Munkaügyi Központ
Tájékoztató
NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)
~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2012. III. negyedév
Gönc Sátoraljaújhely Edelény
Encs Sárospatak
Putnok Szikszó Ózd
Szerencs
Kazincbarcika
Tokaj Miskolc
Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát
MISKOLC
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, 2012
Tájékoztató
Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző
Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató
3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) 513-200 Fax: (46) 513-214 E-mail:
[email protected] Honlap: http://www.munka.hu
T ART ALOMJEGYZÉK
1.
BEVEZETÉS
___________________________________________________________ 4
2.
A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE ______________________________________
3.
A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI
4.
A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2012. III. NEGYEDÉVBEN
5
______________________________________________ 9 ____________ 11
4.1.
A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL ___________ 11
4.2.
A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI ___________________ 13
5.
A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2013. JÚNIUS VÉGÉN _______________
15
6.
MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL
7.
MÓDSZERTAN _________________________________________________________
18
8.
MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) __________________________
21
_ 17
TÁBLÁZATOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1.
sz. melléklet:
2.
sz. melléklet:
3.
sz. melléklet:
4.
sz. melléklet:
5. 6. 7.
sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet:
Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT
GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1.
sz. melléklet:
2.
sz. melléklet:
3.
sz. melléklet:
A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT
GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak létszáma szerint) 4.
sz. melléklet:
5.
sz. melléklet:
A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT
KÉRDŐÍV 1.
sz. melléklet:
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV (2012. Q3)
3
1. BEVEZETÉS 2012 júliusában huszonkilencedik alkalommal kerestük meg postai úton megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerőpiac várható folyamatairól.
A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve területileg illetékes kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése,
azonban
nem
reprezentálja
a
gazdasági
szervezetek
területi-,
ágazati
és
létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése.
A felmérés során a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik – negyedévente változó – kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban az NFSZ szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről gyűjtöttünk információkat.
Az NMF adatfelvétele 2012. július 2-23. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a 2012. június 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az elmúlt negyedévben a kérdőív szerkezete megváltozott, melynek eredményeképp az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói élesebben elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban.
A
Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében
megkérdezett
munkaadóktól
beérkező
adatok
alapján
megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 1,5%-os (ez a közfoglalkoztatás keretében 4,0%-os), míg egy év távlatában 2,1%-os létszámnövekedéssel számolnak a munkáltatók.
E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat.
4
2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE A KSH munkaerő-felmérése szerint 2012. II. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.348,4 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 78,9 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 56,8%, amely 1,2%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.876,2 ezer fő volt, mely 67,4 ezer fővel, 1,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 11,5 ezer fővel, 472,2 ezer főre emelkedett, így arányuk 10,9% lett, 0,1 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3.311,0 ezer fő volt, 95,7 ezer fővel mérséklődött 2011. II. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* 2012. II. negyedév Magyarország Megnevezés
2012. II. negyedév
Borsod-Abaúj-Zemplénmegye
Változás 2011. II. n. évhezviszonyítva %, illetve %-pont
ezer fő
2012. II. negyedév
Változás 2011. II. n. évhezviszonyítva %, illetve %-pont
ezer fő
Foglalkoztatottak
ezer fő
3 876,2
67,4
1,8
217,1
-1,4
Munkanélküliek
ezer fő
472,2
11,5
2,5
43,3
-1,3
-3,0
Gazdaságilagaktívak
ezer fő
4 348,4
78,9
1,8
260,3
-2,8
-1,1
Gazdaságilaginaktívak
ezer fő
3 311,0
-95,7
-2,8
248,8
-2,3
-0,9
15-74 évesnépesség
ezer fő
7 659,4
-16,7
-0,2
509,1
-5,1
-1,0 -0,1
-0,6
Aktivitási arány
%
56,8
-
1,2
51,1
-
Foglalkoztatási ráta
%
50,6
-
1,0
42,6
-
0,1
Munkanélküliségi ráta
%
10,9
-
0,1
16,6
-
-0,4
*A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján
A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében 2012. II. negyedévében a 15-74 évesek 51,1%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,6%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 16,6% volt, ami a megyék ragsorában a második legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól.
A
Borsod-Abaúj-Zemplén
Megyei
Kormányhivatal
Munkaügyi
Központjának
15
munkaügyi
kirendeltségén 2012. július végén 64 620 fő regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, 2,7%-kal (1,8 ezer fővel) kevesebbet, mint egy éve. Az előző hónaphoz mérten kismértékben (0,7%-kal, 439 fővel) emelkedett a regisztrált állástalanok száma, amit az iskolai tanulmányaikat befejező pályakezdő álláskeresők ilyenkor szokásos nagyobb számú megjelenése idézett elő.
A megyei munkaügyi körzetek közel felében csökkent, többségében emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma júniushoz képest, de a változás mértéke alig néhány kirendeltség esetén volt számottevő. Ez utóbbiak közül említhető Mezőcsát és Kazincbarcika, illetve Szikszó térsége, ahol 200-220, illetve 156 fővel emelkedett a létszám, ellenkező oldalról pedig Ózd és Tiszaújváros térsége, mivel ezekben a körzetekben csökkent a legnagyobb számban (133, illetve 112 fővel) a regisztrált
5
álláskeresők létszáma. A változás mértékét tekintve júliusban kiugró volt a havi növekedési ütem a mezőcsáti (14%) és a szikszói (6,6%) körzetben, a csökkenés pedig a tiszaújvárosi körzetben nevezhető nagyobb mértékűnek (-5,3%). Miskolc körzetben stagnált a létszám, mindössze 26 fővel tért el az előző havitól.
Az elmúlt év júliusi létszámadatokkal egybevetve, négy körzet kivételével valamennyi kirendeltség nyilvántartásában kevesebb a regisztrált álláskereső. A legnagyobb arányú létszámapadás (10,513,5% közötti) Szikszó, Edelény, Encs és Gönc körzetében figyelhető meg, míg szám szerint tekintve Miskolc, Encs és Edelény körzetben fogyott leginkább – egyaránt 500-500 fővel – a kirendeltséggel rendszeres kapcsolatot tartó álláskeresők száma. A növekvő létszámot nyilvántartó körzetek közül Ózdon ment végbe nagyobb arányú (9,5%) és létszámát tekintve (656 fő) is jelentősebb emelkedés, a másik három (a tiszaújvárosi, a kazincbarcikai és a sátoraljaújhelyi) körzetben 0,2-2,8%-os növekedés tapasztalható. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2010. január - 2012. július 85 000 2012
2011
2010
80 000 75 000 fő70 000 65 000 60 000 55 000
dec.
nov.
okt.
szept.
aug.
júl.
jún.
máj.
ápr.
márc.
febr.
jan.
50 000
Július folyamán 7,4 ezer fő került be a nyilvántartott álláskeresők közé, másfél ezer fővel (26%-kal) többen, mint júniusban. A növekmény nagyobb részét a most jelentkezett pályakezdők (2,2 ezer fő) alkották, számuk 802 fővel (58%-kal) több volt, mint az előző hónapban, míg a már nem pályakezdőként (5,2 ezer fő) nyilvántartásba kerültek száma 711 fővel (16%-kal) nőtt júniushoz képest. A pályakezdő álláskeresők nyári hónapokra jellemző nagy létszámú jelentkezése miatt most az első ízben regisztráltak száma (1,5 ezer fő) is több volt, mint általában, az előző havit 70%-kal haladta meg. A már ismételten nyilvántartott álláskeresővé válók száma (5,9 ezer fő) is emelkedett, de ennek mértéke jóval kevésbé (18%-kal) volt több mint egy hónapja. Ez utóbbiak esetében a növekedést elsősorban a közfoglalkoztatási programokban lezajlott nagyobb létszámcserék idézték elő, de számottevőbben emelkedett az oktatási intézményektől, valamint a megyén kívüli munkahelyekről kikerültek közül ismét bejelentkezők száma is.
6
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2012. július végén 9170 főt tett ki, ami egy hónap alatt az álláskeresői kör egészében tapasztalttól jóval nagyobb, 15,8%-os (1,2 ezer fős) emelkedést mutatott. Éves összevetésben is közel ilyen a növekedés mértéke (1,1 ezer fő, 14,1%). Országosan a megyeitől erőteljesebb, 16,5%-os volt a havi növekedés üteme, a fiatal pályakezdők hónap végi záró létszáma 63,9 ezer főt tett ki. Az egy évvel korábbi állapothoz képest is országosan nagyobb (17%, 9,3 ezer fő) emelkedés ment végbe. A pályakezdők összlétszámon belüli megyei aránya az előző havi 12,3%-ról 14,2%-ra emelkedett, ami az elmúlt évek legmagasabb értéke, 2,1%-ponttal több, mint tavaly júliusban, s ugyanennyivel múlja felül az országos részarányt is.
A pályakezdő álláskeresők létszámának júliusi nagyarányú emelkedése hosszú ideje megfigyelt jelenség, az iskolai tanulmányok befejezését követően ebben az időszakban jelentkeznek a legtöbben álláskeresési céllal kirendeltségeinken. A júniusi 75%-ról júliusban 85%-ra emelkedett az első ízben regisztráltak között a pályakezdők részaránya. A júliusban első ízben regisztrált 1240 pályakezdő álláskereső legnagyobb hányada szakközépiskolát/technikumot végzett (37%), de közel ilyen részt képviseltek a szakmunkásképzőt/szakiskolát végzettek (31%) is. Minden tízedik általános iskolából kikerülve keres állást, közöttük egyre több azok száma, akik nem szerezték meg az általános iskolai végzettséget sem. Az ugyancsak szakképzetlen, de gimnáziumi érettségivel rendelkezők részesedése ennél nagyobb volt (14%), a frissen diplomázottaké viszont a legalacsonyabb (8%). Az elmúlt év júliusában újként regisztráltak összetételéhez képest a szakmunkásképzőt és a szakközépiskolát végzettek száma emelkedett a legnagyobb mértékben.
A hónap folyamán 946 pályakezdő fiatal került ki – elhelyezkedés, együttműködés hiánya, vagy egyéb okból – a nyilvántartásból, a múlt havitól éppen 100 fővel, tavaly júliusitól pedig 69 fővel többen.
Az elmúlt év júliusához képest csaknem minden körzetben nőtt a pályakezdők száma. Szám szerint leginkább Miskolc (288 fővel), Kazincbarcika (218 fővel) és Ózd (134 fővel) körzetében emelkedett a létszám, arányát tekintve pedig a tiszaújvárosi (33%), a kazincbarcikai (22%) és a tokaji (20%) körzetben volt kiemelkedő a növekedés. Csak két körzetben változatlan gyakorlatilag a számuk (Putnok: +4 fő, Gönc: -1 fő). A július végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának területi eloszlása követi az összlétszám eloszlását. Így csaknem minden negyedik álláskeresőt a megyeszékhely kirendeltsége tartotta nyilván (2,2 ezer fő, 24%), 13%, illetve 10%-ot a kazincbarcikai (1,2 ezer fő) és az ózdi (1 ezer fő) kirendeltség. A többi kirendeltség közül a szerencsi, az edelényi és a sátoraljaújhelyi kirendeltség emelkedik még ki, ahol júliusban a megyei pályakezdő álláskeresők 8, illetve 7-7%-át (740, illetve 600-620 főt) tartották nyilván.
Júliusban az álláskeresők 28%-át (17,9 ezer főt) Miskolc körzetében, 12-12%-át (7,7, ill. 7,5 ezer főt) Kazincbarcika és Ózd körzetében tartották nyilván. A többi körzet közül további négy nagyobb körzet – Szerencs (7,6%, 4,9 ezer fő), Edelény (6,2%, 4 ezer fő), Sátoraljaújhely (6,2%, 4 ezer fő), Encs (5,2%, 3,3 ezer fő) – emelhető ki, máshol körzetenként 1,0 – 2,8 ezer álláskeresőt regisztráltak.
7
A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány az előző hónaphoz képest B.-A.-Z. megyében 0,2%-ponttal 22,3%-ra emelkedett, az egy évvel korábbitól pedig éppen ennyivel alacsonyabb. Az országos arány az előző havi 11,8%-ról 11,9%-ra változott, így az országos és a megyei mutató közti különbség továbbra is számottevő, júliusban 10,5%-pont volt. Az egyes megyei körzetek közti eltérések is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva a tiszaújvárosi, a miskolci és a mezőkövesdi körzetben a legalacsonyabb, 13-17% közötti. A többi körzetben meghaladja a megyei átlagot, közülük Ózd, Edelény, Encs, Szikszó körzetében a 30%-ot, Gönc térségében pedig a 40%-ot is.
A havi létszámváltozások nyomán nőtt a nők, a fiatalok és a közép- vagy felsőfokú iskolát végzettek száma a regisztrált álláskeresők között, a férfiaké, a 25 évesnél idősebbeké, továbbá a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőké pedig csökkent. A július végi létszámadatok szerint a nők és a férfiak részaránya már majdnem azonos volt (50,2 – 49,8%), a kor szerint elkülönített csoportjaik között alig különbözött a 25-34, a 35-44 és a 45-54 évesek részesedése (24, 24, ill. 23%), a felsoroltaknál fiatalabbaké 18%, az idősebbeké pedig 11%-ot tett ki. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva szintén a nők, valamint az 50 éves vagy ennél is idősebbek, valamint a középiskolát végzettek részarányának növekedése állapítható meg. A férfi álláskeresők számának erőteljes apadása mellett számottevőbb csökkenés a középkorúak és az alacsony iskolai végzettségűek körében figyelhető meg, összefüggésben azzal, hogy a kirendeltségeken megjelenő munkaerőkereslet javát kitevő közfoglalkoztatás e rétegek számára kínálja a legtöbb munkalehetőséget.
A B.-A.-Z. megyei kirendeltségek júliusban összesen 3979 fő felvételére vonatkozó új munkaerőigénybejelentést fogadtak, így az előző hónap végéről még érvényes állásajánlatokkal együtt összesen 5925 álláshelyre közvetíthettek. A hónap folyamán az elmúlt év júliusához képest 24%-kal kevesebb új álláshelyet vettek nyilvántartásba a kirendeltségek, a csökkenés a támogatott álláshely-kínálatban jelentkezett (-28%), a nem támogatott munkaerő-piaci kereslet néhány fős eltéréssel megegyezett az egy évvel korábbival.
Országosan összesen 37,9 ezer új álláslehetőséget jelentettek be a foglalkoztatók, ami júniushoz képest 13%-os növekedést, az előző évihez képest 9%-os csökkenést jelentett. A bejelentett üres állások 10,5%-át megyénk kirendeltségei vették nyilvántartásba, ennél több munkaerő-igényt (18%) csak a fővárosi kirendeltségek rögzítettek.
2012. július folyamán a megyében nyilvántartott álláskeresők közül 5,7 ezer fő tudott munkát vállalni, a múlt havitól 11,5%-kal többen. A bővülést a foglalkoztatási támogatások alkalmazása eredményezte, ezek révén 22%-kal (662 fővel) többen jutottak álláshoz, míg a nem támogatott állásban elhelyezkedők száma kissé csökkent (3%-kal, 74 fővel). A foglalkoztatási támogatások közül júliusban is a közfoglalkoztatásnak volt nagyobb szerepe a foglalkoztatás növelésében. A hónap folyamán elhelyezkedett álláskeresőkön kívül további 107 fő munkaerő-piaci képzés résztvevője lett
8
3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI
2012. július hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1371 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a jelenlegi valamint az elkövetkező időszakra (2012. július – szeptember, illetve 2013. június) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint e-mailben kiküldött kérdőívünkre 1154 szervezet, a megkeresett munkáltatók 84,2%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint
Vállalati méret
Válaszadó szervezetek száma és megoszlása db
Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN
% 599 382 149 24 1154
Foglalkoztatottak száma és megoszlása fő
51,9 33,1 12,9 2,1 100,0
% 2329 8985 15220 17430 43964
5,3 20,4 34,6 39,6 100,0
A kutatás-módszertan megalapozottságának erősítése érdekében - 2012. I. negyedévtől - több mint a duplájára (néhány kirendeltségnél még ennél is nagyobb mértékben) emelkedett a mérésben résztvevő munkáltatók száma. Leglátványosabban a mikrovállalkozások aránya emelkedett, mely döntően annak a következménye, hogy a megye több munkaügyi körzetében a mikro- és kisvállalkozások piaci jelenléte az egyetlen szegmens. A mintanagyság növelésével a becslés pontossága, megbízhatósága nőtt, amelynek eredményeként megbízhatóbb előrejelzés várható.
Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt – 51,9% arányban – a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 33,1%-a a kis-, 12,9%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 2,1%-os arányt képviselnek a mintában.
A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2012. június 30-ra vonatkozó létszáma 43.964 fő volt. Ez a szám – a KSH 2012. I. negyedéves adatai alapján – a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának
1
34,4%-át teszi ki, ily módon a
mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető.
1
A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai
9
2
Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben
B.-A.-Z. megye
válaszadói kör
0,0%
20,0%
40,0%
60,0%
80,0%
Mezőgazdaság
Ipar
Építőipar
Kereskedelem, gépjárműjavítás
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
Szállítás, raktározás
Közigazgatás
Oktatás
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
Egyéb nem anyagi szolgáltatás
100,0%
A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar; a mezőgazdaság; a kereskedelem, gépjárműjavítás; illetve a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg az oktatás; a közigazgatás; a humán-egészségügyi, szociális ellátás és az egyéb nem anyagi szolgáltatás ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek, az építőipar; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest.
Az eltérések egyrészről tervezettek voltak – például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, – másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be kereskedelemmel, mezőgazdasággal foglalkozó munkáltatók.
A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása – a statisztikai állományi létszám szempontjából is – mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a kis-, és középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 85%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (8,3%-ponttal) alacsonyabb.
A mérésben közreműködő munkáltatók csaknem a fele három körzet, a Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ (27,1%), a Kazincbarcikai (10,8%), valamint az Ózdi (10,3) Kirendeltség munkaerő-piaci körzetéhez tartozik.
2
A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (20. oldal) található.
10
4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2012. III. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak, valamint a közfoglalkoztatottak száma három hónap elteltével.
4.1. A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL
Három hónapon belüli létszámváltozás (%)
Gönc Sátoraljaújhely Edelény
Encs
Putnok
Sárospatak Szikszó
Ózd
Kazincbarcika
Szerencs
Tokaj
Miskolc Jelmagyarázat: Növekedés: 10% felett
Tiszaújváros Mezőkövesd
6-10% között
NÖVEKEDÉS
5% alatt 0%
Mezőcsát
5% alatt 6-10% között
CSÖKKENÉS
10% felett
2012. június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma 43 964 fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma 2012. III. negyedév végére várhatóan átlag 1,5%-kal emelkedik (országosan is hasonló mértékű növekedés várható).
Mindez 3,1%-os létszám-felvétellel és 1,6%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 4,7%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1356 fős létszámfelvétel és 702 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2058 fő munkavállalót fognak érinteni.
Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként 2012. szeptember 30-án összesen 44 618 fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a 2012. június 30ai bázisadathoz képest 1,5%-os (654 fős) emelkedést jelent.
11
A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte valamennyi kirendeltségén kisebb-nagyobb növekedést jeleztek a munkáltatók, ezek közül a jelentősebb: Miskolc (161 fő; 1,3%); Ózd (15 fő, 2,7%), Sátoraljaújhely (62 fő, 1,7%), Kazincbarcika (56 fő, 0,8%), Edelény (54 fő, 4,3%), Sárospatak (53 fő, 2,3%), Szikszó (43 fő, 4,6%) és Encs (32 fő, 3,0%) körzete. A tokaji körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 4,3%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, 16 fős létszámbővülést jelent csupán. Három kirendeltség (Szerencs, Mezőcsát, Tiszaújváros) területén szeptember végén is a júniusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben három kirendeltség (Gönc, Putnok, Mezőkövesd) területéről negatív mérleget jeleztek, a prognózis ezekben a térségekben a foglalkoztatottak számában összesen 35 fős csökkenést vetít előre.
Vállalati méret szerint tekintve is különbözőek az előrejelzések. A június végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 7,3%-kal (169 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 2,3%-os (208 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban a második legnagyobb létszámnövekedés a középvállatok esetén prognosztizálható 197 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,3% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett nagyvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 80 fővel emelkedik a foglalkoztatott létszám. Az egy évvel korábbi, 2011. III. negyedévi felmérés során a mikro-, a kis-, és a nagyvállalkozások is azonos
irányú,
de
eltérő
arányú
(10,9%,
1,7%
és
1,0%-os)
bővüléssel
számoltak.
A
középvállalkozások esetében ugyanakkor ellentétes irányú elmozdulást figyelhető meg, mivel egy éve a
középvállalkozások
1,0%-os
leépítést
terveztek.
Az
adatok
összehasonlításakor
fontos
megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Vállalati méret db Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN
23 35 27 5 90
Stagnálást
Növekedést
jelző szervezetek száma és megoszlása % db % db 478 98 3,8 79,8 247 100 9,2 64,7 70 52 18,1 47,0 7 12 20,8 29,2 7,8 802 69,5 262
% 16,4 26,2 34,9 50,0 22,7
ÖSSZESEN db 599 382 149 24 1154
% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A vállalkozások 69,5%-a három hónapon belül stagnálással, 22,7%-uk növekedéssel számol, míglen 7,8%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben mérsékelt elmozdulás várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 59,5%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 28,6% növekedést, 11,8% pedig létszámcsökkenést jelzett.
12
A 3 hónap múlva várható létszámváltozás - munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel nemzetgazdasági ágak szerint 0,5 3,0
-1,4
Feldolgozóipar -3,0
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás
1,6 1,5
-1,5 3,1
-1,9
Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar
1,8
-1,3
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
1,2 11,0
-4,0
7,0 -1,1
Kereskedelem, gépjárműjavítás
3,9 1,2 0,9 2,6
-2,6
0,0
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
-0,9
Ingatlanügyletek
-0,9
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
1,4 0,5 3,6 2,6 2,5
-0,8
1,8 6,7
-4,3
2,4 2,8
-2,5
Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás
0,3 2,6
-2,2
0,3 0,8
-0,7
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
0,1 6,3
-3,5
2,8 5,2
-2,8
Egyéb szolgáltatások -6,0
1,7
-0,8
Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció
Művészet, szórakoztatás, szabad idő
2,7
-2,7
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
3,8
-4,0
2,4 -2,0
0,0
2,0
4,0
6,0
8,0
10,0
12,0
% Létszámfelvétel
Létszámcsökkenés
Létszámváltozás
A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerinti összetételének alakulásában (a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva – (egyetlen kivétellel) a pozitív előrejelzések dominálnak. A be- és kilépési forgalom várhatóan átlagot (1,5%-ot) meghaladó létszámnövekedést eredményez az építőipar (7,0%); a művészet, szórakoztatás szabad idő (2,8%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (2,7%); továbbá az ingatlanügyletek (2,6%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget csak a - mintában kis létszámmal reprezentált - villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (-1,5%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A konkrét foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás pozitív eredője a legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (166 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (78 fő); a különböző építőipari (68 fő); kereskedelmi és vendéglátó-ipari (53 fő); fém- és villamos ipari foglalkozások (49 fő); valamint az összeszerelők (ugyancsak 49 fő) csoport(ok)ban. Szintén pozitív (de már csak 20 főt meghaladó) létszámmozgás várható az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások; a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások; illetve a szolgáltatások; és a járművezetők és mobil gépek kezelői foglalkozási csoportok esetében is. A be- és kilépők egyenlege (lásd zárójeles adatok) alapján a gazdasági szolgáltatások (-33 fő); az egyéb ügyintézők (-4 fő); a felsőfokú képzéshez kapcsolódó egészségügyi foglalkozások (-3 fő); az oktatási asszisztensek (-2 fő); valamint a gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői (-1 fő) munkakör(ök)ben várható a belépő létszámot meghaladó kiáramlás.
13
4.2. A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI
2012. június 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál közfoglalkoztatás keretében 6779 főt (15,4%) alkalmaztak. A korrigált - közfoglalkoztatási létszámmal növelt - statisztikai állományi létszám 50 743 főt tett ki.
A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatóknál alkalmazott közfoglalkoztatottak száma 2012. III. negyedév végére várhatóan átlag 4,0%-kal emelkedik. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összesen 268 fős növekedést jelent az időszak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a közfoglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál 807 fő várható felvétele és 539 fő elbocsátása révén fog kialakulni. A 2012. június 30-ai létszámra, mint bázisra vetítve 11,9%-os felvétel és 8,0%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a közfoglalkoztatottak 19,9%-át, 1346 főt fognak ily módon érinteni. A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás kirendeltségi körzetenként
A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás vállalati méretnagyság szerint
400
5000 4183 4287
300
4000
200
3000 Kilépők
Belépők
Létszámváltozás
fő
Gönc
Mezőcsát
Tokaj
Putnok
Szikszó
Edelény
Szerencs
Sátoraljaújhely
Ózd
Sárospatak
Mezőkövesd
-100
Tiszaújváros
1000 Encs
0 Kazincbarcika
2000
Miskolc
fő 100
1682 1746
691 223
752
262
0 Microvállalkozás (10 fő Kisvállalkozás (10-49 alatt) fő között)
Középvállalkozás (50249 fő között)
Nagyvállalat (250 fő) felett
-200 munkaügyi körzet
2012. június 30-ai tény létszám
2012. szeptember 30-ig várható létszám
A be- és kilépő közfoglalkoztatottak létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy az adatszolgáltató munkaadóknál állományban lévő közfoglalkoztatottak száma 4 körzetben (Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Edelény) fog együttvéve 309 fővel emelkedni, 3 körzetben (Szerencs, Sátoraljaújhely, Sárospatak) összesen 47 fős létszámcsökkenés várható, míg 6 kirendeltség (Encs, Kazincbarcika, Szikszó, Putnok, Gönc és Mezőcsát) körzetében stagnálás várható.
3
Vállalati méretnagyság szerint tekintve mindegyik csoportban növekvő egyenleg alakult ki. A legnagyobb arányú bővülésre a - 250 fő felett foglalkoztató - nagyvállalati körhöz tartozók (állami gazdálkodó szervezetek, valamint helyi önkormányzati költségvetési szervezetek) körében lehet számítani, esetükben ugyanis a változás mértéke 2,5%, mely 104 fő többletfoglalkoztatást jelent. A közép-, és kisvállalkozások körében nagyságrenddel alacsonyabb elmozdulást rögzíthetünk, a növekedés 64 és 61 főt érint. A mikro vállalkozásoknál mérsékeltebb, 39 fős bővülés várható. 3
Mezőkövesd és Tokaj körzetéből nem volt olyan adatszolgáltató ahol a foglalkoztatás közfoglalkoztatással is párosult.
14
5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2013. JÚNIUS VÉGÉN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Miután a válaszadók - az állományi létszám tervezési bizonytalanságain túl nehezen tudják megbecsülni a közfoglalkoztatás egy év múlva várható létszámkihatását (a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás nagy része az éves ütemezés következtében ez év végén befejeződik), így mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%)
Gönc Sátoraljaújhely Edelény Encs Putnok
Sárospatak Szikszó
Ózd
Kazincbarcika
Szerencs
Tokaj
Miskolc Jelmagyarázat: 10% felett
Tiszaújváros 6-10% között
Mezőkövesd
NÖVEKEDÉS
5% alatt
Mezőcsát
0% 5% alatt 6-10% között
CSÖKKENÉS
10% felett
A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a 2012. június 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest 2013. június végére 2,1%-al emelkedik az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés kisebb mértékű növekedést (0,8%) prognosztizál 2013. I. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 940 fős munkahely-bővülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján.
A munkáltatók által jelzett várakozások előremutatóak, hiszen a megye 15 munkaügyi körzetéből, tizenkettő kirendeltség jelzett kisebb-nagyobb mértékű növekedést. Legnagyobb létszámbővülést a miskolci (310 fő); az ózdi (176 fő); a kazincbarcikai (143 fő); az edelényi (83 fő) és a sátoraljaújhelyi (61 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak. A fennmaradó 7 körzetben átlag 32 fős emelkedést jeleztek a megkérdezettek.
15
A munkáltatói előrejelzések alapján három körzetben alakult ki létszámcsökkenés 2013. június végére vonatkozóan, ezek Mezőkövesd (-30 fő; legnagyobb számban feldolgozóipar; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység); Gönc (-19 fő; feldolgozóipar) és Putnok (-7 fő; humánegészségügyi, szociális ellátás; feldolgozóipar) körzetéből, illetve a jelzett tevékenységek területén.
A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legtöbb új munkahelyre a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikro vállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 599 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 14,8%-kal, 345 fővel lesz több egy év múlva. Ehhez képest jóval kisebb arányú, ugyanakkor létszámvonzatában jelentősebb növekedésre lehet számítani a kis- és a nagyvállalati kategóriába tartozók körében. Az előbbi csoportban 2,8%-os (254 fős), az utóbbiban 1,6%-os (274 fős) növekedés várható. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 67 fővel nő a foglalkoztatott létszám.
A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Vállalati méret db Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN
36 48 35 3 122
Stagnálást
Növekedést
jelző szervezetek száma és megoszlása % db % db 400 163 6,0 66,8 215 119 12,6 56,3 62 52 23,5 41,6 4 17 12,5 16,7 10,6 681 59,0 351
% 27,2 31,2 34,9 70,8 30,4
ÖSSZESEN db 599 382 149 24 1154
% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A vállalkozások 59,0%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számol, míg 30,4%-uk növekedést, 10,6%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 51,0%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 31,5% növekedést, 17,6% pedig létszámcsökkenést jelzett.
Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (359 fő, 2,2%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (169 fő, 3,8%); az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (96 fő, 14,3%); az építőipar (91 fő, 5,0%); illetve a pénzügy, biztosítási tevékenység (63 fő, 29,2%) területén tevékenykedő szervezeteknél.
Enyhébb létszámcsökkenést 2013. II. negyedévének végére csak a közigazgatás (-34 fő, -1,4%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek.
16
6. MUNKÁLTATÓI VÉLEMÉNYEK AZ NFSZ SZOLGÁLTATÁSAIRÓL ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEIRŐL Kérdőívünk – a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül – tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett
munkáltatók
miként
vélekednek
a
Nemzeti
Foglalkoztatási
Szolgálat
(NFSZ)
szolgáltatásairól és aktiváló eszközeiről. Ezek közül melyek azok, amiket használnak, és ezeket hogyan rangsorolják fontosságuk szempontjából. Az 5. kérdés kapcsán felsorolt változók egy része szerepelt egy évvel korábbi kérdőíven is, másik része viszont új elemként, a változó munkaerő-piaci folyamatokhoz igazodva jelenik meg. További változás, hogy a kérdőív értékskálája - az 1-5-ig terjedő osztályzattal szemben - hármasra szűkült. Az imént említett módszertani változások következtében nincs lehetőség a korábbi méréssel való összehasonlításra. A következő táblázat összefoglalja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat, és fontossági sorrendbe állítja a nyújtott szolgáltatásokat. Az NFSZ szolgáltatásinak és aktiváló eszközeinek ismertsége és megítélése megyénk munkáltatóinak visszajelzései alapján A szolgáltatás(t), illetve aktív eszköz(t) NFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközök
ismeri fő
1 START kártya család
%
nagyon fontos fő %
97,9
2 Bér-, bérköltség támogatás
924
99,2
724
78,4
187
20,2
13
3 Munkahelymegörzés támogatása
759
92,9
479
63,1
246
32,4
34
4 Bérkompenzáció támogatás
785
96,6
471
60,0
284
36,2
5 Munkahelyteremtő beruházás támogatása
719
92,3
370
51,5
307
743
94,3
165
22,2
806
96,9
299
37,1
Tájékoztatás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok 7 ismertetése Megfelelő munkaerő biztosítása 8 (munkaközvetítés) Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, 9 szakmai segítségnyújtás 10 Egyéb támogatási formák
64,8
287
31,6
nem fontos fő %
907
6
588
FONTOS számára fontos fő %
32
3,5
nem ismeri fő
%
ÖSSZES válaszadó fő %
19
2,1
926
100,0
1,4
7
0,8
931
100,0
4,5
58
7,1
817
100,0
30
3,8
28
3,4
813
100,0
42,7
42
5,8
60
7,7
779
100,0
470
63,3
108
14,5
45
5,7
788
100,0
464
57,6
43
5,3
26
3,1
832
100,0
855
97,7
368
43,0
431
50,4
56
6,5
20
2,3
875
100,0
774
95,8
237
30,6
473
61,1
64
8,3
34
4,2
808
100,0
21
95,5
11
52,4
10
47,6
0
0,0
1
4,5
22
100,0
A fenti táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók szinte mindannyian ismerik az NFSZ szolgáltatásait és aktiváló eszközeit. Még a „legkevésbé ismert” szolgáltatásoknak is, - mint a munkahelyteremtő beruházás, vagy a munkahelymegőrzés támogatása - 92-93% közötti az ismertsége.
Az egy évvel ezelőtti vizsgálat eredményeihez hasonlóan továbbra is a legismertebbnek és legfontosabbnak ítélt eszköz között szerepel a bér-, bérköltség jellegű támogatás és a START kártya család, őket ismét a munkaközvetítés, illetve a foglalkoztatási szabályokkal kapcsolatos tájékoztatási tevékenység követi a sorban, de e két utóbbi esetében a fontosság súlypontja már némileg eltolódik.
Az
első
alkalommal,
új
válaszlehetőségként
megjelenő
bérkompenzáció
támogatás,
a
foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás, valamint a munkahelyteremtő beruházás támogatás ismertsége és megítélése egyaránt kedvező képet mutat a válaszadók körében.
17
7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely 2005. közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában.
2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának – foglalkoztatottságának és munkanélküliségének – vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK
Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.
Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban – az un. vonatkozási héten – legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.
Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg •
az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt);
•
aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán;
•
rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.
18
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: •
foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;
•
munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;
•
aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.
Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának,
a
NACE
Rev.2-nek
magyar
nyelvű
változata.
A
köznyelvben,
illetve
tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le:
19
TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, 2010 - teljes hierarchia (forrás: www.ksh.hu) A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U 00
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet Nincs besorolva
20
8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) TÁBLÁZATOK 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül)
Kirendeltség/Megye/Ország
válaszadók száma
jelenlegi létszám
+3 hó múlva várható létszám
db
fő
fő
Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Tiszaújvárosi Kirendeltség Mezőkövesdi Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sárospataki Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Szerencsi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Tokaji Kirendeltség Putnoki Kirendeltség Gönci Kirendeltség Mezőcsáti Kirendeltség Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország
313 42 125 80 40 119 65 74 81 58 41 29 29 28 30 1 154 10 171
12 450 1 072 6 635 3 680 2 332 5 550 2 355 3 612 1 996 1 263 931 370 443 356 919 43 964 619 421
változás +3 hónap múlva fő
12 611 1 104 6 691 3 699 2 320 5 700 2 408 3 674 2 019 1 317 974 386 436 340 939 44 618 627 996
változás +12 hónap múlva
+12 hó múlva várható létszám %
161 32 56 19 -12 150 53 62 23 54 43 16 -7 -16 20 654 8 575
fő 1,3 3,0 0,8 0,5 -0,5 2,7 2,3 1,7 1,2 4,3 4,6 4,3 -1,6 -4,5 2,2 1,5 1,4
fő 12 760 1 123 6 778 3 714 2 302 5 726 2 411 3 673 1 999 1 346 983 382 436 337 934 44 904 624 589
% 310 51 143 34 -30 176 56 61 3 83 52 12 -7 -19 15 940 5 168
2,5 4,8 2,2 0,9 -1,3 3,2 2,4 1,7 0,2 6,6 5,6 3,2 -1,6 -5,3 1,6 2,1 0,8
2. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
Vállalati méretnagyság Microvállalkozás (10 fő alatt) Kisvállalkozás (10-49 fő között) Középvállalkozás (50-249 fő között) Nagyvállalat (250 fő) felett Borsod-Abaúj-Zemplén megye
válaszadók száma
jelenlegi létszám
+3 hó múlva várható létszám
db
fő
fő
599 382 149 24 1 154
2 329 8 985 15 220 17 430 43 964
változás +3 hónap múlva fő
2 498 9 193 15 417 17 510 44 618
% 169 208 197 80 654
változás +12 hónap múlva
+12 hó múlva várható létszám fő 7,3 2,3 1,3 0,5 1,5
fő 2 674 9 239 15 287 17 704 44 904
% 345 254 67 274 940
14,8 2,8 0,4 1,6 2,1
3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
Gazdasági ág (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Borsod-Abaúj-Zemplén megye
válaszadók száma
jelenlegi létszám
+3 hó múlva várható létszám
db
fő
fő
87 5 250 3 23 116 242 33 82 10 8 28 59 47 47 37 32 8 37 1 154
3 053 153 16 240 67 2 136 1 828 4 443 2 607 773 78 216 422 394 672 2 389 2 985 4 826 142 540 43 964
változás +3 hónap múlva fő
3 067 153 16 500 66 2 162 1 956 4 561 2 616 797 78 217 433 401 688 2 396 2 995 4 833 146 553 44 618
% 14 0 260 -1 26 128 118 9 24 0 1 11 7 16 7 10 7 4 13 654
változás +12 hónap múlva
+12 hó múlva várható létszám fő 0,5 0,0 1,6 -1,5 1,2 7,0 2,7 0,3 3,1 0,0 0,5 2,6 1,8 2,4 0,3 0,3 0,1 2,8 2,4 1,5
fő 3 062 152 16 599 66 2 135 1 919 4 612 2 654 803 83 279 430 413 768 2 355 2 985 4 853 144 592 44 904
% 9 -1 359 -1 -1 91 169 47 30 5 63 8 19 96 -34 0 27 2 52 940
0,3 -0,7 2,2 -1,5 0,0 5,0 3,8 1,8 3,9 6,4 29,2 1,9 4,8 14,3 -1,4 0,0 0,6 1,4 9,6 2,1
4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2012. júliusában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 10 főnél nagyobb pozitív egyenleget mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
Foglalkozási csoport (FEOR 2008)
Belépő
∑ Egyenleg belépő-kilépő
Kilépő fő
Egyszeru szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezeloi Építoipari foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Összeszerelok Egyszeru ipari, építoipari, mezogazdasági foglalkozások Takarítók és hasonló jellegu egyszeru foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Jármuvezetok és mobil gépek kezeloi Muszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Mezogazdasági foglalkozások Könnyuipari foglalkozások Technikusok és hasonló muszaki foglalkozások
247 131 107 106 123 55 78 54 42 67 27 30 43 21 26 17
166 78 68 53 49 49 31 23 22 22 20 20 17 17 13 10
-81 -53 -39 -53 -74 -6 -47 -31 -20 -45 -7 -10 -26 -4 -13 -7
5. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
Mikro
Kirendeltség/Megye db Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Tiszaújvárosi Kirendeltség Mezőkövesdi Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sárospataki Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Szerencsi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Tokaji Kirendeltség Putnoki Kirendeltség Gönci Kirendeltség Mezőcsáti Kirendeltség Borsod-Abaúj-Zemplén megye
193 20 71 36 10 68 19 30 42 23 20 17 18 16 16 599
Kis % 32,2 3,3 11,9 6,0 1,7 11,4 3,2 5,0 7,0 3,8 3,3 2,8 3,0 2,7 2,7 100,0
db 76 17 32 28 19 37 28 33 25 31 16 12 8 11 9 382
Közép % 19,9 4,5 8,4 7,3 5,0 9,7 7,3 8,6 6,5 8,1 4,2 3,1 2,1 2,9 2,4 100,0
db 35 5 18 14 10 9 18 9 13 4 5 0 3 1 5 149
Nagy % 23,5 3,4 12,1 9,4 6,7 6,0 12,1 6,0 8,7 2,7 3,4 0,0 2,0 0,7 3,4 100,0
db 9 0 4 2 1 5 0 2 1 0 0 0 0 0 0 24
ÖSSZESEN % 37,5 0,0 16,7 8,3 4,2 20,8 0,0 8,3 4,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0
db 313 42 125 80 40 119 65 74 81 58 41 29 29 28 30 1154
% 27,1 3,6 10,8 6,9 3,5 10,3 5,6 6,4 7,0 5,0 3,6 2,5 2,5 2,4 2,6 100,0
6. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA (közfoglalkoztatottak nélkül)
Gazdasági ág betűjele
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-T-U A-U
A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma
Alkalmazásban állók száma (KSH*)
Gazdaság ág megnevezése TEÁOR '08
fő 4 372 289 36 587 859 3 020 5 711 9 902 5 418 3 008 652 859 793 1 547 5 286 12 937 15 822 18 586 1 317 928 127893
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások ÖSSZESEN
Reprezentációs arány % 69,8 52,9 44,4 7,8 70,7 32,0 44,9 48,1 25,7 12,0 25,1 53,2 25,5 12,7 18,5 18,9 26,0 10,8 58,2 34,4
3053 153 16240 67 2136 1828 4443 2607 773 78 216 422 394 672 2389 2985 4826 142 540 43964
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, 2012. I. negyedév
7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Gazdasági ág betűjele A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-T-U A-U A-U
Gazdasági ág megnevezése (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások ÖSSZESEN (fő, oszlop %) ÖSSZESEN (fő, sor %)
Mikro fő 122 2 355 3 28 257 660 109 221 20 11 51 188 106 38 26 36 19 77 2329
Közép
Kis %
fő
5,2 0,1 15,2 0,1 1,2 11,0 28,3 4,7 9,5 0,9 0,5 2,2 8,1 4,6 1,6 1,1 1,5 0,8 3,3 100,0 5,3
716 87 3385 64 181 701 1150 220 406 58 46 159 123 332 519 414 210 28 186 8985
%
fő 8,0 1474 1,0 64 37,7 4824 0,7 0 2,0 940 7,8 870 12,8 1063 2,4 527 4,5 146 0,6 0 0,5 159 1,8 212 1,4 83 3,7 234 5,8 1495 4,6 1666 2,3 1091 0,3 95 2,1 277 100,0 15220 20,4
Nagy %
fő 9,7 741 0,4 0 31,7 7676 0,0 0 6,2 987 5,7 0 7,0 1570 3,5 1751 1,0 0 0,0 0 1,0 0 1,4 0 0,5 0 1,5 0 9,8 337 10,9 879 7,2 3489 0,6 0 1,8 0 100,0 17430 34,6
ÖSSZESEN %
fő 4,3 3053 0,0 153 44,0 16240 0,0 67 5,7 2136 0,0 1828 9,0 4443 10,0 2607 0,0 773 0,0 78 0,0 216 0,0 422 0,0 394 0,0 672 1,9 2389 5,0 2985 20,0 4826 0,0 142 0,0 540 100,0 43964 39,6
% 6,9 0,3 36,9 0,2 4,9 4,2 10,1 5,9 1,8 0,2 0,5 1,0 0,9 1,5 5,4 6,8 11,0 0,3 1,2 100,0 100,0
GRAFIKONOK 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
700
25000
600 20000 500 15000
400 db
fő 300
10000
200 5000 100 0
0 Mikro
Kis
Közép
Válaszadó szervezetek (db)
Nagy
Foglalkoztatottak (fő) 2. számú melléklet
A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
12,0
8,0
10,5 % 4,0
7,3 4,6 2,3
3,1 1,3
1,3
0,5
0,0 -3,2
-2,2
-1,8
-0,8
Kis
Közép
Nagy
-4,0 Mikro Munkaerő-felvétel
Munkaerő-csökkenés
Létszámváltozás
3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT (közfoglalkoztatottak nélkül) 2012. szeptember 30-ig várható létszámváltozás (%)
2013. június 30-ig várható létszámváltozás (%)
8,0 6,0 4,0 2,0 % 0,0 -2,0
Mezőcsát
Gönc
Putnok
Tokaj
Szikszó
Edelény
Szerencs
Sátoraljaújhely
Sárospatak
Ózd
Mezőkövesd
Tiszaújváros
Kazincbarcika
Miskolc
-6,0
Encs
-4,0
munkaügyi körzet
4. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT
800
5000
4000
600
3000 db 400
fő 2000
200 1000
0
0 Mikro
Kis Válaszadó szervezetek
Közép
Nagy
Közfoglalkoztatottak
26
5. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT
40,0 30,0 20,0
35,7 29,1
10,0
20,0
17,5
%
8,8
3,8
3,8
2,5
0,0 -1,3
-11,7
-16,2
-10,0 -26,9 -20,0 -30,0 Mikro
Kis Munkaerő-felvétel
Közép
Munkaerő-csökkenés
Nagy
Létszámváltozás
27
KÉRDŐÍV A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív (2012. Q3)
