NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Tájékoztató

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2015. III. negyedév

MISKOLC

Tájékoztató

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, 2015

Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző

Jóváhagyta: Demeter Ervin kormánymegbízott nevében és megbízásából: Lórántné Orosz Edit főosztályvezető

3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) 513-200 Fax: (46) 513-214 E-mail: [email protected] Honlap (megyei): http://borsod-abauj-zemplen.munka.hu Honlap (országos): http://www.munka.hu

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2015. III. negyedév

T ART ALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS ___________________________________________________________________

2.

A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE

3.

A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI _____________________________________________________

4.

A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015. III. NEGYEDÉVBEN

5.

A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 SZEPTEMBER VÉGÉN ___________________

6.

MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL

7.

MÓDSZERTAN

8.

MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV)___________________________________

,

4

_____________________________________________ 5 10

____________________ 12 15

_________ 17

________________________________________________________________ 18 21

TÁBLÁZATOK 1.

sz. melléklet:

2.

sz. melléklet:

3.

sz. melléklet:

4.

sz. melléklet:

5.

sz. melléklet:

6.

sz. melléklet:

7. 8. 9.

sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet:

A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 30 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 30 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT A várható létszámalakulás tendenciái B.-A.-Z. megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 30 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT

GRAFIKONOK 1.

sz. melléklet:

2.

sz. melléklet:

3.

sz. melléklet:

A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT

KÉRDŐÍV 1.

sz. melléklet:

A

negyedéves

munkaerő-gazdálkodási

felmérés

(NMF)

során

alkalmazott

KÉRDŐÍV

3


1. BEVEZETÉS 2015 júniusában negyvenegyedik alkalommal kerestük meg (e-mailen, postai úton vagy személyesen) megyénk

jelentősebb foglalkoztatóit,

és

kértünk

információkat a megelőző

három

hónap

foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól.

1

A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors felkészülés, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során B.-A.-Z. megye járási hivatalai (a továbbiakban járási hivatalok) a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, 5 kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik – negyedévente változó – kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban az NFSZ szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről gyűjtöttünk információkat. Az NMF adatfelvétele 2015. június 26 és július 24. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a 2015. június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást.

Az

adatközlő

munkáltatók

által

alkalmazott

foglalkoztatottak

(illetve

közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A

Borsod-Abaúj-Zemplén

megállapítható,

hogy

3

megyében hónapon

megkérdezett belül

(a

munkaadóktól

közfoglalkoztatottak

beérkező létszámát

adatok

alapján

nem

tekintve)

összességében 0,5%-os, míg egy év távlatában 1,4%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat.

1

A http://nfsz.munka.hu honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban.

4


2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE

2, 3

A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint 2015. II. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 511,1 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 76,6 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 59,8%, amely 1,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 200,7 ezer fő volt, mely 125,5 ezer fővel, 3,1%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 48,9 ezer fővel, 310,4 ezer főre csökkent, így arányuk 6,9% lett, 1,2 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3 028,3 ezer fő volt, 114,7 ezer fővel mérséklődött 2014. II. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* 2015. II. negyedév Magyarország Megnevezés

2015. II. negyedév

Változás 2014. II. negyedévhez viszonyítva

ezer fő

Foglalkoztatottak Munkanélküliek

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

ezer fő

%, ill. %-pont

4 200,7

125,5

3,1

2015. II. negyedév

Változás 2014. II. negyedévhez viszonyítva

ezer fő

ezer fő

258,3

%, ill. %-pont

19,4

8,1 -24,4

310,4

-48,9

-13,6

25,1

-8,1

Gazdaságilag aktívak

4 511,1

76,6

1,7

283,4

11,3

4,1

Gazdaságilag inaktívak

3 028,3

-114,7

-3,7

220,1

-17,7

-7,5

15-74 éves népesség

7 539,3

-38,1

-6,5

-1,3

-0,5

503,5

Aktivitási arány (%)

59,8

1,3

56,3

2,9

Foglalkoztatási arány (%)

55,7

1,9

51,3

4,5

Munkanélküliségi ráta (%)

6,9

-1,2

8,9

-3,4

* A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján.

A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében 2015. II. negyedévében a 15-74 évesek 56,3%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 51,3%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 8,9% volt, ami a megyék ragsorában (Békés megyével egyetemben) a negyedik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól.

Júniusban a regisztrált álláskeresők számát, összetételét illetően a korábbi hónapokhoz képest kisebb változások zajlottak, de az áprilisban megindult csökkenés tovább folytatódott. Az elsődleges munkaerő-piaci kereslet az előző havihoz hasonlóan alakult, a másodlagos munkaerőpiacon, a közfoglalkoztatás területén foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapban kialakult magas szinten, 35 ezer fő fölött stabilizálódott. A kedvező irányú megyei munkaerő-piaci folyamatok hatására a regisztrált álláskeresők száma második hónapja lényegesen alacsonyabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában.

2 3

Forrás: KSH, STADAT-táblák (http://www.ksh.hu/stadat) Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, 2015. június (http://borsod-abauj-zemplen.munka.hu)

5


Június végén Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási hivatalai összesen 43 212 fő álláskeresőt tartottak nyilván. A nyilvántartott álláskeresők száma az előző havitól 5,4%-kal (2,5 ezer fővel), az egy évvel korábbitól 20,2%-kal (10,9 ezer fővel) volt kevesebb. Országosan is hasonló okok alakítják a regisztrált álláskeresők számát, de a létszám változására a közfoglalkoztatás kisebb hatást gyakorol. Június végén országosan 366,9 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ami az előző hónaphoz képest 4,6%-kal (17,8 ezer fővel), az egy évvel korábbihoz képest pedig 16,3%-kal (71,7 ezer fővel) volt kevesebb. A megyében végbement nagyobb létszámcsökkenés következtében a nyilvántartott álláskeresők részaránya az elmúlt évi 12,3%-ról 11,8%-ra mérséklődött. Az álláskeresők számának változása járásonként Borsod-Ab aúj-Zemplén megyéb en, 2014. és 2015. június

fő 18 000

A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Ab aúj-Zemplén megyében, 2013. január - 2015. június

16 500

fő

15 000

90 000 2013 2014

80 000

2015. jún.

12 000

2015

70 000

2014. jún.

13 500

10 500 9 000

60 000

7 500

50 000

jún.

júl.

aug. szept.

okt.

nov.

dec.

Cigánd

Gönc

M.csát

Putnok

Tokaj

Encs

Szikszó

máj.

Edelény

ápr.

Szerencs

febr. márc.

T.újváros

jan.

K.barcika

Miskolc

0 0

S.patak

1 500

10 000

S.újhely

3 000

20 000

Ózd

4 500

30 000

M.kövesd

6 000 40 000

Júniusban is a megye valamennyi járásában csökkent az álláskeresők száma. A legnagyobb havi létszámcsökkenést produkáló járások élén negyedik hónapja az edelényi járás áll. A májusi 647 fős csökkenést követően júniusban további 520 fővel (17%-kal) apadt az itt nyilvántartott álláskeresők száma. További három járásban - az ózdi (-429 fő, -7,9%), a miskolci (-355 fő, -2,8%) és a kazincbarcikai (-279 fő, -5,5%) - járásban zajlott még le nagyobb csökkenés, máshol ennél kevésbé fogyott a nyilvántartott álláskeresők száma. Az előző év júniusához képest lezajlott csökkenés négy járásban - a cigándi, a gönci, a szerencsi és az encsi járásban - kiemelkedő mértékű, 30% körüli volt, a járások többségében 20 - 26% között alakult, s egyedül a tiszaújvárosi járásban (-5,3%) maradt 10% alatt. Szám szerint tekintve továbbra is a miskolci járásban végbement csökkenés emelkedik ki, itt júniusban 3,1 ezer fővel kevesebb álláskeresőt tartottak nyilván, mint egy éve. További 3 járásban - a kazincbarcikai, az edelényi és a szerencsi járásban - volt még ezer fő körüli (0,9 - 1,1 ezer fős) az éves szinten mérhető csökkenés, de a többi járásban is több száz fős (rendszerint 300 - 600 fős) az enyhülés.

2015. júniusban a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány

4

a megyében 15,7%-ot tett ki, ami az előző havitól 0,9 százalékponttal, az egy évvel korábbitól 4,8 százalékponttal alacsonyabb. Az országos arány a 8,3%-os volt, ez 0,4 százalékponttal kisebb, mint májusban volt, s 1,9 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbitól is.

A kedvező létszámváltozással párhuzamosan megyeszerte csökkent a mutató értéke, de az egyes járások közötti különbségek érdemben nem változtak. Az álláskeresők aránya változatlanul a miskolci (11,7%) és a tiszaújvárosi (12,3%) járásban volt a legalacsonyabb, de alig magasabb ennél a Mezőkövesd, a Sátoraljaújhely és Sárospatak térségében kialakult arány (13,5 - 14,3%). A megye leghátrányosabb helyzetű térségeiben 18 - 25% között alakult, s egyedül a cigándi járásban (26,2%) 4

A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH által megállapított gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva.

6


haladta meg kissé ezt a határt. Az előző évhez képest minden járásban csökkent az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, a csökkenés mértéke – jellemzően a leghátrányosabb helyzetű térségekben – elérte a 10-13 százalékpontot is. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, 2015. június (%)

A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, 2013. jan. - 2015. jún.

% 33,0 30,0 27,0 24,0 21,0 18,0

JELMAGYARÁZAT

A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva, %:

15,0 12,0 9,0

2015 2013 2014

6,0 3,0

<15,0 15,1-20,0 20,1-25,0

0,0 jan.

febr. márc. ápr.

máj.

jún.

júl.

aug. szept. okt.

nov.

dec.

25,1-30,0 >30,1

A megyében június végén 6,2 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a járási hivatalok nyilvántartásában, pontosan száz fővel (1,6%-kal) kevesebb, mint egy hónapja. Az előző év júniusához mért változás viszont jelentős, csaknem 22%-kal (1,7 ezer fővel) kevesebb pályakezdőt tartottak nyilván a járási hivatalok, mint egy éve. Országosan 46,6 ezer pályakezdő állt kapcsolatban a hivatalokkal, számuk havi szinten 2,4%-kal (1,2 ezer fővel), éves összevetésben 16,9%-kal (9,5 ezer fővel) csökkent.

A tavaszi hónapokban indított közfoglalkoztatási programok révén kiemelkedően nagy volt a járási hivataloknál bejelentett munkaerőigények száma, s nőtt az elsődleges munkaerőpiac munkáltatói által kért munkaerő-közvetítések száma is. Júniusban a közfoglalkoztatás területén már a korábbiaknál jóval kevesebb üres állás volt, a normál munkaerőigények pedig az előző havi szinten stagnáltak. Az elsődleges munkaerőpiacon tevékenykedő munkaadók júniusban 1,1 ezer üres állást jelentettek a járási hivatalokban, ezek kisebb részéhez (29%-ához) bérköltség vagy egyéb támogatást igényeltek. A hónap folyamán bejelentett összes üres állás 75%-a a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 25%-a az elsődleges munkaerőpiacon állt rendelkezésre.

Június folyamán a B.-A.-Z. megyei munkaadók összesen 4,6 ezer üres állást jelentettek be a járási hivatalokban. A bejelentett állások száma az elmúlt havitól 24%-kal volt kevesebb, s közel felével elmaradt az egy évvel korábbitól is. A nagy különbségeket jórészt a közfoglalkoztatás ütemezésében meglévő eltérések okozzák, de szerepet játszik benne az is, hogy az elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatás bővítéséhez nyújtható támogatások nagyságrendje is változott. Országosan júniusban összesen 39,9 ezer üres állást jelentettek be, 3,2%-kal kevesebbet, mint egy hónapja, s ugyancsak feleannyit, mint egy évvel korábban. Az összes bejelentett üres állás 11,4%-át a B.-A.-Z. megyei foglalkoztatók jelezték.

7


A megye járási hivatalai – az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt – összesen 10,3 ezer állásra végeztek közvetítést, ami a hónap folyamán bejelentett állások számához hasonlóan tért el a májusitól és az egy évvel korábbitól egyaránt. db

A hónap folyamán bejelentett üres állások száma megyénként 2015. június

5 000 4 500 Támogatott

4 000

A hónap folyamán feltárt, bejelentett új állások száma járásonként, 2015. június

db 1 200

nem tám. állás

1 050

Nem támogatott

3 500

900

3 000

750

egyéb támogatás közfoglalkoztatás

2 500

600

2 000 1 500

450

1 000

300

500

Cigánd

Gönc

M.csát

Tokaj

Putnok

Szikszó

Edelény

S.újhely

Szerencs

Ózd

S.patak

T.újváros

M.kövesd

Encs

K.barcika

0 Miskolc

Békés

Csongrád

Bács-K.

Szabolcs-Sz.-B.

Hajdú-B.

Jász-N.-Sz.

Heves

Nógrád

Tolna

Borsod-A.-Z.

Somogy

Baranya

Vas

Zala

Veszprém

Gyor-M.-S.

Pest

Fejér

Budapest

Komárom-E.

150

0

Júniusban a miskolci és az ózdi járási hivatalban jelentették be a legtöbb üres állást (920 illetve 950 db-ot), s további két járásban, a kazincbarcikai és a szerencsi járásban alakult még 400 körül, a többi járásban 80 - 300 üres állást vettek nyilvántartásba. Ahogy rendszerint máskor is, úgy júniusban is közfoglalkoztatási munkahelyek alkották a bejelentett állások túlnyomó többségét, az egyéb foglalkoztatási támogatások szerepe csak a miskolci és az ózdi járásban volt még számottevőbb. A támogatási igénnyel nem társuló állások száma – mint általában mindig – a miskolci járásban volt a legtöbb (324 db), s egyedül a kazincbarcikai járásban jeleztek még több mint száz ilyen állást.

A támogatott állások túlnyomó többségét a helyi önkormányzatok jelentették be az illetékes járási hivatalokban (69%), de 100 - 200 támogatott foglalkoztatási igényt jeleztek még mezőgazdasági, oktatási és különféle szolgáltatási területekről is. A nem támogatott állások több mint felét három tevékenységi területről, a feldolgozóipari (23%), a kereskedelemi (19%), valamint az adminisztratív szolgáltatási (12%) tevékenységek területéről jelezték. Az elmúlt hónaphoz képest a feldolgozóipari cégek által bejelentett munkaerő-kereslet csökkent, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és az adminisztratív szolgáltatási támogatások területéről kért – támogatási igény nélküli - közvetítések száma emelkedett. 2014 júniusához viszonyítva csak az építőiparban és a közigazgatásban megüresedett állások száma csökkent a járási hivatalokhoz eljuttatott bejelentések alapján, egyéb területeken stagnált vagy kissé nőtt a számuk.

A bejelentett állások közül mintegy 700 állás (15%) szólt szakképzett álláskeresőknek, a többi állásra segéd-vagy betanított munkást kerestek. A szakképzettséggel rendelkező álláskeresők közül közel 300 főt a közfoglalkoztatás területén vagy egyéb foglalkoztatási támogatás igénybevételével kívántak alkalmazni, közülük 80 főt mezőgazdasági, ipari gépjavító, karbantartó, további 10-30 főt bolti eladói, ügyviteli, adminisztrátori és különféle szolgáltatási területre kerestek. Támogatás nélkül a legtöbb állást – szakmánként 40-60 állást ¨szintén a bolti eladóknak, valamint a lakatosoknak és a hegesztőknek kínálták, s 10-20 főt szakács, pék, vezeték- és csőhálózati szerelő vagy gépjármű szerelő szakmával kerestek. Szinte mindig, így júniusban is viszonylag sok álláslehetőség volt a tehergépkocsi-vezetők számára is.

8


A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma márciusban tetőzött, ekkor egyetlen hónap alatt csaknem 19 ezer álláskereső kezdett dolgozni a megyében, túlnyomó többségük az akkor indított közfoglalkoztatási programok valamelyikében. Ezt követően fokozatosan csökkent a havonta munkát kezdő álláskeresők száma, a félév egészét tekintve azonban 6,4%-kal, 3,5 ezer fővel több álláskereső állt munkába, mint az előző év első felében. A félév folyamán elhelyezkedő 57,7 ezer álláskereső többsége (81%) közfoglalkoztatottként kapott munkát, 19%-a ún. normál állásban, az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el, közülük 3% bér-vagy egyéb típusú munkaerő-piaci támogatással, 16% támogatás nélkül. A növekedést a közfoglalkoztatás kibővítése eredményezte.

2015. júniusban a járási hivatalok által végzett állásközvetítések zárónapig ismertté vált eredménye alapján 6,1 ezer álláskereső kezdett dolgozni, harmadával (2,9 ezer fővel) kevesebben, mint májusban. Az egy évvel korábbihoz képest nagyobb a különbség (-9,6 ezer ő, -61%), mivel tavaly éppen május-június folyamán indultak a nagy létszámú megyei közfoglalkoztatási programok.

A júniusban munkát kezdők közül 4,1 ezer fő (68%) közfoglalkoztatottként a másodlagos munkaerőpiacon vált alkalmazottá, 2 ezer fő (32%) pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. Ez utóbbiak közül mintegy 370 fő kivételével - akik különféle bérjellegű vagy vállalkozóvá váláshoz nyújtott támogatással jutottak munkához – a többség támogatás nélkül kötött munkaszerződést.

A hónap folyamán egyetlen megyei munkaadó sem jelentett be a megyei kormányhivatalban csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntést, így a korábban benyújtott 4 döntés nem változott, melyek összesen 222 fő elbocsátását helyezték kilátásba. Az előző év első felében eggyel több munkaadó hozott csoportos létszámcsökkentésről szóló döntést, de az érintett létszám 60 fővel kevesebb volt. Az idén bejelentett leépítések révén érintett állások többsége Miskolc, kisebb része Sárospatak

térségében

szűnik

meg, illetve különféle irodai ügyviteli,

ügyintéző, fémipari,

kereskedelmi, borászati és kisegítő munkaterületeket érint.

A hónap folyamán egy vállalkozás jelzett nagyobb, összesen 25 főre vonatkozó munkaerőigényt. Az edelényi járásban kialakított új telephelyen zömében lakatosokat és hegesztőket kíván alkalmazni, de néhány egyéb szakmában jártas (pl. villanyszerelő, forgácsoló) szakmunkásra is szüksége van. Ez év első félévében az ilyen nagyobb, egyszerre legalább 10 főt elérő létszámfejlesztés végrehajtásához összesen 19 vállalkozás 469 új munkahely betöltése kapcsán vette igénybe a járási hivatalok állásközvetítő szolgáltatását. Ezeknek az állásoknak a döntő többsége két térségben - a miskolci (41%) és a sátoraljaújhelyi (34%) járásban - koncentrálódott, de volt ilyen típusú fejlesztés pl. a kazincbarcikai, az ózdi és az edelényi járásban is. A tevékenységi területek is hasonlóképp koncentráltak: a fejlesztések 33%-a a feldolgozóipar, 23,5%-a a szállítás, 20,5%-a az egyéb szolgáltatások területén valósul meg.

9


3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI

2015. június hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási hivatala a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1540 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2015. június – szeptember közötti, illetve 2016. júniusra) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint e-mailben kiküldött kérdőívünkre 1313 szervezet, a megkeresett munkáltatók 85,3%-a válaszolt.

A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint*

Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN

Válaszadó szervezetek száma és megoszlása db % 692 52,7 413 31,5 169 12,9 39 3,0 100,0 1313

Foglalkoztatottak száma és megoszlása fő % 2499 5,3 8574 18,2 15157 32,1 20915 44,4 100,0 47145

* Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül.

Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt – 52,7% arányban – a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 31,5%-a a kis-, 12,9%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 3,0%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek.

A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2015. június 30-ra vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) 47.145 fő volt. Ez a szám – a KSH 2015. I. negyedéves adatai alapján – 5

a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 32,7%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerő-piac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet)

5

A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

10

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2015. III. negyedév 6

Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben

B.-A.-Z. megye

válaszadói kör

0,0%

20,0%

40,0%

Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás

60,0%

80,0%

100,0%

Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások

A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a kereskedelem, gépjárműjavítás; az egyéb szolgáltatások; valamint a mezőgazdasági ágba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; illetve az oktatás ágakhoz tartozók alulreprezentáltan szerepeltek; az építőipar; a szállítás, raktározás; valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest.

Az eltérések egyrészről tervezettek voltak – például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, – másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek munkáltatók.

A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása – a statisztikai állományi létszám szempontjából is – mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 84%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban 5,1%-ponttal alacsonyabb.

A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy járás (Miskolc, Kazincbarcika, Szerencs, valamint Sátoraljaújhely) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot.

6

A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található.

11


4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015. III. NEGYEDÉVBEN

Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra.

Három hónapon belüli létszámváltozás (%)

Jelmagyarázat: 5 % f e le t t 1- 5 % k ö z ö t t

NÖV EKEDÉS

1 % a la t t 0%

1 % a la t t 1- 5 % k ö z ö t t

CSÖ KKEN ÉS

5 % f e le t t

2015. június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma 47 145 fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma 2015. III. negyedév végére várhatóan átlag 0,5%-kal emelkedik (országosan 1,1%-os létszámnövekedés várható).

Mindez 1,8%-os létszám-felvétellel és 1,3%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 3,1%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 852 fős létszámfelvétel és 609 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 1461 fő munkavállalót fognak érinteni.

Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként 2015. szeptember 30-án összesen 47 795 fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a 2015. június 30ai bázisadathoz képest 0,5%-os (243 fős) emelkedést jelent.

12


A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyolc járás területéről kisebb-nagyobb létszámemelkedést jeleztek a munkáltatók, közülük jelentősebb: Miskolc (138 fő, 0,7%); Kazincbarcika (89 fő, 2,0%); és Sárospatak (48 fő, 1,9%) körzete. A cigándi és a tokaji körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 4,8-3,2%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, 17-14 fős létszámbővülést jelent csupán. Négy járás (Szerencs, Mezőcsát, Putnok, Szikszó) területén várhatóan június végén is a márciusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben két járás területén viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma: Tiszaújváros (-97 fő, -3,9%); és Mezőkövesd (-45 fő; -1,6%). A létszám negatív egyenlege főleg a feldolgozóipar és a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ághoz kapcsolódik.

Vállalati méret szerint azonos előjelűek az előrejelzések. A június végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 2,4%-kal (61 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. A felmérésben részt vett kis-, közép-, és nagyvállalkozások többsége egyaránt az alkalmazotti létszám „pozitív” stagnálását valószínűsíti. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi - 2014. III. negyedévi - felmérés során valamennyi kategóriában azonos irányú létszámváltozást rögzítettünk. Viszont a nagyvállalkozások estében az alkalmazotti létszám nagyobb növekedését figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt.

A munkáltatók száma - 3 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN

Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása db % db % db % 10 1,4 625 90,3 57 8,2 24 5,8 330 79,9 59 14,3 14 8,3 117 69,2 38 22,5 3 7,7 23 59,0 13 33,3 3,9 83,4 12,7 51 1095 167

ÖSSZESEN db 692 413 169 39 1313

% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A vállalkozások 83,4%-a három hónapon belül stagnálással, 12,7%-uk növekedéssel számol, miközben 3,9%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben – az előző negyedévhez képest – elmozdulás nem várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 72,6%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 20,7% növekedést, 6,6% pedig létszámcsökkenést jelzett.

13

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2015. III. negyedév A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) nemzetgazdasági ágak szerint 52

-38

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

14 0 0 0

Bányászat, kőfejtés

Feldolgozóipar

374

-268

106

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás

2

-1

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás

-108

1 28

-80

Építőipar

90

-30

Kereskedelem, gépjárműjavítás

60 113

-50

63 14

-3

Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

11 30

-18

12 1 0 1

Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység

-1

Ingatlanügyletek

-3

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

-2

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

9 6 10 8 8

-7

1 26

-22

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás

-20

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

-18

Művészet, szórakoztatás, szabad idő

4 23 3 60 42 0

-2 -2

Egyéb szolgáltatások -300

3 2

-18 -200

-100

9 -9 0

100

200

300

400

fő Létszámfelvétel

Létszámcsökkenés

Létszámváltozás

A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez az ipar - azon belül leginkább a feldolgozóipar (106 fő, 0,7%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (63 fő, 0,9%) az építőipar (60 fő, 2,9%); valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás (42 fő, 1,6%); nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget – három területen, közülük jelentősebbet – a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (80 fő, 2,4%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek.

A 2015. június - szeptember között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb a fém- és villamos-ipari foglalkozások (159 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (112 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (90 fő); illetve az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (86 fő) csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (100 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások és a gazdálkodási jellegű foglalkozások (egyaránt 69 fő) vonatkozásában.

A be- és kilépők egyenlege alapján a fém- és villamos-ipari foglalkozások (126 fő); illetve a feldolgozóipari gépek kezelői foglalkozások (76 fő) estében jelentősebb foglalkoztatás-növekedés, ezzel szemben a gazdálkodási jellegű foglalkozások (-66 fő); és az egyéb magasan képzett ügyintézők (-50 fő) esetében jelentősebb foglalkoztatás-csökkenés várható.

14


5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2016 SZEPTEMBER VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%)

Jelmagyarázat: 5 % f e le t t 1- 5 % k ö z ö t t

NÖV EKEDÉS

1 % a la t t 0%

1 % a la t t 1- 5 % k ö z ö t t

CSÖ KKEN ÉS

5 % f e le t t

A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a 2015. június 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest 2016. június végére várhatóan 1,4%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú csaknem tizedre azonos (1,5%-os) mozgást prognosztizál 2016. II. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 650 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A várható megyei 650 fős munkahely-bővítés több, mint 2/3-a két járásban (Miskolc, Kazincbarcika) fog megvalósulni. A miskolci járásban (250 fő) döntően a feldolgozóipar - azon belül pedig a járműgyártás; a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység -, a kereskedelem, gépjárműjavítás; a kazincbarcikai járásban (201 fő) a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, gyártása; a humán-egészségügyi, szociális ellátás; valamint az építőipar területén prognosztizálható létszámbővülés.

Ezenfelül a munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan még hat járásban alakul ki (25-54 fő közötti) létszámbővülés 2016. június végére vonatkozóan. Jelentősebb: Ózd (54 fő), és Sátoraljaújhely (49 fő); - legnagyobb számban, a feldolgozóipar; azon belül mindkettő a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása - területén.

15


A munkáltatók által jelzett várakozások szerint egyedül a Tiszaújvárosi (-47 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar, azon belül a vegyi anyag, termék gyártása) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást.

További hét járásban (Szerencs, Edelény, Szikszó, Tokaj, Putnok, Gönc, Mezőcsát) nem jeleztek számottevő változást az adatszolgáltatók, a jelenlegi illetve az egy év múlva várható létszámváltozás egyenlege járási összesítésben alig 3-17 fővel tér el.

Vállalati méret szerint tekintve is azonosak az előrejelzések. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a – június végi létszámhoz viszonyítva - legnagyobb arányú növekedésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 4,1%-kal (102 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező tizenkét hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 2,0%-os (171 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban a legnagyobb létszámnövekedés a nagyvállatok esetén prognosztizálható 295 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,4% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk

várhatóan 82 fővel (0,5%-kal) emelkedik a

foglalkoztatott létszám. A munkáltatók száma - 12 hónapon belüli - létszám-változtatási szándékaik szerint Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN

Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása db % db % db % 17 2,5 598 86,4 77 11,1 23 5,6 298 72,2 92 22,3 13 7,7 117 69,2 39 23,1 7,7 21 53,8 15 38,5 3 4,3 78,8 17,0 56 1034 223

ÖSSZESEN db 692 413 169 39 1313

% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A vállalkozások 17,0%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 78,8%-uk stagnálást, 4,3%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 20,7%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 72,6% stagnálást, 6,6% pedig létszámcsökkenést jelzett.

Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+200 fő, +1,3%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (+116 fő, +1,7%); illetve a vízellátás;

szennyvíz

gyűjtése,

kezelése,

hulladékgazdálkodás

(+101

fő,

+3,0%)

területén

tevékenykedő szervezeteknél.

Kisebb létszámcsökkenést 2016. II. negyedévének végére kettő nemzetgazdasági ágban, a pénzügyi biztosítási tevékenység (-15 fő, -0,5%), és az egyéb szolgáltatás (-9 fő, 0,5%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek.

16


6. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL

Kérdőívünk – a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül – tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett

munkáltatók

miként

vélekednek

a

Nemzeti

Foglalkoztatási

Szolgálat

(NFSZ)

szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Ezek közül melyek azok, amiket ismernek, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. A következő táblázat összefoglalja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat: Az NFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek ismertsége és megítélése megyénk munkáltatóinak visszajelzései alapján

A szolgáltatás(t), illetve aktív eszköz(t) NFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközök

Válaszadók száma fő

%

FONTOS számára?

ismeri fő

nagyon fontos %

fő

%

fontos fő

nem fontos %

fő

%

nem ismeri fő

%

1 Első Munkahely Garancia program

641 100,0

562

87,7

253

45,0

260

46,3

49

8,7

79

12,3

2 Tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről

625 100,0

605

96,8

152

25,1

351

58,0

102

16,9

20

3,2

3 Bér, bérköltség támogatás

817 100,0

808

98,9

597

73,9

175

21,7

36

4,5

9

1,1

4 Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése

602 100,0

589

97,8

223

37,9

314

53,3

52

8,8

13

2,2

5 Munkahelymegőrzés támogatása

827 100,0

805

97,3

511

63,5

235

29,2

59

7,3

22

2,7

6 Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés)

569 100,0

560

98,4

250

44,6

263

47,0

47

8,4

9

1,6

7 Bérkompenzáció támogatása

727 100,0

694

95,5

416

59,9

233

33,6

45

6,5

33

4,5

8 Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás

537 100,0

524

97,6

163

31,1

295

56,3

66

12,6

13

2,4

9 Munkahelyteremtő beruházás támogatása

484 100,0

459

94,8

270

58,8

153

33,3

36

7,8

25

5,2

A táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók szinte mindannyian ismerik az NFSZ szolgáltatásait és aktiváló eszközeit. Még a „legkevésbé ismert” szolgáltatásnak, nevezetesen az Első Munkahely Garancia programnak is 87,7% az ismertsége. A válaszadó munkáltatók javasolták továbbá, hogy egyéb támogatási forma, vagy szolgáltatás/segítségnyújtás keretében a megfelelő (szakképzett) munkaerő biztosítására, a pályakezdők támogatására, illetve képzésére is szükségük lenne.

Az első három legfontosabbnak ítélt eszköz (a nagyon fontos és a fontos kategóriák összevonása alapján) a bér-, bérköltség jellegű támogatás, a bérkompenzáció támogatása, és munkahelymegőrzés támogatás, mutatójuk egyaránt 92,0% feletti. A munkahelyteremtő beruházás támogatásra, valamint a megfelelő munkaerő biztosítására (munkaközvetítés) a munkaadók ugyancsak rendkívül fontos aktiváló eszközként tekintenek, amelyet a 91%-feletti fontossági érték is alátámaszt.

A tájékozódás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről; a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás; valamint a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése változó esetében hasonlóan magas ismertségi eredmények születtek, azonban a fontosság súlypontja már némileg eltolódik.

17


7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely 2005. közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A Nemzetgazdasági Minisztérium (azon belül a Munkaerő-piaci Főosztály, Elemzési és Bérpolitikai Osztály) szakmai irányításával az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 foglalkoztatási osztály vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának – foglalkoztatottságának és munkanélküliségének – vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik az ún. kikérdezést megelőző héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.

Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban – kikérdezést megelőző héten – legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.

Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.

18


A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: •

foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;

•

munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;

•

aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.

Az NFSZ fogalmi rendszerében:

Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.

3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08)

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR’ 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le:

19

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2015. III. negyedév TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, 2010 - teljes hierarchia (forrás: www.ksh.hu)

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U 00

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet Nincs besorolva

20

8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) TÁBLÁZATOK 1. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN

Járás/Megye/Ország

válaszadók száma db

Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Cigánd Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

421 47 131 72 65 74 69 75 79 70 41 40 33 51 20 25 1 313 12 194

jelenlegi létszám fő 20 911 1 303 4 444 2 484 2 777 2 717 2 471 3 844 1 735 1 132 653 439 481 796 603 355 47 145 654 274

+3 hó múlva várható létszám fő 21 049 1 312 4 533 2 387 2 732 2 731 2 519 3 875 1 737 1 147 652 453 481 804 604 372 47 388 661 345

változás +3 hónap múlva fő

% 138 9 89 -97 -45 14 48 31 2 15 -1 14 0 8 1 17 243 7 071

0,7 0,7 2,0 -3,9 -1,6 0,5 1,9 0,8 0,1 1,3 -0,2 3,2 0,0 1,0 0,2 4,8 0,5 1,1

+12 hó múlva várható létszám fő 21 161 1 333 4 645 2 437 2 806 2 771 2 496 3 893 1 739 1 121 650 453 498 810 593 389 47 795 664 269


% 250 30 201 -47 29 54 25 49 4 -11 -3 14 17 14 -10 34 650 9 995

1,2 2,3 4,5 -1,9 1,0 2,0 1,0 1,3 0,2 -1,0 -0,5 3,2 3,5 1,8 -1,7 9,6 1,4 1,5

2. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT

Vállalati méret

válaszadók száma db

Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye

692 413 169 39 1 313

jelenlegi létszám fő 2 499 8 574 15 157 20 915 47 145

+3 hó múlva várható létszám fő 2 560 8 643 15 190 20 995 47 388


% 61 69 33 80 243

2,4 0,8 0,2 0,4 0,5

+12 hó múlva várható létszám fő 2 601 8 745 15 239 21 210 47 795


% 102 171 82 295 650

4,1 2,0 0,5 1,4 1,4

3. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Borsod-Abaúj-Zemplén megye

válaszadók száma db 103 7 264 4 23 143 305 36 89 12 9 26 69 46 40 44 31 16 46 1 313

jelenlegi létszám fő 2 914 168 15 790 111 3 345 2 071 6 737 1 278 989 84 2 955 644 546 1 215 1 113 2 550 2 620 162 1 853 47 145

+3 hó múlva várható létszám fő 2 928 168 15 896 112 3 265 2 131 6 800 1 289 1 001 85 2 957 650 554 1 216 1 117 2 553 2 662 160 1 844 47 388


% 14 0 106 1 -80 60 63 11 12 1 2 6 8 1 4 3 42 -2 -9 243

0,5 0,0 0,7 0,9 -2,4 2,9 0,9 0,9 1,2 1,2 0,1 0,9 1,5 0,1 0,4 0,1 1,6 -1,2 -0,5 0,5

+12 hó múlva várható létszám fő 2 930 168 15 990 112 3 446 2 140 6 853 1 298 1 028 85 2 940 649 556 1 221 1 119 2 568 2 686 162 1 844 47 795


% 16 0 200 1 101 69 116 20 39 1 -15 5 10 6 6 18 66 0 -9 650

0,5 0,0 1,3 0,9 3,0 3,3 1,7 1,6 3,9 1,2 -0,5 0,8 1,8 0,5 0,5 0,7 2,5 0,0 -0,5 1,4

4. számú melléklet A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb belépő létszámot mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT

Foglalkozási csoport (FEOR 2008)

Belépő

∑ Egyenleg belépő-kilépő

Kilépő fő

Fém- és villamosipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások

159 112 90 86 63 36 35

33 69 14 100 19 11 10

126 43 76 -14 44 25 25 5. számú melléklet

A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT


Belépő


Kilépő fő

Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Gazdálkodási jellegű foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézői foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások

86 112 3 2 22 159

100 69 69 52 35 33

-14 43 -66 -50 -13 126 6. számú melléklet

A várható létszámalakulás tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a 2015 júniusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 30 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT


Belépő


Kilépő fő

Fém- és villamosipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői foglalkozások Építőipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások

159 90 63 112

33 14 19 69

126 76 44 43

7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT

Járás/Megye Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Cigánd Borsod-Abaúj-Zemplén

MIKRO (10 fő alatti

KIS (10-49 fő közötti

KÖZÉP (50-249 fő

NAGY (250 fő feletti

létszám)

létszám)

közötti létszám)

létszám)

db 261 15 71 28 22 33 16 35 46 36 28 28 23 30 9 11 692

% 37,7 2,2 10,3 4,0 3,2 4,8 2,3 5,1 6,6 5,2 4,0 4,0 3,3 4,3 1,3 1,6 100,0

db 93 26 35 29 28 27 33 25 23 28 9 11 7 18 8 13 413

% 22,5 6,3 8,5 7,0 6,8 6,5 8,0 6,1 5,6 6,8 2,2 2,7 1,7 4,4 1,9 3,1 100,0

db 45 5 23 14 14 9 20 10 9 6 4 1 2 3 3 1 169

% 26,6 3,0 13,6 8,3 8,3 5,3 11,8 5,9 5,3 3,6 2,4 0,6 1,2 1,8 1,8 0,6 100,0

db 22 1 2 1 1 5 0 5 1 0 0 0 1 0 0 0 39

% 56,4 2,6 5,1 2,6 2,6 12,8 0,0 12,8 2,6 0,0 0,0 0,0 2,6 0,0 0,0 0,0 100,0

ÖSSZESEN db 421 47 131 72 65 74 69 75 79 70 41 40 33 51 20 25 1313

% 32,1 3,6 10,0 5,5 5,0 5,6 5,3 5,7 6,0 5,3 3,1 3,0 2,5 3,9 1,5 1,9 100,0

8. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA

Ágazat betűjele

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-T-U A-U

Ágazat megnevezése TEÁOR '08

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások ÖSSZESEN *

Alkalmazásban állók száma (KSH*)

A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma

fő 3 995 336 33 994 1 230 3 343 5 769 9 998 5 471 2 943 545 895 1 069 1 580 7 547 15 190 14 606 33 628 1 384 789 144312

A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, 2015. I. negyedév.

Reprezentációs arány %

2 914 168 15 790 111 3 345 2 071 6 737 1 278 989 84 2 955 644 546 1 215 1 113 2 550 2 620 162 1 853 47145

72,9 50,0 46,4 9,0 100,1 35,9 67,4 23,4 33,6 15,4 330,2 60,2 34,6 16,1 7,3 17,5 7,8 11,7 234,9 32,7

9. számú melléklet A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT

Ágazat betűjele A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-T-U A-U A-U

Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások ÖSSZESEN (fő, oszlop %) ÖSSZESEN (fő, sor %)

MIKRO (10 fő alatti

KIS (10-49 fő közötti

KÖZÉP (50-249 fő

NAGY (250 fő feletti

létszám)

létszám)

közötti létszám)

létszám)

fő 170 7 294 15 17 320 805 82 244 26 4 43 157 123 11 27 30 28 96 2499

%

fő

6,8 0,3 11,8 0,6 0,7 12,8 32,2 3,3 9,8 1,0 0,2 1,7 6,3 4,9 0,4 1,1 1,2 1,1 3,8 100,0 5,3

695 96 2774 27 159 927 1325 191 353 58 60 180 242 105 167 536 300 90 289 8574

%

fő 8,1 1123 1,1 65 32,4 5631 0,3 69 1,9 921 10,8 824 15,5 1227 2,2 200 4,1 392 0,7 0 0,7 252 2,1 421 2,8 147 1,2 201 1,9 660 6,3 1679 3,5 787 1,0 44 3,4 514 100,0 15157 18,2

%

fő 7,4 926 0,4 0 37,2 7091 0,5 0 6,1 2248 5,4 0 8,1 3380 1,3 805 2,6 0 0,0 0 1,7 2639 2,8 0 1,0 0 1,3 786 4,4 275 11,1 308 5,2 1503 0,3 0 3,4 954 100,0 20915 32,1

%

ÖSSZESEN

fő 4,4 2914 0,0 168 33,9 15790 0,0 111 10,7 3345 0,0 2071 16,2 6737 3,8 1278 0,0 989 0,0 84 12,6 2955 0,0 644 0,0 546 3,8 1215 1,3 1113 1,5 2550 7,2 2620 0,0 162 4,6 1853 100,0 47145 44,4

% 6,2 0,4 33,5 0,2 7,1 4,4 14,3 2,7 2,1 0,2 6,3 1,4 1,2 2,6 2,4 5,4 5,6 0,3 3,9 100,0 100,0

GRAFIKONOK 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG (FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA) SZERINT

25000

800 700

20000 600 500

15000

db 400

fő 10000

300 200

5000 100 0

0 MIKRO (10 fő alatti létszám)

KIS (10-49 fő közötti létszám)

KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám)

Válaszadó szervezetek (db)

NAGY (250 fő feletti létszám)

Foglalkoztatottak (fő)

2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT

4,0 3,4 3,0 2,4 1,9

2,0

1,7

1,7

0,8

% 1,0

0,4

0,2 0,0

-1,0 -1,0

-1,0 -1,3

-1,5

-2,0 MIKRO (10 fő alatti létszám)

KIS (10-49 fő közötti létszám)

Munkaerő-felvétel

KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám)

Munkaerő-csökkenés

NAGY (250 fő feletti létszám)

Létszámváltozás

3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT

24000

20000

2015. június 30-ai tény létszám

16000

2015. szeptember 30-ig várható létszám 2016. június 30-ig várható létszám

fő 12000

8000

4000

járás

Cigánd

Mezőcsát

Gönc

Putnok

Tokaj

Szikszó

Edelény

Szerencs

Sátoraljaújhely

Sárospatak

Ózd

Mezőkövesd

Tiszaújváros

Kazincbarcika

Encs

Miskolc

0

KÉRDŐÍV A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal ……………………. Járási Hivatal Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2015. III. negyedév Gazdasági szervezet Neve: adószáma: telefonszáma: címe: e-mail címe: kitöltő neve:

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)

Recommend Documents