PC Profi felhasználói Tanfolyam

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes email tanfolyam.

1-2. Definíció és az első gyakorlati lecke Az első két leckét egyben kapod, mert az elsőben fogalmakat tisztázunk, és megmutatom Neked az én nézőpontomat, hogy hogyan látlak Téged. A másodikban pedig már gyakorlati tanácsok következnek. Azt javaslom, hogy készíts egy kávét, vagy egy finom teát, és miközben tanulsz, nyugodtan lazíthatsz is! Kezdésként definiáljuk a profi felhasználó fogalmát. Kezdjük magával a szóval: profi. Jelentése: hivatásos, foglalkozásszerű, professzionalista. Biztos lehetsz abban, hogy a számítógép felhasználásban is a gyakorlat teszi a mestert, viszont a rossz berögződések nem mestert, hanem pancsert eredményeznek. (Mint például az autóvezetésnél: ha rosszul tanultad meg a Kresz-t, hiába vezetsz 10ezer kilométert havonta, attól még nem ismered jobban a szabályokat, és potenciális veszélyforrás vagy a többi közlekedő számára.) Azok, akik emelt szinten, jó minőségű, drága tanfolyamon, esetleg főiskolán, egyetemen tanultak számítástechnikát, azok nem azzal vannak előnyben, hogy évekig magoltak, nem is azzal, hogy szakszavakat fújnak kívülről, és még csak azzal sem, hogy fejből tudják, minek a rövidítése a DOS, meg BIOS és társaik. Hanem azzal vannak előnyben, hogy jók az alapjaik és eleve nem félnek a számítógéptől. Olyan alapvető dolgokkal vannak tisztában, amely alapvető dolgok meghatározták a haladási irányt ezen a szédítő, információs szupersztrádán. Míg egy olyan felhasználó, aki magától tanul, netán a gépe segítségével, és csak tapasztalgat, morzsákat szedeget fel, nos ennél a felhasználónál hiányzik a biztos irány és a kellő magabiztosság. De ez nem szégyen! Ezen rengeteget lehet javítani, ezért is vagyunk itt. A profik, hozzáértők másik nagy előnye, hogy ha hibáznak is, szinte azonnal észreveszik, hogy: “Na, ezt nem kellett volna…”. Az amatőrök és kezdők ellenben csak akkor veszik észre a saját hibájukat, amikor már katasztrófa fenyeget, és a pici hibákból sem tudnak tanulni éppen az miatt, hogy észre sem veszik azokat. Az amatőrök, ha döntéshelyzet elé kerülnek, akkor a pánikfaktor kapcsol be, és jóformán soha nem döntenek, hanem csak tippelnek. Tehát profi az a felhasználó, aki egyrészt tudja, hogy mikor és mit csinál, másrészt azt is tudja (legalább nagy vonalakban), hogy hogyan, harmadrészt pedig, ha nem tudja, akkor azt biztosan tudja, hogy hol kell utánanézni! Olyan nincs, hogy valaki mindenhez ért a számítástechnikában. Még a kenyérsütésiparban el tudom képzelni, hogy valakinek a kisujjában van az egész szakma, de, hogy a számítástechnikában ez közel sincs így, abban biztos vagyok.

Saját példámból kiindulva: napokig tudnám sorolni, hogy mihez nem értek a számítástechnikában, ezeken belül külön ki tudnám listázni, hogy mivel NEM akarok soha foglalkozni. Tudnunk kell, hogy mivel szeretnénk foglalkozni, mihez van tehetségünk, mihez van kedvünk. De ahhoz, hogy ezt eldöntsük, ahhoz persze már bizonyos alapismeretek szükségesek, hiszen a semmiről nem dönthetjük el, hogy kell-e nekünk, vagy sem. Neked bőven elég most az, ha meghatározzuk számodra az irányt, letesszük az alapokat, a biztos, megingathatatlan alapokat, amelyekre már sokkal gyorsabban és magabiztosabban építkezhetsz. Most így a definiálás végén elárulok Neked egy nagy titkot. Kanyarodjunk vissza azokhoz, akik iskolában vagy drága tanfolyamon tanulták a számítástechnikát. Ezek a felhasználók nagy valószínűséggel a munkájukat is számítógéppel végzik. El tudod képzelni, hogy mennyire unhatják már? El tudod képzelni, hogy mennyire belefásultak már az egészbe? Velük szemben hatalmas, behozhatatlan előnyöd van, bármennyire is kezdő legyél: Te ÉLVEZED! Mert számodra új, számodra izgalmas, felfedezésre váró terület, Neked ez még örömet okoz! Most jöttem csak rá, hogy mi is a tanfolyamunk igazi célja (pedig én csinálom, tudhatnám már igaz?)! Ezek szerint a sokadik célja ennek az ingyenes e-mail tanfolyamnak az, hogy minél hosszabbra növeljük számodra azt az időt, amíg örömet okoz Neked a számítástechnika. Ugye, hogy jól hangzik? Összegezve: azért, mert nem jártál informatikai főiskolára, és nem tudod, hogy minek a rövidítése a BIOS, attól még lehetsz profibb felhasználó a számítástechnikai zseniknél. Látni fogod, hogy milyen egyszerű és kézenfekvő dolgokon múlik az, hogy mennyire profi valaki. Felkészültél? Mehetünk tovább? Egy kiegészítő információ, ami időközben került be a tanfolyam anyagába: Mivel jórészt kezdő felhasználók iratkoznak fel a 80 napos tanfolyamra, kötelességemnek érzem – és a tapasztalatok alapján indokoltnak is -, hogy tájékoztassalak: minden levelünk alján találsz egy leiratkozási linket, amire, ha rákattintasz, azt fogod elérni, hogy többé nem kapsz tőlünk levelet. A leiratkozási linkre kattintva megszűnik köztünk a kommunikáció. Ez a leiratkozási módszer általában minden, a miénkhez hasonló e-mail tanfolyamra, és hírlevél sorozatra vonatkozik, amit az interneten találsz. Erre a módszerre törvény kötelezi a szolgáltatókat – így minket is -, viszont azt vettem észre, hogy a törvény a felhasználót arra nem kötelezi, hogy tudjon a dologról és használja is… Éppen ezért tartottam fontosnak leírni ezt, mert neked, mint a szolgáltatás másik oldalán lévőnek vannak jogaid is és kötelességeid is. Le tudsz iratkozni egy kattintással ha nem akarsz kapni egy hírlevelet, vagy fapadosabb hírlevelek esetében a hírlevélre küldött válasz e-maillel tudod jelezni, hogy nem kérsz több levelet. A levelek alján mindig találsz egy rövidke kis információt, hogyan lehet leiratkozni. Ha nincs a leiratkozásról információ, akkor két dolog lehetséges: vagy tévedésből maradt ki, és a legközelebbi levélben lesz leiratkozási lehetőségről szó, vagy a szolgáltató nem ismeri a törvényeket.

Tehát, ha azt látod egy hírlevélben, hogy: Leiratkozni itt lehet, és mellette egy általában kék színű, aláhúzott szöveget látsz (link), akkor arra kell kattintanod, és kész, más teendőd nincs. Ha e-mailben lehet csak leiratkozni, akkor a levél alján megadott e-mail címre kell általában egy Leiratkozás tárgymezejű levelet írni, és manuálisan veszik le az e-mail címedet a listáról, és törlik az adataidat. A PC Kommandónál és a Vírus Kommandónál ezt automata rendszer végzi, tehát nálunk nem kell levelet írnod ha le akarsz iratkozni, csak kattintanod kell a levelek alján található – Itt lehet leiratkozni a 80 napos tanfolyamról kezdetű – linkre. Ezt azért is tartottam fontosnak kommunikálni, mert nagyon sok olyan szabály van, amiről a felhasználónak is tudnia kell, de a tapasztalatom az, hogy még a több éve netező, magukat tapasztaltnak valló felhasználók között is vannak olyanok, akiknek fogalmuk sincs, hogy mi a leiratkozási link, márpedig ez egy alap szabály az e-mail szolgáltatásoknál. Te most már tájékozott vagy. Ezt az anyag kiegészítést minden szolgálató-társam érdekében írtam, és az érdekében is, hogy tisztában lehess a jogaid egy részével, és persze a kötelességeddel is. Ez a leiratkozási módszer nem működik az úgynevezett közösségi oldalakon – facebook.com, iwiw.hu, myvip.hu -, ahol profilt hozol létre magadnak a regisztrációddal, ahova képeket, adatokat tölthetsz fel magadról. Ilyen helyekről általában a profil törlésével, megszüntetésével lehet kikerülni végleg, de szerencsére ilyesmire csak ritkán van szükség. Ha meg szeretnéd szüntetni valamelyik közösségi oldaladon a profilodat, akkor a belépés után keresd a Saját profil vagy Adataim jellegű linket, gombot – általában az ablak jobb fölső sarkában – , és ott nézz szét alaposan, és értelemszerűen járj el! Minden közösségi oldal felhasználói felülete más és más, és persze nem könnyítik meg a profilok megszüntetését, de nem olyan bonyolult, mint amilyennek elsőre látszik. Van, hogy csak egy icipici felirat jelzi valamelyik sarokban lenn, hogy Profil megszüntetés… Most pedig már gyakorlatról lesz szó, a címe: Hogyan nézzen ki a Windows-om az optimális erőforrás kihasználáshoz? Hopp, ne is menj sehova, mert máris itt a következő, nagyon gyakorlatias és hasznos lecke! Fogyaszd egészséggel!

Hogyan nézzen ki a Windows-om? Avagy milyen alapbeállításokkal érhetem el a legoptimálisabb erőforrás kihasználást? (2. lecke) Kezdjük a nulláról: tegyük fel, hogy van egy frissen telepített, szinte még meleg Windows-od. (A példánkban XP-t használunk, mert az a legelterjedtebb jelenleg, de ha már régebbi a géped, vagyis nem friss, akkor is olvass tovább, mert számodra is új lesz az infó! Windows 7 operációs rendszerre is vonatkoznak az alábbi alapelvek!) Ilyenkor, új korában még minden nagyon gyorsan és jól működik, mert nincsenek olyan programok telepítve, amelyek megnövelik a Windows betöltődési idejét, és ezek nélkül a programocskák nélkül a memóriát sem foglalja semmi. Viszont egy üres, alap Windows XP nem elégít ki nagy igényeket. Szép, sok mindent tud, de nem mindent. Nem tudsz vele például komoly szövegformázásba kezdeni, nincs táblázatkezelője, igazán jó képszerkesztője sincs, és még sorolhatnám.

Az alapértelmezett beállításaival szintén gondok lehetnek, bár ezeket a Microsoft megpróbálta úgy belőni, hogy a nagy többség számára használhatóak legyenek. Viszont Te nem vagy a nagy többség, illetve ne akarj az lenni, semmiképp. Te egy különleges, egyedi felhasználó vagy, megérdemled, hogy egyediek legyenek a beállításaid. Kezdjük például az egérrel: ha rögtön telepítés után megmozgatod az egeret, és figyeled az egérmutatót, akkor láthatod, hogy ennél bizony gyorsabb mozgást is el tudnál képzelni, nem beszélve a rengeteg időről, amit megtakaríthatnál. Persze lehet, hogy Neked ez most maximálisan megfelel, de ha megengeded, akkor arra bíztatlak, hogy higgy nekem: az egér beállításainak finomításával jócskán megnövelheted a saját hatékonyságodat. Figyelem, gyakorlat következik! A Start menü>> Beállítások>> Vezérlőpult>>Egér-ikonra kattintva beállíthatod az egered mozgását, a mutató megjelenítését, a mutató mozgásának gyorsaságát, és a dupla kattintást is. A javaslatom a következő: • • • • •

A dupla kattintás sebességét állítsd leglassabbra (így nem kell géppuska kezűnek lenned ahhoz, hogy valóban duplának vegye a duplakattintást.) Az egérmutató mozgását állítsd a leggyorsabbra (először furcsa lesz, de pár perc alatt megszokod! A mozgás nyomvonalát NE jeleníttesd meg. (Fölösleges animálás.) Gépelés közben ne látszódjon a mutató. A mutató kinézetét ne változtasd meg, főleg ne animáltra, mert iszonyatosan lassítja a gépet (a szűz Windows-t még nem, de ha már más is lesz telepítve, akkor még le is fagyhat tőle egy-két alkalmazás).

Minden más beállítást hagyhatsz alapértelmezett állapotban. Ezzel elérted azt, hogy az egered professzionális és gyors, és ráadásul nem terheli a rendszeredet. Következő, amit szeretnek megváltoztatni a felhasználók, az a háttér és a kinézet. Bár az alap XP kinézet nagyon tetszetős, van egy kicsi hibája: nem igazán optimális a memóriára nézve. Egyszerűen mondva: csicsás. Ha most ránézel egy Windows 7-re, akkor biztosan felnevetsz, hogy ahhoz képest az XP kimondottan ronda, de erre azt tudom mondani, hogy akár rondának, akár szépnek tartjuk, nem mindig van előnye a túlcicomázott kinézetnek. A munkára használt gépeken kimondottan semmi értelme a kinézettel kapcsolatos túlzásokba esésnek, mert aki dolgozik, az nem nézelődik. De aki szórakozik, az sem a Windowsban akar gyönyörködni, hanem azt akarja, hogy a Windows biztos alapot adjon minden másnak. Magában még nem gond a csicsás kinézet (nekem például tetszik, de nem a kék alapszínnel, hanem az ezüsttel), viszont vannak a megjelenésnek olyan beállításai, amivel sokat spórolhatunk erőforrás tekintetében. Ha a háttérre kattintasz jobb gombbal, kijön egy kis menüsor. Alul, a Tulajdonságok sorra klikkelve előjön a háttérrel és általános kinézettel kapcsolatos beállítás-doboz. •

A fejlécnél keresd ki a Megjelenés fület, itt tudod kiválasztani, hogy milyen fajta Windows kinézet legyen (XP, vagy klasszikus), de van egy kis gomb, a >>Hatások<<. Rákattintasz, és

• • •

itt van egy pár olyan beállítás, amivel sok memóriát lehet spórolni. Márpedig a memória a Windows esetében nagy kincs, akármelyik Windows verzióról legyen is szó! Például semmi szükség a képernyőn megjelenő betűk simítására. Aztán, nem kell az árnyékolás a menük alatt (ugye mondanom sem kell, hogy a memóriát és a videó-kártya memóriát pont az ilyen grafikus dolgok tudják fölöslegesen használni.) De legfőképpen nincs szükség arra, hogy az ablak tartalma látszódjon mozgatás közben. (Elvégre nem 25 méterre mozgatod el az ablakot, hanem csak pár centire, annyit meg ki kell bírni, hogy akkor pont nem látszódik az ablak tartalma.)

A háttérképről annyit szeretnék elmondani, hogy gyönyörű, csodálatos képek vannak a neten… Néha tele vírussal. Ez az egyik. A másik az, hogy csodaszép háttérképek vannak eleve a Windows saját képei között, ezek optimalizált méretűek, optimális helyen a merevlemezen, és nem tartalmaznak semmilyen káros dolgot, nem rabolják le a memóriát, nem terhelik a rendszert. A háttérhez tartozik még az ikonok megjelenítése: aranyszabály, hogy csak az legyen az asztalon ikonként, amit minden nap használsz. Minden más programot, alkalmazást elindíthatsz a Start menü>> Programok részből (ha jó helyre telepítetted), vagy gyorsikonokat rakhatsz a tálcára, de minden, ami az Asztalon van (ez a neve a hátterednek és az ikonoknak összességében), AZ már erőforrást igényel. (Tudom, először mindenki azt hiszi, hogy gyors a gépe és erős, de elég egy-két hét, és már nem lesz az, minél több program kerül rá, annál jobban észre veszed majd Te is.) Ha már említettem, ne feledkezzünk meg a Tálcáról. Gyönyörűen személyre lehet szabni, szokás kérdése, hogy ki milyen felületet és megoldásokat szeret, de az biztos, hogy sokkal gyorsabb, ha néhány kulcsfontosságú program ikonja kinn van a tálcán, és egy kattintással el lehet indítani (Ha az asztalon lenne, akkor előbb le kell tenni az éppen megnyitott ablakot a tálcára, és úgy megnyitni a következőt, ez már kapásból két kattintás… vagyis sok!) A tálcát testre szabhatod úgy, hogy a Start menü>> Beállítások>> Vezérlőpult>>Tálca és start menü< ikonra kattintasz. Kis ikonokat rá is lehet húzni a Tálcára (ha nincs zárolva), úgy, hogy rákattintasz az asztalon lévő ikonra, lenyomva tartod a balgombot, (ezzel megfogod az ikont), és miközben nyomod a gombot, húzod szépen az ikont a Tálcára. Meg fog jelenni egy kis függőleges vonal, ha el lehet már engedni (ha egy áthúzott kör látszódik, akkor oda pont nem rakhatod, talán azért, mert zárolva van a Tálca, vagy nem jól csináltál valamit. Próbálgasd, menni fog!) A Tálca és start menü ikonra kattintva (Vezérlőpult), beállíthatod a Start gomb alatt megjelenő részt is, személyedre szabva! Próbáld ki, mi esik kézre, milyen beállításokkal tudod hatékonyabban használni a gépet! Én például a régi verzióban használom a Start menüt, de csak az időhiányon múlik, hogy nem szoktatom magamat rá az új, XP verzióra. A beállítás és tulajdonság menüpontokat elérheted akkor is, ha a Tálcán vagy a Start gombon jobb egérgombbal klikkelsz egyet. Ilyenkor egy kis menüsor bukkan elő, ahol megtalálod a Beállítások menüpontot is – vagy Tulajdonságok menüpontot. Ennyi volt ma a kinézettel kapcsolatos témák tárháza. Elárulom Neked, hogy ezt a részt az úgynevezett profik simán átugorják. Pedig nagyon sok bosszúságot és értékes perceket lehet megspórolni azzal, ha a Windows-odat nem terheled feleslegesen.

István, az egyik előtted járó, tanfolyami résztvevő, szinte azonnal kipróbálta az ebben a leckében kapott tippeket, és legnagyobb örömömre, meg is osztotta velem: Kedves Rita, nagyon köszönöm a leckét, azonnal átállítottam a windózt. Még én magam is meglepődtem, hogy szinte megugrott a gép teljesítménye, de a legjobban a feleségem örült, mert a házimunka mellett így sokkal több mindent tud csinálni a géppel, ugyanannyi idő alatt! Köszönjük, és nagyon várjuk a további leckéket! Tisztelettel: S. István és neje Ez főleg akkor nagyon fontos, ha nem a legújabb a gép, vagy pedig sokszor és sok mindenre használod. (Ha most még nem is használod sok mindenre, ahogy haladunk előre a tanfolyamon, egyre több mindenre és egy többet fogod, de ami a legfőbb: míg az úgynevezett profik már unják az egészet, Neked örömet okoz, mert hobbiból csinálod!) Következő alkalommal haladunk tovább, és megnézzük, milyen programokat kell és érdemes telepíteni egy szűz Windows-ra. Ui.: A leckékben a Windows olyan részlegeibe foglak elkalauzolni, ahol lehetséges, hogy még sosem jártál. Kérlek, hogy először csak azt csináld, amit mondok, és ha más beállításokat is ki akarsz próbálni, amik már túlmutatnak a leckéken, azokat nagyon körültekintően csináld. Ha bizonytalan vagy, vagy nem tudod, mi fog történni, akkor NE csináld! Ahogy haladunk előre a tananyagban, úgy leszel egyre ügyesebb, bátrabb, és okosabb. Addig türelem!

Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com


3. A sebezhetetlen operációs rendszer Harmadik lecke a 80 napos profivá változtató sorozatban. (Az első levélben rögtön két lecke volt, talán emlékszel.) Foglaljuk össze röviden, hogy miről volt szó az eddigi leckékben: 1. Kiderítettük, hogy bár nem vagy a szó klasszikus értelmében profi felhasználó, de sokkal jobb ez így, mert a belefásult, unott profikkal ellentétben Te még élvezed a számítógépezést (és hozzá az internetet is.) 2. Aztán gyorsan rendbetettük a kinézetet, hogy ne foglaljon fölöslegesen a drága erőforrásokból. Most pedig arról lesz szó, hogy milyen alapvető, a géped életében legfontosabb szerepet betöltő szoftverekre van szükséged. Van már Windows-od, van már személyre szabott kinézeted, de lehet, hogy két olyan programod hiányzik, amelyek nélkül minden pillanatban veszélyeknek vagy kitéve. Ez a két program, ami a géped életét, és a Te jókedvedet védi: a Tűzfal és a Vírusirtó. Ha Windows XP SP2-esed vagy SP3-asod van, akkor most vehetsz egy fél lélegzetet, mert van Tűzfalad. Remélhetőleg aktív is! Ha régebbi a Windows-od, vagy XP ugyan, de SP1-es csomaggal, akkor nincs Tűzfalad, és ha most a netre vagy kapcsolódva, már másznak is befelé a kártevők a gépedbe. (Na jó, ezt csak a szemléltetés kedvéért írtam le, általában mindenkinek van tűzfala… általában.) Windows 7 elméletileg alapesetben megfelelő védelemmel rendelkezik tűzfal tekintetében, de erre azért sosem lehet mérget venni. A biztonság kedvéért nézz utána, hogy a Te gépeden van-e tűzfal. A következő módon nézhetsz utána: Start menü>> Beállítások>> Vezérlőpult>> Windows tűzfal ikon (ha ezt ott találod, máris kiderült, hogy be van építve a Windows-odba a saját tűzfala, már csak azt kell leellenőrizned, hogy be van-e kapcsolva! Ha itt nem találsz semmit, akkor a Program files mappában kell megnézned, van-e ott valami tűzfalra hasonlító programnév. (Például a Firewall, a Comodo, a ZoneAlarm, és a Kerio a leggyakrabban felbukkanó, tűzfalra utaló szavak. A Firewall maga a tűzfal, a Comodo, a ZoneAlarm és a Kerio pedig elnevezések, ún. márkanevek.) Figyelem! Ha otthon több gépet is használtok, és közös hálózatba vannak ezek “kötve”, akkor mielőtt még beállítanád a tűzfaladat, kérd ki annak a véleményét, aki ért a hálózathoz, mert lehetséges, hogy speciális védelmet kapott már eleve a hálózatotk a router által, tehát nincs szükség szigorú tűzfalra az egyedi állomásokon (gépeken), mert akkor az is előfordulhat, hogy a hálózatba csatlakozás nem lesz lehetséges. Mindenképp kérd ki nálad hozzáértőbb véleményét ez esetben. Ha csak egy gép van a családban, akkor viszont javaslom a tűzfal bekapcsolását a gépen! Ha valami problémát észlelnél ezek után az adatforgalomban, akkor a tűzfalat ki kell kapcsolni újra, és megnézni, hogy helyreáll-e az adatforgalom.

Vírusirtó: márka név említése és egyéb utalások nélkül én nemes egyszerűséggel csak azt mondanám Neked, hogy naponta frissülő, jó nevű (akár ingyenes) vírusirtót válassz! Életet menthet! (Ha konkrétabb tipp érdekel, olvass bele a Vírus Kommandó blogunkba, garantáltan tátva marad a szád néhány cikk olvasása közben! Persze az sem titok, hogy 3 féle vírusirtó szoftvert ajánlok kimondottan, ezeket ismerem, sőt, használom.) A tűzfal és a vírusirtó kimondottan azért vannak, hogy megvédjék a gépedet a behatolóktól és a káros alkalmazásoktól. De ezzel még nem végeztünk a biztonság témával, hiszen ez egy borzasztóan átfogó terület. Ennek a tanfolyamnak a keretében kimondottan sokat foglalkozunk a biztonság témájával, hiszen eredetileg ez a tanfolyam a Vírus Kommandó Bt. terméke volt, és nekünk a vírusvédelem a fő profilunk az interneten. Mi tudatában vagyunk annak, hogy milyen területekre kell csak egy kicsit is odafigyelni ahhoz, hogy elkerüljenek minket a vírusok, és természetesen ezeket az információkat tovább is adjuk. Más oktatóanyagokhoz képest, ezért találkozhatsz nálunk többet a biztonság témájával, de nem győzöm hangsúlyzni, hogy ez a minimum. Nézzük tovább, milyen kulcsfontosságú alkalmazások használatának körültekintő megválasztásával lehet még fokozni a biztonságot. Böngésző A Windows alapértelmezett böngészője az Internet Explorer. Ezt tudja rajtunk kívül minden vírusgyártó és minden hacker is. Ezért NEM ajánlom az Internet Explorer böngészésre használatát. (Másra meg nem nagyon kell, mert majd leszoksz ez egyéb beépített alkalmazások használatáról, amik szintén Explorerrel jelenítik meg magukat. Helyettük sokkal jobb és profibb programokat fogsz használni!) Sokkal jobb, és praktikusabb a Mozilla FireFox. (Kattints a linkre, új ablakban megnézheted a Mozilla nevű cég termékeit, ott találod köztük a Firefox-ot.) Bár a Mozilla Firefox nyílt forráskódú (ingyenesen használható, közösségen alapuló fejlesztésekkel), tehát akár ennek a biztonsági réseit is ismerhetik a vírusok írói és a hackerek, viszont a Mozilla Firefox (továbbiakban: Firefox) nem kompatibilis ezer százalékig a Windows-zal, vagyis nem kapcsolódik alapvetően a Windows rendszerfájljaihoz. (Egyszerűen megfogalmazva.) Ezáltal közvetlenül igencsak csekély a lehetősége, hogy a Mozillán keresztül érkező vírus befertőzi az egész rendszert. Van rá esély, de sokkal kisebb, mit az Explorernél! (És ugye ezért van tűzfalunk és vírusirtónk is.) Ha Explorerrel böngészel, minden, ami azon keresztül bejön a gépre, az rögtön a Windows rendszermappájába kerül. Más böngészők esetében ez nem így van: saját mappájukba kerülnek az adatok, tehát a vírusok dolgát jócskán meg tudják nehezíteni. A másik, amiért még a Firefox-ot ajánlom, az az, hogy nagyon felhasználó barát. Sokszor előfordult még kezdő koromban, hogy nem nyílt meg rendesen egy-egy honlap, vagy használhatatlanok voltak bizonyos webfelületek. Na, mire ezt egy amatőr kideríti, hogy milyen flash lejátszót, meg java platformot kell letölteni, és, hogy honnan, addigra a kedve is elmegy az egésztől. Ráadásul könnyen bekaphat egy-két vírust a letöltött anyagokkal együtt. Viszont a Mozilla FireFox olyan kis okos, hogy ha észreveszi, hogy nem tudta jól betölteni az oldalt, mert valami kis plugin (bővítmény, beépülő) hiányzik, akkor figyelmeztet, és felajánlja,

hogy töltsd le. Teljesen automatikus, kezdőknek és házi használatra egyaránt ajánlom! (Kiegészítés: léteznek még egyéb böngészők is, például a sokak által kedvelt Opera, és a Google Chrome. Keress rájuk a Google-lal: Opera böngésző letöltés, Fifefox letöltés, Chrome letöltés.) Egyidejűleg több böngészőt is lehet telepíteni a gépre, hiszen ezek akár egyszerre is használhatók. Nem zavarják egymás működését. Nem úgy, mint a vírusirtók. Vírusirtóból egyszerre, egyidejűleg csak és kizárólag egy darab lehet a gépen, máskülönben képesek az egész rendszert összeomlasztani, annyira nem viselik el “egymás társaságát”. Az operációs rendszer fogalma Most olyan elméleti területre merészkedünk, ahol elkerülhetetlen annak a meghatározása, hogy egyáltalán mi is az az operációs rendszer? Mire szolgál? Mit tud? 1. Az operációs rendszer fogalma: Olyan egymással együttműködő programok rendszere, amelynek feladata a számítógép hardver elemeinek összehangolása és a felhasználóval történő kommunikáció biztosítása. 2. Feladatai: • o o o o o o o

a perifériák tesztelése, a gépi erőforrások kezelése programok indítása, működtetése a feldolgozás ütemezése vagyis a gépi erőforrás-megosztás a futó programok között adatok kezelése programok és adatok biztonságos megőrzése a működési zavarok jelzése párbeszédes kapcsolattartás a gép kezelőjével (forrás: ujhelyi.sulinet.hu)

Már az első sorban szerepel az a kulcsfontosságú pár szó, ami miatt ezt szóba hoztam: számítógép hardver elemeinek összehangolása. Borzasztó fontos ezzel tisztában lenni, hiszen a felhasználók többsége abban a tévhitben van, hogy az operációs rendszer, az az ikonok és ablakok összessége. De, mint látod, leginkább a hardverek összehangolása az alapfeladata, minden más, amit Te látsz, hallasz, végrehajtasz vele, az már csak plusz! Driverek A tanfolyamot szándékosan nem a hardverekkel kezdtem, mert mikor az ember már ott ül a monitor előtt, és fejlődni, tanulni, okosodni vágyik, akkor általában már nem annyira fontosak számára a hardverekről szóló részek. (Ez inkább vásárlás előtt, bővítés előtt és problémák után szokott fontos és koncentrált terület lenni.) De nem kerülhetjük meg a hardver driver-ek témáját. (Driver=illesztőprogram) Ahhoz, hogy az operációs rendszer (legyen szó bármilyen Windows-ról, vagy akár Linuxról is), az alap feladatát végre tudja hajtani, vagyis összehangolhassa a hardvereket, ahhoz a hardvereknek rendelkezniük kell, megfelelő, (operációs rendszerhez)illesztő programokkal. Ezeket is az operációs rendszeren keresztül kezeljük, de fontos tudni, hogy a hardveres működéshez kell. Tehát semmi köze a szövegszerkesztéshez, meg a fényképek rendezgetéséhez, de a driverekillesztőprogramok minősége meghatározza a géped, operációs rendszered stabilitását.

Ha nem a legjobb, legfrissebb, legkompatibilisebb, gyártó által legjobban ajánlott driver van feltelepítve minden egyes hardverhez, akkor az működésbeli problémákat, instabilitási tüneteket produkálhat. A driver lényegében az összekötő kapocs a Windows és a hardver között. A hardverekről lesz még szó! Tehát, a sebezhetetlen operációs rendszerhez szükségesek a megfelelő illesztő programok. Látod, ehhez az egyetlen mondatocskához, fél oldalnyi magyarázat-előzmény kellett. Már tudod, hogy a konkrét védelmi szoftvereken túl (vírusirtó és tűzfal), a böngésződ az, ami megtámogatja az operációs rendszered biztonságosságát, és tudod azt is, hogy a hardverek összehangolása az operációs rendszered fő feladata, melyben a megfelelő driverek segítik. Ezek a programok oldaláról figyelembe vett fontos tudnivalók voltak, de léteznek fizikai szempontok is. Fizikai védelem Sebezhetetlen operációs rendszerhez szükséges még a megfelelő körülmények biztosítása a gép számára: • • • • •

megfelelő hőmérséklet, kánikulában pluszhűtés, áramingadozások kiküszöbölése (túlfeszültség elleni védelem) elemi károk elleni védelem (villámcsapások közepette nem gépezünk!). Nedvességtől, portól, sérüléstől kell óvni, stb.

Látod? Semmi ördöngösség, mégis nagyon fontos és alapvető dolgok, amelyekre általában nem is gondolnánk. A következő leckéig nézz utána, hogy van-e tűzfalad, van-e vírusirtód, cseréld le az Explorert Mozilla FireFox-ra. (A driver-eket ne piszkáld! A driverekhez csak akkor kell nyúlni, ha valami nem működik megfelelően, de egyébként ezekkel nem kell foglalkozni. A későbbiekben lesz még erről szó egy leckében.) A következő tananyag a - Milyen baklövéseket követnek el a vérbeli “profik”, és hogyan tudod ezeket elkerülni? - címet viseli. 4 nap múlva érkezik!



4. Hogyan szokták elbénázni a profik? Avagy: az okos más kárán tanul. Ennek a leckének az a célja, hogy rávilágítsak olyan bakikra, amelyeket simán el lehetne kerülni, akár profi, akár amatőr a felhasználó. De persze itt is nagy különbségek fedezhetők fel az egyes csoportok hozzáállása és hozzáértése között. Új fogalmat is tanulunk, a “profi” (idézőjeles profi) fogalmát, akiknek csoportjába • • • •

a meggondolatlan, felelőtlen, mindentjobbantudó, ugyan tapasztalt, de képzetlen felhasználók tartoznak.

Tipikusan azok a felhasználók, akik leszólják a Microsoft termékeket, viszont mégiscsak használják. Akik mindenkinél jobban tudnak mindent, de mélyen hallgatnak arról, hogy hacker oldalakról fejlesztik a “tudományukat”. Utálják a konvenciókat, nem vesznek komolyan semmilyen problémát. Ha társaságban meghallják az alaplap, videókártya, számítógép szavakat, rögtön tudálékosan a társaság középpontjává válnak, és kéretlenül is osszák az észt. Remélem, nem ismertél magadra a definiálás alatt Ezek a “profik”, akik mindenhez nagyon értenek, mindenbe meggondolatlanul beleugranak, hiszen tényleg elhiszik magukról, hogy mindenhez értenek. Pedig, ha emlékszel, már az első leckében megbeszéltük, hogy nem érthetünk mindenhez, mert egyszerűen ez lehetetlen a számítástechnikában. Vegyük például a Windows telepítést, de inkább a Windows újratelepítést. Ha már csináltál ilyesmit – nagy valószínűséggel nem telepítettél még Windowst, de most az elv a fontos -, akkor tudod, hogy egyáltalán nem ördöngösség. Nem kell elkapkodni, nem kell elbohóckodni, és minden rendben lesz. Ha még nem telepítettél soha Windowst, akkor tudd, hogy nem kell tőle megijedni, csak jól oda kell figyelni. Nagy hibát az újratelepítés előtti adatmentésnél lehet elkövetni, és ebbe a “profik” azért esnek bele relatíve gyakrabban, mert ukmukfukk leformázzák a winchesterüket, újratelepítik a Windowst, amikor is, a beállításokkor kapcsolnak, hogy: •

hmm, elfelejtettem lementeni a Dokumentumok mappa tartalmát. (A Windows alapból mindent ide szeretne menteni, erről lesz még szó, később.)

•

Következő baki: hmm, elfelejtettem lementeni a játékmentéseket. (Ez kissé szíven szokta ütni az embert, megvallom, én jártam már így sok-sok évvel ezelőtt… Már majdnem végigjátszottam egy kalandjátékot, amikor újra lett telepítve a Windows-om, és bár azt hittem, minden szükséges adatot lementettem, bezony ez a játékmentés a gépen maradt, és végül el is tűnt örökre! Kell mondanom, hogy majdnem szívinfarktust kaptam, mikor rájöttem? És kell mondanom azt, hogy azóta sem jutottam el soha többé arra a szintre a játékkal?)

•

Szintén egy jó kis baki: hmm, elfelejtettem lementeni a levelezésemet az Outlook-ból (vagy Thunderbird-ből. Webes levelezőkből nem kell adatot menteni, mert azokat ún. webszerver tárolja). Az újratelepítéssel, mentés nélkül, minden kimenő és bejövő levélnek lőttek!

•

Hmm, elfelejtettem elmenteni a Kedvencek mappámat a böngészőmben (benne 53 kedvenc honlap címével, mert ugye, ha csak 5 lenne, azt tudnánk fejből..).

Az igazi profik (tehát NEM az idézőjeles “profik”) is követnek el hibákat, és a legtöbbször – nemcsak a számítástechnika területén van ez így, hanem más szakmákban, hobbikban is -, azzal rontanak el dolgokat, hogy elbizakodottá válnak. Ezáltal figyelmetlenné is. Használtam már hasonlatként az egyik leckében az autóvezetést, most is ezt teszem. Statisztikákkal mutatták ki, hogy a balesetek 80%-át, profi, évek óta biztonsággal és rengeteget vezető, tehát hatalmas rutinnal rendelkező sofőrök okozzák. Végül is, teljesen logikus: láttál már 2 hetes jogosítvánnyal rendelkezőtk többsége még az utcára sem mer kijönni autóval, nem, hogy száguldozni! (Azért itt is vannak persze kivételek…) Ez vonatkozik ránk is, számítógép szerelmesekre. Kezdőként mindent legalább 3szor körbejárunk, végiggondolunk, informálódunk, és csak az után lépünk, akkor is sokszor remeg közben a kezünk. De a rutin mellé mindig legyen meg benned az egészséges gyanakvás: biztosan nem rontok el ezzel a kattintással semmit? Egy hosszú időszak végén már TUDNI fogod, hogy nem rontasz el semmit, de addig sok víz folyik még le a Dunán. További, meghibásodást okozó bakik: (ezekkel rendszeresen találkozunk a szervizünkben) •

•

•

•

Ajaj, készenléti állapotban szállítottam a laptopomat és azóta nem indul! A laptopokon van egy ügyes kis gomb, egy mozdulattal készenléti állapotba helyezhető a rendszer, így nem fogyaszt áramot, nem vesznek el az adatok. A készenléti állapot működésbe lép bizonyos tétlenségi idő után is. Rengetegen követik el azt a hibát, hogy így, készenlétben utaztatják, hozzák-viszik a laptopjukat. Ez azért gond, mert készenléti állapotban is működik a processzor, a merevlemez, és a mechanikus alkatrészek nagyon sérülékenyek, és érzékenyek a mozgatásra. Ezért csakis kikapcsolt, előírásszerűen leállított állapotban szabad laptopot szállítani! (Ha most nincs is laptopod, még lehet!) Ajaj, bekapcsolva hagytam a gépet, miközben az ütvefúróval dolgoztam! Flex, gyalugép, ívhegesztő, ipari porszívó – tetszés szerint behelyettesíthető. A nagy teljesítményű gépek beindításkor nagy “mennyiségű” áramot vesznek fel, ezáltal máshonnan elvonják (ezt sikerült kellőképpen pongyolán megfogalmaznom, de a lényeg ez). Így az esetlegesen bekapcsolva hagyott számítógépnél leesik a feszültség, illetve az áramerősség, és ezt a számítógép alkatrészek nem igazán tolerálják. Léteznek feszültségingadozást kivédő tápegységek, és speciális aljzatok a hirtelen áramkimaradás minden hátulütője ellen (adatvesztés), ezek eléggé drágák. A feszültségingadozást kis odafigyeléssel a legtöbb esetben ki lehet védeni! Ajaj, vihar idején nem áramtalanítottam a gépet, hát a villám meg nem pont ide csapott?! _ Már a vihar közeledtekor ki kell kapcsolni a gépet és a hálózatból is ki kell húzni, mert a villámcsapás nem viccel! Nemrég egy ügyfelünk hiába siratta a szép új gépét, minden végleg összeégett benne! De nem kell nagy tragédiára gondolni, bőven elég, ha összeégés nélkül csak úgy örökre tönkremegy az alaplap, vagy a videókártya. Nyaranta több tucat villámcsapásos esettel találkozunk. Ajaj, nagytakarítást csináltam, és kiporszívóztam a gépet. Azóta nem indul! – néha, nagyon finoman le lehet fújni a port a ventillátorokról, sőt, ez kötelező minimum 2-3 havonta,

miután levetted a számítógépház oldalát! De soha nem szabad kiporszívózni, pláne nem egy laikusnak! A gépet belülről csak és kizárólag speciális, antisztatikus, erre a célra kifejlesztett eszközökkel szabad takarítani. Mindig bízd szakemberre! Vírusok A profik és a “profik” közül is sokan, rendszeresen vírusokkal küzdenek. Pedig azt gondolhatnánk, hogy ha valaki ért hozzá, akkor első és alapvető dolga, hogy megkíméli önmagát a kártevőktől. De ez nincs így. Sokan elbízzák magukat, és nem törődnek a kártevőkkel, mert nem hajlandóak beismerni a tényt: mindenki veszélyben van. (Ezt később kitárgyaljuk még.) Meg különben is, ha valami gond adódik, akkor újratelepítik a Windowst és kész… Az ilyenekre mondják a valóban szakemberek, hogy “lúzerek”, vagyis vesztesek. Fő szabály Első körben, egyetlen, nagyon fontos szabályt kell megjegyezni, és a jövőben alkalmazni minden olyan számítógépen, amin internet van: ez a szabály az, hogy nem szabad semmilyen dokumentumot az alapértelmezett Document and Settings>>Dokumentumok mappába menteni. Ez a terület TABU! Hogy miért? Azért, mert ez egy nyitott kapu a vírusok és mindenféle kártevők számára. Minden alapvírus általában úgy van megírva, hogy azonnal fertőzze meg a Dokumentumok mappát, mert felhasználók – és minden program – 85%-a MINDENT oda ment el. Ezt ki is használják a vírusok gazdái, a Vírus Kommandó blogunkon olvashatsz olyan történetet, mikor egy felhasználó adatait túszul ejtette egy vírus! Nem viccelek, váltságdíjat követeltek! Természetesen a Dokumentumok mappát zárolták a gép gazdája elől, és megfenyegették, hogy törölnek minden adatot! Rémtörténet? Horror? Viszont minden szava igaz, és sajnos mindennapos történet. Tehát, azt javaslom, hogy nyiss meg egy akármilyen üres dokumentumot, és próbáld elmenteni! Felugrik egy kis párbeszédpanel, ahol felajánlja a mentés helyének a Dokumentumok mappát, nos OTT és AKKOR kell egy másik helyet kiválasztani a mentésnek. EZ MOST GYAKORLAT, most azonnal próbálj elmenteni egy új (akár üres) dokumentumot, és gyakorold be, hogy NEM a Dokumentumok mappába mentesz. Hogy mi legyen a másik hely? Egy másik mappa, amit elnevezhetsz, mondjuk Irkafirka mappának, és oda mentheted az írásaidat. Aztán csinálhatsz mappát a képeknek, vicceknek, verseknek, szakdolgozatnak. A lényeg, hogy ne a Document and Settings főkönyvtárban legyen, hanem valahol jó messze a Windowstól főmappájától. Térjünk vissza a bakikra Képzeld el, hogy egy hónapja van géped, előtte még sosem volt, és valami hibát tapasztalsz. Mondjuk, nem kapcsol be néha a monitor. Mit teszel ilyenkor? (Valószínűleg garanciális még a géped!) Viszed a szervizbe, ugye?! Naná! Igen ám, de mit tesz egy elbizakodott “profi”? Naná, hogy belepiszkál! Tegyük fel, hogy még helyre is tudja hozni a hibát, mert csak egy kimozdult alkatrész – kábel – okozta a gondot. Látszólag. De ettől csak még elbizakodottabb lesz, és a végén már atomjaira szedi szét a gépet, mert úgy érzi, hogy ért hozzá. Aztán egy év múlva egy szinte leselejtezni való géppel állít be a szervizbe, ahol azt

fogják tőle megkérdezni, hogy Atomháborús övezetből jöttél? (Khm, én már kérdeztem ezt ügyféltől, egyszerűen döbbenetesen nézett ki a gépe!) Ezzel szemben a Te ugyanannyi idős géped szépen és vígan elketyeg minden gond nélkül, és folyamatos piszkálások nélkül. Mert Te, mint amatőr, nem bíztad magadra a munkát, hanem szakemberrel nézetted meg. A szakember kiderítette, hogy a tápegység egyik rossz ellenállása miatt feszültségingadozás lépett fel a gépben, ez miatt a videókártya néha túlfeszültséget kapott, ami miatt nem működött a monitorvezérlés. És bizony egyetlen tápcserével hosszú időre megmentetted a gépedet. (Illetve a szakember.) Látod, megint nem égbekiáltó nagy dolgokról írtam, hanem egyszerű hozzáállásbeli különbségekről, amik néha gépéletet menthetnek. És felesleges stressztől védenek meg téged, a felhasználót. Soha ne legyél elbizakodott, mert vagy az adataid, vagy a hardvereid láthatják a kárát, vagy szélsőséges esetben az egészséged. Nem viccelek, számítógépezni stresszes dolog. Önismeret Ezen kívül még azt javaslom, hogy ne félj bevallani magadnak, hogy mik a gyenge pontjaid. Ha sikerült bevallani, hogy például lusta vagy vihar idején kikapcsolni a gépet, mert éppen jól szórakozol, akkor tudatosítsd magadban azt, hogy nagyon súlyos pénzeket és nagyon fontos dolgokat veszíthetsz el örökre, ha valahova a közelbe vág a villám. Bár van az a mondás, mely szerint a villám nem csap kétszer ugyan oda, de van olyan ügyfelünk, aki rendszeresen visszajár villámcsapás miatti problémákkal. Nem az ő gépébe csap a villám, hanem valahova a közelbe, de azt megszenvedi a gépe is. Ő persze nem tanul belőle, viharban is gépezik. A saját hibáidat Te ismered a legjobban, ezekre fokozottabban figyelj oda, máris megspórolhatod így, a meglepetésszerű problémák 90%-át. Ismered a mondást? A tudott hibákon a legkönnyebb javítani! Tippek: •

A Dokumentumok mappába soha ne ments semmit! Semmit! Ha mégis mentesz oda valamit, mert sürgős a mentés, akkor amint lehet, helyezd át máshova az anyagot.

•

A Kedvenc webcímeidet mentsd el néha egy sima szöveges dokumentumba is! A böngésző bármikor elszállhat, mint a győzelmi zászló.

•

A játékmentéseidet szigorúan kötelező a játék mappáján kívülre IS menteni! (Egyszerűen csak át kell másolni másik mappába. Nem áthelyezni, csak másolni.)

•

A leveleidet rendszeresen mentsd, archiváld, sőt, szelektáld! Ne várd meg, míg összegyűlik harmincezer darab!

•

Vigyázz a villámokkal, áramingadozással, laptop mozgatással és persze a takarítással!

Fontos dolog: csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit. Viszont! Ugyanazt a hibát többször elkövetni már irtó ciki!

Következő alkalommal a programok telepítéséről lesz szó. Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com


5. Hogyan kell telepítenie egy profinak? Mik a telepítés alapvető szabályai? Ezt a leckét, rendhagyó módon, nem a hagyományos formában érheted el, hanem egy másik verzióban: .pdf fájlként. Itt nézheted meg (ugyanúgy a böngésző ablakban fog megnyílni, mint az eddigiek, csak másik formátumban): http://www.pckommando.com/pdfek/telepites.pdf Mivel ez egy új fájlformátum, amiben ez a lecke megjelenik, szükséged lehet egy olyan kis szoftverre, ami ezt a fájlformátumot értelemezni tudja. (Ha most az jut eszedbe, hogy a számítástechnika néha feleslegesen bonyolult, akkor igazat kell adnom neked, de itt is érvényes az evolúciós aranyigazság: a gyenge elhullik. Szóval muszáj erősnek lenned :)) Innen töltheted le a szoftvert, amit persze telepítened kell: http://get.adobe.com/reader/ A Download Now gombra kattintva tudod elindítani a letöltést, letöltés után telepítened kell. Sok ilyen pdf formátumú lecke lesz még, tehát érdemes most nekigyürkőzni a telepítésnek! Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com

A tökéletes telepítés - avagy hogyan is kell jól csinálni? „Cipőt a cipőboltból!” – Ismerős ez a frappáns reklámszöveg? A telepítések alapszabálya is pofonegyszerű: Programokat a Program Files mappába. Mára készen is lennénk… Ez persze ennyire nem egyszerű, hiszen ha az lenne, most nem lennénk itt. Minden program, amit telepítéssel lehet működés-készre varázsolni, általában a Program Files mappába települ, ami a tökéletes hely egy program számára. De nem minden program ilyen okos. Nem minden programtervező volt olyan előrelátó, hogy úgy írja meg a programját, hogy az ilyen formán is felhasználó barát legyen. Csak egy valamiben bízhatsz, mikor programokat telepítesz, és ez nem más mint a szemed! Csak a szemednek higgy, ne az ábrándjaidnak! Soha ne bízz abban, hogy jól van megírva egy program telepítő része. Indulj ki abból, hogy tuti rossz! Kezdjük ott, hogy a telepítő fájlok annyi féle képpen néznek ki, mint ahány csillag van az égen. Van olyan, ami .exe kiterjesztésű, van olyan, ami tömörítve van, van olyan, ami nem is annak néz ki, és még sorolhatnám. A telepítő fájlok sokfélesége a háttérben lezajló folyamatok sokféleségére utal. Végül is a használat szempontjából lényegtelen információt hordoznak, de ha jól akarod csinálni, efféle alapismeretekkel is tisztában kell lenned.

A telepítés menete Amikor telepítésbe fogsz, az általában úgy szokott kezdődni, hogy rákattintasz a telepítő fájlra, vagy entert nyomsz rajta. Ekkor megjelenik egy telepítő ablak, ami, ha jól van elkészítve, tulajdonképpen csak egy nyugtázássorozatot kíván tőled. "OK", "Következő", "Tovább", "Vissza", "Mégsem", "Befejezés". Ezek a leggyakoribb gombok, illetve ezek idegen nyelvű veziói. A telepítés úgy zajlik, hogy a telepítő fájlba kódolt fájlok kicsomagolódnak, beépülnek a megfelelő helyre, és szinte felépítik a programot. Eleve a telepítő fájl ezek szerint egy tömörítési eljárás tulajdonképpen. (Ezért jelentenek fokozott kockázatot a vírusvédelem területén, mert beléjük lehet rejteni nem kívánt programokat is.) A jól megtervezett telepítési folyamatot bármikor megszakíthatod, illetve az egyes lépések elfogadása után visszaléphetsz az előző "állásra", ha valamit meg szeretnél változtatni. Első és legfontosabb, hogy a Program Files mappába kell telepíteni. Azért is, mert a Vírus Kommandó

Telepítési kisokos

Windows a programok eltávolítását csak akkor teszi lehetővé központilag (ahonnan a felesleges programokat törlöd/törölted, a Gyorsítósáv 4. trükkjénél). Ha máshová telepíted, lehet, hogy az életben nem fogod tudni eltávolítani, mert uninstall parancsot nem mellékelnek hozzá (ez gyakrabban előfordul, mint gondolnád), a Windows meg nem tud vele mit kezdeni. Soha ne engedd, hogy egy program a Windows mappába, vagy a C:/ meghajtód gyökerébe települjön (gyökér=főkönyvtár, vagyis az a hely a merevlemezen, amikor egyetlen mappába sem vagy belépve, csak a C: vagy D: meghajtón "állsz".) Mostanában divat úgy megfertőzni kéretlen reklámprogramokkal a gépeket, hogy elindul egy automatikusan települő valami, és egyszerűen nincs más választási lehetőséged, csak az Elfogadom gombra kattintás. Se bezárás gomb, se nem gomb, se mégse gomb. Ha pedig rákattintasz az Elfogadás gombra, akkor "kampec", küzdhetsz majd a program eltávolításával, mert valahogy megszabadulni tőle, kicsit macerásabb, mint telepíteni. Ezek az úgynevezett kéretlen reklámprogramok, na ezeknél odafigyelt az alkotójuk, hogy úgy települjenek, mint a kisangyal! Normál program telepítésénél minden egyes lépésénél figyelj oda! Ne csak reflexből kattintgass a „Next”, vagy a „Folytatás” gombra, hanem nézd is meg, hogy az adott lépésen belül éppen mit csinálsz. Ha bizonytalan vagy, akkor lépj vissza egyet, vagy akár többet is. Nem szégyen újra kezdeni! Mindig azt szoktam javasolni, hogy ne pakold tele ikonokkal az Asztalt. Telepítésnél szinte minden program felajánlja a következőket: • Automatikus indulás a Windows minden egyes indításakor. Ez borzasztó kényelmes megoldásnak tűnik, de csak és kizárólag egy fajta programcsaládnál engedd ezt meg: a védelmi szoftvereknél. Vírusirtó, linkfigyelő, alkalmazásfigyelő, satöbbi. Minden más szoftver csak fölöslegesen indul el, a végletekig le tudják ezek lassítani a rendszert! A végletekig! • Parancsikon készítése az Asztalra: persze, kényelmes, de megterhelő a gép számára. Maximum 10 ikonod legyen kinn az asztalon, de ezeket is figyeld, hogy használod-e egyáltalán… Természetesen valahonnan el kell indítani egy programot, ezért: • Gyorsindító ikon készítése a tálcára: na, ez már barátságosabb megoldás az asztali ikonnál, viszont ezzel sem szabad túlzásba esni. (Nem rég tetted rendbe ezt a részt, ugye emlékszel?) Ha nem tudsz angolul, és éppen azon a nyelven nyílt meg a telepítő ablak, akkor válaszd az alapértelmezett, már kijelölt funkciókat. De ilyenkor is mindig figyelj arra, hogy a Program Files mappába telepíts. Aranyszabály, hogy telepítés után ne mozgasd át a program mappáját. Tudom, alapvető dolognak tűnik, mégis elkövetik jó páran ezt a hibát. (Egyszer régen még én is elkövettem, de úgy, hogy az egész operációs rendszerem lehalt tőle, gondolhatod, hogy azóta odafigyelek:)) Létezik a programok telepítésénél egy új fogalom, a Crack-elés. Ez tulajdonképpen Vírus Kommandó


törést jelent, így a fizetős, eredeti programok végül is ingyen használhatóak. A crack-elés az eredeti, jogtiszta indító fájl, feltört (crackelt) fájllal való felülíratását jelenti. Nem tudom, kell-e hangsúlyoznom, hogy ez mennyire veszélyes üzem. (Ráadásul sok programnál nem is működik, mert egyéb védelmekkel is ellátták a szoftvereket.) Ha mégis ilyesmire kell "vetemedned" (én nem ítélkezem, csak Téged szeretnélek óvni), akkor borzasztóan figyelj oda arra, hogy a crack-fájl beszerzésekor, letöltésekor NE FERTŐZŐDJ MEG VÍRUSSAL! A Program Files mappádat átláthatóvá teheted, ha az egyazon szoftvergyártó termékeit egy főmappába telepíted. Nem kötelező, de optikailag másképp fest, hogy úgy mondjam, profibb! (A Program Files mappát megtalálod rögtön a Document and Settings mappa mellett.) Meg ne feledkezzünk a már fölöslegessé vált programok eltávolításáról! Ha valamit installálni kellett, akkor az egészen biztos, hogy eltávolításhoz uninstallálni kell! Nem elég a programokat csak törölni, mert bizonyos programmaradványok így benne maradhatnak a rendszerben, ami azt fogja eredményezni, hogy például egy hasonló funkciójú programot majd nem enged telepíteni a Windows, mert azt hiszi, hogy már van egy olyan a programok között. (Például cd író program, netán egy vírusirtó.) A profi szoftverek, amiket eleve könnyen, felhasználó barát módon lehetett installálni, azokat valószínűleg könnyű lesz uninstallálni is. Ezt megteheted úgy is, hogy a Start menü>> Programok részben kikeresed az eltávolítandó program mappáját, ráállsz az egérrel, ami által kinyílik a mappa.

Ha találsz Uninstall sort, akkor innen is könnyedén elindíthatod az eltávolítást. Ha nem találsz ilyet, akkor a negyedik trükkben ismertetett módon lehet eltávolítani a programot: Vezérlőpult>>Programok telepítése és törlése.

Mi van olyankor, ha letörölsz valamit, amit nem kellett volna? Ez bármikor, bárkivel előfordulhat. Egy félrekattintás, egy félreértelmezés, egy félreolvasás, bármikor eredményezheti azt, hogy letörölsz véletlenül olyan programot, amit nem kellett volna. A megoldás az újratelepítés.

Vírus Kommandó


Én minden általam használt program telepítő fájlját megőrzöm. Mindegyiket egy "Telepítés" mappában tárolom, így bármikor van rá szükségem, azonnal megtalálom. A telepítő fájlokat is érdemes frissen tartani természetesen, de néha jobb egy régebbi verzió, mint a semmi. (Például próbaverziós vírusirtókból jó néhányat őrizgetek, szinte az összes nagynevű típus telepítőfájlja megvan. Ugyanez vonatkozik a képnézegető programokra, a böngészőkre, a médialejátszókra, stb.) Ugyanígy megőrzöm egy kupacban minden hardverem telepítő lemezét. Ezeket erősen javasolt sokáig tárolni, mert bármikor jól jöhetnek. Pl. komplexebb egérhez, billentyűzethez, videókártyához, hangkártyához, nyomtatóhoz, webkamerához, stb. Így bármit uninstallálok, ami később kellhet, akármikor újra tudom telepíteni. Ezért is fontos jól eltávolítani a programot, hogy később újra tudd telepíteni. Mi a helyzet, ha olyan programot tüntetsz el, amihez nincs telepítő fájlod vagy lemezed? Ilyenkor irány a net! A Google Neked is a legjobb barátod, így aztán ne legyél szégyenlős, tessék megkérdezni! Például észreveszed, hogy nem működik a hangkártyád, mert véletlenül letörölted az illesztőprogramját. Bármikor van efféle problémád, két módon járhatsz el: Az egyik az, hogy a Vezérlőpult>> Rendszer>> Hardver fülre kattintás után megjelenő párbeszédpanel fölső harmadában keresed az Eszközkezelő gombot. Rákattintasz, és meglátod azt az ablakot, amelyikre általánosságban igaz az, hogy ebben sosem akarsz sárga és piros színeket látni:

Vírus Kommandó


Itt látod a gépedben létező összes kézzel fogható és nem fogható eszközöd listáját. Ha problémás valamelyik eszközöd, például a hangkártyád illesztőprogramja eltűnik, akkor a Hang-, video- és játékvezérlők sornál vagy sárga kérdőjelet, vagy piros felkiáltójelet látsz. (Ha piros felkiáltójelet látsz, akkor biztosan az illesztőprogram hiányzik.) Kattints rá a Hang, videó eszközök sorára! Ekkor még részletesebben kilistázza az eszközöket: Ilyen-olyan kodekek, audio eszközök, stb. Ha problémás valamelyik, akkor ott lesz a sárga vagy piros jelzés. Képzeljük el, hogy valamelyik eszköz hibás, kattints rá valamelyik sorra.

Vírus Kommandó


Ha az eszközöd hibásan működik, akkor itt rövid leírást találsz róla. Látod, a Hibaelhárítás gombot? Arra kell kattintanod, hogy a Windows segítsen megoldani a problémát. Illesztőprogramok eltűnése esetén ez az elsődleges lépés, ami segíteni tud a probléma megoldásában. Ha ez nem működik, akkor irány a gyártó honlapja! Ehhez a megoldáshoz szükséges lesz a hibásan működő eszközöd pontos típusára és a gyártó nevére. A gyártó honlapján kell keresned a hiányzó illesztőprogramot, le kell töltened és futtatnod, telepítened kell. És kész. Egy valamit most előrebocsátok: soha nem leszel profi telepítő mindaddig, míg szembe nem találod magad egy-két megoldhatatlannak tűnő problémával: eltűnt programok, hibás telepítési folyamat, megsérült programok, nem működő eszközök. A számítástechnikában a legintenzívebb fejlődési motivációt a problémák szolgáltatják. Ha alapvetően pozitívan állsz hozzá az élethez, akkor minden problémában azonnal látod a fejlődési lehetőséget. Ha nem vagy alapvetően pozitív beállítottságú, akkor majd utólag adsz nekem igazat, néhány megoldott probléma után! :) A problémamegoldás nem más, mint rutin, de erről majd máskor, máshol még beszélünk:) Vidi Rita www.viruskommando.hu Vírus Kommandó



6. Hogyan kell vírust irtania egy profinak? Hogyan védekezzünk a vírusok ellen? Megdöbbentő tény: még a profik is állandóan vírusok ellen küzdenek. Utólag. Ahelyett, hogy a megelőzésre helyeznék a hangsúlyt. Ez ugyanolyan, mint, hogy nem megyek ki vizes hajjal a mínusz 10 fokba, mert tuti agyhártyagyulladás. A vírusokat ugyanilyen elven el lehet kerülni, légy ebben is 100%-ig profi! A leckét ezen a linken érheted el: http://www.pckommando.com/pdfek/6_a_virusirtas_szabalyai.pdf

Ezt a leckét a netről töltheted le, .pdf formátumban, a szemléltetéshez használt képek miatt. Ha van telepítve .pdf olvasód, akkor könnyedén megnyithatod, sőt, le is töltheted egyből, így biztosan meg is marad! Ha nincs friss .pdf olvasód, akkor innen letöltheted: http://get.adobe.com/reader/ Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? A vírusirtás négyes szabálya – Hogyan elızzük meg a fertızést? (6. lecke)

A cím kissé csalóka, mert nem igazából a vírusirtásról lesz szó, hiszen arról sok mindent nem lehet beszélni. A vírusirtó leirtja a vírust, errıl még értesít is, és ennyi. A dolog szépsége a megelızésben rejlik. Kérdezz csak meg egy tőzoltót, bárhova néz, tőzveszélyt lát! Kérdezz meg engem: én mindenben a vírusfertızés lehetıségét látom (az is lehet, hogy ez még minıségbiztosítós koromból maradt bennem, amikor is a legfontosabb feladatom a megelızés volt. Ez nálam már életforma, természetesen nem mindenki ilyen hozzá állású, mint én, és nem is kell ilyennek lenned, de valahol egy középutat meg kell találni.) Sok helyen, sokat papoltam már a felhasználó felelıs viselkedésérıl, de ezt nem lehet elégszer elmondani, különben is, vannak, akik még csak most hallanak errıl elıször. Tehát Neked, mint internetet használó számítógép tulajdonosnak, hatalmas felelısség nyomja a válladat. Megijedtél? Nem kell félned! A felelısség egy csodálatos dolog, én személy szerint imádom, a felnıtté válás legjobb része az volt, mikor az ÉN kezembe került a döntés. A szükséges információk birtokában, és megfelelı háttértámogatással a felelısség is gyerekjáték. Hogyan nyilvánul meg a vírusokkal kapcsolatos felelısséged? Úgy nyilvánul meg, hogy egyrészt tudomásul veszed, hogy nem két szoftveren múlik az, hogy lesz-e vírusod vagy sem. Nem a vírusirtód és nem a tőzfalad fog téged 100%-osan megvédeni, hanem TI együtt! A tőzfal és az antivírus szoftver a megfelelı háttértámogatás, a szükséges információkat pedig most kapod tılem. Csapjunk is a közepébe: mit nem szabad, ezentúl tenned. (Már ezeket is leírtam párszor, de nem lehet megunni): 1. A számítógépnek már úgy kellene kezdenie az életét, hogy a merevlemeze legalább két külön partícióra van osztva. A Te gépeden nincs legalább két külön partíció? Akkor kezdd el szervezni, a hamarosan bekövetkezı winchesterformázást. (A formázással teszed le az adatok alapját, a külön partíció azt jelenti, hogy eldöntheted, hogy egyetlen hatalmas szobád legyen, vagy két külön szoba, az általad meghatározott méretekkel. A két külön szoba két külön egységet alkot, az egyikhez tartozik a rendszer, míg a másikat lehet használni kizárólag adatok tárolására. A partíció kiosztásának szükségességérıl lesz külön fejezet, ezért most nem szaporítom a szót ezzel kapcsolatban.)

2. Adatok mentése merevlemezre: ha van egy potenciálisan sérülékeny rendszerünk az egyik szobában, akkor melyik szobába mentjük nap, mint nap az adatokat? Igen, a másikba! Erre külön oda kell figyelni, mert a Windows egy dokumentum elmentésénél alapértelmezett helyként a Dokumentumok mappát jelöli meg a mentések számára. Persze nem katasztrófa, ha véletlenül oda mentesz dolgokat, de másold/helyezd át a másik partícióra. A lényeg: lehetıleg NE a Dokumentumok mappába ments!

3. Le kell szoknod a Microsoft Windows Internet Explorer böngészésre használatáról. Át kell állnod Mozzila FireFox-ra, vagy Operára, vagy egyéb más alternatív megoldásra. Az Internet Explorer a Windows egyik alkotórésze, szorosan kapcsolódva a rendszerhez, egyszerően fogalmazva az Explorer a kulcs nélküli kapu a behatolók számára. A böngészık amint megjelenítik a weboldalak tartalmát, egyazon „mozdulattal” le is töltik az ideiglenes internetfájlok mappába, ami még csak a kisebbik gond, hiszen minden böngészı ezt csinálja. Az Explorer viszont egy az egyben rá van épülve a rendszerre, és rajta keresztül nagyon sebezhetıvé válik a Windowsod. Míg a többi böngészıt használva maximum a böngészıd lesz sebezhetı.

4. Ezentúl iszonyatosan oda kell figyelned, hogy mit teszel, amikor internetezel: milyen oldalakat nézel meg, hogyan levelezel, miket töltesz le és honnan, milyen jelszavakat használsz, hogyan használod a böngészı plusz szolgáltatásait, és a többi. Nézzünk konkrétumokat, mikre kell odafigyelned mostantól kezdve: •

•

•

•

• •

Ne látogass pornográf tartalmú oldalakat. Nem azért, mert erkölcstelen (egyébként nem erkölcstelen), hanem azért, mert a pornó oldalak nem azok, amiknek látszanak. Nem azért vannak, hogy kielégítsék a szexuális igényeket, hanem azért vannak, hogy lehetıleg minél több kapcsolódó oldalra elcsaljanak, és regisztrációra bírjanak, közben ne adja isten, kifürkésszék a rendszered paramétereit. Figyelem, nem minden pornóoldal veszélyes! De ezt egy egyszerő felhasználó nem tudja megállapítani, hogy melyik hely veszélytelen. Ne látogass warez oldalakat sem! A warez az olyan oldal, ahol egy-két emelt díjas sms áráért komplett mozifilmeket, zenei cd-k hanganyagát, vagy egyéb, szerzıi jogvédelem alatt álló adatokat tölthetsz le. A warez bőncselekmény, ez az egyik. A másik pedig az, hogy nincsenek ellenırizve az ott feltöltött adatok, sıt, az emberek kapzsiságát kihasználva szándékosan juttatnak az onnan letöltött filmekkel, zenékkel együtt mások gépére kártékony programokat, vírusokat. Egy nemrégiben közzétett statisztika szerint a .info kiterjesztéső oldalak (tehát nem .hu az oldal vége, hanem .info) a legveszélyesebb internettartományt jelentik. Személyesen is ismerek olyan .info végzıdéső oldalakat, amelyek teljesen tiszták, sıt, nagyon hasznos információt tartalmaznak, de statisztikaszeretı ember lévén én figyelembe veszem a felmérések eredményeit. Az egy megnyugtató tény, hogy a .hu végzıdéső oldalak nagyon nagy része megbízható. (De vannak olyan dolgok a neten, hogy ha most nekiállnék taglalni, félı, hogy elmenne a kedved az egésztıl.) A vírusirtódat semmilyen indokkal nem kapcsolhatod le soha! Sıt, továbbmegyek, a tőzfaladat sem! De ez még nem minden, szükséged lesz (legújabb ismereteim alapján) még plusz védıprogramokra, errıl késıbb, de hamarosan tájékoztatlak! A vírusirtódnak minden nap frissülnie kell. Ha nem frissül, akkor le kell cserélned olyanra, ami frissül. Levelezés: levélhez csatolt állományokat csak akkor szabad megnyitni, letölteni, ha a levél küldıje a levélrészben említést tett a csatolt állományról. Körülbelül így: „küldöm a buliról készült fotókat csatolva!” Így biztos lehetsz abban, hogy ı küldte, és nem egy számítógépes féreg. A férgek is vírusok, csak specializálták magukat. Ha egy féreggel fertızött levelezırendszerrıl (feladótól) kapsz levelet, akkor biztos, hogy a féreg megpróbálja magát elküldeni a lehetı legtöbb címzettnek, akár Neked is, méghozzá csatolt

•

•

• •

•

állományként. Viszont arra nem képes a féreg, hogy írjon is pár szót a csatolt állományról a levélrészben. Ezért kell nekünk, embereknek erre nagyon odafigyelnünk. A jófajta vírusirtók, jól beállítva, védeni tudnak a levelezéssel bekerülni szándékozó kártevıktıl, de én nem tesztelem a vírusirtó tudását. Én odafigyelek inkább. Ha levelezés, akkor SPAM: soha többé nem olvashatsz bele egyetlen spam-be sem. Nem lehetsz kíváncsi, nem érdekelhet. Azonnal, egyetlen mozdulattal törölnöd kell a postafiókodba kerülı esetleges spam-eket. Nagyon észnél kell lenni, mert a spam-nek semmi más célja nincs, mint információt szerezni Rólad, de ezt nem úgy éri el, hogy megkérdezi, melyik a kedvenc filmed, hanem trójait, kémprogramot juttat a gépedre, lehet, hogy már a tartalmával, lehet, hogy csak a linkre kattintva, de soha nem a jó szándék vezérli, sıııt! Biztosan tudod Te is, hogy az információ maga a hatalom, hidd el, a spammerek (spam küldık) nem válogatnak a módszerekben! Pofátlanul lopják az információt! Egyszerre több ezer felhasználótól, és ami a durva, akár már magyar nyelven is! Ismeretlen levelet azonnal törölj, de az még jobb, ha a spam-szőrés is be van kapcsolva a netszolgáltatódnál. Ingyenes e-mail címek is szőrik a spameket, ebbıl is látszik, hogy ez már olyan szintő probléma, hogy minden szolgáltató odafigyel a védelemre. Bármit töltesz le a netrıl, a legelsı dolgod a letöltés után manuálisan elindítani a fájlon a víruskeresést. Ha ezt elmulasztod, késıbb már fújhatod… Nagyon durva és veszélyes vírusok állnak lesben, és ha Te magad engeded be ıket, akkor elköveted a létezı legnagyobb hibát azzal, hogy nem iktatod ki azonnal. A neten történı regisztrációkra használj ingyenes e-mail címet. (Bármikor létrehozhatsz egyet például a freemail-nél vagy akárhol.) Nagyon fontos a jelszókezelés. Soha, semmilyen körülmények között ne engedd meg a böngészıdnek, hogy megjegyezze a különbözı webhelyekhez való belépéshez szükséges jelszavakat! Ha mégis megtetted már, akkor nagyon egyszerően kiiktathatod ezt az opciót. (Néhány bekezdéssel alább meg is tesszük lépésrıl lépésre!) A jelszavaknál maradva: ha van rá lehetıség, hosszú, de általad könnyen megjegyezhetı jelszavakat válassz, ezt úgy tudod elérni, hogy mondjuk a jelszavad egy kérdés: „mikor van a névnapom” vagy „anyukám neve”. De ne a válasz legyen a jelszó (ez benne a csavar), hanem a KÉRDÉS! Minél hosszabb egy jelszó, annál nehezebb feltörni. Egy ilyen kérdezıs jelszóban a karaktervariációk száma is megnövekszik, tehát ideális minden szempontból. (Sajnos nem mindenhol lehet alkalmazni ezt a technikát, alapszabály az, hogy lehetıleg ne legyen karakterismétlıdés és tartalmazzon számot, esetleg egyéb speciális karaktert a jelszavad.)

Nézzük, hogyan lehet kiiktatni a jelszómegjegyzést a böngészıbıl: Internet Explorer (bár ettıl hamarosan megszabadulsz, de azért azt nem várhatjuk el senkitıl, hogy ebben a szent minutumban meg is tegye. De legalább javítunk a helyzeten.) Tehát, a felsı menüsorban (Fájl, Szerkesztés, Nézet, satöbbi) az Eszközök gombra kattintva a legördülı részben kiválasztod az „Internetbeállítások” menüpontot. Elı fog ugrani ez kis ablak, fölül sok-sok füllel, ezek közül a Tartalom feliratú fülecskét kell kiválasztani.

Az Automatikus kiegészítés gombra kattintva elıjön a következı kis ablakocska, amelynek a beállításait így kell belıni, ahogy a képen látod:

Tehát, a „Felhasználónevek és jelszavak az őrlapokon” négyzetet nem szabad bepipálni. Ha eddig be volt, akkor most kiveszed a pipát, majd a jelszavak törlése gombra kattintasz, OK gomb, böngészıt bezárod, újra megnyitod, és hipp-hopp, már el is tőntek a jelszavak.

DE! Hogy biztosan megtörténjen a jelszótörlés, ki kell törölni az összes ideiglenes internet fájlt és cookie-t is. (A cookie-k a géped azonosítására szolgáló piciny nyomdák, amiket a géped akkor kap, mikor ellátogatsz bizonyos, cookie-t használó oldalakra. A cookie-kra azért van szükség, hogy a honlap be tudjon azonosítani Téged, mikor már visszatérı látogató vagy, hogy ne ugyanazokat az infókat kapd, mint mondjuk egy teljesen új látogató. Ez marketing szempontból és egyéb okokból is fontos dolog, tehát a cookie-k nem ártanak, de néha ki kell törölni ezeket is.) Most megtesszük! (Még mindig az Explorernél maradva.) Szintén az Internetbeállítások részben, az „Általános” fülre kattintva, a következıt látjuk magunk elıtt:

Itt végig kattintgatjuk a Cookie-k törlése, a Fájlok törlése és az Elızmények törlése gombot. Alkalmazás, OK és kész is!

Nézzük a Mozzilát. Jelszómegjegyzés kiiktatása: Szintén Eszközök menüpont, Beállítások menü (alul a legördülı részben). Más a grafika, de szintén fölül kell keresgetni a füleket, most nekünk a Biztonság feliratú, lakattal ábrázolt fül kell:

Amint látod, nem szabad sem a Webhelyjelszavak mentése, sem a Mesterjelszó használata négyzetet bejelölni. Ha eddig be volt, kiveszed a pipát, aztán átmegyünk az Adatvédelem részbe:

Itt a beállítások gombra kattintunk, ezáltal ez a kis ablak fog elıjönni:

Itt mindent bepipálsz (a képen az én beállításaim vannak, ez ne zavarjon meg Téged, most derül ki, hogy eddig mennyire figyeltél!), és nyomsz egy OK-t. Ezzel visszalépsz az elızı ablakra, ahol szépen megnyomod a „Törlés most” gombot. Ezzel kivégeztük a jelszómegjegyzést is és az elızményeket, Cookie-kat (Sütinek becézik magyarul) is. Huhh, ez jó hosszú leckére sikeredett, szerintem holnap olvasd el még egyszer, és ellenırizd le a böngészıd beállításait, iktasd ki a jelszómegjegyzést. Ha kérdések merültek fel benned (szerintem merültek fel…) akkor látogasd meg a http://www.viruskommando.freeblog.hu blogot, mert ott szinte folyamatosan a vírusirtásról és fertızéses esetekrıl van szó. A komment részben bátran kérdezhetsz is! A következı leckében röviden végigmegyünk a vírusok fajtáin és ezek veszélyein. Addig vírusmentes napokat kívánok!

Vidi Rita Vírus Kommandó Bt. www.viruskommando.hu


7. Ismerd meg legádázabb ellenségeidet, ugyanis ők már ismernek Téged A vírusok alapfajtái mindenképp ismerned kell ahhoz, hogy a védelmi szinted növekedjen. Nem kell fejből sorolnod a legveszélyesebb fajtákat, mert azokat a vírusirtódnak kell felismernie, nem Neked, de az alapokkal tisztában kell lenned mindenképp.

Vírusok fajtái: ismerd meg legádázabb ellenségeidet A vírusok fajtái, és mennyire veszélyesek ezek? Ugye eddig Te sem sejtetted, hogy a számítógéped vírusvédelméért 80%-ban te felelsz, és csak a maradék 20% jut a vírusirtóra? Teszteld le, hogy vajon milyen szinten áll a vírusvédelmi tudásod. Ingyenes teszt és ingyenes leckék vírusvédelemről>> Kattints ide!

Elnézést a kitérőért, folytassuk a vírusok lelki világának feltérképezésével! A 7 a szerencseszámom, és talán nem véletlenül választottam a 7. lecke témájául egy nagyon komoly témát, a vírusok fajtáját és a bennük rejlő veszélyeket. Ezt a leckét is mentsd el magadnak, és emlékezz vissza rá akkor, mikor már a tévében és a napilapokban is a vírusok borzasztó elszaporodásáról hallasz – bár a politika meg a bulvár mellé manapság már alig fér be valamilyen értelmes információ, de azért reménykedjünk! Tehát vírusok fajtái, hogy képben legyél, ne csak pislogj, ha egy társaságban ezekre terelődik a szó Ha már olvasgattad a vírusvédelmi blogunkat ( http://viruskommando.hu/blog ), láthatod, hogy következetesen szinte mindig >vírusok<-at emlegetek, nem teszek különbséget spyware, trójai, féreg, rootkit (és még sorolhatnám) között. Hogy miért? Mert nem akarom bonyolítani a dolgot, inkább összességében a megelőzésre és az elvekre helyezem a hangsúlyt. Ha már elkezded kapizsgálni a lényeget, akkor belemélyedhetünk néhány vírusokkal kapcsolatos alapfogalomba. Ha még nem kapizsgálod, az sem baj, most mindent megtudsz, ami azért fontos, mert nem szeretném, ha még sokáig folyamatos veszélyeknek lennél kitéve. A legenda szerint egészen pontosan 30 évvel ezelőtt íródott meg az első számítógépes vírusocska. Aminek még természetesen esze ágában sem volt ártani, csupáncsak egy kis vicces versecskeként jelent meg a fertőzött gépek képernyőjén. A mechanizmusa viszont valóban vírusszerű volt. A szakértők vallják, hogy nem ezzel kezdődött a vírusok kora, hiszen már jóval 1982 előtt készültek olyan szoftverek, amelyek önállósították magukat, és minden gépen, amire eljuttatták önmagukat, elvégezték a beléjük kódolt feladatot. (Szintén nem károkozó szándékkal.)

Egyes elméletek szerint egészen 2002-ig a vírusiparban elsőszámúnak és minél inkább kártékonyabbnak lenni, egyfajta presztízskérdés volt. Kihívást jelentett az egyes programozók számára, hogy az ő vírusuk legyen a legújabb egy területen (például makróvírus), vagy a legfertőzőbb. Ami 2002-ig történt vírusok írása terén, azt szinte játéknak, csínynek tekinthetjük, ahhoz képest, ami most van. Az új évezred egyik leggyümölcsözőbb iparágává növi ki magát a vírusok ipara. Adatok fürkészésével, lopással, zsarolással, sőt, emberrablással, öngyilkossággal. Azt nyugodtan elfelejtheted, hogy az a vírus, ami ma, vagy holnap fertőzi meg a géped, azt valaki viccből írta! Maffia szinten mennek már a dolgok, és nem kevesebb a céljuk, mint minden létező információt begyűjteni, amit aztán jó pénzért lehet értékesíteni! Vagy más információkra elcserélni. Egy-egy vírus nem 100-200 felhasználó gépét fertőzi meg – és lopja el például az adataikat -, hanem milliókét, Gondolj bele, hogy 1 millió ember email címe milyen értékkel bír azok számára, akik mondjuk kéretlen reklámleveleket akarnak küldeni! Röviden: a számítógépes adateltulajdonítás, már csak a nagy számok törvénye miatt is nagyon jó üzlet. A Vírus fogalma: A számítógépes vírus olyan önsokszorosító program, amely saját másolatait helyezi el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban. Ez a működés hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa. Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor ezt fertőződésnek nevezzük. Bár a számítógépes vírusok lehetnek kártékonyak (pl. adatokat semmisítve meg), a vírusok bizonyos fajtái azonban csupán zavaróak. Némely vírus késleltetve fejti csak ki hatását, például csak egy bizonyos számú gazdaprogram megfertőzése után. A vírusok domináns kártékony hatása az ellenőrizetlen reprodukciójuk, mely túlterhelheti a számítógépes erőforrásokat. A modern vírusok fő kártétele nem csupán az, hogy túlterhelik a hálózatot, hanem a fertőzött rendszereket >fel is puhítják<. Ez azt jelenti, hogy hátsó ajtót (backdoor) nyitnak a fertőzött gépen, amin keresztül a vírus >gazdája< tetszése szerint >bármit< megtehet az áldozat gépével. (Ez olyan fontos mondat, hogy olvasd el mégegyszer!) A vírusok felhasználásának jelenleg három fő területe van: a.) Nagyüzemi SPAM küldés (ilyenkor többnyire open proxy szervert tesznek fel a fertőzött gépre, néha mail szervert) vagyis a spam küldő bűnözők nem a saját gépüket használják kéretlen reklámlevelek millióinak továbbküldésére, hanem gyanútlan, mezei felhasználók gépét! (Kaptál már saját magadtól levelet? Úgy, hogy nem Te küldted? Akkor lehet, hogy Te is egy spam-küldő robotgépet üzemeltetsz.) b.) DoS támadás kiválasztott célpontok ellen – ezt gyakran megrendelésre, fizetős szolgáltatásként teljesítik – persze az ilyen “szolgáltatás” súlyosan illegális. Legutóbb az Anonymus nevű hackercsoport használta ezt a módszert a Vatikán szerverei ellen. Ősrégi, mégis még 2012-ben is működő módszer. Ez az, mikor valakinek szándékosan keresztbe akarnak tenni, mondjuk egy konkurens cég ellen megrendelik a vírustámadást. Ez konkrétan többféle támadást is feltételez, de a leggyakrabban a zombi hadsereg támadást szokták bevetni: uralmuk alá hajtott gépekkel – gyanútlan felhasználók, vírusok által megfertőzött, távolról irányított gépeinek tíz-százezrei – meglátogatják a lefagyasztani kívánt oldalt például, ami mondjuk több tízezres látogatottságot jelent percenként (ez óriási szám!),

így az adott oldal alatti szerver egyszerűen lefagy a rengeteg “lehívástól”. Félelmetes eszköz ez a gonosztevők kezében, sajnos. c.) A feltört gépek ugródeszkaként szolgálhatnak további fontos hálózatok felderítésére (scan) és oda való behatolásra (pl. bankok, kormányzati intézmények, stb.) Úgy néz ki, mintha Téged támadnának, pedig Te nem érdekled őket, annál inkább egy bank, vagy a munkahelyed! Illetve úgy is nézhet ki, hogy Te támadsz, de közben csak egy állomás vagy – vagyis a géped az állomás – egy folyamatban, aminek az a célja, hogy a valódi támadók kiléte rejtve maradjon. Ezt a folyamatot is vírusok, kártevők segítségével építik fel, a vétlen résztvevő számítógépeket nem személyesen választják ki, hanem feltelepülnek a vírusok, aztán becsatlakoznak a feketeseregbe, a tudtod nélkül… Ezek voltak nagy általánosságban a vírusok. De vannak speciális esetek, már ezek is igencsak elterjedtek, lássuk: Férgek: Nagyon fontos megjegyezni egy alaptételt, mely szerint a vírusok más gépre kerüléséhez egy nagyon fontos tényező szükségeltetik, ez pedig az EMBER. Na, nem a cseppfertőzésre gondolok, hanem a programok, vagy vírussal fertőzött adathordozók kézről-kézre adására, vagy a gépek szándékos befertőzésére. Valljuk be, mindannyian szeretünk kölcsön kapni másoktól cuccokat, legyen szó akár néhány vicces képről, vagy humoros videóról, netán játékról, de figyelem! Elég emailben elküldenünk egy vírusos fájlt, máris mások gépét veszélyeztetjük! Ezzel szemben a számítógépes FÉREG egy sokkal veszélyesebb állatfajta, ugyanis AUTOMATIKUSAN terjed! Nagy számban képesek sokszorozódni, és rendelkeznek azzal a kellemetlen tulajdonsággal, hogy akár egyetlen (lánc)levél összes címzettjének elküldik magukat, aztán az új gépre kerülve az ottani címlistán szereplő összes címzetthez beférkőznek ismét és így tovább! Ez újabban működik már közösségi oldalakon is, tehát nemcsak emailben terjednek a férgek, hanem például a facebookon. Bár számodra, mint otthoni felhasználó számára nem tűnik rémesnek első olvasásra egy féreggel való fertőzöttség, de mikor már a 8. ismerősöd jelez, hogy Figyelj csak, a vírusirtóm szerint féreggel fertőzött levelet küldtél, légyszi soha többé ne küldj nekem semmit!, akkor az már elég ciki helyzet. A féregfertőzést el lehet kerülni azzal, hogy nem küldözgetsz láncleveleket, főleg nem fölösleges témákban. Egy zárt csoportnál, vagy néhány címzettnél több nevet ne tégy se a címzettek, se a másolatot kapók közé. Közösségi oldalakon pedig meg kell gondolnod, hogy mire kattintasz. Léteznek olyan kártevők is pl. a facebookon, amik már akkor aktivizálódnak, ha egyszerűen föléjük viszed az egeret, nem is kell még csak kattintani sem! A férgek leginkább globálisan veszélyesek. Túlterhelik a levelezőrendszereket – közösségi oldalak esetén a szervereket -, és lehet, hogy erre sokan megvonják a vállukat, de én szeretem azonnal megkapni a leveleimet, és szeretem használni az internet remek szolgáltatsait a nap bármelyik percében. Gondolom, Te is így vagy ezzel. Trójaik: Emlékszel még? A trójaiak annak idején elkövettek egy óriási hibát, betolták a városukba a görögök ajándékát, a falovat. Persze reggelre már egész másképp gondoltak a falóra, mintsem ajándékként!

A trójai nevű programok általában nem annak látszanak, mint amik valójában. Vagyis hasznos programnak álcázva tudnak bejutni a gépedre, aztán ott gyorsan aktivizálják magukat, és belekezdenek áldásosnak nem nevezhető tevékenységükbe. Létezett olyan vírusirtó program, ami csak annak látszott. Valójában trójai volt, és nemhogy nem irtott vírust, de még rútul el is árulta a felhasználót, minden adatot kiszolgáltatva róla a gonosztevőknek. A modern vírusirtók felismerik a trójait. De ezért is kell néha manuálisan teljes körű víruskeresést elindítani a gépünkön, hogy ha az álcázott progit esetleg nem észlelte a vírusirtó, akkor a már működő trójait nagy valószínűséggel detektálja. (És ha szerencsénk van, le is irtja.) Rootkit-ek: A rootkit kifejezés egy gyűjtőfogalom az olyan vírusok, trójaik, férgek számára, amik olyannyira intelligensek, hogy már szó szerint bujkálnak a víruskeresők elől. A rootkitek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy el tudják magukat tüntetni a víruskeresők látóköréből, vagy álcázzák magukat valami másnak, vagy manipulálják a víruskeresőt! Ezzel a képességgel nem minden vírus rendelkezik (hála az égnek), és a modern vírusirtók már ezek ellen is segítenek. Ha azt veszed észre, hogy lekapcsol a vírusirtód (eltűnik a kis ikonja a tálja jobb oldaláról, az óra mellől), akkor azonnal kapcsold ki a gépet, akár még úgy is, hogy benyomod (benyomva tartod) a Power gombot. Ha a vírusirtót lekapcsolja egy rootkit, akkor már dolgozik is a háttérben, ezt úgy tudod leállítani, hogy magát a gépet lövöd ki, ezzel a nem túl finomkodó módszerrel. Nem kell félned, a gépnek nem lesz semmi baja! Csökkentett módban újra elindítva, víruskeresést végrehajtva már nagy eséllyel észlelhető a kereső számára a rootkit, mivel a számítógép csökkentett módban indításakor a rootkit rejtőzködő tulajdonsága sem tud érvényesülni. Exploitok: Az exploitok olyan kártékony alkalmazások, amelyek nem külön megírt szoftverek (mint például a vírusok), hanem a böngészők és a számítógép gyenge pontjait, biztonsági réseit használják ki. De nem ám véletlenségből, hanem a Normandiai partraszálláshoz hasonló szervezett támadás formájában. Hogyan kell ezt elképzelni? Úgy, hogy az internetes honlapok kódokból épülnek fel. A honlapok kódjához általában csak a programozók férhetnek hozzá, de megfelelő és erre orientált programozói tudással sajnos nagyon sok internetes honlap kódja feltörhető, és ami még rosszabb, meg is változtatható. De miért éri meg feltörni és megváltoztatni? Azért, mert a hackerek beilleszthetik a megbízható oldalak kódjába a saját, kártevő szerverükre mutató átirányításokat, és így mi, akik szépen békésen böngészgetünk, nem is tudunk róla, hogy akár a kedvenc, megszokott internetes helyeinken keresztül veszélyek leselkednek ránk, illetve már nem is a kedvenc helyeinken vagyunk, hanem valahol egészen máshol jár a böngészőnk a háttérben… A veszély abban rejlik konkrétan, hogy átirányítják a böngészőnket az illegális helyekre, ott megtámadják a gép gyenge pontjait (ugye, nehéz elképzelni, hiszen mi itt vagyunk, ők meg ott vannak, és mégis, meg tudnak támadni, kárt tudnak okozni! Na, ha ezt valaki felfogja, az óriási lépést tesz előre a számítógépfelhasználás útján!), bejuttatnak egy csomó kémprogramot, vagy bármilyen programot, amik aztán figyelik a jelszavainkat, felhasználó neveinket, szokásainkat, és folyamatosan továbbítják rólunk az adatokat, vagy épp gyerekpornó képeket raknak fel a gépünkre,

hogy ha komromittált helyzetbe akarnának majd sodorni valamikor, akkor meg legyen hozzá az eszközük. Persze nem a rosszfiúknak, hanem a megrendelőiknek! A másik dolog az, hogy az információval kereskednek, vagy még fontosabb információra cserélik, ha esetleg nincs konkrét célpontjuk. Ezek mögött az exploitok mögött maffiák állnak, egy mezei kis vírus, ami állandóan leterheli a rendszerünket, kismiska ezekhez képest! Doktor House-osan is mondhatnám azt, hogy: Gratulálok, Vírusod van! és hozzátenném: Ezt ki lehet vágni, ha exploit lenne, akkor itt lenne a vég! Exploitok ellen, meg kell, valljam, egyetlen és megbízható védelmi szoftver nincs. Lehet használni kevésbé támadott böngészőt (Opera), vagy támadott böngészőt (Mozilla Firefox) speciális kiegészítőkkel (noscript), de akkor kissé komplikálttá válik a böngészés, bár én azt mondom, inkább legyen komplikált, mintsem olyan tartalmat töltsenek fel a gépemre, amiért akár le is csukhatnak. Egy biztos: Internet Explorer nyitott kapu az összes vírus, trójai, rootkit, és exploit számára. Internet Explorert nem tudod kitörölni, de ne használd soha többé! Ezt most a lehető legkomolyabban mondom. Lényegében ennyi lenne a vírustémák tárháza, kellőképpen borongósra sikeredett ez a téma, de nincs mit szépíteni: veszélyben van a gépünk élete, és minden adatunk is. Megelőzés, vírusirtó, tűzfal, explorer lecserélése valami másra, és lankadatlan éberség! Ja, és olvasd a Vírus Kommandót, iratkozz fel az ottani tanfolyamunkra is!



8. Ezzel a leckével hatalmasat léphetsz előre a profivá válás útján Adatok: menteni vagy nem menteni? Úgy látom, hogy a számítástechnikai mindennapokban a legnagyobb kihívást az adatmentés jelenti. Holott olyan egyszerű, mint az egyszeregy. A mai leckét is .pdf formában érheted el. http://www.pckommando.com/pdfek/adatmentes.pdf Házi feladat: válj profivá (ebben a témában legalábbis) egy nap alatt! Holnapra mentsd ki az összes adatodat dvd-re, cd-re, vagy pendrive-ra, és ezt tedd meg következetesen és rendszeresen havonta, hetente! Ha nem vagy még tisztában a dvd és cd-írás rejtelmeivel, akkor várj 4 napot, és kitérünk rá részletesen! De addig nagyon vigyázz az adataidra! És magadra is! Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com

Adatok: menteni vagy nem menteni? Ajándék tanulmány a Gyorsítósáv vásárlóinak Szörnyűbbnél szörnyűbb elrettentő példákat tudnék sorolni adatvesztés témában, de csak kettővel borzolom most a kedélyeket. Az egyik saját, régebbi baklövésem, a másik egy kis cég közelmúltban történt esete. Ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert első ránézésre egy valóban profi keze volt 3 havi céges adat elvesztésében. A profik által elkövetett baklövéseket taglaló leckében már említettem a levelező rendszer, az Outlook és a Thunderbird által tárolt levelek mentésének szükségességét. Természetesen velem esett meg a nagy eset, hogy Windows újratelepítés előtt nem mentettem le a leveleket, és így az összes levelemtől sikerült megszabadulnom, szinte egyetlen gombnyomással. Először még nem is kapcsoltam, hogy mit műveltem, szépen lezajlott a Windows újratelepítésem, aztán szerettem volna a fizetős vírusirtóm hozzáférését aktiválni. Na, akkor jöttem rá, hogy óriási hibát vétettem, hiszen nem csak a vírusirtó kulcsát tároltam a levelek között, hanem még rengeteg fontos adatot, levelet, amiknek csak töredékét mentettem el régebben. Örökre megtanultam, hogy adatot menteni aranyat ér! De nem csak nagyobb akciók előtt kell menteni, hanem rendszeresen, de ne szaladjunk előre! A másik példaeset már hallomásra is izzasztóan meredek. Más az, ha valaki a saját figyelmetlensége következtében önmagának tesz keresztbe, de megint más az, ha céges adatok élete forog kockán, még ha csak egy kicsi, mindössze 6 számítógéppel rendelkező cégről van szó. A nyár egyik hatalmas vihara idején (volt belőlük pár, ha emlékszel), villámcsapás érte az egyik központi gépet egy kis cégnél (illetve gyaníthatóan villámcsapás). Vihar és hirtelen áramszünet után, ha nem indul el egy gép, gyanakodni kell arra, hogy olyan mértékben megsérülhetett a merevlemez, hogy végleges adatvesztéstől kell tartani. Ekkor lépnek a képbe a kimondottan sérült merevlemezről adatmentést végző cégek. Igen ám, de valami oknál fogva a rendszergazdának eszébe sem jutott ez az eshetőség, egy laza csuklómozdulattal leformázta a meghajtót (winchestert). Ha az eddigi leckéknél figyeltél, akkor most tudnod kell, hogy a merevlemez összes adata odalett a formázással. A rendszergazda szépen újratelepítette a Windows-t és akkor jutott eszébe, hogy hopp! És az adatokkal mi van? De most jön az igazán izgalmas kérdés: mikor volt utoljára adatmentés a gépről? (Cégeknél javasolt egy központi, szerver gépet üzemeltetni, amire rá van csatlakozva az összes gép, és minden egyes karakter elmentése a szerverre kerül. Tehát nem a gépek saját meghajtójára, hanem a hálózaton keresztül a szerverre. Másik megoldás még a szoftveres adatmentés, ilyenkor nem szerverre, hanem egy külső winchesterre mentik az adatokat rendszeresen. Ez olcsóbb, viszont megint csak nagyon körültekintően kell eljárni, ráadásul túl nagy arányban van jelen az emberi tényező a folyamatban.) Nos, ennél a cégnél volt ugyan szerver, de elkövették a legnagyobb hibát, amit csak el lehet: nem a szerverre mentett a gép használója, hanem a gép saját merevlemezére. Adatmentés - Ajándék tanulmány - (C) Vírus Kommandó

Sajnos nem volt megoldva szoftveresen a tükrözés, a felhasználón múlt minden. A kérdés, hogy mióta mentett folyamatosan a merevlemezre a szerver helyett? Hááát, bizony, több mint 3 hónapja! Azt ne firtassuk, hogy ki itt a hibás, mert egy cégnél mindig a nagyfőnök a felelős mindenért, az meg már más kérdés, hogyan osztja "vissza a lapokat". Nagy katasztrófáknál amúgy sem egy dolog a döntő, hanem több hiba együttállása. Ami biztosan hiba volt, hogy a rendszergazda abban a tudatban volt, hogy a gép felhasználója mindent rendszeresen a szerverre mentett, ezért magán a számítógépen fizikailag lényegében csak az operációs rendszer és néhány program van, tehát adat nincs, mehet az újratelepítés! (Soha nem szabad emberekre bízni nagy százalékban ilyesmit.) A legnagyobb hibát a gép állandó felhasználója vétette, ezzel szemben a rendszergazdát rúgták ki. (Péter, kedvenc szoftverfejlesztőm, ez után a lecke után jelezte /mert persze erre a tanfolyamra informatikusok és egyéb, számítástechnikában jártas nagyágyúk is feliratkoztak szép számmal/, hogy szerinte csakis a rendszergazda volt a hibás, mert az ő feladata lett volna szoftveresen beállítani az adatmentést. Péterről és a szoftverekről hallasz még a tanfolyam vége felé! A felelősökről meg annyit, hogy véleményem szerint kirugdosni nagyon könnyű, de a történettel csak az a baj, hogy nem hoztak radikális döntéseket az adatmentési folyamatokról, szabályzatról, nem oktatták a dolgozókat, stb. Megoldották a kirúgással, aztán hozzánk fordultak, hogy vállaljuk el a rendszergazdai feladatokat. Szerinted elvállaltuk? - Megoldás: nem.) Ha Te egy cégnél dolgozol, és ott használsz számítógépet is, mától, de legalább holnaptól kezdve mindent a szerverre ments! Ha nem tudod pontosan, hogy hova és hogyan kell, akkor kérdezd meg a főnöködet, vagy az IT szakembert! Hidd el, még mindig sokkal jobb, ha holnaptól jól csinálod, és biztosan jól csinálod, minthogy nem foglalkozol vele! Ha gond lesz, vagy Téged, vagy a rendszergazdát veszik elő. Egyiket sem kívánom! (Ez után a lecke után rengeteg visszajelzést kaptam olyanoktól, akik munkahelyükön is számítógéppel dolgoznak, és ez után a lecke után sokkal nagyobb biztonságban érezték magukat, merthogy addig soha, semmiféle instrukciót nem kaptak a munkahelyi rendszergazdától, vagy vezetőtől. Komolyan mondom, néha nem értem, mi tart működésben bizonyos cégeket... Az információáramlás biztos, hogy NEM.) De most nem a munkahelyekről van szó, lássuk mi a helyzet egy otthoni számítógépnél. Két véglet létezik: az egyik véglet az a felhasználó, aki semmivel sem törődve, mindent a Dokumentumok mappába ment, aztán mikor betámad egy vírus és zárolja a mappát, akkor jön a vakarózás. (Istenem, mennyi ilyet láttam már! És még mennyit fogok! Ugye nem a Te géped lesz a következő?) A másik véglet az otthoni felhasználók közt az, aki nap, mint nap cd-re írja az aktuális mentéseket. Természetesen a kettő közötti arany középutat kell megtalálni. Vegyük az én példámat: a gépemen céges adatok (nap, mint nap gyűlnek az újabbnál Adatmentés - Ajándék tanulmány - (C) Vírus Kommandó

újabbak); a honlappal kapcsolatos dokumentumok, programok; bloggal kapcsolatos dokumentumok, személyes dolgok (levelek, fényképek, videók) és rengeteg hasznos és haszontalan dolog gyűlik-gyűlik-gyűlik. Első körben azt teszem, hogy minden fontos adatomat duplázva tárolom. Nem mondom, kell egy kis odafigyelés, hogy minden fájl ugyanazzal a tartalommal szerepeljen mindkét helyen, de egy kis önuralommal kivitelezhető. Természetesen csak a nagyon fontos, pótolhatatlan adatokat duplázom, de egyébként MINDEN friss adatot hetente kiírok cd-re (vagy dvd-re, attól függ, mire fér rá.) Méghozzá úgy, hogy az adatmentés előtt végigfuttatok egy víruskeresést is, hogy nehogy fertőzött fájlokat tároljak. Havonta egyszer pedig MINDEN adatot, amit a gépemen tárolok, (nem csak az egy hét alatt keletkezett adatokat, hanem mindent) kiírok dvd-re. Így nagyon sok adat több dvdn is szerepel, de azt gondolom, hogy havonta egyszer egy-két dvd lemez ára igazán nem egy nagy áldozat! Nem csak vírusoktól kell félni az adatvesztés kapcsán, hanem itt vannak a pakliban az elemi károk (tűz, víz, villám), vagy a fölötted lakó figyelmetlensége (nyitva hagyja a vízcsapot), vagy ne adja isten, ellopják a komplett számítógépet adatostul, mindenestül! (Ismerősöm céges laptopját lovasították meg néhány hónapja, 500ezer forintja bánta, meg egy polgári per, mert céges adatok is voltak rajta és ez miatt még ki is rúgták ráadásul.) Tehát, ha az a kérdés, hogy egy otthoni felhasználónak kell-e adatot mentenie, akkor a válaszom: mindenképpen! Ha csak egyetlen kép is eltűnne a kisfiam születése óta elkészült többtízezer fotó közül, nekem megszakadna a szívem! Ugye Neked is vannak olyan dédelgetett adataid, amik hozzánőttek a szívedhez? Tévhit: adatot csak akkor kell menteni, ha már jó sok van. Tévedés! Adatot rendszeresen kell menteni, és főleg a fontosság számít, nem a mennyiség! Viszont, mielőtt nagyon örülni kezdenénk, hogy ilyen jól megegyeztünk az adatmentés szükségességét illetően, van ám egy kis probléma: a dvd és cd lemezek nem örök életűek! Sőt, egy árvíznél, vagy költözésnél lehet, hogy előbb sérül meg a mentett adat, mint mondjuk a gépen tárolt. 3 szabályt kell megjegyezni: 1. 2. 3. akkor

Legalább hetente egyszer a friss adatok mentése. Havonta egyszer MINDEN adatunk mentése. Félévente adat visszaállítás megkísérlése. (Ha havonta mentesz minden adatot, nem kell félni, ha egy 6 hónapos lemezről nem olvasható be semmi, mert ott van Adatmentés - Ajándék tanulmány - (C) Vírus Kommandó

még minimum 5 havi adatmentés a tarsolyodban!) Bónusz tipp: Minden második teljes adatmentést tartalmazó lemezt tárolj valahol máshol! (Másik lakásban, rokonnál például.) Ha nálad valamilyen elemi kár következne be, amit nem kívánok, a máshol tárolt adatok biztonságban vannak! Így mentenek és tárolnak adatot a profik! Házi feladat: válj profivá (ebben a témában legalábbis) egy nap alatt! Holnapra mentsd ki az összes adatodat dvd-re, cd-re és ezt tedd meg következetesen és rendszeresen havonta, hetente! Vidi Rita www.viruskommando.hu Ui.: Mostanság a legolcsóbb és időkihasználást tekintve a legegyszerűbb megoldás az úgynevezett külső rack-ben tárolt, nagy méretű merevlemezre mentés. Egy 500 GB-os merevlemez kb. 17ezer forint, a külső, mobil-rack pedig kb. 8ezer forint. Ez most a legkedveltebb, legkényelmesebb megoldás, USB csatlakozóval működik, csak az adatmentés idejére van a géphez kapcsolva, utána biztonságos helyen van tárolva az adat, külön a géptől. Így sem elemi csapás, sem vírusok nem fenyegetik az adatokat. Jóval kényelmesebb, mint cd-ket írogatni, de természetesen ez azoknak javasolt, akik rendszeresen, rengeteg adatot töltenek le.

Adatmentés - Ajándék tanulmány - (C) Vírus Kommandó


9. Hogyan írnak cd-t, dvd-t a profik? És Te hogyan írtál eddig? A 9. leckében áttekintjük a CD és DVD írás rejtelmeit, sőt, gyakorlatban mutatom be, hogyan kell adatokat DVD-re menteni, és közben milyen írási paraméterekre kell figyelni. Mivel sok kép szerepel ebben a leckében is, ezért közvetlenül a neten, az oldalunkon érheted el. Nem bonyolult, nem ördöngösség, de azért nem nehéz elrontani sem. Viszont ennél is, mint minden másnál: ismétlés a tudás anyja. Próbáld ki, légy profi! A leckét erre a linkre kattintva érheted el: http://www.pckommando.com/pdfek/9cddvd.pdf Jó olvasást, jó tanulást,


CD-DVD írás

80 napos e-mail tanfolyam a profivá válásért

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam. Hogyan írnak CD-t, DVD-t a profik, és mire? 9. lecke Kedves fejlődni vágyó Barátom! Üdvözöllek a CD-, és DVD írás izgalmas világában! Számomra legalábbis izgalmas, mert bevallom őszintén, hogy ez nálam még mindig valahogy egy misztikumot képvisel, pedig írtam már mindenféle lemezt, de valahogy nem tartozik a kedvelt elfoglaltságaim közé, mindig inkább másra bízom a dolgot. Viszont ez Téged ne riasszon el cseppet sem! A CD írás végül is nem egy nagy dolog, de azért könnyen el lehet rontani. A CD-k általában 650Mb-nyi adatot tudnak tárolni, de létezik 700Mb-ot tudó is, sőt, újraírható verzióban is megtalálod a kedvedre valót. Nem a legdrágábbat kell megvenni, de CD lemez 30 forintért lehet, hogy nem CD lemez, hanem CD lemeznek látszó tárgy. Lehet, hogy ráírod az adatot, vagy kedvenc zenéid gyűjteményét, hogy a kocsiban is hallgathasd, de aztán csak szitkozódás lesz a vége, ha az adatokat nem lehet visszaolvasni, vagy a zenehallgatás abból fog állni, hogy minden szám maximum két másodperc hosszú az ugrások miatt. Keresd itt is a márkát: TDK, Philips, Sony, Verbatim. Noname, ismeretlen nevű, ránézésre is silány minőségű lemezeket ne vegyél, mert nem azt a 40-50 forint különbséget fogod bánni, hanem sokkal többet veszíthetsz: a kiírt adataidat! Annak idején a CD írók nem a gyorsaságukról voltak híresek, és olcsónak sem volt mondható a technológia, de manapság már pár ezer forintért jó minőségű, márkás, sőt, garanciás írókat lehet venni. Ne tévesszen meg a CD-DVD író választásánál az írási sebesség gyakran elképesztő mérőszáma. Az írási sebesség hiába szárnyal már az egekben, ha egyszer nem lehet a maximum sebességen írt lemezt semmi mással lejátszani, beolvasni, csak magával az íróval! (Mert ezek ugye egyben olvasók is.) Ha csak a saját írójával lehet egy lemezt beolvastatni, akkor egyetlen esetben hasznos, ha adat mentésre használod a CD-ket és az írót magát is. Viszont, ha szuperszónikus

http://pckommando.com/80-nap-ujratoltve/

CD-DVD írás


sebességgel kiírsz egy zenei CD-t, nem biztos, hogy meg is fogod hallgatni egy másik lejátszón! DVD lemezekre és DVD írókra, írási sebességre, szinte szóról szóra ugyan az vonatkozik, mint a CD-kre, de, hogy bonyolultabb legyen, itt még bejön egy fogalom a képbe, mégpedig a: + és – szabvány kérdése. Szerintem a mai napig nincs egyezmény arra nézve, hogy hogyan alakult ki ez a kétféle verzió és miért. Egyes álláspontok szerint a „+”-os (pluszos) DVD lemezeket Amerikában fejlesztették ki, a minuszost meg Európában, és lényegében nincs különbség, csak szabványeltérés. Mások szerint a +-os DVD lemez jobb minőségű, és tartósabb, mint ellenfele, a minuszos. Mint mondtam, nincs megegyezés, és tulajdonképpen ez csak a DVD piacra törésekor volt problémás kérdés, mert akkor még a lejátszók is csak egy fajta szabványt voltak képesek beolvasni. Manapság viszont már mindegy a lejátszóknak (asztali DVD lejátszóknak is), hogy pluszos, minuszos, vagy akármilyen, lejátssza és kész, a mi legnagyobb örömünkre! De ettől függetlenül még előfordulhat, hogy régebbi lejátszók vacakolnak ezzel a problémával. Hosszú távon a megoldás az asztali DVD +/- kompatibilisre cserélése. További információk a +/- szabványokról: http://hu.wikipedia.org/wiki/DVD ; CD-írás (Köszönet Carternek a kiegészítésért!) A CD és DVD íráshoz nem csak íróra, hanem megfelelő szoftverre is szükség van. Ha jól szétnézel az interneten, akkor majd látni fogod, hogy ingyenes és nagyon jól működő, ajánlott CD-DVD író szoftver nem nagyon létezik, általában mindegyik fizetős. Léteznek persze ingyenes verziók is, érdemes kipróbálni: http://www.download.com/Ashampoo-Burning-Studio-Free/3000-2646_4-10776287.html (Ezt a tippet is Carternek köszönjük!) Bármilyen hardvert vagy meghajtót vesz az ember, néha úgy érezhetjük vásárlás előtt, hogy zsákbamacskát veszünk. Hiába vannak tesztek, hiába dicsérik az ismerősök, hiába ajánlja a szerviz (mondjuk mi) azt a bizonyos fajtát, akár már a használatba vételtől számított második napon elromolhat az egész. Ez olyan, mint az autóvásárlás. Érdemes garanciális, jó nevű terméket venni, és ha az üzletben elszólja magát az eladó, hogy „Khm, ezt nem ajánlom, mert minden héten hoznak vissza belőle”, akkor azt szívleld meg! Ha írót szeretnél venni, akkor vedd számba, hogy mennyit szeretnél írni vele, és mit, és viszonyítsd a jelenlegi gépedhez és a pénztárcádhoz.


CD-DVD írás


Mivel az előző leckében az adatmentésről volt szó, és ez a mostani lecke szorosan kapcsolódik a témához, ezért lássunk egy kis adatmentést a gyakorlatban. (Mp3 és DVD film írását nem véletlenül nem mutatom be: ugyanis mindkettő t szabad az otthoni felhasználók számára, de én, mint tanácsadó, nem javasolhatok ilyesmit. Ez a törvény. Erről majd bővebben szót ejtünk a tanfolyam vége felé.) Tehát adatmentés DVD lemezre. Érdemes a kimentés előtt egy külön mappába rendezgetni a mentendő adatokat, hogy ne az írás előtti pillanatban kelljen keresgetni. Vegyük alapul a nagyon elterjedt, szintén nem ingyenes, szuper író programot, a NERO-t. Ezt fogjuk most használni, lépésről-lépésre. Elindítjuk a NERO-t, és kiválasztjuk, milyen jellegű lemezt szeretnénk készíteni, és főleg mire! Nem mindegy, hogy cd vagy DVD lemezünk van, a NERO-val tetszőlegesen választhatod a megfelelőt, és persze a legtöbb írószoftverrel így tehetsz.

Itt most azt állítottuk be, hogy DVD lemezre szeretnénk írni, méghozzá adatokat, tehát nem zenét és nem filmet. Következő lépés, a mentendő mappa vagy fájl kikeresgélésre (kitallózása).


CD-DVD írás


A megfelelő meghajtóról kiválasztjuk a megfelelő mappát, de akár csak egy fájlt is kiválaszthatunk.


CD-DVD írás


Esetünkben most az Adatmentés mappából az adamentés.doc fájlt szeretnénk DVD-re írni. A következő lépés az, hogy a mentendő-írandó adatot áthúzzuk a képernyő másik részére, a listába (most csak egy valami lesz a listán, de a lemez kapacitását a maximumig ki lehet használni).

Tehát a fájlt áthúztuk, következő lépés, hogy nevet adunk a lemezünknek.

„Új helyett” adhatsz bármilyen nevet, de akár még az „Új” is maradhat.

Én most roppant szellemesen, „AdatDVD”-nek neveztem el a lemezt.


CD-DVD írás


Most már a tettek mezejére lépünk, elindítjuk az írás folyamatát. Kiválasztjuk a CD/DVD író menüpont legördítésénél az „Összeállítás felírása” opciót. Lenn, ahova a nyíl mutat, láthatjuk, hogy mekkora helyet fog elfoglalni az adat a lemezből, mint látod, az a leheletnyi zöld foltocska mutatja, hogy még jócskán lenne szabad hely.


CD-DVD írás


Már csak két dologra kell figyelni: az egyik az, hogy ne legyen többmenetes a lemez. Ez az adat későbbi visszaolvasására lehet befolyással, ezért a következőképpen kell bejelölni az opciót:

Ezek után már csak néhány mozdulat: az Írás fülre kattintva előhívjuk a következő felületet, beállítjuk, hogy mit szeretnénk: Írás és a Lemez végleges lezárása. (A lezárásra irányuló utasítás lehet automata is, nálam minden lemez automatikusan lezáródik, így biztonságosabb az írás minősége is.)


CD-DVD írás


Kiválasztjuk az írási sebességet. Mint már mondtam, ne a maximumon akard pörgetni az írót, válassz egy optimális, időben is és minőségben is kedvező sebességet!

A DVD-írás gombra kattintva elindítod. Ha valamit nem jól csináltál, például, nem tettél be lemezt az íróba, akkor kaphatsz még néhány üzenetet ez ügyben, de aztán automatikusan folytatódik tovább a kiadott feladat végrehajtása. Nehéz volt? Ugye, hogy nem! Próbálgasd, tesztelgesd, ügyesedj, okosodj! De a lényeg, hogy az adatokat menteni kell. Következő alkalommal beállítjuk az Outlook programot az ingyenes e-mail címedhez, de csak és kizárólag egy feltétellel! Hogy mi az a feltétel? A leckéből megtudod majd. Addig jó lemezírogatást, mentegetést!

Üdvözlettel: Vidi Rita PC Kommandó



10. Hogyan lehet beállítani az Outlook-ot ingyenes e-mail címhez? A lecke témája az Outlook levelező program beállítása ingyenes e-mail címek kezeléséhez. Nem mindenki kap a nevére szóló e-mail címet az internet szolgáltatójától, ezáltal gyakran a nehézkes webes felületet kell használni, ami sokkal lassabb, ezáltal rengeteg időt veszítesz. Viszont az Outlook programot csak és kizárólag akkor használhatod, ha... Tudd meg a leckéből! Egy fontos hozzáfűznivaló: az Outlook beállításának nehézségei nagyban függnek attól, hogy melyik cég az internet szolgáltatód. Ha sehogy sem boldogulsz, akkor hívd fel a szolgáltatódat és kérdezd őket a helyzetről! A leckét a következő linkre kattintva érheted el: http://www.pckommando.com/pdfek/outlook.pdf


Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam. Hogyan állítsam be az Outlook-ot ingyenes e-mail címhez? 10. lecke Hogyan állítsam be az Outlook-ot, ha csak ingyenes e-mail címem van? Ez olyan rendszeresen visszatérő probléma az ügyfeleinknél, hogy úgy gondoltam, érdemes szentelni neki egy leckét. Akik ismernek, azok tudják rólam, hogy mennyire nagy ellensége voltam a Microsoft Outlook levelező programnak. Veszélyesnek, kiszámíthatatlannak, és nehezen kezelhetőnek találtam. Ja, és persze nem értettem hozzá, ez volt a legnagyobb bajom vele. Ismerős szitu? Savanyú a szőlő effektus. A munkahelyemen ezt kellett használnom, tehát kénytelen voltam megbarátkozni vele. De még mindig veszélyesnek találtam, a férgek és a spam-ek miatt. De mióta NOD32-t használok, megváltozott a helyzet. (Hűha, ez kezd már nagyon TVSHOP reklám szagú lenni. Elnézést, nem a reklámozás volt a célom, de ez az igazság.). A modern, jó minőségű vírusirtók rátelepednek a levelezőprogramra, és minden kimenő és bejövő levelet szemmel tartanak, megvizsgálják a tartalmát, a csatolt állományokat, és az előre beállított paraméterek alapján kezelik a gyanús eseteket. (Lehet töröltetni a levelet, lehet megjelöltetni, áthelyeztetni, satöbbi.) Na, mióta ilyen biztonságos lett a helyzet, azóta én is az Outlook-ot használom, de tudom, hogy néha gondot okoz a beállítása, mert nem mindenkinek ad az internet szolgáltatója külön e-mail címet. (Vagy mondjuk a családfő nevére adtak e-mail címet, de épp a csemetének lenne rá szüksége, de hát Kis Piroska csak nem használhatja Kis János címét, nem? És persze fordítva sem!) Nos tehát, ott tartunk, hogy van egy szűz Outlook programunk (maradjunk az igen elterjedt, Outlook 2003-as verziónál.), és szeretnénk, mondjuk egy ingyenes, freemail-es címmel használni. Lássuk lépésről lépésre a beállítást: 1. lépés, előhívjuk a Beállítás ablakot, innen:

80 napos profivá változtató tanfolyam - PC Kommandó

A megjelenő ablakon kiválasztjuk a Levelezés beállításai fület, és rákattintunk az „E-mail fiókok…” gombra:

„Új e-mail fiók hozzáadása” opció bejelölése, ha megvan, alul „Tovább” gomb:


Következő ablaknál a POP3 opciót kell kiválasztani (freemail-es cím esetében mindenképp, és más ingyenes címeknél is, sőt, nem ingyeneseknél is, például, tárhelyhez tartozó e-mail-ek esetén.)

Tovább gomb… És most jön a lényeg, ez eddig még csak a felvezető volt. Most beállítunk minden létfontosságú paramétert, méghozzá egyetlen felületen, és ezek után már működik is!


A név, az a címhez tartozó, levelezésben megjeleníteni kívánt név legyen. Az e-mail cím, az a freemail-nél található, beállítani kívánt cím. A felhasználónév és a jelszó az, amit a freemail belépés felületén szoktál használni, tehát amivel belépsz. Legyen beállítva, hogy a jelszót tárolja el, ha csak nem akarsz minden egyes levelet úgy fogadni és elküldeni, hogy előtte a jelszót kell állandóan beirkálnod. A bejövő levelek kiszolgálója tehát a freemail.hu (de ez lehet citromail.hu, vagy bármi, attól függ, honnan származik a címed.) A kimenő levelek kiszolgálója az érdekes és nagyon fontos, ugyanis ennek az internet szolgáltatódnak kell lennie. Nálam ez a hfcnetwork nevű cég, de ez lehet akármi, invitel, t-online, dunaweb, satöbbi. A beállításokat tesztelheted is, ilyenkor kapsz egy automata levelet, és közben figyel a rendszer, hogy minden kimenő, bejövő paraméter megfelelően lett-e beállítva. (Beállítások tesztelése gombbal.) Van egy olyan gomb, hogy „További beállítások…”. Ha erre kattintasz, akkor leellenőrizheted többek között, hogy az e-mail cím szolgáltatója által javasolt portok vannak-e beállítva, mert ha nem, akkor nem fog működni. Így néz ki ez a felület:


A „Speciális” fülre kattintva nézheted meg a portokat. Maradjunk ennél az ablaknál egy picit. Az alsó részen van egy olyan, hogy „Kézbesítés”. Mint látod, kiválaszthatod, hogy amikor az Outlook letölti a leveleket, akkor maradhat egy példány a kiszolgálón, tehát nem üríti ki a freemail-es postafiókodat, hanem ott is megmarad a levél. (Vagy épp ne maradjon ott semmi, ezt is beállíthatod.) Nos, én azt javaslom, hogy mindenképp válaszd ki ezt az opciót, hogy maradjanak ott a levelek, élj a lehetőséggel! Ugyanis, ha valami oknál fogva eltűnnének a leveleid az Outlook-ból, (mondjuk, mert még csak most ismerkedsz vele, és véletlenül kitörölsz belőle mindent) akkor sincs semmi gond, mert a freemail fiókban ott vannak szépen a levelek, és várnak a sorukra. Ma már a legtöbb ingyenes e-mail cím szolgáltatónál 1 Gigabájt tárhelyet biztosítanak, ami nagyon sokáig elég! (Nem kell naponta ürítgetni a postafiókot akkor sem, ha ott tárolod az eredeti leveleket.)


Még egy bónusz tipp: irányítsd minden más címedet arra a címedre, amit így beállítottál, és akkor mindent letölthetsz az Outlook-kal, ráadásul minden leveled többszörösen el lesz tárolva, több helyen is! Praktikus és hasznos is! Most jön a feketeleves: soha nem használd az Outlook egyetlen verzióját sem, ha nincs olyan vírusirtód, ami folyamatosan ellenőrzi a kimenő és bejövő leveleidet! Ha nincs megfelelő védelem a levelező rendszeren, akkor nagyon nagy veszélynek vannak kitéve a leveleid, a géped és az ismerőseid levelei is! Nagyon komolyan mondom, hogy használj jó, megbízható vírusirtót! (Ha konkrét tippet szeretnél, nyugodtan kérdezz e-mailben!) A következő leckében az Interneten való profi keresésről fogunk beszélni, és néhány háttér információról is szó lesz. Addig jó levelezgetést kívánok, állítsd be az Outlook-ot, és írj nekem róla levelet, hogyan sikerült!:) Vidi Rita PC Kommandó



11. Hardverekről közérthetően és egyszerűen Már utaltam rá, hogy lesz egy külön lecke a hardverekről, és arra is utaltam, hogy miért nem ezzel a témával kezdődött a tanfolyam. Egy fejlődni vágyó felhasználó, maximum a vásárlás előtt mélyed bele a hardvertémába. Aki internetezéssel, dvd-írással, szövegszerkesztéssel kapcsolatos területen akar leginkább előrelépni, annak vajmi keveset jelent a processzor órajele. (Persze ez után a lecke után, már lehet, hogy másképp fogsz gondolni a hardvertémára. Figyelmeztetlek: minden felhasználó, aki kicsit is jobban kiismeri magát a hardverek világában, mint az átlag, az a felhasználó menthetetlenül fejleszteni akarja a gépét is, előbb-utóbb.) Tisztázzuk először, hogy mik azok a hardverek. (Érdekel angolul? Akkor gyakorold a keresést az interneten, nemsoká úgyis a keresőkről szóló lecke kerül majd sorra!) A hardverek mindazok a kézzel fogható dolgok, amik fizikailag felépítik, alkotják a számítógépet. Minden, ami a számítógép házhoz tartozik. Alaplap, processzor, videókártya, hangkártya, memória, merevlemez-meghajtók (háttértárolókadattárolók), hajlékonylemez meghajtók, cd-dvd rom, hűtőventillátorok, tápegység, kábelek, stb. Ezek közül melyiket nem érted? Oké, sorban megyünk: Alaplap: csodás magyar nyelvünk már választ is ad a kérdésre, hiszen az ALAPlap az alapja a PCknek. Ezen található meg szinte minden más hardver, ez fogja össze, tartja egyben ezeket, és teremti meg az összhangot a többi alkatrész között. Az emberi testhez hasonlítva az alaplap a szív-tüdőlélek összessége (nem az agy!), és maga a komplett vérkeringés. Az alaplap fontos jellemzői: chipset, gyártó, alaplapi buszrendszer (ISA, PCI, AGP). Ezek a jellemzők azért fontosak, hogy többek között ezek pontos ismeretével lehet meghatározni a hardverek egymással való kompatibilitását. Az alaplap mindenféle áramkörökből, és a többi hardver csatlakoztatását segítő aljzatokból áll. Processzor: (CPU: Central Processing Unit) a matematikai műveleteket (számításokat) elvégző, áramkörökből álló alkatrész. Most csak az Intel processzorokkal foglalkozunk kicsit részletesebben: a 70-es évek elején az Intel nevű minicég, több tranzisztort épített egybe, hogy azok egyetlen központi vezérlő egységet alkossanak. Innentől vette kezdetét az a szárnyalás, ami azóta is jellemzi az Intel processzorokat (amiket eleinte még nem Intel Pentium-nak neveztek, ez az elnevezés csak néhány éve került be az informatika világába.) Az a néhány kis tranzisztor, amivel annak idején kezdett a cég, az mára olyannyira felfejlődött, hogy az újabb generációs processzorokban már többmillió tranzisztor van!

A processzorok fő jellemzői az úgynevezett betű- és számjelek és frekvencia mérőszámok. (És még egyéb, varázslatos betűszavak, rövidítések, amihez már szinte mágikus képesség – vagy szakértelem – kell, hogy az ember rögtön értse, hogy mi, mit jelent.) Azt általánosságban elmondhatjuk, hogy annál jobb, minél nagyobbak ezek a számok. (De nemcsak ezekre a számokra kell figyelni!) Van ám egy kis gondjuk is a processzoroknak, mégpedig az, hogy a sokmillió másodpercenkénti művelet elvégzése igencsak nagy hőtermeléssel jár, ezért processzor nem létezhet megfelelő hűtés nélkül! Természetesen általában együtt adják a ventillátorral, de akik nagyüzemi módon használják a gépüket, azoknak érdemes komoly, márkás, nagy teljesítményű hűtést beszerezni, a megfelelő működés érdekében. Memória: (RAM – Random Access Memory) Most idézek a GIS Figyelő informatikai fogalomtárából (olyan jól megfogalmazták): Félvezető kivitelezésű tárolóeszköz (lapka), mely cellánként bitnyi információ tárolására képes: írható, törölhető, újraírható. Sokkal gyorsabb mint a mechanikus tárolók, de ellentétben ezekkel, alapkivitelben csak bekapcsolva és rendszeresen frissítve képes információt tárolni. Ma több GB (gigabájt) nagyságrendig kapható. Kivitelezési formái: DRAM (dinamikus RAM) mely önfrissítő (számítógépek központi, ‘operatív’ tárainál ma 16…128 MB kivitelben használatos). SDRAM (szinkron dinamikus RAM) mely a mikroprocesszor ütemével szinkronizálva működik és így annak adatfeldolgozó sebességét növeli. SRAM (statikus RAM) többnyire kisebb kapacitású, költségesebb, de ‘kikapcsolva’ is megőrzi az adatokat. DDR-RAM (Double Data Rate) gyorsabb, modernebb, mint elődei. Ebből is van sima DDR (ez még nem kapott számot, hiszen ez volt az első), DDR2-es, DDR3-as, és már fejlesztik a DDR4-est. A számok növekedése természetesen a technológia fejlődését és a nagyobb kapacitást, gyorsabb működést jelzik. Általában nem kompatibilisek egymással. Ha egy alaplapba DDR-es memória passzol, akkor DDR3-ast nem lehet beletenni. Sajnos. Azt szokták mondani, hogy minél nagyobb mennyiségű memória van a gépben, annál jobb. A mai, mostanság vásárolt gépeknél alap kitétel, hogy minimum 512 MB memóriával rendelkezzenek. Most, 2012ben kiegészíteném azzal, hogy új gépekben alapvető az 1 GB memória a Windows XPhez. Árban is barátságos. A Windows7-het minimum 2 GB memória kell, nincs kompromisszum! Kevesebb memóriával a Windows7 csak kínlódás… Ha bővíteni szeretnéd a gépedet memória tekintetében, akkor nagyon alaposan járd körbe, hogy milyen típusú memóriára is van szükséged! Mert láttam már olyan gépet, amibe a gazdája többféle memóriát is beleszuszakolt, de azon persze csodálkozott, hogy a gép miért csak egyetlen egyet ismer fel belőle. (Önjelölt profi volt az illető…) Természetesen gépbővítési szándék esetén kiváló megoldás, ha felkeresed a PC Kommandó boltot, vagy felhívod a 06-209/816-934-es számot. Szívesen segítünk, bármilyen kérdésed van.

Fontos tényező még a memória órajele is, de ez már szinte csak a szakembereknek és a fanatikusoknak mond valamit, ez a memória műveleti gyorsaságát jelzi. Tudj róla, hogy ez is szempont, de nem kell ezeket a számokat megtanulni, mert napról napra növekednek egyébként is. Majd aktuálisan, ha memóriára lesz szükséged, kérdezz rá, tájékoztatni fognak. Ezt a fajta memóriát (RAM) szokták fizikai memóriának is nevezni, mert ezt fizikailag meg lehet fogni, ellentétben a virtuális memóriával, ami a merevlemez egy meghatározott nagyságú, ideiglenes adattárolásra használt része. Gyakran előfordul az, hogy a gyors, egymás után következő különböző műveletek telerakják a saját adataikkal a memóriát, ami még nem gond, mert ez a dolga a memóriának. Viszont a frissítési ideje viszonylag lassú lehet, ahhoz képest, ahogy Te dolgozol, ezért az operációs rendszer elkezdi használni a merevlemezen lévő virtuális memóriát is, ami sokkal több időt igényel a műveletek elvégzéséhez, és ilyenkor lelassul a gép. A fizikai memóriát ilyenkor ki lehet üríteni azzal, ha újraindítod a gépet. Ebből is látszik, hogy a minél több, jó minőségű memóriával ennek a túlterheltségnek a gyakorisága lecsökkenthető. Merevlemez (Winchester) A merevlemez (HDD – Hard Disk Drive – merev lemez meghajtó), a számítógépes adatok ún. háttértárolója. Ezen tároljuk az adatainkat. A felhasználók általában 80 GB adattárolásra elegendő winchestert használnak manapság, de már ez is lassan elavultnak számít, ma szinte alap a 200 GB. Főbb jellemzői: a mérete (tárolókapacitás, vagyis hány gigabájt), a gyártója (pl. western digital, seagate, HP, stb.), tányérforgatási sebesség (5400 vagy 7200 rpm általában), csatolófelület fajtája (sata2, sata3), és egyéb tulajdonságok. Minden jellemzőről elmondható, hogy évente újabb verziót találnak ki belőle, tehát idén veszel egy jó minőségű merevlemezt, és jövőre egészen biztos, hogy elavultnak fog számítani. Ami abból a szempontból jó hír, hogy ha új szériák kerülnek a boltokba, a régiekhez jóval olcsóbban lehet hozzájutni. A rengeteg, winchesterhez kapcsolódó, de már nem alapinformációkról, számos, korrekt írás található az interneten, de az alapinformáció mindenképp az egy otthoni felhasználó számára, hogy mennyi adat fér el rajta. Ezt pedig mindenképp a GB – gigabájt – fogja jelezni. Az igazán profik külön hűtést alkalmaznak a winchestereiknél is. Főleg kánikulában hálás dolog lehet egy plusz ventillátor, ami párszáz forintos tétel! Érdemes jó minőségű, márkás winchestert vásárolni, ezen soha nem érdemes spórolni, mert ezen lesznek a legdrágább kincseid: az adataid. (S betűvel kezdődő és ….ung-ra végződő márkájú winchestert senkinek nem ajánlunk! – A szerk.) Videókártya: az úgynevezett grafikus vezérlőkártya, ez jelenít meg mindent, ami látható a monitoron, sőt, a monitort is vezérli, sőt, némelyik a TV-t is (hdmi csatlakozóval)! Nagyon fontos alkatrész, és nekem nagyon nagy bánatom, hogy mai napig minden gyanútlan vásárlónak nyakába sózzák az igaz, hogy olcsó, de nagyon gagyi, alaplapra integrált videó kártyákat. Tévedés ne essék, vannak kiváló integrált videó kártyák, de azok kiváló Alaplapot feltéleznek. Ha úgy indulsz neki a vásárlásnak, hogy már az Alaplapon is spórolsz, akkor nem lesz sok örömed a gépedben, mert a silány minőségű Alaplapokon silány minőségűek az integrált hardverek is. Sajnos ezek tények.

Oké, a ló túloldalára sem kell átesni, vannak olyan videókártyák, amik többszázezer forintos áron szerezhetők be. Persze, ezek nem egyszerű otthoni felhasználóknak készülnek, de azért ebből is látszik, hogy aminek szinte semmi ára nincs (névtelen, integrált, csupán videókártyának látszó tárgy), az nem is ér sokat, sajnos. A videókártya egyik fő jellemzője a márkája (ezen belül bizonyos tipusszámok, ezek jelentik végül is a teljesítményt – csak érteni kell hozzá, hogy melyik mit jelent), és a saját memória mérete (az integráltaknak alig van saját memóriájuk). Internetezésre ajánlott egy olcsó, de nem integrált kártyát vásárolni, de ha a csemete szeretne lövöldözős játékkal nyomulni, akkor készüljünk fel egy eléggé drága verzióra! (Persze nem csak videókártyából, hanem mindenből!). A videókártyák legismertebb márkái és gyártói: ATI Radeon, NVidia – hmm, hasonlít a nevemre ASUS, MSI.

-, Sapphire, Gigabyte,

Hangkártya: a hangot vezérlő kártya. Nagyban meghatározza (a hangfallal és erősítővel együtt) a hang minőségét. Túlságosan sok gyártó nincs elterjedve a piacon, tehát nem nehéz választani, árban sem jelent nagy tételt, de ebből sem érdemes integráltat venni (alaplappal együtt), mert nagyobb hangerőnél jól hallhatóan torzul a hang. Változó, hogy a magas vagy a mély hangok torzulnak, sercegnek, de tapasztalatom szerint semmiféle szoftveres trükközés nem segít a hangminőség javításában. Ezért szintén különálló, de akár valamilyen olcsóbb hangkártya is megfelelőbb, mint egy integrált vicikvacak. CD-DVD ROM A különféle lemezeken (nem merevlemez!) tárolt adatok beolvasására alkalmas egységek. Régebben, még a DVD korszak előtt csak CD-ROM létezett, ennél korábban pedig a floppy meghajtó. (Ebből is két fajta, de most azért az őskorig nem mennék vissza a számítógép történelemben.) Manapság már egyben van az olvasó az íróval, és mint egy korábbi leckében láttuk, az írási, olvasási gyorsaságuk lassan már sztratoszférai magasságokba emelkedik, de ennek nem szabad bedőlni. Mivel ezekben a meghajtókban van jó pár kulcsfontosságú mozgó alkatrész, ezért viszonylag és általánosságban hamarabb tönkremennek minden más alkatrésznél, de persze az áruk is a legkedvezőbbek közé számítanak a hardverek között. Párezer forintot kóstál egy-egy közepes árfekvésű, megbízható író. (Általában röviden DVD-író-nak hívjuk már ezeket, mert ha DVD-t tud olvasni, akkor biztos, hogy CD-t is, illetve, ha írni tud, akkor olvasni is. Fordítva ez nem biztos, hogy igaz: A CD-olvasó nem biztos, hogy tudja a DVD-t olvasni, és valószínűleg nem tud írni.) Vicc, de nem kell poháralátétnek használni a DVD-író tálcátját. Hálózati kártya: Most kivételt teszek, ennél az egy hardvernél „megengedem”, hogy integrált legyen. (De külön hozzácsatlakoztatni is egyszerű.) Feladata, hogy fizikai összeköttetést biztosítson két számítógép, számítógép és internet, számítógép és egyéb adatátviteli vezérlők, elosztók között (modem, router, hub, switch, stb.) között. Most az alaplapi BIOS-ról lesz szó: BIOS – Basic Input/Output System (Alapvető bemeneti/kimeneti rendszer)

Hogyan is foglaljam össze érthetően? A BIOS egy alap szoftver, amely legelsőként indul el a számítógép bekapcsolásakor azért, hogy legyen egy összekötő kapocs a szuper hardvereink és a remek operációs rendszerünk között. Egyszerűen megfogalmazva ennyi. De ezen túl, körülbelül szakdolgozatnyi anyagot lehetne összehozni a BIOS-ról, és lehet, hogy akkor még mindig csak általánosságban beszélnék róla. Még annyi lényeges, hogy bizonyos rendszerjellemzőket a BIOS-on belül lehet beállítani, de ezt otthoni felhasználók számára nem javaslom. Nem, akkor sem, ha már csináltál ilyesmit! Ezt bízd a szakemberre, vagy legalábbis csináld felügyelettel! Ha már hardverek, akkor illesztőprogram (driver): most nincs előttem egyetlen lexikon sem, de a nevében benne van a jelentése, illetve egy korábbi leckében, a sebezhetetlen operációs rendszereknél beszéltünk már róla. Egy hardvernek nem csak fizikailag kell illeszkednie a számítógéphez, hanem szoftveresen is. Mikor még új volt a géped (vagy esetleg most új), akkor az operációs rendszer telepítésekor, a Windows installálása után, minden kulcsfontosságú hardvert külön driverrel (illesztő programmal) kell felismertetni a rendszerrel. Nem mindig manuálisan, mert előfordulhat, hogy a Windows-od már okos, és felismeri az egyes hardvereket – a Windows7 például ilyen okos. Néha előfordul olyan probléma, hogy egyszerűen elszáll az egyik driver, és az eszköz nem működik megfelelően. (Ismerős?) Ilyenkor új illesztőprogram segít. (Vagy a régi újrainstallálása.) Részletesebb infókért olvasd el újra a sebezhetetlen operációs rendszerről szóló leckét>> Nem beszéltem még az egyéb, házban található dolgokról, mint például kábelek, ventillátorok, és maga a tápegység, USB portok. Bár a tápra illik odafigyelni, mert néha a gép élete múlhat rajta, de most kábelekkel és csatlakozó házakkal nem foglak fárasztani. Utolsó gondolatként: nagyanyám legendásan híres volt a tisztaságszeretetéről, és biztosan nagyon örülne, ha látná, hogy most arról írok, hogy a tisztaság fél egészség. Számítógépeknél is. Nagyon óvatosan, körültekintően, ha úgy érzed, hogy van hozzá tehetséged és türelmed, néha takarítsd ki belülről a házat. De inkább bízd profira, egy alapos, hardveres-szoftveres karbantartás keretében! Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com


12. A legkeresettebb kereső titkai és azok kifürkészése Akadt már gondod a kereséssel? Előfordult már, hogy akárhogy ügyeskedtél, nem azt találtad, amit kerestél volna? Biztosan JÓL kerestél? Igen, ezt is lehet tanulni! Most következik néhány gyakorlatias gondolat, a mai keresési trendekről, kereső és felhasználó oldalról megközelítve. A leckét a következő linkre kattintva érheted el: http://www.pckommando.com/pdfek/googlealapok.pdf


Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes email tanfolyam. A keresőnek lelke van, vagy csak jól ismer minket? 12. lecke Kedves Barátom! Egyszer volt, hogy nem volt, volt egyszer két egyetemista, akik a kölcsönös ellenszenvük ellenére összedugták okos fejüket, és alapjaiban rengették meg az internetes világot. Ebben az egy mondatban összefoglaltam a Google történetét, elejétől a végéig. Benne van, hogy hol kezdődött, és hol vagyunk most. De ez ugye még nem elég? A másik meg az, hogy ez a lecke nem kizárólag a Google-ról szól. (Lesz egy mondat más keresőkről is) Igen, a Google előtt is voltak keresőmotorok, a Google megszületése előtt is kerestek az emberek a neten. Régen a keresők (Yahoo, Altavista, stb.) úgy művelték a keresés mesterségét, hogy egy kis robottal folyamatosan pásztázták a web-et, és minden oldalról begyűjtötték a számukra fontos információt, és ezen információk alapján rangsorolták az oldalakat. Régen az számított nagy dolognak egy keresőmotor szemében, ha egy-egy kulcskifejezés, (mondjuk parapszichológia) sokszor szerepelt a szövegben! Minél többször szerepelt, a konkrét szóra keresésnél annál előrébb került a keresett szóval rendelkező oldalak listájában.

Egyetlen nagy hátrányuk volt ezeknek a keresőknek: nem gondolkodtak a felhasználó fejével. Mert mit is akar a felhasználó? Mit akarsz Te? Te (és én is) azt szeretnénk, hogy amikor kulcsszavak alapján keresünk, akkor olyan találatokat kapjunk, ahol előre kerülnek a kulcsszavakkal és a kulcsszavakhoz kapcsolódó témával legrelevánsabb oldalak, és azok valóban olyan oldalak legyenek, amelyek megfelelő információval látnak el minket.

Van egy nagy hátránya az internetnek is, de ez nem szándékos, ez belőlünk, emberekből ered.

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt? - PC Kommandó

Ugyanis még a legtöbben abban nőttünk fel, hogy az, ami nyomtatásban megjelent, vagy nyomtatott betűkkel volt megjelentetve, az hiteles, korrektúrázott (néha bizony cenzúrázott), de még ha csak félig is, de igaz volt! Itt az interneten viszont nem minden igaz. Hiába írom le, hogy a hó az kék színű, azért, mert telenyomom vele az internetet, ez még nem igaz. Viszont, ha erről szól egy honlap, akkor egy mezei kereső úgy fogja értelmezni, hogy igaz! Jön a felnövekvő ifjúság, és mondjuk még nem látott élőben havat, na, ők elhiszik minden szavamat a kék hóról, mert nyomtatott betűkkel van írva.

Ezért többféle viszonyításnak is stimmelnie kell egyegy tartalom igazzá válásához. Ebben erős a Google, hogy nem csak azt nézi, hogy hányszor írtam le a „kék hó” szókapcsolatot az oldalról, hanem többféle dolgot figyelembe vesz. Figyelembe veszi, hogy az internetes társadalom mit gondol a kék hóról szóló oldalam tartalmáról.

• • •

Sok, erős és hiteles link mutat az oldalamra? Ez nagyon jó pont. (Elméletileg ez a legjobb pont a honlapok ranglistájában a Google-nál.) Sokan keresik a kék hó szókapcsolatot? (Nem mellékes, ha van némi kereslet a tartalomra.) Mikor a keresés után az oldalamra linkjére kattintanak, akkor az oldalamon maradásukkal elfogadják az oldal tartalmát igaznak? Vagy esetleg hanyatt-homlok visszamenekülnek a Google találati oldalra?

Bizony, ezek mind-mind számítanak. Úgy is vehetjük, hogy a Google figyel minket, ami egyeseket felháborít, de egyesek szerint (szerintem is) ez a figyelem fontos a szolgáltatás fejlesztésében. Én is szeretem megkérdezni a vevőimet, hogy meg voltak-e elégedve a szolgáltatásunkkal, ha esetleg nem, akkor mit változtatnának a helyünkben. Ezáltal fejlődünk.

Máris ott vagyunk, hogy mi magunk felelősek vagyunk a kereséseinkért. Vegyük kapásból a helyesírást. Ha nagyon helytelenül írsz be egy szót, akkor az is lehet, hogy semmiféle találatot nem fogsz kapni. De ha a helyes szóra nagyon hasonlító módon írod be helytelenül - például külön írsz valamit, amit egyben kéne-, akkor már kiadhat bizonyos találati listát, de ez a lista nem az, mint amit akkor kapnál, ha helyesen írnád be a szót. (Nyugalom, lesz ez ennél még bonyolultabb is…)


Ráadásul, a helytelen írásmódú szóra kiadott találatok nem a helytelen írásmóddal szereplő szavakra adnak választ, hanem a helyesen írt szavakat tartalmazó oldalakat is megkapod találatnak, viszont, mivel te egy helytelen írásmóddal kerested, viszont helyes találatra átkattintasz, ezt a Google releváns (tartalmilag passzoló, összefüggő, megfelelő) találatnak veszi, és így máris torzul az egész rendszer! (Mindez túl bonyolultnak tűnhet, de alátámasztom egy példával: legfőbb profilunk a vírusirtás. Erre a szóra helyesen csak én keresek az interneten, mert mindenki más valamilyen már formációban, de az tuti, hogy helytelenül írja a vírusirtó szót. Keresőoptimalizáló ismerőseimtől nem egyszer megkaptam már, hogy ne erre a szóra optimalizáljak, mert senki nem keresi, optimalizáljak a helytelenül írt változatokra. De könyörgöm! Azért, mert a többség nem tudja helyesen leírni a vírusirtó magyar szót, azért én nem vágom sutba a helyesírásba fektetett hitemet! Ha másra nem is lesz jó ez a 80 nap, a tanfolyam résztvevői legalább azt megtanulják, hogy a vírusirtó szó így helyes, és vannak az alábbi, helytelen változatok: virusirtó, vírusírtó, virus irtó, vírus irtó, virus írtó, vírus írtó, vírusírto, satöbbi.) Tehát első és legfontosabb felelősséged a saját keresésed érdekében, és a szolgáltatás jó irányba fejlődésének érdekében, hogy tanulj meg helyesen írni! Oké, ez nem fog menni egyik napról a másikra, de oda lehet rá figyelni. A Google, mivel már nemzetközi, mindig az adott ország területén leadott nyelvnek megfelelő adatbázisban keres, és azokból adja a találatot, kivéve, ha valami nagyon nemzetközi szó, mondjuk: NOD32. Ekkor nagy valószínűséggel kiadja a teljes webre vonatkozó listát. Ha bejelölöd a „Web” opciót, és beírsz egy szép magyar szót, mondjuk „töpörtyű”, akkor valószínűleg csak magyar találatokat fogsz kapni, a nyilvánvaló nyelvhasználat miatt.

Fontos tudni, hogy egyetlen kereső sem abban a minutumban kezd el keresgélni a neten, amikor Te beírod a keresőszavaidat, hanem egy tárolt tartalomból, cache-ből dolgozik. Ezt a cache-t folyamatosan frissítik, építik, bővítik, figyelik. Még mielőtt a gyakorlati részre vetnénk magunkat, szeretném elmondani azt, amit más sokan mondtak sok helyen, hogy egy szóra, egyetlen árva szavacskára rákeresni fölösleges. Olyan listát ad ki egy szóra a kereső, amely listán akár mondjuk Magyarország összes létező honlapjának a fele szerepel, mert annyira általános az a szó. Viszont, ha kombináljuk, például


kibővítjük olyan szóval (és így már kifejezésünk lesz), ami valóban kifejezi az érdeklődésünk tárgyát. Például néha nem elég beírni azt, hogy „vírus”, kivéve, ha az emberi és állati, és számítógépes vírusokról akarsz olvasgatni. De ha megoldást keresel a vírusok ellen, akár emberi, akár számítógépesről legyen is szó, koncentrálj a megoldásra. Például: „vírusirtó letöltés” vagy „HIV vírus ellenszere”. Érted?

Fogalmi meghatározást, definíciót annyit találhatsz a neten, mint ahány csillag van a tejútrendszerben, ráadásul ezek néha gyönyörűen ellentmondanak egymásnak. Mivel a neten bárki kinyilatkoztathat bármit, és mindenféle nézőpontból is ráadásul, így néha nehéz megítélni, hogy mi igaz, és mi nem. De ha már két-három szót összekapcsolsz, és a végkifejletét keresed valaminek, nem pedig a kezdetét, akkor jobbak az esélyeid egy-két jó találatra. És az igazságra. Bocsánat a szóhasználatért, de egy undorító szokás kezdi felütni a fejét a neten, és kötelességemnek érzem, hogy felhívjam rá a figyelmet, akkor is, ha így jó pár ellenséget szerzek magamnak. Létezik egy-két nagyon kapós szolgáltatása a Google-nak, az egyik az Adwords. Ez azt jelenti, hogy megvásárolhatsz bizonyos, a szolgáltatásodra, tevékenységedre, vagy az oldaladra nagyon jellemző szavakat, és amikor ezekre valaki rákeres, akkor a sima találati lista ELŐTT vagy MELLETT megjelennek fizetett, szponzorált hirdetésként. Ez valahogy úgy működik, hogy én mondjuk befizetek 50ezer forintot a Google-nak, és minden egyes „Vírusirtó” szó keresésre beadja mindenképpen az én oldalam címét legfölül, vagy oldalt. Aztán akit nagyon érdekel, az rákattint, ezért mondjuk az 50ezer forintból levonnak egy átkattintás után száz forintot. És ez addig megy, míg el nem fogy az 50ezer forint. Időközben bejött egy másik szolgáltatása is a Google-nak, az Adsense… Ez úgy működik, hogy ha valakinek van saját honlapja, akkor egy szerződést kötve a Google-lal, kitehet Google Adwords hirdetéseket az oldalára, de úgy, hogy azok folyamatosan változnak. Ha mondjuk, kitennék a blogunkra egy ilyen Adsense modult, akkor azon valószínűleg vírusokkal, vírusirtókkal kapcsolatos hirdetések jelennének meg, mert a rendszer azt is figyeli, hogy a hirdetések a honlap témájába vágnak. Mert (és most jön a biznisz), ha egy látogató nem találja meg a megfelelő információt az én oldalamon, viszont a hirdetés felkeltette a figyelmét, akkor a hirdetésre kattintva


NEKEM pénzt szerez. Igaz, hogy továbbáll tőlem, de legalább jár utána néhány fillér. Ez a két, egybefonódó szolgáltatás (ugyanis a honlapokon található Adsense modulokban az Adwords hirdetések jelennek meg), hihetetlenül felpezsdítette az internetet. Akinek eddig gondja volt a „Hol hirdessek hatékonyan és olcsón?” az megtalálta a számítását az Adwords-el, akinek pedig az volt a gondja, hogy „Hogyan szerezzek egy kis pénzt hirdetőkön keresztül?”, annak az Adsense a megoldás. De az Adsense révén egyre-másra bukkannak fel a csak és kizárólag a hirdető modul kedvéért létrejött, lényegében értelmetlen, tartalom nélküli oldalak. És ezek bezavarnak az egész képbe. Persze ez nem mindenkit zavar, de engem igen, és engem is csak azóta, mióta saját oldalaink vannak. Tudom, hogy milyen nehéz tartalommal, jó minőségű, saját fejemből kipattant tartalommal feltölteni egy oldalt, és amikor azt látom, hogy olyan honlapok születnek egyremásra, amelyek csak kulcsszavakból és Adsense hirdetési modulból állnak, akkor kissé összeszalad a szemöldököm. Ezt fontosnak tartottam megjegyezni, mert ez is hozzátartozik a képhez, de még azt hozzátenném, hogy a tartalom nélküli, Adsense hirdetésre kihegyezett oldalakat a Google törli a saját rendszeréből előbb-utóbb. De hát ez is olyan, mint a rendőrség, mikor autóval megyek valahova: az égvilágon mindenki gyorsabban megy, mint a megengedett, rendőr meg sehol… Persze ne hagyd, hogy az én véleményem befolyásoljon, de ezek után már erre is figyelj oda! Ha egy keresés kapcsán olyan oldalra vetődsz, ahol tulajdonképpen semmi információ nem található, csak és kizárólag Ads. hirdetés, akkor menekülj onnan! Csak a pénzedre hajtanak. Az Adsense hirdetésekre egyébként érdemes kattintani, mert akik így HIRDETNEK, azok általában nagyon minőségi információt nyújtanak, azok biztos, hogy nem csak tranzit oldalak…

Ezt a leckét szándékosan nem illusztrálom képekkel, mert ha már eddig eljutottál a tanfolyamon, akkor el tudsz igazodni elmondás alapján is. (Nem vagyok lusta, képekkel nekem is könnyebb lenne elmagyarázni dolgokat…) Nyisd meg a http://www.google.hu oldalt. Mit keressünk?


Hogy ne mindig csak a vírus legyen a porondon, keressünk rá a Ford Mustang szókapcsolatra úgy, hogy a „Web” szócska előtti kör legyen bejelölve. (A kulcsszó beírás után „entert” is nyomhatsz, úgy gyorsabb, nem kell egérrel a „Keresés” gombot hajkurászni.) Nálam így 3 290 000 találat született. Mi alapján döntsük el, hogy melyik találatra kattintsunk? Pillantsuk végig sorban: Az első helyen képek vannak, ezek függetlenek az első 10-től. De azért adott ki képeket is, mert a Google a többmillió leadott keresésből már „megtanulta”, hogy rengetegen keresik a Ford Mustang-ot KÉPEN! A találati ranglista első helyén egy nagyon jó találat van (ebben az esetben), a totalcar.hu oldal, mégpedig konkrétan egy teszt! Nézd meg, hogy a fölső sorban egy élő link van, ami utal a honlap címére, és a cikk címére is. Szépen kifejezi, hogy a Ford Mustang GT teszt igencsak elvarázsolta a tesztpilótánkat. Az élő link alatt általában egy-két soros leírást találhatsz az oldalról, vagy fejlettebb oldalaknál magáról, a keresett szavakhoz kapcsolódó cikkről. Esetünkben most ezt láthatod a Totalcar-os találat leírásában: Lovat így még sose kívántam - Istenkomplexus: egy maró ködöt fejlesztő, süvöltve sodródó, fortyogó dögöt célra tartani az oldalablakon át kinézve. Ez a pár sor mindig a látogató becsalogatására van, egy kis ízelítő, egy kis bevezető, ami felkelti az érdeklődést. Ha azt látod, hogy ebben a leíró részben (description) kulcsszavak sora szerepel, akkor rossz hírem van: hozzá nem értő, keresőoptimalizátor javaslatára szerepelnek a leírásban kulcsszavak, vagyis nem a látogatók figyelme az oldal célja, hanem a keresőben való optimális helyezés. Ez nem mindig gond, lehet csak apró baki, de azért általában negatívumot jelent, sajnos, azért, mert nem Rád gondoltak, hanem magukra… Menjünk tovább: a leíró rész alatt (nálam zöld színnel) van egy nem élő link. Ez mutatja, hogy melyik honlap (domain), melyik lapján található pontosan a tartalom, tehát ezzel mintegy le lehet ellenőrizni azt, hogy komoly oldalról van-e szó, vagy valami klón oldalról. Általában ingyenes tárhelyek al-oldalain nem a tökéletes megoldások szoktak szerepelni a keresésekre, de találkoztam már az ellenkezőjével is. Ennek megítélését Rád bízom! A nem élő link mellett van egy olyan szöveg, aláhúzva, hogy tárolt változat!


Néha ez a kedvencem! Ugyanis, főleg a nagy hírportálokra mutató találatoknál fordul elő az, hogy rákattintok a fölső linkre, és nem az a cikk jön be, amit én keresek éppen, hanem az éppen aktuális főcím, vagy rovat. De semmiképpen nem AZ a cikk. Viszont a tárolt változattal nagy valószínűséggel azt kapod, amire felcsillant a szemed, a leíró részt olvasva, de ez sem mindig igaz. Ha fórumhozzászólásokat és nagy portálok oldalát adja ki a keresés, akkor általában érdemesebb a tárolt változatot megnézni. Ilyenkor a keresett szavak ki vannak emelve a szövegből, jól elkülöníthető színnel, hogy ne kelljen végigolvasni az egész oldalt, hanem azonnal a téged érdeklő részre tudj ugorni. A hasonló oldalak linkre kattintva nem a totalcar.hu oldal hasonló, mondjuk teszt témájú oldalain találjuk magunkat, hanem a totalcar.hu-hoz nagyban hasonló témájú, felépítésű, a közlekedéssel, járművekkel, vezetéssel kapcsolatos oldalak listájánál . Például a listában szerepel a: vezess.hu, elvira.hu, de a mkogy.hu (A Magyar Köztársaság országgyűlése portál.) Ez is portál, az is portál. Gondolom… Mi a portál fogalma, ha már itt tartunk? Keress rá! (portál fogalma) 291 000 találat, az első helyen az „elib.kkf.hu/edip/D_8694.pdf” oldal linkje van. Mint látod, ez egy .pdf fájl linkje, amiket én is szoktam Neked olykor-olykor küldözgetni. A .pdf fájlok általában összeszedett, komoly munkával megírt tanulmányok szoktak lenni, és nagy előnyük, hogy könnyen elmenthetőek. Ezért sose félj megnyitni egy ilyen találatot. A Google egyik hatalmas előnye, hogy tud keresni egy csomó fájlkiterjesztésben, nem csak a .html alapú oldalakat ismeri fel, hanem, mint látod, a .pdf és a .doc és még sok minden más, meg sem kottyan neki. Nézd meg ezt a linket, hátha megtalálod benne a portál fogalmát: Megnyílik a .pdf fájl, és már láthatod is, hogy egy borzasztóan hasznos tanulmányt találtál. A „másolat mentése” gomb megnyomásával gyorsan mentsd is el magadnak, mert ahogy én végiglapoztam, szuper jó dolgokat tartalmaz. (Tudod, ne a dokumentumok mappába mentsd el, hanem egy másik, általad már régen létrehozott, hasznos dolgok gyűjtőhelyeként szolgáló mappába.) A tartalomjegyzéket átböngészve láthatod, hogy a portál fogalma a 68. oldalon található, odalapozol, megnézed, örülsz


Ha megnézzük az első utáni találatokat, a rövid leírásban mindegyiknél csupa olyasmi szerepel, ami arra enged következtetni, hogy ugyan a portál és a fogalma szó szerepelnek rajta, de nem összefüggésben, ezáltal számunkra irreleváns találatok. Tehát most is a legelső találattal jártunk jól!

Eddig a Web-en kerestünk, nézzünk most képeket!

szöveges

dolgokat,

Kattint a keresődoboz fölötti „Képek” linkre, így, hogy előtte a „portál fogalma” szókapcsolatra kerestél rá, a Weben. A „Képek” gombra kattintva rögtön keresi a „portál fogalma” szókapcsolattal kapcsolatos képeket. Nahát, itt aztán lett minden, csak az nem, ami nekünk kellene, talán azért, mert a portál fogalmát képben elég nehéz lenne definiálni! Keressünk olyan szóra a KÉPEK menüpont alatt, amit képformában érdemes keresni, legyen, mondjuk az „Orion csillagkép”! Nos, ez már sokkal jobb találatokat eredményezett, és szép képeket is. A képekre kattintva eljuthatsz a képet tartalmazó oldalra, és eredeti helyéről letöltheted, lementheted a számodra tetszetős képeket. Készíts mappát a netről leszedett képek számára, és oda mentsd el ezeket úgy, hogy jobb gombbal a képre kattintasz, a kis menüoszlopból kiválasztod, hogy „Kép mentése más néven”, és elmented a számodra tetsző néven. (És mielőtt megnéznéd a lementett képeidet, nem árt rajtuk egy víruskeresés, bár ekkor már a böngésződ is lementette az ideiglenes internet fájlok közé, de jobb későn vírust keresni, mint soha!) Nézzük tovább, hogy a Web-es keresés és a képek keresésén túl, mit tud a Google.

A keresődoboz fölött, a Képek szó mellett van egy olyan szó, hogy Csoportok. A Google lehetőséget ad csoportok szervezésére, ilyenkor egy valaki létrehozza, aztán meghív másokat. Ezek tematikus, vagy közösségi jegyet magukon viselő, interaktív csoportosulások. Keress rá az „üzlet” szóra, és rengeteg találatot fogsz kapni. Én nem szoktam használni ezt az opciót, de hátha számodra érdekes. Rengeteg Google-csoport van, rengeteg témában, van, ahova szabadon tudsz csatlakozni, van ahová csak meghívóval lehet belépni. Te is létrehozhatsz ilyen csoportot, ha van gmail-es


hozzáférésed. De hagyjuk a Google rengeteg szolgáltatásának felsorolását és megismertetését, mert ez nem az én reszortom (esetleg, majd ha fizetnek érte;)). De azért fontos megemlíteni ezeket a szolgáltatásokat, mert szeretném elmondani Neked, hogy mitől is ilyen piacvezető és szinte monopol

nagyhatalom a Google. Talán tudod, hogy egy garázsban kezdődött a cég élete, akkor, amikor már a Yahoo uralta az egész világot. (Az Altavista-val együtt.) A Google előjött a tündérmesébe illő, felhasználógondolat-kitaláló módszerével, és hétmérföldes léptekkel haladt a siker felé. De ez nem lett volna elég a világuralomra. Istenadta üzleti tehetséggel megáldott tulajdonosai és igazgatói ráéreztek arra, hogy az egyszerű keresőszolgáltatást fejleszteni, bővíteni kell, hogy azok is náluk dokkoljanak, akik nem használják rendszeresen a keresőt, de mondjuk szeretnek e-mail-ezni… Vagy webfejleszteni… Vagy műholdképeket nézegetni. Egyesek (sokak) szerint, nagyon elitélendő módon, felvásárolnak minden olyan új ötletet, amit könnyen megszeretnek a felhasználók, és ezeket aztán Google név alatt szabadalmaztatják. Egyes nemzetbiztonsággal foglalkozó szakértők szerint a Googlenál a kelleténél jobban figyelik a felhasználók keresési szokásait, tehát nem csak a keresett szavak és találatok kapcsolatát jegyzetelik, hanem mondjuk a gép IP címét, azt, hogy mennyi ideig tartózkodsz az oldalon, és mit nézel meg ott. Én nem szeretem, ha figyelnek (illetve olyankor szeretem, mikor jól nézek ki;)) de ezek a hírek egyelőre nem lépték túl a károgók szintjét, de ha egyszer kiderül, hogy igaz, nem leszek meglepődve. Viszont még mindig azt vallom (lehet, naivan), hogy ehhez a szinte tökéletes felhasználó-kiszolgáláshoz ismerni is kell a felhasználót. Amit ÉN utálok a kereséskor (ez persze nem a keresők hibája):

•

Ha silány minőségű, nem releváns oldalak kerülnek az első 20-30 találatba. (Keresőoptimalizálás sötét oldala) Például személyes blogok (a tematikus blogokkal semmi gond, sőt, az élen járnak információátadásban), témába nem vágó fórumok, csak, mert egyszer megemlítődött a szókapcsolat, amire rákerestem.


•

Ha rákattintok a linkre, és az valami gyűjtőoldal, vagy linkgyüjtemény, megjegyzem, jól optimalizálva a létező összes keresőszóra. (Innen még tovább kell keresgélni, az idő meg pénz…)

•

Ha olyan script van az oldalon, ami megakadályozza, hogy visszalépjek a Google találati oldalra (ahonnan az oldalra léptem). Ezt pont azért találták ki, és használják egyesek, mert ha visszalépsz, azzal ugye jelzed a Google számára, hogy „Hmm, ez az oldal annyira nem jött be…”. Viszont ezzel a kis trükkel ezt megakadályozzák, ezzel becsapják a keresőt, és bosszantanak engem…

•

Ha az első 30 találati oldal csontra egyforma, csak más a domain név. Internetes pénzkeresést ígérő, és különböző MLM rendszerű cégek honlapjainál fordul elő, hogy az összes tagnak ugyanolyan az oldala, csak éppen más az oldal neve…

•

Ha olyan oldalra találok eltévedni, ahonnan vírusok akarnak a gépre kerülni.

Na, és itt álljunk is meg egy pillanatra. Lesz majd egy olyan lecke, hogy „Az internet sötét oldala”, és abban is szót ejtek majd a kártékony kódot tartalmazó oldalakról, de most egy fontos dolog. Ha rákeresel egy bizonyos, illegalitást jelző szóra (nem adok tippet, nem és nem!), akkor bár a Google, jó keresőhöz méltóan, kiadja a veszélyes oldalakat is, de szerepel a link alatt egy megjegyzés, hogy „Az oldal tartalma veszélyes lehet a számítógéped számára!” Kérve kérlek, az ilyen oldalakat messziről kerüld el! Ha rákattintasz mégis, semmit nem fogsz észrevenni, de megtámadják a gépedet, a rendszeredet, az adataidat! Most legyen ennyi elég, majd kifejtem a későbbiekben. Tehát a tanácsot szívleld meg, ne látogass ilyen veszélyes oldalakat! Már a tizedik oldalnál tartok, és még mindig nincs vége. (És hol van ez az egész képtől!) Szeretem, ha a dolgok valamelyest gömbölyűek, ezért még két dologról szeretnék beszélni, az egyik a Speciális keresés. http://www.google.hu/advanced_search?hl=hu, na itt aztán megadhatsz néhány szűkítő beállítást, hogy ne 8 millió találat közül kelljen kiválogatni a jó dolgokat.


Tipp: a keresőszó kombinációidban ne legyenek névelők, és kötőszavak, mint például „A”, „AZ”, „ÉS”, „MEG”. Kivéve, ha dal-, vagy könyvcímeket keresel, mert persze akkor kihagyhatatlan! Van még egy olyan lehetőség is, hogy „Beállítások”, nézz szét ezen a részen is, és állíts be mindent úgy, ahogy Neked jól esik. (Például beállíthatod, hány találat szerepeljen egy oldalon – 10 az alap, de akár 100 is lehet… Azt is be lehet állítani, hogy ha a találatoknál a linkre kattintasz, akkor új ablakban nyíljon meg!) Nem beszéltem részletesen az egyéb, magyarországi keresőkről. Az, hogy ki milyen keresőt használ, az attól függ, hogy mit szokott meg. Sokan jönnek az oldalaimra a Tangó keresőből, ami tudtommal már régóta a Google-hoz „tartozik” de például az OK.hu oldal is már a Google motorját használja. Ezáltal elkerülhetetlen a Google használata, és lehet ez ellen berzenkedni, mint ahogy sokszor hallom, ahogy szidják a Microsoft-ot… Szidod? Használj mást! Na, ez ennyire egyszerű. Szerintem. Persze lehet, hogy azért vagyok ilyen elnéző a mindent uraló Microsofttal, meg a Google-lal szemben, mert én nem szeretek berzenkedni, inkább megpróbálom a mindenkori helyzetből a maximumot kihozni, és belőle saját előnyt kovácsolni, de ez már nem a számítástechnikához tartozik, hanem valami egészen máshoz. Jó keresgélést! Üdvözlettel: Vidi Rita PC Kommandó www.pckommando.com Ha úgy érzed, hogy ezek az információk hasznosak lehetnek az ismerőseid számára is, akkor kérlek, ajánld nekik is a tanfolyamot! Köszönöm!



13. Hogyan váljunk villámkezű felhasználóvá? Egy felhasználó életében óriási előrelépés, amikor elkezdi rutinszerűen, hatékonyan használni a számítógépet. Ehhez nem árt ismerni egy-két trükköt, ezekről lesz szó a mai leckében.

Hogyan váljunk villámkezű felhasználóvá? Szándékom szerint ez egy nagyon rövid lecke lesz, (a végére ki fog derülni, hogy mégsem lett az) viszont annál velősebb. Ma arról lesz szó, hogy válhatsz villámkezű felhasználóvá. Itt két dolog számít: 1. Mióta, és naponta mennyi időt használod a gépet rendszeresen, 2. mennyi gyakorlást vagy hajlandó rááldozni a dologra. Azt már a legelső leckében megtanultad, hogy hogyan kell beállítani úgy az egeret, hogy ne fél napig kelljen húzni, mikor egyik sarokból a másikba akarod vinni a mutatót. (Ha valami oknál fogva nem végezted el az általam javasolt beállításokat, akkor keresd vissza az első két leckét, és a második részből böngészd ki, mit és hogyan kell beállítani.) Kedvenc témám a vírusok mellett, a hatékony felhasználás. Nekem nincs időm molyolni, a műveletek monoton elvégzése helyett akad más öröm is az életben. Ezért nagyon fontos, hogy a műveleteket gyorsan, esetleg egyszerre két kézzel (vagyis feleannyi idő alatt) végezzük el, mert ha egy 3-4 órás folyamatos gépezést veszünk alapul naponta – amire ugye elég könnyű rászokni -, akkor nem mindegy, hogy ebből a 3-4 órából 3 órát vacakolsz, vagy 3 órán át élvezed a gép és az internet adta előnyöket! Számomra a számítógép napi felhasználási cikk, olyan szinten hozzátartozik az életemhez, mint a reggeli kávé, vagy az esti fürdés. De nem is, mert inkább úgy, mint a levegővétel. Hamarosan Te is így leszel vele, vagy esetleg már ugyanebben a cipőben jársz, ekkor viszont létfontosságú, hogy egy egérkattintás, vagy egy billentyűvel vezérelt művelet ne tartson mérhetetlenül hosszú ideig. A felhasználó gyorsító dolgokat morzsánként szedegettem fel, ami abból a szempontból volt jó, hogy egyszerre mindig csak egy fajta dolgot gyakoroltam be. Most annyival nehezebb a helyzeted, hogy Neked most több ötletet kell egyszerre magadévá tenned. Mégpedig minél előbb, annál jobb, majd meglátod! Ne ijedj meg, ha első alkalmazásokkor bénázásnak tűnik majd a dolog, először biztos, hogy a hatékonyabb módszer fog több ideig tartani, de a készségeid rohamosan javulni fognak, csak az a kérdés, mennyit gyakorlod, és még egy fontos kérdés: mennyit alszol rá! Még talán emlékszel, hogy a tanfolyamra csalogató anyagban írtam azt, hogy nagyon fontos, hogy ne egyben kapd meg az anyagot, hanem tagolva, mert ha egyben elolvasnád, huszad része sem épülne be az agyadba.

Az alábbi pofonegyszerű, de ugyanakkor mégis nehézkesnek tűnő néhány billentyűkombinációnak is be kell épülnie, hogy ne csak tudd, hanem érezd is. Ezek sok gyakorlásba, és jó néhány napba bele fognak telni, de mire a következő leckét kapod, már hatalmasat ugrottál a profi felhasználóvá válás útján. Csapjunk a lecsóba! Control+C, Control+V Ha tudnád, hogy milyen kevesen használják, ha mégis, akkor milyen rosszul! Kijelölt szöveget, de akár képet is a Control+C betűkombinációval elmented a vágólapra, aztán a kellő helyre behívod a Control+V betűkombinációval. Tipp: először a control (ctrl) billentyűt nyomd le, tartsd lenyomva, majd utána, a másik kezeddel lenyomhatod a c-t. Ezzel virtuálisan átmásoltad a vágólapra a szöveget, vagy képet. De nem kell megnyitni a vágólapot, isten őrizz! Ha mondjuk a netről szeretnél elmenteni valamit, akkor a kijelölt szöveget ctrl+c-vel “lemented”, ideiglenesen tárolod a vágólapon, majd megnyitod a Word, vagy akármilyen szövegszerkesztő programot, és ahol a kurzor villog, a ctrl+v billentyűkombináció oda fogja bemásolni a szöveget. Na ezek után kell elmenteni. Egy pillanatra visszatérünk az egérre: Ha egy szövegben egyet kattintasz bal gombbal valahova az egérrel, akkor azon a helyen megjelenik a kurzor, ez ugye eddig világos volt? Ha mondjuk ki akarsz jelölni egy szót, akkor elég a szóra kettőt kattintanod az egérrel, automatikusan kijelölődik az egész szó, nem kell az egeret húzgálni, meg a gombot lenyomva tartani. Csak két katt és kész. Ha hármat kattintasz, akkor egy egész sort, vagy egy egész szakaszt ki tudsz jelölni, attól függően, hogy a sorok végén enter lett-e nyomva a szerkesztéskor. Próbáld ki itt a szövegben, abban, amit most olvastál. (Elméletileg az egész szakasznak kell kijelölődnie, ha gyors egymásutánban hármat kattintasz az egérrel.) Control+P Nyomtatáshoz szükséges billentyűkombináció, amivel a nyomtatóbeállítási ablakot lehet előhívni. Ezt megtehetnéd egérmozgatással és kattintgatással is, de így sokkal egyszerűbb. Shift+nyilak A Shift az a gomb, aminek a segítségével nagybetűre váltasz a mondatok elején, vagy nevel esetén. Bizonyos helyzetekben (főleg, ha éppen a billentyűzeten van mindkét kezed, és ki szeretnél jelölni egy szót, vagy szakaszt, és nem akarod az egeret keresgélni) a leggyorsabb a szövegben való kijelöléshez. Lenyomod a Shift billentyűt (kettő van belőle, kezeld azt, amelyik jobban kézre esik) és attól függően, hogy mekkora szakaszt – és a kurzortól milyen irányban – szeretnél kijelölni, lenyomod a kurzormozgató nyilak valamelyikét. Gyorsan rá fogsz jönni, hogy melyik nyilat, milyen esetben érdemes használni. Én például rendszeresen akkor használom ezt a billentyűkombinációt, amikor írok, és mondjuk egy szakaszt szeretnék kitörölni. Shift+felfelé nyíllal kijelölöm a szakaszt (mert mondjuk, nem tetszik amit alkottam), és amikor ki van jelölve betűre pontosan, akkor megnyomom a Del gombot és kész, pár mozdulattal kitöröltem. Próbálgasd, Neked mi esik kézre és mikor! Alt+F4 Ezt nagyon vicces körülmények között tanultam meg, hogy mit jelent, de nem mesélem el, mert két napig csak rajtam nevetnél. Viszont olyan tökélyre fejlesztettem a használatát, hogy néhányan mai napig csodájára járnak. Az Alt+F4 betűkombináció tulajdonképpen arra szolgál, hogy az éppen aktív alkalmazásodat bezárja. Tehát, az aktív ablakot. Teszem azt, meg van nyitva 5 ablak, az egyik a böngésző, a másik a Winamp, a harmadik a pasziánsz, a negyedik a levelező, az ötödik meg egy e-book. Úgy szép az élet, ha zajlik!:)

De továbbmegyek, Te éppen sietsz valahova, és tudod, hogy bezárni minden ablakot, kilépni a Windows-ból az bár nem hosszú idő, de ha hajszálra kiszámítod az idődet, akkor le lehet késni miatta a buszt. (Khm, vajon ezt honnan tudom?…:)) Tehát, ahelyett, hogy leülnél, és elkezdenéd keresgetni az egeret (mert az egérrel ilyenkor mindig az a baj, hogy soha nem a legkézreesőbb helyen van, hanem nyúlkálni, keresgélni kell) a billentyűzet baloldalon lévő Alt gombjára teszed a bal kezed hüvelykujját, lenyomod, és lenyomva tartod, és a bal kezed mutatóujjával megnyomod az F4 gombot. (Alt gomb lenyomva marad.) Így a fölső, aktív ablak, mondjuk éppen a Winamp bezáródik, zene elhallgat. Egy másik ablak válik aktívvá így, de az Alt+F4 újbóli lenyomásával az is bezáródik. Mind az öt programot bezárod egy nagyobb karmozdulattal (billentyűzetre helyezed a kezed), és 5 pici gombnyomással. Nem kell gyorsan nyomni, de úgy másodpercenként nyugodtan lehet, látni fogod, ahogy bezáródnak az ablakok. Tehát, 5 másodperc alatt bezártál 5 alkalmazást, holott egérrel még csak addig jutottál volna el, hogy megfogtad az egeret. Igen ám, de még ki is kell lépni a Windows-ból! Tovább megnyomod az Alt+F4-et, ekkor felugrik az a kis ablak, amin ki lehet választani, hogy mit szeretnél a Windows-zal: készenlétbe helyezni? Leállítani? Újraindítani? Na, itt kell egy pillanatra odafigyelni, hogy a Leállítás ikonocska legyen az aktív. Ha nem az, akkor sem keresgéljük az egeret, hanem a Tab billentyűvel váltogatunk a 3 kis ikon között! Alapból a “Készenlét” ikon lesz aktív, tehát a Tab billentyűt csak egyszer kell megnyomni, de ha elvéted, akárhányszor nyomhatod újra. Amikor a leállítás ikon az aktív (ezt látni fogod!), akkor meg kell nyomni az Enter billentyűt és hoppsz, a Windows kilép! Szabályosan, semmi sumákolás, semmi zűr. Mindent leállítottál, nincs elveszett adat, a Windows leáll, futhatsz a buszhoz! (Mégsem lesz ez olyan rövid lecke.) Nyugalom, csak bonyolultnak látszik, de nem az! Másodszorra már kenni-vágni fogod, holnapra pedig csukott szemmel is menni fog! Egér kontra Enter gomb. Biztosan léptél már be olyan helyre a neten, ahova felhasználónevet és jelszavat kértek. Egy pillanatra idézd magad elé a képet: beírtad a felhasználóneved, egérkeresés, átkattintás a másik beviteli mezőbe, jelszó bepötyögés, egér után tapogatózás, oké gombra kattintás. Leírni is sokáig tartott, de ebben a formában véghezvinni is hosszú idő! Két billentyű segítségével pillanatok alatt megoldhatod ezt is. A beviteli mezők között a Tab billentyűvel navigálhatsz. Lenyomod egyszer, és máris a következőbe ugrik. Nem kell egeret hajkurászni, nem kell az egérmutató keresgélni, egy gombnyomás és máris ott vagy, ahol lenni szeretnél. Oké, beírod a jelszót, mit csinálsz? Nem, nem az egered és az egérmutatót keresgéled, hanem megnyomod az Enter gombot. Láss csodát, olyan, mintha az egérrel okéztál volna! Megtörténik a belépés! Nem biztos, hogy az internet minden oldalán működik ez a dolog, de az összes ingyenes e-mail szolgáltató és az összes nagy portál (köztük iwiw) oldalán is remekül bevált. Persze, ha szereted használni az egeret, ha Neked külön örömet okoz, akkor nem kötelező gyorsítanod, de én még egyetlen profit sem láttam egérrel bajlódni. Igen, ennyi volt a mai lecke, de csak azért, mert a következő egy nagy falat lesz. Addigra be kellene gyakorolnod a ma tanultakat, de legalább ki kellene próbálnod. Mégpedig azért, mert amivel

továbbmegyünk, az a program a billentyűkombinációk nagymesterévé fog Téged kiképezni, és ezáltal a felhasználók legprofibb felhasználójává is! Hogy mi ez a program, és mi lesz a következő lecke témája? A Total Commander! Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com


14. Fordulóponthoz értél a fejlődésben Fordulóponthoz érkeztünk, mert sorra került az a lecke, ami végleg elválasztja a profit az amatőrtől. Van olyan barátom, aki álmában is számítógépeket bütyköl, de mikor odaül a géphez, és háromszor körbefutom, míg az EGÉRREL bíbelődve megtalál egy ikont, akkor bizony azt kell mondanom: ejj, barátom, van még hova fejlődnöd! Tévedés ne essék, semmi nem kötelező. De azért vagy itt, hogy előre felé haladj. Ez az a lecke, amit a következő alkalomig NEM kell kívülről fújnod, viszont innentől kezdve minden áldott napon használnod kell a most tanultaknak legalább egy részét. Ha már egy billentyűkombinációt megtanulsz és használsz, és nagyjából átlátod a mai lecke lényegét, akkor máris előrébb vagy, mint az átlagos felhasználók 80%-a! A Total Commander tipikusan az a program, amitől nagyon félnek a kezdők. Mert annyi mindent tud, és annyira más, hogy aki nem látja át, az úgy érzi, hogy neki nem is érdemes vele foglalkoznia, pedig pont, hogy az ellenkezője az igaz! Mindenkinek érdemes megismernie ezt a szoftvert, és főleg annak, aki még nem tud csukott szemmel összerakni egy gépet. Ugyanis, attól függetlenül, hogy mindent tud ez a program, mégis, mintha pont a kezdőknek találták volna ki. De hiába is magyarázom, erre rá fogsz jönni magadtól, csak ne félj kipróbálni! Ezzel a leckével fogom a kezed és vezetlek. De aztán már egyedül kell csinálnod! Sok sikert! A leckét ezen a linken érheted el: http://www.pckommando.com/pdfek/totalcomm.pdf Még nem értünk a végére a tanfolyamnak, tartogatok még néhány nagyon érdekes leckét a számodra, addig is tanulj, okosodj, fejlődj! Menni fog!


Total Commander - 80 napos tanfolyam

1.

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam.

Miért pont a Total Commander? Miért nem jó a Windows fájlkezelő?

Kedves, fejlődni vágyó barátom! Ezt a kérdést tipikusan a fejlődésképtelen felhasználók szokták feltenni, ráadásul azzal a nyafogó hangsúllyal, amiről azt hihetnénk, hogy óvodás korában beszél úgy utoljára egy ember. Ahhoz, hogy valaki elmondhassa magáról, hogy profi felhasználó, ahhoz az kell, hogy egy kívülálló számára, szinte zsonglőrként bánjon a géppel! Ne legyen kapkodás, ne legyen fejvakarászás, ami azt jelenti, hogy: „Izé, mit is kell csinálni?”. Ne legyenek csukott szemmel Enter leütések: „lesz, ami lesz” alapon. A felhasználóról süssön a magabiztosság, ugyanakkor a 100%-os odafigyelés is legyen meg! Ha az előző leckét szájhúzva olvastad, és ennek a mainak valahogy nincs kedved nekirugaszkodni, akkor rossz hírem van: el fogsz akadni a fejlődésben. Nem kell 4 nap alatt virtuózzá válnod, de ez a mai lecke majdnem a legfontosabb az egész tanfolyam alatt. A tanfolyamot már 1800-an járták végig, és a végső értékeléskor a véleményezők 88%-a jelölte meg ezt a leckét a legfontosabbnak az összes lecke közül. Nem véletlenül: ez a lecke olyan rálátást ad a fájlkezelésre, ami a továbbiakban támogatni fogja a fejlődésedet. Tehát ismétlem: enélkül a lecke nélkül eláshatod magadat a géped előtt. Most fogadd el magadban a két szabályt: 1. minden erőddel azon leszel, hogy ezt a leckét maximálisan hasznosítsd a jövőben, 2. és fogadd el azt, hogy ez az anyag nem egy lépéses ugrás előre, hanem ez egy folyamat kezdete, aminek a végén nyugodtan vállon veregetheted magad! Mi az a néhány, alapvető dolog, amihez egy profi felhasználó nagyon ért? Vagyis egy kis visszatekintés az eddigiekre: •

A profi felhasználó (és itt már nem csak a profin van a hangsúly, hanem a felhasználón is!) kiiktatja a felesleges csicsás dolgokat, hogy ne lassuljon a gépe, és tudja, hogyan kell gyorsan használni az egeret.

•

A profi felhasználó sebezhetetlenné teszi az operációs rendszerét, mert tudja, hogy az adatai élete múlhat rajta, sőt, a pénztárcája vastagsága is.


2.

•

A profi felhasználó nem követi el többször ugyanazt a hibát. Az ember mindig a saját hibájából tanul a leginkább, de a profi sosem követi el ugyanazt kétszer, ráadásul egy tapasztalati szint után már mások hibájából is bőségesen okul!

•

A profi felhasználó ésszel telepít. És igen, telepít, mert nincs siralmasabb egy szűz Windows-nál! (És veszélyesebb sincs nála…)

•

A profi felhasználó tudja mi az, hogy vírusirtás. És tudja azt is, hogyan kell megelőzni, mert a profi már megértette azt, hogy a tűzoltás már néha késő lehet, ráadásul az az amatőrök módszere…

•

A profi felhasználó, ha nem is ismeri a ma létező többmillió számítógépes vírust névről, de legalább tisztában van azzal, milyen fajtákkal és milyen esetekben lehet találkozni.

•

A profi felhasználó tudatosította magában, hogy a nagyfokú veszélyeztetettség miatt (vírusok, elemi károk, meghibásodó alkatrészek) az adatainak biztonságos tárolása, hosszú évekre megmentheti a gyomorfekély kialakulásától. (Vagy az agyvérzéstől.)

•

A profi felhasználó tud cd-t és dvd-t írni, ami az adatmentés szempontjából sem másodlagos kérdés.

•

A profi felhasználó be tudja állítani a Windows levelező rendszerét, és tudja, hogy megfelelő védelem nélkül nem szabad használni.

•

A profi felhasználó ismeri a hardvereket, és tudja, hogy mibe nem szabad belepiszkálni még véletlenül sem.

•

A profi felhasználó tudja használni a világ legismertebb keresőjét, és tudja, hogy bizony felelősséggel tartozik a saját kereséseiért.

•

A profi felhasználó tudja használni mindkét agyféltekéjét egyszerre, és törekszik arra, hogy fejlődjön a felhasználói hatékonysága.

Nem volt még szó a profi felhasználó fájlkezelési szakavatottságáról, és bizony, ennek most érkezett el az ideje. Ha úgy vesszük, eddig csak az alapozás folyt, mostantól lesz nagyon komoly a dolog. Ahhoz, hogy megértsd, miért nagyon fontos egy szuper fájlkezelő szoftver alkalmazásba vétele (ez a Total Commander), először definiálnunk kell a fájl, fájlrendszer, fájlkezelés fogalmát. A fájl fogalma: A fájl (file) tulajdonképpen, egy információtárolási egység. Nincs előírva a mérete, nincs előírva a fajtája, minden adattároló, vagy akár futtatható (pl. az .exe fájlok futtathatók), egybetartozó adathalmazt fájlnak hívunk. Egy fájl lehet akár egy komplett program is. De lehet akár egyetlen bit-et tartalmazó adatfájl is. Egy


3.

másféle megközelítés szerint a fájl a felhasználó számára a valamilyen szempontból összetartozó adatok névvel ellátott együttese. Például: dokumentum fájl, kép fájl, hang fájl, szöveg fájl, satöbbi. A fájlrendszer fogalma: A fájlrendszer az akár néhány milliónyi fájlunk kezelhetőségében segít. Mégpedig úgy, hogy egy hierarchikus könyvtárszerkezetben jeleníti meg az operációs rendszer fájlkezelő része, VAGY egy sokkal felhasználó centrikusabb fájlkezelő program. A fájlkezelés fogalma: Elérkeztünk oda, ahova vágytunk: mindenféle hasznos és trükkös dolgokat művelhetünk a fájljainkkal. Miért van szükség fájlkezelésre? A fájlkezelés, bizonyos szempontból menedzselésnek számít. (Ha eddig azt hitted, hogy sima felhasználó vagy, nos, tévedtél: menedzser vagy! Legalábbis mostantól az leszel!) Rendszerezés, katalogizálás, átláthatóbbá tétel, könnyebb kereshetőség, kézenfekvőség, hatékonyabb felhasználás. Mikor az 5. leckében arról volt szó, hogy a telepítések során oda kell figyelni arra, hogy a Program Files mappába kerüljenek a programok, akkor az már fájlkezelésnek számított, csak éppen nem neveztük így. Ugyanígy fájlkezelésnek nevezhető az, mikor odafigyelsz arra, hogy a Dokumentumok mappába ne kerüljön semmi pótolhatatlan adat. (A veszélyeztetettség miatt.) Hopp, definiáljuk akkor gyorsan a Mappa kifejezést is. Fájlok gyűjtőhelye, előre meghatározott elv szerint. Az elvet meghatározza magának a legtöbb program, de általad létrehozott fájloknál neked kell meghatározni az elveket, amik alapján rendezed a dolgaidat. Oké, ha eddig eljutottál, akkor menj, igyál egy kávét, vagy nyújtózkodj egy nagyot, - én is ezt teszem most – és aztán kőkeményen belevetjük magunkat a sűrűjébe! Készen állsz? Hajrá! Mielőtt még azt gondolnád, hogy reklámcéllal írom ezt a leckét, megnyugtatlak, semmi közöm nincs a Total Commander-t előállító céghez. Egy biztos: nem ingyenes. 30 napig ingyen ki lehet próbálni, ebben a leckében a 7.01 verziót fogod látni, magyar nyelven. Nincs sok eltérés a régebbi verziókhoz képest, tehát ha már van Total Commandered, akkor nem kell beszerezned a legújabbat!. Még egy fontos dolog, és aztán tényleg a lényegről beszélünk: ennek a tanfolyamnak a keretében nem tudom bemutatni az összes tudományát a szoftvernek, ha úgy tetszik, csak a lényeget szeretném megcsillantani előtted. Ahhoz, hogy minden opció korrekten be legyen mutatva, ahhoz az írásos anyag kevés is lenne. Már elkészült a Total Commanderről szóló teljes körű oktatóanyagom videó formájában, de még nem publikus, mert a rizsanelkul.hu projekt keretében lesz bemutatva először.


4.

A Total Commander Lássuk, telepítés után hogyan néz ki a programunk. Nálam most minden kinézettel és megjelenéssel kapcsolatos beállítás az alapértelmezetten van, de majd látni fogod, hogy mennyi mindent meg tudsz változtatni ahhoz, hogy számodra igazán tetszetős lehessen.

Mint látod, NEM REGISZTRÁLT verzió, viszont úgy tud mindent, mint a regisztrált.

Most bizony láthatod, hogy milyen könyvtáraim vannak (mappa), láthatod, hogy melyik meghajtómon (-c-), és bár most a legfőbb főkönyvtárban, vagyis a gyökérkönyvtárban vagyunk, de azért látszik, hogy még milyen meghajtóim vannak ezen kívül. (a, d, e)


5. Sorban megyünk a fölső menüsoron. Nem térek ki minden lehetőségre, elég, ha végigfuttatod rajta a szemed, azonnal látni fogod, hogy nagyságrendekkel többféle műveletet tudsz elvégezni ezzel, mint mondjuk eddig a Windows intézővel (vagy tudom is én, hogyan hívják…). Fájl menü: Felhívom a figyelmed a „csoportos átnevezés” menüpontra… Készített már a digitális fényképeződ többezer, szinte ugyanolyan nevű képet? Na, már látod, milyen praktikus dolgokat tudsz majd vele csinálni pillanatok alatt? Az, hogy kicsomagolás, becsomagolás, az mond Neked valamit? E nélkül már nem is lehet létezni.

Fájldarabolás! Hoppá! Találkoztál már túl nagy falattal? Na az a probléma akkor meg is szűnt! Alt+F4 ismerős?

Kijelölés: Az a legáltalánosabb, hogy akkor tudod elvégezni a kívánt műveleteket az egyes fájlokkal, ha azok ki vannak jelölve. És amint látod, a kijelölésnek is rengeteg variációja létezik. Ezeket nem árt végig próbálgatni, de úgy, hogy közben figyelni kell arra, hogy nehogy valami illegális dolgot is elvégezz véletlenül (mondjuk áthelyezést.) Csak semmi „szélhámoskodás”, ahogy anyukám mondaná.


6.

Parancsok: Ami itt érdekes, az a „Vissza az előző/következő alkönyvtárakhoz” billentyűparancs – rendszerezgetésnél nem árt begyakorolgatni. Aztán még a Keresés opció tud nagyon sokat segíteni az eligazodásban.

Hálózat: Nem kötelező kimondottan weblappal rendelkezni ahhoz, hogy az ember szükségét érezze az FTP kapcsolódásnak. Töltöttem én már fel babaképeket napokon keresztül, netes képtárakba, ott is lehetett használni, és áldottam a lehetőségért az oldal üzemeltetőit!


7.

Nézet: Ennél a résznél gyönyörűen beállíthatod, hogy a fájljaid, mappáid, könyvtáraid, hogyan és miként jelenjenek meg. Nem javaslom a könyvtárfa beállítását, mert könnyű benne elveszni. Mindig arra kell törekedni, hogy ne csak a kezelés legyen egyszerű, hanem maga a fájlelrendezési rendszered is. Például a Word dokumentumaid egy helyen legyenek. Vagy a kedvenc süteményreceptjeid egy mappába legyenek gyűjtve. Ahogy Neked jól esik, úgy irányíthatod a dolgokat, de az egyszerűségre és az átláthatóságra törekedj!


8. És most jönnek a beállítások, amiket persze bármikor meg lehet változtatni.

Az Általános beállítások menüpontra kattintva, a következő ablakot kapjuk, ahol az égvilágon mindent be lehet állítani. Baloldalt vannak a főbb részlegek, a jobb oldali rész pedig maga a beállítási felület. A Megjelenítés részben azt javaslom, hogy minden lehetőség legyen bepipálva, de nyugodtan kipróbálhatod, hogy mi történik, ha megváltoztatod a beállításokat. Jó játék lesz!

Következik a Képernyő menüpont. Ez a rész nagyon fontos, mert itt beállítunk olyan dolgokat is, ami a fájlkezelés biztonságához is hozzájárul.


9.

Nagyon fontos, hogy NE látszódjanak a rejtett vagy system fájlok. Egy pillanat és egy gombnyomás műve alatt ki lehet törölni olyasmit, amit nem lenne szabad, ezért inkább jobb, ha nem is láthatóak számodra. A rendszerfájlokkal amúgy sincs semmi dolgod.


10.

Ikonok:Itt sok mindenről nem lehet beszélni, a fájlok előtt megjelenő kis ikonok

szinte az alapértelmezett beállításon maradhatnak, de ez is ízlés kérdése. Az ikonok segítenek a vizualizálásban. Fájlkiterjesztés csoportonként, és a hozzájuk tartozó alkalmazásokként egyforma ikonokat jelenít meg a program. Betű: a cím magáért beszél, úgy állítod be, ahogy akarod. Szintén jó szórakozás.


11.

Szín: kedvencem bár nálam minden maradt az alapbeállításokon, régebben összevissza variáltam a színmegjelenést, attól függően, hogy milyen kedvem volt éppen.

A Fájlablak, Fájlablak fülek és az Egyedi oszlopok részt átugorjuk, mert semmi érdekeset nem tudok róla mondani. Mikor már vérprofi leszel, azt állítasz be, amit csak szeretnél. A telepítéskor alapértelmezetten a Magyar nyelvet állítottam be, de ezt a Nyelv menüpontban meg lehet változtatni.


12.

Működés:

Az általános működési beállításoknál nem állítottam át semmit, de majd meglátod, hogy Neked mi és hogyan tetszik. A Kijelölés egérrel részlegben az általam ajánlottat állítsd be, mert így a jobb gombbal való kattintás a fájlon sok gyorsindítási lehetőséget fog jelenteni. Ha azt állítanád be, hogy jobb gombbal lehessen kijelölni a fájlt, akkor a bal gomb a megnyitás lenne, a jobb gomb meg csak a kijelölés, és akkor nem tudnád a gyorsmenüt használni. Mentés kilépéskor: legyen minden bepipálva, mert amikor bezárod a Total Commandert, akkor így minden, a bezáráskor aktuális állást el fog menteni, és mikor újra megnyitod, akkor ugyanazt látod, mint a becsukás előtt.

Szerkesztő-nézőke: Ha ráállsz egy fájlra, akkor bele tudsz nézni a tartalmába a nézőke funkcióval. Nos, ezt a nézőke indítást is meg lehet variálni: beállíthatod, hogy milyen billentyűre vagy billentyűkombinációra lépjen működésbe a nézőke, és, hogy milyen szövegformátumot produkáló program nyíljon meg olyankor. Javasolt a beépített nézőkét használni, mert az a leggyorsabb.


Másolás/Törlés: Hagyj mindent alapértelmezetten! A Frissítés résszel nem foglalkozunk, a Gyorskereséssel viszont igen. Itt is egy szuper billentyűkombináció alkalmazásával rengeteg időt spórolhatunk meg.

13.


Állítsd be, ami Neked leginkább kézre esik, és amikor csak lehet, használd, hogy berögzüljön a mozdulat. Átlépünk a Tömörítő részbe, mert minden, ami előtte van, már csak a nagyon haladóknak való, érdemes mindent alapértelmezetten hagyni.

14.


15.

Itt is minden maradhat az eredeti beállításon, de azért érdemes leellenőrizni, hogy minden tömörített fájlt tudjon kezelni. A tömörített fájlok kicsomagolása iszonyatosan egyszerű a Total Commanderrel: kijelölöd a tömörített fájlt az egyik oldalon, Tab billentyűvel átváltasz a táblázat másik felére, ott kiválasztod a helyet, ahova szeretnéd, hogy kicsomagolódjon a fájlod, akár új mappát is létrehozhatsz a számára. Majd mikor megvan, akkor Tab billentyűvel visszamész a kijelölt fájlodhoz (de a sorrend fordítva is lehet, előbb a mappa, aztán a kijelölés), és megnyomod az Alt+F9 billentyűkombinációt. Még rákérdez, hogy biztosan ide-meg ide akarod ezt és ezt kicsomagolni? Te nyomsz egy „Igen”-t, és láss csodát, működik! Nem készítettem még statisztikát, de szerintem a felhasználók 90%-a azért találkozik legfőképp a Total Commanderrrel, mert semmi más nem tudja ilyen frappánsan kezelni a tömörített fájlokat. Ennek az ellenkezőjét, a becsomagolást is könnyűszerrel véghez lehet vinni, ehhez a beállításokat a Zip-Tömörítő részben lehet elvégezni (alapértelmezetten hagyni sem rossz dolog.) Vegyes: Itt van egy nagyon fontos rész, a rákérdezések beállítása: Nagyon fontos ezt úgy beállítani, ahogy a Te egyéniségedhez illik. Ugyanis, ha eleve megfontolt és alapos ember vagy, akkor lehet, hogy megkockáztathatod az egyes műveletek elvégzése előtti rákérdezés kiiktatását. Ha hirtelen felindulásból szoktál cselekedni néha (mint mondjuk én), akkor érdemes a rákérdezést, mint utolsó visszavonulási lehetőséget, meghagyni!


16.

Nyugalom, már a vége következik, de most ÉN! iszom egy kávét! Tehát, végignéztük az összes lehetőséget, amit a beállításoknál végig lehet zongorázni. Megnéztük, milyen ügyes dolgok rejlenek a menüpontok alatt. De kielemezzük azt a néhány billentyűparancsot, amit biztos, hogy nap, mint nap használsz majd. Tab: ezzel válthatsz a két tábla közt. Le-fel nyilak: ezekkel navigálhatsz függőlegesen. Enter: mappába belépés, fájl megnyitás. (Figyeld mindig a kiterjesztéseket: ha .exe, akkor valamilyen alkalmazás el fog indulni, ha Entert nyomsz rajta. Ha .doc, akkor Word dokumentum. Ha .html, akkor a böngésződ fog megnyílni, mert az az internetes honlap címek kiterjesztése.) F3 – Nézőke-, hogy beleláss a fájlba. Néha jól jön. F4 – Nézőke, de szerkeszthető verzióban. Nem ajánlom, hogy bármilyen fájlba belepiszkálj! F5 – Másolás. Úgy, hogy az eredeti helyén is megmarad a fájl, és az új helyén is megjelenik. Így duplázhatod, triplázhatod vagy akárhányszorozhatod a fájljaidat. F6 – Áthelyezés, átnevezési opcióval. Vigyázat, az áthelyezés azt jelenti, hogy ahonnan áthelyezed a fájlt, onnan végképp eltűnik. Programok fájljait ne helyezd át sosem, mert azzal hazavágod az egész program működését. F7 – új mappa létrehozása. Ott és akkor, ahol és amikor Te akarod, annyi mappát hozhatsz létre, mint égen a csillag! Ha Neked úgy tetszik, akkor a gyökékönyvtárban, ha meg amúgy, akkor 2-3-4-sok könyvtárnyi mélységben. Például: Könyvek>>Háztartási könyvek>>Recept könyvek>>Süteményes receptek… És ezt a végtelenségig. Csak arra vigyázz, hogy legyen benne rendszer, mert el is lehet ám tévedni! F8 – Törlés, úgy, hogy a lomtárba kerülnek a dolgok. Del gomb – Végleges és azonnali törlés, a lomtár kikerülésével. End gomb - A mappában található fájlok listájának legaljára ugrik Home gomb – a mappa „tetejére” ugrik (ez a két utóbbi gomb akkor érdekes, ha nincs görgős egered, vagy laptopod van, vagy sokszáz fájl van a mappádban, és nem akarsz sem görgetni, sem lépegetni. Shift+le/fel nyíl – kijelölés. A színeket úgy állítsd be, hogy a kijelölt fájlok szépen elüssenek vizuálisan a nem kijelöltektől. Alt+F9 – kicsomagolás. Erről már beszéltünk.


17.

Házi feladat! A fentebb bemutatott beállítások elvégzése után egyedül kell kipróbálnod a jobbklikk technikát! (Jobb klikk a fájlon.) Értelemszerűen tudod majd használni, bízz bennem! Próbálgasd, mit tudsz! Menni fog! A Total Commandert letöltheted a totalcommander.hu oldalról (majd kérek egy kis jutalékot a tulajtól;)) de ismétlem, ha van régebbi verziód, akkor is nyugodtan alkalmazhatod a fentebb leírtakat, mert alapjaiban nem változott a program, már hosszú ideje. Nagyon boldog fájlkezelgetést kívánok a továbbiakban! Vidi Rita www.viruskommando.hu [email protected] Minden jog fenntartva: 2008 Vírus Kommandó Bt.


15. Hogyan és mit tölts le legálisan a netről ? A felhasználó nem csak attól lehet profi, hogy villámgyorsasággal kezeli a gépet, vagy tud ezt-azt, és fejből vágja a leghíresebb vírusirtók nevét (esetleg még a vírusokét is), hanem attól is profi, hogy tudja, mit szabad és mit nem. Most kivételesen nem a számítógéppel foglalkozunk szűken véve, hanem az internet adta lehetőségek, és a jog viszonyával (sikerült az érdeklődésedet felkeltenem a téma iránt? Ugye, hogy nem! Na, akkor ezt figyeld!). "Hogyan kerüljük el a törvény lesújtó kezét az interneten, avagy mit és honnan lehet legálisan letölteni?" Ezen a linken érheted el: http://www.pckommando.com/pdfek/sotetoldal.pdf Izgalmas ugye? Jó tanulást, és mostantól figyeld a híreket!


Az internet sötét oldala - 80 napos tanfolyam

1

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam. Hogyan és honnan lehet letölteni bármit a netről veszélyek, és jogi következmények nélkül? Biztosan hallottad már azt a szabályt, hogy a törvény NEM ismerete nem ment fel a hatálya alól. A szülők megtanítják a gyermekeiket az alapvető értékekre, normákra, és nem zárják el a csemeték elől a külvilágot, vagyis hagyják, hogy mások hibájából is tanuljanak. Ez a szocializáció része. Ez így helyes, viszont van egy terület, ami egyrészt napról-napra változik, másrészt még kiforratlannak mondható a szabályozás, ez pedig az internet adta előnyök és a jogi dolgok. Az internet nagy előnye az, hogy digitális formátumban, szinte bármilyen információhoz, adathoz hozzá lehet jutni. Viszont az interneten nincs mindenre ráírva, hogy „Törv. védve”, mert nem is lehet ráírni, mivel ezek az adatok, információk, szórakoztatóipari termékek, művészi alkotások, nem megfogható alakban léteznek a számítógépeken. A Szerzői jogokról szóló törvényt nem elég alkalmazni, mert az internet behozott rengeteg olyan nézőpontot, amire néhány éve még csak nem is gondolt senki, bár megpróbálták már kiterjeszteni az új helyzetre is a szabályozást. Lényegében a virtuális világot úgy kell tekinteni, mint a való életet. Nézzük például a „kéretlen reklámlevelek”, a SPAM-ek példáját. A SPAM-et ahhoz hasonlítanám, mintha valaki fogná magát, felkerekedne, és minden házba becsengetne, hogy „Köll-e viagra?”. Minimum a harmadik háznál rendőrért kiáltanának. De ez még semmi. Egyszerre, egyidejűleg, 1 millió házhoz csengetnének be a „Köll-e Viagra?” kérdéssel. Ha ne adj'isten valaki még szóba is állna velük, akkor megfertőznék Ebola vírussal, és közölnék, hogy jó pénzért itt az ellenszer… Na ilyen a SPAM. Csak éppen virtuálisan. Vagyis, ha kapsz egy SPAM-et, az még nem akkora baj – magányszemélyeknél legalábbis nem akkora baj, de hálózatoknál már ez is baj, ha csak megérkezik -, viszont csak és kizárólag egyetlen dolgot érdemes vele tenni: törölni. Azonnal! Sem a benne lévő


2

linkre nem szabad kattintani, sem a mellékleteket, csatolt fájlokat nem szabad megnyitni. Rossz hír, hogy már a magyar SPAMbiznisz is kezd felvirágozni, vagyis magyar e-mail címről is kaphatsz vírussal fertőzött, vagy kárt okozó oldalra linkelő SPAM-et. Természetesen létezik már a SPAM törvény, amivel szerencsésen leszabályozták az előírásokat, viszont nem tudok róla, hogy úgy istenigazából tesznek-e valamit tevékenyen, bizonyos szervek. Gondolom igen. Az Interpol most kezd szorgalmazni egy, a SPAM-előkkel foglalkozó külön ügyosztályt. Most kezdi szorgalmazni… Most, amikor a világ email forgalmának (kapaszkodj meg!) 80%-át a SPAM-ek teszik ki! 80%!! Borzasztóan sok! Bocsánat, tisztázzunk valamit: a viagra árusok nagy része, a neten nem viagrát árul. A SPAM-küldők többsége nem akar eladni semmit! Inkább vírust, kémprogramot, férget, és hasonló „barátságos” élősködőket akarnak a gépedre juttatni. Jaj, de még valamit tisztáznunk kell: az összes kártevő, amit a gépedre juttatnak, nem a bosszantásodra van kitalálva, egy oka van, illetve három: PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ! De lépjünk tovább. Hallottál már arról, hogy ami régen kazettán vagy bakelit lemezen volt kizárólag elérhető, zenei anyag, az most már fenn van a neten, és mindenki számára elérhető? Nos, van itt egy kis bibi. Azok a zenei anyagok érhetők el mindenki számára, amely zenei anyagok jogtulajdonosai hozzájárultak, hogy szabadon letölthetővé válhassanak az anyagaik. Rossz hír: ilyen nincs! Maximum promóciós, bevezető reklám célzattal szokták megengedni, hogy egy-két számot le lehet tölteni az új album anyagai közül. Elenyészően ritka az az előadó vagy együttes, akik megengedik, hogy a felhasználók ingyenesen letöltsék a teljes lemezt. Na, de honnan tudhatod, hogy az, ami a neten fellelhető és letölthető anyag, annak a tulajdonosai hozzájárultak-e vagy sem? Nos, sehonnan! Magáncélú felhasználásra viszont lényegében büntetlenül letölthetsz, csakhogy abban még nincs törvényi szabályozás, hogy mi van akkor, ha nyilvánvalóan olyan helyről töltesz le, amely hely nagyüzemi módon üzemelve, a világ szinte összes jogvédett anyagát kínálja letöltésre, pénzért. (FTP-letöltős szerverek.) Hamarosan el fog jönni az az idő, amikor az ilyen helyekről való letöltést is büntetni fogják.


3

Részlet a ProArt szövetség honlapjáról: A letöltés önmagában nem bűncselekmény, amennyiben a letöltés, azaz másolat készítés a számítógép memóriájába vagy egyéb adathordozóra (CD-R) magáncélú felhasználás céljára készül és meg is marad e keretek között. Meg kell említeni, hogy arról egyelőre folyik a jogalkotói és jogalkalmazói berkekben vita, hogy jogsértő forrás felhasználásával készíthető-e jogszerűen magáncélú másolat, azaz például az interneten elérhető, oda engedély nélkül feltett hangfelvételről készíthető-e legális másolat. A német Szerzői Jogi Törvény például úgy foglal állást, hogy csak jogtiszta forrás esetén számíthat a magáncélra készült másolat jogszerűnek. Tehát ez még nincs leszabályozva, de amennyire lobbyznak a jogaikat védő előadók de főleg a kiadók, nos nem csodálom, ha hamarosan megszületik erre is a törvény nálunk is. De gondolj bele! Megalkotsz valamit, és azt nem két nap alatt teszed, hanem ez a hivatásod, a munkád, ebből élsz, ebből tartod el a családod, és a többi. Vagyis abból, hogy ezt a szellemi termékedet eladod. Aki ingyen szerzi meg, én nem Te adtad neki: nos, az ellopja… Mondjuk, faragsz egy szobrot. Kiteszed a kertedben, hogy messziről mindenki láthassa. De sokan közelről szeretnék látni, és a saját kertjükbe is szeretnének, ugyanilyet! Akkor készítesz még, és eladod. De mit szólnál, ha bemenne valaki és elvinné szó nélkül, mert úgymond letölti? Ezt a dolgot azóta értem úgy, ahogy kell, mióta a tanfolyamot írom. Ebben annyi időm, energiám, álmatlan éjszakám, fáradt ujjaim, zsibbadó agyam, fájó derekam van, hogy ha nem ingyenes lenne, akkor senkinek nem kellene, mert olyan magasra rúg az eszmei értéke. Ha kimondottan azért készíteném az anyagot, hogy eladjam, akkor bizony azonnal a rendőrségre mennék, ha elkezdenék illegálisan másolni, továbbadni. Sosem a 3 óra alatt összefércelt dolgaikat védik a szerzők és előadók, hanem olykor az életük munkáját, ami pénzben nem is kifejezhető szinte, mert akkora összeg lehet esetenként! Ezért, és annak valószínűségéért, hogy az üres, írható cd-kre és dvdkre jogosulatlan forrásból kerülnek az adatok, anyagok, nos ezért minden üres adathordozó árába beleépítettek körülbelül 40-150 forintnyi adót, amit nem az állam kap meg, hanem a szerzői jogok jogosultjait képviselő szervezetek. Ezt hívják üreshordozó díjnak. Évente több 10 milliónyi üres cd-t, dvd-t veszünk meg mi, magánemberek. El tudod képzelni, hogy egy


4

dvd-re hány szülinapi videó férne fel? Iszonyat sok, és naná, hogy ekkora volumenben nem a saját felvételeiket tárolják a felhasználók! Ezek a szabályozások országonként változóak lehetnek. Újabban nagy divat Torrent. Rossz hírem van: bár, ha jól tudom, egyetlen törvény sem tartalmazza a torrent szót, mivel még viszonylag új dolognak számít, ugyanazt a célt szolgálja, mint a fájlcserélők, csak épp más elven működik a technológiai háttere. (A letöltés hozzáférését tekintve.) Viszont a fájlcserélők, szerzői jogi szempontból, és ezáltal törvényileg is: törvénytelenek. Ugyanis bár saját használatra lemásolhatsz magadnak egy eredeti cdt, mondjuk, hogy a kocsiban is tudd hallgatni, vagy, hogy mp3 lejátszón is vihesd magaddal, de senki másnak nem másolhatod le, és nem adhatod oda! Tehát a fájlcserélés elve, vagyis az, hogy mások számára is hozzáférhetővé teszed, ezért illegális, mert a törvény ezt tiltja. Magadnak másolhatod, másoknak nem adhatod. Torrent ugyanez. A Torrent végül is csak a letöltés technikai megoldásaiban különbözik a fájlcserélőknél. (Suttyomban jegyzem meg, hogy minden fájlcserélőn és Torrenten keresztül érkező fájl potenciálisan veszélyeztetheti a géped életét. Nagyon figyelj oda, hogy nehogy vírust kapj!) Tehát, hacsak nem olyan helyről töltesz le, ahol a szerző hozzájárult a letöltéshez, akár ingyen, akár pénzért, akkor vétesz a törvény ellen. Ne tévesszen meg az, hogy egyes helyeken fizetni kell a letöltésekért. Nem azért kell fizetni, mert a szerzői jogokat fizeted meg ezzel, hanem mert az illegalitást kell ezzel támogatnod. Ha jól belegondolsz, ez már bűncselekmény: „ellopnak” valamit – védett anyagokat, adatokat, műveket -, és pénzért adják tovább a tulajdonképpen, jóhiszemű felhasználónak. Itt Magyarországon az a probléma, hogy iszonyatosan drágák tudnak lenni az eredeti hordozók. Nézz meg egy új filmet, vagy egy friss albumot egy külföldi sztártól, de akár egy hazaitól is, ha meglátod az árát, rögtön arra gondolsz, hogy „Najó, hazamegyek és letöltöm inkább!” Míg nagyon sok országban töredék árért lehet megvenni a zenei cdket és a dvd filmeket. De ott is létezik az illegális letöltés, tehát ez nem fogható a drágaságra, vagy a pénztelenségre. Ezt a problémát sajnos nem tudjuk megoldani, és anélkül, hogy bármire is biztatnálak, vagy bármiről is lebeszélnélek, azt mondom, hogy tégy a saját értékítéleted szerint!


5

A számítástechnikai dolgokra ugyanez vonatkozik. Léteznek fizetős szoftverek, és léteznek, úgynevezett nyílt forráskódú, ingyenes programok. Érdemes kipróbálni az ingyenes dolgokat, ha beválik, jól működik, akkor az ember nyugodt szívvel használhatja, ha meg kevésnek bizonyul a tudománya, (persze az nem egyértelmű, hogy ami fizetős, az jobb is!), akkor szét lehet nézni a pénzért kapható szoftverek piacán, mert mondjuk azokhoz járhat némi terméktámogatás, vagy ügyfélszolgálat, vagy ilyesmik. Tehát azt nyugodt szívvel kijelentem, hogy minden, ami ingyenes, azt le szabad tölteni, komoly erkölcsi aggályok nélkül. És bizonyítékkal is szolgálhatok az ingyenes=kiváló minőség példára: nézd meg a honlapunkat, a www.viruskommando.hu/blog címen! Tökéletesen ingyenes „motor” hajtja. (A kinézete, az úgynevezett sablon, nem ingyenes, de töredéke az ára a webdizájner cégek munkájának.) De amit Te nem láthatsz, az az adminisztrációs felülete, ami ahhoz képest, hogy ingyenes, és a világ minden tájáról részt vettek a fejlesztésében az ügyes programozók, nagyon összeszedett és profi munka. Viszont: ingyenes ugyan, de több hónapnyi munkám fekszik benne, és mások munkája is, amit ha kiszámolnék, hogy mennyi az értéke, akkor lehet, hogy ugyanott lennék, mintha megbíztam volna valakit, hogy készítse el a nulláról. Viszont így a saját munkám, és mindig kedvtelve legeltetem rajta a szemem. Tehát, jó, hogy ingyenes, és jó, hogy én foglalkoztam vele. Mérlegelni kell, mi éri meg jobban. Az online vállalkozásokra egyébként az a jellemző, hogy a tulajdonosok eleinte maguk csinálják meg ezeket a technikai dolgokat, ami abból a szempontból is előnyös, hogy később, mikor már lesz pénz kiszervezni a munkát, akkor a vállalkozó tisztában lesz a munka értékével, ezáltal kisebb a valószínűsége, hogy átverik. Tehát bizonyos ingyenes dolgok dupla hasznot jelentenek hosszú távon. Vannak ingyenes szoftverek, amikre nyugodt szívvel rábízhatod a géped életét: vírusirtó, otthoni felhasználóknak ingyen. Ebben a kategóriában az Avast-ot ajánlom kizárólag, minden más ingyenes vírusirtó hagy némi kívánnivalót maga utána, ezért azokat nem ajánlom. Ha már szóba kerültek a vírusirtók (mert szóbahoztam): nagyon fontos, kimondottan fontos, hogy ha letöltesz a netről, akkor legyen vírusirtód és tűzfalad is. A neten már önmagában a böngészés egy veszélyes elfoglaltság, de ha Te magad viszed be a gépre a fájlt, engedéllyel, akkor lehet, hogy a fájllal együtt bejön még valami más is.


6

A legbrutálisabb veszélyt a letöltések kapcsán, az úgynevezett warez oldalak jelentik. A warez oldalakon általában csak és kizárólag jogvédett adatokat és jogvédett szoftverek feltöréséhez szükséges kódokat adnak-vesznek, főként regisztráció ellenében, illetve díjak fizetéséért cserében. Tehát ott ritkán találkozol teljesen ingyenes anyagokkal. Csak az a gond, hogy nem a jogdíj tulajdonosnak fizetsz, hanem a warezoldal üzemeltetőjének. A warez oldalak nem azért veszélyesek, mert illegális, törvénybe ütköző tevékenységet űznek, hanem mert arra apellálnak, hogy mindenki szeretne ingyen hozzájutni mindenhez, ami csak létezik a földön. Ezért vagy fizetned kell, de ha csak egy regisztrációval hozzáférhetsz az anyaghoz, akkor sem örülhetsz, hogy simán megúsztad! Nemrég kitettem a blogra 2 oldal címét, amit tilos meglátogatni, az egyik egy ilyen warez oldal. Azon a warez oldalon olyan kód van elrejtve az oldal „programjába”, hogy a gyanútlan látogató BÖNGÉSZŐJÉT észrevétlenül átirányítja, vírusbombát a gépre juttató szerverekre. Tehát, a warez, azon túl, hogy illegális tevékenységet űz, még iszonyatosan veszélyes is Rád és a gépedre nézve! De erről egy külön lecke fog szólni, a következő alkalommal. Lehet, hogy most csalódást fogok okozni, de megmagyarázom: Ha azt kérded, hogy mit ajánlok, honnan és hogyan tölts le a netről, akkor csak annyit tudok Neked mondani, hogy csakis a jogtulajdonos beleegyezésével letölthetővé tett anyagokat töltsd le, és semmi mást! Amit a böngésződ megjelenít, az egyébként is bekerül a gépre, tehát ami látható, az hozzáférhető is. De amit külön letöltéssel lehet csak megszerezni, és igencsak gyanús oldalakról, arra vonatkozóan én nem tudok tanácsot adni, sőt, mint cég képviselő azt mondom, hogy kerüld nagy ívben az ilyen oldalakról való letöltés lehetőségét. Ezek után teljesen rád bízom a dolgot, felnőtt emberek vagyunk, de nagyon óvatosan és körültekintően járj el mindenben! Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com Olvass tovább, megdöbbentő friss hírek a következő oldalon>>


7

Ui.: Időközben elkészítettek egy törvénytervezetet, amelybe azt is próbálják belevenni a törvényhozók, hogy magánszemélyeknek is tiltsák meg a saját használatra való letöltést. Ha ezt elfogadják, akkor nagyon durva dolgok fognak következni, ugyanis amikor a youtube-on megnézel egy videóklippet mondjuk Madonnától, az a böngésződön keresztül letöltődik a gépedre, márpedig azt nem lehet szabályozni, hogy a jogvédett anyagokat ne nyissa meg a böngésző. A youtube.com egyébként is állandóan perben áll a nagy kiadócégekkel. 30 javaslatot csatoltak a hozzáértők a magyar törvénymódosítás tervezet mellé, de, hogy mi lesz ennek a vége, az egyelőre még kétséges. Jobb, ha elkezdesz barátkozni a gondolattal, hogy akár minden böngészéssel töltött pillanatban törvényszegést követsz el, ha átmegy ez a törvény... Én nem értek ezzel az egésszel egyet, de az kevés... Jó letöltést!

Ha úgy érzed, hogy ezek az információk hasznosak lehetnek az ismerőseid számára is, akkor kérlek, ajánld nekik is a tanfolyamot! Köszönöm! 2008 Vírus Kommandó Bt. Minden jog fenntartva. :)


16. Csalók, szélhámosok, tolvajok a neten Egy pár napig gondolkodtam, hogy ezt a témát felvegyem-e a leckék közé, de rájöttem, hogy eleve a vírustéma (kedvenc témám) alapja az, hogy totálisan ki vagyunk szolgáltatva a rosszakaratú szervezetek, emberek (vagyis inkább férgek) kényének-kedvének. Így belegondolva, nagyon is helye van ennek a témának a leckék között, mert nem szeretném, ha továbbra is úgy járnának-kelnének a tanfolyam résztvevői a neten, mint a gyorsvonat elé tévedt kis boci. (Elnézést a hasonlatért!)

Csalók, tolvajok, szélhámosok Remélem, már világos a számodra, hogy a vírusok már nem csak azért vannak, hogy jól kiszúrjanak Bill Gates-szel, vagy az IBM-mel, vagy akármelyik multival, hanem azért, hogy lenyúlják a pénzedet. Oké, most látom magam előtt, ahogy felteszed a kezed, és nevetsz, hogy Az én pénzemet? Nincs is pénzem, hahaha! Valóban? És mikor megkapod a fizetésedet a bankszámládra? Ugye milyen szuper érzés lenne, ha egyszer csak a gazemberek, akik többszázezer felhasználó mellett, mellesleg a Te PIN kódodat is megszerezték, előbb felvennék a pénzt, mint Te? Vagy amit a banknak törlesztesz, részletek, azok tűnnének el hirtelen? De az sem jó hír, ha a munkahelyed pénzét nyúlják le, vagy az utazási irodáét, pont akkor, mikor kiérsz Thaiföldre. (Tudom, Te nem mész Thaiföldre, de legalább képzeld el!) Legutóbb egy indiai bank honlapját törték fel, és juttattak kártevőket az odalátogatók gépére. Szerinted miért? Vicces télapóüzenetekkel akarták bombázni a bank ügyfeleinek gépét? Persze, hogy nem! Vagy emlékezz csak vissza arra az e-mail hadjáratra, amit egyes, Magyarországon is honos bankok nevében küldöztek a bűnözők! Valami bibi van, lépj be, ellenőrizd le, add meg az összes biztonsági kódodat, bla-bla-bla. És ott volt egy szinte ugyanolyan ablak, amilyet a bank is használt, csakhogy ez nem az eredeti, hanem egy másolat volt, amelynek a segítségével simán lenyúlták a “tréfának” beugrók felhasználónevét és jelszavát. Biztosan nem árulok el újat, mikor azt mondom, hogy a magyar ember tipikusan pesszimista alkat. Szinte legendásan híres ez az alaptulajdonságunk a világban, de tudod mit? Én azt mondom: kell is egy fajta egészséges gyanakvás, amivel szemléljük a dolgokat, aztán, ha mégis jól sül el, akkor örülünk! (Mondom ezt én, az örök optimista.) Fokozottan érvényes ez az internetezésre. Míg az ember csak itt-ott böngészget, bulvárcikkeket olvasgat, a kedvenc sztárjairól gyűjt infót, vagyis szórakozik, addig nem találkozik (illetve nem veszi észre) olyasmivel, ami pont azért létezik a neten, hogy őt megkárosítsa.

Mikre gondolok? Vegyük példának azt, hogy milyen hatalmas keletje lett hirtelen az internetes munkavégzésnek. Na nem a cégek keresnek internetes munkavégzőket, hanem mindenki a neten és számítógéppel szeretne dolgozni. Mert kényelmes, mert gyors, mert jól fizet, satöbbi. Na igen, felmerült itt egy hatalmas piaci igény, amit gyorsan meg is tanultak kielégíteni egyesek, illetve ennek látszatát kelteni. Ha iwiw felhasználó vagy, akkor belépés után nézd meg a településedhez tartozó apróhirdetéseket. Egy-két kézzelfogható kategóriában, egy-két kézzelfogható hirdetés, VISZONT a szolgáltatásajánlás/egyéb részlegben kismilliónyi, szerencsevadász hirdet: Váltsd valóra álmaidat, Rúgd ki a főnöködet, nulla költséggel milliomos lehetsz, csak küldj egy emelt díjas sms-t, és a többi beetetés. Ezek 99%-a kamu (ezt a szép szót használom inkább, mert nem akarok senkit megbántani, aki ilyesmiben valaha is hitt, akárcsak egy pillanatig is.). Ezek az átverések olyan elven működnek, hogy beetetnek a könnyű munka ígéretével, aztán a további, konkrét információkért elkérnek párszáz forintot, ami még pont annyi, hogy legyen kedve az érdeklődőnek kifizetni, de amikor rájön az átverésre, ne legyen érdemes feljelentést tenni! Amikor befizeted a pénzt, küldenek egy sablon dumát, hogy “Az a feladat, hogy ugyanígy hirdess, mint én, és minél több embernek add el párszáz forintért ugyanezt a módszert!” Persze, lehet vele keresni: illegálisan és hazugságra alapozva, mások átverése alapján. A valódi internetes munka alapja is az, mint a való életben: produkálni valamit, értéket előállítani. Lehet, hogy kimutatást, lehet, hogy honlapot, lehet, hogy keresőre való optimalizálást, lehet, hogy adatgyűjtést, milliónyi, nagyon komoly területen lehet érvényesülni, de lássuk be: nulla információval és nulla tudással nem lehet bombaüzletet csinálni. Nem kell elkeseredni, nem nehéz megtanulni a neten érvényesülni, de két hónap alatt senki nem lehet milliomos, és úgy, hogy 1 hónapja van géped, nem Te leszel az internet mindenható ura. Bármennyire is ezt akarják elhitetni Veled! Tekintheted úgy, hogy ez az én magánvéleményem (hiszen az is), de ha most nem is adsz igazat, ezzel kapcsolatban, majd az idő fog engem igazolni. A múltkoriban már említettük a SPAM témát, de nem tértünk ki arra, hogyan fonódik össze minden, ami illegális, az interneten. Az információ a neten is hatalom, a mások személyes adatainak birtoklása pedig kiváltképp nagy kincs az azzal visszaélni szeretők táborában. Az interneten mi számít személyes adatnak a valódi személyes adatainkon túl? Az e-mail címünk, amin keresztül elérhetőek, megszólíthatóak, mozgósíthatóak vagyunk, és a jelszavaink. Egy-két, tíz-húsz e-mail cím ismerete nem egy nagy ügy, ennyi cím szinte mindannyiunk személyes címlistájában szerepel, viszont 1-2 millió élő, aktív e-mail címet tartalmazó lista bizony nagyon sok pénzt megér a gonosztevők számára. Máris értelmet nyer az úgynevezett számítógépes levelezőférgek létjogosultsága. Tudod, a férgek azok, a levelezőrendszert megtámadó, más e-mail címére önmagukat továbbító kártevők, amik ha megfertőzik a Te címedet, akkor elkezdik küldözgetni önmagukat a címlistádban szereplő összes email címre. Aztán ugyanezt megteszik a címzettjeid címlistájával is, és így tovább! Szinte pillanatok alatt jó pár ezer cím létezéséről szereznek tudomást.

Gondolj bele, ha egy e-mail címet csak 1 forintért adnak el. 1 millió e-mail címnél ez már elég jó összeg a semmi munkáért cserébe. De kinek van szüksége az e-mail címünkre? Bárkinek, aki a címünket IS és más adatunkat is meg szeretné tudni. Na, nem személyesen ránk kíváncsiak, csak mondjuk arra, hogy melyik bank internetes szolgáltatásait vesszük igénybe, melyik telefontársaságot részesítjük előnyben, miket töltünk le, milyen honlapokat böngészünk, és a többi: 1. Hova regisztrálunk 2. Mi a felhasználónevünk 3. Mi a jelszavunk 4. Mi a számítógépünk IP címe 5. Milyen billentyűket nyomunk le. Elég ennyi? Látod már, hogy miért veszélyes az élet a neten? Ez egy maffia, illetve sok maffia, és jól megférnek egymással, nem hallani netes maffiaháborúkról, sajnos. Bár mostanában sokat beszéltem a neten létező szervezett bűnözésről, de ne feledkezzünk el a magányos farkasokról! Régen a hacker tipikusan az a szakadt figura volt, aki cigivel a szájában, vödör kávéval maga mellett, éjjel-nappal a gépet buherálta, és megpróbált mások gépére bejutni. Egyszer véletlenül beszélgettem egy chat-en egy ilyen hackerrel. (Akkoriban a chat-ek voltak a divatosak, nem az Msn meg a skype.) Ez 7 éve volt, már akkor körülbelül fél milliós gépe (gépe? Gépparkja volt!), és elmondta, hogy milyen programjaim vannak, milyen mappáim, és minden egyebet, amiről azt hittem, hogy csak én tudom! Csak ültem bénultan a gép előtt, és mikor kérdezte, hogy: Ott vagy még? akkor remegő kézzel írtam be, hogy: Hát nem is tudom. Megrázó élmény volt, ilyennek képzelem el azt, amikor az ember jópofizik a rablóval, csak hogy az ne lője le a sötét sikátorban. Az eset után találkoztam az illetővel egy buliban véletlenül-, egy kimondottan ápolt, jóképű, halk szavú fiatal srác volt, de valami olyasmi volt a szemében, amiből látszott (és ugyebár akkor már TUDTAM is), hogy rossz ember. Az a fajta fölényes pillantás, ami csak olyanoknak sajátja, akik magukat mások fölé helyezik. Nos, mivel nagyon szimpatikus alkat vagyok (khm) ezért a későbbiekben is kitüntetett a virtuális barátságával, ugyanis a végletekig magányos volt. (Külföldön élt.) Nem tudom, honnan szedtem a bátorságot, de megkérdeztem, hogy miért csinálja ezt az egész hackerkedést. A válasz az volt, hogy pénzért. Akkoriban még nem voltak ennyire okosak és professzionálisak a vírusok, mint ma (és látod, ugye milyen fontos, hogy Te is profivá válj, ha egyszer már a vírusok is azok??) és szükség volt bizonyos információk megszerzéséhez, a manuális munkaerőre. Már szinte el is felejtettem ezt a dolgot, de a múltkoriban véletlenül egy olyan fórumra jutottam, ahol hackerek beszélgetnek. És miről? Hát a kedvenc hobbijukról.

Hacker nézőpontból nézve nem látok bele a dolgokba, de gyanítom, hogy a jó minőségű (akár hardveres) tűzfalak miatt nem olyan könnyű bejutni egy gépre, mint régebben volt. Ugyanakkor a manuális információszerzés nyomába sem ér a vírusok és kémprogramok hatékonyságának. (A vírusiparban is a hatékonyság a legfőbb cél.) De nem halt ki ez a szakma! És már nem is a számítógép támadásokat helyezik maguk elé célként, hanem mondjuk a honlapok feltörését. A céljuk sokféle lehet, kezdve a bosszúságokozástól, az egyedi megbízás teljesítésen át, a kártékony kód honlap-forráskódba való elhelyezéséig. Nagyon szeretném (hmm, mintha lenne ráhatásom), ha ezek a szuperagyú, elhivatott emberek valami jóra használnák a tudásukat. Biztosan van ilyen is! A neten egyre-másra nőnek ki a földből a Webshop-ok. Ezzel kapcsolatban azt szeretném tanácsolni, hogy nagyon körültekintően vásárolj az interneten. Mindig győződj meg arról, hogy cég áll a honlap mögött, és számlát is tudnak adni. Nagyon sokan, nagyon sokszor belefutottak már abba a hibába, hogy látatlanul bíztak meg vadidegenekben, és amikor megérkezett a csomag, akkor vagy nem volt benne semmi, vagy meg sem érkezett. Természetesen a Webshop-ok TÖBBSÉGE tisztességesen és maximális ügyfélközpontúsággal üzemel, tehát nyugodtan vásárolj, de nézz körül, és ne dőlj be azonnal egy vonzó ajánlatnak. Ehhez tartozik még az, hogy ne tévesszen meg ebben az esetben a honlap minősége. Csillivilli honlap mögött is állhatnak csalók, mint ahogy egy összefércelt, épphogy csak működő internetes bolt mögött is állhatnak, szívüket-lelküket beleadó, tisztességes emberek! Szót ejtenék az MLM cégekről, de nem negatív előjellel. Az interneten az MLM-es üzletépítés is sokkal könnyebb és olcsóbb lehet, mint a való életben. Viszont azt tapasztalom, hogy könnyebben bekerülnek az MLM-es üzletekbe azok az internetezők, akiknek semmi keresnivalójuk az ilyen üzletben, ugyanis nem nekik való. Ha mégis megtörténik, akkor jön a csalódás, és a rossz hír keltése. Ugye milyen jó lenne, ha soha senkinek nem kellene csalódnia? (Persze, ha mindenkit megóvnék a bajoktól, akkor senki nem tanulna a saját hibáiból, és nem is ezért vagyunk itt.) De nagyon fontos, hogy az ilyen ügyekben is megfontoltan dönts! Az egyéb témákban svindlerekről és kóklerekről nem ejtek most szót, mert egy könyvet meg tudnék velük tölteni, másrészt pedig ennek már semmi köze a számítástechnikához. De tudj róla, nem mindenki az, mint aminek/akinek mutatja magát, és nem mindenki olyan jó szándékú, mint Te, vagy én. Összefoglalva: 1. Továbbra is óvakodj a vírusoktól: legyen mindig friss vírusirtód, tűzfalad, és olykor futass kémprogram-, és trójai keresőt is. Használj bármilyen böngészőt, csak ne az Internet Explorert! 2. Ne ugorj be a könnyű, internetes munkát ígérő APRÓHIRDETÉSEKNEK. Soha ne küldj pénzt senkinek ilyen munkalehetőségért! (Ha költeni való pénzed van, akkor megadom a számlaszámunkat!) 3. Óvakodj a SPAM-ektől: ne olvass bele, ne kattints a benne lévő linkekre, ne nyisd meg a mellékleteket, és ne is válaszolj rá! Akkor sem, ha magyar, vagy abból az országból származik, ahol élsz!) 4. Ha honlapod van, ne lepődj meg, ha egy reggelre feltörik. Konzultálj a webmestereddel! 5. Internetes vásárlások esetén különösen körültekintően járj el. A csalók gátlástalanok, akár több tízezer forintos kárt is okozhatnak!

6. Azért, mert a neten könnyűnek tűnik az üzletépítés, ne ugorj bele olyasmibe, ami nem Neked való. (Ez csak egy baráti jó tanács.) A következő leckében egy szuper témáról tanulhatsz, lesz benne humor is! Hogy mi az a szuper téma? Hát Te! Kicsit más megközelítésben, mint ahogy eddig tettük. Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com


17. Van elég önuralmad az internetezéshez? Az előző lecke végén azt ígértem, hogy Rólad fogok beszélni. Igen, ez így is van, de persze mondhatjuk azt is, hogy nem csak Rólad lesz szó, hanem mindenkiről, aki megfordult valaha az Internet Univerzumában, és hozzá tette a maga kis szeletét a nagy tortához.

Szocializálódj az életben maradásért! Egy pár hete arra lettem figyelmes, hogy a mostanában, az általam legkedveltebb fórumon, ritkán látok egy addig meglehetősen aktív illetőt. Néhány perc alatt kiderült, hogy cirka 1000 hozzászólás után úgy kivágták, mint a macskát.. khm.. Hogy miért? Ha mindkét fél véleményét felvázolnám, 30 oldalas lenne ez a lecke, a lényege annyi a történetnek, hogy az illető, kitiltott fórumozó, többedszerre nem tartotta be a fórum írott és íratlan szabályait, ezért a fórum üzemeltetői Viszlát! felkiáltással megnyomták a kirúgás gombot. A való életben azzal kezdődik a szocializációnk, hogy megszületünk: azonnal játékszabályok, korlátok, törvények között találjuk magunkat, és a szüleink, családunk segítenek igazodni a néhol rideg, néhol értelmetlennek tűnő előírásokhoz, hallgatólagos megegyezésekhez. Ezek nélkül a szabályrendszerek nélkül már halomra gyilkoltuk volna egymást, mi emberek. Persze nem kell semmit kőbe vésni azért, hogy működjön, hiszen az őskorban, írás nélkül is fennmaradt az ember, de ugye tudjuk, hogyan és mennyi ideig éltek. A civilizáció velejárója az, hogy korlátok között vagyunk szabadok, de ezeket a korlátokat tekinthetjük úgy is, mint biztonságot adó védőkorlátokat. Az internet a való élet, kissé torzult másolata, hasonló játékszabályokkal, azért, hogy élhető legyen a virtuális világunk is. Amikor először hallottam egy ismerősömtől az internetről, akkor jóformán másról sem beszélt, csak a NETIKETT-ről. Olyan izgalmas volt a dolog, nekem nagyon tetszett, hogy az emberek, arc nélkül, az igazi önmagukat adhatják. Természetesen ennek az ellenkezője is igaz: az emberek az interneten bárki/bármi álarca mögé bújhatnak. Alakíts ki magadról kedvező képet, de ne játszd meg magad! Gyakran jártam úgynevezett Chat bulikba, ahol azok az emberek találkoztak, akik előzetesen már sokat beszéltek, játszottak, veszekedtek együtt valamelyik chat-en. Igazi önismereti tréningnek is felfogható az ilyesmi. Én az a típus vagyok, aki a jó oldalát próbálja domborítani a neten, és nem az a típus, aki egy virtuális álarc mögé bújva leszólja, bántja az embertársait. (Mert ilyen is rengeteg van, majd meglátod, ha eddig még nem találkoztál volna a jelenséggel.)

Az, hogy kiről milyen kép alakul ki az emberekben, nagyban függ attól, hogy hogyan ír! Itt a neten jórészt az írással adjuk át magunkat másoknak, bár természetesen képeket és videókat is meg lehet osztani, de az még mindig nem a valóság, az még mindig nem teljes kommunikáció. Az még csak egy kép egy benyomás kialakítása. Általában az íráson keresztül, és a mondanivalón keresztül elég gyorsan kialakul egy bizonyos kép a társainkról: • • • •

hmm, ez okos, hmm, ez maximum 15 éves, hmm, ez egy bunkó paraszt, és még sorolhatnám.Jó móka elemezgetni mások személyiségét az írásaik alapján

Fontos: sose alakíts ki véleményt egy-két levélváltás, vagy bármilyen más írás elolvasása után. Se pozitívat, se negatívat. Helyezkedj várakozó álláspontra. Értek már borzasztó nagy csalódások és döbbentem már le a saját negatív megítélésem miatt is. Itt a neten, egy picivel több lehetőséget kell adni másoknak, hogy az igazi énjüket kibontakoztathassák, mint a való életben. Itt ugyanis hiányzik a metakommunikáció. Hiányzik a testtartás, a taglejtés, a grimaszok, a tudattalan, árulkodó mozdulatok. Nehéz kiszűrni például a hazugságot, hiszen nem látod a másikat, mikor löki a sódert, nem látod, hogy piszkálja épp az orrát, vagy remeg a keze, gyorsabban veszi a levegőt. Így válunk könnyebben átverhetővé. Sajnos. De ez még semmi: netikett ide vagy oda, néha borzasztóan kellemetlen légkörű beszélgetések tudnak kialakulni pusztán azért, mert a felek nem látják egymást, ezáltal leomlanak bizonyos gátlások. Vagyis sokkal könnyebb odamondani valakinek valami csúnyát, hiába, hogy személyesen sosem tennél ilyesmit. Volt már arra példa, hogy a legagresszívabb fórumhozzászólóról kiderült, hogy egy végletekig békés és jó ember. Csak épp a neten kiveri nála a biztosítékot egyfajta viselkedésforma, és ő sem kontrolálja magát, mert minek, úgysem találkozik a haragosaival. De mielőtt a dolgok elébe szaladnék, vegyük sorba az alapvető, udvariassági és illemszabályokat. Kezdjük a két ember közti kommunikációval, az e-mail-lel: •

Ha a munkahelyedről e-mail-ezel, akkor még mielőtt bármilyen általános normához próbálnál igazodni, az a legfontosabb, hogy a munkahelyed, e-mail-ekre vonatkozó előírásait betartsd. Ez munkahelyenként változó lehet, de nem árt vele megismerkedni.

•

Mindig abból indulj ki, hogy az elektronikus levelezés SEM 100%-ig biztonságos, tehát többek között törekedj a korrektségre is. Csak azt írd meg e-mailben, amit egy levelezőlapon is közhírré tétetnél.

•

A szerzői jogokat e-mailben is tisztelni kell.

•

Ha továbbküldesz (forward) vagy újrapostázol egy üzenetet, akkor ne változtasd meg annak a szóhasználatát. Ha ez egy Neked írt személyes üzenet volt, és egy csoportnak kívánod továbbadni, akkor kérj először engedélyt a feladótól.

•

Soha ne küldj “lánc” levelet elektronikusan. Ezek tiltottak az Interneten. Gazdasági, biztonsági és morális szempontokból is.

•

Hasznos tipp: légy konzervatív a küldésben és légy liberális a fogadásban. Nem szabad indulatos leveleket küldened (ezeket “flame”-nek nevezzük) még akkor sem, ha provokálnak. Másik oldalról viszont, ne legyél meglepve, ha ilyen levelet kapsz, és okosan teszed, ha nem válaszolsz ezekre. Ne az lebegjen a szemed előtt, hogy annak van igaza, aki utoljára szólalt meg!

•

Csak kivételes esetekben tekinthetsz el a levelezésben a subject (tárgy) megjelölésétől. Tiszteld meg a levelező partnered azzal, körvonalazod így a levél tartalmát. Főleg munkahelyen, munkaidőben, nem „illik” mondjuk vicces tartalmú, tárgy megjelölés nélküli levelekkel bombázni a másik felet.

•

Nem kötelező, de javasolt a levél végére beilleszteni a sablon aláírásodat, az elérhetőségeddel. Ez megkönnyíti a partner dolgát a beazonosítás esetében. Vannak, akik több száz e-mailt váltanak naponta, nem várhatjuk el mindenkitől, hogy fejből tudja egy email címből, hogy Te ki vagy.

•

Légy óvatos a címzéssel. Vannak címek, amelyek egy csoportot jelentek, a cím mégis úgy néz ki, mintha egyetlen ember lenne. Légy tisztában azzal, hogy kinek írsz. (Például Google groups-nál)

•

Figyelj a cc:-kre a válaszoláskor (másolat). Amikor csak két ember között folyik a kommunikáció, akkor ne küldd el ezeket a leveleket másoknak.

•

Használj vegyesen kis- és nagybetűt, akárcsak a közönséges íráskor. A CSUPA NAGYBETŰ OLYAN, MINTHA ORDÍTANÁL!

•

Használj szimbólumokat hangsúlyozásra! Használj aláhúzás jeleket aláhúzásra!

•

Használj “mosolygókat” (smiley) a hangszín jelzésére, de bánj velünk takarékosan. példa ilyen “mosolygóra” (döntsd oldalra a fejed és nézd meg úgy.) Azonban ne feltételezd, hogy egy “mosolygó” szerepeltetése rögtön eléri, hogy a címzett egyetértsen veled, vagy hogy egy egyébként bántó megjegyzés élét elvegye.

•

Aludj egyet, mielőtt érzelmektől fűtött választ küldenél egy üzenetre.

•

Légy tömör anélkül, hogy túlságon lényegre törő lennél. Amikor egy levélre válaszolsz, csak annyit idézz az eredeti anyagból, hogy érthető legyen a válaszod és ne többet. Rendkívül rossz szokás az egész levelet idézni a válaszban – töröld ki a felesleget.

•

Küldj egy rövid választ a feladónak, hogy megkaptad a levelét, ha úgy gondolod, hogy a levél fontossága szükségessé teszi ezt. Tedd meg ezt akkor is, ha részletesen válaszolni csak később lesz időd.

•

Az, hogy egy adott beszélgetésből ki mennyit ért meg, az erősen függ az adott szituációtól. Egy adott e-mail környezetben megtanult normák nem feltétlenül vonatkoznak általában az Internetet használó emberekkel vonatkozó kommunikációra. Légy óvatos a helyi szlenggel és a helyi rövidítésekkel.

•

Egy e-mail üzenet szállítási költsége nagyjából egyenlő a feladónál és a címzettnél (vagy szervezeteinél). Ez alapvetően eltér a hagyományos levéltől, a telefontól, a rádiótól, és a TV-től. Egy levél elküldése konkrétan hálózati szélességbe, tároló helybe, és CPU időbe is kerülhet. Ez az alapvető gazdasági oka, amiért nem illik kéretlen hirdetést küldeni e-mailben.

•

Ne küldj nagytömegű kéretlen információt az embereknek, mert az már kimerítheti a SPAM fogalmát. (forrás:www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/rfc1855h.hun)

Ha többekkel kerülsz egy csoportba Eddig ember-ember közti kommunikációról beszéltünk, de ejtsünk pár szót a régen olyan nagy divatú és újabban megint divatba jövő levelező listákról. Úgy néz ki az egész, hogy van egy tematikus levelező lista, amely létrejött mondjuk azért, hogy egybegyűjtsön minél több mozirajongót, és egy központi címre írva, sok százan kapják meg a levelet – akik jelentkeztek a levelező listára -, úgy, hogy az előzmények is látszódnak. Namármost, régen is és mostanság is gyakran előfordultak vitás helyzetek, félreértésre okot adó szituációk, sőt, veszekedésekis. Erre a levelező listás dologra is létrejött néhány szabály, de erre most nem térek ki külön, de lényegében ugyan az vonatkozik rá, mint az e-mail-re, csak még több türelemre és önuralomra int. Mai napig népszerű információforrást és barátkozási lehetőséget biztosítanak a fórumok. Akár még kereskedni is lehet egyes helyeken. Minden fórum üzemeltetője megalkot egy szabályrendszert, hogy emberi szinten lehessen tartani a kommunikációt, mert mindig, mindenhol felbukkannak olyan egyedek, akiknek semmi más céljuk nincs, csak a közösség bomlasztása. Lássunk egy nagyon jópofa összefoglalót a www.tutorial.hu oldal fórumának tulajdonosától, Harder-től! (Figyelem, mielőtt elolvasod, nem árt megacélozni a lelked! Az írásból megtudod, hogy miért!) Fórum etikett avagy mit illik és mit nem egy fórumon (by Harder – www.tutorial.hu) „A kultúrált fórumozásnak van pár íratlan szabálya melyet nem csak itt, de máshol is érdemes betartani. Nem azért mert kötelező, nem azért mert én vagy más fórumon más admin mondja, hanem mert ezeket figyelmen kívül hagyva (valószínűleg) több fórumozóval is összetűzésbe fogsz keveredni. Az összegyűjtött szösszenetek jórészt akkor születtek, amikor épp 100-adszorra botlottam valamelyikbe a fórumon, és elkezdtem írogatni őket egy txt-be ahelyett, hogy elküldtem volna a búsba az illetőt. A hangnem épp ezért lehet, hogy kicsit csípős lesz egyeseknek, de kinek nem inge ne vegye magára… •

Regisztráció után nem kezdjük el a tagokat privát üzenetekkel bombázni, hogy “Kovács Pistike vagyok, és sürgősen segítségre van szükségem, úgyhogy vegyél fel ezen és ezen az MSN címen, majd segíts megoldani a problémámat csetelés közben”.

A fórum arra van, hogy írjunk bele, nem pedig társkeresőként szolgál. A fórumba írt kérdéseket és válaszokat mások is olvashatják és tanulhatnak belőle, már csak ezért is jobban megéri az ilyen jellegű segítségkérést publikusan intézni.

•

Mielőtt írunk a fórumba, több dolgot is megtehetünk annak érdekében, hogy a többiek ne szóljanak be. Olyan apróságokat például, hogy összeszedjük a gondolatainkat és azt érthető formában, nyelvtanilag helyesen írjuk meg. Fogalmazzunk úgy, hogy az egyértelmű legyen, mert senki nem szereti találgatn,i na vajon mire gondolhatott amikor ezt írta? Arra hogy… vagy arra hogy… A régebbi fórumozók általában az ilyen találgatós kérdéseket vagy morcosan reagálják le, vagy sehogy.

•

A fórumnak van egy hasznos, ámde valószínűleg rejtett szolgáltatása (kevesen találjuk meg és még kevesebben használjuk) a főoldalon melyet “keresés”-nek hívnak . Legyünk menők, legyünk trendik, használjuk csakazértis!

•

A fórumon nem követelőzünk. A fórum léte, fenntartása és a lehetőség, hogy írjunk bele mondjuk úgy hogy egy “szívesség”, amit egyrészt a fórum gazdája tesz azzal hogy üzemelteti, másrészt a fórum közössége tesz azzal, hogy ír bele. Neked, választ. Ezek nem alanyi jogon járnak.Ezért ha kérsz vagy kérdezel vmit, légy udvarias és ha kaptál valamit, köszönd meg. Például a választ a kérdésedre.

•

Ha megszólítanak a fórumon (kérdés vagy bármely egyéb formában), illik válaszolnunk, hacsak nem akarjuk, hogy parasztnak tartsanak.

•

A fórum nem IRC, nem MSN, nem ICQ és nem egyéb ilyesmi. A fórum egy olyan webes felület, ahol bár a tagok beszélgetnek egymással de a gondolataikat nem soronként írják be és nyomják az ENTER-t mint hülyegyerek a tamtam dobot. A rendes fórumozók összeszedik gondolataikat és egy kerek, egész, megfogalmazott hozzászólásként írják azt be.

Magyarán ha neked még nem esett le hogy miről is van szó: ne írj be 2 percenként 1-1 újabb hozzászólást csak azért, hogy kiegészítsd az előzőleg már meggondolatlanul (és sietősen) elküldött hozzászólásodat, inkább fogalmazgasd a hozzászólásodat fél óráig és írd bele egy txt-be a gépeden, majd ha úgy érzed, hogy “OK, ez most aztán kerek egész és megérett a küldésre!”, küldd el. •

Mielőtt kérdést teszünk fel a többieknek, szétnézünk, hogy azt esetleg más előttünk már nem tette-e fel illetve, hogy született-e rá válasz. Senki nem szereti sokadszorra leírni ugyanazt csak azért, mert valaki lusta szétnézni írás előtt.

•

Ha beírtunk egy kérdést és arra nem jön rövid időn belül válasz, nem írjuk be hogy a mi kérdésünkre miért nem válaszol senki. A tagok nem vakok, valószínűleg elolvasták amit írtunk, a hallgatásnak több oka is lehet:

– a kérdés érthetetlen volt és nem lehet rá válaszolni – a kérdés túl nehéz volt és senki nem tud rá válaszolni – a kérdés már milliószor elhangzott és senki nem akar újra rá válaszolni Azt meg ugye nem várjuk el hogy a kérdésünkre ha nincs válasz, majd minden egyes fórumozó beírja: “én nem tudom”. •

A fórum lehetőség van a hozzászólások szerkesztésére (egyes csoportoknak hosszabb, másoknak rövidebb ideig, de van). Ha szükséges a már elküldött hozzászólást valamivel kiegészíteni, akkor használjuk a “szerkeszt” gombot, ne új bejegyzésbe tegyük bele hogy “ja és még azt elfelejtettem mondani, hogy …”.

•

A fórumon megnézzük, hogy lehet-e képet használni aláírásként. Van ahol tiltják a többi fórumozó érdekében (igen, a tutorial.hu-n is ez van mert gyorsabb a fórum megjelenése,

nem kell nagyméretű képeket bámulnunk beszélgetés közben és hasonlók), ezt tartsd tiszteletbe. Ott az avatar, ott az aláírási lehetőség (szövegesen!), elégedj meg velük. •

Új helyen regisztráció után illene megnézni a fórumszabályzatot, sokszor hasznos információkkal szolgálhat arról, hogy az adott helyen mit kínálnak és mit várnak el, mi hogy működik, mi miért van. Akkor nem fogja minden 3. újonnan regisztrált megkérdezni, hogy ő miért nem tud például új topicot létrehozni.

•

A hozzászólást nem kezdjük azzal, hogy “nincs kedvem végigolvasni az előző X oldalt, ezért inkább megkérdezem, hogy… Legyen kedvünk. Másoknak is volt kedve és vették a fáradságot, hogy beírják a válaszokat, úgyhogy olvassuk el, vagy használjuk a keresőt, vagy ne várjuk, hogy udvariasan 10-edszerre is beírják ugyanazt csak azért, mert mi lusták voltunk.

•

A számítástechnika nyelve az angol. Ehhez szokjunk hozzá. Nekem is fáj hogy nem a magyar, de ezzel együtt kell élni. Ha nem tudunk angolul, akkor jegyezzük meg ezt a 2 címet: http://dict.sztaki.hu/english-hungarian http://szotar.mokk.bme.hu/hunglish/search/corpus.

Ha egy angol szöveget még ezekkel sem tudunk annyira összetenni, hogy megértsük, akkor szóljunk a fórumon, hogy “igen, mi megpróbáltuk, használtuk a szótárat és a szavak egyes jelentései meg is vannak, de érthető kerek egésznek őket nem tudjuk összetenni”. •

Amikor valaki olyan hozzászólására szeretnénk reagálni az idézet funkciót használva, aki egy hosszabb szöveget, nagyobb méretű képe(ke)t helyezett küldött a topicba, ne idézzük be az ő teljes hozzászólását, inkább hagyjunk meg belőle pár sort, amiben a lényegi infó van (vagy akár a hozzászólás elejét), és csak ezt csatoljuk a mi bejegyzésünkhöz. Ezzel rövidíthető 1-1 oldal hossza, áttekinthetőbb marad a fórum.

•

A fórumon a hozzászólások kategórizálva vannak annak érdekében, hogy az egyes témákat egy helyen, összeszedetten találjuk meg. Tehát hozzászólás előtt érdemes lenne körbenézni vajon mit hova lehet beírni, nincs szükség photoshop-os kérdésre a webprogramozás témakörben vagy épp fordítva. A fórum keresőjében van lehetőség a témák címére is szűrni, használd.

•

Ha a fórumon viselkedéseddel többször, vagy akár folyamatosan munkát adsz a moderátoroknak, sok jót ne várj! Ők is emberek, nekik is van jobb dolguk minthogy mások butasága vagy rosszindulata miatt pakolgassák a hozzászólásokat a helyükre, kiszedjék az oda nem illő írásokat vagy hogy ÁLLJ-t mondjanak offtopic veszekedés közben. Igen, ők vállalták, hogy ezt csinálják, de azért legyünk már megértéssel és belátással feléjük is, feleslegesen ne adjunk melót nekik.

Hozzám meg pláne ne gyere árulkodni, hogy XY moderátor mit csinált és, hogy te ezzel nem értesz egyet, mert egyrészt ez privátban nem érdekel (látom én is a fórumot és közbeszólok, ha valami nem tetszik) másrészt a moderátorokat én kértem fel erre a munkára és szerintem jól csinálják. •

A fórumon a segítségkérés lényege, hogy ha valamit nem tudunk, akkor megkérdezzük a többiektől hogy tudnánk azt megoldani. Nem pedig az, hogy beírjuk “ki csinálja meg helyettem”.

•

Mielőtt a fórumban felteszünk egy kérdést, a választ megpróbáljuk megkeresni a googleban. Ha ezt kihagyod és csak írsz ész nélkül majd a fórumozók látják, hogy erre a válaszra a

google egyből kidobja a találatot, akkor nyugodtan könyveld el magadban hogy a legtöbbjük legszívesebben kilőne a Hold felé egy ágyúval. Még ha ezt nem is írják be a fórumba. •

Bármiféle bejegyzést a fórumba csak egy helyre, egyszer teszünk be. Nem kell azt többször, mindenféle, általunk megfelelőnek tartott topicba, helyre beírni, mert nem hülyegyerek a többi fórumozó sem, ha érdekli a téma úgyis látni fogja és valószínűleg ír rá egy választ.

•

Amikor egy új topicot nyitunk egy fórumon, érdemes olyan címet adnunk neki, mely legalább valamelyest utal a témára. Ne adjunk meg címnek olyat, hogy pl. “Nagyon sürgős kérdésem van!” vagy hogy “Fontos!”. Az ilyen címekkel maximum annyit érhetünk el, hogy még az sem bejönni a topicunkba, aki esetleg tudna válaszolni a kérdésünkre, problémánkra.

•

A fórum nem dedó, nem homokozó hülye gyereknek, ezért szigorúan tartózkodjunk az olyan mondatoktól, hogy “Plííííz plíííz plííízzzz” vagy hogy “Léccci léccci léccike!”. Mindenki utálja. Azt is, aki ilyet ír. Fórumon nem szokás a kérdésünkre mail-ben választ kérni. Már csak azért sem, mert a feltett kérdésünkre érkező válasz másnak is hasznos lehet a későbbiekben.

•

Tartózkodjunk az olyan semmitmondó hozzászólásoktól, amikor egy szakadt smile-n kívül nem tudunk mit beírni. Ha ennyire telik, inkább maradjunk csendben.

•

Ne használjunk túl sok felkiáltójelet vagy kérdőjelet (vagy egyéb jelet) indokolatlanul a hozzászólásainkban. A többiek akkor is meg fogják érteni a kérdésünket, ha nincs a végén “??????????”.

•

Hacsak nem nagyon-nagyon indokolt, akkor a hozzászólásunkat ne színezzük, ne állítsuk át a betűméretet, ne húzzuk szét stb… Magyarul próbáljunk meg igazodni a fórumhoz és ne feltűnősködjünk. A feltűnési viszketeségben szenvedőket sokan utálják.

•

Ha feltettünk egy kérdést a fórumon, majd a válasz előtt rájövünk a megoldásra, ne csak annyit írjunk be, hogy “már megoldódott”, mert ez bunkóság. Írjuk le, hogy mi volt a megoldás, hátha másnak is segítünk vele a későbbiekben.

•

Amennyiben kérdésünk van (vagy nincs, de be akarunk írni valamit) és az több témába is beleillik, akkor válasszuk ki a legszimpatikusabbat és tegyük be oda. Csak oda. Nem kell minden egyes témába beleírni ugyanazt a hozzászólást, mert keverednek a válaszok, illetve munkát adsz a moderátoroknak (rosszabb esetben az adminnak

).

•

Adminnak és moderátornak nem szólunk be, pláne nem durván. Hiába hisszük, hogy nekünk van igazunk, nincs. Ha mégis beszólunk, vállaljuk a következményeket, ami lehet egy enyhe rászólástól kezdve bármi, egészen a fórumról való letiltásig. Ha nem tetszik az adott fórum hangvétele, stílusa, szabályzata vagy bármi egyéb, lehet másikat keresni.

•

Ha nem egy hozzászólást csak azért írunk meg, hogy kritizáljuk a másik mondandójában talált helyesírási hibá(ka)t, ne küldjük el. Vagy minket küldenek el, de melegebb éghajlatokra. A fórumozók nem szeretik az önjelölt nyelvtanszakértőket. Meg azokat is persze, akik képtelen leírni normálisan egy mondatot, de ez most egy más téma.” —————————————-

Harder sok éves üzemeltetői tapasztalata alapján gyűjtötte össze ezeket a hasznos tanácsokat, de általánosságban is elmondható az, hogy minden fórumon be kell tartani a játékszabályokat, máskülönben elég gyorsan kiutálnak onnan. Olvastam már sokkal brutálisabb, viselkedésre vonatkozó tanácsokat. Természetesen fórumonként változó a résztvevők vérmérséklete, és jó, ha tisztában vagy azzal is, hogy politikai témákban szinte mindig izzanak az indulatok, de egy muffinrecept cserélgetős topicban (fórumtéma) is össze lehet veszni, mondjuk a hozzávalók mennyiségén. Blog-irányelvek, nem csak olvasóknak Szinte ugyanezek az irányelvek vonatkoznak a blogok hozzászólásaira, és még azt tenném hozzá, hogy a blogokat általában egy ember írja. Tehát a fórumokkal ellentétben, nem egy komplett gárda, hanem a blog írója egy személyben a moderátor is. Mindig tiszteletben kell tartani az ő kéréseit, írott-íratlan szabályait. Bár durván hangzik, de nagyon igaz: minden olyan helyről, amelynek szabályaival nem értünk egyet, vagy kiutálnak minket, vagy a legjobb, ha mi magunk látjuk be, hogy nem vagyunk odavalóak. A blogokkal kapcsolatban még egy valamit fűznék hozzá: a blog nem újság, tehát a tartalmáért kizárólag az írója a felelős, viszont külső irányelveknek, szakmai szervezetek elvárásainak nem kell megfelelnie. A blogoka ta látogatók minősítik a visszajárásukkal, hozzászólásaikkal. Ezért sosem szerencsés belekötni a blogok íróiba, mert általánosságban az mondható el ezekről a kezdeményezéskről, hogy önzetlen segítséget nyújtanak. Viszont a kisujj nyújtása után ne várd el az egész kart! Végső konklúzió Az internetezés nem olyan, mint a való élet, és mégis, szinte ugyan olyan. Nem olyan, mert a sorozatos félreértések elkerülése érdekében magasabb és erősebb gátakat kell szabnunk önmagunknak is, és sokkal, de sokkal jobban kell tolerálnunk mások hülyeségét. Látogass el az index.hu vagy az origo.hu hatalmas forgalmat bonyolító fórumaira, és gyorsan rá fogsz jönni, hogy mennyire fontos a szabályok és elvárások rögzítése. Remélem, Neked sosem lesz szükséged a fórum moderátorok segítségére! Illetve mondhatnám úgy is, hogy az Internet istene mentsen meg Téged a moderátorok haragjától!



18. Hogyan vásároljunk? Tippek, egyszerűen Amikor az első, teljesen új alkatrészekből álló számítógépemet vettem, olyan alaposan körbejártam a témát, hogy a kitűzött határidő helyett, két hónappal később sikerült megvásárolnom. Ugyanis minden egyes új információ legalább 15 új kérdést generált a fejemben, amikre persze szerettem volna választ kapni. Viszont ez alatt a két hónap alatt egész jól kiokosítottam magamat hardver témában, és a lehető legjobb döntést hoztam! Na, de nincs mindig két hónapja az embernek ilyesmire!

Hogyan vásároljunk hardvereket, eszközöket? Nincs annál nehezebb feladat, mint vásárolni valami olyasmit, amiről csak halvány elképzeléseink és reményeink léteznek, viszont annál jobban szeretnénk sürgősen megszerezni! A vásárlás eleve egy nehéz dolog, legyen szó akár kenyérről, akár plazmatévéről, mert a tudatalattink egyfolytában ellenáll a pénzköltésnek. Akkor is, ha van mit költeni! Viszont a lelkünk mégiscsak vágyik az új dolgokra, és egy örökös harc dúl bennünk, a “vegyek? nem veszek!” harc, aminél nagy az esélyünk arra, hogy akkor szakad át a gát, amikor pont nagyon nem kéne: a leggagyibb minőségű, legdrágább, legrosszabb szolgáltatást nyújtó garanciális cég portékája előtt. Hiába nézelődtünk hetekig, a gátátszakadás pillanatában már nem gondolkodunk, visszük és kész. Rosszul hangzik? Persze, hogy rosszul! Hiszen eddig azt hitted, hogy minden terméket jól megalapozott döntés után vettél meg. A fenéket! Elöntöttek az érzelmeid, (éhség, szomjúság, szépség utáni vágy, kényelem utáni vágy, biztonság utáni vágy, a luxus körülmények utáni vágy), majd a vásárlás UTÁN megmagyaráztad magadnak, hogy ez azért érte meg, mert… És végül valóban megérte, mert használod, fogyasztod, hordod, satöbbi. Az előbb taglaltak ellenére én mindig azt mondom, vedd meg amit akarsz, hiszen boldoggá tesz! Csak arra figyelj, hogy ne csalódj később! Mert azzal semmi gond nincs, ha utólag magyarázod a feleségednek, vagy a férjednek, hogy “Nézd szívem, azért vettem meg a 8 centivel nagyobb képátlójú tévét, mert látod, megy a bútor színéhez! És hiába került a duplájába annak, amit terveztünk, de még így is olcsó volt!” Hiába, hogy elfoglalja a fél szobát;) Csak ne krepáljon be az első hónapban! Mert onnantól kezdve már nem örömforrás, hanem méreg és düh forrásává válik a nemrég még hőn óhajtott termék! Na, ez volt a magyarázat része annak, hogy miért írok a perifériákról és a vásárlási tanácsokról egyben. Míg a számítógépek konfigurációját tekintve, bizonyos alapkövetelményeket lehet támasztani, és az alapján vásárolni, addig a perifériák (elnézést, számítógépes perifériák fogalma: mindazok az

eszközök, amelyek nem a számítógép házban találhatóak, viszont szervesen összeköttetésben vannak a számítógéppel. Példa: monitor, billentyűzet, egér, hangfalak, nyomtatók, stb.) annyi verzióban léteznek, mint égen a csillag, és szinte lehetetlen az összehasonlításuk. Itt most néhány alapvető tanácsot olvashatsz, de még az is lehet, hogy nem megkönnyíteni, hanem megnehezíteni fogom a döntést. Majd kiderül. Kezdjük a márkánál: Néhány évvel ezelőtt gyakorló minőségbiztosítósként olvastam egy tanulmányt, amelyben a világ legmegbízhatóbb minőségű autói szerepeltek, adatokkal együtt. Akkoriban már évek óta a Toyota volt a legjobb minőséget produkáló autómárka, és ez a vélemény már világ szerte el is terjedt. A tanulmányban összesítették a helyezések mellett az egyéb eredményeket, és kijött, hogy a Toyota úgy nyerte meg ezt a versenyt&, hogy (kapaszkodj!) 100 vizsgált Toyota autón CSAK 124 hibát találtak. Ez nagy vonalakban azt jelenti, hogy jó esély volt arra, hogy minden autó rendelkezett legalább egy egész hibával! Vagyis az olyan tökéletesnek kikiáltott márka sem volt tökéletes. Hogyan jön ez most ide? Úgy, hogy az egy tévhit, hogy a márkás termékek hibátlanok. Lehet bármelyik perifériának valamilyen jellemző szériahibája, vagy akár csak fogja magát, és minden előzmény és megmagyarázható ok nélkül beadja a kulcsot… Amivel vigyázni kell még, az a garanciális szervizek simliskedésre való hajlama. Nem újdonság, gondolom senki számára (nem politizálok, csak a példa kedvéért hozom ezt a témát), hogy aki tűzközelben, hatalommal van felruházva, annak előbb-utóbb maga felé hajlik a keze. Na nem azért, mert szent, hanem azért, mert lebukás nélkül megteheti (vagy legalábbis azt hiszi). Ez van a politikában is, és ez van minden más területen, sajnos. Mélységes tisztelet a kivételnek, de rengeteg olyan esetről tudunk, amikor a garanciában cserélt, vagy javított eszköz még rosszabb lett, mint volt, vagy egy drága terméket kicseréltek valami gagyibb termékre. (Ez hardvereknél is megeshet, nagyon oda kell figyelni!) Ráadásul ezt húzzák-vonják hetekig, mert ugye ők ráérnek. Számon kérni őket meg egyenesen nem tanácsos, mert még nekik áll feljebb. Képzelj el két hetet a géped nélkül… Borzasztó ugye? Ha másról nem is, a leckékről lemaradnál… Oké, nem fordítom borongósra a témát, mert nem ezért vagyunk itt. Lendüljünk bele a konkrétumokba! Hogyan válasszunk? Monitort Első és alapvető kérdés, ami felmerül bennünk: hagyományos monitor legyen, vagy a lapos TFT? Kivételesen megengedem, hogy akár egy hipermarket segítségét hívd ahhoz, hogy megnézd a felhozatalt. (Vásárlást már nem javaslom két dolog miatt: 1) a kutya nem fog hozzád szólni, senki nem fog Neked segíteni, és hacsak nem fújod kívülről a monitorok paramétereit, akkor nagyon mellényúlhatsz! 2) a hipermarketek nem arról híresek, hogy pont a szomszédodban vannak: tehát, ha garanciális okok miatt hurcolnod kell a monitort, akkor vagy a hiperbe kell visszavinned, vagy valami központba, ami esetleg még háromszor olyan messze van.)

Tehát, a vásárlást a közeli boltban javaslom, viszont a képi megjelenést összehasonlítani kiváló megoldás, ha elmész egy hipermarketbe, és amikor egymás mellett 30 féle monitor be van kapcsolva, akkor meg tudod nézni a különbséget. Ez fokozottan érvényes a TFT monitorokra! Ordító különbségek lehetnek a megjelenítés között. Utóbbiaknál maradva: javasolt olyan monitort választani, amelynek reakcióideje 6-8 ms alatt van! Bár az ennél hosszabb reakcióidővel is lehet gépezgetni szépen, de ha valaha arra kerülne sor, hogy komolyabb játékok futtatását és éjjel-nappali nyüstölését vezeted be, akkor észre fogod venni a 6-8 ms válaszidőnél hosszabb idő hátrányát, mégpedig a képben. Tehát a TFT monitoroknál nézd meg a képet, hogy mennyire éles, milyenek a színek, aztán ellenőrizd le a válaszidőt, és ha minden tetszik, és van is rá pénzed, akkor oké. A hagyományos monitort úgy kell szemlélni, mint egy tévét. Férjen be a helyére, legyen szép, éles a képe, és legyen rá hosszú évekig garancia! (Ehhez mondom: a hagyományos monitorok évtizedekig is bírhatják szusszal!) Még egy jó pont a hagyományos monitorok mellett, hogy a TFT monitorok csak és kizárólag a saját, maximális felbontásukban adnak tökéletes képet. Viszont, ha rossz a szemed, akkor bizony abban a bizonyos maximális felbontásban lehet, hogy már nem találod meg az ablakot bezáró X-et (ugyanis, minél nagyobb a felbontás, annál kisebbek lesznek az objektumok: ikonok, gombok, szövegméret) Na, ezért is érdemes olyan boltban venni, ahol szakértő eladók foglalkoznak Veled, mert erre rá tudsz kérdezni. Nemrég majdnem hanyatt estem egy laptop képernyőjét látva: a kijelzőre, fogalmam nincs, hogy milyen megfontolásból, de rátesznek egy fényvisszaverős valamit. Réteg, vagy felület, vagy nem tudom, mi az, de ha komolyan azt szeretnéd, hogy fél óra után megfájduljon a fejed, akkor vegyél olyat! Ugyanis a tükröződés úgy közvetlenül talán nem fog zavarni, viszont az agyad duplán-triplán dolgozik, tehát kétszer-háromszor gyorsabban elfáradsz! (Mint mikor este, esőben vezetsz: sötét van, a szakadó esőtől eleve alig látsz, viszont az úton meg sokszorosan tükröződik a fényszórók fénye, tehát az utazás lassan rémálommá válik.) Tipp: ha kikapcsolt állapotban látod magad a monitoron, mint egy sötét tükörben, akkor menekülj! Akkor is, ha egyébként tökéletesek a paraméterei! Na, lépjünk tovább, van még néhány periféria: Egér és billentyűzet. Ha haladunk a korral, és követjük a trendeket, néha súlyos csapdákba eshetünk. Bár a billentyűzet és az egér nem képviselnek horribilis összegű kiadásokat, de azért ezekre is el lehet költeni jó pár forintot, és az a jó pár forint tűnhet később ablakon kidobált pénznek, ha engedünk a trendeknek és a csábításnak. Márkáktól, gyártóktól és áraktól függetlenül azt a hibát ne kövessük el, hogy úgymond vezeték nélküli, infrás egeret és billentyűzetet veszünk. Egy jól elhelyezett billentyűzetnél egyrészt fel sem tűnik a zsinór megléte, viszont a vezeték nélküli perifériák szeretik zabálni az elemet, késve reagálhatnak, bizonytalan lehet a kapcsolat. Az vezeték nélküli egerek dögnehezek, ha nincs pont kapcsolat, akkor meg sem nyikkan az egérmutató, ami enyhén szólva idegesítővé tud válni. Tudod, már írtam párszor, hogy mennyire fontos hosszú távon a gyorsaság és a hatékony felhasználás na, az ilyen infrás perifériák csak az időt rabolják. Főleg, ha elkezd merülni az elem. Mondjuk egy jó kis internetes harc közben. (Jártam már így, kissé ideges is lettem!) Persze, ha ilyened van, nem mondom, hogy dobd ki az ablakon, de esetleg megpróbálhatod eladni valakinek;).

Elnézést kérek, mert igazából közvetlenül semmit nem akarok leszólni, ha valaki már megszokta a zsinór nélküli dolgait, és tud vele bánni, akkor jobb, mint bármi más, de a tanfolyam tematikájához passzol a véleményem. Infrás billentyűzetből és egérből léteznek tökéletesen működő fajták, viszont lehet, hogy ezek magukban többe kerülnének, mint az egész géped, monitorostul. Kaptam egy fülest: (nem pofooont), hogy a bluetooth-os egér és billentyűzet tökéletes vezeték nélküli verzió! Egérnél kimondottan ajánlott, úgynevezett optikai egeret venni, nem golyó van benne alul, hanem egy led, ez ezért tud jól működni, mert mindig közvetlen kapcsolatban van az alatta lévő felülettel. És persze nem is vezeték nélküli, tehát tökéletes megoldás. Hihetetlenül jól reagál, könnyű és gyors. Már nem is drága, mint régen volt, szóval ilyenbe ajánlott invesztálni. Az ilyen optikai egereknél viszont figyelni kell az egér alátétre, mert bár könnyen siklik bármilyen felületen, tehát alapból nem igényel alátétet, viszont az asztal erezetét is érzékeli, és gyakran előfordul, hogy nyugalmi állapotban is mozgolódik az egérmutató. Ilyenkor biztos, hogy a felület túl aktív az egér számára, ezért egy legalább egy sima fehér lapot érdemes alátenni, ha más nincs kéznél. Billentyűzetek közül volt szerencsém kipróbálni az úgynevezett ergonómikus kialakításút, hát majdnem belezöldültem a használatába, és ez azért érdekes, mert teljességgel vakon gépelek. De ez az ergonómikus kialakítás tökéletesen összezavart. Lehet, hogy néhány hét alatt megszokja az ember, de kinek van néhány hete kísérletezgetni, és újra tanulgatni a dolgokat, nem igaz? Az, hogy milyen formájú és színű egér és billentyűzet lesz választva, az, teljességgel az egyéni ízlésvilágodat kell, hogy tükrözze, végül is, Te tudod, hogy milyet szeretnél. Én nagyon beleszerettem a HP laptopok billentyűzetébe. Tudom, ezt csak laptophoz adják :), de annyira ki van találva a kezemhez, hogy nagyon: kicsi, könnyű lenyomni a gombokat, mégis, minden rajtavan. A hagyományos billentyűzet használatához fél óra szoktatási időt kell magamnak engedélyeznem, különben mindig melléütök. Ha sokat gépelsz, akkor a helyes billentyűzetválasztás egyszerűen csak befeketetés. Nyomtató Itt két dolgot kell figyelembe venni (és megint csak érdemes kisebb boltokat, szakértő eladóval felszerelt áruházakat keresni) az egyik, hogy mennyit szeretnénk nyomtatni, és mennyi pénzt szánunk a nyomtató megvételére. Ugyanis az, hogy olcsó is legyen, meg jó sokat és olcsón lehessen nyomtatni, az nem fog menni. Az olcsóbb nyomtatókba a patron egyrészt horror áron kapható, másrészt még akkor is pillantok alatt kifogy, ha alig használjuk (állás közben is) . Persze, vannak már utántöltött patronok, ezek minősége néha már-már jobb is, mint az eredetié, és töredék áron lehet hozzájuk jutni, de ennek köszönhetően a nyomtató gyártók egyre gyorsabban futtatják ki a termékcsaládokat, hogy mindig újabb és újabb patrontípusokat kelljen megvenned. Ebből következik, hogy azok a nyomtatók, amelyekkel igazán gazdaságosan és rengeteget lehet nyomtatni, azok ára talán nem az otthoni felhasználók zsebéhez van méretezve. (Nyugi, cégek szintén beleesnek ebbe a csapdába, csak a cégeknél tuti, hogy havi 10 oldalnál többet nyomtatnak. Na, ott igazán nagy bukta az olcsó nyomtató.) Ha azért szeretnél nyomtatót, mert havonta néhány oldalt, vagy egy-két képet szeretnél nyomtatni, és unod már, hogy másokat kérj meg, akkor vegyél olcsó nyomtatót. Viszont, ha nagyüzemben, és gyorsan kell nyomtatnod, akkor Neked a drága gépre van szükséged, bármennyire fáj is. Sőt, ehhez még hozzá tartozik, hogy az olcsón-sokat készítő nyomtatók SZÍNESnyomtató verziója már felérhet egy fél falat betöltő tévé árával. De a célért

érdemes pénzt áldozni! Későbbi, kellemetlen perceket, és hosszas káromkodásokat lehet megspórolni. Utolsó lépés: A Hang! Itt az utolsó alkalom, hogy elmondhatom Neked még egyszer, hogy miért nem jó az integrált hangkártya. Azért nem jó, mert ha veszel a gépedhez egy erősítős, mélynyomós, komoly hangfal szettet, mert szeretsz filmet nézni és zenét hallgatni, akkor hatalmasat fogsz csalódni az integrált hangkártyával: recsegni, ropogni, torzulni fog a hang, akár a magas, akár a mély. Órákig kell majd trükközni a hang beállításokkal, az equalizer-t megtanulod a végére vakon kezelni, és soha, de soha nem lesz olyan a hangzás, mint ahogy azt mondjuk az előadó, vagy a film hangmérnöke szerette volna feléd közvetíteni. Ezért kell inkább, egy akár olcsó, de nem integrált hangkártyát venni. Nos, a hangfal: hát nézd, ez már tényleg a Te egyéni ízlésedet (és pénztárcád tömöttségi állapotát) kell, hogy tükrözze. A térhatás tökéletes visszaadásáért nem elég két hangszóró, ez tény, de én nem költenék százezreket erre sem, a helyedben. Figyelem, örök vesszőparipámhoz kanyarodunk vissza: ott, ahol tejet is lehet kapni, ott botorság hangfal szettet venni. Nem csak azért, mert a gagyi hangzású gyártók jelennek meg ilyen helyeken a termékeikkel, hanem mert azokból is jellemzően az apró pici hibával ellátott darabok kerülnek a polcokra. (Ígérem, többé nem szidom a hipermarketeket. Én is vásárolok ott, de nem számítógépet, és nem hangfalat. Ja, és monitort sem.) Úgy foglalnám össze a leckét, hogy ami pár ezer forintba kerül, azoknál a perifériáknál csupán a praktikusságra és használhatóságra érdemes törekedni. Ezekből az sem gond, ha van otthon még néhány darab (billentyű, egér, mikrofon, fülhallgató, satöbbi.) Lehet próbálgatni, cserélgetni. Nem nagy érvágás, ha tönkremegy, leesik (mellesleg ezekre sem jótállás, sem garancia nincs.) Ami már többe kerül pár ezer forintnál, azoknál a perifériáknál ne igyál előre a medve bőrére, ha meglátsz egy szuper árengedményt! Ha sürgős, és egy akcióra szeretnél lecsapni, inkább kérdezz meg, és segítek. Persze nekem mindegy, hova költöd a pénzed, de a profik nem vesznek gagyit, és a messzemenőkig figyelnek arra, hogy ne verjék át őket! Mérlegelnek, kérdeznek, kutatnak, és nem az árat nézik kizárólag, hanem: az árat, a jellemzőket és azt, hogy mennyit és mire akarják használni az eszközt, mindezeket együtt! Ne hagyd magad rádumálni arra, amire nincs is szükséged, és ne hagyd magad valami ócskasággal átverni! Nagyon kellemes vásárolgatást kívánok! A végére egy vezérmondat: fejleszd az eszközeidet, ne csak a számukat gyarapítsd! Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com


19. Gondok, bajok, problémák és a megoldásuk Ennek a leckének az ötlete akkor pattant ki a fejemből, mikor számítástechnikával kapcsolatos vicceket kerestem. Hosszas olvasgatás után rájöttem, hogy a számítástechnikában szinte minden vicc valami valóságos eseten alapszik. (Oké, minden vicc jórészt ilyen, de azért mondjuk egy szőke nős viccben erős túlzásokat lehet felfedezni.) Néhány gyöngyszemet összegyűjtöttem, ezeken most nevetünk egy jót, aztán észrevesszük benne a valóságot is.

Problémák és megoldások Mielőtt még dörzsölnéd a tenyered, hogy most aztán minden problémád meg fog oldódni ez után a lecke után, sajnos gyorsan ki kell, hogy ábrándítsalak: egyszerűen képtelenség lenne az előfordulni képes összes hibalehetőséget és problémát megírni, a magyarázatukkal. Véleményem szerint van néhány olyan tipikus probléma, aminek az okát egy kis odafigyeléssel és logikus gondolkodással ki lehet találni, ezáltal a megoldáshoz is nagyon közel lehet kerülni. Aztán vannak azok a problémák, amik ordítóak, illetve totális figyelmetlenségből erednek, ezeket is lehetséges, hogy egy-két kattintás megold. Vannak a vírusok problémái, amit kis tanulással mindenki megtanulhat és kezelhet (utólag is, de a megelőzés híve vagyok). És vannak azok a problémák, amik bár egyszerűnek tűnnek, de még véletlenül sem szabad Neked foglalkoznod velük, hiszen akár még veszélyesek lehetnek a Te számodra is, illetve szinte hermetikus körülményeket, speciális eszközöket igényelnek. Viszont van egy jó hírem: minél több problémával találkozol, annál több problémát tudsz megoldani. Ha egyszer felbukkan valami, valószínűleg a következő esetnél már kisujjból kirázod a megoldást, mert már LÁTTÁL ilyet! A legfontosabb a tapasztalati úton való tanulás ebben az esetben, tehát, ha gondjaid adódnak, ne veszítsd el a fejed, mert legközelebb már profi leszel abban a konkrét problémában :). Még egy adalék megnyugtatásul: ha katasztrófálisnak is tűnik a helyzet (pl. abszolúte nem indul a géped), az még nem jelent katasztrófát. Nagyon sokszor előfordul, hogy épp csak pici kellemetlenségek okoznak nagyon “zsebbe nyúlós” eseteket (például, ha a képernyő egyik kis szegletében elkezd szétesni a kép, vagy játék közben lekapcsol a gép, akkor azok hardver problémák lesznek). Tehát pánikolni nem szabad, olyan probléma nincs, amit ne lehetne megoldani, persze az mindig kérdéses, hogy a végén ez mibe fog kerülni. De aki azt hiszi, hogy a számítógépe hiba és gond nélkül 5-10 évet is elketyeg, az amúgy is óriási tévedésben van. Hogy ne legyen ez a lecke annyira véresen komoly, humoros esetekkel fűszerezve veszünk sorra néhány kis bakit. Kedvenceim az Ügyfélszolgálatoktól jó érzékkel kiszivárgott esetek, ezeken dőlni szoktam a röhögéstől, még akkor is, ha tizedszer olvasom! Na lássuk, és vesézzük!

Hotline (telefonos segítő, hívják még helpdesk-nek és support-nak is): Milyen számítógépe van? Ügyfél: Fehér. Nos, igen, ez a válasz szinte tipikus. Leginkább akkor nem tetszik, mikor olyasvalakitől hallom, aki elvégzett már valamilyen számítógépes tanfolyamot. Legalább illik két-három hatalmas különbségekkel rendelkező típust megkülönböztetni: Intel, AMD, netán IBM. Az sem mellékes, hogy asztali, vagy laptop, de a szerviz számára az is irányadó lehet, ha azt elárulja az ügyfél, hogy mikor és mennyiért vette a gépet. Érdemes hozzátenni a processzor órajelét (ha nem tudod mi az, lapozz a Hardeveres leckében!), a memória mennyiségét, a winchester kapacitását, haladóknak a videókártya típusát, verzióját. Ezekkel az adatokkal már nagyjából, hallomás alapján is be lehet határolni a géped karakterét. Nem kell szégyenkezni, ha régebbi verzió, mert azzal nincs semmi gond! Ugyanis, meg vagyok győződve arról, hogy jobb egy régebbi, de minden szegmensében összepasszoló konfiguráció, mint egy új, de Tescos-s… Ugye érted, mit akarok mondani? (Ráadásul a Gyorsítósávval begyorsított régebbi gépek esetében úgy eltűnik az a néhány év használat, mint a huzat!) Én egy PIII-as 900 Mhz-es processzorral, 512 MB RAM-mal, 20 Gigabájt winchester-rel, és 2 integrált vacakkal (hangkártya és videókártya) felszerelt Hewlit Packard laptoppal intéztem minden céges dolgomat, hónapokon keresztül. Ezzel interneteztem, ezzel keltem, ezzel feküdtem. Tökéletes! Mindent tudott, amire a neten szükségem volt. Képet szerkeszteni, és videót nézni, zenét hallgatni már átültem a másik géphez, és azóta le is cseréltem egy újra, de nekem a munkához erős gépre van már szükségem (mióta a látogatók elkezdték imádni a videókat). De a lényeg: jó legyen, ne trendi! Ügyfél: Nem tudom a lemezt kivenni a meghajtóból. Hotline: Próbálta a kiadó gombot megnyomni? Ügyfél: Igen, de teljesen beragadt. Hotline: Ez rosszul hangzik. Felírom az adatait… Ügyfél: Várjon csak… Most látom, hogy nem is raktam be a lemezt, itt van az asztalomon… Ez tipikusan az, amikor a felhasználó olyan szinten áll, hogy még segítséget nyújtani is nehéz neki. Te már ezen réges-régen túl vagy, körülbelül az 5 leckénél átbillentél a holtponton. Persze még bármikor előfordulhat, hogy egy probléma fennforgása esetén kicsit begörcsölsz. Nemrég, a honlap átköltöztetésekor például nálam minden kiesett, olyan dolgok nem jutottak eszembe a Total Commander-rel kapcsolatban, amiket én magam megírtam a leckében! Ez a stressz. Ezt sem szégyen bevallani, mert végül is a végeredmény számít, illetve az, hogy a végeredményt záros határidőn belül érjük el. (Akár segítséggel.) Hotline: Kattintson a “Sajátgép” ikonra. Ügyfél: A magáéra, vagy az enyémre? Nos, igen, néha nem árt végignézni a gépünkön. Az asztalon, a tálcán, a Start menüben, az Vezérlőpultban. Csupán csak azért, hogy tudjuk, minek mi a neve. Még mindig nem kell kívülről fújni az operációs rendszer felépítését, meg a regisztrációs adatbázis kulcsait, de azért tudni kell, hogy mit jelent a Mappa, a Dokumentumok, a Program Files.

Ügyfél: Nem tudok nyomtatni. Hotline: Kattintson a Start gombra és…

Ügyfél: Figyelj cimbora, ne kezdj nekem ilyen szakszöveget nyomatni, nem vagyok Bill Gates, a francba! Hehe… Ugye nem ismersz Magadra? Szép is lenne! Vannak tipikus antitalentumok a számítástechnikával kapcsolatban is, mint tudjuk, a kapáláshoz is szükségeltetik némi tehetség és gyakorlat. Persze vannak azok a drága felhasználók, akik csak azért számítógépeznek, mert na nehogymár ők ne számítógépezzenek. Megveszik a legdrágább konfigurációt, a legnagyobb monitort, aztán két nap múlva szívlapáttal szeretnék szétverni, mert vírusos a gép. Vírusirtóról sem hallottak még, meg úgy összességében semmiről. Nekik az a fontos, hogy jól mutasson a nappaliban. (Ezek a legrosszabb ügyfelek, mert fejlődni sem hajlandóak.) Ügyfél: Amikor nyomtatni próbálok, állandóan azt mondja a gép, hogy nem találja a nyomtatót. Már többször odaraktam a monitor elé, de még így sem találja… Aranyos.. Természetesen a nyomtatót nem elég összedugni a géppel, néha bizony manuálisan kell telepíteni. Bár az XP ebből a szempontból igencsak felhasználó barát. De az is előfordulhat, hogy a telepített nyomtatónkat nem ismeri fel a rendszer. Ezen kár bosszankodni, tedd be a drivert vagy ismertesd fel a felajánlott listából. Van ilyen. Illetve a Start Menüben a Nyomtatók és faxok menüpontban nézelődj picit, és add hozzá ott a nyomtatót, illetve nézd meg, hogy be van-e jelölve alapértelmezettként. Ügyfél: A nyomtatóm nem nyomtatja ki a piros színt. Hotline: Színes nyomtatója van? Ügyfél: Nem. Hotline: És most mit lát a monitorán? Ügyfél: Egy kis plüssmacit, amit a barátom vett a plázában. Hotline: …és most nyomja meg az F8-at. Ügyfél: Nem működik. Hotline: Pontosan mit csinált? Ügyfél: Megnyomtam az F-et nyolcszor, ahogy mondta, de semmi sem történt… Az F8 kulcsfontosságú billentyű lehet bizonyos problémák esetén: a Windows indításakor, a kellő időben megnyomva, a speciális rendszerindítási lehetőségeket tudod vele elindítani. Mint például: csökkentett módban indítás, vagy a Windows utolsó helyes beállításainak visszatöltése. Erre a lehetőségre néha szükség lehet, de azt kívánom, hogy ne legyen :). Legutóbb akkor volt rá szükségem, hogy az utolsó helyes beállítást visszatöltse, amikor telepítettem egy biztonságot érintő, linkfigyelő programot, és az a program szerette volna újraindítani a gépet. Mivel épp tévéztem is közben, “leokéztam”, hogy persze, indítsd újra. Nos, valami nagyon durva hibaüzenetet írt ki újraindításkor, (Műveleti memória, bla-bla-bla, semmi jót nem ígérő üzenet…) és ennél a hibaüzenetnél tovább nem is volt hajlandó semmi mást csinálni. Egy pillanatig csak néztem a monitorra, aztán kapcsoltam, hogy mit kell tennem. Brutálisan újraindítottam (mivel más lehetőség nem volt), a Power gombbal, és bőszen nyomogattam az F8 billentyűt. A megjelent lehetőségek közül kiválasztottam az utolsó helyes beállításokat, és láss csodát, működött! No panic, tessék egy pillanatra elgondolkodni, és az szerint cselekedni! (Oké, azért a pulzusom nekem is megemelkedett egy kicsit, de ez természetes.) Ügyfél: Nem működik a billentyűzetem. Hotline: Biztos, hogy bedugta a gépbe? Ügyfél: Nem, nem látom a gép hátulját.

Hotline: Fogja meg a billentyűzetet, és menjen vele 10 lépés távolságra a géptől. Ügyfél: Sikerült. Hotline: Akkor nincs bedugva a billentyűzet. Nincs ott egy másik véletlenül? Ügyfél: Nézem… De igen, van itt egy… És működik is! Hát, lehet, hogy furán fog hangzani, de az utóbbi idők egyik legrejtélyesebb esetét egy billentyűzet okozta. Egy ügyfelünknek került-fordult, kifagyott a gépe. Behozta a szervizbe, nálunk tökéletesen működött, a kollégák játszottak, interneteztek, videót néztek vele, semmi probléma nem volt. Gép vissza a tulajnak, alig ért vele haza, már megint kifagyott. A férjemnek ez gyanús volt, ezért kiment a helyszínre, de ott volt legalább 2 órát, mire mindent átnézve, véletlenül rájött, hogy a billentyűzet kábele volt kontakthibás, és ez okozta a problémát. Kapott egy új billentyűzetet az ügyfél, azóta is vígan használja. A férjem kissé csapzottan tért vissza erről a kiszállásról, és közölte, hogy három évet öregedett Azóta okozott már hasonló rejtélyeket laptop kábel, és egér kábelének megtörése is. Mindig tanulunk valami újat. Ügyfél: Nem tudok csatlakozni az Internetre. Hotline: Biztos, hogy a jó jelszót használta? Ügyfél: Biztos, láttam, amint a kollégám is ezt adta meg. Hotline: És mi volt ez a jelszó? Ügyfél: Öt csillag. Tudom, ez már szakállas, de nem csak a szőkék hitték sokáig, hogy a jelszó az a csillag… Már írtam a jelszóválasztásról, de fontosnak tartom most megjegyezni, hogy legalább hetente változtatni kellene a jelszavakat. És olyan jelszavakat kell(ene) választani, amik hosszúak. Hosszú szavak, vagy rövid mondatok. Nyugodtan lehet értelmes szavakat választani, legalább Te megtudd jegyezni. Mert ha elfelejted, akkor az elég ciki tud lenni néha. Hotline: MIlyen antivírus programot használ? Ügyfél: Netscape. Hotline: Az nem egy antivírus program! Ügyfél: Elnézést… Internet Explorert. Borzalmas! Jó, oké, látom, hogy ez egy nagyon szélsőséges eset, de ugye Te tudod, hogyan hívják a vírusirtódat? Ügyfél: Az első email-emet szeretném megírni. Hotline: És mi a probléma? Ügyfél: Megtaláltam az “a” betűt, de hogyan tudom a karikát köré rajzolni? (@) Na mármost, nincs abban semmi ciki, ha az ember nem tudja fejből a billentyűzet összes megjeleníthető karakterét. Két dolgot kell megjegyezni: a shift (általában felfelé mutató nyíl van rajta és nem négyzet, hanem téglalap alapú a gomb) a nagybetűket hozza elő, az ALT gomb+betű a billentyűn lévő másodlagos karaktert jeleníti meg. Ügyfél: “Kattintok a csatlakozási ikonra. Feljön az ablak, és sohasem tudok felcsatlakozni, pedig mindig a Mégse gombra kattintok.” A Cancel, vagy Mégse gomb érvényteleníti a kiadott utasítást, viszont némelyik program igencsak trükkösen, a többi programmal pont ellentétes sorrendben jeleníti meg az Igen, Nem, Mégse gombokat, ezért ne rutinból nyomkodd, hanem egy pillantással olvasd el! Így ritkán érhet meglepetés.

Ügyfél: “Jesszusom! Beszippantotta a CD-t!!” Ügyfél: “Az Entert ütni kell vagy írni?” Ügyfél: “Start gomb csak az irodai vindózókon van, de nekem otthoni van…” Hotline: “Most nyomja meg az OK-ot!” Ügyfél (hosszú csend):”…de itt nincs OK…” Hotline: “DE, lennie kell.” Ügyfél (keres vadul,majd):” …de nincs, kétszer is megnéztem!” Hotline: “Rendben, akkor mit lát a képernyőn?” Ügyfél:” Jaaa, ott…” Összefoglalva: leghúzósabb és legrémisztőbb problémákat az operációs rendszered, jelen esetünkben a Windows tudja produkálni. Egyrészt azért húzós, mert egy problémákban nem kimondottan tapasztalt felhasználónak, első ránézésre valószínűleg halvány fogalma sincs, hogy hol nyúljon a problémához. Soha ne ess kétségbe, és mielőtt még nekifognál helyreállítani a dolgokat, gondold meg mit teszel, nehogy a vége adatvesztés legyen! A legnagyobb veszély ugyanis ez. A rendszert helyre lehet állítani, a programokat lehet újratelepíteni, de a letörölt, megsérült, elvesztett adatokat már nehezebb – sokszor lehetetlen – visszaszerezni. Ha fogalmad sincs, hogy mit kell tenned, akkor gondold végig, mi volt a probléma előtti utolsó mozzanat, és az információval támadj meg egy szervizt! (Ha itt laksz, 30 kilométeres körzetben, akkor javaslom a miénket..) Lehet, hogy telefonon is meg lehet oldani. Például most volt egy hívásunk, hogy elszállt a Windows egy illetőnek. A férjem már lebeszélte vele az időpontot, amikor egy kérdésből kiderült, hogy az illető inkább szeretné egyedül megoldani a dolgot, csak támogassuk meg némi információval. Oké, kapott egy XP telepítőlemezt, azóta is kínlódik. (Ez volt kb. 6 órája, és az illető a gépével keresi a pénzt!) Vannak ilyenek is. Meg persze olyanok is, hogy két rövidke tanáccsal magától megoldódik a probléma. Tapasztalatból tudom, hogy a problémás esetekből lehet nagyon sokat tanulni, meg abból, ha körültekintően vásárol az felhasználó egy gépet. Ugyanis a problémák szinte kényszerítenek a fejlődésre, a vásárlás pedig, mint láttad, nem annyira egyszerű, kötelező olyankor is az informálódás. Ezek által fejlődsz! Tehát, minden rosszindulat nélkül, azt kívánom Neked, hogy legyen sok (de apró) problémád a géppel, és vásárolj is olykor ezt-azt, hogy képben legyél az éppen aktuális eseményekkel. A következő lesz az utolsó lecke. De már most megígérhetem, hogy nem veszítjük szem elől egymást! Sőt! Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com


20. A lecke, amitől a Te kezed is megremeg Bevallom őszintén, hiszen nem szégyen: én sem értek mindenhez a számítástechnikában. Sőt, azt is bevallom - micsoda merészség, ugye? -, hogy nem is AKAROK mindenhez érteni. Van egy-két kedvenc területem, a vírusvédelem, a gépek gyorsítása, és a vállalkozók segítése a hatékony, üzletet segítő számítógép használatra, ezekben képzem magam, ezekkel szeretek igazán foglalkozni. Mindezt azért írom le, hogy tudd: ez nem egy általános szemlélet. Az informatikában jártasak néha bizony nehezen, sőt kimondottan fehér hollónak számító módon vallják csak be, hogy nem értenek mindenhez. Mivel Te ezt már tudod, többé nem kell feltételezned az informatikus ismerőseidről, hogy zsenik. Nem azok, csak értenek valamihez, amihez Te nem. Ne várj tőlük túl sokat, ne várd tőlük, hogy kívülről-belülről ismerik a TE gépedet és Téged, mint felhasználót is két pillanat alatt kianalizálnak. Ezt nagyon fontosnak tartottam közölni, mert túl gyakran hallom, hogy: az informatikusismerősöm javasolta, hogy ....... És ilyenkor a ..... helyén bődületes hülyeségek következnek. De, hogy mi köze van ennek ahhoz, hogy én milyen területekkel szeretek foglalkozni? Nos, csak annyi, hogy én nem voltam rest megkérni olyasvalakit, aki nálam egészen biztosan jobban ért a szoftverekhez általánosságban, hogy legyen szives, írjon meg egy leckét a tanfolyamra. Nagyon fontosnak érzem ezt a témát, mert ez az a terület, amivel minden nap többször is és különböző formában is találkozunk, mégsem tudunk róla szinte semmit. Ezek a szoftverek. A segítségemre most Csubák Péter sietett, aki egyébként szoftver fejlesztő. Ha valakinek, hát neki egészen biztos van fogalma a szoftverek lelki világáról. FIGYELMEZTETÉS! Ezt a leckét minimum egyszer, de inkább többször el KELL olvasnod. Nagyon fontos dolgok szerepelnek benne az operációs rendszerekről és a felhasználói programokról. Ezt a leckét sem hagyhatod ki! (Bármilyen száraznak is tűnik a téma.)

Mi a szoftver fogalma? Néhány héttel ezelőtt a hardveres lecke kapcsán szóba került Ritával köztünk, hogy tulajdonképpen hogyan is lehetne megfogalmazni egy mondatban a szoftver fogalmát. Én már ezen, mint szoftverfejlesztő elég sokat gondolkoztam, és arra jutottam, hogy tökéletes megközelítése nem létezik a dolognak. Mert ha vesszük a különböző fájlokat, akkor azokról egyértelműen nem lehet eldönteni, melyik számít programnak, és melyik egyszerű adatnak. (Ez már csak azért is igaz, mert ez a modern informatika egyik alap tétele) Szóval, ahogy erről filozofálgattunk, felmerült, hogy jól illene a lecke-sorozatba egy külön a szoftverekről szóló lecke is. Így én el is vállaltam a megtisztelő szerepet, hogy megírjam ezt a leckét. Megpróbáltam minél emberibb nyelven leírni azt, amit a mai modern számítástechnikában fontosnak tartok tudni a szoftverekről. Nos, kedves kíváncsi olvasóm, akkor, ahogy a harcias sebészek mondják: Vágjunk bele!

Programok, készítőik, és gazdáik Először is, engedd meg, hogy bevalljam egy nagy hiányosságomat: A fenti kérdésre, azaz, hogy hogyan lehet megfogalmazni a szoftverek fogalmát egy mondatban? Én sem tudom a választ. Jó tudom, most azt gondolod, “szép kis szoftverfejlesztő lehetsz…” :-), de az az igazság, hogy eddig bármilyen megfogalmazást is kaptam rá, valahol hibázott. Hogy miért van ez így? A válasz abban rejlik, hogy alapvetően nincs különbség adat és program között. Ez egy alap tétel, és abból adódik, hogy alapvetően szinte minden program, amit a számítógépen lehet futtatni az valamely másik programtól függ. Nem szeretnék nagyon a mélyére menni a dolognak (ez ennek a leckének az 5.-ik verziója, és az előző négyben olyan mélyre mentem, hogy sosem bukkantam elő ) legyen elég annyi, hogy az operációs rendszertől az összes felhasználói program függ. (Erről lesz majd szó még.) Viszont az operációs rendszer is függ a gép architektúrájától, és a BIOS-tól. (BIOS – Basic Input/Output System bővebben: –> hardveres lecke) Ez azt jelenti, hogy alapvetően nincs olyan program, amely környezetfüggetlen lenne, így gyakorlatilag az összes program adat, amelyek csak úgy tudnak működni, ha a környezet megfelelő, és a vezérlő rendszer feldolgozza őket, mint adatokat. És azt pedig, hogy milyen adatok dolgozhatóak fel megint csak a környezet dönti el. Tehát bár ebből a magyarázatból nehezen érthető miért, de arra lehet jutni, hogy a programok tulajdonképpen mindaddig, míg megfelelő környezetben megfelelő vezérlőrendszerekkel nem értelmezik őket, addig puszta adatok. És bár ez sem ilyen egyszerűen következik, de a puszta adatok is bizonyos környezetben bizonyos vezérlőrendszerek által értelmezve programokká változnak. Erre legjobb példa ez a szöveg. Ha puszta adatként kaptad volna, és nem a leveleződdel, vagy a böngésződdel nyitod meg, akkor most mindenféle HTML (HTML – HyperText Markup Language az interneten használt szövegkezelési leíró nyelv) formázási kódokat látnál benne. Sőt nem megfelelő kódtábla használata esetén érthetetlen karaktereket az ékezetek helyén. De tovább megyek, ha pusztán adatként kezelnéd minden alapvető feldolgozás nélkül, akkor csak számokat látnál, amik a karaktereket definiálják. És még mehetnék tovább egészen a bináris számokig (amelyeket tulajdonképpen nem is láthatnál, hiszen ha megjeleníted, akkor az is egyfajta értelmezés). Tehát ebből látszik, hogy a program és a puszta adat közt tulajdonképpen nem csak elmosódott a határ, hanem egész egyszerűen nincs is.

Figyelem, innentől mély víz csak úszóknak… Ok, de valahogy mégis meg lehet különböztetni a programokat az adatoktól, nem? – kérded. Alacsony szinten, azaz közelebb a gép értelmezési szintjéhez a válasz nem. De magasabb szinten, azaz közelebb az ember értelmezési szintjéhez, a válasz a talán. És egészen emberközelileg azt lehet mondani, hogy határozottan igen. Lehet válogatni. Az elsővel nem foglalkoznék, egyrészt, mert már az előbb nagy vonalakban volt róla szó, hogy miért, másrészt, mert egészen az alapoktól kéne kezdenem felépítenem a magyarázatot. (Amit viszont kevesen értenének, és még kevesebben lennének rá kíváncsiak) A második válasz azért lett a talán, mert ha eltekintünk attól, hogy minden a környezettől, és a vezérlőrendszerektől függ, akkor mondhatjuk, hogy azok az adatok tekinthetőek programnak, melyek, ha rájuk kerül a vezérlés, közvetlen módon vezérlik a számítógép processzorát. (Processzorról bővebben szintén hardveres leckében olvashatsz) Ez egy jó megközelítésnek számít, viszont van vele egy kis gond. Mégpedig, hogy már az “ősidőktől” kezdve léteznek olyan programok, amelyek közvetlen módon nem nyúlnak a processzorhoz, mégis egyértelműen programoknak kell őket tekinteni. Ezek mára jóval nagyobb

számban használatosak. (Ennek okaira is ki fogok térni.) Ezek az úgynevezett interpreteres programok. Ezen programok csak úgy képesek működni, hogy egy interpretert használnak (Interpreter – értelmező, egy olyan program, amely adott típusú kódot értelmez, és annak utasításait úgy továbbítja a processzor felé, mintha azok a saját utasításai lennének) ezek a programok közvetlenül nem tudják kezelni a processzort, mégis programoknak tekintjük őket. A harmadik válasz pedig azért igen, mert elvonatkoztatva a fizikai hardvertől tekinthető egy szoftver is feldolgozó egységnek, azaz processzornak, vagy még inkább virtuális gépnek. És ha így tekintjük a dolgokat, akkor az összes interpreter tekinthető egyfajta virtuális gépnek, és így már mondhatjuk, hogy az olyan adatok, a programok, amelyek közvetlenül kezelik a gép processzorát. (És az mindegy, hogy a valós, vagy a virtuális gépét.) Persze ez az utolsó megközelítés sem tökéletes, mert manapság már vannak olyan vezérlő rendszerek is, amelyek a valós gépet és a virtuális gépet “összekötik” egy-egy program futtatásához. Ma amúgy az interpreteres technológiának a két zászlóshajója a Java, és a .NET, és szerintem egyértelműen kijelenthető, hogy ezek fogják hamarosan meghatározni az informatikát, és a “hagyományos fordítóprogramos” rendszerek szép lassan eltűnnek majd. (A miértjéről még lesz szó) Most az informatikában járatosak biztosan le szeretnék törni a kezem, mert olyat mertem leírni, hogy a .NET interpreteres, holott nem is. (Na jó, az informatikában nagyon járatosak. :-)) Igen, a .NET egy furcsa állatfajta, ugyanis ez a rendszer keveri a “hagyományos” fordítóprogramos rendszert, és az interpreteres rendszert, így alkotva meg a JIT fordítós rendszert (JIT – Just In Time). Amelynek a lényege, hogy a programok bizonyos részeit futásidőben az adott környezetnek megfelelően a processzor számára értelmezhető kóddá fordítja, és nem interpretálja, bizonyos részeit viszont a beépített interpreterrel értelmezi, annak függvényében, hogy előreláthatólag a program futása során melyik programrészlet fog többször futni, és melyik kevesebbszer. És mindezt azért teszi, mert a puszta interpreteres futtatás jóval lassabb, mint a közvetlen hardveres feldolgozás. (Már csak az utasítások konvertálása miatt is) Ebből következhet a jogos kérdésed, hogy akkor miért használnak interpreteres technikát? (Nyugi, nem remélem, hogy ilyen egyértelműen következik ez a kérdés, csak össze akartam kötni a következő résszel ezt.

)

A válasz egyik fele az, hogy a programozók dolgát könnyíti. Két okból. Az egyik, hogy így nekik ahhoz, hogy a programjuk több operációs rendszeren, többfajta számítógéptípuson is fusson, a hagyományos módszerrel minden operációs rendszerhez, és minden platformhoz (platform – számítógép típus) újra, és újra át kell írniuk szinte az egész programot az alapoktól. Ebből következően, nem csak hogy mindenen többször dolgoznak, de a programok verziói is eltérőek platformonként és operációs rendszerenként. Arról nem is beszélve, hogy ez rengeteg tanulási folyamatot, és időt jelent. Hiszen az egyik operációs rendszeren megírt program bizonyos utasításai nem léteztek egy másik operációs rendszerben. Vagy például a normál PC-re megírt programban használt lebegőpontos számokon végrehajtott műveletek nem működnek egy jóval kisebb teljesítményű kézi számítógépen, mert mondjuk annak processzora nincs felkészítve az ilyen műveletekre. És még sorolhatnám. A lényeg, hogy ezeket a problémákat egy csapásra oldja meg az interpreteres technika. Azaz egy forráskód -> egy fordítás -> egy program -> több platform -> több operációs rendszer. A másik ok, hogy a modern interpreteres rendszerekkel sokkal könnyebben implementálhatóak a szerver-kliens applikációk. Hiszen ugyan abban a környezetben, ugyan azon a programnyelven fejleszthető a

szerveren futó program is, és a klienseken futó programok is. Arról nem is beszélve, hogy ezek a rendszerek készen biztosítanak olyan rendszereket, melyekkel jóval könnyebben oldható meg például a kommunikáció a két program között. Visszakanyarodva a kérdéshez, a válasz másik fele, hogy a felhasználók dolgát könnyíti. Hiszen nagyon sokáig az volt az alapvető probléma, hogy a hasonló feladatú programok által készített állományok egymás számára értelmezhetetlenek voltak. Ez két eltérő platform, és operációs rendszer esetén fokozottan így volt/van. Ennek egyik megoldása, hogy platformfüggetlen, és operációs rendszer független programokat használunk, amik mindenhol ugyan azok. Ez viszont jelenleg szinte csakis kizárólag interpreteres programok esetében lehetséges. (A másik megoldása, amit szintén alkalmaznak, hogy egységesített fájltípusokat használnak, ilyen például az XML fájlstruktúra). És természetesen a felhasználókra is igaz, hogy ha minden platform, és operációs rendszer alatt ugyan azt a szoftvert használhatják, akkor nem kell megtanulni egy feladat elvégzéséhez 5-10 szoftvert használni. Innen talán már nem olyan nehéz belátni, hogy miért gondolom, hogy ezek a rendszerek ki fogják szorítani a hagyományos rendszereket. Aztán, hogy ez jó, vagy rossz, az attól függ, hogy mennyit nyerünk a dolgon, egy biztos, némi teljesítmény csökkenést veszítünk. Jó, most pedig lássuk a rendszert, amitől az összes többi program függ, még az interpreter is. Operációs rendszerek: Először is engedd meg, hogy eloszlassak egy tévhitet az operációs rendszerekkel kapcsolatban. Az operációs rendszer, nem az, ami szép ablakokat rajzol, meg hátteret, meg indítóképernyőt, sőt még csak nem is az, ami a fekete háttérre szövegeket ír induláskor. Az operációs rendszer mindezen rendszerek alatt működik, és tulajdonképpen működése közben nem kommunikál közvetlenül a felhasználóval. Az operációs rendszer feladata, hogy az operatív tárat, azaz a fizikai memória (lásd. hardver lecke) menedzselését elvégezze, a hardvereszközöket alacsony szinten kezelje, és azokhoz megfelelő interfészt biztosítson a futó programok számára, illetve, hogy a háttértárakat kezelje. Ezen műveletekhez természetesen hardveres segítséget kap, a BIOS “személyében”. Minden más, amit az operációs rendszerhez adnak (hogy azért használni is lehessen valamire ) csak kiegészítő programok, amelyek olyan feladatokat látnak el, melyek már nem feladatai egy operációs rendszernek, de ahhoz, hogy a mezei halandó felhasználó is tudjon vele dolgozni nélkülözhetetlenek. Nem tudom, mennyire meglepő számodra, (remélem nem nagyon) de a nagy ablakos óriáson (Windows) kívül is léteznek operációs rendszerek. Általánosságban azt lehet mondani, hogy kétféle operációs rendszer létezik, az egyik a PC-DOS-ból, a másik pedig a UNIX-ból “fejlődött ki”. Ennek megfelelően a Windows összes verzióját DOS alapú operációs rendszernek, és nagyjából azt lehet mondani, hogy az összes többit pedig UNIX alapú rendszernek nevezzük. Nem szeretnék sugallni semmit, de a unix alapú rendszerekből csak néhány nagyobb név: AIX, MAC OS, Solaris, Linux, Free BSD. Amelyeket mind különböző cégek, és szervezetek készítenek. (És például Linux disztribúcióból szinte megszámlálhatatlanul sok van.) Miért van ez így, és mégis miért használják többen a Windows-t? Először is a kérdés második feléhez hozzá kell tenni, hogy ez csak az otthoni felhasználók esetében igaz. (Szervereken nagyobb részt Linuxot vagy más unix alapú rendszert használnak.) Nos, ez azért van így, mert egyrészt a unix felépítése lehetővé teszi, hogy hálózati feladatokra használják jóval nagyobb biztonság mellett, mint a dos alapú rendszerek esetében. A unix bizonyos

értelemben erre lett kitalálva, és a fent említett rendszerek készítőinek pont erre az előnyre volt szükségük. A dos alapú rendszerek alapvetően egy felhasználó kiszolgálására lettek kitalálva, és a Windows első megjelenésétől kezdve tulajdonképpen ennek az egy felhasználónak a munkáját kívánták megkönnyíteni. Mégpedig úgy, hogy felhasználóbaráttá alakították a rendszert. Ami azt jelenti, hogy a rendszer használatához elvileg nem szükséges komolyabb felkészültség. Ez mai szemmel annyira nem egyértelmű, de ha figyelembe vesszük, hogy egy alap unix rendszer esetében mondjuk egy szövegfájl megkeresése a tartalomban lévő szó alapján, már programozási ismereteket tételez fel, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a saját gépen megnyomott F3 nem ugyan az a kategória. Tulajdonképpen ez a magyarázata, hogy az otthoni környezetekben a Windows terjedt el inkább. Manapság természetesen már a unix alapú rendszerek többsége is felhasználóbarátabb, mint régen volt. Sőt némelyikük már ebben is megelőzte a Windows-t, viszont nem kezdem el ajánlgatni mondjuk a linux-ot, mert azért még most is igaz, hogy a biztonságos megfelelő használathoz, a unix alapú rendszerek esetében meg kell tanulni az alap unix-al bánni. (Ha nem is profi szinten de nem árt, ha a fent említett keresést mondjuk be tudjuk karcolni a prompt után. Hogy ilyen csúnyán fejezzem ki magam. :-)) Ha mégis unix alapú rendszert szeretnél használni (hiszen valamit csak csinálva lehet megtanulni), akkor azt tudom javasolni, hogy akkor kezdj hozzá, ha megérted az angol szövegeket (sajnos magyar leírásokból elég kevés van, illetve igaz itt is Murphy törvénye, hogy amire neked szükséged lesz, csak pont ahhoz nem lesz magyarul egy szó se a neten ). És mielőtt hozzákezdenél, barátkozz a Windows-os dos ablakkal. (Nem sok minden lesz, amit a unix alapú rendszerben használni tudsz majd, de legalább kapsz egy képet a konzollal való bűvészkedés fogalmáról, ami az ilyen rendszerek egyik alapeleme.) Kicsit elkanyarodtam a témától, pedig még egy fontos kérdésről szerettem volna beszélni, ez pedig, hogy miért is függenek az operációs rendszertől a programok? Erre a választ úgy lehet megadni, ha megértjük egy kicsit jobban a felhasználói programok felépítését, és azt, hogy hogyan is készülnek. Felhasználói programok: Először is melyek is ezek a programok? Az összes olyan programot, amely nem alapvető rendszerüzemeltetési feladatokat lát el felhasználói programnak nevezzük. Hogyan is készülnek ezek a programok? Általánosan igaz, hogy a programokat valamilyen programnyelven írják a programozók. Egy programnyelv az emberi nyelvekre hasonlít, annyi eltéréssel, hogy a gépet utasítja bizonyos feladatok elvégzésére. Persze olyan magas szintű kontextust, mint az emberi nyelvek közül bármelyik is, képtelenség lenne a gép számára értelmezhetővé tenni. Tehát ezek a nyelvek jóval kevesebb nyelvi elemmel működnek. Nem lehet megmondani például a gépnek, hogy ha te az egérrel a bezárásra kattintasz, akkor zárja be az ablakot. Hiszen nem ismeri azt a szót, egér, nem tudja ki az a te, nem tudja melyik a bezárás, nem érti mi az, hogy kattintani, nem tudja mit jelent bezárni, és végkép nem tudja melyik ablakról beszélek, vagy hogy mi is az az ablak. Viszont tudja, hogy van egy eszköz az XY portszámmal megjelölt porton, ahonnan jönnek különböző hexadecimális számok (egér), és fut egy program, amely vezérelte az egyik rendszer programot, hogy a YZ portszámmal megjelölt eszközre küldjön hexadecimális számokat (monitor) bizonyos frissítéssel. Nagyjából ebből, meg logikai műveletekből, amikkel a processzor tud

dolgozni kéne építkezni. Elég egyértelmű, hogy így ez elég nagy kihívás lenne, éppen ezért az operációs rendszerek segítik a programozókat, mégpedig úgy, hogy a már egyébként is egyszerűsített portszámos interfészek és a felhasználói programok közé beékelnek olyan programokat, melyeken keresztül a felhasználói programok kicsit világosabban, és egyszerűbben tudnak kommunikálni a rendszerrel. Így a programozónak már csak azzal kell megbirkóznia, hogy például az olyan feladatokat elmagyarázza a rendszernek (ezeken a programokon keresztül) mint, hogy hogyan is érti ő a bezárást. Így például, a megfelelő rendszerutasításon keresztül, küldhet egy hasonló bonyolultságú üzenetet a rendszernek: “ha egérkatt = igaz akkor ha egérhelye = bezárógombhelye akkor állítsdleéstöröldazablakait(programazonosítószám)”. Persze ilyen nyelv nincs, és természetesen a nevek mögött is mást kell érteni, arról nem is beszélve, hogy a bezárógomb nem egy pont, így soha nem lenne egyenlő a kurzor pozíciójával, de a lényeg, hogy hasonló bonyolultsági szintre hozzák fel a programozási nyelvek, és a rendszer programok közösen az amúgy nagyon komplikált műveleteket. Ebből következik, hogy egy ilyen egyszerű program is száz szálon függ a rendszeralkalmazásoktól, és azokon keresztül az operációs rendszertől. Más felépítésű operációs rendszeren ezek az utasítások teljesen értelmetlenek lennének, hiszen mondjuk a másik operációs rendszer nem kezel ablakokat és egeret, így ezeknek a neveknek ott semmi értelmük. De még ha kezelik is ezeket, akkor sem biztos, hogy a különböző rendszerprogramok ugyan ezen a néven ismerik ezeket az “eszközöket”, vagy hogy az eredményeik egyeznek a két rendszer alatt. Ha nagyon figyelmes vagy, és még nem untál rá az egészre, akkor kiszúrhattad, hogy ezek az eltérések a beékelt rendszerprogramokból fakadnak. Tehát mondhatnád, hogy a két rendszerben ugyan azokat a beékelt rendszerprogramokat kell használni, és már meg is oldódott a probléma. Sajnos az a baj, hogy ez nem ilyen egyszerű, ugyanis ezek a programok egymástól is függenek, ráadásul elég, ha csak a másik operációs rendszer nem ugyan azt az XY számot adja például az egér portjának, és máris át kell írni ezeket a programokat is. De hogy érthető legyen, a fő probléma nem is az egérrel szokott lenni, hanem, hogy a különböző operációs rendszerek más-más módon kezelik a memóriát, más-más módon kezelik a háttértárakat, és még kismillió más dologban is eltérnek, és ezek miatt nagyon nehéz lenne minden beékelt programot átírni. Tudom, hogy néhol kicsit elszaladt velem a ló, és hosszú is lett ez a lecke, de remélem, azért ha mást nem is, de annyit elértem, hogy most már te sem tudod egyszerűen megfogalmazni a szoftver fogalmát. Péter. Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com


21. Excel alapozó Mivel a jó pap holtig tanul (ezt nagyon sokan megemlítették a bemutatkozó levelükben, és én ezzel csak egyetérteni tudok), mindig adódnak olyan területek, amelyeken nem árt fejlődnünk. Mivel én sem értek MINDENHEZ, ezért egy kedves ismerősömet, Till Zoltánt kértem meg, hogy adjon egy támpontot azoknak, akik szeretnének Excel témában is profivá fejlődni. Zoli az elfoglaltságai mellett is vette a fáradtságot, hogy csak és kizárólag a 80 napos profivá változtató tanfolyamunk résztvevői számára egy jó alapot nyújtson Excel témában. Az Excel is olyan, mint bármi más: első ránézésre iszonyatosan használhatatlannak és bonyolultnak tűnik, de lépésről-lépésre haladva inkább sok-sok örömet és hatékony (talán nem véletlenül www.hatekonysag.hu Zoli oldalának a címe? Csak összeáll a kép már nálam is) munkavégzést eredményez. Íme, a lecke, ne felejtsd el utána meglátogatni Zoli oldalát, és célirányosan tanulni a sok-sok trükköt! A lecke elérhető itt: http://www.viruskommando.hu/pdfek/excelalap.pdf


Excel kezdıknek Rita kérésére billentyőzetet ragadtam és megadom nektek a kezdılökést Exceles pályafutásotokhoz. Sok oktatást tartottam már, ezért még ha úgy is érzed, hogy bizonyos dolgok számodra kristálytiszták, én láttam már nem is egy olyat, akinek pont azzal volt gondja. Egy ilyen pár oldalas anyagtól még nem leszel profi felhasználó, de a táblázatkezelı már nem lesz idegen számodra, és az itteni alapokra építkezni tudsz a blogomon található excel tippek alapján: http://www.hatekonysag.hu/blog/ Mindenképp iratkozz fel, megéri! Miért pont az Excel? Miért olyan nagy szám az? Nézzük meg, hogy mire jó és hogy mit lehet benne megvalósítani! Tegyük fel, hogy van egy több lépésbıl álló számításunk, amit az átláthatóság kedvéért papírra is vethetünk. (Én most Word-be, mert írni szinte már csak géppel tudok…) Áram Távhı Közös Ktg Internet Telefon

9324 17652 7500 7000 5213

Hó elején

46689

Ugyanezt megtehetjük Excelben is, ám ott a számolást a program végzi helyettünk, és ha bármelyik adatunkat megváltoztatjuk, akkor az eredmény újra számítódik.

Üzemanyag 12000 Élelmiszer 40000 Hó közben

52000

Összesen

98689

A fenti minta alapján a félkövér részek számítódnak, ha átírom valamelyik összeget. Így ez akárhány hónapon keresztül használható lenne. Ugyanez persze nemcsak kitalált családi költségvetésre, hanem pénzügyi tervezésre, beszerzések ütemezésére és még nagyon sok mindenre használható. Pl.: http://www.hatekonysag.hu/ms_excel_megoldasok.php

Lássuk az alapokat! Az Excel indítása után egy munkafüzet egyik lapját látjuk. Az oszlopokat betőkkel, a sorokat számokkal jelöljük, így ezzel a kettıvel együttesen tudjuk beazonosítani a celláinkat (Mint az ábrán jelöltem az F oszlopot sárgával és a 11. sort pirossal, a kettı metszéspontjában levı F11-es cellát pedig kékkel):

A fenti ábrán látszik, hogy van egy kijelölt cella is. Ez a példán a C6-os. Bal oldalon fenn megjelenik a címe, bekeretezıdik vastagon a cella, a hozzá tartozó sor és oszlopazonosító kissé más színre váltott. Egérrel a kívánt cellára kattintva, vagy a billentyőzet nyilaival közlekedhetünk a táblázatban. A jobb oldali és az alsó görgetısávval mehetünk a jelenleg épp nem látszó területekre. Ha elkezdesz szöveget, vagy számot beírni, akkor a kijelölt cellába íródik. Ennél majd érhetnek meglepetések, mert az Excel többé-kevésbé kitalálja, hogy mi mit akartunk beírni és bizony idınként téved. ☺ De kitartás, egy profi felhasználónak az Excele is profibb, kezesebb… ☺ (http://www.hatekonysag.hu/blog - Mondtam már? :-)

Kijelölés Legegyszerőbb megoldás, ha igazgatjuk az egeret, hogy vastag keresztet lássunk. Ekkor elkezdjük nyomni a bal egérgombot, és egészen addig mozgatjuk az egeret lenyomott gombbal, amíg ki nem jelöltük a kívánt cellákat. Ekkor felelengedjük az egérgombot és elégedetten elmosolyodunk… ☺ … aztán nekilátunk formázni.

Formázás A formázás (azaz színezés, keretezés stb.) alapszinten egyáltalán nem bonyolult. Kijelöltük a formázandó részt, aztán az eszköztáron a festékes-vödörrel, és tıle balra levı szegéllyel játszadozva szépítgethetünk, vagy a formátum/cellák menüpontra elıugró ablakban az igazítás, betőtípus, szegélyek és mintázat lapfüleken találunk egy „sminkkészletet”. Van aki olyannyira belejött, hogy mővészetté tökéletesítette: http://danielleaubert.com/print/exceldrawings_book.html

Méretezés Az oszlopok szélességét az oszlopfejlécek határvonalain az egérgombot lenyomva és húzva tudjuk szabályozni. A sorok magasságát ugyanígy.

Képletek A képletek tulajdonképpen számítások, pl. összeadást, szorzást, vagy más mőveletet tartalmaznak. Ha pl. össze akarok adni 2 számot, akkor azt egy képlet segítségével tehetem meg. A lényege, hogy beírok egy = jelet és beírom azt a számítást, aminek az eredményére kiváncsi vagyok. Miután entert nyomok, megjelenik az eredmény. (Pl.: =1+2) Valóságban a képleteinket úgy kell megalkotni, hogy a képleteinkbe nem számokat írunk, hanem a cellák címeit, azaz egy összeadáshoz egyik cellába beírom az egyik összeadandót, a másikba a másikat, a harmadikban pedig a képletben az elızı két cella címére hivatkozok.

Ez azért fontos, mert így a képletünket attól kezdve nem kell bántanunk, ha az összeadandó értékeink megváltoznak. Át tudjuk írni anélkül a C1 és a D1-es cellánk tartalmát és az E1-es cellában látjuk a helyes eredményt. Kis túlzással tekinthetjük úgy, hogy írtunk egy összeadó programot. A függvények is számítások, tulajdonképpen azok a számítások, amiknek külön nevük van, pl. a szum függvénnyel összeadjuk a számokat, a max függvénnyel a legnagyobb értéket választjuk ki. A függvényekkel akár összetett számításokat is végre tudunk hajtani. Ezek adják az excel sava-borsát, ezeket érdemes leginkább megtanulni a legfontosabbakat! Függvényekrıl is olvashatsz blogomban (iratkozz fel, ha még nem tetted!): http://www.hatekonysag.hu/blog/excel-ha-fuggveny.htm Remélem hasznosnak találtad és kipróbáltad a leírtakat, így most már látod, hogy ez nem is olyan vészes. Sok sikert a használatához! Üdvözlettel: Till Zoltán


22. Bónusz 1: Képlopás és szerkesztés Készítettem számodra egy videót - ez az első bónusz lecke. A Bónusz leckékben konkrét megoldásokat mutatok majd meg, tehát ne számíts hosszas olvasnivalókra, most már az apró trükkökre koncentrálunk. Az első bónusz leckében azt mutatom meg, hogyan lehet szép képeket lopni a képernyőről, és aztán úgy elmenteni, hogy az kép legyen, ne pedig egy szövegszerkesztő dokumentum... Ismerős probléma? A videóban látható IrfanView programot innen töltheted le: http://szoftverbazis.hu/szoftver/irfanview-v4-23--magyar--OW12.html Telepítés után azonnal használhatod. A videót itt találod: http://kommandotar.com/keplopo/keplopo.html A böngésződben fog megnyílni! Ha az internetkapcsolatod sávszélessége nem elég a videó zökkenőmentes lejátszásához, akkor hagyd végigmenni a videót először döcögve, majd nyomd meg a böngésződben a frissítés gombot, és akkor már simán és gyorsan le fogja játszani.



23. Számítástechnikai szótár, de csak azért, hogy összezavarjalak Kezdtél már kicsit megnyugodni a tanfolyam után? Érzed, ahogy minden nappal egyre jobban összeállnak a dolgok a fejedben? Ha igen, akkor most összezavarlak egy kivonatolt, számítógépes szakkifejezéseket tartalmazó szótárral. Viszont, ha még küszködsz a tanultak rendszerbe szervezésével, akkor támogatni fog a szótár! Te döntsd el, hogy mire van szükséged;) Erről a két ellentmondásos felvezetésről magyarázat a szótár alján!

Számítástechnikai kéziszótár adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban előkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betűk. adatbázis (database) Adatállományok összessége, valójában rendezett adat. ARPANet Advanced Research Projects Administration Network. Az Internet elődje. Az USA Védelmi Hivatala fejlesztette ki a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején egy a nukleáris háborút túlélő hálózat kísérleteként. bérelt vonal (leased line) Távközlési szolgáltatótól, forgalomtól független áron bérelt, általában 64K-s magánvonal. bit Az információ alapegysége (a “Binary DigIT”= bináris számjegy kifejezésből rövidítve). Értéke 1 vagy 0 lehet. böngésző (Web-böngésző, Web-browser) Internet dokumentumok olvasására használt szoftver, legismertebb a Microsoft Internet Explorer , a Mozilla Firefox és az Opera chat room Számítógépes konferenciabeszélgetés írásban, webes alkalmazással.

Chat-program Számítógépes beszélgetés, egy számítógépen található alkalmazás segítségével. (Msn, Skype) cím (address) Általában e-mail, Web-oldal, vagy az Interneten bármi más (pl. egy számítógép) elérését lehetové tevo egyedi azonosító. címoldal (honlap, home page) Egy Web-sarok kiinduló oldala, erről lehet elindulni a további információk felé. Természetesen az irány oda-vissza működik az aloldalak között. csatlakozási felület (interfész, interface) Két rendszer, eszköz, vagy program közötti közös határ, érintkezési felület. CMS Lásd: Tartalomfeldolgozó rendszer (Saját honlapra vágyók figyelmébe.) csomópont (node) Hálózatba kötött számítógép. domain név (domain Name) Egy Internet helyet azonosító egyedi név. Mindig két vagy több részből áll, amelyeket pont választ el egymástól. Például: viruskommando.hu e-mail Elektronikus levél. Számítógépen továbbított szöveges üzenet. A szöveghez különböző típusú adatok – kép, hang, video, HTML állomány stb. – mellékelhetők, csatolhatók (angolul ezeket attachment-nek nevezik). egér (mouse) A leggyakrabban használt kijelölő eszköz. Az egér fizikai mozgatásával lehet a képernyőn a kurzort a kíván helyre mozdítani. Ethernet A helyi hálózatépítés legelterjedtebb módja, amely közel 1000 millió bps adatátviteli sebességre képes. Szinte bármely számítógéptípus Ethernet hálózatba köthető. fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják. fájltovábbítás (file transfer) Adatállomány másolása egyik számítógépről a másikra egy számítógép- program segítségével. FAQ (Frequently Asked Questions, gyakran feltett kérdések) Egy adott témában leggyakrabban feltett kérdések és azokra adott válaszok listáját tartalmazó dokumentum. Magyarul is elterjedt már a rövidített neve: GYIK – Gyakran ismételt kérdések. felhasználó-barát (user-friendly) Könnyen használható számítógép- program jelzője. Manapság ez a legfontosabb terület a fejlődésben, akár alkalmazásokat, akár magát az internetet vesszük alapul.

FTP (File Transfer Protocol) Hálózati protokoll, amelynek segítségével adatállományokat lehet két hálózati számítógép között átvinni. Az egyik számítógép fájl-szerverként működik, a másik gépen a felhasználó valamilyen kliens-szoftvert használ. Háló (Net) A Hálózat (Internet) szó rövidítése. hálózat (network) Több számítógép összekapcsolása. Hálózati Információs Központ (NIC, Network Information Center) Általánosságban bármely, hálózati információt kezelő iroda. Az Interneten a legismertebb az InterNIC, ahol a domain neveket regisztrálják. helyszín (site) Egy szerver címe az Interneten. hírcsoportok (newsgroups) Nyilvános helyek az Interneten, ahol tematikusan rendszerezett üzenetek helyezhetők el és olvashatók. honlap Ld. címoldal host Olyan számítógép egy hálózatban, amely a hálózat többi számítógépe számára is hozzáférhető szolgáltatásokat nyújt. Elég gyakori, hogy egy gépet több szolgáltatás nyújtására használnak, mint a Web-hez való hozzáférés. HTML (Hypertext Markup Language) Hypertext leírónyelv. World Wide Web oldalak készítésére használt programozási nyelv. HTTP (hypertext transfer protocol) Hypertext dokumentumoknak a host számítógépről egyéni felhasználóknak történő továbbítására használt protokoll. hyperlink. LINK Hivatkozás, egy dokumentumot egy másikkal összekötő kapcsolat. információs szupersztráda (information superhighway) Az amerikai politikai szóhasználatból átvett kifejezés. Eredetileg a kommunikációs szolgáltatások (Internet, kábeltévé, telefon stb.) liberalizálására vonatkozó javaslat. Tágabb értelemben a szabad információáramláson alapuló társadalom technikai háttere, néha az Internet. internet (kis kezdőbetűvel) Két vagy több hálózat egymáshoz kapcsolása. Internet (nagy kezdőbetűvel) Közel 30 ezer, a világ különböző pontjait összekötő külön hálózat összekapcsolása egyetlen világhálózatba.

Internet szolgáltató (ISP, Internet Service Provider) Internet hozzáférést árusító cég. intranet Vállalati belső “internet”. Az Interneten megszokott eszközök vállalaton, intézményen belüli használata, belső kommunikációs rendszer több hálózat egymáshoz kapcsolásával. IP (Internet Protocol) Hálózati protokoll. ISDN (Integrated Services Digital Network) Az összes telekommunikációs szolgáltatást (telefon, fax, adatátvitel, videotext) egyetlen digitális vonalon szolgáltató hálózat. Az ISDN egyre elterjedtebb Magyarországon is. JavaScript A JavaScript egy utasításokat tartalmazó nyelv, amellyel HTML weboldalakon belül lehet létrehozni interaktív és kiegészítő funkcionalitást, általában a kliens oldalon. JPEG Akár 16,7 millió szín megjelenítésére alkalmas képformátum, amely ideálisan alkalmas természetes, valós jelenetek, köztük fényképek, élethű rajzok és festmények megjelenítésére. A JPEG a Joint Photographic Experts Group rövidítése. .jpg A JPEG fájlok kiterjesztése. jelszó (password) Védett rendszerhez való hozzáférést biztosító kód. kereső (search engine) Az Interneten való keresésre szolgáló alkalmazás. Ilyen például a Google és a Tangó. kliens (client) Számítógép, amelyen keresztül egy szerverről kérhetünk információt (adatokat). könyvjelző (bookmark, Kedvencek) Internet oldalak helyének megjelölésére használt eszköz. közzététel (publishing) Számítógépes dokumentumok Web-oldalként való nyilvánossá tétele az Interneten. letöltés (download) Adatok, például programok továbbítása egyik számítógépről a másikra, általában egy szerverről egy személyi számítógépre. A fájltovábbítás egy módja. Mailszerver Elektronikus levelek fogadását, küldését, átmeneti tárolását végző szolgáltatás. média Egy üzenet továbbításának eszköze: videokazetta, számítógép-lemez, CD-ROM, televízió, újság stb.

menü Lista, amely lehetővé teszi egy parancs kiválasztását. modem Hardver amely lehetővé teszi a számítógép számára, hogy más gépekkel információt cseréljen a telefonvonalon keresztül. MPEG (Moving Pictures Expert Group) A tömörített video adatállományok egyik szabványa. multimédia Hangot, videót és adatot integráló számítógéprendszer. mutató (pointer, link) Adatba ágyazott URL cím, amely egy másik rekordban vagy adatállományban lévő adat helyére adja meg. on-line Hálózatba kapcsolva. program Egy feladatot végrehajtó számítógépi utasítások összessége. protokoll (protocol) Az adatátvitel módját leíró szabályok összessége. Sávszélesség A számítógép hálózatokon, a csatornán elérhető adatátviteli sebességet szokták érteni alatta. szerver (server) A hálózat egyik számítógépe, amely a többi számítógép számára nyújt információt. szörfözés (surfing) Az Interneten közlekedés. tag A HTML nyelv építőköve, a Web-dokumentumok HTML leírásának alapegysége. Tartalom-feldolgozó rendszer (CMS) Automatizálja a tartalmak létrehozásának, publikálásának és frissítésének a folyamatát. Egyes tartalom-feldolgozó rendszerek bármely tartalmat képesek különböző formátumokban és csatornákon kezelni, de a legismertebb alkalmazások a honlapokkal foglalkoznak. A tartalomfeldolgozó rendszerek megkönnyítik a honlap tartalmának a karbantartását és frissítését, és lehetővé teszik, hogy a tartalomszolgáltatók maguk is kezelni tudják a saját tartalmukat a webcsapat beavatkozása nélkül. TCP/IP (Transmission Control Protocol / Internet Protocol) Az Interneten használt szabványos hálózati protokoll. Az Internet “nyelve”. terminál (terminal) Eszköz, amely lehetővé teszi parancsok küldését egy másik helyen lévő számítógépnek. Legalább egy billentyűzetet és egy képernyőt foglal magában.

tömörítés (compression) / kibontás (decompression) Az információ sűrítés módja a tárolási hely vagy átviteli idő csökkentésére.(ZIP, RAR) URL Uniform Resource Locator. Az inteneten keresztül elérhető fájl (vagy forrás) címe, például http://www.viruskommando.hu. USB Universal Serial Bus. Plug-and-play típusú kapcsolódási felület egy számítógép és olyan eszközök között, mint egy nyomtató, egy billentyűzet vagy egy kamera. Az USB révén az eszköz újraindítás nélkül csatlakoztatható a számítógéphez. Végfelhasználó Az a személy, aki használja az adott terméket, vagyis a fogyasztó, ellentétben a viszonteladóval. Web-készítő program (Web Authoring Program) Web-oldalak létrehozására szolgáló számítógép-program. webmaster, webmester Web szervert felügyelő rendszergazda, bár manapság már sokkal több mindent értünk webmester alatt, például a honlapok készítőit is. Webszerver WWW tartalmat szolgáltató szerver. WWW (World Wide Web) Több tízmillió lapnyi szöveget, grafikát, hangot és videot tartalmazó hyperlinkes multimédia adatbázis az Interneten. És most lássuk a magyarázatot: hogyan is kell azt érteni, amit az elején mondtam: aki már egész jól eligazodik a dolgokban, azt csak összezavarja a szótár, aki viszont még az elején van a tudásnak, annak ez csak hasznára lehet? Úgy kell ezt érteni, hogy ha már sok mindent tudsz a számítástechnikáról, sok mindent alkalmazol, akkor egy szótár valószínűleg csak bezavar, mert amit már tapasztalati úton megtanultál, az hivatalos nyelven valószínűleg pont nem úgy van megfogalmazva, mint ahogy Te megismerted! (Rövidítések természetesen segítenek a rácsodálkozásban.) Viszont, ha még csak gyűjtögeted befelé az infót, használni még nem nagyon merted, akkor még nem hallottad/láttad/olvastad az alapfogalmak kismillióféleképp történő megfogalmazását, tehát azon a csapáson haladsz, ahonnan elindultál, és a fent felsorolt meghatározásokat körülbelül ebben a formában ismered. Ennek az a szépsége, hogy ez egy soha véget nem érő tanulási folyamat. Készülj fel arra, hogy mostantól kezdve (illetve cirka 80 nappal ezelőttől kezdve) életed végéig tanulni fogsz, ami a karmában hívők szerint egy szuper jó hatású dolog az életedre! És szerintem is! Üdvözlettel: Vidi Rita www.pckommando.com


24. Szövegszerkesztési alapok Megérkezett a második bónusz leckéd, amelynek címe: Szövegszerkesztési alapok. Ebből a videóból megtudhatod, hogy minden szövegszerkesztések alapját egy mozzanat alkotja, ez pedig a... A videóból megtudod! A videót itt érheted el: http://kommandotar.com/szovegszerk/szovegszerk.html

A böngésződben fog megnyílni! Ha az internetkapcsolatod sávszélessége nem elég a videó zökkenőmentes lejátszásához, akkor hagyd végigmenni a videót először döcögve, majd nyomd meg a böngésződben a frissítés gombot, és akkor már simán és gyorsan le fogja játszani. Jó videózást!


Vírus Kommandó - Adatvédelmi és Adatmentési „Biblia”

-1-

Adatvédelmi és Adatmentési „Biblia” Otthoni felhasználók számára

Írta: Vidi Rita 2009

www.viruskommando.hu


-2-

Előszövegelek Amikor annak idején elterveztem, hogy na, most aztán rendbe teszem az otthoni felhasználók adatvédelmét, és készítek egy mit-és-hogyan anyagot, akkor valahogy az volt a fejemben, hogy egy fajsúlyos, komoly, nagyon átfogó ismeretcsomagra van szükség. Aztán, mikor elkezdtem a vázlatot készíteni, valahogy nem akaródzott nekifognom a megírásnak, összeállításnak. Lehet, hogy furán fog festeni, de bevallom: két napig gubbasztottam a vázlat fölött, és nem fogtam bele az írásba. Már az járt a fejemben, hogy lehetséges, hogy hirtelen kiszerettem a témából? Lehetséges, hogy meguntam, belefásultam? Lehet, hogy valami másra vágyom? Ahhoz a praktikához folyamodtam, hogy itt hagytam a megnyitott vázlatot a gépen, hogy még véletlenül se felejtődjön el, hogy éppen mi a beütemezett feladatom, ugyanakkor a gépet pedig csak kerülgettem naphosszat, és szívesebben foglalkoztam bármi mással :). Éppen egy új mellényt kötöttem az ölembe pottyant „kényszerszabadidőmben”, amikor két sima és egy fordított szem között bevillant, hogy mi az, ami taszít az adat- és információvédelemről szóló anyagom elkészítésében: a hibás koncepció. Ugyanis miért kéne ennek fajsúlyosnak, komolynak, mindent átfogónak és felölelőnek lennie? Hiszen én magam, aki annyi mindent tudok az adatvédelemről, és nyugodtan mondhatom magamról, hogy az adatvédelem mellett kardoskodó harcos amazon is vagyok egyben, én magam sem viszek túlzásba semmit, nem ragaszkodom rögeszmésen a túlszabályozáshoz, nem mentem kényszeresen az adatokat. Éppen, hogy nem a komoly, fajsúlyos, száraz, tömör anyagokra van szükség, hanem ellenkezőleg: könnyed, betartható, élhető, egyszerűen kivitelezhető technikákra és hogyanokra, mellé persze a szükséges elméletre. Így született meg ez az anyag, így lett egyszerű, könnyű, ugyanakkor hasznos. Ja, és persze kötelező! Fogyaszd egészséggel! Vidi Rita



-3-

Felvezető kör Azt hiszem, nem kell vitanapot indítanom arról, hogy az adatokat, az információt, a tartalmat védeni kell. Védeni, óvni, vigyázni rá, két nagyon fontos ok miatt: 1. Ha elvész, nagyon gyorsan kiderülhet róla, hogy pótolhatatlan, és ez magával vonz rengeteg fejfájást, gondot, problémát, anyagi veszteséget. 2. Vannak olyan speciális adatok, amiknek a védelmét, megfelelő kezelését törvény írja elő. Ez természetesen otthoni felhasználókra kevésbé jellemző, de a teljes képhez ez is hozzátartozik. A törvénnyel sosem szerencsés packázni - még a logikátlan, ellentmondásos törvényekkel sem -, ugyanakkor gyanítom, az első pontot sem kell magyaráznom. Nekem például, mint online vállalkozóknak, sorra kerülnek ki a kezeim közül az újabbnál újabb tartalmak, dokumentumok. Ezek számomra ugyanolyan értékkel bírnak, mint bármilyen iparágban az előállított termékek, vevőknek nyújtott szolgáltatások. Forintosítható, számszerűsíthető értékkel bíró adatok, információk ezek, amiknek az értéke igazából akkor tudatosodik bennünk, amikor elvesznek. Sosem veszítettem fontos adatokat. Sosem veszítettem pótolhatatlan adatokat. De sírt már könyvelő a telefonomba, mert megsemmisültek az adatai, és kétségbe volt esve, mert éppen valami bevallás közeledett. Láttam már sápadtan idegeskedni orvost, egy balul sikerült Linux telepítés után, mert véletlenül leformázta a teljes winchestert, és odalett hirtelen rengeteg, egy évtized orvosi praxisa alatt felgyűlt nagyon fontos - és törvényi szabályozás szerint kiemelten védett - adat. Ezek csak a jéghegy csúcsai, nem akarlak efféle történetekkel fárasztani, és különben is, sose legyél ilyesminek se elszenvedője, de ha lehet, még tanúja se. Igazából szeretnék a megelőzésre és a pozitív hozzáállásra koncentrálni, de tény: sokkal több adat vész oda, mint bárki gondolná. Az alábbiakban kitérünk arra, • • • • •

hogy mikor, miért, és hogyan kell adatot menteni, mit érdemes és mit KELL szabályozni kikkel kell önmagadon kívül elfogadtatni azt, hogy az adatokat pótolhatatlan kincsként kell kezelni, kapsz egy mintaszabályzatot, amit saját vállalkozásodra formálva aláírhatsz és kirakhatod a falra és arról is szó lesz, hogyan kell eljárni katasztrófa helyzet esetén.



-4-

Az adatmentés kiskátéja Gyorsan, már a legelején leszögezem, hogy tévedés azt hinni, hogy minél gyakrabban mentünk adatot, annál jobb. Ez csak a látszat. Adatot menteni optimális időközönként kell, de nem a gyakoriságon van a hangsúly, hanem azon, hogy MIT mentesz, hova, hány példányban, és hol, meddig tárolod. Teszem azt, van a számítógépeden most per pillanat 55 GB adat. Hát, ezt naponta menteni elég macerás, gyakorlatban kivitelezhetetlen lenne. Ráadásul az 55 GB adat körülbelül darabszámra 1-2 milliónyi fájlt is jelenthet, amik fontossága igencsak különbözhet egymástól. Ráadásul az adatmentés gyakoriságára egyéb más tényezők is jócskán hatnak, hogy ne menjek messzire a saját területemtől, például nem mindegy, hogy az adott gép, rendszer, vírusvédelmi szintje milyen színvonalú. Ha ócska, urambocsá gagyi, akkor a napi teljes körű adatmentés is kevés lehet, hiszen nagy a valószínűsége, hogy az adatmentéssel együtt a kártevőket is elmentenénk... Őszinte leszek: ez az anyag önmagában, bármennyire is átfogó, lehet, hogy még kevés lesz a tökéletességhez. Viszont, ha ezt az anyagot kiegészíted a 10 Holtbiztos tippel<<, akkor garanciát vállalok arra, hogy soha az életben nem fognak adataid véglegesen odaveszni. Fogadsz velem? Meg kell mondanom: csak így kerek a kép. Az adatok biztonságára nagyon sok minden hat, ennek egy része a vírusvédelem tökélyre fejlesztése. De csak egy része! A továbbiakban a többiről lesz szó. A biztonságos környezet mellett fontos adalékok szerepelnek az adatvédelem hatékonyságát tekintve: 1. 2. 3. 4. 5.

Hardverek állapota - kiemelt fontosságú(ak) a merevlemez(ek) Felhasználói készségek (ezen dolgozunk már egy ideje, igaz? :)) Szabályszerűség, ésszerűség, sőt egyszerűség Szabályok betartása, betartatása Külső segédeszközök igénybe vétele

Hardverek állapota, minősége Már megint utálni fognak páran, de igen, létezik olyan winchester márka, amit még ellenségeimnek sem ajánlanék - na jó, nekik igen :) - ez a márka pedig a Samsung. Árban ugyanott van, mint az összes többi, meg ismerősnek tűnhet, mert ugyebár minden elektronikai eszközt le tudnak gyártani akár fejből is, de eddig az összes hardveres meghibásodás miatti adatvesztést Samsung winchester okozta a praxisunkban! Mi ilyen márkát nem is tartunk. Természetesen egyetlen winchester sem örök életű, de a végleges meghibásodások előtt általában mindig vannak tünetek, viszont egyik pillanatról a másikra csak a Samsung szokott - rendszeresen - elszállni. Ez nem ijesztgetés, ezek tények a gyakorlatból. (Persze nem kell nekem hinni, de én előre szóltam!)



-5-

Az idők folyamán bármilyen gyártmányú winchestert utolérhet a végzete, bizonyos jelek utalhatnak erre: •

Az elhasználódás legenyhébb tünete a zaj. Vannak márkák, amelyekre kimondottan jellemző, hogy pár hónap után egyre hangosabbá válnak. Ez még önmagában nem gond, de már figyelmet érdemel, és készenlétet.

•

Sokkal nagyobb baj, amikor az operációs rendszer egyszer csak elkezdi NEM érzékelni a winchestert, majd mondjuk következő újraindulásnál megint „látja”. Egy otthoni felhasználónál még azt mondom ekkor, hogy nyugalom, egy-két alkalom nem a világ, de vállalkozóknál már inkább azt mondom, hogy: irány a bolt és új winchestert kell venni! Ha egyszer előfordul a kimaradás, akkor onnantól kezdve bármikor előfordulhat, ami a munkát tekintve enyhén szólva bosszantó lehet. Ilyenkor valószínűleg a merevlemez elektronikája kezdi megadni magát.

•

A hardveres meghibásodásokból eredő adatvesztés harmadik leggyakoribb okozója a Megelőző Karbantartás című anyagban tárgyalt KOSZ! Erre nem térek ki bővebben most, nézd vissza azt az anyagot! (Ez az anyag csak a rizsanélkül.hu oldalon vásárlóknak hozzáférhető - a szerk.)

Felhasználói készségek Bár az alcím azt sejteti, hogy minél tapasztaltabb valaki, annál kisebb a valószínűsége az adatvesztésnek, én itt is cáfolnám az összefüggést. Eleve a tapasztalat kifejezés nincs normálisan definiálva: ha valaki évek óta használja a gépet, kvázi profinak hiszi magát, attól még nem az. Minél többet foglalkozom felhasználók fejlesztésével, annál inkább érzem a szervezett oktatás szükségességét, szem előtt tartva az egyén fejlődésének dinamizmusát, és a kellő motiváltságot a megfelelő irányba való fejlődésre. Mai napig ledöbbenek olyankor, mikor valaki már szinte warezatyaúristenként tevékenykedik a neten, de a legapróbb kis vírusfertőzésnél már meg van lőve. Úgyhogy a tapasztalatot úgy fogalmaznám meg, hogy nem az a tapasztalt felhasználó, aki régóta és sok mindenre használja a gépét, hanem az a tapasztalt felhasználó, aki a felbukkanó problémákat meg tudja oldani egyedül. Persze nem lehet mindenki szakképzett szervizes és informatikus egy személyben, de a problémamegoldási készséget lehet fejleszteni. Első lépése ennek, hogy érzékennyé válunk a problémákra, vagyis amikor apró hibajelenséget tapasztalunk, akkor nem válunk vakká és süketté iránta, hanem egyből mérlegelünk, hogy közbe kell-e avatkozni, vagy analizálni kell, hogy mi okozhatta a problémát, és ez alapján kell-e vele foglalkozni... Tehát kulcsfontosságú az odafigyelés. www.viruskommando.hu


-6-

Mielőtt még hanyatt-homlok menekülnél, merthogy nem értesz a számítógéphez, problémákat meg pláne nem tudsz megoldani, gyorsan közlöm, hogy a számítástechnika egyik legeslegnagyobb előnye az, hogy logikus... Nagyon ritkák az ellentmondásos, ok nélküli esetek, minden összefügg, ok és okozat törvénye nem is lehetne szemléletesebb, mint ezen a területen. A másik, amit gyorsan közlök: ha megtanulsz egy problémát felismerni, akkor legközelebb már csukott szemmel is felismered, és minél több ilyen irányú tapasztalatot szerzel, annál ügyesebb és magabiztosabb leszel, ráadásul a megelőző képességed is fejlődik. Ez nem egy hátrányos dolog, ha jól belegondolsz! Tudom, hogy most valószínűleg nagyon intenzív fejlődési szakaszban vagy, és a hátad közepére sem kívánod a számítógépes problémákat, még tanulást segítő célzattal sem, ugyanakkor ennek tudatában kell lenned, mert ez így működik. A probléma megoldásban és felismerésben öntudatlanul is fejlődni fogsz, ezt megígérem. Ne görcsölj ezen, menni fog! Jöjjön a dolog kellemetlenebbik része, amit nem lehet kiiktatni, nem lehet megkerülni, nem lehet megfeledkezni róla: Szabályszerűség, ésszerűség, sőt, egyszerűség Ami nélkül nem működik az adatmentés és a megfelelő adat- és információvédelem, az a szabályszerűség. Mielőtt kiverne a víz már a szabályozás gondolatától is, tájékoztatlak, hogy a szabályszerűségnek van egy óriási előnye: kellőképpen kidolgozott formába rendezve nem kell többé magyarázni sem a gyerekeidnek, sem a szüleidnek, hogy mit vársz el adatvédelem terén a saját, nagyon szeretett számítógépeden, egyszerűen csak az orruk alá kell dugni a szabályokat, és esetleg még alá is lehet íratni velük, hogy tudomásul vették! Nem, ez nem megkerülhető, ez kötelező! Gondolj csak bele, immár 6 oldalon keresztül magyarázom és fogadtatom el Veled, hogy az adatvédelem mennyire fontos, és mennyi minden hat rá. Gondolod, hogy neked könnyebb dolgod lenne a körülötted lévőkkel? Kétlem. Egészen biztos vagyok benne, hogy leírt, logikus szabályok nélkül egyszerűen a nullával egyenlő az adatvédelem szintje. Nem kell semmit túlbonyolítani, nem kell túlzott fontosságot tulajdonítani neki, de szabályozni kell és a szabályokat alkalmazni kell. Ilyen egyszerű. A szabályok és betartásuk garantálja, hogy: 1. Szinte nullára redukálódik az adatvesztés előfordulásának lehetősége. 2. Katasztrófa esetén nem tetéződik a baj, hanem megfelelően eljárva, azonnal a megoldáson lehet dolgozni, természetesen szervezett keretek között. www.viruskommando.hu


-7-

A második pont, úgy érzem, magyarázatra szorul. Egy példán keresztül mutatom be: teszem azt, hallasz arról, hogy rozsdás késsel az ujjunkat elvágni, nem egy kellemes esemény, sőt, hallasz elrettentő esetekről is, amikor egy ilyen ujjelvágás később teljes ujjveszteséghez vezetett. Úgy döntesz, hogy mindent megteszel a megelőzés érdekében. Ám minden óvintézkedés ellenére mégis megtörténik, rajtad kívülálló okok miatt mondjuk nem kés, hanem egy lemezdarab vágja el az ujjadat. Az eredmény ugyanaz. Nos, ha mégis megtörténik a baj, akkor mi a helyes cselekedet? Önmagadat próbálod orvosolni, és az ismerősök elmondásai alapján jársz el, mondjuk paradicsomot meg efféle házi praktikákat vetsz be? Vagy elmész az orvoshoz, kitisztíttatod és bekötteted a sebet? Melyiknél nagyobb az esélye a felülfertőzésnek? Sikerült rávilágítanom a mondanivalóm lényegére? Baj esetén nem sápítozni kell, vagy ismerősök tanácsára botorságokat csinálni, hanem megfelelően kell reagálni. Erre később visszatérünk, de amiért most itt szóba került, az az, hogy a reakciót, a megoldást is szabályozni kell, sőt még az is kiderülhet, hogy a problémás esetekben való eljárás szabályozása sokkal fontosabb lehet, mint a megelőzést biztosító szabályozás. Majd meglátjuk a tanulmány végén :). Joggal merülhet fel benned a kérdés: „Ha egyedül használom a gépemet, akkor is leírt szabályokra van szükség? Nem elég, ha csak eldöntöm, hogy mi lesz?”. Bár a gondolatoknak teremtő erejük van, de a tapasztalatom szerint az adatvédelem és az adatvédelmi szabályzat kérdéskörére nem gondolunk annyit, mint bármilyen vágyunkra, ezáltal a gondolat teremtő ereje is kevésbé érvényesül. Jobb egy fokkal, ha kimondunk dolgokat, de amikor magunkban beszélünk, az kissé furán veszi ki magát :). Nézd: a legegyszerűbb leírni, kitenni valami szemmel látható helyre, és aztán azt a pár pontot következetesen betartani. Sokkal egyszerűbb ez a módszer, mint állandóan a fejben tartani valamit. Mikor már a gyakorlati kivitelezésnél fogunk tartani, látni fogod, hogy semmi extra nem lesz az adatmentési szabályzatban, tulajdonképpen egy frappáns kis csekklistád lesz.

Játékszabályok, amik a megelőzést szolgálják Nem fogok visszamenni Ádámig és Éváig a magyarázatban, a dolgok mozgatórugóinak utána lehet nézni a 10 Holtbiztos tipp című anyagban. Álljon itt egy felsorolás, egy csekklista, az adatvédelem alapvető elveiről:



-8-

1. Tökéletes vírusvédelmi szint elérése, amely magában foglalja: - legális, automatikus frissítésekre jogosult operációs rendszert, - vírusirtót, - tűzfalat, - spam-ek elleni védelmet, - az adatok mentési helyének tudatos megválasztását - nem az alapértelmezett Documents and Settings mappába! - MSN használatának kiiktatását - rendszeres adatmentést - botnet rendszerbe való bekerülés megakadályozását - a megfelelő böngésző megválasztását, a megfelelő biztonsági kiegészítővel (Firefox+Noscript kiegészítő) - a helyi hálózatok biztonságát (semmit nem osztunk meg a hálózaton) 2. Megfelelő fizikai környezet a számítógép és az adattároló eszközök számára: - Tűzbiztos környezet (nem dohányzunk, nem rakunk tüzet, az elektromos berendezések pedig nem működnek hibásan, a bútorzat nehezen éghető anyagból készül) - Vízkár elleni védelem céljából érdemes minimum 1 méter magasságban tartani a számítógép házat, a padlótól számítva - Rendszeres belső takarítás a számítógép házon belül - ha asztali gépről beszélünk, laptop esetén szakember segítségének igénybe vétele. 3. Hordozható eszközök kezelése: - Pendrive, SD kártya, mp3 lejátszó használata kerülendő - Elkerülhetetlen használat esetén - például nagyon gyors mentésre van szükség, és csak egy pendrive van kéznél - nem hurcoljuk magunkkal a mentett adatokat, mert óriási az elveszítés lehetősége. - Más USB-s eszközét tilos rádugni a gépre - kivéve, ha ott áll melletted egy vírusvédelmi szakember -, és Te sem dughatod a sajátodat más gépére.

4. Egyéb biztonsági eszközök használata: - Szünetmentes tápegység, - Zavarszűrős elosztó



-9-

Ezek szolgálják a megelőzést. Ha a fentiek mind rendben vannak, akkor • • • •

•

vírusok nem tehetnek kárt az adatokban, kémprogramok nem lophatják el a fontos adataidat, elemi kár, tűzkár-vízkár esetén kisebb a valószínűsége, hogy helyrehozhatatlanul megsérülnek az adatok, a ténylegesen hordozható adathordozókból eredő veszélyeket a nullára lehet redukálni - egyszerűen nem kell használni és kész, bármennyire trendi meg divatos, meg praktikus. Nekem nincs pendrive-om. Nekem, aki használom és tanítom is a számítástechnikát. Nem kell bedőlni minden újdonságnak, mert ezek fokozzák a veszélyeket (főleg, hogy belekeveredik az emberi tényező is). Ha más sem használhat a gépeden pendriveot, akkor nem fenyeget a mostanság olyan nagyon terjedő autorun kártevő. Hirtelen áramszünet esetén sem vesznek el az el nem mentett adatok.

Ezek csak az alapok. Az igazán nagy dobás az adatvédelemben a rendszeres adatmentés. Ugyanis, ha egy szerencsétlen pechsorozat folytán előfordul mégiscsak, hogy mondjuk betámadja a gépedet egy adattitkosító és kártérítést követelő vírus, akkor a kártevő leirtása után nevetsz egyet a markodba, és visszatöltöd az adataidat a gépre. Nesze neked kártevő! Ha teszem azt, épp egy árvízzel fenyegetett településen laksz, és egy éjjel arra ébredsz, hogy elöntötte a házatokat a víz bokáig - Isten ments, hogy ez bárkivel előforduljon! De az ördög nem alszik... - és menekülni kell, és van rendszeres adatmentésed, a szekrény tetején egy zárható kazettában, akkor egy fokkal nyugodtabb lehetsz, de akár még az is előfordulhat, hogy az elázott számítógépről is vissza lehet menteni az adatokat. A Te dolgod az, hogy a veszteség kockázatát redukáld. Ha nem teszed meg, akkor bevonzod a bajt egyrészt, másrészt pedig csak a vak szerencse vezérli az életedet.

Mit mentsek? Kezdjük ott, hogy az adatokat menedzselni kell. Nem lehet mindent egy kupacba ömleszteni, szét kell válogatni, tudni kell, hogy mi a munka, és mi a szórakozás, mi a nagyon fontos, és mi a kevésbé. Első lépésként hozz létre egy [fontos] nevezetű könyvtárt, és ebben, alkönyvtárakba csoportosítva gyűjtsd össze a fontos, családi, személyes, vagy munkához szükséges, céget, vállalkozást érintő adatokat. Ha használod már egy ideje a gépet, és mondjuk rendszeresen fényképezel, vagy dokumentumokat állítasz elő, itt össze tud gyűlni pár gigabájtnyi adat. És most jön a jó hír: ezt a könyvtárat kell rendszeresen mentened. www.viruskommando.hu


-10-

Első szabály: Mentsd rendszeresen a fontos adataidat. Mitől fontos egy adat? Például attól, hogy sok időbe kerül előállítani. Például hetekig küzdesz a blogod bejegyzéseinek előállításával? És csak fenn az oldaladon vannak meg? Öreg hiba! Vagy teszem azt, hetek óta írod a szakdolgozatodat, már készen van 75 oldal, és csak a számítógépeden tárolod? Csoda, hogy még megvan! Esetleg napokig tervezted és szerkesztetted a főnökség előtt bemutatandó prezentációdat, és nincs belőle biztonsági másolatod? Azokat az adatokat mentsd, amik előállítására sok időt és energiát fordítottál, és újabb napokba, hetekbe, hónapokba telne előállítani. Nézd úgy az adataidat, hogy: „Ha ez elveszne, napokra letargiába kerülnék?” Ha igen a válasz, akkor mentés! Netről bármikor letölthető, kismilliónyi adatot nem kell állandóan DVD-re írogatni, mert azt bármikor lemented újra, vagy elkéred valakitől. Ez vonatkozik zenékre, filmekre, letöltött képekre. Második szabály: mentsd azokat az adatokat, amik az életed részei. Családi fényképek, videók. (Ezeket szokták a legjobban bánni az adatvesztéskor, illetve a hosszú ideje készülő információs termékeket, szakdolgozatokat, írásokat.) Harmadik szabály: mentsd azokat az adatokat, amik külső forrásból származó, de nem pótolható adatok. Tehát a levelek. Ez a legegyszerűbb: használj levelező klienst, vagyis töltsd le a gépedre a leveleket, ugyanakkor hagyd meg a levelező tárhelyeden is az eredeti példányokat. Ezt a levelező kliens - Thunderbird, Outlook - beállításának egy kis pipával be lehet iktatni, onnantól kezdve az elveszett levelek problémája örökre ki van iktatva. A továbbiakban már csak az általad küldött levelek mentésére kell figyelned, hiszen ezek nem kerülnek fel a tárhelyre, ha a klienssel írod és küldöd. Visszatekintve az elmúlt két évemre, körülbelül kettő általam elküldött levelet kellett visszakeresnem, és persze megvoltak, mert minden kimenő levelet tárolok. A levelező kliensek egy általuk létrehozott mappában tárolják a leveleket, és itt van egy nagy veszélye az Outlooknak: 2 GB-nál nem képes nagyobb mappát kezelni, tehát ha az egész mappa eléri ezt a határt, akkor eltűnnek a levelek. (Ezért is jobb a Thunderbird.) Én nem tartom helyénvalónak az ész nélküli adattárolást. 100 levélből átlagban 5-re lesz szükség 1 hónap eltelte után, ami azt jelenti, hogy 95%a a leveleknek csak a helyet foglalja. Tudnod kell szelektálni, és tartanod kell egy határt. Egyébként ebbe nem akarok beleszólni, azt használsz, amit akarsz - ez egy állandó vitaforrás, hogy ki milyen szolgáltatót és milyen klienst tart megfelelőnek -, ez a szubjektív megítélés területe alá esik, nekem mindegy. De vigyázz a leveleidre külön is! Ebbe beleszólok :). www.viruskommando.hu


-11-

Tükrözzünk vagy ne tükrözzünk? Minden felhasználónak felcsillan a szeme, amikor először hall a RAID, vagyis adattükrözés lehetőségéről. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy a rendszer tulajdonképpen egyszerre két merevlemezt használ, az egyik a másiknak azonnali biztonsági másolata tulajdonképpen. Nap végén egyszerűen csak az egyiket ki kell venni, el kell zárni, és kész, le van tudva az adatmentés. Igen, ez így szépen hangzik, de csak hangzik. Kapásból nem mindegy, milyen operációs rendszerünk van. Kapásból nem mindegy, milyen két merevlemezről beszélünk. Az sem mindegy, egyébként mekkora szuflával bír a gépünk, hiszen egyszerre két merevlemezt kell hajtania (és azok dolgoznak is szépen ám!), és milyen plusz erőforrásokat igényel a tükrözés folyamata. Aztán ott van a pakliban az is, hogy ha naponta 3 nagyon fontos fájlt hozol létre, akkor minek akarod folyamatosan dolgoztatni és felügyelet alatt tartani a két merevlemezt teljes egészében? A RAID technológia nem bonyolult, de amint használatba kerül, az még egy szög a hatékony számítógép felhasználás koporsójába. Ugyanis felügyeletet kíván (erre vannak a rendszergazdák többek között). Igen, közép- és nagyvállalatoknál, amikor az emberi tényezőt egy bizonyos fokon túl már kénytelenek kiiktatni, akkor szükséges a RAID, de arra külön szerverek vannak igénybe véve, ami megint nem 10ezer forintos kategória. Sokkal fontosabb, hogy használjuk az eszünket, ugyanakkor tartsuk be a megelőzési és szinten tartási szabályokat. Ennyi.

Hogyan mentsünk adatot? Na, ez a legérdekesebb és legizgalmasabb része a dolognak. Az egész adatmentős dolog azért szokott megbicsaklani, mert muszáj, hogy egyéni legyen. Ugyanakkor, ha egyéni, akkor meg már el is lehet sumákolni. Ezért most nem kötelezlek semmire, de javaslok két olyan módszert a CD és DVD írás mellett, ami tökéletesen beválik a otthon is. Ez a két módszer majdnem ugyanaz: egy másik merevlemez hadrendbe állítása, vagy egy mobil - de a számítógép házba illeszthető - rack, vagy egy külső, USB-s ház segítségével. Ez utóbbi elterjedtebb és kedveltebb mostanság, ami nem csoda: annyira egyszerű a használata, hogy a 3 éves kisfiam is elboldogulna vele. Mivel az általam preferált adatmentési szabályzat eleve adatmenedzselést feltételez - és igen, vesszek meg, ha leteszek arról, hogy szerintem fejleszteni kell a felhasználókat, nem pedig mindenféle hangzatos kütyüvel és hardverrel oldani meg a problémákat -, az adatmentés maga már pofon egyszerű: általad meghatározott időközönként a fontos www.viruskommando.hu


-12-

adatokat át kell másolni az adatmentésre - biztonsági másolatok tárolására - fenntartott merevlemezre. Az első adatmentés lehet teljes körű, tehát a számítógépeden tárolt minden adatot átmásolsz a remélhetőleg hatalmas kapacitással rendelkező külső merevlemezre, például a dátumnak megfelelő mappába: [20090131] (ezen a napon mentetted mondjuk az adatokat). Ebbe bekerül minden adatod, könyvtárastól, alkönyvtárastól, fájlostól. Ezek után a lehető leggyakrabban, amely gyakoriság még nem megy az agyadra, külön könyvtárba, szintén dátum szerint beazonosítva mentheted a fontos adatokat, amiket előtte persze menedzseltél, vagyis fontosnak tituláltál és egy helyre gyűjtöttél. Pl. [mentes0201] [mentes0208] [mentes0215] és így tovább. Ebben az a szép, hogy amikor már a harmadik-negyedik mentést csinálod az egyre frissülő, fontos adatokat tartalmazó könyvtáradról, akkor a régieket, létrehozási sorrendben el lehet kezdeni törölni. Vagyis nem kell örök időkig tárolni az adatokat. A példámban heti mentést irányoztam elő - ha észrevetted - és azt kell, hogy mondjam, ez a minimum időintervallum, amit be kell tartanod. Ennél több időt nem szabad hagyni két adatmentés között, kivéve, ha szabadságolod magad egy hétre, és hozzá sem nyúlsz a gépedhez és nem hozol létre fontos, pótolhatatlan fájlokat. Viszont most akkor álljunk meg egy pillanatra: tételezzük fel, hogy vállalkozó vagy - hobbifelhasználók bocsánat, sok vállalkozó olvassa az anyagot! - Te hetente egyszer szeretnél adatok mentésével foglalkozni. Szeretnéd, ha a neked dolgozó munkaerők is így járnának el? Szerintem nem. Úgy vélem, szeretnéd, ha minden nap mentésre kerülnének az adatok az alvállalkozók keze alatt. Nos, ha ezt megköveteled másoktól, akkor neked magadnak kell példát mutatnod, illetve kipróbálnod, hogy a gyakorlatban ez milyen erőforrásokat igényel. Néhány megabájtnyi adat, napi szintű mentése külső merevlemezre, körülbelül 5 percet vesz igénybe: 1. A külső merevlemezt az USB csatlakozóval a gépre dugjuk. 2. Merevlemez házán található kapcsolóval áramot biztosítunk a külső egység számára. 3. Total Commanderben - vagy bármilyen fájlkezelő klienssel megnyitjuk a külső merevlemez gyökérkönyvtárát, létrehozunk egy aznapi mentésre utaló névvel ellátott könyvtárat, és bemásoljuk a mentendő adatokat. 4. Total Commandert bezárjuk. 5. Az óra melletti értesítési területen lévő, USB-s háttértárolók biztonságos eltávolítására szolgáló kis ikonra kattintunk, és eltávolítjuk az eszközt (külső meghajtó). 6. Ha kész a digitális eltávolítás, a külső házon lévő kapcsolóval www.viruskommando.hu


-13-

megszüntetjük az áramellátást. 7. Kihúzzuk az USB aljzatból. 8. Biztos helyre tesszük. A legtöbb időt az eszköz elővétele és elpakolása jelenti tulajdonképpen, és persze az adatmennyiségtől függően a másolás időtartama. Ugye, hogy semmi extra nincs benne? A külső merevlemez tároló mellett most kezd elterjedni a pénztárca méretű merevlemezek kora. Ezek laptopokba való merevlemezek, és kis tokban vannak. Olyan, mint egy kicsi határidő napló. A mérete megtévesztő, mert 250 GB adat is elférhet rajtuk. Ezek a kicsit drágább kategóriába tartoznak, de olyannyira diszkrétek, és olyan kis helyet igényelnek, hogy érdemes megfontolni a beszerzését. Western Digital winchester 2'5” HDD (kicsi)

Jelszóval védhető külső ház



-14-

Ha már a jelszóval levédhető külső merevlemez ház bekerült a képbe, térjünk ki egy kicsit az adatok titkosítására!

Titkosítási egyszeregy Pofon egyszerű titkosítási eljárást fogok megmutatni, olyan egyszerű, hogy tulajdonképpen nem is értem, miért nincs elterjedve. Ez a módszer megnyitja az utat az FTP tárhelyeken való tárolás lehetősége előtt is, mert... Na figyelj, mutatom: A legegyszerűbb és legolcsóbb titkosítási módszer, amit pillanatok alatt beüzemelhetsz minden egyes adatmentés előtt, ha a fájlokat, illetve a mentendő mappát tömörítve - becsomagolva - mented, és jelszóval védeted le. A titkosítás előtt lehet választani, hogy milyen erősségű titkosítást kérsz, és Te adod meg a jelszót, amit aztán kicsomagoláskor meg kell adni természetesen. Total Commanderben jobb klikk a könyvtárra/fájlra, amit be akarsz csomagolni. Megjelenik az alapértelmezett tömörítő, és az általános opciókkal készen áll a becsomagolásra. Mielőtt még okét nyomnál, pipáld be a Titkosítás opciót is. Ekkor választhatsz, hogy milyen kódolással legyen titkosítva. Az AES256 kiváló lesz, még egy profi is hónapokat küzd vele, mire feltöri, ha elveszítenéd mondjuk a merevlemezedet, vagy urambocsá, a pendrive-odat. Már itt meg kell adnod egy jelszót, illetve még egyszer meg kell erősítened a jelszót. Amikor készen van a folyamat, megpróbálhatod megnyitni, kicsomagolni a tömörített fájlokat, de ekkor már jelszót kell beírnod. A nézőkével sem tudsz belepislogni (Total Commander F3), mert ahhoz is kéri a jelszót. Viszont törölni tudod a fájl, tehát az ellen nem véd :). Ha a becsomagolós-jelszavazós módszert választod, akkor azt javaslom, hogy a jelszavakat ne nagyon variáld meg, mert ha elfelejted, akkor te se fogod többé visszafejteni. Legyen egy alap jelszavad - benne nagy betűk is - és bizonyos karakterek változzanak titkosított fájlonként. Ennél bonyolultabb és minden egyes bájtot titkosító programra tulajdonképpen nincs szükség. Praktikus, gyorsan kezelhető, atombiztos. Már tudjuk, hogyan lehet menteni, már tudjuk, mit kell menteni, azt is, milyen időközönként érdemes, mire, és kinek. Most már ideje, hogy szabályszerűsítsük. Az alábbi szabályzat bármilyen kis vállalkozás számára szabadon felhasználható. (Otthoni felhasználók számára lásd a második szabályzatot.) Szabályzat/1. -----------------------------------------www.viruskommando.hu


-15-

[CÉGNEVE] Adatvédelmi és Adatmentési Információbiztonsági Szabályzata A szabályzat célja, hogy biztosítsa [CÉGNEVE] és alvállalkozói, alkalmazottai által kezelt adatok vonatkozásában az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését. Megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. Az Adatvédelmi és Adatmentési és Információbiztonsági Szabályzat hatálya kiterjed a [CÉGNEVE] valamennyi szervezeti egységére – telephelytől függetlenül -, ahol a céggel kapcsolatos, vagy személyes, különleges vagy közérdekű adatokat kezelnek. Az adatvédelmi felelős (ez vagy Te!) (1) Irányítja, felügyeli, ellenőrzi az adatvédelmi tevékenységet. (2) Ellenőrzi az Adatvédelmi és Adatmentési Szabályzat betartását (3) elkészíti és aktualizálja az Adatvédelmi és Adatmentési Szabályzatot; Az adatkezelést végző személy (alvállalkozó, alkalmazott) (1) tevékenységi körén belül felelős az adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért (2) kezeli és megőrzi a feladata ellátása során birtokába került adatokat, (3) a kiadott adatmentési utasítás alapján rendszeresen adatmentést végez. (4) gondoskodik arról, hogy az általa vezetett nyilvántartások adataihoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, (5) betartja az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat és belső utasításokat, (6)részt vesz az adatkezeléssel, adatvédelemmel összefüggő szakmai képzéseken, Az adatkezelés szabályai (figyelem, Adatvédelmi törvénynek megfelelő!) Személyes adatok kezelése (1) Személyes adat a [CÉGNÉV] által akkor kezelhető, ha - ahhoz az érintett hozzájárul, vagy - valamely jogszabály elrendeli. (2) Az érintett az adatkezelőtől tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, és az adatokba bele is tekinthet. A betekintést úgy kell biztosítani, hogy az érintett más személy adatait ne ismerhesse meg. (Atv.12, 13. §) (3) Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapták meg az adatokat. (4) Adat változás vagy téves adatrögzítés észlelése esetén az érintett írásban kérheti kezelt adatainak helyesbítését, illetve kijavítását. A téves adatot az adatkezelő 8 munkanapon belül helyesbíteni köteles. (Atv.15. §) (5) Személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy azt törvény megengedi és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. (6) Olyan adatkezelés esetén, amelynél számolni kell külföldre irányuló www.viruskommando.hu


-16-

adattovábbítással, az érintettek figyelmét erre a körülményre már az adatok felvétele előtt fel kell hívni. Az érintett írásbeli felhatalmazása nélkül személyes adat külföldre nem továbbítható, kivéve, ha ezt törvény lehetővé teszi. (7) A [CÉGNÉV] szervezetén belül a kezelt személyes adat - a feladat elvégzéséhez szükséges mértékben és ideig - csak az üggyel érintett szervezeti egységhez továbbítható, feltéve, hogy a személyes adatok megismerése nélkül az ügyben érdemben eljárni nem lehet. (8) A [CÉGNÉV] szervezetén belül a különböző célú adatkezelések csak törvényes cél érdekében, indokolt esetben, ideiglenesen kapcsolhatók össze. (9) Az adatkezelések összekapcsolásával, valamint a megkeresés alapján teljesített adatszolgáltatással kapcsolatos alábbi tényeket, körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni: − az adatkérő (az összekapcsolt adatkezelések) megnevezése; − az adattovábbítás (összekapcsolás) célja, rendeltetése; − a továbbított (összekapcsolt) adatok köre; − az adattovábbítás (összekapcsolás) jogszabályi alapja; − az adattovábbítás (összekapcsolás) módja. (9) Nem kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelés esetén az érintett indokolás nélkül írásban kérheti kezelt adatainak törlését. A törlést 8 munkanapon belül el kell végezni. (10) Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos jogainak megsértése esetén az illetékes szervezeti egység vezetőjéhez, illetve az adatvédelmi felelőshöz fordulhat. (11) Ha az adatkezelést a [CÉGNÉV] szervezetén kívüli adatfeldolgozó végzi, akkor az adatfeldolgozásra az Avt 4/A.§ rendelkezései érvényesek. Adatbiztonság Az adatbiztonság általános szempontjai (1) Az adatkezelő köteles gondoskodni az általa kezelt adatok biztonságáról. (2) Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, a megváltoztatás, a továbbítás, a nyilvánosságra hozatal, a törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. (3) Adatkarbantartást csak az erre felhatalmazott adatkezelő végezhet. (4) A számítástechnikai rendszerek üzemeltetését ellátó munkatársak a feladataik ellátásához szükséges mértékig az adatállományokhoz hozzáférhetnek, az adatokat azonban más célra nem használhatják fel, és mások tudomására nem hozhatják. Az adatok mentése, az adathordozók biztonsága A napi adatmentés a következő módon történik (1)Az adatvédelmi felelős által meghatározott fájlokat, naponta, a munka befejeztével AES-256 erősségű jelszóval védett .zip fájlba tömörítve az adatmentés helyének kijelölt külső merevlemezre kell másolni, az aznapi dátumra utaló megnevezéssel ellátott, új, erre a célra létrehozott könyvtárba. (Vagy feltöltheti az erre a célra létrehozott FTP tárhelyre, ez a rész tetszőlegesen módosítható) (2) A külső, biztonsági másolatokat tartalmazó merevlemezt csak az www.viruskommando.hu


-17-

adatmentés idejére szabad üzembe állítani, az adatmentés befejeztével szabály szerűen el kell távolítani a rendszerből, és az adatvédelmi felelős által kijelölt helyre kell elzárni. (FTP tárhelyre való feltöltés esetén ez úgy módosul, hogy csak a feltöltés idejére szabad az FTP kapcsolatot élővé tenni, adatfeltöltés után a kapcsolatot meg kell szakítani.) (3) A korábbi adatmentéseket csak az adatvédelmi felelős írásbeli utasítására szabad törölni, általánosan a 14 napnál régebbi fájlok kerülhetnek törlésre, de csak abban az esetben, ha már létezik legalább 13, frissebb adatmentés az állományokról. A heti adatmentés a következő módon történik (1) Az adatvédelmi felelős által meghatározott, de általánosságban elmondható, hogy a merevlemezen lévő összes fájlról hetente egyszer teljes körű biztonsági másolatot kell készíteni. Az adathalmaz méretének megfelelően vagy a napi adatmentésnél már szokásos AES-256 erősségű jelszóval védett .zip fájlba tömörítve, vagy az eredeti állapotban; az adatmentés helyének kijelölt külső merevlemezre kell másolni, az aznapi dátumra utaló megnevezéssel ellátott, új, erre a célra létrehozott könyvtárba, a könyvtár nevében utalva arra, hogy heti és teljes körű, minden adatot érintő biztonsági másolatról van szó. (2) A külső, biztonsági másolatokat tartalmazó merevlemezt csak az adatmentés idejére szabad üzembe állítani, az adatmentés befejeztével szabály szerűen el kell távolítani a rendszerből, és az adatvédelmi felelős által kijelölt helyre kell elzárni. (Ennél az esetnél az óriási adathalmaz lehetősége igen nagy, tehát tárhelyre feltölteni nem szerencsés.) (3) A korábbi, heti, teljes körű adatmentéseket csak az adatvédelmi felelős írásbeli utasítására szabad törölni, általánosan az 1 hónapnál régebbi biztonsági mentést tartalmazó könyvtárak kerülhetnek törlésre, de csak abban az esetben, ha már létezik legalább 3 (három), frissebb adatmentés az állományokról. Adatvesztés, elemi kár, bármilyen, adatokat érintő probléma esetén követendő eljárás (1) Az adatkezelő munkatárs az adatok épségét, hozzáférhetetlenségét veszélyeztető legapróbb jelet észlelve köteles értesíteni az adatvédelmi felelőst. (2) Az adatkezelő munkatárs a veszély legapróbb jelét észlelve azonnal abbahagyja a munkát, az elmentetlen dokumentumokat elmenti, és az adatvédelmi felelős további utasításáig nem nyúl sem a számítógéphez, sem a biztonsági másolatokat tartalmazó merevlemezhez. (3) Az adatvédelmi felelős saját hatáskörében és az adatkezelő munkatárs jelzésére is dönthet úgy, hogy az adatok biztonságára nézve veszélyhelyzetnek értékeli a jeleket és tüneteket. (4) Az adatvédelmi felelős haladéktalanul értesíti a [CÉGNÉV]-vel szerződésben álló szervizt/rendszergazdát. (5) A szervizes/rendszergazda kiérkezéséig az adatvédelmi felelős biztosítja az érintett számítástechnikai eszközök elkülönítését (senki nem nyúlhat www.viruskommando.hu


-18-

hozzá, még az adatvédelmi felelős sem) Adatok visszatöltése, adatmentési pontok visszaállítása A napi és heti rendszerességgel mentett adatokat csak az adatvédelmi felelős tudtával és írásbeli beleegyezésével szabad visszatölteni (ugyanis tudnod kell, mi az oka! Csak úgy bele a vakvilágba nem töltögethetők vissza az adatok!) Az adatok visszatöltéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. .......................................... Dátum

.................................... Cégvezető/EV

----------------------------------------------Kellőképpen belezsibbadt már az agyad? (Egyébként elismerésem, ha végigolvastad!) Otthoni felhasználók számára javasolt szabályzat: Szabályzat/2. Adatbiztonság Az adatbiztonság általános szempontjai (1) Az adatkezelő köteles gondoskodni az általa kezelt adatok biztonságáról. (2) Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, a megváltoztatás, a továbbítás, a nyilvánosságra hozatal, a törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. (3) Adatkarbantartást csak az erre felhatalmazott adatkezelő végezhet. (5) A számítástechnikai rendszerek üzemeltetését ellátó munkatársak a feladataik ellátásához szükséges mértékig az adatállományokhoz hozzáférhetnek, az adatokat azonban más célra nem használhatják fel, és mások tudomására nem hozhatják. Az adatok mentése, az adathordozók biztonsága A napi adatmentés a következő módon történik (1)Az adatvédelmi felelős által meghatározott fájlokat, naponta, a munka befejeztével AES-256 erősségű jelszóval védett .zip fájlba tömörítve az adatmentés helyének kijelölt külső merevlemezre kell másolni, az aznapi dátumra utaló megnevezéssel ellátott, új, erre a célra létrehozott könyvtárba. (Vagy feltöltheti az erre a célra létrehozott FTP tárhelyre, ez a rész tetszőlegesen módosítható) (2) A külső, biztonsági másolatokat tartalmazó merevlemezt csak az adatmentés idejére szabad üzembe állítani, az adatmentés befejeztével szabály szerűen el kell távolítani a rendszerből, és az adatvédelmi felelős által kijelölt helyre kell elzárni. (FTP tárhelyre való feltöltés esetén ez úgy módosul, hogy csak a feltöltés idejére szabad az FTP kapcsolatot élővé tenni, adatfeltöltés után a kapcsolatot meg kell szakítani.) (3) A korábbi adatmentéseket csak az adatvédelmi felelős írásbeli utasítására szabad törölni, általánosan a 14 napnál régebbi fájlok kerülhetnek törlésre, de csak abban az esetben, ha már létezik legalább 13, frissebb adatmentés az állományokról. www.viruskommando.hu


-19-

A heti adatmentés a következő módon történik (1) Az adatvédelmi felelős által meghatározott, de általánosságban elmondható, hogy a merevlemezen lévő összes fájlról hetente egyszer teljes körű biztonsági másolatot kell készíteni. Az adathalmaz méretének megfelelően vagy a napi adatmentésnél már szokásos AES-256 erősségű jelszóval védett .zip fájlba tömörítve, vagy az eredeti állapotban; az adatmentés helyének kijelölt külső merevlemezre kell másolni, az aznapi dátumra utaló megnevezéssel ellátott, új, erre a célra létrehozott könyvtárba, a könyvtár nevében utalva arra, hogy heti és teljes körű, minden adatot érintő biztonsági másolatról van szó. (2) A külső, biztonsági másolatokat tartalmazó merevlemezt csak az adatmentés idejére szabad üzembe állítani, az adatmentés befejeztével szabály szerűen el kell távolítani a rendszerből, és az adatvédelmi felelős által kijelölt helyre kell elzárni. (Ennél az esetnél az óriási adathalmaz lehetősége igen nagy, tehát tárhelyre feltölteni nem szerencsés.) (3) A korábbi, heti, teljes körű adatmentéseket csak az adatvédelmi felelős írásbeli utasítására szabad törölni, általánosan az 1 hónapnál régebbi biztonsági mentést tartalmazó könyvtárak kerülhetnek törlésre, de csak abban az esetben, ha már létezik legalább 3 (három), frissebb adatmentés az állományokról. Adatvesztés, elemi kár, bármilyen, adatokat érintő probléma esetén követendő eljárás (1) Az adatkezelő munkatárs az adatok épségét, hozzáférhetetlenségét veszélyeztető legapróbb jelet észlelve köteles értesíteni az adatvédelmi felelőst. (2) Az adatkezelő munkatárs a veszély legapróbb jelét észlelve azonnal abbahagyja a munkát, az elmentetlen dokumentumokat elmenti, és az adatvédelmi felelős további utasításáig nem nyúl sem a számítógéphez, sem a biztonsági másolatokat tartalmazó merevlemezhez. (3) Az adatvédelmi felelős saját hatáskörében és az adatkezelő munkatárs jelzésére is dönthet úgy, hogy az adatok biztonságára nézve veszélyhelyzetnek értékeli a jeleket és tüneteket. (4) Az adatvédelmi felelős haladéktalanul értesíti a [CÉGNÉV]-vel szerződésben álló szervizt/rendszergazdát. (5) A szervizes/rendszergazda kiérkezéséig az adatvédelmi felelős biztosítja az érintett számítástechnikai eszközök elkülönítését (senki nem nyúlhat hozzá, még az adatvédelmi felelős sem) Adatok visszatöltése, adatmentési pontok visszaállítása A napi és heti rendszerességgel mentett adatokat csak az adatvédelmi felelős tudtával és írásbeli beleegyezésével szabad visszatölteni (ugyanis tudnod kell, mi az oka! Csak úgy bele a vakvilágba nem töltögethetők vissza az adatok!) Az adatok visszatöltéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.



-20-

Természetesen tudom, hogy otthoni felhasználóként most levegő után kapkodsz. Azt gondolod: micsoda? Ilyen száraz szakszöveget kell bevezetnem otthon? Nem, nem KELL. Csak javasolt. Fogalmazd át viccesre, vagy a stílusodnak megfelelőre, csak legyen értelme, és legyen meg a gyakorlati haszna. Kiskapu: használd nyugodtan a Vírusvédelmi és Adatmentési naplót, amit innen tölthetsz le: http://www.viruskommando.hu/titok/naplo.xls A napló, kellőképpen szem előtt tartva - pl. falra kirakva tulajdonképpen mindig figyelmeztet az adatvédelem fontosságára, és nem utolsó sorban a víruskereséssel kapcsolatos rendszerre is. Tudom, nagyon sokan a szabályozás szót is kiirtanák legszívesebben a szótárból, és ellene vannak minden előírásnak. A Te dolgod, ha így gondolod, én csak egyet kérdezek: vezet AZ valahova? Azért, mert az általad ismert szabályok inkább gátoltak, mint segítettek, attól még lehet egy szabálynak értelme, és van is. A felhasználók 95%-a még mindig abban az álomvilágban él, hogy a számítógép nem bonyolultabb egy mobiltelefonnál, és netezni éppen csak annyit jelent, mint sms-t küldeni... Hát, majd ők egyszer felébrednek.

Amikor tényleg baj van... Térjünk ki egy kicsit a baj esetén való eljárás kivesézésre, mert a szabályzatban ez is benne foglaltatik, ugyanakkor szeretném, ha tudnád, hogy mi ennek az alapelve, hogy könnyebben be tudd tartani, tartatni! Az alapelv az, hogy kontárokat nem engedünk az adatok közelébe. Kérdezd meg a Kürt Zrt. vezetőjét, Kürti Sándort, hogy a végleges adatvesztést mi okozza az esetek 80%-ában! Azt fogja válaszolni, hogy a „kontár szakbarbárok”. Az adat visszaállításra specializálódott cégek még a tűz emésztette merevlemezekről is nagy biztonsággal (79%) vissza tudják állítani az adatokat, de ha egy hozzáértőnek látszó amatőr (már elnézést) belekontárkodik, akkor az adatoknak végleg kampec. Katasztrófa esetén a legfontosabb a merevlemez védelme, ennek első lépése az, hogy senkit nem engedsz hozzányúlni. Sem ismerőst, sem rokont, sem hozzáértő szomszédot, hanem csak olyan valakit, aki például szerződésben áll veled (akár szóbeli szerződésben), és vállalja a felelősséget. Ezért aztán mindennél fontosabb, hogy most, amíg még semmi problémád nincs, addig találj egy megbízható szakembert - nem kell kimondottan informatikusnak lennie, elég, ha a közelben találsz egy szervizt, akiket többször is letesztelsz, hogyan bánnak az ügyfeleikkel :) -, és www.viruskommando.hu


-21-

megbeszéled vele, hogy gond esetén őt fogod hívni. És tényleg őt hívod. Nem nyúlkálsz, nem kontárkodsz, nem zsonglőrködsz. Míg a szakember kiérkezik, a géphez nem szabad nyúlni. Az a teendőd ilyenkor, hogy szépen felvázolod akár egy darab papírra, hogy milyen sorrendben, milyen események követték egymást, mi volt az első, problémára utaló jel, mi volt a következő, stb. Bár saját tapasztalatom az, hogy probléma esetén a felhasználóknak egy szavát sem lehet elhinni - úgy kell közelíteni a géphez, mintha ott találtuk volna, és ki kell deríteni mi a baja, mert a felhasználók szinte mindig másként értelmeznek dolgokat - de adatvédelmi szempontból ez így nem állja meg a helyét. Adatvédelmi szempontból mindenképp az adatok mentésére, védelmére kell helyezni a hangsúlyt, de ezt a szakemberednek is tudnia kell. Mivel úgyis az adatok biztonságba helyezésével fog elsődlegesen foglalkozni, nyugodtan felvázolhatod neki az eseményeket, tüneteket, ez nem fogja tévútra vinni. A fenti szabályzat néhány pontja magában foglalja az Adatvédelmi törvénynek megfelelő szabályokat. Erre nem térek ki külön, mert az egy külön tréning és 35 oldalas e-book témája lehetne (ráadásul nem velem, mert nem vagyok jogász), az adatmentésnek viszont csak egy részét képezi.

Házi Feladat! Nyugodtan nyomtasd ki ezt az anyagot, és tanulmányozd át, add oda a családnak, és mondd meg nekik, hogy „ez a hibbant nőszemély” (ez lennék én:)) szabályok bevezetésére akar rábeszélni. Érted? SZABÁLYOK! Igen, én is nagy szabadságharcos vagyok, és néha még anarchista is bizonyos tekintetben, de amit muszáj, azt muszáj. Az általam felvázolt mintaszabályzat alapján skiccelj össze egy családon belüli szabályzatot, írd fel rá, hogy • • • • •

Mire és hogyan, milyen lépéseken keresztül történik az adatmentés. Ki, milyen adatokat ment. Mikor történik az adatmentés. Titkosítás esetét kifejteni. Katasztrófa közeli állapot esetén kit kell értesíteni és mit kell addig csinálni.

Ugye, hogy így már nem is olyan bonyolult? :)



-22-

Zárszóként Már Te is láthatod, miért nem kaptál ilyen anyagot eddig soha. Eddig senkinek sem volt eddig kedve megmondani a felhasználónak, hogy: „Ide figyelj, butaságokat csinálsz. Azért, mert valamit LEHET, az nem azt jelenti, hogy SZABAD!” Ezt nevezem én hasznos információnak, ezt egy újságcikktől vagy „anyázós” blogok bejegyzéseiből sosem fogod megkapni. Most pedig, kérlek menj a blogra, és még most melegében írd meg a véleményedet a Véleményem az Adatvédelmi és Adatmentési „Bibliáról” című blogbejegyzés hozzászólásai közé.

>>Kattints ide, és írd meg a véleményedet a támpontok alapján<< Köszönöm, hogy elolvastad, köszönöm, hogy használod, és köszönöm a véleményedet előre is! Vidi Rita www.viruskommando.hu


PC Profi felhasználói Tanfolyam

Recommend Documents