UHU-LINUX 1.1 FELHASZN AL OI K EZIK ONYV

UHU-LINUX 1.1 ´ OI ´ KEZIK ´ ¨ FELHASZNAL ONYV

©

2. kiad´ as, a kézirat lez´ arva 2004. m´ arcius 7-én Copyright 2004, UHU-Linux Kft. A kiadv´ any tartalm´ anak, illetve részeinek sokszoros´ıt´ asa abban az esetben engedélyezett, ha jelen licencet minden m´ asolt péld´ any tartalmazza. A Kézik¨ onyvben szerepl˝ o inform´ aci´ okat a szerz˝ ok legjobb tud´ asuk szerint all´ıtott´ ´ ak o ssze, ennek ellen´ e re hiba el˝ o fordul´ a sa nem kiz´ a rhat´ o. ¨ A szerz˝ ok és az UHU-Linux Kft. semmiféle felel˝ osséget nem v´ allalnak és semmilyen anyagi k´ arért nem felel˝ osek, amely b´ armilyen vélt, vagy val´ os m´ odon a Kézik¨ onyvben le´ırtak alkalmaz´ as´ ab´ ol eredhet. A Kézik¨ onyvvel kapcsolatos javaslatokat, megjegyzéseket az al´ abbi email c´ımre kérj¨ uk elk¨ uldeni: [email protected] A Kézik¨ onyv szerkesztése és a t¨ ordelése kiz´ ar´ olag szabad szoftverek felhaszn´ al´ as´ aval, UHU-Linux oper´ aci´ os rendszer k¨ ozrem˝ uk¨ odésével kész¨ ult. Az EPSON az EPSON Corporation, a HP a Hawlett-Packard Company, a Linux Linus Torvalds, a Partition Magic a PowerQuest Corporation és a Symantec Corporation, a Windows, Windows 98 a Microsoft Corporation védjegye. Minden m´ as cég-, termék-, és szolg´ altat´ asnév a vonatkoz´ o cégek védjegye, vagy bejegyzett védjegye lehet. Szerz˝ ok:

Bal´ azs Tibor Doszpod Tam´ as <[email protected]> Gibizer Tibor Horv´ ath Csaba Lévai Attila Parrag Imre <[email protected]> Rucanov Andr´ as S´ ari G´ abor <[email protected]> Terenyei Tam´ as

Lektorok:

Lendvai Annam´ aria Parusef Imre Kiss Szil´ ard <[email protected]>

Szedés:

LATEX 3.14159 verzi´ o

K¨ osz¨ ont˝ o

K

´lo ´ nk! Szeretettel köszöntj¨ edves Felhaszna uk az UHU-Linux rendszert haszn´ al´ ok folyamatosan növekv˝o táborában! A programcsomag ¨ asztalára egy minél kész´ıt˝ oi m´ asodik éve azon f´ aradoznak, hogy az On ink´ abb kézre´ all´ obb, a kezd˝ oknek egyszer˝ u, a profiknak pedig kell˝oen átgondolt és megtervezett Linux összeáll´ıtás ker¨ uljön.

E Kézikönyv szerkesztése k¨ ozben k¨ ovett¨ uk azt a már bevált gyakorlatot, mintha az UHU-Linux rendszert k¨ oz¨ osen kezdenénk el megismerni, virtuálisan egymás mellett u ¨lve. A most megv´ as´ arolt programcsomag folyamatos friss´ıtése az Interneten kereszt¨ ul lehetséges, ´ıgy a kés˝ obbi verzi´ ok megv´ as´ arlása nem feltétele rendszerének naprakész állapotban tart´ as´ anak.

Szeretnénk, ha rendszer¨ unk minél t¨ obb felhasználó örömére és megelégedésére ¨ szolgálna, ezért megkérj¨ uk Ont is, hogy észrevételeit, javaslatait k¨ uldje el a c´ımre. Ez a c´ım a már hosszabb id˝o óta eredményesen m˝ uköd˝o ÚHU-kezd˝ o´ levelez˝ olista c´ıme. A listára a http://www.uhulinux.hu/ weboldalon kereszt¨ ul is jelentkezhet. A kiadvány esetleges hib´ aival, vagy j¨ ov˝ obeli tartalmával kapcsolatos visszajelzéseit a <[email protected]> c´ımre juttassa el.

az UHU-Linux csapat

Tartalomjegyz´ ek K¨ osz¨ ont˝ o

iii

1. UHU-Linux licenc

1

2. A sz´ am´ıt´ og´ ep fel´ ep´ıt´ ese

7

2.1. Az asztali sz´ am´ıt´ ogépekre vonatkozó garanciáról . . . . . . . . . .

7

2.2. Biztons´ agi el˝ o´ır´ asok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7

2.3. A sz´ am´ıt´ ogép o oinek ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . 9 ¨sszetev˝ 2.4. A sz´ am´ıt´ ogép h´ atlapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 2.5. A billenty˝ uzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 2.6. Az egér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 2.7. A hajlékonylemez meghajt´ o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 2.8. A CD-ROM meghajt´ o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 2.9. A merevlemez meghajt´ o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 2.10. Az els˝ o lépések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 2.11. A sz´ am´ıt´ ogép u ¨zembehelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 2.12. A BIOS be´ all´ıt´ asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 2.13. Oper´ aci´ os rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 3. Particion´ al´ as

37

3.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 3.2. Telep´ıtés meglév˝ o Windows rendszer mellé . . . . . . . . . . . . . . 37 3.3. A fips programr´ ol r¨ oviden . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 ¨ 3.4. Ures merevlemez particion´ al´ asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

´ TARTALOMJEGYZEK

2 4. Az UHU-Linux telep´ıt˝ oj´ enek ind´ıt´ asa

53

4.1. A telep´ıt˝ o ind´ıt´ asa CD-r˝ ol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 4.2. Az ind´ıt´ olemez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 4.3. A telep´ıt˝ o felép´ıtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 4.4. A telep´ıtés ind´ıt´ asa Smart Boot Manager seg´ıtségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 4.5. A telep´ıt˝ o ind´ıt´ asa az els˝ o merevlemez els˝o part´ıciójáról . . . . . . 57 4.6. A telep´ıt˝ o ind´ıt´ asa m´ asik part´ıci´ oról . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 4.7. Ha minden k¨ otél szakad . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 5. Telep´ıt´ es

59

5.1. Rendszerind´ıt´ asi opci´ ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 5.2. Az UHU-Linux terjesztési feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 5.3. Az egér felismerése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 5.4. Particion´ al´ as . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 5.5. A CD ellen˝ orzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 5.6. Csomagkiv´ alaszt´ as . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 5.7. A Grub telep´ıtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 5.8. A rendszergazda jelszava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 5.9. Felhaszn´ al´ ok létrehoz´ asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 5.10. A grafikus fel¨ ulet be´ all´ıt´ asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 6. Bejelentkez´ es

81

6.1. A Gnome Display Manager (gdm) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 6.2. A KDE Display Manager (kdm) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 7. Az UHU Vez´ erl˝ opult

89

7.1. Rendszerbe´ all´ıt´ asok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 7.2. Felhaszn´ al´ ok és csoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 7.3. Csomagkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 7.4. Hálózati be´ all´ıt´ asok

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

8. Speci´ alis videok´ arty´ ak be´ all´ıt´ asa

105

8.1. nVIDIA chipkészlet˝ u k´ arty´ ak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 8.2. ATI Radeon videok´ arty´ ak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108

´ TARTALOMJEGYZEK

3

9. Az UHU t´ arcs´ az´ o program 117 ´ kapcsolat létrehoz´ 9.1. Uj asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 9.2. Kapcsolat szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 9.3. Kapcsolat t¨ orlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 9.4. Tárcs´ az´ as . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 10.Nyomtat´ as

121

10.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 10.2. Beáll´ıt´ as a Vezérl˝ opult seg´ıtségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 10.3. Hál´ ozati nyomtat´ o telep´ıtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 10.4. Régebbi t´ıpus´ u m´ atrix nyomtat´ o beáll´ıtása . . . . . . . . . . . . . . 125 11.TV-tuner k´ artya UHU-Linux alatt

127

11.1. Alapvet˝ o tudnival´ ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 11.2. A tunerk´ artya haszn´ alata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 11.3. Rádi´ ohallgat´ as UHU-Linux alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 12.USB eszk¨ oz¨ ok

147

13.Az Evolution levelez˝ oprogram

149

13.1. Az Evolution be´ all´ıt´ asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 ¨ 13.2. Az Osszefoglal´ o ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 14.A Galeon webb¨ ong´ esz˝ o

159

14.1. A b¨ ongész˝ oablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 14.2. Navig´ al´ asi tudnival´ ok

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

14.3. Men¨ upontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 14.4. A f˝o eszk¨ ozsor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 14.5. A st´ atuszsor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 14.6. Lapok haszn´ alata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 14.7. Teljes képerny˝ os megjelen´ıtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 14.8. A Galeon testreszab´ asa

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

14.9. Könyvjelz˝ ok haszn´ alata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 14.10.Egyéb segédeszk¨ oz¨ ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

´ TARTALOMJEGYZEK

4 15.Az OpenOffice.org

171

15.1. Beáll´ıt´ asok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 15.2. Az OpenOffice.org moduljai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 15.3. Els˝o lépések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 15.4. Szövegszerkesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 15.5. Szöveg létrehoz´ asa a Levélt¨ undér használata nélk¨ ul . . . . . . . . . 174 15.6. Hogyan jel¨ olj¨ unk ki sz¨ oveget? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 15.7. Munkavégzés a st´ılust´ arral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 15.8. Tábl´ azat beillesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 15.9. Grafik´ ak beillesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 15.10.Tábl´ azatkezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 15.11.Nyomtat´ ok be´ all´ıt´ asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 15.12.A bet˝ ukészletekr˝ ol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 16.Az AbiWord

185

16.1. Alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 16.2. A szabv´ any eszk¨ ozt´ ar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 16.3. A Form´ az´ as eszk¨ ozt´ ar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 16.4. A T´ abl´ azat eszk¨ ozt´ ar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 16.5. Az Extra eszk¨ ozt´ ar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 17.A Gnumeric

191

17.1. Alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 ´ 17.2. Az Altal´ anos eszk¨ ozt´ ar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 17.3. A Form´ az´ as eszk¨ ozt´ ar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 17.4. Az Objektumok eszk¨ ozt´ ar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 18.A JDictionary sz´ ot´ arprogram

197

19.Az XMMS m´ edialej´ atsz´ o

199

20.Az MPlayer

205

´ TARTALOMJEGYZEK

5

21.A Midnight Commander 21.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . ´ 21.2. Attekint´ es . . . . . . . . . . . . . 21.3. A legfontosabb funkci´ obillenty˝ uk 21.4. Tippek . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

209 . 209 . 209 . 210 . 215

22.Samba 219 22.1. Alapvet˝ o tudnival´ ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 22.2. Az xffm programr´ ol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 22.3. A samba szerver be´ all´ıt´ asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 23.CD ´ır´ asi alapok 23.1. Bevezetés . . . . . . . . . 23.2. Karakteres fel¨ ulet . . . . . 23.3. Az X-CD-Roast . . . . . . 23.4. Egyéb CD-´ır´ o programok 23.5. A k3b . . . . . . . . . . . 23.6. A Gnome Toaster . . . . . 23.7. A cdw . . . . . . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

24.A CompLex CD Jogt´ ar

225 . 225 . 225 . 227 . 230 . 231 . 232 . 233 235

25.Rakt´ ark´ eszlet-kezel˝ o 237 ´ 25.1. Altal´ anos le´ır´ as . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 25.2. Telep´ıtési u ´tmutat´ o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 25.3. Haszn´ alat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 26.Fu ek ¨ ggel´ 26.1. Az UHU-Linux friss´ıtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.2. Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26.3. Az UHU-Linux t´ amogat´ asa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

247 . 247 . 248 . 250

1. fejezet

UHU-Linux licenc Az UHU-Linux oper´ aci´ os rendszert és szoftvercsomagot (továbbiakban: disztrib´ ució) a Magyar Linux Alap´ıtv´ any az UHU-Linux Kft. engedélyével u ´gy biztos´ıtja, hogy semmilyen ny´ılt vagy burkolt garancia – beleértve, de nem erre korlátozva az eladhatós´ agot vagy egy adott célra val´ o alkalmatosságot – nem érvényes´ıthet˝o. A szoftver haszn´ alat´ ab´ ol ered˝ o semmilyen közvetlen, közvetett, véletlenszer˝ u, k¨ ulönleges, példaad´ o vagy sz¨ ukségszer˝ u k´ arokért (beleértve, de nem erre korlátozva a helyettes´ıt˝ o termékek vagy szolg´ altat´ asok beszerzését, u ¨zemkiesést, adatvesztést, elmaradt hasznot vagy u ¨zletmenet megszakadását), bárhogy is következett be, kárigény nem érvényes´ıthet˝ o.

´ Altal´ anos K¨ ozread´ asi Felt´ etelek 1. A Disztrib´ uci´ o forr´ ask´ odja ingyenesen, azaz bármely adathordozón – módos´ıtás nélk¨ ul – d´ıjmentesen m´ asolható és terjeszthet˝o. 2. A Disztrib´ uci´ o, vagy egy darabja módos´ıtható, a módos´ıtás ezután tovább terjeszthet˝ o, ha az al´ abbi feltételek is teljes¨ ulnek: a.) A m´ odos´ıtott f´ ajlokat el kell l´ atni olyan megjegyzéssel, mely felt¨ unteti a m´ odos´ıt´ ast végz˝ o nevét és a módos´ıtások dátumát. b.) Minden olyan munk´ at vagy programot, mely részben vagy egészben tartalmazza a Disztrib´ uci´ ot vagy a Disztrib´ ución alapul, olyan szabályokkal kell kiadni, hogy annak használati joga harmadik személy részére ingyenesen hozz´ aférhet˝ o legyen, ezen dokumentumban található szab´ alyok alapj´ an.

2

1. FEJEZET

UHU-LINUX LICENC

c.) Ha a m´ odos´ıtott Disztrib´ uci´ o vagy program interakt´ıv bemenetet használ, akkor azt u ´gy kell elkész´ıteni, hogy a megszokott módon történ˝o ind´ıt´ askor megjelen´ıtsen egy u ¨zenetet a megfelel˝o szerz˝oi jogi megjegyzéssel és a garancia hi´ any´ ara utaló közléssel (vagy éppen azzal az inform´ aci´ oval, hogy miként juthat valaki garanciához), illetve azzal az inform´ aci´ oval, hogy b´ arki terjesztheti a Disztrib´ uciót eme feltételek alapj´ an. Ezen k´ıv¨ ul utal´ ast kell tenni arra, hogy miként olvashatja el a felhaszn´ al´ o ezt a dokumentumot. (Kivétel: ha a Disztrib´ ució interakt´ıv ugyan, de nem jelen´ıt meg hasonló u ución ¨zenetet, akkor a Disztrib´ alapul´ o munk´ anak sem kell ezt tennie.) d.) Ha a m´ odos´ıtott program egy azonos´ıtható része nem a Disztrib´ ución alapul, teljesen f¨ uggetlen¨ ul elk¨ ulön´ıthet˝o és azonos´ıtható, akkor ez a szab´ alyoz´ as nem vonatkozik erre a programrészre, feltéve, hogy az k¨ ul¨ on programként van terjesztve. Ha azonban a módos´ıtott program a Disztrib´ uci´ on alapul, akkor kizárólag a Disztrib´ ucióval egy¨ utt terjeszthet˝ o ezen licenc alapj´ an, mely ebben az esetben a jogokat minden egyes programot m´ odos´ıt´ o felhasználó számára kiterjeszti a Disztrib´ uci´ ora vonatkoz´ oan, tekintet nélk¨ ul arra, hogy melyik részt ki ´ırta. Ezen sz¨ ovegrésznek az a célja, hogy mások jogait kizárólag saját maga által ´ırt munk´ akra korl´ atozza. A cél, hogy a jogok gyakorlása szabályozva legyen a Disztrib´ uci´ on alapul´ o, illetve a gy˝ ujteményes munkák terjesztése esetében is. Ezen k´ıv¨ ul m´ as munkák, melyek nem a Disztrib´ ución alapulnak, de a Disztrib´ uci´ oval (vagy a Disztrib´ ución alapuló munkával) k¨ oz¨ os adathordoz´ on vagy adattárolón szerepelnek, nem esnek ezen szab´ alyok érvényessége al´ a. 3. A Disztrib´ uci´ o (vagy a Disztrib´ uci´ on alapuló munka a 2. szakasz alapján) másolhat´ o és terjeszthet˝ o forr´ ask´ od´ u vagy bináris/futtatható kód´ u formájában az 1. és 2. szakaszban foglaltak szerint, amennyiben az alábbi feltételek is teljes¨ ulnek: a.) A teljes, gép ´ altal értelmezhet˝ o forráskód k´ıséri az anyagot, melynek terjesztése az 1. és 2. szakaszban foglaltak szerint történik, szoftverterjesztésre haszn´ alt hordoz´ on; vagy b.) Egy legal´ abb h´ arom évre sz´ ol´ o ´ırásos ajánlat k´ıséri az anyagot, mely szerint b´ armely k¨ uls˝ o személynek rendelkezésre áll a teljes gép által értelmezhet˝ o forr´ ask´ od, a fizikai tovább´ıtást fedez˝o összegnél nem nagyobb d´ıjért az 1. és 2. szakaszban foglaltak szerint szoftverterjesztésre haszn´ alt adathordoz´ on; vagy c.) Olyan t´ ajékoztat´ as k´ıséri az anyagot, mely tartalmazza az ´ırásos ajánlat sz¨ ovegét a forr´ ask´ od biztos´ıtására. (Ez az alternat´ıva csak nem

1. FEJEZET

UHU-LINUX LICENC

3

kereskedelmi terjesztés esetén alkalmazható, abban az esetben, ha a terjeszt˝ o a Disztrib´ uci´ ohoz a forráskód´ u vagy bináris/futtatható kód´ u form´ aj´ aban jutott hozz´ a az aj´ anlattal egy¨ utt a b. cikkelynek megfelel˝oen.) Egy munka forr´ ask´ odja a munkának azt a formáját jelenti, melyben a m´ odos´ıt´ asokat szok´ as végezni. A teljes forráskód, egy végrehajtható program esetében jelenti a modulok forráskódját, a kapcsolódó fel¨ uletkezel˝ o defin´ıci´ os f´ ajlokat, és a ford´ıtást vezérl˝o parancsfájlokat. A forr´ ask´ odnak nem kell tartalmaznia az operációs rendszer f˝obb részeit (kernel ford´ıt´ oprogram stb.), melyen a végrehajtható kód fut, hacsak nem tartozik ehhez maga a program is. Ha a végrehajthat´ o program vagy forráskód terjesztése a forráskód hozz´ aférését egy megadott helyen biztos´ıtó ajánlattal történik, ez az aj´ anlat egyenérték˝ u a forr´ ask´ od terjesztésével, még akkor is, ha másoknak ´ıgy nem kell a forr´ ast lemásolniuk a forráskóddal egy¨ utt. 4. A Disztrib´ uci´ ot csak ebben a dokumentumban le´ırtaknak megfelel˝oen lehet lem´ asolni, terjeszteni, m´ odos´ıtani, rá jogokat bejegyezni, értve ez alatt k¨ ulönösen a Disztrib´ uci´ onak vagy annak részeinek könyvben, folyóiratban, szaklapban, m´ as szoftvertermékek mellékleteként vagy bármilyen más elektronikus vagy nem elektronikus formában történ˝o közzétételét is (beleértve az itt fel nem sorolt k¨ ozzétételi m´ odokat is), amelyekre azonban kizárólag k¨ ulön szerz˝ odés megk¨ otésével ker¨ ulhet sor. Az egyéb módon való másolás, módos´ıt´ as, terjesztés, jogok bejegyzése semmisé teszi a dokumentumban közzétett jogosults´ agokat. Azoknak, akik jogaikat jelen szerz˝oi szabályozás keretei k¨ oz¨ ott kapt´ ak, jogosults´ aguk mindaddig megmarad, am´ıg az itt le´ırtaknak maradéktalanul megfelelnek. 5. Nem kell elfogadni ezt a szab´ alyoz´ ast, mivel alá´ırni sem kell. Ezen k´ıv¨ ul viszont semmi m´ as nem adhat jogokat a Disztrib´ ució továbbterjesztésére és módos´ıt´ as´ ara. Amennyiben ezen cselekedetek nem jelen szerz˝oi jogi szabályozás keretei k¨ oz¨ ott t¨ orténnek, a törvény b¨ unteti. Mindezek miatt a Disztrib´ ució (vagy a Disztrib´ uci´ on alapuló munka) terjesztése vagy módos´ıtása ezen dokumentum szab´ alyainak elfogadását jelenti. 6. Minden alkalommal, amikor a Disztrib´ ució (vagy azon alapuló munka) továbbad´ asa t¨ orténik, a Disztrib´ ució ”vev˝oje” automatikusan hozzájut a Disztrib´ uci´ o eredeti tulajdonos´ anak szerz˝oi jogait tartalmazó dokumentumhoz, mely biztos´ıtja a Disztrib´ uci´ o másolását és terjesztését eme szabályok szerint. Ezen szab´ alyok betart´ asa céljából, nem lehet semmi módon további korl´ atoz´ asokat hozni a ”vev˝ o” számára. Más szavakkal: a Disztrib´ ució továbbad´ oja nem felel˝ os m´ as személyekkel betartatni ezeket a szabályokat.

4

1. FEJEZET

UHU-LINUX LICENC

7. Ha b´ırós´ agi hat´ arozat vagy m´ as szabadalmi kötöttségek miatt olyan feltételek állnak el˝ o, melyek ellentétesek e szabályozással, ezek nem mentik fel a terjeszt˝ ot a feltételek figyelembevétele alól. Ha a terjesztés nem lehetséges ezen szab´ alyoz´ as szerint, akkor egyáltalán nem lehetséges. Például, ha egy szabadalmi szerz˝ odés nem engedi meg egy program tiszteletd´ıj nélk¨ uli terjesztését, akkor az egyetlen m´ odja, hogy eleget tegyen valaki mindkét szabályoz´ asnak az, hogy el´ all a tov´ abbfejlesztett program terjesztését˝ol. Ha ennek a szakasznak b´ armely része nem érvényes¨ ul, vagy nem érvényes´ıthet˝o valamely k¨ or¨ ulmény folyt´ an, akkor a szakaszt kell mérlegelni, egyéb esetekben a szakasz, mint egész alkalmazandó. Ennek a szakasznak nem az a célja, hogy a szabadalmak vagy egyéb hasonló jogok elutas´ıt´ as´ ara b´ırjon b´ arkit is. Mindössze meg szeretné védeni a szabad szoftver terjesztés rendszerének egységét, melyet a szabad közreadást szabályoz´ o feltételrendszerek teremtenek meg. Sok ember nagylelk˝ u közrem˝ uködése folyt´ an igen nagysz´ am´ u és változatos szoftver terjesztése történik ezen a m´ odon, mely nagyban f¨ ugg ennek a feltétel-rendszernek állandó betartásán. Minden esetben a szerz˝ o/adományozó dönti el, hogy m˝ uvét mely rendszer szerint teszi k¨ ozzé. Ezt a döntést a jogok felhasználója nem befolyásolhatja. Ez a szakasz pontosan szeretné tisztázni a szabályozás hátralev˝o részének lehetséges k¨ ovetkezményeit. Ha a Disztrib´ uci´ o terjesztése és/vagy használata egyes országokban nem lehetséges szabadalmak vagy szerz˝ oi jogokkal védett kapcsolódási fel¨ uletek miatt, akkor a Disztrib´ uci´ o szerz˝ oi jogainak eredeti tulajdonosa, aki a Disztrib´ uciót ezen szab´ alyoz´ as alapj´ an adja közre, egy földrajzi megkötést adhat a terjesztésre, és egyes orsz´ agokat kizárhat. Ekkor a terjesztés csak azokban az orsz´ agokban lehetséges, amelyek nem lettek ilyen módon kizárva. Ebben az esetben ennek a szab´ alyoz´ asnak kell tartalmazni az ilyen megkötéseket is. 8. A Disztrib´ uci´ ot m´ as szabad szoftverbe be lehet ép´ıteni. Garanciav´ allal´ as nincs! 9. Mivel a disztrib´ uci´ o haszn´ alati joga d´ıjmentes, a disztrib´ ucióhoz az ide vonatkozó jogszab´ alynak megfelel˝ oen nem jár garancia. Amennyiben a szerz˝oi jogok tulajdonosai ´ır´ asban m´ asként nem nyilatkoznak, a disztrib´ ució u ´gy ” ahogy van” ker¨ ul kiad´ asra mindenféle garanciavállalás nélk¨ ul. A disztrib´ uci´ oval kapcsolatban nincs sem származtatott, sem egyéb garanciavállal´ as beleértve, de nem kiz´ ar´ olagosan a forgalomba-hozhatóságra vagy

1. FEJEZET

UHU-LINUX LICENC

5

alkalmazhat´ os´ agra vonatkoz´ o garanciákat. A program min˝oségéb˝ol és m˝ uködéséb˝ ol fakad´ oo sszes kock´ a zat a felhaszn´ a l´ o t terheli. Ha a program hib´ a¨ san m˝ uk¨ odik, a felhaszn´ al´ onak mag´ anak kell vállalnia a jav´ıtáshoz sz¨ ukséges minden k¨ oltséget. 10. Sem a program szerz˝ oje, sem m´ as, aki módos´ıtotta és/vagy terjesztette a programot a fentieknek megfelel˝ oen, nem tehet˝o felel˝ossé károkért, melyek lehetnek véletlenek, vagy meghat´ arozott kör¨ ulmények miatt történtek (beleértve, de nem kiz´ ar´ olagosan az adatvesztést és a helytelen adatfeldolgozást, valamint a m´ as programokkal val´ o hibás egy¨ uttm˝ uködést), még abban az esetben sem, ha ezen felek tudat´ aban voltak ilyen károk keletkezési lehet˝oségének. Ez a program hasznoss´ aga reményében ker¨ ul közreadásra, mindenféle GA´ UL ¨ az eladhat´ RANCIA NELK os´ agra vagy valamely célra való alkalmazhatóságra vonatkoz´ o sz´ armaztatott garanciát is beleértve.

2. fejezet

A sz´ am´ıt´ og´ ep fel´ ep´ıt´ ese 2.1. Az asztali sz´ am´ıt´ og´ epekre vonatkoz´ o garanci´ ar´ ol 1. A garancia érvényét vesz´ıti, ha a kész¨ uléket nem rendeltetésszer˝ uen használjuk, sz´ andékosan megrong´ aljuk, vagy bármilyen más módon az eredeti formáj´ at megv´ altoztatjuk. A sz´ am´ıt´ ogéphez kapott garancialevélben foglaltak eltérést mutathatnak, ezért annak tanulmányozását ne mulasszuk el! 2. A garancia érvényét vesz´ıti, ha a kész¨ uléken található matricákat vagy egyéb ´plomb´ akat´ megv´ altoztatjuk, olvashatatlanná tessz¨ uk, bármilyen más sér¨ ulést okozunk rajtuk, esetleg elt´ avol´ıtjuk. 3. A szám´ıt´ ogép szerv´ızbe k¨ uldése el˝ ott a mi felel˝osség¨ unk, hogy minden adatot lements¨ unk r´ ola. A jav´ıt´ ast végz˝ o cég nem minden esetben felel a jav´ıtás közbeni adatvesztésekért. Egyébként sem szerencsés adatainkat idegenek kezébe adni.

2.2. Biztons´ agi el˝ o´ır´ asok Figyelmeztet´ es! Az al´ abbi biztons´ agi el˝ o´ır´ asok megn¨ ovelik a sz´ am´ıt´ og´ ep ´ elettartam´ at. K¨ ovess¨ uk a garancialev´ elben le´ırtakat ´ es tartsuk be az aj´ anl´ asokat! Minden, az u ´tmutat´ oban nem szerepl˝ o szerv´ızmunk´ at csak szakk´ epzett szem´ ellyel v´ egeztess¨ unk. Ne haszn´ aljunk s´ er¨ ult h´ al´ ozati k´ abelt, eloszt´ ot, tartoz´ ekokat ´ es egy´ eb kieg´ esz´ıt˝ ot. A 230V-os h´ al´ ozati (fali) aljzat ´ es az eloszt´ o is

8

2. FEJEZET

´ ÍTOG ´ EP ´ FELEP ´ ÍTESE ´ A SZAM

rendelkezzen v´ ed˝ of¨ oldel´ essel, amely illeszkedik a sz´ am´ıt´ og´ eppel sz´ all´ıtott h´ al´ ozati k´ abelhez. Ne haszn´ aljunk mar´ o hat´ as´ u old´ oszert (h´ıg´ıt´ ot, benzint vagy m´ as vegyszert) a g´ ep tiszt´ıt´ as´ ahoz, de m´ eg annak k¨ ozel´ eben sem. Tiszt´ıtás el˝ott h´ uzzuk ki a h´ al´ ozati k´ abelt a fali aljzatból vagy az elosztóból. Törölj¨ uk végig puha ruh´ aval a sz´ am´ıt´ ogépet és a perifériákat. Használjunk karcolásmentes tiszt´ıt´ oszert és annyi vizet, hogy a ruhából csavarás, nyomás hatására se csepegjen a v´ız. Vég¨ ul sz´ araz ruh´ aval törölj¨ uk le a maradék nedvességet. Amennyiben u ´gy ´ıtélj¨ uk meg, hogy némi nedvesség befolyhatott a réseken, a biztonság kedvéért v´ arjunk p´ ar ´ or´ at az ismételt bekapcsolással, hogy a nedvesség elpárologhasson. Ne feledj¨ uk, hogy a sz´ am´ıtógép – nem csak az érintésvédelmi szempontok miatt – legnagyobb ellensége a pára, a nedvesség, ezért a lehet˝oségekhez mérten ´ ovjuk az ilyen ir´ any´ u behatásoktól. Ne helyezz¨ uk a sz´ am´ıtógépet egyenetlen fel¨ uletre. A burkolatok sér¨ ulését azonnal jav´ıttassuk meg.

Ne ejts¨ unk vagy helyezz¨ unk a szám´ıtógép tetejére idegen t´ argyat.

Ne érints¨ uk a sz´ am´ıt´ ogép monitorának fel¨ uletét.

Ne helyezz¨ uk a sz´ am´ıtógépet és a monitort er˝os mágneses tér k¨ ozelébe.

Ne tegy¨ uk ki nedvesség vagy bármilyen folyadék hatás´ anak a sz´ am´ıt´ ogépet és tartozékait. Ne haszn´ aljuk a gépet, k¨ ulönösen a beép´ıtett modemet és TV-k´ arty´ at vihar, zivatar esetén.

´ ÍTOG ´ EP ´ OSSZETEV ˝ ´ ¨ 2.3. A SZAM OINEK ISMERTETESE

9

Ne haszn´ aljuk a gépet koszos, poros környezetben. Ne haszn´ aljuk a gépet, ha a közelben gázszivárgás lehetséges.

Ne tegy¨ uk ki a gépet 50 feletti h˝omérsékletnek. Ne tegy¨ uk a gépet t˝ uz˝o napra. Ne takarjuk el a gép szell˝oz˝ony´ılásait.

Ne tegy¨ uk ki a gépet 0 alatti h˝omérsékletnek, mert esetleg nem indul el vagy hibásan m˝ uködik. Miel˝ott száll´ıtani kezdj¨ uk a sz´ am´ıt´ ogépet, távol´ıtsunk el róla minden csatlakozót és kábelt, amely ¨ osszek¨ oti a periféri´ akkal. Így elker¨ ulhetj¨ uk a csatlakozók sér¨ ulését. Távol´ıtsuk el a hajlékony lemezt a meghajtóból és ne legyen lemez a CD vagy DVD egységben sem. A gépet és a perifériákat csomagoljuk be fóliazsákba, ha módunk van r´ a, sz´ all´ıtsuk az eredeti csomagolásban.

2.3. A sz´ am´ıt´ og´ ep ¨ osszetev˝ oinek ismertet´ ese Kicsomagol´ as A szám´ıtógép kicsomagol´ as´ ahoz vegy¨ unk igénybe seg´ıtséget. A gépet és a monitort a dobozban hab vagy pap´ır idomok tartják. Ezek általában szorosan illeszkednek a doboz fal´ ahoz, nem lehet egyszer˝ uen kiemelni a gépet. A seg´ıt˝onek tartani kell a dobozt, hogy a gép biztons´ aggal kiemelhet˝o legyen, k¨ ulönösen egy nagyobb méret˝ u (17-19 h¨ uvelykes) monitor esetén. ´ szerzemény¨ Uj unkkel val´ o els˝ o ismerkedés céljára legjobban egy olyan asztal felel meg, amely megfelel˝ oen megvil´ ag´ıtott helyen van és körbejárható (pl. étkez˝oasztal). A végleges elhelyezés speci´ alis asztalra vagy polcra, zsámolyra csak azután célszer˝ u, ha m´ ar minden lehet˝ oséggel megismerkedt¨ unk. El˝oször csomagoljuk ki a szám´ıtógépet és helyezz¨ uk az asztalra.

10

2. FEJEZET


A sz´ am´ıt´ og´ ep el˝ olapja Szám´ıtógép¨ unk val´ osz´ın˝ uleg az al´ abbi ´ abr´ ahoz hasonló felép´ıtés˝ u, bár lehet fekv˝o elrendezés˝ u és tartalmazhat t¨ obb meghajtóegységet is. Ezekr˝ol a lehet˝oségekr˝ol az adott helyen eml´ıtést tesz¨ unk. Fel¨ ulr˝ol lefelé haladva az 5,25 ”-os meghajt´ ok befogadására alkalmas helyek láthatók, 1-4 darab a ház méretét˝ol f¨ ugg˝oen. Itt egy vagy két optikai meghajtó-egységet találhatunk amely lehet: CD-ROM meghajt´ o adat, multimédia vagy hang (audio) CD olvasására (Compact Disc), CD-RW meghajt´ o az el˝obbieken k´ıv¨ ul megfelel˝ o CD lemez ´ırására és u ´jra´ırására is alkalmas (Compact Disc ReWritable), DVD-ROM meghajt´ o adat, multimédia vagy mozi (video) DVD olvasására (DVD ROM). Fentiek bármilyen ¨ ossze´ all´ıt´ asban alkothatnak egy egységet vagy akár mindhárom lehet egyetlen egységben is. Ezt nevezz¨ uk Combo meghajtónak. Egy Combo vagy egy CD-RW egység mellé szok´ as még egy CD-ROM egységet is beép´ıteni, ha gyors másolásra van sz¨ ukség. A fentieken k´ıv¨ ul itt nyerhetnek elhelyezést a cserélhet˝o merevlemez háttértárak, azaz rack” merevlemezek. ” 1 – Fejhallgat´ o csatlakoz´ o (3,5 mm-es Jack) 2 – CD-ROM t´ alca ´ 3 – Nyit / Z´ ar / Allj nyom´ ogomb. Utóbbi hang CD lej´ atsz´ asakor, ismételt nyomásra nyit. 4 – Lejátsz´ as / Ugr´ as nyom´ ogomb. Hang CD esetén az els˝ o sz´ amt´ ol, lejátszás közben, ismételt nyom´ asra a következ˝o sz´ amra.

9 – Merevlemez aktivitását jelz˝o világ´ıtó dióda (LED). ´ 10 – Ujraind´ ıtó gomb (RESET). Ha már semmi sem m˝ uködik – opcionális. 11 – Bekapcsoló nyomógomb. ATX rendszer˝ u gépeknél csak jelzést ad a tápegységnek a bekapcsolásra. 12 – 3,5 ”-os hajlékony lemez kidobó (Eject) nyomógomb.

´ ÍTOG ´ EP ´ HATLAPJA ´ 2.4. A SZAM

5 – Aktivit´ as jelz˝ ol´ ampa (LED). Olvasó egység esetén egy, olvas´ o/´ır´ o egység esetén kett˝ o vagy egy darab kett˝os fény˝ u (Read/Write). 6,7 – Hanger˝ o szab´ alyoz´ o t´ arcsa a fejhallgató kimenethez. Esetleg két nyomógomb a hanger˝ o fel- és leszab´ alyozásához. 8 – Bekapcsol´ as jelz˝ ol´ ampa (LED).

11 13 – 3,5 ”-os hajlékonylemez meghajtó.

14 – 3,5 ”-os hajlékonylemez aktivitás lámpa.

A 3,5 ”-os meghajt´ ok befogad´ as´ ara alkalmas hely (13) – 1-3 darab a ház méretét˝ol f¨ ugg˝oen – által´ aban csak egy hajlékonylemez meghajtót tartalmaz, ami k´ıv¨ ulr˝ol is látható. A takar´ o fedél m¨ og¨ ott rendszerint itt található gép¨ unk nagykapacitás´ u tárolóegysége, a merevlemez egység (Hard / Winchester Disk).

2.4. A sz´ am´ıt´ og´ ep h´ atlapja A gép¨ unk az al´ abbihoz hasonl´ o felép´ıtés˝ u, bár lehet fekv˝o elrendezés˝ u is. A kártyatartó résekben t¨ obb o n´ a ll´ o k´ a rty´ a t tartalmazhat csatlakoz´ o kkal egy¨ utt. ¨ Fel¨ ulr˝ol lefelé haladva a hátlap s´ıkjában a sz´ am´ıtógép tápegysége látható a ventil´ atorral (1) a f˝okapcsolóval (10) a hálózati fesz¨ ultségválasztóval (11) és a 230Vos h´ alózati csatlakozóval (12). A hálózati fesz¨ ultség-választó egy cs´ uszó-kapcsoló, ma már ritka, csak EU/USA univerzális verzió esetén fordulhat el˝o. Nagyon fontos, hogy tudjunk a létezésér˝ol, és mindig 230V-os állásban legyen. Ellenkez˝o esetben gép¨ unk menthetetlen¨ ul tönkremegy bekapcsol´ askor. A hátlap s´ıkj´ ab´ ol bes¨ ullyesztve tal´ alhat´ ok a szám´ıtógép perifériáinak csatlakozói. Ezek a csatlakoz´ ok ´ atlagos teljes´ıtmény˝ u, házi vagy u ult ¨zleti alkalmazásra kész¨ szám´ıtógép esetén a sz´ am´ıt´ ogép f˝ o egységére az alaplapra (Mainboard) vannak gyárilag szerelve. A periféri´ akat m˝ uk¨ odtet˝o vagy meghajtó elektronika szintén az alaplapra van ép´ıtve, integr´ alva. K¨ ulönleges multimédi´ as igények vagy grafikus képességek esetén önálló egységként ép¨ ulhetnek grafikus-, hang-, és modemkártyák a kártyarésekbe (9).

12 1 – Tápegység ventil´ ator 2 – PS/2 billenty˝ uzet csatlakoz´ o (ibolyakék) 3 – USB csatlakoz´ ok (2db) 4 – RS 232 csatlakoz´ o ttyS0, azaz COM1 (9 p´ olus´ u) 5 – VGA monitor csatlakoz´ o (15 p´ olus´ u) 6 – Hangsz´ or´ o / hang jelkimenet csatlakozó (két-hangsz´ or´ os, 3,5 mmes Jack, zöld) 7 – Hang jelbemenet (3,5 mm-es Jack, kék) 8 – Mikrofon bemenet (3,5 mm-es Jack, rózsasz´ın)

2. FEJEZET


9 – B˝ov´ıt˝o / kártyatartó rések (lásd kés˝obb) 10 – Hálózati f˝okapcsoló 11 – Hálózati fesz¨ ultségválasztó 12 – 230V-os hálózati csatlakozó 13 – PS/2 egér csatlakozó (zöld) 14 – Ethernet hálózati csatlakozó (8 pólus´ u RJ-45 telefon csatlakozó) 15 – Párhuzamos csatlakozó (25 pólus´ u) 16 – Játék / MIDI csatlakozó (15 pólus´ u)

A szám´ıtógép h´ atulj´ an, alj´ an, oldal´ an, esetleg az elején lév˝o szell˝oz˝o ny´ılásokat ne takarjuk el. Ne helyezz¨ uk olyan sz˝ uk zárt helyre amely akadályozza a leveg˝o szabad áraml´ as´ at. Mivel a szám´ıt´ ogép m˝ uk¨ odése k¨ ozben folyamatosan h˝ot ad le, figyelj¨ unk arra, hogy minden sug´ arz´ o h˝ ot˝ ol tartsuk t´ avol. Nem szerencsés a gépet radiátor, vagy egyéb h˝oforrás k¨ ozelében m˝ uk¨ odtetn¨ unk. Sokan elfelejtkeznek arról, hogy nyáron a k¨ uls˝o h˝omérséklet emelkedésével romlik a h˝oátadó képesség, ezért a hossz´ utáv´ u megb´ızható u zemeltet´ e s ´ e rdek´ e ben ker¨ u lj¨ u k az olyan elhelyez´ e st, ahol folyamatos ¨ naps¨ utésnek van kitéve gép¨ unk. Egyébként minden sz´ am´ıt´ ogép h˝ o´ atad´ o-képessége folyamatosan romlik. Ennek oka, hogy a h˝ ut˝ o ventil´ atorok kopnak, a besz´ıvott por lerakodik az alkatrészeken. ´ Evente legal´ abb egy alkalommal érdemes gép¨ unket elvinni szakszerv´ızbe, ahol megfelel˝o eszk¨ oz¨ okkel elt´ avol´ıtj´ ak a szennyez˝odéseket, leellen˝orzik a ventilátorok helyes m˝ uködését, sz¨ ukség esetén cserélik ˝oket. M˝ uködésképtelen ventilátorokkal még rövid ideig sem szabad haszn´ alni a szám´ıtógépet. A billenty˝ uzet és az egér csatlakoz´ oja egyforma, csak sz´ın¨ uk illetve poz´ıciójuk alapján lehet megk¨ ul¨ onb¨ oztetni ˝ oket. A COM1 (ttyS0), COM2 (ttyS1) és a VGA, Párhuzamos, J´ aték / MIDI csatlakoz´ ok mindegyike D t´ıpus´ u (ha szemb˝ol nézz¨ uk D bet˝ ure emlékeztet, ez biztos´ıtja, hogy ne lehessen ford´ıtva csatlakoztatni a párját). El˝obbi kett˝ o apa (Male) ut´ obbi h´ arom anya (Female) csatlakozó. Figyelj¨ uk meg, hogy a VGA és a J´ aték / MIDI csatlakozó azonos pólusszám´ u de eltér˝o méret˝ u. Az Ethernet h´ al´ ozati csatlakoz´ o és az USB csatlakozók alkotta blokkot szokás még a P´ arhuzamos és a J´ aték / MIDI csatlakozók közé helyezni.

´ ÍTOG ´ EP ´ HATLAPJA ´ 2.4. A SZAM

13

A b˝ov´ıt˝okártya helyeken az al´ abbi funkci´ oj´ u és / vagy ezekhez hasonló kártyákat találhatunk.

VGA / Videok´ artya

Hangk´ artya

Hang / Fax modemk´ artya

A kétféle VGA k´ artya fels˝o csatlakoz´ oj´ ahoz normál VGA monitort (D-SUB) az alsó csatlakoz´ oj´ ahoz lapos LCD (Flat Panel) monitort csatlakoztathatunk (DVI-I). A középs˝o csatlakoz´ ohoz TV csatlakoztatható RCA ¨ osszetett video (Composite Out), vagy S-VIDEO csatlakozóval.

Fel¨ ulr˝ ol lefelé haladva: Mikrofon bemenet (MIC) Hang jelbemenet (LINE IN) 2-hangsz´ or´ os / hang jelkimenet csatlakozó (FRONT) 6-hangsz´ or´ os / hang jelkimenet csatlakozó (5.1CH OUT) MIDI / J´ aték, botkorm´ any (Joystick) csatlakoz´ o

Fel¨ ulr˝ol lefelé haladva: A telefonvonal fali csatlakozójától (Line, RJ11) A telefonkész¨ ulék vonali csatlakozójához (Handset, RJ-11) Mikrofon bemenet (Mic) Hangszóró / hang jelkimenet csatlakozó (Speaker)

Min˝oségi, multimédia alkalmaz´ asokhoz kész¨ ult alaplapokon további csatlakozási lehet˝oségeket is tal´ alhatunk. A IEE1394 csatlakozó – amely iLink (Sony) illetve FireWire (Apple) néven is ismert) nagy sebesség˝ u soros kapcsolatot tesz lehet˝ové. Ugyanarra a kábelre akár 63 eszk¨ ozt is r´ aköthet¨ unk és 100-400 Mbit/s sebességgel is kommunik´ alhatunk. Ma már gyakran tal´ alunk ilyen csatlakoz´ asi lehet˝oséget, min˝oségi digitális berendezéseken (fényképez˝ ogép, video). Ott a jelölés általában: DV (Digital Video).

14

2. FEJEZET


Az IrDA kényelmes, gyors infrav¨ or¨ os kommunikációs kapu, mely kábel nélk¨ uli kommunik´ aci´ ot tesz lehet˝ ové ak´ ar 4 Mbit/s sebességig. Természetesen az ´ıgy egymással kommunik´ alni képes eszk¨ oz¨ oknek (nyomtató, PDA, mobiltelefon) rálátásuknak kell lenni¨ uk egym´ asra.

2.5. A billenty˝ uzet Asztali szám´ıt´ ogépekhez ´ altal´ aban a j´ ol bevált teljes méret˝ u billenty˝ uket tartalmazó billenty˝ uzetet haszn´ aljuk, amely o n´ a ll´ o ny´ ılbillenty˝ u ket, oper´ a ci´ os rendszer ¨ billenty˝ uket és 12 (F1, F2, . . . F12) funkci´ obillenty˝ ut tartalmaz.

A ny´ılbillenty˝ uk (Cursor keys) seg´ıtségével az éppen futó alkalmazástól f¨ ugg˝oen mozgathatjuk a kurzort a képerny˝ on négy irányba, hasonlóan a numerikus billenty˝ uzeten lev˝ o ny´ılbillenty˝ uh¨ oz, amikor a numerikus billenty˝ uzet zárja (Num Lock) ki van kapcsolva. A z´ arbillenty˝ ukb˝ ol (Lock keys) h´ arom tal´ alható a billenty˝ uzeten. Ezek seg´ıtségével két-két funkci´ o k¨ oz¨ ott v´ althatunk. Mindegyik zárbillenty˝ uhöz tartozik egy jelz˝olámpa (Lock keys indicators).

´ 2.6. AZ EGER

Caps Lock

Num Lock

Scroll Lock

15 Bekapcsolt ´ allapotban minden bet˝ u nagybet˝ uként jelenik meg a kijelz˝ on (hasonl´ oan mint amikor a bet˝ uváltó Shift billenty˝ ut nyomva tartjuk egy bet˝ u le¨ utése közben). Bekapcsolt ´ allapotban a numerikus u ¨zemmódot rögz´ıti (péld´ aul sz´ amol´ ogép billenty˝ uzetként m˝ uködik a négy aritmetikai oper´ atorral: +, -, *, /). Bekapcsolt ´ allapotban a képerny˝o tartalma egy sorral fel vagy le mozdul, amikor a fel vagy a le ny´ılbillenty˝ ut használjuk (szöveges alkalmaz´ asok használhatják, de nem minden alkalmazásn´ al m˝ uk¨ odik).

Az oper´ aci´ os rendszer billenty˝ ukb˝ ol h´ arom található a billenty˝ uzeten. Ezek seg´ıtségével közvetlen végrehajthatunk néh´ any operációs rendszert˝ol f¨ ugg˝o funkciót.

2.6. Az eg´ er Asztali szám´ıt´ ogépekhez ma m´ ar sokféle egeret használhatunk a preferált alkalmazások, egyéni ´ızlés, kényelem és nem utolsósorban kéz¨ ugyesség¨ unk f¨ uggvényében. Az itt bemutatott alapt´ıpus funkci´ oi bármely összetettebb megoldáson megtalálhatók és elegend˝ oek az oper´ aci´ os rendszer és az alkalmazások kezelésére. Ez az alapt´ıpus a kétgombos g¨ ord´ıt˝ okerekes egér.

A bal oldali nyom´ ogomb (Left button) egy gyors lenyomását és elengedését nevezz¨ uk kattint´ asnak (clicking). Néha sz¨ ukség¨ unk lesz dupla kattint´ asra (double-clicking) amikor is kétszer egymás után kattintunk a bal oldali gombbal, valamint jobb-kattintásra (right-clicking) amikor a jobb oldali gombbal (Right button) kattintunk egyet. A két nyom´ ogomb k¨ oz¨ ott (ma m´ ar egyre több egéren megtalálható) kerék mutatóujjal kényelmesen kezelhet˝ o és k¨ onnyebb görgetési lehet˝oséget k´ınál az egér

16

2. FEJEZET


mozgatásánál. Az adott alkalmaz´ ast´ ol f¨ ugg˝oen görd´ıthet¨ unk sorokat, oldalakat, ablakokat (nem m˝ uk¨ odik minden alkalmazásnál). Amikor eger¨ unket kézbe vessz¨ uk és a h´ atára ford´ıtjuk, érezhetj¨ uk hogy valami elmozdul benne. Ha ´ıgy t¨ orténik, hagyományos golyós eger¨ unk van. Az egér alján, középen egy lyuk k¨ or¨ ul a ny´ıl ir´ any´ aba elford´ıtható fedél van. Ford´ıtsuk el. Visszaford´ıtva az egeret – a kez¨ unket al´ a tartva – kiesik bel˝ole egy gumi bevonat´ u vasgolyó. Ez a goly´ o g¨ ord¨ ul az asztalon vagy egérpadon használat közben és rengeteg szennyez˝ odést ¨ osszeszed. Ezért rendszeresen törölj¨ uk meg enyhén nedves tiszt´ıtószeres ruh´ aval. Helyezz¨ uk vissza a golyót, a fedelet és zárjuk le. Ha eger¨ unk k¨ onny˝ u és nem mozdul el benne semmi, optikai eger¨ unk van. Ennek az alján csak egy kicsi ny´ıl´ as van, apró optikai lencsével és ablakkal. Ezeket elég finom ecsettel pormentes´ıteni és gyakorlatilag bármilyen t¨ ukröz˝odésmentes fel¨ uleten haszn´ alhatjuk.

2.7. A hajl´ ekonylemez meghajt´ o Az asztali sz´ am´ıt´ ogépek régi és még sok´ aig nélk¨ ulözhetetlen tartozéka a hajlékonylemez meghajt´ o (floppy disk drive). 720 KB-os (KB = kilobyte - KByte) és 1,44 MB-os (MB = megabyte – MByte) hajlékonylemezek ´ırására és olvasására alkalmas, bár az el˝ obbi ma m´ ar nagyon ritka. A meghajtóba lemezt betenni vagy onnan kivenni kikapcsolt állapotban is lehet. Ha eddig még nem pr´ ob´ altuk volna ki, itt az ideje. Vegy¨ unk kézbe egy lemezt. Az alábbi képen l´ athat´ o oldala – a lemez alsó oldala – legyen alul, a fémes része ´ el˝ol, ezzel ellentétes oldalon pedig fogjuk. Ovatosan illesztve helyezz¨ uk a lemezt a meghajtó résébe. A rug´ os ajt´ o felny´ılik és akadálytalanul haladhat befelé, am´ıg már csak mintegy centiméternyi l´ atszik a lemezb˝ol. Ekkor középen, mutatóujjal nyomjuk be u ozésig. Halk csattan´ assal helyére ker¨ ul a lemez és a kidobógomb ¨tk¨ mintegy fél centimétert kiugrik alaphelyzetéb˝ol. Ha benyomjuk a kidobó gombot a lemez fog kiugrani. Fekv˝o elrendezés˝ u h´ az esetén a meghajt´ ot áll´ıtva szerelik. Ekkor a lemez alsó fele bal oldalon van, mindig azon az oldalon ahol a kidobó gomb van. A hajlékonylemez egy kompakt, k¨ onnyen száll´ıtható adathordozó és ha betartunk bizonyos szab´ alyokat, megb´ızhat´ o is lesz: Mindig kész´ıts¨ unk biztons´ agi m´ asolatokat a fontos adatokat vagy programokat tartalmaz´ o lemezekr˝ ol. Tartsuk t´ avol a lemezeket m´ agneses tért˝ol és h˝oforrástól. Monitor teteje, hangsz´ or´ ok, nyomtat´ ok, m´ asol´ ogépek, mobiltelefon, elektromos berendezések hál´ ozati k´ abele, naps¨ utés, metr´ o és trolibusz adatvesztést okozhat.

´ 2.8. A CD-ROM MEGHAJTO

17

Soha ne k´ısérelj¨ uk meg kivenni a lemezt a meghajtóból, ha még világ´ıt a meghajt´ o aktivit´ as´ at jelz˝ o l´ ampa. Ha m´ ar nem ´ırunk u ´j adatokat a lemezre, használjuk az ´ırásvédelmet, k¨ ulönösen ha idegen sz´ am´ıt´ ogépben is megfordulhat a lemez.

C´ımkézz¨ uk fel prec´ızen lemezeinket, esetleg ´ırjuk rá, hogy mikor vett¨ uk használatba. Rendszeresen tiszt´ıtsuk a meghajt´ ot erre a célra kész¨ ult tiszt´ıtólemezzel és folyadékkal.

2.8. A CD-ROM meghajt´ o A CD-ROM meghajt´ o alkalmas a CD-lemezek lejátszására. A CD ugyanakkor a hajlékonylemezhez hasonl´ oan k¨ onnyen száll´ıtható adathordozó is, jelent˝osen nagyobb kapacit´ assal. Egy manaps´ ag ´ altalánosnak mondható CD-ROM lemezre 74-80 perc hang vagy 650-700 MB adat fér. Megeml´ıtj¨ uk, hogy létezik lényegesen kisebb kapacitás´ u CD-ROM lemez is, mely 25 perc hang, vagy 185 MB adat t´ arol´ as´ ara alkalmas. Az ilyen lemezek méretben is eltérnek a megszokott´ ol, teh´ at az ´ atlagos 12 cm-es átmér˝ovel szemben, csupán 8 cm-esek. A CD-ROM olvas´ ok szempontjából nincs jelent˝osége hogy milyen méret˝ u lemezt haszn´ alunk, mivel ma m´ ar a lemez tálcáját is u ´gy képzik ki a gyártók, hogy a 185 MB-os lemezeket is képes legyen fogadni. A hajlékonylemez meghajt´ oval ellentétben a CD-ROM meghajtóba lemezt tenni vagy onnan kivenni nem lehet kikapcsolt állapotban – legalábbis u uen, ¨zemszer˝ biztonságosan. A t´ alca ugyanis a csak hang CD lejátszására alkalmas HI-FI egységekhez hasonl´ oan motoros mozgat´ as´ u. Mégis el˝ofordulhat olyan eset, hogy a meghibásodott gépben benne marad egy értékes multimédia lemez, netán egy drága DVD vagy program lemez. Erre az esetre találunk a meghajtón egy vészkidobót. Ez egy kicsi lyuk, ´ altal´ aban a nyomógombok és a lámpák között, közvetlen a tálca alatt. Egy kiegyenes´ıtett gemkapoccsal óvatosan beny´ ulva kioldhatjuk a tálca reteszét és elt´ avol´ıthatjuk a lemezt. Ezután a tálcát lassan u ¨tközésig betolva visszazárhatjuk azt.

18

2. FEJEZET


Az alábbiakban a bekapcsolt ´ allapotban történ˝o lemez és meghajtókezelést ismertetj¨ uk:

´ Ovatosan nyomjuk meg a Nyit / z´ ar nyomógombot am´ıg finom koppanást nem érzékel¨ unk. A t´ alca kiny´ılik. Figyelem! – nem u ¨tközhet akadályba. Fogjuk meg a CD-lemezt a képen l´ atható módon, csak a lemez éleit érintve. Tegy¨ uk a t´ alc´ ara a CD-lemezt a c´ımkével felfelé. A Nyit / z´ ar nyom´ ogomb ismételt ´ ovatos megnyomásával zárjuk a tálcát.

Néhány szab´ aly a CD-lemezek kezeléséhez: Ha nem haszn´ aljuk a CD-lemezeket, tartsuk ˝oket a tokjaikban, ´ıgy elker¨ ulhetj¨ uk a hordoz´ ofel¨ ulet karcol´ od´ as´ at és szennyez˝odését. A szennyez˝odések adatolvas´ asi hib´ at okozhatnak. A CD-lemezeket csak az éleinél fogjuk meg, hogy semmiképpen se ker¨ uljön a hordoz´ o fel¨ uletre ujjlenyomat. Ha tiszt´ıt´ asra szorul egy CD-lemez, azt puha, pormentes ruhával végezz¨ uk u ´gy, hogy a k¨ ozepét˝ ol a széle felé t¨ orölj¨ uk a lemezt – sugárirányba.

Ne törölj¨ uk a lemezt k¨ ork¨ or¨ os mozdulatokkal. Rendszeresen tiszt´ıtsuk a meghajt´ ot erre a célra kész¨ ult tiszt´ıtókészlettel.

´ 2.8. A CD-ROM MEGHAJTO

19

Mivel a CD-lemezek ´ır´ as´ ara és DVD-lemezek olvasására alkalmas meghajtók felép´ıtése és kezelése teljesen azonos a CD-ROM meghajtókéval, ezért erre k¨ ulön nem tér¨ unk ki. A következ˝okben r¨ oviden ¨ osszefoglaljuk milyen lehet˝oségeink vannak az egyes meghajtót´ıpusok esetén, illetve ezekhez milyen lemezeket kell beszerezn¨ unk. Ennek során haszn´ alni fogjuk a meghajtók sebességének megadására alkalmazott relat´ıv sebességet. Ezt az alapt´ıpusnak tekintett hang CD-nél alkalmazott 150 kbyte/s-os adat´ atviteli sebességhez képest kell értelmezni. Ezt tekintj¨ uk 1x sebességnek. A meghajt´ oegységek gyorsan fejl˝odtek: mozgó kép lejátszásához legalább 6x sebesség kell. A hang lemezeket továbbra is 1x sebességgel kell lejátszani. A DVD-k esetében 1x sebességnek 1,321 Mbyte/s érték felel meg, emiatt egy 1x-es sebesség˝ u DVD adat´ atviteli sebessége egy 9x-es sebesség˝ u CD-ROM olvasóénak felel meg. Természetesen DVD-ROM meghajtókkal is tudunk hang CD-ket lejátszani, mivel a meghajt´ o képes érzékelni, hogy milyen lemezt helyezt¨ unk be, ´ıgy annak megfelel˝ oen szab´ alyozza a sebességet. Több (CD-DVD) eszköz esetén azzal az eszk¨ ozzel tudunk hang CD-t lej´ atszani, amelyik közvetlen kábelkapcsolattal rendelkezik a hangk´ arty´ aval. Linux alatt a legtöbb lejátszó program azt az eszközt keresi, ami a /dev/cdrom eszk¨ ozre mutat. CD-ROM meghajt´ o Feladata a kereskedelmi vagy mások altal ´ırt (égetett) hang vagy multimédia CD-lemezek leját´ sz´ asa, tov´ abb´ a CD-lemezen terjesztett programok vagy adatok beolvas´ asa. Szok´ as nagyobb adatállományokkal dolgozó, vagy gyakran v´ altoz´ o adatállomány´ u alkalmazásokat közvetlen¨ ul a CD lemezr˝ ol futtatni, nagysebesség˝ u (48x, 52x) meghajt´ ok esetén. Meghajt´ onkon és a használható lemezeken egyaránt megtal´ aljuk a bal oldalt l´ atható jelzéseket. CD-RW meghajt´ o Mindazon feladatokra alkalmas, mint az el˝ oz˝ o, csak kissé szerényebb sebességgel (32x, 40x), tov´ abb´ a megfelel˝ o lemezek ´ırására illetve u ´jra´ırására is. Ha CD-R egység¨ unk van (ez már ritka; 8x, 16x sebességgel képes ´ırni), azon az els˝o jelzést találhatjuk (Recordable) és ugyanilyen jelzéssel ellátott ´ırható CD-lemezt kell hozzá vás´ arolnunk. Ha CD-R/RW egység¨ unk van (8x, 10x sebességgel képes u ´jra´ırni is), azon a m´ asodik vagy a harmadik jelzést találhatjuk. Fontos, hogy tudjuk a két u ´jra´ıró t´ıpus (ReWritable vagy ReWritable High Speed) köz¨ ul melyikkel rendelkez¨ unk, hogy megfelel˝ o CD lemezt tudjunk hozzá vásárolni. A harmadik jelzéssel ell´ atott CD-lemezt csak ugyanilyen jelzéssel ellátott meghajt´ o képes ´ırni és u ´jra´ırni.

20

2. FEJEZET


DVD-ROM meghajt´ o Mindarra alkalmas, mint a CDROM meghajt´ o, képes DVD-videó vagy multimédia lemezek lej´ atsz´ as´ ara, tov´ abbá DVD-lemezen terjesztett programok vagy adatok beolvasása (4,7 GB-os kapacitás!). CD-RW/DVD-ROM meghajt´ o Mindarra alkalmas mint az el˝ oz˝ o h´ arom (Combo drive). A jelzéseken k´ıv¨ ul prec´ızebb formában is meg szokták adni a meghajt´ ok sebességét: pl. 12x8x8x32x. Ez a mágikus számsor balr´ ol jobbra a CD ´ırási, a CD u ´jra´ırási, a DVD-ROM olvas´ asi és vég¨ ul a már meg´ırt CD-R/RW vagy CD-ROM olvas´ asi sebességét jelenti.

2.9. A merevlemez meghajt´ o Szám´ıtógép¨ unkbe val´ osz´ın˝ uleg el˝ ore telep´ıtettek egy nagykapacitás´ u merevlemez meghajtót. Ez k´ıv¨ ulr˝ ol ´ altal´ aban nem l´ atszik, m˝ uködését az aktivitás jelz˝o lámpán k´ıv¨ ul, esetleg halk ropog´ asra emlékeztet˝ o hang jelzi. Korszer˝ u energiagazdálkodás´ u gépeknél a bekapcsol´ as ut´ an felp¨ org˝ o meghajtó egy meghatározott id˝o után – ami u ´gy telt el, hogy nem volt lemezaktivitás (´ırás vagy olvasás) – leáll. Majd amikor u ´jra sz¨ ukség lesz r´ a felp¨ or¨ og. Mindkét eseményt hallhatjuk is. A merevlemez meghajt´ ot szokt´ ak még rendszerlemeznek is nevezni (ha több is van akkor az els˝ ot), arra utalva, hogy az operációs rendszer vagy rendszerek ezen helyezkednek el és innen t¨ olt˝ odnek a sz´ am´ıtógép memóriájába induláskor. A merevlemezre ker¨ ulnek az ´ altalunk használt alkalmazások programjai és adata´llományai. Munk´ ank sor´ an sz´ amtalan szöveges, rajzos, képi dokumentum keletkezhet elektronikus / digit´ alis form´ aban. Ezeket nagy mennyiségben tárolhatjuk merevlemez meghajt´ onkon, mivel ezek kapacitása hihetetlen tempóban növekedett, miközben az ´ aruk alig. Ma ugyanannyiba ker¨ ul egy merevlemez meghajtó, mint 2-3 éve, mik¨ ozben kapacit´ asa t´ızszeresére n˝ott, vagyis egységnyi tárolókapacitás költsége tizedére cs¨ okkent. A merevlemezeknek nemcsak a kapacit´ asa, hanem az adatelérési sebessége is jelent˝osen növekszik. Ezek egy¨ utt kock´ azatot is rejtenek magukban. A nagy tárolókapacitás elaltathatja éberség¨ unket és nem gondolunk adataink archiválására, mivel van még b˝ oségesen hely. Haszn´ aljuk ki a merevlemezek egyre növekv˝o tárolókapacitását, de ne feledj¨ uk el, hogy ami elromolhat az el is romlik! A feltelep´ıtett programok elveszhetnek, mivel meg van a telep´ıt˝okészlet, u ´jra lehet telep´ıteni ˝oket. Ha az általunk létrehozott sz¨ oveges, rajzos, képi dokumentumok eddig csak

˝ LEP ´ ESEK ´ 2.10. AZ ELSO

21

egy példányban, a merevlemezen voltak meg, ezek pótolhatatlan veszteséget jelenthetnek. Régebben azt tan´ acsolt´ ak az informatikusok, hogy a munka végeztével annak tudatában kapcsoljuk ki a gépet, hogy holnap esetleg nem tudjuk bekapcsolni. Minden munkafolyamat befejezésekor az archiválást javasolták. Ma azért már nem ilyen s´ ulyos a helyzet, a megb´ızhat´ os´ ag is jelent˝osen növekedett. Pótolhatatlan adatokat azonban ma sem szabad egy példányban tárolni! Rendszeresen archiv´ aljunk, ma erre a legjobb eszköz az ´ırható és az u ´jra´ırható CD (esetleg m´ ar a DVD is).

2.10. Az els˝ o l´ ep´ esek A megfelel˝ o munkak¨ ornyezet A megfelel˝o munkak¨ ornyezet nagymértékben befolyásolja közérzet¨ unket és produktivitásunkat. Nagyon fontos, hogy id˝ ot szánjunk arra, hogyan is rendezz¨ uk el leend˝o szám´ıt´ ogépes munkahely¨ unket. Néhány fontos szempont: ´ A szék be´ all´ıt´ asa: egy j´ o szék még nem biztos, hogy megfelel˝o szék is. Altal´ aban még be is kell ´ all´ıtani, hogy illeszkedjen a testarányainkhoz. A megfelel˝o testtart´ as n¨ oveli a komfortérzetet és a produktivitást. A szék ne billegjen. Ha ilyen t´ıpus´ u, r¨ ogz´ıteni kell. A szék magasságát u ´gy kell beáll´ıtani, hogy ráu arhuzamos legyen a padlóval, miközben a talpunk telje¨lve a combunk p´ sen a padl´ on fekszik. T´ amasszuk h´ atunkat a szék támlájának munka közben, k¨ ulönben nagyon hamar elf´ aradunk. A sz´ am´ıt´ ogép elhelyezése: ne helyezz¨ uk közel a szám´ıtógépet olyan berendezéshez, amely er˝ os elektrom´ agneses vagy rádiófrekvenciás teret gerjeszt. Ilyenek a CB-r´ adi´ o, r´ adi´ otelefon, telev´ızió, másológép, elektromos f˝ ut˝o vagy légkondicion´ al´ o berendezés.

Ne helyezz¨ uk poros, meleg vagy p´ ar´ as környezetbe. Véglegesen elhelyezhetj¨ uk az asztalunk mellett vagy alatta egy oldaltámasszal rendelkez˝o zsámolyon vagy polcon, hogy ne foglaljon el helyet a munkaasztalon és ne zavarjon a mozg´ asban. A monitor elhelyezése: a kényelmes l´ atótávolság a szem¨ unkt˝ol 50-60 cm. A képerny˝ o fels˝ o széle egyenes testtartás mellett szemmagasságban legyen. A monitort d¨ onts¨ uk annyira h´ atra, hogy a képerny˝o alsó és fels˝o széle egyenl˝o távolságban legyen a szem¨ unkt˝ ol.

22

2. FEJEZET


A billenty˝ uzet elhelyezése: a billenty˝ uzet elhelyezésének nagyon fontos része van abban, hogy milyen testtartást vesz¨ unk fel munka közben. Ha t´ ul messze vagyunk, el˝ orehajl´ asra kényszer¨ ul¨ unk, ha t´ ul magasan vagyunk, akkor pedig feleslegesen terhelj¨ uk a v´ allizmokat. A monitor el˝ott helyezz¨ uk el a billenty˝ uzetet, hogy ne kelljen a fej¨ unket oldalra ford´ıtva tartani. Olyan magasan legy¨ unk, hogy amikor gépel¨ unk, alsó karunk párhuzamos legyen a padlóval. Az egér elhelyezése: ugyanazon a fel¨ uleten legyen mint a billenty˝ uzet. Legyen elég hely a mozgat´ as´ ara. A karunkat használjuk az egér mozgatása közben, csukl´ onk ne érjen le az asztalra.

A perif´ eri´ ak csatlakoztat´ asa A szám´ıtógép el˝ okész´ıtése igaz´ an k¨ onny˝ u feladat. A csatlakozópárok alakjuk vagy sz´ın¨ uk szerint azonos´ıthat´ ok, el sem lehet téveszteni.

Csatlakoztassuk az egeret a szám´ıtógép PS/2-es egér csatlakozójához (zöld) a hátlapon. A csatlakozót csak egyféleképpen lehet az aljzatba helyezni. Figyelj¨ unk a vezet˝ocsap helyzetére. Ne er˝oltess¨ uk!

Csatlakoztassuk a billenty˝ uzetet a szám´ıtógép PS/2-es billenty˝ uzet csatlakozójához (ibolyakék) a hátlapon. A csatlakozót csak egyféleképpen lehet az aljzatba helyezni. Figyelj¨ unk a vezet˝ocsap helyzetére. Ne er˝oltess¨ uk!


23

Csatlakoztassuk a monitort a szám´ıtógép VGA csatlakozójához (15 pólus´ u, három soros D) a hátlapon. A csatlakozót csak egyféleképpen lehet az aljzatra helyezni. Figyelj¨ unk az anya és az apa D profiljának illeszkedésére. Ne er˝oltess¨ uk! Gyengén rögz´ıts¨ uk a biztos´ıtó-csavarokkal.

Két t´ apk´ abel¨ unk van. Az egyiket csatlakoztassuk a szám´ıtógép, a másikat a monitor megfelel˝o aljzatába. Létezik olyan megoldás is, ahol a monitor tápkábelét a szám´ıtógép házának hátulján található fekete csatlakozóba kell helyezni. Ebben az esetben a szám´ıtógép tápegységén kereszt¨ ul kapja a monitor a tápfesz¨ ultséget. El˝onye, hogy a gép bekapcsolásakor a monitor is bekapcsolódik. Ellen˝orizz¨ uk, hogy a szám´ıtógép hálózati f˝okapcsolója kikapcsolt állapotban legyen (az O a kikapcsolt, az I a bekapcsolt állapot). A hálózati k´ abelek m´ asik végét csatlakoztassuk egy kett˝os fali aljzatba vagy egy elosztóba. Feltétlen¨ ul véd˝ of¨ oldeléssel rendelkez˝o aljzatok legyenek. A kábeleket célszer˝ uu ´gy elrendezi, hogy azok ne törjenek meg, mert ezzel drasz¨ tikusan csökkentj¨ uk élettartamukat. Ugyelj¨ unk arra is, hogy ne akadályozzanak a közlekedésben, ne tudjunk r´ alépni, beleakadni, hiszen a balesetveszélyen t´ ul, komoly fizikai k´ arosod´ asokat is okozhatunk a perifériáknak, vagy akár a szám´ıtógépnek. Még belegondolni is ijeszt˝ o, mi t¨ orténik, amikor a monitorunk vagy nyomtatónk egy hirtelen mozdulatt´ ol a f¨ oldre érkezik. Ezzel a rendszer minden alapvet˝ oen sz¨ ukséges elemét csatlakoztattuk és el˝okész´ıtett¨ uk az u ¨zembehelyezésre. Ha nincs egyéb periféri´ alis eszk¨ oz¨ unk a sz´ am´ıtógéphez, már nincs más feladatunk

24

2. FEJEZET


a bekapcsolásig, mint a billenty˝ uzet és az egér elhelyezése a monitor el˝ott. Ebben az esetben a k¨ ovetkez˝ o szakaszt ´ atléphetj¨ uk.

Opcion´ alis perif´ eri´ ak A következ˝okben tov´ abbi szok´ asos csatlakozási lehet˝oségeket mutatunk be.

Szám´ıtógép¨ unk legalább háromféle nyomtató csatlakozási lehet˝oséget támogat. Lehet˝oség¨ unk van a szokásos párhuzamos (Centronics), az egyre jobban terjed˝o USB és a ma már ritka soros (RS232) nyomtató csatlakoztatására. A képen a párhuzamos nyomtató csatlakoztatása látható.

A nyomtatók´ abel egyik végén 25 p´ olus´ u D profil´ u csatlakozó van. Ezt csatlakoztassuk a sz´ am´ıt´ ogép p´ arhuzamos csatlakozójához a hátlapon. Figyelj¨ unk az anya és az apa D profilj´ anak illeszkedésére. Ne er˝oltess¨ uk! Gyengén rögz´ıts¨ uk a biztos´ıtó-csavarokkal. A másik végét csatlakoztassuk a nyomtat´ ohoz és rögz´ıts¨ uk a rugós patentok seg´ıtségével. Az USB nyomtat´ ok´ abel mindkét végén k¨ ulönböz˝o csatlakozók vannak. A lapos csatlakozót kell a sz´ am´ıt´ ogép egyik USB csatlakozójába helyezni. Figyelj¨ uk meg ´ a kábelen lev˝ o csatlakoz´ on az aszimmetrikus ny´ılást. Ugy kell ford´ıtani a csatlakozót, hogy az aljzatban az érintkez˝ ok ezzel a ny´ılással szemben legyenek. A ´ nyomtató fel˝ oli végén a csatlakoz´ ot a let¨ ort él˝ u oldala tájolja az aljzatba. Ovatosan toljuk u ozésig a csatlakoz´ okat. ¨tk¨ Soros nyomtat´ onkat a sz´ am´ıt´ ogép h´ atlapján az RS232-es, ttyS0, azaz COM1 (9 pólus´ u) csatlakoz´ ohoz kell csatlakoztatnunk. Figyelj¨ unk az anya és az apa D profiljának illeszkedésére. Ne er˝ oltess¨ uk! Gyengén rögz´ıts¨ uk a biztos´ıtó-csavarokkal. A nyomtatók k¨ ozvetlen t´ apk´ abellel, vagy h´ alózati adapterrel csatlakoznak a 230Vos hálózati csatlakoz´ o aljzatba.


25

Csatlakoztassuk szám´ıtógép¨ unket az Ethernet hálózati csatlakozó és egy 8-pólus´ u RJ-45 csatlakozóval szerelt kábel seg´ıtségével a helyi hálózathoz (LAN). Ha ADSL el˝ofizetés¨ unk van, a szolgáltató egy ADSL modem egységet köt a telefonvonalunkra. Ebben az esetben szám´ıtógép¨ unk Ethernet csatlakozóját ezzel az egységgel kell összekötn¨ unk. A 8-pólus´ u csatlakoz´ o csak egyféleképpen helyezhet˝o az aljzatba. Egy rugalmas biztos´ıtónyelv biztos´ıtja kics´ usz´ as ellen és egyben halk kattanással jelzi a megfelel˝o behelyezést. A csatlakoz´ ot kih´ uzni csak e nyelv lenyomásával lehet. Csatlakoztassuk szám´ıtógép¨ unket modem seg´ıtségével a világhálózathoz. A képen egy bels˝o analóg modem csatlakoztatása látható. A biztos´ıtónyelv lenyomásával h´ uzzuk ki a telefon-kész¨ ulékb˝ol a telefonvonal fali csatlakozójától jöv˝o kábelt, és ezt csatlakoztassuk a modem telefonvonal aljzatába (Line, RJ-11). A modemhez kapott kábellel pedig csatlakoztassuk telefonkész¨ ulék¨ unket a modem, telefonkész¨ ulék aljzatába (Phone, RJ-11). A bels˝o modemeket a Linux nem t´ amogatja teljeskör˝ uen, ezért célszer˝ ubb k¨ uls˝o modemet haszn´ alni, melynek csatlakoztatása csupán annyiban tér el az ábrán láthatótól, hogy a modemet a sz´ am´ıt´ ogép ttyS0-ttyS1, azaz a COM1-COM2-es soros csatlakoz´ oj´ ahoz kell illeszteni. Amennyiben bels˝o modemmel rendelkez¨ unk, a helyzet akkor sem reménytelen, mivel egyre több t´ıpus támogatása megoldott. Ha ISDN modemet v´ as´ aroltunk sz´ am´ıt´ ogép¨ unkbe és ISDN el˝ofizetés¨ unk van, a fali egységet (NT) és a modemet egyszer˝ uen össze kell kötn¨ unk a modemhez kapott 8-pólus´ u k´ abellel. Ma még viszonylag sz˝ uk k¨ orben ismert az u ´gynevezett RDSL kapcsolat, ami egy vezeték nélk¨ uli kapcsolat a szolg´ altat´ o és a kliens között, ami jelen esetben a mi

26

2. FEJEZET


szám´ıtógép¨ unk. Lehet˝ ové teszi, hogy az el˝ ofizet˝o alacsony költség mellett, telefond´ıj nélk¨ ul nagy s´ avszélességen internetezhessen, ami alternat´ıv megoldást k´ınál azokon a ter¨ uleteken ahol az ADSL nem ép´ıthet˝o ki, vagy ahol a lakosság nem fizet el˝o vezetékes telefonra. Az Aironet néven m˝ uköd˝o vezeték nélk¨ uli Internet hozzáférés két, ink´ abb mag´ anszemélyeknek kialak´ıtott csomagja id˝okorlátos (40, illetve 360 ór´ as), d´ıja a magyar internetes társadalom által is megfizethet˝o belépési d´ıjból és fix o u havid´ıjb´ ol tev˝ odik o¨ssze. A sávszélesség 64 kbit/s-nél ¨sszeg˝ kezd˝odik. Ez a lehet˝oség m´ ar nem csak Budapesten érhet˝o el, a csomagokhoz általában korlátlan hozzáférést biztos´ıtanak, szintén vezeték és telefond´ıj nélk¨ ul. A sávszélesség már 384/64 Kbit/s-t´ ol indul. Teh´ at t¨ om¨ oren megfogalmazva, az RDSL egy rádióhullámon kereszt¨ ul m˝ uk¨ od˝ o ADSL elérés. A falra szerelt antennától H155-ös koax kábelen érkezik a jel, ami egy SMA csatlakozóval csatlakozik a gép¨ unkbe szerelt PCI-os Wireless k´ arty´ ahoz. A kábel biztonságos csatlakoztatásához könnyed, de hat´ arozott, balr´ ol-jobbra t¨ ortén˝o teker˝o mozdulatokkal rögz´ıts¨ uk a kábel csatlakoz´ oj´ at a k´ artya h´ atulj´ an tal´ alható csatlakozóra. Ilyen, és ehhez hasonl´ o vezeték nélk¨ uli (wireless) megoldásokkal egyre több helyen találkozhatunk, be´ all´ıt´ asukkal kapcsolatos információkat a szolgáltatóktól kaphatunk.

Csatlakoztassuk szám´ıtógép¨ unkhöz a rendelkezésére álló multimédia eszközöket. Ha nem vásároltunk szám´ıtógép¨ unkhöz speciális hangkártyát, az ábrán láthatók a lehet˝oségek (balról jobbra): Mikrofon bemenet (3,5 mm-es Jack, r´ ozsa sz´ın˝ u), Hang jelbemenet (3,5 mm-es Jack, kék sz´ın˝ u), pl. k¨ uls˝o CD lejátszó vagy egyéb Hi-Fi jelforr´ as, Hangsz´ or´ o / fejhallgat´ o / hang jelkimenet csatlakozó (két-hangszórós, 3,5 mm-es Jack, z¨ old sz´ın˝ u), pl. magnetofon, MINIDISC, J´ aték / MIDI csatlakoz´ o (15 p´ olus´ u).


27

A perifériák csatlakoztat´ as´ at seg´ıt˝ o képek o¨sszefoglalása:

Bekapcsol´ o nyom´ ogomb. Bekapcsol´ as jelz˝ ol´ ampa (LED) – zöld. Merevlemez aktivit´ as lámpa – sárga vagy piros. T¨ orlés nyom´ ogomb (RESET). Billenty˝ uzet csatlakozó. Egér csatlakoz´ o. P´ arhuzamos / nyomtató csatlakozó. RS232 soros kommunikációs csatlakozó ttyS0, azaz COM1. RS232 soros kommunikációs csatlakozó ttyS1, azaz COM2. Monitor csatlakoz´ o. Ethernet h´ al´ ozati / ADSL modem csatlakozó. USB univerz´ alis soros busz csatlakozó. J´ aték / botkorm´ any csatlakozó. MIDI csatlakoz´ o.

28

2. FEJEZET


2.11. A sz´ am´ıt´ og´ ep u ese ¨ zembehelyez´ A sz´ am´ıt´ og´ ep bekapcsol´ asa Miután csatlakoztattuk az ¨ osszes sz¨ ukséges perifériát és a tápkábeleket, minden készen áll arra, hogy bekapcsoljuk u ´j sz´ am´ıtógép¨ unket és elkezdj¨ unk vele dolgozni.

Kapcsoljuk be az összes csatlakoztatott perifériát: monitort, nyomtatót, hangszóró-rendszert stb. Kapcsoljuk be a hálózati f˝okapcsolót a szám´ıtógép hátlapján.

Kapcsoljuk be a szám´ıtógépet az el˝olapon található bekapcsoló nyomógombbal.

A bekapcsolás ut´ an azonnal – a hardver elemek alaphelyzetbe áll´ıtása után – az u ´gynevezett BIOS (Basic Input Output System) lép m˝ uködésbe. Ez egy nemfelejt˝o memóri´ aba (Flash ROM) égetett program, melynek tartalma akkor sem vész el, ha kikapcsoljuk a sz´ am´ıt´ ogépet. A BIOS, ahogy az elnevezése is mutatja alapvet˝o bemeneti és kimeneti folyamatokat vezérel, els˝ o rétegként a hardver k¨ or¨ ul. Erre ép¨ ulnek további rétegekként az operációs rendszerek (OS), ezekre pedig azok az alkalmazások, amelyekkel már az

´ ÍTOG ´ EP ´ UZEMBEHELYEZ ´ ¨ 2.11. A SZAM ESE

29

ember közvetlen¨ ul, vagy tov´ abbi alkalmazási rétegeken kereszt¨ ul dolgozik, illetve kommunikál. Képzelj¨ uk el az egészet olyannak, mint egy hagyma. A három f˝o réteg: az alkalmaz´ asok, az operációs rendszer, és a BIOS mindegyikével kapcsolatba ker¨ ulhet¨ unk – k¨ ul¨ onb¨ oz˝o mértékben – munkánk során. Ha a szám´ıtógépre nem telep´ıtettek oper´ aci´ os rendszert (ezért alkalmazásokat sem) a bekapcsolás ut´ an csak a BIOS fog m˝ uk¨ odni. A BIOS által´ aban men¨ us kezel˝ ofel¨ ulettel rendelkezik, amelyen kereszt¨ ul paraméterek sokaság´ at lehet elérni és m´ odos´ıtani. Ez a BIOS Setup-program – ma már létezik angol, német, spanyol, olasz, francia nyelv˝ u men¨ urendszerrel. Bekapcsolás után a BIOS egy POST-ot (Power-On-Self-Test) hajt végre hosszabb-rövidebb memóriateszttel. Ez alatt az id˝ o alatt, ´ altalában a képerny˝o alján ki´ırja, hogy melyik billenty˝ u le¨ utésével lehet a Setup-programba belépni – Éntering Setup F2´ , Ctrl + Alt + Esc ). Ha l´ atjuk a képerny˝on ezt, vagy hasonló tartalm´ u (Del feliratot, jegyezz¨ uk meg a kés˝ obbi BIOS beáll´ıtáshoz. Miután lezajlott a POST a BIOS megpr´ obál betölthet˝o operációs rendszert keresni az elérhet˝ o és erre a célra engedélyezett lemezegységeken. Ha nem talál, akkor ´SYSTEM BOOT FAILURE!´ – rendszerind´ıtási hiba – vagy hasonló tartalm´ u felirat jelenik meg a képerny˝ on. Ha van a sz´ am´ıt´ ogépen telep´ıtett oper´ aciós rendszer, a BIOS azt megtalálja és elkezd˝odik a rendszerbet¨ oltési folyamat – system booting / loading. Ez az operációs rendszert˝ ol és a sz´ am´ıt´ ogép sebességét˝ol f¨ ugg˝oen 5-10 másodpercet vesz igénybe. Ezután szám´ıt´ ogép¨ unk kész a haszn´ alatra vagy további alkalmazások telep´ıtésére.

A sz´ am´ıt´ og´ ep kikapcsol´ asa A szám´ıtógép bekapcsol´ asa ut´ an az els˝ o dolgunk legyen, hogy megtanuljuk azt szabályosan kikapcsolni. Ha a szám´ıt´ ogépen m˝ uk¨ odik valamilyen operációs rendszer, annak a m˝ uködését el˝oször le kell ´ all´ıtani. Az oper´ aci´ os rendszerek általában be tudják zárni a felett¨ uk futó alkalmaz´ asokat, de az is el˝ ofordulhat, hogy nek¨ unk kell ezeket is bezárni. Grafikus alkalmaz´ asok esetében tipikusan a ´Fájl´ men¨ u utolsó tétele a ´Kilépés´. Az oper´ aci´ os rendszereknél pedig az Álkalmazások´ ind´ıtómen¨ ujének utolsó tétele a ´Kilépés´, vagy van k¨ ul¨ on erre a célra egy ikon vagy nyomógomb a ´F˝omen¨ u´ sorban. Miután a ´Kilépésre´ kattintottunk az operációs rendszerek kikapcsolják vagy inakt´ıv állapotba helyezik a grafikus kezel˝o fel¨ uletet és választási lehet˝oséget k´ınálnak arra vonatkoz´ olag, hogy le´ alljon vagy u ´jrainduljon az operációs rendszer. Válasszuk a le´ all´ıt´ ast!

30

2. FEJEZET


A leáll´ıtás majdnem olyan hossz´ u folyamat, mint a betöltés, ezért várjunk t¨ urelemmel. A le´ all´ıt´ asi folyamat végén az operációs rendszer kikapcsolási parancsot k¨ uld a szám´ıt´ ogép t´ apegységének, majd az automatikusan kikapcsol (feltéve, hogy ATX rendszer˝ u t´ apegység¨ unk van). Miut´ an befejezt¨ uk a munkát, kapcsoljuk ki a perifériákat is! A sz´ am´ıt´ ogép h´ atlapj´ an lev˝o hálózati f˝okapcsolót nem sz¨ ukséges kikapcsolni minden alkalommal, csak ha hossz´ u ideig nem használjuk a szám´ıtógépet vagy az szervizre szorul. Ha nincs telep´ıtett grafikus fel¨ ulet a gép¨ unkön (ekkor csak parancssoros fel¨ ulet¨ unk uttes lenyomása általában u ´jraind´ıtja a van), a Ctrl + Alt + Del gombok egy¨ rendszert. Ha nincs telep´ıtett oper´ aci´ os rendszer a sz´ am´ıtógépen, nincs lehet˝oség az automatikus kikapcsol´ asra. Ilyenkor a bekapcsol´ o nyomógomb ismételt megnyomásával tudjuk kikapcsolni a gépet. El˝ofordulhat, hogy egy program, egy hardver elem vagy maga az operációs rendszer hibájából nem kapcsol ki a sz´ am´ıt´ ogép. Ilyenkor tartsuk nyomva a bekapcsoló nyomógombot, 4-5 m´ asodperc m´ ulva a szám´ıtógépnek ki kell kapcsolnia. Ha az operációs rendszer nem tudott szab´ alyosan leállni, a legközelebbi indulásnál ezt valamilyen form´ aban nehezményezni fogja és valamilyen biztonsági folyamatot ind´ıt be. Ez a merevlemez egy részének a tesztelése szokott lenni. Kövess¨ uk az operációs rendszer utas´ıt´ asait!

2.12. A BIOS be´ all´ıt´ asa Kapcsoljuk be a sz´ am´ıt´ ogépet és lépj¨ unk be a fentiek szerint a BIOS-ba! A belépés után egy, a k¨ ovetkez˝ o t´ abl´ azathoz hasonló tartalm´ u men¨ usor jelenik meg a képerny˝o fels˝ o részén. A képerny˝o als´ o részén ´ altal´ aban ¨ osszefoglalva megtaláljuk, hogy mely billenty˝ uket mire haszn´ alhatjuk a BIOS-ban. Jobb oldalon pedig az adott helyzethez illeszked˝o seg´ıtséget tal´ alhatunk.

Maintenance Jelszavak t¨ orl´ ese. Kiterjesztett be´ all´ıt´ asok. Processzor inform´ aci´ ok.

Main Hardver elemek kioszt´ asa, adataik. Rendszerid˝ o.

Advanced Lapkak´ eszlet (chipset) kiterjesztett be´ all´ıt´ asai. Alaplapra ´ ep´ıtett perif´ eri´ ak, IDE, FDD, Num Lock, video

Security Jelszavak be´ all´ıt´ asa, kezel´ ese. Biztons´ agi tulajdons´ agok.

´ ÍTASA ´ 2.12. A BIOS BEALL

Power Energia gazd´ alkod´ as be´ all´ıt´ asai.

31 Boot Rendszerbet¨ olt´ esi be´ all´ıt´ asok (Boot). POST be´ all´ıt´ asok.

Exit Be´ all´ıt´ asok ment´ ese, elvet´ ese. Alap´ ert´ ekek.

A men¨ u elemei k¨ oz¨ ott a jobbra-balra ny´ıl billenty˝ ukkel mozoghatunk. A men¨ uk vagy legörd¨ ul˝ o men¨ uként jelennek meg, vagy teljes képerny˝on jelennek meg az egyes tételek, amelyek sorai k¨ oz¨ ul a fel-le ny´ılbillenty˝ ukkel választhatunk. Utóbbi esetben, ahol van almen¨ u, ott ezt jelzi (pl. I ). A kiválasztott men¨ upontot vagy almen¨ ut az Enter gomb megnyom´ as´ aval nyithatjuk meg. Az éppen kiv´ alasztott tétel nagyfényerej˝ u, fehér vagy sárga kiemelést kap és az aktuális értékét (vagy annak tulajdons´ agát) mutatja inverz (ellentétes hátter˝ u) kiemeléssel. Ha a tételre ismét Enter -t u unk, egy kis ablakot nyit meg, amelyben ¨t¨ megmutatja a v´ alaszthat´ o értékeket vagy tulajdonságokat, kiemelve az éppen be áll´ıtottat. Ezek k¨ oz¨ ul a fel-le ny´ılbillenty˝ ukkel választhatunk és a választást Enter billenty˝ uvel hagyhatjuk j´ ov´ a. Minden helyzetb˝ol az Esc billenty˝ uvel léphet¨ unk vissza, egészen a kilépésig. Figyelem! A BIOS-ban szabadon navig´ alhatunk a ny´ıl billenty˝ ukkel, bel´ ephetu nk az almen u kbe, ismerkedhet u nk sz´ a m´ ıt´ o g´ e p u nk alapvet˝ o ¨ ¨ ¨ ¨ be´ all´ıt´ asaival, tulajdons´ agaival! Ku onb¨ oz˝ o t´ıpus´ u g´ epekn´ el a le´ırtakkal nem teljesen azonos BIOS¨ l¨ okkal is tal´ alkozhatunk, de m˝ uk¨ od´ esi elv´ et tekintve megegyez˝ oek. Ha m´ odunk van r´ a, tanulm´ anyozzuk a sz´ am´ıt´ og´ ep alaplapj´ anak dokument´ aci´ oj´ at, ku on¨ os tekintettel a BIOS be´ all´ıt´ asait. A be´ all´ıt´ asokat ¨ l¨ csak akkor v´ altoztassuk meg, ha teljesen biztosak vagyunk a dolgunkban! N´ eh´ any j´ ol ir´ anyzott m´ odos´ıt´ assal ak´ ar u eptelenn´ e is tehet¨ zemk´ ju am´ıt´ og´ epu erletezzu ¨ k sz´ ¨ nket. Semmi esetre sem k´ıs´ ¨ nk! ´ Altal´ aban nincs sz¨ ukség arra, hogy b´ armit is módos´ıtsunk a BIOS-ban. Az alapértékek és az automatikus be´ all´ıt´ asok megfelel˝oek. Két esetben azonban sz¨ ukség¨ unk lehet arra, hogy ilyen gyakorlatot szerezz¨ unk. Ha szeretnénk sz´ am´ıt´ ogép¨ unket az illetéktelen használattól óvni, jelszavazásra van sz¨ ukség¨ unk, amit rendszeresen v´ altoztatni is kell. Ha egy u ´j, vagy m´ asodik oper´ aci´ os rendszert szeretnénk telep´ıteni a szám´ıtógépre, vagy csak szeretnénk kipr´ ob´ alni egyet, sz¨ ukség¨ unk lehet arra, hogy módos´ıtsuk a rendszerbet¨ oltési sorrendet. El˝obbihez a ´Security´ men¨ u, az ut´ obbihoz a ´Boot´ men¨ u részletesebb megismerésére van sz¨ ukség¨ unk.

32

2. FEJEZET


A ´Security´ men¨ u egy ´Supervisor password´ (fel¨ ugyel˝oi vagy f˝onöki jelszó) és egy Úser password´ (felhaszn´ al´ oi jelszó) beáll´ıtását teszi lehet˝ové, esetleg a Úser password´ tulajdons´ agait is megadhatjuk. A jelszavak megadásakor ismételt megadást kér a véletlen el¨ utések ellen. Ha van erre lehet˝ oség, korl´ atozzuk minimálisra a User jelszó jogosultságait a BIOS-ban. Ez vagy teljes letilt´ ast jelent, vagy csak az id˝o / dátum és a saját jelszó módos´ıt´ as´ at teszi lehet˝ ové. Ha csak a BIOS illetéktelen haszn´ alat´ at akarjuk megakadályozni, adjunk meg Supervisor jelsz´ ot. Ha a sz´ am´ıt´ ogép¨ unkét is, adjunk meg User jelszót is. Bekapcsolás ut´ an – az ut´ obbi esetben – azonnal jelszót kér a szám´ıtógép és nem lehet továbblépni, am´ıg nem kapja meg a jelszavak valamelyikét. Csak Supervisor jelszó esetén indul azonnal a sz´ am´ıt´ ogép, és csak akkor kér jelszót, ha be akarunk lépni a BIOS-ba. A Supervisor jelsz´ oval haszn´ alhatjuk a szám´ıtógépet és a BIOS-t is, a User jelszóval csak a sz´ am´ıt´ ogépet, esetleg a BIOS-t korlátozottan. A Supervisor jelsz´ ot senkinek, a User jelszót csak illetékesnek hozzuk a tudomására és lehet˝ oleg ne felejts¨ uk el egyiket sem, mert az elfelejtett Supervisor jelszót csak szakm˝ uhelyben lehet hat´ astalan´ıtani, némi nehézséggel. Természetesen a jelszavakat a Supervisor jelsz´ o birtokában módos´ıthatjuk. Mindkét jelszóra igaz, hogy ha u ´jra kérj¨ uk a jelsz´ o be´ all´ıt´ asát a BIOS-ban és az u ´j jelszó helyét -t u unk, t¨ orölj¨ uk a jelszavazást. u ¨t¨ ¨resen hagyjuk, majd Enter A ´Boot´ men¨ uben egy els˝ obbségi (prioritási) sorrendet adhatunk meg a lehetséges meghajt´ oinkra meghat´ arozva aszerint, hogy melyikr˝ol szeretnénk betölteni els˝o-, másod-, harmad-, negyedsorban az operációs rendszert. Az egyik szok´ asos megold´ as, hogy: 1st Boot Device (els˝ o), 2nd Boot Device (m´ asodik), 3rd Boot Device (harmadik), 4th Boot Device (negyedik oper´ aciós rendszer betölt˝o meghajtó), vagy hasonló tételeket tal´ alunk a men¨ uben. Válasszuk ki az els˝ot és nyomjuk meg ut! az Enter billenty˝ Ekkor egy ablakban felk´ın´ alja a lehetséges eszközöket: Removable Device (hajlékonylemez), Hard Drive (merevlemez), ATAPI-CDROM, Disabled (letiltva),

´ ÍTASA ´ 2.12. A BIOS BEALL

33

kiemelve azt, amelyik éppen be van ´ all´ıtva. Ha az ATAPI-CDROM-ot választjuk, majd Enter billenty˝ ut u t¨ u nk, el˝ o sz¨ or a CD-r˝ol, ha a Hard Drive-ot választjuk, ¨ a merevlemezr˝ ol, ha a Removable Device-t, a hajlékonylemezr˝ol fogja a BIOS megk´ısérelni bet¨ olteni az oper´ aci´ os rendszert. Egy másik szok´ asos megold´ as, hogy: 1. 2. 3. 4.

Removable Device, IDE Hard Drive, ATAPI-CDROM, Other Boot Device (egyéb oper´ aciós rendszerbetölt˝o eszköz),

vagy hasonló tételeket tal´ alunk a men¨ uben. A sorszám itt is az aktuális els˝obbségi -t u unk, egy ablakban sorrendet jelenti. Ha kiv´ alasztjuk az els˝ ot, majd Enter ¨t¨ letilthatjuk vagy engedélyezhetj¨ uk (pl. az adott meghajtó t´ıpusjelével) azt, hogy a hajlékonylemez részt vegyen-e a bet¨ oltési folyamatban. Vagyis, hogy a BIOS keressen-e a hajlékonylemezen bet¨ olthet˝ o operációs rendszert. Ha a harmadikat v´ alasztjuk és azt szeretnénk, hogy el˝oször ezen, tehát a CD n keressen a BIOS, a Szürke + (a numerikus billenty˝ uzeten) billenty˝ u kétszeri lenyomásával az els˝ o helyre léptethetj¨ uk a CD-ROM meghajtót. Közben az els˝o kett˝o egy hellyel lejjebb ker¨ ul az els˝ obbségi sorban. Ez talán egy kicsit bonyolultnak t˝ unhet, de ha végiggondoljuk, hogy mire lehet sz¨ ukség¨ unk, m´ aris egyszer˝ ubb lesz. CD-r˝ ol u ´j oper´ aci´ os rendszert akarunk telep´ıteni. A sz¨ ukséges els˝obbségi sorrend:

1. ATAPI-CDROM, 2. IDE Hard Drive, 3. Removable Device. A telep´ıtés elindul a CD-r˝ ol, majd amikor befejezt¨ uk és kivett¨ uk a CDt a meghajt´ ob´ ol, a merevlemez lesz a következ˝o elérhet˝o rendszerbetölt˝o meghajt´ o. CD-r˝ ol u ´j oper´ aci´ os rendszert akarunk telep´ıteni, de az induló operációs rendszer hajlékonylemezen ´ all rendelkezés¨ unkre. A sz¨ ukséges els˝obbségi sorrend:

1. Removable Device, 2. IDE Hard Drive, 3. ATAPI-CDROM.

34

2. FEJEZET


A telep´ıtés elindul a hajlékonylemezr˝ol, folytatódik a CD-r˝ol, majd amikor befejezt¨ uk és kivett¨ uk a hajlékonylemezt a meghajtóból, a merevlemez lesz a következ˝ o elérhet˝ o rendszerbet¨ olt˝ o meghajtó. Stabil a sz´ am´ıt´ ogép¨ unk, nincs sz¨ ukség¨ unk operációs rendszer telep´ıtésére, vagy kipr´ ob´ al´ as´ ara. A javasolt els˝ obbségi sorrend:

1. IDE Hard Drive, 2. ATAPI-CDROM, 3. Removable Device. Az oper´ aci´ os rendszer mindig a merevlemezr˝ol indul. Ha esetleg megsér¨ ul a merevlemez vagy az oper´ aci´ os rendszer, van esély¨ unk arra, hogy a CD-r˝ol vagy a hajlékonylemezr˝ ol életet lehelj¨ unk szám´ıtógép¨ unkbe.

2.13. Oper´ aci´ os rendszerek Mint azt a sz´ am´ıt´ ogép bekapcsol´ asa c´ım˝ u fejezetben már eml´ıtett¨ uk, a BIOS alapvet˝o bemeneti és kimeneti folyamatokat vezérel, els˝o rétegként a hardver kör¨ ul. Erre ép¨ ul tov´ abbi rétegként az operációs rendszer (OS), erre pedig azok az alkalmazások, amelyekkel m´ ar az ember közvetlen¨ ul, vagy további alkalmazásrétegeken kereszt¨ ul dolgozik, illetve kommunikál. Ez a réteges (hagyma) modell nagyon elterjedt és szemléletes. J´ ol használható a nagyon o¨sszetett rendszerek elemzésére. Az operációs rendszer teh´ at az els˝ o olyan réteg a szám´ıtógép kör¨ ul, amellyel az ember a haszn´ alat sor´ an rendszeresen kapcsolatba ker¨ ul. Egy operációs rendszer rengeteg program-, adat-, le´ır´ o-, kép- stb. fájlból felép¨ ul˝o, rendk´ıv¨ ul összetett programrendszer, amely az adott oper´ aci´ os rendszerre többé-kevésbé jellemz˝o – jó esetben szabv´ anyos – k¨ onyvt´ ar-strukt´ urában (mappákban) helyezkedik el. Ez már önmagában is elég bonyolult, t¨ obb egymásba ágyazott fastrukt´ ura. Ehhez jönnek még az ´ altalunk haszn´ alt k¨ ul¨ onféle alkalmazások (irodai programok, grafikai programok, multimédia stb.), valamint ezek használata során létrejöv˝o dokumentum és egyéb adatf´ ajlok, j´ o esetben témák szerint könyvtárakba (mappákba) rendezve. Azért, hogy ne keveredjen ¨ ossze reménytelen¨ ul a merevlemezen – és a fej¨ unkben – az oper´ aci´ os rendszer, az alkalmazás, a saját projekt és az adat, célszer˝ u mag´ ara az oper´ aci´ os rendszerre is alkalmazni a rétegmodellt. Ilyen módon elemezve a kérdést meg´ allap´ıthatjuk, hogy kétféle koncepció létezik ma az operáci´ os rendszerek vil´ ag´ aban: egy monolitikus modell, amelynek rétegei ugyan elméletileg léteznek, de olyan sz¨ ovevényes módon kapcsolódnak egymáshoz, hogy gyakorlatilag nem v´ alaszhat´ ok szét.

´ OS ´ RENDSZEREK 2.13. OPERACI

35

A másik koncepci´ o az éles hat´ arokkal szétválasztott, réteges modell, amelynek még egyes rétegei is modul´ aris felép´ıtés˝ uek. A moduláris felép´ıtés miatt jól alkalmazkodik az igényekhez – j´ ol sk´ al´ azható, az éles réteghatárok következménye pedig, hogy az egyes rétegek megval´ os´ıt´ asára több egyenrang´ u, életképes megoldás sz¨ ulethet, amelyek k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o v´ alaszokat adnak ugyanarra a problémára. A monolitikus modellnél tov´ abb´ a nagy a k´ısértés, hogy ne csak az operációs rendszer rétegei n˝ ojenek ¨ ossze, hanem az alkalmazások is az operációs rendszerrel és a saját projektek az alkalmaz´ assal (l´ asd még zárt forráskód, marketing, konzumeridiotizmus c´ımszavak). A moduláris és réteges modellben a modulok és a rétegek kapcsolata világos, szabványos, (esetleg) nyilv´ anos, ami szabad teret enged a kreativitásnak, ugyanakkor elveszi a teret a rejtett biztons´ agi rések kihasználói el˝ol (lásd még ny´ılt forráskód, szabads´ ag, személyiségi jogok). Az el˝onyök és a h´ atr´ anyok mérlegelése r´ ank van b´ızva. A két modell, két u ´t, két filozófia, két életszemlélet. Nincs legr¨ ovidebb u ´t. . . Befejezés¨ ul néh´ any okvetetlenkedés egy rendmániás ´hardveres´ billenty˝ uzetéb˝ol. A feltelep¨ ul˝o programok ´ altal´ aban seg´ıtenek benn¨ unket abban, hogy egy áttekinthet˝o könyvt´ arrendszer j¨ ojj¨ on létre, de saját dokumentumaink és projektjeink részére mi fogunk létrehozni k¨ onyvt´ arrendszert. Ezért éppen u ´gy, mint egy irodában, célszer˝ u el˝ ore végiggondolni a lehet˝oségeket, az elérend˝o célokat és alapvet˝o szabályokat, majd ezeket k¨ ovetkezetesen betartani. Ha merevlemez¨ unk fájlok (iratok) ¨ ossze-visszadob´ alt halmaza lesz, teljesen véletlenszer˝ uen megnyitott könyvtárakban (mapp´ akban), bizony nem sok öröm¨ unk lesz egy id˝o után szám´ıtógép¨ unkben, mivel semmit sem fogunk megtalálni rajta. A szám´ıtógép nem csoda, az informatika nem misztikum – f˝oleg nem globalista áltudomány – hanem eszk¨ oz a ma emberének kezében, mint egykor a kés. Seg´ıtheti élet¨ unket, alkothatunk és rombolhatunk vele. Csak rajtunk m´ ulik (lásd még szabad akarat).

3. fejezet

Particion´ al´ as 3.1. Bevezet´ es Miel˝ott telep´ıtenénk az UHU-Linuxot, el˝ ofordulhat, hogy u ´gy kell el˝okész´ıten¨ unk helyét a merevlemez¨ unk¨ on, hogy a meglév˝o, eddig használt rendszer¨ unk sértetlen maradjon.

3.2. Telep´ıt´ es megl´ ev˝ o Windows rendszer mell´ e Ebben az esetben sz¨ ukség¨ unk lesz egy speciális programra, amellyel merevlemez¨ unk felosztás´ at m´ odos´ıtani tudjuk oly m´ odon, hogy az eddigi adatok, programok is megmaradjanak és az u ´j oper´ aci´ os rendszert is ki tudjuk próbálni. Jó néhány megoldás választhat´ o. E f¨ uzetben egy igen gyakori és népszer˝ u Windows, valamint egy DOS alatt fut´ o programot, illetve azok kezelését mutatjuk be. Miel˝ott komolyabb beavatkoz´ ast végeznénk meglév˝o fájlrendszer¨ unkön, célszer˝ u fontosabb adatainkr´ ol biztons´ agi m´ asolatot kész´ıteni. Erre alkalmas lehet egy ´ ır´ másik merevlemez, vagy CD-´ır´ o/Ujra´ o egység. Kisebb adatmennyiség esetén kiváló lehet egy USB csatlakoz´ as´ u PenDrive, vagy végs˝o esetben egy 1.44 MB kapacitás´ u hajlékonylemez.

Partition Magic, a var´ azslatos”. . . ” Az els˝o alkalmaz´ as neve Partition Magic (továbbiakban PM) vagyis a part´ıció ” varázsló”.

38

3. FEJEZET

´ AS ´ PARTICIONAL

A program teljes verzi´ oja a PC World szaklap 2002. ´ evi janu´ ari sz´ am´ anak CD mell´ eklet´ en megjelent, vagy szerencs´ esebb esetben ismer˝ os¨ unkt˝ ol is k¨ olcs¨ onk´ erhetj¨ uk. Az angol nyelv˝ u telep´ıt˝ o´ allom´ any m´ erete kb. 22 MB.

Miel˝ott nekifogn´ ank a folyamatnak, egy fontos tanács: ellen˝orizz¨ uk le (SCANDISK.EXE vagy CHKDSK.EXE), és töredezettségmentes´ıts¨ uk (DEFRAG.EXE) merevlemez¨ unket, mert ezzel id˝ot spórolunk meg! Telep´ıts¨ uk a programot, majd ind´ıtsuk el. Látható, hogy h´ any darab és milyen méret˝ u merevlemez van szám´ıtógép¨ unkben. Erre azért van sz¨ ukség, hogy el tudjuk d¨ onteni, melyik lemezen foglaljunk helyet a megismerni k´ıv´ ant u ´j oper´ aci´ os rendszernek. Válasszuk azt, hogy az els˝o merevlemezre akarjuk telep´ıteni az UHU-Linuxot, mert u ´gy t˝ unik, hogy azon van a legnagyobb szabad hely. Kattintsunk az 1. szám´ u diszkre (3.1. ábra).

3.1. ´ abra. Hol csináljunk helyet? Bal oldalt kattintsunk az Ínstall another operating system´ men¨ utételre és nyom juk meg a Next gombot.

´ MEGLEV ´ O ˝ WINDOWS RENDSZER MELLE ´ 3.2. TELEPÍTES

39

´ oper´ 3.2. ´ abra. Uj aci´ os rendszer kiválasztása Adjuk meg, hogy Linux rendszert k´ıv´ anunk telep´ıteni, majd a Next gombbal lépj¨ unk tovább (3.2. ´ abra). A következ˝o képerny˝ on (3.3. ´ abra) azt kell eldönten¨ unk, hogy hol k´ıvánjuk elhe lyezni az u ´j part´ıci´ ot. V´ alasszuk a ´Before C:´ (a C: elé) lehet˝oséget, és a Next gombbal lépj¨ unk tov´ abb. ´ Ujabb kérdés: Melyik part´ıci´ ot k´ıv´ anjuk ´ atméretezni, azaz melyik már létez˝o part´ıcióból k´ıvánunk helyet lecs´ıpni” az UHU-Linux számára (3.4. ábra). ” unk tovább. Válasszuk a Ć:´-t, majd a Next gombbal lépj¨ Az u ´j part´ıci´ o adatait (méret, elnevezés, part´ıció és fájlrendszer t´ıpus) ekkor kell megadnunk (3.5. ´ abra). Figyelj¨ unk arra, hogy a felszabad´ıtott ter¨ ulet a Swap1 part´ıció méretigényét is fedezze! A part´ıció t´ıpusa, azaz hogy els˝ odleges (Primary) vagy logikai (Logical) part´ıciót hozunk-e létre, ezen a képerny˝ on m´ ar eldöntött, ugyanis ezt az információt már meghatároztuk (3.3. ´ abra), b´ ar akkor nem is tudtunk err˝ol. Mennyi helyet sz´ anjunk az UHU-Linuxnak? A rendszer teljes telep´ıtéséhez 2,5 GB b˝ oségesen elegend˝o, de ehhez ne felejts¨ uk el hozzáadni a saj´ at adataink t´ arol´ as´ ahoz sz¨ ukséges ter¨ uletet is. 1 A swap part´ ıci´ o a virtu´ alis mem´ oriakezel´ es fontos r´ esze. Amikor a fizikai mem´ oria kev´ es, a mem´ oriakezel˝ o a swap part´ıci´ ot, mint a fizikai mem´ oria kiterjeszt´ es´ et kezdi el haszn´ alni. Emiatt a rendelkez´ esre ´ all´ o mem´ oria = fizikai mem´ oria + a swap ter¨ ulet m´ erete.

40

3. FEJEZET

3.3. ´ abra. Hov´ a ker¨ uljön a part´ıció?

3.4. ´ abra. Melyik part´ıci´ o méretét csökkents¨ uk?



41

3.5. ´ abra. A part´ıció adatai Ha van elegend˝ o hely¨ unk, ´ırjuk be: 3.072 MB. Az u ´j part´ıció kötetc´ımkéjének (label) megad´ asa nem k¨ otelez˝ o, csak lehet˝oség. Ha továbblép¨ unk a k¨ ovetkez˝ o képen (3.6. ábra) arra kell választ adnunk, hogy az u ´jonnan létrehozott part´ıci´ ot az ´ atméretezés után akt´ıvvá”, azaz ind´ıtha” tóvá tessz¨ uk-e? Vigy´ azzunk az itt megadott válaszunkra, ugyanis ha itt az Ímmediately´-t v´ alasztjuk, akkor mindaddig, am´ıg nem telep´ıtj¨ uk fel az UHULinux-ot, régi rendszer¨ unk nem lesz ind´ıtható! A ´Later´ választása emiatt biztonságosabb megold´ as lehet. . . Az átméretezés folyamat´ aban ekkor egy ¨ osszefoglaló képerny˝ore jutunk, ahol áttekinthetj¨ uk eddigi munk´ ankat (3.7. ´ abra). Itt tényleges változás még nem történik a merevlemezen, erre vonatkoz´ oan a kés˝ obbiekben kapunk majd egy figyelmeztet˝o u zenetet! ¨ Viszont ha valamit nem megfelel˝ oen ´ all´ıtottunk be, alkalmunk ny´ılik u ´jrakezdeni. Amennyiben megfelel˝ onek tal´ altuk az adatokat, lépj¨ unk tovább (3.8. ábra). Akarunk-e swap part´ıci´ ot (cserepart´ıci´ o) is létrehozni? Igen, kifejezetten szeretnénk. A swap-r´ ol b˝ ovebbet majd a telep´ıtés le´ırásánál találunk, itt válaszoljunk a Yes -szel és haladjunk tov´ abb. Hová tegy¨ uk a swap part´ıci´ ot? A meglév˝ o Ć:´ elé, a már létrehozott UHU-Linux elé, esetleg az UHU-Linux m¨ ogé? Ebben az esetben tulajdonképpen mindegy, de mivel cserepart´ıci´ or´ ol van sz´ o, jobb lesz ha minél inkább a merevlemez elejéhez” ”

42

3. FEJEZET

3.6. ´ abra. Aktiv´ aljuk a part´ıciót?

3.7. ´ abra. J´ ováhagyás.



43

3.8. ´ abra. Hozunk létre swap part´ıciót is? van közel, hiszen a merevlemezek fizik´ aj´ aból adódóan ezeket a helyeket éri el a leggyorsabban, teh´ at a m˝ uk¨ odés gyorsabb lehet, mint a másik esetben. A legjobb megoldás az, ha a swap ter¨ ulet egy k¨ ul¨ on (gyors) merevlemezen ker¨ ul elhelyezésre! Haladjunk tov´ abb (3.9. ´ abra). A megjelen˝o kérdés m´ ar az el˝ obbiekb˝ ol ismer˝os lehet! Azt kell eldönten¨ unk, hogy a swap part´ıciót melyik meglév˝o part´ıció ter¨ uletén hozzuk létre. Harapjunk bele a Ć:´ jel˝ ube, vagy a már az el˝oz˝oekben létre” hozott” UHU-Linux part´ıci´ ob´ ol sz´ anunk neki helyet (3.10. ábra)? Válasszuk az utóbbit. Tekintettel a swap méretére, b˝ oven marad hely az UHU-Linuxnak. A Next után adjuk meg, hogy mekkora legyen a cserepart´ıció mérete (3.11. ábra). Mint azt az el˝ obb m´ ar eml´ıtett¨ uk, a swap-ról a telep´ıtésnél lesz még szó, adjunk meg 256 Mbyte méretet erre a célra. A következ˝o ´ abra (3.12. ´ abra) ismét egy ellen˝orzési lehet˝oség. Ha valamit nem megfelel˝oen adtunk meg az el˝ oz˝ oekben, itt még lehet˝oség¨ unk van módos´ıtani a swap part´ıci´ oval kapcsolatos adatainkat. Ha rendben van minden, lépj¨ unk tovább a Finish gomb seg´ıtségével. Utolsó ábránk a 3.13. ´ abra. Figyelmesen ellen˝orizz¨ uk le a látható adatokat! A nagyobbik ablakban l´ atjuk mindazt, amit eddig összeáll´ıtottunk! Ha mindent leellen˝orizt¨ unk, m´ ar csak egy feladat maradt hátra: kattintanunk kell a bal oldalt alul látható Apply” (V´ altoztat´ asok j´ ov´ ahagyása, alkalmazása) felirat´ u gombra, ”

44

3. FEJEZET

3.9. ´ abra. Hol legyen a swap?

3.10. ´ abra. Mib˝ ol cs´ıpj¨ unk le ter¨ uletet?



3.11. ´ abra. Mekkora legyen a mérete?

3.12. ´ abra. Ellen˝ orzési lehet˝oség

45

46

3. FEJEZET


3.13. ´ abra. M´ odos´ıtás el˝ott. . . és a part´ıció var´ azsl´ o elkezdi a tényleges munkát. ar nincs vissza´ ut! T¨ urelemFontos! miut´ an r´ akattintottunk az Apply ikonra, m´ mel v´ arjuk meg, am´ıg a g´ ep v´ egrehajt minden utas´ıt´ ast. Ez egyes esetekben ¨ ak´ ar TOBB PERCIG IS ELTARTHAT!!! A t¨ urelmes v´ arakoz´ ason k´ıv¨ ul semmi dolgunk nincs, viszont a folyamat v´ egrehajt´ asa k¨ ozben lehet˝ oleg ne legyen ´ aramsz¨ unet (c´ elszer˝ u emiatt sz¨ unetmentes ´ aramforr´ ast alkalmazni legal´ abb erre az id˝ oszakra). Ha a g´ ep v´ egzett, nekifoghatunk az UHU-Linux feltelep´ıt´ es´ enek!

´ ROVIDEN ¨ 3.3. A FIPS PROGRAMROL

47

3.3. A fips programr´ ol ro ¨viden Mely esetben haszn´ alhatjuk? A fips abban az esetben haszn´ alhat´ o, ha a merevlemezen egy els˝odleges FAT part´ıció van. Azaz a merevlemezt teljes méretében használtuk eddig. A fips dokument´ aci´ oja szerint alkalmaz´ asát az alábbiak korlátozzák: csak akkor alkalmazhat´ o, ha a merevlemezhez történ˝o hozzáférések a BIOS 13-as interruptj´ an kereszt¨ ul t¨ orténnek; ha 512 byte szektorméret˝ u a merevlemez; 12 bites FAT esetén nem haszn´ alható; csak DOS part´ıci´ ok szeletelhet˝ ok; extended DOS part´ıci´ okat nem kezel; nem haszn´ alhat´ o, ha m´ ar van négy els˝odleges part´ıciónk; használatához ugyanis sz¨ ukség van legal´ abb egy szabad part´ıció bejegyzésre; a fips nem m˝ uk¨ odik, ha a kiindul´ o part´ıcióméret több 4.085 cluster-nél.

El˝ ok´ eszu ¨ letek A fips egy egyszer˝ u DOS alatt m˝ uk¨ od˝ o program. Erre ind´ıtás után is felh´ıvja figyelm¨ unket. A program megtal´ alhat´ o a telep´ıt˝o CD /dostools/fips alkönyvtárában. A:\FIPS>fips FIPS version 2.0, Copyright (C) 1993/94 Arno Schaefer FAT+" Support Copyright (C) 1997 Gordon Chaffee DO NOT use FIPS in a multitasking environment like Windows, OS/2, Desqview, Novell Task Manager or the Linux DOS emulator: boot from a DOS boot disk first. If you use OS/2 or a diks compressor, read the relevant section in FIPS.DOC. FIPS comes with ABSOLUTELY NO WARRANTY, see file COPYING for details This is free software, and you are welcome to redistribute it under certain conditions; again see file COPYING for details. Press any Key

48

3. FEJEZET


Az el˝obbiek alapj´ an a fips egy szabadon felhasználható szoftver, amit egy DOS ind´ıtólemez seg´ıtségével KELL ind´ıtanunk. A DOS ind´ıtólemez¨ unkre kész´ıthet¨ unk egy fips alk¨ onyvt´ arat, ahova bemásoljuk az UHU-Linux telep´ıt˝o CD /dostools/fips alk¨ onyvt´ ar´ anak tartalm´ at. Ind´ıtsuk u ´jra a rendszert az el˝ obb el˝ okész´ıtett ind´ıtólemez seg´ıtségével. A figyelmeztet˝o u asa ut´ an egy billenty˝ u le¨ utésére vár a program, majd a ¨zenet elolvas´ jelenlegi part´ıci´ os t´ abla jelenik meg annak adataival: Partition table: | | Start | | End | Start |Number of| Part.|bootable|Head Cyl. Sector|System|Head Cyl. Sector| Sector |Sectors | MB -----+--------+----------------+------+----------------+--------+---------+---1 | yes| 1 0 1| 0Ch| 31 1015 63| 63| 2048193|1000 2 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| 3 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| 4 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| Checking root sector ... OK

A fenti adatok gépenként eltér˝ oek lehetnek. Ismételt billenty˝ u le¨ utés után a merevlemez boot szektor´ ar´ ol, geometri´ aj´ ar´ ol kapunk b˝ovebb információt: Boot sector: Bytes per sector: 512 Sectors per cluster: 8 Reserved sectors: 32 Number of FATs:2 Number of rootdirectory entries: 0 Number of sectors (short): 0 Media descriptor byte: F8h Sectors per FAT: 1999 Sectors per track:63 Drive heads: 32 Hidden sectros:63 Number of sectors (long): 2048193 Physical drive number: 80h Signature: 29h Checking boot sector ... OK Checking FAT ... OK Searching for free space ... OK Do you want to make backup copy of your root and boot sector before proceeding (y/n)? _

A kérdés arr´ ol sz´ ol, hogy az el˝ oz˝ o´ allapotról akarunk-e kész´ıteni biztonsági má solatot (Igen/Nem). Az y billenty˝ ut le¨ utve az alábbi u ¨zenet fogad:

´ ROVIDEN ¨ 3.3. A FIPS PROGRAMROL

49

Do you have a bootable floppy disk in drive A: as described in the documentation (y/n)? y

Ismételt igenre a hajlékonylemezre ´ır´ odik az el˝oz˝o part´ıciós tábla, illetve az u ´j part´ıciónk méretét tudjuk megadni. Alaphelyzet az, hogy a maximális legnagyobb méret láthat´ o a Ńew Partition´ alatt. Ennek méretét a le és fel nyilak seg´ıtségével tudjuk a k´ıv´ ant értékre be´ all´ıtani. Writing file a:\rootboot.000 Enter start cylinder for new partition (793 - 1015): Use the cursosr keys to choose the cylinder, <enter> to continue Old partition Cylinder New Partition 780.6 MB 793

219.5 MB

Mint fentebb l´ athatjuk 1 GB méret˝ u merevlemezt méretez¨ unk át. A régi part´ıción annyi adat van, hogy az u ´j part´ıci´ o maximális mérete 219.5 MB lehet. De ez itt csak egy példa! Val´ oj´ aban a mai korszer˝ u szám´ıtógépek jóval nagyobb méret˝ u merevlemezzel rendelkeznek. Az al´ abbiak szerint mi, ebben a példában 209.7 MB méret˝ uu ´j part´ıci´ ot hozunk létre: Old partition Cylinder New Partition 790.5 MB 803

209.7 MB

First Cluster: 201846 Last Cluster: 255519 Testing if empty ... OK New partition table:

| | Start | | End | Start |Number of| Part.|bootable|Head Cyl. Sector|System|Head Cyl. Sector| Sector |Sectors | MB -----+--------+----------------+------+----------------+--------+---------+---1 | yes| 1 0 1| 0Ch| 31 802 63| 63| 1618785| 790 2 | no| 0 803 1| 0Ch| 31 1015 63| 1618848| 429408| 209 3 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| 4 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| Checking root sector ... OK Do you want to continue or reedit the partition table (c/r)? c

A c billenty˝ u le¨ utésével folytathatjuk a m˝ uveletet:

50

3. FEJEZET


New boot sector: Bytes per sector: 512 Sectors per cluster: 8 Reserved sectors: 32 Number of FATs:2 Number of rootdirectory entries: 0 Number of sectors (short): 0 Media descriptor byte: F8h Sectors per FAT: 1999 Sectors per track:63 Drive heads: 32 Hidden sectros:63 Number of sectors (long): 1618785 Physical drive number: 80h Signature: 29h Checking boot sector ... OK Ready to write new partition scheme to disk Do you want to proceed (y/n)? y

, hogy az u ´j adatok ki´ırásra ker¨ ulhessenek. A m˝ uvelet befeVálaszunk legyen y jeztével kapunk egy megnyugtat´ ou ¨zenetet és egy tanácsot: Repartitioning complete With FAT32 partitions, you should now run scandisk on the shortened partition. Bye!

Siker¨ ult, befejezt¨ uk a particion´ al´ ast. FAT part´ıciónkat ajánlatos ellen˝orizni a scandisk programmal.

3.3.1. Vissza´ all´ıt´ as Ha siker¨ ult elrontanunk valamit, vagy hiba keletkezett, az el˝oz˝oleg elmentett állapot visszaáll´ıthat´ o a restorrb programmal. Ind´ıtsuk a boot lemezr˝ol a rendszert: A:\FIPS>restorrb FIPS version 1.5, Copyright (C) 1993/94 Arno Schaefer Module RESTORRB.EXE - Please read the file README.1ST FIPS comes with ABSOLUTELY NO WARRANTY, see file COPYING for details This is free software, and you are welcome to redistribute it under certain conditions; again see file COPYING for details. Found save file a:\rootboot.000 Ready to write old root- and bootsector from flie a:\rootboot.000 to disk Do you want to proceed (y/n): y

´ ASA ´ ¨ 3.4. URES MEREVLEMEZ PARTICIONAL

51

Ezzel a régi ´ allapotot vissza´ all´ıtottuk. Ha kedv¨ unk tartja, akár kezdhetj¨ uk el˝or˝ol.

¨ 3.4. Ures merevlemez particion´ al´ asa Az u or¨ olhet˝ o) merevlemezek el˝okész´ıtése igazából nem ¨res (vagy teljes egészében t¨ k´ıván sok el˝okész¨ uletet, ezzel kapcsolatban annyit jegyeznénk meg, hogy ha már u ´gyis u or¨ olj¨ uk a telep´ıtés közben beáll´ıtott part´ıciókat! Ez azért ¨res, feltétlen t¨ fontos, mert a part´ıci´ ok form´ az´ asa k¨ ozben az UHU-Linux teljes kör˝ u ellen˝orzést IS végre fog hajtani. Amennyiben teljes rendszerv´ alt´ ast” szeretnénk végezni, tehát meglév˝o operációs ” rendszer¨ unket k´ıv´ anjuk végérvényesen lecserélni az UHU-Linuxra, ne feledkezz¨ unk el adataink mentésér˝ ol, mivel az u ´j rendszer telep´ıtésekor minden eddigi adatunk menthetetlen¨ ul el fog veszni. A sz¨ ukséges el˝okész¨ uletek után nincs más teend˝onk, mint tov´ abb lapozni az 59. oldalra, és követni az 5. fejezetben le´ırtakat.

4. fejezet

Az UHU-Linux telep´ıt˝ oj´ enek ind´ıt´ asa Az UHU-Linux telep´ıt˝ ojét t¨ obbféleképpen is el lehet ind´ıtani. E fejezetben ezeket részletesen bemutatjuk. A sikeresen elind´ıtott telep´ıt˝o használatát a következ˝o, 5. fejezetben ismertetj¨ uk. A telep´ıtés végrehajt´ as´ ahoz minden esetben legalább 64 MB fizikai memóriára van sz¨ ukség.

4.1. A telep´ıt˝ o ind´ıt´ asa CD-r˝ ol Messze a legegyszer˝ ubb, és a sz´ am´ıt´ ogépek legnagyobb részén m˝ uköd˝o megoldás, ha az UHU-Linux CD-r˝ ol ind´ıtjuk a telep´ıt˝ot. Ehhez a BIOS-ban be kell áll´ıtanunk, hogy a CD meghajt´ or´ ol induljon a rendszer (4.1. ábra). Sikeres ind´ıt´ as ut´ an az isolinux rendszerbetölt˝o a 60. oldalon látható 5.2. képerny˝ovel fogad minket. A telep´ıtés néh´ any m´ asodpercen bel¨ ul elindul az alapértelmezett beáll´ıtásokkal, de meg van a lehet˝ oség¨ unk v´ altoztatni azokon, illetve a memória tesztelését is elvégezhetj¨ uk egy speci´ alis program seg´ıtségével. Amennyiben a telep´ıt˝ ot sikeresen elind´ıtottuk, nyugodtan ugorhatunk a következ˝o fejezet elejére. Az egyéb telep´ıtési lehet˝ oségek megismeréséhez sz¨ ukség lehet a telep´ıtés menetével kapcsolatos néh´ any technikai részlet megismerésére.

54

4. FEJEZET

˝ ENEK ´ ´ AZ UHU-LINUX TELEPÍTOJ INDÍTASA

4.1. ´ abra. A boot sorrend beáll´ıtása a BIOS-ban

4.2. ábra. Ind´ıt´ olemez kész´ıtése a RAWRITE.EXE seg´ıtségével

´ 4.2. AZ INDÍTOLEMEZ

55

4.2. Az ind´ıt´ olemez A CD-n megtal´ alhat´ o egy bootolhat´ o lemez képmása a /boot/uhuboot.img fájlban. (E f´ ajl mérete ugyan kisebb egy hajlékonylemez méreténél, de ez nem jelent problém´ at.) A f´ ajl tartalm´ at hajlékonylemezre az alábbi módon ´ırhatjuk ki: Linux esetén: root:~# dd if=/´ utvonal/boot/uhuboot.img of=/dev/fd0 DOS, Windows esetén: Nyissunk egy DOS ablakot, majd ind´ıtsuk el a CD-n található \DOSTOOLS\RAWRITE.EXE programot. Az els˝o kérdésre adjuk meg az uhuboot.img fájlt elérési u ´tvonallal. A m´ asodik kérdésre adjuk meg a lemezmeghajtó bet˝ ujelét -t (általában ”A”). A lemez behelyezése ut´ an meger˝os´ıtésként u unk u ´jból Enter ¨ss¨ (4.2. ábra). Fontos tudni, hogy a hajlékonylemez kor´ abbi tartalma elvész a m˝ uvelet során. Az ind´ıtólemez az al´ abbiakat tartalmazza: Telep´ıtés az els˝ o part´ıci´ or´ ol

Grub hálózati t´ amogat´ assal Smart Boot Manager FreeDOS Memóriateszt

A Grub rendszerbetölt˝o ekkor a helyi fájlrendszerek olvasásának lehet˝oségét k´ınálja fel (ez az alapértelmezés) H´ al´ ozati telep´ıtés A sokak által kedvelt és használt rendszerbet¨ olt˝o A szabadon használható DOS rendszer néh´ any alap paranccsal Memóriaellen˝orz˝o program

4.3. A telep´ıt˝ o fel´ ep´ıt´ ese A telep´ıtést is egy (speci´ alisan ¨ ossze´ all´ıtott) UHU-Linux rendszer végzi. A telep´ıt˝o lelke két f´ ajl a CD-r˝ ol: az 1 MB kör¨ uli méret˝ u /boot/bzImage fájl (ez a Linux kernel, vagyis rendszermag, amely teljesen megegyezik a majdan telep´ıtend˝o rendszer kernelével), valamint a k¨ ozel 30 MB méret˝ u /boot/initrd (ez egy tömör´ıtett fájlrendszer, amely tartalmazza a telep´ıt˝ot, és az összes általa igényelt komponenst egy alap Linux rendszerb˝ ol). A telep´ıtés ind´ıtásához egy speciális

56

4. FEJEZET


betölt˝o programnak ezt a két f´ ajlt kell beolvasnia a memóriába és átadni neki a vezérlést. Ezt a két fájlt a telep´ıt˝ o a kés˝ obb m´ ar nem keresi ott, ahonnan azok betölt˝odtek. Így például helysz˝ uke esetén ak´ ar olyan tr¨ ukkhöz is folyamodhatunk, hogy ezt a két fájlt arról a part´ıci´ or´ ol t¨ oltj¨ uk be, amelyre a Linuxot telep´ıteni fogjuk, majd a telep´ıt˝ovel fel¨ ul´ırjuk azokat.

4.4. A telep´ıt´ es ind´ıt´ asa Smart Boot Manager seg´ıts´ eg´ evel Az ind´ıtólemezt kész´ıts¨ uk el a fent felv´ azolt módon, és a BIOS-ban áll´ıtsuk be, hogy err˝ol induljon a rendszer. V´ alasszuk ki a ´Smart Boot Manager´ bejegyzést. Szerencsés esetben az itt kapott list´ aban megjelenik a CD-ROM (4.3. ábra).

4.3. ´ abra. A Smart Boot Manager bootmen¨ uje A ny´ılbillenty˝ ukkel v´ alasszuk ezt ki, és u unk rá Enter -t. Ez elind´ıtja a CD-n lév˝o ¨ss¨ rendszerbet¨ olt˝ ot, és ott tal´ aljuk magunkat, mint ha az els˝o alfejezetben tárgyalt módon a BIOS tudott volna CD-r˝ ol bootolni.

˝ INDÍTASA ´ ˝ MEREVLEMEZ ELSO ˝ PARTÍCIOJ ´ AR ´ OL ´ 4.5. A TELEPÍTO AZ ELSO

57

4.5. A telep´ıt˝ o ind´ıt´ asa az els˝ o merevlemez els˝ o part´ıci´ oj´ ar´ ol Ez a telep´ıtési m´ od akkor haszn´ alhat´ o, ha az els˝o merevlemez els˝o part´ıcióján (v)FAT, vagy valamilyen linuxos f´ ajlrendszer található. NTFS esetén sajnos nem használható. A hajlékonylemezen lév˝ o Grub bet¨ olt˝ o lesz seg´ıtség¨ unkre, amely képes olvasni a FAT, ext2, ext3, reiserfs, jfs, xfs f´ ajlrendszereket merevlemezr˝ol, de sajnos nem tud CD-r˝ol olvasni, és nem is ismeri a CD-k fájlrendszerét. Az els˝o merevlemez els˝ o part´ıci´ oj´ an (tipikus Windows telep´ıtés esetén ez a C: meghajtó) hozzunk létre egy boot nev˝ u könyvtárat, és ebbe másoljuk át a CDr˝ol a boot/bzImage és boot/initrd f´ ajlokat. Tipikus windowsos gép esetén tehát lesz egy C:\boot\bzImage és egy C:\boot\initrd fájlunk. Ezt követ˝oen ind´ıtsuk a rendszert a lemezr˝ol, és válasszuk a ´Telep´ıtés az els˝o part´ıcióról´ men¨ upontot. Telep´ıtés ut´ an az el˝ oz˝ oleg felm´ asolt két fájlt nyugodtan törölhetj¨ uk, az UHULinux m˝ uk¨ odéséhez nincs r´ ajuk sz¨ ukség.

4.6. A telep´ıt˝ o ind´ıt´ asa m´ asik part´ıci´ or´ ol Az el˝oz˝o ponthoz hasonl´ oan j´ arhatunk el, ha az els˝o merevlemez els˝o part´ıciója nem megfelel˝ o (péld´ aul NTFS f´ ajlrendszer van rajta, vagy nincsen rajta szabadon 30 MB ter¨ ulet a két f´ ajl sz´ am´ ara), de egy másik part´ıcióra át tudjuk másolni a két fájlt. A lemezr˝ol ind´ıtott Grub rendszerbet¨ olt˝o grafikus fel¨ uletér˝ol az Esc gombbal lépj¨ unk át sz¨ oveges m´ odba, és ´ alljunk r´ a a ´Telep´ıtés az els˝o part´ıcióról´ men¨ u u lenyom´ as´ aval megjelenik két sor: pontra. Az e bet˝ kernel (hd0,0)/boot/bzImage initrd (hd0,0)/boot/initrd Ezt a két sort kell megfelel˝ oen ´ at´ırnunk, hogy a bzImage és initrd fájlok helyét t¨ ukrözzék. Az e bet˝ uu ´jb´ oli megnyom´ as´ aval tudjuk elkezdeni szerkeszteni a ki választott sort, a szerkesztést az Enter billenty˝ uvel fejezz¨ uk be, avagy az Esc billenty˝ uvel szak´ıtjuk meg. A m´ asik értéket is hasonlóan tudjuk módos´ıtani. Ha ezzel megvagyunk, a b bet˝ u le¨ utése ind´ıtja a kiválasztott rendszert. Lássuk, hogy mire v´ altoztassuk meg a sorokat. A Grub jel¨ olése szerint (hd0) az els˝ o merevlemez, (hd0,0) annak els˝o els˝odleges part´ıciója. Rendre (hd0,1), (hd0,2) és (hd0,3) jelöli a második, harmadik és

58

4. FEJEZET


negyedik els˝odleges part´ıci´ ot. A logikai (kiterjesztett) part´ıciók számozása 4-nél kezd˝odik, ´ıgy péld´ aul (hd0,4) az els˝ o logikai part´ıció, (hd0,5) a második és ´ıgy tovább. Ez teh´ at nagyon hasonl´ıt a Linux által használt hda1, hda2 stb. jelöléshez, csak mindenhol eggyel kisebb sz´ amot kell ´ırnunk. A második merevlemez part´ıciói hasonl´ oan (hd1,0), (hd1,1) stb. nevet kaptak. A további merevlemezek és part´ıciók elnevezései is ugyanezt a logikát követik. Ezt követ˝oen a part´ıci´ on bel¨ ul a f´ ajlnevet kell megadnunk, a könyvtárak elválasztására minden esetben a Linuxra jellemz˝ o rendes perjelet (/) kell használnunk, nem a visszafelé d˝ ol˝ o backslash (\) jelet. Ha egyéb opci´ ok megad´ asa is sz¨ ukséges, azokat a kernel sor végére ´ırjuk. Például ha a harmadik merevlemez m´ asodik logikai part´ıciójának gyökerébe tudtuk bemásolni a két f´ ajlt, és a telep´ıt˝ ot hibakeres˝o módban k´ıvánjuk ind´ıtani, a két sort erre kell m´ odos´ıtanunk: kernel (hd2,5)/bzImage debug initrd (hd2,5)/initrd u lenyomására tudása szerint megpróA gépelésben seg´ıt a Grub. A Tab billenty˝ bálja kiegész´ıteni a szerkesztett sort, illetve felsorolja a lehetséges folytatásokat. Például a nyit´ o z´ ar´ ojel ut´ an ´ allva a létez˝ o merevlemez-azonos´ıtókat, kés˝obb a lé tez˝o part´ıció-azonos´ıt´ okat sorolja fel. A kezd˝o / jel begépelése után a Tab a fájlok és könyvtárak neveire egész´ıt ki.

4.7. Ha minden k¨ ot´ el szakad Extrém kör¨ ulmények k¨ oz¨ ott el˝ ofordulhat, hogy a két fájl merevlemezre történ˝o a´tmásolását sem tudjuk elvégezni. Ebben az esetben az ind´ıtólemezr˝ol ind´ıthatunk egy végletekig lebut´ıtott FreeDOS operációs rendszert is, amelyen egy CD– meghajtó program, és néh´ any teljesen alap fájlkezel˝o parancs, például az fdisk nev˝ u particion´ al´ o és a format nev˝ u form´ azó parancs találhatók meg. A FreeDOS rendszerben particion´ alhatjuk a merevlemezeket, létrehozhatunk egy FAT fájlrendszert (ak´ ar a Linux sz´ amára kiszemelt part´ıción is), odamásolhatjuk a sz¨ ukséges két f´ ajlt, majd a fentebb ismertetett módon hajlékonylemezr˝ol u ´jraind´ıtva a gépet, ezeket bet¨ olthetj¨ uk a Grub seg´ıtségével. Az UHU-Linux csapata a FreeDOS használatával kapcsolatban a hivatalos támogatás keretein bel¨ ul sem tud seg´ıtséget ny´ ujtani.

5. fejezet

Telep´ıt´ es Ebben fejezetben az UHU-Linux telep´ıtési lépésein haladunk végig. Telep´ıtéshez vagy az el˝ oz˝ o fejezetben elkész´ıtett hajlékonylemezt, vagy az UHULinux telep´ıt˝ o CD-t behelyezve ind´ıtsuk u ´jra a gépet. Néhány pillanat m´ ulva a bejelentkez˝o képerny˝ ovel tal´ aljuk szembe magunkat (5.1. ábra). Amennyiben a CD-r˝ ol ind´ıtottuk a telep´ıt˝ot, kis id˝o m´ ulva megjelenik az 5.2. ábrán láthat´ o képerny˝ o. Ha itt nem ny´ ulunk a billenty˝ uzethez, a telep´ıt˝o automatikusan, alapértelmezett be´ all´ıt´ asokkal elindul. Hajlékonylemezr˝ ol t¨ ortén˝ o ind´ıt´ as esetén hasonló felép´ıtés˝ u, de nem pontosan ugyanez a men¨ u fogad benn¨ unket (4.2. fejezet). Javasoljuk azonban, hogy miel˝ ott belefogunk, tekints¨ uk át milyen lehet˝oségeink vannak a telep´ıt˝ o elind´ıt´ as´ aval kapcsolatban.

5.1. Rendszerind´ıt´ asi opci´ ok A képerny˝on megjelen˝ o men¨ uben olvasható, hogy milyen telep´ıtési lehet˝oségek (opciók) állnak rendelkezés¨ unkre. A ´Karbantart´ o rendszer´ kiv´ alaszt´ as´ aval egy minimális tudás´ u parancssoros fel¨ uletet kapunk, melyb˝ ol particion´ al´ ast, létez˝o part´ıciók felcsatolását, sz¨ ukség esetén módos´ıtás´ at, valamint adott esetben pl. a Grub u ´jratelep´ıtését tudjuk elvégezni. Els˝osorban hiba esetén hasznos ellen˝ orzési lehet˝oség a ´Memória ellen˝orzése´ opció. Seg´ıtségével alapos mem´ oriatesztet lehet a szám´ıtógépen futtatni (5.3. ábra). A ´Telep´ıtés´ opci´ o természetesen az UHU-Linux telep´ıt˝o programját ind´ıtja el.

60

5. FEJEZET

5.1. ´ abra. A bejelentkez˝o képerny˝o

5.2. ´ abra. Telep´ıtési opciók

´ TELEPÍTES

´ OPCIOK ´ 5.1. RENDSZERINDÍTASI

61

5.3. ´ abra. Memóriateszt A képerny˝o als´ o sor´ aban l´ athat´ oak az isolinux (ennek képerny˝ojét látjuk jelen pillanatban) hasznos tulajdons´ agokkal felruházott funkcióbillenty˝ ui (5.4. ábra). Ezek a következ˝ ok: F1, S´ ug´ o. Magyar nyelven, részletes ismertet˝o olvasható az isolinux k¨ ulönböz˝o lehet˝ oségeir˝ ol. E S´ ug´ o helyzetérzékeny módon m˝ uködik, de mindeközben bármely pontj´ ar´ ol elérhet˝ o a teljes ismeretanyag is. F2, ACPI. Két´ all´ as´ u kapcsol´ o, a rövidesen elinduló rendszermag számára adhatjuk meg, hogy az ACPI elnevezés˝ u energiakezel˝o rendszer aktiválva legyen-e vagy sem. F3, Hibakeresés. Két´ all´ as´ u kapcsol´ o, a telep´ıt˝o számára szóló információ, arra vonatkoz´ olag, hogy u ń. debug” u ¨zemmódban induljon-e el, vagy sem. ” Ha aktiv´ aljuk ezt a kapcsol´ ot, a telep´ıt˝o részletesen (b˝obeszéd˝ uen) információkat ´ır telep´ıtés k¨ ozben a konzolra.

A feltelep´ıtett rendszerben ezeket az információkat a /var/log/install/uhu-installer.log állományban találhatjuk meg. F4, Videom´ od. Az itt elérhet˝ o kis men¨ ub˝ol 3 video¨ uzemmód köz¨ ul választhatunk (alapértelmezett, vesa és vga). A legtöbb szám´ıtógépen nem kell

62

5. FEJEZET

´ TELEPÍTES

változtatnunk semmit az alapértelmezett beáll´ıtáson. Ellenben, ha a telep´ıt˝o grafikus fel¨ ulete nem tud elindulni, els˝oként próbáljuk meg a vesa”, ha ” ezzel sem fut rendesen, a vga” lehet˝oséget. ”

5.4. ´ abra. Isolinux opciók Amennyiben nincs grafikus bootloader fel¨ ulet¨ unk (mert a 4.6. vagy 4.7. fejezetekben le´ırt m´ odon bootolunk), akkor am´ıg van grafikus kép¨ unk, az opciók ideiglenes beáll´ıtás´ aval pusk´ azzuk ki a sz¨ ukséges argumentumokat (például acpi=off, layout=vga), illetve olvassuk el a S´ ug´ ot, majd a szöveges módban ezeket gépelj¨ uk be k¨ ulön a kernel sor végére. Az acpi, debug, layout stb. csak néh´ any opció, továbbiak beáll´ıtására is sz¨ ukség lehet extrém esetben, ezekr˝ ol az F1 -re megjelen˝o S´ ugóban olvashatunk.

5.2. Az UHU-Linux terjeszt´ esi felt´ etelei A telep´ıtés elind´ıt´ asa ut´ an az UHU-Linux elind´ıtja saját grafikus fel¨ ulet˝ u, magyar nyelv˝ u telep´ıt˝ orendszerét. Az UHU-Linux intelligens hardver felismer˝o alrendszerrel van felvértezve, melynek eredményeképpen a sz´ am´ıt´ ogép¨ unkre kapcsolt k¨ uls˝o, illetve az abban lév˝o bels˝o hardverelemeket, periféri´ akat nagyon jó hatásfokkal felismeri és automati-

´ FELISMERESE ´ 5.3. AZ EGER

63

5.5. ´ abra. Terjesztési feltételek (EULA) kusan beáll´ıtja, ´ıgy ezekkel a be´ all´ıt´ asi feladatokkal legtöbbször nem kell foglalkoznunk. A megjelen˝o képerny˝ on, a szoftver licenc, illetve a közreadás és terjesztési feltételeit olvashatjuk (5.5. ´ abra). Gy˝oz˝odj¨ unk meg arr´ ol, hogy eger¨ unket rendben felismerte-e az UHU-Linux. Ha m˝ uk¨ odik, lépj¨ unk tov´ abb a MEHET gomb megnyomásával. Amennyiben az automatikus felismerés nem siker¨ ult (nem mozdul meg u kétszeri megnyomásával válasszuk ki az egérkurzor), a TAB billenty˝ ut, és áll´ıtsuk Az egér beáll´ıtása gombot, nyomjuk meg a SPACE billenty˝ be magunk az eger¨ unket.

5.3. Az eg´ er felismer´ ese Az egér talán az egyik legfontosabb kezel˝oszerve” a PC-nek. Els˝o lépésben ezt ” detektálja a rendszer. Ha valamely okb´ ol ez mégsem siker¨ ulne, kézzel kell beáll´ıtanunk (5.6. ´ abra). Mivel nincs eger¨ unk, a billenty˝ uzet seg´ıtségével kell navigálnunk a képerny˝on.

64

5. FEJEZET

´ TELEPÍTES

A képerny˝o-elemek k¨ oz¨ ott a Tab billenty˝ u nyomogatásával tudunk lépkedni. Próbáljuk ki, sorban egym´ as ut´ an akt´ıvv´ a v´ alnak az egyes elemek. Az éppen akt´ıv elem kiválaszt´ asa az Enter gomb seg´ıtségével történhet meg. Lépj¨ unk a ´Protokoll´-ra. Nyomjuk meg az ENTER billenty˝ ut. A megjelen˝o listában a le/fel nyilakkal tudunk mozogni, az Enter pedig kiválasztja az aktuális elemet. Ha nem ismerj¨ uk a konkrét t´ıpust, pr´ ob´ algatással keress¨ uk meg a megfelel˝ot. Az egér t´ıpus´ anak kiv´ alaszt´ asa ut´ an automatikusan átker¨ ul¨ unk a ´Hely:´ listába. Az Enter megnyitja a listaablakot, a fel/le nyilakkal mozoghatunk itt is. Kiv´ alaszt´ as az Enter seg´ıtségével. A Tab -bal lépj¨ unk ´ at a Teszt gombra, amellyel aktiválhatjuk a beáll´ıtásokat. Ha az egérkurzor megmozdul, az OK gombbal lépj¨ unk tovább. Ha nem megfelel˝ o a be´ all´ıt´ as, pr´ ob´ alkozzunk u ´jból egy másik t´ıpussal.

5.6. ´ abra. Az egér beáll´ıtása Az egér beáll´ıt´ asa ut´ an visszaker¨ ul¨ unk az UHU-Linux Terjesztési feltételeket tartalmazó képerny˝ ojére. Olvassuk végig figyelmesen. Ha elolvastuk, és elfogadjuk a benne le´ırtakat, nyomjuk meg a MEHET gombot.

´ AS ´ 5.4. PARTICIONAL

65

5.4. Particion´ al´ as Továbblépve a 5.7. ´ abr´ at l´ atjuk. Itt el kell dönten¨ unk, hogy a merevlemez¨ unk melyik részére akarjuk feltelep´ıteni az UHU-Linuxot, illetve megadhatjuk azt is, hogy az UHU-Linux felhasználhatjae a merevlemez teljes ter¨ uletet (T´ ajékoztatásul annyit, hogy a teljes rendszer mindenest¨ ul kb. 2,5 GB helyen fér el). Itt is kihangs´ ulyozzuk, hogy adataink mennyiségének megfelel˝oen további helyre is sz¨ ukség lesz. Aszerint, hogy melyik lehet˝ oséget v´ alasztjuk, kattintsunk a megfelel˝o gombra. A teljes merevlemez haszn´ alatakor, illetve kiválasztásakor biztonsági okokból a telep´ıt˝o feltesz egy ismételt meger˝ os´ıt˝ o kérdést.

5.7. ´ abra. A telep´ıtés módjának kiválasztása A sz¨ ukséges form´ az´ asokat az UHU telep´ıt˝oje automatikusan elvégzi. Mindössze annyi a teend˝ onk, hogy – ha t¨ obb merevlemez van a gépben – kiválasztjuk, hogy melyikre telep¨ ulj¨ on fel az UHU-Linux, és elfogadjuk a felk´ınált alapértékeket (5.8. ábra). A swap (lapoz´ o) mem´ oria méretének meghatározásához többféle varázslatos” és ” csalhatatlan” algoritmus ismeretes. Nemes egyszer˝ uséggel válasszuk a gépben lé” v˝o memória méretének m´ asfél-kétszeresét, de 256 MByte-nál többet nem érdemes. (A memória ´ arak olcs´ os´ aga miatt val´ osz´ın˝ uleg sokkal nagyobb ter¨ uletet kellene

66

5. FEJEZET

´ TELEPÍTES

lefoglalni, a fent eml´ıtett szorz´ as miatt, de am´ıg kezd˝o felhasználók vagyunk, a 256 MB elég lesz. A kés˝ obbiekben m´ ar felismerj¨ uk, ha a swap ter¨ ulet növelése sz¨ ukségessé v´ alik.) Amennyiben a swap mérete t´ ul kicsi, elképzelhet˝o, hogy a fizikai memóriával egy¨ utt is t´ ul kevés lesz, emiatt lass´ıtani fogja a rendszert. Ha pedig a sz¨ ukségesnél nagyobb méretet adunk meg, esetleg nem használja ki a rendszer és csak feleslegesen foglalja a helyet. Széls˝oséges esetben el˝ ofordulhat, hogy swap part´ıciónk kicsinek bizonyul, ebben az esetben létrehozhatunk swap f´ ajlt is, ami átmenetileg kiseg´ıthet minket.

5.8. ´ abra. Telep´ıtés a teljes merevlemezre Vizsgáljuk meg azt a lehet˝ oséget is, ha egy már ´Meglév˝o, vagy u ¨res part´ıcióra´ kell telep´ıteni az UHU-Linuxot (5.10. ´ abra). Ez esetben vagy m´ ar el˝ oz˝ oleg létrehoztunk egy particionáló segédprogrammal (PQMagic, FDISK stb.) u okat a merevlemezen, (akár els˝odleges, akár ¨res part´ıci´ kiterjesztett part´ıci´ okat, t´ıpusuk lehet FAT32/ext2/ext3), vagy a Particionáló gomb kiválaszt´ as´ aval most létrehozhatjuk ˝oket. A part´ıciók méreteit célszer˝ uen a Linux (és saját) igényeink szerint kell kialak´ıtani. Mint már eml´ıtett¨ uk, az UHU-Linux teljes telep´ıtés esetén felfér kb. 2,5 GB helyre (ne feledj¨ uk, ebben m´ ar minden benne van, további telep´ıtésre nem lesz sz¨ ukség¨ unk!). A 2,5 GB mellé létre kell hozzunk még egy part´ıciót, mondjuk

´ AS ´ 5.4. PARTICIONAL

67

5.9. ´ abra. Particion´ al´ as a cfdisk seg´ıtségével

256 MByte méret˝ ut, ez lesz a swap, vagy más néven cserepart´ıció! Ha a két part´ıciót el˝ore elkész´ıtett¨ uk (ezt a megold´ ast javasoljuk mindenkinek), a nagyobbikra kattintva áll´ıtsuk be, hogy ide telep¨ ulj¨ on az UHU-Linux, a kisebbikre a legörd¨ ul˝o men¨ ub˝ol válasszuk ki a swap part´ıci´ o helyét.

Ki kell jelöln¨ unk tov´ abb´ a azt is, hogy a part´ıciók hová legyenek felcsatolva” ” (mountolás). Itt err˝ ol most csak annyit, hogy a legörd¨ ul˝o listából a /” csatolási ” pont kiválaszt´ asa k¨ otelez˝ o, és az ezzel jelölt part´ıciót mindenképpen jelölj¨ uk ki formázásra. A part´ıci´ okon haszn´ alt f´ ajlrendszer t´ıpusát a ´Fájlrendszer´ listából adhatjuk meg. Javasolt az ext3 t´ıpus használata. A képerny˝o als´ o részének k¨ ozepén lev˝ o Particionáló felirat´ u gombra kattintva magunk is t¨ or¨ olhet¨ unk, vagy létrehozhatunk u ´j part´ıciókat. Az ilyenkor használható particion´ al´ o program a cfdisk 2.11z honos´ıtott változata (5.9. ábra). Használata a magyar nyelv˝ u men¨ upontoknak köszönhet˝oen nem bonyolult, mindenesetre figyelmesen kezelj¨ uk!

68

5. FEJEZET

´ TELEPÍTES

5.10. ´ abra. Telep´ıtés meglév˝o, vagy u ¨res part´ıcióra

FONTOS! Ha kezd˝ ok vagyunk, ne particion´ aljunk az UHU-Linuxb´ ol, mert ha hib´ azunk, vissza´ all´ıthatatlan ´ allapotba hozhatjuk merevlemez¨ unk tartalm´ at, ak´ ar teljesen let¨ or¨ olhet¨ unk r´ ola mindent! Particion´ al´ asra csak olyan programot haszn´ aljunk, amit j´ ol ismer¨ unk! Kezd˝ o Linux felhaszn´ al´ ok´ ent b´ızzuk ezt a feladatot a telep´ıt˝ ore.

Miután ezzel a be´ all´ıt´ assal is végezt¨ unk, az OK felirat´ u gomb megnyomása elind´ıtja a tényleges folyamatot. A telep´ıt˝ o kialak´ıtja a part´ıciókat, megformázza ˝oket és el˝okész´ıti a tényleges telep´ıtést, a programok felmásolását.

5.5. A CD ellen˝ orz´ ese Amikor eljutunk id´ aig, az UHU-Linux telep´ıt˝oje egy kérdést tesz fel arra vonatkozóan, hogy le k´ıv´ anjuk-e ellen˝ orizni a CD-t (5.11. ábra)? Ez a folyamat logikai ellen˝orzést végez, mely gép¨ unk sebességét˝ ol f¨ ugg˝oen több percig is eltarthat (5.12. ábra). Amennyiben ez az ellen˝ orzés azt jelzi, hogy valósz´ın˝ uleg hibás a CD, cseréltess¨ uk azt ki. Ha let¨ olt¨ ott ISO-t ´ırtunk ki, ismételj¨ uk meg a ki´ırást.

˝ ´ 5.5. A CD ELLENORZ ESE

69

5.11. ´ abra. CD teszt

5.12. ´ abra. A CD ellen˝orzés folyamata

70

5. FEJEZET

´ TELEPÍTES

5.6. Csomagkiv´ alaszt´ as A merevlemez particion´ al´ as´ at és form´ az´ asát követ˝oen jön az a rész, amikor eldönthetj¨ uk, mit akarunk az egész rendszerb˝ol feltelep´ıteni. Az 5.13. ábrán látható a programcsomagok kiv´ alaszt´ as´ at biztos´ıt´ o képerny˝o.

5.13. ´ abra. Csomagok kiválasztása Bonyolult feladatnak t˝ unhet, de nincs okunk aggodalomra. Az UHU-Linux fejleszt˝oi által össze´ all´ıtott v´ alogat´ as a legt¨ obb esetben kielég´ıti az otthoni felhasználók valamennyi igényét. Természetesen fel¨ ulb´ırálhatjuk ezt az ajánlást: a csomaglistából tetszés szerint kivehet¨ unk, vagy hozzátehet¨ unk bármit. A módos´ıtásban seg´ıtség¨ unkre van a k¨ ovetkez˝o képerny˝o (5.14. ábra), amely a csomagok k¨ oz¨ otti keresést mutatja. Ha bejelölj¨ uk a ´Rövid le´ırásban is´ kapcsolót, a keresés a csomagok bels˝ o le´ır´ asaiban is keres. Egy tetsz˝oleges csomag elt´ avol´ıt´ asa a csomag neve el˝otti zöld pipára kattintással végezhet˝o el, melynek hat´ as´ ara a pipa egy vörös keresztre változik.

5.6.1. Egy kis t¨ ort´ enelem Miel˝ott folytatn´ ank a telep´ıtést, néh´ any szót szólunk az u ń. f¨ ugg˝oségi viszonyok” ról”.

´ ´ 5.6. CSOMAGKIVALASZT AS

71

5.14. ´ abra. Keresés, és csomag eltávol´ıtás Mára a szám´ıt´ astechnika fejl˝ odésnek k¨ oszönhet˝oen, elm´ ultak azok a régi szép ” id˝ok”, amikor egy program ⇒ egy f´ ajl” és kész, ha feltett¨ uk ott van, ha leszedt¨ uk ” nincs ott. A folyamat m´ ara ennél j´ oval bonyolultabbá vált. Ahhoz, hogy egy program feltelep¨ ulj¨ on és m˝ uködjön, több fájl o¨sszehangolt m˝ uködése sz¨ ukséges. S˝ ot! Lehet, hogy egy fájl jelenléte egy másik – egészen más funkciój´ u – programhoz is sz¨ ukséges.

5.6.2. Csin´ aljuk egyszer˝ uen Ezek olyan bonyolult f¨ ugg˝ oségi viszonyok, amit egy kezd˝o felhasználó nem igazán tart(hat) fejben. Ebben is seg´ıt a telep´ıt˝ o, amikor figyel arra, hogy mit szeretnénk: ha kijelöl¨ unk valamit, a telep´ıt˝ o hozz´ ateszi” mindazt, ami ennek alkalmazásához ” sz¨ ukséges. Amikor valamit levesz¨ unk a list´ ar´ ol, a csak ahhoz tartozó segédfájlokat is letakar´ıtja. A f¨ ugg˝ oségi kapcsolatok miatt nem kell kiszolgáltatottnak érezn¨ unk magunkat, hiszen a telep´ıt˝ o ezt is kijelzi a megfelel˝o pillanatban! Folyamatosan l´ athatjuk a jobb fels˝ o sarokban, hogy az általunk kiválasztott csomagok összesen mennyi helyet igényelnek, illetve ezzel szemben mennyi helyet

72

5. FEJEZET

´ TELEPÍTES

biztos´ıtottunk a particion´ al´ as sor´ an az UHU-Linux számára. Amennyiben a hely kisebb mint a k´ıv´ ant o sszm´ e ret, f´ aj´ o sz´ıvvel bár, de valamelyik alkalmazástól ¨ meg kell válnunk. ugg˝oen kb. 10A válogatások ut´ an az OK gombra kattintva egy kis ideig (gépt˝ol f¨ 20 percig), nyugodtan h´ atrad˝ olhet¨ unk, mert ez id˝o alatt a telep´ıt˝o felmásolja a sz¨ ukséges állom´ anyokat az el˝ oz˝ oleg kijel¨ olt helyre. Ha mégis a képerny˝ot akarjuk nézni, a folyamat k¨ ozben inform´ aci´ okat kapunk a telep´ıtésr˝ol, figyelemmel k´ısérhetj¨ uk a telep´ıtés menetét sz´ azalékosan, azt, hogy éppen mit másol fel a rendszer, a csomag milyen méret˝ u, mennyi helyet foglal el, stb. Hasonlóan, mint az 5.15. ´ abr´ an is l´ athat´ o.

5.15. ´ abra. Csomagok m´ asolása a merevlemezre Megjegyezz¨ uk, a telep´ıtett rendszerben is lehet˝oség¨ unk van a csomagok összeáll´ıtásán változtatni, illetve u ´j csomagokat telep´ıteni. Egy érdekesség: a telep´ıt˝ o, miut´ an m´ ar nincs sz¨ uksége a telep´ıt˝o lemez(ek)re, automatikusan kinyitja a CD-ROM(-ok) tálcáját. Befejezés¨ ul, a telep´ıt˝ o elvégzi a felm´ asolt csomagok konfigurálását, beáll´ıtását (5.16. ábra).

´ 5.7. A GRUB TELEPÍTESE

73

5.16. ´ abra. A programcsomagok beáll´ıtása

5.7. A Grub telep´ıt´ ese Amikor a telep´ıt˝ o végzett az ´ allom´ anyok másolásával és beáll´ıtásával, ismét fontos szerephez jutunk. D¨ onten¨ unk kell, hogy az UHU-Linux betöltésvezérl˝oje” (Boot ” Manager), amelynek neve Grub, hov´ a telep¨ uljön (5.17. ábra). Ez a boot menedzser gondoskodik arr´ ol, hogy a telep´ıtett rendszer, valamint az esetleges egyéb operációs rendszerek ind´ıthat´ oak legyenek. A gép bekapcsol´ asakor egy szép grafikus fel¨ ulet˝ u men¨ ub˝ol tudjuk majd kiválasztani, hogy melyik telep´ıtett rendszert k´ıv´ anjuk elind´ıtani. A Grub telep´ıtésénél b´ atran hagyatkozzunk a telep´ıt˝o által javasolt megoldáshoz. Lehet˝oség¨ unk lesz egy u ´gynevezett boot floppy” (ind´ıtólemez) létrehozására ” is. Ez akkor igaz´ an fontos”, ha a PC-t illetve az UHU-Linuxot hajlékonylemez” r˝ol akarjuk ind´ıtani. Ha egy kicsit is adunk a biztonságra, kész´ıts¨ unk egy ilyen ind´ıtólemezt. Az ind´ıtólemezre felker¨ ul˝ o Grub a k¨ ovetkez˝o ind´ıtási lehet˝oségeket tartalmazza:

74

5. FEJEZET

´ TELEPÍTES

5.17. ´ abra. A Grub rendszertölt˝o telep´ıtése – – – – –

A telep´ıtett UHU-Linux ind´ıt´ asa Az UHU-Linux part´ıci´ o ind´ıt´ asa Grub h´ al´ ozati t´ amogat´ assal Smart Boot Manager Mem´ oriateszt

Létrehozásához egy u ukség¨ unk, amit ¨res 1,44 MByte-os hajlékonylemezre van sz¨ helyezz¨ unk be a meghajt´ oba, majd nyomjuk meg a képerny˝o alsó ter¨ uletének jobb oldalán találhat´ o Ind´ıtólemez kész´ıtése gombot. Az ind´ıtólemez kész´ıtése ut´ an visszajelzést kapunk a m˝ uvelet sikeres, vagy éppen sikertelen befejezésér˝ ol. Ha hiba¨ uzenetet kapunk, próbálkozzunk egy másik hajlékonylemezzel, val´ osz´ın˝ uleg az el˝ obbi hibás volt.

5.7.1. A Grub ut´ olagos telep´ıt´ ese El˝ofordulhat, hogy sz´ am´ıt´ ogép¨ unk¨ on tal´ alható az els˝o part´ıciók között egy Windows, és mög¨ otte az UHU-Linux. A Windows utólagos telep´ıtése nem ritkán azzal jár, hogy a sz´ am´ ara ismeretlennek ´ıtélt betöltésvezérl˝ot (boot-manager) – minden k¨ ulönösebb figyelmeztetés nélk¨ ul – fel¨ ul´ırja a sajátjával. Ilyen esetekben hasznos, ha ismerj¨ uk miként kell u ´jraéleszten¨ unk a Grub-ot.

5.8. A RENDSZERGAZDA JELSZAVA

75

Ha kész´ıtett¨ unk rendszerind´ıt´ o hajlékonylemezt, akkor ind´ıtsuk el arról a rendszert, lépj¨ unk be rendszergazdaként, és adjuk ki a grub-install hd0 parancsot. Ha nem rendelkez¨ unk ilyen lemezzel, ind´ıtsuk u ´jra rendszer¨ unket u ´gy, hogy az az UHU-Linux telep´ıt˝ o CD-r˝ ol induljon. A bejelentkezést követ˝oen válasszuk ki a ´Karbantart´ o rendszer´-t, és az Enter megnyomásával ind´ıtsuk azt el. A megjelen˝o parancssorba ´ırjuk be a k¨ ovetkez˝oket: root:~# mount /dev/hdaxx /mnt A hdaxx a part´ıci´ o sz´ ama, ahol az UHU-Linux található. Ezt követ˝oen a következ˝o parancsokat kell kiadnunk: root:~# root:~# root:~# root:~#

mount --bind /dev /mnt/dev mount --bind /proc /mnt/proc chroot /mnt grub-install hd0

A hd0 abban az esetben megfelel˝ o, ha a Grub-ot az els˝o meghajtónk ind´ıtó ´ rekordjába (MBR – Master Boot Record) akarjuk telep´ıteni. Ertelemszer˝ uen ha máshova szeretnénk, annak a merevlemeznek (pl.: hda, hdb, ...), vagy a part´ıció megnevezését (pl.: hda1, hdb2, ...) kell megadnunk. Ezzel a folyamat végére ért¨ unk, a rendszer u ´jraind´ıtás után a Grub-bal indul.

5.8. A rendszergazda jelszava A következ˝okben meg kell hat´ aroznunk a rendszergazda (root) jelszavát. Linux operációs rendszerekben van egy kit¨ untetett felhasználó, akinek mindenhez minden joga megvan. Emiatt adott esetben tönkre is teheti a rendszert, ha rendszergazdaként nem k¨ or¨ ultekint˝ oen kezeli a beáll´ıtásokat. Linuxban ennek a min” denható” felhaszn´ al´ onak a neve az esetek többségében root, a jelszavát pedig mi határozhatjuk meg a telep´ıtésnek ebben a szakaszában az 5.18. ábra szerinti képerny˝on. A rendszergazda jelszav´ anak megad´ asa el˝ott figyelmesen olvassuk el a következ˝o oldalon találhat´ o Á jelszavakkal kapcsolatos ajánlások´ c´ım˝ u részt. Rendszergazdai jogok sz¨ ukségesek pl. u ´j felhasználó regisztrálásához, valamint a rendszer jó néh´ any be´ all´ıt´ as´ ahoz. A véletlen elgépelések elker¨ ulése érdekében a jelszót kétszer kell megadni, ugyanis a jelszavak nem nyerhet˝ok vissza semmilyen módszerrel!!! Ezért fontos, hogy a rendszergazda jelszavát NEM SZABAD ELFELEJTENI!!! (Természetesen mi lesz¨ unk a rendszergazda saját gép¨ unkön, de ha nem tudjuk a var´ azsigét”, az UHU-Linux nem fog rendszergazdaként beengedni!) ” A jelszavakkal kapcsolatos aj´ anl´ asok:

76

5. FEJEZET

´ TELEPÍTES

5.18. ´ abra. A rendszergazda jelszó beáll´ıtása Legal´ abb hat karakter hossz´ u legyen; Tartalmazhat kis és nagybet˝ uket, valamint számokat is (célszer˝ u, ha legalább kett˝ o kisbet˝ ut˝ ol eltér˝ o karaktert is tartalmaz.) Ne legyen k¨ onnyen kital´ alhat´ o, megfejthet˝o (nem javasolt például: sz¨ uletési dátum, személyi sz´ am, aut´ onk rendszáma stb.)

5.9. Felhaszn´ al´ ok l´ etrehoz´ asa Mivel egy óvatos ember nem haszn´ alja rendszergazdaként a gépet, sz¨ ukség van egy olyan felhaszn´ al´ oi névre is, amellyel a mindennapi munkák során dolgozhatunk. Felhasználókat a k¨ ovetkez˝ o képerny˝ on (5.19. ábra) tudunk felvenni. A felhasználó regisztr´ aci´ oj´ an´ al meg kell adni egy u ń. login, vagy felhasználó nevet, azonos´ıtót, ez lehet pl. egy becenév, keresztnév stb. A felhasznál´ oi azonos´ıt´ o megad´ as´ an´ al a következ˝o szempontokat tartsuk szem el˝ott: Csak alfanumerikus karaktereket (sz´ amokat és bet˝ uket) tartalmazhat;

´ OK ´ LETREHOZ ´ ´ 5.9. FELHASZNAL ASA

77

5.19. ´ abra. Felhasználók hozzáadása Nem aj´ anlatos nagybet˝ uket haszn´ alni;

´ Ekezetes karakterek haszn´ alata TILOS! A login név hossza maximum 8 karakter lehet.

Ezt követ˝oen kell megadnunk a felhaszn´ aló teljes nevét, majd a jelszót kétszer (okait, és a vele kapcsolatos tudnival´ okat lásd az el˝oz˝o fejezetben). ´ funkcióként beker¨ Uj ult egy apr´ os´ ag, a Könyvtárak létrehozása e felhasználó ” dokumentumainak” opci´ o. Bekapcsol´ asakor a HOME könyvtárunkban létrejön 3 plusz könyvt´ ar, melyekben elk¨ ul¨ on´ıthet˝ o módon tárolhatjuk Film, Zene és egyéb dokumentum ´ allom´ anyainkat. A Hozzáadás gomb felveszi a rendszerbe a megadott adatokkal az u ´j felhasználót. Miután felvett¨ uk a sz¨ ukséges felhaszn´ al´ okat, az OK gombbal léphet¨ unk tovább. Ameddig még nem vett¨ unk fel egy felhasználót sem a rendszerbe, egy erre figyelmeztet˝o u abb akarunk haladni. Amennyiben tényleg ¨zenet fog megjelenni, ha tov´ nem k´ıvánunk felvenni egy felhaszn´ al´ ot sem, természetesen továbbléphet¨ unk.

78

5. FEJEZET

´ TELEPÍTES

5.10. A grafikus felu all´ıt´ asa ¨ let be´ Ezután ismét mi k¨ ovetkez¨ unk! Meg kell adnunk videokártyánk és monitorunk jellemz˝oit. Pontosabban a rendszer megpróbálja kider´ıteni gép¨ unkr˝ol, és a talált információkat alapadatként felk´ın´ alja. Az esetek 99 %-ában tökéletesen felismeri a videokártya és a monitor lehet˝ oségeit, de ha mégsem, vagy az ajánlott beáll´ıtás nem felel meg nek¨ unk, mert tudjuk, hogy gép¨ unk, illetve monitorunk ennél többre is képes, természetesen fel¨ ulb´ır´ alhatjuk a javasolt beáll´ıtásokat. Ehhez az 5.20. ´ abra ny´ ujt seg´ıtséget. Azt, hogy a kép a felajánlott beáll´ıtásokkal jó lesz-e, prób´ aljuk ki a Teszt gomb alkalmazásával. Amennyiben a beáll´ıtásokat megfelel˝onek tal´ aljuk (5.21. ´ abra), az OK gombra kattintva továbbléphet¨ unk. Amennyiben nem rendelkez¨ unk a megfelel˝ o adatokkal, célszer˝ u az alapbeáll´ıtásokat használni. Végs˝ o esetben vesa” m´ odban ind´ıthatjuk rendszer¨ unket. ”

5.20. ´ abra. A grafikus fel¨ ulet beáll´ıtása A telep´ıtés utols´ o lépéseként az 5.22. ´ abr´ at láthatjuk. A Juhhu! gombra kattintva a rendszer használható, u ¨zemkész, akár azonnal bejelentkezhet¨ unk és minden m˝ uk¨ odik. Biztosan felt˝ unt a telep´ıtési folyamat k¨ ozben az is, hogy egyszer sem kellett a szám´ıtógépet u ´jraind´ıtani! A CD-t helyezz¨ uk vissza a doboz´ aba. Ne felejts¨ uk el, hogy ha a jöv˝oben nem akarjuk, hogy minden bekapcsol´ askor gép¨ unk els˝odleges telep´ıtési médiumként

´ ÍTASA ´ ¨ 5.10. A GRAFIKUS FELULET BEALL

5.21. ´ abra. A Teszt gombra megjelen˝o beáll´ıtó ábra

5.22. ´ abra. A telep´ıtés vége

79

80

5. FEJEZET

´ TELEPÍTES

a CD-ROM-ot figyelje, ´ all´ıtsuk majd vissza szám´ıtógép¨ unk BIOS-át az eredeti beáll´ıtások szerint, azaz a Ć´ bet˝ ujel˝ u egységr˝ol történjen a rendszerind´ıtás. Természetesen ezt a lépést ak´ ar ki is hagyhatjuk, de azok, akik érzékenyek a gyors ind´ıtásra, biztosan nem b´ anj´ ak, hogy erre az apróságra felh´ıvtuk a figyelmet. A következ˝o fejezetben megismerkedhet¨ unk a bejelentkezés folyamatával, és végre birtokba vehetj¨ uk u ´jonnan telep´ıtett rendszer¨ unket.

6. fejezet

Bejelentkez´ es UHU-Linux alatt a ma haszn´ alatos grafikus kártyák szinte mindegyikén m˝ uködik a grafikus fel¨ ulet (amit a UNIX vil´ agban X szervernek nevez¨ unk). Amennyiben nem akarunk ilyet haszn´ alni, vagy régebbi t´ıpus´ u grafikus kártyánk miatt nincs r´ a lehet˝ oség¨ unk, az ebben a fejezetben le´ırtak tanulmányozását nyugodtan mell˝ozhetj¨ uk. A továbbiakban részletesen bemutatjuk a rendszerben használható két Grafikus bejelentkez´ es kezel˝ ot.

6.1. A Gnome Display Manager (gdm) Az UHU-Linux alapértelmezésként a Gnome grafikus rendszert használja, ennek eredményeként ilyenkor a gdm (6.1. ´ abra) kezeli a grafikus fel¨ uletre történ˝o bejelentkezéseket. A gdm men¨ usor´ aban tal´ alunk egy ´Grafikus környezet´ nev˝ u men¨ upontot, amelyben a k´ıv´ ant ablakkezel˝ ot v´ alaszthatjuk ki (6.2. ábra). Linux alatt a grafikus fel¨ ulet teljes mértékben átszabható, a legkisebb mértékben sincs megk¨ otve a kez¨ unk e téren. A legismertebbek (KDE és Gnome) mellett rengeteg egyszer˝ ubb, és emiatt j´ oval kisebb er˝oforrást igényl˝o ablakkezel˝ok is léteznek (pl. IceWm, BlackBox, Window Maker lásd a 6.6. ábrát). Ezek némelyike alapesetben olyan purit´ annak t˝ unik, hogy látszólag semmi sem jelenik meg a grafikus munkater¨ uleten. Az egér gombjai seg´ıtségével ilyenkor természetesen el˝ot˝ unnek az els˝o pillanatban hiányolt men¨ uk.

82

6. FEJEZET

6.1. ´ abra. A gdm ablaka

6.2. ´ abra. A grafikus k¨ ornyezet kiválasztása

´ BEJELENTKEZES

6.1. A GNOME DISPLAY MANAGER (GDM)

83

Egy másik men¨ upont a ´Rendszer´, amely az UHU-Linux leáll´ıtására és u ´jraind´ıtására szolg´ al (6.3. ´ abra).

6.3. ´ abra. A Rendszer men¨ u A gdm teljesk¨ or˝ u be´ all´ıt´ asa is ebb˝ ol men¨ ub˝ol ind´ıtható, a Á GDM beáll´ıtása´ men¨ upont seg´ıtségével (6.4. ´ abra).

6.4. ´ abra. A gdmsetup általános beáll´ıtásai

84

6. FEJEZET

´ BEJELENTKEZES

6.2. A KDE Display Manager (kdm) A kdm bejelentkezéskezel˝ o haszn´ alat´ anak beáll´ıtása az ÚHU Vezérl˝opult/Szolgáltat´ asok´ pontj´ aban t¨ orténhet, a következ˝o módon: A gdm-re ´ all´ıtsuk be, hogy Ńe induljon el´, és a megjelen˝o kérdésre válaszolva ne ´´ all´ıtsuk le a szolg´ altat´ ast´! A kdm-re ´ all´ıtsuk be, hogy Índuljon el´, de a megjelen˝o kérdésre válaszolva ne índ´ıtsuk el a szolg´ altat´ ast´! Lépj¨ unk ki a grafikus fel¨ uletr˝ ol, és ind´ıtsuk u ´jra a UHU-Linuxot.

´ Ujraindul´ as ut´ an m´ ar a kdm fog bejelentkezni (6.5. ábra). Fentiek természetesen u ´jraind´ıt´ as nélk¨ ul is megoldhatók, de mivel ez a Kézikönyv kezd˝o felhaszn´ al´ oknak sz´ ol, a legegyszer˝ ubb megoldást ismertett¨ uk.

6.5. ´ abra. A kdm grafikus bejelentkezéskezel˝o

6.2. A KDE DISPLAY MANAGER (KDM)

85

A felhasznál´ okat jelképez˝ o ikonokat (sok egyéb mellett) a KDE Vez´ erl˝ oko ¨zpontban, a ´Rendszeradminisztr´ aci´ o / Bejelentkezéskezel˝o (KDM)´ pontban (6.8. ábra) tudjuk igény¨ unk szerint be´ all´ıtani. Természetesen el˝otte meg kell majd adnunk a rendszergazda jelszav´ at.

6.6. ´ abra. A kdm Környezet beáll´ıtásai

6.7. ´ abra. A kdm Leáll´ıtás men¨ uje

86

6. FEJEZET

´ BEJELENTKEZES

¨ ozl˝o szöveget, az embléma A ´Megjelenés´ f¨ ul¨ on a kdm ablak´ aban látható Udv¨ ter¨ uleten megjelen˝ o´ abra kinézetét, a kdm által használt nyelvet, az ablak poz´ıcióját, st´ılusát, és a jelsz´ o mez˝ oben megjelen˝o karaktereket módos´ıthatjuk.

6.8. ´ abra. A kdm testreszabása (Megjelenés) A ´Bet˝ ut´ıpus´ f¨ ul¨ on a kdm ´ altal haszn´ alt három bet˝ ut´ıpust módos´ıthatjuk, valamint az élsim´ıtott bet˝ ut´ıpusok haszn´ alatát kapcsolhatjuk ki és be. A ´Háttér´ f¨ ul¨ on a kdm h´ atterét alak´ıthatjuk át kedv¨ unk szerint. Az Áblakkezel˝ ok´ f¨ ul¨ on a kdm K¨ ornyezet men¨ ujében megjelen˝o és kiválasztható ablakkezel˝ok ind´ıt´ o parancsait szerkeszthetj¨ uk. A ´Felhasznál´ ok´ f¨ ul¨ on a megjelen˝ o felhasználókat tudjuk beáll´ıtani és itt tudjuk a már eml´ıtett ikon hozz´ arendeléseket elvégezni. A ´Kényelem´ f¨ ul¨ on olyan, l´ atsz´ olag hasznos dolgokat tudunk beáll´ıtani, amik valójában egy megfelel˝ oen be´ all´ıtott rendszeren akaratlanul is biztonsági lyukakat nyitnak. Ha t¨ oreksz¨ unk a biztons´ agra, itt lehet˝oleg semmiféle kényelmes tulajdonságot ne ´ all´ıtsunk be! Ne feledkezz¨ unk meg arr´ ol sem, hogy minden grafikus kiegész´ıtés, mint például a háttérképek vagy az anim´ aci´ os mozgat´ asok, csökkentik gép¨ unk szabad er˝oforrása-

6.2. A KDE DISPLAY MANAGER (KDM)

87

it. A processzorid˝ ob˝ ol viszonylag keveset vesznek el, de a memória kihasználtságát er˝osen befoly´ asolhatj´ ak.

7. fejezet

Az UHU Vez´ erl˝ opult Ha már ezt a fejezetet olvassuk, nagy valósz´ın˝ uséggel t´ ul vagyunk egy sikeres UHU-Linux telep´ıtésen! Nézz¨ uk ´ at egy¨ utt, hogyan lehet testre szabni az UHULinuxot a Vezérl˝ opult seg´ıtségével. A program ind´ıtása után a rendszergazda jelszót kell megadnunk. A UHU-Linux Vezérl˝ opultja a KDE/GNOME men¨ u ´Beáll´ıtások / UHU Vezérl˝opult´ almen¨ upontj´ ab´ ol futtathat´ o. Ind´ıtás után a 7.1. ´ abr´ an l´ athat´ o ablak jelenik meg.

7.1. ´ abra. A rendszergazda jelszó bekérése Mivel a Vezérl˝ opultban t¨ obb olyan be´ all´ıtás is van amelyhez rendszergazda jogosultság sz¨ ukséges, emiatt meg kell adnunk a rendszergazda jelszavát. Mint az láthat´ o, az UHU-Linux Vezérl˝ opultja a következ˝o négy f˝o témacsoportot o¨leli fel.

90

7. FEJEZET

´ OPULT ˝ AZ UHU VEZERL

Rendszerbe´ all´ıt´ asok, H´ alózati be´ all´ıt´ asok, Csomagkezelés, Felhaszn´ al´ ok és csoportok menedzselése.

7.1. Rendszerbe´ all´ıt´ asok Nézz¨ uk sorjában, kezdj¨ uk a rendszerbe´ all´ıtásokkal! A téma el˝otti háromszög jelre kattintva el˝ot˝ unnek (vagy éppen elt˝ unnek), a csoportba tartozó altémák. Ebben a csoportban a sz´ am´ıt´ ogéphez u ń. rendszerszinten” csatlakoztatott esz” közök beáll´ıt´ asair´ ol lehet d¨ onteni. A nyomtatók, az X”, vagyis a grafikus fel¨ ulet ” konfigurálása itt végezhet˝ o el. A PC-be beép´ıtett hangkártyát is itt lehet felismertetni, vagy ha a felismerés nem siker¨ ult, direkt módon megadhatjuk a hangkártya t´ıpusát. A Linux fájlrendszerének finomhangol´ as´ at is itt végezhetj¨ uk el. A szolgáltatások csoportban lehet meghatározni azon – háttérben futó – programok (daemonok) ¨ osszességét, amelyek a Linux er˝oforrásait biztos´ıtják. A dátum és az id˝ o be´ all´ıt´ asa is itt tal´ alható.

7.1.1. Eg´ er be´ all´ıt´ asok Talán az egyik legfontosabb kezel˝ oszerve” a PC-nek az egér. Telep´ıtéskor is els˝o ” lépésben ezt detekt´ alja a rendszer, és ha ez valami miatt mégsem siker¨ ul, csak akkor kell kézzel be´ all´ıtanunk (7.2. ´ abra). Erre a beáll´ıtási lehet˝oségre ritkán lesz sz¨ ukség¨ unk, tal´ an csak akkor, ha egeret cserél¨ unk. Az UHU-Linux már jelenleg is fel van kész´ıtve arra az ´ allapotra, hogy egyszerre 2 egeret kezeljen (pl. egy PS/2 és egy USB csatlakoz´ asi fel¨ ulet˝ ut). S˝ ot, az egereket m˝ uködés közben cserélhetj¨ uk! Az egér kézzel t¨ ortén˝ o be´ all´ıt´ asakor meg kell határoznunk a Protokoll”-t, ami ” jelen esetben az egér t´ıpus´ at jelenti. Ezt követ˝oen a Hely” meghatározása a ” feladatunk, azaz ki kell v´ alasztanunk, hogy melyik csatlakozóra dugtuk eger¨ unket. Utána következhet a Teszt”. ” Amennyiben u ´gy ´ıtélj¨ uk meg, hogy eger¨ unk nem m˝ uködik megfelel˝oen, változtas sunk a beáll´ıt´ asokon, és csak akkor v´ alasszuk az OK gombot, ha már sikeresen beáll´ıtottunk mindent.

´ ÍTASOK ´ 7.1. RENDSZERBEALL

91

7.2. ´ abra. Egér detektálás

7.1.2. Nyomtat´ ok be´ all´ıt´ asa Természetesen t¨ obb nyomtat´ ot is megadhatunk, de akkor a rendszert tájékoztatnunk kell, hogy melyikre milyen névvel hivatkozunk majd (hivatkozási név)! Meg kell adnunk, hogy melyik portra csatlakozik (USB vagy párhuzamos), majd azt, hogy milyen t´ıpus´ u a kérdéses nyomtat´ o. A legörd¨ ul˝o listákból kattintással választhatjuk ki a megfelel˝ o t´ıpust. A sz¨ ukséges beáll´ıtások után ne felejts¨ unk el az OK vagy Bez´ a r gombra kattintani (7.3. a ´ bra)! A nyomtatásr´ ol részletesebben a 10. fejezetben (a 121. oldalon) olvashatunk.

7.1.3. A Grafikus felu all´ıt´ asa ¨ let be´ A második rendszerbe´ all´ıt´ asi lehet˝ oség a grafikus fel¨ ulet, vagy ahogy sokszor nevezz¨ uk, az X” be´ all´ıt´ asa (7.4. ´ abra). ” Remélj¨ uk ismer˝ osnek t˝ unik! Visszagondolva az UHU-Linux telep´ıtésére, az installálás vége felé hasonl´ o fel¨ uleten kellett elvégezn¨ unk a monitor, illetve a grafikus kártya beáll´ıt´ as´ at. Amennyiben m´ odos´ıtunk a be´ all´ıt´ asokon, a Teszt funkció el˝ozetes használatát ne felejts¨ uk el!

92

7. FEJEZET

7.3. ´ abra. A nyomtatók beáll´ıtása

7.4. ´ abra. Az X” beáll´ıtása ”



93

Fontos! Ha nem k´ıv´ anunk a jelenleg m˝ uk¨ od˝ o be´ all´ıt´ asokon v´ altoztatni, kil´ ep´ eskor csak a Mégsem gombot nyomjuk meg! Ellenkez˝o esetben az X beáll´ıtó modul alapértelmezése ker¨ ul alkalmaz´ asra.

7.1.4. Hangk´ arty´ ak be´ all´ıt´ asok A rendszerbe´ all´ıt´ as k¨ ovetkez˝ o része a hangkártyák detektálása és beáll´ıtása. Ehhez egy viszonylag egyszer˝ u képerny˝ o´ all a rendelkezés¨ unkre (7.5. ábra).

7.5. ´ abra. A hangkártya beáll´ıtása A modul elind´ıt´ asa ut´ an az UHU-Linux k´ısérletet tesz arra, hogy felismerje a szám´ıtógépbe ép´ıtett hangk´ arty´ at, és annak beáll´ıtásait. E m˝ uvelet eredményér˝ol tájékoztatást is kapunk a ´Felismert hangkártya´ sorban. Ha az u ¨zenet az, hogy: ...sajnos nem találtam hangkártyát a gépedben. . . ” még ” van egy esély¨ unk! Tegy¨ unk egy pip´ at arra a gombra, ami mellé az van ´ırva, hogy Kézzel kiv´ alasztott modul haszn´ alata”, majd nyissuk le a legörd¨ ul˝o men¨ ut és ” válasszuk ki a hangk´ artya t´ıpus´ at. A beáll´ıtás után tudassuk a rendszerrel a választást, vagyis kattintsunk az OK gombra.

7.1.5. A f´ ajlrendszerek be´ all´ıt´ asa Következik egy olyan téma, amely az egyik legfontosabb jellemz˝oje a Linuxnak. Nevezetesen a f´ ajlrendszerekr˝ ol van sz´ o. Használatuk a Linux egyik olyan tu-

94

7. FEJEZET


lajdonsága, amely egyedivé, és roppant logikussá teszi az eszközök kezelését, és ami miatt alapjaiban k¨ ul¨ onb¨ ozik m´ as ismert(ebb) operációs rendszerekt˝ol. K¨ ulön fejezetet kapott a Vezérl˝ opultban is (7.6. ´ abra).

7.6. ´ abra. A Linux fájlrendszerei Nézz¨ uk csak! Hogyan is lehetne egyszer˝ uen megvilág´ıtani, hogy miért fontos ez? Alapvet˝oen a Linux f´ ajlrendszerének egyik lényeges sajátossága, hogy minden kiés beviteli m˝ uvelet (input – output, I/O) f´ ajlokon kereszt¨ ul megy végbe! Olyan az egész, mint egy gigantikus fastrukt´ ura. Linuxban vannak u ´gynevezett normál” ” fájlok, könyvt´ arak” és speci´ alis eszk¨ oz” fájlok. Bármilyen furcsának is hat, a ” ” device (eszk¨ oz) egy olyan f´ ajl, ami tulajdonképpen az egyes perifériákat jelen´ıti meg. A CD-ROM és a lemezmeghajt´ o és minden további eszköz egy-egy fájl” ” Linux alatt. Az eszközfájlokb´ ol kétféle van: karakteres illetve blokk t´ıpus´ u. Mindkett˝ot a hozzájuk való hozz´ aférés m´ odja jellemzi. Karakteres eszköz az, amikor ahhoz szekvenciális (soros) a hozz´ aférés. Ilyen péld´ aul a billenty˝ uzet. A másik fajta hozzáférés, amikor az eszk¨ ozh¨ oz blokkonként (adatcsomagokként) fér¨ unk hozzá. Ezeknek az eszközöknek a neve blokk-eszk¨ oz. Linuxban az eszközfájlok a /dev könyvtárban találhatók. Mindezek ismeretében visszatekintve az el˝oz˝o képerny˝oképre, talán már látszik az abban l´ athat´ o sorok értelme. . . Igen! Jól láthat´ o, ott vannak felsorolva rendszer¨ unk eszközei (perifériái) a hozzáférés¨ uk teljes elérési u ´tjaival. Mivel az UHU-Linux alapértelmezésben az UHU automount kiegész´ıtést haszn´ alja, jelen pillanatban csak a f˝o eszközök látszanak (A / és a lapoz´ o part´ıci´ ok).


95

Amennyiben nem szeretnénk az UHU automount-ot használni, kapcsoljuk azt ´ ki az ablak k¨ ozepén l´ athat´ o jel¨ ol˝ onégyzet inaktiválásával. Ujraind´ ıtás után, kizárólag azok az eszk¨ oz¨ ok ker¨ ulnek felcsatol´ asra, amelyeket a táblázatba megfelel˝o adatokkal felvesz¨ unk. Vegy¨ unk egy péld´ at! A CD-ROM meghajtónkra Linux alatt általában a /dev/ cdrom fájlnév seg´ıtségével hivatkozhatunk Ez tulajdonképpen egy olyan fájl, ami az eszköz hozz´ aférési pontj´ at defini´ alja, de nem foglal a fájlrendszerb˝ol CD-ROM méret˝ u helyet!

7.1.6. A fut´ asi szintek be´ all´ıt´ asa A következ˝o témak¨ or a szolg´ altat´ asok témaköre. A szolgáltatások azon – háttérben futó – programok (daemonok) ¨ osszessége, amelyek a Linux er˝oforrásait biztos´ıtják (7.7. ´ abra). ´ Altal´ aban, amikor elind´ıtunk egy programot, a Linux automatikusan létrehoz egy u ´j u ń. processzt”. ” Bejelentkezéskor minden egyes felhaszn´ al´ onak legalább egy processze elindul, ezt nevezik shell-nek (parancsértelmez˝ o). Minden futó processz egy teljesen egyedi azonos´ıtóval rendelkezik. Ennek a neve Processz IDentity, röviden: PID.

7.7. ´ abra. Szolg´ altatások, démonok Linux alatt olyankor is futnak processzek, ha éppen senki nincs bejelentkezve! Ilyenek péld´ aul a szerverprogramokat megtestes´ıt˝o démonok. Még miel˝ott okkul-

96

7. FEJEZET


tizmussal vádoln´ ank meg F¨ ulesBaglyot, sz¨ ogezz¨ uk le, hogy ezeknek a démonoknak semmi köz¨ uk a rossz szellemekhez. DAEMON = Disk And Execution MONitor, magyarul lemez és programfut´ as fel¨ ugyel˝ o program. Ez a meghatározás manapság egy cseppet m´ ar elavult, mert a lemezkezelést, valamint a futás vezérlését a rendszermag (kernel) végzi, de a szok´ as az ugye nagy u ´r. . . ¨ Osszess´ egében itt l´ athatjuk, hat´ arozhatjuk meg, hogy a rendszer ind´ıtásakor milyen processzek, programok induljanak el automatikusan. Figyelem! Ebben a modulban csak akkor v´ altoztassunk meg bármit, ha tudjuk mit csinálunk. Egyik m´ asik szolg´ altat´ as meggondolatlan leáll´ıtása a rendszer helytelen m˝ uködését okozhatja.

7.1.7. D´ atum ´ es id˝ o be´ all´ıt´ asok A következ˝o képerny˝ o (7.8. ´ abra) a d´ atum és id˝o beáll´ıtásához ny´ ujt seg´ıtséget. Látható, hogy nincs semmi k¨ ul¨ onleges a beáll´ıtásban.

7.8. ´ abra. A d´ atum és id˝o beáll´ıtása Annyit érdemes megeml´ıteni, hogy a be´ all´ıtások után ne felejts¨ unk el megnyomni az OK gombot, hogy a rendszer tudom´ asul is vegye, amit beáll´ıtottunk. Ennyit a rendszerbe´ all´ıt´ asokr´ ol. Szusszanhatunk egy kicsit, aztán vár a következ˝o Vezérl˝opult kateg´ oria, a felhaszn´ al´ ok és csoportok kezelése.

´ OK ´ ES ´ CSOPORTOK 7.2. FELHASZNAL

97

7.2. Felhaszn´ al´ ok ´ es csoportok A következ˝o téma a felhaszn´ al´ okkal, illetve a felhasználói csoportokkal kapcsolatos. Itt vehet¨ unk fel, – vagy t¨ or¨ olhet¨ unk – felhasználót, (kreálhatunk u ´j accountot), rendelkezhet¨ unk arr´ ol, hogy a felhaszn´ al´ o a továbbiakban mihez és milyen jogosultságokkal rendelkezik, illetve mely csoport(ok) tagja lesz. A Linux által´ anos jellemz˝ oihez tartozik az is, hogy igazi multitaszkos rendszer, vagyis ténylegesen egyid˝ oben t¨ obb alkalmazás is futhat rajta. Emellett valóságos hálózati oper´ aci´ os rendszer, mivel egyidej˝ uleg több felhasználót is ki tud szolgálni. A felhasznál´ okkal kapcsolatos tevékenységek (adminisztráció, létrehozás, törlés stb.) a rendszergazda hat´ ask¨ orébe tartoznak. Ebb˝ol következik, hogy a felhasználókkal kapcsolatos menedzselési feladatokat csak rendszergazdaként tudjuk elvégezni. Ahhoz, hogy valaki a rendszert haszn´ alni tudja, rendelkeznie kell egy felhasználói névvel, (login) és jelsz´ oval (password). Ehhez hozzáférési jogosultság kell, amit account”-nak nevez¨ unk. A felhaszn´ al´ ohoz, felhasználói névhez köt˝odnek azok a ” jogosultságok”, amelyek a felhaszn´ al´ o sz´ amára a rendszer elérését teszik lehet˝o” vé. A rendszer elérése természetesen t¨ obbé-kevésbé korlátozott. Van azonban egy ˝ a rendszeradminisztrátor, kit¨ untetett felhaszn´ al´ o, akinek mindent szabad”. O ” super-user (su). A rendszeradminisztr´ ator login neve kötelez˝o jelleggel root”. A ” superuser az o all´ıt´ ast m´ odos´ıthatja, minden könyvtárhoz és fájlhoz hozzá¨sszes be´ fér. Erre a jogosults´ agra sz¨ ukség van ahhoz, hogy elláthassa a feladatát, a rendszer kezelését és u zemben tart´ a s´ at. A t¨ obbi felhasználó rendszerint kevesebb jogosult¨ sággal rendelkezik mint a rendszergazda. Így például csak a rendszergazda vehet fel u ´j felhaszn´ al´ ot, a m´ ar meglév˝ o felhasználók jogait is módos´ıthatja. Egy Linux rendszerben minden felhaszn´ al´ o egy vagy több felhasználói csoportnak tagja. Ezek a felhaszn´ al´ oi csoportok minden esetben hozzáférési jogokat definiálnak. Ilyenformán nem kell minden felhaszn´ al´ ohoz egyenként jogosultságokat beáll´ıtani, hanem elég egy el˝ ozetesen defini´ alt jogosultság´ u csoporthoz hozzárendelni, ezzel egyid˝oben a felhaszn´ al´ ora sz´ allnak a csoport jogai. A Linux rendszerben a f´ ajlok és k¨ onyvt´ arak u ´gynevezett attrib´ utumokkal” (jel” lemz˝okkel) b´ırnak, ami egy speci´ alis nyilv´ antartási rendszer és az alábbi információkat tartalmazza: ki a f´ ajl tulajdonosa? (melyik felhasználóé a fájl – owner), melyik csoporté a f´ ajl? (group),

98

7. FEJEZET


milyen jogai vannak az adott f´ ajlra a felhasználónak? (olvasási – read, ´ırási – write, végrehajt´ asi/futtat´ asi – executable), milyen jogai vannak az adott f´ ajlra a csoportnak? (olvasási – read, ´ırási – write, végrehajt´ asi/futtat´ asi – executable), milyen jogai vannak az adott f´ ajlra más egyéb” felhasználóknak (other)? ” (olvasási – read, ´ır´ asi – write, végrehajtási/futtatási – executable),

Ebben a rendszerben l´ atszik, hogy a csoport, illetve a csoporthoz való hozzárendelés lehet˝ové teszi, hogy a f´ ajlokat t¨ obb felhasználó is feldolgozhassa. Ilyen csoport például célszer˝ uen egy projekt munkat´ arsai részére hozható létre. Minden – ehhez a projekthez tartoz´ o–´ allom´ any tagja lesz ennek a csoportnak, hozzárendel˝odik” ” ahhoz. Másrészt az is egy fontos dolog, hogy egy felhasználó akár több csoportnak is a tagja lehet. Ha teh´ at az el˝ obbi péld´ at tekintve egy felhasználó két projekten is dolgozik, célszer˝ uen mindkét csoporthoz hozzárendelik. Ezáltal mind a két csoport rávonatkoz´ o jogosults´ ag´ aval rendelkezik. Azonban minden felhasználónak van egy els˝odleges (primer) csoportja. Ezt az alapértelmezett csoportot a felhasználó rendszerbe t¨ ortén˝ o felvételénél kell meghatározni. Ebb˝ol következik az az alapvet˝o szab´ aly, hogy egy felhaszn´ al´ o – csoporthoz rendelés nélk¨ ul – nem létezik ´ Linuxban. Altal´ aban egy hétk¨ oznapi” felhasználónak a users” nev˝ u csoport áll ” ” rendelkezésére a felvételekor.

7.2.1. Csoport be´ all´ıt´ asok A Vezérl˝opult bal oldal´ an tal´ alhat´ o felsorolásban a Ćsoportok´ sorra kattintva a 7.9. ábrán l´ athat´ o képerny˝ o t´ arul elénk. Itt van lehet˝oség¨ unk csoportok defini´ al´ as´ ara, illetve felhasználók csoporthoz rendelésére vagy csoportb´ ol val´ o elt´ avol´ıt´ asára. Látható, hogy minden csoportnak van egy azonos´ıt´ o sz´ ama is, ez az u ´gynevezett group id” (group iden” tification – csoport azonos´ıt´ o). A kezel˝ogombok használata magától értet˝o d˝o. A Felhasználó törlése gomb a csoportból való eltávol´ıtásra vonatkozik, a Felhasználó hozzáadása pedig az adott felhasználó adott csoporthoz való rendelését szolgálja. Lehet˝oség van Új csoport defini´ al´ as´ ara is (lásd el˝obb a projektek kapcsán). Ugyancsak itt tehetj¨ uk meg azt, hogy m´ odos´ıtjuk a csoportok jellemz˝oit, vagy ha már nincs r´ a sz¨ ukség, egyszer˝ uen megsz¨ untethetj¨ uk, kitörölhetj¨ uk ˝oket.

´ 7.3. CSOMAGKEZELES

99

7.9. ´ abra. Csoportok kezelése

7.2.2. Felhaszn´ al´ oi be´ all´ıt´ asok Hasonló képerny˝ on lehet a felhaszn´ al´ okkal kapcsolatos tevékenységeket is elvégezni. Ehhez a Vezérl˝ opult bal oldal´ an a ´Felhasználók´ sorra kattintva juthatunk el (7.10. ábra). Itt menedzselhetj¨ uk a rendszerbe felvett, vagy felvenni k´ıvánt felhasználókat. ´ U j felhaszn´ a l´ o felv´ etele esetében u ´j felhasználóval b˝ov¨ ul a rendszer¨ unk, aki ter mészetesen alapb´ ol tagja lesz az users” csoportnak. Meglév˝o felhasználóink tulaj ” donságait m´ odos´ıthatjuk a Felhasználó adatainak módos´ıtása gomb seg´ıtségével. Adott felhaszn´ al´ o jelszav´ anak megváltoztatásához használjuk a Jelsz´ o m´ o dos´ ı t´ a sa gombot. Amennyiben pedig egy felhaszn´ a l´ o t v´ e gleg kive uk meg. sz¨ unk a rendszerb˝ ol, a Felhasználó törlése gombra kattintva tehetj¨ Ekkor dönthet¨ unk arr´ ol is, hogy valamennyi, – törölni k´ıvánt felhasználó – adatát is törölni akarjuk-e (home k¨ onyvt´ ar törlése)? A módos´ıtásokat követ˝oen ne feledkezz¨ unk meg arr´ ol, hogy tudassuk” a rendszerrel változtatási szándékunkat, ” vagyis kattintsunk az OK gombra.

7.3. Csomagkezel´ es A következ˝o témacsoport, mely sokak sz´ amára a legfontosabb, a csomagkezelés.

100

7. FEJEZET


7.10. ´ abra. Felhasználók kezelése Ez gyakorlatilag a programok, programcsoportok telep´ıtését, friss´ıtését, eltávol´ıtását jelenti, természetesen a f´ ajlok k¨ oz¨ otti f¨ ugg˝oségek ellen˝orzése és betartása mellett.

7.3.1. A csomagkezel´ esr˝ ol r¨ oviden Az UHU-Linux a Debian DEB csomagformátumát használja, de a csomagok kiterjesztése .uhu”. Ennek az a praktikus oka, hogy bár a Debian GNU/Linux ” csomagkezel˝ojét haszn´ alja, a csomagok bels˝o felép´ıtése attól eltér. Ezért nem javasoljuk eredeti Debian csomagok telep´ıtését a rendszerbe, illetve az UHU-Linux csomagok haszn´ alat´ at Debian rendszerekben. A telep´ıthet˝o csomagok ´ altal´ aban valamilyen központi helyen találhatóak, például az UHU-Linux ftp helyén, vagy egy lokális könyvtárban. Ezeket a csomaglel˝ohelyeket kell ¨ osszegy˝ ujteni /etc/apt/sources.lst forrás fájlban. Telep´ıtés után több bejegyzés is szerepel benne, ha csak támogatott csomagokat akarunk használni, nem sz¨ ukséges a f´ ajl megv´ altoztatása. Amikor egy csomagot akarunk – a forr´ asfájlban szerepl˝o helyr˝ol – telep´ıteni, vagy egy már meglév˝ ot friss´ıteni, el˝ osz¨ or is a helyi gépen található csomaglistát (/var/state/apt/list/*\_.\_Packages fájl) kell friss´ıten¨ unk. Csak ezután lehet a tényleges telep´ıtést elkezdeni.

´ 7.3. CSOMAGKEZELES

101

7.3.2. A Synaptic Az UHU-Linux t¨ obb csomagkezel˝ o el˝ otét programot is tartalmaz (KPackage, Synaptic, Edeity, dselect). Mivel a Vezérl˝ opult csomagkezel˝ o pontj´ anak kiválasztása a Synaptic (7.11. ábra) grafikus csomagkezel˝ ot ind´ıtja el, err˝ ol ´ırunk egy kicsit b˝ovebben.

7.11. ´ abra. A Synaptic csomagkezel˝o A program kezel˝ ofel¨ ulete h´ arom részb˝ ol ´ all. A fejlécen található gyorsind´ıtó gombok a következ˝ ok: Lista friss´ıtés (Ftp kapcsolaton kereszt¨ ul automatikusan friss´ıti a csomaglistát.) Rendszer friss´ıtése (Csomagok megjel¨ olése friss´ıtésre, kivéve az u ´j f¨ ugg˝oség˝ ueket.) Végrehajt (A megadott tennival´ ok végrehajtása)

Alul, bal oldalon a kijel¨ olt csomagr´ ol kaphatunk információkat: ´ K¨ ozös f¨ ul (Altal´ anos inform´ aci´ ok a csomagról.)

102

7. FEJEZET


Le´ır´ as f¨ ul (R¨ ovid le´ır´ as a csomagr´ ol.) F¨ ugg˝oségek f¨ ul (Itt ellen˝ orizhetj¨ uk, hogy a csomag milyen más csomagokkal áll szoros kapcsolatban, azaz f¨ ugg˝oségben. Megtekinthetj¨ uk, hogy mit˝ol f¨ ugg, mi f¨ ugg t˝ ole, mit˝ ol f¨ ugghet, illetve kaphatunk egy rövid ajánlást, például telep´ıtésre aj´ anlott.) Telep´ıtett f´ ajlok f¨ ul (a csomagot alkotó fájlok listája) Szakért˝ o f¨ ul

A jobb oldalt alul l´ athat´ o gombok az aktuális csomagra a Friss´ıtés/Törlés/Visszavon´ as funkci´ okat aktiv´ alják. uk´ıteni tudjuk A jobb oldalt fel¨ ul tal´ alhat´ o Szürök... nyomógomb seg´ıtségével sz˝ a megjelen´ıtett csomagok list´ aj´ at. A csomagok kijel¨ olése ut´ an a jobbgombos gyorsmen¨ uben elérhet˝oek azok a funkciók, melyek az adott csomagra értelmezhet˝oek.

7.3.3. Egy´ eb csomagkezel˝ ok A csomagok telep´ıtésének tal´ an legegyszer¨ ubb módja a sokak által jól ismert apt csomagkezel˝o haszn´ alata. Ez a program megtalálható az UHU-Linux segédprogramjai között. Telep´ıtés ut´ an, és kés˝ obbiekben bármikor (amennyiben van internet kapcsolatunk), a k¨ ovetkez˝ o parancsok seg´ıtségével friss´ıthetj¨ uk rendszer¨ unket rendszergazdaként, konzolb´ ol vagy terminálból: root:~# apt-get update root:~# apt-get upgrade A els˝o parancs a csomaglist´ at, a m´ asodik pedig az összes telep´ıtett csomagunkat friss´ıti, ha van elérhet˝ ou ´jabb verzi´ o. Amennyiben egy u ´j csomagot akarunk telep´ıteni, az root:~# apt-get install csomagnev parancsot haszn´ aljuk. Haszn´ alhatunk helyettes´ıt˝o karaktereket is, pl. root:~# apt-get install csomag* A Linux rendszerint mindenre ad megold´ ast. Ha nincs internetes kapcsolatunk, de bármilyen adathordoz´ on kereszt¨ ul siker¨ ul felmásolni egy tetsz˝oleges könyvtárba a friss´ıtésre sz´ ant, vagy ak´ ar u ´j csomagokat, rendszergazdaként konzolról, vagy terminálból adjuk ki a k¨ ovetkez˝ o parancsot:

´ OZATI ´ ´ ÍTASOK ´ 7.4. HAL BEALL

103

root:~# dpkg -i /a_csomagok_helye/csomagnev.uhu vagy, ha az ott tal´ alhat´ o ¨ osszes csomagot egyszerre szeretnénk telep´ıteni, a csomagnev.uhu helyére ´ırjunk egy csillagot!

7.4. H´ al´ ozati be´ all´ıt´ asok Az utolsó nagyobb témacsoport, a h´ al´ ozati beáll´ıtásokkal foglalkozik (7.13. ábra). Itt konfigur´ alhatjuk h´ al´ ozati k´ arty´ a(i)nk paramétereit, ADSL accountunkat, illetve a világh´ al´ ora val´ o kapcsol´ od´ ashoz sz¨ ukséges TCP/IP jellemz˝oket.

7.4.1. A N´ evkiszolg´ al´ o (DNS) be´ all´ıt´ asa Itt áll´ıthatjuk be a /etc/resolv.conf névkiszolgálókat le´ıró sorait (nameserver).

7.4.2. A Keres´ esi tartom´ anyok be´ all´ıt´ asa Itt szintén a /etc/resolv.conf egy adatsorát (search) áll´ıthatjuk be.

7.4.3. Hostok A /etc/hosts és a /etc/hostname f´ ajl tartalma szerkeszthet˝o ebben a pontban. Ne felejts¨ uk el a k´ıv´ ant gépnév megad´ asa után megnyomni a Gépnév gombot. A gépnév megv´ altoztat´ asa nem aktiv´ al´ odik azonnal, mivel több olyan szolgáltatás is lehet, amely ett˝ ol f¨ ugg. Norm´ al esetben a gépnevet csak egy alkalommal kell beáll´ıtani, ´ıgy ez esetben a gép u ´jraind´ıt´ asa nem okozhat problémát számunkra. Mivel a már felvett tételeket jelenleg nem lehet módos´ıtani, hiba esetén vegy¨ uk fel ismételten, de m´ ar helyes adatok megadásával.

104

7. FEJEZET


7.12. ´ abra. H´ al´ ozati beáll´ıtások

7.13. ´ abra. Az UHU Vezérl˝opult f˝omen¨ uje

8. fejezet

Speci´ alis videok´ arty´ ak be´ all´ıt´ asa 8.1. nVIDIA chipk´ eszlet˝ u k´ arty´ ak A napjainkban legink´ abb elterjedt grafikus chipkészletek, kétségtelen¨ ul az nVI´ DIA cég nevéhez f˝ uz˝ odnek. Aruk, megb´ızhatóságuk, teljes´ıtmény¨ uk alapján méltán népszer˝ uek. Linux alatt azonban nem magától értet˝od˝o használatuk, telep´ıtés¨ uk. A gondot a hozz´ ajuk tartoz´ o meghajtóprogramok licencelése okozza. A licenc értelmében egyik disztrib´ uci´ o sem tartalmazhatja ˝oket. Ha tehát egy felhasználó ki akarja haszn´ alni az nVIDIA chipkészletes grafikus kártyák valamennyi lehet˝oségét, bizony saj´ at mag´ anak kell letölteni, telep´ıtenie ˝oket, k¨ ulönösen akkor, ha a videok´ artya 3D képességét is ki szeretné használni (Mondjuk egy jó kis Quake, Wolfenstein, vagy Unreal party keretében, esetleg a Tuxracer-ben szeretne rekordot d¨ onteni). A telep´ıtés azonban nem mindig egyértelm˝ u, ezért nem árt e kártyák haszn´ alat´ ahoz tan´ acsokat adnunk.

8.1.1. Ford´ıt´ asi u ´ tmutat´ o Az installálás akkor a legegyszer˝ ubb, ha saját magunk ford´ıtjuk futó kernel¨ unkhöz a megfelel˝ o modult. Kezdetnek t¨ olts¨ uk le az nVIDIA honlapj´ aról a megfelel˝o fájlt: http://www.nvidia.com/object/linux_display_archive.html

106

8. FEJEZET

´ ´ ´ BEALL ´ ÍTASA ´ SPECIALIS VIDEOKARTY AK

A legfrisebb f´ ajl neve a Kézikönyv kész¨ ultének id˝opontjában NVIDIA-Linux-x86-1.0-5336.run. Sajnos többen panaszkodtak ezidáig is, hogy ezt haszn´ alva a rendszer megmagyarázhatatlan jelenségeket produkál, emiatt a régebbi 4496 sorsz´ am´ u meghajt´ o használatát javasoljuk. Lépj¨ unk ki a grafikus fel¨ uletb˝ ol, és amikor a grafikus bejelentkezés kezel˝o látszik, uket, ezzel átlép¨ unk az els˝o konzolra. nyomjuk meg a Ctrl + Alt + F1 billenty˝ Itt jelentkezz¨ unk be rendszergazdaként, és adjuk ki az következ˝o parancsokat: root:~# init 3 Példánkban az nVIDIA meghajt´ ot a /home/lajcsi/ könyvtár alá töltött¨ uk le. root:~# cd /home/lajcsi root:~# chmod 755 NVIDIA-Linux-x86-1.0-4496-pkg2.run root:~# ./NVIDIA-Linux-x86-1.0-4496-pkg2.run --check check sums and md5 sums are ok Ha az ellen˝orzés a fenti egysoros u ¨zenetet eredményezte, akkor ind´ıtsuk el a programot. Ha hiba¨ uzenetet kapunk, t¨ olts¨ uk le ismét a programot, valósz´ın˝ uleg hibásan tölt˝odött le. root:~# ./NVIDIA-Linux-x86-1.0-4496-pkg2.run A licenc elfogad´ asa érdekében v´ alasszuk ki, és fogadjuk el az Áccept´ választ, majd a következ˝ o kérdés kivételével a tov´ abbiakban megjelen˝o kérdésekre adjunk -t. ¨zenetetkre pedig nyomjunk Enter Yes választ, az OK u A következ˝o kérdés Yes v´ alasz esetén megk´ısérelne az nVIDIA oldaláról letölteni egy el˝ore leford´ıtott csomagot, de mivel ilyet ott nem fog találni, és lehet hogy nem is rendelkez¨ unk internet kapcsolattal, ´ıgy adjunk No választ. A /usr/lib/libGL.so ´ allom´ annyal kapcsolatos hibajelzéseket ÉRROR: Unable to determine properties for file ’/usr/lib/libGL.so’ (No such file or directory)´ lépj¨ uk át. Az Enter billenty˝ u folyamatos nyomogatásával gond nélk¨ ul végighaladhatunk a telep´ıtésen. A folyamat sor´ an elkész¨ ulnek és hely¨ ukre ker¨ ulnek a megfelel˝o OpenGL fájlok is. Amikor befejez˝ od¨ ott a telep´ıtés, a program kilép parancssorba.

8.1.2. Be´ all´ıt´ as Ezek után m´ ar csak néh´ any apr´ obb v´ altoztatást kell végrehajtani az XF86Config fájlunkon. Ehhez nyissuk meg kedvenc szövegszerkeszt˝onkkel (mcedit) a /etc/X11/XF86Config f´ ajlt, majd keress¨ uk meg a következ˝o karaktersorozatot:

´ ˝ KARTY ´ ´ 8.1. NVIDIA CHIPKESZLET U AK

107

Driver "nv" Változtassuk meg ezt az al´ abbiak szerint: Driver "nvidia" A Module szekci´ oba ´ırjuk be az al´ abbi sort: Load

"glx"

Az alábbi sorokat (ha vannak ilyenek) pedig inaktiváljuk, amit a sor elejére ´ırt # karakterrel érhet¨ unk el: # Load # Load

"dri" "GLcore"

A fentiekben ismertetett verzi´ oj´ u nVIDIA driverben egy u ´j lehet˝oség is szerepel, a 3D kurzor alkalmaz´ as´ anak lehet˝ osége. Amennyiben haszn´ alni k´ıv´ anjuk ezt a tulajdonságot, a következ˝o sort is ´ırjuk be a /etc/X11/XF86config f´ ajlba, a Device szekcióba: Option

"CursorShadow" "1"

Ezek után ments¨ uk el a f´ ajlt, és térj¨ unk vissza grafikus u ¨zemmódba. Ez a következ˝o módon érhet˝ o el: root:~# init 5 ; logout Az init 5 u ´jraind´ıtja az 5-¨ os fut´ asszintet, aminek köszönhet˝oen ismét elindul a grafikus fel¨ ulet. Ha minden j´ ol ment, el˝ osz¨ or egy szép nVIDIA logó, majd a bejelentkez˝o ablak (gdm vagy kdm) jelenik meg. Jelentkezz¨ unk be, ezek ut´ an m´ ar haszn´ alhatjuk kártyánk 3D képességeit is! A meghajtó fejlesztése természetesen folyamatos, ezért érdemes kör¨ ulnézni a gyártó honlapján, h´ atha id˝ ok¨ ozben elkész¨ ultek a meghajtó program egy frissebb, vélhet˝oen megb´ızhat´ obb verzi´ oj´ aval. Az ut´ obbi id˝oben megs˝ ur˝ usödött a friss verziók kiadása.

108

8. FEJEZET


8.2. ATI Radeon videok´ arty´ ak Az nVidia t´ıpus´ u k´ arty´ ak mellett napjaink másik legelterjedtebb grafikus kártyái az ATI cég Radeon chipkészlet˝ u k´ arty´ ai. Tiszta, szép, t˝ uéles kép¨ uk magukért beszélnek, mik¨ ozben 3D-s képesség¨ uk az nVIDIA kártyákéval vetekszik. Azonban e k´ artyat´ıpus Linux alatti t´ amogatottsága egészen a közelm´ ultig nem volt magától értet˝ od˝ o. Egy kezd˝ o Linux felhasználó számára a kártya u ¨zembeáll´ıtása valóságos rém´ alomnak is t˝ unhetett. Ez a frusztráció azonban már a m´ ulté. Az UHU-Linux telep´ıtés sor´ an felismeri, és a mindennapos használathoz megfelel˝oen be is áll´ıtja ezeket a k´ arty´ akat is. A gond azonban – itt is, csak´ ugy mint az nVIDIA esetében – a k´ artya teljes képességeinek a kihasználásával van. Ha a kártya 3D-s képességeit is haszn´ alni akarjuk (pl. 3D-s játékok), fel kell keresn¨ unk néhány internetes oldalt. M´ıg az nVIDIA esetében elég a cég saját fejlesztés˝ u driverét letölteni, itt t¨ obb lehet˝ oség k¨ oz¨ ul választhatunk: a) A ´gatos-meghajt´ o´ haszn´ alata, ez a k´ artya multimédiás képességeit volt hivatott haszn´ alni, azonban m´ ar j´ o ideje nem fejlesztik, u ´gyhogy ennek letöltését nem is aj´ anljuk; b) az ATI saj´ at fejlesztés˝ u driverének használata, azonban ezzel van egy nagy gond: nem minden k´ arty´ aval m˝ uk¨ odik egy¨ utt; el˝oször is csak a Radeon 8500as kárty´ akt´ ol felfelé ad t´ amogat´ ast, másodszor pedig az u ¨zembehelyezése több esetben is kétséges. Az ATI saját maga által gyártott kártyákhoz megfelel˝ o; c) és vég¨ ul a DRI-s driver let¨ oltése (Direct Rendering Infrastructure), ami közvetlen hozz´ aférést biztos´ıt a grafikus kártya hardveréhez, jelent˝osen növelve a kártya Linux alatti 3D-s képességeit. Ez az ´ırás ennek a telep´ıtését és beáll´ıtását hivatott ismertetni.

8.2.1. El˝ ok´ eszu ¨ letek El˝oször ellen˝ orizz¨ uk le, hogy a dri val´ oban nem m˝ uködik. Ezt a következ˝oképpen tehetj¨ uk meg: nyissunk meg egy terminált (pl. gnome-terminal, konsole vagy xterm), majd gépelj¨ uk be: glxinfo | grep direct minden valósz´ın˝ uség szerint, ezt a v´ alaszt fogjuk látni a képerny˝on: direct rendering: No

´ ´ 8.2. ATI RADEON VIDEOKARTY AK

109

Tehát a direct rendering nem m˝ uk¨ odik. Nézz¨ uk meg, hogy ´ıgy milyen 3D-s értékekkel rendelkez¨ unk. Gépelj¨ uk be: glxgears Ekkor felbukkan egy kisebb ablak, melyben három forgó fogaskereket láthatunk, a terminál ablakban pedig 5 m´ asodpercenként egy-egy u ´j sor jelenik meg, tájékoztatva a gép el˝ ott u oket az éppen adott 3D-s értékekr˝ol, kör¨ ulbel¨ ul 70 kör¨ uli ¨l˝ FPS-eket mutatva (processzorf¨ ugg˝ o, er˝ osebb gépeken az érték magasabb is lehet, s˝ot akár a t¨ obbsz¨ or¨ ose is). Ez nagyon kevés, ebb˝ol is látható, hogy a gép a 3D-s feladatokat szoftveresen igyekszik megoldani, ami egy vérbeli 3D-s grafikát futtató játék sz´ am´ ara nem elégséges. A megoldást a dri-s driver let¨ oltése jelenti. Ehhez el˝oször nézz¨ uk meg, ha nem tudnánk, hogy milyen chipkészletet használ a videokártyánk. Zárjuk le a fogaskerekes ablakot, a terminálban pedig lépj¨ unk be rendszergazdaként a rendszer¨ unkbe: su majd adjuk meg a jelsz´ ot. Azután adjuk ki a lspci parancsot. Keress¨ uk meg azt a sort, ahol a Radeon szó látható. Egy hasonl´ o sort kell keresn¨ unk: 01:00.0 VGA compatible controller: ATI Technologies Inc Radeon R200 QL [Radeon 8500 LE]

Az R200 jelenti a chipet, ami a k´ arty´ an található. Jegyezz¨ uk meg. Ctrl + D billenty˝ uk lenyom´ as´ aval lépj¨ unk ki a rendszergazdai módból. Nyissuk meg a kedvenc b¨ ongész˝ onket. Gépelj¨ uk be: http://www.freedesktop.org/~dri/snapshots/ Ekkor kapunk egy list´ at a let¨ olthet˝ o f´ ajlokról. Ha R200-as chip¨ unk van, az r200al kezdet˝ u fájlra van sz¨ ukség¨ unk, azokb´ ol is arra, amelyik a legfrisebb dátummal rendelkezik, pl.: r200-2004210-linux.i386.tar.bz2 Amennyiben a chipkészlet¨ unk m´ as, pl. 300-as vagy 350-es, szedj¨ uk le a radeonnal kezd˝od˝o f´ ajlt. (Itt az r200-as driver telep´ıtését fogjuk figyelemmel követni, mivel más k´ arty´ at még nem ´ allt m´ odunkban kipróbálni, de megnyugtatásként, a telep´ıtés mindegyiknél ugyan´ ugy zajlik le.) A megfelel˝o f´ ajl let¨ oltése ut´ an lépj¨ unk be az extras alkönyvtárba:

110

8. FEJEZET


http://www.freedesktop.org/~dri/snapshots/extras/ Innen tölts¨ uk le az XFree86.bz2 nev˝ u f´ ajlt. Ezek után becsukhatjuk a böngész˝ot. A driver telep´ıtéséhez sz¨ ukség¨ unk lesz a kernel¨ unk forrására is. Ezt a második CD-n találjuk meg, telep´ıtését péld´ aul a k¨ ovetkez˝oképpen is megtehetj¨ uk (természetesen csakis rendszergazda felhaszn´ al´ oként): dpkg -i /mnt//packages/kernel-source*.uhu

Amennyiben ez rendben lezajlott, k¨ ovetkezhet a driver telep´ıtése.

8.2.2. Telep´ıt´ es A dri-s driver feltelep´ıtéséhez le kell ´ all´ıtanunk a futó grafikus környezet¨ unket vagy szöveges m´ odban kell ind´ıtanunk az UHU-Linuxunkat. Figyelem: amennyiben nem ´ıgy tesz¨ unk, a dri telep´ıtése nem fog rendben lezajlani, azaz hiába k¨ uszködt¨ unk. Teh´ at ind´ıtsuk sz¨ oveges m´ odban a Linuxunkat: amikor a Grub ind´ıtó men¨ uje megjelenik, a kurzormozgat´ o billenty˝ ukkel álljunk rá az UHU-Linux kezdet˝ u sorra, és alul, a parancssor végére ´ırjunk oda egy 3-as számot. Így nézzen ki: root=/dev/ide/host0/bus0/target1/lun0/part3 3

Nyomjuk le az Enter billenty˝ ut. Ha megjelent a login, lépj¨ unk be rendszergazdaként, adjuk meg a jelsz´ ot, Másik megold´ as lehet, ha a Ctrl + Alt + F1 billenty˝ uk egy¨ uttes lenyomásával átlép¨ unk az 1-es termin´ alra, majd az init 3 parancsot kiadjuk. Lépj¨ unk be abba a k¨ onyvt´ arba rendszergazdaként, ahova az imént emlegetett fájlt letöltött¨ uk. Mivel ez a f´ ajl egy t¨ om¨ or´ıtett állomány, ezért el˝oször azt ki kell csomagolnunk: root:~# tar -xvjf r200-20040210-linux.i386.tar.bz2 Lépj¨ unk be a most létrej¨ ott k¨ onyvt´ arba: root:~# cd dripkg Ind´ıtsuk el az itt tal´ alhat´ o telep´ıt˝ o szkriptet: root:~# ./install.sh


111

Ekkor megjelenik egy u ozl˝ o-t´ ajékoztat´ o képerny˝o, amir˝ol leolvashatjuk, hogy ¨dv¨ milyen chipkészlet˝ u drivert telep´ıt¨ unk fel, ha ez megegyezik a fentebb már le´ırt -t, ha nem, a DRI honlapjálspci kimenetében l´ atottakkal, nyomjunk egy Enter ról másik drivert kell megpr´ ob´ alnunk felrakni. Amennyiben Enter -t u unk, a ¨tött¨ következ˝o képerny˝ o t´ ajékoztat minket arról, hogy a driver modulokat hova fog -t. A következ˝o hasonló lesz, csak itt a ja másolni, nyomjunk nyugodtan Enter kernelmodulok telep´ıtésének helyér˝ ol t´ ajékoztat, ebben az esetben is az Enter lenyomása következhet, majd a DRM kernelmodulok ford´ıtása következik, amelyre billenty˝ ut, hogy teljesen a v´ alasz. A ford´ıt´ as ut´ an u uk le az Enter szintén Enter ¨ss¨ befejez˝odjön a telep´ıtés. A k¨ ovetkez˝ oket kell most látnunk a monitoron: Installing files: DRI XFree86 modules...done Kernel modules...done GL & GLU libraries...done Core libraries...done Updating configuration: Running ldconfig... Removing old kernel module "radeon"...done Inserting new kernel module "radeon"...done Checking configuration: second copy of DRI libraries found in /usr/lib libraries have been backed up to old* in /usr/lib done Press ENTER to continue. ¨ unk tehát Enter -t, és ezzel a telep´ıtés véget is ért. Uss¨ Ind´ıtsuk u ´jra a sz´ am´ıt´ ogépet. Amennyiben nem indul el a grafikus képerny˝o, és hiba¨ uzenetet kapunk, sz¨ ukség¨ unk lesz a kor´ abban az internetr˝ ol leszedett másik fájlra is. unk be ismét rendA megjelen˝o ablakban v´ alasszuk az ESC gombot, majd lépj¨ szergazdaként. (Ha nem kapunk hiba¨ uzenetet, hanem egy fekete képerny˝ot látunk középen egy egérmutatóval, ezt a részt ugorjuk ´ at. A Ctrl + Alt + Backspace billenty˝ uk egy¨ uttes le¨ utésével ´ all´ıtsuk le az X szervert és folytassuk az olvasást a Beáll´ıtás résszel.) Lépj¨ unk ki a dri-telep´ıt˝ o k¨ onyvt´ ar´ ab´ ol: cd .. A jelenlegi X szervert ments¨ uk el egy m´ asik néven:

112

8. FEJEZET


root:~# mv /usr/bin/XFree86 /usr/bin/XFree86.orig bontsuk ki a let¨ olt¨ ott f´ ajlt: root:~# bzip2 -d XFree86.bz2 Az ´ıgy keletkezett f´ ajlnak adjunk futtat´ asi jogot: root:~# chmod +x XFree86 Mozgassuk át ezt a f´ ajlt a helyére: root:~# mv XFree86 /usr/bin/XFree86 Most már m˝ uk¨ odnie kell az X szervernek: root:~# startx ´ ıtsuk le: Egy sz¨ urke képerny˝ ot kell l´ atnunk k¨ ozépen egérmutatóval. All´ Ctrl + , és folytassuk a DRI be´ all´ıtásával. Alt + Backspace


113

8.2.3. Be´ all´ıt´ as Ahhoz hogy a DRI m˝ uk¨ odj¨ on a gép¨ unk¨ on, be is kell áll´ıtanunk azt. Ehhez csupán egyetlen fájlt kell szerkeszten¨ unk. Gépelj¨ uk be: root:~# mcedit /etc/X11/XF86Config Keress¨ uk meg a ´Section ”Module”´ részt. Ha nem tartalmazza a következ˝o sorokat, ´ırjuk be ˝ oket, ha tartalmazza ˝ oket, de van el˝ott¨ uk egy ‘#’ jel, azt vegy¨ uk ki a sor elejér˝ ol: Load "dri" Load "glx" Menj¨ unk el a f´ ajl végére és gépelj¨ uk be a következ˝oket (ha már szerepelnek ott, de itt is ‘#’ jel van el˝ ott¨ uk, szedj¨ uk ki azokat): Section "DRI" Mode 0660 Group "video" EndSection Az F2 funkci´ obillenty˝ uvel ments¨ uk el a fájlt, majd az F10 -zel lépj¨ unk ki az mcedit-b˝ol. Most ind´ıtsuk el a grafikus képerny˝onket: root:~# startx Megjelenik a kor´ abban m´ ar l´ atott sz¨ urke, illetve fekete képerny˝o középen egy egérmutatóval. Nyomjuk le a bal egérgombot és a felbukkanó men¨ ub˝ol válasszuk ki az xterm-et. Az ´ıgy megjelen˝ o termin´ al ablakba adjuk ki a már ismert parancsot: root:~# glxinfo | grep direct Ezt kapjuk eredmény¨ ul: direct rendering: Yes Tehát m˝ uk¨ odik a DRI. Nézz¨ uk meg a glxgears eredményeit is. A változás érezhet˝o, most m´ ar 1000 k¨ or¨ uli FPS-eknek kell látszódia. Ezzel már lehet 3D-s já tékokkal játszani. A Ctrl + Alt + Backspace billenty˝ uk egy¨ uttes lenyomásával áll´ıtsuk le az X szervert. Ha még több FPS-re v´ agyunk, szerkessz¨ uk ismét az XF86Config fájlunkat:

114

8. FEJEZET


root:~# mcedit /etc/X11/XF86Config keress¨ uk meg a ´Section ”Device”´ sort és itt adjuk hozzá a következ˝oket (a Driver ”radeon” után): Option "AGPMode" "2" # (az ´ ert´ ek lehet 4 is, amennyiben az alaplap ezt t´ amogatja) Option "AGPFastWrite" "True" Option "EnablePageFlip" "True" -zel lépj¨ unk ki. uvel, majd az F10 Ments¨ uk el a m´ odos´ıtott f´ ajlt az F2 billenty˝ Ismét ind´ıtsuk el a grafikus képerny˝ ot a fentebb ismertetett módon, és nézz¨ uk meg most az FPS értékét. Most m´ ar 1400 kör¨ uli értékeket kell adnia. Ezzel a DRI be´ all´ıt´ as´ at befejezt¨ uk, nem maradt más hátra, mint a grafikus kép erny˝onk leáll´ıt´ asa a Ctrl + Alt + Backspace gombok seg´ıtségével és a gép u ´jraind´ıtása.

8.2.4. Probl´ em´ ak Ha esetleg nem indul el a grafikus képerny˝ onk no screens found u ¨zenettel, vagy fagyogat, vagy egyéb problém´ ak miatt u ´gy érezz¨ uk, hogy a DRI telep´ıtése el˝ott biztonságosabban, stabilabban m˝ uk¨ od¨ ott rendszer¨ unk, az ezt megel˝oz˝o állapotot is visszaáll´ıthatjuk. Ugyanis a telep´ıt˝ o szkript az általa fel¨ ul´ırt fájlokat elmentette, ´ıgy azok vissza´ all´ıt´ asa nem okoz gondot. Ugyan´ ugy kell eljárnunk, mint a telep´ıtésnél – teh´ at grafikus képerny˝ o leáll´ıtása, rendszergazdaként belépés a rendszerbe, a telep´ıt˝ o szkript k¨ onyvt´ ar´ at megkeresni és ott kiadni a következ˝o parancsot: root:~# ./install.sh restore Pár kérdésre itt is Enter -rel kell v´ alaszolni, majd ha a telep´ıt˝o befejezte az eredeti fájlok helyre´ all´ıt´ as´ at, az XF86Config f´ ajlban kikommentezhetj¨ uk a dri-re utaló bejegyzéseket (# jelet rakhatunk a problémás sorok elé). Mivel az eredeti XFree86 f´ ajlt elmentett¨ uk, azt is visszamásolhatjuk a következ˝o utas´ıtással: root:~# mv /usr/bin/XFree86.orig /usr/bin/XFree86 Látunk majd egy kérdést, hogy fel¨ ul´ırhatja az ott már e néven található állományt, válaszoljunk nyugodtan igennel.


115

Ha a DRI telep´ıtése sor´ an lépett fel valamilyen hiba, s emiatt nem siker¨ ult a dri telep´ıtése, nézz¨ unk bele a mindig létrej¨ ov˝o dri.log fájlba. Haladó felhasználó ebb˝ol esetleg r´ aj¨ ohet a hiba ok´ ara, s tal´ an orvosolni is tudja azt, ám egy Linuxszal most ismerked˝ o felhaszn´ al´ onak azt javasoljuk, hogy h´ıvjon egy tapasztaltabb seg´ıt˝otársat (esetleg ´ırjon a levelez˝ o list´ akra).

9. fejezet

Az UHU t´ arcs´ az´ o program Irány az internet! A világháló elérése ma m´ ar természetes igényként mer¨ ul fel a szám´ıtógépek mindennapi felhaszn´ al´ asa sor´ an. Az internetes csatlakozás létrehozására a végfelhasználók nagy része modemet haszn´ al, amit vagy a gépébe beszerelt modem-kártya, vagy egyéb k¨ uls˝ o modem haszn´ alat´ aval ér el. Ide tartoznak még a kábeles csatlakozások is. A Linux felhaszn´ al´ ok disztrib´ uci´ ot´ ol f¨ ugg˝oen k¨ ulönböz˝o megoldásokat alkalmaznak a kapcsolat fel´ all´ıt´ as´ anak létrehoz´ asa érdekében. Bonyol´ıtja a helyzetet, hogy bels˝o vagy k¨ uls˝ o modemet, vagy a k´ abeles elérést k´ıvánjuk használni, hiszen mindet másként kell be´ all´ıtani. Nem ritka, hogy a linuxszal most ismerked˝ok nem minden esetben tudnak megbirk´ ozni ezzel a feladattal. Az UHU-Linux kész´ıt˝oi u ´gy döntöttek, hogy kész´ıtenek egy egységes fel¨ uletet, amely az ilyen t´ıpus´ u problémák kezelésére alkalmas. A men¨ uben a ´Be´ all´ıt´ asok / UHU t´ arcsázó´ programra kattintva egy ablakot kapunk (9.1. ´ abra), amelyben a rendszergazda jelszó begépelése a feladatunk.

9.1. ´ abra.

118

9. FEJEZET

´ ´ O ´ PROGRAM AZ UHU TARCS AZ

´ kapcsolat l´ 9.1. Uj etrehoz´ asa

9.2. ´ abra. Modemes kapcsolat Kapcsolat neve Tetsz˝ oleges azonos´ıt´ o, pl. a szolgáltató neve vagy csak egyszer˝ uen Énternet´ (9.2. ´ abra). Kapcsolat t´ıpusa ADSL, ISDN, Modem, Soros porti ISDN köz¨ ul lehet választani. A ´Soros porti ISDN´ kimondottan azon ISDN felhasználók részére kész¨ ult, akik falra szerelhet˝ o, soros portra csatlakoztatható ISDN végberendezést haszn´ alnak (pl. NT1+2a/b+V2.4). Felhaszn´ al´ on´ ev A szolg´ altat´ ot´ ol kapott felhasználói név, amivel be k´ıvánunk jelentkezni. ADSL esetén a teljes név megadása sz¨ ukséges, felhaszn´ al´ [email protected] form´ aban. Jelsz´ o A szolg´ altat´ ot´ ol kapott jelsz´ o. T´ arcs´ azand´ o sz´ am A szolg´ altat´ ot´ ol kapott betárcsázási szám. ADSL kapcsolat esetén nem sz¨ ukséges. N´ evkiszolg´ al´ ok Alapértelmezés szerint az UHU-Linux a szolgáltatótól kapott DNS IP c´ımeket haszn´ alja, de ritk´ an el˝ofordul, hogy ezt kézzel kell beáll´ıtani. Ebben az esetben a szolg´ altat´ o feladata, hogy a felhasználó rendelkezésére bocs´ assa a megfelel˝ o IP c´ımeket.

´ KAPCSOLAT LETREHOZ ´ ´ 9.1. UJ ASA

119

9.3. ´ abra. ADSL kapcsolat

9.1.1. A kapcsolat t´ıpus´ at´ ol fu o adatok ¨ gg˝ ADSL esetén (9.3. ´ abra)

Eszko al´ ozati k´ arty´ anak az eszközneve, amely az ADSL bridge¨z Annak a h´ re csatlakozik. Soros porton lév˝ o ISDN vagy Anal´ og modem esetén

Modem helye A modem csatlakozási helye. Alapértelmezésben a programok a /dev/modem eszk¨ ozt keresik. Ha elkész´ıt¨ unk egy szimbolikus linket a val´ odi modem eszközr˝ol erre (pl. ln -s /dev/ttyS0 /dev/modem), minden program meg fogja találni automatikusan modem¨ unket. Kapcsolat sebess´ ege A port csatlakozási sebességét áll´ıthatjuk itt. Célszer˝ u a legmagasabb értéket v´ alasztani (115.200), hogy a modem adatátviteli sebességét ne fogjuk vissza. Abban az esetben, ha bizonytalan az adat´ atvitel, sajnos néha csökkenteni kell a csatlakozási sebességet, ami rendszerint azt jelzi, hogy a modem, telefon vonal, szolgáltató köz¨ ul valamelyik nincs a helyzet magaslatán.

120

9. FEJEZET

´ ´ O ´ PROGRAM AZ UHU TARCS AZ

9.4. ´ abra. Az UHU Tárcsázó f˝omen¨ uje

9.2. Kapcsolat szerkeszt´ ese Az u ´j kapcsolat létrehoz´ as´ aval azonos fel¨ uletet kapunk, ahol az eddig létrehozott kapcsolatunk be´ all´ıt´ asait tudjuk m´ odos´ıtani.

9.3. Kapcsolat t¨ orl´ ese Feleslegessé v´ alt kapcsolataikat t¨ or¨ olhetj¨ uk (9.4. ábra).

9.4. T´ arcs´ az´ as ogombra kattintva az UHU t´ arcs´ az´ o felép´ıti a kapcsolatot, A Tárcsáz nyom´ melynek létrej¨ otte ut´ an l´ athat´ ov´ a v´ alik a csatlakozás megkezdése óta eltelt id˝o. A Leáll´ıt gombra kattintva, vagy az ablak bezárásával a kapcsolat megszak´ıtható. A tárcs´ az´ as megkezdése el˝ ott aktiv´ alható a ´Kapcsolat közben a program kimenetének mutat´ asa.´ opci´ o, ekkor egy k¨ ulön ablakban nyomon követhet˝o a kapcsolódás folyamata.

10. fejezet

Nyomtat´ as 10.1. Bevezet´ es A szám´ıtástechnika folyamatos fejl˝ odésének köszönhet˝oen a k¨ ulönböz˝o nyomtatót´ıpusok szinte m´ ar zavar´ oan széles sk´ al´ aja állt el˝o. Jelenleg a következ˝o nyomtató fajták haszn´ alatosak: H˝ onyomtat´ ok (a fax kész¨ ulékek el˝ odei), M´ atrixnyomtat´ ok, Sornyomtat´ ok, Tintasugaras nyomtat´ ok, Lézernyomtat´ ok, Szil´ ardtint´ as nyomtat´ ok

Linux alatt a nyomtat´ as szempontj´ ab´ ol a f˝o nyomtató tulajdonság nem a mechanikai kialak´ıt´ as, hanem az illeszt˝ o kivitelezési módja. Ennek megfelel˝ oen a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o t´ıpusok, a következ˝o csatolókkal rendelkezhetnek (akár többel is egy kész¨ uléken): Soros, P´ arhuzamos, USB, Infrav¨ or¨ os.

122

10. FEJEZET

´ NYOMTATAS

10.2. Be´ all´ıt´ as a Vez´ erl˝ opult seg´ıts´ eg´ evel Az UHU Vez´ erl˝ opult Ńyomtat´ ok´ moduljáról már volt szó (a 91. oldalon, a 7.1.2. fejezetben), ennek ellenére ezt a folyamatot egy példa seg´ıtségével részletesebben is ismertetj¨ uk. Ind´ıtsuk el az UHU Vez´ erl˝ opultot (UHU Control Center). Kattintsunk bal oldalt a fában, a nyomtat´ ok részre. A 10.1. ábrán l´ athat´ o ablak fog megjelenni.

10.1. ´ abra. Nyomtató beáll´ıtás Ameddig nincs be´ all´ıtva nyomtat´ onk, addig természetesen nem jelenik meg semmi az ablakban. Ha viszont m´ ar van, megjelenik a nyomtatási sor neve, a nyomtató neve, a nyomtat´ o kezel˝ o f´ ajl, a nyomtató helye, valamint az, hogy a nyomtató alapértelmezett-e a rendszerben, vagy nem. Az alábbi m˝ uveleteket végezhetj¨ uk el: ´ nyomtat´ Uj o felvétele Nyomtat´ o t¨ orlése Nyomtat´ o be´ all´ıt´ asok m´ odos´ıt´ asa Alapértelmezetté tétel

´ ÍTAS ´ A VEZERL ´ OPULT ˝ ´ EVEL ´ 10.2. BEALL SEGÍTSEG

123

Tesztoldal nyomtat´ asa

Tekints¨ uk át egy u ´j nyomtat´ o felvételét: Kattintsunk az Új gombra. A 10.2. ábrához hasonl´ o ablakot fogunk l´ atni:

´ nyomtató telep´ıtése 10.2. ´ abra. Uj Adjuk meg a Ńyomtat´ o neve:´ mez˝ oben azt a nevet, amelyen el akarjuk majd érni a nyomtat´ onkat. Helyi nyomtat´ o esetén a Ćsatlakozás t´ıpusa´ mez˝oben válasszuk a ´Helyi nyomtat´ o´-t, ha egy másik Windowsos, azaz Sambás megosztáson lév˝o nyomtat´ ot szeretnénk felinstall´ alni, válasszuk a ´Samba megosztás´-t. Adjuk meg a nyomtat´ o helyét, ami helyi nyomtatónál általában ´Párhuzamos port (lpt1)´, u ´jabb nyomtat´ okn´ al lehet USB is. Távoli nyomtat´ o esetén ´//Gépnév/nyomtató´ formát kell használnunk. Válasszuk ki az als´ o list´ ab´ ol a gy´ art´ o nevét, a nyomtató t´ıpusát, esetleg, a megfelel˝o meghajt´ ot. E mez˝ o alapértelmezett értékén csak akkor változtassunk, ha els˝ore nem nyomtat a nyomtat´ o. Amennyiben elégedettek vagyunk a be´ all´ıtásokkal, nyomjuk meg az OK gombot, ha valamit elrontottunk, vagy mégsem szeretnénk a nyomtatót feltelep´ıteni, a

124

10. FEJEZET

´ NYOMTATAS

unk az el˝oz˝o ablakhoz, elvetve a változtaMégsem gombra kattintva visszaléphet¨ tásokat. Az OK gomb megnyom´ asa ut´ an a program megkérdezi t˝ol¨ unk, hogy akarunk-e tesztoldalt nyomtatni. Ez ut´ obbi kérdésre érdemes igennel válaszolni, hogy leellen˝orizz¨ uk, mindent j´ ol csin´ altunk-e. Nyomtatónk tulajdons´ againak megv´ altoztatásához nyomjuk meg a Módos´ıt gombot. Az el˝obb eml´ıtett ablak fog megjelenni, azzal a k¨ ulönbséggel, hogy a mez˝ok ki lesznek töltve a nyomtat´ o adataival. Adjuk meg a változtatásokat, majd kattint gombra ezek elmentéséhez. A Mégsem gombbal elvethetj¨ uk a tervezett sunk az OK változtatásokat. Nyomtató t¨ orléséhez v´ alasszuk ki a list´ ab´ ol a törlésre kiszemelt bejegyzést, majd nyomjuk meg a Töröl gombot. Az alapértelmezett nyomtató beáll´ıtásához vá lasszuk ki a nyomtat´ ot a list´ ab´ ol, majd kattintsunk az Alapértelmezett gombra. Tesztoldal nyomtat´ as´ ahoz v´ alasszuk ki a nyomtatót, majd kattintsunk a Tesztoldal gombra. Miután végezt¨ unk a nyomtat´ o be´ all´ıt´ as´ aval, kattintsunk a Bezár gombra. Ha mást nem akarunk be´ all´ıtani, bez´ arhatjuk az UHU Vezérl˝opultot, és használatba is vehetj¨ uk frissen be´ all´ıtott nyomtat´ onkat.

10.3. H´ al´ ozati nyomtat´ o telep´ıt´ ese Tapasztalataink alapj´ an t¨ obbeknek problémát okoz a hálózati nyomtatók telep´ıtése, ´ıgy ezt a folyamatot egy példa seg´ıtségével ismertetj¨ uk. Példánkban egy Lexmark S1250 t´ıpus´ u lézernyomtatót használunk, mely saját IP c´ımmel rendelkez˝ o, igazi H´ al´ ozati nyomtató”. ” A folyamat a k¨ ovetkez˝ o (10.3. ´ abra): Ellen˝orizz¨ uk le, hogy az Álkalmaz´ asok / Beáll´ıtások / UHU Vezérl˝opult´-ban a ´Rendszerbe´ all´ıt´ asok / Szolg´ altat´ asok´ alatt engedélyezve legyen a cupsd nyomtató kezel˝o démon. Amennyiben nincs, ind´ıtsuk azt el. Adjuk meg a Ńyomtat´ o neve:´ mez˝ oben azt a nevet, amelyen el akarjuk majd érni a nyomtat´ onkat (Pl. Lexmark1250). Jelölj¨ uk be a ´Hálózati nyomtató´ gombot, a Ćsatlakoz´ as t´ıpusa´ mez˝ oben válasszuk a ´TCP Socket (SOCKET)ét. Adjuk meg a nyomtat´ o helyét, ami jelen esetben ´192.168.0.23:9100´ legyen (természetesen ezt saj´ at nyomtat´ onk be´ all´ıtásához illeszked˝oen kell megadnunk). Válasszuk ki az als´ o list´ ab´ ol a gy´ art´ o nevét (Lexmark), a nyomtató t´ıpusát (Optra S 1250), és a megfelel˝ o meghajt´ ot (Postscript).

´ ´ MATRIX ´ ´ BEALL ´ ÍTASA ´ 10.4. REGEBBI TÍPUSU NYOMTATO

125

Amennyiben elégedettek vagyunk a be´ all´ıtásokkal, nyomjuk meg az OK gombot, ha valamit elrontottunk, vagy mégsem szeretnénk a nyomtatót feltelep´ıteni, a unk az el˝oz˝o ablakhoz, elvetve a változtaMégsem gombra kattintva visszaléphet¨ tásokat. Az OK gomb megnyom´ asa ut´ an a program megkérdezi t˝ol¨ unk, hogy akarunk-e tesztoldalt nyomtatni. Ez ut´ obbi kérdésre érdemes igennel válaszolni, hogy leellen˝orizz¨ uk, mindent j´ ol csin´ altunk-e.

10.3. ´ abra. H´ al´ ozati nyomtató telep´ıtése

10.4. R´ egebbi t´ıpus´ u m´ atrix nyomtat´ o be´ all´ıt´ asa Régebbi, 9 t˝ us m´ atrix nyomtat´ ok be´ all´ıt´ asa némi kézi beavatkozást igényel, mivel az ÚHU Vezérl˝ ok¨ ozpont / Rendszerbe´ all´ıtások / Nyomtatók´ nem ismeri fel. Természetesen némi k´ısérletezéssel ezek a nyomtatók is életre kelthet˝ok UHULinux alatt. Els˝o lépésként ellen˝ orizz¨ uk le, hogy gép¨ unk BIOS -ában a párhuzamos port engedélyezve legyen.

126

10. FEJEZET

´ NYOMTATAS

Dugjuk rá sz´ am´ıt´ ogép¨ unkre a nyomtat´ ot, majd kapcsoljuk be. A nyomtató be a´ll´ıtásoknál miut´ an az Új gombra kattintunk és nem talál semmit, adjuk meg kézzel a paramétereket. Nyomtat´ o neve – Ide b´ armit ´ırhatunk, ez csak azért kell, hogy megtudjuk kés˝obb k¨ ul¨ onb¨ oztetni nyomtat´ oinkat. Csatlakoztat´ as t´ıpusa Helyi nyomtat´ o – Ha mégsem, a fejezet elejér˝ol érdemes kezdeni az olvas´ ast. Hely P´ arhuzamos port (lpt1) – Ezeknél a régi nyomtatóknál szinte biztos, hogy csak ide tudunk csatlakozni. Gy´ art´ o Generic – Természetesen lehet más is, a lényeg az, hogy olyat keress¨ unk, amelyiknek a t´ıpusai k¨ oz¨ ott szerepel a Dot Matrix, aztán már csak próbálgatni kell, hogy melyik illeszkedik jobban nyomtatónkhoz. Az igazi az, ha létezik a nyomtat´ o valódi gyártójánál is Dot Matrix, de ha nem, u ´gy is minden esély¨ unk megvan a beáll´ıtására. T´ıpus ESC/P Dot Matrix Meghajt´ o epson A fenti péld´ an´ al maradva epson, mivel 9 t˝ us nyomtató beáll´ıtását hoztuk péld´ anak, ami lehet akár egy Citizen 120D is. Van több meghajt´ o is, ha nem megfelel˝ o az epson meghajtó, próbáljuk ki a többit is. A folyamat végén tesztelj¨ unk. Remélj¨ uk e r¨ ovid fejezet seg´ıtséget ny´ ujtott a nyomtató-beáll´ıtások sikeres elvégzésében.

11. fejezet

TV-tuner k´ artya UHU-Linux alatt 11.1. Alapvet˝ o tudnival´ ok A TV-kárty´ ak manaps´ ag b´ arhol, b´ armilyen min˝oségben beszerezhet˝ok. Természetesen UHU-Linux alatt sem kell nélk¨ ulözn¨ unk ezeket. A legfontosabb, hogy csak olyan k´ arty´ at v´ as´ aroljunk, amelyet a Linux támogat. Sajnos a gyártók nem kész´ıtenek meghajt´ oprogramot Linux al´ a, ´ıgy a rendelkezésre álló bttv-t kell használnunk. A bttv a Booktree chipeket t´ amogatja (848/849-es, illetve a 878/879-es chipeket). A Linux kernel rég´ ota t´ amogatja a tv-tunereket, amik minden mai kernellel haszn´ alhat´ oak, melyben megtal´ alható a Video for Linux, azaz a v4l támogatás.

TV-tuner k´ artya beszerel´ ese a sz´ am´ıt´ og´ epbe Ezek a kárty´ ak (11.1. ´ abra) PCI vagy USB csatlakozófel¨ uleten kereszt¨ ul illeszthet˝ok a szám´ıt´ ogépbe. Mivel az USB-s tuner kártyák nem olyan elterjedtek, mint a PCI-osak, ezért azok géphez val´ o csatlakoztatásával most nem foglalkozunk. A PCI-os kárty´ at a sz´ am´ıt´ ogép egy szabad alaplapi csatlakozójába szerelj¨ unk be. Mivel a kárty´ an lév˝ o tuner k¨ onnyen ¨ osszeszedheti a környezeti elektromos zajokat, célszer˝ u minél t´ avolabb beszerelni a t¨ obbi kártyától. Beszerelés után csatlakoztassuk hozzá az antenn´ at, illetve a hangk´ artya Line in bemenetét köss¨ uk össze a tunerkártya hangkimenetével.

128

11. FEJEZET

´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT

A Pinnacle PCTV Pro k´ artya

11.1. ´ abra. Egy tipikus TV tuner kártya

11.2. A tunerk´ artya haszn´ alata Amennyiben az UHU-Linux nem ismeri fel automatikusan a Tuner t´ıpusát (a régebbi t´ıpusokkal ez szinte mindig siker¨ ul neki gond nélk¨ ul), a következ˝o táblázatból keress¨ uk ki k´ arty´ ank és tuner¨ unk t´ıpusának/verziójának megfelel˝o kódot, majd ezeket ´ırjuk be a /etc/modules.conf nev˝ u fájlba a következ˝o formában: options bttv card=xx radio=1 options bttv tuner type=xx options msp3400 amsound=1 once=1 Az xx-ek helyére természetesen azt a sz´ amot kell ´ırnunk, ami a kártya/tuner t´ıpusának megfelel˝ o. Ha elmentett¨ uk a modules.conf f´ ajlt, ind´ıtsuk u ´jra a gépet, majd ind´ıtsuk el a zapping programot (133. oldal).

´ ´ 11.2. A TUNERKARTYA HASZNALATA

A bttv által t´ amogatott k´ arty´ ak : card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card

= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card

= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =

26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48

-*** UNKNOWN/GENERIC *** - MIRO PCTV - Hauppauge (bt848) - STB, Gateway P/N 6000699 (bt848) - Intel Create and Share PCI/ Smart Video Recorder III - Diamond DTV2000 - AVerMedia TVPhone - MATRIX-Vision MV-Delta - Lifeview FlyVideo II (Bt848) LR26 / MAXI TV Video PCI2 LR26 - IMS/IXmicro TurboTV - Hauppauge (bt878) - MIRO PCTV pro - ADS Technologies Channel Surfer TV (bt848) - AVerMedia TVCapture 98 - Aimslab Video Highway Xtreme (VHX) - Zoltrix TV-Max - Prolink Pixelview PlayTV (bt878) - Leadtek WinView 601 - AVEC Intercapture - Lifeview FlyVideo II EZ /FlyKit LR38 Bt848 (capture only) - CEI Raffles Card - Lifeview FlyVideo 98/ Lucky Star Image World ConferenceTV LR50 - Askey CPH050/ Phoebe Tv Master + FM - Modular Technology MM201/MM202/MM205/MM210/MM215 PCTV, bt878 - Askey CPH05X/06X (bt878) [many vendors] - Terratec TerraTV+ Version 1.0 (Bt848) Terra TValue Version 1.0/ Vobis TV-Boostar - Hauppauge WinCam newer (bt878) - Lifeview FlyVideo 98/ MAXI TV Video PCI2 LR50 - Terratec TerraTV+ Version 1.1 (bt878) - Imagenation PXC200 - Lifeview FlyVideo 98 LR50 - Formac iProTV, Formac ProTV I (bt848) - Intel Create and Share PCI/ Smart Video Recorder III - Terratec TerraTValue Version Bt878 - Leadtek WinFast 2000/ WinFast 2000 XP - Lifeview FlyVideo 98 LR50 / Chronos Video Shuttle II - Lifeview FlyVideo 98FM LR50 / Typhoon TView TV/FM Tuner - Prolink PixelView PlayTV pro - Askey CPH06X TView99 - Pinnacle PCTV Studio/Rave - STB TV PCI FM, Gateway P/N 6000704 (bt878), 3Dfx VoodooTV 100 - AVerMedia TVPhone 98 - ProVideo PV951 - Little OnAir TV - Sigma TVII-FM - MATRIX-Vision MV-Delta 2 - Zoltrix Genie TV/FM - Terratec TV/Radio+ - Askey CPH03x/ Dynalink Magic TView

129

130 card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card

11. FEJEZET

= 49 = 50 = 51 = 52 = 53 = 54 = 55 = 56 = 57 = 58 = 59 = 60 = 61 = 62 = 63 = 64 = 65 = 66 = 67 = 68 = 69 = 70 = 71 = 72 = 73 = 74 = 75 = 76 = 77 = 78 = 79 = 80 = 81 = 82 = 83 = 84 = 85 = 86 = 87 = 88 = 89 = 90 = 91 = 92 = 93 = 94 = 95 = 96 = 97 = 98 = 99 = 100

-


IODATA GV-BCTV3/PCI Prolink PV-BT878P+4E / PixelView PlayTV PAK / Lenco MXTV-9578 CP Eagle Wireless Capricorn2 (bt878A) Pinnacle PCTV Studio Pro Typhoon TView RDS + FM Stereo / KNC1 TV Station RDS Lifeview FlyVideo 2000 /FlyVideo A2/ Lifetec LT 9415 TV [LR90] Askey CPH031/ BESTBUY Easy TV Lifeview FlyVideo 98FM LR50 GrandTec ’Grand Video Capture’ (Bt848) Askey CPH060/ Phoebe TV Master Only (No FM) Askey CPH03x TV Capturer Modular Technology MM100PCTV AG Electronics GMV1 Askey CPH061/ BESTBUY Easy TV (bt878) ATI TV-Wonder ATI TV-Wonder VE Lifeview FlyVideo 2000S LR90 Terratec TValueRadio IODATA GV-BCTV4/PCI 3Dfx VoodooTV FM (Euro), VoodooTV 200 (USA) Active Imaging AIMMS Prolink Pixelview PV-BT878P+ (Rev.4C,8E) Lifeview FlyVideo 98EZ (capture only) LR51 Prolink Pixelview PV-BT878P+9B (PlayTV Pro rev.9B FM+NICAM) Sensoray 311 RemoteVision MX (RV605) Powercolor MTV878/ MTV878R/ MTV878F Canopus WinDVR PCI (COMPAQ Presario 3524JP, 5112JP) GrandTec Multi Capture Card (Bt878) Jetway TV/Capture JW-TV878-FBK, Kworld KW-TV878RF DSP Design TCVIDEO Hauppauge WinTV PVR GV-BCTV5/PCI Osprey 100/150 (878) Osprey 100/150 (848) Osprey 101 (848) Osprey 101/151 Osprey 101/151 w/ svid Osprey 200/201/250/251 Osprey 200/250 Osprey 210/220 Osprey 500 Osprey 540 Osprey 2000 IDS Eagle Pinnacle PCTV Sat Formac ProTV II (bt878) MachTV Euresys Picolo ProVideo PV150 AD-TVK503 Hercules Smart TV Stereo


card card card card card card card card card

= = = = = = = = =

101 102 103 104 105 106 107 108 109

-

Pace TV & Radio Card IVC-200 Grand X-Guard / Trust 814PCI Nebula Electronics DigiTV ProVideo PV143 PHYTEC VD-009-X1 MiniDIN (bt878) PHYTEC VD-009-X1 Combi (bt878) PHYTEC VD-009 MiniDIN (bt878) PHYTEC VD-009 Combi (bt878)

A bttv ´ altal t´ amogatott tuner egys´ egek : type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type

= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

-

Temic PAL (4002 FH5) Philips PAL_I (FI1246 and compatibles) Philips NTSC (FI1236,FM1236 and compatibles) Philips (SECAM+PAL_BG) (FI1216MF, FM1216MF, FR1216MF) NoTuner Philips PAL_BG (FI1216 and compatibles) Temic NTSC (4032 FY5) Temic PAL_I (4062 FY5) Temic NTSC (4036 FY5) Alps HSBH1 Alps TSBE1 Alps TSBB5 Alps TSBE5 Alps TSBC5 Temic PAL_BG (4006FH5) Alps TSCH6 Temic PAL_DK (4016 FY5) Philips NTSC_M (MK2) Temic PAL_I (4066 FY5) Temic PAL* auto (4006 FN5) Temic PAL_BG (4009 FR5) or PAL_I (4069 FR5) Temic NTSC (4039 FR5) Temic PAL/SECAM multi (4046 FM5) Philips PAL_DK (FI1256 and compatibles) Philips PAL/SECAM multi (FQ1216ME) LG PAL_I+FM (TAPC-I001D) LG PAL_I (TAPC-I701D) LG NTSC+FM (TPI8NSR01F) LG PAL_BG+FM (TPI8PSB01D) LG PAL_BG (TPI8PSB11D) Temic PAL* auto + FM (4009 FN5) SHARP NTSC_JP (2U5JF5540) Samsung PAL TCPM9091PD27 MT2032 universal Temic PAL_BG (4106 FH5) Temic PAL_DK/SECAM_L (4012 FY5) Temic NTSC (4136 FY5) LG PAL (newer TAPC series) Philips PAL/SECAM multi (FM1216ME MK3) LG NTSC (newer TAPC series)

131

132

11. FEJEZET


type = 40 - HITACHI V7-J180AT type = 41 - Philips PAL_MK (FI1216 MK)

Ezekkel az eszk¨ oz¨ okkel biztos nem lesz gondunk, nyugodtan megvásárolhatjuk o˝ket. Ez a megold´ as azonban csak a 2002 el˝ otti chippel szerelt tunerekre érvényes. Amennyiben u ´jabb k´ arty´ ank van, u ´gy u ´j bttv nev˝ u eszközkezel˝ore lehet sz¨ ukség¨ unk. Ezt a http://bytesex.org/bttv oldalr´ ol tölthetj¨ uk le.


133

A zapping programr´ ol A zapping egy TV néz˝ o program, mely képes a Teletext megjelen´ıtésére is, valamint tud a tunerk´ arty´ ar´ ol képet r¨ ogz´ıteni is (capture funkció). Használhatók hozzá k¨ ulönb¨ oz˝ o plugin-ek, ´ıgy teljes érték˝ u TV néz˝o programot kaphatunk. A programot parancssorb´ ol a zapping parancs be´ırásával ind´ıthatjuk el, a men¨ uben a Multimédia / TV/R´ adi´ o” alatt találjuk meg. ” Els˝o ind´ıtáskor be kell ´ all´ıtanunk a programot, ´ıgy válasszuk a ´Beáll´ıtások / Beáll´ıtások´ men¨ upontot. A ´Device Info´ részben a tuner elérési u ´tvonalát áll´ıthatjuk be. Ez legtöbbször a /dev/video0 eszk¨ oz, ´ıgy ezt a be´ all´ıt´ ast ne változtassuk meg (11.2. ábra).

11.2. ´ abra. Eszköz információk

134

11. FEJEZET


A ´General Options´ részben (11.3. ´ abra) áll´ıthatjuk be a program f˝obb jellemz˝oit: Main Window A zapping f˝ oablak´ aval kapcsolatos beáll´ıtásokat végezhetj¨ uk itt el: elmentse-e az ablakbe´ all´ıt´ asokat, mindig fel¨ ul legyen az ablaka, az ´ atméretezés fix méretmegtartással történjen-e, mutassa-e a gombok feliratait, a csatornav´ alt´ as be´ all´ıt´ asa a numerikus billenty˝ uzetre a képar´ any be´ all´ıt´ asa (automatikus, 4:3, 16:9) a fejléc megjelenésének be´ all´ıt´ asa a gombok és feliratok be´ all´ıt´ asa

11.3. ´ abra. A f˝ o ablak beáll´ıtásai


OSD A képerny˝ on megjelen˝ o feliratokra vonatkozó beáll´ıtások (11.4. ábra): hogy jelen´ıtse meg a feliratokat milyen bet˝ ukészletet haszn´ aljon az OSD-hez a bet˝ uk h´ atterének és a bet˝ uk sz´ınei h´ any m´ asodpercig jelen´ıtse meg az OSD u ¨zeneteket

11.4. ´ abra. Az OSD beáll´ıtásai

135

136

11. FEJEZET


Video A tuner képének megjelenésével kapcsolatos beáll´ıtások (11.5. ábra): a kép hull´ amz´ as´ anak” elker¨ ulése a f˝oablakban ” elmentse-e a vezérl˝ o be´ all´ıt´ asokat teljes képerny˝ os m´ od be´ all´ıt´ asa (általában a Do not change mode” ” m˝ uk¨ odik j´ ol, a m´ asik 640*480-ba kapcsolja a monitort) a felvétel mérete XVideo alatt (az autodetect j´ o beáll´ıtás)

11.5. ´ abra. Video beáll´ıtások


137

Keyboard A gyorsbillenty˝ uk be´ all´ıt´ asait változtathatjuk meg (11.6. ábra): A ´Key´ jelzi a lenyomott billenty˝ ut, a Ćommand´ pedig a végrehajtandó utas´ıtást. Az alapértelmezett be´ all´ıtásokat átszerkeszthetj¨ uk, törölhetj¨ uk vagy ak´ ar u ´j billenty˝ ukombin´ aci´ okat is felvehet¨ unk.

11.6. ´ abra. Billenty˝ uzet beáll´ıtások

138

11. FEJEZET


Audio A hangkezelés be´ all´ıt´ asai (11.7. ´ abra): a zapping program ind´ıt´ asa néma módban a zaj kikapcsol´ asa csatornav´ alt´ askor a mixer be´ all´ıt´ asa a felvételhez (ezt mindenki a saját rendszeréhez áll´ıtsa be)

11.7. ´ abra. Hang beáll´ıtások


139

Plugins A zappinghoz haszn´ alhat´ o k¨ ul¨ onböz˝o kiegész´ıt˝o programok beáll´ıtásai (11.8. ´ abra): LIRC – t´ avir´ any´ıt´ o t´ amogat´ as (lirc ford´ıtása sz¨ ukséges használatához) Screenshot – képerny˝ oképeket kész´ıthet¨ unk a csatornákról. Itt ennek a be´ all´ıt´ asait v´ altoztathatjuk meg. Record – tunerr˝ ol val´ o felvételek beáll´ıtása:

– File format: milyen form´ atumban szeretnénk rögz´ıteni az adást – Video: a vide´ o k´ odol´ as´ anak beáll´ıtásai – Audio: a hang k´ odol´ as´ anak beáll´ıtásai

11.8. ´ abra. LIRC beáll´ıtások

140

11. FEJEZET


Amennyiben minden sz¨ ukséges be´ all´ıt´ ast megváltoztattunk saját igényeinknek megfelel˝oen, sz¨ ukséges a csatorn´ ak be´ all´ıt´ asa. Ezt a ´Beáll´ıtások / TV Channels´ men¨ upontban (11.9. ´ abra) tehetj¨ uk meg. A megjelen˝o ablakban kiv´ alaszthatjuk a régiót, amelynek a csatornakiosztását használni szeretnénk (Eastern Europe).

´ csatorna felvétele 11.9. ´ abra. Uj Az Áutomatic station search´ seg´ıtségével a program átnézi az összes csatornát, és ahol ad´ ot tal´ al, azt felveszi a list´ aba, illetve lehet˝oség¨ unk van az összes rendelkezésre ´ all´ o frekvencia hozz´ aad´ as´ ara. Lehet˝oség¨ unk van a megtal´ alt csatorn´ ak a´tnevezésére (Name), finomhangolására (Fine tuning), a norma be´ all´ıt´ as´ ara (PAL, NTSC stb.), illetve gyorsbillenty˝ ut is rendelhet¨ unk hozz´ a. uk a Minden változtat´ as ut´ an a Modify selected channels gombbal érvényes´ıthetj¨ beáll´ıtásokat az adott csatorn´ ara, illetve ha u ´jként szeretnénk felvenni, használjuk az Add as a new channel gombot. Amennyiben a csatorn´ ak be´ all´ıt´ as´ aval is megvagyunk, már semmi akadálya sincs a TV nézésnek (természetesen nem kell mindent beáll´ıtani, csak ami feltétlen¨ ul sz¨ ukséges).


141

A csatornák k¨ oz¨ ott a f˝ oablakban az UP és a DOWN felirat´ u gombok seg´ıtségével váltogathatunk, teljes képerny˝ ore pedig az F billenty˝ u lenyomásával válthatunk. A TV képpel (fényesség, tel´ıtettség, sz´ınek), illetve a hanggal kapcsolatos beál l´ıtásokat az Eszk¨ ozt´ ar Controls felirat´ u gombjának lenyomása után megjelen˝o ablakban (11.10. ´ abra) tehetj¨ uk meg.

11.10. ´ abra. Egyéb beáll´ıtások Az adott csatorn´ ar´ ol pillanatképet a Screenshot gombbal tudunk kész´ıteni, illetve fel is vehetj¨ uk az ad´ ast a Record gombra való kattintással (11.11. ábra).

11.11. ´ abra. Az adás rögz´ıtése

142

11. FEJEZET


A zapping-ot nemcsak TV nézésre használhatjuk, hanem Teletext megjelen´ıté sére is (11.12. ´ abra). A Teletext gomb megnyomásával a program átvált teletext módba, és megpr´ ob´ alja megjelen´ıteni az adott csatorna kezd˝ooldalát (ami a 100as oldal). Amennyiben ez nem t¨ orténik meg automatikusan, u ´gy használjuk a kis házat ” a´brázoló” ikont, és ha a csatorn´ anak van teletext szolgáltatása, u ´gy a program megjelen´ıti azt. Az oldalakon u ´gy navig´ alhatunk, ahogy az Interneten, tehát a program a hivat” kozásokat” val´ odi linkké alak´ıtja, és az egér kattintására a kért oldalra ugrik.

11.12. ´ abra. Kép´ ujság

´ OHALLGAT ´ ´ UHU-LINUX ALATT 11.3. RADI AS

143

11.3. R´ adi´ ohallgat´ as UHU-Linux alatt Amennyiben r´ adi´ otuner is van k´ arty´ an, a Gnomeradio és DMCRadio programokat haszn´ alhatjuk.

A Gnomeradio A program parancssorb´ ol a gnomeradio paranccsal ind´ıtható, a men¨ uben a ´Multimédia / TV/R´ adi´ o´ alatt tal´ aljuk meg.

11.13. ´ abra. A gnomeradio Rendk´ıv¨ ul egyszer˝ uen kezelhet˝ o (11.13. ´ abra): a csatorna kiv´ alaszt´ asa a frekvencia kijelz˝o alatti v´ızszintes cs´ uszka seg´ıtségével lehetséges. a hanger˝ ot a mellette lev˝ o cs´ uszka a´ll´ıtásával tudjuk szabályozni.

´ az Allom´ as” felirat alatt megnyitható legörd¨ ul˝o listában az el˝ore eltárolt ” csatorn´ akat v´ alaszthatjuk ki, ´ıgy nem sz¨ ukséges a frekvenciák manuális beáll´ıtása. a program be´ all´ıt´ asa egyetlen ablakban történik (11.14. ábra):

– R´ adi´ o eszk¨ oz – a r´ adi´ o eszk¨ oz elérési helye – Mixer forr´ as – ahov´ a a tuner csatlakoztatva van – Ném´ıt´ as kilépéskor? – kilépéskor letiltja a hangot – Be´ all´ıt´ asok – csatorn´ ak gyors elérésének beáll´ıtása. Hozzáadhatunk, t¨ or¨ olhet¨ unk illetve szerkeszthet¨ unk csatornákat.

144

11. FEJEZET


11.14. ´ abra. A gnomeradio beáll´ıtása

A DMCRadio Vannak olyanok, akik nem mindig ind´ıtanak grafikus fel¨ uletet, ám szeretnének pl. rádiót hallgatni. A DMCRadio egy konzolos rádió program, honlapját a http://sourceforge.net/projects/dmcradio/ c´ımen találhatjuk meg. Parancssorból a DMCRadio paranccsal indul (fontos a kis/nagybet˝ u k¨ ulönböz˝osége!), a men¨ uben a ´Multimédia / TV/Rádió´ alatt találjuk meg. Amennyiben nem tal´ alja meg a r´ adi´ o eszközt, abban az esetben ind´ıtsuk a programot ´ıgy: DMCRadio -r /dev/radio0 A program haszn´ alata egyszer˝ u (11.15. ´ abra): Csatornav´ alt´ as a G gomb lenyom´ asa ut´ an gépelj¨ uk be a kért frekvenciát, majd nyomjunk Enter -t. Haszn´ alhatjuk a fel és le nyilakat a frekvencia manuális áll´ıtásához. Hanger˝ o szab´ alyoz´ asa a < és a > gombok seg´ıtségével áll´ıthatjuk a hanger˝ot, illetve az M bet˝ u lenyom´ as´ aval elném´ıthatjuk.

´ OHALLGAT ´ ´ UHU-LINUX ALATT 11.3. RADI AS

145

Lehet˝ os´ egu akat is, ´ıgy egy gombnyomással (a számbil¨ nk van felvenni csatorn´ lenty˝ ukkel) elérhetj¨ uk ˝ oket.

11.15. ´ abra. A DMCRadio A DMCRadio be´ all´ıt´ asait a ~/.DMCRadiorc fájl tartalmazza. A ~/ az adott felhasználó HOME k¨ onyvt´ ar´ at helyettes´ıti be. Egy példa a program beáll´ıtásaira: [Style] LCDFont=small.raf Tunerfg=6 Tunerbg=4 Tunerbold=1 Keysfg=7 Keysbg=4 Keysbold=1 Stationsfg=7 Stationsbg=4 Stationsbold=1 Statusfg=7 Statusbg=4 Statusbold=1 Infofg=7 Infobg=4

146

11. FEJEZET


Infobold=1 Scrollfg=7 Scrollbg=0 Scrollbold=1 Volumefg=5 Volumebg=4 Volumebold=0 [Stations] 90.25=Radio Gaga 90.75=Petofi 103.00=StarFM/T 93.25=Kossuth (Foldi) 94.25=Kossuth (Muhold) 95.25=Radio35 98.75=Slager Radio 99.30=Miskolci Radio [Buttons] 1=90.25 2=90.75 3=103.00 4=93.25 5=94.25 6=95.25 7=98.75 [Misc] Radiodev=/dev/v4l/radio0 Mixerdev=/dev/mixer Audioinput=vol Frequency=98.75 Denoiser=0

Figyelem! Ez csak egy példakonfigur´ aci´ o, ´ıgy nem mindenkinél m˝ uködnek ezek a frekvenciabeáll´ıt´ asok!

12. fejezet

USB eszko ¨zo ¨k Az UHU-Linux t¨ okéletesen t´ amogatja az USB portra csatlakoztatható USB Mass Storage protokollt haszn´ al´ o eszk¨ ozöket (amelyek a legtöbb esetben hordozható mem´ oriaegységek). Ezek haszn´ alatbavételéhez nem kell mást tenn¨ unk, mindössze csatlakoztatnunk kell sz´ am´ıt´ ogép¨ unkhöz az egységet, melynek tartalma pár másodperc elteltével megjelenik a /mnt könyvtár alatt.

A k¨ ulönböz˝ o t´ıpus´ u egységek egy-egy t´ıpusukra jellemz˝o nev˝ u alkönyvtárban jelennek meg. Pl. egy HP 435 t´ıpus´ u digitális fényképez˝ogép a /mnt/disk2-HP_PhotoSmart_43x/, egy EZDrive t´ıpus´ u PenDrive a /mnt/disk3-EZDrive_USB_Flash_Disk/, egy Medion MD6536 t´ıpus´ u digitális fényképez˝ogép pedig a /mnt/disk3-Digital_Camera-part1/ alkönyvtárban jelenik meg.

Az UHU-Linux 1.0 verzi´ on szerzett tapasztalat azt mutatta, hogy egyes gyártók termékeit az UHU-Linux nem tudta biztonságosan beazonos´ıtani, ´ıgy azokat nem csatolta fel a /mnt k¨ onyvt´ arba. Az UHU-Linux jelenlegi kiad´ asa azonban e problémát nagyrészt megsz¨ untette. A tesztelés sor´ an nem siker¨ ult egyetlen olyan eszközt sem találnunk, amely ne csatolódott volna fel automatikusan.

148

12. FEJEZET

¨ OK ¨ USB ESZKOZ

A kombin´ alt USB CF/SD/Smartk´ artya olvas´ o/´ır´ o eszk¨ oz¨ ok csak akkor m˝ uködnek megfelel˝ oen, ha az USB portra történ˝o csatlakoztatás el˝ott a memóriakártya behelyezésre ker¨ ul az olvasóba. Eltávol´ıtásuk is hasonlóan, az eszközzel egy¨ utt aj´ anlott. Ennek oka az, hogy ezek az eszközök a legtöbb esetben nem tudj´ ak megfelel˝ oen jelezni a kártyacserét.

13. fejezet

Az Evolution levelez˝ oprogram A Ximian cég Evolution programja (13.1. ábra) széles kör˝ u feladatok ellátására alkalmas levelez˝ o program, mely lehet˝ oségeit tekintve messze kiemelkedik az általános levelez˝ o programok k¨ oz¨ ul. A fejleszt˝ok nem titkolt célja, hogy a Microsoft Outlook Express kényelmi szolg´ altat´ asait fel¨ ulm´ ulják.

13.1. ´ abra. Az els˝o indulás. . .

150

13. FEJEZET

˝ AZ EVOLUTION LEVELEZOPROGRAM

13.1. Az Evolution be´ all´ıt´ asa A programmal val´ o els˝ o tal´ alkoz´ asunkkor az Évolution beáll´ıtó varázsló´ seg´ıt a beáll´ıtásokban.

13.2. ´ abra. Azonos´ıtó adataink Az Ázonos´ıt´ o´ ablakban (13.2. ´ abra) a teljes név (lehet becenév is) és az e-mail c´ım (az az elérhet˝ oségi c´ım, ahov´ a v´ alaszleveleinket szeretnénk kapni) kitöltése kötelez˝o, m´ıg az egyéb inform´ aci´ oké nem (az alá´ırás fájlban pl. megadhatunk egy olyan formul´ at, melyet minden elk¨ uld¨ ott level¨ unk végére csatolunk). Az alá´ırást érdemes egy .signature nev˝ u fájlba elmenteni, ´ıgy a legtöbb levelez˝oprogram azonnal megtal´ alja. Ilyen péld´ aul a mutt karakteres levelez˝oprogram is, melyr˝ol b˝ovebb inform´ aci´ ok tal´ alhat´ ok a http://www.linuxportal.hu/index.

´ ÍTASA ´ 13.1. AZ EVOLUTION BEALL

151

php?lp=dokumentumok/halozat/mutt/ oldalon. Ennek az apró kis tr¨ ukknek az is az el˝onye, hogy nem l´ athat´ o f´ ajlként, ´ıgy viszonylag kevés az esélye, hogy véletlen¨ ul megsemmis´ıtj¨ uk, valamint egyszerre egy helyen tudjuk módos´ıtani az alá´ırásunkat, ha mindenhol ugyanazt az alá´ırást használjuk. A ´Levelek fogad´ asa´ ablakban (13.3. ´ abra) adjuk meg szerver¨ unk t´ıpusát (érdekl˝odhet¨ unk az e-mail c´ım regisztr´ aci´ os helyen is), itt leggyakrabban a POP (Post Office Protocol) vagy az IMAP (Interactive Mail Access Protocol) t´ıpus fordul el˝o.

13.3. ´ abra. Levelek fogadása Ezután a megjelen˝ o sorokban adjuk meg azt a szerverc´ımet, ahonnan leh´ıvjuk leveleinket (´ altal´ aban az e-mail c´ım¨ unk @ utáni részér˝ol van szó). A hiteles´ıtés t´ıpusához adjuk meg az e-mail c´ım¨ unkhöz kapott jelszót, s ha nem szeretnénk minden levél leh´ıv´ askor ezt a jelsz´ ot be´ırni, jelölj¨ uk be a jelszó megjegyzése sort. Az egyéb oper´ aci´ os rendszeren nevelkedett óvatosabb felhasználók rendszerint idegenkednek att´ ol, hogy jelszavaikat b´ armilyen formában is tárolják rendszer¨ uk-

152

13. FEJEZET


˝ ben. Oket megnyugtatjuk, hogy b´ ar val´ oban nem létezik tökéletesen biztonságos rendszer, a Linux lényegesen k¨ ozelebb ´ all álmaink rendszeréhez, mint a nagy általánosságban megszokottak. A következ˝o lapon (13.4. ´ abra) ´ all´ıthatjuk be, hány percenként töltse le a program leveleinket, tov´ abb´ a megadhatjuk, hogy letöltött leveleink megmaradjanak-e a szerveren.

13.4. ´ abra. Let¨ oltési intervallum ´ levelek automatikus lekérdezésével´ ismét lehet˝oség¨ Az Új unk ny´ılik egy apró kis tr¨ ukkre. Modemes kapcsolatokn´ al, f˝ oleg az ingyenes internet eléréseknél megfelel˝o aktivitás hiánya esetén a szolg´ altat´ o megszak´ıtja a kapcsolatot. Ilyen esetben célszer˝ u a levél lekérdezést ez alá az intervallum alá beáll´ıtani, ´ıgy ha kicsit tovább nézel˝ od¨ unk egy internetes oldalon, sem kell attól tartanunk, hogy megszakad a kapcsolat, és egy ismételt betárcsázási d´ıj levonásával u ´jra kelljen ép´ıteni a kapcsolatot.

´ ÍTASA ´ 13.1. AZ EVOLUTION BEALL

153

¨ Az Úzenetek maradjanak meg a kiszolg´ alón is´ bejelölésekor mérlegelj¨ uk, hogy a szolgáltatón´ al kapott t´ arhely¨ unk kapacitása mekkora, mivel ha a rendelkezés¨ unkre álló t´ arhely elfogy, a leveleink visszapattannak” a feladóhoz, azaz nem ” kapunk semmit, csak egy figyelmeztet˝ o levelet, hogy postafiókunk megtelt. Ennek az u aja szolg´ altat´ oként változik. ¨zenetnek a form´ A ´Levél k¨ uldése´ lapon (13.5. ´ abra) jelölj¨ uk meg a kiszolgáló t´ıpusaként az SMTP-t és adjuk meg internetszolg´ altatónk mailszerverének c´ımét (például: mail.szolgaltato.hu vagy smtp.szolgaltato.hu), esetleg a következ˝ot: localhost.

13.5. ´ abra. Az SMTP kiszolgáló Továbblépve, a ´Postafi´ ok-kezelés´ ablakban (13.6. ábra) megadott néven hivatkozhatunk az el˝ obbiekben megadott be´ all´ıtásainkra, alap postafiókunk a kés˝obbiekben b˝ov´ıthet˝ o.

154

13. FEJEZET


Ma már nem ritka, hogy egyszerre t¨ obb emailc´ımmel, k¨ ulönböz˝o szolgáltatókon kereszt¨ ul levelez¨ unk. Abban az esetben, ha további levelez˝o szerverekkel is fel akarjuk venni a kapcsolatot, megk¨ ul¨ onb¨ oztetésként érdemes névként vagy a szolgáltató nevét, vagy a konkrét email c´ım¨ unket megadni. Így a kés˝obbiekben jól elk¨ ulön´ıtve kezelhetj¨ uk a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o szervereken történ˝o levelezéseinket. Az alapértelmezett postafi´ ok b´ armikor ´ at´ all´ıthat´ o a kés˝obbiek folyamán.

13.6. ´ abra. Postafiók-kezelés

´ ABLAK ¨ 13.2. AZ OSSZEFOGLAL O

155

Az Íd˝ozóna´ térképen f˝ ov´ arosunkat megkeresve beáll´ıthatjuk a helyi id˝ot (13.7. ábra), majd a program tov´ abbi rendelkezései szerint befejez˝odik a levelez˝oprogram telep´ıtése. A keresést megk¨ onny´ıti az, hogy bal gombbal a térképre kattintva kinagy´ıtódik a k¨ ornyék.

13.7. ´ abra. Az Id˝ ozóna beáll´ıtása

¨ 13.2. Az Osszefoglal´ o ablak ¨ A Ximian Evolution ind´ıt´ asakor az Ósszefoglal´ o´ ablak (13.8. ábra) fogad minket, ahol a napi id˝ oj´ ar´ asjelentést, levelesládánk tartalmát és aktuális napi feladatainkat tal´ aljuk meg. A fels˝o men¨ usorban a m´ ar ismert, illetve az ikonban is megtalálható funkciókat találjuk. Ami u ´jdons´ agot jelenthet, az az Észközök´ men¨ uben lév˝o sz˝ ur˝ok.

156

13. FEJEZET


13.8. ´ abra. Az ¨ osszefoglaló ablak Ezek seg´ıtségével a beérkezett leveleket szétválogathatjuk. A levelekhez rendelt feltételekkel (pl. tartalom, felad´ o, stb. szerint) irány´ıthatjuk a sz˝ urést, a k¨ ulön mappában t¨ ortén˝ o t´ arol´ ashoz. Az Észk¨ ozök´ men¨ uben a ´Levelez˝o beáll´ıtása´ pontban k¨ ulönb¨ oz˝ o e-mail c´ımeinkhez rendelhet¨ unk postafiókokat, ´ıgy elk¨ ulön´ıtve h´ıvhatjuk le az u an leveleinket. A program ind´ıtásakor már ¨zleti- illetve mag´ megkérdezett adatokat kell kit¨ olten¨ unk a megjelen˝o ablakban és itt saját igé´ levél megnyitásakor felt¨ nyeinkhez áll´ıthatjuk be a megjelen´ıtést. Uj untethetj¨ uk, melyik postafi´ okunkr´ ol k¨ uldj¨ uk level¨ unket. A bal oldalon lév˝ o ind´ıt´ oikonok k¨ oz¨ ul a ´Beérkezett levelek´-re kattintva a fels˝o eszközsor megv´ altozik (13.9. ´ abra). A listánkban szerepl˝o levelek köz¨ ul nyitott bor´ıték jelzi a m´ ar olvasottakat, és z´ art a friss k¨ uldeményeket. A gemkapocs jelzés a level¨ unkh¨ oz csatolt egyéb ´ allom´ anyokra, a felkiáltójel pedig a k¨ uldemények fontoss´ ag´ ara utal. Megtal´ alhatjuk a kapott level¨ unk k¨ uld˝ojére, a levél tartalmára és az elk¨ uldés id˝ opontj´ ara vonatkozó információkat. K¨ ulönféle módokon rendezhetj¨ uk leveleinket, ha a ´T´ argy´-ra, illetve a ´Feladó´-ra kattintunk. A felfelé álló ny´ıl jelzi az ABC szerinti rendezést fentr˝ol lefelé, a lefelé mutató

´ ABLAK ¨ 13.2. AZ OSSZEFOGLAL O

157

ny´ıllal pedig lentr˝ ol felfelé rendezhetj¨ uk leveleinket ABC sorrendbe. Az elk¨ uldés dátuma szerinti sorrend esetén a nyilak az id˝orendi sorrendiséget jelzik.

13.9. ´ abra. Beérkez˝o levelek Amennyiben kiv´ alasztunk egy levelet, u ´jabb funkciók aktiválódnak a fels˝o eszközsorban: v´ alaszt ´ırhatunk a levélre, az összes megjelölt e-mail c´ımre ´ırhatunk választ, illetve tov´ abb´ıthatjuk m´ as c´ımekre is a k¨ uldeményt. A fels˝o ikonsorban találhatjuk meg a mapp´ aba rendezéshez sz¨ ukséges ikonokat, itt tudjuk kinyomtatni a meg´ırt levelet, kuk´ aba tenni a felesleges k¨ uldeményeinket, a kijelölthöz képest az el˝oz˝ o és k¨ ovetkez˝ o leveleket megjelen´ıteni. ´ levél k¨ Uj uldése esetén a megfelel˝ o ikonra kattintva megadhatjuk a c´ımzett e-mail c´ımét, esetleges m´ asodlagos péld´ anyok k¨ uldéséhez további c´ımeket ´ırhatunk az ablakba.

158

13. FEJEZET


Az akt´ıv funkci´ ok s¨ otétebbek, ´ıgy használhatunk néhány szövegszerkesztési eszközt valamint a Form´ atum men¨ uben is elérhet¨ unk további funkciókat (pl.: st´ılus, bet˝ uméret). A fels˝o men¨ usorban végezhet¨ unk f´ ajl m˝ uveleteket: a ´File´-t legörd´ıtve menthet¨ unk, továbbk¨ uldhet¨ unk, a ´Szerkesztés´-ben a level¨ unkön bel¨ ul kereshet¨ unk és cserélhet¨ unk bet˝ uket, a Ńézet´-ben pedig a csatolt mellékletek kijelzését áll´ıthatjuk be. A ´Biztonság´ men¨ uben titkos´ıthatunk. Csatolhatunk fájlokat is level¨ unkhöz, majd a levél sz¨ ovegének meg´ır´ asa ut´ an a ´K¨ uldés´ ikonnal tovább´ıthatjuk a c´ımzetthez. A Ńaptár´ ind´ıt´ oikonra kattintva megadhatjuk a napi, heti, illetve havi teend˝oinket, melyek a program ind´ıt´ asakor automatikusan megjelennek az összefoglaló részben. A ´Feladatok´ ikon alatt megadhatjuk határid˝ovel ellátott feladatainkat, melyek szintén megjelennek az ¨ osszefoglal´ o részben. ´ névA Ńévjegy´ ablakban regisztr´ alhatjuk ismer˝oseink névjegyét. A fels˝o Új jegy´ ikonra kattintva b˝ ov´ıthetj¨ uk a névjegyállományunkat.

14. fejezet

A Galeon webb¨ ong´ esz˝ o ´ fejlesztés, és A Galeon a Gnome grafikus k¨ ornyezet böngész˝o programja. Uj mint a mostan´ aban megjelent legt¨ obb böngész˝o, ez is a ny´ılt forrás´ u Mozilla Gecko megjelen´ıt˝ o és Necko h´ al´ ozati motorján alapszik. Elkész´ıtését egyetlen gondolat késztette, a Web b¨ ongészése. A Galeon f˝ obb tulajdons´ agai: - A Gnome be´ all´ıt´ asok teljesk¨ or˝ u alkalmazása - A többnyelv˝ uség t´ amogat´ asa - A Corba automatikus haszn´ alata - A ´Fogd és vidd´ technol´ ogia t´ amogatása - Gyors megjelen´ıt˝ o motor - Az SSL, Java, JavaScript és Pluginek (kiegész´ıt˝ok) támogatása - A Könyvjelz˝ ok kifejlett export´ al´ asa/importálása - Beép´ıtett szerkeszt˝ o - Teljesképerny˝ os megjelen´ıtés lehet˝ osége - Beáll´ıthat´ o egér funkci´ ok - Módos´ıthat´ o kinézet, sz´ınek, bet˝ ut´ıpusok - Automatikus URL kiegész´ıtés - Cookie-k (s¨ utik) és felbukkan´ o ablakok sz˝ urése

160

14. FEJEZET

´ O ˝ ¨ A GALEON WEBBONG ESZ

14.1. A bo esz˝ oablak ¨ng´ Elind´ıtás után megjelenik a program f˝ oablaka (14.1. ábra), melyben él˝o Internet kapcsolat esetén alapértelmezésként az UHU-Linux weboldala jelenik meg. Ezt a ´ ´Kezd˝olap´-ot a ´Szerkesztés/Be´ all´ıt´ asok/Altal´ anos´ lapon (14.3. ábra) tudjuk módos´ıtani. A f˝oablak kinézete a Netscape/Mozill´ an´ al megszokott képet mutatja, ha ismerj¨ uk ezeket a programokat, nem lesz semmi gond a használattal. A fels˝o sorban a men¨ usor, alatta az eszk¨ oztár, a képerny˝o alján pedig a státuszsor található. A megszokott eszk¨ ozt´ ar alatt a Könyvjelz˝o eszköztára látható, ez módos´ıtható a ´K¨ onyvjelz˝ ok/K¨ onyvjelz˝ ok szerkesztése. . . ´ men¨ upont kiválasztásával.

14.1. ´ abra. A Galeon f˝oablaka A szörfözést meg is kezdhetj¨ uk, a c´ımsorba be´ırt tetsz˝oleges URL megadását követ˝oen.

´ ASI ´ TUDNIVALOK ´ 14.2. NAVIGAL

161

14.2. Navig´ al´ asi tudnival´ ok Mint minden b¨ ongész˝ oben itt is a legalapvet˝obb navigálási mód a linkek használata. A Galeon a k¨ ovetkez˝ o egérfunkci´ okat támogatja: er gomb (egy linken) A link letöltése. Shift + bal eg´ er gomb (egy linken) Egy kép letöltése a célkönyvtár megadáCtrl + bal eg´ sa nélk¨ ul. K¨ oz´ eps˝ o eg´ er gomb A link megnyit´ asa u ´j ablakban vagy u ´j lapon (lásd még a ´Szerkesztés / Be´ all´ıt´ asok / Lapok´ oldalon az erre vonatkozó beáll´ıtásokat). oz´ eps˝ o eg´ er gomb A link megnyitása u ´j ablakban vagy u ´j lapon. Shift + k¨ Jobb eg´ er gomb A helyi men¨ u megjelen´ıtése.

14.3. Menu ¨ pontok A k¨ ulönböz˝o men¨ upontok billenty˝ uzetr˝ ol az Alt + aláh´ uzott karakter gyorsbil lenty˝ u kombin´ aci´ oval is elérhet˝ ok (Pl. a ´Fájl´ men¨ u az Alt + F billenty˝ ukkel).

14.4. A f˝ o eszk¨ ozsor A f˝o eszközsor olyan vezérl˝ o ikonokat tartalmaz, melyek a Galeon hatékony alkalmazását seg´ıtik el˝ o. Elemei szabadon m´ odos´ıthat´ ok a ´Szerkesztés / Eszköztár´ men¨ upontban. Vissza Jobb egér gombbal Émlékezet´ El˝ ore Jobb egér gombbal Émlékezet´ Le´ all´ıt´ as Az aktu´ alis let¨ oltési folyamat megszak´ıtása Friss´ıt´ es Az aktu´ alis lap friss´ıtése, u ´jratöltése Kezd˝ olap Ugr´ as a Kezd˝ olap-ra ´ Teljes k´ eperny˝ o Atkapcsol´ as teljes képerny˝os u ¨zemmódba Foganty´ u A c´ımsorban lév˝ o c´ım ´Fogd és vidd´ módon történ˝o mozgatását lehet˝ové tev˝ o ikon

162

14. FEJEZET


Helybejegyz´ es A c´ımsor maga Po u ¨rgetty˝

14.5. A st´ atuszsor Az ablak alsó részén lév˝ o st´ atuszsorban l´ athatjuk a hálózati aktivitást, az aktuális oldal letöltöttségi ´ allapot´ at és a Biztons´ agi szint kijelzését. Amikor a kurzort egy link f¨ olé vissz¨ uk, a státuszsorban megjelenik a link c´ıme. Több weboldalon is haszn´ alnak JavaScript appleteket (segédprogramokat), amelyek a státuszsorba ´ırnak u ¨zeneteket. A Biztonsági szint jelz˝ o ikon a st´ atuszsor jobb oldalán látható, amennyiben egy Ńyitott lakat´ l´ athat´ o, az aktu´ alis kapcsolat nem titkos´ıtott. Ebben az esetben a kapcsolat lehallgathat´ o, személyes jelleg˝ u adatok, c´ımek, bankkártyaszámok, PIN kódok ellophat´ ok”. ” Ha az ikon egy bez´ art lakat, kapcsolatunk titkos´ıtott.

14.6. Lapok haszn´ alata A Galeon t´ amogatja azt az igen kellemesnek mondható funkciót, melynek köszönhet˝oen az u ´jonnan megnyitott URL-ek nem nyitnak maguknak u ´j (k¨ ulönálló) ablakot, hanem a Galeon ablak´ an bel¨ ul egy rejtett” lapon jelennek meg. E la” pok között a kartotékok rendez˝ o f¨ uleihez hasonlatos Lapokkal” lehet navigálni ” (14.2. ábra). ´ u ´ lap´ pontjával nyithatunk. Egy link u Uj ajl´ men¨ u Új ´j lapon tör¨res lapot a ´F´ tén˝o megnyit´ as´ at a helyi men¨ u ´Megnyit´ as u ´j lapon´ pontjának kiválasztásával, vagy a linkre t¨ ortén˝ o (k¨ ozéps˝ o) egér gomb kattintással kérhetj¨ uk. A megnyitott lapok k¨ oz¨ ott a lapokon t¨ ortén˝o kattintással, vagy billenty˝ uzetr˝ol az aci´ oval lapozhatunk. Alt + 0-9 kombin´ Egy lapot bez´ arni legegyszer˝ ubben a lapon látható X jelzésre kattintva lehet. A lapok átrendezése a k´ıv´ ant lap megragadása, majd a k´ıvánt helyre történ˝o mozgatással t¨ orténik. A lapokra jobb egérgombbal kattintva megjelen˝o helyi men¨ uben, a lapok közötti átkapcsolás lehet˝ osége fedezhet˝ o fel.

´ ˝ MEGJELENÍTES ´ 14.7. TELJES KEPERNY OS

163

14.2. ´ abra. Lapok használata

14.7. Teljes k´ eperny˝ os megjelen´ıt´ es A teljes képerny˝ os b¨ ongészés lehet˝ osége els˝osorban kisebb felbontásban hasznos, ilyenkor ugyanis nem foglalja le az am´ ugy is sz˝ ukös helyet a Galeon. E funkció be-ki kapcsol´ asa az F11 gombbal történhet. Alapesetben látszik a men¨ usor, az eszk¨ ozt´ ar, és a st´ atuszsor. Az oldalpanel az F9 billenty˝ uvel kapcsolható ki-be.

164

14. FEJEZET


14.8. A Galeon testreszab´ asa ´ Altal´ anos

´ 14.3. ´ abra. Altal´ anos beáll´ıtások

Kezd˝ olap - A kezd˝ olappal kapcsolatos beáll´ıtások (14.3. ábra). ´ oldalon - Be´ Uj all´ıthatjuk, mi t¨ orténjen egy u ´j lap megnyitása esetén. Munkamenet - A munkamenet mentésre ker¨ uljön-e kilépéskor?

Nyelv Nyelv - A Galeon ´ altal felismert nyelvek, és a K´ odol´ as - alapértelmezett karakterk´ odolás meghatározása.

Bet˝ ut´ıpusok Bet˝ uk - A Galeon ´ altal haszn´ alt bet˝ ut´ıpusok és a kódolás meghatározása.

´ 14.8. A GALEON TESTRESZABASA

165

Lapok

14.4. ´ abra. Lapok beáll´ıtásai Lapok - A Lapokkal kapcsolatos alapbe´ all´ıtások (14.4. ábra).

Eg´ er Eg´ er gombok - Melyik gomb mit csin´ aljon? Eg´ er go o - Az egér g¨ org˝ oinek viselkedése. ¨rg˝

Web tartalom Szkriptek ´ es modulok - A Java, JavaScript és a felbukkanó ablakok kezelése. K´ epek - Az oldalakon megjelen˝ o képekkel kapcsolatos beáll´ıtások. Anim´ alt k´ epek - Az oldalakon szerepl˝ o animált képekkel (bannerekkel) kapcsolatos be´ all´ıt´ asok.

Mag´ anszf´ era Su ul¨ onb¨ oz˝ o oldalak ´ altal elk¨ uldött s¨ utikkel kapcsolatos tennivalók be¨ tik - A k¨ áll´ıtása.

166

14. FEJEZET


Jelszavak - Az oldalakon megadott jelszavak megjegyzése. Tan´ us´ıtv´ anyok - Az egyes oldalakkal kapcsolatos biztonsági tan´ us´ıtványok kezelése.

H´ al´ ozat H´ al´ ozati proxy - A h´ al´ ozatokon ´ altal´ anosan alkalmazott Proxy beáll´ıtásai. Merevlemezes gyors´ıt´ ot´ ar - A m´ ar letöltött oldalak helyi tárolását biztos´ıtó gyors´ıt´ ot´ ar be´ all´ıt´ asai.

14.9. Ko ok haszn´ alata ¨nyvjelz˝ A ´Könyvjelz˝ ok´ (Bookmarks) nagy seg´ıtséget jelent kedvenc weboldalaink c´ımének struktur´ alt meg˝ orzésében. Amennyiben egy olyan oldalt tal´ altunk, melynek c´ımét meg k´ıvánjuk ˝orizni, az oldal Könyvjelz˝ obe t¨ ortén˝ o felvételére t¨ obb mód is van. Az egyik a helyi men¨ ub˝ ol a ´Hozz´ aad´ as a könyvjelz˝ohöz´ pont (ez gyors tárolást eredményez), a m´ asik pedig a ´K¨ onyvjelz˝ ok/Könyvjelz˝o hozzáadása´ men¨ upont alkalmazása. Könyvjelz˝oink k¨ oz¨ ott fastrukt´ ur´ at a ´K¨ onyvjelz˝ok / Könyvjelz˝ok szerkesztése´ + B billenty˝ uk egyidej˝ u megnyomása után megjelen˝o men¨ upontban, vagy a Ctrl Könyvjelz˝o-szerkeszt˝ oben tudunk létrehozni.

Ko ok szerkeszt´ ese ¨nyvjelz˝ A szerkeszt˝o ablaka logikusan szervezett, az ablak nagy részen a Könyvjelz˝ok strukt´ urája l´ athat´ o (14.5. ´ abra). ´ Uj elemeket létrehozni vagy a K¨ onyvjelz˝ o men¨ u, vagy a helyi men¨ u megfelel˝o pontjainak kiv´ alaszt´ as´ aval tudunk.

´ SEGEDESZK ´ ¨ OK ¨ 14.10. EGYEB OZ

167

14.5. ´ abra. K¨ onyvjelz˝ok szerkesztése

K¨ onyvjelz˝ ok import´ al´ asa ´ es export´ al´ asa Könyvjelz˝oket import´ alni a ´K¨ onyvjelz˝ o / Importálás´ pontban tudunk. A támogatott Könyvjelz˝ o form´ atumok: Netscape, Mozilla, Epiphany, Galeon és XBEL Bookmark. Könyvjelz˝oink export´ al´ as´ ara a ´K¨ onyvjelz˝o / Exportálás´ men¨ upontban adott a lehet˝oség, a t´ amogatott form´ atumok ugyanazok mint az importálás esetén.

14.10. Egy´ eb seg´ edeszk¨ oz¨ ok A szem´ elyes adatok A ´Szerkesztés/ Személyes adatok´ pontjával ind´ıtható, feladata a k¨ ulönböz˝o oldalakkal kapcsolatban nyilv´ antartani, esetleg elutas´ıtani a s¨ utiket, és megoldani a jelszavak automatikus mentését (14.6. a´bra).

168

14. FEJEZET


14.6. ´ abra. Személyes adatok

El˝ ozm´ enyek ukombinációval, vagy az ÚgA Galeon El˝ ozmények adatai a Ctrl + H billenty˝ rás/El˝ozmények´ men¨ upont kiv´ alaszt´ as´ aval ind´ıtható (14.7. ábra). Itt találhatjuk meg azokat a weboldalakat, lokális fájlokat, melyeket valamikor már megtekintett¨ unk a Galeon seg´ıtségével. A tárolt adatok k¨ oz¨ ott megtal´ aljuk az oldal c´ımét, mikor látogattuk meg legel˝oször, legutolj´ ara és ¨ osszesen h´ any alkalommal.

Keres´ es A Szöveg keresés funkci´ o leggyorsabban a Ctrl + F billenty˝ ukkel érhet˝o el. Seg´ıtségével az aktu´ alis oldalon kereshet¨ unk szövegeket (14.8. ábra). A keresett sz¨ ovegrészlet megad´ asa ut´ an az Enter folyamatos nyomogatásával az attekinthetj¨ uk. összes találati helyet ´ Az el˝oz˝oleg megadott keresési feltételeket legörd¨ ul˝o listából ismételten kiválaszthatjuk, ha pedig sz¨ ukséges, bekapcsolhatjuk a ´Kis- és nagybet˝ u k¨ ulönböz˝o´ kapcsolót, ekkor csak a Keresési feltételként megadott szöveggel pontosan megegyez˝o részek lesznek tal´ alatok.

´ SEGEDESZK ´ ¨ OK ¨ 14.10. EGYEB OZ

14.7. ´ abra. El˝ozmények

14.8. ´ abra. Szöveg keresés

169

15. fejezet

Az OpenOffice.org Az OpenOffice.org (tov´ abbiakban OO.o) egy nagy tudással rendelkez˝o, magyarul tökéletesen beszél˝ o, ny´ılt forr´ as´ u irodai alkalmazás Linux alá (15.1. ábra). Akár sz¨ ovegszerkesztés, t´ abl´ azat, bemutatókész´ıtés legyen a k´ıvánságunk, az OO.o pontosan a megfelel˝ o alkalmaz´ asokat ny´ ujtja a feladatok megoldásához. Természetesen az OO.o a Microsoft Office által létrehozott fájlokat is kezeli. Nem 100%-osan, lévén, hogy a Microsoft f´ ajlformátumai máig sem ny´ılt szabványokon alapulnak. Viszont megnyitja ˝ oket, szerkeszthet˝oek, az elvégzett munka után az eredeti fájlform´ atumban menteni is tudjuk ˝oket.

15.1. ´ abra. Az OpenOffice.org u ¨dvözl˝o képerny˝oje Az OO.o parancssorb´ ol az openoffice paranccsal ind´ıtható, vagy a fels˝o panelekr˝ol az ÓpenOffice ikon´ megnyom´ as´ aval.

172

15. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

15.1. Be´ all´ıt´ asok Ind´ıtsuk el az OO.o-t. Els˝ o ind´ıt´ askor megjelenik egy a termék regisztrációjára emlékeztet˝o ablak (15.2. ´ abra). Kattintsuk be a választásunknak megfelel˝o opciót, majd nyomjuk meg az OK gombot.

15.2. ´ abra. Figyelmeztetés a regisztrációra

15.2. Az OpenOffice.org moduljai OO.o-ban a k¨ ul¨ onféle feladatokra k¨ ul¨ on´ alló modulok léteznek, ezek sz¨ ukség szerint k¨ ulön alkalmaz´ asként futtathat´ ok (a /usr/lib/OpenOffice.org/program/ könyvtár alatt tal´ alhat´ ok futtathat´ o programokként). Minden modul neve ´s´ karakterrel kezd˝ odik: swriter, scalc, simpress, smath, sweb, sdraw, spadmin, smaster. A t¨ undérek is elérhet˝ ok ezen a módon: smemo, sagenda, svcard, sfax, slabel, sletter. Az OO.o moduljai: writer Szövegszerkeszt˝ o minden igényt kielég´ıt˝o formázási módokkal calc Táblázatkezel˝ o beép´ıtett grafikonkész´ıt˝ovel (akár térbeli diagramok kész´ıtése is lehetséges) draw Vektorgrafik´ ak kész´ıtésére alkalmas rajzprogram impress Bemutat´ okész´ıt˝ o math Matematikai képletszerkeszt˝ o web Weboldal szerkeszt˝ o

˝ LEP ´ ESEK ´ 15.3. ELSO

173

Az OO.o fenti moduljai automatikusan betölt˝odnek, ha a ´Fájl´ men¨ uben (15.3. a´bra) megfelel˝ o form´ atum´ u f´ ajlt hozunk létre, vagy tölt¨ unk be.

´ dokumentum létrehozása 15.3. ´ abra. Uj Fejezet¨ unkben csak a sz¨ ovegszerkeszt˝ o és a táblázatkezel˝o modulokkal fogunk foglalkozni.

15.3. Els˝ o l´ ep´ esek Az OO.o programmal t¨ ortén˝ o ismerkedés¨ unk elején a ´Tippek´, és a ´Részletes tippek´ hasznunkra lehetnek. Mindkét men¨ upont a ´S´ ugó´ men¨ uben található. Amikor az OO.o-val m´ ar j´ o bar´ ats´ agba ker¨ ult¨ unk, ezeket akár ki is kapcsolhatjuk.

15.4. Sz¨ ovegszerkeszt´ es 15.4.1. Munka dokumentumsablonokkal Ha a ´Fájl / T¨ undér´ men¨ upont nem ajánlja fel a sz¨ ukséges dokumentumot, próbálkozzunk dokumentumsablonokkal. ´ / Sablonok és dokumentumok´ pontban több sablonból is választA ´Fájl / Uj hatunk. Bal oldalon kiny´ılik egy p´ arbeszédablak, m´ıg jobb oldalon találhatjuk a megfelel˝o sablonokat.

174

15. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

15.5. Szo etrehoz´ asa a Lev´ eltu er ¨veg l´ ¨ nd´ haszn´ alata n´ elku ¨l ´ u ´ men¨ Uj, ´gy kész´ıthet¨ unk, ha a ´Fájl / Uj´ upont ¨res szöveges dokumentumot u alatt a ´Szöveges dokumentum´-ra kattintunk. Minden egyes dokumentum t´ıpusn´ al az adott modulra jellemz˝o eszközsáv jelenik meg. Jegyezz¨ uk meg, hogy a st´ılust´ arral (15.7. fejezet) is formázhatjuk szöveg¨ unket.

15.6. Hogyan jelo ¨lju ¨ nk ki szo ¨veget? Amikor szöveget akarunk kijel¨ olni, a k¨ ovetkez˝ok szerint kell eljárnunk: kattintsunk az egérmutat´ oval a kijel¨ olés kezd˝ opontjára, tartsuk lenyomva az egérgombot, majd közben mozgassuk az egérmutat´ ot a bet˝ u, szó, vonal, bekezdés stb. végéig. A kijelölt sz¨ oveg ezut´ an inverzen jelenik meg. Ha a sor elejére, vagy elé kattintunk egyet, kijelöli a teljes sort. Amikor befejezt¨ uk, engedj¨ uk el az egér gombját. Ekkor megnyithatunk egy ´Helyi´ men¨ ut (15.4. ´ abra), amennyiben a jobb egérgombbal az inverz ter¨ uletre kattintunk. Egy teljes szó kijel¨ oléséhez kattintsunk kett˝ot a szóra. Ha hármat kattintunk egy soron bel¨ ul, a teljes sor kijel¨ ol˝ odik.

15.4. ´ abra. A jobb egérgombra leny´ıló helyi men¨ u A ´Helyi´ men¨ uben t¨ obbek k¨ oz¨ ott megváltoztathatjuk a bet˝ uket, a st´ılust, a méretet és még sok egyebet. K´ısérletezz¨ unk a beáll´ıtásokkal nyugodtan!

´ ´ A STÍLUSTARRAL ´ 15.7. MUNKAVEGZ ES

175

15.7. Munkav´ egz´ es a st´ılust´ arral 15.7.1. Bevezet˝ o A st´ılustár lehet˝ ové teszi a sz¨ oveg k¨ onny˝ u, gyors és egységes alak´ıtását. A 15.5. ábrán láthat´ o a st´ılust´ ar ablaka. A st´ıluslapok el˝ ore meghat´ arozott form´ atumok gy˝ ujteménye egy-egy név alá rendezve. Ily m´ odon el˝ ore meghat´ arozhatjuk például a bekezdést, a sz´ıneket, a méretet stb. Létezik egy mez˝ o a st´ılust´ ar legalj´ an. Amikor ez Áutomatikus´ feliratot tartalmaz, az OO.o megpr´ ob´ al r´ aj¨ onni”, hogy melyik st´ılust tudná felk´ınálni a jelenlegi ” szövegkörnyezethez. Ha a ´Minden st´ılus´ van kiválasztva, ebben a csoportban minden st´ılusfajta megjelenik.

15.5. ´ abra. A st´ılustár

176

15. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

A szöveg form´ az´ as´ at (eredeti elnevezés szerint) nehezen vagy könnyen végezhetj¨ uk el: Neh´ ez form´ az´ as A sz¨ ovegter¨ ulethez közvetlen¨ ul rendel¨ unk tulajdonságokat. Nehéz, mert a sz¨ oveg form´ az´ as´ at nehéz eltávol´ıtani, amikor változtatunk rajta. Ezt az elj´ ar´ ast csak r¨ ovid sz¨ ovegeknél érdemes alkalmaznunk (rövid levelek, cikkek és hasonl´ ok). Tulajdonképpen ez egy megérzésen” alapuló, de gyors ” módszer. K¨ onny˝ u form´ az´ as A sz¨ oveget nem formázzuk közvetlen¨ ul, hanem egy st´ılust jelöl¨ unk ki neki. Ez k¨ onnyen m´ odos´ıtható. Így, amikor a st´ılus változik, a szövegre vonatkoz´ o form´ az´ as is automatikusan változik. Hosszabb sz¨ ovegekhez ezt a m´ odszert javasoljuk (pl. diplomamunkákhoz és dolgozatokhoz, teljes k¨ onyvekhez stb.). Ez nem annyira szabad, de ha kiterjedt form´ az´ ast akarunk egységesen megváltoztatni, azt könnyen és gyorsan megtehetj¨ uk. Ha k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o elrendezéseket akarunk kipróbálni, ez az el˝onyösebb megold´ as. A st´ılustár k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o mint´ akat aj´ anl az eltér˝o formázási igényekhez: Bekezd´ es st´ılusa sorbeh´ uz´ as, sz´ ok¨ oz¨ ok, elválasztás, tabulálás, sorkiigaz´ıtás, bet˝ ut´ıpus, kezd˝ obet˝ uk Karakterek st´ılusa bet˝ ut´ıpus, méret, nyelv Szeg´ elyek st´ılusa helyzet, ler¨ ogz´ıtés, szegélyek Oldalak st´ılusa fejléc, l´ abjegyzet, szegélyek és oszlopok Sz´ amoz´ asok st´ılusa sz´ amoz´ as t´ıpus, szerkezet, grafika, helyzet, opciók

15.7.2. Egy bekezd´ es st´ılus´ anak meghat´ aroz´ asa Ha st´ılust k´ıv´ anunk megadni egy bekezdéshez, a st´ılustár használata sok munkától megk´ımélhet minket: 1. Jelölj¨ uk ki a st´ılus nevét, amit a st´ılustárból akarunk használni. 2. Kattintsunk a festékes v¨ od¨ or szimb´ olumra a st´ılustárban. 3. A k´ıvánt st´ılus alkalmaz´ asra ker¨ ul, ha a bekezdésen bel¨ ulre az egérrel kattintunk. 4. Ezt ki lehet kapcsolni az Esc gomb megnyomásával, vagy a festékes vödör szimbólumra val´ o ismételt kattint´ assal.

´ ´ ´ 15.8. TABL AZAT BEILLESZTESE

177

´ st´ılus l´ 15.7.3. Uj etrehoz´ asa Könnyedén létrehozhatunk saj´ at st´ılust az alábbi lépések seg´ıtségével: 1. Formázzuk meg b´ armelyik bekezdést, vagy bármelyik karaktert tetszés¨ unk szerinti m´ odon. Haszn´ alhatjuk a ´Karakter. . . ´ vagy ´Bekezdés. . . ´ parancsokat a ´Form´ atum´ men¨ ub˝ ol. ´ st´ılus a kijelölés 2. Kattintsunk a bal egérgombbal a st´ılustárban az Új alapján´-ra (a festékes v¨ od¨ or szimb´ olum mellett jobbra a második ikon) 3. Adjunk nevet a st´ılusnak és kattintsunk az OK gombra. Ezek után haszn´ alhatjuk u ´j, saj´ at st´ılusunkat más bekezdésekre is azon a néven, amit most adtunk meg. Ha valamely részletet meg kell változtatnunk, válasszuk ki a nevét, és kattintsunk a jobb egérgombbal a ´Módos´ıtás. . . ´ men¨ ure. Minden változtatást elvégezhet¨ unk a megjelen˝ o p´ arbeszédablakban.

15.8. T´ abl´ azat beilleszt´ ese Táblázatokat k¨ onnyedén kész´ıthet¨ unk a ´Besz´ urás´ men¨ uben, a ´Táblázat´ men¨ usorra kattintva. Az eszk¨ ozt´ arban megjelen˝o u ´j elemekkel adhatunk hozzá sorokat, oszlopokat, egyes´ıthet¨ unk vagy feloszthatunk cellákat és formázhatjuk azok tulajdonságait, igényeink szerint.

15.9. Grafik´ ak beilleszt´ ese Grafikát ugyan´ıgy illeszthet¨ unk be, a ´Besz´ urás / Kép / Fájlból. . . ´ men¨ upont kiválasztásával. A megny´ıló p´ arbeszédablakban, v´ alasszuk ki a k´ıvánt fájlt. Ha rákattintunk az Él˝onézet´-re, jobb oldalon megjelenik a fájl tartalma. Ne felejts¨ uk el, hogy nagyobb képeknél ez egy kicsit tov´ abb tarthat. Kiválasztás ut´ an a beillesztett kép megjelenik a kurzor poz´ıciójában. Egérkattintással válasszuk ki a grafikus elemet (ezt a grafika kör¨ ul megjelen˝o nyolc kis ´ négyzetr˝ol ismerj¨ uk fel). A ´helyi´ men¨ uben kiválaszthatjuk az Ábra´ parancsot, ekkor megjelenik egy p´ arbeszédablak, amely több változtatási lehet˝oséget ajánl fel. Ezek pl. a grafika k¨ or¨ uli sz¨ oveg elosztásának beáll´ıtása, a kép szegélye és még sok m´ as lehet˝ oség. Ha módos´ıtani akarjuk a grafika méretét, kattintsunk rá a képre. Ekkor a kép négy sarkában és oldalain kis z¨ old négyzetek jelzik a grafikus elem kijelölését.

178

15. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

Kattintsunk az egyik ilyen ´foganty´ ura´, tartsuk az egeret lenyomva, majd mozd´ıtsuk azt a k´ıv´ ant ir´ anyba. Egy pontozott keretet fogunk látni. Engedj¨ uk el az egérgombot és a grafika a m´ odos´ıt´ asunknak megfelel˝oen arányosan meg fog változni. Ha nem akarjuk megv´ altoztatni a grafika méretét, csak a helyzetét, kattintsunk a grafikára és tartsuk az egérgombot lenyomva. Ilyenkor könnyedén elh´ uzhatjuk a képet a megfelel˝ o helyre. Befejezés¨ ul engedj¨ uk el az egér gombját.

15.10. T´ abl´ azatkezel´ es 15.10.1. Bevezet˝ o Az OO.o tábl´ azatkezel˝ o modult is tartalmaz. Ezzel a programmal magán- vagy u zleti sz´ a m´ ıt´ a sainkat is elvégezhetj¨ uk. A t´ ablázatokat munkaf¨ uzetekben tároljuk, ¨ ´ / Munkaf¨ u ´j munkaf¨ uzet a ´F´ ajl / Uj uzet´ kiválasztásával hozható létre. A munkaf¨ uzet t¨ obb t´ abl´ azatot (munkalapot) tartalmazhat, amelyeket a képerny˝o alján kezelhet¨ unk. Egy t´ abl´ azat oszlopokból és sorokból áll. A sorok fentr˝ol lefelé számozottak, az oszlopok ´ abécé sorrendben helyezkednek el balról jobbra. Cellának nevezz¨ uk a sorok és oszlopok metszéspontját. Minden cellának egyedi megnevezése van. Péld´ aul a (B4) cella a második (B) oszlopban és a negyedik sorban találhat´ o. Ez az inform´ aci´ o a bal fels˝o sarokban a beviteli sor mellett látható. Minden cellának lehet tartalma, de ez nem feltétlen¨ ul sz¨ ukséges. A tartalom lehet szám, szöveg, d´ atum, id˝ o, pénzegység stb., és természetesen – nem utolsó sorban – képlet is. Egy cella állapota akt´ıv vagy inakt´ıv lehet. Viszont csak egy cella lehet egy id˝oben akt´ıv; ez a cella vastag fekete szegéllyel jelenik meg. Az aktiválást a kurzor billenty˝ ukkel, vagy az egérrel val´ o kattint´ assal mozd´ıthatjuk meg. Az akt´ıv cella, uvel szerkeszthet˝ o. az F2 billenty˝

15.10.2. T´ abl´ azatok l´ etrehoz´ asa sablonokb´ ol Több sablont is haszn´ alhatunk, ezekben csak a saját adatainkat kell megadnunk. ´ Ezt a ´Fájl / Uj´ pontj´ anak kiv´ alaszt´ as´ aval tehetj¨ uk meg. H´ıvjuk meg a ´Sablonok és dokumentumok. . . ´ pontot és a megjelen˝o párbeszédablakban kiválaszthatjuk a kateg´ ori´ akat.

´ ´ ´ 15.10. TABL AZATKEZEL ES

179

15.10.3. Cellatulajdons´ agok megv´ altoztat´ asa Abban az esetben, ha valamit ´ırni szeretnénk a cellába, tegy¨ uk akt´ıvvá és nyugodtan ´ırjunk bele! Alapértelmezésként a szöveg balra igazodik, a számok pedig gombbal. Ha változtatni akarunk jobbra. Er˝os´ıts¨ uk meg az adatbevitelt az Enter celláink form´ az´ as´ an, nyissuk meg a helyi men¨ ut a jobb egérgombbal. A Ćellák formázása. . . ´ pont kiv´ alaszt´ as´ aval megny´ılik egy párbeszédablak, amelyben a sz¨ ukséges változ´ asokat elvégezhetj¨ uk. Az ablakon bel¨ ul a következ˝o kiválasztható f¨ uleket tal´ aljuk (balr´ ol jobbra): Sz´ amok, Bet˝ ukészlet, Bet˝ uhatások, Igaz´ıtás, Szegélyek, H´ attér, Cellavédelem (15.6. ´ abra).

15.6. ´ abra. Cellatulajdonságok

Sz´ amok: E pontban v´ alaszthatunk kategóriát, mint például százalék, pénzegység, dátum, id˝ o és egyebek. A forma meghatározza a tizedesek számát és az eléje ker¨ ul˝ o null´ akat is. Bet˝ ut´ıpus: A bet˝ ukészletek t´ıpusa, mérete határozható meg.

180

15. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

Bet˝ uhat´ asok: A bet˝ ukh¨ oz rendelhet¨ unk k¨ ulönféle hatásokat. Igaz´ıt´ as: Meghat´ arozhat´ o a cella tartalmának v´ızszintes és f¨ ugg˝oleges helyzete. Az ´ırás ir´ any´ at is itt adhatjuk meg. Szeg´ elyek: A cell´ akat k¨ orbe vehetj¨ uk egy szegéllyel. Mindenféle árnyalat, vonalst´ılus és vastags´ ag be´ all´ıthat´ o. H´ att´ er: A cella h´ attere kisz´ınezhet˝ o. Cellav´ edelem: A cella véletlen, vagy sz´ andékos megváltoztatása megel˝ozhet˝o, ha a ´Védett´ opci´ o be van kapcsolva. Ez a funkció csak akkor hatásos, ha az aktu´ alis munkalap is védett! Ezek után ezt a p´ arbeszédablakot a cella tetszés¨ unk szerinti formázására használhatjuk.

15.10.4. Import´ al´ as t´ abl´ azatokb´ ol Gyakran ker¨ ul¨ unk olyan helyzetbe, hogy oszlopokba rendezett (tabulált) információt akarunk import´ alni egy t´ abl´ azatba. Például ilyen lehet a t˝ozsdei információ, telefon d´ıjszab´ as, tetsz˝ oleges list´ ak stb. Kétféleképpen import´ alhatunk inform´ aci´ ot az OO.o-ba. 1. lehet˝oség: (Import´ al´ as a v´ ag´ olapr´ ol) Feltételezz¨ uk, hogy t˝ ozsdei inform´ aciót akarunk importálni. Írjuk be az elérni k´ıv´ ant t˝ ozsdei oldal c´ımét a webböngész˝obe. Amikor a táblázat megjelenik, jel¨ olj¨ uk ki a k´ıv´ ant adatter¨ uletet az egérrel. Meg kell h´ıvnunk a ´Másol´ as´ men¨ utételt, ahogy szoktuk saját böngész˝onkben. A kijelölt ter¨ ulet ekkor a v´ ag´ olapra m´ asol´ odik. ´ / Munkaf¨ Az OO.o-ban nyissunk egy u ´j dokumentumot a ´Fájl / Uj uzet´ men¨ uponttal. Kattintsunk arra a cellára, ahová a beillesztést akarjuk, majd a ´Szerkesztés´ men¨ uben v´ alasszuk ki a ´Beillesztés´ tételt. A táblázat erre beilleszt˝ odik a dokumentumba az o¨sszes formázási tulajdonsággal, hiperlinkekkel egy¨ utt. 2. lehet˝oség: (Import´ al´ as sz˝ ur˝ ovel) Ha már van egy HTML f´ ajlunk, amit szeretnénk importálni, kattintsunk a ´Fájl / Megnyit´ as´ tételre. Ekkor megny´ılik egy párbeszédablak. Válasszuk a ´Fájlt´ıpus / Weboldalak´ men¨ upontot. Használjuk a ny´ıl billenty˝ ut a listában val´ o navig´ al´ ashoz. Most m´ ar csak ki kell v´ alasztanunk a fájl nevét és rá kell kattintanunk a ´Megnyit´ as´-ra ahhoz, hogy import´ aljuk a táblázatot.

´ BEALL ´ ÍTASA ´ 15.11. NYOMTATOK

181

15.11. Nyomtat´ ok be´ all´ıt´ asa Amennyiben a rendszerben m´ ar be van a´ll´ıtva a helyi vagy távoli nyomtató, a beáll´ıtásokat érvényes´ıthetj¨ uk az OO.o-hoz, illetve kiegész´ıthetj¨ uk az spadmin program seg´ıtségével. A programot rendszergazdaként, a k¨ ovetkez˝o paranccsal ind´ıthatjuk el: user1@hostname:~$ su Adjuk meg a rendszergazda jelszav´ at... root:~# spadmin

15.7. ´ abra. Az spadmin nyomtatóbeáll´ıtó program Ebben a párbeszédablakban (15.7. ´ abra) u ´j nyomtatót adhatunk hozzá az OO.oban való felhaszn´ al´ ashoz, vagy a meglév˝o nyomtatókhoz rendelhet¨ unk további beáll´ıtásokat. A list´ ab´ ol kiv´ alasztva a nyomtatót és a ´Tulajdonságok´ gombra kattintva egy u ´jabb p´ arbeszédablakban megadható a nyomtató parancs – ezzel akár távoli nyomtat´ ora is ´ atir´ any´ıthat´ o a dokumentum –, valamint a pap´ırméret, a nyomtató eszk¨ ozbe´ all´ıt´ asai és a bet˝ ukészletek behelyettes´ıtési táblázata. Az OO.o rendelkezik saj´ at nyomtat´ o meghajtókkal is, ezek viszont csak PostScript nyomtat´ ok esetén m˝ uk¨ odnek. Az OO.o UHU-Linuxban lév˝ o verzi´ oja már ismeri a közvetlen PDF-be történ˝o nyomtatást. Ezt a funkci´ ot a ´F´ ajl / Exportálás PDF-be´ men¨ upontban találjuk meg.

182

15. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

15.12. A bet˝ uk´ eszletekr˝ ol Az OO.o-ban alaposan ´ atdolgozt´ ak a bet˝ ut´ıpusok kezelését, emiatt a kisebb er˝oforrásigényen t´ ul képes kihaszn´ alni az adott grafikus munkakörnyezet ny´ ujtotta el˝onyöket. Példaként, ha KDE k¨ ornyezetben bekapcsoljuk a bet˝ ukészletek élsim´ıtását, az OO.o-ban is finom rajzolat´ u bet˝ uk fognak megjelenni.

15.8. ´ abra. Fontok hozz´ aadása az spadmin-ban Az OO.o kezeli a TrueType, Type1 és a bittérképes (X11) bet˝ ukészleteket, amelyek mind nyomtat´ asban, mind a képerny˝ on helyesen jelennek meg. Amennyiben nem rendelkez¨ unk magyar bet˝ ukészletekkel (az ˝o és u ˝ karakterek kalaposak, vagy nem jelennek meg), t¨ obb lehet˝oség¨ unk is van (15.8. ábra): Az els˝ o egy, a kereskedelemben is kapható bet˝ ukészlet lemez beszerzése, amelyen TrueType vagy (PC) Type1 bet˝ ukészletek találhatók. A Microsoft egyes bet˝ ukészletei az Internetr˝ol ingyenesen is letölthet˝ok, feltéve, ha a felhaszn´ al´ o a kapcsol´ od´ o licencfeltételeket elfogadja. Az utóbbi id˝oben ezek az eredeti Microsoft oldalról eltávol´ıtásra ker¨ ultek, de könnyen megtal´ alhatjuk ˝ oket egy keres˝ oprogram seg´ıtségével. Tov´ abbi forr´ as lehet az Internet vagy pl. az ftp://ftp.adobe.com/ c´ım is, ahol szabadon haszn´ alhat´ o bet˝ ukészleteket is találhatunk.

˝ ESZLETEKR ´ ˝ 15.12. A BETUK OL

15.9. ´ abra. A Writer modul akcióban

183

16. fejezet

Az AbiWord Az Abiword egy GTK (Gimp ToolKit, a Gimp rajzolóprogram grafikus elemkészleteként kifejlesztett, m´ ara szélesk¨ or˝ uen alkalmazott elemkészlet) fel¨ ulet˝ u szövegszerkeszt˝ o, amelyet egyszer˝ ubb szerkesztési feladatokra, kisebb er˝oforrásigénye miatt érdemesebb haszn´ alni az OpenOffice.org programmal szemben. A program folyamatos fejlesztés alatt ´ all. Próbáljuk ki, fedezz¨ uk fel rejtelmeit, és tapasztalataink alapján hozzunk döntést. Az Abiword egyik kiemelked˝ o tulajdons´ aga a széleskör˝ u import és export lehet˝osége a 16.1. ´ abr´ an l´ athat´ o form´ atumokból.

16.1. Alapismeretek A program f˝oablaka indul´ askor egy u ¨res dokumentum-lapot felk´ınálva tárul elénk. Legfel¨ ul a men¨ usor, alatta sorban a h´ arom eszköztár ikonjai (Szabvány, formázás és extra eszk¨ ozt´ arak). Az eszköztárak megjelenése az Észk¨ oz¨ ok/Beáll´ıtások/Eszköztárak´ men¨ upontban szabályozhat´ o. Az egyes ikonok f¨ ol¨ ott kis id˝ o ut´ an megjelen˝o buboréks´ ugók nagy seg´ıtséget ny´ ujtanak a program haszn´ alatbavételének kezdetén, ugyanis ezek szépen le´ırják az egyes ikonok funkci´ oj´ at. ´ dokumentumot a ´F´ ´ . . ´ men¨ ´ Uj ajl/Uj. upontból, vagy az alatta megtalálható Új dokumentum létrehoz´ asa´ ikonra kattint´ assal hozhatunk létre. Létez˝o dokumentum megnyit´ as´ ahoz használjuk a ´Fájl/Megnyitás. . . ´ men¨ upon ). tot, vagy a ´Meglév˝ o dokumentum megnyitása´ ikont (Ctrl + O

186

16. FEJEZET

16.1. ´ abra. Form´ atumok b˝oséges választéka

AZ ABIWORD

´ ´ ¨ AR 16.2. A SZABVANY ESZKOZT

187

A dokumentum oldal tulajdons´ agait a ´Fájl/Oldalbeáll´ıtás. . . ´ pontban módos´ıthatjuk (16.2. ´ abra). Ezek a lapméret és a margók beáll´ıtásai. A dokumentum kinyomtat´ as´ ahoz haszn´ aljuk a Ctrl + P kombinációt, vagy Á dokumentum nyomtat´ asa´ ikont.

16.2. ´ abra. Oldalbeáll´ıtás Kép beillesztéséhez keress¨ uk meg a ´Besz´ urás/Kép. . . ´ pontot. Jelenleg JPG, PNG, BMP és WMF t´ıpus´ u f´ ajlokat tudunk beolvasni.

16.2. A szabv´ any eszk¨ ozt´ ar A Szabvány eszk¨ ozt´ ar a k¨ ovetkez˝ o ikonokat tartalmazza: ´ dokumentum létrehoz´ - Uj asa - Meglév˝ o dokumentum megnyit´ asa - A dokumentum mentése - A dokumentum mentése m´ as néven

188

16. FEJEZET

- A dokumentum nyomtat´ asa - A dokumentum megtekintése nyomtatás el˝ott - Helyes´ır´ as ellen˝ orzése - Kivágás - Másolás - Beillesztés - A szerkesztés visszavon´ asa - A szerkesztés ismételt végrehajt´ asa - 1 hasáb - 2 hasáb - 3 hasáb - Kép besz´ ur´ asa a dokumentumba - Bekezdés végjel megjelen´ıtése/elrejtése - Nagy´ıt´ as - S´ ugó

16.3. A Form´ az´ as eszk¨ ozt´ ar A Formázás eszk¨ ozt´ arban a k¨ ovetkez˝ o ikonok láthatók: - St´ılus - Bet˝ ut´ıpus - Bet˝ uméret - Félkövér - D˝olt - Aláh´ uzott - Balra igaz´ıt´ as - Középre igaz´ıt´ as - Jobbra igaz´ıt´ as - A bekezdés sorkiegyenl´ıtése - Sorszámozott list´ ak kezdése/lez´ ar´ asa - Felsorol´ asok kezdése/lez´ ar´ asa

AZ ABIWORD

´ ´ ´ ¨ AR 16.4. A TABL AZAT ESZKOZT

- Kisebb beh´ uz´ as - Nagyobb beh´ uz´ as - Kiemelés - Bet˝ usz´ın

16.4. A T´ abl´ azat eszk¨ ozt´ ar A Táblázat eszk¨ ozt´ arban a k¨ ovetkez˝ o ikonok láthatók: ´ tábl´ - Uj azat besz´ ur´ asa - Sor hozz´ aad´ asa a t´ abl´ azat aktu´ alis sora alá - Oszlop hozz´ aad´ asa a t´ abla aktu´ alis oszlopától jobbra - A kijel¨ olt sor t¨ orlése a t´ abl´ azatb´ ol - A kijel¨ olt oszlop t¨ orlése a t´ abl´ azatb´ ol - Cellák egyes´ıtése

16.5. Az Extra eszk¨ ozt´ ar Az Extra eszk¨ ozt´ arban a k¨ ovetkez˝ o ikonok találhatók: - Kereszthivatkoz´ as besz´ ur´ asa a dokumentumba - Könyvjelz˝ o besz´ ur´ asa a dokumentumba - Fel¨ ulvon´ as - Kih´ uzott - Fels˝o index - Alsó index - Szimbólum beillesztése - Makró futtat´ asa - Nincs el˝ otte hely - 12 pont hely van el˝ otte - Szimpla sork¨ oz - 1,5 sor - Dupla sork¨ oz

189

190

16. FEJEZET

- A szövegir´ any mindenképpen balr´ ol jobbra legyen - A szövegir´ any mindenképpen jobbr´ ol balra legyen - A bekezdés domin´ ans ir´ any´ anak megváltoztatása - Fejléc szerkesztése - Lábléc szerkesztése - Fejléc t¨ orlése - Lábléc t¨ orlése

16.3. ´ abra. Munkavégzés közben

AZ ABIWORD

17. fejezet

A Gnumeric

17.1. ´ abra. A Gnumeric egy GTK (Gimp ToolKit, a Gimp rajzolóprogram grafikus elemkészleteként kifejlesztett, m´ ara széles k¨ or˝ uen alkalmazott elemkészlet) fel¨ ulet˝ u táblázatkezel˝ o, komolyabb t´ abl´ azatszerkesztési feladatokra is alkalmas, kis er˝oforrásigénye miatt érdemes vele j´ ol megismerkedn¨ unk. A program folyamatos fejlesztés alatt ´ all, és széles k¨ or˝ u import´ al´ asi lehet˝oséggel rendelkezik.

17.1. Alapismeretek A program f˝ oablaka indul´ askor egy u ¨res táblázatot felk´ınálva tárul elénk (17.2. ´ a´bra). Legfel¨ ul a men¨ usor, alatta sorban a három eszköztár ikonjai (Altal´ anos, Formázás és Objektumok eszk¨ ozt´ arak).

192

17. FEJEZET

A GNUMERIC

Az eszköztárak megjelenése a Ńézet/Eszköztárak. . . ´ men¨ upontban szabályozható.

17.2. ´ abra. A f˝o képerny˝o Az egyes ikonok f¨ ol¨ ott kis id˝ o ut´ an megjelen˝o buboréks´ ugók nagy seg´ıtséget ny´ ujtanak a program haszn´ alatbavételének kezdetén, ugyanis ezek szépen le´ırják az egyes ikonok funkci´ oj´ at. ´ dokumentumot a ´F´ ´ . . ´ men¨ ´ Uj ajl/Uj. upontból, vagy az alatta megtalálható Új munkaf¨ uzet létrehoz´ asa´ ikonra kattint´ assal kérhet¨ unk. Létez˝o dokumentum megnyit´ as´ ahoz, használjuk a ´Fájl/Megnyitás. . . ´ men¨ u pontot, vagy a ´F´ ajl megnyit´ asa´ ikont (Ctrl + O ). A dokumentum oldal tulajdons´ agait a ´Fájl/Oldalbeáll´ıtás. . . ´ pontban módos´ıthatjuk. Ezek a lapméret és a marg´ ok beáll´ıtásai. A dokumentum kinyomtat´ as´ ahoz haszn´ aljuk a Ctrl + P kombinációt (17.3. ábra), vagy Á munkaf¨ uzet nyomtat´ asa´ ikont. Kép beillesztéséhez keress¨ uk meg a ´Besz´ urás/Kép. . . ´ pontot. Jelenleg JPG, PNG, BMP és WMF t´ıpus´ u f´ ajlokat tudunk beolvasni.

´ ´ ´ ¨ AR 17.2. AZ ALTAL ANOS ESZKOZT

17.3. ´ abra. Egy példa

´ 17.2. Az Altal´ anos eszk¨ ozt´ ar ´ Az Altal´ anos eszk¨ ozt´ ar a k¨ ovetkez˝ o ikonokat tartalmazza: ´ munkaf¨ - Uj uzet létrehoz´ asa - Fájl megnyit´ asa - Aktuális munkaf¨ uzet mentése - Munkaf¨ uzet nyomtat´ asa - Nyomtat´ asi kép - Kivágás - Másolás - Beillesztés - A szerkesztés visszavon´ asa - A szerkesztés ismételt végrehajt´ asa

193

194

17. FEJEZET

- Hivatkoz´ as besz´ ur´ asa ¨ - Osszegz´ es az aktu´ alis cell´ aba - F¨ uggvény szerkesztése az aktu´ alis cellában - Rendezés n¨ ovekv˝ o sorrendbe - Rendezés cs¨ okken˝ o sorrendbe - Diagram var´ azsl´ o - Nagy´ıt´ as - S´ ugó

17.3. A Form´ az´ as eszko ar ¨zt´ A Formázás eszk¨ ozt´ arban a k¨ ovetkez˝ o ikonok láthatók: - Bet˝ ut´ıpus - Bet˝ uméret - Félkövér - D˝olt - Aláh´ uzott - Balra igaz´ıt´ as - Középre igaz´ıt´ as - Jobbra igaz´ıt´ as - Középre igaz´ıt´ as a kijel¨ olt cell´ ak szélességében - Cellák o ulése ¨sszefés¨ ¨ - Osszef˝ uz¨ ott cell´ ak feloszt´ asa - Pénz cellaform´ atum be´ all´ıt´ asa - Százalék cellaform´ atum be´ all´ıt´ asa - Ezres elv´ alaszt´ ok bekapcsol´ asa - A megjelen´ıtett tizedesjegyek sz´ am´ anak növelése - A megjelen´ıtett tizedesjegyek sz´ am´ anak csökkentése - Kisebb beh´ uz´ as - Nagyobb beh´ uz´ as - Szegélyek - Háttérsz´ın - Bet˝ usz´ın

A GNUMERIC

´ ¨ AR 17.4. AZ OBJEKTUMOK ESZKOZT

17.4. Az Objektumok eszko ar ¨zt´ Az Objektumok eszk¨ ozt´ ar tartalma: - C´ımke létrehoz´ asa - Keret létrehoz´ asa - Jelöl˝onégyzet létrehoz´ asa - Görd´ıt˝ os´ av létrehoz´ asa - Cs´ uszka létrehoz´ asa - Listamez˝ o létrehoz´ asa - Kombin´ alt listamez˝ o létrehoz´ asa - Vonal létrehoz´ asa - Ny´ıl létrehoz´ asa - Téglalap létrehoz´ asa - Ellipszis létrehoz´ asa

195

18. fejezet

A JDictionary sz´ ot´ arprogram A JDictionary egy modul´ arisan felép´ıtett keretprogram, mely a k¨ ulönböz˝o nyelvek közötti ford´ıt´ asokra ad lehet˝ oséget. Jelenleg az Angol, Magyar, Német, Francia nyelvek között válogathatunk. Moduláris felép´ıtésének k¨ osz¨ onhet˝ oen az internetr˝ol b˝ov´ıthetj¨ uk, illetve friss´ıthetj¨ uk az állományt (18.1. ´ abra).

18.1. ´ abra. A JDictionary f˝oablaka

19. fejezet

Az XMMS m´ edialej´ atsz´ o Az XMMS (X MultiMedia System) egy grafikus fel¨ uleten használható médialejátszó eszk¨ oz, amellyel sz´ am´ıt´ ogépes hangfájlokat (*.wav, *.mp3, *.ogg stb.) játszhatunk le. A lej´ atsz´ ot legegyszer˝ ubben a fels˝o panel jobb oldali hangszóró” ” ikonjára kattint´ assal ind´ıthatjuk el. Indul´ as után a 19.1. ábrán látható képerny˝ot láthatjuk. Az XMMS h´ arom f˝ o ablakra oszthat´ o. A lejátszó ablak (19.2. ábra), a Grafi” kus equalizer” ablak (19.3. ´ abra), illetve a Lejátszólista-szerkeszt˝o” ablak (19.4. ” ábra). Mindegyik ablak k¨ ul¨ on-k¨ ul¨ on a drag’n drop” technikával (fogd és vidd) ” tetsz˝oleges helyre h´ uzhat´ o az asztalon. Nézz¨ uk meg ezeket az ablakokat k¨ ulönk¨ ulön is. A f˝oablak tartalmazza a médialej´ atsz´ o f˝ obb kezel˝oszerveit és a lejátszott média jellemz˝o tulajdons´ agait. Az ablak bal oldalán látható kapcsolók, (O, A, I, D, V) a lejátszó be´ all´ıt´ as´ ara szolg´ alnak. R¨ ogtön mellett¨ uk a lejátszás közben eltelt id˝ot láthatjuk, az alatt pedig egy u ´gynevezett kivezérlésjelz˝ot. Jobbra az éppen lejátszott média c´ımét, – z´ ar´ ojelben a teljes hosszát – olvashatjuk. E sor alatt a lej´ atsz´ as sebessége, illetve a média min˝oségére jellemz˝o adat (mintavételi frekvencia) értéke l´ athat´ o. A MODE” felirat´ u kis m˝ uszer arról tájékoztat, ” hogy az éppen lej´ atszott m˝ usort mon´ oban vagy sztereóban élvezhetj¨ uk. Ez alatt található két kis kapcsol´ o, EQ” illetve PL” felirattal. Ezekkel lehet az XMMS ” ” fentebb eml´ıtett tov´ abbi ablakait ki- illetve bekapcsolni. EQ = EQualizer (hangsz´ınszabályz´ o), PL = PlayList (lej´ atszandó hangok, zenék listája) magyarul, a hallgatni k´ıv´ ant m˝ usor. Az EQ” és a PL” kapcsol´ ok el˝ ott l´ atunk két forgatógombot (VOL és BAL fel” ” irattal). A VOL a VOLume” hanger˝ o, a BAL a BALance”, a csatornák közötti ” ” szimmetria be´ all´ıt´ as´ ara szolg´ al. Megfogni és megcsavargatni ezeket viszonylag ne-

200

19. FEJEZET

´ ´ ´ AZ XMMS MEDIALEJ ATSZ O

19.1. ´ abra. Az XMMS ind´ıtása

19.2. ´ abra. Az XMMS f˝oablaka

19. FEJEZET


201

héz, u ´gyhogy egyszer˝ ubb, ha az egérrel r´ akattintunk és a bal egérgomb lenyomva tartása mellett jobbra-balra h´ uzzuk az egeret. Az ezek alatt látható v´ızszintes cs´ uszka mutatja, hogy a hanganyag teljes hosszához képest hol tart a lejátszás. Ha pedig m´ ar van rajta egy gomb” is, bátran h´ uzogathatjuk az egérrel, ´ıgy ” tudunk az adott m˝ usorsz´ amon bel¨ ul leggyorsabban pozicionálni. A legalsó sorban találhat´ oak a lej´ atsz´ as kezel˝ oszervei. Ha ezt jobban megnézz¨ uk, k´ısértetiesen hasonl´ıt egy magnetofon kezel˝ o gombsor´ ahoz. Bal szélen a REWIND” a vissza” csévélés, mellette a PLAY” a lej´ atsz´ as, ezt követ˝oen a PAUSE” pillanat állj, ” ” majd a STOP” ´ allj, vég¨ ul a FFW” (Fast ForWard) gyors el˝orecsévélés gomb” ” ja kapott helyet. K¨ ozépen alul a tall´ oz´ o gomb található, aminek a seg´ıtségével böngészhet¨ unk a sz´ am´ıt´ ogép¨ unk¨ on a lej´ atszani k´ıvánt felvételek után. Ha ezekb˝ol elég sokat ¨ osszegy˝ ujt¨ ott¨ unk, azt is megadhatjuk, hogy az általunk megadott (lejátszólistában szerepl˝ o) sorrendben t¨ orténjen a lejátszás, vagy az XMMS a kapott listáb´ ol véletlenszer˝ uen” v´ alassza ki a következ˝o m˝ usorszámot. A vélet” lenszer˝ u lejátsz´ ashoz a SHUFFLE” felirat´ u kapcsolót kell bekapcsolni (ON). Ha ” kedvenc nót´ ainkat t¨ obbsz¨ or akarjuk meghallgatni egymás után, kapcsoljuk be a REPEAT” felirat´ u kapcsol´ ot. ” Haladjunk tov´ abb! A k¨ ovetkez˝ o, az EQUALIZER” ablak (az EQ” gomb meg” ” nyomásával kapcsolhat´ o ki és be).

19.3. ´ abra. Az XMMS grafikus equalizere Erre tulajdonképpen nem is kell sok sz´ ot fecsérelni, a fenti ábra magáért beszél. Gyakorlatilag egy t¨ obbs´ avos hangsz´ınszabályozót látunk, a cs´ uszkák seg´ıtségével az alájuk ´ırt frekvenci´ ak szintjét, er˝ osségét szabályozhatjuk kedv¨ unk szerint. A bal oldalon lév˝ o PREAMP” (preamplifier) el˝oer˝os´ıt˝o cs´ uszkával az el˝oer˝os´ıtés ” mértékét áll´ıthatjuk be és m´ aris kész az akt´ıv” hanger˝oszabályozás. A PRE” ” SETS” gomb seg´ıtségével el is menthetj¨ uk kedvenc hangsz´ın beáll´ıtásainkat és természetesen igény esetén vissza is t¨ olthetj¨ uk azokat. Az XMMS equalizer-e ´ altal´ aban (f˝ oleg gyengébb gépeken) kicsit lomhán reagál a hangsz´ınszab´ alyoz´ as´ ara, ezért a végleges beáll´ıtások eléréséhez legy¨ unk t¨ urelmesek. Belépéskor minden esetben az utols´ o beáll´ıtásainkkal tölt˝odik u ´jra a program,

202

19. FEJEZET


tehát ha csak 1 be´ all´ıt´ ast akarunk haszn´ alni, nem kell k¨ ulön elmenteni, elég csak kikapcsolni az equalizer-t.

19.4. ´ abra. Az XMMS lej´ atszólista szerkeszt˝oje A Lejátszólista ablak sem igényel hosszadalmas részletezést. Itt láthatjuk felsorolva a lejátszásra kiv´ alasztott m˝ usorsz´ amokat. Az alsó sorban található gombokkal lehet a lista sorrendjébe beleavatkozni és természetesen itt is megtalálható a lejátszott média, vagy m˝ usorsz´ am hossza, valamint a lejátszás kezel˝ogombjai. A kezel˝ogombok mellett a F´ ajlok bet¨ oltése” gomb is helyett kapott, ha kedv¨ unk ” u ´gy tartja, csak ezt az ablakot szem el˝ ott tartva is használhatjuk a médialejátszót. A listán vastag bet˝ uvel olvashat´ o c´ım, az éppen lejátszott m˝ usorszám c´ıme. Nézz¨ unk most meg az XMMS néh´ any be´ all´ıtási lehet˝oségét. A f˝opanel bal oldalán található O” bet˝ ure kattintva kapunk egy Opciók” men¨ ut (19.5. ábra). Itt ” ” lehet testre szabni médialej´ atsz´ onkat. A választható lehet˝oségek mellett a men¨ u jobb oldalán felt¨ untették az adott funkci´ ot kiváltó gyorsbillenty˝ uket is (hot key) Nézz¨ unk meg egy lej´ atsz´ asi folyamatot, egy adott példán kereszt¨ ul. Kattintsunk a Fájlok bet¨ oltése” gombra, majd az el˝ obukkanó ablakban a megszokott módon ” böngészve válasszuk ki a lej´ atszani k´ıv´ ant fájlokat. ¨ A böngész˝oablakban ´ all´ıthatjuk ¨ ossze a lejátszani k´ıvánt m˝ usort. Osszev´ alogathatjuk az állom´ anyokat, vagy ak´ ar u ´gy is dönthet¨ unk, hogy az adott könyvtár uk a lej´ atszand´ ok k¨ ozé, mindezt egyetlen egérkattintással. összes fájlját felvessz¨ ukombin´ aci´ oval azt érhetj¨ uk el, hogy mindig legfel¨ ul legyen A Ctrl + A billenty˝ a lejátszó, azaz semmilyen m´ as alkalmaz´ as ablaka ne takarja azt el.

19. FEJEZET


203

19.5. ´ abra. Az XMMS beáll´ıtása A Ctrl + P egy¨ uttes lenyom´ as´ aval az el˝obb bemutatott Opciók” ablakot csa” logathatjuk el˝ o. A Ctrl + D billenty˝ ukkel pedig a lej´ atszó és az equalizer (hangsz´ınszabályzó) ablakok méreteit n¨ ovelhetj¨ uk a dupl´ aj´ ara, illetve áll´ıthatjuk vissza eredeti méretére (19.6. ábra).

19.6. ´ abra. Szimpla méret (Ctrl+D)

20. fejezet

Az MPlayer Filmet nézni UHU-Linux alatt? Hogy is van ez? Röviden tekints¨ unk bele az Mplayer rejtelmeibe”. ” Az MPlayer egy igen sokoldal´ u vide´ o-médialejátszó program Linux operációs rendszer alá. Teljesen magyar fejlesztés, és talán meglep˝o módon, teljesen ingyenes. Ha kedv¨ unk és lehet˝ oség¨ unk van r´ a, látogassunk el a fejleszt˝ok weboldalára, amelyet a http://www.mplayerhq.hu/ c´ımen találhatunk. Nézz¨ uk meg, hogyan ind´ıthat´ o és haszn´ alható az MPlayer UHU-Linux alatt. Az MPlayer-t a fels˝ o panelen lév˝ o ikonnal, vagy a men¨ urendszerb˝ol, az Álkalmazások / Média / Mplayer´ paranccsal ind´ıthatjuk. Ind´ıtás után, a 20.1. ábrát látjuk. Amint az a 20.2. ´ abr´ an is j´ ol l´ athat´ o, szinte nincs olyan videó formátum, amit ne tudna lejátszani. Természetesen, amennyiben DVD meghajtónk van, u ´gy DVD filmeket is megnézhet¨ unk a seg´ıtségével. Lejátszás közben, ha a filmter¨ uleten az egér jobb gombjával kattintunk, egy u ´jabb ablakot kapunk, amin a lej´ atsz´ as paramétereit, az Mplayer megjelenését, stb. áll´ıthatjuk be a 20.3. ´ abra szerint. A 20.2. ábrán ´ abr´ an ny´ıllal jel¨ olt¨ uk meg azt a gombot, amire rákattintva a fájl megnyitás ablakhoz jutunk.

206

20. FEJEZET

20.1. ´ abra. Az MPlayer ind´ıtás után

20.2. ´ abra. F´ ajl megnyitása

AZ MPLAYER

20. FEJEZET

207

AZ MPLAYER

20.3. ´ abra. Beáll´ıtások

20.4. ´ abra. Tov´ abbi lehet˝ oségek lejátszás közben

208

20. FEJEZET

AZ MPLAYER

Lejátszás közben a lej´ atsz´ o el˝ olapj´ an, az al´ abbi lehet˝oségeink vannak (20.4. ábra): 1. Szimmetria szab´ alyoz´ o (Balance) sztereó hang esetén, a térhangzás középpontjának be´ all´ıt´ as´ ara szolg´ al (kezelése hasonló a hanger˝oszabályozóhoz). 2. Hanger˝ oszab´ alyoz´ o. Az egérrel r´ akattintva, a gombot lenyomva tartva, és balra-jobbra mozgatva a lej´ atszott film hangerejét növelhetj¨ uk, illetve csökkenthetj¨ uk. 3. ´ZOOM´ Nagy´ıt´ as. A lej´ atsz´ o képerny˝o méretét szabályozó lehet˝oség. 4. ´SKIN´ Fel¨ ulet, ´b˝ or´. A lej´ atsz´ o program k¨ uls˝o megjelenését változtathatjuk itt meg. 5. ´SUB´ Subtitle. A filmek alatt v´ alasztható szöveg (felirat) nyelvének kiválasztására szolg´ al´ o gomb. 6. Lejátsz´ asi lista szerkeszt˝ o. 7. Beáll´ıtások. 8. Kilépés. További b˝oröket az ftp://ftp.uhulinux.hu/ szerveren, vagy az UHU-Linux 2. CD lemezén tal´ alunk.

21. fejezet

A Midnight Commander f´ ajlkezel˝ o program 21.1. Bevezet´ es A Midnight Commander (tov´ abbiakban: mc) egy karakteralap´ u, univerzális fájlkezel˝o alkalmaz´ as. Akik régebben foglalkoznak PC-vel, még emlékezhetnek az ötletadó ˝ osre” aminek Norton Commander volt a neve. Nos, az mc ha” sonló feladatokat l´ at el, csak éppen UNIX alatt, emiatt vált valamennyi Linux disztrib´ ució kedvenc f´ ajlkezel˝ ojévé. Az mc ind´ıtása a men¨ ub˝ol az Észközök / Fájlkezel˝ok / Midnight Commander´ men¨ upont kiválasztásával történhet. Ekkor automatikusan megny´ılik hozz´ a egy terminál is, amiben majd az mc elindul. Ind´ıtása karakteres termin´ alon vagy egy, a grafikus fel¨ uleten megnyitott terminálban is ugyan´ ugy t¨ orténik. Írjuk be, hogy mc majd nyomjuk meg az Enter billenty˝ ut.

´ 21.2. Attekint´ es Az mc képerny˝ ojének négy része van. Csaknem az egész képerny˝ot a két könyvtárpanel tölti ki. Alapértelmezésben a képerny˝on alulról a második sor a parancssor, a legalsó sor pedig a funkci´ o gombok elnevezéseit jelen´ıti meg. A legfels˝o sor a Men¨ usor. Mivel be´ all´ıthat´ o b´ armely, el˝ oz˝ oekben eml´ıtett képerny˝oelem elrejtése,

210

21. FEJEZET

A MIDNIGHT COMMANDER

ha a men¨ usor nem l´ athat´ o, megjelen´ıthetj¨ uk u ´gy, hogy a fels˝o sorra kattintunk az egérrel, vagy lenyomjuk az F9 billenty˝ ut. Az mc lehet˝ ové teszi, hogy egyszerre két panelt láthassunk. A panelek köz¨ ul ´ az egyik mindig akt´ıv (a kiv´ alaszt´ o s´ av az akt´ıv panelen található). Altal´ aban minden m˝ uvelet az aktu´ alis panelben t¨ orténik. Néhány fájlm˝ uvelet, mint pl. ´ atnevezés-´ athelyezés és másolás alapértelmezésben a nem aktuális panelt haszn´ alja célhelyként (végrehajtás el˝ott erre mindig rákérdez a meger˝os´ıtés m˝ uveletnél). Tov´ abbi információkért nézz¨ uk meg a Könyvtár panelek, a Bal és Jobb oldali men¨ uk és a ´Fájl´ men¨ u részt. Rendszerparancs is kiadhat´ o az mc-b˝ ol u ´gy, azt egyszer˝ uen begépelj¨ uk. A meg jelen˝o shell parancssorba mindig begépelhet˝o a k´ıvánt parancs, az Enter lenyomásakor az mc megk´ısérli lefuttatni azt. Az mc eredend˝ oen tartalmazza az egér t´ amogatást. Ez aktiválódik, ha terminálon futtatjuk (akkor is m˝ uk¨ odik, amikor telnet, vagy rlogin kapcsolatban vagyunk egy másik géppel az xterm-b˝ ol), vagy ha Linux konzolon használjuk, és a gpm egér szerver fut. Amikor a bal gombbal kattintunk egy fájlra, a könyvtár panelben a fájl kiválaszt´ odik (megjelenik rajta egy sz¨ urke kiválasztó cs´ık) ha a jobb gombbal kattintunk, a f´ ajlt ezzel ”kijel¨ olj¨ uk” (vagy megsz¨ untetj¨ uk a kijelölését az el˝oz˝o állapotnak megfelel˝ oen). A fájlra történt dupla kattint´ asra az mc megpróbálja futtatni azt, ha futtatható fájlról van szó. Ha a f´ ajl kiterjesztését egy adott programhoz már hozzá rendelt¨ uk, a fájl kiterjesztéséhez hozz´ arendelt program lefut. Ha az egérrel a k¨ onyvt´ ar panel legfels˝ o sorára kattintunk, az egy oldalnyit lapoz . Ennek megfelel˝ oen az als´ o sorra kattintva egy oldalnyit ugrunk visszafelé PgUp el˝ore PgDn . Ez a lehet˝ oség haszn´ alhat´ o a S´ ugó néz˝o és a Könyvtárfa esetén is.

21.3. A legfontosabb funkci´ obillenty˝ uk F1 Help S´ ug´ o men¨ upontot hozza el˝ o (21.1. ábra). Megnyom´ asakor egy ablakot kapunk, amiben hiperlink rendszer˝ u HELP le´ırást tal´ alhatunk (magyar nyelven). Itt jegyezz¨ uk meg azt a fontos tudnivalót, hogy az UHU-Linuxban az mc magyar nyelv˝ u man oldalakkal rendelkezik. F2 Felhaszn´ al´ oi Menu ut hozhatjuk el˝o ezzel a bil¨ /User menu A saját men¨ lenty˝ uvel, ami megk¨ onny´ıtheti az mc használatát (21.2. ábra). A men¨ upontok természetesen létrehozhatók, szerkeszthet˝ok, és törölhet˝ok (az F9 , Parancs, Men¨ uszerkeszt˝ o men¨ upontban).

´ ˝ 21.3. A LEGFONTOSABB FUNKCIOBILLENTY UK

21.1. ´ abra. Az mc s´ ugója

21.2. ´ abra. Saj´ at men¨ u az mc-ben

211

212

21. FEJEZET


F3 Megtekint´ es/View Seg´ıtségével belenézhet¨ unk a fájlokba, de nem ´ırhatunk azokba (ha van r´ a jogunk, még akkor sem). Az aktu´ alis panelen vigy¨ uk a kijelöl˝osávot a kérdéses fájlra, majd nyom obillenty˝ ut. Ennek hatására a kijelölt fájl tartalma juk meg az F3 funkci´ megjelenik a képerny˝ on. F4 Szerkeszt´ es/Edit Seg´ıtségével belenézhet¨ unk és ´ırhatunk is azokba a fájlokba, amikre ´ır´ asi jogunk van. Amelyekre nincs ´ırási jogunk, olvashatóak számunkra. Esetleges szerkesztés¨ uk után a ´Mentés más néven´ funkcióval tudjuk ezeket elmenteni. Az aktu´ alis panelen a kijel¨ ol˝ os´ avot vigy¨ uk a megfelel˝o fájlra, majd nyomjuk obillenty˝ ut. A kijelölt fájl tartalma szerkesztésre megjemeg az F4 funkci´ lenik a képerny˝ on. A végrehajtott módos´ıtásokat az F2 billenty˝ uvel menthetj¨ uk. A szerkesztés k¨ ozben rendelkezés¨ unkre álló lehet˝oségeket a képerny˝o alján látható funkci´ obillenty˝ u felsorol´ as tartalmazza, valamint itt is behozható az uvel a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o lehet˝ oségeket tartalmazó men¨ u. F9 billenty˝ Apró tudnival´ o, hogy az F4 az mcedit programot ind´ıtja, ami parancssorból k¨ ul¨ on is elind´ıthat´ o (pl. mcedit hiba.txt). F5 M´ asol´ as/Copy F´ ajlokat, k¨ onyvt´ arakat tudunk másolni ezzel a funkcióbillenty˝ uvel (21.3. ´ abra). Az egyik olyan funkci´ o, amelyhez a képerny˝on látható mindkét panelt használjuk. M´ asol´ as sor´ an az aktu´ alis panel (ahol a kijelöl˝o sáv található) a forrás, a m´ asik panel a m´ asol´ as célhelye. Természetesen egyszerre több állomány is m´ asolhat´ o, ehhez a m´ asolni k´ıvánt állományokra kell vinn¨ unk a kijelöl˝os´ avot a kurzormozgat´ o billenty˝ ukkel, majd megnyomni az Insert billenty˝ ut. Ennek hat´ as´ ara a kijel¨ olt fájl sz´ıne megváltozik (sárga lesz). További kijel¨ olés(eke)t is tehet¨ unk hasonló módon. Az összes k´ıvánt fájl kije lölése ut´ an nyomjuk meg az F5 billenty˝ ut, majd egy meger˝os´ıt˝o kérdésre történt v´ alaszad´ as ut´ an az mc a célhelyre másolja a kijelölt állományokat. Példa: 1. Az egyik oldalon kijel¨ olj¨ uk azokat a fájlokat/könyvtárakat, amiket má ). solni szeretnénk (le, fel, Insert 2. A m´ asik oldalon be´ all´ıtjuk, hogy hova szeretnénk másolni. (Enter seg´ıtségével alk¨ onyvt´ arba belépés) 3. Az F5 megnyom´ as´ aval megjelenik egy párbeszédablak, ahol más célt is megadhatunk, illetve egyéb opciókat is rögz´ıthet¨ unk, majd az OK megnyom´ as´ aval elindul a m´ asolás.

´ ˝ 21.3. A LEGFONTOSABB FUNKCIOBILLENTY UK

213

21.3. ´ abra. Másolás ´ F6 Atnevez´ es ´ athelyez´ es/Rename Move A kijelölt fájlokat/könyvtárakat tudjuk ´ atmozgatni a célhelyre. Hasonló a másolásnál le´ırtakhoz, azzal a k¨ ulönbséggel, hogy m´ıg a m´ asol´ asn´ al a forráshelyen megmarad(nak) a célhelyre m´ asolt ´ allom´ any(ok), addig a mozgatásnál a fájlok célhelyre történ˝o másolás´ at k¨ ovet˝ oen az eredeti (forr´ as) helyr˝ol a kijelölt állományok törl˝odnek. ´ k¨ ´ k¨ F7 Uj onyvt´ ar/Mkdir Uj onyvt´ ar létrehozása (21.4. ábra). Seg´ıtségével, az aktu´ alis panelen l´ atható könyvtáron bel¨ ul további alkönyvtárakat hozhatunk létre (ha a megjelen˝o ablakban át´ırjuk az elérési utat, természetesen m´ as u ´tvonalra is kész´ıthet¨ unk). F8 To es/Delete F´ ajlok, vagy k¨ onyvt´ arak törlése. ¨rl´ Az aktu´ alis panelen kijel¨ olt (Insert ) vagy a kijelöl˝o sáv alatt látható állo mány(ok) t¨ orlése, a kijel¨ olés és az F8 billenty˝ u lenyomása után megjelen˝o meger˝os´ıt˝ o kérdésre adott v´ alasz ut´ an történik meg. F9 F˝ omenu o sorban található rejtett men¨ usort lehet el˝oh´ıvni ¨ /PullDn A fels˝ vele. Itt sok u ´j paranccsal ismerkedhet¨ unk meg. Ilyenek péld´ aul a ´Bal/Jobb´ men¨ upont alatt a következ˝ok:

214

21. FEJEZET


21.4. ´ abra. K¨ onyvtár létrehozása List´ az´ asi m´ od.../Listing mode A két panel megjelenési módját szabhatjuk testre. Gyorsn´ ezet/Quick view Els˝ osorban szöveges állományokba való gyors betekintésre haszn´ alhat´ o. Azon az oldalon indul el a gyorsnézet, amelyik oldalon ezt kiv´ alasztjuk. A másik oldalon lehet utána is navigálni. Inform´ aci´ ok/Info Hasonl´ o az el˝ oz˝ohöz, csak a k¨ ulönböz˝o fájlok részletes adatait mutatja, nem a tartalmukat. K¨ onyvt´ arfa/Tree A f´ ajlrendszer könyvtárszerkezetét mutatja. Rendez´ esi m´ od.../Sort order A megjelen˝o fájl és könyvtárlista rendezettsége ´ all´ıthat´ o be. Sz˝ ur˝ o.../Filter Csak a megadott sz˝ urési feltételnek megfelel˝o fájlok jelennek meg. FTP kapcsolat.../FTP link FTP kapcsolat létrehozása esetén az egyik panel a helyi, m´ıg a m´ asik panel a távoli gép egyik meghajtójának tartalm´ at mutatja. Megfelel˝ o jogosultságok esetén ugyanolyan m˝ uveleteket hajthatunk végre az mc seg´ıtségével, mintha a helyi gépen dolgozn´ ank (21.5. ´ abra). Shell kapcsolat.../Shell link A h´ alózat alap´ u ´Fish´ fájlrendszer aktiválása. Haszn´ alat´ aval ssh kapcsolat létes´ıthet˝o. Egy fontos tulajdonsá-

215

21.4. TIPPEK

21.5. ´ abra. FTP kapcsolat ga e m´ odszernek, hogy m´ asol´ as, mozgatás esetén a fájlok/könyvtárak el˝ obb a /tmp k¨ onyvt´ ar al´ a ker¨ ulnek! Amennyiben itt nincs elegend˝o hely, a m˝ uvelet félbe fog szakadni. Ez els˝osorban nagyobb méret˝ u állom´ anyok m´ asol´ asa esetén okozhat gondot. Ez esetben használjuk a sima scp parancsot megfelel˝ oen felparaméterezve. ´ Friss´ıt´ es/Rescan Ujraolvassa az aktuális könyvtár tartalmát és friss´ıti a paneleken megjelen˝ o inform´ aci´ okat. F10 Kil´ ep´ es/Exit Kilépés a Midnight Commanderb˝ol.

21.4. Tippek A ´Fájl, Parancs és Be´ all´ıt´ asok´ men¨ ukben több olyan m˝ uveletet is elvégezhet¨ unk, amely k¨ ul¨ on¨ osen a kezdeti id˝ oszakban nagy seg´ıtség¨ unkre lehet. Alábbiakban egy-két érdekesebb funkci´ o. Hard link Hard linket hozhatunk létre az aktuális fájlra. Szimbolikus link Szimbolikus link létrehozása.

216

21. FEJEZET


F´ ajlkeres´ es Megadhatjuk, hogy a f´ ajlrendszer mely pontjától milyen nev˝ u fájlokat keressen. Kereshet¨ unk f´ ajltartalomra is, valamint a kis-/nagybet˝ uk figyelembevételét is be´ all´ıthatjuk. Jogok A chmod parancs megval´ os´ıt´ asa. Amennyiben nem jelölt¨ unk ki fájlokat, annak a f´ ajlnak a jogait ´ all´ıthatjuk seg´ıtségével, amelyiken a ´kijelöl˝o sáv´ éppen állt. Halad´ o ’chown’ Nagyban hasonl´ıt az el˝ oz˝o funkcióhoz. Lehet˝oség¨ unk van a kijelölt fájlhoz tartoz´ o jogosults´ agok beáll´ıtására (tulajdonos, csoport, egyebek, illetve: olvas´ as, ´ır´ as, futtat´ as, l´ asd 21.6. ábra).

21.6. ´ abra. F´ ajljogosultságok Be´ all´ıt´ asok/Options Itt ´ all´ıthatjuk be az mc környezetét, testre szabhatjuk a Midnight Commandert. UHU-Linux alatt a Midninght Commander alapbeáll´ıtásai szinte tökéletesek, mindemellett péld´ aul be´ all´ıthat´ o az Álapbeáll´ıtások´ között a ´Lynxhez hasonl´ o navig´ al´ as´. Ez teszi lehet˝ové, hogy a balra-jobbra nyilakkal lépegess¨ unk a k¨ onyvt´ arak k¨ oz¨ ott. Fenti le´ırás egyszer˝ us´ıtett, gyors ´referencia´ a programról. A teljes lehet˝oségek ismertetése messze t´ ulmutat a jelen Kézikönyv adta lehet˝oségeken, de arra

21.4. TIPPEK

217

mindenképpen elegend˝ o, hogy elkezdj¨ unk ismerkedni és biztos kézzel dolgozni e nagyszer˝ u programmal. A parancssori ind´ıt´ asi lehet˝ oségekr˝ ol és az egyéb tulajdonságokról b˝ovebb információt magyar nyelven a man mc paranccsal kapunk.

22. fejezet

A Samba, avagy f´ ajl megoszt´ as Windows u elg´ epek r´ esz´ ere ¨ gyf´ 22.1. Alapvet˝ o tudnival´ ok A Samba a Windowsos f´ ajl megoszt´ as Linuxos megvalós´ıtása. Seg´ıtségével u ´gy böngészhet¨ unk egy t´ avoli sz´ am´ıt´ ogépen, mintha az egy helyi meghajtó lenne saját gép¨ unkön. L´ assuk el˝ osz¨ or a gyakorlatban, hogyan tudunk böngészni egy windowsos vagy samba szerveres gépen, azt´ an pedig azt, hogyan tudjuk beáll´ıtani samba szerver¨ unket u ´gy, hogy m´ asok is el tudj´ ak érni megosztásainkat.

22.2. Az xffm programr´ ol A programot az Észk¨ oz¨ ok / F´ ajlkezel˝ ok / xffm´ men¨ upont alól, vagy az Alt asa ut´ an be´ırt xffm paranccsal tudjuk elind´ıtani. Természetesen + F2 megnyom´ elind´ıthatjuk termin´ alb´ ol is ugyanezzel a paranccsal. Ha elind´ıtottuk, a 22.1. ´ abr´ ahoz hasonl´ oak jelennek meg. Az ´SMB hál´ ozat´ felirat´ u bejegyzés alatt érhetj¨ uk el a windowsos vagy samba szerveres megoszt´ asokat. A bejegyzésre kattintva a program feltérképezi a hálózatot és felsorolja a tal´ alt munkacsoportokat, és megjelen´ıti a talált gépeket.

220

22. FEJEZET

SAMBA

22.1. ´ abra. Az XFFM

Amikor rákattintunk az egyikre, a program megpróbál belépni és lekérdezni az adatokat. Ha ez sikeres, felsorolja a munkacsoportban található gépeket. A fentiekhez hasonl´ oan egy adott gépre kattintva a gépen található megosztásokat láthatjuk, melyekbe szintén kattint´ assal tudunk belépni. A m˝ uveletek k¨ ozben megjelen˝ o als´ o ablakban a program u ¨zeneteit olvashatjuk. A fels˝o ter¨ uleten a f´ ajlb¨ ongész˝ okben megszokott módon tudunk navigálni. Ha egy fájlt vagy egy k¨ onyvt´ arat le szeretnénk tölteni a gép¨ unkre, jelölj¨ uk azt ki, majd kattintsunk az eszk¨ ozt´ aron a M´ asolás” gombra. ” Kattintsunk a ´Saj´ at k¨ onyvt´ ar´ gombra, keress¨ uk meg azt a helyet ahová másol ni szeretnénk, majd nyomjuk meg a Beillesztés gombot. A feltöltés a fentiekhez hasonlóan m˝ uk¨ odik. T¨ obbsz¨ ori m´ asol´ as esetén a folytonos navigálás helyett nyithatunk egy m´ asodik ´xffm´ ablakot is, a Másolás és Beillesztés az ablakok között is m˝ uködik. Amennyiben szeretnénk k¨ onnyebben elérhet˝ové tenni a távoli gépen lév˝o megosztásokat, azokat a Fogd és vidd” m´ odszer használatával betehetj¨ uk a ´Kedvencek´ ” mappa alá.

´ ÍTASA ´ 22.3. A SAMBA SZERVER BEALL

221

22.3. A samba szerver be´ all´ıt´ asa Ind´ıtsuk el az UHU Vez´ erl˝ opult-ot (´Beáll´ıtások / UHU Vezérl˝opult´). Az ind´ıtáshoz sz¨ ukség¨ unk lesz a rendszergazda jelszavára. Adjuk meg, majd megjelenik az UHU Vez´ erl˝ opult. Válasszuk ki a ´H´ al´ ozati be´ all´ıt´ asok / Megosztások´ részt (22.2. ábra).

´ 22.2. ´ abra. Altal´ anos beáll´ıtások Itt három f¨ ul k¨ oz¨ ul v´ alaszthatunk: ´ Altal´ anos be´ all´ıt´ asok Megoszt´ asok Tiltott felhaszn´ al´ ok

Az els˝onél megadhatjuk a gépnev¨ unket, a munkacsoportot, aminek tagja akarunk lenni, és egy megjegyzést is tehet¨ unk. Ezek azok a beáll´ıtások, amik a gép¨ unk hálózaton t¨ ortén˝ o megjelenése szempontj´ aból érdekesek. Vannak még kapcsol´ ok” melyek k¨ oz¨ ul a Ńyomtatók megosztása´ akkor érdekes, ” ha van nyomtat´ onk, és szeretnénk, ha m´ asok is tudnák használni.

222

22. FEJEZET

SAMBA

A megosztások f¨ ul¨ on lehet be´ all´ıtani, hogy mások a megosztott könyvtárakat milyen jogokkal érjék el. Alapértelmezésként két megosztás van benne: a home és a pub, de egyik sem elérhet˝ o. Amennyiben valamelyiket elérhet˝ ové akarjuk tenni, jelölj¨ uk ki, majd kattintsunk abra). a Megosztás módos´ıtása gombra (22.3. ´

22.3. ´ abra. Megosztások A megjelen˝o ablakban a k¨ ovetkez˝ oket tudjuk beáll´ıtani: a megosztás nevét, egy megjegyzést, a megosztott k¨ onyvt´ arat (a %H a megfelel˝o felhasználó home könyvtárát jelenti), a megosztott k¨ onyvt´ arban böngészhet-e a felhasználó, ´ırhat-e bele, illetve, hogy publikus legyen-e a megoszt´ as, vagyis mindenki számára elérhet˝o. Ha elégedettek vagyunk a be´ all´ıt´ asokkal, kattintsunk az OK gombra, a Mégsem gombbal a változtat´ asok elmentése nélk¨ ul kiléphet¨ unk a megosztások beáll´ıtásából. Természetesen u ´j megoszt´ ast is fel tudunk venni az u ´j megosztás gombbal, illetve törölhet¨ unk is egy meglév˝ o megoszt´ ast.

´ ÍTASA ´ 22.3. A SAMBA SZERVER BEALL

223

A harmadik, a ´Tiltott felhaszn´ al´ ok´ f¨ ul arra szolgál, hogy megadhassuk, milyen felhasználók nem léphetnek be (22.4. ´ abra). Hasznos péld´ aul a rendszergazda felhasználó letiltása biztonsági okokból. Más (akár rendszer-) felhaszn´ al´ okat is megadhatunk itt, vagy bármelyik felhasználót, akit nem szeretnénk ha el tudn´ a érni a megosztásokat.

22.4. ´ abra. Tiltott felhasználók

23. fejezet

CD ´ır´ asi alapok 23.1. Bevezet´ es Az adatok t´ arol´ as´ ara, archiv´ al´ as´ ara, a régi szalagos-, lemezes egységek helyett ma már CD-ket haszn´ alunk otthon. Lényegesen praktikusabb, megb´ızhatóbb, olcsóbb ez a megold´ as. A feladat ell´ at´ as´ ara az UHU-Linux több lehet˝oséget is k´ınál. Ennek a Kézik¨ onyvnek nem célja, hogy részletes u ´tmutatást ny´ ujtson a CD ´ırás rejtelmeibe, ezért csak a legfontosabb be´ all´ıtásokat, programokat mutatjuk be.

23.2. Karakteres felu ¨ let A karakteres fel¨ uleten t¨ ortén˝ o parancssori CD-´ıráshoz a legtöbb Linux terjesztés alatt rendszergazda jogosults´ agokkal kell rendelkezn¨ unk. UHU-Linux alatt ez a lehet˝oség norm´ al felhaszn´ al´ oknak is biztos´ıtott. CD-image fájlokat az mkisofs programmal kész´ıthet¨ unk. user:~$ mkisofs -vfJR -o image.img konyvtaram/ A fenti példa, a konyvtaram/ nev˝ u k¨ onyvtár tartalmából kész´ıt CD ´ırására alkalmas, u ´gynevezett image f´ ajlt, melynek jelen esetben az image.img nevet adtuk. Az mkisofs utas´ıt´ asn´ al haszn´ alhat´ o kapcsolókról a man mkisofs parancs futtatásával kaphatunk b˝ ovebb inform´ aci´ okat. Az image.img tartalm´ at ellen˝ orizhetj¨ uk, ha a fájlrendszer¨ unkhöz csatoljuk. Az eljárás lényegében megegyezik a hagyományos mount-olással, csak jelezni kell hogy u ´gynevezett loop eszk¨ ozként k´ıv´ anjuk csatolni:

226

23. FEJEZET

´ ALAPOK CD ÍRASI

root:~# mkdir /mnt/egyeb root:~# mount --o ro,loop image.img /mnt/egyeb Jelen esetben a /mnt/egyeb k¨ onyvt´ arba csatoltuk (mountoltuk) fel az image.img fájlt, a loop eszk¨ oz seg´ıtségével, ami csak olvasható (ro). A fenti módszerrel egyszerre o¨sszesen nyolc CD image csatlakoztatható rendszer¨ unkhöz. A mount parancsról b˝ovebb inform´ aci´ ot kapunk a man mount parancs használatával. Amikor már nincs az adott image tartalmára sz¨ ukség¨ unk, az alábbi parancs seg´ıtségével távol´ıthatjuk azt el: root:~# umount -d /mnt/egyeb A ”-d” kapcsol´ onak k¨ osz¨ onhet˝ oen a becsatolás alatt lefoglalt loop eszköz felszabad´ıtásra ker¨ ul, ´ıgy az felszabadul tov´ abbi felhasználásra. E nélk¨ ul az el˝obb már eml´ıtett nyolc loop eszk¨ oz hat´ art k¨ onnyedén elérhetj¨ uk. Az mkisofs paranccsal elkész´ıtett f´ ajlt a következ˝o módon ´ırhatjuk ki CD-re: user:~$ cdrecord -v speed=8 dev=0,3,0 -data images.img A fenti példában az images.img adat (-data) fájlt nyolcszoros (speed=8) sebességgel ´ırjuk ki a 4-es portra csatlakoztatott (dev=0,3,0) CD-´ıróra. Természetesen ehhez tudnunk kell, hogy a CD-´ıró melyik portra csatlakozik. Ezt az információt a k¨ ovetkez˝ o paranccsal kérdezhetj¨ uk le: user:~$ cdrecord -scanbus

23.2.1. Teljes lemez m´ asol´ asa Természetesen parancssorb´ ol is kész´ıthet¨ unk másolatot teljes CD lemezekr˝ol. Ennek legegyszer˝ ubb m´ odj´ at is a cdrecord k´ınálja: user:~$ cdrecord -v dev=0,3,0 speed=8 /dev/cdroms/cdrom0 Ez a megold´ as csak abban az esetben ad megfelel˝o eredményt, ha a CD csak egy sávot tartalmaz. T¨ obb s´ avot tartalmazó lemez esetén a cdrdao használatával kész´ıthet¨ unk m´ asolatot. A programr´ ol a man cdrdao parancs használatával kaphatunk b˝ ovebb inform´ aci´ ot. A lemez biztons´ agos m´ asol´ asa ez esetben 2 lépésb˝ol áll (de ez nem azt jelenti, hogy egy lépésben ne lehetne megoldani). Els˝o lépésként kész´ıts¨ unk egy m´ asolatot a merevlemezre:

23.3. AZ X-CD-ROAST

227

user:~$ cdrdao read-cd --device=0,3,0 --driver generic-mmc masolat.img Az el˝oz˝o parancs hat´ as´ ara az egész CD-r˝ol kész¨ ul egy masolat.img fájl, ez az ul befejez˝odött, összes sávot tartalmazni fogja. Amennyiben a folyamat hiba nélk¨ az eredményt a k¨ ovetkez˝ o parancs seg´ıtségével ´ırhatjuk ki egy u ¨res lemezre: user:~$ cdrdao write --device=0,3,0 --driver generic-mmc --eject --speed 8 masolat.img

Természetesen az ´ır´ asi sebességet (–speed 8) CD ´ırónknak megfelel˝oen módos´ıthatjuk, a -device 0,3,0 tényleges értéket pedig a már eml´ıtett cdrecord -scanbus paranccsal kérhetj¨ uk le. A másolás végén célszer˝ u a k¨ ozben létrej¨ ott adatfájlokat törölni, hogy feleslegesen ne foglalják a helyet: user:~$ rm masolat.img data.min

23.3. Az X-CD-Roast A sokak által rég´ ota haszn´ alt, grafikus el˝ otétprogrammal lehet˝oség¨ unk van audio és adat CD-k m´ asol´ as´ ara és kész´ıtésére, valamint ISO formátum´ u lemezlenyomatok ki´ırására (23.1. ´ abra). A program ékes magyar nyelven beszél, ´ıgy kezelése nem okozhat nehézséget. A tényleges haszn´ alatbavétel el˝ ott a ´Be´ all´ıtások – HD-beáll´ıtások´ f¨ ulön (23.2. ábra) meg kell adnunk legal´ abb egy ideiglenes image-könyvtárat, mivel a program az itt megadott k¨ onyvt´ arakat haszn´ alja fel intelligens módon a tárolásra, ki´ıráskor pedig az itt t´ arolt saj´ at, és .iso form´ atum´ u fájlokat ajánlja fel forrásként. A ´Beáll´ıtásokban´ (23.3. ´ abra) tudjuk megadni az ´ıró és az olvasó sebességét, puffer méretét, az audio CD-k olvas´ as´ anak sebességét, a hangjelzés bekapcsolását, és amit tal´ an mindig érdemes bekapcsolni, a ´Windows-st´ılus´ u kijelölés a listákban´. Ha ezt engedélyezz¨ uk, a list´ akból több elem kiválasztása a Windows uvel több elemet, a Shift alatt megszokott m´ odon lehetséges (a Ctrl billenty˝ seg´ıtségével pedig tartom´ anyokat lehet kijelölni). Ne felejts¨ uk el a Beáll´ıtások mentése gomb seg´ıtségével beáll´ıtásainkat elmenteni.

228

23. FEJEZET


23.1. ´ abra. Az X-CD-Roast kezd˝oképerny˝oje

23.3.1. CD m´ asol´ asa Egy CD (adat vagy hang) m´ asolat´ anak elkész´ıtése. CD-/image-info Megjelen´ıti a CD tartalmát és a merevlemezen lév˝o sávokat. CD-olvas´ as Beolvassa a CD minden s´ avját, és a merevlemezre másolja. ¨ CD-ellen˝ orz´ es Osszehasonl´ ıtja a CD minden sávját a merevlemezen tárolt sávokkal. Hangs´ av lej´ atsz´ asa Lej´ atssza a merevlemezen lév˝o hangsávokat (wav-fájlokat) a hangk´ arty´ an kereszt¨ ul. CD-´ır´ as Sávokat ´ır a CD-R/RW-re. A s´ avokat a merevlemezr˝ol vagy másik CDr˝ol olvassa. S´ avok t¨ orl´ ese Let¨ orli a merevlemezen t´ arolt sávokat és ezzel helyet szabad´ıt fel.

229

23.3. AZ X-CD-ROAST

23.2. ´ abra. Felhasználói beáll´ıtások

23.3.2. CD k´ esz´ıt´ ese Saját adat vagy hang CD kész´ıtése. CD-/image-info Megjelen´ıti a CD tartalmát és a merevlemezen lév˝o sávokat. S´ avok olvas´ asa Beolvassa a CD-r˝ ol kijelölt sávokat, és a merevlemezen tárolja ˝oket. ¨ S´ avok ellen˝ orz´ ese Osszehasonl´ ıtja a CD kijelölt sávjait a merevlemezen tárolt sávokkal. Hangs´ av lej´ atsz´ asa Lej´ atssza a merevlemezen lév˝o hangsávokat (wav-fájlokat) a hangk´ arty´ an kereszt¨ ul. Image el˝ o´ all´ıt´ asa Létrehoz egy ISO9660 image-fájlt a merevlemezen lév˝o fájlokból és k¨ onyvt´ arakb´ ol. Saj´ at CD kész´ıtésére használható. S´ avok ´ır´ asa Fel´ır b´ armilyen s´ avot a merevlemezr˝ol tetsz˝oleges sorrendben a CDR/RW-re. S´ avok t¨ orl´ ese Let¨ orli a merevlemezen tárolt sávokat, és ezzel helyet szabad´ıt fel.

230

23. FEJEZET


23.3. ´ abra. Egyéb adatok

23.4. Egy´ eb CD-´ır´ o programok Természetesen az UHU-Linuxban tal´ alunk több CD-´ırásra alkalmas programot is. Ezeket a ´Multimédia – CD/DVD-´ır´ as´ men¨ ub˝ol érhetj¨ uk el. Az el˝oz˝oekben eml´ıtett X-CD-ROAST egy f¨ uggetlen kezdeményezés, amivel – talán mondanunk sem kell – nincs egyed¨ ul, de léteznek grafikus fel¨ uletekhez kapcsolható CD-´ır´ ok is, ilyen a tov´ abbiakban ismertetésre ker¨ ul˝o k3b, ami szervesen kapcsolódik a KDE ablakkezel˝ oh¨ oz, valamint a Gnome Toaster, mely már nevében is hordozza k¨ ot˝ odését a Gnome grafikus környezethez. A fejezet elején bemutattuk miként lehet karakteres fel¨ uleten CD-t ´ırni parancssorból. Ennek ismertetését azért tartottuk fontosnak, mivel minden Linuxos CD-´ıró program az itt bemutatott mkisofs, cdrecord stb. programokat használja. Ebb˝ol egyenesen következik, ha j´ ol ´ all´ıtottuk be az ´ıró programot, és ennek ellenére nem m˝ uködik megfelel˝ oen, a programok cserélgetésével nem fogunk eredményt elérni. Karakteres fel¨ uletre is létezik CD-´ıró program, amit a fejezet végén fogunk bemutatni.

231

23.5. A K3B

23.5. A k3b A k3b egy u ´jabb kelet˝ u QT grafikus k¨ onyvtárat használó, rövid id˝o alatt sokak kedvencévé v´ alt CD-´ır´ o el˝ otétprogram (23.4. ábra). Egyetlen hiányoss´ ag´ at tal´ altuk ez id´ aig, mégpedig azt hogy ISO fájlokat ki´ırni tud, viszont kész´ıteni egyel˝ ore még nem.

23.4. ´ abra. A k3b CD-´ıró program

232

23. FEJEZET


23.6. A Gnome Toaster A gtoaster (23.5. ´ abra) GTK grafikus könyvtárat használ. Igaz már nem mai darab, de a célnak kiv´ al´ oan megfelel. Honos´ıtása hagy k´ıvánnivalót maga után, u ¨zenetei vegyesen angol és magyar nyelven jelennek meg. Feladatát azonban tökéletesen ellátja.

23.5. ´ abra. A gtoaster CD-´ıró program

233

23.7. A CDW

23.7. A cdw Vég¨ ul, de nem utols´ o sorban egy magyar fejlesztés˝ u CD-´ıró el˝otétprogramról is szólunk. A cdw hossz´ u ideig karakteres CD ´ıró el˝otétprogram volt, nemrég kész¨ ult el a GTK2 grafikus k¨ onyvt´ arra ép¨ ul˝ o grafikus változata (23.6. ábra).

23.6. ´ abra. A cdw CD-´ıró program A program karakteres v´ altozata a cdw, a grafikus változat pedig a cdw -g paranccsal ind´ıthat´ o.

24. fejezet

A CompLex CD Jogt´ ar A CompLex CD Jogt´ ar (24.1. ´ abra) az UHU-Linux 1.0 RC2-es verziója idejében ker¨ ult a disztrib´ uci´ oba. Ezzel az UHU-Linux máig is az élen jár, hiszen eddig egyetlen linuxos disztrib´ uci´ o sem t´ amogatta ilyen mértékben a hazai vállalkozásokat.

24.1. ´ abra. A CD Jogtár képerny˝oje

236

24. FEJEZET

´ A COMPLEX CD JOGTAR

A CD Jogt´ ar o all´ o grafikus program, ´ıgy arra az egyéb ablakkezel˝okre jellem¨n´ z˝o beáll´ıtások nem érvényesek. V´ alogathatunk az Országgy˝ ulési határozatok, és törvényerej˝ u rendeletek k¨ oz¨ ott. Lényegében 1990-t˝ol napjainkig van feltöltve az adatbázis. A program teljesen magyar, kezelése rendk´ıv¨ ul egyszer˝ u, beáll´ıtásait a fels˝o men¨ u haszn´ alat´ aval érhetj¨ uk el.

25. fejezet

A Lafisoft Rakt´ ark´ eszlet-kezel˝ o´ es Sz´ aml´ az´ o programja A Lafisoft adatb´ azis-kezel˝ o felhaszn´ al´ oi programokat fejleszt, els˝osorban Windows környezetben. Szakter¨ ulete a rakt´ arkészlet-nyilvántartó és számlázóprogramok kész´ıtése, ak´ ar egyedi igények szerint is (25.1. ábra). A több mint t´ızéves folyamatos (Commodore 64-en elkezdett) fejlesztés közben a feladat minél jobb min˝ oség˝ u megold´ asa érdekében kezdetben Clipper 5.2d, kés˝obb a Delphi 2.0 fejleszt˝ oi rendszereket használták. Jellemz˝oen kis- és középvállalkozások, v´ allalatok igényeit k´ıv´ anj´ ak kielég´ıteni megfizethet˝o áron. A program megvalós´ıtása sor´ an minden esetben meghatározók a megrendel˝o igényei. Az UHU-Linux terjesztésbe el˝ otelep´ıtett változatban ker¨ ult a csomagok közé a raktárkészlet-kezel˝ o és sz´ aml´ az´ oprogram nemrég kiadott legfrisebb linuxos változata. A Lafisoft UHU-Linuxban tal´ alhat´ o programja hálózati munkára alkalmas, Xbase adatbázismotorra ép¨ ul˝ o nagyteljes´ıtmény˝ u változat. A program szabadon, azaz d´ıjtalanul haszn´ alhat´ o, korl´ atoz´ ast nem tartalmaz száz kiadott bizonylat, vagy hárommillió forint forgalomig, ut´ ana minden u ´j bizonylat kiadása el˝ott egy regisztrációra figyelmeztet˝ ou ¨zenet jelenik meg, melyet egyperces várakozási ciklus követ.

238

25. FEJEZET

´ ´ ˝ RAKTARK ESZLET-KEZEL O

25.1. ´ abra. ´ Lehet˝oség van regisztr´ aci´ ora melynek d´ıja 4 000 Ft + AFA. Ezért az összegért részletes le´ırást, valamint egy hivatalos igazolást kapunk, amivel az Adóhatóság felé igazolhatjuk, hogy a program megfelel minden követelménynek. 20 000 Ft + ´ AFA an m´ ar nem csak a fentieket, hanem korlátlan felhasználói összeg kifizetése ut´ lehet˝oségeket is kapunk. A regisztr´ aci´ ot követ˝oen a program ismét korlátlanul használható, am´ıg a f˝ o verzi´ osz´ am nem változik, a friss´ıtés ingyenes. Tehát a 2.x.x-es verzi´ o a 3.0.0 eléréséig korl´ atlanul használható. A program megfelel a (24/1995 (XI.22.) PM-rendelkezés) szigor´ u számadás´ u bizonylatokr´ ol sz´ ol´ o t¨ orvényi el˝ o´ırásoknak, valamint az ezt módos´ıtó 34/1999.(XII.26.) PM-rendeletnek, azaz kihagyás és ismétlés nélk¨ ul biztos´ıtja a folyamatos sz´ amlasz´ amképzést, a m´ asolatokkal való hiánytalan elszámolást, a számla o¨sszes péld´ any´ anak egym´ as ut´ ani nyomtatással történ˝o el˝oáll´ıtása esetén gondoskodik a péld´ anyok sorsz´ amoz´ as´ ar´ ol. Többpéldányos, el˝ onyom´ as nélk¨ uli sz´ amla esetén felt¨ untethet˝o, hogy a számla hány példányban kész¨ ult, az eredeti péld´ any a gépi program által megk¨ ulönböztethet˝o, a lezárt sz´ aml´ akban m´ odos´ıt´ as m´ ar nem végezhet˝o. A 8/1999.(III.15.) PMrendeletet m´ odos´ıt´ o 8/2000.(II.16.) PM-rendeletnek az általános forgalmi adóról szóló 1991. évi LXXIV.tv.13.§(1) bekezdése 16. pontjának j), l) és m) pontja a

´ ´ ´ 25.1. ALTAL ANOS LEÍRAS

239

számla kötelez˝ o tartalmi elemeir˝ ol sz´ ol, miszerint a számlában termékfajtánként, szolgáltatás-fajt´ anként kell az ad´ o alapj´ at, a felszám´ıtott áfát és az adóval növelt ellenértéket kimutatni. Az áfatörvény 44.§(1) bekezdése a t¨ orvény 13.§-ában megfogalmazott követelményein t´ ul tov´ abbi, az ad´ o mértéke (´ afakulcs) szerinti összes´ıtést is el˝o´ır az adó alapjára, illetve az ¨ osszegének a felt¨ untetésére vonatkozóan. Az 1990. évi XCL.sz.tv.6.§(3) bekezdésének az ad´ oz´ as módjának törvényében foglaltaknak, a 1992. évi LXXIV.tv. 71.§(5), az ´ afat¨ orvényben foglalt követelményeknek, az 1992. évi LXXIV.tv.13.§(1) bekezdésének 16., 17., 18. és 20. pontja (16.m.) részében foglalt módos´ıt´ asoknak, az 1997. évi CII.tv.67.§-a, 71.§-a és 72.§-ában foglaltaknak a program megfelel.

´ 25.1. Altal´ anos le´ır´ as ´ A program alapja az Altal´ anos sz´ aml´ az´ o program for Windows u ¨ gyviteli program 3.0.15 v´ altozat. Ez az alaprendszer ker¨ ult módos´ıtásra a programkód közel 50 %-ának u ´jra´ır´ as´ aval, alkalmazkodva a Linux operációs rendszer adta lehet˝oségekhez és azok kiakn´ az´ as´ ahoz. A program, a hazánkban ismert és elterjedt ossze´ all´ıt´ asban m˝ uk¨ odik, de jelen ´ırásunk megsz¨ uletésekor csak az összes linuxos ¨ UHU-Linux tartalmazza.

25.2. Telep´ıt´ esi u ´ tmutat´ o Gnome fel¨ uleten, a fels˝ o t´ alc´ an tal´ alhat´ o ´Lafisoft raktár´, vagy a bal fels˝o sarokban, az Álkalmaz´ asok / Iroda / Lafisoft Raktár´-ra kattintva automatikusan elindul a telep´ıtés. Egyéb grafikus fel¨ uleten nyissunk egy terminálablakot, majd -t. A telep´ıtés pár gépelj¨ uk be a lafiraktar sz´ ot, és nyomjunk meg az Enter másodperc alatt lezajlik.

25.3. Haszn´ alat Az els˝o ind´ıt´ ast k¨ ovet˝ oen ki kell t¨ olten¨ unk egy adatlapot, melybe vállalkozásunk azon adatait kell be´ırnunk, ami a sz´ amlakezeléshez elengedhetetlen (25.2. ábra).

240

25. FEJEZET


25.2. ´ abra. Cégadatok Ezután bejelentkezik a program kezel˝ ofel¨ ulete (25.3. ábra). A fels˝o részben található men¨ u seg´ıtségével t¨ olthet˝ ok fel az adatbázisok, illetve a fontosabb lekérdezések is innen érhet˝ ok el. A napi munka megkönny´ıtése érdekében a fontosabb feladatokat a k¨ ozéps˝ o részen tal´ alhat´ o nyomógombok seg´ıtségével is elérhetj¨ uk. Törzsadatok: ¨ - Ugyfelek - Naptár - Telep¨ ulések - Vámtarifa sz´ amok - Cikkt¨ orzs f˝ orakt´ ar - Cikk f˝ocsoportok

´ 25.3. HASZNALAT

241

25.3. ´ abra. A f˝omen¨ u Forgalmazás: - Bevételezés, v´ as´ arl´ as (25.5. ´ abra) - Gyors, nyugt´ as elad´ as - Nyugtás, gyors elad´ asok karbantart´ asa - Anyagkiad´ as, elad´ as sz´ aml´ aval - Anyagkiad´ as sz´ all´ıt´ olevéllel - Ajánlatad´ as - F˝orakt´ ar anyagkartonja Listák: ´ - Befizetend˝ o AFA elad´ asok ut´ an (25.4. ábra) ´ - Visszaigényelhet˝ o AFA v´ as´ arl´ asok alapján - Pillanatnyi készlet list´ aja - Anyagt¨ orzs lista - Kiáll´ıtott sz´ aml´ ak list´ aja - Kiáll´ıtott bevételek list´ aja - Napi elad´ asok

242

25. FEJEZET

´ - Arjegyz´ ek nyomtat´ asa - Kifutott anyagok list´ aja - Termék toplista - Vev˝o toplista Technikai programok: - Adathelyesség ellen˝ orzése - F˝orakt´ ar készletek ellen˝ orzése - Kartonbejegyzések u ´jrakész´ıtése - Regisztr´ aci´ o, program m˝ uk¨ odésének beáll´ıtása - Jelszó bekérés-v´ alt´ as - Bizonylatok t¨ orlése - Teljes adatb´ azis t¨ orlése - Tárgyév lez´ ar´ asa, k¨ ovetkez˝ o megnyitása - Adatbázis t¨ om¨ or´ıtése - Adatbázis indexelése


´ 25.3. HASZNALAT

243

´ 25.4. ´ abra. A befizetend˝o AFA Adatok archiv´ al´ asa: - Adatmentés kész´ıtése - Adatmentés visszat¨ oltése S´ ugó: - Program kezelésér˝ ol Vége: - Kilépés a programb´ ol

244

25. FEJEZET

25.5. ´ abra. Bizonylatok


´ 25.3. HASZNALAT

245

A kezel˝ofel¨ uleten megtal´ aljuk a napi munka során leginkább használt funkciók nyomógombjait: ¨ - Ugyfelek - Anyagt¨ orzs - Anyagkarton - Bevételezés - Számláz´ as - Ajánlat - Száll´ıtólevél

26. fejezet

Fu ek ¨ ggel´ 26.1. Az UHU-Linux friss´ıt´ ese Az UHU-Linux telep´ıtés ut´ an tartalmazza azokat a bejegyzéseket a /etc/apt/ sources.list ´ allom´ anyban, amely az interneten kereszt¨ uli friss´ıtést lehet˝ové teszi: # /etc/apt/sources.list # Hivatalos ftp ´ es http szerver # Official ftp and http locations deb ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/1.1 ./ #deb http://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/1.1 ./ # # # #

Hivatalos rsync szerver Olvassuk el a /usr/share/doc/Packages/apt/RSYNC_HU f´ ajlt is. Official rsync location Please read /usr/share/doc/Packages/apt/RSYNC before enabling it.

#deb rsync://rsync.uhulinux.hu/ftp/uhu/1.1 ./ # T¨ uk¨ orszerverek # Mirror sites #deb ftp://ftp.linuxforum.hu/uhulinux/pub/uhu/1.1 ./ #deb ftp://linuxonline.hu/mirror/ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/1.1 ./ #deb ftp://ftp.prew.hu/pub/Linux/UHULinux/pub/uhu/1.1 ./

UHU-Linuxunk friss´ıtése érdekében rendszergazdaként a következ˝o parancsokat kell kiadnunk: root:~# apt-get update root:~# apt-get upgrade

248

26. FEJEZET

´ ¨ FUGGEL EK

E parancsok végrehajt´ asa k¨ ozben (amennyiben nem lokális forrásról történik a friss´ıtés), a friss¨ ul˝ o csomagok a /var/cache/apt/archives/ könyvtár alá letölt˝odnek, ´ıgy nem ´ art, ha van itt elegend˝ o hely. Friss´ıtés után a csomagok ott maradnak, nem törl˝odnek le automatikusan. Ez hasznos is lehet, amennyiben t¨ obb gépen is szeretnénk végrehajtani a m˝ uveletet. Azonban a folyamatos friss´ıtések miatt egy-egy programcsomag több verziója is létezhet a fenti k¨ onyvt´ arban. A régebbi verziók eltávol´ıtására használjuk a következ˝o parancsot: root:~# apt-get autoclean

26.2. Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa Talán az egyik legh´ al´ atlanabb feladat egy Linux felhasználó számára, ha arról kell ´ırnia, hogy miként lehet kedvenc operációs rendszerét˝ol megszabad´ıtani a szám´ıtógépet. Viszont re´ alisan gondolkodva be kell látnunk, hogy nem nyerheti meg mindenki tetszését az UHU-Linux, és ezért szeretne visszatérni az eddig megszokott sz´ am´ıt´ ogépes k¨ ornyezetébe, vagy esetleg egy másik Linuxot szeretne kipróbálni.

Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa Linux seg´ıts´ eg´ evel Abban az esetben, amikor a m´ ar meglév˝ o UHU-Linuxra szeretnénk másik Linuxot telep´ıteni, nem kell k¨ ul¨ on el˝ okész¨ uleteket tenn¨ unk, csupán a telep´ıtend˝o Linux u ´tmutatásait kell k¨ ovetn¨ unk, és a m´ ar meglév˝o linuxos part´ıcióra kell telep´ıten¨ unk a rendszert. A rendszerind´ıt´ ot, ami az UHU-Linuxban Grub névre hallgat, nem kell k¨ ulön elt´ avol´ıtani, mivel az u ´j rendszer ezt automatikusan megteszi. Ilyen értelemben nem tesz¨ unk k¨ ul¨ onbséget a k¨ ulönböz˝o boot manager-ek között, tehát a Lilo (LInux LOader) és a Grub is fel¨ ul tudja ´ırni az MBR rekordot.

Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa UHU-Linux seg´ıts´ eg´ evel Ez a c´ım talán mosolyra fakaszt´ o, de el˝ ofordulhat, hogy az UHU-Linuxot éppen az UHU-Linux seg´ıtségével akarjuk elt´ avol´ıtani, mert például egy u ¨res part´ıcióra, vagy merevlemezre van sz¨ ukség¨ unk. Helyezz¨ uk be az UHU-Linux telep´ıt˝ o CD-t a meghajtóba, majd ind´ıtsuk u ´jra a gépet u ´gy, hogy az a CD-r˝ ol induljon. A bejelentkezést követ˝oen válasszuk ki ut. A kis id˝o a ´Karbantart´ o rendszert´, majd nyomjuk meg az Enter billenty˝ m´ ulva megjelen˝ o root:~\# felirat m¨ ogé gépelj¨ uk be a cfdisk parancsot.

´ ÍTASA ´ 26.2. AZ UHU-LINUX ELTAVOL

249

26.1. ´ abra. A cfdisk A program magyar nyelv˝ u, ´ıgy eltekint¨ unk annak részletes ismertetését˝ol (26.1. a´bra). A legfontosabb lépések: t¨ orölj¨ uk a Linux part´ıci´ okat, vagy a ´T´ıpust´ választva változtassunk a fájlrendszeren. a ´Ki´ır´ as´-r´ ol ne feledkezz¨ unk meg kilépés el˝ott. lépj¨ unk ki a programb´ ol.

Miután sikeresen leromboltuk a Linuxot, már csak a Grub rendszerbetölt˝ot kell eltávol´ıtanunk.

Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa DOS, Windows k¨ ornyezetben Kész´ıts¨ unk egy ind´ıt´ olemezt azzal a rendszerrel, amit a jöv˝oben használni szeretnénk, vagy ami m´ ar am´ ugy is megtal´ alható a gépen.

250

26. FEJEZET

´ ¨ FUGGEL EK

Például Windows 98 mellé telep´ıtett¨ uk az UHU-Linuxot, és szeretnénk ha csak a Windows 98 maradna meg. Err˝ol a rendszerlemezr˝ ol ind´ıtsuk a gépet, majd ind´ıtsuk el az fdisk programot. Törölj¨ uk vele a ńem dos´ t´ıpus´ u part´ıci´ okat, majd hozzunk létre a helyén egy u ´j part´ıciót, vagy part´ıci´ okat, majd a folyamat végén, még az u ´jraind´ıtás el˝ott, adjuk ki az fdisk /mbr parancsot. A Grub elt´ avol´ıt´ asa DOS, Win9x, ME Az el˝ oz˝ oekben m´ ar eml´ıtett Biztonsági rendszerlemezr˝ol (Rescue disc) ind´ıtva a rendszert, adjuk ki a következ˝o parancsot: fdisk /mbr OS/2 Egy OS/2 rendszerlemez seg´ıtségével adjuk ki, a következ˝o parancsot: fdisk /newmbr NT, 2000, XP Ind´ıtsuk el a rendszert az XP telep´ıt˝o CD-r˝ol, és az R billenty˝ u lenyom´ as´ aval csalogassuk el˝ o a Recovery Console-t. Ott válasszuk ki a Windows XP installation-t, majd a rendszergazda jelszó megadása után adjuk ki a fixmbr parancsot. meger˝ os´ıtésként v´ alaszoljunk az Y billenty˝ uvel. Lépj¨ unk ki az exit parancs megad´ as´ aval.

26.3. Az UHU-Linux t´ amogat´ asa Fel- illetve lejelentkez´ es az UHU-Linux levelez´ esi list´ akra Az UHU-Linux m´ ar a kezdetekt˝ ol nagy hangs´ ulyt fektetett termékének támogatására. Ennek egyik legmegszokottabb formája a k¨ ulönböz˝o levelezési listák u abra). Egy p´ ar példa a jelenleg u ul: ¨zemeltetése (26.2. ´ ¨zemel˝o listák köz¨ [email protected] Az UHU-Linux h´ırlevele A fontosabb eseményekr˝ ol értes´ıt

´ ´ 26.3. AZ UHU-LINUX TAMOGAT ASA

251

[email protected] UHU-Linux felhasználók listája Az UHU-Linuxszal most ismerked˝ ok részére [email protected] Halad´ o UHU-Linux felhasználók listája ¨ Oreg” UHU-soknak ” [email protected] UHU-Linux fejleszt˝ ok listája A fejlesztésben, tesztelésben akt´ıvan részvev˝oknek [email protected] UHU-Linux dokumentátorok listája Ez a Kézik¨ onyv is ott sz¨ uletett :-) A fenti levelez˝ o list´ akra (és a t¨ obbire is) a következ˝o c´ımen lehet fel- vagy lejelentkezni: https://lists.uhulinux.hu/

26.2. ´ abra. UHU levelez˝o listák Válasszuk ki, hogy melyik list´ ara szeretnénk feliratkozni.

252

26. FEJEZET

´ ¨ FUGGEL EK

Példaként a [email protected] mutatjuk be (26.3. ábra). Amikor az oldalra ell´ atogatunk, minden esetben az els˝o lépés¨ unk a bal fels˝o sa . rokban találhat´ o Belépés

26.3. ´ abra. Bejelentkezés A képerny˝o alj´ an tal´ alunk egy ´Ha ezen a szerveren nincsen jelszavad, vagy elfelejtetted, akkor: K¨ uldd el a jelszavamat´ feliratot. Kattintsunk rá a kék sz´ınnel kiemelt részre (26.4. ´ abra). Írjuk be levelezési c´ım¨ unket, majd nyomjuk meg a Küldd el a jelszavamat gombot. Mint láthat´ o, ezt a fel¨ uletet kell használnunk akkor is, amikor elfelejtett jelszavunkat szeretnénk elk¨ uldetni levelezési c´ım¨ unkre. Pár perc elteltével kapunk egy levelet: Be´ all´ ıt´ asaid megtekint´ es´ ehez be kell l´ epned e-mail c´ ımed: [email protected] jelszavad : init17002959 A jelszavadat az al´ abbi c´ ımen tudod megv´ altoztatni https://lists.uhulinux.hu/choosepasswd/[email protected]/init17002959 UHU-Linux levelez´ esi list´ ak: https://lists.uhulinux.hu S´ ug´ o a Sympa haszn´ alat´ ahoz: https://lists.uhulinux.hu/help


253

26.4. ´ abra. Jelszó emlékeztet˝o A böngész˝onkben k¨ ozben megjelent u ´j ablakban adjuk meg a levélben megkapott jelszavunkat, majd nyomjuk meg a Belépés gombot (26.5. ábra). A következ˝o lépés, hogy eld¨ onts¨ uk melyik levelez˝olistára szeretnénk feliratkozni (26.6. ábra). A példa kedvéért maradjunk a ´kezd˝o listánál´, tehát kattintsunk rá a [email protected] feliratra. Sikeres belépést k¨ ovet˝ oen t¨ obbféle lehet˝ oség köz¨ ul választhatunk (26.7. ábra).

254

26. FEJEZET

26.5. ´ abra. Belépés

26.6. ´ abra. Belépés után

´ ¨ FUGGEL EK


255

26.7. ´ abra. A kezd˝o lista Feliratkoz´ as A ´Feliratkoz´ as´ feliratra kattintva megjelenik egy ablak (26.8. ábra), ahol meg kell er˝ os´ıten¨ unk, hogy valóban szeretnénk-e feliratkozni. Meger˝os´ıtéshez kattintsunk az OK felirat´ u gombra, amennyiben mégsem szeretnénk feliratkozni, v´ alasszuk a Mégsem gombot.

26.8. ´ abra. Meger˝ os´ıtés feliratkozás el˝ott Ezt k¨ ovet˝ oen megv´ altozik a v´ alasztható lehet˝oségek listája a bal oldalon, miközben kapunk egy levelet:

256

26. FEJEZET

´ ¨ FUGGEL EK

¨ Udv¨ ozl¨ unk a(z) [email protected] levelez¨ olist´ an. Feliratkoz´ asi e-mail c´ ımed: [email protected] Jelszavad: init17002959. UHU felhaszn´ al´ ok list´ aja A list´ ar´ ol b¨ ovebben itt olvashatsz: https://lists.uhulinux.hu/info/kezdo

Tag be´ all´ıt´ asai Megv´ altoztathatjuk a fogadási módot, valamint a nyilvánosságot. Leiratkoz´ as A ´Leiratkoz´ as´ feliratra kattintva megjelenik egy ablak (26.9. ábra), ahol meg kell er˝ os´ıten¨ unk leiratkozási szándékunkat. Természetesen u gombot kell választanunk, meger˝os´ıtéshez jelen esetben is az OK felirat´ ellenkez˝ o esetben a Mégsem gombot.

26.9. ´ abra. Meger˝ os´ıtés leiratkozás el˝ott A leiratkoz´ ast meger˝ os´ıt˝ o v´ alaszunkra kapunk egy levelet: E-mail c´ ımed ([email protected]) t¨ or¨ olve lett a(z) [email protected] levelez¨ olist´ ar´ ol! Viszl´ at!

Arch´ıvum Az egyik leghasznosabb, amit egy levelez˝olista ny´ ujthat, ugyanis nem kell minden esetben terheln¨ unk a listát kérdéseinkkel, hiszen itt a lehet˝oség, hogy megnézz¨ uk, m´ asok tal´ alkoztak-e már azzal a problémával, amire mi is keress¨ uk a megold´ ast. Lev´ el beku ese K¨ ozvetlen¨ ul k¨ uldhet¨ unk leveleket a levelez˝o listára. A kezel˝o ¨ ld´ fel¨ ulete rendk´ıv¨ ul egyszer˝ u és kézenfekv˝o, ´ıgy ennek ismertetésére k¨ ulön nem tér¨ unk ki. Be´ all´ıt´ asaim Itt tudjuk be´ırni a nev¨ unket, megváltoztathatjuk a levelezési c´ım¨ unket, és a jelszavunkat, valamint felvehet¨ unk u ´j levelezési c´ımeket.


257

Feliratkoz´ asaim Megtekinthetj¨ uk, hogy milyen levelezési listákra vagyunk feliratkozva. Indul´ o oldal Visszatérhet¨ unk a bejelentkezési oldalra. S´ ug´ o A Sympa levelez˝ olista-szerver kezelésével kapcsolatos seg´ıtségeket olvashatjuk.

UHU-LINUX 1.1 FELHASZN AL OI K EZIK ONYV

Recommend Documents