Nehézség, zavar, akadályozottság… Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.
ALAPFOGALMAK TANULÁSI NEHÉZSÉG: A legenyhébb problémák vagy átmeneti nehézségek. Az iskolai teljesítményelvárásoknak nem tud eleget tenni.
jellemzője: - kezdettől alacsony színvonalon teljesít - jó tanuló hirtelen visszaesik
Pl.: környezeti stressz, gyengébb intelligencia színvonal TANULÁSI ZAVAR: A tanulás meglassúbbodott, késedelmet szenved , lefékeződik, valami akadályozza Pl.: Észlelési, emlékezeti, figyelmi nehézségek TANULÁSI AKADÁLYOZOTTSÁG: A tanulás jelentős mértékű korlátozottsága figyelhető meg :átfogó, súlyos és tartós Pl.: Enyhe mértékű mentális retardáció
A FOGLMAK GYAKRAN KEVEREDNEK Előforduló megnevezések még: részképesség zavar integrációs zavar
TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZOTTSÁG JELENTÉSTARTALMA
A pedagógus és a szülő megfigyelése: Az ismeretek elsajátítása globálisan problematikussá válik Teljesítménye általában véve nagyfokú hullámzást mutat Valamelyik tantárgyi terület kiemelkedően nehézkés lesz: Pl.: matematika, olvasás stb. Pszichodiagnosztikus folyamat indul el
A feltárás sokoldalú: pszichológiai, logopédiai, pedagógiai, szociális
TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZOTTSÁG LEHETÉSGES OKAI I.
Az érzelmi élet problémáira vezethető vissza: - Neurotikus személyiségfejlődés: szülői elhanyagolás, bántalmazás stb. - Akut pszichés terhelések: válás, haláleset, egyéb traumák
A pszichés fejlődés zavarára vezethetőek vissza: - Tanulási és viselkedési zavarok
TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZOTTSÁG LEHETSÉGES OKAI II. Elemzést kíván még a gyermek:
Kudarctűrése, kudarckerülése
Motivációja
Kíváncsisága, kutatószükséglete
Tanár személyisége és kapcsolatuk
Igény szintje
GYERMEK
Oktatási rendszer
Az osztályban elfoglalt helye
Önbizalma
Tantárgy iránti prefenciális attitűdje
A TELJESÍTŐKÉPESSÉG ÖSSZETEVŐI
A teljesítőképesség: komplex pszichikus funkciók sokaságából tevődik össze A komplex pszichikus funkciók: egy sor egyszerűbb elemből épülnek fel Ha a részképességek nem megfelelően alakulnak ki vagy egymásra ható részképességek diszfunkciója áll fenn AKKOR A MAGASABB KOGNITÍV FUNKCÓK MŰKÖDÉSE SEM TÖKÉLETES
A tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók
A tanulási alkalmasság megítélésében ismernünk kell, hogy melyek a gyermek értelmi fejlődésében azok a pszichikus funkciók, amelyek közvetlenül megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket.
A tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók
Az iskolai tanulás eredményességére megbízható előrejelzést ad az észlelési (látás, hallás, tapintás) és mozgásos struktúrák fejlettségének ismerete.
A tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók
Ezek fejlesztése már az óvodás korban el kell, hogy kezdődjön, s nekünk az iskolában folytatnunk kell. Ugyanis ezen funkciók hiánya, illetve fejletlensége nem teszi lehetővé az írás, olvasás, számolás (alapkultúrtechnikák) elsajátítását.
Pszichikus működések 1. Pontos és differenciált vizuális észlelés
alak, forma, méret, szín pontos felfogása, - Gestalt látás (összetartozó részek egészként való észlelése), - figura, háttér észlelése (formák, színek megtalálása, kiemelése a képi környezetből), - tárgyak térbeli helyzetének felismerése, megítélése, - vizuális információk téri elrendezése vagy sorba rendezése.
Pszichikus működések 2. Hallott (auditív) információk - pontos észlelése, megkülönböztetése, - adott hangok kiemelése, - hangok helyes egymásutániságának felismerése, - hangcsoportok egységbe foglalása.
Pszichikus működések
3. Taktilis (tapintásos) észlelés
Pszichikus működések
4. Kinesztetikus észlelés
a látás kizárásával végzett mozgások észlelése
Pszichikus működések
5. Összerendezett (koordinált) mozgás
- szem-kéz, szemlábcélszerű együttes mozgása
Pszichikus működések 6. Látott, hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása
- keresztcsatornák megfelelő együttműködése
Pszichikus működések 7. Rövid idejű vizuális-verbális memória 8. Szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelem-koncentrációt jelent
Pszichikus működések
A fent említett pszichikus funkciók egyensúlya normál fejlődés esetén hat éves korig kialakul. Működésük összerendezettsége és integrációja is létrejön. Fejlesztésüknél sokféle szempontot kell figyelembe vennünk.
PÉLDA A PSZICHIKUS FUNKCIÓK ORGANIZÁCIÓJÁRA Ahhoz, hogy az írás, azon belül a tollbamondás sikeres legyen, a következő részképességek megfelelő működése szükséges: Auditív figyelem – A tanár hangját hallani Auditív emlékezet – Felidézni a hallott mondatot Auditív analízis – A mondatot szavakra, hangokra bontani Auditív differenciálás – A hasonló hangzású hangokat elkülöníteni Vizuális emlékezet – A hangokhoz betűket azonosítani Vizuális differenciálás – A hasonló betűket egymástól elkülöníteni Intermodális összekapcsolás – A hallott hangokat, látott betűket összekapcsolni Vizuomotoros-koordináció – A kézmozgást megfelelően irányítani Térorientáció – A kívánt helyre írni Szerialitás – Betűk, szavak sorrendjét tartani Magasabb szintű feldolgozás csak ezután lehetséges
Pl.: szövegértés, kategorizáció, absztrakció, kauzális viszonyok megértése, analógiák megértése, rész-egész viszonyok megértése
A TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZTATOTTSÁG ÁLTALÁBAN NEM ELŐZMÉNY NÉLKÜLI I. Gyakran már óvodás korban megfigyelhető a pszichikus funkciók egyenletlensége Percepció zavara
Testséma zavara
Beszédzavar és nyelvi készség zavara
Emlékezet gyengesége Gondolkodásképesség gyengesége Vizumotoros koordináció gyengesége
ÓVODÁS GYERMEK
Finom és nagymozgás ügyetlensége Figyelmi problémák
Lateralitás zavara kialakulatlan kézdominancia Szerialitás gyengesége
Téri tájékozódás zavara
Szám- és mennyiségfogalom kialakulatlansága
A TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZTATOTTSÁG ÁLTALÁBAN NEM ELŐZMÉNY NÉLKÜLI I.
Probléma esetén komplex vizsgálatok: gyakran iskolaérettségi vizsgálat Elmaradt fejlődés – összerendezetlen működés – szórt profil – egyenetlenség esetén Tanulás szempontjából veszélyeztetett
Célzott fejlesztések
A TANULÁSI NEHÉZSÉG/AKADÁLYOZTATOTTSÁG ÁLTALÁBAN NEM ELŐZMÉNY NÉLKÜLI II.
Nagyon fontos a célzott fejlesztés, mivel az idegrendszer fejlődése, szerveződése, érése szenzitív periódusokhoz, időpontokhoz kötött Megfelelő impulzusok hiányában a funkciók nem tudnak kialakulni REJTVE MARADÓ PROBLÉMÁK
A magas intelligencia és a jó szociokulturális háttér sokáig elleplezi a problémát (jól kompenzál) Szembetűnővé felső tagozatba vagy középiskolába való átlépéskor válik
A TANULÁSI ZAVAR IDŐPONTJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
Óvoda középső csoportjától – általános iskola harmadik osztályáig: Tanulási szempontból veszélyeztetett Általános iskola negyedik osztályától: Tanulási nehézség/zavar
A TANULÁSI ZAVAR MEGÁLLAPÍTÁSA KÉPESSÉGVIZSGÁLAT/INTELLIGENCIA VIZSGÁLAT Az egyes részterületek az általános intelligencia egy-egy különleges megvalósulásai Különböző pszichikus funkciók 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11)
Emlékezet Figyelem Gondolkodás Képzelet Észlelés Percepció Szenzomotorikus szerveződés Pszichomotoros tempó Beszéd konvergenciája Motorium Vizuális-akusztikomotoros koordináció
A teljesítmények között jellegzetes együttjárások vannak
A vizsgálati személy intelligenciájának sajátosságára lehet következtetni. Az egyéni különbségek minél differenciáltabb megítélésére nyílik lehetőség.
AZ INTELLIGENCIAFOGALOM ALAKULÁSA I.
Akadémikus intelligencia fogalom /Alacsony szintű megközelítés Kizárólagosan az értelmi tevékenységhez kötődik, és ezen belül jelentős mértékben a szóbeliséghez PROBLÉMA: Középosztálybeli családok gyermekeihez mérik Megszabják, hogy az iskolák milyen célokat tűzzenek maguk elé, mit tartsanak fontosnak és fejlesztendőnek
AZ INTELLIGENCIAFOGALOM ALAKULÁSA II. Ma az intelligenciák sokféléségéről beszélhetünk
Magasszintű megközelítés: Modul koncepció Fellazítja azt a merev intelligencia fogalmat, amely elsősorban a matematikai, logikai és verbális képességekre épül.
Ennek következményeként megjelent: Emocionális intelligencia Művészeti intelligencia Szociális intelligencia Zenei intelligencia Nyelvi intelligencia Testi intelligencia
A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYBEN KAPOTT INFORMÁCIÓK ÉTÉKELÉSE A TANULÁSI ZAVAR SZEMPONTJÁBÓL IQ
90-100 (Átlagos) 80-90 (Alacsony) 70-80 (Nagyon alacsony) 70 alatt (Mentális retardáció)
VQ-PQ különbsége 10-nél nagyobb (SZÓRT PROFIL): Patológiás érték /Tanulási zavar Az egyes részpróbákban nyújtott teljesítménye
egyenletes szórt valamely területen nagyon gyenge
Figyelmi kapacitás Logopédiai vizsgálat
TANULÁSI ZAVAR FENNÁLLÁSA ESETÉN FELMERÜLŐ KÖVETKEZMÉNYEK 1) 2)
1) 2)
3)
Egyéni bánásmód Tantárgyi, résztantárgyi mentesítés Pedagógus feladatai: Differenciált oktatás/oktatásszervezés Határok tudatosítása: Mi változtatható? Mi nem? Mi függ a pedagógustól? Idő- és költség hatékonyság.
