Munkaügyi Központja
Tájékoztató
NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)
~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2013. IV. negyedév
Gönc Sátoraljaújhely Edelény
Encs Sárospatak
Putnok Szikszó Ózd
Szerencs
Kazincbarcika
Tokaj Miskolc
Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát
MISKOLC
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2013
Tájékoztató
Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző
Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató
3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) 513-200 Fax: (46) 513-214 E-mail:
[email protected] Honlap (megyei): http://borsod-abauj-zemplen.munka.hu Honlap (országos): http://www.munka.hu
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
T ART ALOMJEGYZÉK
1.
BEVEZETÉS ___________________________________________________________________
4
2.
A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE
3.
A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI ______________________________________________________
4.
A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2013. IV. NEGYEDÉVBEN ____________________
11
5.
A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014 SZEPTEMBER VÉGÉN ___________________
14
6.
MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL
7.
MÓDSZERTAN
8.
MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV)___________________________________
_____________________________________________ 5 9
_________ 16
________________________________________________________________ 17 20
TÁBLÁZATOK 1.
sz. melléklet:
2.
sz. melléklet:
3.
sz. melléklet:
4.
sz. melléklet:
5.
sz. melléklet:
6.
sz. melléklet:
7. 8. 9.
sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet:
10. sz. melléklet: 11. sz. melléklet:
Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 20 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 20 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 20 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok bevonásra kerültek) Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok kizárásra kerültek)
GRAFIKONOK 1.
sz. melléklet:
2.
sz. melléklet:
3.
sz. melléklet:
A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT
KÉRDŐÍV 1.
sz. melléklet:
A
negyedéves
munkaerő-gazdálkodási
felmérés
(NMF)
során
alkalmazott
KÉRDŐÍV
3
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
1. BEVEZETÉS 2013 októberében harmincnegyedik alkalommal kerestük meg (e-mailen, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól.
1
A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek, a megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban munkaügyi központ), és a megyei járási munkaügyi kirendeltségek (a továbbiakban kirendeltségek) közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése.
A felmérés során a kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik – negyedévente változó – kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy a munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják.
Az NMF adatfelvétele 2013. október 1-25. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a 2013. szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást.
Az
adatközlő
munkáltatók
által
alkalmazott
foglalkoztatottak
(illetve
közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban.
A
Borsod-Abaúj-Zemplén
megállapítható,
hogy
3
megyében hónapon
megkérdezett belül
(a
munkaadóktól
közfoglalkoztatottak
beérkező létszámát
adatok
alapján
nem
tekintve)
összességében 0,1%-os, míg egy év távlatában 1,7%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók.
E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat.
1
A http://nfsz.munka.hu honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban.
4
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint 2013. I-III. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 376,9 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 31,3 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 57,3%, amely 0,6%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 912,9 ezer fő volt, mely 45,2 ezer fővel, 1,2%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 14,0 ezer fővel, 464,0 ezer főre csökkent, így arányuk 10,6% lett, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3 256,6 ezer fő volt, 57,4 ezer fővel mérséklődött 2012. I-III. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* 2013. I-III. negyedév Magyarország Megnevezés
Változás
2013. I-III. negyedév
Foglalkoztatottak
2013. I-III. negyedév
2012. I-III. n. évhez viszonyítva
ezer fő
Munkanélküliek
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
%, illetve %-pont
ezer fő
ezer fő
Változás 2012. I-III. n. évhez viszonyítva %, illetve %-pont
ezer fő
3 912,9
45,2
1,2
224,5
9,6
4,5
464,0
-14,0
-2,9
34,7
-11,6
-25,1
Gazdaságilag aktívak
4 376,9
31,3
0,7
259,2
-2,0
-0,8
Gazdaságilag inaktívak
3 256,6
-57,4
-1,7
246,0
-2,0
-0,8
15-74 éves népesség
7 633,5
-26,2
-0,3
505,1
-4,0
-0,8
Aktivitási arány (%)
57,3
-
0,6
51,3
-
0,0
Foglalkoztatási ráta (%)
51,3
-
0,8
44,4
-
2,2
Munkanélküliségi ráta (%)
10,6
-
-0,4
13,4
-
-4,4
* A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján.
A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében 2013. I-III. negyedévében a 15-74 évesek 51,3%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 44,4%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 13,4% volt, ami a megyék ragsorában a negyedik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól.
A november elején indított téli közfoglalkoztatási programok révén több ezer álláskereső jutott munkához a megyében, s így a folyamatban lévő közfoglalkoztatási programokban résztvevőkkel együtt már több mint 34 ezer embernek biztosítottak kereseti lehetőséget az önkormányzati, állami és nonprofit közfoglalkoztatók. Ez a nagyarányú bővítés a nyilvántartott álláskeresők számát jelentős mértékben, 48 ezer főre csökkentette, amire őszi időszakban utoljára 2001. október – november hónapokban volt példa. A megyében mind az egy hónappal, mind az egy évvel korábbihoz mérten országost meghaladó ütemű volt az álláskeresők számának apadása.
2013. november végén a járási munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 48 166 álláskereső szerepelt, 16,1%-kal (9,3 fővel) fogyott az előző hónaphoz képest, éves összevetésben pedig több mint ötödével, 22,2%-kal (13,8 ezer fővel) lett kevesebb. Az ország valamennyi megyéjében hasonló jellegű munkaerő-piaci változások mentek végbe, a havi csökkenés mértéke átlagosan 8,7%-ot tett ki,
5
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
éves összehasonlításban pedig szintén kiemelkedő, 16,7%-os (89,8 ezer fős) apadás zajlott le. November végén országosan 446,3 ezer álláskereső szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásban, 42,3 ezer fővel kevesebb, mint egy hónapja. A nyilvántartott álláskeresők 10,8%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él, arányuk kisebb, mint 2012. novemberben (11,6%).
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. január - 2013. november 85 000 80 000
2011
2012
2013
75 000 70 000 65 000 fő 60 000 55 000 50 000 45 000 40 000 dec.
nov.
okt.
szept.
aug.
júl.
jún.
máj.
ápr.
márc.
febr.
jan.
35 000
Az elmúlt hónapokban tapasztalt fokozatos növekedést követően novemberben csökkent a nyilvántartásba vételt kérők száma is a kirendeltségeken, a nyilvántartásból kikerülteké viszont közelítette a márciusi rekordszintet.
Az álláskeresők november végi létszáma havi szinten a miskolci (1,5 ezer fővel) a sátoraljaújhelyi (1,2 ezer fővel) és az edelényi (1,2 ezer fővel) járásban csökkent a legnagyobb mértékben, a többi nagyobb körzetben 500 – 800 fővel lett kevesebb, de a legkisebb körzetekben is meghaladta a száz főt. Az egy évvel korábbi adatokhoz hasonlítva nagyobb különbségek tapasztalhatók, de ezek egy része az illetékességi területek 2013 júliusától hatályos módosításának a következménye. Ez az oka annak, hogy a gönci és a putnoki járásban július óta nagyobb éves szintű növekedés látszik, illetve ez játszik többé-kevésbé szerepet a kazincbarcikai, a szerencsi, a szikszói, a sárospataki, az encsi kirendeltségek ügyfélkörében mérhető nagyobb csökkenésben. A november végén nyilvántartott álláskeresők száma a gönci és a putnoki járásban múlta felül az egy évvel korábbit (29, ill. 26%-kal), a többi járásban csökkenés történt. A csökkenés a kazincbarcikai járásban meghaladta, a szerencsi járásban csaknem elérte a kétezer főt, de további hat járásban is több mint ezerrel fogyott a számuk. A csökkenés aránya hat járásban (pl. a mezőcsáti, a szikszói, az edelényi, a szerencsi) közelítette vagy meg is haladta a 40%-ot, a sárospatakiban pedig közel a felét tette ki. A legkisebb mértékű létszámfogyást a tokaji (-4,7%) és a mezőkövesdi (-6,6%) járásban lehet megfigyelni.
Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében
a
regisztrált
álláskeresők
létszáma
alapján
számított
munkanélküliségi arány novemberben 17%-ot tett ki, ami az előző havitól 3,2 százalékponttal, az egy évvel korábbitól 4,4 százalékponttal volt kevesebb. A közfoglalkoztatás nagyobb mértékű alkalmazása következtében 2013 folyamán az országosnál nagyobb arányú volt a nyilvántartott álláskeresők számának apadása, ami márciustól a mutató átlagost meghaladó csökkenését eredményezte. Ezzel
6
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
együtt novemberben a B.-A.-Z. megyei arány volt a második legmagasabb az országban. Novemberben országosan 10% volt az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez mért részaránya, ami 1 százalékponttal volt kisebb az előző havitól, az egy évvel korábbihoz képest pedig 2,1 százalékponttal javult. A megyei és országos arány különbsége az egy évvel korábbi 9,2 százalékponttal szemben ebben a hónapban 7 százalékpontot tett ki az országos javára.
Novemberben a megye hosszú idő óta legkedvezőbb helyzetű járásaihoz (Miskolc, Tiszaújváros és Mezőkövesd térsége) csatlakozott a sárospataki járás. Ezekben a térségekben 11 - 14,8% volt az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült létszámán belül. További három járásban (Gönc, Putnok, Mezőcsát) átlag körüli arány alakult ki novemberben, s csak három járásban, a szikszói, az encsi és az ózdi járásban haladta meg többé-kevésbé a 25%-ot. Az egy évvel korábbihoz képest minden körzetben csökkent a mutató értéke, ennek mértéke több járásban elérte a megyei átlag többszörösét is (pl., Gönc, Edelény, Encs, Szikszó). A munkanélküliség súlyának ilyen nagyarányú csökkenése a közfoglalkoztatás kiemelkedő mértékű alkalmazásával függ össze, de több kirendeltség esetében szerepet játszik ebben is az illetékességi terület júliusi változása is. 2013. november végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 7016 fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 19,5%-kal (1,7 ezer fővel) kevesebbet, mint egy hónapja. A havi csökkenés mértéke a régió másik két megyéjén kívül csak Győr-Moson Sopron megyében volt hasonlóan kiemelkedő, más megyékben 10% közelében vagy az alatt alakult. Az előző év novemberéhez képest országosan 9,2%-kal, megyénkben 14%-kal (1,1 ezer fővel) kevesebb pályakezdő állt a kirendeltségekkel kapcsolatban. Októberhez képest a megye valamennyi kirendeltségén csökkent a pályakezdők száma, az egy évvel korábbihoz képest csak a gönci és a putnoki járásban volt emelkedés, amit az illetékességi terület változása magyaráz.
Az utóbbi hónapokban inkább csökkenő keresletet követően a téli közfoglalkoztatás indítása kiugró mértékben növelte a megyei támogatott álláskínálatot. A közfoglalkoztatásban rendelkezésre álló jelentős számú foglalkoztatási lehetőség révén novemberben a borsodi kirendeltségek vették nyilvántartásba a legtöbb üres támogatott álláshelyet, ezek országosból való részaránya meghaladta a 13%-ot.
A megyei munkaadók novemberben összesen 19,7 ezer fő foglalkoztatását lehetővé tevő üres állást jelentettek be, ami közel hatszorosa volt az előző havinak, a tavaly novemberit pedig hat és félszer haladta meg. A havi növekedés teljes egészében a téli átmeneti foglalkoztatás keretében létrehozott állások számából adódott. A támogatás nélküli állások száma az előző havi szinten alakult. A hónap folyamán – az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt – összesen 22,8 ezer állásra végeztek közvetítést a kirendeltségek.
A novemberben bejelentett állások 97%-a, 19,1 ezer állás különféle munkaerő-piaci támogatással létrehozott állás volt, melyből 443 állás kivételével valamennyi a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódott. Ezek az állások a helyi önkormányzatoknál vagy intézményeiknél, állami vállalatoknál (pl. állami erdészeti társaság, nemzeti park, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnál, a MÁV-nál),
7
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
egyházaknál, civil szervezeteknél, rehabilitációs foglalkoztatóknál álltak rendelkezésre. Az elsődleges munkaerőpiac szereplőinek nyújtott támogatásokkal – pl. a TÁMOP 1.1.2 program vagy az ún. Első munkahely garancia program keretében nyújtott bérköltség támogatás, vagy programon kívül biztosított bértámogatás – létrejött állások száma is nőtt, de ezek hatása most jóval csekélyebb volt, mint a közfoglalkoztatásban megvalósult bővülésé.
A bejelentett állásokra végzett sikeres közvetítések és önálló álláskeresés eredményeként 2013. novemberben a megyében nyilvántartott álláskeresők közül 9739 fő kezdhetett dolgozni. A többség támogatással (87,5%, 8,5 ezer fő), kisebb részük támogatás nélkül (22,5%, 1,2 ezer fő) tudott elhelyezkedni. Mintegy háromszáz fő kivételével, akik bértámogatással a normál munkaerőpiacon kaptak állást, a többi támogatással elhelyezett álláskereső a téli közfoglalkoztatási program keretében közfoglalkoztatottként kapott munkát. A novemberben indított téli közfoglalkoztatási programban munkához jutott álláskeresők száma több mint két és félszerese volt annak, ahányan októberben tudtak munkát kezdeni, a tavaly novemberit pedig közel háromszorosan múlta felül.
2013. január – november hónapokat tekintve több mint 12 ezer fővel (22%-kal) több, összesen 66,8 ezer álláskereső foglalkoztatását segítették elő a munkaügyi kirendeltségek. A növekedést a közfoglalkoztatás kibővítése eredményezte.
A hónap folyamán elhelyezkedett álláskeresőkön kívül további mintegy 300 fő támogatott munkaerőpiaci képzése kezdődött meg novemberben, ami most csak fele volt ugyan az elmúlt havinak, de másfélszerese az előző év novemberében képzést kezdők létszámának. Az év folyamán eddig 5,2 ezer álláskereső kezdett munkaerő-piaci képzés kertében tanulni, több mint kétszer annyi, mint 2012 hasonló időszakában.
Ahogy októberben, novemberben is egy cég jelentett be csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatban hozott döntést a megyében. A vevői igényekben bekövetkezett változásokkal indokolt döntés következtében a tiszaújvárosi munkáltatónál 583 fő munkaviszonya szűnik meg decemberben, az érintett munkavállalók 60%-a borsodi lakos, a többiek a szomszédos megyékben élnek. A céggel kötött megállapodás alapján munkaügyi központunk munkaerő-piaci programot indít az elbocsátott munkavállalók mielőbbi munkába helyezése érdekében. A program megteremti a feltételeit annak, hogy egyéni igényekre, lehetőségekre alapozott munkaerő-piaci szolgáltatásokkal – mindenekelőtt munkaközvetítéssel, helyi állásbörze szervezésével -, adott esetben bérköltség- és mobilitási támogatás alkalmazásával, illetve képzéssel, átképzéssel vagy az érintettek vállalkozóvá válásának elősegítésével, támogatásával enyhüljenek a leépítés következményei. Novemberben 2 cég jelzett 10 főt elérő bővítést, mindkettő Miskolcon, melyek együttvéve 40 fővel növelték alkalmazottaik számát; gépkezelőket, csomagolókat vettek fel.
8
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI
2013. október hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 járási munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1470 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2013. szeptember – december közötti, illetve 2014. december) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint e-mailben kiküldött kérdőívünkre 1160 szervezet, a megkeresett munkáltatók 78,9%-a válaszolt.
A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN
Válaszadó szervezetek száma és megoszlása db % 616 53,1 359 30,9 152 13,1 33 2,8 1160 100,0
Foglalkoztatottak száma és megoszlása fő % 2278 4,8 7681 16,3 14234 30,2 22874 48,6 47067 100,0
* Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül.
A kutatás-módszertan megalapozottságának erősítése érdekében – az elmúlt évben – több mint a duplájára (néhány kirendeltségnél még ennél is nagyobb mértékben) emelkedett a mérésben résztvevő munkáltatók száma. Leglátványosabban a mikrovállalkozások aránya emelkedett, mely döntően annak a következménye, hogy a megye több munkaügyi körzetében a mikro- és kisvállalkozások piaci jelenléte az egyetlen szegmens. A mintanagyság növelésével a becslés pontossága, megbízhatósága nőtt, amelynek eredményeként megbízhatóbb előrejelzés várható.
Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt – 53,1% arányban – a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 30,9%-a a kis-, 13,1%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 2,8%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat.
A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2013. szeptember 30-ára vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) 47.067 fő volt. Ez a szám – a KSH 2013. I-III. negyedéves adatai alapján – a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának
2
34,1%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető.
2 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai
9
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév 3
Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben
B.-A.-Z. megye
válaszadói kör
0,0%
20,0%
40,0%
Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás
60,0%
80,0%
100,0%
Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb nem anyagi szolgáltatás
A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a mezőgazdaság; a kereskedelem, gépjárműjavítás; illetve a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; az oktatás; illetve az egyéb nem anyagi szolgáltatás ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; valamint az építőipari foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest.
Az eltérések egyrészről tervezettek voltak – például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, – másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be, a kereskedelem, gépjárműjavítás; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; és mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szakágban tevékenykedő munkáltatók.
A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása – a statisztikai állományi létszám szempontjából is – mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 84%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (7,5%-ponttal) alacsonyabb.
A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy körzet, a Miskolci, a Kazincbarcikai, az Ózdi, valamint a Tiszaújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének munkaerő-piaci körzetéhez tartozik.
3
A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (20. oldal) található.
10
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2013. IV. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetleges közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra.
Három hónapon belüli létszámváltozás (%)
Gönc Sátoraljaújhely Edelény
Encs
Putnok
Sárospatak Szikszó
Ózd
Kazincbarcika
Szerencs
Tokaj
Miskolc Jelmagyarázat:
Növekedés:
10% felett
Tiszaújváros Mezőkövesd
6-10% között
NÖVEKEDÉS
5% alatt 0%
Mezőcsát
5% alatt 6-10% között
CSÖKKENÉS
10% felett
2013. szeptember 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma 47 067 fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma 2013. IV. negyedév végére várhatóan átlag 0,1%-kal emelkedik (országosan 0,2%-os növekedés várható).
Mindez 1,7%-os létszám-felvétellel és 1,6%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 3,3%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 814 fős létszámfelvétel és 760 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 1574 fő munkavállalót fognak érinteni.
Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként 2013. december 31-én összesen 47 121 fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a 2013. szeptember 30-ai bázisadathoz képest 0,1%-os (54 fős) emelkedést jelent.
11
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye hét kirendeltségi területéről jeleztek a munkáltatók létszámemelkedést, ezek közül jelentősebb: Miskolc (99 fő, 0,8%); Tiszaújváros (38 fő, 0,4%); Ózd (34 fő, 0,7%); és Kazincbarcika (29 fő, 0,4%). Négy kirendeltség (Encs, Szerencs, Szikszó, Gönc) területén december végén is a szeptemberi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben négy kirendeltség területén viszont negatív egyenleget mutat a beés kilépők száma, ezek közül jelentősebb: Sárospatak (82 fő,-3,2%); Putnok (50 fő, -8,4%); illetve Mezőkövesd (28 fő; -1,2%) körzete.
Vállalati méret szerint tekintve is különbözőek az előrejelzések. A szeptember végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 1,6%-kal (37 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. A nagyvállalkozások esetén prognosztizálható 27 fős létszámnövekedés – az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva – mindösszesen 0,1%-os emelkedést jelent. A kisvállalkozások 11 fős (0,1%-os) létszámcsökkenést, míg a középvállalkozások többsége az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti. Az egy évvel korábbi, 2012. IV. negyedévi felmérés során a mikro-, és a kisvállakozások vonatkozásában azonos irányú, de abszolút számokban valamivel nagyobb létszámváltozást rögzítettünk. A közép-, és a nagyvállalkozások esetében (0,6, illetve 0,7%-os) pozitív irányú elmozdulást figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint
Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN
Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása db % db % db % 32 5,2 535 86,9 49 8,0 45 12,5 243 67,7 71 19,8 28 18,4 80 52,6 44 28,9 7 21,2 14 42,4 12 36,4 9,7 75,2 15,2 112 872 176
ÖSSZESEN db 616 359 152 33 1160
% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A vállalkozások több, mint 2/3-a három hónapon belül stagnálással, 15,2%-uk növekedéssel számol, míglen 9,7%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben – az előző negyedévhez képest – kedvező irányú elmozdulás nemigen várható, mivel a csökkenés dominanciája tovább emelkedett. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 65,9%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 17,6% növekedést, 16,6% pedig létszámcsökkenést jelzett.
12
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel) összevont nemzetgazdasági ágak szerint 1,1 -3,0
Mezőgazdas ág, erdőgazdálkodás , halás zat
-1,9 1,4
-1,4
Ipar
0,0 3,2
-5,4
Építőipar
-2,3
Keres kedelem, gépjárm űjavítás
-1,4
Szállítás , raktározás
-1,4
2,6 1,2 1,5 0,0 2,3
-2,2
Szállás hely-s zolgáltatás , vendéglátás
0,1 2,5 -1,6
Gazdas ági s zolgáltatás ok
0,9 1,8
-0,7
Közös s égi és s zemélyi s zolgáltatás ok
1,1 2,7
-2,7
Egyéb s zolgáltatás ok
-1,3 -1,3
Nincs bes orolva -8,0
-6,0
-4,0
-2,0
0,0 0,0
0,0
2,0
4,0
% Létszámfelvétel
Létszámcsökkenés
Létszámváltozás
A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) pozitív és a negatív előrejelzések egyaránt jelen vannak, de azok megyei szinten csaknem kioltják egymást.
A be- és kilépési forgalom várhatóan megyei átlagot meghaladó létszámnövekedést eredményez a gazdasági szolgáltató ágak közül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (2,9%); az ingatlanügyek és az oktatás (egyaránt 2,3%); - az iparon belül - a bányászat, kőfejtés (1,9%), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (1,2%) nemzetgazdasági ág(ak)ban.
Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget – három területen, ebből 2% felettit – az építőipar (2,3%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek.
A 2013. szeptember - december között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (129 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (96 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (94 fő); valamint az oktatók, pedagógusok (75 fő) csoport(ok)ban.
A kilépő létszám legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (208 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (99 fő); a járművezetők és mobil gépek kezelői (65 fő); illetve a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (61 fő) vonatkozásában.
A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján az oktatók, pedagógusok (+64 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (+58 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (+35 fő); valamint a feldolgozóipari gépek kezelői (+21 fő) esetében várható jelentősebb foglalkoztatásnövekedés.
13
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014 SZEPTEMBER VÉGÉN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%)
Gönc Sátoraljaújhely Edelény Encs Sárospatak
Putnok Szikszó Ózd
Szerencs
Kazincbarcika
Tokaj Miskolc Jelmagyarázat: 10% felett
Tiszaújváros Mezőkövesd
6-10% között
NÖVEKEDÉS
5% alatt 0%
Mezőcsát
5% alatt 6-10% között
CSÖKKENÉS
10% felett
A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a 2013. szeptember 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest 2014. szeptember végére 1,7%-al emelkedik az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés kisebb mértékű (1,0%-os) növekedést prognosztizál 2014. III. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 816 fős munkahely-bővülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján.
A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 15 munkaügyi körzetéből két kirendeltség jelzett csökkenést. Nevezetesen, a Szerencsi (87 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar), és a Putnoki (19 fő, szintén a feldolgozóipar) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást.
A munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan kilenc körzetben alakul ki létszámbővülés 2014. szeptember végére vonatkozóan. Ezek közül 100 főt meghaladó: Kazincbarcika (286 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar; vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás), Ózd (208 fő, feldolgozóipar; építőipar; oktatás), valamint Miskolc (182 fő, feldolgozóipar; oktatás; kereskedelem, gépjárműjavítás).
14
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
További négy körzetben (Encs, Mezőkövesd, Szikszó, Tokaj) nem jeleztek változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszám körzeti összesítésben alig 1-9 fővel tér el.
A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb arányú növekedésre a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikro vállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 616 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 7,3%-kal, 166 fővel lesz több egy év múlva. Őket a kis-, és középvállalkozások követik, rövidtávú bővítési tervekkel. Az előbbi csoportban 2,7%-os (208 fős), az utóbbiban 1,0%-os (147 fős) növekedés várható.
Abszolút
számokban
viszont
a
legtöbb
új
munkahely
a
nagyvállatok
esetén
prognosztizálható 295 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,3% emelkedést jelent.
A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint
Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN
Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása db % db % db % 28 4,5 494 80,2 94 15,3 40 11,1 217 60,4 102 28,4 25 16,4 69 45,4 58 38,2 9 27,3 9 27,3 15 45,5 8,8 68,0 23,2 102 789 269
ÖSSZESEN db 616 359 152 33 1160
% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A vállalkozások 23,2%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 68,0%-uk stagnálást, 8,8%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 57,1%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 26,0% növekedést, 16,9 % pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+402 fő, +1,9%); kereskedelem, gépjárműjavítás (+117 fő, +2,9%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (+61 fő, +2,3%); illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+52 fő, +14,9%) területén tevékenykedő szervezeteknél.
Létszámcsökkenést 2014. III. negyedévének végére összesen két nemzetgazdasági ágban, nevezetesen a szállítás, raktározás (-9 fő, -0,3%); valamint a művészet, szórakoztatás, szabad idő (-2 fő, -0,1%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek.
15
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
6. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL
Kérdőívünk – a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül – tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az 5. kérdésben szereplő változók mindegyike az egy évvel korábbi kérdőíven is szerepelt. Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN* % 0,0
20,0
Hírdetés útján
10,2
Pályázatokkal
11,2
40,0 38,2
27,8
Interneten keresztül 2,8 5,8
40,8
57,4
Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 0,8 7,4
100,0
56,7
56,6
Informális csatornákon keresztül
80,0 51,5
32,1
Munkaügyi kirendeltségek segítségével
Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással
60,0
2,6
14,8
91,7
15,5
81,8
40,0
Gyakran
54,2
Alkalmanként
Soha
* a diagram a „nincs válasz”-ok kizárásával készült
A fenti diagramból jól látható, hogy a felmérésben részt vevő munkáltatók döntő többsége igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, munkaerő-igénye kielégítésében (97,4%) rendszeresen vagy alkalmanként közvetítést kér a területileg illetékes járási munkaügyi kirendeltségektől. Jól működnek azonban az informális csatornák (pl. család, rokonok, kollégák), kapcsolatrendszerek is, ugyanis a válaszadók 85,2%-a ezt a csatornát is alkalmazza az üres álláshelyek betöltésénél, azonban ennél a forrásnál az alkalmankénti gyakoriságot választók száma, több mint kétszerese azokénak, akik ezt a formát gyakran választják.
Legutóbb egy évvel ezelőtt vizsgáltuk ezt a kérdést és a kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a legkedveltebb források rangsorában némi változás következett be.
A munkáltatók
leggyakrabban továbbra is a munkaügyi kirendeltségek, és az informális csatornák által kínált lehetőséget választják, ugyanakkor a képzeletbeli dobogó harmadik helyén már nem a pályázatokat, hanem a hirdetéseket találjuk. Belső meghirdetés, átcsoportosítás által a válaszadó munkáltatók közel fele foglalkoztat gyakran vagy alkalmanként. A válaszadók szerint a munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül történő toborzás most is az egyik legkevésbé ismert vagy kedvelt változó.
Az elmúlt évhez képest szintén változás, hogy a munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága az Interneten keresztül változó esetében (5,1%-ponttal) 18,2%-ra csökkent, amely részint adódhat abból is, hogy a válaszadók köre nem fedi teljesen egymást.
16
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely 2005. közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 168, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában.
2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának – foglalkoztatottságának és munkanélküliségének – vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK
Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.
Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban – az ún. vonatkozási héten – legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.
Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg •
az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt);
•
aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán;
•
rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.
17
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: •
foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;
•
munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;
•
aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.
Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR’ 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le:
18
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. IV. negyedév TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, 2010 - teljes hierarchia (forrás: www.ksh.hu) A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U 00
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet Nincs besorolva
19
8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) TÁBLÁZATOK 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN
Kirendeltség/Megye/Ország
válaszadók száma db
Miskolci Kirendeltség Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Tiszaújvárosi Kirendeltség Mezőkövesdi Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sárospataki Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Szerencsi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Tokaji Kirendeltség Putnoki Kirendeltség Gönci Kirendeltség Mezőcsáti Kirendeltség Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország
340 38 124 81 54 94 70 72 80 71 37 30 32 6 31 1 160 10 702
jelenlegi létszám fő 12 055 1 100 6 547 9 615 2 275 4 849 2 590 2 636 1 756 1 277 583 376 592 57 759 47 067 639 282
+3 hó múlva várható létszám fő 12 154 1 093 6 576 9 653 2 247 4 883 2 508 2 645 1 756 1 296 582 357 542 57 772 47 121 640 455
változás +3 hónap múlva fő
% 99 -7 29 38 -28 34 -82 9 0 19 -1 -19 -50 0 13 54 1 173
0,8 -0,6 0,4 0,4 -1,2 0,7 -3,2 0,3 0,0 1,5 -0,2 -5,1 -8,4 0,0 1,7 0,1 0,2
+12 hó múlva várható létszám fő 12 237 1 095 6 833 9 691 2 267 5 057 2 670 2 661 1 669 1 320 582 385 573 68 775 47 883 645 557
változás +12 hónap múlva fő
% 182 -5 286 76 -8 208 80 25 -87 43 -1 9 -19 11 16 816 6 275
1,5 -0,5 4,4 0,8 -0,4 4,3 3,1 0,9 -5,0 3,4 -0,2 2,4 -3,2 19,3 2,1 1,7 1,0
2. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT
Vállalati méret
válaszadók száma db
Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye
616 359 152 33 1 160
jelenlegi létszám fő 2 278 7 681 14 234 22 874 47 067
+3 hó múlva várható létszám fő 2 315 7 670 14 235 22 901 47 121
változás +3 hónap múlva fő
% 37 -11 1 27 54
1,6 -0,1 0,0 0,1 0,1
+12 hó múlva várható létszám fő 2 444 7 889 14 381 23 169 47 883
változás +12 hónap múlva fő
% 166 208 147 295 816
7,3 2,7 1,0 1,3 1,7
3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Nincs kitöltve Borsod-Abaúj-Zemplén megye
válaszadók száma db 82 6 246 4 26 117 253 36 88 11 11 25 59 39 44 35 27 13 37 1 1 160
jelenlegi létszám fő 2 533 162 21 507 129 2 643 1 891 4 087 2 636 1 478 95 392 439 348 668 1 893 2 258 2 816 195 747 150 47 067
+3 hó múlva várható létszám fő 2 485 165 21 495 129 2 654 1 848 4 135 2 637 1 479 95 392 449 358 665 1 911 2 310 2 824 195 747 148 47 121
változás +3 hónap múlva fő
% -48 3 -12 0 11 -43 48 1 1 0 0 10 10 -3 18 52 8 0 0 -2 54
-1,9 1,9 -0,1 0,0 0,4 -2,3 1,2 0,0 0,1 0,0 0,0 2,3 2,9 -0,4 1,0 2,3 0,3 0,0 0,0 -1,3 0,1
+12 hó múlva várható létszám fő 2 535 165 21 909 133 2 704 1 940 4 204 2 627 1 492 96 392 451 400 701 1 901 2 293 2 837 193 762 148 47 883
változás +12 hónap múlva fő
% 2 3 402 4 61 49 117 -9 14 1 0 12 52 33 8 35 21 -2 15 -2 816
0,1 1,9 1,9 3,1 2,3 2,6 2,9 -0,3 0,9 1,1 0,0 2,7 14,9 4,9 0,4 1,6 0,7 -1,0 2,0 -1,3 1,7
4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb belépő létszámot mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT
Foglalkozási csoport (FEOR 2008)
Belépő
∑ Egyenleg belépő-kilépő
Kilépő fő
Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Oktatók, pedagógusok Feldolgozóipari gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások
129 96 94 75 48 45 39 36 36 34 27 21
208 61 36 11 27 65 99 28 34 22 20 11
-79 35 58 64 21 -20 -60 8 2 12 7 10
5. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT
Foglalkozási csoport (FEOR 2008)
Belépő
∑ Egyenleg belépő-kilépő
Kilépő fő
Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Könnyűipari foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
129 39 45 96 94 36 14 36 48 34
-79 -60 -20 35 58 2 -19 8 21 12
208 99 65 61 36 34 33 28 27 22
6. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT
Foglalkozási csoport (FEOR 2008)
Belépő
∑ Egyenleg belépő-kilépő
Kilépő fő
Oktatók, pedagógusok Fém- és villamosipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői
75 94 96 48
11 36 61 27
64 58 35 21
7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT
Kirendeltség/Megye Miskolci Kirendeltség Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Tiszaújvárosi Kirendeltség Mezőkövesdi Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sárospataki Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Szerencsi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Tokaji Kirendeltség Putnoki Kirendeltség Gönci Kirendeltség Mezőcsáti Kirendeltség Borsod-Abaúj-Zemplén megye
MIKRO (10 fő alatti
KIS (10-49 fő közötti
KÖZÉP (50-249 fő
NAGY (250 fő feletti
létszám)
létszám)
közötti létszám)
létszám)
db 226 13 73 25 18 43 18 31 48 40 25 17 19 3 17 616
% 36,7 2,1 11,9 4,1 2,9 7,0 2,9 5,0 7,8 6,5 4,1 2,8 3,1 0,5 2,8 100,0
db 73 19 29 34 23 34 32 28 20 23 9 13 9 3 10 359
% 20,3 5,3 8,1 9,5 6,4 9,5 8,9 7,8 5,6 6,4 2,5 3,6 2,5 0,8 2,8 100,0
db 31 6 18 16 12 11 20 11 10 7 3 0 3 0 4 152
% 20,4 3,9 11,8 10,5 7,9 7,2 13,2 7,2 6,6 4,6 2,0 0,0 2,0 0,0 2,6 100,0
db 10 0 4 6 1 6 0 2 2 1 0 0 1 0 0 33
% 30,3 0,0 12,1 18,2 3,0 18,2 0,0 6,1 6,1 3,0 0,0 0,0 3,0 0,0 0,0 100,0
ÖSSZESEN db 340 38 124 81 54 94 70 72 80 71 37 30 32 6 31 1160
% 29,3 3,3 10,7 7,0 4,7 8,1 6,0 6,2 6,9 6,1 3,2 2,6 2,8 0,5 2,7 100,0 8. számú melléklet
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA
Ágazat betűjele
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-T-U A-U
Ágazat megnevezése TEÁOR '08
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások Nincs kitöltve ÖSSZESEN *
Alkalmazásban állók száma (KSH*)
A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma
fő 4 499 327 36 699 819 3 215 6 312 9 586 5 475 2 787 607 904 854 1 368 5 270 14 835 14 566 27 605 1 098 1 321 138147
A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, 2013. I. negyedév
Reprezentációs arány %
2 533 162 21 507 129 2 643 1 891 4 087 2 636 1 478 95 392 439 348 668 1 893 2 258 2 816 195 747 150 47067
56,3 49,5 58,6 15,8 82,2 30,0 42,6 48,1 53,0 15,7 43,4 51,4 25,4 12,7 12,8 15,5 10,2 17,8 56,5 34,1
9. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT Ágazat betűjele A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-T-U A-U A-U
Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08)
MIKRO (10 fő alatti
KIS (10-49 fő közötti
KÖZÉP (50-249 fő
NAGY (250 fő feletti
létszám)
létszám)
közötti létszám)
létszám)
fő
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások Nincs kitöltve ÖSSZESEN (fő, oszlop %) ÖSSZESEN (fő, sor %)
% 149 2 327 3 11 244 712 101 221 27 9 60 160 102 11 36 25 34 44 0
fő
6,5 0,1 14,4 0,1 0,5 10,7 31,3 4,4 9,7 1,2 0,4 2,6 7,0 4,5 0,5 1,6 1,1 1,5 1,9 0,0 100,0 4,8
2278
%
580 95 2408 57 229 1038 1075 201 383 68 61 104 128 82 294 280 221 63 314 0
fő
7,6 1,2 31,4 0,7 3,0 13,5 14,0 2,6 5,0 0,9 0,8 1,4 1,7 1,1 3,8 3,6 2,9 0,8 4,1 0,0 100,0 16,3
7681
900 65 5387 69 986 609 686 295 64 0 322 275 60 423 810 1648 998 98 389 150 14234
%
fő
6,3 0,5 37,8 0,5 6,9 4,3 4,8 2,1 0,4 0,0 2,3 1,9 0,4 3,0 5,7 11,6 7,0 0,7 2,7 1,1 100,0 30,2
904 0 13385 0 1417 0 1614 2039 810 0 0 0 0 61 778 294 1572 0 0 0
ÖSSZESEN
%
fő 4,0 2533 0,0 162 58,5 21507 0,0 129 6,2 2643 0,0 1891 7,1 4087 8,9 2636 3,5 1478 0,0 95 0,0 392 0,0 439 0,0 348 0,3 668 3,4 1893 1,3 2258 6,9 2816 0,0 195 0,0 747 0,0 150 100,0 47067 48,6
22874
% 5,4 0,3 45,7 0,3 5,6 4,0 8,7 5,6 3,1 0,2 0,8 0,9 0,7 1,4 4,0 4,8 6,0 0,4 1,6 0,3 100,0 100,0
10. számú melléklet Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok bevonásra kerültek) Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét?
Gyakran (db)
Alkalmanként
(%)
(db)
(%)
Soha (db)
(%)
Nincs válasz
ÖSSZESEN
(db)
(db)
(%)
(%)
Hírdetés útján
63
5,4
235
20,3
317
27,4
544
46,9
1159 100,0
Pályázatokkal
68
5,9
194
16,7
343
29,6
554
47,8
1159 100,0
Munkaügyi kirendeltségek segítségével
521
45,0
376
32,4
24
2,1
238
20,5
1159 100,0
Informális csatornákon keresztül
204
17,6
422
36,4
109
9,4
424
36,6
1159 100,0
Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül
5
0,4
44
3,8
544
46,9
566
48,8
1159 100,0
Interneten keresztül
16
1,4
90
7,8
475
41,0
578
49,9
1159 100,0
Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással
34
2,9
236
20,4
320
27,6
569
49,1
1159 100,0
11. számú melléklet Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok kizárásra kerültek) Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét?
Gyakran (db)
Alkalmanként
(%)
(db)
Soha
(%)
(db)
ÖSSZESEN (%)
(db)
(%)
Hírdetés útján
63
10,2
235
38,2
317
51,5
615
100,0
Pályázatokkal
68
11,2
194
32,1
343
56,7
605
100,0
521
56,6
376
40,8
24
2,6
921
100,0
204
27,8
422
57,4
109
14,8
735
100,0
5
0,8
44
7,4
544
91,7
593
100,0
Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül Interneten keresztül
16
2,8
90
15,5
475
81,8
581
100,0
Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással
34
5,8
236
40,0
320
54,2
590
100,0
GRAFIKONOK 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT
25000
700 600
20000 500 15000
400 db
fő
300
10000
200 5000 100 0
0 MIKRO (10 fő alatti létszám)
KIS (10-49 fő közötti létszám)
KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám)
Válaszadó szervezetek (db)
NAGY (250 fő feletti létszám)
Foglalkoztatottak (fő)
2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT
6,0 5,0
4,6
4,0 3,0 3,0
2,5 1,6
2,0 % 1,0
0,6 0,1
0,0 0,0 -0,1
-1,0
-0,5
-2,0 -3,0
-2,4 -2,9
-3,1
MIKRO (10 fő alatti létszám)
KIS (10-49 fő közötti létszám)
-4,0
Munkaerő-felvétel
KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám)
Munkaerő-csökkenés
NAGY (250 fő feletti létszám)
Létszámváltozás
3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT
14000
12000
10000
2013. szeptember 30-ai tény létszám 2013. december 31-ig várható létszám
8000
2014. szeptember 30-ig várható létszám
fő 6000
4000
2000
munkaügyi körzet
Mezőcsát
Gönc
Putnok
Tokaj
Szikszó
Edelény
Szerencs
Sátoraljaújhely
Sárospatak
Ózd
Mezőkövesd
Tiszaújváros
Kazincbarcika
Encs
Miskolc
0
KÉRDŐÍV A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív