NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Tájékoztató

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2015. IV. negyedév

MISKOLC

Tájékoztató

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, 2015

Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző

Jóváhagyta: Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából: Lórántné Orosz Edit főosztályvezető

3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) 513-200 Fax: (46) 513-214 E-mail: [email protected] Honlap (megyei): http://borsod-abauj-zemplen.munka.hu Honlap (országos): http://www.munka.hu

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2015. IV. negyedév

T ART ALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS ___________________________________________________________________

2.

A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE

3.

A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI _____________________________________________________

11

4.

A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015. IV. NEGYEDÉVBEN ____________________

13

5.

A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 SZEPTEMBER VÉGÉN ___________________

16

6.

A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI

7.

MÓDSZERTAN

8.

MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV)___________________________________

,

4

_____________________________________________ 5

____________________________________ 18

________________________________________________________________ 19 22

TÁBLÁZATOK

1.

sz. melléklet:

2.

sz. melléklet:

3.

sz. melléklet:

4.

sz. melléklet:

5.

sz. melléklet:

6.

sz. melléklet:

7.

sz. melléklet:

8. 9.

sz. melléklet: sz. melléklet:

10. sz. melléklet: 11. sz. melléklet:

A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 30 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 30 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 30 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT A válaszadó szervezetek megoszlása FOGLAKOZTATÁSI OSZTÁLY ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok bevonásra kerültek) Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok kizárásra kerültek)

GRAFIKONOK 1.

sz. melléklet:

2.

sz. melléklet:

3.

sz. melléklet:

A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT

KÉRDŐÍV 1.

sz. melléklet:

A

negyedéves

munkaerő-gazdálkodási

felmérés

(NMF)

során

alkalmazott

KÉRDŐÍV

3


1. BEVEZETÉS 2015 októberében negyvenkettedik alkalommal kerestük meg (e-mailen, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól.

1

A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors felkészülés, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során B.-A.-Z. megye járási hivatalai (a továbbiakban járási hivatalok) a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, 5 kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik – negyedévente változó – kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy a munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az NMF adatfelvétele 2015. október 1-27. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a 2015. szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást.

Az

adatközlő

munkáltatók

által

alkalmazott

foglalkoztatottak

(illetve

közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A

Borsod-Abaúj-Zemplén

megállapítható,

hogy

3

megyében hónapon

megkérdezett belül

(a

munkaadóktól

közfoglalkoztatottak

beérkező létszámát

adatok

alapján

nem

tekintve)

összességében 0,2%-os, míg egy év távlatában 1,6%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat.

1

A http://nfsz.munka.hu honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban.

4


2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE

2, 3

A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint 2015. III. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 557,5 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 77,4 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 60,5%, amely 1,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 264,8 ezer fő volt, mely 116,2 ezer fővel, 2,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 38,8 ezer fővel, 292,7 ezer főre csökkent, így arányuk 6,4% lett, 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 2 979,0 ezer fő volt, 109,5 ezer fővel mérséklődött 2014. III. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* 2015. III. negyedév Magyarország Megnevezés

2015. III. negyedév

Változás 2014. III. negyedévhez viszonyítva

ezer fő

Foglalkoztatottak Munkanélküliek

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

ezer fő

%, ill. %-pont

2015. III. negyedév

Változás 2014. III. negyedévhez viszonyítva

ezer fő

ezer fő

%, ill. %-pont

4 264,8

116,2

2,8

262,6

16,9

6,9

292,7

-38,8

-11,7

24,4

-10,6

-30,2

Gazdaságilag aktívak

4 557,5

77,4

1,7

287,0

6,4

2,3

Gazdaságilag inaktívak

2 979,0

-109,5

-3,5

215,3

-12,7

-5,6

15-74 éves népesség

7 536,5

-32,1

-6,3

-1,2

-0,4

502,3

Aktivitási arány (%)

60,5

1,3

57,1

2,0

Foglalkoztatási arány (%)

56,6

1,8

52,3

4,0

Munkanélküliségi ráta (%)

6,4

-1,0

8,5

-4,0

* A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján.

A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében 2015. III. negyedévében a 15-74 évesek 57,1%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 52,3%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 8,5% volt, ami a megyék ragsorában (Somogy megyével egyetemben) a negyedik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. A megyében nyilvántartott álláskeresők száma 2015 tavasza óta folyamatosan csökken, október végén 1991 ősze óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedt. Ezzel párhuzamosan emelkedett a különféle közfoglalkoztatási programokon alkalmazottak száma a megyében, havi átlagos létszámuk nyár óta 40-44 ezer fő között alakul. Az elsődleges munkaerő-piaci kereslet az előző havi szinten alakult, a közfoglalkoztatás október havi munkaerő-igénye viszont jóval kisebb volt, mint az előző havi kiemelkedő kereslet. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala október végén összesen 38 277 fő álláskeresőt tartott

nyilván,

2,5 ezer fővel

(6,2%-kal)

kevesebbet,

mint

egy

hónappal

korábban.

Éves

összehasonlításban kiemelkedő, 10 ezer fős (20,5%-os) a csökkenés. 2 3

Forrás: KSH, STADAT-táblák (http://www.ksh.hu/stadat) Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, 2015. október (http://borsod-abauj-zemplen.munka.hu)

5


Országosan mind havi, mind éves összehasonlításban ennél kisebb arányú a nyilvántartott álláskeresők számának csökkenése. Október végén országosan 334,4 ezer álláskereső szerepelt a megyék (főváros) nyilvántartásában, 2,1%-kal (7,3 ezer fővel) kevesebb, mint egy hónapja, illetve 15,4%-kal

(60,8 ezer fővel)

kevesebb,

mint

egy

éve.

A

Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében

nyilvántartott álláskeresők számának országosból való részesedése októberben 11,4% volt, kevesebb, mint egy éve (12,2%). A regisztrált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 2013. január - 2015. október

Az álláskeresők számának változása járásonként B.-A.-Z. megyéb en, 2014. és 2015. októb er

fő 13 500

fő 90 000 2013 2014 2015

80 000 70 000

12 000 2014. okt.

10 500

2015. okt.

febr. márc.

ápr.

máj.

jún.

júl.

aug. szept.

okt.

nov.

dec.

Cigánd

Gönc

M.csát

Tokaj

Putnok

Szikszó

jan.

Edelény

0

S.újhely

0 Szerencs

10 000

Ózd

1 500

S.patak

20 000

T.újváros

3 000

M.kövesd

4 500

30 000

Encs

6 000

40 000

K.barcika

7 500

50 000

Miskolc

9 000

60 000

Októberben a mezőcsáti és a mezőkövesdi járás kivételével, ahol stagnált a létszám, a megye többi járásában 4-12%-kal fogyott szeptemberhez képest az álláskeresők száma. Legnagyobb arányban (11-12%-kal) Tiszaújváros és Edelény térségében, szám szerint nézve pedig a miskolci és az ózdi járásban volt a legnagyobb a csökkenés (438, ill. 350 fős). Az egy évvel korábbi létszámhoz képest a megye valamennyi járásában legalább tizedével kevesebb az álláskereső, de több járásban a csökkenés mértéke több mint 20%, a gönci és a cigándi térségben pedig ennél is nagyobb, 32 illetve 41%. Szám szerint tekintve októberben is kiemelkedő a miskolci járásban mérhető éves létszámfogyás (-2,3 ezer fő), de a cigándi, a kazincbarcikai és az ózdi járásban is ezer fő körüli a csökkenés mértéke (az említés sorrendjében: -805, -915, -1181 fő). A kedvező változások valamennyi járásban a közfoglalkoztatás bővítésével hozhatók elsősorban összefüggésbe. 4

A regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány 2015. októberben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 13,9%-ot tett ki, 1 százalékponttal süllyedt az előző havi alá, az egy évvel korábbitól pedig 4,3 százalékponttal kevesebb. Az országos arány az előző hónaphoz képest 0,2 százalékponttal 7,5%-ra csökkent, s 1,6 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbitól. A megye járásaiban mért mutatók a közfoglalkoztatás intenzív növelése óta közeledtek egymáshoz, főként a leghátrányosabb helyzetű térségekben csökkent a munkanélküliség súlya, illetve a mutató értéke. A korábbi háromról tartósan ötre (a miskolci, a tiszaújvárosi, a mezőkövesdi a sárospataki, a sátoraljaújhelyi járások), októberben pedig a putnoki járás csatlakozásával hatra emelkedett azoknak a járásoknak a száma, ahol 15% alatti a nyilvántartott álláskeresők létszámával számított munkanélküliségi arány. Kiemelkedő eredménynek tekinthető az is, hogy a mutató értéke július óta a megye egyetlen járásában sem éri el a 25%-ot, holott korábban a járások legalább felére ilyen vagy ezt meghaladó arány volt tartósan jellemző. 4

A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH által megállapított gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva.

6


Az őszi közfoglalkoztatási programok fokozatos indítása óta hónapról hónapra többen kerültek ki a nyilvántartott álláskeresők közül. Októberben a megye járási hivatalai 8,2 ezer álláskeresőt töröltek a nyilvántartott álláskeresők közül, 5,5%-kal többet, mint egy hónapja. A kiáramlás előző év októberéhez mért 25%-os többlete is elsősorban a közfoglalkoztatás szervezésében meglévő különbségekkel indokolható. A hónap folyamán kikerültek kétharmada (66,5%) munkát vállalt - 45,1% a közfoglalkoztatásban, 19,5% az elsődleges munkaerőpiacon -, a többiek nyilvántartása a munkaerőpiaci képzés megkezdése (2%), illetve az együttműködési kötelezettség mulasztása vagy egyéb ok (33,5%) miatt szünetel vagy megszűnt. A kiemelt, a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetűnek tekintett álláskeresői csoportok közül október végén 11,2 ezer fő volt tartósan, legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskereső, 15,6%-kal (2,1 ezer fővel) kevesebb, mint egy éve, részarányuk 29,2-ot tett ki. Szinte pontosan ilyen mértékben csökkent a 25 évesnél fiatalabbak száma is: október végén 7,2 ezer fő tartozott közéjük, 15,9%-kal (1,4 ezer fővel) kevesebben, mint egy éve. Közel ilyen a legalább 50 évesek számának apadása is, számuk (10,5 ezer fő) 14,4%-kal (1,8 ezer fővel) volt kevesebb az egy évvel korábbitól. Éves összevetésben továbbra is nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek számában: az október végén nyilvántartott 17,1 ezer fő 24,2%-kal (5,5 ezer fővel) volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A megváltozott munkaképességű álláskeresők száma (1,7 ezer fő) is hosszabb ideje csökkenő tendenciájú, most éves szinten 15,7%os (0,3 ezer fős) csökkenést mutatott. Az elmúlt hónaphoz képest valamennyi kiemelt réteg száma csökkent, közülük is leginkább a fiatalok és az alacsony iskolai végzettségűeké fogyott a leginkább (9,5, ill. 8,1%-kal). Októberben is folytatódott az álláskeresői ellátásra jogosultak számának emelkedése, a pénzbeli ellátásban nem részesülők, valamint a szociális támogatásra, FHT-ra jogosultak száma pedig tovább csökkent. Október végén 3,1 ezer fő volt jogosult álláskeresési járadékra, 1,5 ezer fő pedig a nyugdíj előtt állók segélyére, együttes létszámuk (4,6 ezer fő) 3,2%-kal, illetve 2,1%-kal volt több, mint egy hónapja illetve egy éve. A bővülő közfoglalkoztatással párhuzamosan folyamatos a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosultak számának apadása, s az előző havi kismértékű emelkedést követően most ismét apadt a pénzbeli ellátásban nem részesülő álláskeresőké is. Október végén 14,5 ezer álláskereső volt jogosult FHT-ra, 19,1 ezer fő pedig pénzbeli ellátásban nem részesülő álláskereső volt. Tavaly októberhez képest az FHT-ra jogosultak száma 25,5%-kal (5 ezer fővel) csökkent, a pénzbeli ellátásban nem részesülőké pedig 21,8%-kal (1,5 ezer fővel) lett kevesebb. Október végén 5,5 ezer fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván a járási hivatalok, jóval - közel 900 fővel, 13,4%-kal - kevesebbet, mint egy hónapja. Az egy évvel korábbi létszámhoz mért változás még ennél is jelentősebb, több mint ötödével (21,8%-kal, 1,5 ezer fővel) fogyott az álláskeresőként nyilvántartott pályakezdők száma a megyében. Országosan hasonló mértékű változások figyelhetők meg: október végén 41,7 ezer pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, számuk havi szinten 7,1%-kal (3,2 ezer fővel), éves összevetésben pedig 20,4%-kal (10,7 ezer fővel) csökkent. Az országosnál nagyobb ütemű csökkenés ellenére a pályakezdők megyei részaránya (14,4%) még mindig magasabb, mint országosan (12,5%).

7


A hónap során 1,1 ezer fő pályakezdő álláskeresőt vettek nyilvántartásba - 33%-ot első ízben, 67%-ot ismételten -, 1,9 ezer főt pedig töröltek onnan. A nyilvántartásba került pályakezdők száma mind az előző havitól, mind az egy évvel korábbitól lényegesen kevesebb volt (30 ill. 23,5%-kal), ezzel szemben a kilépőké számottevően emelkedett (23 ill. 38%-kal). A nyilvántartásból a hónap folyamán kikerült pályakezdők 58,5%-a munkavállalás miatt kérte nyilvántartása megszüntetését (szüneteltetését), közülük minden harmadik - támogatással vagy a nélkül - az elsődleges munkaerőpiacon kapott munkát, a többiek közfoglalkoztatást vállaltak. További 7% munkaerő-piaci támogatással szakmai képzést kezdett, s ez alatt szünetel a nyilvántartásuk. A közfoglalkoztatási programok indítása rendszerint nagyobb hullámzást vált ki a munkaerőigények éven belüli alakulásában. Így a szeptemberi közel 13 ezer fős munkaerő-igényt követően októberben már lényegesen kevesebb volt a programokból kikerültek pótlására vonatkozóan bejelentett munkaerő-kereslet a járási hivatalokban. Nincs ilyen nagy ingadozás az elsődleges munkaerőpiacon tevékenykedő munkáltatók által bejelentett üres állások számában, ezek tavasz óta hónapról hónapra közel

azonos

nagyságrendet

képviselnek.

Októberben

az

előző

hónapról

még

érvényes

állásajánlatokkal együtt összesen 13,8 ezer állásra végeztek közvetítést a járási hivatalok, ami 30%kal volt kevesebb az előző havitól, s 18%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól is. Az október folyamán bejelentett üres állások kétharmada (64%) a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, bő egyharmada (36%) pedig

az elsődleges munkaerőpiacon állt

rendelkezésre. A megyei munkaadók októberben összesen 3,7 ezer fő foglalkoztatására irányuló munkaerőigényt jelentettek be, ami – összefüggésben közfoglalkoztatás munkaerőigényének nagy havi hullámzásával – negyede csupán az előző havinak, s harmada az egy évvel korábbinak. Országosan összesen 35,4 ezer állást jelentettek be a munkáltatók, ebből minden tízediket BorsodAbaúj-Zemplén megyei foglalkoztatók. A megyei foglalkoztatók által bejelentett állások 72,5%-a támogatással létesült, 27,5%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 2,7 ezer főt kerestek, közülük mintegy 300 álláskeresőt bér- vagy egyéb támogatással az elsődleges munkaerőpiacon, a többiekre (2,4 ezer fő) a közfoglalkoztatásban tartottak igényt. Támogatás nélkül kissé több mint ezer főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a nyílt munkaerőpiacon tevékenykedő munkáltatók. A hónap folyamán feltárt, bejelentett állások számának alakulása B.-A.-Z. megyéb en, 2014. január - 2015. októb er

db 26 000 24 000 22 000 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0

támogatott

nem támogatott

A hónap folyamán bejelentett új állások száma járásonként, 2015. októb er

db 1 000 900

nem tám. állás

800

egyéb támogatás

700

közfoglalkoztatás

600 500 400 300 200

Cigánd

Gönc

M.csát

Tokaj

Putnok

Szikszó

Edelény

S.újhely

Szerencs

Ózd

S.patak

T.újváros

M.kövesd

Encs

K.barcika

0 Miskolc

okt.

szept.

júl.

aug.

jún.

máj.

ápr.

febr.

márc.

dec.

2015. jan.

okt.

nov.

szept.

júl.

aug.

jún.

máj.

ápr.

febr.

márc.

2014. jan.

100

8


Az elsődleges munkaerőpiacon működő foglalkoztatók által bejelentett (támogatási igénnyel társult vagy a nélküli) állások (1,3 ezer) relatív többségét ipari-építőipari vállalkozások jelentették be (36%), további jelentősebb hányada két területről, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (25,5%) és a kereskedelem (11,5%) területéről érkezett. Az elmúlt év októberi adataihoz képest a feldolgozóiparból és az adminisztratív szolgáltatások köréből jelentettek be több munkaerőigény, más ágakból a tavalyihoz hasonló vagy némileg kisebb volt a kereslet. Ezeknek a munkaerőigényeknek a 23%-ához különféle típusú bértámogatási igény is kapcsolódott. A hónap folyamán bejelentett összes állás csaknem felét a miskolci (24,5%, 906 állás), a kazincbarcikai (12,3%; 455 állás) és az ózdi (11%, 408 állás) járási hivatalban jelentették be, a többi járásban

2,5-6%

(100-220 állás)

közötti

arányban

oszlott

meg

az

újonnan

bejelentett

munkaerőigények száma. A támogatási igénnyel nem társuló állásajánlatok fele két járásban, a miskolci és a mezőkövesdi járásban koncentrálódott, máshol legfeljebb 10-80 ilyen állás állt rendelkezésre. A bejelentett állások közül 608 állás (16,4%) szólt szakképzett álláskeresőknek, a többi állásra segédvagy betanított munkást kerestek. A szakképzettséggel betölthető állások közül a legtöbb állást bolti eladóknak, mezőgazdasági, ipari gépjavítóknak, karbantartóknak, ügyviteli munkában jártas álláskeresőknek kínálták, s relatíve most is nagyobb volt a kereslet lakatosok, hegesztők, kőművesek, festő-mázolók, pékek, szakácsok iránt is. Október folyamán - a járási hivatalok által végzett állásközvetítések és visszajelzések zárónapig ismertté vált eredménye alapján – 9,1 ezer álláskereső kezdett dolgozni, alig kevesebb (6,5%-kal, 0,6 ezer fővel), mint az előző hónapban. Az egy évvel korábbihoz mérten nagyobb a különbség, akkor mintegy 1,7 ezer fővel (16%-kal) többen álltak munkába, mint idén októberben. Az álláskeresők közül további 860 fő kezdett új szakmát tanulni támogatott munkaerő-piaci képzés résztvevőjeként. Ez év október végéig csaknem 4,2 ezer álláskereső jutott ilyen formában képzési lehetőséghez, 18%-kal kevesebb, mint 2014 azonos időszakában. A viszonylag nagy különbséget az okozza, hogy 2015-ben zajlik a képzéseket finanszírozó - kifutó illetve újonnan induló uniós programok váltása. A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyéb en, 2013. január - 2015. októb er

fő

fő

A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma foglalkoztatásuk jellege szerint járásonként, 2015. októb er

2 500

22 500

2 250 20 000

2014

Támogatás nélkül

2 000

2015

17 500

Egyéb támogatás

Közfoglalkoztatás

1 750

15 000

1 500

12 500

1 250

10 000

1 000 750

7 500

500 5 000

250 2 500

Cigánd

Gönc

M.csát

Tokaj

Putnok

Szikszó

Edelény

S.újhely

Szerencs

Ózd

S.patak

T.újváros

M.kövesd

Encs

K.barcika

dec.

nov.

okt.

szept.

júl.

aug.

jún.

máj.

ápr.

márc.

febr.

jan.

Miskolc

0

0

9


Az októberben munkát kezdő álláskeresők közül 6,8 ezer fő (75%) közfoglalkoztatottként a másodlagos munkaerőpiacon vált határozott idejű szerződéssel alkalmazottá, 2,3 ezer fő (25%) pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. Ez utóbbiak közül mintegy 300 fő kivételével - akik különféle bérjellegű, mobilitási vagy vállalkozóvá váláshoz nyújtott támogatással kezdtek dolgozni – a többség támogatás nélkül kötött munkaszerződést. A legtöbben a megye legnépesebb járásában, a miskolci járásban nyilvántartott álláskeresők közül helyezkedtek el, októberben néhány fő híján 2,3 ezren kezdtek dolgozni. Több mint 1,2 fő kapott munkát a szerencsi járásban is, de az ózdi és a kazincbarcikai járásban nyilvántartott álláskeresők közül is nagy számban (750-940 fő) jutottak munkához. A többi járásban 140-550 fő között alakult a számuk. A legtöbb járásban a közfoglalkoztatásban munkát vállalók alkották a többséget, arányuk tíz járásban meghaladta a 70%-ot. Az elsődleges munkaerőpiacon (támogatással vagy a nélkül) állást szerzők száma most csak a mezőkövesdi járásban haladta meg az 50%-ot. Támogatás nélkül a miskolci járásban találtak munkát a legtöbben (713 fő), ezen kívül a kazincbarcikai, az ózdi, az edelényi, a tiszaújvárosi és a szerencsi járásban volt még jelentősebb a számuk, 100-200 fő közötti. Egy miskolci telephellyel működő szervezett jelentett be csoportosnak minősülő, 11 főt érintő létszámcsökkentésre vonatkozó döntést a megyében. Ezzel 6-ra emelkedett a 2015-ben jelzett csoportos létszámcsökkentések száma a megyében, amely révén összesen 310 fő elbocsátását helyezték kilátásba az érintett megyei munkáltatók. Az előző év azonos időszakához képest kettővel kevesebb az ilyen döntést hozó foglalkoztatók száma, viszont a megszűnő munkahelyeké 84 fővel több. Az idei döntések hatása zömmel a miskolci (87%), kisebb részt a sárospataki (13%) járást érinti. Az állások többsége a közigazgatás (47%), kisebb része az építőipar (23,5%), a feldolgozóipar (13%), a kereskedelem (13%), valamint az egészségügyi, szociális szolgáltatások (3,5%) területén szűnt (szűnik) meg. 2015. október végéig 31 megyei telephelyű szervezet jelzett nagyobb, egyenként legalább 10 fős nagyságú létszámbővítést, új telephely létesítést a járási kirendeltségeken. Ezek együttvéve 783 fő számára hoztak létre új munkahelyet. Az állások túlnyomó többsége Miskolc (45%), Sátoraljaújhely (26%) és Edelény (14%) térségében jött létre, de létesültek ilyen nagyságrendű új állások az encsi, az ózdi, a kazincbarcikai és a gönci járásokban is. Az új állások legtöbbjét feldolgozóipari (43%), valamint szállítással, raktározással (14%), valamint egyéb szolgáltatással (12%) foglalkozó cégek hozták létre.

10


3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI

2015. október hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1540 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2015. szeptember – december közötti, illetve 2016. szeptember) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint e-mailben kiküldött kérdőívünkre 1312 szervezet, a megkeresett munkáltatók 85,2%-a válaszolt.

A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint*

Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN

Válaszadó szervezetek száma és megoszlása db % 693 52,8 399 30,4 177 13,5 43 3,3 100,0 1312

Foglalkoztatottak száma és megoszlása fő % 2524 4,7 8237 15,4 15654 29,3 27024 50,6 100,0 53439

* Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül.

Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt – 52,8% arányban – a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 30,4%-a a kis-, 13,5%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 3,3%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek.

A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2015. szeptember 30-ra vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) 53.439 fő volt. Ez a szám – a KSH 2015. I. féléves adatai 5

alapján – a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 36,2%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerő-piac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet)

5

A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

11

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2015. IV. negyedév 6

Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben

B.-A.-Z. megye

válaszadói kör

0,0%

20,0%

40,0%

Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás

60,0%

80,0%

100,0%

Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások

A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); az egyéb szolgáltatások; a kereskedelem, gépjárműjavítás; valamint a mezőgazdasági ágba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; illetve az oktatás ágakhoz tartozók alulreprezentáltan szerepeltek; az építőipar; a szállítás, raktározás; valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest.

Az eltérések egyrészről tervezettek voltak – például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, – másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek munkáltatók.

A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása – a statisztikai állományi létszám szempontjából is – mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 83%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban 5,1%-ponttal alacsonyabb.

A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy járás (Miskolc, Kazincbarcika, Szerencs, valamint Sátoraljaújhely) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot.

6

A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található.

12


4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015. IV. NEGYEDÉVBEN

Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra.

Három hónapon belüli létszámváltozás (%)

Jelmagyarázat: 1 0 % f e le t t 5- 1 0 % k ö z ö t t

N Ö V EK ED É S

5 % a la t t

5 % a la t t 5 - 1 0 % k ö z ö tt

C SÖ K K EN ÉS

1 0 % f e le t t

2015. szeptember 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma 53 439 fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés eredőjeként 2015. IV. negyedév végére a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak létszámának stagnálása várható. (országosan szinten is csak 0,8%-os létszámnövekedés várható).

Mindez 1,5%-os létszám-felvétellel és 1,4%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 2,9%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 819 fős létszámfelvétel és 726 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 1545 fő munkavállalót fognak érinteni.

Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként 2015. december 31-én összesen 53 532 fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a 2015. szeptember 30-ai bázisadathoz képest csekély 0,2%-os (93 fős) emelkedést jelent.

13


A járási adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 3-hónapos munkáltatói előrejelzések alapján a létszámváltozás abszolút számokban kifejezett szélső értéke +59 és (-69) fő között mozog. Még a legtöbb (419 db) munkáltatót megszólító, egyúttal a felmérésben legnagyobb létszámot foglalkoztató (19 714 fő) miskolci járásban is, rövidtávon csupán 25 fős (0,1%-os) létszámemelkedés várható.

A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye öt járási területéről jeleztek a munkáltatók létszámemelkedést, ezek közül „jelentősebb”: Gönc (59 fő, 6,3%); Sátoraljaújhely (33 fő, 0,9%) és Tiszaújváros (33 fő, 0,5%) körzete. Nyolc kirendeltség (Kazincbarcika, Edelény, Szikszó, Encs, Cigánd, Tokaj, Mezőköves , Ózd) területén december végén is a szeptemberi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben három járás területén viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma: Sárospatak (-69 fő, -2,7%); Putnok (-29 fő; -5,7%) és Szerencs (-25 fő, -1,3%). A létszám negatív egyenlege főleg a feldolgozóipar és az építőipar ághoz kapcsolódik. A vállalatméret szerint összesített létszámváltozások minimálisak, lényegében nincs különbség a mikro-, a kis-, a közép-, és a nagyvállalkozások előrejelzésében. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi - 2014. III. negyedévi - felmérés során a mikro-, a kis-, és a középvállalkozások vonatkozásában eltérő irányú, de csekély mértékű létszámváltozást rögzítettünk. Viszont a nagyvállalkozások estében az alkalmazotti létszám nagyobb növekedését figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt.

A munkáltatók száma - 3 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint

Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN

Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása db % db % db % 28 4,0 636 91,8 29 4,2 29 7,3 311 77,9 59 14,8 15 8,5 118 66,7 44 24,9 6 14,0 28 65,1 9 20,9 5,9 83,3 10,7 78 1093 141

ÖSSZESEN db 693 399 177 43 1312

% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A vállalkozások 83,3%-a három hónapon belül stagnálással, 10,7%-uk növekedéssel számol, miközben 5,9%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben – az előző negyedévhez képest – elmozdulás nem várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 80,3%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 13,1% növekedést, 6,6% pedig létszámcsökkenést jelzett.

14

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2015. IV. negyedév A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) nemzetgazdasági ágak szerint 1,0 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

-1,1 -0,1 2,1

Feldolgozóipar

-1,9 0,2 0,9

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás

-0,9 0,0

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar

0,5

-0,9 -0,5

1,0

-3,1 -2,2

Kereskedelem, gépjárműjavítás

2,3

-1,0 1,3 0,9 -0,6

Szállítás, raktározás

0,3 2,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

-0,8 1,4 1,0

Inf ormáció, kommunikáció

-3,1 -2,0

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

0,4

-0,1

0,3 Ingatlanügyletek

1,5

-0,2 1,3

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

3,5

-1,3 2,2 0,1

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

-1,3 -1,2 0,4 -0,4

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

0,0 0,3

-0,4

Oktatás

-0,2 0,7

-0,7

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

0,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő

0,6

-0,6 0,0

1,1

-1,1

Egyéb szolgáltatások

0,0 -4,0

-2,0

0,0

2,0

4,0

% Létszámfel vétel

Létszámcsökkenés

Létszámvál tozás

A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív és a negatív előrejelzések egyaránt jelen vannak. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez a kereskedelem, gépjárműjavítás (71 fő, 1,3%); az ipar, azon belül főként a feldolgozóipar (49 fő, 0,2%); valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (21 fő, 1,4%) nemzetgazdasági ág(ak)ban.

Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget – három területen, közülük jelentősebbet – az építőipar (47 fő, 2,2%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek.

A 2015. szeptember - december között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb az összeszerelők (152 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (113 fő); a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozások (79 fő); a fém- és villamos-ipari foglalkozások (66 fő); illetve az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (66 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az összeszerelők és az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (egyaránt 121 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (86 fő); illetve az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (73 fő) vonatkozásában.

A be- és kilépők egyenlege alapján az irodai, ügyviteli foglalkozások (33 fő); és az összeszerelők (31 fő) estében mérsékeltebb foglalkoztatás-növekedés, ezzel szemben az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (-55 fő); valamint az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (-33 fő) esetében mérsékeltebb foglalkoztatás-csökkenés várható.

15


5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 SZEPTEMBER VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%)

Jelmagyarázat: 1 0 % f e le t t 5- 1 0 % k ö z ö t t

N Ö V EK ED É S

5 % a la t t

5 % a la t t 5 - 1 0 % k ö z ö tt

C SÖ K K EN ÉS

1 0 % f e le t t

A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a 2015. szeptember 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest 2016. szeptember végére várhatóan 1,6%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú, de valamivel magasabb (2,0%os) mozgást prognosztizál 2016. III. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 856 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A várható megyei 856 fős munkahely-bővítés több, mint 2/3-a három járásban (Miskolc, Ózd, Encs) fog megvalósulni. A miskolci járásban (335 fő) döntően a feldolgozóipar - azon belül pedig a járműgyártás; a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása -, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; az ózdi járásban (155 fő) az oktatás; az encsi járásban (100 fő) jellemzően a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén prognosztizálható létszámbővülés.

Ezen felül a munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan még hét járásban alakul ki (25-67 fő közötti) létszámbővülés 2016. szeptember végére vonatkozóan. Jelentősebb: Sátoraljaújhely (67 fő), és Kazincbarcika (53 fő); - legnagyobb számban, előbbi a feldolgozóipar; azon belül a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, utóbbi a kereskedelem, gépjárműjavítás - területén.

16


A munkáltatók által jelzett várakozások szerint egyedül a Szerencsi (-21 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar, azon belül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást.

További öt járásban (Edelény, Putnok, Tokaj, Sárospatak, Cigánd) nem jeleztek számottevő változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszámváltozás egyenlege járási összesítésben alig 3-12 fővel tér el.

Vállalati méret szerint tekintve is azonosak az előrejelzések. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a – szeptember végi létszámhoz viszonyítva – legnagyobb arányú növekedésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 4,0%-kal (100 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező tizenkét hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 1,7%-os (141 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban a legnagyobb létszámnövekedés a nagyvállatok esetén prognosztizálható 411 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,5% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 204 fővel (1,3%-kal) emelkedik a foglalkoztatott létszám. A munkáltatók száma - 12 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN

Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása db % db % db % 24 3,5 604 87,2 65 9,4 20 5,0 288 72,2 91 22,8 16 9,0 107 60,5 54 30,5 11,6 22 51,2 16 37,2 5 5,0 77,8 17,2 65 1021 226

ÖSSZESEN db 693 399 177 43 1312

% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A vállalkozások 17,2%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 77,8%-uk stagnálást, 5,0%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 20,5%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 73,3% stagnálást, 6,2% pedig létszámcsökkenést jelzett.

Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+390 fő, +1,7%); az oktatás (98 fő, +4,1%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (+82 fő, +1,5%); illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+71 fő, +10,5%) területén tevékenykedő szervezeteknél.

Létszámcsökkenést 2016. III. negyedévének végére egyetlen nemzetgazdasági ágban sem jeleztek a munkáltatók, ugyanakkor az ágazatok többségében stagnálást várnak.

17


6. A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI

Kérdőívünk – a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül – tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az 5. kérdésben szereplő változók mindegyike az egy évvel korábbi kérdőíven is szerepelt. Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN* %

0,0 Hírdetés útján Pályázatokkal

20,0

40,0

11,8

40,5

9,8

100,0

52,2

49,1

45,7

32,6

53,3

Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 2,8 11,6 Interneten keresztül 3,6

80,0 47,7

37,9

Járás i Hivatal Foglalkoztatási Osztály segítségével Inform ális csatornákon keresztül

60,0

5,2 14,2

85,6 71,8

24,6

Belső meghírdetéssel, átcs oportosítás sal 4,3

36,9

Gyakran

58,8

Alkalm anként

Soha

* a diagram a „nincs válasz”-ok kizárásával készült

A fenti diagramból jól látható, hogy a felmérésben részt vevő munkáltatók döntő többsége igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, munkaerő-igénye kielégítésében (94,8%) rendszeresen vagy alkalmanként közvetítést kér a területileg illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályától. Jól működnek azonban az informális csatornák (pl. család, rokonok, kollégák), kapcsolatrendszerek is, ugyanis a válaszadók 85,8%-a ezt a csatornát is

alkalmazza az üres álláshelyek betöltésénél,

azonban ennél a forrásnál az alkalmankénti gyakoriságot választók száma, csaknem másfélszerese azokénak, akik ezt a formát gyakran választják.

Legutóbb egy évvel ezelőtt vizsgáltuk ezt a kérdést és a kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a források rangsorában változás nem következett be. A munkáltatók leggyakrabban továbbra is a járási hivatal foglalkoztatási osztály, az informális csatornák, valamint a hirdetések által kínált lehetőséget választják. A válaszadók szerint a munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül történő toborzás most is az egyik legkevésbé igénybe vett szolgáltatás, sőt az elmúlt évhez képest tovább csökkent a preferáltsága.

Az elmúlt évhez képest apró változás, hogy a munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága a belső meghirdetéssel, átcsoportosítással változó esetében (3,9%ponttal, 41,2%-ra) csökkent, amely egyrészt adódhat abból is, hogy bíznak az új munkavállaló szakértelmében, motiváltságában, kitartásában, másrészt, hogy a válaszadók köre nem fedi teljesen egymást.

18


7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely 2005. közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A Nemzetgazdasági Minisztérium (azon belül a Munkaerő-piaci Főosztály, Elemzési és Bérpolitikai Osztály) szakmai irányításával az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 foglalkoztatási osztály vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának – foglalkoztatottságának és munkanélküliségének – vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik az ún. kikérdezést megelőző héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.

Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban – kikérdezést megelőző héten – legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.

Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.

19


A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: •

foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;

•

munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;

•

aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.

Az NFSZ fogalmi rendszerében:

Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.

3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08)

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR’ 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le:

20

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2015. IV. negyedév TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, 2010 - teljes hierarchia (forrás: www.ksh.hu)

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U 00

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet Nincs besorolva

21

8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) TÁBLÁZATOK 1. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN

Járás/Megye/Ország

válaszadók száma db

Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Cigánd Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

419 48 132 72 65 74 69 75 81 71 41 40 30 48 24 23 1 312 12 381

jelenlegi +3 hó múlva létszám várható létszám fő fő 19 714 19 739 1 273 1 281 6 339 6 351 6 318 6 351 3 207 3 207 3 766 3 763 2 511 2 442 3 869 3 902 1 858 1 833 1 139 1 150 677 687 444 446 507 478 930 989 602 624 285 289 53 439 53 532 685 216 690 442

változás +3 hónap múlva fő

% 25 8 12 33 0 -3 -69 33 -25 11 10 2 -29 59 22 4 93 5 226

0,1 0,6 0,2 0,5 0,0 -0,1 -2,7 0,9 -1,3 1,0 1,5 0,5 -5,7 6,3 3,7 1,4 0,2 0,8

+12 hó múlva várható létszám fő 20 049 1 373 6 392 6 344 3 232 3 921 2 505 3 936 1 837 1 151 714 448 514 960 637 282 54 295 698 910


% 335 100 53 26 25 155 -6 67 -21 12 37 4 7 30 35 -3 856 13 694

1,7 7,9 0,8 0,4 0,8 4,1 -0,2 1,7 -1,1 1,1 5,5 0,9 1,4 3,2 5,8 -1,1 1,6 2,0

2. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT

Vállalati méret

válaszadók száma db

Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye

693 399 177 43 1 312

jelenlegi létszám fő 2 524 8 237 15 654 27 024 53 439

+3 hó múlva várható létszám fő 2 514 8 280 15 671 27 067 53 532


% -10 43 17 43 93

-0,4 0,5 0,1 0,2 0,2

+12 hó múlva várható létszám fő 2 624 8 378 15 858 27 435 54 295


% 100 141 204 411 856

4,0 1,7 1,3 1,5 1,6

3. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Borsod-Abaúj-Zemplén megye

válaszadók száma db 104 7 275 4 18 140 304 34 91 12 9 25 70 46 36 42 30 16 49 1 312

jelenlegi létszám fő 2 928 170 23 594 112 3 017 2 176 5 484 1 307 1 552 98 2 928 615 678 1 266 1 143 2 375 2 576 164 1 256 53 439

+3 hó múlva várható létszám fő 2 926 170 23 643 112 3 003 2 129 5 555 1 311 1 573 96 2 937 623 693 1 251 1 143 2 371 2 576 164 1 256 53 532


% -2 0 49 0 -14 -47 71 4 21 -2 9 8 15 -15 0 -4 0 0 0 93

-0,1 0,0 0,2 0,0 -0,5 -2,2 1,3 0,3 1,4 -2,0 0,3 1,3 2,2 -1,2 0,0 -0,2 0,0 0,0 0,0 0,2

+12 hó múlva várható létszám fő 2 956 187 23 984 113 3 028 2 220 5 566 1 310 1 581 98 2 982 623 749 1 271 1 148 2 473 2 582 164 1 260 54 295


% 28 17 390 1 11 44 82 3 29 0 54 8 71 5 5 98 6 0 4 856

1,0 10,0 1,7 0,9 0,4 2,0 1,5 0,2 1,9 0,0 1,8 1,3 10,5 0,4 0,4 4,1 0,2 0,0 0,3 1,6

4. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb belépő létszámot mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT

Foglalkozási csoport (FEOR 2008)

Belépő

∑ Egyenleg belépő-kilépő

Kilépő fő

Összeszerelők Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Irodai, ügyviteli foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások

152 113 79 66 66 61 44 40

121 86 52 53 121 40 11 73

31 27 27 13 -55 21 33 -33

5. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT


Belépő


Kilépő fő

Összeszerelők Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői

152 66 113 40 66 79 61

121 121 86 73 53 52 40

31 -55 27 -33 13 27 21

6. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT


Belépő


Kilépő fő

Irodai, ügyviteli foglalkozások Összeszerelők Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások

44 152 40 66

11 121 73 121

33 31 -33 -55

7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása FOGLALKOZTATÁSI OSZTÁLY ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT

Járás/Megye Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Cigánd Borsod-Abaúj-Zemplén

MIKRO (10 fő alatti

KIS (10-49 fő közötti

KÖZÉP (50-249 fő

NAGY (250 fő feletti

létszám)

létszám)

közötti létszám)

létszám)

db 258 20 72 31 23 36 17 35 48 35 26 25 18 26 11 12 693

% 37,2 2,9 10,4 4,5 3,3 5,2 2,5 5,1 6,9 5,1 3,8 3,6 2,6 3,8 1,6 1,7 100,0

db 90 22 38 21 27 23 30 25 21 30 11 14 9 18 10 10 399

% 22,6 5,5 9,5 5,3 6,8 5,8 7,5 6,3 5,3 7,5 2,8 3,5 2,3 4,5 2,5 2,5 100,0

db 51 4 19 17 13 10 22 10 10 6 4 1 2 4 3 1 177

% 28,8 2,3 10,7 9,6 7,3 5,6 12,4 5,6 5,6 3,4 2,3 0,6 1,1 2,3 1,7 0,6 100,0

db 20 2 3 3 2 5 0 5 2 0 0 0 1 0 0 0 43

% 46,5 4,7 7,0 7,0 4,7 11,6 0,0 11,6 4,7 0,0 0,0 0,0 2,3 0,0 0,0 0,0 100,0

ÖSSZESEN db 419 48 132 72 65 74 69 75 81 71 41 40 30 48 24 23 1312

% 31,9 3,7 10,1 5,5 5,0 5,6 5,3 5,7 6,2 5,4 3,1 3,0 2,3 3,7 1,8 1,8 100,0

8. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA

Ágazat betűjele

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-T-U A-U

Ágazat megnevezése TEÁOR '08

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások ÖSSZESEN *

Alkalmazásban állók száma (KSH*)

A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma

fő 4 215 351 33 798 1 238 3 452 5 936 10 054 6 013 3 044 540 858 882 1 586 7 149 15 622 14 623 36 085 1 399 827 147672

A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, 2015. I. félév.

Reprezentációs arány %

2 928 170 23 594 112 3 017 2 176 5 484 1 307 1 552 98 2 928 615 678 1 266 1 143 2 375 2 576 164 1 256 53439

69,5 48,4 69,8 9,0 87,4 36,7 54,5 21,7 51,0 18,1 341,3 69,7 42,7 17,7 7,3 16,2 7,1 11,7 151,9 36,2

9. számú melléklet A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT

Ágazat betűjele A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-T-U A-U A-U

Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08)

MIKRO (10 fő alatti

KIS (10-49 fő közötti

KÖZÉP (50-249 fő

NAGY (250 fő feletti

létszám)

létszám)

közötti létszám)

létszám)

fő

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások ÖSSZESEN (fő, oszlop %) ÖSSZESEN (fő, sor %)

%

fő

6,7 0,4 13,2 0,4 1,0 12,8 31,8 3,1 9,0 1,2 0,4 1,8 5,8 3,8 0,4 1,6 1,2 1,1 4,0 100,0 4,7

170 10 333 11 24 323 803 79 228 31 9 46 147 97 11 41 31 29 101 2524

% 8,7 1,2 31,6 0,4 0,6 10,6 17,0 2,7 4,4 0,8 0,4 2,0 2,8 1,9 1,9 5,5 2,8 1,1 3,7 100,0 15,4

716 95 2603 32 48 872 1401 221 361 67 34 167 230 160 156 452 227 91 304 8237

fő 1153 65 5902 69 707 981 1150 201 321 0 246 402 301 198 638 1576 1167 44 533 15654

ÖSSZESEN

%

fő

%

7,4 0,4 37,7 0,4 4,5 6,3 7,3 1,3 2,1 0,0 1,6 2,6 1,9 1,3 4,1 10,1 7,5 0,3 3,4 100,0 29,3

889 0 14756 0 2238 0 2130 806 642 0 2639 0 0 811 338 306 1151 0 318

3,3 0,0 54,6 0,0 8,3 0,0 7,9 3,0 2,4 0,0 9,8 0,0 0,0 3,0 1,3 1,1 4,3 0,0 1,2 100,0 50,6

27024

fő 2928 170 23594 112 3017 2176 5484 1307 1552 98 2928 615 678 1266 1143 2375 2576 164 1256 53439

% 5,5 0,3 44,2 0,2 5,6 4,1 10,3 2,4 2,9 0,2 5,5 1,2 1,3 2,4 2,1 4,4 4,8 0,3 2,4 100,0 100,0

10. számú melléklet Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok bevonásra kerültek) Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét?

Gyakran (db)

Hírdetés útján

83

Alkalmanként

(%)

(db)

Soha

(%)

(db)

(%)

Nincs válasz

ÖSSZESEN

(db)

(db)

(%)

(%)

6,3

285

21,7

336

25,6

608

46,3

1312

100,0

64

4,9

247

18,8

340

25,9

661

50,4

1312

100,0

Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály segítségével

407

31,0

379

28,9

43

3,3

483

36,8

1312

100,0

Informális csatornákon keresztül

239

18,2

391

29,8

104

7,9

578

44,1

1312

100,0

Pályázatokkal

Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül

18

1,4

74

5,6

545

41,5

675

51,4

1312

100,0

Interneten keresztül

23

1,8

156

11,9

456

34,8

677

51,6

1312

100,0

Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással

27

2,1

234

17,8

373

28,4

678

51,7

1312

100,0

11. számú melléklet Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok kizárásra kerültek) Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét?

Gyakran (db)

Alkalmanként

(%)

(db)

(%)

Soha (db)

ÖSSZESEN

(%)

(db)

(%)

Hírdetés útján

83

11,8

285

40,5

336

47,7

704

100,0

Pályázatokkal

64

9,8

247

37,9

340

52,2

651

100,0

Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály segítségével

407

49,1

379

45,7

43

5,2

829

100,0

Informális csatornákon keresztül

239

32,6

391

53,3

104

14,2

734

100,0

Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül

18

2,8

74

11,6

545

85,6

637

100,0

Interneten keresztül

23

3,6

156

24,6

456

71,8

635

100,0

Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással

27

4,3

234

36,9

373

58,8

634

100,0

GRAFIKONOK 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT

30000

800 700

25000

600 20000

500 db 400

15000 fő

300

10000

200 5000

100

0

0 MIKRO (10 fő alatti létszám)

KIS (10-49 fő közötti létszám)

KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám)

Válaszadó szervezetek (db)

NAGY (250 fő feletti létszám)

Foglalkoztatottak (fő)

2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT

4,0 3,0

2,5

2,2

1,6

2,0

1,1 1,0

0,5 0,2

0,1 % 0,0 -0,4

-1,0

-0,9 -1,5

-2,0 -2,0 -3,0

-2,6

-4,0 MIKRO (10 fő alatti létszám)

KIS (10-49 fő közötti létszám)

Munkaerő-felvétel

KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám)

Munkaerő-csökkenés

NAGY (250 fő feletti létszám)

Létszámváltozás

3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT

24000

20000

2015. szeptember 30-ai tény létszám

16000

2015. december 31-ig várható létszám 2016. szeptember 30-ig várható létszám

fő 12000

8000

4000

járás

Cigánd

Mezőcsát

Gönc

Putnok

Tokaj

Szikszó

Edelény

Szerencs

Sátoraljaújhely

Sárospatak

Ózd

Mezőkövesd

Tiszaújváros

Kazincbarcika

Encs

Miskolc

0

KÉRDŐÍV A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal ……………………. Járási Hivatal Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2015. IV. negyedév Gazdasági szervezet Neve: adószáma: telefonszáma: címe: e-mail címe: kitöltő neve:

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Recommend Documents