NAGY UHU-LINUX K EZIK ONYV

NAGY UHU-LINUX ´ ¨ KEZIK ONYV

1. kiad´as, k´esz¨ ult 2003. m´ arcius 23-´ an Copyright © 2003, UHU-Linux Kft. A K¨onyv tartalm´ anak, illetve r´eszeinek sokszoros´ıt´asa abban az esetben enged´elyezett, ha jelen licencet minden m´ asolt p´eld´any tartalmazza. A K¨onyvben szerepl˝ o inform´ aci´ okat a szerz˝ok legjobb tud´asuk szerint ´all´ıtott´ak ofordul´ asa nem kiz´arhat´o. ¨ossze, ennek ellen´ere hiba el˝ A szerz˝ok ´es az UHU-Linux Kft. semmif´ele felel˝oss´eget nem v´allalnak ´es semmilyen anyagi k´ ar´ert nem felel˝ osek, amely b´armilyen v´elt, vagy val´os m´odon a K¨onyvben le´ırtak alkalmaz´ as´ ab´ ol eredhet. A K¨onyvvel kapcsolatos javaslatokat, megjegyz´eseket az al´abbi email c´ımre k´erj¨ uk elk¨ uldeni: [email protected] A K¨onyv k´esz´ıt´esekor kiz´ ar´ olag szabad szoftverek ker¨ ultek felhaszn´al´asra. A sz¨ovegszerkeszt´es az mcedit seg´ıts´eg´evel t¨ort´ent, a nyomdai el˝ok´esz´ıt´est a LATEX t¨ordel˝oprogram v´egezte. A teljes folyamat szabad felhaszn´al´as´ u Linux oper´aci´os rendszer alatt zajlott le.

Szerz˝ ok:

Gibizer Tibor Koblinger Egmont <[email protected]> S´ ari G´ abor <[email protected]>

Lektorok:

Parusef Imre

Szed´es:

LATEX 3.14159 verzi´ o

K¨ osz¨ ont˝ o

T

´sa ´rlo ´ nk! Szeretettel k¨osz¨ontj¨ isztelt va uk az UHU-Linux rendszert haszn´ al´ ok egyre n¨ ovekv˝ o t´ abor´ aban! A programcsomag k´esz´ıt˝oi fo¨ asztal´ara egy min´el ink´abb lyamatosan azon f´ aradoznak, hogy az On k´ezre´all´ obb, a kezd˝ oknek egyszer˝ u, a profiknak pedig kell˝oen ´atgondolt ´es megtervezett Linux ¨ ossze´ all´ıt´ as ker¨ ulj¨on. Szeretn´enk, ha rendszer¨ unk min´el t¨ obb felhaszn´al´o ¨or¨om´ere ´es megel´eged´es´ere ¨ is, hogy ´eszrev´eteleit, javaslatait k¨ szolg´alna, ez´ert megk´erj¨ uk Ont uldje el nek¨ unk a <[email protected]> c´ımre. Itt is felh´ıvjuk figyelm´et a hosszabb id˝ o ´ota eredm´enyesen m˝ uk¨od˝o UHU” kezd˝o” levelez˝olist´ ara, melyre a http://www.uhulinux.hu/ weboldalon jelentkezhet. A most megv´ as´ arolt programcsomag folyamatos friss´ıt´ese az Interneten kereszt¨ ul lehets´eges lesz, ´ıgy a k´es˝ obbi verzi´ ok megv´as´arl´asa nem felt´etele rendszer´enek naprak´esz ´allapotban tart´ as´ anak. E K¨onyv szerkeszt´ese k¨ ozben komolyan elgondolkodtunk azon az egyszer˝ unek ´ uk ez alatt t˝ un˝o k´erd´esen, hogy milyen elvet k¨ ovess¨ unk a nyelvezet sor´an. Ertj¨ ¨ oz´essel vagy Tegez´essel ´elj¨ azt, hogy megsz´ ol´ıt´ ask´ent On¨ unk. V´eg¨ ul, k¨oz´ep´ utk´ent azt a m´odszert haszn´ altuk, mintha az UHU-Linux rendszert k¨oz¨osen kezden´enk el megismerni, virtu´ alisan egym´ as mellett u ¨lve.

az UHU-Linux csapata

Tartalomjegyz´ ek K¨ osz¨ ont˝ o 1. Bevezet´ es 1.1. A k¨onyvben haszn´ alt jel¨ ol´esek 1.2. Hogyan haszn´ aljuk a k¨ onyvet 1.3. Ha probl´ema mer¨ ulne fel . . . 1.4. K¨ozrem˝ uk¨ od˝ ok n´evsora . . . 1.5. K¨osz¨onetnyilv´ an´ıt´ asok . . . .

iii

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

1 1 1 1 1 1

´ 2. Altal´ anos ismertet˝ o az UHU-Linuxr´ ol 2.1. Az UHU-Linux verzi´osz´ amoz´ asa . . . . 2.2. A kernel verzi´ osz´ amoz´ asa . . . . . . . 2.3. Az UHU-Linux licence . . . . . . . . . 2.4. A GPL . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5. Telep¨ ul´es Windows mell´e . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

3 3 3 4 8 14

3. A sz´ am´ıt´ og´ ep fel´ ep´ıt´ ese 3.1. Alaplapok, processzorok, mem´ ori´ ak 3.2. Monitorok, videok´ arty´ ak. Az X . . 3.3. Merevlemezek . . . . . . . . . . . . 3.4. A CD-ROM eszk¨ oz¨ ok . . . . . . . 3.5. Hangk´ arty´ ak . . . . . . . . . . . . 3.6. Nyomtat´ as . . . . . . . . . . . . . . 3.7. Modemek . . . . . . . . . . . . . . 3.8. Szkennerek . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

15 15 23 23 43 43 43 48 74

. . . . . . . .

. . . . . . . .

´ TARTALOMJEGYZEK

2

3.9. H´ al´ ozati k´ arty´ ak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 3.10. Palm, Notebook ´es Digit´ alis eszk¨oz¨ok . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 3.11. USB eszk¨ oz¨ ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 4. Telep´ıt´ es 4.1. Bootfloppy haszn´ alata . . . 4.2. A telep´ıt˝ o elind´ıt´ asa . . . . 4.3. Rendszerind´ıt´ asi opci´ ok . . 4.4. Az UHU terjeszt´esi felt´etelei 4.5. Az eg´er felismer´ese . . . . . 4.6. Part´ıcion´ al´ as . . . . . . . . 4.7. Csomagkiv´ alaszt´ as . . . . . 4.8. A Grub telep´ıt´ese . . . . . . 4.9. A rendszergazda jelszava . . 4.10. Felhaszn´ al´ ok l´etrehoz´ asa . . 4.11. A grafikus fel¨ ulet be´ all´ıt´ asa

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

5. Az UHU-Linux finomhangol´ asa

. . . . . . . . . . .

75 75 76 77 79 80 81 85 89 91 93 94 99

6. Munkav´ egz´ es grafikus ko 101 ¨rnyezetben 6.1. Bevezet˝ o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 6.2. Blackbox . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 6.3. Gnome . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 7. Munkav´ egz´ es parancssoros k¨ ornyezetben

239

8. Szerver programok UHU-Linux alatt

329

9. Az UHU-Linux fel´ ep´ıt´ ese

331

10.Csomagok k´ esz´ıt´ ese UHU-Linux alatt 10.1. Csomagkezel´es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.2. F´ ajlnevek, verzi´ osz´ amoz´ as . . . . . . . . . . . . . . . . 10.3. A dpkg legf˝ obb kapcsol´ oi . . . . . . . . . . . . . . . . 10.4. Telep´ıthetek m´ as UHU verzi´ohoz tartoz´o csomagokat? 10.5. Telep´ıthetek Debianhoz k´esz¨ ult deb csomagokat? . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

333 . 333 . 334 . 335 . 336 . 337

´ TARTALOMJEGYZEK

3

10.6. Telep´ıthetek rpm csomagokat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 10.7. Hogyan k´esz´ıthetek UHU csomagot? . . . . . . . . . . . . . . . . . 338 11.Fejleszt˝ oi eszko ok 341 ¨zo ¨k, ismertet˝ 11.1. Perl-r˝ol r¨ oviden . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 12.Tippek ´ es tru ¨ kko ¨k

373

13.Az UHU-Linux ´ altal t´ amogatott tanulm´ anyok

375

14.Fu ek ¨ ggel´ 14.1. Az UHU-Linux friss´ıt´ese . . 14.2. A grub ut´ olagos telep´ıt´ese . 14.3. Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´asa 14.4. Az UHU-Linux t´ amogat´ asa 14.5. Regisztr´ aci´ os adatlap . . . . 14.6. Jegyzetek . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

377 . 377 . 378 . 378 . 381 . 382 . 383

1. fejezet

Bevezet´ es 1.1.

A k¨ onyvben haszn´ alt jel¨ ol´ esek

1.2.

Hogyan haszn´ aljuk a k¨ onyvet

1.3.

Ha probl´ ema meru ¨ lne fel

1.4.

Ko uko ok n´ evsora ¨zrem˝ ¨d˝

1.5.

K¨ osz¨ onetnyilv´ an´ıt´ asok

2. fejezet

´ Altal´ anos ismertet˝ o az UHU-Linuxr´ ol 2.1.

Az UHU-Linux verzi´ osz´ amoz´ asa

2.2.

A kernel verzi´ osz´ amoz´ asa

A kernel vagy m´ as n´even rendszermag k¨ozvet´ıt a programok ´es a hardver k¨oz¨ott. Szervezii a mem´ ori´ at az ¨ osszes fut´ o program (processz) sz´am´ara, valamint biztos´ıtja, hogy mind egyenl˝ oen (vagy egyenl˝ otlen¨ ul, ha u ´gy tetszik) r´eszes¨ uljenek a processzor ciklusaib´ ol. Mindezek mellett k´enyelmes, hordozhat´o fel¨ uletet ny´ ujt a programoknak, amelyen ´ at kommunik´ alhatnak a hardverrel. Enn´el persze j´oval t¨ obb sz´ot is ´erdemelne a kernel m˝ uk¨ od´ese, de ezeket az alapvet˝o funkci´okat a legfontosabb ismerni. A linux kernelforr´ asnak k´et v´ altozata van: stabil” ´es fejleszt˝oi”. A stabil ver” ” zi´ok az 1.0.x-t˝ol kezd˝ odtek, ´es p´ aros sz´ amot viselnek a m´asodik sz´amjegyben. Teh´at az 1.2.x, a 2.0.x ´es a 2.2.x is stabil. Ezeket tartj´ak a legstabilabb, legkev´esb´e hib´as kernelnek a kibocs´ at´ as idej´en. A fejleszt˝oi kernelek (2.1.x, 2.3.x, stb.) tesztel´esre val´ ok, ´es olyanoknak sz´ anj´ ak, akik hajland´oak az u ´j ´es esetleg sok hib´aval teli kerneleket kipr´ ob´ alni.

4

2. FEJEZET

2.3.

´ ´ ˝ AZ UHU-LINUXROL ´ ALTAL ANOS ISMERTETO

Az UHU-Linux licence

Ezt a szoftvert az UHU-Linux Kft. u ´gy biztos´ıtja, hogy semmilyen ny´ılt vagy burkolt garancia - bele´ertve, de nem erre korl´atozva az eladhat´os´agot vagy egy adott c´elra val´ o alkalmatoss´ agot - nem ´erv´enyes´ıthet˝o. A szoftver haszn´alat´ab´ol ered˝o semmilyen k¨ ozvetlen, k¨ ozvetett, v´eletlenszer˝ u, k¨ ul¨onleges, p´eldaad´o vagy sz¨ uks´egszer˝ u k´ arok´ert (bele´ertve, de nem erre korl´atozva a helyettes´ıt˝o term´ekek vagy szolg´ altat´ asok beszerz´es´et, u ¨zemkies´est, adatveszt´est, elmaradt hasznot vagy u as´ at), val´ o felel˝oss´eg, b´arhogy is k¨ovetkezett be, k´arig´eny ¨zletmenet megszakad´ nem ´erv´enyes´ıthet˝ o.

2.3.1.

´ Altal´ anos K¨ ozread´ asi Felt´ etelek

1. A Program forr´ ask´ odja ingyenesen, azaz d´ıjmentesen m´asolhat´o ´es terjeszthet˝ o m´odos´ıt´ as n´elk¨ ul b´ armely adathordoz´on. 2. A Program, vagy egy darabja m´ odos´ıthat´o, a m´odos´ıt´as ezut´an tov´abb terjeszthet˝ o, ha az al´ abbi felt´etelek is teljes¨ ulnek: a.) A m´ odos´ıtott f´ ajlokat el kell l´atni olyan megjegyz´essel, mely felt¨ unteti a m´ odos´ıt´ ast v´egz˝ o nev´et ´es a m´odos´ıt´asok d´atum´at. b.) Minden olyan munk´ at vagy programot, mely r´eszben vagy eg´eszben tartalmazza a Programot vagy a Programon alapul, olyan szab´alyokkal kell kiadni, hogy annak haszn´alati joga harmadik szem´ely r´esz´ere ingyenesen hozz´ af´erhet˝ o legyen, ezen dokumentumban tal´alhat´o szab´ alyok alapj´ an. c.) Ha a m´ odos´ıtott Program interakt´ıv bemenetet haszn´al, akkor azt u ´gy kell elk´esz´ıteni, hogy a megszokott m´odon t¨ort´en˝o ind´ıt´askor megjelen´ıtsen egy u ¨zenetet a megfelel˝o szerz˝oi jogi megjegyz´essel ´es a garancia hi´ any´ ara utal´ o k¨ ozl´essel (vagy ´eppen azzal az inform´aci´oval, hogy mik´ent juthat valaki garanci´ ahoz), illetve azzal az inform´aci´oval, hogy b´ arki terjesztheti a Programot eme felt´etelek alapj´an. Ezen k´ıv¨ ul utal´ast kell tenni r´ a, hogy mik´ent olvashatja el a felhaszn´al´o ezt a dokumentumot. (Kiv´etel: ha a Program interakt´ıv ugyan, de nem jelen´ıt meg hasonl´ ou ¨zenetet, akkor a Programon alapul´o munk´anak sem kell ezt tennie.) Ezek a felt´etelek a m´ odos´ıtott munk´ara, mint eg´eszre vonatkoznak. Ha a munka egy azonos´ıthat´ o r´eszei nem a Programon alapulnak, f¨ uggetlenk´ent elk¨ ul¨ on¨ ulten azonos´ıthat´ok, akkor ez a szab´alyoz´as nem vonatkozik ezekre a r´eszekre, ha azok k¨ ul¨on munkak´ent vannak terjesztve. Viszont, ha ugyanez a r´esz az eg´esz r´eszek´ent ker¨ ul terjeszt´esre, ´es

2.3. AZ UHU-LINUX LICENCE

5

az eg´esz a Programon alapul´ o munka, akkor az eg´esz terjeszt´ese csak ezen dokumentum alapj´ an lehets´eges, mely ebben az esetben a jogokat minden egyes felhaszn´ al´ o sz´ am´ ara kiterjeszti az eg´eszre tekintet n´elk¨ ul arra, hogy mely r´eszt ki ´ırta. Ezen sz¨ovegr´esznek az a c´elja, hogy m´asok jogait kiz´ ar´ olag saj´ at maga ´altal ´ırt munk´akra korl´atozza. A c´el, hogy a jogok gyakorl´ asa szab´ alyozva legyen a Programon alapul´o, illetve a gy˝ ujtem´enyes munk´ ak terjeszt´ese eset´eben is. Ezen k´ıv¨ ul m´as munk´ ak, melyek nem a Programon alapulnak, a Programmal (vagy a Programon alapul´o munk´aval) k¨oz¨os adathordoz´on vagy adatt´ arol´ on szerepl´ese nem jelenti ezen szab´alyok ´erv´enyess´eg´et azokra is. 3. A program (vagy a programon alapul´ o munka a 2. szakasz alapj´an) m´asolhat´o ´es terjeszthet˝ o t´ argyk´ od´ u vagy v´egrehajthat´o k´od´ u form´aj´aban az 1. ´es 2. szakaszban foglaltak szerint, amennyiben az al´abbi felt´etelek is teljes¨ ulnek: a.) A teljes, g´ep ´ altal ´ertelmezhet˝ o forr´ask´od k´ıs´eri az anyagot, melynek terjeszt´ese az 1. ´es 2. szakaszban foglaltak szerint t¨ort´enik, szoftverterjeszt´esre haszn´ alt hordoz´ on; vagy b.) Egy legal´ abb h´ arom ´evre sz´ ol´ o ´ır´ asos aj´anlat k´ıs´eri az anyagot, mely szerint b´armely k¨ uls˝ o szem´elynek rendelkez´esre ´all a teljes g´ep ´altal ´ertelmezhet˝ o forr´ ask´ od, a fizikai tov´abb´ıt´ast fedez˝o ¨osszegn´el nem nagyobb d´ıj´ert az 1. ´es 2. szakaszban foglaltak szerint szoftverterjeszt´esre haszn´ alt adathordoz´ on; vagy c.) Olyan t´ aj´ekoztat´ as k´ıs´eri az anyagot, mely tartalmazza az ´ır´asos aj´anlat sz¨ oveg´et a forr´ ask´ od biztos´ıt´as´ara. (Ez az alternat´ıva csak nem kereskedelmi terjeszt´es eset´en alkalmazhat´o, abban az esetben, ha a terjeszt˝ o a Programhoz a t´ argyk´ od´ u vagy forr´ask´od´ u form´aj´aban jutott hozz´ a az aj´ anlattal egy¨ utt a b. cikkelynek megfelel˝oen.) Egy munka forr´ ask´ odja a munk´ anak azt a form´aj´at jelenti, melyben a m´odos´ıt´ asokat szok´ as v´egezni. Egy v´egrehajthat´o program eset´eben a teljes forr´ ask´ od jelenti a modulok forr´ask´odj´at, a kapcsol´od´o fel¨ uletkezel˝o defin´ıci´os f´ ajlokat, ´es a ford´ıt´ ast vez´erl˝o parancsf´ajlokat. Egy speci´alis kiv´etelk´ent a forr´ ask´ odnak nem kell tartalmaznia az oper´aci´os rendszer f˝ obb r´eszeit (kernel, ford´ıt´oprogram, stb.), melyen a v´egrehajthat´ o k´ od fut, hacsak nem tartozik ehhez maga a program is. Ha a v´egrehajthat´ o program vagy t´argyk´od terjeszt´ese a forr´ask´od hozz´af´er´es´et egy megadott helyen biztos´ıt´o aj´anlattal t¨ort´enik, ez az aj´anlat egyen´ert´ek˝ u a forr´ ask´ od terjeszt´es´evel, m´eg akkor is, ha m´asoknak ´ıgy nem kell a forr´ ast lem´asolniuk a t´argyk´oddal egy¨ utt.

6

2. FEJEZET

´ ´ ˝ AZ UHU-LINUXROL ´ ALTAL ANOS ISMERTETO

4. A Programot csak ebben a dokumentumban le´ırtaknak megfelel˝oen lehet lem´ asolni, terjeszteni, m´ odos´ıtani, - bele´ertve a program vagy annak r´eszeinek k¨ onyvben, foly´ oiratban, szaklapban val´o k¨ozz´et´etel´et is, amelyekre azonban kiz´ ar´ olag k¨ ul¨ on szerz˝ od´es megk¨ot´es´evel ker¨ ulhet sor - r´a jogokat bejegyezni. Az egy´eb m´ odon val´ o m´asol´as, m´odos´ıt´as, terjeszt´es, jogok bejegyz´ese semmiss´e teszi a dokumentumban k¨ozz´etett jogosults´agokat. Akik azonban a jogaikat ennek a szerz˝oi jogi szab´alyoz´as keretei k¨oz¨ott kapt´ak, azok joga mindaddig megmarad, am´ıg teljesen megfelelnek a le´ırtaknak. 5. Nem kell elfogadni ezt a szab´ alyoz´ast, mivel al´a´ırni sem kell. Ezen k´ıv¨ ul viszont semmi m´ as nem adhat jogokat a Program tov´abbterjeszt´es´ere ´es m´odos´ıt´ as´ ara. Ezeket a cselekedeteket a t¨orv´eny b¨ unteti, ha nem ennek a szerz˝ oi jogi szab´ alyoz´ asnak a keretei k¨oz¨ott t¨ort´ennek. Mindezek miatt a Program (vagy a Programon alapul´o munka) terjeszt´ese vagy m´odos´ıt´asa ezen dokumentum szab´ alyainak elfogad´as´at jelenti. 6. Minden alkalommal, amikor a Program (vagy azon alapul´o munka) tov´abbad´ asa t¨ ort´enik, a Program ”vev˝ oje” automatikusan hozz´ajut a Program eredeti tulajdonos´ anak szerz˝ oi jogait tartalmaz´o dokumentumhoz, mely biztos´ıtja a Program m´ asol´ as´ at ´es terjeszt´es´et eme szab´alyok szerint. Nem lehet semmi m´ odon tov´ abbi korl´ atoz´asokat hozni a ”vev˝o” sz´am´ara ezen szab´alyok betart´ asa c´elj´ ab´ ol. M´ as szavakkal: a Program tov´abbad´oja nem felel˝os m´as szem´elyekkel betartatni ezeket a szab´alyokat. 7. Ha b´ır´os´ agi hat´ arozat vagy m´ as szabadalmi k¨ot¨otts´egek miatt olyan felt´etelek ´ allnak el˝ o, melyek ellent´etesek e szab´alyoz´assal, ezek nem mentik fel a terjeszt˝ ot a felt´etelek figyelembev´etele al´ol. Ha a terjeszt´es nem lehets´eges ezen szab´ alyoz´ as szerint, akkor egy´altal´an nem lehets´eges. P´eld´aul, ha egy szabadalmi szerz˝ od´es nem engedi meg egy program tiszteletd´ıj n´elk¨ uli terjeszt´es´et, akkor az egyetlen m´odja, hogy eleget tegyen valaki mindk´et szab´ alyoz´ asnak az, hogy el´ all a tov´abbfejlesztett program terjeszt´es´et˝ol. Ha ennek a szakasznak b´armely r´esze nem ´erv´enyes¨ ul, vagy nem ´erv´enyes´ıthet˝ o valamely k¨ or¨ ulm´eny folyt´an, akkor a szakaszt kell m´erlegelni, egy´eb esetekben a szakasz, mint eg´esz alkalmazand´o. Ennek a szakasznak nem az a c´elja, hogy a szabadalmak vagy egy´eb hasonl´o jogok elutas´ıt´ as´ ara b´ırjon b´ arkit is. Mind¨ossze meg szeretn´e v´edeni a szabad szoftver terjeszt´es rendszer´enek egys´eg´et, melyet a szabad k¨ozread´ast szab´ alyoz´ o felt´etelrendszerek teremtenek meg. Sok ember nagylelk˝ u k¨ozrem˝ uk¨ od´ese folyt´ an igen nagysz´ am´ u ´es v´altozatos szoftver terjeszt´ese t¨ort´enik ezen a m´ odon, mely nagyban f¨ ugg ennek a felt´etel-rendszernek ´alland´o betart´ as´ an. Minden esetben a szerz˝o/adom´anyoz´o d¨onti el, hogy m˝ uv´et mely

2.3. AZ UHU-LINUX LICENCE

7

rendszer szerint teszi k¨ ozz´e. Ezt a d¨ ont´est a jogok felhaszn´al´oja nem befoly´asolhatja. Ez a szakasz pontosan szeretn´e tiszt´ azni a szab´alyoz´as h´atralev˝o r´esz´enek lehets´eges k¨ ovetkezm´enyeit. Ha a Program terjeszt´ese ´es/vagy haszn´alata egyes orsz´agokban nem lehets´eges szabadalmak vagy szerz˝ oi jogokkal v´edett kapcsol´od´asi fel¨ uletek miatt, akkor a Program szerz˝ oi jogainak eredeti tulajdonosa, aki a Programot ezen szab´ alyoz´ as alapj´ an adja k¨ ozre, egy f¨oldrajzi megk¨ot´est adhat a terjeszt´esre, ´es egyes orsz´ agokat kiz´ arhat. Ekkor a terjeszt´es csak azokban az orsz´agokban lehets´eges, amelyek nem lettek ilyen m´odon kiz´arva. Ebben az esetben ennek a szab´ alyoz´ asnak kell tartalmazni az ilyen megk¨ot´eseket is is. 8. A Programot m´ as szabad szoftverbe be lehet ´ep´ıteni. ´ ´ NINCS GARANCIAVALLAL AS! 9. Mivel a program haszn´ alati joga d´ıjmentes, a programhoz nem j´ar garancia az idevonatkoz´ o jogszab´ alynak megfelel˝oen. Amennyiben a szerz˝oi jogok tulajdonosai ´ır´ asban m´ ask´ent nem nyilatkoznak, a program u ´gy ahogy van” ” ker¨ ul kiad´ asra mindenf´ele garanciav´ allal´as n´elk¨ ul. A programmal kapcsolatban nincs sem sz´armaztatott, sem egy´eb garanciav´allal´as bele´ertve de nem kiz´ ar´ olagosan a forgalomba hozhat´os´agra vagy alkalmazhat´ os´ agra vonatkoz´ o garanci´ akat. A program min˝os´eg´eb˝ol ´es m˝ uk¨od´es´eb˝ol fakad´ o¨ osszes kock´ azat a felhaszn´al´ot terheli. Ha a program hib´asan m˝ uk¨odik, a felhaszn´ al´ onak mag´ anak kell v´allalnia a jav´ıt´ashoz sz¨ uks´eges minden k¨ olts´eget. 10. Sem a program szerz˝ oje sem m´ asok, akik m´odos´ıtott´ak ´es/vagy terjesztett´ek a programot a fentieknek megfelel˝ oen, nem tehet˝ok felel˝oss´e k´arok´ert melyek lehetnek v´eletlenek, vagy meghat´ arozott k¨or¨ ulm´enyek miatt t¨ort´entek (bele´ertve de nem kiz´ ar´ olagosan az adatveszt´est ´es a helytelen adatfeldolgoz´ast, valamint a m´ as programokkal val´ o hib´as egy¨ uttm˝ uk¨od´est), akkor sem, ha ezen felek tudat´ aban voltak ilyen k´ arok keletkez´es´enek lehet˝os´eg´enek. Ez a program abban a rem´enyben ker¨ ul k¨ozread´asra, hogy hasznos lesz, ´ UL, ¨ az eladhat´os´agra vagy valamely de minden egy´eb GARANCIA NELK c´elra val´o alkalmazhat´ os´ agra val´ o sz´ armaztatott garanci´at is bele´ertve.

8

2. FEJEZET

2.4.

´ ´ ˝ AZ UHU-LINUXROL ´ ALTAL ANOS ISMERTETO

A GPL

´ ´ ´ ´ GNU ALTAL ANOS NYILVANOS JOGOS´ITVANY (GENERAL PUBLIC LICENSE) Copyright (C) 1989, 1991 Free Software Foundation, Inc. 675 Mass Ave, Cambridge, MA 02139, USA B´arki sz´ am´ ara megengedett ezen licenc-dokumentum sz´o szerinti k´opi´ainak m´asol´asa ´es terjeszt´ese, de nem enged´elyezett ennek megv´altoztat´asa.

Bevezet´ es A legt¨ obb szoftver licenc´et arra tervezt´ek, hogy megvonja szabads´agodat a program megv´ altoztat´ as´ ara ´es terjeszt´es´ere vonatkoz´oan. Ezzel ellent´etben, a ´ GNU Altal´ anos Nyilv´ anos Jogos´ıtv´ anyt arra sz´antuk, hogy garant´alja a szabad´ s´agot a szabad szoftver felhaszn´ al´ oja sz´am´ara. Ez az Altal´ anos Nyilv´anos Jogos´ıtv´any vonatkozik a Szabad Szoftver Alap´ıtv´any szoftvereinek legt¨obbj´ere ´es n´eh´any m´ as programra, melyek szerzi ennek haszn´alat´ar´ol nyilatkoztak. (N´eh´any ´ m´as Szabad Szoftver Alap´ıtv´ any-i szoftver ehelyett a GNU K¨onyvt´ari Altal´ anos Nyilv´anos Jogos´ıtv´ anyt haszn´ alja.) Te is haszn´alhatod ezt a saj´at programjaidhoz. Amikor szabad szoftverr˝ ol besz´el¨ unk, akkor a szabads´agra utalunk, nem az ´ ´arra. A mi Altal´ anos Nyilv´ anos Jogos´ıtv´anyainkat u ´gy tervezt¨ uk, hogy biztos´ıtsuk: lehet˝ os´eged van terjeszteni a szabad szoftverek m´asolatait (´es k¨olts´eget felsz´am´ıtani a szolg´ altat´ as´ert, ha akarod), amelyek forr´ask´odj´at megkapod vagy megkaphatod, ha akarod; amely szoftvert megv´altoztathatsz vagy darabjait haszn´alhatod u ´j szabad programokban; ´es tudd azt, hogy megteheted ezeket a dolgokat. Jogainak v´edelm´ere, sz¨ uks´egesnek tartjuk korl´atoz´asok megt´etel´et, melyek megtiltj´ ak, hogy valaki megtagadja T˝oled ezeket a jogokat, vagy T´eged jogaid lemond´as´ ara k´erjen. Ezek a korl´ atoz´ asok a Te bizonyos k¨otelezetts´egeidre vannak ´ertelmezve, ha a szoftverek m´ asolatait terjeszted, vagy m´odos´ıtod azokat. P´eld´aul, ha egy ilyen program m´ asolatait terjeszted, ak´ar ingyen, ak´ar honor´arium´ert, k¨oz¨oln¨od kell a c´ımzettekkel mindazokat a jogokat, amelyekkel rendelkezik. Arr´ol ´ is biztos´ıtania kell ˝ oket, hogy megkapj´ak vagy megkaphatj´ak a forr´ask´odot. Es ismertetned kell sz´ amukra ezeket a kik¨ ot´eseket, hogy k is megismerj´ek a jogaikat. A jogaid k´et eszk¨ ozzel v´edj¨ uk: 1. szerzi jogot tartunk fenn, ´es 2. a´tadjuk Neked ezen jogos´ıtv´ anyt, amely jogszer enged´elyt ad a szoftver m´asol´as´ ara, terjeszt´es´ere ´es/vagy m´odos´ıt´as´ara.

2.4. A GPL

9

Minden szerz˝o v´edelm´ere ´es a mi jogaink v´edelm´ere is, lesz¨ogezz¨ uk, hogy nincs szavatoss´ag ezekre a szabad szoftverekre. Ha a szoftvert valaki m´odos´ıtotta ´es tov´abbadta, azt akarjuk, hogy a c´ımzett tudja, amit kapott, az nem az eredeti, ´es ´ıgy egy, m´asok ´ altal bevitt b´ armilyen probl´ema ne vethessen rossz f´enyt az eredeti szerz˝ok j´ o h´ırnev´ere. V´eg¨ ul, egy szabad program ´ alland´ oan fenyegetve van szoftverszabadalmakt´ol. El akarjuk ker¨ ulni azt a vesz´elyt, hogy egy szabad program u ´jra-eloszt´oi egyedileg szabadalmi jogosults´ aghoz jussanak, ´es program-tulajdonoss´ a v´aljanak. Ennek megel˝oz´es´ere kinyilv´ an´ıtjuk, hogy b´ armely szabadalom, amelyet valaki v´edeni k´ıv´an ezen Jogos´ıtv´ any keret´eben, szabad haszn´alat´ u ´es egy´altal´an nem v´edett. ´ ´ ´ ´ ´ ´ FEL¨ ESEI GNU ALTAL ANOS NYILVANOS JOGOS´ITVANY KIKOT ES ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ TETELEI MASOLASHOZ, TERJESZTESHEZ ES MODOSITASHOZ * Ez a Jogos´ıtv´ any olyan programokra ´es egy´eb munk´akra vonatkozik, amelyek ´ a szerzi jog tulajdonos´ anak bejegyz´es´et tartalmazz´ak, miszerint azok ezen Altal´ anos Nyilv´anos Jogos´ıtv´ any k¨ ovetelm´enyei szerint terjeszthet˝ok. A ”Program” a tov´abbiakban ilyen programra vagy munk´ ara vonatkozik, ´es ”a Programon alapul´o munka” jelenti vagy a Programot, vagy a szerzi jog k¨or´ebe tartoz´o sz´armaz´ekos munk´at: azt mondhatjuk, olyan munk´at, amely tartalmazza a Programot vagy annak r´esz´et, ak´ ar sz´ o szerint, ak´ ar v´ altoztat´assal ´es/vagy leford´ıtva m´asik nyelvre. (A tov´abbiakban a ford´ıt´ ast bele´ertj¨ uk korl´atoz´as n´elk¨ ul a ”m´odos´ıt´as” kifejez´esbe.) Minden enged´ely T´eged illet. A m´asol´ason, terjeszt´esen ´es m´ odos´ıt´ ason k´ıv¨ uli tev´ekenys´egek nincsenek ezzel a Jogos´ıtv´annyal lefedve, ezek k´ıv¨ ul esnek annak ter¨ ulet´en. A Program fut´as´anak hat´asa nincs korl´ atozva, ´es a Program kimenete csak akkor van lefedve, ha annak tartalma a Programon alapul´ o munk´ at k´epez (f¨ uggetlen¨ ul att´ol, hogy a Program fut´as´anak eredm´enye-e). Hogy ez igaz-e, att´ ol f¨ ugg, mit tesz a Program. * M´asolhatod ´es terjesztheted a Program forr´ask´odj´anak sz´o szerinti m´asolatait, ahogy hozz´ajutott´ al valamely adathordoz´ on, felt´eve, ha szembet˝ un˝oen ´es alkalmasan k¨ozz´eteszel minden m´ asolaton egy bejegyz´est a szerzi jogr´ol ´es a szavatoss´ag kiz´ar´as´ar´ol, ´erintetlen¨ ul hagyod azokat a bejegyz´eseket, melyek erre a Jogos´ıtv´anyra ´es a szavatoss´ ag hi´ any´ ara vonatkoznak, ´es a Program m´asik ´atvev˝oj´enek ´atadod ennek a jogos´ıtv´ anynak a m´ asolat´ at a Programmal egy¨ utt. Felsz´am´ıthatsz k¨ olts´eget a m´ asolat ´ atvitel´enek fizikai elv´egz´es´e´ert, ´es aj´anlatot tehetsz szavatoss´ agi v´edelemre d´ıjaz´ as ellen´eben. *

10

2. FEJEZET

´ ´ ˝ AZ UHU-LINUXROL ´ ALTAL ANOS ISMERTETO

M´odos´ıthatod a Program m´ asolat´at vagy m´asolatait vagy annak egy r´esz´et, ´ıgy kialak´ıtva egy, a Programon alapul´o munk´at, ´es m´asolhatod ´es terjesztheted az ilyen m´ odosulatokat ´es munk´ akat a megel˝oz˝o, fenti pont k¨ovetelm´enyei szerint, felt´eve, hogy eleget teszel az al´ abbi k¨ ovetelm´enyek mindegyik´enek is: * ´ Ugy kell l´etrehoznod a m´ odos´ıtott f´ajlokat, hogy szembet˝ un˝o bejegyz´est viseljenek kijelentve, hogy megv´ altoztattad a f´ajlokat, ´es k¨oz¨olve a v´altoztat´as d´atum´at. * ´ Ugy kell l´etrehoznod b´ armely munk´at, melyet terjesztesz vagy publik´alsz, amely eg´esz´eben vagy r´eszben tartalmaz vagy sz´armazik a Programb´ol vagy annak r´esz´eb˝ ol, hogy jogos´ıtva legyen teljes eg´esz´eben d´ıjmentesen minden harmadik f´el sz´am´ ara ezen Jogos´ıtv´ any k¨ ovetelm´enyei szerint. * Ha a m´odos´ıtott program rendes k¨or¨ ulm´enyek k¨oz¨ott fut´as k¨ozben interakt´ıv m´odon parancsokat olvas, biztos´ıtanod kell, mikor az ilyen interakt´ıv fut´as haszn´alata megkezd˝ odik a leg´ altal´ anosabb m´odon nyomtasson vagy ´ırjon ki egy k¨ozlem´enyt, amely tartalmaz egy megfelel szerzi jogi bejegyz´est ´es nyilatkozatot arr´ol, hogy nincs r´ a szavatoss´ ag (vagy egy´ebk´ent kijelentve, hogy a szavatoss´agot Te v´ allalod), ´es azt, hogy a haszn´al´ok u ´jra terjeszthetik a programot ezen felt´etelekkel, ´es k¨ oz¨ olve a haszn´ al´ okkal, hogyan tekinthetik meg ennek a Jogos´ıtv´anynak a m´ asolat´ at. (Kiv´etel, ha a program maga interakt´ıv, de rendes k¨or¨ ulm´enyek k¨ oz¨ ott nem ad ´ıgy ki k¨ ozlem´enyt, a programodon alapul´o munk´ad nem teszi sz¨ uks´egess´e nyilatkozat kiad´ as´ at.) Ezeket a k¨ ovetelm´enyeket a m´ odos´ıtott munka eg´esz´ere kell alkalmazni. Ha ennek a munk´ anak meghat´ arozhat´ o r´eszei nem sz´armaznak a Programb´ol, ´es indokoltan tekintetbe vehet˝ ok a f¨ uggetlen ´es ¨onmagukban elk¨ ul¨on´ıthet munk´ak, akkor ezen Jogos´ıtv´ anyt ´es k¨ ovetelm´enyeit nem kell alkalmazni azokra a r´eszekre, melyeket elk¨ ul¨ on´ıtett munkak´ent terjesztesz. De ha ugyanezeket a r´eszeket u ´gy forgalmazod, mint az eg´esz programon alapul´o munka egy r´esz´et, az eg´esz terjeszt´esednek meg kell felelnie ezen Jogos´ıtv´any k¨ovetelm´enyeinek, amely megengedi m´as jogosultaknak a kiterjeszt´es´et a teljes eg´eszre, ´es ´ıgy mindenkinek ´es minden r´eszre, att´ ol f¨ uggetlen¨ ul, hogy ki ´ırta azt. Teh´at nem c´elja ennek a szakasznak, hogy jogokat ig´enyeljen vagy a teljes eg´esz´eben az ´ altalad ´ırt munk´ akra jogokat tartson fel, ink´abb az a c´elja, hogy gyakorolja a programon alapul´ o k¨ oz¨ os munk´ak terjeszt´es´enek ´es sz´armaztat´as´anak ellen˝ orz´esi jog´ at. Mindamellett a Programmal (vagy a Programon alapul´o munk´aval) a nem a Programon alapul´o m´as munk´ak puszta felhalmoz´asa a t´arol´ok vagy a forgalmaz´ asi r´esztvev˝ ok t¨ omeg´eben nem eredm´enyezi a m´as munk´ak ezen Jogos´ıtv´ any hat´ ok¨ or´ebe tartoz´ as´at.

2.4. A GPL

11

* M´asolhatod ´es terjesztheted a Programot (vagy a 2. szakasz alatti, azon alapul´o munk´at) t´ argyk´ odban vagy v´egrehajthat´o form´aban a fenti 1. ´es 2. szakasz k¨ovetelm´enyei szerint, felt´eve, hogy elv´egzed a k¨ovetkez˝ok egyik´et is: * ell´atod azt a teljes, annak megfelel, g´eppel olvashat´o forr´ask´oddal, amely a fenti 1. ´es 2. szakasz k¨ ovetelm´enyei szerint terjeszthet a szoftver cser´ere szok´asosan haszn´alt hordoz´ okon, vagy * ell´atod azt egy, legal´ abb h´ arom ´evig ´erv´enyes ´ır´asos aj´anlattal, b´armely harmadik f´elnek arr´ ol, hogy a d´ıj nem t¨ obb, mint a forr´asod terjeszt´esi fizikai k¨ozrem˝ uk¨od´esi k¨olts´ege a teljes megfelel g´eppel olvashat´o forr´ask´oddal, amely a fenti 1. ´es 2. szakasz k¨ ovetelm´enyei szerint terjeszthet a szoftver cser´ere szok´asosan haszn´alt hordoz´okon, vagy * ell´atod azt azzal az inform´ aci´oval, amelyet aj´anlatk´ent kapt´ al a megfelel forr´as k´od terjeszt´es´ere (ez a v´ altozat csak nem kereskedelmi forgalmaz´as eset´en megengedett, ´es csak akkor, ha a programot t´ argyk´odban vagy v´egrehajthat´o form´aban kaptad ilyen aj´ anlatk´ent, a fenti, m´ asodik alpontnak megfelel˝on). A forr´ask´od egy munka sz´ am´ ara a munka beny´ ujtott form´aj´at jelenti m´odosulat´anak elk´esz´ıt´es´ehez. Egy v´egrehajthat´o munka eset´eben teljes forr´ask´od jelenti az ¨osszes modul forr´ ask´ odj´ at, amelyet tartalmaz, plusz valamennyi interf´esz defini´al´o ´allom´ anyt, plusz a v´egrehajthat´o programba szerkeszt´es ´es beiktat´as ir´any´ıt´as´ahoz haszn´ alt le´ır´ ast. Azonban, speci´alis kiv´etelk´ent, a terjesztett forr´ask´odnak nem kell tartalmaznia olyasmit, amit rendes k¨or¨ ulm´enyek k¨oz¨ott annak az oper´aci´os rendszernek a f˝ or´eszek´ent (szerkeszt, kernel, stb.) terjesztenek (ak´ar forr´as, ak´ar bin´ aris form´ aban), amely alatt a v´egrehajthat´o r´esz fut an´elk¨ ul, hogy maga a komponens a v´egrehajthat´ o r´esz´ev´e v´alna. Ha a v´egrehajthat´o r´esz vagy t´argyk´od terjeszt´ese egy megnevezett helyr˝ ol t¨ort´en m´asol´asi el´erhet˝os´eg aj´anl´asa alapj´an k´esz¨ ult, akkor a forr´ ask´ od egyen´ert´ek m´asol´asi el´erhet˝os´eg´enek aj´anl´asa ugyanarr´ol a helyr˝ ol kiel´eg´ıti a forr´ ask´ od terjeszt´es´enek k¨ovetelm´eny´et, ´amb´ar harmadik felet nem k¨ otelezi a forr´ ask´ od lem´asol´as´ara a t´argyk´oddal egy¨ utt. * Nem szabad m´ asolnod, m´ odos´ıtanod, al-jogos´ıtv´annyal ell´ atnod vagy terjesztened a Programot, kiv´eve, ha err˝ ol ezen Jogos´ıtv´any hat´arozottan rendelkezik. Egy´ebk´ent a Program m´ asol´ as´ anak, m´ odos´ıt´ as´anak, al-jogos´ıtv´ annyal ell´at´as´anak vagy terjeszt´es´enek b´ armilyen k´ıs´erlete ´erv´enytelen, ´es automati kusan megsz¨ unteti ezen Jogos´ıtv´any szerinti jogaid. Tov´ abb´ a azok a partnerek is, akik megkapt´ak a m´asolatokat, vagy jogokat T˝ oled, amelyek ezen Jogos´ıtv´any alapj´an nem illet-

12

2. FEJEZET

´ ´ ˝ AZ UHU-LINUXROL ´ ALTAL ANOS ISMERTETO

t´ek meg, a jogos´ıtv´ anya megsz˝ unik mindaddig, am´ıg az ilyen k¨ozrem˝ uk¨od´esben r´eszt vesznek. * Nem vagy ennek a Jogos´ıtv´ anynak az elfogad´as´ara k¨otelezve, mivel nem ´ırtad azt al´ a. Azonban semmi m´ as egy´eb nem adhat enged´elyt a Program vagy sz´armaz´ekos munk´ ainak m´ odos´ıt´ as´ ara vagy terjeszt´es´ere. Ezeket a m˝ uveleteket a t¨orv´eny tiltja, ha nem fogadod el ezen Jogos´ıtv´anyt. Ennek ok´a´ert a Program (vagy a Programon alapul´ o valamely munka) m´odos´ıt´asa vagy terjeszt´ese eset´en fel kell t¨ untetnie ezen Jogos´ıtv´any ´altalad t¨ort´en elfogad´as´at, ´es ezzel annak minden k¨ ovetelm´eny´et ´es felt´etel´et a program vagy az azon alapul´o munk´ak terjeszt´es´ere vagy m´ odos´ıt´ as´ ara. * Mindenkor, amikor u ´jra terjeszted a Programot (vagy a Programon alapul´o valamely munk´ at), a c´ımzett automatikusan elnyeri az eredeti jogosult jogos´ıtv´any´at az ezen a kik¨ ot´esek ´es felt´etelek t´argy´at k´epez Programok m´asol´as´ara, terjeszt´es´ere vagy m´ odos´ıt´ as´ ara. Nem k¨othetsz ki m´as egy´eb korl´atoz´ast a c´ımzettre vonatkoz´ oan, mint amit ebben a t¨orv´enyek megengednek. Nem k¨oteless´eged enged´ekenys´egre k´enyszer´ıteni harmadik felet ezen Jogos´ıtv´any ir´ant. * Ha b´ır´os´ agi hat´ arozat vagy szabadaloms´ert´es miatt vagy egy´eb (szabadalomkiad´assal nem korl´ atozott) egy´eb ok k¨ovetkezm´enyek´ent felt´etelek vannak R´ad kir´ova (ak´ ar b´ır´ oi rendelkez´essel, megegyez´essel, ak´ar egy´eb m´odon), amelyek ellentmondanak ezen Jogos´ıtv´ any felt´eteleinek, ezek nem ny´ ujtanak felment´est sz´amodra ezen Jogos´ıtv´ any felt´etelei al´ol. Ha nem tudsz u ´gy terjeszteni, hogy egy¨ uttesen eleget tegy´el ezen Jogos´ıtv´anyb´ol ered k¨otelezetts´egeidnek ´es m´as ide vonatkoz´ o k¨ otelezetts´egeidnek, akkor ennek k¨ovetkezm´enyek´ent a Programot egy´altal´an nem terjesztheted. P´eld´ aul, ha egy szabadalmi jogos´ıtv´any nem engedi meg szerzi jogd´ıj-mentesen a Program terjeszt´es´et b´arki ´altal, aki k¨ozvetlen¨ ul vagy k¨ozvetetten rajtad kereszt¨ ul m´ asolathoz jutott, akkor az egyetlen lehet˝os´eg, hogy eleget tehess´el ennek ´es a Jogos´ıtv´anynak az, hogy teljesen tart´ozkodsz a program terjeszt´es´et˝ ol. Ha ezen szakasz valamely r´esz´et ´erv´enytelennek vagy ´erv´enyes´ıthetetlennek tartod saj´ atos k¨ or¨ ulm´enyek k¨ oz¨ ott, a szakasz fenn marad´o r´esze van alkalmaz´asra sz´anva, ´es a szakasz eg´esze m´ as k¨ or¨ ulm´enyek k¨oz¨otti alkalmaz´asra megalkotva. Nem c´elja ennek a szakasznak r´ ab´ırni T´eged valamely szabadalom vagy tulajdonjogi ig´eny megs´ert´es´ere, vagy ilyen ig´eny ´erv´enyes´ıt´es´e´ert k¨ uzdeni. Ennek a szakasznak egyetlen c´elja, hogy megv´edje a szabad szoftverek terjeszt´esi rendszer´enek s´ertetlens´eg´et, amely a nyilv´anos jogos´ıtv´any gyakorlat´aban teljes¨ ul. Sok ember adott nagylelk˝ u hozz´ aj´arul´ast az ezzel a rendszerrel terjesztett

2.4. A GPL

13

szoftverek nagy sz´ ama eset´eben rendszer k¨ ovetkezetes alkalmaz´as´aval: a szerz˝on/adom´anyoz´ on m´ ulik a d¨ ont´es, hogy a k´esz szoftvert ezen rendszerben terjeszti vagy egy m´as m´ odon, az enged´elyesre nem h´ arulhat ez a v´alaszt´as. Ezen szakasznak az a c´elja, hogy teljesen tiszt´azza, mi a n´ezet¨ unk ezen Jogos´ıtv´any adta t´amasz fontoss´ ag´ ar´ ol. * Ha a Program terjeszt´ese ´es/vagy haszn´ alata bizonyos orsz´agokban korl´atozva van ak´ar szabadalmakkal, ak´ar szerzi jogi egyezm´enyekkel, az eredeti szerzi jog tulajdonos, aki a Programot ezen Jogos´ıtv´ any hat´alya al´a helyezte, hozz´atehet egy hat´arozottan f¨oldrajzi terjeszt´esi hat´ arol´ ast, amely kiz´arja ezeket az orsz´agokat, ´ıgy a terjeszt´es csak az ´ıgy ki nem z´ art orsz´ agokban enged´elyezett. Ilyen esetben ez a Jogos´ıtv´any mag´ aba foglalja a hat´ arol´ ast, mintha az t¨orzssz¨oveg´ebe lenne ´ırva. * ´ A Szabad Szoftver Alap´ıtv´ any id˝ or˝ ol-id˝ ore k¨ozz´eteheti az Altal´ anos Nyilv´anos Jogos´ıtv´any jav´ıtott vagy u ´j v´ altozatait. Az ilyen u ´j v´altozatok szellem¨ ukben hasonl´oak a jelenlegi v´ altozathoz, de r´eszletekben elt´erhetnek, hogy u ´j probl´em´akat ´es vonatkoz´ asokat c´elozzanak meg. Minden v´altozatnak megk¨ ul¨onb¨oztet sz´ama van. Ha a Program megadja ennek a jogos´ıtv´anynak, amely r´a vonatkozik, egy verzi´osz´am´ at vagy ”egy k´es˝ obbi verzi´ ot”, akkor v´alaszt´asi lehet˝os´eged van, hogy ennek a verzi´ onak vagy a Szabad Szoftver Alap´ıtv´any ´altal k¨ozz´etett k´es˝obbi verzi´onak a k¨ ovetelm´enyeit ´es felt´eteleit k¨oveted. Ha a Program ennek a Jogos´ıtv´anynak a verzi´ osz´ am´at nem adja meg, akkor b´armely verzi´osz´amot v´alaszthatod, amelyet a Szabad Szoftver Alap´ıtv´any valaha is k¨ozz´etett. * Ha be akarod foglalni a Program r´eszeit m´as szabad programba, amelynek a terjeszt´esi felt´etelei elt´erek, ´ır´ asban k´erjed a szerz˝o enged´ely´et. Amely szoftver eset´eben a szerzi jogot a Szabad Szoftver Alap´ıtv´any l´etes´ıtette, ´ırj´al a Szabad Szoftver Alap´ıtv´ anynak: mi olykor ez´ert kiv´etelt tesz¨ unk. D¨ont´es¨ unket kett˝os c´el vezeti: szabad szoftvereink minden sz´ armaz´eka szabad st´atusz´anak meg˝orz´ese ´es altal´aban szoftverek megoszt´as´ ´ anak ´es terjeszt´es´enek elmozd´ıt´asa. ´ SZAVATOSSAG * ´ MIVEL A PROGRAM D´IJMENTESSEGRE VAN JOGOS´ITVA, A PRO´ ´ TORV ´ ´ ¨ GRAMRA NINCS SZAVATOSSAG AZ ALKALMAZHATO ENY MER´ ´ ´ ´ TEKEIG. KIVEVE, MIKOR A SZERZI JOG TULAJDONOS ES/VAGY ´ ´ ´IRASBELI ´ ´ ´ ´ MASIK FEL KIJELENTESE FELTETELEZI A PROGRAMROL ´ ´ ´ ´ ´ ¨ HOGY VAN. BARMILYEN SZAVATOSSAG NELKUL, AKAR NYILTAN, ´ BURKOLTAN, BELEERTVE, ´ ´ AKAR DE ARRA NEM KORLATOZVA A FOR-

14

2. FEJEZET

´ ´ ˝ AZ UHU-LINUXROL ´ ALTAL ANOS ISMERTETO

´ ´ ES ´ HELYESSEG ´ SZAVATOSSAG ´ AT ´ EGY SAJATS ´ A´ GALOMKEPESS EG ´ ˝ EG ´ ET ´ ES ´ TELJES´ITGOS HASZNALATRA, EZZEL A PROGRAM MINOS ´ ´ ILLETOEN, ˝ ´ ´ MENY ET A TELJES KOCKAZAT A TIED. AMENNYIBEN A ´ ´ ´ ¨ EGES PROGRAM HIBASNAK BIZONYULNA, MINDEN SZUKS SZOLGAL´ JAV´ITAS ´ ES ´ HELYESB´ITES ´ KOLTS ´ ET ´ TE VALLALOD. ´ ¨ TATAS, EG ´ TORV ´ ´ ¨ * CSAK HA AZ ALKALMAZHATO ENY VAGY ´IRASBELI EGYEZ´ KOTELEZ, ˝ EGGEL ´ ¨ SEG CSAK AKKOR TARTOZIK NEKED FELELOSS A ´ ´ AKI A PROGRAMOT MO´ SZERZI JOG-TULAJDONOS VAGY MASIK FEL, ´ ´ DOS´ITOTTA VAGY TERJESZTETTE A FENT ENGEDELYEZETT MO´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ DON, A KAROKERT, BELEERTVE BARMELY ALTALANOS, SPECIALIS, ´ ´ ´ ¨ ESETLEGES VAGY KOVETKEZM ENYES KART, AMELY HASZNALATON ´ ´ ´ ´ ¨ VAGY A PROGRAM ALKALMATLANSAGA REVEN KELETKEZIK KIVUL ´ ´ ´ ET ´ (BELEERTVE DE ARRA NEM KORLATOZVA ADATOK ELVESZTES ´ ´ AT ´ VAGY AZ ALTALAD ´ VAGY A NYUJTOTT ADATOK PONTATLANSAG ´ ALTAL ´ ´ ET ´ VAGY HARMADIK FEL FENNTARTOTT ADATOK ELVESZTES ´ ˝ OD ´ SIKERTELENSEG ´ ET), ´ ¨ ¨ ES VAGY MASIK PROGRAMMAL EGYUTTM UK ´ AKKOR IS, HA AZ ILYEN TULAJDONOS VAGY MASIK ´ ´ TAJ ´ E´ MEG FEL ´ ´ ˝ ´ ´ ˝ KOZTATAST ADOTT AZ ILYEN VESZELYEK LEHETOSEGEROL.

2.5.

Telepu es Windows mell´ e ¨ l´

´ oper´ Uj aci´ os rendszerre ´ att´erni el˝ ozetes ismeretek n´elk¨ ul nagy b´ators´agot felt´etelez. Ez´ert legt¨ obben nyugodtabban teszik meg a kezdeti l´ep´eseket u ´gy, hogy az eddig j´ol megszokott rendszer¨ uket ne kelljen n´elk¨ ul¨ozni¨ uk. Term´eszetesen erre is ad lehet˝ os´eget az UHU-Linux. A megfelel˝o el˝ok´esz¨ uletek ut´an k´enyelmesen elf´er egym´as mellett a Windows ´es az UHU-Linux (l´asd –> telep´ıt´es, particion´al´as).

3. fejezet

A sz´ am´ıt´ og´ ep fel´ ep´ıt´ ese 3.1.

Alaplapok, processzorok, mem´ ori´ ak

3.1.1.

Alaplapok

Az alaplap minden sz´ am´ıt´ og´ep lelke, n´elk¨ ule b´armelyik perif´eria haszn´alhatatlan lenne. Maga az alaplap a sz´ am´ıt´og´ep doboz´ aban, a h´azban helyezkedik el, ´es 12 volt t´ apfesz¨ ults´eget ig´enyel. Ez az ¨ osszes benne tal´alhat´o egys´egnek el´egs´eges. Az alaplapok t´ıpusai XT Teljes nev´en eXtended Technologie. A legels˝o alaplap, ami a piacon megjelent. Nyolc, egyenk´ent 8 bites buszrendszerrel rendelkez˝o k´artyahelyet tartalmaz, ´es processzora 5 volt t´ apfesz¨ ults´eget ig´enyel. Sebess´ege 6-8 MHz, ´es processzor´ anak m˝ uk¨ od´ese is igencsak kezdetleges 8 bites mivolta miatt. AT Teljes nev´en Advanced Technologie. Szint´en nyolc k´artyahely tal´alhat´o rajta, amelyek m´erete 8, 16 vagy 32 bit lehet (ezek kombin´aci´oja gy´art´of¨ ugg˝o). Processzora 3- vagy 5 volt t´ apfesz¨ ults´egr˝ol u ¨zemeltethet˝o (a megfelel˝o processzor fesz¨ ults´ege jumperek seg´ıts´eg´evel ´all´ıthat´o). A mai sz´am´ıt´og´epek ´ nagy r´esze ezt az alaplapt´ıpust haszn´ alja. Orajele 12 MHz, vagy nagyobb, ´es processzor´ at´ ol f¨ ugg˝ oen egyar´ ant k´epes norm´al-, virtu´alis- ´es v´edett m´odban m˝ uk¨ odni. ATX Teljes nev´en Advanced Technologie eXtended. Nyolc k´artyahelyet hordoz (kombin´aci´ ojuk gy´ art´ of¨ ugg˝ o), ´ am ezek m´erete 32 vagy 64 bit lehet, ´es pro-

16

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

cesszor´ anak t´ apfesz¨ ults´ege egys´egesen 3 volt, b´ar a modernebb processzorok m´ ar ennek t¨ ored´ek´et – 1,7 voltot – ig´enyelnek. Az alaplap ´erdekess´ege, hogy rendelkezik ´ejszakai- ´es k´eszenl´eti u ¨zemm´odokkal, amelyek seg´ıts´eg´evel el´erhet˝ o (term´eszetesen a megfelel˝o programok k¨ozbeiktat´as´aval), hogy a billenty˝ u egy gombj´ anak a lenyom´as´ara, vagy az eg´er elmozd´ıt´as´ara a sz´am´ıt´ og´ep elinduljon, ´es csak azon ellen˝orz´eseket hajtsa v´egre, amelyek elengedhetetlenek a biztons´ agos rendszerfel´all´ıt´ashoz. Micro-ATX Ugyanaz, mint az ATX, de csak 3 b˝ov´ıt˝ohellyel l´att´ak el (´altal´aban 3 PCI ´es 1 AGP) Mini-ITX Ez is ATX alaplap, azonban csak egyetlen b˝ov´ıt˝ohellyel rendelkezik. Ilyen p´eld´ aul a VIA Eden lapja (amelyen minden az alaplapra integr´alt). Az alaplap r´ eszegys´ egei Akkumul´ ator A sz´ am´ıt´ og´ep kikapcsolt ´allapota alatt l´atja el fesz¨ ults´eggel a CMOS mem´ oriamodult. Kezdeti alaplapokn´al ez integr´alva szerepel, azaz be van forrasztva. Kis¨ ul´es´enek ideje ak´ar t¨obb h´et is lehet. Ilyenkor a sz´am´ıt´og´ep adatainak u ´jb´ oli be´ all´ıt´ as´aval, ´es p´ar ´or´as u ¨zemmel az akkumul´atort kondicion´ alni lehet. Az akkumul´ator mellett megtal´alhat´o egy jumper is, amelynek r¨ ovidre z´ ar´ as´ aval a BIOS tartalma azonnal t¨orl˝odik, ´es lehet˝os´eg ny´ılik az u ´jb´oli, tetsz˝ oleges be´all´ıt´asokra. T¨obb ´eves haszn´alat ut´an az akkumul´ ator elveszti galvanikus k´epess´eg´et, ´ıgy annak kicser´el´es´evel az alaplap ´elettartama is megn¨ ovelhet˝ o. Billenty˝ uzet csatlakoz´ o Az ¨ osszes alaplapon megtal´alhat´o, mivel a billenty˝ uzetet mint els˝ odleges perif´eri´at alap´ertelmez´es szerint kezeli a sz´am´ıt´og´ep. B˝ ov´ıt˝ ohelyek Val´oj´ aban ide ker¨ ulnek a k¨ ul¨onb¨oz˝o b˝ov´ıt˝ok´arty´ak, pl: videok´artya, hangk´ artya, h´ al´ ozati k´ artya, stb. ´ Erdemes megjegyezni, hogy a piacon egyre nagyobb teret h´od´ıtanak az u ´gynevezett integr´ alt alaplapok, amelyeken szinte az ¨osszes lehets´eges b˝ov´ıt˝ok´artya ´ aramk¨ ore helyet kap. K´enyelmess´ege mellett igencsak sok bossz´ us´agot okozhat, hiszen meghib´ asod´as eset´en a b˝ov´ıt˝o nem cser´elhet˝o. CMOS Teljes nev´en Complementary Metal Oxide Semiconductor. Statikus mem´ori´ anak is nevezik, amiben a konfigur´aci´o fontos elemeit helyezik el. Direkt mem´ oria-el´ er´ es vez´ erl˝ o Fontos feladata, hogy olyan m˝ uveleteket v´egezzen, amelyekkel k´ım´elheti a processzort, ez´altal gyors´ıthatja a sz´am´ıt´og´epi feldolgoz´ ast. Ennek ´erdek´eben ell´att´ak egy 344 bites bels˝o mem´ori´aval is, amelyben a sz¨ uks´eges adatok biztons´agosan t´arolhat´ok.

´ AK ´ 3.1. ALAPLAPOK, PROCESSZOROK, MEMORI

17

Egy´ eb csatlakoz´ ok Ide azon kijelz˝ ok csatlakoz´oi ker¨ ulnek, amelyek a rendszerdobozon tal´ alhat´ ok (LED-ek, kapcsol´ ok). A sz´am´ıt´og´ep hangsz´or´oja is ezen csatlakoz´ on kereszt¨ ul kapja jeleit. Gombelem Val´ oj´ aban az akkumul´ ator egy tov´abbfejlesztett v´altozata. A kett˝o soha nem szerepel egy¨ utt. A gombelemes alaplapok eset´eben egy LiMn 2032-es sz´eriasz´ am´ u, hossz´ u ´elettartam´ u, foly´asmentes telepet haszn´alnak. Id˝ oz´ıt˝ o egys´ eg E t¨ obbc´el´ u sz´ aml´ al´ oval ell´ atott elem alapfeladata, hogy a sz´am´ıt´ og´ep hangsz´ or´ oj´ at m˝ uk¨ odtesse, de m´ as frekvenciaf¨ ugg˝o feladatokra is haszn´ alhat´o. Jeleit az ´ orajelgener´ atort´ ol kapja. M˝ uk¨od´esi sebess´ege 1,1 MHz. Megszak´ıt´ as vez´ erl˝ o Amikor egy egys´eg megszak´ıt´asi jelet k¨ uld a processzornak ez v´egzi a kiszolg´ al´ast. Egyszerre nyolc megszak´ıt´ast tud kezelni, amelyek lehetnek ak´ ar egym´ asba ´ agyazottak is. A direkt mem´oriael´er´es vez´erl˝oh¨oz hasonl´ oan ebb˝ ol is kett˝ o tal´ alhat´ o az alaplapon a hat´ekonys´ag el´er´ese ´erdek´eben. Mem´ oriabank Az alaplapok mindegyik´en 1, 2, 3 vagy 4 mem´oriabank foglal helyet (0-3-ig terjed˝ o sz´amoz´ assal, amely sz´amoz´as indulhat az alaplap sz´el´et˝ol vagy belsej´et˝ ol). Egyszerre legal´ abb egy mem´oriabankot be kellett t¨olteni, amely 1, 2 vagy 4 mem´ oriamodult jelent. Az egy bankban szerepl˝o mem´oriamodulok m´eret´enek ´es ´ atviteli sebess´eg´enek egyeznie kell. ´ Orajel gener´ ator Ez szolg´ altatja a processzor ´es a perif´eri´ak m˝ uk¨od´es´ehez sz¨ uks´eges t¨ obbf´ azis´ u´ orajelet. Alapfrekvenci´aja 14,3 MHz. Ez annyit jelent, hogy m´asodpercenk´ent 14,3 milli´ o impulzus keletkezik, azaz ennyiszer u ¨t” ” az ´ora (´erdemes megjegyezni, hogy egy utas´ıt´as v´egrehajt´as´ahoz 1-20 impulzus sz¨ uks´eges). A t¨ obbi ´ aramk¨ or is ennek az ´ert´eknek valamilyen eg´esz sz´ammal osztott r´esz´et haszn´ alja. Perif´ eriailleszt˝ o Programozhat´ o egys´eg. Feladata, hogy a sz´am´ıt´og´ep egyes perif´eri´ait a buszokhoz kapcsolja. Az egyes berendez´eseken fut´o, vagy onnan ´erkez˝o adatok is ezen az ´ aramk¨ or¨ on kereszt¨ ul jutnak el c´eljaikhoz. Processzor egys´ eg A f˝ oprocesszort ´es az aritmetikai t´arsprocesszort (amely felel a sz´am´ıt´ asi feladatok pontos elv´egz´es´e´ert) tartalmazza. A legt¨obb alaplap egy f˝o- ´es egy t´ arsprocesszor befogad´as´ara k´epes, ´am alapkit´etel, hogy a processzorok megfelel˝ oen legyenek az alaplapba u ¨ltetve, ´es t´ıpusuk is egyez˝o legyen. Ma m´ ar olyan processzor egys´egek is megtal´alhat´ok az alaplapokon, amelyek u ´gynevezett dual-¨ uzemm´ odban is k´epesek m˝ uk¨odni, azaz k´et ugyanolyan kapacit´ as´ u processzor be¨ ultet´es´evel a sz´am´ıt´og´ep hat´asfoka n¨ovelhet˝o.

18

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

ROM BIOS Teljes nev´en Read Only Memory Basic Input Output System. Csak olvashat´ o mem´ oria, amely t´ apfesz¨ ults´eg n´elk¨ ul is meg˝orzi tartalm´at. Az alaplap alj´ an t¨ obb tucat forraszt´asi pont tal´alhat´o, amelyek f´emmel t¨ort´en˝o ´erintkez´ese r¨ ovidz´ arlatot okoz. Ez´ert az alaplapokat u ´gynevezett m˝ uanyag t´avtart´okkal szok´ as r¨ ogz´ıteni, amelyek fixen tartj´ak a berendez´est, ´am nem engedik, hogy m´as f´emes fel¨ ulettel ´erintkezzen. Bizonyos alaplapokn´al azt is kidolgozz´ak, hogy a t´ avtart´ o f´emes lehessen. Ezt u ´gy oldj´ak meg, hogy a felfekv´esi pontokon a t´avtart´ o ny´ıl´ as´ at gy´ arilag leszigetelik, ezzel egy hat´ekonyabb r¨ogz´ıt´est konstru´alva. A processzor (Central Processing Unit - CPU) Val´oj´aban a sz´ am´ıt´ og´ep sz´ıve, ugyanis az ¨osszes lezajl´o folyamat´ert, perif´eriaszinkroniz´ aci´ o´ert felel˝ os. Nevesebb gy´ art´ ok: - AMD (teljes nev´en Advanced Micro Devices) - Cyrix - Hitachi - Intel - Motorola - Texas Instruments - WDC (teljes nev´en Western Design Center) - VIA - Witek - Zilog Magukat a processzorokat k´et csoportra szok´as osztani, amelyek a k¨ovetkez˝ok lehetnek: Mikroprocesszorok A PC (teljes nev´en Personal Computer) t´ıpus´ u sz´am´ıt´og´epekn´el fordulnak el˝ o. Bizonyos szemsz¨ogb˝ol kis teljes´ıtm´eny˝ uek, korl´atozottan k´epesek m˝ uveleteket v´egrehajtani. Szuper processzorok A nagyg´epes vil´agban fordulnak el˝o, ahol k´et v´allfajuk l´etezik: ¨ ˆ Osszetett utas´ıt´ ask´eszlet˝ u (CISC (teljes nev´en Complex Instruction Set Computer)). ˆ Reduk´ alt utas´ıt´ ask´eszlet˝ u (RISC (teljes nev´en Reduced Instruction Set Computer)).

Az al´ abbi t´ abl´ azat ¨ osszefoglal´ oan (gy´art´ot´ol f¨ uggetlen¨ ul) tartalmazza az Intel mikroprocesszorok fejl˝ od´es´et.

´ AK ´ 3.1. ALAPLAPOK, PROCESSZOROK, MEMORI

Processzor t´ıpusa 8086/8088 80286 80386 SX 80386 DX 80486 SLC 80486 DLC 80486 SX 80486 SX-2 80486 DX 80486 DX-2 80486 DX-4 80586 (K5) 80686 (K6 I.) 80686 (K6 II.) Pentium I. Pentium II. Pentium III. Pentium IV.

Koprocesszor t´ıpusa 8087 80287 80387 SX 80387 DX 80387 SX 80387 DX 80487 SX 80487 SX-2 Be´ep´ıtve Be´ep´ıtve Be´ep´ıtve Be´ep´ıtve Be´ep´ıtve Be´ep´ıtve Be´ep´ıtve Be´ep´ıtve Be´ep´ıtve Be´ep´ıtve

19 ´ Orajel (MHz) 8 12 16 33 40 40 33 40 40 66 100 40 33 66 66 133 166 332

Az ´orajelek alap´ert´ekk´ent szerepelnek. Szinte minden szem´elyi sz´am´ıt´og´ep rendelkezik olyan u oddal, amely seg´ıts´eg´evel ezen ´orajel megdupl´azhat´o ¨zemm´ vagy megtripl´azhat´ o. A processzorok egyik k¨ ul¨ onleges megjelen´esi form´aja az MMX (teljes nev´en MultiMedia eXtensions). Ezeket a processzorokat annak idej´en k¨ ul¨on arra tervezt´ek, hogy a k¨ otelez˝ o” feladatainak ell´ at´ asa mellett k´epes legyen u ´gynevezett ” multim´edi´as m˝ uveletekre is. A mem´ ori´ ak Az els˝odleges t´ arol´ operif´eria a sz´ am´ıt´ og´epek vil´ag´aban. Az ¨osszes feldolgoz´asra v´ar´o adat ide ker¨ ul, ´es itt kapnak helyet az eredm´enyek is. M˝ uk¨od´es´et Neumann J´anos Lajos ´almodta meg, amikor elk´esz´ıtette az u ´gynevezett Neumann-elv˝ u sz´am´ıt´og´ep´et. Ez a sz´ am´ıt´ og´ep rendelkezik egy k¨ ozponti mem´ori´aval, amelyben k¨ ul¨on rekeszekben t´arol´odtak a feldolgozand´ o ´es a feldolgozott adatok. ´Igy elegend˝o egyszer beolvasni (majd ki´ırni) a t´ arol´ operif´eri´ akr´ol (t´arol´operif´eri´akra) a sz¨ uks´eges inform´aci´okat. A mem´ ori´ ak egy r´esz´enek tartalma t¨orl˝odik, amint a sz´am´ıt´og´ep kikapcsol´asra ker¨ ul. A mem´oria fel´ep´ıt´ese A sz´am´ıt´og´ep mem´ ori´ aja alapvet˝ oen k´et f˝o r´eszb˝ol ´all:

20

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

1. Als´o (konvencion´ alis) mem´ oria. Ennek m´erete XT (teljes nev´en eXtended Technologie) g´epek eset´eben 280 kilobyte (emellett l´eteznek 640 kilobytenyi konvencion´ alis mem´ ori´ aval rendelkez˝o modellek is), m´ıg AT (teljes nev´en Advanced Technologie) g´epekn´el 640 kilobyte. M´eret´en sem hardveres, sem szoftveres u ´ton nem lehet v´ altoztatni. A programok nagy r´esze ezt haszn´alja, ´es sajnos sok esetben olyan adatok is foglalj´ak, amelyek sz´am´ara ez nem felt´etlen¨ ul sz¨ uks´eges. 2. Fels˝o (kiterjesztett) mem´ oria. Az el˝obb eml´ıtett ´ert´ekek feletti ter¨ ulet. Hardveres u ´ton, azaz mem´ oriaelemek v´as´arl´as´aval m´erete n¨ovelhet˝o. Az als´ o ´es a fels˝ o mem´ oria kapcsolata k¨ ul¨onleges. Az els˝o m´erete 640 kilobyte, m´eg a m´asodik´e a marad´ek r´esz (p´eld´aul 4 megabyte-nyi mem´oria eset´en 640 kilobyte az als´ o mem´ oriater¨ ulet, a fels˝ o mem´oria pedig 3,4 megabyte). Mem´ oriamodulok Sz´am´ıt´ og´ep¨ unk mem´ oriab˝ ov´ıt´es´et u ´gynevezett mem´oriamodulok seg´ıts´eg´evel vihetj¨ uk v´egbe. A k¨ ovetkez˝ o csoportos´ıt´as az egykoron forgalmazott, illetve a m´eg most is forgalomban lev˝ o mem´ oriamodulokat mutatja: DDR SDRAM. Teljes nev´en Double Data Rate Synchronous Dynamic Random Access Memory. Egy megkett˝oz¨ott adat´atviteli sebess´eggel ell´atott, gyorsabb kezelhet˝ os´eg˝ u mem´ oria. RDRAM. Teljes nev´en Rambus Dynamic Random Access Memory. A rambus mozaiksz´ o egy mem´ oriacsatorn´ anak (´es gy´art´o c´eg´enek) a neve. Ki´ep´ıt´ese egyedi. SDRAM. Teljes nev´en Synchronous Dynamic Random Access Memory. Az el˝obb t´ argyalt mem´ oriamodul tov´abbfejlesztett v´altozata, amely m´ar 64 bites ´es m´erete alapj´ an 32, 64, 128, 256 vagy 512 megabyte-os. VC SDRAM. Teljes nev´en Virtual Channel Synchronous Dynamic Random Access Memory. Olyan mem´ oria, amelynek belsej´eben logikailag kialak´ıtott csatorn´ ak tal´ alhat´ ok, amelyeket programoz´asi elj´ar´asokkal lehet kezelni. M´eg hat´ekonyabb el´er´est biztos´ıt el˝odj´en´el. M´erete ´es adat´atvitele megegyezik az el˝ oz˝ oekben t´ argyaltak´eval. Manaps´ ag m´ ar kiv´etel n´elk¨ ul csak SDRAM, DDR SDRAM ´es RDRAM t´ıpus´ u mem´ori´akat lehet kapni.

´ AK ´ 3.1. ALAPLAPOK, PROCESSZOROK, MEMORI

21

A busz A hardverelemeken, processzorokon bel¨ ul helyezkedik el. Nev´et egy t¨omegk¨ozleked´esi eszk¨ ozr˝ ol, az aut´ obuszr´ ol kapta, hiszen feladatk¨or´ebe az inform´aci´ok, jelek egyik pontr´ ol a m´ asikba juttat´ asa tartozik. A buszok m˝ uk¨ od´ese igencsak bonyolult, ugyanis meg kell oldani az adat´araml´asban r´esztvev˝ o eszk¨ oz¨ ok kijel¨ ol´es´et, az adat´atvitel ir´any´at ´es a m˝ uk¨od´es o¨sszehangol´as´at. Mindh´ arom funkci´ o´ert a processzor a felel˝os. A buszok strukt´ ur´ aja Adatbusz Az eszk¨ oz¨ ok k¨ oz¨ otti adat´ atvitelt szolg´alja. Sz´eless´ege (azaz a rajta sz´all´ıthat´ o adatk¨ otetek sz´ ama) 32 vagy 64 bit lehet. Bels˝ o busz A processzoron bel¨ ul helyezkedik el, ´es feladatk¨or´et tekintve a processzor bels˝ o regisztereit kapcsolja ¨ ossze. C´ımbusz Az eszk¨ oz¨ ok c´ımz´es´et szolg´ alja, illetve azok el´er´esi c´ımeit tov´abb´ıtja rajta a processzor. Sz´eless´ege (azaz a rajta sz´all´ıthat´o adatk¨otetek sz´ama) 16, 20, 24, 32 vagy 64 bit lehet. Helyi busz Olyan s´ın, amely k¨ ozvetlen¨ ul a processzorhoz fut. Nagyon hat´ekony ´es gyors adatcser´ere ad lehet˝ os´eget. Ku o busz A processzoron k´ıv¨ ul es˝ o ter¨ uletek k¨oz¨otti kapcsolatteremt´esre szol¨ ls˝ g´al, ami jelen esetben az alaplapot jelenti. Rendszerbusz A processzor ´es a hardver elemek k¨oz¨ott tal´alhat´o. Ir´any´ıt´as´a´ert egy u ´gynevezett buszvez´erl˝ o felel, amely m˝ uk¨od´es´evel cs¨okkenti a processzor ig´enybev´etel´et. Vez´ erl˝ obusz Minden m˝ uveletet vez´erl˝ ojelek bonyol´ıtanak le, ´es ezen a s´ınen t¨ort´enik a tov´ abb´ıt´ asuk. Minden buszt egy id˝ oben egyszerre csak egy eszk¨ozp´ar haszn´alhat. A haszn´alatot valamelyik eszk¨ oznek kezdem´enyeznie kell, ellenkez˝o esetben a kapcsolat nem j¨ohet l´etre. A kezdem´enyez˝ o eszk¨ ozt akt´ıv eszk¨oznek nevezz¨ uk, m´ıg a kezdem´enyezettet passz´ıvnak. A processzor feladata, hogy ki´ert´ekelje melyik eszk¨oz ny´ ujtotta be els˝ ok´ent az ig´eny´et, ´es annak adja a kezdem´enyez´esi jogot. A busz lefoglal´ as´ at k¨ oveti annak haszn´ alata, amely k´etf´ele m´odon t¨ort´enhet: Aszinkron u essel. Maguk a buszok nem rendelkeznek saj´at ´orajellel, ´ıgy ¨ temez´ a szab´alyoz´ asuk olyan u ort´enik, ahogyan ´aramlanak rajta az ada¨temben t¨ tok. Nyilv´ anval´ oan nem minden esetben van teljes kihaszn´alts´ag.

22

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

Szinkron u essel A buszok saj´at ´orajellel rendelkeznek, ´es ezek u ¨temei¨ temez´ nek megfelel˝ oen szab´ alyozz´ ak a m˝ uveletek id˝obeli lefoly´asait. Buszt´ıpusok Az al´abbi t´abl´ azat o ast ad az egyes buszrendszerekr˝ol. ¨sszefoglal´ R¨ovid´ıt´es XT ISA EISA VESA PCI AGP

Teljes N´ev eXtended Technologie Industry System Application Extended Industry System Application Video Electronics Standard Association Peripherial Component Interconnect Accelerator Graphics Port

Sz´eless´eg (Bit) 8 16 32 32 64 128

A PCMCIA. Teljes nev´en Personal Computer Memory Card International Association. Az u ´gynevezett hordozhat´o t´askasz´am´ıt´og´epek buszrendszere. Tekintettel ezen modellek fejletts´eg´ere, pontosan nem meghat´arozhat´o a sz´eless´eg. A legelterjedtebb busz manaps´ ag a PCI. Az ISA busz Az ISA az IBM PC-k legr´egebbi buszrendszere. Ennek ellen´ere p´ar ´evvel ezel˝ottig m´eg minden g´epben volt legal´ abb egy ilyen busz is. A busz r´egebbi 8 bites v´altozat´ at m´ar az XT g´epekben is megtal´aljuk. M´ara a korszer˝ u, ´es nagysebess´eg˝ u lok´alis buszok kiszor´ıtott´ ak (pl.: PCI). De ezek sokkal bonyolultabb fel´ep´ıt´es˝ uek ´es programoz´ asuk is komplik´ altabb. Az ISA buszon megtal´aljuk a rendszerbusz adatvonalait, c´ımvonalait s n´eh´ any vez´erl˝ovonalat. A 8 bites ISA busz: ezen a buszon h´ usz c´ım, ´es nyolc adatvonalat tal´alunk. A sz´am´ıt´ og´epek alaplapjaiban ugyanabba a slot-ba helyezz¨ uk a 8 ill., 16 bites kib˝ov´ıtett (EISA) k´ arty´ akat is. A 16 bites Extended ISA busz: itt 24 c´ım ´es 16 adatbit van. Az EISA busz 16 MB mem´ oria c´ımz´es´ere alkalmas (224 Byte). A PCI busz (Peripheral Component Interconnect) A PCI busz illeszt˝ o-helyeire merev lemezvez´erl˝o, h´al´ozati k´artya, grafikus k´artya, multi-m´edia b˝ ov´ıt˝ o stb. csatlakozhat. Az o¨sszes jel- ´es t˝ ukioszt´as szabv´anyos. A mikroproceszor ugyanolyan sebess´eggel tudja kezelni az eszk¨oz¨oket, mint a me´ m´ori´at. Atfog´ o megold´ ast k´ın´ al, szemben a VESA local busszal, ami els˝osorban a grafik´at, m´ asodsorban gyors merevlemezeket t´amogat. Transzparens marad akkor is, ha 64 bitesre b˝ov´ıtik a c´ım- ´es adatbuszt: a buszsz´eless´eg ilyenkor megdupl´az´odik, de megmarad a kompatibilit´ as a 32 bites perif´eri´akkal. Mivel a PCI buszhoz csatlakoz´ o b˝ov´ıt˝ok´arty´ak a mikroprocesszor n´elk¨ ul is tudnak egym´ assal kommunik´ alni, a CPU tehermentes´ıthet˝o.

´ ´ 3.2. MONITOROK, VIDEOKARTY AK. AZ X

23

Egyszer˝ ubben kezelhet˝ o, mint a hagyom´ anyos PC buszok, egy-egy b˝ov´ıt˝ok´artya be´ep´ıt´ese sor´ an nem kell ”jumperelni”, ”setup”-olni: minden b˝ov´ıt˝ok´arty´ahoz rendeltek egy u ´n. konfigur´ aci´ os regisztert, amit bootol´askor a mikroprocesszor kiolvas, ´es felismeri, milyen k´ artya van az illeszt˝ohelyen, azonnal le is futtat install´al´o, inicializ´ al´ o programot. A PCI busz nem processzorf¨ ugg˝ o, nemcsak Intel processzorokkal haszn´alhat´o, hanem ak´ar RISC processzorokkal is. Ez´ert nemcsak az ”asztali” g´epekn´el, hanem munka´allom´asokn´ al, szerverekn´el is j´ ol alkalmazhat´o. Mivel olyan ´aramk¨or¨oket is k´epes kezelni, amely a szok´ asos 5 volt helyett csak 3.3 voltot vesznek fel, a hordozhat´o g´epekn´el is ´ıg´eretes megold´ ast k´ın´al. A PCI szabv´ anyban meghat´ aroztak egy osztott illeszt˝ohelyet (shared slot), amit ISA, EISA vagy MC busszal egy¨ utt lehet haszn´alni. Erre az illeszt˝ohelyre hagyom´anyos b˝ ov´ıt˝ ok´ arty´ akat vagy olyan PCI k´arty´akat lehet tenni, melyek az eml´ıtett buszrendszerek egyik´et is haszn´ alj´ ak (a gy´art´oknak teh´at egyetlen k´arty´at kell fejleszteni¨ uk!). Az 1992-ben kiadott els˝ o PCI szabv´ anyt 1993-ban k¨ovette a PCI 2.0, ´es 1995ben jelent meg 2.1. A PCI szinkron s´ın. Els˝o defin´ıci´oja 32 bit sz´eless´eg˝ u, 33 MHz-es ´orajellel (4*33=132 MB/sec). M´ asodik v´altozata m´ar 64 bit sz´eless´eget is megenged, igazodva az akkor megjelen˝ o Pentiumhoz (264 MB/sec). A 2.1-s v´altozat m´ar 66 MHz-re n¨ ovelte az ´ orajelet (524 MB/sec). Ezek a sebess´egadatok term´eszetesen csak elm´eleti maximumok, a gyakorlatban ezek 50-80 sz´azal´eka ´erhet˝o csak el. Ennek oka: a PCI busznak nincsenek k¨ ul¨on c´ım ´es adatvezet´ekei, ugyanazt a vonalakat haszn´ alja c´ım ´es adatbuszk´ent egyar´ant. Hagyom´anyos (nem blokkos) adat´ atviteln´el a ”vesztes´eg” el´eg nagy, ez´ert ha csak lehet, a PCI burst m´odban dolgozik, de m´eg ´ıgy is kellenek ciklusok pl, v´arakoz´asokra, maguknak a c´ımeknek ´ atk¨ uld´es´ere stb. Mindenesetre manaps´ag a szem´elyi sz´am´ıt´og´epek buszrendszere a PCI buszrendszer.

3.2.

Monitorok, videok´ arty´ ak. Az X

3.3.

Merevlemezek

A merevlemezek (Hard disk, Winchester, stb.) olyan eszk¨oz¨ok, amikben (a porosod´as ellen hermetikusan lez´ arva) egym´as alatt t¨obb – m´agneses r´eteggel ell´atott – korong ´es hozz´ ajuk tartoz´ o olvas´o−´ır´o fejek (valamint l´eptet˝omotor ´es sok minden m´ as) tal´ alhat´ oak. A korongokon koncentrikus k¨or¨okben fel´ırva tal´alhat´o az inform´ aci´ o. Egy ilyen k¨ ort s´ avnak (track) nevez¨ unk, az egym´as alatti korongok azonos sugar´ u s´ avjait pedig egy¨ uttesen cilindernek. Egy s´av tov´abb van szeletelve szektorokra, ez a lemez hozz´ af´er´es alapegys´ege. Egy szektor ´altal´aban

24

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

512 byte ”hasznos” adatot tartalmaz. (A szektoron bel¨ uli adatt´arol´as r´eszletei most nem ´erdekesek.) Egy koronghoz 2 olvas´o−´ır´o fej (head) tartozik, a korong mindk´et oldal´ahoz egy. N´eha e miatt fej helyett oldalt (side) szoktak emlegetni. Egy szektorhoz u ´gy f´er¨ unk hozz´ a (´ ugy c´ımezz¨ uk meg), hogy megadjuk, melyik cilinderen (milyen sugar´ u k¨ or¨ on), melyik fejjel olvasva/´ırva, a s´av h´anyadik szektor´aban van az adat. Ezt a c´ımz´est C/F/S (angol r¨ovid´ıt´essel C/H/S) c´ımz´esnek nevezz¨ uk. A cilinder ´es a fej c´ım 0 kezdet˝ u, m´ıg a szektor c´ım 1−t˝ol indul. A lemezek ilyen (C/F/S) m´ert´ekegys´egben megadott m´eret´et lemez geometri´anak nevezz¨ uk. Ezt az ´ert´eket (illetve – mint majd k´es˝obb l´atni fogjuk – valami hasonl´ot) a szoftver (p´eld´ aul diszk part´ıcion´al´o szoftver) a BIOS−t´ol tudhatja meg. AT buszos lemezek A kezdeti MFM (Modified Frequency Modulation) illetve RLL (Run Length Limited) lemezek is, valamint illeszt˝ ok´arty´aik is egyszer˝ u fel´ep´ıt´es˝ uek voltak. Az illeszt˝ok´artya ´es a lemez k¨ oz¨ ott soros vonalon k¨ozlekedtek az adatok, azokat az illeszt˝ok´artya szedte ¨ ossze byte−okba. (Ez nagy g´atja volt a sebess´egn¨oveked´esnek is.) Az illeszt˝ ok´ artya n´eh´ any parancsot ismert, ezekben a szektor c´ımz´es´et 10 bites cilinder, 4 bites fej, ´es 6 bites szektor c´ım adta. Az IBM−PC ´es kl´ onjainak BIOS−a ez´ert (int 13h−s h´ıv´asok, Disk I/O) egy szavas regisztert (CX) haszn´ al a cilinder+szektor c´ım megad´as´ara (10 bites cilinder ´es 6 bites szektorc´ımek), ´es egy byte−os regisztert (DH) a fej c´ımz´es´ere (mivel kisebb nem volt :). Ez, mint l´ atni fogjuk, sok probl´em´ahoz vezetett a k´es˝obbiekben. Az adat´ atviteli sebess´eg n¨ ovel´ese ´erdek´eben k´es˝obb az IDE (Integrated Device Equipment, m´ asok szerint Integrated Drive Electronics) m´as n´eve ATA (AT bus Attachment) meghajt´ okat kezdt´ek alkalmazni. Ezekben m´ar egy be´ep´ıtett processzor v´egzi a feladatok nagy r´esz´et, az egyszer˝ u fel´ep´ıt´es˝ u illeszt˝ok´artya fel´e 16 bites p´arhuzamos adatvonalakon megy az inform´aci´o. ´Igy m´eg nagyobb k´abelhosszak (kisebb k´ abelsebess´eg) eset´en is j´oval nagyobb sebess´eg ´erhet˝o el, mint az MFM lemezek soros ´ atvitele eset´eben. Az IDE lemezek illeszt˝ ok´arty´ aja a sz´am´ıt´og´ep (a szoftver) fel˝ol n´ezve kompatibilis maradt a kor´ abbi MFM k´ arty´akkal. A lemez mell´e ´ep´ıtett processzor viszont egy´eb dolgokra is haszn´ alhat´ ov´a v´alt, pl. eltakarhatja a lemez fizikai kezel´es´et: A lemezen bel¨ ul v´ altoz´ o szektorsz´ammal dolgozhat a kapacit´as n¨ovel´ese ´erdek´eben (a k¨ uls˝ o, nagyobb ker¨ ulet˝ u s´avokban t¨obb inform´aci´o f´er el ugyanis, mint amit a bels˝ o, r¨ ovidebb s´ avokra meg´allap´ıtott szektorsz´am lehet˝ov´e tenne), a k¨ ulvil´ag fel´e viszont mondhat egy ´ alland´o szektorsz´amot. Az u ´jabb lemezekn´el szok´as az is, hogy a lemezter¨ ulet egy r´esz´et fenntartj´ak hibajav´ıt´asra, ´es amikor

3.3. MEREVLEMEZEK

25

egy szektor bizonytalankodni kezd, a be´ep´ıtett processzor automatikusan lecser´eli egy j´ora. ´Igy a kor´ abbi szoftverekkel val´ o kompatibilit´as megtart´as´aval lehetett a biztons´ag n¨ovel´ese mellett m´eg t´ arol´ okapacit´ast ´es ´atviteli sebess´eget is n¨ovelni. Teh´ at IDE lemezek eset´eben m´ ar el´egg´e bizonytalan dolog geometri´ar´ol besz´elni, ennek ellen´ere a lemezek szimul´ alnak kifel´e ilyen adatot. S˝ot, lek´erdezhet˝o a lemezek geometri´ aja. Az IDE vez´erl˝ o kicsit meg is n¨ovelte a lehets´eges kezelhet˝o lemezm´eretet: 16 biten c´ımzi a cilindert, tov´abbra is csak 4 biten a fejet, ´es 8 bitre n˝ott a szektorok c´ıme is. Ezek szerint IDE lemez eset´eben a lehets´eges maxim´alis kapacit´as (16 bit + 4 bit + 8 bit = ) 65536 cilinder * 16 fej * 255 szektor * 512 byte = 127.5 GigaByte, a c´ımz´es n´eh´any ´evig m´eg elegend˝ onek t˝ unik (Megj: a szektor c´ım 1−t˝ol indul, ez´ert 8 bitb˝ol csak 255 lehet˝ os´eg lesz.) Amennyiben BIOS−t haszn´ al az oper´ aci´ os rendszer, akkor annak korl´atait is figyelembe kell venni ilyen maximumok sz´ am´ıt´as´an´al: (10 bit + 8 bit + 6 bit = ) 1024 cilinder * 255 fej * 63 szektor * 512 byte = 7.8 GigaByte, ez sem olyan rossz m´eret az´ert, b´ar lesznek sokan, akiknek j¨ ov˝ore m´ar sz˝ uk lesz. (Megj: a fej c´ım 0..254 lehet csak, ez 255 lehet˝ os´eg, a szektorc´ım 1−r˝ol indul, ez 63 lehet˝os´eg.) Ha viszont ¨ osszevonjuk a k´etf´ele geometri´at, abb´ol maxim´alis kapacit´ask´ent 10 bit cilinder, 4 bit fej ´es 6 bit szektorc´ım ad´odik, ez viszont csak 1024 * 16 * 63 * 512 byte = 504 MegaByte, ami m´ ar ma mindenkinek sz˝ uk keresztmetszet! Ennek felold´as´ ara tett l´ep´esekr˝ ol kicsit k´es˝ obb lesz m´eg sz´o. Megjegyz´es: Van, aki 528 mega / 8.4 giga / 136.9 gig´ar´ol besz´el 504 mega / 7.8 giga / 127.5 giga helyett: att´ ol lett ”nagyobb” a kapacit´as, mert megel´egedett kilobyte−onk´ent 1000 byte−tal 1024 helyett, ´es hasonl´ok´eppen kerek´ıtett a mega illetve giga v´ alt´ askor is. Ilyen k¨ onny˝ u a semmib˝ol n´eh´any t´ız/sz´az/ezer MegaByte−ot csin´ alni! :))) SCSI buszos lemezek SCSI busz eset´ebe els˝ o k¨ ozel´ıt´esben nincsenek ilyen probl´em´ak, mert nem C/F/S rendszerben, hanem egyetlen line´ aris szektorc´ımk´ent kell c´ımezni a lemezt. M´egis, BIOS−t haszn´ alva (teh´ at boot−ol´ askor illetve DOS alatt v´egig) az int13 param´eterei tov´ abbra is C/F/S adatokat v´ arnak, ´ıgy valamit m´egiscsak tudnunk kell a geometri´ ar´ ol (´es mellesleg a 7.8 GigaByte−os korl´at ´ıgy ide is bej¨on). A lemez fizikai geometri´ aj´ at le lehet k´erdezni a SCSI buszon kereszt¨ ul, viszont nem igaz´an ez az adat az, ami a BIOS szempontj´ab´ol ´erdekes (mert ´ıgy gyakran 1024−n´el j´oval t¨ obb cilinder j¨ onne ki). A geometria itt teljesen a BIOS bel¨ ugye (itt BIOS alatt az illeszt˝ ok´ arty´ an l´ev˝ o BIOS b˝ov´ıt´est kell ´erteni, amennyiben nem alaplapra integr´ alt SCSI meghajt´ or´ ol van sz´ o), hiszen az int13−ba bej¨ov˝o C/F/S

26

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

c´ımet a BIOS maga ´ atalak´ıtja line´ aris szektorc´ımm´e ´es m´ar csak azt k¨ uldi tov´abb a lemezegys´eg fel´e. Ez´ert gyakran 64 fejjel ´es 32 szektorral sz´amolnak a BIOS−ok. Ennek ”sz´ep´eszeti” el˝ onye van, ugyanis ´ıgy egy cilinder m´erete kereken 1 MegaByte, ´ıgy a part´ıci´ os t´ abl´ aban a part´ıci´o annyi megabyte−os, ah´any cilindert lefoglal. H´ atr´ anya viszont, hogy csak 1 GigaByte−ig haszn´alhat´o. Enn´el nagyobb kapacit´ as´ u lemezekn´el gyakori v´alaszt´as a 255 fej ´es 63 szektor, amikkel a BIOS ´ altal el´erhet˝ o majd 8 GigaByte−os teljes kapacit´as kezelhet˝o. N´eh´any SCSI csatol´ on´ al (pontosabban az abban l´ev˝o BIOS b˝ov´ıt´esn´el) enged´elyezni kell, hogy hajland´ o legyen 1024 MegaByte f¨ol´e menni, vagyis max1024/255/63−as geometri´ at szimul´ alni. Nagy kapacit´ as´ u AT buszos lemezek T´erj¨ unk most vissza az IDE lemezekhez: Ha a BIOS−on kereszt¨ ul ´erj¨ uk el a lemezt, 504 MegaByte−ra korl´ atoz´ odik a c´ımezhet˝o kapacit´as (eml´ekeztet˝o kicsit kor´abban). Ennek felold´ as´ ara k´etf´ele megold´ast tal´altak ki. Az egyik azonos a SCSI lemezekn´el alkalmazottal: a modernebb IDE lemezekn´el bevezettek u ´j parancsokat, amikkel nem C/F/S rendszerben, hanem line´aris szektorc´ımmel ´erhet˝o el a lemez. Ezt LBA−nak (Linear Block Addressing) szok´as nevezni, 28 bites line´aris c´ımekkel lehet ´ıgy dolgozni, teh´at 128 GigaByte−ot lehet kezelni. Persze itt is ´ at kell alak´ıtani ezt a line´aris c´ımet C/F/S c´ımz´ess´e akkor, amikor a BIOS int13 h´ıv´ as´ at kell haszn´ alni (boot−ol´askor illetve DOS alatt). Ilyenkor is a SCSI csatol´okn´ al le´ırtak szerint j´ arnak el a BIOS−ok, teh´at szimul´alnak valamilyen szimpatikus geometri´ at, ´es egyben lecs¨okkentik a haszn´alhat´o m´eretet 7.8 GigaByte−ra. A m´ asik megold´ asn´ al is azt haszn´alja ki a BIOS, hogy a fej c´ımz´es´ere a DH regiszterben 8 bit ´ all rendelkez´esre 4 helyett: az eredeti C/F/S geometria helyett egy C’/F’/S geometri´ at szimul´ al a BIOS befel´e (a szoftver fel´e), ahol C’=C/n ´es F’=F*n. Az n konstanst pedig u ´gy ´allap´ıtja meg, hogy C’ 1024−n´el ne legyen nagyobb. (n elvileg b´ armilyen eg´esz sz´am lehetne, de kett˝o hatv´anyt szoktak csak haszn´alni a BIOS−ok, ´ıgy szorz´ as helyett shift is elegend˝o.) Kifel´e, a lemezegys´eg fel´e term´eszetesen a fizikai C/F/S−re alak´ıt vissza mindent a BIOS. Ezzel a megold´assal teh´ at nincs sz¨ uks´eg arra, hogy a lemez tudja az LBA−t. Ilyenkor is 7.8 GigaByte a lehets´eges maxim´ alis lemezm´eret. A BIOS setup−ban ´ altal´ aban az eredeti, teh´at nem a szimul´alt geometri´at kell be´all´ıtani, illetve automatikus lemez−felismer´eskor is azt ´ırja ki a BIOS. Azt, hogy melyik szimul´ aci´ os megold´ ast haszn´ alja a BIOS, tipikusan a setup−j´aban lehet be´all´ıtani ”LBA” illetve ”Large” n´even. Mindk´et esetben majdnem 8 GigaByte kapacit´asig kezelhet˝ o ´ıgy (teh´ at BIOS−on kereszt¨ ul) egy lemez. R´egebbi BIOS−ok nem tudtak ilyen szimul´al´ast, ez´ert l´eteznek olyan disk manager−ek (pl. OnTrack vagy EZ−Drive), amik a BIOS hely´ere l´epnek m´ar

3.3. MEREVLEMEZEK

27

boot−ol´askor, maguk kezelik a diszkeket ´es elv´egzik ezt a geometria−´atalak´ıt´ast. Ezekr˝ol nem tudok sokat, de rem´elhet˝ oleg ki is halnak id˝ovel (ha ki nem haltak m´ar:). Ha m´egis ilyenekr˝ ol akarsz olvasni, valamennyi inform´aci´o van r´oluk a John Wehman ´es Peter den Haan ´ altal karbantartott ATA−FAQ−ban (magyarorsz´agon p´eld´aul az ftp.vein.hu/pc/doc/atafaq191.zip c´ımen tal´alhat´o). Ugyanebben a FAQ−ban tal´ altam k´et ´erdekes BIOS bug le´ır´ast: N´eh´any r´egebbi (1996 el˝ otti) BIOS rosszul kezeli a 4096 (m´asok a 8192) cilindern´el (2016 illetve 4032 MByte−n´ al) nagyobb kapacit´as´ u lemezeket. Ezekn´el meg lehet pr´ob´ alni a BIOS setup−j´ aban k´ezzel ´at´all´ıtani a lemez kapacit´as´at 4095 (illetve 8191) cilinderre, a t¨ obbi ter¨ ulet DOS sz´am´ara el´erhetetlen (Linuxb´ol az´ert az is haszn´alhat´ o). M´as BIOS−ok 8192 cilindern´el nagyobb kapacit´as eset´en n=16−tal (shift 4) sz´amolnak, hogy a cilindersz´am 1024 al´ a ker¨ ulj¨on (l´asd n´eh´any paragrafussal feljebb). Ez viszont az eredeti 16 fejb˝ ol 16*16=256 fejet csin´al, ami m´ar nem ´abr´ azolhat´o 8 biten! Ha a BIOS−ban ilyen hiba van, azt lehet tenni, hogy a BIOS setup−j´aban k´ezzel ´ at´ all´ıtjuk a fejsz´ amot 16−r´ol 15−re, a cilindersz´amot pedig x−r˝ol x*16/15−re (lefel´e kerek´ıtve). (Az ATA−FAQ szerint ilyen m´odos´ıt´ast mindig megtehet¨ unk, de nekem hi´ anyzik egy k¨ ozb¨ uls˝o l´ep´es, hogy meg´ertsem. Esetleg valaki ki tud seg´ıteni?) [Egy ´altalam (is?) tal´ alt DOS−Boot hib´ ar´ol, ami szint´en 2GByte k¨orny´ek´en j¨ on el˝o, k´es˝obb lesz sz´ o.] Part´ıcion´ al´ as A PC−k merevlemez´en (ha pl. DOS lemezk´ent van form´azva,) 2 boot szektor tal´alhat´o, szemben pl. a hajl´ekony lemezzel, ahol csak egy. A f˝o boot szektor a lemez fizikailag els˝ o szektora (0−´ as cilinder, 0−´as fej, 1. szektor, a tov´abbiakban 0/0/1), szok´as MBR−nek is nevezni (Master Boot Record). Ez az 512 byte−os szektor tartalmaz egyr´eszt egy Intel x86 g´epi k´od´ u bet¨olt˝oprogramot, m´asr´eszt a szektor v´eg´en egy 4−szer 16 byte−os t´ abl´ azatot, amit k´et byte, 0x55 ´es 0xAA ol´es 16−os sz´ amrendszerben le´ırt sz´amot jelent). Ez z´ar le (Megjegyz´es: a 0x jel¨ a 64 byte−os t´ abl´ azat a part´ıci´ os t´ abla. A part´ıci´os t´ abl´ azat seg´ıts´eg´evel a merevlemezt eredetileg maximum 4 tartom´anyra, part´ıci´ ora lehetett osztani. Ezek a part´ıci´ok tartalmazhatnak ak´ar egyforma, ak´ar k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o oper´ aci´ os rendszerekhez tartoz´o lemezter¨ uletet. A lemezt akkor is ´erdemes lehet t¨ obb r´eszre part´ıcion´alni, ha csup´an egyetlen oper´aci´os rendszert haszn´al rajta az ember, err˝ol esetleg k´es˝obb m´eg ´ırok. (Illetve ha valakinek van kedve ´ırni, vagy m´ ar l´etez˝ o link−je van, sz´oljon) A part´ıci´os bejegyz´esek fel´ep´ıt´ese A t´abl´azat egy 16 byte−os bejegyz´ese a k¨ovetkez˝o adatokat tartalmazza:

28

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

ˆ F[1]: boot flag (boot−olhat´ o−e a part´ıci´o) ˆ B[3]: a part´ıci´ o els˝ o szektora (cilinder/fej/szektor c´ımk´ent megadva) ˆ T[1]: a part´ıci´ o t´ıpusk´ odja (durv´an: az oper´aci´os rendszer k´odja) ˆ E[3]: a part´ıci´ o utols´ o szektora (cilinder/fej/szektor c´ımk´ent megadva) ˆ R[4]: a part´ıci´ o els˝ o szektora a part´ıci´os t´abla c´ım´ehez k´epest, szektorokban ˆ S[4]: a part´ıci´ o m´erete szektorokban

Megjegyz´esek: 1. A t´ abl´ azatban az adatok a fenti sorrendben tal´alhat´oak 2. A z´ ar´ ojelben l´ev˝ o sz´ amok az adat m´eret´et adj´ak byte−ban 3. A cilinder/fej/szektor (C/F/S) c´ım fej,szektor,cilinder sorrendben szerepel a t´ abl´azatban, 8,6,10 bitk´ent k´ odolva (ahol a 10 bites cilinderc´ım als´o 8 bitj´et a harmadik byte adja, fels˝o 2 bitj´et pedig a m´asodik byte legnagyobb helyi´ert´ek˝ u k´et bitje) Els˝o r´ an´ez´esre l´ atszik, hogy a t´ abl´ azat meglehet˝osen redund´ans: Ugyanaz az adat, a part´ıci´ o kezdete, k´etf´elek´eppen is meg van adva: C/F/S c´ımk´ent, illetve (relat´ıv) szektorc´ımk´ent is. A part´ıci´ o v´eg´enek C/F/S c´ıme is egy´ertelm˝ uen meghat´arozza a part´ıci´ o m´eret´et, ami ennek ellen´ere meg van adva. Ezeknek a mennyis´egeknek ugyanazt az adatot kell eredm´enyezni¨ uk, egy´ebk´ent a bejegyz´est a k¨ ul¨onf´ele oper´ aci´ os rendszerek illeg´ alisnak veszik, ´es figyelmen k´ıv¨ ul hagyj´ak. C/F/S c´ımmel csak az els˝ o 1024 cilinderen l´ev˝o (pl. 504 MegaByte−ig, illetve m´ odos´ıtott geometria eset´en tipikusan 1 GigaByte−ig, maximum 7.8 GigaByte−ig terjed˝ o) part´ıci´ okat adhatunk meg, viszont a part´ıci´os t´abl´aban szint´en szerepl˝ o szektorc´ımmel enn´el sokkal nagyobb a korl´at: 2 TeraByte (2048 GigaByte). Ez´ert az OS/2 ´es a Linux csak a szektorc´ımet haszn´alja ezekb˝ol az adatokb´ol (hiszen semmi sem k¨ oti ˝ oket a BIOS C/F/S korl´ataihoz), ´es a ”messzi” part´ıci´ok kezd˝ o illetve befejez˝ o C/F/S c´ımek´ent a part´ıci´os t´abl´aban 1023/xx/yy (az utols´o C/F/S-k´ent c´ımezhet˝ o szektor) szerepel. (R´egebbi Linux fdisk m´eg nem figyelt erre, a c´ımet modul´ o 1024 tette a part´ıci´os t´abla C/F/S bejegyz´eseibe, ez az OS/2-nek nem mindig tetszik:) A boot-oland´o part´ıci´onak viszont az els˝o 1024 cilinderen bel¨ ul kell lennie (legal´ abbis azon file-oknak, amikre a boot-ol´as k¨ozben sz¨ uks´eg van), hogy a BIOS el tudja azt ind´ıtani. Hogy ez megabyte-ban mit jelent, az m´ ar a BIOS ´ altal haszn´ alt (illetve szimul´alt) diszk geometri´at´ol f¨ ugg. (pl. 504 mega, 1 giga, 7.8 giga) Erre a t´em´ ara m´eg visszat´er¨ unk, most viszont maradjunk az eredeti, C/F/S ´es szektorc´ım redundanci´ aj´ an alapul´ o part´ıci´os bejegyz´esekn´el.

3.3. MEREVLEMEZEK

29

A part´ıci´ o helye A redund´ans inform´ aci´ ok kisz´ am´ıt´ as´ ahoz (meg egy´ebk´ent is:) tudnunk kell a lemez geometri´ aj´ at, teh´ at hogy a lemezegys´egen egy cilinder h´any fejet, illetve egy fej h´any szektort tartalmaz, nevezz¨ uk ezt rendre FPC-nek illetve SPF-nek. A legt¨ obb oper´aci´os rendszer elv´ arja m´eg, hogy egy part´ıci´o cilinderhat´aron kezd˝odj¨on, illetve v´egz˝odj¨on. Ett˝ ol csak a part´ıci´ os t´ abl´at k¨ozvetlen¨ ul k¨ovet˝o part´ıci´o kezd˝oc´ıme t´erhet el, ami fej hat´ aron kell kezd˝ odj¨on. (Ebb˝ol k¨ovetkezik egy´ebk´ent, hogy a part´ıci´os t´ abla egyetlen szektorja ut´an k¨ovetkez˝o SPF-1 darab szektor kihaszn´alatlan marad; n´eh´ any boot manager k´epes ide k¨olt¨ozteti mag´at.) Sz´oval: A part´ıci´os t´ abla helye PC cilinder, PF fej ´es PS szektor: PC = 0 (legal´ abbis az MBR eset´ eben) PF = 0 PS = 1 Egy part´ıci´o kezdete BC cilinder, BF fej ´es BS szektor: BC = szabadon v´ alaszthat´ o BF = 0 vagy 1 (part´ ıci´ os t´ abl´ at k¨ ovet¨ o part´ ıci´ on´ al lehet 1) BS = 1 A part´ıci´o v´ege EC cilinder, EF fej ´es ES szektor: EC = szabadon v´ alaszthat´ o EF = FPC-1 ES = SPF A part´ıci´o kezdet´enek R relat´ıv szektorc´ıme: R = ((BC-PC) * FPC + BF) * SPF A part´ıci´o S m´erete szektorban: S = ((EC+1-BC) * FPC - BF) * SPF Ezek a k´epletek csak akkor alkalmazhat´ oak, ha a part´ıci´o kezdete ´es v´ege j´olnevelt”, cilinderhat´ aros, ahogy nem sokkal fentebb ´ırtam. A k´epletben az´ert ” szerepel PC ´ert´eke, mert (majd k´es˝ obb l´ atni fogjuk) van olyan part´ıci´os t´abla is,

30

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

ami nem a 0/0/1-es c´ımen tal´ alhat´ o, hanem PC/0/1-en. Az ezt k¨ovet˝o legels˝o part´ıci´ora is igaz az, hogy el´eg, ha fej hat´aros c´ımen kezd˝odik. Lehet egy´ebk´ent k´ıs´erletezni vele, hogy nem hagyunk lyukat az els˝o part´ıci´o el˝ott (´en m´eg nem tettem ilyet:). Ha szereti valaki a vesz´elyeket, pr´ob´alkozhat azzal is, hogy nem cilinderhat´ aron fejez be egy part´ıci´ot. Ekkor a fenti k´epletek picit bonyol´odnak. Valahol azt olvastam, hogy ami ezt biztos nem szereti, az a DOS ´es az OS/2. Megzavarhat m´ as oper´ aci´ os rendszereket is, p´eld´aul akkor, hogyha egy SCSI csatol´ on nincs enged´elyezve a BIOS b˝ov´ıt´es: Ekkor a part´ıci´os t´abl´aban szimul´alt diszk geometri´ at a megfelel˝ o fdisk program (pontosabban a diszk vez´erl˝o (driver) program) mag´ ab´ ol a part´ıci´ os t´abl´ab´ol pr´ob´alja kital´alni, t¨obb-kevesebb sikerrel – ha nem cilindenhat´ aros a part´ıci´o, ink´abb kevesebb sikerrel.. A FreeBSD r¨ ogt¨ on kezd˝ odhet az MBR ut´an, nem kell felt´etlen¨ ul cilinderhat´arra tenni. Install´ al´ asn´ al v´ alaszthat´ o, hogy a 2-es szektorra ker¨ ulj¨on, vagy pedig cilinderhat´ arra. Szerencs´ere ezeket a k´epleteket nem kell s˝ ur˝ un haszn´alnunk; az fdisk jelleg˝ u part´ıci´o m´ odos´ıt´ o programok ezt a sz´ am´ıt´ast automatikusan elv´egzik. Ami szem´ely szerint nem tetszik benn¨ uk (sem a dos-os, sem a linux-os fdisk-ben), az az, hogy mag´ at a part´ıci´ o kezd˝ oc´ım´et is elrejtik (b´ar linux alatt a cfdisk-kel van lehet˝os´eg ”table” form´ atum´ u haszn´ alatra is). A kedvenc part´ıci´ o n´ezeget˝o – m´odos´ıt´o programom a Norton f´ele DiskEditor (DE), amivel a part´ıci´os t´abl´aban tal´alhat´o minden inform´ aci´ ohoz hozz´ a lehet f´erni, e mellett pedig ad egy j´o eszk¨ozt is, amivel a redund´ ans adatok egyik´et automatikusan kisz´am´ıttathatjuk az ut´an, hogy a m´asikat be´ırjuk. Persze tudom, ´ızl´esek ´es pofonok. . . A linux fdisk eset´en arra m´eg figyelni kell, hogy a cilinderek sz´amoz´as´at ez a program nem 0-t´ ol, hanem 1-t˝ ol kezdi!

A boot flag Ennek a byte-nak az ´ert´eke 0 (inakt´ıv) vagy 0x80 (akt´ıv) lehet. Az MBR-ben l´ev˝o boot program (illetve programocska) ebb˝ol tudja azt, hogy a 4 k¨oz¨ ul melyik az a part´ıci´ o, amit el kell ind´ıtania. Pontosabban az eredeti (egyszer˝ us´ıtve fogalmazva: DOS-os) boot program viselkedik ´ıgy. Ha lecser´elj¨ uk valamilyen boot manager-re, vagy egy m´ asik oper´ aci´ os rendszer (pl. Linux) bet¨olt˝o programj´ara, az szedheti ezt az inform´ aci´ ot m´ ashonnan is, ´ıgy nem kell a boot flag-ben felt´etlen¨ ul 0x80-as ´ert´eknek lennie a bootoland´o part´ıci´on´al. A DOS viszont nem csak bootol´askor haszn´ alja ezt a flag-et, hanem k´es˝obb is ebb˝ol tudja, hogy melyik is az a part´ıci´ o, ahol saj´ at maga van, ´es amib˝ol a C: drive kell legyen, teh´at DOS-os part´ıci´on´ al (ha azt akarjuk boot-olni) akkor is be kell ´all´ıtani ezt a flag-et, ha maga a boot program (pl. a linuxos lilo) ezt nem k´ıv´anja.

3.3. MEREVLEMEZEK

31

Az el˝oz˝oek azt is jelentik, hogy lehets´eges a part´ıci´os t´abl´aba t¨obb DOS part´ıci´ot is tenni (ezek k¨ oz¨ ul az lesz a C: drive, amelyiknek a boot flag-je akt´ıv), illetve nem felt´etlen¨ ul az els˝ o part´ıci´ onak kell lennie a DOS-os part´ıci´onak. Nagy kapacit´as´ u lemezek eset´eben van azonban egy korl´at, amin´el nagyobb c´ımen nem kezd˝odhet olyan DOS part´ıci´ o, amir˝ ol boot-olni akarunk: A DOS part´ıci´o els˝o szektora (az u ´gynevezett boot record) szint´en tartalmaz egy adatstrukt´ ur´at, ´es azon k´ıv¨ ul egy kis programocsk´ at. Ennek a programocsk´anak r´esze egy szubrutin, ami line´aris c´ımb˝ ol C/F/S c´ımet sz´ am´ıt ki. Ebben a rutinban van egy ”bug” (programhiba), aminek eredm´enyek´ent nem boot-ol (”Non-System disk” hib´at jelez) a rendszer, hogyha a bet¨ oltend˝ o szektor (IO.SYS els˝o 3 szektora) c´ım´eben C*F ´ert´eke 65535-n´el nagyobb lenne. Ha p´eld´aul nagy kapacit´ as´ u SCSI lemez¨ unk van (tipikusan XX/255/63-as geometri´ aval), akkor az IO.SYS kezdete legfeljebb a 257-es cilinderen lehet, teh´ at 2015 MegaByte-n´al (1.96 GigaByte-n´al) kor´abban kell a DOS part´ıci´ ot kezdeni. (IDE lemez eset´en m´as geometri´aval, de hasonl´o c´ımre (2016 MegaByte) ad´ odik a hat´ ar.) A probl´ema megold´ as´ ara csin´ altam egy patch-et, hogyha sz¨ uks´eged van r´a, sz´olj´al. Ezen patch lehet˝ ov´e teszi 2 GigaByte-n´al magasabb c´ımen kezd˝od˝o DOS part´ıci´o boot-ol´ as´ at is. (A Windows 95 install´ al´ asa m´ odos´ıtja a boot programot is, ´es abban m´as m´odszerrel sz´am´ıtj´ ak ki a C/F/S c´ımet, itt m´ar nincs az el˝obb eml´ıtett programhiba.) A part´ıci´ o t´ıpusk´ odja Ez a byte ´ırja le azt, hogy az adott part´ıci´o milyen adatokat (milyen oper´aci´os rendszert, pontosabban milyen file rendszert) tartalmaz. Nulla ´ert´ek˝ u k´od jelzi azt, hogy a part´ıci´ os bejegyz´es nincs haszn´ alva, a t¨obbi k¨oz¨ ul pedig a legfontosabbakat itt ¨osszes´ıtem: (A 0x ´ır´ asm´ od 16-os sz´amrendszerbeli sz´amot jelez) ˆ 0x01: DOS, 12 bites FAT filerendszer ˆ 0x04: DOS, 16 bites FAT filerendszer ˆ 0x06: DOS, 16 bites FAT filerendszer, >32 MByte (max 2GByte) part´ıci´ om´eret ˆ 0x07: OS/2, HPFS filerendszer vagy Windows NT, NTFS filerendszer ˆ 0x0A: OS/2 boot manager ˆ 0x63: GNU Hurd ˆ 0x64: Novell Netware 2

32

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

ˆ 0x65: Novell Netware 3 ˆ 0x81: Linux, Minix filerendszer ˆ 0x82: Linux, Swap part´ıci´ o ˆ 0x83: Linux, EXT2FS filerendszer

´ Ujabb k´ odokr´ ol k´es˝ obb lesz sz´ o. Val´oj´ aban egy norm´ alis oper´ aci´ os rendszer eset´eben ezek a k´odok nem kellen´enek nagy fontoss´ aggal b´ır´ oknak lenni¨ uk, ott csak az´ert hasznosak, mert az fdisk ezekb˝ol ki tudja ´ırni, hogy az adott part´ıci´onak mi a neve. Az´ert van n´eh´any kiv´etel: az 5-¨ os k´ od (ami fentebb nem is szerepel) kit¨ untetett szereppel rendelkezik, err˝ol k¨ ul¨ on fejezet sz´ ol. A DOS csak a saj´at part´ıci´oival hajland´o foglalkozni, u ´gyhogy ott fontos, hogy a part´ıci´ o t´ıpusa 6-os legyen (ma m´ar az 1-es ´es 4es ´ert´ek nem haszn´ alatos). (Hallottam m´eg egy 0xF2-es DOS part´ıci´ok´odr´ol is, SecondaryDOS n´even, de nem tudom, mit takar...) Az Extended part´ıci´ o Az 5-¨ os t´ıpus´ u part´ıci´ o kit¨ untetett szereppel rendelkezik: Ennek seg´ıts´eg´evel lehet n´egyn´el t¨ obb part´ıci´ ot csin´ alni. Mint eddig l´ attuk, a part´ıci´ os t´ abla 4 bejegyz´es sz´am´ara biztos´ıt helyet. Ez hamar kev´esnek bizonyult. Megold´ ask´ent sok minden sz´oba j¨ohetett volna (pl. m´eg egy szektorral kib˝ ov´ıteni az MBR-t, hiszen u ´gyis lyuk van m¨og¨otte), de a Microsoft (vagy IBM?) m´ ast v´ alasztott: Az egyik part´ıci´ot a 4 k¨oz¨ ul ki lehet nevezni b˝ ov´ıt˝ o part´ıci´ onak, amit azt´ an elvileg tetsz˝olegesen sok logikai part´ıci´ora lehet v´agni (mindj´ art sz´ o lesz r´ ola, hogy hogyan). Ezeket el´egg´e f´elrevezet˝o m´odon logikai DOS drive-oknak szokta a DOS-os fdisk nevezni, pedig egy´altal´an nem csak DOS part´ıci´ okat lehet ezen a m´ odon l´etrehozni. Csak egyetlen part´ıci´ o lehet b˝ ov´ıt˝o (a tov´abbiakban angol elnevez´essel: extended) a 4 k¨ oz¨ ul. Ha ak´ ar k´ezzel megpr´ob´alunk csin´alni t¨obb 5-¨os k´od´ ut, akkor is csak az els˝ o ilyet haszn´ alja minden oper´aci´os rendszer, a t¨obbit figyelmen k´ıv¨ ul hagyj´ak. A part´ıci´ ok l´ anca Az 5-¨ os t´ıpus´ u bejegyz´est val´ oj´ aban egy pointerk´ent kell felfogni, ami egy u ´jabb part´ıci´ os t´abl´ ara (szektorra) mutat. Ott a 0x1BE c´ımen szint´en 4 bejegyz´esnyi hely van, amit az MBR-hez hasonl´oan 0x55 ´es 0xAA z´ar le (ez fontos!). Viszont a szektor eleje nem tartalmazza felt´etlen¨ ul a g´epi k´od´ u programocsk´at. A

33

3.3. MEREVLEMEZEK

n´egy bejegyz´esb˝ ol csak kett˝ o lehet kit¨ oltve (b´ armelyik kett˝o), m´egpedig u ´gy, hogy az egyik bejegyz´es egy norm´alis part´ıci´ o le´ır´ asa, a m´asik pedig (ha van m´asik) egy u ´jabb 5-¨os t´ıpus´ u Extended part´ıci´ o bejegyz´es, teh´at egy u ´jabb pointer. N´eh´any elnevez´esbeli k´erd´es (el˝ ore eln´ez´est k´erek az angol-magyar kevered´es´ert): Azokat a part´ıci´ okat, amiket az MBR part´ıci´os t´abl´aja ´ır le, primary (els˝odleges) part´ıci´ oknak szok´ as nevezni. Ezek k¨oz¨ ul az az egy, aminek 5-¨os a k´odja, az extended part´ıci´ o. Az extended part´ıci´ o r´eszeit logikai part´ıci´oknak (n´eha secondary (m´asodlagos) part´ıci´oknak) nevezz¨ uk. Ezen logikai part´ıci´okat megel˝oz˝o ´es defini´al´o part´ıci´ os t´ abl´ aknak nem szoktak nevet adni, de nevezhetj¨ uk ˝oket m´asodlagos part´ıci´ os t´ abl´ aknak. Mindezek viszony´at a k¨ovetkez˝o ´abr´ak seg´ıtik meg´erteni: A szok´asos elrendez´es pl. 4 adatpart´ıci´ o eset´en egy primary ´es h´arom logikai part´ıci´o: hda MBR Part1 Ext1 ¨ Ures

Els˝ o part´ıci´ o hda1 data1 hda1 C:

Extended part´ıci´o hda2 Part2 Ext2 ¨ Ures ¨ Ures

data2 hda5 D:

Part3 Ext3 ¨ Ures ¨ Ures

data3 hda6 E:

Part4 ¨ Ures u ¨res ¨ Ures

data4 hda7 F:

Itt Ext1 mutat Part2 part´ıci´ os t´ abl´ aj´ ara, Ext2 mutat Part3 part´ıci´os t´abl´aj´ara, Ext3 pedig Part4 t´ abl´ aj´ ara. Ha pedig pl. az utols´ o adatpart´ıci´ ot nem az extended-be rakjuk, hanem k¨ ul¨on primary part´ıci´ ok´ent kezelj¨ uk: hda MBR Part1 Ext1 part4 ¨ Ures

Els˝ o part´ıci´ o hda1

data1 hda1 C:

Extended part´ıci´o hda2 Part2 Ext2 ¨ Ures ¨ Ures ¨ Ures

Utols´o part´ıci´o hda3 Part3 data3 hda5 D:

¨ Ures data4 ¨ Ures ¨ Ures

hda6 E:

A t´abl´azatokba bejel¨ oltem, hogy a lemez egyes r´eszeit Linux alatt milyen /dev/hdaX device-on ´erhetj¨ uk el (felt´eve, hogy az els˝o IDE hard disk-r˝ol van sz´o), illetve azt is, hogy DOS alatt milyen drive bet˝ u rendel˝ odik hozz´ajuk. (A kiv´alasztott p´eld´ aban v´eletlen¨ ul mindk´et esetben ugyanaz a DOS drive bet˝ u rendel˝odik a part´ıci´okhoz, de ez m´ as esetekben bonyolultabban alakul.) A part´ıci´ok ut´ olagos m´ odos´ıt´as´ an´ al sz¨ uks´eg lehet arra, hogy a l´anc belsej´ebe sz´ urjunk bele egy u ´j part´ıci´ ot. Ezt tapasztalatom szerint nyugodtan megtehetj¨ uk,

hda3 F:

34

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

sem DOS, sem Linux alatt nem kell a fizikai sorrendnek k¨ovetnie a logikait. M´eg az sem okoz gondot, ha a logikai part´ıci´ok k¨oz¨ ul n´emelyik ”kil´og” az extended part´ıci´ob´ ol. Ilyenkor viszont m´ ar nagyon vigy´azni kell arra, nehogy ut´olag k´ezi m´odos´ıt´ as helyett fdisk-kel pr´ ob´ alkozzunk, ami esetleg rosszul m´erheti fel, hogy maradt-e u res (part´ ıcion´ a latlan) hely a lemezen. Mindenesetre a Linux-os fdisk ¨ warning-ot mond olyan esetben, hogyha ilyesmire utal´o dolgot tapasztal, pl. ha a l´anc visszafel´e mutat. Ha tudjuk, hogy mit csin´alunk, ilyen warning mellett is nyugodtan alhatunk az´ert :-) A m´ asodlagos part´ıci´ os t´ abl´ ak saj´ atoss´ agai ¨ Osszegezve teh´ at: A logikai part´ıci´ okat nem az MBR part´ıci´os t´abl´aja, hanem a m´asodlagos part´ıci´ os t´ abl´ ak ´ırj´ ak le. Pontosabban minden m´asodlagos part´ıci´os t´abla egyetlen logikai part´ıci´ ot ´ır le, ezen k´ıv¨ ul egy pointert tartalmaz(hat) egy u ´jabb m´asodlagos part´ıci´ os t´ abl´ ara. Ha t¨obb bejegyz´es is lenne benne, azt az oper´aci´os rendszerek figyelmen k´ıv¨ ul hagyj´ak, ennek k¨ovetkezt´eben a part´ıci´okb´ol nem lehet pl. egy ”f´ at” szerkeszteni. A part´ıci´ o helye c´ım˝ u fejezetben a part´ıci´o kezdt´enek relat´ıv kezd˝oc´ım´et megad´o k´epletben szerepelt a part´ıci´ os t´ abla cilinderc´ıme (PC). Ennek igaz´an most van szerepe, hiszen a m´ asodlagos part´ıci´ok eset´eben lesz csak ezen ´ert´ek null´at´ol k¨ ul¨onb¨oz˝ o. Teh´ at a ”relat´ıv szektorc´ım” a part´ıci´ot defini´ al´o part´ıci´os t´abl´ahoz k´epest relat´ıv. Amire figyelni kell, az az, hogy a redund´ansan megadott part´ıci´o kezdetnek csak a line´ aris szektorc´ıme relat´ıv a megfelel˝ o m´asodlagos part´ıci´os t´abl´ahoz, a C/F/S c´ıme nem, az tov´abbra is abszol´ ut c´ım! Persze erre figyelni csak akkor kell, ha valaki k´ezzel (nem fdisk-kel) akarja a part´ıci´os t´abl´akat m´odo´ ezt u s´ıtani. En ´gy szoktam, hogy a C/F/S c´ımeket ´ırom csak be, azt´an a Norton f´ele DiskEdit-tel kisz´ am´ıttatom a line´ aris c´ımet. A part´ıci´ ok sorrendje (elnevez´ ese) Ebben a fejezetben arr´ ol lesz sz´ o, hogy DOS (´es az ezzel ekvivalens Windows) illetve Linux alatt k¨ ul¨ onb¨ oz˝ ok´eppen elrendezett part´ıci´ok eset´en milyen n´even f´erhet¨ unk hozz´ a azokhoz. Linux eset´eben k¨ onny˝ u a dolgunk: Az els˝o IDE csatol´o Master vonal´an l´ev˝o lemez eset´eben /dev/hdaX lesz a part´ıci´ok neve, a Slave vonaln´al pedig /dev/hdbX, stb. SCSI diszkek eset´en ugyanezek /dev/sdaX illetve /dev/sdbX, stb. X ´ert´eke pedig az els˝ o n´egy part´ıci´ os bejegyz´esben tal´alhat´o part´ıci´ okn´al 1-t˝ol 4-ig terjed. Teh´at ha a /dev/hda els˝ o ´es utols´ o part´ıci´os bejegyz´es´eben van csak adat, akkor a part´ıci´okhoz /dev/hda1 ´es /dev/hda4 n´even f´erhet¨ unk. Ha valamelyik part´ıci´o extended, akkor az ott ind´ıtott l´ anc part´ıci´oi /dev/hda5-t˝ol kezdve kapnak nevet,

3.3. MEREVLEMEZEK

35

a l´ancol´as sorrendj´eben n¨ ovekv˝ o sz´ amokkal. A l´anc m´eret´ere egy (azt hiszem) 64-es praktikus limit van csak. DOS eset´eben (a Caldera OpenDOS egy kicsit m´ashogy csin´alja, l´asd k´es˝obb) a drive bet˝ uk kioszt´ asa a k¨ ovetkez˝ ok szerint alakul: 1. Azok a part´ıci´ ok, amiknek nem DOS-os t´ıpusk´odjuk van, nem kapnak bet˝ ujelet. 2. C:-t˝ol kezdve kapnak bet˝ ujelet a lemezegys´egek MBR-jeiben l´ev˝o legels˝o DOS part´ıci´ ok. Ha t¨ obb els˝ odleges DOS part´ıci´o is van valamelyik lemez MBR-j´eben, azok ebben a l´ep´esben nem kapnak nevet. Az els˝o lemezegys´eg eset´eben van egy kis v´ altoz´ as ehhez k´epest: ott a boot flag mondja meg, hogy melyik primary DOS part´ıci´ o legyen a C: nev˝ u. (Azt nem pr´ob´altam ki, hogy mi van m´ asik lemezr˝ ol boot-ol´ as eset´en.) Ez a kioszt´as akkor is ´ıgy alakul, hogyha az extended (5-¨ os) part´ıci´o bejegyz´ese megel˝ozn´e a part´ıci´os bejegyz´esek k¨ oz¨ ott az els˝ odleges DOS part´ıci´o bejegyz´es´et. 3. Ezek ut´an k¨ ovetkeznek az esetleges extended part´ıci´o logikai part´ıci´oi el˝osz¨or az els˝ o lemezegys´egen, azt´ an a m´ asodikon, stb. 4. V´eg¨ ul az MBR-ben m´eg megmaradt els˝odleges DOS part´ıci´ok kapnak bet˝ ujelet, el˝ osz¨ or az els˝ o lemezegys´egen, azt´an a m´asodikon, stb. Ezek a part´ıci´ok akkor is a sor v´eg´ere ker¨ ulnek, hogyha a part´ıci´os bejegyz´esek k¨oz¨ott fizikailag megel˝ ozik is az extended part´ıci´o bejegyz´es´et! Az el˝oz˝o algoritmusnak egy furcsa k¨ ovetkezm´enye az, hogy ha az ember egy u ´j lemezzel b˝ov´ıti a g´ep´et, akkor az azon allok´alt DOS part´ıci´o alapesetben az el˝oz˝oleg m´ar esetlegesen megl´ev˝ o C: ´es D: drive-ok k¨oz´e fog furakodni (D: n´even). Ezen u ´gy tudunk seg´ıteni, hogy a m´ asodik lemezen eleve csak extended part´ıci´ot allok´alunk. Ezt viszont k´enytelenek vagyunk k´ezzel csin´alni, mert a (dos-os) fdisk nem hajland´o ilyenre. Rem´elem, hogy ez a le´ır´as elegend˝o seg´ıts´eget ad egy ilyen manipul´al´ashoz annak, akinek sz¨ uks´ege lesz r´a. A Caldera OpenDOS (illetve a Novell DOS is) a fentebbiekt˝ol kicsit elt´er˝oen m˝ uk¨odik: a lemezen tal´ alhat´o ¨ osszes primary DOS part´ıci´ot (ha van egy´altal´an t¨ obb) lek´epzi els˝ o l´ep´esben C: D: stb. bet˝ ukre, ´es ut´ana k¨ovetkeznek az extended part´ıci´o drive bet˝ ui. Itt a boot flag nem j´ atszik szerepet, mindig a legels˝o DOS part´ıci´o lesz a C: drive. Azt m´eg nem pr´ ob´ altam, hogy hogyan alakul ez a kioszt´as akkor, ha t¨obb lemezegys´eg is van a g´epben... B´ar nem kapcsol´ odik szorosan a t´em´ ahoz, de az´ert megjegyzem, hogy n´eh´any software (pl. diszk kompressz´ al´ o program) csereber´eli a drive bet˝ uket, teh´at a fentebb le´ırt kioszt´ as m´ odosulhat. M´ asik furcsas´ag, hogy sok DOS program (pl. n´eh´any BIOS, az FDISK, stb.) az egyszer˝ us´eg kedv´e´ert C: ´es D: drive bet˝ ukkel

36

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

hivatkozik a lemezegys´egekre is pl. disk1 ´es disk2 helyett: Ez tipikus esetekben m´eg sok part´ıci´ o eset´en is j´ o megfeleltet´es, de vannak olyan helyzetek is, amikor nem fedi a val´os´ agot. V´eg¨ ul ´ alljon itt egy, a t´em´ ankhoz kapcsol´od´o lev´el a magyar linux-kezd˝o levelez´esi list´ ar´ ol: From: [email protected] Date sent: Tue, 4 Nov 1997 15:40:09 +0100 (CET) To:[email protected] Subject: Re: [lk] linux+dos+w95 nyalanksagok On Sun, 26 Oct 1997, SZABO Zsolt wrote: > szoval a fenti harom op.r-re van szukseg egy PC-n, es ezzel kapcsolatban > lenne szuksegem egy kis megerositesre (hogy okosodjak): Tudom, hogy mar kicsit regi a tema, de leirom, nalam hogy mukodik, hatha meg erdekel valakit. A helyzet annyival bonyolultabb, hogy a fenti harom oprendszeren kivul van meg egy Caldera OpenDOS-om is. Nos tehat: A dos a /dev/hda1-rol toltodik be. A linux /dev/hda2-rol. A win95 a /dev/hda3-rol. Az OpenDOS a /dev/hda4-rol. Ezen kivul a /dev/hdc-n van meg egy linux, egy linux swap es egy dos particio. A bootmanageremet ugy hivjak, hogy ’Beret’s System Loader’, es bsl???.zip neven elerheto a sac-on (pl hercules.bke.hu). Eleg egyszeru volt beallitani, semmit nem kellett trukkozni vele, csak a rewrite_table jellegu opciojat kellett bekapcsolni. A dos es a win95 azt a particiot latjak C-nek, amelyrol indultak. Tehat win95 alol az a particio, ami DOS alol C:, E:-kent latszik (a D: mindket esetben a /dev/hdc3. A Caldera OpenDOS megtartja a particiok sorrendjet, tehat nem az neki a C:, amelyikrol bootolt, hanem az elso primary DOS particio, amit talal.

3.3. MEREVLEMEZEK

37

A win95 installt ugy kellett megoldanom, hogy arra a particiora, amelyre installalni akartam, eloszor raengedtem egy sys-t dos alol, a bsl segitsegevel bebootoltam rola, es ugy inditottam a win95 setupot. (Nem szabad hagyni, hogy a win95 rainstallalja magat a regi windblowsra.) A Caldera OpenDOS installjanal is valami hasonlot kellett eljatszanom. Az ibmbio.com es az ibmdos.com file-okat at kellett masolnom a /dev/hda-ra, mert kulonben nem talalta meg oket (a C-n keresi, nem azon a particion, amelyrol indul). Igy hirtelenjeben ennyi jutott eszembe. Guy =Andrew Korn (Korn Andras)[email protected]"A career is nice, but you can’t run your fingers through its hair." ("A karrier jo dolog, de nem tudod az ujjaiddal a hajat cirogatni.") =http://goliat.eik.bme.hu/~korn/-------------------------------Guy. Just Guy.Egy´ eb inform´ aci´ ok ´ Ujdons´ agok a BIOS kapcs´ an 1995-ben a Microsoft kiadott egy specifik´aci´ot a BIOS int 0x13-as API-j´anak (API=Application Program Interface) b˝ ov´ıt´es´ere (azt viszont nem tudom, van-e m´ar BIOS, ami t´ amogatja ezt). Itt m´ ar nem 16 bites regiszterekben t¨ort´enik a C/F/S param´eterek ´ atad´ asa a BIOS ´es az applik´aci´o (adott esetben a boot-ol´o program) k¨oz¨ott, ezzel lehet˝ ov´e v´ alik, hogy 1024 cilindern´el (illetve 8 GigaByten´al) nagyobb lemezeket is kezelni lehessen BIOS h´ıv´asokkal. Az u ´j f¨ uggv´enyek magukban foglalj´ ak szektorok olvas´ as´ at (int13/42) ´es ´ır´as´at (int13/43), ´es m´eg egy´eb, kisebb jelent˝ os´eg˝ u h´ıv´ asokat. Van lehet˝os´eg a lemez geometri´aj´anak lek´erdez´ere is, de tipikusan erre nincs sz¨ uks´eg, mivel a c´ımz´es ezen u ´j f¨ uggv´enyekn´el 64 bites line´aris szektorc´ımmel t¨ ort´enik – n´eh´ any ´evig bizony´ara el´eg lesz ebb˝ol a c´ımb˝ol az als´o 32 bit is, azzal is 2048 GigaByte-ra n˝ott fel a fels˝o kapacit´ashat´ar :-) Az eml´ıtett f¨ uggv´enyekr˝ ol alapvet˝ o inform´aci´okkal a k¨ovetkez˝o lapok szolg´alnak: Check Extensions Peresent, Extended Read, Extended Write ´es Data Structure. A BIOS b¨ov´ıt´es´evel egyid˝ oben bevezettek n´eh´any u ´j part´ıci´o t´ıpusk´odot is: ˆ 0x0B: DOS, 32 bites FAT (FAT32) filerendszer, max 7.8 GB part´ıci´ om´eret

38

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

ˆ 0x0C: DOS, 32 bites FAT (FAT32) filerendszer, max 2048 GB part´ıci´ om´eret, INT13EXT ˆ 0x0E: DOS, 16 bites FAT filerendszer, max (tal´ an) 2048 GB part´ıci´om´eret, INT13EXT ˆ 0x0F: Extended part´ıci´ o (mint az eddigi 5-¨os t´ıpusk´od), INT13EXT

A fentebbiek k¨ oz¨ ul azokn´ al a t´ıpusk´odokn´al, ahol INT13EXT szerepel, a BIOS b˝ov´ıt´esen kereszt¨ ul f´erhet hozz´ a a boot-ol´o program a lemezegys´eghez. A part´ıci´os bejegyz´esben ilyenkor figyelmen k´ıv¨ ul vannak hagyva a C/F/S st´ılus´ u c´ımek, csak a line´ aris (relat´ıv) szektorc´ım ´es a szektorm´eret az ´erdekes. Term´eszetesen a logikai part´ıci´ ok l´ ancol´ oj´ anak (extended part´ıci´o) is kellett u ´j t´ıpusk´od, ´ıgy m´ar k´et speci´alisan kezelend˝ o k´ od is van (0x05 ´es 0x0F). A part´ıci´ os bejegyz´esben a line´ aris szektorc´ım m´eret´et ezen INT13EXT st´ılus´ u t´ıpusk´ od eset´eben sem n¨ ovelt´ek meg 32 bitr˝ol 64 bitre (b´ar az u ´j BIOS f¨ uggv´enyek 64 bites c´ımekkel k´epesek dolgozni), ´ıgy 2048 GigaByte (2 TeraByte) m´eret˝ u lemezt lehet kezelni. Ez j´ o ideig elegend˝onek t˝ unik m´eg. Megjegyzend˝o viszont, hogy ez a korl´ at csak az els˝ odleges part´ıci´ok eset´eben szerepel ´ıgy. Extended part´ıci´ o l´ancn´ al minden egyes u ´j part´ıci´ot a hozz´a tartoz´o m´asodlagos part´ıci´os t´ abl´ ahoz k´epesti relat´ıv szektorc´ıme c´ımez (l´asd a A m´asodlagos part´ıci´os t´abl´ak saj´ atoss´ agai c´ım˝ u fejezetet). Ez´ert a logikai part´ıci´oknak a m´eret´ere igaz csak a 2 TeraByte-os korl´ at, o ¨sszes kapacit´asuk lehet nagyobb 2 TeraByten´al. Persze ilyenkor az MBR-ben l´ev˝ o Extended part´ıci´o nem tudja lefedni a l´anc teljes m´eret´et, de ez val´ osz´ın˝ u nem okoz majd gondot. N´ eh´ any sz´ o a lilo-r´ ol A lilo a Linux Loader r¨ ovid´ıt´ese, egy t¨obbf´ele oper´aci´os rendszert bet¨olteni k´epes program. F˝ o c´elja persze az, hogy a Linuxot bet¨oltse. (A Linuxr´ol olvashatsz t¨obbek k¨ oz¨ ott a Magyar Linux Alap´ıtv´ any honlapj´an.) Nem ´ohajtok a lilo-r´ol sem kimer´ıt˝oen besz´elni (pl. a fontosabb dolgok k¨oz¨ ul nem besz´elek az /etc/lilo.conf file tartalm´ ar´ ol, a −r opci´ or´ ol, stb.), csak n´eh´any ´erdekess´eget ´ırok itt le. A boot-ol´as szempontj´ ab´ ol a legfontosabb inform´aci´o az, hogy a Linux nem BIOS h´ıv´ asokkal kezeli a hardware-t, ´ıgy a merevlemezt sem. Boot-ol´askor viszont a lilo-nak nincs m´ as v´ alaszt´ asa, hisz olyankor m´eg nincs bent a mem´ori´aban a kernel. Tov´ abb´ a a kernelt mag´ at (´ altal´aban) m´ar a Linux file-rendszer´er˝ol kell bet¨oltenie, aminek fel´ep´ıt´es´et, ´ıgy a benne l´ev˝o file-ok hely´et is maga a kernel tudja. Ezt a dilemm´ at a lilo u ´gy oldja meg, hogy val´oj´aban k´et r´eszre bomlik:

3.3. MEREVLEMEZEK

39

ˆ Van egy 16 bites, real m´ od´ u r´esze (neve /boot/boot.b), ezt ind´ıtja el az MBR-be k¨ olt¨ oztetett kis programocska. (Az MBR-en k´ıv¨ ul m´ashov´a is lehet a lilo-t install´ alni, de ezt hagyjuk most.) ˆ Van azt´ an egy nat´ıv Linux futtathat´ o r´esze, ennek a file-nak a neve val´oj´aban a lilo (/sbin/lilo).

Az /sbin/lilo-t Linux alatt futtatva az lek´erdezi a kernelt˝ol, hogy a bet¨oltend˝o file-ok (pl. maga a kernel (tipikusan /boot/vmlinuz)) blokkjai hol (vagyis milyen C/F/S c´ımen) tal´ alhat´ ok a lemezen, ´es ezeket az adatokat be´ırja a /boot/map file-ba. Persze ennek a file-nak a hely´et is lek´erdezi, ezt az adatot mag´aba az MBRben l´ev˝o programocsk´ aba ´ırja bele. ´Igy azt´ an boot-ol´askor BIOS h´ıv´asokkal tud hozz´af´erni mindenhez, ami sz´ am´ara fontos. Ezek ut´an nyilv´ anval´ o, hogy minden kernelford´ıt´as ut´an u ´jra kell futtatni az /sbin/lilo-t, hogy az u ´j kernel elhelyezked´es´et a map file-ba ´ırhassa. Ha ezt elmulasztjuk, k¨ onnyen lehet, hogy a r´egi kernel indul el, m´eg ha le is t¨or¨olt¨ uk a lemezr˝ol :-) Minden file, amire a boot-ol´ as sor´ an sz¨ uks´eg van, ´es amiket BIOS h´ıv´asokkal kell el´erni, a /boot/ k¨ onyvt´ arban tal´ alhat´ o. Ezek teh´at azok a file-ok, amiknek a lemez els˝o 1024 cilinder´en bel¨ ul kell lenni¨ uk, hisz a BIOS (az el˝oz˝oleg eml´ıtett BIOS b˝ov´ıt´es n´elk¨ ul) csak ezeket k´epes kezelni. Nagy kapacit´as´ u lemez eset´en elegend˝o egy kis m´eret˝ u part´ıci´ ot kre´ alni a lemez elej´en ´es a /boot/ k¨onyvt´arat ebbe helyezni, ezzel el´erhetj¨ uk, hogy a kritikus file-ok BIOS-b´ol olvashat´oak legyenek. Gondot okoz viszont az, hogyha a kernel a BIOS-t´ol elt´er˝o geometri´at felt´etelezve adja meg a file-ok hely´et, hiszen ´ıgy boot-ol´askor teljesen fals helyr˝ol beolvasott adatokat pr´ ob´ al a processzor utas´ıt´ask´ent v´egrehajtani. Ennek eredm´enye tipikusan az, hogy a kezdeti LILO feliratnak csak a fele (LI) jelenik meg a monitoron, azt´an a g´ep lefagy. Ilyen esetben ´ altal´ aban elegend˝ o megold´as az, hogyha bekapcsoljuk a lilo linear opci´oj´at az /etc/lilo.conf-ba ´ırt linear kulcssz´oval, vagy az /sbin/lilo -l opci´oval. Ennek hat´as´ ara a map file-ba nem a C/F/S c´ım, hanem a line´aris szektorc´ım ker¨ ul bele, ´es ezek alapj´ an a bet¨ olt˝ o program a boot-ol´as sor´an k¨ozvetlen¨ ul a BIOS-t´ol lek´erdezett geometria szerint alak´ıtja ki a C/F/S c´ımeket. Tulajdonk´eppen nem ´ertem, hogy mi´ert nem ezt a megold´ast haszn´alja alap´ertelmez´esben a lilo. Ha valaki tudja ezt, vagy van, akin´el a linear opci´o ellen´ere sem m¨ uk¨odik a boot-ol´ as, ossza meg velem a tapasztalatait.

3.3.1.

A GRUB-r´ ol

Mi az a GRUB? A GRUB egy boot loader, ix86 architekt´ ur´ara. Arra val´o, hogy az oper´ aci´ os rendszert bet¨ oltse ´es ´atadja neki a vez´erl´est. Emellett

40

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

m´eg van j´ op´ ar extra szolg´ altat´ asa is, melyekb˝ol o¨nk´enyesen a k¨ovetkez˝oket emeln´em ki: nem kell minden kernel telep´ıt´es ut´an u ´jratelep´ıteni (err˝ol lesz m´eg sz´ o!); bootol´ askor van lehet˝os´eg arra, hogy men¨ ub˝ol v´alassz oper´aci´os rendszert, s˝ ot, ak´ ar parancssoros m´odba is lehet menni, ahol k´ezzel lehet az egyes param´etereket ´ all´ıtani; a kernel image-t h´al´ozatr´ol is le tudja t¨olteni (amennyiben ez bele van ford´ıtva). K¨or¨ ulbel¨ ul ennyit tudn´ek mondani r´ola di´oh´ejban. Mi´ ert j´ o ez nekem? T¨ obb okb´ ol. Egyr´eszt az´ert j´o a GRUB, mert r´emesen egyszer˝ u konfigur´ alni, a konfigur´ aci´os ´allom´anya (szerintem legal´abbis) ´esszer˝ u ´es ´ attekinthet˝ o. M´ asr´eszt az´ert, mert minden k¨ ul¨on¨osebb tr¨ ukk n´elk¨ ul tud m´as oper´ aci´ os rendszereket bootolni, nem csak Linuxot (HURD-ot p´eld´aul csak ´es kiz´ar´ olag GRUB-al lehet bootolni). Persze, ezt m´as boot loader illetve boot manager is megcsin´ alja. Na de nem ilyen rugalmasan! A GRUB ugyanis nem azt teszi, mint a legt¨obb hasonl´o program, hogy telep´ıt´eskor (ezalatt az MBR-be vagy hasonl´o helyre val´o telep´ıt´est ´ertem) az egyes kernelek vagy alternat´ıv boot loaderek (chainloading eset´en) merevlemezen l´evo hely´et bele´ep´ıti a telep´ıtett programba. Nem, a GRUB teljesen m´ask´epp m˝ uk¨ odik. Amikor telep´ıt˝ odik, akkor a boot blockba a GRUB egyes r´eszeinek helye ´ep¨ ul be, nem a kernelek. Hogy hogyan tal´alja meg a kerneleket ? Egyszer˝ u! Amikor bootolsz, a GRUB els˝o r´esze bet¨olti a m´asodikat, ami tartalmazza a men¨ us fel¨ uletet ´es az u ´gynevezett file-rendszer ´ertelmez˝ot. Ennek az a haszna, hogy a GRUB meg tudja n´ezni, hogy milyen ´allom´ anyok vannak az egyes partici´okon, ´ıgy a kerneleket ez alapj´an tudja megtal´ alni. J´ o nem ? Ez iszony´ u hasznos abban az esetben p´eld´aul amikor a Linux kernel valami´ert nem akar bootolni, de szerencs´ere van bel˝ole egy backup, ami viszont m˝ uk¨ odik. Nom´armost, LILO-n´al ha a konfigur´aci´os ´ allom´ anyb´ ol kimaradt a backup kernel, akkor az egy kellemes ´ıgyj´ar´as, ´es bootlemezzel kell megoldani a dolgot. GRUB-n´al egyszer˝ uen ´atv´altok parancssorba, ´es megmondom, hogy ne a hib´as kernelt, hanem a m˝ uk¨od˝o backupot t¨ oltse be. No ´es persze az sem elhanyagolhat´o, hogy param´etereket is ´ at lehet adni a kernelnek, ´es term´eszetesen ez is szerkeszthet˝o. ´Igy LILO futtat´ as n´elk¨ ul, ak´ ar a bootol´as v´egigv´ar´asa n´elk¨ ul lehet v´altoztatni az egyes kernel param´etereket (IRQ-k, DMA-k, VGA ´es egy´eb device param´eterek be´ all´ıt´ asakor ez nagyon hasznos tud ´am lenni!). Mi´ ert jobb a GRUB mint p´ eld´ aul a LILO? Ennek a k´erd´esnek egy r´esz´et fentebb azt hiszem m´ ar megv´ alaszoltam. R¨oviden: egyszer˝ ubb konfigur´aci´o, rugalmass´ ag, bar´ ats´ agoss´ ag, egyszer˝ us´eg. Arr´ol nem is besz´elve, hogy a LILO-t mindenf´ele h¨ ulye param´eterrel kell ind´ıtani ahhoz, hogy az 1024.-ik cilinder feletti partic´ı´ or´ ol bootoljon (legal´abbis amikor ´en utolj´ara LILO-t l´attam, akkor m´eg ´ıgy volt, ´es ´ıgy sem siker¨ ult megoldanom a dolgot).

3.3. MEREVLEMEZEK

41

Honnan tudom megszerezni? Debian-ban alapb´ol benne van (potato-t´ol kezdve ha minden igaz). Ennek ellen´ere ´en ink´abb a forr´asb´ol val´o telep´ıt´est javasoln´ am. Forr´ ast az ftp://alpha.gnu.org/gnu/grub/ c´ımrol lehet szerezni. De ´en enn´el is tudok jobbat: a CVS-ben l´ev˝o forr´as a leg´ ujabb, ´es szerintem a legjobb is. Jelen irom´ any ´ır´asakor a legfrisebb kiadott GRUB (0.5.96.1) tartalmaz egy-k´et apr´ obb, nagyon ritka, de ann´al bosszant´obb hib´at (p´eld´ aul egy olyat amit eddig csak ´en ´eszleltem :(). A CVS verzi´o azonban ezek jelent˝ os r´esz´et˝ ol m´ ar meg lett szabad´ıtva. Ennek a megszerz´ese egy picit bonyolultabb (kell hozz´ a a cvs csomag is pl): $ cvs -d :pserver:[email protected]:/cvs login Password: $ cvs -d :pserver:[email protected]:/cvs checkout grub .... $ Nem is volt neh´ez, igaz ? Innent˝ ol a telep´ıt´es tov´abbi r´esze olyan, mintha az ftp arch´ıvumb´ ol szedted volna a forr´ast. Mi az a (hd0,0)? Az els˝ o merevlemez (primary master) els˝o part´ıci´oja. Azt lehetne gondolni, hogy (hd1,0) pedig a primary slave els˝o part´ıci´oja. Ez viszont nem mindig igaz (tulajdonk´eppen az sem, hogy hd0 a primary master, de ezt most hagyjuk). A hd1 az a m´ asodik merevlemez. Ha van primary slave, akkor az lesz a hd1, ha nincs, akkor secondary master, ha az sincs, akkor a secondary slave, ha az sincs, akkor nincs is hd1 :) Honnan a fr´ aszb´ ol tudom ´ en meg melyiken vannak a file-ok? TABkieg´esz´ıt´essel. (hd kilist´ azza az el´erhet˝o merevlemezeket, (hd0, kilist´azza az el´erhet˝ o part´ıci´ okat az els˝ o merevlemezen. Term´eszetesen a list´ahoz a filerendszer t´ıpusa is hozz´ atartozik. Innent˝ol kis´erletez´essel meg lehet tal´alni a megfelel˝ o part´ıci´ ot.

3.3.2.

Konfigur´ aci´ o´ es haszn´ alat

Hogyan hozok l´ etre menu alni kell egy /boot/grub/menu.lst ´allo¨ t? Csin´ m´anyt. Ez fogja tartalmazni a men¨ ut. Minden men¨ upont egy ”title ” sorral kezd˝ odik. Ezut´ an j¨ onnek a grub parancsok, melyek bet¨oltik a kernelt. Egy egyszer˝ u men¨ upont ´ıgy n´ez ki: title GNU/Linux root (hd0,0) kernel /vmlinuz root=/dev/hda3 vga=ask

42

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

Ez annyit tesz, hogy megmondja a grubnak, hogy alapb´ol minden ´allom´anyt az els˝ o merevlemez els˝ o partici´ oj´an keressen, majd t¨oltse be a kernelt, ami a gy¨ ok´erk¨ onyvt´ arban van vmlinuz n´even, ´es adja ´at neki a megfelel˝o param´etereket. Egyszer˝ u, nem ? Windows bootol´ as valahogy ´ıgy n´ez ki: title Dozer rootnoverify (hd4,0) makeactive chainloader +1 FreeBSD bootol´ as pedig ´ıgy: title FreeBSD root (hd0,a) kernel /boot/loader A leg´erdekesebb azonban a Hurd: title GNU/Hurd root (hd1,0) kernel /boot/gnumach.gz root=hd2s1 module /boot/serverboot.gz Hmmm. Van m´eg enn´el is ´erdekesebb: title Linux NetBoot bootp root (nd) kernel /tftproot/vmlinuz-2.4.0 root=/dev/nfs vga=ask \ ip=bootp nfsroot=192.168.0.1:/home/service/NFS Rem´elem ´erthet˝ o :) ‘append=”hdb=ide-scsi”’, ezt hogyan lehet megoldani? Hihetetlen¨ ul egyszer˝ uen: abban a sorban, amiben megmondod neki a kernelt, a kernel ut´ an oda´ırod param´eterk´ent, mintha norm´al program lenne. P´eldak´eppen vegy¨ uk a k´erd´esben szerepl˝ o esetet: kernel /boot/bzImage hdb=ide-scsi

¨ OK ¨ 3.4. A CD-ROM ESZKOZ

43

L´enyeg´eben ami az append= ut´ an k¨ ovetkez˝o id´ez˝ojelben, azt a kernel-es sor v´eg´ere kell ´ırni, ´es k´esz is van minden. A parancssoros m´ odb´ ol hogyan jutok ki? ESC -pel Van valami default timeout ami ut´ an r¨ ogt¨on az els˝o men¨ upont bootol? Nincs. Neked kell be´ all´ıtani. A menu.lst file-ban az els˝o men¨ upont el´e ´ırj´al egy timeout [m´ asodperc] parancsot. ´Irta: Nagy Gergely <[email protected]>

3.4.

A CD-ROM eszk¨ oz¨ ok

3.5.

Hangk´ arty´ ak

3.6.

Nyomtat´ as

3.6.1.

Bevezet´ es

A sz´am´ıt´astechnika folyamatos fejl˝ od´es´enek k¨osz¨onhet˝oen a k¨ ul¨onb¨oz˝o nyomtat´ot´ıpusok szinte m´ ar zavar´ oan sz´eles sk´ al´ aja ´allt el˝o. Jelenleg a k¨ovetkez˝o nyomtat´o fajt´ak haszn´alatosak: ˆ H˝ onyomtat´ ok (a fax k´esz¨ ul´ekek el˝ odei), ˆ M´ atrixnyomtat´ ok, ˆ Sornyomtat´ ok, ˆ Tintasugaras nyomtat´ ok, ˆ L´ezernyomtat´ ok, ˆ Szil´ ardtint´ as nyomtat´ ok

Linux alatt a nyomtat´ as szempontj´ ab´ ol a f˝o nyomtat´o tulajdons´ag nem a mechanikai kialak´ıt´ as, hanem az illeszt˝ o kivitelez´esi m´odja. Ennek megfelel˝ oen a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o t´ıpusok a k¨ovetkez˝o csatol´okkal rendelkezhetnek (ak´ar t¨obbel is egy k´esz¨ ul´eken): ˆ Soros,

ˆ P´ arhuzamos, ˆ USB, ˆ Infrav¨ or¨ os

3.6.2.

Be´ all´ıt´ as a Vez´ erl˝ opult seg´ıts´ eg´ evel

Az UHU-vez´erl˝ opult Nyomtat´ ok” alpontj´ar´ol m´ar volt sz´o, e fejezetben r´esz” letesebben is besz´el¨ unk a nyomtat´ ok be´all´ıt´as´ar´ol. Ind´ıtsuk el az UHU Vez´erl˝ opultot (UHU Control Center). Kattintsunk bal oldalt a f´ aban a nyomtat´ ok r´eszre. A k¨ovetkez˝o ablak fog megjelenni:

3.1. ´ abra. Nyomtat´o be´all´ıt´as Ha m´eg nincs install´ alva nyomtat´ onk, akkor term´eszetesen nem jelenik meg semmi az ablakban. Ha van, akkor pedig megjelenik a nyomtat´asi sor neve, a nyomtat´o neve, a nyomtat´o kezel˝o file, a nyomtat´o helye, ´es hogy a nyomtat´o alap´ertelmezett-e a rendszerben, vagy nem. Az al´ abbi m˝ uveleteket v´egezhetj¨ uk el: ´ nyomtat´ ˆ Uj o felv´etele ˆ Nyomtat´ o t¨ orl´ese ˆ Nyomtat´ o be´ all´ıt´ asok m´ odos´ıt´ asa ˆ Alap´ertelezett´e t´etel

´ 3.6. NYOMTATAS

45

ˆ Tesztoldal nyomtat´ asa

´ Tekints¨ uk ´at egy u ´j nyomtat´ o felv´etel´et: Kattintsunk az Uj”” gombra. A 3.2 ” ´abr´ahoz hasonl´ o ablakot fogunk l´ atni:

´ nyomtat´o telep´ıt´ese 3.2. ´ abra. Uj Adjuk meg a Nyomtat´ o neve:” mez˝ oben azt a nevet, amelyen el akarjuk majd ” ´erni a nyomtat´onkat. Ha helyi nyomtat´ onk van, akkor a Csatlakoz´as t´ıpusa” me” z˝oben v´alasszuk a Helyi nyomtat´ o”-t, ha egy m´asik Windows-os vagy Samb´as ” megoszt´ason l´ev˝ o nyomtat´ ot szeretn´enk felinstall´alni, akkor pedig v´alasszuk a Samba megoszt´ as”-t. Adjuk meg a nyomtat´o hely´et, ami helyi nyomtat´on´al ´al” tal´aban P´arhuzamos port (lpt1)”, u ´jabb nyomtat´okn´al lehet USB is. ” Ha t´avoli nyomtat´ onk van, akkor ”//G´epn´ev/nyomtat´o” form´aban kell megadnunk. V´alasszuk ki az als´ o list´ ab´ ol a gy´ art´ o nev´et, a nyomtat´o t´ıpus´at, ´es ha akarjuk a megfelel˝o meghajt´ ot. E mez˝ o alap´ertelmezett ´ert´ek´en csak akkor v´altoztassunk, ha els˝ore nem nyomtat a nyomtat´ o. Ha el´egedettek vagyunk a be´ all´ıt´ asokkal, akkor nyomjuk meg az OK” gom” bot. Ha valamit elrontottunk, vagy m´egsem szeretn´enk a nyomtat´ot feltelep´ıteni, a M´egsem” gombra kattintva visszal´ephet¨ unk az el˝oz˝o ablakhoz, elvetve a v´al” toztat´asokat.

46

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

Az OK” gomb megnyom´ asa ut´ an a program megk´erdezi t˝ol¨ unk, szeretn´enk” e, hogy a most be´ all´ıtott nyomtat´ o legyen az alap´ertelmezett, ´es azt is, hogy akarunk-e tesztoldalt nyomtatni. Ez ut´obbi k´erd´esre ´erdemes igennel v´alaszolni, hogy leellen˝ orizz¨ ukk, mindent j´ ol csin´altunk-e. Nyomtat´ onk tulajdons´ againak megv´altoztat´as´ahoz nyomjuk meg a M´odos´ıt” ” gombot. Az el˝ obb eml´ıtett ablak fog megjelenni, azzal a k¨ ul¨onbs´eggel, hogy a mez˝ok ki lesznek t¨ oltve a nyomtat´ o adataival. Adjuk meg a v´altoztat´asokat, majd kattintsunk az OK” gombra ezek elment´es´ehez. A M´egsem” gombbal elvethetj¨ uk ” ” a tervezett v´ altoztat´ asokat. Ha t¨or¨ olni szeretn´enk egy nyomtat´ot, v´alasszuk ki a list´ab´ol, majd nyomjuk meg a T¨ or¨ ol” gombot. Az alap´ertelmezett nyomtat´o be´all´ıt´as´ahoz v´alasszuk ki ” a nyomtat´ ot a list´ ab´ ol, majd kattintsunk az Alap´ertelmezett” gombra. ” Tesztoldal nyomtat´ as´ ahoz v´ alasszuk ki a nyomtat´ot, majd kattintsunk a Tesz” toldal” gombra. Ha v´egezt¨ unk a nyomtat´ o be´ all´ıt´ as´aval, akkor kattintsunk a Bez´ar” gombra. ” Ha m´ast nem akarunk be´ all´ıtani, akkor bez´arhatjuk az UHU Vez´erl˝opult-ot is, ´es haszn´alatba is vehetj¨ uk frissen be´ all´ıtott nyomtat´onkat.

3.6.3.

Be´ all´ıt´ as a CUPS seg´ıts´ eg´ evel

A munkahelyemen van egy Lexmark T610 t´ıpus´ u l´ezernyomtat´o. Saj´at IP c´ımmel rendelkez˝ o, igazi H´ al´ ozati nyomtat´o”. ” A CUPS rendszerrel (az UHU-Linux 1.0rc2.1 verzi´oja a CUPS (Common Unix Printing System) 1.1.18-as verzi´ oj´ at tartalmazza. ) siker¨ ult be´all´ıtanom a k¨ovetkez˝ok´eppen: ˆ Elind´ıtottam egy b¨ ong´esz˝ ot (adott esetben a Konquerort). ˆ Be´ırtam a c´ımsorba http://localhost:631 ˆ A megjelen˝ o weboldalon az Administration” linket kiv´alasztva, majd root” ” ” felhaszn´ al´ ok´ent t¨ ort´ent bejelentkez´esem ut´an az Add Printer” gombot v´a” lasztottam ki. ˆ Kit¨ olt¨ ottem a Name, Location ´es Description” mez˝oket a nyomtat´o Nev´evel ” ´es Le´ır´ as´ aval. ˆ Tov´ abbl´ep´es ut´ an a Device” mez˝oben megadtam az LPD/LPR Host or ” ” Printer” eszk¨ oz t´ıpust. ˆ A k¨ ovetkez˝o oldalon a Device URI:” mez˝oben: socket://10.3.72.246:9100, ”

´ 3.6. NYOMTATAS

47

ˆ majd a Make:” mez˝ oben a Raw, a Model:” mez˝oben pedig a Raw Queue ” ” (en) t´ıpust v´ alasztottam ki. ˆ Kaptam egy u ¨zenetet, hogy Printer Lexmark has been added succesfully. ˆ A Printers” linkre kattintva megjelent a be´ all´ıtott nyomtat´o. ”

3.3. ´ abra. Telep´ıt´es a CUPS seg´ıts´eg´evel

ˆ A Print Test Page” gombbal k´esz´ıtettem egy Teszt oldalt. ”

A fenti be´all´ıt´ as eredm´enyek´ent az´ ota gy¨ ony¨or˝ uen nyomtatok UHU-Linux al´ ol, ezzel az 1200 DPI-s l´ezernyomtat´ oval. Rem´elj¨ uk e r¨ ovid fejezet seg´ıts´eget ny´ ujt a nyomtat´o be´all´ıt´asok sikeres kivitelez´es´eben.

48

3. FEJEZET

3.7.

Modemek

3.7.1.

Bevezet´ es

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

Ha megfordul fej¨ unkben, hogy valamilyen m´odon el kellene ´erni az Internetet, r¨oviden meg kell ismerkedn¨ unk a modemek m˝ uk¨od´es´evel, szabv´anyaival, hogy els˝o internetes kapcsolatunkat biztos k´ezzel tudjuk majd be´all´ıtani. A fejezet v´eg´en ismertet¨ unk egy ¨ osszefoglal´ o t´ abl´ azatot, mellyel finomhangolhatjuk modem¨ unk be´all´ıt´asait. Mi az a modem? A modem leegyszer˝ us´ıtve egy ´ atalak´ıt´o. A sz´am´ıt´og´ep a kettes sz´amrendszer alapj´an m˝ uk¨ odik, mind¨ ossze k´et ´ert´ek, a 0 ´es 1 k¨ ul¨onb¨oz˝o vari´aci´oib´ol ´allap´ıtja meg, hogy mit jelent az adott parancs, mi az adott v´altoz´o ´ert´eke ´es csak ebben a form´aban ´erti az internetet is. A telefonvonal viszont nem ilyen pontosan elhat´arolt fesz¨ ults´eg´ert´ekek seg´ıts´eg´evel hordozza az inform´ aci´ okat. Egyetlen telefonh´ıv´as alatt ak´ar t¨obbezer fesz¨ ults´egszint is ´ atmehet a telefonvonalon att´ol f¨ ugg˝oen, hogy suttogunk, kiab´alunk, nevet¨ uk vagy s´ırunk. Amikor a modem a sz´ am´ıt´ og´ep fel˝ol ´erkez˝o jeleket a telefonvonalon tov´abb´ıtja, akkor modul´ al´ ast, amikor pedig a telefonvonalon ´erkez˝oket a sz´am´ıt´og´ep ´altal ´erthet˝ o bin´ aris jelekk´e ford´ıtja, akkor demodul´al´ast v´egez (MOdul´al´as/DEModul´ al´ as). Modemt´ıpusok Alapvet˝oen k´etfajta modem l´etezik, a k¨ uls˝o ´es a bels˝o modem. A bels˝o modem el˝onye, hogy a t´ apell´ at´ as´ at k¨ ozvetlen¨ ul a sz´am´ıt´og´ept˝ol kapja, nem foglal u ´jabb helyet az asztalon vagy a sz´ am´ıt´ og´ep tetej´en, viszont h´atr´anya, hogy hi´anyoznak r´ola a visszajelz˝ o f´enyek. A k¨ uls˝ o modem el˝onye a vizu´alis visszajelz´es, amely t¨obbet is el´ arulhat egy adott m˝ uk¨ od´esi helyzetr˝ol, mint a modemet kezel˝o program, pl. a rendszer azt jelzi, hogy a modem lebontott, de a modem m´eg mindig vonalban van. Tov´ abbi el˝ onye, hogy k¨onnyen hordozhat´o ´es csatlakoztathat´o m´asik sz´am´ıt´ og´ephez, az ¨ osszek¨ ottet´es egy soros (vagy a mostan´aban divatos) USB port. A k¨ uls˝ o modem h´ atr´ anya egy tov´abbi doboz a sz´am´ıt´og´ep mellett, illetve ide sorolhat´ o m´eg a t´ apell´ at´ as sz¨ uks´egess´ege is. A modemnek a jelek ´ atalak´ıt´ as´ ahoz sz¨ uks´ege van egy processzorra, amely elv´egzi a telefonon ´erkez˝ o jelek mintav´etel´et ´es kvant´al´as´at. Mintav´etelkor (a be´erkez˝o frekvenciav´ altoz´ asokb´ ol) peri´ odusos id˝ok¨oz¨onk´ent let´arol egy ´ert´eket, majd a

49

3.7. MODEMEK

kvant´al´askor ezen mintav´etelek alapj´ an meghat´arozza, hogy adott mint´ak ´ert´eke bin´arisan null´at vagy egyet jelent-e. Ez a processzor minden esetben megtal´ alhat´o, de k¨ ul¨onb¨oz˝o helyen. A k¨ uls˝o modemekn´el ez a processzor a modemdoboz belsej´eben tal´alhat´o meg, m´ıg bels˝o modemekn´el nem ilyen egy´ertelm˝ u a helyzet. R´egebbi ISA-csatol´os modemekn´el a processzor a modem ny´ aklapj´ an volt elhelyezve, hiszen a sz´am´ıt´og´epnek el´eg volt az ¨onmaga m˝ uk¨ od´es´evel j´ ar´ o feladatokat megoldani, de sebess´egn¨oveked´essel egy¨ utt a fenti modul´ al´ ast-demodul´ al´ ast szint´en a f˝o CPU seg´ıts´eg´evel k´ıv´ant´ak megoldani. Ez a l´ep´es alak´ıtotta ki a PCI-csatol´os u ´n. winmodemeket, amikor a bels˝o modemet leegyszer˝ us´ıtve egy ny´ aklapnak ´es rajta egy RJ11-es csatlakoz´onak tekinthetj¨ uk. A winmodemek k¨ oz¨ otti csoportos´ıt´as szint´en k´etfel´e bontja a csal´adf´at u ´n. softmodemre ´es controllerless modemre. A softmodem meghajt´o n´elk¨ ul egy´altal´ an nem tud m˝ uk¨ odni, a controllerless modemr˝ol mind¨ossze a processzor hi´anyzik. A modemek csoportos´ıt´ asa teh´ at a k¨ ovetkez˝ok´eppen lehets´eges:

hardmodemek

softmodemek (winmodemek)

- k¨ uls˝ o, soros porton csatlakoz´o modem - k¨ uls˝ o. USB porton csatlakoz´o modem - bels˝ o, f˝ oleg ISA-csatol´os (vagy ma m´ar nagyon ritka PCI-os) modem - bels˝ o, PCI-csatol´os softmodem - bels˝ o, PCI-csatol´os controllerless modem

(Mint l´athat´ o, el´eg neh´ez meghat´ arozni a controllerless modem fogalm´at, hiszen t¨obb mint egy softmodem, de mivel egyed¨ ul nem k´epes olyan teljes ´ert´ek˝ u m˝ uk¨od´esre, mint a hardmodem, ez´ert a winmodemek csoportj´aba sorolhat´o.) ´ Altal´ anoss´agban elmondhat´ o, hogy a k¨ uls˝o, k¨ ul¨on h´azas modem hardmodem, m´ıg a bels˝o modemr˝ ol nem ilyen egyszer˝ u inform´aci´okat szerezni. Seg´ıts´eg¨ unkre lehet a modem specifik´ aci´oja, melyben k¨ovetelm´enyk´ent szerepelni szokott a Pentium I 200 MHz-es MMX-es processzor ´es legal´abb 32 MB mem´oria megl´ete. Ennek oka az, hogy az enn´el a processzorn´al megjelent MMX (MultiMedia eXtension) parancscsomag seg´ıts´eg´evel tudja az oper´aci´os rendszer kezelni a winmodemet (A Pentium I 166 MHz-es MMX processzor a sebes´ege miatt szokott kev´es lenni). Tov´ abbi t´ ampont lehet az el´egg´e elterjedt oper´aci´os rendszer neve, esetleg kiz´ ar´ olagos eml´ıt´ese a modem doboz´an vagy le´ır´as´aban, melyre neve is r´ımel.

50

3.7.2.

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

A modemek egy´ eb tulajdons´ agai

Mut´an tiszt´ aztuk a t´ıpusokat, ´erdemes lenne egy kicsit megismerkedn¨ unk a m˝ uk¨od´esi szabv´ anyokkal is. Ezen szabv´anyok alapj´an kommunik´al minden modem a fel´ep´ıt´es´et˝ ol f¨ uggetlen¨ ul. Baud/bps, avagy a sebess´ eg meghat´ aroz´ asa A Baud volt az adat´ atviteli sebess´eg elterjedt m´er´esi m´odszere, am´ıg le nem v´altotta egy sokkal pontosabb meghat´aroz´as, a bps (bits per second = bit per m´asodperc). Egy Baud egy elektomos ´allapotv´altoz´as m´asodpercenk´ent. Nev´et Jean-Maurice-Emille Baudot francia m´ern¨okr˝ol kapta, aki els˝ok´ent m´erte meg a t´avir´o ´atviteli sebess´eg´et. Az adatkommunik´ aci´ oban, a sz´ am´ıt´og´ep-modemek ´atviteli kapcsolataiban a bps az adatm´er´es ´ altal´ anos m´ert´ekegys´ege. A bps a m´asodpercenk´ent ´atvitt bitek sz´ama. ´ A s´avsz´eless´eg a bps-t˝ ol f¨ ugg. Altal´ aban a nagyobb bps ´ert´ek nagyobb jelsebess´eget is jelent. A jel s´ avsz´eles´eg´enek m´ert´ekegys´ege a szabv´anyos frekvenciaegys´eg, a kHz illetve a Mhz. T¨ om¨ or´ıt´ es, hibajav´ıt´ as, szinkroniz´ al´ as A telefonos kapcsolat sor´ an az elk¨ uld¨ott illetve fogadott b´ajtok forgalmaz´asa nem egy-az-egyben t¨ ort´enik, az adatcsomagokon a modem t¨om¨or´ıt´est v´egez, ´ıgy cs¨okkentve a forgalmat illetve n¨ ovelve a sebess´eget. Az adatt¨om¨or´ıt´es k´etf´ele, az MNP-5 ´es a V.42 szabv´ any alapj´an t¨ort´enhet. Az MNP-5 szabv´annyal 2:1 ar´any´ u adatt¨ om¨ or´ıt´est lehet v´egezni, a V.42 alapj´an ak´ar a 4:1 ar´any is el´erhet˝o. A V.42 figyelembe veszi a k¨ uldend˝ o vagy ´erkez˝o adat el˝ot¨om¨or´ıtetts´eg´et, vagy nem pr´ob´ alkozik meg pl. egy .zip vagy bz2 f´ajl tov´abbi t¨om¨or´ıt´es´evel. Az MNP2-4 ´es V.42 szabv´ anyokkal hibaellen˝orz´est v´egez a modem, amely a h´al´ozatokn´ al megszokott m´ odon t¨ ort´enik. A k¨ uld˝o modem a csomaggal elk¨ uldi az ´altala kisz´ am´ıtott hibaellen˝ orz˝ oo sszeget, melyet a fogad´ o modem o sszehasonl´ ıt a ¨ ¨ kapott csomag alapj´ an o nmaga a ´ ltal sz´ a m´ ıtott ellen˝ o rz˝ o o sszeggel. Ha elt´ e r´ e s je¨ ¨ lentkezik, a fogad´ o modem u ´jrak¨ uldeti a csomagot. A szabv´anyok a hibaellen˝orz´es ´es a hibajav´ıt´ as m´ odj´ aban t´ernek el egym´ast´ol, de l´enyeg¨ uk azonos. Az adatok forgalmaz´ asa, a t¨ om¨ or´ıt´es ´es a hibaellen˝orz´es hi´aba t¨ok´eletes, ha a k´et modem nem azonos sebess´eg˝ u, vagy a telefonvonal min˝os´ege nem engedi meg a modemek ´ altal el´erhet˝o legnagyobb sebess´eg biztons´agos haszn´alat´at. Ehhez j¨on az a t´eny, hogy ´ altal´aban a k¨ uld˝o modem gyorsabban tudja k¨ uldeni az adatot, mint azt a fogad´ o modem fogadni, ellen˝orizni, visszaigazolni k´epes. Emiatt a modemek k´enytelenek az adatfolyam sebess´eg´et vez´erelni. Ennek l´enyege,

3.7. MODEMEK

51

hogy a modemek a t´ arcs´ az´ as alatt (az u ´n. o¨sszef¨ uty¨ ul´esn´el) meg´allapodnak a haszn´aland´o sebess´egben, majd a forgalmaz´ as alatt egy valamilyen adatfolyamot szab´alyoz´o rendszerrel tartj´ ak a szinkront. Ennek egyik m´odja az XON/XOFF adatfolyamvez´erl´es, amely f˝ oleg szoftveres eszk¨oz¨okkel oldja meg ezt a probl´em´at. A m´asik megold´ as az RTS/CTS (hardveres) megold´as. Szoftveres vez´erl´esn´el a fogad´ o modem egy karakterrel (´altal´aban Ctrl+S) jelzi a k¨ uld˝o modemnek, hogy megtelt a puffere, nem k´epes u ´jabb csomagokat fogadni. Ha u ´jra k´epes adatforgalmaz´asra, akkor egy m´as karakterrel (pl. Ctrl+Q) jelzi a k¨ uld˝o modemnek, hogy k´epes az u ´jabb csomagt¨omeg fogad´as´ara. Ennek a megold´asnak egyetlen el˝ onye, hogy el´eg 3 ´er a t¨ ok´eletes adattov´abb´ıt´asra. Nagy h´atr´ anya viszont annak lehet˝ os´ege, hogy a telefonvonal zaja alapj´an esetleg egy, az adattov´abb´ıt´as pillanatnyi le´all´ıt´ as´ ahoz vezet˝o karaktert ´erz´ekel a k¨ uld˝o modem, amelyet csak a fogad´ o modem u ´jraind´ıt´ o jelz´ese tud megt¨orni. Tov´abbi gondot jelent, hogy bin´ aris f´ ajlok k¨ uld´es´en´el ´es fogad´as´an´al mag´aban a bin´aris f´ajl csomagj´aban lehetnek olyan karakterek, amelyek szint´en a forgalmaz´as vez´erl´es´ehez hasonl´o karaktereket gener´ alnak a telefonvonal k´et v´eg´en. Hardveres vez´erl´es eset´en RTS/CTS vez´erl´est alkalmaznak a modemek. Ekkor a fogad´o modem egy RTS (Request To Send = K¨ uld´es K´er´ese) jelet k¨ uld ki, m´ıg a k¨ uld˝o egy CTS (Clear To Send =K´eszen a k¨ uld´esre) jellel jelzi az adattov´abb´ıt´asra k´esz ´allapot´at. Ugyanezen elven m˝ uk¨ odik az UART (Universal Asynchronous Receiver/Transmitter) egys´eg is, amely a sz´ am´ıt´ og´ep interf´eszei (itt a soros port) ´es a soros eszk¨oz k¨oz¨ otti adat´ araml´ ast vez´erli.

3.7.3.

A modem be´ all´ıt´ asa Linux alatt

Modem¨ unk be´ all´ıt´ as´ at elv´egezhetj¨ uk grafikus vagy karakteres k´eperny˝on is. Mindegyikhez t¨ obbf´ele be´ all´ıt´o ´es t´ arcs´ az´ o program illetve script tartozik. A konzolhoz szokott szem¨ unknek t¨ obbek k¨ oz¨ ott a wvdial ´es pppconfig lehet megfelel˝o eszk¨oz, m´ıg grafikus fel¨ uleten ´altal´ aban a haszn´alt rendszer saj´at t´arcs´az´o eszk¨oze ny´ ujthat egyszer˝ u l´ep´esekb˝ ol ´ all´ o megold´ ast az internet fel´eleszt´es´ehez. Mivel ezen eszk¨ oz¨ ok k´epesek t¨ ok´eletes munkav´egz´esre, ez´ert n´ezz¨ uk meg, hogyan lehet modem¨ unkkel eljutni addig a pontig, ahol gyakorlatilag b´armelyik fent eml´ıtett program k´epes ´ atvenni a vez´erl´est. Hardveres modemek be´ all´ıt´ asa Ezek a legegyszer˝ ubben m˝ uk¨ od´esre b´ırhat´o eszk¨oz¨ok, ez´ert kezdj¨ uk vel¨ uk. A k¨ uls˝o hardveres modemhez el˝osz¨ or biztos´ıtani kell a t´apell´at´ast, amelyet a hozz´a

52

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

csomagolt kism´eret˝ u transzform´ ator seg´ıts´eg´evel oldhatunk meg. Ezut´an a modemk´abel egyik v´eg´et csatlakoztatni kell a modemhez, m´asik v´eg´et a sz´am´ıt´og´ep egy szabad soros portj´ ahoz. Mivel a k´abelv´egek kialak´ıt´asa olyan, hogy a k´abel modem fel˝ oli v´eg´et nem tudjuk a sz´am´ıt´og´ep portj´ara dugni, ez´ert nem kell agg´odni afel˝ ol, hogy o uk a k´ abelv´egeket. ¨szekeverj¨ A k¨ovetkez˝ o l´ep´es a telefonk´ abel ´es a modem ¨osszek¨ot´ese lesz. A k´abelt a LINE (telefonvonal) jelz´es˝ u foglalatba dugjuk be. Nem kell er˝oltetni, a k´abel v´eg´en l´ev˝o r¨ogz´ıt˝o p¨ oc¨ ok miatt csak egyf´elek´eppen t¨ort´enhet a csatlakoz´as. Ha a telefont is szeretn´enk haszn´alni ugyanerr˝ol a telefonvonalr´ol, akkor a PHONE (telefon) foglalatba dugva az u ´jabb telefonk´abel egyik v´eg´et az asztali telefonnal is k´epesek lesz¨ unk telefon´ alni, ha ´eppen nem vagyunk internetes kapcsolatban. Az ISDN eszk¨ oz¨ ok k´epesek a telefon ´es az internet egyidej˝ u kezel´es´ere. Ha ilyen berendez´es¨ unk van, akkor a telefonvonalat ne a modemb˝ol vezess¨ uk tov´abb, hanem k¨ ozvetlen¨ ul az ISDN fali eloszt´ob´ol. Egyes modemeken tal´ alhat´ o MIC (mikrofon) ´es SPK (speaker, hangsz´or´o) foglalat. Ezek seg´ıts´eg´evel ´es a megfelel˝ o k´eszlettel k´enyelmesen tudunk telefon´alni ak´ar az interneten kereszt¨ ul is. Fontos lehet megeml´ıteni, hogy mivel ezen eszk¨oz¨ok az alaplap soros portj´ara csatlakozva m˝ uk¨ odnek, ez´ert a BIOS megfelel˝o men¨ uj´eben enged´elyezni kell a COM1 vagy COM2 portot. A szabv´ anyos portok ´es be´ all´ıt´ asi ´ert´ekeik a k¨ovetkez˝ok: DOS COM1 COM2 COM3 COM4

Linux /dev/ttyS0 /dev/ttyS1 /dev/ttyS2 /dev/ttyS3

IRQ 4 3 4 3

B´azisc´ım 3F8 2F8 3E8 2E8

A modem haszn´ alat´ aval kapcsolatban tehet¨ unk egy nem l´etfontoss´ag´ u, de adott esetben hasznos be´ all´ıt´ ast. Ez azt jelenti, hogy k´esz´ıt¨ unk egy softlinket arra a portra, amelyre a modemet csatlakoztattuk, majd a tov´abbiakban nem k¨ozvetlen¨ ul a portra, hanem a softlinkre fogunk hivatkozni. Hozzuk l´etre ezt a linket: # ln -s /dev/ttyS1 /dev/modem Ez a sor egy softlinket hoz l´etre a ttyS1 (COM2) portra /dev/modem n´even. ´Igy a t´arcs´ az´ o be´ all´ıt´ asokn´ al a /dev/modem linken kereszt¨ ul ´erhetj¨ uk el a portot ´es b´armilyen, a portot ´erint˝ o m´ odos´ıt´as eset´en csak a softlinket kell m´odos´ıtani, nem a modemet haszn´ al´ o programokat kell u ´jrakonfigur´alnunk.

3.7. MODEMEK

53

Szoftveres modemek be´ all´ıt´ asa Mivel a szoftveres modemek is k´et, j´ ol elk¨ ul¨on´ıtett csoportra oszthat´ok, ez´ert n´ezz¨ uk ´at ezeket k¨ ul¨ on. A k¨ ul¨ onbs´egek nem nagyok, de adott esetben fontosak lehetnek. HCF-modemek be´ all´ıt´ asa. A HCF modemek u ´n. controllerless (vez´erl˝o n´elk¨ uli) modemek. Ezen modemek gyakorlatilag mindenre k´epesek, kiv´eve egy alapvet˝o l´ep´est, mivel az anal´ og-digit´ alis illetve digit´alis-anal´og ´atalak´ıt´asra ¨oner˝ob˝ol ´ k´eptelenek. Eppen ez´ert ezt a sz´ am´ıt´ og´ep processzora szokta v´egezni. Ehhez sz¨ uks´eges lesz egy meghajt´ oprogramra, amely n´elk¨ ul a rendszer ´altal´aban nem is ismeri fel modemk´ arty´ ankat. A sz¨ uks´eges meghajt´ ot megtal´ aljuk a modem telep´ıt˝o CD-j´en, a gy´art´o honlapj´an vagy pl. a Conexant t´ıpus´ u modemekhez let¨olthet˝o a http://www.mbsi.ca/ weboldalr´ol. FONTOS! A HCF modemek nem m˝ uk¨ odnek a HSF modemekhez k´esz´ıtett meghajt´oprogramokkal! Ha sikeresen beszerezt¨ uk a modemmeghajt´o programot, v´egezz¨ uk el a telep´ıt´est a k¨ovetkez˝ o l´ep´esek valamelyik´evel. Ha .RPM form´ atum´ u csomagunk van, telep´ıts¨ uk az rpm -i hcfpcimodem-[verzi´ osz´ am].[arch].rpm paranccsal. Ha USB-csatol´ os a modem¨ unk, akkor haszn´aljuk az rpm -i hcfusbmodem-[verzi´ osz´ am].[arch].rpm parancsot. A csomag telep´ıt´ese ut´ an vagy k´es˝obb b´armilyen konfigur´aci´os beall´ıt´ashoz haszn´ ´ aljuk a hcfpciconfig vagy a hcfusbconfig parancsokat. Ha .rpm form´ atum´ u forr´ ascsomagunk van, akkor k´esz´ıts¨ unk bel˝ole bin´arist az rpm -rebuild hcfpcimodem-[verzi´ osz´ am].src.rpm paranccsal. Ha USB-csatol´ os a modem¨ unk, haszn´ aljuk az rpm -rebuild hcfusbmodem[verzi´ osz´ am].src.rpm parancsot. Az ´ıgy elk´esz´ıtett csomagot telep´ıts¨ uk az el˝oz˝oleg le´ırtak szerint. Ha .tar.gz t¨ om¨ or´ıt´es˝ u forr´ascsomagunk van, csomagoljuk ki, majd l´epj¨ unk be a l´etrej¨ott k¨onyvt´ arba: tar -xzf hcfpcimodem-[verzi´ osz´ am].tar.gz cd hcfpcimodem-[verzi´ osz´ am] make install

54

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

Ha USB-csatol´ os a modem¨ unk, haszn´aljuk a k¨ovetkez˝o parancsokat, majd l´epj¨ unk be a l´etrej¨ ott k¨ onyvt´ arba. tar -xvz hcfusbmodem-[verzi´ osz´ am].tar.gz cd hcfusbmodem-[verzi´ osz´ am] make install Fontos lehet, hogy a Debian k¨ ozeli rendszerekn´el (ilyen az UHU-Linux is) a modules/common.mak f´ ajlban m´ odos´ıtani kell a KERNELSRC param´eter ´ert´ek´et! A sikeres meghajt´ oford´ıt´ as ut´ an futtassuk a hcfpciconfig, vagy USB-csatol´os modem eset´en a hcfusbconfig parancsot a be´all´ıt´asok v´egrehajt´asa ´erdek´eben. Telep´ıt´es ut´ an a k¨ ovetkez˝ o m´ odon tudunk hivatkozni a modem portj´ara: COM1 COM2 COM3 COM4

/dev/ttySHCF0 /dev/cuaHCF0 /dev/ttySHCF1 /dev/cuaHCF1 /dev/ttySHCF2 /dev/cuaHCF2 /dev/ttySHCF3 /dev/cuaHCF3

vagy vagy vagy vagy

/dev/usb/acm/0 vagy /dev/usb/ttyACM0 /dev/usb/acm/1 vagy /dev/usb/ttyACM1 /dev/usb/acm/2 vagy /dev/usb/ttyACM2 /dev/usb/acm/3 vagy /dev/usb/ttyACM3

A modem haszn´ alat´ aval kapcsolatban tehet¨ unk egy nem l´etfontoss´ag´ u, de adott esetben hasznos be´ all´ıt´ ast. Ez azt jelenti, hogy k´esz´ıt¨ unk egy softlinket arra a portra, amelyre a modemet csatlakoztattuk, majd a tov´abbiakban nem k¨ozvetlen¨ ul a portra, hanem a softlinkre fogunk hivatkozni. Hozzuk el˝osz¨or l´etre a linket: # ln -s /dev/ttySHCF1 /dev/modem Ez a sor egy softlinket hoz l´etre a ttySHCF1 (COM2) portra /dev/modem n´even. ´Igy a t´arcs´ az´ o be´ all´ıt´ asokn´ al a /dev/modem linken kereszt¨ ul ´erhetj¨ uk el a portot ´es b´ armilyen, a portot ´erint˝o m´odos´ıt´as eset´en csak a softlinket kell m´odos´ıtani, nem a modemet haszn´ al´ o programokat kell u ´jrakonfigur´alnunk. HSF-modemek be´ all´ıt´ asa. A HSF modemeket nevezz¨ uk softmodemeknek (winmodemeknek). Ezen modemek csak szoftvermeghajt´o seg´ıts´eg´evel m˝ uk¨od´ nek, nem k´epesek feladatuk ¨ on´ all´ o elv´egz´es´ere. Eppen ez´ert ezt a sz´am´ıt´og´ep processzora szokta v´egezni. Viszont ehhez sz¨ uks´eges egy meghajt´oprogram, amely n´elk¨ ul a rendszer ´ altal´ aban nem is ismeri fel a modemk´arty´ankat.

55

3.7. MODEMEK

A sz¨ uks´eges meghajt´ ot megtal´ aljuk a modem telep´ıt˝o CD-j´en, a gy´art´o honlapj´an vagy pl. a Conexant modemekhez let¨ oltheto a http://www.mbsi.ca weboldalr´ol. FONTOS! A HSF modemek nem m˝ uk¨ odnek a HCF modemekhez k´esz´ıtett meghajt´oprogrammal! Ha sikeresen beszerezt¨ uk a modemmeghajt´o programot, v´egezz¨ uk el a telep´ıt´est a k¨ovetkez˝o l´ep´esek valamelyik´evel. Ha .RPM form´ atum´ u csomagunk van, telep´ıts¨ uk az rpm -i hsflinmodem-[verzi´ osz´ am].[arch].rpm paranccsal. A csomag telep´ıt´ese ut´ an vagy k´es˝ obb b´armilyen konfigur´aci´os be´all´ıt´ashoz haszn´aljuk a hsfpciconfig parancsot. Ha .rpm form´ atum´ u forr´ ascsomagunk van, akkor k´esz´ıts¨ unk bel˝ole bin´arist az rpm -rebuild hsflinmodem-[verzi´ osz´ am].src.rpm paranccsal. Ha .tar.gz t¨om¨ or´ıt´es˝ u forr´ ascsomagunk van, csomagoljuk ki, majd l´epj¨ unk be a l´etrej¨ott k¨onyvt´ arba: tar -xzf hsflinmodem-[verzi´ osz´ am].tar.gz cd hsflinmodem-[verzi´ osz´ am] make install Fontos lehet, hogy a Debian k¨ ozeli rendszerekn´el (ilyen az UHU-Linux is) a modules/common.mak f´ ajlban m´ odos´ıtani kell a KERNELSRC param´eter ´ert´ek´et! A sikeres meghajt´ oford´ıt´ as ut´ an futtassuk a hsfconfig parancsot a be´all´ıt´asok v´egrehajt´asa ´erdek´eben. Telep´ıt´es ut´an a k¨ ovetkezo m´odon tudunk hivatkozni a modem portj´ara: COM1 COM2 COM3 COM4

/dev/ttySHSF0 /dev/ttySHSF1 /dev/ttySHSF2 /dev/ttySHSF3

vagy vagy vagy vagy

/dev/cuaHSF0 /dev/cuaHSF1 /dev/cuaHSF2 /dev/cuaHSF3

A modem haszn´ alat´ aval kapcsolatban tehet¨ unk egy nem l´etfontoss´ag´ u, de adott esetben hasznos be´ all´ıt´ ast. Ez azt jelenti, hogy k´esz´ıt¨ unk egy softlinet arra a portra, amelyre a modemet csatlakoztattuk, majd a tov´abbiakban nem k¨ozvetlen¨ ul a portra, hanem a softlinkre fogunk hivatkozni. Hozzuk el˝osz¨or l´etre a linket:

56

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

# ln -s /dev/ttySHSF1 /dev/modem Ez a sor egy softlinket hoz l´etre a ttySHSF1 (COM2) portra /dev/modem n´even. ´Igy a t´ arcs´ az´ o be´ all´ıt´asokn´ al a /dev/modem linken kereszt¨ ul ´erhetj¨ uk el a portot ´es b´ armilyen, a portot ´erint˝o m´odos´ıt´as eset´en csak a softlinket kell m´odos´ıtani, nem a modemet haszn´ al´ o programokat kell u ´jrakonfigur´alnunk. ISDN modemek Ez a t´ıpus igaz´ ab´ ol egy termin´ al adapter (TA). Ezekhez ´altal´aban a kernelbe m´ar bele van ford´ıtva a t´ amogat´ as vagy a kernel modulk´ent t¨olti be a haszn´alathoz. A be´ all´ıt´ as UHU-Linux alatt az isdnutils vagy m´ar rendszerekben pl. az isdn4linux paranccsal, grafikus fel¨ uleten pedig az isdn-config parancs seg´ıts´eg´evel. USB-csatol´ os modemek Az USB-csatol´ os modemek k¨ oz¨ ul n´emelyek m˝ uk¨odnek Linux alatt, n´emelyek ´ viszont nem. Altal´ aban elmondhat´ o, hogy a m˝ uk¨od´eshez sz¨ uks´eg¨ unk lehet egy ACM modulra a kernelben, melyhez az /usb/acm.o kernel modult kell haszn´alni. Ehhez az ACM (Abstract Control Model) modulhoz a kernelforr´as dokument´aci´oj´aban tal´ alunk le´ır´ ast. A portok devfs-sel ´es devfs n´elk¨ ul a k¨ovetkez˝ok: COM1 COM2 COM3 COM4

3.7.4.

/dev/usb/acm/0 /dev/usb/acm/1 /dev/usb/acm/2 /dev/usb/acm/3

vagy vagy vagy vagy

/dev/usb/ttyACM0 /dev/usb/ttyACM 1 /dev/usb/ttyACM 2 /dev/usb/ttyACM 3

Be´ all´ıt´ as

Mivel kell˝ oen sok t´ arcs´ az´ o program ´all rendelkez´esre Linux alatt, ez´ert itt csak 3 megold´ ast n´ezz¨ unk ´ at r¨ oviden. Ezek egyike a minicom nev˝ u program, amely termin´alk´ent is haszn´ alhat´ o, a wvdial, amely egy karakteres fel¨ uleten be´all´ıthat´o t´arcs´az´o, illetve az UHU-Linux grafikus fel¨ uleten be´all´ıthat´o UHU-t´ arcs´ az´ o programja. Be´ all´ıt´ as a minicom seg´ıts´ eg´ evel N´ezz¨ uk el˝ osz¨ or a termin´ alt. E program el˝onye, hogy a t´arcs´az´as mellett k´epes a modem be´ all´ıt´ asait megjelen´ıteni illetve m´odos´ıtani, ez´ert glob´alisan itt tudunk ´all´ıtani a m˝ uk¨ od´esi saj´ atoss´ agokon.

3.7. MODEMEK

57

Ind´ıtsuk el konzolban vagy konzolablakban a programot. Els˝o ind´ıt´askor a k¨ovetkez˝o u ¨zenetet fogjuk kapni: jimmy:~$ minicom minicom: there is no global configuration file /etc/minirc.dfl Ask your sysadm to create one (with minicom -s). Ez mind¨ossze annyit jelent, hogy a minicom m´eg nem volt elind´ıtva vagy nem lett elmentve az alapbe´ all´ıt´ asa, ´ıgy ezt l´etre kell hoznunk root felhaszn´al´ok´ent. Ind´ıtsuk el teh´at rendszergazdak´ent a megadott minicom -s paranccsal termin´alunkat. Elindul´askor egy men¨ urendszerbe ker¨ ul¨ unk. K´et fontos men¨ upontot kell megjegyezn¨ unk, egyik ezek k¨ oz¨ ul a soros portra ´es annak be´all´ıt´as´ara vonatkozik, a m´asik a Save .dfl and exit men¨ upont, melynek seg´ıts´eg´evel gener´al´odik az els˝o bel´ep´esn´el reklam´ alt minicom.dfl f´ ajl.

A soros port be´ all´ıt´ as´ an´ al megadhatjuk k¨ozvetlen¨ ul a portot, vagy ha k´esz´ıtett¨ unk a soros portra u ´n. softlinket, akkor ´erdemes azt megadni, ´ıgy pl. modemcsere ut´an nem kell ism´et be´ all´ıtanunk az ¨ osszes, a modemet haszn´al´o programot, hanem a szoftlink c´elj´ at kell ´ at´ırni. Ez esetenk´ent azt is jelentheti, hogy ¨ot m´odos´ıt´as helyett csak egyetlennel kell foglalkoznunk, ami el´eg k´enyelmes megold´as.

58

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

Ha elmentett¨ uk a .dfl f´ ajlt, a Ctrl+A Z billenty˝ uk lenyom´as´aval egy list´at kapunk az el´erhet˝ o men¨ upontokr´ ol. Az u ´jb´oli minicom-be´all´ıt´asokat az O, a kil´ep´est pedig az X lenyom´ as´ aval ´erhetj¨ uk le.

L´epj¨ unk most ki, majd t´erj¨ unk vissza a programba. L´athat´o, hogy ha j´ol a´ll´ıtottuk be a modem¨ unket pl. a meghajt´oprogrammal, vagy ´eppen be van kapcsolva a k¨ uls˝o modem, akkor a minicom az alapbe´all´ıt´asokban megadott m´odon AT-parancsok seg´ıts´eg´evel konfigur´ al´ ast v´egez a modemen. A k´es˝ obbiekben megn´ezz¨ uk az ´ altal´anosan el´erhet˝o AT-k´odokat ´es jelent´es¨ uket, addig el´egedj¨ uk meg a k¨ ovetkez˝ okkel: AT AT&V AT&F

minden parancs el˝ ott kiadand´o, erre ”hallgat” a modem a modem aktu´ alis be´ all´ıt´as´at ´es t´arolt be´all´ıt´asait list´azza ki a modem gy´ ari (nem m´odos´ıthat´o) be´all´ıt´asait ´erv´enyes´ıti

A t´arcs´ az´ast a Ctrl+A ´es D billentyuk lenyom´as´aval lehet l´etrehozni. T´ arcs´ az´ as be´ all´ıt´ asa a wvdial seg´ıts´ eg´ evel A wvdial t´ arcs´ az´ o program be´ all´ıt´asa a k¨ovetkez˝ok´eppen t¨ort´enik.

3.7. MODEMEK

59

Els˝ok´ent ki kell adnunk a wvdialconf parancsot. A f´ajln´evvel megadhatunk el´er´esi utat is, teh´ at nem kell felt´etlen¨ ul abban a k¨onyvt´arban l´etrehozni a t´arcs´az´ of´ ajlt, amelyikben ´eppen vagyunk. Viszont els˝ore egy u ¨res f´ajlt k´esz´ıt a program, amelyet ´erdemes bem´ asolni a /etc k¨onyvt´arba wvdial.conf n´even. Ebben egy´ebk´ent be´ all´ıthatunk egy ´ altal´anos el´er´est, amelyet majd mindenki haszn´alhat, mivel t´ arcs´ az´ askor el˝osz¨ or ebben a f´ajlban keresi a wvdial a megadott kapcsolat nev´et, s csak akkor n´ezi meg a saj´at /home k¨onyvt´ arunkban l´ev˝ot, ha itt nem tal´alja az adott nevet.

L´ athat´o, hogy a program leteszteli, hol tal´alhat´o a modem. Az el´er´esi u ´tj´at ´at´ırhatjuk k´ezzel, ha esetleg egy softlink seg´ıts´eg´evel szeretn´enk haszn´alni. K¨ovetkez˝o l´ep´esk´ent k´ezzel kell m´ odos´ıtanunk a l´etrej¨ott konfigur´aci´os f´ajlt. Tartalma k¨onnyen ´erthet˝ o, ´ıgy igaz´ ab´ ol a k¨ ovetkez˝o k´ep alapj´an b´arki elv´egezheti a m´odos´ıt´ast, miut´ an azt az ´ altala haszn´ alt sz¨ovegszerkeszt˝oben megnyitotta. ´ Altal´ anoss´agban igaz, hogy mivel jelen esetben k´odolatlanul t´arol´odik a jelsz´o, ez´ert ´erdemes a t´ arcs´ az´ asi tulajdons´ agokat t´arol´o f´ajlt letiltani, csak annak enged´elyezve az ´ır´ast, olvas´ ast ´es futtat´ ast, aki a konkr´et kapcsolatot haszn´alja. Ezt k¨onnyen megtehetj¨ uk a chmod 0700 /etc/wvdial.conf paranccsal, ´ıgy csak mi ´es a rendszergazda tudja olvasni a be´ all´ıt´ asainkat.

60

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

Mivel a pontosvessz˝ ot az oper´aci´ os rendszer megjegyz´es jelz´es´enek veszi, ez´ert csakis akkor fogja ´erz´ekelni a telefonsz´amot, felhaszn´al´onevet ´es jelsz´ot a t´arcs´az´o program, ha ezeket t¨ or¨ olj¨ uk az adott sorok elej´er˝ol. Egyetlen f´ ajlba t¨ obb kapcsolat le´ır´asa is elk´esz´ıthet˝o, ha a blokkot az el˝oz˝o al´a m´asoljuk, majd a [Dialer kapcsolatn´ev] sorban ´at´ırjuk a kapcsolat nev´et az ´altalunk k´ıv´ ant elnevez´esre.

3.7. MODEMEK

61

T´ arcs´ az´ as be´ all´ıt´ asa az UHU-t´ arcs´ az´ o seg´ıs´ eg´ evel Az UHU-t´arcs´ az´ o seg´ıts´eg´evel el´eg k¨ onnyen ´es k´enyelmesen konfigur´alhatjuk internetes kapcsolatainkat. R¨ ogt¨ on a bejelentkez˝o k´eperny˝on h´arom gombbal tal´alkozunk, melyek gyakorlatilag mindent el´ arulnak.

N´ezz¨ uk meg, hogyan tudunk kapcsolatot l´etrehozni. ´ kapcsolat l´etrehoz´ Kattintsunk az Uj asa gombra. Bet¨olt˝odik a szerkeszt˝o r´esz, ahol a k´ıv´ant adatokat kit¨ oltve m´ aris k´eszen ´ all rendszer¨ unk az internet el´er´es´ere.

Figyelj¨ uk meg, hogy a k´epen a Modem helye: pontban nem a COM2 lett megadva, hanem k´esz´ıtve lett a soros portra mutat´o /dev/modem szoftlink, ´ıgy

62

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

modemcsere vagy m´ asik portra csatlakoz´as eset´en a szoftlink c´elj´at kell megv´altoztatni, a t´ arcs´ az´ ohoz viszont nem kell ny´ ulni! DNS-szerverek nem lettek be´ all´ıtva, mivel modemes kapcsolatn´al automatikusan a szolg´ altat´ o alap´ertelmezett domain n´ev szolg´altat´o szerverei lesznek el´erhet˝oek. Ha valamilyen okb´ ol van kedvenc DNS-szerver¨ unk, amelyben esetleg jobban b´ızunk, mint a szolg´ altat´ o´ altal k´ın´altakban, akkor azok IP-c´ımet itt kell megadnunk, majd bepip´ alnunk a K´ezi be´ all´ıt´ as opci´ot. K¨ovetkez˝ o l´ep´esk´ent n´ezz¨ uk meg a m´odos´ıt´ast, ha valamilyen okb´ol kifoly´olag sz¨ uks´eg¨ unk lenne r´ a. A Kapcsolat szerkeszt´ese gombra kattintva megtekinthetj¨ uk az el˝oz˝oleg be´ all´ıtott ¨ osszes opci´ ot, m´odos´ıt´asokat v´egezhet¨ unk, majd elmenthetj¨ uk.

Utols´o l´ep´esk´ent n´ezz¨ uk meg a t¨ orl´est. Ki kell jel¨oln¨ unk a t¨or¨olni k´ıv´ant kapcsolatot, majd a Kapcsolat t¨ orl´ese gombra kattintva a k¨ovetkez˝o figyelmeztet˝o ablakot kapjuk:

Ha Igen-t v´ alasztunk, a kapcsolat ´es annak ¨osszes be´all´ıt´asa t¨orl˝odik, ´ıgy csak u ´jb´oli l´etrehoz´ assal tudjuk el´erni a k´ıv´ant internetcsatlakoz´ast.

63

3.7. MODEMEK

3.7.5.

A modemkezel˝ o AT-k´ odok

A modemnek parancsokat adhatunk az AT[opci´ ok] seg´ıts´eg´evel. Ezeket Hayesk´odoknak is nevezik. A parancsok kiadhat´ ok AT ´es at form´aban is, de a kisbet˝ unagybet˝ u kever´ese nem m˝ uk¨ odik. N´ezz¨ uk most ´at az ´altal´anosan kiadhat´o parancsokat, els˝ok´ent a kiv´eteleket. Az AT-k´ odok kiv´ etelei K´et parancshoz nem kell haszn´ alni az AT el˝otagot: +++ A/

reseteli a modemet az utolj´ ara kiadott parancs ism´etl´ese

Modemek AT v´ alaszk´ odjai Ha nincs kikapcsolva a Q1 paranccsal, akkor a modem mindig k¨ uld egy v´alaszk´odot a parancssor futtat´ asa ut´ an. A k´ od lehet egy sz´am vagy sz¨oveg, att´ol f¨ ugg˝oen, hogy a V parancs milyen form´ aban lett futtatva. A k¨ovetkez˝o k´odokn´al a sz´am azonos a v´ alasz sz¨ oveggel. 0 OK A lefuttatott parancs hiba n´elk¨ ul hajt´odott v´egre 1 CONNECT Sikeres kapcsolat. Vagy 300bps-sel kapcsol´odott (ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝ uk¨odik), vagy a kapcsolat b´armilyen sebess´egen l´etrej¨ohetett (ha X0 m˝ uk¨odik). 2 RING A modem egy bej¨ ov˝o cseng´est ´erz´ekelt. A RING k´od addig ism´etl˝odik, m´ıg a modem bejelentkezik ´es v´alaszol a h´ıv´asra. 3 NO CARRIER A modem nem tudott 45mp-n bel¨ ul (az S7 regiszterben meghat´ arozva) kapcsolatot l´etrehozni t´arcs´az´askor vagy v´ alaszn´ al. A modem a kapcsolat elveszt´es´et jelzi, ha on-line u ¨zemm´odban van vagy ha helyi huroktesztet hajt v´egre. ´ enytelen parancs vagy a parancs t´ 4 ERROR Erv´ ulcsordul´ast okozott a parancs pufferben (t´ ul sok karakter van egy parancssorban). 5 CONNECT 1200 Sikeres kapcsolat 1200bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝ uk¨odik). 6 NO DIAL TONE Nincs t´ arcsahang (enged´elyezve a t´arcs´az´o W-vel, ha X3 vagy X4 m˝ uk¨ odik). 7 BUSY A modem egy foglalt jelz´est ´erz´ekelt a t´arcs´azott sz´amon (enged´elyezve a t´arcs´az´o @-tel, ha X3 vagy X4 m˝ uk¨ odik).

64

3. FEJEZET

8

NO ANSWER

10

CONNECT 2400

11

CONNECT 4800

12

CONNECT 9600

13

CONNECT 7200

14

CONNECT 19200

15

CONNECT 14400

16

CONNECT 38400

17

CONNECT 57600

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

A modem 5mp-es csendet ´erz´ekelt a 45mp-es (az S7 regiszterben meghat´arozva) v´arakoz´asi id˝o alatt (enged´elyezve a t´arcs´az´o @-tel, ha X3 vagy X4 m˝ uk¨odik). Sikeres kapcsolat 2400bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝ uk¨odik). Sikeres kapcsolat 4800bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝ uk¨odik). Sikeres kapcsolat 9600bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝ uk¨odik). Sikeres kapcsolat 7200bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝ uk¨odik). Sikeres kapcsolat 19200bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝ uk¨odik). Sikeres kapcsolat 14400bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝ uk¨odik). Sikeres kapcsolat 38400bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝ uk¨odik). Sikeres kapcsolat 57600bps-sel (enged´elyezve, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝ uk¨odik).

Modem ECDC v´ alaszk´ odjai A k¨ovetkez˝ o MNP ´es V.42 v´ alaszk´odok a parancs futtat´asa ut´an jelennek meg. Ezek a k´ odok a backslashV parancs enged´elyez´es´et˝ol f¨ uggenek, ha X1, X2, X3 vagy X4 m˝ uk¨ odik. MNP m´ odban a /REL azonos´ıt´o jelzi, hogy a modem hibajav´ıt´ o kapcsolatban van, m´ıg a /REL COMP hibajav´ıt´ast ´es adatt¨om¨or´ıt´est is jelent. CCITT V.42bis vagy V.42 m´odban a /V.42 azonos´ıt´o jelenti, hogy a hibajav´ıt´ as be van kapcsolva, m´ıg a /V-42bis hibajav´ıt´ast ´es adatt¨om¨or´ıt´est is jelent. 20

CONNECT 300/V42 (REL)

21

CONNECT 600/V42 (REL)

22

CONNECT 1200/V42 (REL)

23

CONNECT 2400/V42 (REL)

24

CONNECT 4800/V42 (REL)

Sikeres stabil kapcsolat 300bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel vagy an´elk¨ ul. Sikeres stabil kapcsolat 600bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel vagy an´elk¨ ul. Sikeres stabil kapcsolat 1200bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel vagy an´elk¨ ul. Sikeres stabil kapcsolat 2400bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel vagy an´elk¨ ul. Sikeres stabil kapcsolat 4800bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel vagy an´elk¨ ul.

3.7. MODEMEK

25

CONNECT 9600/V42 (REL)

26

CONNECT 19200/V42 (REL)

27

CONNECT 7200/V42 (REL)

28

CONNECT 14400/V42 (REL)

29

CONNECT 38400/V42 (REL)

2A

CONNECT 57600/V42 (REL)

30

40

CONNECT 300/V42BIS (REL COMP) CONNECT 600/V42BIS (REL COMP) CONNECT 1200/V42BIS (REL COMP) CONNECT 2400/V42BIS (REL COMP) CONNECT 4800/V42BIS (REL COMP) CONNECT 9600/V42BIS (REL COMP) CONNECT 19200/V42BIS (REL COMP) CONNECT 7200/V42BIS (REL COMP) CONNECT 14400/V42BIS (REL COMP) CONNECT 38400/V42BIS (REL COMP) CONNECT 57600/V42BIS (REL COMP) CONNECT 300/NOR

41

CONNECT 600/NOR

42

CONNECT 1200/NOR

43

CONNECT 2400/NOR

44

CONNECT 4800/NOR

45

CONNECT 9600/NOR

31 32 33 34 35 36 37 38 39 3A

65 Sikeres stabil kapcsolat 9600bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel vagy an´elk¨ ul. Sikeres stabil kapcsolat 19200bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel vagy an´elk¨ ul. Sikeres stabil kapcsolat 7200bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel vagy an´elk¨ ul. Sikeres stabil kapcsolat 14400bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel vagy an´elk¨ ul. Sikeres stabil kapcsolat 38400bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel vagy an´elk¨ ul. Sikeres stabil kapcsolat 57600bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel vagy an´elk¨ ul. Sikeres stabil kapcsolat 300bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel. Sikeres stabil kapcsolat 600bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel. Sikeres stabil kapcsolat 1200bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel. Sikeres stabil kapcsolat 2400bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel. Sikeres stabil kapcsolat 4800bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel. Sikeres stabil kapcsolat 9600bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel. Sikeres stabil kapcsolat 19200bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel. Sikeres stabil kapcsolat 7200bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel. Sikeres stabil kapcsolat 14400bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel. Sikeres stabil kapcsolat 38400bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel. Sikeres stabil kapcsolat 57600bps-sel adatt¨om¨or´ıt´essel. Sikeres stabil kapcsolat 300bps-sel norm´al m´odban. Sikeres stabil kapcsolat 600bps-sel norm´al m´odban. Sikeres stabil kapcsolat 1200bps-sel norm´al m´odban. Sikeres stabil kapcsolat 2400bps-sel norm´al m´odban. Sikeres stabil kapcsolat 4800bps-sel norm´al m´odban. Sikeres stabil kapcsolat 9600bps-sel norm´al m´odban.

66

3. FEJEZET

46

CONNECT 19200/NOR

47

CONNECT 7200/NOR

48

CONNECT 14400/NOR

49

CONNECT 38400/NOR

4A

CONNECT 57600/NOR NVRAM ERROR

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

Sikeres stabil kapcsolat 19200bps-sel norm´al m´odban. Sikeres stabil kapcsolat 7200bps-sel norm´al m´odban. Sikeres stabil kapcsolat 14400bps-sel norm´al m´odban. Sikeres stabil kapcsolat 38400bps-sel norm´al m´odban. Sikeres stabil kapcsolat 57600bps-sel norm´al m´odban. Hiba t¨ort´ent a nem v´altoz´o mem´ori´aba ´ır´askor.

V´alaszcsomag kiv´ alaszt´ as Az X0-X4 parancs seg´ıts´eg´evel a modem k¨ ul¨onb¨oz˝o v´alaszcsomagjait lehet ´ kiv´alasztani, melyek enged´elyeznek vagy tiltanak bizonyos v´alaszk´odokat. Atlagos haszn´alatn´ al az X4 az alapbe´ all´ıt´as, amely enged´elyez minden v´alaszk´odot, teh´at a legt¨obb k´ od megjelen´ıthet˝ o. A k¨ ovetkez˝o t´abl´azat mutatja a v´alaszk´odokat 0-8ig minden ”X” parancsn´ al. A ”-” azt jelenti, hogy az adott parancsn´al a k´od nem el´erhet˝o. A t¨ obbi k´ odot enged´elyezi az X1, X2, X3, X4 (de az X0 nem). 0 1 2 3 4 5 6 7 8

OK CONNECT RING NO CARRIER ERROR CONNECT 1200 NO DIAL TONE BUSY NO ANSWER

X0 X0 X0 X0 X0 -

X1 X1 X1 X1 X1 X1 -

X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2 X2

X3 X3 X3 X3 X3 X3 X3 X3

X4 X4 X4 X4 X4 X4 X4 X4 X4

67

3.7. MODEMEK

Alap modem parancsok

A

V´alasz parancs

AT Figyelmeztet˝ o k´od

A/

Utols´o parancs ism´etl´ese

B

Cseng˝o CCITT v´any

vagy szab-

D

T´arcs´az´as megadott m´odon

´ ek: n=0-255 Egys´eg: cseng´es Ert´ A parancs hat´ as´ ara a modem azonnal v´alaszol a bej¨ ov˝ o h´ıv´ asra. Az S0 regiszterben-ban t´arolt ´ert´ek el´er´esekor veszi fel a modem vonalat. Ha az A ut´ an egy sz´am ´all, a modem a megadott cseng´esek ut´an feszi fel a vonalat. Pl. az A3 alapj´an a modem a 3. csenget´eskor v´alaszol A modem be´ırja a megadott adatot a sikeres kapcsolat l´etrej¨ otte ut´ an. Az AT t¨ orli a paracspuffert ´es megadja a modemnek a sz´ am´ıt´ og´ep ´ atviteli sebess´eg´et ´es adatform´atum´at. Minden parancs a /A kiv´etel´evel AT el˝otaggal kezd˝odik ´es egy kocsivissza karakterrel ´er v´eget. Hat´ as´ ara a modem megism´etli az parancspufferben t´ arolt ut´ olj´ ara futtatott parancsot. Ez az egyetlne olyan parancs, amelyn´el nem kell az AT ´es a kocsivissza. Kiv´ alasztja a haszn´alalnd´o protokollt a k¨ovetkez˝ok k¨ oz¨ ul: B0: kiv´ alasztja a CCITT protokollt, amely Eur´op´aban ´es a vil´ ag legt¨obb orsz´ag´aban haszn´alatos. B1: kiv´ alasztja a BELL protokollt, amely az USAban ´es Kanad´ aban haszn´alatos. B2: kiv´ alasztja a V.23 h´atcsatorn´at (felhaszn´al´oi oldal) B3: kiv´ alasztja a V.23 f˝ocsatorn´at (kiszolg´al´oi oldal).

A megadott m´ odon t´arcs´az a modem, majd a sikeres kapcsolat l´etrej¨ otte ut´an be´ırja a megadott adatot

68

E

3. FEJEZET

Visszajelz´es ki´ır´asa

H

Foglalt vez´erl´es

I

Azonos´ıt´ asok

L

Speaker hanger˝ o

M

Speaker be/ki

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

Enged´elyezi vagy tiltja a parancsok visszajelz´es´et a sz´ am´ıt´ og´epre. Csak parancsm´odban van hat´asa: E0: Tiltija a parancsok visszajelz´es´et. Hasznos, ha a parancsok dupl´an jelennek meg a k´eperny˝on vagy kiszolg´ al´ o g´epen haszn´alva a modemet a parancsoknak l´ atsz´ odniuk kell. E1: Enged´elyezi a visszajelz´est, ´ıgy a l´athat´o ´es ellen˝ orizhet˝ o a parancssor a k´eperny˝on. Vez´erli a modemet vonal haszn´alat´ara vagy a vonal bont´ as´ ara: H0: Vonal bont´asa (on-hook, hang-up) H1: Vonal foglal´asa, haszn´alata (off-hook) Ki´ırja a modem gy´art´asi sz´am´at, a mem´oria verzi´oj´ at, futatja a mem´oriatesztet: I0: Ki´ırja a modem gy´art´asi sz´am´at I1: Ki´ırja a modem firmware-j´enek ROM ´es ASCII kontrollk´ odj´ at az Enter ut´an I2: Futtatja a modem kontroll tesztj´et ´es OK vagy ERROR v´ alaszk´odot ad vissza. Be´ all´ıtja a modem speakerj´enek hangerej´et a h´ıv´as folyamat´ anak jelz´es´ehez, ha a speaker be van kapcsolva: L0: Halkra ´all´ıtja a hanger˝ot L1: Halkra ´all´ıtja a hanger˝ot L2: K¨ ozpesre ´all´ıtja a hanger˝ot L3: Maximumra ´all´ıtja a hanger˝ot. Be vagy kikapcsolja a modem speakerj´et a h´ıv´as folyamat´ anak jelz´es´ehez: M0: Mindenkor kikapcsolja a speakert M1: Bekapcsolja a speakert, am´ıg a kapcsolat sikeresen l´etre nem j¨on M2: Mindenkor bekapcsolja a speakert M3: Bekapcsolja a speakert am´ıg a kapcsolatot ´erz´ekeli, de kikapcsolja, ha a modem t´arcs´az.

69

3.7. MODEMEK

N

Swap-t´arcs´ az´ as

´ arcs´ az´ as N=n Ujrat´ be´all´ıt´asa

´ arcs´ az´ as N5=nUrjat´ id˝ointervallum

N?

´ Ujrat´ arcs´ az´ as be´all´ıt´as olvas´asa

N5? Id˝ointervallum kiolvas´asa

O

On-Line

P

Impulzosos t´ arcs´az´as

K´et telefonsz´ am k¨oz´e rakva a parancsot a modem a m´ asodikat t´ arcs´ azza, ha az els˝o foglalt. Haszn´alat´ ahoz sz¨ uks´eges az X2 vagy X4 haszn´alata, hogy a modem figyelje a FOGLALT jelz´est. A parancssorban a karakterek sz´ama nem haladhatja meg a max. karaktersz´amot. T´ ull´ep´es eset´en a parancspuffer t´ ulcsordul. Emellett a gyorst´arcs´az´ashoz haszn´alt /n parancs 2 karakternek sz´am´ıt, m´ıg az S=n 3 karakternek, f¨ uggetlen¨ ul az t´arolt sz´amok karaktersz´am´at´ol. Az N parancs nem ¨osszekeverend˝o az u ´jrat´arcs´az´as N=n vagy N? parancs´aval. ´ ek: n=0-15 Egys´eg: alkalom Alap´ert´ek: 0 Ert´ Meghat´ arozza, hogy h´anyszor t´arcs´aza u ´jra a modem a sz´ amot, ha foglalt. Az alap´ert´eke 0, teh´at a modem nem t´ arcs´ az u ´jra. Az u ´jrat´ arcs´ az´ o sz´aml´al´oja null´az´odik a kapcsolat l´etrej¨ otte ut´ an, a Z vagy &F parancs haszn´alatakor, vagy ha a felhaszn´al´o megszak´ıtja a t´arcs´az´ast. ´ ek: n=0-255 Egys´eg: 2mp Alap´ert´ek: 1 Ert´ A parancs az u ´jrat´arcs´az´asok k¨oz¨otti ´ert´eket ´all´ıtja be. Pl. az N5=45 haszn´alat´aval a modem 90mpenk´ent u ´jrat´ arcs´ az. Megjelen´ıti a modem u ´jrat´arcs´az´asi ´ert´ek´et. Pl. ha az N? haszn´ alatakor a v´alasz 5, akkor a modem 5-sz¨or fog u ´jrat´ arcs´ azni.

Megjelen´ıti a k´et ´ ajrat´arcs´az´as k¨oz¨otti id˝ot. Pl. ha az N5 haszn´ alatakor a v´alasz 45, akkor a modem 90mpenk´ent u ´jrat´ arcs´ az. A modemet adathelyzetbe l´epteti: O: A modem adathelyzetbe l´ep ´es folytatja az adatatvitelt a t´ ´ avoli modemmel O1: A modem adathelyzetbe l´epteti ´es be´all´ıt egy kiegyenl´ıt˝ o ´atk´epz˝ o sorrendet. Ez akkor haszn´alatos, ha a bithib´ ak sz´ ama magas ´es a tov´abbk´epz´es cs¨okkenti a hib´ ak tulajons´ag a kiegyenl´ıt´es elveszt´es´ehez. Utas´ıtja a modemet, hogy impulzossal-t´arcs´azzon. A P-t b´ arhov´ a lehet ´ırni, m´eg a telefonsz´amba is, pl. ATDT 9,P1234567

70

Q

3. FEJEZET

V´ alaszk´ od z´erl´es

ve-

S=n T´ arolt sz´ am t´ arcs´ az´ asa Sr? Regiszter kiolvas´ asa Sr=nRegister be´all´ıt´asa

T

Hangfrekvenci´ as t´arcs´ az´ as

V

Sz¨ oveges vagy sz´ amk´ odok

Xn

V´ alaszk´ od alapbe´ all´ıt´ as

Y

Hossz´ u csendn´el bont´ as

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

Enged´elyezi vagy letiltja a v´alaszk´od k¨ uld´es´et. Q0: Enged´elyezi a v´alaszk´odok k¨ uld´es´et. Q1: Tiltja a v´alaszk´odok k¨ uld´es´et. Hasznos, ha a modem egy nyomtat´ohoz van kapcsolva, amely kinyomtat minden, ´altala ´ertelmezhetetlen v´alaszk´od karaktert. Az S=n kiad´asa ut´an a t´arcs´az´o parancs az el˝oz˝oleg &Z-vel t´ arolt sz´amot t´arcs´azza. Az S=n 3 karakternek sz´ am´ıt. AT&Z2=1234567: T´arolja az STN2-be a sz´amot ATDTS=2: T´arcs´azza az STN2-t (1234567) ATDT06S=2 T´arcs´azza a 06-STN2-t (061234567) ATDTS=2NS=4: T´arcs´azza az STN4-et , ha STN2 foglalt Ki´ırja a megadott regiszter tartalm´at. Be´ all´ıtja a megadott regiszter ´ert´ek´et. Tone u ¨zemm´odban t´arcs´az a modem. A t´arcs´az´as sebess´eg´enek alap´ert´eke az S11 registerben 5.26 karakter/mp Utas´ıtja a modemet, hogy a v´alaszk´odot sz¨oveges vagy sz´ amform´atumban k¨ uldje V0: Sz´ amform´atum, hasznos, ha az ´ert´eket egy programmal kezelj¨ uk le V1: Sz¨ oveges form´atum (pl. OK, CONNECT), k¨ onnyebb az ´ertelmez´ese. Alap´ert´eke 4. Be´all´ıutja, hogy melyik v´alaszk´od lehet enged´elyezett vagy tiltott. (melyiket figyeli) Enged´elyezi a modem sz´am´ara a bont´ast, ha sok´aig nincs forgalom Y0: Tiltja a bont´ast, ha sok´aig nincs forgalom Y1: Enged´elyezi a bont´ast, ha 1,6mp hossz´ u folyamatos megszak´ıt´as jelet kap. Szint´en k¨ uld 4mp-es megszak´ıt´ asa jelet a megszak´ıt´as el˝ott, ha ATH0 parancsot kap, vagy DTR ON-b´ol OFF-ra ´all´ast ´erz´ekel, ha az &D2 akt´ıv.

3.7. MODEMEK

Z

Reset

&An Auto-t´ arcs´ az´ as bekapcsol´ asn´ al

&C &D &F

&G &L

&M

&P &Q

&R &S &T &V

&W &Y

Adatforgalom opci´o DTR opci´ o Gy´ari be´ all´ıt´ asok vissza´ all´ıt´asa V´edett tone v´ alaszt´as P´arhuzamos vagy dial-up vonal v´ alaszt´as Aszinkron vagy szinkron m´ od v´alaszt´ asa Pulzusos t´arcs´ az´as kiv´ alaszt´asa Aszinkron vagy szinkron v´ alaszt´asa CTS-r˝ol RTS-re opci´o Data-Set-Ready (DSR) opci´ o Diagnosztika teszt Konfigur´ aci´ os profilok kiolvas´asa Konfigur´ aci´ os profilok ´ır´ asa T´arolt profil kiv´alaszt´ asa

71 Gy´ ari be´ all´ıt´ asokkal (FDP) ´es profilbe´all´ıt´asokkal (SCP) u ´jraind´ıtja a modemet, lefuttat egy ¨ontesztet. Z1: Az 1. t´ arolt profillal u ´jraind´ıtja a modemet. Z2: Az 2. t´ arolt profillal u ´jraind´ıtja a modemet. ´ eke: n=0-9, 99 Ert´ Automatikusan t´arcs´azza az STNn-ben t´arolt sz´amot bekapcsol´ as ut´an. Az &An a be´all´ıtott STNn sz´ amot h´ıvja automatikusan, m´ıg az &A99 letiltja az automatikus h´ıv´ast. Megadja, hogy hogyan viselkedjen a modem, amikor l´etrej¨ ott a kapcsolat. (Carrier Detect) &C0: CD mindig bekapcsolva &C1: &C2: Az adatforgalom mindenk´e´epen

72

3. FEJEZET

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

&Zn= Telefonsz´ am t´ arol´ asa @ Csendre v´ arakoz´ as , Sz¨ unet /n T´ arolt sz´ am t´ arcs´ az´ asa +++ ESC karakter ! Flash ; Parancssorba visszat´er´es &B Cseng˝ o vez´erl˝ o

3.7.6.

Aj´ anl´ asok a modem kiv´ alaszt´ as´ aval ´ es haszn´ alat´ aval kapcsolatban

Mivel sokf´ele eszk¨ oz ´es k¨ ul¨ onf´ele ´arszinteken tal´alhat´o a sz´am´ıt´astechnikai piacon, ´alljon itt egy aj´ anl´ as, mely sok probl´em´at´ol ´ovhat meg minket. 1. Ha p´enzt´ arc´ ank engedi, v´ alasszunk k¨ uls˝o, soros porton csatlakoztathat´o modemet. El˝ onyei fentebb olvashat´ok, itt csak kiemeln´enk azon el˝onyt, hogy a soros portot minden oper´ aci´ os rendszer t¨ok´eletesen tudja haszn´alni, ´ıgy az egyszer˝ u csatlakoztat´ as ut´ an a modem pillanatok alatt u ¨zemk´epes m´eg meghajt´ oprogramok n´elk¨ ul is! 2. Bels˝ o modem v´ as´ arl´ asa eset´en k´erdezz¨ uk meg az elad´ot, hogy ha az ´altala hardveres m˝ uk¨ od´es˝ unek eladott PCI-os csatol´oval rendelkez˝o modem m´egis szoftveres u ´ton ”m˝ uk¨ odne”, milyen felt´etelek eset´en lehets´eges a visszacser´el´es egy bels˝ o hardveres modemre vagy egy k¨ uls˝o modemre. 3. A modemek param´etereit AT-parancsok seg´ıts´eg´evel tudjuk m´odos´ıtani. Ezen param´eterek az egyszer˝ ubb l´ep´esekt˝ol (hanger˝o m´odos´ıt´asa) a t´arcs´az´asi be´ all´ıt´ asokig terjedhetnek. Lehet˝oleg ne m´odos´ıtsunk egy t¨ok´eletesen m˝ uk¨ od˝ o modembe´ all´ıt´ ast csak az´ert, mert ismer˝os¨ unk szerint ´ıgy gyorsabb lesz az internetes sebess´eg¨ unk. A kapcsolat sebess´ege a telefonvonal min˝os´eg´et˝ ol ´es terhel´es´et˝ ol a szolg´ altat´o fel´e, illetve az internetes forgalom nagys´ag´ at´ ol nagyban f¨ ugghet. Egy ismeretlen vagy nem kell˝ok´eppen megismert be´ all´ıt´as m´ odos´ıt´ asa azt is okozhatja, hogy nem t´ ul j´ o min˝os´eg˝ u telefonvonalunkon m´eg az internetes szolg´altat´onkhoz sem tudunk bejelentkezni! 4. Hi´ aba gyors a modem¨ unk, ha a saj´atunkn´al lass´ ubb modem u uls´o ¨l a vonal t´ ´ v´eg´en. Eppen ez´ert nincs ´ertelme a sebess´eg n¨ovel´es´evel pr´ob´alkozni, az

3.7. MODEMEK

73

adatforgalom val´ odi sebess´eg´et a lass´ ubb modem, a telefonvonal min˝os´ege ´es tel´ıtetts´ege fogja meghat´ arozni. 5. K¨ uls˝o modemhez lehet˝ oleg k´eteres telefonk´abelt haszn´aljunk, bels˝o modemek viszont ig´enyelhetik a n´egyeres k´abel haszn´alat´at. Az erek sz´am´at k¨onnyen tudjuk ellen˝ orizni, ha a csatlakoz´ot u ´gy tartjuk kez¨ unkben, hogy a foglalatban tart´ o p¨ oc¨ ok lefel´e mutat, ´ıgy a fel¨ ul l´ev˝o, a csatlakoz´oban leblankolt erek sz´ ama l´ athat´ ov´ a v´ alik. 6. Ha PCMCIA-k´ arty´ as modemet k´ıv´ anunk v´as´arolni, ugyanazon probl´em´akkal tal´alhatjuk szembe magunkat, mint a bels˝o PCI-csatol´ os modemekn´el. ´ Altal´ anosan elmondhat´ o, hogy a winmodemes PCMCIA-k´arty´ak 20.000 Ft k¨or¨ uli ´aron kaphat´ ok, m´ıg a teljes´ert´ek˝ u hardveres k´arty´ak ´arai 40.000 Ft k¨ozel´eben tal´alhat´ ok (az ´ arak t´ aj´ekoztat´o jelleguek, 2002. dec. ´allapot)

3.7.7.

Irodalomjegyz´ ek

HOWTO-k: Modem-HOWTO Serial-HOWTO ISDN-HOWTO PCMCIA-HOWTO Linmodem-HOWTO Manual-ok: minicom, wvdial, setserial, isapnp, isdn4linux, isdnutils Weboldalak: http://www.linmodems.org/ http://www.winmodems.org/

74

3. FEJEZET

3.8.

Szkennerek

3.9.

H´ al´ ozati k´ arty´ ak

´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM

3.10.

Palm, Notebook ´ es Digit´ alis eszk¨ oz¨ ok

3.11.

USB eszk¨ oz¨ ok

4. fejezet

Telep´ıt´ es E fejezetben az UHU-Linux telep´ıt´esi l´ep´esein haladunk v´egig. Els˝o l´ep´esk´ent u ´gy kell be´all´ıtani g´ep¨ unket, hogy bekapcsol´ as ut´an CD-ROM-r´ol bootoljon be, azaz el˝osz¨or a CD-n keressen u ´gynevezett rendszert¨olt˝o modult. Ezt (igen nagy val´osz´ın˝ us´eggel) sz´ am´ıt´ og´ep¨ unk BIOS-´ aban tudjuk megtenni. Bekapcsol´as ut´ an ´ altal´ aban a Del” gomb nyomogat´as´aval juthatunk el abba ” a men¨ ube, ahol ez a lehet˝ os´eg be´ all´ıthat´ o (Egyes alaplapokn´al, a Ctrl+Alt+S, vagy az F2, esetleg az F1 billenty˝ uvel ´erhet˝ o el a BIOS setup, de err˝ol az alaplap le´ır´as´aban pontos inform´ aci´ okat tal´ alunk.). A BIOS-ban a BOOT SEQUENCE” ” – bootol´asi sorrend – opci´ on´al kell kiv´ alasztanunk azt a lehet˝os´eget, hogy a PC el˝osz¨or a CD-n keressen ind´ıt´orekordot. Ha ezt be´all´ıtottuk ´es elmentett¨ uk (Save and Exit / F10), akkor m´ ar csak annyi van h´ atra, hogy betegy¨ uk az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-t a CD-ROM meghajt´ oba ´es u ´jraind´ıtsuk a rendszert.

4.1.

Bootfloppy haszn´ alata

Amennyiben olyan a g´ep konfigur´ aci´ oja, hogy nem k´epes CD-r˝ol BOOT-olni, nem kell lemondanunk az UHU-Linuxr´ ol, hiszen m´agneslemezr˝ol ind´ıtva is feltelep´ıthet˝o. Anyagsz¨ uks´eglet: az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-je, valamint egy darab 1,44 MByte-os m´agneslemez.

76

4. FEJEZET

´ TELEP´ITES

Teend˝ onk a k¨ ovetkez˝ o: DOS, vagy Windows al´ ol DOS m´odban, vagy DOS ablakban, (az UHU CD mindek¨ozben legyen bent a meghajt´ oban!) adjuk ki a k¨ovetkez˝o parancsot: D:\DOS\rawrite + ENTER (Ahol D:” a CD meghajt´ o bet˝ ujele. Ha eset¨ unkben ez m´as, akkor ´ertelem” szer˝ uen azt adjuk meg helyette). Ezut´ an a rendszer k´erd´est tesz fel, hogy hol tal´alja az u ´gynevezett image” ” (k´epm´as) f´ ajlt. Adjuk meg a k¨ ovetkez˝ot: D:\IMAGES\uhuboot.img + ENTER (A D:” itt is a CD meghajt´ o bet˝ ujele. Ha eset¨ unkben ez m´as, akkor ´ertelem” szer˝ uen azt ´ırjuk be.) Ezt k¨ ovet˝ oen az u ´j k´erd´es arra vonatkozik, hogy hov´a, milyen eszk¨ozre k´esz´ıtse el a ind´ıt´ olemezt. A v´ alasz nagy val´ osz´ın˝ us´eggel A:\ + ENTER lesz. Most m´ar csak az a feladat, hogy helyezz¨ unk be egy u ¨res m´agneslemezt a meghajt´oba, nyomjuk meg az ENTER billenty˝ ut ´es v´arjunk, am´ıg a g´ep elk´esz´ıti az ind´ıt´o lemezt. Floppy-r´ ol eg´eszen biztosan tud minden g´ep BOOT-olni, ´ıgy a lemezt hagyjuk a meghajt´ oban.

4.2.

A telep´ıt˝ o elind´ıt´ asa

Vagy az el˝ oz˝ o alfejezetben elk´esz´ıtett m´agneslemezt, vagy az UHU telep´ıt˝o CD-t behelyezve ind´ıtsuk u ´jra a g´epet. N´eh´any pillanat m´ ulva egy-k´et hieroglifa” ” megjelen´ese ut´ an, a bejelentkez˝ o k´eppel tal´aljuk szembe magunkat (4.1 ´abra). Ha enn´el a k´epn´el t´ız m´ asodpercig nem csin´alunk semmit, akkor a telep´ıt˝o automatikusan elindul. Javasoljuk azonban, hogy miel˝ott belefogunk, tekints¨ uk ´at milyen lehet˝ os´egeink vannak a telep´ıt˝o elind´ıt´as´aval kapcsolatban.

´ OPCIOK ´ 4.3. RENDSZERIND´ITASI

77

4.1. ´ abra. A bejelentkez˝o k´eperny˝o

4.3.

Rendszerind´ıt´ asi opci´ ok

Nyomjuk meg (t´ız m´ asodpercen bel¨ ul) az F1” billenty˝ ut. PC-s k¨or¨okben meg” szokott szab´aly, hogy az F1 funkci´ obillenty˝ u mindig valamif´ele seg´ıts´eget ad. Itt is ez a helyzet, az F1 megnyom´ asa ut´ an a 4.2 ´abr´at fogjuk l´atni. A k´eperny˝on narancss´ arga sz´ın˝ u bet˝ ukkel olvashat´o, hogy milyen telep´ıt´esi lehet˝os´egek (opci´ ok) ´ allnak rendelkez´es¨ unkre, r¨ovid magyar´azattal egy¨ utt. Figyelem! A felsorol´ asban helyet kapott k´ et fontos opci´ o, melyek seg´ıts´ eg´ evel, illetve alkalmaz´ as´ aval egy csom´ o kellemetlens´ eget ker¨ ulhet¨ unk el. Nevezetesen ellen˝ orizni tudjuk, hogy g´ ep¨ unk alapvet˝ oen alkalmas-e az UHULinux futtat´ as´ ara, ´ es azt is, hogy az ´ altalunk haszn´ alt telep´ıt˝ o CD hib´ atlan-e?

78

4. FEJEZET

´ TELEP´ITES

4.2. ´ abra. Telep´ıt´esi opci´ok Az els˝ o lehet˝os´eget (cdtest) akkor c´elszer˝ u haszn´alnunk, ha pl. az UHU-Linux ISO f´ajlj´ at magunk t¨ olt¨ ott¨ uk le FTP-r˝ol, majd saj´at magunk ´ırtuk ki CD-re ´es meg akarunk gy˝ oz˝ odni r´ ola, hogy hib´ atlanra siker¨ ult-e a telep´ıt˝o CD. Az opci´o haszn´alat´ ahoz egyszer˝ uen a boot:” prompt ut´an ´ırjuk be, hogy cdtest, majd ” u unk ENTER-t. ¨ss¨ boot: cdtest + ENTER Ezut´an az UHU megvizsg´ alja a teljes CD-t ´es a vizsg´alat eredm´eny´et megjelen´ıti a k´eperny˝ on. K´et eset lehets´eges: ˆ hib´ atlan a teszt eredm´enye, ekkor nincs m´as dolgunk, mint belekezdeni a telep´ıt´esbe. ˆ hib´ at jelez a teszt. Ez esetben az al´abbiak lehets´egesek:

– vagy hib´ as a let¨ olt¨ ott ISO f´ajl,

´ FELTETELEI ´ 4.4. AZ UHU TERJESZTESI

79

– vagy hib´ asra sikeredett a CD-´ır´ as, – vagy g´ep¨ unk az adott CD-t hib´ asan olvassa. A m´asik ellen˝ orz´esi lehet˝ os´eg a boot:” prompt ut´an be´ırt memtest” opci´o. Se” ” g´ıts´eg´evel alapos mem´oriatesztet lehet a sz´ am´ıt´og´epen futtatni. Ind´ıt´asa hasonl´o a t¨obbi opci´o´ehoz: boot: memtest (+ENTER)

4.4.

Az UHU terjeszt´ esi felt´ etelei

A telep´ıt´es elind´ıt´ asa ut´ an az UHU-Linux elind´ıtja saj´at grafikus fel¨ ulet˝ u, magyar nyelv˝ u telep´ıt˝ orendszer´et.

4.3. ´ abra. Terjeszt´esi felt´etelek (EULA) Az UHU-Linux teljesk¨ or˝ u hardverdetekt´al´o ´es felismer˝o rendszerrel van felv´ertezve, melynek eredm´enyek´eppen a sz´ am´ıt´og´ep¨ unkre kapcsolt k¨ uls˝o, illetve az abban l´ev˝o bels˝ o hardverelemeket, perif´eri´ akat nagyon j´o hat´asfokkal felismeri ´es

80

4. FEJEZET

´ TELEP´ITES

automatikusan be´ all´ıtja, ´ıgy ezekkel a be´all´ıt´asi feladatokkal legt¨obbsz¨or nem kell foglalkoznunk. A megjelen˝ o k´eperny˝ on, a szoftver licenc illetve a k¨ozread´as ´es terjeszt´esi felt´eteleit olvashatjuk. Gy˝oz˝odj¨ unk meg arr´ ol, hogy eger¨ unket rendben felismerte-e az UHU-Linux. ˆ Ha m˝ uk¨ odik, l´epj¨ unk tov´ abb a Mehet” gomb megnyom´as´aval. ” ˆ Amennyiben az automatikus felismer´es nem siker¨ ult (nem mozdul meg az eg´erkurzor), a TAB billenty˝ u k´etszeri megnyom´as´aval v´alasszuk ki az Eg´er ” be´ all´ıt´asa” gombot, nyomjuk meg a SPACE billenty˝ ut, ´es ´all´ıtsuk be magunk az eger¨ unket.

4.5.

Az eg´ er felismer´ ese

Az eg´er tal´ an az egyik legfontosabb kezel˝oszerve” a PC-nek. Els˝o l´ep´esben ” ezt detekt´ alja a rendszer. Ha valamely okb´ol ez m´egsem siker¨ ulne, k´ezzel kell be´all´ıtanunk (4.4 ´ abra). Mivel nincs eger¨ unk a billenty˝ uzet seg´ıts´eg´evel kell navig´alnunk a k´eperny˝on. A k´eperny˝ o-elemek k¨ oz¨ ott a TAB billenty˝ u nyomogat´as´aval tudunk l´epkedni. Pr´ob´aljuk ki, sorban egym´ as ut´ an akt´ıvv´a v´alnak az egyes elemek. Az ´eppen akt´ıv elem kiv´alaszt´ asa az Enter gomb seg´ıts´eg´evel t¨ort´enhet meg. ˆ L´epj¨ unk a Protokoll”-ra. ” ˆ Nyomjuk meg az ENTER billenty˝ ut. A megjelen˝o list´aban a le/fel nyilakkal tudunk mozogni, az Enter pedig kiv´alasztja az aktu´alis elemet. Ha nem ismerj¨ uk a konkr´et t´ıpust, pr´ ob´algat´assal keress¨ uk meg a megfelel˝ot. ˆ Az eg´er t´ıpus´ anak kiv´ alaszt´ asa ut´an automatikusan ´atker¨ ul¨ unk a Hely:” ” list´ aba. Az Enter megnyitja a listaablakot, a fel/le nyilakkal mozoghatunk itt is. Kiv´ alaszt´ as az Enterrel. ˆ A TAB-bal l´epj¨ unk ´ at a Teszt” gombra, amellyel aktiv´alhatjuk a be´all´ıt´a” sokat. ˆ Ha az eg´erkurzor megmozdul, az OK” gombbal l´epj¨ unk tov´abb. Ha nem ” megfelel˝ o a be´ all´ıt´ as, pr´ ob´ alkozzunk u ´jb´ol egy m´asik t´ıpussal.

´ AS ´ 4.6. PART´ICIONAL

81

4.4. ´ abra. Az eg´er be´all´ıt´asa Az eg´er be´all´ıt´ asa ut´ an visszaker¨ ul¨ unk az UHU-Linux Terjeszt´esi felt´eteleket tartalmaz´o k´eperny˝ oj´ere. Olvassuk v´egig figyelmesen a benne le´ırtakat. Ha elolvastuk, nyomjuk meg a Mehet” gombot. ”

4.6.

Part´ıcion´ al´ as

Tov´abbl´epve a 4.5 ´ abr´ at l´ atjuk. Itt el kell d¨ onten¨ unk, hogy a merevlemez¨ unk melyik r´esz´ere akarjuk feltelep´ıteni az UHU-t, illetve megadhatjuk azt is, hogy az UHU felhaszn´alhatja-e a merevlemez teljes ter¨ uletet (T´ aj´ekoztat´ asul annyit, hogy a teljes rendszer mindenest¨ ul kb. 2 GByte-nyi helyen elf´er). Itt is kihangs´ ulyozzuk, hogy adataink mennyis´eg´enek megfelel˝oen tov´abbi helyre is sz¨ uks´eg lesz. Aszerint, hogy melyik lehet˝ os´eget v´ alasztjuk, kattintsunk a megfelel˝o gombra. A teljes merevlemez haszn´ alatakor, illetve kiv´alaszt´asakor biztons´agi okokb´ol a telep´ıt˝o feltesz m´eg egy meger˝ os´ıt˝ o k´erd´est.

82

4. FEJEZET

´ TELEP´ITES

4.5. ´ abra. A telep´ıt´es hely´enek kiv´alaszt´asa A sz¨ uks´eges form´ az´ asokat az UHU telep´ıt˝oje automatikusan elv´egzi. Mindonk, hogy - ha t¨ obb merevlemez van a g´epben - kiv´alasztjuk, ¨ossze annyi a teend˝ hogy melyikre telep¨ ulj¨ on fel az UHU-Linux. A swap (lapoz´ o) mem´ oria m´eret´enek meghat´aroz´as´ahoz t¨obbf´ele var´azslatos” ” ´es csalhatatlan” algoritmus ismeretes, nemes egyszer˝ us´eggel v´alasszuk a g´epben ” l´ev˝o mem´ oria m´eret´enek m´ asf´el-k´etszeres´et, de 256 MByte-n´al t¨obbet nem ´erdemes. (A mem´ oria ´ arak olcs´ os´ aga miatt val´osz´ın˝ uleg sokkal nagyobb ter¨ uletet kellene lefoglalni, a fent eml´ıtett szorz´as miatt, de am´ıg kezd˝o felhaszn´al´ok vagyunk, a 256 MB el´eg lesz. A k´es˝ obbiekben m´ar felismerj¨ uk, ha a swap ter¨ ulet n¨ovel´ese sz¨ uks´egess´e v´ alik.) Ha a swap m´erete t´ ul kicsi, elk´epzelhet˝o, hogy a fizikai mem´ori´aval egy¨ utt is t´ ul kev´es lesz, emiatt lass´ıtani fogja a rendszert. Ha pedig a sz¨ uks´egesn´el nagyobb m´eretet adunk meg, akkor esetleg nem haszn´alja ki a rendszer ´es csak feleslegesen foglalja a helyet a merevlemezen, hiszen a cserepart´ıci´o (swap) adatt´arol´asra nem haszn´alhat´ o.

´ AS ´ 4.6. PART´ICIONAL

83

4.6. ´ abra. Telep´ıt´es a teljes merevlemezre Vizsg´aljuk meg azt a lehet˝os´eget is, ha egy m´ar Megl´ev˝o, vagy u ¨res part´ıci´ora” ” kell telep´ıteni az UHU-Linuxot (4.7 ´ abra). Ez esetben vagy m´ ar el˝ oz˝oleg l´etrehoztunk egy part´ıcion´al´o seg´edprogrammal (PQMagic, FDISK, stb.) u okat a merevlemezen, (ak´ar els˝odleges, ak´ar ¨res part´ıci´ kiterjesztett part´ıci´ okat, t´ıpusuk lehet FAT32/ext2/ext3), vagy a Part´ıcion´al´o” ” gomb kiv´alaszt´ as´ aval most l´etrehozhatjuk ˝ oket. A part´ıci´ok m´ereteit c´elszer˝ uen a Linux (´es saj´at) ig´enyeink szerint kell kialak´ıtani. Mint m´ar eml´ıtett¨ uk, az UHU-Linux teljes telep´ıt´es eset´en felf´er kb. 2 GByte helyre (ne feledj¨ uk, ebben m´ ar minden benne van, tov´abbi telep´ıt´esre nem lesz sz¨ uks´eg¨ unk!). A 2 GByte mell´e l´etre kell hozzunk m´eg egy part´ıci´ot, mondjuk 256 MByte m´eret˝ ut, ez lesz a swap, vagy m´as n´even cserepart´ıci´o! Ha a k´et part´ıci´ot el˝ore elk´esz´ıtett¨ uk (ezt a megold´ast javasoljuk mindenkinek), a nagyobbikra (pl. 2 GByte) kattintva ´ all´ıtsuk be, hogy ide telep¨ ulj¨on az UHU-Linux, a leg¨ord¨ ul˝o men¨ ub˝ ol pedig v´ alasszuk ki a swap part´ıci´o hely´et.

84

4. FEJEZET

´ TELEP´ITES

Ki kell jel¨ oln¨ unk tov´ abb´ a azt is, hogy a part´ıci´ok hov´a legyenek felcsatolva” ” (mountol´ as). Itt err˝ ol most csak annyit, hogy a leg¨ord¨ ul˝o list´ab´ol a /” csatol´asi ” pont kiv´alaszt´ asa k¨ otelez˝ o, ´es az ezzel jel¨olt part´ıci´ot mindenk´eppen jel¨olj¨ uk ki form´az´asra. A part´ıci´ okon haszn´ alt f´ ajlrendszer t´ıpus´at a F´ajlrendszer” list´ab´ol ” adhatjuk meg. Javasolt az ext3 t´ıpus haszn´alata.

4.7. ´ abra. Telep´ıt´es megl´ev˝o, vagy u ¨res part´ıci´ora A k´eperny˝ o als´ o r´esz´enek k¨ ozep´en lev˝o Part´ıcion´al´o” felirat´ u gombra kat” tintva magunk is t¨ or¨ olhet¨ unk vagy l´etrehozhatunk u ´j part´ıci´okat. Az ilyenkor haszn´alhat´ o part´ıcion´ al´ o program a cfdisk 2.11 honos´ıtott v´altozata. Haszn´alata a magyar nyelv˝ u men¨ upontoknak k¨ osz¨onhet˝oen nem bonyolult, mindenesetre figyelmesen haszn´ aljuk! FONTOS! Ha kezd˝ ok vagyunk, ne part´ıcion´aljunk az UHU-Linuxb´ol, mert ha hib´azunk, vissza´ all´ıthatatlan ´ allapotba hozhatjuk merevlemez¨ unk tartalm´at, ak´ar teljesen let¨ or¨ olhet¨ unk r´ ola mindent!

´ ´ 4.7. CSOMAGKIVALASZT AS

85

FONTOS! Part´ıcion´ al´ asra csak olyan programot haszn´aljunk, amit j´ol ismer¨ unk! Kezd˝o Linux felhaszn´ al´ ok´ent b´ızzuk ezt a feladatot a telep´ıt˝ore. Ha ezzel a be´ all´ıt´ assal is v´egezt¨ unk, az OK” felirat´ u gomb megnyom´asa el” ind´ıtja a t´enyleges folyamatot. A telep´ıt˝ o kialak´ıtja a part´ıci´ okat, megform´azza ˝oket ´es el˝ok´esz´ıti a t´enyleges telep´ıt´est, a programok felm´asol´as´at.

4.7.

Csomagkiv´ alaszt´ as

A merevlemez part´ıcion´ al´ as´ at ´es form´ az´as´at k¨ovet˝oen j¨on az a r´esz, amikor eld¨onthetj¨ uk, mit akarunk az eg´esz rendszerb˝ol feltelep´ıteni. Az al´abbi k´epen l´ athat´o a programcsomagok kiv´ alaszt´ as´ at biztos´ıt´o k´eperny˝o.

¨ 4.8. ´ abra. Ossze´ all´ıt´ asok kiv´alaszt´asa Bonyolult feladatnak t˝ unhet, de nincs okunk aggodalomra. Az UHULinux fejleszt˝oi ´ altal ¨ ossze´ all´ıtott v´ alogat´as a legt¨obb esetben kiel´eg´ıti az otthoni felhaszn´ al´ ok valamennyi ig´eny´et. Term´eszetesen fel¨ ulb´ır´alhatjuk ezt az

86

4. FEJEZET

´ TELEP´ITES

aj´anl´ast: a csomaglist´ ab´ ol tetsz´es szerint kivehet¨ unk, vagy hozz´atehet¨ unk b´armit. A m´ odos´ıt´ asban seg´ıts´eg¨ unkre van a k¨ovetkez˝o k´eperny˝ o (4.9 ´abra), amelyhez a Be´all´ıt´as egy´enileg” gombra kattintva jutunk. ”

4.9. ´ abra. Egy´eni csomagv´alaszt´as

4.7.1.

Egy kis t¨ ort´ enelem

Miel˝ ott folytatn´ ank a telep´ıt´est, n´eh´any sz´o az u ´n. f¨ ugg˝os´egi viszonyokr´ol”. ” M´ara a fejl˝ od´esnek k¨ osz¨ onhet˝ oen, elm´ ultak azok a r´egi sz´ep id˝ok”, amikor ” egy program => egy f´ ajl” ´es k´esz, ha feltett¨ uk ott van, ha leszedt¨ uk nincs ott. ” A t¨ort´enet enn´el j´ oval bonyolultabb´ a v´alt. Ahhoz hogy egy program feltelep¨ ulj¨on ´es m˝ uk¨odj¨on, t¨obb f´ajl ¨osszehangolt m˝ uk¨od´ese sz¨ uks´eges. S˝ ot! Lehet, hogy egy f´ajl jelenl´ete egy m´asik – eg´eszen m´as funkci´oj´ u – programhoz is sz¨ uks´eges.

´ ´ 4.7. CSOMAGKIVALASZT AS

4.7.2.

87

Csin´ aljuk egyszer˝ uen

Ezek olyan bonyolult f¨ ugg˝ os´egi viszonyok, amit egy kezd˝o felhaszn´al´o nem igaz´an tart(hat) fejben. Ebben seg´ıt a telep´ıt˝o, amikor figyel arra, hogy mit szeretn´enk: ha kijel¨ ol¨ unk valamit, a telep´ıt˝ o hozz´ateszi” mindazt, ami ennek alkal” maz´as´ahoz sz¨ uks´eges. Ha pedig valamit levesz¨ unk a list´ar´ol, akkor a csak ahhoz tartoz´o seg´edf´ajlokat is letakar´ıtja. A f¨ ugg˝ os´egi kapcsolatok miatt nem kell kiszolg´altatottnak ´erezn¨ unk magunkat, hiszen a telep´ıt˝o ezt is kijelzi a megfelel˝o pillanatban!

4.10. ´ abra. Csomagok k¨ oz¨otti f¨ ugg˝os´egek Ezen a list´ an azok a f´ ajlok szerepelnek, amelyeket elfelejtett¨ unk bejel¨olni, viszont a telep´ıtett rendszer hib´ atlan m˝ uk¨ od´es´ehez elengedhetetlen¨ ul sz¨ uks´egesek. Itt l´athatjuk azt is, hogy az ´ altalunk kiv´alasztott csomagok ¨osszesen mennyi helyet ig´enyelnek, illetve ezzel szemben mennyi helyet biztos´ıtottunk a part´ıcion´al´as sor´ an az UHU sz´am´ ara. Ha a hely kisebb mint a k´ıv´ant ¨osszm´eret, akkor a Vissza” gomb seg´ıts´eg´evel, f´ aj´ o sz´ıvvel b´ar, de valamelyik alkalmaz´ast´ol ” meg kell szabadulnunk, az el˝ oz˝ o csomagv´ alaszt´as k´eperny˝on.

88

4. FEJEZET

´ TELEP´ITES

Az esetlegesen kijelzett (f¨ ugg˝os´egi szempontb´ol hi´anyz´o) programok nem azt jelentik, hogy vissza kell menn¨ unk, ´es egyenk´ent be kell jel¨olgetni ˝oket! Nyugodtan folytathatjuk a telep´ıt´est, a lista csup´an t´aj´ekoztat´o jelleg˝ u, a list´aban kijel¨olt programok automatikusan feltelep´ıt˝odnek. A v´alogat´ asok ut´ an az Indulhat a telep´ıt´es” gombra kattintva egy kis ideig ” (g´ept˝ol f¨ ugg˝ oen kb. 10-20 percig), nyugodtan h´atrad˝olhet¨ unk, mert ek¨ozben a telep´ıt˝o felm´ asolja a sz¨ uks´eges ´ allom´ anyokat az el˝oz˝oleg kijel¨olt helyre. Ha m´egis a k´eperny˝ ot akarjuk n´ezni, akkor inform´aci´okat fogunk l´atni arr´ol, hogy hogyan ´all a telep´ıt´es: figyelemmel k´ıs´erhetj¨ uk a telep´ıt´es menet´et sz´azal´ekosan, azt, hogy ´eppen mit m´ asol fel a rendszer, a csomag milyen m´eret˝ u, mennyi helyet foglal el, stb. Valahogy u ´gy, mint az a 4.11 ´ abr´ an is l´athat´o.

4.11. ´ abra. Csomagok m´asol´asa a merevlemezre

´ 4.8. A GRUB TELEP´ITESE

89

Befejez´es¨ ul a telep´ıt˝ o elv´egzi a felm´ asolt csomagok konfigur´al´as´at, be´all´ıt´as´at (4.12 ´abra).

4.12. ´ abra. A programcsomagok be´all´ıt´asa

4.8.

A Grub telep´ıt´ ese

Amikor a telep´ıt˝ o v´egzett az ´ allom´ anyok m´asol´as´aval, majd a be´all´ıt´as´aval, ism´et fontos szerephez jutunk: d¨ onten¨ unk kell arr´ol, hogy az UHU-Linux be” t¨olt´esvez´erl˝oje” (Boot Manager), amelynek neve GRUB, hov´a telep¨ ulj¨on. Ez a boot menedzser gondoskodik arr´ ol, hogy ha esetleg van m´eg a sz´am´ıt´og´ep¨ unk¨on m´asik oper´aci´os rendszer (pl. Windows), akkor azt is el tudjuk ´erni a tov´abbiakban. A g´ep bekapcsol´ asakor egy sz´ep grafikus fel¨ ulet˝ u men¨ ub˝ol tudjuk majd kiv´alasztani, hogy melyik telep´ıtett rendszert k´ıv´anjuk elind´ıtani. A GRUB telep´ıt´es´en´el b´ atran hagyatkozzunk a telep´ıt˝o ´altal javasolt megold´ashoz. Lehet˝ os´eg¨ unk lesz egy u ´gynevezett boot floppy” (ind´ıt´olemez) ” l´etrehoz´as´ara is. Ez akkor igaz´ an fontos”, ha a PC-t illetve az UHU-Linuxot ”

90

4. FEJEZET

´ TELEP´ITES

m´agneslemezr˝ ol akarjuk ind´ıtani. Ha egy kicsit is adunk a biztons´agra, k´esz´ıts¨ unk egy ilyen ind´ıt´ olemezt. Az ind´ıt´ olemezre felker¨ ul a GRUB h´arom kiv´alaszthat´ o ind´ıt´asi lehet˝os´eggel: ˆ Ind´ıt´ as merevlemezr˝ ol ˆ Ind´ıt´ as floppyr´ ol ˆ Mem´ oriateszt

L´etrehoz´as´ ahoz egy u uks´eg¨ unk, amit ¨res 1,44 MByte-os m´agneslemezre van sz¨ helyezz¨ unk be a meghajt´ oba, majd nyomjuk meg az Ind´ıt´olemez k´esz´ıt´ese ter¨ ulet jobb sz´el´en tal´ alhat´ o K´esz´ıt. . . ” gombot. ”

4.13. ´ abra. A GRUB rendszert¨olt˝o telep´ıt´ese Az ind´ıt´ olemez k´esz´ıt´ese ut´ an visszajelz´est kapunk a m˝ uvelet sikeres vagy ´eppen sikertelen befejez´es´er˝ ol. Ha hiba¨ uzenetet kapunk, pr´ob´alkozzunk egy m´asik m´agneslemezzel, val´ osz´ın˝ uleg az el˝ obbi hib´as volt.

4.9. A RENDSZERGAZDA JELSZAVA

4.8.1.

91

A Grub ut´ olagos telep´ıt´ ese

El˝ofordulhat, hogy sz´ am´ıt´ og´ep¨ unk¨ on tal´alhat´o az els˝o part´ıci´ok k¨oz¨ott egy Windows, ´es m¨ og¨ otte az UHU-Linux. A Windows-os manipul´aci´ok nem ritk´an azzal j´arnak, hogy a sz´ am´ ara ismeretlennek ´ıt´elt bet¨olt´esvez´erl˝ot (boot-manager) minden k¨ ul¨on¨osebb figyelmeztet´es n´elk¨ ul megsemmis´ıti. Ilyen esetekben hasznos, ha ismerj¨ uk a titkot, mik´ent kell u ´jra´eleszten¨ unk a GRUB-ot. Ind´ıtsuk u ´jra rendszer¨ unket u ´gy, hogy az az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-r˝ol induljon. A bejelentkez´est k¨ ovet˝ oen ´ırjuk be, hogy uhudebug, majd az Enter megnyom´as´aval folytassuk a telep´ıt´est. Az UHU-Licenc elfogad´asa k´eperny˝on´el l´epj¨ unk ´at konzolos u odba a Ctrl+Alt+F1 billenty˝ uk egy¨ uttes megnyom´as´aval, ¨zemm´ majd g´epelj¨ uk be: mount /dev/hdaxx /mnt A hdaxx a part´ıci´ o sz´ ama, ahol az UHU-Linux tal´alhat´o. Ezt k¨ovet˝oen a k¨ovetkez˝o parancsokat kell kiadnunk: mount --bind /dev /mnt/dev mount --bind /proc /mnt/proc chroot /mnt grub-install ’(hd0)’ A hd0 abban az esetben megfelel˝ o, ha a Grub-ot az els˝o meghajt´onk ind´ıt´o ´ rekordj´aba (MBR - Master Boot Record) akarjuk telep´ıteni. Ertelemszer˝ uen ha m´ashova szeretn´enk, akkor annak a part´ıci´ onak a nev´et (pl.: hda1, hda2, ...), vagy a merevlemez nev´et (pl.: hdb0, hdc0, ...) kell megadnunk. Ezzel a folyamat v´eg´ere ´ert¨ unk, a rendszer u ´jraind´ıt´as ut´an a GRUB-al indul.

4.9.

A rendszergazda jelszava

A k¨ovetkez˝okben meg kell hat´ aroznunk a rendszergazda (root) jelszav´at. Linux oper´aci´os rendszerekben van egy kit¨ untetett felhaszn´al´o, akinek mindenhez minden joga megvan. Emiatt adott esetben t¨ onkre is teheti a rendszert, ha rendszergazdak´ent nem k¨ or¨ ultekint˝ oen kezeli a be´all´ıt´asokat. Linuxban ennek a min” denhat´o” felhaszn´ al´ onak a neve az esetek t¨ obbs´eg´eben root, a jelszav´at pedig mi hat´arozhatjuk meg a telep´ıt´esnek ebben a szakasz´aban a 4.14 ´abra szerinti k´eperny˝on.

92

4. FEJEZET

´ TELEP´ITES

4.14. ´ abra. A rendszergazda jelsz´o be´all´ıt´asa Rendszergazdai jogok sz¨ uks´egesek pl. u ´j felhaszn´al´o regisztr´al´as´ahoz, valamint a rendszer j´ on´eh´ any be´ all´ıt´ as´ ahoz. A v´eletlen elg´epel´esek elker¨ ul´ese v´egett a jelsz´ot k´etszer kell megadni, ugyanis a jelszavak nem nyerhet˝ok vissza semmilyen m´odszerrel!!! Ez´ert fontos, hogy a rendszergazda jelszav´at NEM SZABAD ELFELEJTENI!!! (Term´eszetesen mi lesz¨ unk a root saj´at g´ep¨ unk¨on, de ha nem tudjuk a var´ azsig´et”, az UHU nem fog beengedni! ” A jelszavakkal kapcsolatos aj´ anl´ asok: ˆ Legal´ abb hat karakter hossz´ u legyen; ˆ Tartalmazhat kis ´es nagybet˝ uket, valamint sz´amokat is (c´elszer˝ u, ha legal´abb kett˝ o kisbet˝ ut˝ ol elt´er˝ o karaktert is tartalmaz.) ˆ Ne legyen k¨ onnyen kital´ alhat´ o, megfejthet˝o (nem javasolt p´eld´aul: sz¨ ulet´esi d´atum, szem´elyi sz´ am, aut´ onk rendsz´ama, stb.)

´ OK ´ LETREHOZ ´ ´ 4.10. FELHASZNAL ASA

4.10.

93

Felhaszn´ al´ ok l´ etrehoz´ asa

Mivel egy ´ovatos ember nem haszn´ alja root-k´ent a g´epet, sz¨ uks´eg van egy olyan felhaszn´al´ oi n´evre is, amellyel a mindennapi munk´ak sor´an dolgozhatunk. Felhaszn´al´okat a k¨ ovetkez˝o k´eperny˝ on (4.15 ´abra) tudunk felvenni.

4.15. ´ abra. Felhaszn´ al´ ok (USER) felv´etele A felhaszn´al´ o regisztr´ aci´ oj´ an´ al meg kell adni egy u ´n. login, vagy felhaszn´al´o nevet, azonos´ıt´ ot, ez lehet pl. egy becen´ev, keresztn´ev stb. A felhaszn´al´oi azonos´ıt´ o megad´ as´ an´ al a k¨ ovetkez˝o szempontokat tartsuk szem el˝ott: ˆ Csak alfanumerikus karaktereket (sz´ amokat ´es bet˝ uket) tartalmazhat; ˆ Nem aj´ anlatos nagybet˝ uket haszn´ alni;

´ ˆ Ekezetes karakterek haszn´ alata TILOS! ˆ A login n´ev hossza maximum 8 karakter lehet.

94

4. FEJEZET

´ TELEP´ITES

Ezt k¨ ovet˝oen kell megadni a felhaszn´al´o jelszav´at k´etszer (okait, ´es a vele kapcsolatos tudnival´ okat l´ asd az el˝ oz˝ o fejezetben). A Felhaszn´ al´o hozz´ aad´ asa” gomb felvesz a rendszerbe a megadott adatokkal ” egy u ´j felhaszn´ al´ ot. Ha felvett¨ uk a sz¨ uks´eges felhaszn´al´okat, az OK” gombbal ” l´ephet¨ unk tov´ abb. Ha m´eg nem vett¨ unk fel egy felhaszn´al´ot sem a rendszerbe, akkor egy erre figyelmeztet˝ ou ¨zenet fog megjelenni. Ha t´enyleg nem k´ıv´anunk felvenni egy felhaszn´al´ot sem, akkor itt tov´ abbl´ephet¨ unk.

4.11.

A grafikus felu all´ıt´ asa ¨ let be´

Ezut´ an ism´et mi k¨ ovetkez¨ unk! Meg kell adnunk videok´arty´ank ´es monitorunk jellemz˝oit. Pontosabban a rendszer megpr´ob´alja kider´ıteni g´ep¨ unkr˝ol, ´es a tal´alt inform´aci´ okat alapadatk´ent felk´ın´ alja. Az esetek 99%-´aban t¨ok´eletesen felismeri a videok´ artya ´es a monitor lehet˝ os´egeit, de ha m´egsem, vagy az aj´anlott be´all´ıt´as nem felel meg nek¨ unk, mert tudjuk, hogy g´ep¨ unk, illetve monitorunk enn´el t¨obbre is k´epes, akkor term´eszetesen fel¨ ulb´ır´ alhatjuk a javasolt be´all´ıt´asokat.

4.16. ´ abra. A grafikus fel¨ ulet kezd˝o be´all´ıt´asa

´ ´ITASA ´ ¨ 4.11. A GRAFIKUS FELULET BEALL

95

Ehhez a 4.16 ´ abra ny´ ujt seg´ıts´eget. Hogy a k´ep a felaj´anlott be´all´ıt´asokkal j´o lesz-e, pr´ob´aljuk ki a Teszt” gomb alkalmaz´as´aval. Ha a be´all´ıt´asokat megfelel˝o” nek tal´aljuk, az ”OK” gombra kattintva tov´ abb l´ephet¨ unk. Ha m´ar halad´ ok vagyunk monitor, illetve monitor vez´erl˝o u ¨gyben, akkor kattintsunk a halad´ oknak” f¨ ulre ´es a 4.17 ´ abr´ at kapjuk. ”

4.17. ´ abra. A grafikus fel¨ ulet halad´o be´all´ıt´asa Amint l´atjuk, itt a detekt´ alt (felismert) vide´ok´arty´an k´ıv¨ ul nem csak a monitor m´eret´et (k´ep´atl´ oj´ at) hat´ arozhatjuk meg, hanem a megjelen´ıteni k´ıv´ant felbont´ast is meghat´arozhatjuk a hozz´ a tartoz´ o k´epfriss´ıt´esi frekvenci´aval egy¨ utt. Term´eszetesen itt is lehet˝ os´eg¨ unk van a v´ alasztott be´ all´ıt´as kipr´ob´al´as´ara a Teszt” gomb ” alkalmaz´as´aval. Ha nem siker¨ ul a teszt sor´ an azt a felbont´ast illetve friss´ıt´esi frekvenci´at visszakapnunk” amit v´ artunk, l´epj¨ unk ´ at profi” m´odba (4.18 ´abra), ´all´ıtsuk ” ” be a felbont´ast (pl. 1024*768) ´es n¨ ovelj¨ uk meg a horizont´alis illetve vertik´alis frekvencia maxim´ alis ´ert´ek´et.

96

4. FEJEZET

´ TELEP´ITES

Itt az el˝ obbieken t´ ul a v´ızszintes szinkron, a felbont´as, a sz´ınm´elys´eg, illetve a f¨ ugg˝oleges friss´ıt´esi frekvencia is ´ all´ıthat´o. Az o¨sszes be´all´ıt´asi adat ismertet´ese t´ ulmutat jelen F¨ uzet kit˝ uz¨ ott c´elkit˝ uz´esein, de ha ezt a fajta telep´ıt´est v´alasztjuk, tudnunk kell, hogy mire k´epes monitorunk, mert t´ ulzottan magas frekvenci´ak v´alaszt´asa k´ art is tehet benne.

4.18. ´ abra. A grafikus fel¨ ulet profi be´all´ıt´asa Tal´an annyi megjegyz´est tehet¨ unk, hogy a f¨ ugg˝oleges k´epfrekvencia (vertik´alis friss´ıt´es) ´ert´eke min´el nagyobb, ann´ al k´ım´eletesebb lesz a monitor a szem¨ unkh¨oz. 72-75Hz m´ ar villog´ asmentes” k´epet biztos´ıt, de ha monitorunk lehet˝ov´e teszi, ” emelj¨ uk ennek az ´ert´ek´et 85-90 Hz-re. Tesztel´es ut´ an, ha meggy˝ oz˝ odt¨ unk a v´alasztott be´all´ıt´asok m˝ uk¨od˝ok´epess´eg´er˝ol, kattintsunk az OK” gombra. ”

´ ´ITASA ´ ¨ 4.11. A GRAFIKUS FELULET BEALL

97

A telep´ıt´es utols´ o l´ep´esek´ent az OK” gombra kell kattintani, hogy a 4.19 ´abr´at ” l´ athassuk.

4.19. ´ abra. A telep´ıt´es v´ege A Juhhu!” gombra kattintva a rendszer haszn´alhat´o, u ¨zemk´esz, ak´ar azonnal ” bejelentkezhet¨ unk ´es minden m˝ uk¨ odik. Egy ´erdekess´eg: mivel elvileg m´ ar nincs r´a sz¨ uks´eg, a telep´ıt˝o a CD-t automatikusan kiadja! Biztosan felt˝ unt k¨ ozben az is, hogy egyszer sem kellett a sz´am´ıt´og´epet u ´jraind´ıtani!

5. fejezet

Az UHU-Linux finomhangol´ asa

6. fejezet

Munkav´ egz´ es grafikus k¨ ornyezetben 6.1.

Bevezet˝ o

A Linux megsz¨ ulet´es´et k¨ ovet˝ oen meglehet˝osen kev´es energi´at ford´ıtottak a k´esz´ıt˝ok a grafikus k¨ ornyezetek fejleszt´es´ere. Ez teljesen term´eszetes, hiszen a rendszergazd´akat nem a csillog´ o fel¨ ulet vonzotta, sokkal ink´abb a j´ol adminisztr´ alhat´o, biztons´ agos ”mindent tud´ o”, rugalmas rendszer. A Linux t´erh´ od´ıt´ asa, a felhaszn´ al´ oi t´ abor sz´elesed´ese, term´eszetes ig´enyk´ent hozta mag´aval, hogy a rendk´ıv¨ ul gyors karakteres megold´asok mellett helyet kapjanak olyan grafikus k¨ ornyezetek kialak´ıt´ asa, amelyekn´el nem felt´etlen¨ ul a k¨ ulcs´ın j´atszotta a legfontosabb szerepet. Term´eszetesen a programoz´ok el˝orel´at´oan meghagyt´ak a csinos´ıt´ as lehet˝ os´eg´et. A Linux grafikus k¨ ornyezet´enek kezel´es´e´ert egy teljesen ¨on´all´o u ´gynevezett X ” Window Rendszer” a felel˝ os. Az X Window Rendszer a UNIX rendszerek nagy ´es hat´ekony (mondhatni rendk´ıv¨ ul nagy ´es t´ uls´agosan ¨osszetett) grafikus fel¨ ulete. Az eredeti X Window Rendszer k´ odj´ at a MIT-n´el fejlesztett´ek ki. A fejleszt˝ok az X-et a UNIX platformok ipari szabv´ any´ anak k´esz´ıtett´ek. A vil´agon minden UNIX munka´allom´as virtu´ alisan az X Window rendszer n´eh´any vari´ans´at futtatja. A Linuxos kiad´ as, ami XFree86 n´even ismert, megjelent System V/386-ra, 386BSD-re, ´es m´ as x86 UNIX implement´ aci´okra is. Az XFree86 minden sz¨ uks´eges bin´arist, t´ amogat´ as f´ ajlt, programk¨ onyvt´arat ´es seg´edprogramot tartalmaz. Az ezzel kapcsolatos inform´ aci´ ok megtal´alhat´ok az XFree86 web hely´en, a http://www.XFree86.org c´ımen.

102

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Az XFree86 ma m´ ar szinte minden videok´arty´aval k´epes egy¨ uttm˝ uk¨odni. Visszatekintve a m´ ultba, nem volt ritka, hogy egyes videok´artya gy´art´ok nem szabv´anyos mechanizmust haszn´ altak az ´oraferkvenci´ak felder´ıt´es´ere a k´artya meghajt´as´ an´ al. Ezek k¨ oz¨ ul n´eh´ any gy´art´o nem adott ki specifik´aci´ot, ami le´ırn´a, hogy hogyan kell programozni a k´ arty´at, vagy kinyilatkozt´ak, hogy nem adnak ki inform´ aci´ okat a fejleszt˝ oknek. Ez nyilv´an korl´atozta a szabad XFree86 szoftver disztrib´ uci´ o fejleszt˝ oi csapat´ at, ´ıgy volt olyan amit nem tudtak elk´esz´ıteni. Sok´aig biztosan ez volt a probl´ema a Diamond ´altal gy´artott videok´arty´akkal, de az XFree86 3.1-es kiad´ as´ aval a Diamond elkezdett egy¨ uttm˝ uk¨odni a fejleszt˝oi csapattal, hogy szabad drivereket adjanak ki ezekhez a k´arty´akhoz. Ma m´ ar a hardver gy´ art´ ok felismert´ek, hogy a Linux felhaszn´al´oi is komoly piacot jelentenek, ´ıgy sokan m´ ar term´eszetesnek veszik, hogy meghajt´oikat a Linuxos k¨ oz¨ oss´eg sz´ am´ ara is elk´esz´ıtik, vagy szorosan egy¨ uttm˝ uk¨odnek a Linux fejleszt˝oivel. A videok´ artya meghajt´ ok probl´em´aj´aval az ´atlagos felhaszn´al´onak nem kell foglalkozni, mivel az UHU-Linux fejleszt˝oi ezen a ter¨ uleten is igyekeztek levenni minden felesleges terhet a v´ allukr´ol. Valaha az XFree86 helyes konfigur´al´asa eg´er, billenty˝ uzet, monitor, videok´artya haszn´ alat´ ara egyfajta b˝ uv´eszet volt, egy komplex konfigur´aci´os file ´atfog´o k´ezi-hackel´es´et tette sz¨ uks´egess´e. Ma m´ar a telep´ıt´eskor ´ates¨ unk ezeken a be´all´ıt´asokon, ut´ olagos finom´ıt´ asra a bejelentkez´est k¨ovet˝oen az UHU-vez´erl˝opultban van lehet˝ os´eg¨ unk. A Linux nem csak forr´ ask´ odj´ at, de szeml´elet´et tekintve is szabad, ´ıgy nem k´ıv´an r´anker˝ oltetni semmilyen ablakkezel˝o rendszert. M´ar az els˝o bejelentkez´eskor kiv´alaszthatjuk, hogy milyen ablakkezel˝ovel szeretn´enk dolgozni, amit term´eszetesen minden k¨ ovetkezm´eny n´elk¨ ul megv´altoztathatunk. Jelenleg a k¨ovetkez˝o ablakkezel˝ ok ´ allnak rendelkez´es¨ unkre: -

Blackbox Gnome IceWM KDE Sawfish twm Window Maker Metacity mwm

A fentiek k¨ oz¨ ul a legnagyobb, legelterjedtebb a Gnome ´es a KDE, melyek er˝oforr´as ig´enye is sz´amottev˝ o, teh´ at gyeng´ebb g´epeken ´erdemes egy´eb ablakkezel˝ot v´alasztanunk.

6.2. BLACKBOX

103

Az UHU-Linux alap´ertelmez´es szerint a Gnome gdm” bel´eptet˝o fel¨ ulet´et ” haszn´alja, mely term´eszetesen az UHU-vez´erl˝opult / Rendszerbe´all´ıt´asok / Szol” g´altat´asok” alatt megv´ altoztathat´ o, pontosabban ´at´all´ıthatjuk, hogy a KDE bel´eptet˝o fel¨ ulet´et, a kdm”-et haszn´ alja. Mindk´et program lehet˝ov´e teszi az ablak” kezel˝o egy´eni kiv´ alaszt´ as´ at.

6.2.

Blackbox

A Blackbox egy rendk´ıv¨ ul egyszer˝ u, kis er˝oforr´asokkal rendelkez˝o k¨ornyezetben is kiv´al´oan alkalmazhat´ o ablakkezel˝ o. Tal´an ´erdemes kiemelni, hogy csak ” ablakkezel˝o” ´es nem m´ as. Teh´ at m´ ast ne is v´arjunk t˝ole, csak annyit, hogy grafikus alkalmaz´asokat tudunk elind´ıtani. Nincsenek benne polipokra hasonl´ıt´o felhaszn´al´okat felt´etelez˝ o billenyt˝ u kombin´ aci´ ok, ´atl´athatatlan konfigur´aci´os programok, seg´edalkalmazsok, stb. Viszont van benne j´ol t´em´azhat´o fel¨ ulet, k¨onnyen szerkeszthet˝o men¨ u, ´es alap´ertelmez´es szerint alul tal´alhat´o az u ´gynevezett tl´aca, ami csak a legfontosabb feladatok ell´ at´ as´ ara lett felk´esz´ıtve.

104

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

T´ alca Bal oldalon tal´ alhat´ o a munkaasztal v´alt´o, ahol alap´ertelmez´es szerint csak egy munkaasztal tal´ alhat´ o, de ha a k´eperny˝o valamelyik u ¨res pontj´ara kattintunk a jobb eg´ergombbal, ´es az ekkor megjelen˝o men¨ uben megkeress¨ uk a Munkaasztalok” feliratot, ´es azon bel¨ ul a New Workspace” feliratra ” ” kattintunk eger¨ unk bal gombj´ aval, m´aris l´etrehoztunk egy u ´jabb munkaasztalt. ´Igy m´ ar a t´ alca baloldali nyilaival l´epkedhet¨ unk k¨oz¨ott¨ uk. K¨oz´epen tal´ alhat´ o az ´eppen akt´ıv ablak neve. A jobb oldalon tal´alhat´o nyilak seg´ıts´eg´evel l´epkedhet¨ unk a megnyitott alkalmaz´asok k¨oz¨ott. A sort az ´ora z´arja. Mint a fentiekb˝ ol is kit˝ unik, a Blackbox t´enyleg csak a legsz¨ uks´egesebb kieg´esz´ıt˝ oket tartalmazza, amik a h´etk¨oznapi munk´aban elengedhetetlenek.

Eg´ erkezel´ es A Blackbox eg´er n´elk¨ ul haszn´alhatatlan. Jobb gombbal a k´eperny˝o u ulet´ere kattintva tudjuk el˝oh´ıvni a men¨ ut. A bal gombbal v´alaszt¨res ter¨ hatunk a men¨ u elemek k¨ oz¨ ul, vagy nyithatunk meg a f˝omen¨ ub˝ol almen¨ ut. Ha a k´eperny˝ o egy u u ¨res hely´ere kattintunk a bal gombbal, vagy a men¨ fejl´ec´ere kattintunk a jobb gombbal, elt˝ unik a men¨ u. Amikor a k¨ oz´eps˝ o gombbal kattintunk a k´eperny˝o u ¨res hely´ere, a Mun” kaasztal” men¨ ut jelen´ıthetj¨ uk meg, ahol a haszn´alatba vett munkaasztalok, az azokon fut´ o programok, valamint az ikon´allapotban tal´alhat´o ablakok list´ aja tal´ alhat´ o. Ha az ablak fejl´ec´ere bal eg´ergombbal k´etszer kattintunk, az ablak felg¨ord¨ ul, ´ıgy csak a fejl´ece marad l´ athat´o. A bal gombbal tudjuk az ablak fejl´ec´et megfogni, ´es ezzel mozgatni az eg´esz ablakot. Az ablak m´eret´et a jobb ´es bal als´ o sarokban tal´ alhat´ o, az ablak keret´ebe beillesztett apr´o v´ızszintes t´eglalap megfog´ as´ aval” tudjuk megv´altoztatni. Term´eszetesen erre is az eg´er ” bal gombj´ at haszn´ aljuk. A c´elter¨ ulet megtal´al´as´at az eg´er mutat´o megv´altoz´asa jelzi, ami ilyen esetbe egy L” (bal oldalon) vagy egy ford´ıtott L” ” ” (jobb oldalon) bet˝ uh¨ oz hasonl´ıthat´o. Menu ub˝ ol, azaz a f˝omen¨ ub˝ol, a legfontosabb progro¨ Az UHU-Blackbox” men¨ ” ´ gramokat ind´ıthatjuk, illetve itt tal´alhat´o a kil´ep´es (Exit), az Ujraind´ ıt´as”, ”

105

6.2. BLACKBOX

a Munkaasztalok kezel´ese, a St´ılusok” amivel a Blackbox kin´ezet´et v´al” toztathatjuk, valamint a Configuration” amivel az ablakkezel˝o viselked´es´et ” ´ igaz´ıthatjuk ig´eny¨ unk szerint. Altal´ anos ´erv´eny˝ u tan´acsk´ent is elfogadhat´o, hogy ha szeretn´enk min´el t¨ obbet megtudni egy Linuxos alkalmaz´asr´ol, legyen az jelen esetben egy ablakkezel˝ o, akkor a legjobb m´odszer, ha mindent kipr´ob´alunk. Lehet˝os´eg¨ unk van saj´ at men¨ u k´esz´ıt´es´ere is. Nyissunk egy termin´alt (pl.: gnome-terminal), majd k´esz´ıts¨ unk egy helyi k¨onyvt´arat a sz´am´ara: mkdir .blackbox Majd m´asoljuk bele a ”menu” f´ ajlt: cp /usr/share/blackbox/menu .blackbox/ Ezt k¨ovet˝ oen kedvenc sz¨ ovegszerkeszt˝onkkel nyissuk meg szerkeszt´esre a saj´at k¨onyvt´ arunkban tal´ alhat´ o .blackboxrc” f´ajlt. Pl.: ” mcedit .blackboxrc Majd m´odos´ıtsuk a session.menuFile” kezdet˝ u sort: ” session.menuFile: /home/username/.blackbox/menu A username” a felhaszn´ al´ o nev´ere cser´elend˝o. Ment´essel l´epj¨ unk ki, majd ” ism´et a sz¨ ovegszerkeszt˝ o´e a f˝ oszerep: mcedit .blackbox/menu [begin] (UHU-Blackbox) [exec] (gnome-terminal) [exec] (xterm) [exec] (UHU-t´ arcs´ az´ o) [exec] (UHU-vez´ erl¨ opult)

{gnome-terminal} {xterm -ls} {/usr/bin/uhu-dialer} {/usr/bin/uhu-control-center}

[submenu] (Egyebek) [exec] (Vim) [end]

{gvim}

[submenu] [exec] [exec] [exec] [exec] [end]

{bluefish} {glade-2} {guikachu} {bug-buddy}

. . . [end]

(Fejleszt´ es) (Bluefish) (Glade Interface Designer) (Guikachu) (Hibajelent¨ o eszk¨ oz)

106

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A programoz´ asban j´ artasabbak sz´am´ara biztosan egy´ertelm˝ u a men¨ u fel´ep´ıt´ese, de tekintettel arra, hogy ma m´eg haz´ank lakoss´ag´anak nagyobb r´esze nem a programoz´ ast v´ alasztotta ´eletc´elul, ´alljon itt egy r¨ovid ismertet˝o. A men¨ u [begin]-nel indul ´es [end]-del z´arul. A [begin] ut´an tal´alhat´o (UHU” Blackbox)” felirat a men¨ u fejl´ece. Programokat az [exec] parancsal tudunk ind´ıtani, ahol a program neve ()”-jelek k¨oz¨ott tal´alhat´o, pl.: (gnome” ” terminal)”, majd {}”-jelek k¨ oz¨ott az utas´ıt´as tal´alhat´o, amivel a progra” mot tudjuk ind´ıtani, ami a fenti p´eld´an´al maradva egyszer˝ uen {gnome” terminal}”. L´etrehozhatunk almen¨ uket a [submenu] utas´ıt´assal, amit szint´en az [end]-el z´ arunk le. Be´ all´ıt´ asok Az ablakkezel˝ o finomhangol´as´at, vagy n´epszer˝ ubb nev´en konfigur´al´as´at, a saj´ at k¨ onyvt´ arunkban tal´alhat´o .blackboxrc f´ajl szerkeszt´es´evel, valamit a f˝ omen¨ u Configuration” pontj´an kereszt¨ ul v´egezhetj¨ uk el. ”

6.3.

Gnome

Az UHU-Linux alap´ertelmezett ablakkezel˝oje a Gnome. A GNOME a GNU Network Object Model Environment”, azaz a GNU H´a” ” l´ozati Objektum-modell K¨ ornyezet” kifejez´es r¨ovid´ıt´ese. A GNU jelent´ese GNU’s ” Not Unix”, azaz a GNU Nem Unix”. ” A GNOME a GNU Projekt grafikus fel¨ ulete. Id´ezet a comp.os.linux.announce-on k¨ozz´etett eredeti bejelent´esb˝ol: a GNOME sz´ and´eka szerint egy szabad ´es teljes, felhaszn´al´obar´at alkalmaz´as” gy˝ ujtem´eny lesz, hasonl´ oan a CDE-hez vagy a KDE-hez, de szigor´ uan szabad szoftveren alapulva.” A bejelentkez´est k¨ ovet˝ oen megjelen˝o fel¨ ulet fels˝o r´esz´eben tal´alhat´o panel felel˝os m´as programok ind´ıt´ as´ a´ert, bele´ertve a kis appleteket (be´ep´ıtett alkalmaz´asok). A k¨oz´eps˝ o r´esz bal oldal´ an tal´ alhat´ok az ikonok, melyekkel szint´en programokat tudunk ind´ıtani, illetve a k´eperny˝o alj´an tal´alhat´o panel alap´ertelmez´es szerint a fut´ o alkalmaz´ asok, a rendszerfigyel˝o applet, mely a rendszer terhelts´eg´et (processzor haszn´ alat ´es a h´ al´ ozat kihaszn´alts´ag´at jelzi vissza), valamit a GKB billenty˝ uzetkioszt´ as kapcsol´ o tal´ alhat´o. A Gnome panelekb˝ ol term´eszetesen haszn´alhatunk t¨obbet is. Legegyszer˝ ubben u ´gy tudunk panelt l´etrehozni, hogy egy megl´ev˝o panelra jobb eg´ergombbal r´ akattintunk, a felbukkan´o men¨ uben az eg´ermutat´oval kiv´a´ panel” feliratot, majd a bal eg´ergombbal kiv´alaszthatjuk, hogy lasztjuk az Uj ”

6.3. GNOME

107

´ ´ opanelt”, vagy Cs´ Sarokpanelt”, Elpanelt”, Usz´ usz´opanelt” szeretn´enk l´etre” ” ” ” hozni.

6.3.1.

Panel be´ all´ıt´ asok

L´etrehoz´ast k¨ ovet˝ oen megjelenik az u ¨res panel, ami csak az elrejt˝o gombokat tartalmazza. A jobb eg´ergomb hat´ as´ ara megjelen˝o men¨ uben a Tulajdons´agok”-ra ” kattintva megjelenik a panel be´ all´ıt´ as´ at seg´ıt˝o ablak.

Itt meghat´arozhatjuk a panel helyzet´et, mely sarokpanel eset´eben v´ızszintes ´es f¨ ugg˝oleges ir´ anyba is h´ arom-h´ arom, ´elpanel eset´en egy-egy, cs´ usz´opanel eset´en k´et-k´et lehet˝os´eget kin´ al fel.

108

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Mivel u ´sz´ opanelt a k´eperny˝ o b´ armely pontj´an elhelyezhet¨ unk, csak azt kell eld¨onten¨ unk, hogy v´ızszintes, vagy f¨ ugg˝oleges ir´anyban szeretn´enk elhelyezni, illetve k´eppontban sz´ amolva meg kell adnunk a helyet. Be´all´ıthatjuk a panel m´eret´et, ami 12-24-36-48-64-80-128 k´eppont lehet. Kiv´alaszthatjuk az automatikus elrejt´est, melynek hat´as´ara csak akkor lesz l´athat´o a panel, ha az eg´ermutat´ ot a ter¨ ulet f¨ol´e vissz¨ uk. Kikapcsolhatjuk az elrejt˝ogombok megjelen´es´et, valamint azt is szab´alyozhatjuk, hogy az elrejt˝o gombokon szeretn´enk-e nyilakat megjelen´ıteni. Tov´abbi be´ all´ıt´ asi lehet˝ os´egek ´ allnak a rendelkez´es¨ unkre, ha az ablak fels˝o r´esz´eben a H´ att´er” feliratra kattintunk. ” A fels˝ o r´eszben tal´ alhat´ o a h´ att´er t´ıpus´anak kiv´alaszt´as´ara szolg´al´o leny´ıl´o men¨ u. Az alapbe´ all´ıt´ as megv´ altoztat´as´ahoz kattintsunk r´a, majd a megjelen˝o lehet˝os´egek k¨ oz¨ ul v´ alasszunk. Sz´ın eset´en meghat´ arozhatjuk a h´att´ersz´ınt (a megfelel˝oen kiv´alasztott h´att´ersz´ınnel ak´ ar l´ athatatlann´ a is tehetj¨ uk a panelt). K´ep eset´en a legfontosabb teend˝onk, hogy meghat´ arozzuk, melyik k´epet szeretn´enk haszn´alni. Seg´ıts´eg¨ unkre van az ablak k¨ ozep´en tal´ alhat´ o beviteli mez˝o, vagy a m¨og¨otte tal´alhat´o Keres´es” ” felirat´ u nyom´ ogomb. A k´ep elhelyezked´es´et is be´all´ıthatjuk az als´o harmadban tal´alhat´ o kapcsol´ok seg´ıts´eg´evel. A panelok be´all´ıt´as´aval kapcsolatban b˝ovebb inform´aci´ot kaphatunk, ha a S´ ug´o” felirat´ u gombra kattintunk. ”

109

6.3. GNOME

6.3.2.

Kezdd itt!

A k´eperny˝o bal oldal´ an tal´ alhat´ o ikonok fel¨ ulr˝ol lefel´e a k¨ovetkez˝ok: A felhaszn´ al´o saj´at k¨onyvt´ara

Kezdd itt!

Kuka

Amikor a felhaszn´ al´ o saj´ at k¨ onyvt´ ar´ ara kattintunk a bal eg´ergombbal kett˝ot gyorsan egym´as ut´ an, a Nautilus (a Gnome grafikus f´ajlkezel˝oje) jelentkezik be, amivel megjelen´ıthet˝ ok a f´ ajlok ´es mapp´ ak. Ezeket term´eszetesen kezelni is tudja, alkalmas szkriptek futtat´ as´ ara, valamint lehet˝os´eg¨ unk van a f´ajlok ´es mapp´ak testreszab´as´ara. A Kezdd itt!” a Nautilus be´ all´ıt´ ok¨ ozpontja. ”

6.3.3.

A GNOME Desktop 2.2.1 felhaszn´ al´ oi k´ ezik¨ onyve

Sun GNOME Documentation Team Sun Microsystems Ez a k´ezik¨onyv a GNOME munkasztal 2.2.1-es verzi´oj´at ´ırja le. Copyright ? 2003 Sun Microsystems Copyright ? 2002 Doma P´eter, Kov´ acs Emese, T´ım´ar Andr´as - magyar ford´ıt´as Ez a dokumentum a Free Software Foundation ´altal kiadott GNU Free Documentation License (GFDL) 1.1-es vagy k´es˝ obbi v´altozat´anak figyelembe v´etel´evel m´asolhat´o, terjeszthet˝ o, illetve m´ odos´ıthat´ o. A GFDL megtal´alhat´o itt , vagy a COPYING-DOCS f´ ajlban, amely ezzel a k´ezik¨onyvvel egy¨ utt ´erkezett. Ez a k´ezik¨onyv r´esze a GFDL alatt terjesztett GNOME k´ezik¨onyvsorozatnak. Ha a k´ezik¨onyvet k¨ ul¨ on, nem a sorozat t¨ obbi tagj´aval egy¨ utt szeretn´enk terjeszteni, akkor a GFDL licenc 6. pontj´ anak ´ertelm´eben k´ezik¨onyvh¨oz mell´ekelni kell a licenc egy m´asolat´ at. A c´egek sokszor haszn´ alnak bejegyzett m´arkaneveket vagy v´edjegyeket a term´ekeik ´es szolg´ altat´ asaik megk¨ ul¨ onb¨ oztet´es´ere a t¨obbiek´et˝ol. Ezeket a neveket

110

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

csupa nagybet˝ uvel, vagy nagy kezd˝ obet˝ uvel t¨ untetj¨ uk fel a GNOME dokument´aci´oban, felt´eve hogy a GNOME Documentation Project tudat´aban van a n´ev bejegyzett mivolt´ anak. ´ ANNAK MODOS ´ ´ITOTT VALTOZATAI ´ A DOKUMENTUM ES A GNU ´ ´ ESNEK, AMI A KO¨ FREE DOCUMENTATION LICENSE HATALYA ALA ˝ VETKEZOKET JELENTI:

1. A DOKUMENTUMRA NEM VONATKOZIK SEMMILYEN GARANCIA, ¨ ¨ SEM KOZVETLEN, SEM KOZVETETT, AMELYBE BELETARTOZIK, ´ ´ DE NEM KORLATOZODIK EZEKRE: A DOKUMENTUM VAGY AN´ ´ITOTT VALTOZATA ´ ´ NAK MODOS HIBATLAN VAGY MEGFELEL ´ ´ ´IEGY ADOTT CELNAK. A DOKUMENTUM VAGY ANNAK MODOS ´ ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ TOTT VALTOZATANAK MINOSEGEERT, PONTOSSAGAERT ES HA´ ´ ´ ´ ¨ VALLALJA TASAI ERT CSAKIS ON A KOCKAZATOT. HA A DOKU´ ´ ´ ´ MENTUM VAGY ANNAK MODOSITOTT VALTOZATA HIBASNAK ´ ¨ BIZONYUL VALAMILYEN TEKINTETBEN, AKKOR ON (ES NEM ˝ FORD´ITO ´ VAGY HOZZAJ ´ ARUL ´ ´ FELEL A AZ EREDETI SZERZO, O) ´ ´ ERT. ´ ´ ´ VISSZAUTAS´I¨ EGES SZUKS JAV´ITAS A GARANCIAVALLAL AS ´ ´ ´ TASA A LICENC LENYEGI RESZE. A DOKUMENTUM VAGY ANNAK ´ ´ITOTT VALTOZATA ´ ´ MODOS SEMMILYEN FORMABAN SEM HASZ´ ´ CSAKIS EZZEL A MEGKOT ´ ¨ ESSEL ¨ NALHAT O, EGYUTT; VALAMINT

´ ´ SEMMILYEN JOGALA¨ ULM ¨ ¨ OTT ¨ 2. SEMMILYEN KOR ENYEK KOZ ES ˝ ´ ´ ´ ´ ESETEN ´ (BELEERTVE ´ ¨ PON, SZERZODESEN KIVULI KAROKOZAS ´ ˝ ´ ´ ´ A GONDATLANSAGOT), SZERZODESSEL VAGY MASKEPP, A DO´ ´ITOTT VALTOZAT ´ ´ KUMENTUM VAGY ANNAK MODOS ANAK ERE˝ ´ ´ ´ ´ ´ DETI SZERZOJE, FORDITOJA, HOZZAJARULOJA VAGY TERJESZ˝ ´ ´ITOJA ´ TOJE, ILLETVE EZEKNEK A FELEKNEK BESZALL NEM ´ ˝ ´ ¨ ¨ VONHATO FELELOSSEGRE SEMMILYEN KOZVETLEN, KOZVE´ ˝ KAR ´ BEKO¨ ONLEGES, ¨ ¨ TETT, KUL VELETLEN VAGY OKSZERU ´ ´ ´ VETKEZTE ESETEN, BELEERTVE, DE NEM CSAK ERRE KORLA˝ ´ ´ ´ ´ ¨ TOZVA A KOVETKEZ OKET: JO HIRNEV SERELME VAGY ELVESZ´ ´ ASA, ´ ´ ´ITOG ´ EP ´ MEGHIBASOD ´ ´ TESE, MUNKA LEALL SZAM ASA VAGY ´ ˝ ´ ´ ´ ´ ¨ ESE, VAGY BARMILYEN MAS KAR VAGY VESZHIBAS MUKOD ´ ´ ´ITOTT TESEG, AMELY A DOKUMENTUM VAGY ANNAK MODOS ´ ´ ´ ´ ´ ´ ¨ VALTOZATANAK HASZNALATABOL KOVETKEZETT, MEG AKKOR ´ ˝ FELET TAJ ´ EKOZTATT ´ ´ AZ ILYEN SEM, HA A KART SZENVEDO AK ´ ´ ´ ˝ ´ ´ OL. ˝ ¨ KARESEMENYEK BEKOVETKEZTENEK LEHETOSEGER

111

6.3. GNOME

Bevezet´ es a GNOME munkaasztal haszn´ alat´ aba Ez a fejezet a GNOME alap¨ osszetev˝ oinek haszn´alat´aba vezet be. Olvashatunk itt a munkaasztal haszn´ alatba v´etel´er˝ ol is. A munkaasztal sokf´elek´eppen be´all´ıthat´o, ez´ert ez a fejezet ´ attekinti a legfontosabb be´all´ıt´asi lehet˝os´egeket. A k¨ ul¨onf´ele be´all´ıt´ asok gyakorlati megval´ os´ıt´ as´ar´ol a A GNOME munkaasztal testreszab´asa sz´ol.

Alapismeretek. Eg´ erkezel´ es M´eg ha j´ ol ismerj¨ uk is az eg´er kezel´es´et, ´erdemes megismerkedni az eg´ergombok ´es az eg´erm˝ uveletek a k´ezik¨onyvben haszn´alt elnevez´es´evel. A fejezet kit´er az eg´ermutat´ ok ismertet´es´ere is. Az eg´ergombok elnevez´ese A k´ezik¨onyvben minden haszn´ alati utas´ıt´as a k¨ovetkez˝o eg´ert´ıpushoz ´erv´enyes: ˆ Jobbkezes felhaszn´ al´ ok sz´ am´ ara be´all´ıtott eg´er. ˆ H´ aromgombos eg´er. Ha k´etgombos eg´errel rendelkez¨ unk, a k´et gomb egyidej˝ u lenyom´ as´ aval szimul´ alhat´ o a k¨oz´eps˝o gomb.

Az eg´ergombok elnevez´ese ebben a k´ezik¨onyvben: Eg´ergomb Bal eg´ergomb K¨oz´eps˝o eg´ergomb Jobb eg´ergomb

Defin´ıci´ o A jobbkezes haszn´alatra be´all´ıtott eg´er bal oldalon elhelyezked˝o gombja. A jobbkezes haszn´alatra be´all´ıtott eg´er k¨oz´eps˝o gombja. A jobbkezes haszn´alatra be´all´ıtott eg´er jobb oldalon elhelyezked˝o gombja.

Az eg´er jobb- vagy balkezes u odja k¨oz¨otti csere elv´egezhet˝o az ¨zemm´ Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´ all´ıt´ asai->Eg´er v´alaszt´as´aval, majd itt a k´ıv´ant u od megad´ as´ aval. Ha balkezes u ¨zemm´ ¨zemm´odra v´altunk ´at, a k´ezik¨onyvben szerepl˝ o hivatkoz´ asokat az eg´ergombokra is ford´ıtva kell ´erten¨ unk. Eg´erm˝ uveletek A k¨ovetkez˝ o t´ abl´ azatban az eg´errel v´egrehajthat´o m˝ uveletek vannak felsorolva:

112

6. FEJEZET

Eg´ergomb Bal eg´ergomb K¨ oz´eps˝ o eg´ergomb Jobb eg´ergomb

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Haszn´ alat Haszn´ aljuk ezt a k¨ovetkez˝o m˝ uvelethez: * Sz¨oveg kijel¨ ol´ese * Elemek kiv´alaszt´asa * Elemek h´ uz´asa Haszn´ aljuk ezt a k¨ovetkez˝o m˝ uvelethez: * Sz¨oveg beilleszt´ese * Elemek ´athelyez´ese Az objektum helyi men¨ uj´enek megnyit´asa, ha van

Sz¨ oveg m´ asol´ as´ ahoz a k¨ ovetkez˝ o l´ep´esekre van sz¨ uks´eg: 1. Jel¨ olj¨ uk ki a sz¨ oveget a bal eg´ergombbal. 2. Mozgassuk az eg´ermutat´ ot arra a helyre, ahov´a be szeretn´enk illeszteni a sz¨ oveget. 3. Kattintsunk a k¨ oz´eps˝ o eg´ergombra. Az asztal h´ atter´ere jobb gombbal kattintva megnyithatjuk a Munkaasztal men¨ ut. Az eg´erm˝ uveletek szakkifejez´esei Az eg´errel v´egezhet˝ o m˝ uveletekre az al´abbi kifejez´eseket haszn´alja a k´ezik¨onyv: M˝ uvelet Defin´ıci´ o Kattint´ as Nyomjuk meg ´es engedj¨ uk fel a bal eg´ergombot az eg´er elmozd´ıt´asa n´elk¨ ul. Kattint´ as ´es nyomva tart´ as Nyomjuk meg, de ne engedj¨ uk fel a bal eg´ergombot. Kattint´ as a bal eg´ergombbal Ugyanaz, mint a kattint´ as . A bal kattint´as egy´ertelm˝ uv´e teszi a m˝ uveletet, ha o o a jobb kattint´assal . ¨sszekeverhet˝ Kattint´ as a k¨ oz´eps˝ o gombbal Nyomjuk meg ´es engedj¨ uk fel a k¨oz´eps˝o eg´ergombot az eg´er elmozd´ıt´asa n´elk¨ ul. Kattint´ as a jobb gombbal Nyomjuk meg ´es engedj¨ uk fel a jobb eg´ergombot az eg´er elmozd´ıt´asa n´elk¨ ul. Dupla kattint´as Nyomjuk meg ´es engedj¨ uk fel a bal eg´ergombot k´etszer gyors egym´asut´anban az eg´er elmozd´ıt´ asa n´elk¨ ul. H´ uz´ as

6.3. GNOME

113

Kattint´as ´es nyomva tart´ as ut´ an mozgassuk az objektumot. P´eld´aul az ablakok ´es az ikonok h´ uzhat´ oak. H´ uzni a bal ´es a k¨oz´eps˝o gomb seg´ıts´eg´evel lehets´eges. H´ uzd-´es-ejtsd Kattint´as ´es nyomva tart´ as ut´ an mozgassuk az objektumot. P´eld´aul az ablakok ´es az ikonok h´ uzhat´ oak. Az objektum k´ıv´ant u ´j hely´en engedj¨ uk fel az eg´ergombot. Megragad´ as Vigy¨ uk az eg´ermutat´ ot egy mozgathat´o elem f¨ol´e, kattintsunk ´es tartsuk nyomva az eg´ergombot. P´eld´ aul megragadhatjuk egy ablak c´ımsor´at, ´es ´ath´ uzhatjuk az ablakot egy u ´j helyre. Eg´ermutat´ ok Az eg´er haszn´ alata k¨ ozben az eg´ermutat´o kin´ezete megv´altozhat. Az eg´ermutat´o kin´ezete t´ aj´ekoztat az adott m˝ uveletr˝ol, ´allapotr´ol vagy helyr˝ol. A k¨ovetkez˝o t´ abl´ azat felsorol ´es megmagyar´az n´eh´any eg´ermutat´ot. Mutat´o M˝ uvelet Le´ır´as norm´ alis eg´ermutat´ o Elem kijel¨ ol´ese, men¨ uparancs v´ alaszt´ asa norm´alis eg´ermutat´ o A norm´ alis eg´ermutat´o az eg´er ´altal´anos haszn´alatakor jelenik meg. ´ athelyez´es eg´ermutat´ o H´ uzd-´es-ejtsd a´thelyez´es eg´ermutat´ o Az ´ athelyez´es eg´ermutat´o azt jelzi, hogy ha leejtj¨ uk az objektumot, akkor az objektumot a r´egi hely´er˝ol az u ´j helyre helyez˝odik ´at. m´asol´as eg´ermutat´ o H´ uzd-´es-ejtsd m´asol´as eg´ermutat´ o A m´ asol´as eg´ermutat´o azt jelzi, hogy ha leejtj¨ uk az objektumot, annak egy m´ asolata j¨ on l´etre a leejt´es hely´en. szimbolikus kapocs eg´ermutat´ o H´ uzd-´es-ejtsd szimbolikus kapocs eg´ermutat´ o A szimbolikus kapocs eg´ermutat´o azt jelzi, hogy ha leejtj¨ uk az objektumot, a leejt´es hely´en egy szimbolikus kapocs j¨on l´etre az objektumra. A szimbolikus kapocs egy speci´alis f´ajlt´ıpus, amely egy m´asik mapp´ ara vagy f´ ajlra mutat. k´erd˝ojel eg´ermutat´o H´ uzd-´es-ejtsd

114

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

k´erd˝ ojel eg´ermutat´ o A k´erd˝ ojel eg´ermutat´o azt jelzi, hogy ha leejtj¨ uk az objektumot, egy men¨ u ny´ılik meg. Innen kiv´alaszthatjuk, hogy az objektumot m´asoljuk vagy ´ athelyezz¨ uk, illetve r´a mutat´o szimbolikus kapcsot hozunk l´etre. nem el´erhet˝ o eg´ermutat´ o H´ uzd-´es-ejtsd nem el´erhet˝ o eg´ermutat´ o A nem el´erhet˝o eg´ermutat´o akkor jelenik meg, ha az adott helyre nem lehet leejteni az objektumot. panelobjektum ´athelyez´ese eg´ermutat´ o Panelobjektum ´ athelyez´ese panelobjektum ´ athelyez´ese eg´ermutat´o A panelobjektum ´athelyez´ese eg´ermutat´ o akkor jelenik meg, ha egy panelobjektumot kijel¨olt¨ unk ´athelyez´esre. v´ızszintes m´eret v´ altoztat´ asa eg´ermutat´o Ablak v´ızszintes m´eret´enek megv´altoztat´asa v´ızszintes m´eret v´ altoztat´ asa eg´ermutat´o A v´ızszintes m´eret v´altoztat´asa eg´ermutat´ o akkor jelenik meg, ha egy ablak f¨ ugg˝oleges hat´ar´at kijel¨olt¨ uk, hogy a v´ızszintes m´eret´et megv´altoztassuk. f¨ ugg˝oleges m´eret v´altoztat´asa eg´ermutat´ o Ablak f¨ ugg˝ oleges m´eret´enek megv´altoztat´asa f¨ ugg˝ oleges m´eret v´ altoztat´ asa eg´ermutat´o A f¨ ugg˝oleges m´eret v´altoztat´asa eg´ermutat´ o akkor jelenik meg, ha egy ablak v´ızszintes hat´ar´at kijel¨olt¨ uk, hogy a f¨ ugg˝ oleges m´eret´et megv´altoztassuk. sarok eg´ermutat´o Az ablak v´ızszintes ´es f¨ ugg˝ oleges ´atm´eretez´ese sarok eg´ermutat´ o A sarok eg´ermutat´o akkor jelenik meg, ha egy ablak keret´enek a sark´ at jel¨ olt¨ uk ki, hogy a f¨ ugg˝oleges ´es a v´ızszintes m´eret´et egyszerre v´altoztassuk. ablakt´ abla vagy t´ abl´azatoszlop ´atm´eretez´ese eg´ermutat´o Ablakt´ abla vagy t´ abl´ azatoszlop ´atm´eretez´ese ablakt´ abla vagy t´ abl´ azatoszlop ´atm´eretez´ese eg´ermutat´o Az ablakt´abla vagy t´ abl´ azatoszlop ´ atm´eretez´ese eg´ermutat´o akkor jelenik meg, ha ´atm´eretez´esre kijel¨ olt¨ unk egy t´ abl´ azatoszlopot. Billenty˝ uzetkezel´ es Gyakorlatilag minden eg´erm˝ uveletet elv´egezhet˝o a billenty˝ uzet seg´ıts´eg´evel is. A gyorsbillenty˝ uk seg´ıts´eg´evel egy adott feladat gyorsan v´egrehajthat´ o. A gyorsbillenty˝ uk seg´ıts´eg´evel a munkaasztalon v´egezhet¨ unk el feladatokat, p´eld´ aul panelekkel ´es ablakokkal dolgozhatunk. A gyorsbillenty˝ uket az alkalmaz´ asokban is lehet haszn´ alni. A gyorsbillenty˝ uk be´all´ıt´ as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Gyorsbillenty˝ uk men¨ upontot.

6.3. GNOME

115

A munkaasztal be´ all´ıt´ asai k¨ oz¨ ott lehet˝ os´eg van a billenty˝ uzet kiseg´ıt˝o lehet˝os´egeinek be´ all´ıt´ as´ ara is. A k¨ovetkez˝o fejezet le´ırja a haszn´ alhat´o gyorsbillenty˝ uket. Munkaasztal-gyorsbillenty˝ uk A munkaasztal-gyorsbillenty˝ uk lehet˝ ov´e teszik, hogy a billenty˝ uzet haszn´alat´aval hajtsunk v´egre bizonyos feladatokat a munkaasztalon. A k¨ovetkez˝o t´abl´azat n´eh´ any munkaasztal-gyorsbillenty˝ ut ismertet: Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ uk M˝ uvelet Alt - F1 Megnyitja a f˝ omen¨ ut. Alt - F2 Megnyitja a Program futtat´ asa p´ arbesz´edablakot. Print Screen K´eperny˝ok´epet k´esz´ıt. Alt - Print Screen K´eperny˝ok´epet k´esz´ıt a f´ okuszban lev˝ o ablakr´ol. Ctrl - Alt - jobb ny´ıl A jelenlegi munkater¨ ulett˝ ol jobbra elhelyezked˝o munkater¨ uletre v´alt. Ctrl - Alt - bal ny´ıl A jelenlegi munkater¨ ulett˝ ol balra elhelyezked˝o munkater¨ uletre v´alt. Ctrl - Alt - fel ny´ıl A jelenlegi munkater¨ ulet felett elhelyezked˝o munkater¨ uletre v´alt. Ctrl - Alt - le ny´ıl A jelenlegi munkater¨ ulet alatt elhelyezked˝o munkater¨ uletre v´alt. Ctrl - Alt - d Minden ablakot minimaliz´ al, ´es a f´ okuszt a munkaasztal h´atter´ere helyezi. F1 Elind´ıtja a s´ ug´ ob¨ ong´esz˝ ot, ´es megjelen´ıti a megfelel˝o on-line s´ ug´ot. Ablakgyorsbillenty˝ uk Az ablakgyorsbillenty˝ uk seg´ıts´eg´evel a billenty˝ uzet haszn´alat´aval hajthatunk v´egre m˝ uveleteket az ablakokkal. A k¨ovetkez˝o t´abl´azat n´eh´any ablakgyorsbillenty˝ ut ismertet:

116

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ uk M˝ uvelet Alt - Tab V´alt´ as az ablakok k¨ oz¨ ott. A billenty˝ ukombin´aci´o haszn´alatakor a kiv´alaszthat´ o ablakok list´ aja megjelenik. A billenty˝ u felenged´es´evel t¨ort´enik a v´alaszt´ as. Alt - Esc V´alt´ as az ablakok k¨ oz¨ ott az ellent´etes sorrendben. A billenty˝ u felenged´es´evel t¨ort´enik a v´ alaszt´ as. F10 Megnyitja a men¨ usor bal oldali els˝o men¨ uelem´et. Alt - sz´ ok¨ oz Megnyitja az Ablak men¨ ut. Ny´ılbillenty˝ uk Mozgatja a f´ okuszt a men¨ uelemek k¨oz¨ott. Enter Kiv´ alaszt egy men¨ uelemet. Esc Bez´ arja a megnyitott men¨ ut. Ctrl - Alt - jobb ny´ıl A jelenlegi munkater¨ ulett˝ ol jobbra elhelyezked˝o munkater¨ uletre v´alt. Ctrl - Alt - bal ny´ıl A jelenlegi munkater¨ ulett˝ ol balra elhelyezked˝o munkater¨ uletre v´alt. Ctrl - Alt - fel ny´ıl A jelenlegi munkater¨ ulet felett elhelyezked˝o munkater¨ uletre v´alt. Ctrl - Alt - le ny´ıl A jelenlegi munkater¨ ulet alatt elhelyezked˝o munkater¨ uletre v´alt. Ctrl - Alt - d Minden ablakot minimaliz´ al, ´es a f´okuszt a munkaasztal h´atter´ere helyezi. Panelgyorsbillenty˝ uk A panelgyorsbillenty˝ uk seg´ıts´eg´evel a billenty˝ uzet haszn´alat´ aval hajthatunk v´egre m˝ uveleteket az panelekkel. A k¨ovetkez˝o t´abl´azat n´eh´any panelgyorsbillenty˝ ut ismertet:

6.3. GNOME

117

Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ uk M˝ uvelet Ctrl - Alt - Tab F´okuszv´alt´ as a panelek ´es a munkaasztalh´att´er k¨oz¨ott. A billenty˝ ukombin´aci´o haszn´alatakor a kiv´ alaszthat´ o elemek list´aja megjelenik. A billenty˝ uk felenged´es´evel kiv´ alaszthatjuk a k´ıv´ ant elemet. Ctrl - Alt - Esc F´okuszv´alt´ as a panelek ´es a munkaasztalh´att´er k¨oz¨ott. A billenty˝ uk felenged´es´evel kiv´ alaszthatjuk a k´ıv´ ant elemet. Ctrl - F10 Megnyitja a kijel¨ olt panel helyi men¨ uj´et. Tab F´okuszv´alt´ as a panelobjektumok k¨ oz¨ ott. Enter Kiv´alasztja a kijel¨ olt panelobjektumot vagy men¨ uelemet. Shift - F10 Megnyitja a kijel¨ olt panelobjektum helyi men¨ uj´et. Ny´ılbillenty˝ uk Mozgatja a f´ okuszt a men¨ uelemek k¨ oz¨ ott. Mozgatja a f´okuszt az appletek fel¨ uletelemei k¨ oz¨ ott is. Esc Bez´arja a megnyitott men¨ ut. F10 Megnyitja az Alkalmaz´ asok men¨ ut a Men¨ upanelen, ha van Men¨ upanel. Alkalmaz´ as-gyorsbillenty˝ uk Az alkalmaz´ as-gyorsbillenty˝ uk lehet˝ ov´e teszik az alkalmaz´ason bel¨ uli feladatok elv´egz´es´et. Az alkalmaz´ asokon bel¨ ul a feladatokat sokkal gyorsabban el lehet v´egezni a gyorsbillenty˝ uk seg´ıts´eg´evel, mint az eg´errel. A k¨ovetkez˝o t´abl´azat n´eh´ any alkalmaz´ as-gyorsbillenty˝ ut ismertet: Gyorsbillenty˝ u Parancs Ctrl - N ´ Uj

118

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Ctrl - X Kiv´ ag´ as Ctrl - C M´ asol´ as Ctrl - V Beilleszt´es Ctrl - Z Visszavon´ as Ctrl - S Ment´es Ctrl - Q Kil´ep´es H´ıv´ obillenty˝ uk A men¨ usor az alkalmaz´ as men¨ uit tartalmaz´o s´av az ablak tetej´en. A h´ıv´obillenty˝ u egy al´ ah´ uzott bet˝ u a men¨ usoron, a men¨ uben vagy a p´arbesz´edablakban, amelyet az adott m˝ uvelet elv´egeztet´es´ere haszn´alhatunk. A men¨ usoron minden men¨ u h´ıv´ obillenty˝ uje al´a van h´ uzva. A men¨ u megnyit´ as´ ahoz nyomjuk le az Alt billenty˝ u ´es a h´ıv´obillenty˝ u kombin´ aci´ oj´ at. A men¨ uben minden men¨ uelem h´ıv´obillenty˝ uje al´a van h´ uzva. A men¨ uelem el´er´es´ehez nyomjuk le a men¨ uelem h´ıv´obillenty˝ uj´et. A k¨ovetkez˝o t´abl´ azat n´eh´ any p´eld´ at mutat be a Sz¨ovegszerkeszt˝o men¨ uib˝ol: H´ıv´ obillenty˝ uk M˝ uvelet Alt - F Megnyitja a F´ ajl men¨ ut. j ´ men¨ Kiv´ alasztja a F´ ajl men¨ u Uj uparancs´at. A p´ arbesz´edablakok elemei mindig el´erhet˝oek a h´ıv´obillenty˝ ukkel. A p´arbesz´edablakokban a legt¨ obb elemben egy bet˝ u al´a van h´ uzva. Az adott elem el´er´es´ehez nyomjuk le az Alt ´es a h´ıv´obillenty˝ u kombin´aci´oj´at. A k¨ovetkez˝o t´abl´ azatban a Sz¨ ovegszerkeszt˝ o Be´all´ıt´asok p´arbesz´edablak´ab´ol vett p´elda szerepel: H´ıv´ obillenty˝ u M˝ uvelet

6.3. GNOME

119

Alt - H A f´okusz A t´em´ ahoz tartoz´ o alap´ertelmezett bet˝ uk´eszlet haszn´alata jel¨ol˝on´egyzetre ugrik. M´as billenty˝ uk lenyom´ as´ aval is k¨ ozlekedhet¨ unk az ablakban vagy a p´arbesz´edablakban. Billenty˝ u M˝ uvelet Tab A f´okuszt elemr˝ ol elemre l´epteti egy ablakban vagy p´arbesz´edablakban. Ny´ılbillenty˝ uk A nyilak seg´ıts´eg´evel a k¨ ovetkez˝ o m˝ uveleteket hajthatjuk v´egre: * A men¨ usoron a f´okusz ´ athelyez´ese egyik men¨ uelemr˝ol a m´asikra. A megnyitott men¨ uben a f´ okusz mozgat´ asa egy men¨ uelemr˝ol a m´asikra. * A f´okusz ´athelyez´ese egyik be´ all´ıt´ asr´ ol a m´ asikra, p´eld´aul a v´alaszt´ogombok k¨oz¨otti l´epeget´es egy p´ arbesz´edablakban. * Az ´ert´ek megv´altoztat´asa egy cs´ uszk´an. Ablakok haszn´alata Ez a fejezet az ablakok haszn´ alat´ ar´ ol sz´ol. Ablakt´abl´ak ´ arm´eretez´ese Bizonyos ablakok egyn´el t¨ obb ablakt´ abl´aval rendelkeznek. Az ablakt´abla az ablak r´esze. P´eld´ aul a Nautilus ablaka az oldalpanelb˝ol ´es a n´ezetpanelb˝ol ´all. Az ablakt´ abl´ akkal rendelkez˝ o ablakokban az ablakt´abl´akat elv´alaszt´o kereten van az ´ atm´eretez´esre szolg´ al´ o foganty´ u. Az ablakt´ abla ´atm´eretez´es´ehez ragadjuk meg a foganty´ ut, ´es h´ uzzuk a keretet a k´ıv´ ant m´eretre. T´abl´azatok haszn´ alata Bizonyos ablakok az inform´ aci´ ot t´ abl´ azatba rendezve jelen´ıtik meg. Ez a fejezet a t´ abl´azatok kezel´es´et ismerteti. Az oszlop sz´eless´eg´enek megv´ altoztat´ as´ahoz h´ uzzuk el az egyik f¨ ugg˝oleges oszlopszeg´elyt. Bizonyos t´ abl´azatokn´ al lehet˝ os´eg van az adatok adott oszlop szerinti rendez´es´ere. A t´abl´ azat adatainak rendez´es´ehez kattintsunk a rendez´esi szempontot ad´ o oszlop fejl´ec´ere. Egy felfel´e mutat´o ny´ıl jelenik meg ezen az oszlopfejl´ecen. A k¨ ovetkez˝ o k´epen a felfel´e mutat´o ny´ıl l´athat´o. Fel ny´ıl az oszlopfejl´ecben. A rendez´esi sorrend ellent´etesre ford´ıt´ as´ahoz kattintsunk ism´et az oszlopfejl´ecen. A felfel´e mutat´ o ny´ıl lefel´e mutat´o ny´ılra v´altozik. A lefel´e mutat´o ny´ıl azt jelzi, hogy az oszlop adatai ford´ıtott sorrendben jelennek meg.

120

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Bizonyos t´ abl´ azatokban egyszerre t¨obb elem is kijel¨olhet˝o. A k¨ovetkez˝o fejezet a t¨ obb t´ abl´ azatelem kijel¨ ol´es´et ismerteti. Feladat M˝ uvelet Elem kijel¨ ol´ese Kattintsunk az elemre. Egybef¨ ugg˝ o elemcsoport kijel¨ ol´ese Nyomjuk le ´es tartsuk lenyomva a Shift billenty˝ ut. Kattintsunk a csoport els˝o elem´ere, majd kattintsunk a csoport utols´o elem´ere. T¨obb elem kiv´ alaszt´ asa Nyomjuk meg ´es tartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ ut. Kattintsunk a kijel¨olend˝o elemekre. A munkaasztal ´ attekint´ ese.

Tartalom

A munkaasztal elemeinek ismertet´ese Panelek Panelek l´etrehoz´ asa Panelek t¨ orl´ese Panelek elrejt´ese Elemek panelra helyez´ese A panel elemeinek kezel´ese Men¨ uk Ablakok a munkaasztalon Az ablakok t´ıpusai Ablakok kezel´ese Ablak f´okusz´al´asa Munkater¨ uletek Munkaasztalok k¨ oz¨ otti v´ alt´ as Munkater¨ uletek hozz´aad´asa Nautilus f´ ajlkezel˝ o F´ajlok megnyit´ asa a Nautilus f´ ajlkezel˝ob˝ol F´ajlok mozgat´asa mapp´ak k¨oz¨ott A munkaasztal h´ attere A munkaasztal h´ att´erelemeinek megnyit´asa Munkaasztal-objektumok hozz´aad´ asa Kezdd itt! hely A munkaasztal be´all´ıt´asai Alkalmaz´asok Tov´abbi tudnival´ok Tov´ abbi tudnival´ ok a munkaasztalr´ol Tov´abbi tudnival´ok az appletekkel kapcsolatban Tov´ abbi tudnival´ ok az alkalmaz´asokr´ol Ez a fejezet a GNOME munkaasztal f˝o elemeibe ´es tulajdons´agaiba ny´ ujt betekint´est. A munkaasztal haszn´alata el˝ott olvassuk el ezt a fejezetet ´es ismerkedj¨ unk meg a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o tulajdons´agokkal, ¨osszetev˝okkel ´es azok m˝ uk¨od´es´evel. A munkaasztal rengeteg be´all´ıt´asi lehet˝os´eget biztos´ıt, ´ıgy ez a fejezet a tipikus alap´ertelmezett be´all´ıt´asokat tartalmazza.

6.3. GNOME

121

A munkaasztal elemeinek ismertet´ese Ha els˝o ´ızben ind´ıtunk el egy munkamenetet, egy alap´ertelmezett ind´ıt´ok´eperny˝ot l´ athatunk panelekkel, ablakokkal ´es k¨ ul¨onb¨oz˝o ikonokkal. Az 2.1. ´abra - Egy tipikus munkaasztal egy tipikus munkaasztalt mutat. 2.1. ´abra - Egy tipikus munkaasztal Egy tipikus munkaasztal. Tartalom: men¨ u, men¨ upanel, munkaasztalh´ att´er, ablakok, ablaklista applet, als´o ´elpanel, munkaasztal-v´ alt´ o applet. A munkaasztal f˝ o elemei a k¨ ovetkez˝ ok: * Panelek A panelek a munkaasztal olyan r´eszei, ahonnan a rendszer ¨ osszes alkalmaz´as´at ´es men¨ uj´et el´erhetj¨ uk. A panelek testreszabhat´ ok. K¨ ul¨ on¨ osen fontos panel az 2.1. ´abra - Egy tipikus munkaasztal a men¨ upanel. A men¨ upanel a munkaasztal fels˝o sz´el´enek teljes sz´eless´eg´et elfoglalja. A men¨ upanel a k¨ovetkez˝o k´et speci´alis men¨ ut tartalmazza: + Alkalmaz´ asok men¨ u: Tartalmazza az ¨osszes alkalmaz´ast ´es be´all´ıt´asi eszk¨ ozt. Ez a men¨ u tartalmazza a f´ajlkezel˝ot ´es a s´ ug´omegjelen´ıt˝ot is. + M˝ uveletek men¨ u: K¨ ul¨ onb¨ oz˝ o a rendszerrel kapcsolatos m˝ uveleteket tartalmaz, p´eld´ aul a F´ajlok keres´ese vagy a Kil´ep´es. A men¨ u panel jobb sz´el´ere kattintva az ¨ osszes nyitott ablak list´aja ny´ılik meg. * Men¨ uk Az ¨osszes munkaasztal-m˝ uveletet men¨ uk¨on kereszt¨ ul ´erhetj¨ uk el. A men¨ u panel men¨ uket tartalmaz, u ´gyhogy a men¨ uket ´es paneleket haszn´alhatjuk a feladatok elv´egz´es´ehez. Az Alkalmaz´ asok men¨ ub˝ol ´es a M˝ uveletek men¨ ub˝ol el´erhetj¨ uk az ¨ osszes alap´ertelmezett alkalmaz´ast, parancsot ´es be´all´ıt´asi lehet˝os´eget. Szinte az ¨ osszes alkalmaz´ ast, parancsot ´es be´all´ıt´ast el´erhetj¨ uk a F˝omen¨ u haszn´ alat´ aval. Az Alkalmaz´ asok men¨ ut ´es a M˝ uveletek men¨ ut el´erhetj¨ uk a F˝ omen¨ u seg´ıts´eg´evel is. A F˝omen¨ u gombk´ent hozz´aadhat´o a panelekhez. * Ablakok Sok ablakot jelen´ıthet¨ unk meg egy id˝oben. K¨ ul¨onb¨oz˝o alkalmaz´asokat futtathatunk minden egyes ablakban. Az ablakkezel˝o biztos´ıtja a keretet ´es a gombokat az ablakok sz´am´ara. Az ablakkezel˝o seg´ıts´eg´evel alapm˝ uveleteket hajthatunk v´egre, mint p´eld´aul az ablakok ´athelyez´ese, bez´ar´ asa ´es ´ atm´eretez´ese. * Munkater¨ uletek A munkaasztalt k¨ ul¨onb¨oz˝o munkater¨ uletek re bonthatjuk. A munkater¨ ulet egy olyan elhat´arolt ter¨ ulet a munkaasztalon, ahol dolgozhatunk. Meghat´arozhatjuk a munkaasztalon ´ a munkater¨ uletek sz´ am´ at. Atkapcsolhatunk egy m´asik munkater¨ uletre, de egyszerre csak egy munkater¨ uletet jelen´ıthet¨ unk meg. * Nautilus f´ajlkezel˝o A Nautilus f´ajlkezel˝ o el´er´est biztos´ıt a f´ ajlokhoz ´es alkalmaz´asokhoz. A f´ajlok tartalm´ at megjelen´ıthetj¨ uk a Nautilus ablak´aban, vagy megnyithatjuk a f´ajlokat a megfelel˝ o alkalmaz´ asokkal a Nautilusb´ol. A Nautilus f´ajlkezel˝ot a f´ajlok ´es mapp´ ak kezel´es´ere haszn´alhatjuk. * A munkaasztal h´attere A munkaasztal h´ attere a munkaasztal ¨ osszes t¨obbi eleme m¨og¨ott fekszik. A h´att´er a kezel˝ oi fel¨ ulet akt´ıv r´esze. Elhelyezhet¨ unk elemeket a h´att´eren a k¨onyvt´arak ´es f´ ajlok gyors el´er´es´ehez vagy a gyakran haszn´alt alkalmaz´asok

122

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

ind´ıt´ as´ ahoz. A h´ att´eren jobb gombbal kattintva megnyithatjuk a men¨ ut. * Kezdd itt! hely A Kezdd itt! hely a GNOME munkaasztal kulcsfontoss´ag´ u r´eszeihez biztos´ıt el´er´est. A GNOME alkalmaz´asokat ´es be´all´ıt´o eszk¨oz¨ oket ´erhetj¨ uk el a Kezdd itt! helyr˝ol. Olyan programokat is el´erhet¨ unk innen, amelyek seg´ıts´eg´evel a rendszer kiszolg´al´ofunkci´oit ´all´ıthatjuk be, valamint m´ as rendszerbe´ all´ıt´ asokat ´erhet¨ unk el. * A Munkaasztal be´all´ıt´asai A GNOME rendszer meghat´ arozott be´all´ıt´oeszk¨oz o¨ket tartalmaz. Minden eszk¨ oz a munkaasztal viselked´es´enek egy bizonyos r´esz´et vez´erli. Egy be´all´ıt´oeszk¨ oz elind´ıt´ as´ ahoz v´ alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai men¨ upontot. V´ alasszuk ki az almen¨ ukb˝ol a be´all´ıtani k´ıv´ant elemet. A rendszer legnagyobb er˝ oss´ege a magas fok´ u be´all´ıthat´os´ag, ´es a feladatok elv´egz´es´enek t¨ obb m´ odja. ´ A rendszer egy¨ uttm˝ uk¨ od´est biztos´ıt a rendszer elemei k¨oz¨ott. Altal´ aban egy feladatot t¨ obb m´ odon is el tudunk v´egezni. P´eld´aul ind´ıthatunk alkalmaz´asokat panelekr˝ ol, men¨ ukb˝ ol vagy a munkaasztal h´atter´er˝ol. A rendszergazda ig´eny szerint m´odos´ıthatja a be´all´ıt´asokat, ´ıgy a munkaasztal nem biztos, hogy u ´gy n´ez ki, mint ahogy ebben a fejezetben le van ´ırva. Mindazon´ altal, ez a fejezet hasznos u ´tmutat´o a rendszer haszn´alat´ahoz. Panelek B´armikor l´etrehozhatunk vagy t¨or¨olhet¨ unk paneleket. Ha els˝o ´ızben ind´ıtjuk el a munkamenetet, a munkaasztal legal´abb a k¨ovetkez˝o k´et panelt ´ tartalmazza: * Men¨ upanel * Elpanel a munkaasztal alj´an A k¨ ovetkez˝ o m˝ uveleteket v´egezhetj¨ uk el a panelekkel: * Panelek l´etrehoz´asa * Panelek t¨ orl´ese * Panelek elrejt´ese * Elemek panelra helyez´ese * Panelek elemeinek kezel´ese Panelek l´etrehoz´ asa A panelek l´etrehoz´ asa a k¨ ovetkez˝o l´ep´esekben t¨ort´enik: 1. Kattintsunk jobb ´ panel gombbal b´armelyik panel egy u ¨res hely´ere, majd v´alasszuk az Uj elemet. 2. V´ alasszuk ki az almen¨ ub˝ol az u ´j panel t´ıpus´at. A panel a munkaasztalra ker¨ ul. Tetsz˝ oleges sz´ am´ u panelt hozhatunk l´etre. Men¨ upanel azonban csak egy lehet. K¨ ul¨ onb¨ oz˝ o t´ıpus´ u paneleket hozhatunk l´etre, ig´eny szerint. A panelek viselked´ese ´es megjelen´ıt´ese testreszabhat´o. P´eld´aul megv´altoztathatjuk a panelek h´ atter´et. Panelek t¨ orl´ese Egy panel t¨ orl´es´ehez, kattintsunk jobb gombbal a panelra, majd v´alasszuk a Panel t¨ orl´ese elemet. Panelek elrejt´ese

6.3. GNOME

123

A men¨ u panel kiv´etel´evel minden panel tartalmazhat elrejt˝ogombokat a panel mindk´et v´eg´en. A gombokra kattintva elrejthetj¨ uk vagy megjelen´ıthetj¨ uk a paneleket. Elemek panelra helyez´ese A panel sz´amos t´ıpus´ u elemet tartalmazhat. Az 2.2. ´abra - Egy panel k¨ ul¨onb¨oz˝o elemekkel egy olyan panelt mutat, melyen minden t´ıpus´ u elem megtal´alhat´o. 2.2. ´abra - Egy panel k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o elemekkel Egy panel k¨ ul¨onb¨oz˝o elemekkel. Tartalom: sz´ amol´ og´ep ind´ıt´ oikon, men¨ u, CD-lej´atsz´o applet, fi´ok, k´eperny˝oz´ar gomb. A k¨ovetkez˝ o t´ıpus´ u elemeket helyezhetj¨ uk b´armely panelra: * Appletek Az Appletek kis interakt´ıv alkalmaz´ asok, melyek egy panelen bel¨ ul futnak, p´eld´aul a CD-lej´atsz´ o az 2.2. ´ abra - Egy panel k¨ ul¨onb¨oz˝o elemekkel . Minden applet egy egyszer˝ u kezel˝ ofel¨ uletet tartalmat, amelyet eg´errel vagy billenty˝ uzetr˝ol vez´erelhet¨ unk. A k¨ ovetkez˝ o appletek jelennek meg alap´ertelmez´esk´ent a paneleken: + Ablaklista: minden megnyitott ablaknak megjelen´ıt egy gombot. Az ablaklista gombjaira kattintva minimaliz´ alhatjuk, illetve helyre´all´ıthatjuk az ablakokat. Alap´ertelmez´es szerint az Ablaklista a munkaasztal alj´ an elhelyezked˝ o ´elpanelen jeleni meg. + Munkater¨ ulet-v´alt´o: A munkater¨ uleteket jelen´ıti meg. A Munkater¨ ulet-v´alt´o appletet haszn´alhatjuk a munkater¨ uletek k¨ oz¨ otti v´ alt´ asra. Alap´ertelmezettk´ent a Munkater¨ uletv´alt´o a munkaasztal alj´ an tal´ alhat´ o ´elpanelen jelenik meg. Egy applet panelra helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panel egy u ¨res hely´ere, majd v´alasszuk a Panelra helyez´es men¨ upontot. V´alasszuk ki a k´ıv´ant appletet az al´abbi almen¨ ukb˝ ol: + Kell´ekek + Sz´orakoztat´as + H´al´ozat + Multim´edia + Seg´edeszk¨ oz * Ind´ıt´ oikonok Egy ind´ıt´oikon elind´ıt egy bizonyos alkalmaz´ast, v´egrehajt egy parancsot, vagy megnyit egy f´ajlt. A sz´amol´og´ep ikon a 2.2. ´ abra - Egy panel k¨ ul¨onb¨oz˝o elemekkel egy ind´ıt´oikon a Sz´amol´og´ep alkalmaz´ ashoz. Az ind´ıt´ oikon egy panelen, vagy men¨ uben helyezkedhet el. Kattintsunk az ind´ıt´ oikonra az ind´ıt´oikonhoz rendelt parancs futtat´as´ahoz. L´etrehozhatjuk az alkalmaz´asokhoz a saj´at ind´ıt´oikonjainkat is. P´eld´aul, l´etrehozhatunk a gyakran haszn´alt sz¨ovegszerkeszt˝oh¨oz egy ind´ıt´oikont, majd egy panelra helyezhetj¨ uk a k´enyelmes el´er´eshez. Egy u ´j ind´ıt´oikon panelra helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy u ¨res helyre a panelen, majd v´ alasszuk a Panelra helyez´es->Ind´ıt´oikon men¨ upontot. A m´asik lehet˝ os´eg ind´ıt´ oikon hozz´ aad´ as´ ara a men¨ ub˝ol, hogy a jobb gombbal a panel egy u ¨res hely´ere kattintunk, majd kiv´alasztjuk a Panelra helyez´es>Ind´ıt´oikon a men¨ ub˝ ol men¨ uelemet. V´alasszuk ki a k´ıv´ant ind´ıt´oikont az almen¨ ukb˝ol. * Gombok A panelekhez hozz´aadhatunk gombokat a gyakran ism´etl˝od˝o m˝ uveletek gyors el´er´ese ´erdek´eben. A k¨ovetkez˝o gombok adhat´ok

124

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

hozz´ a a panelekhez: + K´eperny˝oz´ar: A gombra kattintva a k´eperny˝o lez´arhat´ o. A k´eperny˝ oz´ ar ikonja a 2.2. ´abra - Egy panel k¨ ul¨onb¨oz˝o elemekkel a K´eperny˝ oz´ ar gomb. + Kijelentkez´es: A gombra kattintva kil´ephet¨ unk a munkamenetb˝ ol. + K´eperny˝ ok´ep: A gombra kattintva pillanatfelv´etelt k´esz´ıthet¨ unk a munkaasztalr´ ol. + Keres´es: A gomb megnyitja a F´ajlok keres´ese alkalmaz´ ast, amellyel f´ ajlokat kereshet¨ unk. + Futtat´as: A gomb elind´ıtja a Program futtat´ asa p´ arbesz´edablakot, amely parancsok ind´ıt´as´ara haszn´alhat´ o. A gombok panelra helyez´es´ehez kattintsunk a panel egy u ¨res hely´ere, majd v´ alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb men¨ upontot. Ezut´an kiv´alaszthatjuk a k´ıv´ ant gombot. * Men¨ uk Az ¨osszes munkaasztal-m˝ uveletet el´erhetj¨ uk men¨ uk¨ on kereszt¨ ul. Az alap´ertelmezett panelek tartalmaznak men¨ uket, u ´gyhogy haszn´ alhatjuk a men¨ uket ´es a paneleket a feladatok v´egrehajt´as´ahoz. Egy men¨ u megnyit´ as´ ahoz a panelr˝ol, kattintsunk a men¨ ut jelk´epez˝o ikonra. A men¨ u megnyit´ as´ ahoz a men¨ upanelb˝ol, kattintsunk a men¨ ut jelk´epez˝ o sz¨ ovegre. A panelekhez adott men¨ uket egy ikon jelzi, rajta egy ny´ıllal. A ny´ıl jelzi, hogy az ikon egy men¨ ut takar. Az 2.2. ´abra - Egy panel k¨ ul¨onb¨ oz˝ o elemekkel tal´ alhat´ o ikon az az ikon, ami akkor jelenik meg, ha a Munkaasztal be´ all´ıt´ asai men¨ ut a panelhez adjuk. A F˝omen¨ ut is hozz´aadhatjuk b´ armely panelhez. A F˝ omen¨ u panelra helyez´es´ehez kattintsunk egy u alasszuk a Panelra helyez´es->GNOME Men¨ u ¨res helyre a panelen, majd v´ elemet. * Fi´okok A Fi´ okok a panel cs´ usz´o kiterjeszt´esei, amelyeket megnyithatunk vagy bez´ arhatunk egy fi´ok ikonnal, mint ahogy a 2.2. ´abra Egy panel k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o elemekkel is l´athat´o. A fi´okok seg´ıthetnek a munk´ak rendez´es´eben, ha sok alkalmaz´ ast futtatunk egyszerre. Az ¨osszes hasonl´o elemet egy fi´ okba rendezhet¨ unk, amit ezut´an b´armely t´ıpus´ u panelra helyezhet¨ unk. A fi´ ok panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panel egy u alasszuk a Panelra helyez´es->Fi´ok elemet. A fi´ok ¨res hely´ere, majd v´ kinyit´ as´ahoz kattintsunk a fi´okra. A fi´ok bez´ar´as´ahoz kattintsunk ism´et a fi´okra. A panel elemeinek kezel´ese A k¨ ovetkez˝ ok´eppen tudjuk kezelni a panel elemeit: * Elemek ´athelyez´ese a panelen bel¨ ul, vagy a panelek k¨oz¨ott. B´armely elemet ´athelyezhetj¨ uk egy ´ m´asik helyre a panelen. Athelyezhetj¨ uk az elemeket egyik panelr˝ol a m´asikra is. A k¨ oz´eps˝ o gomb haszn´alat´aval h´ uzhatjuk u ´j helyre az elemet. * Men¨ uelemek m´ asol´ asa a panelra. H´ uzzuk az elemet a men¨ ub˝ol a panelra. Esetleg, ha a men¨ uelem egy ind´ıt´oikon, kattintsunk jobb gombbal az elemre, majd v´ alasszuk az Ind´ıt´ oikon hozz´aad´asa a panelhez elemet. Men¨ uk Az ¨ osszes munkaasztal-m˝ uveletet el´erhetj¨ uk men¨ uk¨on kereszt¨ ul. Az alap´ertelmezett panelek men¨ uket tartalmaznak, ´ıgy haszn´alhatjuk a men¨ uk ´es

6.3. GNOME

125

panelek o¨sszess´eg´et a feladatok elv´egz´es´ehez. A Men¨ u panel az Alkalmaz´asok ´es M˝ uveletek men¨ uket tartalmaz. A F˝omen¨ ut is hozz´aadhatjuk a panelekhez. Az Alkalmaz´asok men¨ ub˝ ol ´es a M˝ uveletek men¨ ub˝ol el´erhetj¨ uk az ¨osszes alap´ertelmezett alkalmaz´ ast, parancsot ´es be´all´ıt´asi lehet˝os´eget. Az Alkalmaz´asok men¨ ut ´es a M˝ uveletek men¨ ut el´erhetj¨ uk a F˝omen¨ u seg´ıts´eg´evel is. A F˝omen¨ u panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panelre, majd v´alasszuk a Panelre helyez´es->F˝ omen¨ u elemet. A F˝omen¨ ut egy stiliz´alt l´abnyom jelzi, a k¨ ovetkez˝ ok´eppen: A F˝ omen¨ u ikonja. Kattintsunk a F˝ omen¨ u gombra a panelen a F˝omen¨ u megnyit´as´ahoz. Tov´abbi tetsz˝ oleges sz´ am´ u men¨ ut adhatunk a panelekhez. A panelhez adott men¨ u megnyit´ as´ ahoz kattintsunk a panelen a men¨ u ikonj´ara. Tov´abbi m˝ uveleteket v´egezhet¨ unk a men¨ uk¨ on, mint p´eld´aul a men¨ u elemeinek panelra m´asol´asa. Ablakok a munkaasztalon Sok ablakot jelen´ıthet¨ unk meg egy id˝ oben a munkaasztalon. Mindegyik ablaknak van kerete. Az ablak kerete akt´ıv vez´erl˝oelemeket tartalmaz, melyeket az ablak kezel´es´ere haszn´ alhatunk. Az ablakok t´ıpusai A munkaasztal a k¨ ovetkez˝ o t´ıpus´ u ablakokat tartalmazza: * Alkalmaz´asablakok Ha futtatunk egy alkalmaz´ ast, az ablak´at t¨obbnyire egy keret hat´arolja. Az alkalmaz´ as ablak´ anak fels˝ o r´esz´en tal´alhat´o a c´ımsor. A c´ımsorban tal´alhat´o gombokkal dolgozhatunk az ablakkal. Az ablakkereten tal´alhat´o gombokkal olyan m˝ uveleteket v´egezhet¨ unk el, mint az Ablak men¨ u kinyit´asa, vagy az ablak bez´ ar´ asa. Az Ablak men¨ u az ablakon v´egezhet˝o m˝ uveleteket tartalmaz. * P´ arbesz´edablakok A p´arbesz´edablakok az interakt´ıv alkalmaz´asokhoz kapcsol´ odnak. A p´ arbesz´edablak egy ablakkeretb˝ol ´es egy sima ablakb´ ol ´ all, mely adatokat ´es vez´erl˝oelemeket biztos´ıt a felhaszn´al´onak. Ez a k´ezik¨ onyv a p´ arbesz´edablakon a p´arbesz´edablak interakt´ıv r´esz´et ´erti. A p´arbesz´edablak kerete gombokat biztos´ıt az Ablak men¨ u el´er´es´ehez, vagy a p´arbesz´edablak bez´ ar´ as´ ahoz. Ablakok kezel´ese Az alkalmaz´ asablak vagy p´ arbesz´edablak keret´et haszn´alhatjuk az ablakkal kapcsolatos m˝ uveletek elv´egz´es´ere. A legt¨obb vez´erl˝oelem az ablakkeret fels˝o r´esz´en tal´alhat´ o. A 2.3. ´ abra - Egy tipikus alkalmaz´asablak ablakkeret´enek fels˝o r´esze ´ abr´ an egy tipikus alkalmaz´asablak ablakkeret´enek fels˝o r´esze l´athat´o.

126

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

2.3. ´ abra - Egy tipikus alkalmaz´asablak ablakkeret´enek fels˝ o r´esze Az alkalmaz´ asablak keret´enek fels˝ o r´esze. Tartalom: Ablak men¨ u gombja, c´ımsor, minimaliz´ al´ as, maximaliz´ al´ as, ablak bez´ar´asa gomb. Az ablakkeret akt´ıv vez´erl˝ oelemei a k¨ovetkez˝ok: Vez´erl˝ oelem Le´ır´ as Ablak men¨ u gomb Kattintsunk az Ablak men¨ u gombra az Ablak men¨ u megnyit´as´ahoz. C´ımsor A c´ımsort haszn´ alhatjuk az ablak mozgat´as´ahoz ´es elrejt´es´ehez. Minimaliz´al´ as gomb Kattintsunk a Minimaliz´ al´ as gombra az ablak kicsiny´ıt´es´ehez. Maximaliz´ al´ as gomb Kattintsunk a Maximaliz´ al´ as gombra az ablak m´eret´enek vissza´all´ıt´as´ahoz ´es nagy´ıt´ as´ ahoz. Az ablak teljes m´eret˝ uv´e alak´ıt´ as´ahoz kattintsunk a Maximaliz´al´as gombra. Az ablak eredeti m´eret´enek vissza´all´ıt´as´ahoz kattintsunk ism´et a Maximaliz´al´ as gombra. Ablak bez´ ar´ asa gomb Kattintsunk az Ablak bez´ ar´ asa gombra az ablak bez´ar´as´ahoz. Szeg´ely Kattintsunk jobb gombbal a szeg´elyre az Ablak men¨ u megnyit´as´ahoz. Az ablak m´eret´enek megv´ altoztat´as´ahoz fogjuk meg az ablak szeg´ely´et, de ne a c´ımsor´ at. H´ uzzuk a szeg´elyt addig, ameddig a k´ıv´ant m´eretet el nem ´erj¨ uk. Ablak f´ okusz´ al´ asa A f´ okuszban l´ev˝ o ablak bemenetet kap az eg´ert˝ol ´es a billenty˝ uzetr˝ol. Egyszerre csak egy ablak lehet f´ okuszban. A f´okuszban lev˝o ablak elt´er˝o kin´ezetet kap a t¨ obbi ablakhoz k´epest. A k¨ ovetkez˝ o elemek haszn´ alat´ aval f´okusz´alhatunk egy ablakra: Elem M˝ uvelet Eg´er Kattintsunk az ablakra, ha az ablak l´athat´o.

6.3. GNOME

127

Gyorsbillenty˝ uk Haszn´alhatunk gyorsbillenty˝ uket a nyitott ablakok k¨oz¨otti v´alt´asra. Az ablak f´okusz´ al´ as´ ahoz engedj¨ uk fel a billenty˝ uket. Az alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ u az ablakok k¨ oz¨ otti v´ alt´ asra az Alt - Tab . Ablaklista Kattintsunk az Ablak list´ aban az ablakot jelz˝o ikonra. Munkater¨ ulet-v´ alt´ o Kattintsunk a f´ okusz´ alni k´ıv´ ant ablakra a Munkater¨ ulet-v´ alt´o appletben. Munkater¨ uletek Sok ablakot jelen´ıthet¨ unk meg egy id˝ oben a munkaasztalon. Az ablakok a t¨obb r´eszre osztott munkaasztal r´eszein - munkater¨ uletein - jelennek meg. A munkater¨ ulet egy olyan elhat´ arolt ter¨ ulet a munkaasztalon, ahol dolgozhatunk. Minden munkater¨ ulet azonos h´ atteret, azonos paneleket ´es azonos men¨ uket tartalmaz. Ennek ellen´ere m´ as alkalmaz´asokat futtathatunk, m´as ablakokat nyithatunk minden munkater¨ uleten. Egyszerre csak egy munkater¨ uletet jelen´ıthet¨ unk meg a munkaasztalon, de lehetnek nyitott ablakaink a t¨obbi munkater¨ uleten is. A munkater¨ uletek seg´ıts´eg´evel rendet tarthatunk a munkaasztalon, ha sok alkalmaz´ast futtatunk egyszerre. Ha a jelenlegi munkater¨ uleten t´ ul sok ab´ lak van nyitva, ´ athelyezhetj¨ uk az ablakokat m´as munkater¨ uletre. Atkapcsolhatunk egy m´asik munkater¨ uletre is, s elind´ıthatjuk az alkalmaz´asokat ott is. A munkater¨ uleteket a Munkaasztal-v´ alt´o applet jelen´ıti meg. Az 2.4. ´abra A Munkater¨ ulet-v´ alt´ oban megjelen´ıtett munkater¨ uletek , a Munkater¨ uletv´alt´o n´egy munkater¨ uletet tartalmaz. Az els˝o h´arom munkater¨ ulet tartalmaz nyitott ablakot. Az utols´o munkater¨ uleten nem tal´alhat´o jelenleg akt´ıv ablak. 2.4. ´abra - A Munkater¨ ulet-v´ alt´ oban megjelen´ıtett munkater¨ uletek Munkater¨ ulet-v´ alt´ o. A sz¨ ovegk¨ ornyezet ´ırja le a grafik´at. Munkaasztalok k¨ oz¨ otti v´ alt´ as A k¨ovetkez˝ ok´eppen v´ althatunk a k¨ ul¨ onb¨oz˝o munkater¨ uletek k¨oz¨ott: * A Munkater¨ ulet-v´ alt´ oban kattintsunk arra a munkater¨ uletre amelyen dolgozni szeretn´enk. * Nyomjuk le a Ctrl - Alt - jobb ny´ıl billenty˝ ukombin´aci´ot a jelenlegi munkater¨ ulett˝ ol jobbra lev˝ o munkater¨ uletre v´alt´ashoz. * Nyomjuk le a Ctrl - Alt - bal ny´ıl billenty˝ ukombin´aci´ot a jelenlegi munkater¨ ulett˝ol balra lev˝o munkater¨ uletre v´ alt´ ashoz.

128

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Munkater¨ uletek hozz´ aad´ asa A munkater¨ uletek l´etrehoz´ as´ahoz kattintsunk jobb gombbal a Munkater¨ ulet-v´ alt´ o appletre, majd v´alasszuk a Be´all´ıt´asok men¨ upontot. A Munkater¨ ulet-v´ alt´ o tulajdons´agai p´arbesz´edablak jelenik meg. Haszn´ aljuk a Munkater¨ uletek sz´ama elemet a sz¨ uks´eges munkater¨ uletek sz´am´ anak megad´ as´ ahoz. Nautilus f´ ajlkezel˝ o A Nautilus f´ ajlkezel˝ o el´er´est biztos´ıt a f´ajlokhoz, alkalmaz´asokhoz ´es FTP-kiszolg´ al´ okhoz. A Nautilus ablak megnyit´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok->Saj´ at k¨ onyvt´ ar elemet. A k¨ovetkez˝o ´abra egy Nautilus ablakot mutat, mely egy mappa tartalm´at mutatja. Egy p´elda Nautilus ablak. A sz¨ ovegk¨ ornyezet ´ırja le a grafik´at. Egy Nautilus ablak, mely a k¨ ovetkez˝o t´abl´akat tartalmazza: * Oldalt´abla A f´ ajlok k¨ oz¨ otti navig´ al´ ast seg´ıti. A t´abla az aktu´alis f´ajlr´ol vagy mapp´ar´ol is ad inform´ aci´ okat. Az oldalt´ abla az ablak bal oldal´an tal´alhat´o. * N´ezet t´abla A f´ ajlok ´es mapp´ ak tartalm´at jelen´ıti meg. A n´ezet t´abla az ablak jobb oldal´ an tal´ alhat´ o. A Nautilus seg´ıts´eg´evel a k¨ ovetkez˝oket tehetj¨ uk: * F´ajlok ´es mapp´ak megjelen´ıt´ese A f´ ajlokat ´es mapp´ akat ikonokk´ent vagy listak´ent jelen´ıthetj¨ uk meg. N´eh´ any t´ıpus´ u f´ ajl tartalm´ at a Nautilus ablakon bel¨ ul jelen´ıthetj¨ uk meg. Esetleg megnyithatjuk a f´ ajlokat a megfelel˝o programban a Nautilusb´ol. * F´ajlok ´es mapp´ ak kezel´ese Haszn´alhatjuk a Nautilust f´ajlok ´es mapp´ak l´etrehoz´ as´ ara, mozgat´ as´ ara, m´ asol´as´ara, ´atnevez´es´ere ´es t¨orl´es´ere. * Parancsf´ajlok futtat´ asa Futtathatunk parancsf´ajlokat a Nautilusb´ol ´es kiv´alaszthatunk f´ ajlokat ´es mapp´ akat, melyeken futtatni szeretn´enk a parancsf´ajlt. * F´ajlok ´es mapp´ ak testreszab´ asa Embl´em´akat adhatunk a f´ajlokhoz ´es mapp´akhoz a speci´ alis ´ allapotok jelz´es´ere. P´eld´aul, hozz´aadhatunk egy Fontos embl´em´ at egy f´ ajlhoz, a fontoss´ag´at jelezve. A mapp´akat a k¨ovetkez˝ok´eppen szabhatjuk testre: + Megjegyz´est f˝ uzhet¨ unk a mapp´ahoz. + Egyedi h´att´erk´epet adhatunk meg a mapp´ahoz. + Meghat´arozhatjuk egy mappa nagy´ıt´ asi be´ all´ıt´ as´ at. A Nautilus a munkaasztal h´ atter´et is l´etrehozza. F´ajlok megnyit´ asa a Nautilus f´ ajlkezel˝ob˝ol A megnyitand´ o f´ ajlt tartalmaz´ o mappa megnyit´as´ahoz kattintsunk dupl´an a n´ezet t´ abla mappa ikonjaira. Ha a megnyitand´o f´ajl megjelenik, kattintsunk dupl´ an az ikonj´ ara a f´ ajl megnyit´as´ahoz. F´ajlok mozgat´ asa mapp´ ak k¨ oz¨ ott

6.3. GNOME

129

A f´ajlokat k´et vagy t¨ obb Nautilus ablak megnyit´as´aval mozgathatjuk a mapp´ak k¨oz¨ott. Nyissunk meg m´ as-m´ as mapp´at minden ablakban, majd h´ uzzuk a f´ajlokat az egyik ablakb´ ol a m´ asikba. A munkaasztal h´ attere A munkaasztal h´ attere a munkaasztal akt´ıv eleme. A munkaasztal h´atter´et a k¨ovetkez˝ o m˝ uveletek elv´egz´es´ere haszn´alhatjuk: * Alkalmaz´asok ind´ıt´asa, f´ajlok ´es mapp´ ak megnyit´ asa. Elhelyezhet¨ unk munkaasztal-objektum okat a gyakran haszn´ alt f´ ajlok, mapp´ ak ´es alkalmaz´asok k´enyelmes el´er´es´ehez. P´eld´aul elhelyezhetj¨ uk egy gyakran haszn´alt alkalmaz´as ind´ıt´oikonj´at. * Nyissuk meg az Asztal h´ attere men¨ ut. Kattinthatunk jobb gombbal a munkaasztal egy u ulet´ere, ekkor felbukkan a Munkaasztalmen¨ u men¨ u. ¨res fel¨ Az Asztal h´ attere men¨ ut a munkaasztal h´atter´evel kapcsolatos m˝ uveletek elv´egz´es´ere haszn´ alhatjuk. A Nautilus f´ ajlkezel˝ o kezeli a munkaasztal h´atter´et. A munkaasztal h´ att´erelemeinek megnyit´asa A munkaasztal h´ att´er egy elem´enek megnyit´as´ahoz kattintsunk dupl´an az elemre. A Nautilus ablakban be´ all´ıthatjuk a tulajdons´agokat ´ıgy egyszer kattintva egy elemre v´egrehajthatjuk az alap´ertelmezett m˝ uveletet. Munkaasztal-objektumok hozz´ aad´ asa Munkaasztal-objektumokat a gyakran haszn´alt f´ajlok, mapp´ak ´es alkalmaz´asok k´enyelmes el´er´ese ´erdek´eben tehet¨ unk a munkaasztalra. A k¨ovetkez˝ok´eppen adhatunk a munkaasztalhoz ilyen objektumokat: * Haszn´aljuk az Munkaasztal men¨ ut egy ind´ıt´ oikon munkaasztalra helyez´es´ehez. * H´ uzzunk egy elemet a f´ ajlkezel˝ o ablakb´ ol a munkaasztal h´atter´ere. P´eld´aul, egy gyakran haszn´ alt f´ ajlhoz hozhatunk l´etre szimbolikus kapcsot, majd ´ath´ uzhatjuk a munkaasztalra. A kapocs ikonja a munkaasztal h´atter´ere ker¨ ul. A f´ajl megnyit´ as´ ahoz kattintsunk dupl´ an az ikonra. F´ajlokat ´es mapp´akat is h´ uzhatunk a munkaasztal h´ atter´ere. * H´ uzzuk egy alkalmaz´as ind´ıt´oikonj´at egy men¨ ub˝ ol a munkaasztal h´ atter´ere. P´eld´aul megnyithatunk egy men¨ ut, melyben egy gyakran haszn´ alt alkalmaz´as ind´ıt´oikonja tal´alhat´o, majd az ind´ıt´oikont a munkaasztal h´ atter´ere h´ uzhatjuk. Kezdd itt! hely Kezdd itt! ikon. A Kezdd itt! hely seg´ıts´eg´evel a k¨ ovetkez˝o parancsokat ´erhetj¨ uk el: * Alkalmaz´ asok Kattintsunk dupl´ an az Alkalmaz´asokra a kulcsfontoss´ag´ u GNOME-alkalmaz´ asok el´er´es´ehez. Az Alkalmaz´asok men¨ ut a F˝omen¨ u ´es a Men¨ upanel seg´ıts´eg´evel is el´erhetj¨ uk. * A munkaasztal be´all´ıt´asai Kattintsunk dupl´ an a Munkaasztal be´ all´ıt´ asai elemre a munkaasztal testreszab´as´a-

130

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

hoz. * Alkalmaz´ asok, melyekkel a rendszer kiszolg´al´o funkci´oit ´all´ıthatjuk be, ´es tov´ abbi rendszerbe´ all´ıt´ asokat v´alaszthatunk. A Kezdd itt! helyet a k¨ ovetkez˝ok´eppen ´erhetj¨ uk el: * A Nautilus ablakb´ol V´ alasszuk az Ugr´ as->Kezdd itt! elemet. A Kezdd itt! hely tartalma megjelenik az ablakban. * A munkaasztal h´atter´er˝ol Kattintsunk dupl´an a munkaasztalon tal´ alhat´ o Kezdd itt! ikonra. A Kezdd itt! hely tartalma megjelenik a Nautilus ablakban. A munkaasztal be´ all´ıt´ asai A munkaasztal be´ all´ıt´ oeszk¨ ozeit haszn´alhatjuk a rendszer ¨osszes tulajdons´ag´ anak be´ all´ıt´ as´ ara. Minden eszk¨oz a munkaasztal viselked´es´enek egy bizonyos r´esz´et vez´erli. P´eld´ aul egy eszk¨ozzel kiv´alaszthatunk egy t´em´at a rendszerhez. A t´ema egy ir´ any´ıtott be´all´ıt´asokb´ol ´all´o csoport, amely a kezel˝ ofel¨ ulet egy r´esz´enek megjelen´ıt´es´et hat´arozza meg. A k´enyelem miatt az eszk¨ oz¨ ok a k¨ovetkez˝o csoportokba oszthat´ok: * Alap * Kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egek * Halad´ o A rendszer be´all´ıt´ oeszk¨ ozeit a k¨ovetkez˝o m´odokon nyithatjuk meg: * V´alasszuk az Alkalmaz´ asok-> Munkaasztal be´all´ıt´asai men¨ upontot. V´alasszuk ki a k´ıv´ ant elemet az almen¨ ukb˝ol. * Kattintsunk dupl´an a munkaasztalon tal´ alhat´ o Kezdd itt! ikonra. Megny´ılik a Kezdd itt! helyet megjelen´ıt˝o Nautilus ablak. Kattintsunk dupl´ an a Munkaasztal be´all´ıt´asai elemre a Nautilusablakban az eszk¨ oz megjelen´ıt´es´ehez. Kattintsunk dupl´an a k´ıv´ant elemre. Alkalmaz´asok A GNOME rendszerrel egy¨ utt adott alkalmaz´asok sz´amos tulajdons´agukban megegyeznek. P´eld´ aul az alkalmaz´asoknak egys´eges kin´ezet¨ uk van. Az alkalmaz´ asok k¨ oz¨ os tulajdons´ againak az oka a k¨oz¨os programk¨onyvt´arhaszn´ alat. A szabv´ anyos GNOME programk¨onyvt´arakat haszn´al´o alkalmaz´asokat GNOME-megfelel˝ o alkalmaz´asok nak nevezik. P´eld´aul a Nautilus ´es a gedit sz¨ ovegszerkeszt˝ o GNOME-megfelel˝o alkalmaz´as. A GNOME az oper´ aci´ os rendszer f¨ uggv´enyk¨onyvt´arain k´ıv¨ ul biztos´ıt saj´at f¨ uggv´enyk¨ onyvt´ arakat is. A f¨ uggv´enyk¨onyvt´arak seg´ıts´eg´evel a GNOME futtathatja a megl´ev˝ o alkalmaz´ asokat, ak´arcsak a GNOME-megfelel˝o alkalmaz´ asokat. Ha p´eld´ aul az oper´ aci´os rendszer UNIX alap´ u, a jelenlegi X11 ´es Motif alkalmaz´ asokat a GNOME rendszerb˝ol futtathatjuk. A GNOME-megfelel˝ o alkalmaz´asok n´eh´any tulajdons´aga: * Egys´eges kin´ezet A GNOME-megfelel˝ o alkalmaz´asok egys´eges fel¨ uletet mutatnak. A GNOME-megfelel˝ o alkalmaz´asok olyan megjelen´ıt´esi be´all´ıt´asokat tartalmaznak, melyeket a be´ all´ıt´ oeszk¨oz¨okben testreszabhatunk. A k¨ovetkez˝o eszk¨oz¨ okkel v´ altoztathatjuk meg a GNOME-megfelel˝o alkalmaz´asok kin´ezet´et: + Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Men¨ uk ´es eszk¨ozt´arak +

6.3. GNOME

131

Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´ all´ıt´ asai->T´ema * Men¨ uk, eszk¨ozt´arak ´es az ´allapotsor A legt¨ obb GNOME-megfelel˝o alkalmaz´as tartalmaz egy men¨ usort, egy eszk¨ ozt´ arat ´es egy ´ allapotsort. A men¨ usor mindig tartalmaz egy F´ajl men¨ ut ´es egy S´ ug´ o men¨ ut. A F´ ajl men¨ u mindig tartalmaz egy Kil´ep´es elemet, ´es a S´ ug´ o men¨ u mindig tartalmaz egy N´evjegy elemet. Az eszk¨ozt´ar egy a men¨ usor alatt megjelen˝ o eszk¨ozsor. Az eszk¨ozt´ar a leggyakrabban haszn´alt parancsokhoz tartalmaz gombot. Az ´allapotsor egy sor az ablak alj´an, mely az ablakban l´athat´ o´ allapotr´ol ad inform´aci´ot. A GNOMEmegfelel˝o alkalmaz´ asok tartalmazhatnak egy´eb s´avokat is. P´eld´aul a Nautilus egy c´ıms´ avot is tartalmaz. A GNOME-megfelel˝o alkalmaz´asok n´eh´any s´avja lecsatolhat´ o. A s´ avnak van egy foganty´ uja, amin´el fogva ezt a s´avot egy m´asik helyre h´ uzhatjuk. A s´ avot az ablak m´asik oldal´ara vagy a munkaasztal m´ asik r´esz´ere ragaszthatjuk. P´eld´aul lecsatolhatjuk a men¨ usort, az eszk¨ozt´ arat ´es a c´ıms´ avot a Nautilus f´ajlkezel˝oben. * Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ uk A GNOME-megfelel˝ o alkalmaz´asok ugyanazon m˝ uveletekre ugyanazon gyorsbillenty˝ uket haszn´ alj´ ak. P´eld´aul egy GNOME-megfelel˝o alkalmaz´asb´ ol val´ o kil´ep´eshez nyomjuk le a Ctrl - Q billenty˝ ukombin´aci´ot. Egy m˝ uvelet visszavon´ as´ ahoz haszn´ aljuk a Ctrl - Z billenty˝ ukombin´aci´ot. * H´ uzd-´es-ejtsd A GNOME-megfelel˝ o alkalmaz´asok ugyanazt a protokollt haszn´alj´ak a h´ uzd-´es-ejtsd m˝ uveletekre. Ez´ert a GNOME-megfelel˝o alkalmaz´asok egys´eges visszajelz´est biztos´ıtanak a h´ uzd-´es-ejtsd m˝ uveletekre. Az egys´eges protokoll haszn´ alat´ aval a GNOME-megfelel˝o alkalmaz´asok bonyolult m´odon m˝ uk¨ odhetnek egy¨ utt egym´ assal. P´eld´aul a GNOME-megfelel˝o alkalmaz´asok felismerik a r´ ajuk h´ uzott elemek form´atum´at. Ha egy HTMLf´ajlt h´ uzunk egy b¨ ong´esz˝ ore a Nautilus f´ajlkezel˝ob˝ol, a f´ajl HTML form´atumban jelenik meg a b¨ ong´esz˝ oben. Ennek ellen´ere, ha a HTML f´ajlt egy sz¨ovegszerkeszt˝ ore h´ uzzuk, a f´ ajl sima sz¨oveg form´atumban jelenik meg a sz¨ovegszerkeszt˝ oben. Tov´abbi tudnival´ ok A rendszer s´ ug´ ot biztos´ıt, amennyiben t¨obbet szeretn´enk megtudni a k¨ovetkez˝o ter¨ uletekr˝ ol: * Munkaasztal * Appletek * Alkalmaz´asok Tov´abbi tudnival´ ok a munkaasztalr´ ol K¨ ul¨onb¨oz˝ o, a munkaasztallal kapcsolatos t´em´akat a be´ep´ıtett Yelp s´ ug´orendszerben tal´ alhatunk. A Yelp s´ ug´ orendszer ind´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´ asok->S´ ug´ o elemet. Tov´abbi tudnival´ ok az appletekkel kapcsolatban Egy adott applettel kapcsolatban t¨ obb inform´aci´o´ert kattintsunk jobb gombbal az appletre, majd v´alasszuk a S´ ug´o elemet. Tov´abbi tudnival´ ok az alkalmaz´ asokr´ ol

132

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Ha t¨ obbet szeretn´enk megtudni egy bizonyos alkalmaz´asr´ ol, ind´ıtsuk el az alkalmaz´ ast, majd v´ alasszuk a S´ ug´o->Tartalom elemet. A m´asik lehet˝os´eg, hogy ind´ıtsuk el az alkalmaz´ast, majd nyomjuk le az F1 billenty˝ ut. Munkamenetek. Tartalom Munkaasztali munkamenet ind´ıt´asa A k´eperny˝o lez´ar´asa A k´eperny˝ o lez´ ar´ asa A k´eperny˝ ov´ed˝o be´all´ıt´asa A munkamenet kezel´ese munkamenet viselked´es´enek megad´asa be- ´es kil´ep´eskor Az automatikusan ind´ıtand´ o alkalmaz´ asok haszn´ alata A jelenleg fut´o alkalmaz´asok b¨ong´esz´ese A munkamenetek be´ all´ıt´ asainak ment´ese A munkamenet befejez´ese Ez a fejezet a munkamenet elind´ıt´as´ahoz, kezel´es´ehez ´es bez´ar´as´ahoz sz¨ uks´eges inform´ aci´ okat tartalma. Munkaasztali munkamenet ind´ıt´asa A munkaasztali munkamenet a rendszerbe bel´ep´est˝ol az abb´ol kil´ep´esig tart. A bejelentkez´esi k´eperny˝ o, amit a Bel´ep´eskezel˝o jelen´ıt meg, a kapu a munkaasztalhoz. A bejelentkez´esi k´eperny˝o mez˝oket biztos´ıt a felhaszn´al´on´ev ´es jelsz´ o megad´ as´ ahoz. A Be´all´ıt´asok men¨ u a bel´ep´esi be´all´ıt´asokat tartalmazza, p´eld´ aul kiv´ alaszthatjuk a munkamenet nyelv´et. A munkamenetet bel´ep´essel ind´ıthatjuk el. A munkamenet-kezel˝o elindul, miut´an a Bel´ep´eskezel˝ o leellen˝orzi a felhaszn´al´onevet ´es jelsz´ot. A munkamenet-kezel˝ o a munkamenet kezel´es´eben seg´ıt. P´eld´aul menthetj¨ uk a jelenlegi munkamenet ´ allapot´ at, ´es egy k´es˝obbi bel´ep´eskor vissza´all´ıthatjuk azt. A munkamenet-kezel˝ o a k¨ovetkez˝oket menti ´es t¨olti vissza: * A megjelen´esi ´es viselked´esi be´ all´ıt´asok, p´eld´aul bet˝ ut´ıpusok, sz´ınek ´es eg´erbe´all´ıt´ asok. * A futtatott alkalmaz´asokat, p´eld´aul a f´ajlkezel˝o ´es sz¨ovegszerkeszt˝ o. Nem menthet˝ ok el ´es t¨olthet˝oek vissza azok az alkalmaz´asok, amelyeket a munkamenet-kezel˝ o nem t´amogat. Ha p´eld´aul elind´ıtjuk a vi alkalmaz´ ast egy termin´ alablak parancssor´ab´ol, a munkamenet-kezel˝o nem tudja vissza´ all´ıtani a szerkeszt´est. A k´eperny˝ o lez´ ar´ asa Ez a bekezd´es a k´eperny˝ o lez´ar´ as´aval ´es a k´eperny˝ov´ed˝o be´all´ıt´as´aval kapcsolatos tudnival´ okat tartalmazza. A k´eperny˝ o lez´ ar´ asa K´eperny˝oz´ ar ikon.

6.3. GNOME

133

A k´eperny˝o z´ arol´ as´ ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: * V´alasszuk a M˝ uveletek->K´eperny˝ oz´ ar men¨ upontot. * Ha a K´eperny˝oz´ar gomb valamelyik panelen l´etezik, kattintsunk a K´eperny˝oz´ar gombra. A K´eperny˝oz´ar gomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panelre. V´alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->K´eperny˝ oz´ar men¨ upontot. A k´eperny˝ o lez´ ar´ asakor elindul a k´eperny˝ov´ed˝o. A k´eperny˝o kinyit´asa ´erdek´eben mozgassuk az egeret a lez´ art k´eperny˝o p´arbesz´edablak´anak megjelen´ıt´es´ehez. Adjuk meg a felhaszn´ al´ onev¨ unket ´es a jelszavunkat, majd nyomjuk le az Enter billenty˝ ut. Megjegyz´es A k´eperny˝ oz´ar rendes m˝ uk¨ od´es´ehez sz¨ uks´eg van egy enged´elyezett k´eperny˝ov´ed˝ore. A k´eperny˝ ov´ed˝ o be´ all´ıt´ asa A k´eperny˝ ov´ed˝ o olyan alkalmaz´ as, amelyet a k´eperny˝o k´ep´enek v´altoztat´as´ara haszn´ alhatunk, amikor a k´eperny˝ o nincs haszn´alatban. A k¨ovetkez˝ok´eppen haszn´ alhatjuk a k´eperny˝ ov´ed˝ oket: * Ind´ıthatjuk egy bizonyos t´etlen id˝o ut´ an. * Ind´ıthatjuk a k´eperny˝ o lez´ar´asakor. * Kezelhetj¨ uk a monitor ´aramell´at´ as´ at, amikor a rendszer t´etlen. A k´eperny˝ ov´ed˝ o alkalmaz´ as be´ all´ıt´ as´ ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a K´eperny˝oz´ar gombra, majd v´alasszuk a felny´ıl´o men¨ u Tulajdons´ agok men¨ upontj´at. Egy XScreenSaver ablak jelenik meg. Ha a K´eperny˝ oz´ ar gomb nincs rajta valamelyik panelen, hozz´aadhatjuk a gombot a panelhez. A K´eperny˝ oz´ ar gomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panelre. V´ alasszuk a Panelre helyez´es->K´eperny˝oz´ar gomb men¨ upontot. 2. A k´eperny˝ ov´ed˝ o alkalmaz´as be´all´ıt´as´ahoz haszn´aljuk a Megjelen´ıt´esi m´ odok lap elemeit. A k¨ovetkez˝o t´abl´azat a Megjelen´ıt´esi m´odok lap elemeit tartalmazza: Be´all´ıt´as M˝ uvelet M´ od A leny´ıl´ o lista alkalmaz´as´aval hat´arozzuk meg a k´eperny˝ov´ed˝ o alkalmaz´ as viselked´es´et. V´ alasszuk a k¨ovetkez˝o be´all´ıt´asokb´ol: + K´eperny˝ov´ed˝ o tilt´ asa: v´ alasszuk ezt a be´all´ıt´ast, ha nem akarjuk haszn´alni a k´eperny˝ov´ed˝ ot. + K´eperny˝ o els¨ ot´et´ıt´ese: v´alasszuk ezt a be´all´ıt´ast, ha csak el szeretn´enk s¨ ot´et´ıteni a k´eperny˝ ot. + Csak egy k´eperny˝ov´ed˝o: v´alasszuk ezt a be´all´ıt´ast, ha csak egy fajta k´eperny˝ov´ed˝ot szeretn´enk haszn´alni. V´alasszuk a list´ ab´ ol egy k´eperny˝ ov´ed˝ ot. + V´eletlen k´eperny˝ov´ed˝o: v´alasszuk ezt a be´all´ıt´ ast, ha egy v´eletlenszer˝ uen kiv´alasztott k´eperny˝ov´ed˝ot szeretn´enk haszn´ alni a k´eperny˝ o z´arol´ asakor. Megjelen´ıt´esi lista Jel¨ olj¨ uk ki a k´ıv´ ant k´eperny˝ov´ed˝oket a list´ab´ol. S¨ot´et´ıt´es ezut´an Megadhatjuk, hogy mennyi id˝ ot v´arjon az utols´o eg´er- vagy billenty˝ uzethaszn´ alat ut´ an a k´eperny˝ ov´ed˝ o ind´ıt´as´aig. V´alt´as ezut´an Megadhat-

134

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

juk, hogy egy k´eperny˝ ov´ed˝ o mennyi ideig fusson a k¨ovetkez˝ore v´alt´as el˝ott. K´eperny˝o z´ arol´ asa ezut´ an V´ alasszuk ezt a be´all´ıt´ast a k´eperny˝oz´ar bekacsol´as´ahoz a k´eperny˝ ov´ed˝ o bekapcsol´asa ut´an. Be´all´ıthatjuk a k´eperny˝ov´ed˝o ´es a k´eperny˝ oz´ ar bekapcsol´ asa k¨oz¨otti id˝ot. El˝on´ezet Kattintsunk erre a gombra a be´ all´ıtott k´eperny˝ov´ed˝o el˝on´ezet´ehez. Az el˝on´ezett le´all´ıt´as´ahoz kattintsunk valamelyik eg´ergombbal, vagy nyomjuk le b´armelyik gombot. Be´ all´ıt´ asok Kattintsunk erre a gombra a kiv´alasztott k´eperny˝ov´ed˝o be´all´ıt´asainak megjelen´ıt´es´ehez. 3. A halad´o be´all´ıt´asokhoz kattintsunk a Halad´o f¨ ulre. A k¨ ovetkez˝ o t´ abla a Halad´o lap elemeit tartalmazza: Be´ all´ıt´ as M˝ uvelet Munkaasztal lef´enyk´epez´ese N´eh´any k´eperny˝ov´ed˝o k´eperny˝ok´epet vesz a munkaasztalr´ ol, majd azt a k´epet manipul´alva jelen´ıti meg a k´eperny˝ ov´ed˝ o k´ep´et. Ezt a be´all´ıt´ast v´alasztva a k´eperny˝ov´ed˝ok k´esz´ıthetnek k´eperny˝ ok´epet a munkaasztalr´ol. Videok´ep haszn´alata N´eh´any k´eperny˝ ov´ed˝ o le tud menteni k´epkock´akat egy videoeszk¨ozr˝ol, majd azt a k´epet manipul´ alva megjelen´ıteni a k´eperny˝ov´ed˝o k´ep´et. Ha a rendszerben van egy video capture k´ artya, ezt a be´ all´ıt´ast haszn´alva a k´eperny˝ ov´ed˝ok haszn´alhatj´ ak azt egy k´epkocka ellop´ as´ahoz. V´eletlen k´ep haszn´alata Ezt a be´all´ıt´ast haszn´ alva a k´eperny˝ ov´ed˝ ok haszn´alhatnak egy megadott k¨onyvt´arban lev˝ o k´epeket. ´Irjuk be a mez˝ obe egy k¨onyvt´ar el´er´esi u ´tj´at, vagy a Keres´es gombra kattintva az ablakb´ ol v´alasszunk ki egy k¨onyvt´arat. B˝ov´ıtett diagnosztika Ezt a be´ all´ıt´ ast v´ alasztva megjelen´ıthetj¨ uk a k´eperny˝ov´ed˝o diagnosztikai inform´ aci´ oit. Alfolyamatok hib´ainak megjelen´ıt´ese Ezt a be´all´ıt´ast v´ alasztva megjelen´ıthetj¨ uk a k´eperny˝ov´ed˝o alfolyamataival kapcsolatos ¨ ozl˝ hib´ akat a k´eperny˝ on. Udv¨ ok´eperny˝o megjelen´ıt´ese ind´ıt´ askor Ezt a be´all´ıt´ast kiv´ alasztva megjelen´ıthetj¨ uk az Xscreensaver u ok´eperny˝oj´et az ¨dv¨ozl˝ Xscreensaver indul´ asakor. Energiatakar´ekos m´od enged´elyez´ese V´alasszuk ki ezt a be´all´ıt´ ast a monitor energiatakar´ekos m´odj´anak be´all´ıt´as´ahoz. Az energiatakar´ekos m´ od cs¨ okkentheti a monitor energiafogyaszt´as´at, amikor a monitor nincs haszn´ alatban. Tartal´ek¨ uzemm´od ez ut´an A monitor tartal´ek m´ odba kapcsol´ as´ ahoz sz¨ uks´eges id˝o be´all´ıt´asa. Ha a monitor tartal´ek u odban van, a k´eperny˝ o fekete. Felf¨ uggeszt´es ez ut´an Az energiataka¨zemm´ r´ekos m´odba kapcsol´ ashoz sz¨ uks´eges id˝o be´all´ıt´asa. Kikapcsol´as ez ut´an A monitor kikapcsol´ as´ ahoz sz¨ uks´eges id˝o be´all´ıt´asa Sz´ınt´erk´ep telep´ıt´ese Ezt a be´ all´ıt´ ast v´ alasztva egy saj´ at sz´ınt´erk´epet haszn´al a k´eperny˝ov´ed˝o, ha akt´ıv. A saj´ at sz´ınt´erk´ep haszn´alata sok esetben jav´ıtja a sz´ınek min˝os´eg´et n´eh´any k´eperny˝ ov´ed˝ on´el. Fokozatos s¨ot´et´ıt´es feket´ebe Ezt a be´all´ıt´ast kiv´alasztva a k´eperny˝ ov´ed˝ o ind´ıt´asakor a k´eperny˝o fokozatosan els¨ot´et¨ ul. Fokozatos vil´ agos´ıt´ as feket´eb˝ ol Ezt a be´all´ıt´ast kiv´alasztva a k´eperny˝ov´ed˝o meg´ all´ıt´ asakor a k´eperny˝ o fokozatosan kivil´agosodik. S¨ot´et´ıt´es/vil´agos´ıt´as id˝otartama Megadhatjuk, hogy mennyi ideig tartson a fokozatos s¨ot´et´ıt´es. 4. Kattintsunk az Ablak bez´ar´ asa gombra az XScreenSaver bez´ar´as´ahoz.

6.3. GNOME

135

A munkamenet kezel´ese A munkaasztal munkamenet-kezel´es´enek be´all´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´ all´ıt´ asai->Halad´o->Munkamenetek elemet. A Munkamenetek eszk¨ oz a k¨ ovetkez˝ o t´ıpus´ u alkalmaz´asokat ismeri fel: * A munkamenet-vez´erelt alkalmaz´ asok. Ha a munkamenet be´all´ıt´asait elmentj¨ uk, a munkamenet-kezel˝ o elmenti az ¨osszes munkamenet-vez´erelt alkalmaz´ast. Ha kil´ep¨ unk, majd u ´jra bel´ep¨ unk, a munkamenet-kezel˝o automatikusan elind´ıtja a munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokat. * A nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´ asok. Ha elmentj¨ uk a munkamenet be´all´ıt´asait, a munkamenet-kezel˝ o nem ment el nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokat. Ha kil´ep¨ unk, majd bel´ep¨ unk, a munkamenet-kezel˝o nem ind´ıtja el a nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´ asokat. Az alkalmaz´ast k´ezzel kell elind´ıtani. Esetleg haszn´ alhatjuk a Munkamenetek eszk¨ozt az automatikusan elind´ıtand´ o, de nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asok megad´as´ahoz. munkamenet viselked´es´enek megad´ asa be- ´es kil´ep´eskor A munkamenet bel´ep´eskori ´es kil´ep´eskori viselked´es´enek meghat´aroz´as´ahoz v´ alasszuk az Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Halad´o>Munkamenetek elemet. V´egezz¨ uk el a k´ıv´ant v´altoztat´asokat a Munkamenet be´all´ıt´ asai lapon. P´eld´ aul be´ all´ıthatjuk a bel´ep´eskor megjelen˝o u ¨dv¨ozl˝ok´eperny˝ ot. Az automatikusan ind´ıtand´ o alkalmaz´ asok haszn´alata Be´all´ıthatunk ind´ıt´ askor automatikusan elindul´o nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokat. A nem munkamenet-vez´erelt ind´ıt´asi alkalmaz´asok be´all´ıt´as´ahoz v´ alasszuk az Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Halad´o>Munkamenetek elemet. Haszn´ aljuk az Automatikusan elindul´o programok f¨ ulet az alkalmaz´ asok hozz´ aad´ as´ ahoz, szerkeszt´es´ehez ´es t¨orl´es´ehez. Ha elmentj¨ uk a be´ all´ıt´ asokat ´es kil´ep¨ unk, a k¨ovetkez˝o bel´ep´esn´el az automatikusan elindul´o alkalmaz´ asok elindulnak. A jelenleg fut´ o alkalmaz´ asok b¨ ong´esz´ese A jelenlegi munkamenetben fut´ o alkalmaz´asok b¨ong´esz´es´ehez v´alasszuk az Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´ all´ıt´ asai->Halad´o->Munkamenetek elemet. A Jelenlegi munkamenet lap a k¨ ovetkez˝ oket jelen´ıti meg: * Minden GNOME alkalmaz´as, amely jelenleg is fut, amelyek a munkamenet-kezel˝oh¨oz tudnak kapcsol´odni, ´es amelyeket el tudj´ ak menteni az alkalmaz´as ´allapot´at. * Minden munkaasztali eszk¨ oz, amely tud kapcsol´odni a munkamenet-kezel˝oh¨oz, ´es az el tudja menteni az eszk¨ oz ´ allapot´at. Haszn´alhatjuk a Jelenlegi munkamenet lapot egy alkalmaz´as vagy eszk¨oz munkamenettel kapcsolatos tulajdons´ again elv´egzend˝o n´eh´any m˝ uvelet el-

136

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

v´egz´es´ehez. P´eld´ aul szerkeszthetj¨ uk az ind´ıt´asi sorrendet, vagy a list´aban szerepl˝ o b´ armely GNOME-alkalmaz´as vagy eszk¨oz u ´jraind´ıt´asi st´ılus´at. A munkamenetek be´ all´ıt´ asainak ment´ese A munkamenet be´ all´ıt´ asainak elment´es´ehez v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: 1. Be´ all´ıthatjuk a munkamenet befejez´es´en´el a be´all´ıt´asok automatikus ment´es´et. A munkamenet be´all´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok>Munkaasztal be´ all´ıt´ asai->Halad´o->Munkamenetek elemet. A Munkamenetek eszk¨ oz elindul. V´ alasszuk ki a Munkamenet v´altoz´asainak automatikus ment´ese be´ all´ıt´ ast a Munkamenet be´all´ıt´asai lapon. 2. A munkamenet befejez´ese. Ha nem v´ alasztottuk ki a Munkamenet v´altoz´asainak automatikus ment´ese be´all´ıt´ ast, kil´ep´eskor egy ablak megk´erdezi, hogy szeretn´enk-e elmenteni a jelenlegi be´ all´ıt´ asokat. A be´ all´ıt´asok ment´es´ehez jel¨olj¨ uk be a n´egyzetet, majd folytassuk a kil´ep´est. A munkamenet befejez´ese Kijelentkez´es ikon. A munkamenet befejez´es´ehez z´ arjuk be az ¨osszes jelenleg fut´o alkalmaz´ast, majd v´egezz¨ uk el a k¨ ovetkez˝o m˝ uveletek egyik´et: * Kattintsunk a Kil´ep´es gombra. * V´ alasszuk a M˝ uveletek->Kil´ep´es men¨ upontot. * Nyissuk meg a F˝omen¨ ut, majd v´ alasszuk a Kil´ep´es men¨ upontot. A munkamenet bez´ ar´ asa el˝ ott el˝ofordulhat, hogy el szeretn´enk menteni a be´all´ıt´ asokat, a munkamenet k´es˝obbi vissza´all´ıt´as´ahoz. A kil´ep´es alatt egy ablak megk´erdezi, hogy szeretn´enk-e menteni a jelenlegi be´all´ıt´asokat. A Munkamenetek be´ all´ıt´ oeszk¨ ozben kiv´alaszthatjuk a Jelenlegi be´all´ıt´asok automatikus ment´ese be´ all´ıt´ ast. A panelek haszn´ alata.

Tartalom

A panelek bemutat´ asa Men¨ upanel Als´ o ´elpanel A panelek kezel´ese ´ panel hozz´ Uj aad´ asa A panel kezel´ese A panel mozgat´asa A panel elrejt´ese A panel tulajdons´ againak m´ odos´ıt´asa A panel t¨orl´ese Panelelemek A panel elemeinek kezel´ese Elem hozz´aad´asa a panelhez Egy elem tulajdons´againak m´odos´ıt´ asa Panelelem ´athelyez´ese A panelelem elt´avol´ıt´asa Appletek

6.3. GNOME

137

Applet hozz´ aad´ asa a panelhez Az applet kiv´alaszt´asa Az applet tulajdons´againak m´ odos´ıt´ asa Ind´ıt´oikonok Ind´ıt´oikon hozz´ aad´ asa a panelhez Az ind´ıt´oikon tulajdons´againak m´odos´ıt´asa Gombok Kijelentkez´es gomb K´eperny˝oz´ ar gomb K´eperny˝ok´ep gomb Keres´es gomb Futtat´as gomb Men¨ uk Fi´ okok A fi´ok kinyit´ asa ´es bez´ ar´ asa Fi´ ok hozz´ aad´asa a panelhez Elem hozz´aad´asa a fi´okhoz A fi´ ok tulajdons´ againak m´ odos´ıt´asa A k¨ovetkez˝o fejezet a panelek haszn´ alat´at ´ırja le. A panelek bemutat´ asa A panel egy olyan ter¨ ulet a munkaasztalon, ahonnan alkalmaz´asokat ´es appleteket futtathatunk, illetve egy´eb feladatokat v´egezhet¨ unk el rajta. Ha egy munkamenetet el˝ osz¨ or ind´ıtunk el, a munkaasztal a k¨ovetkez˝o paneleket ´ tartalmazza: * Men¨ upanel * Elpanel a munkaasztal alj´an A k¨ovetkez˝ o fejezetekben ezeket a paneleket mutatjuk be. Men¨ upanel A men¨ upanel a k´eperny˝ o fels˝ o ´el´enek teljes sz´eless´eg´et foglalja el. Ink´abb sz¨oveges, mint grafikus men¨ uket tartalmaz. Az 4.1. ´abra - Tipikus men¨ upanel mutatja a men¨ upanelt. A rendszergazda testreszabhatja az alap´ertelmezett men¨ upanelt a helyi ig´enyeknek megfelel˝oen, ´ıgy el˝ofordulhat, hogy kiss´e m´as men¨ upanelt l´ atunk. 4.1. ´abra - Tipikus men¨ upanel Az alap´ertelmezett men¨ upanel. A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´ at. A tipikus men¨ upanel a k¨ ovetkez˝ o elemeket tartalmazza: Elem Le´ır´as Alkalmaz´ asok men¨ u Az Alkalmaz´ asok men¨ u az alapvet˝ o GNOME-alkalmaz´asokat tartalmazza. M˝ uveletek men¨ u A M˝ uveletek men¨ u a munkaasztallal kapcsolatos m˝ uveleteket tartalmazza. Saj´at mappa ind´ıt´ oikon

138

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Erre az ind´ıt´oikonra kattintva megnyithatjuk a saj´at mapp´ankat a Nautilus f´ajlkezel˝ oben. Termin´ al ind´ıt´ oikon Erre az ind´ıt´ oikonra kattintva elind´ıthatjuk a Termin´al alkalmaz´ast. A Termin´ al el´er´est biztos´ıt a UNIX parancssorhoz. ´ applet Ora ´ a pontos id˝ Az Ora ot mutatja. Az id˝ore kattintva az ´ora parancsainak list´aj´ at kapjuk. Hanger˝ oszab´ alyz´ o applet Hanger˝ oszab´ alyz´ o seg´ıts´eg´evel szab´alyozhatjuk a rendszer hangkelt˝oinek hangerej´et. Ablaklista ikon Az ablaklista az ¨ osszes nyitott ablak list´aja. Az egyik ablakra v´alt´ashoz kattintsunk a men¨ upanel jobb sz´el´en lev˝o ikonra, majd v´alasszuk ki az ablakot. Elt´er˝ oen m´ as t´ıpus´ u panelekt˝ ol, egyszerre csak egy men¨ upanel lehet a munkaasztalon. Als´ o ´elpanel Ind´ıt´ askor, az ´elpanel a munkaasztal als´o sz´el´enek teljes sz´eless´eg´et elfoglalja. Az 4.2. ´ abra - Tipikus ´elpanel egy tipikus als´o ´elpanelt mutat. El˝ofordulhat, hogy a rendszergazda a helyi ig´enyekhez igaz´ıtja az alap´ertelmezett als´o ´elpanelt, ´ıgy kicsit az elt´er˝ onek l´atszik. 4.2. ´ abra - Tipikus ´elpanel Als´ o ´elpanel. A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. Az als´ o ´elpanel a k¨ ovetkez˝ o appleteket tartalmazza: * Ablaklista: minden megnyitott ablaknak megjelen´ıt egy gombot. Az Ablaklista seg´ıts´eg´evel minimaliz´ alhatjuk, vagy vissza´ all´ıthatjuk az ablakokat. * Munkater¨ ulet-v´alt´o: a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o munkaasztalok k¨ oz¨ott v´alt. Az als´ o ´elpanel megjelen´ese ´es viselked´ese ig´eny szerint v´altoztathat´o. Elemeket adhatunk hozz´ a a panelhez, vagy t´avol´ıthatunk el a panelr˝ol. T¨obb panelt hozhatunk l´etre, mindegyiket m´as tulajdons´agokkal, elemekkel ´es h´atterekkel. El is rejthetj¨ uk a paneleket. A panelek kezel´ese A k¨ ovetkez˝o r´esz a panelek kezel´es´et ´ırja le. ´ Uj panel hozz´ aad´ asa K¨ ul¨ onb¨ oz˝ o t´ıpus´ u paneleket adhatunk hozz´a a munkaasztalhoz. Az 4.1. t´abl´azat - Panelt´ıpusok tartalmazza a hozz´aadhat´o panelek t´ıpusait ´es azok le´ır´ as´ at.

6.3. GNOME

139

4.1. t´abl´azat - Panelt´ıpusok Panelt´ıpus Ragad´asi viselked´es M´eret Sarokpanel A k´eperny˝ o egyik sz´el´ehez ragad, de csak a sz´el´enek a k¨ozep´ehez, vagy valamelyik sarokhoz. Akkor´ara ny´ ulik, amekkora m´eret a panel elemeinek megjelen´ıt´es´ehez sz¨ uks´eges. ´ Elpanel A k´eperny˝ o egyik sz´el´ehez ragad. Az ind´ıt´opanel a munkaasztal alj´an az ´elpanel egyik p´eld´ aja. Annak az ´elnek a teljes hossz´ ara ny´ ulik, amihez a panel odaragadt. ´ opanel Usz´ ´ opanelt b´ Nem ragad sehova. Usz´ arhova helyezhet¨ unk a munkaasztalon. Akkor´ara ny´ ulik, amekkora m´eret a panel elemeinek megjelen´ıt´es´ehez sz¨ uks´eges. Cs´ usz´o panel A k´eperny˝ o egyik sz´el´ehez, azon bel¨ ul a sz´el b´armelyik pontj´ahoz ragad. Akkor´ara ny´ ulik, amekkora m´eret a panel elemeinek megjelen´ıt´es´ehez sz¨ uks´eges. Men¨ upanel A k´eperny˝ o fels˝ o sz´el´ehez ragad. A men¨ upanel nem mozgathat´o. A k´eperny˝ o fels˝ o sz´el´enek teljes hossz´ ara ny´ ulik. Csak egy men¨ upanel lehet a munkaasztalon. A panel hozz´ aad´ asa a k¨ ovetkez˝ o l´ep´esekben zajlik: 1. Kattintsunk jobb ´ panel gombbal b´ armelyik panel egy u ¨res hely´ere, majd v´alasszuk az Uj elemet. 2. V´alasszuk ki az u ´j panel t´ıpus´at. Az u ´j panel megjelenik a munkaasztalon. Az u ´j panel nem tartalmaz elemeket, kiv´eve a men¨ upanelt. Az u ´j panelt ´ızl´es szerint testreszabhatjuk. A panel kezel´ese A panel kezel´es´ehez kattintsunk egy u uletre a bal, a k¨oz´eps˝o, vagy ¨res ter¨ a jobb eg´ergombbal. A k¨ oz´eps˝ o vagy a jobb gombbal is kiv´alaszthatjuk a panelt, a sz´el´en tal´ alhat´ o elt¨ untet˝ o gombokra kattintva, amennyiben nincs

140

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

u ulet. Ha az elt¨ untet˝ ogombok nem l´athat´ok a panel k´et sz´el´en, m´o¨res ter¨ dos´ıthatjuk a tulajdons´ agait, hogy l´athat´oak legyenek. Az eg´ergombokat haszn´ alva a k¨ovetkez˝ok´eppen kezelhetj¨ uk a paneleket: Kattint´ as a k¨ oz´eps˝ o gombbal Seg´ıts´eg´evel megfoghatjuk a panelt, ´es u ´j helyre tehetj¨ uk. Kattint´ as a jobb gombbal Megnyitja a panel men¨ uj´et. A panel mozgat´ asa A paneleket k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o helyekre mozgathatjuk a munkaasztalon. A panel mozgat´ as´ ahoz kattintsunk ´es tartsuk lenyomva a k¨oz´eps˝o gombot a panel egy u uzzuk a panelt az u ´j hely´ere. ¨res hely´en, majd h´ Ha egy u ´sz´ opanelt h´ uzunk, a panel k¨oveti az eg´ermutat´ot. A panel nem ragad a munkaasztal egyik r´esz´ehez sem. Ha egy sarokpanelt, egy ´elpanelt vagy egy cs´ usz´opanelt h´ uzunk, a panel a k´eperny˝o sz´eleihez ragad. Megjegyz´es A men¨ upanel nem mozgathat´ o. A panel elrejt´ese A panelek elrejthet˝ ok ´es el˝ ohozhat´ok, kiv´eve a men¨ upanelt. A panel elrejt´es´ehez haszn´ aljuk az elrejt´es gombot. Ha ezek a gombok nem l´athat´ok, m´odos´ıtsuk a panel tulajdons´agait, hogy ezek a gombok l´athat´oak legyenek. Az elrejt˝ ogombok a panel mindk´et v´eg´en megtal´alhat´ok. Az elrejt˝ogombokon opcion´ alisan egy ny´ıl ikont is tal´alhatunk. A k¨ovetkez˝o ´abra az elrejt˝ ogombokat mutatja. Egy f¨ ugg˝oleges ´es egy v´ızszintes panel, mindkett˝o elrejt˝ ogombokkal. A panel elrejt´es´ehez kattintsunk az elrejt˝ogombok egyik´ere. A panel lecs¨okken az elrejt˝ ogombon tal´ alhat´ o ny´ıl ikon ir´any´aban. A panel m´asik v´eg´en lev˝ o elrejt˝ ogomb l´ athat´ o marad. Az elrejtett panel megjelen´ıt´es´ehez kattintsunk a l´athat´o elrejt˝ogombra. A panel kiny´ılik az elrejt˝ ogombon lev˝o ny´ıl ir´any´aba. Mindk´et elrejt˝ogomb l´athat´ o. A panelt be´ all´ıthatjuk automatikus elrejt´es˝ ure. Ha be´all´ıtjuk az automatikus elrejt´est, a panel automatikusan elt˝ unik, ha az eg´er nem a panel felett van. A panel u ´jra megjelenik, amint az egeret arra a ter¨ uletre vissz¨ uk, ahol a panel van. Az automatikus elrejt´es be´all´ıt´as´ahoz m´odos´ıtani kell a panel tulajdons´agait. Megjegyz´es

6.3. GNOME

141

A sarokpanelen az elrejt˝ ogombok viselked´ese kicsit m´as. Ha a panel a k´eperny˝o egyik sark´ aban van, az elrejt˝ ogombokat a k¨ovetkez˝ok´eppen haszn´alhatjuk: * A panel elrejt´es´ehez kattintsunk arra az elrejt˝ogombra, amely legk¨ozelebb van a k´eperny˝ o sz´el´ehez. * A panel mozgat´as´ ahoz a k´eperny˝o ellent´etes sark´ aba kattintsunk a k´eperny˝o sz´el´et˝ol legt´avolabb lev˝o elrejt˝ogombra. A panel tulajdons´ againak m´ odos´ıt´ asa Az ¨osszes panel tulajdons´ againak m´odos´ıt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´ all´ıt´ asai->Halad´o->Panel elemet, majd v´egezz¨ uk el a k´ıv´ ant v´ altoztat´ asokat. P´eld´aul a panel megjelen´es´evel ´es viselked´es´evel kapcsolatos be´all´ıt´ asokat adhatunk meg. M´odos´ıthatjuk minden egyes panel tulajdons´agait is k¨ ul¨on-k¨ ul¨on. Minden egyes panel jellemz˝ oit v´ altoztathatjuk, mint p´eld´aul a panel t´ıpus´at, az elrejt´esi viselked´est, ´es a megjelen´ıt´est. Megjegyz´es A men¨ upanel tulajdons´ agait nem m´ odos´ıthatjuk. A panel tulajdons´ agait a k¨ ovetkez˝ o l´ep´esekben m´odos´ıthatjuk: 1. Kattintsunk jobb gombbal a panel egy u ¨res hely´ere, majd v´alasszuk a Tulajdons´agokat a Panel be´ all´ıt´ asainak megjelen´ıt´es´ehez. A Panel be´all´ıt´asai ablak a k¨ovetkez˝ o szakaszokat tartalmazza: + Panelt´ıpus panel + H´att´er 2. A panel m´eret´enek, hely´enek ´es elrejt´esi tulajdons´againak m´odos´ıt´as´ahoz kattintsunk a Panel t´ıpus Panel f¨ ulre. A k¨ovetkez˝o t´abl´azatban a Panelt´ıpus Panel lap p´ arbesz´edablak-elemeinek list´aj´at tal´alhatjuk: P´arbesz´edablak-elem Le´ır´ as Poz´ıci´ o V´ alasszuk ki a panel hely´et a munkaasztalon. Kattintsunk a panel k´ıv´ ant hely´ere. M´eret V´alasszuk ki a panel m´eret´et. V´ızszintes elhelyezked´es Csak u ´sz´opaneln´el. V´alasszuk ezt a be´all´ıt´ast a panel v´ızszintes megjelen´ıt´es´ehez. F¨ ugg˝oleges elhelyezked´es Csak u ´sz´opaneln´el. V´ alasszuk ezt a be´all´ıt´ ast a panel f¨ ugg˝oleges megjelen´ıt´es´ehez. V´ızszintes eltol´ as Csak u ´sz´opaneln´el. Meghat´arozhatjuk a panel t´avols´ag´at a munkaasztal bal sz´el´et˝ ol. F¨ ugg˝ oleges eltol´as Csak u ´sz´opaneln´el. Meghat´arozhatjuk a panel t´ avols´ ag´ at a munkaasztal tetej´et˝ol. Eltol´as a k´eperny˝o sark´at´ol Csak u ´sz´ opaneln´el. Meghat´ arozhatjuk a panel t´avols´ag´at a munkaasztal sark´ at´ ol. Automatikus elrejt´es V´alasszuk ki ezt a be´all´ıt´ast a panel automatikus elrejt´es´ehez. Elrejt˝ ogombok megjelen´ıt´es´ese V´alasszuk ki ezt a be´all´ıt´ast a panel elrejt˝ ogombjainak megjelen´ıt´es´ehez. Nyilak az elrejt˝ogombon Ezt a be´ all´ıt´ ast kiv´ alasztva a nyilak megjelennek az elrejt˝ogombokon, ha az elrejt˝ ogombok enged´elyezve vannak. 3. A panel h´atter´enek m´odos´ıt´as´ahoz, kattintsunk a H´ att´er f¨ ulre. A H´att´er lap a k¨ovetkez˝o elemeket tartalmazza:

142

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

P´arbesz´edablak-elem Le´ır´ as T´ıpus V´alasszuk ki a panel h´atter´enek t´ıpus´at. A k¨ ovetkez˝ ok k¨ oz¨ ul v´ alaszthatunk: + Alap´ertelmezett: az alap´ertelmezett h´ att´ert´ıpus. Az alap´ertelmezett h´att´er az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´ asai->T´ema be´ all´ıt´ as´ at´ ol f¨ ugg. + Sz´ın: seg´ıts´eg´evel kiv´alaszthatjuk a panel h´ att´ersz´ın´et. + K´ep: seg´ıts´eg´evel kiv´alaszthatjuk a panel h´att´erk´ep´et. ´ atsz´ ´ atsz´ + Atl´ o: Atl´ ov´ a teszi a panelt, ´ıgy a panel m¨og¨otti munkaasztalh´att´er l´ athat´ ov´ a v´ alik. Sz´ın Ha a H´ att´er t´ıpusa Sz´ın, a H´att´er sz´ıne gombra kattintva megjelenik a sz´ınv´ alaszt´ o ablak. Innen kiv´ alaszthat´o a k´ert sz´ın. K´ep Ha a H´att´ert´ıpus K´ep, v´ alasszunk ki egy k´epet. Hat´arozzuk meg a h´att´erk´ep k¨ovetkez˝o be´all´ıt´ asait: Ne m´eretezze ´ at a k´epet V´alasszuk ezt a be´all´ıt´ast ahhoz, hogy a k´ep eredeti m´eretben t¨ oltse ki a panel h´atter´et. K´ep ´atm´eretez´ese Ezt a be´ all´ıt´ ast kiv´ alasztva a k´epet a panel h´atter´enek m´eret´ere fesz´ıti. A k´ep eredeti ar´ anyai megmaradnak. K´ep ny´ ujt´asa Ezt a be´all´ıt´ ast kiv´alasztva a k´epet a panel h´ atter´enek m´eret´ere fesz´ıti. A k´ep eredeti ar´anyai nem maradnak meg. F¨ ugg˝ oleges panelen a k´ep forgat´asa Ezt a be´all´ıt´ ast kiv´alasztva a k´epet elforgathatjuk a f¨ ugg˝ oleges panelek sz´am´ara. Egy sz´ınt vagy k´epet r´a is h´ uzhatunk a panelre a panel h´atter´enek be´all´ıt´as´ahoz. Tov´abbi inform´aci´okat: ” Egy sz´ın vagy k´ep a panel h´atter´ere h´ uz´as´ahoz ” . 4. Kattintsunk a Bez´ ar´ as gombra a Panel be´ all´ıt´asai p´arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz. Egy sz´ın vagy k´ep a panel h´ atter´ere h´ uz´as´ahoz Egy sz´ınt vagy k´epet a panelre h´ uzva be´all´ıthatjuk az adott k´epet vagy sz´ınt a panel h´ atterek´ent. A sz´ınt vagy k´epet sok alkalmaz´asb´ol ´ath´ uzhatjuk. P´eld´ aul ´ ath´ uzhatunk egy sz´ınt a Nautilus f´ajlkezel˝ob˝ol a panelra a h´att´er be´all´ıt´ as´ ahoz. Szint´en ´ ath´ uzhatunk egy sz´ınt b´armely sz´ınv´ alaszt´o ablakb´ol. Egy k´epet a panelre h´ uzva be´all´ıthatjuk azt a panel h´atterek´ent. Mintak´epeket is h´ uzhatunk a Nautilus f´ ajlkezel˝ob˝ol a panel h´atter´enek be´all´ıt´as´ahoz. A panel t¨ orl´ese A panel t¨ orl´es´ehez a munkaasztalr´ol kattintsunk jobb gombbal arra amit t¨or¨ olni szeretn´enk, majd v´ alasszuk a Panel t¨orl´ese men¨ upontot. Megjegyz´es Legal´ abb egy panelt l´etre kell hoznunk a munkaasztalon. Ha csak egy panel van, az a panel nem t¨ or¨ olhet˝o. Panelelemek A k¨ ovetkez˝ o fejezet le´ırja a panelekhez hozz´aadhat´o ´es onnan haszn´alhat´o elemeket. A panel elemeinek kezel´ese

6.3. GNOME

143

Az eg´ergombok haszn´ alat´ aval a k¨ ovetkez˝ok´eppen kezelhetj¨ uk a panel elemeit: Kattint´as a bal eg´ergombbal Elind´ıtja az elemet. Kattint´as a k¨ oz´eps˝ o gombbal Seg´ıts´eg´evel megfoghatunk, majd egy u ´j helyre h´ uzhatunk egy elemet. Kattint´as a jobb gombbal Megnyitja az elem men¨ uj´et. Az appletek kezel´ese m´ ask´eppen t¨ ort´enik. Tov´abbi inform´aci´okat: ” Az applet kiv´alaszt´ asa ” . Elem hozz´ aad´ asa a panelhez A k¨ovetkez˝o m´ odokon adhatunk hozz´ a egy elemet a panelhez: * A panel men¨ uj´eb˝ol Kattintsunk jobb gombbal egy u uj´e¨res helyre a panelen a panel men¨ nek nyit´as´ ahoz. A panel men¨ uje tartalmaz egy Panelra helyez´es almen¨ ut. A Panelra helyez´es almen¨ u seg´ıts´eg´evel a k¨ovetkez˝o elemeket adhatjuk hozz´a a panelhez: + Appletek a k¨ ovetkez˝ o kateg´ori´akb´ol: Kell´ekek, Sz´orakoztat´as, Internet, Multim´edia, Seg´edeszk¨ oz. + Ind´ıt´oikonok + Ind´ıt´oikonok a men¨ ub˝ol + F˝ omen¨ u + Fi´ okok + Gombok a gyakori feladatok gyors el´er´es´ehez: Kijelentkez´es gomb, K´eperny˝ oz´ ar gomb, K´eperny˝ok´ep gomb, Keres´es gomb, Futtat´ as gomb. * Minden men¨ ub˝ol Ha jobb gombbal kattintunk b´armely men¨ uben egy ind´ıt´ oikonra, az ind´ıt´oikon men¨ uje felny´ılik. Ezt a men¨ ut haszn´alhatjuk az ind´ıt´ oikon panelre helyez´es´ehez. Tov´abb´a men¨ uket, ind´ıt´oikonokat ´es appleteket is h´ uzhatunk a men¨ ukb˝ol a panelekre. * A f´ajlkezel˝ob˝ ol Minden ind´ıt´ oikon egy .desktop f´ajlra hivatkozik. A .desktop f´ajlt a panelekre h´ uzhatjuk az ind´ıt´ oikon panelhez ad´as´ahoz. Minden men¨ u egy k¨onyvt´ arra hivatkozik. Egy k¨ onyvt´ arat a panelre h´ uzva hozz´aadhatjuk azt a panelelemek´ent. Egy elem tulajdons´ againak m´ odos´ıt´ asa N´eh´any panelelemnek van n´eh´ any hozz´ arendelt tulajdons´aga. Ezek a tulajdons´agok minden elemt´ıpus eset´en m´ asok. A tulajdons´agok p´eld´aul a k¨ovetkez˝oket hat´ arozz´ ak meg: * az ind´ıt´ oikon parancs´at * a men¨ uh¨oz tartoz´o forr´asf´ajlok hely´et * az elem ikonj´ at Az elem tulajdons´ againak m´ odos´ıt´ as´ ahoz a k¨ovetkez˝o l´ep´eseket hajtsuk v´egre: 1. Kattintsunk jobb gombbal az elemre az elem men¨ uj´enek felnyit´as´ahoz, ahogy az a 4.3. ´ abra - Panelelem felny´ıl´o men¨ uje . ´abr´an l´athat´o. 4.3. ´abra - Panelelem felny´ıl´ o men¨ uje Panelelem felny´ıl´o men¨ uje. A men¨ u elemei: Tulajdons´ agok, S´ ug´ o, T¨ orl´es a panelr˝ ol, Mozgat´as 2. V´alasszuk a Tulajdons´agok elemet. Haszn´ aljuk a Tulajdons´ agok p´arbesz´edablakot a sz¨ uks´eges

144

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

m´odos´ıt´asokhoz. A Tulajdons´ agok ablakban megjelen˝o tulajdons´agok az els˝o l´ep´esben kiv´ alasztott elemt˝ol f¨ uggenek. 3. Kattintsunk az OK gombra a v´ altoztat´ asok alkalmaz´ as´ ahoz, majd z´arjuk be a Tulajdons´agok ablakot. Panelelem ´ athelyez´ese A panelelemeket ´ athelyezhetj¨ uk a panelen bel¨ ul, vagy egyik panelr˝ol a m´asik panelre. Tov´ abb´ a´ athelyezhetj¨ uk elemeket a panelek ´es fi´okok k¨oz¨ott. A panel egy elem´enek ´ athelyez´es´ehez kattintsunk r´a k¨oz´eps˝ o gombbal, majd a gomb lenyomva tart´ asa mellett h´ uzzuk az elemet az u ´j hely´ere. Ha felengedj¨ uk a k¨ oz´eps˝ o eg´ergombot, az elem ott marad az u ´j helyen. A panelelem felny´ıl´ o men¨ uj´et is haszn´alhatjuk az elem mozgat´as´ara, a k¨ovetkez˝ ok´eppen: 1. Kattintsunk jobb gombbal az elemre, majd v´alasszuk az ´ Athelyez´ es men¨ upontot. 2. Mutassunk az elem u ´j hely´ere az eg´errel, majd kattintsunk b´ armely eg´ergombbal, hogy az elem az u ´j helyre ker¨ ulj¨on. Ez a hely a munkaasztalon lev˝ o b´ armely panel lehet. A panelelem mozgat´ asa hat´ assal van a panelen lev˝o t¨obbi elemre is. Az elemek mozg´ as´ anak vez´erl´es´ehez megadhatunk egy mozgat´asi m´odot. A mozgat´ asi m´ od meghat´ aroz´ as´ ahoz nyomjuk le a k¨ovetkez˝o gombok valamelyik´et az elem mozgat´ asa k¨ ozben: Billenty˝ u Mozgat´ asi m´ od Le´ır´ as Nincs billenty˝ u Kapcsolt mozg´ as Az elem helyet cser´el a panel m´as elemeivel. A kapcsolt mozg´as az alap´ertelmezett mozgat´ asi m´ od. Alt billenty˝ u Szabad mozgat´ as Az elem ´ atugorja a t¨ obbi panelelemet eg´eszen a k¨ovetkez˝o u ¨res helyig. Shift billenty˝ u Tol´ o mozgat´ as Az elem eltolja a t¨ obbi panelelemet. A panelelem elt´ avol´ıt´ asa Egy elem panelr˝ ol val´ o elt´ avol´ıt´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal az elemre a men¨ u felnyit´ as´ ahoz, majd v´ alasszuk a T¨orl´es a panelr˝ol men¨ upontot. Appletek

6.3. GNOME

145

Az applet egy olyan kism´eret˝ u alkalmaz´as, amelynek a kezel˝ofel¨ ulete egy panelen helyezkedik el. Az applet kezel´es´ehez az applet panelelem´et haszn´alhatjuk. P´eld´ aul az al´ abbi ´ abra a k¨ ovetkez˝o appletek tartalmazza balr´ol jobbra haladva: * Ablaklista: a rendszerben jelenleg nyitott ablakokat jelen´ıti meg. * CD-lej´ atsz´ o: seg´ıts´eg´evel a rendszer CD-lej´atsz´oj´at vez´erelhetj¨ uk. * Hanger˝ oszab´ alyz´ o: a rendszer hangerej´et ´all´ıtja. P´eld´ak appletekre. A sz¨ ovegk¨ ornyezet ´ırja le a grafik´at. Applet hozz´ aad´ asa a panelhez Egy appletet a panel felny´ıl´ o men¨ uj´eb˝ol adhatunk hozz´a a panelhez. Kattintsunk jobb gombbal a panel egy u ulet´ere a men¨ u felnyit´as´ahoz. ¨res ter¨ V´alasszuk a Panelra helyez´es men¨ upontot, majd v´alasszuk ki az al´abbi almen¨ ukb˝ol a k´ıv´ ant appletet: * Kell´ekek * Sz´orakoztat´as * Internet * Multim´edia * Seg´edeszk¨ oz Az almen¨ ub˝ ol az appletet r´ a is h´ uzhatjuk a panelre. Az applet kiv´ alaszt´ asa Az applet tulajdons´ againak m´ odos´ıt´ as´ ahoz, el˝osz¨or kattintsunk jobb gombbal az appletre a felny´ıl´ o men¨ uj´enek megnyit´as´ahoz. Az applet ´athelyez´es´ehez kattintsunk a k¨ oz´eps˝ o gombbal az appletre. N´eh´any korl´atoz´ as l´ep ´erv´enybe arra vonatkoz´oan, hogy hova kattinthatunk a men¨ u felnyit´as´ ahoz: * N´eh´ any appletnek specifikus felny´ıl´ o men¨ ui vannak, amelyek akkor ny´ılnak, ha az applet egy bizonyos pontj´ara kattintunk. P´eld´aul az Ablaklista appletnek van egy f¨ ugg˝oleges foganty´ uja a bal oldalon, ´es az ablakokat megjelen´ıt˝ o r´esze a jobb oldalon. Az Ablaklista panelmen¨ uj´enek felnyit´ as´ ahoz a foganty´ ura kell jobb gombbal kattintanunk. Ha a jobb oldalon kattintunk jobb gombbal, akkor a gomb men¨ uje ny´ılik fel. * N´eh´any appletnek vannak olyan ter¨ uletei, melyeket nem haszn´alhatunk az applet kiv´alaszt´ as´ ahoz. P´eld´ aul a Parancssor applet tartalmaz egy mez˝ot, ahol a parancsot ´ırhatjuk be. Nem tudunk erre a mez˝ore a k¨oz´eps˝o vagy a jobb gombbal kattintani. Helyette kattintsunk az applet egy´eb helyeire. Az applet tulajdons´ againak m´ odos´ıt´ asa Az applet tulajdons´ againak m´ odos´ıt´ asa a k¨ovetkez˝o l´ep´esekben t¨ort´enik: 1. Kattintsunk jobb gombbal az appletre, majd v´alasszuk a Be´all´ıt´asok men¨ upontot. A Be´ all´ıt´ asok ablak haszn´alat´aval m´odos´ıtsuk a k´ıv´ant tulajdons´agokat. Az applet tulajdons´ agai az applett˝ol f¨ ugg˝oen v´altoznak. 2. Kattintsunk a Bez´ ar´ as gombra a Be´ all´ıt´asok ablak bez´ar´as´ahoz. Ind´ıt´oikonok Ha r´akattintunk egy ind´ıt´ oikonra, a k¨ ovetkez˝o esem´enyek egyik´et ind´ıtjuk el: * Adott alkalmaz´ as ind´ıt´ asa * Parancs v´egrehajt´asa * Mappa megnyit´asa

146

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

a f´ajlkezel˝ oben * Megadott URL ( Uniform Resource Locator ) megnyit´asa. Az URL a web egy bizonyos hely´enek c´ıme. Ind´ıt´ oikonokat a k¨ ovetkez˝ o helyeken tal´alhatunk a munkaasztalon: * Panelek: a paneleken az ind´ıt´ okat ikonok jelzik. * Men¨ uk: a men¨ uben az ind´ıt´okat men¨ uelemek jelzik. A men¨ uelemek mellett ´altal´aban egy ikon is tal´alhat´o. * Munkaasztalh´ att´er: a munkaasztalon az ind´ıt´okat ikonok jelzik. M´ odos´ıthatjuk az ind´ıt´ oikon tulajdons´agait. P´eld´aul az ind´ıt´oikon tulajdons´ agai az ind´ıt´ oikon nev´et, a megjelen˝o ikonj´at ´es fut´ asi inform´aci´oit tartalmazza. Ind´ıt´ oikon hozz´ aad´ asa a panelhez A k¨ ovetkez˝ ok´eppen adhatunk hozz´a egy ind´ıt´oikont a panelhez: * A panel ´ ind´ıt´ men¨ uj´eb˝ ol Uj oikon hozz´aad´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal egy u ¨res ter¨ uletre a panelen, majd v´ alasszuk a Panelra helyez´es->Ind´ıt´oikon men¨ upontot. Egy Ind´ıt´ oikon l´etrehoz´asa ablak jelenik meg. A p´arbesz´edablakkal kapcsolatban tov´ abbi inform´ aci´ o itt tal´alhat´o: ” Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asa p´arbesz´edablak seg´ıts´eg´evel ” . Egy m´ar l´etez˝o ind´ıt´oikon panelre helyez´es´ehez v´alasszuk a Panelra helyez´es->Ind´ıt´oikon a men¨ ub˝ol elemet a panel felny´ıl´o men¨ uj´eb˝ ol. V´ alasszuk ki a k´ıv´ ant ind´ıt´oikont. * Minden men¨ ub˝ol Ind´ıt´oikon panelra helyez´es´ehez b´ armely men¨ ub˝ol v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: + Nyissuk meg a men¨ ut, melyben a panelre helyezend˝o ind´ıt´oikon van. Kattintsunk jobb gombbal az ind´ıt´oikon c´ım´ere. V´alasszuk az Ind´ıt´oikon hozz´ aad´ asa a panelhez elemet. + Nyissuk meg a k´ıv´ant ind´ıt´oikont tartalmaz´ o men¨ ut. H´ uzzuk az ind´ıt´ oikont a panelre. * A f´ajlkezel˝ob˝ol Ind´ıt´oikon f´ajlkezel˝ ob˝ ol panelre helyez´es´ehez keress¨ uk meg az ind´ıt´oikonhoz tartoz´o .desktop f´ ajlt a rendszeren. Az ind´ıt´oikon elhelyez´es´ehez h´ uzzuk a .desktop f´ajlt a panelre. Ind´ıt´ oikon l´etrehoz´ asa p´ arbesz´edablak seg´ıts´eg´evel Ind´ıt´ oikon l´etrehoz´ as´ ahoz az Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asa p´arbesz´edablak seg´ıts´eg´evel, v´egezz¨ uk el a k¨ ovetkez˝ o m˝ uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a panel b´ armely r´esz´ere a men¨ u felnyit´as´ahoz. V´alasszuk a Panelra helyez´es>Ind´ıt´ oikon elemet az Ind´ıt´ oikon l´etrehoz´asa p´arbesz´edablak megnyit´as´ahoz.. Az ablakon l´ athat´ o az Alap lap. 2. Adjuk meg az ind´ıt´oikon adatait a p´ arbesz´edablakban. A k¨ ovetkez˝o t´abl´azat az Alap lapon tal´alhat´o p´arbesz´edelemeket tartalmazza: P´arbesz´edablak-elem Le´ır´ as N´ev A sz¨ovegdoboz haszn´alat´aval megadhatjuk az ind´ıt´ oikon nev´et. A Halad´o lapon hozz´aadhatjuk a n´ev ford´ıt´asait. ´ Ez a n´ev men¨ uben, ´es asztalon jelenik meg. Altal´ anos n´ev A sz¨ovegdoboz haszn´alat´ aval megadhatjuk az alkalmaz´as t´ıpus´at. P´eld´aul be´ırhatjuk, hogy Sz¨ ovegszerkeszt˝ o a gedit ind´ıt´oikonj´aba. A Halad´o lapon megadhat-

6.3. GNOME

147

juk az ´altal´anos n´ev ford´ıt´ asait. Megjegyz´es A sz¨ovegdoboz haszn´alat´aval megadhatjuk az ind´ıt´ oikon r¨ ovid le´ır´ as´at. A megjegyz´es felugr´o sz¨ovegk´ent jelenik meg, ha az egeret az ind´ıt´ oikon f¨ol´e vissz¨ uk a panelen. A Halad´o lapon megadhatjuk a megjegyz´es ford´ıt´ asait. Parancs A mez˝obe be´ırhatjuk a parancsot, amit az ind´ıt´ oikonra kattint´ askor v´egre akarunk hajtani. A p´eldaparancsokat l´ asd a k¨ ovetkez˝ o fejezetben. T´ıpus A leny´ıl´o list´at haszn´alva az ind´ıt´oikon t´ıpus´ at hat´ arozhatjuk meg. V´alasszunk egyet a k¨ovetkez˝ok k¨oz¨ ul: + Alkalmaz´ as: ezt kiv´ alasztva l´etrehozhatjuk egy alkalmaz´as ind´ıt´oikonj´at. + Hivatkoz´ as: ezt kiv´ alasztva egy URI-ra mutat´o hivatkoz´ast hozhatunk l´etre. Ikon V´alasszunk ki egy ikont az ind´ıt´ o sz´am´ara. Az ikon kiv´alaszt´as´ahoz kattintsunk a Nincs ikon gombra. Egy ikonv´alaszt´o ablak ny´ılik meg. V´alasszunk ki egy ikont az ablakb´ ol. Egy m´asik k¨onyvt´arb´ol v´ alaszt´ashoz kattintsunk a Keres´es gombra. Ha kiv´ alasztottuk a megfelel˝o ikont, kattintsunk az OK gombra. Futtat´ as termin´ alban Ezt a be´all´ıt´ast kiv´alasztva az alkalmaz´as termin´ alablakban fog futni. Olyan alkalmaz´as sz´am´ara v´alasszuk ki ezt a be´all´ıt´ast, amely nem hoz l´etre ablakot a fut´ashoz. 3. Az ind´ıt´oikon halad´o be´ all´ıt´ asainak be´ all´ıt´as´ ahoz kattintsunk a Halad´o f¨ ulre. Az Ind´ıt´oikon tulajdons´ agai ablakban megjelenik a Halad´o lap. 4. Adjuk meg az ind´ıt´oikon halad´ o be´ all´ıt´ asait a p´ arbesz´edablakban. A k¨ovetkez˝o t´abl´azat a Halad´o lapon tal´ alhat´ o p´ arbesz´edelemeket tartalmazza: P´arbesz´edablak-elem Le´ır´ as Pr´ ob´ ald ezt haszn´alat el˝ott Adjuk meg az ellen˝orizend˝o parancsot az ind´ıt´ oikon futtat´asa el˝ott. Ha a parancs futtathat´o, ´es az u ´tvonal tartalmazza, az ind´ıt´ oikon megjelenik a panelen. Dokument´aci´o Adjuk meg az ind´ıt´ ohoz tartoz´ o s´ ug´o el´er´esi u ´tj´at. Ha itt megadunk ug´ oja men¨ uelem is megjelenik az ind´ıegy u ´tvonalat, az alkalmaz´ as neve s´ ´ t´oikonhoz tartoz´ o felny´ıl´ o men¨ uben. 5. Az Alap lap N´ev, Altal´ anos n´ev ´es Megjegyz´es mez˝ oinek ford´ıt´ asait is megadhatjuk. A ford´ıt´as hozz´aad´as´ahoz adjuk meg a ford´ıt´as adatait a N´ev/Megjegyz´es ford´ıt´asai t´abl´azatban: Mez˝o Le´ır´ as Els˝ o mez˝ o Adjuk meg annak a nyelvnek a k´etbet˝ us k´odj´at, amelyhez a ford´ıt´ ast hozz´ a szeretn´enk adni. M´asodik mez˝o Adjuk meg az ind´ıt´oikon N´ev mez˝ oj´enek ford´ıt´ as´ at. Harmadik mez˝o Adjuk meg az ind´ı´ t´oikon Altal´ anos n´ev mez˝ oj´enek ford´ıt´as´at. Negyedik mez˝o Adjuk meg az ind´ıt´oikon Megjegyz´es mez˝ oj´enek ford´ıt´as´at. Ezut´an kattintsunk a Hozz´aad´as/Be´all´ıt´ as gombra. A ford´ıt´ as szerkeszt´es´ehez v´alasszuk ki a ford´ıt´ast. A ford´ıtott sz¨ oveg megjelenik az ablak als´o r´esz´en. Szerkessz¨ uk ig´eny szerint a mez˝oket, majd kattintsunk a Hozz´ aad´as/be´all´ıt´as gombra. A ford´ıt´as elt´avol´ıt´as´ahoz v´ alasszuk ki a ford´ıt´ ast, majd kattintsunk a T¨orl´es gombra. 6. Az ind´ıt´oikon l´etrehoz´ as´ ahoz ´es az Ind´ıt´oikon be´all´ıt´asai ablak bez´ar´as´ahoz kattintsunk az OK gombra.

148

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Parancsok A Parancs mez˝ obe ´ırt parancs t´ıpusa f¨ ugg a T´ıpus kombin´aci´os list´ab´ol kiv´alasztott elemt˝ ol. Ha T´ıpus kombin´aci´os list´ab´ol az Alkalmaz´asok t´ıpust v´alasztottuk, akkor egy norm´ alis parancsot ´ırhatunk ide. A k¨ovetkez˝o t´abl´azatban n´eh´ any p´eld´ at sorolunk fel parancsokra ´es az ´altaluk v´egrehajtott m˝ uveletekre. P´elda alkalmaz´ asparancsra M˝ uvelet gedit Elind´ıtja a gedit alkalmaz´ ast. gedit /user123/loremipsum.txt Megnyitja a /user123/loremipsum.txt f´ajlt a gedit alkalmaz´asban. nautilus /user123/Projects Megnyitja a /user123/Projects mapp´at egy f´ajlkezel˝oablakban. Ha T´ıpus kombin´ aci´ os list´ ab´ol a Hivatkoz´as t´ıpust v´alasztottuk, akkor egy hivatkoz´ ast ´ırhatunk ide. A k¨ ovetkez˝o t´abl´azatban n´eh´any p´eld´at sorolunk fel hivatkoz´ asokra ´es az ´ altaluk v´egrehajtott m˝ uveletekre. P´elda hivatkoz´ asparancsra M˝ uvelet http://www.gnome.org Megnyitja a GNOME honlapj´ at az alap´ertelmezett b¨ong´esz˝oben. ftp://ftp.gnome.org Megnyitja a GNOME FTP-hely´et az alap´ertelmezett b¨ong´esz˝oben. preferences:/// Megnyitja a Munkaasztal be´ all´ıt´asai helyet a f´ajlkezel˝o ablak´aban. Az ind´ıt´ oikon tulajdons´ againak m´odos´ıt´asa Az ind´ıt´oikon tulajdons´ againak m´odos´ıt´as´ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal az ind´ıt´oikonra a felny´ıl´o men¨ u megnyit´ as´ ahoz. 2. V´ alasszuk a Tulajdons´agok elemet. Haszn´aljuk az Ind´ıt´oikon tulajdons´agai ablakot a tulajdons´agok m´odos´ıt´as´ahoz. Az Ind´ıt´oikon tulajdons´ agai ablakkal kapcsolatos tov´abbi inform´aci´ok: ” Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asa p´arbesz´edablak seg´ıts´eg´evel ” . 3. Kattintsunk a Bez´ar´as gombra az Ind´ıt´oikon tulajdons´ agai ablak bez´ ar´ as´ahoz. Gombok

6.3. GNOME

149

A panelekhez hozz´ aadhatunk gombokat a gyakran ism´etl˝od˝o m˝ uveletek gyors el´er´ese ´erdek´eben. Kijelentkez´es gomb Kijelentkez´es ikon. A Kijelentkez´es gomb elind´ıtja a GNOME-munkamenet lez´ar´as´at. A Kijelentkez´es gomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy u alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->Kijelentkez´es ¨res helyre a panelen. V´ men¨ upontot. A munkamenet lez´ ar´ as´ ahoz vagy a rendszer le´all´ıt´as´ahoz kattintsunk a Kijelentkez´es gombra. K´eperny˝oz´ ar gomb K´eperny˝oz´ ar ikon. A K´eperny˝ oz´ ar gomb lez´ arja a k´eperny˝ot ´es elind´ıtja a k´eperny˝ov´ed˝ot. A munkamenet u ´jb´ oli el´er´es´ehez meg kell adnunk jelszavunkat. A k´eperny˝oz´ar rendes m˝ uk¨ od´es´ehez sz¨ uks´eg van egy enged´elyezett k´eperny˝ov´ed˝ore. A K´eperny˝ oz´ar gomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy u alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->K´eperny˝oz´ar ¨res helyre a panelen. V´ men¨ upontot. Kattintsunk jobb gombbal a K´eperny˝ oz´ar gombra a k´eperny˝ov´ed˝ovel kapcsolatos parancsok men¨ uj´enek megnyit´as´ahoz. Az 4.2. t´abl´azat - K´eperny˝oz´ar men¨ u elemei a men¨ ub˝ ol el´erhet˝ o parancsokat ´ırja le. 4.2. t´abl´azat - K´eperny˝ oz´ ar men¨ u elemei Men¨ uelem M˝ uvelet K´eperny˝ov´ed˝ o ind´ıt´ asa Elind´ıtja a k´eperny˝ ov´ed˝ ot, de nem z´ arolja a k´eperny˝ot. K´eperny˝o z´arol´ asa Azonnal z´ arolja a k´eperny˝ ot. Ez a parancs ugyanazt a feladatot l´atja el, mintha a K´eperny˝ oz´ ar gombra kattintunk. K´eperny˝ov´ed˝ o d´emon kil¨ ov´ese Megszak´ıtja a k´eperny˝ ov´ed˝ o fut´ as´ at. A k´eperny˝ov´ed˝o folyamat´anak fut´as´anak megszak´ıt´asa ut´ an nem lehet z´ arolni a k´eperny˝ot. K´eperny˝ov´ed˝ o d´emon u ´jraind´ıt´ asa Megszak´ıtja ´es u ´jraind´ıtja a k´eperny˝ ov´ed˝ot. Haszn´aljuk ezt a parancsot, miut´an megv´ altoztattuk a jelszavunkat. Ha u ´jraind´ıtjuk a k´eperny˝ov´ed˝ot, haszn´aljuk az u ´j jelszavunkat a k´eperny˝ov´ed˝on´el.

150

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Tulajdons´ agok Megjelen´ıti a K´eperny˝ ov´ed˝ o ablakot, melynek seg´ıts´eg´evel be´all´ıthatjuk a k´eperny˝ ov´ed˝ ot. K´eperny˝ok´ep gomb K´eperny˝ok´ep ikon A K´eperny˝ ok´ep gomb seg´ıts´eg´evel pillanatfelv´etelt k´esz´ıthet¨ unk a munkaasztalr´ ol. A K´eperny˝ ok´ep gomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy u alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->K´eperny˝ok´ep ¨res helyre a panelen. V´ men¨ upontot. Pillanatfelv´etel k´esz´ıt´es´ehez a munkaasztalunkr´ol kattintsunk a K´eperny˝ ok´ep gombra. Keres´es gomb Keres´es ikon. A Keres´es gomb seg´ıts´eg´evel megnyithatjuk a F´ajlok keres´ese programot. A Keres´es gomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy u ¨res helyre a panelen. V´ alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->Keres´es men¨ upontot. A F´ ajlok keres´ese program megnyit´as´ahoz kattintsunk a Keres´es gombra. A F´ ajlok keres´ese programmal kapcsolatos tov´abbi tudnival´ okat l´asd a program k´ezik¨ onyv´eben . Futtat´ as gomb Futtat´ as ikon. A Futtat´ as gomb seg´ıts´eg´evel megnyithatjuk a Program futtat´asa p´arbesz´edablakot. A Futtat´ as gomb panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal egy u ¨res helyre a panelen. V´ alasszuk a Panelra helyez´es->Gomb->Futtat´as men¨ upontot. A Program futtat´ asa p´ arbesz´edablak megnyit´as´ahoz kattintsunk a Futtat´ as gombra. A Program futtat´ asa p´ arbesz´edablakkal kapcsolatos tov´abbi tudnival´okat l´asd: A men¨ uk haszn´ alata . Men¨ uk A k¨ ovetkez˝ o t´ıpus´ u men¨ uket adhatjuk hozz´a a panelekhez: * Rendszermen¨ uk: a rendszermen¨ uk a rendszeren haszn´alhat´o alap´ertelmezett alkalmaz´asokat ´es eszk¨ oz¨ oket tartalmazz´ ak. Az Alkalmaz´asok men¨ u ´es a M˝ uveletek men¨ uk rendszermen¨ uk. Egy rendszermen¨ u panelre helyez´es´ehez kattintsunk

6.3. GNOME

151

jobb gombbal a men¨ u egyik ind´ıt´ oikonj´ ara, majd v´alasszuk a Teljes men¨ uPanelhez hozz´ aad´ as men¨ uk´ent men¨ upontot. * F˝omen¨ u: az o¨sszes alap´ertelmezett alkalmaz´ ast, parancsot ´es be´ all´ıt´ast el´erhetj¨ uk a F˝omen¨ ub˝ol. A F˝omen¨ u panelra helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panel egy u ¨res hely´ere, majd v´ alasszuk a Panelra helyez´es->F˝omen¨ u men¨ upontot. B´armennyi F˝omen¨ u elemet helyezhet¨ unk a k¨ ul¨onb¨oz˝o panelekre. Alap´ertelmez´es szerint a F˝ omen¨ u egy stiliz´ alt l´ abnyomk´ent jelenik meg a paneleken, a k¨ovetkez˝ok´eppen: A F˝ omen¨ u ikonja. A panelekhez adott men¨ uket egy ikon jelzi, rajta egy ny´ıllal. A ny´ıl azt jelzi, hogy az ikon egy men¨ ut vagy fi´okot takar. Az 4.4. ´abra - Tipikus men¨ uelemek a panelen a men¨ uk tipikus megjelen´es´et mutatja a panelen. 4.4. ´abra - Tipikus men¨ uelemek a panelen Tipikus men¨ uelemek a panelen. Fi´okok A fi´ok a panel kiterjeszt´ese. Ugyan´ ugy nyithatunk ´es z´arhatunk egy fi´okot, mint ahogy megjelen´ıt¨ unk vagy elt¨ untet¨ unk egy panelt. A fi´ok b´armely panel elemet tartalmazhat, mint p´eld´aul ind´ıt´oikonok, men¨ uk, appletek, m´as panelelemek vagy tov´ abbi fi´ okok. Ha kinyitunk egy fi´okot, a benne tal´alhat´o elemeket ugyan´ ugy haszn´ alhatjuk, mint a panelen tal´alhat´oakat. A k¨ovetkez˝o ´abra egy nyitott fi´ okot mutat, benne k´et panelelemmel. Nyitott fi´ok. A sz¨ ovegk¨ ornyezet ´ırja le a grafik´ at. A fi´ok ikonj´ an lev˝ o ny´ıl mutatja, hogy az ikon fi´okot, vagy men¨ ut takar. Ugyan´ ugy hozz´ aadhatunk, mozgathatunk ´es t¨or¨olhet¨ unk elemeket a fi´okb´ol, mint ahogy ugyanezeket tehetj¨ uk a panelekkel. A fi´ok kinyit´ asa ´es bez´ ar´ asa A fi´ok kinyit´ as´ ahoz kattintsunk a fi´ okra a panelen. A fi´okot a k¨ovetkez˝o m´odokon z´ arhatjuk be: * Kattintsunk a fi´okra. * Kattintsunk a fi´ok elrejt´ese gombra. Fi´ok hozz´aad´ asa a panelhez A fi´okot a k¨ ovetkez˝ o m´ odokon adhatjuk hozz´a a panelhez: * A panel men¨ uj´eb˝ol Kattintsunk jobb gombbal egy u res helyre a panelen, majd v´ a lasszuk ¨ a Panelra helyez´es->Fi´ ok men¨ upontot. * Minden men¨ ub˝ol Egy teljes men¨ ut is hozz´ aadhatunk a panelhez fi´ okk´ent. Egy men¨ u fi´okk´ent val´o panelhez ad´as´ahoz nyissuk meg a men¨ ut a panelb˝ol. Kattintsunk jobb gombbal egy u alasszuk a Teljes men¨ u->Panelhez hozz´aad´as ¨res helyre a panelen, majd v´ fi´okk´ent men¨ upontot. Elem hozz´ aad´ asa a fi´ okhoz A fi´okhoz ugyan´ ugy adhatunk hozz´ a egy elemet, mint ahogy a panelekhez. Tov´abbi inform´ aci´ okat: ” Elem hozz´ aad´asa a panelhez ” .

152

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A fi´ ok tulajdons´ againak m´ odos´ıt´asa Az o ok tulajdons´againak m´odos´ıt´as´ahoz v´alasszuk az ¨sszes panel ´es fi´ Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->Halad´o->Panel elemet, majd v´egezz¨ uk el a k´ıv´ ant v´ altoztat´ asokat. P´eld´aul az elemek megjelen´ıt´es´evel ´es viselked´es´evel kapcsolatos be´ all´ıt´asokat ´erhet¨ unk el. Kiv´alaszthatunk csak a fi´ okkal kapcsolatos be´ all´ıt´ ast is. P´eld´aul kiv´alaszthatjuk, hogy a fi´ok bez´ ar´ odjon-e, ha ind´ıtottunk bel˝ole valamit. Minden egyes fi´ oknak m´ odos´ıthatjuk a tulajdons´agait k¨ ul¨on is. Megv´altoztathatjuk a fi´ ok tulajdons´ agait, mint p´eld´aul a megjelen´es´et ´es hogy legyenek-e elrejt˝ ogombjai. A fi´ ok tulajdons´ againak m´ odos´ıt´as´ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a fi´okra, majd v´alasszuk a Tulajdons´agok men¨ upontot a Panel be´ all´ıt´ asai ablak megjelen´ıt´es´ehez. Az ablak a Fi´ok lapot mutatja. 2. V´ alasszuk ki a fi´ok tulajdons´agait az ablakban. A k¨ovetkez˝o t´abl´ azat a Fi´ ok lap elemeit ´ırja le: P´arbesz´edablak-elem Le´ır´ as M´eret V´alasszuk ki a fi´ok m´eret´et. Seg´edsz¨oveg/N´ev Haszn´ aljuk ezt a sz¨ ovegmez˝ot a fi´ok nev´enek meghat´aroz´as´ahoz. A n´ev egy bubor´ekban megjelenik, ha az eg´ermutat´ot r´avissz¨ uk a fi´okra a panelen. Ikon V´ alasszunk ki egy ikont a fi´ok sz´am´ara. Kattintsunk a Ikon gombra az ikonv´ alaszt´ o ablak megjelen´ıt´es´ehez. V´alasszunk ki egy ikont az ablakb´ ol. Illetve kattintsunk a Keres´es gombra egy m´asik k¨onyvt´arban l´ev˝o ikon kiv´ alaszt´ as´ ahoz. Ha kiv´ alasztottuk a megfelel˝o ikont, kattintsunk az OK gombra. Az elrejt˝ ogomb enged´elyez´ese Ezt a n´egyzetet kiv´alasztva a fi´ok kinyit´asakor megjelenik az elrejt˝ogomb. Az elrejt˝ogombon l´ev˝o ny´ıl enged´elyez´ese Ezt a n´egyzetet kiv´ alasztva ha enged´elyezve van az elrejt˝ogomb, megjelenik rajta egy ny´ıl ikon. 3. A H´att´er lap haszn´alat´aval be´all´ıthatjuk a fi´ ok h´ atter´et. A H´ att´er lappal kapcsolatos tov´abbi tudnival´ok: ” A panel tulajdons´againak m´ odos´ıt´ asa ” Lehet˝os´eg van egy sz´ın vagy k´ep fi´okra h´ uz´as´ aval a fi´ ok h´ atter´enek megad´as´ara. Tov´abbi tudnival´ok: ” Egy sz´ın vagy k´ep a panel h´ atter´ere h´ uz´ as´ ahoz ” . 4. Kattintsunk a Bez´ar´as gombra a Panel be´ all´ıt´ asai p´ arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz. A menu alata. Tartalom ¨ k haszn´ Bevezet´es a men¨ ukbe A men¨ u tulajdons´agai Men¨ uelem felny´ıl´ o men¨ uje Alkalmaz´ asok men¨ u M˝ uveletek men¨ u Program futtat´ asa ablak haszn´ alata K´eperny˝ok´ep k´esz´ıt´ese F˝omen¨ u

6.3. GNOME

153

A F˝omen¨ u megnyit´ asa A F˝ omen¨ u panelra helyez´ese A men¨ uk testreszab´ asa Men¨ u hozz´ aad´ asa Ind´ıt´ oikon hozz´ aad´asa egy men¨ uh¨oz Ind´ıt´oikon m´asol´asa egy men¨ ube Men¨ u tulajdons´ againak szerkeszt´ese Men¨ uelem szerkeszt´ese Elem t¨ orl´ese a men¨ ub˝ ol Ez a fejezet a munkaasztal men¨ uinek haszn´alat´at mutatja be. Bevezet´es a men¨ ukbe Az ¨osszes munkaasztal-m˝ uveletet el´erhetj¨ uk men¨ uk¨on kereszt¨ ul. A men¨ upanel men¨ uket tartalmaz, u ´gyhogy a men¨ uket ´es paneleket kombin´alva haszn´alhatjuk a feladatok elv´egz´es´ehez. K¨ ul¨onb¨oz˝o m˝ uveleteket hajthatunk v´egre a men¨ uk¨ on, mint p´eld´ aul a men¨ u elemeinek panelre m´asol´as´at. A munkaasztalr´ ol a k¨ ovetkez˝ o m˝ uveleteket ´erhetj¨ uk el: * Alkalmaz´asok men¨ u: sok alkalmaz´ ast, parancsot ´es be´ all´ıt´ast ´erhet¨ unk el az Alkalmaz´asok men¨ ub˝ol. Az asztal be´ all´ıt´ oeszk¨ ozeit is az Alkalmaz´asok men¨ uben tal´alhatjuk. * M˝ uveletek men¨ u: a munkaasztallal kapcsolatos feladatok parancsait tal´alhatjuk a M˝ uveletek men¨ uben. P´eld´aul, elind´ıthatjuk a F´ajlok keres´ese alkalmaz´ast, vagy kil´ephet¨ unk a rendszerb˝ol. * F˝omen¨ u: az Alkalmaz´asok ´es a M˝ uveletek men¨ uk ¨ osszes elem´et is el´erhetj¨ uk a F˝omen¨ ub˝ol. T¨obb F˝omen¨ u gombot is elhelyezhet¨ unk a paneljeinkre. Az asztal h´ atter´ere jobb gombbal kattintva megnyithatjuk a Munkaasztal men¨ ut. A Munkaasztal men¨ u seg´ıts´eg´evel a munkaasztal h´atter´evel kapcsolatos feladatokat v´egezhetj¨ uk el. Az men¨ uk t¨ obb lehet˝ os´eget biztos´ıtanak a feladatok elv´egz´es´ere, ´ıgy a k´ıv´ant m´odon v´egezhet˝ oek el a feladatok. A men¨ u tulajdons´ agai A men¨ uk a k¨ ovetkez˝ o elemeket tartalmazhatj´ak: * almen¨ uk * ind´ıt´oikonok ´es men¨ uelemek A men¨ uelemt˝ ol jobbra tal´ alhat´ o ny´ılt azt jelzi, hogy az elem egy almen¨ u. Ha az almen¨ ure mutatunk, az megny´ılik. Ezut´an v´alaszthatunk az almen¨ u elemeib˝ol. Ha egy ind´ıt´oikont v´ alasztunk, az ind´ıt´oikon elind´ıt egy alkalmaz´ast, vagy futtat egy parancsot. Jobb gombbal kattintva az ind´ıt´oikonra megnyithatjuk az elem felny´ıl´ o men¨ uj´et. A men¨ u seg´ıts´eg´evel hozz´aadhatjuk az elemet egy panelhez, vagy m´ as feladatokat v´egezhet¨ unk el. A felny´ıl´o men¨ ur˝ol tov´abbi inform´aci´ ok a k¨ ovetkez˝ o bekezd´esben tal´alhat´ok. Megv´altoztathatjuk a munkafolyamat t´em´aj´at a men¨ uk kin´ezet´enek v´altoztat´ as´ ahoz. A t´ema v´ altoztat´ as´ ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´asok>Munkaasztal be´ all´ıt´ asai->T´ema elemet.

154

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Men¨ uelem felny´ıl´ o men¨ uje A men¨ uelemek rendelkeznek egy felny´ıl´o men¨ uvel, amelynek seg´ıts´eg´evel az men¨ uelemmel kapcsolatos m˝ uveleteket v´egezhetj¨ uk el. Amikor jobb gombbal kattintunk a men¨ uelemen, megny´ılik az elem felny´ıl´o men¨ uje. A felny´ıl´o men¨ u tartalmaz egy almen¨ ut, melyben a men¨ uvel kapcsolatos feladatokat v´egezhet¨ unk el. A men¨ uelem felny´ıl´ o men¨ uj´enek seg´ıts´eg´evel a k¨ovetkez˝o feladatokat v´egezhetj¨ uk el: * Men¨ uelemek hozz´aad´asa a panelhez ind´ıt´ oikonk´ent * Men¨ uelemek elt´ avol´ıt´ asa a men¨ ub˝ol * A Program futtat´asa p´arbesz´edablak megnyit´ asa az men¨ uelem parancs´aval. * Men¨ uk panelekre helyez´ese. Men¨ u´ elemek ket men¨ uelemk´ent, vagy fi´ okelemk´ent adhatunk a panelekhez. * Uj men¨ ukre helyez´ese * Almen¨ uk ´es men¨ uelemek tulajdons´againak megv´altoztat´ asa 5.1. ´ abra - Men¨ uelem felny´ıl´ o men¨ uje mutatja a felny´ıl´o men¨ ut. 5.1. ´ abra - Men¨ uelem felny´ıl´ o men¨ uje men¨ uelem felny´ıl´o men¨ uje. A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´ at. 5.1. t´ abl´ azat - Men¨ uelem felny´ıl´ o men¨ uje le´ırja a men¨ uelem felny´ıl´o men¨ uj´et. 5.1. t´ abl´ azat - Men¨ uelem felny´ıl´o men¨ uje Elem Le´ır´ as Ind´ıt´ oikon hozz´ aad´ asa a panelhoz Hozz´ aadja az ind´ıt´ oikont ahhoz a panelhez, ahonnan a men¨ ut nyitottuk. Men¨ uelem t¨ orl´ese Elt´ avol´ıtja az ind´ıt´ oikont a men¨ ub˝ol. Futtat´ o p´ arbesz´edablakba helyez´es Megjelen´ıti a Program futtat´ asa ablakot az ind´ıt´oikon Parancs mez˝oj´enek tartalm´ aval a Program futtat´ asa p´arbesz´edablak parancssor´aban. alkalmaz´ as neve s´ ug´ o Megnyitja az alkalmaz´ as s´ ug´ oj´ at. Tulajdons´ agok Megjelen´ıt egy ablakot, melyben az ind´ıt´oikon tulajdons´agait szerkeszthetj¨ uk. Teljes men¨ u->Elem hozz´ aad´ asa fi´okk´ent a panelhez Fi´okk´ent hozz´ aadja az almen¨ ut ahhoz a panelhez, amelyikb˝ol megnyitottuk a men¨ ut.

6.3. GNOME

155

Teljes men¨ u->Elem hozz´ aad´ asa men¨ uk´ent a panelhez Men¨ uelemk´ent hozz´ aadja az almen¨ ut ahhoz a panelhez, amelyikb˝ol megnyitottuk a men¨ ut. ´ men¨ Teljes men¨ u->Uj uelem hozz´ aad´ asa Seg´ıts´eg´evel u ´j elemet adhatunk az almen¨ uh¨oz. Teljes men¨ u->Tulajdons´ agok Megjelen´ıt egy p´ arbesz´edablakot, ahol az almen¨ u tulajdons´agait szerkeszthetj¨ uk. Alkalmaz´ asok men¨ u Az Alkalmaz´ asok men¨ u almen¨ uk szerkezet´et tartalmazza, melyekb˝ol a GNOME alkalmaz´ asokat ´es be´ all´ıt´ oeszk¨oz¨oket ind´ıthatjuk el. Az Alkalmaz´asok men¨ u tartalmazza a Munkaasztal be´all´ıt´asai men¨ ut. A Munkaasztal be´all´ıt´asai men¨ ut a munkaasztal be´ all´ıt´ oeszk¨ozeinek elind´ıt´as´ahoz haszn´alhatjuk. Az Alkalmaz´ asok men¨ u tartalmazza a f´ajlkezel˝ot ´es a s´ ug´ob¨ong´esz˝ot is. Az Alkalmaz´ asok men¨ u a k¨ ovetkez˝ o helyeken tal´alhat´o meg: * Men¨ upanel * Kezdd itt! hely a Nautilusban * F˝ omen¨ u M˝ uveletek men¨ u A M˝ uveletek men¨ u k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o parancsokat tartalmaz, melyek seg´ıts´eg´evel a munkaasztallal kapcsolatos feladatokat hajthatjuk v´egre. Az 5.2. t´abl´azat M˝ uveletek men¨ u parancsai a M˝ uveletek men¨ u parancsait mutatja be. 5.2. t´abl´azat - M˝ uveletek men¨ u parancsai Men¨ uelem M˝ uvelet Program futtat´ asa Megnyitja a Program futtat´ asa p´ arbesz´edablakot. A Program futtat´asa p´arbesz´edablakot parancsok futtat´ as´ ara haszn´alhatjuk. Tov´abbi tudnival´ok: ” Program futtat´ asa ablak haszn´ alata ” . F´ajlok keres´ese Elind´ıtja a F´ ajlok keres´ese alkalmaz´ ast. Tov´abbi inform´aci´ok a F´ajlok keres´ese k´ezik¨ onyvben tal´ alhat´ ok. Legut´obbi megnyit´ asa Megjelen´ıti az utolj´ ara mentett t´ız f´ ajlt tartalmaz´o almen¨ ut.. K´eperny˝ok´ep

156

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

K´eperny˝ok´epet k´esz´ıt a munkaasztalr´ol ´es megnyitja a K´eperny˝ok´ep p´arbesz´edablakot. Haszn´ aljuk a K´eperny˝ok´ep ablakot a k´eperny˝ok´ep ment´es´ehez. K´eperny˝o z´ arol´ asa Z´arolja a k´eperny˝ ot. Kijelentkez´es Kil´ep a jelenlegi munkamenetb˝ ol. A M˝ uveletek men¨ u a k¨ ovetkez˝o helyeken tal´alhat´o meg: * Men¨ upanel * F˝omen¨ u. A M˝ uveletek men¨ u elemei a F˝omen¨ u legfels˝o szintj´en tal´alhat´ok. Program futtat´ asa ablak haszn´ alata A Program futtat´ asa p´ arbesz´edablak hozz´af´er´est enged a parancssorhoz. Ha egy parancsot futtatunk a Program futtat´asa ablakb´ol, a parancs kimenet´et nem l´ atjuk. Egy parancs parancssorb´ ol val´ o futtat´as´ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o l´ep´eseket: 1. Nyissuk meg a Program futtat´asa ablakot. A Program futtat´asa ablakot a k¨ ovetkez˝ o m´ odok valamelyik´en nyithatjuk meg: + A men¨ upanelb˝ol V´alasszuk az Alkalmaz´ asok->Program futtat´asa elemet. + B´armely panelr˝ol: A Futtat´ as gomb hozz´ aad´ asa a panelhez. Kattintsunk a jobb gombbal a panelen, ´es v´ alasszuk a Panelra helyez´ese->Gomb->Futtat´as men¨ upontot. Kattintsunk a Futtat´ as gombra. + A F˝omen¨ ub˝ol: Nyissuk meg a F˝omen¨ ut, majd v´ alasszuk a Program futtat´asa elemet. + Gyorsbillenty˝ uk haszn´alat´aval: A Program futtat´ asa p´ arbesz´edablak alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ uje az Alt - F2 . A Program futtat´asa megjelen´ıt´es´enek gyorsbillenty˝ uj´et a Gyorsbillenty˝ uk be´ all´ıt´ oeszk¨ ozben v´altoztathatjuk meg. A gyorsbillenty˝ uk megv´ altoztat´ as´ ahoz v´ alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai>Gyorsbillenty˝ uk men¨ upontot. + Men¨ uelem felny´ıl´o men¨ uj´eb˝ol: Kattintsunk jobb gombbal egy men¨ uelemre, majd v´alasszuk a Futtat´o p´arbesz´edablakba helyez´es elemet a felugr´o men¨ ub˝ol. A Program futtat´asa ablak jelenik meg, a parancs mez˝ oben az ind´ıt´oikon parancs´aval. A Program futtat´asa ablak jelenik meg. 2. ´Irjuk be a k´ıv´ant parancsot az u ¨res mez˝obe. Esetleg a m´ar kor´ abban futtatott parancsok kiv´alaszt´as´ahoz kattintsunk a lefel´e mutat´ o ny´ılra a parancsmez˝ o mellett, majd v´alasszuk a futtatand´o parancsot. Esetleg kattintsunk az Ismert alkalmaz´asok gombra az el´erhet˝o alkalmaz´asok list´ aj´ anak megjelen´ıt´es´ehez. Haszn´alhatjuk a F´ajl hozz´af˝ uz´ese gombot egy f´ ajln´ev parancssorhoz f˝ uz´es´ehez. P´eld´aul, be´ırhatjuk az emacs parancsot, majd kiv´ alaszthatjuk a szerkesztend˝o f´ajlt. V´alasszuk a Termin´alban fusson be´ all´ıt´ast a parancs vagy alkalmaz´as termin´alablakb´ol val´o futtat´as´ahoz. Olyan alkalmaz´ as sz´ am´ ara v´alasszuk ki ezt a be´all´ıt´ast, amely nem hoz l´etre ablakot a fut´ ashoz. 3. Kattintsunk a Futtat´as parancsra a Program futtat´ asa ablakban.

6.3. GNOME

157

K´eperny˝ok´ep k´esz´ıt´ese A k¨ovetkez˝ o m´ odokon k´esz´ıthet¨ unk k´eperny˝ok´epet: * A men¨ upanelb˝ol: A teljes k´eperny˝ o k´ep´enek elk´esz´ıt´es´ehez v´alasszuk a M˝ uveletek>K´eperny˝ok´ep men¨ upontot. Megjelenik a K´eperny˝ok´ep ablak. A k´eperny˝ok´ep ment´es´ehez v´ alasszuk a K´eperny˝ ok´ep ment´ese f´ajlba be´all´ıt´ast. ´Irjuk be a k´eperny˝ ok´ep u ´tvonal´ at ´es a f´ ajlnev´et a lenyithat´o mez˝obe. Esetleg egy m´asik k¨onyvt´ arba ment´eshez kattintsunk a Keres´es gombra. A k¨onyvt´ar kiv´alaszt´asa ut´ an kattintsunk az OK gombra. A k´eperny˝ok´epeket a munkaasztalra is elmenthetj¨ uk. A k´eperny˝ ok´ep munkaasztalra ment´es´ehez v´alasszuk a K´eperny˝ ok´ep ment´ese a munkaasztalra be´all´ıt´ast. * B´armely panelr˝ol: A K´eperny˝ok´ep gomb hozz´ aad´ asa a panelhez. Kattintsunk a jobb gombbal a panelen, ´es v´ alasszuk a Panelra helyez´ese->Gomb->K´eperny˝ok´ep men¨ upontot. Kattintsunk a K´eperny˝ ok´ep gombra a teljes k´eperny˝o lef´enyk´epez´es´ehez. Haszn´ aljuk a K´eperny˝ ok´ep ablakot a k´eperny˝ok´ep ment´es´ehez. * Gyorsbillenty˝ uk haszn´ alat´ aval: A k´eperny˝ok´ep k´esz´ıt´es´ehez haszn´alhatjuk a k¨ovetkez˝ o gyorsbillenty˝ uket is: Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ uk M˝ uvelet Print Screen K´eperny˝ok´epet k´esz´ıt a teljes k´eperny˝ or˝ ol, majd megjelen´ıti a K´eperny˝ok´ep ablakot. Haszn´aljuk a K´eperny˝ ok´ep ablakot a k´eperny˝ ok´ep ment´es´ehez. Alt - Print Screen K´eperny˝ok´epet k´esz´ıt a f´ okuszban l´ev˝ o ablakr´ol, majd megjelen´ıti a K´eperny˝ok´ep ablakot. Haszn´ aljuk a K´eperny˝ok´ep ablakot a k´eperny˝ok´ep ment´es´ehez. A Gyorsbillenty˝ uk be´ all´ıt´ oeszk¨oz haszn´alat´aval m´odos´ıthatjuk az alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ uket. * Parancs haszn´alat´aval Haszn´alhatjuk a gnome-panel-screenshot parancsot a k´eperny˝ok´ep k´esz´ıt´es´ehez. A gnomepanel-screenshot parancs k´eperny˝ ok´epet k´esz´ıt a teljes k´eperny˝or˝ol, majd megjelen´ıti a K´eperny˝ ok´ep ablakot. Haszn´aljuk a K´eperny˝ok´ep ablakot a k´eperny˝ok´ep ment´es´ehez. A gnome-panel-screenshot parancsot a k¨ovetkez˝ok´eppen haszn´ alhatjuk: Kapcsol´o M˝ uvelet –window K´eperny˝ ok´epet k´esz´ıt a f´okuszban l´ev˝o ablakr´ol, majd megjelen´ıti a K´eperny˝ ok´ep ablakot. Haszn´aljuk a K´eperny˝ok´ep ablakot a k´eperny˝ ok´ep ment´es´ehez. –delay= m´asodperc A megadott sz´am´ u m´asodperc eltelte ut´ an k´eperny˝ ok´epet k´esz´ıt, majd megjelen´ıti a K´eperny˝ok´ep ablakot. Haszn´ aljuk a K´eperny˝ ok´ep ablakot a k´eperny˝ok´ep ment´es´ehez. –help Megjelen´ıti a parancs kapcsol´ oit. F˝omen¨ u Nyitott f˝ omen¨ u. Men¨ uelemek: Alkalmaz´asok, CDE men¨ u, Program futtat´asa, F´ajlok keres´ese, K´eperny˝ ok´ep, K´eperny˝oz´ar ´es Kil´ep´es. Szinte az ¨ osszes alkalmaz´ ast, parancsot ´es be´all´ıt´ast el´erhetj¨ uk a F˝omen¨ u haszn´alat´ aval.

158

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A F˝ omen¨ u a k¨ ovetkez˝ o fels˝ o szint˝ u men¨ uket ´es speci´alis men¨ uelemeket tartalmazza: * Alkalmaz´ asok: ez tartalmazza az o¨sszes alkalmaz´ast ´es be´all´ıt´oeszk¨ ozt. Ez a men¨ u tartalmazza a f´ajlkezel˝ot ´es a s´ ug´omegjelen´ıt˝ot is. * M˝ uveletek: a munkaasztallal kapcsolatos feladatokhoz tartalmaz parancsokat, mint p´eld´ aul a K´eperny˝ oz´ ar ´es a Kil´ep´es parancsot. A M˝ uveletek men¨ u elemei a F˝omen¨ u legfels˝ o szintj´en tal´alhat´ok. A F˝ omen¨ u gombj´ at hozz´ aadhatjuk a panelekhez. Alap´ertelmez´es szerint a F˝omen¨ u egy stiliz´ alt l´ abnyomk´ent jelenik meg a paneleken, a k¨ovetkez˝ok´eppen: A F˝ omen¨ u ikonja. A F˝ omen¨ u megnyit´ asa A F˝ omen¨ ut a k¨ ovetkez˝ o m´ odokon nyithatjuk meg: * Egy panelr˝ol a F˝omen¨ u seg´ıts´eg´evel: Kattintsunk a F˝ omen¨ u gombra. * Gyorsbillenty˝ uk haszn´alat´aval: Haszn´ alhatunk gyorsbillenty˝ uket a F˝omen¨ u megnyit´as´ara. Amikor gyorsbillenty˝ ut haszn´ alunk a F˝ omen¨ u megjelen´ıt´es´ehez, a F˝omen¨ u az eg´ermutat´ on´ al jelenik meg. A F˝ omen¨ u megnyit´as´ahoz rendelt alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ u az Alt F1 . A F˝ omen¨ u megnyit´as´ahoz rendelt gyorsbillenty˝ u megv´ altoztat´ as´ ahoz v´ alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai>Gyorsbillenty˝ uk men¨ upontot. A F˝ omen¨ u panelra helyez´ese Annyi F˝ omen¨ u gombot adhatunk a panelekhez, amennyit csak akarunk. A F˝omen¨ u panelre helyez´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a panel egy u ¨res hely´ere. V´ alasszuk a Panelre helyez´es->F˝omen¨ u men¨ upontot. A men¨ uk testreszab´ asa A k¨ ovetkez˝ o men¨ uk tartalm´ at m´odos´ıthatjuk: * Alkalmaz´asok men¨ u * Munkaasztal be´ all´ıt´ asai men¨ u A k¨ ovetkez˝ o munkaasztal-elemekkel szabhatjuk testre a men¨ uket: * Men¨ uk a paneleken * Nautilus f´ ajlkezel˝o Ha paneleket haszn´ alunk a men¨ uk testreszab´as´ahoz, haszn´aljuk az men¨ uelem felny´ıl´ o men¨ uj´et. Tov´ abbi tudnival´ok: ” Men¨ uelem felny´ıl´o men¨ uje ” . Ha a Nautilus f´ ajlkezel˝ ot haszn´aljuk a men¨ uk testreszab´as´ahoz, el kell ´ern¨ unk az Alkalmaz´ asok men¨ ut, vagy a Munkaasztal be´all´ıt´asai men¨ ut a Nautilus alkalmaz´ asb´ ol. Az Alkalmaz´asok vagy a Munkaasztal be´all´ıt´asai men¨ u el´er´es´ehez nyissunk egy Nautilus ablakot. V´alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt! elemet. Kattintsunk dupl´ an az Alkalmaz´asok elemre vagy a Munkaasztal be´all´ıt´ asai elemre. A Nautilus alkalmaz´asr´ol tov´abbi tudnival´ok a Nautilus f´ajlkezel˝ o fejezetben tal´ alhat´ ok. Men¨ u hozz´ aad´ asa

6.3. GNOME

159

Egy men¨ u hozz´ aad´ as´ ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: 1. Egy Nautilus ablakban keress¨ uk meg azt a helyet, ahova a men¨ ut hozz´a szeretn´enk adni. P´eld´ aul az Alkalmaz´ asok men¨ uh¨ oz v´alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt men¨ upontot, majd kattintsunk dupl´ an az Alkalmaz´asok elemre. 2. V´alasszuk a ´ mappa men¨ F´ajl->Uj uelemet. A megjelen´ıtett mapp´aban l´etrej¨on egy N´evtelen nev˝ u mappa. A mappa neve ki van jel¨olve. 3. ´Irjuk be a mappa nev´et, ´es nyomjuk meg az Enter billenty˝ ut. A k¨ovetkez˝o kil´ep´es-bel´ep´esn´el a men¨ u a hozz´arendelt helyre ker¨ ul. Ind´ıt´oikon hozz´ aad´ asa egy men¨ uh¨ oz Egy ind´ıt´oikon men¨ uh¨ oz ad´ as´ ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal arra az elemre, amelyhez ind´ıt´oikont szeretn´enk ´ elem hozz´aad´asa a men¨ l´etrehozni. 2. V´ alasszuk a Teljes men¨ u->Uj uh¨oz men¨ upontot. Egy Ind´ıt´ oikon l´etrehoz´ asa ablak jelenik meg. 3. Adjuk meg az ind´ıt´oikon tulajdons´ agait az Ind´ıt´ oikon l´etrehoz´asa ablakban. Az Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asa ablakkal kapcsolatban tov´ abbi inform´aci´o a Munka a panelekkel helyen tal´alhat´ o. 4. Kattintsunk az OK gombra. Ind´ıt´oikon hozz´ aad´ asa egy u uh¨oz ¨res men¨ Egy ind´ıt´ oikon u uh¨ oz ad´ as´ ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: ¨res men¨ 1. Nyissunk meg egy Nautilus-ablakot, majd v´alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt! men¨ uparancsot. A m´ asik lehet˝ os´eg, hogy a munkaasztalon dupl´an kattintunk a Kezdd itt! ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely. 2. A Nautilusablakban kattintsunk dupl´ an arra az elemre, amely azt a men¨ ut reprezent´alja, amelyhez az ind´ıt´ oikont szeretn´enk hozz´aadni. 3. V´alasszuk a F´ajl´ ind´ıt´ >Uj oikon men¨ upontot. Egy Ind´ıt´ oikon l´etrehoz´asa ablak jelenik meg. 4. Adjuk meg az ind´ıt´ oikon tulajdons´ agait az Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asa ablakban. Az Ind´ıt´ oikon l´etrehoz´ asa ablakkal kapcsolatban tov´abbi inform´aci´o a Munka a panelekkel helyen tal´ alhat´ o. 5. Kattintsunk az OK gombra. Ind´ıt´oikon m´ asol´ asa egy men¨ ube Egy l´etez˝o ind´ıt´ oikon men¨ ube m´ asol´ as´ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: 1. Egy Nautilus-ablakban keress¨ uk meg azt a helyet, ahova az ind´ıt´oikont m´ asolni szeretn´enk. P´eld´ aul egy ind´ıt´oikon Alkalmaz´asok men¨ ub˝ol m´asol´as´ ahoz v´ alasszuk az Ugr´ asKezdd itt elemet, majd kattintsunk dupl´an az Alkalmaz´ asok elemet. 2. V´ alasszuk ki a m´asolni k´ıv´ant ind´ıt´oikont, majd v´ alasszuk a Szerkeszt´esF´ ajl m´asol´asa elemet. 3. Egy Nautilusablakban, keress¨ uk meg azt a helyet ahova m´asolni szeretn´enk az ind´ıt´oikont. 4. V´ alasszuk a Szerkeszt´es->F´ ajlok beilleszt´ese elemet. Az ind´ıt´oikon az u ´j helyre ker¨ ult. Esetlegesen az ind´ıt´ oikont ´ ath´ uzhatjuk egyik helyr˝ol a m´asikra. A k¨ovetkez˝ o kil´ep´es-bel´ep´es ut´ an az ind´ıt´oikon az u ´j hely´ere ker¨ ul.

160

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Men¨ u tulajdons´ againak szerkeszt´ese Egy men¨ u tulajdons´ againak szerkeszt´es´ehez v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a szerkesztend˝o men¨ u egy elem´ere. 2. V´ alasszuk a Teljes men¨ u->Tulajdons´agok men¨ upontot. Az Ind´ıt´oikon tulajdons´agai ablak jelenik meg. 3. M´odos´ıtsuk a men¨ u tulajdons´agait az Ind´ıt´ oikon tulajdons´ agai ablakban. Tov´abbi tudnival´ok az Ind´ıt´oikon tulajdons´ agai ablakkal kapcsolatban a Munka a panelekkel fejezetben tal´alhat´ok. 4. Kattintsunk az OK gombra. Men¨ uelem szerkeszt´ese Egy men¨ uelem szerkeszt´es´ehez v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a szerkesztend˝o elemre. 2. V´alasszuk a Tulajdons´agok elemet. Az Ind´ıt´ oikon tulajdons´agai ablak jelenik meg. 3. M´odos´ıtsuk az ind´ıt´ oikon tulajdons´ agait az Ind´ıt´oikon tulajdons´agai ablakban. Tov´abbi tudnival´ okat az Ind´ıt´ oikon tulajdons´agai ablakkal kapcsolatban a Munka a panelekkel fejezetben tal´ alhatunk. 4. Kattintsunk az OK gombra. Elem t¨ orl´ese a men¨ ub˝ ol Egy men¨ uelem a felny´ıl´ o men¨ uj´enek seg´ıts´eg´evel t¨or¨olhet˝o a men¨ ub˝ol. Egy elem t¨ orl´es´ehez v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a t¨ or¨ olni k´ıv´ ant elemre. 2. V´alasszuk az Elem t¨orl´ese men¨ upontot. Az ablakok haszn´ alata.

Tartalom

Ablakok ´es munkater¨ uletek Ablakkezel˝ o viselked´ese Ablakt´ıpusok Ablakkeretek Men¨ uk ´es appletek a munkater¨ uletekkel ´es ablakokkal val´o munk´ahoz Ablak men¨ u Ablaklista applet Munkater¨ ulet-v´alt´o applet A men¨ upanel haszn´ alata az ablakokkal val´o munk´aban Ablakok manipul´ al´ asa Ablak f´ okusz´ al´asa Ablak minimaliz´al´asa Ablak maximaliz´al´asa Ablak el˝oz˝o m´eret´enek vissza´ all´ıt´ asa Ablak bez´ar´asa Ablak ´atm´eretez´ese Ablak ´athelyez´ese Ablak felg¨ ord´ıt´ese Ablak elhelyez´ese az ¨osszes munkater¨ uleten Ablak ´athelyez´ese egy m´ asik munkater¨ uletre Munkater¨ uletek kezel´ese Munkater¨ uletek k¨ oz¨ otti v´ alt´ as Munkater¨ uletek hozz´aad´asa Munkater¨ uletek elnevez´ese Munkater¨ uletek t¨ orl´ese

6.3. GNOME

161

Ez a fejezet bemutatja az ablakok haszn´alat´at a munkaasztalon. Sz´amos t´ıpus´ u ablakkezel˝ ot haszn´ alhatunk a GNOME rendszerhez, p´eld´aul a Metacity ´es a Sawfish ablakkezel˝oket. Rengeteg Metacity-funkci´o megtal´alhat´o a Sawfish ablakkezel˝ oben is. Ez a fejezet a Metacity ablakkezel˝ovel kapcsolatos funkci´ okat mutatja be. Ablakok ´es munkater¨ uletek Sok ablakot jelen´ıthet¨ unk meg egy id˝ oben a munkaasztalon. Az ablakok a t¨obb r´eszre osztott munkaasztal r´eszein - munkater¨ uletein - jelennek meg. A munkater¨ ulet egy olyan elhat´ arolt ter¨ ulet a munkaasztalon, ahol dolgozhatunk. Minden munkater¨ ulet azonos h´atteret, azonos paneleket ´es azonos men¨ uket tartalmaz. Ennek ellen´ere m´ as alkalmaz´asokat futtathatunk, m´as ablakokat nyithatunk minden munkater¨ uleten. Egyszerre csak egy munkater¨ uletet jelen´ıthet¨ unk meg a munkaasztalon, de lehetnek nyitott ablakaink a t¨obbi munkater¨ uleten is. A Munkater¨ ulet-v´ alt´ o applet a munkater¨ uleteket ´es ablakokat jelen´ıti meg, mint ahogy az 6.1. ´ abra - Munkater¨ ulet-v´alt´o applet mutatja. 6.1. ´abra - Munkater¨ ulet-v´ alt´ o applet Munkater¨ ulet-v´alt´o applet A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´ at. B´armikor l´etrehozhatunk u ´j munkater¨ uleteket. A munkater¨ uletek l´etrehoz´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal a Munkater¨ ulet-v´alt´o appletre, majd v´alasszuk a Be´ all´ıt´ asok men¨ upontot. A Munkater¨ ulet-v´alt´o tulajdons´agai p´arbesz´edablak jelenik meg. Haszn´ aljuk a Munkater¨ uletek sz´ama elemet a munkater¨ uletek sz´ am´ anak meghat´ aroz´as´ahoz. Ablakkezel˝ o viselked´ese Az ablakkezel˝ o az ablakok megjelen´es´et ´es viselked´es´et vez´erli. Az ablakkezel˝o kezeli az ablakok helyzet´et, ´es hogy melyik ablak van f´okuszban. Az ablak kerete olyan gombokat tartalmaz, melyek seg´ıts´eg´evel alapm˝ uveleteket hajthatunk v´egre, mint p´eld´ aul a mozgat´as, bez´ar´as ´es az ablakok ´atm´eretez´ese. N´eh´any ablakkezel˝ ovel kapcsolatos be´ all´ıt´ast a Ablak be´all´ıt´oeszk¨ozzel ´erhet¨ unk el. Ez a le´ır´ as a Metacity ablakkezel˝o alap´ertelmezett be´all´ıt´asaival kapcsolatos funkci´ okr´ ol sz´ ol. Az alap´ertelmezett be´all´ıt´asokat az Ablak be´all´ıt´oeszk¨oz tartalmazza. Ablakt´ıpusok Az munkaasztal a k¨ ovetkez˝ o t´ıpus´ u ablakokat tartalmazza: * Alkalmaz´asablakok Ha elind´ıtunk egy alkalmaz´ ast, az alkalmaz´as ablaka megny´ılik. Az ablakkezel˝ o egy keretet rak az alkalmaz´asablakra. Alap´ertelmez´esk´ent az alkalmaz´asablak fels˝ o sz´ele egy c´ımsort tartalmaz. A c´ımsorban tal´alhat´o

162

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

gombokkal dolgozhatunk az ablakkal. Az ablakkereten tal´alhat´o gombokkal olyan m˝ uveleteket v´egezhet¨ unk el, mint az Ablak men¨ u kinyit´asa, vagy az ablak bez´ ar´ asa. Az Ablak men¨ u az ablakon elv´egezhet˝o m˝ uveleteket tartalmazza. * P´ arbesz´edablakok A p´arbesz´edablak egy felugr´o ablak, ahol adatokat vagy parancsokat adhatunk meg. A p´arbesz´edablak egy ablakkereten bel¨ ul jelenik meg. A keret fels˝ o r´esz´et haszn´alva dolgozhatunk az ablakkal. P´eld´ aul a c´ımsort haszn´ alva mozgathatjuk a p´arbesz´edablakot. A kereten tov´ abb´ a a k¨ ovetkez˝ o m˝ uveletek elv´egz´es´ere alkalmas gombokat tal´alhatunk: ´ + az Ablak men¨ u megnyit´ asa + a p´arbesz´edablak bez´ar´ asa Altal´ aban a p´arbesz´edablakot egy alkalmaz´ asablakb´ol nyitjuk meg. Ha megnyitunk egy p´arbesz´edablakot, az ablak ´ altal´aban el˝ot´erbe ker¨ ul, ´es f´okuszt kap. N´eh´any p´arbesz´edablak nem engedi az alkalmaz´as haszn´alat´at a p´arbesz´edablak bez´ar´ as´ aig. Ablakkeretek Az ablakkeret egy szeg´ely az ablak k¨or¨ ul. Az ablakkeret tartalmazza a c´ımsort. A c´ımsorban tal´ alhat´ o gombokkal dolgozhatunk az ablakkal. T´em´ ak Sz´ amos t´em´ at haszn´ alhatunk az ablakkereteken. A t´ema hat´arozza meg az ablakkeret kin´ezet´et. Az ¨ osszes ablakkeret t´em´aj´anak kiv´alaszt´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´ asok->Munkater¨ ulet be´all´ıt´asai->T´ema. Vez´erl˝ oelemek Az ablakkeretet haszn´ alhatjuk az ablakkal kapcsolatos k¨ ul¨onb¨oz˝o m˝ uveletek elv´egz´es´ere. Pontosabban a c´ımsor k¨ ul¨onb¨oz˝o gombokat tartalmaz. A k¨ovetkez˝ o ´ abr´ an egy alkalmaz´ asablak c´ımsora l´athat´o. Az ablak c´ımsora. Tartalom: Ablak men¨ u gomb, c´ımsor, kicsiny´ıt´es, nagy´ıt´as, ablak bez´ar´asa gomb. A p´ arbesz´edablakok is tartalmaznak n´eh´any vez´erl˝oelemet az ablakkereten. Az 6.1. t´ abl´ azat - Ablakkeret vez´erl˝oelemei az ablakkereteken tal´alhat´o akt´ıv vez´erl˝ oelemeket tartalmazza, balr´ol jobbra haladva. 6.1. t´ abl´azat - Ablakkeret vez´erl˝oelemei Vez´erl˝ oelem Le´ır´ as Ablak men¨ u gomb Kattintsunk a gombra az Ablak men¨ u megnyit´as´ahoz. C´ımsor A k¨ ovetkez˝ o m˝ uveletekre haszn´ alhatjuk a c´ımsort: * Az ablak f´okusz´al´as´ahoz kattintsunk a c´ımsorra. * Az ablak mozgat´as´ahoz fogjuk meg a c´ımsort

6.3. GNOME

163

´es h´ uzzuk az ablakot az u ´j helyre. * Az ablak felg¨orget´es´ehez kattintsunk dupl´an a c´ımsorra. Az ablak leg¨ ord´ıt´es´ehez kattintsunk u ´jb´ol dupl´an a c´ımsorra. Kicsiny´ıt´es gomb Kattintsunk a Kicsiny´ıt´es gombra az ablak kicsiny´ıt´es´ehez. Nagy´ıt´as gomb Kattintsunk a Maximaliz´ al´ as gombra az ablak nagy´ıt´as´ahoz. Ablak bez´ ar´ asa gomb Kattintsunk az Ablak bez´ ar´ asa gombra az ablak bez´ar´as´ahoz. Szeg´ely Az ablak k¨ or¨ uli szeg´ely. A keret haszn´ alat´aval a k¨ovetkez˝o m˝ uveleteket hajthatjuk v´egre: * Az ablak ´ atm´eretez´es´ehez fogjuk meg a keretet ´es h´ uzzuk az u ´j m´eret el´er´es´ehez. * Az Ablak men¨ u el´er´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a keretre. Az ablak tartalma Az ablakkereten bel¨ uli ter¨ ulet. Az ablak tartalm´at a k¨ovetkez˝o m˝ uveletekre haszn´alhatjuk: * Az ablak mozgat´ as´ ahoz nyomjuk le ´es tartsuk nyomva az Alt billenty˝ ut, kattintsunk az ablak tartalm´ara, majd h´ uzzuk az ablakot az u ´j helyre. * Az ablak ´ atm´eretez´es´ehez nyomjuk le ´es tartsuk lenyomva az Alt billenty˝ ut, majd kattintsunk a k¨oz´eps˝o gombbal az ´atm´eretezend˝o sarok mell´e. Az ablak ´ atm´eretez´es´ehez h´ uzzuk az egeret a sarokt´ol a k¨oz´eps˝o gombbal kattintott hely fel´e. * Az Ablak men¨ u megnyit´as´ahoz nyomjuk le ´es tartsuk lenyomva az Alt billenty˝ ut, majd kattintsunk jobb gombbal az ablak tartalm´ ara. Men¨ uk ´es appletek a munkater¨ uletekkel ´es ablakokkal val´o munk´ahoz Ez a bekezd´es azokat a men¨ uket ´es appleteket mutatja be, melyeket az ablakokkal ´es munkater¨ uletekkel val´ o munk´ahoz haszn´alhatunk. Ablak men¨ u ´ Az Ablak men¨ u. Men¨ uelem: Minimaliz´ al´as, Maximaliz´al´as, Felg¨ord´ıt´es, At´ eretez´es, Minden munkater¨ ´ helyez´es, Atm´ uletre, Athelyez´ es: munkater¨ uletre. Az Ablak men¨ u az ablakon v´egezhet˝ o m˝ uveletek parancsainak men¨ uje. Az Ablak men¨ u megnyit´ as´ ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveletek egyik´et: * Kattintsunk a Ablak men¨ u gombra azon az ablakon, amivel dolgozni szeretn´enk. * Nyomjuk le az Alt - sz´ ok¨ oz billenty˝ ukombin´aci´ot. * Nyomjuk le ´es tartsuk lenyomva az Alt billenty˝ ut, majd kattintsunk jobb gombbal az ablak azon r´esz´ere amivel dolgozni szeretn´enk.

164

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

6.2. t´ abl´ azat - Az Ablak men¨ u parancsai ´es almen¨ ui Az Ablak men¨ u parancsai ´es almen¨ ui. 6.2. t´ abl´ azat - Az Ablak men¨ u parancsai ´es almen¨ ui Men¨ uelem M˝ uvelet Minimaliz´ al´ as Minimaliz´ alja az ablakot. Maximaliz´ al´as vagy Eredeti m´eret Felnagy´ıtja az ablakot. Ha az ablak m´ar maxim´alis m´eret˝ u, v´alasszuk az Eredeti m´eret men¨ upontot az ablak el˝oz˝o m´eret´enek vissza´all´ıt´as´ahoz. Felg¨ ord´ıt´es vagy Leg¨ ord´ıt´es Felg¨ orgeti az ablakot. Ha az ablak m´as fel lett g¨orgetve, a Leg¨ord´ıt´es haszn´alat´ aval az ablak el˝ oz˝ o m´erete ´all´ıthat´o vissza. ´ Athelyez´ es A ny´ılbillenty˝ uk haszn´ alat´ aval mozgathatjuk az ablakot. ´ Atm´eretez´es A ny´ılbillenty˝ uk haszn´ alat´ aval ´ atm´eretezhetj¨ uk az ablakot. Bez´ ar´ as Bez´ arja az ablakot. Minden munkater¨ uletre vagy Csak erre a munkater¨ uletre Elhelyezi az ablakot az ¨ osszes munkater¨ uleten. Ha az ablak az ¨osszes munkater¨ uleten megtal´ alhat´ o, v´ alasszuk a Csak erre a munkater¨ uletre men¨ upontot az ablak elhelyez´es´ere a jelenlegi munkater¨ uleten. ´ Athelyez´ es: munkater¨ uletn´ev vagy Csak: munkater¨ uletn´ev ´ Athelyezi az ablakot a kiv´ alasztott munkater¨ uletre. Ha az ablak az ¨osszes munkater¨ uleten l´etezik, v´ alasszuk a Csak: munkater¨ uletn´ev men¨ upontot az ablak k´ıv´ ant munkater¨ uletre helyez´es´ehez. Ablaklista applet Az Ablaklista minden megnyitott ablak sz´am´ara megjelen´ıt egy gombot. Az Ablaklista appletet a k¨ ovetkez˝o m˝ uveletek elv´egz´es´ere haszn´alhatjuk: * Ablak minimaliz´ al´ asa Kattintsunk az ablakot jelz˝o gombra. * Minimaliz´alt ablak vissza´ all´ıt´ asa Kattintsunk az ablakot jelz˝o gombra. * Ablak f´okuszba helyez´ese Kattintsunk az ablakot jelz˝o gombra.

6.3. GNOME

165

Ha megnyitunk egy alkalmaz´ asablakot, az Ablaklista megjelen´ıti az ablakot jelz˝o gombot. Az ablaklist´ an a gombok jelzik a nyitott ablakokat. L´athatjuk a nyitott ablakokat m´eg akkor is, ha n´eh´any ablak kicsiny´ıtett, vagy az ablakok elfedik egym´ ast. Az Ablaklista megjelen´ıtheti a jelenlegi munkater¨ uleten, vagy az o sszes munkater¨ uleten megnyitott ablakok gombjait. ¨ Ennek be´ all´ıt´as´ ahoz meg kell v´ altoztatnunk az Ablaklista be´all´ıt´asait. Kattinthatunk jobb gombbal is egy ablaklista gombra az Ablak men¨ u megnyit´as´ahoz. Ha az Ablak men¨ ut megnyitjuk az Ablaklista appletb˝ol, az Ablak men¨ u nem tartalmazza a munkater¨ ulet parancsait. Az Ablak men¨ u haszn´alat´aval kapcsolatban tov´ abbi inform´ aci´ok: ” Ablak men¨ u ”. 6.2. ´abra - Ablaklista applet Az Ablaklista a k¨ovetkez˝o nyitott ablakokkal: * gedit * Dictionary * GHex * GNOME Termin´al 6.2. ´abra - Ablaklista applet Ablaklista applet A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´at. Az appletben tal´ alhat´ o gombok jelzik az ablakok ´allapot´at. Az 6.3. t´abl´azat - Ablak ´ allapotinform´ aci´ oi az Ablaklista gombjain ´ırja le az ablaklista gombjainak az ablakokr´ ol biztos´ıtott inform´aci´oit. Az 6.3. t´abl´azat - Ablak ´allapotinform´aci´ oi az Ablaklista gombjain p´eld´ai az 6.2. ´abra - Ablaklista applet hivatkoznak. 6.3. t´abl´azat - Ablak ´ allapotinform´ aci´ oi az Ablaklista gombjain ´ Allapot Jelz´es P´elda A gomb benyomott ´ allapotban van. Az ablak f´ okuszban van. gedit Sz¨ogletes z´ ar´ ojelek a c´ım k¨ or¨ ul. Az ablak minimaliz´ alt. [Dictionary] A gomb nincs benyomott ´ allapotban, ´es nincs a c´ım k¨or¨ ul sz¨ogletes z´ar´ojel. Az ablak megjelenik, ´es nincs minimaliz´alva. ghex Sz´am a gombon, z´ ar´ ojelben. A gomb gombok csoportj´ at jelzi. Gnome-termin´ al (3)

166

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Gombok csoportos´ıt´ asa Az Ablaklista csoportos´ıtani tudja az azonos oszt´aly´ u ablakokat egy gomb alatt. A Gnome-termin´ al gomb a 6.2. ´abra - Ablaklista applet egy p´eld´aja a csoportos´ıt´ o gombnak. A k¨ ovetkez˝o ´abra egy megnyitott csoportos´ıt´o gombot mutat az Ablaklista seg´ıts´eg´evel: Egy ablaklista applet egy nyitott csoportos´ıt´ o gombbal. Az egy csoportban lev˝ o ablakok list´aj´anak megnyit´as´ahoz kattintsunk a csoportot jelz˝ o ablaklista-gombra. Kattintsunk a lista elemeire az ablakok f´okusz´ al´ as´ ahoz, ablakok minimaliz´al´as´ahoz ´es az ablakok vissza´all´ıt´as´ahoz. Egy csoportos´ıtott gomb alatti ablak Ablak men¨ uj´enek megnyit´as´ahoz kattintsunk a csoportot jelz˝ o ablaklista gombra. A csoport ablakainak list´aja megjelenik. A csoport egyik ablak´anak Ablak men¨ uj´et u ´gy nyithatjuk meg, hogy a lista egyik elem´ere kattintunk. Ha az Ablak men¨ ut az Ablaklista appletb˝ ol nyitjuk meg, az Ablaklista nem tartalmazza a munkater¨ ulet parancsokat. Az Ablak men¨ u haszn´alat´aval kapcsolatban tov´abbi inform´aci´ok: ” Ablak men¨ u ”. Munkater¨ ulet-v´ alt´ o applet Munkater¨ ulet-v´ alt´ o a munkater¨ uleteket jelen´ıti meg, mint ahogy az 6.3. ´abra - Munkater¨ ulet-v´ alt´ o applet mutatja. A 6.3. ´abra - Munkater¨ ulet-v´alt´o applet az appletet olyan ´ allapotban mutatja, amikor a GNOME-munkamenet n´egy munkater¨ uletet tartalmaz. A munkater¨ uletek gombk´ent jelennek meg az appleten. A jelenlegi munkater¨ uletet jelent˝o r´esz az ablakban kiemelt sz´ınnel jelenik meg. Az 6.3. ´ abra - Munkater¨ ulet-v´alt´o applet a jelenlegi munkater¨ ulet az applet bal oldal´an tal´alhat´o r´esz. M´asik munkater¨ uletre v´alt´ ashoz kattintsunk egy munkater¨ uletre az appletben. 6.3. ´ abra - Munkater¨ ulet-v´ alt´ o applet Munkater¨ ulet-v´alt´o applet. A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´ at. A Munkater¨ ulet-v´ alt´ o megjelen´ıti tov´abb´a a munkater¨ uleten tal´alhat´o alkalmaz´ asablakokat ´es p´ arbesz´edablakokat is. Az applet balr´ ol jobbra jelen´ıti meg a munkater¨ uleteket. Az 6.3. ´abra Munkater¨ ulet-v´ alt´ o applet az applet egy sorban jelen´ıti meg a munkater¨ uleteket. Megadhatjuk a Munkater¨ ulet v´alt´o appletben megjelen˝o sorok sz´am´ at. Szint´en megv´ altoztathatjuk az applet alap´ertelmezett viselked´es´et, hogy megjelen´ıtse a munkater¨ uletek nev´et az appletben. A men¨ upanel haszn´ alata az ablakokkal val´o munk´aban A men¨ upanelb˝ ol megn´ezhetj¨ uk a jelenleg megnyitott ablakok list´aj´at. Kiv´alaszthatjuk azt az ablakot, melynek f´okuszt szeretn´enk adni. Az ablaklista

6.3. GNOME

167

megtekint´es´ehez kattintsunk a men¨ upanel jobb sz´el´en lev˝o ikonra. A k¨ovetkez˝o ´abra egy p´eld´ at mutat a men¨ upanelen megjelen˝o ablaklist´ara: A men¨ upanelen megjelen˝ o ablaklista. Ha a f´okusz v´ altozik, a jobb fels˝ o sarokban elhelyezked˝o ikon is v´altozik. Az ikon az aktu´ alisan f´ okuszban l´ev˝ o ablakot jelzi. Egy ablakra f´okusz´al´ashoz v´alasszuk ki azt az ablaklist´ ab´ ol. Az ablaklista az ¨ osszes munkater¨ ulet ablakait megjelen´ıti. A jelenlegi munkater¨ uleten k´ıv¨ uli ablakokat egy elv´ alaszt´ovonallal jelzi. A men¨ upanel jobb sz´el´en tal´ alhat´ o ikon nem mozgathat´o. Ablakok manipul´ al´ asa Ez a bekezd´es az ablakok manipul´ al´ as´ ar´ol sz´ol. Ablak f´okusz´al´ asa A f´okuszban l´ev˝ o ablak bemenetet kap az eg´ert˝ol ´es a billenty˝ uzetr˝ol. Egyszerre csak egy ablak lehet f´ okuszban. A f´okuszban lev˝o ablak elt´er˝o kin´ezetet kap a t¨ obbi ablakhoz k´epest. A k¨ovetkez˝ o elemek haszn´ alat´ aval f´ okusz´alhatunk egy ablakra: Elem M˝ uvelet Eg´er Kattintsunk az ablakra, ha az ablak l´ athat´o. Gyorsbillenty˝ uk Haszn´alhatunk gyorsbillenty˝ uket a nyitott ablakok k¨oz¨otti v´alt´asra. Az ablak f´okusz´ al´ as´ ahoz engedj¨ uk fel a billenty˝ uket. Az alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ u az ablakok k¨ oz¨ otti v´ alt´ asra az Alt - Tab . Ablak lista Kattintsunk az Ablak list´ aban az ablakot jelz˝o ikonra. Munkater¨ ulet-v´ alt´ o Kattintsunk a f´ okusz´ alni k´ıv´ ant ablakra a Munkater¨ ulet-v´alt´o appletben. Ha egy m´ asik munkater¨ uleten l´ev˝ o ablakra kattintunk, a Munkater¨ uletv´alt´o ´atv´ alt az u ´j munkater¨ uletre, ´es f´ okusz´al az ablakra. Men¨ upanel Kattintsunk a men¨ upanel jobb sz´el´en tal´alhat´o ikonra. A megnyitott ablakok list´aja jelenik meg. V´ alasszuk egy ablakot a list´ab´ol. Ablak minimaliz´ al´ asa

168

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Egy ablak minimaliz´ al´ as´ ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveletek egyik´et: * Kattintsunk a Minimaliz´ al´ as gombra az ablak keret´en. * Nyissuk meg az Ablak men¨ ut, majd v´ alasszuk a Minimaliz´al´as men¨ upontot. * Ha az ablak f´okuszban van, kattintsunk az ablakot jelz˝o gombra az Ablaklista appletben. Ha az ablak nincs f´ okuszban, kattintsunk k´etszer az ablakot jelz˝o gombra. * Kattintsunk jobb gombbal az Ablaklista appletben az ablakot jelz˝o gombra, majd v´ alasszuk a Minimaliz´ al´ as men¨ upontra a felny´ıl´o men¨ ub˝ol. Ablak maximaliz´ al´ asa Ha maximaliz´ alunk egy ablakot, az ablak a lehet˝o legnagyobb m´eretre terjed. Az ablak maximaliz´ al´ as´ ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveletek egyik´et: * Az ablak maximaliz´ al´ as´ ahoz kattintsunk a Maximaliz´al´as gombra az ablak keret´en. Esetleg nyissuk meg az Ablak men¨ ut, majd v´alasszuk a Maximaliz´al´ as men¨ upontot. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝o gombra az Ablaklista appletben, majd v´alasszuk a Maximaliz´al´as men¨ upontot az Ablak men¨ ub˝ol. Ablak el˝ oz˝ o m´eret´enek vissza´ all´ıt´asa Egy teljes m´eret˝ u ablak el˝ oz˝ o m´eret´enek vissza´all´ıt´as´ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝ o m˝ uveletek egyik´et: * Kattintsunk a Maximaliz´al´as gombra az ablak keret´en. * Nyissuk meg az Ablak men¨ ut. V´alasszuk az El˝oz˝o m´eret men¨ upontot. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝o gombra az Ablaklista appletben az Ablak men¨ u megnyit´as´ahoz. V´alasszuk az El˝ oz˝o m´eret men¨ upontot. Egy minimaliz´ alt ablak el˝ oz˝ o m´eret´enek vissza´all´ıt´as´ahoz kattintsunk az ablakot jelz˝ o gombra az Ablaklista appletben. Ablak bez´ ar´ asa Az ablak bez´ ar´ as´ ahoz v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveletek egyik´et: * Kattintsunk az Ablak bez´ ar´ asa gombra az ablak keret´en. * Nyissuk meg az Ablak men¨ ut. V´ alasszuk a Bez´ ar´ as men¨ upontot. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝ o gombra az Ablaklista appletben, majd v´alasszuk a Bez´ar´as men¨ upontot az Ablak men¨ ub˝ ol. Ha van nem mentett adat az ablakban, megadhatjuk az adatok ment´es´et. Ablak ´ atm´eretez´ese Egy ablak ´atm´eretez´es´ehez v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveletek egyik´et: * Mutassunk az ablak egyik sark´ ara. Az eg´ermutat´o v´altoz´asa jelzi hogy ´atm´eretezhetj¨ uk az ablakot. Fogjuk meg a sarkot, ´es h´ uzzuk az u ´j m´eret el´er´es´eig. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝o gombra az Ablak´ eretez´es men¨ lista appletben. V´ alasszuk az Atm´ upontot az Ablak men¨ ub˝ol. A ny´ılbillenty˝ uk haszn´ alat´ aval m´eretezz¨ uk ´at az ablakot. * Nyomjuk le ´es

6.3. GNOME

169

tartsuk lenyomva az Alt billenty˝ ut, majd kattintsunk a k¨oz´eps˝o gombbal az ´atm´eretezend˝ o sarokra. Az eg´ermutat´ o megv´altozik az ´atm´eretez´est jelezve. Az ablak ´ atm´eretez´es´ehez h´ uzzuk az egeret a sarokt´ol a k¨oz´eps˝o gombbal kattintott hely fel´e. * Egy ablak v´ızszintes ´atm´eretez´es´ehez mutassunk az ablak egyik f¨ ugg˝ oleges sz´el´ere. Az eg´ermutat´o v´altoz´asa jelzi hogy ´atm´eretezhetj¨ uk az ablakot. Ragadjuk meg az ablak sz´el´et, ´es h´ uzzuk az ablak u ´j m´eret´enek el´er´es´eig. * Egy ablak f¨ ugg˝ oleges ´atm´eretez´es´ehez mutassunk az ablak egyik v´ızszintes sz´el´ere. Az eg´ermutat´o v´altoz´asa jelzi hogy ´atm´eretezhetj¨ uk az ablakot. Ragadjuk meg az ablak sz´el´et, ´es h´ uzzuk az ablak u ´j m´eret´enek el´er´es´eig. Megjegyz´es N´eh´any p´ arbesz´edablakot nem m´eretezhet¨ unk ´at. N´eh´any alkalmaz´asablaknak is van egy minim´ alis m´erete, amely al´a nem tudjuk kicsiny´ıteni. Ablak ´athelyez´ese Egy ablak ´ athelyez´es´ehez v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveletek egyik´et: * Ragadjuk meg az ablak c´ımsor´at, majd h´ uzzuk az ablakot az u ´j hely´ere. * Nyomjuk le ´es tartsuk lenyomva az Alt billenty˝ ut, majd h´ uzzuk az ablakot ´ az u ´j hely´ere. * Nyissuk meg az Ablak men¨ ut, majd v´alasszuk az Athelyez´es men¨ upontot. A ny´ılbillenty˝ uk haszn´alat´aval mozgassuk az ablakot az u ´j hely´ere. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝o gombra az Ablak´ lista appletben, majd v´ alasszuk az Ablak men¨ u Athelyez´ es parancs´at. A ny´ılbillenty˝ uk haszn´ alat´ aval mozgassuk az ablakot az u ´j hely´ere. Ablak felg¨ ord´ıt´ese Az ablakok fel- ´es leg¨ ord´ıt´es´et a k¨ ovetkez˝ok´eppen v´egezhetj¨ uk el: Felg¨ord´ıt´es Az ablak m´eret´enek lecs¨ okkent´ese, csak a c´ımsora l´atszik. Leg¨ord´ıt´es A felg¨ord´ıtett ´ allapot megsz¨ untet´ese, a teljes ablak l´athat´ov´a v´alik. Egy ablak felg¨ ord´ıt´es´ehez v´egezz¨ uk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveletek egyik´et: * Kattintsunk dupl´ an az ablak c´ımsor´ ara. Az ablak leg¨ord´ıt´es´ehez kattintsunk u ´jb´ol dupl´ an a c´ımsorra. * Nyissuk meg az Ablak men¨ ut. V´alasszuk Felg¨ord´ıt´es parancsot. Az ablak leg¨ ord´ıt´es´ehez v´alasszuk a Leg¨ord´ıt´es men¨ upontot. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelz˝o gombra az Ablak lista appletben, majd v´ alasszuk az Ablak men¨ u Felg¨ord´ıt´es parancs´at. Az ablak leg¨ ord´ıt´es´ehez v´ alasszuk a Leg¨ ord´ıt´es men¨ upontot. Ablak elhelyez´ese az o uleten ¨sszes munkater¨ Az ablak ¨ osszes munkater¨ uletre helyez´es´ehez nyissuk meg az Ablak men¨ ut. V´alasszuk az Minden munkater¨ uletre men¨ upontot. Az ablak jelenlegi

170

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

munkater¨ uletre helyez´es´ehez v´ alasszuk a Csak erre a munkater¨ uletre men¨ upontot. Ablak ´ athelyez´ese egy m´ asik munkater¨ uletre Egy ablakot a k¨ ovetkez˝ o m´ odokon helyezhet¨ unk ´at egy m´ asik munkater¨ uletre: * A Munkater¨ ulet-v´ alt´ o haszn´alat´aval A Munkater¨ ulet-v´alt´o appletben h´ uzzuk az ablakot a k´ıv´ ant munkater¨ uletre. * Az Ablak men¨ u haszn´alat´ aval Nyissuk meg az Ablak men¨ ut. Az ablak k¨ovetkez˝o munkater¨ uletre ´ mozgat´ as´ ahoz v´ alasszuk a Athelyez´ es: munkater¨ ulet neve men¨ upontot Munkater¨ uletek kezel´ese Ez a bekezd´es a munkater¨ uletek kezel´es´et ´ırja le. Munkater¨ uletek k¨ oz¨ otti v´ alt´ as A k¨ ovetkez˝ o m´ odokon v´ althatunk munkater¨ uletek k¨oz¨ott: * A Munkater¨ ulet-v´ alt´ o haszn´ alat´ aval Kattintsunk a k´ıv´ant munkater¨ uletre a Munkater¨ ulet-v´ alt´ o appletben. * Gyorsbillenty˝ uk haszn´alat´aval A munkater¨ uletek k¨ oz¨ otti v´ alt´ as alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ ui a k¨ovetkez˝ok: Alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ uk M˝ uvelet Ctrl - Alt - jobb ny´ıl A jelenlegit˝ol jobbra es˝ o munkater¨ uletre v´ alt. Ctrl - Alt - bal ny´ıl A jelenlegit˝ol balra es˝o munkater¨ uletre v´ alt. Munkater¨ uletek hozz´ aad´ asa Munkater¨ uletek hozz´ aad´ as´ ahoz kattintsunk jobb gombbal a Munkater¨ uletv´alt´ o appletre, majd v´ alasszuk a Be´all´ıt´asok men¨ upontot. A Munkater¨ uletv´alt´ o tulajdons´ agai p´ arbesz´edablak jelenik meg. Haszn´aljuk a Munkater¨ uletek sz´ ama elemet a munkater¨ uletek sz´am´anak meghat´aroz´as´ahoz. A Munkater¨ ulet-v´ alt´ o hozz´ aadja az u ´j munkater¨ uleteket a munkater¨ uletlist´ ahoz. Munkater¨ uletek elnevez´ese A munkater¨ uletek alap´ertelmezett neve a 1. munkater¨ ulet , 2. munkater¨ ulet , 3. munkater¨ ulet , ´es ´ıgy tov´ abb. A munkater¨ uletek neveinek hozz´arendel´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a Munkater¨ ulet-v´alt´o appletre, majd v´alasszuk a Be´ all´ıt´ asok men¨ upontot. A Munkater¨ ulet-v´alt´o tulajdons´agai p´arbesz´edablak jelenik meg. a Munkater¨ uletek lista haszn´alat´aval meghat´arozhatjuk a munkater¨ uletek nev´et. V´alasszunk ki egy munkater¨ uletet, majd adjuk meg a munkater¨ ulet u ´j nev´et. Munkater¨ uletek t¨ orl´ese Munkater¨ ulet t¨ orl´esekor a munkater¨ uleten l´ev˝o ablakok egy m´asik munkater¨ uletre ker¨ ulnek, ´es az u ulet t¨orl´esre ker¨ ul. ¨res munkater¨

6.3. GNOME

171

Munkater¨ uletek t¨ orl´es´ehez kattintsunk jobb gombbal a Munkater¨ ulet-v´alt´o appletre, majd v´ alasszuk a Be´ all´ıt´ asok men¨ upontot. A Munkater¨ uletv´alt´o tulajdons´ agai p´ arbesz´edablak jelenik meg. Haszn´aljuk a Munkater¨ uletek sz´ ama elemet a munkater¨ uletek sz´am´anak meghat´aroz´as´ahoz. A Munkater¨ ulet-v´ alt´ o t¨ orli a nem k´ıv´ ant munkater¨ uleteket a munkater¨ ulet list´ar´ol. Nautilus f´ ajlkezel˝ o. Tartalom Bevezet´es a Nautilus f´ ajlkezel˝ o haszn´ alat´aba Nautilus-ablak N´ezetpanel Oldalpanel Ikonok ´es matric´ak Navig´aci´o a sz´ am´ıt´ og´epen Hogyan jelen´ıts¨ uk meg a saj´ at mapp´ ankat Mappa megjelen´ıt´ese Az oldalpanel Fa n´ezet´enek haszn´ alata F´ ajlok megnyit´asa A Kezdd itt! mappa haszn´alata FTP-helyek el´er´ese Az El˝ ozm´enyek haszn´alata K¨onyvjelz˝o l´etrehoz´asa a kedvenc helyekhez F´ajlok ´es mapp´ ak kezel´ese H´ uzd-´es-ejtsd a Nautilusban F´ ajlok ´es mapp´ak kijel¨ol´ese F´ajl vagy mappa ´athelyez´ese F´ ajl vagy mappa m´ asol´ asa F´ajlok ´es mapp´ak kett˝oz´ese Mappa l´etrehoz´asa F´ajl ´ atnevez´ese F´ ajl vagy mappa ´athelyez´ese a Kuk´aba F´ajlok vagy mapp´ ak t¨ orl´ese F´ ajlra vagy mapp´ ara mutat´o szimbolikus kapocs l´etrehoz´asa Jogosults´ agok m´ odos´ıt´ asa A Kuka haszn´alata Feljegyz´esek f˝ uz´ese mapp´akhoz Parancsf´ajlok futtat´ asa a Nautilusb´ ol F´ ajlok ´es mapp´ak kin´ezet´enek m´odos´ıt´asa Matrica hozz´ aad´ asa f´ ajlokhoz vagy mapp´akhoz F´ajl vagy mappa ikonj´anak megv´altoztat´ asa Elemek m´eret´enek m´odos´ıt´asa a n´ezetben N´ezetek haszn´alata f´ajlok ´es mapp´ ak megjelen´ıt´es´ehez M˝ uveletek hozz´ arendel´ese f´ ajlokhoz M˝ uveletek m´odos´ıt´ asa A Nautilus testreszab´ asa Be´all´ıt´asok H´ att´er megv´ altoztat´ asa Ablakelemek megjelen´ıt´ese ´es elrejt´ese Cser´elhet˝ o adathordoz´ ok haszn´ alata Adathordoz´ o bef˝ uz´ese Adathordoz´ o tartalm´anak megjelen´ıt´ese Adathordoz´o tulajdons´ againak megjelen´ıt´ese Floppy lemez form´az´asa Adathordoz´o kiad´asa Ez a fejezet a Nautilus f´ ajlkezel˝ o haszn´alat´at ismerteti.

172

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Bevezet´es a Nautilus f´ ajlkezel˝ o haszn´alat´aba A Nautilus f´ ajlkezel˝ o el´er´est biztos´ıt a f´ajlokhoz ´es alkalmaz´asokhoz. A Nautilus seg´ıts´eg´evel a k¨ ovetkez˝ oket tehetj¨ uk: * f´ajlok ´es mapp´ak megjelen´ıt´ese * f´ ajlok ´es mapp´ ak kezel´ese * parancsf´ajlok futtat´asa * f´ajlok ´es mapp´ak testreszab´ asa A Nautilus mindezek mellett kezeli a munkaasztal h´atter´et is. A munkaasztal h´ attere minden m´ as, a munkaasztalon megtal´alhat´o elem m¨og¨ott tal´alhat´ o. A h´ att´er a kezel˝ oi fel¨ ulet akt´ıv r´esze. A Nautilus-ablakok lehet˝ ov´e teszik f´ajljaink megjelen´ıt´es´et ´es kezel´es´et. A Nautilus-ablak megnyit´ as´ anak t¨obb m´odja is van: * Kattintsunk dupl´an a munkaasztalon tal´ alhat´ o Saj´ at mappa objektumra. * Kiv´alaszthatjuk a f˝omen¨ ub˝ ol az Alkalmaz´ asok->Saj´at mappa men¨ uelemet. * Kattinthatunk jobb gombbal a munkaasztal egy u ulet´ere, ekkor felbukkan a Munka¨res fel¨ ´ ablak men¨ asztalmen¨ u. V´ alasszuk ki az Uj uelemet. A Nautilus-ablak ekkor a saj´ at mapp´ankban tal´alhat´o elemeket jelen´ıti meg. Nautilus-ablak A Nautilus-ablakok lehet˝ ov´e teszik f´ajljaink megjelen´ıt´es´et ´es kezel´es´et. 7.1. ´abra - Mappa tartalma Nautilus-ablakban egy Nautilus-ablakot mutat be, amint az egy k¨ onyvt´ ar tartalm´ at jelen´ıti meg. 7.1. ´ abra - Mappa tartalma Nautilus-ablakban Egy mappa egy Nautilus´ ablakban. Abrasz¨ ovegek: men¨ usor, eszk¨ozt´ar, c´ıms´av, m´eretez˝ogombok, oldalpanel, n´ezetpanel, f¨ ulek. 7.1. t´ abl´ azat - A Nautilus-ablak elemei a Nautilus-ablak elemeit ´ırja le. 7.1. t´ abl´ azat - A Nautilus-ablak elemei Elem Le´ır´ as Men¨ usor A men¨ uket tartalmazza, amelyekkel k¨ ul¨onb¨oz˝o m˝ uveleteket hajthatunk v´egre a Nautilusban. Eszk¨ ozt´ar. A gombokat tartalmazza, amelyekkel k¨ ul¨onb¨oz˝o feladatokat hajthatunk v´egre a Nautilusban. C´ıms´ av A k¨ ovetkez˝ o elemeket tartalmazza: * C´ım vagy Ugr´as ide mez˝o: seg´ıts´eg´evel megadott f´ ajlt, mapp´ at vagy URL-t jelen´ıthet¨ unk meg. * Nagy´ıt´as gombok: seg´ıts´eg¨ ukkel megv´ altoztathatjuk a n´ezetpanelen l´athat´o elemek m´eret´et.

6.3. GNOME

173

* N´ezet mint... leg¨ ord¨ ul˝ o lista: seg´ıts´eg´evel kiv´alaszthatjuk, hogy hogyan jelenjenek meg a n´ezetpanelen az elemek. Oldalpanel A k¨ovetkez˝ o feladatokat l´ atja el: * A f´ ajlok k¨oz¨otti navig´al´ast seg´ıti. * Adatokat jelen´ıt meg az ´eppen kijel¨ olt f´ ajlr´ ol vagy mapp´ar´ol. Az oldalpanel tartalmaz egy leg¨ ord¨ ul˝ o list´at, amellyel meghat´arozhatjuk, hogy mit jelen´ıt¨ unk meg az oldalpanelben. A k¨ovetkez˝o lehet˝os´egek k¨oz¨ ul lehet v´alasztani: * Inform´ aci´ o * Matric´ ak * El˝ozm´enyek * Jegyzetek * Fa N´ezetpanel A k¨ovetkez˝ ok tartalm´ at jelen´ıti meg: * egyes f´ajlt´ıpusokat * mapp´akat * FTP-helyeket ´ eretez˝ Atm´ o foganty´ u A foganty´ u seg´ıts´eg´evel ´ atm´eretezhetj¨ uk az oldalpanelt ´es a n´ezetpanelt. ´ Allapotsor ´ Allapotinform´ aci´ okat jelen´ıt meg. A Nautilus-ablak´ ab´ ol is nyithatunk felbukkan´o men¨ ut. Ehhez kattintsunk jobb gombbal a Nautilus-ablakban. Ennek a men¨ unek a tartalma att´ol f¨ ugg, hogy milyen elem tal´ alhat´ o az eg´ermutat´o alatt. Ha p´eld´aul egy f´ajl vagy mappa ikonj´ an h´ıvjuk el˝ o a felbukkan´ o men¨ ut, ez a f´ajlokkal ´es mapp´akkal kapcsolatok m˝ uveleteket fogja tartalmazni. Ha az ikonokat tartalmaz´o ablak h´atter´ere kattintunk, az elemek megjelen´ıt´es´evel kapcsolatos lehet˝os´egek k¨oz¨ ul v´alaszthatunk. N´ezetpanel A n´ezetpanel a k¨ ovetkez˝ ok tartalm´ at jelen´ıtheti meg: * egyes f´ajlt´ıpusokat * mapp´akat * FTP-helyeket A Nautilus tartalmaz megjelen´ıt˝ o komponenseket , ezek lehet˝ov´e teszik, hogy bizonyos f´ ajlt´ıpusok tartalm´ at a n´ezetpanelen jelen´ıts¨ uk meg. P´eld´aul haszn´alhatjuk a k´epmegjelen´ıt˝ ot a PNG (Portable Network Graphics) t´ıpus´ u f´ajlok megnyit´ as´ ara. A k¨ ovetkez˝ o k´ep egy PNG-f´ajlt mutat be, amint az a n´ezetpanelen megjelenik. Nautilus-ablak PNG-f´ajllal a n´ezetpanelben. A n´ezetpanel haszn´ alata f´ ajlok megjelen´ıt´es´ere a k¨ovetkez˝ o el˝ony¨okkel j´ar: * Kevesebb er˝oforr´ ast ig´enyel, mint egy k¨ ul¨on alkalmaz´as ind´ıt´asa. * Gyorsabb, mint egy k¨ ul¨ on alkalmaz´ as ind´ıt´ asa. A n´ezetpanelen megjelen˝ o f´ ajlok azonban innen nem szerkeszthet˝ok. A Nautilus tartalmaz tov´ abbi n´ezeteket , ezek seg´ıts´eg´evel az egyes mapp´ak tartalm´at k¨ ul¨ onb¨ oz˝ ok´eppen jelen´ıthetj¨ uk meg. P´eld´aul mapp´ak tartalm´a-

174

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

nak megjelen´ıt´es´ehez a k¨ ovetkez˝o n´ezett´ıpusokat haszn´alhatjuk: * Ikonn´ezet: a mappa elemeit ikonk´ent jelen´ıti meg. * Listan´ezet: a mappa elemeit listak´ent jelen´ıti meg. A mappa n´ezet´enek megv´ altoztat´as´ahoz haszn´alhatjuk a N´ezet men¨ ut. Tov´abbi tudnival´ ok a n´ezetekr˝ ol: ” N´ezetek haszn´alata f´ajlok ´es mapp´ak megjelen´ıt´es´ehez ” . Oldalpanel Kiv´ alaszthatjuk, hogy az oldalpanelen milyen inform´aci´ot szeretn´enk megjelen´ıteni. Az al´ abbi lehet˝ os´egek k¨oz¨ ul v´alaszthatunk: * Inform´aci´o Egy ikont jelen´ıt meg, amely az ´eppen kijel¨olt f´ajlt vagy mapp´at jelk´epezi. Az aktu´ alis f´ ajlr´ ol vagy mapp´ ar´ ol is ad inform´aci´okat. Ha f´ajlt jel¨ol¨ unk ki a n´ezetpanelen, az oldalpanelen a f´ ajl ikonja alatt gombok jelennek meg. Ezek haszn´ alat´ aval az alap´ertelmezett˝ol elt´er˝o m˝ uveleteket hajthatunk v´egre a f´ajllal. * Matric´ ak A f´ ajlokhoz vagy mapp´akhoz hozz´aadhat´o matric´akat jelen´ıti meg. Az matric´ akr´ ol a k¨ovetkez˝o fejezet sz´ol r´eszletesebben. * El˝ozm´enyek Tartalmazza a k¨ ozelm´ ultban megnyitott mapp´ak ´es f´ajlok list´aj´at, valamint a megl´ atogatott FTP-helyeket. * Jegyzetek Seg´ıts´eg´evel feljegyz´eseket f˝ uzhet¨ unk a mapp´ akhoz. * Fa A f´ajlrendszert hierarchikus n´ezetben jelen´ıti meg. A Fa n´ezet seg´ıts´eg´evel navig´alhatunk a f´ajlok k¨oz¨ott. Az oldalpanel bez´ ar´ as´ ahoz kattintsunk az X gombra az oldalpanel jobb fels˝o sark´ aban. Ikonok ´es matric´ ak Ikonn´ezet haszn´ alata eset´en, a Nautilus ikonk´ent jelen´ıti meg a f´ajlokat ´es mapp´ akat. A f´ ajlokhoz ´es mapp´akhoz hozz´arendelhet¨ unk matric´akat. A matrica egy kis ikon, amellyel megjel¨olhetj¨ uk a mapp´ak elemeit. Ha p´eld´aul egy f´ ajlt fontosnak tartunk, megjel¨olhetj¨ uk a Fontos matric´aval, ´ıgy a k¨ovetkez˝ o eredm´enyt ´erhetj¨ uk el: F´ajl ikonja, amelyet a Fontos matric´aval jel¨oltek meg. Tov´ abbi tudnival´ ok a matric´ ak hozz´aad´as´ar´ol: ” Matrica hozz´aad´asa f´ajlokhoz vagy mapp´ akhoz ” . A k¨ ovetkez˝ o t´ abl´ azat a f´ ajl ikonstrukt´ ur´aj´at mutatja be: Elem Le´ır´ as Fontos matrica. Matrica. Ez a Fontos matrica. F´ajl ikon. Egy f´ ajlt jelk´epez˝ o ikon. Az ikonban l´athat´o a f´ajl tartalm´anak el˝on´ezete. Az ikon k´epal´ a´ır´ asa. Az ikon k´epal´ a´ır´ asa. A k´epal´ a´ır´asban megjelen´ıtend˝o inform´aci´ok testreszabhat´ ok.

6.3. GNOME

175

A Nautilus tartalmaz alap´ertelmezett matric´akat a k¨ovetkez˝o elemt´ıpusokhoz: * a szimbolikus kapocs matric´ aj´ at * a hozz´af´er´esi jogosults´agokat jel¨ol˝o matric´akat: + csak olvas´ as + sem olvas´asi, sem ´ır´asi jogosults´ag Az alap´ertelmezett matric´ ak kin´ezete v´altozhat a t´ema f¨ uggv´eny´eben. A k¨ovetkez˝o t´ abl´azat az alap´ertelmezett matric´akat mutatja be, az Alap´ertelmezett t´em´ab´ ol. Alap´ertelmezett matrica Le´ır´as Szimbolikus kapocs matrica. Szimbolikus kapocs Csak olvashat´ o jogosults´ag matric´aja. csak olvas´ as Se nem ´ırhat´ o, se nem olvashat´o jogosults´ag matric´aja. sem olvas´ asi, sem ´ır´ asi jogosults´ ag Navig´aci´o a sz´ am´ıt´ og´epen Minden Nautilus-ablak egy f´ ajl, mappa vagy FTP-hely tartalm´at jelen´ıti meg. Ez a fejezet a k¨ ovetkez˝ oket ´ırja le: * Hogyan jelen´ıts¨ unk meg elemeket a Nautilus-ablakban. * Hogyan nyissunk meg f´ajlokat a Nautilus-ablakb´ol. * Hogyan k¨ ozlekedj¨ unk a f´ ajlok ´es mapp´ak k¨oz¨ott a rendszeren. * Hogyan ´erj¨ unk el FTP-helyeket. Hogyan jelen´ıts¨ uk meg a saj´ at mapp´ ankat A Nautilus Saj´ at mappa ikonja. A saj´at mapp´ ank megjelen´ıt´es´ehez v´egezz¨ unk el a k¨ovetkez˝o m˝ uveletek b´armelyik´et: * Kattintsunk dupl´ an a munkaasztalon tal´alhat´o Saj´at mappa objektumra. * V´ alasszuk ki egy Nautilus-ablak men¨ uj´eb˝ol az Ugr´asKezd˝ooldal men¨ uelemet. * Kattintsunk egy Nautilus-ablak eszk¨ozsor´aban a Kezd˝ooldal gombra. A Nautilus-ablak a Saj´ at mappa elemeit tartalmazza. A n´ezet friss´ıt´es´ehez kattintsunk a Friss´ıt´es gombra. Mappa megjelen´ıt´ese Mappa tartalm´ at a k¨ ovetkez˝ o m˝ uveletek b´armelyike seg´ıts´eg´evel jelen´ıthetj¨ uk meg: * Kattintsunk dupl´ an a mapp´ara a n´ezetpanelen. * A C´ıms´av mez˝obe ´ırjuk be a megjelen´ıtend˝ o mappa teljes el´er´esi u ´tvonal´at, majd nyomjuk meg az Enter billenty˝ ut. A C´ıms´av mez˝o automatikusan kieg´esz´ıti a be´ırt u ´tvonalat. Az u ´tvonal beg´epel´ese k¨ozben a Nautilus beolvassa a f´ajlrendszeren jelenl´ev˝ o mapp´ akat. Ha el´eg karaktert g´epel¨ unk be az u ´tvonalb´ol ahhoz, hogy a program egy´ertelm˝ uen azonos´ıtsa a megjelen´ıtend˝o k¨onyvt´ar´at, a Nautilus kieg´esz´ıti a mappa nev´et a C´ıms´av mez˝oben. * Haszn´aljuk

176

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Fa n´ezetet az oldalpanelben. Tov´abbi tudnival´ok: ” Az oldalpanel Fa n´ezet´enek haszn´ alata ” . * A Vissza ´es El˝ore gombok seg´ıts´eg´evel b¨ong´eszhet¨ unk a kor´ abban m´ ar megjelen´ıtett mapp´ak k¨oz¨ott. Ha a jelenleg megjelen´ıtett mappa f¨ol¨ott tal´alhat´o mapp´at szeretn´enk megjelen´ıteni, v´ alasszuk ki a men¨ ub˝ol az Ugr´as->Fel men¨ uelemet. Kattinthatunk az eszk¨ ozt´ aron tal´ alhat´ o Fel gombra is. A n´ezet friss´ıt´es´ehez kattintsunk a Friss´ıt´es gombra. Ha nem tal´ aljuk a mapp´ at, amelyet meg szeretn´enk jelen´ıteni, haszn´alhatjuk a F´ ajlkeres˝ ot. A F´ ajlkeres˝o elind´ıt´as´ahoz v´alasszuk ki a M˝ uveletek>F´ ajlok keres´ese men¨ upontot a GNOME men¨ upanel´eb˝ol. Az oldalpanel Fa n´ezet´enek haszn´alata A Fa n´ezet f´ajlrendszeren tal´ alhat´o f´ajlok hierarchikus szerkezet´et mutatja. A Fa n´ezet seg´ıts´eg´evel k¨ onnyen navig´alhatunk a f´ajlrendszeren. A Fa n´ezet megjelen´ıt´es´ehez az oldals´ avon, v´alasszuk a Fa elemet az oldalpanel tetej´en tal´ alhat´ o leg¨ ord¨ ul˝ o list´ ab´ ol. A Fa n´ezetben a mapp´ ak a k¨ ovetkez˝ok´eppen jelenhetnek meg: Mappa ´allapota Grafikus megjelen´ıt´es Bez´ art mappa Jobbra mutat´ o ny´ıl Nyitott mappa Lefel´e mutat´ o ny´ıl 7.2. t´ abl´azat - Fam˝ uveletek bemutatja, hogy milyen feladatok oldhat´ok meg a Fa n´ezet seg´ıts´eg´evel, ´es hogy ezek hogyan vihet˝ok v´eghez. 7.2. t´ abl´ azat - Fam˝ uveletek Feladat M˝ uvelet A Fa megnyit´ asa. V´alasszuk a Fa elemet az oldalpanel tetej´en elhelyezked˝o leg¨ord¨ ul˝o list´ab´ol. A Fa bez´ ar´ asa. V´alasszunk egy m´ asik elemet az oldalpanel tetej´en elhelyezked˝o leg¨ord¨ ul˝o list´ ab´ ol. Mappa megnyit´ asa a Fa n´ezetben. Kattintsunk a mappa mellett tal´alhat´o ny´ılra a Fa n´ezetben.

6.3. GNOME

177

Mappa bez´ ar´ asa a Fa n´ezetben. Kattintsunk a mappa mellett tal´ alhat´ o ny´ılra a Fa n´ezetben. Mappa tartalm´ anak megjelen´ıt´ese a n´ezetpanelen. Jel¨olj¨ uk ki a mapp´ at a Fa n´ezetben. F´ajl tartalm´ anak megjelen´ıt´ese a n´ezetpanelen. Jel¨olj¨ uk ki a f´ ajlt a Fa n´ezetben. Be´all´ıthatjuk a Fa n´ezetet u ´gy is, hogy ne jelen´ıtsen meg f´ajlokat. Tov´abbi tudnival´ok: ” A n´ezetek be´ all´ıt´ asa ” . F´ajlok megnyit´ asa Amikor megnyitunk egy f´ ajlt, a Nautilus a f´ajlhoz rendelt alap´ertelmezett m˝ uveletet hajtja v´egre. Az alap´ertelmezett m˝ uvelet a k¨ovetkez˝ok egyike lehet: * Megjelen´ıt˝ o komponens seg´ıts´eg´evel megjelen´ıti a f´ajl tartalm´at a n´ezetpanelen. * Elind´ıtja a f´ ajl t´ıpus´ anak megfelel˝o alkalmaz´ast ´es megnyitja benne a f´ ajlt. A Nautilus a f´ ajlt´ıpus meg´ allap´ıt´ as´ ahoz beolvassa a f´ajl els˝o sor´at. Ha ebb˝ol nem ´allap´ıthat´ o meg a f´ ajlt´ıpus, a Nautilus a f´ajl kiterjeszt´ese alapj´an d¨ont. Ha nem tal´ aljuk a f´ ajlt, amelyet meg szeretn´enk nyitni, haszn´alhatjuk a F´ajlkeres˝ ot. A F´ ajlkeres˝ o elind´ıt´ as´ ahoz v´alasszuk ki a M˝ uveletek->F´ajlok keres´ese men¨ upontot a GNOME men¨ upanel´eb˝ol. F´ajlok megjelen´ıt´ese a n´ezetpanelen A Nautilus tartalmaz megjelen´ıt˝ o komponenseket, ezek lehet˝ov´e teszik, hogy bizonyos f´ ajlt´ıpusok tartalm´ at a n´ezetpanelen jelen´ıts¨ uk meg. A megjelen´ıt˝o komponensek a k¨ ovetkez˝ o f´ ajlt´ıpusok eset´en haszn´alhat´ok: * egyszer˝ u sz¨oveges f´ ajlok * PNG-f´ ajlok * JPEG-f´ajlok A n´ezetpanel friss´ıt´es´ehez v´ alasszuk ki a N´ezet->Friss´ıt´es men¨ uelemet. Egy ´eppen bet¨ olt´es alatt ´ all´ o elem megjelen´ıt´es´enek le´all´ıt´as´ahoz haszn´aljuk a ´ N´ezet ->Allj! men¨ uelemet. Amikor megjelen´ıt˝ o komponenst haszn´ alunk egy f´ajl tartalm´anak megtekint´es´ehez, a komponens tov´ abbi men¨ upontokat adhat a Nautilus men¨ uihez. Az u ´j men¨ upontok az adott f´ ajlt´ıpusra jellemz˝oek. P´eld´aul egy PNG-f´ajl megjelen´ıt´es´en´el, a Szerkeszt´es men¨ u tartalmazza a t¨ ukr¨oz´es ´es forgat´as men¨ uelemeket is. Egyes f´ajlt´ıpusok megjelen´ıt´es´en´el haszn´alhatjuk a Nautilus m´eretez˝o gombjait a tartalom m´eret´enek megv´ altoztat´as´ahoz. Az alap´ertelmezett m˝ uvelet v´egrehajt´ asa

178

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Az alap´ertelmezett m˝ uvelet v´egrehajt´as´ahoz kattintsunk dupl´an a f´ajl ikonj´ara. P´eld´aul az egyszer˝ u sz¨ oveges dokumentumokhoz rendelt alap´ertelmezett m˝ uvelet a f´ ajl tartalm´ anak megjelen´ıt´ese a f´ajln´ez˝o komponensben. Ebben az esetben az ikonra dupl´an kattintva megjelen´ıthetj¨ uk a f´ajl tartalm´at a f´ajln´ez˝ oben. A f´ ajlkezel˝ o be´ all´ıt´ asait m´ odos´ıthatjuk u ´gy is, hogy csak egyszer kelljen kattintani a f´ajlra az alap´ertelmezett m˝ uvelet elind´ıt´as´ahoz. Tov´abbi tudnival´ ok: ” F´ ajlok ´es mapp´ ak be´ all´ıt´asai ” . Nem alap´ertelmezett m˝ uvelet v´egrehajt´asa a Megnyit´as ezzel almen¨ u seg´ıts´eg´evel Ha az alap´ertelmezett˝ ol elt´er˝ o m˝ uveletet szeretn´enk egy f´ajlon v´egrehajtani, a k¨ ovetkez˝ oket kell tenn¨ unk: 1. A n´ezetpanelon v´alasszuk ki a megfelel˝ o f´ ajlt. V´ alasszuk ki a F´ ajl->Megnyit´as ezzel men¨ upontot. Megny´ılik a Megnyit´ as ezzel almen¨ u. Ezen almen¨ u elemei megfelelnek a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ asi lehet˝ os´eg k¨ovetkez˝o r´eszeinek: + Alap´ertelmezett m˝ uvelet leg¨ ord¨ ul˝ o lista a F´ ajlt´ıpus szerkeszt´ese p´arbesz´edablakban + Megjelen´ıt˝o komponens leg¨ ord¨ ul˝ o lista a F´ajlt´ıpus szerkeszt´ese p´arbesz´edablakban 2. V´ alasszunk egy m˝ uveletet a Megnyit´as ezzel almen¨ ub˝ol. M´ as m˝ uveletek v´egrehajt´ asa f´ ajlok megjelen´ıt´esekor Amikor egy f´ ajl tartalm´ at megjelen´ıtj¨ uk a n´ezetpanelen, az oldalpanelen gombok t˝ unhetnek fel. Az 7.2. ´abra - Oldalpanel, amikor a n´ezetpanelen sz¨ oveges f´ ajlt jelen´ıt¨ unk meg. bemutatja az oldalpanelt, amikor a n´ezetpanelen egy sz¨ oveges f´ ajl tartalma l´athat´o. 7.2. ´ abra - Oldalpanel, amikor a n´ezetpanelen sz¨oveges f´ajlt jelen´ıt¨ unk meg. Oldalpanel. A k¨ ovetkez˝ o elemeket tartalmazza: a f´ajl ikonja, a f´ajlinform´aci´o, a f´ ajl matric´ aja, Megnyit´as ezzel: gedit gomb, Megnyit´ as ezzel... gomb, f¨ ulek. A gombok sz´ ama ´es az ´ altaluk v´egrehajtott m˝ uveletek a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ asn´ al megadott ´ert´ekekt˝ol f¨ ugg. A m˝ uveleteket az Alap´ertelmezett m˝ uvelet leg¨ ord¨ ul˝ o list´aban ´all´ıthatjuk be, a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ as F´ ajlt´ıpusok szerkeszt´ese p´arbesz´edablak´an. Kattintsunk a gombra a m˝ uvelet v´egrehajt´as´ ahoz. Tegy¨ uk fel, hogy az egyszer˝ u sz¨oveges dokumentumokhoz az a m˝ uvelet van hozz´arendelve, hogy nyissa meg a f´ajlt a gedit programban. Ha ez a m˝ uvelet defini´alva van, a Megnyit´as ezzel: gedit gomb megjelenik az oldalpanelen. A f´ajl megnyit´as´ahoz a gedit alkalmaz´ assal, kattintsunk a Megnyit´as ezzel: gedit gombra. Megjegyz´es

6.3. GNOME

179

A m˝ uveletnek megfelel˝ o gomb nem jelenik meg az oldalpanelen, ha a m˝ uveletet kiz´artuk a k¨ ovetkez˝ o p´ arbesz´edablakok egyik´enek seg´ıts´eg´evel: * Megnyit´as m´as alkalmaz´ assal * Megnyit´ as m´as megjelen´ıt˝ovel A Kezdd itt! mappa haszn´ alata A Nautilus Kezdd itt! ikonja. A Kezdd itt hely seg´ıts´eg´evel a k¨ ovetkez˝o parancsokat ´erhetj¨ uk el: * Alkalmaz´ asok Kattintsunk dupl´ an az Alkalmaz´asokra a kulcsfontoss´ag´ u GNOME-alkalmaz´ asok el´er´es´ehez. Az Alkalmaz´asok men¨ ut a F˝omen¨ u ´es a Men¨ upanel seg´ıts´eg´evel is el´erhetj¨ uk. * A munkaasztal be´all´ıt´asai Kattintsunk dupl´ an a Munkaasztal be´ all´ıt´ asai elemre a munkaasztal testreszab´as´ahoz. A Munkaasztal-be´ all´ıt´ asok el´erhet˝ok az Alkalmaz´asok men¨ un kereszt¨ ul is. * Alkalmaz´asok, melyekkel a rendszer kiszolg´al´o funkci´oit ´all´ıthatjuk be, ´es tov´abbi rendszerbe´ all´ıt´ asokat v´ alaszthatunk. A Kezdd itt! helyet a k¨ ovetkez˝ ok´eppen ´erhetj¨ uk el: * A Nautilus ablakb´ol: V´alasszuk az Ugr´ as->Kezdd itt! elemet. A Kezdd itt! hely tartalma megjelenik az ablakban. * A munkaasztal h´atter´er˝ol: Kattintsunk dupl´an a munkaasztalon tal´ alhat´ o Kezdd itt! ikonra. A Kezdd itt! hely tartalma megjelenik a Nautilus ablakban. FTP-helyek el´er´ese A Nautilust haszn´ alhatjuk FTP-helyek el´er´es´ehez is. FTP-helyhez val´o kapcsol´od´ashoz ´ırjuk be az FTP-hely URL-j´et a c´ıms´avba, majd nyomjuk meg az Enter gombot. Az FTP-k¨ onyvt´ ar tartalma megjelenik a n´ezetpanelen. T´avoli f´ajl m´ asol´ as´ ahoz h´ uzzuk a f´ ajlt a c´elmapp´aba. Ha olyan FTP-helyhez k´ıv´ anunk kapcsol´odni, amelyhez azonos´ıt´o ´es jelsz´o megad´asa sz¨ uks´eges, a k¨ ovetkez˝ o alakban kell megadnunk a URL-t: ftp:// felhaszn´ al´ on´ev : jelsz´ o @ g´epn´ev . tartom´any Az FTP n´ezet friss´ıt´es´ehez v´ alasszuk ki a N´ezet->Friss´ıt´es men¨ uelemet. Egy ´eppen bet¨ olt´es alatt ´ all´o k¨ onyvt´ arlista megjelen´ıt´es´enek le´all´ıt´as´ahoz ´ haszn´aljuk a N´ezet->Allj! men¨ uelemet. Az El˝ozm´enyek haszn´ alata A f´ajlkezel˝ o megjegyzi a megl´ atogatott f´ajlok, mapp´ak ´es FTP-kiszolg´al´ok hely´et. Az el˝ ozm´enyek list´ aj´ at haszn´ alhatjuk, ha gyorsan vissza akarunk t´erni egy kor´ abban m´ ar megjelen´ıtett elemhez. Az el˝ozm´enylista az utols´o t´ız megtekintett elemet tartalmazza. A k¨ovetkez˝o bekezd´esek azt mutatj´ak be, hogy hogyan haszn´ aljuk az el˝ ozm´enyek list´aj´at. Az el˝ozm´enylista t¨ orl´es´ehez v´ alasszuk az Ugr´as->El˝ozm´enyek t¨orl´ese. Navig´aci´o az el˝ ozm´enyek list´ aj´ aban az Ugr´as men¨ u haszn´alat´aval

180

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A kor´ abban megtekintett elemek list´aj´anak megjelen´ıt´es´ehez nyissuk meg az Ugr´ as men¨ ut. Az el˝ ozm´enyek list´aja az Ugr´as men¨ u als´o r´esz´en tal´alhat´o. A list´ aban tal´ alhat´ o elem megnyit´as´ahoz v´alasszuk ki az elemet az Ugr´as men¨ ub˝ ol. Navig´ aci´o az el˝ ozm´enyek list´ aj´ aban az eszk¨ozt´ar gombjainak haszn´alat´aval Amennyiben az eszk¨ ozt´ aron tal´alhat´o gombok seg´ıts´eg´evel szeretn´enk navig´ alni az el˝ ozm´enyek list´ aj´ aban, a k¨ovetkez˝ok egyik´et tehetj¨ uk: * Az el˝oz˝o f´ajl, mappa vagy FTP-hely megnyit´as´ahoz kattintsunk a Vissza gombra. * A k¨ ovetkez˝ o f´ ajl, mappa vagy FTP-hely megnyit´as´ahoz kattintsunk az El˝ore gombra. * Az el˝ oz˝ oleg megtekintett elemek megjelen´ıt´es´ehez kattintsunk a Vissza gomb jobb oldal´ an tal´alhat´o lefel´e mutat´o ny´ılra. A lista egy elem´enek megnyit´ as´ ahoz kattintsunk az elemre. * A jelenleg megjelen´ıtett elem ut´an megnyitott elemek list´aj´at az El˝ore gomb jobb oldal´an tal´alhat´o lefel´e mutat´ o ny´ılra val´ o kattint´assal ´erhetj¨ uk el. A lista egy elem´enek megnyit´ as´ ahoz kattintsunk az elemre. Navig´ aci´ o az el˝ ozm´enyek list´ aj´aban az oldalpanel El˝ozm´enyek n´ezet´enek haszn´ alat´ aval. Az El˝ ozm´enyek n´ezet megjelen´ıt´es´ehez az oldals´avon, v´alasszuk az El˝ozm´enyek elemet az oldalpanel tetej´en tal´alhat´o leg¨ord¨ ul˝o list´ab´ol. Az El˝ozm´enyek lista az oldalpanelen az el˝ oz˝oleg megtekintett elemeket jelen´ıti meg. Az el˝ ozm´enyek list´ aj´ aban szerepl˝o elemek megjelen´ıt´es´ehez kattintsunk az elemre az El˝ ozm´enyek list´ an. K¨onyvjelz˝ o l´etrehoz´ asa a kedvenc helyekhez A k¨ onyvjelz˝ oket a K¨ onyvjelz˝ok men¨ ub˝ol ´erhetj¨ uk el. A K¨onyvjelz˝ok men¨ uh¨ oz hozz´ aadhatjuk a Nautilusban leggyakrabban megjelen´ıtett c´ımeket. Ezek lehetnek a f´ ajlrendszeren tal´alhat´o mapp´ak, f´ajlok vagy t´avoli g´epeken tal´alhat´o FTP-helyek. K¨onyvjelz˝ ok l´etrehoz´ asa K¨onyvjelz˝ o l´etrehoz´ as´ ahoz jelen´ıts¨ uk meg az adott elemet a n´ezetpanelen. V´alasszuk a K¨ onyvjelz˝ ok->K¨ onyvjelz˝o hozz´aad´asa men¨ uelemet. K¨onyvjelz˝ ok szerkeszt´ese A k¨ onyvjelz˝ ok szerkeszt´es´ehez a k¨ovetkez˝o l´ep´eseket hajtsuk v´egre: 1. V´alasszuk a K¨ onyvjelz˝ ok->K¨ onyvjelz˝ok szerkeszt´ese men¨ uelemet. Megjelenik a K¨ onyvjelz˝ ok szerkeszt´ese p´ arbesz´edablak. 2. A k¨onyvjelz˝ok szerkeszt´es´ehez v´ alasszuk ki a k¨ onyvjelz˝ ot a K¨onyvjelz˝o szerkeszt´ese p´arbesz´edablak bal oldal´ an. A k¨ onyvjelz˝ okkel kapcsolatos adatokat a K¨onyvjelz˝ok szerkeszt´ese p´arbesz´edablak jobb oldal´ an, a k¨ovetkez˝ok´eppen ´all´ıthatjuk be:

6.3. GNOME

181

P´arbesz´edablak-elem Le´ır´ as N´ev Ezt a sz¨ovegdobozt a k¨onyvjelz˝o nev´enek megad´as´ara haszn´ alhatjuk. Ez a n´ev jelenik meg a K¨onyvjelz˝ok men¨ uben. C´ım Ebben a sz¨ ovegmez˝ oben adhatjuk meg a k¨onyvjelz˝o el´er´esi u ´tvonal´at vagy URL-j´et. 3. K¨ onyvjelz˝ o t¨ orl´es´ehez jel¨olj¨ uk ki a k¨onyvjelz˝ot a bal oldalon tal´alhat´ o list´ aban, majd nyomjuk meg a T¨orl´es gombot. F´ajlok ´es mapp´ ak kezel´ese Ez a fejezet a f´ ajlokkal ´es mapp´ akkal val´o munka tudnival´oit ´ırja le. H´ uzd-´es-ejtsd a Nautilusban A Nautilusban sok feladatot megoldhatunk a h´ uzd-´es-ejtsd technik´aval. A h´ uzd-´es-ejtsd m˝ uveletek sor´ an az eg´ermutat´o kin´ezete szolg´ al inform´aci´oval arr´ol, hogy ´eppen milyen m˝ uvelet is t¨ ort´enik. 7.3. t´abl´azat - H´ uzd-´es-ejtsd a Nautilusban bemutatja a h´ uzd-´es-ejtsd m˝ uvelettel megval´os´ıthat´o lehet˝os´egeket. A t´ abl´ azatban azt is megtal´ alhatjuk, hogy az egyes m˝ uveletekhez milyen eg´ermutat´ o tartozik. 7.3. t´abl´azat - H´ uzd-´es-ejtsd a Nautilusban Feladat M˝ uvelet Eg´ermutat´ o Elem ´athelyez´ese H´ uzzuk az elemet a c´elter¨ uletre. ´ athelyez´es eg´ermutat´o Elem m´asol´ asa Fogjuk meg a m´ asoland´ o elemet, majd nyomjuk le ´es tartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ ut. H´ uzzuk az elemet a c´elter¨ uletre. m´asol´as eg´ermutat´o Szimbolikus kapocs l´etrehoz´ asa egy elemre Fogjuk meg az elemet, majd nyomjuk le ´es tartsuk nyomva a Ctrl - Shift billenty˝ ukombin´ aci´ ot. H´ uzzuk az elemet oda, ahol a kapcsot l´etre szeretn´enk hozni. szimbolikus kapocs eg´ermutat´ o K´erdezze meg, hogy mit tegyen a h´ uzott elemmel Fogjuk meg az elemet, majd nyomjuk le ´es tartsuk nyomva az Alt billenty˝ ut. H´ uzzuk az elemet a c´elter¨ uletre. Engedj¨ uk fel az eg´ergombot. Megjelenik ´ egy helyi men¨ u. V´ alasszuk ki a k¨ ovetkez˝o men¨ uparancsok egyik´et: * Athelyez´es ide A c´elter¨ uletre helyezi az elemet. * M´asol´as ide A c´elter¨ uletre m´asolja az elemet. * Kapcsol´ as ide A h´ uzott f´ajlra mutat´o szimbolikus kapcsot hoz l´etre a c´elter¨ uleten. * Be´ all´ıt´ as h´att´erk´ent Ha a h´ uzott elem k´ep, a munkaasztalon be´ all´ıtja, hogy az adott k´ep legyen a munkaasztal tap´et´aja. Ezzel a paranccsal ´ all´ıthatjuk be a munkaasztal vagy a n´ezetpanel ´ enytelen´ıti a h´ h´att´erk´ep´et. * M´egsem Erv´ uzd-´es-ejtsd m˝ uveletet.

182

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

k´erd˝ ojel eg´ermutat´ o F´ajlok ´es mapp´ ak kijel¨ ol´ese A Nautilusban t¨ obbf´elek´eppen is kijel¨olhet¨ unk f´ajlokat ´es mapp´akat. 7.4. t´abl´ azat - Elemek kijel¨ ol´ese a Nautilusban bemutatja az elemek kijel¨ol´es´et Nautilus-ablakban ´es a Nautilus ´altal vez´erelt munkaasztalon. 7.4. t´ abl´ azat - Elemek kijel¨ ol´ese a Nautilusban Feladat M˝ uvelet Elem kijel¨ ol´ese Kattintsunk az elemre. Egybef¨ ugg˝ o elemcsoport kijel¨ ol´ese Az ikonn´ezetben h´ uzzunk egy kijel¨ol˝o t´eglalapot a kijel¨olend˝o f´ajlok k¨or´e. A listan´ezetben nyomjuk le ´es tartsuk nyomva a Shift billenty˝ ut. Kattintsunk a csoport els˝ o elem´ere, majd kattintsunk a csoport utols´o elem´ere. T¨obb elem kiv´ alaszt´ asa Nyomjuk meg ´es tartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ ut. Kattintsunk a kijel¨olend˝o elemekre. A kijel¨ ol´esnek egy m´ asik m´ odja: nyomjuk le ´es tartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ ut, majd h´ uzzunk jel¨ ol˝ o t´eglalapot a kijel¨olend˝o elemek k¨or´e. Minden elem kijel¨ ol´ese egy adott mapp´aban V´alasszuk a Szerkeszt´es->Minden f´ajlt kijel¨ol men¨ upontot. Az elemhez rendelt alap´ertelmezett m˝ uvelet v´egrehajt´as´ahoz kattintsunk dupl´ an az elemre. A f´ ajlkezel˝ o be´all´ıt´asait m´odos´ıthatjuk u ´gy is, hogy csak egyszer kelljen kattintani a f´ ajlra az alap´ertelmezett m˝ uvelet elind´ıt´as´ahoz. Tov´ abbi tudnival´ ok: ” F´ ajlok ´es mapp´ak be´all´ıt´asai ” . F´ajl vagy mappa ´ athelyez´ese A k¨ ovetkez˝ o r´esz a f´ ajlok ´es mapp´ak ´athelyez´es´et mutatja be. H´ uzzuk ´es ejts¨ uk a f´ ajlt az c´elter¨ uletre a n´ezetpanelen F´ajl vagy mappa ´ athelyez´es´ehez h´ uzd-´es-ejtsd m˝ uvelettel a k¨ovetkez˝oket ´ ablak seg´ıtkell tenn¨ unk: 1. Nyissunk egy Nautilus-ablakot. A F´ajl->Uj s´eg´evel hozzunk l´etre egy m´ asodik Nautilus ablakot. 2. Az egyik ablakban jelen´ıts¨ uk meg azt a mapp´ at, amelyben az ´athelyezend˝o f´ajlok tal´alhat´ok. A m´asik ablakban jelen´ıts¨ uk meg a c´elmapp´at. 3. H´ uzzuk ´at a kijel¨ol f´ajlokat az u ´j hely¨ ukre, a m´ asik ablakba.

6.3. GNOME

183

Amennyiben a kijel¨ olt f´ ajlokat egy k¨ ozvetlen¨ ul a kiindul´asi f´ajlok mapp´aja alatt tal´alhat´ o mapp´ aba szeretn´enk ´ athelyezni, nem sz¨ uks´eges k´et ablakot haszn´alnunk. A f´ ajlokat egyszer˝ uen h´ uzzuk r´a az eredeti ablakban megtal´alhat´o mappaikonra. Kiv´ag´as ´es beilleszt´es u ´j helyre A mapp´akat vagy f´ ajlokat kiv´ aghatjuk az egyik mapp´ab´ol ´es beilleszthetj¨ uk egy m´ asik mapp´ aba a k¨ ovetkez˝ okben le´ırtak alapj´an: 1. Jel¨olj¨ uk ki az ´athelyezni k´ıv´ant f´ ajlokat vagy mapp´ akat, majd v´alasszuk ki a Szerkeszt´esF´ajl kiv´ag´ asa men¨ upontot. 2. Nyissuk meg a c´elmapp´at, ´es v´alasszuk ki a Szerkeszt´es->F´ ajl beilleszt´ese men¨ uelemet. F´ajl ´athelyez´ese a Fa n´ezet seg´ıts´eg´evel ´ uzhatjuk a f´ Ath´ ajlt vagy mapp´ at a n´ezetpanelr˝ol az oldalpanel Fa n´ezet´eben egy ´agra. Azt is megtehetj¨ uk, hogy az oldalpanelen a Fa n´ezet egyik f´ajlj´at vagy mapp´ aj´ at a Fa m´ asik hely´ere h´ uzzuk ´at. F´ajl vagy mappa m´ asol´ asa A k¨ovetkez˝ o r´esz a f´ ajlok ´es mapp´ ak m´ asol´as´at mutatja be. H´ uzzuk ´es ejts¨ uk a f´ ajlt az c´elter¨ uletre a n´ezetpanelen F´ajlokat vagy mapp´ akat a k¨ ovetkez˝ o l´ep´esek seg´ıts´eg´evel m´asolhatunk: 1. ´ ablak seg´ıts´eg´evel hozzunk l´etre Nyissunk egy Nautilus-ablakot. A F´ ajlUj egy m´asodik Nautilus-ablakot. 2. Az egyik ablakban jelen´ıts¨ uk meg azt a mapp´at, amelyben a m´ asoland´ o f´ ajlok tal´alhat´ok. A m´asik ablakban jelen´ıts¨ uk meg a c´elmapp´ at. 3. Az eg´errel fogjuk meg a m´asoland´o f´ajlt vagy mapp´at, majd nyomjuk le ´es tartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ ut. H´ uzzuk a f´ajlt vagy mapp´ at az u ´j hely´ere, a m´ asik ablakba. Amennyiben a kijel¨ olt f´ ajlokat egy k¨ ozvetlen¨ ul a kiindul´asi f´ajlok mapp´aja alatt tal´alhat´ o mapp´ aba szeretn´enk m´asolni, nem sz¨ uks´eges k´et ablakot haszn´alnunk. Fogjuk meg a f´ ajlokat az eg´er seg´ıts´eg´evel, nyomjuk le ´es tartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ ut. A f´ ajlokat h´ uzzuk az eredeti ablakban megtal´alhat´o c´elmappa ikonj´ ara. M´asol´as ´es beilleszt´es u ´j helyre A f´ajlokat m´ asolhatjuk a m´ asol´ as ´es beilleszt´es m´odszer seg´ıts´eg´evel is: 1. Jel¨olj¨ uk ki a m´ asoland´ o f´ ajlt vagy mapp´at, majd v´alasszuk ki a Szerkeszt´esF´ajl m´asol´ asa men¨ uelemet. 2. Jelen´ıts¨ uk meg a Nautilusban a c´elmapp´at, majd v´alasszuk ki a Szerkeszt´es->F´ ajlok beilleszt´ese men¨ uelemet. F´ajlok ´es mapp´ ak kett˝ oz´ese Ha m´asolatot szeretn´enk k´esz´ıteni egy az ´eppen megjelen´ıtett mapp´aban tal´alhat´o f´ ajlr´ ol vagy mapp´ ar´ ol, a k¨ ovetkez˝o l´ep´eseket k¨ovethetj¨ uk: 1. Jel¨olj¨ uk ki a n´ezetpanelen a kett˝ ozend˝ o f´ajlt vagy mapp´at. 2. V´alasszuk ki

184

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

a Szerkeszt´es->Kett˝ oz´es men¨ uelemet. Egy m´asik m´odszer: jobb gombbal kattintsunk a f´ ajlra vagy mapp´ara a n´ezetpanelen, majd v´alasszunk ki a felbukkan´ o men¨ ub˝ ol a Kett˝ oz´es men¨ uelemet. A megjelen´ıtett mapp´aban megjelenik a f´ajl vagy mappa m´asolata. Mappa l´etrehoz´ asa Mapp´ at a k¨ ovetkez˝ ok´eppen hozhatunk l´etre: 1. Jelen´ıts¨ uk meg azt a map´ p´at, amelyben l´etre szeretn´enk hozni az u ´j mapp´at. 2. V´alasszuk a F´ajl->Uj mappa men¨ uelemet. Egy m´ asik lehet˝os´eg: jobb gombbal kattintsunk a n´e´ mappa zetpanelen a h´att´erre, ´es v´ alasszuk ki a felbukkan´o men¨ ub˝ol az Uj men¨ uelemet. A megjelen´ıtett mapp´aban l´etrej¨on egy N´evtelen nev˝ u mappa. A mappa neve ki van jel¨ olve. 3. ´Irjuk be a mappa nev´et, ´es nyomjuk meg az Enter billenty˝ ut. F´ajl ´ atnevez´ese F´ajlt vagy mapp´ at a k¨ ovetkez˝ ok´eppen nevezhet¨ unk ´at: 1. Jel¨olj¨ uk ki az ´atnevezend˝ o f´ ajlt vagy mapp´ at a n´ezetpanelen. 2. V´alasszuk ki a Szerkeszt´es´ >Atnevez´ es men¨ uelemet. M´ asik megold´as: jobb gombbal kattintsunk a ´ f´ajlra vagy mapp´ ara, ´es a felbukkan´o men¨ ub˝ol v´alasszuk ki az Atnevez´ es ´ men¨ upontot. A f´ ajl vagy mappa neve ki van jel¨olve. 3. Irjuk be a mappa vagy f´ ajl u ´j nev´et, ´es nyomjuk meg az Enter billenty˝ ut. F´ajl vagy mappa ´ athelyez´ese a Kuk´aba F´ajlt vagy mapp´ at a k¨ ovetkez˝ ok´eppen helyezhet¨ unk ´at a Kuk´aba: 1. Jel¨olj¨ uk ki a Kuk´ aba doband´ o f´ ajlt vagy mapp´at a n´ezetpanelen. 2. V´alasszuk ´ ki a Szerkeszt´es->Athelyez´ es a kuk´aba men¨ upontot. M´as megold´as: jobb gombbal kattintsunk a f´ ajlra vagy mapp´ara a n´ezetpanelen, majd v´alasszuk ´ ki a felbukkan´ o men¨ ub˝ ol az Athelyez´ es a kuk´aba lehet˝os´eget. Lehet˝ os´eg¨ unk van arra is, hogy a kidoband´o f´ajlt a n´ezetpanelb˝ol r´ah´ uzzuk a munkaasztalon tal´ alhat´ o Kuka ikonra. F´ajlok vagy mapp´ ak t¨ orl´ese F´ajlok vagy mapp´ ak t¨ orl´esekor t¨or¨olt f´ajl vagy mappa nem ker¨ ul ´at a Kuk´aba, hanem a f´ ajlkezel˝ o v´eg´erv´enyesen t¨orli azt a f´ajlrendszerr˝ol. A T¨orl´es men¨ uelem csak akkor jelenik meg a men¨ ukben, ha az Olyan t¨orl´es enged´elyez´ese, amely megker¨ uli a kuk´at be´all´ıt´as be van jel¨olve a F´ajlkezel˝o be´all´ıt´ asai p´ arbesz´edablakban. F´ajlokat vagy mapp´ akat a k¨ ovetkez˝ok´eppen t¨or¨olhet¨ unk: 1. Jel¨olj¨ uk ki a t¨orlend˝ o f´ ajlt vagy mapp´ at a n´ezetpanelen. 2. V´alasszuk ki a Szerkeszt´es>T¨ orl´es men¨ uelemet. M´ asik megold´as: jobb gombbal kattintsunk a f´ajlra vagy mapp´ ara a n´ezet panelen, majd v´alasszuk ki a felbukkan´o men¨ ub˝ol a T¨orl´es lehet˝ os´eget.

6.3. GNOME

185

F´ajlra vagy mapp´ ara mutat´ o szimbolikus kapocs l´etrehoz´asa A szimbolikus kapocs egy speci´ alis f´ ajlt´ıpus, amely egy m´asik mapp´ara vagy f´ajlra mutat. Amikor a szimbolikus kapcson v´egrehajtunk egy m˝ uveletet, azt val´oj´aban azon a f´ ajlon vagy mapp´ an hajtjuk v´egre, amelyre a kapocs mutat. Amikor azonban t¨ or¨ olj¨ uk a szimbolikus kapcsot, nem az ´altala mutatott f´ajlokat, hanem csak a kapocs f´ ajlt t¨ or¨ olj¨ uk. Szimbolikus kapocs l´etrehoz´ as´ ahoz jel¨ olj¨ uk ki a f´ajlt vagy mapp´at, amelyre a kapocs mutatni fog. V´ alasszuk a Szerkeszt´es->Kapocs l´etrehoz´asa men¨ uelemet. A megjelen´ıtett mapp´ aban l´etrej¨on a kijel¨olt f´ajlra vagy mapp´ara mutat´o kapocs. M´asik megold´ as: fogjuk meg az eg´errel a f´ajlt vagy mapp´at, nyomjuk le ´es tartsuk nyomva a Ctrl - Shift billenty˝ ukombin´aci´ot. H´ uzzuk a f´ajlt abba a mapp´aba, ahol a kapcsot szeretn´enk elhelyezni. Alap´ertelmez´esben a Nautilus matric´ aval jelzi, hogy melyik f´ajl szimbolikus kapocsf´ajl. Jogosults´ agok m´ odos´ıt´ asa A k¨ovetkez˝ ok´eppen ´ all´ıthatjuk ´ at a f´ ajlok vagy mapp´ak el´er´esi jogosults´agait: 1. Jel¨ olj¨ uk ki a m´ odos´ıtand´ o f´ ajlt vagy mapp´at. 2. V´alasszuk a F´ajl>Tulajdons´ agok men¨ uelemet. Megjelenik a Tulajdons´agok p´arbesz´edablak. 3. Kattintsunk a Jogosults´ agok f¨ ulre. A Jogosults´agok lapon a leg¨ord¨ ul˝o list´ak ´es jel¨ ol˝ on´egyzetek seg´ıts´eg´evel ´ all´ıthatjuk ´at a jogosults´agokat. 4. A Tulajdons´ agok p´ arbesz´edablak bez´ ar´ as´ ahoz kattintsunk a Bez´ar´as gombra. A Kuka haszn´ alata A Nautilus Kuka ikonja. A k¨ovetkez˝o elemeket helyezhetj¨ uk ´ at a Kuk´aba: * f´ajlokat * mapp´akat * a munkaasztalon tal´ alhat´ o objektumokat Ha vissza szeretn´enk ´ all´ıtani egy kor´ abban Kuk´aba dobott f´ajlt, jelen´ıts¨ uk meg a Kuka tartalm´ at, ´es emelj¨ uk ki a f´ajlt a Kuk´ab´ol. A Kuka u ¨r´ıt´esekor annak tartalma v´eg´erv´enyesen elv´esz. A Kuka tartalm´ anak megjelen´ıt´ese A Kuka tartalm´ at a k¨ ovetkez˝ ok´eppen jelen´ıthetj¨ uk meg: * A Nautilus ablakb´ol: V´alasszuk az Ugr´ as->Kuka men¨ uelemet. A Kuka tartalma megjelenik az ablakban. * A munkaasztal h´ atter´er˝ ol: Kattintsunk dupl´an a munkaasztalon tal´alhat´ o Kuka ikonra. A Kuka ki¨ ur´ıt´ese A Kuk´at a k¨ ovetkez˝ ok´eppen u uk ki: * A Nautilus ablakb´ol: V´a¨r´ıthetj¨ lasszuk ki a F´ ajl->Kuka u uelemet. * A munkaasztal h´atter´er˝ol: ¨r´ıt´ese men¨

186

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Jobb gombbal kattintsunk a munkaasztalon tal´alhat´o Kuka ikonra, majd v´alasszuk ki a Kuka u upontot a felbukkan´o men¨ ub˝ol. ¨r´ıt´ese men¨ Feljegyz´esek f˝ uz´ese mapp´ akhoz Az oldals´ av Jegyzetek n´ezet´enek seg´ıts´eg´evel jegyzeteket adhatunk hozz´a a mapp´ akhoz. A k¨ ovetkez˝ ok´eppen hozhatunk l´etre u ´j feljegyz´est: 1. Jelen´ıts¨ uk meg a mapp´ at a n´ezetpanelen. 2. V´alasszuk a Jegyzetek elemet az oldalpanel tetej´en elhelyezked˝ o leg¨ord¨ ul˝o list´ab´ol. 3. ´Irjuk be a megjegyz´est az oldalpanelbe. Parancsf´ ajlok futtat´ asa a Nautilusb´ol A Nautilusnak van egy speci´ alis mapp´aja, ahol a programjainkat t´arolhatjuk. Ha egy v´egrehajthat´ o´ allom´anyt adunk ehhez a mapp´ahoz, az megjelenik a Programok almen¨ uben. A program futtat´as´ahoz v´ alasszuk a F´ajl>Programok men¨ upont al´ ol a megfelel˝o programot. Ha a parancsf´ ajlt egy adott f´ ajlon szeretn´enk lefuttatni, v´alasszuk ki ezt a f´ ajlt a n´ezetpanelen. V´ alasszuk ki a F´ajl->Programok men¨ upont al´ol a futtatand´ o programot. Kiv´ alaszthatunk egyszerre t¨obb f´ajlt is, ilyenkor a programunk mindegyik f´ ajl nev´et megkapja param´eterk´ent. A parancsf´ ajlok mappa tartalm´anak megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk F´ajl>Programok->Programok mappa megnyit´asa men¨ upontot. F´ajlok ´es mapp´ ak kin´ezet´enek m´odos´ıt´asa A Nautilus lehet˝ ov´e teszi, hogy testreszabjuk a f´ajlok ´es mapp´ak kin´ezet´et. Ezt a fejezetet a Nautilus testreszab´as´anak szentelj¨ uk. Matrica hozz´ aad´ asa f´ ajlokhoz vagy mapp´akhoz A f´ ajlokat vagy mapp´ akat a k¨ ovetkez˝ok´eppen b´elyegezhetj¨ uk meg: 1. Jel¨olj¨ uk ki az elemet, amelyre a matric´at ragasztani szeretn´enk. 2. Kattintsunk az elemre az eg´er jobb gombj´ aval, majd v´alasszuk ki a Tulajdons´agok men¨ upontot a felbukkan´ o men¨ ub˝ ol. Megjelenik a Tulajdons´agok p´arbesz´edablak. 3. Kattintsunk a Matric´ ak f¨ ulre, ekkor megjelenik a Matric´ak lap. 4. V´alasszunk ki egy matric´ at. 5. A Tulajdons´agok p´arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz kattintsunk a Bez´ ar´ as gombra. F´ajl vagy mappa ikonj´ anak megv´altoztat´asa A k¨ ovetkez˝ ok´eppen cser´elhetj¨ uk le egy adott f´ajl vagy mappa ikonj´at : 1. Jel¨ olj¨ uk ki a m´ odos´ıtand´ o f´ajlt vagy mapp´at. 2. V´ alasszuk a F´ajl>Tulajdons´ agok men¨ uelemet. Megjelenik a Tulajdons´agok p´arbesz´edablak. 3. A tulajdons´ agok p´ arbesz´edablak Alap f¨ ul´en kattintsunk az Egy´eni ikon kiv´alaszt´ asa gombra. Megjelenik az Ikon kiv´alaszt´asa p´arbesz´edablak. 4. Az Ikon kiv´ alaszt´ asa p´ arbesz´edablakban v´alaszthatjuk ki a f´ajl vagy mappa u ´j

6.3. GNOME

187

ikonj´at. 5. A Tulajdons´ agok p´ arbesz´edablak bez´ar´as´ahoz kattintsunk a Bez´ar´as gombra. Ha egy adott f´ ajlt´ıpushoz tartoz´ o ikont szeretn´enk lecser´elni, haszn´alhatjuk a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ ast. A F´ajlt´ıpusok ´es programok ablak megnyit´as´ ahoz, v´ alasszuk ki az Alkalmaz´asokMunkaasztal be´all´ıt´asaiHalad´oF´ajlt´ıpusok ´es programok men¨ upontot. Ha vissza szeretn´enk t´erni a saj´ at testreszabott ikonunkr´ol a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ asn´ al megadott ´ altal´anos ikonhoz, jobb gombbal kattintsunk az ikonra, ´es a felbukkan´ o men¨ ub˝ol v´alasszuk az Egy´eni ikon elt´avol´ıt´asa men¨ upontot. M´ as megold´ as: a Tulajdons´ag p´arbesz´edablak Alap f¨ ul´en kattintsunk az Egy´eni ikon elt´ avol´ıt´ asa gombra. Elemek m´eret´enek m´ odos´ıt´ asa a n´ezetben A n´ezetpanelem megjelen˝ o elemek m´eret´et megv´altoztathatjuk. A m´eretet akkor m´odos´ıthatjuk, ha a n´ezet f´ ajlt vagy mapp´at jelen´ıt meg. Az elemek m´eret´et a k¨ ovetkez˝ ok´eppen m´ odos´ıthatjuk: * Az elemek nagy´ıt´as´ahoz v´alasszuk ki a N´ezetNagy´ıt´ as men¨ upontot. * Az elemek kicsiny´ıt´es´ehez v´alasszuk ki a N´ezetKicsiny´ıt´es men¨ upontot. * Ha az elemeket eredeti m´eret¨ ukre szeretn´enk vissza´ all´ıtani, v´ alasszuk a N´ezetNorm´al m´eret men¨ upontot. Az elemek m´eret´enek megv´ altoztat´ as´ ara haszn´alhatjuk az eszk¨ozt´aron tal´alhat´o m´eretez˝ o gombokat. 7.5. t´ abl´ azat - M´eretez˝ogombok bemutatja a m´eretez˝ogombok haszn´ alat´ at. 7.5. t´abl´azat - M´eretez˝ ogombok Gomb Gomb neve Le´ır´as Kicsiny´ıt´es gomb Kicsiny´ıt´es gomb Kattintsunk erre a gombra, ha kicsiny´ıteni szeretn´enk a n´ezetben az elemek m´eret´et. Norm´ al m´eret gomb Norm´al m´eret gomb Kattintsunk erre a gombra, ha eredeti m´eret¨ ukben szeretn´enk l´atni az elemeket. Nagy´ıt´ as gomb Nagy´ıt´as gomb Kattintsunk erre a gombra, ha n¨ ovelni szeretn´enk a n´ezetben megjelen˝o elemek m´eret´et. A Nautilus megjegyzi, hogy egy adott mapp´an´al milyen m´eretbe´all´ıt´ast haszn´altunk. A k¨ ovetkez˝ o alkalommal, amikor megjelen´ıtj¨ uk a mapp´at, az

188

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

elemek a kor´ abban be´ all´ıtott m´erettel jelennek meg. M´as sz´oval, amikor ´at´ all´ıtjuk az elemek m´eret´et egy mapp´aban, a mapp´at szabjuk testre, hogy az egy adott m´erettel jelen´ıtse meg az elemeket. Ahhoz, hogy a m´eretet vissza´ all´ıtsuk a be´ all´ıt´ asokn´ al meghat´arozott ´ert´ekre, v´alasszuk ki a N´ezet>N´ezet vissza´ all´ıt´ asa az alap´ertelmezettre men¨ upontot. N´ezetek haszn´alata f´ ajlok ´es mapp´ak megjelen´ıt´es´ehez A Nautilus t¨ obb m´ odot is k´ın´ al a f´ajlok tartalm´anak megtekint´es´ehez. A Nautilusban tal´alhat´ ok megjelen´ıt˝o komponensek, ezek lehet˝ov´e teszik, hogy bizonyos t´ıpus´ u f´ ajlokat a n´ezetpanelen jelen´ıts¨ unk meg. P´eld´aul a weboldal n´ez˝ ovel HTML-f´ ajlokat jelen´ıthet¨ unk meg a n´ezetpanelben. A sz¨ovegn´ez˝ovel sz¨ ovegf´ ajlokat tekinthet¨ unk meg a n´ezetpanelben. A Nautilusszal megnyithatjuk a f´ajlokat a megfelel˝o alkalmaz´assal is. Tov´abbi tudnival´ ok: ” F´ ajlok megnyit´asa ” . A Nautilus tartalmaz tov´ abbi n´ezeteket, ezek seg´ıts´eg´evel az egyes mapp´ak tartalm´ at k¨ ul¨ onb¨ oz˝ ok´eppen jelen´ıthetj¨ uk meg. P´eld´aul mapp´ak tartalm´anak megjelen´ıt´es´ehez a k¨ ovetkez˝o n´ezett´ıpusokat haszn´alhatjuk: * Ikonn´ezet A mappa elemeit ikonk´ent jelen´ıti meg. 7.1. ´abra - Mappa tartalma Nautilus-ablakban bemutatja az ikonn´ezetet. * Listan´ezet A mappa elemeit list´ aban jelen´ıti meg. 7.3. ´ abra - Nautilus-ablak, listan´ezet bemutatja a listan´ezetet. 7.3. ´ abra - Nautilus-ablak, listan´ezet Nautilus-ablak, amint egy mappa tartalm´ at jelen´ıti meg listan´ezetben. A N´ezet men¨ u seg´ıts´eg´evel v´ alaszthatunk megjelen´ıt´esi m´odot a mapp´akhoz ´es f´ ajlokhoz. Haszn´ alhatjuk tov´abb´a a N´ezet mint... leg¨ord¨ ul˝o list´at ugyanerre a c´elra. Mappa megjelen´ıt´es´en´el, megadhatjuk, hogy az elemek milyen sorrendben jelenjenek meg. Az elemek m´eret´et a n´ezet men¨ ub˝ol m´odos´ıthatjuk. A k¨ ovetkez˝ o bekezd´esek azt ´ırj´ak le, hogy hogyan tudunk az ikonn´ezettel, a listan´ezettel ´es a f´ajlok n´ezeteivel dolgozni. N´ezet kiv´ alaszt´ asa V´alasszuk ki a n´ezett´ıpust a N´ezet men¨ ub˝ol. M´ as megold´as: v´ alasszuk ki a N´ezet ->N´ezet mint... men¨ uelemet. V´alasszuk ki a megfelel˝ o n´ezetet a Megnyit´as m´as megjelen´ıt˝ovel p´arbesz´edablakon, majd kattintsunk a Kiv´ alaszt´ as gombra. A n´ezet t´ıpus´ at a N´ezet mint... leg¨ord¨ ul˝o list´ab´ol is kiv´alaszthatjuk. A N´ezet mint... leg¨ ord¨ ul˝ o lista a c´ıms´ av jobb oldal´an tal´alhat´o. M´ as-m´ as mapp´ akat m´ as-m´ as n´ezetekben is megjelen´ıthet¨ unk. A Nautilus megjegyzi, hogy egy adott mapp´ahoz milyen n´ezetet rendelt¨ unk. A k¨ovetkez˝ o alkalommal, amikor megjelen´ıtj¨ uk a mapp´at, a Nautilus a kor´abban

6.3. GNOME

189

megadott n´ezetet alkalmazza. Ahhoz, hogy a n´ezetet vissza´all´ıtsuk a be´all´ıt´asokn´al meghat´ arozott ´ert´ekre, v´ alasszuk ki a N´ezet->N´ezet vissza´all´ıt´asa az alap´ertelmezettre men¨ upontot. F´ajlok rendez´ese ikonn´ezetben Amikor a mappa tartalm´ at ikonn´ezetben jelen´ıtj¨ uk meg, megadhatjuk, hogy a n´ezet hogyan rendezze az elemeket. A rendez´es megad´as´ahoz v´alasszuk a N´ezetElemek rendez´ese men¨ upontot. Az Elemek rendez´ese almen¨ u a k¨ovetkez˝o lehet˝ os´egeket tartalmazza: * A fels˝o r´esz tartalmaz egy lehet˝os´eget, amely seg´ıts´eg´evel k´ezzel rendezhetj¨ uk el f´ajljainkat. * A k¨oz´eps˝o r´esz olyan lehet˝os´egeket tartalmaz, amelyek lehet˝ov´e teszik az automatikus rendez´est. * Az als´o r´eszben tal´ alhat´ o lehet˝ os´egek seg´ıts´eg´evel befoly´asolhatjuk az elemeket rendez´es´et a n´ezetben. Az almen¨ ub˝ ol v´ alasszuk a megfelel˝ o lehet˝os´eget. A lehet˝os´egeket a k¨ovetkez˝o t´abl´azat ´ırja le: Lehet˝os´eg Le´ır´as K´ezzel Lehet˝ov´e teszi, hogy k´ezzel rendezgess¨ uk a n´ezetben az elemeket. Fogjuk meg a mapp´ akat ´es f´ ajlokat, ´es h´ uzzuk ezeket tetsz˝oleges helyre a n´ezeten bel¨ ul. N´ev alapj´an Ennek hat´ as´ ara a Nautilus ´ ab´ec´esorrendbe rendezi a f´ajlokat. A rendez´es nem veszi figyelembe a kis- ´es nagybet˝ uk k¨oz¨ott k¨ ul¨onbs´eget. Ha be´all´ıtottuk, hogy a Nautilus a rejtett f´ ajlokat is jelen´ıtse meg, ezek jelennek meg utolj´ara. M´eret alapj´ an Ennek hat´ as´ ara a n´ezet m´eret¨ uk alapj´ an rendezi az elemeket, a nagyobbakat jelen´ıti meg el¨ ol. M´eret szerinti rendez´esn´el a mapp´ak az alapj´an rendez˝odnek, hogy h´ any elemet tartalmaznak. A mapp´ak sorrendje nem a benn¨ uk tal´alhat´o elemek ¨ osszm´erete alapj´ an d˝ ol el. T´ıpus alapj´ an Ennek hat´ as´ ara a n´ezet f´ ajlt´ıpus alapj´ an rendezi ´ab´ec´esorrendbe a f´ajlokat. A rendez´es a F´ ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´asn´al tal´alhat´o MIME-t´ıpus le´ır´as´at veszi alapul. A MIME-t´ıpus azonos´ıtja a f´ajl form´ atum´at, ´es lehet˝ov´e teszi az alkalmaz´ asok sz´ am´ ara, hogy elolvass´ak a f´ajlt. P´eld´aul egy levelez˝oprogram az image/png MIME-t´ıpus alapj´an felismerheti, hogy a lev´elhez egy PNG-k´ep van csatolva.

190

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

M´ odos´ıt´ as d´ atuma alapj´ an Ennek hat´ as´ ara a n´ezet az utols´o m´odos´ıt´as d´atuma alapj´an rendezi az elemeket. A legut´ obb m´ odos´ıtott elem ker¨ ul el˝ore a list´aba. Matric´ ak alapj´ an Ennek hat´ as´ ara az elemek a r´ ajuk ragasztott matric´ak alapj´an ker¨ ulnek rendez´esre. A rendez´es a matric´ak nev´et veszi alapul. A matrica n´elk¨ uli elemek ker¨ ulnek a lista v´eg´ere. Szorosabb elrendez´es Ennek hat´ as´ ara az ikonok k¨ ozelebb ker¨ ulnek egym´ashoz a n´ezetben. Ford´ıtott sorrend Ennek hat´ as´ ara a feljebb ismertetett rendez´esek alap´ertelmezett sorrendje megfordul. Ha p´eld´ aul ´ ab´ec´esorrendbe rendezt¨ uk a f´ajlokat ´es kijel¨olj¨ uk a Ford´ıtott sorrend lehet˝ os´eget, a f´ajlok ford´ıtott ´ab´ec´esorrendben jelennek meg. A Nautilus megjegyzi, hogy egy adott mapp´aban milyen rendez´est alkalmaztunk. A k¨ ovetkez˝ o alkalommal, hogy megjelen´ıtj¨ uk a mapp´at, a n´ezet a kor´ abban megadott rendez´est alkalmazza. M´ask´epp megfogalmazva, amikor ´ at´ all´ıtjuk az elemek rendez´es´et egy mapp´aban, a mapp´at szabjuk testre, hogy az egy adott sorrendben jelen´ıtse meg az elemeket. Ahhoz, hogy az elrendez´est vissza´ all´ıtsuk a be´ all´ıt´asokn´al meghat´arozott ´ert´ekre, v´alasszuk ki a N´ezet->N´ezet vissza´ all´ıt´asa az alap´ertelmezettre men¨ upontot. Ikon ny´ ujt´asa ikonn´ezetben Ikonn´ezetben megv´ altoztathatjuk az elemet jelk´epez˝o ikon m´eret´et. Az ikont a k¨ ovetkez˝ ok´eppen ny´ ujthatjuk: 1. Jobb gombbal kattintsunk az ´atm´eretezend˝ o elemre, majd v´ alasszuk ki az Ikon sz´eth´ uz´asa lehet˝os´eget a felbukkan´ o men¨ ub˝ ol. Az elem k¨or¨ ul megjelenik egy t´eglalap, minden sark´an van egy foganty´ u. 2. Ragadjuk meg az egyik foganty´ ut, ´es h´ uzzuk sz´et az ikont a k´ıv´ant m´eretre. Az eredeti m´eret vissza´all´ıt´as´ahoz haszn´aljuk a jobbgombos men¨ uben tal´ alhat´ o Ikon eredeti m´eret´enek vissza´all´ıt´asa lehet˝os´eget. A munkaasztalon tal´ alhat´ o ikonokat is sz´eth´ uzhatjuk. N´ezet viselked´es´enek m´ odos´ıt´ asa A n´ezetek viselked´es´enek m´ odos´ıt´as´ara a k¨ovetkez˝o lehet˝os´egeink vannak: * Megadhatjuk, hogy a n´ezet alap´ertelmezett az adott f´ajlhoz vagy mapp´ahoz. * Megadhatjuk, hogy a n´ezet alap´ertelmezett az adott f´ajlt´ıpushoz vagy minden mapp´ ahoz. * Megadhatjuk, hogy a n´ezet jelenjen meg a N´ezet mint ... almen¨ uben egy adott f´ ajl vagy mappa eset´en. * Megadhatjuk, hogy a

6.3. GNOME

191

n´ezet jelenjen meg a N´ezet mint ... almen¨ uben egy adott f´ajlt´ıpus vagy minden mappa eset´en. * Megadhatjuk, hogy a n´ezet ne jelenjen meg a N´ezet mint ... almen¨ uben egy adott f´ ajl vagy mappa eset´en. A n´ezet viselked´es´et a k¨ ovetkez˝ o m´ odon m´odos´ıthatjuk: 1. V´alasszuk ki a N´ezet->N´ezet mint... men¨ upontot. Megjelenik a Megnyit´as m´as megjelen´ıt˝ovel p´arbesz´edablak. 2. V´ alasszuk ki a m´odos´ıtani k´ıv´ant n´ezetet az ablakban tal´alhat´ o t´ abl´ azatb´ ol. 3. Kattintsunk a M´odos´ıt´as gombra. Megjelenik a M´odos´ıt´ as p´ arbesz´edablak. A k¨ ovetkez˝o t´abl´azat a M´odos´ıt´as p´arbesz´edablak lehet˝ os´egeit mutatja be: Lehet˝os´eg Le´ır´ as elemt´ıpus elemek eset´en vegye bele a men¨ ube V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha ehhez az elemt´ıpushoz meg szeretn´enk jelen´ıteni ezt a n´ezetet a N´ezet mint... almen¨ uben. elemt´ıpus elemek eset´en legyen alap´ertelmezett V´ alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha ehhez az elemt´ıpushoz ezt a n´ezetet szeretn´enk alap´ertelmezettk´ent hozz´arendelni. Csak elemn´ev elemek eset´en vegye bele a men¨ uben V´ alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha csak ennek az egy elemnek a N´ezet mint... almen¨ uj´eben szeretn´enk megtal´alni ezt a n´ezetet. Csak elemn´ev elemek eset´en legyen alap´ertelmezett V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha azt szeretn´enk, hogy ennek az egy elemnek ez legyen az alap´ertelmezett n´ezete. Ne vegye bele a men¨ ube elemt´ıpus elemek eset´en V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha el szeretn´enk t´avol´ıtani ezt a n´ezetet az adott t´ıpus´ u elemek N´ezet mint... almen¨ uj´eb˝ol. 4. Kattintsunk az OK gombra, majd kattintsunk a M´egsem gombra a Megnyit´as m´as megjelen´ıt˝ovel p´arbesz´edablak bez´ ar´ as´ahoz. Megjegyz´es A f´ajlt´ıpusokhoz rendelt m˝ uveleteket a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´asn´al is m´odos´ıthatjuk. A F´ ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´as megnyit´as´ahoz kattintsunk az Ugr´ as ide gombra. M˝ uveletek hozz´ arendel´ese f´ ajlokhoz Amikor megnyitunk egy f´ ajlt, a Nautilus a f´ajlhoz rendelt alap´ertelmezett m˝ uveletet hajtja v´egre. A F´ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´as tartalmazza a f´ajlt´ıpusokat, a hozz´ ajuk tartoz´ o kiterjeszt´eseket ´es alap´ertelmezett m˝ uveleteket. Ez a t´ abl´ azat azt foglalja ¨ ossze, hogy mi t¨ort´enik, amikor dupl´an kattintunk egy f´ ajlra a Nautilusban. A Nautilusszal is ´ at´ all´ıthatjuk, hogy egy adott f´ajlhoz vagy f´ajlt´ıpushoz milyen m˝ uvelet tartozzon. A F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ assal a k¨ovetkez˝o feladatokat oldhatjuk meg: * Az adott f´ ajlt´ıpushoz tartoz´ o alap´ertelmezett m˝ uveletet megad´asa. Az alap´ertelmezett m˝ uveletet m´ odos´ıthatjuk is a Nautilusb´ol. * Egy f´ajlt´ıpust egy vagy t¨ obb alkalmaz´ ashoz t´ ars´ıthatunk. Az alap´ertelmezett m˝ uvelet

192

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

lehet p´eld´ aul a f´ ajl megnyit´ asa a f´ajl t´ıpus´ahoz rendelt alkalmaz´asok valamelyik´evel. * Egy f´ ajlt´ıpust egy vagy t¨obb megjelen´ıt˝oh¨oz t´ars´ıthatunk. Az alap´ertelmezett m˝ uvelet lehet p´eld´aul a f´ajl megnyit´asa a f´ajl t´ıpus´ahoz rendelt megjelen´ıt˝ ok valamelyik´evel. * F´ajlkiterjeszt´esek ´es MIME-t´ıpusok o¨sszerendel´ese. A MIME-t´ıpus hat´arozza meg a f´ajl form´atum´at, az internetes b¨ ong´esz˝ ok ´es levelez˝ oprogramok ez alapj´an d¨ontik el, hogy hogyan jelen´ıts´ek meg a f´ ajlt. M˝ uveletek m´ odos´ıt´ asa M´ odos´ıthatjuk a f´ ajlhoz vagy f´ ajlt´ıpushoz rendelt m˝ uveletet. A k¨ovetkez˝o lehet˝ os´egek vannak: * Megadhatjuk, hogy a m˝ uvelet alap´ertelmezett legyen az adott f´ ajlhoz. * Megadhatjuk, hogy a m˝ uvelet alap´ertelmezett legyen az adott f´ ajlt´ıpushoz. * Megadhatjuk, hogy a m˝ uvelet jelenjen meg az adott f´ajl Megnyit´ as ezzel... almen¨ uj´eben. * Megadhatjuk, hogy a m˝ uvelet jelenjen meg az adott f´ ajlt´ıpus Megnyit´ as ezzel... almen¨ uj´eben. * Megadhatjuk, hogy a m˝ uvelet ne jelenjen meg az adott f´ajlt´ıpus Megnyit´as ezzel... almen¨ uj´eben. A m˝ uveletek m´ odos´ıt´ as´ ahoz a k¨ovetkez˝oket kell tenn¨ unk: 1. A n´ezetpanelen v´ alasszuk ki a f´ ajlt, amelynek m´odos´ıtani szeretn´enk a m˝ uveleteit. Ha egy f´ ajlt´ıpushoz tartoz´ o m˝ uveletet szeretn´enk m´odos´ıtani, v´alasszunk egy megfelel˝ o t´ıpus´ u f´ ajlt. 2. V´ alasszuk ki a F´ajl->Megnyit´as ezzel men¨ upontot. A k¨ ovetkez˝ o l´ep´esek k¨ oz¨ ul hajtsunk v´egre egyet: + V´alasszuk ki a M´as alkalmaz´ as men¨ upontot. Megjelenik a Megnyit´as m´as alkalmaz´assal p´arbesz´edablak. + V´ alasszuk ki a M´as megjelen´ıt˝o men¨ upontot. Megjelenik a Megnyit´ as m´ as megjelen´ıt˝ ovel p´arbesz´edablak. 3. A t´abl´azatb´ol v´alasszuk ki az alkalmaz´ ast vagy n´ezetet, melynek viselked´es´et m´odos´ıtani szeretn´enk. 4. Kattintsunk a M´ odos´ıt´ as gombra. Megjelenik a M´odos´ıt´ as p´arbesz´edablak. A k¨ ovetkez˝ o t´ abl´ azat a M´ odos´ıt´as p´arbesz´edablak lehet˝os´egeit mutatja be: Lehet˝ os´eg Le´ır´ as f´ ajlt´ıpus elemek eset´en vegye bele a men¨ ube V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha ehhez a f´ ajlt´ıpushoz ezt a alkalmaz´ast vagy megjelen´ıt˝ ot meg szeretn´enk tal´ alni a Megnyit´as ezzel almen¨ uben. f´ajlt´ıpus elemek eset´en legyen alap´ertelmezett V´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha ehhez a f´ajlt´ıpushoz ezt a alkalmaz´ ast vagy megjelen´ıt˝ot szeretn´enk alap´ertelmezettk´ent hozz´ arendelni. Csak f´ ajln´ev elemek eset´en vegye bele a men¨ uben V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha ehhez a f´ ajlhoz ezt a alkalmaz´ast vagy megjelen´ıt˝ot meg szeretn´enk tal´ alni a Megnyit´as ezzel almen¨ uben, de a t¨obbi hasonl´o t´ıpus´ u f´ajl eset´en nem. Csak f´ ajln´ev elemek eset´en legyen alap´ertelmezett V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha ehhez a f´ajlhoz ezt a alkalmaz´ast vagy megjelen´ıt˝ ot szeretn´enk alap´ertelmezettk´ent hozz´arendelni, de a t¨obbi hasonl´o t´ıpus´ u f´ ajl eset´en nem. Ne vegye bele a men¨ ube f´ajlt´ıpus elemek eset´en V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha enn´el a f´ajlt´ıpusn´al nem szeretn´enk ezt a

6.3. GNOME

193

alkalmaz´ast vagy megjelen´ıt˝ ot megtal´ alni a Megnyit´as ezzel almen¨ uben. 5. Kattintsunk az OK gombra, majd kattintsunk a M´egsem gombra a p´arbesz´edablak bez´ar´ as´ ahoz. Megjegyz´es A f´ajlt´ıpusokhoz rendelt m˝ uveleteket a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´asn´al is m´odos´ıthatjuk. A F´ ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´as megnyit´as´ahoz kattintsunk az Ugr´ as ide gombra. A Nautilus testreszab´ asa A f´ajlkezel˝ o ig´enyeink ´es ´ızl´es¨ unk szerint testreszabhat´o. A fejezet a f´ajlkezel˝o testreszab´ as´ at mutatja be. Be´all´ıt´asok A F´ajlkezel˝ o be´ all´ıt´ asai p´ arbesz´edablak seg´ıts´eg´evel ´all´ıthatjuk be a f´ajlkezel˝o tulajdons´ agait. A F´ ajlkezel˝ o be´ all´ıt´asai p´arbesz´edablak megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk a Szerkeszt´es->Be´ all´ıt´ asok men¨ upontot. A be´all´ıt´ asok az al´ abbi kateg´ ori´ akra oszlanak: * n´ezetek alap´ertelmezett be´all´ıt´asai * a f´ ajlok, mapp´ ak, v´egrehajthat´o sz¨ovegf´ajlok ´es a Kuka viselked´ese * az ikonal´ a´ır´ asokon megjelen˝ o adatok * a f´ajlkezel˝o teljes´ıtm´eny´et befoly´asol´o el˝ on´ezeti be´ all´ıt´ asok A n´ezetek be´ all´ıt´ asa Megadhatjuk az alap´ertelmezett n´ezetet, ´es m´odos´ıthatjuk a rendez´esi, valamint a megjelen´ıt´esi be´ all´ıt´asokat. Megadhatjuk az ikonn´ezet ´es a listan´ezet alap´ertelmezett be´ all´ıt´ asait is. Az alap´ertelmezett n´ezet megad´as´ahoz v´alasszuk a Szerkeszt´es->Be´ all´ıt´ asok men¨ upontot. A F´ajlkezel˝o be´all´ıt´asai p´arbesz´edablakban kattintsunk a N´ezetek f¨ ulre. Ekkor megjelenik a N´ezetek lap. 7.6. t´abl´azat - N´ezetek be´ all´ıt´ asai felsorolja a m´odos´ıthat´o n´ezetbe´all´ıt´asokat. 7.6. t´abl´azat - N´ezetek be´ all´ıt´ asai P´arbesz´edablak-elem Le´ır´as ´ mapp´ak megjelen´ıt´ese mint Uj Itt hat´arozhatjuk meg a mapp´ ak alap´ertelmezett n´ezet´et. Amikor megnyitunk egy u ´j mapp´ at az ebben a n´ezetben jelenik meg. Elemek rendez´ese Itt hat´arozhatjuk meg a mapp´ ak elemeinek alap´ertelmezett rendez´es´et. Mapp´ak mindig a f´ ajlok el˝ ott

194

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha rendez´esn´el a mapp´akat a f´ajlok el˝ott szeretn´enk tal´alni. Rendez´es ford´ıtott sorrendben Itt hat´ arozhatjuk meg, hogy a mapp´aban megjelen˝o elemek az alap´ertelmezett rendez´esi sorrendhez k´epest ford´ıtott sorrendben jelenjenek meg. Ha kijel¨ olj¨ uk ezt a lehet˝ os´eget, az Elemek rendez´ese leg¨ord¨ ul˝o list´ab´ol kiv´alasztott rendez´es sorrendj´et megford´ıtjuk. Ha p´eld´aul a N´ev alapj´an lehet˝os´eg van kiv´ alasztva, az elemek ford´ıtott bet˝ urendben jelennek meg. Rejtett f´ ajlok ´es biztons´ agi ment´esek megjelen´ıt´ese V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha a n´ezetpanelen meg szeretn´enk jelen´ıteni a rejtett f´ ajlokat ´es a f´ ajljainkr´ol k´esz¨ ult biztons´agi m´asolatokat is. A rejtett f´ajlok nev´enek els˝ o karaktere a pont (.). A biztons´agi m´asolat nev´enek utols´o karaktere a hull´ amvonal ( ). Alap´ertelmezett nagy´ıt´ as Ikonn´ezet ´es listan´ezet. Itt hat´ arozhatjuk meg, hogy a mappa elemei milyen nagy´ıt´ asban jelenjenek meg. A nagy´ıt´as hat´arozza meg a mapp´aban megjelen˝ o elemek m´eret´et. Szorosabb elrendez´es haszn´ alata Ha ezt a lehet˝ os´eget v´ alasztjuk, a mappa elemei k¨ozelebb ker¨ ulnek egym´ashoz az ikonn´ezetben. K´ezi elrendez´es haszn´ alata. V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha az ikonn´ezetben k´ezzel szeretn´enk elrendezni az elemeket. Csak mapp´ ak mutat´ asa Ha ezt a lehet˝ os´eget kijel¨ olj¨ uk, a Fa n´ezetben csak mapp´ak jelennek meg. F´ajlok ´es mapp´ ak be´ all´ıt´ asai A f´ ajlok ´es mapp´ ak be´ all´ıt´ asaihoz v´alasszuk a Szerkeszt´es->Be´all´ıt´asok men¨ upontot. A F´ ajlkezel˝ o be´ all´ıt´ asai p´arbesz´edablakban kattintsunk a F´ajlok ´es mapp´ ak f¨ ulre. Ekkor megjelenik a F´ajlok ´es mapp´ak lap. 7.7. t´ abl´ azat - F´ ajlok ´es mapp´ ak be´all´ıt´asai felsorolja a f´ajlok ´es mapp´ak be´all´ıt´ asi lehet˝ os´egeit 7.7. t´ abl´ azat - F´ ajlok ´es mapp´ ak be´all´ıt´asai Lehet˝ os´eg Le´ır´ as Minden f´ ajl vagy mappa megnyit´asa u ´j ablakban

6.3. GNOME

195

V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha minden mappa ´es f´ajl megnyit´asakor u ´j ablakot szeretn´enk. Elemek aktiv´al´ asa egy kattint´ assal V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha az alap´ertelmezett m˝ uveletet szeretn´enk v´egrehajtatni a f´ ajlkezel˝ ovel, amikor egy elemre kattintunk. Amikor ez a be´all´ıt´as ´erv´enyben van, ´es az eg´ermutat´ot a az elemre helyezz¨ uk, az elem c´ıme al´ah´ uzva jelenik meg. Elemek aktiv´al´ asa dupla kattint´ assal V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha az alap´ertelmezett m˝ uveletet dupla kattint´assal szeretn´enk elind´ıtani. V´egrehajthat´ o sz¨ ovegf´ ajlok futtat´ asa kattint´askor V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha kattint´ as hat´as´ara futtatni szeretn´enk a v´egrehajthat´ o f´ ajlokat. V´egrehajthat´ o f´ ajl lehet p´eld´aul egy parancs´allom´any. V´egrehajthat´ o sz¨ ovegf´ ajlok megtekint´ese kattint´askor V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha meg szeretn´enk jelen´ıteni a v´egrehajthat´o f´ajlok tartalm´ at, futtat´ as helyett. K´erdezd meg minden alkalommal V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha a v´egrehajthat´o f´ajl kiv´alaszt´asakor egy meger˝os´ıt´est k´er˝ o p´ arbesz´edablakot szeretn´enk l´atni. A p´arbesz´edablak megk´erdezi, hogy futtatni vagy megtekinteni akarjuk-e a f´ajlt. K´erdez´es a kuka u ajlok t¨ orl´ese el˝ott ¨r´ıt´ese vagy a f´ V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha a Kuka u ¨r´ıt´ese vagy f´ajlok t¨orl´ese el˝ott figyelmeztet˝ ou ¨zenetet szeretn´enk kapni. Olyan T¨orl´es parancs enged´elyez´ese, amely megker¨ uli a Kuk´at V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha hozz´ a szeretn´enk adni a T¨orl´es parancsot a k¨ovetkez˝ o men¨ ukh¨ oz: * A Szerkeszt´es men¨ uh¨oz. * Ahhoz a felbukkan´o men¨ uh¨oz, amely f´ ajlra, mapp´ ara vagy munkaasztalikonra val´o kattint´askor v´alik l´athat´ ov´ a. A T¨orl´es men¨ uelem haszn´ alatakor a f´ ajlok azonnal ´es v´eg´erv´enyesen t¨orl˝odnek a f´ajlrendszerr˝ ol. Az ikonfeliratok be´ all´ıt´ asai Az ikonfeliraton tal´ alhat´ o az ikonn´ezetben megjelen˝o f´ajl vagy mappa neve. Az ikonfelirat h´ arom tov´ abbi adatot tartalmazhat. Ezek az adatok a f´ajln´ev alatt jelennek meg. Norm´ alis esetben csak egy adat l´athat´o, de ahogy felnagy´ıtjuk az ikonokat a n´ezetben, egyre r´eszletesebb inform´aci´okat tudhatunk

196

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

meg. Testreszabhatjuk, hogy milyen adatok jelenjenek meg az ikonfeliratban. Az ikonfeliratok viselked´es´enek be´all´ıt´as´ahoz v´alasszuk ki a Szerkeszt´es>Be´ all´ıt´ asok men¨ upontot. A F´ ajlkezel˝o be´all´ıt´asai p´arbesz´edablakban kattintsunk a F´ ajlok ´es mapp´ ak f¨ ulre. Ekkor megjelenik a F´ajlok ´es mapp´ak lap. A megjelen´ıtend˝ o adatokat a h´ arom leg¨ord¨ ul˝o lista seg´ıts´eg´evel ´all´ıthatjuk be. Az els˝ot az els˝ ob˝ ol, a m´ asodikat a m´asodikb´ol ´es ´ıgy tov´abb. A k¨ovetkez˝o t´abl´ azat o unk meg: ¨sszefoglalja, hogy milyen adatokat jelen´ıthet¨ Inform´ aci´ o Le´ır´ as M´eret Az elem m´eret´enek megjelen´ıt´ese T´ıpus Az elem MIME-t´ıpus´ anak le´ır´ asa. Ez a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´asn´al tal´ alhat´ o. M´ odos´ıt´ as d´ atuma Az elem utols´ o m´ odos´ıt´ as´ anak d´atuma. Hozz´ af´er´es d´ atuma Az utols´ o el´er´es d´ atum´ at jelen´ıti meg. Tulajdonos Az elem tulajdonos´ at jelen´ıti meg. Csoport Az elem tulajdonos´ anak csoportj´at jelen´ıti meg. Jogosults´ agok Az elem jogosults´ agait jelen´ıti meg. P´eld´aul: -rwxrw-r– . Okt´ alis jogosults´ agok Az elem jogosults´ agait jelen´ıti meg, okt´alis form´atumban. P´eld´aul: 764 . MIME-t´ıpus Az elem MIME-t´ıpus´ at jelen´ıti meg. Nincs Nem jelen´ıt meg tov´ abbi adatot az elemr˝ol. Az el˝ on´ezet be´ all´ıt´ asai

6.3. GNOME

197

A f´ajlkezel˝ o rendelkezik bizonyos el˝ on´ezeti funkci´okkal. Az el˝on´ezeti funkci´ok hat´assal lehetnek a f´ ajlkezel˝ o v´ alaszsebess´eg´ere, amellyel a k´er´eseinkre reag´al. Egyes lehet˝ os´egeket be lehet u ´gy ´all´ıtani, hogy ez gyors´ıtson a f´ajlkezel˝o m˝ uk¨ od´es´en. A k¨ ovetkez˝ o t´ abl´ azat a m˝ uk¨od´est gyors´ıt´o lehet˝os´egeket foglalja o¨ssze: Lehet˝os´eg Le´ır´as Mindig A m˝ uveletet helyi ´es t´ avoli f´ ajlokon egyar´ant v´egrehajtja. Csak helyi f´ ajlok Csak helyi f´ ajlokon hajtja v´egre a m˝ uveletet. Soha Sohasem hajtja v´egre a m˝ uveletet. Az el˝on´ezet be´ all´ıt´ asaihoz v´ alasszuk a Szerkeszt´es->Be´all´ıt´asok men¨ upontot. A F´ajlkezel˝ o be´ all´ıt´ asai p´ arbesz´edablakban kattintsunk a El˝on´ezet f¨ ulre. Ekkor megjelenik a El˝ on´ezet lap. 7.8. t´abl´azat - El˝ on´ezet be´ all´ıt´ asai felsorolja a m´odos´ıthat´o el˝on´ezetbe´all´ıt´asokat. 7.8. t´abl´azat - El˝ on´ezet be´ all´ıt´ asai P´arbesz´edablak-elem Le´ır´as Sz¨oveg mutat´ asa az ikonokban A sz¨ovegf´ ajl ikonj´ aban l´ athat´ o sz¨ ovegel˝on´ezet megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki a megfelel˝ o lehet˝ os´eget. B´elyegk´epek megjelen´ıt´ese Az b´elyegk´epek megjelen´ıt´es´ehez v´ alasszuk ki a megfelel˝ o lehet˝os´eget. A f´ajlkezel˝o minden k´epet tartalmaz´ o mapp´aban l´etrehoz egy .thumbnails mapp´at, ´es ebben t´ arolja az b´elyegk´epeket. Csak az enn´el kisebb f´ ajlokhoz Itt adhatjuk meg a f´ ajlm´eret fels˝ o korl´atj´at, amely meghalad´asa eset´en a f´ajlkezel˝o m´ ar nem k´esz´ıt b´elyegk´epet. Hangf´ajlok el˝ on´ezete A hangf´ajlok el˝ on´ezet´ehez v´ alasszuk ki a megfelel˝o lehet˝os´eget. Elemek sz´am´ anak megjelen´ıt´ese

198

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A mappaelemek sz´ am´ anak megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki a megfelel˝o be´all´ıt´ ast. H´att´er megv´ altoztat´ asa A Nautilusban tal´ alhat´ ok h´ att´erk´epek, ezek seg´ıts´eg´evel testreszabhatjuk a k¨ovetkez˝ o elemek kin´ezet´et: * a Nautilus munkaasztal h´attere * oldalpanel * n´ezetpanel * panelek, kiv´eve a men¨ upanelt A k¨ ovetkez˝ ok´eppen v´ altoztathatjuk meg a h´atteret: 1. V´alasszuk a Szerkeszt´es->H´ atterek ´es matric´ak men¨ uelemet. Megjelenik a H´atterek ´es matric´ ak p´arbesz´edablak. 2. A felhaszn´alhat´o mint´ak kilist´az´as´ahoz kattintsunk a Mint´ ak gombra. A felhaszn´alhat´o sz´ınek megjelen´ıt´es´ehez kattintsunk a Sz´ınek gombra. 3. A munkaasztal vagy panel h´att´ermint´aj´anak megv´ altoztat´ as´ ahoz h´ uzzuk a mint´at a megfelel˝o helyre. Ha minta helyett sz´ınt szeretn´enk haszn´ alni, h´ uzzuk a sz´ınt a megfelel˝o helyre. 4. A p´arbesz´edablak bez´ ar´ as´ ahoz kattintsunk a Bez´ar´as gombra. M´ asik megold´ as: jobb gombbal kattintsunk az oldalpanel vagy a n´ezetpanel h´atter´ere ´es a felbukkan´ o men¨ ub˝ol v´alasszuk ki a H´att´er m´ odos´ıt´asa men¨ uelemet. Megjelenik a H´ atterek ´es matric´ak p´arbesz´edablak. A panel h´atter´enek vissza´ all´ıt´ as´ ahoz kattintsunk jobb gombbal a h´att´erre, ´es v´alasszuk ki a felbukkan´ o men¨ ub˝ ol az Alap´ertelmezett h´att´er haszn´alata men¨ uelemet. Amikor megv´ altoztatjuk az oldalpanel vagy a n´ezetpanel h´atter´et egy adott mapp´ aban, a Nautilus megjegyzi ezt a be´all´ıt´ast. A k¨ovetkez˝o alkalommal, amikor megjelen´ıtj¨ uk a kor´ abban ´at´all´ıtott mapp´at, a m´odos´ıtott be´all´ıt´asokat l´ atjuk. M´ ask´epp megfogalmazva: amikor megv´altoztatjuk a mappa h´atter´et, a mapp´ at szabjuk testre, hogy az a megfelel˝o h´att´erk´eppel jelenjen meg. Minta hozz´ aad´ asa ´ Uj minta hozz´ aad´ as´ ahoz v´ alasszuk ki a Szerkeszt´es->H´atterek ´es matric´ak ´ minta men¨ uelemet. Kattintsunk a Mint´ak gombra, majd kattintsunk az Uj hozz´ aad´ asa gombra. Megjelenik a p´arbesz´edablak. Az ablak seg´ıts´eg´evel keress¨ uk meg az u ´j mint´ at. Az OK gombra val´o kattint´assal adhatjuk hozz´a az u ´j mint´ at a H´ atterek ´es matric´ak p´arbesz´edablakhoz. Sz´ın hozz´ aad´ asa ´ Uj sz´ın hozz´ aad´ as´ ahoz v´ alasszuk ki a Szerkeszt´es->H´atterek ´es matric´ak ´ sz´ın men¨ uelemet. Kattintsunk a Sz´ınek gombra, majd kattintsunk az Uj hozz´ aad´ asa gombra. Megjelenik a sz´ınkiv´alaszt´o p´arbesz´edablak. Az ablak seg´ıts´eg´evel v´ alasszuk ki az u ´j sz´ınt. Az OK gombra val´o kattint´assal adhatjuk hozz´ a az u ´j sz´ınt a H´atterek ´es matric´ak p´arbesz´edablakhoz. Ablakelemek megjelen´ıt´ese ´es elrejt´ese

6.3. GNOME

199

A k¨ovetkez˝ o Nautilus-ablakelemek l´ athat´os´ag´at lehet ´all´ıtani: * Az oldalpanel elrejt´es´ehez v´ alasszuk ki a N´ezet ->Oldalpanel men¨ uelemet. Az oldalpanel u ´jb´oli megjelen´ıt´es´ehez v´ alasszuk ki u ´jra a N´ezet->Oldalpanel men¨ uelemet. * Az eszk¨ ozt´ ar elrejt´es´ehez v´ alasszuk ki a N´ezet ->Eszk¨ozsor men¨ uelemet. Az eszk¨ ozt´ ar u ´jb´ oli megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki u ´jra a N´ezet>Eszk¨ozsor men¨ uelemet. * Az oldalpanel elrejt´es´ehez v´alasszuk ki a N´ezet ->Oldalpanel men¨ uelemet. Az oldalpanel u ´jb´oli megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki u ´jra a N´ezet->Oldalpanel men¨ uelemet. * Az ´allapotsor elrejt´es´ehez v´a´ lasszuk ki a N´ezet ->Allapotsor men¨ uelemet. Az ´allapotsor u ´jb´oli megjele´ n´ıt´es´ehez v´ alasszuk ki u ´jra a N´ezet->Allapotsor men¨ uelemet. * Ha el szeretn´enk t´ avol´ıtani egy f¨ ulet az oldalpanelr˝ol, kattintsunk jobb gombbal az oldalpanelre, v´ alasszuk ki az elt´ avol´ıtand´o f¨ ul nev´et. A f¨ ul u ´jb´oli megjelen´ıt´es´ehez kattintsunk ism´etelten jobb gombbal az oldalpanelre ´es v´alasszuk u ´jra ki a megjelen´ıtend˝ o f¨ ul nev´et. Cser´elhet˝ o adathordoz´ ok haszn´ alata A Nautilus a k¨ ovetkez˝ o cser´elhet˝ o adathordoz´okat t´amogatja: * Audio CD * F´enyk´epez˝ og´ep * CD-ROM * Floppy lemez * Iomega Jaz lemez * Iomega Zip lemez * Memory Stick Megjegyz´es Ahhoz, hogy a Nautilus felismerje a cser´elhet˝o adathordoz´ot, l´eteznie kell a megfelel˝o bejegyz´esnek a /etc/fstab f´ ajlban. Adathordoz´ o bef˝ uz´ese Az adathordoz´ o bef˝ uz´ese annyit tesz, hogy a cser´elhet˝o adathordoz´on tal´alhat´o adatok el´erhet˝ ov´e v´ alnak. Amikor bef˝ uzz¨ uk az adathordoz´ot, az azon tal´alhat´o f´ ajlok a sz´ am´ıt´ og´ep f´ ajlrendszer´enek egy alk¨onyvt´ ar´aban jelennek meg. Az adathordoz´ o bef˝ uz´es´ehez helyezz¨ uk be azt a megfelel˝o eszk¨ozbe. A munkaasztalon megjelenik az eszk¨ ozt jelk´epez˝o ikon. Az ikon csak akkor jelenik meg, ha a rendszerbe´ all´ıt´ asok lehet˝ ov´e teszik az eszk¨oz automatikus bef˝ uz´es´et. Ha a rendszer be´ all´ıt´ asai nem teszik lehet˝ov´e az automatikus bef˝ uz´est, k´ezzel kell bef˝ uzn¨ unk az eszk¨ ozt. Jobb gombba kattintsunk a munkaasztalra, majd v´alasszuk ki a Lemezek-> eszk¨ ozn´ev men¨ uelemet. P´eld´aul floppy lemez beilleszt´es´ehez v´ alasszuk ki a Lemezek->Floppy men¨ upontot. A munkaasztalon megjelenik az eszk¨ ozt jelk´epez˝o ikon. Adathordoz´ o tartalm´ anak megjelen´ıt´ese Az adathordoz´ o tartalm´ at a k¨ ovetkez˝ ok´eppen jelen´ıthetj¨ uk meg: * Kattintsunk dupl´an a munkaasztalon tal´ alhat´ o ikonra. * Jobb gombbal kattintsunk

200

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

a munkaasztalon megtal´ alhat´ o ikonra, majd v´alasszuk a Megnyit´as men¨ upontot. Megjelenik egy Nautilus-ablak az adathordoz´o tartalm´aval. A n´ezet friss´ıt´es´ehez kattintsunk a Friss´ıt´es gombra. Adathordoz´ o tulajdons´ againak megjelen´ıt´ese A cser´elhet˝ o adathordoz´ o tulajdons´againak megjelen´ıt´es´ehez v´alasszuk ki a jobbgombos men¨ ub˝ ol a Tulajdons´agok men¨ upontot. Az adathordoz´o tulajdons´ agai egy p´ arbesz´edablakban jelennek meg. A p´ arbesz´edablak bez´ ar´ as´ ahoz kattintsunk a Bez´ar´as gombra. Floppy lemez form´ az´ asa A form´ az´ as el˝ ok´esz´ıti az adathordoz´ot egy bizonyos f´ajlrendszer haszn´alat´ara. Form´ az´askor minden adat fel¨ ul´ır´odik az adathordoz´on. A f´ajlkezel˝o seg´ıts´eg´evel form´ azhatjuk a lemezt. A hajl´ekonylemez form´ az´ as´ ahoz a k¨ovetkez˝o l´ep´esek sz¨ uks´egesek: 1. Helyezz¨ uk be a lemezt a meghajt´ oba. F˝ uzz¨ uk be a lemezt a f´ajlrendszerbe. Az adathordoz´ok bef˝ uz´es´evel kapcsolatban l´asd: ” Adathordoz´o bef˝ uz´ese ” . 2. A jobb eg´ergombbal kattintsunk a lemez ikonj´ara a munkaasztalon, majd v´alasszuk a Form´ az´ as men¨ uelemet. Megjelenik a Floppy form´az´asa p´arbe´ ıtsuk be a form´az´as tulajdons´agait a Floppy form´az´asa sz´edablak. 3. All´ p´arbesz´edablakban. A k¨ ovetkez˝o t´abl´azat le´ırja a p´arbesz´edpanel elemeit: P´arbesz´edablak-elem Le´ır´ as Hajl´ekonylemezes egys´eg A hajl´ekonylemezes egys´eg eszk¨ oznev´et jelen´ıti meg. F´ajlrendszer t´ıpusa V´alasszuk ki a haszn´alni k´ıv´ ant f´ ajlrendszert. Floppy t´ıpusa V´alasszuk ki a lemez adats˝ ur˝ us´eg´et. Gyors form´ az´ as V´ alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha csak a f´ajlrendszert szeretn´enk l´etrehozni a lemezen. A gyors form´az´as m˝ uvelete nem ellen˝orzi a hib´ as blokkokat. Ezt a lehet˝ os´eget csak akkor v´alaszthatjuk, ha a lemez el˝oz˝ oleg m´ ar meg volt form´azva. 4. A lemez form´az´as´ahoz kattintsunk a Form´ az´ as gombra. Adathordoz´ o kiad´ asa Az adathordoz´ o elt´ avol´ıt´ as´ ahoz kattintsunk jobb gombbal az adathordoz´o ikonj´ ara, majd v´ alasszuk ki a Kiad´as lehet˝os´eget. Ha az adathordoz´ot befogad´ o eszk¨ oz t´ alc´ aja motoros, a t´alca kiny´ılik. Ha az eszk¨oz t´alc´aja nem motoros, megjelenik egy u ¨zenet, amely k¨ozli, hogy az adathordoz´ot biztons´agosan el lehet t´ avol´ıtani. Az adathordoz´ot nem lehet elt´ avol´ıtani a motorral rendelkez˝o eszk¨oz¨okb˝ol, am´ıg az nincs lev´ alasztva. Az adathordoz´o elt´avol´ıt´as´ahoz v´alasszuk le azt a f´ ajlrendszerr˝ ol. A lemezt a k¨ ovetkez˝ok´eppen t´avol´ıthatunk el a meghajt´ob´ ol: 1. Z´ arjuk be minden Nautilus-ablakot, Termin´al-ablakot ´es minden

201

6.3. GNOME

m´as alkalmaz´ast, amely haszn´ alja a lemezt. 2. A jobb eg´ergombbal kattintsunk a lev´ alasztand´ o lemez ikonj´ ara, majd v´alasszuk ki a K¨otet lev´alaszt´asa men¨ uelemet. 3. Vegy¨ uk ki a lemezt a meghajt´ob´ol. Figyelem Ha a k¨ otet lev´ alaszt´asa el˝ ott vessz¨ uk ki a lemezt, a lemezen t´arolt adat elveszhet! A munkaasztal h´ atter´ enek haszn´ alata.

Tartalom

Bevezet´es a munkaasztalh´ att´er haszn´ alat´aba A munkaasztal h´atter´enek elind´ıt´asa A munkaasztal h´ atter´en elhelyezked˝o objektumok Munkaasztal-objektumok kijel¨ ol´ese Objektum megnyit´asa a munkaasztalr´ol Ind´ıt´oikon elhelyez´ese a munkaasztalon Szimbolikus kapocs hozz´aad´asa a munkaasztalhoz F´ ajl vagy mappa elhelyez´ese a munkaasztalon Objektum elt´avol´ıt´asa a munkaasztalr´ ol Objektum t¨orl´ese a munkaasztalr´ol A munkaasztalon tal´ alhat´ o Kuka haszn´alata A Kuka tartalm´ anak megjelen´ıt´ese A Kuka ki¨ ur´ıt´ese A Munkaasztal men¨ u haszn´ alata A munkaasztal h´att´ersz´ın´enek vagy mint´aj´anak testreszab´ asa A Nautilus f´ ajlkezel˝ o kezeli a munkaasztal h´atter´et. Ez a fejezet bemutatja, hogy hogyan haszn´ alhatjuk a Nautilust a munkaasztal h´atter´enek kezel´es´ere. Bevezet´es a munkaasztalh´ att´er haszn´ alat´aba A munkaasztal h´ attere minden m´ as, a munkaasztalon megtal´alhat´o elem m¨og¨ott tal´ alhat´ o. A h´ att´er a kezel˝ oi fel¨ ulet akt´ıv r´esze. A munkaasztalh´att´eren a k¨ ovetkez˝ o m˝ uveleteket hajthatjuk v´egre: * Alkalmaz´asok ind´ıt´asa, f´ajlok ´es mapp´ ak megnyit´ asa. Munkaasztal-objektumokat a gyakran haszn´alt f´ajlok, mapp´ ak ´es alkalmaz´ asok k´enyelmes el´er´ese ´erdek´eben tehet¨ unk a munkaasztalra. P´eld´ aul elhelyezhet¨ unk ind´ıt´oikont a munkaasztalh´att´eren. L´etrehozhatunk a gyakran haszn´ alt f´ ajljainkra szimbolikus kapcsokat, majd ezeket elhelyezhetj¨ uk a munkaasztalon. A munkaasztal f´ajlok ´es mapp´ak t´arol´as´ara is alkalmas. * Nyissuk meg a Munkaasztal men¨ ut. Kattinthatunk jobb gombbal a munkaasztal egy u ulet´ere, ekkor felbukkan a Munka¨res fel¨ asztal men¨ u. A Munkaasztal men¨ ut a munkaasztal h´atter´evel kapcsolatos m˝ uveletek elv´egz´es´ere haszn´ alhatjuk. * Munka a Kuk´aval. A m´ar feleslegess´e v´alt elemeket elhelyezhetj¨ uk a Kuk´aban vagy ki¨ ur´ıthetj¨ uk a Kuk´at. * A munkaasztal h´ atter´enek testreszab´ asa Be´all´ıthatjuk a munkaasztal h´atter´enek mint´ aj´ at vagy sz´ın´et. Alap´ertelmez´esben a munkaasztalon h´ arom objektum tal´alhat´o.

202

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

8.1. t´ abl´azat - A munkaasztalh´ att´er alapobjektumai le´ırja a munkaasztalh´att´eren megtal´ alhat´ o h´ arom alapobjektum feladat´at 8.1. t´ abl´ azat - A munkaasztalh´ att´er alapobjektumai Elem Elem M˝ uvelet A Nautilus Saj´ at mappa ikonja. Saj´ at mappa Megnyit egy Nautilus-ablakot, ´es a n´ezetpanelen megjelen´ıti a saj´at k¨onyvt´arunkat. A Nautilus Kezdd itt! ikonja. Kezdd itt! Kiindul´ asi pont a GNOME munkaasztal kulcsfontoss´ag´ u elemeihez. A Nautilus Kuka ikonja Kuka Megnyit egy Nautilus-ablakot, ´es a n´ezetpanelen megjelen´ıti a Kuka tartalm´at. A munkaasztal h´ atter´enek elind´ıt´asa Ha nem a Nautilus kezeli a munkaasztal h´atter´et, az alapobjektumok nem jelennek meg. Ebben az esetben u ´jra kell ind´ıtani a munkaasztalh´atteret. Ha az alapobjektumok nem jelennek meg a munkaasztalh´att´eren, a k¨ovetkez˝ok egyike igaz: * V´eletlen¨ ul meg´ all´ıtottuk a munkaasztal h´atter´et megjelen´ıt˝o folyamatot (process). A munkaasztal u ´jraind´ıt´as´ahoz be kell ´all´ıtanunk a Nautilust, hogy az jelen´ıtse meg a h´atteret. * Let¨or¨olt¨ uk a /.nautilus k¨onyvt´arat. A munkaasztal u ´jraind´ıt´ as´ahoz be kell ´all´ıtanunk a Nautilust, hogy az jelen´ıtse meg a h´ atteret. Ahhoz, hogy a Nautilus jelen´ıtse meg a h´atteret, a k¨ovetkez˝oket kell tenn¨ unk: 1. Kiv´alaszthatjuk a f˝ omen¨ ub˝ol az Alkalmaz´asok->Saj´at mappa men¨ uelemet. Megjelenik a Nautilus First Time Setup. 2. A Nautilus First Time Setup lehet˝ ov´e teszi, hogy testreszabjuk a Nautilus munkak¨ornyezetet. K¨o´ all´as GMC-r˝ol Nauvess¨ uk a Nautilus First Time Setup utas´ıt´asait. Az At´ tilusra oldalon, v´ alasszuk ki a Nautilus jelen´ıti meg a h´atteret lehet˝os´eget. 3. A Befejez´es oldalon kattintsunk a Befejez´es gombra. A munkaasztal h´ atter´en elhelyezked˝o objektumok A munkaasztal h´ atter´en elhelyezked˝o objektumok olyan ikonok, amelyekkel f´ ajlokat, mapp´ akat vagy alkalmaz´asokat nyithatunk meg. Minden ilyen objektum a munkaasztal h´ atter´enek mapp´aj´aban helyezkedik el. Amikor objektumot helyez¨ unk ´ at a munkaasztalra, az objektumok ebbe a mapp´aba ker¨ ulnek. A saj´ at mapp´ ankat is haszn´alhatjuk a munkaasztal h´atterek´ent.

6.3. GNOME

203

Alap´ertelmez´esben a munkaasztalon h´ arom objektum tal´alhat´o. A munkaasztalra tov´ abbi objektumokat helyezhet¨ unk el, ezek seg´ıts´eg´evel k¨onnyebben el´erhetj¨ uk a f´ ajlokat, mapp´ akat vagy a gyakran haszn´alt alkalmaz´asokat. P´eld´aul elhelyezhet¨ unk ind´ıt´ oikonokat a munkaasztalon, ´ıgy k¨onnyebben el´erhetj¨ uk a gyakran haszn´ alt alkalmaz´asokat. 8.2. t´abl´azat - Munkaasztal-objektumt´ıpusok bemutatja, hogy milyen objektumt´ıpusokat adhatunk a munkaasztalhoz. 8.2. t´abl´azat - Munkaasztal-objektumt´ıpusok Objektumt´ıpus Le´ır´as Szimbolikus kapocs A szimbolikus kapocs egy m´ asik f´ ajlra vagy mapp´ara mutat´o objektum. Amikor a munkaasztalr´ ol egy szimbolikus kapcsot nyitunk meg, val´oj´aban a kapocs ´ altal hivatkozott f´ ajl vagy mappa ny´ılik meg. A szimbolikus kapcsokat ´atm´asolhatjuk vagy ´ athelyezhetj¨ uk a munkaasztalra. A k¨ovetkez˝ o´ abra egy f´ ajlra mutat´ o szimbolikus kapcsot mutat be. Ind´ıt´oikon A k¨ovetkez˝o ind´ıt´ oikon-t´ıpusokat helyezhetj¨ uk el a munkaasztalon: * Alkalmaz´as: egy adott alkalmaz´ ast ind´ıt el. * Hivatkoz´as: f´ajlra, mapp´ara vagy URL-re mutat´ o hivatkoz´ as. F´ajl A munkaasztalon f´ ajlokat is t´ arolhatunk. A munkaasztalon tal´alhat´o f´ajlok a f´ajlrendszeren a munkaasztalk¨ onyvt´ arban tal´alhat´ok ( /Desktop). Mappa A mapp´akat ´ athelyezhetj¨ uk a munkaasztalra, vagy ak´ar ott is l´etrehozhatjuk ˝oket. A munkaasztalon tal´ alhat´ o mapp´ak a f´ajlrendszeren a munkaasztalk¨onyvt´ arban tal´ alhat´ ok ( /Desktop). A munkaasztal objektumait a k¨ ovetkez˝o m´odon lehet m´odos´ıtani: * Meg´ jelen´ıthetj¨ uk az objektum tulajdons´ agait. * Atnevezhetj¨ uk az objektumot. * Megv´altoztathatjuk az objektum hozz´af´er´esi jogosults´agait. * Megv´altoz´ eretezhetj¨ tathatjuk az objektum ikonj´ at. * Atm´ uk az objektum ikonj´at. * Ragaszthatunk matric´ at az objektumra. A k¨ovetkez˝ o bekezd´esek le´ırj´ ak, hogy hogyan dolgozhatunk a munkaasztalon tal´alhat´o objektumokkal. Munkaasztal-objektumok kijel¨ ol´ese

204

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Egy munkaasztal-objektum kijel¨ol´es´ehez kattintsunk az objektumra. T¨obb objektum kijel¨ ol´es´ehez nyomjuk le ´es tartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ ut, majd kattintsunk egym´ as ut´ an a kijel¨olend˝o objektumokra. Egybef¨ ugg˝ o munkaasztalr´eszt is kijel¨olhet¨ unk. Ehhez kattintsunk bal gombbal a munkaasztalra, majd a gomb nyomva tart´asa mellett h´ uzzuk ´at az egeret a kijel¨ olend˝ o r´esz felett. A kijel¨olt munkaasztalr´eszt a m˝ uvelet k¨ozben l´athat´ o sz¨ urke t´eglalap mutatja. T¨obb munkaasztalr´esz kijel¨ ol´es´ehez, nyomjuk le ´es tartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ ut, majd h´ uzzunk kijel¨ ol´est a megfelel˝o munkaasztalr´eszek f¨ol´e. Objektum megnyit´ asa a munkaasztalr´ol A munkaasztalh´ att´er egy elem´enek megnyit´as´ahoz kattintsunk dupl´an az elemre. M´ as megold´ as: jobb eg´ergombbal kattintsunk az objektumra, majd v´alasszuk ki a felbukkan´ o men¨ ub˝ol a Megnyit´as lehet˝os´eget. Az objektum megnyit´ asakor a rendszer az objektumhoz rendelt alap´ertelmezett m˝ uveletet hajtja v´egre. P´eld´ aul egy egyszer˝ u sz¨oveges f´ajl alap´ertelmez´esben a Nautilus sz¨ ovegmegjelen´ıt˝ oje t´ arsul, ´ıgy a f´ajl tartalma egy Nautilus-ablakban jelenik meg. A f´ ajlt´ıpusokhoz rendelt alap´ertelmezett m˝ uveleteket a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ asn´ al tal´alhatjuk meg. Ha nem az alap´ertelmezett m˝ uveletet szeretn´enk v´egrehajtani az objektumon, kattintsunk az objektumra a jobb eg´ergombbal, majd v´alasszuk ki a felbukkan´ o men¨ ub˝ ol a Megnyit´ as ezzel lehet˝os´eget. V´alasszunk egy m˝ uveletet a Megnyit´ as ezzel almen¨ ub˝ol. A Megnyit´ as ezzel almen¨ u elemei a F´ajlt´ıpusok ´es alkalmaz´asok be´all´ıt´as al´abbit r´eszeinek felelnek meg: * Alap´ertelmezett m˝ uvelet leg¨ord¨ ul˝o lista a F´ajlt´ıpus szerkeszt´ese p´ arbesz´edablakban * Megjelen´ıt˝o komponens leg¨ord¨ ul˝ o lista a F´ajlt´ıpus szerkeszt´ese p´arbesz´edablakban A Nautilus-ablak viselked´es´et be´all´ıthatjuk u ´gy is, hogy az objektumokhoz tartoz´ o alap´ertelmezett m˝ uvelet egy kattint´assal is elind´ıthat´o legyen. Ind´ıt´ oikon elhelyez´ese a munkaasztalon Az munkaasztalra elhelyezett ind´ıt´oikon seg´ıts´eg´evel alkalmaz´ast ind´ıthatunk el, vagy hivatkozhatunk egy adott f´ajlra, mapp´ara vagy FTP-helyre. Ind´ıt´ oikon elhelyez´es´ehez a munkaasztalon a k¨ovetkez˝o l´ep´esek sz¨ uks´egesek: ´ ind´ıt´o1. Jobb gombba kattintsunk a munkaasztalra, majd v´alasszuk a Uj ikon men¨ uelemet. Egy Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asa ablak jelenik meg. 2. Azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell kit¨olteni az Ind´ıt´oikon l´etrehoz´asa p´arbesz´edablakot, t¨ obbet olvashatunk a Munka a panellel r´eszben. Az ind´ıt´oikon sz´am´ ara be´ırt parancs fog v´egrehajt´odni, amikor a munkaasztal-objektumra kattintunk.

6.3. GNOME

205

Szimbolikus kapocs hozz´ aad´ asa a munkaasztalhoz Szimbolikus kapcsok haszn´ alata a munkaasztalon a k¨ovetkez˝oket teszi lehet˝ov´e: * Adott f´ ajl megnyit´ asa adott alkalmaz´assal * Adott mappa megnyit´asa egy Nautilus-ablakban * Futtathat´o ´allom´any vagy parancsf´ajl v´egrehajt´asa Szimbolikus kapcsot a k¨ ovetkez˝ o m´ odon lehet l´etrehozni a munkaasztalon: 1. Jelen´ıts¨ uk meg azt a f´ ajlt vagy mapp´at, amire hivatkozni szeretn´enk egy Nautilus-ablakban. 2. Hozzunk l´etre egy szimbolikus kapcsot egy f´ajlra vagy egy mapp´ ara. Szimbolikus kapocs l´etrehoz´as´ahoz jel¨olj¨ uk ki a f´ajlt vagy mapp´at, amelyre a kapocs mutatni fog. V´alasszuk ki a Szerkeszt´es->Kapocs l´etrehoz´asa men¨ uelemet. A megjelen´ıtett mapp´aban l´etrej¨on a kijel¨olt f´ajlra vagy mapp´ ara mutat´ o kapocs. A k¨ ovetkez˝o ´abra egy f´ajlra mutat´o szimbolikus kapcsot mutat be. A k´epen egy szimbolikus kapocs matric´aval ell´atott f´ajl l´athat´ o. F´ ajl szimbolikus kapocs matric´aval. 3. H´ uzzuk a szimbolikus kapcsot a munkaasztalra. Az objektum ikonja megjelenik a munkaasztalon. F´ajl vagy mappa elhelyez´ese a munkaasztalon A k¨ovetkez˝o bekezd´esek azt ismertetik, hogy hogyan helyezhet¨ unk el f´ajl´es mappaobjektumokat a munkaasztalon. F´ajl vagy mappa ´ athelyez´ese a munkaasztalra A f´ajlokat vagy mapp´ akat ´ athelyezhetj¨ uk egy Nautilus-ablakb´ol a munkaasztalra. F´ ajl vagy mappa ´ athelyez´es´ehez a k¨ovetkez˝oket kell tenn¨ unk: 1. Nyissunk egy Nautilus-ablakot. 2. A n´ezetpanelen jelen´ıts¨ uk meg az ´athelyezend˝o mapp´ at vagy f´ ajlt. 3. H´ uzzuk ´ at a f´ajlt vagy mapp´at a munkaasztalra. A f´ajl vagy mappa ikonja megjelenik a munkaasztalon. A f´ajl vagy mappa a munkaasztal h´ atter´enek k¨ onyvt´ ar´ aba helyez˝odik ´at. M´as megold´as: jel¨olj¨ uk ki a f´ ajlt vagy mapp´ at, majd v´ alasszuk a Szerkeszt´es->F´ajlok kiv´ag´asa men¨ upontot. Jobb gombbal kattintsunk a munkaasztalra, majd v´alasszuk ki a F´ajlok besz´ ur´ asa lehet˝ os´eget. F´ajl vagy mappa m´ asol´ asa a munkaasztalra A f´ajlokat vagy mapp´ akat ´ atm´ asolhatjuk egy Nautilus-ablakb´ol a munkaasztalra. Nyissunk egy Nautilus-ablakot 1. Nyissunk egy Nautilus-ablakot. 2. A n´ezetpanelen jelen´ıts¨ uk meg az ´ athelyezend˝o mapp´at vagy f´ajlt. 3. Nyomjuk le ´es tartsuk nyomva a Ctrl billenty˝ ut, majd h´ uzzuk ´at a f´ajlt vagy mapp´ at a munkaasztalra. A f´ ajl vagy mappa ikonja megjelenik a munkaasztalon. A munkaasztalon megjelen˝o f´ajlok ´es mapp´ak val´oj´aban a munkaasztalk¨ onyvt´ arban tal´ alhat´ok ( /Desktop). M´as megold´as: jel¨olj¨ uk ki a f´ajlt vagy mapp´ at, majd v´ alasszuk a Szerkeszt´es->F´ajlok m´asol´asa men¨ upontot. Jobb gombbal kattintsunk a munkaasztalra, majd v´alasszuk ki a F´ajlok besz´ ur´ asa lehet˝ os´eget.

206

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Mappa l´etrehoz´ asa a munkaasztalon ´ mappa l´etrehoz´ Uj as´ ahoz jobb eg´ergombbal kattintsunk a munkaasztalra. ´ mappa men¨ Megjelenik a Munkaasztal men¨ u. V´alasszuk ki az Uj upontot. Egy n´evtelen mappa jelenik meg a munkaasztalon. ´Irjuk be az u ´j mappa nev´et, majd nyomjuk le az Enter billenty˝ ut. A mappa az u ´j n´evvel jelenik meg a munkaasztalon. Az u ´j mappa val´oj´aban a munkaasztalk¨onyvt´arban tal´ alhat´ o ( /Desktop). Objektum elt´ avol´ıt´ asa a munkaasztalr´ol Munkaasztal-objektum elt´ avol´ıt´as´ahoz kattintsunk jobb gombbal az objek´ tumra, majd v´ alasszuk ki az Athelyez´ es a kuk´aba lehet˝os´eget. M´as megold´as: h´ uzzuk az objektumot a munkaasztalon tal´alhat´o Kuka ikonra. Objektum t¨ orl´ese a munkaasztalr´ol Amikor objektumot t¨ orl¨ unk a munkaasztalr´ol, a t¨or¨olt objektum nem ker¨ ul be a Kuk´ aba, hanem azonnal v´eg´erv´enyesen t¨orl´esre ker¨ ul. A T¨orl´es men¨ uelem csak akkor jelenik meg a men¨ ukben, ha az Olyan t¨orl´es enged´elyez´ese, amely megker¨ uli a kuk´ at be´ all´ıt´as be van jel¨olve a Nautilus F´ajlkezel˝o be´all´ıt´ asai p´ arbesz´edablak´ aban. Munkaasztal-objektum t¨ orl´es´ehez kattintsunk jobb gombbal az objektumra, majd v´ alasszuk ki az T¨ orl´es lehet˝os´eget. A munkaasztalon tal´ alhat´ o Kuka haszn´alata A Nautilus Kuka ikonja. A k¨ ovetkez˝ o elemeket helyezhetj¨ uk ´at a Kuk´aba: * f´ajlokat * mapp´akat * a munkaasztalon tal´ alhat´ o objektumokat Ha vissza szeretn´enk ´ all´ıtani egy kor´abban Kuk´aba dobott f´ajlt, jelen´ıts¨ uk meg a Kuka tartalm´ at, ´es emelj¨ uk ki a f´ajlt a Kuk´ab´ol. A Kuka u ¨r´ıt´esekor annak tartalma v´eg´erv´enyesen elv´esz. A Kuka tartalm´ anak megjelen´ıt´ese A Kuka tartalm´ at a k¨ ovetkez˝ ok´eppen jelen´ıthetj¨ uk meg: * A munkaasztal h´atter´er˝ ol: Kattintsunk dupl´ an a munkaasztalon tal´alhat´o Kuka ikonra. A Kuka tartalma megjelenik egy Nautilus-ablakban. * A Nautilus ablakb´ol: V´alasszuk az Ugr´ as->Kuka men¨ uelemet. A Kuka tartalma megjelenik az ablakban. A Kuka ki¨ ur´ıt´ese A Kuk´ at a k¨ ovetkez˝ ok´eppen u uk ki: * A munkaasztal h´atter´er˝ol Jobb ¨r´ıthetj¨ gombbal kattintsunk a munkaasztalon tal´alhat´o Kuka ikonra, majd v´alasszuk ki a Kuka u upontot a felbukkan´o men¨ ub˝ol. * A Nautilus ¨r´ıt´ese men¨ ablakb´ ol V´alasszuk ki a F´ ajl->Kuka u uelemet. ¨r´ıt´ese men¨

6.3. GNOME

207

A Munkaasztal men¨ u haszn´ alata Munkaasztal men¨ u. A sz¨ ovegk¨ ornyezet ´ırja le a grafik´at. A Munkaasztal men¨ u megjelen´ıt´es´ehez kattintsunk jobb eg´ergombbal a munkaasztal egy u res r´esz´ere. A Munkaasztal men¨ ut a munkaasztal h´at¨ ter´evel kapcsolatos m˝ uveletek elv´egz´es´ere haszn´alhatjuk. 8.3. t´abl´azat - A munkaasztal men¨ u elemei o¨sszefoglalja a Munkaasztal men¨ uben megtal´ alhat´ o elemeket. 8.3. t´abl´azat - A munkaasztal men¨ u elemei Men¨ uelem M˝ uvelet ´ Uj ablak A Saj´at mapp´ ankat megjelen´ıt˝ o Nautilus-ablakot nyit meg. ´ Uj mappa ´ mappaobjektumot hoz l´etre a munkaasztalon. A mappa val´oj´aban a Uj f´ ajlrendszeren a munkaasztalk¨ onyvt´ arban tal´alhat´o ( /Desktop). ´ Uj termin´al ´ GNOME Termin´ Uj alt ind´ıt. ´ Uj ind´ıt´oikon ´ ind´ıt´oikont hoz l´etre a munkaasztalon. Tov´abbi tudnival´ok: ” Ind´ıt´oikon Uj elhelyez´ese a munkaasztalon ” . Programok A futtathat´ o Nautilus programok list´ aj´at nyitja meg. Takar´ıt´as n´ev szerint N´ev alapj´an ´ ab´ec´esorrendbe rendezi a munkaasztal-objektumokat. F´ajlok kiv´ ag´ asa Elt´avol´ıtja a kijel¨ olt f´ ajlokat a mapp´ ab´ol vagy a munkaasztalr´ol, ´es a v´ag´olapra helyezi azokat. F´ajlok m´ asol´ asa A v´ag´olapra helyezi a kijel¨ olt f´ ajlokat. F´ajlok beilleszt´ese A v´ag´olapon tal´ alhat´ o f´ ajlokat beilleszti a kijel¨olt mapp´aba, vagy elhelyezi azokat a munkaasztalon. Lemezek

208

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Lehet˝ ov´e teszi lemezek ´es m´ as cser´elhet˝o adathordoz´ok bef˝ uz´es´et. Alap´ertelmezett h´ att´er haszn´ alata Vissza´ all´ıtja a h´ att´er mint´ azat´ at a H´atterek ´es matric´ak p´arbesz´edablakb´ol utolj´ ara kiv´ alasztott be´ all´ıt´ asra. A H´atterek ´es matric´ak p´arbesz´edablak a Nautilus-ablakokb´ ol ´erhet˝ o el. Munkaasztal h´atter´enek megv´ altoztat´asa A H´ att´er be´ all´ıt´ oeszk¨ oz seg´ıts´eg´evel v´altoztathatjuk meg a munkaasztal h´atter´enek kin´ezet´et. A munkaasztal h´ att´ersz´ın´enek vagy -mint´aj´anak testreszab´asa A munkaasztal sz´ın´et vagy mint´azat´at testreszabhatjuk egy´eni ig´enyeink szerint. A Nautilus is rendelkezik h´att´ersz´ınekkel ´es mint´akkal, ezek felhaszn´ alhat´ ok a munkaasztalh´ att´er testreszab´as´ahoz. A munkaasztal h´ att´ersz´ın´enek vagy -mint´aj´anak ´at´all´ıt´as´ahoz a k¨ovetkez˝oket tehetj¨ uk: * H´ uzzuk a mint´at vagy sz´ınt egy m´asik ablakb´ol vagy p´arbesz´edablakb´ ol a munkaasztalra. Ha a munkaasztal h´attere egy sz´ın, sz´ın´ atmenetet hozhatunk l´etre egy sz´ın ´es a munkaasztal sz´ıne k¨oz¨ott. A sz´ın´ atmenet az, amikor az egyik sz´ın fokozatosan ´atmegy a m´asikba. Sz´ın´atmenet l´etrehoz´ as´ ahoz h´ uzzuk a sz´ınt a k´eperny˝o egyik sz´el´ehez. A sz´ın´atmenetet a k´eperny˝ o k´et szemben lev˝o sz´ele k¨oz¨ott alakul ki. Miel˝ott a k´eperny˝ o sz´el´ere h´ uzn´ ank a sz´ınt, gy˝oz˝odj¨ unk meg r´ola, hogy nincs ´elpanel a k´eperny˝ o sz´el´en. Ha van, akkor a sz´ın odah´ uz´asa el˝ott rejts¨ uk el az ´elpanelt. * Haszn´aljuk a H´ att´er be´ all´ıt´oeszk¨ozt. * V´alasszuk ki a h´att´er mint´aj´at vagy sz´ın´et a H´ atterek ´es matric´ak p´arbesz´edablakban. A h´att´er sz´ın´enek vagy mint´ aj´ anak megv´ altoztat´ as´ahoz a k¨ovetkez˝o l´ep´esekre van sz¨ uks´eg: 1. Nyissunk egy Nautilus-ablakot. 2. V´alasszuk ki a Szerkeszt´es->H´atterek ´es matric´ ak men¨ uelemet. Megjelenik a H´atterek ´es matric´ak p´arbesz´edablak. 3. A k´ıv´ ant minta kiv´ alaszt´ as´ ahoz kattintsunk a Minta gombra. A k´ıv´ant sz´ın kiv´ alaszt´ as´ ahoz kattintsunk a Sz´ın gombra. 4. Ha u ´j mint´at szeretn´enk adni a munkaasztalnak, h´ uzzunk egy mint´at a munkaasztalra. Ha u ´j sz´ınt szeretn´enk adni a munkaasztalnak, h´ uzzunk egy sz´ınt a munkaasztalra. 5. A p´ arbesz´ed bez´ ar´ as´ ahoz kattintsunk a Bez´ar´as gombra. A GNOME munkaasztal testreszab´asa A munkaasztal sok tulajdons´ aga az egy´eni ig´enyek szerint megv´altoztathat´ o. Az egyes tulajdons´ agok megv´altoztat´as´ara k¨ ul¨on programok ´allnak rendelkez´esre, ezeket munkaasztalbe´all´ıt´o-eszk¨oz¨oknek is nevezik. A k¨onnyebbs´eg kedv´e´ert a be´ all´ıt´ oeszk¨oz¨oket a k¨ovetkez˝o csoportokra osztott´ak: * Alap * Kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egek * Halad´o A be´ all´ıt´ oeszk¨ oz¨ oket a k¨ ovetkez˝o k´et m´odszer b´armelyik´evel el˝oh´ıvhatjuk: * V´ alasszuk az Alkalmaz´ asok-> Munkaasztal be´all´ıt´asai men¨ upontot. Az

6.3. GNOME

209

almen¨ ub˝ol v´ alasszuk ki a k´ıv´ ant be´ all´ıt´oeszk¨ozt. * Kattintsunk dupl´an a munkaasztalon tal´ alhat´ o Kezdd itt! ikonra. Megny´ılik a Kezdd itt! helyet megjelen´ıt˝ o Nautilus ablak. A be´ all´ıt´ oeszk¨oz¨ok megjelen´ıt´es´ehez kattintsunk dupl´an a Be´ all´ıt´ asok ikonra a Nautilus ablakban. Kattintsunk dupl´an a k´ıv´ant eszk¨ oz ikonj´ ara. Ez a fejezet a munkaasztal k¨ ovetkez˝ o be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit ismerteti. * Alapvet˝o be´ all´ıt´ asok A fejezet a k¨ ovetkez˝o t´emak¨or¨oket ismerteti: munkaasztal h´atter´enek be´ all´ıt´ asa, billenty˝ uzet ´es eg´er be´all´ıt´asa, billenty˝ uparancsok, hangok be´ all´ıt´ asa, h´ al´ ozati proxy be´all´ıt´asa, a munkaasztal t´em´ainak ´es bet˝ uk´eszleteinek be´ all´ıt´ asa, az alkalmaz´asok men¨ uinek ´es eszk¨ozt´arainak testreszab´ asa, valamint az ablak kiv´ alaszt´as´anak be´all´ıt´asa. * Be´all´ıt´asok halad´oknak Ez a szakasz a f´ ajlt´ıpusok, haszn´alni k´ıv´ant alkalmaz´asok ´es a panelek be´ all´ıt´asait ismerteti. * Sz´ o van m´eg itt a munkamenet testreszab´as´ar´ol ´es az automatikusan elind´ıtand´ o programokr´ol. A kiseg´ıt˝o lehet˝os´egek be´all´ıt´asai Ez a szakasz a munkaasztal kiseg´ıt˝o lehet˝os´egeinek haszn´alat´at ismerteti, t¨ obbek k¨ oz¨ ott a billenty˝ uzet kiseg´ıt˝o lehet˝os´egeit. Tartalom 9. Alapvet˝ o be´ all´ıt´ asok A Munkaasztal be´ all´ıt´ asai eszk¨ oz megnyit´asa A munkaasztal h´atter´enek testreszab´ asa Alap´ertelmezett bet˝ uk´eszletek kiv´alaszt´asa A billenty˝ uzet be´all´ıt´asa Billenty˝ uzetbe´ all´ıt´ asok Hangbe´ all´ıt´ asok Gyorsbillenty˝ uk be´ all´ıt´ asai Alkalmaz´ asok men¨ uinek ´es eszk¨ozt´arainak testreszab´asa Eg´erbe´ all´ıt´ asok Gombbe´all´ıt´ asok Eg´ermutat´ o be´ all´ıt´ asai Mozg´as be´all´ıt´asai A h´al´ozati proxy be´ all´ıt´ asai A hangok be´all´ıt´asai ´ Altal´anos be´ all´ıt´ asok Esem´enyek hangjainak be´all´ıt´asai Munkaasztalt´em´ ak testreszab´ asa ´ Egy´eni t´ema l´etrehoz´ asa Uj t´ema telep´ıt´ese Ablakok testreszab´ asa 10. Be´all´ıt´asok halad´ oknak A halad´o be´all´ıt´ oeszk¨ oz¨ ok megnyit´ asa A CD-adatb´azis be´all´ıt´asai F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ asa F´ajlt´ıpus hozz´ aad´ asa Szolg´ altat´ as hozz´ aad´asa Panelek testreszab´ asa Alap´ertelmezett alkalmaz´asok kiv´alaszt´asa Webb¨ong´esz˝ o be´ all´ıt´ asai Sz¨ ovegszerkeszt˝o be´all´ıt´asai Termin´al be´all´ıt´asai

210

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Munkamenetek be´ all´ıt´ asa Munkamenetek be´ all´ıt´ asa Munkamenet tulajdons´againak be´all´ıt´asa Automatikusan elindul´ o programok be´all´ıt´asa 11. A kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egek be´all´ıt´asa A kiseg´ıt˝o lehet˝ os´egek valamelyik be´all´ıt´oeszk¨oz´enek megnyit´asa A billenty˝ uzet kiseg´ıt˝o lehet˝ os´egeinek be´all´ıt´asa Alapvet˝o be´ all´ıt´ asok Sz˝ ur˝ ok be´ all´ıt´asa Eg´erbe´all´ıt´asok Alapvet˝ o be´ all´ıt´ asok. Tartalom A Munkaasztal be´ all´ıt´ asai eszk¨oz megnyit´asa A munkaasztal h´atter´enek testreszab´ asa Alap´ertelmezett bet˝ uk´eszletek kiv´alaszt´asa A billenty˝ uzet be´all´ıt´ asa Billenty˝ uzetbe´ all´ıt´ asok Hangbe´ all´ıt´asok Gyorsbillenty˝ uk be´ all´ıt´ asai Alkalmaz´asok men¨ uinek ´es eszk¨ozt´arainak testreszab´ asa Eg´erbe´ all´ıt´ asok Gombbe´ all´ıt´asok Eg´ermutat´ o be´all´ıt´asai Mozg´as be´all´ıt´asai A h´ al´ ozati proxy be´ all´ıt´ asai A hangok be´all´ıt´asai ´ Altal´ anos be´ all´ıt´ asok Esem´enyek hangjainak be´all´ıt´asai Munkaasztalt´em´ ak testreszab´ asa ´ Egy´eni t´ema l´etrehoz´ asa Uj t´ema telep´ıt´ese Ablakok testreszab´ asa Az egyszer˝ u be´ all´ıt´ oeszk¨ oz¨ ok seg´ıts´eg´evel a k¨ovetkez˝o be´all´ıt´asokat v´egezhetj¨ uk el: munkaasztal h´ attere, billenty˝ uzet, eg´er, gyorsbillenty˝ uk, hangok, proxy, t´em´ ak, bet˝ uk´eszletek, men¨ uk ´es eszk¨ozt´arak, ´es ablakok. Ez a fejezet a Munkaasztal be´ all´ıt´asai be´all´ıt´oeszk¨ozeinek haszn´alat´at ismerteti. A Munkaasztal be´ all´ıt´ asai eszk¨ oz megnyit´asa A be´ all´ıt´ oeszk¨ oz¨ oket a k¨ ovetkez˝o k´et m´odszer egyik´evel h´ıvhatjuk el˝o: * A Munkaasztal be´ all´ıt´ asai men¨ ub˝ol V´alasszuk az Alkalmaz´asok>Munkaasztal be´ all´ıt´ asai men¨ upontot. Az almen¨ ub˝ol v´alasszuk ki a k´ıv´ant be´all´ıt´ oeszk¨ ozt. Megjelenik a be´all´ıt´oeszk¨oz p´arbesz´edablaka. * A Kezdd itt! helyr˝ ol Nyissunk meg egy Nautilus-ablakot, majd v´alasszuk az Ugr´as>Kezdd itt! men¨ uparancsot. A m´asik lehet˝os´eg, hogy a munkaasztalon dupl´an kattintunk a Kezdd itt! ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely. Kattintsunk dupl´ an a Be´ all´ıt´ asok ikonra a Nautilus-ablakban a be´all´ıt´oeszk¨oz¨ok

6.3. GNOME

211

megjelen´ıt´es´ehez. Kattintsunk dupl´ an a k´ıv´ant eszk¨oz ikonj´ara. Megjelenik a be´all´ıt´oeszk¨ oz p´ arbesz´edablaka. A munkaasztal h´ atter´enek testreszab´ asa A munkaasztal h´ attere az a r´esz, amelyen nincsenek panelek vagy ablakok. A munkaasztal h´ attere mindig a t¨ obbi elem alatt helyezkedik el. A munkaasztal h´ atter´et a k¨ ovetkez˝ o m´odon lehet be´all´ıtani: * V´alaszthatunk egy k´epet, amelyet a munkaasztal h´atterek´ent szeretn´enk haszn´alni. A k´ep a h´att´er alapsz´ıne f¨ ol´e ker¨ ul. A munkaasztal h´att´ersz´ıne akkor l´atszik, ha ´atl´atsz´o k´epet v´ alasztottunk, vagy a k´ep nem t¨olti ki a teljes munkaasztalt. * Kiv´ alaszthatjuk a munkaasztal h´att´ersz´ın´et. V´alaszthatunk homog´en sz´ınt, de k´et sz´ın k¨ oz¨ otti sz´ın´ atmenetet is l´etrehozhatunk. A sz´ın´atmenet az, amikor az egyik sz´ın fokozatosan ´ atmegy a m´asikba. A munkaasztal h´ atter´enek be´ all´ıt´ as´ at a Nautilus f´ajlkezel˝ob˝ol is elv´egezhetj¨ uk. 9.1. t´abl´azat - A munkaasztal h´ atter´enek be´all´ıt´asai felsorolja a h´att´er be´all´ıt´asi lehet˝ os´egeit. 9.1. t´abl´azat - A munkaasztal h´ atter´enek be´all´ıt´asai Elem M˝ uvelet K´ep kiv´alaszt´ asa V´alasszunk ki egy k´epet, amelyet a munkaasztal h´atterek´ent szeretn´enk haszn´alni. A k´ep kiv´ alaszt´ as´ ahoz kattintsunk a K´ep kiv´alaszt´asa gombra. Megjelenik a k´ep kiv´ alaszt´ as´ at lehet˝ ov´e tev˝o p´arbesz´edpanel. V´alasszuk ki a k´epet a p´ arbesz´edablak seg´ıts´eg´evel. A k´ep kiv´alaszt´asa ut´an kattintsunk az OK gombra. K´ep be´all´ıt´ asai A k´ep megjelen´ıt´es´enek m´ odja a k¨ ovetkez˝o be´all´ıt´asi lehet˝os´egekkel befoly´asolhat´o: * H´ att´erk´ep: a k´epet u ´gy ism´etelgeti, hogy betakarja az eg´esz munkaasztalt. * K¨ oz´epre helyezett: a k´epet a munkaasztal k¨ozep´en helyezi el. * Fesz´ıtett: m´eretar´ anyosan megn¨ oveli a k´ep m´eret´et, hogy a k´ep a k´eperny˝o sz´eleit el´erje. * Ny´ ujtott: megn¨ oveli a k´ep m´eret´et, hogy az letakarja az eg´esz munkaasztalt. A k´ep m´eretar´ anyaira nincs tekintettel. * Nincs k´ep: nem jelenik meg a k´ep. H´att´er st´ılusa V´alasszunk sz´ıns´em´ at a H´ att´er st´ılusa leg¨ord¨ ul˝o lista ´es a sz´ınv´alaszt´o gombok seg´ıts´eg´evel.

212

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A sz´ıns´ema a k¨ ovetkez˝ o m´ odszerek egyik´evel adhat´o meg: * A H´att´er st´ılusa leg¨ ord¨ ul˝ o list´ ab´ ol v´ alasszuk a Homog´en sz´ın be´all´ıt´ast, ekkor munkaasztal h´ attere egysz´ın˝ u lesz. A k´ıv´ ant sz´ın kiv´alaszt´as´ahoz kattintsunk a Sz´ın gombra. Megjelenik a V´ alassz sz´ınt p´arbesz´edablak. V´alasszunk egy sz´ınt, majd nyomjuk meg a OK gombot. * A H´att´er st´ılusa leg¨ord¨ ul˝o list´ab´ol v´alasszuk a V´ızszintes sz´ın´ atmenet be´all´ıt´ast, ekkor a k´eperny˝o bal ´es jobb sz´ele k¨ oz¨ ott sz´ın´ atmenet j¨ on l´etre. Kattintsunk a Bal sz´ın gombra a Sz´ınkiv´alaszt´ as p´ arbesz´edablak megjelen´ıt´es´ehez, majd v´alasszuk ki a bal sz´elen megjelen´ıtend˝ o sz´ınt. Kattintsunk a Jobb sz´ın gombra, majd v´alasszuk ki a jobb sz´elen megjelen´ıtend˝ o sz´ınt. * A H´att´er st´ılusa leg¨ord¨ ul˝o list´ab´ol v´alasszuk a F¨ ugg˝ oleges sz´ın´ atmenet be´all´ıt´ast, ekkor a k´eperny˝o fels˝o ´es als´o sz´ele k¨ oz¨ ott sz´ın´ atmenet j¨ on l´etre. Kattintsunk a Fels˝o sz´ın gombra a Sz´ınkiv´alaszt´ as p´arbesz´edablak megjelen´ıt´es´ehez, majd v´alasszuk ki a fels˝o sz´elen megjelen´ıtend˝ o sz´ınt. Kattintsunk az Als´o sz´ın gombra, majd v´alasszuk ki az als´ o sz´elen megjelen´ıtend˝ o sz´ınt. Alap´ertelmezett bet˝ uk´eszletek kiv´alaszt´asa A Bet˝ uk´eszlet be´ all´ıt´ oeszk¨ oz seg´ıts´eg´evel v´alaszthatjuk ki az alkalmaz´asok, ablakok, termin´ alok ´es a munkaasztal ´altal haszn´aland´o bet˝ uk´eszleteket. 9.2. t´ abl´azat - Bet˝ uk´eszletek be´all´ıt´asa felsorolja a bet˝ uk´eszletek be´all´ıt´asi lehet˝ os´egeit. 9.2. t´ abl´ azat - Bet˝ uk´eszletek be´all´ıt´asa Lehet˝ os´eg M˝ uvelet Alkalmaz´as bet˝ uk´eszlete Kattintsunk a bet˝ uk´eszlet-v´ alaszt´o gombra az alkalmaz´asokban haszn´aland´ o bet˝ uk´eszlet kiv´ alaszt´ as´ahoz. Asztal bet˝ uk´eszlete Kattintsunk a bet˝ uk´eszlet-v´ alaszt´o gombra a munkaasztalh´att´eren haszn´aland´ o bet˝ uk´eszlet kiv´ alaszt´ as´ahoz. Ablak c´ımsor´ anak bet˝ uk´eszlete Kattintsunk a bet˝ uk´eszlet-v´ alaszt´o gombra az ablakok c´ımsor´aban haszn´aland´ o bet˝ uk´eszlet kiv´ alaszt´ as´ahoz. Termin´ al bet˝ uk´eszlete Kattintsunk a bet˝ uk´eszlet-v´ alaszt´o gombra a Termin´al alkalmaz´asban haszn´aland´ o bet˝ uk´eszlet kiv´ alaszt´ as´ahoz. Bet˝ umegjelen´ıt´es

6.3. GNOME

213

A bet˝ uk k´eperny˝ on t¨ ort´en˝ o megjelen´ıt´ese az al´abbi be´all´ıt´ asokkal befoly´asolhat´o: * Fekete-feh´er: a bet˝ uk fekete-feh´erben jelennek meg. A karakterek ´ sz´ele bizonyos esetekben rec´esnek t˝ unhet, mert nincs ´elsim´ıt´as. Elsim´ ıt´asnak nevezik azt a m´ odszert, melynek karakterek k¨orvonal´ara t¨ort´en˝o alkalmaz´as´aval a karakter vonalai sim´ abbak lesznek. * A legszebb bet˝ uforma: a bet˝ uk ´elsim´ıt´ asa, ahol csak lehet. Haszn´aljuk ezt a be´all´ıt´ast a kat´odsug´arcs¨oves monitorokhoz. * A legjobb kontraszt: a bet˝ uk a lehet˝o leg´elesebb kontraszttal jelennek meg, ´es ´elsim´ıt´ asra is sor ker¨ ul, ´ıgy a karakterek sz´ele sima lesz. Ez a be´ all´ıt´ as a gyeng´en l´ at´o felhaszn´al´ok sz´am´ara j´arhat el˝ony¨okkel. * Sim´ıt´ as a k´epponton bel¨ ul (LCD): olyan technol´ogi´at haszn´al az ´elsim´ıt´asra, amely kihaszn´ alja a folyad´ekkrist´alyos k´eperny˝ok k´eppontjainak alakj´ at. Folyad´ekkrist´ alyos vagy lapos k´eperny˝okn´el haszn´aljuk ezt a be´all´ıt´ast. R´eszletek A gombra kattintva tov´ abbi be´ all´ıt´ asok adhat´ok meg a bet˝ uk megjelen´ıt´es´evel kapcsolatban. * Felbont´ as (pont/h¨ uvelyk): itt adhat´o meg a k´eperny˝o felbont´asa, amelyet a bet˝ uk megjelen´es´en´el figyelembe kell venni. * Sim´ıt´as: v´alasszuk ki az egyik ´elsim´ıt´ asi m´ odszert. * Hinting: A hinting az a bet˝ umegjelen´ıt´esi technol´ ogia, amely jav´ıtja a bet˝ uk k´ep´et kis m´eret˝ u vagy alacsony felbont´ as´ u k´eperny˝ on t¨ ort´en˝ o megjelen´ıt´esn´el. V´alasszuk ki az egyik lehet˝os´eget a hinting m´ odszer´enek meghat´aroz´as´ara. * Sorrend a k´epponton bel¨ ul: v´ alasszuk ki az egyik lehet˝ os´eget, adjuk meg a k´epponton bel¨ uli sz´ınsorrendet. Ezt a be´ all´ıt´ ast folyad´ekkrist´alyos vagy lapos k´eperny˝ok¨on kell haszn´alni. A billenty˝ uzet be´ all´ıt´ asa A Billenty˝ uzet be´ all´ıt´ oeszk¨ oz seg´ıts´eg´evel be´all´ıthatjuk a billenty˝ uzet automatikus ism´etl´es´enek tulajdons´ agait ´es a billenty˝ uzet esem´enyeihez rendelt hangokat. A Billenty˝ uzet be´ all´ıt´ oeszk¨ oz¨ on a k¨ ovetkez˝o lehet˝os´egek vannak: * Billenty˝ uzet * Hang Billenty˝ uzetbe´ all´ıt´ asok A Billenty˝ uzet panellapon ´ all´ıthat´ oak be a billenty˝ uzet ´altal´anos tulajdons´agai. A Billenty˝ uzet kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egeinek be´all´ıt´oeszk¨oze, az AccessX, a Kiseg´ıt˝o lehet˝ os´egek gombra kattintva ´erhet˝o el. 9.3. t´abl´azat - Billenty˝ uzet be´ all´ıt´ asai felsorolja a billenty˝ uzet be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 9.3. t´abl´azat - Billenty˝ uzet be´ all´ıt´ asai Lehet˝os´eg

214

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

M˝ uvelet Billenty˝ u ism´etl´ese nyomva tart´askor A billenty˝ uism´etl´es enged´elyez´es´ehez jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet. Ha a billenty˝ uism´etl´es enged´elyezve van, egy billenty˝ u lenyom´asa ´es nyomva tart´asa a billenty˝ uh¨ oz rendelt m˝ uvelet ism´etelt v´egrehajt´as´at fogja eredm´enyezni. Ha p´eld´ aul egy bet˝ u billenty˝ uj´et nyomjuk le ´es tartjuk nyomva, a bet˝ u ism´etl˝ od˝ oen be´ır´ odik. K´esleltet´es Adjuk meg a billenty˝ u lenyom´ asa ´es az ism´etl´es kezdete k¨oz¨otti k´esleltet´esi id˝ot. Sebess´eg Adjuk meg az ism´etl´es sebess´eg´et. Villogjon a kurzor a sz¨ ovegdobozokban ´es a beviteli mez˝okben Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha villog´o kurzort szeretn´enk a sz¨ovegdobozokban ´es a beviteli mez˝ okben. Sebess´eg A cs´ uszka seg´ıts´eg´evel a villog´ as frekvenci´aja adhat´o meg. Hangbe´all´ıt´ asok A billenty˝ uzet hangjai a Hang panellapon ´all´ıthat´oak be. Bizonyos alkalmaz´ asok csengetnek, ha a billenty˝ uzetr˝ol hib´as bemenet ´erkezik. A cseng˝ o hangj´ anak be´ all´ıt´as´ahoz haszn´aljuk a Hang panellapot. 9.4. t´abl´ azat - Billenty˝ uzethangok be´all´ıt´asai felsorolja a billenty˝ uzethangok be´all´ıt´ asi lehet˝ os´egeit. 9.4. t´ abl´ azat - Billenty˝ uzethangok be´all´ıt´asai Lehet˝ os´eg M˝ uvelet Ki V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget a billenty˝ uzet hangjainak kikapcsol´as´ahoz. Csenget´es V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget a billenty˝ uzet hangjainak enged´elyez´es´ehez. Gyorsbillenty˝ uk be´ all´ıt´ asai A gyorsbillenty˝ u olyan billenty˝ ukombin´aci´o, amely a szok´asos m´odszer mellett egy m´ asik lehet˝ os´eget ny´ ujt bizonyos m˝ uvelet elv´egz´es´ere.

6.3. GNOME

215

A Gyorsbillenty˝ uk be´ all´ıt´ oeszk¨ oz seg´ıts´eg´evel megjelen´ıthet˝oek az alap´ertelmezett gyorsbillenty˝ uk. Ezeket az ig´enyeinknek megfelel˝oen testreszabhatjuk. 9.5. t´abl´azat - A gyorsbillenty˝ uk alap´ertelmezett be´all´ıt´asa felsorolja a gyorsbillenty˝ uk be´ all´ıt´ asi lehet˝ os´egeit. 9.5. t´abl´azat - A gyorsbillenty˝ uk alap´ertelmezett be´all´ıt´asa Lehet˝os´eg M˝ uvelet Sz¨ovegszerkeszt˝ o gyorsbillenty˝ uk V´alasszuk a k¨ ovetkez˝ o lehet˝ os´egek k¨ oz¨ ul: * Alap´ertelmezett: ez a lehet˝os´eg a szok´asos gyorsbillenty˝ uk haszn´ alat´ at ´all´ıtja be. * Emacs: ez a lehet˝os´eg az Emacs gyorsbillenty˝ uinek haszn´ alat´ at ´all´ıtja be. Asztal gyorsbillenty˝ ui Ez a t´abl´azat a m˝ uveleteket, ´es a hozz´ ajuk rendelt gyorsbillenty˝ uket sorolja fel. Ha szeretn´enk megv´ altoztatni egy m˝ uvelet gyorsbillenty˝ uj´et, jel¨olj¨ uk ki kattint´assal a m˝ uveletet, majd kattintsunk a m˝ uvelet gyorsbillenty˝ uj´ere, ezut´an nyomjuk meg a m˝ uvelethez hozz´ arendelni k´ıv´ant billenty˝ ukombin´aci´ot. Ha egy adott m˝ uvelet gyorsbillenty˝ uj´et le szeretn´enk tiltani, kattintsunk dupl´an a m˝ uveletre, majd kattintsunk a m˝ uvelet gyorsbillenty˝ uj´ere, ezut´an nyomjuk meg a Backspace billenty˝ ut. Alkalmaz´ asok men¨ uinek ´es eszk¨ ozt´ arainak testreszab´asa A GNOME-megfelel˝ o alkalmaz´ asok men¨ uinek ´es eszk¨ozt´arainak megjelen´es´et a Men¨ uk ´es eszk¨ ozt´ arak be´ all´ıt´ oeszk¨ozzel m´odos´ıthatjuk. 9.6. t´abl´ azat - Alkalmaz´ asok testreszab´as´anak be´all´ıt´asai felsorolja a GNOME-megfelel˝ o alkalmaz´ asok men¨ uinek ´es eszk¨ozt´arainak be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 9.6. t´abl´azat - Alkalmaz´ asok testreszab´as´anak be´all´ıt´asai Lehet˝os´eg M˝ uvelet Gombfeliratok V´alasszunk az al´ abbi lehet˝ os´egek k¨ oz¨ ul, hogy mi jelenjen meg a GNOMEmegfelel˝o alkalmaz´ asok eszk¨ ozt´ arain: * Sz¨oveg az ikonok alatt: v´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha minden gombon sz¨oveget ´es ikont szeretn´enk l´atni. * Sz¨oveg az ikonok mellett: v´ alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha minden gombon ikont szeretn´enk l´ atni, ´es a legfontosabbak mellett sz¨oveget is. * Csak

216

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

ikonok: v´ alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha az eszk¨ozt´arak gombjain csak ikonokat szeretn´enk l´ atni. * Csak sz¨oveg: v´alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha az eszk¨ ozt´ arak gombjain csak sz¨ oveget szeretn´enk l´atni. Az eszk¨ ozt´ arakat lehessen lecsatlakoztatni ´es mozgatni Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha az eszk¨ozt´arakat ´at k´ıv´anjuk helyezni az alkalmaz´ as ablak´ ab´ ol b´ arhova a munkaasztalon. Ha bejel¨olt¨ uk ezt a lehet˝os´eget, az alkalmaz´ asokban az eszk¨ozt´arak bal oldal´an megjelenik egy foganty´ u. Az eszk¨ ozt´ ar ´ athelyez´es´ehez kattintsunk az eg´ergombbal a foganty´ ura, ´es az eg´ergomb nyomva tart´ asa mellett h´ uzzuk ´at az eszk¨ozt´arat az u ´j hely´ere. Ikonok mutat´ asa a men¨ ukben Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha minden men¨ uelem mellett egy ikont is l´atni akarunk. Nem minden men¨ uelemnek van ikonja. Eg´erbe´ all´ıt´asok Az Eg´er be´all´ıt´ oeszk¨ ozzel be´ all´ıthatjuk az eg´er jobb- vagy balkezes haszn´alat´at, valamint az eg´ermutat´ o sebess´eg´et ´es az eg´er ´erz´ekenys´eg´et. Az Eg´er be´ all´ıt´ oeszk¨ ozben a k¨ ovetkez˝o lehet˝os´egeink vannak: * Gombok * Kurzor * Mozg´ as Gombbe´ all´ıt´ asok A Gombok panellapon adhat´ o meg, hogy jobb vagy bal k´ezzel haszn´aljuk-e az egeret, tov´ abb´ a itt ´ all´ıthatjuk be a k´et kattint´as k¨oz¨otti id˝ot a dupla kattint´ ashoz. 9.7. t´ abl´azat - Az eg´ergombok be´all´ıt´asai felsorolja az eg´ergombok be´all´ıt´asi lehet˝ os´egeit. 9.7. t´ abl´ azat - Az eg´ergombok be´all´ıt´asai Lehet˝ os´eg M˝ uvelet Balkezes eg´er Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha az egeret a balkezes haszn´alathoz szeretn´enk be´all´ıtani. A balkezes haszn´ alatra be´all´ıtott eg´er jobb ´es bal eg´ergombjainak szerepe felcser´el˝ odik. K´esleltet´es A cs´ uszka haszn´ alat´ aval be´ all´ıthatjuk a kattint´asok k¨oz¨ott eltelt id˝ot a dupla kattint´ ashoz. Ha az itt megadott id˝ok¨ozn´el t¨obb telik el k´et kattint´as k¨oz¨ ott, a rendszer nem fogja dupla kattint´asnak ´ertelmezni a m˝ uveletet. Eg´ermutat´ o be´ all´ıt´ asai

6.3. GNOME

217

A Kurzor panellapon a az eg´ermutat´ ot ´all´ıthatjuk be. 9.8. t´abl´azat - Eg´ermutat´ o be´ all´ıt´ asai felsorolja az eg´ermutat´o be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 9.8. t´abl´azat - Eg´ermutat´ o be´ all´ıt´ asai Lehet˝os´eg M˝ uvelet Kurzort´ema A list´ab´ol v´ alasszuk ki a k´ıv´ ant eg´ermutat´o-t´em´at. Kurzor poz´ıci´ oj´ anak mutat´ asa a Control billenty˝ u lenyom´as´ara Ha bejel¨olj¨ uk ezt a n´egyzetet, az Ctrl billenty˝ u lenyom´asa ´es felenged´ese hat´as´ara az eg´ermutat´ o k¨ or¨ ul anim´ aci´ o jelenik meg kezd, ´ıgy k¨onnyebben r´atal´alhatunk. Mozg´as be´ all´ıt´asai Az eg´ermozg´ as be´ all´ıt´ asait a Mozg´ as panellapon v´egezhetj¨ uk el. 9.9. t´abl´azat - Eg´ermozg´ as be´ all´ıt´ asai felsorolja az eg´ermozg´as be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 9.9. t´abl´azat - Eg´ermozg´ as be´ all´ıt´ asai Be´all´ıt´as M˝ uvelet Gyors´ıt´as A cs´ uszka seg´ıts´eg´evel ´ all´ıtsuk be az eg´ermutat´o sebess´eg´et. ´ Erz´ekenys´eg A cs´ uszka seg´ıts´eg´evel ´ all´ıtsuk be az eg´ermutat´o eg´ermozg´assal szembeni ´erz´ekenys´eg´et. K¨ usz¨obszint A cs´ uszka seg´ıts´eg´evel ´ all´ıtsuk be azt a t´avols´agot, amennyire el kell mozd´ıtanunk ahhoz egy elemet, hogy a m˝ uvelet h´ uz´as ´es ejt´es m˝ uveletnek sz´am´ıtson. A h´al´ozati proxy be´ all´ıt´ asai A Proxy be´ all´ıt´ oeszk¨ oz lehet˝ ov´e teszi a rendszer h´al´ozati kapcsolat´anak be´all´ıt´as´at. Be´ all´ıthatjuk, hogy az alkalmaz´asok egy proxykiszolg´al´ohoz csatlakozzanak, ´es megadhatjuk a proxykiszolg´al´o adatait. A proxy olyan kiszolg´al´o, amely a sz´ am´ıt´ og´ep¨ unk ´es egy m´asik kiszolg´al´o k¨oz´e ´ekel˝odik, ´es a sz´am´ıt´og´ep¨ unk k´er´es´et vagy maga kiszolg´alja, ha tudja, vagy tov´abb´ıtja

218

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

a m´ asik kiszolg´ al´ onak. A proxykiszolg´al´ot DNS-n´evvel vagy IP-c´ımmel is megadhatjuk. A DNS-n´ev a h´ al´ozatba k¨ot¨ott sz´am´ıt´og´ep egyedi azonos´ıt´oja, ´ altal´aban bet˝ ukb˝ ol ´ all. Az IP-c´ım a h´al´ozatba k¨ot¨ott sz´ am´ıt´og´ep egyedi azonos´ıt´ osz´ ama. 9.10. t´ abl´azat - Proxybe´ all´ıt´ asok felsorolja a proxy be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 9.10. t´ abl´azat - Proxybe´ all´ıt´ asok Lehet˝ os´eg M˝ uvelet K¨ozvetlen internetkapcsolat Akkor v´ alasszuk ezt a lehet˝os´eget, ha proxykiszolg´al´o n´elk¨ ul, k¨ozvetlen¨ ul csatlakozunk az internetre. K´ezi proxybe´ all´ıt´ as Akkor v´ alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha proxykiszolg´al´on kereszt¨ ul csatlakozunk az internetre, ´es k´ezzel szeretn´enk be´all´ıtani a proxykiszolg´al´ot. HTTP-proxy Adjuk meg a HTTP-szolg´ altat´ asokhoz haszn´aland´o proxykiszolg´al´o DNSnev´et vagy IP-c´ım´et. Adjuk meg a proxykiszolg´al´o HTTP-szolg´altat´as´anak portsz´ am´ at a Port mez˝ oben. Biztons´ agos HTTP-proxy Adjuk meg a biztons´ agos HTTP-szolg´altat´asokhoz haszn´aland´o proxykiszolg´ al´ o DNS-nev´et vagy IP-c´ım´et. Adjuk meg a proxykiszolg´al´o biztons´agos HTTP-szolg´ altat´ as´ anak portsz´am´at a Port mez˝oben. FTP-proxy Adjuk meg az FTP-szolg´ altat´ asokhoz haszn´aland´o proxykiszolg´al´o DNSnev´et vagy IP-c´ım´et. Adjuk meg a proxykiszolg´al´o FTP-szolg´altat´as´anak portsz´ am´ at a Port mez˝ oben. Socks kiszolg´ al´ o Adjuk meg a haszn´ aland´ o Socks kiszolg´al´o DNS-nev´et vagy IP-c´ım´et. Adjuk meg a proxykiszolg´ al´ o Socks protokollj´ahoz haszn´alt portsz´amot a Port mez˝ oben. Automatikus proxybe´ all´ıt´ as Akkor v´ alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha proxykiszolg´al´on kereszt¨ ul csatlakozunk az internetre, ´es automatikusan szeretn´enk be´all´ıtani a proxykiszolg´al´ot. Autokonfigur´ aci´ os URL

6.3. GNOME

219

Adjuk meg az URL-t, amely a proxy automatikus be´all´ıt´as´ahoz sz¨ uks´eges adatokat tartalmazza. A hangok be´ all´ıt´ asai A Hang be´ all´ıt´ oeszk¨ oz seg´ıts´eg´evel meghat´arozhatjuk, hogy mikor induljon el a GNOME hangkiszolg´ al´ oja. Azt is be´all´ıthatjuk itt, hogy az egyes esem´enyekhez milyen hangot j´ atsszon le a rendszer. ´ A Hang be´ all´ıt´ oeszk¨ ozben a k¨ ovetkez˝ o lehet˝os´egeink vannak: * Altal´ anos * Hangesem´enyek ´ Altal´ anos be´ all´ıt´ asok ´ A Hang be´ all´ıt´ oeszk¨ oz Altal´ anos panellapj´an megadhatjuk, hogy mikor induljon el a GNOME hangkiszolg´ al´ oja. Itt enged´elyezhetj¨ uk az esem´enyekhez tartoz´o hangokat is. 9.11. t´abl´ azat - Hangbe´ all´ıt´ asok felsorolja a hang ´altal´anos be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 9.11. t´abl´ azat - Hangbe´ all´ıt´ asok Lehet˝os´eg M˝ uvelet Hangszerver elind´ıt´ as´ anak enged´elyez´ese Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha a GNOME munkamenet elind´ıt´asakor szeretn´enk elind´ıtani a hangkiszolg´ al´ ot is. Csak akkor tudnak az alkalmaz´asok hangokat adni, ha a hangkiszolg´ al´ o fut. Hangok az esem´enyekhez Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha a munkaasztalon bek¨ovetkez˝o esem´enyekn´el hangjelz´est szeretn´enk hallani. Csak akkor v´alaszthat´o ez a lehet˝os´eg, ha a Hangszerver elind´ıt´ as´ anak enged´elyez´ese is be van jel¨olve. Esem´enyek hangjainak be´ all´ıt´ asai A Hang be´ all´ıt´ oeszk¨ oz Hangesem´enyek panellapj´an ´all´ıthatjuk be az egyes esem´enyekhez tartoz´ o hangokat. Megjegyz´es A Hangesem´enyek panellap el´er´es´ehez el˝obb be kell jel¨olni a Hangszerver ind´ıt´as´anak ellen˝ orz´ese ´es a Hangok az esem´enyekhez n´egyzeteket. 9.12. t´abl´azat - Esem´enyek hangjainak be´all´ıt´asa felsorolja az esem´enyek hangjai be´ all´ıt´asi lehet˝ os´egeit. 9.12. t´abl´ azat - Esem´enyek hangjainak be´all´ıt´asa Lehet˝os´eg

220

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

M˝ uvelet Hangok t´abl´ azat A Hangok t´ abl´ azat haszn´ alat´ aval rendelhetj¨ uk hozz´a a hangokat az esem´enyekhez. Az Esem´eny oszlopban hierarchikus list´aban jelennek meg az elk´epzelhet˝o esem´enyek. Az esem´enykateg´ ori´ak kibont´as´ahoz kattintsunk a kateg´oria melletti ny´ılra. A Lej´ atszand´ o f´ ajl oszlopban jelenik meg annak a f´ajlnak a neve, amely az esem´eny bek¨ ovetkeztekor lej´ atsz´asra ker¨ ul. Lej´ atsz´ as Kattintsunk erre a gombra a kijel¨olt esem´enyhez t´ars´ıtott hangf´ajl lej´atsz´as´ahoz. Hangf´ ajl v´ alaszt´ omez˝ o, Keres´es gomb Esem´enyhez u ´gy rendelhet¨ unk hangot, hogy a Hangok t´abl´azatban kijel¨ol¨ unk egy esem´enyt, majd az ehhez t´ars´ıtani k´ıv´ant hang f´ajlnev´et be´ırjuk a v´alaszt´ omez˝obe. A m´ asik lehet˝ os´eg, hogy a Keres´es gombra kattintunk, ´es a megjelen˝ o Hangf´ ajl kiv´ alaszt´ asa p´arbesz´edablakban kiv´alasztjuk a kijel¨olt esem´enyhez t´ ars´ıtand´ o hangf´ajlt. Megjegyz´es Az esem´enyekhez csak .wav form´atum´ u hangf´ajlokat t´ars´ıthatunk. Munkaasztalt´em´ ak testreszab´ asa A t´ema egy ir´any´ıtott be´ all´ıt´ asokb´ol ´all´o csoport, amely a munkaasztal megjelen´ıt´es´et hat´ arozza meg. A munkaasztal t´em´aj´at a T´ema be´all´ıt´oeszk¨ozzel v´alaszthatjuk ki. V´ alaszthatunk a rendelkez´esre ´all´o t´em´ak k¨oz¨ ul. A t´em´ak k¨oz¨ ott t¨ obb olyan is tal´ alhat´o, amelyet fogyat´ekkal ´el˝o felhaszn´al´ok seg´ıt´es´ere fejlesztettek ki. Amikor t´em´ at v´ alasztunk a T´ema be´all´ıt´oeszk¨ozben, tulajdonk´eppen egy t´emacsoportot v´ alasztunk ki, ´es ezek elemei egy¨ uttesen hat´arozz´ak meg a munkaasztal kin´ezet´et. Minden t´ema tulajdonk´eppen olyan t´em´ak csoportja, amelyek a munkaasztal kin´ezet´enek egy adott elem´e´ert felel˝osek. A k¨ovetkez˝ o t´emat´ıpusok l´eteznek: Vez´erl˝ oelem-t´ema A panelek, men¨ uk ´es appletek kin´ezet´et hat´arozza meg. A vez´erl˝ oelem-t´ema a GNOME-megfelel˝o alkalmaz´asok felhaszn´al´oi fel¨ ulete elemeinek kin´ezet´et is meghat´ arozza. P´eld´aul a t´ema hat´assal van a gombok, g¨ord´ıt˝ os´ avok, jel¨ ol˝ on´egyzetek stb. kin´ezet´ere. Ablakkerett´ema Az ablakok keret´enek kin´ezet´et hat´arozza meg.

6.3. GNOME

221

Ikont´ema A paneleken, a men¨ ukben ´es a munkaasztal h´atter´en elhelyezked˝o ikonok kin´ezet´et hat´ arozza meg. Egy´eni t´ema l´etrehoz´ asa A T´ema be´ all´ıt´ oeszk¨ ozben felsorolt t´em´ak a vez´erl˝oelem-t´em´ak, ablakkerett´em´ak ´es ikont´em´ ak k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o kombin´aci´oi. L´etrehozhatunk egy´eni t´em´akat, amelyek a vez´erl˝ oelem-t´em´ ak, ablakkerett´em´ak ´es ikont´em´ak m´as kombin´aci´ oj´ at haszn´ alj´ ak. Egy´eni t´em´ at a k¨ ovetkez˝ ok´eppen hozhatunk l´etre: 1. A T´ema be´all´ıt´oeszk¨oz megnyit´ as´ ahoz v´ alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai>T´ema men¨ upontot. 2. Jel¨ olj¨ unk ki egy t´em´at a t´emalist´ab´ol. 3. Kattintsunk a R´eszletek gombra. Megjelenik a T´ema be´all´ıt´asa p´arbesz´edablak. 4. Az egy´eni t´em´ aban haszn´ alni k´ıv´ ant vez´erl˝oelem-t´em´at v´alasszuk ki a list´ab´ol Felhaszn´al´ oi fel¨ ulet elemei lapon. A vez´erl˝oelem-t´em´ak k¨oz¨ott t¨obb olyan is tal´ alhat´ o, amelyet fogyat´ekkal ´el˝o felhaszn´al´ok seg´ıt´es´ere fejlesztettek ki. 5. Kattintsunk az Ablakkeret f¨ ulre az Ablakkeret lap megjelen´ıt´es´ehez. Az egy´eni t´em´ aban haszn´ alni k´ıv´ant ablakkerett´em´at v´alasszuk ki az el´erhet˝ o t´em´ ak list´ aj´ ab´ ol Az ablakkerett´em´ak k¨oz¨ott t¨obb olyan is tal´alhat´o, amelyet fogyat´ekkal ´el˝ o felhaszn´al´ok seg´ıt´es´ere fejlesztettek ki. 6. Kattintsunk az Ikonok f¨ ulre az Ikonok lap megjelen´ıt´es´ehez Az egy´eni t´em´aban haszn´ alni k´ıv´ ant ikont´em´ at v´ alasszuk ki az el´erhet˝o t´em´ak list´aj´ab´ol Az ikont´em´ ak k¨ oz¨ ott t¨ obb olyan is tal´alhat´o, amelyet fogyat´ekkal ´el˝o felhaszn´al´ok seg´ıt´es´ere fejlesztettek ki. 7. Kattintsunk a Bez´ar´as gombra a T´ema be´all´ıt´asa p´ arbesz´edablak bez´ ar´ as´ahoz. 8. A T´ema be´all´ıt´oeszk¨ozben nyomjuk meg a T´ema ment´ese gombot. Megjelenik T´ema ment´ese a lemezre p´arbesz´edablak. 9. Adjuk meg az egy´eni t´ema nev´et ´es r¨ovid le´ır´as´at, majd kattintsunk a Ment´es gombra. Az egy´eni t´ema ezek ut´an megjelenik az el´erhet˝o t´em´ ak k¨ oz¨ ott. ´ Uj t´ema telep´ıt´ese A megl´ev˝o t´em´ akhoz u ´jakat adhatunk hozz´a. Az u ´j t´em´anak tarral ´es gzippel csomagolt arch´ıvumban, azaz egy .tar.gz kiterjeszt´es˝ u f´ajlban kell lennie. ´ Uj t´em´at a k¨ ovetkez˝ ok´eppen adhatunk a t¨obbi k¨oz´e: 1. A T´ema be´all´ıt´oeszk¨oz megnyit´ as´ ahoz v´ alasszuk az Alkalmaz´asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai>T´ema men¨ upontot. 2. Kattintsunk a T´ema telep´ıt´ese gombra. Megjelenik ´ t´ema telep´ıt´ese p´ az Uj arbesz´edablak. 3. Adjuk meg a t´ema arch´ıvumf´ajlj´anak el´er´esi u ´tj´ at a mez˝ oben. A m´ asik lehet˝os´eg, hogy a Keres´es gombra kattintunk. A f´ ajln´ev megad´ asa ut´ an kattintsunk az OK gombra. 4. Az u ´j t´ema telep´ıt´es´ehez kattintsunk a Telep´ıt´es gombra. Telep´ıthet¨ unk u ´j vez´erl˝ oelem-t´em´ akat, ablakkerett´em´akat, illetve ikont´em´akat is. Az interneten sok vez´erl˝ oelem-t´ema tal´alhat´o.

222

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

´ vez´erl˝ Uj oelem-t´ema, ablakkerett´ema, illetve ikont´ema telep´ıt´es´ehez a k¨ovetkez˝ o l´ep´esekre van sz¨ uks´eg: 1. A T´ema be´all´ıt´oeszk¨oz megnyit´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->T´ema men¨ upontot. 2. Kattintsunk a R´eszletek gombra. Megjelenik a T´ema be´all´ıt´asa p´arbesz´edablak. 3. Kattintsunk a telep´ıteni sz´and´ekozott t´em´anak megfelel˝o f¨ ulre. P´eld´ aul ikont´ema telep´ıt´es´ehez kattintsunk az Ikonok f¨ ulre. 4. Kattintsunk ´ t´ema telep´ıt´ese p´arbesz´edaba T´ema telep´ıt´ese gombra. Megjelenik az Uj lak. 5. Adjuk meg a t´ema arch´ıvumf´ajlj´anak el´er´esi u ´tj´at a mez˝oben. A m´asik lehet˝ os´eg, hogy a Keres´es gombra kattintunk. A f´ajln´ev megad´asa ut´ an kattintsunk az OK gombra. 6. Az u ´j t´ema telep´ıt´es´ehez kattintsunk a Telep´ıt´es gombra. Aj vez´erl˝ oelem-t´em´ akat, ablakkerett´em´akat, illetve ikont´em´akat t¨or¨olni is tudjuk. Vez´erl˝ oelem-t´ema, ablakkerett´ema, illetve ikont´ema t¨orl´es´ehez a k¨ovetkez˝o l´ep´esekre van sz¨ uks´eg: 1. A T´ema be´all´ıt´oeszk¨oz megnyit´as´ahoz v´alasszuk az Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´all´ıt´asai->T´ema men¨ upontot. 2. Kattintsunk a R´eszletek gombra. Megjelenik a T´ema be´all´ıt´asa p´arbesz´edablak. 3. Kattintsunk a t¨ or¨ olni sz´ and´ekozott t´em´anak megfelel˝o f¨ ulre. 4. Kattintsunk a T´ema mapp´ aj´ anak b¨ ong´esz´ese gombra. Egy f´ajlkezel˝oablak ny´ılik meg az alap´ertelmezett t´emamapp´at mutatva. 5. A f´ajlkezel˝o seg´ıts´eg´evel t¨or¨ olhetj¨ uk a t´em´ at. Ablakok testreszab´ asa Az Ablakok be´ all´ıt´ oeszk¨ oz seg´ıts´eg´evel a munkaasztal ablakainak viselked´es´et ´ all´ıthatjuk be. Ablakok be´all´ıt´oeszk¨oz. A sz¨ovegk¨ornyezet ´ırja le a grafik´ at. 9.13. t´ abl´azat - Ablakok viselked´es´enek be´all´ıt´asa felsorolja az ablakok viselked´es´enek be´ all´ıt´ asi lehet˝ os´egeit. 9.13. t´ abl´ azat - Ablakok viselked´es´enek be´all´ıt´asa Lehet˝ os´eg M˝ uvelet Ablakok kiv´ alaszt´ asa, ha az eg´er f¨ol´ej¨ uk ´er Jel¨ olj¨ uk be ezt a lehet˝ os´eget, ha azt szeretn´enk, hogy az ablak akkor kapja meg a f´ okuszt, ha az eg´ermutat´oval r´amutatunk. Az ablak megtartja a f´okuszt, am´ıg az eg´ermutat´ ot m´as ablak f¨ol´e nem helyezz¨ uk. Kijel¨ olt ablakok el˝ ot´erbe hoz´as´ anak k´esleltet´ese Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha azt szeretn´enk, hogy az ablak a f´okusz megkap´ asa ut´an csak bizonyos id˝ ovel j¨ojj¨on fel az el˝ot´erbe.

223

6.3. GNOME

K´esleltet´es az el˝ ot´erbe hoz´ as el˝ ott Adjuk meg a f´ okusz megkap´ asa ´es az el˝ot´erbe hoz´as k¨oz¨otti k´esleltet´es idej´et. Kattints dupl´ an a c´ımsoron a m˝ uvelet v´egrehajt´as´ahoz: V´alasszuk ki a m˝ uveletet, amelyet az ablak c´ımsor´an t¨ort´en˝o dupla kattint´as kiv´alt. V´alasszuk a k¨ ovetkez˝ o lehet˝ os´egek k¨oz¨ ul: * Felg¨ord´ıt´es: felg¨ord´ıti az ablakot. * Maximaliz´ al´ as: a legnagyobb m´eretre nagy´ıtja az ablakot. Az ablak ´ athelyez´es´ehez tartsd lenyomva ezt a billenty˝ ut, ´es h´ uzd el az ablakot V´alasszuk ki azt a billenty˝ ut, amelyet lenyomva kell tartani az ablak ´athelyez´es´ehez. Be´ all´ıt´ asok halad´ oknak.

Tartalom

A halad´o be´all´ıt´ oeszk¨ oz¨ ok megnyit´ asa A CD-adatb´azis be´all´ıt´asai F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ asa F´ajlt´ıpus hozz´ aad´ asa Szolg´ altat´ as hozz´ aad´asa Panelek testreszab´ asa Alap´ertelmezett alkalmaz´asok kiv´alaszt´asa Webb¨ong´esz˝ o be´ all´ıt´ asai Sz¨ ovegszerkeszt˝o be´all´ıt´asai Termin´al be´all´ıt´asai Munkamenetek be´ all´ıt´ asa Munkamenetek be´ all´ıt´ asa Munkamenet tulajdons´againak be´all´ıt´asa Automatikusan elindul´ o programok be´ all´ıt´ asa A Halad´o be´all´ıt´ oeszk¨ oz¨ okkel a k¨ ovetkez˝ok be´all´ıt´asa v´egezhet˝o el: alkalmaz´asok, panelek ´es m´ as fel¨ uletelemek megjelen´ese ´es viselked´ese, f´ajlt´ıpusok ´es alap´ertelmezett alkalmaz´ asok, munkamenet ´es automatikusan elindul´o programok. A halad´o be´ all´ıt´ oeszk¨ oz¨ ok megnyit´ asa Egy Halad´ o be´ all´ıt´ oeszk¨ ozt a k¨ ovetkez˝o k´et m´odszer egyik´evel h´ıvhatjuk el˝o: * A Munkaasztal be´ all´ıt´ asai men¨ ub˝ol V´alasszuk az Alkalmaz´asok>Munkaasztal be´ all´ıt´ asai->Halad´ o men¨ upontot. Az almen¨ ub˝ol v´alasszuk ki a k´ıv´ant be´ all´ıt´ oeszk¨ ozt. Megjelenik a be´all´ıt´oeszk¨oz p´arbesz´edablaka. * A Kezdd itt! helyr˝ ol Nyissunk meg egy Nautilus-ablakot, majd v´alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt! men¨ uparancsot. A m´asik lehet˝os´eg, hogy a munkaasztalon dupl´ an kattintunk a Kezdd itt! ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely. Kattintsunk dupl´ an a Munkaasztal be´ all´ıt´asai ikonra a Nautilus-ablakban, majd kattintsunk dupl´ an a Halad´ o mapp´ara. Megjelennek a Halad´o be´all´ıt´oeszk¨oz¨ ok. Kattintsunk dupl´ an a k´ıv´ant eszk¨oz ikonj´ara. Megjelenik a be´all´ıt´oeszk¨ oz p´ arbesz´edablaka.

224

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A CD-adatb´ azis be´ all´ıt´ asai A CD-adatb´ azis be´ all´ıt´ oeszk¨ oz lehet˝ov´e teszi egy CD-adatb´azis megad´as´at, amelyet a rendszer lek´erdezhet. A CD-adatb´azis CD-k adatait t´arolja, p´eld´ aul el˝oad´ okat, albumc´ımeket ´es sz´amc´ımeket. Amikor egy alkalmaz´as lej´atssza a CD-t, lek´erdezheti az adatait a CD-adatb´azisb´ol, majd megjelen´ıtheti az inform´ aci´ okat. 10.1. t´ abl´ azat - CD-adatb´ azis be´all´ıt´asai le´ırja a CD-adatb´azis be´all´ıt´oeszk¨oz elemeit. 10.1. t´ abl´azat - CD-adatb´ azis be´all´ıt´asai Elem Le´ır´ as Ne k¨ uldj¨ on adatot Jel¨olj¨ uk be ezt a lehet˝ os´eget, ha nem szeretn´enk adatokat k¨ uldeni a CDadatb´ azis kiszolg´ al´ oj´ anak. Val´ os adatot k¨ uldj¨ on Jel¨ olj¨ uk be ezt a lehet˝ os´eget, ha a nev¨ unket ´es a g´ep¨ unk nev´et el szeretn´enk k¨ uldeni a CD-adatb´ azis kiszolg´ al´oj´anak. M´ as adatot k¨ uldj¨ on Jel¨olj¨ uk be ezt a lehet˝ os´eget, a m´as nevet ´es g´epnevet akarunk a CDadatb´ azis kiszolg´ al´ oj´ anak elk¨ uldeni. Adjuk meg a nevet a N´ev mez˝oben. Adjuk meg a g´epnevet a G´epn´ev mez˝oben. FreeDB round robin kiszolg´ al´ o A FreeDB egy CD-adatb´ azis. A FreeDB round robin kiszolg´al´o FreeDB kiszolg´ al´ ok terhel´eseloszt´ asos alapon m˝ uk¨od˝o rendszere. Jel¨olj¨ uk be ezt a lehet˝ os´eget, ha a FreeDB adatb´azist err˝ol a kiszolg´al´or´ol akarjuk el´erni. M´ as FreeDB kiszolg´ al´ o V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha a FreeDB CD-adatb´azist m´asik kiszolg´al´or´ol k´ıv´anjuk el´erni. A k´ıv´ ant kiszolg´al´ot jel¨olj¨ uk ki a kiszolg´al´ ok t´abl´azat´ab´ol. Kiszolg´ al´ olista friss´ıt´ese Kattintsunk erre a gombra az el´erhet˝o FreeDB kiszolg´al´ ok t´abl´azat´anak friss´ıt´es´ehez. M´ as kiszolg´ al´ o V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha m´asik CD-adatb´azist szeretn´enk haszn´alni. Adjuk meg az adatb´ azist tartalmaz´o kiszolg´al´o nev´et a G´epn´ev mez˝oben. Adjuk meg az adatb´ azis el´er´es´ehez sz¨ uks´eges portsz´amot a Port mez˝oben.

6.3. GNOME

225

F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ asa A F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ oeszk¨oz seg´ıts´eg´evel adhatjuk meg, hogy az egyes f´ ajlt´ıpusokat hogyan hozzuk l´etre, mivel jelen´ıtj¨ uk meg, ´es mivel szerkesztj¨ uk. P´eld´ aul megadhatjuk, hogy ha egy f´ajl egyszer˝ u sz¨ovegf´ajl, akkor a sz¨ ovegszerkeszt˝ ovel kell megnyitni. A Nautilus ´es m´ as GNOME-alkalmaz´ asok a f´ajl tartalma alapj´an ismerik fel a f´ajl t´ıpus´ at. Ha az els˝ o n´eh´ any sorb´ol ez nem ´allap´ıthat´o meg, az alkalmaz´as ellen˝ orzi a f´ ajl kiterjeszt´es´et. 10.2. t´abl´ azat - A F´ ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´oeszk¨oz elemei le´ırja a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ oeszk¨ oz elemeit. 10.2. t´abl´ azat - A F´ ajlt´ıpusok ´es programok be´all´ıt´oeszk¨oz elemei Elem Le´ır´as T´abl´azat A f´ajlt´ıpus-kateg´ ori´ ak tartalm´ anak megtekint´es´ehez kattintsunk a kateg´oria neve melletti ny´ılra. A kateg´ oria kiny´ılik, megjelenik minden f´ajlt´ıpus le´ır´asa, ´es a f´ ajlt´ıpushoz tartoz´ o kiterjeszt´esek. Kattintsunk arra a f´ ajlt´ıpusra, amellyel dolgozni szeretn´enk. F´ajlt´ıpus hozz´ aad´ asa Kattintsunk erre a gombra f´ajlt´ıpus hozz´aad´as´ahoz. Tov´abbi tudnival´ok: ” F´ajlt´ıpus hozz´ aad´ asa ” . Szolg´altat´ as hozz´ aad´ asa Kattintsunk erre a gombra szolg´ altat´ as hozz´aad´as´ahoz. Tov´ abbi tudnival´ok: ” Szolg´altat´ as hozz´ aad´ asa ” . Szerkeszt´es F´ajlt´ıpus, szolg´ altat´ as vagy f´ ajlkateg´ oria szerkeszt´es´ehez jel¨olj¨ uk ki a szerkeszteni k´ıv´ ant elemet, majd kattintsunk a Szerkeszt´es gombra. Elt´avol´ıt´as F´ajlt´ıpus vagy szolg´ altat´ as t¨ orl´es´ehez jel¨olj¨ uk ki a t¨or¨olni k´ıv´ant elemet, majd kattintsunk a T¨ orl´es gombra. F´ajlt´ıpus hozz´ aad´ asa F´ajlt´ıpus hozz´ aad´ as´ ahoz a k¨ ovetkez˝ o l´ep´esek sz¨ uks´egesek: 1. A be´all´ıt´oeszk¨oz elind´ıt´ as´ ahoz v´ alasszuk az Alkalmaz´asokMunkaasztal be´all´ıt´asaiHalad´oF´ajlt´ıpusok ´es programok men¨ upontot. 2. Kattintsunk a F´ajlt´ıpus hozz´aad´asa gombra. Megjelenik a F´ ajlt´ıpus hozz´aad´asa p´arbesz´edablak. 3. ´Irjuk

226

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

be a f´ ajlt´ıpus tulajdons´ agait a p´arbesz´edablak mez˝oibe. A k¨ovetkez˝o t´abl´azat a F´ ajlt´ıpus hozz´ aad´ asa p´arbesz´edpanel elemeit ´ırja le: Lehet˝ os´eg M˝ uvelet Nincs ikon V´alasszunk egy ikont, amely a f´ajlt´ıpust jellemzi. Az ikon kiv´ alaszt´ as´ ahoz kattintsunk a Nincs ikon gombra. Egy ikonv´alaszt´ o ablak ny´ılik meg. V´ alasszunk ki egy ikont az ablakb´ol. Egy m´asik k¨onyvt´ arb´ ol v´ alaszt´ ashoz kattintsunk a Keres´es gombra. Ha kiv´alasztottuk a megfelel˝o ikont, kattintsunk az OK gombra. Le´ır´as Adjuk meg a f´ajlt´ıpus le´ır´as´ at. MIME-t´ıpus Adjuk meg a f´ajlt´ıpus MIME-t´ıpus´at. Kateg´oria Adjuk meg a kateg´ ori´ at, amelybe az u ´j f´ajlt´ıpus tartozik a F´ajlt´ıpusok ´es programok be´ all´ıt´ oeszk¨ ozben. Kattintsunk a Kiv´alaszt´as gombra, majd v´alasszunk kateg´ ori´ at a F´ ajlkateg´oria v´alaszt´asa p´arbesz´edablakb´ol. F´ajln´evkiterjeszt´esek Adjuk meg a f´ajlt´ıpushoz tartoz´o f´ajln´evkiterjeszt´eseket. ´Irjuk be a kiterjeszt´est a bal oldali mez˝obe, majd kattintsunk a Hozz´aad´as gombra. A kiterjeszt´es t¨ orl´es´ehez v´alasszuk ki azt a jobb oldali mez˝ob˝ol, majd kattintsunk az Elt´ avol´ıt´ as gombra. N´ez˝okomponens A k¨ovetkez˝o kiad´asban majd ´ırunk err˝ ol is valamit. Alap´ertelmezett m˝ uvelet A k¨ovetkez˝o kiad´ asban majd ´ırunk err˝ ol is valamit. Futtatand´o program Ha nem jel¨olj¨ uk be a Kateg´ oria alap´ertelmez´es´enek haszn´alata be´all´ıt´ast, adjuk meg a f´ajlt´ıpushoz tartoz´ o programot. ´Irjuk be a programot elind´ıt´o parancsot ebbe a mez˝ obe. A m´ asik lehet˝ os´eg, hogy egy kor´abban be´ırt parancsot haszn´alunk fel u ´jra. Ehhez kattintsunk a mez˝o melletti ny´ılra, ´es v´alasszuk ki a futtatni k´ıv´ ant parancsot. Haszn´ alhatjuk a Keres´es gombot is a parancs megkeres´es´ehez. Futtat´ as termin´ alban Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha a programnak termin´ alban kell futnia. Azokhoz a programokhoz ´erdemes ezt a be´all´ıt´ast kiv´alasztani, amelyek nem hoznak l´etre saj´at ablakot. 4. Kattintsunk az OK gombra. Szolg´ altat´ as hozz´ aad´ asa Szolg´ altat´ as hozz´ aad´ as´ ahoz a k¨ ovetkez˝o l´ep´esek sz¨ uks´egesek: 1. A be´all´ıt´oeszk¨ oz elind´ıt´ as´ ahoz v´ alasszuk az Alkalmaz´asokMunkaasztal be´all´ıt´asaiHalad´ oF´ ajlt´ıpusok ´es programok men¨ upontot. 2. Kattintsunk a Szolg´altat´as hozz´ aad´ asa gombra. Megjelenik a Szolg´altat´as hozz´aad´asa p´arbesz´edablak. 3. ´Irjuk be a szolg´ altat´ as tulajdons´agait a p´arbesz´edablak mez˝oibe. A k¨ovetkez˝ o t´ abl´ azat a Szolg´ altat´ as hozz´aad´asa p´arbesz´edpanel elemeit ´ırja le: Lehet˝ os´eg M˝ uvelet Le´ır´ as Adjuk meg a szolg´altat´as le´ır´as´at. Protokoll ´Irjuk be a szolg´ altat´ as protokollj´ at. Futtatand´o program A k¨ovetkez˝o kiad´asban majd ´ırunk err˝ ol is valamit. Program Adjuk meg a f´ajlt´ıpushoz hozz´arendelt programot. ´Irjuk be a programot elind´ıt´o parancsot ebbe a mez˝obe. A m´ asik lehet˝ os´eg, hogy egy kor´abban be´ırt parancsot haszn´alunk fel u ´jra. Ehhez kattintsunk a mez˝ o melletti ny´ılra, ´es v´alasszuk ki a futtatni k´ıv´ant parancsot. Haszn´ alhatjuk a Keres´es gombot is a parancs megkeres´es´ehez.

6.3. GNOME

227

Futtat´as termin´ alban Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha a programnak termin´alban kell futnia. Azokhoz a programokhoz ´erdemes ezt a be´all´ıt´ast kiv´alasztani, amelyek nem hoznak l´etre saj´at ablakot. 4. Kattintsunk az OK gombra. Panelek testreszab´ asa A Panel be´all´ıt´ oeszk¨ oz lehet˝ov´e teszi a panelek viselked´es´enek be´all´ıt´as´at. A Panel be´ all´ıt´ oeszk¨ ozben v´egrehajtott m´odos´ıt´asok az ¨osszes panelre ´erv´enyesek lesznek. 10.3. t´abl´ azat - Panelek be´ all´ıt´ asa Be´all´ıt´as M˝ uvelet Fi´ok becsuk´ asa, ha valami ind´ıtva lett bel˝ole Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha azt szeretn´enk, hogy a fi´ok becsuk´odjon, miut´an egy ind´ıt´ ot kiv´ alasztottunk bel˝ ole. Fi´ok ´es panel anim´ aci´ oja Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha szeretn´enk, hogy a panelek ´es fi´okok megjelen´ıt´es´et ´es elrejt´es´et anim´ aci´ o k´ıs´erje. Anim´aci´o sebess´ege A leg¨ord¨ ul˝ o list´ ab´ ol v´ alasszuk ki a k´ıv´ ant anim´aci´osebess´eget. Alap´ertelmezett alkalmaz´ asok kiv´ alaszt´asa Az Alap´ertelmezett alkalmaz´ asok be´ all´ıt´oeszk¨oz seg´ıts´eg´evel megadhatjuk azokat az alkalmaz´ asokat, amelyeket a munkaasztal ind´ıt el adott esetben. P´eld´aul megadhatjuk, hogy az Xterm legyen az alap´ertelmezett termin´alal´ termin´al kalmaz´as. Ha a Munkaasztal megnyit´ asa ut´an kiv´alasztjuk az Uj men¨ uparancsot, az Xterm fog elindulni. Az Alap´ertelmezett alkalmaz´ asok be´ all´ıt´oeszk¨ozben a k¨ovetkez˝o lehet˝os´egeink vannak: * Webb¨ ong´esz˝ o * Sz¨ ovegszerkeszt˝o * Termin´al Webb¨ong´esz˝o be´ all´ıt´ asai Az alap´ertelmezett webb¨ ong´esz˝ o be´ all´ıt´asait a Webb¨ong´esz˝o panellapon m´odos´ıthatjuk. Az alap´ertelmezett webb¨ong´esz˝o ny´ılik meg, ha egy URL-re kattintunk. P´eld´ aul az alap´ertelmezett webb¨ong´esz˝o indul el, ha egy alkalmaz´asban kiv´ alasztunk egy URL-t, vagy egy URL-ind´ıt´oikonra kattintunk a munkaasztalh´ att´eren. 10.4. t´abl´ azat - Az alap´ertelmezett webb¨ong´esz˝o be´all´ıt´asai felsorolja az alap´ertelmezett webb¨ ong´esz˝ o be´ all´ıt´ asi lehet˝os´egeit. 10.4. t´abl´ azat - Az alap´ertelmezett webb¨ong´esz˝o be´all´ıt´asai

228

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Lehet˝ os´eg M˝ uvelet Webb¨ ong´esz˝ o kiv´ alaszt´ asa V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha szabv´anyos webb¨ong´esz˝ot szeretn´enk haszn´alni. A leny´ıl´ o list´ ab´ ol v´ alasszuk ki a k´ıv´ant webb¨ong´esz˝ot. Egy´eni webb¨ ong´esz˝ o V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha egy´eni webb¨ong´esz˝ot szeretn´enk haszn´alni. Parancs ´Irjuk be az egy´eni webb¨ ong´esz˝ot elind´ıt´o parancsot. Ha meg szeretn´enk jelen´ıteni a b¨ ong´esz˝ oben azt az URL-t, amelyre r´akattintunk, a parancs m¨og´e ´ırjuk be: ? Futtat´ as termin´ alban Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha a parancsnak termin´alban kell futnia. Az olyan b¨ ong´esz˝ okh¨ oz v´ alasszuk ezt a lehet˝os´eget, amely nem hoz l´etre saj´at ablakot. Sz¨ovegszerkeszt˝ o be´ all´ıt´ asai Az alap´ertelmezett sz¨ ovegszerkeszt˝o be´all´ıt´asait a Sz¨ovegszerkeszt˝o panellapon m´ odos´ıthatjuk. 10.5. t´ abl´ azat - Az alap´ertelmezett sz¨ovegszerkeszt˝o be´all´ıt´ asa felsorolja az alap´ertelmezett sz¨ ovegszerkeszt˝ o be´all´ıt´asi lehet˝os´egeit. 10.5. t´ abl´azat - Az alap´ertelmezett sz¨ovegszerkeszt˝o be´all´ıt´asa Lehet˝ os´eg M˝ uvelet Szerkeszt˝ o kiv´ alaszt´ asa V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha szabv´anyos sz¨ovegszerkeszt˝ot szeretn´enk haszn´ alni. A leny´ıl´ o list´ ab´ ol v´ alasszuk ki a k´ıv´ant sz¨ovegszerkeszt˝ot. Egy´eni szerkeszt˝ o V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha egy´eni sz¨ovegszerkeszt˝ot szeretn´enk be´all´ıtani. Megjelenik a Egy´eni sz¨ ovegszerkeszt˝o tulajdons´agai p´arbesz´edablak. * N´ev: ´ırjuk be az egy´eni sz¨ ovegszerkeszt˝o nev´et. * Parancs: ´ırjuk be az egy´eni sz¨ ovegszerkeszt˝ ot elind´ıt´o parancsot. * A program meg tud nyitni t¨obb f´ ajlt: jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha az alap´ertelmezett sz¨ovegszerkeszt˝ o k´epes egyszerre t¨ obb f´ ajlt megnyitni. * A programot h´ejb´ol kell futtatni: jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha a parancsot egy termin´alablakban kell

6.3. GNOME

229

futtatni. Jel¨ olj¨ uk ezt be olyan sz¨ ovegszerkeszt˝okn´el, amelyek nem hoznak l´etre saj´at ablakot. Tulajdons´ agok Kattintsunk erre a gombra az Egy´eni szerkeszt˝o tulajdons´agai p´arbesz´edablak megjelen´ıt´es´ehez. A p´ arbesz´edablakban m´odos´ıtsuk az egy´eni szerkeszt˝o be´all´ıt´asait. Haszn´alja ezt a szerkeszt˝ ot sz¨ ovegf´ ajlok megnyit´as´ahoz a f´ajlkezel˝oben Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha ezzel a programmal szeretn´enk megn´ezni a f´ajlkezel˝oben megnyitott sz¨ ovegf´ ajlokat. Termin´al be´all´ıt´ asai Az alap´ertelmezett termin´ alt a Termin´al panellapon ´all´ıthatjuk be. 10.6. t´abl´azat - Alap´ertelmezett termin´al be´all´ıt´asai felsorolja az alap´ertelmezett termin´ al be´ all´ıt´ asi lehet˝ os´egeit. 10.6. t´abl´ azat - Alap´ertelmezett termin´al be´all´ıt´asai Lehet˝os´eg M˝ uvelet Termin´al kiv´ alaszt´ asa V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha szabv´ anyos termin´alt k´ıv´anunk haszn´alni. A leg¨ord¨ ul˝ o list´ aban adjuk meg az alap´ertelmezett termin´alt. Egy´eni termin´ al V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha egy´eni termin´alt szeretn´enk haszn´alni. Parancs ´Irjuk be az egy´eni termin´ alt elind´ıt´ o parancsot. Futtat´asi param´eterek Adjuk meg a parancshoz tartoz´ o exec kapcsol´ot. Munkamenetek be´ all´ıt´ asa A munkameneteket a Munkamenetek be´all´ıt´oeszk¨ozzel lehet kezelni. Megadhatjuk a munkamenet be´ all´ıt´ asait, ´es a munkamenet kezdet´en elind´ıtand´o alkalmaz´asokat. Be´ all´ıthatjuk, hogy a munkamenet v´eg´en az alkalmaz´asok ´allapota ment´esre ker¨ ulj¨ on, ´es ez az ´ allapot helyre´alljon a k¨ovetkez˝o munkamenet kezdet´en. Ez a be´ all´ıt´ oeszk¨ oz t¨ obb GNOME-munkamenet kezel´es´ere is alkalmas. Az Munkamenet be´ all´ıt´ oeszk¨ ozben a k¨ovetkez˝o lehet˝os´egeink vannak: * Munkamenet be´ all´ıt´ asai * Aktu´ alis munkamenet * Automatikusan elindul´o programok

230

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Munkamenetek be´ all´ıt´ asa A Munkamenet be´ all´ıt´ asai panellapon kezelhet˝ok a munkamenetek, ´es az aktu´ alis munkamenet be´ all´ıt´asai. 10.7. t´ abl´azat - Munkamenetek be´all´ıt´asa felsorolja a munkamenet be´all´ıt´asi lehet˝ os´egeit. 10.7. t´ abl´azat - Munkamenetek be´all´ıt´asa Lehet˝ os´eg M˝ uvelet Indul´ ok´ep megjelen´ıt´ese bejelentkez´eskor V´alasszuk ezt a lehet˝ os´eget, ha indul´ok´epet szeretn´enk l´atni a munkamenet elind´ıt´ asakor. Meger˝ os´ıt´es k´er´ese kil´ep´es el˝ ott Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha a kil´ep´es el˝ott egy meger˝os´ıt´est k´er˝o p´arbesz´edablakot szeretn´enk l´ atni. Munkamenet v´ altoz´ asainak automatikus ment´ese Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha a munkamenet-kezel˝ovel automatikusan menteni szeretn´enk a munkamenet aktu´alis ´allapot´at. A munkamenet-kezel˝o menti a nyitott munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asok ´allapot´at ´es be´all´ıt´asait. A legk¨ ozelebbi munkamenet-ind´ıt´asn´al az alkalmaz´asok automatikusan elindulnak, ´es a mentett ´ allapotuk vissza´all. Ha nem jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, akkor a Kijelentkez´es meger˝os´ıt´ese p´arbesz´edablakban megjelenik a Be´all´ıt´asok ment´ese jel¨ol˝on´egyzet. Munkamenetek A p´ arbesz´edablaknak ezen a r´esz´en a munkaasztal munkameneteit kezel´ munkamenet l´etrehoz´as´ahoz kattintsunk hetj¨ uk a k¨ ovetkez˝ ok´eppen: * Uj ´ munkamenet hozz´aad´asa p´arbea Hozz´ aad´ as gombra. Megjelenik az Uj sz´edablak. Adjuk meg itt a munkamenet nev´et. * A munkamenet nev´enek megv´ altoztat´ as´ ahoz jel¨ olj¨ uk ki a munkamenetet az Aktu´alis munkamenet kiv´alaszt´ asa t´ abl´ azatb´ ol. Kattintsunk a Szerkeszt´es gombra. Megjelenik a Munkamenet nev´enek szerkeszt´ese p´arbesz´edablak. ´Irjuk be a munkamenet u ´j nev´et. * A munkamenet t¨ orl´es´ehez jel¨olj¨ uk ki a munkamenetet az Aktu´alis munkamenet kiv´ alaszt´ asa t´ abl´azatb´ol. Kattintsunk a T¨orl´es gombra. Amikor a GDM seg´ıts´eg´evel bel´ep¨ unk, v´alasztunk egy munkamenetet. A haszn´ aland´ o munkamenetet t¨ obb munkamenet k¨oz¨ ul v´alaszthatjuk ki. Munkamenet tulajdons´ againak be´all´ıt´asa

6.3. GNOME

231

Az Aktu´alis munkamenet panellapon adhatjuk meg az ind´ıt´asi sorrendet, ´es az aktu´ alis munkamenetben fut´ o munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asok u ´jraind´ıt´as´anak t´ıpus´ at. 10.8. t´abl´ azat - Munkamenet tulajdons´ agai felsorolja a munkamenet tulajdons´againak be´ all´ıt´ asi lehet˝ os´egeit. 10.8. t´abl´ azat - Munkamenet tulajdons´ agai Lehet˝os´eg M˝ uvelet Sorrend A Sorrend be´ all´ıt´ as adja meg a munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asok elind´ıt´asi sorrendj´et. A munkamenet-kezel˝ o az alacsonyabb ´ert´ekkel rendelkez˝o alkalmaz´asokat ind´ıtja el el˝ osz¨ or. Az alap´ertelmezett ´ert´ek 50. Az alkalmaz´ as ind´ıt´ asi priorit´ as´ anak megad´as´ahoz jel¨olj¨ uk ki az alkalmaz´ast a t´abl´azatb´ ol, ´es a Sorrend mez˝ oben adjuk meg a k´ıv´ant ´ert´eket. St´ılus A St´ılus be´ all´ıt´ as az alkalmaz´ as u ´jraind´ıt´as´anak m´odj´at hat´arozza meg. Az alkalmaz´as u ´jraind´ıt´ asi m´ odj´ anak megad´as´ahoz jel¨olj¨ uk ki az alkalmaz´ast a t´abl´azatb´ ol, ´es v´ alasszunk az al´ abbi lehet˝os´egek k¨oz¨ ul: * Norm´al Automatikusan elindul a GNOME-munkamenet kezdet´en. Az ilyen st´ılus´ u alkalmaz´asok bez´ar´ as´ ahoz haszn´ aljuk a kill parancsot a munkamenet folyam´an. * ´ Ujraind´ ıt´as Automatikusan u ´jraind´ıtja az alkalmaz´ast ha bez´arjuk vagy befejezz¨ uk. Az olyan alkalmaz´ asokhoz v´ alasszuk ezt a be´all´ıt´ast, amelyeknek a munkamenet ideje alatt mindig futniuk kell. Az ilyen st´ılus´ u alkalmaz´asokat u ´gy ´all´ıthatjuk le, hogy t´ abl´ azatb´ ol kijel¨olj¨ uk, majd az Elt´avol´ıt´as gombra kattintunk. * Kuka Nem indul el a GNOME-munkamenet ind´ıt´asakor. * Be´all´ıt´asok Automatikusan elindul a munkamenet kezdetekor. Az ilyen st´ılus´ u alkalmaz´ asok ´ altal´ aban alacsony elind´ıt´asi ´ert´ekkel rendelkeznek, ´es a GNOME-os ´es munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asok be´all´ıt´asait tartalmazz´ak. Elt´avol´ıt´as Kattintsunk az Elt´ avol´ıt´ as gombra a list´ab´ol kijel¨olt alkalmaz´as t¨orl´es´ehez. Az alkalmaz´as t¨ orl˝ odik a munkamenet-kezel˝ob˝ol, ´es bez´ar´odik. A t¨or¨olt alkalmaz´asok nem indulnak el a legk¨ ozelebbi munkamenetben. Alkalmaz Kattintsunk az Alkalmaz gombra az ind´ıt´asi sorrend ´es az u ´jraind´ıt´asi st´ılus v´altoztat´ asainak ´erv´enyes´ıt´es´ehez. Automatikusan elindul´ o programok be´ all´ıt´asa

232

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A Munkamenetek be´ all´ıt´ oeszk¨ oz Automatikusan elindul´o programok panellapj´ an ´ all´ıthatjuk be a nem munkamenet-vez´erelt automatikusan elind´ıtand´ o alkalmaz´ asokat . Ezek az alkalmaz´asok automatikusan elindulnak a munkamenet kezdetekor. Az Automatikusan elindul´o programok panellapon megadhatjuk a nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokat elind´ıt´o parancsokat, amelyek bel´ep´eskor automatikusan v´egrehajt´odnak. A munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asokat is el lehet automatikusan ind´ıtani. Tov´ abbi tudnival´ ok: ” Munkamenetek be´all´ıt´asa ” . 10.9. t´ abl´azat - Elind´ıtand´ o programok be´all´ıt´asai felsorolja az elind´ıtand´o alkalmaz´ asok be´ all´ıt´ asi lehet˝os´egeit. 10.9. t´ abl´azat - Elind´ıtand´ o programok be´all´ıt´asai Lehet˝ os´eg M˝ uvelet Tov´ abbi elind´ıtand´ o programok Haszn´ aljuk ezt a t´ abl´ azatot a nem munkamenet-vez´erelt alkalmaz´asok kezel´es´ere a k¨ ovetkez˝ ok´eppen: * Elind´ıtand´o alkalmaz´as hozz´aad´as´ahoz kattintsunk a Hozz´ aad´ as gombra. Megjelenik az Elind´ıtand´o program hozz´aad´asa p´ arbesz´edablak. ´Irjuk be az alkalmaz´ast elind´ıt´o parancs nev´et az Elind´ıtand´ o parancs mez˝ obe. A m´asik lehet˝os´eg, hogy a Keres´es gombra kattint´ as ut´ an megkeress¨ uk a parancsot. A Keres´es gombbal a parancssorhoz hozz´ af˝ uzend˝ o f´ ajlt is megadhatunk. P´eld´aul a parancssorba be´ırhatjuk az emacs parancsot, ´es ut´ ana megkereshetj¨ uk a szerkesztend˝o f´ajlt. Ha egyn´el t¨ obb elind´ıtand´ o alkalmaz´ ast adunk meg, haszn´aljuk a Priorit´as mez˝ot az alkalmaz´ asok elind´ıt´ asi sorrendj´enek meghat´aroz´as´ahoz. Az ind´ıt´asi sorrend az a sorrend, amelyben az automatikusan elind´ıtand´o alkalmaz´asokat ind´ıtani akarjuk. * Az automatikusan elind´ıtand´o alkalmaz´as szerkeszt´es´ehez v´ alasszuk ki az alkalmaz´ast, majd kattintsunk a Szerkeszt´es gombra. Megjelenik az Elind´ıtand´ o program szerkeszt´ese p´arbesz´edablak. A p´arbesz´edablakban m´ odos´ıthatjuk a parancsot ´es az elind´ıt´asi priorit´ast. * Az automatikusan elind´ıtand´ o alkalmaz´as t¨orl´es´ehez v´alasszuk ki az alkalmaz´ast, majd kattintsunk a T¨ orl´es gombra. A kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´ egek be´ all´ıt´ asa.

Tartalom

A kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egek valamelyik be´all´ıt´oeszk¨oz´enek megnyit´asa A billenty˝ uzet kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egeinek be´all´ıt´asa Alapvet˝ o be´ all´ıt´ asok Sz˝ ur˝ ok be´ all´ıt´asa Eg´erbe´all´ıt´asok Ez a fejezet a Kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egek be´all´ıt´oeszk¨ozeinek haszn´alat´at ismerteti.

6.3. GNOME

233

A kiseg´ıt˝o lehet˝ os´egek valamelyik be´ all´ıt´oeszk¨oz´enek megnyit´asa A Kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egek valamelyik be´all´ıt´oeszk¨oz´et a k¨ovetkez˝o m´odokon h´ıvhatjuk el˝ o: * A Munkaasztal be´all´ıt´asai men¨ ub˝ol V´alasszuk az Alkalmaz´ asok->Munkaasztal be´ all´ıt´ asai->Kiseg´ıt˝o lehet˝os´egek men¨ upontot. Az almen¨ ub˝ ol v´ alasszuk ki a k´ıv´ ant be´all´ıt´oeszk¨ozt. Megjelenik a be´all´ıt´oeszk¨oz p´ arbesz´edablaka. * A Kezdd itt! helyr˝ol Nyissunk meg egy Nautilus-ablakot, majd v´ alasszuk az Ugr´as->Kezdd itt! men¨ uparancsot. A m´asik lehet˝ os´eg, hogy a munkaasztalon dupl´an kattintunk a Kezdd itt! ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely. Kattintsunk dupl´an a Munkaasztal be´all´ıt´asai ikonra a Nautilus-ablakban, majd kattintsunk dupl´an a Kiseg´ıt˝o lehet˝os´egek mapp´ ara. A billenty˝ uzet kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egeinek be´all´ıt´asa A billenty˝ uzet kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egeinek be´all´ıt´as´ara haszn´aljuk a Billenty˝ uzet be´all´ıt´oeszk¨ ozt. A Billenty˝ uzet be´ all´ıt´ oeszk¨oz´enek m´asik neve AccessX. A Billenty˝ uzet kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egei be´ all´ıt´oeszk¨oz¨on a k¨ovetkez˝o lehet˝os´egek vannak: * Alap * Sz˝ ur˝ ok * Eg´er Alapvet˝o be´ all´ıt´ asok 11.1. t´abl´ azat - A billenty˝ uzet kiseg´ıt˝ o be´all´ıt´asai felsorolja a billenty˝ uzet alapvet˝o kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egeinek m´ odos´ıthat´o tulajdons´agait. 11.1. t´abl´ azat - A billenty˝ uzet kiseg´ıt˝ o be´all´ıt´asai Lehet˝os´eg M˝ uvelet Billenty˝ uzet kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egeinek enged´elyez´ese Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet a billenty˝ uzet kiseg´ıt˝o lehet˝os´egeinek enged´elyez´es´ehez. A n´egyzet bejel¨ ol´ese ut´ an a p´ arbesz´edablak elemei akt´ıvv´a v´alnak. Letilt´as, ha ennyi ideig haszn´ alaton k´ıv¨ ul van Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet a billenty˝ uzet kiseg´ıt˝o lehet˝os´egeinek adott id˝o ut´ani kikapcsol´ as´ ahoz. Adjuk meg a kikapcsol´as el˝ott eltelt id˝ot. Hangjelz´es a saj´ atoss´ agok ki- vagy bekapcsol´asakor. Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha a hangjelz´est szeretn´enk hallani a ragad´os billenty˝ ukh¨ oz vagy a lass´ u billenty˝ ukh¨ oz hasonl´o lehet˝os´egek be- ´es kikapcsol´asakor. Saj´atoss´agok import´ al´ asa Kattintsunk erre a gombra az AccessX be´all´ıt´asainak import´al´as´ahoz. Ragad´os billenty˝ uk enged´elyez´ese

234

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha az egyszerre lenyomand´o billenty˝ ukombin´aci´okat a billenty˝ uk egym´ as ut´ ani megnyom´as´aval k´ıv´anjuk el´erni. A k¨ovetkez˝ o be´ all´ıt´ asokra van itt lehet˝ os´eg: * Csenget´es ha m´odos´ıt´ o le lett nyomva: jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha hangjelz´est szeretn´enk hallani a m´odos´ıt´obillenty˝ uk lenyom´ asakor. * Letilt´as k´et billenty˝ u egyidej˝ u lenyom´asakor: jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha k´et billenty˝ u egyidej˝ u lenyom´asa ut´an m´ar nem akarjuk, hogy a sorozatban lenyomott billenty˝ uk egyidej˝ u billenty˝ ulenyom´ asnak sz´ am´ıtsanak. Billenty˝ uk ism´etl´ese A n´egyzet bejel¨ ol´es´evel enged´elyezhetj¨ uk a billenty˝ uzet automatikus ism´etl˝ofunkci´ oj´ at. * K´esleltet´es: az els˝o billenty˝ ulenyom´as ´es a lenyomott billenty˝ u ism´etl˝ od´es´enek kezdete k¨ oz¨ ott eltelt id˝o. * Sebess´eg: a m´asodpercenk´ent bevitt karakterek sz´ ama. Be´ all´ıt´ asok kipr´ ob´ al´ asa A tesztter¨ ulet egy interakt´ıv fel¨ ulet, amelyen a m´odos´ıtott billenty˝ uzetbe´all´ıt´ asok azonnal kipr´ ob´ alhat´ oak. ´Irjunk be valamit ide a be´all´ıt´asok tesztel´es´ehez. Sz˝ ur˝ ok be´ all´ıt´ asa 11.2. t´ abl´ azat - Sz˝ ur˝ ok be´ all´ıt´ asa felsorolja a m´odos´ıthat´o be´all´ıt´asokat. 11.2. t´ abl´ azat - Sz˝ ur˝ ok be´ all´ıt´ asa Lehet˝ os´eg M˝ uvelet Billenty˝ uzet kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egeinek enged´elyez´ese Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet a billenty˝ uzet kiseg´ıt˝o lehet˝os´egeinek enged´elyez´es´ehez. A n´egyzet bejel¨ ol´es ut´ an a p´arbesz´edablak elemei akt´ıvv´a v´alnak. Lass´ u billenty˝ uk enged´elyez´ese Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha szab´alyozni k´ıv´anjuk a billenty˝ u lenyom´asa ´es a lenyom´ as elfogad´ asa k¨ oz¨ otti id˝otartamot. A k¨ovetkez˝o be´all´ıt´asok adhat´ oak meg itt: * Csak legal´ abb ennyi ideig lenyomott billenty˝ uk elfogad´asa: a billenty˝ u lenyom´ asa ´es a lenyom´as tudom´asul v´etele k¨oz¨ott eltelt id˝o. * Hangjelz´es, ha a billenty˝ u: jel¨ olj¨ uk be, hogy legyen-e hangjelz´es egy billenty˝ u lenyom´asakor, elfogad´ asakor, illetve felenged´esekor. Billenty˝ usz˝ ur´es enged´elyez´ese Jel¨ olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha a gyorsan egym´as ut´an t¨obbsz¨or lenyomott billenty˝ uket ki szeretn´enk sz˝ urni. Itt adhat´o meg a billenty˝ uzet ism´etl´es´enek be´all´ıt´ asa is. * Ism´etelt le¨ ut´esek figyelmen k´ıv¨ ul hagy´asa ezen k´ıv¨ ul: az els˝o billenty˝ ulenyom´ as ´es a lenyomott billenty˝ u ism´etl´ese k¨oz¨ott eltelt id˝o. *

6.3. GNOME

235

Hangjelz´es a billenty˝ u elutas´ıt´ asakor: jel¨olj¨ uk be, ha hangjelz´est szeretn´enk kapni az elutas´ıtott billenty˝ ulenyom´ asokr´ol. V´alt´obillenty˝ uk Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha hangjelz´est szeretn´enk hallani a v´alt´obillenty˝ u lenyom´ asakor. A v´ alt´ obillenty˝ u bekapcsol´asakor egy s´ıpsz´ot hallunk. A kikapcsol´askor k´et s´ıpsz´ ot hallunk. Be´all´ıt´asok kipr´ ob´ al´ asa A tesztter¨ ulet egy interakt´ıv fel¨ ulet, amelyen a m´odos´ıtott billenty˝ uzetbe´all´ıt´asok azonnal kipr´ ob´ alhat´ oak. ´Irjunk be valamit ide a be´all´ıt´asok tesztel´es´ehez. Eg´erbe´all´ıt´ asok 11.3. t´abl´ azat - Eg´erbe´ all´ıt´ asok felsorolja a m´odos´ıthat´o eg´erbe´all´ıt´asokat. 11.3. t´abl´ azat - Eg´erbe´ all´ıt´ asok Lehet˝os´eg M˝ uvelet Billenty˝ uzet kiseg´ıt˝ o lehet˝ os´egeinek enged´elyez´ese Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet a billenty˝ uzet kiseg´ıt˝o lehet˝os´egeinek enged´elyez´es´ehez. A n´egyzet bejel¨ ol´es ut´ an a p´ arbesz´edablak elemei akt´ıvv´a v´alnak. Eg´erbillenty˝ uk enged´elyez´ese Jel¨olj¨ uk be ezt a n´egyzetet, ha a numerikus billenty˝ uzetet szeretn´enk az eg´ermutat´ o mozgat´ as´ ara haszn´ alni. A k¨ovetkez˝o be´all´ıt´asok adhat´oak meg itt: * Maxim´ alis eg´ermutat´ o-sebess´eg: az eg´ermutat´o mozg´as´anak maxim´alis sebess´eg´et adhatjuk itt meg. * Maxim´alis sebess´egre gyorsul´as ideje: az eg´ermutat´ o teljes sebess´ege el´er´es´enek ideje adhat´o meg itt. * K´esleltet´es a billenty˝ u lenyom´ asa ´es az eg´ermutat´ o mozd´ıt´asa k¨oz¨ott: az eg´ermutat´ot vez´erl˝o billenty˝ u lenyom´ asa ´es az eg´ermutat´o elmozdul´asa k¨oz¨ott eltelt id˝o. Eg´er tulajdons´ agai Az Eg´er be´ all´ıt´ oeszk¨ oz megnyit´ as´ ahoz kattintsunk erre a gombra. Fogalomt´ar applet Az applet kicsi, interakt´ıv alkalmaz´as, amely egy panelen foglal helyet. Ilyen p´eld´ aul a CD-lej´ atsz´ o. Minden applet egy egyszer˝ u kezel˝ofel¨ uletet tartalmat, amit eg´errel vagy billenty˝ uzetr˝ol vez´erelhet¨ unk. munkaasztalh[´ att´ er-ikon Egy ikon a munkaasztalon, amelyet f´ajlok, mapp´ ak vagy alkalmaz´ asok megnyit´as´ara haszn´alhatunk. A munkaasztalh´ att´er-ikonok seg´ıts´eg´evel gyorsabbal el´erhetj¨ uk a gyakran haszn´ alt f´ ajlokat, mapp´ akat ´es alkalmaz´asokat.

236

6. FEJEZET

´ ´ GRAFIKUS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

DNS-n´ ev A sz´ am´ıt´ og´epet a h´ al´ozaton azonos´ıt´o egyedi n´ev. fi´ ok A fi´ ok egy kics´ usz´ o kieg´esz´ıt´ese a panelnek, amelyet a fi´okikon seg´ıts´eg´evel lehet kinyitni ´es becsukni. form´ az´ as A form´ az´ as el˝ ok´esz´ıti az adathordoz´ot egy bizonyos f´ajlrendszer haszn´ alat´ ara. Form´ az´ askor minden adat fel¨ ul´ır´odik az adathordoz´on. GNOME-megfelel˝ o alkalmaz´ as A szabv´anyos GNOME programk¨onyvt´ arakat haszn´ al´ o alkalmaz´ asokat GNOME-megfelel˝o alkalmaz´asoknak nevezik. P´eld´ aul a Nautilus ´es a gedit GNOME-megfelel˝o alkalmaz´asok. forr´ obillenty˝ u A forr´ obillenty˝ uk olyan gyorsbillenty˝ uk, amelyek alkalmaz´ ast ind´ıtanak el. IP-c´ım A sz´ am´ıt´ og´epet a h´ al´ ozaton azonos´ıt´o egyedi sz´am. billenty˝ uparancs A gyorsbillenty˝ u olyan billenty˝ ukombin´aci´o, amely a szok´ asos m´ odszer mellett egy m´asik lehet˝os´eget ny´ ujt bizonyos m˝ uvelet elv´egz´es´ere. ind´ıt´ o Egy ind´ıt´ oikon elind´ıt egy bizonyos alkalmaz´ast, v´egrehajt egy parancsot, vagy megnyit egy f´ajlt. Az ind´ıt´oikon egy panelen, vagy men¨ uben helyezkedhet el. menu usor az alkalmaz´as ablak´anak tetej´en helyezkedik el, ´es az ¨ sor A men¨ alkalmaz´ as men¨ urendszer´et tartalmazza. MIME-t´ıpus A MIME (Multipurpose Internet Mail Extension) t´ıpus a f´ ajl form´atum´ at azonos´ıtja. A MIME-t´ıpus seg´ıts´eg´evel az alkalmaz´ as elolvashatja a f´ ajl tartalm´at. P´eld´aul egy levelez˝oprogram az image/png MIME-t´ıpus alapj´an felismerheti, hogy a lev´elhez egy PNG-k´ep van csatolva. bef˝ uz´ es (mount) A bef˝ uz´es m˝ uvelete teszi lehet˝ov´e, hogy egy f´ajlrendszert el´erj¨ unk. Amikor bef˝ uz¨ unk egy f´ajlrendszert, az egy alk¨onyvt´ark´ent csatlakozik a teljes f´ ajlrendszerhez. ablakt´ abla Az ablakt´ abla az ablak r´esze. P´eld´aul a Nautilus ablaka az oldalpanelb˝ ol ´es a n´ezetpanelb˝ol ´all. be´ all´ıt´ oeszk¨ oz Olyan c´elprogram, amely a munkaasztal viselked´es´enek egy meghat´ arozott oldal´ at befoly´asolja. gyorsbillenty˝ uk A gyorsbillenty˝ uk olyan billenty˝ ukombin´aci´ok, amelyekkel egy m˝ uvelet gyorsan elv´egezhet˝o. r´ etegez´ esi sorrend A r´etegez´esi sorrend az a sorrend, amelyben az ablakok r´etegz˝ odnek egym´ asra a k´eperny˝on.

6.3. GNOME

237

´ allapotsor Az ´ allapotsor egy sor az ablak alj´an, mely az ablakban l´athat´o ´allapotr´ ol ad inform´ aci´ ot. szimbolikus kapocs (link) K¨ ul¨ onleges f´ajlt´ıpus, amely egy m´asik f´ajlra mutat. Amikor a szimbolikus kapcson v´egrehajtunk egy m˝ uveletet, azt val´oj´aban azon a f´ ajlon vagy mapp´an hajtjuk v´egre, amelyre a kapocs mutat. eszko ar Az eszk¨ ozt´ ar az a s´ av, amelyen az alkalmaz´as leggyakrabban ¨zt´ haszn´ alt parancsai foglalnak helyet. Az eszk¨ozt´ar ´altal´aban a men¨ usor alatt jelenik meg. URL Az URL a vil´ agh´ al´ on elhelyezked˝o objektum egyedi c´ıme. n´ ezet A Nautilus egyik komponense, amely lehet˝ov´e teszi egy mappa t¨obbf´ele megjelen´ıt´es´et. P´eld´ aul a Nautilus tartalmazza az ikonn´ezetet, amely seg´ıts´eg´evel a mappa tartalma ikonokk´ent jelenik meg. A Nautilus tartalmazza a listan´ezetet is, amelyben a mappa elemei listak´ent jelennek meg. n´ ez˝ okomponens Olyan Nautilus komponens, amely lehet˝ov´e teszi egy adott f´ajlt´ıpus megtekint´es´et a n´ezetpanelen. A n´ez˝okomponens a f´ajlt´ıpusra vonatkoz´ o men¨ uparancsokat adhat a Nautilus-men¨ ukh¨oz. A n´ez˝okomponens azt is lehet˝ ov´e teheti, hogy a Nautilus m´eretez˝ogombjaival az elem nagys´ ag´ at megv´ altoztassuk a n´ezetpanelen. munkateru ulet egy olyan elhat´arolt ter¨ ulet a munkaaszta¨ let A munkater¨ lon, ahol dolgozhatunk.

7. fejezet

Munkav´ egz´ es parancssoros k¨ ornyezetben A sz´am´ıt´astechnika szakemberei m´ ar a kezdetekkor r´aj¨ottek, hogy eml´ekekre alapozva a folyamatosan b˝ ov¨ ul˝ o parancsk´eszletet nem lehet hat´ekony haszn´alni. Ez´ert alkott´ak meg man-t (k´ezik¨ onyvlapok). A man, a sz´am´ıt´og´ep¨ unk¨on futtathat´o parancsokr´ ol ad helyenk´ent meglehet˝ osen b˝o inform´aci´ot. A tov´abbiakban az UHU-Linuxban tal´ alhat´ o leggyakrabban haszn´alt parancsokr´ol tal´alhatunk p´ar soros ismertet˝oket. B˝ ovebb inform´ aci´ o´ert g´epelj¨ uk be a man parancs utas´ıt´ast. A Linuxban haszn´ alatos parancsokat u ´gynevezett kapcsol´okkal tudjuk ir´any´ıtani. Ilyen lehet a -h, --help, mely megmutatja a parancs haszn´alhat´o kapcsol´oit, vagy az -R, -r, amivel rekurz´ıvan, a k¨ onyvt´ arakon bel¨ uli v´egrehajt´ast is el´erhetj¨ uk. A felsorol´asra ker¨ ul˝ o programokn´ al megpr´ob´altuk mindenhol jelezni, hogy kinek a ford´ıt´as´ at haszn´ altuk fel. Sajnos tal´altunk olyat, ahol ez nem volt fellelhet˝o, ez´ert k´erj¨ uk, hogy a korrig´al´as elv´egz´ese ´erdek´eben a ford´ıt´ o k¨ uldj¨ on egy levelet a \doku{} c´ımre. A felsorol´ast a man parancs ismertet´es´evel kezdj¨ uk:

man Form´azza ´es ki´ırja az on-line k´ezik¨ onyvlapokat. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

240

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

access Eld¨onti egy f´ ajlr´ ol, hogy el´erhet˝ o-e. Igaz ´ert´ekkel t´er vissza, ha a megadott f´ajl a megadott m´odon el´erhet˝o. A m´od az ”rwx” bet˝ uk egyik´evel adhat´ o meg, ahol az ”r” az olvashat´os´agot, a ”w” az ´ırhat´ os´ agot, ´es az ”x” a v´egrehajthat´os´agot jelenti. A k¨ ul¨ onbs´eg az ”access” ´es a ”test” k¨oz¨ott az, hogy ez ut´ obbi a f´ajlra vonatkoz´o jogosults´ agbiteket vizsg´ alja, m´ıg az ut´ obbi az ”access” rendszerh´ıv´as seg´ıts´eg´evel vizsg´alja az el´erhet˝ os´eget. Ennek p´eld´aul csak olvashat´o m´ odban csatolt f´ajlrendszerekn´el van jelent˝ os´ege. access -m´ od f´ ajl Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

apropos Keres´es k´ezik¨ onyv nevekben ´es le´ır´asokban. Minden k´ezik¨ onyv oldal tartalmaz egy r¨ovid le´ır´ast. Az ”apropos” a le´ır´asokon bel¨ ul a ”keyword” kulcssz´ o el˝ ofordul´asait keresi. A ”keyword” kulcssz´o tartalmazhat helyettes´ıt˝ o karaktereket is (-w) vagy lehet egy szab´alyos kifejez´es is (-r). Ezen opci´ ok haszn´ alatakor sz¨ uks´eges lehet a keyword kulcssz´o z´ar´ojelek k¨oz´e t´etele vagy a speci´ alis karakterek v´edelme (\) az´ert, hogy a burok (shell) ne ´ertelmezze azokat. A szab´ alyos keres´esi kifejez´esek megengednek az oldal nev´ere vagy sz´ohat´arokra vonatkoz´ o megegyez´eseket is a le´ır´ason bel¨ ul. Opci´ok -d, –debug Debug inform´ aci´ okat nyomtat. -r, –regex Minden kulcssz´ ot szab´ alyos kifejez´esk´ent ´ertelmez. Minden kulcssz´o egyeztetve lesz az oldal nevekkel ´es a le´ır´ asokkal k¨ ul¨on-k¨ ul¨on is, mindkett˝o b´armely r´esz´evel megegyezhet. A megegyez´es nem korl´atoz´odik a sz´o hat´arokra. -w, –wildcard Minden kulcssz´ ot mintak´ent ´ertelmez, amely burok st´ılus´ u helyettes´ıt˝o karaktereket is tartalmazhat. Minden kulcssz´o egyeztetve lesz az oldal nevekkel ´es a le´ır´asokkal k¨ ul¨ on-k¨ ul¨ on is. Csak akkor tal´al megegyez´est, ha egy kib˝ov´ıtett kulcssz´o megegyezik a teljes le´ır´ assal, vagy oldaln´evvel. -m system[,...], –systems=system[,...] Ha ez a rendszer hozz´ af´erhet m´ as oper´aci´os rendszerek k´ezik¨onyv lapjaihoz, akkor azokban is kereshet ezzel az opci´oval. NewOS k´ezik¨onyv lapokon val´o keres´eshez a ”-m NewOS” opci´ot kell haszn´alni. A megadott system rendszer lehet

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

241

t¨ obb vessz˝ovel elv´ alasztott oper´ aci´ os rendszer n´ev is. Ha azt akarjuk, hogy a saj´at oper´aci´os rendszer ”whatis” le´ır´ asaiban is keressen, ”man” rendszer nevet be kell ´ırni az argumentumba. Ez az opci´ o hat´ alytalan´ıtani fogja a $SYSTEM k¨ornyezeti v´altoz´ot. -M path, –manpath=path Egy m´asik, kett˝ ospontokkal elv´ alasztott k´ezik¨onyv lap hierarchi´at ad meg a keres´eshez. Alap´ertelmez´es szerint az ”apropos” a $MANPATH k¨ornyezeti v´altoz´ot haszn´alja ha az meg van adva ´es nem u ¨res. Ellenkez˝o esetben meghat´aroz egy megfelel˝o k´ezik¨ onyv keres´esi u ´tvonalat a $PATH k¨ornyezeti v´altoz´o alapj´an. Ez az opci´o hat´alytalan´ıtja a $MANPATH tartalm´at. apropos [-dhV] [-r|-w] [-m system[,...]] [-M path] keyword Ford´ ıtotta: Horneczki G´ abor <[email protected]>

arch A g´ep architekt´ ur´ aj´ anak ki´ır´ asa. Az arch megegyezik az ”uname -m” paranccsal. A mostani Linux-rendszereken az arch lehets´eges v´ alaszai: ”i386”, ”i486”, ”i586”, ”alpha”, ”sparc”, ”arm”, ”m68k”, ”mips” ´es ”ppc”. arch Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

at, batch, atq, atrm Sorba ´all´ıt, vizsg´ al vagy t¨ or¨ ol feladatokat, amiket k´es˝obb kell(ene) elind´ıtania. Az ”at” ´es a ”batch” az utas´ıt´ asokat a szabv´anyos bemenetr˝ol, vagy egy meghat´arozott f´ajlb´ ol olvassa. Az utas´ıt´ asok k´es˝ obb lesznek v´egrehajtva a ”/bin/sh” parancs felhaszn´ al´ as´ aval. at - elind´ıt egy utas´ıt´ ast a megadott id˝ opontban. atq - felsorolja a felhaszn´ al´ o f¨ ugg˝ oben l´ev˝o feladatait, felt´eve, ha a felhaszn´al´o nem a root. Ebben az esetben minden felhaszn´al´o sorban ´all´o feladatait kilist´azza. atrm - Feladatokat t¨ or¨ ol. batch - Utas´ıt´ asokat ind´ıt, amikor a rendszer kihaszn´alts´aga enged´elyezi. M´as szavakkal ha a kihaszn´ alts´ ag 0.8, vagy m´ as, az ”atrun” parancs seg´ıts´eg´evel meghat´arozott kihaszn´ alts´ agi szint al´ a cs¨ okken. Az ”at” parancs meglehet˝osen komplex id˝ o meghat´aroz´asokat enged´elyez, kib˝ov´ıtve a POSIX.2 szabv´ annyal. Elfogadja a k¨ ovetkez˝o id˝oform´at (HH:MM), hogy

242

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

elind´ıtson egy feladatot a mai nap megadott id˝opontj´aban. (Ha az id˝opont m´ar elm´ ult, automatikusan a k¨ ovetkez˝ o naphoz rendel˝odik hozz´a). Meghat´arozhat´o midnight (´ejf´el), noon (d´el), vagy teatime (teaid˝o = d´elut´an 4 ´ora), valamint haszn´alhat´ ok olyan el˝ ojelek is, mint AM, vagy PM amik seg´ıts´eg´evel meghat´arozhat´o, hogy d´elel˝ ott(AM) vagy d´elut´an(PM) fusson a feladat. Megmondhatjuk azt is, hogy mely napon fusson a feladat u ´gy, hogy megadjuk a d´atumot a k¨ovetkez˝o form´ aban: h´ onap neve nap, valamint lehet˝os´eg van az ´ev megad´as´ara is, ´E ´ vagy HH/NN/E ´E ´ vagy de haszn´alhatjuk a k¨ ovetkez˝ o form´ atumot is: HHNNE ´ ´ NN.HH.EE. A d´ atum meghat´ aroz´ as´ at musz´aj egy id˝opont meghat´aroz´asnak k¨ovetnie. Id˝ opontokat k¨ ovetkez˝ ok´eppen is megadhatunk: now (most) + sz´amolt id˝oegys´egek, ahol is az id˝ oegys´egek lehetnek percek, ´or´ak, napok, vagy hetek. Megmondhatjuk az ”at” parancsnak azt is, hogy ind´ıtson el valamit ma, a today el˝ojellel, azt, hogy valami holnap fusson, a tomorrow el˝ojel mondja meg. Ahhoz, hogy elind´ıtsunk egy feladatot d´elut´an n´egy ´orakor h´arom nap m´ ulva a k¨ovetkez˝ o utas´ıt´ ast kell be´ırni: at 4pm + 3 days. Futtassunk egy feladatot d´elel˝ ott 10 ´orakor J´ ulius 31-´en: at 10am Jul 31 ahhoz, hogy futtassunk valamit hajnali 1 ´orakor holnap: at 1am tomorrow. Az id˝ o specifik´ aci´ ok pontosabb le´ır´asa megtal´alhat´o a ”/usr/share/doc/Packages/at/timespec” f´ajl-ban. ˝ at [-V] [-q sor] [-f f´ ajl] [-mldbv] IDO Ford´ ıtotta: Kaiser L´ aszl´ o , Tenkes Csaba

aumix /dev/mixer ´ all´ıt´ asa. A program az audio kever˝ o eszk¨ oz be´all´ıt´asait v´altoztatja vagy k´erdezi le. Haszn´alhat´ o parancssorb´ ol, script-b˝ ol vagy interakt´ıvan billenty˝ uzetr˝ol illetve eg´er seg´ıts´eg´evel. A baloldali kezel˝ oszervek a hanger˝oszintek, a jobboldali kezel˝oszervek a balansz ´all´ıt´ as´ ara szolg´ alnak. A hardver ´ altal nem t´amogatott eszk¨oz¨ok sz¨ urke sz´ınnel jelennek meg ´es nincsenek mellett¨ uk kezel˝oszervek. A sztere´o eszk¨oz¨oknek van balansz-szab´ alyz´ o kezel˝ oszerv¨ uk, a mono eszk¨oz¨oknek nincs. A program grafikus megfelel˝ oj´et a gaumix parancs ind´ıt´as´aval ´erhetj¨ uk el. Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

243

awk Mintakeres˝o ´es feldolgoz´ o nyelv. Egy AWK program mintatev´ekenys´eg utas´ıt´asok ´es opcion´alis f¨ uggv´enydefin´ıci´ok sorozata. Az ”awk” el˝ osz¨ or beolvassa a programforr´ast a programf´ajl(ok)b´ol (ha meg van adva ilyen), a ”–source” argumentum´ab´ol, vagy a parancssor els˝o, nem opci´o argumentum´ ab´ ol. Az ”-f” ´es a ”–source” opci´ok t¨obbsz¨or haszn´alhat´ok a parancssorban. A ”gawk” ilyenkor u ´gy olvassa be a program sz¨oveg´et, mintha minden programf´ ajl ´es parancssori forr´ assz¨ oveg ¨ossze volna kapcsolva. Ez j´ol haszn´alhat´o AWK f¨ uggv´enyk¨ onyvt´ arak kialak´ıt´ as´ahoz. ´Igy nincs sz¨ uks´eg a f¨ uggv´enyek befoglal´as´ara minden olyan u ´j programba, amely haszn´alja azokat. Ez azt is lehet˝ov´e teszi, hogy a k¨ onyvt´ ari f¨ uggv´enyeket a parancssori programokkal keverj¨ uk. ´ ek¨ Az AWK v´ altoz´ ok dinamikusak, els˝ o haszn´alatukkor j¨onnek l´etre. Ert´ uk vagy lebeg˝opontos, vagy sztring, vagy mindkett˝o, a haszn´alatuk m´odj´at´ol f¨ ugg˝oen. Az AWK-ban l´eteznek m´eg egydimenzi´os t¨omb¨ok, a t¨obbdimenzi´osak szimul´alhat´ok. Sz´amos el˝ odefini´ alt v´ altoz´ o kap ´ert´eket egy program fut´asa alatt, ezek le´ır´asa ´es ¨ osszegz´ese a ”man awk” parancs megh´ıv´as´aval ´erhet˝o el. Ford´ ıtotta: Gombai S´ andor <[email protected]>

basename A basename parancs elt´ avol´ıt minden k¨onyvt´ar komponenst a n´ev elej´er˝ol. Amikor a v´egz˝od´es meg van adva, ´es megegyezik a n´ev v´eg´evel, akkor azt szint´en elt´avol´ıtja a n´evb˝ ol. A ”basename” at alap´ertelmezett kimenetre nyomtatja az eredm´enyk´ent keletkez˝ o nevet. basename n´ev [v´egz˝ od´es] basename [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Gombai S´ andor <[email protected]>

244

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

bc A ”bc” egy olyan nyelv, amely lebeg˝opontos sz´amol´ast ny´ ujt, interakt´ıv v´egrehajt´assal. Van n´emi hasonl´ os´ ag a ”C” programoz´asi nyelvvel. Egy alap´ertelmezett matematikai k¨ onyvt´ ar megadhat´ o parancssor param´eterk´ent. Ha sz¨ uks´eges, a matematikai k¨ onyvt´ arat defini´ alni kell, miel˝ott b´armilyen m´as f´ajlt feldolgozn´ank. A ”bc” a megadott f´ ajlokban lev˝ o k´ odot a megad´as sorrendj´eben dolgozza fel. Miut´an minden f´ ajlt feldolgozott a ”bc” az alap´ertelmezett bemenetr˝ol v´ar tov´abbi utas´ıt´ asokat. Minden k´ odot a beolvas´as pillanat´aban v´egrehajt. (Ha egy f´ajlban olyan utas´ıt´ as tal´ alhat´ o, amely meg´all´ıtja a feldolgoz´ot, a ”bc” nem fog az alap´ertelmezett bemenetr˝ ol olvasni. bc [ -lws ] [ f´ ajl ... ] Ford´ ıtotta: Csehi Andr´ as

bzip2, bunzip2 ”block-sorting” elj´ ar´ assal dolgoz´ o t¨ om¨or´ıt˝oprogram. A ”bzip2” Burrows-Wheeler-f´ele blokkrendez˝o algoritmussal ´es Huffmank´odol´assal t¨ om¨ or´ıt sz¨ oveges ´ allom´ anyokat. A t¨om¨or´ıt´es m´ert´eke ´altal´aban l´enyegesen jobb, mint ami a legt¨ obb hagyom´anyos LZ77/LZ78 alap´ u t¨om¨or´ıt˝ovel el´erhet˝o, ´es megk¨ ozel´ıti a statisztikus m´ odszerrel dolgoz´o PPM csal´ad teljes´ıtm´eny´et. A parancssori opci´ ok sz´ and´ekosan igen hasonl´oak a GNU Gzip opci´oihoz, de nem azonosak azokkal. A ”bzip2” ´ allom´ anynevek list´ aj´ at v´arja a hozz´ajuk tartoz´o parancssori kapu t¨om¨or´ıtett v´altozat´ara cser´el csol´okkal. Minden f´ ajlt azok ”eredeti n´ev.bz2” nev˝ ki. A t¨om¨ or´ıtett f´ ajlokhoz tartoz´ o d´ atumok ´es jogok az eredetivel megegyeznek, ´ıgy ezek a tulajdons´ agok kicsomagol´ askor helyesen ´all´ıthat´ok vissza. A f´ajlnevek kezel´ese egyszer˝ u abban az ´ertelemben, hogy nincs lehet˝os´eg az eredeti f´ajlnevek, jogok ´es d´ atumok meg˝ orz´es´ere az ezeket nem t´amogat´o, vagy az MS-DOS-hoz hasonl´oan szigor´ uan k¨ ot¨ ott hossz´ us´ ag´ u neveket kezel˝o f´ajlrendszerekben. A ”bzip2” ´es a ”bunzip2” alap´ertelmez´es szerint nem ´ırnak fel¨ ul m´ar l´etez˝o f´ajlokat, erre az ”-f” kapcsol´ o haszn´ alat´aval lehet r´avenni ˝oket. -c –stdout T¨om¨ or´ıt´es vagy kibont´ as az alap´ertelmezett output-ra. A ”-c”-vel t¨obb f´ajl bonthat´ o ki egyszerre, de csak egyetlen f´ajl t¨om¨or´ıthet˝o a stdout-ra. -d –decompress Kibont´ as. A ”bzip2”, ”bunzip2” ´es a ”bzcat” tulajdonk´eppen ugyanaz a program, ami annak alapj´ an d¨ onti el, hogy mit kell tennie, hogy melyik nev´et haszn´aljuk. Ez a kapcsol´ o fel¨ ulb´ır´ alja ezt a d¨ ont´est, ´es a bzip2 kibont´ok´ent fog m˝ uk¨odni.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

245

-z –compress A ”-d” ellent´ete: a t¨ om¨ or´ıt´est er˝ olteti, f¨ uggetlen¨ ul att´ol, hogy a programot melyik nev´evel ind´ıtottuk. bzip2 [ -cdfkstvzVL123456789 ] [ f´ ajlnevek ... ] bunzip2 [ -fkvsVL ] [ f´ajlnevek ... ]

cal A cal egyszer˝ u napt´ arat jelen´ıt meg. Ha nincs param´eter megadva, akkor az aktu´alis h´onapot jelen´ıti meg. -m A napt´ar u ´gy jelenik meg, hogy h´etf˝ o lesz a h´et els˝o napja. -j Juli´an d´atumot jelen´ıt meg (a napokat janu´ar 1-t˝ol sz´amozza). -y Az aktu´alis ´ev teljes napt´ ar´ at jelen´ıti meg. cal [-mjy] [h´onap [´ev]] Ford´ ıtotta: Gyulai Mih´ aly

cat A ”cat” program minden argumentumk´ent megadott f´ajlt az alap´ertelmezett kimenetre ´ır. Amennyiben nincs f´ ajln´ev megadva, vagy a megadott f´ajln´ev a ”-”jel, az alap´ertelmezett bemenetet olvassa. cat [-benstuvAET] [–number] [–number-nonblank] [–squeeze-blank] [–shownonprinting] [–show-ends] [–show-tabs] [–show-all] [–help] [–version] [f´ajl...] Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

chattr A ”chattr” megv´ altoztatja a f´ ajlok attrib´ utum´at az ”ext2” f´ajlrendszeren. Egy f´ajl attrib´ utum´ anak be´ all´ıt´ as´ ara a k¨ ovetkez˝ o jeleket haszn´aljuk: +-=[ASacdisu]. A ”+” oper´atort haszn´ alva a megadott attrib´ utumok hozz´a lesznek adva az addigi f´ajljogokhoz. A ”-” oper´ atort haszn´ alva, a megadott attrib´ utumok, el lesznek

246

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

t´avol´ıtva az addigi f´ ajljogok k¨ oz¨ ul. A ”=” oper´atort haszn´alva csak a megadott attrib´ utumok lesznek a f´ ajl jogai. Az ”ASacdisu” bet˝ uk mindegyike egy attrib´ utumot jel¨ol, melyeknek jelent´esei: (A) nem friss´ıti az atime-ot, (S) szinkron friss´ıt´es, (a) csak hozz´af˝ uz´es, (c) t¨om¨or´ıtett, (i) megv´ altoztathatatlan, (d) nincs dump, (s) biztons´agos t¨orl´es, (u) visszahozhat´ o. -R Rekurz´ıvan megv´ altoztatja a k¨ onyvt´arak ´es tartalmuk attrib´ utum´at. -V B˝obesz´ed˝ uen ki´ırja a megv´ altoztatott f´ajlok attrib´ utum´at. chattr [ -RV ] [ -v verzi´ o ] [ m´ od ] f´ajlok... Ford´ ıtotta: N´ emeth P´ eter

lsattr Az ”lsattr” megmutatja a f´ ajlok attrib´ utum´at az ”ext2” f´ajlrendszeren. -R Minden k¨ onyvt´ ar tartalm´ at rekurz´ıvan list´azza. -a Minden k¨ onyvt´ arbeli f´ajlt list´ az, bele´ertve a ”.”-tal kezd˝od˝oeket is. -d A k¨ onyvt´ arakat a t¨ obbi f´ ajlhoz hasonl´oan list´azza ahelyett, hogy a tartalmukat list´ azn´a. lsattr [ -Radv ] [ f´ ajlok... ] Ford´ ıtotta: N´ emeth P´ eter

chfn A ”chfn” seg´ıts´eg´evel megv´ altoztathat´ok a ”finger” inform´aci´ok. Ezeket az ”/etc/passwd” f´ ajl tartalmazza, ´es a ”finger” programmal jelen´ıthet˝oek meg. A linuxos ”finger” n´egy adatot ´ır ki: val´ odi (polg´ari) nevet, munkahelyi szoba- ´es telefonsz´amot ´es otthoni telefonsz´ amot. A n´egy ´ert´ek b´ armelyike megadhat´o parancssorb´ol. Ha param´eterek n´elk¨ ul ind´ıtjuk, a ”chfn” interakt´ıv m´ odba l´ep. Ilyenkor a ”chfn” minden mez˝ot billenty˝ uzetr˝ol k´er be. A promptn´ al az u ´j ´ert´ekeket kell megadni. Az adatok az Enter lenyom´as´ aval v´ altozatlanul hagyhat´ ok, a ”none” sz´o be´ır´as´aval a mez˝o tartalma ki¨ ur¨ ul. -f, –full-name Teljes val´odi n´ev megad´ asa. -o, –office

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

247

Az irodai szobasz´ am m´ odos´ıt´ asa. -p, –office-phone Irodai telefonsz´ am megad´ asa. -h, –home-phone Otthoni telefonsz´ am. chfn [ -f teljes n´ev ] [ -o iroda ] [ -p irodai telefon ] [ -h otthoni telefon ] [ -u ] [ -v ] [ felhaszn´al´ o] Ford´ ıtotta: G´ al Gyuri

chgrp A ”chgrp” a megadott f´ ajlok tulajdonosi csoportj´at a megnevezett csoportra v´altoztatja, amely lehet csoportn´ev vagy csoportazonos´ıt´o sz´am. -c, –changes Csak azokat a f´ ajlokat ´ırja ki, amelyeknek val´oban megv´altozott a tulajdonosuk. -f, –silent, –quiet Nem ad hiba¨ uzenetet azokr´ ol a f´ ajlokr´ ol, amelyeknek nem lehet megv´altoztatni a tulajdonosukat. -v, –verbose B˝ovebben ´ırja le a tulajdonosi v´ altoz´ asokat. -R, –recursive Rekurz´ıvan v´ altoztatja meg a k¨ onyvt´ ar ´es annak tartalm´anak tulajdonos´at. chgrp [-Rcfv] [–recursive] [–changes] [–silent] [–quiet] [–verbose] [–help] [– version] csoport f´ ajl... Ford´ ıtotta: Nagy Viktor

chmod A ”chmod” minden egyes megadott f´ ajl el´er´esi jogait megv´altoztatja a megadott ”mode” m´ od szerint, amely lehet a v´ altoztat´asok szimbolikus reprezent´aci´oja, vagy egy sz´ am, amely az u ´j jogok bit-mint´aj´at adja meg. Az ”ugoa” bet˝ uk kombin´ aci´ oja azt hat´ arozza meg, hogy mely felhaszn´al´ok jogai fognak megv´ altozni a f´ ajlt illet˝ oen: a f´ajl tulajdonos´anak jogai (u), a f´ajl csoportj´aban l´ev˝ o felhaszn´ al´ ok jogai (g), egy´eb felhaszn´al´ok jogai (o), illetve mindenki´e (a). Ha ez a mez˝ o nincs megadva, akkor a jogok mindenkire ´erv´enyesek

248

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

lesznek (mintha ”a” lenne ´erv´enyben), de az ”umask” v´altoz´o ´altal meghat´arozott jogokat nem ´erintik. A ”+” oper´ ator jogokat ad a f´ ajl l´etez˝o jogaihoz, a ”-” oper´ator jogokat t¨or¨ol a f´ajl megl´ev˝ o jogaib´ ol, az ”=” oper´ ator pedig elveszi az ¨osszes jogot, majd a be´all´ıtottakat hozz´ aadja a f´ ajlhoz. A ”rwxXstugo” bet˝ uk ´ all´ıtj´ ak be a jogokat a megadott felhaszn´al´oknak: olvas´asi (r), ´ır´ asi (w), futtat´ asi (vagy k¨ onyvt´ar-hozz´af´er´esi) (x), futtat´asi (csak akkor, ha a f´ajl egy k¨ onyvt´ ar, vagy m´ ar van m´as felhaszn´al´onak futtat´asi joga) (X), felhaszn´ al´ oi vagy csoport azonos´ıt´o be´all´ıt´asa futtat´askor (s), program textszegmens´enek elment´ese a swap-eszk¨ ozre (t), a felhaszn´al´o ´altal m´ar birtokolt jogok (u), a csoport felhaszn´ al´ oi ´ altal m´ar birtokolt jogok (g), ´es b´armely m´as felhaszn´al´ora vonatkoz´ o jogok (o). A sz´ ammal megadott m´ od okt´ alis sz´amjegyekb˝ol ´allhat (0-7), a megfelel˝o bit´ert´ekek (4, 2 ´es 1) hozz´ aad´ as´ aval. B´ armely sz´amjegy elhagy´asa a sz´am elej´er˝ol nulla sz´ amjeggyel egyen´ert´ek˝ u. Az els˝o sz´amjegy a felhaszn´al´oi azonos´ıt´o be´all´ıt´asa (4), felhaszn´ al´ oi csoport be´ all´ıt´asa (2) ´es a text-szegmens elment´ese (1) attrib´ utumokat ´ all´ıtja be. A m´ asodik sz´amjegy a f´ajl tulajdonos felhaszn´al´ora vonatkozik: olvas´ as (4), ´ır´ as (2), futtat´as (1); a harmadik a felhaszn´al´o csoportj´aban l´ev˝okre, a negyedik a t¨ obbi, nem a tulajdonos csoportj´aban l´ev˝o felhaszn´al´ora (ugyanazokkal az ´ert´ekekkel). Pl.: chmod 666 f´ ajln´ev A ”chmod” nem v´ altoztatja meg a szimbolikus linkek jogait, a ”chmod” rendszerh´ıv´asnak nincs ehhez joga. Ez azonban nem jelent probl´em´at, mivel a szimbolikus link jogai nincsenek haszn´ alatban. Ehelyett a szimbolikus link ´altal mutatott f´ajl jogai v´ altoznak meg. Kiv´etel, ha a k¨onyvt´arakban rekurz´ıvan megtal´alt szimbolikus link ´altal mutatott f´ ajl jogai nem v´altoznak. -c, –changes Ki´ırja azoknak a f´ ajloknak a neveit, amelyek jogai megv´altoztak. -f, –silent, –quiet Nem ´ır ki hiba¨ uzenetet abban az esetben, ha egy f´ajl jogait nem tudja megv´altoztatni. -v, –verbose Ki´ırja a f´ajlok neveit, amelyek jogait megpr´ob´alja megv´altoztatni. -R, –recursive Rekurz´ıvan keresi a f´ ajlokat a k¨ onyvt´arakban. chmod [-Rcfv] [–recursive] [–changes] [–silent] [–quiet] [–verbose] [–help] [– version] mode file... Ford´ ıtotta: Kulcs´ ar G´ abor <[email protected]>

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

249

A t¨obbfelhaszn´ al´ os oper´ aci´ os rendszerekben, -´ıgy term´eszetesen a linuxban is,szab´alyozni kell, hogy az ´ allom´ anyok (file-ok) haszn´alatakor kinek, milyen jogai vannak. Ez azonban csak akkor oldhat´ o meg, illetve csak akkor van ´ertelme, ha az adott oper´aci´os rendszer ezeket a jogosults´ agra vonatkoz´o adatokat t´arolni tudja. A DOS file rendszere p´eld´ aul, a f´ ajlokkal kapcsolatban csak a f´ ajl nev´et, m´eret´et, az utols´o m´odos´ıt´ as d´ atum´ at, illetve az adott f´ajl attrib´ utumait (jellemz˝oit) t´arolja, amely adatok nem elegend˝oek a megfelel˝o f´ajlv´edelemhez. Igaz ugyan, hogy az attrib´ utumok k¨ oz¨ ott szerepel az ´ır´ asv´edetts´eg (Read Only) de ez csak a v´eletlen f´ajl-t¨orl´es, illetve m´ odos´ıt´ as ellen ny´ ujthat v´edelmet, hiszen egy ellen˝orz˝o k´erd´es megv´alaszol´ asa, vagy az attrib´ utum b´arki ´altali megv´ altoztat´asa ut´an a k´erd´eses ´allom´any m´ odos´ıthat´ o, t¨ or¨ olhet˝ o stb. Ezzel szemben, a linux f´ ajlrendszere t´ arolja az ´allom´any tulajdonos´anak az azonos´ıt´oj´at, az adott f´ ajlhoz tartoz´ o csoportot, ´es a hozz´af´er´esi jogokat is. Ezt magunk is l´athatjuk, ha konzol m´ odban, vagy egy termin´al ablakban kiadjuk az: s -lai parancsot. A k¨ ovetkez˝ oh¨ oz hasonl´ o k´epet l´athatunk:

A linux a hozz´ af´er´esi jogok ´ abr´ azol´ as´ ara egy h´aromjegy˝ u sz´amb´ol ´all´o k´odot haszn´al. Ezt a tov´ abbiakban f´ ajl-m´ odnak (file mode) nevezz¨ uk. Az els˝o sz´amjegy a saj´at (user) jogainkat, a m´ asodik a csoport, (group) a harmadik pedig a t¨obbiek (other) jogait jelenti, illetve r¨ ogz´ıti.

r

Saj´ at w x

Csoport r w x

T¨obbiek r w x

250

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A saj´at jogok azt jelentik, hogy a file tulajdonos´ara milyen jogok vonatkoznak. Az esetek nagy t¨ obbs´eg´eben a tulajdonos a f´ajl vagy a k¨onyvt´ar l´etrehoz´oja. r (Read)Olvas´ asi jog A f´ ajl csak(!) olvashat´o. Nem m´odos´ıthat´o ´es nem t¨or¨olhet˝ o. w (Write) ´ Ir´ asi jog A f´ ajl olvashat´o ´es ´ırhat´o. Tartalma megv´altoztathat´o, t¨or¨olhet˝o. ´ x (eXecute) V´ egrehajt´ asi jog Altal´ aban programot jel¨ol. A f´ajl futtathat´o. A f´ajl jogosults´ agait csak a f´ ajl tulajdonosa, vagy a root (super user, vagy rendszergazda) v´ altoztathatja meg. A jogok megv´altoztat´as´ahoz vagy karakteres fel¨ ulet, vagy termin´ al ablak sz¨ uks´eges. A sz¨ uks´eges parancs ´es form´aja: chmod m´ od f´ ajln´ ev A f´ajlhoz tartoz´ o jogok megad´ asa k´etf´elek´eppen t¨ort´enhet. Az els˝o esetben megadjuk, hogy: kinek adunk, illetve kit˝ ol vesz¨ unk el jogot (u=tulajdonos, g=csoport, o=t¨obbiek, a=mindenki) adunk, avagy elvesz¨ unk jogot (+, -) milyen jogot (r=olvas´ as, w=´ır´ as, x=v´egrehajt´as) p´eld´aul: chmod u+x proba.f´ ajl A tulajdonosnak (u) adunk (+) futtat´asi jogot (x) a proba.f´ajl nev˝ u ´allom´anyhoz. A k¨ovetkez˝ o t´ abl´ azat seg´ıtheti e jogkezel´es alkalmaz´as´at: Kinek / kit˝ ol u user, Saj´ at g group, Csoport o other, T¨ obbiek a all, Mindenki

Mit csin´alunk + adunk - elvesz¨ unk

Mit r Olvas´asi jogot w ´Ir´asi jogot x V´egrehajt´asi jogot

A m´ asodik esetben egyszer˝ uen sz´ ammal adjuk meg az adott f´ajlhoz tartoz´o jogokat:

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

251

chmod 750 proba.f´ ajl A param´eterk´ent szerepl˝o sz´ amk´ od els˝ o jegye a saj´at (user), a m´asodik a csoport (group), a harmadik pedig a t¨ obbiek (other) jogaira vonatkozik. A k¨ovetkez˝ o t´ abl´ azat seg´ıts´eg´evel fejts¨ uk meg, hogy milyen jogokat ´es kinek adott a parancs a proba.f´ ajl nev˝ u´ allom´ annyal kapcsolatban. 0 1 2 3 4 5 6 7

— — — — r r r r

— — w w — — w w

— x — x — x — x

nincs jogosults´ag v´egrehajt´asi jog ´ır´asi jog ´ır´ asi ´es v´egrehajt´asi jog olvas´asi jog olvas´ asi ´es v´egrehajt´asi jog olvas´asi ´es ´ır´asi jog olvas´ asi, ´ır´ asi ´es v´egrehajt´asi jog

A fenti parancs olvas´ asi, ´ır´ asi ´es v´egrehajt´asi jogot adott a tulajdonosnak, olvas´asi ´es v´egrehajt´ asi jogot adott a csoportnak, a t¨obbiek pedig semmilyen joggal nem rendelkeznek. Mindez term´eszetesen a proba.f´ajl nev˝ u ´allom´anyra vonatkozik. A fenti k´odsz´ amok megjegyz´ese egy´ altal´ an nem sz¨ uks´eges, hiszen azokat magunk is egyszer˝ uen kisz´ amolhatjuk. Annyi kell csak tudnunk, hogy az olvas´asi jog ´ert´eke = 4, az ´ır´ asi jog ´ert´eke = 2, a v´egrehajt´asi jog ´ert´eke = 1. Ezen ´ert´ekek egyszer˝ u ¨osszead´ asa megadja a ”kombin´ alt” jogok k´odsz´amait is. Ehhez ny´ ujt seg´ıts´eget a k¨ovetkez˝ o t´ abl´ azat: (a chmod 750 parancsot alapul v´eve) Felhaszn´ al´o (user) r w x 4+2+1 7

Csoport (group) r — x 4+0+1 5

T¨obbiek (other) — — — 0+0+0 0

N´ezz¨ uk meg a gyakorlatban ugyanezeket. A f´ajl neve bronz.txt a list´az´ashoz az ls -l parancsot haszn´ aljuk: A lista els˝o oszlop´ an k¨ ovethet˝ o a bronz.txt f´ajl f´ajl jogi st´atusz´anak v´altoz´asai. Egy kis ¨osszefoglal´ o a v´eg´ere: Jogosults´ ag meghat´ arozza, hogy egy adott ´allom´anyhoz kiknek milyen hozz´af´er´esi joga van. Ez a lehet˝ os´eg, term´eszetesen csak t¨obbfelhaszn´al´os rendszerekn´el van.

252

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Olvas´ asi jog aki ilyen joggal rendelkezik, az a f´ajl tartalm´at olvashatja. ´ Ir´ asi jog ennek birtok´ aban, az adott ´allom´anyt jogunk van m´odos´ıtani. V´ egrehajt´ asi jog amennyiben programr´ol van sz´o, akkor azt haszn´alhatjuk” ” vagy futtathatjuk, ha k¨ onyvt´ arra van meg ez a jogunk, akkor az adott k¨onyvt´ arba bel´ephet¨ unk. F´ ajlok eset´eben a v´egrehajt´asi jognak csak futtathat´ o´ allom´ anyokn´ al van ´ertelme. K¨onyvt´arak eset´en az olvas´asi jog azt jelenti, hogy elolvashatjuk az ´ allom´anyok neveit az adott k¨onyvt´arban, az ´ır´asjog pedig lehet˝ ov´e teszi a k¨ onyvt´ar m´odos´ıt´as´at. Ez a benne l´ev˝o ´allom´anyok t¨ orl´es´et, u ´j ´ allom´ anyok ´es k¨onyvt´arak l´etrehoz´as´at jelenti. A v´egrehajt´ asi jog jelenti – a k¨ onyvt´ ar eset´eben – a bel´ep´est a k¨onyvt´arba. Csoport A t¨ obbfelhaszn´ al´ os rendszerekben – ´ıgy a linuxban is –, ha a jogosults´agokat megfelel˝ oen szab´ alyozzuk, illetve ´all´ıtjuk be, akkor m´asok egy´altal´an nem f´erhetnek az adatainkhoz. N´eha azonban sz¨ uks´eg van arra, hogy bizonyos ´ allom´ anyokat, k¨ onyvt´ arakat k¨oz¨osen haszn´aljanak a felhaszn´al´ok. Ilyenkor egy ´ allom´ any nem annyira egy felhaszn´al´ohoz, mint ink´abb azok egy csoportj´ ahoz k¨ othet˝ o. Ilyenkor egy adott csoport hozz´af´er´esi jogait ´all´ıtjuk be, majd a csoport tagjainak sor´aba vessz¨ uk fel a felhaszn´al´okat. A felhaszn´ al´ o, ha egy csoport tagj´ av´a v´alik, akkor annak a csoportnak a jogait automatikusan ´elvezi mindaddig, am´ıg a csoportnak a tagja. Van m´eg ezeken fel¨ ul k´et k¨ ul¨ onleges f´ajljogosults´ag, a sticky ´es a SUID bit.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

253

Set User ID a programot futtat´ o felhaszn´ al´o a fut´as ideje alatt o¨r¨okli a f´ajl tulajdonos´ anak jogait. Pl. a passwd parancs, amit user is futtathat. Ahhoz hogy a /etc/passwd f´ ajlt m´ odos´ıthassa, root jogokkal kell rendelkeznie. Mivel a SUID bit be van ´ all´ıtva a /usr/bin/passwd f´ajlon, ´ıgy e jogok automatikus o okl´ese megold´ odik. ¨r¨ A SUID bit be´ all´ıtott ´ allapot´ at az al´ abbiakban l´athat´o m´odon a tulajdonos csoportban l´ athat´ o s karakter jelzi. saga@fornost:~\$ ll /usr/bin/passwd -rwsr-xr-x

1 root

root

24056 2003-01-12 13:36 /usr/bin/passwd

saga@fornost:~\$ Sticky bit seg´ıts´eg´evel oldhat´ o meg az, hogy pl. a mindenki ´altal ´ırhat´o/olvashat´ o /tmp k¨ onyvt´ arban l´etrehozott ideiglenes f´ajlt csak a f´ajl tulajdonosa t¨ or¨ olhesse le. A Sticky bit be´ all´ıtott ´ allapot´ at az al´ abbiakban l´athat´o m´odon a f´ajljogosults´agok m¨ og¨ ott megjelen˝ o t karakter jelzi. saga@fornost:~\$ ll -d /tmp drwxrwxrwt

8 root

root

4096 2003-03-02 17:06 /tmp

saga@fornost:~\$

chown A ”chown” a felhaszn´ al´ oi ´es/vagy csoport tulajdonost v´altoztatja meg a megadott f´ajlokra, az els˝ o nem-opci´ o param´eter szerint, amelyet a k¨ovetkez˝ok´eppen ´ertelmez. Abban az esetben, ha csak a felhaszn´al´oi n´ev (vagy az ennek megfelel˝o sz´ammal reprezent´ alt azonos´ıt´ o) van megadva, akkor ez a felhaszn´al´o lesz a f´ajlok tulajdonosa, de a csoport tulajdonos nem v´altozik. Ha a felhaszn´al´oi nevet egy kett˝osponttal vagy ponttal elv´ alasztva egy csoportn´ev k¨oveti (vagy a neki megfelel˝o sz´ammal reprezent´ alt azonos´ıt´ o) ´es k¨ oz¨ott¨ uk nincs sz´ok¨oz, akkor a csoport tulajdonos is megv´ altozik. Ha a kett˝ ospont vagy pont ut´an nincs csoportn´ev, akkor a felhaszn´al´ o csoportja lesz a f´ ajl csoport tulajdonosa. Ha pedig a felhaszn´al´o neve nincs megadva, csak az elv´ alaszt´ o jel ´es a csoport neve, akkor a felhaszn´al´oi tulajdonos nem v´ altozik, csak a csoport tulajdonos. Ez ut´obbi esetben ”chown2 a ”chgrp” paranccsal egyen´ert´ek˝ u.

254

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

-c, –changes Ki´ırja azoknak a f´ ajloknak a neveit, amelyek tulajdonosai megv´altoztak. chown [-Rcfv] [–recursive] [–changes] [–help] [–version] [–silent] [–quiet] [– verbose] [user][:.][group] f´ ajl... Ford´ ıtotta: Kulcs´ ar G´ abor <[email protected]>

chsh A ”chsh” parancs a felhaszn´ al´ o bejelentkez´esi parancs´ertelmez˝oj´et v´altoztatja meg. Norm´al felhaszn´ al´ o csak a saj´ at parancs´ertelmez˝oj´et ´all´ıthatja, a rendszergazda b´ arki´et. A h´ejprogrammal (shell) szemben t´amasztott k¨ovetelm´eny, hogy szerepeljen az ”/etc/shells” f´ ajlban, kiv´eve ha a rendszergazd´a´e mert neki minden be´all´ıt´as elfogadott. Korl´ atozott parancs´ertelmez˝ot nem lehet m´asikra ´at´all´ıtani. Az ”-s” opci´o n´elk¨ ul a ”chsh” interakt´ıv m´ odon m˝ uk¨odik. Be kell ´ırni az u ´j ´ert´eket, vagy u ¨resen hagyni a sort, hogy az ´eppen aktu´alis be´all´ıt´as maradjon, ami ”[ ]” jelek k¨oz¨ott l´athat´ o. chsh [-s h´ejprogram] [felhaszn´ al´ o] Ford´ ıtotta: Szekely Krisztian <[email protected]>

chvt Az aktu´ alis virtu´ alis termin´ al megv´altoztat´asa. A ”chvt N” parancs kiad´ asa ut´ an a /dev/ttyN lesz az aktu´alis virtu´alis termin´al. Ha m´eg nincs hozz´ a tartoz´ o k´eperny˝o, akkor az is l´etrej¨on. A nem haszn´alt virtu´alis termin´alok elt´ avol´ıt´ as´ ara a ”deallocvt” haszn´alhat´o. ukombin´ aci´ o - ami ´altal´aban a (Control-)Bal Alt-FN ( A ”Console N” billenty˝ 1 <= N <= 12 ) ´es a Jobb Alt-F N-12 ( 13 <= N <= 24 ) - hasonl´o hat´assal b´ır, de ebben az esetben csak akkor kapcsol ´at egy m´asik virtu´alis termin´alra, ha az m´ar el˝ oz˝ oleg l´etezett. ´Igy elker¨ ulhet˝o, hogy egy v´eletlen¨ ul lenyomott billenty˝ ukombin´aci´ ou ´j virtu´ alis termin´ al l´etrej¨ ott´ehez vezessen. chvtN Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as , T´ ım´ ar Andr´ as

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

255

cksum A ”cksum” kisz´ am´ıtja ´es ki´ırja minden megadott f´ajl CRC ellen˝orz˝o ¨osszeg´et. Ha nincs megadva f´ ajl vagy ”-” a neve, akkor a szabv´anyos bemenetr˝ol olvas. A ”cksum” minden f´ ajlra ki´ırja a CRC ellen˝ orz˝ o¨ osszeget, a f´ajlt alkot´o b´ajtok sz´am´at ´es a f´ajlnevet, kiv´eve ha az nem volt megadva. A ”cksum” programot legink´abb arra haszn´alj´ak, hogy megbizonyosodjanak arr´ol, hogy egy megb´ızhatatlan eszk¨oz¨on kereszt¨ ul ´atvitt f´ ajl nem v´ altozott-e meg az ´atvitel sor´an. A meg´erkezett f´ajl ´es az eredeti f´ajl ellen˝ orz˝ o¨ osszeg´enek (amelyet ´altal´aban megadnak a terjeszt˝ok) ugyanannak kell lennie. A CRC (ciklikus redundancia-ellen˝orz´es) algoritmust a POSIX.2 szabv´ any ´ırja el˝ o. Nem kompatibilis a BSD illetve a System V rendszerekben megtal´alhat´ o sum(1) algoritmusokkal, azokn´al sokkal robosztusabb. cksum [f´ajl...] cksum [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Mezo Tam´ as , T´ ım´ ar Andr´ as

clear A ”clear” t¨orli a k´eperny˝ ot, ha lehets´eges. El˝osz¨or a termin´al t´ıpus´at n´ezi meg a k¨ornyezet alapj´ an, majd a ”terminfo” adatb´azist, hogy meg´allap´ıtsa, hogyan t¨or¨olje a k´eperny˝ ot. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

cmp A ”cmp” program o oleges t´ıpus´ u f´ajlt ´es ki´ırja az ered¨sszehasonl´ıt k´et tetsz˝ m´enyt az alap´ertelmezett kimenetre. Alap´ertelmez´es szerint a ”cmp” nem ´ır ki semmit, ha a k´et f´ ajl megegyezik. Ha k¨ ul¨ onb¨oznek, akkor ki´ırja a byte-poz´ıci´o ´es a sor sz´am´at, ahol az els˝ o k¨ ul¨ onbs´eg el˝ ofordult. -l Minden el˝ofordul´ o k¨ ul¨ onbs´egn´el ki´ırja a byte-poz´ıci´ot (decim´alis) ´es a k¨ ul¨onb¨oz˝o byte-´ert´ekeket (okt´ alis). -s Nem ´ır ki semmit k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o f´ ajlok eset´en, csak a kil´ep´esi k´odot adja vissza, ami ”0”, ha a f´ajlok megegyeznek. 1, ha a f´ ajlok k¨ ul¨onb¨oznek ´es >1 ha hiba t¨ort´ent. cmp [-l | -s] file1 file2 [eltol´ as1 [eltol´ as2]] Ford´ ıtotta: D´ enes P´ al <[email protected]>

256

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

colrm A ”colrm” a kiv´ alasztott oszlopokat elt´avol´ıtja a f´ajlb´ol. A bemenetet az alap´ertelmezett input-r´ ol veszi. A kimenetet alap´ertelmezett output-ra k¨ uldi. Egy param´eterrel t¨ ort´en˝ o megh´ıv´ askor az o¨sszes sor t¨orl˝odik ami a megadott oszloppal kezd˝odik. K´et oszlop param´eter´evel t¨ort´en˝o megh´ıv´askor az els˝ot˝ol az utols´o oszlopig t¨ orl˝ odnek. colrm [startcol [endcol]] Ford´ ıtotta: J´ anos Bauer <[email protected]>

comm A ”comm” ki´ırja az alap´ertelmezett kimenetre azokat a sorokat, amelyek megegyeznek, ´es amelyek k¨ ul¨ onb¨ oznek a k´et f´ajlban. Amikor egy f´ajl argumentumot elhagyunk, vagy az egy ”-”, akkor az alap´ertelmezett bemenetet haszn´alja a program. Opci´ok n´elk¨ ul a ”comm” h´ arom oszlopot ad kimenetk´ent. Az els˝o oszlop a file1-ben l´ev˝ o egyedi sorokat mutatja, a m´asodik oszlop a file2-ben l´ev˝oket, a harmadik pedig azokat, amelyek mindkett˝oben egyform´ak. Az oszlopok -bal vannak elv´ alasztva. -1 Nem ´ırja ki az els˝ o oszlopot. -2 Nem ´ırja ki a m´ asodik oszlopot. -3 Nem ´ırja ki a harmadik oszlopot. comm [-123] f´ ajl1 [f´ ajl2] comm [–help] [–version] ´ Ford´ ıtotta: Amon Tam´ as <[email protected]>, T´ ım´ ar Andr´ as

cp F´ajlok m´ asol´ asa. Amennyiben az utols´ o argumentum ´erv´enyes k¨onyvt´arat nevez meg, a ”cp” parancs minden m´ as megadott f´ ajlt azonos n´evvel a megadott k¨onyvt´arba m´asol. M´ask´epp, ha csak k´et f´ ajl adott, az els˝ot a m´asodikra m´asolja. Hib´at jelent, ha az utols´ o argumentum nem k¨ onyvt´ar, ´es t¨obb mint k´et f´ajl van megadva. Alap´ertelmez´es szerint nem m´ asol k¨ onyvt´arakat.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

257

-a, –archive Amennyire csak lehets´eges, meg˝ orzi az eredeti f´ajlok strukt´ ur´aj´at ´es jellemz˝oit (attributes) a m´ asolatban. Ugyanaz, mint -dpR. -b, –backup Biztons´agi m´ asolat k´esz´ıt´ese a fel¨ ul´ırand´ o vagy t¨orlend˝o f´ajlokr´ol. -p, –preserve Meg˝orzi az eredeti f´ ajlok tulajdonos´ at, csoportj´at, enged´elyeit ´es id˝ob´elyegeit. -r A k¨onyvt´arak rekurz´ıv m´ asol´ asa. A nem k¨onyvt´ar f´ajlokat regul´aris f´ajlk´ent m´asolja. -u, –update Nem m´asolja azokat a nem k¨ onyvt´ ar f´ ajlokat, amelyeknek azonos vagy u ´jabb m´odos´ıt´asi id˝ovel rendelkez˝ o c´elf´ ajlja l´etezik. cp [opci´ok] forr´ as c´el cp [opci´ ok] forr´ as... c´el Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

cpio A ”cpio” parancs f´ ajlokat m´ asol ”cpio” vagy ”tar” arch´ıvumokba vagy azokb´ol. Az arch´ıvum f´ ajlokat ´es azokr´ ol inform´ aci´okat tartalmaz, u ´gy mint a f´ajlok m´erete, neve, tulajdonosa, hozz´ af´er´esi jogai, k´esz¨ ult´enek d´atuma. Arch´ıvum lehet egy f´ajl a merevlemezen, m´ agneskazett´ an, ´es lehet csatorna (pipe). A ”cpio” parancsnak h´arom m˝ uk¨ od´esi m´ odja van. Kim´asol´as (Copy Out) m´ odban a ”cpio” f´ajlokat m´asol egy k¨onyvt´arstrukt´ ur´ab´ol egy arch´ıvumba. A f´ ajlok neveit az alap´ertelmezett bemenetr˝ol olvassa soronk´ent egyet -, az elk´esz¨ ult arch´ıvumot pedig az alap´ertelmezett kimenetre tov´abb´ıtja. Egy tipikus m´ od a f´ajlok list´ aj´ anak elk´esz´ıt´es´ere a ”find” parancs alkalmaz´asa. A find parancsot ilyenkor a ”-depth” opci´oval haszn´aljuk, elker¨ ulend˝o az ´ır´asi vagy keres´esi jogosults´ agok esetleges hi´anya miatti probl´em´ak. Bem´asol´as (Copy In) m´ odban a ”cpio” f´ajlokat m´asol egy arch´ıvumb´ol egy k¨onyvt´arstrukt´ ur´ aba, vagy list´ azza az arch´ıvum tartalm´at. Az arch´ıvumot az alap´ertelmezett bemenetr˝ ol olvassa. Minden argumentum, ami nem parancssori opci´o, shell-form´ atum´ u keres´esi mint´ anak sz´am´ıt, csak azok a f´ajlok ker¨ ulnek feldolgoz´asra, amik illeszkednek az egy vagy t¨obb megadott mint´ara. A shell-el (parancsfeldolgoz´ oval) ellent´etben minden kezd˝o ”.” a f´ajlnevekben illeszkedik a kezd˝o metakarakterre (pl. ”*”) a minta elej´en. A ”/” szint´en illeszkedik a metakarakterekre. Ha nem adunk meg mint´ at, minden f´ajl kim´asol´asra ker¨ ul az arch´ıvumb´ol.

258

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

´ asol´ Atm´ as m´odban a ”cpio” f´ ajlokat m´asol egy k¨onyvt´arstrukt´ ur´ab´ol egy m´asikba, egym´ as ut´ an v´egrehajtva a kim´asol´as ´es bem´asol´as m´odot an´elk¨ ul, hogy az arch´ıvumot t´enylegesen l´etrehozn´ a k¨ozben. Az alap´ertelmezett bemenetr˝ol olvassa a m´ asoland´ o f´ ajlok list´ aj´ at, a c´elk¨onyvt´ar neve - ahov´a a f´ajlokat m´asolja pedig nem opci´onak sz´ am´ıt´ o parancssori argumentumk´ent (non-option argument) adand´o meg. Ford´ ıtotta: Kov´ ari P´ eter

cut A ”cut” program a bemeneti f´ ajl sorainak megadott r´eszeit ´ırja ki. Amennyiben a bemeneti f´ ajln´ev nem adott vagy az a ”-”, az alap´ertelmezett bemenetet dolgozza fel. A r´eszek megad´ asa az opci´ okon kereszt¨ ul t¨ort´enik. A byte-list, character-list, ´es field-list list´ak egy vagy t¨obb sz´amb´ol, illetve tartom´anyb´ ol ´ allnak, melyeket vessz˝ ok v´alasztanak el. (A tartom´anyokat k´et, ”-”jellel elv´ alasztott sz´ am hat´ arozza meg.) Az els˝o b´ajt, karakter ´es mez˝o sorsz´ama ”1”. Nem teljes tartom´ anymegad´ as is lehets´eges: ”-m” azonos ”1-m”-mel, m´ıg ”n-” jelent´ese: az n-dikt˝ ol az utols´ o elemig. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

date Az argumentumok n´elk¨ uli ”date” ki´ırja az aktu´alis d´atumot ´es id˝ot (az al´abb le´ırt ”%c” direkt´ıv´ anak megfelel˝ o form´ atumban). Ha egy ”+” jellel kezd˝od˝o argumentum meg van adva, az argumentum ´altal megszabott form´atumban ´ırja ki az aktu´alis id˝ ot ´es d´ atumot. Az argumentum ugyanolyan form´aj´ u, mint az ”strftime” f¨ uggv´enynek ´ atadott form´ az´ o sztring. A direkt´ıv´ak kiv´etel´evel, amik ”%” jellel kezd˝odnek, a sztringben l´ev˝ o karakterek m´odos´ıtatlanul ker¨ ulnek ki´ır´asra. P´eld´aul a tegnapel˝ otti d´ atum´ert´ek ki´ır´asa: date –date ´2 days ago´ A maihoz k´epest 3 h´ onap ´es 1 nap m´ ulva k¨ovetkez˝o nap d´atum´ert´ek´enek ki´ır´asa: date –date ´3 months 1 day´ Annak ki´ır´ asa, hogy az aktu´ alis ´ev kar´acsonya az ´ev h´anyadik napja: date –date ´25 Dec´ +%j Az aktu´ alis d´ atum teljes h´ onapnevet ´es a h´onap napj´at tartalmaz´o form´aban t¨ort´en˝o ki´ır´ asa:

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

259

date ´+%B %d´ A lehet˝os´egek teljes t´ arh´ aza a ”man date” utas´ıt´as´aval tekinthetj¨ uk meg. date [-u] [-d datestr] [-s datestr] [–utc] [–universal] [–date=datestr] [– set=datestr] [–help] [–version] [+FORMAT] [MMDDhhmm[[CC]YY][.ss]] Ford´ ıtotta: Gombai S´ andor <[email protected]>

dc A ”dc” egy korl´ atlan pontoss´ ag´ u sz´ am´ıt´asok elv´egz´es´ere alkalmas ford´ıtottlengyel (postfix) asztali sz´ amol´ og´ep, amely lehet˝os´eget ad makr´ok defini´al´as´ara ´es v´egrehajt´as´ara. A bemenetet az alap´ertelmezett bemenetr˝ol veszi, ha argumentumot adunk meg neki, azt f´ ajln´evk´ent ´ertelmezi ´es azon f´ajlok tartalm´at veszi ´es hajtja v´egre, majd ezut´ an olvas az alap´ertelmezett bemenetr˝ol. A kimenet az alap´ertelmezett kimenet, a hib´ ak az alap´ertelmezett hibakimenetre ´ır´odnak. ´ sz´am A ford´ıtott-lengyel sz´ amol´ og´ep a sz´ amokat egy veremben t´arolja. Uj bevitele eset´en a sz´ am a verem tetej´ere ker¨ ul. A m˝ uveletek az argumentumukat a verem tetej´er˝ol veszik, majd az eredm´enyt visszateszik a verembe. A bevitelhez a sz´ amot egyszer˝ uen be´ırod, k¨ovetheti opcion´alisan tizedespont. A hatv´anyalak haszn´ alata nem t´ amogatott. Negat´ıv sz´amok bevitel´ehez a sz´amot ” ” karakterrel kezdj¨ uk. Az el˝ ojel nem lehet ”-”, mivel ez a kivon´as m˝ uveleti oper´atora. T¨obb sz´ amot egym´ ast´ ol sz´ ok¨ ozzel vagy u ´j sorral elv´alasztva lehet bevinni, ezen karakterek nem parancsok. Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

dd A ”dd” parancs egy f´ ajlt m´ asol (alap´ertelmez´es szerint az alap´ertelmezett bemenetr˝ol az alap´ertelmezett kimenetre) a felhaszn´al´o ´altal v´alaszthat´o blokkm´erettel, mik¨ozben (opcion´ alisan) konverzi´ okat hajt v´egre rajta. if=file A f´ajlb´ol olvas az alap´ertelmezett bemenet helyett. of=file A f´ajlba ´ır az alap´ertelmezett kimenet helyett. Amennyiben ”conv=notrunc” nincs megadva, csonkolja f´ ajlt a ”seek=” opci´oval megadott m´eretre. P´eld´aul a k¨ovetkez˝ o utas´ıt´assorral k´esz´ıthet¨ unk UHU-Linux rendszerbet¨olt˝o lemezt:

260

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

dd if=/mnt/cdrom0-QSI CD-ROM SCR-242/IMAGES/uhuboot.img of=/dev/fd0 Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

deallocvt A ”deallocvt” program felszabad´ıtja az ¨osszes olyan, a kernel ´altal lefoglalt mem´ori´at ´es adatstrukt´ ur´ at, ami a haszn´alaton k´ıv¨ uli virtu´alis konzolokhoz tartozik. Ha az ”N” argumentum is megad´asra ker¨ ul, csak a ”/dev/ttyN”-hez tartoz´o mem´oria ker¨ ul felszabad´ıt´ asra. Egy virtu´ alis konzol akkor van haszn´alaton k´ıv¨ ul, ha nem az az aktu´alis konzol, egy processz sem tartja nyitva ´ır´asra vagy olvas´asra, valamint a hozz´a tartoz´o k´eperny˝ on nincs sz¨ oveg kijel¨ olve. deallocvt [ N ] Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

df A ”df” program kijelzi az argumentumaiban megadott f´ajlokat tartalmaz´o f´ajlrendszerekben rendelkez´esre ´ all´ o lemezter¨ uletet. Argumentum n´elk¨ ul az ¨osszes be´ep´ıtett (mount-olt) f´ ajlrendszer szabad ter¨ ulet´et adja meg. Alap´ertelmez´es szerint a szabad ter¨ uletek 1K blokkokban ´ertend˝ok, hacsak nem a POSIXLY CORRECT k¨ornyezeti v´ altoz´ onak ´ert´eket adtunk. Ekkor 512 b´ajtos blokkok sz´am´ıtanak egys´egnek. Amennyiben az argumentum egy lemezes eszk¨oz abszol´ ut f´ajlneve, amely beillesztett (mount-olt) f´ ajlrendszert tartalmaz, a ”df” ezen f´ajlrendszer szabad ter¨ ulet´et adja meg, ´es nem az eszk¨ ozf´ajlt tartalmaz´o f´ajlrendszer´et. A ”df” ezen v´altozata nem mutatja meg a nem beillesztett f´ajlrendszerek szabad ter¨ ulet´et, mivel a legt¨ obb rendszeren ez nagyon ´atvihetetlen ismereteket ig´enyelne a f´ajlrendszerek szerkezet´er˝ ol. -a, –all A 0 blokkot tartalmaz´ o f´ ajlrendszereket is list´azza. (Ezeket alap´ertelmez´es szerint elhanyagolja.) Az ilyen f´ ajlrendszerek ´altal´aban speci´alis c´el´ u ´al f´ajlrendszerek (pseudo-filesystems), mint pl. automatikusan be´ep¨ ul˝o f´ajlrendszerek bejegyz´esei. N´eh´any rendszeren az ”ignore” illetve ”auto” t´ıpus´ u f´ajlrendszereket is elhagyja alap´ertelmez´es szerint. Ilyenkor is haszn´alhat´o ez az opci´o. -i, –inodes

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

261

A blokk haszn´ alat helyett az inode haszn´ alati inform´aci´okat list´azza. Az inode (”index node”) egy speci´ alis fajta lemezblokk, amely a f´ajlr´ol sz´ol´o inform´aci´okat (tulajdonos, enged´elyek, id˝ ob´elyegek, a lemezen val´o elhelyezked´es) t´arolja. -T, –print-type A f´ajlrendszerek t´ıpus´ at is megadja. Minden ilyen f´ajlrendszer-t´ıpus felhaszn´alhat´o a ”–type=” vagy ”–exclude-type=” opci´ok argumentumak´ent. df [-aikPv] [-t fstype] [-x fstype] [–all] [–inodes] [–type=fstype] [–excludetype=fstype] [–kilobytes] [–portability] [–print-type] [–help] [–version] [filename...] Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

dialog A ”dialog” olyan program, aminek seg´ıts´eg´evel sokf´ele k´erd´est vagy k´eperny˝ou arbesz´eddobozok seg´ıts´eg´evel, egy shell-scriptb˝ol. ¨zenetet lehet megjelen´ıteni, p´ Jelenleg a k¨ovetkez˝ o t´ıpus´ u p´ arbesz´eddobozok alkalmazhat´ok: igen/nem doboz, men¨ u doboz, bevitel doboz, u ¨zenet doboz, sz¨oveg doboz, info doboz, v´alaszt´olista doboz, r´adi´olista doboz ´es m´ert´ek doboz. dialog –clear dialog –create-rc f´ ajl dialog [ –title c´ım ] [ –backtitle h´att´erc´ım ] [ –clear ] [ –separate-output ] doboz-opci´ ok Ford´ ıtotta: Szijj´ art´ o L´ aszl´ o

dirname Lev´agja az el´er´esi u ´ton k´ıv¨ uli r´eszt a f´ ajln´evr˝ol. A ”dirname” a f´ ajln´ev minden r´esz´et visszaadja, kiv´eve az utols´o ”/” (slash) karaktert, ´es az azut´ ani r´eszt. Amikor a f´ ajln´ev csak ¨onmag´aban ´all (el´er´esi u ´t n´elk¨ ul), akkor ”dirname” visszaad egy ”.”-ot (ez az aktu´alis k¨onyvt´arat jelenti). dirname f´ajln´ev dirname [–help] [–version] ´mon Tam´ Ford´ ıtotta: A as <[email protected]>

du A ”du” parancs kijelzi minden argumentum´anak lemezfoglal´as´at, illetve ha az argumentum k¨onyvt´ ar, akkor az alk¨ onyvt´ arak lemezfoglal´as´at is. Alap´ertelmez´es szerint a ter¨ ulet 1K egys´egekben ´ertend˝ o, hacsak nem a POSIXLY CORRECT

262

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

k¨ornyezeti v´ altoz´ onak ´ert´eket adtunk. Ekkor 512 b´ajtos blokkok sz´am´ıtanak egys´egnek. -a, –all Minden f´ ajlt sz´ amol, nem csak a k¨ onyvt´arakat -b, –bytes A m´ereteket b´ ajtban kapjuk meg. -k, –kilobytes Kilob´ ajtokban (1024 b´ ajt) adja meg az eredm´enyt. Fel¨ ulb´ır´alja a POornyezeti v´ altoz´ot. SIXLY CORRECT k¨ -s, –summarize Csak egy ¨ osszegz´est ´ır ki minden argumentum´ar´ol. du [-abcklsxDLS] [–all] [–total] [–count-links] [–summarize] [–bytes] [– kilobytes] [–one-file-system] [–separate-dirs] [–dereference] [–dereference-args] [– help] [–version] [filename...] Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

dumpkeys A ”dumpkeys” az alap´ertelmezett kimenetre ´ırja a billenty˝ uzet meghajt´o megfeleltet´esi t´ abl´ azatainak aktu´ alis tartalm´at, a ”keymaps”-ben megadott form´atum szerint. A k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o kapcsol´ ok haszn´ alat´aval lehet a kimenet form´ atum´at v´altoztatni, ´es egy´eb inform´ aci´ ok is szerezhet˝ok a kernelr˝ol ´es a ”dumpkeys” valamint ”loadkeys” programr´ ol. dumpkeys [ -hilfn -cjelk´eszlet –help –short-info –long-info –numeric –full-table –funcs-only –keys-only –compose-only –charset=jelk´eszlet ] Ford´ ıtotta: G´ abris Aur´ el

echo Az ”echo” ki´ır minden megadott karakterl´ancot az alap´ertelmezett kimenetre. echo [-ne] [karakterl´ anc...] echo [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Szab´ o Zsolt , T´ ım´ ar Andr´ as

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

263

eject Az ”eject” enged´elyezi a cser´elhet˝ o t´ arak (tipikusan CD-ROM, floppy lemez vagy Iomega Jaz vagy Zip lemez) szoftveres kiad´as´at. A parancs alkalmas m´eg n´eh´any t¨obblemezes CD-ROM cser´el˝ o ´es a n´eh´any eszk¨oz ´altal t´amogatott automatikus kiadat´ as vez´erl´es´ere is. Amennyiben nincs eszk¨ oz meghat´ arozva, akkor az alap´ertelmezettre vonatkozik. A CDROM k¨ ornyezeti v´altoz´ o haszn´ alhat´o az alap´ertelmezett eszk¨oz meghat´aroz´as´ara, k¨ ul¨ onben a ford´ıt´ askor megadott az alap´ertelmezett eszk¨oz. M´as eszk¨oz¨ok vagy a ”device name” teljes eszk¨ oz n´evvel (pl. /dev/cdrom), vagy a ”nickname” r¨ovid´ıt´essel adhat´ ok meg. -f Norm´al esetben az ”eject” nem adatja ki az eszk¨ozt amennyiben meg´allap´ıtotta, hogy az a f´ ajlrendszerbe csatlakozik. Ez az opci´o hat´astalan´ıtja ezt a tulajdons´ agot ´es megpr´ ob´ alja k´enyszer´ıteni a kiad´ast m´eg ha akkor is ha az egy csatolt eszk¨oz. -u Ez az opci´o utas´ıtja az ”eject”-et, hogy el˝osz¨or pr´ob´alja meg lecsatolni az eszk¨ozt kiad´as el˝ ott. -n Ezzel az opci´ oval az ”eject” list´ azza a t´ amogatott r¨ovid´ıt´eseket (nicknameeket) ´es a hozz´ ajuk tartoz´ o eszk¨ oz¨ oket. eject -h eject [-f][-u][-v] eject [-f][-u][-v] eject [-f][-u][-v] <devicename> eject -d eject -n eject -a on|1|off|0 [-v] eject -c <slot> [-v] Ford´ ıtotta: Horneczki G´ abor <[email protected]>

env Az ”env” egy, a parancssorban megadott argumentumok szerint m´odos´ıtott k¨ornyezetben futtat egy parancsot. A ”v´ altoz´ o=´ert´ek” form´atum´ u argumentum a ”v´altoz´o” k¨ornyezeti v´ altoz´ ot ”´ert´ek” ´ert´ekre ´ all´ıtja be. Az ´ert´ek lehet u ¨res (”v´altoz´o=”). K¨ ul¨onbs´eg van az u altoz´ o ´es a be´all´ıtatlan v´altoz´o k¨oz¨ott. A t¨obbi ¨res v´ argumentum k¨oz¨ ul az els˝ o hat´ arozza meg a futtatand´o programot, ami a PATH k¨ornyezeti v´altoz´ o be´ all´ıt´ as´ anak megfelel˝ o helyen lehet. Az ez ut´ani argumentumok ´atad´odnak a futtatand´ o programnak. Amennyibe a k¨ornyezeti v´altoz´ok meghat´aroz´asa ut´ an nem szerepel futtatand´ o program, akkor az ”env” ki´ırja a megv´altozott k¨ ornyezet k¨ ornyezeti v´ altoz´ oit. Ez olyasmi, mint amit a ”printenv” tesz.

264

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

-u, –unset n´ev Ha volt n´ev nev˝ u k¨ ornyezeti v´ altoz´o, elt´avol´ıtja a k¨ornyezetb˝ol. -, -i, –ignore-environment ¨ Ures k¨ ornyezettel kezdi a fut´ as´ at, figyelmen k´ıv¨ ul hagyva az ¨or¨ok¨olt k¨ornyezet. env [-] [-i] [-u n´ev] [–ignore-environment] [–unset=n´ev] [–help] [–version] [v´altoz´o=´ert´ek]... [program [argumentumok...]] env Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

expand Az ”expand” az ¨ osszes megadott f´ajl, vagy ha ilyen nincs, illetve ha a megadott f´ajln´ev ”-”, az alap´ertelmezett bemenet tartalm´at az alap´ertelmezett kimenetre ´ırja u ´gy, hogy a tabul´ ator karaktereket megfelel˝o sz´am´ u sz´ok¨oz karakterr´e alak´ıtja ´ at. Alap´ertelmez´es szerint az ”expand” az ¨osszes tabul´ator karaktert ´atalak´ıtja sz´ ok¨ oz karakterr´e. A kimenetben a backspace karakterek meg˝orz˝odnek, a tabul´atorok sz´ amol´ asakor cs¨ okkenti az oszlopsz´amot. Az alap´ertelmez´es˝ u m˝ uk¨od´es szerint minden tabul´ ator karakter 8 sz´ok¨oz karakterrel helyettes´ıt˝odik. -, -t, –tabs tab1[,tab2[,...]] Amikor csak egy tabul´ ator stop adott, akkor egy tabul´ator karakter ”tab1” sz´ok¨oz karakter lesz az alap´ertelmez´es˝ u 8 helyett. Ha t¨obb tabul´ator stop adott, akkor a tabul´atorpoz´ıci´ ok a ”tab1”, ”tab2” stb. oszlopokba ´all´ıt´odnak be (az oszlopok sz´amoz´ asa null´ aval kezd˝ odik), ´es az ezek ut´an l´ev˝o tabul´ator karakterek egy sz´ok¨oz karakterrel helyettes´ıt˝ odnek. A ”tabstop”-okat ”-t” vagy a ”–tabs” m´odon adhatjuk meg, vessz˝ ovel ´es sz´ ok¨ oz karakterrel is elv´alaszthatjuk. -i, –initial Minden sorban csak a bevezet˝ o tabul´atorokat (amik megel˝oznek minden nemsz´ok¨oz vagy nem-tab karaktert) alak´ıtja ´at sz´ok¨oz karakterr´e. expand [-tab1[,tab2[,...]]] [-t tab1[,tab2[,...]]] [-i] [–tabs=tab1[,tab2[,...]]] [– initial] [–help] [–version] [f´ ajl...] Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

factor ´ A ”factor” n¨ ovekv˝ o sorrendben pr´ımt´enyez˝okre bontja a megadott ”SZAM”okat, majd az eredm´enyt ki´ırja. Amennyiben a parancssorban nem adtunk meg

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

265

ilyet, akkor a szabv´ anyos bemenetr˝ ol olvassa be ˝oket lista form´aj´aban, melyeket u ´j sorral, tabul´ atorral vagy sz´ ok¨ ozzel kell elv´alasztani. A ”factor” 128 da´ rab t´enyez˝ore van korl´ atozva, ´es a ”SZAM”-ok az architekt´ ur´an el´erhet˝o legnagyobb el˝ojel n´elk¨ uli eg´eszek lehetnek (tipikus ´ert´ekek a 4294967295 a 32 bites, ´es 18446744073709551615 a 64 bites platformokon) vagy b´armi, ami kisebb 2ˆ128-n´al. ´ factor [SZAM...] factor [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Feh´ er -Aries- J´ anos <[email protected]>

false A ”false” nem csin´ al m´ ast, mint egy visszat´er´esi ´ert´ekkel ´all le, ami sikertelens´eget jelent. Shell scriptekben olyan helyeken haszn´alhat´o, ahol sikertelen visszat´er´esi ´ert´ek sz¨ uks´eges. A ”false” egyetlen opci´ot sem fogad el, m´eg a ”–help” vagy a ”–version” opci´ okat sem. Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as , T´ ım´ ar Andr´ as

file F´ajl t´ıpus´anak meghat´ aroz´ asa. A ”file” parancs teszteli minden argumentum´at ´es megpr´ob´alja kategoriz´alni ezeket. H´arom teszt sorozatot hajt v´egre, a k¨ovetkez˝o sorrendben: f´ajlrendszer tesztek, b˝ uv¨os sz´ am (magic number) tesztek, ´es nyelv tesztek. Az els˝o sikeres teszt eredm´enye hat´ arozza meg a program kimenet´et. A ki´ırt eredm´eny ´ altal´ aban a k¨ ovetkez˝ o szavak egyik´et fogja tartalmazni: ”text” (a f´ajl csak ASCII karaktereket tartalmaz, ´es val´osz´ın˝ uleg olvashat´o ASCII termin´alon), ”executable” (a f´ ajl program ford´ıt´as eredm´eny´et tartalmazza, mely ´ertelmes valamilyen UNIX kernel sz´ am´ara) vagy ”data”, ami b´armi m´ast jelenthet (a ”data” t´ıpus ´ altal´aban ”bin´ aris” vagy nem-nyomtathat´o). Kiv´etelt k´epeznek a j´ol ismert ”bin´ aris” f´ajl form´ atumok (pl. ”core” f´ajlok, ”tar” arch´ıvumok). Amennyiben v´altoztatunk az ”/usr/share/misc/magic” f´ajlon vagy mag´an a programon, tartsuk meg ezeket a kulcsszavakat. A felhaszn´al´ok sz´am´ıtanak arra, hogy ha egy f´ajl olvashat´ o, akkor a t´ıpus´ aban megjelenik a ”text” karakterl´anc. Ne tegy¨ uk azt, amit a Berkley Egyetemen tettek - megv´altoztatt´ak a ”shell commands text”-et ”shell script”-re. -v, –version Ki´ırja a program verzi´ oj´ at ´es kil´ep.

266

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

-c, –checking-printout ´ Ellen˝ orz˝ o nyomtat´ as a b˝ uv¨ os sz´ amokat tartalmaz´o f´ajlr´ol. Altal´ aban az ”-m” kapcsol´oval egy¨ utt haszn´ alatos, u ´j b˝ uv¨os sz´amokat tartalmaz´o f´ajl telep´ıt´es el˝otti ellen˝orz´esekor. -z, –uncompress Megpr´ ob´ al t¨ om¨ or´ıtett f´ ajlokat is azonos´ıtani. -L, –dereference Ezzel a kapcsol´ oval el´erhetj¨ uk, hogy a ”file” k¨ovesse a szimbolikus k¨ot´eseket, ahogyan azt az ”ls” azonos nev˝ u kapcsol´oja is teszi. file [ -vczL ] [ -f f´ ajln´evlista ] [ -m b˝ uv¨os f´ajl ] f´ajln´ev ... Ford´ ıtotta: Kov´ acs Emese <[email protected]>

find F´ajlokat keres egy k¨ onyvt´ arstrukt´ ur´aban. A ”find” program a megadott f´ ajlokt´ol indul´o k¨onyvt´arf´aban keres a megadott kifejez´es balr´ ol jobbra val´ o ki´ert´ekel´es´evel. A program ´altal figyelembe vett precedenica-szab´ alyokat. Mihelyt egy´ertelm˝ u, hogy egy f´ajl megfelel-e a kifejez´esnek, a k¨ ovetkez˝ o f´ ajl vizsg´ alat´ aba kezd. (Nem felt´etlen ´ert´ekeli ki teh´at a teljes kifejez´est. Pl. ha egy ”and2 kifejez´es bal oldal´an hamis, vagy egy ”or” kifejez´es bal oldal´an igaz felt´etel van, az egy´ertelm˝ uv´e teszi az eg´esz kifejez´es ´ert´ek´et. Ilyenkor a ”find” nem vizsg´ alja tov´ abb a kifejez´est.) -mount Nem megy bele olyan alk¨onyvt´arba, amely m´as f´ajlrendszeren van. Ugyanaz, mint ”-xdev”. (Csak kompatibilit´asi okokb´ol ker¨ ult implement´al´asra.) -name pattern A f´ ajln´ev alapja (azaz a f´ajl el´er´esi u ´tja a bevezet˝o k¨onyvt´arak n´elk¨ ul) illeszkedik a pattern burokmint´ahoz. A metakarakterek (”*”, ”?” ´es ”[ ]”) nem illeszkednek a f´ ajl alapneve elej´en tal´alhat´o ”.”-hoz. Egy k¨onyvt´ar ´es az alatta lev˝o f´ajlok figyelmen k´ıv¨ ul hagy´ as´ ara a ”-prune” haszn´alhat´o. find / -mount -name ”f´ ajlneve” | less A fenti p´eld´ aban a ”find” parancsnak azt mondtuk, hogy keressen a gy¨ok´erk¨onyvt´art´ ol ”/” azaz az eg´esz f´ ajlrendszeren, de a ”mount”-olt, azaz csatlakoztatott egys´egeket ne vegye figyelembe, vizsont ”-name” azaz n´ev szerint keresse a ”f´ajlneve” programot, majd a keres´es eredm´eny´et egy ”|” pipe, pontosabban cs˝ovezet´eken kereszt¨ ul mutassa meg a ”less” parancs. Ford´ ıt´ as: Horv´ ath Andr´ as

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

267

finger A finger a rendszer felhaszn´ al´ oir´ ol mutat inform´aci´okat. Param´eter n´elk¨ ul, a ”finger” minden bel´epett felhaszn´al´o adatait megjelen´ıti. finger felhaszn´ al´ o ... finger felhaszn´ al´ o@g´ep ... ´rdi "Cactus" Gergo Ford´ ıtotta: E

free A ”free” ki´ırja a rendszer¨ unkben a szabad, az elhaszn´alt fizikai, ´es a swap mem´oria o¨sszmennyis´eg´et, valamint a kernel ´ altal haszn´alt osztott mem´ori´at ´es a buffereket. A ”-b” kapcsol´ o byte-okban ´ırja ki a mem´oriamennyis´eget, a ”-k” kapcsol´o (alapbe´all´ıt´as) kilobyte-okban, az ”-m” kapcsol´o megabyte-okban ´ırja ki. A ”-t” kapcsol´o ki´ır egy ¨ osszegz´eseket tartalmaz´ o sort. Az ”-o” kapcsol´o letiltja a ”buffer adjusted” sor ki´ır´ as´ at. Amikor nincs defini´ alva, a ”free” kivonja/hozz´aadja a buffer mem´oriater¨ uleteket az elhaszn´ alt/szabad mem´oriak´ent mutatott ´ert´ekekb˝ol. Az ”-s” kapcsol´ o aktiv´ alja a folyamatos sz´ aml´ al´ast ”delay” m´asodpercenk´ent. Val´oj´aban b´armilyen lebeg˝ opontos sz´ amot megadhat´o a ”delay”-nek, az ”usleep”-et a mikroszekundumos id˝ ok´esleltet´esekre haszn´alj´ak. free [-b | -k | -m] [-o] [-s delay ] [-t] [-V] Ford´ ıtotta: Sztrepka P´ al <[email protected]>

ftpcount Ez parancs a pillanatnyi ftp felhaszn´ al´ okat mutatja, a maxim´alisan megengedett felhaszn´al´ okkal egy¨ utt, az ftpaccess-ben l´etrehozott oszt´alyok szerint. Ford´ ıtotta: V´ araljai N´ andor

gdb A ”gdb” egy olyan hibakeres˝ o, ami lehet˝ ov´e teszi, hogy betekints¨ unk egy m´asik program ”belsej´ebe”, mik¨ ozben az fut, vagy azt, hogy mit csin´alt a m´asik program abban a pillanatban, amikor ¨ osszeomlott. A ”gdb” n´egy f˝ o dologra k´epes, amelyek seg´ıtenek a m˝ uk¨od´es k¨ozben val´o hibakeres´esben:

268

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

1./ Elind´ıtja a programot, meghat´aroz b´armely olyan dolgot, amely befoly´asolhatja a m˝ uk¨ od´es´et. 2./ Meg´ all´ıtja a programot meghat´arozott k¨or¨ ulm´enyek bek¨ovetkeztekor. 3./ Megvizsg´ alja, hogy mi t¨ort´ent, amikor a program meg´allt. 4./ Megv´ altoztat dolgokat a programban, hogy k´ıs´erletezni lehessen a hiba k¨ovetkezm´enyeinek kijav´ıt´ asa ´erdek´eben, ´es folytathassa a munk´at egy m´asik hib´an. A ”gdb” C, C++, ´es Modula-2 nyelv˝ u programok hib´ainak keres´es´ere haszn´alhat´o. Ford´ ıtotta: Szak´ acs Gergely M´ arton

gpasswd A ”gpasswd” program seg´ıts´eg´evel adminisztr´alhatjuk az ”/etc/group” f´ajlt illetve az ”/etc/gshadow” f´ ajlt amennyiben a SHADOWGPR defini´alva volt a ford´ıt´as alatt. Minden csoportban lehetnek adminisztr´atorok, tagok ´es egy jelsz´o. A rendszer-adminisztr´ ator a ”-A” opci´o seg´ıts´eg´evel defini´alhat csoportadminisztr´ ator(oka)t ´es a ”-M” opci´ oval tagokat. A rendszer-adminisztr´ator minden joggal rendelkezik, amellyel a csoport-adminisztr´ator ´es a csoport tagjai. A csoport-adminisztr´ ator a ”-a” kapcsol´oval hozhat l´etre felhaszn´al´okat, ´es a ”-d” opci´ oval t¨ or¨ olheti ˝ oket. Az adminisztr´atorok a ”-r” opci´oval t¨or¨olhetik a csoport jelszav´ at. Amennyiben nincs jelsz´o be´all´ıtva, akkor csak a csoport tagjai haszn´alhatj´ ak a ”newgrp” parancsot a csatlakoz´ashoz. A ”-R” opci´o megg´atolja a csoport el´er´es´et a ”newgrp” parancson kereszt¨ ul. Amikor a ”gpasswd” parancsot a csoport-adminisztr´ator adja ki a csoport nev´evel, akkor csak a jelsz´ ot kell be´ırnia. Amennyiben van jelsz´o, akkor a tagok be tudnak l´epni a ”newgrp” paranccsal jelsz´o n´elk¨ ul is, csak a csoporton k´ıv¨ uli felhaszn´ al´ oknak kell megadniuk a jelsz´ot. gpasswd csoport gpasswd -a felhaszn´al´o csoport gpasswd -d felhaszn´al´o csoport gpasswd -R csoport gpasswd -r csoport gpasswd [-A felhaszn´al´o,...] [-M felhaszn´al´o,...] csoport Ford´ ıtotta: T´ ım´ ar Andr´ as

gpm Kiv´ag´ as ´es beilleszt´es seg´edprogram ´es eg´er szerver virtu´alis konzolokra. Sz¨oveget kiv´ alasztani a bal eg´ergomb lenyom´as´aval ´es h´ uz´as´aval (bemeszel´essel) lehet. Sz¨ oveget ugyanarra vagy egy m´asik konzolra beilleszteni a k¨oz´eps˝o gombbal lehet. A jobb gombbal b˝ ov´ıteni lehet a kijel¨ol´est, u ´gy mint az ”xterm”n´el.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

269

K´etgombos eg´er a jobb gombot haszn´ alja beilleszt´esre. Dupla ´es tripla kattint´ as eg´esz szavakat ´es eg´esz sorokat jel¨ol ki. A legjobb vizu´alis eredm´eny el´er´es´ehez a ”-P” opci´ o haszn´alata javasolt. Amikor egy, a sor tartalma ut´ an ´ all´ o sz´ok¨oz be van meszelve, ´es nincs m´as sz¨oveg a sorban, akkor az eg´esz sor automatikusan kijel¨ol˝odik. Ha t¨obb sor van kijel¨olve, akkor a sorv´egi sz´ ok¨ oz¨ ok t¨ orl˝ odnek a kiv´alaszt´as pufferb˝ol minden sor v´eg´en. A virtu´alis konzolra ker¨ ul˝ o b´ armilyen kimenet t¨orli a k´eperny˝or˝ol a bemeszel´est a k´eperny˝otartalom s´ertetlens´ege ´erdek´eben, de a beilleszt´es puffer tartalma nem fog v´altozni. A kiv´alaszt´as mechanizmus le van tiltva, ha az ir´any´ıt´o virtu´alis konzol grafikus m´odban van, p´eld´ aul amikor az X11 fut, ´es u ´jra enged´elyezett, amikor sz¨oveges m´odba visszat´er¨ unk. Ford´ ıtotta: Horneczki G´ abor <[email protected]>

grep, egrep, fgrep A ”grep”, a megnevezett bemeneti f´ ajlok-ban a megadott mint´ahoz illeszked˝o sorokat keres. Amennyiben nincs bemen˝ o f´ ajln´ev megadva, vagy az a ”-” jel, az alap´ertelmezett bemenetet olvassa. Alap´ertelmez´es szerint ”grep” a mint´ahoz illeszked˝o sorokat kinyomtatja. less fontos/hosszufile | grep sz¨ oveg A fenti p´eld´aban a ”less” paranccsal megjelen´ıtj¨ uk a ”hosszufile”-t, de egy cs˝ovezet´eken (pipe) kereszt¨ ul v´egezt¨ unk egy sz˝ ur´est a ”grep”-el, aminek k¨osz¨onhet˝oen csak azok a sorok fognak megjelenni, amikben a ”sz¨oveg” sz´o szerepelni fog. Term´eszetesen a ”grep” enn´el l´enyegesen ¨osszetettebb feladatok ell´at´as´ara is lehet˝os´eget ad, ez´ert felt´etlen¨ ul n´ezz¨ uk meg mit mond a ”man grep”. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

groups A ”groups” parancs ki´ırja a jelenlegi csoportazonos´ıt´o neveket vagy sz´am´ert´ekeket. Ha nincs az ´ert´eknek megfelel˝ o bejegyz´es a ”/etc/group” f´ajlban, akkor a csoport azonos´ıt´ o sz´ am´ at ´ırja ki. Az opcion´alis felhaszn´al´o param´eter eset´en azokat a csoportokat ´ırja ki, amelyekbe a megadott felhaszn´al´ o tartozik. groups [felhaszn´ al´ o] Ford´ ıtotta: ifj. Dyekiss Emil <[email protected]>

270

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

gzexe A ”gzexe” program v´egrehajthat´ o f´ajlokat t¨om¨or´ıt, amik futtat´askor automatikusan kit¨ om¨ or´ıt˝ odnek ´es v´egrehajt´ odnak. A fut´asid˝o megn˝o. P´eld´aul a ”gzexe /bin/cat” futtat´ asakor a k¨ ovetkez˝ o k´et f´ajl j¨on l´etre: -r-xr-xr-x 1 root bin 9644 Feb 11 11:16 /bin/cat -r-xr-xr-x 1 bin bin 24576 Nov 23 13:21 /bin/cat A /bin/cat az eredeti, a /bin/cat az ¨onkicsomagol´o v´egrehajthat´o f´ajl. Ha megbizonyosodtunk arr´ ol, hogy a t¨ om¨ or´ıtett ”/bin/cat” j´ol m˝ uk¨odik, a ”/bin/cat ” let¨or¨olhet˝ o. Haszn´ alat´ anak kev´es hellyel rendelkez˝o rendszerekn´el van ´ertelme. A ”-d” kapcsol´ o haszn´ alat´ aval kit¨ om¨ or´ıti az adott v´egrehajthat´o f´ajlt. gzexe [ n´ev ... ] Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

gzip, gunzip, zcat A ”gzip” cs¨ okkenti a megnevezett f´ ajlok m´eret´et a Lempel-Ziv k´odol´as (LZ77) felhaszn´ al´ as´ aval. Hacsak lehets´eges, minden f´ajl egy ”.gz”, kiterjeszt´es˝ uvel lesz helyettes´ıtve azonos tulajdonossal, enged´elyekkel, el´er´esi- ´es m´odos´ıt´asi id˝okkel. Amennyiben nincs f´ ajl megadva, vagy a f´ajln´ev a ”-” jel, az alap´ertelmezett bemenetet t¨ om¨ or´ıti az alap´ertelmezett kimenetre. A ”gzip” csak a szab´ alyos f´ ajlokat k´ıs´erli meg t¨om¨or´ıteni. F˝ok´ent a szimbolikus k¨ot´eseket hagyja figyelmen k´ıv¨ ul. A t¨om¨or´ıtett f´ajlok vissza´all´ıthat´ok eredeti form´ajukra a ”gzip -d” vagy ”gunzip” vagy ”zcat” haszn´alat´aval. Ha a t¨om¨or´ıtett f´ajlban elmentett eredeti n´ev nem megfelel˝o a f´ajlrendszernek, u ´j, leg´alis n´ev meghat´aroz´ asa t¨ ort´enik az eredeti alapj´an. A ”gunzip” egy f´ ajllist´ at kap a parancssoron kereszt¨ ul, ´es minden ”.gz”, ”-gz”, ”.z”, ”-z”, ” z” vagy ”.Z” v´egz˝ od´es˝ u f´ ajlt, illetve azokat, amelyek megfelel˝o m´agikus sz´ammal kezd˝ odnek, helyettes´ıt a kit¨ om¨or´ıtett v´altozatukkal az eredeti kiterjeszt´es n´elk¨ ul. A ”gunzip” program felismeri a ”.tgz”´es ”.taz” speci´alis kiterjeszt´eseket, mint a ”.tar.gz” illetve ”.tar.Z” r¨ ovid´ıt´eseit. T¨om¨or´ıt´eskor ”gzip” a ”.tgz” kiterjeszt´est haszn´ alja ha sz¨ uks´eges, ahelyett, hogy a ”.tar” kiterjeszt´es˝ u f´ajlok t¨om¨or´ıtett nev´et csonkoln´ a. A ”zip” ´ altal l´etrehozott programokat csak akkor tudja a ”gunzip” kicsomagolni, ha egyetlen tagja van, mely a ”deflation” m´odszerrel lett t¨om¨or´ıtve. Ez a lehet˝os´eg csak a ”tar.zip” f´ ajlok ”tar.gz”-re alak´ıt´as´ara aj´anlott. T¨obbtag´ u ”zip” f´ajlok kicsomagol´ as´ ara az ”unzip” alkalmas. A ”zcat” azonos a ”gunzip -c”-vel, a parancssorb´ol ´erkez˝o f´ajllist´at ´es az alap´ertelmezett bemenetet is k´epes kicsomagolni, ´es a kicsomagolt adatokat az alap´ertel-

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

271

mezett kimenetre ´ırja. A ”zcat” program a megfelel˝o m´agikus sz´ammal rendelkez˝o f´ajlokat kicsomagolja, f¨ uggetlen¨ ul a ”.gz” megl´et´et˝ol. -c –stdout –to-stdout A kimenetet az alap´ertelmezett kimenetre ´ırja, az eredeti f´ajlokat v´altozatlanul hagyja. T¨ obb bemen˝ o f´ ajl eset´en a kimenet f¨ uggetlen¨ ul a t¨om¨or´ıtett tagok sorozata lesz. Jobb t¨ om¨ or´ıt´est lehet el´erni a bemeneti f´ajlok t¨om¨or´ıt´es el˝otti ¨osszekapcsol´ as´aval. -d –decompress –uncompress Kicsomagol´ as (decompress). -f –force A t¨om¨or´ıt´es vagy kicsomagol´ as er˝ oltet´ese m´eg akkor is, ha a f´ajlnak t¨obbsz¨or¨ os k¨ot´esei vannak, vagy a megfelel˝ o f´ ajl m´ar l´etezik, vagy a t¨om¨or´ıtett adatot termin´alr´ol olvassa vagy oda ´ırja a program. Amikor a bemeneti adatok nem felismerhet˝ok a ”gzip”-nek ´es ha a ”–stdout” opci´o is adott, a bemen˝o adatokat v´altoz´as n´elk¨ ul az alap´ertelmezett kimenetre m´asolja. Ilyenkor ”zcat” ugyan´ ugy viselkedik, mint ”cat”. Ha ”-f” nincs megadva ´es nem a h´att´erben fut a program, a ”gzip” visszak´erdez, hogy a m´ ar l´etez˝ o f´ ajlok fel¨ ul´ırhat´ok-e. -n –no-name T¨om¨or´ıt´eskor nem menti el az eredeti f´ ajl nev´et ´es id˝ob´elyeg´et. (Az eredeti n´ev mindig elment˝ odik, ha a nevet csonkolni kellett.) Kicsomagol´askor nem ´all´ıtja vissza az eredeti f´ ajlnevet, azaz csak a ”gzip” f´ajlv´egz˝od´es´et t´avol´ıtja el, ´es nem ´all´ıtja vissza az id˝ ob´elyegeket, hanem a t¨ om¨or´ıtett f´ajl´eb´ol m´asolja. -r –recursive Rekurz´ıvan v´egigmegy a k¨ onyvt´ arstrukt´ ur´an. Amikor a parancssorban megadott f´ajlnevek k¨ onyvt´ arakat is tartalmaznak, ”gzip” bemegy a k¨onyvt´arba ´es t¨ om¨or´ıti (illetve a ”gunzip” kicsomagolja) az ott tal´alt f´ajlokat. Jobb t¨om¨or´ıt´es ´erhet˝ o el, ha az ¨ osszes tagot egyszerre t¨om¨or´ıtj¨ uk. Pl.: cat file1 file2 | gzip > foo.gz gzip [ -acdfhlLnNrtvV19 ] [-S suffix] [ n´ev ... ] gunzip [ -acfhlLnNrtvV ] [-S suffix] [ n´ev ... ] zcat [ -fhLV ] [ n´ev ... ] Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

head A ”head” a megadott f´ ajlok els˝ o r´esz´et (alap´ertelmez´esben az els˝o 10 sor´at) ´ırja ki. Amikor nincs megadva f´ ajln´ev, vagy a f´ajln´ev ”-”, a bemenet´et az alap´ertelmezett bemenetr˝ ol veszi. Ha egyn´el t¨ obb f´ajl adott, a f´ajl nev´et ”==>” ´es ”<==” jelek k¨oz´e t´eve minden f´ ajl els˝ o r´esze el˝ott ki´ırja.

272

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

-n N, –lines N Az els˝ o N sort ´ırja ki. -q, –quiet, –silent Soha ne ´ırja ki a f´ajlnevet tartalmaz´o fejl´ecet. -v, –verbose Mindig ´ırja ki a f´ ajlnevet tartalmaz´o fejl´ecet. head [-c N[bkm]] [-n N] [-qv] [–bytes=N[bkm]] [–lines=N] [–quiet] [–silent] [–verbose] [–help] [–version] [f´ ajl...] Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

hexdump A ”hexdump” seg´edprogram egy sz˝ ur˝o, ami megjelen´ıti a megadott f´ajlokat vagy a szabv´ anyos bemenetet, ha nem adunk meg f´ajlokat egy a felhaszn´al´o ´altal megadott form´ atumban. -b Egy b´ajtos okt´ alis megjelen´ıt˝ o. Minden sor elej´en megjelen´ıti a bemeneti offsetet hexadecim´ alisan, majd ezt k¨ ovetik 16 oszlopban a sz´ok¨ozzel elv´alasztott h´arom jegy˝ u, null´ aval kieg´esz´ıtett bemeneti adatb´ajtok okt´alis form´aban. -c Egy b´ ajtos karakteres megjelen´ıt˝o. Minden sor elej´en megjelen´ıti a bemeneti offsetet hexadecim´ alisan, majd ezt k¨ ovetik 16 oszlopban a sz´ok¨ozzel elv´alasztott h´arom jegy˝ u, sz´ ok¨ ozzel kieg´esz´ıtett bemeneti adatb´ajtok karakteres form´aban. -d K´et b´ ajtos decim´ alis megjelen´ıt˝o. Minden sor elej´en megjelen´ıti a bemeneti offsetet hexadecim´ alisan, majd ezt k¨ ovetik 8 oszlopban a sz´ok¨ozzel elv´alasztott u, null´ aval kieg´esz´ıtett k´et b´ ajtos adat egys´egek el˝ojel n´elk¨ uli, decim´alis ¨ot jegy˝ form´aban. -e format string Egy adatok megjelen´ıt´es´ehez haszn´alt ”format string” form´atum stringet ad meg. -f format file Megad egy f´ ajlt, ami egy vagy t¨obb u ´j sorral elv´alasztott form´atum´ u stringet tartalmaz. Az u ¨res sorokat ´es azokat a sorokat, amelyek els˝o nem sz´ok¨oz karaktere egy kett˝ os kereszt (#) nem veszi figyelembe. -n length Csak ”length” b´ ajt hossz´ u bemenetet vesz figyelembe. hexdump [-bcdovx] [-e format string] [-f format file] [-n length] [-s skip] file ... Ford´ ıt´ as: Horneczki G´ abor <[email protected]>

host A ”host” inform´ aci´ okkal szolg´ al az Interneten l´ev˝o hostokr´ol ´es tartom´anyokr´ol. Ezeket az inform´ aci´ okat a program egy a vil´agot ´atsz¨ov˝o szerver h´al´ozatt´ol kapja. Ezek az inform´ aci´ ok u ´gynevezett ”er˝oforr´as bejegyz´esekben” (recource records) vannak t´ arolva, melyek hierarchikusan szervezett ”z´on´akba” tartoznak.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

273

Alap´ertelmez´esben, a program egyszer˝ uen ´atv´altja a host neveket Internet c´ımekre ´es vissza. A ”-t”, ”-a” ´es ”-v” opci´ okkal lek´erdezhet¨ unk b´armilyen inform´aci´ot a tartom´anynevekr˝ ol amelyek a tartom´anyn´ev rendszerbe (domain name system) be vannak jegyezve. A ki´ırt inform´aci´o a megfelel˝o er˝oforr´as bejegyz´es k¨ ul¨onb¨oz˝o mez˝ oib˝ol ´ all. A program argumentuma lehet host n´ev (tartom´anyn´ev) vagy IP sz´am. A sz´amokkal le´ırt Internet c´ım n´egy pontokkal hat´arolt decim´alis sz´amb´ol ´all. Pl.: ”192.16.199.1”. Ez a n´egy sz´ am a 32 bites c´ım n´egy b´ajtja. A program alap´ertelmez´esben a sz´amhoz rendelt host nevet adja vissza. A host n´ev vagy a tartom´anyn´ev pontokkal hat´arolt n´ev r´eszekb˝ ol (c´ımk´ekb˝ ol) ´all, pl.: ”nikhefh.nikhef.nl”. A program alap´ertelmez´esben megkeresi a n´evhez rendelt o¨sszes Internet c´ımet. -v A kapcsol´ o az eredm´enyt ”b˝ obesz´ed˝ uen”´ırja ki. Az er˝oforr´as bejegyz´es minden mez˝oj´et ki´ırja. Ezen kapcsol´ o n´elk¨ ul a ”ttl”´es ”class” mez˝ok nem jelennek meg. Hasonl´oan, az ”additional information” (tov´ abbi inform´aci´ok) ´es az ”authoritative nameservers” (hiteles n´evkiszolg´ al´ ok) szekci´ ok is megjelennek, amennyiben l´eteznek. A kapcsol´o elhagy´ asa eset´en ezek a mez˝ok nem ker¨ ulnek ki´ır´asra. Ezen a fel¨ ul a b˝obesz´ed˝ u opci´ o tov´ abbi inform´ aci´ okat ´ır ki arr´ol, hogy a program ´eppen mit csin´al. Jegyezz¨ uk meg, hogy a ”-vv” ”nagyon b˝obesz´ed˝ u”, hossz´ u kimeneti eredm´ennyel j´ar. A speci´alis opci´ ok, ´es egy´eb kapcsol´ ok el´erhet˝ok a ”man host” beg´epel´es´evel. host [-v] [-a] [-t t´ıpus] [opci´ ok] n´ev [szerver] host [-v] [-a] [-t t´ıpus] [opci´ok] -l z´ona [szerver] host [-v] [opci´ ok] -H [-D] [-E] [-G] z´ona host [-v] [opci´ok] -C z´ona host [-v] [opci´ok] -A host host [opci´ ok] -x [n´ev ...] host [opci´ ok] -X szerver [n´ev ...] Ford´ ıtotta: Kov´ acs Emese <[email protected]>

hostid A ”hostid” parancs seg´ıts´eg´evel az aktu´ alis host id sz´amot hexadecim´alis ill. ha a ”-v” opci´o meg lett adva mindk´et, decim´ alis ´es z´ar´ojelben hexadecim´alis alakj´at adja meg. Ez a sz´ am´ert´ek v´ arhat´ oan egyedi a hostok k¨oz¨ott, ´es norm´alis esetben hasonl´ıt a host INet c´ım´ehez. Csak a super-user (root) tudja a host id-t ´all´ıtani, ha megadja az opcion´alis ”decim´al-id”-t. Ez az ´ert´ek a ”/etc/hostid” f´ ajlban lesz elt´arolva, igy el´eg egyszer be´all´ıtani. hostid [-v] [decimal-id] ´kos Ford´ ıtotta: Szab´ o A

274

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

hostname, domainname, dnsdomainname, nisdomainname, ypdomainname hostname - Megjelen´ıti vagy be´ all´ıtja a rendszer hostnev´et. domainname Megjelen´ıti vagy be´ all´ıtja a rendszer NIS/YP-tartom´anynev´et. dnsdomainname - Megjelen´ıti vagy be´ all´ıtja a rendszer DNS-tartom´anynev´et. nisdomainname Megjelen´ıti vagy be´ all´ıtja a rendszer NIS/YP-tartom´anynev´et. ypdomainname Megjelen´ıti vagy be´ all´ıtja a rendszer NIS/YP-tartom´anynev´et. A hostname program a rendszer ´erv´enyben l´ev˝o host- vagy tartom´anynev´enek be´all´ıt´as´ ara, illetve megjelen´ıt´es´ere szolg´al. Ezt a nevet sok h´al´ozati program haszn´alja a g´ep azonos´ıt´ as´ ara. A tartom´anynevet a NIS/YP szint´en felhaszn´alja. A n´ev lek´erdez´ese: Param´eterek n´elk¨ uli megh´ıv´ askor, a program megjelen´ıti az ´erv´enyben l´ev˝o neveket. A ”hostname” ki´ırja a rendszer nev´et, amit a ”gethostname” f¨ uggv´eny ad vissza. A ”domainname”, ”nisdomainname”, ”ypdomainname” ki´ırja a rendszer nev´et, amit a ”getdomainname” f¨ uggv´eny ad vissza. Ez YP/NIS-tartom´anyn´evk´ent is ismeretes. A ”dnsdomainname” ki´ırja az FQDN (Fully Qualified Domain Name = Teljes Tartom´ anyn´ev) tartom´ anyr´esz´et. A rendszer teljes FQDN-j´et a ”hostname –fqdn” adja vissza. A n´ev be´ all´ıt´ asa: Param´eter n´elk¨ ul, vagy a ”–file” kapcsol´oval h´ıvjuk meg a parancsot, akkor be´all´ıtja a hostnevet vagy a NIS/YP-tartom´anynevet. (Megjegyz´es: csak a rendszergazda v´ altoztathatja meg a neveket.) Az FQDN- vagy a DNStartom´anynevet nem lehet a ”dnsdomainname” paranccsal be´all´ıtani. Az UHULinux az ”/etc/hostname” file tartalma alapj´an be´all´ıtja a hostnevet bootol´askor (eg´esz pontosan a ”/etc/init.d/system/boot”). Az FQDN: Az FQDN-t (amit a ”hostname –fqdn” ad vissza) vagy a DNS-tartom´anynevet (amit a ”dnsdomainname” ad vissza) nem tudjuk megv´altoztatni ezzel a paranccsal. A rendszer FQDN-je az a n´ev, amit a ”resolver” rendel a hostn´evhez. Az FQDN val´ oj´ aban az a n´ev, melyet a ”gethostbyname” rendel a ”gethostname” ´altal visszaadott hostn´evhez. A DNS-tartom´anyn´ev az els˝o pont ut´ani r´esz. A konfigur´aci´ ot´ ol f¨ ugg teh´ at (a ”/etc/host.conf”-ban van), hogyan v´altoztathatjuk ´ meg. Altal´ aban (ha a hosts f´ajlt a DNS- vagy NIS-lek´erdez´es el˝ott elemzi ki) a ”/etc/hosts” f´ ajlban m´ odos´ıthatjuk. -a, –alias Megjelen´ıti a host alias nev´et (ha van).

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

275

-d, –domain Megjelen´ıti a DNS-tartom´anynevet. Ne haszn´aljuk a ”domainname” parancsot a DNS-tartom´ anyn´ev lek´erdez´es´ere, mert az a NIStartom´anynevet mutatja meg. Haszn´ aljuk helyette a ”dnsdomainname”-et. -F, –file f´ajln´ev A hostnevet a megadott f´ajln´evb˝ol olvassa ki. A megjegyz´eseket (a ”#” karakterrel kezd˝ od˝ o sorokat) figyelmen k´ıv¨ ul hagyja. -f, –fqdn, –long Megjelen´ıti az FQDN-t (a Teljes Tartom´anynevet). Az FQDN a r¨ovid hostn´evb˝ ol ´es a DNS-tartom´ anyn´evb˝ ol ´all. Hacsak nem bind-ot vagy NIS-t haszn´alunk a hostok lek´erdez´es´ere, az FQDN-t ´es a DNS-tartom´anynevet (amely az FQDN r´esze) a ”/etc/hosts” f´ajlban v´ altoztathatjuk meg. -i, –ip-address Megjelen´ıti a host IP-c´ım´et vagy -c´ımeit. -s, –short Megjelen´ıti a r¨ ovid hostnevet. Ez a hostn´ev els˝o pontj´aig kiv´agott r´esze. -v, –verbose B˝ obesz´ed˝ uu odba kapcsol, ´es k¨ozli, hogy mi t¨ort´enik. ¨zemm´ -y, –yp, –nis Megjelen´ıti a NIS-tartom´ anynevet. Param´eter (vagy a ”–file” n´ev kapcsol´o) megad´ as´ aval a root be is ´ all´ıthatja az u ´j NIS-tartom´anyt. hostname [-v] [-a] [–alias] [-d] [–domain] [-f] [–fqdn] [-i] [–ip-address] [–long] [-s] [–short] [-y] [–yp] [–nis] hostname [-v] [-F f´ajln´ev] [–file f´ajln´ev] [hostn´ev] domainname [-v] [-F f´ ajln´ev] [–file f´ ajln´ev] [n´ev] hostname [-v] [-h] [–help] [-V] [–version] dnsdomainname [-v] nisdomainname [-v] ypdomainname [-v] Ford´ ıtotta: Nagy Viktor

hwclock A ”hwclock” egy eszk¨ oz a Hardver´ or´ ahoz. A seg´ıts´eg´evel ki lehet ´ıratni az aktu´alis id˝ot, be lehet ´ all´ıtani a Hardver´ or´ at egy megadott id˝oh¨oz vagy a Rendszer´or´ahoz, vagy be lehet ´ all´ıtani a Rendszer´or´at a Hardver´or´ ahoz. A ”hwclock” programot rendszeresen futtathatjuk, hogy kiegyenl´ıts¨ uk azt az id˝oelt´er´est, amit a mag´ara hagyott rendszer l´etrehoz. hwclock –show [ –utc ] [ –test ] [ –debug ] hwclock –set –date=d´atum [ –utc ] [ –test ] [ –debug] hwclock –systohc [ –utc ] [ –test ] [ –debug ] hwclock –hctosys [ –utc ] [ –test ] [ –debug ] hwclock –adjust [ –utc ] [ –test ] [ –debug ] hwclock –version [ –debug ] Ford´ ıt´ as: Gyulai Mih´ aly <[email protected]>

id Az ”id” inform´ aci´ ot szolg´ altat az adott felhaszn´al´or´ol, vagy arr´ol aki a programot futtatja, ha felhaszn´ al´ o nincs megadva. Alap´ertelmez´esben a val´odi fel-

276

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

haszn´al´oi ID-t ´ırja ki, a val´ odi csoport ID-t, az effekt´ıv felhaszn´al´oi ID-t, ha az k¨ ul¨onb¨ozik a val´ odi felhaszn´ al´ oi ID-t˝ ol, az effekt´ıv csoport ID-t, ha az k¨ ul¨onb¨ozik a val´odi csoport ID-t˝ ol, ´es a kieg´esz´ıt˝o csoportok ID-it. A parancs ezeket a param´etereket egy sorban, egym´ as ut´ an ´ırja ki, z´ar´ojelben megadva a felhaszn´al´o, illetve a csoport nev´et. id [-gnruG] [–group] [–name] [–real] [–user] [–groups] [–help] [–version] [username] ´mon Tam´ Ford´ ıtotta: A as <[email protected]>

install Az ”install” f´ ajlokat m´ asol, be´ all´ıtja a hozz´af´er´esi jogokat, valamint - ha lehets´eges - a tulajdonost ´es a csoportot. A ”cp”-hez hasonl´oan haszn´alatos: tipikusan Makefile-okban a programok ´es egy´eb f´ajlok c´elk¨onyvt´arba m´asol´as´ara. Haszn´alhat´o m´eg a c´elk¨ onyvt´ arak ´es a k¨ onyvt´arstrukt´ ur´aban el˝otte lev˝o k¨onyvt´arak l´etrehoz´as´ ara ´es a c´elk¨ onyvt´ ar hozz´ af´er´esi jogainak be´all´ıt´ as´ara. F´ajl ¨onmag´ara m´asol´asa nem lehets´eges. Opci´ ok: [-g csoport] [-m m´ od] [-o tulajdonos] [–group=csoport] [–mode=m´od] [–owner=tulajdonos] [–help] [–version] install [opci´ ok] [-s,–strip] forr´ as c´el install [opci´ok] [-s,–strip] forr´as... k¨onyvt´ar install [opci´ ok] [-d,–directory] k¨ onyvt´ ar... Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

joe Joe saj´ at sz¨ ovegszerkeszt˝oje. A JOE er˝ oteljes, k´eperny˝ o orient´ alt ASCII-editor. Felhaszn´al´oi fel¨ ulete hasonl´ıt sok felhaszn´ al´ obar´ at PC-s sz¨ ovegszerkeszt˝oh¨oz. A Micro-Pro-f´ele WordStar vagy a Borland ”Turbo”-nyelveinek felhaszn´al´oi otthonosan fognak mozogni benne. A JOE m´egis jellegzetes UNIX-os k´eperny˝o orient´alt editor, ´es legf˝ok´eppen programok ´es sz¨ ovegek szerkeszt´es´ere alkalmas. A sz¨ ovegszerkeszt˝ o ind´ıt´ as´ ahoz g´epelj¨ uk be, hogy ”joe”, azut´an a szerkeszteni k´ıv´ant nulla vagy t¨ obb f´ ajl nev´et. Mindegyik f´ajlnevet megel˝ozheti a lok´alis kapcsol´ok be´ all´ıt´asa. M´ as, glob´ alis kapcsol´okat, melyek az eg´esz editorra ´erv´enyesek, szint´en a parancssorban lehet elhelyezni. Amikor u ´j f´ajlt szerkeszt¨ unk, az u ´j f´ajl nev´et megadhatjuk mind a sz¨ ovegszerkeszt˝o ind´ıt´asakor, mind a f´ajl elment´esekor. A f´ajlnevek m´ odos´ıtott szintaxisa lehet˝os´eget ny´ ujt programok kimenet´enek,

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

277

a szabv´anyos bemenetnek ´es kimenetnek, illetve f´ajlok vagy eszk¨oz¨ok r´eszeinek szerkeszt´es´ehez. Amikor m´ar a sz¨ ovegszerkeszt˝ oben vagyunk, sz¨oveget g´epelhet¨ unk be, ´es speci´alis vez´erl˝okarakter-szekvenci´ akat haszn´ alhatunk m´as szerkeszt˝o feladatok elv´egz´es´ehez, hogy megtudjuk, mik a vez´erl˝ okarakter-szekvenci´ak, olvassuk el a ˆ H-t (ctrl+kh) a s´ man-oldalt, vagy nyomj K ug´ohoz a sz¨ovegszerkeszt˝oben. Ford´ ıtotta: Nagy Viktor

kbd mode Billenty˝ uzetm´ od lek´erdez´ese vagy be´ all´ıt´ asa. Amikor argumentumok n´elk¨ ul ind´ıtjuk, a ”kbd mode” ki´ırja az aktu´alis billenty˝ uzet-olvas´ asi m´ odot. Param´eterekkel a k¨ovetkez˝ok szerint ´all´ıtja ´at azt: -s: scancode m´ od (RAW), -k: keycode m´ od (MEDIUMRAW), -a: ASCII m´od (XLATE), -u: UTF-8 m´ od (UNICODE). A hagyom´anyos m´ od a XLATE, ahol a haszn´alt k´odokat 8-bites karakterk´esz´ let tartalmazza. Altal´ aban elv´ arhat´ o, hogy ez a karakterk´eszlet megegyezik azzal a k´eszlettel, amit a program a k´es˝ obb sorra ker¨ ul˝o Unicode-ba val´o ford´ıt´asn´al haszn´al, miut´an a karaktereket a ”consolechars -m” ´altal kiv´alasztott kioszt´assal megjelen´ıti a k´eperny˝ on. UNICODE m´ odban a rendszer 16-bites karaktereket v´ar, melyeket a kernelnek 1, 2, vagy 3 byte-k´ent k¨ uld el az UTF-8 k´ odol´as szab´alyai szerint. Az ut´obbi k´et m´odban a billenty˝ uk helye a ”loadkeys” paranccsal defini´alhat´o. kbd mode [ -auks ] Ford´ ıtotta: G´ al Gyuri

278

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

kill Meg´all´ıt egy processzt. A ”kill” program a megadott jelz´est (signal) k¨ uldi a megadott processznek. Amennyiben nem adunk meg jelz´est, a TERM-jelet k¨ uldi el. Ez meg¨ oli azokat a processzeket, amelyek nem kapj´ak el ezt a jelz´est. Sz¨ uks´eg eset´en haszn´ alhat´ o a KILL (9) jelz´es, amely nem kaphat´o el, ´ıgy felt´etlen¨ ul meg´all´ıtja a processzt. Megadja azon processzek list´ aj´ at, amelyeknek a ”kill” elk¨ uldi a jelz´est. Mindegyik pid elem a k¨ ovetkez˝ o n´egy t´ıpusb´ol ker¨ ulhet ki. Egy processz n´ev amely eset´en az ilyen n´even megh´ıvott processzekre vonatkozik a m˝ uvelet. Egy ”n” pozit´ıv eg´esz sz´ am, amely a processz azonos´ıt´oj´at (process ID, PID) adja meg. A ”-1” ´ert´ek, amely eset´en minden processz, melynek PID-je 2 ´es MAX INT k¨ozt van megkapja a jelet (ha az ind´ıt´ o felhaszn´al´o jogosults´agai ezt engedik). Egy negat´ıv, ”-n” sz´ am, melynek eset´eben az n processz-csoporthoz tartoz´o processzek kapj´ak a jelz´est. Ezen v´ altozat haszn´ alata eset´en felt´etlen¨ ul meg kell adnunk a jelz´es fajt´ aj´ at a processzek megad´ asa el˝ott, k¨ ul¨onben ezt a form´at veszi a jelz´es megad´as´ anak. -s Megadja a k¨ uldend˝ o jelz´est. A jelz´es n´evvel vagy sz´ammal is megadhat´o. -p Azt eredm´enyezi, hogy a ”kill” csak ki´ırja az ´erintett PID ´ert´ekeket, de nem k¨ uldi el a jelz´est. -l List´ at k´esz´ıt a lehets´eges jelz´esnevekr˝ol. ”/usr/include/linux/signal.h”-ban tal´ alhatjuk meg.

Ezeket

a

kill [ -s signal | -p ] [ -a ] pid ... kill -l [ signal ] Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

killall N´ev szerint ¨ oli meg a processzeket. A ”killall” program egy jelz´est (signal) k¨ uld minden processznek, amely a megadott parancsok valamelyik´et futtatja. Amennyiben nincs jelz´es megadva, SIGTERM-et k¨ uld. A jelz´esek n´evvel (pl. HUP) vagy sz´ ammal (pl. -1) is megadhat´ok. A 0-s jelz´es (a processz l´etez´es´enek ellen˝orz´ese) csak sz´ ammal adhat´ o meg. killall [-eiqv] [-signal] n´ev ... killall -l killall -V Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

279

last A legut´obbi bel´ep´esek list´az´ asa termin´ al vagy felhaszn´al´o alapj´an. A ”last” a ”wtmp” bejegyz´eseit dolgozza fel, amely tartalmazza az ¨osszes inform´aci´ot a be´es kil´ep´esekr˝ol, valamint a felhaszn´ alt termin´alokr´ol. Opcion´alisan megadhatjuk a felhaszn´al´o, vagy a termin´ al nev´et is. Ha t¨ obb opci´ot adunk meg, akkor minden olyan inform´ aci´ ot megkapunk, amelyik legal´abb az egyik opci´ohoz tartozik: p´eld´aul a ”last root console” parancs kilist´ azza a root felhaszn´al´o ¨osszes bel´ep´es´et ´es a konzolon t¨ ort´ent ¨ osszes t¨ obbi bel´ep´est is. A ”last” id˝oben visszafel´e rendezett sorrendben list´ azza ki a bel´ep´es idej´et, a kapcsolat hossz´at ´es a felhaszn´alt termin´al nev´et, megmutatja a folyamatban l´ev˝ o kapcsolatokat ´es a rendszerle´all´ıt´as miatt f´elbeszakadt kapcsolatokat is. last [-number] [-f filename] [-t tty] [-h hostname] [-i address] [-l] [-y] [name...] Ford´ ıtotta: Hermann Benedek

ldd Az ”ldd” ki´ırja a parancssorban megadott program futtat´as´ahoz sz¨ uks´eges megosztott k¨onyvt´ arakat.

280

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Az ”a.out” programokn´ al az ”ldd” egyszer˝ uen egy fork ´es egy exec seg´ıts´eg´evel az argc-nek null´ at megadva elind´ıtja a programot. Az ”a.out” dinamikus linkere, az ”ld.so”, amely norm´ alisan bet¨ olti a megosztott k¨onyvt´arakat, ´eszreveszi ezt a speci´alis ind´ıt´ ast, ´es ki´ırja a sz¨ uks´eges k¨onyvt´arakat. ELF programokn´ al az ”ldd” egy fork ´es egy exec seg´ıts´eg´evel elind´ıtja a programot, ´es be´ all´ıt egy megfelel˝ o k¨ ornyezeti v´altoz´ot. Az ELF dinamikus linker, az ld-linux.so, amely norm´ alisan a megosztott k¨onyvt´arakat bet¨olti, ´eszreveszi ezt a speci´alis esetet ´es ki´ırja a futtat´ashoz sz¨ uks´eges k¨onyvt´arak list´aj´at. -v Ki´ırja az ldd verzi´ osz´ am´ at. -V Ki´ırja az ld.so dinamikus linker verzi´osz´am´at. -d Elv´egzi a f¨ uggv´enyek relok´ al´ as´at, ´es ki´ırja a hi´anyz´o f¨ uggv´enyeket (csak ELF). -r Elv´egzi a f¨ uggv´enyek ´es az adatok relok´al´as´at, ´es ki´ırja a hi´anyz´o objektumokat (csak ELF). ldd [-vVdr] program ... Ford´ ıtotta: Csehi Andr´ as

less A ”less” program hasonl´ıt a ”more” megjelen´ıt˝ore, de visszafel´e val´o mozg´ast is enged´elyez a f´ ajlban, nemcsak el˝ oremen˝ot. Tov´abb´a a ”less” sz´am´ara nem sz¨ uks´eges a teljes bemeneti f´ ajl beolvas´ asa az indul´ashoz, ´ıgy nagy sz¨ovegf´ajlokn´al gyorsabban indul, mint a sz¨ ovegszerkeszt˝ok, azaz mint pl. a ”vi”. Ford´ ıt´ as: Horv´ ath Andr´ as

ln F´ajlok k¨ oz¨ otti k¨ ot´eseket (linkeket) hoz l´etre. Amennyiben az utols´ o argumentum egy l´etez˝o k¨onyvt´ar, az ”ln” program minden m´as megadott f´ ajlhoz l´etrehoz egy k¨ot´est ebben a k¨onyvt´arban (azonos n´even). Amikor csak egy f´ ajl adott, ahhoz az aktu´alis k¨onyvt´arba hoz l´etre k¨ot´est. K¨ ul¨onben ha k´et f´ajl adott, az els˝ oh¨ oz hoz l´etre k¨ot´est a m´asodik ´altal megadott n´even. Hib´ at jelent, ha az utols´ o argumentum nem k¨onyvt´ar ´es kett˝on´el t¨obb f´ajl adott. -b, –backup A t¨ orlend˝ o f´ ajlokr´ ol biztons´agi m´asolatot (backup) k´esz´ıt. -d, -F, –directory A szuper felhaszn´al´onak (root) megengedi k¨onyvt´arakra vonatkoz´ o kem´eny k¨ ot´esek l´etrehoz´ as´at.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

281

-f, –force T¨ orli a m´ ar l´etez˝ o c´elf´ ajlokat. -i, –interactive Megk´erdezi, hogy t¨ or¨ olheti-e, a m´ar l´etez˝o c´elf´ajlokat. -n, –no-dereference Amennyiben a megadott c´el egy k¨onyvt´arra mutat´o szimbolikus k¨ot´es (symbolic link), megk´ıs´erli ezt a k¨ot´est fel¨ ul´ırni, nem pedig az ´altala mutatott k¨onyvt´ arban hozza l´etre a k¨ ot´est. Ezt az opci´o c´elszer˝ uen a ”–force”-szal egy¨ utt haszn´alhat´ o. -s, –symbolic Szimbolikus k¨ ot´est hoz l´etre er˝os k¨ot´es helyett. Ez az opci´o hiba¨ uzenetet ad olyan f´ ajlrendszereken, amelyek nem t´amogatj´ak a szimbolikus k¨ot´eseket. ln [opci´ok] forr´ as [c´el] ln [opci´ ok] forr´ as... k¨onyvt´ar Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

locate A ”locate” parancs v´egign´ezi a megadott f´ajln´evadatb´azis(oka)t ´es kinyomtatja azokat a f´ajlneveket, melyek illeszkednek a mint´a(k)ra. A mint´ak tartalmazhatnak shell-st´ılus´ u speci´ alis karaktereket is (metakarakterek). Ezek a: ”*”, ”?”, ´es ”[]”. A metakarakterek nem kezelik a ”/” vagy ”.” karaktereket speci´alisan, emiatt p´eld´aul a ”foo*bar” minta illeszkedik a ”foo3/bar” karaktersort tartalmaz´o f´ ajln´evre, hasonl´ oan a ”*duck*” minta is illeszkedik a ”lake/.ducky” karaktersort tartalmaz´o f´ajlnevekre. A metakaraktereket tartalmaz´o mint´akat id´ez˝ojelek k¨oz´e kell tenni jelezve, hogy azok nem a parancs´ertelmez˝onek (shell) sz´olnak. Amikor a minta egyszer˝ u string - nem tartalmaz metakaraktereket -, akkor a ”locate” parancs kilist´ az minden olyan f´ ajlnevet, ami b´armely r´esz´eben tartalmazza az adott stringet. Ha a minta metakaraktereket is tartalmaz, akkor a ”locate” csak azokat a f´ ajlokat list´ azza, melyek pontosan illeszkednek a megadott mint´ara. Emiatt a metakaraktereket tartalmaz´o mint´at ´altal´aban ”*”-gal kezdj¨ uk, ´es t¨obbnyire ”*”-gal fejezz¨ uk be. Ett˝ ol akkor t´erj¨ unk el, ha pontosan a f´ajln´ev elej´ere vagy v´eg´ere akarunk keresni. A f´ajln´ev-adatb´ azis(ok) tartalmazz´ ak mindazokat a f´ajlneveket, melyek az adatb´azis utols´o friss´ıt´esekor a rendszerben megtal´alhat´oak voltak. A rendszer adminisztr´atora kiv´ alaszthatja az alap´ertelmezett adatb´azist, a friss´ıt´es´enek gyakoris´ag´at, ´es azokat a k¨ onyvt´ arakat, melyekr˝ol az adatb´azis adatokat tartalmazhat. locate [ -d el´er´esi u ´t ] [ –database=el´er´esi u ´t ] [–version] [–help] minta... Ford´ ıt´ as: Kov´ ari P´ eter

282

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

logger Bejegyz´eseket tesz a rendszer log-ba. A ”logger” egy shell parancsos kapcsolatot ny´ ujt a syslog rendszernapl´ oz´ o modulhoz. -i Bejegyzi a ”logger” process azonos´ıt´oj´at minden bejegyzett sorba. -s Az u anyos hiba kimenetre ´ırja ki, pont u ´gy, mint a rendszer¨zenetet a szabv´ napl´o. -f file A megadott ´ allom´ any tartalm´at jegyzi be a rendszernapl´oba. -p pri A megadott priorit´ assal jegyzi be az u ¨zenetet. A priorit´ast sz´ammal, vagy a ”szolg´ altat´ as szint” p´ arossal adhatjuk meg. P´eld´aul, ”-p local3.info” inform´aci´o a local3 szolg´ altat´ asr´ ol. Az alap´ertelmezett a ”user.notice”. -t tag Megjel¨ ol minden sort, a napl´oban a megadott tag-el. logger [-is] [-f ´ allom´ any] [-p pri] [-t tag] [¨ uzenet ...] Ford´ ıt´ as: V´ araljai N´ andor

login ´ A ”login” programot a rendszerbe val´o bel´ep´esre haszn´aljuk. Altal´ aban nem k¨ozvetlen¨ ul haszn´ aljuk, hanem automatikusan megh´ıv´asra ker¨ ul, amikor a login: promptra v´ alaszk´ent be´ırjuk a felhaszn´al´onev¨ unket. A ”login” a shell szempontj´ab´ol k¨ ul¨ onleges kezel´es˝ u lehet ´es el˝ ofordulhat, hogy nem h´ıvhat´o meg alfolyamatk´ent. Tipikus p´elda erre, amikor a ”login” parancsot a shell exec login-k´ent ´ertelmezi, teh´ at az u ´j bejelentkez´es el˝ ott az aktu´alisb´ol val´o kil´ep´esre k´eszteti a felhaszn´al´ot. Amikor nem login shell-b˝ol pr´ob´aljuk meg a login parancsot v´egrehajtani, hiba¨ uzenetet kapunk. Amikor a login: promptn´ al ker¨ ul megh´ıv´asra, lehet˝os´eg van a felhaszn´al´on´ev ´ ´ EK ´ form´aban, azonban nem ut´an k¨ornyezeti v´ altoz´ ok megad´ as´ ara, NEV= ERT minden v´ altoz´ot tudunk ily m´ odon szab´alyozni: p´eld´aul a PATH, HOME ´es a SHELL nem kaphat itt ´ert´eket. Ezut´an a jelszavunkat kell megadnunk. A be´ırt karakterek nem jelennek meg a k´eperny˝ on, megel˝ ozv´en a ”leskel˝ od´est”. Abban az esetben. ha t¨obbsz¨or hib´as jelsz´ot adunk meg, a login kil´ep, ´es a kapcsolat megszakad. Ford´ ıt´ as: Niedermayer Mikl´ os <[email protected]>

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

283

logname A ”logname” ki´ırja a programot megh´ıv´ o felhaszn´al´o nev´et a ”/var/run/utmp” f´ajl alapj´an, majd 0-val kil´ep. Amikor a h´ıv´o processznek nincsen bejegyz´ese, a ”logname” hiba¨ uzenetet ´ır ki, ´es 1-el t´er vissza. logname [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Kov´ acs Emese <[email protected]>

ls, dir, vdir K¨onyvt´arak tartalm´ anak list´ az´ asa. A ”dir”´es ”vdir” az ”ls” v´ altozatai m´ as alap´ertelmezett kimeneti form´atummal. Ezek a programok a megadott f´ ajlokat ´es k¨ onyvt´arakat list´azz´ak. A k¨onyvt´arak tartalma ABC szerint lesz rendezve. Az ”ls” alap´ertelmez´es szerint oszlopokba rendezett list´at ad, f¨ ugg˝ oleges rendez´essel ha a kimenet egy termin´al. M´as esetben soronk´ent egy nevet ´ır ki. A ”dir” ´es a ”vdir” alap´ertelmez´es szerint hossz´ u form´atum´ u list´ at adnak. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

mc A Midnight Commander Unix t´ıpus´ u oper´aci´os rendszerekhez k´esz´ıtett k¨onyvt´ ar b¨ong´esz˝o ´es f´ ajlkezel˝ o eszk¨ oz. A Midnight Commander k´eperny˝ oj´enek n´egy r´esze van. Csaknem az eg´esz k´eperny˝ot a k´et k¨ onyvt´ ar panelre t¨ olti ki. Alap´ertelmez´esben a k´eperny˝on alulr´ol a m´asodik sor a parancssor, a legals´ o sor pedig a funkci´o gombok elnevez´eseit jelen´ıti meg. A legfels˝ o sor a Men¨ usor. A men¨ usor esetleg nem l´athat´o, de k¨onnyen megjelen´ıthet˝o u ´gy, hogy a fels˝ o sorra kattintunk az eg´errel, vagy lenyomjuk az F9-et. A Midnight Commander lehet˝ ov´e teszi, hogy egyszerre k´et panelt l´athassunk. Az egyik a panelek k¨ oz¨ ul az akt´ıv ”current” panel (a kiv´alaszt´o s´av az akt´ıv panelen tal´alhat´o). Majdnem minden m˝ uvelet a jelenlegi panelben t¨ort´enik. N´eh´any f´ajlm˝ uvelet, u ´gy mint ´ atnevez´es-´ athelyez´es ´es m´asol´as alap´ertelmez´esben a kiv´alasztatlan panelt haszn´ alja rendeltet´esi helyk´ent (ne agg´odjunk, v´egrehajt´as el˝ott erre mindig r´ak´erdez a meger˝os´ıt´es m˝ uveletn´el). Tov´abbi inform´aci´ok´ert ´erdemes atn´ezni a K¨onyvt´ ´ ar panelek, a Bal ´es Jobb oldali men¨ uk ´es a F´ajl men¨ u r´eszt, valamit az ”F1”-es gombbal el˝ oh´ıvhat´ o S´ ug´ ot, ´es term´eszetesen a ”man mc” aj´anl´asait.

284

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Futtathatunk rendszer parancsot is a Midnight Commanderb˝ol, annak egyszer˝ u beg´epel´es´evel. A megjelen˝ o shell parancssorba mindig beg´epelhetj¨ uk a parancsot ´es az Enter lenyom´ asakor a Midnight Commander lefuttatja azt.

md5sum Az ”md5sum” l´etrehoz minden bemeneti ´allom´anyhoz egy 128-bites ”ujjlenyomatot” vagy ”¨ uzenet kivonatot” vagy ellen˝orzi egy el˝oz˝o fut´as eredm´eny´et ´es eld¨onti, hogy a k´et u ¨zenet kivonat megegyezik-e (teh´at a f´ajlok nem v´altoztak). -b, –binary Minden bemeneti f´ ajlt bin´arisnak tekint. Alap esetben a UN*X rendszerek nem tesznek k¨ ul¨ onbs´eget a bin´aris ´es sz¨oveg f´ajlok k¨oz¨ott, de m´as rendszerek eset´eben m´ as a sz¨ ovegek k¨ uls˝o ´es bels˝o ´abr´azol´asa (k¨ ul¨on¨osen a ”sor v´ege” karakterek eset´eben). -h –help Haszn´ alati utas´ıt´ ast ´ır ki, majd kil´ep. -t, –text Minden bemeneti f´ ajlt sz¨oveg f´ajlnak tekint. Ez a ”–binary” ellentett opci´oja. -v, –verbose B˝obesz´ed˝ u inform´ aci´ ot ´ır ki a folyamatr´ol. -V, –version Inform´ aci´ ot ´ır ki a program verzi´oj´ar´ol a szabv´anyos kimenetre, majd kil´ep. md5sum [-bhtvV] [-c file] [-s[string]] [–binary] [–check=file] [–help] [– string[=string]] [–text] [–verbose] [–version] [file...] Ford´ ıtotta: Kov´ acs Emese <[email protected]>

mesg Megjelen´ıti (vagy nem jelen´ıti meg) a m´as felhaszn´al´okt´ol ´erkez˝o u ¨zeneteket. A ”mesg” egy felhaszn´ al´ ok ´ altal megh´ıvhat´o seg´edprogram, amellyel a termin´alunk standard hibakimenet´ere val´ o a m´asok ´altali ´ır´as jogosults´ag´at ´all´ıthatj´ak be. Amikor az ´ır´ as enged´elyezett, akkor az olyan programok, mint a ”talk” ´es a ”write”, u ¨zeneteket jelen´ıthetnek meg a k´eperny˝on. A ”hagyom´any” szerint az alapbe´all´ıt´ asban az ´ır´ asi jogosults´ ag enged´elyezve van. n - Letiltja az u ¨zeneteket. y - Az u ¨zenetek megjelen´ıt´es´enek enged´elyez´ese. Amikor a ”mesg”-et param´eter n´elk¨ ul ind´ıtjuk, akkor az ´epp aktu´alis ´allapot´at kapjuk meg a standard hibakimeneten. mesg [ n ] [ y ] Ford´ ıtotta: Feh´ er -Aries- J´ anos <[email protected]>

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

285

mispell Helyes´ır´as-jav´ıt´ o program. A ”mispell” Ispell-szer˝ u interakt´ıv ´es cs˝ ofel¨ ulet a (Magyar) MySpell f¨ uggv´enyk¨onyvt´arhoz. Felismeri ´es jav´ıtja az el¨ ut´eseket ´es t´ıpushib´akat sima sz¨oveges, ´ (La)TeX, ´es HTML ´ allom´ anyokban. Ekezet n´elk¨ uli sz¨oveget ”´ekes´ıt”. Lehet˝ov´e teszi olyan u ´j t˝ oszavak felv´etel´et, amelyet m´eg ragozott alakban is k´epes felismerni. Amikor nem adunk meg ´ allom´ anyn´ev param´etert, a Mispell az Ispell cs˝ofel¨ ulet´ehez hasonl´oan m˝ uk¨ odik. Ez az u od biztos´ıt lehet˝os´eget a m´as progra¨zemm´ mokkal (pl. Emacs, LyX, KWord) val´ o kapcsolattart´asra is. A Mispell-t N´ emeth L´ aszl´ o k´esz´ıtette 20022003-ban.

mkdir Az mkdir l´etrehozza a megadott nev˝ u k¨ onyvt´arakat. Alap´ertelmez´es szerint a l´etrehozott k¨ onyvt´arak hozz´af´er´esi jogai u ´gy alakulnak, hogy a 0777 (‘a+rwx’) be´ all´ıt´ asb´ ol kivon´odnak az umask-ban be´all´ıtott jogosults´agbitek. Ford´ ıtotta: T´ ım´ ar Andr´ as

mkfifo Az ”mkfifo” FIFO-kat hoz l´etre (melyeket ”elnevezett cs¨oveknek” (pipe-oknak) is h´ıvnak) a megadott f´ ajlnevekkel. A ”FIFO” egy k¨ ul¨ onleges f´ajlt´ıpus, amely lehet˝ov´e teszi a f¨ uggetlen processzeknek k¨ozti kommunik´ aci´ ot. Az egyik processz megnyitja a FIFO f´ajlt ´ır´asra, a m´asik pedig olvas´ asra, amely k¨ ovetkezt´eben az adatok u ´gy ´aramlanak, mint a burkokn´al vagy m´ ashol megszokott anonimusz cs¨ovek eset´eben. -m m´od, –mode=m´ od ´ At´all´ıtja a l´etrehozott FIFO-k m´ odj´ at m´ od-ra, amely jellegzetesen ”chmod”-os form´atum´ u ´es az alap´ertelmezett m´ odot haszn´alja kiindul´asi pontk´ent. mkfifo [kapcsol´ ok] f´ ajl... Ford´ ıtotta: Feh´ er -Aries- J´ anos <[email protected]>

286

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

mknod Az ”mknod” l´etrehoz egy FIFO-t (elnevezett cs˝o), egy karakter- vagy blokkspecifikus f´ ajlt a megadott n´evvel. A k¨ ul¨ onleges f´ ajl h´ aromszorosan (boole-logikai, eg´esz, eg´esz) t´arolja a f´ajlrendszer. A boole-logikai v´ alaszt a karakterspecifikus ´es blokkspecifikus f´ajl k¨oz¨ott. A k´et eg´esz a nagyobb ´es a kisebb eszk¨ oz sz´ama. ´Igy egy k¨ ul¨ onleges f´ ajl szinte semmit sem foglal a lemezen, ´es csak az oper´aci´os rendszerrel val´o kapcsolatra haszn´ alatos, nem pedig adatok t´arol´as´ara. Gyakran a k¨ ul¨onleges f´ajlokat a hardvereszk¨ oz¨okkel (mint p´eld´aul lemez, szalagos egys´eg, tty, nyomtat´ o) vagy az oper´ aci´ os rendszer szolg´altat´asaival (pl. /dev/null, /dev/random) hozz´ ak ¨ osszef¨ ugg´esbe. Blokkspecifikus f´ ajlok ´ altal´ aban lemezszer˝ u eszk¨oz¨ok (ahol az adat adott blokksz´amk´ent ´erhet˝ o el ´es jelent˝ os, hogy rendelkezik blokk-gyors´ıt´assal (cache)). Minden egy´eb eszk¨ oz karakterspecifikus f´ajl. (R´eges-r´egen csak egy elt´er´es volt a kett˝o k¨ozt: a karakterspecifikus I/O f´ ajlok nem voltak bufferelve, m´ıg a blokkspecifikus f´ ajlok igen.) Az ”mknod” parancs az, amellyel ilyen t´ıpus´ u f´ajlok k´esz´ıthet˝ok. A nevet k¨ovet˝o argumentum hat´ arozza meg a f´ ajl t´ıpus´at: p - FIFO b - blokkspecifikus (bufferelt) f´ajl c - karakterspecifikus (nem bufferelt) f´ajl -m m´ od, –mode=m´ od Be´all´ıtja az elk´esz´ıtett f´ ajlok m´ odj´ at m´od-ra, amely az alap´ertelmezett m´odot haszn´alja kiindul´ asi pontk´ent. mknod [kapcsol´ ok] n´ev bc nagyobb kisebb mknod [kapcsol´ok] n´ev p Ford´ ıtotta: Feh´ er -Aries- J´ anos <[email protected]>

more A ”more” egy sz˝ ur˝ oprogram, egy adott sz¨ovegb˝ol csak egy k´eperny˝onyit mutat. Ez egy nagyon egyszer˝ u verzi´ o. A ”less” egy sok u ´j ´es hasznos szolg´altat´ast ny´ ujt´o ”more”-emul´ aci´ o. A more utas´ıt´as interakt´ıv parancsai a vi(1) parancsain alapulnak.

mv F´ajlokat nevez ´ at.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

287

Amennyiben az utols´ o argumentum ´erv´enyes k¨onyvt´arat nevez meg, az ”mv” parancs minden m´ as megadott f´ ajlt azonos n´evvel a megadott k¨onyvt´arba mozgat. M´ask´epp, ha csak k´et f´ ajl adott, az els˝ ot a m´asodikra m´asolja. Hib´at jelent, ha az utols´o argumentum nem k¨ onyvt´ ar, ´es t¨ obb mint k´et f´ajl van megadva. Csak szab´alyos f´ajlokat tud f´ ajlrendszerek k¨ ozt mozgatni. Amennyiben a c´elf´ ajl nem ´ırhat´ o, az alap´ertelmezett bemenet egy ”tty” eszk¨oz ´es az ”-f” vagy a ”–force” opci´ o nem adott, az ”mv” megk´erdezi a felhaszn´al´ot, hogy fel¨ ul´ırhatja-e a f´ ajlt. Amikor a v´ alasz nem ”i”-vel vagy ”I”-vel kezd˝odik, a f´ ajlt ´atugorja. -b, –backup Biztons´agi m´ asolat k´esz´ıt´ese a fel¨ ul´ırand´ o vagy t¨orlend˝o f´ajlokr´ol. -f, –force A l´etez˝o c´elf´ ajlok t¨ orl´ese k´erdez´es n´elk¨ ul. -i, –interactive A felhaszn´al´o megk´erdez´ese arr´ ol, hogy fel¨ ul´ırhat´ok-e a l´etez˝o c´elf´ajlok. Ha a v´alasz nem ”i”-vel vagy ”I”-vel kezd˝ odik, a f´ ajlt ´atugorja. -u, –update Nem mozgatja azokat a nem-k¨ onyvt´ ar f´ ajlokat, amelyeknek azonos vagy u ´jabb m´odos´ıt´asi id˝ovel rendelkez˝ o c´elf´ ajlja l´etezik. mv [opci´ok] forr´ as c´el mv [opci´ ok] forr´ as... k¨onyvt´ar Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

newer ¨ Osszehasonl´ ıtja a f´ ajlok utols´ o m´ odos´ıt´ as´anak idej´et. Sikeres visszat´er´esi ´ert´ekkel l´ep ki, ha f´ ajl1 l´etezik ´es legal´ abb olyan id˝os, mint f´ajl2. newer f´ajl1 f´ ajl2 Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

newgrp, sg newgrp - Csoportazonos´ıt´ o m´ odos´ıt´ asa. sg - Parancs v´egrehajt´asa m´as csoportazonos´ıt´o alatt. A ”newgrp” parancs a jelenlegi bejelentkez´eshez tartoz´o csoportazonos´ıt´o m´odos´ıt´as´ara haszn´ alhat´ o. Amikor a parancsot az elhagyhat´o kapcsol´oval h´ıvtuk meg, akkor a rendszer u ´gy inicializ´ alja u ´jra a felhaszn´al´oi k¨ornyezetet, ahogy az

288

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

a bejelentkez´es sor´ an megt¨ ort´enik, ellenkez˝o esetben a jelenlegi k¨ornyezet - bele´ertve az aktu´ alis munkak¨ onyvt´ arat is - v´altozatlan marad. A ”newgrp” parancs lecser´eli az aktu´alis csoportazonos´ıt´ot a megnevezett vagy - ha nincs megadva - az ”/etc/passwd” f´ajlban megadott alap´ertelmezett csoportra. Amikor a felhaszn´ al´ o nem rendelkezik jelsz´oval, de a csoport igen, vagy a felhaszn´ al´o nem tagja a csoportnak, de a csoport rendelkezik jelsz´oval, akkor a rendszer bek´eri a csoport jelszav´ at. Amennyiben a csoportnak nincs jelszava, ´es a felhaszn´ al´ o nem tagja a csoportnak, akkor a hozz´af´er´es nem lehets´eges. Az ”sg” parancs m˝ uk¨ od´ese hasonl´o a ”newgrp” parancs m˝ uk¨od´es´ehez, de ez nem cser´eli le a felhaszn´ al´ o parancs´ertelmez˝oj´et, ´ıgy amikor kil´ep¨ unk az ”sg” parancsb´ ol, visszakapjuk az eredeti csoportazonos´ıt´ot. Az ”sg” parancsnak egy m´asik, aposztr´ ofok k¨ oz´e z´ art parancsot is meg lehet adni, amely a Bourne parancs´ertelmez˝ ovel ker¨ ul v´egrehajt´ asra. newgrp [-] [group] sg [-] [group [-c command]] Ford´ ıtotta: Mamuzsics P´ eter

nl Az ”nl” a megadott f´ ajlokat, vagy ha nem adtunk meg egyet sem, vagy f´ajln´evk´ent ”-” karaktert adtuk meg, akkor a szabv´anyos bemenetet m´asolja a szabv´anyos kimenetre u ´gy, hogy a sorokat, vagy a kiv´alasztott sorokat besz´amozza. Az ”nl” a bemeneti ´ allom´ anyokat u ´gy veszi, mintha logikai lapokb´ol ´alln´anak: alap´ertelmez´esben, a sorsz´ amoz´ as, 1-t˝ol indul minden logikai lap elej´en. Az ”nl” minden egyes bemeneti ´ allom´ anyt egy dokumentumk´ent kezel, nem kezdi u ´jra a sz´amoz´ast, ´es nem kezd u ´j logikai lapot az egyes f´ajlok v´eg´en. Ford´ ıtotta: V´ araljai N´ andor

od F´ajlok o alis ´es m´as form´aban. ¨mleszt´ese (dump) okt´ Az ”od” program a standard kimenetre ´ırja a megadott f´ajlok, illetve ”-” f´ajln´ev eset´en a standard bemenet tartalm´ at. A kimenet minden sora a bemeneti f´ajl offsetj´et tartalmazza a baloldali oszlopban, ut´ana egy vagy t¨obb oszlopnyi adat k¨oveti az opci´ ok ´ altal megadott form´ atumban. (Offset = h´any b´ajttal van az els˝o b´ajt ut´an az adott r´esz.) Alap´ertelmez´es szerint ”od” a f´ajl offsetjeit okt´alisan, az adatokat k´etb´ ajtos okt´ alis sz´amok form´aj´aban adja meg. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

289

passwd Felhaszn´al´oi jelsz´ o megv´ altoztat´ asa. A ”passwd” a felhaszn´ al´ ok ´es a csoportok megv´altoztat´as´at v´egzi. A felhaszn´al´ok csak a saj´at jelszavukat v´altoztathatj´ ak meg, a rendszergazda b´arki´et. A csoportok jelszav´at az adott csoport adminisztr´ atora v´altoztathatja meg. A ”passwd” ezen k´ıv¨ ul haszn´ alhat´ o a felhaszn´ al´ oi adatok, mint pl. az igazi n´ev, a login shell, vagy a jelszavak ”szavatoss´ agi idej´enek” megv´altoztat´as´ara is. Jelsz´ov´altoz´ asok A felhaszn´ al´ onak el˝ osz¨ or a r´egi jelszav´at kell be´ırnia, ha m´ar volt neki. Ezut´ an ennek a jelsz´ onak a k´ odolt v´altozat´at o¨sszehasonl´ıtja a t´arolt jelsz´oval. A megfelel˝ o jelsz´ o be´ır´ as´ ara a felhaszn´al´onak csak egy lehet˝os´ege van. A rendszergazda ´ atugorhatja ezt a l´ep´est, ´ıgy az elfelejtett jelszavak is megv´altoztathat´oak. Miut´an a felhaszn´ al´ o be´ırta a jelszav´ at, a ”passwd” megvizsg´alja, hogyan rendelkezett a rendszergazda a jelszavak ”szavatoss´agi idej´er˝ol”. Amennyiben az id˝o nem alkalmas a jelsz´ o megv´altoztat´ as´ ara, a ”passwd” kil´ep minden v´altoztat´as n´elk¨ ul. Ezek ut´an a program bek´eri a felhaszn´ al´ ot´ol az u ´j jelsz´ot, majd megvizsg´alja, ´ hogy el´eg bonyolult-e. Altal´ anos szab´ alyk´ent elmondhat´o, hogy a jelszavak j´ok, ha 6-8 karakterb˝ ol ´ allnak, ´es a k¨ ovetkez˝ o jelk´eszletekb˝ol tartalmaz elemeket: - Az ABC kis bet˝ ui - Az ABC nagy bet˝ ui - Sz´amok 0 ´es 9 k¨oz¨ott - ´Ir´asjelek Fontos odafigyelni, hogy ne tartalmazzon az adott rendszeren haszn´alt ”erase” ´es ”kill” k´od´ u karaktereket. A ”passwd” nem fogad el nem el´egg´e bonyolult jelsz´ot. Amennyiben a jelsz´ o elfogadhat´ o, a ”passwd” a biztons´ag kedv´e´ert m´eg egyszer bek´eri az u ´j jelsz´ ot, ´es csak akkor hajtja v´egre a v´altoztat´ast, ha a k´et bevitt jelsz´o megegyezik. Csoportok jelszavai A ”-g” kapcsol´ o haszn´alata eset´en a megadott nev˝ u csoport jelszava v´ altozik meg. Ezt csak a rendszergazda vagy a csoport adminisztr´atora teheti meg. A jelenlegi csoportjelszavat nem k´eri v´altoztat´as el˝ott. Az ”-r” kapcsol´ot a ”-g” kapcsol´ oval haszn´ alva lehet a csoport jelszav´at kikapcsolni, ez´altal minden tag haszn´ alhatja a csoportot. Az ”-R” kapcsol´o a ”-g” kapcsol´oval haszn´alva a csoport minden felhaszn´ al´ o el˝ ott lez´arul. A jelszavak szavatoss´ agi ideje A jelszavak el´ev¨ ul´esi idej´et a rendszergazda a ”-x”, ”-n”, ”-w”, ´es ”-i” kapcsol´okkal szab´ alyozhatja. A ”-x” kapcsol´o a jelsz´ocser´ek k¨ozti maxim´alis id˝ ot ´ all´ıtja be. A jelsz´ ot legk´es˝obb max. naponk´ent meg kell v´altoztatni. Az ”-n” kapcsol´ o a k´et jelsz´ ocsere k¨oz¨otti minim´alis id˝ot szab´alyozza: a felhaszn´al´o addig nem v´ altoztathatja meg jelszav´at, am´ıg legal´abb min. nap el nem telt az el˝oz˝ o v´ altoztat´ as ´ ota. A ”-w” kapcsol´oval azt ´all´ıthatjuk be, hogy h´any nappal a jelsz´o lej´ arta el˝ ott kezdje el a rendszer a felhaszn´al´ot figyelmeztetni. Az

290

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

els˝o figyelmeztet´es ”figy”. nappal a lej´arat el˝ott jelenik meg, ´es ut´ana naponta t´aj´ekoztatja a felhaszn´ al´ ot a m´eg h´ atral´ev˝o napok sz´am´ar´ol. Az ”-i” kapcsol´o ”inakt”. nappal a jelsz´ o lej´ arta ut´ an lez´arja a felhaszn´al´o bel´ep´esi lehet˝os´eg´et. Jogosults´ag-kezel´es A felhaszn´ al´ ok lez´ arhat´ oak ´es u ´jra beengedhet˝oek a ”-l” ´es a ”-u” kapcsol´okkal. Az ”-l” kapcsol´ o a jelsz´ ot kicser´eli egy olyan ´ert´ekre, ami semmilyen lehets´eges jelsz´o k´odolt ´ert´ek´evel nem egyezik. Az ”-u” kapcsol´o vissza´all´ıtja a jelsz´ot a r´egire, ´es ´ıgy u ´jra enged´elyezi a bel´ep´est. A jogosults´ agok az ”-S” kapcsol´ oval ´all´ıthat´oak be. Ez 6 r´eszb˝ol ´all: Az els˝o azt jelzi, hogy a felhaszn´ al´ o le van z´ arva (L), nincs jelszava (NP), vagy van ´erv´enyes jelszava (P). A m´ asodik r´esz az utols´o jelsz´ov´altoztat´as d´atuma. A k¨ovetkez˝o n´egy r´esz a jelszavak minim´ alis ´es maxim´alis ideje, az els˝o figyelmeztet´es a jelsz´o lej´arta el˝ ott ´es hogy mennyi ideig ´el a jelsz´o lej´arta ut´an. Tippek a felhaszn´ al´ oi jelszavakhoz Egy jelszavas rendszer biztons´ aga a k´odol´asi algoritmus er˝oss´eg´et˝ol ´es a lehets´eges kulcsok sz´ am´ at´ ol f¨ ugg. A UNIX rendszerek k´odol´asi m´odja az NBS DES algoritmuson alapul, ´es nagyon biztons´agos. A lehets´eges kulcsok sz´ama a v´alasztott jelsz´ o v´eletlenszer˝ us´eg´en m´ ulik. A jelszavas rendszerek felt¨ or´ese legt¨obbsz¨or a gondatlanul megv´alasztott jelsz´ov´alaszt´ asnak vagy a jelszavak cser´elget´es´enek eredm´enye. Ezen okok miatt c´elszer˝ u olyan jelsz´ ot v´ alasztanunk, ami nem szerepel a sz´ot´arban ´es nem sz¨ uks´eges le´ırni. Tipikusan rossz v´ alaszt´ as m´eg, ha valamilyen nevet, valamilyen azonos´ıt´osz´amot, sz¨ ulet´esnapot, vagy c´ımet haszn´alunk jelsz´ok´ent. Ezeket legt¨obbsz¨or minden m´ as lehet˝ os´eg vizsg´ alata el˝ ott kipr´ob´alja a potenci´ alis cracker. Igyekezz¨ unk olyan jelsz´ ot v´ alasztani, amit k¨onnyen megjegyezhet˝o ´es ´ıgy nem vagyunk arra szorulva, hogy le kelljen ´ırni. Ezt p´eld´aul u ´gy ´erhetj¨ uk el, hogy k´et r¨ovidebb sz´ ot elv´ alasztunk egy sz´ ammal vagy valamilyen karakterrel, p´eld´aul jel@szo. A m´ asik m´ odszer, hogy egy k¨ onnyen megjegyezhet˝o mondat vagy id´ezet minden szav´anak els˝ o vagy utols´ o bet˝ uj´et ´ırjuk egym´as ut´an. ´Igy p´eld´aul a ”Morzsa kuty´am hegyezd f¨ uled”-b˝ ol ”Maqmhdfd” lesz. Feltehet˝oleg kev´es cracker sz´ot´ar´aban fog szerepelni ez a sz´ o. Ennek ellen´ere a m´eg nagyobb biztons´ag kedv´e´ert ´erdemes valamilyen saj´ at m´ odszert kital´alni jelszavak k´esz´ıt´es´ere. Megjegyz´es a csoportok jelszavair´ ol A csoportok jelszavai ´ alland´ o biztons´agi probl´em´at jelenthetnek, mivel nemcsak egy ember ismerheti a jelsz´ ot. A csoport-kezel´es azonban hasznos abban az esetben, ha t¨ obb felhaszn´ al´ o egy¨ uttm˝ uk¨od´es´et kell megoldani. passwd [-f|-s] [n´ev] passwd [-g] [-r|-R] csoport passwd [-x max] [-n min] [-w figy] [-i inakt] n´ev passwd -l|-u|-d|-S n´ev

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

291

Ford´ ıtotta: ´ Erdi "Cactus" Gergo

paste F´ajlok sorait f˝ uzi ¨ ossze. A ”paste” sorban ki´ırja minden megadott f´ajl sorait karakterekkel elv´alasztva ´es u ´j sor karakterrel lez´ arva. Amikor nem adunk meg f´ajlnevet, akkor az alap´ertelmezett bemenetet haszn´ alja. A ”-” f´ ajln´ev a standard bemenetet jelenti. -s, –serial A sorokat el˝ osz¨ or egy f´ ajlb´ ol veszi ahelyett, hogy minden f´ajlb´ol venne egy-egy sort. -d, –delimiters=elv´ alaszt´ o lista Az elv´ alaszt´o list´aban megadott karaktereket haszn´alja sorj´aban a helyett az ¨ osszef˝ uz¨ott sorok elv´alaszt´as´ahoz. Amikor az elv´alaszt´ o list´ at kimer´ıtette, el¨ olr˝ ol kezdi u ´jra. paste [-s] [-d elv´ alaszt´ o lista] [–delimiters=elv´alaszt´o lista] [–serial] [f´ajl(ok)...] paste [–help] [–version] Ford´ ıtotta: T´ ım´ ar Andr´ as

pathchk A f´ajln´ev portolhat´ os´ ag´ anak ellen˝ orz´ese. Minden f´ajln´ev-re a ”pathchk” u ul ¨zenetet ´ır ki, ha az al´abbi felt´etelek k¨oz¨ valamelyik teljes¨ ulne: - a ”f´ajln´ev”-ben a l´etez˝ o k¨ onyvt´ arak k¨ oz¨ott van olyan, amely rendelkezik keres´esi (v´egrehajt´ asi) jogosults´ aggal - a f´ ajln´ev hossza nagyobb a f´ajlrendszerben lehets´eges maximumn´ al - minden egyes f´ ajln´ev ¨osszetev˝o hossza megfelel egy m´ar l´etez˝o k¨onyvt´ arn´evnek, amely nem nagyobb a f´ajlrendszerben megengedett f´ajln´ev-komponensek m´eret´en´el -p, –portability Az alapul szolg´ al´ o f´ ajlrendszeren v´eghezvitt hosszellen˝orz´es helyett minden egyes f´ ajlnevet ´es komponenst tesztel, a POSIX.1-nek megfelel˝o minim´alis portol´ asi k¨ ovetelm´enyek alapj´ an. Azt is ellen˝orzi, hogy a f´ajln´ev nem tartalmaz-e olyan karaktereket, amely nincs benne a portolhat´o f´ajlnevek karaktert´abl´aj´aban. pathchk [-p] [–portability] f´ajln´ev... patchk [–help] [–version] Ford´ ıt´ as: Feh´ er -Aries- J´ anos <[email protected]>

292

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

pr Sz¨ovegf´ajlokat konvert´ al nyomtat´ ashoz. A ”pr” parancs ki´ırja az alap´ertelmezett kimenetre az oldalakra ´es v´alaszthat´oan has´ abokra t¨ ordelt v´ altozat´ at a parancssorban megadott sz¨ovegf´ajloknak, vagy az alap´ertelmezett bemenetnek, ha nem adtunk meg f´ajlt, vagy ha a ”-” f´ajln´ev szerepel a parancssorban. A bemeneti lapdob´as oldalt¨or´est eredm´enyez a kimeneten. ´ [-abcdfFmrtv] [-e[tabkarakter[tabsz´eless´eg]]] [-h fejpr [+OLDAL] [-HASAB] l´ec] [-i[tabkarakter[tabsz´eless´eg]]] [-l oldalhossz] [-n[sz´amhat´arol´o[sz´amjegyek]]] [-o bal marg´ o] [-s[has´ abhat´ arol´ o]] [-w oldalsz´eless´eg] [–help] [–version] [f´ajl...] Ford´ ıtotta: Nagy Viktor

printenv Inform´ aci´ ot ´ır ki a k¨ ornyezetr˝ol vagy annak egy r´esz´er˝ol. Amikor nem adtunk meg egy variable argumentumot sem, akkor a ”printenv” parancs ki´ırja az ¨ osszes k¨ ornyezeti be´all´ıt´ast. Amennyiben egy vagy t¨obb ”v´altoz´o”-nevet megadunk, a parancs ki´ırja a be´all´ıtott v´altoz´ok ´ert´ek´et. Amelyik v´altoz´onak nincs ´ert´eke, az nem szerepel a ki´ır´asban. printenv [v´altoz´ o...] printenv [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Kov´ acs Emese <[email protected]>

ps A processzek ´ allapot´ at adja meg. A ”ps” program az aktu´ alis processzek pillanatfelv´etel´et adja. Amennyiben az ´allapotok ism´etl˝ od˝ o friss´ıt´es´ere van sz¨ uks´eg, a ”top” haszn´alata javasolt. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

pstree A processek fa strukt´ ur´ aj´ at ´ abr´ azolja. A ”pstree” parancs egy f´ at jelen´ıt meg, az ´eppen fut´o processzekr˝ol. A fa gy¨okere vagy a pid vagy az init (ha nincs pid) processzek egyike. Amikor felhaszn´al´oi

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

293

nevet is megadunk, akkor csak az adott felhaszn´al´o processzeib˝ol lesz´armaz´o processzeket l´atjuk. Ford´ ıtotta: Kov´ acs Emese <[email protected]>

pwd A ”pwd” parancs ki´ırja az aktu´ alis k¨ onyvt´ar teljes nev´et el´er´esi u ´ttal. A ki´ırt n´ev minden eleme val´ odi k¨ onyvt´ arn´ev lesz - nem lesznek benne szimbolikus linkek. A legt¨obb Unix shell tartalmaz egy ugyanilyen nev˝ u be´ep´ıtett parancsot, ez´ert az el´er´esi u ´t n´elk¨ ul kiadott ”pwd” parancs ezt a be´ep´ıtett v´altozatot fogja haszn´alni, amelynek a m˝ uk¨ od´ese elt´erhet az itt le´ırtt´ol. pwd pwd [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Domokos P´ eter , T´ ım´ ar Andr´ as

294

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

readlink Amikor a f´ ajl egy szimbolikus link, ki´ırja a tartalm´at (azt, hogy mire mutat), ´es sikeres visszat´er´esi ´ert´ekkel kil´ep, minden m´as esetben sikertelen visszat´er´esi ´ert´ekkel l´ep ki. readlink f´ ajl Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

rm ´ Allom´ anyok elt´ avol´ıt´ asa. Az ”rm” elt´ avol´ıtja a meghat´ arozott ´allom´anyt. Alap´ertelmez´esk´ent a k¨onyvt´arakat nem t¨ orli. Amikor egy ´ allom´ any nem ´ırhat´o, az alap´ertelmezett bemenet egy tty, ´es a ”-f” vagy a ”–force” kapcsol´ot nem aktiv´altuk, ”rm” megk´erdezi a felhaszn´al´ot, hogy elt´ avol´ıthatja-e az ´allom´anyt. Ha a v´alasz nem ”i” vagy ”I” bet˝ uvel kezd˝ odik a k¨ ovetkez˝ o´ allom´ anyt veszi. -d, –directory K¨ onyvt´ arak elt´ avol´ıt´asa ”unlink” haszn´alat´aval ”rmdir” helyett. Nem sz¨ uks´eges, hogy a k¨ onyvt´ ar u ¨res legyen t¨orl´eskor. -f, –force Figyelmen k´ıv¨ ul hagyja a nem l´etez˝o ´allom´anyokat ´es nem k´erdezi meg a felhaszn´ al´ ot. -i, –interactive Minden f´ ajl elt´ avol´ıt´asa el˝ott megk´erdezi a felhaszn´al´ot, hogy t¨or¨olheti-e az adott ´ allom´ anyt. Amikor a v´alasz nem ”i” vagy ”I” bet˝ uvel kezd˝odik a k¨ovetkez˝ o´ allom´ anyt veszi. -r, -R, –recursive A k¨ onyvt´ arak tartalm´at rekurz´ıvan t¨orli. -v, –verbose Ki´ırja minden f´ ajl nev´et miel˝ott t¨or¨oln´e. rm [-dfirvR] [–directory] [–force] [–interactive] [–recursive] [–help] [–version] [–verbose] n´ev... Ford´ ıtotta: Tarbaj P´ eter

rmdir Az ”rmdir” elt´ avol´ıt minden megadott u ¨res k¨onyvt´arat. Amikor b´armelyik k¨onyvt´ar argumentum nem egy l´etez˝ ou ul. ¨res k¨onyvt´arra utal, az hib´anak min˝os¨ -p Az opci´ o hat´ as´ at legegyszer˝ ubben egy p´eld´aval mutathatjuk be. Legyen a k¨onyvt´ ar ”k¨ onyvt´ ar” argumentum ”a/b/c”, ekkor az ”rmdir -p a/b/c” parancs el˝osz¨or az ”a/b/c” k¨ onyvt´ arat t¨ orli, majd az ”a/b”-t, v´eg¨ ul az ”a”-t. Ez csak akkor siker¨ ulhet, ha minden megel˝ oz˝ o parancs hat´as´ara a sz¨ ul˝ok¨onyvt´ar u ¨ress´e v´alt.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

295

–ignore-fail-on-non-empty Szok´ asosan az ”rmdir” nem t¨orli a k¨onyvt´arat, ha az nem u res. Ez az opci´ o arra utas´ ıtja az ”rmdir” programot, hogy ne adjon ¨ hibajelz´est, ha a k¨ onyvt´ ar elt´ avol´ıt´ asa az´ert nem siker¨ ult, mert az nem volt u ¨res. rmdir [opci´ok] k¨ onyvt´ ar... Ford´ ıtotta: T´ ım´ ar Andr´ as

rsh Az ”rsh” parancsot hajt v´egre a host-on. Az ”rsh” a t´avoli parancsnak ´ atadja az alap´ertelmezett bemenet´et, a t´avoli parancs alap´ertelmezett kimenet´et az alap´ertelmezett kimenet´enek, ´es a t´avoli parancs alap´ertelmezett hibakimenet´et az alap´ertelmezett hibakimenet´ere. A megszak´ıt´as, kil´ep´es ´es termin´ al´ o jelet tov´ abbadja a t´avoli parancsnak, ”rsh” ´altal´aban akkor fejez˝odik be, amikor a t´ avoli parancs befejez˝odik. Az opci´ok a k¨ovetkez˝ok: -K A ”-K” opci´ o kikapcsolja a Kerberos hiteles´ıt´est. -d A ”-d” opci´ o bekapcsolja a socket nyomk¨ovet´est a ”setsockopt”-t haszn´alva) a t´avoli hosttal val´ o kommunik´ aci´ oban haszn´alt TCP socket-tekre. -n A ”-n” kapcsol´ o´ atir´ any´ıtja a bemenetet a ”/dev/null” speci´alis eszk¨ozr˝ol. -x A ”-x” kapcsol´ o bekapcsolja a DES k´odol´ast minden adatforgalomra. Ez jelent˝os n¨oveked´est okozhat a v´ alaszid˝ oben. rsh [-Kdnx] [-k realm] [-l felhaszn´ al´ oi n´ev] host [parancs] Pl.: helyif´ ajl rsh m´asikg´ep cat t´avolif´ajl ” ” m´arsh m´asikg´ep cat t´ avolif´ ajl sik t´avolif´ajl Ford´ ıtotta: Kab´ odi L´ aszl´ o , Kov´ acs Tam´ as

sed Folyamszerkeszt˝ o (stream editor). A ”sed” program a megnevezett f´ ajlokat (alap´ertelmez´es szerint az alap´ertelmezett bemenetet) az alap´ertelmezett kimenetre m´asolja, de k¨ozben egy parancsokat tartalmaz´ o szkriptnek megfelel˝ oen megszerkeszti. A ”-e” opci´o az egyszer˝ u szerkeszt´est jelenti: a szerkeszt˝o parancsot a k¨ovetkez˝o argumentumb´ol veszi. Amennyiben t¨ obb ”-e” is van a parancssorban, megjelen´es¨ uk sorrendj´eben hajtja ˝ oket v´egre. Amennyiben csak egyetlen ”-e” opci´o van ´es nincs ”-f”, a ”-e” elhagyhat´ o.

296

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A ”-f” opci´ o azt eredm´enyezi, hogy a parancsokat az ”sfile” f´ajlb´ol veszi. Amennyiben t¨ obb is van bel˝ ol¨ uk, megjelen´es¨ uk sorrendj´eben ker¨ ulnek v´egrehajt´asra. A ”-e” ´es ”-f” opci´ ok keverhet˝ ok. A ”-g” opci´o azt eredm´enyezi, mintha minden helyettes´ıt´esi parancsnak ”g” v´egz˝od´ese lenne. A ”-n” opci´ o elnyomja az alap´ertelmezett kimenetet. sed [-n] [-g] [-e script ] [-f sfile ] [ file ] ... Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

seq A ”seq” parancs sz´ amok sorozat´ at ´ırja az alap´ertelmezett kimenetre. A sz´amok ”els˝o”-t˝ol ”utols´o”-ig, l´ep´es l´ep´esk¨ ozzel k¨ovetkeznek. Alap´ertelmez´es szerint ”els˝o” ´es ”l´ep´es” is egyar´ ant 1, valamint minden sz´am u ´j sorba ker¨ ul. A sz´amok nem csak eg´eszek, hanem val´ osak is lehetnek. seq [opci´ ok]... [els˝ o [l´ep´es]] utols´ o... Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

setleds A ”setleds” kijelzi ´es be´ all´ıtja a VT (virtu´alis termin´al) speci´alis billenty˝ uinek ´es ledjeinek (egyszer˝ ubben a NumLock, a CapsLock ´es a ScrollLock) ´allapot´at. Kapcsol´ ok n´elk¨ ul haszn´ alva a ”setleds” az aktu´alis ´allapotokat mutatja meg. A megfelel˝o kapcsol´ oval haszn´ alva a program be´all´ıtja a megadott ledek ´allapot´at (m´ıg a t¨ obbit v´ altozatlanul hagyja). Az ´at´all´ıt´asok el˝otti ´es ut´ani ´allapotot a ”-v” kapcsol´ oval lehet ki´ıratni. Minden egyes VT-hoz egy´eni be´all´ıt´asokat lehet rendelni. ´ all´ıtja a VT billenty˝ -F Alap´ertelmez´es. At´ uzet ´allapot´at (az aktu´alis ´allapotot a billenty˝ uzet ledjei jelezhetik). ´ all´ıtja a ”VT” ledjeit ´es az ´allapotot alap´ertelmezett´e teszi (´ıgy egy -D At´ termin´al t¨ orl´es sem v´ altoztatja meg ezen be´all´ıt´asokat). Ez akkor lehet hasznos, ha p´eld´aul a numlock-ot mindig bekapcsolva szeretn´enk haszn´alni. -L Nem ´ all´ıtja ´ at a VT billenty˝ uzeteinek ´allapot´at, de a ledek´et igen. Ekkor a ledek nem az aktu´ alis ´ allapotot fogj´ak jelezni, hanem a parancssorban megadottat. A ”setleds -L” parancs (tov´ abbi opci´ok n´elk¨ ul) vissza´all´ıtja a norm´alis ´allapotot, ekkor a ledek kijelz´ese megegyezik a t´enyleges be´all´ıt´asokkal.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

297

-num +num Ki vagy bekapcsolja a NumLock-ot. (Jelenleg a NumLock be´all´ıt´asa a keypad gombjainak viselked´es´et hat´ arozza meg. A NumLock gomb megnyom´as´aval a NumLock be´ all´ıt´ as´ at lehet v´ altoztatni.) -caps +caps Ki vagy bekapcsolja a CapsLock-ot. (Jelenleg a CapsLock be´all´ıt´asa a Shift gomb viselked´es´et a t¨ obbi gombra hat´arozza meg. A CapsLock gomb megnyom´as´aval a CapsLock be´ all´ıt´ as´ at lehet v´altoztatni.) -scroll +scroll Be vagy kikapcsolja a ScrollLock-ot. (Jelenleg a ScrollLock ˆ Q) ˆ a konzolra t¨ gomb (vagy a S/ ort´en˝ o ki´ır´ ast ´all´ıtja meg, vagy ind´ıtja.) A ”setleds” egyik haszn´ alata lehet, hogy a ”/etc/init.d/rc” a´llom´anyban megadjuk a NumLock kezdeti ´es alap´ertelmezett ´ert´ek´et: INITTY=/dev/tty[1-8] for tty in $INITTY; do setleds -D +num < $tty done setleds [-v] [-L] [-D] [-F] [+|-num] [+|-caps] [+|-scroll] Ford´ ıtotta: Vizi Szil´ ard

setmetamode Meghat´arozza a billenty˝ uzet meta billenty˝ u kezel´es´et. Argumentum n´elk¨ ul a ”setmetamode” ki´ırja az aktu´alis Meta billenty˝ u m´odot. Argumentumokkal, be´ all´ıtja a megadott Meta billenty˝ u m´odot. A program k¨ozli vel¨ unk az ´at´all´ıt´ as el˝ otti ´es az azut´ ani be´ all´ıt´asokat. A Meta billenty˝ u m´ odot megadhatjuk k¨ ul¨on minden virtu´alis termin´alra (a program futtat´asakor a be´ all´ıt´ as az stdin-hez kapcsol´od´o termin´alra vonatkozik). Haszn´alhatjuk a ”setmetamode”-ot a ”/etc/init.d/rc”-ben a kezdeti Meta m´od megad´as´ara, pl. a k¨ ovetkez˝ o szkript seg´ıts´eg´evel: INITTY=/dev/tty[1-8] for tty in $INITTY; do setmetamode escprefix < $tty done setmetamode [ meta|bit|metabit | esc|prefix|escprefix ] Ford´ ıtotta: Kov´ acs Emese <[email protected]>

setterm Termin´al tulajdons´ agok be´ all´ıt´ asa. A ”setterm” egy karakterl´ ancot ´ır a szabv´anyos kimenetre, amely aktiviz´alja az el˝ o´ırt termin´ alk´epess´egeket. Ahol lehets´eges, a terminfo adatb´azishoz fordul, hogy megtal´alja a haszn´ aland´ o karakterl´ ancot. Azonban n´eh´any opci´o nem felel meg ”termcap” k´epess´egnek. Ebben az esetben, ha a termin´al t´ıpusa ”minix-vc”

298

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

vagy ”minix-vcam”, a karakterl´ anc amely megh´ıvja az el˝o´ırt k´epess´egeket a PC Minix virtu´alis konzol meghajt´ on, a kimenet. A termin´al ´altal nem t´amogatott opci´okat figyelmen k´ıv¨ ul hagyja. setterm [ -term terminal name ] setterm [ -reset ] setterm [ -initialize ] setterm [ -cursor [on|off] ] setterm [ -keyboard pc|olivetti|dutch|extended ] setterm [ -repeat [on|off] ] setterm [ -appcursorkeys [on|off] ] setterm [ -linewrap [on|off] ] setterm [ -snow [on|off] ] setterm [ -softscroll [on|off] ] setterm [ -defaults ] setterm [ -foreground black|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white|default ] setterm [ -background black|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white|default ] setterm [ -ulcolor black|grey|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm [ -ulcolor bright red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm [ -hbcolor black|grey|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm [ -hbcolor bright red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm [ -inversescreen [on|off] ] setterm [ -bold [on|off] ] setterm [ -half-bright [on|off] ] setterm [ -blink [on|off] ] setterm [ -reverse [on|off] ] setterm [ -underline [on|off] ] setterm [ -store ] setterm [ -clear [ all|rest ] ] setterm [ -tabs [tab1 tab2 tab3 ... ] ] where (tabn = 1-160) setterm [ -clrtabs [ tab1 tab2 tab3 ... ] where (tabn = 1-160) setterm [ -regtabs [ 1-160 ] ] setterm [ -blank [ 0-60 ] ] setterm [ -dump [ 1-NR CONS ] ] setterm [ -append [ 1-NR CONS ] ] setterm [ -file dumpfilename ] setterm [ -standout [ attr ] ] Ford´ ıtotta: Sztrepka P´ al <[email protected]>

sleep A ”leep” a parancssori argumentumk´ent megadott ´ert´ekek ¨osszeg´enek megfelel˝o ideig v´ ar. Az argumentumok sz´ amok, amiket opcion´alis m´ert´ekegys´eg k¨ovet, az alap´ertelmezett egys´eg a m´asodperc. A m´ert´ekegys´egek: s - m´asodperc m - perc h - ´ ora d - nap sleep [sz´ am[smhd]...] sleep [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as T´ ım´ ar Andr´ as

sort A ”sort” parancs rendezi, ¨ osszef˝ uzi vagy ¨osszehasonl´ıtja a megadott sz¨ovegf´ajlok, vagy ha nincs file megadva, az alap´ertelmezett bemenet minden sor´at. A ”-” filen´ev az alap´ertelmezett bemenetet jelenti. Alap´ertelmez´es szerint a ”sort” az alap´ertelmezett kimenetre ´ırja az eredm´enyt.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

299

Ford´ ıtotta: Szalay Attila <[email protected]>

split Darabokra has´ıtja a f´ ajlokat. A ”split” program a sz¨ uks´eges sz´ am´ u (egy vagy t¨obb) kimeneti f´ajlt hoz l´etre az infile bemeneti f´ ajl egyes r´eszeib˝ ol. Amikor nincs bemeneti f´ajl megadva, vagy annak neve ”-”, az alap´ertelmezett bemenetet hasogatja. Alap´ertelmez´es szerint a ”split” program 1000 bemeneti sort tesz minden kimeneti f´ajlba. (Az utols´oba term´eszetesen ker¨ ulhet kevesebb.) Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

strings Megtal´alja a nyomtathat´ o karakterl´ ancokat a f´ajlokban. A ”strings” program ki´ırja a megadott f´ ajlokban l´ev˝o, vagy alap´ertelmez´esben a szabv´anyos bemenetr˝ ol olvasott nyomtathat´o karaktereket. Alap´ertelmez´esben a karakterl´anc legal´ abb n´egy karakter hossz´ u kell legyen ahhoz, hogy a program ki´ırja. -a Alap´ertelmez´esben a ”strings” a t´ argy f´ajloknak (object files) csak a text ´es az adat szegmens´et vizsg´ alja ´at. Az ”-a” opci´o megad´as´aval el´erhetj¨ uk, hogy a strings a teljes t´ argy f´ ajlt ´ atn´ezze. -f Minden karakterl´ anc el´e ki´ırja a f´ ajl nev´et amiben az megtal´alhat´o. -n Megadja a ki´ırand´ o karakterl´ anc minim´alis hossz´at, ´ıgy ez sz´am ´ert´ek˝ u lesz n´egy helyett. -o Minden karakterl´ anc el´e ki´ırja decim´ alis sz´ammal annak hely´et a f´ajlban (az offsetet). strings [-afo] [-n sz´ am] [f´ ajl ...] Ford´ ıtotta: Kov´ acs Emese <[email protected]>

stty A termin´al vonal be´ all´ıt´ asait v´ altoztatja meg, illetve ´ırja ki. Argumentum n´elk¨ ul az ”stty” a baud r´ at´at, a vonal discipline sz´am´at (ha a rendszer ezt t´amogatja) ´es azon vonalbe´ all´ıt´asokat ´ırja ki, melyek az ”stty sane”

300

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

be´all´ıt´as ´ ota megv´ altoztak. A m´ od olvas´asa ´es be´all´ıt´asa a standard bemenethez kapcsolt tty-on kereszt¨ ul t¨ ort´enik. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

su Ind´ıt egy shellt m´ as felhaszn´ al´ o- ´es csoportazonos´ıt´oval. Az ”su” parancs lehet˝ ov´e teszi, hogy ideiglenesen m´as felhaszn´al´ov´a v´alhassunk u ´gy, hogy egy u ´j shell-t ind´ıt a k´ert felhaszn´al´o val´os ´es effekt´ıv felhaszn´al´oi azonos´ıt´ oj´ aval, csoportazonos´ıt´ oj´ aval ´es m´asodlagos csoportjaival. Ha nem adunk meg felhaszn´al´ o-t, az alap´ertelmezett ´ert´ek a root (super-user). Az a shell indul el, ami a felhaszn´ al´ o ”passwd” bejegyz´es´eben szerepel, ha ott nincs semmi, akkor a ”/bin/sh”. Ha a felhaszn´ al´ onak van jelszava, akkor a ”su” meg fogja azt k´erdezni, kiv´eve ha ”root”-k´ent (a felhaszn´al´oi azonos´ıt´o 0) futtatjuk. ´ alAlap´ertelmez´esben a ”su” nem v´ altoztatja meg az aktu´alis k¨onyvt´arat. At´ l´ıtja a HOME ´es a SHELL k¨ ornyezeti v´altoz´okat a felhaszn´al´o ”password” bejegyz´es´eb˝ol kin´ezett ´ert´ekekre, ´es ha a felhaszn´al´o nem a root (a super-user) a USER ´es LOGNAME v´ altoz´ okat a felhaszn´ al´ o nev´ere ´all´ıtja. Az alap´ertelmez´es az, hogy az elindul´ o shell nem lesz bejelentkez´esi shell. Ford´ ıtotta: Havasi Ferenc T´ ım´ ar Andr´ as

sum Ellen˝ orz˝o ¨ osszeg sz´ am´ıt´ asa ´es a lefoglalt block-ok megsz´amol´asa a megadott ´allom´any(ok)ra. A ”sum” minden egyes megadott ´allom´anyr´ol vagy ha az nincs megadva, illetve ”-” van megadva, akkor a szabv´ anyos bemenetr˝ol 16 bites ellen˝orz˝o ¨osszeget k´esz´ıt. Minden egyes ´ allom´ anyhoz ki´ırja az ellen˝orz˝o ¨osszeget ´es az ´altala elfoglalt blokkok sz´ am´ at (felfel´e kerek´ıtve). Alap´ertelmez´esben ki´ırja a megfelel˝o ´allom´anynevet is, ha legal´ abb k´et argumentum van megadva. A ”–sysv” opci´oval, legal´abb egy ´allom´ any argumentum megad´ asa eset´en ki´ırja a megfelel˝o ´allom´any nev´et. Alap´ertelmez´esben a GNU ”sum” az ellen˝orz˝o ¨osszeget BSD ”sum” kompatibilis algoritmussal sz´ amolja ki ´es az ´ allom´ anym´ereteket 1 KB m´eret˝ u blockokban adja meg. -r Az alap´ertelmezett (BSD kompatibilis) algoritmus haszn´alata. Ezen opci´o a ”System V sum” kompatibilit´as ´erdek´eben haszn´alhat´o. Hacsak a ”-s” opci´o nincs megadva ennek nincs hat´ asa.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

301

-s, –sysv A ”System V sum” alap´ertelmezett algoritmus´aval kompatibilis m´odon sz´am´ıtja az ellen˝ orz˝ oo ¨sszeget ´es 1 KB helyett 512 byte a block m´eret. sum [-rs] [–sysv] [–help] [–version] [´ allom´ any...] Ford´ ıtotta: Fejos Tam´ as

tac F´ajlok ¨osszef˝ uz´ese ´es nyomtat´ asa ford´ıtva. A ”tac” a megadott f´ ajlokat, illetve az alap´ertelmezett bemenetet (ha nincs f´ajl megadva, vagy ha ”-” nev˝ u f´ ajlt tal´al) a rekordok sorrendj´enek megford´ıt´as´aval kinyomtatja az alap´ertelmezett kimenetre. A rekordokat egym´ast´ol karakterl´anc v´alasztja el, alap´ertelmez´esben az u ´j sor karakter. Alap´ertelmez´es szerint az elv´alaszt´o karakterl´ anc a rekord v´eg´en tal´ alhat´o. -b, –before Az elv´ alaszt´ o karakterl´ anc a rekord elej´en tal´alhat´o. -r, –regex Az elv´ alaszt´ o karakterl´ anc egy regul´aris kifejez´es. -s elv´alaszt´o, –separator=elv´ alaszt´ o Elv´ alaszt´o legyen a rekordokat elv´alaszt´o karakterl´anc. tac [-b] [-r] [-s elv´ alaszt´ o] [–before] [–regex] [–separator=elv´alaszt´o] [–help] [–version] [f´ajl...] Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

tail Ki´ırja a meghat´ arozott f´ ajl utols´ o r´esz´et. A ”tail” parancs a megadott f´ ajl(ok) utols´o sorait (10 sor az alap´ertelmezett) ´ırja ki, az alap´ertelmezett bemenetr˝ ol olvas, ha nincs f´ajl megadva, vagy, ha a f´ajl nevet ”-” k¨oveti. Amikor t¨ obb, mint egy f´ ajl van megadva, ki´ır egy fejl´ecet, ami tartalmazza a f´ ajl nev´et ”==>” ´es ”<==” jelek k¨oz´e z´arva, a t¨obbi f´ajl kimenetei el˝ott. Ford´ ıtotta: Kaiser L´ aszl´ o

talk Besz´elget´es egy m´ asik felhaszn´ al´ oval. A ”talk” egy olyan vizu´ alis kommunik´ aci´os program, amely termin´alunkr´ol sorokat m´asol egy m´ asik felhaszn´ al´ o´era.

302

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

szem´ely Amikor a saj´ at g´ep¨ unk¨ on lev˝o szem´ellyel szeretn´enk besz´elgetni, akkor a szem´ely param´eter egyszer˝ uen az illet˝o szem´ely ”login” neve legyen, vagy he egy olyan szem´ellyel szeretn´enk besz´elgetni, aki egyszerre egyn´el t¨obbsz¨or jelentkezett be egy g´epre, akkor a ttyn´ev param´etert az el´erend˝o termin´al nev´enek kiv´alaszt´ as´ ara haszn´ alhatjuk, a ttyn´ev alakja a k¨ovetkez˝o: ttyXX’. Amikor mi h´ıvunk el˝ osz¨ or, a ”talk” program a k¨ovetkez˝o u uldi: ¨zenetet k¨ Message from TalkDaemon@˝ o g´epe... talk: connection requested by mi nev¨ unk@mi g´ep¨ unk. talk: respond with: talk mi nev¨ unk@mi g´ep¨ unk annak a felhaszn´ al´ onak, akivel besz´elgetni szeretn´enk. Ekkor a c´ımzettnek a k¨ovetkez˝ o parancs beg´epel´es´evel kell v´alaszolnia: talk mi nev¨ unk@mi g´ep¨ unk ˝ Teljesen mindegy, hogy a c´ımzett melyik g´epr˝ol v´alaszol, amennyiben az O login-neve ugyanaz az adott g´epen is. Amint a kommunik´aci´o enged´elyezve lett, a benne r´esztvev˝ o k´et felhaszn´ al´o egyszerre g´epelheti u ¨zenet´et, amely u ¨zenetek k´et egym´ ast´ ol elv´ alasztott ablakban jelennek meg a k´eperny˝on. A ”control-L” ˆ billenty˝ azaz ”L” u-kombin´ aci´ o a k´eperny˝o u ´jrarajzol´as´at eredm´enyezi, melynek sor´an az ”erase”, ”kill”, ”word kill” karakterek norm´alisan viselkednek. Kil´ep´eshez egyszer˝ uen be kell ´ırni az ”interrupt”-karakter¨ unket, a ”talk” ezut´an a kurzort a k´eperny˝ o alj´ ara mozgatja ´es vissza´ all´ıtja a termin´al eredeti helyzet´et. A ”talk” enged´elyez´ese letilthat´ o ill. u ´jra enged´elyezhet˝o a ”mesg” parancs haszn´alat´ aval. Alap´ allapotban a besz´elget´es enged´elyezett. Bizonyos parancsok, pontosabban az ”nroff” ´es a ”pr”, letilt u ul´ese ¨zeneteket a rendetlen output elker¨ v´egett. talk szem´ely [ttyn´ev] Ford´ ıtotta: Szalay Attila <[email protected]>

tar A tar archiv´ al´ o seg´edprogram. Ez egy olyan archiv´ al´ o program, amely arra k´esz¨ ult, hogy egy u ´n. tarfileban f´ajlokat tudjon t´ arolni, illetve onnan kiszedni. A tarfile l´etrehozhat´o szalagos meghajt´on (tape drive), de szok´ as norm´al f´ajlba is ´ırni. A ”tar” els˝ o argumentuma a ”Acdrtux” k¨oz¨ ul valamelyik kell legyen, ´es ezt v´alaszthat´ o opci´ ok k¨ ovethetik. A ”tar” utols´o argumentumai azok a f´ajlok vagy k¨onyvt´arak, melyeket archiv´ alni kell. K¨onyvt´arn´ev haszn´alata mindig azt eredm´enyezi, hogy az alatta lev˝ o alk¨ onyvt´arak is rekurz´ıvan csatol´odnak az arch´ıv f´ajlhoz. -A, –catenate, –concatenate tar f´ ajlokat csatol egy arch´ıv f´ajlhoz.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

303

-c, –create u ´j arch´ıv f´ ajlt hoz l´etre. -d, –diff, –compare Megkeresi az arch´ıv f´ajl ´es a f´ajlrendszer k¨ozti k¨ ul¨onbs´egeket. –delete T¨or¨ ol az arch´ıv f´ ajlb´ ol (m´ agnesszalag eset´en nem haszn´alhat´o!). -r, –append F´ ajlokat csatol az arch´ıv f´ ajl v´eg´ehez. -t, –list Az arch´ıv f´ ajl tartalm´ at list´ azza. -u, –update Csak azokat a f´ajlokat csatolja, amelyek u ´jabbak, mint a m´ar archiv´alt v´altozataik. -x, –extract, –get Kicsomagolja a f´ ajlokat az arch´ıv f´ajlb´ol. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

tee Olvas´as az alap´ertelmezett bemenetr˝ ol, ´ır´as az alap´ertelmezett kimenetre ´es f´ajlokba. A ”tee” parancs az alap´ertelmezett bemenet´en kapott adatokat az alap´ertelmezett kimenetre ´es valamennyi argumentumk´ent kapott f´ajlba m´asolja. Ez akkor hasznos, ha az adatokat nemcsak a cs˝ ovezet´eken szeretn´enk tov´abb´ıtani, hanem sz¨ uks´eg¨ unk van egy m´ asolatra is. Amikor a f´ajl, amibe ´ırnia kell, nem l´etezik, l´etrehozza, ha m´ ar l´etezik, a f´ ajl tartalma fel¨ ul´ır´odik, ha nincs megadva az ”-a” opci´o. -a, –append Az alap´ertelmezett bemenet tartalm´at a c´elf´ajlok v´eg´ehez f˝ uzi, ´es nem ´ırja fel¨ ul azokat. -i, –ignore-interrupts Figyelmen k´ıv¨ ul hagyja a megszak´ıt´asra vonatkoz´o jelz´eseket. tee [-ai] [–append] [–ignore-interrupts] [f´ ajl...] tee [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

telnet Felhaszn´al´oi fel¨ ulet a TELNET protokollhoz. A ”telnet” parancs egy m´ asik sz´ am´ıt´ og´eppel t¨ort´en˝o interakt´ıv kommunik´acio´ra haszn´alatos a TELNET protokoll felhaszn´al´as´aval. A ”telnet” parancs m´odban indul, ahol ki´ır egy telnet promptot (”telnet> ”). Ha a telnet host argumentum megad´as´aval lett ind´ıtva, ´ertelemszer˝ uen v´egrehajt egy open parancsot.

304

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A ”telnet” kapcsol´ oir´ ol ´es parancsair´ol a ”man telnet” parancs futtat´as´aval kaphatunk b˝ ovebb inform´ aci´ okat. Ford´ ıtotta: Fejos Tam´ as

test F´ajlt´ıpust ellen˝ oriz ´es ´ert´ekeket hasonl´ıt o¨ssze. A ”test” program egy ´ allapottal (status) t´er vissza, amely lehet ”0” (igaz) vagy ”1” (hamis) az ”expr” kifejez´es logikai ´ert´ek´et˝ol f¨ ugg˝oen. A kifejez´esek lehetnek egy- vagy k´etv´ altoz´ osak (unary, binary). Az egyv´altoz´os kifejez´esek t¨obbnyire egy f´ajl ´allapot´ at vizsg´ alj´ ak. De vannak ezen k´ıv¨ ul string oper´atorok ´es numerikus atorok is. ¨osszehasonl´ıt´o oper´ -e file Igaz ha a f´ ajl l´etezik. -x file Igaz ha a f´ ajl l´etezik ´es v´egrehajthat´o. -p file Igaz ha a f´ ajl l´etezik ´es cs˝ oh´al´ozat (named pipe). -r file Igaz ha a f´ ajl l´etezik ´es olvashat´o. test [expr] test –help,–version Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

tload A rendszer ´ atlagos terhel´es´enek grafikus ´abr´azol´asa. A ”tload” egy grafikont rajzol ki a jelenlegi rendszerterhel´es alapj´an, a megadott ”tty”-re (vagy ha ezt elhagyjuk, akkor arra, amelyikr˝ol a tload elindult). A ”-s” sk´ ala kapcsol´ o megjelen´ıt´eskor egy f¨ ugg˝oleges beoszt´ast ad (az egyes beoszt´asok k¨ ozti t´ avols´ agot karakter l´ept´ekben adhatjuk meg). ´Igy alacsony ´ert´ekekn´el nagyobb beoszt´ ast c´elszer˝ u megadni, ´es ford´ıtva. A ”-d” k´esleltet´essel k´et grafikon kirajzol´ asa k¨ ozti id˝ ot adhatjuk meg m´asodpercekben. tload [-V] [-s sk´ ala] [ -d k´esleltet´es ] [tty] Ford´ ıtotta: Feh´ er -Aries- J´ anos <[email protected]>

touch A ”touch” megv´ altoztatja minden megadott f´ajl utols´o el´er´es´enek ´es/vagy utols´o m´ odos´ıt´ as´ anak idej´et. Ezek az id˝ob´elyegek az aktu´alis id˝ore v´altoznak,

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

305

hacsak nem adtuk meg az ”-r” opci´ ot, ez esetben ugyanis a megadott ”ref f´ajl” id˝ob´elyeg´et kapja meg a f´ ajl, illetve ha a ”-t” opci´ot adtuk meg, akkor az id˝ob´elyeg a id˝oben megadott id˝ ore v´ altozik. Mindk´et id˝o v´altozik, ha az ”-a” ´es a ”-m” opci´okat egyar´ant megadtuk, vagy egyiket sem adtuk meg. Csak az utols´o el´er´es illetve az utols´ o m´ odos´ıt´ as ideje v´ altozik, ha az ”-a” illetve a ”-m” opci´okat egymagukban adjuk meg. Ha a f´ ajl nem l´etezik, a ”touch” l´etrehozza (¨ ures f´ajlk´ent, 0666 jogosults´agokkal, amelyeket az umask m´odos´ıthat), kiv´eve ha a ”-c” opci´ot is megadtuk. ajl|-t id˝ o] f´ ajl... touch [-acm][-r ref f´ Ford´ ıtotta: T´ ım´ ar Andr´ as

tput A ”tput” seg´edprogram a ”terminfo”-t (termin´al adatb´azis) haszn´alja arra, hogy az egyes termin´ alf¨ ugg˝ o inform´ aci´ okat el´erhet˝ov´e tegye a shell sz´am´ara a termin´al be´all´ıt´as´ ahoz. K´epes tov´ abb´ a visszaadni a k´ert termin´al t´ıpus teljes nev´et. A ”tput” kimenetek´ent egy karakterl´ ancot ad vissza ha a k´ert jellemz˝o (k´epess´eg le´ır´o) string t´ıpus´ u vagy egy eg´esz ´ert´eket, ha az eg´esz sz´am jelleg˝ u. Amikor a k´ert jellemz˝o logikai t´ıpus´ u, akkor a ”tput” egyszer˝ uen be´all´ıtja a visszat´er´esi ´ert´eket (0-IGAZ, ha a termin´ al rendelkezik a sz´oban forg´o k´epess´eggel, 1-HAMIS ha nem) ´es nem gener´ al kimen˝ o adatot. A felhaszn´al´o miel˝ott haszn´aln´a a alap´ertelmezett kimeneten visszakapott ´ert´eket, ellen˝orizni kell a kil´ep´esi ´ert´ek´et, hogy az 0-e.

306

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

tput [-Tt´ıpus] k´eple´ır [param´eterek ... ] tput [-Tt´ıpus] init tput [-Tt´ıpus] reset tput [-Tt´ıpus] teljesn´ev tput -S Ford´ ıtotta: Szalay Attila <[email protected]>

tr Karakterek lecser´el´ese, t¨ om¨ or´ıt´ese ´es/vagy t¨orl´ese. A ”tr” ´ atm´ asolja az alap´ertelmezett bemenetet az alap´ertelmezett kimenetre v´egrehajtva egyet a k¨ ovetkez˝ o feladatok k¨oz¨ ul: - cser´el, ´es v´ alaszthat´ oan t¨ om¨ or´ıti az eredm´enyben az ism´etl˝od˝o karaktereket t¨om¨or´ıti az ism´etl˝ od˝ o karaktereket - karaktereket t¨or¨ol - karaktereket t¨or¨ol, majd t¨om¨or´ıti az eredm´enyben az ism´etl˝ od˝o karaktereket. Ford´ ıtotta: Nagy Erno

true A ”true” program nem csin´ al semmit, csak visszat´er egy ”sikert” jelent˝o 0 ´ert´ekkel. Helykit¨ olt˝onek haszn´ alhat´ o shell scriptekben, ahol egy sikeresen v´egrehajtott parancs sz¨ uks´eges, b´ ar a shell be´ep´ıtett ”:” (kett˝ospont) parancsa ugyanezt gyorsabban teszi. Ford´ ıtotta: Lesty´ an Zsolt , T´ ım´ ar Andr´ as

tty A ”tty” ki´ırja az alap´ertelmezett bemenethez kapcsol´od´o termin´al nev´et az alap´ertelmezett kimenet´ere. A ”not a tty” sz¨oveget ´ırja ki, ha az alap´ertelmezett bemenet nem termin´ al. A visszat´er´esi ´ert´ekei a k¨ovetkez˝ok lehetnek: 0 - ha a standard bemenet egy termin´al 1 - ha a standard bemenet nem egy termin´al 2 - ha rossz argumentumokat kapott 3 - ha ´ır´ashiba l´epett fel tty [-s] [–silent] [–quiet] tty [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

307

uname Az ”uname” program inform´ aci´ okat ´ır ki a g´epr˝ol ´es az oper´aci´os rendszerr˝ol amin fut. Amennyiben nincs opci´ o megadva, az ”uname” u ´gy m˝ uk¨odik, mintha az ”-s” opci´oval lett volna megh´ıvva. Amikor t¨obb opci´o, vagy az ”-a” opci´o van megadva, a kiv´ alasztott inform´ aci´ o az ”snrvm” sorrendben sz´ok¨ozzel tagolva lesz ki´ırva. Ford´ ıtotta: Lesty´ an Zsolt

unarj Az ”unarj” az ARJ nev˝ u hagyom´ anyos DOS-os archiv´al´ohoz k´esz¨ ult kicsomagol´o. Ebben az ´ allapot´ aban Linux rendszereken csak kicsomagolni k´epes az ARJ-vel t¨om¨or´ıtett ´ allom´ anyokat. A program dokument´ aci´ oja az ”/usr/share/doc/Packages/unarj/” k¨onyvt´arban tal´alhat´o. Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

unexpand Sz´ok¨oz karakterek tab karakterekk´e konvert´al´asa. Az ”unexpand” az ¨ osszes megadott f´ ajl, vagy ha ilyen nincs, illetve ha a megadott f´ajln´ev ”-”, az alap´ertelmezett bemenet tartalm´at az alap´ertelmezett kimenetre ´ırja u ´gy, hogy a kett˝ o vagy t¨ obb sz´ ok¨oz vagy tab karaktereket a lehet˝o legt¨obb tab ´es a sz¨ uks´eges sz´ am´ u sz´ ok¨ oz karakterr´e konvert´alja. Alap´ertelmez´es szerint az ”unexpand” minden sorban csak a bevezet˝o sz´ok¨oz¨oket ´es tabokat (amik minden nem-sz´ ok¨ oz vagy nem-tab karaktert megel˝oznek a sorban) alak´ıtja at. Megtartja a backspace karaktert, ez cs¨ ´ okkenti az oszlopsz´aml´al´ot a tabok sz´aml´al´asakor. Alap´ertelmez´es szerint a tabul´atorpoz´ıci´ok minden nyolcadik oszlopban helyezkednek el. -, -t, –tabs tab1[,tab2[,...]] Amikor csak egy tabstop adott, akkor egy tab karakter ”tab1” sz´ am´ u sz´ ok¨ oz lesz az alap´ertelmez´es˝ u nyolc helyett. Amikor t¨obb tabstop adott, a tabul´ atorpoz´ıci´ ok a ”tab1”, ”tab2” stb. oszlopokba ker¨ ulnek (az oszlopok sz´amoz´ asa null´ aval kezd˝ odik), ´es a tabstop-ok ut´ani sz´ok¨oz¨ok ´es tab karaktereket v´altozatlanul hagyja. Amikor a tabstop-okat ”-t” vagy ”–tabs” m´odon adod meg, vessz˝ ovel ´es sz´ ok¨ oz karakterekkel is elv´alaszthat´ok. Ez az opci´o mag´aban foglalja a ”-a” opci´ ot.

308

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

-a, –all Ne csak a bevezet˝ o sz´ ok¨ oz¨oket ´es tabul´atorokat, hanem az o¨sszeset alak´ıtsa ´at tab karakterekk´e. unexpand [-tab1[,tab2[,...]]] [-t tab1[,tab2[,...]]] [-a] [–tabs=tab1[,tab2[,...]]] [– all] [–help] [–version] [f´ ajl...] Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

uniq Az ”uniq” ki´ırja az egyedi sorokat egy rendezett f´ajlb´ol, ´es eldobja az egyez˝oket egy kiv´etel´evel. Opcion´ alisan, mutathatja csak azokat a sorokat is, amelyek pontosan megegyeznek, illetve azokat, amelyek egyn´el t¨obbsz¨or fordulnak el˝o. Az ”uniq”-nak rendezett bemenetre van sz¨ uks´ege, mivel csak az egym´as ut´an k¨ovetkez˝o sorokat hasonl´ıtja ˝ ossze. Ford´ ıtotta: Csehi Andr´ as

uptime Az ”uptime” program egysoros le´ır´ast ad az al´abbi inform´aci´okr´ol. A pillanatnyi id˝o, mennyi ideje fut a rendszer, h´any felhaszn´al´o van pillanatnyilag bel´epve, ´es mennyi a rendszer ´ atlagos loadja az elm´ ult 1, 5, ´es 15 percben. Ez ugyanaz az inform´aci´ o, amit a ”w” parancs ´ altal ki´ırt els˝o sor tartalmaz. uptime uptime [-V] Ford´ ıt´ as: Lesty´ an Zsolt

users Az aktu´alis hoszton bejelentkezett felhaszn´al´ok neveit ´ırja ki. A ”users” egy sima sz´ ok¨ ozzel elv´ alasztva jelen´ıti meg az aktu´alis host-ra bejelentkezett felhaszn´ al´ oi nevek list´ aj´ at. Minden ki´ırt felhaszn´al´oi n´ev megfelel egyegy bejelentkez´esi viszonynak, ´ıgy ha egy felhaszn´al´o egyn´el t¨obbsz¨or van bel´epve, akkor annyiszor ´ır´ odik ki a login neve, ah´anyszor bejelentkezett. Param´eter n´elk¨ ul a ”users” az inform´ aci´ ot a ”/var/run/utmp”-b˝ol veszi ki. Amikor a f´ajl param´eter meg van adva, akkor onnan. users [f´ ajl] users [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Feh´ er -Aries- J´ anos <[email protected]>

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

309

w Megmutatja, hogy ki van bel´epve ´es mit csin´al. A ”w” inform´ aci´ okat jelen´ıt meg arr´ ol, hogy ´eppen h´any felhaszn´al´o van a g´epen ´es hogy mit csin´ alnak. A fejl´ec megmutatja - ebben a sorrendben - az id˝ot, mi´ota m˝ uk¨odik a rendszer, jelenleg h´ any felhaszn´al´o van bel´epve ´es a rendszer atlagos terhel´es´et az elm´ ´ ult 1, 5 ´es 15 percben. Az al´abbiak minden felhaszn´al´onak megjelennek: azonos´ıt´ o, a tty neve, a t´ avoli host, ahonnan bejelentkezett, a bel´ep´es ideje, a ”heny´el´esi” id˝ o (azaz mi´ ota nem adott inputot a g´epnek), JCPU, PCPU ´es az ´eppen fut´ o programjaik parancssora. A JCPU id˝o a tty-re kapcsol´od´ast´ol sz´am´ıtva az ¨ osszes process idej´et jelenti. Ebbe nem sz´am´ıtanak bele a kor´abbi, h´att´erben futtatott programok, de a jelenlegiek igen. A PCPU id˝o a jelenlegi, ”what” mez˝ oben is l´athat´ o processz elind´ıt´as´at´ol sz´am´ıtott id˝ot jel¨oli. Ford´ ıtotta: Feh´ er J´ anos <[email protected]>

wall A ”wall” megjelen´ıti az u ¨zenetet valamennyi bejelentkezett felhaszn´al´o termin´alj´an, ha a ”mesg” be´ all´ıt´ asuk ”igen”. Az u ¨zenet ´atadhat´o a ”wall” argumentumak´ent, vagy ´erkezhet az alap´ertelmezett bemenet´ere is. Amikor termin´alr´ol haszn´aljuk az alap´ertelmezett bemenet´et, az u ¨zenetet EOF-nak kell lez´arni, ez altal´aban Kontrol-D. ´ wall [ u ¨zenet ] Ford´ ıtotta: Zelena Endre <[email protected]>

watch Program figyel´ese friss´ıt´essel. A ”watch” egy ”curses”-alap´ u program, amely alkalmas m´asik program fut´as´anak v´altoz´ as´ at figyelni. Alap´ertelmez´es szerint k´etm´asodpercenk´ent friss´ıti mag´at. A ”-n” opci´ o haszn´ alat´ aval megadhat´ o a friss´ıt´esi intervallum. A ”curses” k¨onyvt´ar haszn´ alata miatt a k´eperny˝ o friss´ıt´ese gyors. A program fut´asa a billenty˝ uzetr˝ol kiadott megszak´ıt´ assal fejez˝ odik be. A fut´as befejez´ese ut´an a k´eperny˝o ´erv´enyes, t¨or¨olt ´ allapotban marad. watch [-n] m´ asodperc program [ argumentumok ... ] Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

310

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

wc A ”wc” program b´ ajtok, szavak ´es u ´j sor jelek sz´am´at sz´amolja meg az argumentumk´ent megadott f´ ajlokban. Amikor nem adunk meg f´ajlnevet, illetve a f´ajln´evk´ent a ”-” jelet adjuk meg, akkor az alap´ertelmezett bemenet olvassa a program. Alap´ertelmez´es szerint a ”wc” mindh´arom sz´amot ki´ırja. Az opci´okkal lehet megadni, hogy csak bizonyos sz´ amok legyenek ki´ırva. Az opci´ok nem semleges´ıtik egym´as hat´ as´ at, ´ıgy pl. ”wc –bytes –words” a b´ajtok ´es a szavak sz´am´at egyar´ant ki´ırja. Minden f´ ajlr´ ol egysornyi inform´ aci´ot ´ır ki, ´es az argumentumk´ent megadott f´ajlok nev´et is kijelzi. T¨ obb f´ ajln´ev eset´en egy ¨osszes´ıtett sort is megad a lista v´eg´en ”total” f´ ajln´even. A megadott adatok sorrendben a k¨ovetkez˝oek: sorok, szavak, b´ ajtok sz´ ama. -c, –bytes, –chars Csak a b´ ajtok sz´ am´at ´ırja ki. -l, –lines Csak a sorok sz´ am´ at ´ırja ki. -w, –words Csak a szavak sz´ am´ at ´ırja ki. -L, –max-line-length Csak a f´ ajlban el˝ofordul´o leghosszabb sor hossz´at ´ırja ki, illetve ha egyn´el t¨ obb f´ ajl volt megadva, akkor ki´ırja m´eg a legnagyobbat az el˝oz˝o ´ert´ekek k¨ oz¨ ul (nem az o uket ´ırja ki). ¨sszeg¨ wc [-clwL] [–bytes] [–chars] [–lines] [–max-line-length] [–words] wc [–help] [– version] Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as T´ ım´ ar Andr´ as

wget A ”wget” egy program, k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o´ allom´anyok bin´aris let¨olt´es´ere a World Wide ´ ´ Web-r˝ol HTTP (Hyper Text Atviteli Protokoll) ´es FTP-n (File Atviteli Protokoll) kereszt¨ ul lemezre ment´es c´elj´ ara. A ”wget” egy nem-interakt´ıv program, amely azt jelenti, hogy a h´ att´erben is tud dolgozni a felhaszn´al´o bejelentkez´ese n´elk¨ ul, nem u ´gy, mint a legt¨ obb Web-b¨ong´esz˝o (teh´at a program elind´ıt´asa ut´an nyugodtan ki lehet jelentkezni, a program tov´abb fog m˝ uk¨odni). A szerverrel val´o kapcsolat alapj´ an d¨ onti el, hogy az ´ allom´anyok megfelel˝oen ker¨ ultek-e let¨olt´esre, ´es addig pr´ ob´ alja meg a let¨ olt´est m´ıg az megfelel˝o nem lesz, vagy a felhaszn´al´o ´altal be´all´ıtott ´ert´eket el nem ´eri. FTP szerverekn´el REST m´odot haszn´alja, ha lehets´eges. Proxy szerverek haszn´ alata t´amogatott, hogy a let¨olt´est gyors´ıtsa, a h´al´ozat terhel´es´et cs¨ okkentse. A ”wget” egy teljes k¨ or˝ u let¨ olt´esi mechanizmust haszn´al, amellyel a Web nagy r´esz´et le lehet let¨ olteni, hogy a t´ avoli g´ep fa strukt´ ur´aj´at a helyi g´epen hozzuk

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

311

l´etre. Term´eszetesen a let¨ olt´esi m´elys´eget (rekurzi´o) ´es m´as param´etereket meg lehet adni. A let¨ olt¨ ott dokumentumok figyel´es´evel biztos´ıtja a Wget, hogy a rekurzi´o sohase ker¨ ulj¨ on v´egtelen ciklusba. Mind HTTP, mind FTP szerverekn´el alkalmazhat´o. A let¨olt´es folyamata k¨ onnyen nyomon k¨ ovethet˝o form´aban jelenik meg, pontokkal mutatva. Mindegyik pont 1k let¨ olt¨ ott adatot jelent. Be´ep´ıtett funkci´ok seg´ıtik a let¨olt´es finomhangol´as´ at, pl. mely hivatkoz´asokra (linkre) terjedjen ki a let¨olt´es (Ld. -L, -D ´es -H kapcsol´ ok). wget [kapcsol´ ok] [URL-lista] Ford´ ıtotta: Vizi Szil´ ard

whereis A ”whereis” meghat´ arozza a parancshoz tartoz´o bin´aris, forr´as ´es man-lap f´ajlok hely´et. A k´ert nevekr˝ ol el˝ osz¨ or lev´ alasztja az el´er´esi u ´t ¨osszetev˝oit ´es minden ”.ext” form´aj´ u vonzott kiterjeszt´est, mint p´eld´aul ”.c.” Az ”s.” el˝otagok, amelyek a forr´ask´od ellen˝ orz˝ o programok haszn´ alat´ ab´ol ad´odnak, ugyancsak le vannak kezelve. A ”whereis” ezut´ an megk´ıs´erli meghat´arozni a k´ıv´ant program hely´et a Linux standard helyein. Ford´ ıtotta: Szalay Attila <[email protected]>

which Megmutatja a parancsok teljes el´er´esi u ´tj´ at. A ”which” beolvas egy programn´ev sorozatot ´es kinyomtatja a teljes el´er´esi u ´tj´at a burok ´altal v´egrehajthat´ o programoknak. Mindezt a burok $PATH k¨ornyezeti v´altoz´oban megadott el´er´esi u ´t szerinti keres´es´enek szimul´al´as´aval v´egzi. which programn´ev ... Ford´ ıtotta: Horneczki G´ abor <[email protected]>

who Megmutatja, ki van bejelentkezve. Amennyiben az opci´ okon k´ıv¨ ul nincs argumentuma, a ”who” program kinyomtatja minden, pillanatnyilag bejelentkezett felhaszn´al´or´ol a k¨ovetkez˝o inform´aciokat: ´

312

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

- bejelentkez´esi n´ev (login name) - termin´al vonal (terminal line) - a bejelentkez´es ideje (login time) - t´ avoli g´epn´ev vagy X kijelz˝o (remote hostname or X display) Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

whoami Az aktu´ alis felhaszn´ al´ oi azonos´ıt´ ot ´ırja ki. A ”whoami” program a pillanatnyilag hat´alyban lev˝o felhaszn´al´oi azonos´ıt´o (user ID) alapj´ an ki´ırja a felhaszn´ al´ oi nevet. Egyen´ert´ek˝ u az ‘id -un’ paranccsal. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

whois A ”whois” rekordokat keres ki a H´al´ozati inform´aci´os k¨ozpontb´ol (NIC). -h A megadott host nev´et haszn´alja az alap´ertelmez´es˝ u NIC (nic.ddn.mil) helyett. whois [-h host n´ev] ... Ford´ ıtotta: Tenkes Csaba

write A ”write” lehet˝ ov´e teszi a t¨ obbi felhaszn´al´oval val´o kommunik´aci´ot u ´gy, hogy az a´ltalunk be´ırt sorokat megjelen´ıti az ˝o termin´aljukon. Amikor elind´ıtjuk a ”write” parancsot, a felhaszn´al´o, akinek ´ırunk, a k¨ovetkez˝o u ¨zenetet kapja: Message from yourname@yourhost on yourtty at hh:mm ... Amit ezek ut´an be´ırunk, az a megadott felhaszn´al´o termin´alj´an fog megjelenni. Ha v´alaszolni akar, neki is el kell ind´ıtania a ”write” parancsot. Amikor k´eszen vagyunk, u uk le a sor v´ege vagy a megszak´ıt´o karaktert. ¨ss¨ A m´asik felhaszn´al´ o egy ”EOF” u ¨zenetet fog l´atni, ami jelzi sz´am´ara, hogy a t´arsalg´asnak v´ege. A ”mesg” parancs hat´ as´ ara a t¨ obbi felhaszn´al´o (a rendszergazda kiv´etel´evel) nem fog tudni ´ırni nek¨ unk. N´eh´ any parancs, mint p´eld´aul az ”nroff” ´es a ”pr”, letiltja az automatikus ´ır´ ast, ´ıgy a kimenet nem ´ır´odik fel¨ ul.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

313

Amikor a felhaszn´ al´ o, akinek ´ırni akarunk, t¨obb, mint egy termin´alon van bejelentkezve, megadhatjuk a ”write” parancsnak m´asodik param´eterk´ent annak a termin´alnak a nev´et, amelyikre ´ırni akarunk, ha akarjuk, a ”write” is v´alaszthat egy termin´alt (azt fogja kiv´ alasztani, amelyik a legkevesebb id˝ot t¨olti t´etlen¨ ul). Teh´at ha a felhaszn´ al´ o be van jelentkezve a munkahely´en ´es otthonr´ol is felh´ıvj´ak, az u o helyre fog ker¨ ulni. ¨zenet a megfelel˝ A bevett szok´ as szerint egy ”-o” a sor v´eg´en vagy egy csak ezt tartalmaz´o sor azt jelzi, hogy a m´ asik f´el k¨ ovetkezik az ´ır´ asban. Az ”oo” jelent´ese, hogy az ezt be´ır´o felhaszn´al´ o be akarja fejezni a besz´elget´est. write user [ttyname] Ford´ ıtotta: Domokos P´ eter

xargs Beolvas ´es v´egrehajt egy parancssort az alap´ertelmezett bemenetr˝ol. Az ”xargs” helyk¨ oz¨ okkel (esetleg aposztr´offal, id´ez˝ojellel, vagy backslash-sel egy¨ utt) vagy u ´jsor karakterekkel elv´ alasztott argumentumokat olvas az alap´ertelmezett bemenetr˝ ol, ´es v´egrehajtja a parancsot (az alap´ertelmez´es ”/bin/echo”) ah´anyszor valamilyen argumentumokkal k¨ ovetett initial-argumentumot olvas az alap´ertelmezett bemenetr˝ ol. Az alap´ertelmezett bemenetr˝ol ´erkez˝o u ¨res sorokat nem veszi figyelembe. Ford´ ıtotta: Kalm´ ar Boldizs´ ar

yes Karakterl´anc ism´etelt ki´ır´ asa megszak´ıt´ asig. A ”yes” egy u ´j sor karakterrel k¨ ovetve folyamatosan, a megszak´ıt´as´aig ´ırja ki az argumentumait. Amikor nem kapott argumentumot, egy ”y” bet˝ ut ´ır ki folyamatosan. yes [karakterl´ anc...] yes [–help] [–version] Ford´ ıtotta: Tevesz Tam´ as

zcmp, zdiff T¨om¨or´ıtett f´ ajlok o asa. ¨sszehasonl´ıt´ A ”zcmp” ´es a ”zdiff” programokat a ”cmp” vagy a ”diff” parancsok t¨om¨or´ıtett f´ajlokon val´o megh´ıv´ as´ ara haszn´ alj´ ak. Minden kapcsol´ot k¨ozvetlen¨ ul megkap a

314

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

”cmp” vagy a ”diff”. Amikor csak egy f´ ajl van megadva, akkor az o¨sszehasonl´ıtott f´ajlok a ”f´ ajl1” ´es egy t¨ om¨ or´ıtetlen ”f´ ajl1.gz” lesznek. A ”cmp” vagy a ”diff” kil´ep´esi ´allapota el˝ ore meghat´ arozott. zcmp [ cmp parancs kapcsol´ oi ] f´ajl1 [ f´ajl2 ] zdiff [ diff parancs kapcsol´oi ] f´ajl1 [ f´ajl2 ] Ford´ ıtotta: Feh´ er -Aries- J´ anos <[email protected]>

zforce A ”.gz” kiterjeszt´es er˝ oltet´ese minden gzip f´ajlon. A ”zforce” a ”.gz” kiterjeszt´est er˝ olteti minden gzip f´ajlon, ´ıgy a gzip nem fogja ˝oket k´etszer bet¨ om¨ or´ıteni. Ez hasznos lehet akkor, ha a f´ajl´atvitel sor´an a f´ajlnevek megr¨ ovid¨ ultek. Az olyan rendszerekn´el, ahol a neveket 14 karakterre korl´atozt´ ak, az eredeti nevet megcsonkolj´ak, hogy legyen hely a ”.gz” v´egz˝od´esnek. P´eld´aul az ”12345678901234” ”12345678901.gz”-re m´odosul. Az olyan f´ajlnevek, mint a ”foo.tgz”, s´ertetlenek maradnak. zforce [ n´ev ... ] Ford´ ıtotta: Feh´ er -Aries- J´ anos <[email protected]>

zgrep Keres a val´ osz´ın˝ uleg t¨ om¨ or´ıtett f´ ajlokban egy regul´aris kifejez´est. A ”zgrep” a grep-et h´ıvja meg a compress vagy a gzip programokkal t¨om¨or´ıtett f´ajlokhoz. Az o ul a grep-nek ker¨ ul ´atad´asra. ¨sszes megadott kapcsol´o k¨ozvetlen¨ Amikor nincs f´ ajl megadva, akkor a szabv´anyos bemenet (standard input) ker¨ ul kicsomagol´ asra ´es grep-nek tov´ abb´ıt´ asra. Egy´ebk´ent a megadott f´ajl ker¨ ul kicsomagol´asra. zgrep [ grep kapcsol´ ok ] [ -e ] minta f´ajln´ev... Ford´ ıtotta: L´ aszl´ o Gergely ([email protected])

zip, zipnote, zipsplit Arch´ıvum f´ ajlok csomagol´asa ´es t¨ om¨or´ıt´ese. A ”zip” egy t¨ om¨ or´ıt˝ o ´es file csomagol´o program Unix, VMS, MSDOS, OS/2, Windows NT, Minix, Atari ´es Macintosh rendszerekre. Hasonl´ıt a ”tar” ´es a ”compress” UNIX parancsok kombin´ aci´ oj´ ahoz ´es kompatibilis a PKZIP-pel (Phil Katz ZIP programja MSDOS rendszerre).

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

315

A ”zip”-et kieg´esz´ıt˝ o unzip(1L) program kicsomagolja a ”zip” arch´ıvumokat. A ”zip” ´es az unzip(1L) programok tudj´ ak kezelni a PKZIP-pel k´esz´ıtett arch´ıvumokat, valamint a PKZIP ´es a PKUNZIP is tudja kezelni a ”zip”-pel k´esz´ıtett arch´ıvumokat. Amikor a ”zip” ´es az ”unzip” programokat param´eterek n´elk¨ ul ind´ıtjuk, egy r¨ovid le´ır´ast adnak a haszn´ alatukr´ ol. A program seg´ıts´eg´evel becsomagolhatunk f´ajlokat terjeszt´eshez, archiv´al´ashoz, ´es a nem haszn´ alt f´ ajlok vagy k¨ onyvt´ arak t¨om¨or´ıt´es´evel lemezter¨ uletet takar´ıthatunk meg. A ”zip” egy vagy t¨ obb f´ ajlt egyetlen zip arch´ıvumba tesz a f´ajlokhoz tartoz´o inform´aci´oval egy¨ utt. (N´ev, u ´tvonal, d´ atum, utols´o m´odos´ıt´as ideje, v´edelem ´es inform´aci´o a file s´ertetlens´eg´enek ellen˝ orz´es´ere.) Egy teljes alk¨onyvt´ar-szerkezet egyetlen paranccsal becsomagolhat´ o egy zip arch´ıvumba. Sz¨ovegf´ajlokn´al ´altal´ anos a 2:1 ´es 3:1 k¨ oz¨ otti t¨ om¨ or´ıt´esi ar´ any. A ”zip” egyf´ele t¨om¨or´ıt´esi m´odszert ismer (deflation) ´es a f´ ajlokat t¨ om¨ or´ıt´es n´elk¨ ul is tudja t´arolni. A ”zip” minden t¨om¨or´ıtend˝o f´ajlra automatikusan kiv´ alasztja a kett˝o k¨oz¨ ul a jobbat. Amikor egy m´ ar l´etez˝ o zip arch´ıvum nev´et adjuk meg, akkor az azonos nev˝ u f´ ajlokat a ”zip” lecser´eli az arch´ıvumban, az u ´j f´ajlokat pedig felveszi. P´eld´aul ha a ”valami.zip” m´ ar l´etezik, ´es tartalmazza a ”valami/file1”, ”valami/file2” f´ajlokat, ´es a valami k¨onyvt´ ar tartalmazza a ”valami/file1”, ”valami/file3” f´ajlokat, akkor a zip -r valami valami parancs lecser´eli a ”valami.zip”-ben a ”valami/file1” f´ajlt, ´es hozz´aadja a ”valami.zip”-hez a ”valami/file3” f´ ajlt. Ezut´ an a ”valami.zip” tartalmazni fogja a ”valami/file1”, ”valami/file2”, ´es ”valami/file3” f´ajlokat u ´gy, hogy a ”valami/file2” v´altozatlan marad. Amikor a f´ ajl list´ at ”-@” alakban adjuk meg, akkor a zip a alap´ertelmezett bemenetr˝ol v´arja az bej¨ ov˝ o f´ ajlok list´ aj´ at. UNIX alatt ez a lehet˝os´eg nagyon j´ol kihaszn´alhat´o, ha a ”find”paranccsal egy¨ utt haszn´aljuk. Amikor p´eld´aul minden C forr´as f´ajlt archiv´ alni akarunk az aktu´ alis k¨ onyvt´arb´ol ´es minden alk¨onyvt´ar´ab´ol, akkor ezt ´ırjuk: find . -name ”*.[ch]” -print | zip forras -@ (Figyelj¨ uk meg, hogy a mint´ at id´ez˝ ojelek k¨oz´e kell tenni, hogy a parancs´ertelmez˝o ne tudja kiterjeszteni.) A ”zip” a zip f´ajl nev´enek elfogad egy k¨ot˝ojelet (”-”) is, ebben az esetben a zip f´ ajlt az alap´ertelmezett kimenetre fogja ´ırni, ´ıgy a kimenetet egy m´ asik programnak adhatjuk tov´abb. P´eld´aul a: zip -r - . | dd of=/dev/nrst0 obs=16k parancs u ´gy csin´ al ment´est az aktu´ alis k¨onyvt´arr´ol, hogy a ”zip” kimenet´et k¨ozvetlen¨ ul szalagra ´ırja a megadott blokkm´erettel.

316

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A ”zip” a t¨ om¨ or´ıtend˝ o file nevek´ent elfogad egy k¨ot˝ojelet (”-”) is, ekkor az alap´ertelmezett bemenetr˝ ol fogja beolvasni a f´ajlt, lehet˝ov´e t´eve, hogy a bemenet egy m´asik programt´ ol ´erkezzen. P´eld´ aul a: tar cf - . | zip backup parancs u ´gy csin´ al ment´est az aktu´alis k¨onyvt´arr´ol, hogy a ”tar” program kimenet´et t¨ om¨ or´ıti be. Ez ´ altal´ aban jobb t¨om¨or´ıt´est ad, mint az el˝oz˝o p´eld´aban haszn´alt ”-r” kapcsol´ o, mert a ”zip” ´ıgy ki tudja haszn´alni a f´ajlok k¨ozti redundanci´at. A ment´est visszat¨ olthetj¨ uk az: unzip -p backup | tar xf paranccsal. Amikor nem adunk meg ”zip” f´ajlnevet ´es az alap´ertelmezett kimenet nem egy termin´ al, akkor a ”zip” sz˝ ur˝ok´ent m˝ uk¨odve t¨om¨or´ıtve ´ırja ki az alap´ertelmezett kimenetre az alap´ertelmezett bemenet tartalm´at. P´eld´aul a: tar cf - . | zip | dd of=/dev/nrst0 obs=16k parancs megfelel a tar cf - . | zip - - | dd of=/dev/nrst0 obs=16k parancsnak. Az ´ıgy k´esz´ıtett zip arch´ıvumok kicsomagolhat´ok az ”unzip” csomag ”funzip” programj´ aval, vagy a ”gzip” csomag ”gunzip” programj´aval. P´eld´aul: dd if=/dev/nrst0 ibs=16k | funzip | tar xvf Amikor a ”zip” egy m´ ar l´etez˝ o zip arch´ıvumot m´odos´ıt, egy ideiglenes f´ajlba ´ırja az u ´j tartalmat, ´es csak akkor cser´eli le az eredeti f´ajlt, ha az u ´j v´altozat l´etrehoz´asa hib´ atlanul siker¨ ult. Amikor a zip arch´ıvum neve nem tartalmaz kiterjeszt´est, akkor a ”.zip” kiterjeszt´est fogja haszn´ alni. Amikor a n´ev m´ar tartalmaz a ”.zip”-t˝ol k¨ ul¨onb¨oz˝o kiterjeszt´est, akkor a megl´ev˝ o kiterjeszt´es nem v´altozik. Ford´ ıtotta: D´ enes P´ al <[email protected]>

znew A ”znew” u ´jrat¨ om¨ or´ıti a ”.Z” (compress) form´atum´ u f´ajlokat ”.gz” (gzip) form´atum´ u f´ ajlokk´ a. Amikor olyan f´ ajlt szeretn´enk u ´jrat¨om¨or´ıteni, amely m´ar eleve gzip form´ atum´ u, nevezz¨ uk ´ at a f´ ajlt ”.Z” kiterjeszt´es˝ ure, ´es azut´an haszn´aljuk a ”znew” parancsot. -f Akkor is u ´jrat¨ om¨ or´ıti a ”.Z” form´atum´ u f´ajlt ”.gz” form´atum´ ura ha a ”.gz” f´ajl m´ar l´etezik. -t Teszteli az u ´j f´ ajlokat, miel˝ ott let¨or¨oln´e a r´egieket. -v B˝obesz´ed˝ u. Ki´ırja minden egyes f´ajl nev´et ´es a sz´azal´ekos m´eretcs¨okken´est. -9 A leglassabb t¨ om¨ or´ıt´esi elj´ar´ ast haszn´alja (optim´alis t¨om¨or´ıt´es).

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

317

-P Cs¨oveket (pipe) haszn´ al a konvert´ al´ askor ´es ´ıgy lemezhelyet takar´ıt meg. -K Megtartja a ”.Z” f´ ajlt, ha az kisebb mint a .gz f´ajl. znew [ -ftv9PK] [ n´ev.Z ... ] Ford´ ıtotta: T´ ım´ ar Andr´ as

chroot Megv´altoztatja a gy¨ ok´erk¨ onyvt´ arat ´es v´egrehajt benne egy programot. A ”chroot” egy processz sz´ am´ ara ´ at´ all´ıtja a gy¨ok´erk¨onyvt´ arat egy u ´j k¨onyvt´arra ´es ott v´egrehajt egy programot. chroot k¨onyvt´ ar program [ param. ... ] Ford´ ıtotta: Szijj´ art´ o L´ aszl´ o

ctrlaltdel Be´all´ıtja a Ctrl-Alt-Del billenty˝ ukombin´ aci´o funkci´oj´at. Amikor megvizsg´ aljuk a linux/kernel/sys.c k´odj´at, vil´agos lesz, hogy k´et olyan funkci´o van, amit a Ctrl-Alt-Del billenty˝ ukombin´aci´oval el lehet v´egezni: a hideg ind´ıt´as, ami azonnal u ´jraind´ıtja a g´epet a ”sync” megh´ıv´asa ´es b´armi egy´eb el˝ok´esz´ıt´es n´elk¨ ul, valamint a meleg ind´ıt´ as, ami a SIGINT (interrupt) szign´alt k¨ uldi ki az init processznek (aminek PID-je mindig 1). Amikor ezt az opci´ot haszn´aljuk, akkor az ”init” programnak tartalmaznia kell ezt a lehet˝os´eget. ctrlaltdel hard | soft Ford´ ıtotta: Szijj´ art´ o L´ aszl´ o

depmod A bet¨olthet˝o kernel modulok f¨ ugg˝ os´egeit kezeli. A ”depmod” ´es a ”modprobe” programokat arra sz´ant´ak, hogy a modul´aris Linux kernel menedzselhet˝ o legyen minden felhaszn´al´o, adminisztr´ator ´es disztrib´ uci´o karbantart´ o sz´ am´ ara. A ”depmod” egy ”Makefile”-szer˝ u f¨ ugg˝ os´egi f´ajlt hoz l´etre, amely a parancssorban megadott, vagy a konfigur´ aci´ os f´ ajlban le´ırt k¨onyvt´arakban tal´alt modulokon alapszik. Ezt a f¨ ugg˝ os´egi f´ ajlt k´es˝ obb a ”modprobe” haszn´alja, hogy automatikusan bet¨oltse a helyes modult, vagy egy modulcsoportot.

318

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

A ”depmod” norm´ alis haszn´ alata az, hogy a ”/sbin/depmod -a” sort valahova az rc-f´ajlokba be´ırjuk, ´ıgy a modul f¨ ugg˝os´egek r¨ogt¨on a rendszer elind´ıt´asa ut´an hozz´af´erhet˝ oek. A ”-a” haszn´ alata opcion´alis. Bootol´asi c´elokra a ”-q” opci´o helyesebb lehet, mivel ezzel a ”depmod” hallgat a fel nem oldott szimb´olumokr´ol. Lehets´eges f¨ ugg˝ os´egi f´ ajlt k´esz´ıteni k¨ozvetlen¨ ul egy u ´j kernel ford´ıt´asa ut´an is. Ha kiadjuk a ”depmod -a xxx” parancsot amikor el˝osz¨or ford´ıtottuk le az ”xxx”-es kernelt ´es moduljait, mialatt m´eg mindig pl. az ”xxy”-t futtatjuk, a f¨ ugg˝os´egi f´ajl a megfelel˝ o hely´en j¨ on l´etre. B´ ar ebben az esetben nem garant´alt, hogy a kernel f¨ ugg˝os´egek helyesek lesznek. Ford´ ıtotta: B¨ osz¨ orm´ enyi Zolt´ an

dumpe2fs A ”dumpe2fs” ki´ırja az eszk¨ oz¨ on lev˝o f´ajlrendszer szuperblokk ´es blokkcsoport inform´aci´ oit. -b Ki´ırja a f´ajlrendszer hib´ ask´ent nyilv´antartott blokkjait. dumpe2fs [ -b ] [ -V ] eszk¨ oz Ford´ ıtotta: T´ ım´ ar Andr´ as

fdformat Az ”fdformat” alacsony szint˝ u form´az´ast hajt v´egre floppy lemezen. A device eszk¨oz ´altal´aban a k¨ ovetkez˝ ok egyike (floppy eszk¨oz¨okn´el a major=2, a minor csak inform´ aci´ os c´elb´ ol k¨ oz¨ olt): /dev/fd0d360 (minor = 4) /dev/fd0h1200 (minor = 8) /dev/fd0D360 (minor = 12) /dev/fd0H360 (minor = 12) /dev/fd0D720 (minor = 16) /dev/fd0H720 (minor = 16) /dev/fd0h360 (minor = 20) /dev/fd0h720 (minor = 24) /dev/fd0H1440 (minor = 28) /dev/fd1d360 (minor = 5) /dev/fd1h1200 (minor = 9) /dev/fd1D360 (minor = 13) /dev/fd1H360 (minor = 13) /dev/fd1D720 (minor = 17) /dev/fd1H720 (minor = 17) /dev/fd1h360 (minor = 21) /dev/fd1h720 (minor = 25) /dev/fd1H1440 (minor = 29) Az ´altal´ anos floppy eszk¨ oz¨ ok, ”/dev/fd0” ´es ”/dev/fd1” nem m˝ uk¨odnek a ”fdformat” paranccsal, ha ne szabv´ anyos form´atumot haszn´alunk, vagy ha a form´atum nem detekt´ al´ odott kor´ abban automatikusan. Ebben az esetben, haszn´aljuk a ”setfdprm” parancsot a lemez param´eterek bet¨olt´es´ehez. -n Nem ellen˝oriz. Ez az opci´ o kikapcsolja a form´az´as ut´an v´egrehajtott ellen˝orz´est.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

319

fdformat [ -n ] device Ford´ ıtotta: Horneczki G´ abor <[email protected]>

genksyms Szimb´olum verzi´ o inform´ aci´ ot gener´ al. A ”genksyms” az alap´ertelmezett bemenetr˝ol olvassa a ”gcc -E source.c” kimenet´et ´es egy verzi´ o inform´ aci´ ot tartalmaz´o f´ajlt hoz l´etre. A ”genksyms” norm´ alis esetben explicit szimb´olumt´abla defin´ıci´ot keres a forr´asf´ajlban. Minden typedef, struct, union ´es enum defin´ıci´o ´es deklar´aci´o ment´esre ker¨ ul egy k´es˝obbi kib˝ ov´ıt´esre. Tov´ abb´ a minden glob´alis szimb´olum is ment´esre ker¨ ul mutat´okkal egy¨ utt, ami egy teljes kib˝ ov´ıt´est tesz lehet˝ov´e k´es˝obb. Amikor szimb´ olumt´ abl´ at tal´ al a forr´ asban, a szimb´olumot kib˝ov´ıti a teljes defin´ıci´oj´ara, ahol minden struct, union, enum ´es typedef az alapvet˝o r´eszeire lesz lebontva rekurz´ıvan. Ez a v´egs˝ o string lesz a bemenete egy CRC algoritmusnak, ami egy egy´esz sz´ amot ad eredm´eny¨ ul, ´es ami abban a pillanatban megv´altozik, mihelyt a szimb´ olumba bevont defin´ıci´ ok b´ armelyike megv´altozik. Ford´ ıtotta: B¨ osz¨ orm´ enyi Zolt´ an

httpd A ”httpd” az Apache hipertext ´ atviteli protokoll (HyperText Transfer Protocol ´ - HTTP) szerver program. Ugy tervezt´ek, hogy ”standalone” d´emonk´ent fusson. Amikor ´ıgy haszn´ alj´ ak, egy csoport gyermekfolyamatot ind´ıt el, hogy lekezelj´ek a k´er´eseket. Amikor meg akarjuk ´all´ıtani, k¨ uldj¨ unk egy TERM signal-t az eredeti (sz¨ ul˝o) folyamatnak. Az is egy lehet˝ os´eg, hogy a ”httpd -t” az ”inetd” Internet d´emon h´ıvja meg valah´ anyszor egy HTTP k´er´es ´erkezik. Ford´ ıtotta: Bal´ azs-Cs´ ıki L´ aszl´ o

ifconfig Egy h´al´ozati interf´esz konfigur´ al´ asa. Az ifconfig a kernel-rezidens h´ al´ ozati interf´eszek konfigur´al´ as´ara val´o. Bootol´ askor haszn´alj´ ak a h´ al´ ozati interf´eszek be´ all´ıt´as´ara. Ezut´an ´altal´aban csak debugol´ashoz vagy a rendszer finomhangol´ as´ ahoz haszn´alj´ak. Amikor egyetlen argumentum sincs megadva, akkor az ”ifconfig” az akt´ıv interf´eszek st´atusz´at mutatja. Amikor egyetlen interf´esz argumentumot kap, az adott

320

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

interf´eszt mutatja csak, ha egyetlen ”-a” argumentumot kap, akkor az o¨sszes interf´esz st´ atusz´ at mutatja, a nem akt´ıvak´ent is. Egy´ebk´ent pedig egy interf´eszt konfigur´al. Ford´ ıtotta: Bal´ azs-Cs´ ıki L´ aszl´ o

init, telinit Processz vez´erl´es inicializ´al´ asa. Az ”init” minden processz sz¨ ul˝ oje. Az els˝odleges szerepe, hogy processzeket hozzon l´etre egy szkript alapj´an, amely a ”/etc/inittab” f´ajlban tal´alhat´o. Ebben a f´ajlban tal´ alhat´ ok azok a bejegyz´esek amelyek hat´as´ara az ”init” l´etrehoz gettyket minden vonalon, amin a felhaszn´ al´ ok be tudnak l´epni. Mellette ellen˝oriz auton´om processzeket, amelyekre b´ armely adott rendszernek sz¨ uks´ege van. Ford´ ıt´ as: Kov´ acs Emese <[email protected]>

insmod Az ”insmod” bet¨ olt egy bet¨ olthet˝ o kernelmodult a fut´o kernelbe. Az ”insmod” parancs megpr´ ob´ al hozz´af˝ uzni egy modult a fut´o kernelhez u ´gy, hogy feloldja annak minden szimb´olum´at a kernel export´alt szimb´olumt´abl´azat´ab´ ol. Amikor az objektum f´ ajl neve kiterjeszt´es n´elk¨ ul adott, akkor az ”insmod” parancs alap´ertelmezett alk¨ onyvt´ arakban fogja keresni a modult. A MODPATH k¨ornyezeti v´ altoz´ o haszn´ alhat´o ennek fel¨ ulb´ır´al´as´ara. Amikor egy modul konfigur´aci´os f´ajl (pl. /etc/modules.conf) l´etezik, akkor annak tartalma fogja fel¨ ulb´ır´alni a MODPATH-ban defini´ alt el´er´esi utakat. Ford´ ıtotta: B¨ osz¨ orm´ enyi Zolt´ an , Narancs v1

kallsyms A ”kallsyms” minden nem-verem szimb´olumot kivesz a kernelb˝ol, ´es egy adat objektumot k´esz´ıt, amelyet ahhoz a kernelhez linkelve debugolhat´o lesz. Egy norm´ alis kernel csak a modulok ´altal haszn´alt szimb´olumokat export´alja. Hibakeres´eshez sz¨ uks´eg lehet minden nem-verem szimb´olumokra, nem csak az export´altakra. A ”kallsyms” kivesz minden szekci´ot ´es szimb´olumot a kernelb˝ol, a

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

321

szekci´okr´ol, szimb´ olumokr´ ol ´es a c´ımeikr˝ ol egy list´at k´esz´ıt, ´es egy relok´alhat´o objektumf´ajlt k´esz´ıt, ami csak egy ” kallsyms” szekci´ot tartalmaz. Miut´an a ” kallsyms” szekci´ot a kernelhez linkelt¨ uk, ´es a kernel bebootolt, b´armely debugger haszn´alhatja a ” kallsyms” szekci´ o adatait a jobb szimb´olumfelold´as ´erdek´eben. Ford´ ıtotta: B¨ osz¨ orm´ enyi Zolt´ an

kbdrate A ”kbdrate” seg´ıts´eg´evel az IBM billenty˝ uzet ism´etl´esi sebess´eg´et ´es k´esleltet´esi idej´et lehet megv´ altoztatni. A k´esleltet´es az az id˝o, ameddig egy billenty˝ ut nyomva kell tartani az ism´etl´es kezdete el˝ ott. A ”kbdrate” opci´ ok n´elk¨ ul futtatva vissza´all´ıtja az ism´etl´esi sebess´eget 10.9 karakter/m´asodpercre (cps=character per second) ´es a k´esleltet´est 250 ezredm´asodpercre (ms=milliseconds). Ezek az IBM alap´ertelmezett ´ert´ekek. -s Csendes u od. Nem nyomtat u ¨zemm´ ¨zeneteket. -r rate Megv´ altoztatja a billenty˝ uzet ism´etl´esi sebess´eg´et ”rate cps”-re. A megadhat´o tartom´ any 2.0 ´es 30.0 cps k¨ oz¨ otti. Csak bizonyos, meghat´arozott ´ert´ekek lehets´egesek. A program a legk¨ ozelebbi lehets´eges meghat´arozott ´ert´eket v´alasztja. A lehets´eges ´ert´ekek cps-ben a k¨ ovetkez˝ok: 2.0, 2.1, 2.3, 2.5, 2.7, 3.0, 3.3, 3.7, 4.0, 4.3, 4.6, 5.0, 5.5, 6.0, 6.7, 7.5, 8.0, 8.6, 9.2, 10.0, 10.9, 12.0, 13.3, 15.0, 16.0, 17.1, 18.5, 20.0, 21.8, 24.0, 26.7, 30.0. -d delay Megv´ altoztatja a k´esleltet´esi id˝ ot ”delay” ezredm´asodpercre. A megengedett tartom´ any 250-1000ms, de csak a k¨ovetkez˝o ´ert´ekek lehets´egesek (a hardver korl´ataira alapozva): 250ms, 500ms, 750ms ´es 1000ms. kbdrate [ -s ] [ -r rate ] [ -d delay ] Ford´ ıtotta: Horneczki G´ abor <[email protected]>

ksyms A ”ksyms” inform´ aci´ okat ad az export´ alt kernel szimb´olumokr´ol. A form´atum c´ım, szimb´olum n´ev ´es az azt defini´ al´ o modul. -a Minden szimb´ olumot megjelen´ıt. Alap´ertelmez´es szerint a szimb´olumok mag´ab´ol a kernelb˝ol nem jelennek meg. -h Az oszlop fejl´ec nem jelenik meg. -m Modul inform´ aci´ okat jelen´ıt meg. A list´aban megjelenik minden modul bet¨olt´esi c´ıme ´es m´erete is. ksyms [ -a ] [ -h ] [ -m ]

322

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Ford´ ıtotta: B¨ osz¨ orm´ enyi Zolt´ an

lastlog A ”lastlog” form´ azza ´es olvashat´ oan megjelen´ıti a ”/var/log/lastlog” tartalm´at. A list´aban szerepel a loginn´ev, a termin´al (port) azonos´ıt´oja ´es a felhaszn´al´o legutols´o bel´ep´es´enek ideje. Param´eterek n´elk¨ ul megh´ıvva a felhaszn´al´o-azonos´ıt´ok (UID) alapj´ an sorba rendezve jelennek meg az ´ert´ekek. A ”-u login-n´ev” opci´o megad´asa eset´en csak a megadott felhaszn´al´o utols´o bel´ep´es´enek ideje jelenik meg. A ”-t” napok sz´ ama opci´ o megad´as´aval csak a megadott sz´am´ u napon bel¨ uli bel´ep´esi id˝ ok jelennek meg. A ”-r” opci´o fel¨ ul´ırja a ”-u” opci´ot. Amikor a felhaszn´ al´ o m´eg soha nem l´epett be, akkor a termin´al ´es az id˝o helyett a **Never logged in** felirat jelenik meg. lastlog [-u uid] [-t napoksz´ ama] Ford´ ıtotta: Hermann Benedek ([email protected])

ld.so Az ”ld.so” bet¨ olti a program futtat´ as´ahoz sz¨ uks´eges megosztott k¨onyvt´arakat (library), el˝ok´esz´ıti a program futtat´ as´at, majd futtatja. Minden Linux program hi´anyos ´es fut´ asi id˝ oben tov´ abbi linkel´est ig´enyel, hacsak a ford´ıt´askor nem volt megadva az ”ld -static” kapcsol´ oja.

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

323

A program futtat´ as´ ahoz sz¨ uks´eges megosztott k¨onyvt´arakat megadott sorrendben keresi meg a rendszer az al´ abbi helyeken: - Az LD LIBRARY PATH k¨ ornyezeti v´ altoz´oban lev˝o el´er´esi u ´t, (illetve az LD AOUT LIBRARY PATH az a.out form´ atum´ u programokhoz). Kiv´etel, ha a v´egrehajthat´o ´ allom´ any setuid vagy setgid bitje be van ´all´ıtva, mert ekkor ezt a k¨ornyezeti v´altoz´ ot nem veszi figyelembe. - A cache f´ ajl (/etc/ld.so.cache), amely azoknak a k¨onyvt´araknak a list´aj´at tartalmazza, amelyeket a rendszer el˝ oz˝ oleg megtal´alt a kieg´esz´ıtett el´er´esi u ´ton. - Az alap´ertelmezett el´er´esi u ´t az ”/usr/lib”, ´es ut´ana a ”/lib”. Ford´ ıtotta: T´ ım´ ar Andr´ as

ldconfig Megadja a fut´ as alatti k¨ ot´eseket. Az ”ldconfig” l´etrehozza a sz¨ uks´eges csatol´asokat ´es a cache-t, (amit a fut´asi idej˝ u linker, az ”ld.so” haszn´ al), a legfrissebb megosztott k¨onyvt´arakhoz, amelyeket a parancssorb´ ol, az ”/etc/ld.so.conf” f´ ajlb´ol, ´es a megb´ızhat´o k¨onyvt´arakb´ol (”/usr/lib” ´es a ”/lib”) olvas ki. Az ”ldconfig” ellen˝orzi a megtal´alt k¨onyvt´arak fejl´ec´et ´es f´ajlnev´et, amikor eld¨ onti, hogy melyik verzi´ok csatol´asait kell friss´ıteni. Az ”ldconfig” nem veszi figyelembe a szimbolikus linkeket, amikor k¨onyvt´arakat keres. Ford´ ıtotta: T´ ım´ ar Andr´ as

lsmod Az lsmod inform´ aci´ ot ad az o olt¨ ott modulr´ol. ¨sszes bet¨ Els˝o oszlopban a modul neve van, m´ asodikban a m´erete, harmadikban az ˝ot haszn´al´ok sz´ ama ´es a v´eg´en a kapcsol´ od´o modulok list´aja. A megjelen´ıtett inform´aci´o azonos a ”/proc/modules” tartalm´aval. Ford´ ıtotta: N´ emeth P´ eter , B¨ osz¨ orm´ enyi Zolt´ an

mkfs Az ”mkfs” egy Linux f´ ajlrendszert ´ep´ıt ki egy eszk¨oz¨on, rendszerint egy merevlemezpart´ıci´ on. A ”filesys” param´eter vagy az eszk¨oz nev´et adja meg, (pl.

324

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

”/dev/hda1”, ”/dev/sdb22), vagy a f´ajlrendszer ”mount” pontja. A ”blocks” a f´ajlrendszernek sz´ ant blokkok sz´ ama. Az ”mkfs” ´ altal visszaadott k´ od ”0”, ha sikeres volt a m˝ uvelet, ”1” ha nem. Val´oj´aban az ”mkfs” egy egyszer˝ u el˝ok´esz´ıt˝o a k¨ ul¨onb¨oz˝o f´ajlrendszer ki´ep´ıt˝okh¨oz (mkfs, fstype), amelyek el´erhet˝ok Linux alatt. A f´ajlrendszer-specifikus ki´ep´ıt˝ot el˝osz¨ or ”/etc/fs” jegyz´ekben keresi, azt´an ”/etc”, v´eg¨ ul a PATH k¨ornyezeti v´altoz´oban tal´ alhat´ o jegyz´ekekben keresi. Tov´abbi r´eszletek a f´ajlrendszerspecifikus ki´ep´ıt˝ o k´ezik¨ onyv´eben tal´ alhat´ok. mkfs [ -V ] [ -t fstype ] [ fs-options ] filesys [ blocks ] Ford´ ıtotta: Szalay Attila <[email protected]>

mkswap Az ”mkswap” l´etrehoz egy Linux swap ter¨ uletet egy adott eszk¨oz¨on, vagy f´ajlban. mkswap [ -c ] eszk¨ ozn´ev [m´eret blokkokban] Ford´ ıtotta: Hermann Benedek ([email protected])

modinfo Egy kernel modulr´ ol jelen´ıt meg inform´aci´ot. A ”modinfo” program a modul f´ ajl objektum f´ajlt kernel modulk´ent vizsg´alja, ´es minden kigy˝ ujthet˝ o inform´ aci´ ot megjelen´ıt. -a, –author Megjelen´ıti a modul szerz˝ oj´et. -d, –description Megjelen´ıti a modul le´ır´as´at. -fform´ atum string, –format form´ atum string Ezzel a kapcsol´oval meghat´arozhat´o egy tetsz˝ oleges form´ atum string, mellyel megkaphatjuk a module f´ajl ELF r´esz´eben (amely a modulr´ ol sz´ ol´ o inform´aci´okat tartalmazza) l´ev˝o ´ert´ekeket. Ez ´all egysz´ azal´ekjelb˝ ol (z´ ar´ ojelezett c´ımken´evb˝ol. -p, –parameters Megjelen´ıti a modul ´altal haszn´alt t´ıpusos param´etereket. modinfo [ opci´ ok ] <modul f´ ajl> Ford´ ıtotta: B¨ osz¨ orm´ enyi Zolt´ an Feh´ er -Aries- J´ anos <[email protected]>

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

325

modprobe Bet¨olthet˝o modulok magas szint˝ u kezel´ese. A ”modprobe” ´es a ”depmod” programokat arra sz´ant´ak, hogy a modul´aris Linux kernel menedzselhet˝ o legyen minden felhaszn´al´o, adminisztr´ator ´es disztrib´ uci´o-karbantart´ o sz´ am´ ara. A ”modprobe” egy ”Makefile”-szer˝ u f¨ ugg˝ os´egi f´ajlt haszn´al, amelyet a ”depmod”, hozott l´etre, hogy automatikusan bet¨ oltse a sz¨ uks´eges modul(oka)t az el˝ore defini´alt k¨onyvt´ arakban tal´ alhat´ o modulok k¨ oz¨ ul. A ”modprobe”-ot arra haszn´ aljuk, hogy modulokat t¨olts¨ unk be, legyen az egyetlen modul, vagy egym´ ast´ ol f¨ ugg˝ o modulok csoportja, vagy olyan modulok, amelyek egy megadott jelz´essel vannak ell´ atva. A ”modprobe” automatikusan bet¨ olt minden alapvet˝o modult, ami egy modulcsoport sz´am´ ara sz¨ uks´eges, amint a modules.dep f¨ ugg˝os´egi f´ajlban le van ´ırva. Ha ezen modulok egyik´enek bet¨ olt´ese sikertelen, az aktu´alis menettel bet¨olt¨ott eg´esz modulcsoport automatikusan el lesz t´ avol´ıtva. A ”modprobe” k´et m´ odon t¨ olthet be modulokat. Az egyik (a teszt m´od) megpr´ob´alja egy (a minta ´ altal defini´ alt) list´ ab´ ol bet¨olteni a modult. A ”modprobe” meg´all, amikor az els˝ o modul bet¨ olt´ese sikeres. Ezt arra haszn´alhatjuk, hogy bet¨ olts¨ unk egy ethernet drivert egy list´ ab´ ol. A ”modprobe” m´asik m˝ uk¨od´esi m´odja, hogy minden modult bet¨ olt a list´ ab´ ol. A ”-r”, opci´ oval a ”modprobe” automatikusan elt´avol´ıt egy modulcsoportot, az ”rmmod -r”-hez hasonl´ oan. Figyelj¨ uk meg, hogy a ”modprobe -r” haszn´alata elt´avol´ıtja a nem haszn´ alt automatikusan bet¨olt¨ott modulokat, ´es v´egrehajtja a konfigur´aci´os f´ajlban megadott pre- ´es post-remove parancsokat is. A ”-l” opci´o a ”-t” opci´ oval kombin´ alva az el´erhet˝o adott t´ıpus´ u modulokat list´azza ki. A ”-c” opci´o a jelenleg haszn´ alt konfigur´ aci´ot ´ırja ki (alap´ertelmezett + konfigur´aci´os f´ajl). Ford´ ıtotta: B¨ osz¨ orm´ enyi Zolt´ an

mount F´ajlrendszert csatlakoztat (mount-ol). Egy Unix rendszeren el´erhet˝ o¨ osszes f´ ajl egy nagy, faszerkezet˝ u, hierarchikus rendszerben van elhelyezve, amely a ”/” k¨ onyvt´arb´ol gy¨okerezik. Az inn´et el´erhet˝o f´ajlok azonban t¨ obb eszk¨ oz¨ on helyezkedhetnek el. A ”mount” parancs arra

326

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

szolg´al, hogy egy eszk¨ oz¨ on tal´ alhat´ o f´ajlrendszert ebbe a nagy fastrukt´ ur´aba bekapcsoljunk. Ezzel ellent´etes ´ertelm˝ u az ”umount”, ami a lecsatol´asra szolg´al. A mount szok´ asos form´ aja: mount -t type device dir Ez arra utas´ıtja a kernelt, hogy a ”device” eszk¨oz¨on tal´alt ”type” t´ıpus´ u f´ajlrendszert a ”dir” k¨ onyvt´ arhoz csatolja. A ”dir” esetleges kor´abbi tartalma, tulajdonosa ´es m´ odjai elt˝ unnek am´ıg ez a f´ajlrendszer csatolva marad, ´es a ”dir” el´er´esi u ´t a ”device”-on tal´ alhat´ o f´ ajlrendszernek felel meg. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as T´ ım´ ar Andr´ as

ping A ”ping” ICMP (h´ al´ ozatk¨ ozi vez´erl˝ou ¨zenet protokol) k¨otelez˝o ECHO REQUEST (visszhang-k´er´es) datagramot k¨ uld az´ert, hogy egy ICMP ECHO RESPONSE (visszhang-v´ alasz) v´alaszcsomagot kapjon egy g´ept˝ol vagy ´atj´ar´ot´ol. Az ECHO REQUEST datagramok ( ping”-ek) egy IP ´es egy ICMP ” fejl´eccel rendelkeznek, amit egy ”struct timeval” k´es´es k¨ovet, majd tetsz˝oleges sz´am´ u kit¨ olt˝ o ”pad” byte ami megt¨ olti a csomagot. Ford´ ıtotta: Bozs´ er Zolt´ an

rmmod Az ”rmmod” bet¨ olthet˝ o modulokat t´avol´ıt el a fut´o kernelb˝ol. Az ”rmmod” megpr´ ob´ alja a megadott modulokat elt´avol´ıtani a kernelb˝ol azzal a felt´etellel, hogy nincsenek haszn´ alva, ´es m´as modul sem hivatkozik r´ajuk. Amikor t¨ obb modul is meg van adva a parancssorban, akkor a megadott sorrendben lesznek elt´ avol´ıtva. Ez t´ amogatja az egym´asra ´ep¨ ul˝o modulok elt´avol´ıt´as´at. A ”-r” opci´ oval a modulokat rekurz´ıvan pr´ob´alja elt´avol´ıtani. Ez azt jelenti, hogy ha egy modulcsoport legfels˝ o modulja van a parancssorban, akkor - ha lehets´eges - minden olyan modult is elt´avol´ıt, amelyet a megadott modul haszn´al. -a Minden automatikusan t¨ or¨ olhet˝o modult elt´avol´ıt. -r Egy modulcsoportot t´ avol´ıt el. -s A termin´ al helyett mindent a ”syslog”-ba ir´any´ıt. rmmod [ -ars ] modul ... Ford´ ıtotta: B¨ osz¨ orm´ enyi Zolt´ an

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

327

route Az IP routing t´ abla ki´ır´ asa/megv´ altoztat´ asa. A ”route” a kernel IP routing t´ abl´ aj´ at manipul´alja. Els˝odleges felhaszn´al´asa abban a´ll, hogy be´ all´ıtja a statikus u ´tvonalakat adott g´epek vagy h´al´ozatok fel´e, egy olyan interf´eszen kereszt¨ ul, amely kor´ abban m´ar konfigur´alva volt az ”ifconfig” programmal. Ford´ ıtotta: Bal´ azs-Cs´ ıki L´ aszl´ o

shutdown A ”shutdown” parancs biztons´ agosan l´ep ki a rendszerb˝ol. Az o¨sszes bejelentkezett felhaszn´ al´ ot figyelmezteti, valamint letiltja a bel´ep´est. A folyamatot a program r¨ogt¨ on, vagy meghat´ arozott id˝ o m´ ulva ind´ıthatja el, melyben el˝osz¨or minden alkalmaz´ ast ´ertes´ıt a SIGTERM jelz´essel. Ez a sz¨ovegszerkeszt˝oknek id˝ot ad a f´ajlok elment´es´ere, a levelez˝ o- ´es h´ırolvas´o programok ´ıgy tiszt´an l´ephetnek ki, stb. A ”shutdown” az init processzt˝ ol a fut´asszint megv´altoztat´as´at k´eri. A ”0”-s fut´asszintet a rendszer le´ all´ıt´ as´ ara, a ”6”-osat az u ´jrabootol´asra haszn´aljuk, az ”1”-essel olyan ´ allapotba ker¨ ul a g´ep, ahol karbantart´asi feladatok v´egezhet˝ok, ez az alapbe´ all´ıt´ as, ha sem a ”-h”, sem pedig az ”-r” opci´ot nem adjuk meg a ”shutdown”-nak. A teend˝ oket rendszerle´all´ıt´as vagy u ´jraind´ıt´as eset´en a ”/etc/inittab” f´ ajl megfelel˝ o bejegyz´esei tartalmazz´ak. Ford´ ıtotta: G´ al Gyuri

ssh Az ”ssh” (Secure Shell) egy program, ami arra val´o, hogy t´avoli g´epekre jelentkezz¨ unk be ´es/vagy parancsokat hajtsunk v´egre t´avoli g´epeken. C´elja az, hogy helyettes´ıtse az ”rlogin”-t ´es az ”rsh”-t, ´es biztons´agos (titkos´ıtott) kapcsolatot biztos´ıtson k´et g´ep k¨ oz¨ ott. X11 kapcsolatokat ´es tetsz˝oleges TCP/IP portokat szint´en lehet a biztons´ agos csatorn´ ara tov´ abb´ıtani (forwardolni). Az ssh kapcsol´ odik ´es bel´ep a megadott hostname g´epre. Ford´ ıtotta: Bal´ azs-Cs´ ıki L´ aszl´ o

tune2fs A ”tune2fs” az ext2 f´ ajlrendszer jellemz˝ oinek be´all´ıt´asa szolg´al.

328

7. FEJEZET

´ ´ PARANCSSOROS KORNYEZETBEN ¨ MUNKAVEGZ ES

Soha ne haszn´ aljuk a programot olvas´asra ´es ´ır´asra csatolt f´ajlrendszeren! Ford´ ıtotta: Hermann Benedek ([email protected])

umount Az ”umount” parancs lecsatolja a megadott f´ajlrendszereket a k¨onyvt´arstrukt´ ur´ar´ol. A f´ajlrendszer megadhat´ o a csatol´asi k¨onyvt´ar vagy a csatolt eszk¨oz speci´alis eszk¨ ozf´ ajlj´ anak megad´ as´ aval. Megjegyzend˝o, hogy egy f´ ajlrendszert nem lehet lecsatolni, ha ”foglalt” (”busy”), p´eld´ aul ha nyitott f´ ajlok vannak rajta, vagy n´emely processznek a munkak¨onyvt´ ara ezen tal´ alhat´ o, vagy rajta tal´alhat´o egy akt´ıv swap f´ajl. A foglalts´agot okoz´ o processz ak´ ar maga az ”umount” is lehet: ez megnyitja a libc-t, az pedig m´as f´ ajlokat, pl. a helyi form´ atumokat tartalmaz´o ”locale” f´ajlokat, ´es ha ez az adott eszk¨ oz¨ on volt, a lecsatol´ as nem enged´elyezett. Ford´ ıtotta: Horv´ ath Andr´ as

8. fejezet

Szerver programok UHU-Linux alatt

9. fejezet

Az UHU-Linux fel´ ep´ıt´ ese

10. fejezet

Csomagok k´ esz´ıt´ ese UHU-Linux alatt 10.1.

Csomagkezel´ es

Egy disztrib´ uci´ o rengeteg egym´ ast´ ol t¨ obb´e-kev´esb´e f¨ uggetlen¨ ul fejlesztett szoftver egy¨ uttes´eb˝ ol ´ all ¨ ossze. Mindegyik programb´ol m´askor jelennek meg u ´jabb verzi´ok, melyek esetleg nem mind kompatibilisek a t¨obbi program minden v´altozat´aval. Egy disztrib´ uci´ o k´esz´ıt˝ oinek egyik legnagyobb feladata a szoftvereket megfelel˝oen ¨osszev´ alogatni, ¨ osszeigaz´ıtani, adott esetben kijav´ıtani, bekonfigur´ alni, ´es ennek eredm´eny´et u ´gynevezett csomagok form´aj´aban elk´esz´ıtve t´alalni a felhaszn´al´ok sz´ am´ ara. Term´eszetesen csomagok nemcsak a m´as fejleszt˝ok ´altal karbantartott programokb´ ol k´esz¨ ulnek, a saj´at fejleszt´esek legnagyobb r´esze (p´eld´aul az UHU vez´erl˝ opult) is ilyen csomag form´aj´aban ´erhet˝o el. Az UHU-Linux disztrib´ uci´ ohoz jelenleg t¨obb, mint 1000 csomag ´erhet˝o el, osszes m´eret¨ uk k¨ or¨ ulbel¨ ul 1 Gigab´ ajt. Az egyes csomagok m´erete az egy-k´et kilo¨ b´ajtt´ol a sokszor t´ız megab´ ajtig terjed. Minden csomag egyik legfontosabb tulajdons´aga, hogy f´ajlokat tartalmaz, mely f´ ajlok a csomag telep´ıt´ese sor´ an kit¨ om¨or´ıt˝odnek ´es bem´asol´odnak a f´ajlrendszer megfelel˝ o hely´ere. Egy csomag azonban j´oval t¨obb is, mint egy egyszer˝ u t¨ om¨or´ıtett f´ajl. Ennek megfelel˝ oen kezel´es´ere is egy, a t¨om¨or´ıt˝okn´el j´oval bonyolultabb programot haszn´ alunk, az u ´n. csomagkezel˝ot. A csomagkezel˝ o szoftver nemcsak csomagok telep´ıt´es´ere k´epes, hanem azokr´ ol inform´aci´okat t´ arol, ´ıgy k´epes lesz k´es˝ obb p´eld´aul friss´ıteni vagy elt´avol´ıtani a csomagot, t¨or¨ olve annak f´ ajljait. Lek´erdez´eseket tesz lehet˝ov´e a csomagokr´ol,

334

10. FEJEZET

´ ´ITESE ´ CSOMAGOK KESZ UHU-LINUX ALATT

f¨ ugg˝os´egeket kezel (p´eld´ aul egy csomag ig´enyelheti egy m´asik csomag legal´abb valamilyen adott verzi´ oj´ at). A csomagkezel˝onek k¨osz¨onhet˝o, hogy telep´ıtett rendszer¨ unk ak´ ar hossz´ u ´eveken kereszt¨ ul is ´atl´athat´o marad. A Linux vil´ ag´ aban k´et csomagkezel˝o terjedt el igaz´ab´ol. Az egyik a Debian ´altal k´esz´ıtett dpkg, ezt haszn´ alja az UHU-Linux is. A m´asik a Red Hat ´altal kifejlesztett rpm. A k´et csomagkezel˝ o sok dologban megegyezik, vagy legal´abbis nagyon hasonl´ o, de sok m´ as szempontb´ol gy¨okeresen k¨ ul¨onb¨oz˝o is egyben.

10.2.

F´ ajlnevek, verzi´ osz´ amoz´ as

Az UHU-Linux CD-n a packages k¨ onyvt´ar alatt tal´alhat´ok a csomagok. Minden, ami ezen k´ıv¨ ul van, a telep´ıt´est v´egzi, ´es a telep´ıtett rendszerre nem ker¨ ul fel. Az UHU-Linux csomagjai .uhu kiterjeszt´est viselnek. Ezek form´atumukat tekintve l´enyeg´eben megegyeznek a Debian disztrib´ uci´o ´altal haszn´alt .deb f´ajlokkal, mind¨ossze ´ at lettek nevezve m´ as kiterjeszt´es˝ ure. Minden csomagnak van h´ arom tulajdons´aga, amely a f´ajl nev´eb˝ol m´ar kiolvashat´o. Az els˝ o a csomag neve. Ez a f´ ajln´evben az els˝o al´ah´ uz´ast megel˝oz˝o karakter el˝otti r´esz. A csomagn´ev angol kisbet˝ uket, sz´amjegyeket ´es k¨ot˝ojelet tartalmazhat. A k¨ovetkez˝ o a csomag hivatalos verzi´osz´ama, az a sz´am, amivel a program szerz˝oi a kiadott v´ altozatot illett´ek. Ez az ´ert´ek ´altal´aban sz´amjegyekb˝ol ´es pontokb´ol ´all, de tartalmazhat bet˝ uket ´es k¨ot˝ojelet is. A harmadik a kiad´ as (angolul release) sz´ama. Ez a f´ajln´evben a m´asodik al´ah´ uz´as el˝ ott, a verzi´ osz´ amot k¨ ovet˝ o k¨ot˝ojel ut´an tal´alhat´o. A kiad´as minden disztrib´ uci´ on´ al azt t¨ ukr¨ ozi, hogy a disztrib´ uci´o k´esz´ıt˝oi az adott program adott v´altozat´ab´ ol h´ anyadik alkalommal k´esz´ıtettek csomagot. UHU-Linux eset´en a kiad´as sz´ ama enn´el picivel o¨sszetettebb, ugyanis nem egy sz´am, hanem k´et, egym´ ast´ ol ponttal elv´alasztott sz´am adja a kiad´as ´ert´ek´et. Az els˝o sz´am azt adja meg, hogy h´ anyadszorra v´altoztattunk a csomag elk´esz´ıt´esi szab´alyain. A m´ asodik sz´ am jelent´ese az, hogy az adott szab´alyokkal h´anyadik alkalommal ford´ıtottuk u ´jra a csomagot. L´assunk erre egy p´eld´ at. Elk´esz´ıtj¨ uk az icewm program 1.2.5-¨os verzi´oj´ab´ol az els˝o icewm csomagot. Ennek kiad´asa 1.1 lesz, a f´ajln´ev teh´at icewm 1.2.51.1 i386.uhu. A csomagot v´ altozatlan szab´alyokkal u ´jraford´ıtjuk, ekkor 1.2 lesz a kiad´as. Megint u ´jraford´ıtjuk, 1.3 lesz. Egy-egy ilyen u ´jraford´ıt´ as nem felt´etlen¨ ul eredm´enyez azonos csomagot, hiszen lehet, hogy a ford´ıt´o k¨ornyezet megv´altozik, p´eld´aul u ´jabb v´ altozat´ u C-ford´ıt´ot, linkert haszn´alunk, u ´jabb verzi´oj´ u X f¨ uggv´enyt´arakhoz linkel¨ unk, vagy ´epp a saj´at k´esz´ıt´es˝ u, ford´ıt´ast koordin´al´o rendsze-

˝ ´ 10.3. A DPKG LEGFOBB KAPCSOLOI

335

r¨ unk lett u ´jabb, de az esetlegesen meg´ ujult k¨ ornyezetben ugyanazokat a l´ep´eseket hajtjuk v´egre, mint kor´ abban. Ha v´ altoztatunk valamit az icewm leford´ıt´asi szab´alyain (p´eld´aul megfoltozzuk a forr´ ast vagy m´ashov´a telep´ıt¨ unk egy f´ajlt), akkor a kiad´as ´ert´eke 2.1 lesz, majd egy egyszer˝ uu ´jraford´ıt´as ut´an 2.2, ´es ´ıgy tov´abb. Amikor u ´jabb v´ altozat´ u icewm-re friss´ıt¨ unk, a kiad´as vissza´all 1.1-re. A csomag egy´eb inform´ aci´ oinak kinyer´es´ehez bele kell n´ezn¨ unk annak tartalm´aba. Ehhez j´o eszk¨ oz lehet egy grafikus csomagkezel˝o fel¨ ulet, illetve ´erdemes a Midnight Commander f´ ajlkezel˝ oben F3-at vagy Entert u ¨tni a f´ajlra.

10.3.

A dpkg legf˝ obb kapcsol´ oi

A dpkg alapvet˝ o, tal´ an legfontosabb m˝ uk¨od´esi m´odjai az al´abbiak: dpkg -i f´ ajln´ ev dpkg --install f´ ajln´ ev Telep´ıti vagy friss´ıti a megadott csomagot. P´elda: dpkg -i icewm_1.2.7-1.1_i386.uhu

dpkg -r csomagn´ ev dpkg --remove csomagn´ ev Elt´avol´ıtja a megadott csomagot. A konfigur´aci´os f´ajlokat meghagyja. P´elda: dpkg -r icewm dpkg -P csomagn´ ev dpkg --purge csomagn´ ev Ugyanaz, mint a remove, de a konfigur´ aci´os f´ajlokat is elt´avol´ıtja. P´elda: dpkg -P opensshd dpkg -l [minta] dpkg --list [minta] Kilist´azza a telep´ıtett, r´eszben telep´ıtett, illetve elt´avol´ıtott csomagokat. Az els˝o oszlopban l´ev˝ o ii” jelenti azt, hogy a csomag t¨ok´eletesen telep´ıtve van ´es be ”

336

10. FEJEZET

´ ´ITESE ´ CSOMAGOK KESZ UHU-LINUX ALATT

is van ´all´ıtva. Argumentumk´ent megadhat´o n´eh´any csomagn´ev is, melyek joker karaktereket is tartalmazhatnak, ez esetben azokat id´ez˝ojelekkel meg kell v´eden¨ unk a shellt˝ ol. Ha t´ ul keskeny a kapott lista, a COLUMNS k¨ornyezeti v´altoz´o be´all´ıt´as´ aval v´ altoztathatunk ezen. P´elda: COLUMNS=120 dpkg -l "xfree*" dpkg -s csomagn´ ev dpkg --status csomagn´ ev A megadott csomagr´ ol ´ır ki inform´aci´okat. P´elda: dpkg -s mc dpkg -L csomagn´ ev dpkg --listfiles csomagn´ ev Felsorolja a megadott csomaghoz tartoz´o f´ajlokat. P´elda: dpkg -L bash dpkg -S f´ ajln´ ev dpkg --search f´ ajln´ ev Megadja, mely csomag sz´all´ıtja (tartalmazza) az adott nev˝ u f´ajlt. Joker karakter is haszn´ alhat´ o. P´elda: dpkg -S "/*bin/*mount*"

10.4.

Telep´ıthetek m´ as UHU verzi´ ohoz tartoz´ o csomagokat?

Semmik´eppen nem aj´ anljuk, mint ahogyan m´as disztrib´ uci´ok k´esz´ıt˝oi sem aj´anlj´ak ezt. Egy-egy kiadand´ o disztrib´ uci´ o adott csomag¨ossze´all´ıt´as´at sok tesztel˝o t¨obb h´eten ´at ny´ uzza, keresi benne a hib´ akat. Ha csak k´et egym´as ut´ani disztrib´ uci´ot n´ez¨ unk, ´es egy disztrib´ uci´ o mind¨ossze 10 csomagb´ol ´allna, m´ar akkor is b˝o 1000-f´elek´eppen lehetne a csomagokat ¨osszev´alogatni a k´et disztrib´ uci´ob´ol. Term´eszetesen m´ ar ekkor sem lenne senkinek sem kapacit´asa arra, hogy ezeket a kombin´aci´okat mind tesztelje. Egy disztrib´ uci´o azonban nem 10 csomagb´ol ´all, hanem

´ ULT ¨ 10.5. TELEP´ITHETEK DEBIANHOZ KESZ DEB CSOMAGOKAT?

337

t¨ obb sz´azb´ol. Ez elk´epzelhetetlen¨ ul sok lehets´eges kombin´aci´ot eredm´enyez, melyek k¨oz¨ ul nagyon sok rejthet mag´ aban valamif´ele hibalehet˝os´eget, amely abb´ol ad´odik, hogy ezeket a csomagokat nem egy¨ utt, egym´as felhaszn´al´as´aval, azonos ford´ıt´o k¨ornyezetben k´esz´ıtett¨ unk el, ´es nem is egy¨ utt tesztelt¨ uk ˝oket. Saj´at felel˝oss´egre term´eszetesen adott esetben meg lehet pr´ob´alkozni egy-egy csomag lecser´el´es´evel, kock´ aztatva azt, hogy esetleg szinte semmi sem fog m˝ uk¨odni a rendszerben. Gyakorlat, ´es ´ altal´ aban egy-k´et saj´at b˝or¨on tapasztalt cs´ ufos kudarc is sz¨ uks´eges ahhoz, hogy valaki nagy biztons´aggal meg tudja j´osolni, hogy egy adott csomagot lecser´elhet-e egy kor´abbi vagy k´es˝obbi disztrib´ uci´ob´ol sz´armaz´ora. ¨ olszab´alyk´ent egyetlen u Ok¨ ´tmutat´ ast adunk. Ha egy f¨ uggv´enyt´ar verzi´osz´ama komolyabban megv´ altozik, akkor ´ altal´ aban el˝obb kell a f¨ uggv´enyt´arat friss´ıten¨ unk, ´es ut´ana az azt haszn´ al´ o alkalmaz´ asokat (verzi´ocs¨okkent´es ( downgrade”) ” eset´en pedig ´ertelemszer˝ uen ford´ıtva). P´eldak´ent vegy¨ unk egy k´epzeletbeli disztrib´ uci´ot, amely a glibc 2.2-es verzi´ oj´ at sz´ all´ıtja, ´es egy eggyel u ´jabbat, amely 2.3-ast tartalmaz. Ha a glibc 2.2-es verzi´ oj´ aval pr´ ob´alunk meg haszn´alni egy csomagot az u ´j rendszerb˝ ol, amely ugyeb´ ar ezen f¨ uggv´enyt´ar u ´jabb v´altozat´ahoz lett leford´ıtva, az szinte biztos, hogy nem fog m˝ uk¨ odni. Ha az alap komponenst friss´ıtj¨ uk el˝obb, vagyis 2.3-as glibc-vel pr´ ob´ aljuk meg futtatni a r´egi disztrib´ uci´o 2.2-eshez ford´ıtott csomagjait, j´ o es´ely¨ unk van, hogy m˝ uk¨odni fog. Term´eszetesen ez nemcsak a glibc-re mondhat´ o el, hanem b´ armely m´as f¨ uggv´enyt´arra is.

10.5.

Telep´ıthetek Debianhoz k´ eszu ¨ lt deb csomagokat?

Az el˝obb felv´ azolt gondolatmenet buktat´ oi term´eszetesen ilyenkor is mindig fenn´allnak. Ezen fel¨ ul tudnunk kell m´eg azt is, hogy a Debian m´asmilyen csomagneveket haszn´ al, ´ıgy minden bizonnyal a telep´ıtend˝o csomag f¨ ugg˝os´egei nem fognak teljes¨ ulni, ´es erre a dpkg, vagy az azt haszn´al´o egy´eb csomagkezel˝o program (apt, edeity, synaptic) figyelmeztetni fog. P´eld´aul a mi glibc csomagunknak a Debian rendszerek libc6 nev˝ u csomagja felel meg. Erre szinte mindenkinek sz¨ uks´ege van, ´ıgy telep´ıtend˝ o csomagunk szinte biztos, hogy hi´anyolni fogja a libc6 csomagot. A Debian libc6 csomagj´ at semmik´epp ne akarjuk telep´ıteni, mivel az rendszer¨ unk alap komponens´et (a glibc-t) akarn´a fel¨ ul´ırni, ez´altal az eg´esz rendszer¨ unket k¨onnyen m˝ uk¨ od´esk´eptelenn´e tudjuk tenni. A f¨ ugg˝os´egek sor´an mindig a dpkg bels˝o adatb´ azis´ aban t¨ ort´enik az ellen˝ orz´es, amely nem l´at libc6 nev˝ u csomagot telep´ıtve, j´ ollehet, a sz¨ uks´eges f´ ajlokat egy m´asik csomag, a glibc m´ar telep´ıtette.

338

10. FEJEZET

´ ´ITESE ´ CSOMAGOK KESZ UHU-LINUX ALATT

A csomagkezel˝ o f¨ ugg˝ os´egein t´ ul gondot okozhatnak m´eg a disztrib´ uci´ok egy´eb t´eren mutatott elt´er´esei, mint p´eld´ aul az init szkriptek m´asmilyen szerkezete.

10.6.

Telep´ıthetek rpm csomagokat?

Az el˝ oz˝ o k´et k´erd´es buktat´ oin t´ ul tov´abb bonyol´ıtja a helyzetet az, hogy ilyenkor az rpm csomagkezel˝ o a saj´ at adatb´azis´at haszn´alja, amely u ¨res, hiszen az UHU-Linux nem rpm-et haszn´ al. Az rpm a saj´at adatb´azisa alapj´an d¨onti el, hogy teljes¨ ulnek-e a f¨ ugg˝ os´egek (magyarul nem fognak teljes¨ ulni, ez eg´eszen biztos), s˝ot azt is ez alapj´ an ´ allap´ıtja meg, hogy a kicsomagoland´o f´ajlok r´eszei-e m´ar valamely csomagnak, ´es mivel nyilv´an nemleges k¨ovetkeztet´esre fog jutni, ez´ert sz´o n´elk¨ ul fel¨ ul´ırhatja f´ ajljainkat, amelyeket a dpkg sz´all´ıtott. Enn´el tal´ an picivel szerencs´esebb az rpm csomagot el˝obb deb csomagg´a alak´ıtani az alien program seg´ıts´eg´evel (alien -d csomagnev.rpm), ´es azt megpr´ob´alni telep´ıteni.

10.7.

Hogyan k´ esz´ıthetek UHU csomagot?

Ezen k´erd´es megv´ alaszol´ asa el˝ ott el˝osz¨or azt kell eld¨onteni, sz¨ uks´eg van-e saj´at csomag k´esz´ıt´es´ere. A programok nagy r´esze az internetr˝ol let¨olt´es ut´an a megadott n´eh´any paranccsal helyesen lefordul, telep¨ ul, ´es m´ar haszn´alhat´o is. Ilyenkor csomagk´esz´ıt´es n´elk¨ ul, pillanatok alatt k´eszen vagyunk, ´es tal´an nem ´erdemes belev´agnunk csomag gy´art´ as´ aba. Ha a programot t¨ obb g´epre is telep´ıteni szeretn´enk, meg szeretn´enk osztani m´asokkal, vagy ´epp leford´ıt´ asa nem egyszer˝ u, ´ıgy annak menet´et dokument´alni szeretn´enk, akkor viszont ´erdemes hozz´al´atni a csomagk´esz´ıt´es elsaj´at´ıt´as´ahoz. A dpkg megadja a lehet˝ os´eget, hogy ha az ¨osszecsomagoland´o f´ajlokat elhelyezz¨ uk a megfelel˝o k¨ onyvt´ arstrukt´ ur´ aban, ´es kit¨olt¨ unk egy control” nev˝ u f´ajlt a ” csomag adminisztrat´ıv adataival, akkor ebb˝ol elk´esz´ıti a csomagot. Ekkor azonban m´eg sehol nem r¨ ogz´ıtett¨ uk azt, hogy ezeket az ¨osszecsomagoland´o f´ajlokat hogyan ´ all´ıtottuk el˝ o. Ezt a megk¨ ozel´ıt´est teh´at nem szok´as haszn´alni. A dpkg ezen opci´ oja k¨ or´e ´ep´ıtette fel a Debian saj´at csomagk´esz´ıt˝o rendszer´et. Ezt az UHU-Linuxban is haszn´ alhatjuk, a sz¨ uks´eges programok rendelkez´esre ´allnak. Ugyanakkor az UHU-Linux csomagjai teljesen m´asmilyen m´odon k´esz¨ ulnek, m´eghozz´ a az uhubuild n´evre keresztelt csomagk´esz´ıt˝o rendszerrel. Az uhubuild rendszert kifejezetten az UHU-Linux sz´am´ara dolgoztuk ki, saj´at csomagk´esz´ıt´esi ig´enyeinknek megfelel˝oen. Mivel meglehet˝osen szerte´agaz´o, ¨ossze-

´ ´ITHETEK UHU CSOMAGOT? 10.7. HOGYAN KESZ

339

tett programr´ol van sz´ o, k´eptelens´eg ezen K¨ onyv keretein bel¨ ul r´eszletes le´ır´ast ´ adnunk r´ola. Eppen ez´ert csak egy p´ ar szavas ´attekint˝o ismertet´es k¨ovetkezik. Egy program leford´ıt´ as´ ahoz j´ ol defini´ alt k¨ onyvt´arstrukt´ ur´at kell fel´ep´ıten¨ unk, amely majd a leford´ıt´ as teljes menet´et pontosan dokument´alni fogja, a forr´ask´odok let¨olt´es´et˝ ol kezdve a leford´ıt´ ason ´ at eg´eszen a csomagok ¨ossze´all´ıt´as´aig. A k¨ ul¨onb¨oz˝o adatokat itt ´ altal´ aban k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o f´ ajlok tartalmazz´ak, p´eld´aul az egyik f´ajlban a verzi´ osz´ am tal´ alhat´ o meg, a m´ asikban a leford´ıt´assal kapcsolatos inform´aci´ok, ´es ´ıgy tov´ abb. K¨ ul¨ on k¨ onyvt´ arb´ ol ny´ılnak az egyes bin´aris csomagok alk¨onyvt´arai (hiszen egy forr´ asb´ ol sok esetben t¨obb csomag is k´esz¨ ul), ez alatt tal´alhat´ok meg az egyes k´esz¨ ul˝o bin´ aris csomagokra jellemz˝o adatok, p´eld´aul azok le´ır´asa, priorit´asa, vagy ´epp az, hogy mely f´ ajlok mely csomagba ker¨ uljenek. A ford´ıt´ast root-k´ent kell ind´ıtani. A szkript el˝osz¨or fel´ep´ıt a f´ajlrendszer¨ unk adott pontja alatt egy teljes ford´ıt´ o k¨ ornyezetet a k´ıv´ant UHU-Linux disztrib´ uci´o sz¨ uks´eges csomagjaib´ ol (´ıgy k¨ onnyed´en k´esz´ıthet¨ unk valamilyen fut´o UHU-Linux verzi´o alatt m´asik UHU-Linux verzi´ oba illeszked˝o csomagot is), majd egy chroot h´ıv´ast hajt v´egre, ´es ezen chroot rendszeren bel¨ ul k´esz¨ ul majd el a csomag. Egyed¨ ul´all´o az uhubuild rendszerben, hogy maga a t´enyleges ford´ıt´as ´es telep´ıt´es nem root-k´ent, hanem sima felhaszn´ al´ ok´ent t¨ ort´enik; k¨ozvetlen a chroot h´ıv´ast k¨ovet˝ oen a root ´atv´ alt uhubuild felhaszn´ al´ ov´ a, ´es a bin´aris csomagok elk´esz¨ ul´es´enek pillanat´aig ilyen felhaszn´ al´ ok´ent fut az ¨ osszes szkript. Az uhubuild rendszer a csomagot k´esz´ıt˝ o szem´ely ´altal meg´ırt compile ´es install szkriptek lefuttat´ as´ an fel¨ ul rengeteg ellen˝ orz´est, illetve automatikus ´atalak´ıt´ast is elv´egez a k´esz¨ ul˝ o csomagokon, ´ıgy biztos´ıtva azok egys´egesebb kin´ezet´et, nagyobb megb´ızhat´os´ag´ u tartalm´ at. Az uhubuild rendszerr˝ ol r´eszletes dokument´aci´o a /usr/share/doc/Packages/uhubuild k¨ onyvt´ar alatt, valamint a http://dev.uhulinux.hu/uhubuild/ c´ımen tal´ alhat´o.

11. fejezet

Fejleszt˝ oi eszko ¨zo ¨k, ismertet˝ ok 11.1.

Perl-r˝ ol r¨ oviden

Viszonylag r´eg´ ota, h´ arom ´eve foglalkozom a Perl nyelvvel, t¨obb mint k´et ´eve pedig akt´ıvan fejlesztek webes alkalmaz´ asokat benne. Ezen a tanfolyamon a Perl nyelv alapjaival fogunk megismerkedni. A c´el nem a teljes nyelv bemutat´asa, hanem ´ızel´ıt˝o ny´ ujt´ asa mindabb´ ol, ami rendelkez´es¨ unkre ´all, felt´eve ha mellette d¨ont¨ unk. A Perlt˝ol sokan riadnak vissza alaptalanul, mert azt tartj´ak r´ola, hogy nehezen tanulhat´o, nagyon t¨ om¨ or, zavaros nyelv. Ennek a tanfolyamnak egy m´asik c´elj´aul v´ alasztottam azt, hogy megmutassam, hogy ez kor´antsem ´ıgy van, ´es val´oj´aban egy nagyon frapp´ ans, rugalmas ´es bar´ ats´ agos nyelvr˝ol van sz´o.

11.1.1.

Bevezet˝ o

A Perl nyelvr˝ ol jelent˝ os, azonban legink´abb csak angol irodalom ´all rendelkez´esre. A legkor´ abbi magyar anyag, amit ismerek, Verh´as P´eter munk´aja (http://www.verhas.hu/peter/perlh/main.html). Ezen k´ıv¨ ul m´eg p´ar k¨onyv jelent meg a t´emak¨ orben, melyek hi´ anycikknek sz´am´ıtanak, ilyen p´eld´aul a Panem kiad´o ´altal megjelen´ıtett k¨ onyv is. B´ ar ez sz´amos hib´at tartalmaz, de kiindul´ask´ent haszn´alhat´ o. A legut´ obbi munka a http://www.prog.hu oldalon megjelen˝o cikksorozat, ebben Barab´ as P´eter ismertette a nyelv alapjait. Tov´abbi anyagokra linkeket a http://www.perl.org.hu c´ımen tal´ alhatunk.

342

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

A sz´ am´ıt´ og´epes nyelvek jelent˝ os m´ ultra tekintenek vissza. Kialakul´asuk sor´an egyre finomodtak, ´ atvettek o tleteket egym´ ast´ol, be´ep´ıtettek u ´jabb ´es u ´jabb nyelvi ¨ technol´ogi´ akat magukba. M´ ara elmondhat´o, hogy ´altal´aban ezek a (modernebb) nyelvek m´ ar nem abban k¨ ul¨ onb¨ oznek, hogy mire k´epesek, sokkal ink´abb abban, hogy milyen k¨ onnyen val´ os´ıthat´ oak meg benn¨ uk az egyes megold´asok, milyen t´amogatotts´ ag van m¨ og¨ ott¨ uk. A Perl ebb˝ol a szempontb´ol el˝okel˝o helyen szerepel, jelent˝os programoz´ oi b´ azisa van, ´es nagyon sok modul, m´asok ´altal m´ar meg´ırt programk´ od szerezhet˝ o be, t¨ olthet˝ o le hozz´a (pl.: http://www.cpan.org). A PERL bet˝ usz´ o jelent´ese: Practical Extraction and Report Language (kivonatok ´es jelent´esek k´esz´ıt´es´ere haszn´alhat´o nyelv). Ez az elnevez´es onnan j¨ott, hogy kezdetekben sz¨ ovegfile-ok (Linux alatt k¨ ul¨onb¨oz˝o rendszer´allom´anyok, esem´enynapl´ o, stb.) gyors ´es egyszer˝ u feldolgoz´as´anak megk¨onny´ıt´ese volt a c´el. Ez azonban csak a nyelv indul´ asakor volt igaz, k¨osz¨onhet˝oen n´epszer˝ us´eg´enek, manaps´ag sokkal sz´elesebb k¨ orben lehet haszn´alni, ahogyan azt majd a k´es˝obbiekben l´atni fogjuk. A Perl az egyszer˝ u probl´em´ ak egyszer˝ uen t¨ort´en˝o megold´as´ara k´esz¨ ult, an´elk¨ ul, hogy lehetetlenn´e tenn´e ¨ osszetett programok ´ır´as´at. Egy adott probl´em´at sokf´elek´eppen oldhatunk meg benne, tud´asunkt´ol, felk´esz¨ ults´eg¨ unkt˝ol f¨ ugg˝oen. Erre a Perl-es k¨ oz¨ oss´eg ma is b¨ uszke, nagyon gyorsan, nagyon l´atv´anyos programokat lehet ´ırni vele. A nyelv hangulat´ara jellemz˝o, hogy nev´enek felold´as´ara ismert egy m´ asik kifejez´es is: Pathologically Eclectic and Rubbish Lister, azaz betegesen t´ uld´ısz´ıtett szem´et list´az´ o - mindenki d¨ontse el a k¨ovetkez˝okb˝ol, hogy melyik fedi jobban a nyelv lehet˝os´egeit!

11.1.2.

A nyelv er˝ oss´ egei

Gyors fejleszt´ es A Perl f´elig interpreteres nyelv (ami azt jelenti, hogy a forr´ask´ odot futtatjuk, s nem el˝ osz¨ or egy ford´ıt´oprogramot haszn´alunk, majd a v´egrehajthat´ o, m´ ar g´epik´ odot futtatjuk), ez´ert nem ig´enyel ford´ıt´ast, egyb˝ol futtathat´ o a forr´ ask´ od. Be´ep´ıtett lehet˝os´egeivel egyszer˝ u a hibakeres´es. A Perl-n´el r´ aad´ asul egy ”csal´assal” is szembetal´aljuk magunkat, ha egy kicsit megvizsg´ aljuk a futtat´ as folyamat´at: indul´askor a futtat´o k¨ornyezet f´elig feldolgozza a forr´ ask´ odot, ennek eredm´enyek´eppen egy g´epi k´odhoz k¨ozeli nyelven lesz el´erhet˝ o a program, ´ıgy a Perl interpreteres volta nem v´alik egyben h´ atr´ anny´ a is. Ez a m˝ uk¨ od´es k¨ ul¨onben nagyon hasonl´ıt mind a Java, mind a .NET k¨ ornyezetekhez, azzal a k¨ ul¨onbs´eggel, hogy ott a ford´ıt´as nem futtat´ askor, hanem el˝ ozetesen kell, hogy megt¨ort´enjen. Lehet˝ os´ egek Telep´ıt´ese ut´ an regul´ aris kifejez´esei seg´ıts´eg´evel a sz¨ovegfeldolgoz´as mindenn´el egyszer˝ ubb, tov´ abb´a objektum orient´alt, adatb´azis-kezel˝o ´es h´al´ ozati programoz´ asi lehet˝ os´egek sz´eles t´arh´aza ´all rendelkez´es¨ unkre, az

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

343

Internetr˝ol let¨ olthet˝ o modulok seg´ıts´eg´evel pedig semmi sem szab hat´art a nyelv lehet˝ os´egeinek. Tanulhat´ os´ ag A Perl alapjai nagyon egyszer˝ uek, fokozatosan tanulhat´o a nyelv. Egy adott feladatra szinte mindig t¨ obbf´ele megold´asi lehet˝os´eget ad, lehet˝os´eget ny´ ujtva a kezd˝ onek, hogy egyszer˝ uen, a halad´onak, hogy eleg´ansan oldja meg az adott probl´em´ at. Hordozhat´ os´ ag Minden elterjedt platformon futtathat´o. Elterjedt m´odszer, hogy a fejleszt´es Windows k¨ ornyezetben zajlik, a program azonban v´eg¨ ul Unix k¨ornyezetben fog futni - ehhez (persze megfelel˝o k¨or¨ ultekint´essel, ´es ha nem tartalmaz oper´ aci´ os rendszer f¨ ugg˝o r´eszeket a program) semmilyen m´odos´ıt´as nem sz¨ uks´eges a forr´ asban. ´ Ingyenes. Seg´ıts´eget is gyorsan ´es szint´en ingyen kaphatunk, ha valakit megAr k´erdez¨ unk egy levelez˝ olist´ an, s ´ altal´ aban m´eg jobbat is, mintha fizetn´enk ´erte.

11.1.3.

A nyelv kialakul´ asa, fejleszt´ ese

A nyelv fejleszt´es´et Larry Wall kezdte meg 1987 k¨orny´ek´en, az els˝o kiad´as 1987 december´eben l´atott napvil´ agot. Az 1987-es indul´as k¨ovetkezt´eben igen jelent˝os m´ ultra tekint vissza, ma m´ ar t¨ obb ezer ¨ onk´entes is fejleszti. R¨oviden ¨osszefoglalva: Larry nagyot alkotott. Ha m´ as nagy programoz´okhoz szeretn´enk hasonl´ıtani a teljes´ıtm´eny´et, akkor Ken Thompson (UNIX), vagy Dennis Ritchie (C) neve j¨ohet sz´oba. A scripting nyelvek k¨ oz¨ ott a Perl n´epszer˝ us´ege a C-vel hasonl´ıthat´o ¨ossze. Kezdetben a nyelvet feles´eg´er˝ ol Gloria-nak nevezte el, a k´es˝obbiekben azonban mivel ez fesz¨ ults´egek forr´ asa lehetett volna (”M´ar megint milyen b´ena ez a Gloria!”), m´as n´ev ut´ an n´ezett. El˝ osz¨ or a PEARL (magyarul: gy¨ongy) mer¨ ult fel, mint lehet˝os´eg (ahol az eredeti angol jelent´es´eben a r¨ovid´ıt´esnek az And sz´ot jelenti az A bet˝ u), azonban mivel m´ar volt ilyen n´even egy grafikus programnyelv, ez´ert maradt a Perl r¨ ovid´ıt´es. A m´asodik verzi´ o mag´ aval hozta a regul´aris kifejez´esek haszn´alat´at, a h´armas verzi´ot´ol kezdve a program k´epes bin´ aris ´allom´anyok kezel´es´ere is. A n´egyes verzi´osz´amnak k¨ ul¨ on t¨ ort´enete van: az els˝ o O’Reilly (egy nagyon sz´ınvonalas kiadv´anyokat megjelentet˝ o, ma is h´ıres) kiad´ o´ altal megjelen´ıtett ’tev´es’ Perl k¨onyv megjelen´es´ere val´o tekintettel adt´ ak ki (mely k¨onyvet mellesleg Larry ´ırta). A jelenlegi sz´eles k¨ orben haszn´ alt v´ altozat a Perl 5, mely 1994 okt´ober´eben jelent meg. A 4-es verzi´ o tulajdons´ agait megtartva teljesen u ´jra´ırt´ak, modulariz´alt´ak, optimaliz´ alt´ ak ´es kijav´ıtott´ ak a hib´ ait, tov´abb´a kieg´esz´ıtett´ek objektumorient´alt nyelvi lehet˝ os´egekkel. A nyelv maga ennek ellen´ere nem sokat v´altozott,

344

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

az u ´jdons´ agok kiv´etel´evel szinte kiv´etel n´elk¨ ul megegyezik az el˝oz˝o verzi´oval. A tov´abbiakban ennek a v´ altozatnak a lehet˝os´egeit k´ıv´anom majd bemutatni, hiszen ez az a verzi´ o, amihez ma hozz´ a lehet jutni, ezt tartalmazz´ak a k¨ ul¨onb¨oz˝o Linux terjeszt´esek is. A t¨ort´enethez hozz´ atartozik m´eg, hogy ennek a verzi´onak is vannak alverzi´oi, melyek napjainkban is folyamatosan jelennek meg. A jelenlegi, e tananyag ´ır´ asakor legfrissebb a Perl 5.8.0-´ as. Ebben t¨obbek k¨oz¨ott u ´j, stabil t¨obbsz´al´ u programoz´ast t´ amogat´ o nyelvi elemek jelentek meg. Az 5-¨ os sz´eria folyamatos fejleszt´ese mellett, 2000 nyar´an jelentette be Larry a 6-os sz´eria fejleszt´es´enek kezdet´et. Ez nem csak a nyelv u ´jabb dolgokkal val´o kieg´esz´ıt´es´et fogja mag´ aval hozni, hanem teljes u ´jragondol´as ut´an az alapjaib´ol ´ep´ıti fel a nyelvet. A Perl 6 teljesen m´as lesz, ´es m´egis nagyon hasonl´o a Perl kor´abbi verzi´ oihoz k´epest. Sz´et lesz v´alasztva a ford´ıt´as a futtat´ast´ol, egy u ´j, eg´esz, j´ol tervezett nyelv lesz a v´egeredm´eny. A futtat´o r´esznek m´ar megvan a neve is: Parrot-nak (magyarul: papag´aj) h´ıvj´ak. A Parrott a Perl mellett k´epes lesz m´as nyelveken meg´ırt programokat is futtatni, ha a megfelel˝o ford´ıt´o elk´esz¨ ul hozz´ajuk. Jelenleg m´ ar el´erhet˝ o a Parrot-nak egy kezdetleges v´altozata (jelenleg a 0.0.7-es), ´es t¨ obb ford´ıt´ o is hozz´ a (az egyik p´eld´aul Java-t ford´ıt Parrotra?). A nyelv fejl˝ od´ese ´es n´epszer˝ us´ege els˝osorban h´arom dolognak k¨osz¨onhet˝o. Az els˝o, ´es tal´ an legfontosabb, hogy Larry u ´gy gondolta, hogy ingyeness´e ´es szabad forr´as´ uv´a teszi. Ez neki nem jelentett k¨ ul¨on munk´at, mivel egyszer m´ar saj´at mag´anak kifejlesztette, ellenben nagyon sok embernek j´o volt, hiszen egy nagyon rugalmas nyelvet kaptak, mely nagyon sokf´ele sz´am´ıt´og´epes k¨ornyezetben haszn´alhat´o. A m´ asik dolog, hogy figyelembe vette nagyon sok ember k´er´es´et, o¨tlet´et a nyelv fejleszt´ese k¨ ozben, ´ıgy sz´eles k¨ ort el´eg´ıtett ki a nyelv, ´es szinte v´egtelen¨ ul rugalmass´ a v´alt. V´eg¨ ul a harmadik, mely az elterjedts´eget okozta, hogy kiengedte a napi fejleszt´est a kez´eb˝ ol. (Nem is olyan meglep˝o m´odon, ez nagyon hasonl´ıt a Linux fejl˝ od´es´ehez :). A nyelv magj´ at napjainkban a Perl Porters n´even ismert csoport fejleszti, ˝ feja f˝o ir´anyvonalat, k´erd´eseket viszont tov´abbra is Larry hat´arozza meg. Ok lesztik az u ´j verzi´ ot is, s most is folyamatosan jelenik meg a programoz´asi nyelv weblapj´ an (www.perl.com) egy cikksorozata Larry-nek arr´ol, hogy hogyan fogj´ak m´odos´ıtani a nyelvet, milyen v´ altoz´asokat vezetnek be, s melyeket vetnek el. A lista a felhaszn´ al´ ok k´er´eslist´ aj´ ara ´ep¨ ul, a fontosabbnak sz´am´ıt´o k´er´esek mind szerepelnek benne. Amennyiben valaki ´erdekl˝odik a nyelv fejl˝od´ese ir´ant, mindenk´eppen aj´ anlott ezek elolvas´asa, egyr´eszt k´epet kaphat egy programoz´asi nyelv fejleszt´esekor felmer¨ ul˝ o k´erd´esekre, tov´abb´a megismerheti a k¨ovetkez˝o verzi´oban megjelen˝o u ´jdons´ agokat, v´ altoz´ asokat is.

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

11.1.4.

345

Programozzunk Perl-ben

Mire haszn´ alhat´ o a Perl? A k´erd´es helyesebben u ´gy hangzik, hogy ”mire nem?”, hiszen nagyon sz´eles azoknak a lehet˝os´egeknek a list´aja, amik Perl-b˝ol el´erhet˝oek. Akkor nem aj´ anlott a Perl haszn´alata, ha m´ar van egy j´ol m˝ uk¨od˝o programunk egy m´ asik programoz´ asi nyelven, vagy l´etezik jobb c´elnyelv az adott probl´em´ara, illetve val´ os idej˝ u, vagy alacsony szint˝ u alkalmaz´ast (mint p´eld´aul egy eszk¨ozmeghajt´ o) szeretn´enk ´ırni, vagy ha alkalmaz´asunk nagyon ¨osszetett vagy t¨obbsz´al´ u, megosztott mem´ ori´ aj´ u program. M´as alkalmaz´asok fejleszt´es´ere altal´aban kiv´al´ ´ oan haszn´ alhat´ o a k¨ ovetkez˝ okben bemutatand´o tulajdons´agai miatt. Ez a fejezet egy r¨ ovid ´ attekint´est fog ny´ ujtani a nyelv (´es kieg´esz´ıt´eseinek) lehet˝os´egeir˝ol. C´elja, hogy seg´ıts´eges ny´ ujtson a nyelv alapjainak megtanul´as´ahoz, s kiindul´asi lehet˝ os´eget biztos´ıtson a tov´abbi tanul´ashoz. Sok dolgot nem fogok megeml´ıteni benne, melyek a nyelv professzion´alis megismer´es´ehez n´elk¨ ul¨ozhetetlenek, mivel u ´gy gondolom, hogy egyr´eszt ezek ismerete csak bonyol´ıtan´a a magyar´azatokat, m´ asr´eszt t´ ulny´ ulik egy ilyen tananyag lehet˝os´egein. A nyelv lehet˝ os´egei In medias res Kedvcsin´al´ok´ent megvizsg´ aljuk a tipikusnak mondhat´o ”Hell´o Vil´ag!” programot - azaz meg´ızlelj¨ uk, hogy milyen is Perl-ben programozni -, s ennek sor´an a legalapvet˝obb dolgokat is megismerhetj¨ uk. A kezdetk´ent bemutatott programot pr´ob´alom min´el jobban kives´ezni (szinte amennyire csak lehet), s megpr´ob´alok ´ıgy tenni a bemutatott p´eld´ akkal kapcsolatban is folyamatosan. Ez´ert els˝o olvas´asra biztos vagyok benne, hogy sok r´esz nem lesz ´erthet˝o. Ilyenkor nyugodtan l´epj tov´abb, majd visszat´ersz a k´es˝ obbiekben. Teh´at ez nem teljesen olyan, mint az iskola, ahol egyb˝ ol mindent meg kell ´erteni :). T¨obbsz¨or ´atolvasva az anyagot egyre ´erthet˝obb´e v´ alik majd, addig is, a c´elod az legyen, hogy meg´ertsd a nyelv alapjait, ´es hogy elindulj vele egy kis program megval´os´ıt´asa fel´e. Javaslom, hogy pr´ob´ald ki mindig a bemutatott p´eld´ akat, m´odos´ıtgasd ´es ´ertsd meg, mi mi´ert lehet u ´gy, ahogy van. A Perl telep´ıt´es´ere UHU-Linux alatt nincs sz¨ uks´eg, egyb˝ol rendelkez´es¨ unkre ´ll (hiszen p´eld´ a aul a Telep´ıt˝ o ´es a Vez´erl˝ opult is Perl-ben van ´ırva, ez´ert ott kell lennie). A szerkeszt´eshez tal´an a Midnight Commander programot a legegyszer˝ ubb haszn´alni, ez egy a j´ o r´egi Norton Commander-hez hasonl´ıt´o file manager. Elind´ıtani egy konzolon az ”mc” be´ır´ as´ aval tudjuk. Fontos m´eg megeml´ıteni, hogy Linux alatt vagy futtathat´ ov´ a kell tenn¨ unk a programunkat, hogy el tudjuk ind´ıtani (chmod 770 programneve), ´es ”./programneve” be´ır´as´aval kell hivatkoznunk r´ a, vagy pedig ”perl programneve”-t ´ırjunk be. Ha futtathat´o a program ´es Midnight Commander alatt Enter-t nyomunk rajta, akkor el fog indulni. Na, de ennyi kit´er˝o ut´an t´erj¨ unk vissza mag´ ahoz a Perl-hez, egyb˝ol a p´eldaprogrammal:

346

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

#!/usr/bin/perl print "Hello Vil´ ag!\n"; Kezdj¨ uk teh´ at a ”Hell´ o Vil´ ag!”-gal! A fenti program csak k´et sort tartalmaz, vegy¨ uk sorra ezeket, lesz mit n´ezni rajta! :) Az els˝o sor, amennyiben programoztunk m´ ar UNIX rendszerek valamilyen shell-j´eben, akkor ismer˝os lehet sz´amunkra. UNIX k¨ ornyezetben azt mondja meg az oper´aci´os rendszernek, hogy hol keresse azt a programot, amivel futtatni kell az ´allom´any tartalm´at. Ez a sor Windows k¨ ornyezet alatt val´ o fejleszt´es eset´en esetleg elhagyhat´o (de p´eld´aul Windows-os Apache webszerver alatt nem, csak megfelel˝o be´all´ıt´asok eset´en), mivel itt az oper´ aci´ os rendszer az ´ allom´ anyok kiterjeszt´es´et haszn´alja erre a c´elra. Mi t¨ort´enik, ha nem kell, ´es m´egis benne hagyjuk? Egyr´eszt a Perl futtat´o figyelmen k´ıv¨ ul hagyja: ebben a nyelvben a ’#’-al kezd˝od˝o sorok a megjegyz´eseket jelentik, m´asr´eszt pedig UNIX rendszerek alatt is v´altoztat´as n´elk¨ ul le fogjuk tudni futtatni programunkat. Teh´ at szokjuk meg, hogy ott van. A m´asodik sor a val´ osz´ın˝ uleg sokaknak ismer˝osnek t˝ un˝o ’print’ utas´ıt´ast tartalmazza. Ebben a form´ aban a k´eperny˝ore ´ırja ki a param´eterk´ent ´atadott konstansokat, v´ altoz´ okat (kicsit m´ odos´ıtva ´allom´anyba ´ır´asra is alkalmas). A soron m´eg l´athatjuk, hogy egy pontosvessz˝ ovel z´arul, ugyanis Perl-ben ezzel kell elv´alasztani az utas´ıt´ asokat. A Pascal nyelvhez hasonl´oan el˝ofordul, hogy nem kell egy utas´ıt´ as ut´ an ´ırni, de ha megszokjuk, hogy mindig ott van, akkor egy tipikus hibalehet˝ os´eget k¨ usz¨ ob¨ ol¨ unk ki. A program teh´ at megjelen´ıti a k´eperny˝on a ”Hell´o Vil´ag!” u ¨zenetet, majd befejezi fut´as´ at. M´ as nyelvekn´el esetleg megszokott ’end.’, illetve hasonl´o z´ar´outas´ıt´asra nincs sz¨ uks´eg¨ unk. Maradjunk m´eg egy kicsit a m´ asodik sorn´al! A sor v´eg´en tal´alhat´o ’\n’-r˝ol m´eg nem besz´elt¨ unk. A ’\’ jel azt jelenti, hogy egy k¨ ul¨onleges karakter k¨ovetkezik, az ’n’ a ’new line’, azaz ’´ uj sor’-nak a r¨ovid´ıt´ese. Emiatt a ’print’ utas´ıt´as egy soremel´est is ki fog ´ırni a k´eperny˝ ore (pr´ob´aljunk ki k´etszer, h´aromszor, figyelj¨ unk arra, hogy mindegyik el´e rakjunk egy ’\’-t). A ’\n’-en k´ıv¨ ul fontosabbak a ’\r’ (return) ´es a ’\t’ (tabul´ ator), de ezeken k´ıv¨ ul m´eg sz´amos, m´ask´epp nem le´ırhat´o jelnek l´etezik e m´ odon felold´ asa. A k¨ovetkez˝o t´abl´azatban a ’\’ jel seg´ıts´eg´evel feloldhat´o jeleket gy˝ ujt¨ ottem ¨ ossze (az angol elnevez´es¨ uket haszn´altam, mivel a legt¨obbnek nincs j´ o magyar megfelel˝ oje): \n \r \t \f \b \v

-

newline return tab formfeed backspace vertical tab

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

347

\a - bell \e - escape \007 - egy 8-as sz´ amrendszerben le´ ırt ASCII karakter \x7f - egy 16-os sz´ amrendszerben le´ ırt ASCII karakter \cC - egy "control" karakter \\ - backslash \" - double quote \l - a k¨ ovetkezo karakter kisbetus legyen \L - a k¨ ovetkezo karakterek kisbetusek legyenek \E-ig \u - a k¨ ovetkezo karakter nagybetus legyen \U - a k¨ ovetkezo karakterek nagybetusek legyenek \E-ig \E - lez´ arja a \L-t ´ es a \U-t Mi van akkor, ha mi azt szeretn´enk ki´ıratni m´egis, hogy ’c:\nem’ ´es nem azt, hogy ’c:<´ ujsor>em’ ? K´et f˝ o v´ alaszt´ asi lehet˝os´eg¨ unk van: egyr´eszt haszn´alhatjuk a fenti t´abl´azatban is szerepl˝ o ’\\’ jelet - ehelyett csak egy ’\’ jelenik meg -, vagy van egy m´ asik lehet˝ os´eg¨ unk is, ha nem szeretn´enk hogy a Perl ”feloldja” a k¨ ul¨onleges karaktereinket: haszn´ aljunk az id´ez˝ojel helyett az aposztr´ofot. A k¨ovetkez˝o p´eld´at lefuttatva megtekinthetj¨ uk a k¨ ul¨onbs´eget: #!/usr/bin/perl print "Feloldott ´ ujsor: >\n<"; print "\n"; print ’Feloldatlan ´ ujsor: >\n<’; print "\n"; Ezt fogjuk l´ atni: >perl proba.pl Feloldott ´ ujsor: > > Feloldatlan ´ ujsor: >\n< M´eg mindig nem fejezt¨ uk be, de most m´ ar ´ıg´erem, az utols´o gondolat j¨on. :) A Perl nyelvbe ugyan be van ´ep´ıtve a ’print’ utas´ıt´as, de teljesen a k´es˝obb bemutatand´o met´odusokhoz (f¨ uggv´enyek ´es elj´ ar´ asok gy˝ ujt˝oneve) hasonl´ıt a megh´ıv´asa, melyr˝ol itt ejten´ek sz´ ot. A legt¨ obb nyelvben a met´odusok param´etereit z´ar´ojelek k¨oz¨ott kell megh´ıvni. Ez a Perl-ben sincs teljesen m´ask´epp, azonban mivel el´egg´e szabad nyelv, ezeket el is lehet hagyni. Azaz a k¨ovetkez˝o p´eld´ak teljesen m˝ uk¨od˝ok´epesek ´es ekvivalensek, mindenki eld¨ ontheti, hogy melyik a szimpatikusabb sz´am´ara: print "Hell´ o Vil´ ag!"; print("Hell´ o Vil´ ag!");

348

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

Most hogy kaptunk egy kis ´ızel´ıt˝ ot a nyelvb˝ol, kezdj¨ uk az alapokkal! A k¨ovetkez˝okben - ahogy az az el˝ oz˝ o p´eld´ aban is volt - ´altal´aban nem teljes, m˝ uk¨od˝o programokat, hanem csak az adott t´em´ahoz kapcsol´od´o r´eszleteket fogok bemutatni. Adatt´ıpusok Adatt´ıpus alatt azokat a lehet˝ os´egeket ´ertj¨ uk, amikkel egy v´altoz´o ´ert´eket el tudunk t´ arolni. V´ altoz´ oknak lehet adatt´ıpusuk, ´es e szerint tudunk benn¨ uk k¨ ul¨onb¨oz˝o dolgokat elt´ arolni. Egy v´ altoz´o alatt mindig egy mem´oriadarabot kell ´erten¨ unk. Ebben lehet elt´ arolni, ´es a k´es˝obbiekben felhaszn´alni ’valami’-t. A Perl h´arom f˝ o adatt´ıpussal rendelkezik: skal´ar, skal´arok t¨ombje ´es asszociat´ıv skal´ar t¨omb¨ok - ez ut´ obbit hash-nek is h´ıvj´ ak (m´as nyelvekben esetleg sz´ot´ark´ent tal´alkozhattunk vel¨ uk). Skal´ ar alatt egy sz´amot, vagy egy sz¨oveget (sztringet) ´ert¨ unk (Perlben nem kell ´es nem lehet megmondani egy v´altoz´or´ol, hogy konkr´etan egy sz´amot vagy egy sztringet t´ arol, ellenben a ’t´ıpusos’ nyelvekkel, ahol meg kell - a Perl emiatt egy t´ıpus n´elk¨ uli nyelv). T¨omb¨ok ´es hash-ek alatt skal´arok egy csoportj´ at ´ertj¨ uk. A t¨ omb¨ oket sz´ammal indexelj¨ uk (sz´ammal hivatkozunk az elemeire), az els˝ o elem¨ uk a ’0’ index˝ u, a t¨obbi rendre ’1’, ’2’, ’3’ ?, a hash-eket pedig skal´arral. T¨ omb¨ ok eset´en az egyes elemeknek meghat´arozott sorrendje van (az index-k´ent haszn´alt sz´ amok szerint n¨ovekv˝o sorrendben), hash-ekn´el nincs meghat´arozott sorrend. A hash-n´el azt a skal´art, amellyel hivatkozunk a hash egy elem´ere, kulcsnak nevezz¨ uk, ´ıgy a hask egy kulcs-´ert´ek p´arokb´ol fel´ep¨ ul˝o p´arosokat fog tartalmazni. A v´altoz´okra a nev¨ ukkel tudunk hivatkozni, ennek els˝o karaktere a hivatkozott t´ıpust adja meg. Larry nyelv´eszi tanulm´anyai hat´assal voltak a Perl-re, ez tal´an itt a legszembet˝ un˝ obb. Az egyes v´altoz´okn´al ugyanis megjelenik az egyes sz´am ´es t¨ obbes sz´ am esete. Ha egy konkr´et skal´arra hivatkozunk, akkor egyes sz´amot kell haszn´ alnunk, ha t¨ obb elemre, akkor t¨obbes sz´amot. Az egyes sz´am jele a $, a t¨obbes sz´ am´e a @, vagy a %. A skal´ar v´altoz´ok mindig $-ral kezd˝odnek, az egyes sz´am jel¨ ol´es´enek k¨ osz¨ onhet˝ oen, ´es ha egy t¨omb vagy egy hash egy elem´ere hivatkozunk, akkor is $-t haszn´ alunk. A teljes t¨ombre, vagy egy r´esz´ere val´o hivatkoz´ast @-al, a hash-eket pedig %-al jel¨olj¨ uk. A v´altoz´ok n´evr´esz´enek egy angol bet˝ uvel kell kezd˝ odnie, ezut´ an vegyesen (angol) bet˝ uk, egyes jelek (pl. al´ah´ uz´as) ´es sz´amok k¨ ovetkezhetnek. A v´altoz´ ok jel¨ ol´ese teh´ at a k¨ ovetkez˝o: ar t´ ıpus ’days’ \$napok # egy egyszeru skal´ \$napok[28] # a 29. eleme ’days’ t¨ ombnek \$napok{’Feb’} # a ’Feb’ eleme a ’days’ hash-nek \$#napok # a ’days’ t¨ omb utols´ o indexe @napok # a ’days’ t¨ omb ¨ osszes eleme

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

349

@napok[3,4,5] # a ’days’ t¨ omb egy szelete, ugyanaz, mint a @days[3..5] @napok{’a’,’c’} # ugyanaz, mint a (\$days{’a’},\$days{’b’}) %napok # (kulcs1, ´ ert´ ek1, kulcs2, ´ ert´ ek2...) Minden t´ıpus saj´ at, u ´gynevezett ”v´ altoz´ot´errel” rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nyugodtan haszn´ alhatunk ugyanolyan nev˝ u t¨omb¨ot, hash-t ´es skal´ar v´altoz´ot, a nyelv meg fogja tudni k¨ ul¨ onb¨ oztetni ˝ oket, amennyiben arra mi is k´epesek vagyunk. :) ´ ekad´as Ert´ Az ´ert´ekad´asok az egyenl˝os´egjel seg´ıts´eg´evel t¨ort´ennek, a jel bal oldal´an egy v´altoz´onevet, a jobb oldal´ an pedig egy ´ert´eket kell megadnunk - term´eszetesen az ´ert´ek az lehet valamilyen kifejez´es (¨ osszead´ as, szorz´as, ?) is. Mind itt az egyenl˝os´eg mindk´et oldal´an, mind majd k´es˝ obb a m˝ uveleti jelek el˝ott ´es ut´an lehets´eges sz´ok¨oz¨ok, tabul´ atorok, vagy ak´ ar u ´jsorok haszn´alata, ak´ar vegyesen is. P´ar egyszer˝ u p´elda (l´ athatunk megold´ asokat t¨omb¨ok ´es hash-ek ´ert´ekad´as´ara is): # skal´ ar \$szoveg1=’ez egy sz¨ oveg!’; \$szoveg2=’ez egy m´ asik sz¨ oveg!\n’; \$szoveg3="ez egy harmadik sz¨ oveg!\n"; \$szam1=5; \$szam2=’11’; \$kifejezes=(1+2)/3*4; # t¨ omb @tomb=(’elso elem’, ’m´ asodik elem’, ’harmadik elem’); \$honapok[3]=’´ aprilis’; @tomb[2..4]=(’harmadik elem’, ’negyedik elem’, ’¨ ot¨ odik elem’); # hash %hash1=(’1. Index’, ’1. elem’, ’2. elem’, ’2. index’); %hash2=(’1. index’=>’1. elem’, ’2. elem’=>’2. index’); \$hash3{’index1’}=’elem1’; A skal´ar ´ert´ekad´ asok rem´elem ´erthet˝ oek, tal´an az utols´ohoz f˝ uzn´ek hozz´a egy r¨ovid magyar´azatot: l´ athatjuk, hogy a matematik´aban megszokott sz´am´ıt´asokat is elv´egezhetj¨ uk az ´ert´ekad´ asok jobb oldal´an. Hogy mi´ert nem jobb ann´al, hogy egyszer˝ uen le´ırjuk, hogy a ’kifejezes’ v´ altoz´o vegye fel a 0.25 ´ert´eket? Az´ert, mert a k´es˝obbiekben l´athat´ oan ak´ ar v´ altoz´ okat is haszn´alhatunk majd a kifejez´es¨ unkben.

350

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

T¨omb¨ okn´el alapvet˝ oen k´et m´ odszert haszn´alhatunk ´ert´ekad´asaink sor´an, vagy egy list´at adunk ´ert´ek¨ ul a t¨ ombnek, mint az els˝o p´eld´ankban az l´athat´o, vagy pedig a t¨ omb egy elem´ere hivatkozva, annak v´altoztathatjuk meg tartalm´at. A harmadik p´eld´ aban a t¨ omb egy tartom´any´anak t¨ort´en˝o ´ert´ekad´asra l´athatunk egy p´eld´at. A @ jelet haszn´ altuk, mivel a jobb oldalon egy lista szerepel, teh´at t¨obbes sz´amr´ol van sz´ o. V´eg¨ ul tekints¨ uk ´ at a hash-hez val´ o ´ert´ekrendel´es m´odszereit. Mint l´athatjuk, nagyon hasonl´ıt a t¨ ombh¨ oz, itt is adhatunk egy list´at is ´ert´ek¨ ul, vagy egy skal´art. Az els˝o p´eld´ at megtekintve l´ athatjuk, hogy amennyiben list´at adunk ´ert´ek¨ ul, akkor index-´ert´ek p´ arokat kell szerepeltetni a list´aban. A m´asodik p´eld´aban l´athat´o m´odon ezeket a p´ arokat az => seg´ıts´eg´evel is megadhatjuk. Egy v´ altoz´ ohoz term´eszetesen hozz´arendelhetj¨ uk egy m´asik v´altoz´o, vagy ak´ar t¨obb v´altoz´ o ´ert´ek´et is. A k¨ ovetkez˝ o p´eld´akban erre, illetve a t¨omb¨ok, hash-ek elemeire val´o hivatkoz´ asokra mutatok p´eld´akat: # skal´ ar \$valt1=\$valt2; \$marcius=\$honapoktomb[2]; # 0-janu´ ar, 1-febru´ ar, 2-m´ arcius... \$junius=\$honapokhash{’j´ unius’}; \$hossz=@honapok; # a honapok t¨ omb elemeinek a sz´ ama \$tavasz=@honapok[2,3,4]; # \$tavasz=’m´ arcius´ aprilism´ ajus’; # t¨ omb @honapok=(@tavasz, @nyar, @osz, ’december’, \$januar, ’febru´ ar’); @tomb=(\$hash{’elso’}, \$hash{’masodik’}); @fordit[0, 1]=@fordit[1, 0]; # hash %hash=(’janu´ ar’=>\$honapok[0], ’febru´ ar’=>\$honapok[1]); A fenti p´eld´ ak szinte teljesen megegyeznek az el˝oz˝o p´eld´akban t´argyaltakkal. N´ezz¨ uk meg azonban a negyedik skal´ ar p´eld´at. Itt azt l´athatjuk, hogy egy skal´arnak egyszer˝ uen egy t¨ omb¨ ot adunk ´ert´ek¨ ul. Itt megint, egy az emberi nyelvekben is megtal´alhat´ o jelens´eget l´ atunk: egyes dolgok m´as ´es m´as k¨ornyezetben m´ask´epp viselkednek. Itt, ha u ´gy hivatkozunk egy t¨ombre, mint egy skal´ar v´altoz´ora, akkor skal´ar v´ altoz´ ok´ent is viselkedik, az ´ert´eke pedig a t¨omb elemeinek sz´ama lesz. N´ezz¨ uk meg a t¨ omb¨ okn´el szerepl˝ o utols´o p´eld´at. Itt azt l´athatjuk, hogy hogyan tudjuk egy t¨ omb k´et tetsz˝ oleges elem´et k¨ uls˝o v´altoz´o seg´ıts´ege n´elk¨ ul megcser´elni. Ez a p´elda is a nyelv rugalmass´ ag´at mutatja, kev´es nyelv van, amelyben ez megval´os´ıthat´ o, annak ellen´ere, hogy sok esetben hasznos funkci´o.

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

351

Az ´ert´ekad´asok v´eg´ehez k¨ ozeled¨ unk, de m´eg nem besz´elt¨ unk az ´ert´ekad´asok ellentett m˝ uvelet´er˝ ol, mikor fel akarunk szabad´ıtani egy v´altoz´ot, mert sz¨ uks´e´ g¨ unk van az ´altala foglalt mem´ ori´ ara, vagy egy´eb okokb´ol. Altal´ aban, ha r¨ovid, kev´es mem´ori´at ig´enyl˝ o programot ´ırunk, akkor erre a l´ep´esre nincs is sz¨ uks´eg, hiszen a Perl ´ertelmez˝ o a program fut´ as´ anak v´eg´en felszabad´ıtja az o¨sszes v´altoz´ot. Ellenkez˝o esetekben azonban k´et ’utas´ıt´ as’ ´ all rendelkez´es¨ unkre, ebb˝ol tekints¨ uk meg az alapeseteket az els˝ ore, az undef-re: undef \$skalar; undef @tomb; undef %hash; A t¨omb¨ok ´es a hash-ek egyes elemeit is felszabad´ıthatjuk a fenti m´odszerrel: undef \$tomb[5]; undef \$hash{’hatodik’}; Els˝o r´an´ez´ese tiszt´ anak t˝ unik a dolog? Vizsg´aljuk meg k¨ozelebbr˝ol, hogy mi is t¨ort´ent a m´asodik esetben a hash-n´el! Val´ oj´aban ekkor csak a ’hatodik’ index˝ u elemhez hozz´arendelt v´ altoz´ o ´ert´ek´et szabad´ıtjuk fel, a hozz´arendel´es tov´abbra is megmarad, csak ´eppen a $hash’hatodik’ ´ert´eke ezent´ ul nem defini´alt. Ez a m´as programnyelvekben haszn´ alatos NULL ´ert´ekhez hasonl´ıt. Mit tehet¨ unk, amennyiben ezt a hozz´arendel´est is meg szeretn´enk sz¨ untetni? Term´eszetesen erre is van megold´as, erre szolg´ al a delete. delete \$hash{’hatodik’}; M˝ uveletek skal´ ar v´ altoz´ okkal Egy programoz´ asi nyelvnek term´eszetesen tudnia kell m˝ uveleteket v´egeznie is az egyes v´altoz´ okkal, ahogy az el˝oz˝ oekben is hivatkoztam m´ar r´a. Erre els˝o nekifut´asra a matematik´ aban megszokott m˝ uveleteket haszn´alhatjuk: ¨osszead´as (+), kivon´as (-), szorz´ as (*), oszt´ as (/), marad´ekk´epz´es-modulus (%), hatv´anyoz´as (**) ´es a z´ar´ojelek. A m˝ uvelet ki´ert´ekel´es´en´el a sorrendet az oper´atorok precedencia (els˝obbrend˝ us´egi) sorrendje hat´ arozza meg. A z´ar´ojelez´es a legmagasabb szint˝ u, ezut´an a hatv´ anyoz´ as, majd az oszt´ as ´es a szorz´as egy szinten, tov´abb´a az as k¨ ovetkezik. Ez megegyezik azzal, ahogy mi is elv´egezn´enk a ¨osszead´as ´es kivon´ m˝ uveletet, ahogy rem´elhet˝ oleg matematika ´ or´an megtanultuk. :) Amennyiben egy olyan v´ altoz´ ora haszn´ aljuk ezeket az oper´atorokat, melyek sztring t´ıpus´ uak, akkor azok el˝ oz˝ oleg automatikusan sz´amokk´a alakulnak. L´assunk ezekre p´ar p´eld´ at (a sz´ amok helyett haszn´alhatunk term´eszetesen v´altoz´okat is):

352

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

\$szam=(10+2-6)/3; # \$szam=2 \$szam=10%3; # \$szam=1 \$szam=(1+2)*(3+4); # \$szam=21 \$szam=-3**2; # \$szam=-9 \$szam=’10’+2; # \$szam=12 \$szam=’tiz’+2; # \$szam=2 \$szam=’6alom’+1 # \$szam=7 A fenti p´eld´ akn´ al az egyetlen meglepet´es tal´an a negyedik, hatv´anyoz´ast tartalmaz´o p´elda, ahol az eredm´eny nem a v´art 9, hanem -9. Mi´ert ezt az ´ert´eket kaptuk? A v´ alasz egyszer˝ u: mert a hatv´anyoz´as magasabb rend˝ u m˝ uvelet, mint a kivon´as ´es ez´ert el˝ osz¨ or az hajt´ odott v´egre, s ut´ana a neg´al´as. Az utols´o p´eld´ak m˝ uk¨od´es´en´el annyit kell meg´erten¨ unk, hogy egy sz¨oveg sz´amm´a alak´ıt´asakor a felesleges (azaz bet˝ u) r´eszeket elhagyja a Perl, ´es ami megmarad, azzal dolgozik. A ’tiz’-b˝ol nem marad semmi, ´ıgy az ´ert´eke, ha ´eppen sz´amot adunk hozz´a, akkor 0, a ’6alom’-b´ ol pedig a ’6’ marad, ez´ert kapunk 7-et v´egeredm´enyk´ent. A Perl nyelvben lehet˝ os´eg van (a p´eld´aul a C-ben is haszn´alhat´o) autoinkrement´al´asra (++), autodekrement´ al´ asra (–) is. Ez egy v´altoz´o eggyel val´o n¨ovel´es´ere, vagy cs¨ okkent´es´ere szolg´ al. Az oper´atort a v´altoztatand´o v´altoz´o el´e ´es m¨og´e is ´ırhatjuk. Ennek akkor van jelent˝ os´ege, mikor az ´ert´ek´et el˝obb fel szeretn´enk haszn´alni egy kifejez´es r´eszek´ent. Ha a v´altoz´o el´e ´ırjuk, akkor az ´ert´ekad´as a kifejez´es ki´ert´ekel´ese el˝ ott, amennyiben m¨og´e, akkor a kifejez´es ki´ert´ekel´ese ut´an hajt´odik csak v´egre. A k¨ ovetkez˝ okben erre l´athatunk p´eld´akat: \$szam1=3; \$szam1=3; \$szam1=3; \$szam1=3; \$szam1=3; \$szam1=3;

\$szam1++; # \$szam1=4; \$szam1--; # \$szam1=2; \$szam2=\$szam1++; # \$szam1=4; \$szam2=\$szam1--; # \$szam1=2; \$szam2=++\$szam1; # \$szam1=4; \$szam2=--\$szam1; # \$szam1=2;

\$szam2=3 \$szam2=3 \$szam2=4 \$szam2=2

A logikai m˝ uveletek is a nyelv r´eszei. Ezekb˝ol k´etfajta is van, a ’sima’ logikai oper´atorok, melyekn´el a m˝ uvelet eredm´enye igaz, vagy hamis lehet, illetve a bitenk´enti logikai oper´ atorok, ahol a logikai m˝ uvelet az egyes bitekre hajt´odik v´egre. Ezek a k¨ ovetkez˝ ok: \$true=1; \$false=0; \$ertek=\$true && \$false; \$ertek=\$true || \$false;

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

353

\$ertek=!\$false; \$szam=3 \$szam=5 \$szam=5 \$szam=5 \$szam=5

& 1; # \$szam=1 | 2; # \$szam=7 ^ 3; # \$szam=6 << 2; # \$szam=20 >> 2; # \$szam=1

Az els˝o sorban csak a logikai ´ert´ekeket defini´altuk. Teljesen helyes akkor lenne, amennyiben a $false ´ert´ek´enek u ¨res sztringet (”) adn´ank, mivel a Perl ezt adja vissza hamis ´ert´ek eset´en, de p´eld´ ank ´ıgy is meg´allja hely´et, mivel egy u ¨res sztring ´ert´eke 0, ha automatikus konverzi´ o hajt´ odik v´egre ´es sz´amm´a alak´ıtjuk. ´ a harmaA m´asodik blokk els˝ o sora a logikai VAGYot, a m´asodik a logikai ESt ´ mutatja be. A harmadik blokkban a bitenk´enti dik pedig a logikai TAGADASt ´ a m´asodik a VAGY, a harmam˝ uveletekre l´atunk p´eld´ at, az els˝ o sora az ES, dik pedig a kiz´ ar´ o VAGYra (XOR) p´elda. A negyedik ´es az ¨ot¨odik a bitenk´enti g¨orget´esre, ´ertelemszer˝ uen az els˝ o balra, a m´ asodik jobbra g¨orget. Sz¨ uks´eg¨ unk lehet sztring t´ıpus´ u v´ altoz´ ok ¨ osszef˝ uz´es´ere (angolul konkaten´al´asnak h´ıvj´ak, ne ijedj¨ unk meg, ha valahol ezzel a kifejez´essel tal´alkozunk) is. Mit tehet¨ unk ilyenkor? Term´eszetesen erre is van megold´as. A sztringekre k´etfajta m˝ uvelet van defini´ alva a Perl-ben: a konkaten´al´as-¨osszef˝ uz´es (.) ´es az ism´etl´es (x, azaz kis iksz). Tekints¨ unk meg erre is p´eld´ akat: \$sztring1=’elso’; \$szrting2=’program’; \$sztring3=\$sztring1.’ ’.\$sztring2; # \$sztring3=’elso program’ \$sztring4=’-+’x3.’-’; # \$sztring4=’-+-+-+-’ Ha egy v´altoz´ on saj´ at mag´ an szeretn´enk csak v´egrehajtani egy m˝ uveletet, erre is lehet˝os´eg van, az egyenl˝ os´eg el´e kell ´ırni a m˝ uveleti jelet: \$szam+=5; # \$szam=\$szam+5 \$szam-=5; # \$szam=\$szam-5 \$szam*=5; # \$szam=\$szam*5 \$szam/=5; # \$szam=\$szam/5 \$szam%=5; # \$szam=\$szam%5 \$szam**=5; # \$szam=\$szam**5 \$szam.=5; # \$szam=\$szam.5 \$szam x=5; # \$szam=\$szam x 5 \$szam&&=1; # \$szam=\$szam&&5 \$szam||=1; # \$szam=\$szam||5

354

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

\$szam&=5; # \$szam=\$szam&5 \$szam|=5; # \$szam=\$szam|5 \$szam^=5; # \$szam=\$szam^5 \$szam<<=3; # \$szam=\$szam<<5 \$szam>>=3; # \$szam=\$szam>>5 A Perl nyelvben lehet˝ os´eg van u ´gynevezett t¨obbsz¨or¨os ´ert´ekad´asra. Ekkor az ´ert´ekad´as jobb oldal´ ara egy m´ asik ´ert´ekad´ast ´ırunk, vagy m´ ask´eppen ´es tal´an egy kicsit pontosabban megfogalmazva: egy ´ert´ekad´as bal oldal´ara t¨obb v´altoz´ot is ´ırhatunk. Megint m´ ask´epp fogalmazva, egy ´ert´ekad´ast kifejez´esk´ent is haszn´alhatunk, az ilyen kifejez´esek ´ert´eke a jobb oldalon lev˝o ´ert´ek lesz. L´assunk erre k´et p´eld´at: \$szam2=\$szam1=1; \$szam2=(\$szam1+=5)-3; Az els˝ o tal´ an a legtipikusabb, sorozatos ´ert´ekad´as, melyet ´altal´aban programok elej´en, inicializ´ al´ askor haszn´ alunk, ahol mind a $szam1, mind a $szam2 v´altoz´o ´ert´eke 1 lesz. A m´ asodik kifejez´es el˝osz¨or a bels˝o ´ert´ekad´ast fogja v´egrehajtani, melynek eredm´enyek´eppen a $szam1 v´altoz´o ´ert´eke 5-el n˝o, azaz 6 lesz, majd pedig a 6-b´ ol vonunk le 3-at, ´ıgy a $szam2 v´altoz´o ´ert´eke 3 lesz. Az alfejezet v´eg´ere az ¨ osszehasonl´ıt´asok maradtak. Ezek hasonl´ıtanak a logikai m˝ uveletekhez, olyan kifejez´esek, melyeknek igaz, vagy hamis lehet az ´er´ t´eke. Altal´ aban egy v´ altoz´ o ´ert´ek´et vizsg´aljuk meg seg´ıts´eg¨ ukkel (kisebb, mint 4?, u ul¨on ¨osszehasonl´ıt´o oper´a¨res sztring?, stb.). A sztringekre ´es a sz´amokra k¨ torok vannak, az al´ abbi t´ abl´ azat ezeket foglalja ¨ossze (az els˝o oszlop a sz´amokhoz, a m´asodik a sztringekhez tartozik): >- gt - nagyobb, mint >= - ge - nagyobb, vagy egyenlo <- lt - kisebb, mint <= - le - kisebb, vagy egyenlo == - eq - egyenlo != - ne - nem egyenlo <=>- cmp - ¨ osszehasonl´ ıt´ as A k¨ovetkez˝ o p´eld´ ak a sz´ amokra val´o haszn´alatukat mutatj´ak be (sztringekre ugyanez, egy sztring akkor kisebb egy m´asikn´al, ha az (angol) abc-ben el˝or´ebb van. print 8>7; # =1,

azaz igaz

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

print print print print print print print print print print print print print print

355

7>8; # ="", azaz hamis 8>=7; # =1, azaz igaz 7>=8; # ="", azaz hamis 8<7; # ="", azaz hamis 7<8; # =1, azaz igaz 8<=7; # ="", azaz hamis 7<=8; # =1, azaz igaz 7==7; # =1, azaz igaz 7==8; # ="", azaz hamis 7!=7; # ="", azaz hamis 7!=8; # =1, azaz igaz 7<=>7; # =0, azaz egyenlo 8<=>7; # =1, azaz nagyobb 7<=>8; # =-1, azaz kisebb

Az alfejezetb˝ ol kimaradt az illeszt˝ o oper´ ator m˝ uk¨od´ese, mivel annak meg´ert´es´ehez a regul´ aris kifejez´esek ismerete sz¨ uks´eges. A regul´aris kifejez´esek alfejezetben mind a magyar´ azata, mind pedig p´eld´ak a m˝ uk¨od´es´ere megtal´alhat´oak. M˝ uveletek t¨ omb¨ okkel, hash-ekkel A t¨omb¨ok, hash-ek haszn´ alat´ ahoz is tal´ alunk be´ep´ıtett parancsokat, s b´ar szem´ely szerint ´en hi´ anyolok p´ ar lehet˝ os´eget (uni´o, metszet, komplementer), azonban ´ıgy is j´oval t¨obb lehet˝ os´eget tartalmaz a nyelv, mint p´eld´aul a C. N´ezz¨ uk v´egig ezeket a parancsokat! Kiv´ag´as, csere (splice) M´ar l´athattuk, hogy hogyan tudunk hozz´aadni egy t¨ombh¨oz ´ert´ekeket, de m´eg nem tudjuk, hogy hogyan lehetne egyszer˝ uen kicser´elni, vagy lev´agni elemeket. Erre szolg´al a splice parancs. Seg´ıts´eg´evel egy t¨ombb˝ol a megadott poz´ıci´ot´ol a megadott hosszig kiv´ agja, vagy ha meg van adva egy lista, akkor kicser´eli r´a a t¨omb elemeit: @tomb1=splice(@tomb, 4); @tomb2=splice(@tomb, 4, 2); @tomb3=splice(@tomb, 4, 2, ’¨ ot¨ odik’, ’hatodik’); Az els˝o p´elda lev´ agja a t¨ omb elemeit az ¨ot¨odik elemt˝ol kezdve. A m´asodik p´elda k´et elemet v´ ag le az ¨ ot¨ odik elemt˝ ol, a harmadik p´elda pedig kiveszi az ukre be´ırja, hogy ’¨ot¨odik’ ´es ’hatodik’. Mind ¨ot¨odik ´es a hatodik elemet, ´es a hely¨ a h´arom t¨omb azokat az elemeket fogja tartalmazni, amelyek el lettek t´avol´ıtva a t¨ombb˝ol. Verem (push, pop)

356

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

A verem egy nagyon sz´elesk¨ or˝ uen alkalmazott adatszerkezet, ´altal´aban a megval´os´ıt´asa t¨ omb seg´ıts´eg´evel t¨ ort´enik. R¨oviden le´ırva a m˝ uk¨od´es´et: hozz´a lehet adni ´es ki lehet venni bel˝ ole elemeket. Amit utolj´ara betett¨ unk, azt tudjuk kivenni els˝ore (Last In First Out - LIFO), m´ask´eppen fogalmazva, ford´ıtott sorrendben kapjuk vissza az elemeket, mint ahogy azokat a szerkezetben elhelyezt¨ uk. Az adatszerkezet haszn´ alat´ ahoz a push ´es a pop parancsokat vehetj¨ uk ig´enybe. A push egy t¨ ombh¨ oz hozz´ a ad egy skal´art, a pop pedig egy t¨ombb˝ol kivesz egyet (v´eglegesen elt´ avol´ıtva onnan): @verem=(1..10); push(@verem, 11); push(@verem, 12, 13, 14,1 5); print pop(@verem); Sor (shift, unshift) A verem mellett a m´ asik gyakran haszn´alt adatstrukt´ ura a sor. Ezt is t¨omb seg´ıts´eg´evel val´os´ıthatjuk meg, l´enyege, hogy amit els˝onek betett¨ unk, azt vessz¨ uk ki els˝onek (First In First Out - FIFO). Haszn´alat´ahoz a shift ´es az unshift elj´ar´asok ´allnak rendelkez´es¨ unkre. Az unshift besz´ ur elemeket, a shift pedig kivesz: @sor=(5..10); unshift(@sor, 4); unshift(@sor, 1, 2, 3); print shift(@sor); Sorrend megv´ altoztat´ asa (sort, reverse) Gyakran lehet sz¨ uks´eg¨ unk egy t¨ omb elemeinek rendez´es´ere. Erre szolg´al a sort parancs, mely egy rendezett t¨ omb¨ot ad vissza (teh´at nem helyben, mag´at a t¨omb¨ot rendezi). A C nyelv qsort algoritmus´aval rendez, teh´at viszonylag gyors. Alapesetben ASCII sorrend szerint hajtja v´egre a feladat´at (teh´at nem a sz´amok ´ert´eke szerint!, ez´ert a 13 kisebb lesz, mint a 2, mert az 1 az kisebb, mint a 2), de az o felt´etel megv´ altoztathat´o, ak´ar egy k¨ ul¨on programr´esz, szubrutin ¨osszehasonl´ıt´ ´ırhat´o r´ a - ´ıgy el´eg ¨ osszetett, t¨ obb szempont szerinti rendez´esek val´os´ıthat´oak meg egy gyors algoritmus´ u rendez´es seg´ıts´eg´evel. @rendezett = sort(@rendezetlen); @rendezett = sort({lc(\$a) cmp lc(\$b)}, @rendezetlen); @rendezett = sort({\$a <=> \$b}, @rendezetlen); Az els˝ o sor az alapeset, legt¨ obbsz¨or ´ıgy haszn´aljuk az elj´ar´ast. A m´asodik sor mutatja be, hogy hogyan lehet megv´altoztatni a felt´etelt, a harmadikban pedig egy p´eld´ at l´ atunk arra, hogy hogyan lehet sz´amokat rendezni. A $a ´es a $b

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

357

v´altoz´ok tartalmazz´ ak a k´et o ¨sszehasonl´ıtand´o ´ert´eket, ezeknek nem kell ´ert´eket ´ adnunk. Ertelemszer˝ uen, ha felcser´elj¨ uk a $a-t ´es a $b-t, akkor cs¨okken˝o sorrendben rendezett t¨ omb¨ ot kapunk eredm´eny¨ ul. A m´asodik ´es a harmadik p´eld´aban val´oj´aban egy szubrutin foglal helyet az els˝ o param´eter hely´en, ehelyett egy szubrutin nev´et is lehet haszn´ alni. Adott t¨omb eset´en, amennyiben sz¨ uks´eg¨ unk van a sorrend megford´ıt´as´ara, akkor a reverse elj´ ar´ ast haszn´ alhatjuk. Ez a param´eter´eu ¨l megadott t¨omb¨ot ford´ıtott sorrendben adja vissza. Amennyiben rendez¨ unk ´es ut´ana lenne sz¨ uks´eg¨ unk a ford´ıtott sorrendre, akkor mem´ oriahaszn´ alati szempontb´ol ink´abb ne ezt haszn´aljuk, rendezz¨ unk eleve ford´ıtott sorrendben (a k´et v´altoz´o cser´ej´evel: ’sort ($b cmp $a, @rendezetlen)’ ugyanaz lesz, mint a reverse sort ($a cmp $b, @rendezetlen), csak az ut´ obbi tov´ abb tart). @vissza = reverse(@elore); %hash1 = reverse(%hash2); Az els˝o p´elda egy´ertelm˝ u, megford´ıtja a t¨ omb elemeinek sorrendj´et. K´erd´es viszont, hogy mit csin´ al a m´ asodik, hiszen nincs igaz´an ´ertelme sorrendr˝ol besz´elni a hash-ek eset´en (a ford´ıt´ o logik´ aja szerinti sorrendben t´arol´odnak a mem´ori´aban)? Az ´ert´ekad´ askor m´ ar bemutattam, hogy egy hash-nek egy t¨omb¨ot is lehet ´ert´ek¨ ul adni, ekkor p´ aronk´ent ker¨ ulnek be a hash-be a t¨omb elemei, az els˝ok (p´aratlan sorsz´ am´ uak) a hash kulcsai, a m´ asodikak (p´arosak) pedig ezek ´ert´ekei lesznek. Ha megford´ıtjuk egy hash sorrendj´et, akkor u ´gy viselkedik, mintha egy ilyen t¨ombnek a sorrendj´et ford´ıtan´ ank meg, azaz az ´ert´ekek kulccs´a v´alnak ´es ford´ıtva. Nagyon hasznos tr¨ ukk. M˝ uveletek a t¨ omb ¨ osszes elem´en (chomp, chop, map, grep) A t¨omb¨ok minden elem´en v´egrehajtand´ o feladat elv´egz´ese szint´en gyakori feladat k¨ ul¨onb¨oz˝ o programr´eszek, algoritmusok megval´os´ıt´as´an´al. Term´eszetesen sz´amos m´odszer l´etezik, az egyik legk´ezenfekv˝obb, hogy valamilyen ciklusszervez´esi m´odszerrel (l´ asd k´es˝ obb) v´egighaladunk az egyes elemeken. Erre azonban vannak a Perl-nek eleg´ ansabb megold´ asai is. P´eld´aul, mikor egy sz¨oveges ´allom´anyb´ol bet¨oltj¨ uk a sorokat egy t¨ ombbe, akkor a sorv´eg jelek ott maradnak a sorok - azaz most m´ ar a t¨ omb elemeinek v´eg´en. Ezt a probl´em´at lehet megoldani a chop elj´ar´as seg´ıts´eg´evel, melynek egyetlen param´etere van: a feldolgozand´o t¨omb. Az utas´ıt´as helyben dolgozik, azaz az eredm´enye a megadott t¨omb¨on jelentkezik - lev´agja a sorok utols´ o karakter´et. Ennek az elj´ar´asnak a ”biztons´agosabb” v´altozata a chomp, ez csak akkor v´ agja le az utols´o elemet, amennyiben az u ´jsor karakter, illetve Windows alatt ha u ´jsor karakterp´aros. Ezt a nyelv fejl˝od´ese sor´ an vezett´ek be a felhaszn´ al´ok tapasztalataira ´ep¨ ul˝o egyik javaslat hat´as´ara hiszen t¨obbek k¨ oz¨ ott p´eld´ aul akkor nem m˝ uk¨odik a chop, ha a file utols´o sor´anak

358

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

v´eg´en m´ar nincsen u ´jsor karakter. A k¨ovetkez˝o p´eld´ak e f¨ uggv´enyek haszn´alat´at mutatj´ ak be (megjegyzend˝ o, hogy t¨omb helyett skal´ar is ´atadhat´o ezeknek a rutinoknak, ilyenkor az adott skal´ aron v´egzik tev´ekenys´eg¨ uket): chop(@sorok); # a "sorok" elemeinek utols´ o karakter´ et lev´ agja chomp(@sorok); # ez pedig a "biztons´ agosabb" v´ altozat Igen, ezek a f¨ uggv´enyek j´ ol haszn´alhat´oak, de mit tegy¨ unk, ha mi pont a ford´ıtottj´at szeretn´enk tenni a dolognak, p´eld´aul hozz´aadni egy u ´jsort vagy pedig egy teljesen m´ as feladatunk akad? Erre van a map parancs. K´et param´etert kell neki megadni, az els˝ o egy parancs - amit tenni szeretn´enk az egyes elemekkel -, a parancs eredm´enye lesz az adott elem u ´j tartalma, a m´asodik a t¨omb. Az aktu´alis elem $ v´ altoz´ oba ker¨ ul bele. ´Ime p´ ar p´elda: @ujtomb=map(’"’.\$_. ’"’, @egytomb); @ujtomb=map(\$_**2, @egytomb); @tomb=map(substr(\$_, -1) eq "\n":substr(\$_, 0, -1)?\$_, @tomb); Mint l´ athat´ o ez a parancs m´ ar nem a t¨omb¨on mag´an dolgozik, hanem az eredm´enye egy u ´j t¨ ombbe ker¨ ul bele. Az els˝o p´elda id´ez˝ojelbe teszi minden elem´et a t¨ombnek, a m´ asodik pedig a t¨ omb minden elem´et n´egyzetre emeli. Az utols´o p´elda gyakorlatilag a chomp megval´ os´ıt´asa, persze lehetett volna hat´ekonyabban is ´ırni, de t¨ orekedtem az ´erthet˝ os´egre, hiszen a felt´eteles utas´ıt´asokat m´eg nem oviden annyit csin´ al, hogyha az utols´o karaktere az adott elemnek mutattam be. R¨ u ´jsor, akkor a k´erd˝ ojel el˝ otti r´eszt adja vissza, azaz az utols´o karakter lev´ag´asra ker¨ ul, k¨ ul¨ onben pedig a k´erd˝ ojel ut´ anit, azaz az eredeti ´ert´eket. Ebben a blokkban m´eg a grep utas´ıt´as maradt h´atra. Seg´ıts´eg´evel kiv´alogat´ast v´egezhet¨ unk, azaz egy ´ altalunk megadott felt´etel seg´ıts´eg´evel megadhatjuk, hogy a visszaadott t¨ ombben szerepeljen-e az adott elem, vagy nem. @haromjegyu=grep(\$_>99 and \$_<1000, @szamok); @nemmegjegyzes=grep(substr(\$_, 0, 1) ne ’#’, @sorok); Az els˝ o p´elda a ’szamok’ t¨ ombb˝ ol visszaadja a h´aromjegy˝ u sz´amokat (felt´eve, hogy eg´esz sz´ amokr´ ol besz´el¨ unk). A m´asodik seg´ıts´eg´evel, amennyiben a ’sorok’ t¨ombbe egy ´ allom´ any sorai vannak bet¨oltve, akkor kisz˝ uri bel˝ole azokat, melyek nem ’#’ karakterrel kezd˝ odnek. Kulcs megl´et´enek vizsg´ alata hash-ben (exists) A v´eg´ere maradtak a hash-ekkel v´egezhet˝o m˝ uveletek. Hash-eket haszn´alva, sz¨ uks´eg¨ unk lehet arra, hogy megvizsg´aljuk, defini´alva van-e egy adott kulcs a hash-ben vagy nem? Erre szolg´ al az exists oper´ator, ami igaz ´ert´eket ad vissza, ha l´etezik, s hamisat, ha nem:

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

359

exists( \$hash{’kulcs’} ); =’’, ha nincs, =1, ha van Hashek kulcsai, ´ert´ekei (keys, values) Tipikus feladat lehet, hogy egy hash minden elem´ere, vagy minden ´ert´ek´evel szeretn´enk tenni valamit, erre szolg´ alnak a keys ´es values oper´atorok. A keys a hash kulcsait adja vissza egy t¨ ombben, a values pedig az egyes ´ert´ekeket. A keys-re egy p´elda (a values ugyan´ıgy m˝ uk¨ odik): print map( \$_."=".\$hash{\$_}."\n", keys %hash ); A p´elda ki´ırja a hash elemeit kulcs=´ert´ek form´aban, k¨ ul¨on sorokban. Kulcs-´ert´ek p´ arok (each) Amennyiben szeretn´enk egy hash elemein v´egigfutni ´es ut´ana haszn´alni a tov´abbiakban valamire, akkor az each parancsot haszn´alhatjuk. Ez egy k´etelem˝ u list´at ad vissza, melyben a soron k¨ ovetkez˝ o kulcs ´es ´ert´ek ´ert´ekek vannak benne. Ha a hash elemeinek v´eg´ere ´ert¨ unk, akkor mindk´et elem undefined lesz, majd kezd˝odik el˝or¨ol. (\$kulcs1, \$ertek1)=each(%hash); (\$kulcs2, \$ertek2)=each(%hash); (\$kulcs3, \$ertek3)=each(%hash); El´agaz´asok Egy programban legyen az b´ armilyen egyszer˝ u is, nagyon val´osz´ın˝ u, hogy lehet˝ov´e kell tenn¨ unk, hogy bizonyos felt´etelek teljes¨ ul´ese ´es nem teljes¨ ul´ese eset´en m´as ´es m´as t¨ort´enjen. Erre szolg´ alnak a felt´eteles utas´ıt´asok. A felt´eteles utas´ıt´ asok legal´abb egy felt´etelb˝ ol, s legal´ abb egy utas´ıt´asblokkb´ol ´allnak. A felt´etel egy kifejez´es lehet, melynek ´ert´eke vagy igaz, vagy hamis, az utas´ıt´asblokk pedig egy olyan szerkezet mely (´ altal´ aban) t¨ obb utas´ıt´ast fog egybe. Az utas´ıt´asblokkokat kapcsos-z´ ar´ ojelek k¨ oz´e ´ırjuk, s a kapcsos-z´ar´ojelek akkor sem hagyhat´oak el, ha egyetlen utas´ıt´ ast fognak k¨ ozre (ellenben a Pascal begin-end-j´evel, vagy a C kapcsos-z´ar´ojeleivel). Perl-ben egyetlen lehet˝ os´eg ´ all rendelkez´es¨ unkre el´agaz´asok haszn´alat´ara, ez az if-es szerkezet, azonban ezt olyan sokf´elek´eppen ´es rugalmasan haszn´alhatjuk, hogy nincs is m´ as lehet˝ os´egre sz¨ uks´eg¨ unk. A leg´altal´anosabb form´aja a k¨ovetkez˝o: if (felt´ etel1) { # ha felt´ etel1 igaz utas´ ıt´ asok;

360

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

} elsif (felt´ etel2) { # ha felt´ etel1 nem igaz ´ es felt´ etel2 igaz utas´ ıt´ asok; } else { # ha egyik felt´ etel sem igaz utas´ ıt´ asok; } Mind az elsif ´es az ut´ ana k¨ ovetkez˝ o blokk, mind az else ´es az ut´ana k¨ovetkez˝o blokk tetsz´es szerint elhagyhat´ o. Elsif blokkb´ol t¨obbet is haszn´alhatunk. A fenti program m˝ uk¨ od´ese teh´ at a k¨ ovetkez˝ o: ha felt´etel1 igaz, akkor a hozz´atartoz´o blokk hajt´odik v´egre, k¨ ul¨ onben ha a felt´etel2 igaz, akkor a m´asodik blokk fut le, egy´ebk´ent pedig az else-hez tartoz´ o blokk. L´assunk a haszn´alat´ara p´eld´akat: if (\$szam<10) { print "0".\$szam } else { print \$szam } if (\$parancs eq ’elore’) { print "\$ertek1 \$ertek2 \$ertek3\n"; } elsif (\$parancs eq ’hatra’) { print "\$ertek3 \$ertek2 \$ertek1\n"; } elsif (\$parancs eq ’elso’) { print "\$ertek1\n"; } elsif (\$parancs eq ’utolso’) { print "\$ertek3\n"; } elsif (\$parancs eq ’kozepso’) { print "\$ertek2\n"; } else { print "Ismeretlen parancs!\n";

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

361

} A fenti p´eld´ak rem´elhet˝ oleg egy´ertelm˝ uek. A felt´etelekn´el a m˝ uveletekn´el megismert o¨sszehasonl´ıt´ asokat alkalmaztam. Az if sz´o helyett tov´abbi lehet˝os´eg az unless sz´o haszn´alata, amely gyakorlatilag az ellenkez˝oj´et fogja tenni az if-nek, akkor hajt´odik v´egre az if-hez tartoz´ o utas´ıt´ asblokk, ha a kifejez´es nem igaz. Elsunless utas´ıt´as nem l´etezik. A haszn´ alata ezenk´ıv¨ ul teljesen megegyezik az if-´evel: unless (felt´ etel1) { # ha felt´ etel1 nem igaz utas´ ıt´ asok; } elsif (felt´ etel2) { # ha felt´ etel1 igaz ´ es felt´ etel2 igaz utas´ ıt´ asok; } else { # ha felt´ etel1 igaz volt, a t¨ obbi felt´ etel nem utas´ ıt´ asok; } Amennyiben az utas´ıt´ asblokkunk csak egy utas´ıt´asb´ol ´all, rendelkez´es¨ unkre ´all egy tov´abbi lehet˝ os´eg is: utas´ ıt´ as if (felt´ etel); utas´ ıt´ as unless (felt´ etel); Ekkor az utas´ıt´ as csak akkor fog v´egrehajt´odni, ha a felt´etel igaz (if), illetve hamis (unless). Erre a lehet˝ os´egre p´ ar p´elda: print "T´ ul nagy sz´ am" if (\$szam>9999); print "Hiba!!!" unless (\$hiba==0); Az els˝o u ¨zenet akkor jelenik meg, hogyha a szam v´altoz´o ´ert´eke nagyobb, mint 9999, a m´asodik pedig akkor, ha a hiba nev˝ u v´altoz´o ´ert´eke nem 0. Term´eszetesen ezeknek az utas´ıt´ asoknak az ”egym´ asba ´agyaz´asa”, azaz felt´eteles utas´ıt´as haszn´alata egy felt´eteles utas´ıt´as utas´ıt´ asblokkj´aban minden tov´abbi n´elk¨ ul lehets´eges.

362

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

Ciklusszervez´esi lehet˝ os´egek Gyakran lehet sz¨ uks´eg¨ unk arra is, hogy a programunk egy r´esz´et t¨obbsz¨or v´egrehajtsuk, p´eld´ aul am´ıg egy felt´etel igaz, vagy am´ıg egy felt´etel hamis. Erre a Perl nyelv sz´ amos lehet˝ os´eget biztos´ıt. K´epzelj¨ uk el, hogy mi tenn´enk, ha ki kellene ´ırnunk az ¨ osszes n´egyjegy˝ u eg´esz sz´amot! Biztosan nem ´ırn´ank le mindet. A p´eld´akban ennek megold´ asi lehet˝ os´egeit fogom bemutatni. Az egyik legegyszer˝ ubb ciklusszervez´esi lehet˝os´eg a while ciklus. A szintaktik´aja a k¨ ovetkez˝ o: while (felt´ etel) { utas´ ıt´ asok; } Az utas´ıt´ asblokk addig ism´etl˝ odik, am´ıg a felt´etel igaz (m´as oldal´ol megk¨ozel´ıtve, am´ıg hamiss´ a nem v´ alik). A p´elda (ami a n´egyjegy˝ u eg´eszeket ´ırja ki): \$szam=1000; while (\$szam<10000) { print \$szam++."\n"; } A while-hoz hasonl´ o ciklusszervez´esi lehet˝os´eg¨ unk az until, ami ugyan´ ugy m˝ uk¨odik, mint a while, kiv´eve, hogy a ”ciklusmagot”, azaz az utas´ıt´asblokkban szerepl˝o utas´ıt´ asokat addig ism´etli, am´ıg felt´etel igazz´a nem v´alik, azaz ameddig hamis. Ezzel megoldva a p´eld´ ank a k¨ ovetkez˝ok´eppen alakul: \$szam=1000; until (\$szam>9999) { print \$szam++."\n"; } Az if ´es az unless szerkezetekhez hasonl´oan mind a while, mind az until szerkezet lehet˝ os´eget ad arra, hogy a felt´etelt egy utas´ıt´as ut´an ´ırjuk: \$szam=1000; print \$szam++."\n" while (\$szam<10000); \$szam=1000; print \$szam++."\n" until (\$szam>9999);

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

363

A do f¨ uggv´eny seg´ıts´eg´evel utas´ıt´ asblokkot is haszn´alhatunk az egyetlen utas´ıt´as helyett. ´Igy egyetlen k¨ ul¨ onbs´eg lesz a ”sima” while ´es until ciklusokhoz k´epest: a ciklusmag akkor is v´egre fog hajt´ odni egyszer, ha a felt´etel nem igaz (while), illetve hamis (until) (ez az el˝ oz˝ o p´eld´ ara is igaz!). Ilyenkor a ciklusmag el´e a do sz´ot kell ´ırnunk. A p´elda do-while-al: \$szam=1000; do { print \$szam++."\n"; } while (\$szam<10000); Illetve do-until seg´ıts´eg´evel: \$szam=1000; do { print \$szam++."\n"; } until (\$szam>9999); A k¨ovetkez˝o ciklusszervez´esi lehet˝ os´eg¨ unk a for ciklus. Nagyon rugalmas szerkezet, rendk´ıv¨ ul sz´elesk¨ or˝ uen felhaszn´ alhat´ o. A k¨ovetkez˝ok´eppen lehet haszn´alni: for (utas´ ıt´ as1; felt´ etel; utas´ ıt´ as2) { ciklusmag; } Az utas´ıt´as1 utas´ıt´ as az eg´esz ciklus elej´en hajt´odik v´egre, majd v´egrehajt´odnak az u ´gynevezett ciklusmag hely´en szerepl˝o utas´ıt´asok, s ut´ana az utas´ıt´as2 utas´ıt´as, majd megint a ciklusmag ´es megint az utas´ıt´as2, ´es ´ıgy tov´abb, am´ıg a felt´etel igaz, ´es hamiss´ a nem v´ alik. Ez ´ıgy els˝ore biztosan bonyolultan hangzik, l´ assuk, hogy hogyan oldhat´ o meg a feladatunk ezzel a ciklusszervez´esi m´odszerrel: for (\$szam=1000; \$szam<10000; \$szam++) { print \$szam."\n"; } Els˝o alkalommal ´ert´eket adunk a szam v´altoz´onak, majd am´ıg nem ´erj¨ uk el a 10000-et, addig ki´ırjuk a szam v´ altoz´ o ´ert´ek´et ´es n¨ovelj¨ uk eggyel. A z´ar´ojelben l´ev˝o r´eszek tetsz´es szerint elhagyhat´ oak, vagy ak´ar (a felt´etel kiv´etel´evel) t¨obb is ´ırhat´o bel˝ol¨ uk, vessz˝ ovel elv´ alasztva:

364

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

for (;;) {print "V´ egtelen ciklus!";} for (\$x=0, \$y=1; \$x<10; \$x++, \$y+=2) { print \$x.’ ’.\$y."\n";} A ciklusok haszn´ alatakor felmer¨ ulhet az az ig´eny, hogy a ciklusmag k¨ozep´en valamely felt´etel eset´en ki szeretn´enk l´epni a ciklusmagb´ol. Erre h´aromfajta lehet˝os´eg¨ unk van, a next, a last ´es a redo utas´ıt´as. A next seg´ıts´eg´evel az utas´ıt´asblokk v´eg´ere ugorhatunk, a redo seg´ıts´eg´evel az elej´ere (´ıgy ugyanazokkal az ´ert´ekekkel m´egegyszer v´egrehajt´ odik a ciklusmag), a last pedig befejezi a ciklus v´egrehajt´as´at ´es kil´ep bel˝ ole. A k¨ ovetkez˝ o p´eld´ ak mutatj´ak be ezeknek az utas´ıt´asoknak a haszn´alat´ at: while (\$line=EgyUjSor) { if (\$line eq ’kil´ ep’) { last } if (\$line eq ’¨ udv’) { print "Hello!\n"; next } if (\$line eq ’hello’) { \$line=’¨ udv’; redo } print "Nem ´ ertem.\n"; } A ciklus addig ism´etl˝ odik, m´ıg tud u ´j sort beolvasni. Ha beolvasott egy sort, akkor a tartalma szerint a k¨ ovetkez˝ ok t¨ort´enhetnek: ’kil´ep’ eset´en kil´ep a ciklusb´ol, ’¨ udv’ ´es ’hello’ eset´en vissza´ır egy ’Hello!’-t, a t¨obbi esetben pedig azt ´ırja ki, hogy ’Nem ´ertem.’. A ’Hello!’ ki´ır´ asa ut´an nem ´ır´odik ki a ’Nem ´ertem.’, mivel a next utas´ıt´ast haszn´ altuk, az ’¨ udv’ pedig megv´altoztatja a line v´altoz´o ´ert´ek´et ´es a redo-val u ´jra feldolgoztatja azt, ez´ert kapjuk a ’Hello!’ u ¨zenetet. E r´esz v´eg´ere a rendk´ıv¨ ul j´ ol haszn´alhat´o foreach utas´ıt´as maradt. Ez veszi egy t¨omb ¨osszes elem´et ´es mindegyikhez v´egrehajtja a hozz´a tartoz´o utas´ıt´asblokkot. Egy p´elda a haszn´ alat´ ara: asodik’,’sat¨ obbi’,’utols´ o’); @tomb=(’elso’,’m´ \$i=1; foreach (@tomb) { print "A \$i. elem: \$_\n"; \$i++; } Mint l´ athat´ o, az aktu´ alis elem az ’ ’ v´altoz´oban ´all rendelkez´es¨ unkre. Ezt m´ar haszn´altuk kor´ abban (grep-n´el, map-n´el) ´es rejtett v´altoz´onak h´ıvjuk. A fenti ciklusszervez´esi m´ odszerekkel rendk´ıv¨ ul v´altozatos ´es eleg´ansan haszn´alhat´o ciklusszervez´esi eszk¨ oz¨ okh¨ oz juttat minket a Perl, melyek kev´es nyelvben haszn´alhat´oak ilyen k´enyelmesen ´es v´ altozatosan.

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

365

Met´odusok (Elj´ ar´ asok ´es f¨ uggv´enyek) Mint minden m´ as fejlett nyelv, a Perl is biztos´ıt lehet˝os´eget a gyakran haszn´alt programr´eszek ´ alland´ o ism´etelget´ese helyett met´odusok haszn´alat´ara, azonban nem tesz k¨ ul¨ onbs´eget az elj´ar´ asok, illetve f¨ uggv´enyek k¨oz¨ott (elj´ar´as, amit megh´ıvunk, de nem t´er vissza ´ert´ekkel - ilyen a print -, f¨ uggv´eny, amit megh´ıvunk, ´es visszat´er egy ´ert´ekkel - ilyen a szinusz-t megval´os´ıt´o sin). Mindk´et met´odust´ıpus deklar´aci´ oja megegyezik, s az, hogy egy met´odust mire haszn´alunk, csakis t˝ol¨ unk f¨ ugg. Egy p´eld´ an kereszt¨ ul megpr´ ob´alom bemutatni, hogy mit nyer¨ unk akkor, ha met´odusokat haszn´ alunk: \$szam=1; print "A sz´ am \$szam=5; print "A sz´ am \$szam=8; print "A sz´ am \$szam=9; print "A sz´ am

ert´ ´ eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n"; ert´ ´ eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n"; ert´ ´ eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n"; ert´ ´ eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n";

Ezt a k¨ovetkez˝ okre tudjuk leegyszer˝ us´ıteni: \$szam=1; \$szam=5; \$szam=8; \$szam=9;

kiir(); kiir(); kiir(); kiir();

sub kiir { print "A sz´ am ´ ert´ eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n"; } Ez azon az el˝ ony¨ on k´ıv¨ ul, hogy nem kell 4-szer be´ırni a ki´ır´o sort, azzal az el˝onnyel is j´ar, hogy ha a k´es˝ obbiekben m´ odos´ıtani kell a programot, hogy az eggyel nagyobb sz´ amokat ´ırja ki, akkor nem n´egy helyen kell azt megtenn¨ unk. Amennyiben elk´epzelj¨ uk, hogy 20-30 soros az ism´etlend˝o r´esz (enn´el sokkal-sokkal hosszabb megold´ asok is vannak), m´eg ´erthet˝obb lesz a probl´ema. De n´ezz¨ uk v´egig, hogy mit is csin´ al a fenti program, mit is jelentenek az egyes sorai. A kiir() utas´ıt´ asok hat´ as´ ara a program ´atugrik a ’sub’ r´eszhez, v´egrehajtja az ott le´ırtakat, majd annak v´eg´en visszaugrik oda, ahol volt. A ’sub’ sz´o azt jelenti, hogy egy met´ odust (szubrutint) szeretn´enk most le´ırni, majd kapcsos z´ar´ojelek k¨oz¨ott a tartalma j¨ on.

366

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

Mint l´ athat´ o volt, az elj´ ar´ asunk a ’szam’ ´ert´ek´et haszn´alja. Felmer¨ ulhet benn¨ unk a k´erd´es, hogy nem lehetne-e m´eg egyszer˝ ubben megoldani a probl´em´ankat? Term´eszetesen lehet, param´eter´ atad´ assal. Ilyen param´eter´atad´ast haszn´alunk akkor is, mikor le´ırjuk, hogy sin(30). Ekkor felsoroljuk a met´odus neve ut´an, hogy milyen v´ altoz´okat, konstansokat szeretn´enk ´atadni a sz´am´ara, majd ezeket a met´oduson bel¨ ul haszn´ alni fogjuk tudni. N´ezz¨ uk, ezt hogyan lehet megoldani: kiir(1); kiir(5); kiir(8); kiir(9); sub kiir { (\$szam)=@_; print "A sz´ am ´ ert´ eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n"; } A v´altoz´as annyi, hogy elj´ ar´ asunk kib˝ov¨ ult egy sorral, ahol is a ’szam’ v´alu t¨ombbe (@ ) toz´onak ´ert´eket adunk. Az elj´ ar´ asnak ´atadott v´altoz´ok az ’ ’ nev˝ ker¨ ulnek bele (m´ ar megint egy rejtett v´altoz´o), s abb´ol vessz¨ uk ki ˝oket ebben a sorban. B˝ov´ıts¨ uk tov´ abb tud´ asunkat a f¨ uggv´enyekkel, azaz az olyan met´odusokkal, ahol egy ´ert´eket kapunk vissza. ´Ime egy p´elda ennek megval´os´ıt´as´ara: print kob(4); print kob(3); sub kob { return \$[0]**3; } A p´eld´ aban a k¨ obre emel˝ o f¨ uggv´enyt val´os´ıtottuk meg. A f¨ uggv´eny visszat´er´esi ´ert´ek´et a ’return’ utas´ıt´ as seg´ıts´eg´evel hat´arozhatjuk meg, az elj´ar´as egyszer˝ uen veszi az els˝ o param´etert (az ’ ’ t¨ omb els˝o eleme: $ [0]), ´es visszaadja annak a k¨ob´et. A f¨ uggv´eny visszat´er´esi ´ert´eke ha nem adunk meg ’return’-nel semmit, akkor az utols´ o kifejez´es ´ert´ek´et veszi fel, azaz ´ırhattuk volna a k¨ovetkez˝oket is a f¨ uggv´eny¨ unkben: sub kob

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

367

{ \$[0]**3; } Hogyan oldhatjuk meg, ha t¨ obb param´etert szeretn´enk visszaadni? K´etf´ele m´odszerrel. Az egyik, amely tal´ an mag´ at´ ol ´ertet˝odik: a visszat´er´esi ´ert´ek¨ unk legyen egy t¨omb, melynek elemei az ´ altalunk visszaadand´o ´ert´ekek: @tomb=paratlanszamok(5,9); sub paratlanszamok { (\$szam1,\$szam2)=@_; for(\$szam1++ if (\$szam1%2==0); \$szam1<\$szam2; \$szam1+=2) { push(@ret,\$szam1); } return @ret; } A f¨ uggv´eny a p´ aratlan sz´ amokat adja vissza a k´et param´eter k¨oz¨ott (param´eterk´ent eg´esz sz´amokat kell megadni, hogy helyesen m˝ uk¨odj¨on a f¨ uggv´eny). A ret t¨ombbe ker¨ ulnek bele a sz´ amok, s ahogy az el˝obb is, itt is a return paranccsal t´er¨ unk vissza a f¨ uggv´eny v´eg´en. A m´asik megold´ as a c´ım szerint ´ atadott param´eterek haszn´alat´aval t¨ort´enik. Perlben is k´etf´elek´eppen haszn´ alhatjuk a param´etereket, az egyik, mikor l´etrehozunk egy u ´j v´altoz´ ot ´es azt haszn´ aljuk, m´ odos´ıtjuk (ahogy a k¨ob¨os p´elda kiv´etel´evel eddig tett¨ uk). Ez az ´ert´ek szerinti ´ atad´as megfelel˝oje. A m´asik m´odszer, mikor az ’ ’ t¨omb elemeire k¨ ozvetlen¨ ul hivatkozunk, ha megv´altoztatjuk ezek ´ert´ek´et, akkor a ”k¨ uls˝ o” v´ altoz´ o ´ert´eke is m´ odosul (teh´at Perlben val´oj´aban csak c´ım szerinti ´atad´ as t¨ ort´enik). L´ assunk erre is egy p´eld´at: @tomb=(4,7,2,8,2,4,7,9); rendez(@tomb); print "A t¨ omb elemei: ".join(’,’,@tomb)."\n"; sub rendez { @_= sort({lc(\$a) cmp lc(\$b)}, @_); }

368

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

Regul´ aris kifejez´esek A regul´ aris kifejez´esek a Perl egyik er˝oss´ege (de nem saj´atja, m´ar t¨obb nyelv kieg´esz´ıt´esek´ent is megjelent regul´ aris kifejez´esek haszn´alat´at lehet˝ov´e tev˝o modul), m´ar a nyelv m´ asodik verzi´ oj´ at´ ol a nyelv r´esz´et k´epezik (viszont az, hogy bele van ´ep´ıtve a nyelvbe, az ismertebb nyelvekn´el egyik´en´el sem fordul el˝o). Seg´ıts´eg¨ ukkel t¨ obbsoros k´ odr´eszleteket helyettes´ıthet¨ unk egyetlen kifejez´essel, ´es sok esetben j´ oval eleg´ ansabban oldhatjuk meg probl´em´ainkat, mint haszn´alatuk n´elk¨ ul. Ebben a r´eszben csak egy r¨ ovid ´ızel´ıt˝ot pr´ob´alok ny´ ujtani arr´ol, hogy mire haszn´alhat´ oak, s milyen lehet˝ os´egek rejlenek benn¨ uk, a regul´aris kifejez´esekkel kapcsolatos t´emak¨ or oly nagy, hogy m´ar t¨obb k¨onyv is sz¨ uletett, mely csak ezzel foglalkozik. Mi is val´ oj´aban egy regul´ aris kifejez´es? Els˝o r´an´ez´esre jelek ¨osszevisszas´aga (m´asodik r´ an´ez´esre is), azonban ha jobban megszeml´elj¨ uk, akkor egy nagyon j´ol haszn´alhat´ o eszk¨ oz. R¨ oviden arr´ ol sz´ ol, hogy egy sztringben szeretn´enk egy r´eszletet keresni. A gy¨ okerei valahol a joker karakterekn´el vannak, a legismertebb ilyen joker karakterek a * ´es a ?, mikor DOS (vagy ak´ar Windows, UNIX) alatt ezeket a jeleket haszn´ aljuk, akkor * eset´en b´armennyi ´es b´armilyen, ? eset´en pedig egy b´armilyen karaktert ´ert¨ unk alatta. P´eld´aval illusztr´alva a *.txt alatt az ¨osszes .txt kiterjeszt´es˝ u ´ allom´ anyt ´ertj¨ uk, hell?.txt alatt pedig p´eld´aul a hello.txt-t, a hella.txt-t, stb. - a ? hely´en b´ armely karakter szerepelhet. A legegyszer˝ ubben tal´ an egy p´eld´aval lehet r´avil´ag´ıtani a regul´aris kifejez´esek m˝ uk¨od´es´ere. Kezdj¨ uk az illeszt˝ o oper´atorral, melyet a skal´ar m˝ uveletekn´el kihagytunk! A feladat nagyon egyszer˝ u egy t¨ombb˝ol kiv´alogatjuk azokat az elemeket, melyek tartalmazz´ ak az ’egy’ sz´or´eszletet, azaz itt a regul´aris kifejez´es¨ unk az ’egy’ r´eszletre fog r´ akeresni: @tomb=(’teljes’, ’egyetem’, ’begy’, ’lehet’, ’stb’); foreach(@tomb) { if (/egy/) { print "A(z) \$_ sz´ o tartalmazza az ’egy’ r´ eszletet\n"; } } A hangs´ uly az if felt´etel´en van. A /-ek k¨oz´e egy regul´aris kifejez´es van ´ırva, ez ker¨ ul illeszt´esre, s amennyiben benne van az adott v´altoz´oban, akkor igaz az ´ert´eke, ha nincs, hamis. Az aktu´ alis v´ altoz´o, ha nem adjuk meg, akkor a $ rejtett v´altoz´o. Megadni a k¨ ovetkez˝ ok´eppen tudtuk volna: @tomb=(’teljes’,’egyetem’,’begy’,’lehet’,’beetet’,’stb’);

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

369

foreach(@tomb) { if (\$_=~/egy/) { print "A(z) \$_ sz´ o tartalmazza az ’egy’ r´ eszletet\n"; } } Ez ´ıgy nagyon egyszer˝ unek t˝ unik, ez´ert kezdj¨ uk el bonyol´ıtani. A feladat legyen az, hogy v´alasszuk ki azokat a szavakat, amelyekben legal´abb kett˝o ’e’ bet˝ u van. Ezt a k¨ovetkez˝ ok´eppen tudjuk megtenni: @tomb=(’teljes’, ’egyetem’, ’begy’, ’lehet’, ’beetet’, ’stb’); foreach(@tomb) { if (/e.*e/) { print "A(z) \$_ sz´ o legal´ abb k´ et e betut tartalmaz\n"; } } Az ´altalunk alkalmazott tr¨ ukk az volt, hogy egy ’e’, b´armilyen karakterek, ’e’ r´eszletre kerest¨ unk r´ a. Ha volt ilyen, akkor k´et ’e’ bet˝ u van a sz´oban. A kifejez´esben (a ’/’ jelek k¨ oz¨ ott) a ’.’ egy b´ armilyen (kiv´eve a soremel´es) karaktert jel¨ol, a ’*’ pedig azt, hogy az el˝ oz˝ o karakterb˝ ol b´ armennyi (0 vagy t¨obb) lehet, azaz pontosan azt jelenti, ami nek¨ unk is kellett. Ha azokra a szavakra szeretn´enk r´akeresni, melyek egy ’e’-t, egy b´ armilyen karaktert ´es egy m´asik ’e’-t tartalmaznak, akkor egyszer˝ uen el kell hagynunk a ’*’-ot . Megismert¨ unk teh´ at k´et ”joker” karaktert a regul´aris kifejez´esek vil´ag´ab´ol, most n´ezz¨ unk egy t´ abl´ azatot a tov´ abbiakr´ ol: . * + ? ^ $

-

b´ armely karakter 0, vagy t¨ obb az elozo karakterbol 1, vagy t¨ obb az elozo karakterbol 0, vagy 1 az elozo karakterbol sor (sztring) eleje sor (sztring) v´ ege

Ha a fenti karakterekre szeretn´enk r´ akeresni, akkor haszn´alhatjuk a ’´-t, ´ırjuk a karakter el´e! Vegy¨ unk egy bonyolultabb p´eld´at, a fentiek szeml´eltet´es´ere:

370

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

foreach (@emailcimek) { if (/^.+\@.+\....?\$/) { print "A(z) \$_ c´ ım szab´ alyos e-mail c´ ımnek tunik\n"; } } A fenti k´ odr´eszletben egy e-mail c´ımet ellen˝orizt¨ unk le, azzal a megk¨ot´essel, hogy azt vesz¨ unk szab´ alyos e-mail c´ımnek, amiben van egy @, ut´ana valahol egy pont majd k´et vagy h´ arom karakter a v´eg´en. A fentiek jelent´ese rendre: a sztring eleje (ˆ), egy vagy t¨ obb b´ armilyen karakter (.+) egy @ (), egy vagy t¨obb b´armilyen karakter (@ ), egy pont (\.), kett˝ o vagy h´arom b´armilyen karakter (??), sztring v´ege. H´any sor kellene a regul´ aris kifejez´esek haszn´alata n´elk¨ ul, hogy megoldjuk ezt a probl´em´ at? Vezess¨ unk be k´et u ´jdons´ agot, melyek egy kicsit jobb´a, illetve egyszer˝ ubb´e teszik a kifejez´es¨ unket: foreach (@emailcimek) { if (/^[a-z]+\@[a-z.]+\..{2,3}\$/) { print "A(z) \$_ c´ ım szab´ alyos e-mail c´ ımnek tunik\n"; } } Az u ´jdons´ ag a sz¨ ogletes ´es a kapcsos z´ar´ojelek haszn´alata. A p´elda kedv´e´ert most csak az angol kisbet˝ uket tartalmaz´o e-mail c´ımeket fogadjuk el. A kapcsos z´ar´ojelek k¨ oz¨ ott karaktereket kell megadnunk ´es ezen karakterek lehet˝os´eg´et jel¨olik. Lehet r¨ ovid´ıteni is, a ’-’ jellel elv´alasztva egy tartom´anyt adhatunk meg. A ’[a-z]’ teh´ at az jelenti, hogy egy kis angol bet˝ u. A ’[a-z.]’ pedig ´ertelemszer˝ uen, hogy egy kis angol bet˝ u, vagy egy pont. A kapcsos z´ar´ojel az el˝oz˝o karakterre hivatkozik, egy tartom´ anyt (mint a fenti p´eld´aban), vagy egy sz´amot adhatunk meg benne, mely azt mondja meg, hogy az el˝oz˝o karakterb˝ol mennyinek kell lennie. V´egezet¨ ul, miel˝ ott r´ at´ern´enk a m˝ uveletekre, m´eg a k¨ovetkez˝o t´abl´azattal a rendelkez´es¨ unkre ´ all´ o ”makr´ okat” szeretn´em bemutatni, melyek seg´ıts´eg´evel t¨obb esetben r¨ ovid´ıthet¨ unk: \d - sz´ amjegy \D - nem-sz´ amjegy \w - sz´ o

˝ ROVIDEN ¨ 11.1. PERL-ROL

371

\W - nem-sz´ o \s - elv´ alaszt´ o karakter (sz´ ok¨ oz, ´ ujsor, tabul´ ator) \S - nem-elv´ alaszt´ o karakter Eddig teh´at az illeszt˝ o oper´ atorral ismerkedt¨ unk meg, azonban a Perl-ben nem csak ez az eszk¨ oz van, ahol regul´ aris kifejez´eseket haszn´alhatunk. K¨ovetkez˝onek ismerkedj¨ unk meg a helyettes´ıt˝ o oper´ atorral, melynek seg´ıts´eg´evel a sztring¨ unk egyes r´eszeit tudjuk lecser´elni az ´ altalunk megadottakra. Vegy¨ unk egy egyszer˝ u p´eld´ at, val´ os´ıtsunk meg egy a chomp parancshoz hasonl´o helyettes´ıt˝ o oper´ atort: \$line="Ez egy sor\n\r"; \$line=~s/[\r\n]//g; Mint l´atjuk a szintakszisa hasonl´ıt az illeszt˝o oper´atorhoz, azzal a k¨ ul¨onbs´eggel, hogy m´eg egy ’/’ ker¨ ul a v´eg´ere. A ’g’ bet˝ u egy param´eter, azt adja meg, hogy glob´alisan kell v´egrehajtani a cser´et, azaz ha t¨obb el˝ofordul´ast tal´al, akkor mindet cser´elje le. En´elk¨ ul csak az els˝ o el˝ ofordul´ast cser´eln´enk le. N´ezz¨ uk meg v´eg¨ ul, hogy mit csin´ al a k´ odr´eszlet: az ¨ osszes return ´es newline karaktert kit¨orli (lecser´eli a k´et ’/’ k¨ oz¨ otti r´eszre, azaz eset¨ unkben egy u ¨res sztringre). Ezzel az utas´ıt´assal teh´at a regul´ aris kifejez´es¨ unkre ill˝o sztringr´eszleteket tudjuk lecser´elni az ´altalunk megadottra. Tal´ an ez a k´et parancs az, melyeket a legt¨obbet haszn´alhatunk a regul´aris kifejez´esekn´el. Ezeken k´ıv¨ ul a Perl m´eg tartalmaz p´arat, tov´abb´a rengeteg tr¨ ukk¨ot vihet¨ unk v´egbe vel¨ uk. Tov´ abbi ismerked´eshez a minden Perl disztrib´ uci´oban benne tal´alhat´o regul´ aris kifejez´eseket bemutat´o tutorial-t javaslom. Sz¨oveges ´allom´ anykezel´es, input/output Sz¨oveges ´allom´ anyok kezel´ese Perl nyelvben is a megszokott ’open’ ´es ’close’ elj´ar´asokkal van megval´ os´ıtva. Az egyik k¨ ul¨onbs´eg, hogy a megnyitott ´allom´anyokhoz rendelt ´ allom´ anyazonos´ıt´ okra a Perl egy k¨ ul¨on v´altoz´ot´ıpust haszn´al (melyet nem eml´ıtettem meg a kor´ abbiakban az egyszer˝ ubb ´erthet˝os´eg miatt). A k¨ovetkez˝o programr´eszlet megnyit egy sz¨ oveges ´allom´anyt, ´es ki´ırja a sorait a k´eperny˝ore: open(FILEID,’<proba.txt’); print ; close(FILEID); Az els˝o sorban a ’FILEID’ nev˝ u´ allom´ anyazonos´ıt´ohoz rendelj¨ uk hozz´a az ´allom´any megnyit´ as´ aval mag´ at az ´ allom´ anyt (egy ´allom´any t¨obb azonos´ıt´ohoz is

372

11. FEJEZET

˝ ESZKOZ ˝ ¨ OK, ¨ FEJLESZTOI ISMERTETOK

hozz´arendelhet˝ o). A k´es˝ obbiekben ezzel az azonos´ıt´oval tudunk a ’megnyitott’ ´allom´anyra hivatkozni. Az ’open’ m´ asodik param´etere az ´allom´anyn´ev, melyben a UNIX k¨ ornyezetben megszokott kisebb-nagyobb jeleket haszn´alhatjuk a megnyit´asi m´od meghat´ aroz´ as´ ara. P´eld´ ankban olvas´asra nyitjuk meg az ´allom´anyt, ha a ’>’ jelet haszn´ aljuk, akkor ´ır´ asra nyit´odik meg, s a tartalma egyb˝ol elv´esz, ha pedig a ’ ’ jeleket haszn´ aln´ ank, akkor hozz´af˝ uz´esre ny´ılna meg az ´allom´any. Az utols´o sorban megsz¨ untetj¨ uk a hozz´ arendel´est (nem sz¨ uks´eges, de illik megsz¨ untetni, kil´ep´eskor a Perl bez´ arja a nyitva maradt ´allom´anyokat). A m´ asodik sorban ker¨ ul beolvas´ asra ´es ki´ırat´asra az ´allom´any tartalma. A kisebb-nagyobb jelek k¨ oz´e tett ´ allom´ any-azonos´ıt´o szolg´al egy sor beolvas´as´ara. Ha t¨ombk´ent van kezelve, akkor az ´ allom´any ¨osszes sor´at tartalmazza, ha skal´ark´ent, akkor mindig csak a k¨ ovetkez˝ot. P´eld´ankban az´ert ker¨ ul ki´ır´asa a teljes ´allom´any, mert a ’print’ utas´ıt´ asnak meg lehet adni egy t¨omb v´altoz´ot, s ilyenkor ¨osszef˝ uzve megjelen´ıti az elemeit. Egy ’$sor=’ teh´at egy sort, m´ıg egy ’@sorok=’ a teljes ´ allom´anyt, soronk´ent a t¨omb egyes elemeihez rendelve t¨ olti be. Az ´allom´ anyba val´ o ´ır´ ast a k¨ ovetkez˝ok´eppen val´os´ıthatjuk meg Perl-ben (az ´allom´any azonos´ıt´ oj´ at - vessz˝ o n´elk¨ ul! - kell a print ut´an ´ırni): print FILEID "Hello World!"; A Perl nyelvben l´eteznek a standard kimenetre, bemenetre ´es hibakimenetre be´ep´ıtett ´ allom´ anyazonos´ıt´ ok. Ezek rendre ’STDOUT’, ’STDIN’ ´es ’STDERR’. Ezek haszn´ alata teljesen megegyezik a t¨obbi ´allom´anyazonos´ıt´o´eval: print STDERR "Hello World!"; \$sor=<STDIN>; Az ut´ obbi p´elda teh´ at egy sort fog beolvasni a standard bemenetr˝ol, ami alap´ertelmez´esk´ent a billenty˝ uzet, de ha ’perl programn´ev <egy´allom´any’ m´odon h´ıvjuk meg a programunkat, akkor az egy´allom´any tartalma lesz. ¨ Osszefoglal´ as Mint l´ athattuk, a Perl nyelv nagyon sok olyan egyedi be´ep´ıtett tulajdons´aggal rendelkezik, melyet sz´elesk¨ or˝ uen lehet felhaszn´alni, s mellyel kev´es nyelv b¨ uszk´elkedhet. Az el˝ oz˝ oek azonban csak egyszer˝ u ismerked´est biztos´ıtottak a nyelv lehet˝os´egeivel, kor´ antsem lett bemutatva minden, amit a mag´aval a nyelvvel, illetve a kieg´esz´ıt´eseivel megval´ os´ıthatunk. Tov´abbi ismerked´eshez a http://www.perl.org.hu/ c´ımen tal´alhat´o linkeket aj´anlom, melyek k¨ oz¨ ul sz´ amos sz´ınvonalas m˝ u seg´ıthet a tov´abbi ismerked´esben.

12. fejezet

Tippek ´ es tru ok ¨ kk¨

13. fejezet

Az UHU-Linux ´ altal t´ amogatott tanulm´ anyok

14. fejezet

Fu ek ¨ ggel´ 14.1.

Az UHU-Linux friss´ıt´ ese

Az UHU-Linux telep´ıt´es ut´ an tartalmazza azokat a bejegyz´eseket a /etc/apt/sources.list ´ allom´ anyban, amely az interneten kereszt¨ uli friss´ıt´est lehet˝ov´e teszi: deb cdrom:[UHU Linux CD1]/ / deb ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/1.0-rc2 ./ deb ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/packages-update ./ #deb ftp://ftp.linuxforum.hu/uhulinux/1.0_RC2.1 ./ #deb http://krix.uhulinux.hu/uhu_rc2/ ./ UHU-Linuxunk friss´ıt´ese ´erdek´eben root”-k´ent a k¨ovetkez˝o parancsokat kell ” kiadnunk: apt-get update apt-get upgrade a fenti parancsok v´egrehajt´ asa k¨ ozben a friss¨ ul˝o csomagok a /var/cache/apt/archives/ k¨ onyvt´ ar al´ a t¨olt˝odnek le, amiatt itt nem a´rt ha van elegend˝ o hely. A friss´ıt´es v´eg´en a csomagok ott maradnak. Ez hasznos is lehet, amennyiben t¨ obb g´epen is szeretn´enk v´egrehajtani a m˝ uveletet.

378

14.2.

14. FEJEZET

´ ¨ FUGGEL EK

A grub ut´ olagos telep´ıt´ ese

El˝ofordulhat, hogy sz´ am´ıt´ og´ep¨ unk¨on tal´alhat´o az els˝o part´ıci´ok k¨oz¨ott p´eld´aul egy Windows, ´es m¨ og¨ otte az UHU-Linux. A Windows-os manipul´aci´ok nem ritk´an azzal j´ arnak, hogy a sz´ am´ ara ismeretlennek ´ıt´elt bet¨olt´es vez´erl˝ot (a bootmanagert) minden k¨ ul¨ on¨ osebb figyelmeztet´es n´elk¨ ul megsemmis´ıti. Ilyen esetekben hasznos, ha ismerj¨ uk a m´ odszert, mik´ent kell u ´jra´eleszten¨ unk a GRUB-ot. Ind´ıtsuk u ´jra rendszer¨ unket u ´gy, hogy az az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-r˝ol induljon. A bejelentkez´est k¨ ovet˝ oen ´ırjuk be, hogy uhudebug”, majd az Enter meg” nyom´as´aval folytassuk a telep´ıt´est. Az UHU-Licenc elfogad´ asa k´eperny˝on´el l´epj¨ unk ´at konzolos u ¨zemm´odba a Ctrl+Alt+F1 billenty˝ uk egy¨ uttes megnyom´as´aval, majd g´epelj¨ uk be:

mount /dev/hdaxx /mnt Az hda-t k¨ ovet˝ o xx annak a part´ıci´onak a sz´ama, ahol az UHU-Linux tal´alhat´o. Ezt k¨ ovet˝ oen a k¨ ovetkez˝ o parancsokat kell kiadnunk: mount --bind /dev /mnt/dev mount --bind /proc /mnt/proc chroot /mnt grub-install "(hd0)" A hd0 abban az esetben helyes, ha az els˝o meghajt´onk ind´ıt´o rekordj´aba (MBR ´ - Make Boot Record) akarjuk telep´ıteni. Ertelemszer˝ uen ha m´ashova szeretn´enk tenni, akkor annak a part´ıci´ onak a nev´et (pl.: hda1, hda2, . . . ), vagy a merevlemez nev´et (pl.: hdb0, hdc0, . . . ) kell megadnunk. Ezzel a folyamat v´eg´ere ´ert¨ unk, a rendszer u ´jraind´ıt´as ut´an a GRUB-al fog indulni.

14.3.

Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa

Tal´an az egyik legh´ al´ atlanabb feladat egy Linux felhaszn´al´o sz´am´ara, ha arr´ol kell ´ırnia, hogy mik´ent lehet kedvenc oper´aci´os rendszer´et˝ol megszabad´ıtani a sz´am´ıt´og´epet. Viszont re´ alisan gondolkodva be kell l´atnunk, hogy nem nyerheti meg mindenki tetsz´es´et a Linux, ´es ez´ert szeretne visszat´erni az eddig megszokott sz´am´ıt´og´epes k¨ ornyezet´ebe, vagy esetleg egy m´asik Linuxot szeretne kipr´ob´alni.

´ ´ITASA ´ 14.3. AZ UHU-LINUX ELTAVOL

379

Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa Linux seg´ıts´ eg´ evel Abban az esetben, amikor a m´ ar megl´ev˝ o UHU-Linuxra szeretn´enk m´asik Linuxot telep´ıteni, nem kell k¨ ul¨ on el˝ ok´esz¨ uleteket tenn¨ unk, csup´an a telep´ıtend˝o Linux u ´tmutat´ asait kell k¨ ovetn¨ unk, ´es a m´ ar megl´ev˝o linuxos part´ıci´ora kell telep´ıten¨ unk a rendszert. A rendszerind´ıt´ ot, ami az UHU-Linuxban Grub n´evre hallgat, nem kell k¨ ul¨ on elt´ avol´ıtani, mivel az u ´j rendszer ezt automatikusan megteszi. Ilyen ´ertelemben nem tesz¨ unk k¨ ul¨ onbs´eget a k¨ ul¨onb¨oz˝o boot manager-ek k¨oz¨ott, teh´at a Lilo (LInux LOader) ´es a Grub is fel¨ ul tudja ´ırni az MBR rekordot.

Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa UHU-Linux seg´ıts´ eg´ evel Ez a c´ım tal´ an mosolyra fakaszt´ o, de el˝ ofordulhat, hogy az UHU-Linuxot ´eppen az UHU-Linux seg´ıts´eg´evel akarjuk elt´ avol´ıtani, mert p´eld´aul egy u ¨res part´ıci´ora, vagy merevlemezre van sz¨ uks´eg¨ unk. Helyezz¨ uk be az UHU-Linux telep´ıt˝ o CD-t a meghajt´oba, majd ind´ıtsuk u ´jra a g´epet u ´gy, hogy az a CD-r˝ ol induljon. A bejelentkez´est k¨ovet˝oen ´ırjuk be az uhudebug sz´ot, majd nyomjuk meg az Enter billenty˝ ut. Az UHU-Licenc bejelentkez´esekkor v´altsunk ´ at konzolos u odba a Ctrl+Alt+F1 billenty˝ ukombin´aci´o ¨zemm´ megnyom´as´aval. A root:\~\# felirat m¨ og´e g´epelj¨ uk be a cfdisk parancsot.

A program magyar nyelv˝ u, ´ıgy eltekint¨ unk annak r´eszletes ismertet´es´et˝ol. A legfontosabb l´ep´esek:

380

14. FEJEZET

´ ¨ FUGGEL EK

ˆ t¨ or¨ olj¨ uk a Linux part´ıci´ okat, vagy a T´ıpust” v´alasztva v´altoztassunk a ” f´ajlrendszeren. ˆ a Ki´ır´ as”-r´ ol ne feledkezz¨ unk meg kil´ep´es el˝ott. ” ˆ l´epj¨ unk ki a programb´ ol.

Miut´an sikeresen leromboltuk a Linuxot, m´ar csak a Grub rendszerbet¨olt˝ot kell elt´avol´ıtanunk.

Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa DOS, Windows k¨ ornyezetben K´esz´ıts¨ unk egy ind´ıt´ olemezt azzal a rendszerrel, amit a j¨ov˝oben haszn´alni szeretn´enk, vagy ami m´ ar am´ ugy is megtal´alhat´o a g´epen. P´eld´aul Windows 98 mell´e telep´ıtett¨ uk az UHU-Linuxot, ´es szeretn´enk ha csak a Windows 98 maradna meg. Err˝ol a rendszerlemezr˝ ol ind´ıtsuk a g´epet, majd ind´ıtsuk el az fdisk programot. T¨or¨ ulj¨ uk vele a nem dos” part´ıci´okat, majd hozzunk l´etre a hely´en egy ” u ´j part´ıci´ ot, vagy part´ıci´ okat, majd a folyamat v´eg´en, m´eg az u ´jraind´ıt´as el˝ott, adjuk ki az fdisk /mbr parancsot. A Grub elt´ avol´ıt´ asa DOS, Win9x, ME Az el˝ oz˝ oekben m´ar eml´ıtett Biztons´agi rendszerlemezr˝ol (Rescue disc) ind´ıtva a rendszert, adjuk ki a k¨ovetkez˝o parancsot: fdisk /mbr OS/2 Egy OS/2 rendszerlemez seg´ıts´eg´evel adjuk ki, a k¨ovetkez˝o parancsot: fdisk /newmbr NT, 2000, XP Ind´ıtsuk el a rendszert az XP telep´ıt˝o CD-r˝ol, ´es az R billenty˝ u lenyom´as´ aval csalogassuk el˝ o a Recovery Console-t. Ott v´alasszuk ki a Windows XP installation-t, majd a rendszergazda jelsz´o megad´asa ut´an adjuk ki a fixmbr parancsot. meger˝ os´ıt´esk´ent v´ alaszoljunk az Y billenty˝ uvel. L´epj¨ unk ki az exit parancs megad´ as´ aval.

14.4.

Az UHU-Linux t´ amogat´ asa

14.5.

Regisztr´ aci´ os adatlap

14.6.

Jegyzetek