SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04.
• Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve nem csak törvény kellett hozzá tárgyi, technikai feltételek személyi feltételek gyógypedagógus integráló pedagógia módszertanának kialakítása finanszírozás kedvcsináló: emelt normatíva 2011-ig feladat finanszírozás 2011-től
Integráló nevelés = együttnevelés
„Minden gyermek – függetlenül a sérülés vagy elmaradás okától és súlyosságától – megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben.”
Az iskola alkalmazkodik a gyermekek körében tapasztalható kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez.
Együttnevelés, együttoktatás MA tantárgyi, résztantárgyi mentesítések a KöTv 30.§ (9) szerint tantárgyi, résztantárgyi mentesítések, szöveges értékelésre javaslattétel a NKöTv 56.§ (1) a) és b) (2) szerint • Cél: A mentesítések elkerülése, illetve lecsökkentése!
Érintett gyermeknépesség • NKöTv szerint: • 4.§ 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: – a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: • aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, (SNI) • ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, (BTMN) • ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
Érintett gyermeknépesség • 4.§ 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
Érintett gyermeknépesség • 4.§ 3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
Differenciált oktatás Differenciált értékelés
ÉRTÉKELÉS szummatív
diagnosztizáló
formatív
tanterv tananyag tanórai (tantermi) folyamatok tanulói egyéni fejlesztési eredmények értékelés
Differenciált pedagógiai értékelés, mely egymáshoz rendeli • a céloktól kiinduló normatív információk (tantervi követelmények) • a tanulói produktumokban (tudás, készség) jelentkező, empirikus eredetű információk EGYENRANGÚ KEZELÉSÉT KÖLCSÖNÖS FIGYELEMBE VÉTELÉT a tanítási – tanulási folyamat szakaszaira bontva
Tanulói portfólió tanulói teljesítmény folyamatos, egyénre szabott nyomon követése
Együttnevelés, differenciált oktatás
Egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, differenciált tanulásszervezés és tananyagrendezés ÁRNYALT ÉRTÉKELÉSI RENDSZER
• Pedagógiai Programban részletes kifejtés, SNI kategóriánként, rögzítés! • szöveges értékelés átváltható érdemjegyre (az átváltást a PP-ban ki kell fejteni!)
Jó együttnevelés • állandó gyógypedagógus • osztályonként max. 3 fő SNI (10%-nál ne legyen több!) ped –gyógyped. közötti szoros, állandó együttműködés differenciált tananyagrendezés • ez a tanulók eltérő képességeihez igazodó, differenciált feladat- és tevékenységi sorok folyamatos készítése
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS tanulmányi személyes szociális tanulási fejlődés és kompetenciák kompetenciák motiváció eredmény
ÁTALAKÍTHATÓ ÉRDEMJEGYRE
Értékelési rendszer • diagnosztizáló, folyamatfeltáró, rugalmas, • szem előtt tartja a 2/2005. (III.1) OKM rendelet „A sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelvei”-t • Elve: „Minimális kedvezmény, maximális segítség!”
Értékelési rendszer, és nem osztályozás! • Ne minősítsen! • Fejlődési állapotról szóljon! • Önmagához mért fejlődést írjon le, és ne standardokhoz mérjen! • Tartsa szem előtt, hogy a tanuló a saját lehetőségeit mennyire használta ki! • Legyen rugalmas! • Legyen módosítható!
Szöveges értékelésből érdemjegy • értékelési szempontok konszenzusa a nevelőtestületben • évközi mérések eredményei • havi tanári visszajelzések
közös értelmezése jegy
Nem standardok, hanem • a tantervi követelményeket pszichológiai elméleti alapokon nyugvó tapasztalati megközelítéssel szakaszokra bontani • ebből lesz az „átlagszint”, amihez viszonyítani lehet • van benne folyamat feltáró diagnosztizálás fejlesztési cél • nem norma, hanem kritérium – orientált • célja nem a minősítés! • célja annak megállapítása, hogy : „ki hol tart? hányan tudják már? hányan nem?” • ez alapján készülnek a többségi pedagógiai egyéni fejlesztési tervek
• Diagnosztizáló: hibafeltáró, fejlesztést alapozó értékelés • Formatív: fejlesztő, tanulási motivációs bázis alakítására fókuszál • Szummatív: félévkor, év végén, összegző; részletes leírás, összegzés az eredményekről
• Csak a PP-ban lefektetett módon! • Ott részleteiben kidolgozva! • Irányelvek messzemenő szem előtt tartása!
„Nem az értékelés tartalma és módja
a fontos, hanem a számonkérésig tartó ismeretszerzési, készségfejlesztési folyamat!”
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
