megismétlésével zárhatók be.

TÖBBDOKUMENTUMOS KÖRNYEZET Az AutoCAD 2005-ben egy munkaszakaszban is több rajzzal dolgozhatunk egyszerre, objektumokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó adatokat másolhatunk, mozgathatunk a rajzok között (lásd az 121. ábrát). Több rajz egyidejű megnyitásakor a kívánt rajz egyetlen, a másik munkaablakba tett kattintással, vagy az Ablak (Window) menüből kiválasztva aktívvá tehető. A megnyitott rajzok között a Ctrl+F6 (sorrendben visszafelé Ctrl+Shift+F6) vagy a Ctrl+Tab (sorrendben visszafelé Ctrl+Shift+Tab) billentyűkombinációkkal is Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

48


válthatunk munkaablakot. Egyes hosszabb műveletek alatt (például a rajz regenerálása során) nem lehet váltani a rajzok között. Az objektumok tulajdonságait a másik rajzban levő objektum alapján állíthatjuk be a TULMÁSOL (MATCHPROP) paranccsal, Tulajdonság másolása (Match Properties) ikonnal, illetvagy a ve a Módosítás (Modify) menü Tulajdonságok másolása (Match Properties) parancsával. Így nemcsak egyetlen rajzon belül, hanem különböző rajzok között is átvihetők az objektumok jellemző tulajdonságai.

1-21. ábra Használhatjuk a rajzok közötti másolást és beillesztést, vagy objektumok gyors és egyszerű átvontatását egyik rajzból a másikba. Az objektumok egyik rajzból a másikba másolása során a tárgyraszterek, valamint a Szerkesztés (Edit) menü Másolás alappontDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

49

tal (Copy with Base Point) és a Beillesztés az eredeti koordinátákkal (Paste to Original Coordinates) parancsaival az átmásolt objektumok pontosan elhelyezhetők. Több közismert programban, így a Microsoft Office programcsomagok esetében is használhattuk korábban a több dokumentum megjelenítésekor az Ablak (Window) menü parancsait. Most már ezek a szolgáltatások az AutoCAD-ben is elérhetők, az Ablak menü segítségével a megnyitott rajzok lépcsőzetesen, illetve mozaikszerűen vízszintesen és függőlegesen is elrendezhetők. Az ikon méretűvé lekicsinyített rajzokat az Ablak menü Ikonok igazítása (Arrange Icons) parancsával rendezhetjük el az AutoCAD ablakban. A megnyitott rajzok megjelennek az Ablak menü alján, ahonnan szintén kiválaszthatjuk az aktuálist, vagyis amelyiken éppen rajzolni vagy rajzot módosítani, mozgatni szeretnénk. A több rajz egyidejű kezelése mód kikapcsolható az Eszköz (Tools) menü Beállítások (Options) parancsával megjelenített párbeszédpanel Rendszer (System) lapján az Általános beállítások (General Options) csoport Egyrajzos kompatibilitási mód (Singledrawing compatibility mode) jelölőnégyzetével, illetve az SDI rendszerváltozóval, mely vált a Több és az Egy dokumentum mód között. A beállítást akkor végezhetjük el, ha csak egyetlen nyitott rajzunk van.

A SZÖVEGES KÉPERNYŐ A szöveges képernyőre és onnan a grafikusra vissza az F2 billentyű lenyomásával váltunk (lásd az 1-22. ábrát). A szöveges képernyőre váltáshoz alkalmazhatjuk a parancssorba gépelt SZÖVKÉP (TEXTSCR) parancsot vagy a Nézet (View) menü Megjelenítés (Display) ` Szöveges ablak (Text window) parancsát is. Ezen a képernyőn figyelhetjük meg a korábban kiadott parancsokat és paraméterezésüket. Ha a parancsok bemutatására a képernyő nem elegendő, akkor a képernyő alján és jobb oldalán megjelenő gördítősáv segítségével a bemutatott parancsok listája mozgatható. A program automatikusan átvált a szöveges képernyőre, ha olyan parancsot hajt végre, amelynek információi a parancssorban nem férnek el. Ilyen például a LISTA (LIST) parancs. A szöveges képerDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

50


nyő első megjelenítése után az AutoCAD 2005-ben a két ablak közti váltásra alkalmazhatjuk az Alt+Tab, valamint az Alt+Shift+Tab billentyűkombinációt, illetve a Windows Tálcán a megfelelő ablak ikonjára kattintást is.

1-22. ábra

PÁRBESZÉDABLAKOK, PANELEK Több parancs paraméterezését párbeszédablakok nyomógombjainak kijelölésével, mezőinek kitöltésével, valamint kapcsolóinak beállításával adjuk meg. Minden párbeszédablakot alkalmazó parancs neve _DD jelekkel kezdődik. Ez a „Dinamikus Dialógus”-ra emlékeztet. Ezeken kívül más parancsok is használnak párbeszédablakokat. A FILEDIA rendszerváltozó szabályozza az állományok nyitásakor, írásakor alkalmazott párbeszédablakok megjelenítését. Értéke alapértelmezetten 1. Ekkor megjelenik a párbeszédablak. Ha a parancssorba gépelve megváltoztatjuk értékét 0-ra, akkor az állománykezelő párbeszédablakok nem jelennek meg, a meghajtó, a könyvtár és az állományneveket begépeléssel kell megadnunk. Ha a FILEDIA értéke 0, akkor a párbeszédpanel használatához a fájlnév promptba egy ~ (tilde) karakter bebillentyűzése szükséges. Az összetartozó párbeszédablak-elemek bekeretezetten, csoportban jelennek meg. Az aktuális elem felirata halvány, szaggatott vonallal szintén bekeretezett. Az elemek között a Tab billentyűvel sorban előre lépegetve jelöljük ki a következőt. A megelőző elemre a Shift+Tab billentyűkombinációval lépünk. A < vagy > jellel jelölt nyomógombok grafikus területen elvégzendő tevékenységeket (pélDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

51

dául pontmegadást) jelentenek. Ha ilyen funkciót választunk, akkor a párbeszédablak átmenetileg eltűnik.

1-23. ábra A párbeszédablakok elemei az 1-23. ábrán láthatók: Lapfülek: több párbeszédpanel lapokat tartalmaz, amelyek között a lapfülekre kattintva válthatunk. A lapfüleken olvasható az adott párbeszédpanel-lap neve, amely utal a lapon elhelyezett elemek funkciójára. Nyomógombok: minden párbeszédablak tartalmazza az OK, a legtöbb a Mégse (Cancel) gombot. Ezeken kívül rengeteg más nyomógomb is létezik, ezek mindig funkciójukat megadó felirattal jelennek meg. A három pontra végződő feliratú nyomógombok újabb párbeszédablakot jelenítenek meg. Az aktív nyomógombok Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

52


felirata fekete. Ezek a gombok kiválaszthatók. A szürke feliratú nyomógombok a program adott állapotában nem nyomhatók be, le vannak tiltva, más néven inaktívak. Az alapértelmezés szerinti nyomógomb (kiválasztott) kerete vastagabban jelenik meg a párbeszédablak megnyitásakor. A kijelölt nyomógombhoz rendelt parancs végrehajtása az Enter billentyű lenyomásával vagy az egérkurzorral történt kijelölés utáni dupla kattintással indítható. A Mégse (Cancel) nyomógomb lenyomása elveti a parancs végrehajtását. Ugyanezt a hatást érjük el az Esc gyorsgombbal is. Kapcsolók: ki- vagy bekapcsolható paraméterek megadására szolgálnak. Másik nevük: jelölőnégyzet. A kapcsolók be- vagy kikapcsolása egeres rákattintással, illetve kijelölés után a szóközbillentyű lenyomásával történik. Bekapcsolva a következő formát veszik fel: ;, kikapcsolva üresek: . Választókapcsolók (rádiógombok): csoportban jelennek meg, közülük mindig csak egyiket kapcsolhatjuk be. Listaablakok: kiválasztható tételek jegyzékei, jobb oldalukon gördítősávval. Egy tétel kiválasztása egeres kijelölésükkel, majd az Enter billentyű lenyomásával vagy dupla kattintással történik. A kijelöléshez a ↑, ↓, ← , → billentyűk is használhatók. Legördülő listák: olyan listaablakok, amelyek alapállapotban csak egyetlen tételt mutatnak. Az aktív (kijelölt) tétel melletti lefelé mutató nyílra kattintva vagy a →, illetve a ↓ billentyűt lenyomva jelenik meg a lista, melynek elemeiből választunk. Kiválasztás után a lista ismét bezárul. Beviteli mezők, szerkesztőablakok: olyan egysoros mezők, amelybe a paramétert begépeléssel adjuk meg. A szerkesztőablakba írt szöveg egy szavát rákattintással jelöljük ki. A szerkesztés közben a következő billentyűk használhatók: Home a szöveges kurzort a mező elejére mozgatja. ← a szöveges kurzort egy karakterrel balra mozgatja a mezőben. → a szöveges kurzort egy karakterrel jobbra mozgatja. Ctrl+← a szöveges kurzort egy szóval balra mozgatja. Ctrl+→ a szöveges kurzort egy szóval jobbra mozgatja. End a kurzort a mezőben levő szöveg végére mozgatja. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

53

Del törli a kijelölt karakterláncot vagy kijelölés nélkül a kurzor helyén álló karaktert. A törölt karakterek helyét elfoglalják a tőlük jobbra állók. Backspace törli a kijelölt karakterláncot vagy kijelölés nélkül a kurzor előtt álló karaktert. A törölt karakterek helyét elfoglalják a tőlük jobbra állók. Shift+← kijelöli a kurzor előtti karaktert (illetve megszünteti a kurzor előtti kijelölt karakter kijelölését). Shift+→ kijelöli a kurzor mögötti karaktert (illetve megszünteti a kurzor mögötti kijelölt karakter kijelölését). Ctrl+Shift+← kijelöli a kurzortól balra levő szót (illetve megszünteti a kurzor előtti kijelölt szó kijelölését). Ctrl+Shift+→ kijelöli a kurzort követő szót (illetve megszünteti a kurzor mögötti kijelölt szó kijelölését).

NYOMTATÓK ÉS RAJZGÉPEK A korábban ismertetett, a rajzszerkesztéshez szükséges elengedhetetlenül fontos eszközökön túl a grafikus eredményt megjelenítő nyomtatók és rajzgépek a szerkesztő munkahelynek nem feltétlenül részei. A rajzot, vagy az állományba nyomtatott eredményt ugyanis átvihetjük olyan gépre, amely – akár az AutoCAD 2005 nélkül is – képes a hozzácsatlakoztatott plotteren vagy grafikus nyomtatón a rajz megjelenítésére. Az EPlot szolgáltatás segítségével az interneten közzétett állományok egyszerű böngészőkkel is megjeleníthetők. A DWF formátumú képek megtekintésére szolgál az ingyenes Autodesk Express Viewer, illetve utódja az Autodesk DWF Viewer alkalmazás. A program egyébként minden ilyen, a Windows-rendszer által kezelt kimeneti eszközt képes felhasználni. Ezek installálása a Windows vezérlőpult nyomtatók párbeszédablakában és az Eszköz (Tools) menü Beállítások/Nyomtatás (Options/Plotting) párbeszédpanel-lapon történik (lásd az 1-23. ábrát). Az új eszköz felvételéhez nyomjuk meg a Plotterek hozzáadása vagy konfigurációja (Add or Configure Plotters) nyomógombot. Ekkor megjelenik a plotterek mappája, ahonnan a Plotter hozzáadása varázslót (Add-A-Plotter Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

54

RAJZI SEGÉDESZKÖZÖK, SZERKESZTŐ ÜZEMMÓDOK

Wizard) indíthatjuk. A varázsló a korábban ismertetett módszer szerint kezelendő. A varázsló egyes párbeszédpaneljei a Vissza– Tovább nyomógombokkal járhatók be. A párbeszédpanel bal oldalán láthatjuk a bejárt és hátralévő párbeszédablakok sorát. A szürkével jelzett párbeszédpanelek az adott (kiválasztott) típus mellett nem jelennek meg. A Pcp/Pc2 Importálása párbeszédpanelen a korábbi programváltozatban elmentett beállítások tölthetők be. A Portok párbeszédablakban a plotter csatlakozására vonatkozó paramétereket határozzuk meg. A Befejezés párbeszédpanel nyomógombjaival indítva kalibrálhatjuk és konfigurálhatjuk a plottert. A kalibrálás újabb öt párbeszédpanel bejárását jelenti, amelynek során beállítjuk a használható maximális méretű papír és nyomtatható terület méretét, a nyomtató fájl nevét, végül próbarajzot készítünk.

RAJZI SEGÉDESZKÖZÖK, SZERKESZTŐ ÜZEMMÓDOK Az elérhető pontosság fokozása érdekében a programba számos olyan lehetőséget építettek be, amelyek alkalmazásával nemcsak pontosabban, de feltétlenül gyorsabban is dolgozhatunk. A segédeszközök alkalmazásával kapcsolatban több kötetünkben is nyújtunk részletesebb információkat, a segédeszközök közül most csak azt ismertetjük, amelynek ismerete a következő fejezetek megértéséhez elengedhetetlenül fontos. A segédeszközök beállítására szolgál a parancssorba gépelhető DPRMÓD (DDRMODES) parancs, illetve az Eszköz menü Rajzbeállítások (Drafting Settings) parancsa vagy a parancssori RAJZBEÁLL (DSETTINGS) parancs is. Hatásukra megjelenik az 1-24. ábra szerinti ablak, melyen a megfelelő beállításokat megadjuk. A parancs vagy a párbeszédablakba vont egyéb parancsok és rendszerváltozó-beállítások egyenként transzparens (felülíró) módon is alkalmazhatók, azaz akkor, ha egy másik parancs paraméterezése közben vagyunk. A továbbiakban a rajzi segédeszközöket a Rajzbeállítások ablak paramétercsoportjai alapján ismertetjük. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

55

1-24. ábra

RAJZÜZEMMÓDOK ÉS PONTOS RAJZOLÁS Az üzemmódok kapcsolására általában több módszer is használható. A Rajzbeállítások párbeszédablakban a kapcsolóra kell kattintani vagy a Tab (illetve visszafelé Shift+Tab) gombbal rá kell állni, majd a szóköz gombot megnyomni. A bekapcsolást a paraméter ; jele jelzi. A kikapcsolt paraméterek jelölőnégyzete üres. Az AutoCAD 2005-ben az üzemmódok be- vagy kikapcsolt állapota látható az állapotsorban, vagyis az AutoCAD munkaablak alsó sorában is. A bekapcsolt üzemmódok jelzői feketén (lenyomott gombként), a kikapcsoltak szürkén jelennek meg. A két állapot közötti váltáshoz elegendő a megfelelő állapotsorbeli jelzőre duplán Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

56


kattintani. Több üzemmódot be- vagy kikapcsolhatunk gyorsgombokkal is. A következőkben ismertetett üzemmódok segítségével a koordináták használata nélkül is pontos rajzokat készíthetünk (a pontos koordinátákat a rajzelem jellemzői alapján természetesen pontosan kiszámolja a program), vagyis a programmal kerestethetjük meg a beállított üzemmódnak megfelelő pontokat, amelyeket felhasználunk a rajzelemek létrehozása vagy geometriájuk módosítása során. Ez a módszer sokkal gyorsabb a koordinátás pontmegadásnál.

RASZTERBEÁLLÍTÁS A raszterbeállítás alkalmazásával a grafikus pozicionáló eszközzel kijelölt pontok egy képzetes, láthatatlan raszterháló pontjaira igazíthatók. Ha az üzemmód be van kapcsolva, akkor pontkijelölő szálkereszt a raszterháló legközelebbi pontjára ugrik. Új rajzoknál a prototípus rajz szabja meg a raszterháló beosztását, bekapcsolt vagy kikapcsolt voltát. A raszterháló beállításának paraméterei az 1-24. ábra szerinti Rajzbeállítások/Raszter és háló párbeszédablak Raszter (Snap) paramétercsoportjában találhatók. Raszter Be: be- vagy kikapcsolja a raszterponthoz húzó üzemmódot. Az üzemmód bekapcsolása a korábbi pontokra nincs hatással, csak a bekapcsolás után megadott pontokra vonatkozik. Az üzemmódot a RASZTER (SNAP) paranccsal, az F9 gyorsgombbal, a Ctrl+B billentyűkombinációval, illetve az állapotsor RASZTER feliratára kétszer kattintva, vagy a SNAPMODE rendszerváltozó értékének megváltoztatásával is be- (1) vagy kikapcsolhatjuk (0). Raszter kiosztás X irányban: A raszter X irányú beosztásának beállítására szolgál. Ugyanezt beállíthatjuk a RASZTER (SNAP) parancs Arány (Aspect) opciójának választása után a Vízszintes kiosztás (Horizontal spacing) paraméter vagy a SNAPUNIT rendszerváltozó paraméter beállításával. Alapértelmezett értéke 10 egység. Raszter kiosztás Y irányban: A raszter Y irányú beosztása. Ugyanezt beállíthatjuk a RASZTER (SNAP) parancs Arány (Aspect) opciójának választása után a Függőleges kiosztás (Vertical spacing) Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

57

paraméter vagy a SNAPUNIT rendszerváltozó paraméter beállításával. Alapértelmezett értéke 10 egység, azaz az X/Y arány 1, a háló izometrikus. Szög: A raszterháló X tengelytől mért elforgatásának beállítására szolgál (lásd az 1-25. ábrát). Ugyanezt beállíthatjuk a RASZTER (SNAP) parancs Forgat (Rotate) opciójának választása után vagy a SNAPANG rendszerváltozó paraméter beállításával. Alapértelmezett értéke 0 fok. 1-25. ábra Kezdőpont X koordinátája: A raszterháló kezdőpontjának Y tengelytől mért távolságának beállítására szolgál. Ugyanezt beállíthatjuk a RASZTER (SNAP) parancs Forgat (Rotate) opciójának választása után a Bázispont (Base point) paraméterrel vagy a SNAPBASE rendszerváltozó paraméter beállításával. Alapértelmezett értéke 0 egység. Kezdőpont Y koordinátája: A raszterháló kezdőpontjának X tengelytől mért távolságának beállítására szolgál. Ugyanezt beállíthatjuk a RASZTER (SNAP) parancs Forgat (Rotate) opciójának választása után a Bázispont (Base point) paraméterrel vagy a SNAPBASE rendszerváltozó paraméter beállításával. Alapértelmezett értéke 0 egység. A képernyő szálkeresztje igazodik a raszterháló elforgatásához, stílusához. A raszter és a háló illesztése elforgatható, illetve háromdimenziós nézetek síkban történő modellezéséhez izometrikus módba kapcsolható. A raszter stílusát a RASZTER (SNAP) parancs Stílus (Style) opciójával vagy a párbeszédpanel Négyszög1-26. ábra letes raszter/Izometrikus raszter paraméterével állítjuk be. Ugyanerre használható a SNAPSTYL rendszerváltozó is (0=standard, 1=isometric). Az izometrikus síkok alkalmazásával térbeli jellegű ábrákat készíthetünk. Azért csak „jellegűeket”, mert az ilyen ábráknak nincs harmadik koordinátájuk, ennek folytán térben nem forgathatók. Az izometrikus síkokat a Bal (Left), Fent (Top), Jobb (Right) rádióDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

58


gombokkal, vagy sorban, a Ctrl+E billentyűkombinációval állítjuk be (lásd az 1-26. ábrát). Ugyancsak erre használható az IZOSÍK (ISOPLANE) parancs vagy az F5 funkcióbillentyű is. E billentyű ismételt lenyomásaival az izometrikus síkokat sorban, egymás után járhatjuk be. Az IZOSÍK (ISOPLANE) parancs Bal (Left) paraméterével a baloldali izometrikus síkot választjuk ki. Ennek tengelyei 150 és 90 fok alattiak. Ha a rasztert bekapcsoljuk, akkor a ↑ és a ↓ billentyűk a 90 fok alatt dőlő, a ← és a → billentyűk a 150 fok alatt dőlő koordinátatengely mentén mozgatják a szálkeresztet. A parancs Fent (Top) paraméterével a felső izometrikus síkot választjuk ki. Ennek tengelyei 150 és 30 fok alattiak. Ha a raszter be van kapcsolva, akkor a ↑ és a ↓ billentyűk a 30 fok alatt dőlő, a ← és a → billentyűk a 150 fok alatt dőlő koordinátatengely mentén mozgatják a szálkeresztet. Az IZOSÍK (ISOPLANE) parancs Jobb (Right) paraméterével a jobboldali izometrikus síkot választjuk ki. Ennek tengelyei 90 és 30 fok alattiak. Ha a rasztert bekapcsoljuk, akkor a ↑ és a ↓ billentyűk a 90 fok alatt dőlő, a ← és a → billentyűk a 30 fok alatt dőlő koordinátatengely mentén mozgatják a szálkeresztet. Az IZOSÍK (ISOPLANE) parancs paraméterezése nélkül, az Enter billentyű lenyomásával a sorban következő izometrikus síkot jelöljük ki (Left, Top, Right – hasonlóan az F5 funkcióbillentyűhöz). Ha a raszter nincs bekapcsolva, vagy stílusa nem izometrikus, akkor az izometrikus síkok nem befolyásolják a szálkereszt működését. Izometrikus stílusú raszter mellett – annak kikapcsolt állapotában is – a derékszögű rajzmód a megfelelő tengelyeket használja, csak azokkal párhuzamos egyeneseket rajzol. Tehát az izometrikus síkok alkalmazásakor a derékszögű rajzmód is az izometrikus rajzsík tengelyeinek megfelelően módosul, vagyis az objektumok rajzolása során kiválasztott pontok az aktuális rajzi síkon helyezkednek el. Az izometrikus üzemmódban megrajzolható a modell felső síkja, majd az egyik oldal megrajzolása érdekében átkapcsolhatunk a bal síkra, végül a rajz befejezéséhez a jobb síkot választjuk (lásd az 1-27. ábrát).


AZ AUTOCAD ALAPJAI

59

1-27. ábra Poláris követés (Poláris raszter) használata esetén a Raszterkövetés (Poláris kiosztás) megváltoztatható úgy, hogy ha egy parancs futása során pontok megadása történik, a Rasztermód automatikusan a poláris követés szöge mentén lép működésbe, a hálóra illesztés helyett. A Poláris kiosztás mezőnek felel meg a POLARDIST rendszerváltozó. Ha ennek értéke 0, akkor a Poláris raszter értéke a Raszter X irányú eltolásával egyezik meg. A Poláris távolság beállítás a poláris követés és/vagy a tárgyraszter követés opciókkal együtt használható. Ha ezeket kikapcsoltuk, a Poláris távolság beállításnak nincs hatása.

HÁLÓBEÁLLÍTÁS Tetszőleges beosztású, a raszterrel megegyező vagy akár attól eltérő ponthálót jeleníthetünk meg a HÁLÓ (GRID) paranccsal, illetve a Rajzbeállítások/Raszter és háló párbeszédablak Háló Be (Grid On) paramétere segítségével, F7 gyorsgombbal, a Ctrl+G billentyűkombinációval, illetve az állapotsor HÁLÓ feliratára kétszer kattintva, vagy a GRIDMODE rendszerváltozó értékének megváltoztatásával is be- (1) vagy kikapcsolhatjuk (0). A megjelenített háló nem része a rajznak (a nyomtatásban sem jelenik meg), csak az eligazodást segíti. A hálót beállító paraméterek: Háló kiosztás X irányban: A háló X irányú beosztásának beállítására szolgál. Ugyanezt beállíthatjuk a HÁLÓ (GRID) parancs Arány (Aspect) opciójának választása után a Vízszintes kiosztás (Horizontal spacing) paraméter vagy a GRIDUNIT rendszerváltozó paraméter beállításával. Alapértelmezett értéke 10 egység. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

60


Háló kiosztás Y irányban: A háló Y irányú beosztásának beállítására szolgál. Ugyanezt beállíthatjuk a HÁLÓ (GRID) parancs Arány opciójának választása után a Függőleges kiosztás (Vertical spacing) paraméter vagy a GRIDUNIT rendszerváltozó paraméter beállításával. Alapértelmezett értéke 10 egység. A HÁLÓ parancs Háló kiosztás (x) (Grid spacing (x)) opciója illetve a párbeszédpanel Háló raszter választókapcsolója segítségével a raszter típusát Háló értékre állítjuk. Amikor pontokat adunk meg, a kurzor a függőleges vagy vízszintes hálópontokhoz igazodik. A raszter típusa vezérelhető a SNAPTYPE rendszerváltozón keresztül is.

KÖVETÉS (AUTOTRACK) ÜZEMMÓD A követés egy módszer, amellyel a rajzban megkereshetünk pontokat más pontokhoz viszonyítva. Az AutoTrack bekapcsolásával az objektumok adott szögben, vagy más objektumokkal való bizonyos kapcsolatban rajzolhatók, ideiglenes igazítási útvonalak segítik az objektumok pontos helyzetének és állásának kialakítását. Az AutoTrack alkalmazásakor két követési funkciót választhatunk: a poláris követést és a tárgyraszter követést. Az AutoTrack üzemmódot az állapotsoron található POLÁRIS és TRKÖVETÉS gombokra kattintva kapcsoljuk be- vagy ki. A poláris követés az F10 billentyűvel, a tárgyraszter követés az F11 billentyűvel is bekapcsolható. Az automatikus poláris és tárgyraszter követés segítségével megadott poláris szögekben vagy a tárgyraszter pontokhoz képest elhelyezkedő objektumokat hozhatunk létre (lásd az 1-28. ábrát). A követés mindig jelzi azt a tárgyrasztert, amely a kurzor helyzetéből következik.


AZ AUTOCAD ALAPJAI

61

A tárgyraszter követés a tárgyraszterekkel együtt működik. Egy objektum raszterpontjainak követéséhez először be kell állítani egy tárgyrasztert; az AutoSnap céldobozának beállításai határozzák meg, hogy a megjelenéshez a kurzor milyen közel legyen az igazítási útvonalhoz.

1-29. ábra A Poláris követés használatával a kurzor átmeneti igazítási útvonalak mentén mozog, amiket egy parancs Ponttól és Pontig parancsaitól függő poláris szögek határoznak meg. A kurzor mozgatása alatt, amikor a kurzor a polárszögek közelébe kerül, igazítási útvonalak és eszköztippek jelennek meg. Alapértelmezésben a növekedés szöge 90 fok. Például az 1-30. ábrán az 1. és 2. pontok között lévő két láb hosszú vonal rajzolása után a vonaltól 45 fokos szögben álló, és a 3. ponton keresztülhaladó vonal megrajzolása történik. A 45 fokos poláris követés bekapcsolása után, ha a kurzor a 0 vagy a 45 fokos szögeket keresztezi, az AutoCAD egy igazítási útvonalat és egy Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

62


eszköztippet jelenít meg. Az igazítási útvonal és az eszköztipp eltűnik, amint a kurzor más szögre áll. A Beállítások nyomógomb az Eszköz/Beállítások parancs Rajzolás párbeszédpanel-lapját jeleníti meg, ahol beállíthatjuk az automatikus követésnél alkalmazott céldoboz jellemzőit, az eszköztippek megjelenítését stb. A poláris követési szöget 90, 60, 45, 30, 22.5, 18, 15, 10 és 5 fokonkénti növekedés esetében lehet használni, de a További szögek jelölőnégyzet kiválasztása után más szögeket is be lehet állítani (lásd az 1-28. ábrát). Az Új nyomógombra kattintás után adjuk meg az egyéni szöget, amelyeket a Töröl nyomógombbal törölhetünk. Az 1-30. ábra alsó részén látható, hogy az igazítási útvonalak miként jelennek meg a kurzor 90 foknyi mozgatása során, ha a polárszög növekedése 30 fokos növekedésre lett beállítva.

1-30. ábra Az objektum megrajzolható az igazítási útvonal és az eszköztippek használatával. A poláris követést a Metszéspont és Látszólagos metszéspont tárgyraszterekkel együtt használva megadhatók olyan pontok, amikben a poláris igazítási útvonal egy másik objektummal metszésbe kerül.

DERÉKSZÖGŰ RAJZMÓD Az Orto mód a kurzort a vízszintes és függőleges (ortogonális) tengelyekre korlátozza. Mivel az Orto mód és a poláris követés egyideDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

63

jűleg nem lehet bekapcsolva, az Orto mód bekapcsolása esetén az AutoCAD a poláris követést kikapcsolja. A poláris követés visszakapcsolásakor a program az Orto módot kapcsolja ki. A parancssorba gépelhető ORTO (ORTHO) paranccsal, illetve a Módok (Modes) csoport Orto (Ortho) paraméterével olyan üzemmódot kapcsolunk ki vagy be, amely csak az aktuális (GRID) raszterháló soraival és oszlopaival párhuzamos irányokat engedi meg. Ha a raszterháló 45o-os dőlésű, akkor az ortogonális rajzmód csak 45, 135, 225 és 315 fokos dőlésszögű vonalak rajzolását engedélyezi. Az üzemmód a parancssorba gépelt koordináta-megadásokkal szemben nem korlátoz. A paraméter állítása megfelel az ORTO BE/KI (ORTHO ON/OFF) parancsnak. A parancsnak megfelelő gyorsgomb: F8. Ezek a parancsok is használhatók transzparens módon. Az üzemmódot az ORTHOMODE rendszerváltozó értékének megváltoztatásával is kapcsolhatjuk be (1) vagy ki (0). Az üzemmódot a szálkereszt mozgása, a pontmegadáskor megjelenő gumivonalzó és az üzemmódikon lenyomott állapota jelzi.

TÁRGYRASZTER Az AutoCAD 2005 a tárgyraszternek nevezett lehetőség segítségével biztosítja, hogy a már megrajzolt rajzelemek jellegzetes pontjait kijelölve adjunk meg pontokat. A tárgyraszterrel a pontmegadás pontossá válik térbeli nézetek esetében is. Térbeli nézetben tárgyraszter alkalmazása nélkül erre csak a koordinátás pontmegadást ajánljuk. Ennek az igen fontos lehetőségnek részletes ismertetését a következőkben, a Tárgyraszter alkalmazása című fejezetben adjuk meg.

TÖMÖR KITÖLTÉS Az OPCIÓK parancs, illetve az Eszköz menü Beállítások parancsa megjeleníti a Beállítások párbeszédpanelt, melynek Képernyő (Display) lapján be- vagy kikapcsolhatjuk a Tömör kitöltés alkalmazása (Apply solid fill) jelölőnégyzetet. Bekapcsolásával a tömören kitölthető rajzelemeknek (például gyűrű, többszörösvonalak, Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

64


vastagvonalak, tömör objektumok és vastag vonalláncok) az aktuális rajzszínnel kitöltött rajzolását eredményezi. Kikapcsolva az ilyen rajzelemek kitöltés nélkül, csak körvonalukkal jelennek meg. A rajz újragenerálása nélkül csak a beállítás után rajzolt rajzelemeken érvényesül. A rajz újragenerálásával minden ilyen rajzelem a beállított érték szerint jelenik meg, kitöltés esetén a körvonalnak megfelelő színnel tömören kitöltve. Ennek feltétele még, hogy a rajzelem kihúzási iránya egyezzen meg a nézési iránnyal és a nem látható élek ne legyenek kitakarva. A kitöltött üzemmódban a megjelenítés hosszabb időt vesz igénybe, különösen plotterek esetén. Megfelel a KITÖLT BE/KI (FILL ON/OFF) parancsnak. Az üzemmódot a FILLMODE rendszerváltozó értékének megváltoztatásával is kapcsolhatjuk be (1) vagy ki (0).

VONALVASTAGSÁG-MEGJELENÍTÉS Az AutoCAD 2000-ben megjelent vonalvastagság ábrázolást az állapotsor VVAST (LWT) kapcsolójára kattintva kapcsoljuk be vagy ki. Erre használhatjuk még a vonalvastagság beállítására szolgáló VVAST paranccsal megjelenített párbeszédpanel Vonalvastagság megjelenítése (Display lineweight) jelölőnégyzetét is (lásd az 1-31. ábrát).


AZ AUTOCAD ALAPJAI

65

A Vonalvastagságok (Lineweight control) listapanel megjeleníti a rendelkezésre álló vonalvastagság értékeket. Ezek szabványos értékek, beleértve a Fólia, Blokk, és az Alapérték értékeket. Az Alapérték értéket az LWDEFAULT rendszerváltozó állítja be és az alapértelmezett értéke 0.01 hüvelyk vagy 0.25 mm. Az módosítható az Alapérték (Default) listában. Minden új fóliának az Alapérték az alapértelmezett beállítása. A 0 vonalvastagság érték a rendelkezésre álló legvékonyabb vonalvastagságot rajzolja a megadott nyomtató eszközön és egy pixel vastagságot jelenít meg a modelltérben. A Megjelenítési lépték beállítása csúszka a Modell lap vonalvastagsági értékeinek megjelenítési léptékét szabályozza. Ezen a lapon a vonalvastagságok képpontokban jelennek meg, a valódi méret függvényében. A nagy felbontású képernyőkön jobban igazítható a vonalvastagság megjelenítési léptéke a különböző vonalvastagságokhoz. A rajz regenerálási idejét megnövelik a több pixeles vonalvastagsággal rendelkező objektumok. A teljesítménycsökkenés elkerülése érdekében, állítsuk a vonalvastagság megjelenítési léptékét a minimumra, vagy kapcsoljuk ki a vonalvastagságok megjelenítését.

GYORSSZÖVEG ÜZEMMÓD A Beállítások párbeszédpanel Képernyő (Display) lapján a Szövegeknél csak a keret megjelenítése (Show text boundary frame only) jelölőnégyzet bekapcsolásával a szövegek nem, csak befoglaló körvonalaik jelennek meg. A keret magassága jelzi a beírt betűk magasságát. Minden sor külön keretben jelenik meg, hozzávetőleges helyén. Ez sokkal gyorsabb megjelenítést eredményez. Érdemes csak a végső nyomtatáshoz megjeleníteni a szöveget. A paraméter beállításának hatása csak a rajz újragenerálása (FRISSÍT, REGEN) után érvényesül. Az új szövegek beírásakor az üzemmód hatástalan, hogy a beírt szöveget ellenőrizhessük. Ezeken is csak akkor érvényesül az üzemmód hatása, ha újrageneráljuk a rajzot. Új rajznál a szövegek megjelenítése a prototípus rajztól függ. Az utolsó beállított értéket a program elmenti a rajzfájlba és a legközelebbi rajzmegnyitásnál ezt az üzemmódot fogja alkalmazni. A paraDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

66


méter beállítása megfelel a GYSZÖVEG BE/KI (QTEXT ON/OFF) parancsnak. Az üzemmódot a QTEXTMODE rendszerváltozó értékének megváltoztatásával is kapcsolhatjuk be (1) vagy ki (0). A ‘GYSZÖVEG parancs transzparens módon is alkalmazható.

PONTJELEK MEGJELENÍTÉSE Az ideiglenes pontjelek megjelenítését a BLIPMODE rendszerváltozó értékének megváltoztatásával kapcsolhatjuk be (1) vagy ki (0). Ha be van kapcsolva, akkor minden pontkijelölés esetén pontjel jelenik meg a grafikus képernyőn. A pontjel nyomtatásban nem jelenik meg és a képernyőről is eltünteti bármely újrageneráló parancs (REGEN, REDRAW, ZOOM, PAN). Új rajz esetében a szövegek megjelenítése a prototípus rajztól függ. Az utolsó beállított értéket a program elmenti a rajzállományba és a legközelebbi rajzmegnyitásnál ezt az üzemmódot fogja alkalmazni.

ELEMKIVÁLASZTÁS-MEGJELENÍTÉS A kiválasztott elemek megjelenítését a HIGHLIGHT rendszerváltozó értékének megváltoztatásával kapcsolhatjuk be (1) vagy ki (0). Értékét a program nem menti el a rajzba. Bekapcsolva (1) a kiválasztott rajzelemek kiemelt színben vagy szaggatott vonallal jelennek meg, kikapcsolva (0) a kiválasztott rajzelemek ezen az alapon nem különíthetők el a többitől (a fogók megjelenítése nem változik). Az Eszköz/Beállítások/Kijelölés (Selection) párbeszédpanellapon megadhatjuk, hogy legfeljebb hány objektumot jelölhessünk ki a fogók megjelenítésével (az alapértelmezés szerinti érték 100).

SRAFFOZOTT RAJZELEMEK KIJELÖLÉSE A Beállítások párbeszédpanel Kijelölés lapján az Asszociatív sraffozás (Associative hatch) jelölőnégyzet meghatározza, hogy mely objektumok kerülnek kijelölésre asszociatív sraffozás választáDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

67

sa esetén. Ha ez az opció ki van választva, határoló objektumok szintén kijelölésre kerülnek asszociatív sraffozás választása esetén. Beállíthatjuk ezt az opciót a PICKSTYLE rendszerváltozó 2-re állításával is.

ELEMCSOPORTOK KIVÁLASZTÁSA Ha automatikus csoport-kiválasztás van érvényben, akkor a program egyetlen csoportelem kiválasztásakor az aktuális térben kijelöli az egész csoportot (a nem aktuális terekben és a zárt, vagy lefagyasztott fóliákon lévő rajzelemek kivételével). Mindez csak akkor működik, ha a csoport létrehozásakor a CSOPORT (GROUP) paranccsal megjelenített Objektumcsoportok (Group Manager) párbeszédpanel Kiválasztható (Selectable) jelölőnégyzetét bekapcsoltuk (lásd az 1-32. ábrát). A jelölőnégyzet kikapcsolt állapotában egy csoportelem kiválasztásakor a program csak a kijelölt objektumot választja ki.


68

PARANCSMEGADÁS

PARANCSMEGADÁS Az AutoCAD képernyőjének alján látható parancssor minden kiadott parancs kulcsszavát kiírja, tekintet nélkül arra, hogy a parancsot milyen módon adjuk ki. A fejezetben a különböző parancskiadási módokat ismertetjük. A következő fejezetekben pedig részletesen leírjuk a parancsokban megadható paraméterek formáját és a paraméterezés módját. A korábban kiadott parancsok megtekintésére használjuk a fentebb ismertetett szöveges képernyőt.

BILLENTYŰZET HASZNÁLATA A billentyűzet segítségével minden parancs kiadható. Ehhez begépeljük a parancs nevét, majd megnyomjuk az Enter vagy a szóköz billentyűt. Ez alól kivételt csak a szövegbeviteli parancsok képeznek, ott ugyanis a szóköz (illetve bekezdésszövegnél az Enter) a bevitt karakterlánc része, így nem lehet parancslezáró utasítás. Az elindított parancs megszakítása vagy a ciklikusan végrehajtott parancs (például a vonallánc rajzolása) befejezése a Ctrl+Break, illetve Esc billentyűvel történik. A ciklikus parancsvégrehajtás befejezése a paraméter megadás nélküli Enter vagy szóköz billentyű lenyomásával is megoldható. A hibásan begépelt parancs kurzor előtti karaktere a Backspace billentyűvel vagy a Ctrl+H billentyűkombinációval törölhető. Mint korábban említettük, a parancssorban a közismert Microsoft programokhoz hasonló módon szerkeszthetők a parancsok. Több parancs transzparens módon is alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy a parancsot más parancs végrehajtása közben is kiadhatjuk. Ekkor a billentyűzeten megadott parancs esetében a parancsot az ' (aposztróf) jellel kezdjük. Az ilyen parancs gép általi visszajelzése, paraméterkérése a parancssorban a >> jelekkel kezdődik. Ezeket a parancsokat a parancsok leírásánál ' (aposztróf) jellel kezdve adjuk meg. Ha nem transzparens módon alkalmazzuk a parancsot, hanem önállóan, akkor az aposztrófot nem kell megadni! Egyes parancsok a rendszer állapotát leíró rendszerváltozók értékeit is megváltoztatDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

69

ják, erre adott helyen felhívjuk a figyelmet. Ezekben az esetekben a parancs is kiadható a rendszerváltozók értékadásával. A rendszerváltozók összefoglalását a mellékletben közöljük. A hosszabb vagy összetettebb parancsok kiadását segíti, hogy a korábban kiadott parancsokat a Ç, È billentyűkkel újrahívhatjuk. A parancs szerkesztése során alkalmazhatjuk a Windows programokban megismert lehetőségeket (a parancs egy része, vagy az egész kijelölhető, vágólapra másolható, onnan beilleszthető, a Home billentyűvel a parancssor elejére, az End billentyűvel a parancssor végére ugrunk). A magyar nyelvű programváltozat használható a magyartól eltérő nyelvű operációs rendszereken is. Ilyenkor a parancssorban a hoszszú „ő” és „ű” karaktereket tartalmazó parancsokban és opciókban a bebillentyűzéskor az „ő” és „ű” karakterek helyett „o”, illetve „u” karaktereket használjuk. Például a böngésző parancs angol nyelvű operációs rendszereken a böngészo szó bebillentyűzésével indítható el.

ESZKÖZTÁRAK HASZNÁLATA Az ikonokat funkció szerint eszköztárakba csoportosították. Az eszköztárak megjelenése és megjelenési formája az Eszköz/TestreszabásEszköztárak (CustomizeToolbars) paranccsal vagy egy ikon helyi menüjének Testreszabás (Customize) parancsával kapcsolható. A beállítás módjával részletesen foglalkozunk az AutoCAD 2005 – Testre szabás című kötetben.

WINDOWS IKONOK A Windows alkalmazások mindegyikében, így az AutoCAD-ben is, a képernyő bal felső sarkában megjelenő rendszerablak-vezérlő ikon, amelyre kattintva a következő parancsokat tartalmazó rendszermenü jelenik meg: Előző méret (Restore): az ablak méretét a teljes képernyős nagyítást vagy az ikonná kicsinyítést megelőző méretűre állítja vissza. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

70

AUTOCAD 2005 ESZKÖZTÁRAK

Áthelyezés (Move): a nem teljes méretű ablak egeres vagy kurzormozgató billentyűs mozgatását teszi lehetővé. Ugyanezt elérhetjük a címsornak az egér bal gombjának folyamatos nyomva tartása mellett történő új helyére vontatásával. Méret (Size): az ablak méretének egeres vagy kurzormozgató billentyűs megváltoztatását teszi lehetővé. A kurzormozgató billentyűs méretmódosítást az Enter lenyomásával fejezzük be. Az ablakméretet az ablakhatárok egeres mozgatásával is módosíthatjuk. Kis méret (Minimize): ikon méretűre kicsinyíti az ablakot. Teljes méret (Maximize): a legnagyobb méretűre nagyítja az ablakot. Bezárás (Close): bezárja az ablakot, befejezi az AutoCAD program futását. Ha volt változtatás a rajzon, akkor a lezárás előtt elmenthetjük. A parancsnak megfelelő gyorsgomb: Alt+F4. A képernyő jobb felső sarkában található, ikonméretűvé kicsinyíti az ablakot. Az előző (közepes) méretet állítja be, majd megváltoztatja formáját, a maximális méretet biztosító ikonra. A közbenső méretről teljes méretűre nagyítja az ablakot, majd megváltoztatja formáját, az előző méretet biztosító ikonra. Bezárja az alkalmazásablakot, azaz befejezi az AutoCAD program futását. Ha volt változtatás a rajzon, akkor a lezárás előtt elmenthetjük.

AUTOCAD 2005 ESZKÖZTÁRAK Az eszköztár az AutoCAD felhasználói felület parancsokat ábrázoló ikonokat tartalmazó része. A különböző eszköztárak a parancsokat egyfajta, felhasználói szempontú, funkcionális csoportosításban jelenítik meg. Így például a Központi eszköztár a leggyakrabban használt parancsokat foglalja össze. Általában elmondható, hogy minden, az eszköztárról kiadható parancsnak van menüből is kiadható változata, amely rendszerint több beállítási lehetőséget is biztosít. Ha az összes lehetséges eszköztáDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

71

rat bekapcsoljuk, akkor nem marad helyünk rajzolni. Emiatt mindig csak a legszükségesebb eszköztárakat tartsuk a képernyőn. A lebegő (úszó) eszköztárak címmel jelennek meg a rajzterület belsejében. Az úszó eszköztárak a szerkesztőablak szélére húzva rögzülnek. Onnan az eszköztár szélénél megfogva mozgatjuk el (olyan eszköztár részre mutatunk, amely nem tartalmaz ikont, majd a bal egérgomb nyomva tartása mellett új helyre húzzuk). A lebegő ikonjukra kattintva eszköztárak a jobb felső sarkukban található zárhatók be. Az ilyen eszköztárak szélüknél fogva – az ablakokhoz hasonlón – átméretezhetők (ekkor az egérkurzor kétirányú nyílra változik). A Nézet (View)/Eszköztárak (Toolbars) parancsával, illetve egy ikonra a jobb egérgombbal kattintva, valamint az Eszköz/TestreszabásEszköztárak (Tools/CustomizeToolbars) paranccsal jeleníthetjük meg vagy rejthetjük el a megfelelő eszköztárakat. Az eszköztárak testre szabása is innen indítható (lásd az 1-33. ábrát).

1-33. ábra


72


Az eszköztárak megjelenítését az Eszköztárak párbeszédpanellapon a jelölőnégyzetek kiválasztásával kapcsolhatjuk be vagy ki. A Nagy ikonok (Large Buttons) jelölőnégyzet nagyobb méretű eszköztár ikonokat állít be, az Eszköztippek megjelenítése (Show Tooltips) jelölőnégyzet kiválasztása után a program kiírja az egérkurzor alatti ikon mellett a parancs nevét. A parancs egymondatos leírása továbbra is az állapotsorban olvasható. E párbeszédpanel Új (New) nyomógombjával hozhatunk létre új eszköztárat. A meglévő, és a listán kijelölt eszköztárakat a Törlés (Delete) nyomógombbal törölhetjük, illetve az Átnevezés (Rename) nyomógombbal új nevet adhatunk számukra. Az eszköztár testre szabása annyit jelent, hogy az eszköztárban szereplő ikonokat megváltoztathatjuk, új eszköztárakat hozhatunk létre. A Parancsok párbeszédpanel-lapon módosíthatjuk az eszköztárak tartalmát. A Kategóriák listában több eszköztár ikonjai is megtalálhatók. Az ikonokat a bal egérgomb nyomva tartása mellett húzzuk át a megfelelő eszköztárba. Az eszköztárak fölösleges ikonjait is egérrel távolítjuk el, húzzuk ki az eszköztárból (ha a Parancsok párbeszédpanel-lap a képernyőn van). Ezzel a módszerrel egyik eszköztárból egy másik eszköztárba húzhatjuk át az ikonokat. Ha mindeközben a Ctrl billentyűt is nyomva tartjuk, akkor az ikonnak egy másolatát helyezzük el a másik eszköztárban. Módosíthatjuk az egyes eszköztár gombok tulajdonságait, ha az Eszköztárak panel a képernyőn van, és a jobb egérgombbal valamely eszköztárbeli ikonra kattintunk (lásd az 1-34. ábrát).


AZ AUTOCAD ALAPJAI

73

A helyi menü parancsai közül a Tulajdonságok (Properties) szorul bővebb magyarázatra. E paranccsal a Testreszabás párbeszédpanel Nyomógomb-tulajdonságok lapját jelenítjük meg, amelyen az ikon összes tulajdonsága beállítható (lásd az 1-35. ábrát).

1-35. ábra A Név mezőbe írjuk nyomógomb nevét, amely megjelenik az ikon mellett, ha a mutatóeszköz elhalad az ikon felett és az Eszköztippek megjelenítése jelölőnégyzet be van jelölve az Eszköztárak párbeszédpanelen. A Leírás mezőben adjuk meg azt a súgó információt, amely megjelenik az állapotsoron, ha a mutatóeszköz elhalad az ikon felett. A Makró mezőbe írjuk az ikonhoz rendelt parancsot vagy parancsok csoportját. Az egyes parancsokat pontosveszszővel választjuk el. Az ikonlistában választjuk ki a parancshoz rendelt ikont. Az Alkalmaz nyomógombbal érvényesíthetjük a beállításokat. Mivel a Nyomógomb-tulajdonságok párbeszédpanel-lapon nincs Mégse nyomógomb, kattintsunk az ablakzáró ikonra a párbeszédpanel bezárásához (ezt használhatjuk az Alkalmaz nyomógomb nélkül is, de akkor az utolsó beállítás nem érvényesül). Ha Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

74


valamit elrontanánk, az Alaphelyzet nyomógomb mindig visszahozhatja a telepítéskori állapotot. A Nyomógomb-tulajdonságok panellap helyett Leporellótulajdonságok párbeszédpanel-lap jelenik meg, ha az AutoCAD ablak egy lehulló ikonmenüt tartalmazó ikonjára kattintunk. Ezeket arról ismerjük meg, hogy a jobb alsó sarkukban jel látszik. A párbeszédpanel láthatjuk a leporelló részeit, elvileg bővíthetjük is a leporellót egy ikon behúzásával, de ez nem mindig működik. A Módosítás gombbal (illetve az ikon helyi menüjének Ikonkép szerkesztése parancsával) megjelenített Nyomógombszerkesztő párbeszédpanelen átalakíthatjuk a kiválasztott ikon képét is (lásd az 1-36. ábrát). A Mentés másként gombbal az egyéni nyomógomb ikont .bmp fájlként mentjük el. Az ilyen módon elmentett ikonképállományokat a Megnyitás gombbal tölthetjük be.

1-36. ábra Az ikon képének kialakításához használhatjuk a párbeszédpanel felső részén látható (ceruza, vonal, kör és radír) eszközöket. Válasszuk ki a jobb oldali részen a megfelelő színt, majd kattintsunk ezekre a mutatóeszközzel és vontassuk a megfelelő képpontok rajzolásához, törléséhez. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

75

MENÜPARANCSOK A grafikus képernyő második sorában, a címsor alatt található a menüsor. A menüsor menüi egeres rákattintással vagy az Alt+ a menü aláhúzott betűje billentyűk megnyomásával legördíthetők. A menük parancsai hasonló módon választhatók ki. Ezután a kurzormozgató ÅÆÇÈ billentyűket használva mozgatjuk a kijelölősávot az indítani kívánt parancsra, melynek végrehajtását az Enter billentyű lenyomásával indítjuk. Ha mégsem akarjuk indítani a parancs végrehajtását, akkor az Esc billentyűt nyomjuk meg. Egyes menütételekből újabb almenük jeleníthetők meg, amelyek kezelése megegyezik a fentebb leírtakkal. Az almenüket tartalmazó menütételek jobb oldalán fekete, jobbra mutató nyíl jelzi az almenük létét. A három pontra végződő menütételek párbeszédablakot, a ` jelre végződőek almenüket jelenítenek meg. A párbeszédablakban paraméterezzük a parancsot, azaz megadjuk a végrehajtás módját. Ugyanezt a parancssori parancsmegadás esetén a paraméterek egyenkénti módosításával végezhetjük el.

A KURZORMENÜ A jobb oldali egérgombbal bármely képernyőelemre vagy rajzi objektumra kattintva a kurzor helyzetének megfelelő helyi menük jelennek meg, amelyekből könnyedén elérhetők az AutoCAD parancsok. A jobb egérgombbal egy ikonra kattintást követően jelenik meg és az eszköztárak ki- és bekapcsolására használható. A Shift+ az egér jobb gombjának lenyomásával a grafikus képernyő tetszőleges pontján megjeleníthető kurzormenü, másképpen helyi menü a tárgyraszter módokat, pontszűrőket tartalmazza (lásd az 1-37. ábrát). Ha egy

1-37. ábra


76


menütételét kiválasztjuk, akkor eltűnik a menü. A kurzormenü tételei, mint látjuk a rajzoló parancsok paraméterezésére, éspedig a tárgyraszter mód meghatározására szolgálnak. Az egyes tételek értelmezése a Tárgyraszter alkalmazása című fejezetben részletesen megtalálható. A szokásos módon, a jobb egérgombbal valamely képernyőelemre kattintva megjelenített helyi menü a kattintás helyének, illetve az éppen érvényes parancsnak megfelelő utasításokat, paramétereket tartalmazza. Például, ha egy ikonra kattintunk a jobb egérgombbal, akkor az eszköztárakat kapcsolhatjuk be vagy ki.

NYOMÓGOMBOK A Rajzi segédeszközök, szerkesztő üzemmódok című részben részletezett üzemmódok be- és kikapcsolására, megváltoztatására szolgálnak a következő billentyűparancsok, amelyeket transzparens módon, más parancsok paraméterezése (például vonallánc rajzolása) közben alkalmazhatunk. E billentyűknek a lenyomása a megfelelő állapotú üzemmódot ellenkezőre váltja (be- vagy kikapcsolja). Billentyű Ctrl+B

Ctrl+Break Ctrl+D Ctrl+E

Ctrl+G

Végrehajtott funkció Raszter üzemmódot kapcsolja be vagy ki. Megfelel az állapotsor RASZTER feliratára mért kettős kattintásnak, illetve az F9 funkciógomb lenyomásának. A raszter beállítására a RASZTER parancsot, illetve az Eszköz menü Rajzbeállítások parancsát használjuk. A parancs végrehajtását, az ismétléses adatbevitellel járó parancsot (például vonallánc rajzolását) befejezi. A koordináták kijelzését kapcsolja be vagy ki. Az izometrikus síkokat a Felül (Top), Jobb (Right), Bal (Left), sorban állítja be. Ugyanez a hatás érhető el az F5 funkcióbillentyűvel is. A Shift billentyűvel kombinálva a sorrend ellentétes. Háló megjelenítését kapcsolja be vagy ki. Megfelel az állapotsor HÁLÓ feliratára mért kettős kattintásnak, illetve az F7 funkciógomb lenyomásának.


AZ AUTOCAD ALAPJAI

77

Az egyes parancsokat a parancsablak alkalmazásakor rövidítve, álnevek alkalmazásával is kiadhatjuk. A megfelelő parancsrövidítéseket a súgóban találják.

PARANCS ISMÉTLÉSE A végrehajtott parancsokat a szóköz vagy az Enter billentyű lenyomásával, illetve a jobb egérgombos kattintással ismételjük meg. A tényleges ismétléshez a paraméterezett parancsok esetében a paramétereket újra meg kell adni. Különleges lehetőség, hogy most a parancssor helyi menüjéből a korábban kiadott parancsok egyszerűen megismételhetők (lásd az 1-38. ábrát). A parancsismétléshez kattintsunk a jobb egérgombbal a parancsmezőbe, majd az Előző parancsok menüből válasszuk ki a megismétlendő parancsot.

1-38. ábra

PARANCS VISSZAVONÁSA Az V (U) billentyű lenyomása vagy az ikonra kattintás az utolsó parancs hatását érvényteleníti. Ha még egyszer lenyomjuk, akkor a visszaállítást az előző parancson folytatja és így tovább. Egyszerre több parancsot is visszavonhatunk, ha azokat a gomb szimbólumára kattintva megjelenített helyi menüből választjuk ki (lásd az 1-39. ábrát).

1-39. ábra


78


Több parancs nem állítható vissza (triviális példa a lemezre írás, rajzgenerálás vagy a nyomtatás). A Szerkesztés (Edit) menü Viszsza (Undo) parancsa mindig az utolsó parancsot vonja vissza. A VISSZA (UNDO) parancs, illetve a Ctrl+Z billentyűkombináció segítségével több parancs hatását érvénytelenítjük. A parancs opciói (elegendő ezek első betűjét megadni, az aktuális értékek itt is a „< >” jelek között jelennek meg): Auto: Segítségével a paramétert be- (On) és kikapcsolhatjuk (Off). On esetén a parancs akárhány lépésből áll, a program egynek tekinti, azaz egyetlen V (U) billentyű lenyomása elegendő hatástalanításához. Ki (Off) esetén nem. VEzérlés (Control): Ezzel a VISSZA (UNDO) parancs funkcióit korlátozzuk, akár teljesen kikapcsoljuk. Paramétereivel vezéreljük: Mind (All) esetén az UNDO végrehajtódik, Semmi (None) kikapcsolja a VISSZA (UNDO) és a V (U) parancsokat (ekkor minden ebben a rajzszerkesztési szakaszban végzett parancs visszaállító információja elvész, de helyet nyerhetünk a Winchesteren), Egy (One) egyetlen műveletre korlátozza a VISSZA (UNDO) és a V (U) parancsokat. Ez is segíthet a lemezkapacitás gondokon. Kezdet: A VÉge (End) és a Kezdet közé írt parancsokat a program a VISSZA (UNDO) és a V (U) parancsok szempontjából egynek tekinti. VÉge (End): a VÉge (End) és a Kezdet közé írt parancsokat a program a VISSZA (UNDO) és a V (U) parancsok szempontjából egynek tekinti. Jel (Mark): Egy jelet helyez el a VISSZA (UNDO) adatok közé, ahova a Hátra (Back) opcióval visszatérhetünk. Hátra (Back): A rajzot abba az állapotába állítja vissza, amelyben az utolsó jelet a Jel (Mark) paraméterrel elhelyezte. <szám> (): Az ezzel megadott számú megelőző parancsot törli. A hatás ugyanaz, mintha többször bebillentyűznénk egy V parancsot, de nem generáljuk minden lépésnél újra a rajzot.


AZ AUTOCAD ALAPJAI

79

VISSZAVONT PARANCS HELYREÁLLÍTÁSA Az ELŐRE (REDO) parancs (vagy a Szerkesztés (Edit) menü Előre (Redo) parancsa), illetve a Ctrl+Y billentyűkombináció vagy az ikon az VISSZA (UNDO) és az V (U) parancsokat érvényteleníti. Azaz azokat a rajzelemeket állítja vissza, amelyeket ezekkel a parancsokkal töröltünk le, 1-40. ábra közvetlenül a VISSZA (UNDO) parancs előtt. Több parancsot itt is a szimbólumra kattintva megjelenő helyi menüből kiválasztva állítunk helyre (lásd az 1-40. ábrát). Az éppen visszavont művelet visszaállítására a HOPP (OOPS) parancs használható.

ÁLLOMÁNYOK KEZELÉSE Az AutoCAD 14-től kezdődően vezették be a Microsoft Office-szerű állománykezelést és keresést, illetve az Internetes fájlelérés lehetőségét. Az állományokkal kapcsolatos legfontosabb műveletek a Fájl (File) menüből, az indító párbeszédpanelből, valamint a DesignCenter ablakból, billentyűkkel, illetve ikonokkal indíthatók. A Fájl menüből a következő parancsok adhatók ki: Új (New): Új rajzfájlt hoz létre. A megfelelő billentyűkombináció: Ctrl+N. Az Új rajzok létrehozása című fejezetben részleteztük. Megfelel a parancssori ÚJ (NEW) parancsnak vagy az Új ikonnak. Új lapkészlet (New sheetset): Új parancs, amely elindítja a lapkészlet létrehozására szolgáló varázslót. Megfelel a parancssori ÚJLAPKÉSZLET (NEWSHEETSET) parancsnak vagy a lapkészlet kezelő listájában kiválasztott Új lapkészlet elemnek. Segítségével gyűjteményt készíthetünk a különböző rajzfájlokból és nézetekből. A gyűjteménybe importált lapok számozva jelennek meg és az egész Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

80

ÁLLOMÁNYOK KEZELÉSE

gyűjtemény együttesen kezelhető, elektronikusan postázható vagy közzétehető, archiválható. Megnyitás (Open): Meglévő, lemezen tárolt rajzfájl megnyitása, részleges betöltése és számos egyéb művelet, melyekre a párbeszédpanel állományainak kijelölése után van lehetőségünk. Ide építették be az állománykeresést, törlést, átnevezést, csoportos nyomtatást stb.-t is. A megfelelő billentyűkombináció: Ctrl+O. Megfelel a parancssori MEGNYIT (OPEN) parancsnak vagy a Megnyitás ikonnak. Lapkészlet megnyitása (Open sheetset): Új parancs, amely megnyit egy .dst lapkészlet-állományt. Megfelel a parancssori LAPKÉSZLET (OPENSHEETSET) parancsnak vagy a lapkészlet kezelő listájában kiválasztott Megnyitás elemnek Jelölőkészlet betöltése (Open dwf markup): Új parancs, amely megnyit egy javításra közzétett .dwf (Design Web Format) állományt, ahonnan átvehetjük, megtekinthetjük a rajzot véleményezők bejegyzéseit. Megfelel a parancssori DWFJELÖLŐMEGNYIT (OPENDWFMARKUP) parancsnak. A megnyitott fájlban található jelölőkészlet a Jelölőkészlet kezelőbe kerül. Bezárás (Close): Bezárja a szerkesztett rajzfájlt. Ha módosítottuk a rajzot, akkor a lezárás előtt lehetőségünk van a mentésre vagy a változások elmentésére, elvetésére. Megfelel a parancssori BEZÁR (CLOSE) parancsnak. Részleges betöltés (Partial load): További geometriát tölt be egy részlegesen megnyitott rajzba (csak részlegesen betöltött rajzon alkalmazható és a parancs eredménye nem vonható vissza). Megfelel a RÉSZBETÖLT (PARTIALOAD) parancsnak. Mentés (Save): A szerkesztett rajzot lemezre menti, utána folytatjuk a szerkesztést. A megfelelő billentyűkombináció: Ctrl+S. A parancs első kiadásakor a program a rajz számára nevet kér. A .dwg kiterjesztést automatikusan a névhez illeszti, nem kell beírnunk. Megfelel a parancssori GYMENT (QSAVE) parancsnak, illetve a Mentés ikonnak. Mentés másként (Save As): Az eredetitől eltérő néven, illetve helyre menti el a szerkesztett munkafüzetet, utána folytathatjuk az új munkafüzet szerkesztését. A megjelenő párbeszédpanelen a MegDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

81

nyitás parancsnál leírtak szerint sok egyéb műveletet is elvégezhetünk. Erre a korábbi programváltozatokban nem volt módunk. Megfelel a parancssori MENTMINT (SAVEAS) parancsnak. e-Küldemény (eTransmit): A rajzfált és a hozzá tartozó állományokat elektronikus postázás számára összecsomagolja, tömöríti. Az önkicsomagoló (.exe) állományt jelszóval védhetjük. Megfelel a parancssori EKÜLD (ETRANSMIT) parancsnak. Közzététel a Weben (Publish to Web): A megadott rajz képeiből HTML oldalt készít. Megfelel a parancssori KÖZZÉTESZ (PUBLISHTOWEB) parancsnak. Exportálás: A rajzot más alkalmazások számára használható (.wmf, .sat, .stl, .eps, .dxx, .bmp, .3ds, .dwg) formában menti el. Megfelel a parancssori EXPORT parancsnak. Oldalbeállítás (Page setup): Megjeleníti az oldalbeállítás-kezelőt, amellyel új oldalbeállítást hozhatunk létre vagy korábban létrehozott oldalbeállítást tölthetünk be. Az oldalbeállítás a kirajzoltatással kapcsolatos, újabb beállítás nélkül, azonnal alkalmazható olyan tulajdonságokat tartalmaz mint: oldalbeállítás neve, plotter neve és tulajdonságai, papírméret, nyomtatás léptéke, igazítás, nyomtatási terület, tájolás és más opciók. Megfelel a parancssori OLDALBEÁLL (PAGESETUP) parancsnak. Plotterkezelő (Plotter manager): Megjeleníti a C:\Documents and Settings\felhasználó\Application Data\Autodesk\AutoCAD 2005\ R16.1\hun\Plotters mappát, ahonnan betölthetünk egy nyomtatási stílus táblázatot (.stb, .ctb fájlok), illetve elindíthatjuk a Nyomtatási stílus táblázat hozzáadása varázslót. Megfelel a parancssori PLOTTERKEZELŐ (PLOTTERMANAGER) parancsnak. Nyomtatási stílus kezelő (Plot styles): Megjeleníti a C:\Documents and Settings\felhasználó\Application Data\Autodesk\AutoCAD 2005\ R16.1\hun\Plot styles mappát, ahonnan betölthetünk plotterdefiníciós (nyomtatási konfigurációs) fájlokat, illetve elindíthatjuk a Plotter hozzáadása varázslót. Megfelel a parancssori STÍLUSKEZELŐ (STYLESMANAGER) parancsnak. A nyomtatási stílusokkal szabályozzuk az objektumok nyomtatási tulajdonságait (például a vonaltípusnak megfelelő színek és vastagságok beállítását). Nyomtatási előnézet (Preview): Az Oldalbeállítás paranccsal beállított eszköz figyelembevételével megjeleníti a nyomtatási képet, Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

82


vagyis bemutatja, hogyan fog megjelenni a rajz a papíron. Megfelel a parancssori NYOMTKÉP (PREVIEW) parancsnak, illetve a Központi (Standard) eszköztár Nyomtatási előnézet ikonjának. Nyomtatás (Plot): A választható vagy aktuális oldalbeállítással és nyomtatóra, illetve plotterre kinyomtatja a rajzot. Megfelel a NYOMTAT (PLOT) parancsnak, illetve a Központi (Standard) eszköztár Nyomtatás ikonjának, valamint a Ctrl+P billentyűkombinációnak. Közzététel (Publish): A rajzot, vagy több rajzot DWF (Design Web Format) formátumban vagy nyomtatási fájlba menti el. Ez a formátum írásvédett, a fájl jelszóval ellátható. Megfelel a KÖZZÉTESZ (PUBLISH) parancsnak, illetve a Központi (Standard) eszköztár Közzététel ikonjának. Nyomtatási és közzétételi információk megtekintése: Megjeleníti a Nyomtatás és közzététel részletei párbeszédpanelt, amely bemutatja az aktuális beállításokat. Megfelel a NYOMTRÉSZLETEK (VIEWPLOTDETAILS) parancsnak. Rajzi segédeszközök: Almenü, amelynek parancsaival a rajz hibamentessége ellenőrizhető (HLISTA – AUDIT), a sérült rajzfájl helyreállítható (HELYREHOZ – RECOVER), frissíthető a DesignCenterben található blokkikonok képe (BLOKKIKON – BLOCKICON), vagy eltávolíthatók a nem használt rajzelemek (TISZTÍT – PURGE). Levél elküldése (Send): Elektronikus levél mellékleteként továbbítja a rajzot. Ehhez legalább modemmel kell rendelkeznünk. Modem segítségével faxot is küldhetünk, illetve dokumentumot mellékelhetünk faxhoz. Rajztulajdonságok (Drawing Properties): A szerkesztett rajz tulajdonságainak lekérdezésére és keresési tulajdonságok beállítására szolgál. Megfelel a parancssori RAJZTUL vagy ADATLAP (DWGPROPS) parancsnak. Kilépés (Exit): Kilép a programból, ez együtt jár a rajzszerkesztés befejezésével, amely előtt lehetőségünk van a megváltoztatott tartalmú rajzok elmentésére. A megfelelő billentyűkombináció: Alt+F4.


AZ AUTOCAD ALAPJAI

83

MEGLÉVŐ RAJZ MEGNYITÁSA A program az utoljára szerkesztett rajz betöltésével indul. A négy (illetve az Eszköz/Beállítások/Megnyitás és mentés (Tools/ Options/Open and Save) párbeszédpanel-lapon, 0-9 között megadható számú) legutóbb használt rajzfájl nevét a Fájl menü alján megjeleníti a program. Ha ezek közül akarunk egyet újra megnyitni, akkor válasszuk ki, majd nyomjuk meg az Enter billentyűt, vagy kattintsunk a kívánt rajzfájl névre.

1-41. ábra Meglévő, lemezen tárolt rajzot az Indítás párbeszédpanelről, a Fájl menü Megnyitás parancsával, vagy a Központi eszköztár Megnyitás ikonjával, illetve a Ctrl+O billentyűkombinációval, vagy a parancssorban kiadott MEGNYIT paranccsal, valamint a DesignCenter ablakból tölthetünk be (lásd az 1-41. ábrát). A Fájl kiválaszDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

84


tása (Select File) párbeszédpanelen egyesítették a megnyitás és az állománykeresés paraméterezését. Ezt a parancsot más alkalmazásokból származó .dxf fájlformátumú állományok importálására is használhatjuk az AutoCAD rajzok megnyitásán túl. Ilyen fájlokat képes exportálni például a CorelDRAW! vektoros illusztrációs program is. Ha az aktuális könyvtárban vannak AutoCAD rajzok (vagy a beállított szűrőfeltételnek megfelelő egyéb) dokumentumok, akkor azok neve megjelenik a választólistában. Az állományok fölé mozgatott kurzor mellett megjelenik a fájl néhány fontos adata, mint a típus, utolsó módosítás ideje és a fájlméret. A párbeszédpanel legnagyobb területét kitevő választólista tartalmát a megfelelő beviteli mezőbe írt paraméterekkel, illetve a legördíthető listákon keresztül szabályozzuk. Az állománykeresés paraméterezésével mintegy megszűrjük a választólistára kerülő állományokat. A Hely lista megjeleníti az aktuális mappa vagy meghajtó nevét. A lista jobb oldalán látható nyílra kattintva megtekinthetjük a mappa struktúrát, illetve egy magasabb szinten, vagy másik ágon lévő útvonalra léphetünk. A Fájlnév mezőbe írjuk az állománynév-szűrő értékét. Ez a keresett állomány ismert karaktereiből és a helyettesítő (joker) karakterekből áll. Az állománynév kiterjesztést általában nem kell megadnunk, mert azt a program automatikusan beállítja a Fájltípus listán kiválasztott állománytípusoktól függően. A helyettesítő karakterek: ? az adott pozíción tetszőleges karaktert helyettesít, * a tőle jobbra álló összes karaktert helyettesíti. A lehető leggyorsabban úgy nyithatunk meg egy rajzot, hogy a listán az állomány nevére kétszer kattintunk. Ha a névre a jobb egérgombbal kattintunk, akkor a megjelenő helyi menü (más néven kurzormenü) Megnyitás (Open) parancsát, vagy Kijelölés parancsát adjuk ki. Az írásvédett megnyitáshoz a Megnyitás nyomógomb szimbólumára kattintva megjeleníthető menüjében válasszuk a Megnyitás csak olvasásra parancsot. A megnyitáshoz az állomány kijelölése után használhatjuk a párbeszédpanel „kézenfekvő” Megnyitás nyomógombját is. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

85

A Kezdeti nézet kiválasztása négyzetet kapcsoljuk be, ha a rajz betöltése előtt ki akarjuk választani a betöltéskor megjelenő nézetet (és a rajz több nézetet tartalmaz). A jelölőnégyzet kiválasztását követő megnyitás parancs után az 1-42. ábra szerint választhatjuk ki azt a nézetet, amelylyel a rajz megjelenik. A Fájl kiválasztása párbeszédpanelen a kere1-42. ábra sendő állományok feltételezett helyét, azaz az átvizsgálandó meghajtót (floppyt, merevlemezt vagy CD-t), könyvtárat, illetve mappát a Hely listában a nyílra kattintás után egeres kiválasztással, kattintással állítjuk be. A Nézetek (Views) nyomógomb menüjében találjuk a korábban külön ikonokkal elérhető nézetbeállító parancsokat. Az Eszközök (Tools) nyomógomb menüjében a fájlkeresésre, hálózati meghajtók (távoli lemezek) kezelésére szolgáló parancsok szerepelnek. A könyvtárak közötti mozgáshoz, valamint az állományok megjelenítéséhez alkalmazhatók a párbeszédpanel következő ikonjai: A korábban – a párbeszédpanel megnyitása óta – megtekintett könyvtárra vált. Megfelel az Alt+1 billentyűkombinációnak. Az aktuális feletti könyvtárra, azaz mappára vált. Megfelel az Alt+2 billentyűkombinációnak. Megnyitja Internet böngésző keresőlapját, benne a www.autodesk.com oldallal, ahonnan állományt tölthetünk be. Megfelel az Alt+3 billentyűkombinációnak. Törli a kijelölt állományokat. Megfelel a Del billentyűnek. Új mappát (könyvtárat) hoz létre az aktuális útvonalon a megadott név felhasználásával. A kiválasztott rajzon érvényesíthetők a fájlra az egér jobb gombjával kattintva megjelenített helyi menüről kiadható parancsok: Kijelölés (Select): Betölti a kiválasztott rajzot. Megnyitás (Open): Betölti a kiválasztott rajzot. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

86


Digitális aláírás ikonok engedélyezése/letiltása (Enable/Disable Digital Signature Icons): Megjeleníti a digitális aláírások Intézőn belüli ellenőrzésének beállítására szolgáló párbeszédpanelt. A párbeszédpanel egyetlen jelölőnégyzetének bejelölésével engedélyezzük a szolgáltatást, amely a következő operációs rendszer-betöltéskor lép életbe. Nyomtatás (Print): Kinyomtatja az állományokat azok betöltése nélkül. A nyomtatásnak később külön fejezetet szentelünk. Kivágás (Cut): A vágólapra helyezi a rajzot, ahonnan azt másik mappába illeszthetjük be a helyi menü Beillesztés (Paste) parancsával. A rajz az eredeti mappából törlődik. Küldés (Send): A kiválasztott állományt elektronikus levélként (pontosabban mellékletként) postázza, vagy az almenüben a kiválasztott meghajtóra, illetve a Windows Táskába másolja. Ez utóbbi a rajz különböző munkahelyek közötti mozgatásának, az elvégzett változtatások frissítésének eszköze. Másolás (Copy): A vágólapra másolja a rajzot, ahonnan azt másik mappába illeszthetjük be a helyi menü Beillesztés (Paste) parancsával. A rajz az eredeti mappában megmarad. Parancsikon létrehozása (Create shortcut): A mappát az adott rajzra mutató parancsikonnal bővíti. Ez a parancsikon elhelyezhető a Windows munkaasztalon is. Ha erre kattintunk kétszer, akkor a rajzszerkesztő a hivatkozott rajz betöltésével indul. Törlés (Delete): Eltávolítja a kiválasztott rajzot. Átnevezés (Rename): Új nevet ad a kiválasztott rajznak. Az új nevet helyben szerkesztve határozzuk meg. Tulajdonságok/Adatlap (Properties): A kijelölt állomány jellegzetességeit bemutató párbeszédpanelt jeleníti meg. Itt megváltoztathatjuk a kiválasztott állományok attribútumát, azaz írásvédetté, rejtetté, archiválandóvá vagy esetleg rendszerré tudjuk tenni őket. A párbeszédpanel három további lapján a rajzra vonatkozó további információkat tekinthetünk meg, amelyek egy részét automatikusan állítja elő a program (statisztikák), más részét a rajzzal együtt elmentett adatokból írja a párbeszédpanelre. Ezek az adatok is felhasználhatók a rajzok megkeresésére. A Megnyitás (Open) nyomógomb szimbólumára kattintva megjeleníthető menüjéből írásvédett megnyitást és részleges betöltést is Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

87

választhatunk. Előfordulhat, hogy a rajzhoz digitális aláírást kapcsoltak. Ennek segítségével meggyőződhetünk arról, hogy valóban az eredeti, nem módosított fájlt nyitjuk meg (lásd az 1-43. ábrát). Ilyenkor a Bezár gombbal csukjuk be a digitális aláírás tájékoztató ablakát.

1-43. ábra Az AutoCAD 2005-ben megjelent új rendszerváltozó a TASKBAR, amely azonban nem érhető el a VÁLTOZÓK vagy a GETVAR parancsok használatával. Ez a rendszerváltozó a Windows tálca működését szabályozza. Értékét a parancssorban állítjuk be. Alapértelmezés szerint értéke 0, ekkor a Windows tálcán csak az aktív rajz jelenik meg. Ha értékét 1-re állítjuk, akkor megjelenik a többi rajzot jelképező nyomógomb is. Több futó alkalmazás vagy megnyitott rajz esetén bár egyetlen nyomógomb jelenik meg az AutoCAD programDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

88


hoz, azonban rákattintva menüt jeleníthetünk meg, ahonnan az aktuális rajz kiválasztható (lásd az 1-44. ábrát).

1-44. ábra

ÖSSZEFOGLALÓ INFORMÁCIÓK A Fájl menü Rajztulajdonságok (Drawing Properties) parancsával, illetve a parancssori RAJZTUL (_DWGPROPS) paranccsal – szintén a Microsoft Office programjaira emlékeztető módon – a rajzi információk tárolására alkalmas párbeszédpanelt jeleníthetünk meg. Ezen tárolhatjuk a cím, tárgy, szerző, kulcsszavak és tíz egyéni mező adatát. Az Általános párbeszédpanel-lap az operációs rendszerből nyert információk alapján megjeleníti a rajz típusát, elhelyezkedését, méretét és egyéb információkat. Mindegyik fájl csak olvasható. Az attribútum opciókat a Windows Intézőn keresztül módosíthatjuk. Az Adatlap panellapon adhatjuk meg a rajz címét, a szerzőt, a kulcsszavakat, a megjegyzéseket és a hiperhivatkozások gyökere. A kulcsszavak alapján könnyen megkereshetjük az ugyanolyan tulajdonsággal rendelkező rajzokat. Például mindegyik rajzfájlhoz megadhatjuk az „ÁB-AEGON” vagy más cégnevet, mint kulcsszót, és aztán később keresést végezhetünk az összes ilyen kulcsszót tartalmazó rajzi fájlon. A hiperhivatkozások gyökere mezőben megadhatunk egy Internet címet vagy egy hálózati meghajtón található mappához vezető útvonalat. A Statisztika panellap megjeleníti a fájlmérethez és a fájlok elkészítésének és módosításának időpontjához hasonló adatokat. A Létrehozás, Módosítva és az Összes időráfordítás értékeket a program a TDCREATE, TDINDWG, és a TDUPDATE rendszerváltozókban tárolja. Az Egyéni lapon akár tíz egyedi tulajdonságot adDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

89

hatunk meg. A bal oldali oszlopban határozzuk meg az egyedi mezők neveit, a jobb oldali oszlopban pedig a hozzájuk tartozó értéket. A megadott tulajdonságokat a program az első elmentéskor rendeli hozzá a rajzhoz.

1-45. ábra

ÁLLOMÁNYOK KERESÉSE Az állományok általunk megadott feltételek szerinti megkeresésére a Fájl menü Megnyitás parancsát, illetve a DesignCenter ablak Keresés (Search) hivatkozását alkalmazzuk. A Fájl kiválasztása párbeszédpanel Eszközök nyomógomb menüjében válasszuk a Keresés parancsot (lásd az 1-46. ábrát). A parancs számítógépünk Hely listában, illetve a Tallózás gombbal megadott háttértárain, vagy a hálózaton a kijelölt könyvtárakban keresi meg az állományoDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

90


kat. A megadott elérési útvonal alatti mappákat akkor fésüli át a program, ha bejelöljük Az almappákban is jelölőnégyzetet.

1-46. ábra A párbeszédpanelen összetettebb keresési szempontokat is megadhatunk. A megjelenő párbeszédpanel Tallózás nyomógombjával áttekinthetőbben választhatjuk ki az átvizsgálandó meghajtókat, mappákat. A keresés helye csoportban helyi (saját gépünk lokális eszközeit) vagy hálózati meghajtókat is megjelölhetünk. A Módosítás dátuma párbeszédpanel-lapon a rajz létrehozási dátuma szerint kereshetünk. A név listában alkalmazhatunk * és ? helyettesítő karaktereket. Az előbbi akármilyen karakterláncot helyettesíthet, az utóbbi csak egyetlen, az adott pozíción álló karaktert. A Keresés nyomógombbal indíthatjuk a keresést, amely a Leállítás gombbal szakítható meg. A mintaablakban kiválasztott rajz mappáját kettős kattintással, vagy az OK nyomógombbal olvassuk be a Fájl kiválasztása párbeszédpanelbe. A rajzállomány ezt követően a Fájl kiválasztása párbeszédpanelről tölthető be. A DesignCenterből indított keresés hasonlóan működik, ám használhatunk egy új, Egyebek párbeszédpanel-lapot, amelyen beállított Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

91

szűrőkkel állományméretre, típusra és szövegtartalomra kereshetünk.

TÖBB RAJZ EGYIDEJŰ KEZELÉSE Az AutoCAD 2005 programban egyidejűleg több rajzot is nyitva tarthatunk, ha az SDI rendszerváltozónak 1 értéket adunk. Ezek közül mindig csak egy aktív, amelyen dolgozunk. A munkaablakok megjelenését, egymás melletti elrendezését az Ablak (Window) menü parancsaival szabályozzuk. A rajzot egyszerű kattintással tehetjük aktívvá. Minden rajz külön munkaablakba kerül. Ezek között a Ctrl+F6, illetve Ctrl+Tab billentyűkombinációkkal is mozoghatunk. A megnyitott rajzok között objektumokat mozgathatunk, tulajdonságaikat másolhatjuk egyik ablakból a másikba.

RAJZ RÉSZLEGES BETÖLTÉSE Nagyméretű, AutoCAD 2005 formátumú rajzok esetében a Fájl kiválasztása párbeszédpanel Megnyitás nyomógomb-menüjéből kiadható Részleges megnyitás paranccsal, illetve a parancssori RÉSZMEGNYIT paranccsal a nézet és fóliageometria segítségével adhatunk meg grafikus objektumokat, amelyeken dolgozni szeretnénk (lásd az 1-47. ábrát). A rajz nézetekre történő felosztását felhasználhatjuk arra, hogy a teljes rajz helyett csak a szükséges adatokat töltsük be és módosítsuk. Ha például a TERJEDELEM nézet geometriáját és a BASE fóliát töltjük be, akkor az AutoCAD megnyitja, és betölti a BASE fólia minden, a TERJEDELEM nézetbe eső elemét. Az így betöltött rajzon csak a betöltött elemeket módosíthatjuk, de rendelkezésre áll a rajz összes elnevezett objektuma mint a fóliák, nézetek, blokkok, méretstílusok, szövegstílusok, nézetablak konfigurációk, elrendezések, felhasználói koordináta rendszerek és vonaltípusok. Csak az aktuális rajz modelltérbeli nézeteiben elmentett geometria tölthető be.


92


1-47. ábra A részlegesen betöltött rajzba a RÉSZBETÖLT parancs segítségével nézetből, kiválasztott területből vagy fóliából származó további geometria tölthető be mindaddig, amíg a rajz csak részlegesen van betöltve. Ha nem jelölünk ki fóliát vagy fóliákat betöltésre, akkor nem kerül fóliageometria betöltésre a rajzba, de az összes rajzfólia megjelenik a rajzban. A betöltendő fóliageometria megadása nélkül nem lesz betöltve geometria még akkor sem, ha a geometria nézete egyébként betöltésre van állítva. Ha be nem töltött fólián hozunk létre objektumokat, előfordulhat, hogy a rajzba be nem töltött, már meglévő geometria fölé rajzolunk. Az xref-függő fóliák csak akkor jelennek meg a Betölteni kívánt fóliageometria listában, ha a kiválasztott rajzot utoljára a VISRETAIN rendszerváltozó 1 értékénél mentettük el. Az xref rajzba történt betöltése után az xref rajzban létrehozott fóliák nem jelennek meg a Betölteni kívánt fóliageometria listában. A fóliákat a jelölőnégyzetek kiválasztásával töltjük be. A Minden betöltése nyomógomb bejelöli az összes jelölőnégyzetet a fóliaDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

93

geometria listában. Az Összes törlése nyomógomb az összes fólia geometria betöltése jelölőnégyzetét törli, tehát nem tölt be semmilyen geometriát a rajzba (legalább egy geometria objektumait be kell tölteni, különben az AutoCAD figyelmeztetést jelenít meg). A Térindex alkalmazása jelölőnégyzetet akkor választhatjuk, ha a rajzban található térindex, amely az objektumokat térbeli elhelyezkedésük alapján rendszerezi. A program ezt a rajzok megnyitásához szükséges idő csökkentése érdekében használja a részletek beazonosítására. A Minden Xref törlése a memóriából megnyitáskor jelölőnégyzetet jelöljük be, ha a rajzban található xref-eket nem kívánjuk betölteni. Végül kattintsunk a Megnyitás nyomógombra. A részleges betöltést a munkaablak címsorában külön (Részlegesen betöltve) felirat jelzi.

TOVÁBBI GEOMETRIA BETÖLTÉSE Egy részlegesen betöltött rajzba további geometriát tölthetünk be a RÉSZBETÖLT (PARTIALOAD), vagy a Fájl/Részleges betöltés paranccsal. A Részleges betöltés párbeszédpanelben a korábbiak Terület kijelöszerint jelöljünk ki egy nézetet vagy kattintsunk a lése ikonra a nézet definiálásához. Az ablak kijelöléssel egy betöltendő területet adhatunk meg a rajzterületen (fóliát ez esetben is meg kell adni). A kijelölt terület Új nézetként jelenik meg a Betölteni kívánt nézetgeometria listán. Végül kattintsunk a Megnyitás nyomógombra.

RAJZOK MENTÉSE Szerkesztett munkafüzetünket a Fájl menü Mentés (Save) parancsával, a Központi eszköztár Mentés ikonjával, illetve a Ctrl+S billentyűkombinációval vagy a parancssorban kiadott MENTÉS (SAVE) paranccsal mentjük el. Az AutoCAD az új vagy csak olvashatóan megnyitott munkafüzet esetén a Fájl menü Mentés új néven (MENTMINT – SAVEAS) parancsának megfelelően nevet kér, a névvel már rendelkező dokuDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

94


mentumot felülírja. Az elmentett rajz a szerkesztőablakban marad. Meglévő – már elmentett – rajzot új néven a Fájl menü Mentés új néven (Save As) parancsával írhatunk a lemezre. A részlegesen betöltött rajz csak az alapértelmezett AutoCAD 2004 formátumban menthető, a többi típust a Fájltípus listában választhatjuk ki. A sablonok készítéséhez a Fájltípus listában válaszszuk a .dwt kiterjesztést. A mentésre szolgáló párbeszédpanel alapértelmezett fájltípust (AutoCAD 2004 rajz *.dwg) ajánl, amelyet az Eszköz/Beállítások/ Megnyitás és mentés párbeszédpanel-lapon módosíthatunk.

E-KÜLDEMÉNYEK A Fájl/e-Küldemény (eTransmit), vagy a parancssori EKÜLD (ETRANSMIT) parancs a rajzfájlt és a hozzá tartozó állományokat mentés után, elektronikus postázás számára összecsomagolja, tömöríti. Az önkicsomagoló (.exe) állományt jelszóval védhetjük.


AZ AUTOCAD ALAPJAI

95

Ezt a parancsot jelentősebben átdolgozták az előző programváltozat óta. A párbeszédpanelen látszik, mi mindennel nyújt többet ez a szolgáltatás a szintén a Fájl menüből elérhető elektronikus postázásnál. Itt egész könyvtárakat, elemkészleteket tömöríthetünk önkicsomagoló vagy hagyományos .zip állományba, amelyet jelszóval védhetünk, kísérőjelentéssel, megjegyzéssel láthatjuk el, végül egy elektronikus levél mellékleteként elküldhetjük (lásd az 1-48. ábrát). Az aktuális rajz, valamint a felhasználó által, a Fájl hozzáadása gombbal felvett (szinte tetszőleges) fájlok a Fájlok fa nézete párbeszédpanel-lapon láthatók. Itt jelölőnégyzetekkel választjuk ki a küldendő elemeket. A küldemény beállításai elmenthetők, és egyszerűen újra felhasználhatók a Válasszon egy küldeménybeállítást lista segítségével. A küldemény beállításaival kapcsolatos műveleteket most a Küldeménybeállítások gombbal megjelenített párbeszédpanelen adjuk meg (lásd az 1-49. ábrát). Az Új gombbal egy korábbi küldeménybeállítás másolatát hozzuk létre, amelynek egyedi nevet adhatunk.

1-49. ábra A küldeményre jellemző speciális beállításokat szintén egy új, a Módosítás gombbal megjelenített párbeszédpanelen állítjuk be (lásd az 1-50. ábrát). A tömörítés módját a Küldemény típusa (Type) listában, az eredmény helyét a Küldemény mappája (Location) mezőben állítDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

96


juk be. Itt a megfelelő mappa megkereséséhez használhatjuk a Tallózás (Browse) nyomógombot is.

1-50. ábra A Fájlformátum (Convert drawings to) listában beállíthatjuk, hogy a tömörítés előtt milyen formátumra alakítsa át a program a Fájlok (Files) párbeszédpanel-lapon meghatározott rajzokat. A Fájlok és mappák megtartása (Preserve directory structure) választókapcsolóval megőrizhető az eredeti könyvtárszerkezet, amelyet a fájl kicsomagolása a cél meghajtón helyreállít. Ezzel szemben az Összes fájl egy mappába helyezése választókapcsolóval minden küldött állomány a kibontásnál egyetlen mappába helyezhető. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

97

Az E-mail küldése a küldeménnyel (Send e-mail with transmittal) jelölőnégyzettel a küldeménnyel együtt egy elektronikus levelet is küldünk, amellyel az alapértelmezett email alkalmazás segítségével értesíthetünk másokat az új küldeményről. A Jelszó kérése jelölőnégyzettel a küldemény kitömörítéséhez szükséges jelszót is beállíthatunk. Így illetéktelenek nem bonthatják ki a küldeményt. Ilyenkor a küldemény összeállítását megelőzi egy újabb párbeszédpanel, amelyen a tömörített küldemény jelszavát állítjuk be. A Betűtípusokkal együtt jelölőnégyzettel beállítható a rajzokban felhasznált betűkészletek összecsomagolása is, ha azok várhatóan hiányoznának a címzettnek. A kísérőjelentés az összecsomagolás adatait rögzíti. Beállításainkat a Küldemény készítése párbeszédpanel Jelentés megtekintése gombjával megjelenített panelen ellenőrizhetjük és menthetjük el szöveges (.txt) állományba.

A MUNKA BEFEJEZÉSE Ha befejeztük a rajzon végzett munkánkat, akkor a Fájl menü Kilépés (Exit) parancsát adjuk ki, vagy kettősen kattintunk a címsor elején , vagy végén álló ikonokra. Ekkor a program – amennyiben volt változtatás a megnyitott rajzokon – fájlonként megkérdezi, elmentse-e a megváltoztatott állományt. Mentés nélkül visszatérhetünk a szerkesztéshez, ha megnyomjuk az Esc billentyűt vagy a Mégse (Cancel) nyomógombra kattintunk. Ha a Nem nyomógombra kattintunk, akkor a program mentése nélkül zárja le az állományt.

ÁLLOMÁNYVÉDELEM A program hálózatos környezetben megakadályozza más felhasználók nyitott állományokhoz hozzáférését. Ezt korábban kisméretű lakatállományok segítségével végezte, az AutoCAD a 2002-es változattól a fájlvédelem új módszerét alkalmazza: a fájlvédelmet az operációs rendszer látja el. Az AutoCAD a 14-es verzió óta már nem hoz létre .dwk kiterjesztéssel ellátott lakatfájlokat. A fájlvédelem Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

98

ÁLLOMÁNYVÉDELEM

módja eltér attól függően, hogy rajzfájlról, AutoCAD kiegészítő fájlról vagy külső hivatkozással csatolt fájlról van szó: A módosításra megnyitott rajzfájlokat más felhasználók csak olvasásra nyithatják meg, így a fájlt egyetlen más felhasználó sem módosíthatja (csak az első, aki módosításra nyitotta meg a rajzot). A módosításra megnyitott support fájlokhoz az AutoCAD nem férhet hozzá, és a „meghajtó:\útvonal\fájlnév: Fájl nem nyitható meg” üzenetet jeleníti meg.

1-51. ábra Külső hivatkozással csatolt fájlok védelmét az Eszköz (Tools) menü Beállítások/Megnyitás és mentés párbeszédpanel-lapján szabályozhatjuk. Az Xrefek igény szerinti betöltése listában határozzuk meg, hogy módosíthat-e egy másik felhasználó egy külDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

AZ AUTOCAD ALAPJAI

99

ső hivatkozással csatolt fájlt (xref), ha nyitva van egy olyan rajz, amelyik rá hivatkozik. Három lehetőség közül választhatunk (lásd az 1-51. ábrát): Kikapcsolva (Disabled): Más felhasználók – a fájlnak az aktuális rajzba való beolvasásához szükséges időt – megnyithatnak és szerkeszthetnek xref fájlokat. Az éppen szerkesztett rajzon le van tiltva a szükség szerinti betöltés. Engedélyezve (Enabled): Más felhasználók nem szerkeszthetnek xref fájlt, amíg a rajz meg van nyitva, de létrehozhatnak hivatkozásokat az xref fájl felé. Az éppen szerkesztett rajzon engedélyezve van a szükség szerinti betöltés. Engedélyezve másolással (Enabled with copy): Más felhasználók is megnyithatják és szerkeszthetik az xref fájlokat. A program az xref fájlnak az eredeti xref fájltól teljesen különállóként kezelt másolatát használja. Ezeken túl jelölőnégyzetekkel bekapcsolhatjuk a külső referenciák fóliáin bekövetkezett változások megtartását (VISRETAIN rendszerváltozó), és engedélyezhetjük mások számára az aktuális rajz referenciaszerkesztését is (XEDIT rendszerváltozó). E rendszerváltozókat a rajzzal együtt mentjük el. A lakatfájl mechanizmust támogató korábbi Autodesk alkalmazásokkal dolgozó vegyes környezetben helyenként olyan üzenetek jelenhetnek meg, hogy az AutoCAD nem tud megnyitni vagy elmenteni egy rajzot. Ha az AutoCAD korábbi verzióiban a fájlvédelem nincs engedélyezve, és ugyanazon a rajzon egyidejűleg két felhasználó dolgozik, akkor a rajzot később elmentő felhasználó felülírja társa változtatásait.


100 A SÚGÓ TARTALOMJEGYZÉKE

A SÚGÓ HASZNÁLATA A program súgórendszere hagyományosan jól áttekinthető, a teljes felhasználói kézikönyv és parancsreferencia elérhető. Használhatjuk a Microsoft Office programokból ismert, a párbeszédpanelek elemeire vonatkozó keresést is. Ezt úgy alkalmazzuk, hogy a párbeszédpanel jobb felső sarkában található ikonjára kattintunk, majd a kérdőjelre változott egérkurzorral kiválasztott párbeszédpanelelemre kattintunk. Kijelölés közben az Esc billentyűvel szakíthatjuk meg a súgó működését. A 2002-es változatban a régi súgót egyébként komplett tudásbázissá fejlesztették. Megjelent az Aktív Segéd, amely mindig az aktuális tevékenységünkkel kapcsolatos problémák megoldásában nyújt segítséget.

A SÚGÓ TARTALOMJEGYZÉKE Az F1 billentyű lenyomása után, illetve a Súgó (Help) menü Súgó (Help) parancsára, a parancssori SÚGÓ (HELP) parancs hatására, vagy az ikonra kattintást követően a 2-1. ábra szerinti ablak jelenik meg. A Kedvencek lapon a Hozzáadás nyomógombbal rögzíthetjük, illetve később rendezhetjük és megtekinthetjük fontos, korábban felkeresett súgótémáinkat. A legelső súgóoldalon választhatunk az általános információk, a súgófájlok, valamint – ha van internet kapcsolatunk – a weben található információforrások hivatkozásai közül. A párbeszédpanel Tartalom (Contents) lapján a súgóból egész könyvtárat találunk. A keresett kötetet és fejezetet rákattintással választjuk ki. A Nyomtatás nyomógombbal, illetve a súgó helyi menüjének Nyomtatás (Print Topic) parancsával, illetve a Nyomtatás nyomógombbal kinyomtathatjuk a képernyőn megjelenített vagy a tartalomjegyzékben kiválasztott súgórészletet, témakört. A nyomDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

A SÚGÓ HASZNÁLATA

101

tatás a rajzok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul. Itt adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit. A Tartalom (Contents) párbeszédpanel-lapon az egyes fő témákat kategória szerint rendezett kötetek jelölik. Az egyes köteteket dupla kattintással, illetve a kötet kijelölése után a helyi menü Öszszes megnyitása parancsával nyitjuk ki. A nyitott könyvből megtudhatjuk, hogy az egyes kategóriák milyen témaköröket tartalmaznak. A könyveket dupla kattintással vagy kijelölésük után a helyi menü Összes bezárása parancsával zárjuk be.

2-1. ábra A kinyitott kötet fejezeteire kattintva jelenítjük meg a témakör részletes ismertetését (lásd a 2-2. ábrát). Néhol e részletes ismertetés is három panellapon jelenik meg. Az Áttekintés (Concepts) lap általános tájékoztatást nyújt a kérdéses eljárások, módszerek vagy elemek céljairól, az Eljárások (Procedures) lap a vizsgált témával kapcsolatos feladatok megoldását ismerteti, a Referencia (Reference) Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

102 A SÚGÓ TÁRGYMUTATÓJA lapon találjuk a témával kapcsolatos összes parancs és rendszerváltozó rövid ismertetését. Minden aláhúzással jelölt hivatkozás „él”, azaz rákattintva egyre mélyebben merülünk el egy adott témában és a kapcsolódó témakörökben. A korábban bejárt oldalakat a Vissza nyomógombra kattintva jeleníthetjük meg ismét.

2-2. ábra A súgóoldalak hierarchikus rendben helyezkednek el. A struktúra egy részlete a 2-2. ábrán látható. A megtekintett oldal jobb felső sarkában látható Egy szinttel feljebb gombbal a hierarchiaszint eggyel magasabb fokán álló gyűjtőlapra léphetünk.

A SÚGÓ TÁRGYMUTATÓJA A Tárgymutató (Index) súgólapon az AutoCAD indexelt (sorba rendezett) tárgymutató elemei között böngészhetünk. A beépített kereDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


103

sési algoritmus a tárgymutatójegyzéknek mindig arra a részére állítja a mutatót, amelyik az Adja meg a keresendő kulcsszót mezőbe írt betűkkel kezdődik. Ha ilyen nincs, akkor az ábécé-szerint következő elemre áll. Ha a program több kapcsolódó témát talál, akkor a megfelelő témakört újabb párbeszédpanelen kell kiválasztanunk. A kiválasztott témát kettős kattintással vagy a Megjelenítés nyomógombra kattintva nyitjuk meg. Előfordulhat, hogy ilyenkor egy újabb párbeszédpanelen kell pontosítanunk kérésünket, mert az adott tárggyal több súgólap foglalkozik (lásd a 2-3. ábrát).

2-3. ábra Ha az e módszerrel megjelenített részletező Súgó ablakban a jelre vagy egy bemutatott parancs paraméterének aláhúzással jelölt hivatkozására kattintunk, akkor a program az adott fogalomhoz tartozó bővebb magyarázatot adja (sárga háttérrel). Ez a magyarázat elrejthető a a 2-4. ábrát).

jelre vagy ismételten a hivatkozásra kattintva (lásd Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

104 KERESÉS A SÚGÓBAN

2-4. ábra

KERESÉS A SÚGÓBAN A Keresés (Find) panellapon kulcsszavak szerint kereshetünk. A keresendő szavakat a keresőmező után látható jelre kattintva megjelenített menü elemeivel logikai kifejezésekké kapcsolhatjuk össze. Így kereshetünk olyan oldalakat, amelyeken minden kulcsszó megtalálható (AND), olyan oldalakat, amelyeken a megadott kulcsszavak egyike megtalálható (OR), vagy biztosan nincsenek rajta a megadott szavak (NOT), illetve kereshetünk olyan kulcsszavakat is, amelyek egymáshoz közel (nyolc szón belül) találhatók (NEAR). A keresést a Témakörök gombbal indítjuk. A keresőoldal eredményei relevancia szerint súlyozva (Minősítés – Rank) jelennek meg (lásd a 2-5. ábrát). Az eredményül visszakapott súgóoldalakon kiemelve szerepelnek a keresett szavak. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


105

2-5. ábra

A GYORS SÚGÓ A korábbi Aktív Segéd helyett most egy Infopaletta nevű palettát használhatunk, amely a SEGÉD (ASSIST) paranccsal indítható. A Gyors súgó a program igen hasznos szolgáltatása, amely mindig az éppen végzett művelettel kapcsolatban nyújt segítséget (csak akkor kapcsoljuk ki, ha érezhető teljesítménycsökkenést tapasztalunk). A Gyors súgó külön, a többi palettához hasonlóan kezelhető (tehát a Tulajdonságok ikon helyi menüjében akár átlátszóvá is tehető, elrejthető, rögzíthető) palettájában jelennek meg a kiválasztott paranccsal kapcsolatos súgóhivatkozások (lásd a 2-6. ábrát). Itt segítKezdőséget kapunk a segéd kezeléséhez is, ha az Infopaletta lap ikonjára kattintunk. A Gyors súgó témái között a helyi menü parancsaival (Vissza, Előre, Kezdőlap), illetve az Infopaletta hivatkozásaira és ikonjaira kattintva mozoghatunk. A Vissza vagy Előre gombokkal a korábban megtekintett témákhoz térhetünk vissza. A Nyomtatás gombbal az aktuális téma nyomtatható. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

106 TECHNIKAI TÁMOGATÁS A Lezárás gombbal kikapcsolhatjuk a Gyors súgó tartalmának változását. Ekkor az Infopaletta tartalma mindig az aktuális téma marad, amíg az üzemmódot a Feloldás ikonnal meg nem szüntetjük. Akkor visszaáll az alapértelmezett üzemállapot, amikor az Infopaletta mindig az aktuális parancshoz tartozó témát jeleníti meg.

2-6. ábra

TECHNIKAI TÁMOGATÁS A Súgó (Help) menü Online források (Online Resources) Terméktámogatás (Product Support) parancsával az interneten keresztül megtudhatjuk, milyen támogatást nyújt az Autodesk cég a program jogosult felhasználói számára (lásd a 2-7. ábrát). Szintén itt találjuk meg az angol nyelvű hibaüzenetek listáját és magyarázatukat, a hálózatos kezelés, a testre szabás, valamint az optimális teljesítmény beállítás ismertetését. A Súgó/Online források (Online Resources) Képzés (Training) parancsával – szintén az interneten keresztül – az amerikai felhasználói képzésekbe, képző központok munkájába, oktatóanyagokba nyerhetünk bepillantást. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


107

A Support/Knowledge Base útvonalon eljuthatunk az Autodesk tudásbázisába, ahol angol nyelven feltett kérdéseinkre is választ kaphatunk.

2-7. ábra

ÚJDONSÁGOK BEMUTATÁSA A Súgó (Help) menü Újdonságok áttekintése (New Features Workshop) parancsának kezelése megegyezik a korábban ismertetett súgólapokéval és az itt megtekinthető oldalak megjeleníthetők a súgó bemutatott tartalomjegyzékén keresztül is. Azonban itt az öszszes újdonságot összefoglalva, egy helyen találjuk. Az egyes újdonDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

108 INTERAKTÍV TRÉNING ságokat tartalmazó jegyzéket az ablak Főmenü parancsával jelenítjük meg, illetve a Menü elrejtése paranccsal átmenetileg eltüntethetjük. A menüből kiválaszthatjuk a megfelelő témát (lásd a 2-8. ábrát).

2-8. ábra Vannak olyan témák is, amelyek ismertetéséhez gyakorlatot társítottak, ezekre külön szimbólum hívja fel figyelmünket.

INTERAKTÍV TRÉNING Korábban az AutoCAD csomag tartalmazott egy angol nyelvű, interaktív multimédiás oktató CD-t, amely telepíthető és futtatható volt az AutoCAD programtól függetlenül is. Ez most megszűnt, helyette a Súgó (Help) menü Online források (Online Resources) Képzés (Training) parancsával indíthatunk el egy kisebb tanfolyamot (Howto Articles, Tips). Ezt viszont csak élő internet kapcsolat mellett vehetjük igénybe.


SAJÁT PROJEKTEK ELŐKÉSZÍTÉSE

109

SAJÁT PROJEKTEK ELŐKÉSZÍTÉSE A tervezés során gyakran hasonló típusú rajzokkal dolgozunk. Egyegy tervezési projektben előfordulhatnak területrendezési, szerkezeti, belsőgépészeti (elektromos-, telekommunikációs, víz-, gáz-, hővezetékek), belsőépítészeti stb. tervei. Ezek azonos papírméretét, szöveg-, sraffozási- és méretstílusát, a keret, címblokk, fólia és vonaltípus beállításait, léptéktényezőjét és koordinátarendszerüket a munka meggyorsítása érdekében tanácsos sablonok, mintarajzok alapján készíteni. Ez a fejezet a program használatához szükséges további alapvető ismereteket mutatja be. A fejezetben bemutatjuk az adatok bevitelét, a koordinátarendszerek és fóliák alkalmazását, a rajzelemek kiválasztását, az állományok és sablonok kezelését, új rajz beállítási lehetőségeit. A rajz további elemeivel, objektumaival a következő fejezetekben foglalkozunk. Az AutoCAD-ben az új rajzok létrehozásához sablonokat alkalmazunk. Alapértelmezett az acad.dwt sablon, de tetszőleges rajzot elmenthetünk sablonként. Az egyéni sablonok alapértelmezés szerinti tárolási helye a C:\Documents and Settings\ felhasználó \Local Settings\Application Data\Autodesk\ AutoCAD 2005 Magyar verzió\R16.1\hun\Template mappa, tehát minden felhasználó saját sablonokat használhat. Ugyanitt helyezhetjük a 2005ös verzióban megjelent lapkészletek egyéni sablonállományait. Ha más útvonalon helyeznénk el ezeket a sablonfájlokat és a többi fontos fájlt, akkor az Eszköz/Beállítások (Tools/ Options) paranccsal megjelenített párbeszédpanel Fájlok (Files) lapján adjuk meg az érvényes elérési utat (lásd a 3-1. ábrát). A következő jellemzők beállításával érdemes néhány olyan sablonrajzot létrehozni, amely megfelel az irodai szabványoknak: Mértékegységek típusa és pontossága Rajzhatárok Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

110 ÚJ RAJZOK LÉTREHOZÁSA Raszter, Háló és Orto mód beállítások Fóliaszervezés Címpecsétek, keretek és logók Méretezési- és szövegstílusok Vonaltípusok

3-1. ábra

ÚJ RAJZOK LÉTREHOZÁSA Az új rajzok létrehozásához felhasználhatjuk a sablonállományokat, amelyek a szabványos beállításokat tartalmazzák. A sablon alapján beállított értékek később módosíthatók. Alkalmazhatjuk a DesignCenter vagy az Indítás ablak szolgáltatásait, illetve a varázslókat is, amelyek automatikusan beállítják a méretezés és szövegDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


111

magasság jellemzőit. Ez azt jelenti, hogy a kisléptékű rajzok esetén a szövegméretet is arányosan csökkentik.

3-2. ábra Új rajzokat a Fájl (File) menü Új (New) parancsával, a Ctrl+N billentyűkombinációval vagy a GYÚj (QNew) ikonra kattintással, illetve a parancssori GYÚJ (NEW) paranccsal hozunk létre. Ekkor megjelenik az Indítás párbeszédpanelhez hasonló, a 3-2. ábrán bemutatott Új rajz létrehozása párbeszédpanel (a program betöltésekor automatikusan megjeleníthető Indítás párbeszédpaneltől annyiban tér el, hogy itt nem választhatunk a korábban betöltött rajzok közül, ezért a betöltés nyomógomb is inaktív).

ÚJ RAJZ AZ ALAPBEÁLLÍTÁSOKKAL A korábbi Gyors beállítás Varázslónak felel meg, ha az Új rajz létrehozása párbeszédpanelen az Alapértékek elemet választjuk. Ennek segítségével az alapértelmezés szerinti metrikus vagy angolszász mértékegységek és beállítások alkalmazásával hozunk létre új rajzot. Bármelyik módszerrel is készítünk új rajzot, a rajz határait (a rajzterület határvonalait, annak bal alsó és jobb felső sarokpontjait meghatározó derékszögű koordináta-párjával) utólag módosíthatDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

112 ÚJ RAJZOK LÉTREHOZÁSA juk. Ugyanígy módosítható az összes fent említett jellemző, amelyet a sablonrajzból vettünk át.

RAJZ KÉSZÍTÉSE SABLON ALAPJÁN Az Új rajz létrehozása párbeszédpanelen a Sablonok elem választása után választhatunk az alapértelmezés szerinti, a fejezet bevezetőjében említett vagy más könyvtárban elhelyezett (.dwt) sablonrajzok közül (lásd a 3-3. ábrát). Más könyvtár sablonjainak betöltéséhez kattintsunk a Tallózás nyomógombra. A sablonrajzok megkeresésére is alkalmazhatjuk a fájlkereső módszereket.

3-3. ábra A sablonrajzok ábécé rendben jelennek meg az ablakban. Ha a Válasszon sablont lista valamelyik sablonjára kattintunk, akkor megjelenik a sablon képe, valamint leírása is, amely segít a választásban. A sablonbetöltést végül a sablon nevére kettősen kattintva, vagy a kiválasztás után az OK gombbal fejezzük be.

ÚJ RAJZ KÉSZÍTÉSE VARÁZSLÓVAL Az Új rajz létrehozása párbeszédpanelen a Varázslók elem választása után választhatunk a korábbi Gyors és Részletes beállíDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


113

tás varázsló közül. Ezek párbeszédpanelek sorozatán keresztül vezetnek végig egy új rajz fő jellemzőinek beállításához vezető lépéseken (lásd a 3-4. ábrát). A Gyors beállítás Varázsló az acadiso.dwt sablont alkalmazza, amikor beállítja a mértékegységeket és a rajzterületet. Más értékeket (szövegmagasság, hálósűrűség) automatikusan ehhez igazít. Az itt megadott beállításokat utólag a „Mértékegység-formátumok” című fejezetben ismertetettek szerint módosíthatjuk.

3-4. ábra A Gyors beállítás (Quick Setup Wizard) varázsló bővítése a Részletes beállítás (Advanced Setup Wizard) varázsló, amellyel a lehető legrészletesebben állíthatjuk be a környezeti paramétereket. Ezt mutatjuk be az alábbiakban. A Varázsló öt párbeszédpanel-lapja között vagy a Tovább> és a
114 ÚJ RAJZOK LÉTREHOZÁSA

3-5. ábra A második lépés szögbeállítása utólag szintén a Formátum/Mértékegység paranccsal oldható meg (lásd a 3-5. ábrát). A harmadik lépésben a kezdőszög helyét adjuk meg (lásd a 3-6. ábrát).



115

A szögek megadásakor, illetve fokokban válaszolt paraméterek esetében az abszolút szögértékeket az itt megadott kezdőiránytól számítjuk. A relatív szögmegadás esetén egy aktuálisan megadott irány a kezdőszög iránya. A negyedik lépésben a szögmérés irányát határozzuk meg (lásd a 3-7. ábrát).

3-7. ábra Az eddigi beállításokat utólag a Formátum/Mértékegység parancscsal, illetve a parancssori DPMÉRTEGYS paranccsal is megváltoztathatjuk (lásd a 3-11. ábrát). Az 5. lépésben végzett rajzhatár beállítást utólag a Formátum menü Rajzhatárok parancsával, illetve a parancssori RHATÁR paranccsal módosíthatjuk. Korábban a 6. lépésben a szövegmező beállítását végezhettük. Ez a lehetőség megszűnt. Célszerű ezért olyan blokkokat kialakítani, amelyek magukba foglalják a papírméret és a szabványos rajzi megírások (tételszám, darab, cím, név, megnevezés, méretarány, szabványszám, tervező, ellenőr, fájlnév, dátum stb.) helyének alapértelmezéseit. E vonalas és szöveges rajzelemeket egyaránt tartalmazó szövegmezőket utólag a BLOKK (Beilleszt/Blokk) parancscsal illeszthetjük rajzunkba. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

116 SABLONRAJZOK LÉTREHOZÁSA

3-8. ábra A rajzterület belsejében átfedő nézetablakokban és a papírtérben egyaránt rajzolhatunk, a szövegmező tartalmán csak a papírtérben módosíthatunk. A papírtérben több átfedő nézetablakot alakíthatunk ki, amelyeket egyszerre nyomtathatunk, rajzoltathatunk ki (ellentétben az illeszkedő nézetablakokban ábrázolt modelltérrel, amelynek ablakai egyenként nyomtathatók).

SABLONRAJZOK LÉTREHOZÁSA A rajzsablon létrehozása is egy sablonon alapuló új rajz készítését és (.dwt) sablonként elmentését jelenti. A sablonrajzban megadható jellemzők (mértékegységek típusa és pontossága, rajzhatárok, fóliaszervezés, címpecsétek, keretek és logók, méretezési- és szövegstílusok, vonaltípusok) beállításával a fejezet további részeiben foglalkozunk. A raszter, háló és orto (derékszögű rajzolás) mód beállítások szerepével és módjával korábban, a Rajzi segédeszközök, szerkesztő üzemmódok fejezetben foglalkoztunk. A címpecsétek, keretek és logók rendszerint a papírtérben elhelyezett rajzelemek. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


117

3-9. ábra Ha módosítottunk az acad.dwt sablonon, és visszaállítanánk az eredeti állapotot, akkor így hozzunk létre egy üres rajzot és azt az acad.dwt állomány felülírásával (ugyanazon a néven és ugyanarra a helyre) mentsük el. Ha a jellemzőket beállítottuk, illetve megrajzoltuk, akkor a Fájl (File) menü Mentés másként (Save As) parancsát adjuk ki (illetve megnyomjuk a Ctrl+Shift+S billentyűkombinációt), és elmentjük a \Local Settings\Application Data\Autodesk\ AutoCAD 2005 Magyar verzió\R16.1\hun\Template könyvtárba, vagy a 3-1. ábrán bemutatott módon megadott másik könyvtárba .dwt kiterjesztéssel. Ehhez elegendő a Fájltípus listában kiválasztani a rajzsablon fájlt, majd a név kiterjesztés nélküli megadása után a Mentés (Save) nyomógombra kattintani. Ha sablonállományainkat ettől eltérő helyen tároljuk, akkor a sablonrajzok elérési útvonalát az Eszköz/Beállítások parancs Fájlok lapján, a Rajzsablonok helye sorban állíthatjuk be. Ha a sablonrajzok elérési útvonalát módosítottuk, akkor a sablon elmentésénél is Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

118 MÉRTÉKEGYSÉG-FORMÁTUMOK ezt a tárolási helyet adjuk meg a Rajz mentése másként párbeszédpanel Mentés helye listájában (lásd a 3-9. ábrát). Hálózatos környezetben a sablonokat tarthatjuk osztott könyvtárban is, ekkor munkacsoportunk minden tagja ugyanazt a sablont használhatja. A Mentés nyomógombra kattintás után megjelenő párbeszédpanelen tájékoztató leírást kapcsolhatunk a sablonrajzhoz. Ezt a leírást felhasználhatjuk a megfelelő sablon kiválasztására. A metrikus, angolszász mértékegységek használatát a Mértékegységek listán is megadhatjuk, a részletes beállításhoz inkább a megfelelő parancsokat adjuk ki.

3-10. ábra

MÉRTÉKEGYSÉG-FORMÁTUMOK A MÉRTEGYS (UNITS) parancs, illetve a Formátum menü Mértékegység parancsa segítségével a mértékegységeket, a pont és szögmegadás beviteli formátumát párbeszédpanelen adjuk meg. Az Irány nyomógombbal megjelenített párbeszédpanelen – a 3-6. ábrán bemutatott varázslóhoz hasonló módon – adjuk meg a szögértékek kezdő és pozitív forgási irányát (lásd a 3-11. ábrát). A Vontatási lépték mezőben adjuk meg az aktuális rajzba eszközpalettából, DesignCenterből, vagy i-drop használatával vontatott blokkok számára érvényes mértékegységeket. A megadott egységektől különböző egységekkel létrehozott blokk vagy rajz arányosan kerül beillesztésre, azaz a beillesztési lépték a forrásban használt egységek és a célrajzban használt egységek aránya. Az Egység nélkül listaelemet választjuk a blokk lépték nélküli beillesztéséhez, Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


119

ha azt akarjuk, hogy harmonizáljon a megadott egységekkel. Ilyenkor a beillesztett elemet manuálisan, illetve megadott arányban nagyítjuk, vagy kicsinyítjük

3-11. ábra

RAJZHATÁROK A modelltérbeli rajz X,Y irányú lehetséges határait, a határok ellenőrzését a transzparens (más parancs paraméterezése közben) módon is kiadható RHATÁR (LIMITS) paranccsal vagy a Formátum (Format) menü Rajzhatárok (Drawing Limits) parancsával határozzuk meg. A program a rajzot Z irányban nem korlátozza. A parancsot a rajzszerkesztés során bármikor kiadhatjuk. Új rajz esetén a rajz határait a prototípus (sablon) adatai határozzák meg, de ez mint említettük utólag megváltoztatható. A parancs végrehajtása párbeszédes üzemmódban: c RHATÁR (LIMITS )

Rajzhatár-beállító parancskulcsszó, amelyet a parancssorba gépelünk be, utána megnyomjuk az Enter vagy a szóköz billentyűt. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

120 RAJZHATÁROK d Modelltér határok visszaállítása Adja meg a bal alsó sarokpontot vagy [BE/KI] <0.000,0.000> (Reset Model space limits: Lower left corner [ON/ OFF]<0.0,0.0>) e f Adja meg az ellenkező sarokpontot (Upper right corner <420.0,297.0>) g

A program kéri a bal alsó sarok koordinátáit, alapértelmezésként felajánlja a 0.0000,0.0000 koordinátájú pontot. Egyéb opciókat is választhatunk: BE (ON) – bekapcsolja, KI (OFF) – kikapcsolja a rajzhatár-túllépés ellenőrzését.

Megadjuk a koordinátákat. Figyeljünk arra, hogy a koordináta párokat (X,Y) vesszővel választjuk el egymástól. A program kéri a jobb felső sarok koordinátáinak adatait. Alapértelmezésként az A3 méretű lap adatait ajánlja fel.

Megadjuk a sarokpont koordinátáit, ha elfogadjuk az alapértelmezést, akkor nem gépelünk be semmit. Utána megnyomjuk az Enter vagy a szóköz billentyűt.

Ha a rajzhatár-ellenőrzés be van kapcsolva, akkor nem adhatunk meg a határokon kívüli pontokat. Ilyen pontok megadásakor a program a következő hibaüzenetet jeleníti meg: „**Érvénytelen rajzhatárok” („**Outside limits”). A paranccsal meghatározzuk azt a területet, amelyet a látható pontháló lefed (HÁLÓ – GRID). A beállításokat rendszerváltozók értékadásával is elvégezhetjük: LIMCHECK – 1 be-, 0 kikapcsolja a rajzhatár-ellenőrzést. LIMMIN – a bal alsó sarok koordinátái. LIMMAX – a jobb felső sarok koordinátái.



121

A program akkor kapcsolja be az értékeket, ha ezeket a rendszerváltozó neveket begépeljük, majd megnyomjuk az Enter vagy a szóköz billentyűt, utána megadjuk a rendszerváltozók új értékét. Ha nem adunk meg új értéket, csak a fenti billentyűket nyomjuk meg, akkor így a rendszerváltozók aktuális értékét kérdezhetjük le. A ténylegesen elfoglalt rajzterületet a rajzterjedelem írja le.

FÓLIÁK A rajz logikailag összetartozó részeit fóliákhoz rendelhetjük. Ezek a rajzi rétegeknek is nevezett elemek alkalmasak arra, hogy a rajz éppen nem használt elemeinek csoportjait elkülönítsük, látszólag eltüntessük, gyorsabbá téve ezáltal a rajzolást. Minden fóliához eltérő színt és vonaltípust határozhatunk meg, amellyel együttes megtekintésük, szerkesztésük, nyomtatásuk során vizuálisan is elkülöníthetők. A rajz kiválasztott fóliáit befagyasztva gyorsíthatjuk a rajz újragenerálását is, mert az a befagyasztott fóliákra nem vonatkozik. A befagyasztás feloldható. Más fóliákat, ha kell, lezárhatunk. Az ilyeneken szereplő rajzelemek nem, csak színeik, vonaltípusaik módosíthatók, tehát a lezárt fólia „írásvédett”. Ilyen logikai elkülönítést kíván meg például az épületek szintenkénti megjelenítése, a közműtervek (közműtípus – víz, gáz, csatorna, elektromos hálózat stb. – szerint szétválasztott), a közlekedési hálózatok elemeinek (hierarchia szerint elkülönített) ábrázolása. Még az egyszerű rajzokon is érdemes a feliratokat külön fólián létrehozni. A fóliák kezelésének részletezését lásd a „Fóliák és tulajdonságok” című kötetben. Itt érdemes annyit megemlíteni, hogy az AutoCAD 2002-től használható az Eszköz/CAD szabványokFóliarendezés parancs, amely az aktuális rajz fóliáit egy másik rajz vagy egy CAD szabványfájl fóliáinak megfelelően módosítja (lásd a 3-12. ábrát). Például egy másik cégtől származó rajz fóliái eltérhetnek a saját fóliaelrendezéstől, ekkor a rajz átkonvertálható a saját cég rajzainál használt szokásoknak megfelelően. A Fóliarendező felhasználható ezen kívül fóliák létrehozására, fóliák láthatóságának vezérlésére és üres fóliák törlésére is. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

122 FÓLIÁK

3-12. ábra

3-13. ábra A 2005-ös változatban átdolgozott Fóliatulajdonság-kezelő felhasználható fóliák létrehozására, fóliák láthatóságának vezérlésére, Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


123

a fóliák név vagy tulajdonság szerinti szűrésére, rendezésére, rendszerezésére, a fóliák tulajdonságainak megadására (lásd a 3-13. ábrát).

CAD SZABVÁNYOK A szabványok határozzák meg az elnevezett objektumok, fóliák, vonaltípusok, szöveg- és méretstílusok közös tulajdonságait. Az AutoCAD rajzok egységessége érdekében az Eszköz/CAD szabványokBeállítás paranccsal szabványokat hozhatunk létre, alkalmazhatunk és az Ellenőrzés paranccsal ellenőrizhetjük a rajzok megfelelését a szabványoknak.

3-14. ábra A szabványok mindenki számára megkönnyítik a rajzok értelmezését. Ez a legtöbb haszonnal olyan munkakörnyezetben jár, ahol többen vesznek részt egy rajz létrehozásában, illetve értelmezik a rajzokat (például a kivitelezők). Szabványos fájlok az alábbi elnevezett objektumokhoz hozhatók létre: Fóliák Szövegstílusok Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

124 CAD SZABVÁNYOK Vonaltípusok Méretstílusok A szabványokat a Szabványok beállításai párbeszédpanel Szabványok lapján hozzuk létre. A szabványbeállításokat tartalmazó rajzaink mentésére alkalmazhatjuk az AutoCAD .dws rajzszabvány fájl formátumot. Az így mentett szabványok más rajzok ellenőrzésére felhasználhatók.

3-15. ábra Az Eszköz/CAD szabványokEllenőrzés paranccsal vagy a beállító panel Szabványkövetés ellenőrzése gombjával indítható ellenőrző eszköz az aktuális rajzban megkeresi a szabványos meg nem felelő objektumokat (lásd a 3-15. ábrát). A Beállítások nyomógombra kattintva megadhatjuk, hogy a program a tapasztalt eltérésekről értesítsen, illetve automatikusan javítsa Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


125

(lásd a 3-16. ábrát), egyébként a Probléma mezőben kijelzett eltérést a Cserelehetőség listában kiválasztott szabványos megoldásra cserélhetjük, ha a Javítás nyomógombra kattintunk, vagy megnyomjuk az F4 funkcióbillentyűt. A következő problémára a Következő nyomógombbal vagy az F5 funkcióbillentyűvel léphetünk.

3-16. ábra A CAD szabványok beállításai párbeszédpanelen adjuk meg azt is, hogy a cserékhez melyik szabványfájl szolgáltassa a mintát.


126 DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTARENDSZER

KOORDINÁTARENDSZEREK Pontos rajzokat a koordináták és a korábban, illetve a következő fejezetben ismertetett tárgyraszter alkalmazásával készíthetünk. Használhatunk abszolút és relatív koordinátákat is. Az abszolút koordinátákat négyféle rendszerben adhatjuk meg. Ez a pontmegadás módját, sorrendjét jelenti. A viszonyító pont pedig lehet az aktuális felhasználói koordináta-rendszer kezdőpontja – ezt X,Y,Z, vagy más, alább ismertetendő formában adjuk meg, a világ koordinátarendszer kezdőpontja – ekkor a koordináták előtt egy * karaktert adunk meg, például *1,2,3. Relatív pontmegadás esetén a viszonyító pont az utolsó pont vagy a @ paranccsal definiált pont. Az utolsó megadott ponthoz viszonyított koordináták alkalmazásakor a koordináták elé a @ karaktert gépeljük be, például @1,2,3. A vonatkozó parancsokat kiadhatjuk az Eszköz (Tools) menü Új FKR (UCS) almenüjéből, vagy az FKR és FKRII (UCSII) eszköztár ikonjaival is.

DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTARENDSZER A közismert Descartes-féle koordinátarendszerben a pontok adatait a három, derékszögű tengelyen mért koordináta egymás utáni, vesszővel elkülönített begépelésével adjuk meg. A koordinátamegadás sorrendje: X, Y, Z. A számformátum lehet tizedes, tört vagy normál alak. A harmadik koordináta a kihúzás irányában (alapállapotban függőlegesen) értendő. Például egyenértékű az alábbi pontmegadás: 4.25,2.5,6.75 és 4-1/4,2-1/2,6-3/4 Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

KOORDINÁTA-RENDSZEREK

127

Ha a harmadik koordinátát elhagyjuk, akkor az a kiemelési szinttel egyezik meg azokban az esetekben, amikor a program három koordinátát vár. Például a fenti pontmegadás 6.75 értékű kiemelési szint mellett egyenértékű a következő pontmegadással: 4.25,2.5 és 4-1/4,2-1/2 (lásd a 4-1. ábrát). 4-1. ábra

POLÁRIS KOORDINÁTARENDSZER A poláris koordinátarendszerben az origótól való távolság és az X tengelytől mért szög határozza meg a síkbeli pont koordinátáit. A két koordinátát a < jel választja el egymástól. Például az origótól 5.4 egység távolságra és az X tengelytől 30 fokra fekvő pont koordinátái: 5.4<30. Az így megadott síkbeli pont a 4-2. ábra szerint helyezkedik el. A poláris koordinátákat is megadhatjuk relatív módon (például az előző ponttól egységnyi távolságra és 45-os szög 4-2. ábra alatt található pont esetében: @1<45). Az alapértelemzés szerint a szögek az óramutató járásával ellentétes irányban növekszenek és az óramutató járásával megegyező irányban csökkennek. Az óramutató járásával megegyező elmozduláshoz így negatív számot kell a szög értékének adni (például az 1<315 és az 1<–45 megadásának eredménye azonos). A szögek forgásiránya és 0 iránya a Rajzi mértékegységek párbeszédpanelen állítható be. A szöget a korábban leírt mindegyik módon megadhatjuk. Ha nem az alapértelmezett (annak beállított) formát alkalmazzuk, akkor a szög jelét meg kell adnunk. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

128 HENGER KOORDINÁTARENDSZER A következő példa egy poláris koordinátákkal rajzolt vonalat ábrázol: Parancs: vonal Ponttól: 0,0 Pontig: 4<120 Pontig: 5<30 Pontig: @3<45 Pontig: @5<285 Pontig: Nyomja meg az ENTER billentyűt a parancs befejezéséhez.

4-3. ábra

HENGER KOORDINÁTARENDSZER Ez a rendszer a poláris koordinátarendszer háromdimenziós változata. A térbeli pont helyzetét az X,Y síkban a pont vetülete és az origó közti távolság, és az X tengelytől mért szög határozza meg, ehhez jön harmadik koordinátaként a pont magassága az X,Y sík felett (Z érték). A távolságot a szögtől a < jel választja el, a szög értékét a magasságtól vessző. Például az origótól 5.4 egység távolságra és az X tengelytől 30 fokra, 6.75 egység magasságban levő pont koordinátái:

4-4. ábra

5.4<30,6.75 (lásd a 4-4. ábrát).

GÖMBI KOORDINÁTARENDSZER Ez a rendszer szintén hasonlít a poláris koordinátarendszerre, annak háromdimenziós változata. A térbeli pont helyzetét az X,Y síkban a pont vetülete és az origó közti távolság, és az X tengelytől mért szög határozza meg, a harmadik koordináta a pont és az X,Y sík között mért szög. A koordinátákat egymástól a < jel választja el. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


129

Például az origótól 5.4 egység távolságra, az X tengelytől 30 fokra, az X,Y síktól 60 fok magasságban levő pont koordinátái: 5.4<30<60 Az így megadott pont helyzetét a 4-5. ábrán mutatjuk be.

4-5. ábra

FKR IKON MEGJELENÍTÉSE Az FKR ikon szemléletesen mutatja be az FKR elhelyezkedését és irányát. Az FKR ikont az FKR origójában vagy az aktuális nézetablak bal alsó sarkában jeleníthetjük meg. Az aktuális FKR origójában megjelenő ikonon egy kereszt (+) is látható, míg az aktuális nézetablak bal alsó sarkában megjelenített ikonon nincs kereszt (lásd a 46. ábrát).

4-6. ábra Minthogy a különböző nézetablakok eltérő nézetekben ábrázolják a modellt, az eltérő nézetablakokban különböző FKR-t állíthatunk be. Az összes nézetablak saját FKR ikonnal rendelkezik. Alapértelmezésben a szálkereszt iránya az X,Y koordinátatengelyek irányával egyezik meg. A koordinátatengelyek irányát szemléltető ikon megjelenítését (akár a világ, akár a felhasználói koordináta-rendszerben vagyunk) a Nézet (View) menü Megjelenítés (Display) ` FKR ikon almenüjének parancsaival, vagy a parancssorban megadott Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

130 FKR IKON MEGJELENÍTÉSE FKRIKON paranccsal (az UCSICON rendszerváltozóval), illetve a korábban bemutatott FKR ikonokkal szabályozzuk. Az eltört ceruza ikon akkor jelenik meg, ha az XY sík éle merőleges vagy közel merőleges a megadott nézet irányára. Ilyenkor a mutatóeszköz segítségével meghatározott pontok nem negatív Z értékekkel rendelkező pontok lesznek és várhatóan hibás eredményt adnak. Ebben az esetben használjuk a tárgyrasztert vagy válasszunk másik felhasználói koordinátarendszert. Az FKRIKON parancs opciói: BE (ON): bekapcsolja a koordinátatengelyek irányát szemléltető ikon megjelenítését. Figyeljük meg, hogy a világ koordináta-rendszert az Y tengely jelébe írt V (W) betű jelzi (lásd a 4-7. ábrát). Megfelel a Nézet 4-7. ábra (View) menü Megjelenítés (Display) ` FKR ikon ` Be (On) parancsnak. Kiadása után a menüben a jel jelenik meg. KI (OFF): kikapcsolja a koordinátatengelyek irányát szemléltető ikon megjelenítését. Megfelel a Nézet/Megjelenítés ` FKR ikon ` Be parancs megismétlésének. Kiadása után a menüben a jel eltűnik. Mind (All): minden nézetablakra vonatkoztatja az utána megadott paramétert (alapértelmezetten az ikon csak az aktív nézetablakban jelenik meg). Nincs origó (Noorigin): a tengelyirány-ikont az aktív nézetablak bal alsó sarkában jeleníti meg. Ez az alapértelmezés. Megfelel a Nézet/ Megjelenítés ` FKR ikon ` Origó (Origin) parancsnak. Kiadása után a menüben az jel jelenik meg. Origó (Origin): a koordinátatengelyek irányát szemléltető ikont az aktív nézetablakban, a koordináta-rendszer kezdőpontjában jeleníti meg. Csak felhasználói koordináta-rendszer esetén 4-8. ábra van értelme (ekkor térhetünk el az eredeti világ koordináta-rendszer kezdőpontjától). Az ikon sarkában ekkor + jel jelenik meg (lásd a 4-8. ábrát). Megfelel a Nézet menü Megjelenítés ` FKR ikon ` Origó parancs megismétlésének. Utána a menüben az jel eltűnik. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


131

Tulajdonságok (Properties): megjeleníti az FKR ikon párbeszédpanelt, amelyen beállíthatjuk az ikon méretét, színét, stílusát (lásd a 4-9. ábrát). Ekkor bekapcsolhatjuk, hogy a nyíl helyett kúp jelenjen meg a tengelyvégen, illetve állíthatjuk az ikon méretét és színét is. A kétdimenziós stílusú ikonok a 4-6. ábrától láthatók, a háromdimenziósokhoz a korábbi ábrák hasonlítanak.

4-9. ábra Ugyancsak eltér a felülről (a Z tengely pozitív iránya felől nézett) és az alulról nézett koordináta-rendszer ikonja. Ha felülről nézzük, akkor a tengelyek kereszteződésében jel jelenik meg (lásd a 4-6. ábrát), alulról (a Z tengely negatív iránya felől nézve) ez a jel hiányzik (lásd a 4-10. ábrát).

4-10. ábra

VILÁG KOORDINÁTARENDSZER Az AutoCAD 2005 rajzokon minden esetben egyetlen világ koordinátarendszer értelmezhető. Ez egyben az alapértelmezés szerint használt koordinátarendszer is. Ennek tengelyeinek iránya rögzített, helyzete nem változtatható meg. Az origó a rajz bal alsó sarkában Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

132 FELHASZNÁLÓI KR van, az X tengely pozitív iránya vízszintesen, jobbra mutat, az Y tengely pozitív iránya függőlegesen a rajz bal felső sarka felé mutat, a Z tengely merőleges az XY síkra, pozitív iránya a rajztól kifelé (felénk) mutat. A világ koordinátarendszernek nem adhatunk másik nevet sem, de ugyanolyan beállításokkal, egyéni, elnevezett FKR-t kialakíthatunk.

FELHASZNÁLÓI KR Egyes térbeli pontmegadási problémák kezelése céljából alakították ki azt a lehetőséget, hogy a térbeli pontmegadást visszavezették kétdimenziósra. A pontok bevitelénél láttuk, hogy a koordinátarendszer síkjában, illetve azzal párhuzamos kiemelési síkon rajzolt rajzelemeknek csak X,Y koordinátáit kellett megadnunk, a harmadik koordinátának (Z) a program a kiemelési sík magasságát tekinti. Ezt kihasználva elforgatott rajzsíkokon (transzformált koordinátarendszerben) a térbeli pont koordinátás megadása nélkül is tudunk rajzolni. Jó példa erre egy tetőablak megrajzolása a magastető (ferde) síkjában (lásd a 4-11. ábrát). Figyeljük meg, hogy a szálkereszt is átalakult! A felhasználói koordináta-rendszert a világ koordináta-rendszerhez képest adjuk meg, azaz annak átalakításával (transzformációival) határozzuk meg. A rajzon belül tetszőleges számú felhasználói koordinátarendszert definiálhatunk. Mindegyik ilyen egyedi rendszert elne4-11. ábra vezhetünk, hogy később, ha szükség van rá, a névre hivatkozva a koordinátarendszert könnyen ismét beállíthassuk. A koordináta-rendszer kezdőpontjának eltolása vagy tengelyeinek elforgatása síkbeli feladatok megoldását is segítheti. Erre példa az építészeti vagy geodéziai felmérés, ahol egy elforgatott alapvonalra az alapvonal töréspontjáig adják meg a felmért pont egyik, az alapvonalra merőlegesen a másik koordinátáját. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


133

EGYÉNI FKR BEÁLLÍTÁSA Az Eszköz menü Elnevezett FKR-ek (Preset UCS) parancsával, FKR párbeszédpanel megjelenítése illetve az FKR eszköztár ikonjával megjelenített párbeszédpanelen a leggyakrabban használt nézetekhez előre beállított koordinátarendszerek közül választhatunk. Ugyancsak erre használhatjuk az FKR II eszköztár listáját, amely az elnevezett egyéni, valamint a világ és az előző FKR-hez viszonyítva merőleges ortografikus koordinátarendszereket egyaránt tartalmazza. Az előre beállított ortografikus koordinátarendszereket megadhatjuk az Eszköz menü Ortografikus FKR almenüjéből is. Az Elnevezett FKR párbeszédpanel-lapon jelennek meg az egyéni felhasználói koordinátarendszerek. Elnevezésükhöz kattintsunk a jobb egérgombbal a névtelen FKR-re, majd adjuk ki a helyi menü Átnevezés (Rename) parancsát. Az FKR-ek párbeszédpanelen a helyi menü Törlés (Delete) parancsával törölhetők.

4-12. ábra Az Ortografikus FKR párbeszédpanel-lap közepét elfoglaló ábrazónáról választva, vagy az Eszköz/Ortografikus FKR ` almenü Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

134 EGYÉNI FKR BEÁLLÍTÁSA parancsaival a Viszonyítás alapja listában kijelölt koordinátarendszerhez képest felső és alsó, illetve merőleges helyzetű FKR-t hozhatunk létre. Ha a parancsot az almenüből adtuk ki, akkor a viszonyítás alapja az aktuális FKR. A felső/alsó, bal/jobb és elöl/hátul párok a Z tengely pozitív irányában térnek el egymástól. FKR-ek kialakítására, az aktuális koordinátarendszer transzformációjára az ikonok mellett használhatjuk az Eszköz/Új FKR ` almenü, illetve a parancssori FKR parancs ( ikon) az alábbiakban az ikonokkal együtt bemutatott parancsait is. Világ: A Világ koordináta-rendszerhez igazítja az FKR-t. Megfelel a parancssori FKR V parancsnak, illetve az ikonnak. Objektum: Az új FKR-t a kijelölt objektumhoz igazítva hozza létre, ikon. mint a parancssori FKR Ú OB parancs, vagy az Lap: Az új FKR-t a kiválasztott lap alapján hozza létre. Megfelel a parancssori FKR Ú L parancsnak, illetve az ikonnak. Nézet: A képernyő síkjával párhuzamos XY síkkal hoz létre új koordináta-rendszert. Megfelel a parancssorban kiadott FKR Ú N parancsnak, illetve az ikonnak. Origó: Új FKR-t az origó elmozdításával alakítja ki. Megfelel a parancssori FKR Á parancsnak, illetve az ikonnak. Z tengelyű vektor: A pozitív Z tengelyirány és az origó kijelölésével hozza létre az új FKR-t. Megfelel a parancssorban kiadott FKR ZT ikonnak. parancsnak, vagy az 3 pont: Az origó, az X és Y tengelyek kijelölésével alakítja ki az új FKR-t. Megfelel a parancssori FKR 3 parancsnak, illetve az ikonnak. X: Elforgatja az aktuális FKR-t az X tengely körül. Megfelel a parancssorban kiadott FKR X parancsnak, illetve az ikonnak. Y: Elforgatja az aktuális FKR-t az Y tengely körül. Megfelel a parancssorban kiadott FKR Y parancsnak, illetve az


ikonnak.


135

Z: Elforgatja az aktuális FKR-t a Z tengely körül. Megfelel a parancssorban kiadott FKR Z parancsnak, illetve az ikonnak. Alkalmaz: Az aktuális FKR-t a kijelölt nézetablakra alkalmazza. ikonnak. Megfelel a parancssori FKR K parancsnak, illetve az Az Elnevezett FKR panellapon az általunk beállított felhasználói koordinátarendszert saját névvel menthetjük el, hogy szükség esetén e lista alkalmazásával ismét aktuálissá tehessük. A párbeszédpanel megjeleníthető az Eszköz menüből vagy az

ikonnal.

Az Eszköz/FKR áthelyezése parancs, illetve az ikon az origó eltolásával vagy az aktuális FKR Z-mélységének megváltoztatásával – az XY sík változatlanul hagyása mellett – módosítja az FKR beállítását. A Z-mélység paraméterrel az FKR-t a Z tengely mentén mozgatjuk az aktuális origóhoz képest pozitív vagy negatív irányba. Az FKR parancs ELŐZŐ opciója vagy az ikon a korábbi felhasználói koordinátarendszert állítja vissza. A felhasználói koordináta-rendszerek kezelése egyszerű az Eszköz menü Elnevezett FKR-ek parancsával megjeleníthető párbeszédpanellel. A Részletek nyomógombra kattintva tudhatjuk meg a kiválasztott FKR origójának helyét és tengelyeinek irányát (lásd a 413. ábrát). Ezek viszonyítási alapja lehet a világ koordináta-rendszer, vagy valamelyik korábban létrehozott koordináta-rendszer. Az FKR párbeszédpanel Beállítások lapján adhatjuk meg, hogy a program a kiválasztott FKR-t a nézetablakkal együtt mentse el.


136 NUMERIKUS ÉRTÉK MEGADÁSA

ADATBEVITEL ÉS PONTOS RAJZOLÁS A parancsok indítását követően azok végrehajtásához rendszerint további paramétereket is megadunk. Ezek lehetnek a parancs működését befolyásoló opciók vagy a végrehajtáshoz szükséges egyéb adat. Ha a megadott adat vagy opció nem a parancsnak megfelelő formátumú, akkor a program a következő üzenetet írja ki: „**Határokon kívül” („**Outside limits”), „Érvénytelen ablak megadás” („Invalid window specification”), „Érvénytelen pont” („Invalid point”), stb. Az ilyen hibák általában javíthatók a parancs újraindítása nélkül is. Mindez a helyes válasz megadásáig ismétlődik. Minthogy a parancsok paramétereit rendszerint többféle formában megadhatjuk – sorrendje azonban kötött –, mindig a praktikum szabja meg a megfelelő formát. Például felesleges a rajzsíkkal párhuzamos rajzelemek rajzolásánál harmadik koordinátát megadni, ha az aktuális kiemelési szintet is megadtuk, hiszen ez automatikusan adja a harmadik koordinátát. A pontos rajzoláshoz a tárgyrasztert, illetve a pontok koordinátás megadását alkalmazzuk. Ebben a fejezetben a korábban megismert koordinátarendszerek mellett alkalmazható adatbeviteli módokat ismertetjük.

NUMERIKUS ÉRTÉK MEGADÁSA A billentyűzetről megadott numerikus értékek beírásakor a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, ., +, -, E, / karaktereket használjuk. A / jelet valós számok törtként való megadására alkalmazzuk. A numerikus értékeket a parancssorban megjelenő prompt után kell megadni, például a következő promptokra: Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

ADATBEVITEL ÉS PONTOS RAJZOLÁS

137

Nagyítás (Scale(x/xp)), Távolság (Distance), Magasság (Height), Sugár (Radius), Átmérő (Diameter), stb. A számmegadás formátumát a transzparens módú Formátum/ Mértékegység, illetve a DPMÉRTEGYS ('DDUNITS) paranccsal vagy a korábban ismertetett MÉRTEGYS (UNITS) paranccsal szabályozzuk. A Rajzi mértékegységek párbeszédpanel listáiban a kiválasztott típusnak megfelelően állítjuk be a számformátumot és pontosságot. A korábban ismertetett MÉRTEGYS (UNITS) parancsnál leírt mértékegységek mellett itt a tizedesek számát, formáját pontosságnak nevezi a program. Ezt az értéket a Pontosság (Precision) mezőben adjuk meg. A panel Minta mezője arra szolgál, hogy bemutassa a beállított mértékegységek formáját.

SZÖG MEGADÁSA A szögmegadás formátumát Formátum/ Mértékegység, illetve a DPMÉRTEGYS ('DDUNITS) paranccsal vagy a korábban ismertetett MÉRTEGYS (UNITS) paranccsal szabályozzuk. A Rajzi mértékegységek párbeszédpanel Szög (Angle) csoportjában állítjuk be a szögformátumot, illetve jelölőnégyzettel a pozitív szögirányt. A panel Irány (Direction) nyomógombjával megjelenített párbeszédpaneljén állítjuk be a kezdőirányt. Az irányt a grafikus ablakban kijelölve is megadhatjuk. Ehhez először az Egyéb rádiógombra, majd a Jelöljön ki egy szög irányt ikonra kattintunk.

KÖZVETLEN TÁVOLSÁGMEGADÁS A KIOSZT, a BEOSZTÁS és a FELOSZT parancsok kivételével az összes rajzolási parancs használata során alkalmazhatjuk a pontok koordinátáinak bebillentyűzése mellett a közvetlen távolságmegadás Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

138 PONT MEGADÁSA módszerét is. A parancs megadása után jelöljük ki az első pont helyét, majd a kurzor mozgatásával az irányt határozzuk meg, végül az első ponttól mért távolságot billentyűzzük be. Ezzel gyorsan és pontosan adhatjuk meg a vonalak hosszúságát. A pontosság fokozható, ha az orto és poláris kiosztással együtt alkalmazzuk. A következő példában a közvetlen távolság-megadás módszer segítségével egy vonalat rajzolunk. c VONAL (LINE) Vonalrajzoló parancskulcsszó, amelyet begépelünk, vagy Rajz (Draw) menüből Vonal (Line) néven választunk ki, illetve helyette kattinthatunk a parancs ikonjára is. d Adja meg az A program kéri a kiinduló pont adatait. Az első pontot… egyéb, funkcióválasztó paramétereket később (From point…) ismertetjük. e 1.2,2.3 Megadjuk a koordinátákat, vagy kijelöljük és kattintunk. Begépelés után megnyomjuk az Enter vagy a szóköz billentyűt. f …Adja meg a A program kéri a következő pont adatait. következő pontot vagy [Vissza] (To point) g Mozgassa a mutatóeszközt a rajzolni kívánt vonal szögével megegyező irányba, de ne nyomjuk le az Enter vagy a szóköz billentyűt. h A parancssorban bebillentyűzzük a kívánt távolságot, majd lenyomjuk az Enter vagy a szóköz billentyűt.

PONT MEGADÁSA A pontokat egérrel a rajzterületre kattintva, vagy abszolút, illetve relatív koordinátáival, esetleg ezek kombinációival adjuk meg. A parancstól függ, hogy két- vagy háromdimenziós koordinátát adunk



139

meg. A koordinátákat egymástól vesszők választják el. Az egész- és tizedesjegyek elkülönítésére pontot alkalmazunk. A koordináták vonatkozhatnak a világ vagy az általunk meghatározott felhasználói koordináta-rendszerekre. A megadott pontokat ideiglenes pontjel jelöli a képen, amely a kinyomtatott rajzban nem jelenik meg és a következő rajzfrissítéskor, újrageneráláskor is eltűnik. Pontos pontmegadás csak a raszter, tárgyraszter alkalmazásával vagy a koordinátás pontmegadással lehetséges. A szálkereszt pozicionálásához használjuk grafikus pontkijelölő eszközünket, az egeret. A pontot a szálkereszt aktuális helyén adjuk meg, ha a rajzterületre az egér bal gombjával kattintunk. Ezt módosítja a korábban is említett raszter és tárgyraszter.

TÁRGYRASZTER ALKALMAZÁSA A program pontmegadás során a tárgyraszter segítségével teszi lehetővé már létező rajzelemek jellegzetes részeinek kijelölését. Ezzel a jellemző pontokra tudunk csatlakozni. Például egy külső pontból érintőt húzhatunk egy körcikkhez. A tárgyraszterrel rajzelemek részei választhatók ki, legyenek azok akár lezárt fólián is. A tárgyraszter a blokkok részein is érvényesül. Ha a tárgyraszter be van kapcsolva (lásd az „Aktuális tárgyraszter” fejezetet), akkor minden pontmegadáskor a képernyő szálkeresztjét 5-1. ábra céldoboz egészíti ki. Az 5-1. ábra a tárgyraszter körív esetén történő alkalmazását mutatja be. A körív ábra szerinti megjelölésével a következő jellegzetes pontok határozhatók meg (attól függően, hogy a következők szerint milyen módban vagyunk): körív végpontja, középpontja, felezőpontja és körnegyedelő pontja. A jellegzetes pontokat úgy választjuk ki, hogy a szálkeresztet olyan helyre mozgatjuk, ahol a céldoboz a kiválasztott rajzelemre esik, vagy azt metszi. Ezután kattintunk az egér bal gombjával, amire a program megkeresi azt az objektumot a céldobozban, amelyik a tárgyraszter mód feltételeinek megfelel. Ha


140 TÁRGYRASZTER ALKALMAZÁSA több ilyen lehetséges pont esik a céldoboz területére, akkor a program ezek közül a szálkereszt pozíciójához legközelebbit legközelebbit választja ki. Az AutoCAD 2005 a pontosabb pontkijelölés érdekében a tárgyraszterrel megfogható pontot és irányt előre jelzi. A Követés (AutoTrack) használatára még kitérünk. A tárgyraszter alapvetően különböző kétféle módon alkalmazható: Aktuális mód: az aktuális mód a TRASZTER (DDOSNAP) paranccsal állítható be (lásd alább „Az aktuális tárgyraszter beállítása” című részben). Ebben az esetben a program minden pontmegadás esetén megvizsgálja, hogy teljesül-e valamelyik feltétele a beállított tárgyraszternek. Ha ilyen pontot nem talál (például szakasznak nincs középpontja, negyedelő pontja, érintője stb.), akkor a szálkereszt pozíciója jelöli ki a pontot, mintha a tárgyraszter mód ki lenne kapcsolva. Felülíró mód: az adott pontkiválasztáshoz a tárgyraszter beállítását felülírhatjuk. Ez transzparens módon parancssor-beírással, a Shift+ a jobb egérgombbal végzett kattintásra megjelenő kurzormenüvel vagy a Tárgyraszter eszköztár ikonjaival lehetséges. Minden pontkijelölés megadásakor tehát a begépelt rövidítés (lásd alább), a kurzormenüből kiválasztott vagy az ikonnal megadott paraméter felülbírálja az aktuális tárgyraszter beállítást (akkor is, ha az nincs beállítva, azaz minden paramétere ki van kapcsolva), és az így megadott paraméter szerint keresi a rajzelem jellegzetes pontját. Ha nem talál ilyent, akkor a program az „Érvénytelen pont” („Invalid point”) vagy más hibaüzenet mellett megszakítja a parancs végrehajtását és új pont megadását kéri. A tárgyraszter mód akkor is érvényesül, ha derékszögű rajzmódban dolgozunk, tehát az így rajzolt vonalak kivételesen nem lesznek párhuzamosak a tengelyekkel.

FUTÓ TÁRGYRASZTER A tárgyraszter tényleges beállításait a korábbiak szerint a kurzormenü, parancssor beírás, ikonok segítségével adjuk meg. Az aktuális tárgyraszter beállítására használjuk a TRASZTER (OSNAP) parancsot, illetve az Eszköz (Tools) vagy a helyi menü RajzbeállítáDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


141

sok (DSETTINGS) parancsát vagy a Tárgyraszter eszköztár Tárgyraszter beállítások ikonját. Ekkor alapértelmezettnek választunk ki egy tárgyraszter illesztési módot, a program ezt követően minden pontkijelölést a beállításnak megfelelően végez (a kihúzott rajzelemek megfelelő részei esetleg csak térbeli nézetben jelölhetők ki): Végpont vagy Vég (Endpoint vagy End): Szakasz vagy ív közelebbi végpontja. Ha a rajzelem a szerkesztési síkból ki van húzva, akkor a tárgyraszter a kihúzott él kijelölési ponthoz közelebbi végpontjaira vonatkozik. A megfelelő ikon:

.

5-2. ábra Felezőpont vagy Fel (Midpoint vagy Mid): Szakasz vagy ív felezőpontja. Ha a rajzelem a szerkesztési síkból ki van húzva, akkor a tárgyraszter valamelyik kihúzott él vagy az eredeti felezőpontjára vonatkozik. Ekkor ugyanis a kihúzott vonalnak négy felezőpontja létezik. A megfelelő ikon: . 5-3. ábra Metszéspont vagy Met (Intersection vagy Int): Szakaszok, körök, körívek, vonalláncok metszéspontja. Ha a rajzelemek a szerkesztési síkból ki vannak húzva, akkor a tárgyraszter a kihúzott vonalak sarokpontjaira is vonatkozhat. A metszéspontokat valós 3D pontok esetében megtalálja. A megfelelő ikon: . Látszmet vagy Lát (Apparent Int vagy App): Két objektum látszólagos metszéspontja. Ilyen metszéspont ott alakul ki, ahol az objektumok látszólag összetalálkoznak az aktuális nézetablakban, de a Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

142 TÁRGYRASZTER ALKALMAZÁSA háromdimenziós térben ténylegesen nem metszik egymást (lásd az 5-4. ábrát). A megfelelő ikon:

.

5-4. ábra Meghosszabbít vagy Meg (Ext): Objektumok kiterjedési útvonalai vagyis ívek, valamint vonalak meghosszabbításai. A megfelelő ikon: . Középpont vagy Köz (Center vagy Cen): kör vagy körív középpontja. Ha a rajzelem a szerkesztési síkból ki van húzva, akkor a tárgyraszter a kihúzott kör vagy a rajzsíkbeli kör középpontjára vonatkozik. A megfelelő ikon: . Pont (Node vagy Nod): A PONT paranccsal rajzolt pontobjektum. Az alakzat legközelebbi csomópontja vagy pont rajzelem. Ilyen lehet blokkdefiníció beillesztési pontja is. Ha a pont a szerkesztési síkból ki van húzva, akkor a tárgyraszter a pont helyén megjelenő szakasznak a kijelöléshez közelebbi végpontjára vonatkozik. A megfelelő ikon:

.

5-5. ábra Quadráns vagy Qua (Quadrant vagy Qua): Kör vagy körív negyedelőpontja. Ha a rajzelem a szerkesztési síkból ki van húzDr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


143

va, akkor a tárgyraszter a kihúzott kör vagy a rajzsíkbeli kör negyedelőpontjára vonatkozik. Ezek a körön, illetve az ív látszó részén a 0, 90, 180, 270 foknál találhatók meg. Ettől a program csak elforgatott blokkokban szereplő körök esetén tér el, mert a negyedelőpontokat az eredeti körből vezeti le. A kihúzási iránynak ehhez a tárgyraszter módhoz meg kell egyeznie a Z tengely irányával. A megfelelő ikon:

.

5-6. ábra Illesztés vagy Ill (Insertion vagy Ins): Szöveg, blokk, alakzat vagy attribútum beillesztési pontja. Blokkba ágyazott attribútum beillesztési pontjára hivatkozva az attribútum beillesztési pontját választja ki, nem a blokk beillesztési pontját. Csak attribútumokat tartalmazó blokkoknál így a blokk beillesztési pontja csak akkor jelölhető ki, ha az megegyezik valamelyik, a blokkban szereplő attribútum beillesztési pontjával. A megfelelő ikon: . Merőleges vagy Mer (Perpendicular vagy Per): Szakaszra, kör vagy körív, spline érintőjére bocsátott merőleges talppontja. A kihúzási iránynak a körök és körívek esetén meg kell egyeznie a Z tengely irányával. A vonal, ív, kör, vonallánc, sugár, szvonal, többszörösvonal vagy háromdimenziós szilárdtest objektumok első tárgyraszter-pontként kijelölése automatikusan engedélyezi a késleltetett merőleges tárgyrasztermódot. A késleltetett merőleges tárgyraszter nem használható ellipszisekkel vagy splinegörbékkel. A megfelelő ikon: . Párhuzamos vagy Párh: A kiválasztott objektummal párhuzamos útvonalon található pontok. A vektor első pontjának meghatározása után, ha a kurzort átmozdítjuk egy másik objektum egyenes vonalszakasza fölött, az AutoCAD kijelzi a pontot. Ha a létrehozott objektum útvonala párhuzamos a vonalszakasszal, az Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

144 TÁRGYRASZTER ALKALMAZÁSA AutoCAD megjelenít egy illesztési útvonalat, amit használhatunk a párhuzamos objektum létrehozásához. A megfelelő ikon: .A Párhuzamos tárgyrasztert egyenesvonalú szakaszoknál alkalmazhatjuk. Egyszeres tárgyraszter használatakor kijelölünk egy kezdőpontot, utána választjuk a Párhuzamos tárgyrasztert (vagy bekapcsoljuk a Párhuzamos futó tárgyrasztert), majd a kurzort a fölött a vonal fölött hagyjuk, amellyel párhuzamosan kell az objektumot rajzolni. A céldobozba csak ez a vonal kerüljön. A vonal mellett egy kis párhuzamos vonal szimbólum jelzi, hogy a vonalat kiválasztottuk. Ezután mozgassuk a kurzort az objektummal párhuzamosan, miközben egy szaggatott vonal mutatja a párhuzamos igazítási útvonalat. Ennek alapja a kiválasztott kezdőpont és az objektum. Egy párhuzamos vonalnak és egy másik objektumnak a metszéspontját megtalálhatjuk, ha a Párhuzamos tárgyrasztert a Metszéspont és Látszólagos metszéspont tárgyraszterekkel együtt használjuk. Érintő vagy Éri (Tangent vagy Tan): A kurzor helyétől a körhöz vagy körívhez rajzolt érintő érintési pontja. A kihúzási iránynak a körök és körívek esetén meg kell egyeznie a Z tengely irányával. Érintőkör szerkesztéséhez a 3 pontos körmegadást vagy a TTR körmegadást alkalmazzuk. Két kört érintő harmadik kör rajzolásához a két kört érintő 5-7. ábra pontok megadása után adjuk meg a sugarat (TTR). Három kört érintő negyedik kör megadásához a 3 pontos körmegadást választjuk, ezek az érintőkörökre vonatkoznak, a sugarat a program számítja ki. Ezekben az esetekben a szokásos gumivonalzó nem látszik. A fenti módon három körhöz illesztett negyedik kör pontkijelöléseinél a későbbi – számított – érintőpont meghatározás miatt a pont bemutatására a program AutoSnap funkciója a „Késleltetett érintő” („Deferred Tangent”) rasztertipp szöveget jelzi ki. Az AutoSnap a „Késleltetett” szöveget akkor írja ki, ha az első tárgyraszterpontot adjuk meg. A megfelelő ikon:

.



145

Szomszédos vagy Szo (Nearest vagy Nea): Szakasz, kör vagy körív legközelebbi pontja. A kihúzási iránynak a körök és körívek esetén meg kell egyeznie a Z tengely irányával, különben ezek a tárgyraszter szempontjából láthatatlanok. A megfelelő ikon: . Semmi: Kikapcsolja az érvényes tárgyrasztert a következő pont kiválasztásakor. A megfelelő ikon:

.

CÉLDOBOZ, AUTOSNAP BEÁLLÍTÁSA A tárgyraszter kijelölő céldoboz méretének növelésével az adott nagyításban könnyebb célzást, de bizonytalanabb kiválasztást érhetünk el, mert esetlegesen több, a kiválasztási feltételnek megfelelő rajzelem kerül a nagyobb céldobozba. Ekkor a céldoboz méretét csökkenteni kell. A céldoboz méretének meghatározására szolgál a CÉLDOBOZ (APERTURE) parancs. A parancsnak egy paramétere van – Tárgyraszter céldoboz magassága („Object snap target height (1-50 pixels)<10>”) –, azaz a céldoboz mérete 1-50 képpont méretű lehet, alapértelmezett a 10 képpontos céldoboz. A céldoboz interaktív módon is beállítható a transzparens TRASZTER (DDOSNAP), vagy paranccsal. Ekkor a párbeszédpanel csúszkájával adjuk meg a céldoboz és az AutoSnap jelölés méretét (lásd az 5-8. ábrát). Az AutoSnap szolgáltatás a tárgyrasztert egészíti ki. Segítségével a tárgyraszter pontra jellemző szimbólum jelzi, ha megközelítettünk egy a beállítások szerint a tárgyraszterrel megfogható pontot. A Beállítások/Rajzolás párbeszédpanel-lapon, illetve a parancssori OPCIÓK paranccsal szabályozhatjuk az AutoSnap működési módját is. A Jelölés jelölőnégyzet kiválasztása után jelennek meg a raszterpont helyén a tárgyraszter típusát mutató szimbólumok. A Mágnes behúzza a kurzort a raszterponthoz, ha azt a kurzor mozgatásával megközelítjük. Az AutoSnap eszköztippek megjelenítése jelölőnégyzet kiválasztását követően a raszterpontnál megjelenik a kurzor alatt a tárgyraszter típusára utaló szöveg is. Az AutoSnap Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

146 TÁRGYRASZTER ALKALMAZÁSA céldoboz megjelenítése négyzettel a szálkeresztet körülvevő négyszöget kapcsoljuk be vagy ki. A négyszögön belüli területen érzékeli az AutoCAD az objektumok raszterpontjait.

5-8. ábra A futó tárgyraszter üzemmódot be- és kikapcsolhatjuk az állapotsoron a TRASZTER feliratra kattintva vagy a Ctrl+F, illetve az F3 billentyűk megnyomásával. A TRASZTER feliratra kattintás a Rajzbeállítások párbeszédpanelt jelenít meg, ha nincs kiválasztva futó tárgyraszter, majd a párbeszédpanelen elvégezhetjük a beállításokat. Az üzemmód használatát segíti a tárgyraszter követés, amelyet később ismertetünk.



147

AKTUÁLIS TÁRGYRASZTER A transzparens TRASZTER (DDOSNAP) paranccsal az aktuális tárgyraszter elérési módot és a céldoboz méretét állítjuk be. Az aktuális tárgyraszter módot a program a rajzzal együtt elmenti. A tárgyraszter beállításának hatása az újabb meghatározásig érvényben marad. Új rajz esetén a kezdő tárgyraszter beállítási módot a prototípus rajz határozza meg. A parancs megfelel az Eszköz vagy a helyi menü Rajzbeállítások parancsának vagy a Tárgyraszter ikonjának (lásd az 5-9. ábrát). eszköztár A beállítással azt adjuk meg, hogy a rajzban szereplő rajzelemek vonatkozási pontjait milyen sorrendben válassza ki a program. A kapcsolók kiválasztásával szabjuk meg, hogy a rajzelemre kattintás esetén melyik pontját jelöljük ki. Ha több megfelelő is van, akkor a tárgyraszter beállítását az OSNAP paranccsal végezzük, mert ezzel megszabhatjuk a tárgyraszter beállítás prioritását.


148 TÁRGYRASZTER ALKALMAZÁSA A tárgyraszter beállítása az OSMODE rendszerváltozóban rögzül. E rendszerváltozónak kódértéket adva is megváltoztathatjuk a tárgyrasztert (egyszerűbb azonban a párbeszédpanelt használni). A rendszerváltozó begépelése, majd az Enter gomb lenyomásának hatására az aktuális tárgyraszter mód kódját írja ki. A beállítható paraméterek (ezeknek az TRASZTER – OSNAP – parancsban való alkalmazásához az első három karakterüket írjuk be, zárójelben feltüntettük az OSMODE rendszerváltozó értékeit is): Semmi (None): kikapcsolja a futó tárgyrasztereket (OSMODE=0), Végpont (Endpoint): szakasz vagy ív közelebbi végpontja (OSMODE=1), Felezőpont (Midpoint): szakasz vagy ív felezőpontja (OSMODE=2), Középpont (Center): kör vagy körív középpontja (OSMODE=4), Pont (Node): az alakzat legközelebbi csomópontja (OSMODE=8), Quadráns (Quadrant): kör vagy körív negyedelőpontja (OSMODE=16), Metszéspont (Intersection): szakaszok, körök, körívek, vonalláncok metszéspontja (OSMODE=32), Illeszt (Insertion): szöveg, blokk, alakzat vagy attribútum beillesztési pontja (OSMODE=64), Merőleges (Perpendicular): szakaszra, kör vagy körív érintőjére bocsátott merőleges talppontja (OSMODE=128), Érintő (Tangent): a kurzor helyétől a körhöz vagy körívhez rajzolt érintő érintési pontja (OSMODE=256), Szomszédos (Nearest): szakasz, kör vagy körív legközelebbi pontja (OSMODE=512), Gyors (Quick): gyorsmód, az első megtalált pont (OSMODE=1024). Látszólagos metszéspont (Apparent Int): háromdimenziós modelleknél egymást csak az adott nézetben – látszólagosan – metsző pontok (OSMODE=2048), Kiterjesztett: egy vonal vagy ív meghosszabbítására, Metszéspont és Látszólagos metszéspont tárgyraszterekkel együtt alkalmazva kiterjesztett metszéspontokat kaphatunk meg (OSMODE=4096), Párhuzamos: egyenes vonalú szakaszoknál párhuzamos útvonalon található pontok kijelölését segíti, alkalmazzuk a Metszéspont és a Látszólagos metszéspont tárgyraszterekkel együtt (OSMODE=8192). Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések


149

Több tárgyraszter egyidejű beállításakor a kód a megfelelő kódok összegezéséből adódik. Például OSMODE=6 a felezőpont és a középpont beállítását jelenti. Ha a tárgyraszter módot ki akarjuk kapcsolni, akkor a TRASZTER (DDOSNAP) párbeszédablakában töröljünk minden jelölőnégyzetet vagy nyomjuk meg az Egyik sem nyomógombot (OSMODE=0), illetve kattintsunk a Tárgyraszter eszközikonjára. Ez kikapcsolja az egyszeres és a futó tárgytár rasztereket. Több futó tárgyraszter bekapcsolt állapotában, a céldobozt egy adott objektum fölé állítva a Tab billentyűvel (a ciklikus kiválasztást használva) végiglépegethetünk az objektumhoz rendelkezésre álló tárgyraszter-pontokon. Például, ha a Quadráns és a Középpont raszterek vannak bekapcsolva, és a céldoboz egy kör fölött van, a Tab billentyű megnyomásakor a kör tárgyraszter-pontjai (a négy quadráns és a középpont) egymás után lesznek kiválaszthatóak.

IDEIGLENES REFERENCIAPONTOK A Tárgyraszter eszköztár Ponttól tárgyrasztere (illetve a megfelelő parancssori TÓL paraméter) eltér a többi tárgyrasztertípustól, mert az egymást követő pontok meghatározásának bázisaként ideiglenes referenciapontot hoz létre. Ez a tárgyraszter általában más tárgyraszterekkel és relatív koordinátákkal együtt használatos. Például, egy vonal rajzolásánál a kezdőpontot egy létező szakasz felezőpontjától adott relatív koordinátákra található pontként a következőképpen adunk meg:

5-10. ábra c VONAL (LINE)

Vonalrajzoló parancs, amelyet begépelünk, vagy Rajz (Draw) menüből választunk ki, illetve


150 TÁRGYRASZTER ALKALMAZÁSA

d Adja meg az első pontot: e Bázispont: (Base point:) f Rajzelemnek: g @2,3

helyette kattinthatunk a parancs ikonjára is. A program kéri a kiinduló pont adatait. Gépeljük be TÓL, illetve kattintsunk az ikonra. Gépeljük be FEL (MID), utána nyomjuk meg az Enter vagy a szóköz billentyűt. Válasszuk ki a vonalat. Megadjuk a bázisponttól számított relatív koordinátákat. Utána megnyomjuk az Enter vagy a szóköz billentyűt.

KÖVETÉS HASZNÁLATA A következőkben ismertetett pontszűrők használatán kívül a korábbi követés funkció továbbfejlesztésével, a Követés (AutoTrack) segítségével is elhelyezhetünk pontokat más pontokhoz viszonyított elhelyezkedésük alapján. Az AutoTrack bekapcsolása után ideiglenes igazítási útvonalak segítik az objektumok pontos helyzetének és állásának kialakítását. Két követési funkciót választhatunk: a poláris követést és a tárgyraszter követést. Az AutoTrack be- és kikapcsolását az állapotsoron található POLÁRIS és TRKÖVETÉS feliratokra kattintva, illetve az F11 gyorsgombbal, vagy a Rajzbeállítások/Tárgyraszter párbeszédpanel-lapon végezzük. A poláris követést az F10 billentyűvel is kapcsolhatjuk. A tárgyraszter követés a tárgyraszterekkel együtt működik. Az objektumok raszterpontjainak követéséhez be kell állítani egy tárgyrasztert. Az AutoSnap céldobozának beállításai határozzák meg, hogy a kurzor milyen közel legyen az igazítási útvonalhoz, hogy az megjelenjen. A működési módot párbeszédpanelen szabályozzuk. A követés és a közvetlen távolságmegadás együttes használatával ismert távolsággal adhatunk meg pontokat (például egy téglalap közepének meghatározását, ablakok és ajtók falba helyezését a sarkoktól adott távolságra, vagy egy fal megtörését végezhetjük így meglévő rajzelemek felhasználásával).



151

Téglalap középpontját követéssel a következőképpen keressük meg: c d

Kapcsoljuk be a Felezőpont tárgyrasztert. Kapcsoljuk be a poláris és követést az állapotsoron található POLÁRIS és TRASZTER feliratokra kattintva. e VONAL (LINE) Gépeljük be a vonalrajzoló parancskulcsszót vagy adjuk ki a Rajz menü Vonal parancsát. f Adja meg az Mozgassuk a kurzort a téglalap egyik, majd máelső pontot: sik felezőpontjára, amíg megjelenik a tárgyraszter szimbóluma. g Most már kiválaszthatjuk a két igazítási útvonal metszéspontját. Kattintsunk a bal egérgombbal, ha az útvonalak metszésébe mozgattuk a céldobozt (lásd az 5-11. ábrát). A tárgyraszter követés beállítására is a parancssori RAJZBEÁLL parancsot vagy az Eszköz menü Rajzbeállítások parancsát alkalmazzuk. Ezt korábban „Követés (AutoTrack) üzemmód” című részben ismertettük.

5-11. ábra

PONTSZŰRŐK ALKALMAZÁSA A Shift billentyű nyomva tartása közben megjelenített tárgyraszter helyi menü Pontszűrők almenüjében található pontszűrők segítségével egyidejűleg egy koordinátaérték határozható meg, míg a rendszer a többi koordinátaértéket állandónak tekinti. A pontszűrők ikonjai a Központi eszköztár kategóriából tetszőleges eszköztárba vagy saját felhasználói eszköztárunkba építhetők. A meglévő geometriai objektumokból további pontok elhelyezése érdekében koordinátaértékeket vehetünk át, ha a pontszűrőket Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

152 TÁRGYRASZTER ALKALMAZÁSA a tárgyraszterrel együtt használjuk. A pontszűrővel a következő bevitelt az X vagy Y, vagy akár X,Y koordinátaértékekre korlátozzuk. Térbeli modelleknél meghatározhatók a Z értékek is. Az első érték másik rajzelemből történt átvétele után az AutoCAD kéri a további értékek megadását. Az 5-12. ábrán látható tartólemez furatát a lemezt határoló vízszintes és függőleges vonalszakaszok felezőpontjainak felhasználásával központosítottuk a téglalapban.

5-12. ábra


IRODALOM

153

IRODALOM 1. Pétery Kristóf: AutoCAD LT a Windows alatt Reál, Budapest, 1994. 2. Pétery Kristóf: AutoCAD LT – rajzkészítés AutoCAD LT-vel a Windows összes verziója alatt Kossuth, Budapest, 1997. 3. Pétery Kristóf: Word 97 LSI Oktatóközpont, Budapest, 1997. 4. Pétery Kristóf: Windows NT 4.0 Kossuth, Budapest, 1997. 5. Pétery Kristóf: AutoCAD 14. LSI Oktatóközpont, Budapest, 1998. 6. Pétery Kristóf: Windows NT 4.0 használata LSI Oktatóközpont, Budapest, 1998. 7. Pétery Kristóf: AutoCAD 2000. LSI Oktatóközpont, Budapest, 1999. 8. AutoCAD 2000 felhasználói kézikönyv Autodesk, 1999. 9. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 1-2. Mercator Stúdió, Szentendre, 2001. 10. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 3. Mercator Stúdió, Szentendre, 2001. 11. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 98. Mercator Stúdió, Szentendre, 2001. 12. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2000. Mercator Stúdió, Szentendre, 2002. 13. Pétery Kristóf: AutoCAD 14 – Alapoktól a fóliákig Mercator Stúdió, Szentendre, 2002. 14. Pétery Kristóf: AutoCAD 14 – Blokkoktól a nyomtatásig Mercator Stúdió, Szentendre, 2002. 15. Pétery Kristóf: AutoCAD 2000 – Alapoktól a fóliákig Mercator Stúdió, Szentendre, 2002. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Kezdő lépések

154 IRODALOM 16. Pétery Kristóf: Windows XP Professional – Alapok és újdonságok Mercator Stúdió, Szentendre, 2002. 17. Pétery Kristóf: Windows XP Professional – A rendszer alkalmazása Mercator Stúdió, Szentendre, 2002. 18. Pétery Kristóf: Windows XP Professional – Testre szabás Mercator Stúdió, Szentendre, 2002. 19. Pétery Kristóf: Windows XP Professional – Mappa-, állományés lemezkezelés Mercator Stúdió, Szentendre, 2002. 20. Pétery Kristóf: Windows XP Professional – Hálózatkezelés, hibaelhárítás, hangolás Mercator Stúdió, Szentendre, 2002. 21. Pétery Kristóf: Windows XP Professional – Az operációs rendszer kellékei Mercator Stúdió, Szentendre, 2003. 22. Pétery Kristóf: AutoCAD 2002. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2003. 23. Pétery Kristóf: AutoCAD 2004 – Kezdő lépések Mercator Stúdió, Szentendre, 2003. 24. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Rajzelemek Mercator Stúdió, Szentendre, 2005. 25. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Fóliák, tulajdonságok Mercator Stúdió, Szentendre, 2005. 26. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Blokkok, Xrefek Mercator Stúdió, Szentendre, 2005. 27. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Rajzméretezés Mercator Stúdió, Szentendre, 2005. 28. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Rajzmódosítás Mercator Stúdió, Szentendre, 2005. 29. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Változók, lekérdezések Mercator Stúdió, Szentendre, 2005. 30. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 – Testre szabás, beállítások Mercator Stúdió, Szentendre, 2005.


Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 Kezdő lépések

Recommend Documents