UHU-LINUX ´ OI ´ KEZIK ´ ¨ FELHASZNAL ONYV
1. kiad´as, a k´ezirat lez´ arva 2003. ´ aprilis 14-´en Copyright © 2003, UHU-Linux Kft. A kiadv´any tartalm´ anak, illetve r´eszeinek sokszoros´ıt´asa abban az esetben enged´elyezett, ha jelen licencet minden m´ asolt p´eld´any tartalmazza. A F¨ uzetben szerepl˝ o inform´ aci´ okat a szerz˝ok legjobb tud´asuk szerint ´all´ıtott´ak o¨ssze, ennek ellen´ere hiba el˝ ofordul´ asa nem kiz´arhat´o. A szerz˝ok ´es az UHU-Linux Kft. semmif´ele felel˝oss´eget nem v´allalnak ´es semmilyen anyagi k´ ar´ert nem felel˝ osek, amely b´armilyen v´elt, vagy val´os m´odon a F¨ uzetben le´ırtak alkalmaz´ as´ ab´ ol eredhet. A F¨ uzettel kapcsolatos javaslatokat, megjegyz´eseket az al´abbi email c´ımre k´erj¨ uk elk¨ uldeni:
[email protected] A F¨ uzet k´esz´ıt´esekor kiz´ ar´ olag szabad szoftverek ker¨ ultek felhaszn´al´asra. A nyomdai el˝ok´esz´ıt´est a LATEX t¨ ordel˝ oprogram v´egezte. A teljes folyamat szabad felhaszn´al´as´ u Linux oper´ aci´ os rendszer alatt zajlott le.
Szerz˝ ok:
Bal´ azs Tibor
Doszpod Tam´ as <[email protected]> Gibizer Tibor L´evai Attila Parrag Imre <[email protected]> Rucanov Andr´ as S´ ari G´ abor <[email protected]> Terenyei Tam´ as
Lektorok:
Lendvai Annam´ aria Parusef Imre
Szed´es:
LATEX 3.14159 verzi´ o
Ko o ¨szo ¨nt˝
K
´ lo ´ ! Szeretettel k¨osz¨ontj¨ edves Felhaszna uk az UHU-Linux rendszert haszn´ al´ ok egyre n¨ ovekv˝ o t´ abor´ aban! A programcsomag k´esz´ıt˝oi folyama¨ asztal´ara egy min´el ink´abb k´ezretosan azon f´ aradoznak, hogy az On ´all´ obb, a kezd˝ oknek egyszer˝ u, a profiknak pedig kell˝oen ´atgondolt ´es megtervezett Linux ¨ ossze´ all´ıt´ as ker¨ ulj¨on. Szeretn´enk, ha rendszer¨ unk min´el t¨ obb felhaszn´al´o ¨or¨om´ere ´es megel´eged´es´ere ¨ is, hogy ´eszrev´eteleit, javaslatait k¨ szolg´alna, ez´ert megk´erj¨ uk Ont uldje el nek¨ unk a <[email protected]> c´ımre. Itt is felh´ıvjuk figyelm´et a hosszabb id˝o ´ota eredm´enyesen m˝ uk¨od˝o UHU” kezd˝o” levelez˝ olist´ ara, melyre a http://www.uhulinux.hu/ weboldalon jelentkezhet. A most megv´ as´ arolt programcsomag folyamatos friss´ıt´ese az Interneten kereszt¨ ul lehets´eges lesz, ´ıgy a k´es˝ obbi verzi´ ok megv´as´arl´asa nem felt´etele rendszer´enek naprak´esz ´allapotban tart´ as´ anak. E f¨ uzetke szerkeszt´ese k¨ ozben komolyan elgondolkodtunk azon az egyszer˝ u´ uk ez alatt nek t˝ un˝o k´erd´esen, hogy milyen elvet k¨ ovess¨ unk a nyelvezet sor´an. Ertj¨ ¨ oz´essel vagy Tegez´essel ´elj¨ azt, hogy megsz´ ol´ıt´ ask´ent On¨ unk. V´eg¨ ul, k¨oz´ep´ utk´ent azt a m´odszert haszn´ altuk, mintha az UHU-Linux rendszert k¨oz¨osen kezden´enk el megismerni, virtu´ alisan egym´ as mellett u ¨lve.
az UHU-Linux csapata
Tartalomjegyz´ ek K¨ osz¨ ont˝ o
iii
1. UHU-Linux licenc
1
2. A sz´ am´ıt´ og´ ep fel´ ep´ıt´ ese
7
3. Part´ıcion´ al´ as
37
4. Telep´ıt´ es
53
5. Bejelentkez´ es
79
6. Az UHU-vez´ erl˝ opult
91
7. Az nVIDIA chipk´ eszlet
107
8. T´ arcs´ az´ o programok
111
9. Nyomtat´ as
115
10.TV-tuner k´ artya UHU-Linux alatt
121
11.Az Evolution levelez˝ oprogram
143
12.A Galeon webb¨ ong´ esz˝ o
153
13.Az OpenOffice.org
165
14.Az AbiWord
179
15.A Gnumeric
185
2
´ TARTALOMJEGYZEK
16.A JDictionary sz´ ot´ arprogram
191
17.Az XMMS m´ edialej´ atsz´ o
193
18.Az MPlayer
199
19.A Midnight Commander
203
20.Samba
211
21.CD ´ır´ asi alapok
217
22.A Complex Jogt´ ar
225
23.Rakt´ ark´ eszlet-kezel˝ o
227
24.Fu ek ¨ ggel´
235
1. fejezet
UHU-Linux licenc Az UHU-Linux oper´ aci´ os rendszert ´es szoftvercsomagot (tov´abbiakban: disztrib´ uci´o) az UHU-Linux Kft. u ´gy biztos´ıtja, hogy semmilyen ny´ılt vagy burkolt garancia – bele´ertve, de nem erre korl´ atozva az eladhat´os´agot vagy egy adott c´elra val´o alkalmatoss´ agot – nem ´erv´enyes´ıthet˝o. A szoftver haszn´alat´ab´ol ered˝o semmilyen k¨ ozvetlen, k¨ ozvetett, v´eletlenszer˝ u, k¨ ul¨onleges p´eldaad´o vagy sz¨ uks´egszer˝ u k´arok´ert (bele´ertve, de nem erre korl´atozva a helyettes´ıt˝o term´ekek vagy szolg´altat´asok beszerz´es´et, u ¨zemkies´est, adatveszt´est, elmaradt hasznot vagy u ¨zletmenet megszakad´ as´ at), val´ o felel˝ oss´eg, b´arhogy is k¨ovetkezett be, k´arig´eny nem ´erv´enyes´ıthet˝ o.
1.1.
´ Altal´ anos Ko asi Felt´ etelek ¨zread´
1. A Disztrib´ uci´ o forr´ ask´ odja ingyenesen, azaz b´armely adathordoz´on - m´odos´ıt´as n´elk¨ ul - d´ıjmentesen m´ asolhat´ o ´es terjeszthet˝o. 2. A Disztrib´ uci´ o, vagy egy darabja m´odos´ıthat´o, a m´odos´ıt´as ezut´an tov´abb terjeszthet˝ o, ha az al´ abbi felt´etelek is teljes¨ ulnek: a.) A m´ odos´ıtott f´ ajlokat el kell l´ atni olyan megjegyz´essel, mely felt¨ unteti a m´ odos´ıt´ ast v´egz˝ o nev´et ´es a m´odos´ıt´asok d´atum´at. b.) Minden olyan munk´ at vagy programot, mely r´eszben vagy eg´eszben tartalmazza a Disztrib´ uci´ ot vagy a Disztrib´ uci´on alapul, olyan szab´alyokkal kell kiadni, hogy annak haszn´alati joga harmadik szem´ely r´esz´ere ingyenesen hozz´ af´erhet˝ o legyen, ezen dokumentumban tal´alhat´o szab´ alyok alapj´ an.
2
1. FEJEZET
UHU-LINUX LICENC
c.) Ha a m´ odos´ıtott Disztrib´ uci´ o vagy program interakt´ıv bemenetet haszn´al, akkor azt u ´gy kell elk´esz´ıteni, hogy a megszokott m´odon t¨ort´en˝o ind´ıt´ askor megjelen´ıtsen egy u ¨zenetet a megfelel˝o szerz˝oi jogi megjegyz´essel ´es a garancia hi´ any´ ara utal´o k¨ozl´essel (vagy ´eppen azzal az inform´ aci´ oval, hogy mik´ent juthat valaki garanci´ahoz), illetve azzal az inform´ aci´ oval, hogy b´ arki terjesztheti a Disztrib´ uci´ot eme felt´etelek alapj´ an. Ezen k´ıv¨ ul utal´ ast kell tenni arra, hogy mik´ent olvashatja el a felhaszn´ al´ o ezt a dokumentumot. (Kiv´etel: ha a Disztrib´ uci´o interakt´ıv ugyan, de nem jelen´ıt meg hasonl´o u uci´on ¨zenetet, akkor a Disztrib´ alapul´ o munk´ anak sem kell ezt tennie.) d.) Ha a m´ odos´ıtott program egy azonos´ıthat´o r´esze nem a Disztrib´ uci´on alapul, teljesen f¨ uggetlen¨ ul elk¨ ul¨on´ıthet˝o ´es azonos´ıthat´o, akkor ez a szab´ alyoz´ as nem vonatkozik erre a programr´eszre, felt´eve, hogy az k¨ ul¨on programk´ent van terjesztve. Ha azonban a m´odos´ıtott program a Disztrib´ uci´ on alapul, akkor kiz´ar´olag a Disztrib´ uci´oval egy¨ utt terjeszthet˝ o ezen licenc alapj´ an, mely ebben az esetben a jogokat minden egyes programot m´ odos´ıt´ o felhaszn´al´o sz´am´ara kiterjeszti a Disztrib´ uci´ ora vonatkoz´ oan, tekintet n´elk¨ ul arra, hogy melyik r´eszt ki ´ırta. Ezen sz¨ ovegr´esznek az a c´elja, hogy m´asok jogait kiz´ar´olag saj´at maga ´altal ´ırt munk´ akra korl´ atozza. A c´el, hogy a jogok gyakorl´asa szab´alyozva legyen a Disztrib´ uci´ on alapul´ o, illetve a gy˝ ujtem´enyes munk´ak terjeszt´ese eset´eben is. Ezen k´ıv¨ ul m´ as munk´ak, melyek nem a Disztrib´ uci´on alapulnak, de a Disztrib´ uci´ oval (vagy a Disztrib´ uci´on alapul´o munk´aval) k¨ oz¨ os adathordoz´ on vagy adatt´arol´on szerepelnek, nem esnek ezen szab´ alyok ´erv´enyess´ege al´ a. 3. A Disztrib´ uci´ o (vagy a Disztrib´ uci´ on alapul´o munka a 2. szakasz alapj´an) m´asolhat´ o ´es terjeszthet˝ o forr´ ask´ od´ u vagy bin´aris/futtathat´o k´od´ u form´aj´aban az 1. ´es 2. szakaszban foglaltak szerint, amennyiben az al´abbi felt´etelek is teljes¨ ulnek: a.) A teljes, g´ep ´ altal ´ertelmezhet˝ o forr´ask´od k´ıs´eri az anyagot, melynek terjeszt´ese az 1. ´es 2. szakaszban foglaltak szerint t¨ort´enik, szoftverterjeszt´esre haszn´ alt hordoz´ on; vagy b.) Egy legal´ abb h´ arom ´evre sz´ ol´ o ´ır´asos aj´anlat k´ıs´eri az anyagot, mely szerint b´ armely k¨ uls˝ o szem´elynek rendelkez´esre ´all a teljes g´ep ´altal ´ertelmezhet˝ o forr´ ask´ od, a fizikai tov´abb´ıt´ast fedez˝o ¨osszegn´el nem nagyobb d´ıj´ert az 1. ´es 2. szakaszban foglaltak szerint szoftverterjeszt´esre haszn´ alt adathordoz´ on; vagy c.) Olyan t´ aj´ekoztat´ as k´ıs´eri az anyagot, mely tartalmazza az ´ır´asos aj´anlat sz¨ oveg´et a forr´ ask´ od biztos´ıt´as´ara. (Ez az alternat´ıva csak nem
´ ´ ´ FELTETELEK ´ ¨ 1.1. ALTAL ANOS KOZREAD ASI
3
kereskedelmi terjeszt´es eset´en alkalmazhat´o, abban az esetben, ha a terjeszt˝ o a Disztrib´ uci´ ohoz a forr´ask´od´ u vagy bin´aris/futtathat´o k´od´ u form´ aj´ aban jutott hozz´ a az aj´ anlattal egy¨ utt a b. cikkelynek megfelel˝oen.) Egy munka forr´ ask´ odja a munk´anak azt a form´aj´at jelenti, melyben a m´ odos´ıt´ asokat szok´ as v´egezni. A teljes forr´ask´od, egy v´egrehajthat´o program eset´eben jelenti a modulok forr´ask´odj´at, a kapcsol´od´o fel¨ uletkezel˝ o defin´ıci´ os f´ ajlokat, ´es a ford´ıt´ast vez´erl˝o parancsf´ajlokat. A forr´ ask´ odnak nem kell tartalmaznia az oper´aci´os rendszer f˝obb r´eszeit (kernel ford´ıt´ oprogram stb.), melyen a v´egrehajthat´o k´od fut, hacsak nem tartozik ehhez maga a program is. Ha a v´egrehajthat´ o program vagy forr´ask´od terjeszt´ese a forr´ask´od hozz´ af´er´es´et egy megadott helyen biztos´ıt´o aj´anlattal t¨ort´enik, ez az aj´ anlat egyen´ert´ek˝ u a forr´ ask´ od terjeszt´es´evel, m´eg akkor is, ha m´asoknak ´ıgy nem kell a forr´ ast lem´asolniuk a forr´ask´oddal egy¨ utt. 4. A Disztrib´ uci´ ot csak ebben a dokumentumban le´ırtaknak megfelel˝oen lehet lem´ asolni, terjeszteni, m´ odos´ıtani, r´a jogokat bejegyezni, ´ertve ez alatt k¨ ul¨on¨osen a Disztrib´ uci´ onak vagy annak r´eszeinek k¨onyvben, foly´oiratban, szaklapban, m´ as szoftverterm´ekek mell´ekletek´ent vagy b´armilyen m´as elektronikus vagy nem elektronikus form´aban t¨ort´en˝o k¨ozz´et´etel´et is (bele´ertve az itt fel nem sorolt k¨ ozz´et´eteli m´ odokat is), amelyekre azonban kiz´ar´olag k¨ ul¨on szerz˝ od´es megk¨ ot´es´evel ker¨ ulhet sor. Az egy´eb m´odon val´o m´asol´as, m´odos´ıt´ as, terjeszt´es, jogok bejegyz´ese semmis´e teszi a dokumentumban k¨ozz´etett jogosults´ agokat. Azoknak, akik jogaikat jelen szerz˝oi szab´alyoz´as keretei k¨ oz¨ ott kapt´ ak, jogosults´ aguk mindaddig megmarad, am´ıg az itt le´ırtaknak marad´ektalanul megfelelnek. 5. Nem kell elfogadni ezt a szab´ alyoz´ ast, mivel al´a´ırni sem kell. Ezen k´ıv¨ ul viszont semmi m´ as nem adhat jogokat a Disztrib´ uci´o tov´abbterjeszt´es´ere ´es m´odos´ıt´ as´ ara. Amennyiben ezen cselekedetek nem jelen szerz˝oi jogi szab´alyoz´as keretei k¨ oz¨ ott t¨ ort´ennek, a t¨orv´eny b¨ unteti. Mindezek miatt a Disztrib´ uci´o (vagy a Disztrib´ uci´ on alapul´o munka) terjeszt´ese vagy m´odos´ıt´asa ezen dokumentum szab´ alyainak elfogad´as´at jelenti. 6. Minden alkalommal, amikor a Disztrib´ uci´o (vagy azon alapul´o munka) tov´abbad´ asa t¨ ort´enik, a Disztrib´ uci´o ”vev˝oje” automatikusan hozz´ajut a Disztrib´ uci´ o eredeti tulajdonos´ anak szerz˝oi jogait tartalmaz´o dokumentumhoz, mely biztos´ıtja a Disztrib´ uci´ o m´asol´as´at ´es terjeszt´es´et eme szab´alyok szerint. Ezen szab´ alyok betart´ asa c´elj´ab´ol, nem lehet semmi m´odon tov´abbi korl´atoz´ asokat hozni a ”vev˝ o” sz´ am´ara. M´as szavakkal: a Disztrib´ uci´o tov´abbad´ oja nem felel˝ os m´ as szem´elyekkel betartatni ezeket a szab´alyokat.
4
1. FEJEZET
UHU-LINUX LICENC
7. Ha b´ır´os´ agi hat´ arozat vagy m´ as szabadalmi k¨ot¨otts´egek miatt olyan felt´etelek ´allnak el˝ o, melyek ellent´etesek e szab´alyoz´assal, ezek nem mentik fel a terjeszt˝ ot a felt´etelek figyelembev´etele al´ol. Ha a terjeszt´es nem lehets´eges ezen szab´ alyoz´ as szerint, akkor egy´altal´an nem lehets´eges. P´eld´aul, ha egy szabadalmi szerz˝ od´es nem engedi meg egy program tiszteletd´ıj n´elk¨ uli terjeszt´es´et, akkor az egyetlen m´ odja, hogy eleget tegyen valaki mindk´et szab´alyoz´ asnak az, hogy el´ all a tov´ abbfejlesztett program terjeszt´es´et˝ol. Ha ennek a szakasznak b´ armely r´esze nem ´erv´enyes¨ ul, vagy nem ´erv´enyes´ıthet˝o valamely k¨ or¨ ulm´eny folyt´ an, akkor a szakaszt kell m´erlegelni, egy´eb esetekben a szakasz, mint eg´esz alkalmazand´o. Ennek a szakasznak nem az a c´elja, hogy a szabadalmak vagy egy´eb hasonl´o jogok elutas´ıt´ as´ ara b´ırjon b´ arkit is. Mind¨ossze meg szeretn´e v´edeni a szabad szoftver terjeszt´es rendszer´enek egys´eg´et, melyet a szabad k¨ozread´ast szab´alyoz´ o felt´etelrendszerek teremtenek meg. Sok ember nagylelk˝ u k¨ozrem˝ uk¨od´ese folyt´ an igen nagysz´ am´ u ´es v´altozatos szoftver terjeszt´ese t¨ort´enik ezen a m´ odon, mely nagyban f¨ ugg ennek a felt´etel-rendszernek ´alland´o betart´as´an. Minden esetben a szerz˝ o/adom´anyoz´o d¨onti el, hogy m˝ uv´et mely rendszer szerint teszi k¨ ozz´e. Ezt a d¨ont´est a jogok felhaszn´al´oja nem befoly´asolhatja. Ez a szakasz pontosan szeretn´e tiszt´azni a szab´alyoz´as h´atralev˝o r´esz´enek lehets´eges k¨ ovetkezm´enyeit. Ha a Disztrib´ uci´ o terjeszt´ese ´es/vagy haszn´alata egyes orsz´agokban nem lehets´eges szabadalmak vagy szerz˝ oi jogokkal v´edett kapcsol´od´asi fel¨ uletek miatt, akkor a Disztrib´ uci´ o szerz˝ oi jogainak eredeti tulajdonosa, aki a Disztrib´ uci´ot ezen szab´ alyoz´ as alapj´ an adja k¨ozre, egy f¨oldrajzi megk¨ot´est adhat a terjeszt´esre, ´es egyes orsz´ agokat kiz´arhat. Ekkor a terjeszt´es csak azokban az orsz´ agokban lehets´eges, amelyek nem lettek ilyen m´odon kiz´arva. Ebben az esetben ennek a szab´ alyoz´ asnak kell tartalmazni az ilyen megk¨ot´eseket is. 8. A Disztrib´ uci´ ot m´ as szabad szoftverbe be lehet ´ep´ıteni. Garanciav´ allal´ as nincs! 9. Mivel a disztrib´ uci´ o haszn´ alati joga d´ıjmentes, a disztrib´ uci´ohoz az ide vonatkoz´o jogszab´ alynak megfelel˝ oen nem j´ar garancia. Amennyiben a szerz˝oi jogok tulajdonosai ´ır´ asban m´ ask´ent nem nyilatkoznak, a disztrib´ uci´o u ´gy ” ahogy van” ker¨ ul kiad´ asra mindenf´ele garanciav´allal´as n´elk¨ ul. A disztrib´ uci´ oval kapcsolatban nincs sem sz´armaztatott, sem egy´eb garanciav´allal´ as bele´ertve, de nem kiz´ ar´ olagosan a forgalomba-hozhat´os´agra vagy
´ ´ ´ FELTETELEK ´ ¨ 1.1. ALTAL ANOS KOZREAD ASI
5
alkalmazhat´ os´ agra vonatkoz´ o garanci´akat. A program min˝os´eg´eb˝ol ´es m˝ uk¨od´es´eb˝ ol fakad´ oo sszes kock´ a zat a felhaszn´ a l´ o t terheli. Ha a program hib´ a¨ san m˝ uk¨ odik, a felhaszn´ al´ onak mag´ anak kell v´allalnia a jav´ıt´ashoz sz¨ uks´eges minden k¨ olts´eget. 10. Sem a program szerz˝ oje, sem m´ as, aki m´odos´ıtotta ´es/vagy terjesztette a programot a fentieknek megfelel˝ oen, nem tehet˝o felel˝oss´e k´arok´ert, melyek lehetnek v´eletlenek, vagy meghat´ arozott k¨or¨ ulm´enyek miatt t¨ort´entek (bele´ertve, de nem kiz´ ar´ olagosan az adatveszt´est ´es a helytelen adatfeldolgoz´ast, valamint a m´ as programokkal val´ o hib´as egy¨ uttm˝ uk¨od´est), m´eg abban az esetben sem, ha ezen felek tudat´ aban voltak ilyen k´arok keletkez´esi lehet˝os´eg´enek. Ez a program hasznoss´ aga rem´eny´eben ker¨ ul k¨ozread´asra, mindenf´ele GA´ UL ¨ az eladhat´ RANCIA NELK os´ agra vagy valamely c´elra val´o alkalmazhat´os´agra vonatkoz´ o sz´ armaztatott garanci´at is bele´ertve.
2. fejezet
A sz´ am´ıt´ og´ ep fel´ ep´ıt´ ese 2.1.
Az asztali sz´ am´ıt´ og´ epekre vonatkoz´ o garanci´ ar´ ol
1. A garancia ´erv´eny´et vesz´ıti, ha a k´esz¨ ul´eket nem rendeltet´esszer˝ uen haszn´aljuk, sz´ and´ekosan megrong´ aljuk, vagy b´armilyen m´as m´odon az eredeti form´aj´ at megv´ altoztatjuk. A sz´ am´ıt´og´ephez kapott garancia-lev´elben foglaltak elt´er´est mutathatnak, ez´ert annak tanulm´anyoz´as´at ne mulasszuk el. 2. A garancia ´erv´eny´et vesz´ıti, ha a k´esz¨ ul´eken tal´alhat´o matric´akat vagy egy´eb plomb´ akat” megv´ altoztatjuk, olvashatatlann´a tessz¨ uk, b´armilyen m´as s´e” r¨ ul´est okozunk rajtuk, esetleg elt´ avol´ıtjuk. 3. A sz´am´ıt´ og´ep szerv´ızbe k¨ uld´ese el˝ ott a mi felel˝oss´eg¨ unk, hogy minden adatot lements¨ unk r´ ola. A jav´ıt´ ast v´egz˝ o c´eg nem minden esetben felel a jav´ıt´as k¨ozbeni adatveszt´esek´ert. Egy´ebk´ent sem szerencs´es adatainkat idegenek kez´ebe adni.
2.2.
Biztons´ agi el˝ o´ır´ asok
Figyelmeztet´ es! Az al´ abbi biztons´ agi el˝ o´ır´ asok megn¨ ovelik a sz´ am´ıt´ og´ ep ´ elettartam´ at. K¨ ovess¨ uk a garancialev´ elben le´ırtakat ´ es tartsuk be az aj´ anl´ asokat! Minden, az u ´tmutat´ oban nem szerepl˝ o szerv´ızmunk´ at csak szakk´ epzett szem´ ellyel v´ egeztess¨ unk. Ne haszn´ aljunk s´ er¨ ult h´ al´ ozati k´ abelt, eloszt´ ot, tartoz´ ekokat ´ es egy´ eb kieg´ esz´ıt˝ ot. A 230V-os h´ al´ ozati (fali) aljzat ´ es az eloszt´ o is rendelkezzen v´ ed˝ of¨ oldel´ essel, amely illeszkedik a sz´ am´ıt´ og´ eppel sz´ all´ıtott h´ a-
8
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
l´ ozati k´ abelhez. Ne haszn´ aljunk mar´ o hat´ as´ u old´ oszert (h´ıg´ıt´ ot, benzint vagy m´ as vegyszert) a g´ ep tiszt´ıt´ as´ ahoz, de m´ eg annak k¨ ozel´ eben sem. Tiszt´ıt´as el˝ ott h´ uzzuk ki a h´ al´ ozati k´ abelt a fali aljzatb´ol vagy az eloszt´ob´ol. T¨or¨olj¨ uk v´egig puha ruh´ aval a sz´ am´ıt´ og´epet ´es a perif´eri´akat. Haszn´aljunk karcol´asmentes tiszt´ıt´ oszert ´es annyi vizet, hogy a ruh´ab´ol csavar´as, nyom´as hat´as´ara se csepegjen a v´ız. V´eg¨ ul sz´ araz ruh´ aval t¨or¨olj¨ uk le a marad´ek nedvess´eget. Amennyiben u ´gy ´ıt´elj¨ uk meg, hogy n´emi nedvess´eg befolyhatott a r´eseken, a biztons´ag kedv´e´ert v´ arjunk p´ ar ´ or´ at az ism´etelt bekapcsol´assal, hogy a nedvess´eg elp´arologhasson. Ne feledj¨ uk, hogy a sz´ am´ıt´og´ep – nem csak az ´erint´esv´edelmi szempontok miatt – legnagyobb ellens´ege a p´ara, a nedvess´eg, ez´ert a lehet˝os´egekhez m´erten ´ ovjuk az ilyen ir´ any´ u behat´asokt´ol. Ne helyezz¨ uk a sz´ am´ıt´og´epet egyenetlen fel¨ uletre. A burkolatok s´er¨ ul´es´et azonnal jav´ıttassuk meg.
Ne ejts¨ unk vagy helyezz¨ unk a sz´am´ıt´og´ep tetej´ere idegen t´ argyat.
Ne ´erints¨ uk a sz´ am´ıt´ og´ep monitor´anak fel¨ ulet´et.
Ne helyezz¨ uk a sz´ am´ıt´og´epet ´es a monitort er˝os m´agneses t´er k¨ ozel´ebe.
Ne tegy¨ uk ki nedvess´eg vagy b´armilyen folyad´ek hat´as´ anak a sz´ am´ıt´ og´epet ´es tartoz´ekait. Ne haszn´ aljuk a g´epet, k¨ ul¨on¨osen a be´ep´ıtett modemet ´es TV-k´ arty´ at vihar, zivatar eset´en.
´ ´ITOG ´ EP ´ OSSZETEV ˝ ´ ¨ 2.3. A SZAM OINEK ISMERTETESE
9
Ne haszn´ aljuk a g´epet koszos, poros k¨ornyezetben. Ne haszn´ aljuk a g´epet, ha a k¨ozelben g´azsziv´arg´as lehets´eges.
Ne tegy¨ uk ki a g´epet 50 feletti h˝om´ers´ekletnek. Ne tegy¨ uk a g´epet t˝ uz˝o napra. Ne takarjuk el a g´ep szell˝oz˝ony´ıl´asait.
Ne tegy¨ uk ki a g´epet 0 alatti h˝om´ers´ekletnek, mert esetleg nem indul el vagy hib´asan m˝ uk¨odik. Miel˝ott sz´ all´ıtani kezdj¨ uk a sz´ am´ıt´ og´epet, t´avol´ıtsunk el r´ola minden csatlakoz´ot ´es k´abelt, amely ¨ osszek¨ oti a perif´eri´akkal. ´Igy elker¨ ulhetj¨ uk a csatlakoz´ok s´er¨ ul´es´et. T´ avol´ıtsuk el a hajl´ekony lemezt a meghajt´ob´ol ´es ne legyen lemez a CD vagy DVD egys´egben sem. A g´epet ´es a perif´eri´akat csomagoljuk be f´oliazs´akba, ha m´odunk van r´ a, sz´ all´ıtsuk az eredeti csomagol´asban.
2.3.
A sz´ am´ıt´ og´ ep ¨ osszetev˝ oinek ismertet´ ese
Kicsomagol´ as A sz´am´ıt´ og´ep kicsomagol´ as´ ahoz vegy¨ unk ig´enybe seg´ıts´eget. A g´epet ´es a monitort a dobozban hab vagy pap´ır idomok tartj´ak. Ezek ´altal´aban szorosan illeszkednek a doboz fal´ ahoz, nem lehet egyszer˝ uen kiemelni a g´epet. A seg´ıt˝onek tartani kell a dobozt, hogy a g´ep biztons´ aggal kiemelhet˝o legyen, k¨ ul¨on¨osen egy nagyobb m´eret˝ u (17-19 h¨ uvelykes) monitor eset´en. ´ szerzem´eny¨ Uj unkkel val´ o els˝ o ismerked´es c´elj´ara legjobban egy olyan asztal felel meg, amely megfelel˝ oen megvil´ ag´ıtott helyen van ´es k¨orbej´arhat´o (pl. ´etkez˝oasztal). A v´egleges elhelyez´es speci´ alis asztalra vagy polcra, zs´amolyra csak azut´an c´elszer˝ u, ha m´ ar minden lehet˝ os´eggel megismerkedt¨ unk. El˝osz¨or csomagoljuk ki a sz´ am´ıt´ og´epet ´es helyezz¨ uk az asztalra.
10
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
A sz´ am´ıt´ og´ ep el˝ olapja Sz´am´ıt´og´ep¨ unk val´ osz´ın˝ uleg az al´ abbi ´abr´ahoz hasonl´o fel´ep´ıt´es˝ u, b´ar lehet fekv˝o elrendez´es˝ u ´es tartalmazhat t¨ obb meghajt´oegys´eget is. Ezekr˝ol a lehet˝os´egekr˝ol az adott helyen eml´ıt´est tesz¨ unk. Fel¨ ulr˝ol lefel´e haladva az 5,25 ”-os meghajt´ ok befogad´as´ara alkalmas helyek l´athat´ok, 1-4 darab a h´az m´eret´et˝ol f¨ ugg˝oen. Itt egy vagy k´et optikai meghajt´o-egys´eget tal´alhatunk amely lehet: CD-ROM meghajt´ o adat, multim´edia vagy hang (audio) CD olvas´as´ara (Compact Disc), CD-RW meghajt´ o az el˝obbieken k´ıv¨ ul megfelel˝ o CD lemez ´ır´as´ara ´es u ´jra´ır´as´ara is alkalmas (Compact Disc ReWritable), DVD-ROM meghajt´ o adat, multim´edia vagy mozi (video) DVD olvas´as´ara (DVD ROM). Fentiek b´ armilyen ¨ ossze´ all´ıt´ asban alkothatnak egy egys´eget vagy ak´ar mindh´arom lehet egyetlen egys´egben is. Ezt nevezz¨ uk Combo meghajt´onak. Egy Combo vagy egy CD-RW egys´eg mell´e szok´ as m´eg egy CD-ROM egys´eget is be´ep´ıteni, ha gyors m´asol´ asra van sz¨ uks´eg. A fentieken k´ıv¨ ul itt nyerhetnek elhelyez´est a cser´elhet˝o merevlemez h´att´ert´arak, azaz rack” merevlemezek. ” 1 - Fejhallgat´ o csatlakoz´ o (3,5 mm-es Jack) 2 - CD-ROM t´ alca ´ 3 - Nyit / Z´ ar / Allj nyom´ ogomb. Ut´obbi hang CD lej´ atsz´ asakor, ism´etelt nyom´asra nyit. 4 - Lej´atsz´ as / Ugr´ as nyom´ ogomb. Hang CD eset´en az els˝ o sz´ amt´ ol, lej´atsz´as k¨ozben, ism´etelt nyom´ asra a k¨ovetkez˝o sz´ amra.
9 - Merevlemez aktivit´as´at jelz˝o vil´ag´ıt´o di´oda (LED). ´ 10 - Ujraind´ ıt´o gomb (RESET). Ha m´ar semmi sem m˝ uk¨odik - opcion´alis. 11 - Bekapcsol´o nyom´ogomb. ATX rendszer˝ u g´epekn´el csak jelz´est ad a t´apegys´egnek a bekapcsol´asra. 12 - 3,5 ”-os hajl´ekony lemez kidob´o (Eject) nyom´ogomb.
´ ´ITOG ´ EP ´ HATLAPJA ´ 2.4. A SZAM
5 - Aktivit´ as jelz˝ ol´ ampa (LED). Olvas´o egys´eg eset´en egy, olvas´ o/´ır´ o egys´eg eset´en kett˝ o vagy egy darab kett˝os f´eny˝ u (Read/Write). 6,7 - Hanger˝ o szab´ alyoz´ o t´ arcsa a fejhallgat´o kimenethez. Esetleg k´et nyom´ogomb a hanger˝ o fel- ´es leszab´ alyoz´as´ahoz. 8 - Bekapcsol´ as jelz˝ ol´ ampa (LED).
11 13 - 3,5 ”-os hajl´ekonylemez meghajt´o.
14 - 3,5 ”-os hajl´ekonylemez aktivit´as l´ampa.
A 3,5 ”-os meghajt´ ok befogad´ as´ ara alkalmas hely (13) - 1-3 darab a h´az m´eret´et˝ol f¨ ugg˝oen - ´ altal´ aban csak egy hajl´ekonylemez meghajt´ot tartalmaz, ami k´ıv¨ ulr˝ol is l´athat´ o. A takar´ o fed´el m¨ og¨ ott rendszerint itt tal´alhat´o g´ep¨ unk nagykapacit´as´ u t´ arol´ oegys´ege, a merevlemez egys´eg (Hard / Winchester Disk).
2.4.
A sz´ am´ıt´ og´ ep h´ atlapja
A g´ep¨ unk az al´ abbihoz hasonl´ o fel´ep´ıt´es˝ u, b´ar lehet fekv˝o elrendez´es˝ u is. A k´artyatart´o r´esekben t¨ obb o n´ a ll´ o k´ a rty´ a t tartalmazhat csatlakoz´ o kkal egy¨ utt. ¨ Fel¨ ulr˝ol lefel´e haladva a h´atlap s´ıkj´aban a sz´ am´ıt´og´ep t´apegys´ege l´athat´o a ventil´ atorral (1) a f˝okapcsol´oval (10) a h´al´ozati fesz¨ ults´egv´alaszt´oval (11) ´es a 230Vos h´ al´ozati csatlakoz´oval (12). A h´al´ozati fesz¨ ults´eg-v´alaszt´o egy cs´ usz´o-kapcsol´o, ma m´ ar ritka, csak EU/USA univerz´alis verzi´ o eset´en fordulhat el˝o. Nagyon fontos, hogy tudjunk l´etez´es´er˝ol, ´es mindig 230Vos ´ all´asban legyen. Ellenkez˝o esetben g´ep¨ unk menthetetlen¨ ul t¨onkremegy bekapcsol´ askor. A h´atlap s´ıkj´ ab´ ol bes¨ ullyesztve tal´ alhat´ok a sz´am´ıt´og´ep perif´eri´ainak csatlakoz´oi. Ezek a csatlakoz´ ok ´ atlagos teljes´ıtm´eny˝ u, h´azi vagy u ¨zleti alkalmaz´asra k´esz¨ ult sz´am´ıt´ og´ep eset´en a sz´ am´ıt´ og´ep f˝o egys´eg´ere az alaplapra (Mainboard) vannak gy´arilag szerelve. A perif´eri´ akat m˝ uk¨odtet˝o vagy meghajt´o elektronika szint´en az alaplapra van ´ep´ıtve, integr´ alva. K¨ ul¨onleges multim´edi´ as ig´enyek vagy grafikus k´epess´egek eset´en ¨on´all´o egys´egk´ent ´ep¨ ulhetnek grafikus-, hang-, ´es modemk´arty´ak a k´artyar´esekbe (9).
12 1 - T´apegys´eg ventil´ ator
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
9 - B˝ov´ıt˝o / k´artyatart´o r´esek (l´asd k´es˝obb) 10 - H´al´ozati f˝okapcsol´o
2 - PS/2 billenty˝ uzet csatlakoz´ o (ibolyak´ek) 3 - USB csatlakoz´ ok (2db) 11 - H´al´ozati fesz¨ ults´egv´alaszt´o 4 - RS 232 csatlakoz´ o ttyS0, azaz 12 - 230V-os h´al´ozati csatlakoz´o COM1 (9 p´ olus´ u) 5 - VGA monitor csatlakoz´ o (15 p´ o- 13 - PS/2 eg´er csatlakoz´o (z¨old) lus´ u) vagy ttyS1, azaz COM2 (9 p´ olus´ u) 6 - Hangsz´ or´ o / hang jelkimenet 14 - Ethernet h´al´ozati csatlakoz´o (8 csatlakoz´o (k´et-hangsz´ or´ os, 3,5 mm- p´olus´ u RJ-45 telefon csatlakoz´o) es Jack, z¨old) 7 - Hang jelbemenet (3,5 mm-es Jack, 15 - P´arhuzamos csatlakoz´o (25 p´ok´ek) lus´ u) 8 - Mikrofon bemenet (3,5 mm-es 16 - J´at´ek / MIDI csatlakoz´o (15 p´oJack, r´ozsasz´ın) lus´ u) A sz´am´ıt´og´ep h´ atulj´ an, alj´ an, oldal´ an, esetleg az elej´en l´ev˝o szell˝oz˝o ny´ıl´asokat ne takarjuk el. Ne helyezz¨ uk olyan sz˝ uk z´art helyre amely akad´alyozza a leveg˝o szabad ´araml´ as´ at. Mivel a sz´ am´ıt´ og´ep m˝ uk¨ od´ese k¨ ozben folyamatosan h˝ot termel, figyelj¨ unk arra, hogy minden sug´ arz´ o h˝ ot˝ ol tartsuk t´avol. Nem szerencs´es a g´epet radi´ator, vagy egy´eb h˝ oforr´ as k¨ ozel´eben m˝ uk¨odtetn¨ unk. Sokan elfelejtkeznek arr´ol, hogy ny´aron a k¨ uls˝ o h˝ om´ers´eklet emelked´es´evel romlik a h˝o´atad´o k´epess´eg, ez´ert a hossz´ ut´av´ u megb´ızhat´ o u ulj¨ uk az olyan elhelyez´est, ¨zemeltet´es ´erdek´eben ker¨ ahol folyamatos naps¨ ut´esnek van kit´eve g´ep¨ unk. Egy´ebk´ent minden sz´ am´ıt´ og´ep h˝ o´ atad´o-k´epess´ege folyamatosan romlik. Ennek oka, hogy a h˝ ut˝ o ventill´ atorok kopnak, a besz´ıvott por lerakodik az alkatr´e´ szeken. Evente legal´ abb egy alkalommal ´erdemes g´ep¨ unket elvinni szakszerv´ızbe, ahol megfelel˝ o eszk¨ oz¨ okkel elt´ avol´ıtj´ ak a szennyez˝od´eseket, leellen˝orzik a ventill´atorok helyes m˝ uk¨ od´es´et, sz¨ uks´eg eset´en cser´elik ˝oket. M˝ uk¨od´esk´eptelen ventill´atorokkal m´eg r¨ ovid ideig sem szabad haszn´alni a sz´am´ıt´og´epet. A billenty˝ uzet ´es az eg´er csatlakoz´ oja egyforma, csak sz´ın¨ uk illetve poz´ıci´ojuk alapj´an lehet megk¨ ul¨ onb¨ oztetni ˝ oket. A COM1 (ttyS0), COM2 (ttyS1) ´es a VGA, P´arhuzamos, J´ at´ek / MIDI csatlakoz´ok mindegyike D t´ıpus´ u (ha szemb˝ol n´ezz¨ uk D bet˝ ure eml´ekeztet, ez biztos´ıtja, hogy ne lehessen ford´ıtva csatlakoztatni a p´arj´at). El˝ obbi kett˝ o apa (Male) ut´obbi h´arom anya (Female) csatlakoz´o. Figyelj¨ uk meg, hogy a VGA ´es a J´ at´ek / MIDI csatlakoz´o azonos p´olussz´am´ u de elt´er˝o m´eret˝ u. Az Ethernet h´ al´ ozati csatlakoz´o ´es az USB csatlakoz´ok alkotta blokkot szok´ as m´eg a P´ arhuzamos ´es a J´ at´ek / MIDI csatlakoz´ok k¨oz´e helyezni.
´ ´ITOG ´ EP ´ HATLAPJA ´ 2.4. A SZAM
13
A b˝ov´ıt˝ok´ artya helyeken az al´ abbi funkci´oj´ u ´es / vagy ezekhez hasonl´o k´arty´akat tal´alhatunk.
VGA / Video k´ artya
Hangk´ artya
Hang / Fax modemk´ artya
A k´etf´ele VGA k´ artya fels˝o csatlakoz´ oj´ ahoz norm´al VGA monitort az als´o csatlakoz´ oj´ahoz lapos LCD (Flat Panel) monitort csatlakoztathatunk (DVI-I). A k¨oz´eps˝o csatlakoz´ ohoz TV csatlakoztathat´o RCA ¨ osszetett video (Composite Out), vagy S-VIDEO csatlakoz´oval.
Fel¨ ulr˝ ol lefel´e haladva: Mikrofon bemenet (MIC) Hang jelbemenet (LINE IN) 2-hangsz´ or´ os / hang jelkimenet csatlakoz´o (FRONT) 6-hangsz´ or´ os / hang jelkimenet csatlakoz´o (5.1CH OUT) MIDI / J´ at´ek, botkorm´ any (Joystick) csatlakoz´ o
Fel¨ ulr˝ol lefel´e haladva: A telefonvonal fali csatlakoz´oj´at´ol (Line, RJ11) A telefonk´esz¨ ul´ek vonali csatlakoz´oj´ahoz (Handset, RJ-11) Mikrofon bemenet (Mic) Hangsz´or´o / hang jelkimenet csatlakoz´o (Speaker)
Min˝os´egi, multim´edia alkalmaz´ asokhoz k´esz¨ ult alaplapokon tov´abbi csatlakoz´asi lehet˝os´egeket is tal´ alhatunk. A IEE1394 csatlakoz´o - amely iLink (Sony) illetve FireWire (Apple) n´even is ismert) nagy sebess´eg˝ u soros kapcsolatot tesz lehet˝ov´e. Ugyanarra a k´abelre ak´ar 63 eszk¨ ozt is r´ ak¨othet¨ unk ´es 100-400 Mbit/s sebess´eggel is kommunik´ alhatunk. Ma m´ar gyakran tal´ alunk ilyen csatlakoz´asi lehet˝os´eget, min˝os´egi digit´alis berendez´eseken (f´enyk´epez˝ og´ep, video). Ott a jel¨ol´es ´altal´aban: DV (Digital Video). Az IrDA k´enyelmes, gyors infrav¨ or¨ os kommunik´aci´os kapu, mely k´abel n´elk¨ uli kommunik´ aci´ ot tesz lehet˝ ov´e ak´ ar 4 Mbit/s sebess´egig. Term´eszetesen az ´ıgy
14
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
egym´assal kommunik´ alni k´epes eszk¨ oz¨ oknek (nyomtat´o, PDA, mobiltelefon) r´al´at´asuknak kell lenni¨ uk egym´ asra.
2.5.
A billenty˝ uzet
Asztali sz´ am´ıt´ og´epekhez ´ altal´ aban a j´ ol bev´alt teljes m´eret˝ u billenty˝ uket tartalmaz´o billenty˝ uzetet haszn´ aljuk, amely ¨ on´all´o ny´ılbillenty˝ uket, oper´aci´os rendszer billenty˝ uket ´es 12 (F1, F2, . . . F12) funkci´obillenty˝ ut tartalmaz.
A ny´ılbillenty˝ uk (Cursor keys) seg´ıts´eg´evel az ´eppen fut´o alkalmaz´ast´ol f¨ ugg˝oen mozgathatjuk a kurzort a k´eperny˝ on n´egy ir´anyba, hasonl´oan a numerikus billenty˝ uzeten lev˝ o ny´ılbillenty˝ uh¨ oz, amikor a numerikus billenty˝ uzet z´arja (Num Lock) ki van kapcsolva. A z´ arbillenty˝ ukb˝ ol (Lock keys) h´ arom tal´alhat´o a billenty˝ uzeten. Ezek seg´ıts´eg´evel k´et-k´et funkci´ o k¨ oz¨ ott v´ althatunk. Mindegyik z´arbillenty˝ uh¨oz tartozik egy jelz˝ol´ampa (Lock keys indicators).
´ 2.6. AZ EGER
Caps Lock
Num Lock
Scroll Lock
15 Bekapcsolt ´ allapotban minden bet˝ u nagybet˝ uk´ent jelenik meg a kijelz˝ on (hasonl´ oan mint amikor a bet˝ uv´alt´o (Shift) billenty˝ ut nyomva tartjuk egy bet˝ u le¨ ut´ese k¨ozben). Bekapcsolt ´ allapotban a numerikus u ¨zemm´odot r¨ogz´ıti (p´eld´ aul sz´ amol´ og´ep billenty˝ uzetk´ent m˝ uk¨odik a n´egy aritmetikai oper´ atorral: +, -, *, /). Bekapcsolt ´ allapotban a k´eperny˝o tartalma egy sorral fel vagy le mozdul, amikor a fel vagy a le ny´ılbillenty˝ ut haszn´aljuk (sz¨oveges alkalmaz´ asok haszn´alhatj´ak, de nem minden alkalmaz´asn´ al m˝ uk¨ odik).
Az oper´ aci´ os rendszer billenty˝ ukb˝ ol h´arom tal´alhat´o a billenty˝ uzeten. Ezek seg´ıts´eg´evel k¨ ozvetlen v´egrehajthatunk n´eh´any oper´aci´os rendszert˝ol f¨ ugg˝o funkci´ot.
2.6.
Az eg´ er
Asztali sz´ am´ıt´ og´epekhez ma m´ ar sokf´ele egeret haszn´alhatunk a prefer´alt alkalmaz´asok, egy´eni ´ızl´es, k´enyelem ´es nem utols´osorban k´ez¨ ugyess´eg¨ unk f¨ uggv´eny´eben. Az itt bemutatott alapt´ıpus funkci´oi b´armely ¨osszetettebb megold´ason megtal´alhat´ok ´es elegend˝ oek az oper´ aci´ os rendszer ´es az alkalmaz´asok kezel´es´ere. Ez az alapt´ıpus a k´etgombos g¨ ord´ıt˝ okerekes eg´er.
Az eg´er gombjait mutat´ oujjal kezelj¨ uk. A baloldali nyom´ogomb (Left button) egy gyors lenyom´ as´ at ´es elenged´es´et nevezz¨ uk kattint´asnak (clicking). N´eha sz¨ uks´eg¨ unk lesz dupla kattint´ asra (double-clicking) amikor is k´etszer egym´as ut´an kattintunk a baloldali gombbal, valamint jobb-kattint´asra (rightclicking) amikor a jobboldali gombbal (Right button) kattintunk egyet. A k´et nyom´ ogomb k¨ oz¨ ott (ma m´ ar egyre t¨obb eg´eren megtal´alhat´o) ker´ek mutat´oujjal k´enyelmesen kezelhet˝ o ´es k¨ onnyebb g¨orget´esi lehet˝os´eget k´ın´al az eg´er mozgat´as´an´al. Az adott alkalmaz´ ast´ ol f¨ ugg˝oen g¨ord´ıthet¨ unk sorokat, oldalakat, ablakokat (nem minden alkalmaz´ asn´ al m˝ uk¨odik).
16
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
Ha eger¨ unket k´ezbe vessz¨ uk ´es a h´ at´ ara ford´ıtjuk, ´erezhetj¨ uk hogy valami elmozdul benne. Ha ´ıgy t¨ ort´enik akkor hagyom´anyos goly´os eger¨ unk van. Az eg´er alj´an, k¨oz´epen egy lyuk k¨ or¨ ul a ny´ıl ir´ any´ aba elford´ıthat´o fed´el van. Ford´ıtsuk el. Visszaford´ıtva az egeret - a kez¨ unket al´ a tartva - kiesik bel˝ole egy gumi bevonat´ u vasgoly´o. Ez a goly´ o g¨ ord¨ ul az asztalon vagy eg´erpadon haszn´alat k¨ozben ´es rengeteg szennyez˝ od´est o uk meg enyh´en nedves ¨sszeszed. Ez´ert rendszeresen t¨or¨olj¨ tiszt´ıt´oszeres ruh´ aval. Helyezz¨ uk vissza a goly´ot, a fedelet ´es z´arjuk le. Ha eger¨ unk k¨ onny˝ u ´es nem mozdul el benne semmi, akkor optikai eger¨ unk van. Ennek az alj´ an csak egy kicsi ny´ıl´ as van, apr´o optikai lencs´evel ´es ablakkal. Ezeket el´eg finom ecsettel pormentes´ıteni ´es gyakorlatilag b´armilyen fel¨ uleten haszn´alhatjuk.
2.7.
A hajl´ ekonylemez meghajt´ o
Az asztali sz´ am´ıt´ og´epek r´egi ´es m´eg sok´aig n´elk¨ ul¨ozhetetlen meghajt´oja a hajl´ekonylemez meghajt´ o (floppy disk drive). 720 KB-os (KB = kilob´ajt - KByte) ´es 1,44 MB-os (MB = megab´ ajt - MByte) hajl´ekonylemezek ´ır´as´ara ´es olvas´as´ara alkalmas, b´ar az el˝ obbi ma m´ ar nagyon ritka. A meghajt´ oba lemezt betenni vagy onnan kivenni kikapcsolt ´allapotban is lehet. Ha eddig m´eg nem pr´ ob´ altuk volna ki, itt az ideje. Vegy¨ unk k´ezbe egy lemezt. Az al´ abbi k´epen l´ athat´ o oldala - a lemez als´o oldala - legyen alul, a ´ f´emes r´esze el˝ ol, ezzel ellent´etes oldalon pedig fogjuk. Ovatosan illesztve helyezz¨ uk a lemezt a meghajt´ o r´es´ebe. A rug´ os ajt´o felny´ılik ´es akad´alytalanul haladhat befel´e, am´ıg m´ ar csak mintegy centim´eternyi l´atszik a lemezb˝ol. Ekkor k¨oz´epen, mutat´oujjal nyomjuk be u oz´esig. Halk csattan´assal hely´ere ker¨ ul a lemez ´es a ¨tk¨ kidob´o-gomb mintegy f´el centim´etert kiugrik alaphelyzet´eb˝ol. Ha benyomjuk a kidob´o gombot a lemez fog kiugrani. Fekv˝o elrendez´es˝ u h´ az eset´en a meghajt´ot ´all´ıtva szerelik. Ekkor a lemez als´o fele bal oldalon van, mindig azon az oldalon ahol a kidob´o gomb van. A hajl´ekonylemez egy kompakt, k¨ onnyen sz´all´ıthat´o adathordoz´o ´es ha betartunk bizonyos szab´ alyokat, megb´ızhat´ o is lesz: Mindig k´esz´ıts¨ unk biztons´ agi m´ asolatokat a fontos adatokat vagy programokat tartalmaz´ o lemezekr˝ ol. Tartsuk t´ avol a lemezeket m´ agneses t´ert˝ol ´es h˝oforr´ast´ol. Monitor teteje, hangsz´ or´ ok, nyomtat´ ok, m´ asol´ og´epek, mobiltelefon, elektromos berendez´esek h´al´ ozati k´ abele, naps¨ ut´es, metr´ o ´es trolibusz adatveszt´est okozhat. Soha ne k´ıs´erelj¨ uk meg kivenni a lemezt a meghajt´ob´ol, ha m´eg vil´ag´ıt a meghajt´ o aktivit´ as´ at jelz˝ o l´ ampa.
´ 2.8. A CR-ROM MEGHAJTO
17
Ha m´ ar nem ´ırunk u ´j adatokat a lemezre, haszn´aljuk az ´ır´asv´edelmet, k¨ ul¨on¨osen ha idegen sz´ am´ıt´ og´epben is megfordulhat a lemez.
C´ımk´ezz¨ uk fel prec´ızen lemezeinket, esetleg ´ırjuk r´a, hogy mikor vett¨ uk haszn´alatba. Rendszeresen tiszt´ıtsuk a meghajt´ ot erre a c´elra k´esz¨ ult tiszt´ıt´olemezzel ´es folyad´ekkal.
2.8.
A CR-ROM meghajt´ o
A CD-ROM meghajt´ o alkalmas a CD-lemezek lej´atsz´as´ara. A CD ugyanakkor a hajl´ekonylemezhez hasonl´ oan k¨ onnyen sz´all´ıthat´o adathordoz´o is, jelent˝osen nagyobb kapacit´ assal. Egy manaps´ ag ´ altal´anosnak mondhat´o CD-ROM lemezre 74-80 perc hang vagy 650-700 MB adat f´er. Megeml´ıtj¨ uk, hogy l´etezik l´enyegesen kisebb kapacit´as´ u CD-ROM lemez is, mely 25 perc hang, vagy 185 MB adat t´ arol´as´ara alkalmas. Az ilyen lemezek m´eretben is elt´ernek a megszokott´ ol, teh´ at az ´atlagos 12 cm-es ´atm´er˝ovel szemben, csup´an 8 cm-esek. A CD-ROM olvas´ ok szempontj´ab´ol nincs jelent˝os´ege hogy milyen m´eret˝ u lemezt haszn´ alunk, mivel ma m´ar a lemez t´alc´aj´at is u ´gy k´epzik ki a gy´art´ok, hogy a 185 MB-os lemezeket is k´epes legyen fogadni. A hajl´ekonylemez meghajt´ oval ellent´etben a CD-ROM meghajt´oba lemezt tenni vagy onnan kivenni nem lehet kikapcsolt ´allapotban - legal´abbis u ¨zemszer˝ uen, biztons´ agosan. A t´ alca ugyanis a csak hang CD lej´atsz´as´ara alkalmas HI-FI egys´egekhez hasonl´ oan motoros mozgat´ as´ u. M´egis el˝ofordulhat olyan eset, hogy a meghib´asodott g´epben benne marad egy ´ert´ekes multim´edia lemez, net´an egy dr´aga DVD vagy program lemez. Erre az esetre tal´alunk a meghajt´on egy v´eszkidob´ot. Ez egy kicsi lyuk, ´ altal´ aban a nyom´ogombok ´es a l´amp´ak k¨oz¨ott, k¨ozvetlen a t´alca alatt. Egy kiegyenes´ıtett gemkapoccsal ´ovatosan beny´ ulva kioldhatjuk a t´alca retesz´et ´es elt´ avol´ıthatjuk a lemezt. Ezut´an a t´alc´at lassan u ¨tk¨oz´esig betolva visszaz´arhatjuk azt.
18
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
Az al´abbiakban a bekapcsolt ´ allapotban t¨ort´en˝o lemez ´es meghajt´okezel´est ismertetj¨ uk:
´ Ovatosan nyomjuk meg a Nyit / z´ ar nyom´ogombot am´ıg finom koppan´ast nem ´erz´ekel¨ unk. A t´ alca kiny´ılik. Figyelem! - nem u ¨tk¨ozhet akad´alyba. Fogjuk meg a CD-lemezt a k´epen l´ athat´o m´odon, csak a lemez ´eleit ´erintve. Tegy¨ uk a t´ alc´ ara a CD-lemezt a c´ımk´evel felfel´e. A Nyit / z´ ar nyom´ ogomb ism´etelt ´ ovatos megnyom´as´aval z´arjuk a t´alc´at.
N´eh´any szab´ aly a CD-lemezek kezel´es´ehez: Ha nem haszn´ aljuk a CD-lemezeket, akkor tartsuk a tokjaikban, ´ıgy elker¨ ulhetj¨ uk a hordoz´ ofel¨ ulet karcol´ od´ as´ at ´es szennyez˝od´es´et. A szennyez˝od´esek adatolvas´ asi hib´ at okozhatnak. A CD-lemezeket csak az ´elein´el fogjuk meg, hogy semmik´eppen se ker¨ ulj¨on a hordoz´ o fel¨ uletre ujjlenyomat. Ha tiszt´ıt´ asra szorul egy CD-lemez, akkor ezt puha, pormentes ruh´aval v´egezz¨ uk u ´gy, hogy a k¨ ozep´et˝ ol a sz´ele fel´e t¨or¨olj¨ uk a lemezt - sug´arir´anyba.
Ne t¨or¨olj¨ uk a lemezt k¨ ork¨ or¨ os mozdulatokkal. Rendszeresen tiszt´ıtsuk a meghajt´ ot erre a c´elra k´esz¨ ult tiszt´ıt´ok´eszlettel.
Mivel a CD-lemezek ´ır´ as´ ara ´es DVD-lemezek olvas´as´ara alkalmas meghajt´ok fel´ep´ıt´ese ´es kezel´ese teljesen azonos a CD-ROM meghajt´ok´eval, ez´ert erre k¨ ul¨on nem t´er¨ unk ki.
´ 2.8. A CR-ROM MEGHAJTO
19
A k¨ovetkez˝ okben r¨ oviden o ¨sszefoglaljuk milyen lehet˝os´egeink vannak az egyes meghajt´ot´ıpusok eset´en, illetve ezekhez milyen lemezeket kell beszerezn¨ unk. Ennek sor´an haszn´ alni fogjuk a meghajt´ok sebess´eg´enek megad´as´ara alkalmazott relat´ıv sebess´eget. Ezt az alapt´ıpusnak tekintett hang CD-n´el alkalmazott 150 kb´ajt/s-os adat´ atviteli sebess´eghez k´epest kell ´ertelmezni. Ezt tekintj¨ uk 1x sebess´egnek. A meghajt´ oegys´egek gyorsan fejl˝odtek: mozg´o k´ep lej´atsz´as´ahoz legal´abb 6x sebess´eg kell. A hang lemezeket tov´abbra is 1x sebess´eggel kell lej´atszani. A DVD-k eset´eben 1x sebess´egnek 1,321 Mb´ajt/s ´ert´ek felel meg, emiatt egy 1x-es sebess´eg˝ u DVD adat´ atviteli sebess´ege egy 9x-es sebess´eg˝ u CD-ROM olvas´o´enak felel meg. Term´eszetesen DVD-ROM meghajt´okkal is tudunk hang CD-ket lej´atszani, mivel a meghajt´ o k´epes ´erz´ekelni, hogy milyen lemezt helyezt¨ unk be, ´ıgy annak megfelel˝ oen szab´ alyozza a sebess´eget. T¨obb (CD-DVD) eszk¨oz eset´en azzal az eszk¨ ozzel tudunk hang CD-t lej´ atszani, amelyik k¨ozvetlen k´abelkapcsolattal rendelkezik a hangk´ arty´ aval. Linux alatt a legt¨obb lej´atsz´o program azt az eszk¨ozt keresi, ami a /dev/cdrom eszk¨ ozre mutat. CD-ROM meghajt´ o Feladata a kereskedelmi vagy m´asok altal ´ırt (´egetett) hang vagy multim´edia CD-lemezek lej´at´ sz´ asa, tov´ abb´ a CD-lemezen terjesztett programok vagy adatok beolvas´ asa. Szok´ as nagyobb adat´allom´anyokkal dolgoz´o, vagy gyakran v´ altoz´ o adat´allom´any´ u alkalmaz´asokat k¨ozvetlen¨ ul a CD lemezr˝ ol futtatni, nagysebess´eg˝ u (48x, 52x) meghajt´ ok eset´en. Meghajt´ onkon ´es a haszn´alhat´o lemezeken egyar´ant megtal´ aljuk a baloldalt l´ athat´o jelz´eseket. CD-RW meghajt´ o Mindazon feladatokra alkalmas, mint az el˝ oz˝ o, csak kiss´e szer´enyebb sebess´eggel (32x, 40x), tov´ abb´ a megfelel˝ o lemezek ´ır´as´ara illetve u ´jra´ır´as´ara is. Ha CD-R egys´eg¨ unk van (ez m´ar ritka; 8x, 16x sebess´eggel k´epes ´ırni) akkor azon az els˝o jelz´est tal´alhatjuk (Recordable) ´es ugyanilyen jelz´essel ell´atott ´ırhat´o CD-lemezt kell hozz´a v´ as´ arolnunk. Ha CD-R/RW egys´eg¨ unk van (8x, 10x sebess´eggel k´epes u ´jra´ırni is), akkor azon a m´asodik vagy a harmadik jelz´est tal´alhatjuk. Fontos, hogy tudjuk a k´et u ´jra´ır´o t´ıpus (ReWritable vagy ReWritable High Speed) k¨oz¨ ul melyikkel rendelkez¨ unk, hogy megfelel˝ o CD lemezt tudjunk hozz´a v´as´arolni. A harmadik jelz´essel ell´ atott CD-lemezt csak ugyanilyen jelz´essel ell´ atott meghajt´ o k´epes ´ırni ´es u ´jra´ırni.
20
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
DVD-ROM meghajt´ o Mindarra alkalmas, mint a CDROM meghajt´ o, k´epes DVD-vide´o vagy multim´edia lemezek lej´ atsz´ as´ ara, tov´ abb´a DVD-lemezen terjesztett programok vagy adatok beolvas´asa (4,7 GB-os kapacit´as!). CD-RW/DVD-ROM meghajt´ o Mindarra alkalmas mint az el˝ oz˝ o h´ arom (Combo drive). A jelz´eseken k´ıv¨ ul prec´ızebb form´aban is meg szokt´ak adni a meghajt´ ok sebess´eg´et: pl. 12x8x8x32x. Ez a m´agikus sz´amsor balr´ ol jobbra a CD ´ır´asi, a CD u ´jra´ır´asi, a DVD-ROM olvas´ asi ´es v´eg¨ ul a m´ar meg´ırt CD-R/RW vagy CD-ROM olvas´ asi sebess´eg´et jelenti.
2.9.
A merevlemez meghajt´ o
Sz´am´ıt´og´ep¨ unkbe val´ osz´ın˝ uleg el˝ ore telep´ıtettek egy nagykapacit´as´ u merevlemez meghajt´ ot. Ez k´ıv¨ ulr˝ ol ´ altal´ aban nem l´atszik, m˝ uk¨od´es´et az aktivit´as jelz˝o l´amp´an k´ıv¨ ul, esetleg halk ropog´ asra eml´ekeztet˝o hang jelzi. Korszer˝ u energiagazd´alkod´as´ u g´epekn´el a bekapcsol´ as ut´ an felp¨org˝o meghajt´o egy meghat´arozott id˝o ut´an - ami u ´gy telt el, hogy nem volt lemezaktivit´as (´ır´as vagy olvas´as) - le´all. Majd amikor u ´jra sz¨ uks´eg lesz r´ a felp¨ or¨ og. Mindk´et esem´enyt hallhatjuk is. A merevlemez meghajt´ ot szokt´ ak m´eg rendszerlemeznek is nevezni (ha t¨obb is van akkor az els˝ ot), arra utalva, hogy az oper´aci´os rendszer vagy rendszerek ezen helyezkednek el ´es innen t¨ olt˝ odnek a sz´am´ıt´og´ep mem´ori´aj´aba indul´askor. A merevlemezre ker¨ ulnek az ´ altalunk haszn´alt alkalmaz´asok programjai ´es adat´allom´anyai. Munk´ ank sor´ an sz´ amtalan sz¨oveges, rajzos, k´epi dokumentum keletkezhet elektronikus / digit´ alis form´ aban. Ezeket nagy mennyis´egben t´arolhatjuk merevlemez meghajt´ onkon, mivel ezek kapacit´asa hihetetlen temp´oban n¨ovekedett, mik¨ ozben az ´ aruk alig. Ma ugyanannyiba ker¨ ul egy merevlemez meghajt´o, mint 2-3 ´eve, mik¨ ozben kapacit´ asa t´ızszeres´ere n˝ott, vagyis egys´egnyi t´arol´okapacit´as k¨ olts´ege tized´ere cs¨ okkent. A merevlemezeknek nemcsak a kapacit´asa, hanem az adatel´er´esi sebess´ege is jelent˝osen n¨ ovekszik. Ezek egy¨ utt kock´azatot is rejtenek magukban. A nagy t´arol´okapacit´ as elaltathatja ´ebers´eg¨ unket ´es nem gondolunk adataink archiv´al´as´ara, mivel van m´eg b˝ os´egesen hely. Haszn´ aljuk ki a merevlemezek egyre n¨ovekv˝o t´arol´okapacit´ as´ at, de ne feledj¨ uk el, hogy ami elromolhat az el is romlik! A feltelep´ıtett programok elveszhetnek, mivel meg van a telep´ıt˝ok´eszlet, u ´jra lehet telep´ıteni ˝oket. Ha az ´ altalunk l´etrehozott sz¨oveges, rajzos, k´epi dokumentumok eddig csak egy p´eld´ anyban, a merevlemezen voltak meg, ezek p´otolhatatlan vesztes´eget jelenthetnek.
˝ LEP ´ ESEK ´ 2.10. AZ ELSO
21
R´egebben azt tan´ acsolt´ ak az informatikusok, hogy a munka v´egezt´evel annak tudat´aban kapcsoljuk ki a g´epet, hogy holnap esetleg nem tudjuk bekapcsolni. Minden munkafolyamat befejez´esekor az archiv´al´ast javasolt´ak. Ma az´ert m´ar nem ilyen s´ ulyos a helyzet, a megb´ızhat´ os´ ag is jelent˝osen n¨ovekedett. P´otolhatatlan adatokat azonban ma sem szabad egy p´eld´anyban t´arolni! Rendszeresen archiv´ aljunk, ma erre a legjobb eszk¨oz az ´ırhat´o ´es az u ´jra´ırhat´o CD (esetleg m´ ar a DVD is).
2.10.
Az els˝ o l´ ep´ esek
A megfelel˝ o munkak¨ ornyezet A megfelel˝ o munkak¨ ornyezet nagym´ert´ekben befoly´asolja k¨oz´erzet¨ unket ´es produktivit´asunkat. Nagyon fontos, hogy id˝ot sz´anjunk arra, hogyan is rendezz¨ uk el leend˝o sz´am´ıt´ og´epes munkahely¨ unket. N´eh´any fontos szempont: ´ A sz´ek be´ all´ıt´ asa: egy j´ o sz´ek m´eg nem biztos, hogy megfelel˝o sz´ek is. Altal´ aban m´eg be is kell ´ all´ıtani, hogy illeszkedjen a testar´anyainkhoz. A megfelel˝o testtart´ as n¨ oveli a komfort´erzetet ´es a produktivit´ast. A sz´ek ne billegjen. Ha ilyen t´ıpus´ u, akkor r¨ ogz´ıteni kell. A sz´ek magass´ag´at u ´gy kell be´all´ıtani, hogy r´ au arhuzamos legyen a padl´oval, mik¨ozben a talpunk ¨lve a combunk p´ teljesen a padl´ on fekszik. T´ amasszuk h´atunkat a sz´ek t´aml´aj´anak munka k¨ozben, k¨ ul¨ onben nagyon hamar elf´ aradunk. A sz´ am´ıt´ og´ep elhelyez´ese: ne helyezz¨ uk k¨ozel a sz´am´ıt´og´epet olyan berendez´eshez, amely er˝ os elektrom´ agneses vagy r´adi´ofrekvenci´as teret gerjeszt. Ilyenek a CB-r´ adi´ o, r´ adi´ otelefon, telev´ızi´o, m´asol´og´ep, elektromos f˝ ut˝o vagy l´egkondicion´ al´ o berendez´es.
Ne helyezz¨ uk poros, meleg vagy p´ ar´ as k¨ornyezetbe. V´eglegesen elhelyezhetj¨ uk az asztalunk mellett vagy alatta egy oldalt´amasszal rendelkez˝o zs´amolyon vagy polcon, hogy ne foglaljon el helyet a munkaasztalon ´es ne zavarjon a mozg´ asban. A monitor elhelyez´ese: a k´enyelmes l´ at´ot´avols´ag a szem¨ unkt˝ol 50-60 cm. A k´eperny˝ o fels˝ o sz´ele egyenes testtart´as mellett szemmagass´agban legyen. A monitort d¨ onts¨ uk annyira h´ atra, hogy a k´eperny˝o als´o ´es fels˝o sz´ele egyenl˝o t´avols´agban legyen a szem¨ unkt˝ ol. A billenty˝ uzet elhelyez´ese: a billenty˝ uzet elhelyez´es´enek nagyon fontos r´esze van abban, hogy milyen testtart´ast vesz¨ unk fel munka k¨ozben. Ha t´ ul messze vagyunk, el˝ orehajl´ asra k´enyszer¨ ul¨ unk, ha t´ ul magasan vagyunk, akkor pedig feleslegesen terhelj¨ uk a v´ allizmokat. A monitor el˝ott helyezz¨ uk el
22
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
a billenty˝ uzetet, hogy ne kelljen a fej¨ unket oldalra ford´ıtva tartani. Olyan magasan legy¨ unk, hogy amikor g´epel¨ unk, als´o karunk p´arhuzamos legyen a padl´oval.
Az eg´er elhelyez´ese: ugyanazon a fel¨ uleten legyen mint a billenty˝ uzet. Legyen el´eg hely a mozgat´ as´ ara. A karunkat haszn´aljuk az eg´er mozgat´asa k¨ozben, csukl´ onk ne ´erjen le az asztalra.
A perif´ eri´ ak csatlakoztat´ asa A sz´am´ıt´ og´ep el˝ ok´esz´ıt´ese igaz´ an k¨ onny˝ u feladat. A csatlakoz´op´arok alakjuk vagy sz´ın¨ uk szerint azonos´ıthat´ ok, el sem lehet t´eveszteni.
Csatlakoztassuk az egeret a sz´am´ıt´og´ep PS/2-es eg´er csatlakoz´oj´ahoz (z¨old) a h´atlapon. A csatlakoz´ot csak egyf´elek´eppen lehet az aljzatba helyezni. Figyelj¨ unk a vezet˝ocsap helyzet´ere. Ne er˝oltess¨ uk!
Csatlakoztassuk a billenty˝ uzetet a sz´am´ıt´og´ep PS/2-es billenty˝ uzet csatlakoz´oj´ahoz (ibolyak´ek) a h´atlapon. A csatlakoz´ot csak egyf´elek´eppen lehet az aljzatba helyezni. Figyelj¨ unk a vezet˝ocsap helyzet´ere. Ne er˝oltess¨ uk!
˝ LEP ´ ESEK ´ 2.10. AZ ELSO
23
Csatlakoztassuk a monitort a sz´am´ıt´og´ep VGA csatlakoz´oj´ahoz (15 p´olus´ u, h´arom soros D) a h´atlapon. A csatlakoz´ot csak egyf´elek´eppen lehet az aljzatra helyezni. Figyelj¨ unk az anya ´es az apa D profilj´anak illeszked´es´ere. Ne er˝oltess¨ uk! Gyeng´en r¨ogz´ıts¨ uk a biztos´ıt´o-csavarokkal.
K´et t´ apk´ abel¨ unk van. Az egyiket csatlakoztassuk a sz´am´ıt´og´ep, a m´asikat a monitor megfelel˝o aljzat´aba. Ellen˝orizz¨ uk, hogy a sz´am´ıt´og´ep h´al´ozati f˝okapcsol´oja kikapcsolt ´allapotban legyen (az O a kikapcsolt, az I a bekapcsolt ´allapot). A h´al´ozati k´ abelek m´ asik v´eg´et csatlakoztassuk egy kett˝os fali aljzatba vagy egy eloszt´oba. Felt´etlen¨ ul v´ed˝ of¨ oldel´essel rendelkez˝o aljzatok legyenek. A k´abeleket c´elszer˝ u u ´gy elrendezi, hogy azok ne t¨orjenek meg, mert ezzel ¨ drasztikusan cs¨ okkentj¨ uk az ´elettartamukat. Ugyelj¨ unk arra is, hogy ne akad´alyozzanak a k¨ ozleked´esben, ne tudjunk r´ al´epni, beleakadni, hiszen a balesetvesz´elyen t´ ul, komoly fizikai k´ arosod´ asokat is okozhatunk a perif´eri´aknak, vagy ak´ar a sz´am´ıt´og´epnek. M´eg belegondolni is ilyeszt˝ o, mi t¨ ort´enik, amikor a monitorunk vagy nyomtat´onk egy hirtelen mozdulatt´ ol a f¨ oldre ´erkezik. Ezzel a rendszer minden alapvet˝ oen sz¨ uks´eges elem´et csatlakoztattuk ´es el˝ok´esz´ıtett¨ uk az u ¨zembehelyez´esre. Ha nincs egy´eb perif´eri´ alis eszk¨ oz¨ unk a sz´am´ıt´og´ephez, akkor m´ar nincs m´as feladatunk a bekapcsol´ asig, mint a billenty˝ uzet ´es az eg´er elhelyez´ese a monitor el˝ott. Ebben az esetben a k¨ ovetkez˝ o szakaszt ´atl´ephetj¨ uk.
24
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
Opcion´ alis perif´ eri´ ak A k¨ovetkez˝ okben tov´ abbi szok´ asos csatlakoz´asi lehet˝os´egeket mutatunk be.
Sz´am´ıt´og´ep¨ unk legal´abb h´aromf´ele nyomtat´o csatlakoz´asi lehet˝os´eget t´amogat. Lehet˝os´eg¨ unk van a szok´asos p´arhuzamos (Centronics), az egyre jobban terjed˝o USB ´es a ma m´ar ritka soros (RS232) nyomtat´o csatlakoztat´as´ara. A k´epen a p´arhuzamos nyomtat´o csatlakoztat´asa l´athat´o.
A nyomtat´ ok´ abel egyik v´eg´en 25 p´ olus´ u D profil´ u csatlakoz´o van. Ezt csatlakoztassuk a sz´ am´ıt´ og´ep p´ arhuzamos csatlakoz´oj´ahoz a h´atlapon. Figyelj¨ unk az anya ´es az apa D profilj´ anak illeszked´es´ere. Ne er˝oltess¨ uk! Gyeng´en r¨ogz´ıts¨ uk a biztos´ıt´o-csavarokkal. A m´asik v´eg´et csatlakoztassuk a nyomtat´ohoz ´es r¨ogz´ıts¨ uk a rug´os patentok seg´ıts´eg´evel. Az USB nyomtat´ ok´ abel mindk´et v´eg´en k¨ ul¨onb¨oz˝o csatlakoz´ok vannak. A lapos csatlakoz´ ot kell a sz´ am´ıt´ og´ep egyik USB csatlakoz´oj´aba helyezni. Figyelj¨ uk ´ meg a k´abelen lev˝ o csatlakoz´ on az aszimmetrikus ny´ıl´ast. Ugy kell ford´ıtani a csatlakoz´ot, hogy az aljzatban az ´erintkez˝ok ezzel a ny´ıl´assal szemben legyenek. ´ A nyomtat´o fel˝ oli v´eg´en a csatlakoz´ ot a let¨ort ´el˝ u oldala t´ajolja az aljzatba. Ovatosan toljuk u oz´esig a csatlakoz´ okat. ¨tk¨ Soros nyomtat´ onkat a sz´ am´ıt´ og´ep h´ atlapj´an az RS232-es, ttyS0, azaz COM1 (9 p´olus´ u) csatlakoz´ ohoz kell csatlakoztatnunk. Figyelj¨ unk az anya ´es az apa D profilj´anak illeszked´es´ere. Ne er˝ oltess¨ uk! Gyeng´en r¨ogz´ıts¨ uk a biztos´ıt´ocsavarokkal. A nyomtat´ ok k¨ ozvetlen t´ apk´ abellel, vagy h´al´ozati adapterrel csatlakoznak a 230V-os h´al´ozati csatlakoz´ o aljzatba.
˝ LEP ´ ESEK ´ 2.10. AZ ELSO
25
Csatlakoztassuk sz´am´ıt´og´ep¨ unket az Ethernet h´al´ozati csatlakoz´o ´es egy 8-p´olus´ u RJ-45 telefon csatlakoz´oval szerelt k´abel seg´ıts´eg´evel a helyi h´al´ozathoz (LAN). Ha ADSL el˝ofizet´es¨ unk van, akkor a szolg´altat´o egy ADSL modem egys´eget k¨ot a telefonvonalunkra. Ebben az esetben sz´am´ıt´og´ep¨ unk Ethernet csatlakoz´oj´at ezzel az egys´eggel kell ¨osszek¨otn¨ unk. A 8-p´olus´ u csatlakoz´ o csak egyf´elek´eppen helyezhet˝o az aljzatba. Egy rugalmas biztos´ıt´ onyelv biztos´ıtja kics´ usz´ as ellen ´es egyben halk kattan´assal jelzi a megfelel˝o behelyez´est. A csatlakoz´ ot kih´ uzni csak e nyelv lenyom´as´aval lehet. Csatlakoztassuk sz´am´ıt´og´ep¨ unket modem seg´ıts´eg´evel a vil´agh´al´ozathoz. A k´epen az anal´og modem csatlakoztat´asa l´athat´o. A biztos´ıt´onyelv lenyom´as´aval h´ uzzuk ki a telefon-k´esz¨ ul´ekb˝ol a telefonvonal fali csatlakoz´oj´at´ol j¨ov˝o k´abelt, ´es ezt csatlakoztassuk a modem telefonvonal aljzat´aba (Line, RJ-11). A modemhez kapott k´abellel pedig csatlakoztassuk telefonk´esz¨ ul´ek¨ unket a modem, telefonk´esz¨ ul´ek aljzat´aba (Handset, RJ-11). Ha ISDN modemet v´ as´ aroltunk sz´ am´ıt´og´ep¨ unkbe ´es ISDN el˝ofizet´es¨ unk van, akkor a fali egys´eget (NT) ´es a modemet egyszer˝ uen ¨ossze kell k¨otn¨ unk a modemhez kapott 8-p´ olus´ u k´ abellel. Ma m´eg viszonylag sz˝ uk k¨ orben ismert az u ´gynevezett RDSL kapcsolat, ami egy vezet´ek n´elk¨ uli kapcsolat a szolg´ altat´o ´es a kliens k¨oz¨ott, ami jelen esetben a mi sz´am´ıt´ og´ep¨ unk. Lehet˝ ov´e teszi, hogy az el˝ofizet˝o alacsony k¨olts´eg mellett, telefond´ıj n´elk¨ ul nagy s´ avsz´eless´egen internetezhessen, ami alternat´ıv megold´ast k´ın´al azokon a ter¨ uleteken ahol az ADSL nem ´ep´ıthet˝o ki, vagy ahol a lakoss´ag nem fizet el˝o vezet´ekes telefonra. Az Aironet n´even m˝ uk¨od˝o vezet´ek n´elk¨ uli Internet hozz´af´er´es k´et, ink´ abb mag´ anszem´elyeknek kialak´ıtott csomagja id˝okorl´atos (40, illetve 360 ´ or´ as), d´ıja a magyar internetes t´arsadalom ´altal is megfizethet˝o
26
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
bel´ep´esi d´ıjb´ol ´es fix o u havid´ıjb´ ol tev˝odik o¨ssze. A s´avsz´eless´eg 64 kbit/s-n´el ¨sszeg˝ kezd˝odik. Ez a lehet˝ os´eg m´ ar nem csak Budapesten el´erhet˝o, a csomagokhoz ´altal´aban korl´atlan hozz´ af´er´est biztos´ıtanak, szint´en vezet´ek ´es telefond´ıj n´elk¨ ul. A s´avsz´eless´eg m´ar 384/64 Kbit/s-t´ ol indul. Teh´ at t¨om¨oren megfogalmazva, az RDSL egy r´adi´ohull´amon kereszt¨ ul m˝ uk¨ od˝ o ADSL el´er´es. A falra szerelt antenn´at´ol H155-¨os koax k´abelen ´erkezik a jel, ami egy SMA csatlakoz´oval csatlakozik a g´ep¨ unkbe szerelt PCI-os Wireless k´ arty´ ahoz. A k´ abel biztons´agos csatlakoztat´as´ahoz k¨onnyed, de hat´arozott, balr´ ol-jobbra t¨ ort´en˝ o teker˝ o mozdulatokkal r¨ogz´ıts¨ uk a k´abel csatlakoz´oj´at a k´ artya h´ atulj´ an tal´ alhat´ o csatlakoz´ora.
Csatlakoztassuk sz´am´ıt´og´ep¨ unkh¨oz a rendelkez´es´ere ´all´o multim´edia eszk¨oz¨oket. Ha nem v´as´aroltunk sz´am´ıt´og´ep¨ unkh¨oz speci´alis hangk´arty´at, akkor az ´abr´an l´athat´ok a lehet˝os´egek (balr´ol jobbra): Mikrofon bemenet (3,5 mm-es Jack, r´ ozsa sz´ın˝ u), Hang jelbemenet (3,5 mm-es Jack, k´ek sz´ın˝ u), pl. k¨ uls˝o CD lej´atsz´o vagy egy´eb Hi-Fi jelforr´ as, Hangsz´ or´ o / fejhallgat´ o / hang jelkimenet csatlakoz´o (k´et-hangsz´or´os, 3,5 mm-es Jack, z¨ old sz´ın˝ u), pl. magnetofon, MINIDISC, J´ at´ek / MIDI csatlakoz´ o (15 p´ olus´ u).
˝ LEP ´ ESEK ´ 2.10. AZ ELSO
27
A perif´eri´ ak csatlakoztat´ as´ at seg´ıt˝ o k´epek o¨sszefoglal´asa:
Bekapcsol´ o nyom´ ogomb. Bekapcsol´ as jelz˝ ol´ ampa (LED) - z¨old. Merevlemez aktivit´ as l´ampa - s´arga. T¨ orl´es nyom´ ogomb (RESET). Billenty˝ uzet csatlakoz´o. Eg´er csatlakoz´ o. P´ arhuzamos / nyomtat´o csatlakoz´o. RS232 soros kommunik´aci´os csatlakoz´o ttyS0, azaz COM1. RS232 soros kommunik´aci´os csatlakoz´o ttyS1, azaz COM2. Monitor csatlakoz´ o. Ethernet h´ al´ ozati / ADSL modem csatlakoz´o. USB univerz´ alis soros busz csatlakoz´o. J´ at´ek / botkorm´ any csatlakoz´o. MIDI csatlakoz´ o.
28
2.11.
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
A sz´ am´ıt´ og´ ep u ese ¨ zembe helyez´
A sz´ am´ıt´ og´ ep bekapcsol´ asa Miut´an csatlakoztattuk az ¨ osszes sz¨ uks´eges perif´eri´at ´es a t´apk´abeleket, minden k´eszen ´all arra, hogy bekapcsoljuk u ´j sz´am´ıt´og´ep¨ unket ´es elkezdj¨ unk vele dolgozni.
Kapcsoljuk be az ¨osszes csatlakoztatott perif´eri´at: monitort, nyomtat´ot, hangsz´or´o-rendszert, stb. Kapcsoljuk be a h´al´ozati f˝okapcsol´ot a sz´am´ıt´og´ep h´atlapj´an.
Kapcsoljuk be a sz´am´ıt´og´epet az el˝olapon tal´alhat´o bekapcsol´o nyom´ogombbal.
A bekapcsol´ as ut´ an azonnal - a hardver elemek alaphelyzetbe ´all´ıt´asa ut´an az u ´gynevezett BIOS (Basic Input Output System) l´ep m˝ uk¨od´esbe. Ez egy nemfelejt˝o mem´ori´ aba (Flash ROM) ´egetett program, melynek tartalma akkor sem v´esz el, ha kikapcsoljuk a sz´ am´ıt´ og´epet. A BIOS, ahogy az elnevez´ese is mutatja alapvet˝o bemeneti ´es kimeneti folyamatokat vez´erel, els˝ o r´etegk´ent a hardver k¨or¨ ul. Erre ´ep¨ ulnek tov´abbi r´etegekk´ent az oper´aci´os rendszerek (OS), ezekre pedig azok az alkalmaz´asok, amelyekkel m´ar
´ ´ITOG ´ EP ´ UZEMBE ´ ¨ 2.11. A SZAM HELYEZESE
29
az ember k¨ozvetlen¨ ul, vagy tov´ abbi alkalmaz´asi r´etegeken kereszt¨ ul dolgozik, illetve kommunik´ al. K´epzelj¨ uk el az eg´eszet olyannak, mint egy hagyma. A h´arom f˝ o r´eteg: az alkalmaz´ asok, az oper´aci´os rendszer, ´es a BIOS mindegyik´evel kapcsolatba ker¨ ulhet¨ unk - k¨ ul¨ onb¨oz˝o m´ert´ekben - munk´ank sor´an. Ha a sz´am´ıt´og´epre nem telep´ıtettek oper´ aci´ os rendszert (ez´ert alkalmaz´asokat sem) a bekapcsol´as ut´ an csak a BIOS fog m˝ uk¨ odni. A BIOS ´ altal´ aban men¨ us kezel˝ ofel¨ ulettel rendelkezik, amelyen kereszt¨ ul param´eterek sokas´ ag´ at lehet el´erni ´es m´ odos´ıtani. Ez a BIOS Setup-program - ma m´ar l´etezik angol, n´emet, spanyol, olasz, francia nyelv˝ u men¨ urendszerrel. Bekapcsol´as ut´an a BIOS egy POST-ot (Power-On-Self-Test) hajt v´egre hosszabb-r¨ovidebb mem´oriateszttel. Ez alatt az id˝ o alatt, ´ altal´aban a k´eperny˝o alj´an ki´ırja, hogy melyik billenty˝ u le¨ ut´es´evel lehet a Setup-programba bel´epni - Entering Setup F2 , Ctrl + Alt + Esc ). Ha l´ atjuk a k´eperny˝on ezt, vagy hasonl´o tartalm´ u (Del feliratot, jegyezz¨ uk meg a k´es˝ obbi BIOS be´all´ıt´ashoz. Miut´an lezajlott a POST a BIOS megpr´ob´al bet¨olthet˝o oper´aci´os rendszert keresni az el´erhet˝ o ´es erre a c´elra enged´elyezett lemezegys´egeken. Ha nem tal´al, akkor SYSTEM BOOT FAILURE! - rendszerind´ıt´asi hiba - vagy hasonl´o tartalm´ u felirat jelenik meg a k´eperny˝ on. Ha van a sz´ am´ıt´ og´epen telep´ıtett oper´aci´os rendszer, akkor a BIOS azt megtal´alja ´es elkezd˝ odik a rendszerbet¨ olt´esi folyamat - system booting / loading. Ez az oper´aci´os rendszert˝ ol ´es a sz´ am´ıt´ og´ep sebess´eg´et˝ol f¨ ugg˝oen 5-10 m´asodpercet vesz ig´enybe. Ezut´an sz´ am´ıt´ og´ep¨ unk k´esz a haszn´ alatra vagy tov´abbi alkalmaz´asok telep´ıt´es´ere.
A sz´ am´ıt´ og´ ep kikapcsol´ asa A sz´am´ıt´ og´ep bekapcsol´ asa ut´ an az els˝o dolgunk legyen, hogy megtanuljuk azt szab´alyosan kikapcsolni. Ha a sz´am´ıt´ og´epen m˝ uk¨ odik valamilyen oper´aci´os rendszer, akkor annak a m˝ uk¨od´es´et el˝ osz¨ or le kell ´ all´ıtani. Az oper´aci´os rendszerek ´altal´aban be tudj´ak z´arni a felett¨ uk fut´ o alkalmaz´ asokat, de az is el˝ofordulhat, hogy nek¨ unk kell ezeket is bez´arni. Grafikus alkalmaz´ asok eset´eben tipikusan a F´ajl men¨ u utols´o t´etele a Kil´ep´es. Az oper´aci´os rendszerekn´el pedig az Alkalmaz´asok ind´ıt´omen¨ uj´enek utols´o t´etele a Kil´ep´es, vagy van k¨ ul¨ on erre a c´elra egy ikon vagy nyom´ogomb a F˝omen¨ u sorban. Miut´an a Kil´ep´esre kattintottunk az oper´aci´os rendszerek kikapcsolj´ak vagy inakt´ıv ´allapotba helyezik a grafikus kezel˝o fel¨ uletet ´es v´alaszt´asi lehet˝os´eget k´ın´alnak arra vonatkoz´ olag, hogy le´ alljon vagy u ´jrainduljon az oper´aci´os rendszer. V´alasszuk a le´ all´ıt´ ast!
30
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
A le´all´ıt´as majdnem olyan hossz´ u folyamat, mint a bet¨olt´es, ez´ert v´arjunk t¨ urelemmel. A le´ all´ıt´ asi folyamat v´eg´en az oper´aci´os rendszer kikapcsol´asi parancsot k¨ uld a sz´ am´ıt´ og´ep t´ apegys´eg´enek, majd az automatikusan kikapcsol (felt´eve hogy ATX rendszer˝ u t´ apegys´eg¨ unk van). Ha befejezt¨ uk a munk´at, kapcsoljuk ki a perif´eri´akat is! A sz´ am´ıt´ og´ep h´ atlapj´ an lev˝o h´al´ozati f˝okapcsol´ot nem sz¨ uks´eges kikapcsolni minden alkalommal, csak ha hossz´ u ideig nem haszn´aljuk a sz´am´ıt´og´epet vagy az szervizre szorul. Ha nincs telep´ıtett grafikus fel¨ ulet a g´ep¨ unk¨on (ekkor csak parancssoros fel¨ ulet¨ unk van), a Ctrl+Alt+Del gombok egy¨ uttes lenyom´asa ´altal´aban u ´jraind´ıtja a rendszert. Ha nincs telep´ıtett oper´ aci´ os rendszer a sz´am´ıt´og´epen, akkor nincs lehet˝os´eg az automatikus kikapcsol´ asra. Ilyenkor a bekapcsol´o nyom´ogomb ism´etelt megnyom´as´aval tudjuk kikapcsolni a g´epet. El˝ofordulhat, hogy egy program, egy hardver elem vagy maga az oper´aci´os rendszer hib´aj´ ab´ ol nem kapcsol ki a sz´ am´ıt´og´ep. Ilyenkor tartsuk nyomva a bekapcsol´o nyom´ ogombot, 4-5 m´ asodperc m´ ulva a sz´am´ıt´og´epnek ki kell kapcsolnia. Ha az oper´aci´ os rendszer nem tudott szab´ alyosan le´allni, a legk¨ozelebbi indul´asn´al ezt valamilyen form´ aban nehezm´enyezni fogja ´es valamilyen biztons´agi folyamatot ind´ıt be. Ez a merevlemez egy r´esz´enek a tesztel´ese szokott lenni. K¨ovess¨ uk az oper´aci´os rendszer utas´ıt´ asait!
2.12.
A BIOS be´ all´ıt´ asa
Kapcsoljuk be a sz´ am´ıt´ og´epet ´es l´epj¨ unk be a fentiek szerint a BIOS-ba! A bel´ep´es ut´an egy, a k¨ ovetkez˝ o t´ abl´ azathoz hasonl´o tartalm´ u men¨ usor jelenik meg a k´eperny˝o fels˝ o r´esz´en. A k´eperny˝ o als´ o r´esz´en ´ altal´ aban ¨ osszefoglalva megtal´aljuk, hogy mely billenty˝ uket mire haszn´ alhatjuk a BIOS-ban. Jobb oldalon pedig az adott helyzethez illeszked˝o seg´ıts´eget tal´ alhatunk.
Maintenance Jelszavak t¨ orl´ ese. Kiterjesztett be´ all´ıt´ asok. Processzor inform´ aci´ ok.
Main Hardver elemek kioszt´ asa, adataik. Rendszerid˝ o.
Advanced Lapkak´ eszlet (chipset) kiterjesztett be´ all´ıt´ asai. Alaplapra ´ ep´ıtett perif´ eri´ ak, IDE, FDD, Num Lock, video
Security Jelszavak be´ all´ıt´ asa, kezel´ ese. Biztons´ agi tulajdons´ agok.
´ ´ITASA ´ 2.12. A BIOS BEALL
Power Energia gazd´ alkod´ as be´ all´ıt´ asai.
31 Boot Rendszerbet¨ olt´ esi be´ all´ıt´ asok (Boot). POST be´ all´ıt´ asok.
Exit Be´ all´ıt´ asok ment´ ese, elvet´ ese. Alap´ ert´ ekek.
A men¨ usor tagjai k¨ oz¨ ott a jobbra-balra ny´ıl billenty˝ ukkel mozoghatunk. A men¨ uk vagy leg¨ ord¨ ul˝ o men¨ uk´ent jelennek meg, vagy teljes k´eperny˝on jelennek meg az egyes t´etelek, amelyek sorai k¨ oz¨ ul a fel-le ny´ılbillenty˝ ukkel v´alaszthatunk. Ut´obbi esetben, ahol van almen¨ u, ott ezt jelzi (pl. I ). A kiv´alasztott men¨ usort vagy almen¨ us t´etelt Enter-rel nyithatjuk meg. Az ´eppen kiv´ alasztott t´etel nagyf´enyerej˝ u, feh´er vagy s´arga kiemel´est kap ´es az aktu´alis ´ert´ek´et (vagy annak tulajdons´ag´at) mutatja inverz (ellent´etes h´at ter˝ u) kiemel´essel. Ha a t´etelre ism´et Enter -t u unk, akkor egy kis ablakot nyit ¨t¨ meg, amelyben megmutatja a v´ alaszthat´o ´ert´ekeket vagy tulajdons´agokat, kiemelve az ´eppen be´ all´ıtottat. Ezek k¨ oz¨ ul a fel-le ny´ılbillenty˝ ukkel v´alaszthatunk ´es a v´alaszt´ast Enter-rel hagyhatjuk j´ ov´ a. Minden helyzetb˝ol az Esc billenty˝ uvel l´ephet¨ unk vissza, eg´eszen a kil´ep´esig. Figyelem! A BIOS-ban szabadon navig´ alhatunk a ny´ıl billenty˝ ukkel, bel´ ephetu am´ıt´ og´ epu o ¨ nk az almenu ¨ kbe, ismerkedhetu ¨ nk sz´ ¨ nk alapvet˝ be´ all´ıt´ asaival, tulajdons´ agaival! Ku onb¨ oz˝ o t´ıpus´ u g´ epekn´ el a le´ırtakkal nem teljesen azonos BIOS¨ l¨ okkal is tal´ alkozhatunk, de m˝ uk¨ od´ esi elv´ et tekintve megegyez˝ oek. Ha m´ odunk van r´ a, tanulm´ anyozzuk a sz´ am´ıt´ og´ ep alaplapj´ anak dokument´ aci´ oj´ at, ku on¨ os tekintettel a BIOS be´ all´ıt´ asait. A be´ all´ıt´ asokat ¨ l¨ csak akkor v´ altoztassuk meg, ha teljesen biztosak vagyunk a dolgunkban! N´ eh´ any j´ olir´ anyzott m´ odos´ıt´ assal ak´ ar u eptelenn´ e is tehet¨ zemk´ ju am´ıt´ og´ epu erletezzu ¨ k sz´ ¨ nket. Semmi esetre sem k´ıs´ ¨ nk! ´ Altal´ aban nincs sz¨ uks´eg arra, hogy b´ armit m´odos´ıtsunk a BIOS-ban. Az alap´ert´ekek ´es az automatikus be´ all´ıt´ asok megfelel˝oek. K´et esetben azonban sz¨ uks´eg¨ unk lehet arra, hogy ilyen gyakorlatot szerezz¨ unk. Ha szeretn´enk sz´ am´ıt´ og´ep¨ unket az illet´ektelen haszn´alatt´ol ´ovni, akkor jelszavaz´asra van sz¨ uks´eg¨ unk, amit rendszeresen v´altoztatni is kell. Ha egy u ´j, vagy m´ asodik oper´ aci´ os rendszert szeretn´enk telep´ıteni a sz´am´ıt´og´epre, vagy csak szeretn´enk kipr´ ob´ alni egyet, akkor sz¨ uks´eg¨ unk lehet arra, hogy m´odos´ıtsuk a rendszerbet¨ olt´esi sorrendet. El˝obbihez a Security men¨ u, az ut´ obbihoz a Boot men¨ u r´eszletesebb megismer´es´ere van sz¨ uks´eg¨ unk. A Security men¨ u egy Supervisor password (fel¨ ugyel˝oi vagy f˝on¨oki jelsz´o) ´es egy User password (felhaszn´ al´ oi jelsz´ o) be´all´ıt´as´at teszi lehet˝ov´e, esetleg a User
32
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
password tulajdons´ agait is megadhatjuk. A jelszavak megad´asakor ism´etelt megad´ast k´er a v´eletlen el¨ ut´esek ellen. Ha van erre lehet˝ os´eg, korl´ atozzuk minim´alisra a User jelsz´o jogosults´agait a BIOS-ban. Ez vagy teljes letilt´ ast jelent, vagy csak az id˝o / d´atum ´es a saj´at jelsz´o m´odos´ıt´ as´ at teszi lehet˝ ov´e. Ha csak a BIOS illet´ektelen haszn´ alat´at akarjuk megakad´alyozni, akkor adjunk meg Supervisor jelsz´ ot. Ha a sz´ am´ıt´og´ep¨ unk´et is, akkor adjunk meg User jelsz´ot is. Bekapcsol´ as ut´ an - az ut´ obbi esetben - azonnal jelsz´ot k´er a sz´am´ıt´og´ep ´es nem lehet tov´abbl´epni, am´ıg nem kapja meg a jelszavak valamelyik´et. Csak Supervisor jelsz´o eset´en indul azonnal a sz´ am´ıt´ og´ep, ´es csak akkor k´er jelsz´ot, ha be akarunk l´epni a BIOS-ba. A Supervisor jelsz´ oval haszn´ alhatjuk a sz´am´ıt´og´epet ´es a BIOS-t is, a User jelsz´oval csak a sz´ am´ıt´ og´epet, esetleg a BIOS-t korl´atozottan. A Supervisor jelsz´ ot senkinek, a User jelsz´ot csak illet´ekesnek hozzuk a tudom´as´ara ´es lehet˝ oleg ne felejts¨ uk el egyiket sem, mert az elfelejtett Supervisor jelsz´ot csak szakm˝ uhelyben lehet hat´ astalan´ıtani, n´emi neh´ezs´eggel. Term´eszetesen a jelszavakat a Supervisor jelsz´ o birtok´aban m´odos´ıthatjuk. Mindk´et jelsz´ora igaz, hogy ha u ´jra k´erj¨ uk a jelsz´ o be´ all´ıt´ as´at a BIOS-ban ´es az u ´j jelsz´o hely´et -t u unk, akkor t¨or¨olj¨ uk a jelszavaz´ast. u ¨t¨ ¨resen hagyjuk, majd Enter A Boot men¨ uben egy els˝ obbs´egi (priorit´asi) sorrendet adhatunk meg a lehets´eges meghajt´ oinkra meghat´ arozva aszerint, hogy melyikr˝ol szeretn´enk bet¨olteni els˝o-, m´asod-, harmad-, negyedsorban az oper´aci´os rendszert. Az egyik szok´ asos megold´ as, hogy: 1st Boot Device (els˝ o), 2nd Boot Device (m´ asodik), 3rd Boot Device (harmadik), 4th Boot Device (negyedik oper´aci´os rendszer bet¨olt˝o meghajt´o), vagy hasonl´o t´eteleket tal´ alunk a men¨ uben. V´alasszuk ki az els˝ot ´es nyomjuk meg az Enter billenty˝ ut! Ekkor egy ablakban felk´ın´ alja a lehets´eges eszk¨oz¨oket: Removable Device (hajl´ekonylemez), Hard Drive (merevlemez), ATAPI-CDROM, Disabled (letiltva), kiemelve azt, amelyik ´eppen be van ´ all´ıtva. Ha az ATAPI-CDROM-ot v´alasztjuk, majd Enter-t u unk, akkor el˝ osz¨ or a CD-r˝ol, ha a Hard Drive-ot v´alasztjuk, ¨t¨ akkor a merevlemezr˝ ol, ha a Removable Device-t akkor a hajl´ekonylemezr˝ol fogja
´ ´ITASA ´ 2.12. A BIOS BEALL
33
a BIOS megk´ıs´erelni bet¨ olteni az oper´ aci´ os rendszert. Egy m´asik szok´ asos megold´ as, hogy: 1. 2. 3. 4.
Removable Device, IDE Hard Drive, ATAPI-CDROM, Other Boot Device (egy´eb oper´aci´os rendszerbet¨olt˝o eszk¨oz),
vagy hasonl´o t´eteleket tal´ alunk a men¨ uben. A sorsz´am itt is az aktu´alis els˝obb -t u unk, akkor egy s´egi sorrendet jelenti. Ha kiv´ alasztjuk az els˝ot, majd Enter ¨t¨ ablakban letilthatjuk vagy enged´elyezhetj¨ uk (pl. az adott meghajt´o t´ıpusjel´evel) azt, hogy a hajl´ekonylemez r´eszt vegyen-e a bet¨olt´esi folyamatban. Vagyis, hogy a BIOS keressen-e a hajl´ekonylemezen bet¨olthet˝o oper´aci´os rendszert. Ha a harmadikat v´ alasztjuk ´es azt szeretn´enk, hogy el˝osz¨or ezen, teh´at a CD-n (a numerikus billenty˝ uzeten) billenty˝ u k´etszeri keressen a BIOS, akkor a sz¨urke + lenyom´as´aval az els˝ o helyre l´eptethetj¨ uk a CD-ROM meghajt´ot. K¨ozben az els˝o kett˝o egy hellyel lejjebb ker¨ ul az els˝ obbs´egi sorban. Ez tal´an egy kicsit bonyolultnak t˝ unhet, de ha v´egiggondoljuk, hogy mire lehet sz¨ uks´eg¨ unk, akkor m´ aris egyszer˝ ubb lesz. CD-r˝ ol u ´j oper´ aci´ os rendszert akarunk telep´ıteni. A sz¨ uks´eges els˝obbs´egi sorrend:
1. ATAPI-CDROM, 2. IDE Hard Drive, 3. Removable Device. A telep´ıt´es elindul a CD-r˝ ol, majd amikor befejezt¨ uk ´es kivett¨ uk a CD-t a meghajt´ ob´ ol akkor a merevlemez lesz a k¨ovetkez˝o el´erhet˝o rendszerbet¨olt˝o meghajt´ o. CD-r˝ ol u ´j oper´ aci´ os rendszert akarunk telep´ıteni, de az indul´o oper´aci´os rendszer hajl´ekonylemezen ´ all rendelkez´es¨ unkre. A sz¨ uks´eges els˝obbs´egi sorrend:
1. Removable Device, 2. IDE Hard Drive, 3. ATAPI-CDROM. A telep´ıt´es elindul a hajl´ekonylemezr˝ol, folytat´odik a CD-r˝ol, majd amikor befejezt¨ uk ´es kivett¨ uk a hajl´ekonylemezt a meghajt´ob´ol akkor a merevlemez lesz a k¨ ovetkez˝ o el´erhet˝ o rendszerbet¨olt˝o meghajt´o.
34
2. FEJEZET
´ ´ITOG ´ EP ´ FELEP ´ ´ITESE ´ A SZAM
Stabil a sz´ am´ıt´ og´ep¨ unk, nincs sz¨ uks´eg¨ unk oper´aci´os rendszer telep´ıt´es´ere, vagy kipr´ ob´ al´ as´ ara. A javasolt els˝ obbs´egi sorrend:
1. IDE Hard Drive, 2. ATAPI-CDROM, 3. Removable Device. Az oper´ aci´ os rendszer mindig a merevlemezr˝ol indul. Ha esetleg megs´er¨ ul a merevlemez vagy az oper´ aci´ os rendszer, akkor van es´ely¨ unk arra, hogy a CD-r˝ol vagy a hajl´ekonylemezr˝ ol ´eletet lehelj¨ unk sz´am´ıt´og´ep¨ unkbe.
2.13.
Oper´ aci´ os rendszerek
Mint azt a sz´ am´ıt´ og´ep bekapcsol´ asa c´ım˝ u fejezetben m´ar eml´ıtett¨ uk, a BIOS alapvet˝o bemeneti ´es kimeneti folyamatokat vez´erel, els˝o r´etegk´ent a hardver k¨or¨ ul. Erre ´ep¨ ul tov´ abbi r´etegk´ent az oper´aci´os rendszer (OS), erre pedig azok az alkalmaz´asok, amelyekkel m´ ar az ember k¨ozvetlen¨ ul, vagy tov´abbi alkalmaz´asr´etegeken kereszt¨ ul dolgozik, illetve kommunik´al. Ez a r´eteges (hagyma) modell nagyon elterjedt ´es szeml´eletes. J´ ol haszn´alhat´o a nagyon ¨osszetett rendszerek elemz´es´ere. Az oper´aci´ os rendszer teh´ at az els˝ o olyan r´eteg a sz´am´ıt´og´ep k¨or¨ ul, amellyel az ember a haszn´ alat sor´ an rendszeresen kapcsolatba ker¨ ul. Egy oper´aci´os rendszer rengeteg program-, adat-, le´ır´ o-, k´ep-, stb. f´ajlb´ol fel´ep¨ ul˝o, rendk´ıv¨ ul ¨osszetett programrendszer, amely az adott oper´ aci´ os rendszerre t¨obb´e-kev´esb´e jellemz˝o - j´o esetben szabv´ anyos - k¨ onyvt´ ar-strukt´ ur´ aban (mapp´akban) helyezkedik el. Ez m´ar obb egym´ asba ´agyazott fastruktura. Ehhez j¨onnek ¨onmag´aban is el´eg bonyolult, t¨ m´eg az ´altalunk haszn´ alt k¨ ul¨ onf´ele alkalmaz´asok (irodaprogramok, grafikaprogramok, multim´edia, stb.), valamint ezek haszn´alata sor´an l´etrej¨ov˝o dokumentum ´es egy´eb adatf´ajlok, j´ o esetben t´em´ ak szerint k¨onyvt´arakba (mapp´akba) rendezve. Az´ert, hogy ne keveredjen ¨ ossze rem´enytelen¨ ul a merevlemezen - ´es a fej¨ unkben az oper´aci´os rendszer, az alkalmaz´ as, a saj´at projekt ´es az adat, c´elszer˝ u mag´ara az oper´aci´os rendszerre is alkalmazni a r´etegmodellt. Ilyen m´odon elemezve a k´erd´est meg´ allap´ıthatjuk, hogy k´etf´ele koncepci´o l´etezik ma az oper´ aci´ os rendszerek vil´ ag´ aban: egy monolitikus modell, amelynek r´etegei ugyan elm´eletileg l´eteznek, de olyan sz¨ovev´enyes m´odon kapcsol´odnak egym´ashoz, hogy gyakorlatilag nem v´ alaszhat´ok sz´et. A m´asik koncepci´ o az ´eles hat´ arokkal sz´etv´alasztott, r´eteges modell, amelynek m´eg egyes r´etegei is modul´ aris fel´ep´ıt´es˝ uek. A modul´aris fel´ep´ıt´es miatt j´ol alkalmazkodik az ig´enyekhez - j´ ol sk´ al´ azhat´o, az ´eles r´eteghat´arok k¨ovetkezm´enye pedig, hogy az egyes r´etegek megval´ os´ıt´ as´ ara t¨obb egyenrang´ u, ´eletk´epes megold´as sz¨ ulethet, amelyek k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o v´ alaszokat adnak ugyanarra a probl´em´ara.
´ OS ´ RENDSZEREK 2.13. OPERACI
35
A monolitikus modelln´el tov´ abb´ a nagy a k´ıs´ert´es, hogy ne csak az oper´aci´os rendszer r´etegei n˝ ojenek o ssze, hanem az alkalmaz´asok is az oper´aci´os rendszer¨ rel ´es a saj´at projektek az alkalmaz´ assal (l´asd m´eg z´art forr´ask´od, marketing, konzumer-idiotizmus c´ımszavak). A modul´ aris ´es r´eteges modellben a modulok ´es a r´etegek kapcsolata vil´agos, szabv´anyos, (esetleg) nyilv´ anos, ami szabad teret enged a kreativit´asnak, ugyanakkor elveszi a teret a rejtett biztons´ agi r´esek kihaszn´al´oi el˝ol (l´asd m´eg ny´ılt forr´ask´od, szabads´ ag, szem´elyis´egi jogok). Az el˝ony¨ ok ´es a h´ atr´ anyok m´erlegel´ese r´ank van b´ızva. A k´et modell, k´et u ´t, k´et filoz´ofia, k´et ´eletszeml´elet. Nincs legr¨ ovidebb u ´t. . . Befejez´es¨ ul n´eh´ any okvetetlenked´es egy rendm´ani´as hardveres” billenty˝ uze” t´eb˝ol. A feltelep¨ ul˝ o programok ´ altal´ aban seg´ıtenek benn¨ unket abban, hogy egy ´attekinthet˝o k¨onyvt´ arrendszer j¨ ojj¨ on l´etre, de saj´at dokumentumaink ´es projektjeink r´esz´ere mi fogunk l´etrehozni k¨ onyvt´ arrendszert. Ez´ert ´eppen u ´gy, mint egy irod´aban, c´elszer˝ u el˝ ore v´egiggondolni a lehet˝os´egeket, az el´erend˝o c´elokat ´es alapvet˝o szab´alyokat, majd ezeket k¨ ovetkezetesen betartani. Ha merevlemez¨ unk f´ajlok (iratok) ¨ ossze-visszadob´ alt halmaza lesz, teljesen v´eletlenszer˝ uen megnyitott k¨onyvt´arakban (mapp´ akban), akkor bizony nem sok ¨or¨om¨ unk lesz egy id˝o ut´an sz´am´ıt´og´ep¨ unkben, mivel semmit sem fogunk megtal´alni rajta. A sz´am´ıt´ og´ep nem csoda, az informatika nem misztikum - f˝oleg nem globalista ´altudom´ any - hanem szersz´ am a ma ember´enek kez´eben, mint egykor a k´es. Seg´ıtheti ´elet¨ unket, alkothatunk ´es rombolhatunk vele. Csak rajtunk m´ ulik (l´asd m´eg szabad akarat).
3. fejezet
Part´ıcion´ al´ as 3.1.
Bevezet´ es
Miel˝ott telep´ıten´enk az UHU-Linuxot, el˝ofordulhat, hogy u ´gy kell el˝ok´esz´ıten¨ unk hely´et a merevlemez¨ unk¨ on, hogy a megl´ev˝o, eddig haszn´alt rendszer¨ unk s´ertetlen maradjon.
3.2.
Telep´ıt´ es megl´ ev˝ o Windows rendszer mell´ e
Ebben az esetben sz¨ uks´eg¨ unk lesz egy speci´alis programra, amellyel merevlemez¨ unk feloszt´ as´ at m´ odos´ıtani tudjuk oly m´odon, hogy az eddigi adatok, programok is megmaradjanak ´es az u ´j oper´ aci´os rendszert is ki tudjuk pr´ob´alni. J´o n´eh´any megold´ as v´ alaszthat´ o. E f¨ uzetben egy igen gyakori ´es n´epszer˝ u Windows, valamint egy DOS alatt fut´ o programot, illetve azok kezel´es´et mutatjuk be. Miel˝ott komolyabb beavatkoz´ ast v´egezn´enk megl´ev˝o f´ajlrendszer¨ unk¨on, c´elszer˝ u fontosabb adatainkr´ ol biztons´ agi m´asolatot k´esz´ıteni. Erre alkalmas lehet ´ ır´o egys´eg. Kisebb adatmennyis´eg eset´en egy m´asik merevlemez, vagy CD-´ır´ o/Ujra´ kiv´al´oan lehet egy USB csatlakoz´ as´ u PenDrive, vagy v´egs˝o esetben egy 1.44 MB kapacit´as´ u floppy lemez.
Partition Magic, a var´ azslatos”. . . ” Az els˝o alkalmaz´ as neve Partition Magic (tov´abbiakban PM) vagyis a part´ıci´o ” var´azsl´o”.
38
3. FEJEZET
´ AS ´ PART´ICIONAL
A program pr´ obaverzi´ oja let¨ olthet˝ o a http://www.powerquest.com/partitionmagic/ weboldalr´ ol (a Try Now linkre kattint´ assal), egyszer˝ u regisztr´ al´ ast k¨ ovet˝ oen. Az angol nyelv˝ u´ allom´ any m´ erete 22.6 MB.
Miel˝ott nekifogn´ ank a folyamatnak, egy fontos tan´acs: ellen˝orizz¨ uk le (SCANDISK.EXE vagy CHKDSK.EXE), ´es t¨ oredezetts´egmentes´ıts¨ uk (DEFRAG.EXE) merevlemez¨ unket, mert ezzel id˝ ot sp´ orolunk meg! Telep´ıts¨ uk a programot, majd ind´ıtsuk el. L´athat´o hogy h´ any darab ´es milyen m´eret˝ u merevlemez van sz´am´ıt´og´ep¨ unkben. Erre az´ert van sz¨ uks´eg, hogy el tudjuk d¨onteni, melyik lemezen foglaljunk helyet a megismerni k´ıv´ ant u ´j oper´ aci´ os rendszernek. V´alasszuk azt, hogy az els˝o merevlemezre akarjuk telep´ıteni az UHU-Linuxot, mert u ´gy t˝ unik, hogy azon van a legnagyobb szabad hely. Kattintsunk az 1. sz´am´ u diszkre (3.1 ´abra).
3.1. ´ abra. Hol csin´aljunk helyet? Baloldalt kattintsunk az Install another operating system” men¨ ut´etelre ´es ” nyomjuk meg a Next gombot. Adjuk meg, hogy Linux rendszert k´ıv´ anunk telep´ıteni, majd a Next gombbal l´epj¨ unk tov´abb.
´ MEGLEV ´ O ˝ WINDOWS RENDSZER MELLE ´ 3.2. TELEP´ITES
39
´ oper´ 3.2. ´ abra. Uj aci´ os rendszer kiv´alaszt´asa
A k¨ovetkez˝ o k´eperny˝ on (3.3 ´ abra) azt kell eld¨onten¨ unk, hogy hol k´ıv´anjuk elhelyezni az u ´j part´ıci´ ot. V´ alasszuk a Before C:” (a C: el´e) lehet˝os´eget, ´es l´epj¨ unk ” tov´abb. ´ Ujabb k´erd´es: Melyik part´ıci´ ot k´ıv´ anjuk ´atm´eretezni, azaz melyik m´ar l´etez˝o part´ıci´ob´ol k´ıv´ anunk helyet lecs´ıpni” az UHU-Linux sz´am´ara (3.4 ´abra). ” V´alasszuk a C:”-t, majd a Next gombbal l´epj¨ unk tov´abb. ” Az u ´j part´ıci´ o adatait (m´eret, elnevez´es, part´ıci´o ´es f´ajlrendszer t´ıpus) ekkor kell megadnunk (3.5 ´ abra). Figyelj¨ unk arra, hogy a felszabad´ıtott ter¨ ulet a Swap1 part´ıci´o m´eretig´eny´et is fedezze! A part´ıci´ o t´ıpusa, azaz hogy els˝ odleges (Primary) vagy logikai (Logical) part´ıci´ot hozunk-e l´etre, ezen a k´eperny˝ on m´ ar eld¨ont¨ott, ugyanis ezt az inform´aci´ot m´ar meghat´ aroztuk (3.3 ´ abra), b´ ar akkor nem is tudtunk err˝ol. Mennyi helyet sz´ anjunk az UHU-Linuxnak? A rendszer teljes telep´ıt´es´ehez 2 GB b˝ os´egesen elegend˝o, de ehhez ne felejts¨ uk el hozz´aadni a saj´ at adataink t´ arol´ as´ ahoz sz¨ uks´eges ter¨ uletet is. Ha van elegend˝ o hely¨ unk, ´ırjuk be: 3.072 MB. Az u ´j part´ıci´o k¨otetc´ımk´ej´enek (label) megad´ asa nem k¨ otelez˝ o, csak lehet˝os´eg. 1 A swap part´ ıci´ o a virtu´ alis mem´ oriakezel´ es fontos r´ esze. Amikor a fizikai mem´ oria kev´ es, a mem´ oriakezel˝ o a swap part´ıci´ ot, mint a fizikai mem´ oria kiterjeszt´ es´ et kezdi el haszn´ alni. Emiatt a rendelkez´ esre ´ all´ o mem´ oria = fizikai mem´ oria + a swap ter¨ ulet m´ erete.
40
3. FEJEZET
3.3. ´ abra. Hov´ a ker¨ ulj¨on a part´ıci´o?
3.4. ´ abra. Melyik part´ıci´ o m´eret´et cs¨okkents¨ uk?
´ AS ´ PART´ICIONAL
´ MEGLEV ´ O ˝ WINDOWS RENDSZER MELLE ´ 3.2. TELEP´ITES
41
3.5. ´ abra. A part´ıci´o adatai Ha tov´abbl´ep¨ unk a k¨ ovetkez˝ o k´epen (3.6 ´abra) arra kell v´alaszt adnunk, hogy az u ´jonnan l´etrehozott part´ıci´ ot az ´atm´eretez´es ut´an akt´ıvv´a”, azaz in” d´ıthat´ov´a tessz¨ uk-e? Vigy´ azzunk az itt megadott v´alaszunkra, ugyanis ha itt az Immediately”-t v´ alasztjuk, akkor mindaddig, am´ıg nem telep´ıtj¨ uk fel az UHU” Linux-ot, r´egi rendszer¨ unk nem lesz ind´ıthat´o! A Later” v´alaszt´asa emiatt biz” tons´agosabb megold´ as lehet. . . Az ´atm´eretez´es folyamat´ aban ekkor egy ¨osszefoglal´o k´eperny˝ore jutunk, ahol ´attekinthetj¨ uk eddigi munk´ ankat. Itt t´enyleges v´altoz´as m´eg nem t¨ort´enik a merevlemezen, erre vonatkoz´ oan a k´es˝ obbiekben kapunk majd egy figyelmeztet˝o u ¨zenetet! Viszont ha valamit nem megfelel˝ oen ´ all´ıtottunk be, alkalmunk ny´ılik u ´jrakezdeni. Amennyiben megfelel˝ onek tal´ altuk az adatokat, l´epj¨ unk tov´abb. Akarunk-e swap part´ıci´ ot (cserepart´ıci´o) is l´etrehozni? Igen, kifejezetten szeretn´enk. A swap-r´ ol b˝ ovebbet majd a telep´ıt´es le´ır´as´an´al tal´alunk, itt v´alaszoljunk Yes”-szel ´es haladjunk tov´ abb (3.9 ´ abra). ” Hov´a tegy¨ uk a swap part´ıci´ ot? A megl´ev˝o C:” el´e, a m´ar l´etrehozott UHU” Linux el´e, esetleg az UHU-Linux m¨ og´e? Ebben az esetben tulajdonk´eppen mindegy, de mivel cserepart´ıci´ or´ ol van sz´ o, jobb lesz ha min´el ink´abb a merevlemez elej´ehez” van k¨ ozel, hiszen a merevlemezek fizik´aj´ab´ol ad´od´oan ezeket a helyeket ” ´eri el a leggyorsabban, teh´ at a m˝ uk¨ od´es gyorsabb lehet, mint a m´asik esetben.
42
3. FEJEZET
3.6. ´ abra. Aktiv´ aljuk a part´ıci´ot?
3.7. ´ abra. Eml´ekeztet˝o az el˝obbiekre.
´ AS ´ PART´ICIONAL
´ MEGLEV ´ O ˝ WINDOWS RENDSZER MELLE ´ 3.2. TELEP´ITES
3.8. ´ abra. J´ ov´ahagy´as.
3.9. ´ abra. Csin´ alunk swap-et is?
43
44
3. FEJEZET
´ AS ´ PART´ICIONAL
A legjobb megold´ as az, ha a swap ter¨ ulet egy k¨ ul¨on (gyors) merevlemezen ker¨ ul elhelyez´esre! Haladjunk tov´ abb (3.10 ´ abra).
3.10. ´ abra. Hol legyen a swap? A megjelen˝ o k´erd´es m´ ar az el˝ obbiekb˝ ol ismer˝os lehet! Azt kell eld¨ onten¨ unk, hogy a swap part´ıci´ot melyik megl´ev˝o part´ıci´o ter¨ ulet´en hozzuk l´etre. Harapjunk bele a C:” jel˝ ube, vagy a m´ar az el˝oz˝oekben l´etrehozott” ” ” UHU-Linux part´ıci´ ob´ ol sz´ anunk neki helyet (3.11 ´abra)? V´alasszuk az ut´obbit. Tekintettel a swap m´eret´ere, b˝ oven marad hely az UHU-Linuxnak. an adjuk meg, hogy mekkora legyen a cserepart´ıci´o m´erete (3.12 A Next ut´ ´abra). Mint azt az el˝ obb m´ ar eml´ıtett¨ uk, a swap-r´ol a telep´ıt´esn´el lesz m´eg sz´o, adjunk meg 256 Mb´ ajt m´eretet erre a c´elra. A k¨ovetkez˝ o´ abra (3.13 ´ abra) ism´et egy ellen˝orz´esi lehet˝os´eg. Ha valamit nem megfelel˝oen adtunk meg az el˝ oz˝ oekben, itt m´eg lehet˝os´eg¨ unk van m´odos´ıtani a swap part´ıci´oval kapcsolatos adatainkat. Ha rendben van minden, l´epj¨ unk tov´abb a Finish gomb seg´ıts´eg´evel. Utols´o ´abr´ ank a 3.14 ´ abra. Figyelmesen ellen˝orizz¨ uk le a l´athat´o adatokat! A nagyobbik ablakban l´ atjuk mindazt, amit eddig ¨ossze´all´ıtottunk! Ha mindent leellen˝orizt¨ unk, m´ ar csak egy feladat maradt h´atra: kattintanunk kell a baloldalt alul l´athat´o Apply” (V´ altoztat´ asok j´ ov´ ahagy´asa, alkalmaz´asa) felirat´ u gombra, ” ´es a part´ıci´o var´ azsl´ o elkezdi a t´enyleges munk´at. Fontos! miut´ an r´ akattintottunk az Apply ikonra, m´ ar nincs vissza´ ut! T¨ urelemmel v´ arjuk meg, am´ıg a g´ ep v´ egrehajt minden utas´ıt´ ast. Ez egyes ese-
´ MEGLEV ´ O ˝ WINDOWS RENDSZER MELLE ´ 3.2. TELEP´ITES
3.11. ´ abra. Mib˝ ol cs´ıpj¨ unk le ter¨ uletet?
3.12. ´ abra. Mekkora legyen a m´erete?
45
46
3. FEJEZET
3.13. ´ abra. Ellen˝ orz´esi lehet˝os´eg
3.14. ´ abra. M´ odos´ıt´as el˝ott. . .
´ AS ´ PART´ICIONAL
´ ROVIDEN ¨ 3.3. A FIPS” PROGRAMROL ”
47
¨ tekben ak´ ar TOBB PERCIG IS ELTARTHAT!!! A t¨ urelmes v´ arakoz´ ason k´ıv¨ ul semmi dolgunk nincs, viszont a folyamat v´ egrehajt´ asa k¨ ozben lehet˝ oleg ne legyen ´ aramsz¨ unet (c´ elszer˝ u emiatt sz¨ unetmentes ´ aramforr´ ast alkalmazni legal´ abb erre az id˝ oszakra). Ha a g´ ep v´ egzett, nekifoghatunk az UHU-Linux feltelep´ıt´ es´ enek!
3.3.
A fips” programr´ ol r¨ oviden ”
Mely esetben haszn´ alhatjuk? A fips abban az esetben haszn´ alhat´ o, ha a merevlemezen egy els˝odleges FAT part´ıci´o van. Azaz a merevlemezt teljes m´eret´eben haszn´altuk eddig. A fips dokument´ aci´ oja szerint alkalmaz´as´at az al´abbiak korl´atozz´ak: csak akkor alkalmazhat´ o, ha a merevlemezhez t¨ort´en˝o hozz´af´er´esek a BIOS 13-as interruptj´ an kereszt¨ ul t¨ ort´ennek; ha 512 b´ ajt szektorm´eret˝ u a merevlemez; 12 bites FAT eset´en nem haszn´ alhat´o; csak DOS part´ıci´ ok szeletelhet˝ ok; extended DOS part´ıci´ okat nem kezel; nem haszn´ alhat´ o, ha m´ ar van n´egy els˝odleges part´ıci´onk; haszn´alat´ahoz ugyanis sz¨ uks´eg van legal´ abb egy szabad part´ıci´o bejegyz´esre; a fips nem m˝ uk¨ odik, ha a kiindul´ o part´ıci´om´eret t¨obb 4.085 cluster-n´el.
El˝ ok´ eszu ¨ letek A fips egy egyszer˝ u DOS alatt m˝ uk¨od˝o program. Let¨olthet˝o a http://www.tux.org/pub/dos/partition-programs/fips/fips-20/ c´ımr˝ol. Az el˝obbi t´enyre ind´ıt´ as ut´ an felh´ıvja figyelm¨ unket:
48
3. FEJEZET
´ AS ´ PART´ICIONAL
A:\FIPS>fips FIPS version 2.0, Copyright (C) 1993/94 Arno Schaefer FAT+" Support Copyright (C) 1997 Gordon Chaffee DO NOT use FIPS in a multitasking environment like Windows, OS/2, Desqview, Novell Task Manager or the Linux DOS emulator: boot from a DOS boot disk first. If you use OS/2 or a diks compressor, read the relevant section in FIPS.DOC. FIPS comes with ABSOLUTELY NO WARRANTY, see file COPYING for details This is free software, and you are welcome to redistribute it under certain conditions; again see file COPYING for details. Press any Key
Az el˝obbiek alapj´ an a fips egy szabadon felhaszn´alhat´o szoftver, amit egy DOS boot floppy seg´ıts´eg´evel KELL ind´ıtanunk. A DOS boot floppy lemez¨ unkre k´esz´ıthet¨ unk egy fips alk¨ onyvt´ arat, ahova bem´asoljuk az UHU-Linux telep´ıt˝o CD DOS/fips alk¨ onyvt´ ar´ anak tartalm´ at. Ind´ıtsuk u ´jra a rendszert az el˝ obb el˝ ok´esz´ıtett boot floppy seg´ıts´eg´evel. A figyelmeztet˝o u asa ut´ an egy billenty˝ u le¨ ut´es´ere v´ar a program, majd ¨zenet elolvas´ a jelenlegi part´ıci´ os t´ abla jelenik meg annak adataival: Partition table: | | Start | | End | Start |Number of| Part.|bootable|Head Cyl. Sector|System|Head Cyl. Sector| Sector |Sectors | MB -----+--------+----------------+------+----------------+--------+---------+---1 | yes| 1 0 1| 0Ch| 31 1015 63| 63| 2048193|1000 2 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| 3 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| 4 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| Checking root sector ... OK
A fenti adatok g´epenk´ent elt´er˝ oek lehetnek. Ism´etelt billenty˝ u le¨ ut´es ut´an a merevlemez boot szektor´ ar´ ol, geometri´ aj´ ar´ol kapunk b˝ovebb inform´aci´ot: Boot sector: Bytes per sector: 512 Sectors per cluster: 8 Reserved sectors: 32 Number of FATs:2 Number of rootdirectory entries: 0 Number of sectors (short): 0 Media descriptor byte: F8h Sectors per FAT: 1999 Sectors per track:63
´ ROVIDEN ¨ 3.3. A FIPS” PROGRAMROL ”
49
Drive heads: 32 Hidden sectros:63 Number of sectors (long): 2048193 Physical drive number: 80h Signature: 29h Checking boot sector ... OK Checking FAT ... OK Searching for free space ... OK Do you want to make backup copy of your root and boot sector before proceeding (y/n)? _
A k´erd´es arr´ ol sz´ ol, hogy az el˝ oz˝ o ´ allapotr´ol akarunk-e k´esz´ıteni biztons´agi m´asolatot (Igen/Nem). Az y billenty˝ ut le¨ utve az al´abbi u ¨zenet fogad: Do you have a bootable floppy disk in drive A: as described in the documentation (y/n)? y
Ism´etelt igenre a hajl´ekonylemezre ´ır´ odik az el˝oz˝o part´ıci´os t´abla, illetve az u ´j part´ıci´onk m´eret´et tudjuk megadni. Alaphelyzet az, hogy a maxim´alis legnagyobb m´eret l´athat´ o a New Partition alatt. Ennek m´eret´et a le ´es fel nyilak seg´ıts´eg´evel tudjuk a k´ıv´ ant ´ert´ekre be´ all´ıtani. Writing file a:\rootboot.000 Enter start cylinder for new partition (793 - 1015): Use the cursosr keys to choose the cylinder, <enter> to continue Old partition Cylinder New Partition 780.6 MB 793
219.5 MB
Mint fentebb l´ athatjuk 1 GB m´eret˝ u merevlemezt m´eretez¨ unk ´at. A r´egi part´ıci´on annyi adat van, hogy az u ´j part´ıci´ o maxim´alis m´erete 219.5 MB lehet. De ez itt csak egy p´elda! Val´ oj´ aban a mai korszer˝ u sz´am´ıt´og´epek j´oval nagyobb m´eret˝ u merevlemezzel rendelkeznek. Az al´ abbiak szerint mi, ebben a p´eld´aban 209.7 MB m´eret˝ uu ´j part´ıci´ ot hozunk l´etre: Old partition Cylinder New Partition 790.5 MB 803 First Cluster: 201846 Last Cluster: 255519 Testing if empty ... OK New partition table:
209.7 MB
50
3. FEJEZET
´ AS ´ PART´ICIONAL
| | Start | | End | Start |Number of| Part.|bootable|Head Cyl. Sector|System|Head Cyl. Sector| Sector |Sectors | MB -----+--------+----------------+------+----------------+--------+---------+---1 | yes| 1 0 1| 0Ch| 31 802 63| 63| 1618785| 790 2 | no| 0 803 1| 0Ch| 31 1015 63| 1618848| 429408| 209 3 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| 4 | no| 0 0 0| 00h| 0 0 0| 0| 0| Checking root sector ... OK Do you want to continue or reedit the partition table (c/r)? c
A c billenty˝ u le¨ ut´es´evel folytathatjuk a m˝ uveletet: New boot sector: Bytes per sector: 512 Sectors per cluster: 8 Reserved sectors: 32 Number of FATs:2 Number of rootdirectory entries: 0 Number of sectors (short): 0 Media descriptor byte: F8h Sectors per FAT: 1999 Sectors per track:63 Drive heads: 32 Hidden sectros:63 Number of sectors (long): 1618785 Physical drive number: 80h Signature: 29h Checking boot sector ... OK Ready to write new partition scheme to disk Do you want to proceed (y/n)? y
V´alaszunk legyen y, hogy az u ´j adatok ki´ır´asra ker¨ ulhessenek. A m˝ uvelet befejezt´evel kapunk egy megnyugtat´ ou ¨zenetet ´es egy tan´acsot: Repartitioning complete With FAT32 partitions, you should now run scandisk on the shortened partition. Bye!
Siker¨ ult, befejezt¨ uk a part´ıcion´ al´ ast. FAT part´ıci´onkat aj´anlatos ellen˝orizni a scandisk programmal.
´ ASA ´ ¨ 3.4. URES MEREVLEMEZ PART´ICIONAL
3.3.1.
51
Vissza´ all´ıt´ as
Ha siker¨ ult elrontanunk valamit, vagy hiba keletkezett, az el˝oz˝oleg elmentett a´llapot vissza´ all´ıthat´ o a restorrb programmal. Ind´ıtsuk a boot lemezr˝ol a rendszert: A:\FIPS>restorrb FIPS version 1.5, Copyright (C) 1993/94 Arno Schaefer Module RESTORRB.EXE - Please read the file README.1ST FIPS comes with ABSOLUTELY NO WARRANTY, see file COPYING for details This is free software, and you are welcome to redistribute it under certain conditions; again see file COPYING for details. Found save file a:\rootboot.000 Ready to write old root- and bootsector from flie a:\rootboot.000 to disk Do you want to proceed (y/n): y
Ezzel a r´egi ´ allapotot vissza´ all´ıtottuk. Ha kedv¨ unk tartja, ak´ar kezdhetj¨ uk el˝or˝ol.
3.4.
¨ Ures merevlemez part´ıcion´ al´ asa
Az u or¨ olhet˝o) merevlemezek el˝ok´esz´ıt´ese igaz´ab´ol ¨res (vagy teljes eg´esz´eben t¨ nem k´ıv´an sok el˝ ok´esz¨ uletet, ezzel kapcsolatban annyit jegyezn´enk meg, hogy ha m´ar u ´gyis u or¨ olj¨ uk a telep´ıt´es k¨ozben be´all´ıtott part´ıci´okat! Ez az´ert ¨res, felt´etlen t¨ fontos, mert a part´ıci´ ok form´ az´ asa k¨ ozben az UHU-Linux teljes k¨or˝ u ellen˝orz´est IS v´egre fog hajtani. Amennyiben teljes rendszerv´ alt´ ast” szeretn´enk v´egezni, teh´at megl´ev˝o oper´a” ci´os rendszer¨ unket k´ıv´ anjuk v´eg´erv´enyesen lecser´elni az UHU-Linuxra, ne feledkezz¨ unk el adataink ment´es´er˝ ol, mivel az u ´j rendszer telep´ıt´esekor minden eddigi adatunk menthetetlen¨ ul el fog veszni. A sz¨ uks´eges el˝ok´esz¨ uletek ut´an nincs m´as teend˝onk, mint tov´ abb lapozni az 53. oldalra, ´es k¨ovetni a 4. fejezetben le´ırtakat.
4. fejezet
Telep´ıt´ es E fejezetben az UHU-Linux telep´ıt´esi l´ep´esein haladunk v´egig. Els˝o l´ep´esk´ent u ´gy kell be´all´ıtani g´ep¨ unket, hogy bekapcsol´as ut´an CD-ROM-r´ol bootoljon be, azaz el˝osz¨or a CD-n keressen u ´gynevezett rendszert¨olt˝o modult. Ezt (igen nagy val´osz´ın˝ us´eggel) sz´ am´ıt´ og´ep¨ unk BIOS-´ aban tudjuk megtenni. Bekapcsol´ as ut´ an ´ altal´ aban a Del gomb nyomogat´as´aval juthatunk el abba a men¨ ube, ahol ez a lehet˝ os´eg be´ all´ıthat´ o (Egyes alaplapokn´al, a Ctrl + Alt + S , vagy az F2 , esetleg az F1 billenty˝ uvel ´erhet˝o el a BIOS setup, de err˝ol az alaplap le´ır´as´aban pontos inform´ aci´ okat tal´ alunk). A BIOS-ban a BOOT SEQUENCE – bootol´asi sorrend – opci´ on´ al kell kiv´ alasztanunk azt a lehet˝os´eget, hogy a PC el˝osz¨or a CD-n keressen ind´ıt´ orekordot. Ha ezt be´all´ıtottuk ´es elmentett¨ uk (Save and Exit / F10), akkor m´ ar csak annyi van h´atra, hogy betegy¨ uk az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-t a CD-ROM meghajt´ oba ´es u ´jraind´ıtsuk a rendszert.
4.1.
Bootfloppy haszn´ alata
Amennyiben olyan a g´ep konfigur´ aci´ oja, hogy nem k´epes CD-r˝ol BOOT-olni, nem kell lemondanunk az UHU-Linuxr´ ol, hiszen m´agneslemezr˝ol ind´ıtva is feltelep´ıthet˝o. Anyagsz¨ uks´eglet: az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-je, valamint egy darab 1,44 MByte-os m´ agneslemez. A legrosszabb ami t¨ ort´enhet vel¨ unk az, hogy kislemezes meghajt´o sincs a g´ep¨ unkben. Ebben az esetben tegy¨ uk ´ at merevlemez¨ unket egy m´asik g´epbe, ´es ott v´egezz¨ uk el a telep´ıt´est.
54
4. FEJEZET
´ TELEP´ITES
Teend˝onk a k¨ ovetkez˝ o: DOS, vagy Windows al´ ol DOS m´ odban, vagy DOS ablakban, (az UHU CD mindek¨ozben legyen bent a meghajt´ oban!) adjuk ki a k¨ovetkez˝o parancsot: D:\DOS\rawrite + ENTER Ahol D: a CD meghajt´ o bet˝ ujele. Ha eset¨ unkben ez m´as, akkor ´ertelemszer˝ uen azt adjuk meg helyette. Ezut´an a rendszer k´erd´est tesz fel, hogy hol tal´alja az u ´gynevezett image” ” (k´epm´as) f´ajlt. Adjuk meg a k¨ ovetkez˝ ot: D:\IMAGES\uhuboot.img + ENTER A D: itt is a CD meghajt´ o bet˝ ujele. Ha eset¨ unkben ez m´as, akkor ´ertelemszer˝ uen azt ´ırjuk be. Ezt k¨ovet˝ oen az u ´j k´erd´es arra vonatkozik, hogy hov´a, milyen eszk¨ozre k´esz´ıtse el a ind´ıt´olemezt. A v´ alasz nagy val´ osz´ın˝ us´eggel A:\ + ENTER lesz. Most m´ ar csak annyi a teend˝ onk, hogy behelyezz¨ unk egy u ¨res m´agneslemezt a meghajt´ oba, majd megnyomjuk az ENTER billenty˝ ut ´es v´arjunk, am´ıg a g´ep elk´esz´ıti az ind´ıt´ o lemezt. Floppy-r´ol eg´eszen biztosan tud minden g´ep BOOT-olni, ´ıgy a lemezt hagyjuk a meghajt´oban.
4.2.
A telep´ıt˝ o elind´ıt´ asa
Vagy az el˝ oz˝ o alfejezetben elk´esz´ıtett m´agneslemezt, vagy az UHU telep´ıt˝o CD-t behelyezve ind´ıtsuk u ´jra a g´epet. N´eh´any pillanat m´ ulva egy-k´et hierog” lifa” megjelen´ese ut´ an, a bejelentkez˝ o k´eperny˝ovel tal´aljuk szembe magunkat (4.1 ´abra). Ha ezen a k´eperny˝ on t´ız m´ asodpercig nem csin´alunk semmit, akkor a telep´ıt˝o automatikusan elindul. Javasoljuk azonban, hogy miel˝ott belefogunk, tekints¨ uk ´at milyen lehet˝ os´egeink vannak a telep´ıt˝ o elind´ıt´as´aval kapcsolatban.
´ OPCIOK ´ 4.3. RENDSZERIND´ITASI
55
4.1. ´ abra. A bejelentkez˝o k´eperny˝o
4.3.
Rendszerind´ıt´ asi opci´ ok
Nyomjuk meg (t´ız m´ asodpercen bel¨ ul) az F1 billenty˝ ut. PC-s k¨or¨okben meg szokott szab´ aly, hogy az F1 funkci´ obillenty˝ u mindig valamif´ele seg´ıts´eget ad. Itt is ez a helyzet, a billenty˝ u megnyom´ asa ut´an a 4.2 ´abr´at fogjuk l´atni. A k´eperny˝ on narancss´ arga sz´ın˝ u bet˝ ukkel olvashat´o, hogy milyen telep´ıt´esi lehet˝os´egek (opci´ ok) ´ allnak rendelkez´es¨ unkre. Bal oldalon az opci´ok, jobb oldalon pedig az opci´ ohoz tartoz´ o r¨ ovid ismertet˝ ok. Figyelem! A felsorol´ asban helyet kapott k´ et fontos opci´ o, melyek seg´ıts´ eg´ evel, illetve alkalmaz´ as´ aval egy csom´ o kellemetlens´ eget ker¨ ulhet¨ unk el. Ellen˝ orizni tudjuk, hogy g´ ep¨ unk alapvet˝ oen alkalmas-e az UHU-Linux futtat´ as´ ara, ´ es azt is, hogy az ´ altalunk haszn´ alt telep´ıt˝ o CD hib´ atlan-e?
56
4. FEJEZET
´ TELEP´ITES
4.2. ´ abra. Telep´ıt´esi opci´ok Az els˝o lehet˝ os´eget (cdtest) akkor c´elszer˝ u haszn´alnunk, ha pl. az UHU-Linux ISO f´ajlj´at magunk t¨ olt¨ ott¨ uk le FTP-r˝ ol, majd saj´at magunk ´ırtuk ki CD-re ´es meg akarunk gy˝ oz˝ odni r´ ola, hogy hib´ atlanra siker¨ ult-e a telep´ıt˝o CD. Az opci´o haszn´alat´ahoz egyszer˝ uen a boot: prompt ut´an ´ırjuk be, hogy cdtest, majd u unk ENTER-t. ¨ss¨ boot: cdtest + ENTER Ezut´an az UHU megvizsg´ alja a teljes CD-t ´es a vizsg´alat eredm´eny´et megjelen´ıti a k´eperny˝ on. K´et eset lehets´eges: hib´ atlan a teszt eredm´enye, ekkor nincs m´as dolgunk, mint belekezdeni a telep´ıt´esbe. hib´ at jelez a teszt. Ez esetben az al´ abbiak lehets´egesek:
– vagy hib´ as a let¨ olt¨ ott ISO f´ ajl,
´ FELTETELEI ´ 4.4. AZ UHU TERJESZTESI
57
– vagy hib´ asra sikeredett a CD-´ır´as, – vagy g´ep¨ unk az adott CD-t hib´asan olvassa. A m´asik ellen˝ orz´esi lehet˝ os´eg a boot: prompt ut´an be´ırt memtest opci´o. Seg´ıts´eg´evel alapos mem´ oriatesztet lehet a sz´ am´ıt´og´epen futtatni. Ind´ıt´asa hasonl´o a t¨obbi opci´o´ehoz: boot: memtest (+ENTER)
4.4.
Az UHU terjeszt´ esi felt´ etelei
A telep´ıt´es elind´ıt´ asa ut´ an az UHU-Linux elind´ıtja saj´at grafikus fel¨ ulet˝ u, magyar nyelv˝ u telep´ıt˝ orendszer´et.
4.3. ´ abra. Terjeszt´esi felt´etelek (EULA) Az UHU-Linux intelligens hardver felismer˝o alrendszerrel van felv´ertezve, melynek eredm´enyek´eppen a sz´ am´ıt´ og´ep¨ unkre kapcsolt k¨ uls˝o, illetve az abban
58
4. FEJEZET
´ TELEP´ITES
l´ev˝o bels˝o hardverelemeket, perif´eri´ akat nagyon j´o hat´asfokkal felismeri ´es automatikusan be´ all´ıtja, ´ıgy ezekkel a be´ all´ıt´asi feladatokkal legt¨obbsz¨or nem kell foglalkoznunk. A megjelen˝ o k´eperny˝ on, a szoftver licenc illetve a k¨ozread´as ´es terjeszt´esi felt´eteleit olvashatjuk. Gy˝oz˝odj¨ unk meg arr´ ol, hogy eger¨ unket rendben felismerte-e az UHU-Linux. Ha m˝ uk¨ odik, l´epj¨ unk tov´ abb a MEHET gomb megnyom´as´aval. Amennyiben az automatikus felismer´es nem siker¨ ult (nem mozdul meg az eg´erkurzor), a TAB billenty˝ u k´etszeri megnyom´as´aval v´alasszuk ki az ut, ´es ´all´ıtsuk be Eg´er be´all´ıt´asa gombot, nyomjuk meg a SPACE billenty˝ magunk az eger¨ unket.
4.5.
Az eg´ er felismer´ ese
Az eg´er tal´ an az egyik legfontosabb kezel˝oszerve” a PC-nek. Els˝o l´ep´esben ” ezt detekt´alja a rendszer. Ha valamely okb´ol ez m´egsem siker¨ ulne, k´ezzel kell be´all´ıtanunk (4.4 ´ abra). Mivel nincs eger¨ unk, a billenty˝ uzet seg´ıts´eg´evel kell navig´alnunk a k´eperny˝on. A k´eperny˝ o-elemek k¨ oz¨ ott a TAB billenty˝ u nyomogat´as´aval tudunk l´epkedni. Pr´ob´aljuk ki, sorban egym´ as ut´ an akt´ıvv´ a v´alnak az egyes elemek. Az ´eppen akt´ıv elem kiv´alaszt´ asa az Enter gomb seg´ıts´eg´evel t¨ort´enhet meg. L´epj¨ unk a Protokoll -ra. Nyomjuk meg az ENTER billenty˝ ut. A megjelen˝o list´aban a le/fel nyilakkal tudunk mozogni, az Enter pedig kiv´alasztja az aktu´alis elemet. Ha nem ismerj¨ uk a konkr´et t´ıpust, pr´ ob´ algat´assal keress¨ uk meg a megfelel˝ot. Az eg´er t´ıpus´ anak kiv´ alaszt´ asa ut´ an automatikusan ´atker¨ ul¨ unk a Hely: lis t´aba. Az Enter megnyitja a listaablakot, a fel/le nyilakkal mozoghatunk itt is. Kiv´alaszt´ as az Enter seg´ıts´eg´evel. A TAB -bal l´epj¨ unk ´ at a Teszt gombra, amellyel aktiv´alhatjuk a be´all´ıt´asokat. Ha az eg´erkurzor megmozdul, az OK gombbal l´epj¨ unk tov´abb. Ha nem megfelel˝ o a be´ all´ıt´ as, pr´ ob´ alkozzunk u ´jb´ol egy m´asik t´ıpussal.
´ AS ´ 4.6. PART´ICIONAL
59
4.4. ´ abra. Az eg´er be´all´ıt´asa Az eg´er be´ all´ıt´ asa ut´ an visszaker¨ ul¨ unk az UHU-Linux Terjeszt´esi felt´eteleket tartalmaz´o k´eperny˝ oj´ere. Olvassuk v´egig figyelmesen. Ha elolvastuk, ´es elfogadjuk a benne le´ırtakat, nyomjuk meg a MEHET gombot.
4.6.
Part´ıcion´ al´ as
Tov´abbl´epve a 4.5 ´ abr´ at l´ atjuk. Itt el kell d¨ onten¨ unk, hogy a merevlemez¨ unk melyik r´esz´ere akarjuk feltelep´ıteni az UHU-t, illetve megadhatjuk azt is, hogy az UHU felhaszn´alhatja-e a merevlemez teljes ter¨ uletet (T´ aj´ekoztat´ asul annyit, hogy a teljes rendszer mindenest¨ ul kb. 2 GByte-nyi helyen f´er el). Itt is kihangs´ ulyozzuk, hogy adataink mennyis´eg´enek megfelel˝oen tov´abbi helyre is sz¨ uks´eg lesz. Aszerint, hogy melyik lehet˝ os´eget v´ alasztjuk, kattintsunk a megfelel˝o gombra. A teljes merevlemez haszn´ alatakor, illetve kiv´alaszt´asakor biztons´agi okokb´ol a telep´ıt˝o feltesz egy ism´etelt meger˝ os´ıt˝ o k´erd´est.
60
4. FEJEZET
´ TELEP´ITES
4.5. ´ abra. A telep´ıt´es hely´enek kiv´alaszt´asa A sz¨ uks´eges form´ az´ asokat az UHU telep´ıt˝oje automatikusan elv´egzi. Mindo¨ssze annyi a teend˝ onk, hogy - ha t¨ obb merevlemez van a g´epben - kiv´alasztjuk, hogy melyikre telep¨ ulj¨ on fel az UHU-Linux. A swap (lapoz´ o) mem´ oria m´eret´enek meghat´aroz´as´ahoz t¨obbf´ele var´azslatos” ” ´es csalhatatlan” algoritmus ismeretes, nemes egyszer˝ us´eggel v´alasszuk a g´epben ” l´ev˝o mem´oria m´eret´enek m´ asf´el-k´etszeres´et, de 256 MByte-n´al t¨obbet nem ´erdemes (a mem´ oria ´ arak olcs´ os´ aga miatt val´osz´ın˝ uleg sokkal nagyobb ter¨ uletet kellene lefoglalni, a fent eml´ıtett szorz´ as miatt, de am´ıg kezd˝o felhaszn´al´ok vagyunk, a 256 MB el´eg lesz. A k´es˝ obbiekben m´ar felismerj¨ uk, ha a swap ter¨ ulet n¨ovel´ese sz¨ uks´egess´e v´ alik.) Ha a swap m´erete t´ ul kicsi, elk´epzelhet˝o, hogy a fizikai mem´ori´aval egy¨ utt is t´ ul kev´es lesz, emiatt lass´ıtani fogja a rendszert. Ha pedig a sz¨ uks´egesn´el nagyobb m´eretet adunk meg, akkor esetleg nem haszn´alja ki a rendszer ´es csak feleslegesen foglalja a helyet a merevlemezen, hiszen a cserepart´ıci´o (swap) adatt´arol´asra nem haszn´alhat´o. Sz´els˝os´eges esetben el˝ ofordulhat, hogy swap part´ıci´onk kicsinek bizonyul, ebben az esetben l´etrehozhatunk swap f´ ajlt is, ami ´atmenetileg kiseg´ıthet minket.
´ AS ´ 4.6. PART´ICIONAL
61
4.6. ´ abra. Telep´ıt´es a teljes merevlemezre Vizsg´aljuk meg azt a lehet˝ os´eget is, ha egy m´ar Megl´ev˝ o, vagy u ora ¨res part´ıci´ kell telep´ıteni az UHU-Linuxot (4.7 ´ abra). Ez esetben vagy m´ ar el˝ oz˝ oleg l´etrehoztunk egy part´ıcion´al´o seg´edprogrammal (PQMagic, FDISK, stb.) u okat a merevlemezen, (ak´ar els˝odleges, ak´ar ¨res part´ıci´ kiterjesztett part´ıci´ okat, t´ıpusuk lehet FAT32/ext2/ext3), vagy a Particion´al´o gomb kiv´alaszt´ as´ aval most l´etrehozhatjuk ˝oket. A part´ıci´ ok m´ereteit c´elszer˝ uen a Linux (´es saj´at) ig´enyeink szerint kell kialak´ıtani. Mint m´ar eml´ıtett¨ uk, az UHU-Linux teljes telep´ıt´es eset´en felf´er kb. 2 GByte helyre (ne feledj¨ uk, ebben m´ ar minden benne van, tov´abbi telep´ıt´esre nem lesz sz¨ uks´eg¨ unk!). A 2 GByte mell´e l´etre kell hozzunk m´eg egy part´ıci´ot, mondjuk 256 MByte m´eret˝ ut, ez lesz a swap, vagy m´as n´even cserepart´ıci´o! Ha a k´et part´ıci´ot el˝ore elk´esz´ıtett¨ uk (ezt a megold´ ast javasoljuk mindenkinek), a nagyobbikra kattintva ´all´ıtsuk be, hogy ide telep¨ ulj¨ on az UHU-Linux, a leg¨ord¨ ul˝o men¨ ub˝ol pedig v´alasszuk ki a swap part´ıci´ o hely´et. Ki kell jel¨ oln¨ unk tov´ abb´ a azt is, hogy a part´ıci´ok hov´a legyenek felcsatolva” ”
62
4. FEJEZET
´ TELEP´ITES
(mountol´as). Itt err˝ ol most csak annyit, hogy a leg¨ord¨ ul˝o list´ab´ol a /” csatol´asi ” pont kiv´alaszt´ asa k¨ otelez˝ o, ´es az ezzel jel¨olt part´ıci´ot mindenk´eppen jel¨olj¨ uk ki form´az´asra. A part´ıci´ okon haszn´ alt f´ ajlrendszer t´ıpus´at a F´ajlrendszer” list´ab´ol ” adhatjuk meg. Javasolt az ext3 t´ıpus haszn´alata.
4.7. ´ abra. Telep´ıt´es megl´ev˝o, vagy u ¨res part´ıci´ora A k´eperny˝ o als´ o r´esz´enek k¨ ozep´en lev˝ o Particion´al´o felirat´ u gombra kattintva magunk is t¨ or¨ olhet¨ unk vagy l´etrehozhatunk u ´j part´ıci´okat. Az ilyenkor haszn´alhat´o part´ıcion´ al´ o program a cfdisk 2.11 honos´ıtott v´altozata. Haszn´alata a magyar nyelv˝ u men¨ upontoknak k¨ osz¨ onhet˝oen nem bonyolult, mindenesetre figyelmesen haszn´ aljuk!
FONTOS! Ha kezd˝ ok vagyunk, ne part´ıcion´ aljunk az UHU-Linuxb´ ol, mert ha hib´ azunk, vissza´ all´ıthatatlan ´ allapotba hozhatjuk merevlemez¨ unk tartalm´ at, ak´ ar teljesen let¨ or¨ olhet¨ unk r´ ola mindent! Part´ıcion´ al´ asra csak olyan programot haszn´ aljunk, amit j´ ol ismer¨ unk! Kezd˝ o Linux felhaszn´ al´ ok´ ent b´ızzuk ezt a feladatot a telep´ıt˝ ore.
´ ´ 4.7. CSOMAGKIVALASZT AS
63
Ha ezzel a be´ all´ıt´ assal is v´egezt¨ unk, az OK felirat´ u gomb megnyom´asa elind´ıtja a t´enyleges folyamatot. A telep´ıt˝ o kialak´ıtja a part´ıci´okat, megform´azza ˝oket ´es el˝ok´esz´ıti a t´enyleges telep´ıt´est, a programok felm´asol´as´at.
4.7.
Csomagkiv´ alaszt´ as
A merevlemez part´ıcion´ al´ as´ at ´es form´az´as´at k¨ovet˝oen j¨on az a r´esz, amikor eld¨onthetj¨ uk, mit akarunk az eg´esz rendszerb˝ol feltelep´ıteni. Az al´abbi k´epen l´athat´o a programcsomagok kiv´ alaszt´ as´ at biztos´ıt´o k´eperny˝o.
¨ 4.8. ´ abra. Ossze´ all´ıt´ asok kiv´alaszt´asa Bonyolult feladatnak t˝ unhet, de nincs okunk aggodalomra. Az UHULinux fejleszt˝ oi ´ altal ¨ ossze´ all´ıtott v´ alogat´as a legt¨obb esetben kiel´eg´ıti az otthoni felhaszn´ al´ ok valamennyi ig´eny´et. Term´eszetesen fel¨ ulb´ır´alhatjuk ezt az aj´anl´ast: a csomaglist´ ab´ ol tetsz´es szerint kivehet¨ unk, vagy hozz´atehet¨ unk b´armit. A m´odos´ıt´ asban seg´ıts´eg¨ unkre van a k¨ovetkez˝o k´eperny˝o (4.9 ´abra), amelyhez a Be´all´ıt´as egy´enileg gombra kattintva jutunk.
64
4. FEJEZET
4.9. ´ abra. Egy´eni csomagv´alaszt´as
´ TELEP´ITES
´ ´ 4.7. CSOMAGKIVALASZT AS
4.7.1.
65
Egy kis to enelem ¨rt´
Miel˝ott folytatn´ ank a telep´ıt´est, n´eh´ any sz´ot sz´olunk az u ´n. f¨ ugg˝os´egi viszo” nyokr´ol”. M´ara a sz´ am´ıt´ astechnika fejl˝ od´esnek k¨osz¨onhet˝oen, elm´ ultak azok a r´egi ” sz´ep id˝ok”, amikor egy program ⇒ egy f´ajl” ´es k´esz, ha feltett¨ uk ott van, ha ” leszedt¨ uk nincs ott. A t¨ ort´enet enn´el j´ oval bonyolultabb´a v´alt. Ahhoz hogy egy program feltelep¨ ulj¨ on ´es m˝ uk¨odj¨on, t¨obb f´ajl ¨osszehangolt m˝ uk¨od´ese sz¨ uks´eges. S˝ ot! Lehet, hogy egy f´ajl jelenl´ete egy m´asik – eg´eszen m´as funkci´oj´ u – programhoz is sz¨ uks´eges.
4.7.2.
Csin´ aljuk egyszer˝ uen
Ezek olyan bonyolult f¨ ugg˝ os´egi viszonyok, amit egy kezd˝o felhaszn´al´o nem igaz´an tart(hat) fejben. Ebben is seg´ıt a telep´ıt˝o, amikor figyel arra, hogy mit szeretn´enk: ha kijel¨ ol¨ unk valamit, a telep´ıt˝o hozz´ateszi” mindazt, ami ennek ” alkalmaz´as´ahoz sz¨ uks´eges. Ha pedig valamit levesz¨ unk a list´ar´ol, akkor a csak ahhoz tartoz´ o seg´edf´ ajlokat is letakar´ıtja. A f¨ ugg˝os´egi kapcsolatok miatt nem kell kiszolg´altatottnak ´erezn¨ unk magunkat, hiszen a telep´ıt˝o ezt is kijelzi a megfelel˝o pillanatban! Ezen a list´ an azok a f´ ajlok szerepelnek, amelyeket elfelejtett¨ unk bejel¨olni, viszont a telep´ıtett rendszer hib´ atlan m˝ uk¨od´es´ehez felt´etlen sz¨ uks´egesek. L´athatjuk azt is, hogy az ´ altalunk kiv´ alasztott csomagok ¨osszesen mennyi helyet ig´enyelnek, illetve ezzel szemben mennyi helyet biztos´ıtottunk a part´ıcion´al´as sor´an az UHU sz´ am´ ara. Ha a hely kisebb mint a k´ıv´ant ¨osszm´eret, akkor a Vissza gomb seg´ ıts´ e g´ evel, f´ aj´ o sz´ıvvel b´ ar, de valamelyik alkalmaz´ast´ol meg kell szabadulnunk, az el˝ oz˝ o csomagv´ alaszt´ as k´eperny˝on. Az esetlegesen kijelzett (f¨ ugg˝ os´egi szempontb´ol hi´anyz´o) programok nem azt jelentik, hogy vissza kell menn¨ unk, ´es egyenk´ent be kell jel¨olgetni ˝oket! Nyugodtan folytathatjuk a telep´ıt´est, a lista csup´an t´aj´ekoztat´o jelleg˝ u, a list´aban megjelen˝o csomagok automatikusan feltelep´ıt˝odnek. A v´alogat´ asok ut´ an az Indulhat a telep´ıt´es gombra kattintva egy kis ideig (g´ept˝ol f¨ ugg˝ oen kb. 10-20 percig), nyugodtan h´atrad˝olhet¨ unk, mert ek¨ozben a telep´ıt˝o felm´ asolja a sz¨ uks´eges ´ allom´ anyokat az el˝oz˝oleg kijel¨olt helyre. Ha m´egis a k´eperny˝ot akarjuk n´ezni, akkor inform´ aci´okat fogunk l´atni arr´ol, hogy hogyan ´all a telep´ıt´es: figyelemmel k´ıs´erhetj¨ uk a telep´ıt´es menet´et sz´azal´ekosan, azt, hogy ´eppen mit m´ asol fel a rendszer, a csomag milyen m´eret˝ u, mennyi helyet foglal el, stb.
66
4. FEJEZET
4.10. ´ abra. Csomagok k¨oz¨otti f¨ ugg˝os´egek
´ TELEP´ITES
´ 4.8. A GRUB TELEP´ITESE
67
Valahogy u ´gy, mint az a 4.11 ´ abr´ an is l´athat´o.
4.11. ´ abra. Csomagok m´ asol´asa a merevlemezre Megjegyezz¨ uk, hogy a telep´ıtett rendszerben is lehet˝os´eg¨ unk van a csomagok altoztatni, illetve u ´j csomagokat telep´ıteni. ¨ossze´all´ıt´as´an v´ Befejez´es¨ ul a telep´ıt˝ o elv´egzi a felm´ asolt csomagok konfigur´al´as´at, be´all´ıt´as´at (4.12 ´abra).
4.8.
A Grub telep´ıt´ ese
Amikor a telep´ıt˝ o v´egzett az ´ allom´ anyok m´asol´as´aval ´es be´all´ıt´as´aval, ism´et fontos szerephez jutunk: d¨ onten¨ unk kell arr´ol, hogy az UHU-Linux bet¨olt´es” vez´erl˝oje” (Boot Manager), amelynek neve GRUB, hov´a telep¨ ulj¨on. Ez a boot menedzser gondoskodik arr´ ol, hogy ha esetleg van m´eg a sz´am´ıt´og´ep¨ unk¨on m´asik oper´aci´os rendszer (pl. Windows), akkor azt is el tudjuk ´erni a tov´abbiakban. A g´ep bekapcsol´ asakor egy sz´ep grafikus fel¨ ulet˝ u men¨ ub˝ol tudjuk majd kiv´alasztani, hogy melyik telep´ıtett rendszert k´ıv´ anjuk elind´ıtani. A GRUB telep´ıt´es´en´el b´ atran hagyatkozzunk a telep´ıt˝o ´altal javasolt megold´ashoz. Lehet˝ os´eg¨ unk lesz egy u ´gynevezett boot floppy” (ind´ıt´olemez) ” l´etrehoz´as´ara is. Ez akkor igaz´ an fontos”, ha a PC-t illetve az UHU-Linuxot ”
68
4. FEJEZET
4.12. ´ abra. A programcsomagok be´all´ıt´asa
´ TELEP´ITES
´ 4.8. A GRUB TELEP´ITESE
69
m´agneslemezr˝ ol akarjuk ind´ıtani. Ha egy kicsit is adunk a biztons´agra, k´esz´ıts¨ unk egy ilyen ind´ıt´ olemezt. Az ind´ıt´olemezre felker¨ ul a GRUB h´ arom kiv´alaszthat´o ind´ıt´asi lehet˝os´eggel: Ind´ıt´ as merevlemezr˝ ol Ind´ıt´ as floppyr´ ol Mem´ oriateszt
L´etrehoz´ as´ ahoz egy u uks´eg¨ unk, amit ¨res 1,44 MByte-os m´agneslemezre van sz¨ helyezz¨ unk be a meghajt´ oba, majd nyomjuk meg az Ind´ıt´ olemez k´esz´ıt´ese ter¨ ulet jobb sz´el´en tal´ alhat´ o K´esz´ıt... gombot.
4.13. ´ abra. A GRUB rendszert¨olt˝o telep´ıt´ese Az ind´ıt´ olemez k´esz´ıt´ese ut´ an visszajelz´est kapunk a m˝ uvelet sikeres vagy ´eppen sikertelen befejez´es´er˝ ol. Ha hiba¨ uzenetet kapunk, pr´ob´alkozzunk egy m´asik m´agneslemezzel, val´ osz´ın˝ uleg az el˝ obbi hib´as volt.
70
4.8.1.
4. FEJEZET
´ TELEP´ITES
A Grub ut´ olagos telep´ıt´ ese
El˝ofordulhat, hogy sz´ am´ıt´ og´ep¨ unk¨ on tal´alhat´o az els˝o part´ıci´ok k¨oz¨ott egy Windows, ´es m¨ og¨ otte az UHU-Linux. A Windows-os manipul´aci´ok nem ritk´an azzal j´arnak, hogy a sz´ am´ ara ismeretlennek ´ıt´elt bet¨olt´esvez´erl˝ot (boot-manager) minden k¨ ul¨on¨ osebb figyelmeztet´es n´elk¨ ul megsemmis´ıti. Ilyen esetekben hasznos, ha ismerj¨ uk mik´ent kell u ´jra´eleszten¨ unk a GRUB -ot. Ind´ıtsuk u ´jra rendszer¨ unket u ´gy, hogy az az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-r˝ol indul jon. A bejelentkez´est k¨ ovet˝ oen ´ırjuk be, hogy uhudebug, majd az Enter megnyom´as´aval folytassuk a telep´ıt´est. Az UHU-Licenc elfogad´asa k´eperny˝on´el l´epj¨ unk ´at konzolos u odba a Ctrl + Alt + F1 billenty˝ uk egy¨ uttes megnyom´as´aval, ¨zemm´ majd g´epelj¨ uk be: mount /dev/hdaxx /mnt A hdaxx a part´ıci´ o sz´ ama, ahol az UHU-Linux tal´alhat´o. Ezt k¨ovet˝oen a k¨ovetkez˝o parancsokat kell kiadnunk: mount --bind /dev /mnt/dev mount --bind /proc /mnt/proc chroot /mnt grub-install ’(hd0)’ A hd0 abban az esetben megfelel˝ o, ha a GRUB -ot az els˝o meghajt´onk ind´ıt´o ´ rekordj´aba (MBR - Master Boot Record) akarjuk telep´ıteni. Ertelemszer˝ uen ha m´ashova szeretn´enk, akkor annak a part´ıci´ onak a nev´et (pl.: hda1, hda2, ...), vagy a merevlemez nev´et (pl.: hdb0, hdc0, ...) kell megadnunk. Ezzel a folyamat v´eg´ere ´ert¨ unk, a rendszer u ´jraind´ıt´as ut´an a GRUB -bal indul.
4.9.
A rendszergazda jelszava
A k¨ovetkez˝ okben meg kell hat´ aroznunk a rendszergazda (root) jelszav´at. Linux oper´aci´os rendszerekben van egy kit¨ untetett felhaszn´al´o, akinek mindenhez minden joga megvan. Emiatt adott esetben t¨onkre is teheti a rendszert, ha rendszergazdak´ent nem k¨ or¨ ultekint˝ oen kezeli a be´all´ıt´asokat. Linuxban ennek a min” denhat´o” felhaszn´ al´ onak a neve az esetek t¨obbs´eg´eben root, a jelszav´at pedig mi hat´arozhatjuk meg a telep´ıt´esnek ebben a szakasz´aban a 4.14 ´abra szerinti k´eperny˝on. A rendszergazda jelszav´ anak megad´ asa el˝ott figyelmesen olvassuk el a k¨ovetkez˝o oldalon tal´ alhat´ o A jelszavakkal kapcsolatos aj´anl´asok” c´ım˝ u r´eszt. ” Rendszergazdai jogok sz¨ uks´egesek pl. u ´j felhaszn´al´o regisztr´al´as´ahoz, valamint a rendszer j´o n´eh´ any be´ all´ıt´ as´ ahoz. A v´eletlen elg´epel´esek elker¨ ul´ese v´egett a jelsz´ot k´etszer kell megadni, ugyanis a jelszavak nem nyerhet˝ok vissza semmilyen
4.9. A RENDSZERGAZDA JELSZAVA
4.14. ´ abra. A rendszergazda jelsz´o be´all´ıt´asa
71
72
4. FEJEZET
´ TELEP´ITES
m´odszerrel!!! Ez´ert fontos, hogy a rendszergazda jelszav´at NEM SZABAD ELFELEJTENI!!! (Term´eszetesen mi lesz¨ unk a root saj´at g´ep¨ unk¨on, de ha nem tudjuk a var´azsig´et”, az UHU nem fog beengedni! ” A jelszavakkal kapcsolatos aj´ anl´ asok: Legal´ abb hat karakter hossz´ u legyen; Tartalmazhat kis ´es nagybet˝ uket, valamint sz´amokat is (c´elszer˝ u, ha legal´abb kett˝ o kisbet˝ ut˝ ol elt´er˝ o karaktert is tartalmaz.) Ne legyen k¨ onnyen kital´ alhat´ o, megfejthet˝o (nem javasolt p´eld´aul: sz¨ ulet´esi d´atum, szem´elyi sz´ am, aut´ onk rendsz´ama, stb.)
4.10.
Felhaszn´ al´ ok l´ etrehoz´ asa
Mivel egy ´ ovatos ember nem haszn´ alja root-k´ent a g´epet, sz¨ uks´eg van egy olyan felhaszn´ al´ oi n´evre is, amellyel a mindennapi munk´ak sor´an dolgozhatunk. Felhaszn´al´ okat a k¨ ovetkez˝ o k´eperny˝ on (4.15 ´abra) tudunk felvenni. A felhaszn´ al´ o regisztr´ aci´ oj´ an´ al meg kell adni egy u ´n. login, vagy felhaszn´al´o nevet, azonos´ıt´ ot, ez lehet pl. egy becen´ev, keresztn´ev stb. A felhaszn´ al´ oi azonos´ıt´ o megad´ as´ an´ al a k¨ovetkez˝o szempontokat tartsuk szem el˝ott: Csak alfanumerikus karaktereket (sz´ amokat ´es bet˝ uket) tartalmazhat; Nem aj´ anlatos nagybet˝ uket haszn´ alni;
´ Ekezetes karakterek haszn´ alata TILOS! A login n´ev hossza maximum 8 karakter lehet.
Ezt k¨ovet˝ oen kell megadni a felhaszn´al´o jelszav´at k´etszer (okait, ´es a vele kapcsolatos tudnival´ okat l´ asd az el˝ oz˝ o fejezetben). A Felhaszn´al´o hozz´aad´asa gomb felvesz a rendszerbe a megadott adatokkal egy gombbal l´ephet¨ unk u ´j felhaszn´al´ot. Ha felvett¨ uk a sz¨ uks´eges felhaszn´al´okat, az OK tov´abb. Ha m´eg nem vett¨ unk fel egy felhaszn´ al´ot sem a rendszerbe, akkor egy erre figyelmeztet˝o u ¨zenet fog megjelenni. Ha t´enyleg nem k´ıv´anunk felvenni egy felhaszn´al´ot sem, akkor term´eszetesen tov´ abbl´ephet¨ unk.
´ OK ´ LETREHOZ ´ ´ 4.10. FELHASZNAL ASA
4.15. ´ abra. Felhaszn´al´ok hozz´aad´asa
73
74
4.11.
4. FEJEZET
´ TELEP´ITES
A grafikus felu all´ıt´ asa ¨ let be´
Ezut´an ism´et mi k¨ ovetkez¨ unk! Meg kell adnunk videok´arty´ank ´es monitorunk jellemz˝oit. Pontosabban a rendszer megpr´ob´alja kider´ıteni g´ep¨ unkr˝ol, ´es a tal´alt inform´aci´okat alapadatk´ent felk´ın´ alja. Az esetek 99 %-´aban t¨ok´eletesen felismeri a videok´artya ´es a monitor lehet˝ os´egeit, de ha m´egsem, vagy az aj´anlott be´all´ıt´as nem felel meg nek¨ unk, mert tudjuk, hogy g´ep¨ unk, illetve monitorunk enn´el t¨obbre is k´epes, akkor term´eszetesen fel¨ ulb´ır´ alhatjuk a javasolt be´all´ıt´asokat.
4.16. ´ abra. A grafikus fel¨ ulet kezd˝o be´all´ıt´asa Ehhez a 4.16 ´ abra ny´ ujt seg´ıts´eget. Hogy a k´ep a felaj´anlott be´all´ıt´asokkal j´o gomb alkalmaz´as´aval. Ha a be´all´ıt´asokat megfelel˝onek lesz-e, pr´ob´aljuk ki a Teszt tal´aljuk, az OK gombra kattintva tov´ abbl´ephet¨ unk. Ha m´ar halad´ ok vagyunk monitor, illetve monitor vez´erl˝o u ¨gyben, akkor kattintsunk a halad´ oknak f¨ ulre ´es a 4.17 ´ abr´ at kapjuk. Amint l´atjuk, itt a detekt´ alt (felismert) vide´ok´arty´an k´ıv¨ ul nem csak a monitor m´eret´et (k´ep´ atl´ oj´ at) hat´ arozhatjuk meg, hanem a megjelen´ıteni k´ıv´ant felbont´ast is meghat´arozhatjuk a hozz´ a tartoz´ o k´epfriss´ıt´esi frekvenci´aval egy¨ utt. Term´esze tesen itt is lehet˝ os´eg¨ unk van a v´ alasztott be´all´ıt´as kipr´ob´al´as´ara a Teszt gomb alkalmaz´as´aval. Ha nem siker¨ ul a teszt sor´ an azt a felbont´ast illetve friss´ıt´esi frekvenci´at visszakapnunk” amit v´ artunk, l´epj¨ unk ´ at profi m´odba (4.18 ´abra), ´all´ıtsuk be a ”
´ ´ITASA ´ ¨ 4.11. A GRAFIKUS FELULET BEALL
75
felbont´ast (pl. 1024*768) ´es n¨ ovelj¨ uk meg a horizont´alis illetve vertik´alis frekvencia maxim´alis ´ert´ek´et. Amennyiben nem rendelkez¨ unk a megfelel˝o adatokkal, c´elszer˝ u az alapbe´all´ıt´asokat haszn´ alni. V´egs˝ o esetben vesa” m´odban ind´ıthatjuk rendszer¨ unket. ”
4.17. ´ abra. A grafikus fel¨ ulet halad´o be´all´ıt´asa
76
4. FEJEZET
´ TELEP´ITES
Itt az el˝obbieken t´ ul a v´ızszintes szinkron, a felbont´as, a sz´ınm´elys´eg, illetve a f¨ ugg˝oleges friss´ıt´esi frekvencia is ´ all´ıthat´ o. Az o¨sszes be´all´ıt´asi adat ismertet´ese t´ ulmutat jelen F¨ uzetc´elkit˝ uz´esein, de ha ezt a fajta telep´ıt´est v´alasztjuk, tudnunk kell, hogy mire k´epes monitorunk, mert t´ ulzottan magas frekvenci´ak v´alaszt´asa k´art is tehet benne.
4.18. ´ abra. A grafikus fel¨ ulet profi be´all´ıt´asa Tal´an annyi megjegyz´est tehet¨ unk, hogy a f¨ ugg˝oleges k´epfrekvencia (vertik´alis friss´ıt´es) ´ert´eke min´el nagyobb, ann´ al k´ım´eletesebb lesz a monitor a szem¨ unkh¨oz. 72-75,Hz m´ar villog´ asmentes” k´epet biztos´ıt, de ha monitorunk lehet˝ov´e teszi, ” emelj¨ uk ennek az ´ert´ek´et 85-90 Hz-re. Notebook-okn´ al a megfelel˝ o videok´ artya kiv´alaszt´asa ut´an ´all´ıtsuk be a felbont´ast, ami 14-15”-os k´ep´ atm´er˝ on´el rendszerint 1024x768, majd a Vertik´alis ” friss´ıt´est” ´all´ıtsuk 60 Hz-re. Ezekkel a be´ all´ıt´asokkal az esetek t¨obbs´eg´eben m˝ uk¨odnie kell a grafikus fel¨ uletnek. Term´eszetesen itt is alkalmazhatjuk a vesa” ” m´odot, ha a videok´ arty´ at nem tudjuk be´ all´ıtani. Tesztel´es ut´ an, ha meggy˝ oz˝ odt¨ unk a v´alasztott be´all´ıt´asok m˝ uk¨od˝ok´epess´e-
´ ´ITASA ´ ¨ 4.11. A GRAFIKUS FELULET BEALL
77
g´er˝ol, utols´o l´ep´esk´ent kattintsunk az OK gombra.
4.19. ´ abra. A telep´ıt´es v´ege A Juhhu! gombra kattintva a rendszer haszn´alhat´o, u ¨zemk´esz, ak´ar azonnal bejelentkezhet¨ unk ´es minden m˝ uk¨ odik. Egy ´erdekess´eg: mivel elvileg m´ ar nincs r´a sz¨ uks´eg, a telep´ıt˝o a CD-t automatikusan kiadja! Biztosan felt˝ unt k¨ ozben az is, hogy egyszer sem kellett a sz´am´ıt´og´epet u ´jraind´ıtani! A CD-t helyezz¨ uk vissza a doboz´ aba. Ne felejts¨ uk el, hogy ha a j¨ov˝oben nem akarjuk hogy minden bekapcsol´ askor g´ep¨ unk els˝odleges telep´ıt´esi m´ediumk´ent a CD-ROM-ot figyelje, ´ all´ıtsuk majd vissza sz´am´ıt´og´ep¨ unk BIOS-´at az eredeti be´all´ıt´asok szerint, azaz a ”C” bet˝ ujel˝ u egys´egr˝ol t¨ort´enjen a rendszerind´ıt´as. Term´eszetesen ezt a l´ep´est ak´ ar ki is hagyhatjuk, de azok, akik ´erz´ekenyek a gyors ind´ıt´asra, biztosan nem b´ anj´ ak, hogy erre az apr´os´agra felh´ıvtuk a figyelmet. A k¨ovetkez˝ o fejezetben megismerkedhet¨ unk a bejelentkez´es folyamat´aval, ´es v´egre birtokba vehetj¨ uk u ´jjonan telep´ıtett rendszer¨ unket.
5. fejezet
Bejelentkez´ es UHU-Linux alatt a ma haszn´ alatos grafikus k´arty´ak szinte mindegyik´en m˝ uk¨odik a grafikus fel¨ ulet (amit a Unix vil´ agban X szervernek nevez¨ unk). Amennyiben nem akarunk ilyet haszn´alni, vagy r´egebbi t´ıpus´ u grafikus k´arty´ank miatt nincs r´ a lehet˝ os´eg¨ unk, akkor az ebben a fejezetben le´ırtak tanulm´anyoz´as´at nyugodtan mell˝ ozhetj¨ uk. A tov´abbiakban r´eszletesen bemutatjuk a rendszerben haszn´alhat´o k´et Grafikus bejelentkez´es kezel˝ ot.
5.1.
Az Gnome Display Manager (gdm)
Az UHU-Linux alap´ertelmez´esk´ent a Gnome grafikus rendszert haszn´alja, ennek eredm´enyek´ent ilyenkor a gdm (5.1 ´ abra) kezeli a grafikus fel¨ uletre t¨ort´en˝o bejelentkez´eseket. A gdm men¨ usor´ aban tal´ alunk egy Munkamenet nev˝ u men¨ upontot, amelyben a k´ıv´ant ablakkezel˝ ot v´ alaszthatjuk ki. Linux alatt, a grafikus fel¨ ulet teljes m´ert´ekben ´atszabhat´o, a legkisebb m´ert´ekben sincs megk¨ otve kez¨ unk e t´eren. A legismertebbek (KDE ´es Gnome) mellett rengeteg egyszer˝ ubb, ´es emiatt j´ oval kisebb er˝oforr´ast ig´enyl˝o ablakkezel˝ok is l´eteznek (pl. IceWm, BlackBox, Window Maker ). Ezek n´emelyike alapesetben olyan purit´annak t˝ unik, hogy l´ atsz´ olag semmi sem jelenik meg a grafikus munkater¨ uleten. Az eg´er gombjai seg´ıts´eg´evel ilyenkor term´eszetesen el˝ot˝ unnek az els˝o pillanatban hi´anyolt men¨ uk. A men¨ usor m´ asodik eleme a Nyelv kiv´alaszt´asa. Ezzel a kiv´alasztott grafikus fel¨ ulet nyelvezet´et ´ all´ıthatjuk be. Mint l´ athat´o, el´eg sz´eles k¨or˝ u az alkalmazhat´o nyelvek v´alaszt´eka.
80
5. FEJEZET
5.1. ´ abra. A gdm ablaka
5.2. ´ abra. Munkamenet kiv´alaszt´asa
´ BEJELENTKEZES
5.1. AZ GNOME DISPLAY MANAGER (GDM)
5.3. ´ abra. Nyelv meghat´aroz´asa
81
82
5. FEJEZET
´ BEJELENTKEZES
A harmadik men¨ upont a Rendszer, amely az UHU-Linux le´all´ıt´as´ara ´es u ´jraind´ıt´as´ara szolg´ al. Haszn´ alatuk ´ertelemszer˝ u.
5.4. ´ abra. A Rendszer men¨ u A gdm teljesk¨ or˝ u be´ all´ıt´ asa az Alkalmaz´ asok/Rendszereszk¨ oz¨ ok/GDM Be´ all´ıt´ o pontb´ol ind´ıthat´ o gdmsetup nev˝ u programmal v´egezhet˝o el.
5.5. ´ abra. A gdmsetup ´ altal´anos be´all´ıt´asai
5.2. A KDE DISPLAY MANAGER (KDM)
5.2.
83
A KDE Display Manager (kdm)
A kdm bejelentkez´eskezel˝ o haszn´ alat´anak be´all´ıt´asa az UHU Vez´erl˝ opult/Szolg´ altat´ asok pontj´ aban t¨ ort´enhet, a k¨ovetkez˝o m´odon: A gdm-re ´ all´ıtsuk be, hogy Ne induljon el, ´es a megjelen˝o k´erd´esre v´alaszolva ne ´all´ıtsuk le a szolg´ altat´ ast”! ” A kdm-re ´ all´ıtsuk be, hogy Induljon el, de a megjelen˝o k´erd´esre v´alaszolva ne ind´ıtsuk el a szolg´ altat´ ast”! ” L´epj¨ unk ki a grafikus fel¨ uletr˝ ol, ´es ind´ıtsuk u ´jra a UHU-Linux-ot.
´ Ujraindul´ as ut´ an m´ ar a kdm fog bejelentkezni. Fentiek term´eszetesen u ´jraind´ıt´ as n´elk¨ ul is megoldhat´ok, de mivel ez a F¨ uzet kezd˝oknek sz´ ol, a legegyszer˝ ubb megold´ ast ismertett¨ uk.
5.6. ´ abra. A kdm grafikus bejelentkez´eskezel˝o
84
5. FEJEZET
´ BEJELENTKEZES
A felhaszn´ al´ okat jelk´epez˝ o ikonokat (sok egy´eb mellett) a KDE Vez´erl˝ ok¨ ozpontban, a Rendszeradminisztr´ aci´ o/Bejelentkez´eskezel˝ o (KDM) pontban (5.13 ´abra) tudjuk ig´eny¨ unk szerint be´ all´ıtani. Term´eszetesen el˝otte meg kell majd adnunk a rendszergazda jelszav´ at.
5.7. ´ abra. A kdm K¨ ornyezet be´all´ıt´asai
5.8. ´ abra. A kdm Le´all´ıt´as men¨ uje
5.2. A KDE DISPLAY MANAGER (KDM)
85
¨ ozl˝o sz¨oveget, az embl´ema A Megjelen´es f¨ ul¨ on a kdm ablak´ aban l´athat´o Udv¨ ter¨ uleten megjelen˝ o´ abra kin´ezet´et, a kdm ´altal haszn´alt nyelvet, az ablak poz´ıci´oj´at, st´ılus´ at, ´es a jelsz´ o mez˝ oben megjelen˝o karaktereket m´odos´ıthatjuk.
5.9. ´ abra. A kdm testreszab´asa (Megjelen´es)
86
5. FEJEZET
´ BEJELENTKEZES
A Bet˝ ut´ıpus f¨ ul¨ on a kdm ´ altal haszn´ alt h´arom bet˝ ut´ıpust m´odos´ıthatjuk, va´ lamint az Elsim´ ıtott bet˝ ut´ıpusok haszn´ alat´at kapcsolhatjuk ki ´es be.
5.10. ´ abra. A kdm testreszab´asa (Bet˝ ut´ıpus)
5.2. A KDE DISPLAY MANAGER (KDM)
A H´att´er f¨ ul¨ on a kdm h´ atter´et alak´ıthatjuk ´at kedv¨ unk szerint.
5.11. ´ abra. A kdm testreszab´asa (H´att´er)
87
88
5. FEJEZET
´ BEJELENTKEZES
Az Ablakkezel˝ ok f¨ ul¨ on a kdm K¨ ornyezet men¨ uj´eben megjelen˝o ´es kiv´alaszthat´o ablakkezel˝ ok ind´ıt´ o parancsait szerkeszthetj¨ uk.
5.12. ´ abra. A kdm testreszab´asa (Ablakkezel˝ok)
5.2. A KDE DISPLAY MANAGER (KDM)
89
A Felhaszn´ al´ ok f¨ ul¨ on a megjelen˝ o felhaszn´al´okat tudjuk be´all´ıtani ´es itt tudjuk a m´ar eml´ıtett ikon hozz´ arendel´eseket elv´egezni.
5.13. ´ abra. A kdm testreszab´asa (Felhaszn´al´ok)
90
5. FEJEZET
´ BEJELENTKEZES
A K´enyelem f¨ ul¨ on olyan, l´ atsz´ olag hasznos dolgokat tudunk be´all´ıtani, amik val´oj´aban egy megfelel˝ oen be´ all´ıtott rendszeren akaratlanul is biztons´agi lyukakat nyitnak. Ha t¨ oreksz¨ unk a biztons´ agra, akkor itt lehet˝oleg semmif´ele k´enyelmes tulajdons´agot ne ´ all´ıtsunk be! Ne feledkezz¨ unk meg arr´ ol sem, hogy minden grafikus kieg´esz´ıt´es, mint p´eld´aul a h´att´erk´epek vagy az anim´ aci´ os mozgat´asok, cs¨okkentik g´ep¨ unk szabad er˝oforr´asait. A processzorid˝ ob˝ ol viszonylag keveset vesznek el, de a mem´oria kihaszn´alts´ag´at er˝ osen befoly´ asolhatj´ ak.
5.14. ´ abra. A kdm testreszab´asa (K´enyelem)
6. fejezet
Az UHU-vez´ erl˝ opult Ha m´ar ezt a fejezetet olvassuk, akkor nagy val´osz´ın˝ us´eggel t´ ul vagyunk egy sikeres UHU-Linux telep´ıt´esen! N´ezz¨ uk ´ at egy¨ utt, hogyan lehet testre szabni az UHU-Linuxot a Vez´erl˝ opult seg´ıts´eg´evel. A program ind´ıt´asa ut´an a root” jelsz´ot ” meg kell adnunk. A Vez´erl˝ opult a KDE/GNOME men¨ uj´eben tal´alhat´o ikonra t¨ort´en˝o kattint´assal futtathat´ o. Ind´ıt´as ut´ an a 6.1 ´ abra t´ arul el´enk:
6.1. ´ abra. A vez´erl˝opult Mivel a Vez´erl˝ opultban t¨ obb olyan be´all´ıt´as is van amelyhez rendszergazda jogosults´ag sz¨ uks´eges, ´ıgy meg kell adnunk a rendszergazda jelszav´at. Mint az l´ athat´ o, az UHU-Linux Vez´erl˝opultja a k¨ovetkez˝o n´egy f˝o t´emacsoportot ¨oleli fel. Rendszerbe´ all´ıt´ asok,
92
6. FEJEZET
´ OPULT ˝ AZ UHU-VEZERL
H´ al´ozati be´ all´ıt´ asok, Csomagkezel´es, Felhaszn´ al´ ok ´es csoportok menedzsel´ese.
6.1.
Rendszerbe´ all´ıt´ asok
N´ezz¨ uk sorj´ aban, kezdj¨ uk a rendszerbe´all´ıt´asokkal! A t´ema el˝otti [+] jelre kattintva el˝ot˝ unnek (vagy ´eppen elt˝ unnek), a csoportba tartoz´o alt´em´ak. Ebben a csoportban a sz´ am´ıt´ og´ephez u ´n. rendszerszinten” csatlakoztatott ” eszk¨oz¨ok be´all´ıt´ asair´ ol lehet d¨ onteni. A nyomtat´ok, az X”, vagyis a grafikus fe” l¨ ulet konfigur´ al´ asa itt v´egezhet˝ o el. A PC-be be´ep´ıtett hangk´arty´at is itt lehet felismertetni, vagy ha a felismer´es nem siker¨ ult, akkor direkt m´odon megadhatjuk a hangk´artya t´ıpus´ at. A Linux f´ ajlrendszer´enek finomhangol´ as´at is itt v´egezhetj¨ uk el. A szolg´altat´ asok csoportban lehet meghat´arozni azon – h´att´erben fut´o – programok (daemonok) ¨ osszess´eg´et, amelyek a Linux er˝oforr´asait biztos´ıtj´ak. A d´atum ´es az id˝ o be´ all´ıt´ asa is itt tal´ alhat´o.
6.1.1.
Az Eg´ er be´ all´ıt´ asa
Tal´an az egyik legfontosabb kezel˝ oszerve” a PC-nek az eg´er. Telep´ıt´eskor is ” els˝o l´ep´esben ezt detekt´ alja a rendszer, ´es ha ez valami miatt m´egsem siker¨ ul, csak akkor kell k´ezzel be´ all´ıtanunk (6.2 ´ abra). Erre a be´all´ıt´asi lehet˝os´egre ritk´an lesz sz¨ uks´eg¨ unk, tal´ an csak akkor, ha egeret cser´el¨ unk. Az UHU-Linux m´ar jelenleg is fel van k´esz´ıtve arra az ´ allapotra, hogy egyszerre 2 egeret kezeljen (pl. egy PS/2 ´es egy USB csatlakoz´ asi fel¨ ulet˝ ut). S˝ ot, az egereket m˝ uk¨od´es k¨ozben cser´elhetj¨ uk! Az eg´er k´ezzel t¨ ort´en˝ o be´ all´ıt´ asakor meg kell hat´aroznunk a Protokoll”-t, ” ami jelen esetben az eg´er t´ıpus´ at jelenti. Ezt k¨ovet˝oen a Hely” meghat´aroz´asa a ” feladatunk, azaz ki kell v´ alasztanunk, hogy melyik csatlakoz´ora dugtuk eger¨ unket. Ut´ana k¨ovetkezhet a ”Teszt . ” Amennyiben u ´gy ´ıt´elj¨ uk meg, hogy eger¨ unk nem m˝ uk¨odik megfelel˝oen, v´altoz tassunk a be´ all´ıt´ asokon, ´es csak akkor v´ alasszuk az OK gombot, ha m´ar sikeresen be´all´ıtottunk mindent.
´ ´ITASOK ´ 6.1. RENDSZERBEALL
93
6.2. ´ abra. Eg´er detekt´al´as
6.1.2.
A nyomtat´ ok be´ all´ıt´ asa
Term´eszetesen t¨ obb nyomtat´ ot is megadhatunk, de akkor a rendszert t´aj´ekoztatnunk kell, hogy melyikre milyen n´evvel hivatkozunk majd (hivatkoz´asi n´ev)! Meg kell adnunk, hogy melyik portra csatlakozik (USB vagy p´arhuzamos), majd azt, hogy milyen t´ıpus´ u a k´erd´eses nyomtat´o. A leg¨ord¨ ul˝o list´ab´ol r´amutat´assal v´alaszthatjuk ki a megfelel˝ o t´ıpust. A sz¨ uks´eges be´all´ıt´asok ut´an ne felejts¨ unk el az OK vagy Bez´ar gombra kattintani (6.3 ´abra)!
6.1.3.
A Grafikus felu all´ıt´ asa ¨ let be´
A m´asodik rendszerbe´ all´ıt´ asi lehet˝ os´eg a grafikus fel¨ ulet, vagy ahogy sokszor nevezz¨ uk, az X” be´ all´ıt´ asa. ” Rem´elj¨ uk ismer˝ osnek t˝ unik! Ha visszagondolunk az UHU-Linux telep´ıt´es´ere, az install´al´as v´ege fel´e hasonl´ o fel¨ uleten kellett elv´egezn¨ unk a monitor, illetve a grafikus k´artya be´ all´ıt´ as´ at. Ism´et felh´ıvjuk a figyelmet, hogy a friss´ıt´esi frekvenci´akkal ´ovatosan b´ anjunk, mert k´ art tehet¨ unk a monitorunkban (Ne er˝oltess¨ unk r´a olyan be´all´ıt´ asi ´ert´ekeket, amit az nem b´ır elviselni. Hogy mire k´epes a monitor, arr´ol pontos inform´ aci´ okat kaphatunk a monitor k´ezik¨onyv´eb˝ol.)!
94
6. FEJEZET
6.3. ´ abra. A nyomtat´ok be´all´ıt´asa
6.4. ´ abra. Az X” be´all´ıt´asa ”
´ OPULT ˝ AZ UHU-VEZERL
´ ´ITASOK ´ 6.1. RENDSZERBEALL
6.1.4.
95
A Hangk´ arty´ ak be´ all´ıt´ asa
A rendszerbe´ all´ıt´ as k¨ ovetkez˝ o r´esze a hangk´arty´ak detekt´al´asa ´es be´all´ıt´asa. Ehhez egy viszonylag egyszer˝ u k´eperny˝ o´ all a rendelkez´es¨ unkre:
6.5. ´ abra. A hangk´artya be´all´ıt´asa A modul elind´ıt´ asa ut´ an az UHU-Linux k´ıs´erletet tesz arra, hogy felismerje a sz´am´ıt´og´epbe ´ep´ıtett hangk´ arty´ at, ´es annak be´all´ıt´asait. E m˝ uvelet eredm´eny´er˝ol t´aj´ekoztat´ast is kapunk a megtal´ alt hangk´artya” sorban. ” Ha az u ¨zenet az, hogy: ...sajnos nem tal´altam hangk´arty´at a g´epedben. . . ” ” m´eg van egy es´ely¨ unk! Tegy¨ unk egy pip´ at arra a gombra, ami mell´e az van ´ırva, hogy Ha nem m˝ uk¨ od¨ ott az automatikus detekt´al´as”, majd nyissuk le a leg¨or” d¨ ul˝omen¨ ut ´es v´ alasszuk ki a hangk´ artya t´ıpus´at. A be´all´ıt´as ut´an tudassuk a rendszerrel a v´ alaszt´ ast, vagyis kattintsunk az OK gombra.
6.1.5.
A f´ ajlrendszerek be´ all´ıt´ asa
K¨ovetkezik egy olyan t´ema, amely az egyik legfontosabb jellemz˝oje a Linuxnak. Nevezetesen a f´ ajlrendszerekr˝ ol van sz´o. Haszn´alatuk a Linux egyik olyan tulajdons´aga, amely egyediv´e, ´es roppant logikuss´a teszi az eszk¨oz¨ok kezel´es´et, ´es ami miatt alapjaiban k¨ ul¨ onb¨ ozik m´ as ismert(ebb) oper´aci´os rendszerekt˝ol. K¨ ul¨on fejezetet kapott a Vez´erl˝ opulton is (6.6 ´ abra): N´ezz¨ uk csak! Hogyan is lehetne egyszer˝ uen megvil´ag´ıtani, hogy mi´ert fontos ez? Alapvet˝oen a Linux f´ ajlrendszer´enek egyik l´enyeges saj´atoss´aga, hogy minden ki- ´es beviteli m˝ uvelet (input-output, I/O) f´ajlokon kereszt¨ ul megy v´egbe! Olyan
96
6. FEJEZET
´ OPULT ˝ AZ UHU-VEZERL
6.6. ´ abra. A Linux f´ajlrendszerei
az eg´esz, mint egy gigantikus fastruktura. Linuxban vannak u ´gynevezett norm´al” ” f´ajlok, k¨onyvt´ arak” ´es speci´ alis eszk¨ oz” f´ajlok. B´armilyen furcs´anak is hat, a ” ” device (eszk¨ oz) egy olyan f´ ajl, ami tulajdonk´eppen az egyes perif´eri´akat jelen´ıti meg. Igen! A CD-ROM ´es a floppy meghajt´o ´es minden eszk¨oz egy-egy f´ajl” ” Linux alatt. Az eszk¨ozf´ ajlokb´ ol k´etf´ele van: karakteres illetve blokk t´ıpus´ u. Mindkett˝ot a hozz´ajuk val´ o hozz´ af´er´es m´ odja jellemzi. Karakteres eszk¨oz az, amikor ahhoz szekvenci´alis (soros) a hozz´ af´er´es. Ilyen p´eld´aul a billenty˝ uzet. A m´asik fajta hozz´af´er´es, amikor az eszk¨ ozh¨ oz blokkonk´ent (adatcsomagokk´ent) f´er¨ unk hozz´a. Ezeknek az eszk¨ oz¨ oknek a neve blokk-eszk¨oz. Linuxban az eszk¨ozf´ajlok a /dev k¨onyvt´arban tal´ alhat´ ok. Mindezek ismeret´eben visszatekintve az el˝oz˝o k´eperny˝ok´epre, tal´an m´ ar l´ atszik az abban l´ athat´ o sorok ´ertelme. . . Igen! J´ol l´ athat´ o, ott van felsorolva az ¨osszes eszk¨oz (perif´eria) a hozz´af´er´es¨ uk teljes el´er´esi u ´tjaival. Vegy¨ unk egy p´eld´ at! A CD-ROM meghajt´onkra Linuxban a /dev/cdrom f´ajln´ev seg´ıts´eg´evel hivatkozhatunk (L´ athat´ o, hogy az eszk¨oz csatol´asi pontj´anak inform´aci´oi is r¨ ogz´ıtve vannak. Ez eset¨ unkben a /mnt/cdrom). Ez tulajdonk´eppen egy olyan f´ ajl, ami az eszk¨ oz hozz´ af´er´esi pontj´at defini´alja, de nem foglal a f´ajlrendszerb˝ ol CD-ROM m´eret˝ u helyet!
´ OK ´ ES ´ CSOPORTOK 6.2. FELHASZNAL
6.1.6.
97
A Szolg´ altat´ asok
A k¨ovetkez˝ o t´emak¨ or a szolg´ altat´ asok t´emak¨ore. A szolg´altat´asok azon, – h´att´erben fut´ o – programok (daemonok) ¨ osszess´ege, amelyek a Linux er˝oforr´asait biztos´ıtj´ak. Egy m´asik ´erdekess´ege a Linuxnak az, hogy ´altal´aban, amikor elind´ıtunk egy programot, a Linux automatikusan l´etrehoz egy u ´j u ´n. processzt”. A tapasztal” tabbak ezt u ´gy szokt´ ak mondani, hogy futtatunk egy job-ot”. A job jelent´ese ” magyarul munka. Bejelentkez´eskor minden egyes felhaszn´al´onak legal´abb egy processze elindul, ezt nevezik shell-nek (parancs´ertelmez˝ o). Minden fut´o processz egy teljesen egyedi azonos´ıt´oval rendelkezik. Ennek a neve Processz IDentity, r¨oviden: PID. Ha kiad egy parancsot a felhaszn´ al´ o, akkor a rendszer a PID-n k´ıv¨ ul hozz´arendel egy u ´gynevezett job-sz´ amot is. Az els˝ o parancs 1-et a m´asodik 2-t ´es ´ıgy tov´abb. L´athat´o, hogy a job-sz´ am, csak egy felhaszn´al´on bel¨ ul, shellenk´ent egyedi. Azonban Linux alatt akkor is futnak processzek, ha ´eppen senki nincs bejelentkezve! Ilyenek p´eld´ aul a szerverprogramokat megtestes´ıt˝o d´emonok. M´eg miel˝ott okkultizmussal v´ adoln´ ank meg F¨ ulesBaglyot, sz¨ogezz¨ uk le, hogy ezeknek a d´emonoknak semmi k¨ oz¨ uk a rossz szellemekhez. DAEMON = Disk And Execution MONitor, magyarul lemez ´es programfut´ as fel¨ ugyel˝o program. Ez a meghat´aroz´as manaps´ag egy cseppet m´ ar elavult, mert a lemezkezel´est, valamint a fut´as vez´erl´es´et a rendszermag (kernel) v´egzi, de a szok´as az ugye nagy u ´r. . . ¨ Osszess´ eg´eben itt l´ athatjuk, hat´ arozhatjuk meg, hogy a rendszer ind´ıt´asakor milyen processzek, programok induljanak el automatikusan.
6.1.7.
A d´ atum ´ es az id˝ o be´ all´ıt´ asa
A k¨ovetkez˝ o k´eperny˝ o (6.8 ´ abra) a d´ atum ´es id˝o be´all´ıt´as´ahoz ny´ ujt seg´ıts´eget. L´athat´o, hogy nincs semmi k¨ ul¨ onleges a be´all´ıt´asban. K¨ ul¨on¨osebben nem kell r´eszletezni, az ´abra mag´a´ert besz´el. Tal´an csak annyit ´erdemes megeml´ıteni, hogy a be´ all´ıt´ asok ut´an ne felejts¨ unk el megnyomni az OK gombot, hogy a rendszer tudom´ asul is vegye, amit be´all´ıtottunk. Ennyit a rendszerbe´ all´ıt´ asokr´ ol. Szusszanhatunk egy kicsit, azt´an v´ar a k¨ovetkez˝o Vez´erl˝ opult kateg´ oria, a felhaszn´ al´ok ´es csoportok kezel´ese.
6.2.
Felhaszn´ al´ ok ´ es csoportok
A k¨ovetkez˝ o t´ema a felhaszn´ al´ okkal, illetve a felhaszn´al´oi csoportokkal kapcsolatos.
98
6. FEJEZET
´ OPULT ˝ AZ UHU-VEZERL
6.7. ´ abra. Szolg´ altat´asok, d´emonok. . .
6.8. ´ abra. A d´ atum ´es id˝o be´all´ıt´asa
´ OK ´ ES ´ CSOPORTOK 6.2. FELHASZNAL
99
Itt vehet¨ unk fel, – vagy t¨ or¨ olhet¨ unk – felhaszn´al´ot, (kre´alhatunk u ´j accountot), rendelkezhet¨ unk arr´ ol, hogy a felhaszn´al´o a tov´abbiakban mihez ´es milyen jogosults´agokkal rendelkezik, illetve mely csoport(ok) tagja lesz. A Linux ´ altal´ anos jellemz˝ oihez tartozik az is, hogy igazi multitaszkos rendszer, vagyis t´enylegesen egyid˝ oben t¨ obb alkalmaz´as is futhat rajta. Emellett val´os´agos h´al´ozati oper´ aci´ os rendszer, mivel egyidej˝ uleg t¨obb felhaszn´al´ot is ki tud szolg´alni. A felhaszn´ al´ okkal kapcsolatos tev´ekenys´egek (adminisztr´aci´o, l´etrehoz´as, t¨orl´es, stb.) a rendszergazda hat´ ask¨ or´ebe tartoznak. Ebb˝ol k¨ovetkezik, hogy a felhaszn´al´okkal kapcsolatos menedzsel´esi feladatokat csak root”-k´ent tudjuk elv´e” gezni. Ahhoz, hogy valaki a rendszert haszn´ alni tudja, rendelkeznie kell egy felhaszn´al´oi n´evvel, (login) ´es jelsz´ oval (password). Ehhez hozz´af´er´esi jogosults´ag kell, amit account”-nak nevez¨ unk. A felhaszn´al´ohoz, felhaszn´al´oi n´evhez k¨ot˝odnek ” azok a jogosults´ agok”, amelyek a felhaszn´al´o sz´am´ara a rendszer el´er´es´et teszik ” lehet˝ov´e. A rendszer el´er´ese term´eszetesen t¨ obb´e-kev´esb´e korl´atozott. Van azonban egy ˝ a rendszeradminisztr´ator, kit¨ untetett felhaszn´ al´ o, akinek mindent szabad”. O ” super-user (su). A rendszeradminisztr´ ator login neve k¨otelez˝o jelleggel root”. ” A superuser az ¨ osszes be´ all´ıt´ ast m´ odos´ıthatja, minden k¨onyvt´arhoz ´es f´ajlhoz hozz´af´er. Erre a jogosults´ agra sz¨ uks´eg van ahhoz, hogy ell´athassa a feladat´at, a rendszer kezel´es´et ´es u as´ at. A t¨obbi felhaszn´al´o rendszerint kevesebb ¨zemben tart´ jogosults´aggal rendelkezik mint a root. ´Igy p´eld´aul csak a root vehet fel u ´j felhaszn´al´ot, a m´ ar megl´ev˝ o userek jogait is m´odos´ıthatja. Egy Linux rendszerben minden felhaszn´ al´ o egy vagy t¨ obb felhaszn´al´oi csoportnak tagja. Ezek a felhaszn´al´oi csoportok minden esetben hozz´ af´er´esi jogokat defini´alnak. Ilyenform´ an nem kell minden user-hez egyenk´ent jogosults´agokat be´all´ıtani, hanem el´eg egy el˝ ozetesen defini´ alt jogosults´ag´ u csoporthoz hozz´arendelni, ezzel egyid˝oben az userre sz´ allnak a csoport jogai. A Linux rendszerben a f´ ajlok ´es k¨ onyvt´arak u ´gynevezett attrib´ utumokkal” ” (jellemz˝okkel) b´ırnak, ami egy speci´ alis nyilv´antart´asi rendszer ´es az al´abbi inform´aci´okat tartalmazza: ki a f´ ajl tulajdonosa? (melyik felhaszn´al´o´e a f´ajl-owner), melyik csoport´e a f´ ajl? (group), milyen jogai vannak az adott f´ ajlra a felhaszn´al´onak? (olvas´asi-read, ´ır´asiwrite, v´egrehajt´ asi/futtat´ asi-executable), milyen jogai vannak az adott f´ ajlra a csoportnak? (olvas´asi-read, ´ır´asi-write, v´egrehajt´ asi, futtat´ asi-executable), milyen jogai vannak az adott f´ ajlra m´as egy´eb” felhaszn´al´oknak (other)? ” (olvas´asi-read, ´ır´ asi-write, v´egrehajt´asi, futtat´asi-executable),
100
6. FEJEZET
´ OPULT ˝ AZ UHU-VEZERL
Ebben a rendszerben l´ atszik, hogy a csoport, illetve a csoporthoz val´o hozz´arendel´es lehet˝ ov´e teszi, hogy a f´ ajlokat t¨ obb user is feldolgozhassa. Ilyen csoport p´eld´aul c´elszer˝ uen egy projekt munkat´ arsai r´esz´ere hozhat´o l´etre. Minden – ehhez a projekthez tartoz´ o–´ allom´ any tagja lesz ennek a csoportnak, hozz´arendel˝odik” ” ahhoz. M´asr´eszt az is egy fontos dolog, hogy egy felhaszn´al´o ak´ar t¨obb csoportnak is a tagja lehet. Ha teh´ at az el˝ obbi p´eld´at tekintve egy user k´et projekten is dolgozik, akkor c´elszer˝ uen mindk´et csoporthoz hozz´arendelik. Ez´altal mind a k´et csoport r´avonatkoz´ o jogosults´ ag´ aval rendelkezik. Azonban minden felhaszn´al´onak van egy els˝odleges (primer) csoportja. Ezt az alap´ertelmezett csoportot a felhaszn´al´o rendszerbe t¨ ort´en˝ o felv´etel´en´el kell meghat´arozni. Ebb˝ol k¨ovetkezik az az alapvet˝o szab´ aly, hogy egy felhaszn´ al´ o – csoporthoz rendel´es n´elk¨ ul – nem l´etezik ´ Linuxban. Altal´ aban egy h´etk¨ oznapi” felhaszn´al´onak a user” nev˝ u csoport ´all ” ” rendelkez´es´ere a felv´etelekor.
6.2.1.
Csoportok kezel´ ese
A Vez´erl˝opult baloldal´ an tal´ alhat´ o felsorol´asban a Csoportok” sorra kattintva ” az al´abbi k´eperny˝ o t´ arul el´enk:
6.9. ´ abra. Csoportok kezel´ese Itt van lehet˝ os´eg¨ unk csoportok defini´al´as´ara, illetve felhaszn´al´ok csoporthoz rendel´es´ere vagy csoportb´ ol val´ o elt´ avol´ıt´as´ara. L´athat´o, hogy minden csoportnak van egy azonos´ıt´ o sz´ ama is, ez az u ´gynevezett group id” (group ”
´ OK ´ ES ´ CSOPORTOK 6.2. FELHASZNAL
101
identification-csoport azonos´ıt´ o). A kezel˝ogombok haszn´alata mag´at´ol ´erte t˝od˝o. A Felhaszn´al´o t¨orl´ese gomb a csoportb´ol val´o elt´avol´ıt´asra vonatkozik, a Felhaszn´al´o hozz´aad´asa pedig az adott user adott csoporthoz val´o rendel´es´et szolg´alja. Lehet˝os´eg van ´Uj csoport defini´ al´ as´ ara is (l´asd el˝obb a projektek kapcs´an). Ugyancsak itt tehetj¨ uk meg azt, hogy m´ odos´ıtjuk a csoportok jellemz˝oit, vagy ha m´ar nincs r´a sz¨ uks´eg, egyszer˝ uen megsz¨ untethetj¨ uk, kit¨or¨olhetj¨ uk ˝oket.
6.2.2.
Felhaszn´ al´ ok kezel´ ese
Hasonl´o k´eperny˝ on lehet a felhaszn´ al´ okkal kapcsolatos tev´ekenys´egeket is elv´egezni. Ehhez a Vez´erl˝ opult bal oldal´ an a Felhaszn´al´ok” sorra kattintva juthatunk ” el.
6.10. ´ abra. Felhaszn´al´ok kezel´ese Itt menedzselhetj¨ uk a rendszerbe felvett, vagy felvenni k´ıv´ant felhaszn´al´okat. eset´eben u ´j userrel b˝ov¨ ul a rendszer¨ unk, aki term´eszete´Uj felhaszn´al´o felv´etele sen alapb´ol tagja lesz az user” csoportnak. Megl´ev˝o felhaszn´al´oink tulajdons´agait ” m´odos´ıthatjuk a Felhaszn´al´o adatainak m´odos´ıt´asa gomb seg´ıts´eg´evel. Adott felhaszn´ al´ o jelszav´ anak megv´altoztat´as´ahoz haszn´aljuk a Jelsz´ o m´ o dos´ ı t´ a sa gombot. Amennyiben pedig egy felhaszn´ a l´ o t v´ e gleg kive sz¨ unk a rendszerb˝ ol, a Felhaszn´al´o t¨orl´ese gombra kattintva tehetj¨ uk meg. Ekkor d¨onthet¨ unk arr´ ol is, hogy valamennyi, – t¨or¨olni k´ıv´ant felhaszn´al´o – adat´at is t¨or¨olni akarjuk-e (home k¨ onyvt´ ar t¨orl´ese)? A m´odos´ıt´asokat k¨ovet˝oen ne
102
6. FEJEZET
´ OPULT ˝ AZ UHU-VEZERL
feledkezz¨ unk meg arr´ ol, hogy tudassuk” a rendszerrel v´altoztat´asi sz´and´ekunkat, ” vagyis kattintsunk az OK gombra.
6.3.
Csomagkezel´ es
A k¨ovetkez˝ o t´emacsoport, mely sokak sz´am´ara a legfontosabb, a csomagkezel´es. Ez gyakorlatilag a programok, programcsoportok telep´ıt´es´et, friss´ıt´es´et, elt´avol´ıt´as´at jelenti, term´eszetesen a f´ ajlok k¨ oz¨otti f¨ ugg˝os´egek ellen˝orz´ese ´es betart´asa mellett. A Vez´erl˝ opult csomagkezel˝ o pontj´anak kiv´alaszt´asa az Edeity-gtk grafikus csomagkezel˝ ot ind´ıtja el.
6.11. ´ abra. Az Edeity-gtk csomagkezel˝o
´ 6.3. CSOMAGKEZELES
103
A fels˝ o r´ eszben tal´ alhat´ o menu ¨k F´ ajl V´ altoztat´ asok ´erv´enyes´ıt´ese APT forr´ asf´ ajl szerkeszt´ese - a /etc/apt/sources.list szerkeszt´ese. Csomaglista friss´ıt´ese - Megl´ev˝ o csomagjaink list´aj´at friss´ıthetj¨ uk az APTnek megadott u ´tvonalon kereszt¨ ul. Csomagle´ır´ o f´ ajl u ´jraolvas´ asa - A csomagok le´ır´o f´ajlj´at friss´ıti az APT-nek megadott u ´tvonalon kereszt¨ ul. Kil´ep´es - Kil´ep´es a programb´ ol.
Szerkeszt´ es Csomag keres´ese - A csomaglist´ aban kereshet¨ unk. K¨ ovetkez˝ o tal´ alat - A keres´es k¨ ozben a tov´abbi tal´alatokat tekinthetj¨ uk meg. El˝ oz˝o tal´ alat - Keres´es k¨ ozben visszal´ephet¨ unk az el˝oz˝o tal´alatra. Els˝ o tal´ alat - Keres´es k¨ ozben az els˝ o tal´alatra ugorhatunk. Utols´ o tal´ alat - Keres´es k¨ ozben az utols´o tal´alatra ugorhatunk. Keres´es t¨ orl´ese - Megszak´ıthatjuk a keres´est.
Parancsok Kijel¨ ol´es telep´ıt´esre vagy friss´ıt´esre - Csomagot jel¨olhet¨ unk ki. Kijel¨ ol´es elt´ avol´ıt´ asa - Megsz¨ untethetj¨ uk a csomag kijel¨ol´es´et. Kijel¨ ol´es kiirt´ asa - Az ¨ osszes csomag kijel¨ol´es´enek megsz¨ untet´ese. Minden lehets´eges friss´ıt´es - Automatikusan friss´ıti a friss´ıthet˝ o csomagokat. Disztrib´ uci´ o friss´ıt´ese - A komplett rendszert friss´ıti.
104
6. FEJEZET
´ OPULT ˝ AZ UHU-VEZERL
Sz˝ ur˝ ok Sz˝ ur˝ok hozz´ aad´ asa - A sz˝ ur´esi lehet˝ os´egeket adhatjuk meg. Sz˝ ur˝o elt´ avol´ıt´ asa - Megsz¨ unteti a sz˝ ur´est. Sz˝ ur˝ok megjelen´ıt´ese - Az eddig be´all´ıtott aktu´alis sz˝ ur˝oket tekinthetj¨ uk meg. Sz˝ ur˝ok megford´ıt´ asa - Sz˝ ur´esi sorrend megford´ıt´asa.
Rendez´ es Rendez´esi elvek - A k¨ onnyebb ´ attekinthet˝os´eg ´erdek´eben ig´enyeink szerint m´odos´ıthatjuk a rendez´esi elveket. Oszlopok sorrendje - A megjelen´ıt˝ o oszlopainak sorrendj´et v´altoztathatjuk.
A menu o gombok ¨ sor alatti gyorsind´ıt´ ´ enyes´ıt´ Erv´ es A kijel¨ olt v´ altoztat´ asok ´erv´enyes´ıt´ese. Telep´ıt´ es Az aktu´ alis csomag kijel¨ ol´ese telep´ıt´esre. Elt´ avol´ıt Az aktu´ alis csomag kijel¨ ol´ese elt´avol´ıt´asra. A csomaghoz kapcsol´od´o konfigur´ aci´ os f´ ajlok nem t¨ orl˝ odnek. Kiirt Az aktu´ alis csomag kijel¨ ol´ese kiirt´ asra. Ekkor a csomaghoz kapcsol´od´o konfigur´aci´ os f´ ajlok is t¨ orl˝ odnek. Friss´ıt´ es A telep´ıtett csomagok friss´ıt´ese. Diszt. friss. A telep´ıtett disztrib´ uci´ o friss´ıt´ese, az u ´j f¨ ugg˝os´egekkel egy¨ utt. Keres´ es Csomag keres´ese. Sz˝ ur˝ ok A megjelen´ıtend˝ o csomagok sz˝ ur´es´et ´all´ıthatjuk itt be. Az ikonok alatt k¨ onyvt´ arszerkezetben megjelen´ıtve l´athat´ok a csomagok. Jobb eg´erkattint´assal az adott csomagra alkalmazhat´o utas´ıt´asok jelennek meg. Az ablak als´o r´esz´en az aktu´ alis csomagr´ ol kaphatunk inform´aci´okat. Az UHU-Linux a Debian DEB csomagform´atum´at haszn´alja, ugyan a csomagok kiterjeszt´ese ”.uhu”. Ennek az a praktikus oka, hogy b´ar a Debian GNU/Linux csomagkezel˝oj´et haszn´ alja, a csomagok bels˝o fel´ep´ıt´ese att´ol elt´er. Ez´ert nem javasoljuk eredeti Debian csomagok telep´ıt´es´et a rendszerbe, illetve az UHU csomagok
´ OZATI ´ ´ ´ITASOK ´ 6.4. HAL BEALL
105
haszn´alat´at Debian rendszerekben. A Debianos k¨or¨okben j´ol ismert apt csomagkezel˝o megtal´ alhat´ o az UHU-Linux seg´edprogramjai k¨oz¨ott. Telep´ıt´es ut´an ´es a k´es˝obbiekben b´ armikor (amennyiben van internet kapcsolatunk), a k¨ovetkez˝o parancsok seg´ıts´eg´evel friss´ıthetj¨ uk rendszer¨ unket rendszergazdak´ent konzolb´ol vagy termin´alb´ol: apt-get update apt-get upgrade A linux rendszerint mindenre ad megold´ast. Ha nincs internetes kapcsolatunk, de b´armilyen adathordoz´ on kereszt¨ ul siker¨ ul felm´asolni egy tetsz˝oleges k¨onyvt´arba a friss´ıt´esre sz´ ant, vagy ak´ ar u ´j csomagokat, rendszergazdak´ent konzolr´ol, vagy termin´alb´ ol adjuk ki a k¨ ovetkez˝ o parancsot: dpkg -i /a_csomagok_helye/csomagn´ ev.uhu vagy, ha az ott tal´ alhat´ o ¨ osszes csomagot egyszerre szeretn´enk telep´ıteni, a csomagn´ev.uhu” hely´ere ´ırjunk egy *-ot. ”
6.4.
H´ al´ ozati be´ all´ıt´ asok
Az utols´o nagyobb t´emacsoport, a h´ al´ ozati be´all´ıt´asokkal foglalkozik. Itt konfigur´alhatjuk h´ al´ ozati k´ arty´ a(i)nk param´etereit, ADSL accountunkat, illetve a vil´agh´al´ora val´ o kapcsol´ od´ ashoz sz¨ uks´eges TCP/IP jellemz˝oket.
6.4.1.
A N´ evkiszolg´ al´ o (DNS) be´ all´ıt´ asa
Itt ´all´ıthatjuk be a /etc/resolv.conf n´evkiszolg´al´okat le´ır´o sorait (nameserver).
6.4.2.
A Keres´ esi tartom´ anyok be´ all´ıt´ asa
Itt szint´en a /etc/resolv.conf egy adatsor´at (search) ´all´ıthatjuk be.
6.4.3.
Hostok
A /etc/hosts ´es a /etc/hostname f´ ajl tartalma szerkeszthet˝o ebben a pontban.
106
6. FEJEZET
6.12. ´ abra. H´ al´ ozati be´all´ıt´asok
´ OPULT ˝ AZ UHU-VEZERL
7. fejezet
Az nVIDIA chipk´ eszlet A napjainkban legink´ abb elterjedt grafikus chipk´eszletek, k´ets´egtelen¨ ul az ´ nVIDIA c´eg nev´ehez f˝ uz˝ odnek. Aruk, megb´ızhat´os´aguk, teljes´ıtm´eny¨ uk alapj´an m´elt´an n´epszer˝ uek. Linux alatt azonban nem mag´at´ol ´ertet˝od˝o haszn´alatuk, telep´ıt´es¨ uk. A gondot a hozz´ ajuk tartoz´ o meghajt´oprogramok licencel´ese okozza. A licenc ´ertelm´eben egyik disztrib´ uci´o sem tartalmazhatja ˝oket. Ha teh´at egy felhaszn´ al´ o ki akarja haszn´ alni az nVIDIA chipk´eszletes grafikus k´arty´ak valamennyi lehet˝ os´eg´et, akkor bizony saj´at mag´anak kell let¨olteni, telep´ıtenie ˝oket, k¨ ul¨on¨osen akkor, ha a videok´ artya 3D k´epess´eg´et is ki szeretn´e haszn´alni (Mondjuk egy j´ o kis Quake, Wolfenstein, vagy Unreal party keret´eben, esetleg a Tuxracer-ben szeretne rekordot d¨ onteni). A telep´ıt´es azonban nem mindig egy´ertelm˝ u, ez´ert nem ´ art e k´ arty´ ak haszn´ alat´ ahoz tan´acsokat adnunk.
7.1.
Ford´ıt´ asi u ´ tmutat´ o
Az install´ al´ as akkor a legegyszer˝ ubb, ha saj´at magunk ford´ıtjuk fut´o kernel¨ unkh¨oz a megfelel˝ o modult (ehhez hasznos, ha fent van g´ep¨ unk¨on a kernel forr´asa). Kezdetnek t¨ olts¨ uk le az nVIDIA honlapj´ar´ol a k¨ovetkez˝o f´ajlokat: http://download.nvidia.com/XFree86_40/1.0-4191/NVIDIA_kernel-1.0-4191.tar.gz http://download.nvidia.com/XFree86_40/1.0-4191/NVIDIA_GLX-1.0-4191.tar.gz
A rendszerbe root-k´ent bejelentkezve hozzunk l´etre egy k¨onyvt´arat, mondjuk nvidia” n´evvel: ” mkdir /root/nvidia
108
7. FEJEZET
´ AZ NVIDIA CHIPKESZLET
M´asoljuk a let¨ olt¨ ott f´ ajlokat a cp parancs seg´ıts´eg´evel az u ´jonnan l´etrehozott nvidia k¨onyvt´ arba, majd csomagoljuk ki o˝ket a k¨ovetkez˝o m´odon: cp NVIDIA_* /root/nvidia cd /root/nvidia tar -xvzf NVIDIA_kernel-1.0-4191.tar.gz tar -xvzf NVIDIA_GLX-1.0-4191.tar.gz L´epj¨ unk be az NVIDIA kernel k¨ onyvt´ arba: cd NVIDIA_kernel-1.0-4191 Ezut´an adjuk ki az al´ abbi parancsot: make install Ha minden j´ ol megy, n´eh´ any m´ asodperc alatt elk´esz¨ ul a megfelel˝o f´ajl, ´es a hely´ere is ker¨ ul. Most l´epj¨ unk ´ at az NVIDIA GLX k¨onyvt´arba. cd ../NVIDIA_GLX-1.0-4191 Itt is adjuk ki az al´ abbi parancsot: make install Ekkor elk´esz¨ ulnek ´es hely¨ ukre ker¨ ulnek a megfelel˝o OpenGL f´ajlok is.
7.2.
Be´ all´ıt´ as
Ezek ut´an m´ ar csak n´eh´ any apr´ obb v´altoztat´ast kell v´egrehajtani az XF86Config” f´ ajlunkon. Ehhez nyissuk meg kedvenc sz¨ovegszerkeszt˝onkkel a ” /etc/X11/XF86Config f´ ajt, majd keress¨ uk meg a k¨ovetkez˝o karaktersorozatot: Driver "nv" V´altoztassuk meg ezt az al´ abbiak szerint: Driver "nvidia" A Module szekci´ oba ´ırjuk be az al´ abbi sort: Load
"glx"
Az al´abbi sorokat pedig t´ avol´ıtsuk el (ha vannak ilyenek):
´ ´ITAS ´ 7.2. BEALL
Load Load
109
"dri" "GLcore"
A fentiekben ismertetett verzi´ oj´ u nVIDIA driverben egy u ´j lehet˝os´eg is szerepel, a 3D kurzor alkalmaz´ as´ anak lehet˝ os´ege. Amennyiben haszn´ alni k´ıv´ anjuk ezt a tulajdons´agot, a k¨ovetkez˝o sort is ´ırjuk be a /etc/X11/XF86config f´ ajlba, a Device szekci´oba: Option
"CursorShadow" "1"
Ezek ut´an ments¨ uk el a f´ ajlt, ´es ind´ıtsuk u ´jra az X-et. Ez a legegyszer˝ ubben a k¨ovetkez˝o m´ odon ´erhet˝ o el: L´epj¨ unk ki a grafikus fel¨ uletb˝ ol. A megjelen˝ o bejelentkez˝ o k´eperny˝ on (gdm vagy kdm) nyomjuk meg a Ctrl+Alt+Backspace billenty˝ uket. Ha minden j´ ol megy, egy sz´ep nVIDIA log´o, majd a bejelentkez˝o ablak (gdm vagy kdm) jelenik meg. Jelentkezz¨ unk be, ezek ut´ an haszn´ alhatjuk k´arty´ank 3D k´epess´egeit is!
A k´ıs´erletez˝ o kedv˝ u UHU-Linux felhaszn´al´oknak egy apr´o inform´aci´o: az nVIDIA kernel csomag leford´ıt´ asa a 2.5.51-es (unstable) kernelverzi´oval nem siker¨ ult, mik¨ozben a 2.4.20-as (stabil) kernellel minden gond n´elk¨ ul megy. A F¨ uzet k´ezirat´ anak lez´ ar´ asa el˝ ott jelent meg az nVIDIA meghajt´oprogramok leg´ ujabb verzi´ oja, amely NVIDIA-Linux-x86-1.0-4349.run n´even t¨olthet˝o le. Ez egy konzolos telep´ıt˝ o program, melyet le´all´ıtott grafikus fel¨ ulettel, konzolr´ol kell telep´ıten¨ unk. Ugyan ez a megold´ as frapp´ans megold´ast k´ın´al, de az elm´ ult r¨ovid id˝oszak alatt t¨ obb panasz mer¨ ult fel vele szemben. Minden esetre, ha nVIDIA k´ arty´ ank van, pr´ob´aljuk ki ezt telep´ıteni. Megnyugtat´asul, a F¨ uzet egyik szerz˝ oj´enek gond n´elk¨ ul feltelep¨ ult egy GeForce4 Ti4200 t´ıpus´ u k´arty´ ara.
8. fejezet
T´ arcs´ az´ o programok Ir´any az internet! A vil´agh´ al´ o el´er´ese ma m´ ar term´eszetes ig´enyk´ent mer¨ ul fel a sz´am´ıt´og´epek mindennapi felhaszn´ al´ asa sor´ an. Az internetes csatlakoz´as l´etrehoz´as´ara a v´egfelhaszn´al´ok nagy r´esze modemet haszn´ al, amit vagy a g´ep´ebe beszerelt modemk´artya, vagy egy´eb k¨ uls˝ o modem haszn´ alat´aval ´er el. Ide tartoznak m´eg a k´abeles csatlakoz´asok is. A Linux-felhaszn´ al´ ok disztrib´ uci´ ot´ ol f¨ ugg˝oen k¨ ul¨onb¨oz˝o megold´asokat alkalmaznak a kapcsolat fel´ all´ıt´ as´ anak l´etrehoz´asa ´erdek´eben. Bonyol´ıtja a helyzetet, hogy bels˝o vagy k¨ uls˝ o modemet, vagy a k´abeles el´er´est k´ıv´anjuk haszn´alni, hiszen mindet m´ ask´ent kell be´ all´ıtani. Nem ritka, hogy a linux-szal most ismerked˝ok nem minden esetben tudnak megbirk´ ozni ezzel a feladattal. Az UHU-Linux k´esz´ıt˝oi u ´gy d¨ont¨ ottek, hogy k´esz´ıtenek egy egys´eges fel¨ uletet, amely az ilyen t´ıpus´ u probl´em´ak kezel´es´ere alkalmas.
8.0.1.
UHU-t´ arcs´ az´ o
Az Alkalmaz´ asok” csoportban tal´ alhat´o UHU-t´arcs´az´o” programra kattintva ” ” egy ablakot kapunk, ahol a rendszergazda, azaz a ”root” jelsz´o beg´epel´ese a fela datunk. Az OK gombra kattint´ as ut´ an bejelentkezik az UHU-t´arcs´az´o”. ” ´ kapcsolat l´ Uj etrehoz´ asa: Kapcsolat neve Tetsz˝ oleges azonos´ıt´ o, pl. a szolg´altat´o neve, vagy csak 1kap” csolat” Kapcsolat t´ıpusa ADSL, ISDN, Modem, Soros porti ISDN k¨oz¨ ul kell v´alasztani. A Soros porti ISDN” kimondottan azoknak az ISDN felhaszn´al´ok ”
112
8. FEJEZET
´ ´ O ´ PROGRAMOK TARCS AZ
8.1. ´ abra. Az UHU t´arcs´az´o r´esz´ere k´esz¨ ult, akik falra szerelhet˝ o, soros portra csatlakoztathat´o ISDN v´egberendez´est haszn´ alnak (pl. NT1+2a/b+V2.4). Felhaszn´ al´ on´ ev A szolg´ altat´ ot´ ol kapott felhaszn´al´oi n´ev, amivel be k´ıv´anunk jelentkezni. ADSL eset´en sz¨ uks´eges a teljes n´ev megad´asa, pl. felhaszn´al´o@szolg´ altat´ o.hu Jelsz´ o A szolg´ altat´ ot´ ol kapott jelsz´ o. Telefonsz´ am A szolg´ altat´ ot´ ol kapott bet´arcs´az´asi sz´am. Modem helye A modem csatlakoz´ asi helye. Alap´ertelmez´esben a programok a /dev/modem eszk¨ ozt keresik. Ha elk´esz´ıt¨ unk egy szimbolikus linket a val´odi modem eszk¨ ozr˝ ol erre (pl. ln -s /dev/ttyS0 /dev/modem), akkor minden program meg fogja tal´ alni automatikusan modem¨ unket. Lehet˝os´egek: /dev/tts/0 - Els˝ o soros port (COM1) /dev/tts/1 - M´ asodik soros port (COM2) /dev/tts/2 - Harmadik soros port (COM3) /dev/tts/3 - Negyedik soros port (COM4) Csatlakoz´ asi sebess´ eg A port csatlakoz´asi sebess´eg´et ´all´ıthatjuk itt. C´elszer˝ u a legmagasabb ´ert´eket v´ alasztani (115.200), hogy a modem adat´atviteli sebess´eg´et ne fogjuk vissza. Abban az esetben, ha bizonytalan az adat´atvitel,
8. FEJEZET
´ ´ O ´ PROGRAMOK TARCS AZ
113
sajnos n´eha cs¨ okkenteni kell a csatlakoz´asi sebess´eget, ami rendszerint azt jelzi, hogy a modem, telefon vonal, szolg´altat´o k¨oz¨ ul valamelyik nincs a helyzet magaslat´ an. N´ evkiszolg´ al´ ok Alap´ertelmez´es szerint az UHU-Linux a szolg´altat´ot´ol kapott DNS IP c´ımeket haszn´ alja, de ritk´ an el˝ofordul, hogy ezt k´ezzel kell be´all´ıtani. Ebben az esetben a szolg´ altat´ o feladata, hogy a felhaszn´al´o rendelkez´es´ere bocs´ assa a megfelel˝ o IP c´ımeket. Kapcsolat szerkeszt´ ese Az u ´j kapcsolat l´etrehoz´ as´ aval azonos fel¨ uletet kapunk, ahol az eddig l´etrehozott kapcsolatunk be´ all´ıt´ asait tudjuk m´ odos´ıtani. Kapcsolat to ese Feleslegess´e v´ alt kapcsolataikat t¨or¨olhetj¨ uk. ¨rl´ nyom´ ogombra kattintva az UHU t´arcs´az´o fel´ep´ıti a kapT´ arcs´ az´ as A T´arcs´az´as csolatot, melynek l´etrej¨ otte ut´ an l´ athat´ov´a v´alik a csatlakoz´as megkezd´ese ´ota eltelt id˝ o. A Le´all´ıt´as gombra kattintva, vagy az ablak bez´ar´as´aval a kapcsolat megszak´ıthat´ o. A t´ arcs´ az´ as megkezd´ese el˝ott aktiv´alhat´o a Kap” csol´od´askor mutassa a program kimenet´et” opci´o, melynek hat´as´ara egy k¨ ul¨on ablakban nyomon k¨ ovethet˝ o a kapcsol´od´as folyamata.
9. fejezet
Nyomtat´ as 9.1.
Bevezet´ es
A sz´am´ıt´ astechnika folyamatos fejl˝ od´es´enek k¨osz¨onhet˝oen a k¨ ul¨onb¨oz˝o nyomtat´ot´ıpusok szinte m´ ar zavar´ oan sz´eles sk´ al´aja ´allt el˝o. Jelenleg a k¨ovetkez˝o nyomtat´o fajt´ak haszn´ alatosak: H˝ onyomtat´ ok (a fax k´esz¨ ul´ekek el˝ odei), M´ atrixnyomtat´ ok, Sornyomtat´ ok, Tintasugaras nyomtat´ ok, L´ezernyomtat´ ok, Szil´ ardtint´ as nyomtat´ ok
Linux alatt a nyomtat´ as szempontj´ ab´ol a f˝o nyomtat´o tulajdons´ag nem a mechanikai kialak´ıt´ as, hanem az illeszt˝ o kivitelez´esi m´odja. Ennek megfelel˝ oen a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o t´ıpusok a k¨ovetkez˝o csatol´okkal rendelkezhetnek (ak´ar t¨ obbel is egy k´esz¨ ul´eken): Soros, P´ arhuzamos, USB, Infrav¨ or¨ os.
116
9. FEJEZET
9.2.
´ NYOMTATAS
Be´ all´ıt´ as a Vez´ erl˝ opult seg´ıts´ eg´ evel
Az UHU-vez´erl˝ opult Nyomtat´ ok” alpontj´ar´ol m´ar volt sz´o, e fejezetben r´esz” letesebben is besz´el¨ unk a nyomtat´ ok be´ all´ıt´as´ar´ol. Ind´ıtsuk el az UHU Vez´erl˝ opultot (UHU Control Center). Kattintsunk bal oldalt a f´aban a nyomtat´ ok r´eszre. A k¨ovetkez˝ o ablak fog megjelenni:
9.1. ´ abra. Nyomtat´o be´all´ıt´as Ha m´eg nincs install´ alva nyomtat´ onk, akkor term´eszetesen nem jelenik meg semmi az ablakban. Ha van, akkor pedig megjelenik a nyomtat´asi sor neve, a nyomtat´o neve, a nyomtat´ o kezel˝ o f´ ajl, a nyomtat´o helye, ´es hogy a nyomtat´o alap´ertelmezett-e a rendszerben, vagy nem. Az al´abbi m˝ uveleteket v´egezhetj¨ uk el: ´ nyomtat´ Uj o felv´etele Nyomtat´ o t¨ orl´ese Nyomtat´ o be´ all´ıt´ asok m´ odos´ıt´ asa Alap´ertelmezett´e t´etel Tesztoldal nyomtat´ asa
´ ´ITAS ´ A VEZERL ´ OPULT ˝ ´ EVEL ´ 9.2. BEALL SEG´ITSEG
117
´ nyomtat´o telep´ıt´ese 9.2. ´ abra. Uj Tekints¨ uk ´ at egy u ´j nyomtat´ o felv´etel´et: Kattintsunk az ´Uj gombra. A 9.2 ´abr´ahoz hasonl´ o ablakot fogunk l´ atni: Adjuk meg a Nyomtat´ o neve:” mez˝ oben azt a nevet, amelyen el akarjuk majd ” ´erni a nyomtat´ onkat. Ha helyi nyomtat´ onk van, akkor a Csatlakoz´as t´ıpusa” me” z˝oben v´alasszuk a Helyi nyomtat´ o”-t, ha egy m´asik Windows-os vagy Samb´as ” megoszt´ason l´ev˝ o nyomtat´ ot szeretn´enk felinstall´alni, akkor pedig v´alasszuk a Samba megoszt´ as”-t. Adjuk meg a nyomtat´o hely´et, ami helyi nyomtat´on´al ´al” tal´aban P´arhuzamos port (lpt1)”, u ´jabb nyomtat´okn´al lehet USB is. ” Ha t´avoli nyomtat´ onk van, akkor ”//G´epn´ev/nyomtat´o” form´aban kell megadnunk. V´alasszuk ki az als´ o list´ ab´ ol a gy´ art´ o nev´et, a nyomtat´o t´ıpus´at, ´es ha akarjuk, a megfelel˝o meghajt´ ot. E mez˝ o alap´ertelmezett ´ert´ek´en csak akkor v´altoztassunk, ha els˝ore nem nyomtat a nyomtat´ o. Ha el´egedettek vagyunk a be´ all´ıt´ asokkal, akkor nyomjuk meg az OK gombot. Ha valamit elrontottunk, vagy m´egsem szeretn´enk a nyomtat´ot feltelep´ıteni, a unk az el˝oz˝o ablakhoz, elvetve a v´altoztaM´egsem gombra kattintva visszal´ephet¨ t´asokat. Az OK gomb megnyom´ asa ut´ an a program megk´erdezi t˝ol¨ unk, szeretn´enke, hogy a most be´ all´ıtott nyomtat´ o legyen az alap´ertelmezett, ´es azt is, hogy akarunk-e tesztoldalt nyomtatni. Ez ut´ obbi k´erd´esre ´erdemes igennel v´alaszolni, hogy leellen˝orizz¨ uk, mindent j´ ol csin´ altunk-e. Nyomtat´ onk tulajdons´ againak megv´ altoztat´as´ahoz nyomjuk meg a M´odos´ıt
118
9. FEJEZET
´ NYOMTATAS
gombot. Az el˝ obb eml´ıtett ablak fog megjelenni, azzal a k¨ ul¨onbs´eggel, hogy a mez˝ok ki lesznek t¨ oltve a nyomtat´ o adataival. Adjuk meg a v´altoztat´asokat, majd kattintsunk az OK gombra ezek elment´es´ehez. A M´egsem gombbal elvethetj¨ uk a tervezett v´altoztat´ asokat. Ha t¨or¨olni szeretn´enk egy nyomtat´ ot, v´alasszuk ki a list´ab´ol, majd nyomjuk meg a T¨or¨ol gombot. Az alap´ertelmezett nyomtat´o be´all´ıt´as´ahoz v´alasszuk ki a nyomtat´ot a list´ ab´ ol, majd kattintsunk az Alap´ertelmezett gombra. Tesztoldal nyomtat´ as´ ahoz v´ alasszuk ki a nyomtat´ot, majd kattintsunk a Tesztoldal gombra. Ha v´egezt¨ unk a nyomtat´ o be´ all´ıt´ as´ aval, akkor kattintsunk a Bez´ar gombra. Ha m´ast nem akarunk be´ all´ıtani, akkor bez´arhatjuk az UHU Vez´erl˝opultot is, ´es haszn´alatba is vehetj¨ uk frissen be´ all´ıtott nyomtat´onkat.
9.3.
Be´ all´ıt´ as a CUPS seg´ıts´ eg´ evel
A munkahelyemen van egy Lexmark T610 t´ıpus´ u l´ezernyomtat´o. Saj´at IP c´ımmel rendelkez˝ o, igazi H´ al´ ozati nyomtat´o”. ” A CUPS rendszerrel (az UHU-Linux 1.0 verzi´oja a CUPS – Common Unix Printing System – 1.1.18-as verzi´ oj´ at tartalmazza. ) siker¨ ult be´all´ıtanom a k¨ovetkez˝ok´eppen: Elind´ıtottam egy b¨ ong´esz˝ ot (adott esetben a Konquerort). Be´ırtam a c´ımsorba http://localhost:631 A megjelen˝ o weboldalon az Administration” linket kiv´alasztva, majd root” ” ” felhaszn´ al´ ok´ent t¨ ort´ent bejelentkez´esem ut´an az Add Printer gombot v´alasztottam ki. Kit¨ olt¨ottem a Name, Location ´es Description” mez˝oket a nyomtat´o Nev´evel ” ´es Le´ır´as´ aval. Tov´ abbl´ep´es ut´ an a Device” mez˝ oben megadtam az LPD/LPR Host or ” ” Printer” eszk¨ oz t´ıpust. A k¨ ovetkez˝ o oldalon a Device URI:” mez˝oben: socket://10.3.72.246:9100, ” majd a Make:” mez˝ oben a Raw, a Model:” mez˝oben pedig a Raw Queue ” ” (en) t´ıpust v´ alasztottam ki. Kaptam egy u ¨zenetet, hogy Printer Lexmark has been added succesfully.
´ ´ MATRIX ´ ´ BEALL ´ ´ITASA ´ 9.4. REGEBBI T´IPUSU NYOMTATO
119
9.3. ´ abra. Telep´ıt´es a CUPS seg´ıts´eg´evel A Printers” linkre kattintva megjelent a be´ all´ıtott nyomtat´o. ” A Print Test Page gombbal k´esz´ıtettem egy Teszt oldalt.
A fenti be´ all´ıt´ as eredm´enyek´ent az´ ota gy¨ony¨or˝ uen nyomtatok UHU-Linux al´ol, ezzel az 1200 DPI-s l´ezernyomtat´ oval.
9.4.
R´ egebbi t´ıpus´ u m´ atrix nyomtat´ o be´ all´ıt´ asa
R´egebbi, 9 t˝ us m´ atrix nyomtat´ ok be´ all´ıt´asa n´emi k´ezi beavatkoz´ast ig´enyel, mivel az UHU-vez´erl˝ ok¨ ozpont / Rendszerbe´ all´ıt´ asok / Nyomtat´ ok nem ismeri fel. Term´eszetesen n´emi k´ıs´erletez´essel ezek a nyomtat´ok is ´eletre kelthet˝ok UHULinux alatt. Els˝o l´ep´esk´ent ellen˝ orizz¨ uk le, hogy g´ep¨ unk BIOS -´aban a p´arhuzamos port enged´elyezve legyen.
120
9. FEJEZET
´ NYOMTATAS
Dugjuk r´ a sz´ am´ıt´ og´ep¨ unkre a nyomtat´ot, majd kapcsoljuk be. A nyomtat´o be´all´ıt´asokn´al miut´ an az ´Uj gombra kattintunk ´es nem tal´al semmit, adjuk meg k´ezzel a param´etereket. Nyomtat´ o neve Ide b´ armit ´ırhatunk, ez csak az´ert kell, hogy megtudjuk k´es˝obb k¨ ul¨onb¨ oztetni nyomtat´ oinkat. Csatlakoztat´ as t´ıpusa Helyi nyomtat´ o Ha m´egsem, akkor a fejezet elej´er˝ol ´erdemes kezdeni az olvas´ ast. Hely P´ arhuzamos port (lpt1) Ezekn´el a r´egi nyomtat´okn´al szinte biztos, hogy csak ide tudunk csatlakozni. Gy´ art´ o Epson Term´eszetesen lehet m´ as is, a l´enyeg az, hogy olyat keress¨ unk, amelyiknek a t´ıpusai k¨ oz¨ ott szerepel a Dot Matrix, azt´an m´ar csak pr´ob´algatni kell, hogy melyik illeszkedik jobban nyomtat´onkhoz. Az igazi az, ha l´etezik a nyomtat´ o val´odi gy´art´oj´an´al is Dot Matrix, de ha nem akkor is minden es´ely¨ unk megvan a be´all´ıt´as´ara. T´ıpus Dot Matrix Meghajt´ o eps9mid A fenti Epson p´eld´ an´al maradva epd9mid, mivel 9 t˝ us nyomtat´o be´ all´ıt´ as´ at hoztuk p´eld´ anak, ami lehet ak´ar egy Citizen 120D is. A folyamat v´eg´en tesztelj¨ unk. Rem´elj¨ uk e r¨ ovid fejezet seg´ıts´eget ny´ ujt a nyomtat´o be´all´ıt´asok sikeres kivitelez´es´eben.
10. fejezet
TV-tuner k´ artya UHU-Linux alatt 10.1.
Alapvet˝ o tudnival´ ok
A TV-k´arty´ ak manaps´ ag b´ arhol, b´ armilyen min˝os´egben beszerezhet˝ok. Term´eszetesen UHU-Linux alatt sem kell n´elk¨ ul¨ozn¨ unk ezeket. A legfontosabb, hogy csak olyan k´ arty´ at v´ as´ aroljunk, amelyet a Linux t´amogat. Sajnos a gy´art´ok nem k´esz´ıtenek meghajt´ oprogramot Linux al´ a, ´ıgy a rendelkez´esre ´all´o bttv-t kell haszn´alnunk. A bttv a Brooketree chipeket t´ amogatja (848/849-es, illetve a 878/879es chipeket). A Linux kernel r´eg´ ota t´ amogatja a tv-tunereket, amik minden mai kernellel haszn´ alhat´ oak, melyben megtal´ alhat´o a Video for Linux, azaz a v4l t´amogat´as.
TV-tuner k´ artya beszerel´ ese a sz´ am´ıt´ og´ epbe Ezek a k´ arty´ ak PCI vagy USB csatlakoz´ofel¨ uleten kereszt¨ ul illeszthet˝ok a sz´am´ıt´og´epbe. Mivel az USB-s tuner k´ arty´ak nem olyan elterjedtek, mint a PCIosak, ez´ert azok g´ephez val´ o csatlakoztat´ as´aval most nem foglalkozunk. A PCI-os k´arty´at a sz´ am´ıt´ og´ep egy szabad alaplapi csatlakoz´oj´aba szerelj¨ unk be. Mivel a k´arty´an l´ev˝o tuner k¨ onnyen ¨ osszeszedheti a k¨ornyezeti elektromos zajokat, c´elszer˝ u min´el t´ avolabb beszerelni a t¨ obbi k´ arty´at´ol. Beszerel´es ut´an csatlakoztassuk hozz´a az antenn´ at, illetve a hangk´ arty´ at k¨oss¨ uk ¨ossze a tuner k´artya hangkimenet´evel.
122
10. FEJEZET
´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT
A Pinnacle PCTV Pro k´ artya
10.2.
A tunerk´ artya haszn´ alata
Amennyiben az UHU-Linux nem ismeri fel automatikusan a Tuner t´ıpus´at (a r´egebbi t´ıpusokkal ez szinte mindig siker¨ ul neki gond n´elk¨ ul), akkor az k¨ovetkez˝o t´abl´azatb´ol keress¨ uk ki k´ arty´ ank, ´es tuner¨ unk t´ıpus´anak/verzi´oj´anak megfelel˝o k´odot, majd ezeket ´ırjuk be a /etc/modules.conf nev˝ u f´ajlba a k¨ovetkez˝o form´aban: options bttv card=xx radio=1 options bttv tuner type=xx options msp3400 amsound=1 once=1 Az xx-ek hely´ere term´eszetesen azt a sz´amot kell ´ırnunk, ami a k´artya/tuner t´ıpus´anak megfelel˝ o. Ha elmentett¨ uk a modules.conf f´ ajlt, akkor ind´ıtsuk u ´jra a g´epet, majd az xawtv programot ind´ıtsuk el (135. oldal).
´ ´ 10.2. A TUNERKARTYA HASZNALATA
A bttv ´altal t´ amogatott k´ arty´ ak : card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card card
= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49
-
*** UNKNOWN *** MIRO PCTV Hauppauge old STB Intel Diamond DTV2000 AVerMedia TVPhone MATRIX-Vision MV-Delta Fly Video II TurboTV Hauppauge new (bt878) MIRO PCTV pro ADS Technologies Channel Surfer TV AVerMedia TVCapture 98 Aimslab VHX Zoltrix TV-Max Pixelview PlayTV (bt878) Leadtek WinView 601 AVEC Intercapture LifeView FlyKit w/o Tuner CEI Raffles Card Lucky Star Image World ConferenceTV Phoebe Tv Master + FM Modular Technology MM205 PCTV, bt878 Askey/Typhoon/Anubis Magic TView CPH051/061 (bt878) Terratec/Vobis TV-Boostar Newer Hauppauge WinCam (bt878) MAXI TV Video PCI2 Terratec TerraTV+ Imagenation PXC200 FlyVideo 98 iProTV Intel Create and Share PCI Terratec TerraTValue Leadtek WinFast 2000 Chronos Video Shuttle II Typhoon TView TV/FM Tuner PixelView PlayTV pro TView99 CPH063 Pinnacle PCTV Studio/Rave STB2 AVerMedia TVPhone 98 ProVideo PV951 Little OnAir TV Sigma TVII-FM MATRIX-Vision MV-Delta 2 Zoltrix Genie TV/FM Terratec TV/Radio+ Dynalink Magic TView GV-BCTV3
123
124 card card card card card card card card card
10. FEJEZET
= = = = = = = = =
50 51 52 53 54 55 56 57 58
-
´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT
Prolink PV-BT878P+4E (PixelView PlayTV PAK) Eagle Wireless Capricorn2 (bt878A) Pinnacle PCTV Studio Pro Typhoon TView RDS / FM Stereo Livetec 9415 TV BESTBUY Easy TV FlyVideo ’98/FM GrandTec ’Grand Video Capture’ Phoebe TV Master Only (No FM)
A bttv ´ altal t´ amogatott tuner egys´ egek : type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type type
= = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = = =
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24
-
Temic PAL (4002 FH5) Philips PAL_I Philips NTSC Philips SECAM NoTuner Philips PAL Temic NTSC (4032 FY5) Temic PAL_I (4062 FY5) Temic NTSC (4036 FY5) Alps HSBH1 Alps TSBE1 Alps TSBB5 Alps TSBE5 Alps TSBC5 Temic PAL_I (4006FH5) Alps TSCH6 Temic PAL_DK (4016 FY5) Philips NTSC_M (MK2) Temic PAL_I (4066 FY5) Temic PAL* auto (4006 FN5) Temic PAL (4009 FR5) Temic NTSC (4039 FR5) Temic PAL/SECAM multi (4046 FM5) Philips PAL_DK Philips PAL/SECAM multi (FQ1216ME)
Ezekkel az eszk¨ oz¨ okkel biztos nem lesz gondunk, nyugodtan megv´as´arolhatjuk ˝oket. Ez a megold´ as azonban csak a 2002 el˝ otti chippel szerelt tunerekre ´erv´enyes. Amennyiben u ´jabb k´ arty´ ank van, u ´gy u ´j bttv nev˝ u eszk¨ozkezel˝ore van sz¨ uks´eg¨ unk. Ezt a http://bytesex.org/bttv oldalr´ol t¨olthetj¨ uk le. A bttv ford´ıt´as´ahoz azonban sz¨ uks´eges a kernel forr´ as is. Miel˝ott teh´at belev´agn´ank a ford´ıt´asba, t¨olts¨ uk le a kernel forr´ as´ at (ftp://ftp.uhulinux.hu/). Megjegyz´ es: a 2002-t˝ ol gy´ artott Pinnacle PCTV -ken u ´j tuner chip tal´ alhat´ o, ´ıgy sz¨ uks´ eges egy kernel patch is a m˝ uk¨ odtet´ es¨ ukh¨ oz. http://www.novo-iram.hu/hijaszu/pctv/tda9887-2.4.20.patch
´ ´ 10.2. A TUNERKARTYA HASZNALATA
125
T´ev´en´ez´eshez a k¨ ovetkez˝ o programokat haszn´alhatjuk: zapping xawtv mindkett˝ o csomagban megtal´ alhat´ o az UHU-Linuxban.
A zapping programr´ ol A zapping egy TV n´ez˝ o program, mely k´epes a Teletext megjelen´ıt´es´ere is, valamint tud a tunerk´ arty´ ar´ ol grabbelni is (azaz k´epet felvenni). Haszn´alhat´ok hozz´a k¨ ul¨onb¨ oz˝ o plugin-ek, ´ıgy teljes ´ert´ek˝ u TV n´ez˝o programot kaphatunk. A programot a zapping parancs be´ır´as´aval ind´ıthatjuk el. A 10.11 ´abra a zapping f˝oablak´ at mutatja. Els˝o ind´ıt´ askor be kell ´ all´ıtanunk a programot, ´ıgy v´alasszuk a Be´ all´ıt´ asok / Be´ all´ıt´ asok men¨ upontot. A Device Info r´eszben a tuner el´er´esi u ´tvonal´at ´all´ıthatjuk be. Ez legt¨obbsz¨or a /dev/video0 eszk¨ oz, ´ıgy ezt a be´ all´ıt´ ast ne v´altoztassuk meg.
10.1. ´ abra. Eszk¨oz inform´aci´ok
126
10. FEJEZET
´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT
A General Options r´eszben ´ all´ıthatjuk be a program f˝obb jellemz˝oit: Main Window A zapping f˝ oablak´ aval kapcsolatos be´all´ıt´asokat v´egezhetj¨ uk itt el: elmentse-e az ablakbe´ all´ıt´ asokat, mindig fel¨ ul legyen az ablaka, az ´ atm´eretez´es fix m´eretmegtart´assal t¨ort´enjen-e, mutassa-e a gombok feliratait, a csatornav´ alt´ as be´ all´ıt´ asa a numerikus billenty˝ uzetre a k´epar´ any be´ all´ıt´ asa (automatikus, 4:3, 16:9) a fejl´ec megjelen´es´enek be´ all´ıt´ asa a gombok ´es feliratok be´ all´ıt´ asa
10.2. ´ abra. Main Window
´ ´ 10.2. A TUNERKARTYA HASZNALATA
OSD A k´eperny˝ on megjelen˝ o feliratokra vonatkoz´o be´all´ıt´asok: hogy jelen´ıtse meg a feliratokat milyen bet˝ uk´eszletet haszn´ aljon az OSD-hez a bet˝ uk h´ atter´enek ´es a bet˝ uk sz´ınei h´ any m´ asodpercig jelen´ıtse meg az OSD u ¨zeneteket
10.3. ´ abra. Az OSD be´all´ıt´asai
127
128
10. FEJEZET
´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT
Video A tuner k´ep´enek megjelen´es´evel kapcsolatos be´all´ıt´asok: a k´ep ”hull´ amz´ as´ anak” elker¨ ul´ese a f˝oablakban elmentse-e a vez´erl˝ o be´ all´ıt´ asokat teljes k´eperny˝ os m´ od be´ all´ıt´ asa (nekem a Do not change mode m˝ uk¨odik j´ol, a m´ asik 640*480-ba kapcsolja a monitort) a felv´etel m´erete XVideo alatt (az autodetect j´ o be´all´ıt´as)
10.4. ´ abra. Video be´all´ıt´asok
´ ´ 10.2. A TUNERKARTYA HASZNALATA
129
Keyboard A gyorsbillenty˝ uk be´ all´ıt´ asait v´altoztathatjuk meg: A KEY jelzi a lenyomott billenty˝ ut, a Command pedig a v´egrehajtand´o utas´ıt´ast. Az alap´ertelmezett be´ all´ıt´asokat ´atszerkeszthetj¨ uk, t¨or¨olhetj¨ uk vagy ak´ ar u ´j billenty˝ ukombin´ aci´ okat is felvehet¨ unk.
10.5. ´ abra. Billenty˝ uzet be´all´ıt´asok
130
10. FEJEZET
´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT
Audio A hangkezel´es be´ all´ıt´ asai: a zapping program ind´ıt´ asa n´ema m´odban a zaj kikapcsol´ asa csatornav´ alt´ askor a mixer be´ all´ıt´ asa a felv´etelhez (ezt mindenki a saj´at rendszer´ehez ´all´ıtsa be)
10.6. ´ abra. Hang be´all´ıt´asok
´ ´ 10.2. A TUNERKARTYA HASZNALATA
131
Plugins A zappinghoz haszn´ alhat´ o k¨ ul¨ onb¨oz˝o kieg´esz´ıt˝o programok be´all´ıt´asai: LIRC - t´ avir´ any´ıt´ o t´ amogat´ as (lirc ford´ıt´asa sz¨ uks´eges haszn´alat´ahoz) Screenshot - k´eperny˝ ok´epeket k´esz´ıthet¨ unk a csatorn´akr´ol. Itt ennek a be´ all´ıt´ asait v´ altoztathatjuk meg. Record - tunerr˝ ol val´ o felv´etelek be´all´ıt´asa:
– File format: milyen form´ atumban szeretn´enk r¨ogz´ıteni az ad´ast – Video: a vide´ o k´ odol´ as´ anak be´all´ıt´asai – Audio: a hang k´ odol´ as´ anak be´all´ıt´asai
10.7. ´ abra. LIRC be´all´ıt´asok
132
10. FEJEZET
´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT
Amennyiben minden sz¨ uks´eges be´ all´ıt´ast megv´altoztattunk saj´at ig´enyeinknek megfelel˝oen, sz¨ uks´eges a csatorn´ ak be´ all´ıt´asa. Ezt a Be´ all´ıt´ asok / TV Channels men¨ upontban tehetj¨ uk meg. A megjelen˝ o ablakban kiv´ alaszthatjuk a r´egi´ot, amelynek a csatornakioszt´as´at haszn´alni szeretn´enk (Eastern Europe).
´ csatorna felv´etele 10.8. ´ abra. Uj Az Automatic station search seg´ıts´eg´evel a program ´atn´ezi az ¨osszes csatorn´at, ´es ahol ad´ ot tal´ al, azt felveszi a list´ aba, illetve lehet˝os´eg¨ unk van az ¨osszes rendelkez´esre ´ all´ o frekvencia hozz´ aad´ as´ ara. Lehet˝os´eg¨ unk van a megtal´ alt csatorn´ ak ´atnevez´es´ere (Name), finomhangol´as´ara (Fine tuning), a norma be´ all´ıt´ as´ ara (PAL, NTSC, stb), illetve gyorsbillenty˝ ut is rendelhet¨ unk hozz´ a. Minden v´ altoztat´ as ut´ an a Modify selected channels gombbal ´erv´enyes´ıthetj¨ uk a be´all´ıt´asokat az adott csatorn´ ara, illetve ha u ´jk´ent szeretn´enk felvenni, akkor haszn´aljuk az Add as a new channel gombot. Amennyiben a csatorn´ ak be´ all´ıt´ as´ aval is megvagyunk, m´ar semmi akad´alya sincs a TV n´ez´esnek (term´eszetesen nem kell mindent be´all´ıtani, csak ami felt´etlen¨ ul sz¨ uks´eges).
´ ´ 10.2. A TUNERKARTYA HASZNALATA
133
A csatorn´ ak k¨ oz¨ ott a f˝ oablakban az UP ´es a DOWN felirat´ u gombok seg´ıts´eg´evel v´altogathatunk, teljes k´eperny˝ ore pedig az F billenty˝ u lenyom´as´aval v´althatunk. A TV k´eppel (f´enyess´eg, tel´ıtetts´eg, sz´ınek), illetve a hanggal kapcsolatos be´all´ıt´asokat az Eszk¨ ozt´ ar Controls felirat´ u gombj´anak lenyom´asa ut´an megjelen˝o ablakban tehetj¨ uk meg.
10.9. ´ abra. Egy´eb be´all´ıt´asok Az adott csatorn´ ar´ ol pillanatk´epet a Screenshot gombbal tudunk k´esz´ıteni, illetve fel is vehetj¨ uk az ad´ ast a Record gombra val´o kattint´assal.
10.10. ´ abra. Az ad´as r¨ogz´ıt´ese
134
10. FEJEZET
´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT
A zapping-ot nemcsak TV n´ez´esre haszn´alhatjuk, hanem Teletext megjelen´ı t´es´ere is. A Teletext gomb megnyom´ as´ aval a program ´atv´alt teletext m´odba, ´es megpr´ob´alja megjelen´ıteni az adott csatorna kezd˝ooldal´at (ami a 100-as oldal). Amennyiben ez nem t¨ ort´enik meg automatikusan, u ´gy haszn´aljuk a kis h´azat ” ´abr´azol´o” ikont, ´es ha a csatorn´ anak van teletext szolg´altat´asa, u ´gy a program megjelen´ıti azt. Az oldalakon u ´gy navig´ alhatunk, ahogy az Interneten, teh´at a program a hivatkoz´asokat” val´ odi linkk´e alak´ıtja, ´es az eg´er kattint´as´ara a k´ert oldalra ugrik. ”
10.11. ´ abra. K´ep´ ujs´ag
´ ´ 10.2. A TUNERKARTYA HASZNALATA
135
Az xawtv program Az xawtv egy igen egyszer˝ u, purit´ an kin´ezet˝ u TV n´ez˝o program, de k´epe az alatos ilyen program k¨oz¨ ul a legszebb. ¨osszes Linux alatt haszn´ A forr´ask´ od let¨ olt´ese (http://bytesex.org/xawtv) ut´an csomagoljuk azt ki egy k¨onyvt´arba, majd adjuk ki a k¨ ovetkez˝o parancsokat: ./configure make make install A program azonnal ind´ıthat´ o az xawtv parancs be´ır´as´aval.
10.12. ´ abra. Az xawtv f˝oablaka A programban a kurzormozgat´ o billenty˝ uk seg´ıts´eg´evel kereshetj¨ uk a csatorn´akat. A fel ´es a le nyilakkal csatorn´ ank´ent l´eptethetj¨ uk, a jobb ´es a bal ir´any´ıt´obillenty˝ ukkel pedig finomhangolhatjuk a csatorn´at. Az xawtv ablak´ an jobb gombbal kattintva egy men¨ u jelenik meg, amelyben a program be´all´ıt´ asait v´egezhetj¨ uk el. Az E billenty˝ u lenyom´ as´ aval megjelenik a csatorna szerkeszt˝o (10.13 ´abra). Ebbe felvehetj¨ uk az aktu´ alis tv csatorn´ at, illetve az ¨osszes t¨obbit is. Ha be´all´ıtjuk magunknak a csatorn´ akat, akkor az xawtv ablak´ara bal gombbal kattintva egyszer˝ uen el´erhetj¨ uk kedvenc” csatorn´ainkat. ” A konfigur´ aci´ os f´ ajl ~/.xawtv n´even ´erhet˝o el, amelyet egy egyszer˝ u sz¨ovegszerkeszt˝ovel is ´ at´ırhatunk, illetve szerkeszthet¨ unk.
136
10. FEJEZET
´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT
10.13. ´ abra. A csatornaszerkeszt˝o
10.14. ´ abra. A csatornalista
´ OHALLGAT ´ ´ UHU-LINUX ALATT 10.3. RADI AS
137
Ha l´etezik a konfigur´ aci´ os f´ ajl, abban az esetben a programban a PageUP ´es a unk a csatorn´ak k¨oz¨ott. PageDown gombokkal l´epkedhet¨
10.3.
R´ adi´ ohallgat´ as UHU-Linux alatt
Amennyiben r´ adi´ o is van k´ arty´ an, a k¨ovetkez˝o programokat haszn´alhatjuk: Gnomeradio - http://mfcn.ilo.de/gnomeradio/ DMCRadio - http://sourceforge.net/projects/dmcradio/
A Gnomeradio A programot UHU Linux al´ a k´etf´elek´eppen telep´ıthetj¨ uk: 1. let¨oltj¨ uk a forr´ ask´ odot, ´es leford´ıtjuk azt, 2. haszn´aljuk az unofficial (nem t´ amogatott) UHU csomagot, melyet a http://krix.uhulinux.hu/ oldalr´ ol t¨olthet¨ unk le. Amennyiben forr´ asb´ ol szeretn´enk ford´ıtani, tegy¨ uk a k¨ovetkez˝oket: T¨olts¨ uk le a programot, majd csomagoljuk ki egy k¨onyvt´arba. Root-k´ent futtassuk le a k¨ ovetkez˝ o parancsot: ./configure Amennyiben hib´ at jelez, hogy nincs lirc t´amogat´as, akkor ind´ıtsuk ´ıgy: ./configure --disable-lirc make make install
138
10. FEJEZET
´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT
A program a gnomeradio paranccsal ind´ıthat´o.
10.15. ´ abra. A gnomeradio Rendk´ıv¨ ul egyszer˝ uen kezelhet˝ o: a csatorna kiv´ alaszt´ asa a frekvencia kijelz˝o alatti v´ızszintes cs´ uszka seg´ıts´eg´evel lehets´eges. a hanger˝ ot a mellette lev˝ o cs´ uszka a´ll´ıt´as´aval tudjuk szab´alyozni.
´ az Allom´ asok” felirat alatt megnyithat´o leg¨ord¨ ul˝o list´aban az el˝ore elt´a” rolt csatorn´ akat v´ alaszthatjuk ki, ´ıgy nem sz¨ uks´eges a frekvenci´ak manu´alis be´all´ıt´asa. a program be´ all´ıt´ asa egyetlen ablakban t¨ort´enik:
– R´ adi´ o eszk¨ oz - a r´ adi´ o eszk¨ oz el´er´esi helye – Mixer forr´ as - ahov´ a a tuner csatlakoztatva van – N´em´ıt´ as kil´ep´eskor? - kil´ep´eskor letiltja a hangot – Be´ all´ıt´ asok - csatorn´ ak gyors el´er´es´enek be´all´ıt´asa. Hozz´aadhatunk, t¨ or¨ olhet¨ unk illetve szerkeszthet¨ unk csatorn´akat. Amennyiben az unofficial csomagot v´alasztjuk (melyet nem kell ford´ıtani) tegy¨ uk a k¨ ovetkez˝ ot: – T¨ olts¨ uk le a gnomeradio-*.uhu nev˝ u csomagot a http://krix.uhulinux.hu/ oldalr´ol, majd adjuk ki a dpkg -i gnomeradio-*.uhu parancsot (az´ert van ott a *”, mert a ” verzi´ osz´ am v´ altozhat). – M´ asik telep´ıt´esi lehet˝ os´eg, hogy a Midnight Commander seg´ıts´eg´evel bel´ep¨ unk a csomagba, majd elind´ıtjuk az INSTALL szkriptet. Term´eszetesen mindk´et m˝ uvelethez root-k´ent kell a rendszerbe l´epni, vagy haszn´ aljuk a su parancsot.
´ OHALLGAT ´ ´ UHU-LINUX ALATT 10.3. RADI AS
139
10.16. ´ abra. A gnomeradio be´all´ıt´asa
A DMCRadio Vannak olyanok, akik nem mindig ind´ıtanak grafikus fel¨ uletet, ´am szeretn´enek pl. r´adi´ ot hallgatni. A DMCRadio egy konzolos r´adi´o program, melyet a http://sourceforge.net/projects/dmcradio/ c´ımr˝ol t¨olthet¨ unk le. Ford´ıt´asa nem okoz neh´ezs´eget (hasonl´o az xawtv -hez), teh´at: Csomagoljuk ki a let¨ olt¨ ott tar.gz ´ allom´anyt, majd adjuk ki a k¨ovetkez˝o parancsokat root-k´ent: ./configure make make install A program a ford´ıt´ as ut´ an a DMCRadio paranccsal indul (fontos a kis/nagybet˝ u k¨ ul¨ onb¨ oz˝ os´ege!). Amennyiben nem tal´ alja a r´ adi´ o eszk¨ozt, abban az esetben ind´ıtsuk a programot ´ıgy: DMCRadio -r /dev/v4l/radio0
140
10. FEJEZET
´ TV-TUNER KARTYA UHU-LINUX ALATT
10.17. ´ abra. Az DCMRadio A program haszn´ alata egyszer˝ u: gomb lenyom´ asa ut´ an g´epelj¨ uk be a k´ert frekvenci´at, majd Csatornav´ alt´ as a G -t. Haszn´ alhatjuk a fel ´es le nyilakat a frekvencia manu´alis nyomjunk Enter ´all´ıt´as´ahoz. Hanger˝ o szab´ alyoz´ asa a < ´es a > gombok seg´ıts´eg´evel ´all´ıthatjuk a hanger˝ot, illetve az M bet˝ u lenyom´ as´ aval eln´em´ıthatjuk. Lehet˝ os´ egu akat is, ´ıgy egy gombnyom´assal (a sz´ambil¨ nk van felvenni csatorn´ lenty˝ ukkel) el´erhetj¨ uk ˝ oket. A DMCRadio be´ all´ıt´ asait a ~/.DMCRadiorc f´ajl tartalmazza. Egy p´elda a program be´all´ıt´ asaira: [Style] LCDFont=small.raf Tunerfg=6 Tunerbg=4 Tunerbold=1 Keysfg=7 Keysbg=4
´ OHALLGAT ´ ´ UHU-LINUX ALATT 10.3. RADI AS
141
Keysbold=1 Stationsfg=7 Stationsbg=4 Stationsbold=1 Statusfg=7 Statusbg=4 Statusbold=1 Infofg=7 Infobg=4 Infobold=1 Scrollfg=7 Scrollbg=0 Scrollbold=1 Volumefg=5 Volumebg=4 Volumebold=0 [Stations] 90.25=Radio Gaga 90.75=Petofi 103.00=StarFM/T 93.25=Kossuth (Foldi) 94.25=Kossuth (Muhold) 95.25=Radio35 98.75=Slager Radio 99.30=Miskolci Radio [Buttons] 1=90.25 2=90.75 3=103.00 4=93.25 5=94.25 6=95.25 7=98.75 [Misc] Radiodev=/dev/v4l/radio0 Mixerdev=/dev/mixer Audioinput=vol Frequency=98.75 Denoiser=0
Figyelem! Ez csak egy p´elda konfigur´aci´o, ´ıgy nem mindenkin´el m˝ uk¨odnek ezek a frekvenciabe´ all´ıt´ asok!
11. fejezet
Az Evolution levelez˝ oprogram A Ximian c´eg Evolution programja sz´eles k¨or˝ u feladatok ell´at´as´ara alkalmas levelez˝o program, mely lehet˝ os´egeit tekintve messze kiemelkedik az ´altal´anos levelez˝o programok k¨ oz¨ ul. A fejleszt˝ ok nem titkolt c´elja, hogy a Windows Outlook Express k´enyelmi szolg´ altat´ asait fel¨ ulm´ ulj´ak.
11.1. ´ abra. Az els˝o indul´as. . .
144
11.1.
11. FEJEZET
˝ AZ EVOLUTION LEVELEZOPROGRAM
Az Evolution be´ all´ıt´ asa
A programmal val´ o els˝ o tal´ alkoz´ asunkkor az Evolution Var´azsl´o” seg´ıt a ” be´all´ıt´asokban. Az Azonos´ıt´ o” ablakban (11.2 ´ abra) a teljes n´ev (lehet becen´ev is) ´es az e-mail ” c´ım (az az el´erhet˝ os´egi c´ım, ahov´ a v´ alaszleveleinket szeretn´enk kapni) kit¨olt´ese k¨otelez˝o, m´ıg az egy´eb inform´ aci´ ok´e nem (az al´a´ır´as f´ajlban pl. megadhatunk egy olyan formul´ at, melyet minden elk¨ uld¨ ott level¨ unk v´eg´ere csatolunk). Az al´a´ır´ ast ´erdemes .signature f´ajln´even elmenteni, ´ıgy a legt¨obb levelez˝ oprogram azonnal megtal´alja. Ilyen p´eld´aul a mutt karakteres levelez˝ oprogram is, melyr˝ ol b˝ovebb inform´aci´ok tal´alhat´ok a http://www.linuxportal.hu/index.php?lp=dokumentumok/halozat/mutt/ oldalon. Ennek az apr´ o kis tr¨ ukknek az is az el˝onye, hogy nem l´athat´o f´ajlk´ent, ´ıgy viszonylag kev´es az es´elye, hogy v´eletlen¨ ul megsemmis´ıtj¨ uk, valamint egyszerre egy helyen tudjuk m´ odos´ıtani az al´a´ır´asunkat, ha mindenhol ugyanazt az al´a´ır´ast haszn´ aljuk.
11.2. ´ abra. Azonos´ıt´o adataink
´ ´ITASA ´ 11.1. AZ EVOLUTION BEALL
145
A Levelek fogad´ asa” ablakban (11.3 a´bra) adjuk meg szerver¨ unk t´ıpus´at (´er” dekl˝odhet¨ unk az e-mail c´ım regisztr´ aci´ os helyen is), itt leggyakrabban a POP (Post Office Protocoll) vagy az IMAP (Interactive Mail Access Protocoll) t´ıpus fordul el˝o.
11.3. ´ abra. Levelek fogad´asa Ezut´an a megjelen˝ o sorokban adjuk meg azt a szerverc´ımet, ahonnan leh´ıvjuk leveleinket (´ altal´ aban az e-mail c´ım¨ unk @ ut´ani r´esz´er˝ol van sz´o). A hiteles´ıt´es t´ıpus´ahoz adjuk meg az e-mail c´ım¨ unkh¨ oz kapott jelsz´ot, s ha nem szeretn´enk minden lev´el leh´ıv´ askor ezt a jelsz´ ot be´ırni, jel¨olj¨ uk be a jelsz´o megjegyz´ese sort. Az egy´eb oper´ aci´ os rendszeren nevelkedett ´ovatosabb felhaszn´al´ok rendszerint idegenkednek att´ ol, hogy jelszavaikat b´ armilyen form´aban is t´arolj´ak rendszer¨ uk˝ ben. Oket megnyugtatjuk, hogy b´ ar val´ oban nem l´etezik t¨ok´eletesen biztons´agos rendszer, a Linux l´enyegesen k¨ ozelebb ´ all ´almaink rendszer´ehez, mint a nagy ´altal´anoss´agban megszokottak.
146
11. FEJEZET
˝ AZ EVOLUTION LEVELEZOPROGRAM
A k¨ovetkez˝ o lapon (11.4 ´ abra) ´ all´ıthatjuk be, h´any percenk´ent t¨oltse le a program leveleinket, tov´ abb´ a megadhatjuk, hogy let¨olt¨ott leveleink megmaradjanak-e a szerveren.
11.4. ´ abra. Let¨ olt´esi intervallum ´ levelek automatikus lek´erdez´es´evel” ism´et lehet˝os´eg¨ unk ny´ılik egy apr´o Az Uj ” kis tr¨ ukkre. Modemes kapcsolatokn´ al, f˝ oleg az ingyenes internet el´er´esekn´el megfelel˝o aktivit´ as hi´ anya eset´en a szolg´ altat´ o megszak´ıtja a kapcsolatot. Ilyen esetben c´elszer˝ u a lev´el lek´erdez´est ez al´a az intervallum al´a be´all´ıtani, ´ıgy ha kicsit tov´ abb n´ezel˝ od¨ unk egy internetes oldalon, akkor sem kell att´ol tartanunk, hogy megszakad a kapcsolat, ´es egy ism´etelt bet´arcs´az´asi d´ıj levon´as´aval u ´jra kelljen ´ep´ıteni a kapcsolatot. ¨ Az Uzenetek maradjanak meg a kiszolg´al´on is” bejel¨ol´esekor m´erlegelj¨ uk, ” hogy a szolg´altat´ on´ al kapott t´ arhely¨ unk kapacit´asa mekkora, mivel ha a rendelkez´es¨ unkre ´all´ o t´ arhely elfogy, a leveleink visszapattannak” a felad´ohoz, azaz ”
´ ´ITASA ´ 11.1. AZ EVOLUTION BEALL
147
nem kapunk semmit, csak egy figyelmeztet˝o levelet, hogy postafi´okunk megtelt. Ennek az u aja szolg´ altat´ ok´ent v´altozik. ¨zenetnek a form´ A Lev´el k¨ uld´ese” lapon (11.5 ´ abra) jel¨olj¨ uk meg a kiszolg´al´o t´ıpusak´ent az ” SMTP-t ´es adjuk meg internetszolg´ altat´onk mailszerver´enek c´ım´et (p´eld´aul: mail.szolgaltato.hu vagy smtp.szolgaltato.hu).
11.5. ´ abra. Az SMTP kiszolg´al´o
148
11. FEJEZET
˝ AZ EVOLUTION LEVELEZOPROGRAM
Tov´abbl´epve, a Postafi´ ok-kezel´es” ablakban (11.6 ´abra) megadott n´even hi” vatkozhatunk az el˝ obbiekben megadott be´all´ıt´asainkra, alap postafi´okunk a k´es˝obbiekben b˝ ov´ıthet˝ o. Ma m´ar nem ritka, hogy egyszerre t¨ obb emailc´ımmel, k¨ ul¨onb¨oz˝o szolg´altat´okon kereszt¨ ul levelez¨ unk. Abban az esetben, ha tov´abbi levelez˝o szerverekkel is fel akarjuk venni a kapcsolatot, megk¨ ul¨ onb¨oztet´esk´ent ´erdemes n´evk´ent p´eld´aul a szolg´altat´o nev´et megadni. ´Igy a k´es˝ obbiekben j´ol elk¨ ul¨on´ıtve kezelhetj¨ uk a k¨ ul¨onb¨oz˝o szervereken t¨ ort´en˝ o levelez´eseinket. Az alap´ertelmezett postafi´ok b´armikor ´at´all´ıthat´o a k´es˝ obbiek folyam´ an.
11.6. ´ abra. Postafi´ok-kezel´es
´ ´ITASA ´ 11.1. AZ EVOLUTION BEALL
149
Az Id˝oz´ ona” t´erk´epen f˝ ov´ arosunkat megkeresve be´all´ıthatjuk a helyi id˝ot, ” majd a program tov´ abbi rendelkez´esei szerint befejez˝odik a levelez˝oprogram telep´ıt´ese. A keres´est megk¨ onny´ıti az, hogy bal gombbal a t´erk´epre kattintva kinagy´ıt´odik a k¨ orny´ek.
11.7. ´ abra. Az Id˝ oz´ona be´all´ıt´asa
150
11.2.
11. FEJEZET
˝ AZ EVOLUTION LEVELEZOPROGRAM
¨ Az Osszefoglal´ o ablak
¨ A Ximian Evolution ind´ıt´ asakor az Osszefoglal´ o” ablak fogad minket, ahol ” a napi id˝oj´ar´ asjelent´est, levelesl´ ad´ ank tartalm´at ´es aktu´alis napi feladatainkat tal´aljuk meg.
11.8. ´ abra. Az ¨ osszefoglal´o ablak A fels˝o men¨ usorban a m´ ar ismert, illetve az ikonban is megtal´alhat´o funkcio´kat tal´aljuk. Ami u ´jdons´ agot jelenthet, az az Eszk¨oz¨ok” men¨ uben l´ev˝o sz˝ ur˝ok. ” Ezek seg´ıts´eg´evel a be´erkezett leveleket sz´etv´alogathatjuk. A levelekhez rendelt felt´etelekkel (pl. tartalom, felad´ o, stb. szerint) ir´any´ıthatjuk a sz˝ ur´est a k¨ ul¨on mapp´aban t¨ ort´en˝ o t´ arol´ ashoz. Az Eszk¨ oz¨ok” men¨ uben a Levelez˝o be´all´ıt´asa” ” ” pontban a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o e-mail c´ımeinkhez rendelhet¨ unk postafi´okokat, ´ıgy elk¨ ul¨on´ıtve h´ıvhatjuk le az u an leveleinket. A program ind´ıt´asakor m´ar ¨zleti- ill. mag´ megk´erdezett adatokat kell kit¨ olten¨ unk a megjelen˝o ablakban ´es itt saj´at ig´enye´ lev´el megnyit´asakor felt¨ inkhez ´all´ıthatjuk be a megjelen´ıt´est. Az Uj untethetj¨ uk, melyik postafi´ okunkr´ ol k¨ uldj¨ uk level¨ unket.
´ ABLAK ¨ 11.2. AZ OSSZEFOGLAL O
151
A bal oldalon l´ev˝ o ind´ıt´ oikonok k¨ oz¨ ul a Be´erkezett levelek”-re kattintva a ” fels˝o eszk¨ozsor megv´ altozik. A list´ ankban szerepl˝o levelek k¨oz¨ ul nyitott bor´ıt´ek jelzi a m´ar olvasottakat ´es z´ art a friss k¨ uldem´enyeket. A g´emkapocs jelz´es a level¨ unkh¨oz csatolt egy´eb ´ allom´ anyokra, a felki´alt´ojel pedig a k¨ uldem´enyek fontoss´ag´ara utal. Megtal´ alhatjuk a kapott level¨ unk k¨ uld˝oj´ere, a lev´el tartalm´ara ´es az elk¨ uld´es id˝ opontj´ ara vonatkoz´o inform´aci´okat. K¨ ul¨onf´ele m´odokon rendezhetj¨ uk leveleinket, ha a T´ argy”-ra, illetve a Felad´o”-ra kattintunk. A ” ” felfel´e ´all´o ny´ıl jelzi az ABC szerinti rendez´est fentr˝ol lefel´e, a lefel´e mutat´o ny´ıllal pedig lentr˝ ol felfel´e rendezhetj¨ uk leveleinket ABC sorrendbe. Az elk¨ uld´es d´atuma szerinti sorrend eset´en a nyilak az id˝orendi sorrendis´eget jelzik. Ha kiv´alasztunk egy levelet, u ´jabb funkci´ok aktiv´al´odnak a fels˝o eszk¨ozsorban: v´alaszt ´ırhatunk a lev´elre, az ¨ osszes megjel¨olt e-mail c´ımre ´ırhatunk v´alaszt, illetve tov´abb´ıthatjuk m´ as c´ımekre is a k¨ uldem´enyt. A fels˝o ikonsorban tal´alhatjuk meg a mapp´ aba rendez´eshez sz¨ uks´eges ikonokat, itt tudjuk kinyomtatni a meg´ırt levelet, kuk´ aba tenni a felesleges k¨ uldem´enyeinket, a kijel¨olth¨oz k´epest az el˝oz˝o ´es k¨ ovetkez˝ o leveleket megjelen´ıteni. ´ lev´el k¨ Uj uld´ese eset´en a megfelel˝ o ikonra kattintva megadhatjuk a c´ımzett e-mail c´ım´et, esetleges m´ asodlagos p´eld´ anyok k¨ uld´es´ehez tov´abbi c´ımeket ´ırhatunk az ablakba. Az akt´ıv funkci´ ok s¨ ot´etebbek, ´ıgy haszn´alhatunk n´eh´any sz¨ovegszerkeszt´esi eszk¨ozt valamint a Form´ atum men¨ uben is el´erhet¨ unk tov´abbi funkci´okat (pl.:st´ılus, bet˝ um´eret). A fels˝o men¨ usorban v´egezhet¨ unk f´ ajl m˝ uveleteket: a File”-t leg¨ord´ıtve ment” het¨ unk, tov´abbk¨ uldhet¨ unk, a Szerkeszt´es”-ben a level¨ unk¨on bel¨ ul kereshet¨ unk ” ´es cser´elhet¨ unk bet˝ uket, a N´ezet”-ben pedig a csatolt mell´ekletek kijelz´es´et ” ´all´ıthatjuk be.
152
11. FEJEZET
˝ AZ EVOLUTION LEVELEZOPROGRAM
11.9. ´ abra. Be´erkez˝o levelek A Biztons´ ag” men¨ uben titkos´ıthatunk. Csatolhatunk f´ajlokat is level¨ unkh¨oz, ” majd a lev´el sz¨ oveg´enek meg´ır´ asa ut´ an a K¨ uld´es” ikonnal tov´abb´ıthatjuk a ” c´ımzetthez. A Napt´ ar” ind´ıt´ oikonra kattintva megadhatjuk a napi, heti, illetve havi ” teend˝oinket, melyek a program ind´ıt´ asakor automatikusan megjelennek az ¨osszefoglal´o r´eszben. A Feladatok” ikon alatt megadhatjuk hat´arid˝ovel ell´atott feladatainkat, ” melyek szint´en megjelennek az ¨ osszefoglal´ o r´eszben. ´ n´evA N´evjegy” ablakban regisztr´ alhatjuk ismer˝oseink n´evjegy´et. A fels˝o Uj ” ” jegy” ikonra kattintva b˝ ov´ıthetj¨ uk a n´evjegy´allom´anyunkat, t´arolhatjuk u ¨gyfeleink napt´ar´at is.
12. fejezet
A Galeon webb¨ ong´ esz˝ o ´ fejleszt´es, ´es A Galeon a Gnome grafikus k¨ ornyezet b¨ong´esz˝o programja. Uj mint t¨obb mostan´ aban megjelent b¨ ong´esz˝o, ez is a ny´ılt forr´as´ u Mozilla Gecko” ” megjelen´ıt˝o ´es Necko” h´ al´ ozati motorj´ an alapszik. Elk´esz´ıt´es´et egyetlen gondolat ” k´esztette, a Web b¨ ong´esz´ese”. ” A Galeon f˝ obb tulajdons´ agai: - A Gnome be´ all´ıt´ asok teljesk¨ or˝ u alkalmaz´asa - A t¨obbnyelv˝ us´eg t´ amogat´ asa - A Corba automatikus haszn´ alata - A Fogd ´es vidd” technol´ ogia t´ amogat´asa ” - Gyors megjelen´ıt˝ o motor - Az SSL, Java, JavaScript ´es Pluginek (kieg´esz´ıt˝ok) t´amogat´asa - A K¨onyvjelz˝ ok kifejlett export´ al´ asa/import´al´asa - Be´ep´ıtett szerkeszt˝ o - Teljesk´eperny˝ os megjelen´ıt´es lehet˝ os´ege - Be´all´ıthat´ o eg´er funkci´ ok - M´odos´ıthat´ o kin´ezet, sz´ınek, bet˝ ut´ıpusok - Automatikus URL kieg´esz´ıt´es - Cookie-k (s¨ utik) ´es beugr´ o ablakok sz˝ ur´ese
154
12.1.
12. FEJEZET
´ O ˝ ¨ A GALEON WEBBONG ESZ
A bo esz˝ oablak ¨ng´
Elindul´as ut´ an megjelenik a program f˝oablaka (12.1 ´abra), melyben ´el˝o Internet kapcsolat eset´en alap´ertelmez´esk´ent az UHU-Linux weboldala jelenik ´ meg. Ezt a Kezd˝ olap”-ot a Szerkeszt´es/Be´all´ıt´asok/Altal´ anos” lapon (12.3 ” ” ´abra) tudjuk m´ odos´ıtani. A f˝oablak kin´ezete a Netscape/Mozill´ an´al megszokott k´epet mutatja, ha ismerj¨ uk ezeket a programokat, nem lesz semmi gond a haszn´alattal. A fels˝o sorban a men¨ usor, alatta az eszk¨ozt´ar, a k´eperny˝o alj´an pedig a st´atuszsor tal´alhat´ o. A megszokott eszk¨ ozt´ ar alatt a K¨onyvjelz˝o eszk¨ozt´ara l´athat´o, ez m´odos´ıthat´ o a K¨ onyvjelz˝ ok/K¨ onyvjelz˝ ok szerkeszt´ese. . . ” men¨ upont kiv´alasz” t´as´aval.
12.1. ´ abra. A Galeon f˝oablaka A sz¨orf¨oz´est meg is kezdhetj¨ uk, a c´ıms´ avba be´ırt tetsz˝oleges URL megad´as´at k¨ovet˝oen.
´ ASI ´ TUDNIVALOK ´ 12.2. NAVIGAL
12.2.
155
Navig´ al´ asi tudnival´ ok
Mint minden b¨ ong´esz˝ oben itt is a legalapvet˝obb navig´al´asi m´od a linkek haszn´alata. A Galeon a k¨ ovetkez˝ o eg´erfunkci´ okat t´amogatja: er gomb (egy linken) A link let¨olt´ese. Shift + bal eg´ er gomb (egy linken) Egy k´ep let¨olt´ese a c´elk¨onyvt´ar megaCtrl + bal eg´ d´asa n´elk¨ ul. K¨ oz´ eps˝ o eg´ er gomb A link megnyit´ asa u ´j ablakban vagy u ´j f¨ ul¨on (l´asd m´eg a Szerkeszt´es / Be´ all´ıt´ asok / Felhaszn´al´oi fel¨ ulet / F¨ ulek oldalon az erre vonatkoz´ o be´ all´ıt´ asokat). oz´ eps˝ o eg´ er gomb A link megnyit´asa u ´j ablakban vagy u ´j f¨ ul¨on. Shift + k¨ Jobb eg´ er gomb A helyi men¨ u megjelen´ıt´ese.
12.3.
Menu ¨ pontok
A k¨ ul¨onb¨ oz˝ o men¨ upontok billenty˝ uzetr˝ol az Alt + al´ah´ uzott karakter gyors billenty˝ u kombin´ aci´ oval is el´erhet˝ ok (Pl. a F´ajl” men¨ u az Alt + F billenty˝ uk” kel).
12.4.
A f˝ o eszk¨ ozsor
A f˝o eszk¨ ozsor olyan vez´erl˝ o ikonokat tartalmaz, melyek a Galeon hat´ekony alkalmaz´as´at seg´ıtik el˝ o. Elemei szabadon m´ odos´ıthat´ ok a Szerkeszt´es / Eszk¨ozt´ar” men¨ upontban. ” Vissza Jobb eg´er gombbal Eml´ekezet” ” El˝ ore Jobb eg´er gombbal Eml´ekezet” ” Le´ all´ıt´ as Az aktu´ alis let¨ olt´esi folyamat megszak´ıt´asa Friss´ıt´ es Az aktu´ alis lap friss´ıt´ese, u ´jrat¨olt´ese Haza Ugr´as a Kezd˝ olap-ra Nagy´ıt´ as Az oldal m´eretez´ese Foganty´ u A c´ımsorban l´ev˝ o c´ım Fogd ´es vidd” m´odon t¨ort´en˝o mozgat´as´at le” het˝ov´e tev˝ o ikon
156
12. FEJEZET
´ O ˝ ¨ A GALEON WEBBONG ESZ
Helybejegyz´ es A c´ımsor maga Po u ¨rgetty˝
12.5.
A st´ atuszsor
Az ablak als´ o r´esz´en l´ev˝ o st´ atuszsorban l´athatjuk a h´al´ozati aktivit´ast, az aktu´alis oldal let¨ olt¨ otts´egi ´ allapot´ at ´es a Biztons´agi szint kijelz´es´et. Ha a kurzort egy link f¨ ol´e vissz¨ uk, a st´atuszsorban megjelenik a link c´ıme. T¨obb weboldalon is haszn´ alnak JavaScript appleteket, amelyek a st´atuszsorba ´ ´ırnak u o ki-be kapcsolhat´o az Allapotsor u ¨zeneteket. E funkci´ ¨zenetek enged´elye” z´ese” be´all´ıt´asi opci´ oval. A Biztons´ agi szint jelz˝ o ikon a st´ atuszsor jobb oldal´an l´athat´o, amennyiben egy Nyitott lakat” l´ athat´ o, az aktu´ alis kapcsolat nem titkos´ıtott. Ebben az eset” ben a kapcsolat lehallgathat´ o, szem´elyes jelleg˝ u adatok, c´ımek, bankk´artyasz´amok, PIN k´odok ellophat´ ok”. ” Ha az ikon egy bez´ art lakat, akkor viszont kapcsolatunk titkos´ıtott.
12.6.
Fu alata ¨ lek haszn´
A Galeon t´ amogatja azt az igen kellemesnek mondhat´o funkci´ot, melynek k¨osz¨onhet˝oen az u ´jonnan megnyitott URL-ek nem nyitnak maguknak u ´j (k¨ ul¨on´all´o) ablakot, hanem a Galeon ablak´ an bel¨ ul egy rejtett” lapon jelennek meg. E lapok ” k¨oz¨ott a kartot´ekok rendez˝ o f¨ uleihez hasonlatos F¨ ulekkel” lehet navig´alni. ” ´ u ´ f¨ Uj ulet a F´ ajl” men¨ u Uj ul” pontj´aval nyithatunk. Egy link u ´j f¨ ul¨on ¨res f¨ ” ” t¨ort´en˝o megnyit´ as´ at a helyi men¨ u Megnyit´as u ´j f¨ ul¨on” pontj´anak kiv´alaszt´as´aval, ” vagy a linkre t¨ ort´ent (k¨ oz´eps˝ o) eg´er gomb kattint´assal k´erhetj¨ uk. A megnyitott f¨ ulek k¨ oz¨ ott a f¨ uleken t¨ort´en˝o kattint´assal, vagy billenty˝ uzetr˝ol az Alt + [0-9] kombin´ aci´ oval lapozhatunk. Egy f¨ ulet bez´ arni legegyszer˝ ubben a F¨ ul¨on l´athat´o X jelz´esre kattintva lehet. A F¨ ulek ´atrendez´ese a k´ıv´ ant F¨ ul megragad´asa majd a k´ıv´ant helyre t¨ort´en˝o mozgat´assal t¨ ort´enik. A F¨ ulekre jobb eg´ergombbal kattintva megjelen˝o helyi men¨ uben t¨obb a F¨ ulekkel kapcsolatos funkci´ o, valamint a F¨ ulek k¨oz¨otti ´atkapcsol´as lehet˝os´ege fedezhet˝o fel.
´ ˝ MEGJELEN´ITES ´ 12.7. TELJES KEPERNY OS
157
12.2. ´ abra. F¨ ulek haszn´alata
12.7.
Teljes k´ eperny˝ os megjelen´ıt´ es
A teljes k´eperny˝ os b¨ ong´esz´es lehet˝ os´ege els˝osorban kisebb felbont´asban hasznos, ilyenkor ugyanis nem foglalja le az am´ ugy is sz˝ uk¨os helyet a Galeon. E funkci´o be-ki kapcsol´ asa az F11 gombbal t¨ort´enhet. Alapesetben l´atszik a men¨ usor, az eszk¨ ozt´ ar, ´es a st´ atuszsor. Ezek a k¨ ovetkez˝ o gomb-kombin´ aci´ okkal kapcsolhat´ok ki-be: Menu ¨ sor Shift + Ctrl + M Eszko ar Shift + Ctrl + T ¨zt´ St´ atuszsor Shift + Ctrl + S
158
12.8.
12. FEJEZET
´ O ˝ ¨ A GALEON WEBBONG ESZ
A Galeon testreszab´ asa
´ Altal´ anos
´ 12.3. ´ abra. Altal´ anos be´all´ıt´asok Kezd˝ olap A kezd˝ olappal kapcsolatos be´ all´ıt´asok (12.3 ´abra). ´ oldalon Be´ Uj all´ıthatjuk, mi t¨ ort´enjen egy u ´j lap megnyit´asa eset´en. Nyelv A Galeon ´ altal felismert nyelvek, ´es az alap´ertelmezett karakterk´odol´as meghat´ aroz´ asa.
Megjelen´ es Bet˝ uk A Galeon ´ altal haszn´ alt bet˝ ut´ıpusok ´es k´odol´as meghat´aroz´asa. Sz´ınek A megjelen´ıt´es k¨ ozben haszn´ alt sz´ınek be´all´ıt´asi lehet˝os´ege. Links A megjelen˝ o hivatkoz´ asok sz´ınjel¨ ol´esei.
Felhaszn´ al´ oi felu ¨ let Fu ulekkel kapcsolatos alapbe´ all´ıt´ asok. ¨ lek A F¨ P¨ orgetty˝ u A Galeon jobb fels˝ o r´esz´en megjelen˝o anim´alt ikon kiv´alaszt´asa.
˝ HASZNALATA ´ ¨ 12.9. KONYVJELZ OK
159
12.4. ´ abra. Felhaszn´al´oi fel¨ ulet
Sz˝ ur´ es Su utikre val´ o alap´ertelmezett reakci´ok be´all´ıt´asa. ¨ tik A S¨ K´ epek Az oldalak r´eszek´ent megjelen˝ o k´epeket let¨oltse-e a Galeon? Egyebek A felbukkan´ o ablakok, a Java/JavaScript enged´elyez´ese, a Jelszavak megjegyz´ese.
H´ al´ ozat Gyorst´ arak A m´ ar let¨ olt¨ ott oldalak helyi t´arol´as´at biztos´ıt´o gyors´ıt´ot´ar be´all´ıt´asai. Proxik A helyi h´ al´ ozatokon ´ altal´ anosan alkalmazott Proxy be´all´ıt´asai.
12.9.
K¨ onyvjelz˝ ok haszn´ alata
A K¨onyvjelz˝ ok” (Bookmarks) nagy seg´ıts´eget jelent a kedvenc weboldalaink ” c´ım´enek struktur´ alt meg˝ orz´es´eben. Amennyiben egy olyan oldalt tal´ altunk, melynek c´ım´et meg k´ıv´anjuk ˝orizni, az oldal K¨onyvjelz˝ obe t¨ ort´en˝ o felv´etel´ere t¨obb m´od is van.
160
12. FEJEZET
´ O ˝ ¨ A GALEON WEBBONG ESZ
Az egyik a helyi men¨ ub˝ ol a K¨ onyvjelz˝o hozz´aad´asa” pont (ez gyors t´arol´ast ” eredm´enyez), a m´ asik pedig a K¨ onyvjelz˝ok/K¨onyvjelz˝o hozz´aad´asa” men¨ upont ” alkalmaz´asa. K¨onyvjelz˝ oink k¨ oz¨ ott fastrukt´ ur´ at a K¨onyvjelz˝ok / K¨onyvjelz˝ok szerkeszt´ese” ” + B billenty˝ uk egyidej˝ u megnyom´asa ut´an megjelen˝o men¨ upontban, vagy a Ctrl K¨onyvjelz˝o-szerkeszt˝ oben tudunk l´etrehozni.
K¨ onyvjelz˝ ok szerkeszt´ ese
12.5. ´ abra. K¨ onyvjelz˝ok szerkeszt´ese A szerkeszt˝ o ablaka logikusan szervezett, az ablak nagy r´eszen a K¨onyvjelz˝ok strukt´ ur´aja l´ athat´ o. ´ elemeket l´etrehozni vagy a K¨ Uj onyvjelz˝o men¨ u, vagy a helyi men¨ u megfelel˝o pontjainak kiv´ alaszt´ as´ aval tudunk.
K¨ onyvjelz˝ ok import´ al´ asa ´ es export´ al´ asa K¨onyvjelz˝ oket import´ alni a K¨ onyvjelz˝o / Import” pontban tudunk. A t´amo” gatott K¨onyvjelz˝ o form´ atumok: Netscape, Mozilla, Galeon ´es XBEL Bookmark. K¨onyvjelz˝ oink export´ al´ as´ ara a K¨ onyvjelz˝o / Export” men¨ upontban adott a ” lehet˝os´eg, a t´ amogatott form´ atumok ugyanazok mint az import´al´as eset´en.
´ SEGEDESZK ´ ¨ OK ¨ 12.10. EGYEB OZ
12.10.
161
Egy´ eb seg´ edeszko ¨zo ¨k
A szem´ elyes adatok
12.6. ´ abra. Szem´elyes adatok A Szerkeszt´es” men¨ u Szem´elyes adatok kezel´ese” pontj´aval ind´ıthat´o, fel” ” adata a k¨ ul¨onb¨ oz˝ o oldalakkal kapcsolatban nyilv´antartani, esetleg elutas´ıtani a S¨ utiket, ´es a jelszavak automatikus ment´es´et.
Eml´ ekezet
A Galeon Eml´ekezete a Ctrl + H billenty˝ ukombin´aci´oval, vagy az B¨ong´e” sz´es/Eml´ekezet” men¨ upont kiv´ alaszt´ as´ aval ind´ıthat´o. Itt tal´alhatjuk meg azokat a weboldalakat, lok´alis f´ajlokat melyeket valamikor m´ar megtekintett¨ unk a Galeon seg´ıts´eg´evel. A t´arolt adatok k¨ oz¨ ott megtal´ aljuk az oldal c´ım´et, mikor l´atogattuk meg legel˝osz¨or, legutolj´ ara ´es o sszesen h´ a ny alkalommal. ¨
162
12. FEJEZET
´ O ˝ ¨ A GALEON WEBBONG ESZ
12.7. ´ abra. Eml´ekezet
Keres´ es A Sz¨oveg keres´es funkci´ o leggyorsabban a Ctrl + F billenty˝ ukkel ´erhet˝o el. Seg´ıts´eg´evel az aktu´ alis oldalon kereshet¨ unk sz¨ovegeket.
12.8. ´ abra. Sz¨ oveg keres´es A keresett sz¨ ovegr´eszlet megad´ asa ut´ an az Enter folyamatos nyomogat´as´aval az ¨osszes tal´alati helyet ´ attekinthetj¨ uk. Az el˝oz˝oleg megadott keres´esi felt´eteleket leg¨ord¨ ul˝o list´ab´ol ism´etelten kiv´alaszthatjuk, ha pedig sz¨ uks´eges, bekapcsolhatjuk a Kis- ´es nagybet˝ u sz´am´ıt” ”
´ SEGEDESZK ´ ¨ OK ¨ 12.10. EGYEB OZ
163
kapcsol´ot, ekkor csak a Keres´esi felt´etelk´ent megadott sz¨oveggel pontosan megegyez˝o r´eszek lesznek tal´ alatok.
13. fejezet
Az OpenOffice.org Az OpenOffice.org (tov´ abbiakban OO.o) egy nagy tud´assal rendelkez˝o, magyarul t¨ok´eletesen besz´el˝ o, ny´ılt forr´ as´ u irodai alkalmaz´as Linux al´a. Ak´ar sz¨ovegszerkeszt´es, t´ abl´ azat, bemutat´ ok´esz´ıt´es legyen a k´ıv´ans´agunk, az OO.o pontosan a megfelel˝o alkalmaz´ asokat ny´ ujtja a feladatok megold´as´ahoz. Term´eszetesen az OO.o a Microsoft Office ´altal l´etrehozott f´ajlokat is kezeli. Nem 100%-osan, l´ev´en, hogy a Microsoft f´ajlform´atumai m´aig sem ny´ılt szabv´anyokon alapulnak. Viszont megnyitja ˝ oket, szerkeszthet˝oek, az elv´egzett munka ut´an az eredeti f´ ajlform´ atumban menteni is tudjuk ˝oket.
13.1. ´ abra. Az OpenOffice.org u ¨dv¨ozl˝o k´eperny˝oje
166
13. FEJEZET
AZ OPENOFFICE.ORG
Az OO.o parancssorb´ ol az openoffice paranccsal ind´ıthat´o, vagy a fels˝o panelekr˝ol az OpenOffice ikon megnyom´ as´ aval.
13.1.
Be´ all´ıt´ asok
Ind´ıtsuk el az OO.o-t. Els˝ o ind´ıt´ askor megjelenik a C´ımt´art¨ und´er, mely seg´ıts´eg´evel megadhatjuk, hogy m´ ar megl´ev˝ o adatainkat milyen m´odon ´erj¨ uk majd el adatforr´ask´ent. Ha nem rendelkez¨ unk ilyen adatokkal, kattintsunk a M´egsem” ” gombra.
13.2. ´ abra. A C´ımt´art¨ und´er Amennyiben k´es˝ obb szeretn´enk ezeket a be´all´ıt´asokat ism´et elv´egezni, a F´ajl men¨ u T¨ und´er” men¨ upontja al´ ol elind´ıthat´o a p´arbesz´edablak. ”
13.2. AZ OPENOFFICE.ORG MODULJAI
13.2.
167
Az OpenOffice.org moduljai
OO.o-ban a k¨ ul¨ onf´ele feladatokra k¨ ul¨on´all´o modulok l´eteznek, ezek sz¨ uks´eg szerint k¨ ul¨on alkalmaz´ ask´ent futtathat´ ok (a /usr/lib/OpenOffice.org/program/ k¨onyvt´ar alatt tal´ alhat´ ok futtathat´ o programokk´ent). Minden modul neve s” ” karakterrel kezd˝ odik: swriter, scalc, simpress, smath, sweb, sdraw, spadmin, smaster. A t¨ und´erek is el´erhet˝ ok ezen a m´odon: smemo, sagenda, svcard, sfax, slabel, sletter. Az OO.o moduljai: writer Sz¨ovegszerkeszt˝ o minden ig´enyt kiel´eg´ıt˝o form´az´asi m´odokkal calc T´abl´azatkezel˝ o be´ep´ıtett grafikonk´esz´ıt˝ovel (ak´ar t´erbeli diagramok k´esz´ıt´ese is lehets´eges) draw Vektorgrafik´ ak k´esz´ıt´es´ere alkalmas rajzprogram impress Bemutat´ ok´esz´ıt˝ o math Matematikai k´epletszerkeszt˝ o web Weboldal szerkeszt˝ o Az OO.o fenti moduljai automatikusan bet¨olt˝odnek, ha a F´ajl” men¨ uben ” megfelel˝o form´ atum´ u f´ ajlt hozunk l´etre, vagy t¨olt¨ unk be. Fejezet¨ unkben csak a sz¨ ovegszerkeszt˝ o ´es a t´abl´azatkezel˝o modulokkal fogunk foglalkozni.
13.3.
Els˝ o l´ ep´ esek
Az OO.o haszn´ alata k¨ ozben seg´ıts´eget a S´ ug´o” men¨ upont alatt k´erhet¨ unk ” b´armikor. Az FSF Magyarorsz´ ag ´ altal ez ´evben megszervezett OO.o HELP Honos´ıt´ asi H´etv´eg´enek k¨ osz¨ onhet˝ oen az UHU-Linux 1.0 verzi´oja m´ar magyar nyelv˝ u S´ ug´ot tartalmaz. A ford´ıt´ as ugyan m´eg nem 100 %-os, de mivel a S´ ug´o azon r´esz´evel kezdt´ek meg a ford´ıt´ ast, amely r´eszekkel az ´atlagfelhaszn´al´o nap mint nap tal´alkozik, a gyakorlatban val´ osz´ın˝ uleg ´eszre sem vessz¨ uk ezt az ´allapotot. Kezdetben mind a Tippek”, mind a R´eszletes tippek” hasznunkra lehetnek. ” ” Mindk´et men¨ upont a S´ ug´ o” men¨ uben tal´alhat´o. Amikor az OO.o-val m´ar j´o ” bar´ats´agba ker¨ ult¨ unk, ezeket ak´ ar ki is kapcsolhatjuk.
168
13. FEJEZET
AZ OPENOFFICE.ORG
´ dokumentum l´etrehoz´asa 13.3. ´ abra. Uj
13.4.
Sz¨ ovegszerkeszt´ es
13.4.1.
Munka dokumentumsablonokkal
Ha a t¨ und´er nem aj´ anlja fel a sz¨ uks´eges dokumentumot, pr´ob´alkozzunk dokumentumsablonokkal. ´ alatt a Sablonok ´es dokumentumok” pontban t¨obb A F´ajl” men¨ uben az Uj” ” ” ” sablonb´ol is v´ alaszthatunk. Bal oldalon kiny´ılik egy p´arbesz´edablak, m´ıg jobb oldalon tal´alhatjuk a megfelel˝ o sablonokat.
13.5.
Sz¨ oveg l´ etrehoz´ asa a Lev´ eltu er ¨ nd´ haszn´ alata n´ elku ¨l
´ u ´ men¨ Uj, oveges dokumentumot u ´gy k´esz´ıthet¨ unk, ha a F´ajl/Uj” upont ¨res sz¨ ” alatt a Sz¨oveges dokumentum”-ra kattintunk. ” Minden egyes dokumentum t´ıpusn´ al az adott modulra jellemz˝o eszk¨ozs´av jelenik meg. Jegyezz¨ uk meg, hogy a st´ılust´ arral is form´azhatjuk a sz¨oveg¨ unket.
¨ UNK ¨ ¨ 13.6. HOGYAN JELOLJ KI SZOVEGET?
13.6.
169
Hogyan jelo ¨lju ¨ nk ki szo ¨veget?
Ha sz¨oveget akarunk kijel¨ olni, a k¨ ovetkez˝ok szerint kell elj´arnunk: kattintsunk az eg´ermutat´ oval a kijel¨ ol´es kezd˝ opontj´ara, tartsuk lenyomva az eg´ergombot, majd k¨ ozben mozgassuk az eg´ermutat´ot a bet˝ u, sz´o, vonal, bekezd´es stb. v´eg´eig. A kijel¨ olt sz¨ oveg ezut´ an inverzen jelenik meg. Ha a sor elej´ere, vagy el´e kattintunk egyet, akkor kijel¨oli a teljes sort. Amikor befejezt¨ uk, engedj¨ uk el az eg´er gombj´at. Ekkor megnyithatunk egy Helyi” men¨ ut, amennyiben a jobb eg´ergombbal az inverz ter¨ uletre kattintunk. ” Egy teljes sz´ o kijel¨ ol´es´ehez kattintsunk kett˝ot a sz´ora. Ha h´armat kattintunk egy sorra, a teljes sor kijel¨ ol˝ odik.
13.4. ´ abra. A jobb eg´ergombra leny´ıl´o helyi men¨ u A Helyi” men¨ uben t¨ obbek k¨ oz¨ ott megv´altoztathatjuk a bet˝ uket, a st´ılust, a ” m´eretet ´es m´eg sok egyebet. K´ıs´erletezz¨ unk a be´all´ıt´asokkal nyugodtan!
13.7.
Munkav´ egz´ es a st´ılust´ arral
13.7.1.
Bevezet˝ o
A st´ılust´ar lehet˝ ov´e teszi a sz¨ oveg k¨ onny˝ u, gyors ´es egys´eges alak´ıt´as´at. A 13.5 ´abr´an l´athat´ o a st´ılust´ ar ablaka. A st´ıluslapok el˝ ore meghat´ arozott form´atumok gy˝ ujtem´enye egy-egy n´ev al´a rendezve. Ily m´ odon el˝ ore meghat´ arozhatjuk p´eld´aul a bekezd´est, a sz´ıneket, a m´eretet, stb.
170
13. FEJEZET
AZ OPENOFFICE.ORG
L´etezik egy mez˝ o a st´ılust´ ar legalj´ an. Amikor ez Automatikus” feliratot tar” talmaz, az OO.o megpr´ ob´ al r´ aj¨ onni”, hogy melyik st´ılust tudn´a felk´ın´alni a je” lenlegi sz¨ovegk¨ ornyezethez. Ha a Minden st´ılus” be van ´all´ıtva, akkor ebben a ” csoportban minden st´ılusfajta megjelenik.
13.5. ´ abra. A st´ılust´ar A sz¨oveg form´ az´ as´ at (eredeti elnevez´es szerint) nehezen vagy k¨onnyen v´egezhetj¨ uk el: Neh´ ez form´ az´ as A sz¨ ovegter¨ ulethez k¨ ozvetlen¨ ul rendel¨ unk tulajdons´agokat. Neh´ez, mert a sz¨ oveg form´ az´ as´ at neh´ez elt´avol´ıtani, amikor v´altoztatunk rajta. Ezt az elj´ ar´ ast csak r¨ ovid sz¨ ovegekn´el ´erdemes alkalmaznunk (r¨ovid levelek, cikkek ´es hasonl´ ok). Tulajdonk´eppen ez egy meg´erz´esen” alapul´o, de gyors ” m´odszer. K¨ onny˝ u form´ az´ as A sz¨ oveget nem form´azzuk k¨ozvetlen¨ ul, hanem egy st´ılust jel¨ol¨ unk ki neki. Ez k¨ onnyen m´ odos´ıthat´o. ´Igy, amikor a st´ılus v´altozik, a sz¨ovegre vonatkoz´ o form´ az´ as is automatikusan v´altozik. Hosszabb sz¨ ovegekhez ezt a m´ odszert javasoljuk (pl. diplomamunk´akhoz ´es dolgozatokhoz, teljes k¨ onyvekhez, stb.). Ez nem annyira szabad, de ha kiterjedt form´ az´ ast akarunk egys´egesen megv´altoztatni, azt k¨onnyen ´es gyorsan megtehetj¨ uk. Ha k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o elrendez´eseket akarunk kipr´ob´alni, ez az el˝ony¨osebb megold´ as. A st´ılust´ar k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o mint´ akat aj´ anl az elt´er˝o form´az´asi ig´enyekhez: Bekezd´ es st´ılusa sorbeh´ uz´ as, sz´ ok¨ oz¨ ok, elv´alaszt´as, tabul´al´as, sorkiigaz´ıt´as, bet˝ ut´ıpus, kezd˝ obet˝ uk
´ ´ ´ 13.8. TABL AZAT BEILLESZTESE
171
Karakterek st´ılusa bet˝ ut´ıpus, m´eret, nyelv Szeg´ elyek st´ılusa helyzet, ler¨ ogz´ıt´es, szeg´elyek Oldalak st´ılusa fejl´ec, l´ abjegyzet, szeg´elyek ´es oszlopok Sz´ amoz´ asok st´ılusa sz´ amoz´ as t´ıpus, szerkezet, grafika, helyzet, opci´ok
13.7.2.
Egy bekezd´ es st´ılus´ anak meghat´ aroz´ asa
Ha st´ılust k´ıv´ anunk megadni egy bekezd´eshez, a st´ılust´ar haszn´alata sok munk´at´ol megk´ım´elhet minket: 1. Jel¨olj¨ uk ki a st´ılus nev´et, amit a st´ılust´arb´ol akarunk haszn´alni. 2. Kattintsunk a fest´ekes v¨ od¨ or szimb´ olumra a st´ılust´arban. 3. A k´ıv´ant st´ılus alkalmaz´ asra ker¨ ul, ha a bekezd´esen bel¨ ulre az eg´errel kattintunk. 4. Ezt ki lehet kapcsolni az Esc gomb megnyom´as´aval, vagy a fest´ekes v¨od¨or szimb´olumra val´ o ism´etelt kattint´ assal.
13.7.3.
´ st´ılus l´ Uj etrehoz´ asa
K¨onnyed´en l´etrehozhatunk saj´ at st´ılust az al´abbi l´ep´esek seg´ıts´eg´evel: 1. Form´azzuk meg b´ armelyik bekezd´est, vagy b´armelyik karaktert tetsz´es¨ unk szerinti m´ odon. Haszn´ alhatjuk a Karakter. . . ” vagy Bekezd´es. . . ” paran” ” csokat a Form´ atum” men¨ ub˝ ol. ” ´ st´ılus a kijel¨ol´es 2. Kattintsunk a bal eg´ergombbal a st´ılust´arban az Uj ” alapj´an”-ra (a fest´ekes v¨ od¨ or szimb´ olum mellett jobbra a m´asodik ikon) 3. Adjunk nevet a st´ılusnak ´es kattintsunk az OK gombra. Ezek ut´an haszn´ alhatjuk u ´j, saj´ at st´ılusunkat m´as bekezd´esekre is azon a n´even, amit most adtunk meg. Ha valamely r´eszletet meg kell v´altoztatnunk, v´alasszuk ki a nev´et, ´es kattintsunk a jobb eg´ergombbal a M´odos´ıt´as. . . ” men¨ ure. ” Minden v´altoztat´ ast elv´egezhet¨ unk a megjelen˝o p´arbesz´edablakban.
13.8.
T´ abl´ azat beilleszt´ ese
T´abl´azatokat k¨ onnyed´en k´esz´ıthet¨ unk a Besz´ ur´as” men¨ uben, a T´abl´azat” ” ” men¨ uikonra kattintva. Az eszk¨ ozt´ arban megjelen˝o u ´j elemekkel adhatunk hozz´a sorokat, oszlopokat, egyes´ıthet¨ unk vagy feloszthatunk cell´akat ´es form´azhatjuk azok tulajdons´ agait, ig´enyeink szerint.
172
13.9.
13. FEJEZET
AZ OPENOFFICE.ORG
Grafik´ ak beilleszt´ ese
Grafik´at ugyan´ıgy illeszthet¨ unk be, a Besz´ ur´as/Grafika” men¨ upont kiv´alasz” t´as´aval. A megny´ıl´ o p´ arbesz´edablakban, v´ alasszuk ki a k´ıv´ant f´ajlt. Ha r´akattintunk az El˝on´ezet”-re, jobb oldalon megjelenik a f´ajl tartalma. Ne felejts¨ uk el, hogy ” nagyobb k´epekn´el ez egy kicsit tov´ abb tarthat. Kiv´alaszt´ as ut´ an a beillesztett k´ep megjelenik az eg´ermutat´o hely´en. Eg´erkattint´assal v´alasszuk ki a grafikus elemet (ezt a grafika k¨or¨ ul megjelen˝o nyolc kis ´ n´egyzetr˝ol ismerj¨ uk fel). A helyi” men¨ uben kiv´alaszthatjuk az Abra” parancsot, ” ” ekkor megjelenik egy p´ arbesz´edablak, amely t¨obb v´altoztat´asi lehet˝os´eget aj´anl fel. Ezek pl. a grafika k¨ or¨ uli sz¨ oveg eloszt´ as´anak be´all´ıt´asa, a k´ep szeg´elye ´es m´eg sok m´as lehet˝ os´eg. Ha m´odos´ıtani akarjuk a grafika m´eret´et, kattintsunk r´a a k´epre. Ekkor a k´ep n´egy sark´aban ´es oldalain kis z¨ old n´egyzetek jelzik a grafikus elem kijel¨ol´es´et. Kattintsunk az egyik ilyen foganty´ ura”, tartsuk az egeret lenyomva, ´es mozd´ıtsuk azt ” a k´ıv´ant ir´anyba. Egy pontozott keretet fogunk l´atni. Engedj¨ uk el az eg´ergombot ´es a grafika a m´ odos´ıt´ asunknak megfelel˝ oen ar´anyosan meg fog v´altozni. Ha nem akarjuk megv´ altoztatni a grafika m´eret´et, csak a helyzet´et, akkor kattintsunk a grafik´ ara ´es tartsuk az eg´ergombot lenyomva. Ilyenkor k¨onnyed´en elh´ uzhatjuk a k´epet a megfelel˝ o helyre. Befejez´es¨ ul engedj¨ uk el az eg´er gombj´at.
13.10.
T´ abl´ azatkezel´ es
13.10.1.
Bevezet˝ o
Az OO.o t´ abl´ azatkezel˝ o modult is tartalmaz. Ezzel a programmal mag´an, vagy u am´ıt´ asainkat is elv´egezhetj¨ uk. A t´abl´azatokat munkaf¨ uzetekben ¨zleti sz´ ´ t´aroljuk, u ´j munkaf¨ uzet a F´ ajl/Uj/Munkaf¨ uzet” kiv´alaszt´as´aval hozhat´o l´etre. ” A munkaf¨ uzet t¨ obb t´ abl´ azatot (munkalapot) tartalmazhat, amelyeket a k´eperny˝o alj´an kezelhet¨ unk. Egy t´ abl´ azat oszlopokb´ol ´es sorokb´ol ´all. A sorok fentr˝ol lefel´e sz´amozottak, az oszlopok ´ ab´ec´e sorrendben helyezkednek el balr´ol jobbra. Cell´anak nevezz¨ uk a sorok ´es oszlopok tal´ alkoz´as´at. Minden cell´anak egyedi megnevez´ese van. P´eld´ aul a (B4) cella a m´ asodik (B) oszlopban ´es a negyedik sorban tal´alhat´o. Ez az inform´ aci´ o a bal fels˝ o sarokban a beviteli sor mellett l´athat´o. Minden cell´ anak lehet tartalma, de ez nem felt´etlen¨ ul sz¨ uks´eges. A tartalom lehet sz´am, sz¨ oveg, d´ atum, id˝ o, p´enzegys´eg, stb., ´es term´eszetesen - nem utols´o sorban - k´eplet is. Egy cella ´ allapota akt´ıv vagy inakt´ıv lehet. Viszont csak egy cella lehet egy id˝oben akt´ıv; ez a cella vastag fekete szeg´ellyel jelenik meg. Az aktiv´al´ast a kurzor
´ ´ ´ 13.10. TABL AZATKEZEL ES
173
billenty˝ ukkel, vagy az eg´errel val´ o kattint´ assal mozd´ıthatjuk meg. Az akt´ıv cella, az (F2) billenty˝ uvel szerkeszthet˝ o.
13.10.2.
T´ abl´ azatok l´ etrehoz´ asa sablonokb´ ol
T¨obb sablont is haszn´ alhatunk, ezekben csak a saj´at adatainkat kell megadnunk. ´ pontj´ Ezt a F´ ajl/Uj” anak kiv´ alaszt´ as´ aval tehetj¨ uk meg. H´ıvjuk meg a Sab” ” lonok ´es dokumentumok. . . ” pontot ´es a megjelen˝o p´arbesz´edablakban kiv´alaszthatjuk a kateg´ ori´ akat.
13.10.3.
Cellatulajdons´ agok megv´ altoztat´ asa
Abban az esetben, ha valamit ´ırni szeretn´enk a cell´aba, tegy¨ uk akt´ıvv´a ´es nyugodtan ´ırjunk bele! Alap´ertelmez´esk´ent a sz¨oveg balra igazodik, a sz´amok pedig jobbra. Er˝os´ıts¨ uk meg az adatbevitelt az Enter gombbal. Ha v´altoztatni akarunk cell´aink form´ az´ as´ an, nyissuk meg a helyi men¨ ut a jobb eg´ergombbal. A Cel” l´ak form´az´asa. . . ” pont kiv´ alaszt´ as´ aval megny´ılik egy p´arbesz´edablak, amelyben a sz¨ uks´eges v´ altoz´ asokat elv´egezhetj¨ uk. Az ablakon bel¨ ul a k¨ovetkez˝o kiv´alaszthat´o f¨ uleket tal´ aljuk (balr´ ol jobbra): Sz´ amok, Bet˝ ut´ıpus, Bet˝ uhat´asok, Igaz´ıt´as, Szeg´elyek, H´ att´er, Cellav´edelem (l´ asd a 13.6 ´abr´at).
174
13. FEJEZET
AZ OPENOFFICE.ORG
13.6. ´ abra. Cellatulajdons´agok Sz´ amok: Itt v´ alaszthatunk kateg´ ori´ at, mint p´eld´aul sz´azal´ek, p´enzegys´eg, d´atum, id˝ o ´es egyebek. A forma meghat´arozza a tizedesek sz´am´at ´es az el´eje ker¨ ul˝o null´ akat is. Bet˝ ut´ıpus: Itt a bet˝ uk´eszletek t´ıpusa, m´erete hat´arozhat´o meg. Bet˝ uhat´ asok: Itt a bet˝ ukh¨ oz rendelhet¨ unk k¨ ul¨onf´ele hat´asokat. Igaz´ıt´ as: Itt hat´ arozhat´ o meg a cella tartalm´anak v´ızszintes ´es f¨ ugg˝oleges helyzete. Az ´ır´ as ir´ any´ at is itt adhatjuk meg. Szeg´ elyek: A cell´ akat k¨ orbe vehetj¨ uk egy szeg´ellyel. Mindenf´ele ´arnyalat, vonalst´ılus ´es vastags´ ag be´ all´ıthat´ o. H´ att´ er: A cella h´ attere kisz´ınezhet˝ o. Cellav´ edelem: A cella v´eletlen, vagy sz´ and´ekos megv´altoztat´asa megel˝ozhet˝o, ha a V´edett” opci´ o be van kapcsolva. ”
´ BEALL ´ ´ITASA ´ 13.11. NYOMTATOK
175
Ezek ut´an ezt a p´ arbesz´edablakot a cella tetsz´es¨ unk szerinti form´az´as´ara haszn´alhatjuk.
13.10.4.
Import´ al´ as t´ abl´ azatokb´ ol
Gyakran ker¨ ul¨ unk olyan helyzetbe, hogy oszlopokba rendezett (tabul´alt) inform´aci´ot akarunk import´ alni egy t´ abl´ azatba. P´eld´aul ilyen lehet a t˝ozsdei inform´aci´o, telefon d´ıjszab´ as, tetsz˝ oleges list´ ak stb. K´etf´elek´eppen import´ alhatunk inform´ aci´ot az OO.o-ba. 1. lehet˝os´eg: (Import´ al´ as a v´ ag´ olapr´ ol) Felt´etelezz¨ uk, hogy t˝ ozsdei inform´ aci´ot akarunk import´alni. ´Irjuk be az el´erni k´ıv´ ant t˝ ozsdei oldal c´ım´et a webb¨ong´esz˝obe. Amikor a t´abl´azat megjelenik, jel¨ olj¨ uk ki a k´ıv´ ant adatter¨ uletet az eg´errel. Meg kell h´ıvnunk a M´asol´ as” men¨ ut´etelt, ahogy szoktuk saj´at b¨ong´esz˝onkben. A kijel¨olt ter¨ u” let ekkor a v´ ag´ olapra m´ asol´ odik. ´ Az OO.o-ban nyissunk egy u ´j dokumentumot a F´ajl/Uj/Munkaf¨ uzet” me” n¨ uponttal. Kattintsunk arra a cell´ ara, ahov´a a beilleszt´est akarjuk, majd a Szerkeszt´es” men¨ uben v´ alasszuk ki a Beilleszt´es” t´etelt. A t´abl´azat erre ” ” beilleszt˝ odik a dokumentumba az ¨ osszes form´az´asi tulajdons´aggal, hiperlinkekkel egy¨ utt. 2. lehet˝os´eg: (Import´ al´ as sz˝ ur˝ ovel) Ha m´ar van egy HTML f´ ajlunk, amit szeretn´enk import´alni, kattintsunk a F´ajl/Megnyit´ as” t´etelre. Ekkor megny´ılik egy p´arbesz´edablak. V´alasszuk a ” F´ajlt´ıpus/Weboldalak” men¨ upontot. Haszn´aljuk a ny´ıl billenty˝ ut a list´aban ” val´o navig´ al´ ashoz. Most m´ ar csak ki kell v´ alasztanunk a f´ajl nev´et ´es r´a kell kattintanunk a Megnyit´ as”-ra ahhoz, hogy import´ aljuk a t´abl´azatot. ”
13.11.
Nyomtat´ ok be´ all´ıt´ asa
Amennyiben a rendszerben m´ ar be van ´all´ıtva a helyi vagy t´avoli nyomtat´o, a be´all´ıt´asokat ´erv´enyes´ıthetj¨ uk az OO.o-hoz, illetve kieg´esz´ıthetj¨ uk az spadmin program seg´ıts´eg´evel. A programot rendszergazdak´ent, a k¨ ovetkez˝o paranccsal ind´ıthatjuk el: $ su Adjuk meg a rendszergazda jelszav´ at... # /usr/lib/OpenOffice.org1.0.1/spadmin
176
13. FEJEZET
AZ OPENOFFICE.ORG
13.7. ´ abra. Az spadmin nyomtat´obe´all´ıt´o program
Ebben a p´ arbesz´edablakban u ´j nyomtat´ot adhatunk hozz´a az OO.o-ban val´o felhaszn´al´ashoz, vagy a megl´ev˝ o nyomtat´okhoz rendelhet¨ unk tov´abbi be´all´ıt´asokat. A list´ab´ ol kiv´ alasztva a nyomtat´ ot ´es a Tulajdons´agok” gombra kattintva ” egy u ´jabb p´arbesz´edablakban megadhat´ o a nyomtat´o parancs - ezzel ak´ar t´avoli nyomtat´ora is ´ atir´ any´ıthat´ o a dokumentum -, valamint a pap´ırm´eret, a nyomtat´o eszk¨ozbe´all´ıt´ asai ´es a bet˝ uk´eszletek behelyettes´ıt´esi t´abl´azata. Az OO.o rendelkezik saj´ at nyomtat´ o meghajt´okkal is, ezek viszont csak PostScript nyomtat´ ok eset´en m˝ uk¨ odnek. Ha itt felvesz¨ unk egy PDF-konvert´ al´ ot is, akkor az OO.o-b´ol k¨ozvetlen tudunk majd PDF form´ atumba nyomtatni. Csak ki kell v´alasztanunk ezt a virtu´alis” ” nyomtat´ot.
13.12.
A bet˝ uk´ eszletekr˝ ol
Az OO.o-ban alaposan ´ atdolgozt´ ak a bet˝ ut´ıpusok kezel´es´et, emiatt a kisebb er˝oforr´asig´enyen t´ ul k´epes kihaszn´ alni az adott grafikus munkak¨ornyezet ny´ ujtotta el˝ony¨oket. P´eldak´ent, ha KDE k¨ ornyezetben bekapcsoljuk a bet˝ uk´eszletek ´elsim´ıt´as´at, az OO.o-ban is finom rajzolat´ u bet˝ uk fognak megjelenni. Az OO.o kezeli a Truetype, Type 1 ´es a bitt´erk´epes (X11) bet˝ uk´eszleteket, amelyek mind nyomtat´ asban, mind a k´eperny˝on helyesen jelennek meg. Amennyiben nem rendelkez¨ unk magyar bet˝ uk´eszletekkel (az ˝o ´es u ˝ karakterek kalaposak, vagy nem jelennek meg), t¨ obb lehet˝os´eg¨ unk is van:
˝ ESZLETEKR ´ ˝ 13.12. A BETUK OL
177
13.8. ´ abra. Fontok hozz´ aad´asa az spadmin-ban Az els˝ o egy, a kereskedelemben is kaphat´o bet˝ uk´eszlet lemez beszerz´ese, amelyen truetype vagy (PC) type1 bet˝ uk´eszletek tal´alhat´ok. A Microsoft bet˝ uk´eszletei az Internetr˝ol ingyenesen is let¨olthet˝ok, felt´eve, ha a felhaszn´ al´ o a kapcsol´ od´ o licencfelt´eteleket elfogadja. Tov´ abbi forr´ as lehet az Internet vagy pl. az ftp.adobe.com c´ım is, ahol szabadon haszn´ alhat´ o bet˝ uk´eszleteket is tal´alhatunk.
14. fejezet
Az AbiWord Az Abiword egy GTK (Gimp ToolKit, a Gimp rajzol´oprogram grafikus elemk´eszletek´ent kifejlesztett, m´ ara sz´elesk¨ or˝ uen alkalmazott elemk´eszlet) fel¨ ulet˝ u sz¨ovegszerkeszt˝ o, amelyet egyszer˝ ubb szerkeszt´esi feladatokra, kisebb er˝oforr´asig´enye miatt ´erdemesebb haszn´ alni az OpenOffice-szal szemben. A program folyamatos fejleszt´es alatt ´ all. Pr´ob´aljuk ki, fedezz¨ uk fel rejtelmeit, ´es tapasztalataink alapj´an hozzunk d¨ont´est. Az Abiword egyik kiemelked˝ o tulajdons´aga a sz´elesk¨or˝ u import ´es export lehet˝os´ege a 14.1 ´ abr´ an l´ athat´ o form´ atumokb´ol.
14.1.
Alapismeretek
A program f˝ oablaka indul´ askor egy u ¨res dokumentum-lapot felk´ın´alva t´arul el´enk. Legfel¨ ul a men¨ usor, alatta sorban a h´arom eszk¨ozt´ar ikonjai (Szabv´any, form´az´as ´es extra eszk¨ ozt´ arak). Az eszk¨ ozt´ arak megjelen´ese az Eszk¨oz¨ok/Be´all´ıt´asok/Eszk¨ozt´arak” men¨ u” pontban szab´ alyozhat´ o. Az egyes ikonok f¨ ol¨ ott kis id˝ o ut´ an megjelen˝o bubor´eks´ ug´ok nagy seg´ıts´eget ny´ ujtanak a program haszn´ alatbav´etel´enek kezdet´en, ugyanis ezek sz´epen le´ırj´ak az egyes ikonok funkci´ oj´ at. ´ dokumentumot a F´ ´ . . ” men¨ Uj ajl/Uj. upontb´ol, vagy az alatta megtal´alhat´o ” ´ Uj dokumentum l´etrehoz´ asa” ikonra kattint´assal hozhatunk l´etre. ” L´etez˝o dokumentum megnyit´ as´ ahoz haszn´aljuk a F´ajl/Megnyit´as. . . ” men¨ u” pontot, vagy a Megl´ev˝ o dokumentum megnyit´asa” ikont (Ctrl + O). ” A dokumentum oldal tulajdons´ agait a F´ajl/Oldalbe´all´ıt´as. . . ” pontban m´o” dos´ıthatjuk. Ezek a lapm´eret ´es a marg´ ok be´all´ıt´asai.
180
14. FEJEZET
14.1. ´ abra. Form´ atumok b˝os´eges v´alaszt´eka
AZ ABIWORD
181
14.1. ALAPISMERETEK
14.2. ´ abra. Oldalbe´all´ıt´as
182
14. FEJEZET
AZ ABIWORD
A dokumentum kinyomtat´ as´ ahoz haszn´aljuk a Ctrl + P kombin´aci´ot, vagy A dokumentum nyomtat´ asa” ikont. ” K´ep beilleszt´es´ehez keress¨ uk meg a Besz´ ur´as/K´ep. . . ” pontot. Jelenleg JPG, ” PNG, BMP ´es WMF t´ıpus´ u f´ ajlokat tudunk beolvasni.
14.2.
A szabv´ any eszk¨ ozt´ ar
A Szabv´any eszk¨ ozt´ ar a k¨ ovetkez˝ o ikonokat tartalmazza: ´ dokumentum l´etrehoz´ - Uj asa - Megl´ev˝ o dokumentum megnyit´ asa - A dokumentum ment´ese - A dokumentum ment´ese m´ as n´even - A dokumentum nyomtat´ asa - Helyes´ır´ as ellen˝ orz´ese - Kiv´ag´as - M´asol´as - Beilleszt´es - A szerkeszt´es visszavon´ asa - A szerkeszt´es ism´etelt v´egrehajt´ asa - 1 has´ab - 2 has´ab - 3 has´ab - K´ep besz´ ur´ asa a dokumentumba - Bekezd´es v´egjel megjelen´ıt´ese/elrejt´ese - Nagy´ıt´ as - S´ ug´o
14.3.
A Form´ az´ as eszk¨ ozt´ ar
A Form´az´ as eszk¨ ozt´ arban a k¨ ovetkez˝ o ikonok l´athat´ok: - St´ılus - Bet˝ ut´ıpus
´ ¨ AR 14.4. AZ EXTRA ESZKOZT
- Bet˝ um´eret - F´elk¨ov´er - D˝olt - Al´ah´ uzott - Balra igaz´ıt´ as - K¨oz´epre igaz´ıt´ as - Jobbra igaz´ıt´ as - A bekezd´es sorkiegyenl´ıt´ese - Sorsz´amozott list´ ak kezd´ese/lez´ ar´ asa - Felsorol´ asok kezd´ese/lez´ ar´ asa - Kisebb beh´ uz´ as - Nagyobb beh´ uz´ as - Kiemel´es - Bet˝ usz´ın
14.4.
Az Extra eszk¨ ozt´ ar
Az Extra eszk¨ ozt´ ar tartalma: - Kereszthivatkoz´ as besz´ ur´ asa a dokumentumba - K¨onyvjelz˝ o besz´ ur´ asa a dokumentumba - Fel¨ ulvon´ as - Kih´ uzott - Fels˝o vonal - Als´o vonal - Fels˝o index - Als´o index - Szimb´olum beilleszt´ese - Makr´o futtat´ asa - Nincs el˝ otte hely - 12 pont hely van el˝ otte - Szimpla sork¨ oz - 1,5 sor
183
184
14. FEJEZET
- Dupla sork¨ oz - Fejl´ec szerkeszt´ese - L´abl´ec szerkeszt´ese - Fejl´ec t¨ orl´ese - L´abl´ec t¨ orl´ese
AZ ABIWORD
15. fejezet
A Gnumeric
A Gnumeric egy GTK (Gimp ToolKit, a Gimp rajzol´oprogram grafikus elemk´eszletek´ent kifejlesztett, m´ ara sz´eles k¨or˝ uen alkalmazott elemk´eszlet) fel¨ ulet˝ u t´abl´azatkezel˝ o, komolyabb t´ abl´ azatszerkeszt´esi feladatokra is alkalmas, kis er˝oforr´asig´enye miatt ´erdemes vele j´ ol megismerkedn¨ unk. A program folyamatos fejleszt´es alatt ´ all. A Gnumeric sz´eles k¨ or˝ u import´ al´ asi lehet˝os´eggel rendelkezik a k¨ovetkez˝o form´atumokb´ol:
186
15. FEJEZET
15.1. ´ abra. Import´ al´ as t¨obbf´ele form´atumb´ol
15.2. ´ abra. A f˝ o k´eperny˝o
A GNUMERIC
187
15.1. ALAPISMERETEK
15.1.
Alapismeretek
A program f˝ oablaka indul´ askor egy u ¨res t´abl´azatot felk´ın´alva t´arul el´enk (15.2 a´bra). Legfel¨ ul a men¨ usor, alatta sorban a h´arom eszk¨ozt´ar ikonjai (Szabv´any, form´az´as ´es extra eszk¨ ozt´ arak). Az eszk¨ ozt´ arak megjelen´ese az Eszk¨oz¨ok/Be´all´ıt´asok/Eszk¨ozt´arak” men¨ u” pontban szab´ alyozhat´ o. Az egyes ikonok f¨ ol¨ ott kis id˝ o ut´ an megjelen˝o bubor´eks´ ug´ok nagy seg´ıts´eget ny´ ujtanak a program haszn´ alatbav´etel´enek kezdet´en, ugyanis ezek sz´epen le´ırj´ak az egyes ikonok funkci´ oj´ at. ´ dokumentumot a F´ ´ . . ” men¨ Uj ajl/Uj. upontb´ol, vagy az alatta megtal´alhat´o ” ´ Uj dokumentum l´etrehoz´ asa” ikonra kattint´assal k´erhet¨ unk. ” L´etez˝o dokumentum megnyit´ as´ ahoz, haszn´aljuk a F´ajl/Megnyit´as. . . ” men¨ u” pontot, vagy a Megl´ev˝ o dokumentum megnyit´asa” ikont (Ctrl + O). ” A dokumentum oldal tulajdons´ agait a F´ajl/Oldalbe´all´ıt´as. . . ” pontban m´o” dos´ıthatjuk. Ezek a lapm´eret ´es a marg´ ok be´all´ıt´asai.
15.3. ´ abra. Egy p´elda A dokumentum kinyomtat´ as´ ahoz haszn´aljuk a Ctrl + P kombin´aci´ot, vagy A dokumentum nyomtat´ asa” ikont. ”
188
15. FEJEZET
A GNUMERIC
K´ep beilleszt´es´ehez keress¨ uk meg a Besz´ ur´as/K´ep. . . ” pontot. Jelenleg JPG, ” PNG, BMP ´es WMF t´ıpus´ u f´ ajlokat tudunk beolvasni.
15.2.
A szabv´ any eszk¨ ozt´ ar
A Szabv´any eszk¨ ozt´ ar a k¨ ovetkez˝ o ikonokat tartalmazza: ´ dokumentum l´etrehoz´ - Uj asa - Megl´ev˝ o dokumentum megnyit´ asa - A dokumentum ment´ese - A dokumentum ment´ese m´ as n´even - A dokumentum nyomtat´ asa - Helyes´ır´ as ellen˝ orz´ese - Kiv´ag´as - M´asol´as - Beilleszt´es - A szerkeszt´es visszavon´ asa - A szerkeszt´es ism´etelt v´egrehajt´ asa - 1 has´ab - 2 has´ab - 3 has´ab - K´ep besz´ ur´ asa a dokumentumba - Bekezd´es v´egjel megjelen´ıt´ese/elrejt´ese - Nagy´ıt´ as - S´ ug´o
´ AS ´ ESZKOZT ´ ¨ AR 15.3. A FORMAZ
15.3.
A Form´ az´ as eszko ar ¨zt´
A Form´az´ as eszk¨ ozt´ arban a k¨ ovetkez˝ o ikonok l´athat´ok: - St´ılus - Bet˝ ut´ıpus - Bet˝ um´eret - F´elk¨ov´er - D˝olt - Al´ah´ uzott - Balra igaz´ıt´ as - K¨oz´epre igaz´ıt´ as - Jobbra igaz´ıt´ as - A bekezd´es sorkiegyenl´ıt´ese - Sorsz´amozott list´ ak kezd´ese/lez´ ar´ asa - Felsorol´ asok kezd´ese/lez´ ar´ asa - Kisebb beh´ uz´ as - Nagyobb beh´ uz´ as - Kiemel´es - Bet˝ usz´ın
15.4.
Az Extra eszk¨ ozt´ ar
Az Extra eszk¨ ozt´ ar tartalma: - Kereszthivatkoz´ as besz´ ur´ asa a dokumentumba - K¨onyvjelz˝ o besz´ ur´ asa a dokumentumba - Fel¨ ulvon´ as - Kih´ uzott - Fels˝o vonal - Als´o vonal - Fels˝o index - Als´o index - Szimb´olum beilleszt´ese
189
190
15. FEJEZET
- Makr´o futtat´ asa - Nincs el˝ otte hely - 12 pont hely van el˝ otte - Szimpla sork¨ oz - 1,5 sor - Dupla sork¨ oz - Fejl´ec szerkeszt´ese - L´abl´ec szerkeszt´ese - Fejl´ec t¨ orl´ese - L´abl´ec t¨ orl´ese
A GNUMERIC
16. fejezet
A JDictionary sz´ ot´ arprogram A JDictionary egy modul´ arisan fel´ep´ıtett keretprogram, mely a k¨ ul¨onb¨oz˝o nyelvek k¨oz¨ otti ford´ıt´ asokra ad lehet˝ os´eget. Jelenleg az Angol, Magyar, N´emet, Francia nyelvek k¨oz¨ott v´alogathatunk. Modul´aris fel´ep´ıt´es´enek k¨ osz¨ onhet˝ oen az interneten kereszt¨ ul b˝ov´ıthetj¨ uk, illetve friss´ıthetj¨ uk az ´ allom´ anyt.
17. fejezet
Az XMMS m´ edialej´ atsz´ o Az XMMS (X MultiMedia System) egy grafikus fel¨ uleten haszn´alhat´o m´edialej´atsz´o eszk¨ oz, amellyel sz´ am´ıt´ og´epes hangf´ajlokat (*.wav, *.mp3, *.ogg, stb.) j´atszhatunk le. A lej´ atsz´ ot legegyszer˝ ubben a fels˝o panel hangsz´or´o” ikonj´ara ” kattint´assal ind´ıthatjuk el. Indul´ as ut´ an a k¨ovetkez˝o k´eperny˝ot l´athatjuk: Az XMMS h´ arom f˝ o ablakra oszthat´ o. A lej´atsz´o ablak, a Grafikus equalizer” ” ablak, illetve a Lej´ atsz´ olista-szerkeszt˝ o” ablak. Mindegyik ablak k¨ ul¨on-k¨ ul¨on a ” drag’n drop” technik´ aval (fogd ´es vidd) tetsz˝oleges helyre h´ uzhat´o az asztalon. ” N´ezz¨ uk meg ezeket az ablakokat k¨ ul¨ on-k¨ ul¨on is. A f˝oablak tartalmazza a m´edialej´ atsz´ o f˝obb kezel˝oszerveit ´es a lej´atszott m´edia jellemz˝o tulajdons´ agait. Az ablak baloldal´an l´athat´o kapcsol´ok, (O, A, I, D, V) a lej´atsz´o be´ all´ıt´ as´ ara szolg´ alnak. R¨ ogt¨on mellett¨ uk a lej´atsz´as k¨ozben eltelt id˝ot l´athatjuk, az alatt pedig egy u ´gynevezett kivez´erl´esjelz˝ot. Jobbra az ´eppen lej´atszott m´edia c´ım´et, – z´ ar´ ojelben a teljes hossz´at – olvashatjuk. E sor alatt a lej´ atsz´ as sebess´ege, illetve a m´edia min˝os´eg´ere jellemz˝o adat (mintav´eteli frekvencia) ´ert´eke l´ athat´ o. A MODE” felirat´ u kis m˝ uszer arr´ol t´aj´e” koztat, hogy az ´eppen lej´ atszott m˝ usort mon´oban, illetve sztere´oban ´elvezhetj¨ uke? Ez alatt tal´ alhat´ o k´et kis kapcsol´ o, EQ” illetve PL” felirattal. Ezekkel lehet az ” ” XMMS fentebb eml´ıtett tov´ abbi ablakait ki- illetve bekapcsolni. EQ = EQualizer (hangsz´ınszab´ alyz´ o), PL = PlayList (lej´ atszand´o hangok, zen´ek list´aja) magyarul a hallgatni k´ıv´ ant m˝ usor. Az EQ” ´es a PL” kapcsol´ ok el˝ ott l´ atunk k´et forgat´ogombot (VOL ´es BAL ” ” felirattal). A VOL a VOLume” hanger˝ o, a BAL a BALance”, a csatorn´ak k¨oz¨otti ” ” szimmetria be´ all´ıt´ as´ ara szolg´ al. Megfogni ´es megcsavargatni ezeket viszonylag neh´ez, u ´gyhogy egyszer˝ ubb, ha az eg´errel r´ akattintunk ´es a bal eg´ergomb lenyomva tart´asa mellett jobbra-balra h´ uzzuk az egeret. Az ezek alatt l´athat´o v´ızszintes cs´ uszka mutatja, hogy a hanganyag teljes hossz´ahoz k´epest hol tart a lej´atsz´as.
194
17. FEJEZET
´ ´ ´ AZ XMMS MEDIALEJ ATSZ O
17.1. ´ abra. Az XMMS ind´ıt´asa
17.2. ´ abra. Az XMMS f˝oablaka
17. FEJEZET
´ ´ ´ AZ XMMS MEDIALEJ ATSZ O
195
Ha pedig m´ar van rajta egy gomb” is, akkor b´atran h´ uzogathatjuk az eg´errel, ´ıgy ” tudunk az adott m˝ usorsz´ amon bel¨ ul leggyorsabban poz´ıcion´alni. A legals´o sorban tal´alhat´ oak a lej´ atsz´ as kezel˝ oszervei. Ha ezt jobban megn´ezz¨ uk k´ıs´ertetiesen hasonl´ıt egy magnetofon kezel˝ o gombsor´ ahoz. Bal sz´elen a REWIND” a vissza” cs´ev´el´es, mellette a PLAY” a lej´ atsz´ as, ezt k¨ovet˝oen a PAUSE” pillanat ´allj, ” ” majd a STOP” ´ allj, v´eg¨ ul a FFW” (Fast ForWard) gyors el˝orecs´ev´el´es gombja ” ” kapott helyet. K¨ oz´epen alul a tall´ oz´ o gomb tal´alhat´o, aminek a seg´ıts´eg´evel b¨ong´eszhet¨ unk a sz´ am´ıt´ og´ep¨ unk¨ on a lej´ atszani k´ıv´ant felv´etelek ut´an. Ha ezekb˝ol el´eg sokat ¨osszegy˝ ujt¨ ott¨ unk, akkor azt is megadhatjuk, hogy az ´altalunk megadott (lej´atsz´ olist´ aban szerepl˝ o) sorrendben t¨ort´enjen a lej´atsz´as, vagy az XMMS a kapott list´ ab´ ol v´eletlenszer˝ uen” v´ alassza ki a k¨ovetkez˝o m˝ usorsz´amot. A v´elet” lenszer˝ u lej´atsz´ ashoz a SHUFFLE” felirat´ u kapcsol´ot kell bekapcsolni (ON). Ha ” kedvenc n´ot´ainkat t¨ obbsz¨ or akarjuk meghallgatni egym´as ut´an, akkor kapcsoljuk be a REPEAT” felirat´ u kapcsol´ ot. ” Haladjunk tov´ abb! A k¨ ovetkez˝ o, az EQUALIZER” ablak (az EQ” gomb ” ” megnyom´as´aval kapcsolhat´ o ki ´es be).
17.3. ´ abra. Az XMMS grafikus equalizere Erre tulajdonk´eppen nem is kell sok sz´ot fecs´erelni, a fenti ´abra mag´a´ert besz´el. Gyakorlatilag egy t¨ obbs´ avos hangsz´ınszab´alyoz´ot l´atunk, a cs´ uszk´ak seg´ıts´eg´evel az al´ajuk ´ırt frekvenci´ ak szintj´et, er˝ oss´eg´et szab´alyozhatjuk kedv¨ unk szerint. A bal oldalon l´ev˝ o PREAMP” (preamplifier) el˝oer˝os´ıt˝o cs´ uszk´aval az el˝oer˝os´ıt´es ” m´ert´ek´et ´all´ıthatjuk be ´es m´ aris k´esz az akt´ıv” hanger˝oszab´alyoz´as. A PRE” ” SETS” gomb seg´ıts´eg´evel el is menthetj¨ uk kedvenc hangsz´ın be´all´ıt´asainkat ´es term´eszetesen ig´eny eset´en vissza is t¨ olthetj¨ uk azokat. Az XMMS equalizer-e ´ altal´ aban (f˝ oleg gyeng´ebb g´epeken) kicsit lomh´an reag´al a hangsz´ınszab´ alyoz´ as´ ara, ez´ert a v´egleges be´all´ıt´asok el´er´es´ehez legy¨ unk t¨ urelmesek. Bel´ep´eskor minden esetben az utols´o be´all´ıt´asainkkal t¨olt˝odik u ´jra a program, teh´ at ha csak 1 be´ all´ıt´ ast akarunk haszn´alni, nem kell k¨ ul¨on elmenteni, el´eg csak kikapcsolni az equalizer-t.
196
17. FEJEZET
´ ´ ´ AZ XMMS MEDIALEJ ATSZ O
17.4. ´ abra. Az XMMS lej´ atsz´olista szerkeszt˝oje
17.5. ´ abra. Az XMMS be´all´ıt´asa
17. FEJEZET
´ ´ ´ AZ XMMS MEDIALEJ ATSZ O
197
A Lej´atsz´ olista ablak sem ig´enyel hosszadalmas r´eszletez´est. Itt l´athatjuk felsorolva a lej´ atsz´ asra kiv´ alasztott m˝ usorsz´ amokat. Az als´o sorban tal´alhat´o gombokkal lehet a lista sorrendj´ebe beleavatkozni ´es term´eszetesen itt is megtal´alhat´o a lej´atszott m´edia, vagy m˝ usorsz´ am hossza, valamint a lej´atsz´as kezel˝ogombjai. A kezel˝ogombok mellett a F´ ajlok bet¨ olt´ese” gomb is helyett kapott, ha kedv¨ unk ” u ´gy tartja, csak ezt az ablakot szem el˝ ott tartva is haszn´alhatjuk a m´edialej´atsz´ot. A list´an vastag bet˝ uvel olvashat´ o c´ım, az ´eppen lej´atszott m˝ usorsz´am c´ıme. N´ezz¨ unk most meg az XMMS n´eh´ any be´all´ıt´asi lehet˝os´eg´et. A f˝opanel bal oldal´an tal´alhat´ o O” bet˝ ure kattintva kapunk egy Opci´ok” men¨ ut (17.5 ´abra). Itt ” ” lehet testre szabni m´edialej´ atsz´ onkat. A v´alaszthat´o lehet˝os´egek mellett a men¨ u jobb oldal´an felt¨ untett´ek az adott funkci´ ot kiv´alt´o gyorsbillenty˝ uket is (Hot Key): N´ezz¨ unk meg egy lej´ atsz´ asi folyamatot, egy adott p´eld´an kereszt¨ ul. Kattintsunk a F´ajlok bet¨ olt´ese” gombra, majd az el˝obukkan´o ablakban a megszokott ” m´odon b¨ong´eszve v´ alasszuk ki a lej´ atszani k´ıv´ant f´ajlokat. ¨ A b¨ong´esz˝ oablakban ´ all´ıthatjuk ¨ ossze a lej´atszani k´ıv´ant m˝ usort. Osszev´ alogathatjuk az ´ allom´ anyokat, vagy ak´ ar u ´gy is d¨onthet¨ unk, hogy az adott k¨onyvt´ar uk a lej´ atszand´ ok k¨ oz´e, mindezt egyetlen eg´erkattint´assal. ¨osszes f´ajlj´at felvessz¨ A Ctrl+A” billenty˝ ukombin´ aci´ oval azt ´erhetj¨ uk el, hogy mindig legfel¨ ul le” gyen a lej´atsz´ o, azaz semmilyen m´ as alkalmaz´as ablaka ne takarja azt el. A Ctrl+P” egy¨ uttes lenyom´ as´ aval az el˝obb bemutatott Opci´ok” ablakot csa” ” logathatjuk el˝ o. A Ctrl+D” billenty˝ ukkel pedig a lej´ atsz´o ´es az equalizer (hangsz´ınszab´alyz´o) ” ablakok m´ereteit n¨ ovelhetj¨ uk a dupl´ aj´ ara, illetve ´all´ıthatjuk vissza eredeti m´eret´ere (17.6 ´abra).
17.6. ´ abra. Szimpla m´eret (Ctrl+D)
18. fejezet
Az MPlayer Filmet n´ezni UHU-Linux alatt? Hogy is van ez? R¨oviden tekints¨ unk bele az Mplayer rejtelmeibe”. ” Az MPlayer egy igen sokoldal´ u vide´ o-m´edialej´atsz´o program Linux oper´aci´os rendszer al´a. Teljesen magyar fejleszt´es, ´es tal´an meglep˝o m´odon, teljesen ingyenes. Ha kedv¨ unk ´es lehet˝ os´eg¨ unk van r´ a, l´atogassunk el a fejleszt˝ok weboldal´ara, amelyet a www.mplayerhq.hu c´ımen tal´ alhatunk. N´ezz¨ uk meg, hogyan ind´ıthat´ o ´es haszn´alhat´o az MPlayer UHU-Linux alatt. Az MPlayer-t a fels˝ o panelen l´ev˝ o ikonnal, vagy a men¨ urendszerb˝ol, az Alkalma” z´asok/M´edia/Mplayer” paranccsal ind´ıthatjuk. Ind´ıt´as ut´an, a 18.1 ´abr´at l´atjuk.
18.1. ´ abra. Az MPlayer ind´ıt´as ut´an
200
18. FEJEZET
AZ MPLAYER
Az ´abr´an ny´ıllal jel¨ olt¨ uk meg azt a gombot, amire r´akattintva a File Open” ” f´ajlnyit´as ablakhoz jutunk.
18.2. ´ abra. F´ ajl megnyit´asa lej´atsz´asra Amint az a k´epen is j´ ol l´ athat´ o, szinte nincs olyan vide´o form´atum, amit ne tudna lej´atszani. Term´eszetesen, amennyiben DVD meghajt´onk van, u ´gy DVD filmeket is megn´ezhet¨ unk seg´ıts´eg´evel. Lej´atsz´as k¨ ozben, ha a filmter¨ uleten az eg´er jobb gombj´aval kattintunk, egy u ´jabb ablakot kapunk, amin a lej´ atsz´ as param´etereit, az Mplayer megjelen´es´et, stb. ´all´ıthatjuk be a 18.3 ´ abra szerint.
18. FEJEZET
AZ MPLAYER
201
18.3. ´ abra. Az MPlayer be´all´ıt´asa Lej´atsz´as k¨ ozben a lej´ atsz´ o el˝ olapj´ an, az al´abbi lehet˝os´egeink vannak: 1. Hanger˝ o szab´ alyoz´ o. Az eg´errel r´ akattintva, a gombot lenyomva tartva, ´es balra-jobbra mozgatva a lej´ atszott film hangerej´et n¨ovelhetj¨ uk, illetve cs¨okkenthetj¨ uk. 2. Szimmetria szab´ alyoz´ o (Balance) Sztereo hang eset´en, a t´erhangz´as k¨oz´eppontj´anak be´ all´ıt´ as´ ara szolg´ al (kezel´ese hasonl´o a hanger˝o szab´alyoz´ohoz). 3. Time Seek” gombsor. 10 mp illetve 1 perc ´es 10 perc id˝otartam el˝ore il” letve h´ atra cs´ev´el´es´ere szolg´ al. A lej´atszott m˝ usorban val´o gyors egys´egnyi pozicion´ al´ ast seg´ıti. 4. SUB” Subtitle. A filmek alatt v´ alaszthat´o sz¨oveg (felirat) nyelv´enek kiv´a” laszt´as´ ara szolg´ al´ o gomb. 5. ZOOM” Nagy´ıt´ as. A lej´ atsz´ o k´eperny˝o m´eret´et szab´alyoz´o lehet˝os´eg. ”
202
18. FEJEZET
AZ MPLAYER
6. SKIN” Fel¨ ulet, b˝ or”. A lej´ atsz´ o program k¨ uls˝o megjelen´es´et v´altoztathat” ” juk itt meg.
18.4. ´ abra. Tov´ abbi lehet˝ os´egek lej´atsz´as k¨ozben Tov´abbi b˝ or¨ oket az ftp.uhulinux.hu szerveren tal´alunk.
19. fejezet
A Midnight Commander f´ ajlkezel˝ o program 19.1.
Bevezet´ es
A Midnight Commander (tov´ abbiakban: MC) egy karakteres alap´ u, univerz´alis f´ajlkezel˝o alkalmaz´ as. Akik r´egebben foglalkoznak PC-vel, m´eg eml´ekezhetnek az ”¨otletad´o ˝ osre” aminek Norton Commander volt a neve. Nos, az MC hasonl´o feladatokat l´ at el, csak ´eppen Unix alatt, emiatt v´alt valamennyi Linux disztrib´ uci´o kedvenc f´ ajlkezel˝ oj´ev´e. Az MC ind´ıt´ asa karakteres termin´alon, vagy grafikus fel¨ uleten nyitott termin´ al ablakban is ugyan´ ugy t¨ort´enik, ´ırjuk be, hogy: mc majd nyomjuk meg az ENTER billenty˝ ut.
19.2.
´ Attekint´ es
A Midnight Commander k´eperny˝ oj´enek n´egy r´esze van. Csaknem az eg´esz k´eperny˝ot a k´et k¨ onyvt´ arpanel t¨ olti ki. Alap´ertelmez´esben a k´eperny˝on alulr´ol a m´asodik sor a parancssor, a legals´ o sor pedig a funkci´o gombok elnevez´eseit jelen´ıti meg. A legfels˝ o sor a Men¨ usor. Mivel be´all´ıthat´o b´armely, el˝oz˝oekben eml´ıtett k´eperny˝oelem elrejt´ese, ha a men¨ usor nem l´athat´o, akkor megjelen´ıthetj¨ uk u ´gy, hogy a fels˝o sorra kattintunk az eg´errel, vagy lenyomjuk az F9 billenty˝ ut. A Midnight Commander lehet˝ ov´e teszi, hogy egyszerre k´et panelt l´athassunk. A panelek k¨ oz¨ ul az egyik mindig akt´ıv (a kiv´alaszt´o s´av az akt´ıv panelen tal´al´ hat´o). Altal´ aban minden m˝ uvelet az aktu´alis panelben t¨ort´enik.
204
19. FEJEZET
A MIDNIGHT COMMANDER
N´eh´any f´ ajlm˝ uvelet, mint pl. ´ atnevez´es-´athelyez´es ´es m´asol´as alap´ertelmez´esben a nem aktu´ alis panelt haszn´ alja c´elhelyk´ent (v´egrehajt´as el˝ott erre mindig r´ak´erdez a meger˝ os´ıt´es m˝ uveletn´el). Tov´ abbi inform´aci´ok´ert n´ezz¨ uk meg a K¨onyvt´ar panelek, a Bal ´es Jobb oldali men¨ uk ´es a F´ajl men¨ u r´eszt. Rendszerparancs is kiadhat´ o a Midnight Commander-b˝ol u ´gy, azt egyszer˝ uen beg´epelj¨ uk. A megjelen˝ o shell parancssorba mindig beg´epelhet˝o a k´ıv´ant parancs, az Enter lenyom´ asakor a Midnight Commander megk´ıs´erli lefuttatni azt. A Midnight Commander eredend˝ oen tartalmazza az eg´er t´amogat´ast. Ez aktiv´al´odik, ha termin´ alon futtatjuk (akkor is m˝ uk¨odik, amikor telnet, vagy rlogin kapcsolatban vagyunk egy m´ asik g´eppel az xterm-b˝ol), vagy ha Linux konzolon haszn´aljuk, ´es a gpm eg´er szerver fut. Amikor a bal gombbal kattintunk egy f´ajlra, a k¨onyvt´ar panelben a f´ ajl kiv´ alaszt´ odik (megjelenik rajta egy sz¨ urke kiv´alaszt´o cs´ık) ha a jobb gombbal kattintunk, a f´ ajlt ezzel ”kijel¨olj¨ uk” (vagy megsz¨ untetj¨ uk a kijel¨ol´es´et az el˝ oz˝ o´ allapotnak megfelel˝ oen). A f´ajlra t¨ ort´ent dupla kattint´ asra az MC megpr´ob´alja futtani azt, ha futtathat´o f´ajlr´ol van sz´ o. Ha a f´ ajl kiterjeszt´es´et egy adott programhoz m´ar hozz´a rendelt¨ uk, a f´ ajl kiterjeszt´es´ehez hozz´ arendelt program lefut. Ha az eg´errel a k¨ onyvt´ ar panel legfels˝o sor´ara kattintunk, az egy oldalnyit lapoz visszafel´e (PgUp). Ennek megfelel˝ oen az als´o sorra kattintva egy oldalnyit ugrunk el˝ore (PgDown). Ez a lehet˝ os´eg haszn´alhat´o a S´ ug´o n´ez˝o ´es a K¨onyvt´arfa eset´en is.
19.3.
A legfontosabb funkci´ obillenty˝ uk
F1 Help S´ ug´ o men¨ upontot hozza el˝ o. Megnyom´ asakor egy ablakot kapunk, amiben hiperlink rendszer˝ u HELP le´ır´ast tal´ alhatunk (r´ aad´ asul magyar nyelven). Itt jegyezz¨ uk meg azt a fontos tudnival´ot, hogy az UHU-Linux RC2 verzi´oj´aban az mc magyar nyelv˝ u man oldalakkal rendelkezik. F2 Felhaszn´ al´ oi Menu ut hozhatjuk el˝o ezzel a bil¨ /User menu A saj´at men¨ lenty˝ uvel, ami megk¨ onny´ıtheti az mc haszn´alat´at. A men¨ upontok term´eszetesen l´etrehozhat´ok, szerkeszthet˝ok, ´es t¨or¨olhet˝ok (az F9, Parancs, Men¨ uszerkeszt˝ o men¨ upontban). F3 Megtekint´ es/View Seg´ıts´eg´evel belen´ezhet¨ unk a f´ajlokba, de nem ´ırhatunk azokba (ha van r´ a jogunk, ha nincs). Az aktu´ alis panelen a kijel¨ ol˝ os´ avot, a k´erd´eses f´ajlra vissz¨ uk, majd megnyomjuk az F3 funkci´ obillenty˝ ut. Ennek hat´as´ara a kijel¨olt f´ajl tartalma megjelenik a k´eperny˝ on. Fontos tudni, hogy a f´ajl tartalm´at m´odos´ıtani
´ ˝ 19.3. A LEGFONTOSABB FUNKCIOBILLENTY UK
19.1. ´ abra. Saj´ at men¨ u az mc-ben
205
206
19. FEJEZET
A MIDNIGHT COMMANDER
nem lehet ilyenkor, m´eg akkor sem, ha a Linuxban erre a jogosults´agunk megvan. F4 Szerkeszt´ es/Edit Seg´ıts´eg´evel belen´ezhet¨ unk ´es ´ırhatunk is azokba a f´ajlokba, amikre ´ır´ asi jogunk van. Amelyekre nincs ´ır´asi jogunk, viszont olvashat´oak sz´ amunkra, szerkeszt´es ut´ an csak a Ment´es m´as n´even” m´odszerrel ” tudjuk elmenteni. Az aktu´ alis panelen a kijel¨ ol˝ os´ avot vigy¨ uk a megfelel˝o f´ajlra, majd nyomjuk meg az F4 funkci´ obillenty˝ ut. A kijel¨ olt f´ajl tartalma szerkeszt´esre megjelenik a k´eperny˝ on. A v´egrehajtott m´ odos´ıt´asokat az F2 billenty˝ uvel menthetj¨ uk. A szerkeszt´es k¨ ozben rendelkez´es¨ unkre ´all´o lehet˝os´egeket a k´eperny˝o alj´an l´athat´o funkci´ obillenty˝ u felsorol´ as tartalmazza, valamint itt is behozhat´o az F9 billenty˝ uvel a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o lehet˝ os´egeket tartalmaz´o men¨ u. Apr´o tudnival´ o, hogy az F4 az mcedit programot ind´ıtja, ami parancssorb´ol k¨ ul¨on is ind´ıthat´ o (pl. mcedit hiba.txt). F5 M´ asol´ as/Copy M´ asolni tudunk ezzel a funkci´obillenty˝ uvel.
Az egyik olyan funkci´ o, amelyhez a k´eperny˝on l´athat´o mindk´et panelt haszn´aljuk. M´ asol´ as sor´ an az aktu´ alis panel (ahol a kijel¨ol˝o s´av tal´alhat´o) a forr´as, a m´ asik panel a m´ asol´ as c´elhelye. Term´eszetesen egyszerre t¨obb ´allom´any is m´ asolhat´ o, ehhez a m´ asolni k´ıv´ant ´allom´anyokra kell vinn¨ unk a
´ ˝ 19.3. A LEGFONTOSABB FUNKCIOBILLENTY UK
207
kijel¨ol˝os´ avot a kurzormozgat´ o billenty˝ ukkel, majd megnyomni az ”Insert” billenty˝ ut. Ennek hat´ as´ ara a kijel¨ olt f´ajl sz´ıne megv´altozik (s´arga) jelezve ezzel, hogy tov´ abbi kijel¨ ol´es(eke)t tehet¨ unk. Az o¨sszes k´ıv´ant f´ajl kijel¨ol´ese ut´an nyomjuk meg az F5 billenty˝ ut, majd egy meger˝os´ıt˝o k´erd´esre t¨ort´ent v´alaszad´ as ut´ an a MC a c´elhelyre m´asolja a kijel¨olt ´allom´anyokat. P´elda: 1. Az egyik oldalon kijel¨ olj¨ uk azokat a f´ajlokat/k¨onyvt´arakat, amiket m´asolni szeretn´enk (le, fel, Insert). 2. A m´ asik oldalon be´ all´ıtjuk, hogy hova szeretn´enk m´asolni. (Enter seg´ıts´eg´evel alk¨ onyvt´ arba bel´ep´es) 3. Az F5 megnyom´ as´ aval megjelenik egy p´arbesz´edablak, ahol m´as c´elt is megadhatunk, illetve egy´eb opci´okat is r¨ogz´ıthet¨ unk, majd az OK megnyom´ as´ aval elindul a m´ asol´as. ´ F6 Atnevez´ es ´ athelyez´ es/Rename Move A kijel¨olt f´ajlokat/k¨onyvt´arakat tudjuk ´ atmozgatni a c´elhelyre. Hasonl´o a m´asol´asn´al le´ırtakhoz, azzal a k¨ ul¨onbs´eggel, hogy m´ıg a m´ asol´ asn´ al a forr´ashelyen megmarad(nak) a c´elhelyre m´ asolt ´ allom´ any(ok), addig a mozgat´asn´al a f´ajlok c´elhelyre t¨ort´en˝o m´asol´as´ at k¨ ovet˝ oen az eredeti (forr´ as) helyr˝ol a kijel¨olt ´allom´anyok t¨orl˝odnek. ´ k¨ ´ ko F7 Uj ar/Mkdir Uj onyvt´ ar l´etrehoz´asa. ¨nyvt´ Seg´ıts´eg´evel, az aktu´ alis panelen l´ athat´o k¨onyvt´aron bel¨ ul tov´abbi alk¨onyvt´arakat hozhatunk l´etre (ha a megjelen˝o ablakban ´at´ırjuk az el´er´esi utat, akkor term´eszetesen m´ as u ´tvonalra is k´esz´ıthet¨ unk). F8 T¨ orl´ es/Delete F´ ajlok, vagy k¨ onyvt´ arak t¨orl´ese. Az aktu´ alis panelen kijel¨ olt (Insert) vagy a kijel¨ol˝o s´av alatt l´athat´o ´allom´any(ok) t¨ orl´ese, a kijel¨ ol´es ´es az F8 billenty˝ u lenyom´asa ut´an megjelen˝o meger˝os´ıt˝ o k´erd´esre adott v´ alasz ut´ an t¨ort´enik meg. F9 F˝ omenu usort ¨ /PullDn A Commander fels˝o sor´aban tal´alhat´o rejtett men¨ lehet el˝ oh´ıvni vele. Itt sok u ´j paranccsal ismerkedhet¨ unk meg. Ilyenek p´eld´ aul a Bal/Jobb” men¨ upont alatt a k¨ovetkez˝ok: ” List´ az´ asi m´ od.../Listing mode A k´et panelben megjelen´esi m´odj´at szabhatjuk testre. Gyorsn´ ezet/Quick view Els˝ osorban sz¨oveges ´allom´anyokba val´o gyors betekint´esre haszn´ alhat´ o. Azon az oldalon indul el a gyorsn´ezet, amelyik oldalon ezt kiv´ alasztjuk. A m´asik oldalon lehet ut´ana navig´alni.
208
19. FEJEZET
A MIDNIGHT COMMANDER
Inform´ aci´ ok/Info Hasonl´ o az el˝ oz˝oh¨oz, csak a k¨ ul¨onb¨oz˝o f´ajlok r´eszletes adatait mutatja, nem a tartalmukat. K¨ onyvt´ arfa/Tree A f´ ajlrendszer k¨onyvt´arszerkezet´et mutatja. Rendez´ esi m´ od.../Sort order A megjelen˝o f´ajl ´es k¨onyvt´arlista rendezetts´ege ´ all´ıthat´ o be. Sz˝ ur˝ o.../Filter Csak a megadott sz˝ ur´esi felt´etelnek megfelel˝o f´ajlok jelennek meg. FTP kapcsolat.../FTP link FTP kapcsolat l´etrehoz´asa eset´en az egyik panel a helyi, m´ıg a m´ asik panel a t´avoli g´ep egyik meghajt´oj´anak tartalm´ at mutatja. Megfelel˝ o jogosults´agok eset´en ugyanolyan m˝ uveleteket hajthatunk v´egre a MC seg´ıts´eg´evel, mintha a helyi g´epen dolgozn´ ank. Shell kapcsolat.../Shell link A h´ al´ozat alap´ u Fish” f´ajlrendszer aktiv´a” l´asa. ´ Friss´ıt´ es/Rescan Ujraolvassa az aktu´alis k¨onyvt´ar tartalm´at ´es friss´ıti a paneleket. F10 Kil´ ep´ es/Exit Kil´ep´es a Midnight Commanderb˝ol.
19.4. TIPPEK
19.4.
209
Tippek
A F´ajl, Parancs ´es Be´ all´ıt´ asok” men¨ ukben t¨obb olyan m˝ uveletet is elv´egez” het¨ unk, amely k¨ ul¨ on¨ osen a kezdeti id˝ oszakban nagy seg´ıts´eg¨ unkre lehet. Al´abbiakban egy-k´et ´erdekesebb funkci´o. Hard link Hard linket hozhatunk l´etre az aktu´alis f´ajlra. Szimbolikus link Szimbolikus link l´etrehoz´asa. F´ ajlkeres´ es Megadhatjuk, hogy a f´ ajlrendszer mely pontj´at´ol milyen nev˝ u f´ajlokat keressen. Kereshet¨ unk f´ ajltartalomra, ´es a kis-/nagybet˝ uk figyelembev´etel´et is be´ all´ıthatjuk. Jogok A chmod parancs megval´ os´ıt´ asa. Amennyiben nem jel¨olt¨ unk ki f´ajlokat, akkor annak a f´ ajlnak a jogait ´ all´ıthatjuk seg´ıts´eg´evel, amelyiken a kijel¨ol˝o ” s´av” ´eppen ´ allt. Halad´ o ’chown’ Nagyban hasonl´ıt az el˝oz˝o funkci´ohoz. Lehet˝os´eg¨ unk van a kijel¨olt f´ ajlhoz tartoz´ o jogosults´ agok be´all´ıt´as´ara (tulajdonos, csoport, egyebek, illetve: olvas´ as, ´ır´ as, futtat´ as). Be´ all´ıt´ asok/Options Itt ´ all´ıthatjuk be a MC k¨ornyezet´et, testre szabhatjuk a Midnight Commandert.
210
19. FEJEZET
A MIDNIGHT COMMANDER
UHU-Linux alatt a Midninght Commander alapbe´all´ıt´asai szinte t¨ok´eletesek, mindemellett p´eld´ aul be´ all´ıthat´ o az Alapbe´all´ıt´asok” k¨oz¨ott a Lynx” ” hez hasonl´ o navig´ al´ as”. Ez teszi lehet˝ov´e, hogy a balra-jobbra nyilakkal l´epegess¨ unk a k¨ onyvt´ arak k¨ oz¨ ott. Fenti le´ır´ as egyszer˝ us´ıtett, gyors referencia” a programr´ol. A teljes lehet˝os´e” gek ismertet´ese messze t´ ulmutat a jelen f¨ uzet adta lehet˝os´egeken, de arra mindenk´eppen elegend˝ o, hogy elkezdj¨ unk ismerkedni ´es biztos k´ezzel dolgozni e nagyszer˝ u programmal. A parancssori ind´ıt´ asi lehet˝ os´egekr˝ ol ´es az egy´eb tulajdons´agokr´ol b˝ovebb inform´aci´ot magyar nyelven a man mc paranccsal kapunk.
20. fejezet
A Samba, avagy f´ ajl megoszt´ as Windows u elg´ epek r´ esz´ ere ¨ gyf´ 20.1.
Alapvet˝ o tudnival´ ok
A Samba a Windows-os f´ ajl megoszt´ as Linux-os megval´os´ıt´asa. Seg´ıts´eg´evel u ´gy b¨ong´eszhet¨ unk egy t´ avoli sz´ am´ıt´ og´epen, mintha az egy helyi meghajt´o lenne saj´at g´ep¨ unk¨ on. L´ assuk a gyakorlatban el˝osz¨or, hogy hogyan tudunk b¨ong´eszni egy windowsos vagy samba szerveres g´epen, azt´an pedig azt, hogy hogyan tudjuk be´all´ıtani samba szerver¨ unket u ´gy, hogy m´asok is el tudj´ak ´erni megoszt´asainkat.
20.2.
Az XFSamba programr´ ol
A programot KDE alatt a Kmen¨ u/Internet/XFSamba” men¨ upont al´ol, vagy ” az Alt+F2” benyom´ asa ut´ an be´ırt xfsamba” paranccsal tudjuk elind´ıtani. Ter” ” m´eszetesen elind´ıthatjuk termin´ alb´ ol is ugyenezzel a paranccsal. Ha elind´ıtottuk, a 20.1 ´ abr´ ahoz hasonl´oak jelennek meg. H´arom f˝o ter¨ ulet l´ athat´ o. Egy nagyobb k¨oz´epen, k´et kisebb alatta. A nagyobb az ´eppen aktu´ alis k¨ onyvt´ arunkat mutatja azon g´epen, amihez csatlakoztunk. Ha van m´as g´ep is vel¨ unk azonos h´ al´ ozaton, akkor az egyikbe be is l´ep, ´es l´athatjuk felsorolva a meghajt´ okat, ´es a nyomtat´ okat, amelyek megoszt´asra ker¨ ultek a t´avoli g´epen.
212
20. FEJEZET
SAMBA
20.1. ´ abra. Az XFSamba A k¨oz´eps˝o, bal oldali ter¨ uleten v´ alogathatunk a h´al´ozatban l´ev˝o g´epek k¨oz¨ott. Ha r´akattintunk az egyikre, akkor a program megpr´ob´al bel´epni ´es lek´erdezi az adatokat, majd friss´ıti a fels˝ o ter¨ ulet tartalm´at. A jobb oldali ter¨ uleten az el´erhet˝ o munkacsoportok l´athat´ok, ezek k¨oz¨ott is tudunk v´altogatni. Az als´o ablakban a program u ¨zeneteit olvashatjuk. A 3 fels˝o ter¨ uleten a f´ ajlb¨ ong´esz˝ okben megszokott m´odon tudunk navig´alni. Ha egy f´ajlt vagy egy k¨ onyvt´ arat le szeretn´enk t¨olteni a g´ep¨ unkre, akkor jel¨olj¨ uk ki a nagy dobozban, majd kattintsunk az eszk¨ozt´aron a download (let¨olt´es) gombra. Megjelenik egy p´ arbesz´edablak, ahol ki tudjuk v´alasztani a let¨oltend˝o dolgok hely´et saj´ at g´ep¨ unk¨ on. A felt¨olt´es hasonl´ ok´eppen m˝ uk¨ odik. V´ alasszuk ki a k¨onyvt´arat, ahova fel szeretn´enk t¨olteni valamit, kattintsunk az eszk¨ozt´aron az upload (felt¨olt´es) gombra, ´es a megjelen˝ o p´ arbesz´edablakban kiv´ alaszthatjuk a felt¨oltend˝o f´ajlokat.
´ ´ITASA ´ 20.3. A SAMBA SZERVER BEALL
213
Ha t¨obb f´ ajlt is szeretn´enk esetleg m´ asolni, vagy szeretn´enk k¨onnyebben el´erhet˝ov´e tenni a t´ avoli g´epen l´ev˝ o megoszt´asokat, akkor fel is mountolhatjuk (az eszk¨ozt´aron a mount ikonra kattintva) azt a k¨onyvt´arat, amelyet kiv´alasztunk. Megadhatjuk a helyet, hogy hova mountolja fel a rendszer a megadott k¨onyvt´arat. R¨oviden ennyit a kliens r´eszr˝ ol.
20.3.
A samba szerver be´ all´ıt´ asa
Ind´ıtsuk el az UHU Vez´erl˝ opult-ot ( Kmen¨ u/UHU/UHU-Vez´erl˝opult”). Az in” d´ıt´ashoz sz¨ uks´eg¨ unk lesz a rendszergazda jelszav´ara. Adjuk meg, majd megjelenik az UHU Vez´erl˝ opult. V´alasszuk ki a H´ al´ ozati be´ all´ıt´ asok/Megoszt´asok” r´eszt. ”
´ 20.2. ´ abra. Altal´ anos be´all´ıt´asok Itt h´arom f¨ ul k¨ oz¨ ul v´ alaszthatunk: ´ Altal´ anos be´ all´ıt´ asok Megoszt´ asok Tiltott felhaszn´ al´ ok
Az els˝on´el megadhatjuk a g´epnev¨ unket, a munkacsoportot, aminek tagja akarunk lenni, ´es egy megjegyz´est is tehet¨ unk. Ezek azok a be´all´ıt´asok, amik a g´ep¨ unk h´al´ozaton t¨ ort´en˝ o megjelen´ese szempontj´ ab´ol ´erdekesek.
214
20. FEJEZET
SAMBA
Vannak m´eg ”kapcsol´ ok” melyek k¨ oz¨ ul A rendszer nyomtat´oi megosztva” ak” kor ´erdekes, ha van nyomtat´ onk, ´es szeretn´enk, ha m´asok is tudn´ak haszn´alni. A megoszt´ asok f¨ ul¨ on lehet be´ all´ıtani, hogy m´asok a megosztott k¨onyvt´arakat milyen jogokkal ´erj´ek el. Alap´ertelmez´esk´ent k´et megoszt´as van benne: a home ´es a pub, de egyik sem el´erhet˝ o. Ha valamelyiket el´erhet˝ ov´e akarjuk tenni, akkor jel¨olj¨ uk ki, majd kattintsunk a Megoszt´as m´odos´ıt´asa gombra.
20.3. ´ abra. Megoszt´asok A megjelen˝ o ablakban a k¨ ovetkez˝ oket tudjuk be´all´ıtani: a megoszt´as nev´et, egy megjegyz´est, a megosztott k¨ onyvt´ arat (a %H a megfelel˝o felhaszn´al´o home k¨onyvt´ar´at jelenti), a megosztott k¨ onyvt´ arban b¨ong´eszhet-e a felhaszn´al´o, ´ırhat-e bele, illetve, hogy publikus legyen-e a megoszt´as, vagyis mindenki sz´am´ara el´erhet˝o. gombra, Ha el´egedettek vagyunk a be´ all´ıt´ asokkal, akkor kattintsunk a Rendben a M´egse gombbal a v´ altoztat´ asok elment´ese n´elk¨ ul kil´ephet¨ unk a megoszt´asok be´all´ıt´as´ab´ol. Term´eszetesen u ´j megoszt´ ast is fel tudunk venni az u ´j megoszt´as gombbal, illetve t¨or¨olhet¨ unk is egy megl´ev˝ o megoszt´ast. A harmadik, a Tiltott felhaszn´ al´ ok” f¨ ul arra szolg´al, hogy megadhassuk, hogy ” milyen felhaszn´ al´ ok nem l´ephetnek be. Hasznos p´eld´ aul a root, vagyis a rendszergazda felhaszn´al´o letilt´asa biztons´agi okokb´ol. M´as (ak´ ar rendszer-) felhaszn´ al´ okat is megadhatunk itt, vagy b´armelyik felhaszn´al´ot, akit nem szeretn´enk, ha el tudn´a ´erni a megoszt´asokat.
´ ´ITASA ´ 20.3. A SAMBA SZERVER BEALL
20.4. ´ abra. Tiltott felhaszn´al´ok
215
21. fejezet
CD ´ır´ asi alapok 21.1.
Bevezet´ es
Az adatok t´ arol´ as´ ara, archiv´ al´ as´ ara, a r´egi szalagos-, lemezes egys´egek helyett ma m´ar CD-ket haszn´ alunk otthon. L´enyegesen praktikusabb, megb´ızhat´obb, olcs´obb ez a megold´ as. A feladat ell´ at´ as´ ara az UHU-Linux t¨obb lehet˝os´eget is k´ın´al. Ennek a f¨ uzetnek nem c´elja, hogy r´eszletes u ´tmutat´ast ny´ ujtson a CD ´ır´as rejtelmeibe, ez´ert csak a legfontosabb be´ all´ıt´ asokat, programokat mutatjuk be.
21.1.1.
Karakteres felu ¨ let
A karakteres fel¨ uleten t¨ ort´en˝ o parancssori CD-´ır´ashoz rendszergazda jogosults´agokkal kell rendelkezn¨ unk, ´ıgy ennek haszn´alat´at csak gyakorlott felhaszn´al´oknak javasoljuk. CD-image f´ ajlokat az mkisofs programmal k´esz´ıthet¨ unk. mkisofs -r -o image.img konyvtaram/ A fenti p´elda, a ”konyvtaram/” nev˝ u k¨onyvt´ar tartalm´ab´ol k´esz´ıt CD ´ır´as´ara alkalmas u ´gynevezett image f´ ajlt, melynek jelen esetben az ”image.img” nevet adtuk. Az mkisofs utas´ıt´ asn´ al haszn´ alhat´o kapcsol´okr´ol a man mkisofs parancs futtat´as´aval kaphatunk b˝ ovebb inform´ aci´ okat. Az ”image.img” tartalm´ at ellen˝ orizhetj¨ uk, ha a f´ajlrendszer¨ unkh¨oz csatoljuk. Az elj´ar´as l´enyeg´eben megegyezik a hagyom´anyos mount-ol´assal, csak el˝otte aktiviz´alni kell az u ´gynevezett loop eszk¨ oz¨ oket: modprobe loop mount -t iso9660 -o ro,loop=/dev/loop0 image.img /mnt
218
21. FEJEZET
´ ALAPOK CD ´IRASI
Jelen esetben a ”/mnt” k¨ onyvt´ arba csatoltuk (mountoltuk) fel az ”image.img” f´ajlt, a ”loop0” eszk¨ oz seg´ıts´eg´evel, ami csak olvashat´o (ro), a t´ıpusa ”iso9660”. A fenti m´odszerrel o ¨sszesen nyolc CD image (loop0...loop7) csatlakoztathat´o rendszer¨ unkh¨oz. A mount parancsr´ ol b˝ ovebb inform´aci´ot kapunk a man mount parancs haszn´alat´ aval. Az mkisofs paranccsal elk´esz´ıtett f´ ajlt a k¨ovetkez˝o m´odon ´ırhatjuk ki CD-re: cdrecord -v speed=8 dev=0,3,0 -data images.img A fenti p´eld´ aban az ”images.img” adat (-data) f´ajlt nyolcszoros (speed=8) sebess´eggel ´ırjuk ki a 4-es portra csatlakoztatott (dev=0,3,0) CD-´ır´ora. Term´eszetesen ehhez tudnunk kell, hogy a CD-´ır´o melyik portra csatlakozik. Ezt az inform´ aci´ ot a k¨ ovetkez˝ o paranccsal kaphatjuk meg: cdrecord -scanbus Lehet˝os´eg¨ unk van CD-r˝ ol, CD-re is m´ asolni: cdrecord -v dev=0,3,0 speed=8 /dev/cdroms/cdrom0
21.2.
Az X-CD-Roast
A sokak ´ altal r´eg´ ota haszn´ alt, grafikus el˝ot´etprogrammal lehet˝os´eg¨ unk van audio ´es adat CD-k m´ asol´ as´ ara ´es k´esz´ıt´es´ere, valamint ISO form´atum´ u lemezlenyomatok ki´ır´ as´ ara. A program ´ekes magyar nyelven besz´el, ´ıgy kezel´ese nem okozhat neh´ezs´eget. A t´enyleges haszn´ alatbav´etel el˝ ott a Be´all´ıt´asok - HD-be´all´ıt´asok” f¨ ul¨on (21.1 ” ´abra) meg kell adnunk legal´ abb egy ideiglenes image-k¨onyvt´arat, mivel a program az itt megadott k¨ onyvt´ arakat haszn´ alja fel intelligens m´odon a t´arol´asra, ki´ır´askor pedig az itt t´ arolt saj´ at, ´es .iso form´ atum´ u f´ajlokat aj´anlja fel forr´ask´ent. A Be´all´ıt´ asokban tudjuk megadni az ´ır´o ´es az olvas´o sebess´eg´et, puffer m´eret´et, az audio CD-k olvas´ as´ anak sebess´eg´et, a hangjelz´es bekapcsol´as´at, ´es amit tal´an mindig ´erdemes bekapcsolni, a Windows-st´ılus´ u kijel¨ol´es a list´akban”. Ha ” ezt enged´elyezz¨ uk, a list´ akb´ ol t¨ obb elem kiv´alaszt´asa a Windows alatt megszokott m´odon lehets´eges (a Ctrl billenty˝ uvel t¨obb elemet, a Shift seg´ıts´eg´evel pedig tartom´anyokat lehet kijel¨ olni). Ne felejts¨ uk el a Be´ all´ıt´ asok ment´ese” gomb seg´ıts´eg´evel be´all´ıt´asainkat el” menteni.
219
21.2. AZ X-CD-ROAST
21.1. ´ abra. Felhaszn´al´oi be´all´ıt´asok
220
21. FEJEZET
´ ALAPOK CD ´IRASI
21.2. ´ abra. Ideiglenes k¨onyvt´ar
21.2.1.
CD m´ asol´ asa
Egy CD (adat vagy hang) m´ asolat´ anak elk´esz´ıt´ese. CD-/image-info Megjelen´ıti a CD tartalm´at ´es a merevlemezen l´ev˝o s´avokat. CD-olvas´ as Beolvassa a CD minden s´ avj´at, ´es a merevlemezre m´asolja. ¨ CD-ellen˝ orz´ es Osszehasonl´ ıtja a CD minden s´avj´at a merevlemezen t´arolt s´avokkal. Hangs´ av lej´ atsz´ asa Lej´ atsza a merevlemezen l´ev˝o hangs´avokat (wav-f´ajlokat) a hangk´ arty´ an kereszt¨ ul. CD-´ır´ as S´avokat ´ır a CD-R/RW-re. A s´ avokat a merevlemezr˝ol vagy m´asik CDr˝ol olvassa. S´ avok t¨ orl´ ese Let¨ orli a merevlemezen t´ arolt s´avokat ´es ezzel helyet szabad´ıt fel.
21.2. AZ X-CD-ROAST
21.2.2.
221
CD k´ esz´ıt´ ese
Saj´at adat vagy hang CD k´esz´ıt´ese. CD-/image-info Megjelen´ıti a CD tartalm´at ´es a merevlemezen l´ev˝o s´avokat. S´ avok olvas´ asa Beolvassa a CD-r˝ ol kijel¨olt s´avokat, ´es a merevlemezen t´arolja ˝oket. ¨ S´ avok ellen˝ orz´ ese Osszehasonl´ ıtja a CD kijel¨olt s´avjait a merevlemezen t´arolt s´avokkal. Hangs´ av lej´ atsz´ asa Lej´ atssza a merevlemezen l´ev˝o hangs´avokat (wav-f´ajlokat) a hangk´ arty´ an kereszt¨ ul. Image el˝ o´ all´ıt´ asa L´etrehoz egy ISO9660 image-f´ajlt a merevlemezen l´ev˝o f´ajlokb´ol ´es k¨ onyvt´ arakb´ ol. Saj´ at CD k´esz´ıt´es´ere haszn´alhat´o. S´ avok ´ır´ asa Fel´ır b´ armilyen s´ avot a merevlemezr˝ol tetsz˝oleges sorrendben a CDR/RW-re. S´ avok t¨ orl´ ese Let¨ orli a merevlemezen t´arolt s´avokat, ´es ezzel helyet szabad´ıt fel.
222
21.3.
21. FEJEZET
´ ALAPOK CD ´IRASI
Egy´ eb CD-´ır´ o programok
Term´eszetesen az UHU-Linuxban tal´ alunk t¨obb CD-´ır´asra alkalmas programot is. Az el˝oz˝okben eml´ıtett X-CD-ROAST egy f¨ uggetlen kezdem´enyez´es, amivel – tal´an mondanunk sem kell – nincs egyed¨ ul, de l´eteznek grafikus fel¨ uletekhez kapcsolhat´o CD-´ır´ ok is, ilyen a tov´ abbiakban ismertet´esre ker¨ ul˝o k3b, ami szervesen kapcsol´ odik a KDE ablakkezel˝ oh¨ oz, valamint a Gnome Toaster, mely m´ar nev´eben is hordozza k¨ ot˝ od´es´et a Gnome grafikus k¨ornyezethez. A fejezet elej´en bemutattuk mik´ent lehet karakteres fel¨ uleten CD-t ´ırni parancssorb´ol. Ennek ismertet´es´et az´ert tartottuk fontosnak, mivel minden Linuxos CD-´ır´o program az itt bemutatott mkisofs, cdrecord, stb. programokat haszn´alja. Ebb˝ol egyenesen k¨ovetkezik, ha j´ ol ´ all´ıtottuk be az ´ır´o programot, ´es ennek ellen´ere nem m˝ uk¨odik megfelel˝ oen, a programok cser´elget´es´evel nem fogunk eredm´enyt el´erni. Karakteres fel¨ uletre is l´etezik CD-´ır´o program, amit a fejezet v´eg´en fogunk bemutatni.
21.3.1.
A k3b
A k3b egy u ´jabb kelet˝ u KDE grafikus k¨ornyezetet haszn´al´o, egyszer˝ u CD´ır´o el˝ot´etprogram. Honos´ıt´ asa naprak´esz, de mivel viszonylag u ´j program, m´eg nincs nagy felhaszn´ al´ oi t´ abora. Most kezd a k¨ ul¨onf´ele Linux ¨ossze´all´ıt´asokban is megjelenni.
21.3. ´ abra. A k3b CD-´ır´o program
´ CD-´IRO ´ PROGRAMOK 21.3. EGYEB
21.3.2.
223
A Gnome Toaster
A gtoaster GNOME k¨ ornyezetet haszn´al, m´ar nem mai darab, de a c´elnak kiv´al´oan megfelel. Honos´ıt´ asa hagy k´ıv´ annival´ot maga ut´an, u ¨zenetei vegyesen angol ´es magyar nyelven jelennek meg. Feladat´at azonban t¨ok´eletesen ell´atja.
21.4. ´ abra. A gtoaster CD-´ır´o program
224
21.3.3.
21. FEJEZET
´ ALAPOK CD ´IRASI
A cdw
V´eg¨ ul, de nem utols´ o sorban egy magyar fejleszt´es˝ u karakteres CD-´ır´o el˝ot´etprogramr´ol is sz´ olunk.
21.5. ´ abra. A cdw CD-´ır´o program
22. fejezet
A KJK-Kersz¨ ov Kft. Complex CD-Jogt´ ar programja A CompLEX CD Jogt´ ar az UHU-Linux 1.0 RC2-es verzi´oj´aban ker¨ ult bevezet´esre. Ezzel az UHU-Linux ism´et az ´elen j´ar, hiszen eddig egyetlen linuxos disztrib´ uci´o sem t´ amogatta ilyen m´ert´ekben a hazai v´allalkoz´asokat. A CD Jogt´ ar o all´ o grafikus program, ´ıgy arra az egy´eb ablakkezel˝okre jel¨n´ lemz˝o be´all´ıt´ asok nem ´erv´enyesek. K¨ ozel 1300 Orsz´aggy˝ ul´esi hat´arozat, ´es kb. 1500 t¨orv´eny k¨ oz¨ ott v´ alogathatunk, keresg´elhet¨ unk. L´enyeg´eben 1990-t˝ol napjainkig van felt¨ oltve az adatb´ azis. A program teljesen magyar, kezel´ese rendk´ıv¨ ul egyszer˝ u, be´ all´ıt´ asait a fels˝ o men¨ u haszn´ alat´aval ´erhetj¨ uk el.
22.1. ´ abra. A CD Jogt´ar k´eperny˝oje
23. fejezet
A Lafisoft Rakt´ ark´ eszlet-kezel˝ o´ es Sz´ aml´ az´ o programja
A Lafisoft adatb´ azis-kezel˝ o felhaszn´ al´ oi programokat fejleszt, els˝osorban Windows k¨ornyezetben. Szakter¨ ulete a rakt´ ark´eszlet-nyilv´antart´o ´es sz´aml´az´oprogramok k´esz´ıt´ese, ak´ ar egyedi ig´enyek szerint is.
A t´ız´eves folyamatos (Commodore 64-en elkezdett) fejleszt´es k¨ozben a feladat min´el jobb min˝ os´eg˝ u megold´ asa ´erdek´eben kezdetben Clipper 5.2d, k´es˝obb a Delphi 2.0 fejleszt˝ oi rendszereket haszn´alt´ak. Jellemz˝oen kis- ´es k¨oz´epv´allalkoz´asok, v´allalatok ig´enyeit k´ıv´ anj´ ak kiel´eg´ıteni megfizethet˝o ´aron. A program megval´os´ıt´asa sor´ an minden esetben meghat´aroz´ok a megrendel˝o ig´enyei.
Az UHU-Linux terjeszt´esbe el˝ otelep´ıtett v´altozatban ker¨ ult a csomagok k¨oz´e. 2002. szeptember 7-´en l´ atott napvil´ agot a rakt´ark´eszlet-kezel˝o ´es sz´aml´az´oprogram 2.0.0-s linuxos v´ altozata, melynek egy m´ar jav´ıtott v´altozata ker¨ ult bele a disztrib´ uci´oba.
228
23. FEJEZET
´ ´ ˝ RAKTARK ESZLET-KEZEL O
A Lafisoft UHU-Linuxban tal´ alhat´ o programja h´al´ozati munk´ara alkalmas, Xbase adatb´ azismotorra ´ep¨ ul˝ o nagyteljes´ıtm´eny˝ u v´altozat. A program szabadon, azaz d´ıjtalanul haszn´ alhat´ o, korl´ atoz´ ast nem tartalmaz sz´az kiadott bizonylat, vagy h´arommilli´ o forint forgalomig, ut´ ana minden u ´j bizonylat kiad´asa el˝ott egy regisztr´aci´ora figyelmeztet˝ ou ¨zenet jelenik meg, melyet egyperces v´arakoz´asi ciklus k¨ovet. A regisztr´ aci´ os d´ıj megk¨ ozel´ıt˝ oleg 10.000 Ft. A regisztr´aci´ot k¨ovet˝oen a program ism´et korl´ atlanul haszn´ alhat´ o, am´ıg a f˝o verzi´osz´am nem v´altozik, a friss´ıt´es ingyenes. Teh´ at a 2.x.x-es verzi´ o a 3.0.0 el´er´es´eig korl´atlanul haszn´alhat´o. A program megfelel a (24/1995 (XI.22.) PM-rendelkez´es) szigor´ u sz´amad´as´ u bizonylatokr´ ol sz´ ol´ o t¨ orv´enyi el˝ o´ır´asoknak, valamint az ezt m´odos´ıt´o 34/1999.(XII.26.) PM-rendeletnek, azaz kihagy´as ´es ism´etl´es n´elk¨ ul biztos´ıtja a folyamatos sz´ amlasz´ amk´epz´est, a m´ asolatokkal val´o hi´anytalan elsz´amol´ast, a sz´amla ¨osszes p´eld´ any´ anak egym´ as ut´ ani nyomtat´assal t¨ort´en˝o el˝o´all´ıt´asa eset´en gondoskodik a p´eld´ anyok sorsz´ amoz´ as´ ar´ ol. T¨obbp´eld´ anyos, el˝ onyom´ as n´elk¨ uli sz´ amla eset´en felt¨ untethet˝o, hogy a sz´amla h´any p´eld´anyban k´esz¨ ult, az eredeti p´eld´ any a g´epi program ´altal megk¨ ul¨onb¨oztethet˝o, a lez´art sz´ aml´ akban m´ odos´ıt´ as m´ ar nem v´egezhet˝o. A 8/1999.(III.15.) PMrendeletet m´ odos´ıt´ o 8/2000.(II.16.) PM-rendeletnek az ´altal´anos forgalmi ad´or´ol sz´ol´o 1991. ´evi LXXIV.tv.13.§(1) bekezd´ese 16. pontj´anak j), l) ´es m) pontja a sz´amla k¨otelez˝ o tartalmi elemeir˝ ol sz´ ol, miszerint a sz´aml´aban term´ekfajt´ank´ent,
´ ´ ´ 23.1. ALTAL ANOS LE´IRAS
229
szolg´altat´as-fajt´ ank´ent kell az ad´ o alapj´ at, a felsz´am´ıtott ´af´at ´es az ad´oval n¨ovelt ellen´ert´eket kimutatni. Az ´afat¨orv´eny 44.§(1) bekezd´ese a t¨ orv´eny 13.§-´aban megfogalmazott k¨ovetelm´enyein t´ ul tov´ abbi, az ad´ o m´ert´eke (´afakulcs) szerinti o¨sszes´ıt´est is el˝o´ır az ad´o alapj´ara, illetve az o untet´es´ere vonatkoz´oan. Az 1990. ´evi ¨sszeg´enek a felt¨ XCL.sz.tv.6.§(3) bekezd´es´enek az ad´ oz´ as m´odj´anak t¨orv´eny´eben foglaltaknak, a 1992. ´evi LXXIV.tv. 71.§(5), az ´ afat¨ orv´enyben foglalt k¨ovetelm´enyeknek, az 1992. ´evi LXXIV.tv.13.§(1) bekezd´es´enek 16., 17., 18. ´es 20. pontja (16.m.) r´esz´eben foglalt m´odos´ıt´ asoknak, az 1997. ´evi CII.tv.67.§-a, 71.§-a ´es 72.§-´aban foglaltaknak a program megfelel.
23.1.
´ Altal´ anos le´ır´ as
´ A program alapja az Altal´ anos sz´ aml´az´o program for Windows u ¨gyviteli ” program 3.0.15” v´ altozat. Ez az alaprendszer ker¨ ult m´odos´ıt´asra a programk´od k¨ozel 50%-´anak u ´jra´ır´ as´ aval, alkalmazkodva a Linux oper´aci´os rendszer adta lehet˝os´egekhez ´es azok kiakn´ az´ as´ ahoz. A program, a haz´ankban ismert ´es elterjedt ossze´ all´ıt´ asban m˝ uk¨ odik, de jelen ´ır´asunk megsz¨ ulet´esekor csak az ¨osszes linuxos ¨ UHU-Linux tartalmazza.
23.2.
Telep´ıt´ esi u ´ tmutat´ o
Gnome fel¨ uleten, a fels˝ o t´ alc´ an tal´ alhat´o Lafisoft rakt´ar”, vagy a bal fels˝o ” sarokban, az Alkalmaz´ asok/Iroda/Lafisoft Rakt´ar”-ra kattintva automatikusan ” elindul a telep´ıt´es. Egy´eb grafikus fel¨ uleten nyissunk egy termin´alablakot, majd g´epelj¨ uk be a lafiraktar” sz´ ot, ´es nyomjunk meg az Enter”-t. A telep´ıt´es p´ar ” ” m´asodperc alatt lezajlik.
23.3.
Haszn´ alat
Az els˝o ind´ıt´ ast k¨ ovet˝ oen ki kell t¨ olten¨ unk egy adatlapot, melybe v´allalkoz´asunk azon adatait kell be´ırnunk, ami a sz´amlakezel´eshez elengedhetetlen (23.1 ´abra). Ezut´an bejelentkezik a program kezel˝ ofel¨ ulete (23.2 ´abra). A fels˝o r´eszben tal´alhat´o men¨ u seg´ıts´eg´evel t¨ olthet˝ ok fel az adatb´azisok, illetve a fontosabb lek´erdez´esek is innen ´erhet˝ ok el. A napi munka megk¨onny´ıt´ese ´erdek´eben a fontosabb feladatokat a k¨ oz´eps˝ o r´eszen tal´ alhat´ o nyom´ogombok seg´ıts´eg´evel is el´erhetj¨ uk. T¨orzsadatok: ¨ - Ugyfelek
230
23. FEJEZET
23.1. ´ abra. C´egadatok
23.2. ´ abra. A f˝omen¨ u
´ ´ ˝ RAKTARK ESZLET-KEZEL O
´ 23.3. HASZNALAT
- Napt´ar - Telep¨ ul´esek - V´amtarifa sz´ amok - Cikkt¨ orzs f˝ orakt´ ar - Cikk f˝ocsoportok Forgalmaz´ as: - Bev´etelez´es, v´ as´ arl´ as - Gyors nyugt´ as elad´ as - Nyugt´as, gyors elad´ asok karbantart´ asa - Anyagkiad´ as, elad´ as sz´ aml´ aval - Anyagkiad´ as sz´ all´ıt´ olev´ellel - Aj´anlatad´ as - F˝orakt´ ar anyagkartonja List´ak: ´ - Befizetend˝ o AFA elad´ asok ut´ an (23.3 ´abra) ´ - Visszaig´enyelhet˝ o AFA v´ as´ arl´ asok alapj´an - Pillanatnyi k´eszlet list´ aja - Anyagt¨ orzs lista - Ki´all´ıtott sz´ aml´ ak list´ aja - Ki´all´ıtott bev´etelek list´ aja - Napi elad´ asok ´ - Arjegyz´ek nyomtat´ asa Technikai programok: - Adathelyess´eg ellen˝ orz´ese - F˝orakt´ ar k´eszlet ellen˝ orz´ese - Kartonbejegyz´esek ´es elsz´ amol´ oi ´ ar jav´ıt´asa - Regisztr´ aci´ o, program m˝ uk¨ od´es´enek be´all´ıt´asa - Jelsz´o bek´er´es-v´ alt´ as - Bizonylatok adatainak t¨ orl´ese
231
232
23. FEJEZET
´ ´ ˝ RAKTARK ESZLET-KEZEL O
- Teljes adatb´ azis t¨ orl´ese - T´argy´ev lez´ ar´ asa, k¨ ovetkez˝ o megnyit´asa - Adatb´azis t¨ om¨ or´ıt´ese - Adatb´azis indexel´ese
´ 23.3. ´ abra. A befizetend˝o AFA Adatok archiv´ al´ asa: - Adatment´es k´esz´ıt´ese - Adatment´es visszat¨ olt´ese S´ ug´o: - Program kezel´es´er˝ ol V´ege: - Kil´ep´es a programb´ ol
´ 23.3. HASZNALAT
233
A kezel˝ofel¨ uleten megtal´ aljuk a napi munka sor´an legink´abb haszn´alt funkci´ok nyom´ogombjait: ¨ - Ugyfelek - Anyagt¨ orzs - Anyagkarton - Bev´etelez´es - Sz´aml´az´ as - Aj´anlat - Sz´all´ıt´olev´el
23.4. ´ abra. Bizonylatok
24. fejezet
Fu ek ¨ ggel´ 24.1.
Az UHU-Linux friss´ıt´ ese
Az UHU-Linux telep´ıt´es ut´ an tartalmazza azokat a bejegyz´eseket a /etc/apt/sources.list ´ allom´ anyban, amely az interneten kereszt¨ uli friss´ıt´est lehet˝ov´e teszi: deb cdrom:[UHU Linux CD1]/ / deb ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/1.0 ./ deb ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/packages-update ./ UHU-Linuxunk friss´ıt´ese ´erdek´eben root”-k´ent a k¨ovetkez˝o parancsokat kell ” kiadnunk: apt-get update apt-get upgrade a fenti parancsok v´egrehajt´ asa k¨ozben a friss¨ ul˝o csomagok a /var/cache/apt/archives/ k¨ onyvt´ ar al´a t¨olt˝odnek le, amiatt itt nem ´art ha van elegend˝ o hely. A friss´ıt´es v´eg´en a csomagok ott maradnak. Ez hasznos is lehet, amennyiben t¨obb g´epen is szeretn´enk v´egrehajtani a m˝ uveletet.
24.2.
A GRUB ut´ olagos telep´ıt´ ese
El˝ofordulhat, hogy sz´ am´ıt´ og´ep¨ unk¨ on tal´alhat´o az els˝o part´ıci´ok k¨oz¨ott p´eld´aul egy Windows, ´es m¨ og¨ otte az UHU-Linux. A Windows-os manipul´aci´ok nem
236
24. FEJEZET
´ ¨ FUGGEL EK
ritk´an azzal j´ arnak, hogy a sz´ am´ ara ismeretlennek ´ıt´elt bet¨olt´es vez´erl˝ot (a bootmanagert) minden k¨ ul¨ on¨ osebb figyelmeztet´es n´elk¨ ul megsemmis´ıti. Ilyen esetekben hasznos, ha ismerj¨ uk a m´ odszert, mik´ent kell u ´jra´eleszten¨ unk a GRUB-ot. Ind´ıtsuk u ´jra rendszer¨ unket u ´gy, hogy az az UHU-Linux telep´ıt˝o CD-r˝ol in duljon. A bejelentkez´est k¨ ovet˝ oen ´ırjuk be, hogy uhudebug”, majd az Enter ” megnyom´as´aval folytassuk a telep´ıt´est. Az UHU-Licenc elfogad´ asa k´eperny˝ on´el l´epj¨ unk ´at konzolos u ¨zemm´odba a Ctrl + Alt + F1 billenty˝ u k egy¨ u ttes megnyom´ a s´ a val, majd g´ e pelj¨ uk be: mount /dev/hdaxx /mnt Az hda-t k¨ ovet˝ o xx annak a part´ıci´ onak a sz´ama, ahol az UHU-Linux tal´alhat´o. Ezt k¨ ovet˝ oen a k¨ ovetkez˝ o parancsokat kell kiadnunk: mount --bind /dev /mnt/dev mount --bind /proc /mnt/proc chroot /mnt grub-install "(hd0)" A hd0 abban az esetben helyes, ha az els˝o meghajt´onk ind´ıt´o rekordj´aba (MBR ´ - Master Boot Record) akarjuk telep´ıteni. Ertelemszer˝ uen ha m´ashova szeretn´enk tenni, akkor annak a part´ıci´ onak a nev´et (pl.: hda1, hda2, . . . ), vagy a merevlemez nev´et (pl.: hdb0, hdc0, . . . ) kell megadnunk. Ezzel a folyamat v´eg´ere ´ert¨ unk, a rendszer u ´jraind´ıt´as ut´an a GRUB-al fog indulni.
24.3.
Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa
Tal´an az egyik legh´ al´ atlanabb feladat egy Linux felhaszn´al´o sz´am´ara, ha arr´ol kell ´ırnia, hogy mik´ent lehet kedvenc oper´aci´os rendszer´et˝ol megszabad´ıtani a sz´am´ıt´og´epet. Viszont re´ alisan gondolkodva be kell l´atnunk, hogy nem nyerheti meg mindenki tetsz´es´et a Linux, ´es ez´ert szeretne visszat´erni az eddig megszokott sz´am´ıt´og´epes k¨ ornyezet´ebe, vagy esetleg egy m´asik Linuxot szeretne kipr´ob´alni.
Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa Linux seg´ıts´ eg´ evel Abban az esetben, amikor a m´ ar megl´ev˝o UHU-Linuxra szeretn´enk m´asik Linuxot telep´ıteni, nem kell k¨ ul¨ on el˝ ok´esz¨ uleteket tenn¨ unk, csup´an a telep´ıtend˝o Linux u ´tmutat´ asait kell k¨ ovetn¨ unk, ´es a m´ar megl´ev˝o linuxos part´ıci´ora kell telep´ıten¨ unk a rendszert. A rendszerind´ıt´ ot, ami az UHU-Linuxban Grub n´evre hallgat, nem kell k¨ ul¨ on elt´ avol´ıtani, mivel az u ´j rendszer ezt automatikusan megteszi. Ilyen ´ertelemben nem tesz¨ unk k¨ ul¨ onbs´eget a k¨ ul¨onb¨oz˝o boot manager-ek
´ ´ITASA ´ 24.3. AZ UHU-LINUX ELTAVOL
237
k¨oz¨ott, teh´at a Lilo (LInux LOader) ´es a Grub is fel¨ ul tudja ´ırni az MBR rekordot.
Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa UHU-Linux seg´ıts´ eg´ evel Ez a c´ım tal´ an mosolyra fakaszt´ o, de el˝ofordulhat, hogy az UHU-Linuxot ´eppen az UHU-Linux seg´ıts´eg´evel akarjuk elt´avol´ıtani, mert p´eld´aul egy u ¨res part´ıci´ora, vagy merevlemezre van sz¨ uks´eg¨ unk. Helyezz¨ uk be az UHU-Linux telep´ıt˝ o CD-t a meghajt´oba, majd ind´ıtsuk u ´jra a g´epet u ´gy, hogy az a CD-r˝ ol induljon. A bejelentkez´est k¨ovet˝oen ´ırjuk be az ut. Az UHU-Licenc bejeuhudebug sz´ ot, majd nyomjuk meg az Enter billenty˝ lentkez´esekkor v´ altsunk ´ at konzolos u ¨zemm´odba a Ctrl + Alt + F1 billenty˝ ukombin´aci´ o megnyom´ as´ aval. A root:~# felirat m¨og´e g´epelj¨ uk be a cfdisk parancsot.
A program magyar nyelv˝ u, ´ıgy eltekint¨ unk annak r´eszletes ismertet´es´et˝ol.
238
24. FEJEZET
´ ¨ FUGGEL EK
A legfontosabb l´ep´esek: t¨ or¨olj¨ uk a Linux part´ıci´ okat, vagy a T´ıpust” v´alasztva v´altoztassunk a ” f´ajlrendszeren. a Ki´ır´ as”-r´ ol ne feledkezz¨ unk meg kil´ep´es el˝ott. ” l´epj¨ unk ki a programb´ ol.
Miut´an sikeresen leromboltuk a Linuxot, m´ar csak a GRUB rendszerbet¨olt˝ot kell elt´avol´ıtanunk.
Az UHU-Linux elt´ avol´ıt´ asa DOS, Windows k¨ ornyezetben K´esz´ıts¨ unk egy ind´ıt´ olemezt azzal a rendszerrel, amit a j¨ov˝oben haszn´alni szeretn´enk, vagy ami m´ ar am´ ugy is megtal´alhat´o a g´epen. P´eld´aul Windows 98 mell´e telep´ıtett¨ uk az UHU-Linuxot, ´es szeretn´enk ha csak a Windows 98 maradna meg. Err˝ol a rendszerlemezr˝ ol ind´ıtsuk a g´epet, majd ind´ıtsuk el az fdisk programot. T¨or¨olj¨ uk vele a nem dos” part´ıci´ okat, majd hozzunk l´etre a hely´en egy ” u ´j part´ıci´ot, vagy part´ıci´ okat, majd a folyamat v´eg´en, m´eg az u ´jraind´ıt´as el˝ott, adjuk ki az fdisk /mbr parancsot. A GRUB elt´ avol´ıt´ asa DOS, Win9x, ME Az el˝ oz˝ oekben m´ ar eml´ıtett Biztons´agi rendszerlemezr˝ol (Rescue disc) ind´ıtva a rendszert, adjuk ki a k¨ovetkez˝o parancsot: fdisk /mbr OS/2 Egy OS/2 rendszerlemez seg´ıts´eg´evel adjuk ki, a k¨ovetkez˝o parancsot: fdisk /newmbr NT, 2000, XP Ind´ıtsuk el a rendszert az XP telep´ıt˝o CD-r˝ol, ´es az R billenty˝ u lenyom´ as´ aval csalogassuk el˝ o a Recovery Console-t. Ott v´alasszuk ki a Windows XP installation-t, majd a rendszergazda jelsz´o megad´asa ut´an adjuk ki a fixmbr parancsot. meger˝ os´ıt´esk´ent v´ alaszoljunk az Y billenty˝ uvel. L´epj¨ unk ki az exit parancs megad´ as´ aval.
24.4.
Az UHU-Linux t´ amogat´ asa
Fel- illetve lejelentkez´ es az UHU-Linux levelez´ esi list´ akra Az UHU-Linux m´ ar a kezdetekt˝ ol nagy hangs´ ulyt fektetett term´ek´enek t´amogat´as´ara. Ennek egyik legmegszokottabb form´aja a k¨ ul¨onb¨oz˝o levelez´esi list´ak u ovetkez˝ o list´ akat lehet ig´enybevenni: ¨zemeltet´ese. Jelenleg a k¨ [email protected] Az UHU-Linux h´ırlevele A fontosabb esem´enyekr˝ ol ´ertes´ıt [email protected] UHU-Linux felhaszn´al´ok list´aja Az UHU-Linuxszal most ismerked˝ ok r´esz´ere [email protected] Halad´ o UHU-Linux felhaszn´al´ok list´aja ¨ Oreg” UHU-soknak ” [email protected] UHU-Linux fejleszt˝ ok list´aja A fejleszt´esben, tesztel´esben akt´ıvan r´eszvev˝oknek [email protected] UHU-Linux dokument´atorok list´aja Ez a F¨ uzetis ott sz¨ uletett :-) A fenti levelez˝ o list´ akra a k¨ ovetkez˝ o c´ımen lehet fel- vagy lejelentkezni: https://lists.uhulinux.hu/
V´alasszuk ki, hogy melyik list´ ara szeretn´enk feliratkozni. P´eldak´ent a [email protected] mutatjuk be.
240
24. FEJEZET
´ ¨ FUGGEL EK
Amikor az oldalra ell´ atogatunk, minden esetben az els˝o l´ep´es¨ unk a bal fels˝o sarokban tal´alhat´ o Bel´ep´es .
A k´eperny˝ o alj´ an tal´ alunk egy Ha ezen a szerveren nincsen jelszavad, vagy elfelejtetted, akkor: K¨ uldd el a jelszavamat feliratot. Kattintsunk r´a a k´ek sz´ınnel kiemelt r´eszre.
´Irjuk be levelez´esi c´ım¨ unket, majd nyomjuk meg a K¨uldd el a jelszavamat gombot. Mint l´ athat´ o, ezt a fel¨ uletet kell haszn´alnunk akkor is, amikor elfelejtett jelszavunkat szeretn´enk elk¨ uldetni levelez´esi c´ım¨ unkre. P´ar perc eltelt´evel kapunk egy levelet: Be´ all´ ıt´ asaid megtekint´ es´ ehez el¨ osz¨ or is be kell l´ epned e-mail c´ ımed: [email protected] jelszavad : init17002959 A jelszavadat az al´ abbi c´ ımen tudod megv´ altoztatni https://lists.uhulinux.hu/choosepasswd/[email protected]/init17002959 UHU Linux levelez´ esi list´ ak: https://lists.uhulinux.hu S´ ug´ o a Sympa haszn´ alat´ ahoz: https://lists.uhulinux.hu/help
´ ´ 24.4. AZ UHU-LINUX TAMOGAT ASA
241
A b¨ong´esz˝ onkben k¨ ozben megjelent u ´j ablakban ´ırjuk be a megkapott jelsza vunkat, majd nyomjuk meg a Bel´ep´es gombot.
A k¨ovetkez˝ o l´ep´es, hogy eld¨ onts¨ uk melyik levelez˝olist´ara szeretn´enk feliratkozni. A p´elda kedv´e´ert maradjunk a kezd˝ o list´ an´ al, teh´at kattintsunk r´a a [email protected] feliratra.
242
24. FEJEZET
´ ¨ FUGGEL EK
Sikeres bel´ep´est k¨ ovet˝ oen t¨ obbf´ele lehet˝os´eg k¨oz¨ ul v´alaszthatunk.
Feliratkoz´ as A Feliratkoz´ as feliratra kattintva megjelenik egy ablak, ahol meg kell er˝os´ıten¨ unk, hogy val´ oban szeretn´enk-e feliratkozni. Meger˝os´ıt´eshez kat tintsunk az OK feliratu gombra, amennyiben megs´em szeretn´enk felirat kozni, v´ alasszuk a Cancel -t.
Ezt k¨ ovet˝ oen megv´ altozik a v´ alaszthat´o lehet˝os´egek list´aja a bal oldalon, mik¨ozben kapunk egy levelet: ¨ Udv¨ ozl¨ unk a(z) [email protected] levelez¨ olist´ an. Feliratkoz´ asi e-mail c´ ımed: [email protected] Jelszavad: init17002959. UHU felhaszn´ al´ ok list´ aja A list´ ar´ ol b¨ ovebben itt olvashatsz: https://lists.uhulinux.hu/info/kezdo
´ ´ 24.4. AZ UHU-LINUX TAMOGAT ASA
243
Tag be´ all´ıt´ asai Megv´ altoztathatjuk a fogad´asi m´odot, valamint a nyilv´anoss´agot. Leiratkoz´ as A Leiratkoz´ as feliratra kattintva megjelenik egy ablak, ahol meg kell er˝ os´ıten¨ unk leiratkoz´ asi sz´ and´ekunkat. Term´eszetesen meger˝os´ıt´eshez u gombot kell v´alasztanunk, ellenkez˝o esetben jelen esetben is az OK felirat´ a Cancel -t.
A leiratkoz´ ast meger˝ os´ıt˝ o v´ alaszunkra kapunk egy levelet: E-mail c´ ımed ([email protected]) t¨ or¨ olve lett a(z) [email protected] levelez¨ olist´ ar´ ol! Viszl´ at!
Arch´ıvum Az egyik leghasznosabb, amit egy levelez˝olista ny´ ujthat, ugyanis nem kell minden esetben terheln¨ unk a list´at k´erd´eseinkkel, hiszen itt a lehet˝os´eg, hogy megn´ezz¨ uk, m´ asok tal´ alkoztak-e m´ar azzal a probl´em´aval, amire mi is keress¨ uk a megold´ ast. Lev´ el beku ese K¨ ozvetlen¨ ul k¨ uldhet¨ unk leveleket a levelez˝o list´ara. A kezel˝o ¨ ld´ fel¨ ulete rendk´ıv¨ ul egyszer˝ u ´es k´ezenfekv˝o, ´ıgy ennek ismertet´es´ere k¨ ul¨on nem t´er¨ unk ki. Be´ all´ıt´ asaim Itt tudjuk be´ırni a nev¨ unket, megv´altoztathatjuk a levelez´esi c´ım¨ unket, ´es a jelszavunkat, valamint felvehet¨ unk u ´j levelez´esi c´ımeket. Feliratkoz´ asaim Megtekinthetj¨ uk, hogy milyen levelez´esi list´akra vagyunk feliratkozva. Indul´ o oldal Visszat´erhet¨ unk a bejelentkez´esi oldalra. S´ ug´ o A Sympa levelez˝ olista-szerver kezel´es´evel kapcsolatos seg´ıts´egeket olvashatjuk.
244
24.5.
24. FEJEZET
´ ¨ FUGGEL EK
Pen Drive t´ amogat´ asa
Az UHU-Linux alap´ertelmez´es szerint t´amogatja az USB portra csatlakoztathat´o, u ´gynevezett Pen Drive-okat, melyek l´enyeg´eben hordozhat´o mem´oriaegys´egek. A haszn´ alatbav´etelhez nem kell m´ ast tenn¨ unk, mind¨ossze csatlakoztassuk g´ep¨ unkh¨oz az egys´eget, ami p´ ar m´ asodperc eltelt´evel m´aris megjelenik a /mnt k¨onyvt´ar alatt. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes gy´art´ok term´ekeit az UHU-Linux nem tudja biztons´ agosan beazonos´ıtani, ´ıgy azokat nem csatolja fel a /mnt k¨onyvt´arba. Ebben az esetben rendszergazdak´ent nek¨ unk kell k´ezzel a f´ajlrendszerhez csatlakoztatnunk. Ehhez hozzunk l´etre egy k¨onyvt´arat: mkdir /mnt/pendrive Majd folytassuk a k¨ ovetkez˝ o utas´ıt´ asokkal: modprobe usb-storage mount /dev/sda1 /mnt/pendrive Ezt k¨ovet˝oen m´ ar tudjuk ´ırni ´es olvasni a Pen Drive-ot. Abban az esetben, ha rendszeresen szeretn´enk haszn´alni az automatikusan fel nem ismert Pen Drive-ot, ´erdemes a k¨ ovetkez˝o be´all´ıt´asokat rendszergazdak´ent egyszer elv´egezn¨ unk: ´Irjuk hozz´ a az /etc/modules/AUTOLOAD f´ajlhoz az usb-storage modulnevet, majd nyissuk meg szerkeszt´esre a /etc/fstab f´ajlt, ´es ´ırjuk bele a k¨ovetkez˝oket: /dev/sda1 /pendrive auto rw,user,noauto 0 0 Majd ments¨ uk el az u ´j be´ all´ıt´ asainkat. Hozzuk l´etre sz´am´ara a k¨onyvt´arat, ahov´a csatolni fogjuk: mkdir /pendrive Ezt k¨ovet˝ oen minden felhaszn´ al´ o a mount /pendrive utas´ıt´assal csatlakoztatni, ´ırni ´es olvasni tudja a Pen Drive-ot. Az eszk¨oz lecsatlakoztat´ asa el˝ ott minden esetben adjuk ki a sync parancsot, melynek hat´ as´ ara szinkroniz´ al´ odik a felm´asolt tartalom. Ellenkez˝o esetben el˝ofordulhat, hogy csak virtu´ alisan dolgoztunk. A lecsatlakoztat´ ashoz haszn´ aljuk az umount /pendrive utas´ıt´ast, amire term´eszetesen nincs sz¨ uks´eg abban az esetben, ha automatikus volt a felismer´es. A sync parancsr´ ol ekkor sem szabad megfeledkezni.