nevezhessék. Kezdetben az uralkodó szembekerült a z egyházzal, mert meg akarta szerezni annak földjeit (a XV század végén a nagy hatalmú kolostorok az álla m területének harmadával rendelkeztek) . Végül létrejöt t a megegyezés. Az egyház lemondott szabadságáról, s cserében megtarthatta korábbi kiváltságait . Az egyet len igaz hit, a pravoszláv védelmez ője így Moszkva és a cár lett, folytatva a bizánci cezaropapizmus hagyománya it. A világi és egyházi hatalom ilyen összefonódása ne m segítette a tudományok autonömiájának kialakulását .
2.5 . Tudomány a középkori Magyarországo n A magyarországi diákok a legmagasabb képzettsége t külföldi egyetemeken szerezték meg. Ezt egyházi java dalmak birtokában tehették . Az artium fakultást ( a szabad művészeteket) elvégezve magisteri címet nyer tek el. Az universitások gyarapodásával Nyugat-Euró pában is n őtt a végzett hallgatók száma, akiket, ha fel is szívott az egyházi bürokrácia, javadalmat már nem tudott biztosítani számukra, csak idegen országokban . Technika a középkori Magyarországon : A középkor egyik legfontosabb technikai eszközét, a vízimalmot már az ókorban is használták, de széles körű alkalmazására csak a középkori Európában került sor. Magyarországon – legalábbis a Karoling-uralom alatt lévő Dunántúlon – már valószín űleg jóval az ezredforduló előtt ismerték és használták ezt a technikai eszközt. A XL száza d Angliájában 40 parasztcsaládra jutott egy őrlőmalom. A rendelkezésre álló adatok alapján hasonló volt az arány a XII. századi Magyarországon is/A malmok révén vált lehet ővé, hogy hazánkban a lepényt és a kását már a XV századtól a kelesztett kenyér váltott a fel a népélelmezésben . Magyarországon malmokat falvak is építhettek, ennek fejében vízdíjat kellett leróni a földesúrnak Az építkezésekben döntő szerepe volt a molnároknak, akiktól magas szín vonalú technikai tudást követeltek meg. .,Az malommester . . . a molnárokkal idejében fogakat, orsókat, ékeket, lapockákat faragjon és faragtasson . . ." – szöl egy debreceni malomutasítás.
Ezért kapott a pápai hivatalok több tagja birtokot Magyarországon, esetenként úgy, hogy az „adományozottnak” csak a megbízottai voltak jelen . Mivel Magyarországon még így is kevés a tanult klerikus, a XIV. század végéig nem okozott feszültséget hazánk ban a külföldiek jelenléte . Történtek kísérletek magyarországi egyetemek alapítására, ám nem jártak tar tós eredménnyel . Az I . Lajos általalapított pécsi egyetem (1367) rövidesen megsz űnt (1390 körül) . Ezután Zsigmond kétszer is próbálkozott egyetemalapítássa l Óbudán (1395-t ől), míg Mátyás .1465-ben kapott pápai engedélyt a pozsonyi universitas felállítására (err e 1467-ben került sor) . Főiskola Veszprémben volt el őször, mely 1276-ig m űködött . A különböz ő szerzetes rendek jártak élen ezen intézmények alapításában , melyek közül a legmagasabb szint ű oktatást a domonkosoké nyújtotta Budán . Itt a facultas artium anyagá t egyházi ismeretekkel kiegészítve oktatták a kolostori rectorok (a jövendő tanárok és elöljárók) számára .
FELADATO K
1. Miként érvényesült a keresztény egyház integrál ó szerepe a bomló antikvitás és a kialakuló feudalizmus határán ? 2. Milyen okok miatt volt fontos az egyház számára a kultúra kézben tartása ? 3. Hogyan épült fel a középkori egyház oktatási rend szere ? 4. Jellemezd a korabeli egyetemek felépítését és m űködését ! 5. Milyen társadalmi körülmények között születet t meg a skolasztika ? 6. Hogyan alakult a skolasztika különböző képviselőinél filozófia és teológia viszonya ? 7. Mennyire nyugodott helyi alapokon a magyarországi oktatás, és mennyiben határozták meg a nyugat európai kapcsolatok ?
3. A nagy világvalláso k
3.1. A brahmanizmus A világ öt legnagyobb vallásának Ázsia a szül őhelye: az indiaiak hozták létre a brahmaizmust (hinduizmust) és a buddhizmust, a kínaiak a univerzizmust , míg a zsidók vallási tanításaihoz nyúlik vissza a kereszténység és az iszlám. A ma azonos értelemben használt brahmanizmu s és az ebb ől származó hinduizmus több száz éves folyamat eredményeképpen jött létre . Az „örök vallás ” – ahogy hívei nevezik a hinduizmust – jellemz ője a sokrét űség : mindenki szabadon döntheti el, hogy a számtalan hittétel közül melyikhez csatlakozik . Még a mindenséget irányító legfőbb hatalom kérdésében i s megoszlanak a vélemények : ez lehet a mindent átfogó világtörvény vagy egy örökkévaló Isten (általában Visnu, Síva) . Létezik olyan felfogás is, amely egy személytelen isteni erő („Minden-Egy") fels őbbségét hang súlyozza . A brahmanizmusnak és nyomában a hindu izmusnak nincs létrehozója, állandó gazdagodásáró l pedig mindig új igehirdet ők gondoskodnak . Az eretnekség ismeretlen fogalom . Ugyanakkor vannak olyan hitelvek, amelyek min den hívőre kötelez őek. Ezek nagyrészt társadalmi természetűek . Ilyen a varna-rendszer („kasztrend szer"), amely négy főcsoportra osztja a társadalmat : a brahmanok (papok, szellemi munkát végz ők), a 165
Brahma, a világ teremtője, a legfő bb isten a hindu mitológiában
ksatriják (harcosok, állami vezetők, nagyobb rangú hivatalnokok), a vaisják (kereskedők, iparosok) és a súdrák (alantas munkát végz ők) kasztjára. Ezeken kívül vannak az érinthetetlenek (páriák), akik tisztátala n mesterségeket űznek. Az egyes kasztokba csak bele születni lehet — ez azt is jelenti, hogy hindunak is születni kell, tehát egyénileg nem felvehet ő a hindu vallás. A kasztok tagjai csak egymással érintkeznek, életüket szigorú el őírások szabályozzák. A Karma (tett) és a reinkarnáció (újjászületés ) központi tana szerint a folytonos újjászületések formáját az határozza meg, hogy korábbi életünkben milyen tetteket hajtottunk végre . A végső cél a világlélekkel való azonosulás, amelyre több út is kínálkozik . Erre mindenkinek magának kell rálelnie .
3.2. A buddhizmus A buddhizmus mint „a hinduizmus export formája” a Kr. e. VI. században alakult ki Buddha (a „megvilágosodott”) tanításai alapján . Az új hit elveti a szent iratok, a Védák tekintélyét, a kasztrendszert, a brahmanok előjogait, de megtartja a rokon vallásból a karmikus világtörvényt, az újramegtestesülés és a megváltás tanát. Ez az újjászületések körforgásábó l való kiszakadást jelenti, amit az ember lemondással , a vágyak kioltásával ér el. Így jut el a nirvánába, a teljes megnyugvás állapotába . Ez nem azonos a halállal — inkább egy megfoghatatlan, magasabb rend ű szellemiség elérése . A hív ők életfelfogását sajátos 166
kett ősség határozza meg : határtalan szeretet, önzetlenség minden élő iránt, s egyúttal egykedvűség az önmagukat ér ő történésekkel szemben . Buddha tanítása szerint : „Kerülni kell mindent, ami rossz ; azt kell cselekedni ami jó; és meg kell tisztítani saját szívünket.” Így mindenki felel ős saját sorsáért . Az emberi felfogóképesség határait felismerve a buddhizmus nem vizsgálja a földöntúli erőket, csak az anyagi létet. A kezdeti id őkben inkább filozófiai jellegű vallás nem alkotott dogmákat, nem voltak papjai , szertartásai és egyházi szervezete . Missziós tevékenységet azonban teljesített, és bár hazájába n visszaszorult, más népek között elterjedt, s ma is terjed . Eközben épp a buddhizmust jellemz ő gondolatszabadság révén jelent ősen átformálódott, irányzatokra szakadt. Idegen kultuszokat fogadott be, a filozofikussága helyett vallási jellege er ősödött, é s sokistenhitté alakult (ez a mahajana irányzat, míg a régi elveket a hinajana ág őrzi). Létrejött egyház i szervezete, bonyolult szertartásrendje, melynek j ó példája a tibeti lámaizmus kiformálódása . Hasonló an nagy átalakuláson mentek keresztül a vallásalapító tanai Japánban, míg megszületett bel őlük az előkelő rétegek zen-buddhizmusa .
3.3. Kínai valláso k A kínai vallás két alapgondolatra támaszkodik, amelyek közül az egyik a jang és a jin elve. A jang a pozitív (magasság, fény, meleg, megtermékenyítés), a jin a negatív (mélység, árnyék, hideg, befogadás) . Kettejük egyensúlyát tartja fenn a „tao” (út), a világmindensé g törvénye, amelynek hatása mindenben érvényesül . A taoizmus vallási rendszerének alapítója, LAO-CE elvetette a cselekvést és a szemlélődő, vágyak nélküli állapot elérését tűzte ki célul. Kortársa KUNG FU-C E (Konfuciusz) is a „taot” állította középpontba, de figyelmét a földi élet felé fordította, s az aktív cselekvé s fontosságát hangsúlyozta (konfucianizmus) . Olyan erkölcstant alkotott, amely a család és az állam életé t egyaránt szabályozza. Mindkét rendszerre jellemző, hogy filozófiaként jött létre, s lassan vallássá alakult , átvéve az ősi hit számtalan elemét . Indiából kerül át Kínába a buddhizmus a Kr . e. I. században, és miután alkalmazkodott a helyi követelményekhez (az ősök tiszteletének befogadása, taoista elemek átvétele, állami kultusz stb .) gyorsan elterjedt . A taoizmus, a konfucianizmus és a buddhizmus tanításai a tömegek hitvilágában egyre inkább egybeolvadnak, és így alakult ki a kínai univerzizmus, amelyben az alkotóelemek meg őrizték önállóságukat. A „munkamegosztásban” a konfuciánus szemlélet szabályozta az állami és társadalmi életet, a taoizmu s védte az embereket az ártó hatalmaktól, míg a buddhizmus túlvilági útjukon segítette a lelkeket .
3 .4. A kereszténysé g A kereszténység olyan egyistenhív ő vallás, amely a föl di élet szenvedéseiért a túlvilágon ígér kárpótlást (üdvözülés). Tanításainak középpontjában a Megváltó, Jézus Krisztus áll, akinek életét, gondolatait az Újszövetség szent könyvei őrizték meg. Jézus maga a megtestesült Teremtő. A Szentháromság tana szerint ugyanis az Atya, Fiú , Szentlélek az egy isteni természet három megnyilvánulási formája. Az öröktól fogva létező és minden fölöt t hatalommal bíró Isten saját képmására formálta a z embert, aki az „eredend ő bűn” által letért a helyes útról. Jézus azonban kínhalálával megváltotta az emberiséget az eredend őbűntől. Ádám és Éva utódai is vétkeznek életük során, és vétségeik lehetnek bocsánato s vagy súlyos b ű nök, amelyek az isteni mérlegelés utá n jelölik ki az egyén helyét a túlvilágon (mennyország , purgatórium, pokol) . A zsidó vallás : A monoteista zsidó vallás középpontjában az eg y Isten (Jahve) áll, aki a zsidókkal egykoron szövetséget kötött. Olyan hit ez, amely elválaszthatatlan a „választott nép” múlt- é s jelenbéli sorsától, alapelvei is történelmi — és kulturális — hagyományok. Nem beszélhetünk jól körvonalazott dogmarendszerról, a hívők — a mindenki által elfogadott alapelveken túl — döntés i szabadsággal bírnak . A szétszórtságban élő zsidók számára a héber nyelv és Szentírás minden id őben összekötő és erőt adó kapocs. A vallás lényegét a Tóra (Törvény) tartalmazza, amely az ótestamentumi írások összességét jelenti. A Tóra szentségét — középpontjában a tízparancsolattal — az adja, hogy a hívók számára az isteni akarat közvetlen megnyilvánulása. Miután a zsidó vallás isteni kinyilatkoztatás, nem lehet vallásalapítókról beszélni . Ugyanakkor a legnagyobb rabbik értelmezték a Tórát; így született meg a Talmudnak nevezett gyűjtemény. A Talmud iránymutatást ad arra, hogyan kell viselkedni az élet különböző helyzeteiben .
A bűnös ember számára is van b űnbocsánat, üdvözülhet, ha hisz Istenben, a megváltásban, és őszintén megbánja bűneit. (A pokol lényege egyébként nem a testi, hanem a lelki szenvedések sora, Isten hiánya .) Az ember földi cselekedeteinek megítélése a halál utá n megtörténik. Az utolsó ítélet azonban akkor lesz, amikor el jön a világvége, amikor Krisztus másodszor is megjelenik a földön, s a feltámadásban lélek és test újra egyesül. Az ősi magyar hitvilág: A magyarság kereszténység előtti vallási képzetei a különböző népekkel való érintkezés során folyamatosan gazdagodtak (főleg finnugor, török és szláv hatások) . Előde ink valószín űleg az alvilág-föld--ég hármasságaként látták a mindenséget, s e részeket a világfa kötötte össze . Az istenek sorában a legnagyobb hatalmú az égisten lehetett, emellett ördögök szellemek, démonok hada népesítette be a világot . Kettős lélekfelfogás jellemezte a korai magyarságot ; az ,. életlélek" a testtel szoros kapcsolatban állt, míg a „szabad lélek” hordozójától, a testt ől ideiglenesen elszakadhatott. (Ez utóbbi lélek a halál után tovább élt. ) A „szabad lélek"-be vetett hit adta az alapját a sámánizmusnak . A sámánok elrévülés („lélekutazás”) útján léptek kapcsolatba a túlvilággal. Feladatuk elsősorban a gyógyítás, a jóslás, a termékenységvarázslás volt. E táltosok kiválasztottsága külsőségekben is megnyilvánult (foggal születés, több csont) . A vallásos élet fontos része volt az áldozatok bemutatása ; a honfoglalás kori sírok lovas leletei ezt bizonyítják. A temetőkben a mellékletek (étel, ital, fegyverek) a túlvilági élethez szükséges feltételeket biztosították a z elhunyt számára.
Az üdvözülés feltétele tehát az Isten- és emberszeretet. Ugyancsak az üdvözülést szolgálják a szentségek, az „egyházi cselekmények összességei” . Ezek : a keresztség, a bérmálás (a felnőtt hív ők hitvallását megerősítő szertartás) és a házasság szentsége, az eucharisztia (oltári szentség, úrvacsora), a b űnbánat szentsége (gyónás), a betegek szentsége (utolsó kenet) és a pa -
A keresztény egyházak törzsfáj a ANGLIKÁNOKI KATOLIKUSOK
PROTESTÁNSOK
ORTODOXOK
ORTODOX KELETIE K S
0)
.~
vY 0)
T. 01 U1
U n• .N N Y
H
g
m
d 0)
w mro)
E ó
ro
U)
N
s
,~ p T Q)
~
d ~ ~ O) 'lV
L
m ám
a a •~ s . CM
7 7
d Ks n
T
0)
~
.0
:
n
ó
E
Ol
d 0) (D
r
m w
N0)
N
r ro
O
J T
~
N
CO
CO
Wr
O
0
r~
ó
E N
M
NNv
r .
N
C
~
\
\
SKERESZTÉNYSÉG )
167
rend. (A protestáns egyházak csak a keresztséget é s az úrvacsorát ismerik el .) A hív ő és az Isten közötti kapcsolattartást szolgálja az ima, míg közösségi szinten ugyanez a feladata az istentiszteletnek (szent mise) . A kereszténység számos vallási irányzata közül lélekszámban a római katolikus (latin), az ortodox (görögkeleti) és a protestáns egyházak a legjelent ősebbek.
pi
3.5. Az iszlám A Kr. u . VII . században jött létre az iszlám az Arab félszigeten, MoFIAMED tevékenysége nyomán . A Próféta egyszerű, könnyen megérthet ő vallási rendszert alkotott, melyet követ ői – miután Mohamed „kijavította az ősvallások hibáit” – a vallásos hit végleges, tökéletes formájának tartanak . Mohamed el őzménynek tekintette a zsidó és keresztény felfogást, és számos elemet átvett azokból (prófétáit, túlvilág képét stb.). Ugyanakkor az Arab-félsziget korábbi hitvilága ( a nomádok természeti vallása) is részben tovább él az iszlámban (pl. a Kába-k ő tiszteletében) . Az így kiformálódó vallás középpontjában a korlátlan hatalm ú egyetlen isten, Allah és a végítélet áll . Az egyén célj a az isteni kegyelem által bejutni a mennyországba (Paradicsom) . Ennek érdekében a hívőnek földi életében
öt fő követelményt kell betartania : I . feltétlen hit Allahban, s prófétájában, Mohamedben és a tan igazságában; 2. naponta ötszöri ima, Mekka felé fordulva; 3. böjt a Ramadán hónapban ; 4. alamizsna (szegény adó) a rászorulók támogatására ; 5. zarándoklat leg alább egyszer Mekkába . Ezekhez szorosan kapcsolódik a társadalmi élet fő követelménye, az engedelmesség a vezetőkkel szemben, és a közösség legfontosab b kötelessége, a dzsihad (szent háború) a hitetlene k ellen . Az iszlámban nincs papság, a közösség minde n tagja közvetlen kapcsolatban van Istennel . Így különösen fontosak a szent iratok, melyek iránymutatás t adnak a hitéletben . Ezek közül a Korán a legfontosabb, amely 114 szúrában (fejezetben) írja le Mohamed istent ől származó tanításait. A Koránon kívül a Próféta írásban rögzített „szent szokásai” (szunn a vagy hadisz) bírnak nagy jelentőséggel . Az iszlám hívők között alapvet ő vallási kérdésekben nincs véleménykülönbség . A két fő irányzat – az uralkodó szunnita és a kisebbségben lev ő síita – szétválását kalifák (a próféta utódai) utódlása körül kirobbant viták váltották ki . Az iszlám vallás a nomád arabok hódító államának megszervezésével párhuzamosan alakult ki , sőt a vallási tanítások jelentették a legfőbb államszervező erőt. Ezért a vallási és a világi hatalom az iszlámban nem különül el, s nincsenek világi törvények sem.
A korán lapjai . Az iszlám legfontosabb hitvallása : „Nincs Allahon kívül más Isten, és Mohamed az Ő prófétája”
168
3.6. A világvallások összehasonlítás a Ha összehasonlítjuk az elemzett világvallásokat, jellemz ő jegyeik alapján két nagy csoportot különíthetünk el : az egyik oldalon India és Kína vallási rendszerei állnak, a másikon az iszlám és a kereszténység . Míg az el őzőek hitviláguk középpontjába egy általános természeti és erkölcsi világtörvényt állítanak, a mindenség örökkévalóságát hirdetve, addig Mohamed és Krisztus követői egy személyes istenség korlátlan hatalmában hisznek. Ő az — állítják — aki a vi lágot teremtette és irányítja végs ő célja felé. Az iszlá m és a keresztény hív ők az ima segítségével kerülhetne k kapcsolatba a Teremt ővel. Más utat választanak az in diai és kínai vallások követ ői : a lélek nyugalmi állapotában, önmagukba visszavonulva szemlélődés, meditáció révén azonosulnak a világtörvénnyel . Ugyancsa k e keleti rendszerek jellemzője a szoros kapcsolat a természeti vallásokkal (napisten, holdisten stb .), és egyáltalán valamennyi hit türelmes kezelése . Sokkal elutasítóbb a másként gondolkodókkal az iszlám és a kereszténység; magát mindkett ő egyedül üdvözítő vallásnak tartva gyakran rásüti a pogányság bélyegét a kívülállókra . A VILÁG NÉPESSÉGÉNEK VALLÁSI MEGOSZLÁSA (1991 ) A népesség száma
5250,0 milli ó
Keresztény
1685,0 millió _ 955,0 millió 383,0 millió 185,0 millió 130,0 millió 32,0 millió 18,5 millió 900,0 (max. 1000) millió 600,0 milli ó 100,0 milli ó 105,0 milli ó 18,0 milli ó 5,0 milli ó 325,0 (max. 900) milli ó 710,0 milli ó 3,5 milli ó 5,0 milli ó 31,0 millió 820,0 millió 61,0 millió 100,0 milli ó 12,0 millió 117,0 millió 830,0 milli ó 200,0 millió
Katolikus Protestáns Ortodox „Bennszülött” keresztény Egyéb keresztény Zsidó Iszlám vallású
Szunnita Síita Vahabita Szikh Bahái Buddhista (hinajána, mahajána , lámaista) Hindu Dzsainista Konfuciánus Taoista Kínai univerzista Sintoista Természetvallású (animista) Sámán hitű Új vallású" Nem vallásos (felekezeten kívüli) Ateista
(D. B . Barret : World Christian Encyclopedia, A . D . 1900—2000 ., De r Fischer Weltalmanach '92 . és az 1991-es vatikáni statisztika alapján .)
Ugyanakkor a főjellegzetességeik alapján egy hely re sorolt vallási rendszerek között jelentősek a különbségek is . Amíg Indiára a szemlél ődés, az élénk mitológiai fantázia jellemző, addig Kínában a konfucianizmus egy gyakorlatiasabb, a földi életre összpontosító, aktívan cselekvő felfogást képvisel . Ugyanígy jellemzőek az eltérések a másik oldalon . Az iszlám csupán prófétának tekinti Jézus Krisztust, elutasítja istenségét és magát a Szentháromság-tant . A kereszténység ugyanezt teszi a vallási és politikai hatalo m egységének mohamedán mintájával . FELADATO K
1. Mi jellemzi a brahmanizmus és hinduizmus társadalomképét és hitelveit ? 2. Miben tér el a buddhizmus a brahmanizmustól ? 3. Melyek a kínai vallás alapgondolatai, és legfonto sabb irányzatai? Hogyan tükrözik a vallásos elkép zelések Kína társadalmát és politikai életét ? 4. Hasonlítsd össze a kereszténység és az iszlám taní tásait, hitelveit ! 5. Mi különbözteti meg India és Kína vallásait leginkább Mohamed és Jézus Krisztus követ őinek hitét ől? 6. Jellemezd az ősi magyar hitvilágot ! 7. Miért nem válhatott világvallássá a görögök vallása ?
4. Tudományos megújulási kísérlete k a reneszánsztól Einsteinig 4 .1. A tapasztalat felértékel ődése — a természettudományok fejlődése A középkori Európában a tudományok fejl ődését dönt ően befolyásolta a keresztény egyház szemlélete , amely más kultúrák — els ősorban az antik kultúra — örökségének befogadását és az újítások érvényesülését a vallás érdekeinek megfelel ően korlátozta . A kibontakozó reneszánsz továbblépett e szemléleten : a tekintélyelv helyett a bizonyíthatóságot tette követelményként a tudományos állítások elé . A reneszáns z korától kezdve követhet ő nyomon az a szemléletváltozás is, amelynek eredményeképpen a figyelem a transzcendens világról a konkrét anyagi világ felé fordult . Az aszkétikus-vallásos világnézet azonban lassan adta át helyét az új eszmeiségnek . Savonarola a XV. század végén három éven keresztül tudta fanatizálni Firenze lakosságát, máglyahalálra ítélve a földi „hívságokat” . Giordano Bruno száz év múlva ugyanígy végezte : az egyház nem bocsátotta meg neki vallási é s tudományos „tévelygéseit” . A XVI . század végéig a tudósok els ősorban az át fogó nagy kérdésekre — így a világ keletkezése — keres 169
