Munkaügyi Központja
Tájékoztató
NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF)
~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2013. II. negyedév
Gönc Sátoraljaújhely Edelény
Encs Sárospatak
Putnok Szikszó Ózd
Szerencs
Kazincbarcika
Tokaj Miskolc
Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát
MISKOLC
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2013
Tájékoztató
Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző
Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató
3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) 513-200 Fax: (46) 513-214 E-mail:
[email protected] Honlap (megyei): http://borsod-abauj-zemplen.munka.hu Honlap (országos): http://www.munka.hu
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
T ART ALOMJEGYZÉK
1.
BEVEZETÉS
_____________________________________________________ 4
2.
A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE
3.
A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI
4.
A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2013. II. NEGYEDÉVBEN
________________________________ 5
________________________________________ 9 ________ 11
4.1.
A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL ____ 11
4.2.
A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI ____________ 14
5.
A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014 MÁRCIUS VÉGÉN _________ 15
6.
ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK PREFERÁLTSÁGA ____________________ 17
7.
MÓDSZERTAN
8.
MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) _____________________
__________________________________________________ 19 22
TÁBLÁZATOK (közfoglalkoztatottak nélkül)frissíteni 1.
sz. melléklet:
2.
sz. melléklet:
3.
sz. melléklet:
4.
sz. melléklet:
5.
sz. melléklet:
6.
sz. melléklet:
7. 8. 9.
sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet:
Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 20 főnél nagyobb belépő létszámot mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 20 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján – a 20 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT
GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak nélkül) 1.
sz. melléklet:
2.
sz. melléklet:
3.
sz. melléklet:
A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT
GRAFIKONOK (közfoglalkoztatottak létszáma szerint) 4.
sz. melléklet:
A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT
KÉRDŐÍV 1.
sz. melléklet:
A
negyedéves
munkaerő-gazdálkodási
felmérés
(NMF)
során
alkalmazott
KÉRDŐÍV
3
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
1. BEVEZETÉS 2013 áprilisában harminckettedik alkalommal kerestük meg postai úton megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerőpiac várható folyamatairól.
A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek, a Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (a továbbiakban Munkaügyi Központ), és a Megyei Járási Munkaügyi Kirendeltségek (a továbbiakban Kirendeltségek) közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése.
A felmérés során a kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik – negyedévente változó – kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra kerestük a választ, 1
hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma
keretében
alkalmaznának a legszívesebben.
Az NMF adatfelvétele 2013. április 3-25. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a 2013. március 31ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban.
A
Borsod-Abaúj-Zemplén
megállapítható,
hogy
3
megyében hónapon
megkérdezett belül
(a
munkaadóktól
közfoglalkoztatottak
beérkező létszámát
adatok
alapján
nem
tekintve)
összességében 2,0%-os, míg egy év távlatában 1,4%-os létszámnövekedéssel számolnak a munkáltatók.
E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat.
1
Atipikusnak nevezzük azon foglalkoztatási formákat, amelyek eltérnek a határozatlan idejű, hagyományosan alkalmazott munkaviszonyban történő teljes munkaidős foglalkoztatástól. (Pl.: munkaerő-kölcsönzés, távmunka, önfoglalkoztatás stb.)
4
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE A KSH munkaerő-felmérése szerint 2013. I. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 326,4 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 31,0 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 56,6%, amely 0,6%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 817,7 ezer fő volt, mely 26,4 ezer fővel, 0,7%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 4,6 ezer fővel, 508,7 ezer főre emelkedett, így arányuk 11,8% lett, egy tizeddel magasabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3 314,0 ezer fő volt, 57,2 ezer fővel mérséklődött 2012. I. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* 2013. I. negyedév Magyarország Megnevezés
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Változás 2012. I. n. évhez viszonyítva
2013. I. negyedév
2013. I. negyedév
%, illetve %-pont
ezer fő
Változás 2012. I. n. évhez viszonyítva %, illetve %-pont
ezer fő
Foglalkoztatottak
ezer fő
3 817,7
26,4
0,7
215,2
5,4
2,6
Munkanélküliek
ezer fő
508,7
4,6
0,9
38,9
-11,8
-23,3
Gazdaságilag aktívak
ezer fő
4 326,4
31,0
0,7
254,1
-6,4
-2,5
Gazdaságilag inaktívak
ezer fő
3 314,0
-57,2
-1,7
252,2
2,0
0,8
15-74 éves népesség
ezer fő
7 640,4
-26,2
-0,3
506,3
-4,4
-0,9 -0,8
Aktivitási arány
%
56,6
-
0,6
50,2
-
Foglalkoztatási ráta
%
50,0
-
0,5
42,5
-
1,4
Munkanélküliségi ráta
%
11,8
-
0,1
15,3
-
-4,1
*A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján
A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében 2013. I. negyedévében a 15-74 évesek 50,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,5%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 15,3% volt, ami a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól.
2013. április végén a kirendeltségek 59 777 álláskeresőt tartottak nyilván, 9,2%-kal (6,1 ezer fővel)
kevesebbet,
mint
egy
hónapja.
Áprilisban
megyeszerte
folytatódott
a
közfoglalkoztatási programok - elsősorban a kistérségi startmunka mintaprogramok - indítása, s az elsődleges munkaerőpiacon is többek voltak sikeresek az elhelyezkedésben, mint korábban. A csökkenést erősítette az is, hogy sorra indultak a munkaerő-piaci (át)képző tanfolyamok is, ezek résztvevői szintén kikerültek a nyilvántartott álláskeresők közül. A tavalyi szintet meghaladó közfoglalkoztatás biztosítja azt, hogy az elmúlt évek hasonló időszakához képest továbbra is kevesebb a munkajövedelemmel nem rendelkező álláskereső a megyében. Április végén közel 10%kal (6,5 ezer fővel) volt kevesebb a megyei kirendeltségekkel kapcsolatban álló álláskeresők száma, mint egy éve. Országosan nagyobb volt a havi csökkenés üteme a megyeinél, de éves összehasonlításban továbbra is kevés változás mutatkozik.
5
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
A havi változások csak kisebb mértékű módosulásokat eredményeztek az álláskeresők létszámának megyén belüli eloszlásában: a szikszói és a sátoraljaújhelyi kirendeltségek körzetében élők részesedése kissé csökkent, s nőtt valamelyest a miskolci, a szerencsi és a kazincbarcikai körzetben élőké. Április végén az álláskeresők 28,4%-át (17 ezer főt) Miskolc körzetében, 11,6, ill. 12%-át (6,9, ill. 7,2 ezer főt) Kazincbarcika és Ózd körzetében tartották nyilván. A megye további négy nagyobb körzetében – Szerencs (7,4%, 4,5 ezer fő), Edelény (6,3%, 3,8 ezer fő), Sátoraljaújhely (5,7%, 3,4 ezer fő), Encs (5%, 3 ezer fő) – együttvéve mintegy 14,7 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, kissé többet, mint a megye többi, az említetteknél kisebb körzetében (14,1 ezer
főt). A legkisebb
körzetekben az ezer főt sem érte el az álláskeresők száma (Gönc: 806 fő, Putnok: 970 fő), s a tokaji körzetben is alig 25 fővel haladta meg ezt a számot.
Az egy évvel korábbi létszámhoz képest egyedül a tiszaújvárosi körzetben figyelhető meg egy 40 fős növekedés, a többi körzetben kevesebb lett az álláskereső. A csökkenés mértékét tekintve továbbra is Gönc térsége vezet, ahol most 30%-kal (348 fővel) kevesebb az álláskereső, mint tavaly áprilisban. További nyolc körzetben 10%-ot meghaladó a létszámfogyás mértéke, s ezek között van a megye legnagyobb körzete, a miskolci körzet is, ahol a 11%-os csökkenés 2,1 ezer fős létszámapadást eredményezett. Miskolc mellett más körzetekben is jól érzékelhető, több száz főt kitevő a csökkenés, így pl. Kazincbarcika térségében közel ezer fővel, Sátoraljaújhely körzetében több mint ötszáz fővel, Edelény, Szerencs és Encs körzetében több mint négyszáz fővel kevesebben szerepeltek az április végi nyilvántartásban, mint egy éve. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. január - 2013. április 85 000 2011
2012
2013
80 000 75 000 70 000 fő 65 000 60 000 55 000
dec.
nov.
okt.
szept.
aug.
júl.
jún.
máj.
ápr.
márc.
febr.
jan.
50 000
A megyén belüli különbségek továbbra is számottevőek. A legkedvezőbb helyzetű körzetekben (Miskolc, Tiszaújváros és Mezőkövesd körzete) 15-16% volt az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült létszámán belül, Tokaj, Sárospatak és Kazincbarcika körzetében a megyei átlag közelében alakult, a többi körzetben ennél magasabb volt, közülük Encs és Ózd körzetében átlépte a 30%-ot. Az egy évvel korábbihoz képest több körzetben jelentős mértékben csökkent a mutató értéke, különösen Sátoraljaújhely, Encs és Tokaj körzetében, ahol 3-4,4%-ponttal, továbbá Gönc körzetében, ahol csak nem 12%-ponttal süllyedt.
6
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
Április végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 7783 fő pályakezdő álláskeresőt tartott nyilván, 9,6%-kal (824 fővel) kevesebbet, mint egy hónapja. Bár a létszámfogyás üteme továbbra is jelentős volt, ezúttal elmaradt kissé az országostól (11,2%). A megyei létszám alig 170 fővel (2,2%-kal) haladta meg az egy évvel korábbit. Bár országosan is mérséklődött a különbség, továbbra is kedvezőtlenebb a mutató változása, április végén ötödével több volt a pályakezdő álláskereső, mint egy éve. Országosan 65,7 ezer fiatal pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek, arányuk az álláskeresők összes létszámán belül 11,9%-ot tett ki, alacsonyabb a megyei aránynál (13%). A kedvezőbb megyei létszámfolyamatok hatására a tavaly áprilisi 12,5%-ról 11,9%-ra mérséklődött a megyében élők részesedése az országosból. Az országos és a megyei változások különbözőségére hatással volt, hogy megyénkben több a tartósan álláskereső pályakezdő fiatal, s közülük nagyobb számban, arányban vállalnak munkát a közfoglalkozatásban, mint az országban általában.
A pályakezdő álláskeresők megyei körzetenkénti eloszlása hasonló az álláskeresők összlétszámára jellemzőhöz. Ahogy a tavaszi időszakra korábban is jellemző volt, az idén is a megye valamennyi körzetében már második hónapja apad a számuk, amit elsősorban a közfoglalkoztatási programok indítása
tett
lehetővé
körükben
is.
Áprilisban
Szikszó
és
Tokaj
körzetében
csökkent
a
legerőteljesebben, ezekben a körzetekben negyedével kevesebb volt a hónap végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, mint március végén, de további öt körzetben is 10%-ot meghaladó volt a létszámcsökkenés. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva továbbra is Gönc és Mezőcsát térségében figyelhető érdemi csökkenés, ahol 31%-kal (41 fővel), illetve 20%-kal (38 fővel) van kevesebb pályakezdő álláskereső, illetve Miskolc körzetében, ahol a csökkenés száz főt meghaladó volt (111 fő, 5,6%). Nagyobb arányú növekedés áprilisban Tiszaújváros (16,7%) és Ózd (15,7%) körzetében állapítható meg, máshol ennél kisebb arányú létszámtöbblet figyelhető meg (0,7% - 8,7%).
A márciusi kiemelkedő létszámhoz képest áprilisban 27%-kal (544 fővel) kevesebb, 1472 fő pályakezdő álláskereső került ki a kirendeltségek nyilvántartásából. Az előző év azonos hónapjához mérten azonban továbbra is jelentős, csaknem másfélszeres a növekedés e téren. A nyilvántartásból kikerült fiatalok 68%-a elhelyezkedett, 5%-a munkaerő-piaci képzés résztvevője lett, a többiek (27%) egyéb ok, rendszerint a kapcsolattartás megszakítása miatt kerültek ki a nyilvántartásból. Az elhelyezkedő fiatalok túlnyomó többsége (58%) támogatással - közöttük 49% a közfoglalkoztatásban, 9% az elsődleges munkaerőpiacon, az „Első munkahely garancia” elnevezésű program, valamint az uniós forrásra alapozott TÁMOP 1.1.2 program bérjellegű támogatásával –, kisebb része (10%) támogatás nélkül jutott munkához.
A regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány április végén 21,1% volt a megyében, ami az előző hónaphoz képest 2,1%-ponttal, a tavalyitól 1,8%-ponttal lett kevesebb. A regisztrált álláskeresők számának tartósan nagyobb mértékű csökkenése következtében folyamatosan mérséklődött a megyei és az országos arány különbsége, de érdemi változás nem történt.
7
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
Április folyamán Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 munkaügyi kirendeltségén összesen 6234 fő foglalkoztatására vonatkozó álláshelyet jelentettek be a megyében tevékenykedő munkaadók. Ez ugyan mindössze 27%-a a márciusinak, de akkor rekordszámú, 23 ezret meghaladó volt a bejelentett munkaerőigény. Tavaly áprilishoz mérten viszont továbbra is több állást kínáltak a megyei foglalkoztatók, most 61%-kal (2,4 ezerrel) több álláshelyre vártak jelentkezőt, mint egy éve. A közfoglalkoztatás ez évi bővítésének eredményeként 2013. első négy hónapjában több mint 10,4 ezerrel (42%-kal) több állást kínáltak a helyi munkaadók, mint 2012 hasonló időszakában.
Az áprilisban bejelentett állások több mint 91%-a, 5699 állás foglalkoztatáspolitikai támogatással létrehozott állás volt, melyek túlnyomó többsége (86,6%-a, 4933 állás) a közfoglalkoztatás valamelyik formájához kapcsolódott. A támogatott állások 13,4%-a (766 állás) egyéb formában – pl. a TÁMOP 1.1.2 program vagy az ún. Első munkahely garancia program keretében nyújtott bérköltség támogatás, vagy programon kívül biztosított bértámogatás – nyújtott támogatással létrejött állás volt, mely az elsődleges munkaerőpiacon jelent meg. Az áprilisban bejelentett, támogatási igény nélküli állások 535 álláskeresőnek (8,6%) kínáltak munkát. Ezeknek az állásoknak a száma 8,9%-kal (52-vel) maradt el a márciusitól, az egy évvel korábbitól pedig több mint harmadával (34,4%-kal, 281 állással) volt kevesebb. Az idén eddig bejelentett közel kétezer támogatási igény nélküli állás 11%-kal maradt el a 2012 első négy hónapjában jelzett állások számától.
Áprilisban egy feldolgozóipari és egy építőipari cég jelentett be – mindkettő Miskolc körzetét érintően csoportos létszámleépítést, melyek következtében 35 fő veszíti el a közeljövőben a munkahelyét. Megyénkben a korábbi bejelentések ütemezése, illetve azok módosítása szerint az év első négy hónapjában összesen 296 főnek szűnt meg csoportos létszámleépítés keretében a munkaviszonya, számuk 20%-kal (74 fővel) kevesebb volt, mint 2012 hasonló időszakában. Az év során eddig 5 munkaadó jelentett be csoportos létszámcsökkentést a megyében, szemben a tavalyi 8 bejelentővel. A csoportos létszámcsökkentések következtében főként feldolgozóipari, kisebb részt, kereskedelmi és építőipari munkahelyek szűntek meg Miskolc, Tiszaújváros, továbbá Edelény térségében.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan megjelennek kirendeltségeinken olyan bejelentések is, melyek nagyobb, 10 főt meghaladó létszámbővítést tartalmaznak. Áprilisban 4 munkaadó együttvéve 113 fős bővítési szándékáról értesültek a kirendeltségek, az új állások betöltését álláskeresők közvetítésével segítették. Január óta 340 álláshely bővítésről értesültek kirendeltségeink ilyen módon, ami néhány fővel meghaladta az egy évvel korábbit. Ezek az állások zömmel Miskolc, valamint Edelény, Tiszaújváros és Tokaj körzetében, főként feldolgozóipari, szociális szolgáltatások, valamint építőipari és kereskedelmi területen növelték a munkalehetőségeket. Az újonnan létrehozott munkahelyeken nagyobb számban csomagolókat, operátorokat, instruktorokat, valamint varrónőket, lakatosokat, vízés
csőhálózati
szerelőket és
szőlőmunkásokat alkalmaztak, több munkaposzt kifejezetten
megváltozott munkaképességű munkavállalók számra létesült.
8
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI
2013. április hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1470 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2013. április – június közötti, illetve 2014. márciusra) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint e-mailben kiküldött kérdőívünkre 1142 szervezet, a megkeresett munkáltatók 77,7%-a válaszolt.
A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint
Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN
Válaszadó szervezetek száma és megoszlása db % 53,3 609 31,5 360 12,4 142 2,7 31 1142 100,0
Foglalkoztatottak száma és megoszlása fő % 5,0 2271 17,0 7763 28,4 12958 49,7 22690 45682 100,0
A kutatás-módszertan megalapozottságának erősítése érdekében – az elmúlt évben – több mint a duplájára (néhány kirendeltségnél még ennél is nagyobb mértékben) emelkedett a mérésben résztvevő munkáltatók száma. Leglátványosabban a mikrovállalkozások aránya emelkedett, mely döntően annak a következménye, hogy a megye több munkaügyi körzetében a mikro- és kisvállalkozások piaci jelenléte az egyetlen szegmens. A mintanagyság növelésével a becslés pontossága, megbízhatósága nőtt, amelynek eredményeként megbízhatóbb előrejelzés várható.
Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt – 53,3% arányban – a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 31,5%-a a kis-, 12,4%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 2,7%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat.
A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2013. március 31-re vonatkozó létszáma 45.682 fő volt. Ez a szám – a KSH 2012. I-IV. negyedéves adatai alapján – a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának
2
34,1%-át teszi ki, ily módon a
mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető.
2
A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai
9
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév 3
Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág szerinti hovatartozása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben
B.-A.-Z. megye
válaszadói kör
0,0%
20,0%
40,0%
Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás
60,0%
80,0%
100,0%
Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb nem anyagi szolgáltatás
A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar; a mezőgazdaság; a kereskedelem, gépjárműjavítás; és a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a közigazgatás; a humán-egészségügyi, szociális ellátás; az oktatás; valamint az egyéb nem anyagi szolgáltatás ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek; az építőipar, és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest.
Az eltérések egyrészről tervezettek voltak – például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, – másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be, mezőgazdasággal, szállítási, logisztikai, és raktározási tevékenységgel foglalkozó munkáltatók.
A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása – a statisztikai állományi létszám szempontjából is – mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya csaknem a 85%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban (8,3%-ponttal) alacsonyabb.
A mérésben közreműködő munkáltatók valamivel több, mint fele négy körzet, a Miskolci, a Kazincbarcikai, az Ózdi, valamint a Szerencsi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének munkaerő-piaci körzetéhez tartozik.
3
A főbb nemzetgazdasági ágakat bemutató táblázat a módszertani összefoglalóban (21. oldal) található.
10
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2013. II. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak, valamint a közfoglalkoztatottak száma három hónap elteltével.
4.1. A KÖVETKEZŐ 3 HÓNAP LÉTSZÁM ADATAI KÖZFOGLALKOZTATOTTAK NÉLKÜL
Három hónapon belüli létszámváltozás (%)
Gönc Sátoraljaújhely Edelény
Encs
Putnok
Sárospatak Szikszó
Ózd
Kazincbarcika
Szerencs
Tokaj
Miskolc Jelmagyarázat: Növekedés: 10% felett
Tiszaújváros Mezőkövesd
6-10% között
NÖVEKEDÉS
5% alatt 0%
Mezőcsát
5% alatt 6-10% között
CSÖKKENÉS
10% felett
2013. március 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma 45 682 fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma 2013. II. negyedév végére várhatóan átlag 2,0%-kal emelkedik (országosan 1,4%-os növekedés várható).
Mindez 3,4%-os létszám-felvétellel és 1,3%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 4,7%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1542 fős létszámfelvétel és 616 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 2158 fő munkavállalót fognak érinteni.
Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként 2013. június 30-án összesen 46 608 fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a 2013. március 31-ei bázisadathoz képest 2,0%-os (926 fős) emelkedést jelent.
11
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi kirendeltségén kisebb-nagyobb növekedést jeleztek a munkáltatók, ezek közül jelentősebb: Tiszaújváros (257 fő; 3,1%); Sárospatak (158 fő; 7,2%); Mezőkövesd (98 fő; 4,6%); Kazincbarcika (92 fő; 1,5%) és Ózd (71 fő; 1,4%) körzete. A tokaji és a gönci körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 10,3-7,1%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, 35-22 fős létszámbővülést jelent csupán. Nyolc kirendeltség (Miskolc, Szikszó, Sátoraljaújhely, Szerencs, Encs, Putnok, Mezőcsát, Edelény) területén június végén is a márciusi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma.
Vállalati méret szerint tekintve is különbözőek az előrejelzések. A március végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 13,6%-kal (309 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a kisvállalkozások követik, rövidtávú 3,1%-os (244 fős) bővítési tervekkel. Abszolút számokban szintén jelentősebb létszámnövekedés a nagyvállatok esetén prognosztizálható 242 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 1,1% emelkedést jelent. A felmérésben részt vett középvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 131 (1%) fővel emelkedik a foglalkoztatott létszám. Az egy évvel korábbi, 2012. II. negyedévi felmérés során a mikrovállakozások vonatkozásában azonos irányú, de abszolút számokban mérsékeltebb létszámváltozást rögzítettünk. A kis-, és a középvállalkozások esetében (0,2, illetve 1,2%-os) visszaesést, a nagyvállalkozások körében viszont pozitív irányú (1,1%os) elmozdulást figyelhettünk meg. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Vállalati méret db Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN
16 31 23 9 79
Stagnálást
Növekedést
jelző szervezetek száma és megoszlása % db % db 466 127 2,6 76,5 220 109 8,6 61,1 71 48 16,2 50,0 7 15 29,0 22,6 6,9 764 66,9 299
% 20,9 30,3 33,8 48,4 26,2
ÖSSZESEN db 609 360 142 31 1142
% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A vállalkozások valamivel több mint 2/3-a három hónapon belül stagnálással, 26,2%-uk növekedéssel számol, míglen 6,9%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben – az előző negyedévhez képest – kedvező irányú elmozdulás várható, noha a stagnálás dominanciája alig csökkent. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 63,1%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 27,8% növekedést, 9,1% pedig létszámcsökkenést jelzett.
12
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
A 3 hónap múlva várható létszámváltozás - munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel nemzetgazdasági ágak szerint 3,2
0,8
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés
2,5 2,9
0,6
2,3
Feldolgozóipar
3,5
1,1
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás
2,4
0,7 0,7
0,0
4,1
Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás
3,7
0,4
Építőipar
12,3
2,4
Kereskedelem, gépjárműjavítás
0,7
Szállítás, raktározás
0,2
9,8
2,2
1,5
0,7 0,5
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
12,5
2,0
Információ, kommunikáció
0,0
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
0,0 0,0 0,0
10,5
1,5 1,5
Ingatlanügyletek
5,2
4,0
1,2
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
4,6
1,0
3,6
Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás
1,7 1,6
0,1 0,4
0,1
0,5 0,4 2,2
0,0
Egyéb szolgáltatások -2,0
1,3
-0,9
Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő
9,8
4,9 4,9
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
2,2 7,3
0,8 0,0
6,5 2,0
4,0
6,0
8,0
10,0
12,0
14,0
% Létszámfel vétel
Létszámcsökkenés
Létszámvál tozás
A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában (a létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) - egyetlen kivétellel - a pozitív előrejelzések uralkodnak.
A be- és kilépési forgalom várhatóan a megyei átlagot meghaladó létszámnövekedést eredményez a szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás (10,5%); az építőipar (9,8%); az egyéb szolgáltatások (6,5%); valamint
az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (4,9%) nemzetgazdasági
ág(ak)ban. Létszámcsökkenést csak az oktatás (0,9%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A konkrét foglalkozásokat tekintve a belépő létszám legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (239 fő); az összeszerelők (158 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (149 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (129 fő); valamint a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások; és a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (egyaránt 101 fő) csoport(ok)ban.
A kilépő létszám legmagasabb a fém- és villamosipari foglalkozások (70 fő); a technikusok és hasonló műszaki foglalkozások (59 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (58 fő); a feldolgozóipari gépek kezelői (56 fő); illetve a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (52 fő) vonatkozásában.
A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (+181 fő); az összeszerelők (+142 fő); az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (+92 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (+79 fő); az építőipari foglalkozások (+64 fő); az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (+59 fő); valamint a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (+53 fő) esetében várható jelentősebb foglalkoztatás-növekedés.
13
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
4.2. A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÖVETKEZŐ 3 HAVI LÉTSZÁM ADATAI
2013. március 31-én a felmérésben részt vett munkáltatóknál közfoglalkoztatás keretében 6046 főt (11,7%) alkalmaztak. A korrigált - közfoglalkoztatási létszámmal növelt - statisztikai állományi létszámunk így 51 728 főt tett ki.
A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatóknál alkalmazott közfoglalkoztatottak száma 2013. II. negyedév végére várhatóan átlag 19,6%-kal nő. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összesen 1188 fős emelkedést jelent az időszak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a közfoglalkoztatottak számának számottevő gyarapodása prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál 1552 fő várható felvétele és 364 fő elbocsátása révén fog kialakulni. A 2013. március 31-ei létszámra, mint bázisra vetítve 25,7%-os felvétel és 6,0%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a közfoglalkoztatottak 31,7%-át, 1916 főt fognak ily módon érinteni. A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás kirendeltségi körzetenként Kilépők
Belépők
A 3 hónap múlva várható közfoglalkoztatotti létszámváltozás a foglalkoztató méretnagysága szerint
Létszámváltozás
2013. március 31-ei tény létszám
2013. június 30-ig várható létszám
1200
6000
1100
5437
1000 900
5000 4380
800 700
4000
600 500
fő 3000
fő 400 300 200
2000
1464
100
1578
-400
Edelény
Szerencs
Sátoraljaújhely
Sárospatak
Ózd
Mezőkövesd
Tiszaújváros
-300
Kazincbarcika
-200
Encs
-100
Miskolc
0
1000 11
26
191
193
0 MIKRO (10 fő alatti létszám)
KIS (10-49 fő közötti létszám)
KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám)
NAGY (250 fő feletti létszám)
A be- és kilépő közfoglalkoztatottak létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy az adatszolgáltató munkaadóknál állományban lévő közfoglalkoztatottak száma 9 körzetben (Miskolc, Encs, Tiszaújváros, Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Edelény, Putnok, Gönc) fog együttvéve 1229 fővel emelkedni, míglen a Kazincbarcikai körzetben 41 fős létszámcsökkenés várható.
4
A foglalkoztató méretnagysága szerint tekintve mindegyik csoportban pozitív egyenleg alakult ki. Abszolút számokban kifejezve a legnagyobb létszámot érintő emelkedésre a nagy- (állami gazdálkodó szervezetek, valamint helyi önkormányzati költségvetési szervezetek), és a közép (50-249 fő közötti) foglalkoztatók körében lehet számítani, ők ugyanis 1057 és 114 fő tervezett alkalmazásáról adtak visszajelzést. A felmérésben részt vett mikro-, és kis (10-49 fő közötti) foglalkoztatók körében nagyságrenddel alacsonyabb elmozdulást rögzíthetünk, az emelkedés együttesen 17 főt érint.
4
Mezőkövesd, Szerencs, Szikszó, Tokaj és Mezőcsát körzetéből nem volt olyan adatszolgáltató, ahol a foglalkoztatás közfoglalkoztatással is párosult.
14
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
5. A munkaerő-kereslet várható alakulása 2014 március végén Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Miután a válaszadók - az állományi létszám tervezési bizonytalanságain túl nehezen tudják megbecsülni a közfoglalkoztatás egy év múlva várható létszámkihatását (a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás nagy része az éves ütemezés következtében az év végén befejeződik), így mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%)
Gönc Sátoraljaújhely Edelény Encs Sárospatak
Putnok Szikszó Ózd
Szerencs
Kazincbarcika
Tokaj Jelmagyarázat:
Miskolc
10% felett 6-10% között
NÖVEKEDÉS
Tiszaújváros 5% alatt
Mezőkövesd
0%
Mezőcsát
5% alatt 6-10% között
CSÖKKENÉS
10% felett
A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a 2013. március 31-ei bázis időszaki létszámhoz képest 2014. március végére 1,4%-al emelkedik az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés közel azonos mértékű (1,3%-os) növekedést prognosztizál 2014. I. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 650 fős munkahely-teremtést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján.
A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 15 munkaügyi körzetéből egyedül a Tiszaújvárosi Kirendeltség jelzett 41 fős csökkenést.
15
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
A munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan tizennégy körzetben alakul ki létszámbővülés 2014. március végére vonatkozóan. Ezek közül jelentősebb: Ózd (170 fő, legnagyobb számban a feldolgozóipar); Sárospatak (113 fő, feldolgozóipar, építőipar); Kazincbarcika (109 fő, vízellátás: szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékkezelés; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; építőipar); továbbá Sárospatak és Mezőkövesd körzetéből (109 és 69 fő, egyaránt feldolgozóipar).
A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legtöbb új munkahelyre – az 1-9 fő közötti létszámot foglalkoztató – mikrovállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 609 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 12,5%-kal, 285 fővel lesz több egy év múlva. Arányaiban jóval kisebb, de létszámvonzatában hasonlóan jelentős (221 főt érintően, 2,8%-os, illetve 211 főt érintően, 0,9%-os) növekedést jeleztek a 10-49 fő közötti létszámot foglalkoztató kisvállalkozások, valamint a nagyvállalatok. A középvállalkozások erre az időtávra létszámcsökkenést prognosztizálnak (-0,5%, -67 fő).
A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint
Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN
Csökkenést Stagnálást Növekedést jelző szervezetek száma és megoszlása db % db % db % 25 4,1 126 20,7 458 75,2 35 9,7 116 32,2 209 58,1 27 19,0 43 30,3 72 50,7 6 19,4 16 51,6 9 29,0 8,1 26,4 65,5 93 301 748
ÖSSZESEN db 609 360 142 31 1142
% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A vállalkozások 65,5%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 26,4%-uk stagnálást, 8,1%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 63,2%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 27,8% növekedést, 9,0% pedig létszámcsökkenést jelzett. A 12 és a 3 hónapos előrejelzés összevetése alapján elmondható, hogy a tizenkét hónapos prognózis lényegesen bizakodóbb munkáltatói létszám-változtatási szándékot vetít előre. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+503 fő, +2,4%); az építőipar (+110 fő, +6,9%); a kereskedelem, gépjárműjavítás (+43fő, +1,0%); a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (+42 fő, +6,5%); illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (+42 fő, +4,9%) területén tevékenykedő szervezeteknél.
Létszámcsökkenést 2014. I. negyedévének végére az oktatás (-155 fő, -6,5%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (-39 fő, -1,6%); valamint a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-12 fő, -0,8%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek.
16
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
6. Atipikus foglalkoztatási formák preferáltsága
Kérdőívünk – a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül – tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ebben a negyedévben arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók milyen atipikus foglalkoztatási forma keretében alkalmaznának leginkább munkavállalókat.
Atipikus foglalkoztatási formák A következő negyedévben milyen atipikus foglalkoztatási formát alkalmazna? biztosan alkalmazná
talán alkalmazná
biztosan nem alkalmazná
100,0
80,0
60,0 % 40,0
Határozott idejű munk aszerődés sel v aló foglalkoztatás
Alkalmi, vagy szezonális/egys zerűsített foglalkoztatás
Megbizási szerződés
Bedolgozói jogviszony
Önfoglalk oztatás
Munkaerő-kölcsönzés
Részmunkaidős foglalkoz tatás
0,0
Távmunka
20,0
A megkérdezett munkáltatók közül szinte minden második-harmadik válaszadó hangot adott véleményének a kérdőívben felsorolt nyolcféle atipikus foglalkoztatási forma valamelyikével kapcsolatban, amely a vizsgálatban érintett válaszadóknak átlag 60,1%-a. (Az elmúlt évben 7,1%ponttal magasabb válaszadási hajlandóságot rögzítettünk.)
A közölt adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezni azt, hogy a válaszolók köre évről-évre kicserélődik, de az egyes atipikus foglalkoztatási formák sikerességével kapcsolatban jól érzékelhető jelzéseket tartalmaznak. A fenti grafikonon jó látható, hogy a felsorolt nyolc foglalkoztatási forma közül a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás vagy állami támogatással létrejövő határozott idejű munkavégzés (47,7%); az alkalmi vagy szezonális (36,3%); valamint a részmunkaidős foglalkoztatás (27,9%) a legközkedveltebb a válaszadói körben. A fennmaradó öt foglalkoztatási formát előnyben részesítők száma nagyságrendekkel alacsonyabb.
A
válaszadók
legmarkánsabb
véleménye
a
távmunka,
a
bedolgozói
munkaviszony,
az
önfoglalkoztatás, és a munkaerő-kölcsönzés vonatkozásában mutatkozik meg, ugyanis itt az elutasítók aránya a 80%-ot is közelíti vagy meghaladja.
17
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
Hangsúlyozandó, hogy az eddig bemutatott atipikus foglalkoztatási formák elfogadottsága/vagy éppen elutasítása a jövőben még jelentősen változhat, kiváltképp ha figyelem bevesszük a részmunkaidős (51,4%); a határozott idejű szerződéssel (40,9%); az alkalmi, vagy szezonális/egyszerűsített (39,2%); valamint a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás (35,8%) bizonytalan válaszadóinak jelentős, illetve a nem válaszolók 28,7%-os összesített arányát.
Az atipikus foglalkoztatási formák országos adatsorának szinte valamennyi mutatószáma többékevésbé megegyezik a megyei arányszámokkal, a két jelentősebb különbség a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás (8,4%-ponttal); és az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás (6,8%-ponttal) nagyobb megyei preferáltságát mutatja.
18
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely 2005. közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 168, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában.
2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának – foglalkoztatottságának és munkanélküliségének – vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK
Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.
Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban – az un. vonatkozási héten – legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.
Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg •
az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt);
•
aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán;
•
rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.
19
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: •
foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;
•
munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;
•
aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.
Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának,
a
NACE
Rev.2-nek
magyar
nyelvű
változata.
A
köznyelvben,
illetve
tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le:
20
Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013. II. negyedév TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, 2010 - teljes hierarchia (forrás: www.ksh.hu) A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U 00
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet Nincs besorolva
21
8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) TÁBLÁZATOK 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN (közfoglalkoztatottak nélkül)
Kirendeltség/Megye/Ország
válaszadók száma db
Miskolci Kirendeltség Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Tiszaújvárosi Kirendeltség Mezőkövesdi Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sárospataki Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Szerencsi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Tokaji Kirendeltség Putnoki Kirendeltség Gönci Kirendeltség Mezőcsáti Kirendeltség Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország
318 42 122 59 46 122 65 75 80 56 40 30 28 33 26 1 142 10 202
jelenlegi létszám fő 12 204 1 059 6 126 8 417 2 146 5 096 2 196 2 931 1 721 1 280 705 340 393 312 756 45 682 591 615
+3 hó múlva várható létszám fő 12 265 1 074 6 218 8 674 2 244 5 167 2 354 2 962 1 746 1 286 738 375 408 334 763 46 608 599 921
változás +3 hónap múlva fő
% 61 15 92 257 98 71 158 31 25 6 33 35 15 22 7 926 8 306
0,5 1,4 1,5 3,1 4,6 1,4 7,2 1,1 1,5 0,5 4,7 10,3 3,8 7,1 0,9 2,0 1,4
+12 hó múlva várható létszám fő 12 260 1 069 6 235 8 376 2 215 5 266 2 309 2 986 1 737 1 307 709 370 401 333 759 46 332 599 046
változás +12 hónap múlva fő
% 56 10 109 -41 69 170 113 55 16 27 4 30 8 21 3 650 7 431
0,5 0,9 1,8 -0,5 3,2 3,3 5,1 1,9 0,9 2,1 0,6 8,8 2,0 6,7 0,4 1,4 1,3
2. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
Vállalati méret
válaszadók száma db
Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye
609 360 142 31 1 142
jelenlegi létszám fő 2 271 7 763 12 958 22 690 45 682
+3 hó múlva várható létszám fő 2 580 8 007 13 089 22 932 46 608
változás +3 hónap múlva fő
% 309 244 131 242 926
13,6 3,1 1,0 1,1 2,0
+12 hó múlva várható létszám fő 2 556 7 984 12 891 22 901 46 332
változás +12 hónap múlva fő
% 285 221 -67 211 650
12,5 2,8 -0,5 0,9 1,4
3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Borsod-Abaúj-Zemplén megye
válaszadók száma db 93 7 247 4 25 119 240 29 79 10 6 25 58 39 46 42 29 9 35 1 142
jelenlegi létszám fő 2 653 173 21 009 136 2 405 1 595 4 151 2 365 646 66 71 404 306 857 1 491 2 384 4 198 183 589 45 682
+3 hó múlva várható létszám fő 2 718 177 21 515 136 2 415 1 752 4 179 2 369 714 67 71 409 317 899 1 492 2 362 4 202 187 627 46 608
változás +3 hónap múlva fő
% 65 4 506 0 10 157 28 4 68 1 0 5 11 42 1 -22 4 4 38 926
2,5 2,3 2,4 0,0 0,4 9,8 0,7 0,2 10,5 1,5 0,0 1,2 3,6 4,9 0,1 -0,9 0,1 2,2 6,5 2,0
+12 hó múlva várható létszám fő 2 664 173 21 512 136 2 366 1 705 4 194 2 392 688 69 71 409 321 899 1 479 2 229 4 208 187 630 46 332
változás +12 hónap múlva fő
% 11 0 503 0 -39 110 43 27 42 3 0 5 15 42 -12 -155 10 4 41 650
0,4 0,0 2,4 0,0 -1,6 6,9 1,0 1,1 6,5 4,5 0,0 1,2 4,9 4,9 -0,8 -6,5 0,2 2,2 7,0 1,4
4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb belépő létszámot mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
Foglalkozási csoport (FEOR 2008)
Belépő
∑ Egyenleg belépő-kilépő
Kilépő fő
Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Összeszerelők Fém- és villamosipari foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Építőipari foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Kézműipari foglalkozások Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások
239 158 149 129 101 101 95 93 67 65 56 42 36 25 24
181 142 79 92 49 53 64 37 59 33 48 39 9 25 22
58 16 70 37 52 48 31 56 8 32 8 3 27 0 2
5. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
Foglalkozási csoport (FEOR 2008)
Belépő
∑ Egyenleg belépő-kilépő
Kilépő fő
Fém- és villamosipari foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Járművezetők és mobil gépek kezelői Építőipari foglalkozások Irodai, ügyviteli foglalkozások Élelmiszer-ipari foglalkozások
149 19 239 93 101 101 129 65 95 36 18
70 59 58 56 52 48 37 32 31 27 21
79 -40 181 37 49 53 92 33 64 9 -3
6. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2013. áprilisában adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 20 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
Foglalkozási csoport (FEOR 2008)
Belépő
∑ Egyenleg belépő-kilépő
Kilépő fő
Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások Összeszerelők Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások Fém- és villamosipari foglalkozások Építőipari foglalkozások Egyéb ipari és építőipari foglalkozások Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások Szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági foglalkozások Feldolgozóipari gépek kezelői Járművezetők és mobil gépek kezelői Kézműipari foglalkozások Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozások Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások
239 158 129 149 95 67 101 101 56 42 93 65 25 24 19
181 142 92 79 64 59 53 49 48 39 37 33 25 22 -40
58 16 37 70 31 8 48 52 8 3 56 32 0 2 59
7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
Mikro
Kirendeltség/Megye db Miskolci Kirendeltség Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Tiszaújvárosi Kirendeltség Mezőkövesdi Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sárospataki Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Szerencsi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Tokaji Kirendeltség Putnoki Kirendeltség Gönci Kirendeltség Mezőcsáti Kirendeltség Borsod-Abaúj-Zemplén megye
201 13 77 19 13 63 21 29 50 26 25 20 19 21 12 609
Kis % 33,0 2,1 12,6 3,1 2,1 10,3 3,4 4,8 8,2 4,3 4,1 3,3 3,1 3,4 2,0 100,0
db 75 24 23 27 23 41 27 30 20 23 10 10 6 11 10 360
Közép % 20,8 6,7 6,4 7,5 6,4 11,4 7,5 8,3 5,6 6,4 2,8 2,8 1,7 3,1 2,8 100,0
db 31 5 17 10 9 12 17 14 9 6 5 0 2 1 4 142
Nagy % 21,8 3,5 12,0 7,0 6,3 8,5 12,0 9,9 6,3 4,2 3,5 0,0 1,4 0,7 2,8 100,0
db 11 0 5 3 1 6 0 2 1 1 0 0 1 0 0 31
ÖSSZESEN % 35,5 0,0 16,1 9,7 3,2 19,4 0,0 6,5 3,2 3,2 0,0 0,0 3,2 0,0 0,0 100,0
db 318 42 122 59 46 122 65 75 80 56 40 30 28 33 26 1142
% 27,8 3,7 10,7 5,2 4,0 10,7 5,7 6,6 7,0 4,9 3,5 2,6 2,5 2,9 2,3 100,0
8. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA (közfoglalkoztatottak nélkül)
Ágazat betűjele
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-T-U A-U
A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma
Alkalmazásban állók száma (KSH*)
Ágazat megnevezése TEÁOR '08
fő 4 724 294 36 401 822 3 071 6 433 9 861 5 433 3 052 654 851 765 1 377 5 385 14 733 15 554 22 319 1 163 928 133820
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások ÖSSZESEN
Reprezentációs arány %
2 653 173 21 009 136 2 405 1 595 4 151 2 365 646 66 71 404 306 857 1 491 2 384 4 198 183 589 45682
56,2 58,8 57,7 16,5 78,3 24,8 42,1 43,5 21,2 10,1 8,3 52,8 22,2 15,9 10,1 15,3 18,8 15,7 63,5 34,1
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, 2012. I-III. negyedév
9. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül) Ágazat betűjele A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-T-U A-U A-U
Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások ÖSSZESEN (fő, oszlop %) ÖSSZESEN (fő, sor %)
Mikro fő 154 1 314 3 21 261 665 107 224 17 6 47 173 103 13 50 26 16 70 2271
Kis %
fő
6,8 0,0 13,8 0,1 0,9 11,5 29,3 4,7 9,9 0,7 0,3 2,1 7,6 4,5 0,6 2,2 1,1 0,7 3,1 100,0 5,0
613 108 2836 63 225 772 982 169 276 49 65 81 133 158 388 348 236 71 190 7763
Közép %
fő 7,9 1150 1,4 64 36,5 5089 0,8 70 2,9 787 9,9 562 12,6 855 2,2 346 3,6 146 0,6 0 0,8 0 1,0 276 1,7 0 2,0 282 5,0 948 4,5 1425 3,0 789 0,9 96 2,4 73 100,0 12958 17,0
Nagy %
fő 8,9 736 0,5 0 39,3 12770 0,5 0 6,1 1372 4,3 0 6,6 1649 2,7 1743 1,1 0 0,0 0 0,0 0 2,1 0 0,0 0 2,2 314 7,3 142 11,0 561 6,1 3147 0,7 0 0,6 256 100,0 22690 28,4
ÖSSZESEN %
fő 3,2 2653 0,0 173 56,3 21009 0,0 136 6,0 2405 0,0 1595 7,3 4151 7,7 2365 0,0 646 0,0 66 0,0 71 0,0 404 0,0 306 1,4 857 0,6 1491 2,5 2384 13,9 4198 0,0 183 1,1 589 100,0 45682 49,7
% 5,8 0,4 46,0 0,3 5,3 3,5 9,1 5,2 1,4 0,1 0,2 0,9 0,7 1,9 3,3 5,2 9,2 0,4 1,3 100,0 100,0
GRAFIKONOK 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
700
25000
600 20000 500 15000
400 db
fő
300
10000
200 5000 100 0
0 MIKRO (10 fő alatti létszám)
KIS (10-49 fő közötti létszám)
KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám)
Válaszadó szervezetek (db)
NAGY (250 fő feletti létszám)
Foglalkoztatottak (fő)
2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT (közfoglalkoztatottak nélkül)
18,0 15,9 16,0 13,6
14,0 12,0 10,0 % 8,0
5,4
6,0
3,1
4,0 2,3
2,2
2,9 1,9
2,0
1,0
1,7 0,6
1,1
0,0 MIKRO (10 fő alatti létszám)
KIS (10-49 fő közötti létszám)
Munkaerő-felvétel
KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám)
Munkaerő-csökkenés
NAGY (250 fő feletti létszám)
Létszámváltozás
3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT (közfoglalkoztatottak nélkül) 14000
12000
10000
2013. március 31-ei tény létszám 2013. június 30-ig várható létszám
8000
2014. március 31-ig várható létszám
fő 6000
4000
2000
Mezőcsát
Gönc
Putnok
Tokaj
Szikszó
Edelény
Szerencs
Sátoraljaújhely
Sárospatak
Ózd
Mezőkövesd
Tiszaújváros
Kazincbarcika
Encs
Miskolc
0
munkaügyi körzet
4. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, KÖZFOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT
5000
700 600
4000 500 3000
400 db
fő
300
2000
200 1000 100 0
0 Mikro
Kis
Válaszadó szervezetek (db)
Közép
Nagy
Közfoglalkoztatottak (fő)
KÉRDŐÍV A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során alkalmazott kérdőív