UHU-LINUX FELHASZN AL OI K EZIK ONYV

UHU-LINUX ´ OI ´ KEZIK ´ ¨ FELHASZNAL ONYV

1. kiadás, a kézirat lez´ arva 2003. ´ aprilis 14-én Copyright © 2003, UHU-Linux Kft. A kiadvány tartalm´ anak, illetve részeinek sokszoros´ıtása abban az esetben engedélyezett, ha jelen licencet minden m´ asolt példány tartalmazza. A F¨ uzetben szerepl˝ o inform´ aci´ okat a szerz˝ok legjobb tudásuk szerint áll´ıtották o¨ssze, ennek ellenére hiba el˝ ofordul´ asa nem kizárható. A szerz˝ok és az UHU-Linux Kft. semmiféle felel˝osséget nem vállalnak és semmilyen anyagi k´ arért nem felel˝ osek, amely bármilyen vélt, vagy valós módon a F¨ uzetben le´ırtak alkalmaz´ as´ ab´ ol eredhet. A F¨ uzettel kapcsolatos javaslatokat, megjegyzéseket az alábbi email c´ımre kérj¨ uk elk¨ uldeni: [email protected] A F¨ uzet kész´ıtésekor kiz´ ar´ olag szabad szoftverek ker¨ ultek felhasználásra. A nyomdai el˝okész´ıtést a LATEX t¨ ordel˝ oprogram végezte. A teljes folyamat szabad felhasználás´ u Linux oper´ aci´ os rendszer alatt zajlott le.

Szerz˝ ok:

Bal´ azs Tibor Doszpod Tam´ as <[email protected]> Gibizer Tibor Lévai Attila Parrag Imre <[email protected]> Rucanov Andr´ as S´ ari G´ abor <[email protected]> Terenyei Tam´ as

Lektorok:

Lendvai Annam´ aria Parusef Imre

Szedés:

LATEX 3.14159 verzi´ o

Ko o ¨szo ¨nt˝

K

´ lo ´ ! Szeretettel köszöntj¨ edves Felhaszna uk az UHU-Linux rendszert haszn´ al´ ok egyre n¨ ovekv˝ o t´ abor´ aban! A programcsomag kész´ıt˝oi folyama¨ asztalára egy minél inkább kézretosan azon f´ aradoznak, hogy az On áll´ obb, a kezd˝ oknek egyszer˝ u, a profiknak pedig kell˝oen átgondolt és megtervezett Linux ¨ ossze´ all´ıt´ as ker¨ uljön. Szeretnénk, ha rendszer¨ unk minél t¨ obb felhasználó örömére és megelégedésére ¨ is, hogy észrevételeit, javaslatait k¨ szolgálna, ezért megkérj¨ uk Ont uldje el nek¨ unk a <[email protected]> c´ımre. Itt is felh´ıvjuk figyelmét a hosszabb id˝o óta eredményesen m˝ uköd˝o UHU” kezd˝o” levelez˝ olist´ ara, melyre a http://www.uhulinux.hu/ weboldalon jelentkezhet. A most megv´ as´ arolt programcsomag folyamatos friss´ıtése az Interneten kereszt¨ ul lehetséges lesz, ´ıgy a kés˝ obbi verzi´ ok megvásárlása nem feltétele rendszerének naprakész állapotban tart´ as´ anak. E f¨ uzetke szerkesztése k¨ ozben komolyan elgondolkodtunk azon az egyszer˝ u´ uk ez alatt nek t˝ un˝o kérdésen, hogy milyen elvet k¨ ovess¨ unk a nyelvezet során. Ertj¨ ¨ ozéssel vagy Tegezéssel élj¨ azt, hogy megsz´ ol´ıt´ asként On¨ unk. Vég¨ ul, közép´ utként azt a módszert haszn´ altuk, mintha az UHU-Linux rendszert közösen kezdenénk el megismerni, virtu´ alisan egym´ as mellett u ¨lve.

az UHU-Linux csapata

Tartalomjegyz´ ek K¨ osz¨ ont˝ o

iii

1. UHU-Linux licenc

1

2. A sz´ am´ıt´ og´ ep fel´ ep´ıt´ ese

7

3. Part´ıcion´ al´ as

37

4. Telep´ıt´ es

53

5. Bejelentkez´ es

79

6. Az UHU-vez´ erl˝ opult

91

7. Az nVIDIA chipk´ eszlet

107

8. T´ arcs´ az´ o programok

111

9. Nyomtat´ as

115

10.TV-tuner k´ artya UHU-Linux alatt

121

11.Az Evolution levelez˝ oprogram

143

12.A Galeon webb¨ ong´ esz˝ o

153

13.Az OpenOffice.org

165

14.Az AbiWord

179

15.A Gnumeric

185

2

´ TARTALOMJEGYZEK

16.A JDictionary sz´ ot´ arprogram

191

17.Az XMMS m´ edialej´ atsz´ o

193

18.Az MPlayer

199

19.A Midnight Commander

203

20.Samba

211

21.CD ´ır´ asi alapok

217

22.A Complex Jogt´ ar

225

23.Rakt´ ark´ eszlet-kezel˝ o

227

24.Fu ek ¨ ggel´

235

1. fejezet

UHU-Linux licenc Az UHU-Linux oper´ aci´ os rendszert és szoftvercsomagot (továbbiakban: disztrib´ ució) az UHU-Linux Kft. u ´gy biztos´ıtja, hogy semmilyen ny´ılt vagy burkolt garancia – beleértve, de nem erre korl´ atozva az eladhatóságot vagy egy adott célra való alkalmatoss´ agot – nem érvényes´ıthet˝o. A szoftver használatából ered˝o semmilyen k¨ ozvetlen, k¨ ozvetett, véletlenszer˝ u, k¨ ulönleges példaadó vagy sz¨ ukségszer˝ u károkért (beleértve, de nem erre korlátozva a helyettes´ıt˝o termékek vagy szolgáltatások beszerzését, u ¨zemkiesést, adatvesztést, elmaradt hasznot vagy u ¨zletmenet megszakad´ as´ at), val´ o felel˝ osség, bárhogy is következett be, kárigény nem érvényes´ıthet˝ o.

1.1.

´ Altal´ anos Ko asi Felt´ etelek ¨zread´

1. A Disztrib´ uci´ o forr´ ask´ odja ingyenesen, azaz bármely adathordozón - módos´ıtás nélk¨ ul - d´ıjmentesen m´ asolhat´ o és terjeszthet˝o. 2. A Disztrib´ uci´ o, vagy egy darabja módos´ıtható, a módos´ıtás ezután tovább terjeszthet˝ o, ha az al´ abbi feltételek is teljes¨ ulnek: a.) A m´ odos´ıtott f´ ajlokat el kell l´ atni olyan megjegyzéssel, mely felt¨ unteti a m´ odos´ıt´ ast végz˝ o nevét és a módos´ıtások dátumát. b.) Minden olyan munk´ at vagy programot, mely részben vagy egészben tartalmazza a Disztrib´ uci´ ot vagy a Disztrib´ ución alapul, olyan szabályokkal kell kiadni, hogy annak használati joga harmadik személy részére ingyenesen hozz´ aférhet˝ o legyen, ezen dokumentumban található szab´ alyok alapj´ an.

2

1. FEJEZET

UHU-LINUX LICENC

c.) Ha a m´ odos´ıtott Disztrib´ uci´ o vagy program interakt´ıv bemenetet használ, akkor azt u ´gy kell elkész´ıteni, hogy a megszokott módon történ˝o ind´ıt´ askor megjelen´ıtsen egy u ¨zenetet a megfelel˝o szerz˝oi jogi megjegyzéssel és a garancia hi´ any´ ara utaló közléssel (vagy éppen azzal az inform´ aci´ oval, hogy miként juthat valaki garanciához), illetve azzal az inform´ aci´ oval, hogy b´ arki terjesztheti a Disztrib´ uciót eme feltételek alapj´ an. Ezen k´ıv¨ ul utal´ ast kell tenni arra, hogy miként olvashatja el a felhaszn´ al´ o ezt a dokumentumot. (Kivétel: ha a Disztrib´ ució interakt´ıv ugyan, de nem jelen´ıt meg hasonló u ución ¨zenetet, akkor a Disztrib´ alapul´ o munk´ anak sem kell ezt tennie.) d.) Ha a m´ odos´ıtott program egy azonos´ıtható része nem a Disztrib´ ución alapul, teljesen f¨ uggetlen¨ ul elk¨ ulön´ıthet˝o és azonos´ıtható, akkor ez a szab´ alyoz´ as nem vonatkozik erre a programrészre, feltéve, hogy az k¨ ulön programként van terjesztve. Ha azonban a módos´ıtott program a Disztrib´ uci´ on alapul, akkor kizárólag a Disztrib´ ucióval egy¨ utt terjeszthet˝ o ezen licenc alapj´ an, mely ebben az esetben a jogokat minden egyes programot m´ odos´ıt´ o felhasználó számára kiterjeszti a Disztrib´ uci´ ora vonatkoz´ oan, tekintet nélk¨ ul arra, hogy melyik részt ki ´ırta. Ezen sz¨ ovegrésznek az a célja, hogy mások jogait kizárólag saját maga által ´ırt munk´ akra korl´ atozza. A cél, hogy a jogok gyakorlása szabályozva legyen a Disztrib´ uci´ on alapul´ o, illetve a gy˝ ujteményes munkák terjesztése esetében is. Ezen k´ıv¨ ul m´ as munkák, melyek nem a Disztrib´ ución alapulnak, de a Disztrib´ uci´ oval (vagy a Disztrib´ ución alapuló munkával) k¨ oz¨ os adathordoz´ on vagy adattárolón szerepelnek, nem esnek ezen szab´ alyok érvényessége al´ a. 3. A Disztrib´ uci´ o (vagy a Disztrib´ uci´ on alapuló munka a 2. szakasz alapján) másolhat´ o és terjeszthet˝ o forr´ ask´ od´ u vagy bináris/futtatható kód´ u formájában az 1. és 2. szakaszban foglaltak szerint, amennyiben az alábbi feltételek is teljes¨ ulnek: a.) A teljes, gép ´ altal értelmezhet˝ o forráskód k´ıséri az anyagot, melynek terjesztése az 1. és 2. szakaszban foglaltak szerint történik, szoftverterjesztésre haszn´ alt hordoz´ on; vagy b.) Egy legal´ abb h´ arom évre sz´ ol´ o ´ırásos ajánlat k´ıséri az anyagot, mely szerint b´ armely k¨ uls˝ o személynek rendelkezésre áll a teljes gép által értelmezhet˝ o forr´ ask´ od, a fizikai tovább´ıtást fedez˝o összegnél nem nagyobb d´ıjért az 1. és 2. szakaszban foglaltak szerint szoftverterjesztésre haszn´ alt adathordoz´ on; vagy c.) Olyan t´ ajékoztat´ as k´ıséri az anyagot, mely tartalmazza az ´ırásos ajánlat sz¨ ovegét a forr´ ask´ od biztos´ıtására. (Ez az alternat´ıva csak nem

´ ´ ´ FELTETELEK ´ ¨ 1.1. ALTAL ANOS KOZREAD ASI

3

kereskedelmi terjesztés esetén alkalmazható, abban az esetben, ha a terjeszt˝ o a Disztrib´ uci´ ohoz a forráskód´ u vagy bináris/futtatható kód´ u form´ aj´ aban jutott hozz´ a az aj´ anlattal egy¨ utt a b. cikkelynek megfelel˝oen.) Egy munka forr´ ask´ odja a munkának azt a formáját jelenti, melyben a m´ odos´ıt´ asokat szok´ as végezni. A teljes forráskód, egy végrehajtható program esetében jelenti a modulok forráskódját, a kapcsolódó fel¨ uletkezel˝ o defin´ıci´ os f´ ajlokat, és a ford´ıtást vezérl˝o parancsfájlokat. A forr´ ask´ odnak nem kell tartalmaznia az operációs rendszer f˝obb részeit (kernel ford´ıt´ oprogram stb.), melyen a végrehajtható kód fut, hacsak nem tartozik ehhez maga a program is. Ha a végrehajthat´ o program vagy forráskód terjesztése a forráskód hozz´ aférését egy megadott helyen biztos´ıtó ajánlattal történik, ez az aj´ anlat egyenérték˝ u a forr´ ask´ od terjesztésével, még akkor is, ha másoknak ´ıgy nem kell a forr´ ast lemásolniuk a forráskóddal egy¨ utt. 4. A Disztrib´ uci´ ot csak ebben a dokumentumban le´ırtaknak megfelel˝oen lehet lem´ asolni, terjeszteni, m´ odos´ıtani, rá jogokat bejegyezni, értve ez alatt k¨ ulönösen a Disztrib´ uci´ onak vagy annak részeinek könyvben, folyóiratban, szaklapban, m´ as szoftvertermékek mellékleteként vagy bármilyen más elektronikus vagy nem elektronikus formában történ˝o közzétételét is (beleértve az itt fel nem sorolt k¨ ozzétételi m´ odokat is), amelyekre azonban kizárólag k¨ ulön szerz˝ odés megk¨ otésével ker¨ ulhet sor. Az egyéb módon való másolás, módos´ıt´ as, terjesztés, jogok bejegyzése semmisé teszi a dokumentumban közzétett jogosults´ agokat. Azoknak, akik jogaikat jelen szerz˝oi szabályozás keretei k¨ oz¨ ott kapt´ ak, jogosults´ aguk mindaddig megmarad, am´ıg az itt le´ırtaknak maradéktalanul megfelelnek. 5. Nem kell elfogadni ezt a szab´ alyoz´ ast, mivel alá´ırni sem kell. Ezen k´ıv¨ ul viszont semmi m´ as nem adhat jogokat a Disztrib´ ució továbbterjesztésére és módos´ıt´ as´ ara. Amennyiben ezen cselekedetek nem jelen szerz˝oi jogi szabályozás keretei k¨ oz¨ ott t¨ orténnek, a törvény b¨ unteti. Mindezek miatt a Disztrib´ ució (vagy a Disztrib´ uci´ on alapuló munka) terjesztése vagy módos´ıtása ezen dokumentum szab´ alyainak elfogadását jelenti. 6. Minden alkalommal, amikor a Disztrib´ ució (vagy azon alapuló munka) továbbad´ asa t¨ orténik, a Disztrib´ ució ”vev˝oje” automatikusan hozzájut a Disztrib´ uci´ o eredeti tulajdonos´ anak szerz˝oi jogait tartalmazó dokumentumhoz, mely biztos´ıtja a Disztrib´ uci´ o másolását és terjesztését eme szabályok szerint. Ezen szab´ alyok betart´ asa céljából, nem lehet semmi módon további korlátoz´ asokat hozni a ”vev˝ o” sz´ amára. Más szavakkal: a Disztrib´ ució továbbad´ oja nem felel˝ os m´ as személyekkel betartatni ezeket a szabályokat.

4

1. FEJEZET

UHU-LINUX LICENC

7. Ha b´ırós´ agi hat´ arozat vagy m´ as szabadalmi kötöttségek miatt olyan feltételek állnak el˝ o, melyek ellentétesek e szabályozással, ezek nem mentik fel a terjeszt˝ ot a feltételek figyelembevétele alól. Ha a terjesztés nem lehetséges ezen szab´ alyoz´ as szerint, akkor egyáltalán nem lehetséges. Például, ha egy szabadalmi szerz˝ odés nem engedi meg egy program tiszteletd´ıj nélk¨ uli terjesztését, akkor az egyetlen m´ odja, hogy eleget tegyen valaki mindkét szabályoz´ asnak az, hogy el´ all a tov´ abbfejlesztett program terjesztését˝ol. Ha ennek a szakasznak b´ armely része nem érvényes¨ ul, vagy nem érvényes´ıthet˝o valamely k¨ or¨ ulmény folyt´ an, akkor a szakaszt kell mérlegelni, egyéb esetekben a szakasz, mint egész alkalmazandó. Ennek a szakasznak nem az a célja, hogy a szabadalmak vagy egyéb hasonló jogok elutas´ıt´ as´ ara b´ırjon b´ arkit is. Mindössze meg szeretné védeni a szabad szoftver terjesztés rendszerének egységét, melyet a szabad közreadást szabályoz´ o feltételrendszerek teremtenek meg. Sok ember nagylelk˝ u közrem˝ uködése folyt´ an igen nagysz´ am´ u és változatos szoftver terjesztése történik ezen a m´ odon, mely nagyban f¨ ugg ennek a feltétel-rendszernek állandó betartásán. Minden esetben a szerz˝ o/adományozó dönti el, hogy m˝ uvét mely rendszer szerint teszi k¨ ozzé. Ezt a döntést a jogok felhasználója nem befolyásolhatja. Ez a szakasz pontosan szeretné tisztázni a szabályozás hátralev˝o részének lehetséges k¨ ovetkezményeit. Ha a Disztrib´ uci´ o terjesztése és/vagy használata egyes országokban nem lehetséges szabadalmak vagy szerz˝ oi jogokkal védett kapcsolódási fel¨ uletek miatt, akkor a Disztrib´ uci´ o szerz˝ oi jogainak eredeti tulajdonosa, aki a Disztrib´ uciót ezen szab´ alyoz´ as alapj´ an adja közre, egy földrajzi megkötést adhat a terjesztésre, és egyes orsz´ agokat kizárhat. Ekkor a terjesztés csak azokban az orsz´ agokban lehetséges, amelyek nem lettek ilyen módon kizárva. Ebben az esetben ennek a szab´ alyoz´ asnak kell tartalmazni az ilyen megkötéseket is. 8. A Disztrib´ uci´ ot m´ as szabad szoftverbe be lehet ép´ıteni. Garanciav´ allal´ as nincs! 9. Mivel a disztrib´ uci´ o haszn´ alati joga d´ıjmentes, a disztrib´ ucióhoz az ide vonatkozó jogszab´ alynak megfelel˝ oen nem jár garancia. Amennyiben a szerz˝oi jogok tulajdonosai ´ır´ asban m´ asként nem nyilatkoznak, a disztrib´ ució u ´gy ” ahogy van” ker¨ ul kiad´ asra mindenféle garanciavállalás nélk¨ ul. A disztrib´ uci´ oval kapcsolatban nincs sem származtatott, sem egyéb garanciavállal´ as beleértve, de nem kiz´ ar´ olagosan a forgalomba-hozhatóságra vagy

´ ´ ´ FELTETELEK ´ ¨ 1.1. ALTAL ANOS KOZREAD ASI

5

alkalmazhat´ os´ agra vonatkoz´ o garanciákat. A program min˝oségéb˝ol és m˝ uködéséb˝ ol fakad´ oo sszes kock´ a zat a felhaszn´ a l´ o t terheli. Ha a program hib´ a¨ san m˝ uk¨ odik, a felhaszn´ al´ onak mag´ anak kell vállalnia a jav´ıtáshoz sz¨ ukséges minden k¨ oltséget. 10. Sem a program szerz˝ oje, sem m´ as, aki módos´ıtotta és/vagy terjesztette a programot a fentieknek megfelel˝ oen, nem tehet˝o felel˝ossé károkért, melyek lehetnek véletlenek, vagy meghat´ arozott kör¨ ulmények miatt történtek (beleértve, de nem kiz´ ar´ olagosan az adatvesztést és a helytelen adatfeldolgozást, valamint a m´ as programokkal val´ o hibás egy¨ uttm˝ uködést), még abban az esetben sem, ha ezen felek tudat´ aban voltak ilyen károk keletkezési lehet˝oségének. Ez a program hasznoss´ aga reményében ker¨ ul közreadásra, mindenféle GA´ UL ¨ az eladhat´ RANCIA NELK os´ agra vagy valamely célra való alkalmazhatóságra vonatkoz´ o sz´ armaztatott garanciát is beleértve.

2. fejezet

A sz´ am´ıt´ og´ ep fel´ ep´ıt´ ese 2.1.

Az asztali sz´ am´ıt´ og´ epekre vonatkoz´ o garanci´ ar´ ol

1. A garancia érvényét vesz´ıti, ha a kész¨ uléket nem rendeltetésszer˝ uen használjuk, sz´ andékosan megrong´ aljuk, vagy bármilyen más módon az eredeti formáj´ at megv´ altoztatjuk. A sz´ am´ıtógéphez kapott garancia-levélben foglaltak eltérést mutathatnak, ezért annak tanulmányozását ne mulasszuk el. 2. A garancia érvényét vesz´ıti, ha a kész¨ uléken található matricákat vagy egyéb plomb´ akat” megv´ altoztatjuk, olvashatatlanná tessz¨ uk, bármilyen más sé” r¨ ulést okozunk rajtuk, esetleg elt´ avol´ıtjuk. 3. A szám´ıt´ ogép szerv´ızbe k¨ uldése el˝ ott a mi felel˝osség¨ unk, hogy minden adatot lements¨ unk r´ ola. A jav´ıt´ ast végz˝ o cég nem minden esetben felel a jav´ıtás közbeni adatvesztésekért. Egyébként sem szerencsés adatainkat idegenek kezébe adni.

2.2.

Biztons´ agi el˝ o´ır´ asok

Figyelmeztet´ es! Az al´ abbi biztons´ agi el˝ o´ır´ asok megn¨ ovelik a sz´ am´ıt´ og´ ep ´ elettartam´ at. K¨ ovess¨ uk a garancialev´ elben le´ırtakat ´ es tartsuk be az aj´ anl´ asokat! Minden, az u ´tmutat´ oban nem szerepl˝ o szerv´ızmunk´ at csak szakk´ epzett szem´ ellyel v´ egeztess¨ unk. Ne haszn´ aljunk s´ er¨ ult h´ al´ ozati k´ abelt, eloszt´ ot, tartoz´ ekokat ´ es egy´ eb kieg´ esz´ıt˝ ot. A 230V-os h´ al´ ozati (fali) aljzat ´ es az eloszt´ o is rendelkezzen v´ ed˝ of¨ oldel´ essel, amely illeszkedik a sz´ am´ıt´ og´ eppel sz´ all´ıtott h´ a-

8

2. FEJEZET

´ ÍTOG ´ EP ´ FELEP ´ ÍTESE ´ A SZAM

l´ ozati k´ abelhez. Ne haszn´ aljunk mar´ o hat´ as´ u old´ oszert (h´ıg´ıt´ ot, benzint vagy m´ as vegyszert) a g´ ep tiszt´ıt´ as´ ahoz, de m´ eg annak k¨ ozel´ eben sem. Tiszt´ıtás el˝ ott h´ uzzuk ki a h´ al´ ozati k´ abelt a fali aljzatból vagy az elosztóból. Törölj¨ uk végig puha ruh´ aval a sz´ am´ıt´ ogépet és a perifériákat. Használjunk karcolásmentes tiszt´ıt´ oszert és annyi vizet, hogy a ruhából csavarás, nyomás hatására se csepegjen a v´ız. Vég¨ ul sz´ araz ruh´ aval törölj¨ uk le a maradék nedvességet. Amennyiben u ´gy ´ıtélj¨ uk meg, hogy némi nedvesség befolyhatott a réseken, a biztonság kedvéért v´ arjunk p´ ar ´ or´ at az ismételt bekapcsolással, hogy a nedvesség elpárologhasson. Ne feledj¨ uk, hogy a sz´ am´ıtógép – nem csak az érintésvédelmi szempontok miatt – legnagyobb ellensége a pára, a nedvesség, ezért a lehet˝oségekhez mérten ´ ovjuk az ilyen ir´ any´ u behatásoktól. Ne helyezz¨ uk a sz´ am´ıtógépet egyenetlen fel¨ uletre. A burkolatok sér¨ ulését azonnal jav´ıttassuk meg.

Ne ejts¨ unk vagy helyezz¨ unk a szám´ıtógép tetejére idegen t´ argyat.

Ne érints¨ uk a sz´ am´ıt´ ogép monitorának fel¨ uletét.

Ne helyezz¨ uk a sz´ am´ıtógépet és a monitort er˝os mágneses tér k¨ ozelébe.

Ne tegy¨ uk ki nedvesség vagy bármilyen folyadék hatás´ anak a sz´ am´ıt´ ogépet és tartozékait. Ne haszn´ aljuk a gépet, k¨ ulönösen a beép´ıtett modemet és TV-k´ arty´ at vihar, zivatar esetén.

´ ÍTOG ´ EP ´ OSSZETEV ˝ ´ ¨ 2.3. A SZAM OINEK ISMERTETESE

9

Ne haszn´ aljuk a gépet koszos, poros környezetben. Ne haszn´ aljuk a gépet, ha a közelben gázszivárgás lehetséges.

Ne tegy¨ uk ki a gépet 50 feletti h˝omérsékletnek. Ne tegy¨ uk a gépet t˝ uz˝o napra. Ne takarjuk el a gép szell˝oz˝ony´ılásait.

Ne tegy¨ uk ki a gépet 0 alatti h˝omérsékletnek, mert esetleg nem indul el vagy hibásan m˝ uködik. Miel˝ott sz´ all´ıtani kezdj¨ uk a sz´ am´ıt´ ogépet, távol´ıtsunk el róla minden csatlakozót és kábelt, amely ¨ osszek¨ oti a perifériákkal. Így elker¨ ulhetj¨ uk a csatlakozók sér¨ ulését. T´ avol´ıtsuk el a hajlékony lemezt a meghajtóból és ne legyen lemez a CD vagy DVD egységben sem. A gépet és a perifériákat csomagoljuk be fóliazsákba, ha módunk van r´ a, sz´ all´ıtsuk az eredeti csomagolásban.

2.3.

A sz´ am´ıt´ og´ ep ¨ osszetev˝ oinek ismertet´ ese

Kicsomagol´ as A szám´ıt´ ogép kicsomagol´ as´ ahoz vegy¨ unk igénybe seg´ıtséget. A gépet és a monitort a dobozban hab vagy pap´ır idomok tartják. Ezek általában szorosan illeszkednek a doboz fal´ ahoz, nem lehet egyszer˝ uen kiemelni a gépet. A seg´ıt˝onek tartani kell a dobozt, hogy a gép biztons´ aggal kiemelhet˝o legyen, k¨ ulönösen egy nagyobb méret˝ u (17-19 h¨ uvelykes) monitor esetén. ´ szerzemény¨ Uj unkkel val´ o els˝ o ismerkedés céljára legjobban egy olyan asztal felel meg, amely megfelel˝ oen megvil´ ag´ıtott helyen van és körbejárható (pl. étkez˝oasztal). A végleges elhelyezés speci´ alis asztalra vagy polcra, zsámolyra csak azután célszer˝ u, ha m´ ar minden lehet˝ oséggel megismerkedt¨ unk. El˝oször csomagoljuk ki a sz´ am´ıt´ ogépet és helyezz¨ uk az asztalra.

10

2. FEJEZET


A sz´ am´ıt´ og´ ep el˝ olapja Szám´ıtógép¨ unk val´ osz´ın˝ uleg az al´ abbi ábrához hasonló felép´ıtés˝ u, bár lehet fekv˝o elrendezés˝ u és tartalmazhat t¨ obb meghajtóegységet is. Ezekr˝ol a lehet˝oségekr˝ol az adott helyen eml´ıtést tesz¨ unk. Fel¨ ulr˝ol lefelé haladva az 5,25 ”-os meghajt´ ok befogadására alkalmas helyek láthatók, 1-4 darab a ház méretét˝ol f¨ ugg˝oen. Itt egy vagy két optikai meghajtó-egységet találhatunk amely lehet: CD-ROM meghajt´ o adat, multimédia vagy hang (audio) CD olvasására (Compact Disc), CD-RW meghajt´ o az el˝obbieken k´ıv¨ ul megfelel˝ o CD lemez ´ırására és u ´jra´ırására is alkalmas (Compact Disc ReWritable), DVD-ROM meghajt´ o adat, multimédia vagy mozi (video) DVD olvasására (DVD ROM). Fentiek b´ armilyen ¨ ossze´ all´ıt´ asban alkothatnak egy egységet vagy akár mindhárom lehet egyetlen egységben is. Ezt nevezz¨ uk Combo meghajtónak. Egy Combo vagy egy CD-RW egység mellé szok´ as még egy CD-ROM egységet is beép´ıteni, ha gyors másol´ asra van sz¨ ukség. A fentieken k´ıv¨ ul itt nyerhetnek elhelyezést a cserélhet˝o merevlemez háttértárak, azaz rack” merevlemezek. ” 1 - Fejhallgat´ o csatlakoz´ o (3,5 mm-es Jack) 2 - CD-ROM t´ alca ´ 3 - Nyit / Z´ ar / Allj nyom´ ogomb. Utóbbi hang CD lej´ atsz´ asakor, ismételt nyomásra nyit. 4 - Lejátsz´ as / Ugr´ as nyom´ ogomb. Hang CD esetén az els˝ o sz´ amt´ ol, lejátszás közben, ismételt nyom´ asra a következ˝o sz´ amra.

9 - Merevlemez aktivitását jelz˝o világ´ıtó dióda (LED). ´ 10 - Ujraind´ ıtó gomb (RESET). Ha már semmi sem m˝ uködik - opcionális. 11 - Bekapcsoló nyomógomb. ATX rendszer˝ u gépeknél csak jelzést ad a tápegységnek a bekapcsolásra. 12 - 3,5 ”-os hajlékony lemez kidobó (Eject) nyomógomb.

´ ÍTOG ´ EP ´ HATLAPJA ´ 2.4. A SZAM

5 - Aktivit´ as jelz˝ ol´ ampa (LED). Olvasó egység esetén egy, olvas´ o/´ır´ o egység esetén kett˝ o vagy egy darab kett˝os fény˝ u (Read/Write). 6,7 - Hanger˝ o szab´ alyoz´ o t´ arcsa a fejhallgató kimenethez. Esetleg két nyomógomb a hanger˝ o fel- és leszab´ alyozásához. 8 - Bekapcsol´ as jelz˝ ol´ ampa (LED).

11 13 - 3,5 ”-os hajlékonylemez meghajtó.

14 - 3,5 ”-os hajlékonylemez aktivitás lámpa.

A 3,5 ”-os meghajt´ ok befogad´ as´ ara alkalmas hely (13) - 1-3 darab a ház méretét˝ol f¨ ugg˝oen - ´ altal´ aban csak egy hajlékonylemez meghajtót tartalmaz, ami k´ıv¨ ulr˝ol is láthat´ o. A takar´ o fedél m¨ og¨ ott rendszerint itt található gép¨ unk nagykapacitás´ u t´ arol´ oegysége, a merevlemez egység (Hard / Winchester Disk).

2.4.

A sz´ am´ıt´ og´ ep h´ atlapja

A gép¨ unk az al´ abbihoz hasonl´ o felép´ıtés˝ u, bár lehet fekv˝o elrendezés˝ u is. A kártyatartó résekben t¨ obb o n´ a ll´ o k´ a rty´ a t tartalmazhat csatlakoz´ o kkal egy¨ utt. ¨ Fel¨ ulr˝ol lefelé haladva a hátlap s´ıkjában a sz´ am´ıtógép tápegysége látható a ventil´ atorral (1) a f˝okapcsolóval (10) a hálózati fesz¨ ultségválasztóval (11) és a 230Vos h´ alózati csatlakozóval (12). A hálózati fesz¨ ultség-választó egy cs´ uszó-kapcsoló, ma m´ ar ritka, csak EU/USA univerzális verzi´ o esetén fordulhat el˝o. Nagyon fontos, hogy tudjunk létezésér˝ol, és mindig 230Vos ´ allásban legyen. Ellenkez˝o esetben gép¨ unk menthetetlen¨ ul tönkremegy bekapcsol´ askor. A hátlap s´ıkj´ ab´ ol bes¨ ullyesztve tal´ alhatók a szám´ıtógép perifériáinak csatlakozói. Ezek a csatlakoz´ ok ´ atlagos teljes´ıtmény˝ u, házi vagy u ¨zleti alkalmazásra kész¨ ult szám´ıt´ ogép esetén a sz´ am´ıt´ ogép f˝o egységére az alaplapra (Mainboard) vannak gyárilag szerelve. A periféri´ akat m˝ uködtet˝o vagy meghajtó elektronika szintén az alaplapra van ép´ıtve, integr´ alva. K¨ ulönleges multimédi´ as igények vagy grafikus képességek esetén önálló egységként ép¨ ulhetnek grafikus-, hang-, és modemkártyák a kártyarésekbe (9).

12 1 - Tápegység ventil´ ator

2. FEJEZET


9 - B˝ov´ıt˝o / kártyatartó rések (lásd kés˝obb) 10 - Hálózati f˝okapcsoló

2 - PS/2 billenty˝ uzet csatlakoz´ o (ibolyakék) 3 - USB csatlakoz´ ok (2db) 11 - Hálózati fesz¨ ultségválasztó 4 - RS 232 csatlakoz´ o ttyS0, azaz 12 - 230V-os hálózati csatlakozó COM1 (9 p´ olus´ u) 5 - VGA monitor csatlakoz´ o (15 p´ o- 13 - PS/2 egér csatlakozó (zöld) lus´ u) vagy ttyS1, azaz COM2 (9 p´ olus´ u) 6 - Hangsz´ or´ o / hang jelkimenet 14 - Ethernet hálózati csatlakozó (8 csatlakozó (két-hangsz´ or´ os, 3,5 mm- pólus´ u RJ-45 telefon csatlakozó) es Jack, zöld) 7 - Hang jelbemenet (3,5 mm-es Jack, 15 - Párhuzamos csatlakozó (25 pókék) lus´ u) 8 - Mikrofon bemenet (3,5 mm-es 16 - Játék / MIDI csatlakozó (15 póJack, rózsasz´ın) lus´ u) A szám´ıtógép h´ atulj´ an, alj´ an, oldal´ an, esetleg az elején lév˝o szell˝oz˝o ny´ılásokat ne takarjuk el. Ne helyezz¨ uk olyan sz˝ uk zárt helyre amely akadályozza a leveg˝o szabad áraml´ as´ at. Mivel a sz´ am´ıt´ ogép m˝ uk¨ odése k¨ ozben folyamatosan h˝ot termel, figyelj¨ unk arra, hogy minden sug´ arz´ o h˝ ot˝ ol tartsuk távol. Nem szerencsés a gépet radiátor, vagy egyéb h˝ oforr´ as k¨ ozelében m˝ uködtetn¨ unk. Sokan elfelejtkeznek arról, hogy nyáron a k¨ uls˝ o h˝ omérséklet emelkedésével romlik a h˝oátadó képesség, ezért a hossz´ utáv´ u megb´ızhat´ o u ulj¨ uk az olyan elhelyezést, ¨zemeltetés érdekében ker¨ ahol folyamatos naps¨ utésnek van kitéve gép¨ unk. Egyébként minden sz´ am´ıt´ ogép h˝ o´ atadó-képessége folyamatosan romlik. Ennek oka, hogy a h˝ ut˝ o ventill´ atorok kopnak, a besz´ıvott por lerakodik az alkatré´ szeken. Evente legal´ abb egy alkalommal érdemes gép¨ unket elvinni szakszerv´ızbe, ahol megfelel˝ o eszk¨ oz¨ okkel elt´ avol´ıtj´ ak a szennyez˝odéseket, leellen˝orzik a ventillátorok helyes m˝ uk¨ odését, sz¨ ukség esetén cserélik ˝oket. M˝ uködésképtelen ventillátorokkal még r¨ ovid ideig sem szabad használni a szám´ıtógépet. A billenty˝ uzet és az egér csatlakoz´ oja egyforma, csak sz´ın¨ uk illetve poz´ıciójuk alapján lehet megk¨ ul¨ onb¨ oztetni ˝ oket. A COM1 (ttyS0), COM2 (ttyS1) és a VGA, Párhuzamos, J´ aték / MIDI csatlakozók mindegyike D t´ıpus´ u (ha szemb˝ol nézz¨ uk D bet˝ ure emlékeztet, ez biztos´ıtja, hogy ne lehessen ford´ıtva csatlakoztatni a párját). El˝ obbi kett˝ o apa (Male) utóbbi három anya (Female) csatlakozó. Figyelj¨ uk meg, hogy a VGA és a J´ aték / MIDI csatlakozó azonos pólusszám´ u de eltér˝o méret˝ u. Az Ethernet h´ al´ ozati csatlakozó és az USB csatlakozók alkotta blokkot szok´ as még a P´ arhuzamos és a J´ aték / MIDI csatlakozók közé helyezni.

´ ÍTOG ´ EP ´ HATLAPJA ´ 2.4. A SZAM

13

A b˝ov´ıt˝ok´ artya helyeken az al´ abbi funkciój´ u és / vagy ezekhez hasonló kártyákat találhatunk.

VGA / Video k´ artya

Hangk´ artya

Hang / Fax modemk´ artya

A kétféle VGA k´ artya fels˝o csatlakoz´ oj´ ahoz normál VGA monitort az alsó csatlakoz´ ojához lapos LCD (Flat Panel) monitort csatlakoztathatunk (DVI-I). A középs˝o csatlakoz´ ohoz TV csatlakoztatható RCA ¨ osszetett video (Composite Out), vagy S-VIDEO csatlakozóval.

Fel¨ ulr˝ ol lefelé haladva: Mikrofon bemenet (MIC) Hang jelbemenet (LINE IN) 2-hangsz´ or´ os / hang jelkimenet csatlakozó (FRONT) 6-hangsz´ or´ os / hang jelkimenet csatlakozó (5.1CH OUT) MIDI / J´ aték, botkorm´ any (Joystick) csatlakoz´ o

Fel¨ ulr˝ol lefelé haladva: A telefonvonal fali csatlakozójától (Line, RJ11) A telefonkész¨ ulék vonali csatlakozójához (Handset, RJ-11) Mikrofon bemenet (Mic) Hangszóró / hang jelkimenet csatlakozó (Speaker)

Min˝oségi, multimédia alkalmaz´ asokhoz kész¨ ult alaplapokon további csatlakozási lehet˝oségeket is tal´ alhatunk. A IEE1394 csatlakozó - amely iLink (Sony) illetve FireWire (Apple) néven is ismert) nagy sebesség˝ u soros kapcsolatot tesz lehet˝ové. Ugyanarra a kábelre akár 63 eszk¨ ozt is r´ aköthet¨ unk és 100-400 Mbit/s sebességgel is kommunik´ alhatunk. Ma már gyakran tal´ alunk ilyen csatlakozási lehet˝oséget, min˝oségi digitális berendezéseken (fényképez˝ ogép, video). Ott a jelölés általában: DV (Digital Video). Az IrDA kényelmes, gyors infrav¨ or¨ os kommunikációs kapu, mely kábel nélk¨ uli kommunik´ aci´ ot tesz lehet˝ ové ak´ ar 4 Mbit/s sebességig. Természetesen az ´ıgy

14

2. FEJEZET


egymással kommunik´ alni képes eszk¨ oz¨ oknek (nyomtató, PDA, mobiltelefon) rálátásuknak kell lenni¨ uk egym´ asra.

2.5.

A billenty˝ uzet

Asztali sz´ am´ıt´ ogépekhez ´ altal´ aban a j´ ol bevált teljes méret˝ u billenty˝ uket tartalmazó billenty˝ uzetet haszn´ aljuk, amely ¨ onálló ny´ılbillenty˝ uket, operációs rendszer billenty˝ uket és 12 (F1, F2, . . . F12) funkcióbillenty˝ ut tartalmaz.

A ny´ılbillenty˝ uk (Cursor keys) seg´ıtségével az éppen futó alkalmazástól f¨ ugg˝oen mozgathatjuk a kurzort a képerny˝ on négy irányba, hasonlóan a numerikus billenty˝ uzeten lev˝ o ny´ılbillenty˝ uh¨ oz, amikor a numerikus billenty˝ uzet zárja (Num Lock) ki van kapcsolva. A z´ arbillenty˝ ukb˝ ol (Lock keys) h´ arom található a billenty˝ uzeten. Ezek seg´ıtségével két-két funkci´ o k¨ oz¨ ott v´ althatunk. Mindegyik zárbillenty˝ uhöz tartozik egy jelz˝olámpa (Lock keys indicators).

´ 2.6. AZ EGER

Caps Lock

Num Lock

Scroll Lock

15 Bekapcsolt ´ allapotban minden bet˝ u nagybet˝ uként jelenik meg a kijelz˝ on (hasonl´ oan mint amikor a bet˝ uváltó (Shift) billenty˝ ut nyomva tartjuk egy bet˝ u le¨ utése közben). Bekapcsolt ´ allapotban a numerikus u ¨zemmódot rögz´ıti (péld´ aul sz´ amol´ ogép billenty˝ uzetként m˝ uködik a négy aritmetikai oper´ atorral: +, -, *, /). Bekapcsolt ´ allapotban a képerny˝o tartalma egy sorral fel vagy le mozdul, amikor a fel vagy a le ny´ılbillenty˝ ut használjuk (szöveges alkalmaz´ asok használhatják, de nem minden alkalmazásn´ al m˝ uk¨ odik).

Az oper´ aci´ os rendszer billenty˝ ukb˝ ol három található a billenty˝ uzeten. Ezek seg´ıtségével k¨ ozvetlen végrehajthatunk néhány operációs rendszert˝ol f¨ ugg˝o funkciót.

2.6.

Az eg´ er

Asztali sz´ am´ıt´ ogépekhez ma m´ ar sokféle egeret használhatunk a preferált alkalmazások, egyéni ´ızlés, kényelem és nem utolsósorban kéz¨ ugyesség¨ unk f¨ uggvényében. Az itt bemutatott alapt´ıpus funkciói bármely összetettebb megoldáson megtalálhatók és elegend˝ oek az oper´ aci´ os rendszer és az alkalmazások kezelésére. Ez az alapt´ıpus a kétgombos g¨ ord´ıt˝ okerekes egér.

Az egér gombjait mutat´ oujjal kezelj¨ uk. A baloldali nyomógomb (Left button) egy gyors lenyom´ as´ at és elengedését nevezz¨ uk kattintásnak (clicking). Néha sz¨ ukség¨ unk lesz dupla kattint´ asra (double-clicking) amikor is kétszer egymás után kattintunk a baloldali gombbal, valamint jobb-kattintásra (rightclicking) amikor a jobboldali gombbal (Right button) kattintunk egyet. A két nyom´ ogomb k¨ oz¨ ott (ma m´ ar egyre több egéren megtalálható) kerék mutatóujjal kényelmesen kezelhet˝ o és k¨ onnyebb görgetési lehet˝oséget k´ınál az egér mozgatásánál. Az adott alkalmaz´ ast´ ol f¨ ugg˝oen görd´ıthet¨ unk sorokat, oldalakat, ablakokat (nem minden alkalmaz´ asn´ al m˝ uködik).

16

2. FEJEZET


Ha eger¨ unket kézbe vessz¨ uk és a h´ at´ ara ford´ıtjuk, érezhetj¨ uk hogy valami elmozdul benne. Ha ´ıgy t¨ orténik akkor hagyományos golyós eger¨ unk van. Az egér alján, középen egy lyuk k¨ or¨ ul a ny´ıl ir´ any´ aba elford´ıtható fedél van. Ford´ıtsuk el. Visszaford´ıtva az egeret - a kez¨ unket al´ a tartva - kiesik bel˝ole egy gumi bevonat´ u vasgolyó. Ez a goly´ o g¨ ord¨ ul az asztalon vagy egérpadon használat közben és rengeteg szennyez˝ odést o uk meg enyhén nedves ¨sszeszed. Ezért rendszeresen törölj¨ tiszt´ıtószeres ruh´ aval. Helyezz¨ uk vissza a golyót, a fedelet és zárjuk le. Ha eger¨ unk k¨ onny˝ u és nem mozdul el benne semmi, akkor optikai eger¨ unk van. Ennek az alj´ an csak egy kicsi ny´ıl´ as van, apró optikai lencsével és ablakkal. Ezeket elég finom ecsettel pormentes´ıteni és gyakorlatilag bármilyen fel¨ uleten használhatjuk.

2.7.

A hajl´ ekonylemez meghajt´ o

Az asztali sz´ am´ıt´ ogépek régi és még sokáig nélk¨ ulözhetetlen meghajtója a hajlékonylemez meghajt´ o (floppy disk drive). 720 KB-os (KB = kilobájt - KByte) és 1,44 MB-os (MB = megab´ ajt - MByte) hajlékonylemezek ´ırására és olvasására alkalmas, bár az el˝ obbi ma m´ ar nagyon ritka. A meghajt´ oba lemezt betenni vagy onnan kivenni kikapcsolt állapotban is lehet. Ha eddig még nem pr´ ob´ altuk volna ki, itt az ideje. Vegy¨ unk kézbe egy lemezt. Az al´ abbi képen l´ athat´ o oldala - a lemez alsó oldala - legyen alul, a ´ fémes része el˝ ol, ezzel ellentétes oldalon pedig fogjuk. Ovatosan illesztve helyezz¨ uk a lemezt a meghajt´ o résébe. A rug´ os ajtó felny´ılik és akadálytalanul haladhat befelé, am´ıg m´ ar csak mintegy centiméternyi látszik a lemezb˝ol. Ekkor középen, mutatóujjal nyomjuk be u ozésig. Halk csattanással helyére ker¨ ul a lemez és a ¨tk¨ kidobó-gomb mintegy fél centimétert kiugrik alaphelyzetéb˝ol. Ha benyomjuk a kidobó gombot a lemez fog kiugrani. Fekv˝o elrendezés˝ u h´ az esetén a meghajtót áll´ıtva szerelik. Ekkor a lemez alsó fele bal oldalon van, mindig azon az oldalon ahol a kidobó gomb van. A hajlékonylemez egy kompakt, k¨ onnyen száll´ıtható adathordozó és ha betartunk bizonyos szab´ alyokat, megb´ızhat´ o is lesz: Mindig kész´ıts¨ unk biztons´ agi m´ asolatokat a fontos adatokat vagy programokat tartalmaz´ o lemezekr˝ ol. Tartsuk t´ avol a lemezeket m´ agneses tért˝ol és h˝oforrástól. Monitor teteje, hangsz´ or´ ok, nyomtat´ ok, m´ asol´ ogépek, mobiltelefon, elektromos berendezések hál´ ozati k´ abele, naps¨ utés, metr´ o és trolibusz adatvesztést okozhat. Soha ne k´ısérelj¨ uk meg kivenni a lemezt a meghajtóból, ha még világ´ıt a meghajt´ o aktivit´ as´ at jelz˝ o l´ ampa.

´ 2.8. A CR-ROM MEGHAJTO

17

Ha m´ ar nem ´ırunk u ´j adatokat a lemezre, használjuk az ´ırásvédelmet, k¨ ulönösen ha idegen sz´ am´ıt´ ogépben is megfordulhat a lemez.

C´ımkézz¨ uk fel prec´ızen lemezeinket, esetleg ´ırjuk rá, hogy mikor vett¨ uk használatba. Rendszeresen tiszt´ıtsuk a meghajt´ ot erre a célra kész¨ ult tiszt´ıtólemezzel és folyadékkal.

2.8.

A CR-ROM meghajt´ o

A CD-ROM meghajt´ o alkalmas a CD-lemezek lejátszására. A CD ugyanakkor a hajlékonylemezhez hasonl´ oan k¨ onnyen száll´ıtható adathordozó is, jelent˝osen nagyobb kapacit´ assal. Egy manaps´ ag ´ altalánosnak mondható CD-ROM lemezre 74-80 perc hang vagy 650-700 MB adat fér. Megeml´ıtj¨ uk, hogy létezik lényegesen kisebb kapacitás´ u CD-ROM lemez is, mely 25 perc hang, vagy 185 MB adat t´ arolására alkalmas. Az ilyen lemezek méretben is eltérnek a megszokott´ ol, teh´ at az átlagos 12 cm-es átmér˝ovel szemben, csupán 8 cm-esek. A CD-ROM olvas´ ok szempontjából nincs jelent˝osége hogy milyen méret˝ u lemezt haszn´ alunk, mivel ma már a lemez tálcáját is u ´gy képzik ki a gyártók, hogy a 185 MB-os lemezeket is képes legyen fogadni. A hajlékonylemez meghajt´ oval ellentétben a CD-ROM meghajtóba lemezt tenni vagy onnan kivenni nem lehet kikapcsolt állapotban - legalábbis u ¨zemszer˝ uen, biztons´ agosan. A t´ alca ugyanis a csak hang CD lejátszására alkalmas HI-FI egységekhez hasonl´ oan motoros mozgat´ as´ u. Mégis el˝ofordulhat olyan eset, hogy a meghibásodott gépben benne marad egy értékes multimédia lemez, netán egy drága DVD vagy program lemez. Erre az esetre találunk a meghajtón egy vészkidobót. Ez egy kicsi lyuk, ´ altal´ aban a nyomógombok és a lámpák között, közvetlen a tálca alatt. Egy kiegyenes´ıtett gemkapoccsal óvatosan beny´ ulva kioldhatjuk a tálca reteszét és elt´ avol´ıthatjuk a lemezt. Ezután a tálcát lassan u ¨tközésig betolva visszazárhatjuk azt.

18

2. FEJEZET


Az alábbiakban a bekapcsolt ´ allapotban történ˝o lemez és meghajtókezelést ismertetj¨ uk:

´ Ovatosan nyomjuk meg a Nyit / z´ ar nyomógombot am´ıg finom koppanást nem érzékel¨ unk. A t´ alca kiny´ılik. Figyelem! - nem u ¨tközhet akadályba. Fogjuk meg a CD-lemezt a képen l´ atható módon, csak a lemez éleit érintve. Tegy¨ uk a t´ alc´ ara a CD-lemezt a c´ımkével felfelé. A Nyit / z´ ar nyom´ ogomb ismételt ´ ovatos megnyomásával zárjuk a tálcát.

Néhány szab´ aly a CD-lemezek kezeléséhez: Ha nem haszn´ aljuk a CD-lemezeket, akkor tartsuk a tokjaikban, ´ıgy elker¨ ulhetj¨ uk a hordoz´ ofel¨ ulet karcol´ od´ as´ at és szennyez˝odését. A szennyez˝odések adatolvas´ asi hib´ at okozhatnak. A CD-lemezeket csak az éleinél fogjuk meg, hogy semmiképpen se ker¨ uljön a hordoz´ o fel¨ uletre ujjlenyomat. Ha tiszt´ıt´ asra szorul egy CD-lemez, akkor ezt puha, pormentes ruhával végezz¨ uk u ´gy, hogy a k¨ ozepét˝ ol a széle felé törölj¨ uk a lemezt - sugárirányba.

Ne törölj¨ uk a lemezt k¨ ork¨ or¨ os mozdulatokkal. Rendszeresen tiszt´ıtsuk a meghajt´ ot erre a célra kész¨ ult tiszt´ıtókészlettel.

Mivel a CD-lemezek ´ır´ as´ ara és DVD-lemezek olvasására alkalmas meghajtók felép´ıtése és kezelése teljesen azonos a CD-ROM meghajtókéval, ezért erre k¨ ulön nem tér¨ unk ki.

´ 2.8. A CR-ROM MEGHAJTO

19

A következ˝ okben r¨ oviden o ¨sszefoglaljuk milyen lehet˝oségeink vannak az egyes meghajtót´ıpusok esetén, illetve ezekhez milyen lemezeket kell beszerezn¨ unk. Ennek során haszn´ alni fogjuk a meghajtók sebességének megadására alkalmazott relat´ıv sebességet. Ezt az alapt´ıpusnak tekintett hang CD-nél alkalmazott 150 kbájt/s-os adat´ atviteli sebességhez képest kell értelmezni. Ezt tekintj¨ uk 1x sebességnek. A meghajt´ oegységek gyorsan fejl˝odtek: mozgó kép lejátszásához legalább 6x sebesség kell. A hang lemezeket továbbra is 1x sebességgel kell lejátszani. A DVD-k esetében 1x sebességnek 1,321 Mbájt/s érték felel meg, emiatt egy 1x-es sebesség˝ u DVD adat´ atviteli sebessége egy 9x-es sebesség˝ u CD-ROM olvasóénak felel meg. Természetesen DVD-ROM meghajtókkal is tudunk hang CD-ket lejátszani, mivel a meghajt´ o képes érzékelni, hogy milyen lemezt helyezt¨ unk be, ´ıgy annak megfelel˝ oen szab´ alyozza a sebességet. Több (CD-DVD) eszköz esetén azzal az eszk¨ ozzel tudunk hang CD-t lej´ atszani, amelyik közvetlen kábelkapcsolattal rendelkezik a hangk´ arty´ aval. Linux alatt a legtöbb lejátszó program azt az eszközt keresi, ami a /dev/cdrom eszk¨ ozre mutat. CD-ROM meghajt´ o Feladata a kereskedelmi vagy mások altal ´ırt (égetett) hang vagy multimédia CD-lemezek leját´ sz´ asa, tov´ abb´ a CD-lemezen terjesztett programok vagy adatok beolvas´ asa. Szok´ as nagyobb adatállományokkal dolgozó, vagy gyakran v´ altoz´ o adatállomány´ u alkalmazásokat közvetlen¨ ul a CD lemezr˝ ol futtatni, nagysebesség˝ u (48x, 52x) meghajt´ ok esetén. Meghajt´ onkon és a használható lemezeken egyaránt megtal´ aljuk a baloldalt l´ atható jelzéseket. CD-RW meghajt´ o Mindazon feladatokra alkalmas, mint az el˝ oz˝ o, csak kissé szerényebb sebességgel (32x, 40x), tov´ abb´ a megfelel˝ o lemezek ´ırására illetve u ´jra´ırására is. Ha CD-R egység¨ unk van (ez már ritka; 8x, 16x sebességgel képes ´ırni) akkor azon az els˝o jelzést találhatjuk (Recordable) és ugyanilyen jelzéssel ellátott ´ırható CD-lemezt kell hozzá v´ as´ arolnunk. Ha CD-R/RW egység¨ unk van (8x, 10x sebességgel képes u ´jra´ırni is), akkor azon a második vagy a harmadik jelzést találhatjuk. Fontos, hogy tudjuk a két u ´jra´ıró t´ıpus (ReWritable vagy ReWritable High Speed) köz¨ ul melyikkel rendelkez¨ unk, hogy megfelel˝ o CD lemezt tudjunk hozzá vásárolni. A harmadik jelzéssel ell´ atott CD-lemezt csak ugyanilyen jelzéssel ell´ atott meghajt´ o képes ´ırni és u ´jra´ırni.

20

2. FEJEZET


DVD-ROM meghajt´ o Mindarra alkalmas, mint a CDROM meghajt´ o, képes DVD-videó vagy multimédia lemezek lej´ atsz´ as´ ara, tov´ abbá DVD-lemezen terjesztett programok vagy adatok beolvasása (4,7 GB-os kapacitás!). CD-RW/DVD-ROM meghajt´ o Mindarra alkalmas mint az el˝ oz˝ o h´ arom (Combo drive). A jelzéseken k´ıv¨ ul prec´ızebb formában is meg szokták adni a meghajt´ ok sebességét: pl. 12x8x8x32x. Ez a mágikus számsor balr´ ol jobbra a CD ´ırási, a CD u ´jra´ırási, a DVD-ROM olvas´ asi és vég¨ ul a már meg´ırt CD-R/RW vagy CD-ROM olvas´ asi sebességét jelenti.

2.9.

A merevlemez meghajt´ o

Szám´ıtógép¨ unkbe val´ osz´ın˝ uleg el˝ ore telep´ıtettek egy nagykapacitás´ u merevlemez meghajt´ ot. Ez k´ıv¨ ulr˝ ol ´ altal´ aban nem látszik, m˝ uködését az aktivitás jelz˝o lámpán k´ıv¨ ul, esetleg halk ropog´ asra emlékeztet˝o hang jelzi. Korszer˝ u energiagazdálkodás´ u gépeknél a bekapcsol´ as ut´ an felpörg˝o meghajtó egy meghatározott id˝o után - ami u ´gy telt el, hogy nem volt lemezaktivitás (´ırás vagy olvasás) - leáll. Majd amikor u ´jra sz¨ ukség lesz r´ a felp¨ or¨ og. Mindkét eseményt hallhatjuk is. A merevlemez meghajt´ ot szokt´ ak még rendszerlemeznek is nevezni (ha több is van akkor az els˝ ot), arra utalva, hogy az operációs rendszer vagy rendszerek ezen helyezkednek el és innen t¨ olt˝ odnek a szám´ıtógép memóriájába induláskor. A merevlemezre ker¨ ulnek az ´ altalunk használt alkalmazások programjai és adatállományai. Munk´ ank sor´ an sz´ amtalan szöveges, rajzos, képi dokumentum keletkezhet elektronikus / digit´ alis form´ aban. Ezeket nagy mennyiségben tárolhatjuk merevlemez meghajt´ onkon, mivel ezek kapacitása hihetetlen tempóban növekedett, mik¨ ozben az ´ aruk alig. Ma ugyanannyiba ker¨ ul egy merevlemez meghajtó, mint 2-3 éve, mik¨ ozben kapacit´ asa t´ızszeresére n˝ott, vagyis egységnyi tárolókapacitás k¨ oltsége tizedére cs¨ okkent. A merevlemezeknek nemcsak a kapacitása, hanem az adatelérési sebessége is jelent˝osen n¨ ovekszik. Ezek egy¨ utt kockázatot is rejtenek magukban. A nagy tárolókapacit´ as elaltathatja éberség¨ unket és nem gondolunk adataink archiválására, mivel van még b˝ oségesen hely. Haszn´ aljuk ki a merevlemezek egyre növekv˝o tárolókapacit´ as´ at, de ne feledj¨ uk el, hogy ami elromolhat az el is romlik! A feltelep´ıtett programok elveszhetnek, mivel meg van a telep´ıt˝okészlet, u ´jra lehet telep´ıteni ˝oket. Ha az ´ altalunk létrehozott szöveges, rajzos, képi dokumentumok eddig csak egy péld´ anyban, a merevlemezen voltak meg, ezek pótolhatatlan veszteséget jelenthetnek.

˝ LEP ´ ESEK ´ 2.10. AZ ELSO

21

Régebben azt tan´ acsolt´ ak az informatikusok, hogy a munka végeztével annak tudatában kapcsoljuk ki a gépet, hogy holnap esetleg nem tudjuk bekapcsolni. Minden munkafolyamat befejezésekor az archiválást javasolták. Ma azért már nem ilyen s´ ulyos a helyzet, a megb´ızhat´ os´ ag is jelent˝osen növekedett. Pótolhatatlan adatokat azonban ma sem szabad egy példányban tárolni! Rendszeresen archiv´ aljunk, ma erre a legjobb eszköz az ´ırható és az u ´jra´ırható CD (esetleg m´ ar a DVD is).

2.10.

Az els˝ o l´ ep´ esek

A megfelel˝ o munkak¨ ornyezet A megfelel˝ o munkak¨ ornyezet nagymértékben befolyásolja közérzet¨ unket és produktivitásunkat. Nagyon fontos, hogy id˝ot szánjunk arra, hogyan is rendezz¨ uk el leend˝o szám´ıt´ ogépes munkahely¨ unket. Néhány fontos szempont: ´ A szék be´ all´ıt´ asa: egy j´ o szék még nem biztos, hogy megfelel˝o szék is. Altal´ aban még be is kell ´ all´ıtani, hogy illeszkedjen a testarányainkhoz. A megfelel˝o testtart´ as n¨ oveli a komfortérzetet és a produktivitást. A szék ne billegjen. Ha ilyen t´ıpus´ u, akkor r¨ ogz´ıteni kell. A szék magasságát u ´gy kell beáll´ıtani, hogy r´ au arhuzamos legyen a padlóval, miközben a talpunk ¨lve a combunk p´ teljesen a padl´ on fekszik. T´ amasszuk hátunkat a szék támlájának munka közben, k¨ ul¨ onben nagyon hamar elf´ aradunk. A sz´ am´ıt´ ogép elhelyezése: ne helyezz¨ uk közel a szám´ıtógépet olyan berendezéshez, amely er˝ os elektrom´ agneses vagy rádiófrekvenciás teret gerjeszt. Ilyenek a CB-r´ adi´ o, r´ adi´ otelefon, telev´ızió, másológép, elektromos f˝ ut˝o vagy légkondicion´ al´ o berendezés.

Ne helyezz¨ uk poros, meleg vagy p´ ar´ as környezetbe. Véglegesen elhelyezhetj¨ uk az asztalunk mellett vagy alatta egy oldaltámasszal rendelkez˝o zsámolyon vagy polcon, hogy ne foglaljon el helyet a munkaasztalon és ne zavarjon a mozg´ asban. A monitor elhelyezése: a kényelmes l´ atótávolság a szem¨ unkt˝ol 50-60 cm. A képerny˝ o fels˝ o széle egyenes testtartás mellett szemmagasságban legyen. A monitort d¨ onts¨ uk annyira h´ atra, hogy a képerny˝o alsó és fels˝o széle egyenl˝o távolságban legyen a szem¨ unkt˝ ol. A billenty˝ uzet elhelyezése: a billenty˝ uzet elhelyezésének nagyon fontos része van abban, hogy milyen testtartást vesz¨ unk fel munka közben. Ha t´ ul messze vagyunk, el˝ orehajl´ asra kényszer¨ ul¨ unk, ha t´ ul magasan vagyunk, akkor pedig feleslegesen terhelj¨ uk a v´ allizmokat. A monitor el˝ott helyezz¨ uk el

22

2. FEJEZET


a billenty˝ uzetet, hogy ne kelljen a fej¨ unket oldalra ford´ıtva tartani. Olyan magasan legy¨ unk, hogy amikor gépel¨ unk, alsó karunk párhuzamos legyen a padlóval.

Az egér elhelyezése: ugyanazon a fel¨ uleten legyen mint a billenty˝ uzet. Legyen elég hely a mozgat´ as´ ara. A karunkat használjuk az egér mozgatása közben, csukl´ onk ne érjen le az asztalra.

A perif´ eri´ ak csatlakoztat´ asa A szám´ıt´ ogép el˝ okész´ıtése igaz´ an k¨ onny˝ u feladat. A csatlakozópárok alakjuk vagy sz´ın¨ uk szerint azonos´ıthat´ ok, el sem lehet téveszteni.

Csatlakoztassuk az egeret a szám´ıtógép PS/2-es egér csatlakozójához (zöld) a hátlapon. A csatlakozót csak egyféleképpen lehet az aljzatba helyezni. Figyelj¨ unk a vezet˝ocsap helyzetére. Ne er˝oltess¨ uk!

Csatlakoztassuk a billenty˝ uzetet a szám´ıtógép PS/2-es billenty˝ uzet csatlakozójához (ibolyakék) a hátlapon. A csatlakozót csak egyféleképpen lehet az aljzatba helyezni. Figyelj¨ unk a vezet˝ocsap helyzetére. Ne er˝oltess¨ uk!


23

Csatlakoztassuk a monitort a szám´ıtógép VGA csatlakozójához (15 pólus´ u, három soros D) a hátlapon. A csatlakozót csak egyféleképpen lehet az aljzatra helyezni. Figyelj¨ unk az anya és az apa D profiljának illeszkedésére. Ne er˝oltess¨ uk! Gyengén rögz´ıts¨ uk a biztos´ıtó-csavarokkal.

Két t´ apk´ abel¨ unk van. Az egyiket csatlakoztassuk a szám´ıtógép, a másikat a monitor megfelel˝o aljzatába. Ellen˝orizz¨ uk, hogy a szám´ıtógép hálózati f˝okapcsolója kikapcsolt állapotban legyen (az O a kikapcsolt, az I a bekapcsolt állapot). A hálózati k´ abelek m´ asik végét csatlakoztassuk egy kett˝os fali aljzatba vagy egy elosztóba. Feltétlen¨ ul véd˝ of¨ oldeléssel rendelkez˝o aljzatok legyenek. A kábeleket célszer˝ u u ´gy elrendezi, hogy azok ne törjenek meg, mert ezzel ¨ drasztikusan cs¨ okkentj¨ uk az élettartamukat. Ugyelj¨ unk arra is, hogy ne akadályozzanak a k¨ ozlekedésben, ne tudjunk r´ alépni, beleakadni, hiszen a balesetveszélyen t´ ul, komoly fizikai k´ arosod´ asokat is okozhatunk a perifériáknak, vagy akár a szám´ıtógépnek. Még belegondolni is ilyeszt˝ o, mi t¨ orténik, amikor a monitorunk vagy nyomtatónk egy hirtelen mozdulatt´ ol a f¨ oldre érkezik. Ezzel a rendszer minden alapvet˝ oen sz¨ ukséges elemét csatlakoztattuk és el˝okész´ıtett¨ uk az u ¨zembehelyezésre. Ha nincs egyéb periféri´ alis eszk¨ oz¨ unk a szám´ıtógéphez, akkor már nincs más feladatunk a bekapcsol´ asig, mint a billenty˝ uzet és az egér elhelyezése a monitor el˝ott. Ebben az esetben a k¨ ovetkez˝ o szakaszt átléphetj¨ uk.

24

2. FEJEZET


Opcion´ alis perif´ eri´ ak A következ˝ okben tov´ abbi szok´ asos csatlakozási lehet˝oségeket mutatunk be.

Szám´ıtógép¨ unk legalább háromféle nyomtató csatlakozási lehet˝oséget támogat. Lehet˝oség¨ unk van a szokásos párhuzamos (Centronics), az egyre jobban terjed˝o USB és a ma már ritka soros (RS232) nyomtató csatlakoztatására. A képen a párhuzamos nyomtató csatlakoztatása látható.

A nyomtat´ ok´ abel egyik végén 25 p´ olus´ u D profil´ u csatlakozó van. Ezt csatlakoztassuk a sz´ am´ıt´ ogép p´ arhuzamos csatlakozójához a hátlapon. Figyelj¨ unk az anya és az apa D profilj´ anak illeszkedésére. Ne er˝oltess¨ uk! Gyengén rögz´ıts¨ uk a biztos´ıtó-csavarokkal. A másik végét csatlakoztassuk a nyomtatóhoz és rögz´ıts¨ uk a rugós patentok seg´ıtségével. Az USB nyomtat´ ok´ abel mindkét végén k¨ ulönböz˝o csatlakozók vannak. A lapos csatlakoz´ ot kell a sz´ am´ıt´ ogép egyik USB csatlakozójába helyezni. Figyelj¨ uk ´ meg a kábelen lev˝ o csatlakoz´ on az aszimmetrikus ny´ılást. Ugy kell ford´ıtani a csatlakozót, hogy az aljzatban az érintkez˝ok ezzel a ny´ılással szemben legyenek. ´ A nyomtató fel˝ oli végén a csatlakoz´ ot a letört él˝ u oldala tájolja az aljzatba. Ovatosan toljuk u ozésig a csatlakoz´ okat. ¨tk¨ Soros nyomtat´ onkat a sz´ am´ıt´ ogép h´ atlapján az RS232-es, ttyS0, azaz COM1 (9 pólus´ u) csatlakoz´ ohoz kell csatlakoztatnunk. Figyelj¨ unk az anya és az apa D profiljának illeszkedésére. Ne er˝ oltess¨ uk! Gyengén rögz´ıts¨ uk a biztos´ıtócsavarokkal. A nyomtat´ ok k¨ ozvetlen t´ apk´ abellel, vagy hálózati adapterrel csatlakoznak a 230V-os hálózati csatlakoz´ o aljzatba.


25

Csatlakoztassuk szám´ıtógép¨ unket az Ethernet hálózati csatlakozó és egy 8-pólus´ u RJ-45 telefon csatlakozóval szerelt kábel seg´ıtségével a helyi hálózathoz (LAN). Ha ADSL el˝ofizetés¨ unk van, akkor a szolgáltató egy ADSL modem egységet köt a telefonvonalunkra. Ebben az esetben szám´ıtógép¨ unk Ethernet csatlakozóját ezzel az egységgel kell összekötn¨ unk. A 8-pólus´ u csatlakoz´ o csak egyféleképpen helyezhet˝o az aljzatba. Egy rugalmas biztos´ıt´ onyelv biztos´ıtja kics´ usz´ as ellen és egyben halk kattanással jelzi a megfelel˝o behelyezést. A csatlakoz´ ot kih´ uzni csak e nyelv lenyomásával lehet. Csatlakoztassuk szám´ıtógép¨ unket modem seg´ıtségével a világhálózathoz. A képen az analóg modem csatlakoztatása látható. A biztos´ıtónyelv lenyomásával h´ uzzuk ki a telefon-kész¨ ulékb˝ol a telefonvonal fali csatlakozójától jöv˝o kábelt, és ezt csatlakoztassuk a modem telefonvonal aljzatába (Line, RJ-11). A modemhez kapott kábellel pedig csatlakoztassuk telefonkész¨ ulék¨ unket a modem, telefonkész¨ ulék aljzatába (Handset, RJ-11). Ha ISDN modemet v´ as´ aroltunk sz´ am´ıtógép¨ unkbe és ISDN el˝ofizetés¨ unk van, akkor a fali egységet (NT) és a modemet egyszer˝ uen össze kell kötn¨ unk a modemhez kapott 8-p´ olus´ u k´ abellel. Ma még viszonylag sz˝ uk k¨ orben ismert az u ´gynevezett RDSL kapcsolat, ami egy vezeték nélk¨ uli kapcsolat a szolg´ altató és a kliens között, ami jelen esetben a mi szám´ıt´ ogép¨ unk. Lehet˝ ové teszi, hogy az el˝ofizet˝o alacsony költség mellett, telefond´ıj nélk¨ ul nagy s´ avszélességen internetezhessen, ami alternat´ıv megoldást k´ınál azokon a ter¨ uleteken ahol az ADSL nem ép´ıthet˝o ki, vagy ahol a lakosság nem fizet el˝o vezetékes telefonra. Az Aironet néven m˝ uköd˝o vezeték nélk¨ uli Internet hozzáférés két, ink´ abb mag´ anszemélyeknek kialak´ıtott csomagja id˝okorlátos (40, illetve 360 ´ or´ as), d´ıja a magyar internetes társadalom által is megfizethet˝o

26

2. FEJEZET


belépési d´ıjból és fix o u havid´ıjb´ ol tev˝odik o¨ssze. A sávszélesség 64 kbit/s-nél ¨sszeg˝ kezd˝odik. Ez a lehet˝ oség m´ ar nem csak Budapesten elérhet˝o, a csomagokhoz általában korlátlan hozz´ aférést biztos´ıtanak, szintén vezeték és telefond´ıj nélk¨ ul. A sávszélesség már 384/64 Kbit/s-t´ ol indul. Teh´ at tömören megfogalmazva, az RDSL egy rádióhullámon kereszt¨ ul m˝ uk¨ od˝ o ADSL elérés. A falra szerelt antennától H155-ös koax kábelen érkezik a jel, ami egy SMA csatlakozóval csatlakozik a gép¨ unkbe szerelt PCI-os Wireless k´ arty´ ahoz. A k´ abel biztonságos csatlakoztatásához könnyed, de határozott, balr´ ol-jobbra t¨ ortén˝ o teker˝ o mozdulatokkal rögz´ıts¨ uk a kábel csatlakozóját a k´ artya h´ atulj´ an tal´ alhat´ o csatlakozóra.

Csatlakoztassuk szám´ıtógép¨ unkhöz a rendelkezésére álló multimédia eszközöket. Ha nem vásároltunk szám´ıtógép¨ unkhöz speciális hangkártyát, akkor az ábrán láthatók a lehet˝oségek (balról jobbra): Mikrofon bemenet (3,5 mm-es Jack, r´ ozsa sz´ın˝ u), Hang jelbemenet (3,5 mm-es Jack, kék sz´ın˝ u), pl. k¨ uls˝o CD lejátszó vagy egyéb Hi-Fi jelforr´ as, Hangsz´ or´ o / fejhallgat´ o / hang jelkimenet csatlakozó (két-hangszórós, 3,5 mm-es Jack, z¨ old sz´ın˝ u), pl. magnetofon, MINIDISC, J´ aték / MIDI csatlakoz´ o (15 p´ olus´ u).


27

A periféri´ ak csatlakoztat´ as´ at seg´ıt˝ o képek o¨sszefoglalása:

Bekapcsol´ o nyom´ ogomb. Bekapcsol´ as jelz˝ ol´ ampa (LED) - zöld. Merevlemez aktivit´ as lámpa - sárga. T¨ orlés nyom´ ogomb (RESET). Billenty˝ uzet csatlakozó. Egér csatlakoz´ o. P´ arhuzamos / nyomtató csatlakozó. RS232 soros kommunikációs csatlakozó ttyS0, azaz COM1. RS232 soros kommunikációs csatlakozó ttyS1, azaz COM2. Monitor csatlakoz´ o. Ethernet h´ al´ ozati / ADSL modem csatlakozó. USB univerz´ alis soros busz csatlakozó. J´ aték / botkorm´ any csatlakozó. MIDI csatlakoz´ o.

28

2.11.

2. FEJEZET


A sz´ am´ıt´ og´ ep u ese ¨ zembe helyez´

A sz´ am´ıt´ og´ ep bekapcsol´ asa Miután csatlakoztattuk az ¨ osszes sz¨ ukséges perifériát és a tápkábeleket, minden készen áll arra, hogy bekapcsoljuk u ´j szám´ıtógép¨ unket és elkezdj¨ unk vele dolgozni.

Kapcsoljuk be az összes csatlakoztatott perifériát: monitort, nyomtatót, hangszóró-rendszert, stb. Kapcsoljuk be a hálózati f˝okapcsolót a szám´ıtógép hátlapján.

Kapcsoljuk be a szám´ıtógépet az el˝olapon található bekapcsoló nyomógombbal.

A bekapcsol´ as ut´ an azonnal - a hardver elemek alaphelyzetbe áll´ıtása után az u ´gynevezett BIOS (Basic Input Output System) lép m˝ uködésbe. Ez egy nemfelejt˝o memóri´ aba (Flash ROM) égetett program, melynek tartalma akkor sem vész el, ha kikapcsoljuk a sz´ am´ıt´ ogépet. A BIOS, ahogy az elnevezése is mutatja alapvet˝o bemeneti és kimeneti folyamatokat vezérel, els˝ o rétegként a hardver kör¨ ul. Erre ép¨ ulnek további rétegekként az operációs rendszerek (OS), ezekre pedig azok az alkalmazások, amelyekkel már

´ ÍTOG ´ EP ´ UZEMBE ´ ¨ 2.11. A SZAM HELYEZESE

29

az ember közvetlen¨ ul, vagy tov´ abbi alkalmazási rétegeken kereszt¨ ul dolgozik, illetve kommunik´ al. Képzelj¨ uk el az egészet olyannak, mint egy hagyma. A három f˝ o réteg: az alkalmaz´ asok, az operációs rendszer, és a BIOS mindegyikével kapcsolatba ker¨ ulhet¨ unk - k¨ ul¨ onböz˝o mértékben - munkánk során. Ha a szám´ıtógépre nem telep´ıtettek oper´ aci´ os rendszert (ezért alkalmazásokat sem) a bekapcsolás ut´ an csak a BIOS fog m˝ uk¨ odni. A BIOS ´ altal´ aban men¨ us kezel˝ ofel¨ ulettel rendelkezik, amelyen kereszt¨ ul paraméterek sokas´ ag´ at lehet elérni és m´ odos´ıtani. Ez a BIOS Setup-program - ma már létezik angol, német, spanyol, olasz, francia nyelv˝ u men¨ urendszerrel. Bekapcsolás után a BIOS egy POST-ot (Power-On-Self-Test) hajt végre hosszabb-rövidebb memóriateszttel. Ez alatt az id˝ o alatt, ´ altalában a képerny˝o alján ki´ırja, hogy melyik billenty˝ u le¨ utésével lehet a Setup-programba belépni - Entering Setup F2 , Ctrl + Alt + Esc ). Ha l´ atjuk a képerny˝on ezt, vagy hasonló tartalm´ u (Del feliratot, jegyezz¨ uk meg a kés˝ obbi BIOS beáll´ıtáshoz. Miután lezajlott a POST a BIOS megpróbál betölthet˝o operációs rendszert keresni az elérhet˝ o és erre a célra engedélyezett lemezegységeken. Ha nem talál, akkor SYSTEM BOOT FAILURE! - rendszerind´ıtási hiba - vagy hasonló tartalm´ u felirat jelenik meg a képerny˝ on. Ha van a sz´ am´ıt´ ogépen telep´ıtett operációs rendszer, akkor a BIOS azt megtalálja és elkezd˝ odik a rendszerbet¨ oltési folyamat - system booting / loading. Ez az operációs rendszert˝ ol és a sz´ am´ıt´ ogép sebességét˝ol f¨ ugg˝oen 5-10 másodpercet vesz igénybe. Ezután sz´ am´ıt´ ogép¨ unk kész a haszn´ alatra vagy további alkalmazások telep´ıtésére.

A sz´ am´ıt´ og´ ep kikapcsol´ asa A szám´ıt´ ogép bekapcsol´ asa ut´ an az els˝o dolgunk legyen, hogy megtanuljuk azt szabályosan kikapcsolni. Ha a szám´ıt´ ogépen m˝ uk¨ odik valamilyen operációs rendszer, akkor annak a m˝ uködését el˝ osz¨ or le kell ´ all´ıtani. Az operációs rendszerek általában be tudják zárni a felett¨ uk fut´ o alkalmaz´ asokat, de az is el˝ofordulhat, hogy nek¨ unk kell ezeket is bezárni. Grafikus alkalmaz´ asok esetében tipikusan a Fájl men¨ u utolsó tétele a Kilépés. Az operációs rendszereknél pedig az Alkalmazások ind´ıtómen¨ ujének utolsó tétele a Kilépés, vagy van k¨ ul¨ on erre a célra egy ikon vagy nyomógomb a F˝omen¨ u sorban. Miután a Kilépésre kattintottunk az operációs rendszerek kikapcsolják vagy inakt´ıv állapotba helyezik a grafikus kezel˝o fel¨ uletet és választási lehet˝oséget k´ınálnak arra vonatkoz´ olag, hogy le´ alljon vagy u ´jrainduljon az operációs rendszer. Válasszuk a le´ all´ıt´ ast!

30

2. FEJEZET


A leáll´ıtás majdnem olyan hossz´ u folyamat, mint a betöltés, ezért várjunk t¨ urelemmel. A le´ all´ıt´ asi folyamat végén az operációs rendszer kikapcsolási parancsot k¨ uld a sz´ am´ıt´ ogép t´ apegységének, majd az automatikusan kikapcsol (feltéve hogy ATX rendszer˝ u t´ apegység¨ unk van). Ha befejezt¨ uk a munkát, kapcsoljuk ki a perifériákat is! A sz´ am´ıt´ ogép h´ atlapj´ an lev˝o hálózati f˝okapcsolót nem sz¨ ukséges kikapcsolni minden alkalommal, csak ha hossz´ u ideig nem használjuk a szám´ıtógépet vagy az szervizre szorul. Ha nincs telep´ıtett grafikus fel¨ ulet a gép¨ unkön (ekkor csak parancssoros fel¨ ulet¨ unk van), a Ctrl+Alt+Del gombok egy¨ uttes lenyomása általában u ´jraind´ıtja a rendszert. Ha nincs telep´ıtett oper´ aci´ os rendszer a szám´ıtógépen, akkor nincs lehet˝oség az automatikus kikapcsol´ asra. Ilyenkor a bekapcsoló nyomógomb ismételt megnyomásával tudjuk kikapcsolni a gépet. El˝ofordulhat, hogy egy program, egy hardver elem vagy maga az operációs rendszer hibáj´ ab´ ol nem kapcsol ki a sz´ am´ıtógép. Ilyenkor tartsuk nyomva a bekapcsoló nyom´ ogombot, 4-5 m´ asodperc m´ ulva a szám´ıtógépnek ki kell kapcsolnia. Ha az operáci´ os rendszer nem tudott szab´ alyosan leállni, a legközelebbi indulásnál ezt valamilyen form´ aban nehezményezni fogja és valamilyen biztonsági folyamatot ind´ıt be. Ez a merevlemez egy részének a tesztelése szokott lenni. Kövess¨ uk az operációs rendszer utas´ıt´ asait!

2.12.

A BIOS be´ all´ıt´ asa

Kapcsoljuk be a sz´ am´ıt´ ogépet és lépj¨ unk be a fentiek szerint a BIOS-ba! A belépés után egy, a k¨ ovetkez˝ o t´ abl´ azathoz hasonló tartalm´ u men¨ usor jelenik meg a képerny˝o fels˝ o részén. A képerny˝ o als´ o részén ´ altal´ aban ¨ osszefoglalva megtaláljuk, hogy mely billenty˝ uket mire haszn´ alhatjuk a BIOS-ban. Jobb oldalon pedig az adott helyzethez illeszked˝o seg´ıtséget tal´ alhatunk.

Maintenance Jelszavak t¨ orl´ ese. Kiterjesztett be´ all´ıt´ asok. Processzor inform´ aci´ ok.

Main Hardver elemek kioszt´ asa, adataik. Rendszerid˝ o.

Advanced Lapkak´ eszlet (chipset) kiterjesztett be´ all´ıt´ asai. Alaplapra ´ ep´ıtett perif´ eri´ ak, IDE, FDD, Num Lock, video

Security Jelszavak be´ all´ıt´ asa, kezel´ ese. Biztons´ agi tulajdons´ agok.

´ ÍTASA ´ 2.12. A BIOS BEALL

Power Energia gazd´ alkod´ as be´ all´ıt´ asai.

31 Boot Rendszerbet¨ olt´ esi be´ all´ıt´ asok (Boot). POST be´ all´ıt´ asok.

Exit Be´ all´ıt´ asok ment´ ese, elvet´ ese. Alap´ ert´ ekek.

A men¨ usor tagjai k¨ oz¨ ott a jobbra-balra ny´ıl billenty˝ ukkel mozoghatunk. A men¨ uk vagy leg¨ ord¨ ul˝ o men¨ uként jelennek meg, vagy teljes képerny˝on jelennek meg az egyes tételek, amelyek sorai k¨ oz¨ ul a fel-le ny´ılbillenty˝ ukkel választhatunk. Utóbbi esetben, ahol van almen¨ u, ott ezt jelzi (pl. I ). A kiválasztott men¨ usort vagy almen¨ us tételt Enter-rel nyithatjuk meg. Az éppen kiv´ alasztott tétel nagyfényerej˝ u, fehér vagy sárga kiemelést kap és az aktuális értékét (vagy annak tulajdonságát) mutatja inverz (ellentétes hát ter˝ u) kiemeléssel. Ha a tételre ismét Enter -t u unk, akkor egy kis ablakot nyit ¨t¨ meg, amelyben megmutatja a v´ alasztható értékeket vagy tulajdonságokat, kiemelve az éppen be´ all´ıtottat. Ezek k¨ oz¨ ul a fel-le ny´ılbillenty˝ ukkel választhatunk és a választást Enter-rel hagyhatjuk j´ ov´ a. Minden helyzetb˝ol az Esc billenty˝ uvel léphet¨ unk vissza, egészen a kilépésig. Figyelem! A BIOS-ban szabadon navig´ alhatunk a ny´ıl billenty˝ ukkel, bel´ ephetu am´ıt´ og´ epu o ¨ nk az almenu ¨ kbe, ismerkedhetu ¨ nk sz´ ¨ nk alapvet˝ be´ all´ıt´ asaival, tulajdons´ agaival! Ku onb¨ oz˝ o t´ıpus´ u g´ epekn´ el a le´ırtakkal nem teljesen azonos BIOS¨ l¨ okkal is tal´ alkozhatunk, de m˝ uk¨ od´ esi elv´ et tekintve megegyez˝ oek. Ha m´ odunk van r´ a, tanulm´ anyozzuk a sz´ am´ıt´ og´ ep alaplapj´ anak dokument´ aci´ oj´ at, ku on¨ os tekintettel a BIOS be´ all´ıt´ asait. A be´ all´ıt´ asokat ¨ l¨ csak akkor v´ altoztassuk meg, ha teljesen biztosak vagyunk a dolgunkban! N´ eh´ any j´ olir´ anyzott m´ odos´ıt´ assal ak´ ar u eptelenn´ e is tehet¨ zemk´ ju am´ıt´ og´ epu erletezzu ¨ k sz´ ¨ nket. Semmi esetre sem k´ıs´ ¨ nk! ´ Altal´ aban nincs sz¨ ukség arra, hogy b´ armit módos´ıtsunk a BIOS-ban. Az alapértékek és az automatikus be´ all´ıt´ asok megfelel˝oek. Két esetben azonban sz¨ ukség¨ unk lehet arra, hogy ilyen gyakorlatot szerezz¨ unk. Ha szeretnénk sz´ am´ıt´ ogép¨ unket az illetéktelen használattól óvni, akkor jelszavazásra van sz¨ ukség¨ unk, amit rendszeresen változtatni is kell. Ha egy u ´j, vagy m´ asodik oper´ aci´ os rendszert szeretnénk telep´ıteni a szám´ıtógépre, vagy csak szeretnénk kipr´ ob´ alni egyet, akkor sz¨ ukség¨ unk lehet arra, hogy módos´ıtsuk a rendszerbet¨ oltési sorrendet. El˝obbihez a Security men¨ u, az ut´ obbihoz a Boot men¨ u részletesebb megismerésére van sz¨ ukség¨ unk. A Security men¨ u egy Supervisor password (fel¨ ugyel˝oi vagy f˝onöki jelszó) és egy User password (felhaszn´ al´ oi jelsz´ o) beáll´ıtását teszi lehet˝ové, esetleg a User

32

2. FEJEZET


password tulajdons´ agait is megadhatjuk. A jelszavak megadásakor ismételt megadást kér a véletlen el¨ utések ellen. Ha van erre lehet˝ oség, korl´ atozzuk minimálisra a User jelszó jogosultságait a BIOS-ban. Ez vagy teljes letilt´ ast jelent, vagy csak az id˝o / dátum és a saját jelszó módos´ıt´ as´ at teszi lehet˝ ové. Ha csak a BIOS illetéktelen haszn´ alatát akarjuk megakadályozni, akkor adjunk meg Supervisor jelsz´ ot. Ha a sz´ am´ıtógép¨ unkét is, akkor adjunk meg User jelszót is. Bekapcsol´ as ut´ an - az ut´ obbi esetben - azonnal jelszót kér a szám´ıtógép és nem lehet továbblépni, am´ıg nem kapja meg a jelszavak valamelyikét. Csak Supervisor jelszó esetén indul azonnal a sz´ am´ıt´ ogép, és csak akkor kér jelszót, ha be akarunk lépni a BIOS-ba. A Supervisor jelsz´ oval haszn´ alhatjuk a szám´ıtógépet és a BIOS-t is, a User jelszóval csak a sz´ am´ıt´ ogépet, esetleg a BIOS-t korlátozottan. A Supervisor jelsz´ ot senkinek, a User jelszót csak illetékesnek hozzuk a tudomására és lehet˝ oleg ne felejts¨ uk el egyiket sem, mert az elfelejtett Supervisor jelszót csak szakm˝ uhelyben lehet hat´ astalan´ıtani, némi nehézséggel. Természetesen a jelszavakat a Supervisor jelsz´ o birtokában módos´ıthatjuk. Mindkét jelszóra igaz, hogy ha u ´jra kérj¨ uk a jelsz´ o be´ all´ıt´ asát a BIOS-ban és az u ´j jelszó helyét -t u unk, akkor törölj¨ uk a jelszavazást. u ¨t¨ ¨resen hagyjuk, majd Enter A Boot men¨ uben egy els˝ obbségi (prioritási) sorrendet adhatunk meg a lehetséges meghajt´ oinkra meghat´ arozva aszerint, hogy melyikr˝ol szeretnénk betölteni els˝o-, másod-, harmad-, negyedsorban az operációs rendszert. Az egyik szok´ asos megold´ as, hogy: 1st Boot Device (els˝ o), 2nd Boot Device (m´ asodik), 3rd Boot Device (harmadik), 4th Boot Device (negyedik operációs rendszer betölt˝o meghajtó), vagy hasonló tételeket tal´ alunk a men¨ uben. Válasszuk ki az els˝ot és nyomjuk meg az Enter billenty˝ ut! Ekkor egy ablakban felk´ın´ alja a lehetséges eszközöket: Removable Device (hajlékonylemez), Hard Drive (merevlemez), ATAPI-CDROM, Disabled (letiltva), kiemelve azt, amelyik éppen be van ´ all´ıtva. Ha az ATAPI-CDROM-ot választjuk, majd Enter-t u unk, akkor el˝ osz¨ or a CD-r˝ol, ha a Hard Drive-ot választjuk, ¨t¨ akkor a merevlemezr˝ ol, ha a Removable Device-t akkor a hajlékonylemezr˝ol fogja

´ ÍTASA ´ 2.12. A BIOS BEALL

33

a BIOS megk´ısérelni bet¨ olteni az oper´ aci´ os rendszert. Egy másik szok´ asos megold´ as, hogy: 1. 2. 3. 4.

Removable Device, IDE Hard Drive, ATAPI-CDROM, Other Boot Device (egyéb operációs rendszerbetölt˝o eszköz),

vagy hasonló tételeket tal´ alunk a men¨ uben. A sorszám itt is az aktuális els˝obb -t u unk, akkor egy ségi sorrendet jelenti. Ha kiv´ alasztjuk az els˝ot, majd Enter ¨t¨ ablakban letilthatjuk vagy engedélyezhetj¨ uk (pl. az adott meghajtó t´ıpusjelével) azt, hogy a hajlékonylemez részt vegyen-e a betöltési folyamatban. Vagyis, hogy a BIOS keressen-e a hajlékonylemezen betölthet˝o operációs rendszert. Ha a harmadikat v´ alasztjuk és azt szeretnénk, hogy el˝oször ezen, tehát a CD-n (a numerikus billenty˝ uzeten) billenty˝ u kétszeri keressen a BIOS, akkor a szürke + lenyomásával az els˝ o helyre léptethetj¨ uk a CD-ROM meghajtót. Közben az els˝o kett˝o egy hellyel lejjebb ker¨ ul az els˝ obbségi sorban. Ez talán egy kicsit bonyolultnak t˝ unhet, de ha végiggondoljuk, hogy mire lehet sz¨ ukség¨ unk, akkor m´ aris egyszer˝ ubb lesz. CD-r˝ ol u ´j oper´ aci´ os rendszert akarunk telep´ıteni. A sz¨ ukséges els˝obbségi sorrend:

1. ATAPI-CDROM, 2. IDE Hard Drive, 3. Removable Device. A telep´ıtés elindul a CD-r˝ ol, majd amikor befejezt¨ uk és kivett¨ uk a CD-t a meghajt´ ob´ ol akkor a merevlemez lesz a következ˝o elérhet˝o rendszerbetölt˝o meghajt´ o. CD-r˝ ol u ´j oper´ aci´ os rendszert akarunk telep´ıteni, de az induló operációs rendszer hajlékonylemezen ´ all rendelkezés¨ unkre. A sz¨ ukséges els˝obbségi sorrend:

1. Removable Device, 2. IDE Hard Drive, 3. ATAPI-CDROM. A telep´ıtés elindul a hajlékonylemezr˝ol, folytatódik a CD-r˝ol, majd amikor befejezt¨ uk és kivett¨ uk a hajlékonylemezt a meghajtóból akkor a merevlemez lesz a k¨ ovetkez˝ o elérhet˝ o rendszerbetölt˝o meghajtó.

34

2. FEJEZET


Stabil a sz´ am´ıt´ ogép¨ unk, nincs sz¨ ukség¨ unk operációs rendszer telep´ıtésére, vagy kipr´ ob´ al´ as´ ara. A javasolt els˝ obbségi sorrend:

1. IDE Hard Drive, 2. ATAPI-CDROM, 3. Removable Device. Az oper´ aci´ os rendszer mindig a merevlemezr˝ol indul. Ha esetleg megsér¨ ul a merevlemez vagy az oper´ aci´ os rendszer, akkor van esély¨ unk arra, hogy a CD-r˝ol vagy a hajlékonylemezr˝ ol életet lehelj¨ unk szám´ıtógép¨ unkbe.

2.13.

Oper´ aci´ os rendszerek

Mint azt a sz´ am´ıt´ ogép bekapcsol´ asa c´ım˝ u fejezetben már eml´ıtett¨ uk, a BIOS alapvet˝o bemeneti és kimeneti folyamatokat vezérel, els˝o rétegként a hardver kör¨ ul. Erre ép¨ ul tov´ abbi rétegként az operációs rendszer (OS), erre pedig azok az alkalmazások, amelyekkel m´ ar az ember közvetlen¨ ul, vagy további alkalmazásrétegeken kereszt¨ ul dolgozik, illetve kommunikál. Ez a réteges (hagyma) modell nagyon elterjedt és szemléletes. J´ ol használható a nagyon összetett rendszerek elemzésére. Az operáci´ os rendszer teh´ at az els˝ o olyan réteg a szám´ıtógép kör¨ ul, amellyel az ember a haszn´ alat sor´ an rendszeresen kapcsolatba ker¨ ul. Egy operációs rendszer rengeteg program-, adat-, le´ır´ o-, kép-, stb. fájlból felép¨ ul˝o, rendk´ıv¨ ul összetett programrendszer, amely az adott oper´ aci´ os rendszerre többé-kevésbé jellemz˝o - jó esetben szabv´ anyos - k¨ onyvt´ ar-strukt´ ur´ aban (mappákban) helyezkedik el. Ez már obb egym´ asba ágyazott fastruktura. Ehhez jönnek önmagában is elég bonyolult, t¨ még az általunk haszn´ alt k¨ ul¨ onféle alkalmazások (irodaprogramok, grafikaprogramok, multimédia, stb.), valamint ezek használata során létrejöv˝o dokumentum és egyéb adatfájlok, j´ o esetben tém´ ak szerint könyvtárakba (mappákba) rendezve. Azért, hogy ne keveredjen ¨ ossze reménytelen¨ ul a merevlemezen - és a fej¨ unkben az operációs rendszer, az alkalmaz´ as, a saját projekt és az adat, célszer˝ u magára az operációs rendszerre is alkalmazni a rétegmodellt. Ilyen módon elemezve a kérdést meg´ allap´ıthatjuk, hogy kétféle koncepció létezik ma az oper´ aci´ os rendszerek vil´ ag´ aban: egy monolitikus modell, amelynek rétegei ugyan elméletileg léteznek, de olyan szövevényes módon kapcsolódnak egymáshoz, hogy gyakorlatilag nem v´ alaszhatók szét. A másik koncepci´ o az éles hat´ arokkal szétválasztott, réteges modell, amelynek még egyes rétegei is modul´ aris felép´ıtés˝ uek. A moduláris felép´ıtés miatt jól alkalmazkodik az igényekhez - j´ ol sk´ al´ azható, az éles réteghatárok következménye pedig, hogy az egyes rétegek megval´ os´ıt´ as´ ara több egyenrang´ u, életképes megoldás sz¨ ulethet, amelyek k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o v´ alaszokat adnak ugyanarra a problémára.

´ OS ´ RENDSZEREK 2.13. OPERACI

35

A monolitikus modellnél tov´ abb´ a nagy a k´ısértés, hogy ne csak az operációs rendszer rétegei n˝ ojenek o ssze, hanem az alkalmazások is az operációs rendszer¨ rel és a saját projektek az alkalmaz´ assal (lásd még zárt forráskód, marketing, konzumer-idiotizmus c´ımszavak). A modul´ aris és réteges modellben a modulok és a rétegek kapcsolata világos, szabványos, (esetleg) nyilv´ anos, ami szabad teret enged a kreativitásnak, ugyanakkor elveszi a teret a rejtett biztons´ agi rések kihasználói el˝ol (lásd még ny´ılt forráskód, szabads´ ag, személyiségi jogok). Az el˝ony¨ ok és a h´ atr´ anyok mérlegelése ránk van b´ızva. A két modell, két u ´t, két filozófia, két életszemlélet. Nincs legr¨ ovidebb u ´t. . . Befejezés¨ ul néh´ any okvetetlenkedés egy rendmániás hardveres” billenty˝ uze” téb˝ol. A feltelep¨ ul˝ o programok ´ altal´ aban seg´ıtenek benn¨ unket abban, hogy egy áttekinthet˝o könyvt´ arrendszer j¨ ojj¨ on létre, de saját dokumentumaink és projektjeink részére mi fogunk létrehozni k¨ onyvt´ arrendszert. Ezért éppen u ´gy, mint egy irodában, célszer˝ u el˝ ore végiggondolni a lehet˝oségeket, az elérend˝o célokat és alapvet˝o szabályokat, majd ezeket k¨ ovetkezetesen betartani. Ha merevlemez¨ unk fájlok (iratok) ¨ ossze-visszadob´ alt halmaza lesz, teljesen véletlenszer˝ uen megnyitott könyvtárakban (mapp´ akban), akkor bizony nem sok öröm¨ unk lesz egy id˝o után szám´ıtógép¨ unkben, mivel semmit sem fogunk megtalálni rajta. A szám´ıt´ ogép nem csoda, az informatika nem misztikum - f˝oleg nem globalista áltudom´ any - hanem szersz´ am a ma emberének kezében, mint egykor a kés. Seg´ıtheti élet¨ unket, alkothatunk és rombolhatunk vele. Csak rajtunk m´ ulik (lásd még szabad akarat).

3. fejezet

Part´ıcion´ al´ as 3.1.

Bevezet´ es

Miel˝ott telep´ıtenénk az UHU-Linuxot, el˝ofordulhat, hogy u ´gy kell el˝okész´ıten¨ unk helyét a merevlemez¨ unk¨ on, hogy a meglév˝o, eddig használt rendszer¨ unk sértetlen maradjon.

3.2.

Telep´ıt´ es megl´ ev˝ o Windows rendszer mell´ e

Ebben az esetben sz¨ ukség¨ unk lesz egy speciális programra, amellyel merevlemez¨ unk feloszt´ as´ at m´ odos´ıtani tudjuk oly módon, hogy az eddigi adatok, programok is megmaradjanak és az u ´j oper´ aciós rendszert is ki tudjuk próbálni. Jó néhány megold´ as v´ alaszthat´ o. E f¨ uzetben egy igen gyakori és népszer˝ u Windows, valamint egy DOS alatt fut´ o programot, illetve azok kezelését mutatjuk be. Miel˝ott komolyabb beavatkoz´ ast végeznénk meglév˝o fájlrendszer¨ unkön, célszer˝ u fontosabb adatainkr´ ol biztons´ agi másolatot kész´ıteni. Erre alkalmas lehet ´ ıró egység. Kisebb adatmennyiség esetén egy másik merevlemez, vagy CD-´ır´ o/Ujra´ kiválóan lehet egy USB csatlakoz´ as´ u PenDrive, vagy végs˝o esetben egy 1.44 MB kapacitás´ u floppy lemez.

Partition Magic, a var´ azslatos”. . . ” Az els˝o alkalmaz´ as neve Partition Magic (továbbiakban PM) vagyis a part´ıció ” varázsló”.

38

3. FEJEZET

´ AS ´ PARTÍCIONAL

A program pr´ obaverzi´ oja let¨ olthet˝ o a http://www.powerquest.com/partitionmagic/ weboldalr´ ol (a Try Now linkre kattint´ assal), egyszer˝ u regisztr´ al´ ast k¨ ovet˝ oen. Az angol nyelv˝ u´ allom´ any m´ erete 22.6 MB.

Miel˝ott nekifogn´ ank a folyamatnak, egy fontos tanács: ellen˝orizz¨ uk le (SCANDISK.EXE vagy CHKDSK.EXE), és t¨ oredezettségmentes´ıts¨ uk (DEFRAG.EXE) merevlemez¨ unket, mert ezzel id˝ ot sp´ orolunk meg! Telep´ıts¨ uk a programot, majd ind´ıtsuk el. Látható hogy h´ any darab és milyen méret˝ u merevlemez van szám´ıtógép¨ unkben. Erre azért van sz¨ ukség, hogy el tudjuk dönteni, melyik lemezen foglaljunk helyet a megismerni k´ıv´ ant u ´j oper´ aci´ os rendszernek. Válasszuk azt, hogy az els˝o merevlemezre akarjuk telep´ıteni az UHU-Linuxot, mert u ´gy t˝ unik, hogy azon van a legnagyobb szabad hely. Kattintsunk az 1. szám´ u diszkre (3.1 ábra).

3.1. ´ abra. Hol csináljunk helyet? Baloldalt kattintsunk az Install another operating system” men¨ utételre és ” nyomjuk meg a Next gombot. Adjuk meg, hogy Linux rendszert k´ıv´ anunk telep´ıteni, majd a Next gombbal lépj¨ unk tovább.

´ MEGLEV ´ O ˝ WINDOWS RENDSZER MELLE ´ 3.2. TELEPÍTES

39

´ oper´ 3.2. ´ abra. Uj aci´ os rendszer kiválasztása

A következ˝ o képerny˝ on (3.3 ´ abra) azt kell eldönten¨ unk, hogy hol k´ıvánjuk elhelyezni az u ´j part´ıci´ ot. V´ alasszuk a Before C:” (a C: elé) lehet˝oséget, és lépj¨ unk ” tovább. ´ Ujabb kérdés: Melyik part´ıci´ ot k´ıv´ anjuk átméretezni, azaz melyik már létez˝o part´ıcióból k´ıv´ anunk helyet lecs´ıpni” az UHU-Linux számára (3.4 ábra). ” Válasszuk a C:”-t, majd a Next gombbal lépj¨ unk tovább. ” Az u ´j part´ıci´ o adatait (méret, elnevezés, part´ıció és fájlrendszer t´ıpus) ekkor kell megadnunk (3.5 ´ abra). Figyelj¨ unk arra, hogy a felszabad´ıtott ter¨ ulet a Swap1 part´ıció méretigényét is fedezze! A part´ıci´ o t´ıpusa, azaz hogy els˝ odleges (Primary) vagy logikai (Logical) part´ıciót hozunk-e létre, ezen a képerny˝ on m´ ar eldöntött, ugyanis ezt az információt már meghat´ aroztuk (3.3 ´ abra), b´ ar akkor nem is tudtunk err˝ol. Mennyi helyet sz´ anjunk az UHU-Linuxnak? A rendszer teljes telep´ıtéséhez 2 GB b˝ oségesen elegend˝o, de ehhez ne felejts¨ uk el hozzáadni a saj´ at adataink t´ arol´ as´ ahoz sz¨ ukséges ter¨ uletet is. Ha van elegend˝ o hely¨ unk, ´ırjuk be: 3.072 MB. Az u ´j part´ıció kötetc´ımkéjének (label) megad´ asa nem k¨ otelez˝ o, csak lehet˝oség. 1 A swap part´ ıci´ o a virtu´ alis mem´ oriakezel´ es fontos r´ esze. Amikor a fizikai mem´ oria kev´ es, a mem´ oriakezel˝ o a swap part´ıci´ ot, mint a fizikai mem´ oria kiterjeszt´ es´ et kezdi el haszn´ alni. Emiatt a rendelkez´ esre ´ all´ o mem´ oria = fizikai mem´ oria + a swap ter¨ ulet m´ erete.

40

3. FEJEZET

3.3. ´ abra. Hov´ a ker¨ uljön a part´ıció?

3.4. ´ abra. Melyik part´ıci´ o méretét csökkents¨ uk?



41

3.5. ´ abra. A part´ıció adatai Ha továbblép¨ unk a k¨ ovetkez˝ o képen (3.6 ábra) arra kell választ adnunk, hogy az u ´jonnan létrehozott part´ıci´ ot az átméretezés után akt´ıvvá”, azaz in” d´ıthatóvá tessz¨ uk-e? Vigy´ azzunk az itt megadott válaszunkra, ugyanis ha itt az Immediately”-t v´ alasztjuk, akkor mindaddig, am´ıg nem telep´ıtj¨ uk fel az UHU” Linux-ot, régi rendszer¨ unk nem lesz ind´ıtható! A Later” választása emiatt biz” tonságosabb megold´ as lehet. . . Az átméretezés folyamat´ aban ekkor egy összefoglaló képerny˝ore jutunk, ahol áttekinthetj¨ uk eddigi munk´ ankat. Itt tényleges változás még nem történik a merevlemezen, erre vonatkoz´ oan a kés˝ obbiekben kapunk majd egy figyelmeztet˝o u ¨zenetet! Viszont ha valamit nem megfelel˝ oen ´ all´ıtottunk be, alkalmunk ny´ılik u ´jrakezdeni. Amennyiben megfelel˝ onek tal´ altuk az adatokat, lépj¨ unk tovább. Akarunk-e swap part´ıci´ ot (cserepart´ıció) is létrehozni? Igen, kifejezetten szeretnénk. A swap-r´ ol b˝ ovebbet majd a telep´ıtés le´ırásánál találunk, itt válaszoljunk Yes”-szel és haladjunk tov´ abb (3.9 ´ abra). ” Hová tegy¨ uk a swap part´ıci´ ot? A meglév˝o C:” elé, a már létrehozott UHU” Linux elé, esetleg az UHU-Linux m¨ ogé? Ebben az esetben tulajdonképpen mindegy, de mivel cserepart´ıci´ or´ ol van sz´ o, jobb lesz ha minél inkább a merevlemez elejéhez” van k¨ ozel, hiszen a merevlemezek fizikájából adódóan ezeket a helyeket ” éri el a leggyorsabban, teh´ at a m˝ uk¨ odés gyorsabb lehet, mint a másik esetben.

42

3. FEJEZET

3.6. ´ abra. Aktiv´ aljuk a part´ıciót?

3.7. ´ abra. Emlékeztet˝o az el˝obbiekre.



3.8. ´ abra. J´ ováhagyás.

3.9. ´ abra. Csin´ alunk swap-et is?

43

44

3. FEJEZET


A legjobb megold´ as az, ha a swap ter¨ ulet egy k¨ ulön (gyors) merevlemezen ker¨ ul elhelyezésre! Haladjunk tov´ abb (3.10 ´ abra).

3.10. ´ abra. Hol legyen a swap? A megjelen˝ o kérdés m´ ar az el˝ obbiekb˝ ol ismer˝os lehet! Azt kell eld¨ onten¨ unk, hogy a swap part´ıciót melyik meglév˝o part´ıció ter¨ uletén hozzuk létre. Harapjunk bele a C:” jel˝ ube, vagy a már az el˝oz˝oekben létrehozott” ” ” UHU-Linux part´ıci´ ob´ ol sz´ anunk neki helyet (3.11 ábra)? Válasszuk az utóbbit. Tekintettel a swap méretére, b˝ oven marad hely az UHU-Linuxnak. an adjuk meg, hogy mekkora legyen a cserepart´ıció mérete (3.12 A Next ut´ ábra). Mint azt az el˝ obb m´ ar eml´ıtett¨ uk, a swap-ról a telep´ıtésnél lesz még szó, adjunk meg 256 Mb´ ajt méretet erre a célra. A következ˝ o´ abra (3.13 ´ abra) ismét egy ellen˝orzési lehet˝oség. Ha valamit nem megfelel˝oen adtunk meg az el˝ oz˝ oekben, itt még lehet˝oség¨ unk van módos´ıtani a swap part´ıcióval kapcsolatos adatainkat. Ha rendben van minden, lépj¨ unk tovább a Finish gomb seg´ıtségével. Utolsó ábr´ ank a 3.14 ´ abra. Figyelmesen ellen˝orizz¨ uk le a látható adatokat! A nagyobbik ablakban l´ atjuk mindazt, amit eddig összeáll´ıtottunk! Ha mindent leellen˝orizt¨ unk, m´ ar csak egy feladat maradt hátra: kattintanunk kell a baloldalt alul látható Apply” (V´ altoztat´ asok j´ ov´ ahagyása, alkalmazása) felirat´ u gombra, ” és a part´ıció var´ azsl´ o elkezdi a tényleges munkát. Fontos! miut´ an r´ akattintottunk az Apply ikonra, m´ ar nincs vissza´ ut! T¨ urelemmel v´ arjuk meg, am´ıg a g´ ep v´ egrehajt minden utas´ıt´ ast. Ez egyes ese-


3.11. ´ abra. Mib˝ ol cs´ıpj¨ unk le ter¨ uletet?

3.12. ´ abra. Mekkora legyen a mérete?

45

46

3. FEJEZET

3.13. ´ abra. Ellen˝ orzési lehet˝oség

3.14. ´ abra. M´ odos´ıtás el˝ott. . .


´ ROVIDEN ¨ 3.3. A FIPS” PROGRAMROL ”

47

¨ tekben ak´ ar TOBB PERCIG IS ELTARTHAT!!! A t¨ urelmes v´ arakoz´ ason k´ıv¨ ul semmi dolgunk nincs, viszont a folyamat v´ egrehajt´ asa k¨ ozben lehet˝ oleg ne legyen ´ aramsz¨ unet (c´ elszer˝ u emiatt sz¨ unetmentes ´ aramforr´ ast alkalmazni legal´ abb erre az id˝ oszakra). Ha a g´ ep v´ egzett, nekifoghatunk az UHU-Linux feltelep´ıt´ es´ enek!

3.3.

A fips” programr´ ol r¨ oviden ”

Mely esetben haszn´ alhatjuk? A fips abban az esetben haszn´ alhat´ o, ha a merevlemezen egy els˝odleges FAT part´ıció van. Azaz a merevlemezt teljes méretében használtuk eddig. A fips dokument´ aci´ oja szerint alkalmazását az alábbiak korlátozzák: csak akkor alkalmazhat´ o, ha a merevlemezhez történ˝o hozzáférések a BIOS 13-as interruptj´ an kereszt¨ ul t¨ orténnek; ha 512 b´ ajt szektorméret˝ u a merevlemez; 12 bites FAT esetén nem haszn´ alható; csak DOS part´ıci´ ok szeletelhet˝ ok; extended DOS part´ıci´ okat nem kezel; nem haszn´ alhat´ o, ha m´ ar van négy els˝odleges part´ıciónk; használatához ugyanis sz¨ ukség van legal´ abb egy szabad part´ıció bejegyzésre; a fips nem m˝ uk¨ odik, ha a kiindul´ o part´ıcióméret több 4.085 cluster-nél.

El˝ ok´ eszu ¨ letek A fips egy egyszer˝ u DOS alatt m˝ uköd˝o program. Letölthet˝o a http://www.tux.org/pub/dos/partition-programs/fips/fips-20/ c´ımr˝ol. Az el˝obbi tényre ind´ıt´ as ut´ an felh´ıvja figyelm¨ unket:

48

3. FEJEZET


A:\FIPS>fips FIPS version 2.0, Copyright (C) 1993/94 Arno Schaefer FAT+" Support Copyright (C) 1997 Gordon Chaffee DO NOT use FIPS in a multitasking environment like Windows, OS/2, Desqview, Novell Task Manager or the Linux DOS emulator: boot from a DOS boot disk first. If you use OS/2 or a diks compressor, read the relevant section in FIPS.DOC. FIPS comes with ABSOLUTELY NO WARRANTY, see file COPYING for details This is free software, and you are welcome to redistribute it under certain conditions; again see file COPYING for details. Press any Key

Az el˝obbiek alapj´ an a fips egy szabadon felhasználható szoftver, amit egy DOS boot floppy seg´ıtségével KELL ind´ıtanunk. A DOS boot floppy lemez¨ unkre kész´ıthet¨ unk egy fips alk¨ onyvt´ arat, ahova bemásoljuk az UHU-Linux telep´ıt˝o CD DOS/fips alk¨ onyvt´ ar´ anak tartalm´ at. Ind´ıtsuk u ´jra a rendszert az el˝ obb el˝ okész´ıtett boot floppy seg´ıtségével. A figyelmeztet˝o u asa ut´ an egy billenty˝ u le¨ utésére vár a program, majd ¨zenet elolvas´ a jelenlegi part´ıci´ os t´ abla jelenik meg annak adataival: Partition table: | | Start | | End | Start |Number of| Part.|bootable|Head Cyl. Sector|System|Head Cyl. Sector| Sector |Sectors | MB -----+--------+----------------+------+----------------+--------+---------+---1 | yes| 1 0 1| 0Ch| 31 1015 63| 63| 2048193|1000 2 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| 3 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| 4 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| Checking root sector ... OK

A fenti adatok gépenként eltér˝ oek lehetnek. Ismételt billenty˝ u le¨ utés után a merevlemez boot szektor´ ar´ ol, geometri´ aj´ aról kapunk b˝ovebb információt: Boot sector: Bytes per sector: 512 Sectors per cluster: 8 Reserved sectors: 32 Number of FATs:2 Number of rootdirectory entries: 0 Number of sectors (short): 0 Media descriptor byte: F8h Sectors per FAT: 1999 Sectors per track:63

´ ROVIDEN ¨ 3.3. A FIPS” PROGRAMROL ”

49

Drive heads: 32 Hidden sectros:63 Number of sectors (long): 2048193 Physical drive number: 80h Signature: 29h Checking boot sector ... OK Checking FAT ... OK Searching for free space ... OK Do you want to make backup copy of your root and boot sector before proceeding (y/n)? _

A kérdés arr´ ol sz´ ol, hogy az el˝ oz˝ o ´ allapotról akarunk-e kész´ıteni biztonsági másolatot (Igen/Nem). Az y billenty˝ ut le¨ utve az alábbi u ¨zenet fogad: Do you have a bootable floppy disk in drive A: as described in the documentation (y/n)? y

Ismételt igenre a hajlékonylemezre ´ır´ odik az el˝oz˝o part´ıciós tábla, illetve az u ´j part´ıciónk méretét tudjuk megadni. Alaphelyzet az, hogy a maximális legnagyobb méret láthat´ o a New Partition alatt. Ennek méretét a le és fel nyilak seg´ıtségével tudjuk a k´ıv´ ant értékre be´ all´ıtani. Writing file a:\rootboot.000 Enter start cylinder for new partition (793 - 1015): Use the cursosr keys to choose the cylinder, <enter> to continue Old partition Cylinder New Partition 780.6 MB 793

219.5 MB

Mint fentebb l´ athatjuk 1 GB méret˝ u merevlemezt méretez¨ unk át. A régi part´ıción annyi adat van, hogy az u ´j part´ıci´ o maximális mérete 219.5 MB lehet. De ez itt csak egy példa! Val´ oj´ aban a mai korszer˝ u szám´ıtógépek jóval nagyobb méret˝ u merevlemezzel rendelkeznek. Az al´ abbiak szerint mi, ebben a példában 209.7 MB méret˝ uu ´j part´ıci´ ot hozunk létre: Old partition Cylinder New Partition 790.5 MB 803 First Cluster: 201846 Last Cluster: 255519 Testing if empty ... OK New partition table:

209.7 MB

50

3. FEJEZET


| | Start | | End | Start |Number of| Part.|bootable|Head Cyl. Sector|System|Head Cyl. Sector| Sector |Sectors | MB -----+--------+----------------+------+----------------+--------+---------+---1 | yes| 1 0 1| 0Ch| 31 802 63| 63| 1618785| 790 2 | no| 0 803 1| 0Ch| 31 1015 63| 1618848| 429408| 209 3 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| 4 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| Checking root sector ... OK Do you want to continue or reedit the partition table (c/r)? c

A c billenty˝ u le¨ utésével folytathatjuk a m˝ uveletet: New boot sector: Bytes per sector: 512 Sectors per cluster: 8 Reserved sectors: 32 Number of FATs:2 Number of rootdirectory entries: 0 Number of sectors (short): 0 Media descriptor byte: F8h Sectors per FAT: 1999 Sectors per track:63 Drive heads: 32 Hidden sectros:63 Number of sectors (long): 1618785 Physical drive number: 80h Signature: 29h Checking boot sector ... OK Ready to write new partition scheme to disk Do you want to proceed (y/n)? y

Válaszunk legyen y, hogy az u ´j adatok ki´ırásra ker¨ ulhessenek. A m˝ uvelet befejeztével kapunk egy megnyugtat´ ou ¨zenetet és egy tanácsot: Repartitioning complete With FAT32 partitions, you should now run scandisk on the shortened partition. Bye!

Siker¨ ult, befejezt¨ uk a part´ıcion´ al´ ast. FAT part´ıciónkat ajánlatos ellen˝orizni a scandisk programmal.

´ ASA ´ ¨ 3.4. URES MEREVLEMEZ PARTÍCIONAL

3.3.1.

51

Vissza´ all´ıt´ as

Ha siker¨ ult elrontanunk valamit, vagy hiba keletkezett, az el˝oz˝oleg elmentett a´llapot vissza´ all´ıthat´ o a restorrb programmal. Ind´ıtsuk a boot lemezr˝ol a rendszert: A:\FIPS>restorrb FIPS version 1.5, Copyright (C) 1993/94 Arno Schaefer Module RESTORRB.EXE - Please read the file README.1ST FIPS comes with ABSOLUTELY NO WARRANTY, see file COPYING for details This is free software, and you are welcome to redistribute it under certain conditions; again see file COPYING for details. Found save file a:\rootboot.000 Ready to write old root- and bootsector from flie a:\rootboot.000 to disk Do you want to proceed (y/n): y

Ezzel a régi ´ allapotot vissza´ all´ıtottuk. Ha kedv¨ unk tartja, akár kezdhetj¨ uk el˝or˝ol.

3.4.

¨ Ures merevlemez part´ıcion´ al´ asa

Az u or¨ olhet˝o) merevlemezek el˝okész´ıtése igazából ¨res (vagy teljes egészében t¨ nem k´ıván sok el˝ okész¨ uletet, ezzel kapcsolatban annyit jegyeznénk meg, hogy ha már u ´gyis u or¨ olj¨ uk a telep´ıtés közben beáll´ıtott part´ıciókat! Ez azért ¨res, feltétlen t¨ fontos, mert a part´ıci´ ok form´ az´ asa k¨ ozben az UHU-Linux teljes kör˝ u ellen˝orzést IS végre fog hajtani. Amennyiben teljes rendszerv´ alt´ ast” szeretnénk végezni, tehát meglév˝o operá” ciós rendszer¨ unket k´ıv´ anjuk végérvényesen lecserélni az UHU-Linuxra, ne feledkezz¨ unk el adataink mentésér˝ ol, mivel az u ´j rendszer telep´ıtésekor minden eddigi adatunk menthetetlen¨ ul el fog veszni. A sz¨ ukséges el˝okész¨ uletek után nincs más teend˝onk, mint tov´ abb lapozni az 53. oldalra, és követni a 4. fejezetben le´ırtakat.

4. fejezet

Telep´ıt´ es E fejezetben az UHU-Linux telep´ıtési lépésein haladunk végig. Els˝o lépésként u ´gy kell beáll´ıtani gép¨ unket, hogy bekapcsolás után CD-ROM-ról bootoljon be, azaz el˝oször a CD-n keressen u ´gynevezett rendszertölt˝o modult. Ezt (igen nagy valósz´ın˝ uséggel) sz´ am´ıt´ ogép¨ unk BIOS-´ aban tudjuk megtenni. Bekapcsol´ as ut´ an ´ altal´ aban a Del gomb nyomogatásával juthatunk el abba a men¨ ube, ahol ez a lehet˝ oség be´ all´ıthat´ o (Egyes alaplapoknál, a Ctrl + Alt + S , vagy az F2 , esetleg az F1 billenty˝ uvel érhet˝o el a BIOS setup, de err˝ol az alaplap le´ırásában pontos inform´ aci´ okat tal´ alunk). A BIOS-ban a BOOT SEQUENCE – bootolási sorrend – opci´ on´ al kell kiv´ alasztanunk azt a lehet˝oséget, hogy a PC el˝oször a CD-n keressen ind´ıt´ orekordot. Ha ezt beáll´ıtottuk és elmentett¨ uk (Save and Exit / F10), akkor m´ ar csak annyi van hátra, hogy betegy¨ uk az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-t a CD-ROM meghajt´ oba és u ´jraind´ıtsuk a rendszert.

4.1.

Bootfloppy haszn´ alata

Amennyiben olyan a gép konfigur´ aci´ oja, hogy nem képes CD-r˝ol BOOT-olni, nem kell lemondanunk az UHU-Linuxr´ ol, hiszen mágneslemezr˝ol ind´ıtva is feltelep´ıthet˝o. Anyagsz¨ ukséglet: az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-je, valamint egy darab 1,44 MByte-os m´ agneslemez. A legrosszabb ami t¨ orténhet vel¨ unk az, hogy kislemezes meghajtó sincs a gép¨ unkben. Ebben az esetben tegy¨ uk ´ at merevlemez¨ unket egy másik gépbe, és ott végezz¨ uk el a telep´ıtést.

54

4. FEJEZET

´ TELEPÍTES

Teend˝onk a k¨ ovetkez˝ o: DOS, vagy Windows al´ ol DOS m´ odban, vagy DOS ablakban, (az UHU CD mindeközben legyen bent a meghajt´ oban!) adjuk ki a következ˝o parancsot: D:\DOS\rawrite + ENTER Ahol D: a CD meghajt´ o bet˝ ujele. Ha eset¨ unkben ez más, akkor értelemszer˝ uen azt adjuk meg helyette. Ezután a rendszer kérdést tesz fel, hogy hol találja az u ´gynevezett image” ” (képmás) fájlt. Adjuk meg a k¨ ovetkez˝ ot: D:\IMAGES\uhuboot.img + ENTER A D: itt is a CD meghajt´ o bet˝ ujele. Ha eset¨ unkben ez más, akkor értelemszer˝ uen azt ´ırjuk be. Ezt követ˝ oen az u ´j kérdés arra vonatkozik, hogy hová, milyen eszközre kész´ıtse el a ind´ıtólemezt. A v´ alasz nagy val´ osz´ın˝ uséggel A:\ + ENTER lesz. Most m´ ar csak annyi a teend˝ onk, hogy behelyezz¨ unk egy u ¨res mágneslemezt a meghajt´ oba, majd megnyomjuk az ENTER billenty˝ ut és várjunk, am´ıg a gép elkész´ıti az ind´ıt´ o lemezt. Floppy-ról egészen biztosan tud minden gép BOOT-olni, ´ıgy a lemezt hagyjuk a meghajtóban.

4.2.

A telep´ıt˝ o elind´ıt´ asa

Vagy az el˝ oz˝ o alfejezetben elkész´ıtett mágneslemezt, vagy az UHU telep´ıt˝o CD-t behelyezve ind´ıtsuk u ´jra a gépet. Néhány pillanat m´ ulva egy-két hierog” lifa” megjelenése ut´ an, a bejelentkez˝ o képerny˝ovel találjuk szembe magunkat (4.1 ábra). Ha ezen a képerny˝ on t´ız m´ asodpercig nem csinálunk semmit, akkor a telep´ıt˝o automatikusan elindul. Javasoljuk azonban, hogy miel˝ott belefogunk, tekints¨ uk át milyen lehet˝ oségeink vannak a telep´ıt˝ o elind´ıtásával kapcsolatban.

´ OPCIOK ´ 4.3. RENDSZERINDÍTASI

55

4.1. ´ abra. A bejelentkez˝o képerny˝o

4.3.

Rendszerind´ıt´ asi opci´ ok

Nyomjuk meg (t´ız m´ asodpercen bel¨ ul) az F1 billenty˝ ut. PC-s körökben meg szokott szab´ aly, hogy az F1 funkci´ obillenty˝ u mindig valamiféle seg´ıtséget ad. Itt is ez a helyzet, a billenty˝ u megnyom´ asa után a 4.2 ábrát fogjuk látni. A képerny˝ on narancss´ arga sz´ın˝ u bet˝ ukkel olvasható, hogy milyen telep´ıtési lehet˝oségek (opci´ ok) ´ allnak rendelkezés¨ unkre. Bal oldalon az opciók, jobb oldalon pedig az opci´ ohoz tartoz´ o r¨ ovid ismertet˝ ok. Figyelem! A felsorol´ asban helyet kapott k´ et fontos opci´ o, melyek seg´ıts´ eg´ evel, illetve alkalmaz´ as´ aval egy csom´ o kellemetlens´ eget ker¨ ulhet¨ unk el. Ellen˝ orizni tudjuk, hogy g´ ep¨ unk alapvet˝ oen alkalmas-e az UHU-Linux futtat´ as´ ara, ´ es azt is, hogy az ´ altalunk haszn´ alt telep´ıt˝ o CD hib´ atlan-e?

56

4. FEJEZET

´ TELEPÍTES

4.2. ´ abra. Telep´ıtési opciók Az els˝o lehet˝ oséget (cdtest) akkor célszer˝ u használnunk, ha pl. az UHU-Linux ISO fájlját magunk t¨ olt¨ ott¨ uk le FTP-r˝ ol, majd saját magunk ´ırtuk ki CD-re és meg akarunk gy˝ oz˝ odni r´ ola, hogy hib´ atlanra siker¨ ult-e a telep´ıt˝o CD. Az opció használatához egyszer˝ uen a boot: prompt után ´ırjuk be, hogy cdtest, majd u unk ENTER-t. ¨ss¨ boot: cdtest + ENTER Ezután az UHU megvizsg´ alja a teljes CD-t és a vizsgálat eredményét megjelen´ıti a képerny˝ on. Két eset lehetséges: hib´ atlan a teszt eredménye, ekkor nincs más dolgunk, mint belekezdeni a telep´ıtésbe. hib´ at jelez a teszt. Ez esetben az al´ abbiak lehetségesek:

– vagy hib´ as a let¨ olt¨ ott ISO f´ ajl,

´ FELTETELEI ´ 4.4. AZ UHU TERJESZTESI

57

– vagy hib´ asra sikeredett a CD-´ırás, – vagy gép¨ unk az adott CD-t hibásan olvassa. A másik ellen˝ orzési lehet˝ oség a boot: prompt után be´ırt memtest opció. Seg´ıtségével alapos mem´ oriatesztet lehet a sz´ am´ıtógépen futtatni. Ind´ıtása hasonló a többi opcióéhoz: boot: memtest (+ENTER)

4.4.

Az UHU terjeszt´ esi felt´ etelei

A telep´ıtés elind´ıt´ asa ut´ an az UHU-Linux elind´ıtja saját grafikus fel¨ ulet˝ u, magyar nyelv˝ u telep´ıt˝ orendszerét.

4.3. ´ abra. Terjesztési feltételek (EULA) Az UHU-Linux intelligens hardver felismer˝o alrendszerrel van felvértezve, melynek eredményeképpen a sz´ am´ıt´ ogép¨ unkre kapcsolt k¨ uls˝o, illetve az abban

58

4. FEJEZET

´ TELEPÍTES

lév˝o bels˝o hardverelemeket, periféri´ akat nagyon jó hatásfokkal felismeri és automatikusan be´ all´ıtja, ´ıgy ezekkel a be´ all´ıtási feladatokkal legtöbbször nem kell foglalkoznunk. A megjelen˝ o képerny˝ on, a szoftver licenc illetve a közreadás és terjesztési feltételeit olvashatjuk. Gy˝oz˝odj¨ unk meg arr´ ol, hogy eger¨ unket rendben felismerte-e az UHU-Linux. Ha m˝ uk¨ odik, lépj¨ unk tov´ abb a MEHET gomb megnyomásával. Amennyiben az automatikus felismerés nem siker¨ ult (nem mozdul meg az egérkurzor), a TAB billenty˝ u kétszeri megnyomásával válasszuk ki az ut, és áll´ıtsuk be Egér beáll´ıtása gombot, nyomjuk meg a SPACE billenty˝ magunk az eger¨ unket.

4.5.

Az eg´ er felismer´ ese

Az egér tal´ an az egyik legfontosabb kezel˝oszerve” a PC-nek. Els˝o lépésben ” ezt detektálja a rendszer. Ha valamely okból ez mégsem siker¨ ulne, kézzel kell beáll´ıtanunk (4.4 ´ abra). Mivel nincs eger¨ unk, a billenty˝ uzet seg´ıtségével kell navigálnunk a képerny˝on. A képerny˝ o-elemek k¨ oz¨ ott a TAB billenty˝ u nyomogatásával tudunk lépkedni. Próbáljuk ki, sorban egym´ as ut´ an akt´ıvv´ a válnak az egyes elemek. Az éppen akt´ıv elem kiválaszt´ asa az Enter gomb seg´ıtségével történhet meg. Lépj¨ unk a Protokoll -ra. Nyomjuk meg az ENTER billenty˝ ut. A megjelen˝o listában a le/fel nyilakkal tudunk mozogni, az Enter pedig kiválasztja az aktuális elemet. Ha nem ismerj¨ uk a konkrét t´ıpust, pr´ ob´ algatással keress¨ uk meg a megfelel˝ot. Az egér t´ıpus´ anak kiv´ alaszt´ asa ut´ an automatikusan átker¨ ul¨ unk a Hely: lis tába. Az Enter megnyitja a listaablakot, a fel/le nyilakkal mozoghatunk itt is. Kiválaszt´ as az Enter seg´ıtségével. A TAB -bal lépj¨ unk ´ at a Teszt gombra, amellyel aktiválhatjuk a beáll´ıtásokat. Ha az egérkurzor megmozdul, az OK gombbal lépj¨ unk tovább. Ha nem megfelel˝ o a be´ all´ıt´ as, pr´ ob´ alkozzunk u ´jból egy másik t´ıpussal.

´ AS ´ 4.6. PARTÍCIONAL

59

4.4. ´ abra. Az egér beáll´ıtása Az egér be´ all´ıt´ asa ut´ an visszaker¨ ul¨ unk az UHU-Linux Terjesztési feltételeket tartalmazó képerny˝ ojére. Olvassuk végig figyelmesen. Ha elolvastuk, és elfogadjuk a benne le´ırtakat, nyomjuk meg a MEHET gombot.

4.6.

Part´ıcion´ al´ as

Továbblépve a 4.5 ´ abr´ at l´ atjuk. Itt el kell d¨ onten¨ unk, hogy a merevlemez¨ unk melyik részére akarjuk feltelep´ıteni az UHU-t, illetve megadhatjuk azt is, hogy az UHU felhasználhatja-e a merevlemez teljes ter¨ uletet (T´ ajékoztat´ asul annyit, hogy a teljes rendszer mindenest¨ ul kb. 2 GByte-nyi helyen fér el). Itt is kihangs´ ulyozzuk, hogy adataink mennyiségének megfelel˝oen további helyre is sz¨ ukség lesz. Aszerint, hogy melyik lehet˝ oséget v´ alasztjuk, kattintsunk a megfelel˝o gombra. A teljes merevlemez haszn´ alatakor, illetve kiválasztásakor biztonsági okokból a telep´ıt˝o feltesz egy ismételt meger˝ os´ıt˝ o kérdést.

60

4. FEJEZET

´ TELEPÍTES

4.5. ´ abra. A telep´ıtés helyének kiválasztása A sz¨ ukséges form´ az´ asokat az UHU telep´ıt˝oje automatikusan elvégzi. Mindo¨ssze annyi a teend˝ onk, hogy - ha t¨ obb merevlemez van a gépben - kiválasztjuk, hogy melyikre telep¨ ulj¨ on fel az UHU-Linux. A swap (lapoz´ o) mem´ oria méretének meghatározásához többféle varázslatos” ” és csalhatatlan” algoritmus ismeretes, nemes egyszer˝ uséggel válasszuk a gépben ” lév˝o memória méretének m´ asfél-kétszeresét, de 256 MByte-nál többet nem érdemes (a mem´ oria ´ arak olcs´ os´ aga miatt valósz´ın˝ uleg sokkal nagyobb ter¨ uletet kellene lefoglalni, a fent eml´ıtett szorz´ as miatt, de am´ıg kezd˝o felhasználók vagyunk, a 256 MB elég lesz. A kés˝ obbiekben már felismerj¨ uk, ha a swap ter¨ ulet növelése sz¨ ukségessé v´ alik.) Ha a swap mérete t´ ul kicsi, elképzelhet˝o, hogy a fizikai memóriával egy¨ utt is t´ ul kevés lesz, emiatt lass´ıtani fogja a rendszert. Ha pedig a sz¨ ukségesnél nagyobb méretet adunk meg, akkor esetleg nem használja ki a rendszer és csak feleslegesen foglalja a helyet a merevlemezen, hiszen a cserepart´ıció (swap) adattárolásra nem használható. Széls˝oséges esetben el˝ ofordulhat, hogy swap part´ıciónk kicsinek bizonyul, ebben az esetben létrehozhatunk swap f´ ajlt is, ami átmenetileg kiseg´ıthet minket.

´ AS ´ 4.6. PARTÍCIONAL

61

4.6. ´ abra. Telep´ıtés a teljes merevlemezre Vizsgáljuk meg azt a lehet˝ oséget is, ha egy már Meglév˝ o, vagy u ora ¨res part´ıci´ kell telep´ıteni az UHU-Linuxot (4.7 ´ abra). Ez esetben vagy m´ ar el˝ oz˝ oleg létrehoztunk egy part´ıcionáló segédprogrammal (PQMagic, FDISK, stb.) u okat a merevlemezen, (akár els˝odleges, akár ¨res part´ıci´ kiterjesztett part´ıci´ okat, t´ıpusuk lehet FAT32/ext2/ext3), vagy a Particionáló gomb kiválaszt´ as´ aval most létrehozhatjuk ˝oket. A part´ıci´ ok méreteit célszer˝ uen a Linux (és saját) igényeink szerint kell kialak´ıtani. Mint már eml´ıtett¨ uk, az UHU-Linux teljes telep´ıtés esetén felfér kb. 2 GByte helyre (ne feledj¨ uk, ebben m´ ar minden benne van, további telep´ıtésre nem lesz sz¨ ukség¨ unk!). A 2 GByte mellé létre kell hozzunk még egy part´ıciót, mondjuk 256 MByte méret˝ ut, ez lesz a swap, vagy más néven cserepart´ıció! Ha a két part´ıciót el˝ore elkész´ıtett¨ uk (ezt a megold´ ast javasoljuk mindenkinek), a nagyobbikra kattintva áll´ıtsuk be, hogy ide telep¨ ulj¨ on az UHU-Linux, a legörd¨ ul˝o men¨ ub˝ol pedig válasszuk ki a swap part´ıci´ o helyét. Ki kell jel¨ oln¨ unk tov´ abb´ a azt is, hogy a part´ıciók hová legyenek felcsatolva” ”

62

4. FEJEZET

´ TELEPÍTES

(mountolás). Itt err˝ ol most csak annyit, hogy a legörd¨ ul˝o listából a /” csatolási ” pont kiválaszt´ asa k¨ otelez˝ o, és az ezzel jelölt part´ıciót mindenképpen jelölj¨ uk ki formázásra. A part´ıci´ okon haszn´ alt f´ ajlrendszer t´ıpusát a Fájlrendszer” listából ” adhatjuk meg. Javasolt az ext3 t´ıpus használata.

4.7. ´ abra. Telep´ıtés meglév˝o, vagy u ¨res part´ıcióra A képerny˝ o als´ o részének k¨ ozepén lev˝ o Particionáló felirat´ u gombra kattintva magunk is t¨ or¨ olhet¨ unk vagy létrehozhatunk u ´j part´ıciókat. Az ilyenkor használható part´ıcion´ al´ o program a cfdisk 2.11 honos´ıtott változata. Használata a magyar nyelv˝ u men¨ upontoknak k¨ osz¨ onhet˝oen nem bonyolult, mindenesetre figyelmesen haszn´ aljuk!

FONTOS! Ha kezd˝ ok vagyunk, ne part´ıcion´ aljunk az UHU-Linuxb´ ol, mert ha hib´ azunk, vissza´ all´ıthatatlan ´ allapotba hozhatjuk merevlemez¨ unk tartalm´ at, ak´ ar teljesen let¨ or¨ olhet¨ unk r´ ola mindent! Part´ıcion´ al´ asra csak olyan programot haszn´ aljunk, amit j´ ol ismer¨ unk! Kezd˝ o Linux felhaszn´ al´ ok´ ent b´ızzuk ezt a feladatot a telep´ıt˝ ore.

´ ´ 4.7. CSOMAGKIVALASZT AS

63

Ha ezzel a be´ all´ıt´ assal is végezt¨ unk, az OK felirat´ u gomb megnyomása elind´ıtja a tényleges folyamatot. A telep´ıt˝ o kialak´ıtja a part´ıciókat, megformázza ˝oket és el˝okész´ıti a tényleges telep´ıtést, a programok felmásolását.

4.7.

Csomagkiv´ alaszt´ as

A merevlemez part´ıcion´ al´ as´ at és formázását követ˝oen jön az a rész, amikor eldönthetj¨ uk, mit akarunk az egész rendszerb˝ol feltelep´ıteni. Az alábbi képen látható a programcsomagok kiv´ alaszt´ as´ at biztos´ıtó képerny˝o.

¨ 4.8. ´ abra. Ossze´ all´ıt´ asok kiválasztása Bonyolult feladatnak t˝ unhet, de nincs okunk aggodalomra. Az UHULinux fejleszt˝ oi ´ altal ¨ ossze´ all´ıtott v´ alogatás a legtöbb esetben kielég´ıti az otthoni felhaszn´ al´ ok valamennyi igényét. Természetesen fel¨ ulb´ırálhatjuk ezt az ajánlást: a csomaglist´ ab´ ol tetszés szerint kivehet¨ unk, vagy hozzátehet¨ unk bármit. A módos´ıt´ asban seg´ıtség¨ unkre van a következ˝o képerny˝o (4.9 ábra), amelyhez a Beáll´ıtás egyénileg gombra kattintva jutunk.

64

4. FEJEZET

4.9. ´ abra. Egyéni csomagválasztás

´ TELEPÍTES

´ ´ 4.7. CSOMAGKIVALASZT AS

4.7.1.

65

Egy kis to enelem ¨rt´

Miel˝ott folytatn´ ank a telep´ıtést, néh´ any szót szólunk az u ń. f¨ ugg˝oségi viszo” nyokról”. Mára a sz´ am´ıt´ astechnika fejl˝ odésnek köszönhet˝oen, elm´ ultak azok a régi ” szép id˝ok”, amikor egy program ⇒ egy fájl” és kész, ha feltett¨ uk ott van, ha ” leszedt¨ uk nincs ott. A t¨ orténet ennél j´ oval bonyolultabbá vált. Ahhoz hogy egy program feltelep¨ ulj¨ on és m˝ uködjön, több fájl összehangolt m˝ uködése sz¨ ukséges. S˝ ot! Lehet, hogy egy fájl jelenléte egy másik – egészen más funkciój´ u – programhoz is sz¨ ukséges.

4.7.2.

Csin´ aljuk egyszer˝ uen

Ezek olyan bonyolult f¨ ugg˝ oségi viszonyok, amit egy kezd˝o felhasználó nem igazán tart(hat) fejben. Ebben is seg´ıt a telep´ıt˝o, amikor figyel arra, hogy mit szeretnénk: ha kijel¨ ol¨ unk valamit, a telep´ıt˝o hozzáteszi” mindazt, ami ennek ” alkalmazásához sz¨ ukséges. Ha pedig valamit levesz¨ unk a listáról, akkor a csak ahhoz tartoz´ o segédf´ ajlokat is letakar´ıtja. A f¨ ugg˝oségi kapcsolatok miatt nem kell kiszolgáltatottnak érezn¨ unk magunkat, hiszen a telep´ıt˝o ezt is kijelzi a megfelel˝o pillanatban! Ezen a list´ an azok a f´ ajlok szerepelnek, amelyeket elfelejtett¨ unk bejelölni, viszont a telep´ıtett rendszer hib´ atlan m˝ uködéséhez feltétlen sz¨ ukségesek. Láthatjuk azt is, hogy az ´ altalunk kiv´ alasztott csomagok összesen mennyi helyet igényelnek, illetve ezzel szemben mennyi helyet biztos´ıtottunk a part´ıcionálás során az UHU sz´ am´ ara. Ha a hely kisebb mint a k´ıvánt összméret, akkor a Vissza gomb seg´ ıts´ e g´ evel, f´ aj´ o sz´ıvvel b´ ar, de valamelyik alkalmazástól meg kell szabadulnunk, az el˝ oz˝ o csomagv´ alaszt´ as képerny˝on. Az esetlegesen kijelzett (f¨ ugg˝ oségi szempontból hiányzó) programok nem azt jelentik, hogy vissza kell menn¨ unk, és egyenként be kell jelölgetni ˝oket! Nyugodtan folytathatjuk a telep´ıtést, a lista csupán tájékoztató jelleg˝ u, a listában megjelen˝o csomagok automatikusan feltelep´ıt˝odnek. A válogat´ asok ut´ an az Indulhat a telep´ıtés gombra kattintva egy kis ideig (gépt˝ol f¨ ugg˝ oen kb. 10-20 percig), nyugodtan hátrad˝olhet¨ unk, mert eközben a telep´ıt˝o felm´ asolja a sz¨ ukséges ´ allom´ anyokat az el˝oz˝oleg kijelölt helyre. Ha mégis a képerny˝ot akarjuk nézni, akkor inform´ aciókat fogunk látni arról, hogy hogyan áll a telep´ıtés: figyelemmel k´ısérhetj¨ uk a telep´ıtés menetét százalékosan, azt, hogy éppen mit m´ asol fel a rendszer, a csomag milyen méret˝ u, mennyi helyet foglal el, stb.

66

4. FEJEZET

4.10. ´ abra. Csomagok közötti f¨ ugg˝oségek

´ TELEPÍTES

´ 4.8. A GRUB TELEPÍTESE

67

Valahogy u ´gy, mint az a 4.11 ´ abr´ an is látható.

4.11. ´ abra. Csomagok m´ asolása a merevlemezre Megjegyezz¨ uk, hogy a telep´ıtett rendszerben is lehet˝oség¨ unk van a csomagok altoztatni, illetve u ´j csomagokat telep´ıteni. összeáll´ıtásán v´ Befejezés¨ ul a telep´ıt˝ o elvégzi a felm´ asolt csomagok konfigurálását, beáll´ıtását (4.12 ábra).

4.8.

A Grub telep´ıt´ ese

Amikor a telep´ıt˝ o végzett az ´ allom´ anyok másolásával és beáll´ıtásával, ismét fontos szerephez jutunk: d¨ onten¨ unk kell arról, hogy az UHU-Linux betöltés” vezérl˝oje” (Boot Manager), amelynek neve GRUB, hová telep¨ uljön. Ez a boot menedzser gondoskodik arr´ ol, hogy ha esetleg van még a szám´ıtógép¨ unkön másik operációs rendszer (pl. Windows), akkor azt is el tudjuk érni a továbbiakban. A gép bekapcsol´ asakor egy szép grafikus fel¨ ulet˝ u men¨ ub˝ol tudjuk majd kiválasztani, hogy melyik telep´ıtett rendszert k´ıv´ anjuk elind´ıtani. A GRUB telep´ıtésénél b´ atran hagyatkozzunk a telep´ıt˝o által javasolt megoldáshoz. Lehet˝ oség¨ unk lesz egy u ´gynevezett boot floppy” (ind´ıtólemez) ” létrehozására is. Ez akkor igaz´ an fontos”, ha a PC-t illetve az UHU-Linuxot ”

68

4. FEJEZET

4.12. ´ abra. A programcsomagok beáll´ıtása

´ TELEPÍTES

´ 4.8. A GRUB TELEPÍTESE

69

mágneslemezr˝ ol akarjuk ind´ıtani. Ha egy kicsit is adunk a biztonságra, kész´ıts¨ unk egy ilyen ind´ıt´ olemezt. Az ind´ıtólemezre felker¨ ul a GRUB h´ arom kiválasztható ind´ıtási lehet˝oséggel: Ind´ıt´ as merevlemezr˝ ol Ind´ıt´ as floppyr´ ol Mem´ oriateszt

Létrehoz´ as´ ahoz egy u ukség¨ unk, amit ¨res 1,44 MByte-os mágneslemezre van sz¨ helyezz¨ unk be a meghajt´ oba, majd nyomjuk meg az Ind´ıt´ olemez kész´ıtése ter¨ ulet jobb szélén tal´ alhat´ o Kész´ıt... gombot.

4.13. ´ abra. A GRUB rendszertölt˝o telep´ıtése Az ind´ıt´ olemez kész´ıtése ut´ an visszajelzést kapunk a m˝ uvelet sikeres vagy éppen sikertelen befejezésér˝ ol. Ha hiba¨ uzenetet kapunk, próbálkozzunk egy másik mágneslemezzel, val´ osz´ın˝ uleg az el˝ obbi hibás volt.

70

4.8.1.

4. FEJEZET

´ TELEPÍTES

A Grub ut´ olagos telep´ıt´ ese

El˝ofordulhat, hogy sz´ am´ıt´ ogép¨ unk¨ on található az els˝o part´ıciók között egy Windows, és m¨ og¨ otte az UHU-Linux. A Windows-os manipulációk nem ritkán azzal járnak, hogy a sz´ am´ ara ismeretlennek ´ıtélt betöltésvezérl˝ot (boot-manager) minden k¨ ulön¨ osebb figyelmeztetés nélk¨ ul megsemmis´ıti. Ilyen esetekben hasznos, ha ismerj¨ uk miként kell u ´jraéleszten¨ unk a GRUB -ot. Ind´ıtsuk u ´jra rendszer¨ unket u ´gy, hogy az az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-r˝ol indul jon. A bejelentkezést k¨ ovet˝ oen ´ırjuk be, hogy uhudebug, majd az Enter megnyomásával folytassuk a telep´ıtést. Az UHU-Licenc elfogadása képerny˝onél lépj¨ unk át konzolos u odba a Ctrl + Alt + F1 billenty˝ uk egy¨ uttes megnyomásával, ¨zemm´ majd gépelj¨ uk be: mount /dev/hdaxx /mnt A hdaxx a part´ıci´ o sz´ ama, ahol az UHU-Linux található. Ezt követ˝oen a következ˝o parancsokat kell kiadnunk: mount --bind /dev /mnt/dev mount --bind /proc /mnt/proc chroot /mnt grub-install ’(hd0)’ A hd0 abban az esetben megfelel˝ o, ha a GRUB -ot az els˝o meghajtónk ind´ıtó ´ rekordjába (MBR - Master Boot Record) akarjuk telep´ıteni. Ertelemszer˝ uen ha máshova szeretnénk, akkor annak a part´ıci´ onak a nevét (pl.: hda1, hda2, ...), vagy a merevlemez nevét (pl.: hdb0, hdc0, ...) kell megadnunk. Ezzel a folyamat végére ért¨ unk, a rendszer u ´jraind´ıtás után a GRUB -bal indul.

4.9.

A rendszergazda jelszava

A következ˝ okben meg kell hat´ aroznunk a rendszergazda (root) jelszavát. Linux operációs rendszerekben van egy kit¨ untetett felhasználó, akinek mindenhez minden joga megvan. Emiatt adott esetben tönkre is teheti a rendszert, ha rendszergazdaként nem k¨ or¨ ultekint˝ oen kezeli a beáll´ıtásokat. Linuxban ennek a min” denható” felhaszn´ al´ onak a neve az esetek többségében root, a jelszavát pedig mi határozhatjuk meg a telep´ıtésnek ebben a szakaszában a 4.14 ábra szerinti képerny˝on. A rendszergazda jelszav´ anak megad´ asa el˝ott figyelmesen olvassuk el a következ˝o oldalon tal´ alhat´ o A jelszavakkal kapcsolatos ajánlások” c´ım˝ u részt. ” Rendszergazdai jogok sz¨ ukségesek pl. u ´j felhasználó regisztrálásához, valamint a rendszer jó néh´ any be´ all´ıt´ as´ ahoz. A véletlen elgépelések elker¨ ulése végett a jelszót kétszer kell megadni, ugyanis a jelszavak nem nyerhet˝ok vissza semmilyen

4.9. A RENDSZERGAZDA JELSZAVA

4.14. ´ abra. A rendszergazda jelszó beáll´ıtása

71

72

4. FEJEZET

´ TELEPÍTES

módszerrel!!! Ezért fontos, hogy a rendszergazda jelszavát NEM SZABAD ELFELEJTENI!!! (Természetesen mi lesz¨ unk a root saját gép¨ unkön, de ha nem tudjuk a varázsigét”, az UHU nem fog beengedni! ” A jelszavakkal kapcsolatos aj´ anl´ asok: Legal´ abb hat karakter hossz´ u legyen; Tartalmazhat kis és nagybet˝ uket, valamint számokat is (célszer˝ u, ha legalább kett˝ o kisbet˝ ut˝ ol eltér˝ o karaktert is tartalmaz.) Ne legyen k¨ onnyen kital´ alhat´ o, megfejthet˝o (nem javasolt például: sz¨ uletési dátum, személyi sz´ am, aut´ onk rendszáma, stb.)

4.10.

Felhaszn´ al´ ok l´ etrehoz´ asa

Mivel egy ´ ovatos ember nem haszn´ alja root-ként a gépet, sz¨ ukség van egy olyan felhaszn´ al´ oi névre is, amellyel a mindennapi munkák során dolgozhatunk. Felhasznál´ okat a k¨ ovetkez˝ o képerny˝ on (4.15 ábra) tudunk felvenni. A felhaszn´ al´ o regisztr´ aci´ oj´ an´ al meg kell adni egy u ń. login, vagy felhasználó nevet, azonos´ıt´ ot, ez lehet pl. egy becenév, keresztnév stb. A felhaszn´ al´ oi azonos´ıt´ o megad´ as´ an´ al a következ˝o szempontokat tartsuk szem el˝ott: Csak alfanumerikus karaktereket (sz´ amokat és bet˝ uket) tartalmazhat; Nem aj´ anlatos nagybet˝ uket haszn´ alni;

´ Ekezetes karakterek haszn´ alata TILOS! A login név hossza maximum 8 karakter lehet.

Ezt követ˝ oen kell megadni a felhasználó jelszavát kétszer (okait, és a vele kapcsolatos tudnival´ okat l´ asd az el˝ oz˝ o fejezetben). A Felhasználó hozzáadása gomb felvesz a rendszerbe a megadott adatokkal egy gombbal léphet¨ unk u ´j felhasználót. Ha felvett¨ uk a sz¨ ukséges felhasználókat, az OK tovább. Ha még nem vett¨ unk fel egy felhaszn´ alót sem a rendszerbe, akkor egy erre figyelmeztet˝o u ¨zenet fog megjelenni. Ha tényleg nem k´ıvánunk felvenni egy felhasználót sem, akkor természetesen tov´ abbléphet¨ unk.

´ OK ´ LETREHOZ ´ ´ 4.10. FELHASZNAL ASA

4.15. ´ abra. Felhasználók hozzáadása

73

74

4.11.

4. FEJEZET

´ TELEPÍTES

A grafikus felu all´ıt´ asa ¨ let be´

Ezután ismét mi k¨ ovetkez¨ unk! Meg kell adnunk videokártyánk és monitorunk jellemz˝oit. Pontosabban a rendszer megpróbálja kider´ıteni gép¨ unkr˝ol, és a talált információkat alapadatként felk´ın´ alja. Az esetek 99 %-ában tökéletesen felismeri a videokártya és a monitor lehet˝ oségeit, de ha mégsem, vagy az ajánlott beáll´ıtás nem felel meg nek¨ unk, mert tudjuk, hogy gép¨ unk, illetve monitorunk ennél többre is képes, akkor természetesen fel¨ ulb´ır´ alhatjuk a javasolt beáll´ıtásokat.

4.16. ´ abra. A grafikus fel¨ ulet kezd˝o beáll´ıtása Ehhez a 4.16 ´ abra ny´ ujt seg´ıtséget. Hogy a kép a felajánlott beáll´ıtásokkal jó gomb alkalmazásával. Ha a beáll´ıtásokat megfelel˝onek lesz-e, próbáljuk ki a Teszt találjuk, az OK gombra kattintva tov´ abbléphet¨ unk. Ha már halad´ ok vagyunk monitor, illetve monitor vezérl˝o u ¨gyben, akkor kattintsunk a halad´ oknak f¨ ulre és a 4.17 ´ abr´ at kapjuk. Amint látjuk, itt a detekt´ alt (felismert) videókártyán k´ıv¨ ul nem csak a monitor méretét (kép´ atl´ oj´ at) hat´ arozhatjuk meg, hanem a megjelen´ıteni k´ıvánt felbontást is meghatározhatjuk a hozz´ a tartoz´ o képfriss´ıtési frekvenciával egy¨ utt. Természe tesen itt is lehet˝ oség¨ unk van a v´ alasztott beáll´ıtás kipróbálására a Teszt gomb alkalmazásával. Ha nem siker¨ ul a teszt sor´ an azt a felbontást illetve friss´ıtési frekvenciát visszakapnunk” amit v´ artunk, lépj¨ unk ´ at profi módba (4.18 ábra), áll´ıtsuk be a ”

´ ÍTASA ´ ¨ 4.11. A GRAFIKUS FELULET BEALL

75

felbontást (pl. 1024*768) és n¨ ovelj¨ uk meg a horizontális illetve vertikális frekvencia maximális értékét. Amennyiben nem rendelkez¨ unk a megfelel˝o adatokkal, célszer˝ u az alapbeáll´ıtásokat haszn´ alni. Végs˝ o esetben vesa” módban ind´ıthatjuk rendszer¨ unket. ”

4.17. ´ abra. A grafikus fel¨ ulet haladó beáll´ıtása

76

4. FEJEZET

´ TELEPÍTES

Itt az el˝obbieken t´ ul a v´ızszintes szinkron, a felbontás, a sz´ınmélység, illetve a f¨ ugg˝oleges friss´ıtési frekvencia is ´ all´ıthat´ o. Az o¨sszes beáll´ıtási adat ismertetése t´ ulmutat jelen F¨ uzetcélkit˝ uzésein, de ha ezt a fajta telep´ıtést választjuk, tudnunk kell, hogy mire képes monitorunk, mert t´ ulzottan magas frekvenciák választása kárt is tehet benne.

4.18. ´ abra. A grafikus fel¨ ulet profi beáll´ıtása Talán annyi megjegyzést tehet¨ unk, hogy a f¨ ugg˝oleges képfrekvencia (vertikális friss´ıtés) értéke minél nagyobb, ann´ al k´ıméletesebb lesz a monitor a szem¨ unkhöz. 72-75,Hz már villog´ asmentes” képet biztos´ıt, de ha monitorunk lehet˝ové teszi, ” emelj¨ uk ennek az értékét 85-90 Hz-re. Notebook-okn´ al a megfelel˝ o videok´ artya kiválasztása után áll´ıtsuk be a felbontást, ami 14-15”-os kép´ atmér˝ onél rendszerint 1024x768, majd a Vertikális ” friss´ıtést” áll´ıtsuk 60 Hz-re. Ezekkel a be´ all´ıtásokkal az esetek többségében m˝ uködnie kell a grafikus fel¨ uletnek. Természetesen itt is alkalmazhatjuk a vesa” ” módot, ha a videok´ arty´ at nem tudjuk be´ all´ıtani. Tesztelés ut´ an, ha meggy˝ oz˝ odt¨ unk a választott beáll´ıtások m˝ uköd˝oképessé-

´ ÍTASA ´ ¨ 4.11. A GRAFIKUS FELULET BEALL

77

gér˝ol, utolsó lépésként kattintsunk az OK gombra.

4.19. ´ abra. A telep´ıtés vége A Juhhu! gombra kattintva a rendszer használható, u ¨zemkész, akár azonnal bejelentkezhet¨ unk és minden m˝ uk¨ odik. Egy érdekesség: mivel elvileg m´ ar nincs rá sz¨ ukség, a telep´ıt˝o a CD-t automatikusan kiadja! Biztosan felt˝ unt k¨ ozben az is, hogy egyszer sem kellett a szám´ıtógépet u ´jraind´ıtani! A CD-t helyezz¨ uk vissza a doboz´ aba. Ne felejts¨ uk el, hogy ha a jöv˝oben nem akarjuk hogy minden bekapcsol´ askor gép¨ unk els˝odleges telep´ıtési médiumként a CD-ROM-ot figyelje, ´ all´ıtsuk majd vissza szám´ıtógép¨ unk BIOS-át az eredeti beáll´ıtások szerint, azaz a ”C” bet˝ ujel˝ u egységr˝ol történjen a rendszerind´ıtás. Természetesen ezt a lépést ak´ ar ki is hagyhatjuk, de azok, akik érzékenyek a gyors ind´ıtásra, biztosan nem b´ anj´ ak, hogy erre az apróságra felh´ıvtuk a figyelmet. A következ˝ o fejezetben megismerkedhet¨ unk a bejelentkezés folyamatával, és végre birtokba vehetj¨ uk u ´jjonan telep´ıtett rendszer¨ unket.

5. fejezet

Bejelentkez´ es UHU-Linux alatt a ma haszn´ alatos grafikus kártyák szinte mindegyikén m˝ uködik a grafikus fel¨ ulet (amit a Unix vil´ agban X szervernek nevez¨ unk). Amennyiben nem akarunk ilyet használni, vagy régebbi t´ıpus´ u grafikus kártyánk miatt nincs r´ a lehet˝ oség¨ unk, akkor az ebben a fejezetben le´ırtak tanulmányozását nyugodtan mell˝ ozhetj¨ uk. A továbbiakban részletesen bemutatjuk a rendszerben használható két Grafikus bejelentkezés kezel˝ ot.

5.1.

Az Gnome Display Manager (gdm)

Az UHU-Linux alapértelmezésként a Gnome grafikus rendszert használja, ennek eredményeként ilyenkor a gdm (5.1 ´ abra) kezeli a grafikus fel¨ uletre történ˝o bejelentkezéseket. A gdm men¨ usor´ aban tal´ alunk egy Munkamenet nev˝ u men¨ upontot, amelyben a k´ıvánt ablakkezel˝ ot v´ alaszthatjuk ki. Linux alatt, a grafikus fel¨ ulet teljes mértékben átszabható, a legkisebb mértékben sincs megk¨ otve kez¨ unk e téren. A legismertebbek (KDE és Gnome) mellett rengeteg egyszer˝ ubb, és emiatt j´ oval kisebb er˝oforrást igényl˝o ablakkezel˝ok is léteznek (pl. IceWm, BlackBox, Window Maker ). Ezek némelyike alapesetben olyan puritánnak t˝ unik, hogy l´ atsz´ olag semmi sem jelenik meg a grafikus munkater¨ uleten. Az egér gombjai seg´ıtségével ilyenkor természetesen el˝ot˝ unnek az els˝o pillanatban hiányolt men¨ uk. A men¨ usor m´ asodik eleme a Nyelv kiválasztása. Ezzel a kiválasztott grafikus fel¨ ulet nyelvezetét ´ all´ıthatjuk be. Mint l´ atható, elég széles kör˝ u az alkalmazható nyelvek választéka.

80

5. FEJEZET

5.1. ´ abra. A gdm ablaka

5.2. ´ abra. Munkamenet kiválasztása

´ BEJELENTKEZES

5.1. AZ GNOME DISPLAY MANAGER (GDM)

5.3. ´ abra. Nyelv meghatározása

81

82

5. FEJEZET

´ BEJELENTKEZES

A harmadik men¨ upont a Rendszer, amely az UHU-Linux leáll´ıtására és u ´jraind´ıtására szolg´ al. Haszn´ alatuk értelemszer˝ u.

5.4. ´ abra. A Rendszer men¨ u A gdm teljesk¨ or˝ u be´ all´ıt´ asa az Alkalmaz´ asok/Rendszereszk¨ oz¨ ok/GDM Be´ all´ıt´ o pontból ind´ıthat´ o gdmsetup nev˝ u programmal végezhet˝o el.

5.5. ´ abra. A gdmsetup ´ altalános beáll´ıtásai

5.2. A KDE DISPLAY MANAGER (KDM)

5.2.

83

A KDE Display Manager (kdm)

A kdm bejelentkezéskezel˝ o haszn´ alatának beáll´ıtása az UHU Vezérl˝ opult/Szolg´ altat´ asok pontj´ aban t¨ orténhet, a következ˝o módon: A gdm-re ´ all´ıtsuk be, hogy Ne induljon el, és a megjelen˝o kérdésre válaszolva ne áll´ıtsuk le a szolg´ altat´ ast”! ” A kdm-re ´ all´ıtsuk be, hogy Induljon el, de a megjelen˝o kérdésre válaszolva ne ind´ıtsuk el a szolg´ altat´ ast”! ” Lépj¨ unk ki a grafikus fel¨ uletr˝ ol, és ind´ıtsuk u ´jra a UHU-Linux-ot.

´ Ujraindul´ as ut´ an m´ ar a kdm fog bejelentkezni. Fentiek természetesen u ´jraind´ıt´ as nélk¨ ul is megoldhatók, de mivel ez a F¨ uzet kezd˝oknek sz´ ol, a legegyszer˝ ubb megold´ ast ismertett¨ uk.

5.6. ´ abra. A kdm grafikus bejelentkezéskezel˝o

84

5. FEJEZET

´ BEJELENTKEZES

A felhaszn´ al´ okat jelképez˝ o ikonokat (sok egyéb mellett) a KDE Vezérl˝ ok¨ ozpontban, a Rendszeradminisztr´ aci´ o/Bejelentkezéskezel˝ o (KDM) pontban (5.13 ábra) tudjuk igény¨ unk szerint be´ all´ıtani. Természetesen el˝otte meg kell majd adnunk a rendszergazda jelszav´ at.

5.7. ´ abra. A kdm K¨ ornyezet beáll´ıtásai

5.8. ´ abra. A kdm Leáll´ıtás men¨ uje


85

¨ ozl˝o szöveget, az embléma A Megjelenés f¨ ul¨ on a kdm ablak´ aban látható Udv¨ ter¨ uleten megjelen˝ o´ abra kinézetét, a kdm által használt nyelvet, az ablak poz´ıcióját, st´ılus´ at, és a jelsz´ o mez˝ oben megjelen˝o karaktereket módos´ıthatjuk.

5.9. ´ abra. A kdm testreszabása (Megjelenés)

86

5. FEJEZET

´ BEJELENTKEZES

A Bet˝ ut´ıpus f¨ ul¨ on a kdm ´ altal haszn´ alt három bet˝ ut´ıpust módos´ıthatjuk, va´ lamint az Elsim´ ıtott bet˝ ut´ıpusok haszn´ alatát kapcsolhatjuk ki és be.

5.10. ´ abra. A kdm testreszabása (Bet˝ ut´ıpus)


A Háttér f¨ ul¨ on a kdm h´ atterét alak´ıthatjuk át kedv¨ unk szerint.

5.11. ´ abra. A kdm testreszabása (Háttér)

87

88

5. FEJEZET

´ BEJELENTKEZES

Az Ablakkezel˝ ok f¨ ul¨ on a kdm K¨ ornyezet men¨ ujében megjelen˝o és kiválasztható ablakkezel˝ ok ind´ıt´ o parancsait szerkeszthetj¨ uk.

5.12. ´ abra. A kdm testreszabása (Ablakkezel˝ok)


89

A Felhaszn´ al´ ok f¨ ul¨ on a megjelen˝ o felhasználókat tudjuk beáll´ıtani és itt tudjuk a már eml´ıtett ikon hozz´ arendeléseket elvégezni.

5.13. ´ abra. A kdm testreszabása (Felhasználók)

90

5. FEJEZET

´ BEJELENTKEZES

A Kényelem f¨ ul¨ on olyan, l´ atsz´ olag hasznos dolgokat tudunk beáll´ıtani, amik valójában egy megfelel˝ oen be´ all´ıtott rendszeren akaratlanul is biztonsági lyukakat nyitnak. Ha t¨ oreksz¨ unk a biztons´ agra, akkor itt lehet˝oleg semmiféle kényelmes tulajdonságot ne ´ all´ıtsunk be! Ne feledkezz¨ unk meg arr´ ol sem, hogy minden grafikus kiegész´ıtés, mint például a háttérképek vagy az anim´ aci´ os mozgatások, csökkentik gép¨ unk szabad er˝oforrásait. A processzorid˝ ob˝ ol viszonylag keveset vesznek el, de a memória kihasználtságát er˝ osen befoly´ asolhatj´ ak.

5.14. ´ abra. A kdm testreszabása (Kényelem)

6. fejezet

Az UHU-vez´ erl˝ opult Ha már ezt a fejezetet olvassuk, akkor nagy valósz´ın˝ uséggel t´ ul vagyunk egy sikeres UHU-Linux telep´ıtésen! Nézz¨ uk ´ at egy¨ utt, hogyan lehet testre szabni az UHU-Linuxot a Vezérl˝ opult seg´ıtségével. A program ind´ıtása után a root” jelszót ” meg kell adnunk. A Vezérl˝ opult a KDE/GNOME men¨ ujében található ikonra történ˝o kattintással futtathat´ o. Ind´ıtás ut´ an a 6.1 ´ abra t´ arul elénk:

6.1. ´ abra. A vezérl˝opult Mivel a Vezérl˝ opultban t¨ obb olyan beáll´ıtás is van amelyhez rendszergazda jogosultság sz¨ ukséges, ´ıgy meg kell adnunk a rendszergazda jelszavát. Mint az l´ athat´ o, az UHU-Linux Vezérl˝opultja a következ˝o négy f˝o témacsoportot öleli fel. Rendszerbe´ all´ıt´ asok,

92

6. FEJEZET

´ OPULT ˝ AZ UHU-VEZERL

H´ alózati be´ all´ıt´ asok, Csomagkezelés, Felhaszn´ al´ ok és csoportok menedzselése.

6.1.

Rendszerbe´ all´ıt´ asok

Nézz¨ uk sorj´ aban, kezdj¨ uk a rendszerbeáll´ıtásokkal! A téma el˝otti [+] jelre kattintva el˝ot˝ unnek (vagy éppen elt˝ unnek), a csoportba tartozó altémák. Ebben a csoportban a sz´ am´ıt´ ogéphez u ń. rendszerszinten” csatlakoztatott ” eszközök beáll´ıt´ asair´ ol lehet d¨ onteni. A nyomtatók, az X”, vagyis a grafikus fe” l¨ ulet konfigur´ al´ asa itt végezhet˝ o el. A PC-be beép´ıtett hangkártyát is itt lehet felismertetni, vagy ha a felismerés nem siker¨ ult, akkor direkt módon megadhatjuk a hangkártya t´ıpus´ at. A Linux f´ ajlrendszerének finomhangol´ asát is itt végezhetj¨ uk el. A szolgáltat´ asok csoportban lehet meghatározni azon – háttérben futó – programok (daemonok) ¨ osszességét, amelyek a Linux er˝oforrásait biztos´ıtják. A dátum és az id˝ o be´ all´ıt´ asa is itt tal´ alható.

6.1.1.

Az Eg´ er be´ all´ıt´ asa

Talán az egyik legfontosabb kezel˝ oszerve” a PC-nek az egér. Telep´ıtéskor is ” els˝o lépésben ezt detekt´ alja a rendszer, és ha ez valami miatt mégsem siker¨ ul, csak akkor kell kézzel be´ all´ıtanunk (6.2 ´ abra). Erre a beáll´ıtási lehet˝oségre ritkán lesz sz¨ ukség¨ unk, tal´ an csak akkor, ha egeret cserél¨ unk. Az UHU-Linux már jelenleg is fel van kész´ıtve arra az ´ allapotra, hogy egyszerre 2 egeret kezeljen (pl. egy PS/2 és egy USB csatlakoz´ asi fel¨ ulet˝ ut). S˝ ot, az egereket m˝ uködés közben cserélhetj¨ uk! Az egér kézzel t¨ ortén˝ o be´ all´ıt´ asakor meg kell határoznunk a Protokoll”-t, ” ami jelen esetben az egér t´ıpus´ at jelenti. Ezt követ˝oen a Hely” meghatározása a ” feladatunk, azaz ki kell v´ alasztanunk, hogy melyik csatlakozóra dugtuk eger¨ unket. Utána következhet a ”Teszt . ” Amennyiben u ´gy ´ıtélj¨ uk meg, hogy eger¨ unk nem m˝ uködik megfelel˝oen, változ tassunk a be´ all´ıt´ asokon, és csak akkor v´ alasszuk az OK gombot, ha már sikeresen beáll´ıtottunk mindent.

´ ÍTASOK ´ 6.1. RENDSZERBEALL

93

6.2. ´ abra. Egér detektálás

6.1.2.

A nyomtat´ ok be´ all´ıt´ asa

Természetesen t¨ obb nyomtat´ ot is megadhatunk, de akkor a rendszert tájékoztatnunk kell, hogy melyikre milyen névvel hivatkozunk majd (hivatkozási név)! Meg kell adnunk, hogy melyik portra csatlakozik (USB vagy párhuzamos), majd azt, hogy milyen t´ıpus´ u a kérdéses nyomtató. A legörd¨ ul˝o listából rámutatással választhatjuk ki a megfelel˝ o t´ıpust. A sz¨ ukséges beáll´ıtások után ne felejts¨ unk el az OK vagy Bezár gombra kattintani (6.3 ábra)!

6.1.3.

A Grafikus felu all´ıt´ asa ¨ let be´

A második rendszerbe´ all´ıt´ asi lehet˝ oség a grafikus fel¨ ulet, vagy ahogy sokszor nevezz¨ uk, az X” be´ all´ıt´ asa. ” Remélj¨ uk ismer˝ osnek t˝ unik! Ha visszagondolunk az UHU-Linux telep´ıtésére, az installálás vége felé hasonl´ o fel¨ uleten kellett elvégezn¨ unk a monitor, illetve a grafikus kártya be´ all´ıt´ as´ at. Ismét felh´ıvjuk a figyelmet, hogy a friss´ıtési frekvenciákkal óvatosan b´ anjunk, mert k´ art tehet¨ unk a monitorunkban (Ne er˝oltess¨ unk rá olyan beáll´ıt´ asi értékeket, amit az nem b´ır elviselni. Hogy mire képes a monitor, arról pontos inform´ aci´ okat kaphatunk a monitor kézikönyvéb˝ol.)!

94

6. FEJEZET

6.3. ´ abra. A nyomtatók beáll´ıtása

6.4. ´ abra. Az X” beáll´ıtása ”


´ ÍTASOK ´ 6.1. RENDSZERBEALL

6.1.4.

95

A Hangk´ arty´ ak be´ all´ıt´ asa

A rendszerbe´ all´ıt´ as k¨ ovetkez˝ o része a hangkártyák detektálása és beáll´ıtása. Ehhez egy viszonylag egyszer˝ u képerny˝ o´ all a rendelkezés¨ unkre:

6.5. ´ abra. A hangkártya beáll´ıtása A modul elind´ıt´ asa ut´ an az UHU-Linux k´ısérletet tesz arra, hogy felismerje a szám´ıtógépbe ép´ıtett hangk´ arty´ at, és annak beáll´ıtásait. E m˝ uvelet eredményér˝ol tájékoztatást is kapunk a megtal´ alt hangkártya” sorban. ” Ha az u ¨zenet az, hogy: ...sajnos nem találtam hangkártyát a gépedben. . . ” ” még van egy esély¨ unk! Tegy¨ unk egy pip´ at arra a gombra, ami mellé az van ´ırva, hogy Ha nem m˝ uk¨ od¨ ott az automatikus detektálás”, majd nyissuk le a legör” d¨ ul˝omen¨ ut és v´ alasszuk ki a hangk´ artya t´ıpusát. A beáll´ıtás után tudassuk a rendszerrel a v´ alaszt´ ast, vagyis kattintsunk az OK gombra.

6.1.5.

A f´ ajlrendszerek be´ all´ıt´ asa

Következik egy olyan téma, amely az egyik legfontosabb jellemz˝oje a Linuxnak. Nevezetesen a f´ ajlrendszerekr˝ ol van szó. Használatuk a Linux egyik olyan tulajdonsága, amely egyedivé, és roppant logikussá teszi az eszközök kezelését, és ami miatt alapjaiban k¨ ul¨ onb¨ ozik m´ as ismert(ebb) operációs rendszerekt˝ol. K¨ ulön fejezetet kapott a Vezérl˝ opulton is (6.6 ´ abra): Nézz¨ uk csak! Hogyan is lehetne egyszer˝ uen megvilág´ıtani, hogy miért fontos ez? Alapvet˝oen a Linux f´ ajlrendszerének egyik lényeges sajátossága, hogy minden ki- és beviteli m˝ uvelet (input-output, I/O) fájlokon kereszt¨ ul megy végbe! Olyan

96

6. FEJEZET


6.6. ´ abra. A Linux fájlrendszerei

az egész, mint egy gigantikus fastruktura. Linuxban vannak u ´gynevezett normál” ” fájlok, könyvt´ arak” és speci´ alis eszk¨ oz” fájlok. Bármilyen furcsának is hat, a ” ” device (eszk¨ oz) egy olyan f´ ajl, ami tulajdonképpen az egyes perifériákat jelen´ıti meg. Igen! A CD-ROM és a floppy meghajtó és minden eszköz egy-egy fájl” ” Linux alatt. Az eszközf´ ajlokb´ ol kétféle van: karakteres illetve blokk t´ıpus´ u. Mindkett˝ot a hozzájuk val´ o hozz´ aférés m´ odja jellemzi. Karakteres eszköz az, amikor ahhoz szekvenciális (soros) a hozz´ aférés. Ilyen például a billenty˝ uzet. A másik fajta hozzáférés, amikor az eszk¨ ozh¨ oz blokkonként (adatcsomagokként) fér¨ unk hozzá. Ezeknek az eszk¨ oz¨ oknek a neve blokk-eszköz. Linuxban az eszközfájlok a /dev könyvtárban tal´ alhat´ ok. Mindezek ismeretében visszatekintve az el˝oz˝o képerny˝oképre, talán m´ ar l´ atszik az abban l´ athat´ o sorok értelme. . . Igen! Jól l´ athat´ o, ott van felsorolva az összes eszköz (periféria) a hozzáférés¨ uk teljes elérési u ´tjaival. Vegy¨ unk egy péld´ at! A CD-ROM meghajtónkra Linuxban a /dev/cdrom fájlnév seg´ıtségével hivatkozhatunk (L´ athat´ o, hogy az eszköz csatolási pontjának információi is r¨ ogz´ıtve vannak. Ez eset¨ unkben a /mnt/cdrom). Ez tulajdonképpen egy olyan f´ ajl, ami az eszk¨ oz hozz´ aférési pontját definiálja, de nem foglal a fájlrendszerb˝ ol CD-ROM méret˝ u helyet!

´ OK ´ ES ´ CSOPORTOK 6.2. FELHASZNAL

6.1.6.

97

A Szolg´ altat´ asok

A következ˝ o témak¨ or a szolg´ altat´ asok témaköre. A szolgáltatások azon, – háttérben fut´ o – programok (daemonok) ¨ osszessége, amelyek a Linux er˝oforrásait biztos´ıtják. Egy másik érdekessége a Linuxnak az, hogy általában, amikor elind´ıtunk egy programot, a Linux automatikusan létrehoz egy u ´j u ń. processzt”. A tapasztal” tabbak ezt u ´gy szokt´ ak mondani, hogy futtatunk egy job-ot”. A job jelentése ” magyarul munka. Bejelentkezéskor minden egyes felhasználónak legalább egy processze elindul, ezt nevezik shell-nek (parancsértelmez˝ o). Minden futó processz egy teljesen egyedi azonos´ıtóval rendelkezik. Ennek a neve Processz IDentity, röviden: PID. Ha kiad egy parancsot a felhaszn´ al´ o, akkor a rendszer a PID-n k´ıv¨ ul hozzárendel egy u ´gynevezett job-sz´ amot is. Az els˝ o parancs 1-et a második 2-t és ´ıgy tovább. Látható, hogy a job-sz´ am, csak egy felhasználón bel¨ ul, shellenként egyedi. Azonban Linux alatt akkor is futnak processzek, ha éppen senki nincs bejelentkezve! Ilyenek péld´ aul a szerverprogramokat megtestes´ıt˝o démonok. Még miel˝ott okkultizmussal v´ adoln´ ank meg F¨ ulesBaglyot, szögezz¨ uk le, hogy ezeknek a démonoknak semmi k¨ oz¨ uk a rossz szellemekhez. DAEMON = Disk And Execution MONitor, magyarul lemez és programfut´ as fel¨ ugyel˝o program. Ez a meghatározás manapság egy cseppet m´ ar elavult, mert a lemezkezelést, valamint a futás vezérlését a rendszermag (kernel) végzi, de a szokás az ugye nagy u ´r. . . ¨ Osszess´ egében itt l´ athatjuk, hat´ arozhatjuk meg, hogy a rendszer ind´ıtásakor milyen processzek, programok induljanak el automatikusan.

6.1.7.

A d´ atum ´ es az id˝ o be´ all´ıt´ asa

A következ˝ o képerny˝ o (6.8 ´ abra) a d´ atum és id˝o beáll´ıtásához ny´ ujt seg´ıtséget. Látható, hogy nincs semmi k¨ ul¨ onleges a beáll´ıtásban. K¨ ulönösebben nem kell részletezni, az ábra magáért beszél. Talán csak annyit érdemes megeml´ıteni, hogy a be´ all´ıt´ asok után ne felejts¨ unk el megnyomni az OK gombot, hogy a rendszer tudom´ asul is vegye, amit beáll´ıtottunk. Ennyit a rendszerbe´ all´ıt´ asokr´ ol. Szusszanhatunk egy kicsit, aztán vár a következ˝o Vezérl˝ opult kateg´ oria, a felhaszn´ alók és csoportok kezelése.

6.2.

Felhaszn´ al´ ok ´ es csoportok

A következ˝ o téma a felhaszn´ al´ okkal, illetve a felhasználói csoportokkal kapcsolatos.

98

6. FEJEZET


6.7. ´ abra. Szolg´ altatások, démonok. . .

6.8. ´ abra. A d´ atum és id˝o beáll´ıtása


99

Itt vehet¨ unk fel, – vagy t¨ or¨ olhet¨ unk – felhasználót, (kreálhatunk u ´j accountot), rendelkezhet¨ unk arr´ ol, hogy a felhasználó a továbbiakban mihez és milyen jogosultságokkal rendelkezik, illetve mely csoport(ok) tagja lesz. A Linux ´ altal´ anos jellemz˝ oihez tartozik az is, hogy igazi multitaszkos rendszer, vagyis ténylegesen egyid˝ oben t¨ obb alkalmazás is futhat rajta. Emellett valóságos hálózati oper´ aci´ os rendszer, mivel egyidej˝ uleg több felhasználót is ki tud szolgálni. A felhaszn´ al´ okkal kapcsolatos tevékenységek (adminisztráció, létrehozás, törlés, stb.) a rendszergazda hat´ ask¨ orébe tartoznak. Ebb˝ol következik, hogy a felhasználókkal kapcsolatos menedzselési feladatokat csak root”-ként tudjuk elvé” gezni. Ahhoz, hogy valaki a rendszert haszn´ alni tudja, rendelkeznie kell egy felhasználói névvel, (login) és jelsz´ oval (password). Ehhez hozzáférési jogosultság kell, amit account”-nak nevez¨ unk. A felhasználóhoz, felhasználói névhez köt˝odnek ” azok a jogosults´ agok”, amelyek a felhasználó számára a rendszer elérését teszik ” lehet˝ové. A rendszer elérése természetesen t¨ obbé-kevésbé korlátozott. Van azonban egy ˝ a rendszeradminisztrátor, kit¨ untetett felhaszn´ al´ o, akinek mindent szabad”. O ” super-user (su). A rendszeradminisztr´ ator login neve kötelez˝o jelleggel root”. ” A superuser az ¨ osszes be´ all´ıt´ ast m´ odos´ıthatja, minden könyvtárhoz és fájlhoz hozzáfér. Erre a jogosults´ agra sz¨ ukség van ahhoz, hogy elláthassa a feladatát, a rendszer kezelését és u as´ at. A többi felhasználó rendszerint kevesebb ¨zemben tart´ jogosultsággal rendelkezik mint a root. Így például csak a root vehet fel u ´j felhasználót, a m´ ar meglév˝ o userek jogait is módos´ıthatja. Egy Linux rendszerben minden felhaszn´ al´ o egy vagy t¨ obb felhasználói csoportnak tagja. Ezek a felhasználói csoportok minden esetben hozz´ aférési jogokat definiálnak. Ilyenform´ an nem kell minden user-hez egyenként jogosultságokat beáll´ıtani, hanem elég egy el˝ ozetesen defini´ alt jogosultság´ u csoporthoz hozzárendelni, ezzel egyid˝oben az userre sz´ allnak a csoport jogai. A Linux rendszerben a f´ ajlok és k¨ onyvtárak u ´gynevezett attrib´ utumokkal” ” (jellemz˝okkel) b´ırnak, ami egy speci´ alis nyilvántartási rendszer és az alábbi információkat tartalmazza: ki a f´ ajl tulajdonosa? (melyik felhasználóé a fájl-owner), melyik csoporté a f´ ajl? (group), milyen jogai vannak az adott f´ ajlra a felhasználónak? (olvasási-read, ´ırásiwrite, végrehajt´ asi/futtat´ asi-executable), milyen jogai vannak az adott f´ ajlra a csoportnak? (olvasási-read, ´ırási-write, végrehajt´ asi, futtat´ asi-executable), milyen jogai vannak az adott f´ ajlra más egyéb” felhasználóknak (other)? ” (olvasási-read, ´ır´ asi-write, végrehajtási, futtatási-executable),

100

6. FEJEZET


Ebben a rendszerben l´ atszik, hogy a csoport, illetve a csoporthoz való hozzárendelés lehet˝ ové teszi, hogy a f´ ajlokat t¨ obb user is feldolgozhassa. Ilyen csoport például célszer˝ uen egy projekt munkat´ arsai részére hozható létre. Minden – ehhez a projekthez tartoz´ o–´ allom´ any tagja lesz ennek a csoportnak, hozzárendel˝odik” ” ahhoz. Másrészt az is egy fontos dolog, hogy egy felhasználó akár több csoportnak is a tagja lehet. Ha teh´ at az el˝ obbi példát tekintve egy user két projekten is dolgozik, akkor célszer˝ uen mindkét csoporthoz hozzárendelik. Ezáltal mind a két csoport rávonatkoz´ o jogosults´ ag´ aval rendelkezik. Azonban minden felhasználónak van egy els˝odleges (primer) csoportja. Ezt az alapértelmezett csoportot a felhasználó rendszerbe t¨ ortén˝ o felvételénél kell meghatározni. Ebb˝ol következik az az alapvet˝o szab´ aly, hogy egy felhaszn´ al´ o – csoporthoz rendelés nélk¨ ul – nem létezik ´ Linuxban. Altal´ aban egy hétk¨ oznapi” felhasználónak a user” nev˝ u csoport áll ” ” rendelkezésére a felvételekor.

6.2.1.

Csoportok kezel´ ese

A Vezérl˝opult baloldal´ an tal´ alhat´ o felsorolásban a Csoportok” sorra kattintva ” az alábbi képerny˝ o t´ arul elénk:

6.9. ´ abra. Csoportok kezelése Itt van lehet˝ oség¨ unk csoportok definiálására, illetve felhasználók csoporthoz rendelésére vagy csoportb´ ol val´ o elt´ avol´ıtására. Látható, hogy minden csoportnak van egy azonos´ıt´ o sz´ ama is, ez az u ´gynevezett group id” (group ”


101

identification-csoport azonos´ıt´ o). A kezel˝ogombok használata magától érte t˝od˝o. A Felhasználó törlése gomb a csoportból való eltávol´ıtásra vonatkozik, a Felhasználó hozzáadása pedig az adott user adott csoporthoz való rendelését szolgálja. Lehet˝oség van Új csoport defini´ al´ as´ ara is (lásd el˝obb a projektek kapcsán). Ugyancsak itt tehetj¨ uk meg azt, hogy m´ odos´ıtjuk a csoportok jellemz˝oit, vagy ha már nincs rá sz¨ ukség, egyszer˝ uen megsz¨ untethetj¨ uk, kitörölhetj¨ uk ˝oket.

6.2.2.

Felhaszn´ al´ ok kezel´ ese

Hasonló képerny˝ on lehet a felhaszn´ al´ okkal kapcsolatos tevékenységeket is elvégezni. Ehhez a Vezérl˝ opult bal oldal´ an a Felhasználók” sorra kattintva juthatunk ” el.

6.10. ´ abra. Felhasználók kezelése Itt menedzselhetj¨ uk a rendszerbe felvett, vagy felvenni k´ıvánt felhasználókat. esetében u ´j userrel b˝ov¨ ul a rendszer¨ unk, aki természeteÚj felhasználó felvétele sen alapból tagja lesz az user” csoportnak. Meglév˝o felhasználóink tulajdonságait ” módos´ıthatjuk a Felhasználó adatainak módos´ıtása gomb seg´ıtségével. Adott felhaszn´ al´ o jelszav´ anak megváltoztatásához használjuk a Jelsz´ o m´ o dos´ ı t´ a sa gombot. Amennyiben pedig egy felhaszn´ a l´ o t v´ e gleg kive sz¨ unk a rendszerb˝ ol, a Felhasználó törlése gombra kattintva tehetj¨ uk meg. Ekkor dönthet¨ unk arr´ ol is, hogy valamennyi, – törölni k´ıvánt felhasználó – adatát is törölni akarjuk-e (home k¨ onyvt´ ar törlése)? A módos´ıtásokat követ˝oen ne

102

6. FEJEZET


feledkezz¨ unk meg arr´ ol, hogy tudassuk” a rendszerrel változtatási szándékunkat, ” vagyis kattintsunk az OK gombra.

6.3.

Csomagkezel´ es

A következ˝ o témacsoport, mely sokak számára a legfontosabb, a csomagkezelés. Ez gyakorlatilag a programok, programcsoportok telep´ıtését, friss´ıtését, eltávol´ıtását jelenti, természetesen a f´ ajlok k¨ ozötti f¨ ugg˝oségek ellen˝orzése és betartása mellett. A Vezérl˝ opult csomagkezel˝ o pontjának kiválasztása az Edeity-gtk grafikus csomagkezel˝ ot ind´ıtja el.

6.11. ´ abra. Az Edeity-gtk csomagkezel˝o

´ 6.3. CSOMAGKEZELES

103

A fels˝ o r´ eszben tal´ alhat´ o menu ¨k F´ ajl V´ altoztat´ asok érvényes´ıtése APT forr´ asf´ ajl szerkesztése - a /etc/apt/sources.list szerkesztése. Csomaglista friss´ıtése - Meglév˝ o csomagjaink listáját friss´ıthetj¨ uk az APTnek megadott u ´tvonalon kereszt¨ ul. Csomagle´ır´ o f´ ajl u ´jraolvas´ asa - A csomagok le´ıró fájlját friss´ıti az APT-nek megadott u ´tvonalon kereszt¨ ul. Kilépés - Kilépés a programb´ ol.

Szerkeszt´ es Csomag keresése - A csomaglist´ aban kereshet¨ unk. K¨ ovetkez˝ o tal´ alat - A keresés k¨ ozben a további találatokat tekinthetj¨ uk meg. El˝ oz˝o tal´ alat - Keresés k¨ ozben visszaléphet¨ unk az el˝oz˝o találatra. Els˝ o tal´ alat - Keresés k¨ ozben az els˝ o találatra ugorhatunk. Utols´ o tal´ alat - Keresés k¨ ozben az utolsó találatra ugorhatunk. Keresés t¨ orlése - Megszak´ıthatjuk a keresést.

Parancsok Kijel¨ olés telep´ıtésre vagy friss´ıtésre - Csomagot jelölhet¨ unk ki. Kijel¨ olés elt´ avol´ıt´ asa - Megsz¨ untethetj¨ uk a csomag kijelölését. Kijel¨ olés kiirt´ asa - Az ¨ osszes csomag kijelölésének megsz¨ untetése. Minden lehetséges friss´ıtés - Automatikusan friss´ıti a friss´ıthet˝ o csomagokat. Disztrib´ uci´ o friss´ıtése - A komplett rendszert friss´ıti.

104

6. FEJEZET


Sz˝ ur˝ ok Sz˝ ur˝ok hozz´ aad´ asa - A sz˝ urési lehet˝ oségeket adhatjuk meg. Sz˝ ur˝o elt´ avol´ıt´ asa - Megsz¨ unteti a sz˝ urést. Sz˝ ur˝ok megjelen´ıtése - Az eddig beáll´ıtott aktuális sz˝ ur˝oket tekinthetj¨ uk meg. Sz˝ ur˝ok megford´ıt´ asa - Sz˝ urési sorrend megford´ıtása.

Rendez´ es Rendezési elvek - A k¨ onnyebb ´ attekinthet˝oség érdekében igényeink szerint módos´ıthatjuk a rendezési elveket. Oszlopok sorrendje - A megjelen´ıt˝ o oszlopainak sorrendjét változtathatjuk.

A menu o gombok ¨ sor alatti gyorsind´ıt´ ´ enyes´ıt´ Erv´ es A kijel¨ olt v´ altoztat´ asok érvényes´ıtése. Telep´ıt´ es Az aktu´ alis csomag kijel¨ olése telep´ıtésre. Elt´ avol´ıt Az aktu´ alis csomag kijel¨ olése eltávol´ıtásra. A csomaghoz kapcsolódó konfigur´ aci´ os f´ ajlok nem t¨ orl˝ odnek. Kiirt Az aktu´ alis csomag kijel¨ olése kiirt´ asra. Ekkor a csomaghoz kapcsolódó konfiguráci´ os f´ ajlok is t¨ orl˝ odnek. Friss´ıt´ es A telep´ıtett csomagok friss´ıtése. Diszt. friss. A telep´ıtett disztrib´ uci´ o friss´ıtése, az u ´j f¨ ugg˝oségekkel egy¨ utt. Keres´ es Csomag keresése. Sz˝ ur˝ ok A megjelen´ıtend˝ o csomagok sz˝ urését áll´ıthatjuk itt be. Az ikonok alatt k¨ onyvt´ arszerkezetben megjelen´ıtve láthatók a csomagok. Jobb egérkattintással az adott csomagra alkalmazható utas´ıtások jelennek meg. Az ablak alsó részén az aktu´ alis csomagr´ ol kaphatunk információkat. Az UHU-Linux a Debian DEB csomagformátumát használja, ugyan a csomagok kiterjesztése ”.uhu”. Ennek az a praktikus oka, hogy bár a Debian GNU/Linux csomagkezel˝ojét haszn´ alja, a csomagok bels˝o felép´ıtése attól eltér. Ezért nem javasoljuk eredeti Debian csomagok telep´ıtését a rendszerbe, illetve az UHU csomagok

´ OZATI ´ ´ ÍTASOK ´ 6.4. HAL BEALL

105

használatát Debian rendszerekben. A Debianos körökben jól ismert apt csomagkezel˝o megtal´ alhat´ o az UHU-Linux segédprogramjai között. Telep´ıtés után és a kés˝obbiekben b´ armikor (amennyiben van internet kapcsolatunk), a következ˝o parancsok seg´ıtségével friss´ıthetj¨ uk rendszer¨ unket rendszergazdaként konzolból vagy terminálból: apt-get update apt-get upgrade A linux rendszerint mindenre ad megoldást. Ha nincs internetes kapcsolatunk, de bármilyen adathordoz´ on kereszt¨ ul siker¨ ul felmásolni egy tetsz˝oleges könyvtárba a friss´ıtésre sz´ ant, vagy ak´ ar u ´j csomagokat, rendszergazdaként konzolról, vagy terminálb´ ol adjuk ki a k¨ ovetkez˝ o parancsot: dpkg -i /a_csomagok_helye/csomagn´ ev.uhu vagy, ha az ott tal´ alhat´ o ¨ osszes csomagot egyszerre szeretnénk telep´ıteni, a csomagnév.uhu” helyére ´ırjunk egy *-ot. ”

6.4.

H´ al´ ozati be´ all´ıt´ asok

Az utolsó nagyobb témacsoport, a h´ al´ ozati beáll´ıtásokkal foglalkozik. Itt konfigurálhatjuk h´ al´ ozati k´ arty´ a(i)nk paramétereit, ADSL accountunkat, illetve a világhálóra val´ o kapcsol´ od´ ashoz sz¨ ukséges TCP/IP jellemz˝oket.

6.4.1.

A N´ evkiszolg´ al´ o (DNS) be´ all´ıt´ asa

Itt áll´ıthatjuk be a /etc/resolv.conf névkiszolgálókat le´ıró sorait (nameserver).

6.4.2.

A Keres´ esi tartom´ anyok be´ all´ıt´ asa

Itt szintén a /etc/resolv.conf egy adatsorát (search) áll´ıthatjuk be.

6.4.3.

Hostok

A /etc/hosts és a /etc/hostname f´ ajl tartalma szerkeszthet˝o ebben a pontban.

106

6. FEJEZET

6.12. ´ abra. H´ al´ ozati beáll´ıtások


7. fejezet

Az nVIDIA chipk´ eszlet A napjainkban legink´ abb elterjedt grafikus chipkészletek, kétségtelen¨ ul az ´ nVIDIA cég nevéhez f˝ uz˝ odnek. Aruk, megb´ızhatóságuk, teljes´ıtmény¨ uk alapján méltán népszer˝ uek. Linux alatt azonban nem magától értet˝od˝o használatuk, telep´ıtés¨ uk. A gondot a hozz´ ajuk tartoz´ o meghajtóprogramok licencelése okozza. A licenc értelmében egyik disztrib´ ució sem tartalmazhatja ˝oket. Ha tehát egy felhaszn´ al´ o ki akarja haszn´ alni az nVIDIA chipkészletes grafikus kártyák valamennyi lehet˝ oségét, akkor bizony saját magának kell letölteni, telep´ıtenie ˝oket, k¨ ulönösen akkor, ha a videok´ artya 3D képességét is ki szeretné használni (Mondjuk egy j´ o kis Quake, Wolfenstein, vagy Unreal party keretében, esetleg a Tuxracer-ben szeretne rekordot d¨ onteni). A telep´ıtés azonban nem mindig egyértelm˝ u, ezért nem ´ art e k´ arty´ ak haszn´ alat´ ahoz tanácsokat adnunk.

7.1.

Ford´ıt´ asi u ´ tmutat´ o

Az install´ al´ as akkor a legegyszer˝ ubb, ha saját magunk ford´ıtjuk futó kernel¨ unkhöz a megfelel˝ o modult (ehhez hasznos, ha fent van gép¨ unkön a kernel forrása). Kezdetnek t¨ olts¨ uk le az nVIDIA honlapjáról a következ˝o fájlokat: http://download.nvidia.com/XFree86_40/1.0-4191/NVIDIA_kernel-1.0-4191.tar.gz http://download.nvidia.com/XFree86_40/1.0-4191/NVIDIA_GLX-1.0-4191.tar.gz

A rendszerbe root-ként bejelentkezve hozzunk létre egy könyvtárat, mondjuk nvidia” névvel: ” mkdir /root/nvidia

108

7. FEJEZET

´ AZ NVIDIA CHIPKESZLET

Másoljuk a let¨ olt¨ ott f´ ajlokat a cp parancs seg´ıtségével az u ´jonnan létrehozott nvidia könyvt´ arba, majd csomagoljuk ki o˝ket a következ˝o módon: cp NVIDIA_* /root/nvidia cd /root/nvidia tar -xvzf NVIDIA_kernel-1.0-4191.tar.gz tar -xvzf NVIDIA_GLX-1.0-4191.tar.gz Lépj¨ unk be az NVIDIA kernel k¨ onyvt´ arba: cd NVIDIA_kernel-1.0-4191 Ezután adjuk ki az al´ abbi parancsot: make install Ha minden j´ ol megy, néh´ any m´ asodperc alatt elkész¨ ul a megfelel˝o fájl, és a helyére is ker¨ ul. Most lépj¨ unk ´ at az NVIDIA GLX könyvtárba. cd ../NVIDIA_GLX-1.0-4191 Itt is adjuk ki az al´ abbi parancsot: make install Ekkor elkész¨ ulnek és hely¨ ukre ker¨ ulnek a megfelel˝o OpenGL fájlok is.

7.2.

Be´ all´ıt´ as

Ezek után m´ ar csak néh´ any apr´ obb változtatást kell végrehajtani az XF86Config” f´ ajlunkon. Ehhez nyissuk meg kedvenc szövegszerkeszt˝onkkel a ” /etc/X11/XF86Config f´ ajt, majd keress¨ uk meg a következ˝o karaktersorozatot: Driver "nv" Változtassuk meg ezt az al´ abbiak szerint: Driver "nvidia" A Module szekci´ oba ´ırjuk be az al´ abbi sort: Load

"glx"

Az alábbi sorokat pedig t´ avol´ıtsuk el (ha vannak ilyenek):

´ ÍTAS ´ 7.2. BEALL

Load Load

109

"dri" "GLcore"

A fentiekben ismertetett verzi´ oj´ u nVIDIA driverben egy u ´j lehet˝oség is szerepel, a 3D kurzor alkalmaz´ as´ anak lehet˝ osége. Amennyiben haszn´ alni k´ıv´ anjuk ezt a tulajdonságot, a következ˝o sort is ´ırjuk be a /etc/X11/XF86config f´ ajlba, a Device szekcióba: Option

"CursorShadow" "1"

Ezek után ments¨ uk el a f´ ajlt, és ind´ıtsuk u ´jra az X-et. Ez a legegyszer˝ ubben a következ˝o m´ odon érhet˝ o el: Lépj¨ unk ki a grafikus fel¨ uletb˝ ol. A megjelen˝ o bejelentkez˝ o képerny˝ on (gdm vagy kdm) nyomjuk meg a Ctrl+Alt+Backspace billenty˝ uket. Ha minden j´ ol megy, egy szép nVIDIA logó, majd a bejelentkez˝o ablak (gdm vagy kdm) jelenik meg. Jelentkezz¨ unk be, ezek ut´ an haszn´ alhatjuk kártyánk 3D képességeit is!

A k´ısérletez˝ o kedv˝ u UHU-Linux felhasználóknak egy apró információ: az nVIDIA kernel csomag leford´ıt´ asa a 2.5.51-es (unstable) kernelverzióval nem siker¨ ult, miközben a 2.4.20-as (stabil) kernellel minden gond nélk¨ ul megy. A F¨ uzet kézirat´ anak lez´ ar´ asa el˝ ott jelent meg az nVIDIA meghajtóprogramok leg´ ujabb verzi´ oja, amely NVIDIA-Linux-x86-1.0-4349.run néven tölthet˝o le. Ez egy konzolos telep´ıt˝ o program, melyet leáll´ıtott grafikus fel¨ ulettel, konzolról kell telep´ıten¨ unk. Ugyan ez a megold´ as frappáns megoldást k´ınál, de az elm´ ult rövid id˝oszak alatt t¨ obb panasz mer¨ ult fel vele szemben. Minden esetre, ha nVIDIA k´ arty´ ank van, próbáljuk ki ezt telep´ıteni. Megnyugtatásul, a F¨ uzet egyik szerz˝ ojének gond nélk¨ ul feltelep¨ ult egy GeForce4 Ti4200 t´ıpus´ u kárty´ ara.

8. fejezet

T´ arcs´ az´ o programok Irány az internet! A világh´ al´ o elérése ma m´ ar természetes igényként mer¨ ul fel a szám´ıtógépek mindennapi felhaszn´ al´ asa sor´ an. Az internetes csatlakozás létrehozására a végfelhasználók nagy része modemet haszn´ al, amit vagy a gépébe beszerelt modemkártya, vagy egyéb k¨ uls˝ o modem haszn´ alatával ér el. Ide tartoznak még a kábeles csatlakozások is. A Linux-felhaszn´ al´ ok disztrib´ uci´ ot´ ol f¨ ugg˝oen k¨ ulönböz˝o megoldásokat alkalmaznak a kapcsolat fel´ all´ıt´ as´ anak létrehozása érdekében. Bonyol´ıtja a helyzetet, hogy bels˝o vagy k¨ uls˝ o modemet, vagy a kábeles elérést k´ıvánjuk használni, hiszen mindet m´ asként kell be´ all´ıtani. Nem ritka, hogy a linux-szal most ismerked˝ok nem minden esetben tudnak megbirk´ ozni ezzel a feladattal. Az UHU-Linux kész´ıt˝oi u ´gy dönt¨ ottek, hogy kész´ıtenek egy egységes fel¨ uletet, amely az ilyen t´ıpus´ u problémák kezelésére alkalmas.

8.0.1.

UHU-t´ arcs´ az´ o

Az Alkalmaz´ asok” csoportban tal´ alható UHU-tárcsázó” programra kattintva ” ” egy ablakot kapunk, ahol a rendszergazda, azaz a ”root” jelszó begépelése a fela datunk. Az OK gombra kattint´ as ut´ an bejelentkezik az UHU-tárcsázó”. ” ´ kapcsolat l´ Uj etrehoz´ asa: Kapcsolat neve Tetsz˝ oleges azonos´ıt´ o, pl. a szolgáltató neve, vagy csak 1kap” csolat” Kapcsolat t´ıpusa ADSL, ISDN, Modem, Soros porti ISDN köz¨ ul kell választani. A Soros porti ISDN” kimondottan azoknak az ISDN felhasználók ”

112

8. FEJEZET

´ ´ O ´ PROGRAMOK TARCS AZ

8.1. ´ abra. Az UHU tárcsázó részére kész¨ ult, akik falra szerelhet˝ o, soros portra csatlakoztatható ISDN végberendezést haszn´ alnak (pl. NT1+2a/b+V2.4). Felhaszn´ al´ on´ ev A szolg´ altat´ ot´ ol kapott felhasználói név, amivel be k´ıvánunk jelentkezni. ADSL esetén sz¨ ukséges a teljes név megadása, pl. felhasználó@szolg´ altat´ o.hu Jelsz´ o A szolg´ altat´ ot´ ol kapott jelsz´ o. Telefonsz´ am A szolg´ altat´ ot´ ol kapott betárcsázási szám. Modem helye A modem csatlakoz´ asi helye. Alapértelmezésben a programok a /dev/modem eszk¨ ozt keresik. Ha elkész´ıt¨ unk egy szimbolikus linket a valódi modem eszk¨ ozr˝ ol erre (pl. ln -s /dev/ttyS0 /dev/modem), akkor minden program meg fogja tal´ alni automatikusan modem¨ unket. Lehet˝oségek: /dev/tts/0 - Els˝ o soros port (COM1) /dev/tts/1 - M´ asodik soros port (COM2) /dev/tts/2 - Harmadik soros port (COM3) /dev/tts/3 - Negyedik soros port (COM4) Csatlakoz´ asi sebess´ eg A port csatlakozási sebességét áll´ıthatjuk itt. Célszer˝ u a legmagasabb értéket v´ alasztani (115.200), hogy a modem adatátviteli sebességét ne fogjuk vissza. Abban az esetben, ha bizonytalan az adatátvitel,

8. FEJEZET

´ ´ O ´ PROGRAMOK TARCS AZ

113

sajnos néha cs¨ okkenteni kell a csatlakozási sebességet, ami rendszerint azt jelzi, hogy a modem, telefon vonal, szolgáltató köz¨ ul valamelyik nincs a helyzet magaslat´ an. N´ evkiszolg´ al´ ok Alapértelmezés szerint az UHU-Linux a szolgáltatótól kapott DNS IP c´ımeket haszn´ alja, de ritk´ an el˝ofordul, hogy ezt kézzel kell beáll´ıtani. Ebben az esetben a szolg´ altat´ o feladata, hogy a felhasználó rendelkezésére bocs´ assa a megfelel˝ o IP c´ımeket. Kapcsolat szerkeszt´ ese Az u ´j kapcsolat létrehoz´ as´ aval azonos fel¨ uletet kapunk, ahol az eddig létrehozott kapcsolatunk be´ all´ıt´ asait tudjuk m´ odos´ıtani. Kapcsolat to ese Feleslegessé v´ alt kapcsolataikat törölhetj¨ uk. ¨rl´ nyom´ ogombra kattintva az UHU tárcsázó felép´ıti a kapT´ arcs´ az´ as A Tárcsázás csolatot, melynek létrej¨ otte ut´ an l´ athatóvá válik a csatlakozás megkezdése óta eltelt id˝ o. A Leáll´ıtás gombra kattintva, vagy az ablak bezárásával a kapcsolat megszak´ıthat´ o. A t´ arcs´ az´ as megkezdése el˝ott aktiválható a Kap” csolódáskor mutassa a program kimenetét” opció, melynek hatására egy k¨ ulön ablakban nyomon k¨ ovethet˝ o a kapcsolódás folyamata.

9. fejezet

Nyomtat´ as 9.1.

Bevezet´ es

A szám´ıt´ astechnika folyamatos fejl˝ odésének köszönhet˝oen a k¨ ulönböz˝o nyomtatót´ıpusok szinte m´ ar zavar´ oan széles sk´ alája állt el˝o. Jelenleg a következ˝o nyomtató fajták haszn´ alatosak: H˝ onyomtat´ ok (a fax kész¨ ulékek el˝ odei), M´ atrixnyomtat´ ok, Sornyomtat´ ok, Tintasugaras nyomtat´ ok, Lézernyomtat´ ok, Szil´ ardtint´ as nyomtat´ ok

Linux alatt a nyomtat´ as szempontj´ aból a f˝o nyomtató tulajdonság nem a mechanikai kialak´ıt´ as, hanem az illeszt˝ o kivitelezési módja. Ennek megfelel˝ oen a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o t´ıpusok a következ˝o csatolókkal rendelkezhetnek (akár t¨ obbel is egy kész¨ uléken): Soros, P´ arhuzamos, USB, Infrav¨ or¨ os.

116

9. FEJEZET

9.2.

´ NYOMTATAS

Be´ all´ıt´ as a Vez´ erl˝ opult seg´ıts´ eg´ evel

Az UHU-vezérl˝ opult Nyomtat´ ok” alpontjáról már volt szó, e fejezetben rész” letesebben is beszél¨ unk a nyomtat´ ok be´ all´ıtásáról. Ind´ıtsuk el az UHU Vezérl˝ opultot (UHU Control Center). Kattintsunk bal oldalt a fában a nyomtat´ ok részre. A következ˝ o ablak fog megjelenni:

9.1. ´ abra. Nyomtató beáll´ıtás Ha még nincs install´ alva nyomtat´ onk, akkor természetesen nem jelenik meg semmi az ablakban. Ha van, akkor pedig megjelenik a nyomtatási sor neve, a nyomtató neve, a nyomtat´ o kezel˝ o f´ ajl, a nyomtató helye, és hogy a nyomtató alapértelmezett-e a rendszerben, vagy nem. Az alábbi m˝ uveleteket végezhetj¨ uk el: ´ nyomtat´ Uj o felvétele Nyomtat´ o t¨ orlése Nyomtat´ o be´ all´ıt´ asok m´ odos´ıt´ asa Alapértelmezetté tétel Tesztoldal nyomtat´ asa

´ ÍTAS ´ A VEZERL ´ OPULT ˝ ´ EVEL ´ 9.2. BEALL SEGÍTSEG

117

´ nyomtató telep´ıtése 9.2. ´ abra. Uj Tekints¨ uk ´ at egy u ´j nyomtat´ o felvételét: Kattintsunk az Új gombra. A 9.2 ábrához hasonl´ o ablakot fogunk l´ atni: Adjuk meg a Nyomtat´ o neve:” mez˝ oben azt a nevet, amelyen el akarjuk majd ” érni a nyomtat´ onkat. Ha helyi nyomtat´ onk van, akkor a Csatlakozás t´ıpusa” me” z˝oben válasszuk a Helyi nyomtat´ o”-t, ha egy másik Windows-os vagy Sambás ” megosztáson lév˝ o nyomtat´ ot szeretnénk felinstallálni, akkor pedig válasszuk a Samba megoszt´ as”-t. Adjuk meg a nyomtató helyét, ami helyi nyomtatónál ál” talában Párhuzamos port (lpt1)”, u ´jabb nyomtatóknál lehet USB is. ” Ha távoli nyomtat´ onk van, akkor ”//Gépnév/nyomtató” formában kell megadnunk. Válasszuk ki az als´ o list´ ab´ ol a gy´ art´ o nevét, a nyomtató t´ıpusát, és ha akarjuk, a megfelel˝o meghajt´ ot. E mez˝ o alapértelmezett értékén csak akkor változtassunk, ha els˝ore nem nyomtat a nyomtat´ o. Ha elégedettek vagyunk a be´ all´ıt´ asokkal, akkor nyomjuk meg az OK gombot. Ha valamit elrontottunk, vagy mégsem szeretnénk a nyomtatót feltelep´ıteni, a unk az el˝oz˝o ablakhoz, elvetve a változtaMégsem gombra kattintva visszaléphet¨ tásokat. Az OK gomb megnyom´ asa ut´ an a program megkérdezi t˝ol¨ unk, szeretnénke, hogy a most be´ all´ıtott nyomtat´ o legyen az alapértelmezett, és azt is, hogy akarunk-e tesztoldalt nyomtatni. Ez ut´ obbi kérdésre érdemes igennel válaszolni, hogy leellen˝orizz¨ uk, mindent j´ ol csin´ altunk-e. Nyomtat´ onk tulajdons´ againak megv´ altoztatásához nyomjuk meg a Módos´ıt

118

9. FEJEZET

´ NYOMTATAS

gombot. Az el˝ obb eml´ıtett ablak fog megjelenni, azzal a k¨ ulönbséggel, hogy a mez˝ok ki lesznek t¨ oltve a nyomtat´ o adataival. Adjuk meg a változtatásokat, majd kattintsunk az OK gombra ezek elmentéséhez. A Mégsem gombbal elvethetj¨ uk a tervezett változtat´ asokat. Ha törölni szeretnénk egy nyomtat´ ot, válasszuk ki a listából, majd nyomjuk meg a Töröl gombot. Az alapértelmezett nyomtató beáll´ıtásához válasszuk ki a nyomtatót a list´ ab´ ol, majd kattintsunk az Alapértelmezett gombra. Tesztoldal nyomtat´ as´ ahoz v´ alasszuk ki a nyomtatót, majd kattintsunk a Tesztoldal gombra. Ha végezt¨ unk a nyomtat´ o be´ all´ıt´ as´ aval, akkor kattintsunk a Bezár gombra. Ha mást nem akarunk be´ all´ıtani, akkor bezárhatjuk az UHU Vezérl˝opultot is, és használatba is vehetj¨ uk frissen be´ all´ıtott nyomtatónkat.

9.3.

Be´ all´ıt´ as a CUPS seg´ıts´ eg´ evel

A munkahelyemen van egy Lexmark T610 t´ıpus´ u lézernyomtató. Saját IP c´ımmel rendelkez˝ o, igazi H´ al´ ozati nyomtató”. ” A CUPS rendszerrel (az UHU-Linux 1.0 verziója a CUPS – Common Unix Printing System – 1.1.18-as verzi´ oj´ at tartalmazza. ) siker¨ ult beáll´ıtanom a következ˝oképpen: Elind´ıtottam egy b¨ ongész˝ ot (adott esetben a Konquerort). Be´ırtam a c´ımsorba http://localhost:631 A megjelen˝ o weboldalon az Administration” linket kiválasztva, majd root” ” ” felhaszn´ al´ oként t¨ ortént bejelentkezésem után az Add Printer gombot választottam ki. Kit¨ oltöttem a Name, Location és Description” mez˝oket a nyomtató Nevével ” és Le´ırás´ aval. Tov´ abblépés ut´ an a Device” mez˝ oben megadtam az LPD/LPR Host or ” ” Printer” eszk¨ oz t´ıpust. A k¨ ovetkez˝ o oldalon a Device URI:” mez˝oben: socket://10.3.72.246:9100, ” majd a Make:” mez˝ oben a Raw, a Model:” mez˝oben pedig a Raw Queue ” ” (en) t´ıpust v´ alasztottam ki. Kaptam egy u ¨zenetet, hogy Printer Lexmark has been added succesfully.

´ ´ MATRIX ´ ´ BEALL ´ ÍTASA ´ 9.4. REGEBBI TÍPUSU NYOMTATO

119

9.3. ´ abra. Telep´ıtés a CUPS seg´ıtségével A Printers” linkre kattintva megjelent a be´ all´ıtott nyomtató. ” A Print Test Page gombbal kész´ıtettem egy Teszt oldalt.

A fenti be´ all´ıt´ as eredményeként az´ ota gyönyör˝ uen nyomtatok UHU-Linux alól, ezzel az 1200 DPI-s lézernyomtat´ oval.

9.4.

R´ egebbi t´ıpus´ u m´ atrix nyomtat´ o be´ all´ıt´ asa

Régebbi, 9 t˝ us m´ atrix nyomtat´ ok be´ all´ıtása némi kézi beavatkozást igényel, mivel az UHU-vezérl˝ ok¨ ozpont / Rendszerbe´ all´ıt´ asok / Nyomtat´ ok nem ismeri fel. Természetesen némi k´ısérletezéssel ezek a nyomtatók is életre kelthet˝ok UHULinux alatt. Els˝o lépésként ellen˝ orizz¨ uk le, hogy gép¨ unk BIOS -ában a párhuzamos port engedélyezve legyen.

120

9. FEJEZET

´ NYOMTATAS

Dugjuk r´ a sz´ am´ıt´ ogép¨ unkre a nyomtatót, majd kapcsoljuk be. A nyomtató beáll´ıtásoknál miut´ an az Új gombra kattintunk és nem talál semmit, adjuk meg kézzel a paramétereket. Nyomtat´ o neve Ide b´ armit ´ırhatunk, ez csak azért kell, hogy megtudjuk kés˝obb k¨ ulönb¨ oztetni nyomtat´ oinkat. Csatlakoztat´ as t´ıpusa Helyi nyomtat´ o Ha mégsem, akkor a fejezet elejér˝ol érdemes kezdeni az olvas´ ast. Hely P´ arhuzamos port (lpt1) Ezeknél a régi nyomtatóknál szinte biztos, hogy csak ide tudunk csatlakozni. Gy´ art´ o Epson Természetesen lehet m´ as is, a lényeg az, hogy olyat keress¨ unk, amelyiknek a t´ıpusai k¨ oz¨ ott szerepel a Dot Matrix, aztán már csak próbálgatni kell, hogy melyik illeszkedik jobban nyomtatónkhoz. Az igazi az, ha létezik a nyomtat´ o valódi gyártójánál is Dot Matrix, de ha nem akkor is minden esély¨ unk megvan a beáll´ıtására. T´ıpus Dot Matrix Meghajt´ o eps9mid A fenti Epson péld´ anál maradva epd9mid, mivel 9 t˝ us nyomtató be´ all´ıt´ as´ at hoztuk péld´ anak, ami lehet akár egy Citizen 120D is. A folyamat végén tesztelj¨ unk. Remélj¨ uk e r¨ ovid fejezet seg´ıtséget ny´ ujt a nyomtató beáll´ıtások sikeres kivitelezésében.

10. fejezet

TV-tuner k´ artya UHU-Linux alatt 10.1.

Alapvet˝ o tudnival´ ok

A TV-kárty´ ak manaps´ ag b´ arhol, b´ armilyen min˝oségben beszerezhet˝ok. Természetesen UHU-Linux alatt sem kell nélk¨ ulözn¨ unk ezeket. A legfontosabb, hogy csak olyan k´ arty´ at v´ as´ aroljunk, amelyet a Linux támogat. Sajnos a gyártók nem kész´ıtenek meghajt´ oprogramot Linux al´ a, ´ıgy a rendelkezésre álló bttv-t kell használnunk. A bttv a Brooketree chipeket t´ amogatja (848/849-es, illetve a 878/879es chipeket). A Linux kernel rég´ ota t´ amogatja a tv-tunereket, amik minden mai kernellel haszn´ alhat´ oak, melyben megtal´ alható a Video for Linux, azaz a v4l támogatás.

TV-tuner k´ artya beszerel´ ese a sz´ am´ıt´ og´ epbe Ezek a k´ arty´ ak PCI vagy USB csatlakozófel¨ uleten kereszt¨ ul illeszthet˝ok a szám´ıtógépbe. Mivel az USB-s tuner k´ artyák nem olyan elterjedtek, mint a PCIosak, ezért azok géphez val´ o csatlakoztat´ asával most nem foglalkozunk. A PCI-os kártyát a sz´ am´ıt´ ogép egy szabad alaplapi csatlakozójába szerelj¨ unk be. Mivel a kártyán lév˝o tuner k¨ onnyen ¨ osszeszedheti a környezeti elektromos zajokat, célszer˝ u minél t´ avolabb beszerelni a t¨ obbi k´ artyától. Beszerelés után csatlakoztassuk hozzá az antenn´ at, illetve a hangk´ arty´ at köss¨ uk össze a tuner kártya hangkimenetével.

122

10. FEJEZET

´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT

A Pinnacle PCTV Pro k´ artya

10.2.

A tunerk´ artya haszn´ alata

Amennyiben az UHU-Linux nem ismeri fel automatikusan a Tuner t´ıpusát (a régebbi t´ıpusokkal ez szinte mindig siker¨ ul neki gond nélk¨ ul), akkor az következ˝o táblázatból keress¨ uk ki k´ arty´ ank, és tuner¨ unk t´ıpusának/verziójának megfelel˝o kódot, majd ezeket ´ırjuk be a /etc/modules.conf nev˝ u fájlba a következ˝o formában: options bttv card=xx radio=1 options bttv tuner type=xx options msp3400 amsound=1 once=1 Az xx-ek helyére természetesen azt a számot kell ´ırnunk, ami a kártya/tuner t´ıpusának megfelel˝ o. Ha elmentett¨ uk a modules.conf f´ ajlt, akkor ind´ıtsuk u ´jra a gépet, majd az xawtv programot ind´ıtsuk el (135. oldal).

´ ´ 10.2. A TUNERKARTYA HASZNALATA

A bttv által t´ amogatott k´ arty´ ak : card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card

= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49

-

*** UNKNOWN *** MIRO PCTV Hauppauge old STB Intel Diamond DTV2000 AVerMedia TVPhone MATRIX-Vision MV-Delta Fly Video II TurboTV Hauppauge new (bt878) MIRO PCTV pro ADS Technologies Channel Surfer TV AVerMedia TVCapture 98 Aimslab VHX Zoltrix TV-Max Pixelview PlayTV (bt878) Leadtek WinView 601 AVEC Intercapture LifeView FlyKit w/o Tuner CEI Raffles Card Lucky Star Image World ConferenceTV Phoebe Tv Master + FM Modular Technology MM205 PCTV, bt878 Askey/Typhoon/Anubis Magic TView CPH051/061 (bt878) Terratec/Vobis TV-Boostar Newer Hauppauge WinCam (bt878) MAXI TV Video PCI2 Terratec TerraTV+ Imagenation PXC200 FlyVideo 98 iProTV Intel Create and Share PCI Terratec TerraTValue Leadtek WinFast 2000 Chronos Video Shuttle II Typhoon TView TV/FM Tuner PixelView PlayTV pro TView99 CPH063 Pinnacle PCTV Studio/Rave STB2 AVerMedia TVPhone 98 ProVideo PV951 Little OnAir TV Sigma TVII-FM MATRIX-Vision MV-Delta 2 Zoltrix Genie TV/FM Terratec TV/Radio+ Dynalink Magic TView GV-BCTV3

123

124 card card card card card card card card card

10. FEJEZET

= = = = = = = = =

50 51 52 53 54 55 56 57 58

-


Prolink PV-BT878P+4E (PixelView PlayTV PAK) Eagle Wireless Capricorn2 (bt878A) Pinnacle PCTV Studio Pro Typhoon TView RDS / FM Stereo Livetec 9415 TV BESTBUY Easy TV FlyVideo ’98/FM GrandTec ’Grand Video Capture’ Phoebe TV Master Only (No FM)

A bttv ´ altal t´ amogatott tuner egys´ egek : type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type

= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

-

Temic PAL (4002 FH5) Philips PAL_I Philips NTSC Philips SECAM NoTuner Philips PAL Temic NTSC (4032 FY5) Temic PAL_I (4062 FY5) Temic NTSC (4036 FY5) Alps HSBH1 Alps TSBE1 Alps TSBB5 Alps TSBE5 Alps TSBC5 Temic PAL_I (4006FH5) Alps TSCH6 Temic PAL_DK (4016 FY5) Philips NTSC_M (MK2) Temic PAL_I (4066 FY5) Temic PAL* auto (4006 FN5) Temic PAL (4009 FR5) Temic NTSC (4039 FR5) Temic PAL/SECAM multi (4046 FM5) Philips PAL_DK Philips PAL/SECAM multi (FQ1216ME)

Ezekkel az eszk¨ oz¨ okkel biztos nem lesz gondunk, nyugodtan megvásárolhatjuk ˝oket. Ez a megold´ as azonban csak a 2002 el˝ otti chippel szerelt tunerekre érvényes. Amennyiben u ´jabb k´ arty´ ank van, u ´gy u ´j bttv nev˝ u eszközkezel˝ore van sz¨ ukség¨ unk. Ezt a http://bytesex.org/bttv oldalról tölthetj¨ uk le. A bttv ford´ıtásához azonban sz¨ ukséges a kernel forr´ as is. Miel˝ott tehát belevágnánk a ford´ıtásba, tölts¨ uk le a kernel forr´ as´ at (ftp://ftp.uhulinux.hu/). Megjegyz´ es: a 2002-t˝ ol gy´ artott Pinnacle PCTV -ken u ´j tuner chip tal´ alhat´ o, ´ıgy sz¨ uks´ eges egy kernel patch is a m˝ uk¨ odtet´ es¨ ukh¨ oz. http://www.novo-iram.hu/hijaszu/pctv/tda9887-2.4.20.patch


125

Tévénézéshez a k¨ ovetkez˝ o programokat használhatjuk: zapping xawtv mindkett˝ o csomagban megtal´ alhat´ o az UHU-Linuxban.

A zapping programr´ ol A zapping egy TV néz˝ o program, mely képes a Teletext megjelen´ıtésére is, valamint tud a tunerk´ arty´ ar´ ol grabbelni is (azaz képet felvenni). Használhatók hozzá k¨ ulönb¨ oz˝ o plugin-ek, ´ıgy teljes érték˝ u TV néz˝o programot kaphatunk. A programot a zapping parancs be´ırásával ind´ıthatjuk el. A 10.11 ábra a zapping f˝oablak´ at mutatja. Els˝o ind´ıt´ askor be kell ´ all´ıtanunk a programot, ´ıgy válasszuk a Be´ all´ıt´ asok / Be´ all´ıt´ asok men¨ upontot. A Device Info részben a tuner elérési u ´tvonalát áll´ıthatjuk be. Ez legtöbbször a /dev/video0 eszk¨ oz, ´ıgy ezt a be´ all´ıt´ ast ne változtassuk meg.

10.1. ´ abra. Eszköz információk

126

10. FEJEZET


A General Options részben ´ all´ıthatjuk be a program f˝obb jellemz˝oit: Main Window A zapping f˝ oablak´ aval kapcsolatos beáll´ıtásokat végezhetj¨ uk itt el: elmentse-e az ablakbe´ all´ıt´ asokat, mindig fel¨ ul legyen az ablaka, az ´ atméretezés fix méretmegtartással történjen-e, mutassa-e a gombok feliratait, a csatornav´ alt´ as be´ all´ıt´ asa a numerikus billenty˝ uzetre a képar´ any be´ all´ıt´ asa (automatikus, 4:3, 16:9) a fejléc megjelenésének be´ all´ıt´ asa a gombok és feliratok be´ all´ıt´ asa

10.2. ´ abra. Main Window


OSD A képerny˝ on megjelen˝ o feliratokra vonatkozó beáll´ıtások: hogy jelen´ıtse meg a feliratokat milyen bet˝ ukészletet haszn´ aljon az OSD-hez a bet˝ uk h´ atterének és a bet˝ uk sz´ınei h´ any m´ asodpercig jelen´ıtse meg az OSD u ¨zeneteket

10.3. ´ abra. Az OSD beáll´ıtásai

127

128

10. FEJEZET


Video A tuner képének megjelenésével kapcsolatos beáll´ıtások: a kép ”hull´ amz´ as´ anak” elker¨ ulése a f˝oablakban elmentse-e a vezérl˝ o be´ all´ıt´ asokat teljes képerny˝ os m´ od be´ all´ıt´ asa (nekem a Do not change mode m˝ uködik jól, a m´ asik 640*480-ba kapcsolja a monitort) a felvétel mérete XVideo alatt (az autodetect j´ o beáll´ıtás)

10.4. ´ abra. Video beáll´ıtások


129

Keyboard A gyorsbillenty˝ uk be´ all´ıt´ asait változtathatjuk meg: A KEY jelzi a lenyomott billenty˝ ut, a Command pedig a végrehajtandó utas´ıtást. Az alapértelmezett be´ all´ıtásokat átszerkeszthetj¨ uk, törölhetj¨ uk vagy ak´ ar u ´j billenty˝ ukombin´ aci´ okat is felvehet¨ unk.

10.5. ´ abra. Billenty˝ uzet beáll´ıtások

130

10. FEJEZET


Audio A hangkezelés be´ all´ıt´ asai: a zapping program ind´ıt´ asa néma módban a zaj kikapcsol´ asa csatornav´ alt´ askor a mixer be´ all´ıt´ asa a felvételhez (ezt mindenki a saját rendszeréhez áll´ıtsa be)

10.6. ´ abra. Hang beáll´ıtások


131

Plugins A zappinghoz haszn´ alhat´ o k¨ ul¨ onböz˝o kiegész´ıt˝o programok beáll´ıtásai: LIRC - t´ avir´ any´ıt´ o t´ amogat´ as (lirc ford´ıtása sz¨ ukséges használatához) Screenshot - képerny˝ oképeket kész´ıthet¨ unk a csatornákról. Itt ennek a be´ all´ıt´ asait v´ altoztathatjuk meg. Record - tunerr˝ ol val´ o felvételek beáll´ıtása:

– File format: milyen form´ atumban szeretnénk rögz´ıteni az adást – Video: a vide´ o k´ odol´ as´ anak beáll´ıtásai – Audio: a hang k´ odol´ as´ anak beáll´ıtásai

10.7. ´ abra. LIRC beáll´ıtások

132

10. FEJEZET


Amennyiben minden sz¨ ukséges be´ all´ıtást megváltoztattunk saját igényeinknek megfelel˝oen, sz¨ ukséges a csatorn´ ak be´ all´ıtása. Ezt a Be´ all´ıt´ asok / TV Channels men¨ upontban tehetj¨ uk meg. A megjelen˝ o ablakban kiv´ alaszthatjuk a régiót, amelynek a csatornakiosztását használni szeretnénk (Eastern Europe).

´ csatorna felvétele 10.8. ´ abra. Uj Az Automatic station search seg´ıtségével a program átnézi az összes csatornát, és ahol ad´ ot tal´ al, azt felveszi a list´ aba, illetve lehet˝oség¨ unk van az összes rendelkezésre ´ all´ o frekvencia hozz´ aad´ as´ ara. Lehet˝oség¨ unk van a megtal´ alt csatorn´ ak átnevezésére (Name), finomhangolására (Fine tuning), a norma be´ all´ıt´ as´ ara (PAL, NTSC, stb), illetve gyorsbillenty˝ ut is rendelhet¨ unk hozz´ a. Minden v´ altoztat´ as ut´ an a Modify selected channels gombbal érvényes´ıthetj¨ uk a beáll´ıtásokat az adott csatorn´ ara, illetve ha u ´jként szeretnénk felvenni, akkor használjuk az Add as a new channel gombot. Amennyiben a csatorn´ ak be´ all´ıt´ as´ aval is megvagyunk, már semmi akadálya sincs a TV nézésnek (természetesen nem kell mindent beáll´ıtani, csak ami feltétlen¨ ul sz¨ ukséges).


133

A csatorn´ ak k¨ oz¨ ott a f˝ oablakban az UP és a DOWN felirat´ u gombok seg´ıtségével váltogathatunk, teljes képerny˝ ore pedig az F billenty˝ u lenyomásával válthatunk. A TV képpel (fényesség, tel´ıtettség, sz´ınek), illetve a hanggal kapcsolatos beáll´ıtásokat az Eszk¨ ozt´ ar Controls felirat´ u gombjának lenyomása után megjelen˝o ablakban tehetj¨ uk meg.

10.9. ´ abra. Egyéb beáll´ıtások Az adott csatorn´ ar´ ol pillanatképet a Screenshot gombbal tudunk kész´ıteni, illetve fel is vehetj¨ uk az ad´ ast a Record gombra való kattintással.

10.10. ´ abra. Az adás rögz´ıtése

134

10. FEJEZET


A zapping-ot nemcsak TV nézésre használhatjuk, hanem Teletext megjelen´ı tésére is. A Teletext gomb megnyom´ as´ aval a program átvált teletext módba, és megpróbálja megjelen´ıteni az adott csatorna kezd˝ooldalát (ami a 100-as oldal). Amennyiben ez nem t¨ orténik meg automatikusan, u ´gy használjuk a kis házat ” ábrázoló” ikont, és ha a csatorn´ anak van teletext szolgáltatása, u ´gy a program megjelen´ıti azt. Az oldalakon u ´gy navig´ alhatunk, ahogy az Interneten, tehát a program a hivatkozásokat” val´ odi linkké alak´ıtja, és az egér kattintására a kért oldalra ugrik. ”

10.11. ´ abra. Kép´ ujság


135

Az xawtv program Az xawtv egy igen egyszer˝ u, purit´ an kinézet˝ u TV néz˝o program, de képe az alatos ilyen program köz¨ ul a legszebb. összes Linux alatt haszn´ A forrásk´ od let¨ oltése (http://bytesex.org/xawtv) után csomagoljuk azt ki egy könyvtárba, majd adjuk ki a k¨ ovetkez˝o parancsokat: ./configure make make install A program azonnal ind´ıthat´ o az xawtv parancs be´ırásával.

10.12. ´ abra. Az xawtv f˝oablaka A programban a kurzormozgat´ o billenty˝ uk seg´ıtségével kereshetj¨ uk a csatornákat. A fel és a le nyilakkal csatorn´ anként léptethetj¨ uk, a jobb és a bal irány´ıtóbillenty˝ ukkel pedig finomhangolhatjuk a csatornát. Az xawtv ablak´ an jobb gombbal kattintva egy men¨ u jelenik meg, amelyben a program beáll´ıt´ asait végezhetj¨ uk el. Az E billenty˝ u lenyom´ as´ aval megjelenik a csatorna szerkeszt˝o (10.13 ábra). Ebbe felvehetj¨ uk az aktu´ alis tv csatorn´ at, illetve az összes többit is. Ha beáll´ıtjuk magunknak a csatorn´ akat, akkor az xawtv ablakára bal gombbal kattintva egyszer˝ uen elérhetj¨ uk kedvenc” csatornáinkat. ” A konfigur´ aci´ os f´ ajl ~/.xawtv néven érhet˝o el, amelyet egy egyszer˝ u szövegszerkeszt˝ovel is ´ at´ırhatunk, illetve szerkeszthet¨ unk.

136

10. FEJEZET


10.13. ´ abra. A csatornaszerkeszt˝o

10.14. ´ abra. A csatornalista

´ OHALLGAT ´ ´ UHU-LINUX ALATT 10.3. RADI AS

137

Ha létezik a konfigur´ aci´ os f´ ajl, abban az esetben a programban a PageUP és a unk a csatornák között. PageDown gombokkal lépkedhet¨

10.3.

R´ adi´ ohallgat´ as UHU-Linux alatt

Amennyiben r´ adi´ o is van k´ arty´ an, a következ˝o programokat használhatjuk: Gnomeradio - http://mfcn.ilo.de/gnomeradio/ DMCRadio - http://sourceforge.net/projects/dmcradio/

A Gnomeradio A programot UHU Linux al´ a kétféleképpen telep´ıthetj¨ uk: 1. letöltj¨ uk a forr´ ask´ odot, és leford´ıtjuk azt, 2. használjuk az unofficial (nem t´ amogatott) UHU csomagot, melyet a http://krix.uhulinux.hu/ oldalr´ ol tölthet¨ unk le. Amennyiben forr´ asb´ ol szeretnénk ford´ıtani, tegy¨ uk a következ˝oket: Tölts¨ uk le a programot, majd csomagoljuk ki egy könyvtárba. Root-ként futtassuk le a k¨ ovetkez˝ o parancsot: ./configure Amennyiben hib´ at jelez, hogy nincs lirc támogatás, akkor ind´ıtsuk ´ıgy: ./configure --disable-lirc make make install

138

10. FEJEZET


A program a gnomeradio paranccsal ind´ıtható.

10.15. ´ abra. A gnomeradio Rendk´ıv¨ ul egyszer˝ uen kezelhet˝ o: a csatorna kiv´ alaszt´ asa a frekvencia kijelz˝o alatti v´ızszintes cs´ uszka seg´ıtségével lehetséges. a hanger˝ ot a mellette lev˝ o cs´ uszka a´ll´ıtásával tudjuk szabályozni.

´ az Allom´ asok” felirat alatt megnyitható legörd¨ ul˝o listában az el˝ore eltá” rolt csatorn´ akat v´ alaszthatjuk ki, ´ıgy nem sz¨ ukséges a frekvenciák manuális beáll´ıtása. a program be´ all´ıt´ asa egyetlen ablakban történik:

– R´ adi´ o eszk¨ oz - a r´ adi´ o eszk¨ oz elérési helye – Mixer forr´ as - ahov´ a a tuner csatlakoztatva van – Ném´ıt´ as kilépéskor? - kilépéskor letiltja a hangot – Be´ all´ıt´ asok - csatorn´ ak gyors elérésének beáll´ıtása. Hozzáadhatunk, t¨ or¨ olhet¨ unk illetve szerkeszthet¨ unk csatornákat. Amennyiben az unofficial csomagot választjuk (melyet nem kell ford´ıtani) tegy¨ uk a k¨ ovetkez˝ ot: – T¨ olts¨ uk le a gnomeradio-*.uhu nev˝ u csomagot a http://krix.uhulinux.hu/ oldalról, majd adjuk ki a dpkg -i gnomeradio-*.uhu parancsot (azért van ott a *”, mert a ” verzi´ osz´ am v´ altozhat). – M´ asik telep´ıtési lehet˝ oség, hogy a Midnight Commander seg´ıtségével belép¨ unk a csomagba, majd elind´ıtjuk az INSTALL szkriptet. Természetesen mindkét m˝ uvelethez root-ként kell a rendszerbe lépni, vagy haszn´ aljuk a su parancsot.


139

10.16. ´ abra. A gnomeradio beáll´ıtása

A DMCRadio Vannak olyanok, akik nem mindig ind´ıtanak grafikus fel¨ uletet, ám szeretnének pl. rádi´ ot hallgatni. A DMCRadio egy konzolos rádió program, melyet a http://sourceforge.net/projects/dmcradio/ c´ımr˝ol tölthet¨ unk le. Ford´ıtása nem okoz nehézséget (hasonló az xawtv -hez), tehát: Csomagoljuk ki a let¨ olt¨ ott tar.gz ´ allományt, majd adjuk ki a következ˝o parancsokat root-ként: ./configure make make install A program a ford´ıt´ as ut´ an a DMCRadio paranccsal indul (fontos a kis/nagybet˝ u k¨ ul¨ onb¨ oz˝ osége!). Amennyiben nem tal´ alja a r´ adi´ o eszközt, abban az esetben ind´ıtsuk a programot ´ıgy: DMCRadio -r /dev/v4l/radio0

140

10. FEJEZET


10.17. ´ abra. Az DCMRadio A program haszn´ alata egyszer˝ u: gomb lenyom´ asa ut´ an gépelj¨ uk be a kért frekvenciát, majd Csatornav´ alt´ as a G -t. Haszn´ alhatjuk a fel és le nyilakat a frekvencia manuális nyomjunk Enter áll´ıtásához. Hanger˝ o szab´ alyoz´ asa a < és a > gombok seg´ıtségével áll´ıthatjuk a hanger˝ot, illetve az M bet˝ u lenyom´ as´ aval elném´ıthatjuk. Lehet˝ os´ egu akat is, ´ıgy egy gombnyomással (a számbil¨ nk van felvenni csatorn´ lenty˝ ukkel) elérhetj¨ uk ˝ oket. A DMCRadio be´ all´ıt´ asait a ~/.DMCRadiorc fájl tartalmazza. Egy példa a program beáll´ıt´ asaira: [Style] LCDFont=small.raf Tunerfg=6 Tunerbg=4 Tunerbold=1 Keysfg=7 Keysbg=4


141

Keysbold=1 Stationsfg=7 Stationsbg=4 Stationsbold=1 Statusfg=7 Statusbg=4 Statusbold=1 Infofg=7 Infobg=4 Infobold=1 Scrollfg=7 Scrollbg=0 Scrollbold=1 Volumefg=5 Volumebg=4 Volumebold=0 [Stations] 90.25=Radio Gaga 90.75=Petofi 103.00=StarFM/T 93.25=Kossuth (Foldi) 94.25=Kossuth (Muhold) 95.25=Radio35 98.75=Slager Radio 99.30=Miskolci Radio [Buttons] 1=90.25 2=90.75 3=103.00 4=93.25 5=94.25 6=95.25 7=98.75 [Misc] Radiodev=/dev/v4l/radio0 Mixerdev=/dev/mixer Audioinput=vol Frequency=98.75 Denoiser=0

Figyelem! Ez csak egy példa konfiguráció, ´ıgy nem mindenkinél m˝ uködnek ezek a frekvenciabe´ all´ıt´ asok!

11. fejezet

Az Evolution levelez˝ oprogram A Ximian cég Evolution programja széles kör˝ u feladatok ellátására alkalmas levelez˝o program, mely lehet˝ oségeit tekintve messze kiemelkedik az általános levelez˝o programok k¨ oz¨ ul. A fejleszt˝ ok nem titkolt célja, hogy a Windows Outlook Express kényelmi szolg´ altat´ asait fel¨ ulm´ ulják.

11.1. ´ abra. Az els˝o indulás. . .

144

11.1.

11. FEJEZET

˝ AZ EVOLUTION LEVELEZOPROGRAM

Az Evolution be´ all´ıt´ asa

A programmal val´ o els˝ o tal´ alkoz´ asunkkor az Evolution Varázsló” seg´ıt a ” beáll´ıtásokban. Az Azonos´ıt´ o” ablakban (11.2 ´ abra) a teljes név (lehet becenév is) és az e-mail ” c´ım (az az elérhet˝ oségi c´ım, ahov´ a v´ alaszleveleinket szeretnénk kapni) kitöltése kötelez˝o, m´ıg az egyéb inform´ aci´ oké nem (az alá´ırás fájlban pl. megadhatunk egy olyan formul´ at, melyet minden elk¨ uld¨ ott level¨ unk végére csatolunk). Az alá´ır´ ast érdemes .signature fájlnéven elmenteni, ´ıgy a legtöbb levelez˝ oprogram azonnal megtalálja. Ilyen például a mutt karakteres levelez˝ oprogram is, melyr˝ ol b˝ovebb információk találhatók a http://www.linuxportal.hu/index.php?lp=dokumentumok/halozat/mutt/ oldalon. Ennek az apr´ o kis tr¨ ukknek az is az el˝onye, hogy nem látható fájlként, ´ıgy viszonylag kevés az esélye, hogy véletlen¨ ul megsemmis´ıtj¨ uk, valamint egyszerre egy helyen tudjuk m´ odos´ıtani az alá´ırásunkat, ha mindenhol ugyanazt az alá´ırást haszn´ aljuk.

11.2. ´ abra. Azonos´ıtó adataink

´ ÍTASA ´ 11.1. AZ EVOLUTION BEALL

145

A Levelek fogad´ asa” ablakban (11.3 a´bra) adjuk meg szerver¨ unk t´ıpusát (ér” dekl˝odhet¨ unk az e-mail c´ım regisztr´ aci´ os helyen is), itt leggyakrabban a POP (Post Office Protocoll) vagy az IMAP (Interactive Mail Access Protocoll) t´ıpus fordul el˝o.

11.3. ´ abra. Levelek fogadása Ezután a megjelen˝ o sorokban adjuk meg azt a szerverc´ımet, ahonnan leh´ıvjuk leveleinket (´ altal´ aban az e-mail c´ım¨ unk @ utáni részér˝ol van szó). A hiteles´ıtés t´ıpusához adjuk meg az e-mail c´ım¨ unkh¨ oz kapott jelszót, s ha nem szeretnénk minden levél leh´ıv´ askor ezt a jelsz´ ot be´ırni, jelölj¨ uk be a jelszó megjegyzése sort. Az egyéb oper´ aci´ os rendszeren nevelkedett óvatosabb felhasználók rendszerint idegenkednek att´ ol, hogy jelszavaikat b´ armilyen formában is tárolják rendszer¨ uk˝ ben. Oket megnyugtatjuk, hogy b´ ar val´ oban nem létezik tökéletesen biztonságos rendszer, a Linux lényegesen k¨ ozelebb ´ all álmaink rendszeréhez, mint a nagy általánosságban megszokottak.

146

11. FEJEZET


A következ˝ o lapon (11.4 ´ abra) ´ all´ıthatjuk be, hány percenként töltse le a program leveleinket, tov´ abb´ a megadhatjuk, hogy letöltött leveleink megmaradjanak-e a szerveren.

11.4. ´ abra. Let¨ oltési intervallum ´ levelek automatikus lekérdezésével” ismét lehet˝oség¨ unk ny´ılik egy apró Az Uj ” kis tr¨ ukkre. Modemes kapcsolatokn´ al, f˝ oleg az ingyenes internet eléréseknél megfelel˝o aktivit´ as hi´ anya esetén a szolg´ altat´ o megszak´ıtja a kapcsolatot. Ilyen esetben célszer˝ u a levél lekérdezést ez alá az intervallum alá beáll´ıtani, ´ıgy ha kicsit tov´ abb nézel˝ od¨ unk egy internetes oldalon, akkor sem kell attól tartanunk, hogy megszakad a kapcsolat, és egy ismételt betárcsázási d´ıj levonásával u ´jra kelljen ép´ıteni a kapcsolatot. ¨ Az Uzenetek maradjanak meg a kiszolgálón is” bejelölésekor mérlegelj¨ uk, ” hogy a szolgáltat´ on´ al kapott t´ arhely¨ unk kapacitása mekkora, mivel ha a rendelkezés¨ unkre áll´ o t´ arhely elfogy, a leveleink visszapattannak” a feladóhoz, azaz ”


147

nem kapunk semmit, csak egy figyelmeztet˝o levelet, hogy postafiókunk megtelt. Ennek az u aja szolg´ altat´ oként változik. ¨zenetnek a form´ A Levél k¨ uldése” lapon (11.5 ´ abra) jelölj¨ uk meg a kiszolgáló t´ıpusaként az ” SMTP-t és adjuk meg internetszolg´ altatónk mailszerverének c´ımét (például: mail.szolgaltato.hu vagy smtp.szolgaltato.hu).

11.5. ´ abra. Az SMTP kiszolgáló

148

11. FEJEZET


Továbblépve, a Postafi´ ok-kezelés” ablakban (11.6 ábra) megadott néven hi” vatkozhatunk az el˝ obbiekben megadott beáll´ıtásainkra, alap postafiókunk a kés˝obbiekben b˝ ov´ıthet˝ o. Ma már nem ritka, hogy egyszerre t¨ obb emailc´ımmel, k¨ ulönböz˝o szolgáltatókon kereszt¨ ul levelez¨ unk. Abban az esetben, ha további levelez˝o szerverekkel is fel akarjuk venni a kapcsolatot, megk¨ ul¨ onböztetésként érdemes névként például a szolgáltató nevét megadni. Így a kés˝ obbiekben jól elk¨ ulön´ıtve kezelhetj¨ uk a k¨ ulönböz˝o szervereken t¨ ortén˝ o levelezéseinket. Az alapértelmezett postafiók bármikor átáll´ıtható a kés˝ obbiek folyam´ an.

11.6. ´ abra. Postafiók-kezelés


149

Az Id˝oz´ ona” térképen f˝ ov´ arosunkat megkeresve beáll´ıthatjuk a helyi id˝ot, ” majd a program tov´ abbi rendelkezései szerint befejez˝odik a levelez˝oprogram telep´ıtése. A keresést megk¨ onny´ıti az, hogy bal gombbal a térképre kattintva kinagy´ıtódik a k¨ ornyék.

11.7. ´ abra. Az Id˝ ozóna beáll´ıtása

150

11.2.

11. FEJEZET


¨ Az Osszefoglal´ o ablak

¨ A Ximian Evolution ind´ıt´ asakor az Osszefoglal´ o” ablak fogad minket, ahol ” a napi id˝ojár´ asjelentést, levelesl´ ad´ ank tartalmát és aktuális napi feladatainkat találjuk meg.

11.8. ´ abra. Az ¨ osszefoglaló ablak A fels˝o men¨ usorban a m´ ar ismert, illetve az ikonban is megtalálható funkcio´kat találjuk. Ami u ´jdons´ agot jelenthet, az az Eszközök” men¨ uben lév˝o sz˝ ur˝ok. ” Ezek seg´ıtségével a beérkezett leveleket szétválogathatjuk. A levelekhez rendelt feltételekkel (pl. tartalom, felad´ o, stb. szerint) irány´ıthatjuk a sz˝ urést a k¨ ulön mappában t¨ ortén˝ o t´ arol´ ashoz. Az Eszk¨ ozök” men¨ uben a Levelez˝o beáll´ıtása” ” ” pontban a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o e-mail c´ımeinkhez rendelhet¨ unk postafiókokat, ´ıgy elk¨ ulön´ıtve h´ıvhatjuk le az u an leveleinket. A program ind´ıtásakor már ¨zleti- ill. mag´ megkérdezett adatokat kell kit¨ olten¨ unk a megjelen˝o ablakban és itt saját igénye´ levél megnyitásakor felt¨ inkhez áll´ıthatjuk be a megjelen´ıtést. Az Uj untethetj¨ uk, melyik postafi´ okunkr´ ol k¨ uldj¨ uk level¨ unket.

´ ABLAK ¨ 11.2. AZ OSSZEFOGLAL O

151

A bal oldalon lév˝ o ind´ıt´ oikonok k¨ oz¨ ul a Beérkezett levelek”-re kattintva a ” fels˝o eszközsor megv´ altozik. A list´ ankban szerepl˝o levelek köz¨ ul nyitott bor´ıték jelzi a már olvasottakat és z´ art a friss k¨ uldeményeket. A gémkapocs jelzés a level¨ unkhöz csatolt egyéb ´ allom´ anyokra, a felkiáltójel pedig a k¨ uldemények fontosságára utal. Megtal´ alhatjuk a kapott level¨ unk k¨ uld˝ojére, a levél tartalmára és az elk¨ uldés id˝ opontj´ ara vonatkozó információkat. K¨ ulönféle módokon rendezhetj¨ uk leveleinket, ha a T´ argy”-ra, illetve a Feladó”-ra kattintunk. A ” ” felfelé álló ny´ıl jelzi az ABC szerinti rendezést fentr˝ol lefelé, a lefelé mutató ny´ıllal pedig lentr˝ ol felfelé rendezhetj¨ uk leveleinket ABC sorrendbe. Az elk¨ uldés dátuma szerinti sorrend esetén a nyilak az id˝orendi sorrendiséget jelzik. Ha kiválasztunk egy levelet, u ´jabb funkciók aktiválódnak a fels˝o eszközsorban: választ ´ırhatunk a levélre, az ¨ osszes megjelölt e-mail c´ımre ´ırhatunk választ, illetve tovább´ıthatjuk m´ as c´ımekre is a k¨ uldeményt. A fels˝o ikonsorban találhatjuk meg a mapp´ aba rendezéshez sz¨ ukséges ikonokat, itt tudjuk kinyomtatni a meg´ırt levelet, kuk´ aba tenni a felesleges k¨ uldeményeinket, a kijelölthöz képest az el˝oz˝o és k¨ ovetkez˝ o leveleket megjelen´ıteni. ´ levél k¨ Uj uldése esetén a megfelel˝ o ikonra kattintva megadhatjuk a c´ımzett e-mail c´ımét, esetleges m´ asodlagos péld´ anyok k¨ uldéséhez további c´ımeket ´ırhatunk az ablakba. Az akt´ıv funkci´ ok s¨ otétebbek, ´ıgy használhatunk néhány szövegszerkesztési eszközt valamint a Form´ atum men¨ uben is elérhet¨ unk további funkciókat (pl.:st´ılus, bet˝ uméret). A fels˝o men¨ usorban végezhet¨ unk f´ ajl m˝ uveleteket: a File”-t legörd´ıtve ment” het¨ unk, továbbk¨ uldhet¨ unk, a Szerkesztés”-ben a level¨ unkön bel¨ ul kereshet¨ unk ” és cserélhet¨ unk bet˝ uket, a Nézet”-ben pedig a csatolt mellékletek kijelzését ” áll´ıthatjuk be.

152

11. FEJEZET


11.9. ´ abra. Beérkez˝o levelek A Biztons´ ag” men¨ uben titkos´ıthatunk. Csatolhatunk fájlokat is level¨ unkhöz, ” majd a levél sz¨ ovegének meg´ır´ asa ut´ an a K¨ uldés” ikonnal tovább´ıthatjuk a ” c´ımzetthez. A Napt´ ar” ind´ıt´ oikonra kattintva megadhatjuk a napi, heti, illetve havi ” teend˝oinket, melyek a program ind´ıt´ asakor automatikusan megjelennek az összefoglaló részben. A Feladatok” ikon alatt megadhatjuk határid˝ovel ellátott feladatainkat, ” melyek szintén megjelennek az ¨ osszefoglal´ o részben. ´ névA Névjegy” ablakban regisztr´ alhatjuk ismer˝oseink névjegyét. A fels˝o Uj ” ” jegy” ikonra kattintva b˝ ov´ıthetj¨ uk a névjegyállományunkat, tárolhatjuk u ¨gyfeleink naptárát is.

12. fejezet

A Galeon webb¨ ong´ esz˝ o ´ fejlesztés, és A Galeon a Gnome grafikus k¨ ornyezet böngész˝o programja. Uj mint több mostan´ aban megjelent b¨ ongész˝o, ez is a ny´ılt forrás´ u Mozilla Gecko” ” megjelen´ıt˝o és Necko” h´ al´ ozati motorj´ an alapszik. Elkész´ıtését egyetlen gondolat ” késztette, a Web b¨ ongészése”. ” A Galeon f˝ obb tulajdons´ agai: - A Gnome be´ all´ıt´ asok teljesk¨ or˝ u alkalmazása - A többnyelv˝ uség t´ amogat´ asa - A Corba automatikus haszn´ alata - A Fogd és vidd” technol´ ogia t´ amogatása ” - Gyors megjelen´ıt˝ o motor - Az SSL, Java, JavaScript és Pluginek (kiegész´ıt˝ok) támogatása - A Könyvjelz˝ ok kifejlett export´ al´ asa/importálása - Beép´ıtett szerkeszt˝ o - Teljesképerny˝ os megjelen´ıtés lehet˝ osége - Beáll´ıthat´ o egér funkci´ ok - Módos´ıthat´ o kinézet, sz´ınek, bet˝ ut´ıpusok - Automatikus URL kiegész´ıtés - Cookie-k (s¨ utik) és beugr´ o ablakok sz˝ urése

154

12.1.

12. FEJEZET

´ O ˝ ¨ A GALEON WEBBONG ESZ

A bo esz˝ oablak ¨ng´

Elindulás ut´ an megjelenik a program f˝oablaka (12.1 ábra), melyben él˝o Internet kapcsolat esetén alapértelmezésként az UHU-Linux weboldala jelenik ´ meg. Ezt a Kezd˝ olap”-ot a Szerkesztés/Beáll´ıtások/Altal´ anos” lapon (12.3 ” ” ábra) tudjuk m´ odos´ıtani. A f˝oablak kinézete a Netscape/Mozill´ anál megszokott képet mutatja, ha ismerj¨ uk ezeket a programokat, nem lesz semmi gond a használattal. A fels˝o sorban a men¨ usor, alatta az eszköztár, a képerny˝o alján pedig a státuszsor találhat´ o. A megszokott eszk¨ ozt´ ar alatt a Könyvjelz˝o eszköztára látható, ez módos´ıthat´ o a K¨ onyvjelz˝ ok/K¨ onyvjelz˝ ok szerkesztése. . . ” men¨ upont kiválasz” tásával.

12.1. ´ abra. A Galeon f˝oablaka A szörfözést meg is kezdhetj¨ uk, a c´ıms´ avba be´ırt tetsz˝oleges URL megadását követ˝oen.

´ ASI ´ TUDNIVALOK ´ 12.2. NAVIGAL

12.2.

155

Navig´ al´ asi tudnival´ ok

Mint minden b¨ ongész˝ oben itt is a legalapvet˝obb navigálási mód a linkek használata. A Galeon a k¨ ovetkez˝ o egérfunkci´ okat támogatja: er gomb (egy linken) A link letöltése. Shift + bal eg´ er gomb (egy linken) Egy kép letöltése a célkönyvtár megaCtrl + bal eg´ dása nélk¨ ul. K¨ oz´ eps˝ o eg´ er gomb A link megnyit´ asa u ´j ablakban vagy u ´j f¨ ulön (lásd még a Szerkesztés / Be´ all´ıt´ asok / Felhasználói fel¨ ulet / F¨ ulek oldalon az erre vonatkoz´ o be´ all´ıt´ asokat). oz´ eps˝ o eg´ er gomb A link megnyitása u ´j ablakban vagy u ´j f¨ ulön. Shift + k¨ Jobb eg´ er gomb A helyi men¨ u megjelen´ıtése.

12.3.

Menu ¨ pontok

A k¨ ulönb¨ oz˝ o men¨ upontok billenty˝ uzetr˝ol az Alt + aláh´ uzott karakter gyors billenty˝ u kombin´ aci´ oval is elérhet˝ ok (Pl. a Fájl” men¨ u az Alt + F billenty˝ uk” kel).

12.4.

A f˝ o eszk¨ ozsor

A f˝o eszk¨ ozsor olyan vezérl˝ o ikonokat tartalmaz, melyek a Galeon hatékony alkalmazását seg´ıtik el˝ o. Elemei szabadon m´ odos´ıthat´ ok a Szerkesztés / Eszköztár” men¨ upontban. ” Vissza Jobb egér gombbal Emlékezet” ” El˝ ore Jobb egér gombbal Emlékezet” ” Le´ all´ıt´ as Az aktu´ alis let¨ oltési folyamat megszak´ıtása Friss´ıt´ es Az aktu´ alis lap friss´ıtése, u ´jratöltése Haza Ugrás a Kezd˝ olap-ra Nagy´ıt´ as Az oldal méretezése Foganty´ u A c´ımsorban lév˝ o c´ım Fogd és vidd” módon történ˝o mozgatását le” het˝ové tev˝ o ikon

156

12. FEJEZET


Helybejegyz´ es A c´ımsor maga Po u ¨rgetty˝

12.5.

A st´ atuszsor

Az ablak als´ o részén lév˝ o st´ atuszsorban láthatjuk a hálózati aktivitást, az aktuális oldal let¨ olt¨ ottségi ´ allapot´ at és a Biztonsági szint kijelzését. Ha a kurzort egy link f¨ olé vissz¨ uk, a státuszsorban megjelenik a link c´ıme. Több weboldalon is haszn´ alnak JavaScript appleteket, amelyek a státuszsorba ´ ´ırnak u o ki-be kapcsolható az Allapotsor u ¨zeneteket. E funkci´ ¨zenetek engedélye” zése” beáll´ıtási opci´ oval. A Biztons´ agi szint jelz˝ o ikon a st´ atuszsor jobb oldalán látható, amennyiben egy Nyitott lakat” l´ athat´ o, az aktu´ alis kapcsolat nem titkos´ıtott. Ebben az eset” ben a kapcsolat lehallgathat´ o, személyes jelleg˝ u adatok, c´ımek, bankkártyaszámok, PIN kódok ellophat´ ok”. ” Ha az ikon egy bez´ art lakat, akkor viszont kapcsolatunk titkos´ıtott.

12.6.

Fu alata ¨ lek haszn´

A Galeon t´ amogatja azt az igen kellemesnek mondható funkciót, melynek köszönhet˝oen az u ´jonnan megnyitott URL-ek nem nyitnak maguknak u ´j (k¨ ulönálló) ablakot, hanem a Galeon ablak´ an bel¨ ul egy rejtett” lapon jelennek meg. E lapok ” között a kartotékok rendez˝ o f¨ uleihez hasonlatos F¨ ulekkel” lehet navigálni. ” ´ u ´ f¨ Uj ulet a F´ ajl” men¨ u Uj ul” pontjával nyithatunk. Egy link u ´j f¨ ulön ¨res f¨ ” ” történ˝o megnyit´ as´ at a helyi men¨ u Megnyitás u ´j f¨ ulön” pontjának kiválasztásával, ” vagy a linkre t¨ ortént (k¨ ozéps˝ o) egér gomb kattintással kérhetj¨ uk. A megnyitott f¨ ulek k¨ oz¨ ott a f¨ uleken történ˝o kattintással, vagy billenty˝ uzetr˝ol az Alt + [0-9] kombin´ aci´ oval lapozhatunk. Egy f¨ ulet bez´ arni legegyszer˝ ubben a F¨ ulön látható X jelzésre kattintva lehet. A F¨ ulek átrendezése a k´ıv´ ant F¨ ul megragadása majd a k´ıvánt helyre történ˝o mozgatással t¨ orténik. A F¨ ulekre jobb egérgombbal kattintva megjelen˝o helyi men¨ uben több a F¨ ulekkel kapcsolatos funkci´ o, valamint a F¨ ulek közötti átkapcsolás lehet˝osége fedezhet˝o fel.

´ ˝ MEGJELENÍTES ´ 12.7. TELJES KEPERNY OS

157

12.2. ´ abra. F¨ ulek használata

12.7.

Teljes k´ eperny˝ os megjelen´ıt´ es

A teljes képerny˝ os b¨ ongészés lehet˝ osége els˝osorban kisebb felbontásban hasznos, ilyenkor ugyanis nem foglalja le az am´ ugy is sz˝ ukös helyet a Galeon. E funkció be-ki kapcsol´ asa az F11 gombbal történhet. Alapesetben látszik a men¨ usor, az eszk¨ ozt´ ar, és a st´ atuszsor. Ezek a k¨ ovetkez˝ o gomb-kombin´ aci´ okkal kapcsolhatók ki-be: Menu ¨ sor Shift + Ctrl + M Eszko ar Shift + Ctrl + T ¨zt´ St´ atuszsor Shift + Ctrl + S

158

12.8.

12. FEJEZET


A Galeon testreszab´ asa

´ Altal´ anos

´ 12.3. ´ abra. Altal´ anos beáll´ıtások Kezd˝ olap A kezd˝ olappal kapcsolatos be´ all´ıtások (12.3 ábra). ´ oldalon Be´ Uj all´ıthatjuk, mi t¨ orténjen egy u ´j lap megnyitása esetén. Nyelv A Galeon ´ altal felismert nyelvek, és az alapértelmezett karakterkódolás meghat´ aroz´ asa.

Megjelen´ es Bet˝ uk A Galeon ´ altal haszn´ alt bet˝ ut´ıpusok és kódolás meghatározása. Sz´ınek A megjelen´ıtés k¨ ozben haszn´ alt sz´ınek beáll´ıtási lehet˝osége. Links A megjelen˝ o hivatkoz´ asok sz´ınjel¨ olései.

Felhaszn´ al´ oi felu ¨ let Fu ulekkel kapcsolatos alapbe´ all´ıt´ asok. ¨ lek A F¨ P¨ orgetty˝ u A Galeon jobb fels˝ o részén megjelen˝o animált ikon kiválasztása.

˝ HASZNALATA ´ ¨ 12.9. KONYVJELZ OK

159

12.4. ´ abra. Felhasználói fel¨ ulet

Sz˝ ur´ es Su utikre val´ o alapértelmezett reakciók beáll´ıtása. ¨ tik A S¨ K´ epek Az oldalak részeként megjelen˝ o képeket letöltse-e a Galeon? Egyebek A felbukkan´ o ablakok, a Java/JavaScript engedélyezése, a Jelszavak megjegyzése.

H´ al´ ozat Gyorst´ arak A m´ ar let¨ olt¨ ott oldalak helyi tárolását biztos´ıtó gyors´ıtótár beáll´ıtásai. Proxik A helyi h´ al´ ozatokon ´ altal´ anosan alkalmazott Proxy beáll´ıtásai.

12.9.

K¨ onyvjelz˝ ok haszn´ alata

A Könyvjelz˝ ok” (Bookmarks) nagy seg´ıtséget jelent a kedvenc weboldalaink ” c´ımének struktur´ alt meg˝ orzésében. Amennyiben egy olyan oldalt tal´ altunk, melynek c´ımét meg k´ıvánjuk ˝orizni, az oldal Könyvjelz˝ obe t¨ ortén˝ o felvételére több mód is van.

160

12. FEJEZET


Az egyik a helyi men¨ ub˝ ol a K¨ onyvjelz˝o hozzáadása” pont (ez gyors tárolást ” eredményez), a m´ asik pedig a K¨ onyvjelz˝ok/Könyvjelz˝o hozzáadása” men¨ upont ” alkalmazása. Könyvjelz˝ oink k¨ oz¨ ott fastrukt´ ur´ at a Könyvjelz˝ok / Könyvjelz˝ok szerkesztése” ” + B billenty˝ uk egyidej˝ u megnyomása után megjelen˝o men¨ upontban, vagy a Ctrl Könyvjelz˝o-szerkeszt˝ oben tudunk létrehozni.

K¨ onyvjelz˝ ok szerkeszt´ ese

12.5. ´ abra. K¨ onyvjelz˝ok szerkesztése A szerkeszt˝ o ablaka logikusan szervezett, az ablak nagy részen a Könyvjelz˝ok strukt´ urája l´ athat´ o. ´ elemeket létrehozni vagy a K¨ Uj onyvjelz˝o men¨ u, vagy a helyi men¨ u megfelel˝o pontjainak kiv´ alaszt´ as´ aval tudunk.

K¨ onyvjelz˝ ok import´ al´ asa ´ es export´ al´ asa Könyvjelz˝ oket import´ alni a K¨ onyvjelz˝o / Import” pontban tudunk. A támo” gatott Könyvjelz˝ o form´ atumok: Netscape, Mozilla, Galeon és XBEL Bookmark. Könyvjelz˝ oink export´ al´ as´ ara a K¨ onyvjelz˝o / Export” men¨ upontban adott a ” lehet˝oség, a t´ amogatott form´ atumok ugyanazok mint az importálás esetén.

´ SEGEDESZK ´ ¨ OK ¨ 12.10. EGYEB OZ

12.10.

161

Egy´ eb seg´ edeszko ¨zo ¨k

A szem´ elyes adatok

12.6. ´ abra. Személyes adatok A Szerkesztés” men¨ u Személyes adatok kezelése” pontjával ind´ıtható, fel” ” adata a k¨ ulönb¨ oz˝ o oldalakkal kapcsolatban nyilvántartani, esetleg elutas´ıtani a S¨ utiket, és a jelszavak automatikus mentését.

Eml´ ekezet

A Galeon Emlékezete a Ctrl + H billenty˝ ukombinációval, vagy az Böngé” szés/Emlékezet” men¨ upont kiv´ alaszt´ as´ aval ind´ıtható. Itt találhatjuk meg azokat a weboldalakat, lokális fájlokat melyeket valamikor már megtekintett¨ unk a Galeon seg´ıtségével. A tárolt adatok k¨ oz¨ ott megtal´ aljuk az oldal c´ımét, mikor látogattuk meg legel˝oször, legutolj´ ara és o sszesen h´ a ny alkalommal. ¨

162

12. FEJEZET


12.7. ´ abra. Emlékezet

Keres´ es A Szöveg keresés funkci´ o leggyorsabban a Ctrl + F billenty˝ ukkel érhet˝o el. Seg´ıtségével az aktu´ alis oldalon kereshet¨ unk szövegeket.

12.8. ´ abra. Sz¨ oveg keresés A keresett sz¨ ovegrészlet megad´ asa ut´ an az Enter folyamatos nyomogatásával az összes találati helyet ´ attekinthetj¨ uk. Az el˝oz˝oleg megadott keresési feltételeket legörd¨ ul˝o listából ismételten kiválaszthatjuk, ha pedig sz¨ ukséges, bekapcsolhatjuk a Kis- és nagybet˝ u szám´ıt” ”

´ SEGEDESZK ´ ¨ OK ¨ 12.10. EGYEB OZ

163

kapcsolót, ekkor csak a Keresési feltételként megadott szöveggel pontosan megegyez˝o részek lesznek tal´ alatok.

13. fejezet

Az OpenOffice.org Az OpenOffice.org (tov´ abbiakban OO.o) egy nagy tudással rendelkez˝o, magyarul tökéletesen beszél˝ o, ny´ılt forr´ as´ u irodai alkalmazás Linux alá. Akár szövegszerkesztés, t´ abl´ azat, bemutat´ okész´ıtés legyen a k´ıvánságunk, az OO.o pontosan a megfelel˝o alkalmaz´ asokat ny´ ujtja a feladatok megoldásához. Természetesen az OO.o a Microsoft Office által létrehozott fájlokat is kezeli. Nem 100%-osan, lévén, hogy a Microsoft fájlformátumai máig sem ny´ılt szabványokon alapulnak. Viszont megnyitja ˝ oket, szerkeszthet˝oek, az elvégzett munka után az eredeti f´ ajlform´ atumban menteni is tudjuk ˝oket.

13.1. ´ abra. Az OpenOffice.org u ¨dvözl˝o képerny˝oje

166

13. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

Az OO.o parancssorb´ ol az openoffice paranccsal ind´ıtható, vagy a fels˝o panelekr˝ol az OpenOffice ikon megnyom´ as´ aval.

13.1.

Be´ all´ıt´ asok

Ind´ıtsuk el az OO.o-t. Els˝ o ind´ıt´ askor megjelenik a C´ımtárt¨ undér, mely seg´ıtségével megadhatjuk, hogy m´ ar meglév˝ o adatainkat milyen módon érj¨ uk majd el adatforrásként. Ha nem rendelkez¨ unk ilyen adatokkal, kattintsunk a Mégsem” ” gombra.

13.2. ´ abra. A C´ımtárt¨ undér Amennyiben kés˝ obb szeretnénk ezeket a beáll´ıtásokat ismét elvégezni, a Fájl men¨ u T¨ undér” men¨ upontja al´ ol elind´ıtható a párbeszédablak. ”

13.2. AZ OPENOFFICE.ORG MODULJAI

13.2.

167

Az OpenOffice.org moduljai

OO.o-ban a k¨ ul¨ onféle feladatokra k¨ ulönálló modulok léteznek, ezek sz¨ ukség szerint k¨ ulön alkalmaz´ asként futtathat´ ok (a /usr/lib/OpenOffice.org/program/ könyvtár alatt tal´ alhat´ ok futtathat´ o programokként). Minden modul neve s” ” karakterrel kezd˝ odik: swriter, scalc, simpress, smath, sweb, sdraw, spadmin, smaster. A t¨ undérek is elérhet˝ ok ezen a módon: smemo, sagenda, svcard, sfax, slabel, sletter. Az OO.o moduljai: writer Szövegszerkeszt˝ o minden igényt kielég´ıt˝o formázási módokkal calc Táblázatkezel˝ o beép´ıtett grafikonkész´ıt˝ovel (akár térbeli diagramok kész´ıtése is lehetséges) draw Vektorgrafik´ ak kész´ıtésére alkalmas rajzprogram impress Bemutat´ okész´ıt˝ o math Matematikai képletszerkeszt˝ o web Weboldal szerkeszt˝ o Az OO.o fenti moduljai automatikusan betölt˝odnek, ha a Fájl” men¨ uben ” megfelel˝o form´ atum´ u f´ ajlt hozunk létre, vagy tölt¨ unk be. Fejezet¨ unkben csak a sz¨ ovegszerkeszt˝ o és a táblázatkezel˝o modulokkal fogunk foglalkozni.

13.3.

Els˝ o l´ ep´ esek

Az OO.o haszn´ alata k¨ ozben seg´ıtséget a S´ ugó” men¨ upont alatt kérhet¨ unk ” bármikor. Az FSF Magyarorsz´ ag ´ altal ez évben megszervezett OO.o HELP Honos´ıt´ asi Hétvégének k¨ osz¨ onhet˝ oen az UHU-Linux 1.0 verziója már magyar nyelv˝ u S´ ugót tartalmaz. A ford´ıt´ as ugyan még nem 100 %-os, de mivel a S´ ugó azon részével kezdték meg a ford´ıt´ ast, amely részekkel az átlagfelhasználó nap mint nap találkozik, a gyakorlatban val´ osz´ın˝ uleg észre sem vessz¨ uk ezt az állapotot. Kezdetben mind a Tippek”, mind a Részletes tippek” hasznunkra lehetnek. ” ” Mindkét men¨ upont a S´ ug´ o” men¨ uben található. Amikor az OO.o-val már jó ” barátságba ker¨ ult¨ unk, ezeket ak´ ar ki is kapcsolhatjuk.

168

13. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

´ dokumentum létrehozása 13.3. ´ abra. Uj

13.4.

Sz¨ ovegszerkeszt´ es

13.4.1.

Munka dokumentumsablonokkal

Ha a t¨ undér nem aj´ anlja fel a sz¨ ukséges dokumentumot, próbálkozzunk dokumentumsablonokkal. ´ alatt a Sablonok és dokumentumok” pontban több A Fájl” men¨ uben az Uj” ” ” ” sablonból is v´ alaszthatunk. Bal oldalon kiny´ılik egy párbeszédablak, m´ıg jobb oldalon találhatjuk a megfelel˝ o sablonokat.

13.5.

Sz¨ oveg l´ etrehoz´ asa a Lev´ eltu er ¨ nd´ haszn´ alata n´ elku ¨l

´ u ´ men¨ Uj, oveges dokumentumot u ´gy kész´ıthet¨ unk, ha a Fájl/Uj” upont ¨res sz¨ ” alatt a Szöveges dokumentum”-ra kattintunk. ” Minden egyes dokumentum t´ıpusn´ al az adott modulra jellemz˝o eszközsáv jelenik meg. Jegyezz¨ uk meg, hogy a st´ılust´ arral is formázhatjuk a szöveg¨ unket.

¨ UNK ¨ ¨ 13.6. HOGYAN JELOLJ KI SZOVEGET?

13.6.

169

Hogyan jelo ¨lju ¨ nk ki szo ¨veget?

Ha szöveget akarunk kijel¨ olni, a k¨ ovetkez˝ok szerint kell eljárnunk: kattintsunk az egérmutat´ oval a kijel¨ olés kezd˝ opontjára, tartsuk lenyomva az egérgombot, majd k¨ ozben mozgassuk az egérmutatót a bet˝ u, szó, vonal, bekezdés stb. végéig. A kijel¨ olt sz¨ oveg ezut´ an inverzen jelenik meg. Ha a sor elejére, vagy elé kattintunk egyet, akkor kijelöli a teljes sort. Amikor befejezt¨ uk, engedj¨ uk el az egér gombját. Ekkor megnyithatunk egy Helyi” men¨ ut, amennyiben a jobb egérgombbal az inverz ter¨ uletre kattintunk. ” Egy teljes sz´ o kijel¨ oléséhez kattintsunk kett˝ot a szóra. Ha hármat kattintunk egy sorra, a teljes sor kijel¨ ol˝ odik.

13.4. ´ abra. A jobb egérgombra leny´ıló helyi men¨ u A Helyi” men¨ uben t¨ obbek k¨ oz¨ ott megváltoztathatjuk a bet˝ uket, a st´ılust, a ” méretet és még sok egyebet. K´ısérletezz¨ unk a beáll´ıtásokkal nyugodtan!

13.7.

Munkav´ egz´ es a st´ılust´ arral

13.7.1.

Bevezet˝ o

A st´ılustár lehet˝ ové teszi a sz¨ oveg k¨ onny˝ u, gyors és egységes alak´ıtását. A 13.5 ábrán láthat´ o a st´ılust´ ar ablaka. A st´ıluslapok el˝ ore meghat´ arozott formátumok gy˝ ujteménye egy-egy név alá rendezve. Ily m´ odon el˝ ore meghat´ arozhatjuk például a bekezdést, a sz´ıneket, a méretet, stb.

170

13. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

Létezik egy mez˝ o a st´ılust´ ar legalj´ an. Amikor ez Automatikus” feliratot tar” talmaz, az OO.o megpr´ ob´ al r´ aj¨ onni”, hogy melyik st´ılust tudná felk´ınálni a je” lenlegi szövegk¨ ornyezethez. Ha a Minden st´ılus” be van áll´ıtva, akkor ebben a ” csoportban minden st´ılusfajta megjelenik.

13.5. ´ abra. A st´ılustár A szöveg form´ az´ as´ at (eredeti elnevezés szerint) nehezen vagy könnyen végezhetj¨ uk el: Neh´ ez form´ az´ as A sz¨ ovegter¨ ulethez k¨ ozvetlen¨ ul rendel¨ unk tulajdonságokat. Nehéz, mert a sz¨ oveg form´ az´ as´ at nehéz eltávol´ıtani, amikor változtatunk rajta. Ezt az elj´ ar´ ast csak r¨ ovid sz¨ ovegeknél érdemes alkalmaznunk (rövid levelek, cikkek és hasonl´ ok). Tulajdonképpen ez egy megérzésen” alapuló, de gyors ” módszer. K¨ onny˝ u form´ az´ as A sz¨ oveget nem formázzuk közvetlen¨ ul, hanem egy st´ılust jelöl¨ unk ki neki. Ez k¨ onnyen m´ odos´ıtható. Így, amikor a st´ılus változik, a szövegre vonatkoz´ o form´ az´ as is automatikusan változik. Hosszabb sz¨ ovegekhez ezt a m´ odszert javasoljuk (pl. diplomamunkákhoz és dolgozatokhoz, teljes k¨ onyvekhez, stb.). Ez nem annyira szabad, de ha kiterjedt form´ az´ ast akarunk egységesen megváltoztatni, azt könnyen és gyorsan megtehetj¨ uk. Ha k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o elrendezéseket akarunk kipróbálni, ez az el˝onyösebb megold´ as. A st´ılustár k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o mint´ akat aj´ anl az eltér˝o formázási igényekhez: Bekezd´ es st´ılusa sorbeh´ uz´ as, sz´ ok¨ oz¨ ok, elválasztás, tabulálás, sorkiigaz´ıtás, bet˝ ut´ıpus, kezd˝ obet˝ uk

´ ´ ´ 13.8. TABL AZAT BEILLESZTESE

171

Karakterek st´ılusa bet˝ ut´ıpus, méret, nyelv Szeg´ elyek st´ılusa helyzet, ler¨ ogz´ıtés, szegélyek Oldalak st´ılusa fejléc, l´ abjegyzet, szegélyek és oszlopok Sz´ amoz´ asok st´ılusa sz´ amoz´ as t´ıpus, szerkezet, grafika, helyzet, opciók

13.7.2.

Egy bekezd´ es st´ılus´ anak meghat´ aroz´ asa

Ha st´ılust k´ıv´ anunk megadni egy bekezdéshez, a st´ılustár használata sok munkától megk´ımélhet minket: 1. Jelölj¨ uk ki a st´ılus nevét, amit a st´ılustárból akarunk használni. 2. Kattintsunk a festékes v¨ od¨ or szimb´ olumra a st´ılustárban. 3. A k´ıvánt st´ılus alkalmaz´ asra ker¨ ul, ha a bekezdésen bel¨ ulre az egérrel kattintunk. 4. Ezt ki lehet kapcsolni az Esc gomb megnyomásával, vagy a festékes vödör szimbólumra val´ o ismételt kattint´ assal.

13.7.3.

´ st´ılus l´ Uj etrehoz´ asa

Könnyedén létrehozhatunk saj´ at st´ılust az alábbi lépések seg´ıtségével: 1. Formázzuk meg b´ armelyik bekezdést, vagy bármelyik karaktert tetszés¨ unk szerinti m´ odon. Haszn´ alhatjuk a Karakter. . . ” vagy Bekezdés. . . ” paran” ” csokat a Form´ atum” men¨ ub˝ ol. ” ´ st´ılus a kijelölés 2. Kattintsunk a bal egérgombbal a st´ılustárban az Uj ” alapján”-ra (a festékes v¨ od¨ or szimb´ olum mellett jobbra a második ikon) 3. Adjunk nevet a st´ılusnak és kattintsunk az OK gombra. Ezek után haszn´ alhatjuk u ´j, saj´ at st´ılusunkat más bekezdésekre is azon a néven, amit most adtunk meg. Ha valamely részletet meg kell változtatnunk, válasszuk ki a nevét, és kattintsunk a jobb egérgombbal a Módos´ıtás. . . ” men¨ ure. ” Minden változtat´ ast elvégezhet¨ unk a megjelen˝o párbeszédablakban.

13.8.

T´ abl´ azat beilleszt´ ese

Táblázatokat k¨ onnyedén kész´ıthet¨ unk a Besz´ urás” men¨ uben, a Táblázat” ” ” men¨ uikonra kattintva. Az eszk¨ ozt´ arban megjelen˝o u ´j elemekkel adhatunk hozzá sorokat, oszlopokat, egyes´ıthet¨ unk vagy feloszthatunk cellákat és formázhatjuk azok tulajdons´ agait, igényeink szerint.

172

13.9.

13. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

Grafik´ ak beilleszt´ ese

Grafikát ugyan´ıgy illeszthet¨ unk be, a Besz´ urás/Grafika” men¨ upont kiválasz” tásával. A megny´ıl´ o p´ arbeszédablakban, v´ alasszuk ki a k´ıvánt fájlt. Ha rákattintunk az El˝onézet”-re, jobb oldalon megjelenik a fájl tartalma. Ne felejts¨ uk el, hogy ” nagyobb képeknél ez egy kicsit tov´ abb tarthat. Kiválaszt´ as ut´ an a beillesztett kép megjelenik az egérmutató helyén. Egérkattintással válasszuk ki a grafikus elemet (ezt a grafika kör¨ ul megjelen˝o nyolc kis ´ négyzetr˝ol ismerj¨ uk fel). A helyi” men¨ uben kiválaszthatjuk az Abra” parancsot, ” ” ekkor megjelenik egy p´ arbeszédablak, amely több változtatási lehet˝oséget ajánl fel. Ezek pl. a grafika k¨ or¨ uli sz¨ oveg eloszt´ asának beáll´ıtása, a kép szegélye és még sok más lehet˝ oség. Ha módos´ıtani akarjuk a grafika méretét, kattintsunk rá a képre. Ekkor a kép négy sarkában és oldalain kis z¨ old négyzetek jelzik a grafikus elem kijelölését. Kattintsunk az egyik ilyen foganty´ ura”, tartsuk az egeret lenyomva, és mozd´ıtsuk azt ” a k´ıvánt irányba. Egy pontozott keretet fogunk látni. Engedj¨ uk el az egérgombot és a grafika a m´ odos´ıt´ asunknak megfelel˝ oen arányosan meg fog változni. Ha nem akarjuk megv´ altoztatni a grafika méretét, csak a helyzetét, akkor kattintsunk a grafik´ ara és tartsuk az egérgombot lenyomva. Ilyenkor könnyedén elh´ uzhatjuk a képet a megfelel˝ o helyre. Befejezés¨ ul engedj¨ uk el az egér gombját.

13.10.

T´ abl´ azatkezel´ es

13.10.1.

Bevezet˝ o

Az OO.o t´ abl´ azatkezel˝ o modult is tartalmaz. Ezzel a programmal magán, vagy u am´ıt´ asainkat is elvégezhetj¨ uk. A táblázatokat munkaf¨ uzetekben ¨zleti sz´ ´ tároljuk, u ´j munkaf¨ uzet a F´ ajl/Uj/Munkaf¨ uzet” kiválasztásával hozható létre. ” A munkaf¨ uzet t¨ obb t´ abl´ azatot (munkalapot) tartalmazhat, amelyeket a képerny˝o alján kezelhet¨ unk. Egy t´ abl´ azat oszlopokból és sorokból áll. A sorok fentr˝ol lefelé számozottak, az oszlopok ´ abécé sorrendben helyezkednek el balról jobbra. Cellának nevezz¨ uk a sorok és oszlopok tal´ alkozását. Minden cellának egyedi megnevezése van. Péld´ aul a (B4) cella a m´ asodik (B) oszlopban és a negyedik sorban található. Ez az inform´ aci´ o a bal fels˝ o sarokban a beviteli sor mellett látható. Minden cell´ anak lehet tartalma, de ez nem feltétlen¨ ul sz¨ ukséges. A tartalom lehet szám, sz¨ oveg, d´ atum, id˝ o, pénzegység, stb., és természetesen - nem utolsó sorban - képlet is. Egy cella ´ allapota akt´ıv vagy inakt´ıv lehet. Viszont csak egy cella lehet egy id˝oben akt´ıv; ez a cella vastag fekete szegéllyel jelenik meg. Az aktiválást a kurzor

´ ´ ´ 13.10. TABL AZATKEZEL ES

173

billenty˝ ukkel, vagy az egérrel val´ o kattint´ assal mozd´ıthatjuk meg. Az akt´ıv cella, az (F2) billenty˝ uvel szerkeszthet˝ o.

13.10.2.

T´ abl´ azatok l´ etrehoz´ asa sablonokb´ ol

Több sablont is haszn´ alhatunk, ezekben csak a saját adatainkat kell megadnunk. ´ pontj´ Ezt a F´ ajl/Uj” anak kiv´ alaszt´ as´ aval tehetj¨ uk meg. H´ıvjuk meg a Sab” ” lonok és dokumentumok. . . ” pontot és a megjelen˝o párbeszédablakban kiválaszthatjuk a kateg´ ori´ akat.

13.10.3.

Cellatulajdons´ agok megv´ altoztat´ asa

Abban az esetben, ha valamit ´ırni szeretnénk a cellába, tegy¨ uk akt´ıvvá és nyugodtan ´ırjunk bele! Alapértelmezésként a szöveg balra igazodik, a számok pedig jobbra. Er˝os´ıts¨ uk meg az adatbevitelt az Enter gombbal. Ha változtatni akarunk celláink form´ az´ as´ an, nyissuk meg a helyi men¨ ut a jobb egérgombbal. A Cel” lák formázása. . . ” pont kiv´ alaszt´ as´ aval megny´ılik egy párbeszédablak, amelyben a sz¨ ukséges v´ altoz´ asokat elvégezhetj¨ uk. Az ablakon bel¨ ul a következ˝o kiválasztható f¨ uleket tal´ aljuk (balr´ ol jobbra): Sz´ amok, Bet˝ ut´ıpus, Bet˝ uhatások, Igaz´ıtás, Szegélyek, H´ attér, Cellavédelem (l´ asd a 13.6 ábrát).

174

13. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

13.6. ´ abra. Cellatulajdonságok Sz´ amok: Itt v´ alaszthatunk kateg´ ori´ at, mint például százalék, pénzegység, dátum, id˝ o és egyebek. A forma meghatározza a tizedesek számát és az eléje ker¨ ul˝o null´ akat is. Bet˝ ut´ıpus: Itt a bet˝ ukészletek t´ıpusa, mérete határozható meg. Bet˝ uhat´ asok: Itt a bet˝ ukh¨ oz rendelhet¨ unk k¨ ulönféle hatásokat. Igaz´ıt´ as: Itt hat´ arozhat´ o meg a cella tartalmának v´ızszintes és f¨ ugg˝oleges helyzete. Az ´ır´ as ir´ any´ at is itt adhatjuk meg. Szeg´ elyek: A cell´ akat k¨ orbe vehetj¨ uk egy szegéllyel. Mindenféle árnyalat, vonalst´ılus és vastags´ ag be´ all´ıthat´ o. H´ att´ er: A cella h´ attere kisz´ınezhet˝ o. Cellav´ edelem: A cella véletlen, vagy sz´ andékos megváltoztatása megel˝ozhet˝o, ha a Védett” opci´ o be van kapcsolva. ”

´ BEALL ´ ÍTASA ´ 13.11. NYOMTATOK

175

Ezek után ezt a p´ arbeszédablakot a cella tetszés¨ unk szerinti formázására használhatjuk.

13.10.4.

Import´ al´ as t´ abl´ azatokb´ ol

Gyakran ker¨ ul¨ unk olyan helyzetbe, hogy oszlopokba rendezett (tabulált) információt akarunk import´ alni egy t´ abl´ azatba. Például ilyen lehet a t˝ozsdei információ, telefon d´ıjszab´ as, tetsz˝ oleges list´ ak stb. Kétféleképpen import´ alhatunk inform´ aciót az OO.o-ba. 1. lehet˝oség: (Import´ al´ as a v´ ag´ olapr´ ol) Feltételezz¨ uk, hogy t˝ ozsdei inform´ aciót akarunk importálni. Írjuk be az elérni k´ıv´ ant t˝ ozsdei oldal c´ımét a webböngész˝obe. Amikor a táblázat megjelenik, jel¨ olj¨ uk ki a k´ıv´ ant adatter¨ uletet az egérrel. Meg kell h´ıvnunk a Másol´ as” men¨ utételt, ahogy szoktuk saját böngész˝onkben. A kijelölt ter¨ u” let ekkor a v´ ag´ olapra m´ asol´ odik. ´ Az OO.o-ban nyissunk egy u ´j dokumentumot a Fájl/Uj/Munkaf¨ uzet” me” n¨ uponttal. Kattintsunk arra a cell´ ara, ahová a beillesztést akarjuk, majd a Szerkesztés” men¨ uben v´ alasszuk ki a Beillesztés” tételt. A táblázat erre ” ” beilleszt˝ odik a dokumentumba az ¨ osszes formázási tulajdonsággal, hiperlinkekkel egy¨ utt. 2. lehet˝oség: (Import´ al´ as sz˝ ur˝ ovel) Ha már van egy HTML f´ ajlunk, amit szeretnénk importálni, kattintsunk a Fájl/Megnyit´ as” tételre. Ekkor megny´ılik egy párbeszédablak. Válasszuk a ” Fájlt´ıpus/Weboldalak” men¨ upontot. Használjuk a ny´ıl billenty˝ ut a listában ” való navig´ al´ ashoz. Most m´ ar csak ki kell v´ alasztanunk a fájl nevét és rá kell kattintanunk a Megnyit´ as”-ra ahhoz, hogy import´ aljuk a táblázatot. ”

13.11.

Nyomtat´ ok be´ all´ıt´ asa

Amennyiben a rendszerben m´ ar be van áll´ıtva a helyi vagy távoli nyomtató, a beáll´ıtásokat érvényes´ıthetj¨ uk az OO.o-hoz, illetve kiegész´ıthetj¨ uk az spadmin program seg´ıtségével. A programot rendszergazdaként, a k¨ ovetkez˝o paranccsal ind´ıthatjuk el: $ su Adjuk meg a rendszergazda jelszav´ at... # /usr/lib/OpenOffice.org1.0.1/spadmin

176

13. FEJEZET

AZ OPENOFFICE.ORG

13.7. ´ abra. Az spadmin nyomtatóbeáll´ıtó program

Ebben a p´ arbeszédablakban u ´j nyomtatót adhatunk hozzá az OO.o-ban való felhasználáshoz, vagy a meglév˝ o nyomtatókhoz rendelhet¨ unk további beáll´ıtásokat. A listáb´ ol kiv´ alasztva a nyomtat´ ot és a Tulajdonságok” gombra kattintva ” egy u ´jabb párbeszédablakban megadhat´ o a nyomtató parancs - ezzel akár távoli nyomtatóra is ´ atir´ any´ıthat´ o a dokumentum -, valamint a pap´ırméret, a nyomtató eszközbeáll´ıt´ asai és a bet˝ ukészletek behelyettes´ıtési táblázata. Az OO.o rendelkezik saj´ at nyomtat´ o meghajtókkal is, ezek viszont csak PostScript nyomtat´ ok esetén m˝ uk¨ odnek. Ha itt felvesz¨ unk egy PDF-konvert´ al´ ot is, akkor az OO.o-ból közvetlen tudunk majd PDF form´ atumba nyomtatni. Csak ki kell választanunk ezt a virtuális” ” nyomtatót.

13.12.

A bet˝ uk´ eszletekr˝ ol

Az OO.o-ban alaposan ´ atdolgozt´ ak a bet˝ ut´ıpusok kezelését, emiatt a kisebb er˝oforrásigényen t´ ul képes kihaszn´ alni az adott grafikus munkakörnyezet ny´ ujtotta el˝onyöket. Példaként, ha KDE k¨ ornyezetben bekapcsoljuk a bet˝ ukészletek élsim´ıtását, az OO.o-ban is finom rajzolat´ u bet˝ uk fognak megjelenni. Az OO.o kezeli a Truetype, Type 1 és a bittérképes (X11) bet˝ ukészleteket, amelyek mind nyomtat´ asban, mind a képerny˝on helyesen jelennek meg. Amennyiben nem rendelkez¨ unk magyar bet˝ ukészletekkel (az ˝o és u ˝ karakterek kalaposak, vagy nem jelennek meg), t¨ obb lehet˝oség¨ unk is van:

˝ ESZLETEKR ´ ˝ 13.12. A BETUK OL

177

13.8. ´ abra. Fontok hozz´ aadása az spadmin-ban Az els˝ o egy, a kereskedelemben is kapható bet˝ ukészlet lemez beszerzése, amelyen truetype vagy (PC) type1 bet˝ ukészletek találhatók. A Microsoft bet˝ ukészletei az Internetr˝ol ingyenesen is letölthet˝ok, feltéve, ha a felhaszn´ al´ o a kapcsol´ od´ o licencfeltételeket elfogadja. Tov´ abbi forr´ as lehet az Internet vagy pl. az ftp.adobe.com c´ım is, ahol szabadon haszn´ alhat´ o bet˝ ukészleteket is találhatunk.

14. fejezet

Az AbiWord Az Abiword egy GTK (Gimp ToolKit, a Gimp rajzolóprogram grafikus elemkészleteként kifejlesztett, m´ ara szélesk¨ or˝ uen alkalmazott elemkészlet) fel¨ ulet˝ u szövegszerkeszt˝ o, amelyet egyszer˝ ubb szerkesztési feladatokra, kisebb er˝oforrásigénye miatt érdemesebb haszn´ alni az OpenOffice-szal szemben. A program folyamatos fejlesztés alatt ´ all. Próbáljuk ki, fedezz¨ uk fel rejtelmeit, és tapasztalataink alapján hozzunk döntést. Az Abiword egyik kiemelked˝ o tulajdonsága a széleskör˝ u import és export lehet˝osége a 14.1 ´ abr´ an l´ athat´ o form´ atumokból.

14.1.

Alapismeretek

A program f˝ oablaka indul´ askor egy u ¨res dokumentum-lapot felk´ınálva tárul elénk. Legfel¨ ul a men¨ usor, alatta sorban a három eszköztár ikonjai (Szabvány, formázás és extra eszk¨ ozt´ arak). Az eszk¨ ozt´ arak megjelenése az Eszközök/Beáll´ıtások/Eszköztárak” men¨ u” pontban szab´ alyozhat´ o. Az egyes ikonok f¨ ol¨ ott kis id˝ o ut´ an megjelen˝o buboréks´ ugók nagy seg´ıtséget ny´ ujtanak a program haszn´ alatbavételének kezdetén, ugyanis ezek szépen le´ırják az egyes ikonok funkci´ oj´ at. ´ dokumentumot a F´ ´ . . ” men¨ Uj ajl/Uj. upontból, vagy az alatta megtalálható ” ´ Uj dokumentum létrehoz´ asa” ikonra kattintással hozhatunk létre. ” Létez˝o dokumentum megnyit´ as´ ahoz használjuk a Fájl/Megnyitás. . . ” men¨ u” pontot, vagy a Meglév˝ o dokumentum megnyitása” ikont (Ctrl + O). ” A dokumentum oldal tulajdons´ agait a Fájl/Oldalbeáll´ıtás. . . ” pontban mó” dos´ıthatjuk. Ezek a lapméret és a marg´ ok beáll´ıtásai.

180

14. FEJEZET

14.1. ´ abra. Form´ atumok b˝oséges választéka

AZ ABIWORD

181

14.1. ALAPISMERETEK

14.2. ´ abra. Oldalbeáll´ıtás

182

14. FEJEZET

AZ ABIWORD

A dokumentum kinyomtat´ as´ ahoz használjuk a Ctrl + P kombinációt, vagy A dokumentum nyomtat´ asa” ikont. ” Kép beillesztéséhez keress¨ uk meg a Besz´ urás/Kép. . . ” pontot. Jelenleg JPG, ” PNG, BMP és WMF t´ıpus´ u f´ ajlokat tudunk beolvasni.

14.2.

A szabv´ any eszk¨ ozt´ ar

A Szabvány eszk¨ ozt´ ar a k¨ ovetkez˝ o ikonokat tartalmazza: ´ dokumentum létrehoz´ - Uj asa - Meglév˝ o dokumentum megnyit´ asa - A dokumentum mentése - A dokumentum mentése m´ as néven - A dokumentum nyomtat´ asa - Helyes´ır´ as ellen˝ orzése - Kivágás - Másolás - Beillesztés - A szerkesztés visszavon´ asa - A szerkesztés ismételt végrehajt´ asa - 1 hasáb - 2 hasáb - 3 hasáb - Kép besz´ ur´ asa a dokumentumba - Bekezdés végjel megjelen´ıtése/elrejtése - Nagy´ıt´ as - S´ ugó

14.3.

A Form´ az´ as eszk¨ ozt´ ar

A Formáz´ as eszk¨ ozt´ arban a k¨ ovetkez˝ o ikonok láthatók: - St´ılus - Bet˝ ut´ıpus

´ ¨ AR 14.4. AZ EXTRA ESZKOZT

- Bet˝ uméret - Félkövér - D˝olt - Aláh´ uzott - Balra igaz´ıt´ as - Középre igaz´ıt´ as - Jobbra igaz´ıt´ as - A bekezdés sorkiegyenl´ıtése - Sorszámozott list´ ak kezdése/lez´ ar´ asa - Felsorol´ asok kezdése/lez´ ar´ asa - Kisebb beh´ uz´ as - Nagyobb beh´ uz´ as - Kiemelés - Bet˝ usz´ın

14.4.

Az Extra eszk¨ ozt´ ar

Az Extra eszk¨ ozt´ ar tartalma: - Kereszthivatkoz´ as besz´ ur´ asa a dokumentumba - Könyvjelz˝ o besz´ ur´ asa a dokumentumba - Fel¨ ulvon´ as - Kih´ uzott - Fels˝o vonal - Alsó vonal - Fels˝o index - Alsó index - Szimbólum beillesztése - Makró futtat´ asa - Nincs el˝ otte hely - 12 pont hely van el˝ otte - Szimpla sork¨ oz - 1,5 sor

183

184

14. FEJEZET

- Dupla sork¨ oz - Fejléc szerkesztése - Lábléc szerkesztése - Fejléc t¨ orlése - Lábléc t¨ orlése

AZ ABIWORD

15. fejezet

A Gnumeric

A Gnumeric egy GTK (Gimp ToolKit, a Gimp rajzolóprogram grafikus elemkészleteként kifejlesztett, m´ ara széles kör˝ uen alkalmazott elemkészlet) fel¨ ulet˝ u táblázatkezel˝ o, komolyabb t´ abl´ azatszerkesztési feladatokra is alkalmas, kis er˝oforrásigénye miatt érdemes vele j´ ol megismerkedn¨ unk. A program folyamatos fejlesztés alatt ´ all. A Gnumeric széles k¨ or˝ u import´ al´ asi lehet˝oséggel rendelkezik a következ˝o formátumokból:

186

15. FEJEZET

15.1. ´ abra. Import´ al´ as többféle formátumból

15.2. ´ abra. A f˝ o képerny˝o

A GNUMERIC

187

15.1. ALAPISMERETEK

15.1.

Alapismeretek

A program f˝ oablaka indul´ askor egy u ¨res táblázatot felk´ınálva tárul elénk (15.2 a´bra). Legfel¨ ul a men¨ usor, alatta sorban a három eszköztár ikonjai (Szabvány, formázás és extra eszk¨ ozt´ arak). Az eszk¨ ozt´ arak megjelenése az Eszközök/Beáll´ıtások/Eszköztárak” men¨ u” pontban szab´ alyozhat´ o. Az egyes ikonok f¨ ol¨ ott kis id˝ o ut´ an megjelen˝o buboréks´ ugók nagy seg´ıtséget ny´ ujtanak a program haszn´ alatbavételének kezdetén, ugyanis ezek szépen le´ırják az egyes ikonok funkci´ oj´ at. ´ dokumentumot a F´ ´ . . ” men¨ Uj ajl/Uj. upontból, vagy az alatta megtalálható ” ´ Uj dokumentum létrehoz´ asa” ikonra kattintással kérhet¨ unk. ” Létez˝o dokumentum megnyit´ as´ ahoz, használjuk a Fájl/Megnyitás. . . ” men¨ u” pontot, vagy a Meglév˝ o dokumentum megnyitása” ikont (Ctrl + O). ” A dokumentum oldal tulajdons´ agait a Fájl/Oldalbeáll´ıtás. . . ” pontban mó” dos´ıthatjuk. Ezek a lapméret és a marg´ ok beáll´ıtásai.

15.3. ´ abra. Egy példa A dokumentum kinyomtat´ as´ ahoz használjuk a Ctrl + P kombinációt, vagy A dokumentum nyomtat´ asa” ikont. ”

188

15. FEJEZET

A GNUMERIC

Kép beillesztéséhez keress¨ uk meg a Besz´ urás/Kép. . . ” pontot. Jelenleg JPG, ” PNG, BMP és WMF t´ıpus´ u f´ ajlokat tudunk beolvasni.

15.2.

A szabv´ any eszk¨ ozt´ ar

A Szabvány eszk¨ ozt´ ar a k¨ ovetkez˝ o ikonokat tartalmazza: ´ dokumentum létrehoz´ - Uj asa - Meglév˝ o dokumentum megnyit´ asa - A dokumentum mentése - A dokumentum mentése m´ as néven - A dokumentum nyomtat´ asa - Helyes´ır´ as ellen˝ orzése - Kivágás - Másolás - Beillesztés - A szerkesztés visszavon´ asa - A szerkesztés ismételt végrehajt´ asa - 1 hasáb - 2 hasáb - 3 hasáb - Kép besz´ ur´ asa a dokumentumba - Bekezdés végjel megjelen´ıtése/elrejtése - Nagy´ıt´ as - S´ ugó

´ AS ´ ESZKOZT ´ ¨ AR 15.3. A FORMAZ

15.3.

A Form´ az´ as eszko ar ¨zt´

A Formáz´ as eszk¨ ozt´ arban a k¨ ovetkez˝ o ikonok láthatók: - St´ılus - Bet˝ ut´ıpus - Bet˝ uméret - Félkövér - D˝olt - Aláh´ uzott - Balra igaz´ıt´ as - Középre igaz´ıt´ as - Jobbra igaz´ıt´ as - A bekezdés sorkiegyenl´ıtése - Sorszámozott list´ ak kezdése/lez´ ar´ asa - Felsorol´ asok kezdése/lez´ ar´ asa - Kisebb beh´ uz´ as - Nagyobb beh´ uz´ as - Kiemelés - Bet˝ usz´ın

15.4.

Az Extra eszk¨ ozt´ ar

Az Extra eszk¨ ozt´ ar tartalma: - Kereszthivatkoz´ as besz´ ur´ asa a dokumentumba - Könyvjelz˝ o besz´ ur´ asa a dokumentumba - Fel¨ ulvon´ as - Kih´ uzott - Fels˝o vonal - Alsó vonal - Fels˝o index - Alsó index - Szimbólum beillesztése

189

190

15. FEJEZET

- Makró futtat´ asa - Nincs el˝ otte hely - 12 pont hely van el˝ otte - Szimpla sork¨ oz - 1,5 sor - Dupla sork¨ oz - Fejléc szerkesztése - Lábléc szerkesztése - Fejléc t¨ orlése - Lábléc t¨ orlése

A GNUMERIC

16. fejezet

A JDictionary sz´ ot´ arprogram A JDictionary egy modul´ arisan felép´ıtett keretprogram, mely a k¨ ulönböz˝o nyelvek köz¨ otti ford´ıt´ asokra ad lehet˝ oséget. Jelenleg az Angol, Magyar, Német, Francia nyelvek között válogathatunk. Moduláris felép´ıtésének k¨ osz¨ onhet˝ oen az interneten kereszt¨ ul b˝ov´ıthetj¨ uk, illetve friss´ıthetj¨ uk az ´ allom´ anyt.

17. fejezet

Az XMMS m´ edialej´ atsz´ o Az XMMS (X MultiMedia System) egy grafikus fel¨ uleten használható médialejátszó eszk¨ oz, amellyel sz´ am´ıt´ ogépes hangfájlokat (*.wav, *.mp3, *.ogg, stb.) játszhatunk le. A lej´ atsz´ ot legegyszer˝ ubben a fels˝o panel hangszóró” ikonjára ” kattintással ind´ıthatjuk el. Indul´ as ut´ an a következ˝o képerny˝ot láthatjuk: Az XMMS h´ arom f˝ o ablakra oszthat´ o. A lejátszó ablak, a Grafikus equalizer” ” ablak, illetve a Lej´ atsz´ olista-szerkeszt˝ o” ablak. Mindegyik ablak k¨ ulön-k¨ ulön a ” drag’n drop” technik´ aval (fogd és vidd) tetsz˝oleges helyre h´ uzható az asztalon. ” Nézz¨ uk meg ezeket az ablakokat k¨ ul¨ on-k¨ ulön is. A f˝oablak tartalmazza a médialej´ atsz´ o f˝obb kezel˝oszerveit és a lejátszott média jellemz˝o tulajdons´ agait. Az ablak baloldalán látható kapcsolók, (O, A, I, D, V) a lejátszó be´ all´ıt´ as´ ara szolg´ alnak. R¨ ogtön mellett¨ uk a lejátszás közben eltelt id˝ot láthatjuk, az alatt pedig egy u ´gynevezett kivezérlésjelz˝ot. Jobbra az éppen lejátszott média c´ımét, – z´ ar´ ojelben a teljes hosszát – olvashatjuk. E sor alatt a lej´ atsz´ as sebessége, illetve a média min˝oségére jellemz˝o adat (mintavételi frekvencia) értéke l´ athat´ o. A MODE” felirat´ u kis m˝ uszer arról tájé” koztat, hogy az éppen lej´ atszott m˝ usort monóban, illetve sztereóban élvezhetj¨ uke? Ez alatt tal´ alhat´ o két kis kapcsol´ o, EQ” illetve PL” felirattal. Ezekkel lehet az ” ” XMMS fentebb eml´ıtett tov´ abbi ablakait ki- illetve bekapcsolni. EQ = EQualizer (hangsz´ınszab´ alyz´ o), PL = PlayList (lej´ atszandó hangok, zenék listája) magyarul a hallgatni k´ıv´ ant m˝ usor. Az EQ” és a PL” kapcsol´ ok el˝ ott l´ atunk két forgatógombot (VOL és BAL ” ” felirattal). A VOL a VOLume” hanger˝ o, a BAL a BALance”, a csatornák közötti ” ” szimmetria be´ all´ıt´ as´ ara szolg´ al. Megfogni és megcsavargatni ezeket viszonylag nehéz, u ´gyhogy egyszer˝ ubb, ha az egérrel r´ akattintunk és a bal egérgomb lenyomva tartása mellett jobbra-balra h´ uzzuk az egeret. Az ezek alatt látható v´ızszintes cs´ uszka mutatja, hogy a hanganyag teljes hosszához képest hol tart a lejátszás.

194

17. FEJEZET

´ ´ ´ AZ XMMS MEDIALEJ ATSZ O

17.1. ´ abra. Az XMMS ind´ıtása

17.2. ´ abra. Az XMMS f˝oablaka

17. FEJEZET


195

Ha pedig már van rajta egy gomb” is, akkor bátran h´ uzogathatjuk az egérrel, ´ıgy ” tudunk az adott m˝ usorsz´ amon bel¨ ul leggyorsabban poz´ıcionálni. A legalsó sorban találhat´ oak a lej´ atsz´ as kezel˝ oszervei. Ha ezt jobban megnézz¨ uk k´ısértetiesen hasonl´ıt egy magnetofon kezel˝ o gombsor´ ahoz. Bal szélen a REWIND” a vissza” csévélés, mellette a PLAY” a lej´ atsz´ as, ezt követ˝oen a PAUSE” pillanat állj, ” ” majd a STOP” ´ allj, vég¨ ul a FFW” (Fast ForWard) gyors el˝orecsévélés gombja ” ” kapott helyet. K¨ ozépen alul a tall´ oz´ o gomb található, aminek a seg´ıtségével böngészhet¨ unk a sz´ am´ıt´ ogép¨ unk¨ on a lej´ atszani k´ıvánt felvételek után. Ha ezekb˝ol elég sokat összegy˝ ujt¨ ott¨ unk, akkor azt is megadhatjuk, hogy az általunk megadott (lejátsz´ olist´ aban szerepl˝ o) sorrendben történjen a lejátszás, vagy az XMMS a kapott list´ ab´ ol véletlenszer˝ uen” v´ alassza ki a következ˝o m˝ usorszámot. A vélet” lenszer˝ u lejátsz´ ashoz a SHUFFLE” felirat´ u kapcsolót kell bekapcsolni (ON). Ha ” kedvenc nótáinkat t¨ obbsz¨ or akarjuk meghallgatni egymás után, akkor kapcsoljuk be a REPEAT” felirat´ u kapcsol´ ot. ” Haladjunk tov´ abb! A k¨ ovetkez˝ o, az EQUALIZER” ablak (az EQ” gomb ” ” megnyomásával kapcsolhat´ o ki és be).

17.3. ´ abra. Az XMMS grafikus equalizere Erre tulajdonképpen nem is kell sok szót fecsérelni, a fenti ábra magáért beszél. Gyakorlatilag egy t¨ obbs´ avos hangsz´ınszabályozót látunk, a cs´ uszkák seg´ıtségével az alájuk ´ırt frekvenci´ ak szintjét, er˝ osségét szabályozhatjuk kedv¨ unk szerint. A bal oldalon lév˝ o PREAMP” (preamplifier) el˝oer˝os´ıt˝o cs´ uszkával az el˝oer˝os´ıtés ” mértékét áll´ıthatjuk be és m´ aris kész az akt´ıv” hanger˝oszabályozás. A PRE” ” SETS” gomb seg´ıtségével el is menthetj¨ uk kedvenc hangsz´ın beáll´ıtásainkat és természetesen igény esetén vissza is t¨ olthetj¨ uk azokat. Az XMMS equalizer-e ´ altal´ aban (f˝ oleg gyengébb gépeken) kicsit lomhán reagál a hangsz´ınszab´ alyoz´ as´ ara, ezért a végleges beáll´ıtások eléréséhez legy¨ unk t¨ urelmesek. Belépéskor minden esetben az utolsó beáll´ıtásainkkal tölt˝odik u ´jra a program, teh´ at ha csak 1 be´ all´ıt´ ast akarunk használni, nem kell k¨ ulön elmenteni, elég csak kikapcsolni az equalizer-t.

196

17. FEJEZET


17.4. ´ abra. Az XMMS lej´ atszólista szerkeszt˝oje

17.5. ´ abra. Az XMMS beáll´ıtása

17. FEJEZET


197

A Lejátsz´ olista ablak sem igényel hosszadalmas részletezést. Itt láthatjuk felsorolva a lej´ atsz´ asra kiv´ alasztott m˝ usorsz´ amokat. Az alsó sorban található gombokkal lehet a lista sorrendjébe beleavatkozni és természetesen itt is megtalálható a lejátszott média, vagy m˝ usorsz´ am hossza, valamint a lejátszás kezel˝ogombjai. A kezel˝ogombok mellett a F´ ajlok bet¨ oltése” gomb is helyett kapott, ha kedv¨ unk ” u ´gy tartja, csak ezt az ablakot szem el˝ ott tartva is használhatjuk a médialejátszót. A listán vastag bet˝ uvel olvashat´ o c´ım, az éppen lejátszott m˝ usorszám c´ıme. Nézz¨ unk most meg az XMMS néh´ any beáll´ıtási lehet˝oségét. A f˝opanel bal oldalán találhat´ o O” bet˝ ure kattintva kapunk egy Opciók” men¨ ut (17.5 ábra). Itt ” ” lehet testre szabni médialej´ atsz´ onkat. A választható lehet˝oségek mellett a men¨ u jobb oldalán felt¨ untették az adott funkci´ ot kiváltó gyorsbillenty˝ uket is (Hot Key): Nézz¨ unk meg egy lej´ atsz´ asi folyamatot, egy adott példán kereszt¨ ul. Kattintsunk a Fájlok bet¨ oltése” gombra, majd az el˝obukkanó ablakban a megszokott ” módon böngészve v´ alasszuk ki a lej´ atszani k´ıvánt fájlokat. ¨ A böngész˝ oablakban ´ all´ıthatjuk ¨ ossze a lejátszani k´ıvánt m˝ usort. Osszev´ alogathatjuk az ´ allom´ anyokat, vagy ak´ ar u ´gy is dönthet¨ unk, hogy az adott könyvtár uk a lej´ atszand´ ok k¨ ozé, mindezt egyetlen egérkattintással. összes fájlját felvessz¨ A Ctrl+A” billenty˝ ukombin´ aci´ oval azt érhetj¨ uk el, hogy mindig legfel¨ ul le” gyen a lejátsz´ o, azaz semmilyen m´ as alkalmazás ablaka ne takarja azt el. A Ctrl+P” egy¨ uttes lenyom´ as´ aval az el˝obb bemutatott Opciók” ablakot csa” ” logathatjuk el˝ o. A Ctrl+D” billenty˝ ukkel pedig a lej´ atszó és az equalizer (hangsz´ınszabályzó) ” ablakok méreteit n¨ ovelhetj¨ uk a dupl´ aj´ ara, illetve áll´ıthatjuk vissza eredeti méretére (17.6 ábra).

17.6. ´ abra. Szimpla méret (Ctrl+D)

18. fejezet

Az MPlayer Filmet nézni UHU-Linux alatt? Hogy is van ez? Röviden tekints¨ unk bele az Mplayer rejtelmeibe”. ” Az MPlayer egy igen sokoldal´ u vide´ o-médialejátszó program Linux operációs rendszer alá. Teljesen magyar fejlesztés, és talán meglep˝o módon, teljesen ingyenes. Ha kedv¨ unk és lehet˝ oség¨ unk van r´ a, látogassunk el a fejleszt˝ok weboldalára, amelyet a www.mplayerhq.hu c´ımen tal´ alhatunk. Nézz¨ uk meg, hogyan ind´ıthat´ o és használható az MPlayer UHU-Linux alatt. Az MPlayer-t a fels˝ o panelen lév˝ o ikonnal, vagy a men¨ urendszerb˝ol, az Alkalma” zások/Média/Mplayer” paranccsal ind´ıthatjuk. Ind´ıtás után, a 18.1 ábrát látjuk.

18.1. ´ abra. Az MPlayer ind´ıtás után

200

18. FEJEZET

AZ MPLAYER

Az ábrán ny´ıllal jel¨ olt¨ uk meg azt a gombot, amire rákattintva a File Open” ” fájlnyitás ablakhoz jutunk.

18.2. ´ abra. F´ ajl megnyitása lejátszásra Amint az a képen is j´ ol l´ athat´ o, szinte nincs olyan videó formátum, amit ne tudna lejátszani. Természetesen, amennyiben DVD meghajtónk van, u ´gy DVD filmeket is megnézhet¨ unk seg´ıtségével. Lejátszás k¨ ozben, ha a filmter¨ uleten az egér jobb gombjával kattintunk, egy u ´jabb ablakot kapunk, amin a lej´ atsz´ as paramétereit, az Mplayer megjelenését, stb. áll´ıthatjuk be a 18.3 ´ abra szerint.

18. FEJEZET

AZ MPLAYER

201

18.3. ´ abra. Az MPlayer beáll´ıtása Lejátszás k¨ ozben a lej´ atsz´ o el˝ olapj´ an, az alábbi lehet˝oségeink vannak: 1. Hanger˝ o szab´ alyoz´ o. Az egérrel r´ akattintva, a gombot lenyomva tartva, és balra-jobbra mozgatva a lej´ atszott film hangerejét növelhetj¨ uk, illetve csökkenthetj¨ uk. 2. Szimmetria szab´ alyoz´ o (Balance) Sztereo hang esetén, a térhangzás középpontjának be´ all´ıt´ as´ ara szolg´ al (kezelése hasonló a hanger˝o szabályozóhoz). 3. Time Seek” gombsor. 10 mp illetve 1 perc és 10 perc id˝otartam el˝ore il” letve h´ atra csévélésére szolg´ al. A lejátszott m˝ usorban való gyors egységnyi pozicion´ al´ ast seg´ıti. 4. SUB” Subtitle. A filmek alatt v´ alasztható szöveg (felirat) nyelvének kivá” lasztás´ ara szolg´ al´ o gomb. 5. ZOOM” Nagy´ıt´ as. A lej´ atsz´ o képerny˝o méretét szabályozó lehet˝oség. ”

202

18. FEJEZET

AZ MPLAYER

6. SKIN” Fel¨ ulet, b˝ or”. A lej´ atsz´ o program k¨ uls˝o megjelenését változtathat” ” juk itt meg.

18.4. ´ abra. Tov´ abbi lehet˝ oségek lejátszás közben További b˝ or¨ oket az ftp.uhulinux.hu szerveren találunk.

19. fejezet

A Midnight Commander f´ ajlkezel˝ o program 19.1.

Bevezet´ es

A Midnight Commander (tov´ abbiakban: MC) egy karakteres alap´ u, univerzális fájlkezel˝o alkalmaz´ as. Akik régebben foglalkoznak PC-vel, még emlékezhetnek az ”ötletadó ˝ osre” aminek Norton Commander volt a neve. Nos, az MC hasonló feladatokat l´ at el, csak éppen Unix alatt, emiatt vált valamennyi Linux disztrib´ ució kedvenc f´ ajlkezel˝ ojévé. Az MC ind´ıt´ asa karakteres terminálon, vagy grafikus fel¨ uleten nyitott termin´ al ablakban is ugyan´ ugy történik, ´ırjuk be, hogy: mc majd nyomjuk meg az ENTER billenty˝ ut.

19.2.

´ Attekint´ es

A Midnight Commander képerny˝ ojének négy része van. Csaknem az egész képerny˝ot a két k¨ onyvt´ arpanel t¨ olti ki. Alapértelmezésben a képerny˝on alulról a második sor a parancssor, a legals´ o sor pedig a funkció gombok elnevezéseit jelen´ıti meg. A legfels˝ o sor a Men¨ usor. Mivel beáll´ıtható bármely, el˝oz˝oekben eml´ıtett képerny˝oelem elrejtése, ha a men¨ usor nem látható, akkor megjelen´ıthetj¨ uk u ´gy, hogy a fels˝o sorra kattintunk az egérrel, vagy lenyomjuk az F9 billenty˝ ut. A Midnight Commander lehet˝ ové teszi, hogy egyszerre két panelt láthassunk. A panelek k¨ oz¨ ul az egyik mindig akt´ıv (a kiválasztó sáv az akt´ıv panelen talál´ ható). Altal´ aban minden m˝ uvelet az aktuális panelben történik.

204

19. FEJEZET

A MIDNIGHT COMMANDER

Néhány f´ ajlm˝ uvelet, mint pl. ´ atnevezés-áthelyezés és másolás alapértelmezésben a nem aktu´ alis panelt haszn´ alja célhelyként (végrehajtás el˝ott erre mindig rákérdez a meger˝ os´ıtés m˝ uveletnél). Tov´ abbi információkért nézz¨ uk meg a Könyvtár panelek, a Bal és Jobb oldali men¨ uk és a Fájl men¨ u részt. Rendszerparancs is kiadhat´ o a Midnight Commander-b˝ol u ´gy, azt egyszer˝ uen begépelj¨ uk. A megjelen˝ o shell parancssorba mindig begépelhet˝o a k´ıvánt parancs, az Enter lenyom´ asakor a Midnight Commander megk´ısérli lefuttatni azt. A Midnight Commander eredend˝ oen tartalmazza az egér támogatást. Ez aktiválódik, ha termin´ alon futtatjuk (akkor is m˝ uködik, amikor telnet, vagy rlogin kapcsolatban vagyunk egy m´ asik géppel az xterm-b˝ol), vagy ha Linux konzolon használjuk, és a gpm egér szerver fut. Amikor a bal gombbal kattintunk egy fájlra, a könyvtár panelben a f´ ajl kiv´ alaszt´ odik (megjelenik rajta egy sz¨ urke kiválasztó cs´ık) ha a jobb gombbal kattintunk, a f´ ajlt ezzel ”kijelölj¨ uk” (vagy megsz¨ untetj¨ uk a kijelölését az el˝ oz˝ o´ allapotnak megfelel˝ oen). A fájlra t¨ ortént dupla kattint´ asra az MC megpróbálja futtani azt, ha futtatható fájlról van sz´ o. Ha a f´ ajl kiterjesztését egy adott programhoz már hozzá rendelt¨ uk, a f´ ajl kiterjesztéséhez hozz´ arendelt program lefut. Ha az egérrel a k¨ onyvt´ ar panel legfels˝o sorára kattintunk, az egy oldalnyit lapoz visszafelé (PgUp). Ennek megfelel˝ oen az alsó sorra kattintva egy oldalnyit ugrunk el˝ore (PgDown). Ez a lehet˝ oség használható a S´ ugó néz˝o és a Könyvtárfa esetén is.

19.3.

A legfontosabb funkci´ obillenty˝ uk

F1 Help S´ ug´ o men¨ upontot hozza el˝ o. Megnyom´ asakor egy ablakot kapunk, amiben hiperlink rendszer˝ u HELP le´ırást tal´ alhatunk (r´ aad´ asul magyar nyelven). Itt jegyezz¨ uk meg azt a fontos tudnivalót, hogy az UHU-Linux RC2 verziójában az mc magyar nyelv˝ u man oldalakkal rendelkezik. F2 Felhaszn´ al´ oi Menu ut hozhatjuk el˝o ezzel a bil¨ /User menu A saját men¨ lenty˝ uvel, ami megk¨ onny´ıtheti az mc használatát. A men¨ upontok természetesen létrehozhatók, szerkeszthet˝ok, és törölhet˝ok (az F9, Parancs, Men¨ uszerkeszt˝ o men¨ upontban). F3 Megtekint´ es/View Seg´ıtségével belenézhet¨ unk a fájlokba, de nem ´ırhatunk azokba (ha van r´ a jogunk, ha nincs). Az aktu´ alis panelen a kijel¨ ol˝ os´ avot, a kérdéses fájlra vissz¨ uk, majd megnyomjuk az F3 funkci´ obillenty˝ ut. Ennek hatására a kijelölt fájl tartalma megjelenik a képerny˝ on. Fontos tudni, hogy a fájl tartalmát módos´ıtani

´ ˝ 19.3. A LEGFONTOSABB FUNKCIOBILLENTY UK

19.1. ´ abra. Saj´ at men¨ u az mc-ben

205

206

19. FEJEZET


nem lehet ilyenkor, még akkor sem, ha a Linuxban erre a jogosultságunk megvan. F4 Szerkeszt´ es/Edit Seg´ıtségével belenézhet¨ unk és ´ırhatunk is azokba a fájlokba, amikre ´ır´ asi jogunk van. Amelyekre nincs ´ırási jogunk, viszont olvashatóak sz´ amunkra, szerkesztés ut´ an csak a Mentés más néven” módszerrel ” tudjuk elmenteni. Az aktu´ alis panelen a kijel¨ ol˝ os´ avot vigy¨ uk a megfelel˝o fájlra, majd nyomjuk meg az F4 funkci´ obillenty˝ ut. A kijel¨ olt fájl tartalma szerkesztésre megjelenik a képerny˝ on. A végrehajtott m´ odos´ıtásokat az F2 billenty˝ uvel menthetj¨ uk. A szerkesztés k¨ ozben rendelkezés¨ unkre álló lehet˝oségeket a képerny˝o alján látható funkci´ obillenty˝ u felsorol´ as tartalmazza, valamint itt is behozható az F9 billenty˝ uvel a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o lehet˝ oségeket tartalmazó men¨ u. Apró tudnival´ o, hogy az F4 az mcedit programot ind´ıtja, ami parancssorból k¨ ulön is ind´ıthat´ o (pl. mcedit hiba.txt). F5 M´ asol´ as/Copy M´ asolni tudunk ezzel a funkcióbillenty˝ uvel.

Az egyik olyan funkci´ o, amelyhez a képerny˝on látható mindkét panelt használjuk. M´ asol´ as sor´ an az aktu´ alis panel (ahol a kijelöl˝o sáv található) a forrás, a m´ asik panel a m´ asol´ as célhelye. Természetesen egyszerre több állomány is m´ asolhat´ o, ehhez a m´ asolni k´ıvánt állományokra kell vinn¨ unk a

´ ˝ 19.3. A LEGFONTOSABB FUNKCIOBILLENTY UK

207

kijelöl˝os´ avot a kurzormozgat´ o billenty˝ ukkel, majd megnyomni az ”Insert” billenty˝ ut. Ennek hat´ as´ ara a kijel¨ olt fájl sz´ıne megváltozik (sárga) jelezve ezzel, hogy tov´ abbi kijel¨ olés(eke)t tehet¨ unk. Az o¨sszes k´ıvánt fájl kijelölése után nyomjuk meg az F5 billenty˝ ut, majd egy meger˝os´ıt˝o kérdésre történt válaszad´ as ut´ an a MC a célhelyre másolja a kijelölt állományokat. Példa: 1. Az egyik oldalon kijel¨ olj¨ uk azokat a fájlokat/könyvtárakat, amiket másolni szeretnénk (le, fel, Insert). 2. A m´ asik oldalon be´ all´ıtjuk, hogy hova szeretnénk másolni. (Enter seg´ıtségével alk¨ onyvt´ arba belépés) 3. Az F5 megnyom´ as´ aval megjelenik egy párbeszédablak, ahol más célt is megadhatunk, illetve egyéb opciókat is rögz´ıthet¨ unk, majd az OK megnyom´ as´ aval elindul a m´ asolás. ´ F6 Atnevez´ es ´ athelyez´ es/Rename Move A kijelölt fájlokat/könyvtárakat tudjuk ´ atmozgatni a célhelyre. Hasonló a másolásnál le´ırtakhoz, azzal a k¨ ulönbséggel, hogy m´ıg a m´ asol´ asn´ al a forráshelyen megmarad(nak) a célhelyre m´ asolt ´ allom´ any(ok), addig a mozgatásnál a fájlok célhelyre történ˝o másolás´ at k¨ ovet˝ oen az eredeti (forr´ as) helyr˝ol a kijelölt állományok törl˝odnek. ´ k¨ ´ ko F7 Uj ar/Mkdir Uj onyvt´ ar létrehozása. ¨nyvt´ Seg´ıtségével, az aktu´ alis panelen l´ atható könyvtáron bel¨ ul további alkönyvtárakat hozhatunk létre (ha a megjelen˝o ablakban át´ırjuk az elérési utat, akkor természetesen m´ as u ´tvonalra is kész´ıthet¨ unk). F8 T¨ orl´ es/Delete F´ ajlok, vagy k¨ onyvt´ arak törlése. Az aktu´ alis panelen kijel¨ olt (Insert) vagy a kijelöl˝o sáv alatt látható állomány(ok) t¨ orlése, a kijel¨ olés és az F8 billenty˝ u lenyomása után megjelen˝o meger˝os´ıt˝ o kérdésre adott v´ alasz ut´ an történik meg. F9 F˝ omenu usort ¨ /PullDn A Commander fels˝o sorában található rejtett men¨ lehet el˝ oh´ıvni vele. Itt sok u ´j paranccsal ismerkedhet¨ unk meg. Ilyenek péld´ aul a Bal/Jobb” men¨ upont alatt a következ˝ok: ” List´ az´ asi m´ od.../Listing mode A két panelben megjelenési módját szabhatjuk testre. Gyorsn´ ezet/Quick view Els˝ osorban szöveges állományokba való gyors betekintésre haszn´ alhat´ o. Azon az oldalon indul el a gyorsnézet, amelyik oldalon ezt kiv´ alasztjuk. A másik oldalon lehet utána navigálni.

208

19. FEJEZET


Inform´ aci´ ok/Info Hasonl´ o az el˝ oz˝ohöz, csak a k¨ ulönböz˝o fájlok részletes adatait mutatja, nem a tartalmukat. K¨ onyvt´ arfa/Tree A f´ ajlrendszer könyvtárszerkezetét mutatja. Rendez´ esi m´ od.../Sort order A megjelen˝o fájl és könyvtárlista rendezettsége ´ all´ıthat´ o be. Sz˝ ur˝ o.../Filter Csak a megadott sz˝ urési feltételnek megfelel˝o fájlok jelennek meg. FTP kapcsolat.../FTP link FTP kapcsolat létrehozása esetén az egyik panel a helyi, m´ıg a m´ asik panel a távoli gép egyik meghajtójának tartalm´ at mutatja. Megfelel˝ o jogosultságok esetén ugyanolyan m˝ uveleteket hajthatunk végre a MC seg´ıtségével, mintha a helyi gépen dolgozn´ ank. Shell kapcsolat.../Shell link A h´ alózat alap´ u Fish” fájlrendszer aktivá” lása. ´ Friss´ıt´ es/Rescan Ujraolvassa az aktuális könyvtár tartalmát és friss´ıti a paneleket. F10 Kil´ ep´ es/Exit Kilépés a Midnight Commanderb˝ol.

19.4. TIPPEK

19.4.

209

Tippek

A Fájl, Parancs és Be´ all´ıt´ asok” men¨ ukben több olyan m˝ uveletet is elvégez” het¨ unk, amely k¨ ul¨ on¨ osen a kezdeti id˝ oszakban nagy seg´ıtség¨ unkre lehet. Alábbiakban egy-két érdekesebb funkció. Hard link Hard linket hozhatunk létre az aktuális fájlra. Szimbolikus link Szimbolikus link létrehozása. F´ ajlkeres´ es Megadhatjuk, hogy a f´ ajlrendszer mely pontjától milyen nev˝ u fájlokat keressen. Kereshet¨ unk f´ ajltartalomra, és a kis-/nagybet˝ uk figyelembevételét is be´ all´ıthatjuk. Jogok A chmod parancs megval´ os´ıt´ asa. Amennyiben nem jelölt¨ unk ki fájlokat, akkor annak a f´ ajlnak a jogait ´ all´ıthatjuk seg´ıtségével, amelyiken a kijelöl˝o ” sáv” éppen ´ allt. Halad´ o ’chown’ Nagyban hasonl´ıt az el˝oz˝o funkcióhoz. Lehet˝oség¨ unk van a kijelölt f´ ajlhoz tartoz´ o jogosults´ agok beáll´ıtására (tulajdonos, csoport, egyebek, illetve: olvas´ as, ´ır´ as, futtat´ as). Be´ all´ıt´ asok/Options Itt ´ all´ıthatjuk be a MC környezetét, testre szabhatjuk a Midnight Commandert.

210

19. FEJEZET


UHU-Linux alatt a Midninght Commander alapbeáll´ıtásai szinte tökéletesek, mindemellett péld´ aul be´ all´ıthat´ o az Alapbeáll´ıtások” között a Lynx” ” hez hasonl´ o navig´ al´ as”. Ez teszi lehet˝ové, hogy a balra-jobbra nyilakkal lépegess¨ unk a k¨ onyvt´ arak k¨ oz¨ ott. Fenti le´ır´ as egyszer˝ us´ıtett, gyors referencia” a programról. A teljes lehet˝osé” gek ismertetése messze t´ ulmutat a jelen f¨ uzet adta lehet˝oségeken, de arra mindenképpen elegend˝ o, hogy elkezdj¨ unk ismerkedni és biztos kézzel dolgozni e nagyszer˝ u programmal. A parancssori ind´ıt´ asi lehet˝ oségekr˝ ol és az egyéb tulajdonságokról b˝ovebb információt magyar nyelven a man mc paranccsal kapunk.

20. fejezet

A Samba, avagy f´ ajl megoszt´ as Windows u elg´ epek r´ esz´ ere ¨ gyf´ 20.1.

Alapvet˝ o tudnival´ ok

A Samba a Windows-os f´ ajl megoszt´ as Linux-os megvalós´ıtása. Seg´ıtségével u ´gy böngészhet¨ unk egy t´ avoli sz´ am´ıt´ ogépen, mintha az egy helyi meghajtó lenne saját gép¨ unk¨ on. L´ assuk a gyakorlatban el˝oször, hogy hogyan tudunk böngészni egy windowsos vagy samba szerveres gépen, aztán pedig azt, hogy hogyan tudjuk beáll´ıtani samba szerver¨ unket u ´gy, hogy mások is el tudják érni megosztásainkat.

20.2.

Az XFSamba programr´ ol

A programot KDE alatt a Kmen¨ u/Internet/XFSamba” men¨ upont alól, vagy ” az Alt+F2” benyom´ asa ut´ an be´ırt xfsamba” paranccsal tudjuk elind´ıtani. Ter” ” mészetesen elind´ıthatjuk termin´ alb´ ol is ugyenezzel a paranccsal. Ha elind´ıtottuk, a 20.1 ´ abr´ ahoz hasonlóak jelennek meg. Három f˝o ter¨ ulet l´ athat´ o. Egy nagyobb középen, két kisebb alatta. A nagyobb az éppen aktu´ alis k¨ onyvt´ arunkat mutatja azon gépen, amihez csatlakoztunk. Ha van más gép is vel¨ unk azonos h´ al´ ozaton, akkor az egyikbe be is lép, és láthatjuk felsorolva a meghajt´ okat, és a nyomtat´ okat, amelyek megosztásra ker¨ ultek a távoli gépen.

212

20. FEJEZET

SAMBA

20.1. ´ abra. Az XFSamba A középs˝o, bal oldali ter¨ uleten v´ alogathatunk a hálózatban lév˝o gépek között. Ha rákattintunk az egyikre, akkor a program megpróbál belépni és lekérdezi az adatokat, majd friss´ıti a fels˝ o ter¨ ulet tartalmát. A jobb oldali ter¨ uleten az elérhet˝ o munkacsoportok láthatók, ezek között is tudunk váltogatni. Az alsó ablakban a program u ¨zeneteit olvashatjuk. A 3 fels˝o ter¨ uleten a f´ ajlb¨ ongész˝ okben megszokott módon tudunk navigálni. Ha egy fájlt vagy egy k¨ onyvt´ arat le szeretnénk tölteni a gép¨ unkre, akkor jelölj¨ uk ki a nagy dobozban, majd kattintsunk az eszköztáron a download (letöltés) gombra. Megjelenik egy p´ arbeszédablak, ahol ki tudjuk választani a letöltend˝o dolgok helyét saj´ at gép¨ unk¨ on. A feltöltés hasonl´ oképpen m˝ uk¨ odik. V´ alasszuk ki a könyvtárat, ahova fel szeretnénk tölteni valamit, kattintsunk az eszköztáron az upload (feltöltés) gombra, és a megjelen˝ o p´ arbeszédablakban kiv´ alaszthatjuk a feltöltend˝o fájlokat.

´ ÍTASA ´ 20.3. A SAMBA SZERVER BEALL

213

Ha több f´ ajlt is szeretnénk esetleg m´ asolni, vagy szeretnénk könnyebben elérhet˝ové tenni a t´ avoli gépen lév˝ o megosztásokat, akkor fel is mountolhatjuk (az eszköztáron a mount ikonra kattintva) azt a könyvtárat, amelyet kiválasztunk. Megadhatjuk a helyet, hogy hova mountolja fel a rendszer a megadott könyvtárat. Röviden ennyit a kliens részr˝ ol.

20.3.

A samba szerver be´ all´ıt´ asa

Ind´ıtsuk el az UHU Vezérl˝ opult-ot ( Kmen¨ u/UHU/UHU-Vezérl˝opult”). Az in” d´ıtáshoz sz¨ ukség¨ unk lesz a rendszergazda jelszavára. Adjuk meg, majd megjelenik az UHU Vezérl˝ opult. Válasszuk ki a H´ al´ ozati be´ all´ıt´ asok/Megosztások” részt. ”

´ 20.2. ´ abra. Altal´ anos beáll´ıtások Itt három f¨ ul k¨ oz¨ ul v´ alaszthatunk: ´ Altal´ anos be´ all´ıt´ asok Megoszt´ asok Tiltott felhaszn´ al´ ok

Az els˝onél megadhatjuk a gépnev¨ unket, a munkacsoportot, aminek tagja akarunk lenni, és egy megjegyzést is tehet¨ unk. Ezek azok a beáll´ıtások, amik a gép¨ unk hálózaton t¨ ortén˝ o megjelenése szempontj´ aból érdekesek.

214

20. FEJEZET

SAMBA

Vannak még ”kapcsol´ ok” melyek k¨ oz¨ ul A rendszer nyomtatói megosztva” ak” kor érdekes, ha van nyomtat´ onk, és szeretnénk, ha mások is tudnák használni. A megoszt´ asok f¨ ul¨ on lehet be´ all´ıtani, hogy mások a megosztott könyvtárakat milyen jogokkal érjék el. Alapértelmezésként két megosztás van benne: a home és a pub, de egyik sem elérhet˝ o. Ha valamelyiket elérhet˝ ové akarjuk tenni, akkor jelölj¨ uk ki, majd kattintsunk a Megosztás módos´ıtása gombra.

20.3. ´ abra. Megosztások A megjelen˝ o ablakban a k¨ ovetkez˝ oket tudjuk beáll´ıtani: a megosztás nevét, egy megjegyzést, a megosztott k¨ onyvt´ arat (a %H a megfelel˝o felhasználó home könyvtárát jelenti), a megosztott k¨ onyvt´ arban böngészhet-e a felhasználó, ´ırhat-e bele, illetve, hogy publikus legyen-e a megosztás, vagyis mindenki számára elérhet˝o. gombra, Ha elégedettek vagyunk a be´ all´ıt´ asokkal, akkor kattintsunk a Rendben a Mégse gombbal a v´ altoztat´ asok elmentése nélk¨ ul kiléphet¨ unk a megosztások beáll´ıtásából. Természetesen u ´j megoszt´ ast is fel tudunk venni az u ´j megosztás gombbal, illetve törölhet¨ unk is egy meglév˝ o megosztást. A harmadik, a Tiltott felhaszn´ al´ ok” f¨ ul arra szolgál, hogy megadhassuk, hogy ” milyen felhaszn´ al´ ok nem léphetnek be. Hasznos péld´ aul a root, vagyis a rendszergazda felhasználó letiltása biztonsági okokból. Más (ak´ ar rendszer-) felhaszn´ al´ okat is megadhatunk itt, vagy bármelyik felhasználót, akit nem szeretnénk, ha el tudná érni a megosztásokat.

´ ÍTASA ´ 20.3. A SAMBA SZERVER BEALL

20.4. ´ abra. Tiltott felhasználók

215

21. fejezet

CD ´ır´ asi alapok 21.1.

Bevezet´ es

Az adatok t´ arol´ as´ ara, archiv´ al´ as´ ara, a régi szalagos-, lemezes egységek helyett ma már CD-ket haszn´ alunk otthon. Lényegesen praktikusabb, megb´ızhatóbb, olcsóbb ez a megold´ as. A feladat ell´ at´ as´ ara az UHU-Linux több lehet˝oséget is k´ınál. Ennek a f¨ uzetnek nem célja, hogy részletes u ´tmutatást ny´ ujtson a CD ´ırás rejtelmeibe, ezért csak a legfontosabb be´ all´ıt´ asokat, programokat mutatjuk be.

21.1.1.

Karakteres felu ¨ let

A karakteres fel¨ uleten t¨ ortén˝ o parancssori CD-´ıráshoz rendszergazda jogosultságokkal kell rendelkezn¨ unk, ´ıgy ennek használatát csak gyakorlott felhasználóknak javasoljuk. CD-image f´ ajlokat az mkisofs programmal kész´ıthet¨ unk. mkisofs -r -o image.img konyvtaram/ A fenti példa, a ”konyvtaram/” nev˝ u könyvtár tartalmából kész´ıt CD ´ırására alkalmas u ´gynevezett image f´ ajlt, melynek jelen esetben az ”image.img” nevet adtuk. Az mkisofs utas´ıt´ asn´ al haszn´ alható kapcsolókról a man mkisofs parancs futtatásával kaphatunk b˝ ovebb inform´ aci´ okat. Az ”image.img” tartalm´ at ellen˝ orizhetj¨ uk, ha a fájlrendszer¨ unkhöz csatoljuk. Az eljárás lényegében megegyezik a hagyományos mount-olással, csak el˝otte aktivizálni kell az u ´gynevezett loop eszk¨ oz¨ oket: modprobe loop mount -t iso9660 -o ro,loop=/dev/loop0 image.img /mnt

218

21. FEJEZET

´ ALAPOK CD ÍRASI

Jelen esetben a ”/mnt” k¨ onyvt´ arba csatoltuk (mountoltuk) fel az ”image.img” fájlt, a ”loop0” eszk¨ oz seg´ıtségével, ami csak olvasható (ro), a t´ıpusa ”iso9660”. A fenti módszerrel o ¨sszesen nyolc CD image (loop0...loop7) csatlakoztatható rendszer¨ unkhöz. A mount parancsr´ ol b˝ ovebb információt kapunk a man mount parancs használat´ aval. Az mkisofs paranccsal elkész´ıtett f´ ajlt a következ˝o módon ´ırhatjuk ki CD-re: cdrecord -v speed=8 dev=0,3,0 -data images.img A fenti péld´ aban az ”images.img” adat (-data) fájlt nyolcszoros (speed=8) sebességgel ´ırjuk ki a 4-es portra csatlakoztatott (dev=0,3,0) CD-´ıróra. Természetesen ehhez tudnunk kell, hogy a CD-´ıró melyik portra csatlakozik. Ezt az inform´ aci´ ot a k¨ ovetkez˝ o paranccsal kaphatjuk meg: cdrecord -scanbus Lehet˝oség¨ unk van CD-r˝ ol, CD-re is m´ asolni: cdrecord -v dev=0,3,0 speed=8 /dev/cdroms/cdrom0

21.2.

Az X-CD-Roast

A sokak ´ altal rég´ ota haszn´ alt, grafikus el˝otétprogrammal lehet˝oség¨ unk van audio és adat CD-k m´ asol´ as´ ara és kész´ıtésére, valamint ISO formátum´ u lemezlenyomatok ki´ır´ as´ ara. A program ékes magyar nyelven beszél, ´ıgy kezelése nem okozhat nehézséget. A tényleges haszn´ alatbavétel el˝ ott a Beáll´ıtások - HD-beáll´ıtások” f¨ ulön (21.1 ” ábra) meg kell adnunk legal´ abb egy ideiglenes image-könyvtárat, mivel a program az itt megadott k¨ onyvt´ arakat haszn´ alja fel intelligens módon a tárolásra, ki´ıráskor pedig az itt t´ arolt saj´ at, és .iso form´ atum´ u fájlokat ajánlja fel forrásként. A Beáll´ıt´ asokban tudjuk megadni az ´ıró és az olvasó sebességét, puffer méretét, az audio CD-k olvas´ as´ anak sebességét, a hangjelzés bekapcsolását, és amit talán mindig érdemes bekapcsolni, a Windows-st´ılus´ u kijelölés a listákban”. Ha ” ezt engedélyezz¨ uk, a list´ akb´ ol t¨ obb elem kiválasztása a Windows alatt megszokott módon lehetséges (a Ctrl billenty˝ uvel több elemet, a Shift seg´ıtségével pedig tartományokat lehet kijel¨ olni). Ne felejts¨ uk el a Be´ all´ıt´ asok mentése” gomb seg´ıtségével beáll´ıtásainkat el” menteni.

219

21.2. AZ X-CD-ROAST

21.1. ´ abra. Felhasználói beáll´ıtások

220

21. FEJEZET


21.2. ´ abra. Ideiglenes könyvtár

21.2.1.

CD m´ asol´ asa

Egy CD (adat vagy hang) m´ asolat´ anak elkész´ıtése. CD-/image-info Megjelen´ıti a CD tartalmát és a merevlemezen lév˝o sávokat. CD-olvas´ as Beolvassa a CD minden s´ avját, és a merevlemezre másolja. ¨ CD-ellen˝ orz´ es Osszehasonl´ ıtja a CD minden sávját a merevlemezen tárolt sávokkal. Hangs´ av lej´ atsz´ asa Lej´ atsza a merevlemezen lév˝o hangsávokat (wav-fájlokat) a hangk´ arty´ an kereszt¨ ul. CD-´ır´ as Sávokat ´ır a CD-R/RW-re. A s´ avokat a merevlemezr˝ol vagy másik CDr˝ol olvassa. S´ avok t¨ orl´ ese Let¨ orli a merevlemezen t´ arolt sávokat és ezzel helyet szabad´ıt fel.

21.2. AZ X-CD-ROAST

21.2.2.

221

CD k´ esz´ıt´ ese

Saját adat vagy hang CD kész´ıtése. CD-/image-info Megjelen´ıti a CD tartalmát és a merevlemezen lév˝o sávokat. S´ avok olvas´ asa Beolvassa a CD-r˝ ol kijelölt sávokat, és a merevlemezen tárolja ˝oket. ¨ S´ avok ellen˝ orz´ ese Osszehasonl´ ıtja a CD kijelölt sávjait a merevlemezen tárolt sávokkal. Hangs´ av lej´ atsz´ asa Lej´ atssza a merevlemezen lév˝o hangsávokat (wav-fájlokat) a hangk´ arty´ an kereszt¨ ul. Image el˝ o´ all´ıt´ asa Létrehoz egy ISO9660 image-fájlt a merevlemezen lév˝o fájlokból és k¨ onyvt´ arakb´ ol. Saj´ at CD kész´ıtésére használható. S´ avok ´ır´ asa Fel´ır b´ armilyen s´ avot a merevlemezr˝ol tetsz˝oleges sorrendben a CDR/RW-re. S´ avok t¨ orl´ ese Let¨ orli a merevlemezen tárolt sávokat, és ezzel helyet szabad´ıt fel.

222

21.3.

21. FEJEZET


Egy´ eb CD-´ır´ o programok

Természetesen az UHU-Linuxban tal´ alunk több CD-´ırásra alkalmas programot is. Az el˝oz˝okben eml´ıtett X-CD-ROAST egy f¨ uggetlen kezdeményezés, amivel – talán mondanunk sem kell – nincs egyed¨ ul, de léteznek grafikus fel¨ uletekhez kapcsolható CD-´ır´ ok is, ilyen a tov´ abbiakban ismertetésre ker¨ ul˝o k3b, ami szervesen kapcsol´ odik a KDE ablakkezel˝ oh¨ oz, valamint a Gnome Toaster, mely már nevében is hordozza k¨ ot˝ odését a Gnome grafikus környezethez. A fejezet elején bemutattuk miként lehet karakteres fel¨ uleten CD-t ´ırni parancssorból. Ennek ismertetését azért tartottuk fontosnak, mivel minden Linuxos CD-´ıró program az itt bemutatott mkisofs, cdrecord, stb. programokat használja. Ebb˝ol egyenesen következik, ha j´ ol ´ all´ıtottuk be az ´ıró programot, és ennek ellenére nem m˝ uködik megfelel˝ oen, a programok cserélgetésével nem fogunk eredményt elérni. Karakteres fel¨ uletre is létezik CD-´ıró program, amit a fejezet végén fogunk bemutatni.

21.3.1.

A k3b

A k3b egy u ´jabb kelet˝ u KDE grafikus környezetet használó, egyszer˝ u CD´ıró el˝otétprogram. Honos´ıt´ asa naprakész, de mivel viszonylag u ´j program, még nincs nagy felhaszn´ al´ oi t´ abora. Most kezd a k¨ ulönféle Linux összeáll´ıtásokban is megjelenni.

21.3. ´ abra. A k3b CD-´ıró program

´ CD-ÍRO ´ PROGRAMOK 21.3. EGYEB

21.3.2.

223

A Gnome Toaster

A gtoaster GNOME k¨ ornyezetet használ, már nem mai darab, de a célnak kiválóan megfelel. Honos´ıt´ asa hagy k´ıv´ annivalót maga után, u ¨zenetei vegyesen angol és magyar nyelven jelennek meg. Feladatát azonban tökéletesen ellátja.

21.4. ´ abra. A gtoaster CD-´ıró program

224

21.3.3.

21. FEJEZET


A cdw

Vég¨ ul, de nem utols´ o sorban egy magyar fejlesztés˝ u karakteres CD-´ıró el˝otétprogramról is sz´ olunk.

21.5. ´ abra. A cdw CD-´ıró program

22. fejezet

A KJK-Kersz¨ ov Kft. Complex CD-Jogt´ ar programja A CompLEX CD Jogt´ ar az UHU-Linux 1.0 RC2-es verziójában ker¨ ult bevezetésre. Ezzel az UHU-Linux ismét az élen jár, hiszen eddig egyetlen linuxos disztrib´ ució sem t´ amogatta ilyen mértékben a hazai vállalkozásokat. A CD Jogt´ ar o all´ o grafikus program, ´ıgy arra az egyéb ablakkezel˝okre jel¨n´ lemz˝o beáll´ıt´ asok nem érvényesek. K¨ ozel 1300 Országgy˝ ulési határozat, és kb. 1500 törvény k¨ oz¨ ott v´ alogathatunk, keresgélhet¨ unk. Lényegében 1990-t˝ol napjainkig van felt¨ oltve az adatb´ azis. A program teljesen magyar, kezelése rendk´ıv¨ ul egyszer˝ u, be´ all´ıt´ asait a fels˝ o men¨ u haszn´ alatával érhetj¨ uk el.

22.1. ´ abra. A CD Jogtár képerny˝oje

23. fejezet

A Lafisoft Rakt´ ark´ eszlet-kezel˝ o´ es Sz´ aml´ az´ o programja

A Lafisoft adatb´ azis-kezel˝ o felhaszn´ al´ oi programokat fejleszt, els˝osorban Windows környezetben. Szakter¨ ulete a rakt´ arkészlet-nyilvántartó és számlázóprogramok kész´ıtése, ak´ ar egyedi igények szerint is.

A t´ızéves folyamatos (Commodore 64-en elkezdett) fejlesztés közben a feladat minél jobb min˝ oség˝ u megold´ asa érdekében kezdetben Clipper 5.2d, kés˝obb a Delphi 2.0 fejleszt˝ oi rendszereket használták. Jellemz˝oen kis- és középvállalkozások, vállalatok igényeit k´ıv´ anj´ ak kielég´ıteni megfizethet˝o áron. A program megvalós´ıtása sor´ an minden esetben meghatározók a megrendel˝o igényei.

Az UHU-Linux terjesztésbe el˝ otelep´ıtett változatban ker¨ ult a csomagok közé. 2002. szeptember 7-én l´ atott napvil´ agot a raktárkészlet-kezel˝o és számlázóprogram 2.0.0-s linuxos v´ altozata, melynek egy már jav´ıtott változata ker¨ ult bele a disztrib´ ucióba.

228

23. FEJEZET

´ ´ ˝ RAKTARK ESZLET-KEZEL O

A Lafisoft UHU-Linuxban tal´ alhat´ o programja hálózati munkára alkalmas, Xbase adatb´ azismotorra ép¨ ul˝ o nagyteljes´ıtmény˝ u változat. A program szabadon, azaz d´ıjtalanul haszn´ alhat´ o, korl´ atoz´ ast nem tartalmaz száz kiadott bizonylat, vagy hárommilli´ o forint forgalomig, ut´ ana minden u ´j bizonylat kiadása el˝ott egy regisztrációra figyelmeztet˝ ou ¨zenet jelenik meg, melyet egyperces várakozási ciklus követ. A regisztr´ aci´ os d´ıj megk¨ ozel´ıt˝ oleg 10.000 Ft. A regisztrációt követ˝oen a program ismét korl´ atlanul haszn´ alhat´ o, am´ıg a f˝o verziószám nem változik, a friss´ıtés ingyenes. Teh´ at a 2.x.x-es verzi´ o a 3.0.0 eléréséig korlátlanul használható. A program megfelel a (24/1995 (XI.22.) PM-rendelkezés) szigor´ u számadás´ u bizonylatokr´ ol sz´ ol´ o t¨ orvényi el˝ o´ırásoknak, valamint az ezt módos´ıtó 34/1999.(XII.26.) PM-rendeletnek, azaz kihagyás és ismétlés nélk¨ ul biztos´ıtja a folyamatos sz´ amlasz´ amképzést, a m´ asolatokkal való hiánytalan elszámolást, a számla összes péld´ any´ anak egym´ as ut´ ani nyomtatással történ˝o el˝oáll´ıtása esetén gondoskodik a péld´ anyok sorsz´ amoz´ as´ ar´ ol. Többpéld´ anyos, el˝ onyom´ as nélk¨ uli sz´ amla esetén felt¨ untethet˝o, hogy a számla hány példányban kész¨ ult, az eredeti péld´ any a gépi program által megk¨ ulönböztethet˝o, a lezárt sz´ aml´ akban m´ odos´ıt´ as m´ ar nem végezhet˝o. A 8/1999.(III.15.) PMrendeletet m´ odos´ıt´ o 8/2000.(II.16.) PM-rendeletnek az általános forgalmi adóról szóló 1991. évi LXXIV.tv.13.§(1) bekezdése 16. pontjának j), l) és m) pontja a számla kötelez˝ o tartalmi elemeir˝ ol sz´ ol, miszerint a számlában termékfajtánként,

´ ´ ´ 23.1. ALTAL ANOS LEÍRAS

229

szolgáltatás-fajt´ anként kell az ad´ o alapj´ at, a felszám´ıtott áfát és az adóval növelt ellenértéket kimutatni. Az áfatörvény 44.§(1) bekezdése a t¨ orvény 13.§-ában megfogalmazott követelményein t´ ul tov´ abbi, az ad´ o mértéke (áfakulcs) szerinti o¨sszes´ıtést is el˝o´ır az adó alapjára, illetve az o untetésére vonatkozóan. Az 1990. évi ¨sszegének a felt¨ XCL.sz.tv.6.§(3) bekezdésének az ad´ oz´ as módjának törvényében foglaltaknak, a 1992. évi LXXIV.tv. 71.§(5), az ´ afat¨ orvényben foglalt követelményeknek, az 1992. évi LXXIV.tv.13.§(1) bekezdésének 16., 17., 18. és 20. pontja (16.m.) részében foglalt módos´ıt´ asoknak, az 1997. évi CII.tv.67.§-a, 71.§-a és 72.§-ában foglaltaknak a program megfelel.

23.1.

´ Altal´ anos le´ır´ as

´ A program alapja az Altal´ anos sz´ amlázó program for Windows u ¨gyviteli ” program 3.0.15” v´ altozat. Ez az alaprendszer ker¨ ult módos´ıtásra a programkód közel 50%-ának u ´jra´ır´ as´ aval, alkalmazkodva a Linux operációs rendszer adta lehet˝oségekhez és azok kiakn´ az´ as´ ahoz. A program, a hazánkban ismert és elterjedt ossze´ all´ıt´ asban m˝ uk¨ odik, de jelen ´ırásunk megsz¨ uletésekor csak az összes linuxos ¨ UHU-Linux tartalmazza.

23.2.

Telep´ıt´ esi u ´ tmutat´ o

Gnome fel¨ uleten, a fels˝ o t´ alc´ an tal´ alható Lafisoft raktár”, vagy a bal fels˝o ” sarokban, az Alkalmaz´ asok/Iroda/Lafisoft Raktár”-ra kattintva automatikusan ” elindul a telep´ıtés. Egyéb grafikus fel¨ uleten nyissunk egy terminálablakot, majd gépelj¨ uk be a lafiraktar” sz´ ot, és nyomjunk meg az Enter”-t. A telep´ıtés pár ” ” másodperc alatt lezajlik.

23.3.

Haszn´ alat

Az els˝o ind´ıt´ ast k¨ ovet˝ oen ki kell t¨ olten¨ unk egy adatlapot, melybe vállalkozásunk azon adatait kell be´ırnunk, ami a számlakezeléshez elengedhetetlen (23.1 ábra). Ezután bejelentkezik a program kezel˝ ofel¨ ulete (23.2 ábra). A fels˝o részben található men¨ u seg´ıtségével t¨ olthet˝ ok fel az adatbázisok, illetve a fontosabb lekérdezések is innen érhet˝ ok el. A napi munka megkönny´ıtése érdekében a fontosabb feladatokat a k¨ ozéps˝ o részen tal´ alhat´ o nyomógombok seg´ıtségével is elérhetj¨ uk. Törzsadatok: ¨ - Ugyfelek

230

23. FEJEZET

23.1. ´ abra. Cégadatok

23.2. ´ abra. A f˝omen¨ u


´ 23.3. HASZNALAT

- Naptár - Telep¨ ulések - Vámtarifa sz´ amok - Cikkt¨ orzs f˝ orakt´ ar - Cikk f˝ocsoportok Forgalmaz´ as: - Bevételezés, v´ as´ arl´ as - Gyors nyugt´ as elad´ as - Nyugtás, gyors elad´ asok karbantart´ asa - Anyagkiad´ as, elad´ as sz´ aml´ aval - Anyagkiad´ as sz´ all´ıt´ olevéllel - Ajánlatad´ as - F˝orakt´ ar anyagkartonja Listák: ´ - Befizetend˝ o AFA elad´ asok ut´ an (23.3 ábra) ´ - Visszaigényelhet˝ o AFA v´ as´ arl´ asok alapján - Pillanatnyi készlet list´ aja - Anyagt¨ orzs lista - Kiáll´ıtott sz´ aml´ ak list´ aja - Kiáll´ıtott bevételek list´ aja - Napi elad´ asok ´ - Arjegyzék nyomtat´ asa Technikai programok: - Adathelyesség ellen˝ orzése - F˝orakt´ ar készlet ellen˝ orzése - Kartonbejegyzések és elsz´ amol´ oi ´ ar jav´ıtása - Regisztr´ aci´ o, program m˝ uk¨ odésének beáll´ıtása - Jelszó bekérés-v´ alt´ as - Bizonylatok adatainak t¨ orlése

231

232

23. FEJEZET


- Teljes adatb´ azis t¨ orlése - Tárgyév lez´ ar´ asa, k¨ ovetkez˝ o megnyitása - Adatbázis t¨ om¨ or´ıtése - Adatbázis indexelése

´ 23.3. ´ abra. A befizetend˝o AFA Adatok archiv´ al´ asa: - Adatmentés kész´ıtése - Adatmentés visszat¨ oltése S´ ugó: - Program kezelésér˝ ol Vége: - Kilépés a programb´ ol

´ 23.3. HASZNALAT

233

A kezel˝ofel¨ uleten megtal´ aljuk a napi munka során leginkább használt funkciók nyomógombjait: ¨ - Ugyfelek - Anyagt¨ orzs - Anyagkarton - Bevételezés - Számláz´ as - Ajánlat - Száll´ıtólevél

23.4. ´ abra. Bizonylatok

24. fejezet

Fu ek ¨ ggel´ 24.1.

Az UHU-Linux friss´ıt´ ese

Az UHU-Linux telep´ıtés ut´ an tartalmazza azokat a bejegyzéseket a /etc/apt/sources.list ´ allom´ anyban, amely az interneten kereszt¨ uli friss´ıtést lehet˝ové teszi: deb cdrom:[UHU Linux CD1]/ / deb ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/1.0 ./ deb ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/packages-update ./ UHU-Linuxunk friss´ıtése érdekében root”-ként a következ˝o parancsokat kell ” kiadnunk: apt-get update apt-get upgrade a fenti parancsok végrehajt´ asa közben a friss¨ ul˝o csomagok a /var/cache/apt/archives/ k¨ onyvt´ ar alá tölt˝odnek le, amiatt itt nem árt ha van elegend˝ o hely. A friss´ıtés végén a csomagok ott maradnak. Ez hasznos is lehet, amennyiben több gépen is szeretnénk végrehajtani a m˝ uveletet.

24.2.

A GRUB ut´ olagos telep´ıt´ ese

El˝ofordulhat, hogy sz´ am´ıt´ ogép¨ unk¨ on található az els˝o part´ıciók között például egy Windows, és m¨ og¨ otte az UHU-Linux. A Windows-os manipulációk nem

236

24. FEJEZET

´ ¨ FUGGEL EK

ritkán azzal j´ arnak, hogy a sz´ am´ ara ismeretlennek ´ıtélt betöltés vezérl˝ot (a bootmanagert) minden k¨ ul¨ on¨ osebb figyelmeztetés nélk¨ ul megsemmis´ıti. Ilyen esetekben hasznos, ha ismerj¨ uk a m´ odszert, miként kell u ´jraéleszten¨ unk a GRUB-ot. Ind´ıtsuk u ´jra rendszer¨ unket u ´gy, hogy az az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-r˝ol in duljon. A bejelentkezést k¨ ovet˝ oen ´ırjuk be, hogy uhudebug”, majd az Enter ” megnyomásával folytassuk a telep´ıtést. Az UHU-Licenc elfogad´ asa képerny˝ onél lépj¨ unk át konzolos u ¨zemmódba a Ctrl + Alt + F1 billenty˝ u k egy¨ u ttes megnyom´ a s´ a val, majd g´ e pelj¨ uk be: mount /dev/hdaxx /mnt Az hda-t k¨ ovet˝ o xx annak a part´ıci´ onak a száma, ahol az UHU-Linux található. Ezt k¨ ovet˝ oen a k¨ ovetkez˝ o parancsokat kell kiadnunk: mount --bind /dev /mnt/dev mount --bind /proc /mnt/proc chroot /mnt grub-install "(hd0)" A hd0 abban az esetben helyes, ha az els˝o meghajtónk ind´ıtó rekordjába (MBR ´ - Master Boot Record) akarjuk telep´ıteni. Ertelemszer˝ uen ha máshova szeretnénk tenni, akkor annak a part´ıci´ onak a nevét (pl.: hda1, hda2, . . . ), vagy a merevlemez nevét (pl.: hdb0, hdc0, . . . ) kell megadnunk. Ezzel a folyamat végére ért¨ unk, a rendszer u ´jraind´ıtás után a GRUB-al fog indulni.

24.3.

Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa

Talán az egyik legh´ al´ atlanabb feladat egy Linux felhasználó számára, ha arról kell ´ırnia, hogy miként lehet kedvenc operációs rendszerét˝ol megszabad´ıtani a szám´ıtógépet. Viszont re´ alisan gondolkodva be kell látnunk, hogy nem nyerheti meg mindenki tetszését a Linux, és ezért szeretne visszatérni az eddig megszokott szám´ıtógépes k¨ ornyezetébe, vagy esetleg egy másik Linuxot szeretne kipróbálni.

Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa Linux seg´ıts´ eg´ evel Abban az esetben, amikor a m´ ar meglév˝o UHU-Linuxra szeretnénk másik Linuxot telep´ıteni, nem kell k¨ ul¨ on el˝ okész¨ uleteket tenn¨ unk, csupán a telep´ıtend˝o Linux u ´tmutat´ asait kell k¨ ovetn¨ unk, és a már meglév˝o linuxos part´ıcióra kell telep´ıten¨ unk a rendszert. A rendszerind´ıt´ ot, ami az UHU-Linuxban Grub névre hallgat, nem kell k¨ ul¨ on elt´ avol´ıtani, mivel az u ´j rendszer ezt automatikusan megteszi. Ilyen értelemben nem tesz¨ unk k¨ ul¨ onbséget a k¨ ulönböz˝o boot manager-ek

´ ÍTASA ´ 24.3. AZ UHU-LINUX ELTAVOL

237

között, tehát a Lilo (LInux LOader) és a Grub is fel¨ ul tudja ´ırni az MBR rekordot.

Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa UHU-Linux seg´ıts´ eg´ evel Ez a c´ım tal´ an mosolyra fakaszt´ o, de el˝ofordulhat, hogy az UHU-Linuxot éppen az UHU-Linux seg´ıtségével akarjuk eltávol´ıtani, mert például egy u ¨res part´ıcióra, vagy merevlemezre van sz¨ ukség¨ unk. Helyezz¨ uk be az UHU-Linux telep´ıt˝ o CD-t a meghajtóba, majd ind´ıtsuk u ´jra a gépet u ´gy, hogy az a CD-r˝ ol induljon. A bejelentkezést követ˝oen ´ırjuk be az ut. Az UHU-Licenc bejeuhudebug sz´ ot, majd nyomjuk meg az Enter billenty˝ lentkezésekkor v´ altsunk ´ at konzolos u ¨zemmódba a Ctrl + Alt + F1 billenty˝ ukombináci´ o megnyom´ as´ aval. A root:~# felirat mögé gépelj¨ uk be a cfdisk parancsot.

A program magyar nyelv˝ u, ´ıgy eltekint¨ unk annak részletes ismertetését˝ol.

238

24. FEJEZET

´ ¨ FUGGEL EK

A legfontosabb lépések: t¨ orölj¨ uk a Linux part´ıci´ okat, vagy a T´ıpust” választva változtassunk a ” fájlrendszeren. a Ki´ır´ as”-r´ ol ne feledkezz¨ unk meg kilépés el˝ott. ” lépj¨ unk ki a programb´ ol.

Miután sikeresen leromboltuk a Linuxot, már csak a GRUB rendszerbetölt˝ot kell eltávol´ıtanunk.

Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa DOS, Windows k¨ ornyezetben Kész´ıts¨ unk egy ind´ıt´ olemezt azzal a rendszerrel, amit a jöv˝oben használni szeretnénk, vagy ami m´ ar am´ ugy is megtalálható a gépen. Például Windows 98 mellé telep´ıtett¨ uk az UHU-Linuxot, és szeretnénk ha csak a Windows 98 maradna meg. Err˝ol a rendszerlemezr˝ ol ind´ıtsuk a gépet, majd ind´ıtsuk el az fdisk programot. Törölj¨ uk vele a nem dos” part´ıci´ okat, majd hozzunk létre a helyén egy ” u ´j part´ıciót, vagy part´ıci´ okat, majd a folyamat végén, még az u ´jraind´ıtás el˝ott, adjuk ki az fdisk /mbr parancsot. A GRUB elt´ avol´ıt´ asa DOS, Win9x, ME Az el˝ oz˝ oekben m´ ar eml´ıtett Biztonsági rendszerlemezr˝ol (Rescue disc) ind´ıtva a rendszert, adjuk ki a következ˝o parancsot: fdisk /mbr OS/2 Egy OS/2 rendszerlemez seg´ıtségével adjuk ki, a következ˝o parancsot: fdisk /newmbr NT, 2000, XP Ind´ıtsuk el a rendszert az XP telep´ıt˝o CD-r˝ol, és az R billenty˝ u lenyom´ as´ aval csalogassuk el˝ o a Recovery Console-t. Ott válasszuk ki a Windows XP installation-t, majd a rendszergazda jelszó megadása után adjuk ki a fixmbr parancsot. meger˝ os´ıtésként v´ alaszoljunk az Y billenty˝ uvel. Lépj¨ unk ki az exit parancs megad´ as´ aval.

24.4.

Az UHU-Linux t´ amogat´ asa

Fel- illetve lejelentkez´ es az UHU-Linux levelez´ esi list´ akra Az UHU-Linux m´ ar a kezdetekt˝ ol nagy hangs´ ulyt fektetett termékének támogatására. Ennek egyik legmegszokottabb formája a k¨ ulönböz˝o levelezési listák u ovetkez˝ o list´ akat lehet igénybevenni: ¨zemeltetése. Jelenleg a k¨ [email protected] Az UHU-Linux h´ırlevele A fontosabb eseményekr˝ ol értes´ıt [email protected] UHU-Linux felhasználók listája Az UHU-Linuxszal most ismerked˝ ok részére [email protected] Halad´ o UHU-Linux felhasználók listája ¨ Oreg” UHU-soknak ” [email protected] UHU-Linux fejleszt˝ ok listája A fejlesztésben, tesztelésben akt´ıvan részvev˝oknek [email protected] UHU-Linux dokumentátorok listája Ez a F¨ uzetis ott sz¨ uletett :-) A fenti levelez˝ o list´ akra a k¨ ovetkez˝ o c´ımen lehet fel- vagy lejelentkezni: https://lists.uhulinux.hu/

Válasszuk ki, hogy melyik list´ ara szeretnénk feliratkozni. Példaként a [email protected] mutatjuk be.

240

24. FEJEZET

´ ¨ FUGGEL EK

Amikor az oldalra ell´ atogatunk, minden esetben az els˝o lépés¨ unk a bal fels˝o sarokban találhat´ o Belépés .

A képerny˝ o alj´ an tal´ alunk egy Ha ezen a szerveren nincsen jelszavad, vagy elfelejtetted, akkor: K¨ uldd el a jelszavamat feliratot. Kattintsunk rá a kék sz´ınnel kiemelt részre.

Írjuk be levelezési c´ım¨ unket, majd nyomjuk meg a Küldd el a jelszavamat gombot. Mint l´ athat´ o, ezt a fel¨ uletet kell használnunk akkor is, amikor elfelejtett jelszavunkat szeretnénk elk¨ uldetni levelezési c´ım¨ unkre. Pár perc elteltével kapunk egy levelet: Be´ all´ ıt´ asaid megtekint´ es´ ehez el¨ osz¨ or is be kell l´ epned e-mail c´ ımed: [email protected] jelszavad : init17002959 A jelszavadat az al´ abbi c´ ımen tudod megv´ altoztatni https://lists.uhulinux.hu/choosepasswd/[email protected]/init17002959 UHU Linux levelez´ esi list´ ak: https://lists.uhulinux.hu S´ ug´ o a Sympa haszn´ alat´ ahoz: https://lists.uhulinux.hu/help

´ ´ 24.4. AZ UHU-LINUX TAMOGAT ASA

241

A böngész˝ onkben k¨ ozben megjelent u ´j ablakban ´ırjuk be a megkapott jelsza vunkat, majd nyomjuk meg a Belépés gombot.

A következ˝ o lépés, hogy eld¨ onts¨ uk melyik levelez˝olistára szeretnénk feliratkozni. A példa kedvéért maradjunk a kezd˝ o list´ an´ al, tehát kattintsunk rá a [email protected] feliratra.

242

24. FEJEZET

´ ¨ FUGGEL EK

Sikeres belépést k¨ ovet˝ oen t¨ obbféle lehet˝oség köz¨ ul választhatunk.

Feliratkoz´ as A Feliratkoz´ as feliratra kattintva megjelenik egy ablak, ahol meg kell er˝os´ıten¨ unk, hogy val´ oban szeretnénk-e feliratkozni. Meger˝os´ıtéshez kat tintsunk az OK feliratu gombra, amennyiben megsém szeretnénk felirat kozni, v´ alasszuk a Cancel -t.

Ezt k¨ ovet˝ oen megv´ altozik a v´ alasztható lehet˝oségek listája a bal oldalon, miközben kapunk egy levelet: ¨ Udv¨ ozl¨ unk a(z) [email protected] levelez¨ olist´ an. Feliratkoz´ asi e-mail c´ ımed: [email protected] Jelszavad: init17002959. UHU felhaszn´ al´ ok list´ aja A list´ ar´ ol b¨ ovebben itt olvashatsz: https://lists.uhulinux.hu/info/kezdo

´ ´ 24.4. AZ UHU-LINUX TAMOGAT ASA

243

Tag be´ all´ıt´ asai Megv´ altoztathatjuk a fogadási módot, valamint a nyilvánosságot. Leiratkoz´ as A Leiratkoz´ as feliratra kattintva megjelenik egy ablak, ahol meg kell er˝ os´ıten¨ unk leiratkoz´ asi sz´ andékunkat. Természetesen meger˝os´ıtéshez u gombot kell választanunk, ellenkez˝o esetben jelen esetben is az OK felirat´ a Cancel -t.

A leiratkoz´ ast meger˝ os´ıt˝ o v´ alaszunkra kapunk egy levelet: E-mail c´ ımed ([email protected]) t¨ or¨ olve lett a(z) [email protected] levelez¨ olist´ ar´ ol! Viszl´ at!

Arch´ıvum Az egyik leghasznosabb, amit egy levelez˝olista ny´ ujthat, ugyanis nem kell minden esetben terheln¨ unk a listát kérdéseinkkel, hiszen itt a lehet˝oség, hogy megnézz¨ uk, m´ asok tal´ alkoztak-e már azzal a problémával, amire mi is keress¨ uk a megold´ ast. Lev´ el beku ese K¨ ozvetlen¨ ul k¨ uldhet¨ unk leveleket a levelez˝o listára. A kezel˝o ¨ ld´ fel¨ ulete rendk´ıv¨ ul egyszer˝ u és kézenfekv˝o, ´ıgy ennek ismertetésére k¨ ulön nem tér¨ unk ki. Be´ all´ıt´ asaim Itt tudjuk be´ırni a nev¨ unket, megváltoztathatjuk a levelezési c´ım¨ unket, és a jelszavunkat, valamint felvehet¨ unk u ´j levelezési c´ımeket. Feliratkoz´ asaim Megtekinthetj¨ uk, hogy milyen levelezési listákra vagyunk feliratkozva. Indul´ o oldal Visszatérhet¨ unk a bejelentkezési oldalra. S´ ug´ o A Sympa levelez˝ olista-szerver kezelésével kapcsolatos seg´ıtségeket olvashatjuk.

244

24.5.

24. FEJEZET

´ ¨ FUGGEL EK

Pen Drive t´ amogat´ asa

Az UHU-Linux alapértelmezés szerint támogatja az USB portra csatlakoztatható, u ´gynevezett Pen Drive-okat, melyek lényegében hordozható memóriaegységek. A haszn´ alatbavételhez nem kell m´ ast tenn¨ unk, mindössze csatlakoztassuk gép¨ unkhöz az egységet, ami p´ ar m´ asodperc elteltével máris megjelenik a /mnt könyvtár alatt. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes gyártók termékeit az UHU-Linux nem tudja biztons´ agosan beazonos´ıtani, ´ıgy azokat nem csatolja fel a /mnt könyvtárba. Ebben az esetben rendszergazdaként nek¨ unk kell kézzel a fájlrendszerhez csatlakoztatnunk. Ehhez hozzunk létre egy könyvtárat: mkdir /mnt/pendrive Majd folytassuk a k¨ ovetkez˝ o utas´ıt´ asokkal: modprobe usb-storage mount /dev/sda1 /mnt/pendrive Ezt követ˝oen m´ ar tudjuk ´ırni és olvasni a Pen Drive-ot. Abban az esetben, ha rendszeresen szeretnénk használni az automatikusan fel nem ismert Pen Drive-ot, érdemes a k¨ ovetkez˝o beáll´ıtásokat rendszergazdaként egyszer elvégezn¨ unk: Írjuk hozz´ a az /etc/modules/AUTOLOAD fájlhoz az usb-storage modulnevet, majd nyissuk meg szerkesztésre a /etc/fstab fájlt, és ´ırjuk bele a következ˝oket: /dev/sda1 /pendrive auto rw,user,noauto 0 0 Majd ments¨ uk el az u ´j be´ all´ıt´ asainkat. Hozzuk létre számára a könyvtárat, ahová csatolni fogjuk: mkdir /pendrive Ezt követ˝ oen minden felhaszn´ al´ o a mount /pendrive utas´ıtással csatlakoztatni, ´ırni és olvasni tudja a Pen Drive-ot. Az eszköz lecsatlakoztat´ asa el˝ ott minden esetben adjuk ki a sync parancsot, melynek hat´ as´ ara szinkroniz´ al´ odik a felmásolt tartalom. Ellenkez˝o esetben el˝ofordulhat, hogy csak virtu´ alisan dolgoztunk. A lecsatlakoztat´ ashoz haszn´ aljuk az umount /pendrive utas´ıtást, amire természetesen nincs sz¨ ukség abban az esetben, ha automatikus volt a felismerés. A sync parancsr´ ol ekkor sem szabad megfeledkezni.

UHU-LINUX FELHASZN AL OI K EZIK ONYV

Recommend Documents