NAPI SAJTÓSZEMLE március 28., péntek. Tartalomjegyzék

NAPI SAJTÓSZEMLE 2008. március 28., péntek

Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek ......................................................................... 4 „Visszahozzuk a biztosítást!” ..................................................................................................... 4 Március 28. ................................................................................................................................. 4 II. Hazai pénzügyi hírek .................................................................................................................... 5 Biztosítói hírek................................................................................................................................. 5 Tűzoltó a hatósági vizsga ........................................................................................................... 5 Bankhoz tapadva......................................................................................................................... 5 Bank mínusz biztosító ................................................................................................................ 5 „Láthatom, hogyan valósulnak meg az elképzeléseim” ............................................................. 6 Hátunkon az adósság .................................................................................................................. 6 Teljes körű követeléskezelés ...................................................................................................... 6 Az Union Biztosító... .................................................................................................................. 6 Ellentétes mozgások az óceán két oldalán .................................................................................. 6 Nyugdíjpénztári hírek ...................................................................................................................... 6 Markáns változtatásokra készülnek ............................................................................................ 7 Adatszolgáltatásra figyelmeztetnek ............................................................................................ 7 Mire megvénülünk ...................................................................................................................... 7 A jövő záloga .............................................................................................................................. 7 Kisebbségi kormány a láthatáron ............................................................................................... 7 Az AB előtt a biztosítási törvény ................................................................................................ 8 Egészségbiztosítás - módosítják a törvényt ................................................................................ 8 761 millió egészségpénztárakra .................................................................................................. 8 Per az OEP ellen ......................................................................................................................... 8 Banki tevékenység ........................................................................................................................... 8 Fejlesztési boom Ferihegyen ...................................................................................................... 8 Banki kottából játszva ................................................................................................................ 9 Mit vizsgál a felügyelet?............................................................................................................. 9 Színesedő ágazati paletta ............................................................................................................ 9 Tűzoltó a hatósági vizsga ......................................................................................................... 10 Komplex önkormányzati finanszírozás .................................................................................... 10 Előtérbe kerülő agrárium .......................................................................................................... 11 Megmaradt a kamattámogatás .................................................................................................. 11 Vélemények .............................................................................................................................. 11 Ha kell, jöjjön az állam ............................................................................................................. 11 Megduplázná fiókjai számát a Banco Popolare ........................................................................ 12 Magyarországon jól ment a Citibanknak .................................................................................. 12 Mától nagy frindzselős kavalkád .............................................................................................. 12 PSZÁF-dolgozó lett a százezredik törzsutas ............................................................................ 12 Miskolc perli az MVM-et a fűtőműért ..................................................................................... 12 A kívánságlista egyre hízik, az önerő viszont fogy .................................................................. 13 Védelem a bankok ellen ........................................................................................................... 13

A Zeneakadémia-projekt: új hangszerelés ................................................................................ 13 A Budapest Bank diplomája ..................................................................................................... 13 Tehetséggondozó kollégium ..................................................................................................... 14 Fillérekből tonnák ..................................................................................................................... 14 Apróból milliók ........................................................................................................................ 14 Teljes körű követeléskezelés .................................................................................................... 14 Faktoringszolgáltatással bővít a Takarékbank .......................................................................... 14 Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány faktoringszerződéséhez kapcsolódó kezessége .................................................................................................................................. 15 Követeléskezelés garanciával ................................................................................................... 15 Az önkormányzati csődök éve? ................................................................................................ 15 Rugalmas célkövetés ................................................................................................................ 15 Bankhoz tapadva....................................................................................................................... 15 Indirektívák ............................................................................................................................... 15 Alapjáraton ............................................................................................................................... 16 Úri kaszinó ................................................................................................................................ 16 Bő kézzel .................................................................................................................................. 16 Él-jen? ....................................................................................................................................... 16 Nagy volt a szórás..................................................................................................................... 17 Új tőkealap-kezelőben az MFB Invest ..................................................................................... 17 Kamatemelést vár Simor András .............................................................................................. 17 A Tehetség napja ...................................................................................................................... 17 Sürgetné az eurót a jegybank .................................................................................................... 17 Jól ment az UniCredit Banknak ................................................................................................ 18 Ingyenes bankszámla a Citibanktól .......................................................................................... 18 A jövő záloga ............................................................................................................................ 18 Mire megvénülünk .................................................................................................................... 18 Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) .................................................................................................. 18 A legjobb elemzők .................................................................................................................... 18 Az olajszektor húzta az indexet ................................................................................................ 19 Benézett 256 forint alá az euró ................................................................................................. 19 Tisztújítási hullám közeledik .................................................................................................... 19 Júniusban adják át az Airport Hotelt ........................................................................................ 20 Mol: javított célár és ajánlás a CS-től ....................................................................................... 20 Kurucok és labancok ................................................................................................................ 20 A parkett kishala lesz az egykori Tőzsdecápából ..................................................................... 20 Az OMV támadja a Mol részvényügyleteit .............................................................................. 20 Kötvényt bocsát ki Kecskemét ................................................................................................. 20 OTP, Mol want BÉT board membership .................................................................................. 20 ING erwarb Mol-Aktien ........................................................................................................... 20 A TriGránit Romániában .......................................................................................................... 20 Terjeszkedő terjesztők .............................................................................................................. 20 Plus löket a Sparnak ................................................................................................................. 20 Találós versenykérdés............................................................................................................... 20 Netkorrekció ............................................................................................................................. 20 Tőzsdeháborús állapotok .......................................................................................................... 20 Van elég dolgom Bécsben ........................................................................................................ 20 Nem lenne jó üzenet! ................................................................................................................ 20 Unió vagy monarchia? .............................................................................................................. 20 Szokatlan módon… .................................................................................................................. 20 Hatalmi villongások a tőzsdén .................................................................................................. 20 Réssikerek ................................................................................................................................. 20 TC: új cég a tőzsdén?................................................................................................................ 20 Profilt váltana a Pannon-Flax ................................................................................................... 21

Az ördög maga.......................................................................................................................... 21 Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika ...................................................................................... 21 Nem is kell reform .................................................................................................................... 21 A Reuters szerint monetáris szigor jön ..................................................................................... 22 Nehezen oldódó dilemmák ....................................................................................................... 22 Erősebb kohéziót akar az EU.................................................................................................... 22 Fontos döntések a cégek feje fölött .......................................................................................... 23 Ezermilliárdos kamarai csomag................................................................................................ 23 Nem történik semmi, de nyugalom sincs.................................................................................. 24 Uniós szappanozás jóban-rosszban .......................................................................................... 24 Fókuszban a kedvezmények ..................................................................................................... 24 ÁSZ-kritika a gazdasági döntéseknek ...................................................................................... 25 Exportkockázatok a régióban ................................................................................................... 25 Bokros „ultimátuma" a kormánynak ........................................................................................ 25 Ülésezett az Adósságtanács ...................................................................................................... 25 Szökő ár .................................................................................................................................... 25 Állami kontroll ......................................................................................................................... 25 Erős Magyarország a cél........................................................................................................... 26 Romló kormányzati prognózisok.............................................................................................. 26 Végkimerítés ............................................................................................................................. 26 Pénztárvezérek .......................................................................................................................... 26 Vagyonjegyesek........................................................................................................................ 26 Nem áll meg a Villamos ........................................................................................................... 27 „Már csak magunkat ismételgetjük" ......................................................................................... 27 Zűrzavar a Pénzügyminisztériumban ....................................................................................... 27 Csökkenő jövedelmek............................................................................................................... 27 Húszéveseké a világ? ................................................................................................................ 27 Nincs nagy jólét Budapesten .................................................................................................... 27 Tanulmányok, publicisztika ........................................................................................................... 28 Koszovó... ................................................................................................................................. 28 Hiánylista .................................................................................................................................. 28 Tévedni trendi dolog ................................................................................................................. 28 Üzenetek Voltegyszerből .......................................................................................................... 28 Nagyszombati ajándék .............................................................................................................. 28 Egy illúzió vége ........................................................................................................................ 29 Deformpolitika.......................................................................................................................... 29 Leminősítve .............................................................................................................................. 29 III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei ........................................................ 29 A brit jegybank a Fed nyomdokain?......................................................................................... 29 Eladta biztosítóját az Erste ....................................................................................................... 30 Nőtt a befektetési alapok készpénzállománya .......................................................................... 30 Ellentétes mozgások az óceán két oldalán ................................................................................ 30 Netre kapó románok ................................................................................................................. 30 Egy kettészakadt esztendő ........................................................................................................ 31 A Raiffeisen-profit 38 százalékkal nőtt .................................................................................... 31 Izraeli tulajdonos a Meinl-ingatlancégben ............................................................................... 31 Az Indiai Állami Bank .............................................................................................................. 31 A fogyasztók is bizakodóbbak Németországban ...................................................................... 32 Siralmas volt az év vége az USA-ban ...................................................................................... 32 Túl erős a złoty az ERM-csatlakozáshoz? ................................................................................ 32 Elkerülhető-e a válság? ............................................................................................................. 32 Kína 2015-re megelőzheti az Egyesült Államokat ................................................................... 33 Eltűnhet a német középosztály ................................................................................................. 33 Akadozó argentin agrárexport .................................................................................................. 33

Rövid cégalapítást ígér Medvegyev ......................................................................................... 33 Sarkozy „bevinné” az EU-ba Londont ..................................................................................... 33 Öt városban a Torgovij Kvartal ................................................................................................ 34 Information Clearing House ..................................................................................................... 34 Bizonytalan a szlovákiai euró ................................................................................................... 34 Az euró lesz a fő tartalékvaluta?............................................................................................... 34 Bear Stearns: emelkedik a tét ................................................................................................... 34 Tapasztalt játékosok ................................................................................................................. 35 Hallótávon belül ....................................................................................................................... 35 Ezer dolláron az aranyár ........................................................................................................... 35 Határok nélkül .......................................................................................................................... 35 Hullámverések .......................................................................................................................... 35 Áttételesen ................................................................................................................................ 35 Osztrák jenmánia ...................................................................................................................... 36 Kártyanyereség ......................................................................................................................... 36 Kártyás múlt ............................................................................................................................. 36 A japán jegybank elnök... ......................................................................................................... 36 Csak átmeneti megoldás a kamatcsökkentés ............................................................................ 36 Berlini fájdalomküszöb............................................................................................................. 36 Baldachinos birodalom ............................................................................................................. 37 Erszényesek .............................................................................................................................. 37 Tiszta jégbolt ............................................................................................................................ 37

I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek „Visszahozzuk a biztosítást!” Bartók János, az Aviva Életbiztosító vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak adott interjúban elmondta: az Aegon-nál vezérigazgató-helyettesként egyre többet foglalkozott régiós ügyekkel, s jelölt volt a társaság egyik leányvállalatának első számú vezetői posztjára. Az Aviva érdeklődését többször is elhárította, de aztán végül mégis tárgyalásra került sor, s elfogadták a feltételeit. „A társaság nagyot nőtt az elmúlt években, és számos oldalról igen innovatívnak bizonyult. A brit tulajdonosok ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy a szervezetszámos területen megerősítésre szorul, a fő feladat tehát a működés stabilizálása” - mondta Bartók. Az Aviva számára fontos, hogy legnagyobb stratégiai partnerével, a BrokerNettel összhangban tudjon a továbbiakban is fejlődni. A biztosító komoly előnye ugyanakkor, hogy fenntartotta, képezte saját hálózatát és jó kapcsolatot tartott fenn egyéb alkuszokkal is. A több lábon álló értékesítés terén a magyar cégnek a legerősebb a pozíciója az Aviva kelet-európai régiójában. „Tőlünk nyugatabbra az Aviva gyakorlata szerint a bank és a biztosító vegyesvállalatot hoz létre, amely együtt kínálja a banki és biztosítói kapcsolt termékeket” - állítja a vezérigazgató. Ennek megfelelően keresik a méretüknek megfelelő pénzügyi szolgáltatót. „Az UniCredittel például a Portfólió Plusz számlához kapcsolt bankkártyával egy előremutató terméket tettünk le az asztalra” - hoz példát Bartók, aki arról is szól: stratégiai cél, hogy visszahozzák a biztosítást. Az átlagos magyar biztosítottsága messze elmarad a fejlődő országokétól. Meg kell értetni az ügyfelekkel, hogy a vagyon gyarapítása egy dolog, de a legjobban teljesítő eszközalap sem nyújt védelmet tragédia esetén. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink 1+2.o.)

Március 28. Grendel Lajos író és Bacsó Péter filmrendező lesz ma Alföldi Róbert vendége a Képzett társítások - Aegon-estek a Bárkában című sorozat újabb estjén. (Népszabadság 13.o., Világgazdaság 19.o. Improvizációk és illúziók)

II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek Tűzoltó a hatósági vizsga A szabályozás szerint július elsejétől már fel sem vehető a biztosításközvetítői regiszterbe az, aki nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy szakirányú képesítéssel. A szakma egy része szerint épp ezért, elsősorban az új piacra lépők miatt megkerülhetetlen a hatósági vizsga bevezetése, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy jelenleg közel 20 ezer olyan biztosításközvetítő dolgozik a piacon, aki a 24/48 hónapos türelmi idő lejártáig sem szerzi meg a munkája folytatásához szükséges végzettséget igazoló papírt. Általános a vélekedés, hogy a 2002/92-es uniós irányelv átvételekor túl szigorú és egyben túl engedékeny volt a magyar jogalkotó. A képzési szint meghatározása, a felsőfokú végzettség, illetve az OKJ-s képzés kötelezővé tétele egyesek szerint a túlbuzgóság eredménye, tekintve hogy az unió ilyen jellegű iránymutatással nem élt. A szabályozás ezen eleme annak fényében is túl szigorúnak tűnik, hogy közben a törvény mentesítette a szakvégzettségi előírás alól a banki és postai biztosítások értékesítőit. A szakvizsgát Csurgó Ottó, az OTP-Garancia Biztosító nem életbiztosítási üzletágát irányító vezérigazgató-helyettese a KRESZ-vizsgához hasonlította, amely az alapokat biztosítja. A kétkedők számára - közéjük tartozik Kovács István, a Közlekedési Biztosítási Egyesület (Köbe) intézőbizottságának elnöke, a Biztosítási Oktatási Intézet (BOI) oktatója - ugyanakkor komoly kérdés, hogy egyetlen teszt sikeres kitöltése milyen jogosítványt jelenthet, ha nincs mellette kötelező óraszám előírva az ismeretek elsajátítására. Bár a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Turcziné Pálos Anna főtitkár szerint sikerrel lobbizott azért, hogy az alkuszi pályára lépők számára magasabb követelményeket tartalmazzon a hatósági vizsga, sokaknak az a véleménye - a jogosítvány sémájánál maradva -, hogy bizonyos speciális területeken, például az életbiztosítások esetében további vizsgákra volna szükség. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink 3.o.)

Bankhoz tapadva A magyarországi piacon új biztosító próbál szerencsét; a várhatóan az UniCredit Bankkal szövetkező, német hátterű Ergo a 33. a sorban. Iparági elemzők szerint az Ergo a legjobbkor érkezik, és kapóra jöhet az intenzív bővülést bejelentő, 80 egységből álló fiókhálózatát megduplázni szándékozó UniCreditnek. A hazai bankok számára ugyanis egyre nehezebb és költségesebb a kihelyezhető forrás megszerzése - kis részben a rontott országminősítés, döntően a globális piacokon tapasztalható pénzszűke miatt. Az egyik biztosítótársaság vezetője úgy fogalmazott, hogy a helyzet hasonló ahhoz, mint amikor 1993-ban az OTP Bank megvásárolta a Garancia Biztosítót. (március 27.-április 2. Figyelő 64+65.o.)

Bank mínusz biztosító Az Erste Bank megválik biztosítási üzletágától, az s Versicherung biztosítótól, a kelet-középeurópai leányoktól, illetve a BCR biztosítási üzletágtól. A vevő a Vienna Insurance Group (VIG), amely bevásárlásával a régió legnagyobb biztosítója lesz. Az Erste biztosítási tevékenységből

származó díjbevétele 2007- ben megközelítette az 1,3 milliárd eurót. A tranzakció teljes vételára a bruttó szerződött díjbevétel 1,2- szerese, 1,45 milliárd euró. Az adásvétel mellett a két társaság egy 15 évre szóló értékesítési megállapodást is kötött, így az Erste Bank és a VIG a jövőben kiemelt partnerként működik együtt, terveik szerint a 120 millió lakosú régióban legalább 20 millió ügyfélhez juttatják el termékeiket közösen. A VIG ezzel a keresztértékesítési lehetőségek kiaknázására hajt, míg az Erste saját elmondása szerint inkább csak alaptevékenységére, a banki ügyletekre összpontosítana a jövőben. A két társaság szoros kapcsolata nem új keletű, évek óta partnerek a vagyon- és baleset-biztosítások terén, hiszen 2004-ben az Erste már eladta a csehországi nem életbiztosítási üzletágát, ez után a mostani életbiztosítási üzletág átadása logikusan következett a két társaság által megfogalmazott célok tükrében. (Világgazdaság 14.o., Napi Gazdaság 8.o. Eladta biztosítóját az Erste)

„Láthatom, hogyan valósulnak meg az elképzeléseim” Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak adott interjúban elmondta: „A Posta Biztosító létrehozásától kezdve az volt a cél, hogy egy magyar menedzsment irányítsa a társaságokat. Az igazság az, hogy a korábban döntően az életbiztosítási területen sikeres tulajdonost is meglepte, hogy milyen sikeres tud lenni a biztosító olyan termékek esetében, amelyek a német piacon, a postabanki csatornán nem jelennek meg - a gépjármű- és az utasbiztosításra gondolok. Amikor a biztosító bekapcsolódott a kötelező biztosítási piacra, hatalmas új ügyfélállomány keletkezett, amelyet a back office nem tudott azonnal kezelni. Ez a Postának is gondot okozott, hiszen az ügyfelek a hivatalokban tettek panaszt”. Pandurics beszél arról is: ma a Posta Biztosító rendelkezik az egyik legmodernebb háttérműveleti területtel. „A feladatoptimalizálásnak köszönhetően az adminisztrációs tevékenységünk bonyolításához lényegében napi szinten tervezzük a szükséges létszámot, így tudtuk az előző két év végi kötelezőhajrában is napi szinten kezelni a beérkezett igényeket. A mostani informatikai rendszer a jelenlegi ügyfélállomány kétszeresét is ki tudja szolgálni, épp ezért a további növekedésnek technikai, informatikai akadálya nincs.” (Napi Gazdaság 12.o.)

Hátunkon az adósság Adósságtanács néven civil kezdeményezést indított útjára Járai Zsigmond volt jegybankelnök, a hamarosan színre lépő CIG Közép-európai Biztosító Zrt. egyik szülőatyja. A testület arra keresi a választ, hogyan vált Magyarország a világ egyik legeladósodottabb államává. (március 27. Heti Válasz 11.o.)

Teljes körű követeléskezelés Azt már megszokhattuk, hogy számos magyarországi pénzügyi vállalkozás és bank megjelent a faktoringpiacon is. Ám a teljes körű kintlevőség-kezelés - amely egy faktorház, egy hitelbiztosító és egy követelésbehajtó szolgáltatásait egyesíti egy könyvelőcég nyilvántartó munkájával - valódi újdonságnak számít. Dr. Molnár Tamás igazgatót (MKB Bank, Speciális Vállalatfinanszírozások) a részletekről kérdezte a Magyar Hírlap. „Ha összehasonlítjuk hazánkat a régió más országaival, láthatjuk, hogy nálunk kiemelkedően sok csődeljárás van - és a számuk folyamatosan nő. Ilyen bizonytalan környezetben pusztán a faktoring nem jelent mindenre megoldást. Ezért állítottunk össze egy egyedülálló szolgáltatáscsomagot, amely a finanszírozás mellett követelés-nyilvántartást, kinnlevőség-behajtást és biztosítást is tartalmaz” - mondta a szakember. Magyarország legnagyobb hitelbiztosítójával, az Allianz-csoporthoz tartozó Euler Hermesszel kötött megállapodást az MKB Bank, Magyarország legnagyobb faktoringpiaci szereplője. Az Euler Hermes minden jogi lépést megtesz a követelés behajtására az ügyfél helyett, akár a csődeljárásig. Mindezért - ha eredményes az eljárás - az ügyfél csak mintegy fél százalékos sikerdíjat fizet. Ha sikertelen a követelésbehajtás, a biztosító akkor is a bruttó összeg megközelítőleg kilencven százalékát garantáltan kifizeti ügyfelünknek. (Magyar Hírlap 13.o.)

Az Union Biztosító... Az Union Biztosító tájékoztatása: az Union-Garantált eszközalap garantált bruttó hozama éves szinten 2008. 04.01. - 2008. 06. 30. közötti időszakra vonatkozóan 7,5 százalék. (Népszava 5.o., Magyar Nemzet 18.o. Az Union Biztosító...)

Ellentétes mozgások az óceán két oldalán A svájci Swiss Life biztosító árfolyama 6,7 százalékkal emelkedett tegnap, miután napvilágra került az elemzők várakozását jóval meghaladó, 44 százalékkal növekvő eredményt mutató adat. E szerint 1,36 milliárd dolláros nettó profitot hozott a befektetőknek a tavalyi év. (Napi Gazdaság 15.o.)

Nyugdíjpénztári hírek Markáns változtatásokra készülnek Hosszútávon is fenntartható nyugdíjrendszeren dolgoznak a szakemberek. A javaslatok többsége markánsan eltér a jelenleg érvényes formától. Az idősek nem kapnának életjáradékot, 85 éves koráig mindenkinek saját magának kellene gondoskodnia a nyugdíjáról banki járadék formájában, és csak utána fizetne az állam életjáradékot - áll Németh György szociológus-közgazdásznak és csapatának javaslatában. Úgy véli, javaslatuk forradalmi, s hamarosan akár a kormány elé kerülhet. A banki járadék egy adott időtartamra szóló ellátás, mely semmiféle kockázati elemet nem rejt, és örökölhető. A 85 évesnél idősebbek állami életjáradékának forrását a 85 éves koruk előtt elhunytak megmaradt nyugdíj-megtakarítására kivetett illeték fedezné, amit egy külön alapba gyűjtenének. Ebből folyósítanának számukra a korábbi, banki járadékkal egyező összeget. A megoldás munkára ösztönzési hatását tekintve tökéletes - fogalmazott a nyugdíjszakértő.Egy másik elképzelés szerint a nyugdíjkorhatártól járna életjáradék. Központilag állapítanák meg a járadék összegét, e feladatot a kormány által kinevezett biztosításmatematikus látná el. A várható élettartam szempontjából átlagos nyugdíjat lehetne folyósítani, de aki úgy érzi, hogy az átlagosnál rövidebb ideig él majd, biztosítóhoz fordulhatna, és életjáradékot vásárolhatna. Ha a biztosító magasabb nyugdíjat kínálna, mint az állam, akkor engedélyeznék neki az életjáradék vásárlását. A szociális tárca tájékoztatás szerint a nyugdíjreform lépésein jelenleg a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) dolgozik, a szakemberek a rendszer működésének hosszabb távú kérdéseit elemzik. (Népszava 4.o.)

Adatszolgáltatásra figyelmeztetnek A nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatást 2008. április 30-ig kell teljesíteni - közölte az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. A nyilvántartásra kötelezetteknek a 2007. évre vonatkozó adataikat kell benyújtaniuk. Akik jövedelmüket külföldi munkaadójuktól kapják, vagy felszolgálók, augusztus 31-ig teljesíthetik az adatszolgáltatást. (Népszava 4.o.)

Mire megvénülünk A magyar lakosság jelentős része egyáltalán nem készül a nyugdíjas éveire. A takarékosság hiányánál csak a szabályokra vonatkozó tudatlanság a nagyobb. A nyugdíjakkal kapcsolatos gondatlanság nem pusztán az emberek bűne: nehéz tervezni, amikor folyton változtatják a rendszert. Ugyanakkor a rendkívül bonyolult és gyakran változó magyar adórendszer is oly módon hat, hogy az emberek nemigen foglalkoznak az őket terhelő adókkal, sem azzal, mekkora ellátásra számíthatnak öregkorukban. A kutatók szerint az egyszerűbb és átláthatóbb adórendszer önmagában

is erősítené a lakosság adótudatosságát és öngondoskodását. (március 27. Heti Válasz 56+57.o.)

A jövő záloga Nettó 150 ezer forintos átlagfizetést alapul véve havonta legalább tízezer forintot tudnunk kell áldozni arra, hogy nyugdíjas éveinkben viszonylag anyagi gondoktól mentesen élhessünk - véli Balázs László, a Volksbank elnök-vezérigazgatója. Kétmillió embernek azonban semmilyen nyugdíjcélú előtakarékossága nincs. (március 27. Heti Válasz 54+55.o.)

Kisebbségi kormány a láthatáron Az MSZP frakciójában csak egy választható utat látnak az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt támadó népszavazások elkerülésére, ha teljes egészében állami tulajdonban működő regionális pénztárak jönnek létre. Ezt az SZDSZ elutasítja. Az elbukott népszavazás, a két párt között megromlott viszony, a népszerűségi mutatók, a kilátásba helyezett népszavazások miatt élesedett fel újra a vita. A szocialisták kijelentették: hajlandóak akár kisebbségben is kormányozni, ez pedig nehéz helyzetbe hozta az SZDSZ-t. A liberális párt összekötötte sorsát az egészségügyi reformmal, a magántőke bevonását megkerülhetetlennek tartotta, ám ha ebből engednie kell, nem tudni, a kormányban való maradását mivel magyarázhatná meg. A jövő egészségbiztosítási rendszerének fenn kell tartania a társadalombiztosítás egységét és szolidárisnak kell maradnia - véli az MSZOSZ. Állásfoglalásuk szerint az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvény az Országgyűlés által elfogadott formájában elhibázott - írja a Népszava. Az érdekképviselet nem fogadja el azt az érvelést, hogy csak a profit érdek képes hatékony szervezetet működtetni. Álláspontja szerint egy ésszerűen működő és gazdálkodó egészségbiztosítási rendszer megteremtéséhez feleslegesek üzleti befektetők. (Világgazdaság 1+3.o., Népszava 1+8.o. Új baloldal: megerősítésre vár, Népszava 3.o. Az MSZOSZ az egészségbiztosításról, Népszabadság 1+2.o. Nem történik semmi, de nyugalom sincs, Népszabadság 3.o. Oxigénadósságban, Magyar Hírlap 3.o. A bizalomvesztés hullámai közt, Magyar Hírlap 3.o. „Egészen furcsa üzleti alku..., Metro 2.o. Feszült politikai hétvége jön, Napi Ász 2.o. A nap vesztese)

Az AB előtt a biztosítási törvény Alkotmánybírósághoz fordul a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, kifogásolva az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, s kérve a jogszabály megsemmisítését - jelentette be Éger István, a kerekasztal titkára, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Kifejtette: mivel az elfogadott törvény sérti azt a nemzetközi egyezményt, amely kimondja: a biztosítást közhatóságok ellenőrzése alatt álló, minden nyerészkedési célzat nélkül működő intézményeknek kell ellátniuk. Az pedig a jogegyenlőség elvét sérti, hogy a lakosság - azonos befizetések mellett - különböző színvonalú szolgáltatásokhoz juthat hozzá. (Magyar Nemzet 2.o., Magyar Hírlap 2.o. 1928-as jogszabályra hivatkozik a NEK)

Egészségbiztosítás - módosítják a törvényt Ellentétes nyilatkozatok látnak napvilágot az egészségbiztosítás privatizációjával kapcsolatban. Az MSZP több vezetője múlt csütörtökön még azzal állt elő, hogy nem szükséges a magánbefektetők bevonása a biztosítási rendszer privatizációjába, majd - miután Kóka János ismét a koalícióból való kilépéssel fenyegetett - a szocialisták visszakoztak. A koalíciós egyeztetésen felvetődött, hogy a kormányfő új tulajdonosi programjába az új biztosítókat is bevonnák. Eközben körvonalazódni látszik az SZDSZ újabb javaslata: eszerint már nem lenne kötelező a választás a privatizált és az állami tulajdonban maradó biztosítók között. Ez a változat azonban az MSZP számára elfogadhatatlan. Eközben folyik a huszonkét, egyelőre még tisztán állami biztosító cégbírósági bejegyzése. A Nógrád megyei pénztár vezérigazgatójának Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter egykori üzlettársát, a lipótmezei pszichiátriai intézet felszámolásával is megbízott Tasnádi Zoltánt nevezték ki. (március 27. Heti Válasz 7.o., Heti Válasz 63.o.

Deformpolitika)

761 millió egészségpénztárakra 761 millió forintot csoportosított át a kormány a költségvetési tartalékokból az új egészségbiztosítási pénztárak megalakítására. Az egészségügy átalakításáról szóló törvény szerint az államnak 22 pénztárat kell alapítania, egyenként 20 millió forintos alaptőkével, amelyben majd kisebbségi részt vásárolhatnak magánbefektetők. A pénztárak alapítása fölötti összeg adminisztrációs és személyi költségek fedezeteként szolgál majd. (március 26. Magyar Demokrata 54.o.)

Per az OEP ellen Debrecen önkormányzata gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, tisztességtelen piaci magatartás vádjával pert indít az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellen azért, hogy a háziorvosok megkaphassák a vizitdíj eltörlése miatt kieső bevételüket - jelentette be Kósa Lajos. A város Fideszes polgármestere elmondta, hogy a háziorvosok és az OEP között létrejött szerződés nem más, mint diktátum, amely nem felel meg a Ptk. szerződésekre vonatkozó feltételeinek. (március 26. Magyar Demokrata 6.o.)

Banki tevékenység Fejlesztési boom Ferihegyen Irodák, lakások és kereskedelmi parkok után immár a logisztikai fejlesztések piacára is belép az Ablon. Airport City Logisztikai Park néven elindult beruházásuk a repülőtér melletti volt szovjet laktanya területén valósul meg. A nyolc csarnokból álló, mintegy 70 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttessel azokat a logisztikai szolgáltatókat, valamint kereskedelemmel foglalkozó hazai és nemzetközi vállalatokat célozták meg, amelyeknek egyaránt fontos a repülőtér közelsége és a városközpont könnyű elérhetősége. Az új logisztikai bázis Budapest határánál, Vecsés közigazgatási területén épül, alig pár percre az M0-tól, tömegközlekedéssel pedig - a Nyugati pályaudvartól - 30 perc alatt érhető el. Mintegy 200 millió dolláros gigaprojekthez keresnek befektető partnert a logisztikai bázis közvetlen szomszédságában, a laktanya területének másik részén tervezett Airport City Plaza megvalósításához. Mint azt a projektben magánszemélyként részt vevő Czibere Ilonától, a Mitropa US Kft. és az Airport City Plaza Kft. projekttársaság ügyvezetőjétől a Napi Gazdaság megtudta, a multifunkciós szórakoztató központban két szálloda már biztosan megépül, ezek száma akár négyre is emelkedhet, hiszen az érdeklődés máris óriási a nemzetközi szállodaláncok részéről. Az Airport City Plaza már megkapta a szükséges engedélyeket, bár az ebben szereplő 45 százalékos beépítést 65 százalékosra szeretnék bővíteni. Egyelőre az előkészítés és a közműfejlesztés zajlik, a projekt kidolgozója és tulajdonosa, aki egy amerikai magánszemély, változatlanul társakat keres a beruházáshoz. (Napi Gazdaság 9.o.)

Banki kottából játszva A lakáscserélőknek sokszor gondot okoz a régebbi ingatlan eladásának és az új vételének összehangolása. Költözési lakáshitelét éppen erre az élethelyzetre kínálja a CIB Bank. Most akció keretében úgy lehet új lakást vásárolni, hogy maximum két év áll a tulajdonos rendelkezésére meglévő lakásának értékesítésére. Addig nem kell havi törlesztőrészletet fizetni, hiszen a kölcsön, kamat és kezelési költség visszafizetése az eladásra szánt ingatlan eladási árából történik. A termék igyekszik valóban minden lehetséges gondra választ adni, így - mondták el a banknál - nem tartják meglepőnek a jelentős érdeklődést az ügyfelek részéről. Az OTP Bank összehangolásra lakáscserehitelét ajánlja, amely - mint elmondták - megoldást jelenthet a régi lakás esetleg nehezebb

értékesíthetősége esetén is. A hitel két év türelmi időt nyújt, ezalatt a hitelfelvevőknek sem tőke-, sem hiteldíj-fizetési kötelezettségük nincs. A hiteldíjat az első két évben tőkésíti a bank. Amennyiben valaki ez idő alatt értékesíteni tudja régi ingatlanát, a vételárból befolyó összeggel visszafizetheti a hitelt, végtörlesztési és szerződésmódosítási díj megfizetése nélkül. Az Erste Bank is kínál maximum kétéves futamidővel áthidaló hitelt. Az ügyfél - mondták el a banknál - a meglévő ingatlanjára tudja felvenni ezt a kölcsönt, és a futamidő alatt csak a kamatot és a kezelési költséget kell megfizetnie, a tőke az eladásra szánt ingatlan értékesítésekor, de legkésőbb a futamidő végén, egy összegben esedékes. Az ügyfeleknek azonban - állítják - túl nagy teher egyszerre a két hitel, ezért ez a termék kevéssé népszerű. A K&H Bank már évek óta kínál áthidaló kölcsönt, de - mint megtudtuk - ezt a konstrukciót (itt is) csak kevés ügyfél veszi igénybe. A banknál a hagyományos lakáshitelek iránti kereslet a jellemző. Az MKB lakáshitelei a bank szerint áthidaló módon is igénybe vehetők. Ez a konstrukció ugyanis rugalmas megoldást kínál azoknak az ügyfeleknek, akik az új lakásuk árát a régi lakás eladásából származó bevételből szeretnék kiegyenlíteni, mivel az eladásból származó bevételt megelőlegezi számukra a bank. Komócsi Sándor, az UniCredit ügyvezető igazgatója is azt mondja, hogy a bank standard lakáscélú hiteleivel ügyfeleik megoldást találnak az eladás és a vétel különbőző időpontjából adódó esetleges pénzügyi "hiányra" is. A Budapest Bank (BB) lakossági jelzáloghitel-termékei között nincs áthidaló kölcsön, aminek oka a pénzintézet szerint a termékben rejlő kockázat. Lakossági jelzáloghiteleken belül a BB a szabad felhasználású jelzáloghitelt ajánlja anyagi problémák kezelésére, amit az ügyfél bármire felhasználhat. A Raiffeisen sem dolgozott ki ilyen terméket, tapasztalataik szerint ugyanis erre jelentéktelen a piaci igény. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink I-II.o., Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink II.o. A Budapest Bank..., Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink II.o. Titkolt termékek?, Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink III.o. Költözzön a CIB Bankkal!)

Mit vizsgál a felügyelet? A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette, hogy az integrált felügyelés elvét is figyelembe véve milyen területekre fokuszál az idén. Kiemelten foglalkoznak például az intézmények belső irányítási rendszereivel. A felügyelet értelmezésében a felelős belső irányítás megvalósítását az intézmény a megfelelő szervezeti felépítés, szervezet, testületi rendszer kialakításával és működtetésével, irányítási (management) és felügyelési (supervision) funkciók gyakorlásával biztosítja. Jelen körülmények között persze különös hangsúlyt kap a likviditás nyomon követése is. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink I+IV.o.)

Színesedő ágazati paletta A K&H Bank a kétszintű bankrendszer kialakítása óta, azaz húsz éve az agrárium elkötelezett bankja. Jelenleg is nagyon jelentős agrárhitel-portfólióval rendelkezik és így számolva mindenképpen az első három agrárfinanszírozó egyike. A hitelintézetnek - mondták el - történelmi hagyományából és tudatos agrárfinanszírozási politikájából adódóan törzsügyfélköre van. Keresik továbbá azokat a már múlttal rendelkező, életképes, méret hatékony ügyfeleket, akik később szintén törzsügyfelek lehetnek. A CIB Bank újabban szintén előtérbe helyezi az agrárium finanszírozását. Indoklásuk szerint ugyanis ebben a szektorban a hiteltermékek iránti kereslet növekedésére lehet számítani. A Commerzbank ügyfelei között magyar és külföldi vállalkozások egyaránt megtalálhatóak, és az utóbbi években - részben a bank kis- és középvállalatok felé történő nyitása miatt - a hazai ügyfélkör bővült dinamikusabban. A bank legfőképpen gyártó és kereskedő cégeket szolgál ki, de ügyfelei között megtalálhatóak szolgáltató cégek is. Ágazati besorolás szerint kiemelhető az autóipar, a gépgyártás, a vegyipar, a logisztika. A nagyobb építőipari cégek közül, de akár az it területéről is számos ügyfelük van - hangsúlyozza a hitelintézet. Az MKB Bank hitelportfóliója heterogén. Egy-egy ágazat piaci kitettsége, kockázati megítélése fontos szerepet játszik a hitelkérelmek elbírálásakor, de alapvetően cégek finanszírozását végzi a bank és ezeket az egyedi ügyleteket kell elemezni, minősíteni. Az UniCredit Bank - mondta el Tamás Gábor ügyvezető igazgató - társadalmi felelősségvállalása keretében vállalta, hogy nem vesz részt fegyvergyártáshoz, ezen termékek kereskedelméhez kapcsolódó projektek, valamint olyan vállalkozások finanszírozásában, amelyek gyermekmunkát alkalmaznak. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink I+IV.o.)

Tűzoltó a hatósági vizsga A szabályozás szerint július elsejétől már fel sem vehető a biztosításközvetítői regiszterbe az, aki nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy szakirányú képesítéssel. A szakma egy része szerint épp ezért, elsősorban az új piacra lépők miatt megkerülhetetlen a hatósági vizsga bevezetése, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy jelenleg közel 20 ezer olyan biztosításközvetítő dolgozik a piacon, aki a 24/48 hónapos türelmi idő lejártáig sem szerzi meg a munkája folytatásához szükséges végzettséget igazoló papírt. A szakvizsgát Csurgó Ottó, az OTP-Garancia Biztosító nem életbiztosítási üzletágát irányító vezérigazgató-helyettese a KRESZ-vizsgához hasonlította, amely az alapokat biztosítja. A kétkedők számára - közéjük tartozik Kovács István, a Közlekedési Biztosítási Egyesület (Köbe) intézőbizottságának elnöke, a Biztosítási Oktatási Intézet (BOI) oktatója - ugyanakkor komoly kérdés, hogy egyetlen teszt sikeres kitöltése milyen jogosítványt jelenthet, ha nincs mellette kötelező óraszám előírva az ismeretek elsajátítására. Feladat még van bőven a jövőt illetően. Bár a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Turcziné Pálos Anna főtitkár szerint sikerrel lobbizott azért, hogy az alkuszi pályára lépők számára magasabb követelményeket tartalmazzon a hatósági vizsga, sokaknak az a véleménye - a jogosítvány sémájánál maradva -, hogy bizonyos speciális területeken, például az életbiztosítások esetében további vizsgákra volna szükség. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink III.o.)

Komplex önkormányzati finanszírozás Az önkormányzatok általában sajátforrás-hiányosak és eladósodottak is. Az infrastruktúra fejlesztésére azonban ilyen esetekben is szükség van. Az egyik megoldási lehetőség - tudta meg a lap Lovas Emese üzletfejlesztési igazgatótól - a Commerzbank által kínált váltós konstrukció. „A kötvénykibocsátással szemben a (közbeszerzési eljárást sem igénylő) váltó nem jelent többletterhet az önkormányzatnak és már 200-300 millió forintos projektek esetén is alkalmazható. A szükséges fejlesztést az önkormányzat önerő nélkül valósíthatja meg. Az önkormányzat az elvégzett munkáért jövőben esedékes váltókkal fizet, így előre meghatározható részletekben, fix esedékességi dátumokkal előre tervezhető a kiadása. Mivel a beruházáshoz szükséges telket az önkormányzat elad(hat)ja a beruházónak, ráfordítás helyett átmeneti forráshoz is juthat egyéb fejlesztési feladatok megvalósításához. A megvalósított beruházás azonnal önkormányzati tulajdonba kerül, és tetszőlegesen hasznosítható, értékesíthető. A hitelfelvétellel kapcsolatos közvetett és közvetlen tranzakciós költségek és a hitel-, árfolyam- és kamatkockázatok a beruházót terhelik” - mondta az igazgató. A Commerzbank az elmúlt években már több olyan projektben is közreműködött, ahol az önkormányzat váltóval fizet. Az ilyen ügyletek megvalósításában fontos, hogy a bankot kellő időben bevonják a tárgyalási és döntés-előkészítési folyamatokba, mindannak érdekében, hogy a váltók névértékét és leszámítolás utáni értékét kellő alapossággal tudják meghatározni. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink IV.o.)

Előtérbe kerülő agrárium Tavaly év végén már több tíz milliárd forint volt az agrárium szereplőihez kihelyezett hitelösszeg, és ez a jövőben dinamikusan növekedhet, mivel csökkent a mezőgazdaság hitelkockázata - mondta Szabó János, a Budapest Bank (BB) agrárszakértője. Az elmúlt években jelentősen bővült az ügyfélkör és következetesen nőtt az ágazat szerepe a hitelintézet portfóliójában, jelenleg eléri a teljes hitelállomány hat százalékát. A fordulópontot az uniós csatlakozás jelentette, amikor megszűntek a korábbi, állami kamattámogatásos hitelek, a pénzintézet pedig elkezdte kidolgozni az uniós agrártámogatások előfinanszírozását. Azóta folyamatosan bővült a mezőgazdasági vállalkozások, egyéni vállalkozók, családi gazdaságok és komolyabb árbevételű őstermelők számára kidolgozott banki termékeik száma: bevezették a közraktári hiteleket, az intervenciós értékesítések előfinanszírozását is. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink IV.o.)

Megmaradt a kamattámogatás Örömmel üdvözöljük, hogy megmaradt a Széchenyi Kártya kamattámogatása - mondta Krisán László, a népszerű konstrukciót működtető KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója -, és azt is méltányoljuk, hogy a kormány erről szóló döntése visszamenőlegesen, azaz január 1-jétől érvényes. Hiszen ez a

leggyorsabb, legkedvezőbb és legolcsóbb hiteltermék a mikro-, kis- és középvállalkozások részére fogalmazott. A szakember szerint a kamattámogatás meghagyásáról szóló döntés „startlövés” a Széchenyi Kártya 2 előkészítésének felgyorsításához, illetve véglegesítéséhez is. Reményeik szerint ez is rövidesen beindulhat. Jelenleg a programban részt vevő összes érintettel - bankokkal, kamarával, VOSZ-szal, Hitelgarancia Zrt.-vel - egyeztetnek, és dolgoznak a szükséges informatikai változtatáson. A továbbfejlesztett változatnál a hitel futamideje a jelenlegi egy helyett két év lesz, egyszerűbb adminisztrációt alkalmaznak majd, és megszűnik a negyedéves törlesztés. Eredetileg ez év elejétől akarták eltörölni a Széchenyi Kártya kamattámogatását, de a kormány közelmúltban született határozata szerint az idén mégis megmarad a kedvezmény. A támogatás mértéke a 2008. január 1-je és december 31-e között kibocsátott kártyák esetében is egy százalék, tízmillió forint hitelösszegig, 365 napra. A kis- és középvállalkozások körében továbbra is igen kedvező a fogadtatása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kezdeményezésére 2002 augusztusában elindított, és ezen vállalkozói kör forráshiányának enyhítésére kidolgozott Széchenyi Kártya programnak. A KA-VOSZ Zrt. adatai szerint a beérkezett igénylések száma már meghaladta a 120 ezret, az átadott Széchenyi Kártyáké pedig a 90 ezret. Eddig több mint 477 milliárd forintnyi hitelkeretet nyújtottak a kisvállalkozásoknak. (Világgazdaság 7.o.)

Vélemények Majoros Zoltán, az Európa Kávéház Vendéglátó Kft. ügyvezetője szerint sokat jelent számukra, hogy megmaradt a Széchenyi Kártya kamattámogatása. Körbenéztek a piacon, és a bankok is megkeresték a céget az ajánlataikkal. Vannak ugyan hasonló termékek, de még mindig a Széchenyi Kártyát találták a legjobb konstrukciónak. Már a harmadik hosszabbításnál tart a cég. Nagy Zoltán, a Big Hill Építőipari és Szolgáltató Kft. ügyvezetője nagyon örül annak, hogy megmaradt a kártya kamattámogatása. Két évvel ezelőtt azért választották ezt a konstrukciót, mert ezt tűnt a legegyszerűbbnek, a legkedvezőbbnek. Egyetlen problémájuk, hogy évente újítani kell, s ez új procedúrát jelent. Bár a kamata ma már nem a legkedvezőbb a piacon, egyszerűsége miatt, s mert bevált, mégis a folytatás mellett határozott a cég. (Világgazdaság 7.o.)

Ha kell, jöjjön az állam A piac szereplői mindenfajta önkorlátozás és regulátori szabályozás nélkül olyan kockázatokba kergethetik magukat, amelyeknek nagyon súlyos következményei lehetnek a lízingcégekre és az ügyfelekre nézve egyaránt - hívta fel a figyelmet Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke. A lízingszektorban a mostani hallatlan piaci verseny megköveteli, hogy bizonyos korlátokat állítsanak a piaci szereplőknek - mutatott rá az MKB Euroleasing szakmai rendezvényén. Erdei a gépjárművek finanszírozhatóságának lelassulására is számít, amennyiben a lízingpiaci problémák kiteljesednek, és elérnék a bankokat, valamint a kereskedőket. Ugyanakkor a bankszövetség elnöke üdvözölte, hogy már kormányzati szinten és a szakmai szervezeteknél is elkezdődött a megoldási lehetőségek számbavétele. Elsődlegesnek a szakma mielőbbi önszabályozási gyakorlatának megteremtését említette, ám amennyiben a piaci szereplők ezt nem tudják megtenni és betartani, úgy erős állami szabályozásra lesz szükség - húzta alá. A bankszövetség elnökének véleménye kapcsán Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a Világgazdaságnak elmondta: a lízingszövetség másfél éve elindított önszabályozási kezdeményezése az autólízing területén megfeneklett a Gazdasági Versenyhivatal ellenállásán. A lízingszövetség egyetért a bankszövetség elnöke által megfogalmazottakkal, és egy átfogó, a finanszírozási szerződéseken messze túlmutató, összehangolt intézkedéscsomagban látja a kiutat. A lízingszövetség álláspontja szerint három területen kell előrelépni: megteremteni a gépjárművásárlás tényleges költségeinek és kockázatainak transzparenciáját, megelőzni a lízingcsalásokat és támogatni az ügyfelek tudatos hiteldöntéseit. (Világgazdaság 13.o.)

Megduplázná fiókjai számát a Banco Popolare Elsősorban a lakossági, illetve a kis- és középvállalkozói rétegre összpontosít a Banco Popolare Hungary Zrt. - jelentette ki Fausto Perlato elnök-vezérigazgató. A Banco Popolare a harmadik

legnagyobb szereplő a saját piacán, 2200 fiókból álló hálózatán keresztül közel hárommillió ügyfelet szolgál ki a régió országaiban. Az IC Bank 2007 tavaszán végrehajtott megvásárlása óta a munkatársaik számát 105-ről 170-re növelték. A Banco Popolare Hungarynek jelenleg tíz fiókból álló hálózata van Budapesten és környékén, ám néhány éven belül 20-25 egységből álló, országos hálózat létrehozása a cél. Az elnök-vezérigazgató rámutatott: a tulajdonos elhivatottságát jelzi, hogy a magyarországi felvásárlás óta két alkalommal is alaptőkét emelt, összesen 30 millió euró összegben. (Világgazdaság 14.o.)

Magyarországon jól ment a Citibanknak Az anyabankkal ellentétben a jelzálogpiaci krízis a Citibank magyarországi leánycégét nem érte el tavaly: a társaság eddigi legjobb eredményét érte el a múlt évben. „A Citibank 2007. évi teljesítménye rendkívüli volt, különösen a globális és a hazai gazdasági környezet kihívásainak tükrében” - fogalmazott Batara Sianturi, a magyarországi bank elnök-vezérigazgatója. A társaság adózott eredménye 13 százalékkal, 15,05 milliárd forintra nőtt a 2006. év végihez képest (miközben a teljes hazai bankszektor adózott eredménye 11 százalékkal csökkent). A lakossági divízió több mint 41 ezer új ügyfelet szerzett. A Citi a privátbanki piacon továbbra is megőrizte vezető pozícióját; a Citigold-ügyfelek száma - 24 százalékos növekedéssel - 2007 végére elérte az 5200-at. (Világgazdaság 14.o.)

Mától nagy frindzselős kavalkád Ma kezdődik a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) kísérő rendezvénye, a háromnapos Budapesti Fringe Fesztivál, amelyet harmadik alkalommal szervez meg a Budapesti Fesztiválközpont Kht. Összesen 323 társulat előadását láthatja a közönség vasárnap estig a Millenáris Parkban, a Marczibányi Téri Művelődési Központban és a Mammut Promenád teraszán, 16 színpadon, a belépés általában ingyenes. A BTF teljes tervezett költségvetése az idén több mint 1,378 milliárd forint. A díjak fellépési lehetőséget kínálnak a 2009-es BTF-en, a 2008-as Budapesti Őszi Fesztiválon és az idei Nyár a Lánchídon mustráján. Akadnak szakmai különdíjak is, így 150-150 ezer forint értékű a BTF két fő támogatójától, a Moltól és az OTP Banktól, továbbá a Millenáris Kht. és a Marczibányi Téri Művelődési Központ meghívása. (Világgazdaság 19.o.)

PSZÁF-dolgozó lett a százezredik törzsutas Matusek Judit lett a százezredik Malév-törzsutas, ami nemcsak oklevéllel, hanem százezer bónuszponttal is jár. A szerencsés hölgy munkájából adodóan sokat repül, főleg európai célpontokra. Judit, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél dolgozik mint küldött. (Napi Ász 3.o.)

Miskolc perli az MVM-et a fűtőműért Bírósághoz fordul a Miskolci Hőszolgáltató (Mihő) Kft., amennyiben a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. továbbra is fenntartja azt a döntését, hogy az önkormányzati tulajdonú cég nem veheti meg a Miskolci Fűtőerőmű (Mifű) Kft. 99,6 százalékos tulajdonrészét. Mindezt sajtótájékoztatón jelentette be tegnap Káli Sándor, a borsodi megyeszékhely polgármestere, valamint Halmai Gyula, az önkormányzati cégeket tömörítő Miskolc Holding Zrt. elnök-igazgatója. Az MVM igazgatósága azért döntött úgy, hogy a kisebbségi tulajdonosként elővásárlási jogával élni kívánó Mihő Kft.-vel kötött szerződést felmondja a fűtőerőmű megvásárlásáról, mert nem teljesítették a vállalt határidőket. Nem mutatták be például időre az adásvételi szerződéshez érvénybe lépéséhez szükséges bankgaranciát. A Mihő Kft. viszont jogszerűtlennek tartja az MVM elállási nyilatkozatát. Az erőmű megvásárlására felvett 4,2 milliárd forintos hitelről szóló szerződést tegnap aláírták az UniCredit Bank Zrt.-vel, az önkormányzati cég az üzletrész megvásárlásával kapcsolatos teljesítést folytatja. Halmai Gyula elmondta: a pénzt nem kívánják más célra fordítani, nem is tudják, hiszen az összeg lehívásához szükséges a Mihő Kft., valamint az MVM között köttetett, aláírt adásvételi szerződés bemutatása. Az elnök- igazgató szerint Miskolc mindvégig jogszerűen járt el, március 14én a Mihő Kft. levelet küldött az MVM-nek, amelyhez az UniCredit Bank hiteligérvényét, valamint a saját forrásról szóló fedezeti igazolást is csatolta. A hiteligérvény azonban nem azonos a

bankgaranciával. (Népszabadság 21.o.)

A kívánságlista egyre hízik, az önerő viszont fogy Legyen a lakás emeleti vagy éppen kertkapcsolatos, fontos döntési szempont a csendes környezet és a könnyű megközelíthetőség - bár a vásárlói kívánságlista egyre bővül, a legtöbben még mindig az viszonylag olcsóbb, húszmillió forint alatti ingatlanokat keresik, és hitelből finanszírozzák az ügyletet. Mindegy, hogy használt vagy új építésű a megvásárolni kívánt ingatlan, a döntő szempont az elhelyezkedés, a járulékosan nyújtott szolgáltatás és az ár - állítja a lakáskeresők 43 százaléka. A Duna House ötszáz ember megkérdezésével végzett felmérése szerint azonban a használt és az új építésű lakások közötti preferenciarendszer az utóbbi időben folyamatosan alakul: lényegesen megélénkült az „újszerű” lakások iránti kereslet. A pár éve épült ingatlanok állapota még viszonylag jó, stílusuk pedig legtöbbször modern. (Népszabadság 22.o.)

Védelem a bankok ellen A törvénymódosítás kitérne a zálogtárgyak végrehajtáson kívüli értékesítésére is. Jelenleg ez a terület szinte teljesen szabályozatlan, ám nagy jelentőségű, hiszen a bankok a jelzáloghitelt fizetni nem tudó adós ingatlanát rendszerint ilyen keretek között értékesítik, méghozzá általában jóval a valós forgalmi érték alatt. A tervek szerint január elsejétől csak a bírósági végrehajtók adhatnák el a zálogtárgyat, ami egyben azt is jelentené, hogy a folyamatot végig a bíróság ellenőrizné, hiszen a végrehajtó tevékenysége ellen az ítélkező fórumhoz fordulhatna az adós. Az új szabályokkal elkerülhetővé válna a manapság oly gyakori áron aluli értékesítés. (Magyar Nemzet 11.o.)

A Zeneakadémia-projekt: új hangszerelés A Zeneakadémia-projekt első pillantásra különös kifejezésnek tűnik. Hiszen projektekről általában valamilyen üzleti tevékenység kapcsán szokás beszélni, míg az Akadémia nevét leginkább a zenei hagyományokkal s a közmondásosan szegény művészeti oktatással hozzák összefüggésbe. Öt éve, hogy a két, látszólag egymással ellentétes gyakorlat összekapcsolódott. Az üzleti élet prominens képviselői közül néhányan elhatározták, hogy felkarolják a folyamatosan csökkenő állami kultúrafinanszírozás következtében csőd közelbe kerülő intézményt. A 133 éves alma mater egykor a világ zenei kultúrájának egyik középpontja volt. A mostoha körülmények között vergődő akadémia a 2000-es évtized elején csak tehetségekben volt gazdag. Jól prosperáló intézményként viszont vissza szerezheti régi rangját a nemzetközi művészeti életben, ami nem csak szellemi vagyont hozhat a további fejlesztésekhez. Elsőként állt az ügy mellé Simor András, a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég magyarországi érdekeltségének akkori elnökvezérigazgatója (ma a Magyar Nemzeti Bank elnöke), aki ugyancsak az üzleti élet logikájának megfelelően fogott hozzá a mentési akcióhoz. Ha egy cég vagy intézmény súlyos problémákkal küszködik, az első lépés, hogy átvilágítják a működését. Így lehet meghatározni a kényes pontokat, kiszűrni a zavarokat, a párhuzamosságokat, a finanszírozás buktatóit. Csak ha már tiszta képe van a tanácsadást felvállaló társaságnak arról, hogy milyen problémákat kell orvosolni, akkor lehet a megoldás alternatíváit kidolgozni és az előrelépés feltételeit meghatározni. 2005 óta gazdasági tanácsadó testület működik az akadémia mellett Simor András elnökletével, amely - a gazdaság szótárából kölcsönzött kifejezéssel - az üzletfejlesztési stratégiát határozza meg. Komoly szerepet kap a megújuló Zeneakadémia üzleti csapatában a CIB Bank, az E.ON Magyarország, valamint a Hérosz Zrt. menedzsmentje, a Kovács, Réthy, Szegheő ügyvédi iroda, amely a jogi asszisztenciát biztosítja a különböző alapítványok számára. (Népszava 9-10.o.)

A Budapest Bank diplomája A Legjobb Női Munkahely 2007 pályázaton különdíjat kapott a Budapest Bank (GE Money Bank). A hitelintézet a munkavállalók irányában tanúsított gyakorlata alapján kapta a Nők Lapja által felajánlott különdíjat, melyet a Magyar Női Karrierfejlesztés Szövetség és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által szervezett konferencián adták át a Parlamentben. Emellett szintén a Budapest Bank humán-erőforrás szervezete kapta Az Év HR Csapata 2007 pályázat Stratégiai HR Partnerség kategóriájának fődíját. (Népszava 9.o.)

Tehetséggondozó kollégium Két éve a Tehetséges Magyarországért Alapítvány kezdeményezésére, március 25-én, Bartók Béla születésnapján került sor a tehetség napjának első megünneplésére. Idén a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által is támogatott tehetségnapi megemlékezésen és rendezvénysorozaton a Csányi Alapítvány is részt vett, ahol egy tehetséggondozó kollégium létrehozását jelentették be. A Csányi Alapítvány legfőbb tevékenységeként a tehetséggondozást tűzte ki céljául. Országosan elismert szakemberekkel együttműködve olyan tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermekeket segít, akik így lehetőséget kapnak tehetségük kibontakoztatására. Az alapítvány közösségi házaiban történő csoportos és egyéni fejlesztő foglalkozások, a színes és hasznos szabadidős programok és a rendszeres, egyénre szabott szociális támogatás mellett az alapítvány most létrehoz egy tehetséggondozó kollégiumot is. A Csányi Alapítvány a tehetség napját rendhagyó módon ünnepelte meg, alkalmat teremtve az általa támogatott 84 fiatalnak, hogy kifejezzék a tehetség fogalmával kapcsolatos gondolataikat, majd a Káva Kulturális Műhely foglalkozásain átéljék az alkotás örömét. (Népszava 11.o.)

Fillérekből tonnák A K&H 3 hónappal ezelőtt, december 1-jén hirdette meg országos 1 és 2 forintos gyűjtőakcióját. Ennek keretében az ügyfelek - és később céges adományozók - a bevonásra kerülő érméket a K&H gyógyvarázs program javára ajánlhatják fel. A K&H ügyfeleinek adományaiból 7,4 millió forint gyűlt össze, amely 12,5 tonna pénzérmét jelent. A 2 teherautónyi apró az akció kezdete óta eltelt 3 hónap alatt gyűlt országszerte. A jótékonysági kezdeményezés március 1-jétől sem ér véget, a K&H 2008 májusáig várja a forintos felajánlásokat. Az akció végén az összegyűlt pénzből a K&H gyógyvarázs programja orvosi műszerekkel támogatja a rászoruló gyermekgyógyító intézményeket. (Népszava 12.o.)

Apróból milliók Átadta a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak azt a 6246242 forintról szóló váltási jegyzéket, amely a West End City Centerben összegyűlt egy- és kétforintosok értékét tartalmazta. (Magyar Hírlap 12.o.)

Teljes körű követeléskezelés Azt már megszokhattuk, hogy számos magyarországi pénzügyi vállalkozás és bank megjelent a faktoringpiacon is. Ám a teljes körű kintlevőség-kezelés - amely egy faktorház, egy hitelbiztosító és egy követelésbehajtó szolgáltatásait egyesíti egy könyvelőcég nyilvántartó munkájával - valódi újdonságnak számít. Dr. Molnár Tamás igazgatót (MKB Bank, Speciális Vállalatfinanszírozások) a részletekről kérdezte a Magyar Hírlap. „Ha összehasonlítjuk hazánkat a régió más országaival, láthatjuk, hogy nálunk kiemelkedően sok csődeljárás van - és a számuk folyamatosan nő. Ilyen bizonytalan környezetben pusztán a faktoring nem jelent mindenre megoldást. Ezért állítottunk össze egy egyedülálló szolgáltatáscsomagot, amely a finanszírozás mellett követelés-nyilvántartást, kinnlevőség-behajtást és biztosítást is tartalmaz” - mondta a szakember. Magyarország legnagyobb hitelbiztosítójával, az Allianz-csoporthoz tartozó Euler Hermesszel kötött megállapodást az MKB Bank, Magyarország legnagyobb faktoringpiaci szereplője. Az Euler Hermes minden jogi lépést megtesz a követelés behajtására az ügyfél helyett, akár a csődeljárásig. Mindezért - ha eredményes az eljárás - az ügyfél csak mintegy fél százalékos sikerdíjat fizet. Ha sikertelen a követelésbehajtás, a biztosító akkor is a bruttó összeg megközelítőleg kilencven százalékát garantáltan kifizeti ügyfelünknek. (Magyar Hírlap 13.o.)

Faktoringszolgáltatással bővít a Takarékbank A Takarékbank a német VR Factoremmel közösen megvásárolt egy hazai, csaknem négy éve eredményesen működő faktorcéget, a Next Faktor Zrt.-t. A megvásárolt cégben a VR Factorem 76, a Takarékbank Zrt. 24 százalékos tulajdont szerzett. A Takarékbank kereskedelmi és befektetési banki funkciói mellett 134 integrált takarékszövetkezet csúcsbankja, és így aktívan részt vesz a takarékszövetkezetek termékfejlesztésében és üzleti tevékenységük támogatásában. A

takarékszövetkezetek több mint 1500 fiókot számláló hálózata országszerte mintegy háromszázezer kis- és középvállalkozást szolgál ki. Sok esetben ezek a vállalkozások nagy multinacionális cégek beszállítói, így hosszú (hatvan-százhúsz nap) futamidejű fizetési feltételek mellett kell gazdálkodniuk, ami csökkenti a likviditásukat, és növeli finanszírozási igényüket. Az új pénzügyi szolgáltatással ezeket a kkv-kat igyekeznek kiszolgálni. "A piaci statisztikák egyértelműen mutatják, hogy a faktoring az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül hazánkban, és a jövőben is várhatóan a bankpiacot meghaladó növekedési potenciállal bír. Ezt a növekedési tendenciát kihasználva szeretnénk a jövőben a Next Faktor és ezen keresztül a Takarékszövetkezetek és a Takarékbank piaci részesedését dinamikusan növelni" - magyarázza a döntést Szabó Levente, a Takarékbank Zrt. Igazgatóságának tagja. (Magyar Hírlap 14.o.)

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány faktoringszerződéséhez kapcsolódó kezessége Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány az általános kezességvállalás mellett a faktoringszerződésekhez is vállal kezességet. A szolgáltatás a kis- és középvállalkozások forgóeszköz-finanszírozását segíti elő. Ha egy vállalkozásnak az áru leszállítása vagy a szolgáltatás teljesítése után fizetnek a vevői, akkor a vevőkkel szembeni követelések értékesítése (faktorálása) révén a vállalkozás azonnal pénzhez jut, javítva likviditását. A faktoring finanszírozás alapvető előnye a hitel típusú finanszírozáshoz képest, hogy a faktorálást végző szervezet részére a kockázatot elsősorban a vevő jelenti, így szállítói oldalon olyan kis- és középvállalkozások is élni tudnak vele, amelyek nehezen jutnak hitelhez. (Magyar Hírlap 14.o.)

Követeléskezelés garanciával A lejárt követelések nem csak az elmaradt haszonnal és likviditási gondokkal okoznak kárt. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint a gazdasági vezetők idejük jelentős részében a kintlevőségekkel foglalkoznak ahelyett, hogy fontosabb pénzügyi feladatokra összpontosítanának. Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Kft. ügyvezető igazgatója szerint a vállalkozásoknak a főtevékenységükre kellene koncentrálniuk, a többit - mint amilyen a kintlevőség-kezelés is kiszervezve a szakértő cégeknek. Az Intrum - elsőként a magyar piacon - szolgáltatási szint garanciát (Service Level Agreement, SLA) vállal, vagyis onnantól kezdve, hogy a megbízó átadja a követelését, pontosan tudja, hogy mi fog történni, hogyan és milyen gyakorisággal keressük meg az adósát. Azt is folyamatosan, online nyomon tudja követni, hogy éppen hol tart az ügye. Ehhez persze nagyon komoly belső monitoringrendszert kellett kiépítenie. (Magyar Hírlap 15.o.)

Az önkormányzati csődök éve? Az önkormányzatok hitelfelvétele 2007-ben is rohamosan növekedett, épp ezért egyre égetőbbek azok a kérdések, melyekre a budapesti Gellért Szállóban rendezett konferencia választ keres: mekkora az eladósodottság, milyen a fizetési fegyelem, illetve mi történt eddig az önkormányzati adósságrendezési eljárások területén? Mint ahogy az is, mit tegyen egy pénzintézet vagy egy kisvállalkozás, ha az önkormányzat nem fizet? (Magyar Hírlap 15.o.)

Rugalmas célkövetés Az inflációs célt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem mechanikusan, hanem rugalmasan követi. A testület tagja kifejti: a monetáris politika csak akkor tudta alacsonyan tartani az inflációt, ha abban a kormányzat is támogatja. Már jó ideje nem töltötte be a szerepét a széles árfolyamsáv; különböző okok folytán nem tudta hatékonyan mérsékelni az árfolyam ingadozását, inkább spekulációt gerjesztett, semmint a stabilizációt segítette volna. Ilyen körülmények között februári eltörlése kézenfekvő döntés volt. (Figyelő 22-23.o.)

Bankhoz tapadva A magyarországi piacon új biztosító próbál szerencsét; a várhatóan az UniCredit Bankkal szövetkező, német hátterű Ergo a 33, a sorban. Az egyik biztosítótársaság vezetője úgy fogalmazott, hogy a helyzet hasonló ahhoz, mint amikor 1993-ban az OTP Bank megvásárolta a Garancia

Biztosítót. Most viszont akár az Ergo története is összefonódhatott volna a Garanciáéval: egyike volt annak a négy pályázónak, amely nemcsak ringbe szállt az OTP-leánycég megvásárlásáért, hanem be is jutott a második fordulóba. A győztes viszont - mint ismert - a Groupama lett, az Ergo pedig saját biztosító alapításával kárpótolja magát. (Figyelő 64-65.o.)

Indirektívák A kelet-közép-európai bankszektorra aligha van közvetlen hatása a jelzálogpiaci hitelválságnak, a térség pénzintézetei nem voltak érintettek ilyesfajta ügyletekben. Ám a globális pénzpiaci következményeket a régió sem úszta meg: a vezető bankok részvényeinek árfolyama az elemzői várakozásoknak megfelelő, esetleg még azokat meg is haladó teljesítmények ellenére szinte mindenütt esésnek indult, messze elmaradt a tavaly év végi csúcsoktól, és teljességgel kiszámíthatatlanná vált. A tervezett vállalati részvényés kötvénykibocsátásokat rendre elhalasztották, és hasonló folyamatok játszódtak le az állampapírpiacon is. Az OTP Jelzálogbank például 2008 februárjában a 2 éves irányadó kamatláb felett 0,65 százalékkal értékesítette jelzálogleveleit, 0,35 százalékponttal drágábban, mint 2006-ban. A magukat megégető intézmények ugyanis óvatosabbakká váltak, s ha mégis hajlandók kockázatot vállalni, annak most jobban megkérik az árát. Alig érintett az OTP Bank is - állítják a pénzintézetnél -, mivel betétekkel jól ellátott. Hiteleinek a betéteihez viszonyított aránya 2007 végén 114,4 százalék volt, azaz kevéssé van ráutalva a külső forrásbevonásra. Emellett a bankcsoport likviditási helyzete is egészségesnek mondható, legalábbis a Moody’s terminológiája szerint a leglikvidebbnek tekinthető eszközeinek állománya nagyjából egy év finanszírozási igényét fedezi. Mivel az OTP-csoportnak nincs komolyabb összegű hitellejárata 2008-ban, ezért azok megújításának a kockázata sem jelentős. (HVG 62.o.)

Alapjáraton Magyarországon a hedge fundokba való befektetés továbbra is a tehetősebbek kiváltsága, még ha ennek kockázata az elképzeltnél alacsonyabb is lehet - mondta Varga Szabolcs, a módosabb magánszemélyeket megcélzó osztrák Bank Gutmann magyarországi leánycégének vezérigazgatója. A konzervatív befektetési stratégiát követő pénzintézet úgy mérsékli a rizikót, hogy ügyfelei pénzét nem közvetlenül hedge fundokba teszi, hanem az azokból képzett, erősen diverzifikált alapokba. Kliensei általában befektetéseik körülbelül egytizedét tartják ilyen alapok alapjaiban, de akad, aki 30 százalékig is hajlandó elmenni. A bátorság az utóbbi években jól kamatozott: a londoni székhelyű Financial Risk Management adatai szerint a hedge fundokba fektető alapok alapjainak éves hozama csak az árupiaci termékekétől - elsősorban az élelmiszerekétől, az olajétól és a nemesfémekétől - maradt el, a bankbetétekét, az állampapírokét, a kötvényekét és a részvényekét viszont több százalékponttal lekörözte, miközben kockázatuk az állampapíroké alatt maradt. (HVG 65.o.)

Úri kaszinó A hedge fundok a legnagyobb kockázatot vállaló befektetési alapok. Nevük ugyan fedezeti alapot jelent, de ez csalóka, mert nem árfolyam-fedezeti, hanem árfolyam-kockázati ügyleteket kötnek, amelynek során nem a kockázat minimalizálására törekszenek, hanem épp ellenkezőleg: a minél nagyobb nyereség érdekében hajlandók különösen nagy rizikót vállalni. Agresszív befektetési politikával kiemelkedő hozamra törnek, vállalva, hogy akár jelentős veszteséget is szenvedhetnek. A kívülállók számára gyakran kaszinózásra emlékeztető módon „fogadnak” valuták, értékpapírok, tőzsdeindexek, nemesfémek vagy éppen kamatszintek jövőbeni alakulására, meglehetősen koncentrált módon, nagy tételekben. Ehhez az általuk kezelt tőke mellé azt gyakran többszörösen meghaladó összegű kölcsönt is felvesznek, többnyire anélkül, hogy ellenügylettel mérsékelnék a kockázatukat és remélt hasznukat - ebből fakad rendkívüli rizikójuk. (HVG 67.o.)

Bő kézzel Egymást érik az alacsony kezdőrészletet hirdető lakáshitel-akciók Magyarországon, ám ha letelik a féléves kedvezményes kamatperiódus, áremelést okozhatnak az amerikai pénzügyi válság miatt

megdrágult banki források. Borúlátóak a lakáshitelpiacot uraló bankok vezetői, amikor a kihelyezések minőségéről faggatja őket a jegybank. Hat hónapig annak sem okoz sok gondot a törlesztés, aki az OTP Bank, illetve a K&H Bank kezdeti költség nélkül igényelhető jen- és svájcifrank-alapú lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelei közül választ. Kérdés persze, hogy a fél év után nem éri-e majd hidegzuhanyként az adóst a törlesztőrészletek megemelkedése. Paradox módon a jelzálog-hitelezésben éppen a piacvezető OTP Bank szorítja alacsony szintre a kamatokat. A kamatalakítás szempontjából az összes többi bank számára irányadónak számító pénzintézet ugyanis néhány éve, a devizahitelezés elkésett beindításával jelentős mértékben veszített piacából, amit most megpróbál visszaszerezni. A nyílt kamatemelések mellett persze még sokféle módon lehet drágítani a lakossági kölcsönöket, s arra már nem lehet mérget venni, hogy másképpen nem hárítják majd át a bankok az adósokra a források árának emelkedését. (HVG 6870.o.)

Él-jen? Ódzkodik a szakmai körökben néha a „világ pénzkiadó automatájaként” emlegetett jenhiteltől a nyugat-európai és a hazai bankok többsége, az alacsony törlesztőrészletektől megrészegülő magyar közönség mégis rajong értük. Bár csak tavaly szeptembertől lehet jenhitelt igényelni az OTP Bank fiókjaiban (addig kizárólag néhány kisebb lízingcégnél volt elérhető, nem számottevő nagyságrendben), novembertől pedig a K&H Banknál, tavaly decemberre a japán devizában mért kölcsönök már a hazai háztartások újonnan folyósított hiteleinek egytizedét tették ki. Nem is csoda, hiszen például egy 5 millió forintos, húszéves futamidejű jenalapú lakáshitel a korábban legkedvezőbbnek számító svájcifrank-alapú konstrukcióhoz képest az OTP-nél havi mintegy 4 ezer forinttal alacsonyabb törlesztőrészlettel jár. A K&H pedig azzal csábít, hogy ugyanilyen összehasonlításban a futamidő végére egymillió forinttal jár jobban az ügyfél. A két bank ajánlatai közül az OTP-é tűnik előnyösebbnek, mivel a kölcsön kamatát és kezelési költségét tartalmazó teljeshiteldíj-mutatója (thm) és törlesztőrészlete is alacsonyabb a rivális bankénál. Igaz, utóbbinál nem szükséges csoportos beszedési megbízásokat adni a hiteltermék mellé, mint az OTP-nél, miközben a legnagyobb hazai bank ugyanakkora hitelfedezethez kisebb összegű kölcsönt hajlandó csak folyósítani. A nemzetközi példák nem támasztják alá a jenhitel fokozott kockázatait - érvelnek az OTP-nél -, a magyar lakosság a tavalyi reáljövedelem- csökkenés hatására se került gondba hitelei visszafizetésével, és - legalábbis eddig - a svájcifrank-alapú hitelekkel kapcsolatos, évekkel ezelőtti aggodalmak is alaptalannak bizonyultak. 2007 utolsó negyedévében az OTP-nek több mint kétszer annyi hitelt sikerült kihelyeznie, mint az azt megelőző három hónapban, amivel új folyósítási rekordot állított fel a jelzálog típusú hitelek piacán. (HVG 71-75.o.)

Nagy volt a szórás Ingatlanok túlértékelésével és más primitív hitelbírálati szabálytalanságokkal mintegy 800 millió forint folyt ki Zalaegerszegen az Erste Bankból. Az első fokon elítélt 15 vádlott többsége fellebbezett. Összesen 46 év - zömében letöltendő - börtönbüntetést osztott ki a minap első fokon a Zala Megyei Bíróság a 2002-2003-ban az Erste Bank zalaegerszegi hitelközpontjában elkövetett 800 millió forintos hitelcsalás-sorozat résztvevőire: egy banki alkalmazottra, két hitelszervezőre, egy értékbecslőre és a hamis papírokkal felvett hiteleket vissza nem fizető 11 vállalkozóra. Ha jogerőssé válik az ítélet, Csepregi Istvánnak, az Erste Bank vállalatokat kiszolgáló zalaegerszegi részlege volt vezetőjének nyolc évet kellene leülnie, míg Tóth József és Galyas Béla hitelközvetítőknek hetet-hetet. A vádlottak fellebbeztek, ám az ítélet súlyosságára tekintettel mindhármójukat előzetes letartóztatásba helyezték. (HVG 111-112.o.)

Új tőkealap-kezelőben az MFB Invest Kelet-közép-európai fejlesztésekre összpontosít majd az Axis Capital Tőkealapkezelő Zrt., amelyet a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) befektetésekkel foglalkozó leányvállalata, az MFB Invest és a ciprusi bejegyzésű Bemore Ltd. alapított. Az Axis Zrt. 10 millió forint összegű alaptőkéjéből 51 százalékot birtokol a Bemore, 49 százalékot a magyar fél. Az öttagú igazgatóság elnöke a többségi tulajdonost képviselő izraeli Raviv Zoller lesz, de helyet kapott a testületben

Erős János, az MFB vezérigazgatója, valamint Tzvetkov Julián, az MFB Invest első embere is, míg a felügyelőbizottságba Zdeborsky György, az MFB elnöke és Czirják Sándor vezérigazgató került be. Az Axis tervei szerint az általa kezelendő 100 millió eurós nagyságrendű összeg többségét hazai és nemzetközi magánbefektetőktől gyűjtené össze. (HVG 116.o.)

Kamatemelést vár Simor András A kedvezőtlen inflációs folyamatok, a nemzetközi kamatszint emelkedése és a gazdasági növekedés várakozáson felüli lassulása miatt mind elkerülhetetlenebb a kamatemelés - állapította meg Simor András jegybankelnök a Népszabadságban megjelent cikkében. A megszorítások okozta visszaesés után csak lassan áll vissza a gazdaság tartós növekedési pályára, és ez a pálya alacsonyabb szinten lesz, mint 2000-2005 között volt. A kormány szempontjából tabutémákat feszegető elnök szerint 2000-2500 milliárd forinttal kellene mérsékelni a költségvetési kiadásokat. Simor felülvizsgálná a minimálbér intézményét is. (Heti Válasz 7.o.)

A Tehetség napja Tehetséggondozó kollégiumot hoz létre a Csányi Alapítvány - jelentették be március 25-én, a Tehetség napjának ünnepén Budapesten, a Marczibányi téri művelődési házban. Az alapítvány, amelyet Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója 2005-ben magánvagyonából hozott létre egymilliárd forinttal, hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekeket segít. (Heti Válasz 8.o.)

Sürgetné az eurót a jegybank Előnyös lenne Magyarországnak, ha mihamarabb be tudná vezetni az eurót erősítette meg hat év után újból elkészített, a konvergenciafolyamatokat vizsgáló tanulmányában a Magyar Nemzeti Bank. Ennek eléréséhez tartósan alacsony költségvetési hiányra lenne szükség. A jegybank több, az euróövezethez már csatlakozott országot vett górcső alá. Hazánk előnyei közé sorolja a gazdasági és exportszerkezetet és az euróövezettel való külkereskedelmet. Reformokat sürget viszont a termékés munkaerőpiacokon a foglalkoztatási arány és a termelékenység javítása érdekében. (Heti Válasz 40.o.)

Jól ment az UniCredit Banknak Nehéz év volt a tavalyi, de az UniCredit Bank megtartotta 6,3 százalékos piaci részesedését, és eredményét is a várt mértékben növelte - jelentette be Patai Mihály elnök-vezérigazgató. Az adózás utáni profit 22 milliárd forint lett - ez 15 százalékos növekedést jelent. A konszolidált mérlegfőösszeg 16,5 százalékkal, 1555 milliárd forintra emelkedett. Nagy sikernek tartják, hogy a tavalyi évben jelentősen átalakult és élénkült a lakossági üzletág, és növelte - 18,6 százalékra - piaci részesedését a letétkezelési részleg. A hitelintézet a tavalyi év végén 81 fiókkal rendelkezett, 2010ig pedig meg kívánja kétszerezni fiókállományát. A bank idén a 22 milliárd forintos eredményt célozza meg. (Heti Válasz 40.o.)

Ingyenes bankszámla a Citibanktól Nullaforintos bankszámlacsomagot indít a Citibank. Egy új felmérés szerint ugyanis egy vonzó ajánlat érdekében az ügyfelek 60 százaléka hajlandó a folyószámla-szolgáltatását részben vagy egészben másik bankhoz átvinni. A nullaforintos csomagot azok a lakossági ügyfelek vehetik igénybe, akik havonta egyszer egy összegben legalább 150 ezer forintot utalnak a Citibankos bankszámlára, vagy a Citibanknál lévő havi átlagegyenlegük összege eléri a hárommillió forintot. A csomaggal ingyenessé válik a hazai készpénzfelvétel és a forintátutalás. Ha az ügyfél nem teljesíti a számlacsomag feltételeit, akkor az adott hónapban 3500 forintos ügyfélkapcsolati díjat számít fel a bank, de a tranzakciók ingyenesek maradnak. (Heti Válasz 40.o.)

A jövő záloga Nettó 150 ezer forintos átlagfizetést alapul véve havonta legalább tízezer forintot tudnunk kell áldozni arra, hogy nyugdíjaséveinkben viszonylag anyagi gondoktól mentesen élhessünk - véli Balázs László, a Volksbank elnök-vezérigazgatója. Kétmillió embernek azonban semmilyen

nyugdíjcélú előtakarékossága nincs. (Heti Válasz 54-55.o.)

Mire megvénülünk A magyar lakosság jelentős része egyáltalán nem készül a nyugdíjaséveire. A takarékosság hiányánál csak a szabályokra vonatkozó tudatlanság a nagyobb. A nyugdíjakkal kapcsolatos gondatlanság nem pusztán az emberek bűne: nehéz tervezni, amikor folyton változtatják a rendszert. (Heti Válasz 56-57.o.)

Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) A legjobb elemzők A londoni AQ Research, egy független elemzőcég harmadízben adta ki Austria and Central Europe Yearbook című kiadványát. A 2008-as évkönyv a brókercégek és elemzők ajánlásait veti össze az összes elemző ajánlásaiból számított átlaggal, valamint a valós, ezek alapján elérhető hozammal. A hozamszámításnál az elemzés élettartamával, vagyis időbeli kiterjedésével is számolnak. Az ily módon kapott úgynevezett RQ-eredmény alapján brókercégszinten az Erste lett az első, immár másodszor. Az elemzői ajánlások hatékonyságát mutató legmagasabb pontszámot jelentősen növelték Miró Józsefnek a Pannonplastról (PannErgyről) és Danubiusról készített munkái. Az Erste májusi "erős vétel"-ajánlása a Pannonplastra különösen sok nyereséget hozott - áll a könyvben -, ezután néhány héttel a részvény meredek emelkedésbe kezdett és 125 százalékos nyereséget hozott az év végéig. A második legjobb cég a Buda-Cash lett, elemzői a Rába, a Mol és az FHB részvényéről adták ki a piacon a legjövedelmezőbb analíziseket. A brókercégek közül a Citigroup lett a harmadik, őt követte a UBS és a Raiffeisen. Az elemzői hatékonysági rangsort viszont éppen a Raiffeisen elemzője, Herczenik Ákos vezeti, aki amellett hogy a legjobb ajánlásokat sikerült megfogalmaznia a Richterre, kiváló kereskedési tanácsokat adott a Mollal kapcsolatban is. Az elemzők közül második Fazakas Péter a Buda-Cashtől, harmadik Andrzej Kasperek (UBS), negyedik Blahó Levente (Raiffeisen). Nehéz dolguk volt tavaly az elemzőknek a Magyar Telekommal, miután a részvény alaposan alulteljesítette a szektorindexet. Itt igazából a csökkentési ajánlásokkal lehetett eredményt elérni, amiben az HSBC és a Goldman Sachs jeleskedett. Az AQ összességében megállapítja, hogy a magyar piac az elemzések és a befektetők kiszolgálása szempontjából belépett a fejlett piac kategóriába, miután az értékelhető brókercégek száma 6-ról 10-re nőtt. (Napi Gazdaság 1+13-14.o.)

Az olajszektor húzta az indexet A vezető nyugat-európai tőzsdék enyhén pozitív hangulatban voltak a BÉT zárása idején, körülbelül egyszázalékos pluszt gyűjtöttek össze. Az amerikai tőzsdék viszont negatívba váltottak a pocsék makroadatok megjelenése után. A BUX az első háromnegyed órában lendületesen emelkedett, majd körülbelül egy óráig megrekedt ezen a szinten. Ekkor újabb meredek emelkedés következett, de az említett amerikai adatok kétórás megjelenése után masszív esésbe ment át. Az index a vége felé újra tudott szépíteni, és végül 22 163 ponton zárt, ami 1,9 százalékos emelkedésnek felel meg. A vezető részvények a Richter kivételével drágultak. A legjobban a Mol befektetői örülhettek, miután a svájci Credit Suisse felminősítette a céget és a célárfolyamát 13 százalékkal, 30 455 forintra emelte. A papír 11,2 milliárdos forgalom mellett, 4,9 százalékos ugrással, 21 500 forinton zárt, és ezzel a nap nyertese címet is kiérdemelte, legalábbis az érdemi forgalmat produkáló részvények közül. A Magyar Telekom 810 forintos záróára 1,6 százalékos nyereséget takar. Az OTP 12 milliárdos forgalom mellett 0,6 százalékkal drágult 7195 forintra. A Richter árfolyama gyakorlatilag stagnált, a részvény 5 forintot veszítve értékéből 34 300 forinton zárt. A kisebb papírok közül az FHB követte a szektortárs OTP-t, és 0,4 százalékkal kapaszkodott feljebb, 1370 forintra. (Napi Gazdaság 13.o., Magyar Nemzet 12.o. Szárnyaltak a börzék, Magyar Hírlap 10.o. A Mol húzta az indexet)

Benézett 256 forint alá az euró Nagyon csekély forgalom jellemezte a csütörtöki kereskedési napot a bankközi devizapiacon, a kereskedők prognózisa szerint a hétfői MNB-kamatdöntésig - amelytől jellemzően 25 bázispontos emelést várnak - már nem is várható élénkülés. A forint a nap során a feltörekvő piaci devizákkal együtt kismértékben erősödött, az euró jegyzése 255,80-ig süllyedt az egy nappal korábbi 256,60-os szint után. Negyed négy felé 256,30-nál járt a kurzus, a dollár egysége 162,50, a svájci franké 163 forintot ért. A szerdai hozamemelkedést követően megint szélcsend uralta az állampapírok másodlagos piacát. A két legnagyobb elmozdulást a hat hónapos és az ötéves referenciaátlag produkálta, az előbbi 5 bázisponttal emelkedett, utóbbi 7-tel csökkent. Nagy mozgás az aukción sem volt, a hároméves államkötvények közel két és félszeres túljegyzés és csökkenő hozam mellett keltek el. Az Államadósság Kezelő Központ által felkínált 70 milliárdos mennyiségre 169,5 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be az elsődleges forgalmazók. Az elfogadott hozamok 9,209,30 százalék között szóródtak, a 9,28 százalékos átlag a szerdai másodpiaci benchmarkot 4 bázisponttal múlta alul. (Napi Gazdaság 14.o.)

Tisztújítási hullám közeledik Április elejétől indul a közgyűlési szezon, a Budapesti Értéktőzsde cégei közül mintegy másfél tucat már közzé is tette a részvényesi fórumok napirendjét. Ez várhatóan nem marad hatástalan a részvényárakra sem, jóllehet most a pénzügyi válság és a tőzsdei bika talpra állásában való reménykedés az árfolyamok valódi mozgatórugója. Az OTP Bank Nyrt. részvényesi találkozóján szokás szerint az egyik napirend a saját részvények megszerzésére vonatkozó passzus lesz - az idén ilyet több tőzsdecég is jóváhagyat a részvényeseivel. Fontos pont az alapszabály szavazati jogokat érintő módosítása. Ezután nemcsak az eddigi szavazati korlátok maradnak meg - miszerint egy papírtulajdonos sem birtokolhat a szavazati jogok 25 százalékánál többet, illetve, ha van még egy 10 százalék feletti részesedésű tulajdonos, akkor a szavazati jogok maximum 33 százalékát -, hanem az OTP igazgatósága bevezetné a 2 százalékos bejelentési köztelezettségre vonatkozó szabályt is. E szerint minden cég vagy magánszemély bejelenteni köteles, ha közvetve vagy közvetetten a szavazati jogok legalább 2 százalékát megszerzi, s azt is, hogy mely részvényeseken keresztül gyakorolja a közvetett jogokat. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor nem szavazhat a közgyűlésen. Ez a szabályozás egyébként nagyban hasonlít a Mol Nyrt. alapszabályában lévő tételre. (Világgazdaság 10.o.)

Júniusban adják át az Airport Hotelt Július elején nyit Vecsésen a négycsillagos, 112 szobás Airport Hotel - közölte a tegnapi bokrétaavatón Saller Róbert, az üzemeltető Airport- Hotel Kft. ügyvezető igazgatója. A 2,5 milliárd forintos beruházást az amerikai tulajdonú pénzügyi befektető társaság, a De La Rosa Kft. jegyzi. Érdeklődésünkre a vezető elmondta: egy 2,5 hektáros szomszédos telek is a cég tulajdonában van, így ha szükség lesz rá, bővíthetik. A telket még 2007 elején vették, a vezető nem árult el részleteket az árról. A beruházásnál 30 százaléknyi saját erőt vonultat fel a beruházó, a többit a Raiffeisen Bank projektfinanszírozása segítségével fedezik. (Világgazdaság 11.o.)

Mol: javított célár és ajánlás a CS-től A Mol-papírokra vonatkozó ajánlását a Credit Suisse (CS) semlegesről a piaci átlagnál jobban teljesítőre (azaz felülteljesítőre) javította, a célárat pedig 13 százalékkal emelve 30 455 forintra emelte. A svájci bank a lengyel PKN Orlen olajtársaság kilátásait is újraértékelte: az eddigi alulteljesítőről semlegesre javította az ajánlást, a célárat pedig három százalékkal, 43,60 zlotyra növelte. (Világgazdaság 13.o., Magyar Hírlap 10.o. Javított minősítés)

Kurucok és labancok A Csányi Sándor - Hernádi Zsolt páros fél éven belül immár másodszor próbálja saját egyéni érdekeit az országéinak feltüntetni. Magyarország talán legbefolyásosabb üzletemberei most a Budapesti Értéktőzsde élén álló, korábban a „lex Mol" mellett szakmailag elítélhető módon teljes mellszélességgel kiálló tőzsdeelnökért emelték fel szavukat a BÉT március 31-re összehívott

közgyűlése kapcsán. Tény, hogy a budapesti tőzsde haldoklik, de korábbi időszakaival ellentétben immár mély erkölcsi válságban is van. Ezen erkölcsi válság viszont nem az osztrák konzorcium tulajdonba kerülésével, hanem a „lex Mol” tavalyi elfogadásával kezdődött. Pontosabban akkor, amikor a 2007. őszi indexkorrekció kapcsán a BÉT igazgatósága a Mol presztízsérdekeire tekintettel megváltoztatta a parkett létrejötte óta érvényben lévő indexszámítási módszert. Mivel a régi számításban a nagytulajdonosoknál elfekvő részvénykészletek nem számítottak bele a közkézhányadba, így a Mol által akkorra összegyűjtött, majd kikölcsönzött közel 40 százaléknak is el kellett volna tűnnie az indexből, a kibocsátó súlyának a mutatón belüli leértékelődését eredményezve. Ennek elkerülésére a BÉT igazgatósága egyszerűen megváltoztatta az indexszámítást, immár a piacon ténylegesen jelen nem lévő részvényeket is beszámítva a BUX-ba. Ezzel sikerült elérnie, hogy ma már egyetlen magára valamit is adó alapkezelő sem tekinti értékmérőnek a BUX-ot, hiszen azt piaci szempontból megalapozatlan adatokkal számítják. SzalayBerzeviczy tehát egyértelműen a Csányi-Hernádi páros érdekeit képviselte a piac általános érdekeivel szemben, ugyanúgy, mint amikor szakmailag enyhén szólva is sántító érveivel támogatta a „lex Mol” elfogadását. Piaci pletykák szerint egyébként a BÉT korábbi magyar tulajdonosai az osztrákokkal lebonyolított üzlet előtt megkeresték eladási ajánlatukkal az OTP vezérét is, de ő akkor nem kívánt tőzsdét vásárolni. Most viszont hivatalosan nagyon aggódik a börze jövőjéért írja Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke. (Világgazdaság 20.o.)

A parkett kishala lesz az egykori Tőzsdecápából Jóváhagyta a TC Befektetési Nyrt. tőzsdei bevezetési kérelmét a felügyelet, a cég március 31-én tervezi megjelenését a Budapesti Értéktőzsdén. A húszmillió forint jegyzett tőkéjű TC 20 ezer darab, egyenként ezer forint névértékű részvényét vezeti be a BÉT-re. A társaság csak a már kibocsátott részvényeivel jelenik meg a tőzsdén. A korábban Tőzsdecápa Tőzsdejáték Zrt. néven működő cég ismert magyar pénzügyi szakemberek, befektetők tulajdonában van: Jaksity György, Streitmann Norbert és Borda Gábor tulajdoni aránya 50-25-25 százalék. A TC-nek a Concorde Értékpapír Zrt.-ben 30 százalékos a részesedése, és ez az egyetlen befektetése. (Népszabadság 19.o.)

Az OMV támadja a Mol részvényügyleteit Az OMV felül akarja vizsgálni a Mol sajátrészvény- megállapodásait - derül ki a Molban 20,2 százalékos részesedésű osztrák olajtársaság leveléből, amelyben javaslatait közli a Mol április 23-i éves közgyűlésének napirendjére. Az OMV egyebek között azt kívánja elérni, hogy a tulajdonosok kifejezhessék véleményüket több olyan, részvényeket érintő megállapodás megszüntetése érdekében, amelyek, úgy tűnik, jogosulatlan befolyást biztosítanak a Mol igazgatóságának az érintett részvények szavazati jogosultsága felett. Emellett az OMV kéri egy független auditor kinevezését, aki megvizsgálja, hogy ezek a megállapodások a Mol-részvényesek érdekeit szolgálják-e. (Népszabadság 19.o.)

Kötvényt bocsát ki Kecskemét Fejlesztési célra, pályázatokhoz szükséges önrész biztosítására és az előző képviselő-testület által korábban felvett, kedvezőtlen kamatozású hitelállomány kiváltására hétmilliárd forint értékű kötvénykibocsátásról döntött Kecskemét közgyűlése. Zombor Gábor (Fidesz) polgármester szerint a kötvénykibocsátás önmagában nem jelenti az adósságszolgálát megnövekedését, mert adósság ténylegesen akkor keletkezik, ha a kötvényforrást fejlesztési célból felhasználják. (Magyar Hírlap 10.o.)

OTP, Mol want BÉT board membership A Mol és az OTP Bank is csatlakozna a BÉT többségét birtokoló osztrák pénzügyi konzorciumhoz. A BÉT 69 százalékát birtokló konzorcium tagjai az Erste Bank, a Raiffeisen Bank, az Österreichische Kontrollbank, a bécsi tőzsde és az UniCredit. Csányi Sándor, az OTP elnökvezérigazgatójának és Hernádi Zsoltnak, a Mol vezérigazgatójának javaslatát a BÉT soron következő, március 31-i közgyűlésén vitatják meg. (The Budapest Sun 4.o.)

ING erwarb Mol-Aktien Az ING Bank a BNP Paribastól 1.404.217 MOL részvényt vásárolt. Eközben a MOL is eladott részvényeiből egy ománi társaságnak. Az Oman Oil így a MOL részvények 8%-át tudhatja magáénak. (Budapester Zeitung 6.o.)

A TriGránit Romániában Öt-hét éven belül a TriGránit csoport körülbelül 3 milliárd euró értékben hajt végre beruházásokat Romániában. Nyúl Sándor, a TriGránit operatív vezérigazgatója szerint a vállalat érdeklődése elsősorban a 200 ezer lakosnál nagyobb városokra irányul. Így a kolozsvári Polus Center megépítése után Brassóban, Konstantán, Galacon és Bukarestben indulnak újabb beruházások. (Figyelő 6.o.)

Terjeszkedő terjesztők Miután a bolthálózatot már nehéz bővíteni, a könyvkereskedők kiadókban szereznek tulajdont. Közben több kiadó is szorosabbra fonja együttműködését. Rejtély, hogy rendeződött-e a Libri és az Alexandra karácsonyi háborúja, mindenesetre előbbi áruházainak polcaira időközben visszakerült néhány az akkor eltűnt „alexandrás" könyvek közül. Arról, hogy végül ki nyerte az összecsapást, éppen úgy hallgatnak a cégek, mint arról, miért tört ki a viszály. A két vállalat éppen a legforgalmasabb időszakban rúgta össze a patkót. Az Alexandra-bolthálózatot és kiadót működtető Pécsi Direkt Kft. szerződést bontotta Libri Könyvkereskedelmi Kft.-vel, amelynek boltjaiban nem is lehetett kapni az Alexandra könyveit, és annak partnerkiadóiét sem. A piac szereplői is csak találgatnak. Van, aki szerint több könyvet akart szállítani a Pécsi Direkt, mások úgy vélik, azt akarták elérni, hogy a bizományos értékesítés helyett előre fizessen az áruért a Libri. (Figyelő 4446.o.)

Plus löket a Sparnak A legnagyobb hazai élelmiszer-kiskereskedelmi vállalattá nő a Spar Magyarország a Plus diszkontlánc beolvasztásával, ha az ügyletet jóváhagyja a versenyhivatal. Extra „szülinapi" ajándékot kapott az idén Berki Ernő, a Spar Magyarország Kft. igazgatója: egy újabb kereskedelmi láncot. A hazai Spar és a Kaiser's szupermarket-hálózat működéséért felelős vezető születésnapján, március 7-én írták alá ugyanis az osztrák tulajdonosok és a magyar leánycég ügyvezetői a német Tengelmannnal a szerződést a magyarországi Plus diszkontlánc átvételéről, amely szintén Berki Ernő keze alá kerül. A szakember 2003-ban igazolt mai munkahelyére, amikor az anyacég - Berki előző cégétől, a Tengelmanntól - megvette a Kaiser's láncot. (Figyelő 46-47.o.)

Találós versenykérdés Egyelőre nem dőlt el, hogy a magyar vagy a brüsszeli versenyhivatal az illetékes a három országot érintő Spar-Plus fúzió ügyében - tudtuk meg Mihálovits Andrástól, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szóvivőjétől. Erről most egyeztetnek a hatóságok. Ha a GVH kompetenciája lesz, akkor a vevőnek a szerződés aláírását követő 30 napon belül kell a hivatalhoz fordulnia, amely 45 nap (ha az esetet bonyolultnak minősíti, akkor 120 nap) alatt köteles meghozni a döntést. Az EU versenyhivatalát viszont nem köti határidő, pedig amíg nem dönt, az új tulajdonos nem veheti birtokba szerzeményét. (Figyelő 47.o.)

Netkorrekció Árat emel a Vodafone, miután felismerte, hogy eddig túl olcsón adta a mobilinternetet. Talán attól tart a Vodafone Magyarország Zrt., hogy a potenciális ügyfelek áprilisi tréfának vennék a mobilinternetes előfizetés 20 százalékos drágítását, ezért - elég szokatlan módon - április 2-ától lépteti életbe az új árakat. A cég nagy gondot fordított arra, hogy az „emelés" szó ne szerepeljen a hivatalos kommunikációjában, a tarifa a megfogalmazása szerint „változik'; és e változás is csak mellékesen szerepel a közleményében. Az óvatosság érthető: a távközlésben az elmúlt években folyamatos csökkentek az árak, különösen ami a legélesebb versenyt hozó mobil szegmenst illeti. Így fennáll a veszélye, hogy a szolgáltató lépését az ügyfelek barátságtalannak találják majd.

(Figyelő 47.o.)

Tőzsdeháborús állapotok Dúl a küzdelem a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) osztrák tulajdonosai, illetve a hazai menedzsment és a két legnagyobb szereplő, a Mol és az OTP között, hogy a március 31-i közgyűlés után ki irányítsa a börzét. A közvetlen tét az, hogy Szalay-Berzeviczy Attila marad-e a BÉT elnöke, valójában azonban a mostani ütközet az OMV és a Mol felvásárlási háborújának egy újabb fejezete. Vihar egy pohár vízben, vagy végveszélyben a független magyar tőkepiac? E két véglet között mozog a megítélése a BÉT körüli legújabb huzavonának. Noha mindössze annyi biztos, hogy a börze tisztújító közgyűlésre készül, valamint, hogy levelet váltott egymással a Mol-OTP páros és a bécsi tőzsde, egyértelmű, hogy a színfalak mögött egy sokszereplős játszmában igazi nehéz fiúk feszülnek egymásnak. A tét pedig sokkal nagyobb annál, minthogy német, avagy magyar anyanyelvű lesz-e a pesti parkett új elnöke. A változásra akkor figyelhettek fel a hozzáértők, amikor a Mol és az OTP tavaly decemberben szerény részesedést vásárolt a Budapesti Értéktőzsdében. Mivel ez a lépés a két cég számára üzletileg indokolatlan, a Mol esetében ráadásul teljesen rendszeridegen, valószínűsíteni lehetett, hogy nem egyszerű befektetésként kezelik a pakettjüket. A bomba akkor robbant, amikor kiderült: a két társaság levelet küldött az osztrák konzorcium tagjainak, beleszólást kérve a tőzsde irányításába. Ez azért meglepő, mert miközben SzalayBerzeviczy posztja még vita tárgya, Lantos Csaba felügyelőbizottsági elnököt a hírek szerint továbbra is szívesen látnák a felek a BÉT vezetésében, ő pedig nem is olyan rég, még az OTP vezérigazgató-helyettese volt. Áldott Zoltán, a Mol igazgatója pedig a részvénytársasággá alakulás óta a BÉT igazgatósági tagja. Tény, hogy a Mol és az OTP adja a tőzsde forgalmának több mint négyötödét, vagyis az intézmény nyeresége is döntően e két cég kereskedésének a következménye. Márpedig a tavalyi profit meghaladta a 2 milliárd forintot, s az osztrák konzorcium az egészet ki kívánja fizetni osztalékként. A Mol és az OTP március elején írta meg levelét, azonban két hét alatt nem méltatták őket válaszra. A tőzsde történetének ismeretében ugyanakkor nem érdektelen az a kérdés sem, hogy, mitől is lett olyan fontos a BET éppen most a Mol és az OTP számára. Amikor ugyanis 2004-ben három magyar befektető, Albrecht Ottó, Korányi G. Tamás és Leisztinger Tamás felvásárolta a tőzsderészvények többségét, s vevőket kerestek papírjaikra, több forrásból megerősített információink szerint szinte minden szóba jöhető hazai vevőt megkerestek, köztük az OTP-t is. Akkor azonban Csányi Sándor elnökvezérigazgató - aki egyben a Mol alelnöke is - a legkisebb érdeklődést sem mutatta a tőzsde mint befektetés iránt. A tőzsdei kontroll a kormányzat Új Tulajdonosi Programja miatt is felértékelődött. A hírek szerint Csányi Sándor és érdekköre több bevezetésre szánt cég iránt is érdeklődik. Szalay-Berzeviczy Attila akkor vágta el magát végképp a bécsi vezetők egy részénél, amikor a felvásárlási harc során a vitatható hazai jogszabály, a lex Mol elfogadása után egyértelműen kiállt a magyar társaság mellett, az OMV ellen. Forrásaink egy része ezt úgy értékelte, hogy a majdani politikusi pályától állítólag nem idegenkedő tőzsdeelnök felmérte:jövője szempontjából fontosabb a Csányi Sándor és Hernádi Zsolt Mol-elnök nevével fémjelzett OTP-Mol csoporttal jóban lennie, mint az osztrák börzetulajdonosokkal. Csányi és Hernádi számára sokak szerint felért egy arculcsapással az, hogy a bécsi tőzsdevezetők egyszerűen nem érnek rá az ő levelükkel foglalkozni. (Figyelő 66-73.o. HVG 109-111.o. Az elnök emberei)

Van elég dolgom Bécsben Semmi köze az OMV-nek a pesti tőzsde körüli fejleményekhez - mondta Michael Buhl, a Wiener Börse társ-vezérigazgatója, aki cáfolja azt is, hogy Szalay-Berzeviczy Attila pozíciójára vágyna. Szerinte azon vannak, hogy minél előbb leülhessünk a Mol és az OTP képviselőivel, és megvitathassák a lehetőségeket. De ez időt vesz igénybe. (Figyelő 70-71.o. Heti Válasz 41.o. Osztrák elnök a budapesti börze élén?)

Nem lenne jó üzenet! A magyar tőzsdevezetés mellett áll ki Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója, aki Szalay-Berzeviczy elődje volt a tőzsdeelnöki székben. „Semmiképpen nem lenne jó üzenet, ha osztrákosodna a budapesti tőzsde. Gesztusértéke van a magyar kibocsátók és a magyar

befektetők felé annak, ha a tőzsdét többségében helyi szereplők vezetik, illetve ha maga az elnök is magyar, még akkor is, ha az osztrák konzorciumnak egyébként többségi tulajdonrésze van. Ez a hazai kibocsátók érdekkép viselete szempontjából is fontos, mert ha az OTP és a Mol kivonulna a tőzsdéről, akkor becsukhatnánk a kapukat. Egy ilyen lépés az OTP-nek és a Molnak sem áll érdekében, sőt, egyetlen piaci szereplőt sem tudok megnevezni, aki nyerne a szituáción.” (Figyelő 71.o.)

Unió vagy monarchia? Meglehetősen személyes és erőteljes álláspontot foglal el a BÉT körül zajló események kapcsán Albrecht Ottó, a Cashline Értékpapír Zrt. elnöke: „A két ország kapcsolatait különös hangulati elemek árnyalják újabban. A végleg leomló osztrák-magyar határok osztrák oldalán behajtani tilos táblák jelennek meg. A magyar turistát, ha egy csikket eldob, mindennek elmondják, vagy legalábbis gondolják Ausztriában, miközben az osztrák bőrgyárak öntik a vegyi szemetet a Rábába. Az OMV egyeztetések nélkül igyekezett a Molt felvásárolni, a MÁV Cargót pedig megkérdőjelezhető tanácsadó közbeiktatásával szerezte meg ausztriai vevője. Az osztrák gazdaság valóban erős, világelső fehérnemű-ipara van, és elismerésre méltó az ország idegenforgalmi vonzereje, de a gyarapodásban mindig is nagy szerepet játszott a környező közép- és kelet-európai országokkal folytatott kereskedelem. Mégis arrogancia és felsöbbrendűségi érzés jellemzi sokszor a nálunk gazdagabb szomszédot, és ebbe a vonulatba illik a Budapesti Értéktőzsde története is." (Figyelő 72-73.o.)

Szokatlan módon… …most nem az OTP hanem a másik két nagy részvény gyengült a tőzsdén. Elemzők szerint most már igen olcsók a magyar részvények. A devizapiacokon a forintot erősítette az amerikai kamatcsökkentés - hisz ezzel a dollárhoz képest jobbak lettek a magyar valuta hozamai. (Magyar Demokrata 54.o.)

Hatalmi villongások a tőzsdén Közös megegyezéssel távozik a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, Pál Árpád. Egyúttal arról is hallani, hogy a tőzsdét 2004-ben megvásárló osztrák tulajdonosok Szalay-Berzeviczky Attila tőzsdeelnök leváltását is tervezik, és saját honfitársaik köréből választanák utódját. Közben a Mol és az OTP közös levélben fordult az osztrákokhoz, hogy engedjék őket nagyobb részt vásárolni a tőzsdét irányító társaságban, levelükre azonban választ sem kaptak. A magyar cégek szerint az osztrákok vissza akarják fojtani a budapesti börzét a bécsi tőzsde régiós vezető szerepének biztosítása érdekében. (Magyar Demokrata 54-55.o.)

Réssikerek Egyes nagyban játszó spekulánsok rákaptak arra, hogy egy alacsony kamatszintű devizában hitelt vesznek fel, majd befektetik a pénzt egy magasabb kamatokat kínálóban. A befektetés magasabb kamatai kitermelik a hitelkamatokat, a két kamatszint közti különbséget pedig zsebre teszi a befektető. Ezt az angol „carry trade” néven emlegetett ügyeskedést rendszerint többszörös tőkeáttétellel teszik, vagyis saját pénzük többszörösére rúgó kölcsönöket vesznek fel, hogy nyereségüket fokozzák. Az indulásul szolgáló hitelt értelemszerűen a legkisebb alapkamatú devizákban, jellemzően japán jenben vagy svájci frankban veszik fel, majd magyar forintban, török lírában, új-zélandi dollárban vagy valamely hasonló feltörekvő gazdaság devizájában jegyzett kötvényekbe vagy bankbetétekbe helyezik. (HVG 72.o.)

TC: új cég a tőzsdén? A Jaksity György volt tőzsdeelnök 49,34, Borda Gábor és Streitmann Norbert 25,33- 25,33 százalékos tulajdonában lévő, 20 millió forint jegyzett tőkéjű TC Befektetési Nyrt. - korábbi nevén Tőzsdecápa Kft. - részvényeinek bevezetését kérte a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). Az üzletviteli tanácsadással és gazdasági szolgáltatással foglalkozó cég eredetileg a hasonló nevű és a Concorde brókercég által szponzorált internetes tőzsdejáték működtetésére jött létre, majd amikor 2000 elején

a brókercég stratégiát váltott és az online kereskedésről a befektetési tanácsadásra helyezte a hangsúlyt, abbamaradt a játék. Az ily módon funkció nélkül maradt céget 2005 novemberében vették meg a Concorde alapítói, hogy az kezelje magánbefektetéseiket. Jelenleg a TC-é a Concorde egyharmada. (HVG 116.o.)

Profilt váltana a Pannon-Flax A Budapesti Értéktőzsdén szereplő Pannon-Flax Nyrt. (PF) igazgatótanácsa (it) a társaság április 23-ai éves közgyűlésén arra kér felhatalmazást a részvényesektől, hogy kiszervezze textilipari tevékenységét egy önálló leányvállalatba, és a jövőben alapvetően ingatlanfejlesztéssel foglalkozzon, külső szakmai befektetők bevonásával. Az it javasolja felvenni a tevékenységi körök közé az épületépítési projektek szervezését, a saját tulajdonú ingatlanok adásvételét és az ingatlankezelést. A profilváltástól a PF menedzsmentje azt várja, hogy átláthatóbbá válik a cég működése. A Móricz Gábor magánbefektető nevével fémjelzett, a 2,2 milliárd forint jegyzett tőkéjű PF-ben 9,9 százalékos tulajdonos Kaptár Befektetési Zrt. javaslatára a közgyűlés arról is szavaz majd, hogy a PF it-je kapjon-e felhatalmazást zártkörű tőkeemelésre és sajátrészvény-vásárlásra. A 2007-es évet közel 2,6 milliárd forintos árbevétel mellett 43 milliós nyereséggel zárt PF fő tulajdonosa az it-elnök Váradi Ernő cége, a Magictrade Kft. (24,84 százalék), mellette a Baxter & Fenwick Befektetési Alap 9,32, az InterChalet Ltd. 9,14 százalékos részesedéssel rendelkezik. (HVG 116.o.)

Az ördög maga Van, ahol megmentőként tekintenek a Hospinvestre, máshol mindent megtennének a távol tartására. Közben mind erősebb konkurenciaharc közepette épül az ország legnagyobb kórház-üzemeltető birodalma - a jogalkotás által meglehetősen magára hagyott piacon. A Hospinvest Kft.-t 2000-ben alapították az egészségügyben addigra otthonosan mozgó szereplők. A villamosmérnökként labordiagnosztikai gépek gyártásában forgalmazásában sikeres Kotlányi Gábor és a diagnosztikai reagensekben piacvezető, egyébként vegyész végzettségű Kern József 1997-ben közös céget gründolt, immár nem pusztán a kórházi laborok kiszolgálására, hanem az üzemeltetésük átvételére. Gyorsan bővülő hálózatot hoztak létre, majd miután egyre szembetűnőbb volt a beruházásigényes képalkotó diagnosztikai láncok sikere is - valamint csatlakozott hozzájuk a magánkézben lévő műveseállomások üzemeltetésében járatos Pászpor Jenő -, eldöntötték, hogy továbblépnek. A szemük előtt már ekkor egy 10-15 kórházból és a körzetükben elhelyezkedő szakrendelőkből álló holding lebegett. (Magyar Narancs 10-13.o.)

Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Nem is kell reform Némi optimizmust sem nélkülözve a korábbi 3,5 százalékról 2,5-3 százalékra mérsékelte az idei gazdasági növekedésre tett előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt. a tegnap ismertetett új prognózisában. A kutatóintézet az inflációs előrejelzését a korábbi öt százalékról 6-6,5 százalékra módosította - mondta Vértes András, a GKI elnöke a cég sajtótájékoztatóján. A magyar gazdaság idei növekedését a kiigazítás hatásainak kilábalásából a rendkívül súlyos világgazdasági környezet hátráltatja, hisz az eurózóna növekedése 1,4 százalékra, az USA gazdasági növekedése pedig egy százalékra tehető. A lanyhuló külső kereslet miatt értelemszerűen gyengébb külpiaci kereskedelemmel lehet számolni; a kivitel tíz, a behozatal nyolc százalékkal bővülhet idén. A lakossági fogyasztás a tavalyi 2,1 százalékos csökkenés után idén egy százalékkal nőhet köszönhetően a szolid, 0,5-1 százalékos reálbér-növekedésnek. A beruházások a tavalyi egy százalék után éves szinten négy százalékkal bővülhetnek, főként az uniós pénzeknek, illetve az rendkívül élénk feldolgozóipari fejlesztéseknek. Az év egészében 2,5-3 százalékos gazdasági növekedés várható - ám az első negyedév még nem tükrözi a kilábalást, erre a második negyedig

várni kell - fogalmazott Vértes András. Az államháztartás idén és jövőre is teljesíti a kitűzött célokat: a GKI szerint az ESA-hiány idén 3,9 százalék lesz, ehhez képest már csak 0,7 százalékot kell faragni 2009-ben, ami nem megoldhatatlan kihívás - mondta Akar László, a cég vezérigazgatója. A jelenlegi lassuló világgazdasági környezetben a kormánynak a hiány csökkentése és a reformok folytatása lenne a feladata, ám a kialakult reformellenes társadalmi és politikai környezetben erre aligha lehet számítani. Ugyanakkor a 2009-es konvergenciaszámokat a kormány reformok nélkül is elérheti, sőt sor kerülhet az ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépésre, így akár a 2012-es euróbevezetésre is - ha ehhez meglesz a politikai akarat. (Napi Gazdaság 1-2.o., Világgazdaság 1+3.o. Alábbhagyó optimizmus, Népszabadság 19.o. Rontotta növekedési és infláció prognózisát a GKI, Népszava 5.o. GKI: összefogás nélkül nincs előrelépés, Magyar Hírlap 10.o. GKI: jelentős energia- és élelmiszerár-emelkedés)

A Reuters szerint monetáris szigor jön Az utóbbi hetek jegybanki nyilatkozatai alapján eltűnt a bizonytalanság a piacról az MNB kamatainak irányát illetően, a devizakereskedők és az elemzők szinte kivétel nélkül kamatemelést várnak a monetáris tanácstól (MT) - derül ki Reuters márciusi felméréséből. Az emelés mértékéről azonban megoszlanak a vélemények, de a nagy többség arra számít, hogy a jegybanki alapkamat negyed százalékponttal, 7,75 százalékra emelkedik. Ehhez hasonló eredményt hozott a Napikonszenzus is. A 25 bázispontos emelést valószínűsítők indokai közt szerepelt, hogy az elmúlt hetekben a korábbi árzuhanás után viszonylag nyugodtabbá vált a magyar állampapírpiac, a forint pedig erősödött. Ráadásul az MT múltbeli viselkedése alapján a tagok többsége az óvatos kamatlépéseket kedveli és szívesen megvár újabb gazdasági adatokat ahelyett, hogy jelentősen változtatna a kamatokon. A tanács megosztottsága is számíthat: akik 50 bázispontos emelést szeretnének, attól tarthatnak, hogy nem jön össze a többség és inkább belemennek a 25 bázispontos emelésbe - véli Németh Dávid, az ING Bank elemzője. A várakozások szerint a kezdődő kamatemelési ciklus 8 százalékon érheti el a csúcsot, azaz egy 25 bázispontos hétfői emelést hamarosan egy újabb negyed százalékpontos követi majd. (Napi Gazdaság 2.o., Világgazdaság 3.o. Kamatemelést vár a piac, Metro 5.o. Alapkamat, Magyar Nemzet 12.o. Kamatemelés: csak a mértéke kérdéses, Népszava 7.o. A rabbi tanácsai)

Nehezen oldódó dilemmák Ahogy az utóbbi hónapokban már sokszor, úgy a kormányfő és a szakemberek tegnapi találkozóján sem tisztázódott, pontosan mit is takarnak a jövőre esedékes adójogszabálymódosítások. Gyurcsány Ferenc két hete szakemberekkel egyeztetett a 2009- es „adórefomról”, tegnap pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács két oldalával, valamint szakértőkkel és tanácsadókkal elemezték a jelenlegi helyzetet. Igaz, döntést eredetileg sem reméltek a találkozótól, amelyen többek között szóba került, hogy a közigazgatás az alacsonyabb adóteher vagy a magasabb szolgáltatások irányába mozduljon-e el, valamint, hogy a rendelkezésre álló forrásokat összpontosítottan, ám szűk körben kell-e bizonyos célokra fordítani. Ismeretes: a kormányfő a tél végén három adócsomagot mutatott be, ezek közül a járulékok lefaragására irányuló tűnt és tűnik még mindig a legesélyesebbnek. Ennek ugyanis a legalacsonyabb - mintegy 250 milliárd forint - a forrásigénye, és ez járulna hozzá a legnagyobb mértékben a vállalkozások versenyképességének növekedéséhez. Az utóbbi néhány hétben azonban komoly kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy jövőre valóban rendelkezésre áll-e a szükséges keret. Veres János pénzügyminiszter szerint ugyanis a szabad forrás csupán 100-150 milliárd forint lesz 2009-ben. A gazdasági szervezetek ugyanakkor nevetségesnek és elfogadhatatlannak nevezték a leszűkült keretet. Sokak szerint még az eredeti csomagnak sem lenne érdemi hatása a gazdasági folyamatok alakulására, százmilliárd forintos „adóreformról” azonban már beszélni sem érdemes - vélekedtek a megszólalók. Néhány átalakítással ugyanis igenis több százmilliárd forintot lehet előteremteni, ilyen a társasági adó alapját módosító több tétel, vagyis a különböző kedvezmények szűkítése, ebből már önmagában bőven fedezhető a különadó kivezetése - vélekedett Zara László, az adókamara elnöke. (Világgazdaság 1+3.o., Magyar Nemzet 13.o. Az adóreform még várat magára, Népszava 1.o. Adócsökkentési szempontból meddig ér a költségvetés takarója?, Népszava 5.o. Nem szabad feladni az adócsökkentést, Magyar Hírlap 11.o. Reform helyett csak

modernizációra futja?, Magyar Hírlap 11.o. Adócsomag: tovább szűkül a mozgástér)

Erősebb kohéziót akar az EU Az Európai Unió nevében Danuta Hübner üdvözölte a magyar kormánynak a régiók közötti fejlettségi különbségek felszámolására tett erőfeszítéseit. A közösség regionális politikáért felelős biztosa tegnap érkezett kétnapos látogatásra hazánkba. Az Európai Bizottság tagja csütörtök délelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel közösen számolt be a magyar-EU megbeszélések eredményeiről. A kormányfő a nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette: Magyarország támogatja, hogy az uniónak rugalmasabb, de erős kohéziós politikája legyen a következő hétéves pénzügyi időszakban, 2013 után is. Gyurcsány Ferenc annak a véleményének adott hangot, hogy a nagyobb kohézió nagyobb versenyképességet jelent, amely egyaránt kedvező a régióknak, a tagállamoknak és a közösség egészének. Magyarországon működik a kohéziós politika. Ezt már vidéki körútja első állomásán, Tiszavasváriban hangsúlyozta Danuta Hübner. A VG-nek nyilatkozva nagyra értékelte hazánk eddigi teljesítményét az európai uniós források felhasználásában. Elmondta: Magyarország az élbolyba tartozik a strukturális alapok felhasználásánál; Szlovénia csupán kismértékben előzi meg a lekötött és a felkínált források 90 százalékos arányával. Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat írtunk elő a Kistérségi Koordinációs Hálózatban dolgozó mintegy 300 szakember számára, akiknek az az alapvető feladata, hogy házhoz vigyék a fejlesztéspolitikát Magyarországon - szögezte le Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter a tiszavasvári megnyitón. Az EU regionális biztosa annál inkább fontosnak értékelte a kezdeményezést, mert mint utalt rá, az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint a magyarok 50 százaléka nem tud az uniós forrásokról és az azokkal kapcsolatos lehetőségekről. (Világgazdaság 5.o., Magyar Nemzet 11.o. Hatástalan pénzek, Magyar Hírlap 10.o. Gyurcsány elégedett)

Fontos döntések a cégek feje fölött Legyen szó adóügyekről, az egyes ágazatokat érintő szakmai kérdésekről vagy a teljes vállalkozói kör működését befolyásoló döntésekről, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elvárja, hogy azok ne a cégek feje felett szülessenek. Az adóreformnál a folyamatosan változó keretösszeg, a fogyasztóvédelem és a rendezett munkaügyi kapcsolatok irreálisan változó szabályozása nehezíti a párbeszédet és bosszantja a vállalkozásokat. A VOSZ szerint a fuvarozók „háta mögötti” rendeletmódosítás jól mutatja, hogyan lehet eljutni az érdekegyeztetés zsákutcájába. Egyelőre nem tudni, mi lesz a 2009-es adómódosítási tervekkel, a kormány folyamatosan lépeget vissza, s a reformértékű „átszabás” helyett már csak jogszabálymódosítások vannak terítéken. A VOSZ szerint azonban nem halogatható az élőmunkaterhek csökkentése, méghozzá járulékközpontú kedvezményekre van szükség. A munkaadói érdekképviselet egy úgynevezett technikai bruttósítást sürget, amely transzparenssé teszi a kereseteket. A munkaadók az ingatlanadó helyett továbbra is a vagyonadót részesítenék előnyben. A befektetések ösztönzéséhez, a beruházási kedv javításához a VOSZ feltétlenül bevezetné, hogy a hátrányos régiókban munkahelyeket teremtő vállalkozásoknak egy bizonyos ideig ne kelljen járulékokat fizetni a foglalkoztatottak után - fogalmazott a VG-nek Dávid Ferenc főtitkár. A vállalkozások helyzetén nagymértékben javítana, ha az adminisztrációs terhek csökkennének. Egy másik terület újraszabályozását érintő tervet is kifogásolnak a munkaadók. Még több, munkaügyi jogsértést elkövető vállalkozás szorulhat ki ugyanis a közbeszerzésből, illetve eshet el az állami forrásoktól amiatt, hogy négy törvény is szigorodik, amelyek a rendezett munkaügyi kapcsolatokat szabályozzák. Az államháztartásról szóló törvénybe bekerül, hogy a feketefoglalkoztatókon kívül a munkaidőre és a munkabér védelmére vonatkozó jogszabályokat megsértők is ezzel lesznek büntethetők, sőt, a továbbiakban az állami kezesség- és garanciavállaláshoz is feltétel lesz, hogy a cégnek rendezettek legyenek a munkaügyi kapcsolatai. Apró kedvezmény lesz, hogy a közbeszerzési, az egyenlő bánásmódról és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.) alapján jelenleg öt évig „szerepel” az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség feketelistáján a renitens cég, ez a tervek szerint három évre változna. (Világgazdaság 6.o.)

Ezermilliárdos kamarai csomag A tavalyi adatok és a napokban lefelé módosított 2008-as előrejelzések fényében mind fenyegetőbbé válik annak a veszélye, hogy a magyar gazdaság stagnálásközeli pályára kerül, és a növekedés jövőre sem indul meg - véli Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke további veszélyeket is lát: amennyiben elmaradnak a valós szerkezeti reformok, a költségvetés hiába ér el egyensúlyközeli állapotot vagy kezelhető mértékű deficitet, a káros folyamatok hatására néhány éven belül ismét nő a hiány, vagyis a semmibe szórjuk az utóbbi évek súlyos áldozatát. Az MKIK elnöke szerint bebizonyosodott, hogy a mostani pálya nem alkalmas a növekedés elérésére. Miközben adóreformra égető szükség van, az erre fordítható maximális - 250 milliárd forintos - hivatalos keret is kevés lenne a bővülés gyorsítására. Ráadásul ez a keret az elbizonytalanodás, a kamatemelkedés és a leminősítés hatására máris a felére csökkent, és félő, hogy hamarosan teljesen kimerül. A három kormányzati adócsomag egyike sem képes ugyanakkor arra, hogy tartós növekedési pályára állítsa a gazdaságot. Ezért a kamara egy olyan, összesen mintegy 1000 milliárd forintos adó- és járulékcsomagot javasol, amelynek 200-250 milliárd forintos egyenlege lenne, ugyanakkor ennek keretében sor kerülne az élőmunka terhének csökkentésére, az adófizetési hangsúlyok módosítására, az alacsonyabb jövedelműek bevonására a közteherviselésbe, valamint a középrétegek adóterhelésének mérséklésére. „Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az MKIK az adó bármilyen mértékű csökkentését örömmel veszi” - fogalmaz Parragh László. Megítélése szerint valós adóreformra nem kerülhet sor a jelenlegi kiadási szint mellett. Főleg, hogy az elmúlt év igazolta: hiába nőnek a bevételek, ha ezzel párhuzamosan az állami kiadások is emelkednek. Tavaly a költségvetési hiány a tervezett 6,8 helyett 5,7 százalék lett, s ez jó hír, ám miközben az adókból 362 milliárd forintos többletet szedett be a kormány, a kiadások mintegy 178 milliárddal nőttek. Bár a konvergenciaprogram bevezetése évi 600 milliárd forinttal emelte meg a gazdaság adóterhelését, ha a kiadások tovább nőnek, akár újabb szigorításokra is szükség lehet véli az MKIK elnöke. A kamara a növekedés dinamizálására fordítaná a közösségi forrásokat is, jóval magasabb arányban, mint jelenleg. (Világgazdaság 9.o.)

Nem történik semmi, de nyugalom sincs Heteken belül elkészülhetnek a szocialisták a magánbefektetők nélküli területi egészségpénztárak megvalósításához szükséges törvénymódosító javaslatokkal, és azokat be is nyújtják az Országgyűlésnek - mondta Tukacs István, az MSZP képviselője. A politikus közölte: a szocialisták elszántak, ezúttal nem az okoz bennük félelmet, hogy kilép- e a koalícióból az SZDSZ vagy sem, ennél sokkal nagyobb bajnak tartanák, ha az egészségbiztosítási reformmal semmi nem történne. A lapunknak nyilatkozó szocialisták szerint az SZDSZ-nek ezúttal rá kell ébrednie arra, hogy az őszi népszavazási kezdeményezés árnyékában nincs értelme „a ki enged előbb” játéknak. Az nyilvánvaló, hogy a jogszabályt nem kell visszavonni, de szükség van a módosítására. S ha az SZDSZ csak azzal törődik, hogy miként őrizze meg saját arcát, akkor - így az MSZP - elveszítette a realitásérzékét. „Egyeztetünk” - ezt mondta a Népszabadságnak Horn Gábor (SZDSZ) koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár, aki szerint most nincs is miről beszélni. A legutóbbi koalíciós találkozón mindkét párt közölte álláspontját, és most külön-külön gondolkodnak a lehetséges megoldásokon. Az egészségügyi reformot az SZDSZ nem erőltette rá az MSZP-re, hiszen ha a szabad demokratákon múlik, eleve másképp vezették volna be a vizitdíjat, máshogy szabályozták volna a kórházi kapacitásokat, és másként valósítják meg a biztosítási reformot. Most van egy kompromisszumos pénztártörvény, az SZDSZ pedig nem akar többet, mint azt végrehajtani. Közben az internetes hírportálokon élénk üzengetés kezdődött a koalíciós pártok politikusai között: Mesterházy Attila, az MSZP Harmadik Hullám Platformjának elnöke még szerdán felvetette, hogy tárgyalják újra a koalíciós szerződést az SZDSZ-szel, illetve az MSZP gondolja végig a kisebbségi kormányzás lehetőségét. Válaszul az SZDSZ Új Generációjának elnöke, Léderer András nyílt levelet fogalmazott, amelyben visszautasítja azt a feltételezést, hogy az SZDSZ zsarolná a szocialistákat. (Népszabadság 1-2.o., Magyar Hírlap 3.o. A bizalomvesztés hullámai közt)

Uniós szappanozás jóban-rosszban A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint nem törvényellenes, hogy közbeszerzés nélkül kap

kétszázmillió forintot a Tv2 kereskedelmi csatorna üzemeltetője az európai uniós pályázatok népszerűsítésére. Az ügynökség a HVG tegnapi cikkére reagált. A hetilap arról írt, hogy az NFÜ a Jóban rosszban című szappanopera év végéig tartó részeiben mutatja be a pályázatok alakulását. Az ezért járó nettó kétszázmillió forintot pályázat nélkül kapja meg az MTM-SBS Televízió Zrt. Lantos Gabriella, az NFÜ kommunikációs főigazgatója a távirati irodának elmondta: ha a kiírásokat televíziós koprodukciókban népszerűsítik, akkor a törvény nem írja elő a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A Magyar Hírlap több, uniós pályázatírással foglalkozó szakértőt is megkeresett az ügyben. Szerintük több hasznot hozna az országnak, ha ezt a kétszázmillió forintot hét-nyolc kisvállalkozásnak tették volna elérhetővé, mert például a cégek fejenként két-három új munkahelyet teremthetnének a támogatással. A szakemberek nem értik, milyen célt szeretne elérni a fejlesztési ügynökség azzal, hogy a szappanopera szereplői szóba hozzák a sorozatban a pályázatokat. Az uniós lehetőségekkel tisztában vannak a pályázók. Ezt bizonyítja, hogy a kiírásokat túljegyzik. Az NFÜ szerint uniós előírás a közösségi forrásokból finanszírozott beruházások, projektek reklámozása. A szervezet 2007-2015 között 16 milliárd forintot költ pályázatok népszerűsítésére. (Magyar Hírlap 10.o.)

Fókuszban a kedvezmények Az APEH az ellenőrzések során egyre nagyobb figyelmet fordít a beruházási adókedvezmény igénybevételéhez szükséges feltételek meglétére - figyelmeztet a PricewaterhouseCoopers. Beruházási adókedvezményt azok a társaságok kérhetnek, amelyek termék-előállításra legalább hárommilliárd forintnyi épület- vagy tízmilliárdos gépberuházást valósítottak meg. (Magyar Hírlap 10.o.)

ÁSZ-kritika a gazdasági döntéseknek Számos kritikát fogalmazott meg legutóbbi, a gazdaságfejlesztés állami eszközrendszerének működéséről készített jelentésében az ÁSZ. Fölrótták, hogy a gazdaságfejlesztés fogalmát jogszabály még ma sem definiálja, nem körülhatárolt ezen a téren az állam, a kormány feladata, illetve a fejlesztési célú források köre. Megállapították, hogy az elmúlt években a költségvetési törvények úgy irányoztak elő 1500 milliárd forintot fejlesztési kiadásokra, hogy nem határozták meg a közép- és hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlesztések átfogó stratégiáját. A kormányzati ciklusokon átívelő elképzelés hiányában pedig - a koncepcióváltások következtében - a fejlesztési meglódulások és megtorpanások, illetve ezek váltogatása volt jellemző. Az ÁSZ kritikával illette az adópolitikát is. Hiányzott a hosszú távú, fejlesztési célokat támogató átfogó adóstratégia, miközben az unión belüli összehasonlításban - különösen a szomszédos tagországokhoz viszonyítva magasak az adóterhek. Az ÁSZ szerint Magyarország jövőképéről szóló társadalmi vita elmaradása azt eredményezte, hogy nincs konszenzuson alapuló egységes elképzelés arról, hogy milyen irányba és miből lehet az országot fejleszteni a felzárkózás érdekében. Az ÁSZ egy másik, a Pénzügyminisztérium tevékenységét ellenőrző jelentésében leírta: a kormány 2000-ben és 2004-ben is célul tűzte ki az államháztartási reform átfogó előkészítését, a kijelölt feladatok azonban nem teljesültek. A Pénzügyminisztérium a jelentéshez fűzött észrevételében közölte: az államháztartás területén több reformértékű lépést is tettek az elmúlt időszakban, és ilyennek tekinti a vagyontörvény megalkotását. Az ÁSZ a pénzügyminiszter észrevételeinek megismerése után is fenntartotta javaslatait. (Magyar Hírlap 11.o.)

Exportkockázatok a régióban Az exportpiacok nyújtotta lehetőségek eredményes kiaknázására fontos lenne, hogy a hazai vállalatok bátran merjenek kereskedni a távolabbi régiókban is. Természetesen ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a cégek tisztában legyenek az adott célpiacok fizetési szokásaival, valamint az egyes kereskedelmi partnerek pénzügyi helyzetével. A Radisson SAS Béke Hotelben rendezett üzleti fórum célja, hogy aktuális képet adjon a régió exportpiacaiban rejlő lehetőségekről és felhívja a figyelmet az értékesítés során felmerülő szállítói kockázatokra, illetve elhárításukra is. (Magyar Hírlap 15.o.)

Bokros „ultimátuma" a kormánynak Bokros Lajos szerint amennyiben áprilisig nem születnek nagy elhatározások és új programok, akkor már nem nagyon lehet arra számítani, hogy ez a kormány maradék hivatali idejében reformokat valósítson meg, ami pedig végzetes lenne az ország szempontjából. A volt pénzügyminiszter egy tévéműsorban kifejtette: a jelenlegi zsákutcából való kitöréshez a szándék, a szaktudás és a hitelesség erős hármasára lenne szükség. Szándék még csak lenne, szaktudás már sokkal kevésbé, a hitelesség viszont teljesen oda lett. (Figyelő 6.o.)

Ülésezett az Adósságtanács Elkezdte munkáját a Járai Zsigmond volt jegybankelnök kezdeményezésére összehívott civil testület, az Adósságtanács, amelyben neves közgazdászok, gazdaságkutatók, tudósok és újságírók vitatják meg annak lehetőségét, miként lehetne csökkenteni Magyarország államadósságát. Az Eurostat szerint a GDParányos magyar ráta tavaly 65,6 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 61,6 százalékról. (Figyelő 8.o.)

Szökő ár Drága és szabályozhatatlan, ráadásul nem könnyű szabadulni tőle. Egyes nagyvárosokban mégis sikerült a távfűtést versenyképessé tenni. Valós piaci árviszonyok közepette fel sem merülne, hogy az egyéni gázfűtés egy lakótelepi övezetben olcsóbb legyen a távhőnél. Ezzel szemben ma Magyarországon a hatékonyabb, és így elméletben olcsóbb távfűtésnél átlagosan mintegy 20 százalékkal kerül kevesebbe az egyéni gázfűtés. A hőszolgáltatók úgy számolnak, hogy ha az árak a tényleges költségeket tükröznék, akkor jelentős mértékben javulna a versenyképességük. (Figyelő 14-15.o.)

Állami kontroll Volt Magyarországon olyan időszak, amikor a pártközpontból utasították a médiumok munkatársait, hogy mit kell és mit szabad kérdezniük - emlékeztetett a régmúlt időkre Szijjártó Péter, elfogadhatatlannak tartva Daróczi Dávidnak a Magyar Rádió elnökéhez intézett helyreigazítási kérelmét. A kormányszóvivő szerint Orbán Viktor a Vasárnapi újságban valótlant állított, amikor a kormány gyenge teljesítményével indokolta Magyarország egyes hiteleinek leminősítését. Erre reagálva a fideszes politikus idézte a Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő intézet jelentését, amely alkalmatlannak nevezi a kormány gazdaságpolitikáját, és kimondja, hogy a leminősítésnek nincs köze a népszavazáshoz. Okként az adócsökkentési tervek rossz időzítését, a gyenge gazdasági teljesítményt és a stabilizációs elképzelések hiányát említi. (Magyar Demokrata 7.o.)

Erős Magyarország a cél Egyéves előkészítés után tavaly decemberben mutatta be a Fidesz az Erős Magyarország címet viselő programot. A tizenegy témakörre bontott dokumentum most a Szövetség hivatalos programjává válhat, szavaz ugyanis erről az Országos Választmány. Az Erős Magyarország kiutat mutat az MSZP-SZDSZ-kormány által gazdaságilag és morálisan is padlóra küldött ország számára. (Magyar Demokrata 28.o.)

Romló kormányzati prognózisok Jelentősen rontotta a kormány az idei évre szóló gazdasági előrejelzéseket. A korrigált mutatók szerint a gazdasági növekedés a korábban ígért 2,8 százalék helyett csupán 2,4 százalék lesz, az export 12,9 százalék helyett 11,5 százalékkal gyarapodik, az infláció pedig 4,8 százalék helyett 5,9 százalékra várható. A Pénzügyminisztérium ugyanakkor hangsúlyozza: az államháztartási hiányt változatlanul 4 százalékos szinten szeretnék tartani, annak ellenére, hogy az március végére eléri az egész évre tervezett összeg felét. (Magyar Demokrata 54.o. HVG 115.o. Lassabban, drágábban Heti Válasz 40.o. Alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés)

Végkimerítés A saját válságával elfoglalt SZDSZ-től nem áll távol, hogy visszatérjen a több-biztosítós, üzleti versenyen alapuló modellhez, a szocialisták viszont a társadalmi béke kedvéért az amúgy is hezitáló tőkét hagynák ki a reformból. Ha a kormány táplált valaha is illúziókat a politikai fair play ügyében, azzal most végképp le kell számolnia. Néhány nappal a vizitdíj eltörléséről döntő referendum után az ellenzék a kieső bevétel azonnali költségvetési pótlását kezdte követelni, többé nem emlegetve az alkotmánybírósági (AB) határozatot, amely szerint a vizitdíj nem költségvetési tétel. Sólyom László köztársasági elnök pedig kedden jogi érveket is szolgáltatott a költségvetési kötelezettség faramuci értelmezéséhez. Mivel a szavazók döntése csak a jövő évről szól, így "az Országgyűlés szabad elhatározásából" sietősen, április 1-jétől eltörölt vízit- és tandíj pénzügyi következményeit a Tisztelt Háznak kell rendeznie - szól a verdikt. A pofon tehát kijár a kormánynak, akár van rajta sapka, akár nincs, hiszen számos önkormányzat már az április elsejét sem bírta kivárni a vizitdíj eltörlésével. Nem nehéz megjósolni, hogy több orvos és rendelő épsége bánta volna, ha még kilenc hónapig fizetniük kell azoknak, akik győztes népszavazóknak tudhatják magukat. (HVG 6-9.o. 168 Óra 5.o. Krízishelyzet)

Pénztárvezérek A fideszes önkormányzatok által a megyei kórházakból kiszekált főigazgatók és az egészségügyi kormányapparátushoz közel álló személyek is vannak a napokban bejegyzett 22 egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatói között. Az új pénztárfőnökök közül öten vezettek hosszabb-rövidebb ideig kórházat, hárman kórházi orvosként dolgoztak, többségüknek orvos végzettsége van. A Fejér megyei pénztár élére Müller Katalin került, aki Matejka Zsuzsannával, az egészségügyi miniszter kabinetfőnökével és Somody Imre egészségügyi és gyógyszeripari vállalkozóval együtt társtulajdonos az eMeRGency VitaL Gyógyszertár-üzemeltető Kft.-ben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pénztárat Pintérné Gönczi Ágnes vezeti, aki ellen tavaly névtelen feljelentés alapján indított eljárást a fideszes többségű megyei közgyűlés, majd végül formálisan közös megegyezéssel távozott a Jósa András Kórház éléről. (HVG 7.o.)

Vagyonjegyesek A tervgazdaság végnapjaiban vetődött fel először az a gondolat, amellyel most Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is előállt, hogy célszerű minél szélesebb tulajdonosi réteget létrehozni. Erre voltak naiv és racionális receptek is. Az állami vállalatok vagyonát ingyenesen szét kellene osztani az állampolgárok között - vetették fel a tervgazdaság utolsó éveiben a legmerészebb fantáziájú magyar közgazdák. Ennek valamely változatát az 1990-es évek első felében több rendszerváltó ország alkalmazta, a magyar kormányok azonban nem éltek vele. Kacérkodtak viszont a kedvezményes részvényvásárlási programokkal, abban a reményben, hogy több százezer, netán milliónyi kisrészvényes tanul bele a kapitalizmus játékszabályaiba. (HVG 51-54.o.)

Nem áll meg a Villamos A kormány a népszavazást követő második munkanapon bejelentette, hogy a.) szétdarabolja a Magyar Villamos Műveket, azt az állami vállalatot, ami a magyar árampiacon a legnagyobb eladó, vevő, kereskedő, sőt, még a piac rendszerirányítójának is a tulajdonosa, és eldöntötte azt is, hogy b.) meneszti ennek az összeférhetetlenségekből összetákolt birodalomnak a vezérigazgatóját, Kocsis Istvánt. Ezután elszabadult a pokol. Először a köztiszteletnek örvendő atomfizikus, a Műegyetem atomenergetikai tanszékének a vezetője, Aszódi Attila nyilatkozott minden szembejövőnek és érvelt a feldarabolás és a piac felszabadítása ellen. Aztán megszólalt a politika is, Podolák György, az MSZP és Fónagy János, a Fidesz szakpolitikusa foglalt állást hasonló szellemben és uniszónóban. (Magyar Narancs 3.o.)

„Már csak magunkat ismételgetjük" A professzionális országirányítás hiánya, az állami szintű tervek, programok gyenge minősége közrejátszott a gazdasági fejlődés megtorpanásában. Ezt Fodor István, az Ericsson Magyarország korábbi vezetője állítja. Szerinte a javulás nem valódi változtatás következménye. Két alapvető

problémát lát. Egyrészt a program csak mennyiségi kérdésekkel foglalkozik: hogyan lesz 9-ből 7, majd 7-ből 4. A magas deficitet előidéző folyamatok elemzése és korrekciója nem történt meg, ezért fűnyíróelven mentek neki a rendszernek. A másik, hogy két évre megszüntették a gazdaság fejlődését segítő programokat. Az egyensúlyteremtés folyamán három pillérre kellett volna figyelni: az államháztartásra, a gazdaság és a társadalom életminőségére, melynek a társadalmi tűrőképesség az indikátora. Ha bármelyikhez hozzányúlok, akár javító szándékkal, akkor a másik kettő helyzete romlani fog. Egyedül a gazdaság az, ahol a segítő beavatkozás a másik kettőnél is pozitív folyamatokat idéz elő. Helytelen volt kettévágni a programot: először stabilizálunk, aztán két év múlva fejlesztjük a gazdaságot. (Magyar Narancs 8-9.o.)

Zűrzavar a Pénzügyminisztériumban Élesen bírálta a Veres János által vezetett Pénzügyminisztérium tevékenységét az Állami Számvevőszék. Az ASZ elemzése szerint a tervezett és megvalósult költségvetési sarokszámok között óriási a különbség, hiányzik az állami feladatok pontos tartalmának meghatározása, a költségvetés elszámolási szabályainak kidolgozása, az állami vagyongazdálkodásban elmarad az átláthatóság teljes körű biztosítása. Az ÁSZ a tárca információs rendszerét is bírálta, amely jelentősen hátráltatja az adatcserét a vám- és pénzügyőrség, az adóhatóság és a minisztérium között. A számvevőszék arra is felhívta a miniszter figyelmét, hogy nagyobb gondot kell fordítani a minisztérium által kezdeményezett jogszabályok elkészítésére. (Magyar Fórum 20.o.)

Csökkenő jövedelmek 2008 januárjában közel 7 százalékkal volt alacsonyabb a bérből és fizetésből élők keresetének vásárlóértéke, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a jövedelmek csökkenésével együtt a foglalkoztatottak száma is jelentősen visszaesett. A költségvetési intézményeknél és a legalább 5 fős vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma januárban 2725 ezer volt, ami az egy évvel korábbi létszámhoz képest 52 ezer fős csökkenés. Jelenleg a magyarországi átlagos nettó kereset 125100 forint, ám a különbségek meglehetősen nagyok. Míg a szellemi munkát végzők átlagosan 162100 forintot keresnek, a fizikai munkások jövedelme csupán havi 90 900 forint. (Magyar Fórum 20.o.)

Húszéveseké a világ? A huszadik születésnapját március 30-án ünneplő Fidesz hosszú utat tett meg a Bibó szakkollégium társalgójából. Egy dolog állandó: a párt a kezdetektől elsősorban Orbán Viktort jelenti. A népszavazás sikere egyelőre igazolja a politikus által képviselt, korábban kudarcos táborbővítési stratégiát. (Heti Válasz 12-15.o.)

Nincs nagy jólét Budapesten Térségünkben hat főváros átlagos életszínvonala is megelőzi a budapesti lakosokét derül ki az USB svájci bank által készített, a világ 71 nagyvárosát vizsgáló felmérésből. Kelet-Közép-Európában az árszínvonalat és a nettó jövedelmeket összegző életszínvonal-rangsorban a magyar fővárost Prága, Ljubljana, Pozsony, Tallinn, Moszkva és Vilnius előzi meg. Az elemzésből kiderül: Budapest a bérek terén nem, az árakat vizsgálva azonban jobban felzárkózott Nyugat-Európához és az Egyesült Államokhoz. A budapesti árak a New York-i szint 78 százaléka körül vannak, a bérek viszont mindössze negyedére rúgnak az amerikai metropolisban jellemző összegeknek. A világ legdrágább városai Oslo, Koppenhága, London és Dublin. A bérek Koppenhágában, Oslóban, Zürichben, Genfben és Dublinban a legmagasabbak. (Heti Válasz 41.o.)

Tanulmányok, publicisztika

Koszovó... ...elismerése magyar részről aligha volt sürgős. Szerbia egykori tartománya február 17-én kikiáltotta a függetlenségét, így annak hivatalos budapesti tudomásulvétele előbb-utóbb nyilván elkerülhetetlen lett volna. Belgrád persze most arra is esélyt kapott, hogy demonstrálja: a Szlobodan Milosevics bukása óta eltelt években európai országgá érett. Talán így lesz. Arra azért a magyar befektetők - az OTP-től a Molon át a TriGránitig - ez esetben se nagyon számítsanak, hogy az elkövetkező időszakban könnyű lesz üzletet kötniük Szerbiában... (Figyelő 74.o.)

Hiánylista Szeretnék néhány kérdésben tisztábban látni. A legegyszerűbb, ha felsorolom őket, és kérdezem: miért is nem foglalkozunk velük? Mi történt a Fidesz által kimért 12 állami gazdasággal? Melyek azok, kiké lettek, van-e felelős? Postabank: óriási kár, nevetséges ítélet. Miért, mi van a háttérben? Kulcsár-ügy: sötétség, mély hallgatás. Jól van ez így? Ki fizet? Két-három napig újra téma a Happy End, Ezüsthajó. Milliárdos kár csak az APEH-nél! Aztán csend. Miért? (168 Óra 55.o.)

Tévedni trendi dolog Nagyszerű dolog a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, érthető, hogy a gazdaság szereplői mihamarabb adótörvényt szeretnének. Most mégis amellett érvelek, hogy várjunk a nagy adócsomaggal őszig. Az államháztartás helyzetében jó és rossz irányban is nagyon komoly kockázatok vannak, az adócsökkentéshez rendelkezésre álló mozgástér sokkal nagyobb, de akár kisebb is lehet annál, mint amekkorát ma gondol a kormány. A megnyert időt használjuk fel arra, hogy végiggondoljuk: milyen adórendszert akarunk (ez az adóreform), aztán ősszel ráérünk beparaméterezni, hogy megmondjuk, mekkora adókat akarunk (ez az adócsökkentés). E menetrend azért is jó, mert ha egy jól átgondolt új adórendszer véletlenül jelentős támogatást élvezne, akkor az megnyitná a politikai gondolkodást ahhoz, hogy a kiadások lefaragásával magunk is hozzájáruljunk a mozgástér növeléséhez. (Magyar Narancs 50-51.o.)

Üzenetek Voltegyszerből A csőd, az összeomlás és az ezekkel való fenyegetés egyszerű és közönséges beszédtéma lesz lassan a médiákban. A kétségbeesés és még az aggodalom sem szólal meg az előadókban. Szociológiailag és etnikailag is meg lehet állapítani a felelősök körét, táborát. A kormány, mindegyik összetételében, az országgyűlési frakciók, az intézmények és gazdasági társulatok vezetői, a kinevezettek és az egész rendszert fenntartó „Saselit." (Sas József a maga csinálmányosságával, állandó feldicsértségével, tündöklésével és bukásával, származásával és az adózáshoz való viszonyával jellegadó figurája a magyarságon uralkodó elitnek. Benne van Demszky, Pető, Gyurcsány, az Apró család, a Wallis Rt., Kulcsár és volt bankja mindenestül.) (Magyar Fórum 2.o.)

Nagyszombati ajándék Megjegyzések Simor András jegybankelnök Népszabadságban megjelent nagyszombati cikkéhez. A bankelnök kamatemelést szorgalmaz. Simor szerint a mai gazdaság legnagyobb problémája a magas infláció, ami ellen a nemzetközi tapasztalatok, és nem utolsósorban a nemzetközi pénzintézetek elvárásai szerint, csak kamatemeléssel lehet védekezni. Már több mint egy hónapja a gazdasági elemzők és a különböző nemzetközi pénzügyi szervezetek kamatemelési várakozásaiknak adnak hangot. Vérmérséklettől és profitéhségtől függően 0,5% és 1,5 százalékpontos emelést tartanak ezek a szervezetek indokoltnak. A Monetáris Tanács legutóbbi ülésén - a már akkor is szorgalmazott emelés helyett - a forint euróhoz viszonyított árfolyamának ingadozási sávját törölte el. Ez a lépés akkor felemásra sikeredett, mivel csak a sávot szüntették meg, de az euróhoz kötést nem, így az euró - dollár árfolyamváltozások ezek után még fokozottabban hatnak a magyar gazdaságra. A kamatemelés a hiteleket áttereli az árfolyamsáv eltörlésével megnőtt kockázatú devizahitelek irányába. Ez pedig a kettős valutarendszer kialakulását is jelenti, már középtávon is. (Magyar Fórum 9.o.)

Egy illúzió vége A Standard & Poor's pénzügyi kockázatelemző cég nemrég hazánk hitelkockázati besorolásának addigi stabil kilátását negatívra rontotta. Nem sorolódtunk ugyan alsóbb osztályba, de romlott a megítélésünk. A negatív kilátás fogalma azt fedi, hogy hacsak nem áll be gyors javulás, az illető adóst leminősítik. A folyamatosan sértett kormány az ellenzékre és a népszavazás kezdeményezőire mutogatott. A S&P szóvivője általánosítva fogalmazott: Magyarországon erősödik a költségvetési reformmal szembeni politikai ellenállás. A népszavazás eredménye érdemben nem érinti az idei államháztartási hiányt, de azt mutatja, hogy „csökken a magyarok vágya a konszolidációs folyamat továbbvitelére". (Heti Válasz 43.o.)

Deformpolitika A közvélemény-kutatások szerint az emberek nem akarnak több-biztosítós modellt. Miért nem nevezzük át egybiztosítóssá? Nevezzük! Versengő üzleti biztosítókat sem szeretnének. Írjuk be a törvénybe, hogy ez szolidáris, egységes és társadalombiztosítási rendszer! Írjuk! Tiltakoznak az ellen is, hogy választaniuk kelljen a biztosítók, akarom mondani a pénztárak közül. Zavarjuk össze őket, módosítsuk úgy, hogy nem is kötelező a választás! Módosítsuk! Így folynak az egészségbiztosítás reformjáról szóló kormányzati egyeztetések. Érdemi munka nincs, ehelyett az SZDSZ a koalícióból való kilépéssel fenyegetőzik. „Oké - mondják erre a szocialisták -, ám kifelé menet az Audik kulcsait méltóztassatok az asztalon hagyni." „Akkor új választások lesznek, és ti is velünk buktok" riposztoznak a liberálisok, és folytatódik a huzakodás. (Heti Válasz 63.o.)

Leminősítve A Standard & Poor's megintette Magyarországot. Az amerikai hitelminősítő cég újabb lefokozásunkat helyezte kilátásba. Ez figyelmeztetés a hitelezőknek: veszélyes hely vagyunk a pénzüknek. Gyurcsány Ferenc kormányzása idején nem először jutunk hasonló helyzetbe. 2005 végén is megrovást kaptunk, majd 2006-ban leminősítették az ország hitelképességét. Most újfent lejjebb csúszhatunk egy grádiccsal, s immár az unióban utolsó Romániával leszünk egy sorban. (Heti Válasz 74.o.)

III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei A brit jegybank a Fed nyomdokain? A brit jegybank (BoE) kész merőben új eszközöket alkalmazni annak érdekében, hogy segítsen a bankoknak eladni vagy refinanszírozni a portfóliójukban lévő jelzáloghitellel fedezett értékpapírokat - jelezte Mervyn King, a központi bank kormányzója a londoni parlament költségvetési bizottságában tartott meghallgatásán. A jelenlegi gyakorlat, amelynek keretében a BoE jelzálog-fedezetű kötvényekért cserébe hitelt nyújt a bankoknak, hidat jelent a hosszú távú megoldások felé, de csak átmeneti intézkedés lehet - tette hozzá. Nem részletezte ugyan, milyen megoldásokra gondol, de ezek közé tartozik feltételezések szerint, hogy a jegybank az eszközfedezetű kötvényeket likvid kötvényekkel vagy készpénzzel váltja ki. A BoE - mint a Financial Times korábban közölte - konzultációkat folyatott ezekről a megoldásokról más jegybankokkal. A kormányzó emellett jelezte, hogy a jegybank kész a további monetáris enyhítésre. A bank a februári 25 bázispontos mérséklés után márciusban változatlanul hagyta a jelenleg 5,25 százalékos irányadó kamatot. A brit jegybankot az utóbbi időben többen támadták amiatt, hogy nem lép fel határozottabban a hitelválság ellen, egyebek között a hitelfelvételi követelmények enyhítésével. Márpedig a válság nem enyhül, amit jól mutat, hogy a londoni bankközi hitelkamat (Libor) december óta először a héten ismét átlépte a 6 százalékot. A jelek szerint a könyvvizsgáló cégek is felelősek lehetnek a hitelválság kirobbanásában, legalábbis erre utal, hogy egy, a washingtoni igazságügyi minisztérium felkérésére készült jelentés szerint a KPMG vagy kezdeményezőként vagy a fellépés elmulasztásával szerepet játszott a második legnagyobb amerikai

másodlagos jelzálog-hitelező, a New Century Financial Corp. csődbe jutásában. (Napi Gazdaság 1+5.o.)

Eladta biztosítóját az Erste Az Erste Bank-csoport a - Magyarországon az Union Biztosítót birtokló - Vienna Insurance Groupnak (VIG) értékesíti az s Versicherung biztosítót, a kelet-közép-európai biztosítói leányvállalatokat, valamint a BCR biztosítási üzletágát. A tranzakció teljes vételára a bruttó szerződött díjbevétel (az Erste-csoport biztosítási tevékenységből származó díjbevétele 2007-ben alig maradt el az 1300 millió eurós értéktől) 1,2-szerese, 1445 millió euró. Az Erste Bank és keletközép-európai leányvállalatai fejenként 5 százalékos részesedést tartanak meg a helyi biztosítótársaságokban. A két társaság emellett 15 évre szóló értékesítési megállapodást kötött, amelynek értelmében az Erste Bank és a VIG kiemelt partnerként működik együtt a jövőben, így a 120 millió lakosú régióban legalább 20 millió ügyfélhez juttathatják el termékeiket közösen. Ezzel az együttműködéssel az Erste Bank és a VIG azt bizonyítja, hogy két független partner hosszú távú együttműködésének a sikeréhez nem feltétlenül szükséges a jelentős mértékű kereszttulajdonlás. Emellett a VIG erős kelet-közép-európai ügyfélbázisát magunkénak tudva termékeink számára további keresztértékesítési lehetőséget biztosítunk - mondta Andreas Treichl, az Erste Bank AG vezérigazgatója a tranzakció kapcsán. (Napi Gazdaság 8.o., Világgazdaság 14.o. Bank mínusz biztosító, Népszabadság 19.o. Eladta a biztosítási üzletágát az Erste)

Nőtt a befektetési alapok készpénzállománya A nemzetközi befektetési alapok a jelenlegi környezetben általában csökkentik részvénypiaci kitettségüket és növelik készpénzállományukat - írja összeállításában a Bloomberg a Merrill Lynch elemzésére hivatkozva. Az árfolyamok erős ingadozása és kiszámíthatatlansága, valamint a bevételeken alapuló értékelések megbízhatatlansága miatt még az értékpapírokat hagyományosan felhalmozásra vásároló befektetők is eladnák részvényeiket. Az elemzés szerint a készpénzállomány márciusban a befektetési alapok 43 százalékában emelkedett az előírt szint fölé, az alapok mérlegfőösszegéhez viszonyított készpénzállomány pedig összességében 4,9 százalékra növekedett. Edgar Peters, a 25 milliárd dollárt kezelő PanAgora Asset Management befektetési igazgatója például nulláról tíz százalékra emelte a készpénzarányt 2007 végén, amire több mint tíz éve nem volt példa. Az USA opciós piacainak tíz legforgalmasabb kereskedési napja közül ötre 2008-ban került sor. (Napi Gazdaság 15.o.)

Ellentétes mozgások az óceán két oldalán A kezdeti nekibúsulás után ugyan elindultak felfelé az amerikai tőzsdék, de hat óra után ismét enyhe mínuszban mozogtak. Nyereséggel zártak viszont a vezető nyugat-európai tőzsdék. A londoni FTSE-100 1,01 százalékos, azaz 57 pontos emelkedéssel, 5717 ponton fejezte be a napot. A párizsi CAC-40 42,8 ponttal, 0,9 százalékkal magasabban, 4719 ponton zárt. Legjobban a frankfurti befektetők jártak, itt a DAX 88,8 pontos, 1,37 százalékos emelkedéssel, 6578 ponton búcsúzott. A legnagyobb svájci biztosítótársaság, a Swiss Life árfolyama is 6,7 százalékkal emelkedett, miután napvilágra került az elemzők várakozását jóval meghaladó, 44 százalékkal növekvő eredményt mutató adat. E szerint 1,36 milliárd dolláros nettó profitot hozott a befektetőknek a tavalyi év. (Napi Gazdaság 15.o.)

Netre kapó románok A románok pénztárcájában a bankkártya csupán másodlagos szerepet tölt be a bankjegyekkel szemben - írja a Ziarul Financiar pénzügyi napilap az ING Bank kártyahasználati tanulmányára hivatkozva. A lapban megszólaltatott pénzügyi szakemberek szerint a gyenge elfogadottság a tájékozottság hiánya, illetve az elektronikus bankolás iránt tanúsított bizalmatlanság következménye. Nem másodlagos ugyanakkor az a tény sem, hogy az országban igen kevés a posterminállal rendelkező gazdasági egység. Tulajdonképpen a nagyobb városokban lévő bevásárlóvagy vendéglátóhelyeken, illetve a turisztikai központokon kívül szinte lehetetlen plasztikkal fizetni. Nem lendített sokat a kártyahasználat elfogadottságán az sem, hogy az országban egyre

elterjedtebb a fizetések bankszámlára történő átutalása - az év eleje óta például a közalkalmazottak is elektronikus úton kapják fizetésüket. Az ország legnagyobb készpénzautomata-hálózatával rendelkező Banca Comerciala Romana (BCR) mintegy 1500 atm-et üzemeltet országszerte. Tavaly a 2006-os adatokhoz képest 26 százalékos növekedés mellett mintegy 3,2 milliárd eurónak megfelelő lejt vettek ki a bank automatáiból. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink II.o.)

Egy kettészakadt esztendő Soha nem volt még olyan jó évük a befektetési bankoknak, mint a tavalyi - ezt az állítást kevesen fogadnák el elsőre azok közül, akik kicsit is odafigyeltek az utóbbi hónapok pénzpiaci eseményeire, pedig így van. Igaz, csak bizonyos szempontból, de az nagyon is fontos, hiszen a pénzintézetek által felszámított díjakról van szó. 2007-ben már negyedik éve egyfolytában emelkedtek a világ húsz legjobban kereső befektetési bankja által beszedett összegek - derül ki a listát évről évre összeállító Bloomberg adataiból -, és még elképzelni is nehéz, micsoda összeg jött volna ki a végén, ha tavaly lényegében nem csak az első félévben kaszáltak volna. A listán szereplő bankok (élükön a Citigrouppal) 2007-ben együttesen 86,9 milliárd dollár bevételt értek el fúziók és felvásárlások (M&A) tanácsadása és lebonyolítása, valamint kötvény- és részvényügyletek díjazása révén: ez 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és 64 százalékkal a 2005-öst. Bőven és olcsón volt hitel - emlékezett vissza az alig egy évvel ezelőtti aranyidőkre a számokat kommentáló bankár -, ami lehetővé tette, hogy gyorsan bonyolítsunk le nagy tranzakciókat. A gyorsaság és vakmerőség böjtje tavaly júniusban kezdődött, amikor már csak a vak nem látta, hogy baj lesz az olcsón osztogatott jelzáloghitelekből, de még kevesen próbálták meg felmérni, hogy mekkora. Tulajdonképpen a baj mértéke még most se tudható pontosan, hiszen még 2008 elejére is maradtak kínos meglepetések - például majdnem bedőlt az évtizedekig hibátlanul teljesítő Bear Stearns -, azzal azonban már 2007 második félévében brutálisan szembesült a világ, hogy nem kis gondokról van szó. Egy évvel ezelőtt mindenki úgy gondolta, hogy a fák az égig nőnek - mondta az idén januárban a davosi világgazdasági fórumon Jamie Dimon, a JPMorgan Chase & Co. vezérigazgatója -, ám azóta nyilvánvaló, hogy 2007 sokkal keményebb év lett, mint vártuk, és valószínűleg az lesz 2008 is. Ma a kockázatmenedzselés a kulcsszó a meggyötört Wall Streeten - ha másért nem, hát azért, mert az állásukat még megőrző vezéreknek végig kellett nézniük, hogyan buknak le a magasból azok a kollégáik, akik kiengedték a kezükből ezt a területet. Mennie kellett a UBS, a Merrill Lynch & Co., a Citigroup, a Bear Stearns főnökeinek, a helyükre lépők vagy a posztjukat megőrzők pedig most leginkább arra fokuszálnak, mit lehet kihozni a piacok szenvedéséből. Abban egyetértenek a nagy piaci szereplők, hogy az idén legalább 20 százalékkal csökken az M&A ügyletek értéke tavalyhoz képest, ami persze hasonló mértékű visszaesést jelent a bankok ehhez kapcsolódó díjbevételében is. Persze van honnan visszaesni: 2007 első felében egymást érték a gigantikus vállalatfelvásárlások - elég azt említeni, hogy a Royal Bank of Scotland több mint 100 milliárd dolláros ajánlattal szerezte meg végül a Barclaysszel vívott hosszú harc után a holland ABN Amrót -, így ez lett minden idők legforgalmasabb hat hónapja a Wall Streeten. (Napi Gazdaság - Napi Pénzügyeink III.o., Napi Gazdaság- Napi Pénzügyeink III.o. Abban egyetértenek a nagy piaci szereplők...)

A Raiffeisen-profit 38 százalékkal nőtt Jól használta ki a kelet-közép-európai hiteltömeg-növekedés adta lehetőségeket a Raiffeisen International: 215,6 millió eurós nettó profitja 2007 negyedik negyedévében 38 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Herbert Stepic vezérigazgató kiemelte, a 16 országban több mint 3000 fiókkal jelen lévő Raiffeisen piacain a magas profitabilitás és bővülés a jellemző, és a hitelintézetnél a régió ügyfelei a hitelfelvételi robbanás közepette százezer új bankszámlát nyitottak. A Raiffeisen piaci értéke tavaly 16 százalékkal, 13,5 milliárd euróra csökkent. (Világgazdaság 13.o.)

Izraeli tulajdonos a Meinl-ingatlancégben Új nagytulajdonos lépett be a Meinl European Land cégbe. A Meinl-birodalom egykori nagy reménysége, amely a tőzsdei árzuhanást követő titkos részvény- visszavásárlás miatt botrányba

keveredett, 30 százalékban az izraeli CPI/Gazit Holdings ingatlantársaság tulajdonába került. A telavivi tőzsdén is jegyzett cég a Gazit Globe és a Citibank leányvállalata (CPI) kockázatitőketársasága. Az új tulajdonos mélyen a kibocsátási árfolyam alatt, részvényenként 11,1 euróért, összesen 800 millió euróért szerezte meg a pakettet. A bejelentett tőkeemelés nyitva áll a kisbefektetők előtt is. A Meinl-csoport a jövőben négyszázalékos tulajdonos lesz. Bár a Meinl Bank mindvégig tagadta, hogy közvetlen kapcsolat fűzné az ingatlanbefektető céghez, az új külföldi tulajdonostársat nyilatkozatban üdvözölte. (Népszabadság 23.o.)

Az Indiai Állami Bank (State Bank of India) tovább folytatja az akvizíciót: 5,2 milliárd rúpiáért (130 millió dollár) 91 százalékos részesedést szerzett egy indiai faktoring szolgáltatóban. (Magyar Hírlap 14.o.)

A fogyasztók is bizakodóbbak Németországban Németországban az utóbbi három hónapban most először meglepetésre erősödött a fogyasztói bizalom, ami azt jelzi, hogy a bérek emelkedése nyomán megnőtt a háztartások költekezési hajlandósága. A GfK német piackutató áprilisra szóló indexe a márciusi 4,5-ről 4,6 pontra emelkedett, noha a Bloomberg elemzői konszenzusa 4,4 pontot várt. A GfK által mért többi fogyasztói hangulatmutató is javult. Az adat nyomán tegnap délelőtt megfordult az aznapi trend a frankfurti tőzsdén és emelkedni kezdett a DAX index. A befektetői hangulat javulásához hozzájárult, hogy az egy nappal korábbi hír szerint az Ifo gazdaságkutató üzleti bizalomindexe is nőtt márciusban. Ez utóbbi már január óta javulást mutat, az elemzők ennek ellenére csökkenést vártak. A GfK-index emelkedése megerősíti az elemzők következtetését, hogy az eurózóna legnagyobb gazdasága egyelőre dacol az olajárak emelkedésével, az euró erősödésével és a hitelválság következményeivel. Bár az infláció gyorsulása csökkenti a vásárlóerőt, a német munkanélküliség folyamatos csökkenése növeli a szakszervezetek érdekérvényesítő képességét a béremelési tárgyalásokon. (Napi Gazdaság 5.o.)

Siralmas volt az év vége az USA-ban Az Egyesült Államok vállalatainak profitja év/éves összehasonlításban 3,3 százalékkal csökkent 2007 utolsó negyedévében - jelentette a kereskedelmi minisztérium. Az elmúlt egy évben ez az első eset, hogy visszaestek a céges profitok, ráadásul mind a reálgazdaságban, mind a pénzügyi szektorban. 2007 egészében 2,7 százalékkal nőttek a vállalati nyereségek - ez a legkisebb emelkedés 2001 óta, amikor a gazdaság recesszióban volt. A minisztérium megerősítette korábbi előrejelzését, miszerint a GDP 0,6 százalékkal bővült az október-decemberi periódusban. A harmadik negyedévben még 4,9 százalékos annualizált növekedésről számolt be a tárca. Az elmúlt év egészében 2,2 százalékkal bővült az USA gazdasága, ami 2002 óta a leglassúbb tempó. A fogyasztói árak 2,4 százalékkal emelkedtek a negyedik negyedévben. A Lehman Brothers befektetési bank elemzőjének lakonikus véleménye szerint az USA gazdasága immáron recesszióban van. A fogyasztás növekedésének lassulása biztos jele ennek, ráadásul ez és az energiaárak növekedése mintegy harapófogóba fogja a vállalatokat, felőrölve azok nyereségét. (Napi Gazdaság 5.o.)

Túl erős a złoty az ERM-csatlakozáshoz? A lengyel fizetőeszköz árfolyama az euróhoz képest jelenleg túl magas ahhoz, hogy döntést lehessen hozni az eurózóna előszobáját jelentő ERM-2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozásról jelentette ki Waldemar Pawlak gazdasági miniszter, a kormánykoalícióhoz tartozó parasztpárt elnöke. A zloty tegnap átmenetileg háromhetes magasságba, 3,5186-ra erősödött az euróval szemben és az elmúlt egy évben 9 százalékkal emelkedett árfolyama a gyors gazdasági növekedés, a kamatok emelkedése és a nagyarányú külföldi befektetések nyomán. A miniszter szerint jelenleg emellett a globális pénzpiaci zavarok és az USA gazdaságának recesszió közeli állapota is a döntés elhalasztása mellett szól. A belföldi termelés és az export szempontjából kedvezőbb lenne az alacsonyabb zlotyárfolyam. Jacek Rostowski pénzügyminiszter-helyettes két héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország már jövőre csatlakozhat az ERM-2-höz és 2012-ben bevezetheti

az eurót. Pawlak szerint emellett túl hosszú idő az a két év, amit a lengyel valutának az ERM-2-ben kell eltöltenie. (Napi Gazdaság 5.o.)

Elkerülhető-e a válság? Egész Kelet- és Közép-Európában feszülten figyelik a döntéshozók és az elemzők, vajon Románia, Bulgária és a balti államok meg tudnak- e birkózni a folyó fizetési mérleg egyre dagadó hiányából adódó gondokkal. Az unió legdinamikusabban növekvő tagállamai közé tartozó országokban a globális pénzügyi viharok miatt egyre nagyobb a kemény földet érés, vagyis a gazdasági növekedés hirtelen és drámai lelassulásából adódó komoly válság veszélye, és ez a térség egészére - így Magyarországra nézve is - hátrányos lenne. A válságtünetek mind az öt országban hasonlók. Az utóbbi évek szédítő ütemű gazdasági növekedése a bérek és az import elszabadulásához vezetett, így a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya - és sok helyütt az infláció is - bőven két számjegyű szintre emelkedett, a lakosság veszélyes mértékben eladósodott. Ebben a helyzetben komoly válsághoz vezetne, ha a világgazdaság lassulása és a nemzetközi pénzügyi viharok miatt a befektetők hirtelen elzárnák a pénzcsapot. A Baltikumban Lettországért aggódnak leginkább az elemzők: a GDP 2005-07 között két számjegyű ütemben nőtt, az infláció és a folyómérleg-hiány európai rekordszintre emelkedett, és Brüsszel szerint fennáll a kemény földet érés veszélye. Romániában, Észtországban és Lettországban a külföldi bankokkal szemben fennálló adósság összege meghaladja a devizatartalékokét - derül ki az ING adataiból. A bank elemzői szerint ez azért aggasztó, mert Oroszország, Argentína, Mexikó és Törökország röviddel a legutóbbi pénzügyi válságok előtt lépte át ezt a küszöböt. (Világgazdaság 4.o.)

Kína 2015-re megelőzheti az Egyesült Államokat Kína 2015-re a világ legnagyobb gazdaságává válhat - jósolja az OECD. A szervezet Pekingben bemutatott tanulmánya - amelyet Angus Maddison jegyez - egy évezredre visszatekintve összegzi az ázsiai birodalom fejlődésének menetét, és ebből kiindulva vázolja a jövőbeni kilátásokat. Az elmúlt 25 évben reálértéken átlagosan 7,9 százalékkal növekedett a kínai GDP - számítja Maddison. Ez a kiugró növekedési ütem (amely azonban elmarad a hivatalos statisztikákban szereplő 9,6 százaléktól) az elemző szerint a korábbi térvesztés „ledolgozását” jelentette. A következő két és fél évtizedben már „csak” évi 4,5 százalékos átlagos expanzióval lehet számolni, ám ez is elég lesz arra, hogy Kína megelőzze az Egyesült Államokat, sőt a világ gazdasági termeléséből való részesedése a mostani 15 százalékról 2030-ig 25 százalékra emelkedhet. (Világgazdaság 4.o.)

Eltűnhet a német középosztály Egyre nőnek a jövedelmi különbségek a szegények és a gazdagok között Németországban állapítja meg aggódó hangvételű jelentésében a DIW. A berlini gazdaságkutató szerint a középosztály egyre vékonyabb, miközben a társadalom leginkább jómódú 10 százalékáé immár a teljes nemzeti vagyon 60 százaléka. Azoknak az aránya, akik az átlagjövedelem kétszeresénél is többet keresnek, 6,4-ről 9,6 százalékra emelkedett 1996-2006 között. Ugyanezen időszak alatt viszont 7,3-ről 11,4 százalékra nőtt azok aránya, akik még az átlagjövedelem feléhez sem jutnak hozzá. Az utóbbi negyed évszázad adatai egyértelművé teszik, hogy erősen nőnek a jövedelmi különbségek - szögezte le Markus Grabka, a DIW kutatója. (Világgazdaság 4.o.)

Akadozó argentin agrárexport Harmadik hetébe lépett az argentin agrártermelők tiltakozó akciója, amely a belföldi ellátásban és az exportnál is fennakadásokat okoz. Az akciót a Cristina Fernandez államfő által bevezetett, 45 százalékig terjedő exportadó váltotta ki. A kormányzat szerint erre az adóbevételek emelése, az infláció csökkentése és a hazai élelmiszer-ellátás biztonsága miatt van szükség. (Világgazdaság 4.o.)

Rövid cégalapítást ígér Medvegyev Növelni kell Oroszországban a kisvállalatok gazdasági súlyát - jelentette ki Dmitrij Medvegyev megválasztott államfő. Tavaly októberben 1,1 millió kisvállalkozást és 3,4 millió egyéni vállalkozót

tartottak nyilván, ugyanakkor a kisvállalatok részesedése az orosz GDP-ből nem haladja meg a 17 százalékot. Medvegyev szerint arra törekszenek, hogy a jövőben egy új cég alapítását néhány napon belül el lehessen intézni. (Világgazdaság 4.o.)

Sarkozy „bevinné” az EU-ba Londont „Kétoldalú kapcsolatainkban már nem elég az udvariasság” - figyelmeztette brit vendéglátóit kétnapos látogatása során Londonban a francia államfő. Nicolas Sarkozy „testvéri” kapcsolatok kialakítását sürgette hazája és Nagy-Britannia között. Gordon Brown brit kormányfővel folytatott tárgyalásain a pátoszt gyakorlatias, gazdasági, sőt katonai ügyek váltották fel. Az 1904-es entente cordiale (szívélyes egyetértés) légkörét varázsolta vissza Sarkozy a brit parlament két háza előtt, illetve a brit uralkodó díszvacsoráján mondott beszédében. A Financial Times által a modern kori Franciaország leginkább „anglofil” elnökeként méltatott politikus kijelentette: a két ország történelmének új lapjait szeretné megírni. Utalt ugyan a „Párizs- Berlin tengely” fontosságára, hozzátette azonban, hogy soha nem mondott le a francia-brit kapcsolatok szorosabbra fűzésének a céljáról. Európai ügyeit érintve Sarkozy kijelentette, hogy a korábbi alkotmányos szerződés népszavazási elutasításából érteni kell, mégpedig azt, hogy az állampolgárok másik Európát akarnak. Ennek felépítéséhez szükség van Nagy-Britanniára, amely viszont legyen Európa része mondta a francia államfő. Sarkozy már látogatásának első napján is kifejtette, mely fontos kérdésekben látná fontosnak Párizs és London együttes fellépését: Európa versenyképességének erősítését, a pénzügyi válság kezelését, a közös, európai védelmi politika kialakítását és a bevándorlás kezelését említette. (Világgazdaság 5.o.)

Öt városban a Torgovij Kvartal Öt orosz városban kezdett különböző, többnyire vegyes funkciójú ingatlanos beruházást a Torgovij Kvartal orosz cég, amelyben tavaly ősszel vett 50 százalékos részesedést a TriGranit Fejlesztési Zrt. Több száz millió eurónyi befektetésről van szó, ennek nyomán a következő néhány évben jelentősen átformálják az adott települések kiskereskedelmi és irodapiacát, egyes helyeken a lakáspiacot is. „Cégünk a több mint ötszázezer, de legfeljebb egymillió lakosú orosz városokat célozza meg különböző befektetésekkel. Azt szeretnénk, ha ebben a szegmensben piacvezetők lehetnénk, még mielőtt más versenytárs nagyobb erőket összpontosít ide” - mondta a minap Cannes-ban, a világ legnagyobb ingatlanos fórumának számító MiPIM-en Pénzes Jenő, a társaság vezérigazgató-helyettese. A külföldi és az ottani ingatlanfejlesztők eddig jobbára a több mint egymillió lakosú orosz városokra figyeltek kiemelten, és kevésbé indítottak jelentős beruházásokat a hatalmas ország szibériai részein. Maga a Tri- Granit a MiPIM-en is több kelet-európai, köztük orosz fejlesztését mutatta be. A társaság már jó ideje hangoztatja, hogy az orosz piac nagyságrendekkel nagyobb mérete és a közép-európainál magasabb szintű elérhető nyereség évekig ott tartja. A vezérigazgató-helyettes szerint először egy 80-100 millió eurós beruházást kezdenek a Moszkva melletti Domogyedovón. A tervek szerint a 2010-re elkészülő, 26 ezer négyzetméternyi bérterületű kereskedelmi központban három-négy nagy bérlőt szerződtetnek, vélhetően nagy világmárkákat; ezek az áruházak egyenként 500-1500 négyzetmétert foglalnak majd el. A Torgovij Kvartal a fenti projekteken kívül más beruházásokról is tárgyal, a megcélzott városok: Penza, Rjazany, Szamara, Szaratov, Ufa, Kazany és Sziktikvar. A TriGranit két másik orosz vonalon is halad. Az egyik a Gazprombank Investtel alakított vegyes vállalat; főleg lakások építését tűzték ki célul különböző nagyvárosokban. A másik a szentpétervári önkormányzattal kötött tavalyi megállapodás, annak értelmében kulturális létesítményeket, szolgáltató és kereskedelmi központokat fognak építeni. (Világgazdaság 12.o.)

Information Clearing House Amerika uralkodó klikkje címmel a népszerű amerikai honlapon megjelent cikk így kezdődik: „A neokonzervatívok politikai erejük nagy részét abból nyerik, hogy a nagy kormányt a nép ellenségének állítják be…” Holott a nagy kormány csak akkor a nép ellensége, ha az nem szolgálja a nép érdekeit, sőt azokat elárulja. A szupergazdag neokonok - a lakosság 0,1 százaléka - különösen sikeresnek mutatkoznak az illúziókeltésben. Kezükben a média, a kormány minden ága, a választási

folyamat és az ország legnagyobb pénzintézetei. „Így azután az emberek 99,9 százalékát egy apró, de annál hatalmasabb kisebbség manipulálja és falja fel javait. A kormány pedig ennek a kisebbségnek az érdekeit szolgálja „nemzeti érdekre” vagy „nemzetbiztonsági” érdekre átkeresztelve azokat. „Ezek a cégek mindenfajta kockázatvállalás nélkül profitáltak abból, hogy az olajat az Egyesült Államok hadserege ellopta.” (Magyar Nemzet 8.o.)

Bizonytalan a szlovákiai euró Hosszú hónapok után először látják úgy a tőkepiaci elemzők, hogy az európai pénzintézetek nagyobb megrázkódtatások nélkül képesek túlélni az amerikai hitelválság utórezgéseit. Ebben segíthet az is, hogy az Európai Központi Bank (EKB), a brit és a svájci jegybank bejelentették, hogy készek újabb tőkeinjekciót nyújtani a kereskedelmi bankoknak. Az a hír viszont meglepetést keltett, hogy Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke kijelentette: erős kételyei vannak afelől, hogy Szlovákia képes lesz-e az euróövezethez való csatlakozásáig eleget tenni a maastrichti inflációs kritériumok teljesítésének. (Népszava 5.o.)

Az euró lesz a fő tartalékvaluta? A hitelpiac válsága jelen idejű kockázat mellett hosszú távú, geopolitikai léptékű hatást is gyakorolhat a világgazdaságra: az euró felválthatja a dollárt az első számú globális tartalékvaluta szerepében -áll a Financial Times elemzésében. A brit lap két amerikai elméleti közgazdász Menzie Chinn és Jeffrey Frankel munkásságára alapozza e megállapítását. A két egyetemi kutató által korábban elvégzett szimuláció azt mutatta ki, hogy az euró 10-15 éven belül átveheti a dollár tartalékvaluta szerepét, s a hitelválság e folyamatot jócskán felgyorsíthatja. (Figyelő 7.o.)

Bear Stearns: emelkedik a tét Kezdeti ajánlatához képest immár ötszörös, részvényeként 10 dolláros vételárról tárgyal az amerikai JP Morgan befektetési bank megroggyant konkurensével, a Bear Stearnsszel. Minderre azt követően került sor, hogy a csőd szélén álló bank részvényesei tömegesen tiltakoztak a szerintük mélyen érték alatti eladás ellen Egyikük,Joseph Lewis brit milliárdos - nem éppen kisrészvényes, hiszen 8,4 százalékos pakettje van a Bear Stearnsben bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz a bank vagyonvesztése és áron aluli értékesítése miatt. (Figyelő 8.o.)

Tapasztalt játékosok Nyolcvankét éves Alan Greenspan, az amerikai Fed volt elnöke, ma tanácsadó, vagy a hetvennyolc esztendős befektetőguru, Warren Buffett kevés aktív magyar kortársat találhat; ennyi idős korára szinte mindenki visszavonult. Aki viszont maradt, azt cégeik féltve óvják. Nem véletlenül. Megérdemel még tíz évet a Citigroup élén! -2003-ban az egyik legbefolyásosabb részvényes, AlValid bin Talal szaúdi herceg köszöntötte ekképpen születésnapján a vezérigazgatót. Sanford Weill akkor töltötte be a 70-et. Az ünnepelt előbb igazgatósági elnökké, majd senior tanácsadóvá húzódott vissza, emellett nonprofit fórumok tiszteletbeli elnökeként ma is tevékenykedik. (Figyelő 51-52.o.)

Hallótávon belül Overseas, azaz tengerentúli. Amikor Gelsey Vilmos az ötvenes évek Londonjának üzleti életébe csöppent, meg ekképpen emlegették a Brit szigeteken kívüli, azaz a Csatornán túli világot - az „international" kifejezés csak évtizedekkel később terjedt el. Akárhogy is nevezték, a nemzetközi karrierre vágyó fiatalember számára a szó egy ideig rossz emlékű maradt. Pénzügyi karrierje a később Hill Samuel néven ismertté vált befektetési banknál indult. Következő állomásán - az Orion nemzetközi befektetési banknál - előbb ügyvezető igazgatói, majd elnökhelyettesi pozícióig vitte. Jelenlegi munkahelyén 1988 óta dolgozik: akkor hívták meg a Creditanstalt elnöki tanácsadói székébe. Az intézmény neve a fúziók eredményeképp UniCredit CA IB-re változott, de a lényeg ugyanaz: William de Gelsey ma is korán kel, otthonról mindent előkészít, majd fél kilenc körül beér londoni irodájába, ahol este hétig dolgozik. (Figyelő 55.o.)

Ezer dolláron az aranyár Átlépte az 1000 dollárt az arany unciánkénti ára. Úgy tűnik, a gyenge dollár, valamint az elszabaduló olajárak miatti bizonytalanság ismét a már-már leírt nemesfémvásárlások felé hajtja a befektetőket. Az arany szédületesen drágult az elmúlt időszakban: a 2001-ben még 250 dolláros ár 2005 végére 500, tavaly szeptemberre 700, idén januárra pedig 900 dollárra nőtt. S az arannyal azonos ütemben nő az ezüst ára is. (Magyar Demokrata 55.o. 168 Óra 24-25.o. Aranyláz, ezüstkor)

Határok nélkül Szabadlábon védekezhet a csalással, okirat-hamisítással és adatbázisba való illetéktelen behatolással gyanúsított Jérome Kerviel, a francia Société Générale (SG) 31 éves brókere, akinek fiktíven lefedezett határidős ügyletein bankja januárban csaknem 5 milliárd eurós veszteséget könyvelt el. Kerviel több mint öt hetet töltött előzetes letartóztatásban, és szigorú feltételekkel szabadult: a vizsgálóbíró előzetes írásos engedélye nélkül nem hagyhatja el a Párizst övező Ile-deFrance régiót, le kell adnia személyi igazolványát és útlevelét, hetenként jelentkeznie kell a rendőrségen, nem látogathat pénzügyi műveletekkel foglalkozó intézményeket, és persze üzletkötői tevékenységet sem folytathat. Ügyvédje szerint a bróker a pihenésen túl a védekezésre készül. (HVG 64.o.)

Hullámverések Búvópatakként egyre újabb helyeken bukkannak föl az Amerikából indult hitelválság következményei, fölerősítve a félelmet, hogy a veszteségek teljes körét még mindig nem vallották be az érintettek. A konzervatív svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt kormánya nagyszabású privatizációra készül, ám tervei végrehajtását megakaszthatja a nemzetközi hitelpiaci válság. Noha a skandináv ország nem szerepel bankjaival az áldozatok listáján, gazdasága egészséges, mégis megérinti a vihar széle. (HVG 61-64.o.)

Áttételesen A jelzálogpiaci válság megmutatta a spekulatív fedezeti alapok, az úgynevezett hedge fundok rendkívüli kockázatosságát. E sajátos képződményekkel Magyarországon csak a tehetősebbek kacérkodnak. Aligha választhatott volna a tavaly június véginél szerencsétlenebb időpontot NagyBritannia pénzügyi felügyelete annak a javaslatának a megvitatására, miszerint fel kellene emelni azt a korlátot, hogy egy kisbefektető megtakarításának maximum 20 százalékát tarthatja úgynevezett nem szabályozott tőkegyűjtő befektetési formákban. E kategória jeles képviselői a spekulatív, vagyis egy átlagos befektető számára szélsőségesen nagy kockázatot vállaló fedezeti alapok - angolul hedge fundok -, amelyek jelentős tőkeáttétellel dolgoznak, azaz ügyfeleik induló befektetéseinek akár többszörösére rúgó ügyleteket köthetnek. Nem véletlen, hogy a hetekkel később, 2007. július végén kirobbant amerikai jelzálogpiaci hitelválság kiváltóinak is a hedge fundokat tartják. (HVG 65-68.o.)

Osztrák jenmánia Megfordulni látszott a jenhitel-felvételi dominancia tavaly ősszel Ausztriában. Miután ugyanis a banki szakértők elmagyarázták a lakosságnak és a kisvállalkozóknak, hogy a japán valuta a saját útját járja, nem kötődik szorosan az európai gazdasági fejleményekhez, ezért a jenhitelek kockázata összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint az európai valutáké, az osztrákok tömegesen váltották be jenhitelüket, s tértek át a svájcifrank- alapúra. Utóbbi tavaly ősszel a 33,1 milliárdnyi lakossági devizahitel-állomány 97 százalékára rúgott, miközben a jenhitel aránya egy százalék alatt maradt. Akkor azonban a svájci frank gyengült az euróval szemben, és sok hitelfelvevő - hallgatva a bankokra - idő előtt törlesztette tartozását, zsebre vágva az árfolyamhasznot. (HVG 74.o.)

Kártyanyereség Az eddigi legnagyobb amerikai tőzsdei bevezetés keretében ment a börzére a Visa hitelkártyacég. A kibocsátás iránti érdeklődés ritka siker a hitelpiaci válság viharában. Aggodalom övezte a Visa

hitelkártyacég tőzsdei bevezetését, mert sokan attól tartottak, a hitelpiaci válságtól és a recessziótól megtépázott piacon a befektetők nem tolonganak majd az új részvényért. A félelem indokolatlan volt: a San Franciscó-i székhelyű cég papírjait a tervezett kibocsátási árfolyamsáv felett, darabonként 44 dollárért jegyezték le, majd az árfolyam az első kereskedési napon rögvest 28 százalékkal megugrott. A sikert látva az akciót szervező bankok másnap további 1,8 milliárd dollárnyi részvényt vettek ügyfeleiknek. (HVG 103-104.o.)

Kártyás múlt A Bank of America 1958-ban dobta piacra a kaliforniai Fresnóban a Visa elődjét, a BankAmerica nevű hitelkártyáját. Az első - akkor még fémből készült - készpénzkímélő kártyával azonban 1914ben az üzenet- és pénztovábbítással foglalkozó Western Union jelent meg. Később áruházak, benzinkutak és szállodák is előálltak saját változatukkal, amelyekkel viszont csak náluk lehetett fizetni. A széles körben elfogadott hitelkártya prototípusát 1950-ben a Diners Club mutatta be, ám azt a lehetőséget a BankAmerica kínálta fel először a felhasználónak, hogy vagy kifizeti teljes tartozását, vagy - kamat fejében - tovább görgeti annak egy részét. (HVG 104.o.)

A japán jegybank elnök... …nélkül maradt, mivel a kormánykoalíció képtelen megegyezni a jelölt személyében a szenátusban többségben lévő ellenzékkel. (HVG 117.o.)

Csak átmeneti megoldás a kamatcsökkentés Jelentősen, 75 százalékponttal enyhítette irányadó kamatlábát az amerikai jegybank. Az így 2,25 százalékra csökkentett érték nem rázta meg az európai tőzsdéket, ugyanis számítottak a lépésre, így javarészt erősödéssel zártak. A csökkentés azonban hosszú távon nem hozhat jelentős változást a részvénypiacon vélik az elemzők, akik szerint a pénzügyi szektorból továbbgyűrűző válságra ez nem jelent megoldást. Az amerikai cégeknek esélyük van arra, hogy - a gyenge dollár miatt - a nagyrészt külföldön szerzett bevétel következtében a válság érintetlenül hagyja őket. A hitelválság jelei viszont már Magyarországot is elérték: ez többek közt a vállalati kölcsönök esetében érzékelhető, a hazai hitelintézeteknél ugyanis már az ügyfelekre is kihatnak a növekvő költségek. Ennek ellenére volt, hogy a forint a múlt héten tizenkét éves csúcson 162 forint környékén mozgott a dollárral szemben. (Heti Válasz 41.o.)

Berlini fájdalomküszöb Miután az eddigi reformok nyomán látványosan javulnak a német gazdaság mutatói, a Merkelkormány máris behúzta a fékeket. Soha Angela Merkel előtt nem akadt olyan kancellárjelölt Németországban, aki adóemeléssel mert volna kampányolni. A kereszténydemokrata pártelnökasszony viszont a 2005. szeptemberi választások előtt éppen ezt tette, ennek ellenére - ha csak hajszállal is- megnyerte a voksolást. Majd kormányra kerülve még tovább ment. Bár eredetileg azt ígérte, kancellárként 2 százalékponttal tornássza följebb a forgalmi adó 16 százalékos kulcsát, azt végül 19 százalékra emelte, szemernyi kétséget sem hagyva afelől, hogy a végletekig elkötelezett a német államháztartás hiányának kordában tartása mellett. Utóbbi ugyanis 2005-ben sorozatban már a negyedik éve haladta meg a GDP 3 százalékát, megszegve az eurózóna alapelőírását, ami folyamatosan uniós szankciókkal fenyegette Berlint. (Figyelő 24-27.o.)

Baldachinos birodalom Apja nyomdokain, de az egészségturizmusra koncentrálva indított saját vállalkozást ifjabb Robert Rogner, aki az ötcsillagos hévízi Rogner Lotus Therme Hotelt is jegyzi. Ifjabb Rogner asszisztensként dolgozott apja mellett és tudatosan készült a cég átvételére. Előbb egy kifejezetten családi vállalkozások utódlására felkészítő stúdiumot hallgatott Ausztriában, majd az üzleti világcsúcsdiplomájával, a torontói egyetemen szerzett MBA-vel fejelte meg tudását. A családi vállalkozások 60 százaléka tönkremegy, mikor az első generáció visszavonul-hallhatta a fenyegető jövőt tanulmányai során. (Figyelő 60-63.o.)

Erszényesek Irigylésre méltó gondokkal küzd az ausztrál kormány: hogyan ossza szét a hatalmas költségvetési többletet, és miként fékezze meg a 3,6 százalékos inflációt. Magyar szemmel nemcsak az ausztrál gazdaság eredményei, hanem a gondjai is irigylésre méltóak. A hazai össztermék (GDP) például 17 éve folyamatosan nő - az utóbbi években elsősorban a nyersanyagpiaci boomnak köszönhetően -, méghozzá olyannyira, hogy a 22 millió lakosú ország költségvetési többlete rendre többszöröse a büdzsébe beállított értéknek, amiből jócskán jut különféle szociális intézkedésekre. A munkanélküliség három évtizede nem tapasztalt mélypontra ért, a közgazdászok már a gazdasági nonszensznek számító teljes foglalkoztatottságot emlegetik. A mumus - a politikusok megfogalmazásában: a gazdaság, az üzleti szféra és a dolgozó nép ellensége - az infláció, amit az idén 3,6 százalékosra jósolnak. (HVG 32-33.o.)

Tiszta jégbolt Már az ősszel elkezdődhet az észak-amerikai NHL jégkorongbajnokság vetélytársának szánt Kontinentális Hokiliga, amelyet orosz tőkések finanszíroznak. Forrong az orosz hokivilág. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a szovjet jégkorong két óriása, az egykor egy válogatottban játszó kapus Vlagyiszlav Tretyak és a világhírű hátvéd, Vjacseszlav Fetyiszov is egymás ellen fordult. A vita amiatt robbant ki, hogy az orosz jégkorongszövetség elnökeként Tretyak ellenzi egy orosz vezetésű, akár egész Európára kiterjedő hokiliga létrehozását, a sportminiszteri feladatokat ellátó Fetyiszov viszont a Kontinentális Hokiliga (KHL) ötletének egyik legaktívabb támogatója. A KHL megalakítása mögött Alekszandr Medvegyev, az orosz gázipari monopólium, a Gazprom vezérigazgatóhelyettese áll, aki elsősorban azt szeretné elérni, hogy a legjobb játékosok - például a Pittsburgh Penguins csapatát erősítő Jevgenyij Malkin vagy a Washington Capitalsban játszó Alekszandr Ovecskin - ne szerződjenek többé külföldre. (HVG 45-46.o.)