Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD
TÁJÉKOZTATÓ FÜZET fiataloknak
Tudod mit jelent az, hogy
Az ADHD egy angol rövidítés. Az eredeti, rövidítés nélküli angol szavak pedig azt jelentik, hogy figyelemhiány és hiperaktivitás zavar. Magyarul inkább figyelemzavarnak és hiperaktivitásnak szokták nevezni. Vagy ADHD-nak. Az a legrövidebb.
Mit tapasztal az, akinek figyelemzavara és hiperaktivitása van? Aki ADHD-s, általában szereti a mozgást, a gyorsaságot, az érdekes, izgalmas és változatos dolgokat. Néha azt is, amit mások már veszélyesnek tartanak. Nem szeretik viszont, ha valami számukra unalmas vagy túl sokáig tart. Nem szeretik, ha hosszan egy helyben kell ülni. Hamar elkalandoznak a gondolataik, ha nem annyira érdekes, amit éppen csinálni kell. Vagy ha nem extrém izgalmas, amit éppen valaki más mond. Főleg, ha egy felnőtt. Vagy a szülők. Vagy a tanárok. Ebből aztán néha bajok is lesznek. Megharagszanak. Kiborulnak. Vagy egyest adnak. Tudod mi az például, ami sokszor egyáltalán nem izgalmas?
A MINDEN EGYES NAP ISMÉTLŐDŐ DOLGOK A FELKELÉS. A REGGELI KÉSZÜLŐDÉS. AZ ISKOLAI ÓRÁK. A TANULÁS. A RENDRAKÁS. A BEPAKOLÁS. A FEKVÉSHEZ KÉSZÜLŐDÉS.
Na az ilyen dolgokra képtelen odafigyelni, aki ADHD-s. Ezért elvesznek vagy otthon felejtődnek az iskolai dolgok vagy a sapka vagy a bérlet vagy a kulcs vagy bármi más. Nem sikerül a dolgozat. Pedig megkérdezhetné valaki, hogy izgalmas volt-e az óra vagy a lecke, és hogy könnyű volt-e odafigyelni rá. De általában mindenkit csak az érdekel, hogy mennyire emlékszel belőle. És időnként (vagy sokszor?), háát, nem mindenre (= szinte semmire). És befigyelnek a büntető jegyek. Pedig Te többre is emlékeznél, ha Téged jobban érdekelne. Csak hát nem érdekel.
Még rosszabb, ha valami bonyolult dolgot várnak el az embertől. Aki nem figyelemzavaros, az sohasem érezte, hogy mennyire bonyolult például
EGY SZOBÁBAN RENDET RAKNI. Először is: most mindent tudok, hogy hol van – miért nem értik meg, hogy „a zseni átlátja a káoszt”? Ha elkezdek elpakolni, minden egyes dologról meg kell jegyezni, hogy hova tettem. Ez a másik persze: ki kellene találni, hogy mit hova tegyek. Utána ezt valahogy észben kéne tartani, és a földön heverő négy-ötszáz holminál újra és újra fel kéne idézni. Mit mondjak, nagyon esélyes. És aztán végig kellene csinálni ezt a hosszú-hosszú folyamatot, és már mondtam: ha valamit nem bírok, az az UNALMAS tevékenységek. Na hát a rendrakás egyértelműen ide tartozik. Szóval gondolkozni kéne, tervezni, emlékezni, és mindezt hosszan és unalmasan – nem csoda, ha a figyelemzavaros ember szobájában a rendrakás ritkább jelenség, mint kígyóknál a lábtechnika. Az ADHD-s tanulóra sokszor szólnak rá, hogy
GYERMEKEM, ÜLJ MÁR NYUGODTAN! Aki azért már túl van azon a koron, hogy legyerekezzék, valószínű, hogy nem fog felállni matekórán és bebújni a pad alá. De az is valószínű, hogy valami ilyesmi jár a fejében. Úgy érzi, hogy
ENNEK AZ ÓRÁNAK SOHA EBBEN A SZÁZADBAN NEM LESZ MÁR VÉGE! EZT KÉPTELENSÉG KIBÍRNI!
Az sem ritka, hogy ilyenkor jönnek a viták, hogy:
ÜLJ MÁR LE TANULNI! A TE KORODBAN EZT MÁR ÖNÁLLÓAN KÉNE! Nem tudják, hogy figyelemzavarral milyen gyötrődést jelent egy pár órás tanulás.
Aki hiperaktív, az többnyire nem tud várni. Legalábbis nem sokáig. Lehet, hogy egy boltban nem fogja arrébb taszigálni a sorban állókat, hogy előrébb kerüljön – de könnyen lehet, hogy inkább kifordul a boltból, mint hogy várni kelljen. És ott vannak a beszélgetések. Ahol mások azt várják el, hogy ha beszélnek, azt türelmesen hallgassa végig. És hogy akkor szólaljon meg, ha a másik már befejezte, vagy mondjuk az órákon akkor válaszoljon, ha őt szólítják fel. Na de ezt nekik képtelenség kivárni. Ki tud így beszélgetni? Valószínű, hogy a hiperaktív ember által leggyakrabban hallottak top 10-es listáján a
NE VÁGJ MÁR KÖZBE!
mondat rajta van.
Nem csak a mondatokat nehéz visszafogni. Úgy általában nehéz bármit lefékezni vagy tompítani. Például a hangerőt. Vagy a beszédet.
NEM LEHET MELLETTED SZÓHOZ JUTNI! — panaszolják néha a hiperaktív ember ismerősei. Az egészben az lehet a legnehezebb, ha mások úgy gondolják, hogy ez az egész szándékos. Hogy azért nem figyel, és azért nem vár, mert direkt csinálja. Mert lusta vagy tiszteletlen. Te tudod, hogy ez NEM SZÁNDÉKOS. Te tudod, hogy ha lehetne, már rég változtattál volna rajta. De ha nem szándékos, akkor mi?
Mitől lesz valaki hiperaktív és figyelemzavaros?
Mit lehet ezzel kezdeni? Ha magadra ismersz a fentiekből, ha tapasztalod magadon a figyelemzavar és a hiperaktivitás tüneteit, tudnod kell, hogy ez főleg azért van így, mert az agyad ilyen. Az agykutatók egyetértenek veled:
NEM SZÁNDÉKOS, ÉS NEM DIREKT CSINÁLOD. De azt is tudnod kell, hogy a figyelemzavar és a hiperaktivitás tünetein
LEHET VÁLTOZTATNI. Vannak szakemberek, főleg pszichológusok vagy fiatalokkal foglalkozó pszichiáter orvosok, akik értenek ehhez a témához, és tudnak hasznos tanácsokat adni. Találkoztál már velük? Kérdezz meg tőlük mindent, amit csak szeretnél. Szinte biztos, hogy mindenre nem fognak tudni válaszolni. De megígérhetem, látatlanul, a nevükben is, hogy mindent megtesznek majd azért, hogy se a figyelemzavar, se a hiperaktivitás ne legyen tovább akadály az életedben.
Az emberi test nagyon különleges és nagyon bonyolult dolog. Minden része, de főleg és leginkább az agyunk. Az agy a főnök a testben: mindent ő irányít. Mindenre van egy kis terület az agyban, aztán ezek egymással is összedolgoznak – hihetetlen bonyolult az egész. Olyan, mint egy elképesztő számítógép, ami sok milliárd alkatrészből (vagyis agysejtből) épül fel. Ha ezt gyorsan végig akarnád számolni, és sikerül másodpercenként egy agysejtet letudni, akkor kb. 3 ezer év alatt a végére is jutsz. Szóval inkább bele se kezdj! A lényeg az, hogy egy ilyen elképesztő bonyolult számítógépből lehetetlen két egyformát összeszerelni. És ezért mindenki – agyban is – egy kicsit más, mint a többiek. Van, aki lassan fog fel dolgokat, és van, aki nagyon gyorsan. Van, aki imádja a pacalt, és van, aki utálja. Van, aki könnyedén figyel bármire órákon keresztül, és van, akinek a figyeléshez szükséges agyi rendszer egy hangyányit máshogy épül fel. És akkor már az ember képtelen lesz hosszabb időn keresztül bármire figyelni, ami nem kifejezetten érdekes számára. Ugyanígy van olyan, aki akkor a legboldogabb, ha fetrenghet egy kanapén, és van, aki pár percnél tovább képtelen egy helyben maradni.
Az anyagot összeállította: Dr. Nagy Péter — gyermekpszichiáter
A kiadvány elkészítését a Lilly Hungária Kft. támogatta. Lilly Hungária Kft. 1075 Budapest, Madách u. 13-14. • Tel: 06-1-3285100 • Fax: 06-1-3285101 • www.lilly.hu HULLY00175a • Lezárás dátuma: 2015. május 20. OGYÉI/14616-3/2015
