A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április 11.
„Változó törvényesség, állandó szakmaiság!”
• Rövid történeti áttekintés,
mely az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és a vonatkozó 14/1994. (VI.24.) MKM, majd a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet szerinti fogalom- és szempontrendszer – változásokból ered
2000-2002. • fogyatékosok: debilisek, imbecilisek, idióták
• „más” fogyatékosok (tanulási és viselkedési
zavarok, elektív mutisták, autisták) • Utolsó Padból Program: az enyhe értelmi fogyatékosság felső határa IQ 69; • elvárás: - kultúra független tesztelés, - a hátrányos helyzetű és/ roma gyermekek „fogyatékosításának”, azaz értelmi fogyatékossá minősítésének megszüntetése.
2003-2006. • „más” fogyatékosság a pszichés
fejlődés zavarai következtében a tanulási, beilleszkedési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak (pl. dyslexia, dyscalculia, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar) KT. 121.§ (1).29.b)
2003-2006. • SNI : „klasszikus” fogyatékosságok: testi,
érzékszervi, értelmi, beszéd, autizmus
– ellátási kötelezettség – ellátási formák változatossága, a gyakorlatban fejlesztő pedagógia dominanciája – tanulási és viselkedészavarok diagnosztikája IQ mérés nélkül – orvosi és pszichológiai vizsgálat (csak) az értelmi fogyatékosok, esetleg a figyelemzavar esetében
2006-2008. • az SNI b) tanulási és viselkedészavarok
arányának jelentős növekedése • hivatalból elrendelt kötelező felülvizsgálat 2007. április 1- 2008. február 1-ig –megyénkben 4095 fő (ebből 3658 fő a megyei TKVSZRB esete)
SNI kategóriák változása • SNI a): klasszikus fogyatékosságok, autizmus, a
megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességei (kategóriákat nem ad a törvény) • SNI b): a régi kategória megszűnik, ide tartoznak a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességei (kategóriákat nem ad a törvény) • BTMN: vizsgálat, diagnózis NT, TKVSZRB • ellátási kötelezettség
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet • SNI a): klasszikus fogyatékosságok,
autizmus – pervazív fejlődési zavarok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességei (kategóriákat is ad a rendelet) • SNI b): a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességei (kategóriákat is ad a rendelet)
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet • Az ellátás differenciálódása: – SNI a) – gyógypedagógia – SNI b) – gyógy- és fejlesztőpedagógia
JÖVŐ: várható visszatérés a pszichés fejlődési zavarok diagnosztikai kategóriához
Az SNI megállapítás lényege • Ki kezdeményezheti a vizsgálatot? • Mikor? • Miért? • Ki az igazán kompetens a vizsgálat
kezdeményezése vonatkozásában? • intézmény szülő • nevelőszülő gyám
• A kérelem típusa és mellékletei: Nevelési
•
•
• •
•
Tanácsadó (A/4) A kérelem típusa és mellékletei: Szakértői Bizottság :TÜ 16/új és a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 7. számú melléklete Mely tünetek mozdítják el a kérelmet az SNI, és melyek a BTMN felé? Korai diagnózisok Óvodai diagnózisok Iskolai diagnózisok
• Aláírási kötelezettség!
• Jelenlét jogosultsága! • A szakvélemény elfogadásának,
elutasításának jogosultsága! • ! Tanulási, beilleszkedési problémákSNI ! • SNI a) • SNI b) • BTMN
• Határidők
TEGYESZ és TKVSZRB kapcsolata (MGYSZB MTKVSZRB)
• közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. Tv.) • köznevelési törvény (2011. évi CXC. Tv.)
4/2010. (I.19.) OKM rendelet • 4. § (1) A pedagógiai szakszolgálat
igénybevétele • a) a szülő/gyám kezdeményezése és döntése alapján történik, • b) az év során bármikor megkezdhető, illetve befejezhető.
4/2010. (I.19.) OKM rendelet • 5. § (2) A pedagógiai szakszolgálat intézményei
együttműködnek • a) a nevelési-oktatási intézmények, • b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, vezetőivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából.
4/2010. (I.19.) OKM rendelet • 5. § (3) A pedagógiai szakszolgálat intézménye
tevékenysége során együttműködik a szülővel, gyámmal, kérésére felvilágosítást ad, segítséget nyújt a gyermek, tanuló otthoni neveléséhez. • (4) A pedagógiai szakszolgálat intézménye az általa lefolytatott vizsgálat során, a szülő/gyám kérésére figyelembe veszi a gyermek, tanuló anyanyelvi sajátosságait.
4/2010. (I.19.) OKM rendelet • 5. § (5) A pedagógiai szakszolgálat intézménye – a
(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetve aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába (…). Az e bekezdésben foglaltakat a gyógytestnevelés szervezése során is alkalmazni kell. • (6) A szakértői és rehabilitációs bizottság illetékességét minden esetben a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapján kell megállapítani.
Fejlesztés • prevenció • fejlesztés • rehabilitáció
Fejlesztés • Lehető legkorábban
• Speciális, sérülés-specifikus ellátás vizsgálat
eredményétől függően • Ellátás típusai – intézményei
Fejlesztés • Otthoni prevenció, illetve gyakorlás
fontossága, hatékonysága – ki annak a kulcsszereplője?
Fejlesztés
• A gyám szerepe, a nevelőszülő szerepe, a
nevelők szerepe a lakásotthonban
Fejlesztés • A Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon
gyógy-, illetve fejlesztőpedagógusa
Fejlesztés • Fejleszt-e a fejlesztés?
Köszönöm a figyelmet!
