Nagy Phare könyv Másfél évtizede az EU-val

Nagy Phare könyv Másfél évtizede az EU-val

Nagy Phare könyv Másfél évtizede az EU-val

Készült az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával 2007

impresszum

Euro Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos

Dr. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter

Dr. Boros Imre a Phare-támogatásokért felelős tárca nélküli miniszter

„A politikailag is történelmi jelentőségű Phare-program az elmúlt másfél évtizedben nemcsak Magyarország általános fejlődéséhez járult hozzá jelentősen, hanem bevezette hazánkat az uniós támogatások sokszor bonyolultnak tűnő világába is. Új készségeket, gondolkodásmódot hozott, megalapozta a fejlesztéspolitika új rendszerét, amely jó irányú és máig is tartó kultúraváltást indított el. Segítette hazánk közeledését az Európai Unióhoz, illetve az unió tagállamainak általunk mindig is irigyelve figyelt hatékony, olajozottan működéséhez. A másfél milliárd eurónyi támogatással az elmúlt 16 évben számos kézzel fogható infrastrukturális beruházás, közterület-felújítás, informatikai eszközbeszerzés vagy éppen akadálymentesített beruházás valósult meg. Néhány eleme ugyan nem érhető tetten megvalósult beruházásban, de a fogyatékossággal élő emberek társadalmi befogadásának, beilleszkedésének segítése, a civil szervezeteknek adott támogatás, a munka világából való kirekesztés ellen kidolgozott programok hosszú távon érezhető, ám elengedhetetlenül szükséges lépések egy egészséges, kiegyensúlyozottan működő országban, társadalomban.”

„Alapvetően európai normarendszert honosított meg Magyarországon a szemléletmódban, a viselkedési formákban, az előkészítésben, a pályáztatási eljárásrendben. Ez segített minket a világ felé. A Phare megjelenése nagyon sok magyar szakembert késztetett arra, hogy tanulja meg ezt a folyamatot. Legnagyobb eredményünk az intézményrendszer modernizációja, az ellenőrzési rendszerek kidolgozása, az új határátkelőhelyek kialakítása, az informatikai rendszerek fejlesztése. A tervezett programok teljesítése ragyogóan sikerült, általában 94–97 százalékos volt a felhasznált támogatások aránya. Ezek mind olyan beruházások voltak, amelyek nélkül most nem lenne modern Magyarország. Biztos alapot szolgáltatott az I. Nemzeti Fejlesztési Tervnek, segítette a strukturális alapok felhasználásának elindítását.”

„A kilencvenes évek végére sikerült behozni Phare-pénzek felhasználásában a korábbi lemaradást, ezt követően pedig a felhasznált támogatások egyre inkább Magyarország EU-hoz való csatlakozásának minél zökkenőmentesebb lebonyolítását szolgálták. A pénzügyi teljesítést igénylő programok átkerültek a központi költségvetésbe, ezzel elértük, hogy az EU-támogatásokat költségvetési szigorral kellett kezelni. Az a jelentős gyakorlati különbség a Phare-időszak és a mostani között, hogy a programokért a pénzügyi felelősség a Phare-időszakban az Európai Unióé volt, a mostaniban a magyar kormányé. Az EU rendkívül izzasztó gyakorlatot hajtatott végre velünk: mindent előre ellenőrzött, és csak utána folyósított pénzt. Sok bírálat érte ezt a rendszert a bürokratikussága miatt. Igaz, igen bürokratikus volt, azonban nagyon hatékony is. A Phare-támogatások fő felhasználói a környezetvédelmi tárca, a vízügy, a földművelésügy és vidékfejlesztés, a Belügyminisztérium, az egészségügyi és szociális terület és a Gazdasági Minisztérium voltak. Két komoly projektet külön is kiemelnék: a Szlovénia és Magyarország közötti vasúti összeköttetés megteremtését, továbbá Esztergom és Párkány között a Mária-Valéria híd megépítését.”

[Honnan hová Magyarország?]

Euro [1990]

Honnan hová magyarország?*

politikai, gazdasági folyamatok Magyarországon a Phare-támogatások időszakában az uniós taggá válás feltételei szerint A közép-kelet-európai országok az 1980-as évek végén rövid idő alatt súlyos gazdasági, társadalmi, politikai válságba kerültek. Mindez felkészületlenül, sokk-szerűen érte az érintett országokat épp úgy, mint az ezek politikai, gazdasági fellazítását már szinte a kezdetektől gyakorló nyugati nagyhatalmakat, s magát az Európai Uniót is. A közel fél évszázadig életben tartott centralizált államszocialista politikai és gazdasági rendszerről, alapvetően a szabad tőke által mozgatott rendszerre – mindkét oldalról – óriási nehézségekbe ütközött. Az átalakuló országok gazdasági-, politikai vezetői az út egyik felével, azaz a „hová” lényegével, mélységeivel nem voltak kellően tisztában. A „honnan” kiindulópontját pedig a nyugati modell átvételét szorgalmazó külföldi vezetők, tanácsadók nem ismerték. A legkülönbözőbb ún. „kötőjeles politikák” (gazdaság-, életszínvonal-, szociál-, oktatás-, egészségügy- és művészetpolitikák stb.) által összegubancolódott „hálók” kibontására pedig egyik oldalról sem volt meg se a megfelelő politikai készség, se elég türelem, se a szükséges felkészültség. A gyors áttérés, a váltás reménye az amúgy is súlyos gondokkal küszködő rendszerváltó országok gazdaságát, lakóinak életkörülményeit fenekestől felfordította, s különböző mélységű válságokon keresztül vezette. A közép-kelet-európai országok mindegyikének legalább egy évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy néhány fontosabb gazdasági és jövedelemmutatójának átlaga elérje a rendszerváltás előtti szintet. Mivel a „nyugat” államai is abban voltak érdekeltek, hogy az átmenet visszafordíthatatlanná váljon, a politikai, gazdasági változások pedig a legrövidebb időn belül stabilizálódjanak, s megnyíljon e piac számukra, a rendszerváltást a legkülönbözőbb módszerekkel segítették. Már e bevezetőben is szükséges megjegyezni azt, hogy e források által finanszírozott legkülönbözőbb programok híján a rendszerváltás útja sokkal hosszabban, kanyargósabban, több zsákutcával tarkítottan, s lényegesen nagyobb

instabilitásokon, mélyebb gazdasági, politikai, társadalmi válságokon keresztül vezetett volna. Politikai feltételek Az alkotmányos rendszerváltás a politikai életben a jogállamiság megteremtését, a többpártrendszer létrejöttét, az önkormányzatiság és a társadalmi önszerveződések kibontakozását jelentette. A színre lépő pártok egy része az egypártrendszer előtti időkben működő és tevékenységét ez idő tájt megújító szervezet volt, más része a rendszerváltást megelőző ellenzéki szerveződésekből újonnan jött létre. Mellettük a korábbi rendszer vezető pártja vagy utódpártja ugyancsak szerepelt a politikai életben. A politikai átalakulásokban központi szerep jutott a parlamenti választásnak. Az új feltételek között erre Magyarországon első ízben 1990-ben került sor. A közvetlen demokrácia intézménye, a népszavazás 1989 után íródott be az alkotmányba. Az országos népszavazások témája többnyire köz-, illetve alkotmányjogi kérdés vagy nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás: NATOtagság, uniós bővítés stb. volt.

Főbb változások a magyar gazdaságban 1989 és 2004 között A gazdaság átalakulása A fejlődési pálya Magyarországon a gazdasági visszaesés már az 1980-as években megkezdődött. Az évtizedek alatt felhalmozódott hatékonysági és strukturális problémák, Kelet-Közép-Európa többi országához hasonlóan, gyorsan és nagy erővel törtek felszínre az 1990-es évek elején. A gazdasági kapcsolatok országon belüli és nemzetközi rendszere nagyrészt szétzilálódott.

1990 [Honnan hová Magyarország?]

Keresleti és kínálati tényezők egyaránt hozzájárultak a válság elmélyüléséhez, melynek nemcsak reálgazdasági, hanem pénzügyi vetülete is volt. Keresleti oldalról a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) megszűnése miatt az exportpiacok tetemes részének összeomlása, a csökkenő reálkeresetek és a munkanélküliség nyomán visszaeső lakossági fogyasztás, a csökkenő állami és vállalati beruházások hatottak negatívan. A kínálat is nagymértékben csökkent a vállalatok közötti termelési láncok szétszakadása és a vállalatok átalakulása, vagy kisebb társaságokra tagolása, továbbá a behozatal visszaesése miatt. 1989 és 2005 között a magyar társadalom és gazdaság gyökeresen átalakult. Ez időszakban Magyarországon a bruttó hazai termék az 1989. év bázisán, mindössze 27,8 százalékkal nőtt. A gazdasági válság mélységét mutatja, hogy az 1989. évihez képest 1993-ra a bruttó hazai termék 20 százalékot zuhant. Ekkor elérve mélypontját 1994-től lassan, de folyamatosan emelkedett, s 10 év kellett ahhoz, hogy ismét elérje az 1989. évi szintet. (1. ábra) Az 1995 és 2005 között e folyamatos növekedés eredményeként ös�szességében már 49,4 százalékkal nőtt a GDP. A bruttó hazai termék alakulása 1989 és 2003 között (1989=100)

növekedése jellemezte. Ez időszak alatt a GDP összességében csaknem 6 százalékkal nőtt. 1997–2000 között – némi hullámzás mellett összességében már 20 százalékkal nőtt a GDP. 2001-től az éves növekedés üteme ismét szerényebb mértékben, s csökkenő tendencia mellett nőtt. A GDP és a fogyasztói ár alakulása Magyarországon 1990 és 2003 között (1989=100) Gazdasági mutatók / évek 1990 1991 1992 1993 1990–1993 1994 1995 1996 1994–1996 1997 1998 1999 2000 1997–2000 2001 2002 2003

GDP fogyasztói ár változás %-ban - 3,5 28,9 - 11,9 35,0 - 3,1 23,0 - 0,6 22,5 - 18,1 162,2 2,9 18,8 1,5 28,2 1,3 23,6 5,8 88,2 4,6 18,3 4,9 14,3 4,2 10,0 5,2 9,8 20,3 63,3 3,8 9,2 3,5 5,3 3,0 4,7

Forrás: Kollányi Margit: Főbb változások a magyar gazdaságban 1989–2004 között (Műhely-elemzések)

Forrás: Kollányi Margit: Főbb változások a magyar gazdaságban 1989–2004 között. (Műhely-elemzések)

A magyar gazdaság elmúlt 15 éve három, viszonylag jól körülhatárolható időszakra osztható. A rendszerváltást követő évek válságát bizonyítja az 1990 és 1993 évek között a GDP 18 százalékos visszaesése. (1. táblázat) A gazdasági válság mélypontja 1991-ben volt, amikor egyetlen év alatt 12 százalékot zuhant a bruttó hazai termék. 1994 és 1996 között mindhárom évet már a GDP lassú, csökkenő arányú

Az elmúlt tizenöt évben az EU-15 országaiban átlagosan több mint harmadával nőtt a GDP. A bruttó nemzeti termék növekedését tekintve tehát a magyar gazdaság teljesítménye összességében távolodott a gazdaságilag fejlettebb országokétól. A gazdasági fejlettség nemzetközi összehasonlításokban legáltalánosabban használt mérőszáma, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (PPS-ben) a rendszerváltozás utáni években az EU átlagához képest csökkent. 1995 óta Magyarország az EU egy főre jutó GDP-átlagának 45 százaléka körül ingadozott. Az évezred végén megindult gyorsabb növekedési periódusnak köszönhetően 2002-ben elérte az 53 százalékot. Az azt követő lassabb felzárkózás hatására 2005-ben az átlag 56 százalékán állt. 1

1 Összehasonlításként érdemes megemlíteni azt, hogy a nyolc együtt csatlakozó közép-kelet-európai ország közül Csehország és Szlovénia már 1995-ben elérte az EU-átlag 62%-át. 2005-ben pedig Csehország az EU15-ök egy főre jutó GDP szintjének 67, Szlovénia pedig már 74%-át is elérte. Ezzel az eredménnyel ma már számottevően felülmúlja Portugália (66%) szintjét, és megközelíti Görögországét (76%).

Euro [1990]

Az egy főre jutó GDP szintje Magyarországon vásárlóerőparitáson 1992-ben, 2000-ben és 2005-ben (az EU-15 átlagának százalékában)

Forrás: Mérlegen Kelet-Közép-Európa 15 éve (KSH, 2006) 13. old.

A privatizáció és hatásai A rendszerváltás időszakában a válságból való kilábalás kitörési pontjaként a magántulajdon túlsúlyán alapuló piacgazdasági rendszer kiépítése látszott. Célként fogalmazódott meg, hogy a nemzeti tulajdon olyan tulajdonosok kezébe kerüljön, akik annak hatékony hasznosításában és hosszú távú gyarapodásában érdekeltek. Nyíljon lehetőség pótlólagos tőkebevonásra, s valamilyen módon és mértékben kárpótolja azokat, akiket korábbi tulajdonuktól vagy jogaiktól igazságtalanul megfosztottak. Magyarországon és Lengyelországban már az 1980-as évek végén megszülettek a magánszektor bővülését lehetővé tevő jogszabályok. Ennek nyomán – az ún. előprivatizáció keretében – már a politikai rendszerváltás előtt sor került kis üzletek, esetenként kisebb vállalatok magánosítására. Magyarországon az eladás vált a privatizáció legelterjedtebb formájává. Az állami tulajdonban lévő vállalatok megvásárlására azonban a menedzsment és a dolgozók számára is megnyílt a lehetőség. E formák mellett létezett a kárpótlási jegyre történő értékesítés rendszere is. A mezőgazdaság privatizációjában igen nagy szerep jutott a szövetkezeti tulajdon visszaszorításának. A szövetkezeti földek egy része az eredeti tulajdonosokhoz került. A volt tulajdonosok másik része kárpótlásban részesült. Ez arra jogosította fel a kárpótoltakat, hogy földprivatizációs árveréseken vegyenek részt, és földet vásároljanak. Magyarországon a privatizáció az 1990-es évek közepére lényegében befejeződött. A 90-es években a közép-kelet-európai országok közül a legtöbb külföldi tőke Magyarországra érkezett, szoros összefüggésben a privatizációval, s annak előrehaladásával. A 90-es évek elején a külföldiek

tulajdonában levő vagyon értéke összesen 569 millió USD volt, amely 2000-re 22 870 millióra, 2004-ben pedig 60 328 millió USD-re emelkedett. A külföldi tőke Magyarországon már az 1980-as években megjelent. A külföldi működő tőke állománya Lengyelországban a legmagasabb (61,4 milliárd USD). Ezt követi Magyarország (60,3 milliárd USD) és Csehország (56,4 milliárd USD). E három országba összpontosult a térségben lévő tőke mintegy négyötöde. Az 1990-es évek második felétől felgyorsult az állami tulajdon külföldiek részére történő értékesítése. Az egy főre vetített külföldi tőkeállomány 2004 végén a 112 kelet-európai ország átlagában 2400 USD volt. E mutató Észtországban a legmagasabb, 7100 USD, majd Magyarország következik, ahol 6000 USD. A külföldi tőke jelentőségét érzékelteti az állományának az adott ország GDP-jéhez viszonyított aránya is. Ennek alapján is jelentős az országok közötti különbség. 2004 végén a legmagasabb Észtországban 85 százalék, Magyarországon 60 százalék, azaz közepes szintnek felel meg. A legalacsonyabb pedig Szlovéniában, mindössze 15 százalék. A külföldi tőke (FDI) beáramlása, valamint annak privatizációhoz kacsolódó részesedése 1996 és 2003 között

Forrás: Sass Magdolna: Tőkevonzás és privatizáció – a Visegrádi országok példája (Műhely-elemzések)

Az 1980-as, 1990-es évtized fordulóján – becslések szerint – a GDP 15–20 százaléka keletkezett a magánszférában. 1996-ban már a GDP 70 százaléka keletkezett magántulajdonú vállalkozásoknál. 2002-re a magántulajdon aránya mindössze egy százalékkal nőtt, a külföldi és hazai tulajdonú vállalkozások aránya azonban jelentősen átalakult. A külföldi irányítású vállalkozások gazdasági súlya az 1996. évi 16 százalékról 2002-re 22 százalékra emelkedett. Az időszak végére az állami tulajdon a piaci szférában már lényegében visszaszorult. 2 Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia


A bruttó hozzáadott érték megoszlása tulajdonosi alszektorok szerint 1992–2002 (százalékban)

tatottak száma jelentősen csökkent, s az állam kivonulásával az épített lakások száma több évtizedes mélypontra zuhant.

Tulajdonosi alszektorok Közösségi Hazai magán Külföldi Együtt:

Az ágazatok hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez Magyarországon 1991-ben és 2004-ben

1992

1996

2002

53,3 41,5 5,2 100,0

30,2 53,9 15,9 100,0

29,1 49,0 21,9 100,0

Forrás: Kollányi Margit: Főbb változások a magyar gazdaságban 1989–2004 között (Műhely-elemzések)

A magyar gazdaságon belül a külföldi tőke növekedését a következő ábra is jól szemlélteti. A társas vállalkozások jegyzett tőkéjének tulajdonosok szerinti megoszlása 1992 és 2004 között Forrás: Mérlegen Közép-Kelet-Európa 15 éve (KSH, 2006) 11. old.

Forrás: Karsai Gábor: Ciklus és trend a magyar gazdaságban 1990–2005 között (Közgazdasági Szemle, 2006/6.)

A gazdasági szerkezet átalakulása Az 1990-es évek elején az iparnak döntő szerepe volt a gazdaság visszaesésében. Az ok egyrészt az ágazat súlyában és konjunktúraérzékenységében rejlett, másrészt pedig az államszocialista gazdálkodást jellemző hatékonysági és minőségi problémák leginkább az ipar területén összpontosultak. Az 1990-es évek elején az ágazatok többségében csökkent a termelés. A kilábalás időszakában ezek szerepe és jelentősége is átrendeződött. Az ipari termelés ágazati szerkezete másfél évtized alatt jelentősen átalakult. 1990-hez képest emelkedett a gépipari ágazatok súlya, a közép-kelet-európai országok között a legnagyobb mértékben – 28 százalékponttal – Magyarországon. Az élelmiszeripari és könnyűipari ágazatok súlya is csökkent. A változások az építőipart is megrázták: a nagy építőipari vállalatok felbomlottak. Sok kisvállalkozás jött létre. A foglalkoz-

10

A tercier szektorban a gazdasági és pénzügyi szolgáltatásoknak kedvezett az átalakulás. Az 1990-es évek első éveiben a bruttó hozzáadott érték mintegy 15 százalékát, ma közel ötödét állítják elő. A kereskedelem, a javítás, vendéglátás, szállítás, távközlés ágazatok összességében kisebb mértékben növelték részesedésüket a bruttó hozzáadott értékben. Ezen belül a kereskedelem részaránya nőtt a leginkább. A kereskedelmi vállalkozások száma az ezredforduló éveiben érte el tetőpontját. A következő éveket már inkább a mérséklődés jellemezte, ami a koncentráció erősödésére utal. Csaknem egy évtizeden keresztül csökkenő tendenciát mutatott Magyarország kiskereskedelmi forgalma is. A rendszerváltozás idején a távközlési infrastruktúra kiépítettsége jelentősen elmaradt a fejlett országokétól. A különbség a legtöbb tekintetben ma is jelentős, annak ellenére, hogy az elmúlt másfél évtizedben gyors fejlődés volt megfigyelhető. Ez idő alatt a piaci struktúra is alapvetően átalakult. A távközlési infrastruktúrához kapcsolódó mutatók közül a személyi számítógépek (PC-k) számában mutatja a legnagyobb lemaradást. A számítástechnikai eszközökkel való szerény ellátottság, valamint a vezetékes hálózatok (telefonvonal, kábeltévé) fejletlensége is közrejátszott abban, hogy az internet-előfizetők és internethasználók száma meglehetősen alacsony. 1996-ban Kelet-Közép-Európa országaiban a lakosság 3 százaléka számított rendszeres internethasználónak, Nyugat-Európában pedig 6 százalékuk. 2005-ben e két érték a becslések szerint 31 és 48 százalék volt. Magyarországon 1000 lakosra 1991-ben mindössze egy, 2005-ben pedig 297 internethasználó jutott.

Euro [1990]

Az egységes piac elvárásainak teljesüléséhez szükség van olyan közlekedési hálózatokra, amelyek biztosítani tudják a különböző régiók és nemzeti hálózatok összekapcsolását. A Maastrichti Szerződés ezért lefektette a transzeurópai hálózatok programját, és az elsődleges fontosságúnak nevezett 30 projekt közül 8 olyan is van, ami a kelet-középeurópai térség közlekedését javítja. A közép-kelet-európai régió közlekedési infrastruktúrája a különböző szállítási módok szerint erőteljesen differenciált. Magyarországon az 1990-es évekhez képest a 2000-es évek közepére dinamikusan nőtt az autópályák hossza. Az idegenforgalmi egyenleg a rendszerváltást követő időszakban pozitív. 2005-ben Magyarország 2 milliárd eurót mutatott ki egyenlegében. Az utasforgalmi szolgáltatások bevételei az összes szolgáltatásexportban négytizedét teszi ki. A rendszerváltás időszakában jelentősen megnőtt az utasforgalom a határokon. 1989-ben közel 25 milliószor lépték át külföldi látogatók a magyar határt. A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások tükrözik a gazdasági átalakulás nehézségeit. Az elmúlt évtized elejétől annak közepéig csökkentek, majd fokozatosan, de elég mérsékelten nőttek a ráfordítások. Hasonlóan alakultak a foglalkoztatotti arányok is. A GDP-arányos kutatási és fejlesztési ráfordítások az unió régi tagállamaiban 1,7–1,9 százalék között mozogtak. Magyarországon e mutató értéke 1990-ben 0,5, 2004-ben pedig mindössze 0,9 százalék volt, vagyis lényegesen elmaradt az EU-15 mögött. A kutatás, fejlesztés ráfordításainak pénzügyi forrásait tekintve Magyarországon a vállalkozói szektor 45 százalékot képviselt 2003-ban. A kutatásfejlesztésen belül a kísérleti fejlesztések, melyek az Egyesült Államokban és Japánban dominálnak (57–61%), Magyarországon ennél lényegesen kisebb, 35 százalékos arányt képviselnek.

A gazdasági növekedés egyik motorja: a beruházásélénkülés A GDP felhasználási oldalán a beruházások visszaesése Magyarországon többé-kevésbé megegyezett a gazdasági teljesítmény csökkenésével. 1995 után azonban a beruházás vált a gazdaság egyik motorjává. Az 1990-es évtized második felében az export mellett a beruházási piac élénkülése is hozzájárult a magyar gazdaság fellendüléséhez. A beruházások anyag-műszaki összetételében is jelentős változások következtek be. 2000-ben az építési beruházások volumene 25 százalékkal, a gépberuházásoké azonban 75 százalékkal volt magasabb az öt évvel korábbinál. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztás-felhalmozás aránya alapvetően átrendeződött. Az állóeszköz-felhalmozásának, illetve a háztartások fogyasztásának trendje lényegi különbségeket mutat. Míg 2003-ban az állóeszköz-felhasználás – 57 százalékos növekedés mellett –, több

mint másfélszerese volt az 1989. évinek, addig a háztartások fogyasztása e 15 évben mindössze 20 százalékkal nőtt.

A termelékenység A termelés növekedése – a technikai-technológiai megújulás eredményeként – minden évben jelentősen meghaladta a létszámét. A termelékenységet leginkább kifejező egy foglalkoztatottra jutó GDP szintje 15 év alatt Magyarországon másfélszeresére nőtt. 2005-re az 1998. évi szinthez képest a termelés 69,8 százalékkal nőtt, a foglalkoztatottak száma azonban több mint 8 százalékkal esett vissza. A termelékenység tehát közel 85 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi orientáció átalakulása Az 1990-es évek elejének piacszerkezeti változásai a külkereskedelmi forgalom nagyságát is érintették. Az átmenet első éveiben Magyarország kivitelének volumenét némi ingadozással, de alapvetően csökkenő tendencia jellemezte. A behozatal értéke szinte folyamatosan meghaladta a kivitelét. A külkereskedelmi mérleg hiánya egy-egy ország egy-egy évi forgalmától eltekintve gyakorlatilag általánosnak mondható. A 2004-ben csatlakozott országokon belül legkisebb a magyar és a szlovén külkereskedelem relatív hiánya. A külkereskedelem áruszerkezetében az 1990-es évek elejétől 2004–2005-ig végbement változást – a forgalom import- és exportoldalán egyaránt – a gépek és szállítóeszközök javára történt arányeltolódás határozta meg. Magyarország kis, nyitott gazdaság maradt, ezért az export és az import szerepe jelentős. A termékek és szolgáltatások kivitele jellemzően meghaladja a GDP 50 százalékát. A behozatal volumene ennél is nagyobb. A 1989 és 1992 között a KGST összeomlása miatt az e térségbe irányuló magyar export a felére zuhant, s aránya az összes termékkivitelen belül 42 százalékról 23 százalékra csökkent. E piacvesztés hatására nemcsak a közvetlen exportőrök, hanem azok beszállítói is általában csődbe kerültek. A KSH számításai alapján 100 forint rubelelszámolású exportkiesés a tovagyűrűző hatásokkal együtt közel 200 forint termeléskieséssel jár a nemzetgazdaság szintjén. Az 1990-es évek második felében is az export volt a magyarországi fellendülés hajtóereje. A teljes kivitel volumene a rendszerváltás idején mért szinthez képest 2004-re közel háromszorosára emelkedett. A magyar export országcsoportok közötti megoszlása is átrendeződött. Az 1989. évi 44 százalékhoz képest 2003-ban a termékforgalom már több mint 80 százaléka irányult a gazdaságilag fejlett országokba. Ezen belül az EU-15 országok részesedése elérte a 74 százalékot. Ez egyben tükrözi a magyar gazdaság versenyképességi szintjében 15 év alatt bekövetkezett jelentős mértékű növekedését is.

11


2005-ben az EU-25 átlagában az import 64 százaléka realizálódott az unión belül.

A magyar export relációs szerkezetének átalakulása 1990 és 2003 között

Forrás: Forrás: Karsai Gábor: Ciklus és trend a magyar gazdaságban 1990– 2005 között (Közgazdasági Szemle, 2006/6.)

A munka világa Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben a munkaügy területén is alapvető változások zajlottak le. Megszűnt a teljes foglakoztatás, tömegessé vált a munkanélküliség, a népesség gazdasági aktivitása jelentősen csökkent, s szélesedett a gazdaságilag inaktív réteg. 1990 és 2005 között Magyarországon a foglalkoztatottság több mint 20 százalékkal csökkent. (Az 1990-es 4,9 millió helyett 2005-ben csaknem egymillióval kevesebb, mindössze 3,9 millió foglalkoztatottat regisztráltak.) Az első időszakban bekövetkezett, meglehetősen nagy mértékű csökkenés után általában kisebb, évenkénti változások következtek. Az ezredfordulóra azonban többé-kevésbé stabilizálódott a foglalkoztatottsági szint. 2000–2005-ig bár évenkénti hullámzás mellett, de nőtt a foglalkoztatottság. 2005-ben Magyarországon 15–64 éves népességen belül 56,9 százalék volt a foglalkoztatottság rátája. Az Európai Unióban a foglalkoztatottság és a munkanélküliség kérdése kiemelt területté vált, s megfogalmazódott a 70 százalékos foglalkoztatási ráta elérésének konkrét célkitűzése. Magyarországon 1995 és 2004 között a nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 8 százalékról 5,3 százalékra csökkent. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak aránya azonban ez időszak alatt 30,2-ről 32,8 százalékra nőtt. A szolgáltatásban nőtt a foglalkoztatottak aránya. A rendszerváltást követő első években a gazdaság mély, strukturális válságának következményeként a foglalkoztatottak számában bekövetkező visszaesés még a GDP-ét is meghaladta. E területen a visszaesés időszaka is elnyújtottabb volt. A foglalkoztatottság szintje 1997-ben érte el mélypontját. Ekkor a rendszerváltás évéhez képes mintegy

12

negyedével volt alacsonyabb. 1998–2004 között a foglalkoztatottság lassú növekedésnek indult. A munkanélküliség elsősorban a férfiakat érintette, mivel a gazdasági visszaesés főként a férfiakat foglalkoztató ágazatokat sújtotta. Az utóbbi néhány évben fordulat következett be, és a nők munkanélkülisége gyorsabban emelkedett a férfiakénál. 2005-ben a női munkanélküliség meghaladta a férfiakét.

A jövedelem A rendszerváltás gazdaságot és társadalmat átformáló változásai a foglalkoztatottak keresetében is éreztették hatásukat. A rendszerváltás változásokat idézett elő többek között az adó- és bérpolitikában, ami a fogyasztói árak gyors növekedésével párosult. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az elmúlt másfél évtized alatt mindvégig jelentős mértékben nőtt, és az időszak végére a többszörösére emelkedett. Az átlagkereset növekedése az időszak elején nem érte el az áremelkedés mértékét, de az 1990-es évek végére és az új évezred elejére a pénzromlás ütemének visszaesése miatt számottevő reálbér- és életszínvonal-növekedés következett be. A fogyasztói árak A piacgazdaság működésének feltétele a valós árak és árarányok megléte. Ezt az átmeneti gazdaságokban döntően a piaci erők teremtették meg, viszonylag rövid idő alatt, mégpedig nagyarányú általános áremelkedésen keresztül. A kormányzati intézkedések valamennyire – országtól is függően – mérsékelték az infláció ütemét, megőrizve bizonyos, korlátozott körben a hatósági ármegállapítást, valamint az ártámogatások és kiegészítések nem azonnal, hanem fokozatosan csökkentek, illetve szűntek meg. Néhány országban bizonyos, esetenként igen jelentős árkorrekciók már a rendszerváltás előtt történtek. Magyarországon 1988-ban volt – 1953 óta – először kétszámjegyű, 15,5 százalékos az áremelkedés, amit a következő évben 17 százalékos, 1990-ben pedig 29 százalékos növekedés követett. Így az 1980-as évtized folyamán 2,8-szeresére emelkedett a magyar fogyasztói árszínvonal. Az 1990-es évek elején jelentősen gyorsult az infláció, a nagy megrázkódtatást követően 1994–1995-től határozott és jelentős mértékű ütemcsökkenés következett be. Az új évezredben a korábbitól lényegesen eltérő átalakulás figyelhető meg. Az árváltozások jellemzően immár nem a nagy átrendeződés jegyeit hordozzák, hanem elsősorban a mindenkori konjunkturális hatásokat, az ország gazdaságpolitikáját és annak változását, valamint a világpiaci tendenciákat tükrözik. Mindez azt jelzi, hogy az elmúlt másfél évtizedben, kialakultak és megerősödtek a piaci viszonyok

Euro [1990]

és az azok működését biztosító termelői, forgalmi és fogyasztói árak, árarányok.

A humánerőforrás „infrastruktúrájának” néhány eleme Az oktatás Magyarországon 6 év a tanköteleskor. A gyermekek többsége azonban már 3–4 éves korában belép az intézményesült rendszer keretei közé. Magyarországon az óvodába beiratkozott gyermekek aránya a megfelelő korú népesség százalékában kifejezve az 1990-es évek és az ezredfordulót követő években egyaránt viszonylag magas volt, 85–88 százalék között alakult. Az általános tankötelezettség miatt az alapfokú oktatást elkezdők aránya lényegében teljesnek mondható. Az alapfokú oktatás első szintjén a közép-kelet-európai országok közül 2003-ban Magyarországon volt a legalacsonyabb az egy pedagógusra jutó tanulók száma, átlagosan mindössze 11 fő. 1990-től kezdve a középfokú oktatás nappali tagozatán tanuló fiúk és leányok aránya a megfelelő korú népesség százalékában egyaránt emelkedett. 2002-ben a leányok több mint 90 százaléka a fiúknak pedig mintegy 85 százaléka vett részt a középfokú oktatás nappali tagozatán. Magyarországon a rendszerváltást követő időszakban 2003-ig, azaz 13 év alatt a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma megháromszorozódott. 1998 és 2004 között 2,5 százalékról 4,2 százalékra nőtt a hallgatók össznépességhez viszonyított aránya. 2004-ben a megfelelő korosztályú női népesség több mint egyharmada a felsőoktatás nappali tagozatának hallgatója volt. A végzett diplomások legnagyobb hányada társadalomtudományi, gazdasági, jogi diplomával rendelkezik. Viszonylag magas a tanári diplomát szerzők aránya. 2004-ben Magyarországon minden negyedik friss diplomás tanári diplomával rendelkezett. Az egészségügy Kelet-Közép-Európában rövidebb ideig élnek az emberek, mint a kontinens északi, déli, vagy nyugati részén. Magyarországon bár 1990 és 2004 között nőtt a születéskor várható élettartam (nőknél 74-ről kb. 77 évre, a férfiaknál pedig 65-ről 69 évre), ezzel még a régió országai között is a sereghajtók között vagyunk. A halálozáshoz vezető okok élén a keringési rendszerrel kapcsolatos megbetegedések és a rosszindulatú daganatok állnak. Az alkoholfogyasztással összefüggő halálozás Magyarországon, a balti államokat követően, kiugróan magas.

Összefoglalás helyett Az elmúlt másfél évtizedben főként a gazdasági átalakulás szempontjából kiragadott területeken bemutatott tendenciák alapján egyértelműen kirajzolódik a rendszerváltás nehéz-

sége, jelentős visszaesésekkel, majd kisebb növekedéseket követően ismét emelkedést mutató jellege, mégpedig mind a nyolc, illetve tizenegy ma már az Európai Unió tagjaivá vált kelet-közép-európai országok esetében. E tendencia lényege többé-kevésbé független volt a választásokat követően megalakult kormányok politikai összetételétől. Ez utóbbiak a megrázkódtatások intenzitását, mélységét, a folyamatok kilengésekkel tarkított jellegét, a jövedelemtulajdonosok közötti jövedelemelosztás és újraelosztás arányait, a társadalomban kialakult nyertesek és vesztesek arányait és a közöttük kialakult jövedelemkülönbségeket alakíthatták. E tényezők alkotják azonban a gazdasági, politikai stabilitás rövid és hosszú távú feltételrendszerét, a kiegyensúlyozottság mértékét, illetve azt, hogy a rendszerváltással együttjáró sokk következményeként melyik gazdasági szereplő, melyik lakossági réteg számára mikorra válhat kiegyensúlyozottá, „élhetővé” az „új világ”. Összefoglalás helyett szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unió által is oly sokszor elmarasztalásban részesült átalakuló kelet-közép-európai országok esetében nem tekinthető véletlenek egybeesésének a nagy elosztó rendszerek átalakításának napjainkig húzódó megoldatlansága. A jövedelemelosztás és újraelosztás kelet-közép-európai, illetve nyugat-európai szintjeinek összehasonlításánál azok minőségi eltéréseire, tartalmára, illetve az elmozdulások által kiváltott folyamatokra nagy figyelmet kell szentelni. Kelet-Közép-Európában a piac, s mérőfunkciójának hiánya mindent áthatott. A szovjet típusú jövedelemelosztás és újraelosztás rendszerét az ideológiai alapokon kialakított ár- és jövedelemarányok jellemezték. E mesterséges rendszerben a piac liberalizálása gyökeresen más eredményekkel járt, mint a nyugat-európai országok liberalizációs folyamatai. (Az utóbbiakban ugyanis legfeljebb fokozati különbség lelhető fel a liberalizált piac mozgástere és az állami beavatkozás között.) Az amúgy is kis, nyitott gazdaságokba – ha tudatos politikával nem fékezték le azokat – a világpiaci árak hamar begyűrűztek, ami különösen, a politikai okokból mesterségesen alacsonyan tartott alapellátások árszínvonalát emelték meg. A munkajövedelmeket azonban, különösen a rendszerváltást kísérő gazdasági válság körülményei között liberalizált piac, a recesszió munkaerő feleslege lefelé nyomta, melyre az alkalmazott gazdaságpolitika még „ráerősített” azzal, hogy a külföldi tőkét – többek között – épp a képzett, de olcsó munkaerővel kívánta „bevonzani”, s a nemzetközi versenyképesség egyik fő zálogát is ebben látta. A legutóbbi időkig jellemzően elodázott egészségügyi és oktatási-rendszer finanszírozásának átalakítása, piaci jellegűvé tétele alapvetően alakítja át a különböző rétegek számára e szolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségét, illetve szintjét, e területeken is látványossá téve a marginalizálódott rétegek kiszorulását.

13

Euro [1990]

Kopogtatás az európai unió „kapuján” Magyarország kapcsolata az Európai Közösséggel (EK) viszonylag hosszú időre nyúlik vissza. A második világháború után kialakított politikai viszonyok Magyarországot drasztikusan elszakították addigi gazdasági partnereitől. Az Európai Közösség alapításakor a magyar külkereskedelem mindössze 14–15 százaléka realizálódott a hat országgal. Az 1980-as évekre ez az arány még mindig csak 20 százalékra kúszott fel. Az európai uniós tagságot megelőző években azonban már az export 76, az importnak pedig 58 százaléka bonyolódott az EU-15 országaival. Annak ellenére, hogy Magyarország a szovjet politikai tömbbe tartozva a KGST tagja volt, már a hatvanas évek második felében megtette az első, politikailag meglehetősen kockázatos lépéseket az Európai Közösség felé. A magyar közgazdászok egy része már 1953-ban felismerte azt, hogy a kommunizmus építésének szovjet modellje, annak mesterséges jellege hosszú távon nem lesz működőképes. Az 1956-os szovjet megszállás azonban egyrészt egyértelművé tette, hogy Magyarország számára se politikai, se gazdasági kitörés nem lehetséges. Másrészt azonban a politikai vezetés számára lehetőséget adott arra, hogy az életszínvonal emelésére a korábbiakhoz képest nagyobb figyelmet fordíthassanak, valamint arra, hogy a központi tervgazdaság keretei közé reformelemeket kíséreljenek meg beépíteni, azaz piaci elemek is megjelenhessenek a gazdaságpolitika szabályozó rendszerében. Az ún. „Új gazdasági mechanizmus” koncepciójának kidolgozása a 60-as évek közepén gyors lendületet vett, s 1968-ban életbe is léphetett az államszocialista blokkon belül politikai és gazdaságpolitikai értelemben egyaránt nagy jelentőségű reform. Magyarország első hivatalos kapcsolatai néhány mezőgazdasági termék (sertéshús, bor, sajt stb.) árgarancia megállapodásában öltött testet. E termékek így könnyebben kerülhettek Nyugat-Európa piacaira, többletbevétel realizálása

vált lehetővé. A legnagyobb eredményt azonban az jelentette, hogy Magyarország ezen keresztül hivatalos kapcsolatba került az EK szervezetével. 1978-ban a KGST és az EK között megindult kapcsolatfelvételi tárgyalások a 80-as évek elején azonban félbeszakadtak. Magyarország ekkorra már – az ún. helsinki folyamat keretében – az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet egyik résztvevőjévé vált. A 80-as évek közepén Magyarország hivatalos szabadkereskedelmi megállapodást szeretett volna kötni a Közös Piaccal. Ezt a politikai, gazdasági status quót veszélyeztető lépést azonban az EK ekkor nem vállalta. Az EK és a KGST közötti párbeszéd újabb szakaszának keretében a Szovjetunió már hozzájárult ahhoz, hogy az egyes KGST országok közvetlen kétoldalú kapcsolatot létesíthessenek az Európai Közösséggel, melyet a két szervezet 1988-ban közös megállapodásban rögzített. Az Európai Parlament 1986. évi javaslata alapján végül 1987-ben megindulhattak Magyarország és az EK közötti tárgyalások egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötésének lehetőségéről. Az EK és a KGST közötti megállapodás aláírását követően elhárult az akadály Magyarország és a Közös Piac kétoldalú szerződésének megkötése elől. Ezzel lehetővé vált Magyarország számára is a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítése. Alapvetően ezzel vált lehetővé az, hogy a kétoldalú kapcsolatok gyors ütemben fejlődhessenek. A kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást 1988. szeptember 26-án írták alá Brüsszelben. Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában minőségi változást az 1989. évben megindult rendszerváltás folyamata, a többpárti rendszer kialakulása, illetve az 1990. évi választások, s azok eredményei hoztak. Az EU 1989-ben kialakította Magyarország és Lengyelország számára a gazdasági politikai folyamatok felgyorsítását szolgáló Phare- (Poland and Hungary Assistance with Restructuring the Economy) programot.

15

1990 [Kopogtatás az európai unió „kapuján”]

Az Európai Közösség 1990-ben fogadta el, hogy néhány közép-kelet-európai országgal társulási szerződést kössön. 1990. június 8-án Brüsszelben aláírták az Európai Közösségek Bizottsága Budapesti képviseletének megnyitásáról, a diplomáciai kiváltságok és mentességek kölcsönös megadásáról szóló megállapodást. 1991. szeptember 16-án az Európai Parlament ratifikálta az Európai Közösség–magyar és az EK–lengyel Európa Megállapodást, azaz azt a társulási szerződést, melyet az EK tagországoknak is ratifikálásra ajánlott. 1991. december 16-án Brüsszelben az EK és Lengyelország, Magyarország, valamint Csehszlovákia aláírták a Társulási Szerződéseket, az ún. Európai Megállapodásokat, mely 1994-ben lépett életbe, s a tagság elnyeréséig szólt. 1993. június 22-én az Európai Tanács koppenhágai ülésén úgy határozott, hogy azok a közép- és kelet-európai társult országok, melyek ezt kívánták, az Európai Unió tagjai lehettek. A társult országoknak az Európa Megállapodások bilaterális struktúráival párhuzamosan megerősített és kibővített multilaterális strukturált kapcsolatrendszert ajánlottak fel. A társulási szerződés végrehajtására kereskedelempolitikai koncessziók révén gyorsító javaslatokat fogadtak el, s hozzájárulnak, hogy az éves Phare-keret legfeljebb 15 százalékát infrastrukturális beruházásokra lehessen fordítani. A szerződések középpontjában a kereskedelmi rendelkezések álltak, s ezek leginkább az ipari termékek szabad kereskedelmére vonatkoztak. E megállapodás szerint az EK elhárította a kereskedelem előtt álló akadályokat, míg a társult országok erre a lépésre csak néhány év türelmi időt követően kényszerültek. A korlátok lebontása 1995. december végével – a textilipar kivételével – megtörtént. 1994. január 26-án, Budapesten megalakult a Magyarország–EU Társulási Parlamenti Bizottság, az Európai Parlament Magyarország Delegációja és a magyar Országgyűlés EK Ügyek Bizottságának tagjaiból.1994. február1-jén lépett hatályba a magyar–EK társulási szerződés (1994. évi I. tv. A „Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről”).1994. március 7-én volt a Magyar–EU Társulási Tanács alakuló ülése Brüsszelben. Ekkor fogadta el az EU Általános Ügyek Tanácsa (külügyminiszterek tanácsa) az EU és a társult közép- és kelet-európai országok politikai együttműködésre vonatkozó határozatot. 1994. április 1-jén Magyarország benyújtotta az Európai Tanács soros elnökségéhez a hivatalos csatlakozási kérelmét. Az Európai Bizottság ennek alapján néhány napon belül eljuttatta a magyar kormányhoz a kérdőívét, s megtartotta alakuló ülését a Magyar–EU Társulási Bizottság Budapesten. Decemberben az EU soros német elnöksége

16

– Kohl kancellár kezdeményezésére – meghívta a társult közép-kelet-európai államok állam- és kormányfőit a német elnökséget lezáró esseni Európai Tanács ülésére. Ekkor Magyarország memorandumot adott át az unió elnökségének. 1996-ban a Bizottság kérdőívére adott magyar válaszok elkészülnek, s 1997 közepén az Európai Bizottság megjelenteti az országvéleményeket. Az Európai Parlamentnek bemutatták az „Agenda 2000” című dokumentumcsomagot, melyben a Bizottság az agrárpolitika, a strukturális politika és a költségvetési keret alapvető reformja mellett javasolta, hogy 1998-ban az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalások kezdődjenek meg. 1997. december 13-án az Európai Tanács, a Bizottság javaslata alapján, jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások első körébe kijelölt 5+1 államot. 1998. április 24-én szervezték Magyarország első főtárgyalói fordulóját. Ekkor rögzítették a tárgyalások alapelveit és eljárásrendjét, s az átvilágítás ütemét. A tárgyalások három alapelve a következő: – a végleges megállapodás megszületéséig egyetlen részmegállapodás sem tekinthetek véglegesnek, – az egyes részterületeken születő megállapodások nem prejudikálhatták a más fejezeteken belül születő megjegyzéseket, s – az átvilágítás kezdete után születő újabb közösségi joganyagra (pipe-line acquis) megfelelő időben vissza kellett térni. A magyar kormány 1998 szeptemberében elfogadta, majd Brüsszelben át is adta az első 11 tárgyalási álláspontot (tudomány és kutatás, távközlés és információ-technológiák, oktatás és képzés, kultúra és audiovizuális politika, iparpolitika, kis- és középvállalatok, közös kül- és biztonságpolitika, vállalati jog, fogyasztóvédelem, halászat, statisztika). Decemberben Budapesten állapodott meg a kijelölt 5+1 ország abban, hogy 1999. január végéig saját ütemezésben mindenki beadja az első 15 fejezetig átvilágított tárgyalási álláspontokat. A magyar kormány 1999 januárjában az áruk szabad áramlása, a külgazdasági kapcsolatok, a vámunió és a versenypolitika, júniusban a szolgáltatások szabad áramlása, a közlekedés és az adózás, novemberben pedig a mezőgazdaság, a személyek szabad mozgása, a bel- és igazságügyi együttműködés, a regionális politika és a pénzügyi ellenőrzés fejezeteit hagyta jóvá. Októberben az Európai Bizottság kinyilvánította, hogy lehetőséget lát arra, hogy a legfelkészültebb jelöltekkel a tárgyalásokat 2001 végéig lezárják. 2000 novemberében jelent meg az Éves jelentések és a Bővített Stratégiai Dokumentumok, s az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az Éves Jelentést és az Összefoglaló Értékelések helyett első ízben a Bővítési Stratégiai Dokumentumot. Ekkor erősítette meg a Bizottság az egyéni el-

Euro [1990]

bírálás és a teljesítmény szerinti egyéni elbírálás elvét, s állást foglalt a helsinki menetrend betartása mellett. A Bővítési Stratégiai Dokumentumban javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások érdemi szakaszának megkezdéséhez vezető útra és eszközrendszerre is. Néhány nap múlva megrendezték az ún. „luxemburgi hatok” miniszteri találkozóját. Budapesten a külügyminiszterek Közös Közleményt fogadtak el, amely előírta a „csatlakozási tárgyalásokat 2001 végén, legkésőbb 2002 elején le kell zárni”. 2001 novemberében jelentették meg az újabb Éves Jelentések és a Bővítés Stratégiai Dokumentumait. 2002 októberében kiadták Magyarország felkészüléséről szóló újabb Éves Jelentést. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2002. végéig a következő, immár 10 országgal zárják le a csatlakozási tárgyalásokat. A 10 ország: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Az EB szerint ezek az országok várhatóan 2004 elejétől készen állnak az EU-tagságra. Decemberben az Európai Tanács ülésén a 10 tagjelölt országgal lezárták a felvételi tárgyalásokat, s határozatot hoznak, hogy Magyarország – a másik kilenc országgal együtt – 2004. május 1-jén csatlakozik az unióhoz. 2003 januárjában Budapesten megtartotta első ülését az európai integrációs tárcaközi bizottság, melynek feladata az európai uniós csatlakozással kapcsolatos kormányzati teendők és az EU-tagságra való felkészülés elősegítése. Februárban az EU tagországainak állandó brüsszeli képviselői jóváhagyták a 2004-ben taggá váló 10 országgal kötendő csatlakozási szerződés szövegét. A szerződés javasolt szövegét Magyarország is parafálta. Az EB költségvetési kérdésekért felelős tagja Brüsszelben megerősítette, hogy az újonnan csatlakozó országok mindegyike a közösségi költségvetés nettó kedvezményezettje. Februárban elkészült az Európai Bizottság jelentése a csatlakozási tárgyalások lezárásáról, melyben megerősítette, hogy a csatlakozó államok, köztük Magyarország, felkészült az uniós tagságra. Márciusban az EB időközi jelentésben figyelmeztette Magyarországot, hogy a pénzügyi ellenőrzés területén lemaradásai vannak az EU-csatlakozással összefüggésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésében. Általánosságban a Bizottság értékelése szerint „az összkép pozitív, és meglepően alacsony” volt azon területek száma, ahol a tagjelölteknek gyorsítaniuk kellett a felkészülést. Áprilisban Magyarországon megnyílt a 6 milliárd forintos Európa Pályázati Előkészítő Alap (PEA). A Phare-program 55 százalékos és a magyar költségvetés 45 százalékos finanszírozásával létrejött projekt-előkészítő alap (PEA) célja az, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, illetve az Európai Szociális Alapból 2004–2006 között Magyarország lehívhassa az unió támogatásait.

Az Európai Tanács Főtitkársága áprilisban a brüsszeli magyar misszión keresztül megküldte Magyarországnak az EU-csatlakozási szerződés végleges szövegét, s aláírták a Phare 2003. évi nemzeti programjának pénzügyi megállapodását is. Az Európai Parlament megszavazta a 10 új tagország csatlakozását támogató határozatot. Magyarország csatlakozását 522 képviselő támogatta, 23-an ellenezték, 23-an pedig tartózkodtak. 2003. április 12-én Magyarország európai uniós csatlakozásáról rendezett ügydöntő népszavazáson a választásra jogosultak 45,62 százaléka (3 669 252 választópolgár) járult az urnákhoz. Az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka mondott igent a belépésre. Az uniós csatlakozást az érvényesen szavazók 16,24 százaléka (592 690 választópolgár) utasította el. Az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül Magyarország volt a harmadik – Málta és Szlovénia után –, ahol népszavazás döntött az EU-tagságról. Másnap az Európai Bizottság Brüsszelben nyilatkozatban üdvözölte Magyarország európai uniós tagságáról rendezett ügydöntő népszavazás pozitív eredményét. Az Európai Bizottság áprilisban hivatalos levélben értesítette a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalát, hogy a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) első, formai ellenőrzése megtörtént. A dokumentum megfelelt az Európai Unió követelményeinek és elvárásainak. Ezzel hivatalosan megkezdődhettek azok az érdemi tárgyalások, amelyek keretében az Magyarország az NFT konkrét fejlesztési programjairól egyeztetett az EU-val. 2003. április 16-án, az athéni csúcsértekezleten az Európai Unió tagállamai, valamint a 10 csatlakozó ország meghatalmazottjai aláírták a csatlakozási szerződést. Ezzel életbe lépett Magyarország aktív megfigyelői státusa. Májusban az EU 10 újonnan csatlakozó tagállamából Brüsszelbe érkeztek a parlamenti küldöttek, ahol az Európai Parlamentben egy éven át, a teljes jogú tagság elnyeréséig megfigyelőként vettek részt az EP teljes ülésein és bizottságok munkájában. Novemberben az Európai Bizottság jóváhagyta a 2004ben csatlakozó országok felkészülését értékelő országjelentéseit, melyben Magyarországra vonatkozóan megállapították, hogy a jelzett lemaradások behozatalára 2004. május 1-jéig adtak lehetőséget, ehhez azonban az agrárium területén fokozott erőfeszítésre volt szükség. 2004. május 1-jén Magyarország és a többi 9 jelölt ország az Európai Unió tagjává vált. Június 13-án rendezték az első európai parlamenti választást Magyarországon. Július 20-án a kibővült Európa Parlament strassbourgi alakuló ülésével megkezdi ötéves működését a 25 tagállam 732 EP-képviselője. 2004. október 29-én a római ceremónia keretében az EU mind a 25 tagállamának vezetője kézjegyével látta el az alkotmányszerződést.

17

1990 [Kopogtatás az európai unió „kapuján”]

Összegzésként megállapítható: Magyarország számára az 1960-as évek közepének első kopogtatásától 2004. május elsejéig hosszú és rögös út vezetett az európai uniós tagságig. Az Európai Közösség 1989–1990-ben Lengyelországot és Magyarországot találta a leginkább tagságra érett országnak, hiszen ezért épp számukra alakította ki e fejlődésüket elősegítő Phareprogramot. 1996-ban már 5+1 országgal folyt a tárgyalás. Ekkor az EU még mindig az „egyéni elbírálás és teljesítmény szerinti értékelés elvét” képviselte. Ennek alapján még mindig lehetővé

18

vált volna az 5+1 ország közül is a fokozatos felvétel keretében Magyarország korábbi csatlakozása. 2002-ben azonban már tíz országgal folytak a csatlakozási tárgyalások, s megszületett a határozat az együttes 2004. május 1-jével történő taggá válás lehetőségére. Ez a körülmény természetesen az EU számára is lényegesen bonyolultabbá, nehezebbé tette mind a csatlakozási tárgyalásokat, mind az ebből adódó financiális eszközök előteremtését, illetve a 15 ország helyett 2004-től 25, ma pedig már 27 országból álló unió működtetését.

Euro [1990]

A válasz: a phare-támogatás Támogatási formák és programok Az Európai Közösség 1989-ben eredetileg azzal a céllal hozta létre a Phare Előcsatlakozási Programot (Pologne-Hongrie Aid a la Reconstruction Économique), hogy elősegítse a Lengyelország és Magyarország rendszerváltásának keretei között zajló gazdasági-, politikai átalakulást, s hogy e folyamat, a lehető legkisebb zökkenőkkel, gyorsabbá, s visszafordíthatatlanná váljon. Az Európai Közösség ekkor úgy ítélte meg, hogy a közép-kelet-európai rendszerváltó országok közül e két országban már működik a piacgazdaság, s előrehaladott stádiumban tart a politikai átalakulás is. Magyarország 1990 óta kap vissza nem térítendő támogatást az Uniótól pénzügyi és technikai segítségnyújtás formájában. Az előcsatlakozási időszak lényege, hogy a jelölt országok megismerkedjenek az Európai Unióban működő struktúrákkal, intézményekkel, támogatási formákkal, és felkészüljenek a strukturális- és kohéziós alapok támogatásainak fogadására az előcsatlakozási programok segítségével. A Phare-támogatás céljai Az első Phare-programok célja a piacgazdasági átmenet és a politikai demokrácia kiépítésének támogatása volt, mely fokozatosan tolódott el az EU-tagságra való felkészülés, az integrációs folyamat társfinanszírozása felé. Az unió előírásai szerint a Phare-forrásokat az uniós belépést szolgáló intézményfejlesztési feladatokra, illetve beruházások finanszírozására lehetett fordítani. A jogharmonizációhoz kapcsolódó tennivalókat minden tagjelölt állam számára külön keretben határozták meg. Minden tagjelölt országra két-két feladatleltár készült. Az egyik az ún. Csatlakozási Partnerség („Accession Partnership”, AP), a másik a Közösségi Vívmányok Átvételének Nem-

zeti Programja („National Programme for the Adoption of the Acquis Communautaire” rövidítve: ANP). A Phare-programok és fő jellemzői: 1. Intézményfejlesztési programok egyrészt segítették a közösségi joganyag átvételét, s támogatták azon intézmények kiépítését és megerősítését, melyek a harmonizált magyar jogszabályoknak és a közvetlenül alkalmazandó uniós normáknak az alkalmazásáért, betartásáért és ellenőrzéséért felelősek. E programok keretében a demokratikus intézmények, a közigazgatás és az olyan szervezetek adaptálására, illetve megerősítésére kerülhetett sor, melyek a közösségi jogszabályok bevezetéséért és végrehajtásáért felelősek. Az integrációs folyamat nem csak a csatlakozásra váró országok jogrendszerének a közösség jogrendszeréhez való közelítését jelentette, hanem e jogszabályok hatékony végrehajtását is. Magában foglalta ugyanakkor a vonatkozó strukturális kérdések, emberi erőforrások és vezetői képességek fejlesztését is. Az intézményfejlesztés a köztisztviselők, közhivatalnokok, szakemberek és a magánszféra szereplőinek képzését és megfelelő eszközökkel történő ellátását is jelentette: a bíráktól a pénzügyi ellenőrökön keresztül a környezetvédelmi felügyelőkig és statisztikusokig. A Phare-pénzalapok megközelítőleg 30 százaléka az intézményfejlesztési feladatok végrehajtását szolgálta, különösképpen a „twinning-program” mechanizmusán keresztül. Az intézmények körét a tagjelölt ország jelölte ki, s rögzítette – többek között – az ANP-ben. A kijelölt intézmények, melyek minisztériumok, kormányhivatalok, központi- és regionális szervezetek, bíróságok, az ügyészség, rendvédelmi szervezetek lehettek, az ANPben rögzített célokra használhatták fel a Phare-segélyeket, mégpedig kizárólag a feltételeknek megfelelő, sike-

19

1990 [A válasz: a phare-támogatás]

20

res pályázatokra. Az intézményfejlesztés kategóriájába a következő három tevékenység tartozott: – Társintézményi (twinning) program. E program keretében egy magyar szerv egy hozzá hasonló feladatot ellátó tagállami hivatallal, minisztériummal kötött együttműködési megállapodást. A társintézményi program központi elemeként a tagállambéli hivatal egy vagy több munkatársát – előcsatlakozási tanácsadóként (Pre-Accession Adviser, PAA) – 12–18 hónapra Magyarországra küldött azért, hogy a partnerszervezet munkatársainak felkészítését a helyszínen szervezze és koordinálja; – a kedvezményezett szervezet rövid távú szakértői tanácsadást is igénybe vehetett, – képzési programokat szervezhetett, melyeket jellemzően az előcsatlakozási tanácsadó segítségével alakítottak ki, s hajtottak végre. 2. Beruházási programok – Az EU-joganyag alkalmazásához jelentős technikai háttérre, berendezésekre, esetenként még új épületekre is szükség volt. A programok keretében főként számítógépes hálózatok, speciális laboratóriumi és mérőberendezések, kommunikációs eszközök beszerzésére nyílt lehetőség. Az építési projektek között 1998 óta a határellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések (vám-, állat- és növényegészségügyi létesítmények) szerepeltek kiemelt helyen. E programok, az intézményfejlesztéshez kapcsolódó beruházásokon kívül, kifejezetten a strukturális alapokra való felkészülést szolgálták. 3. A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok célja, az EU regionális politikájához hasonlóan, a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése volt. E programok Phare-támogatásból történő finanszírozására 2000 óta volt lehetőség. A gazdasági és szociális kohézió erősítésének keretébe tartozó programok már közvetlenül az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap csatlakozás utáni működtetését segítették elő. 4. A nemzetközi (multi-beneficiary) programokra, melyek minden tagjelölt ország számára elérhetők voltak, a támogatást Brüsszel pályázati alapon vagy előre meghatározott kvóták alapján osztotta el az egyes országok között. Mivel a csatlakozási felkészülés minden államban önálló programok szerint zajlott, a nemzetközi programok 1998 óta visszaszorulóban voltak, s a támogatások egyre inkább az adott ország fejlesztési céljaihoz, területeihez illeszkedtek. 5. Az ACCESS-program az 1993–1999 között működő Phare LIEN- és Partnership-programokat váltotta fel. Célja a civil társadalom fejlődésének támogatása a tíz középkelet-európai tagjelölt országban. Az ACCESS3-program

azon projekteket részesítette társfinanszírozásban, melyek a közösségi joganyag (acquis) alkalmazásához és átvételéhez kapcsolódtak, illetve a legfontosabb szociális igényekre reagáltak. A program azokat a tevékenységeket támogatta, melyek a közösségi joganyag alkalmazásához és érvényesítéséhez kapcsolhatók, így a környezetvédelem, a társadalmi és gazdasági fejlődés, illetve a szociális szférában4. Az ACCESS-programban a Magyarországon hivatalosan regisztrált társadalmi (civil) szervezetek, illetve partnerként a Phare-tagjelölt országokban, illetve az Európai Unió tagországaiban tevékenykedő szervezetek pályázhattak. Helyi önkormányzatok, regionális hatóságok partnerként vagy társfinanszírozóként vehettek részt. Profitorientált szervezetek partnerként nem, csak alvállalkozóként kapcsolódhattak e program keretében finanszírozott pályázatokba. 6. A határ menti együttműködés programja (Cross-border Co-operation – CBC) az unión belül sikeresen működő INTERREG mintájára nyílt meg az EU külső határain. E programok fő feladata a határ menti területek gazdasági és kulturális kapcsolatainak erősítése, a területfejlesztési elképzelések kölcsönös összehangolása volt. A programok keretében többek között a határ menti területek közös környezet- és természetvédelemére, turisztikai, infrastrukturális beruházásokra és humánerőforrás-fejlesztésére nyílt lehetőség. A CBC tehát az egyes országokon belül megvalósuló területfejlesztési programokhoz hasonló komplex együttműködés. Intézményés gazdaságfejlesztési összefüggésrendszere a „nemzeti” programokéhoz teljesen hasonló. Nemzetközi jellegénél fogva azonban sok szempontból alkalmasabbnak tűnt a struktúrapolitikai felkészülés intézményi támogatására. A területfejlesztési programok célja a szubszidiaritás elvének erősítése, a helyi szereplők fokozott bevonása volt. A programok decentralizációja és a hatékonysága közötti ös�szefüggés ezért épp a területfejlesztésben volt a legerősebb. A CBC-program szabályzata 1999-ig csak a tagjelölt országok és a tagállamok közös határai mentén tette lehetővé a programban való részvételt. Magyarország azonban Ausztria mellett önálló CBC-programot működtethetett Szlovákiával, Romániával és Szlovéniával is. 7. A Közösségi Programokat („Community Programmes”) az EU tagállamai saját maguk számára alakították ki a fejlesztés különböző területein. E programokba fokozatosan kapcsolódhattak be a közép-kelet-európai társult államok is. A részvétel feltétele azonban egy országonként változó, belépési díj („entry ticket”) befizetése volt. Phare-támogatásból e belépti díj felét lehetett finanszírozni. Az elmúlt években Magyarország, főként kulturális,

3 Pl. helyi és regionális fejlesztés; fogyasztói érdekek védelmének elősegítése, szövetkezeteket, önsegélyező egyesületeket és más társadalmi-gazdasági szereppel bíró szervezeteket képviselő szövetségek erősítése; munkavállalók jogainak védelme és a társadalmi párbeszéd elősegítése stb.

4 Pl. a társadalom perifériájára szorult csoportok (kisebbségek tagjai, fogyatékosok, idősek, hajléktalanok, kallódó vagy bántalmazott gyerekek, írástudatlanok, munkanélküliek, alkohol- vagy kábítószerfüggők, AIDSben szenvedők; a bántalmazottak stb. társadalmi reintegrációja, hosszú távú egészségügyi és szociális támogatási formák kialakítása; a hátrányos helyzetű nők támogatása,

Euro [1990]

oktatási és képzési programokban vett részt. (Socrates, Leonardo, Youth for Euróope, az Unió 5. Kutatási és Fejlesztési Keretprogramja) Az 1990 és 2004 között igénybe vett Phare-támogatások rendszerében alapvetően két időszak különböztethető meg. Az első, egy évtizedet felölelő szakasz 1990-től a 2000-ig terjedő éveket foglalta magában. A kedvezményezett országok kettőről tizenháromra bővülését követően az eredeti cél, Lengyelország és Magyarország piacgazdaságának és demokratikus intézményrendszerének fejlesztése, jelentősen módosult, s a támogatás rendszere is szélesebb körűvé vált. Bár a támogatási rendszer első 10 évében is sok módosítás történt, s az sem tekinthető homogénnek, mégis e két szakasz különül el leginkább egymástól. Az Európai Közösség Agenda 2000 című dokumentumában rögzített alapelvek határozták meg a Phare-támogatások rendszerét egészen a nyolc kedvezményezett ország 2004. évi teljes jogú európai uniós taggá válásáig. Mivel a Phare-támogatások az uniós tagságra való felkészülést szolgálták, az Európai Bizottság által készített éves jelentésekben az e téren történt előrehaladás, illetve elmaradás az elemzések kiemelt fontosságú részét alkották. Ezért a Phare-támogatások időszakáról szóló összegzésben is különös hangsúlyt érdemelnek a Magyarország EU-tagsági felkészülésére vonatkozó észrevételek.

Az Európai Bizottság értékelése, 1999 1999-ben a Phare volt a magyar előcsatlakozási stratégiát segítő fő pénzügyi eszköz. A program csatlakozáscentrikus, a támogatást a Csatlakozási Partnerség azon prioritásaira összpontosítja, amelyek segítik a tagjelölt országokat a koppenhágai kritériumok teljesítésében. A Phare-juttatások mintegy 30 százalékát használják az „intézményfejlesztés” céljaira (azaz támogatják az országokat abban, hogy fokozottabban képessé váljanak az uniós acquis megvalósítására. A fennmaradó 70 százalékot használják az acquis-nak megfelelő infrastruktúra biztosításához szükséges beruházások finanszírozására és a gazdasági és szociális kohézió – ezen belül a fontos gazdasági ágazatok szerkezetátalakításának hatása – erősítésére. A Phare-program az 1990–1999 időszakra 1030 millió eurót irányzott elő Magyarország számára. Az 1999. évi magyarországi Phare-program előirányzata 102,87 millió euró, és az alábbi prioritásokra koncentrál: – a romák iskolai és foglalkoztatottsági integrációja (5 millió euró), – az intézményi és közigazgatási kapacitás növelése, a pénzügyi szolgáltatások felügyelete, az adózás, a vámügy, a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén (35,2 millió euró),

– a kis- és középvállalkozások támogatására (6,2 millió euró), – az igazságügyi és a belügyi együttműködés erősítése (határőrizet és -ellenőrzés, a szervezett bűnözés elleni harc, vízum és idegenrendészet) (13,6 millió euró), – infrastrukturális- és közlekedési beruházások (20 millió euró), – közegészségügyi laboratóriumok fejlesztése (8 millió euró), – részvétel a különböző közösségi programokban (10,87 millió euró) és a Tempus-programban (4 millió euró). További 10 millió eurót irányoztak elő az Ausztriával, 5 millió eurót a Romániával, 2 millió eurót a Szlovákiával folytatott határokon átnyúló együttműködésre. Magyarország részt vesz és profitál az olyan Phare-finanszírozású több országot érintő horizontális programokból, mint a TAIEX, a Kis- és középvállalkozási Program és az Átfogó Infrastrukturális Beruházások. 1990 óta a Phare támogatást nyújtott a gazdasági átalakító és szerkezetátalakítási reform fő területein. Formailag ez elsősorban technikai segítségnyújtást jelentett, és elsődlegesen az intézményépítésre és szerkezetfejlesztésre fordították. A Phare-forrásokat növekvő mértékben használták fel a kormány által alapvetőként meghatározott beruházási prioritások támogatására, melyek nélkülözhetetlenek a gazdaság alapvető, középtávú szerkezetátalakításához. A Phare hatékonysága általában véve kedvező volt. Számos olyan fontos területen történt meg a tényleges know-how átadás, hiánypótló berendezések és pénzügyi források átadása, mint az ipari szerkezetátalakítás, a privatizáció, a kis- és középvállalatok fejlesztése, a kereskedelmi és befektetési támogatás, energia, ingatlan-nyilvántartás. A mezőgazdaságnak és a kis- és középvállalatoknak nyújtott Phare-támogatás eredményeképpen kidolgozták az ágazati stratégiát, és megkezdődött az ágazat vállalkozásait szolgáló lényegi intézményi és pénzügyi mechanizmusok kiépülése. A Phare fontos szerepet játszott például: – a mezőgazdaságban, ahol támogatta a Mezőgazdasági Garanciahitel Alap létrehozását (20 millió euró). Ez az alap garanciát nyújt a közép- és hosszú távú kölcsönök folyósításához a kis- és középvállalatok számára, amelyek egyébként nélkülözik a biztosítékot az alapvető mezőgazdasági, kereskedelemi, ipari és szolgáltatási tevékenység fejlesztéséhez. Az alap több mint 1200 kis- és középvállalkozási tevékenységhez nyújtott biztosítékot, és ezzel megoldódott pénzügyi konszolidálódásuk. – a szállítási ágazatban, beruházási projektek társfinanszírozásával a Phare hozzájárult a kormány ambiciózus beruházási programjához, mely jelenleg szigorú költségvetési megszorításokkal néz szembe. A hazai és a külföldi források együttes igénybevételével nagyszabású, 30 ezer

21


kilométeres hazai autópálya-hálózat és a járműforgalom 70 százalékának felújítására kerülhet sor. – a privatizáció és a szerkezetátalakítás területén a Phare támogatást nyújtott a szerkezetátalakítás módszertani fejlesztéséhez és a vezető iparvállalatok átalakításának előkészítéséhez. Ezzel a Phare 15 ezer egyébként megszüntetésre ítélt munkahely megőrzéséhez járult hozzá. A Phare-alapok kezelésének rendszerét 1998-ban és 1999-ben átalakították annak érdekében, hogy a Pharetevékenység tempóját, hatékonyságát, eredményességét és átláthatóságát javítsák. A Phare-támogatás kezdettől fogva decentralizált alapon valósult meg. A partnerország hatóságai vállalták a szerződéskötés felelősségét és a támogatás kifizetését. Az Európai Közösség pénzügyi szabályzata mindazonáltal előírja, hogy a Bizottság felügyelje a szerződéskötési eljárást, és még mielőtt érvénybe lépnének, láttamozza mindazokat a szerződéseket, amelyeket a partnerország írt alá, és a Phare finanszíroz. A Phare-, a SAPARD- és az ISPA- támogatás koordinálásának szabályozása, melyet 1999 júniusában hagytak jóvá, biztosítja a Bizottság számára, hogy áttérjen a szerződéskötés utólagos (ex post) ellenőrzésére ott, ahol a Bizottság megítélése szerint a partnerország pénzügyi ellenőrzése elégséges. Egyidejűleg a Phare-programok megvalósítása racionalizálásának érdekében a Bizottság a szerződéskötésekért vállalt felelősség jó részét átruházta a tagjelölt országokban működő képviseleteire. Az átláthatóság és a finanszírozás szétaprózódásának megakadályozása érdekében Magyarországon racionalizálták a Phare-programok megvalósításának struktúráját. Az olyan működőképes intézmények és végrehajtó szervek lehető legszélesebb körű bevonása, melyek a csatlakozást követően a közösségi alapokból finanszírozott programok megvalósításának menedzseléséért lesznek felelősek, csak növeli a tagjelölt országok felelősségét. Az 1998 decembere óta a Magyar Államkincstáron belül működő Nemzeti Alap az a központi egység, amelyen keresztül a Phare- és más EU-alapokat folyósítják. A Nemzeti Alap átfogó felelősséget visel a pénzügyi menedzseléséért és azért, hogy tiszteletben tartsák a Phare odaítélésének szabályait, a jelentési és finanszírozási feladatokat és hogy legyen megfelelő projekt-információs rendszer. A pénzügyi igazgatás, a könyvelés és a kifizetés fokozott átláthatósága és jobb megismertetése céljából az Államkincstáron belül felállításra került a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység is. A Phare beruházói oldalát tekintve Magyarországon korlátozott számban elkezdték a végrehajtó irodák felállítását, melyek feladata lett az egyes projektek végrehajtása. A 2000–2006-os időszakban a tagjelölt országok előcsatlakozási támogatását több mint kétszeresére emelik.

22

A Phare-programmal párhuzamosan a támogatás 2000-től kezdve kiterjedt a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre (SAPARD) és egy strukturális eszközre (ISPA), amely prioritást ad, a Kohéziós Alaphoz hasonló intézkedéseknek a környezetvédelem és a közlekedés terén. A 2000–2002 években az összes rendelkezésre álló pénzügyi támogatás évente 96 millió euró lesz a Phare részéről, 38,1 millió euró a SAPARD és 70–100 millió között az ISPA részéről. A tagjelölt országok előtt álló egyik legfontosabb kihívást az jelenti, hogy meg kell erősíteniük az acquis végrehajtására és betartatására alkalmas közigazgatást. Az Európai Bizottság jelentős emberi és pénzügyi erőforrások mozgósítását javasolta erre a célra azzal, hogy kialakítják az államigazgatás és hivatalok közötti együttműködést. A társintézményközi (twinning) céljaira nyújtott Phare-támogatás eddig elsősorban a prioritást élvező mezőgazdaság, a környezetvédelem, a központi bevételek, a bel- és igazságügy és a strukturális alapokra való felkészülés területére koncentrált. Németország vezet egy, a Közös Mezőgazdasági Politika végrehajtását segítő projektet, és Spanyolországgal együtt segít a strukturális és agrárkörnyezet-védelmi fejlesztési rendszer kialakításában. Ezek a környezetvédelmi projektek kiterjednek a környezetvédelmi tárgyú jogharmonizációra, a Központi Környezetvédelemi Alap létrehozására és irányítására, és a Habitats Rendelet végrehajtására. Pénzügyi téren Franciaország keretprojekteket az állami támogatások monitoring rendszerének kidolgozására, a külföldi segélyek ellenőrzésére, Ausztria és Nagy-Britannia pedig az adórendszer adaptálásán dolgoznak magyar partnereikkel. A bel- és igazságügyi együttműködési projektek felölelik a szervezett bűnözés elleni harcot, a menedékjog és a menekültügy kezelésének fejlesztését, a határellenőrzés és határőrizet ügyét és a rendvédelmi szervek képzését. Folynak a munkálatok továbbá az egységes piac területén, nevezetesen brit, svéd és francia partnerekkel fejlesztik a piacfelügyeleti rendszert, valamint a termékvizsgáló és -tanúsító szervek felállítását. Franciaország kezel egy regionális fejlesztési rendszert kialakító és egy előcsatlakozási strukturális támogatást előkészítő projektet. A Phare 1999 program keretében hat projekt foglalkozik a twining-gel, melyek kiterjednek a mezőgazdasági statisztika, a pénzügyi szolgáltatások felügyelete, a közbevételek kezelése, az adóharmonizáció, a menedékjog és a közegészségügy területére. 1999 szeptemberében Magyarország módosította közbeszerzési törvényét, mely szerint az olyan projektek, amelyeket EU-alapokból társfinanszíroztak, kikerülnek a nemzeti preferencia klauzula hatálya alól. A nemzetközi segélyek és alapok felhasználásának ellenőrzése minden támogatásban részesülőre vonatkozóan,

Euro [1990]

beleértve a regionális és helyi szintet is, 1998 végén egy új monitoring rendszer került bevezetésre a különböző külföldi támogatási programok és azok társfinanszírozásának nyomon követésére. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Bizottság pénzügyi ellenőrzési igazgatósága között létrejött együttműködési megállapodás eredményeképpen 1997 decemberében vollt Budapesten az első közös pénzügyi ellenőrzés. Magyarországon folyamatosan halad a belső pénzügyi ellenőrzés harmonizációja központi szinten, azonban további intézkedések szükségesek a képzett személyi állomány és megfelelő technikai háttér biztosítása érdekében. Kiemelt figyelmet kell szentelni a regionális és helyi pénzügyi ellenőrző egységek létrehozására és megerősítésére, különös tekintettel az előcsatlakozási alapokból érkező támogatások felhasználására. Minden minisztériumban számos további kérdés tisztása szükséges, mint az általános pénzügyi felelősség, intézkedések szabálytalanságok esetére és a belső ellenőrzési szervek függetlensége. Magyarországnak elégséges költségvetési és adminisztratív forrást kell rendelkezésre bocsátani a regionális területfejlesztés és a környezetvédelem terén, hogy e területek képessé váljanak az EU pénzügyi támogatásának igénybevételére, a monitoringra és ellenőrzésére. További önállóságot kellett biztosítani az olyan hatóságok számára, mint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Hírközlési Főfelügyelet. Az új ESF szabályozásból következően az alap európai szinten az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításának eszköze lesz. Ennek értelmében a két közreműködő minisztériumnak igen szoros együttműködésben kell tevékenykednie. Mindig világosan elkülönülnek a nemzeti költségvetési juttatások a Phare-támogatástól és a nemzetközi pénzügyi intézmények várható hozzájárulásától.

Az Európai Bizottság éves jelentése, 2000 2000 januárjától három, az Európai Unió által finanszírozott előcsatlakozási eszköz segíti Közép-Európa csatlakozni kívánó országait, a csatlakozást megelőző felkészülésükben: a Phare-program; a SAPARD, amely mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást nyújt; továbbá az ISPA, amely infrastrukturális projekteket finanszíroz a környezetvédelem és a közlekedés területén. E programok támogatásainak súlypontjait elsősorban a Csatlakozási Partnerség prioritásai képezik, amelyek a tagjelölt országokat segítik a tagsági kritériumok teljesítésében. A 2000–2002 közötti években Magyarország teljes pénzügyi támogatása évente 96 millió euró lesz a Phare-program keretében, 38,7 millió euró a SAPARD- és 87,7 millió euró az ISPA-programokból.

A Phare-program 1989 óta nyújt támogatást Közép-Európa országainak, segítve ezeket a nagymértékű gazdasági szerkezetátalakítás és a politikai változások időszakában. A „csatlakozás előtti” súlypontját a program 1997-ben kapta válaszként arra, hogy a luxemburgi Európai Tanács elindította a bővítési folyamatot. A Phare Közép-Európa csatlakozni szándékozó országainak támogatást biztosít a Közösségi Vívmányok átvételéhez szükséges intézményfejlesztéshez, a szabályozási infrastruktúra erősítésére irányuló, valamint a gazdasági és szociális kohéziót szolgáló beruházásokhoz. Ez a támogatás a technikai segítségnyújtás társfinanszírozását, a társintézményi (twinning) együttműködést és az ezekhez kapcsolódó beruházási projekteket foglalja magában, segítve a Közösségi Vívmányok átvételét, valamint az alkalmazásukhoz és érvényesítésükhöz szükséges intézmények megerősítését vagy létrehozását. Ugyancsak segíti a tagjelölt országokat abban, hogy kifejlesszék azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek a csatlakozást követően szükségesek a strukturális alapok felhasználásához, amelyet korlátozott számú, regionális vagy tematikus intézkedések segítenek (beruházási és támogatási programok). A Phare-támogatás mintegy 30 százaléka az „intézményfejlesztés”, míg 70 százaléka a beruházások finanszírozását szolgálja. Az 1990–1999 közötti időszakban a Phare-program 1030 millió eurót biztosított Magyarország számára. A 2000. évi Phare-program révén Magyarország 65 millió euró nemzeti keretet kapott, amelyet 9,8 millió euró egészít ki a 2000. évi tartalékból, az alábbi prioritásokra koncentrálva: 1. prioritás: politikai kritériumok, 2. prioritás: mezőgazdaság, 3. prioritás: környezetvédelem, 4. prioritás: határellenőrzés, 5. prioritás: szociális ügyek, 6. prioritás: igazságszolgáltatás – intézményfejlesztés, 7. prioritás: strukturális politika, valamint a gazdasági és szociális kohéziót szolgáló beruházások. További 19 millió eurót kaptak a határ menti együttműködési (CBC) programok: 10 millió eurót az Ausztriával való együttműködés programja, 5 millió eurót a Romániával, 2 millió eurót a Szlovákiával és 2 millió eurót a Szlovéniával való együttműködés. Magyarország résztvevője és haszonélvezője a Phare által finanszírozott, több országot érintő horizontális programoknak is, mint például a TAIEX és a Kis- és középvállalkozások Pénzügyi Kerete. Ezen kívül Magyarország részt vesz a következő Közösségi Programokban: a Harmadik Többéves Programban a kis- és középvállalkozások számára; Nők és férfiak esélyegyenlősége; az EK 5 kutatási- és fej-

23


lesztési keretprogramjában; az 5. Euróatom kutatásfejlesztési keretprogramban; a Save II. programban; a Rák elleni programban; a Kábítószer-függőség elleni programban; az Egészségfejlesztés és az AIDS elleni küzdelem; Leonardo, Socrates és az Ifjúság programban. Magyarország részvételi szándékát jelezte a Kultúra 2000 programban, és lépéseket tett a részvételhez szükséges felkészülésre. Magyarországnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkájában való részvételéről az ez irányú tárgyalásokat követően létrejött a megállapodás. E megállapodás 2001 elejére előirányzott ratifikációjával és hatályba lépésével Magyarország az ügynökség tagjává válik. A Phare összességében kedvező hatást fejtett ki. Számos fontos területen zajlott le know-how, berendezések és pénzforrások hatékony kihelyezése, mint például az ipar szerkezetátalakítása és a privatizáció, a kis- és középvállalatok fejlesztése, kereskedelemfejlesztés és beruházásösztönzés, környezetvédelem, energiaszektor, földnyilvántartás és a szakképzés terén. A Phare-támogatás hozzájárult az ágazati stratégiák és lényeges intézményi struktúrák fejlesztéséhez. A Phare-program eredményei Magyarországon jól érzékelhetőek egy sor szektorban, így: – a mikrohitelek terén a Phare Mikro-hitel program több mint 10 000 kisvállalkozást segített az utóbbi időben. A mikro-hitelprogram ezáltal hozzájárult az egészséges üzleti környezet kialakításához, és ott teremtett munkahelyeket, ahol arra a legnagyobb szükség volt (15 millió euró); – a szakképzéseket illetően mintegy 250–300, a regionális fejlesztés területén dolgozó szakember részesült képzésben a projektmenedzsment terén, különös tekintettel az EK követelményekre. Ez a kezdeményezés jó alapot teremtett a közigazgatás számára a jövőbeni strukturális alapok kezelésére való felkészüléshez (3 millió euró). 1998-ban és 1999-ben valósult meg a Phare lebonyolítási rendszerének reformja, annak érdekében, hogy javuljon a Phare-ral kapcsolatos tevékenységek gyorsasága, hatékonysága, eredményessége és átláthatósága. A legutóbbi, 2000. évi Phare Áttekintő Tájékoztatás továbbfinomítja a lebonyolítás alapstruktúráit azzal a céllal, hogy azok jobban kapcsolódjanak a csatlakozáshoz és a strukturális alapokhoz. Először is, 2002-től lehetővé válik a lebonyolítás teljes decentralizálása, amennyiben teljesülnek a 1266/99. számú Koordinációs Rendeletben előírt szigorú feltételek. Másodszor, lehetőség lesz áttérni a többéves Phare-programozásra, ha az ehhez szükséges stratégiák rendelkezésre állnak. Harmadszor, az 1997-től érvényesülő irányzat folytatódik: a képviseletek szerepének növekedésével és az eljárások további ésszerűsödésével. Végezetül a lebonyo-

24

lításnál nagyobb súly helyeződik a Phare-projektek hatásának erősítésére az intézményfejlesztésben, az EU-elvárások teljesítésében, valamint a gazdasági és szociális kohézió érdekében szükséges beruházásoknál. Magyarország esetében a kormányzati szervezetek közötti jó együttműködés eredményeként 2000 szeptemberére megszűnt a korábbi években kialakult elmaradás, és a programok sínre kerültek lehetővé téve maximális hasznosításukat. A tagjelölt országok számára az egyik fő kihívás a továbbra is közigazgatási kapacitásuk növelése a Közösségi Vívmányok alkalmazása és érvényesítése érdekében. 1998 óta az Európai Bizottság jelentős emberi és pénzügyi erőforrások mozgósítását javasolta abból a célból, hogy ezek az országok segítséget kapjanak e téren, a közigazgatás és a hatóságok közötti társintézményi (twinning) együttműködésen keresztül. A tagállamok jelentős szaktudása a tagjelölt országok rendelkezésére áll köztisztviselők hos�szú távú kihelyezésével és az ezekhez kapcsolódó rövid távú szakértői kiküldetésekkel. Az EU-tagállamok erőteljes támogatásának és részvételének köszönhetően 107, a Phare’98 által finanszírozott ikerintézményi partnerség működik valamennyi tagjelölt ország és csaknem az összes tagország részvételével. A Phare’99 keretében további 107 projekt végrehajtása van folyamatban, s a Phare 2000. évi programok is további 129 társintézményi együttműködés projektet tartalmaznak. Kezdetben a társintézményi együttműködések elsősorban a legfontosabb ágazatokban, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben, az államháztartás, a bel- és igazságügyek, továbbá a strukturális alapokkal kapcsolatos felkészülés területén összpontosultak, végül a Közösségi Vívmányokhoz kapcsolódó valamennyi szektort átfogták. Magyarországon az 1997. és az 1998. évi programok keretében 17 ikerintézményi együttműködési projekt végrehajtása folyik. További 6 projekt megvalósítása az 1999. évi program keretében rövidesen megkezdődik, s 8 további projektet terveznek a 2000. évi programban. A folyamatban lévő projektek többek között a következő területeken valósulnak meg: a mezőgazdasági szektor (az információs rendszer, illetve a strukturális és az agrár-környezetvédelmi fejlesztési programok tervezésének támogatása), az államháztartási szektor (a magyar adórendszer harmonizációja, az állami támogatások és a külföldi segélyek ellenőrzése), bel- és igazságügyek (bűnözés elleni harc, menedékjog és menekültek, határellenőrzés, jogalkalmazó szervek képzése). Ezen túlmenően a társintézményi együttműködési segítség rendelkezésre áll az előcsatlakozási segélyek (ISPA és SAPARD) felhasználására való felkészüléshez, és a vizsgáló és tanúsító szervezetek, továbbá a piacfelügyeleti rendszer

Euro [1990]

intézményfejlesztéséhez. Az 1999. évi Phare társintézményi együttműködési projektekben kiemelt témák voltak: mezőgazdasági statisztika, a menedékjogot kérőkkel és menekültekkel való egyenlő és gondos bánásmód, kémiai biztonság, adórendszer harmonizációja, kormányzati számvitel és a migráns munkások szociális biztonsága. Magyarországon kiigazították a strukturális alapok végrehajtására vonatkozó jogi kereteket. A Területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény 1999. októberi módosítása megerősítette a 7 NUTS II. szintnek megfelelő regionális fejlesztési tanács létrehozását és meghatározta feladataikat a programkészítés és a regionális fejlesztési programok végrehajtása folyamatában. A regionális fejlesztési ügynökségeknek, a tanácsok munkaszervezeteinek további erősítésére került sor létszám és képzés biztosításával. Magyarország a programozás kapcsán számos kezdeményezést tett: nemzeti szinten a Gazdasági Minisztérium elkészítette a gazdaságfejlesztést szolgáló Széchenyi-tervet. 2000. áprilisban a kormány jóváhagyta az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Tervet (PNDP). A terv az első lépést jelenti egy átfogó és részletes, a strukturális alapok alapelveinek megfelelő Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásához. A következő lépésben az elemzések és a javaslatok közötti kapcsolódásokat szükséges erősíteni. Ugyanez a koordináció szükséges a Széchenyi-tervvel való jobb összehangolás érdekében. A PNDP három célrégiót jelöl meg (a NUTS II. szintnek megfelelően), melyek a Phare-programból, továbbá központi és helyi forrásból kaptak támogatást integrált regionális fejlesztési programok végrehajtásához és a strukturális alapokra való felkészüléshez. A három célrégió Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld volt. A strukturális alapok és a Kohéziós Alap működtetéséhez szükséges végrehajtói kapacitások mind központi, mind regionális szinten további jelentős fejlesztéseket igényelnek, a már említett stratégiai álláspont figyelembevételével. Létre kell hozni a Bizottság által Magyarországnak és a regionális végrehajtási szinteknek nyújtott EU-források pénzügyi irányítása és ellenőrzése további decentralizációjának megfelelő eljárásait. A Miniszterelnöki Hivatal Segélykoordinációs Titkársága lett felelős az előcsatlakozási támogatások (Phare, ISPA, SAPARD) általános koordinációjáért. Az EU előcsatlakozási alapjaiból származó támogatások kezelését a Nemzeti Alap a Kincstár keretében végzi, kiegészítve a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egységgel (CFCU). A támogatások programozására, végrehajtására és monitoringjára szolgáló közigazgatási kapacitás fejlődött. Azonban a 2000-re elkészült Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv minősége egyenetlen volt, és nem volt összhangban a Magyarország által használt egyéb hasonló tervekkel, például a gazdaság fej-

lesztésének Széchenyi-tervével. További javulás szükséges annak érdekében, hogy ezekből a dokumentumokból létrejöhessen a strukturális alapok hatékony felhasználásához szükséges tervezési kapacitás. A Phare végrehajtásának terén Magyarországon a helyzet a közelmúltban jelentősen javult. Az első programokkal kapcsolatos lemaradások és problémák nagyrészt megszűntek. Az 1999-es program végrehajtása terv szerint halad. A 2000-es programot már a tagjelöltek közül elsőként hagyták jóvá. Jogos a Phare-végrehajtás új és jelentősen feljavult szakaszáról beszélni.

A támogatás odaítélésének jóváhagyás- és feltételrendszere 2000–2006 2000-től folytatódott a programvégrehajtás „decentralizációja”. Ez a brüsszeli központ szerepét csökkentve a kedvezményezett államokban működtetett EU-Delegációk hatáskörének erősítését jelentette. 2000 és 2006 között tehát az Európai Bizottság jelentősen kiterjesztette az EUDelegációk által jóváhagyható szerződések, Brüsszel megkérdezése nélküli, körét. Az Európai Közösség célja a társult tagországok önállóságának fokozatos növelése, közelítése az EU-tagországokéhoz. A jóváhagyás rendszere is szigorú követelményeket támasztott. A különböző programok keretében létrejövő szerződéseket és az azokat előkészítő tenderanyagokat a Bizottsággal több lépésben előre (ex-ante értékelés) jóvá kellett hagyatni. Az Európai Bizottság dokumentumai részletesen kitértek a programok végrehajtás- folyamatát követő módszerek (monitoringrendszer) bemutatására, és hangsúlyozták a programértékelés fontosságát. A Phare 2000 és 2006 közötti irányelvei lényegében az 1998–1999. évi irányelveket vitték tovább. Jelentősebb változást a területfejlesztés előtérbe kerülése jelentett, melytől összetettebbé vált a programozás folyamata. Erről az EU külön útmutatót készített. A 2000. évi Phare- program előkészítése Az új középtávú költségvetési periódus nyitányaként a Phare-programokat több éves kitekintéssel kellett megalapozni. A programkészítés alapja a Nemzeti Fejlesztési Terv (National Development Plan – NDP) előzetes változata PNDP a Bizottsághoz kellett benyújtani. A PNDP elkészítéséhez fontos prioritásokról – többek között a regionális támogatások elosztásáról, a szükséges magyar társfinanszírozás mértékéről és időbeli eloszlásáról széles körű, magas szinten bonyolított tárcaközi egyeztetés során lehetett javaslatot tenni. A döntést a kormány jóváhagyásával lehetett meghozni. A programokat továbbra is a „Csatlakozási

25


Partnerség” és az ANP dokumentumokban rögzített fejlesztési célkitűzésekből kellett levezetni. A Phare-programok forrásainak továbbra is kb. 30 százalékát lehetett intézményfejlesztésre fordítani. A beruházásra szánt 70 százalékon belül az intézményfejlesztéshez kapcsolódó és a területfejlesztési beruházások közötti forrásmegosztást a kedvezményezett állam szükségletei határozták meg. A területfejlesztési célokat szolgáló intézményfejlesztési programok költségeit az intézményfejlesztési keret terhére lehetett elszámolni. A Phare-támogatást – a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében – „célzottan” és „koncentráltan” kellett felhasználni. Az Objektive 1-es programokhoz hasonlóan a Phare társfinanszírozást biztosíthatott a különböző állami támogatási konstrukciókhoz (hitelprogramok, támogatások). Termelő vállalatok közvetlen támogatása kifejezetten megengedett. Valamennyi projektnek igazodnia kellett a fenntartható és környezetbarát fejlődés kritériumaihoz, valamint a társulási megállapodásokban definiált versenyszabályokhoz. A támogatás fő területei Intézményfejlesztés, mely továbbra is a közösségi joganyag alkalmazásához szükséges intézményrendszer kiépítését szolgáló iker- (twinning), technikai segítségnyújtás és a képzési programokat foglalta magában, mégpedig az eddig is érvényben levő tartalommal és módszerekkel.

Beruházások A regionális és szociális kohéziót szolgáló beruházások új prioritásként jelentek meg, a strukturális alapok 1. célterületének szabályaihoz fokozatosan közelítő területfejlesztési programokként. Céljuk a tagjelölt országokon belüli, illetve a tagjelölt országok és az unió akkori tagállamai között meglévő fejlettségi különbségek csökkentése, szociális- és foglalkoztatási problémák kezelése, valamint az infrastruktúra fejlesztése volt. A regionális beruházási programokat a területfejlesztési intézményrendszer kiépítését szolgáló regionális intézményfejlesztési programokkal kellett kiegészíteni. A területfejlesztési jellegű programok megindításának feltétele egy koherens és integrált nemzeti stratégia elkészítése volt. Gazdasági és Szociális Kohéziót szolgáló programok E programcsoport keretében további intézményfejlesztés valósulhatott meg, mégpedig a szükséges jogszabályok, szakmai koncepciók és intézmények kiépítése országos, regionális és helyi szinteken. A programnak ez a része valamennyi régiónak szólt, nem csupán azoknak, melyek egyúttal beruházási támogatásban is részesültek. A beruházási programok a jelölt államon belüli, illetve a jelölt és a jelenlegi EU-tagállamok között jelentkező fejlett-

26

ségi különbségek csökkentését szolgálták. E programokat – kezdetben – csak korlátozott számú régióban lehetett indítani. A régiókon belül a támogatási prioritásokat a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott nemzeti célokhoz kellett igazítani. A célrégiók kiválasztására a jelölt ország tett javaslatot. A választásnak objektív kritériumokon kellett alapulnia, és a lehető legnagyobb mértékben hozzá kellett járulnia a fejlettségi különbségek csökkentéséhez, mégpedig a következő fő fejlesztési célterületeken: A termelő szektor aktivitását fokozó programok: gazdasági tevékenység diverzifikálása, restrukturálás, iparágak modernizációja, magánszektor fejlődésének támogatása; Emberi erőforrások fejlesztése: a munkaerő foglalkoztathatóságának, a vállalkozói készségeknek, az üzleti szektor rugalmas alkalmazkodóképességének, fokozása, a férfiak és nők esélyegyenlőségének biztosítása. Pl. átképzési programok, management képességfejlesztés, innovációfejlesztés. Az Európai Szociális Alap rendszerét követő programoknak szoros összhangban kellett lennie a nemzeti foglalkoztatási stratégiákkal. Az üzleti szférát szolgáló infrastruktúra javítása: pl. fontos ipari telephelyek megközelíthetőségének javítása, környezetvédelmi beruházások. Az igénybe vehető támogatás maximális mérete ezen a területen az ISPA minimális projektméretnek (5 MEURÓ) alatt kellett maradnia. Területfejlesztési programok A gazdasági és szociális kohézió az Acquis Communautaire része volt. A területfejlesztési programokat ennek megfelelően a Csatlakozási Partnerséggel és a Közösségi programok átvételét szolgáló Nemzeti Programmal (ANP) összhangban kellett tervezni.

Közösségi kezdeményezések Az Európai Unió létrehozott négy különleges programot, ún. Közösségi Kezdeményezést, azért, hogy közös megoldásokat találjon az unió egészét érintő problémákra. Az e csoportba tartozó programok a strukturális alapokhoz hasonlóan, a gazdasági és társadalmi kohéziós célok érdekében működtek. A lényegi különbség az alkalmazott munkamódszerek között volt. Míg a strukturális alapok fejlesztéseit nemzeti szinten koordinálták, addig a közösségi kezdeményezéseket központilag, Brüsszelből irányították. A közösségi kezdeményezések fő célja a specifikus területekhez tartozó úttörő jellegű, innovatív megközelítések támogatása. A kezdeményezésekben részt vevők kötelezik magukat eredményeik közkinccsé tételére annak érdekében, hogy más tagállamokban és tagjelölt országokban is fel lehessen használni a megszerzett tapasztalatokat.

Euro [1990]

1994 és 1999 közötti programozási időszakban mintegy tucatnyi közösségi kezdeményezés működött. 2000 és 2006 között az Európai Bizottság, a hatékonyság és átláthatóság érdekében, mindössze négyet indított. A közösségi kezdeményezések finanszírozására a strukturális alapok kötelezettségi előirányzatainak 5,35 százalékát (10,4 milliárd eurót) fordították.

Interreg: határokon átnyúló, nemzetek közötti és interregionális együttműködést és tervezést támogatta. E program projektjeit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszírozták A csatlakozás után hazánkban az EQUAL(kb.26,8 millió euró) és az INTERREG- (kb. 60,9 millió euró) program indult el. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban 2001-től folytak kísérleti jellegű LEADERtípusú programok, melyek továbbfejlesztése eredményezte az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program LEADER + intézkedését. A határ menti projektek támogatása: közös tervezés, határ menti kis- és középvállalatok hálózatainak kialakítása, kulturális együttműködés, oktatás- civil szféra fejlesztése, helyi gazdasági- és társadalmi fejlesztések együttes ösztönzése, környezetvédelem, helyi infrastruktúra fejlesztése, a közszállítás akadályainak megszüntetése, valamint olyan nagyméretű transznacionális “európai régiók” területrendezési stratégiáinak kidolgozását támogatta, amelyek az adott területeken több szomszédos EU-tagállamot érintettek. Az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Tervnek, a Bizottság előírása szerint, mindenek előtt a fejlesztés stratégiáját kellett megfogalmazni. Tartalmaznia kellett a tagjelölt állam aktuális helyzetének elemzését, a kritikus fejlettségi differenciák leírását – mind a jelölt területén belül, mind a jelölt és az EU-tagállamok viszonylatában; a csatlakozás előtti időszak fő fejlesztési prioritásait; valamint a 2000–2002 közötti időszakra vonatkozó átfogó pénzügyi kerettervet, mely magában foglalta az erre a célra fordítandó közösségi és kormányzati forrásokat. Az ezt követő több éves kitekintés időhorizontja a 2000től 2002-ig terjedő időszak volt. A dokumentumnak ebben a részében olyan átfogó, indikatív pénzügyi táblázatot kellett szerepeltetni, mely a 2000–2002-ben felhasználandó nemzeti és közösségi eredetű pénzügyi forrásokat részletezte, egyrészt a jelölt állam teljes területére, másrészt a célrégió(k)ra vonatkozóan, egyenként. A gazdasági és szociális kohézió célját minden állam a maga módján közelítette meg. A Phare-támogatás igénybevételekor az alábbi alapelveket kellett alkalmazni: – a Phare-programtervezet legyen összhangban a Nemzeti Fejlesztési Tervvel,

– a Phare-programtervezet kijelölte a Phare-támogatás célrégióit, – minden régióban meg kellett jelölni az adott régióra vonatkozó 2000. évi fejlesztési prioritásokat. Minden prioritáshoz konkrét, mérhető indikátorokat kellett definiálni, – minden egyes prioritáshoz konkrét programokat kellett kidolgozni, – a 2000–2002 közötti időszakra átfogó finanszírozási tervet, mely magában foglalta a célrégiókban felhasználandó nemzeti és közösségi forrásokat, – a Phare- és kormányzati források mellett magánforrásokat és banki eszközöket, valamint az ISPA- és SAPARDprogramokat is igénybe lehetett venni. A pénzügyi tervben ezeket a tényezőket is részletesen be kellett mutatni. Határrégió megjelölése esetén a Cross Border-programok forrásait is tekintetbe kellett venni.

A programok végrehajtása A gazdasági és szociális kohézió témakörben szolgáltatási, beszerzési, kivitelezési szerződések, illetve az állami támogatási rendszerek (hitelek, vissza nem térítendő támogatások) Phare társfinanszírozása egyaránt lehetséges volt. A beruházási programokra vonatkozó Phare-alapelvek a területfejlesztési programokra is teljes mértékben vonatkoztak, beleértve a minimális projektméretet és a projektek teljes előkészítettségére vonatkozó kritériumokat. A programok végrehajtása 2000 után is a Phare Decentralizált Végrehajtási Rendszere (DIS) szerint történtek. A programvégrehajtás esetleges további decentralizációjáról (“extended decentralisation”, ex-post ellenőrzések) a Bizottság országonként és programonként döntött. A döntés alapja a Phare-, ISPA- és SAPARD-instrumentumok koordinációjáról szóló Tanácsi rendelet 12 cikke. Az Európai Bizottság által meghatározott követelmények a következők voltak: – világos gazdasági és kohéziós politika, beleértve a koordinációért felelős szervek kijelölését. Előrehaladás a Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésében, – az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése, a célrégiók meghatározása, – megfelelő létszámú és képzettségű szakembergárda jelenléte a központi minisztériumokban, – a nemzeti, a regionális- és a helyi önkormányzati források mobilizálása a Phare-program társfinanszírozására, – megfelelő létszámú, és -képzettségű szakembergárda a régiókban, – a programok előkészítése és végrehajtása során a főbb társadalmi és gazdasági szereplők megfelelő bevonását biztosító intézményi mechanizmusok megléte, – megfelelő monitoring, értékelő, jelentéstételi és pénzügyi ellenőrzési rendszerek megléte.

27


A Phare-program intézményrendszere A Phare-program kezeléséért felelős intézményrendszerüket a kedvezményezett államoknak, így Magyarországnak is, az előírásokkal összhangban magának kellett kialakítania, fokozott figyelmet fordítva a regionális szintű intézményrendszer fejlesztésére. 2000-től az EB előírásai szerint a korábbi programirodákat megszüntették, illetve meg kellett őket fosztani szerződéskötési joguktól. EU-források terhére szerződéseket csak az intézményfejlesztési programok managementjére újonnan létrehozott Central Finance and Contracting Unit (CFCU), vagy a kis számú, a csatlakozás után is fenntartandó Implementing Agency köthetett. A Phare jellemzően az alábbi területeken nyújtott támogatást Magyarország számára: – az EU joganyagának átvételét szolgáló jogalkotás – oktatás és képzés (pl. Leonardo, Socrates programokhoz való csatlakozás) – intézményfejlesztés – közegészségügyi és szociális problémák mérséklése – kis- és közepes méretű vállalkozások fejlesztése – határ menti együttműködési programok – környezetvédelem

Időbeli áttekintés az unió értékeléseiről Félúton a tagság felé A programok elindulása előtt az unió véleményezte Magyarország felkészültségét a támogatások fogadását és a politikai és piaci állapotokat illetően. Az Európai Bizottság (EB) Magyarországról készített 1997-es Véleményében az alábbi következtetésre jutott: „Magyarország magán hordozza a biztos intézményi háttérrel rendelkező demokrácia jegyeit, melyek biztosítják a jogállamiságot, az emberi jogokat és a kisebbségek tiszteletét és védelmét.” Az értékelés egyes dimenzióiban a Vélemény a következőket tartalmazza. Gazdasági kritériumok A gazdasági kritériumokat illetően az Európai Tanács 1993ban, Koppenhágában határozta meg az unióba való belépéshez szükséges feltételeket, mégpedig: – működő piacgazdaság megléte, valamint – megfelelési képesség az unión belüli versenyképességi nyomásnak, illetve a piaci erőknek. A dokumentum Magyarország tagsági kérelméről a következőket írta: „Magyarország működő piacgazdaságnak tekinthető”, ”középtávon képesnek kell lennie az unión belüli versenyképességi nyomásnak és piaci erőknek való megfelelésre, amen�-

28

nyiben nem változnak az erőteljes beruházásnövekedést ösztönző makrogazdasági feltételek.”

Képesség a tagsággal járó követelmények vállalására A tagsággal kapcsolatos követelményekkel kapcsolatban a dokumentum így fogalmazott: „Ha Magyarország folytatja az erőfeszítéseket, különösen az egységes piacra vonatkozó acquis átvételében és erősíti a végrehajtására vonatkozó munkát, közép távon képes lesz annak teljes alkalmazására. Ezen túlmenően különleges erőfeszítéseket szükséges tennie az acquis átvételére olyan szektorokban, mint a környezetvédelem, a vámellenőrzés és a mezőgazdaság.” E fejezet keretében a Bizottság a határok nélküli belső piac, az innováció a gazdasági és fiskális ügyek, az ágazati politikák, a gazdasági és szociális kohézió, az életminőség és környezet, a bel- és igazságügy, a külkapcsolatok és néhány pénzügyi kérdés témaköreit taglalta.

Az acquis alkalmazásához szükséges közigazgatási kapacitás E fejezet keretében a Bizottság a következő témaköröket vetette górcső alá: a magyar közigazgatási szervezet és kapacitás, közigazgatási és igazságszolgáltatási kapacitás az acquis végrehajtásának kulcsterületein, és az ún. twinning, azaz „iker”-kapcsolatok. Itt az általános értékelés c. alfejezet a következőket tartalmazta: „Magyarország továbbra is fejlődést mutatott az acquis alkalmazását szolgáló intézményi kapacitás kiépítésében. Ennek során figyelmet szentelt a Csatlakozási Partnerség rövid távú prioritásai egyikének. Az európai ügyekben folytatott képzésre helyezett hangsúly a civil szférában és az igazságszolgáltatásban olyan pozitív fejlemény, amely Magyarország csatlakozási előkészületeinek komolyságát tükrözi. Mindazonáltal bizonyos kulcsterületeken, mint például a szabványosítás, az állami támogatások ellenőrzése és a területfejlesztés, gyenge az adminisztratív kapacitás, és itt összehangolt erőfeszítésekre van szükség az intézmények megerősítéséhez.” Csatlakozási partnerség és az Acquis Átvételének Nemzeti Programja A Bizottság e fejezetben a csatlakozási partnerség rövid távú prioritásai mellett az Acquis Átvételének Nemzeti Programja (ÁNP) című dokumentumot értékelte. E témaköröket illetően a következőket állapította meg: „Magyarország nem teljesítette maradéktalanul a Csatlakozási Partnerség rövid távú prioritásait. Míg komoly erőfeszítések történtek a gazdasági reform terén (privatizáció befejezése, új nyugdíjrendszer bevezetése), az intézményi és közigazgatási kapacitás megerősítésében egyes ágazatokban (állat- és növény-egészségügyi ellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés) és a bel- és igazságügyi együttműködésben, Ma-

Euro [1990]

gyarország nem fordított kellő figyelmet a belső piaci szabályozás egyes prioritásaira (szellemi alkotások joga, közbeszerzési szabályozás teljes harmonizációja, állami támogatások ellenőrzésének megerősítése) és a területfejlesztésre.” Az ÁNP dokumentumról a következőket írta: az „ÁNP nem fedi le a teljes acquist. A legtöbb területen az információ hiányos és nincs megjelölve a kapcsolat a javasolt magyar intézkedések és a vonatkozó acquis között. Az alábbi fejezetek különösen sok hiányosságot tartalmaztak: belső piac, távközlés, ágazati politikák (energia, mezőgazdaság, közlekedés, ipar), környezetvédelem és fogyasztóvédelem.” Ennek alapján a magyar kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 1999 második felében a Csatlakozási Partnerség felülvizsgálata alkalmával felülvizsgálja a dokumentumot.

twinning (intézményközi együttműködés) eljárását. Az EU tagállamaiban az acquis-t a közigazgatási szervek (központi, regionális és helyi szinten), ügynökségek, szakmai testületek és a magánszektor alkalmazzák. Az igazgatási és technikai szakértelem e hatalmas tárháza most a tagjelöltek számára is hozzáférhetővé vált. Kezdetben a twinning négy ágazatot fog érinteni – mezőgazdaság, környezetvédelem, pénzügyek, bel- és igazságügyi együttműködés –, de fokozatosan az acquis egészére kiterjedt. Magyarország aktívan részt vesz az intézményi együttműködésben. Az Acquis Átvételének Nemzeti Programjában nincs utalás az acquis átvételének költségvetési vonzataira, sem a nemzeti költségvetés, sem a Phare vonatkozásában.

Az Európai Bizottság éves jelentése, 1998 Az előcsatlakozási támogatás fokozatosan emelkedik: a Phare-programmal párhuzamosan, 2000-től magába foglalja majd a mezőgazdaság számára nyújtott támogatást és azt a strukturális eszközt, mely - a Kohéziós Alaphoz hasonlóan - prioritást ad a környezetvédelmi és a közlekedési intézkedéseknek. A Phare-program az intézményépítésre és az e területet érintő beruházásokra összpontosít. Az 1998 évi Phare-program, a Csatlakozási Partnerség prioritásait alapul véve, 77 millió ECU nemzeti allokációt tartalmazott, elsősorban a bel- és igazságügy, a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a regionális politika, valamint a közösségi programokban való részvétel és a Tempus támogatására. A határon átnyúló együttműködési programokra további 10 m ECU került megítélésre. Magyarország részt vett és részesül olyan Phare finanszírozású, több országra kiterjedő és átfogó jellegű programokból, melyek a vámügyeket, a környezetvédelmet, a kis- és közepes vállalkozásokat, a statisztikát, a közigazgatás reformját és a TAIEX-et érintik. Az alacsony abszorpciós és management kapacitás miatt a Bizottság véleménye továbbra is kritikus volt a Phare-program végrehajtására vonatkozó magyar teljesítményt illetően. Kiemelt figyelmet kellett szentelni a Közösség támogatási programjainak menedzselésére irányuló belső ellenőrzés és könyvvizsgálat megerősítésének, különös tekintettel a várható előcsatlakozási támogatások növekvő összegére. Magyarország nem foglalkozott megfelelően a Csatlakozási Partnerség regionális fejlesztésre vonatkozó rövid távú prioritásaival. Annak érdekében, hogy a tagjelölt ország megfeleljen annak a kihívásnak, amit közigazgatási kapacitásuk megerősítése és igazgatásuknak az acquis végrehajtására való alkalmassá tétele jelent, a Bizottság és a tagállamok segítségképpen kifejlesztik a Phare-program keretében a

Az Európai Bizottság éves jelentése, 2001 A 2001. évi Phare-program Magyarországnak 89,8 millió eurót biztosít a Nemzeti Program keretében, amelynek prioritásai a következők: 1. prioritás: támogatás a Csatlakozási Partnerség politikai és gazdasági kritériumokkal kapcsolatos súlyponti célkitűzéseinek megvalósításához, beleértve a kisebbségek integrálását, 2. prioritás: a közigazgatási kapacitás erősítése a közösségi vívmányok alkalmazáshoz és érvényesítéséhez, 3. prioritás: az igazságszolgáltatási, rendészeti szervezetek és a határellenőrzés kapacitásának erősítése, 4. prioritás: foglalkoztatá és szociális ügyek: szociális párbeszéd és nemek egyenlősége, 5. prioritás: gazdasági kohéziós projektek, beleértve a Strukturális Alapok igénybevételére való felkészülést, 6. prioritás: részvétel a közösségi programokban. További 19 millió euró áll rendelkezésre a határ menti együttműködési programokhoz (CBC), ennek keretében 10 millió euró az osztrák CBC-programhoz, 5 millió euró a Romániával való együttműködéshez, 2 millió euró az együttműködéshez Szlovákiával és 2 millió euró az együttműködéshez Szlovéniával. Magyarország résztvevője és haszonélvezője a Phare által finanszírozott több országra kiterjedő és horizontális programoknak is, ilyen pl. a TAIEX és a Kis- és középvállalatok finanszírozási kerete. A fentieken túlmenően Magyarország részt vett a következő Közösségi Programokban: az 5. Kutatásfejlesztési Keretprogram, Leonardo, Socrates, Ifjúság, az Európai Atomenergia Közösség (Euróatom) 5. keretprogramja kutatási és képzési tevékenységekre, Kultúra 2000, Life III és Fiscalis. A megállapodás ratifikációját és érvénybe lépését követően Magyarország formális részvétele az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben 2002 januárjától kezdődött.

29


A közösségi jogi eljárások rugalmasabbá tétele és Magyarország számára a programokban való jövőbeni részvétel lehetőségének megkönnyítése érdekében a Társulási Tanács határozatot hozott a részvétel általános elveiről. A Phare hatása összességében pozitív. Konkrét know-how, eszköz- és pénzügyi transzfer ment végbe számos területen, úgy, mint a mezőgazdaság, segélykoordináció, oktatás, kereskedelem és beruházás ösztönzés, közlekedés és környezetvédelem terén. A környezetvédelem, a privatizáció és szerkezetátalakítás, valamint a kis- és középvállalatok fejlesztéséhez nyújtott Phare-támogatás szektor stratégiák és alapvető intézményi és a vállalatokat szolgáló pénzügyi mechanizmusok kialakítását eredményezte ezekben a szektorokban. A Phare különösen fontos szerepet játszott Magyarországon, pl. a következő területeken: – A mikrohitel-nyújtás terén a Phare Mikro-Hitel Program, 32,5 millió euró összes költségvetéssel (ebből 22,4 millió eurót biztosított a Phare) több mint 16 000 alkalommal nyújtott kölcsönt kisvállalatoknak az elmúlt kilenc év során. A mikrohitel-rendszer ezáltal hozzájárult egy egészséges üzleti környezet kialakításához és ott hozott létre munkahelyeket, ahol azokra a legnagyobb szükség volt. – A belső piac terén (szabványosítás, megfelelőség tanúsítás, piacfelügyelet) a Phare 4,5 millió eurót biztosított szakértői segítségnyújtáshoz és eszközök beszerzéséhez olyan intézmények részére, amelyek a termékek EU- előírásoknak való megfelelőségét vizsgálják. A bel- és igazságügyi szektor 21,5 millió eurót kapott olyan megfigyelő berendezések vásárlására, mint őrhajók és hordozható hőkamera-rendszerek, abból a célból, hogy fokozza az illegális bevándorlás elleni küzdelmet Magyarország déli és keleti belvízi útvonalain. – A magyar–osztrák Határ Menti Együttműködési Program keretében 1 millió eurót biztosított a győri Innovációs és Technológiai Központ részére. Ez a projekt egy olyan épület megépítését is magában foglalta, amelyben jelenleg több kis high-tech és engineering vállalkozás működik. – A magyar–szlovák Határ Menti Együttműködési Program keretében a Phare társfinanszírozást biztosított (10 millió euró nyújtásával) az Esztergom–Párkány Duna-híd újjáépítéséhez, amelyet a II. világháborúban romboltak le. A hidat 2001 októberében avatták fel újra. Kezdetben a társintézményi (twinning) együttműködések elsősorban a legfontosabb ágazatokban, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben, az államháztartás, a bel- és igazságügyek, továbbá a strukturális alapokkal kapcsolatos felkészülés területén összpontosultak. Jelenleg a közösségi vívmányokhoz kapcsolódó valamennyi szektort átfogják. Magyarországon a 2001. évi Phare 18 társintézményi projektet finanszírozott, olyan területeken, mint az energia, piac-

30

felügyelet, mezőgazdaság, szociális párbeszéd, környezetvédelem, bel- és igazságügy, forgalomellenőrzés, regionális fejlesztés és a jövőbeni Strukturális Alapok kezelése. Az ESZA Nemzeti Programirányító Iroda Kht. megalapítása is fontos lépést jelentett a jövőbeli Szociális Alap végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekben. A foglalkoztatás terén a csatlakozási felkészülés fontos állomását jelentette a magyar Kormány és az Európai Bizottság által készített Magyarország Foglalkoztatáspolitikai Prioritásainak Közös Értékelése (JAP). Fontos volt a JAP-ban szereplő prioritások és kötelezettségek összehangolásának hatékony nyomon követésének biztosítása. Magyarország területi szerveződésével kapcsolatban új fejleményről nem lehet beszámolni. Magyarország tovább közelítette jogi kereteit és meghatározta a Strukturális- és Kohéziós Alapok programozásával és végrehajtásával kapcsolatos intézményi keretet. Ez magába foglalja a jövőbeli Irányító Hatóságok létrehozásáról és az egyes strukturális alapok koordinációjáról szóló kormányhatározatokat. A tervezés és a programozás felelőse a Gazdasági Minisztérium maradt, míg a Phare-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Hivatala lett a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság felállításának felelőse. A Kifizető Hatóság vagy Hatóságok kijelölése még nem történt meg. Az új programozási folyamat fenntartása, valamint a Strukturális Alapok jövőbeli kezelése érdekében Magyarország megerősítette az érintett minisztériumokat és ügynökségeket. Több mint 200 köztisztviselő képzésére került sor valamennyi érintett minisztériumban. A kormány megerősítette az Országos Területfejlesztési Ügynökséget is és létrehozta az Európai Szociális Alap Irányító Hatóságot, amely 12 fős állománnyal kezdett működni. Ami a programozást illeti, Magyarország 2001. áprilisában átadta az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv végleges változatát. Ez a dokumentum volt az előcsatlakozási támogatások programozása és a koordináció alapja. A Gazdasági Minisztérium általános felelőssége mellett 2001 januárjában megkezdődött a strukturális alapok rendelete szerinti fejlesztési terv (az úgynevezett Nemzeti Fejlesztési Terv) elkészítése. A fejlesztési terv koordinációs testülete a Fejlesztéspolitikai Tárcaközi Koordinációs Bizottság. A tárcaközi bizottság Tervezési Albizottsága részeként egy Nemzeti Fejlesztési Terv munkacsoport jött létre. Ezt a munkacsoportot öt szakértői csoport támogatja a következő területeken: regionális fejlesztés, gazdaságfejlesztés, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, infrastruktúra és humán erőforrás fejlesztés. Magyarország úgy döntött, hogy korlátozott számú operatív programot készít, beleértve egy, központilag menedzselt Regionális fejlesztési operatív programot. Az egy-

Euro [1990]

szerűsített struktúra elősegítette az alapok befogadását és hatékony végrehajtását a 2006-ig tartó rövidített programozási időszakban. A Strukturális Alapok programozása jól haladt Magyarországon. Konkrét lépések történtek a végrehajtási struktúrát illetően, de még jelentős erőfeszítésekre volt még szükség a Strukturális és Kohéziós Alapok kezeléséhez szükséges adminisztratív kapacitás fejlesztéséhez. A területi szerveződést illetően Magyarország megerősítette azon döntését, hogy fenntartja a meglévő ideiglenes NUTS felosztását, melyről az EURÓOSTAT-tal 1997 júliusában egyezett meg. Elsőbbséget kellett adni a jövőbeni kifizető hatóság vagy hatóságok kijelölésének, valamint a jövőbeni irányító és kifizető hatóságok felügyelete alatt működő érintett minisztériumok, „ügynökségek”, és más testületek szerepének. Tisztázni kellett a jövőbeni Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság szerepét, annak viszonyát az operatív programok irányító hatóságaival, valamint az egyes területek, illetve egyes alapok koordinációjáért felelős minisztériumokkal (például az Európai Szociális Alap koordinációja összefüggésben az Európai Foglalkoztatási és Szociális Integrálási Stratégiával). A pénzügyi menedzsmenttel és ellenőrzéssel összefüggésben Magyarországnak biztosítania kellett, hogy a Strukturális- és Kohéziós Alapok társfinanszírozásához szükséges jogszabályi keretek meglegyenek, beleértve az alapok kifizetéseire vonatkozó szabályokat is. Ami a regionális statisztikákat illeti, további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy azok a regionális politika tervezéséhez és programozásához szükséges szintre kerüljenek, különösen az előzetes (ex-ante) értékelés terén. Magyarországnak tovább kell javítania a vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésének és feldolgozásának rendszerét az előzetes értékelés céljából. Bővítették az ÁSZ jogkörét úgy, hogy az magába foglalja az EK alapokat a végső felhasználóig bezárólag. Az Állami Számvevőszék nagyszabású (több mint 300 fő munkatárs) pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzési képzési programot hajt végre, amely az EK-alapok ellenőrzését is tartalmazza. Jelentős előrehaladás szükséges az előcsatlakozási alapok teljesen decentralizált kezelése és ellenőrzése területén. Ez többek között, a beszerzések, szerződéskötések és kifizetések esetében alkalmazott rendszer átfogó leírását (ellenőrzési nyomvonal) igényelte. Az EK-alapok ellenőrzésének és visszatérítésének területén Magyarország megteremtette egy olyan rendszer alapját, amely biztosítja az EK pénzügyi érdekei védelmét, azonban további, hatásosabb eljárásokra van szükség. Az EK Előcsatlakozási Alapjaiból származó támogatások kezelését a Kincstár keretében a Nemzeti Alap végzi, kiegészítve a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egységgel

(CFCU). Az előcsatlakozási alapokkal kapcsolatos előkészületek véglegesítés előtt álltak. A saját források kezelése a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal irányításával történik. Magyarországnak megfelelő adminisztratív lépéseket kellett tennie, annak érdekében, hogy biztosítsa a saját források rendszerének alkalmazásában érintett különböző szervek közötti adekvát együttműködést.

Az Európai Bizottság éves értékelése, 2002 A 2000–2002. évekre Magyarország számára a teljes pénzügyi támogatás a Phare-ból évente mintegy 96 millió euró, SAPARD-ból 38,7 millió euró, ISPA-ból 72,4–104 millió euró között volt. Az intézményi és igazságügyi kapacitások erősítésére vonatkozó Akciótervvel összefüggésben külön hangsúly helyeződik a közösségi vívmányok alkalmazását biztosító intézményfejlesztésekre és a kapcsolódó beruházásokra. 2002-től a Bizottság speciális pénzügyi támogatást mozgósított 250 millió euró értékben a Phare-országok számára biztosított éves kereteken felül, kiegészítve a tárgyaló országok erőfeszítéseit, ezáltal az intézményi és igazságügyi kapacitások megerősítésére biztosított teljes közösségi támogatás 2002-ben mintegy 1 milliárd eurót tett ki. Az 1992–1999-es időszakban a Magyarországnak nyújtott Phare-támogatás 1.03 milliárd euró volt, 2000-ben 119,8 millió euró, 2001-ben 108,8 millió euró5. A 2002. évi Phare Nemzeti Program 87 millió euró értékű, amely kiegészül a Phare 2002 kiegészítő intézményfejlesztési támogatással. A 2002. évi Phare-program a következő prioritásokra összpontosít: 1. prioritás: adminisztratív kapacitások fejlesztése a mezőgazdaság, a szociálpolitika és foglalkoztatás, a regionális politika, a környezetvédelem, a belés igazságügyi együttműködés, és a vámügyek területein, 2. prioritás: a Strukturális Alapok hatékony igénybevételéhez szükséges kapacitások létrehozása, 3. prioritás: részvétel a Közösségi Programokban. A határ menti együttműködési programok (CBC) további 19 millió euró támogatást kapnak, melyből 10 millió euró az osztrák–magyar, 5 millió euró a román–magyar, 2 millió euró a szlovák–magyar és 2 millió euró a szlovén–magyar együttműködést érinti. Magyarország részt vesz a Phare által finanszírozott sokoldalú és horizontális programokban, ezek: a TAIEX, a Kisés középvállalatokat támogató programok, valamint a SIGMA és a nukleáris biztonságra vonatkozó programok, és hasznosítja azokat. Ezen túlmenően a következő Közösségi Programokban vesz részt: az 5. Kutatásfejlesztési Keretprogram (beleértve 5 Ezek a számok tartalmazzák a határ menti együttműködési programok (CBC) támogatását 19 millió euró értékben 2000-ben és 2001-ben

31


Euróatom); Leonardo; Socrates; Ifjúsági; Kis- és Középvállalatok számára működtetett Többéves Program; Kultúra 2000, Life III. és Fiscalis. A ratifikációt követően lép életbe a Magyarország hivatalos részvételére vonatkozó egyezmény az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkájában. Az ügynökség 2002 januárja óta működik. 2001. decemberben a Társulási Tanács Kerethatározatot fogadott el a részvétel általános irányelveit meghatározva, a jogi eljárásrend egyszerűsítése és a közösségi programokban való jövőbeni magyar részvétel érdekében. Összességében a Phare hatása pozitív. Hatékony knowhow transzfer, eszközszállítás, pénzügyi segítség valósult meg számos fontos területen, mint a mezőgazdaságban, segélykoordinációban, oktatásban, kereskedelemben és beruházásösztönzésben, közlekedésben és környezetvédelemben. A környezetvédelemhez, a privatizációhoz és szerkezet átalakításhoz, továbbá a kis- és középvállalatoknak nyújtott Phare-támogatás hozzájárult sikeres ágazati stratégiák, fontos intézmények és pénzügyi mechanizmusok kifejlesztéséhez az ezen ágazatokban működő vállalkozásokat szolgálva. Így például Magyarországon a Phare a következő területeken játszott különösen fontos szerepet: – bel- és igazságügy: 1997 és 2001 között 30,3 millió eurót biztosítottak megfigyelő eszközök vásárlására, úgymint járőr hajók, mobil hőkamera- rendszerek, híradástechnikai eszközök a határon átnyúló bűnözés elleni harc fokozása, és az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében, különösen a keleti és a déli határszakaszokon. Ezt a beruházást twinning együttműködések egészítették ki, melyek célja a határőrizeti szervek megerősítése, a személyi állomány képzése volt (3.9 millió euró 1997 óta). A 2002. évi program ugyancsak tartalmaz (6 millió euró) a schengeni követelményeknek megfelelő informatikai rendszer létesítésére vonatkozó projektet, – a roma kisebbség támogatása 1999 óta a Phare-program prioritása. A magyarországi roma népesség szociális integrációjának érdekében számos projekt valósult meg, csökkentve az általános iskolából való kimaradás arányát, a középiskolai oktatás szintjén a szakképzésre és iskoláztatási támogatásra összpontosítva. Gyakorlati segítségség volt két hálóterem felújítása egy iskolában különösen tehetséges roma gyerekek számára és 17 iskolabusz beszerzése. Ezekhez a projektekhez a Phare-hozzájárulás 7 millió euró volt, – a szociális- és foglalkoztatáspolitika területén, a tárgyalások során azonosított igénnyel összhangban, a 2001. évi Nemzeti Program keretében egy társintézményi (twinning) program finanszírozása valósult meg (2 millió euró)

32

az úgynevezett autonóm szociális párbeszéd erősítése érdekében. A projekt célja a szociális párbeszéd működő rendszerének létrehozása, amelyet kiegészítenek a meglévő háromoldalú szociális párbeszédstruktúrák több, független kétoldalú csatornával. A projekt támogatja az ágazati bizottságok létrehozását, melyek nemcsak lehetőséget biztosítanak a szociális partnereknek befolyásukat hazai környezetben gyakorolni, hanem felkészítik őket az európai szinten működő hasonló ágazati szervezetek munkájában való részvételre, – a regionális politika területén 1988 óta a Phare jelentős támogatásokat nyújtott mind intézményfejlesztésre a társintézményi (twinning) projekteken keresztül, mind beruházásra a célprojekteken keresztül. Ennek eredményeként 2002-ben a Bizottság és a magyar kormány megállapodott egy átfogó, két éves (2002–2003), Strukturális Alapok-típusú intézkedések végrehajtását, monitoringját tartalmazó programban, amely a Strukturális Alapok előfutáraként működik. Ezt a tervet, melyhez a Phare hozzájárulása 2002-ben 41,5 millió euró, s a tervezett hozzájárulás 2003-ban 70 millió euró feletti, a Phare és a magyar kormány közösen finanszírozza. A tendereztetésnek és a szerződéskötésnek a Bizottság Képviseletei általi előzetes (ex ante) jóváhagyásáról való lemondás következtében lehetőség nyílik a Phare- irányítás további decentralizációjára. Hogy ez lehetővé váljon, szigorú feltételeket kell teljesíteni a program végrehajtást, a pénzügyi ellenőrzést és az államháztartási szervezeteket illetően. A Phare-projekt-lebonyolítás kiterjesztett decentralizációja (EDIS) minden tagjelölt országban legkésőbb a csatlakozás időpontjáig bevezetésre kerül. A csatlakozást megelőző időszakban más kulcsfontosságú ügyrendi lépések mellett minden tagjelölt országban magas szintű munkacsoportokat hoztak létre a folyamat felügyeletére. Az Európai Bizottság éves értékelése, 2003 A csatlakozási tárgyalások 2002. december 13-án sikeresen lezárultak. Magyarországgal a csatlakozási szerződést 2003. április 16-án aláírták. Az április 12-én megtartott népszavazáson a magyarok többsége egyetértett azzal, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz. A csatlakozási szerződés ratifikációját követően Magyarország 2004. május 1-jén az EU tagjává válik.

Euro Környezetvédelmi program, 1990

[19 9 0]

[1990]

[Száma: HU9002 | Végrehajtó intézmény: KöM | Támogatási keret: 26 520 000 ECU] Cél >> környezetvédelmi fejlesztések Eredmények projekt

Phare- támogatás A megvalósulás (euró) ideje

Megnevezése

Kedvez-ményezett

HU9002/G-134

1. A budapesti Szent István barlang építészeti rekonstrukciója 2. Rózsadombi barlangok védőövezetében szennyvízcsatorna építése 3. geológiai-barlangtani műszerek számítógépek

KTM Barlangtani Intézete – Budapest

1 000 000

HU9002/G-135

1. Épületek felépítése: Központ, Kutatóház, gazdasági épületek 2. Oktatási, kutatási eszközök beszerzése

Fertő-tavi Nemzeti Park

1 400 000

HU9002-08/90

Megfigyelő eszközök, járművek

Hortobágyi Nemzeti Park

HU9002/A-101/A

1. 3 mozgó labor (autóbusz) 2. 4 készlet, műszer 3. Dioxin-labor

HU9002/A-101/B

1992

200 000

1994

KVI, Budapesti KÖFE, Miskolci KÖFE

2 033 100

1992

1. 3 mozgó laboratórium, 2. 7 állandó mérőállomás

Országos Közegészségügyi Intézet és ÁNTSZ

1 959 900

1993

HU9002/A-101/C

1. 3 megfigyelő állomás

Országos Meteorológiai Szolgálat

656 000

HU9002/A-109

Műszerbeszerzés

Közlekedés-tudományi Intézet

725 700

1992

HU9002/A-108

150 autóbuszmotor beszerzése

BKV, Kisalföld Volán, Pannon Volán

580 400

1992-től

HU9002/W-104

Körös-völgyi holtágak rehabilitációja (1. iszapkotrás, 2. 2 szabályozási műtárgy)

Szarvasi Önkormányzat

860 700

1992

HU9002/W-123

Iszapkotrás és nádaratás a Balatonon és a Ve- KöViM, illetve Közép Dunántúli lencei-tavon (1. Nádarató, 2. Kotrógép) Vízügyi Igazgatóság

937 800

1993

HU9002 W 124/I

Laboratóriumi eszközbeszerzés

VITUKI, Budapest

1 080 200

1993

HU9002 W-24/II

1. Akusztikus sebességmérő a Zala folyón 2. 10 felszíni vízállás-regisztráló 3. Kútcsoportos vízállás-regisztráló 4. Távmérők

KöViM, VITUKI

517 000

33

1990 Euro [19 9 0]

projekt

Megnevezése

Kedvez-ményezett

Phare- támogatás A megvalósulás (euró) ideje

HU9002/W-153

Felszín alatti vízkészletek szennyezettsége (mérési szoftver, számítógépes háttér megteremtése)

Fővárosi Vízművek, VITUKI

300 000

HU9002/W-190

Tahitótfalu – szennyvíz- és csatornahálózat építése

Tahitótfalu Önkormányzat

1 208 800

HU9002/WS-121

A talajvíz szennyezettségét vizsgáló műszerek 30 nagy érzékenységű, modern műszer

Környezetvédelmi Felügyelőségek

400 000

1992

HU9002/E-202/I

Áttérés a fluidágyas tüzelésre az ajkai erőműben 1. ventillátorok, 2. motorok, 3. szabályozók, 4. 2 kazán, 5. szabályozó rendszer

Ajkai Hőerőmű Vállalat

833 000

1992

HU9002/E-202/3

Földgázvezeték-hálózatbővítés Dorogon (17 km vezeték)

Dorogi Önkormányzat

1 000 000

1992

HU9002/E-205

Szegedi energia-megtakarítási program 1. Geotermikus kísérleti rendszer; 2. Energia-megtakarítási feladatok

Szegedi Önkor-mányzat és Szegedi Távhő Vállalat

2 550 000

1995

HU9002/E-210

Az energiafelhasználást követő és regisztráló Taurus Gumiipari Vállalat számítógépes rendszer

1992

1995

Kis- és középvállalkozások fejlesztése [Száma: HU9006 | Végrehajtó intézmény: MVA | Támogatási keret: 21 000 000 ECU] Cél >> a kkv-k működésének élénkítése, elsősorban pénzügyi eszközök (hitel, hitelgarancia), valamint szakmai segítségnyújtás támogatásán keresztül.

34

Eredmények >> hitelgarancia (4 millió ECU), >> hitelnyújtás kkv-k számára és tőkeberuházás (11 millió ECU), >> szakmai segítségnyújtás (SME support facility) (4.5 millió ECU), >> Technical Assistance Unit létrehozása (1.5 millió ECU).


[19 91]

[1991]

[Száma: HU9102 | Végrehajtó intézmény: KöM | Támogatási keret: 14 259 500 ECU] Cél >> környezetvédelmi fejlesztések Eredmények Alprojekt

Megnevezése

Kedvezményezett

H U9102 /6 02- 91 Közlekedési laboratórium felállítása (0102-LO24)

Budapest

HU9102-605/91

4 mérőbusz

HU9102-606/91

Phare- támogatás A megvalósulás (euró) ideje 312 500

1995

Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Hajdú-Bihar

1 832 100

1993

1. 7 konténerállomás, 2. 2 mozgóállomás, 3. referencialaboratórium

Budapest

1 498 000

1993

HU9102-703/91

Eszközbeszerzés

Fejér, Pest, Győr-Moson-Sopron, Veszprém

10 007 200

1993

HU9102-802/91

Integrált természetvédelmi információs rendOrszágos szintű szer létrehozása

300 000

1995

HU9102-804/91

A túzokvédelem programja (eszközbeszerOrszágos szintű zés)

129 700

1995

HU9102-805/91

Országos Természetvédelmi Atlasz kiadása

90 000

1995

HU9102-806/91

Eszközbeszerzés a Somogy TermészetvédelSomogy mi Szervezet részére

90 000

1993

Országos szintű

35

1990 1991 Kis- és középvállalkozások fejlesztése

[19 91]

[Száma: HU9108 | Végrehajtó intézmény: MVA | Támogatási keret: 4 000 000 ECU] Cél >> a már fejlődő, de még mindig törékeny kkv-szektor további megerősítése

Eredmények >> olyan eszközök megteremtése, amelyek lehetővé teszik az újonnan létrehozott HVK-hálózat erősítését (3 millió ECU), >> segítségnyújtás (0.5 millió ECU), >> Business Centres (0.5 millió ECU).

Egyesült Európa összehasonlító értékelések [Száma: HU9110 | Végrehajtó intézmény: Tempus Közalapítvány | Támogatási keret: 6 200 000 ECU] Cél >> az EU-tagországok felsőoktatási intézményeivel együttműködésben a közép-kelet-európai felsőoktatási rendszerek átalakítása, mégpedig • azok strukturális rendszereink modernizálásával, valamint • a hallgatók mobilitásának elősegítésével.

36

Eredmények >> a magyar egyetemek az Európai Unió tagországainak felsőoktatására vonatkozó információkhoz jutottak főként a következő területeken: – koncepciók, – módszerek, – prioritások. >> Európán belül nemzetközi együttműködések kialakítása, tapasztalatszerzés a felsőoktatási intézmények dolgozói és hallgatói számára egyaránt.


[19 92]

[1992]

[Száma: HU9203-01 | Végrehajtó intézmény: KöM | Támogatási keret: 10 000 000 ECU] Cél >> környezetvédelmi programok megvalósítása Eredmények Projekt

Megnevezése

Kedvezményezett

Phare- támogatás (euró)

HU920301-L001

Csatornázás és szennyvíztisztító telep – Rédics

Rédics

293 874

HU920301-L002

Csatornázás és szennyvíztisztító telep – Környe

Környe

753 523

HU920301-L003

Csatornázás – Nemesvámos

Nemesvámos

334 187

HU920301-L004

Csatornázás – Mátészalka

Mátészalka

747 231

HU920301-L005

Csatornázás és szennyvíztisztító telep – Újudvar

Újudvar

233 358

HU9203-01-006

Csatornázás – Bük

Bük

343 514

HU9203-01-007

Központi-fűtés hálózat bővítése – Nyergesújfalu

Nyergesújfalu

213 164

HU9203-01-008

Központi fűtés korszerűsítése – Kaposvár

Kaposvár

218 684

HU9203-01-009

Csatornázás – Szécsény

Szécsény

355 250

HU9203-01-010

Csatornázás

Budapest

124 724

HU9203-01-011

Szennyvíztisztítás – Devecser

Devecse

187 117

HU9203-01-012

Szennyvíztisztító telep – Szigetszentmiklós

Szigetszent-miklós

754 011

HU9203-01-013

Csatornázás – Szigetszentmiklós

Szigetszent-miklós

754 011

HU9203-01-014

Csatornázás és szennyvíztisztító telep – Dunavarsány

Dunavarsány

749 972

HU9203-01-015

Csatornázás és szennyvíztisztító telep – Zalaegerszeg

Zalaegerszeg

135 333

HU9203-01-016

Hulladék vasúti sínek újrahasznosítása

Ózd

102 047

37

1990 1992 Egyesült Európa összehasonlító értékelések

[19 92]

[Száma: HU9205 | Végrehajtó intézmény: Tempus Közalapítvány | Támogatási keret: 16 100 000 ECU] Cél >> az EU-tagországok felsőoktatási intézményeivel együttműködésben a közép-kelet-európai felsőoktatási rendszerek átalakítása, mégpedig • a zok strukturális rendszereink modernizálásával, valamint • a hallgatók mobilitásának elősegítésével.


Kis- és középvállalkozások fejlesztése [Száma: HU9206 | Végrehajtó intézmény: MVA | Támogatási keret: 11 000 000 ECU] Cél >> a kkv-szektor további megerősítése

38

Eredmények >> a meglévő HVK-k erősítése, valamint újak létrehozása a további 13 megyében (7.45 ECU), >> pénzügyi eszközök kiterjesztése mikrohitel (2.75 millió ECU), >> nemzeti programok kidolgozása, PR-kiadványok stb. EICC (Euróo Info Correspondene Center) létrehozása.

Euro Az első területfejlesztési Phare-program Cél >> a hazai területfejlesztési politika EU-konformmá alakítása, >> kísérleti fejlesztési programok megvalósítása a két legtöbb válságjelenséggel küzdő megyében Borsod-Abaúj-Zemplén megye az egyoldalú gazdasági alapját jelentő nehézipar összeomlása miatt került válsághelyzetbe, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig az ország egyik legelmaradottabb területéként került a kísérleti programba. Mindkét megye sajátosságaihoz igazodóan pályázott a támogatási forrásokra. BAZ megye főként a gazdasági struktúraváltásához nélkülözhetetlen fejlesztési stratégiák, programok kidolgozására, ipari, kereskedelmi idegenforgalmi-, innovációt segítő K+F fejlesztésekre inkubátorok támogatásra használta fel a támogatások több mint felét (53%). SzSzB megye ezzel szemben a támogatási források közel felét (48%) mezőgazdasága fejlesztésre fordította, s 12 százalék szolgálta a fejlesztési stratégiák, térségi programok kidolgozását, >> a települések közötti együttműködés serkentése, >> kistérségfejlődés felgyorsítása, >> fejlesztési programok kidolgozásának ösztönzése. A pályáztatás kétlépcsős rendszerben történt. Az első lépcsőben az akkor formálódó, alakuló kistérségi társulások jelentkezhettek. A legjobbnak ítélt projektötletek, pályázatok kiválasztása pedig a második körben valósult meg. A nyertes pályázatok számos terület fejlesztését szolgálták a turizmus, a mezőgazdaság, a kis- és középvállalkozások, kézművesipar területein, illetve szintjein.

Eredmények >> a területfejlesztési és területrendezési törvény kidolgozása az Európai Unió területfejlesztési alapelveinek, decentralizáció, szubszidiaritás, partnerség, addicionalitás alapján, >> több száz, a hazai területfejlesztéssel foglalkozó szakember számára szakmai tanulmányutak, továbbképzések, műhelyviták, egyeztetések, szervezése az európai uniós országok területi gazdaságfejlesztési gyakorlatának, intézményrendszereik felépítésének, működésének megismerésére, >> a Területfejlesztési Alap működésének korszerűsítése, a decentralizáció erősítése, >> Kísérleti Program Alap felállítása és működtetése, >> fejlesztési stratégiák, programok kialakítása, >> gazdasági fejlődés generálása az ipar, kereskedelem, turizmus stb., illetve a mezőgazdaság területein, >> a 143 támogatott pályázat valósult meg (75 BorsodAbaúj-Zemplén, 68 pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében), >> jelentősen felgyorsult a településszövetségek kialakulása és megerősödése, >> Települési Együttműködési Segélyalap felállítása és országos szintű működtetése, >> kistérségalapú vidékfejlesztési programok megalapozása, melyek a későbbi Phare-támogatások keretében fejlődhettek ki.

[19 92]

[Száma: HU9210 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 10 000 000 ECU]

39

[19 92]

40

1990 1992

Euro Egyesült Európa összehasonlító értékelések

[19 93]

[1993]

[Száma: HU9301 | Végrehajtó intézmény: Tempus Közalapítvány | Támogatási keret: 19 270 000 ECU] Cél >> az EU-tagországok felsőoktatási intézményeivel együttműködésben a közép-kelet-európai felsőoktatási rendszerek átalakítása, mégpedig • azok strukturális rendszereink modernizálásával, valamint • a hallgatók mobilitásának elősegítésével.


Kis- és középvállalkozások fejlesztése [Száma: HU9303 | Végrehajtó intézmény: MVA | Támogatási keret: 31 000 000 ECU] Cél >> a kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítése

Eredmények >> pénzügyi szektor (financial sector: 8 M ECU), >> kis- és középvállalkozások (SMEs: 23 M ECU).

41

[19 93]

42

1990 1993


[19 9 4]

[1994]



43

[19 9 4]

44

1990 1994



[19 95]

[1995]


45

1990 1995 Magyarország–Ausztria CBC-program

[19 95]

[Száma: HU9502 | Végrehajtó intézmény: Phare CBC PMU | Támogatási keret: 7 000 000 ECU] 1995-ben, Ausztria EU csatlakozásakor indulhatott meg az magyar–osztrák határon átnyúló együttműködéseket segítő Phare CBC-program. A fejlesztést ötéves stratégiai dokumentum – Multi-annual Indicative Programme – alapozta meg, támogatási prioritások és indikatív költségvetési arányokat is meghatározásával. A keretprogramban tervezett prioritások megoszlása

Regionális tervezés Környezet és Kisprojektek és fejlesztés természetvédelem 3% 3% 11% Humán erőforrás fejlesztés 9%

Műszaki infrastruktúra fejlesztés 31%

Gazdaságfejlesztés 43%

Cél >> regionális tervezés, >> határ menti műszaki infrastruktúrafejlesztés, >> gazdaságfejlesztés és együttműködés, >> humánerőforrás-fejlesztés, >> környezet- és természetvédelem Eredmények >> a regionális tervezés és fejlesztés témakörében határ menti regionális rendezési és fejlesztési program támogatása valósult meg, >> a műszaki infrastruktúra alprogram repülőtér fejlesztéssel, útkorszerűsítéssel, elkerülő-szakasz korszerűsítéssel és határállomás-, határátkelő modernizálással járult hozzá az érintett megyék közlekedési infrastruktúrájának fejlesztéséhez,

46

>> a gazdaságfejlesztés és együttműködés alprogram keretében, ipari parkok, üzleti kapcsolatok- és turizmusfejlesztésre került sor. Ipari park, innovációs és technológiai központ, mobil kiállítócsarnok valósult meg. A határ menti foglalkoztatáspolitikai fejlesztés is hozzájárult a térség a gazdasági fejlődéséhez, >> a turizmusfejlesztés céljaihoz három kerékpárút (Duna menti, Fertő menti, Határ menti kerékpárút) első ütemének támogatása járult hozzá, >> a humánerőforrás-fejlesztés keretében továbbképzések és oktatási együttműködések valósultak meg, >> a környezet és természetvédelem alprogram keretében a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló projekt, illetve veszélyes-hulladékégető támogatása szolgálta a környezetvédelmet. A természetvédelem tárgykörében két natúrpark kialakítása kapott támogatást. A Natúrpark-programok területein a fejlesztésre a fenntartható fejlődés keretében kerülhet sor, hasonlóan az Irottkő Natúrpark, illetve az Őrség–Raab Natúrparkokéhoz.

A Kis Projekt Alap esetében a támogatás felső határa 10 000 ECU volt. Ebből a keretből kisebb volumenű beruházások kaptak támogatást, tanulmányutak, tréningek, képzések szervezésére került sor, valamint tanulmányok, kiadványok és koncepciók készültek el e program keretében. A program jelentősebb projektjei >> Szentgotthárd–Heiligenkreuz Határon Átnyúló Ipari Park, I. ütem, >> Fertő-tó menti kerékpárút építése, >> Határ menti kerékpárút, >> Őrség–Raab Natúrpark kialakítása, >> Regionális gyógyuszoda – Kőszeg, >> Ökofarm – Ágfalva, >> Sármelléki repülőtérhez vezető útfelújítás I. üteme.

Euro Közigazgatási reform

Cél >> a kormányzat közigazgatási reformjának megvalósításához szükséges központi, helyi és regionális szintű fejlesztések, >> az ezekhez szükséges decentralizáció, dereguláció megvalósítása, >> a HR-menedzsment létrehozása és képzése a központi erőforrások hatékony felhasználásával.

Eredmények >> központi reform – megtörtént a költségvetési reform hatékonyságának erősítése érdekében szükséges feladat-, illetve funkciók elosztásának felülvizsgálata, a decentralizációs lehetőségek feltárása, a dereguláció, valamint a kodifikátorok képzési módszereinek kifejlesztése, – megvalósult az EU-csatlakozáshoz nélkülözhetetlen deregulációs és jogharmonizáció végrehajtása. >> hatékony közigazgatás – létrejött a HR-menedzsment, – megvalósult a pénzügyi menedzsment, ellenőrzése, – elkészült a költségvetés, – sor került a HR, szervezet fejlesztésére, jogi stb. témakörökben, szakmai, nyelvi képzésével, az önkormány-

zatok és kisebbségi szervezetek dolgozóinak továbbképzésével, – megtörtént a minisztériumok, szektorális szervezetek, helyi hatóságok, kísérleti projektek szervezeteinek, valamint szakértői hálózat fejlesztése, – kialakultak a Közigazgatási Intézet képzési központtá alakításához szükséges feltételek, – megtörtént a központi és helyi szintű stratégiai tervezéshez nélkülözhetetlen információs technológia fejlesztése. >> reformmenedzsment – a szükséges feladatok, elvárások, kritériumok kialakításával megvalósult a nemzeti szakértők képzése, – az igazgatás felülvizsgálata, s a köztisztviselők képzése eredményeként kormányzati munka hatékonysága javult, – megvalósult a Phare-dokumentáció (pl. SIGMA-tanulmányok) terjesztése, – létrejött a megfelelő információáramlás és – raktározással ellátott statisztikai archívum és könyvtárrendszer, – a Cannesi Fehér Könyvvel összhangban kialakultak az EU-csatlakozáshoz nélkülözhetetlen szektorális stratégiai tervek.

[19 95]

[Száma: HU9503 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 3 000 000 ECU]

Szociális gondoskodás és nyugdíjreform [Száma: HU9504 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 000 000 ECU] Cél >> a helyi hatóságokkal való párbeszéd megvalósítását és a szociális szolgáltatások fejlesztést célzó stratégia kidolgozása, >> az információs szakadék felszámolása érdekében a helyi önkormányzatok megfelelő kapacitásainak fejlesztése, >> az önkormányzatok egymásközti együttműködésének elősegítése, >> a nyugdíjreform stratégiájának kidolgozása. Eredmények >> szociális támogatás területén – a jóléti stratégia és szociális támogatási politika, gazdasági körülményektől függő, alternatíváinak kidol-

gozása (a minőség-ellenőrzés és menedzsmentképzés témaköreivel együtt), – a Phare ’94 keretében létrehozott Regionális Regisztrációs Központok további 10 központtal történő bővítése, – a Program Menedzsment Egységek számára ún. technikai segítségnyújtás, főként a menedzsment és monitoring területein. >> a nyugdíjreform területén – a hazai nyugdíjpolitikát, illetve annak reformlehetőségeit tartalmazó Fehér Könyv kidolgozása, – az ehhez szükséges ún. technikai segítségnyújtás. A program, melynek kedvezményezettje a Népjóléti Minisztérium volt, 1995 és 1998 között zajlott.

47

1990 1995 Privatizáció

[19 95]

[Száma: HU9506 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 5 000 000 ECU] Cél >> a privatizációs folyamat elősegítéséhez szükséges ún. technikai segítségnyújtás – k ülönböző, a privatizációt segítő tranzakciók, pl. környezetvédelmi és pénzügyi audit, vállalatok felértékelése, jogi és stratégiai tanácsadás stb. támogatása, – a privatizációt megvalósító ÁPV Rt. belső ellenőrzési rendszerének és marketingmunkájának fejlesztése, – a vállalatok előprivatizációjához szükséges támogatás megteremtése. A program 1995-ben kezdődött, 1998-ban pedig eredményesen fejeződött be.

Borsodi integrált szerkezet-átalakítási program [Száma: HU9507 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 5 000 000 ECU] Cél >> Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági szerkezetátalakítása a gazdasági tevékenységek szélesítésével és önfenntartó fejlesztések generálásával; integrált és decentralizált területfejlesztési programmegvalósítás a partnerség és átláthatóság jegyében. A program célterületei • kapacitásépítés, képességfejlesztés (1,4 millió ECU), • kistérség-fejlesztés (1,1 millió ECU), • a helyi kis- és középvállalkozási szektor fejlesztése (1,65 millió ECU), • turizmusfejlesztés (0,85 millió ECU).

Képességfejlesztési alprogram Cél >> a forrásfelhasználás segítése, pl. a programozási dokumentumok és a projektkezdeményezések minőségének javításával. Ehhez kapcsolódóan forrásokat biztosított szakértők, háttértanulmányok, a megye marketingtevékenységének, arculatjavításának finanszírozására, illetve a programban résztvevők képzési projektjeire.

48

Eredmények >> megvalósítási intézkedések, >> emberi erőforrás-fejlesztés, illetve >> üzleti információ, marketing- és PR-tevékenységek.

Kistérségfejlesztési alprogram Cél >> a térségi együttműködés kialakítása, fejlesztése, annak a felismerésnek a megerősítése, hogy a kistérségen belül működő önkormányzatok és más gazdasági, társadalmi szereplők együttműködésének eredményeképpen oldhatók meg válsághelyzetek és indítható megalapozott fejlesztés, >> tartós munkahelyek létrejöttének elősegítése, illetve >> a megye távol eső területeiről az elvándorlás csökkentése. A kétszer hirdetett kistérségi pályázati forduló keretében a gesztori feladatokat kistérségi társulások, vagy működő civil szervezetek, szövetségek látták el, és a helyi társadalom széles rétegének kezdő vállalkozásait, önkormányzatok közösség- és kultúraformáló fejlesztéseit szedték csokorba,

Eredmény >> Integrált Fejlesztési Alap létrehozása és működtetése, >> kistérségi fejlesztési stratégiák készültek, illetve valósultak meg.

Vállalkozásfejlesztési alprogram

Cél >> a kis- és a közepes méretű vállalkozások számának növelése, >> a már működő vállalkozások megerősítése.

Eredmény >> a kisvállalkozások fejlesztése a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hálózata által működtetett mikrohitel szélesebb körű elérhetőségével és az elnyerhető források növelésével valósult meg, >> a közepes méretű vállalkozásokat a Phare-támogatás gazdasági teljesítményük növeléséhez segítette hozzá. A kiválasztott 10 termelő vállalkozás működésének átvilágítása után az egyes vállalkozások szükségleteinek megfelelő szakértői segítségnyújtásra (szervezetfejlesztéshez, piackutatáshoz, humánerőforrás-fejlesztéshez, >> marketingtevékenységhez stb.) és a Phare-támogatás mellett bankhitelt is tartalmazó pénzügyi konstrukció kidolgozására került sor.

A turizmusfejlesztési alprogram

Cél >> a megye turizmusban rejlő lehetőségeinek kiaknázása és >> a célterületek bevételeinek növelése.

A Phare- és a magyar kormányzati források integrációjával létrehozott alapból a Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott helyszíneken (Mezőkövesd, Bogács, Sárospatak, Miskolc-Tapolca, valamint az Aggteleki Nemzeti Park és térsége) komplex termékfejlesztési projektek kaptak támogatást. A pályázati rendszer a turisztikai termékek fejlesztését célozta, ezért pályázni csak komplex programcsomagokkal lehetett. A programcsomagokhoz a Phare-program turisztikai szakértőket biztosított, akik a helyszínen segítették a pályázókat a turisztikai termékek kialakításában, a fejlesztések megfogalmazásában. A gyógy-turizmus területéről négy, míg Aggtelek térségéből három programcsomagot támogatott a program.

[19 95]

T e r ü l etfe j l es z t é s

Euro gyakran képzések, rendezvények szervezésével és kiadványok megjelentetésével egészítve ki a fejlesztéseket.

Eredmény >> egy válságtérség fejlesztése, >> országosan egyedülálló kísérlet, a tényleges integrációval elérhető magasabb hatásfok modellezése, >> Miskolc-Tapolcai barlangfürdő felújítása, >> Aggteleki Nemzeti Park és vonzáskörzete idegenforgalmi fejlesztése, >> hőfürdő és kapcsolódó fejlesztések, Bogács, >> Edelény és térsége szociális feszültségeit kezelő program.

49

1990 1995 Turizmusfejlesztés

[19 95]

[Száma: HU9508 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 1 000 000 ECU] Cél >> háttértanulmány összeállítása a Nemzeti Turisztikai Stratégia kialakításához, a korábban készült stratégia felülvizsgálatával, értékelésével és átdolgozásával, >> a Magyar Turizmus Rt. technikai és logisztikai rendszerének fejlesztése, az üzleti szférával való együttműködés érdekében szükséges kapacitásbővítés támogatása, >> a Nemzeti Turisztikai Stratégia realizálását elősegítő kísérleti projektek kialakítása, megvalósítása és tesztelése.

A program, melynek kedvezményezettje az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium volt, céljai 1995 és 1998 között valósultak meg, az ITD Hungary közreműködésével.

Energia [Száma: HU9512 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 4 000 000 ECU] Cél >> az ellátási biztonság növelése, az energia hatékonyság javítása, a környezetszennyezés csökkentése, jogharmonizáció Eredmény >> a stratégiai olaj- és gáztartalék ellenőrzési és monitoringrendszerének fejlesztése – az EU-csatlakozás követelményeit kielégítve, illetve Magyarország Nemzetközi Energia Ügynökségi tagságából fakadó kötelezettségének megfelelően, a stratégiai olaj- és petróleum 90 napos tartalékainak megteremtése 1998-ra,

50

– a megfelelő szintű ellenőrzési és monitoring rendszer kifejlesztéséhez szükséges hardver és szoftver feltételek megteremtése, a rendszert működtetők számára tanulmányutak támogatása. >> az önkormányzatoknál az új energiatörvény által előírt energiatakarékossági tervek elkészítéséhez a dolgozók képzése, műszaki segítségnyújtás >> az EU–Magyarország Energia Központban – a képzések és kiadványok finanszírozásához szükséges feltételek megteremtődtek, – a helyi tevékenységek támogatása megvalósult, – a helyi auditok elkészültek.

Euro Környezetvédelmi program

[Száma: HU9513 | Végrehajtó intézmény: Környezetvédelmi Minisztérium | Támogatási keret: 7 000 000 ECU]

Eredmény

Projekt

Megnevezés

HU9513-01

Környezetvédelmi és infrastrukturális beruházások

HU9513-02

Balaton-projekt

HU9513-03

Jogharmonizáció

HU9513-04

Projektmenedzsment

Phare-támogatás (euró)

[19 95]

Cél >> környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása.

5 000 000 950 000 1 000 000 50 000

Rugalmas együttműködési lehetőségek [Száma: HU9514 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 000 000 ECU] Cél >> nem szektorspecifikus együttműködési lehetőség kialakítása, >> a társadalmi-gazdasági átalakuláshoz kapcsolódó váratlan, alternatív finanszírozási forrással nem rendelkező szükségletek kielégítését célzó projektek támogatás

Feltétel - legalább 100 000 euró összegű, - a szektorális programok által nem lefedett projekt. A program 1995 és 1998 között zajlott a Külügyminisztérium közreműködésével.

51

1990 1995 Környezetvédelmi program

[19 95]

[Száma: HU 9507 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 5 000 000 ECU]

52

Cél Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági szerkezetátalakítása a gazdasági tevékenységek szélesítésével és önfenntartó fejlesztések generálásával; integrált és decentralizált területfejlesztési programmegvalósítás a partnerség és átláthatóság jegyében. A program célterületei: >> kapacitásépítés, képességfejlesztés (1,4 millió ECU), >> kistérség-fejlesztés (1,1 millió ECU), >> a helyi kis- és középvállalkozási szektor fejlesztése (1,65 millió ECU), >> turizmusfejlesztés (0,85 millió ECU).

Eredmény: >> Integrált Fejlesztési Alap létrehozása és működtetése, >> kistérségi fejlesztési stratégiák készültek, illetve valósultak meg.

Képességfejlesztési alprogram Cél: >> a forrásfelhasználás segítése, pl. a programozási dokumentumok és a projektkezdeményezések minőségének javításával. >> Ehhez kapcsolódóan forrásokat biztosított szakértők, háttértanulmányok, a megye marketingtevékenységének, arculatjavításának finanszírozására, illetve a programban résztvevők képzési projektjeire. Eredmények: >> megvalósítási intézkedések, >> emberi erőforrás-fejlesztés, illetve >> üzleti információ, marketing- és PR-tevékenységek.

Vállalkozásfejlesztési alprogram Cél: >> a kis- és a közepes méretű vállalkozások számának növelése, >> a már működő vállalkozások megerősítése. Eredmény: >> a kisvállalkozások fejlesztése a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hálózata által működtetett mikrohitel szélesebb körű elérhetőségével és az elnyerhető források növelésével valósult meg, >> a közepes méretű vállalkozásokat a Phare-támogatás gazdasági teljesítményük növeléséhez segítette hozzá. A kiválasztott 10 termelő vállalkozás működésének átvilágítása után az egyes vállalkozások szükségleteinek megfelelő szakértői segítségnyújtásra (szervezetfejlesztéshez, piackutatáshoz, humánerőforrás-fejlesztéshez, >> marketingtevékenységhez stb.) és a Phare-támogatás mellett bankhitelt is tartalmazó pénzügyi konstrukció kidolgozására került sor.

Kistérségfejlesztési alprogram Cél: >> a térségi együttműködés kialakítása, fejlesztése, annak a felismerésnek a megerősítése, hogy a kistérségen belül működő önkormányzatok és más gazdasági, társadalmi szereplők együttműködésének eredményeképpen oldhatók meg válsághelyzetek és indítható megalapozott fejlesztés, >> tartós munkahelyek létrejöttének elősegítése, illetve >> a megye távol eső területeiről az elvándorlás csökkentése. A kétszer hirdetett kistérségi pályázati forduló keretében a gesztori feladatokat kistérségi társulások, vagy működő civil szervezetek, szövetségek látták el, és a helyi társadalom széles rétegének kezdő vállalkozásait, önkormányzatok közösség- és kultúraformáló fejlesztéseit szedték csokorba, gyakran képzések, rendezvények szervezésével és kiadványok megjelentetésével egészítve ki a fejlesztéseket.

A turizmusfejlesztési alprogram Cél: >> a megye turizmusban rejlő lehetőségeinek kiaknázása és >> a célterületek bevételeinek növelése. A Phare- és a magyar kormányzati források integrációjával létrehozott alapból a Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott helyszíneken (Mezőkövesd, Bogács, Sárospatak, Miskolc-Tapolca, valamint az Aggteleki Nemzeti Park és térsége) komplex termékfejlesztési projektek kaptak támogatást. A pályázati rendszer a turisztikai termékek fejlesztését célozta, ezért pályázni csak komplex programcsomagokkal lehetett. A programcsomagokhoz a Phare-program turisztikai szakértőket biztosított, akik a helyszínen segítették a pályázókat a turisztikai termékek kialakításában, a fejlesztések megfogalmazásában. A gyógy-turizmus területéről négy, míg Aggtelek térségéből három programcsomagot támogatott a program.

Euro >> Aggteleki Nemzeti Park és vonzáskörzete idegenforgalmi fejlesztése, >> hőfürdő és kapcsolódó fejlesztések, Bogács, >> Edelény és térsége szociális feszültségeit kezelő program.

Magyar–osztrák–szlovák CBC

[Száma: ZZ9524 | Végrehajtó intézmény: Phare CBC PMU | Támogatási keret: 1 500 000 ECU]

Cél

a határrégió elérhetőségének javítása, mégpedig az áruk, személyek mozgásának és az információhoz való jobb és gyorsabb, szélesebb körű hozzáférés fejlesztési területein egyaránt.

[19 95]

Eredmény: >> egy válságtérség fejlesztése, >> országosan egyedülálló kísérlet, a tényleges integrációval elérhető magasabb hatásfok modellezése, >> Miskolc-Tapolcai barlangfürdő felújítása,

Eredmény: >> Jánossomorja regionális hulladéklerakóhoz vezető út kialakítása, >> Fertő–Hanság Nemzeti Park térinformatikai rendszerének kialakítása, >> határon átnyúló kommunikáció fejlesztése, >> határtérség komplex fejlesztési stratégiájának összeállítása.

Magyar–osztrák–szlovén CBC [Száma: ZZ9524 | Végrehajtó intézmény: Phare CBC PMU | Támogatási keret: 1 500 000 ECU] Az első határon átnyúló programok indulásának évében két háromoldalú program indult az ország nyugati részében. Mindkét program öt támogatási területre koncentrált. Cél >> regionális tervezés, >> határ menti műszaki infrastruktúrafejlesztés, >> gazdaságfejlesztés és együttműködés, >> humánerőforrás-fejlesztés, >> környezet- és természetvédelem.

Eredmény: >> helyi együttműködési kezdeményezések, rendezvények keretében emberi kapcsolatok kialakulása, >> a térség szereplői megszerezték a projektek előkészítéshez és végrehajtásához szükséges tapasztalatot és szaktudást, >> Csesztreg térség szennyvíztisztítása, >> Szécsiszigeti natúrpark Információs központ (Almássy–Szapáry kastély felújítása), >> természetvédelmi központ kialakítása, Őriszentpéter.

A magyar–szlovén–osztrák határtérségben a hét Nagyprojekt közül két-két projekt kapott támogatást a regionális tervezés és a humánerőforrás-fejlesztés területéről, a másik három cél teljesüléséhez egy-egy kiválasztott projekt járult hozzá.

A projektekhez elnyerhető támogatás mértéke és a megvalósításra rendelkezésre álló időtartam korlátai között elsősorban szolgáltatások igénybevételére (képzések, kulturális rendezvények, konferenciák), illetve kisebb eszközbeszerzésekre volt lehetőség.

A Kisprojekt Alap esetében a cél: >> ösztönzés a helyi és regionális szereplők között együttműködési hálózatok kialakulása, >> egyeztetési fórumok támogatása

53

Euro Egyesült Európaösszehasonlító értékelések

n

[19 9 6]

[1996]

[Száma: HU9601 | Végrehajtó intézmény: Tempus Közalapítvány | Támogatási keret: 16 000 000 ECU] Cél az EU-tagországok felsőoktatási intézményeivel együttműködésben a közép-kelet-európai felsőoktatási rendszerek átalakítása, mégpedig >> azok strukturális rendszereinek modernizálásával, valamint >> a hallgatók mobilitásának elősegítésével

Eredmények >> a magyar egyetemek az Európai Unió tagországainak felsőoktatására vonatkozó információkhoz jutottak főként a következő területeken – koncepciók, – módszerek, – prioritások. >> Európán belül nemzetközi együttműködések kialakítása, tapasztalatszerzés a felsőoktatási intézmények dolgozói és hallgatói számára egyaránt.

Európai integráció

n

[Száma: HU9602 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 15 500 000 ECU] Cél: az Európa Megállapodás megvalósításának támogatása, mégpedig >> a jogharmonizáció elősegítése, >> a nyilvánosság és a közigazgatás aktív bevonása az előcsatlakozási folyamatba, és Magyarország EU-tagságához kapcsolódó témakörökbe, >> a jövőbeni harmadik pilléres együttműködés megalapozása. Eredmény: >> a jogharmonizáció területein – az EU-joganyag magyarra, a hazai jogszabályok hivatalos EU-nyelvek valamelyikére való lefordítása, glos�száriumok elkészítése, tolmácsképzés, – jogi elemzések, szakértői konzultációk, tanulmányutak, bírói és jogászhallgatói tréningek, – az európai joganyag elektronikus feldolgozása, – a jogi struktúrák fejlesztése, a belső piaci és mezőgazdasági változásokat figyelemmel kísérő monitoringrendszer kifejlesztése, – Központi Fordítói Iroda felállítása, – a bíróságok információs rendszerének korszerűsítése,

– esettanulmányok, szektorális tanulmányok készíttetése a jogharmonizációs folyamat értékelésére. >> a közvélemény-formálás területein – a közvélemény megnyerését célzó Kormányzati Kommunikációs Stratégia elkészítése és kivitelezése, – tájékoztató médiakampányok, speciális rendezvények (pl. regionális EU-napok, Schuman-verseny) szervezése, EU-kiadványok (Euróopean Newsletter, politikai évkönyv) megjelentetése, – országos információs hálózat létrehozása, – speciális célcsoportok (újságírók, oktatók, NGO-k, parlamenti képviselők, ifjúsági szervezetek) részére tréningek, tanulmányutak szervezése, – köztisztviselők képzése (közép- és felsővezetők, egyes témák szakértői), csatlakozási tárgyalástechnikai, nyelvi és szervezeti felépítési tréningek, az EuróoGTAF keretében megvalósított programok átvétele. >> a III. pilléres együttműködés területein: az elektronikus adatbázis létrehozása. A program 1996 és 1999 között zajlott. Kedvezményezettje a Külügyminisztérium volt.

55

1996 1990 A modernizációs program stratégiai menedzsmentje

n

[19 9 6]

[Száma: HU9603 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 3 000 000 ECU] Cél: a kormány „Magyarország egy új Európában” című modernizációs programjának megvalósítása, a szakmai tervezés kapacitásbővítéséhez és a modernizációs programokhoz nyújtott támogatásokkal. Eredmény: >> megvalósult a nemzeti, illetve nemzetközi pénzügyi intézmények kialakítását célzó projekttervek előkészítése,

>> a projektmenedzserek kiképzés keretében megszerezték a modernizációs programok megvalósításához szükséges képesítést, tudást. A program 1996 és 1999 között zajlott, melynek kedvezményezettje a PROMEI volt.

Privatizáció, a vállalati struktúra átalakítása

n

[Száma: HU9604 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 25 000 000 ECU] Cél: >> a privatizációs program technikai támogatása, >> közreműködés a privatizáció és >> a vállalati struktúraváltás finanszírozásában. Eredmény: >> A privatizációs folyamat technikai elősegítése – megtörtént az ÁPV belső ellenőrzésének és marketing- tevékenységének fejlesztése, – speciális tranzakciók támogatása: környezetvédelmi és pénzügyi audit, vállalatok felértékelése, jogi és stratégiai tanácsadás, – a vállalati szintű előprivatizáció ösztönzése.

>> Finanszírozás (HYFERP II.) – az ÁPV-hez tartozó vállalatok átalakításának támogatása – 10–15 ipari nagyvállalat 1 évet meghaladó átalakítása, – a gyorsan privatizálható, de környezetvédelmi nehézségekkel küzdő vállalatok környezetvédelmi feltételeinek javítása. – a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó vállalatok átalakításának támogatása: a kis- és középvállalatok átalakítása, majd privatizálása, – az állami tulajdonban lévő, kereskedelmi bankokhoz tartozó vállalatok átalakításának támogatása: a pályázatokon való részvétel segítésével.

Kis- és középvállalkozások fejlesztése

n

[Száma: HU9605 | Végrehajtó intézmény: MVA | Támogatási keret: 11 000 000 ECU] Cél: a kkv-szektor további megerősítése. Eredmény: >> szakmai segítségnyújtás (National support services) (5,944,148 ECU),

56

>> értékelés és Stratégiai Tanulmány (Evaluation and Strategic Study) (216 870 ECU), >> pénzügyi programok (Lending Programmmes) (4,619,939 ECU).

Euro Kísérleti regionális fejlesztési program

n

[Száma: HU9606 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Alprogramjainak és projektjeinek száma: 2 (5+10)

Cél: regionális szintű tervezési-fejlesztési régió magyarországi modelljét kialakító kísérleti program, a következő alprogramok megvalósításával: >> a területfejlesztés hatékonyságának növelése nemzeti szinten (központi koordinálású 2 millió ECU), >> Kísérleti Programalap (8 millió ECU).

első szakasz: >> Dél-Alföldön a belga GOM, Dél-Dunántúlon az ír Shannon ún. rövid távú szakértői készítették fel a hazai szakembereket, második szakasz: >> a magyar szakemberek a helyszínen (tanulmányút) ismerkedtek meg az ikerrégió tervezési tapasztalataival.

A területfejlesztés hatékonyságának növelése nemzeti szinten (első alprogram) a következő projekteket tartalmazta: a) kapacitásfejlesztés, b) programozás a kísérleti régióban, c) fiatal szakértőképzés, d) a regionális statisztikai rendszer fejlesztése, e) a hosszú távú munkanélküliség kezelésének kísérleti projektje.

c) Fiatal szakértőképzés Cél: a területfejlesztési szakértőgárda kapacitáshiányának enyhítése

a) Kapacitásfejlesztés Cél: a regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek munkatársai, területfejlesztési szakemberek képzése – az EU-csatlakozásra való felkészüléshez – regionális programozással, pályáztatással kapcsolatos ismereteik bővítése. Eredmény: >> műhelyviták, >> továbbképzések, >> konferenciák és >> tanulmányutak.

[19 9 6]

Támogatási keret: 10 000 000 euró]

Eredmény: >> a projekt indítását megelőző években diplomázott 12 fiatal, területfejlesztési képzése, (az európai unió regionális politikája, a magyar területfejlesztés intézmény-, pénzügy- és jogrendszere, a regionális ügynökségek működési sajátosságai), >> a képzésen részt vett fiatalok kétéves munkaszerződéssel a regionális és megyei területfejlesztési ügynökségek munkatársaivá váltak. Fizetésük társfinanszírozása szintén a projekt részét képezte. d) Regionális statisztikai rendszer fejlesztése Cél: a magyar regionális statisztikai rendszer európai uniós standardhoz való hozzáigazítása. Eredmény: >> a digitális megyei térkép- és adatbázis kialakítása.

b) Programozás a kísérleti régiókban Cél: nemzetközi ikerrégiós kapcsolatok kialakítása, az Európai Unióból származó tapasztalatok átadása a regionális fejlesztési koncepciók elkészítéséhez.

e) Hosszú távú munkanélküliség kezelésének kísérleti projektje Cél: a munkahelyteremtés és a Dél-dunántúli Régió gazdasági szerkezetátalakításának összekapcsolása.

Eredmény: >> az Észak-magyarországi Regionális Ügynökség szakemberei a régió- és régiótudat megerősítését, formálását elősegítő tréningsorozat keretében készültek fel a tervezésre (az ügynökség késői megalakulása miatt a körülményekhez alkalmazkodó megoldás)

Eredmény: 190 fő foglalkoztatását biztosító mintaprojekt elindulása >> négy somogyi településen a roma munkanélküliek számának csökkentésére gyógynövénytermesztés, >> Tolna megyében gyümölcs- és fűszernövény-termesztés,

57

1996 1990 [Kis- és középvállalkozások fejlesztése]

>> Somogy megyében biotégla- és fafeldolgozás, >> Baranya megyében településkép-javító közmunka.

[19 9 6]

Kísérleti Programalap (második alprogram) Cél: két kísérleti régió létrehozása és beindítása.

58

Eredmény: >> kísérleti régióként alakult meg Dél-dunántúli- és Dél-alföldi Régió négy dél-dunántúli és három dél-alföldi megye összefogásával, a program elején, >> mindkettő azóta is fejlesztési régióként funkcionál (Zala megye a későbbiekben a Dél-dunántúli Régióból kiválva a Nyugat–dunántúli Régióhoz csatlakozott). A Dél-dunántúli Régióban négy fejlesztési célra lehetett pályázatot benyújtani – falusias térségek összehangolt fejlesztése, – kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, – a régió idegenforgalmi adottságainak kiaknázása, – regionális marketing a befektetők vonzása érdekében. A támogatott projektek sokoldalúan közelítették a régió területfejlesztési vonatkozású problémáinak enyhítését.

Eredmény: az 54 támogatott pályázat keretében, pl.: a következő fejlesztésekre került sor: >> a „Falusias térségek összehangolt fejlesztése” című komponensen belül az elzártság mérséklésére teleházak regionális kommunikációs rendszerének kialakítását, információs és térinformatikai rendszerfejlesztéseket, továbbá a vasúti szárnyvonalak bemutatását célzó munkák készültek, >> támogatott projektek segítették az agrárszféra gazdasági szerkezetváltását, >> a „Kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása” című komponens keretében a vállalkozóvá válás, korszerű EU-ismeretek oktatása, minőségfejlesztés, technológiai transzfer elősegítése történt, >> a vállalkozói infrastruktúra tárgyi fejlesztése valósult meg a régió három pontján, mégpedig Dunaföldváron, Bólyban (ipari parkok), Zalaszentgróton (inkubátorház), >> „A régió idegenforgalmi adottságainak kiaknázása” című komponens keretében megvalósuló projektek növelték a régió tradicionális értékeinek idegenforgalmi attraktivitását (borutak együttműködése, Duna–Dráva Nemzeti Park, termálfürdők fejlesztése, határátkelés szempontjából frekventált terület közúti fejlesztésének előkészítése), >> a „Regionális marketing és befektetők vonzása a régióban” című komponens elősegítette a régió marketing eszköztárának létrehozását; hozzájárult a regionális vásárinstalláció kialakításához, EU-orientált képzések, programok, rendezvények megvalósítását támogatta.

Cél: a Dél-alföldi Régióban az 51 nyertes pályázat a következő fejlesztésekre kapott támogatást: – agrárinnovációk, – termelési integráció és együttműködések, – idegenforgalom, – régiómarketing, – közgazdasági infrastruktúra. A p ly zatok megoszl sa a f fejleszt si priorit sok t kr ben (D l-Alf ldi r gi Phare HU 9606)

A k zgazdas gi infrastrukt ra fejleszt se 32%

A r gi marketing fejleszt se 11%

Az agr rinnov ci fejleszt se 13% Termel si integr ci k s egy ttm k d sek fejleszt se 21%

Az idegenforgalom fejleszt se 23%

[19 9 6]

Euro Eredmény: >> a kiválasztott projekteknél a regionális hatás, a partnerség és az innovatív jelleg erőssége a kiválasztás során döntő hatással érvényesülő szempontok voltak, >> a régiószemléletben való gondolkodás sikeresen segítette elő a regionális együttműködést. Jelentősebb projektek: – Újkígyós közép-békési regionális vízműtelep technológiai korszerűsítése, – Mórakert, zöldség-gyümölcs csomagoló kialakítása – térségi agrárintegráció keretében, – borutak kialakítása és fejlesztése, Dél-Dunántúl történelmi borvidékein, – Kaposvár, onkoradiológiai decentrum, – Zalaszentgrót modellértékű vállalkozói inkubátorház létrehozása a régió gazdaságilag elmaradott térségeihez tartozó települések számára.

59


Beruházás- és kereskedelemfejlesztés

n

[19 9 6]

[Száma: HU9607 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 3 000 000 ECU] Cél: >> zöldmezős beruházások betelepedésének ösztönzése, >> a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó termékek exportjának növelése, főként az exportbővítés lehetséges piacainak felmérésével, >> a hátrányos helyzetű régiókba települő beruházások közvetlen támogatása és exportjuk növelése.

Eredmény: >> az ITD-H fenntarthatósága területén – kialakult a magyar intézményi struktúra stabil pozíciója, – megteremtődött a szakmai előny, – tréningek, kiadványok, informatikai fejlesztéseken keresztül növekedett az ITD-H működési intenzitása, – az ITD-H saját bevételi források generálásával hozzá tudott járulni a fejlesztések finanszírozásához.

>> a beruházástámogatási akciók területein – a z elmaradt régiókba irányuló közvetlen beruházások, valamint az onnan származó export volumennövelés támogatásával erősödtek a régiók, – a kis- és középvállalati szektor EU-integrációjának elősegítése – főként szabályozási, szolgáltatási, illetve az integráció kereskedelmi szektort érintő piaci tevékenységét elősegítő tréningeken keresztül, – beruházási szemináriumok, konferenciák, export tréningek szervezése, a nagy, zöldmezős beruházásokra vonatkozó direkt kutatások támogatása, szektorális promóciós anyagok létrehozása, részvétel a szektorális vásárokon. A program az ITD Hungary-nál 1996 és 1999 között zajlott.

Magyarország–Ausztria CBC-program

n

[Száma: HU9610 | Végrehajtó intézmény: Phare CBC PMU | projektjeinek száma: 1 Nagyprojekt, Kisprojekt Alap | Támogatási keret: 11 000 000 ECU] Cél: >> regionális tervezés, >> határ menti műszaki infrastruktúrafejlesztés, >> gazdaságfejlesztés és együttműködés, >> humánerőforrás-fejlesztés, >> környezet- és természetvédelem. Nagyprojekt Eredmény: 21 projekt valósult meg, pl. >> regionális tervezés – Sopron kistérségi fejlesztési terve, kiemelt hangsúllyal a fejlesztési lehetőségek határon átnyúló természetére, >> infrastruktúrafejlesztés – Ro-Ro kikötő létrehozása, a települések központját elkerülő útépítések, a belvárosok tehermentesítése mind fizikai, mind környezetvédelmi szempontból. Az elkerülő utak segítenek az osztrák határ felől, illetve a felé haladó forgalom biztonságos levezetésében. A kerékpárút-hálózat fejlesztése és kiépítése tette lehetővé az osztrák és a magyar oldalon összefüggő hálózatban a kerékpáros turisták számára a biztonságos közlekedést, a szabadidő eltöltését, a következő

60

[19 9 6]

Euro szakaszokon: Sopron–Fertőrákos, Letenye–Murarátka, Duna menti és a Büki Termál-kerékpárút, >> kiépült a gazdasági együttműködés peremfeltételeit biztosító vertikális infrastruktúra. Tíz beruházás több mint négymillió euró támogatást kapott, így innovációs zónával, kereskedelmi központtal lett gazdagabb a régió, határátkelő fejlesztésre került sor Zsira településen, illetve a 95-ös CBC-programban már elkezdett szentgotthárdi ipari park fejlesztéséhez kapcsolódó beruházás is tovább folytatódott. Kb. 15 millió forint összértékben részesült támogatásban a turizmushoz kapcsolódó marketing. Számos turisztikai célú kiadvány, prospektus jelent meg, kisebb térséget átölelő turizmusfejlesztési programok kidolgozása a további fejlesztések alapjául szolgál, >> humánerőforrás-fejlesztést a következő két projekt szolgálta: a pályaorientációs trénerek közös képzése, valamint a határ menti munkaügyi együttműködés, >> a környezet védelme érdekében többek között Vas megyében két kommunális-, Zala megyében pedig egy regionális hulladéklerakó épült fel. Kisprojekt Alap A támogatás 5000–50 000 euró keretösszege, és a projektek megvalósításra rendelkezésre álló legfeljebb 12 hónapos időkorlát elsősorban a következő jellegű projektek (45 db) megvalósítására nyújtott reális lehetőséget: Eredmények: >> képzések szervezése, pl. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, >> kulturális rendezvények szervezése, pl. II. Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál, >> tervek készítése, pl. Velem belterületi vízrendezés – kiviteli terv, Szombathely –Kám kerékpárút-tervezés, >> szolgáltatások igénybevétele, >> Szentgonthárd–Heiligenkreuz Határon Átnyúló Ipari Park, >> légszennyezést vizsgáló állomás felszerelése és működtetése, >> Győr – Kereskedelmi Központ, >> Duna menti kerékpárút, >> Letenye–Murarátka kerékpárút.

61


Magyarország–Ausztria–Szlovákia Phare CBC-program

n

[Száma: ZZ9621 | Végrehajtó intézmény: Phare CBC PMU | projektjeinek száma: egy Nagyprojekt, Kispro-

[19 9 6]

jekt Alap | Támogatási keret: 1 500 000 ECU] Cél: >> gazdaságfejlesztés, >> idegenforgalom, >> infrastruktúra, >> humánerőforrás-fejlesztés, >> természet- és környezetvédelem.

Eredmény: >> Győr-Moson-Sopron megye talajvíz-gazdálkodási koncepciójának kidolgozása, >> Élelmiszergazdasági- és Biotechnológiai Képző- és Bemutatóközpont, Mosonmagyaróvár, >> VITECC (Vienna Tele-Cooperation). Kisprojekt Alap Cél: a határ menti térség helyi és regionális szereplői között kialakuló együttműködési hálózatok, egyeztetési fórumok, a közvetlen emberi kapcsolatok, helyi együttműködési kezdeményezések, rendezvények támogatása, az érintett térségi szereplők projekt-előkészítésre és –végrehajtásra való képességének növelése, az ehhez szükséges tapasztalat és szaktudás megszerzésének támogatása, illetve a nemzetiségi kisebbségek kezdeményezéseinek támogatása volt. >> a területi tervezés- és fejlesztés területén a régió környezettudatos fejlődését és kiegyensúlyozott térségi struktúráját elősegítő, a térségi területfejlesztési koncepciókhoz illeszkedő kutatási programok, területi tervezési munkák és határon átnyúló kezdeményezések, pl. kistérségi fejlesztési programok, >> a gazdaságfejlesztés és együttműködés területén: (a helyi gazdasági potenciált, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat, a vendégforgalom, a turizmus fejlődését támogató projektek, kiadványok; üzleti tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, értékelő tanulmányok; a számos támogató és ko-

62

ordinációs szervezet közötti kapcsolat erősítését szolgáló közös szolgáltatások és együttes marketingfellépés kialakítása; egyes legalább kistérségi jelentőségű kisebb beruházások; bármely további kölcsönösen előnyös határon átnyúló gazdasági kapcsolat kialakítása, >> az emberi erőforrás-fejlesztés területén szaktudás, képességek, know-how és tapasztalatok átadását szolgáló képzési és tréningrendszerek kialakítása; oktatási intézmények közötti működési kapcsolatok kialakítása, a helyi közösség és helyi demokrácia fejlesztése érdekében a helyi öntevékeny közösségek, önkormányzatok tevékenysége színvonalát javító projektek, a kulturális együttműködés területén egymás kulturális értékeinek jobb megismerése, különös tekintettel a határ mindkét oldalán található kisebbségek kultúrájára, >> a természet- és környezetvédelem területén környezeti problémákkal foglalkozó tanulmányok, környezetszennyező hatásokat megfigyelő- és elemzőrendszerek felállítása, környezettudatos magatartást növelő tevékenységek; a kiemelt természeti értéket képviselő, létező és tervezett természetvédelmi területek, azok növény- és állatvilágának védelme, érdekükben szervezett programok, rendezvények támogatása.

Eredmény: >> háromoldalú konferenciák szervezése (Bécs–Pozsony– Győr gazdasági konferencia, regionális gazdaságfejlesztési konferencia, magyar–szlovák környezetvédelmi konferencia), >> tanulmánytervek elkészítése, >> promóciós anyagok (osztrák–szlovák–magyar hármas határ menti turisztikai kiadvány, promóciós kiadványok a Sokoróalja kistérségről) kiadása. A támogatás 1000–50 000 ECU között, a megvalósítás időtartama pedig legfeljebb 12 hónap lehetett.

Euro Magyarország–Ausztria–Szlovénia Phare CBC-program

n

[Száma: ZZ9621 | Végrehajtó intézmény: Phare CBC PMU | projektjeinek száma: 3 Nagyprojekt | Támo-

Cél: azonos az előzővel.

Eredmény: >> Nemesnép–Kobilje útépítés,

>> Határ menti kerékpárút: Szentgotthárd–Felsőszölnök– Nemesnép, >> Őrség-vendvidék Natúrpark – fenntartható fejlődés az Őrségben.

Magyarország–Románia Phare CBC-program

[19 9 6]

gatási keret: 1 500 000 ECU]

n

[Száma: ZZ9622 | Végrehajtó intézmény: Phare CBC PMU | projektjeinek száma: 10 Nagyprojekt, Kisprojekt Alap | Támogatási keret: 5 000 000 ECU] A magyar–román határon 1996-ban indult az első, négy magyarországi és négy romániai megyét érintő Phare-program 5-5 millió euró támogatást biztosítva a határ mindkét oldala számára. Ez volt az első olyan Phare CBC-program, ahol egyik résztvevő ország sem volt EU-tagállam. Cél: >> regionális tervezés és fejlesztés, >> infrastruktúrafejlesztés, >> környezet- és természetvédelem. Nagyprojekt Eredmény: >> a regionális tervezés és fejlesztés keretében három projekt valósult meg, a következő témákban – határ menti régiófejlesztési koncepció és program elkészítése. A koncepció nagy hangsúlyt helyezett a határ menti kapcsolatokra, az olyan koordinált fejlesztési intézkedésekre, melyek a magyar és román partnerintézmények közös tevékenységeként a térség fejlesztésének alapdokumentumává vált, – olyan nemzetközi képzőközpontok kialakítása, ahol rövid üzleti, felnőttoktatási és továbbképzési programok szervezésére kerülhet sor: Békéscsabai Főiskola, JATE az „Euróo-Régió” tanulmányok központja. >> az infrastruktúrafejlesztés keretében három projekt valósult meg, a következő témákban – c sengersimai határátkelőhely fejlesztése és modernizálása, a térség egyetlen működő és kapacitásában kimerült határátkelőhelyének korszerűsítése. Ebben az ütemben a személyforgalmi rész fejlesz-

tése és a teherforgalmi rész alapinfrastruktúrája valósult meg, – a Békéscsabai Ipari Park projekt keretében egy magyar–román inkubátor-központ épült meg, – elkészült Csenger agrártechnológiai innovációs központ megvalósíthatósági tanulmánya, megfelelő beruházási stratégia kidolgozását segítette elő. >> a környezet- és természetvédelem keretében négy vízügyi projekt valósult meg a magyar–román határszakasz jelentős részét lefedve, érintve a Marost, a Fekete-, Fehér- és Sebes-Köröst, illetve a Berettyót, a következő területeken: – árvízi monitoring, – csatorna-rehabilitáció, – a vízkészlet védelme.

63

1996 1990

[19 9 6]

[Kis- és középvállalkozások fejlesztése]

64

Kisprojekt Alap Cél: a határ két oldalán élő emberek és szervezetek közvetlen gazdasági, kulturális kapcsolatainak elősegítése. A pályázat kiírását követően 160 projektjavaslat érkezett a négy megyéből. Ezek közül 189 200 euró értékben 24-et lehetett támogatni. A projektek időtartama 12 hónap és a támogatás maximális értéke 10 000 euró volt. Eredmény: Néhány jellemző projek: >> Hármas-határ Gazdasági Konferencia és Üzleti Találkozó, >> Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu-Mare megyék Kereskedelmi és Iparkamarái által létrehozandó gazdasági információs iroda projektje Satu-Mare-ban, >> „Nyitott Határ” Szuper-maratoni nemzetközi futóverseny és kulturális üzletember találkozó,

>> a romániai Félix Gyógyfürdő és a Nagyerdei Gyógyfürdő összehangolt fejlesztésének megvalósíthatósági tanulmánya.

Euro Magyarország–Ausztria Phare CBC-program

n

[19 97 ]

[1997]

[Száma: HU9701 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: Nagyprojekt: 21, Kisprojekt Alap | Támogatási keret: 14 000 000 ECU. ebből Kisprojekt Alap: 300 000 ECU] Cél: >> területi tervezés és fejlesztés, >> műszaki infrastruktúra fejlesztése, >> gazdaságfejlesztés és együttműködés, idegenforgalom, >> emberi erőforrás fejlesztése, >> természet- és környezetvédelem. Nagyprojekt Eredmény: a) a gazdaságfejlesztés, együttműködés az idegenforgalom területein >> a 95-ös programból már támogatott nyugati határszakasz regionális fejlesztési programjának további kidolgozása, különös tekintettel a környezet- és természetvédelmi területfejlesztésére, >> három útépítés, >> Szombathely–Graz vasútvillamosítási tanulmány, >> elkészült a szentgotthárdi ipari park 3. fázisa, >> a szombathelyi ipari park 2. üteme, >> Lentiben 609 m2 alapterületű inkubátorház épült, >> Győrben szolgáltatási és képzési központ,

>> Sopronban vállalkozási zóna jött létre, >> Fertő-tavi kerékpárút >> Őrség–Raab–Goricko Naturpark. b) humánerőforrás-fejlesztés >> CERNET Európai Nyelviskola, >> Győri Balett, >> a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán az Európai Tanulmányok Intézete 1999 szeptemberétől szolgálja a közigazgatást, az üzleti szférát, a tudományos életet, illetve a lakosságot tréningekkel, információval az EU-val összefüggő kérdésekben. c) természet- és környezetvédelem >> az Őrségi Natúrpark területén szennyvízkezeléshez kapcsolódó beruházás valósult meg, >> az Írottkő Natúrpark területén információs központ, kemping és parkoló épült. 2) Kisprojekt Alap Cél: >> a határ két oldalán élők közti kapcsolatok erősítése, >> az együttműködések ösztönzése a vállalkozói, az intéz-

65


[19 97 ]

lesztés területén benyújtott pályázatok k apták . A K isprojekt Alap keretében megvalós ult pro jektek közül néhány jellemző:

ményi és a civil szféra területein, >> a határok két oldalán jelentkező eltérő fejlettségbeli különbségek csökkentése. A z 1000–50 000 euró közötti támogatást 46, el sősor ban a humánerőfor rás- és a tur izmusfej-

Eredmény: >> t ermészetvédelmi alkotótábor, >> n euróológiai konzultációs fórum, >> o rszágos turisztikai konferencia, >> m ozgássérültek nemzetközi Savaria Kupája, >> E urópa földrajzverseny, >> V as megye területfejlesztési koncepciójának marketingkiadványa, >> S árvár turisztikai kínálatát bemutató kiadvány, >> U nicornis regionális kulturális folyóirat, >> h atár menti nemzetiségi kisebbség továbbképzési – hagyományőrző központ, >> S oproni Egyetemen genetikai laboratórium létesítése, >> g yógypedagógusok tapasztalatcseréje a habilitációs módszerek átvételére, >> t urisztikai ajánlóműsor-sorozat a Nyugat-dunántúli Régió és Burgenland helyi televízióban stb.

Egyesült Európa összehasonlító értékelések

n

[Száma: HU9702 | Végrehajtó intézmény: Tempus Közalapítvány | Projektjeinek száma: 28+2 | Támogatási keret: 7 000 000 ECU] Cél: az EU-tagországok felsőoktatási intézményeivel együttműködésben a közép-kelet-európai felőoktatási rendszerek átalakítása, Magyarország uniós taggá válásának elősegítésére mégpedig >> az Egyesült Európa-program keretében – a z egyetemi intézmények és a menedzsment korszerűsítése, valamint – az oktatás színvonalának emelése, új tanszékek, tantárgyak, képzések beindítása, – Tempus intézményépítés, >> részvétel a SOCRATES-programban, >> részvétel az ERASMUS-programban. Eredmény: néhány konkrét egyetemfejlesztési projekt: >> Semmelweis Egyetem, Budapest – f elsőfokú- és posztgraduális képzés keretében 150– 200 egészségügyi és élelmiszeripari szakértő felkészítése az élelmiszer-allergia és intolerancia szakterüle-

66

tein, pl. dietetikus, háziorvos, családlátogató stb., akik közvetlen kapcsolatban állnak az élelmiszer-intoleranciában szenvedő betegekkel, – a Magyar Élelmiszer-intolerancia Adatbank felállítása, amely összekapcsolódik az Európai Élelmiszer-intolerancia Adatbank projekt keretében a már meglévő 10 európai adatbankkal. >> Debreceni Egyetem a biotechnológia területén a PhD-program átalakítása, az Európai Unió gyakorlatához illesztése. >> Debreceni Egyetem folyamatos Képzési Központ alapítása, a kis- és középvállalkozások menedzsmentjének, illetve bank- és beruházási piacszakértők teljes- és részmunkaidős képzésére. >> Budapesti Közgazdaságtudományi és Közigazgatási Egyetem a közigazgatási képzés területén az európai tanulmányokkal foglalkozó új tanszék alapítása, illetve képzési program beindítása. >> Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem az acélgyártás területén az európai gyakorlattal össz-

Euro és a regionális menedzserek számára az ehhez szükséges informatikai háttérrel. >> Szegedi Egyetem – új képzés beindítása multimédia-irodalomtanárok és -menedzserek részére, – szakkönyvek és a multimédia oktatásához szükséges tananyag összeállítása.

Európai integráció

n

[Száma: HU9703 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 9 903 382 ECU] Magyarország felkészülését az európai integrációs csatlakozásra az EU – szem előtt tartva a csatlakozó országok közigazgatási fejlesztését és képzését – Phare-támogatással segítette. Cél: >> m agyar köztisztviselők megismertetése – képzések formájában – az európai jogi és intézményi rendszerekkel, valamint a közigazgatási kultúrával annak érdekében, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak, >> b el- és igazságügyi intézményépítés, >> v ívmányok megvalósítása, >> k ommunikáció erősítése a közvélemény számára, >> a CFCU intézményének fejlesztése.

Eredmény: >> a központi, megyei és települési közigazgatási intézmények köztisztviselői, valamint parlamenti képviselők számára tartott képzések keretében a résztvevők megismerték az EU működési mechanizmusait, a Közösségi Vívmányokat, az uniós politikák magyar vonatkozásait, a magyar csatlakozási folyamat helyzetét, valamint részt vehettek kommunikációs és készségfejlesztő tréningen is, >> a Közösségi Vívmányok megvalósítását ellenőrző szakértői réteg kialakítása,

[19 97 ]

hangban lévő mérnökképzés megújítása. >> E ötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest európai nyelveken jogi PhD-program, illetve Masterprogram indítása a jog- és közigazgatás területein, főként a jogot tanító tanárok számára. >> S zegedi Egyetem Mezőgazdasági Kara, Hódmezővásárhely állat- és növényegészségügyi-képzés a regionális fejlesztők,

>> v égrehajtói testületek tisztviselőinek képzése, >> o ktatók képzése, nyelvoktatás, >> m egvalósíthatósági tanulmányok a határátkelők modernizálásához, >> a kölcsönös elismerési egyezményekben érintett szervek fejlesztése, >> k özvélemény figyelmének ráirányítása a csatlakozási tárgyalásokra, >> a Phare-programokkal foglalkozó egységek új vezetésének támogatása, >> C FCU intézményfejlesztés. A megvalósításban a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium vett részt, de más minisztériumok is bekapcsolódtak (pl. Gazdasági Minisztérium) különböző program- és projektszinteken. A képzést a Euróopean Institute for Public Administration (EIPA, Európai Intézet a Közigazgatási Képzésért) által vezetett konzorcium bonyolította le, melynek tagjai a Centre des Études Euróopéennes de Strasbourg (CEES), a Bundesakademie für öffentliche Verwaltung (BaköV), a Gesselschaft für Organisation, Planung und Ausbildung mbh (GOPA) – Consultants, a Helsinki Consulting Group (HCG), az ASA Institut für Sektoranalyse und Politikberatung GmbH, alvállalkozója a CC Consultatio Kft. volt.

67


Részvétel a Közösségi Programokban – Végfelhasználói támogatás n [Száma: HU9704 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 1 038 000 ECU]

[19 97 ]

Cél:

>> a magyar humán erőforrásból adódó komparatív előnyök kihasználásának elősegítése, >> a z oktatási kapacitás, a szakmai, nyelvi és műszaki ismeretek növelését szolgáló szakképzés támogatása, >> a z oktatási intézmények közötti partnerkapcsolatok ösztönzése, >> a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése.

Eredmény: >> a Közösségi Programokban (SOCRATES, LEONARDO, Fiatalok Európáért) résztvevők részére támogatás, ösztöndíj biztosítása. A program 1997 és 1999 között zajlott a LEORNADO Program Nemzeti Iroda, a SOCRATES Nemzeti Iroda, és a Fiatalok Európáért Nemzeti Iroda közreműködésével.

Kísérleti regionális fejlesztési program Dél-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon [Száma: HU9705 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Alprogramjainak száma: 3 Támogatási keret: 34 000 000 ECU] Az 1997 decemberében útjára Phare-program a negyedik volt a regionális Phare-programok sorában, a korábbi programoknál jóval nagyobb költségvetéssel 34 millió támogatási kerettel. Ebből ÉK-Magyarország (Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) 22 millió euró, Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék) 8 millió euró, a román határ menti négy megye összesen 4 millió euró összegű támogatásban részesült. Cél: az EU-csatlakozásra történő felkészülés >> ipari szerkezetátalakítás, >> h umánerőforrás-fejlesztés, >> v idékfejlesztés. A program törzsét a fenti alprogramokat kezelő két célrégióban működő Kísérleti Programalap képezte. Az Ipari szerkezetátalakítás területén Cél: >> ü zleti infrastruktúrafejlesztés a vállalkozások versenyképességének erősítése ipari parkok fejlesztésével, logisztikai, kereskedelmi központok kialakításával 15 projekt keretében a két régióban.

68

n

alapján a K+F tevékenység tud motorjává válni leginkább az átalakulásnak. Ezért hirdette meg a program az támogató programelemet, amelynek eredményeként 5 projekt került kiválasztásra a két régióban. >> K is- és középvállalkozások fejlesztése üzleti ismeretek támogatása, a vállalkozások számára tanácsadás, képzés és konzultációs lehetőség biztosításával. A kis- és középvállalkozások mikrohitel (3,7 millió euró) és kockázati tőke (2,5 millió euró) formájában kaphattak vis�szatérítendő támogatást.

[19 97 ]

Euro vidékfejlesztés

Társfinanszírozás (ezer ft) Phare támogatás (ezer ft)

humánerőforrás fejlesztés

3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0

ipari szerkezetátalakítás

A támogatás megoszlása az alprogra (HU 9705 Phare program Kísérlet Pro

ezer ft

>> b efektetésösztönzés a befektetők számára kínált előnyök ismertetése, marketingkommunikációs eszközök előállításával és terjesztésével, komplex befektetésösztönzési kampányok, speciális rendezvények, programok, befektetési konferenciák szervezésével. A regionális tanácsok döntése alapján 11 projektet választottak ki a két régióban. >> innovációs és technológiai központok fejlesztés az északkelet-magyarországi régióban a kutatás-fejlesztés kevéssé tudta segíteni az ipari szerkezetátalakítás folyamatát, pedig az európai uniós tapasztalatok

A munkaerőpiaci és humánerőforrás-fejlesztés területén A déli régióban az alprogram „humán erőforrás fejlesztés” címmel került meghirdetésre, az északkelet-magyarországi régióban ez kiegészült a munkaerő-piaci intézkedésekkel, mivel, itt nagyobb tömegben vannak jelen a foglalkoztatási szempontból kritikus helyzetben lévő kockázati csoportok.

69

1997 1990

[19 97 ]


Cél: >> a felsőoktatás és távoktatás fejlesztése >> e lsősorban felsőoktatási intézmények támogatásával, a gazdaság- és a felsőoktatás kapcsolatának erősítése révén elősegíteni felsőoktatás- és távoktatás fejlesztését. >> s peciális programok kockázati csoportok számára >> é szakkelet-magyarországi régióban a támogatás a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását, integrációját, (re)szocializációját, szakképzési és munkavállalási esélyeinek javítását szolgálta, mégpedig a működő európai modellek megismerésén, az oktatási módszerek és komplex pedagógiai programok kidolgozásán, az alkalmazható külföldi minták adaptációján, tanár (tovább)képzési programok fejlesztésén keresztül. A Dél-dunántúli Régióban a támogatás a négy megye munkaügyi központjának közös kísérleti projektjét szolgálta. A célcsoport a kockázati csoporthoz tartozó pályakezdő-, tartós- és cigány származású munkanélküliek közül a megváltozott munkaképességgel rendelkezők voltak. >> s zakképzés fejlesztése a változó és fejlődő gazdasági igényekből adódóan az oktatási kínálat és kapacitás-növelése a közép- és felsőfokú szakképzés területén, az európai normákhoz illeszkedő új poszt-szekunder szektor kiépítése, a közép- és felsőfokú intézmények és a gazdasági szféra képviselői közötti hosszú távú együttműködés elősegítése, valamint a hagyományos középfokú szakoktatási struktúrák rugalmasabbá tétele. >> t erületfejlesztési szakemberek képzése a hazai, és az európai uniós területfejlesztési gyakorlat, a változó jogszabályi környezet megismerése, felkészülés az európai uniós területfejlesztési gyakorlat átvételére. A képzést egy nemzetközi pályázat útján kiválasztott nyertes konzorcium szervezte és tartotta, melynek részeként lehetőség nyílt az európai uniós gyakorlat helyi tanulmányozására is, tanulmányút keretében.

A vidékfejlesztés területén Cél: a mezőgazdaság különböző szegmenseinek támogatása: >> a termékfejlesztés-, és alternatív jövedelemszerző tevékenységek elősegítése a minőség javításával, a feldolgozottság fokának növelésével, a csomagolás fejlesztésével, és alternatív jövedelemszerző tevékenységek támogatásával, mégpedig a helyi termelők összefogására alapozva, táj-specifikus, helyi adottságra építő, legalább három településre kiterjedő együttműködés ösztönzésével. A nyertes pályázatok jellemzően nagyberuházások révén minőségi, magasabb feldolgozottságú, illetve hozzáadott értékű termékek elő-

70

állítását célozták. (Pl. gesztenyefeldolgozó, mélyhűtött késztészta gyártás, gombatermesztés és feldolgozás fejlesztése, borkülönlegességek előállítása). >> a falusias térségek turizmusfejlesztése a falusi kézművesipar fejlesztése, a kulturális örökség megőrzése programelemre érkeztek be legnagyobb számban pályázatok és a nyertes pályázatok is – mind számban, mind összértékben – ebben a komponensben találhatóak, többszörösen felülmúlva a tervezés során meghatározott keretet. >> a z együttműködés új formái a termelés és értékesítés területén az együttműködés olyan új formáinak kialakítása, melyek a termelés- és értékesítés területén, magas hozzáadott értékű, és feldolgozottságú termékek előállításával biztosít a partnerként közreműködők számára megélhetést. Jelentős számban a kertészeti, és biotermékek előállítására alakítottak ki programokat a pályázók. >> e rdősítési intézkedések elsősorban a helyi, térségi programokhoz kapcsolódva az erdők közjóléti szerepét növelő beruházások megvalósítása, a közösségi célokat szolgáló telepítések, fasorok, erdősávok létesítése, az erdőtelepítéssel kapcsolatos szakmai összefogás előmozdítása, a szétforgácsolódott erdő- és földtulajdonosok, szakmai szövetkezésének, programjának létrehozása. >> innovatív közösségfejlesztés a helyi, kistérségi kezdeményezések serkentése olyan pályázatok támogatásával, amelyek segítik a gazdasági és közösségi életben a helyi összefogást, segítenek feloldani és leküzdeni a helyi közösségekben, a vidéki társadalomban kialakult dezintegrációs folyamatokat, újszerű módon keresnek megoldást bizonyos társadalmi rétegek, csoportok problémáinak megoldására. Eredmények: >> H ollókő világörökség minőségi turizmusának fejlesztése, >> r egionális borászati kereskedelmi központ létesítése Tokajban, >> innovációs- és technológiai központ az egri ipari parkban, >> a z első magyar aukciós agrárbörze létrehozása, >> h evesi gyümölcstermesztési referenciaközpont és hűtőtároló, >> d rávai kishajós víziturizmus feltételeinek megteremtése, >> ö ntözéses nyárfaerdő telepítése Aparhanton, >> t ermékfejlesztés az alsómocsoládi téglagyárban, >> g esztenyefeldogozás komplex programja az alapanyag előállítástól az értékesítésig.

Euro Társadalmi és gazdasági fejlesztés a román határ menti régióban

n

[Száma: HU9705-04 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: Nagyprojekt: 10

A „Romániával határos régió gazdasági és szociális fejlesztése” néven szereplő 1996-ban elindult program távlati céltűzésként fogalmazta meg a magyar–román határ menti kapcsolatok politikamentes fejlődésének elősegítését, valamint azt, hogy a határrégió mindkét oldalán a gazdasági fejlődés érje el, vagy haladja meg az országos átlagot. 1998 elején az a döntés született, hogy a Phare-program nem biztosít külön keretet a román–magyar CBC-program részére, hanem a projektek finanszírozására az 1997. évi nemzeti Phare keretéből 4 millió eurót különítenek el, mely lehetővé tette a román–magyar CBC-program folytatását. Nagyprojekt: Cél: >> a területi tervezési és információs rendszer fejlesztése, >> g azdaság-, >> infrastruktúra- és >> h umánerőforrás-fejlesztés. Eredmény: >> r egionális szintű területi tervezési és információs rendszer kezdeti kiépítése (új, korszerű térinformatikai alapra épülő módszertani és a gyakorlati lépések megalapozása, kipróbálása és bevezetése), >> a határon átnyúló térségi agrárintegrációs fejlesztési modellkísérlet (a projekttel a határ két oldalán élő

mezőgazdasággal foglalkozó emberek problémáit kívánták enyhíteni, műveletlen területek művelésbe vonásával, intenzív termelési, tenyésztéstechnológia meghonosításával), >> h atár menti együttműködés a középfokú szakmai oktatásban (magyar részről Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, román részről Szatmár megye részvételével létrejött megállapodás alapján a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum és a csengeri Ady Endre Gimnázium a 9–12. osztályok szakmai harmonizációját vállalta), >> a bihari térség gazdaságfejlesztési programja, kapcsolódó infrastrukturális beruházások megvalósítása, I. ütem (elkészült a Bihari Térség gazdaságfejlesztési programja és a Bihari Regionális Ipari Park infrastruktúrahálózat terve, s az ipari park két elemének a finanszírozására nyílt lehetőség: út és kamionparkoló, s a hozzá kapcsolódó infrastruktúra építése Beret�tyóújfaluban, valamint a térségi befektetésösztönző és gazdaságfejlesztő iroda létrehozása és felszerelése. Az iroda a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok koordinálását is ellátja.), >> h atár menti térségek euróokonform mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének kiépítése a térség mezőgazdasági fejlesztése (mezőgazdasági szaktanácsadó szervezet kiépítése, szaktanácsadói tevékenység megszervezése, szakmai tanácskozások és bemutatók, valamint tanulmányutak szervezése Romániában és Magyarországon egyaránt), >> O rszághatár–Battonya–Mezőkovácsháza–Orosháza országos közút korszerűsítése, rehabilitációja, I. ütem. (14,7 km hosszú közút rehabilitációja valósult meg, >> t érinformatikai-alapú területi tervezés és információs rendszer megvalósítása határon átnyúló információcserével, >> K übekháza–Kiszombor–Nagylak és térsége gazdaságfejlesztési programja megvalósíthatóságának feltételei, konkrét projektek megvalósíthatósági tanulmánya, >> a Kiszombor–Csanád határátkelőhelyhez vezető, 43109 jelű állami közút települést elkerülő út kiépítése, I. ütem. (Ez a projekt összevonásra került az 1999. évi programban szereplő Kiszombor–Csanád határátkelőhelyhez vezető út korszerűsítése II. ütemével),

[19 97 ]

Kisprojekt Alap | Támogatási keret: 4 000 000 ECU, ebből: Kisprojekt Alap: 200 000 ECU]

71


[19 97 ]

>> k özép-kelet-európai üzleti információs központ (kereskedelmi, üzleti központ létesítése, amely kamarai bázison, kamarák közti együttműködésre alapozva elősegíti a gazdasági kapcsolatok fejlődését, új piaci lehetőségek feltárását és realizálását Közép-KeletEurópa országai között. Az információs központ Szegeden került kialakításra, temesvári alcentrummal.).

Kisprojekt Alap: A határ menti együttműködési programok egyik hagyományosan legsikeresebb és legkeresettebb projektje a Kisprojektek Alap, amelynek partnerei tipikusan azok a kis települések voltak, melyek a Nagyprojektek társfinanszírozását nem voltak képesek megoldani. Cél: >> g azdaság-, >> t erület- és

>> k ultúrafejlesztés, >> k örnyezetvédelem.

Eredmény: a rendelkezésre álló támogatási keret 99,9 százalékos felhasználásával 24 projekt valósulhatott meg, melyek közül néhány jellemző: >> ipari park szervezési, befektetési, térségfejlesztési konferencia, >> „ Ablak a világra” Békés megye bemutatkozik, >> k omplex turisztikafejlesztési program Szatmárnémeti és az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság térségében.

Kis- és középvállalkozások fejlesztése

n

[Száma: HU9706 | Végrehajtó intézmény: MVA | Támogatási keret: 2 000 000 ECU] Cél: a kkv-szektor további megerősítése.

Eredmény: >> s zakmai segítségnyújtás (SME TA) (180 000 ECU), >> H VK-hálózat (LEA Network) (790 000 ECU), >> m ikrohitel-program (Micro Credit Scheme) (1 000 000 ECU), >> a udit (Compliance Audit) (30 000 ECU).

Részvétel a Közösségi Programokban – LEONARDO

n

[Száma: HU 9708 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 1 240 000 ECU] Cél: Magyarország részvételének támogatása a LEONARDO közösségi programban.

Részvétel a Közösségi Programokban – SOCRATES

n

[Száma: HU 9709 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 510 000 ECU] Cél: Magyarország részvételének támogatása a SOCRATES közösségi programban.

72

A program 1997 és 1999-ben zajlott a SOCRATES Nemzeti Iroda közreműködésével.

Euro Részvétel a Közösségi Programokban – Fiatalok Európáért n [Száma: HU 9710 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 180 000 ECU]

[19 97 ]

Cél: Magyarország részvételének támogatása a Fiatalok Európáért közösségi programban.

73


n

[19 9 8]

[1998]

[Száma: HU9801 | Végrehajtó intézmény:Tempus Közalapítvány | Projektjeinek száma: 22 + 14 Támogatási keret: 5 000 000 ECU] Cél: az EU-tagországok felsőoktatási intézményeivel együttműködésben a közép-kelet-európai felsőoktatási rendszerek átalakítása, Magyarország uniós taggá válásának elősegítésére mégpedig >> a z Egyesült Európa-program keretében – az egyetemi intézmények és a menedzsment korszerűsítése, valamint – az oktatás színvonalának emelése, új tanszékek, tantárgyak, képzések beindítása, – Tempus intézményépítés, >> r észvétel a SOCRATES-programban, >> r észvétel az ERASMUS-programban. Eredmény: néhány konkrét egyetemfejlesztési projekt: Pécsi Egyetem – a jogi fakultás keretében európai uniós jogi képzés megteremtése, – az európai regionális fejlesztés-, és kohéziós politika területein, négy, egyenként öthónapos tanfolyam mindegyikén 50 köztisztviselő, illetve közalkalmazott továbbképzése, melynek keretében speciális angol, francia, olasz és német szaknyelv oktatására is sor kerül. További tantárgyak, pl. az EU politikai földrajza; az EU regionális politikájának összehasonlító elemzése; a Transz-Európai Hálózat területi hatásai; a regionális szervezetek és közügyek intézése; vidékfejlesztés; az európai területrendezés rendszere; a helyi gazdaságfejlesztése és a partnerségi rendszerépítés.

Rendőr Akadémia – rendőrök és határőrök képzése az Euróopol-lal való együttműködésre, az Euróopol Ajánlásaiban foglaltak szerint. A háromhónapos képzés két modulból állt, mégpedig egy szakmai és egy nyelvi képzésből. Az első szakaszban 8 oktató és 20 fő, a másodikban pedig 40 fő kiképzésre került sor. Oklevelet a tanfolyam elvégzését, illetve a sikeresen vizsgázók kaptak, – rendőrök és határőrök képzése, a Schengeni Egyezményben foglaltak megismerésére és gyakorlatban történő alkalmazására. Hat, egyenként két modulból álló, háromhónapos képzés keretében először 8 oktató és 20 fő, a második szakaszban pedig 40 fő képzésére került sor. Oklevelet a tanfolyam elvégzését, illetve a sikeresen vizsgázók kaptak. Szent István Egyetem, Gödöllő a mezőgazdaság- és a vidékfejlesztés menedzsmentje részére agro-környezetvédelemre vonatkozó 6 modulból álló továbbképzés, az AGENT 2000-ben szereplők szerint. A továbbképzés szaknyelvi oktatást is tartalmaz. Az első szakaszban 30 oktató kiképzésére kerül sor, akik a továbbiakban a projekt időtartama alatt 120 szakember továbbképzését biztosítják. Miskolci Egyetem Miskolc környezetében dolgozó köztisztviselők továbbképzésée, annak érdekében, hogy az EU Regionális Alapjaihoz kapcsolódó teendőiket megfelelő színvonalon lássák el. A 8 hetes képzésen 8 tantárgy oktatására kerül sor 7 modulban. Minden modulban 30 fő képzésére kerül sor. Egy modult valamelyik európai uniós tagországban tartanak meg.

75


Az intézményi és adminisztratív kapacitás megerősítése

n

[19 9 8]

[Száma: HU9803-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 100 000 ECU] Cél: egy átfogó intézményépítési program kialakítása a közfinanszírozás hét kulcs-területén, ahol e területek alapvető harmonizációs és közelítő feladatai a megoldandó kérdések (például a belső pénzügyi ellenőrzés megerősítése, a pénzügyi szektor szabályozó szerveinek erősítése stb.). A kitűzött feladatokat a Csatlakozási Partnerség és az NPAA (a Közösségi Vívmányok átvételének Nemzeti Programja) vonatkozó fejezetei is tartalmazták. Eredmény: >> a z állami támogatási rendszer modernizálása Magyarországon a 3018/1996 és 2355/1997 kormányrendeleteken keresztül, mely biztosította az EU- követelményekhez való közeledést, illetve egy megbízható monitoring- és ellenőrzőrendszer kialakítását az állami

támogatások szabályozásának és alkalmazásának nyomonkövetésére, >> t ovábbfejlesztették az adózás rendszerét azzal a céllal, hogy a jogszabályalkotást harmonizálják az intézményi struktúrákkal, >> m egerősödtek a bankok, a tőkepiacok, a biztosítás és az állami alapok felügyeletéért felelős szervek, >> a számviteli normák kidolgozásra kerültek illetve megalakult egy Számviteli Elvek Bizottság, >> k idolgozásra került egy makrogazdasági modell, >> e lkészültek a makrogazdasági statisztikák a releváns EU-szabványoknak megfelelően, >> m egerősödött a versenytörvények alkalmazásához és beiktatáshoz szükséges intézményi kapacitás. A megvalósításban részt vett a KSH, a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal illetve a Kormányzati Ellenőrző Hivatal.

Intézményi és adminisztratív kapacitások megerősítése

n

[Száma: HU9803-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 920 000 ECU] Cél: >> a z Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrző Hivatal (KEHI) pénzügyi audit, monitoring és kontroll kapacitásának megerősítése. Így az Európai Számvevőszékkel és a Pénzügyi Ellenőrző Főigazgatósággal (DG XX) történő együttműködés segítségével biztosítható volt a Bizottság és a magyar állam felé, hogy az EU-s és magyar közalapokat is magában foglaló pénzügyi döntések és intézkedések az EB szabály rendszerét kövessék, >> a Csatlakozási Partnerség és az NPAA által megfogalmazott, a Phare- és egyéb nemzetközi támogatások szilárd pénzügyi menedzsmentjének megőrzése biztosítása, az EU-konform pénzügyi ellenőrzés audit kidolgozása. Eredmény: >> a személyzet képzésén keresztül megvalósult az Állami Számvevőszék, a kormányzati és minisztériumi ellenőrző szervek és egységek, valamint monitoring bizottságok intézményi kapacitásának fejlesztése, >> a közösségi támogatás felhasználásának ellenőrzéséért felelős szervek megerősödtek központi, illetve helyi szinteken, adatfeldolgozói rendszerük továbbfejlesztésre kerültek,

76

>> a SEM 2000 rendszer átvétele és alkalmazása, >> m egtörtént az EU audit szabványok átvétele és meghonosítása, illetve azok alkalmazása az állami számvevők és könyvvizsgálók megfelelő szakképzésén keresztül, >> k idolgozásra kerültek a Regionális Politikát és a Kohéziós Alapokat célzó pénzügyi ellenőrző, monitoring, illetve képzési programok, >> m egtörtént a teljes intézményi és adminisztrációs kapacitás megerősítése, beleértve egy csalás elleni egység kiépítését. Twinning-együttműködések Annak érdekében, hogy az ÁSZ külső ellenőrzési és audit kapacitásait megerősítsék, illetve, hogy felkészülhessenek az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó 1990. március 13-i Pénzügyi Szabályozások átvételére, egy sor twinning- együttműködés került kialakításra az ÁSZ és megfelelő uniós testvérszervezetei között. Eredmény: >> a z EU legjobb audit gyakorlatának átvétele, >> a uditmódszertan kidolgozása, >> m egtörtént az Állami Számvevőszék munkatársainak,

A költségvetési szervek, illetve intézmények ellenőrzésére alapították a KEHI-t 1994-ben. A nemzetközi támogatási

alapok felhasználásának ellenőrzését is a KEHI végzi. Munkájáról az Országgyűlésnek tartozik beszámolni. A monitoringrendszer kialakításához és továbbfejlesztéséhez, összhangban az 1009/98 (I.30.) kormányrendeletben foglaltakkal, javítani kellett a kommunikációs infrastruktúrát. A megvalósítást a kiváló minőségű hálózati szolgáltatások, képzések és technikai segítségnyújtás tette lehetővé.

BTI- és BOI-rendszerek átvétele

n

[19 9 8]

Euro illetve a megfelelő központi kormányzati szervek dolgozóinak továbbképzése, >> m egtörtént az IT továbbfejlesztése, amely így lehetővé teszi a megfelelő adatforrásokhoz történő közvetlen hozzáférést.

[Száma: HU9803-03 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 530 000 ECU] Cél: a törvényes külkereskedelem elősegítése Magyarországon a Kötelező Tarifális Felvilágosítás (BTI) és a Kötelező Származási Felvilágosítás (BOI) bevezetésével, megbízható vámlaboratóriumok kialakítására építve. rövid távon: A Csatlakozási Partnerség és az NPAA rövid távú prioritásként a vámszabályok beiktatását és az adminisztratív kapacitások megerősítését jelölte meg. Ahhoz, hogy a magyar vámszabályozások és folyamatok közelíthessenek az EU-standardekhez, szükséges volt a Kötelező Tarifális Felvilágosítás (BTI) és a Kötelező Származási Felvilágosítás (BOI) rendszerek bevezetése. Mindkét alkalmazott rendszer függött attól a képességtől, hogy mennyire megbízható az áruk/rakományok vizsgálata. Az említett rendszerek sikeres magyarországi bevezetésének folyamata több lépésből tevődött össze, melyek a következő területeket érintették: a VPOP központi szervezete, regionális irodák, személyzeti fejlesztő programok.

Eredmény: >> a VPOP megerősítette központi laboratóriumi szolgáltatásainak kapacitását így biztosítva a brüsszeli rendszerekkel való közvetlen kapcsolatot, >> m ozgó (mobil) laboratóriumi egységek felállítása, melyek alkalmasak helyszíni áru/rakomány vizsgálatokra, >> a Magyarországra vonatkozó vámügyi intézkedések Kombinált Nómenklatúrájának bevezetése, >> a Központi Vámlaboratórium számára egy új épület készült el, mely alkalmassá vált a HU9510 program keretein belül támogatott felszerelés befogadására, >> a BTI- és BOI-rendszerek működését egy részben Phare-támogatással létrejött teljes adatfeldolgozó rendszer támogatja, >> a személyzet képzése a származtatási szabályozás területén megvalósult, >> a tagállamok vámigazgatási szervei twinning keretében nyújtottak segítséget. A megvalósításban a VPOP vett részt.

Belső piac (engedélyezés, piacfelügyelet és jogharmonizáció) n [Száma: HU9804-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 5 200 000 ECU] Cél: >> e lősegíteni Magyarország további integrációját az unió belső piacába, a Fehér Könyv rendelkezéseinek további átvételével és végrehajtásával, ezen belül az EU megfelelőség-értékelő- és igazoló testületek, a piacfelügyeleti szervek fejlesztésével, >> e gy olyan jogalkotási dokumentum létrehozása, mely biztosítja az azonnali hozzáférést a jogi dokumentumokhoz (már létező, illetve új könyvek, időszakos kiadványok, cikkek, tanulmányok stb.). A forrásközpont tartalmazza a HU 9602 program részét képező lefordított jogi anyagok adatbázisát.

Eredmény: >> l étrejött egy országos piacifelügyeleti és információs hálózat, >> t ovábbfejlesztették a magyar tesztelő-értékelő és ellenőrző szerveket, >> m egvalósult a teszteléshez szükséges, és IT-eszközök beszerzése, a know-how átadása, valamint >> k idolgozásra kerültek a szükséges képzések és tanulmányi műhelyek. Függetlenül a Belső Piaci jogszabályalkotás (közbeszerzés, társasági törvény), normák és szabályozások folyamatos át-

77


[19 9 8]

vételétől és alkalmazásától, Magyarország teljes gazdasági integrációja megkövetelte e szabályok, szabályzások megbízható és hatékony módon történő beépítését. Lépéseket történtek a termékengedélyezés, a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet intézményi kapacitásának fejlesztésében, melyet a releváns kormányrendeletek és NPAA-fejezetek is egyértelműen előírtak. Eredmény: >> k ialakultak a magyar tesztelő- és engedélyező szervezetek és felügyelő hatóságok, >> m egvalósult egy nemzeti felügyeleti szerv, illetve információs hálózat megalapítása és működtetése, >> e llenőrizhetővé vált az ipari termékek szabad mozgására vonatkozó jogszabályalkotás EU-konformitása, hatálybaléptek a szükséges jogszabályok, >> t eljesültek a hatékony piacellenőrző és fogyasztói információs rendszer emberi, technikai és infrastrukturális elvárásai,

>> a zért, hogy a lehető legkisebb mértékű revízióra legyen szükség a Bizottság Fordítói Szolgálatától folytatódott az EB-törvényhozás magyarra fordítása, egy egységesített jogi kifejezésgyűjtemény kidolgozása, s a fordítói szoftverek folytatólagos beszerzése. A tesztelő- és engedélyező szervek, a piacfelügyelő hatóságok intézményi fejlesztése a következőket foglalta magában: – tesztelő- és IT-berendezések, – know-how átadás, – szakmai segítségnyújtás, – képzések és műhelyek (workshop) szervezése. E tevékenységek tették lehetővé az ipari termékekkel kapcsolatos biztonság legfontosabb irányelveinek beiktatását és alkalmazását. A megvalósításban az Igazságügyi Minisztérium (Központi Fordító Egység), a Gazdasági Minisztérium, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vett részt.

Bel- és igazságügyi együttműködés: a határellenőrzési rendszer megerősítése

n

[Száma: HU9805-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 4 | Támogatási keret: 6 090 000 ECU] Cél: az EU-tagállamai és Magyarország közötti szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos gyakorlati együttműködés megerősítése az elektronikus információcsere és a bűnüldözői szervek együttműködési készségének fejlesztése segítségével. rövid távon: >> a határőrizetet az intézményi és adminisztratív kapacitás fejlesztésével erősít a menekültügy területén. Eredmény: >> a szervezett bűnözés elleni harc területén átfogó képzési program került végrehajtásra, >> s peciális (kommunikációs, szállítási, ellenőrzési stb.) eszközök, számítástechnikai berendezések is beszerzésre kerültek. Intézményépítés és képzés a menhelyek és menekültek ügyében Eredmény: >> m egtörtént a hatóságok, és menekültekkel foglalkozó szervezetek EU-konform struktúrájának és együttműködésének kidolgozása,

78

>> m egvalósult a menekültüggyel foglalkozó tisztviselők továbbképzése. Speciális továbbképzés a szervezett bűnözés elleni harccal kapcsolatban Eredmény: >> a bűnügyi szervezetekbe való beépüléshez szükséges technikák kifejlesztése, >> a speciális felszerelések használatának elsajátítása a monitoringhoz, a detektáláshoz és a megfigyeléshez, >> a z adatvédelemhez kapcsolódó általános feladatok kidolgozása, >> a Magyar Tanú Védelmi Program megalapítása Magyarországon, >> m egvalósult a határ menti, illetve határokon átnyúló együttműködés az operatív megfigyelés és az ellenőrzött végrehajtás területén, >> e rősödött a bűnüldözői szerveken belüli bűnözés megelőzése és a korrupció ellenes harc, >> m inden olyan egyéb kapcsolódó tevékenység szilárdabbá vált, amely a modern szervezett bűnözési területek, azaz a zsarolás, kényszerítés, kivégzések, bombatámadások, illetve egyéb erőszakos cselekmények,

Euro Felszerelés biztosítása a határellenőrzési rendszer számára

Eredmény: >> r ealizálódott a felszerelések beszerzése és telepítése a magyar határellenőrzési rendszer megerősítése céljából, illetve >> e rendszer harmonizációja az EU rendszerével a következő területeken: – kommunikáció, – szállítás, – ellenőrzés,

Határátkelők korszerűsítése

– szűrés, – infrastrukturális felszerelések, – technikai eszközök.

Egységesített határigazgatási adatfeldolgozó rendszer beszerzése

Eredmény: számítógépek, szoftverek, rendszerelemek vásárlása és telepítése, melyeket a rendőrséggel, a határőrséggel, a Vámés Pénzügyőrséggel, az ügyészségekkel és a bevándorlási hivatalokkal közösen használnak. A program megvalósításában a Belügyminisztérium és egyéb közreműködő minisztériumok, ügynökségek, a Külügyminisztérium és a VPOP vett részt.

[19 9 8]

emberkereskedelem, pedofília és gyerekek kizsákmányolása, műtárgylopás, csempészet és okirathamisítás ellen harcol.

n

[Száma: HU9805-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 2 | Támogatási keret: 7 000 000 ECU] Cél: >> h atékony utasellenőrzés kialakítása, összhangban az EU- szabványokkal, >> a z EU külső határ ellenőrzésének erősítése Jugoszláviával és Horvátországgal, >> a törvényes kereskedelem előremozdítása Magyarország és külföldi partnerei között. A program hozzájárult az EU belső piacának erősebb védelméhez, illetve segített megvalósítani egy olyan határátlépési környezetet, mely a Schengeni követelményekkel összhangban áll, biztosította a külkereskedelem legitimitását, illetve külön folyosót alakult ki a Közösségi Tranzit Rendszer közlekedésének. A program két alprojektet is tartalmazott: az egyik a röszkei, a másik a letenyei határátkelők felújítása volt. Eredmény: >> a következők kiépítése:

– központi épületek a vámhivatalok számára, – állat- és növényegészségügyi laboratóriumok, – irodahelységek szállítók, szállítmányozók és bankok számára >> e gy nagy lefedett terület kialakítása általános szállítmányok ellenőrzésére, >> e lkülönített épületek létrehozása speciális vámellenőrzésekre, >> r aktárépület a tárolandó szállítmányoknak, >> p arkolóhely a teherautóknak és trélereknek, >> e lkülönített terület veszélyes rakományt és élő állatot szállító kamionoknak, >> g ondoskodtak a szükséges víz- és csatornahálózat, az energia, a világítás és a kommunikációs létesítmények, illetve berendezések kialakításáról, és >> a teljes körű vizsgálathoz szükséges felszerelések beszerzéséről. A megvalósításban a VPOP vett részt.

79


Állatorvosi problémák

n

[19 9 8]

[Száma: HU9806-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 5 000 000 ECU] Annak érdekében, hogy a gazdasági veszteséget a minimális szinten lehessen tartani, a fertőző betegségek kitörésekor gyors és pontos intézkedésekre van szükség mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. A fertőző betegségek minél gyorsabb kiirtása szintén a gazdasági veszteség minimalizálását szolgálja. Cél: lehetővé tenni az Állami Állategészségügyi Szolgálat számára azt, hogy biztosíthassa a megfelelő feltételeket az élő állatok és állati eredetű termékek szabad áramlásához. A program három fő fejlesztési kulcsterülethez kívánt hozzájárulni, biztosítva ezzel a rendszer hatékony működését és a releváns Közösségi Vívmányok megfelelő átvételét, különös tekintettel a határok szigorú ellenőrzésére, valamint a fertőzések pontos kimutatására. Eredmény: >> a z EU-határokon határellenőrzési pontokat (Border Inspection Point, BIP) állítottak fel, >> t ovábbfejlesztették az Állategészségügyi Információs Rendszert, beleértve az ANIMO-val és a SHIFT-rendszerekkel való kapcsolatot,

>> a pontos diagnózis megállapításához továbbfejlesztették a diagnosztikai laboratóriumokat. Az eredmények a Csatlakozási Partnerség és az NPAA állategészségügyi határellenőrzési, valamint a növény- és állategészségügyi szervezetek megerősítésére vonatkozó prioritásokkal teljes mértékben összhangban álltak. A program tartalma megfelelően tükrözte a magyar közigazgatás felelősség-megosztási rendszerét. Az FVM Európai Integrációs Főosztálya koordinálta az FVM, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium közötti hatékony együttműködést, s a többi programösszetevőt. Az EU Állategészségügyi BIP-rendszerének – az EU határokon történő – kiépítéséért, illetve a személyzet továbbképzéséért közvetlenül az Állategészségügyi Szolgálat felelt. Az FVM Állategészségügyi és Növényellenőrzési osztálya hatáskörébe tartozott az Állami Állategészségügyi Szolgálat személyzetének az információs hardverek és szoftverek használatát segítő, Phare-támogatás alapú továbbképzése, s az állategészségügyi laboratóriumok dolgozók módszertani kiképzése.

Növényegészségügyi rendszer kifejlesztése

n

[Száma: HU9806-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 3 000 000 ECU]

Cél: >> a diagnosztikai tesztek minőségének javítása a megfelelő laboratóriumokban az Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál (ONTSZ), >> a diagnosztikai munka minőségének emelkedését a határellenőrző helyeken és a laboratóriumokban, >> f okozni a határon történő ellenőrzés megbízhatóságát.

>> a növényegészségügyi vizsgálatok adatai 24 órán át folyamatosan online elérhetővé váltak az EURÓOPHYT információs rendszeren keresztül, >> a magyar rendszer hozzáférhet nemzetközi adatbázisokhoz is, >> M agyarország képessé vált a növényszállítmányok ellenőrzésére annak a növényazonosító rendszernek a bevezetésével, mely biztosítja a növény-szállítmányok számára kiadandó dokumentumokat az Európai Unió területén belül történő szállításhoz.

Eredmény: >> a z ONTSZ-laboratóriumok felügyelői által kiadott igazolások EU-kompatibilissé váltak,

A megvalósításban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (ONTSZ) működött együtt.

Mind a Csatlakozási Partnerség, mind a NPAA fontosnak tartja a növényegészségügyi ellenőrzés szigorítását, különösen a kibővült EU külső határain.

80

Euro A Közös Agrárpolitika bevezetéséért felelős intézmények fejlesztése

n

Cél: >> a Közös Agrárpolitika sikeres alkalmazásához szükséges jövőbeli eszközök és intézmények bevezetési és kialakítási feltételeinek megalapozása, >> a Csatlakozási Partnerség mezőgazdaságra vonatkozó fejezetében foglalt, a KAP bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges kapacitások fejlesztése. Magyarország a csatlakozáskor jogosulttá vált a KAP által nyújtható eszközök igénybevételére, tehát a megfelelő intézményi kapacitásnak készen kellett állnia az EU-csatlakozás első napjától kezdve. Eredmény: >> l étrejött egy naprakész információs rendszer, amely adatokat tartalmaz (összhangban az EU elvárásaival) a magyar mezőgazdasági termelőkről és termékekről,

>> a KAP-kifizetések kezeléséhez, a piaci egyenlőtlenségek csökkentése érdekében megalakult a „központi kifizető ügynökség”, >> b eiktatattak egy kataszteri azonosító- és ellenőrző információs rendszert, mely regisztrálja a földhasználatot és használókat. A Phare-források twinning, képzési és technikai segítségnyújtás alkalmazásával kerültek felhasználásra annak érdekében, hogy a magyar szakértők megismerkedhessenek a tagországok releváns gyakorlataival és tapasztalataival. Kidolgozásra került egy tanulmány, mely bemutatja az EU kifizető ügynökségeinek működését.

[19 9 8]

[Száma: HU9806-03 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 3 000 000 ECU]

A megvalósításért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt felelős.

A mezőgazdasági szektor minőségbiztosítása – a magyar termékek megnövekedett versenyképessége

n

[Száma: HU9806-04 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 3 000 000 ECU] Cél: >> m egalkotni a magyar mezőgazdasági és élelmiszertermékek Egységes Piacon belüli szabad áramlásának előfeltételeit, mely összhangban áll a KAP minőségbiztosításával, minőségellenőrzésével és egyéb szabályozásaival, >> a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások strukturális újjászervezésének elősegítése, >> a megfelelő Csatlakozási Partnerség és NPAA prioritások megvalósítása. A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek versenyképességének növelése elsősorban attól függött, hogy megalakulnak-e a felelős magyar intézmények.

Eredmény: >> m egalakult az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és az Országos Bor Minősítő Intézet, >> m egvalósult az új laboratóriumi felszerelések beszerzése és a szükséges továbbképzések, >> a szükséges modernizációs és restrukturáló lépések 2000-től kezdve kezdtek el megvalósulni, >> a know-how átadása az EU-tagállamok szakértői részéről képzések és twinning keretében történtek meg. A megvalósításban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vett részt, a biztosított összeg 75 százalékának kifizetése mellett.

81


Tervezési kapacitás kifejlesztése a Strukturális Alapok (SA) és az agrár-környezetgazdálkodási szabályozásához

n

[19 9 8]

[Száma: HU9806-05 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 000 000 ECU] Cél: >> a z alapvető igazgatási mechanizmusok és adminisztratív struktúrák kifejlesztése, megkönnyítve ezzel a strukturális-, valamint a vidékfejlesztésre vonatkozó intézkedések beiktatását, >> M agyarország egész területére kiterjedő intézményi hálózat létrehozása, a megfelelő szakértőkből álló csoportokkal, >> a z NPAA vonatkozó fejezetében foglaltak végrehajtása. Az EU strukturális, vidékfejlesztési és agrár-környezetgazdálkodási szabályozásainak működésbe lépéséhez elengedhetetlen feltétel Magyarországon a megfelelő hivatalok regionális szintű jelenléte. Eredmény: >> a z FVM – regionális irodák kialakításával – kialakította a megfelelő technikai infrastruktúrát és biztosította a jól képzett szakembereket,

>> k ialakult a megfelelő humánerőforrás-háttér, >> k iszélesítették a decentralizált hivatali hálózatot, illetve növelték annak hatékonyságát, >> m egfelelő információáramlás megvalósítása a szükséges felszerelések beszerzésével. A tervezett intézkedések a megfelelő személyi képzéseket, illetve twinning intézkedéseket foglalták magukban azzal a céllal, hogy Magyarország hatékonyan hasznosíthassa az EU- tagállamok tapasztalatait. Megvalósult egy „kísérleti” iroda felállítása, amely példaként szolgált a fent említett intézményi hálózat kiszélesítésének megvalósításához. A megvalósításban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vett részt.

Környezetvédelmi program

n

[Száma: HU9807 | Végrehajtó intézmény: Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) | Projektjeinek száma: 3 Támogatási keret: 14 200 000 ECU] Cél: környezetvédelem fejlesztése Eredmény: Projekt

Alprojekt HU9807-01-01

HU9807-01-02 HU9807-01

HU9807-01-03

82

Tevékenység HU9807-01-01-01 HU9807-01-01-02

HU9807-01-02-01 HU9807-01-02-02

HU9807-01-03

Típus Megnevezés Twinning A hazai környezetvédelmi szabályozás köSzolgáltatás zelítése az Európai Unió jogszabályaihoz Az Élőhely Irányelv megvalósításának előkésztése Magyarországon Twinning Szolgáltatás Seveso Irányelv –Tűzoltóság eszközkészletének fejlesztése Szerződés 1 – Lot 1 – Tüzidaru Beszerzés Szerződés 2 – Lot 2 – Hordozó gépek Szerződés 3 – Lot 3 – Vegyi tartályok Szerződés 4 – Lot 4 – Műszaki tárolók

Kedvezményezett KöM, Jogi Főosztály

KöM KöM MoI, Tűzoltóság

Euro Alprojekt

Tevékenység

HU9807-02-01

HU9807-02

HU9807-02-02

Típus

Megnevezés Központi Környezetvédelmi Alap

Kedvezményezett MfE

Önkormányzati beruházások Vértesacsa Mezőcsát Salgótarján Sárbogárd Szekszárd Contract 1 Contract 2 Contract 3 Dunaújváros

MfE

Twinning

HU9807-02-02-01 HU9807-02-02-02 HU9807-02-02-03 HU9807-02-02-04

Építés Építés Építés Építés

HU9807-02-02-05

Beszerzés

HU9807-02-02-06

Építés

Környezetvédelmi emelet) HU9807-03

HU9807-03-01 HU9807-03-02 HU9807-03-03 HU9807-03-04 HU9807-03-05 HU9807-03-06

Beszerzés

Laboratóriumok

[19 9 8]

Projekt

Terszol (2.

fotométer kromatográf fotométer mérlegek gázanalizátorok műszerek

MfE/KGI

A Közösségi Programok végfelhasználóinak támogatása

n

[Száma: HU9809-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 970 000 ECU] Cél: >> a Közösségi Programokban való részvétel keretében a közösségi gyakorlat és módszerek magyarországi intézményekkel való megismertetésének folytatása, >> e programokban való részvétel elősegítése, >> a magyar intézmények, illetve egyének programokban történő részvételének elősegítése a végfelhasználóra (intézmények vagy egyének) nehezedő többletköltségek nagy részének átvállalásával. A Közösségi Programokon keresztül nyújtott támogatások a költségek egy részére nyújtottak fedezetet. A magyar résztvevők azonban, a többi közép-kelet-európai országhoz hasonlóan, általában nem képesek az EU fejlettebb tagállamainak végfelhasználóival azonos részt vállalni a finanszírozásból. Ahhoz, hogy Magyarország ki tudja aknázni a Közösségi Programokban való részvétel kínálta lehetőségeket a programok finanszírozásához további támogatást kellett biztosítani.

Eredmény: a magyar intézményeknek és egyéneknek megteremtődött a lehetőségük, pl. a következő Közösségi Programokban való részvételre: >> a Leonardo da Vinci szakképzési, >> a Socrates oktatási, illetve >> a Fiatalok Európáért ifjúsági csereprogram. A Társulási Tanács 1998-ban döntött a további Közösségi Programok megnyitásáról, mint például a Media-, a Kaleidoscope-, a Rafael-, az Ariane-, a Life-, a Save-, a Health-, a Combating Cancer-, az Aids Prevention-, a Drug Dependence-, az Equal Opprtunities- és az SME-program. A program 1998 és 2001 októbere között zajlott a Tempus közreműködésével. A program kedvezményezettjei a KPSZE és az érintett minisztériumok a rendelkezésre álló támogatási keretet kimerítették.

83


Új végrehajtó struktúrák létrehozása KPSZE – Központi Szerződéskötő Egység

n

[19 9 8]

[Száma: HU9810-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 630 000 ECU] Cél: az 1998. évi Phare-program Programmenedzsment programjának a célja a Phare új irányelveknek megfelelő hatékony menedzsment struktúrájának felállítása, illetve a Központi Szerződéskötő Egység működésének pénzügyi támogatása volt. Eredmény: a magyar Phare-alapokat 1998 májusa óta kezelő Magyar Államkincstár szervezetében két új intézmény állt fel a

84

Phare új orientációjának végrehajtására. Feladataikat, felelősségüket, hatáskörüket a Memorandum of Understanding rögzíti. A két szervezet a következő: >> a Központi Szerződéskötő Egység (KPSZE/CFCU) és >> a Nemzeti Alap.

Az 1998-ban kezdődött program 2001 októberében zárult. A kedvezményezett Magyar Államkincstár azonban a rendelkezésre álló keretösszeg mindössze 36,4 százalékát tudta felhasználni.


n

[19 9 9]

[1999]

[Száma: HU99TE | Végrehajtó intézmény:Tempus Közalapítvány | Projektjeinek száma: 22 Támogatási keret: 5 000 000 euró] Cél: az EU-tagországok felsőoktatási intézményeivel együttműködésben a közép-kelet-európai felsőoktatási rendszerek átalakítása, Magyarország uniós taggá válásának elősegítésére mégpedig >> a z Egyesült Európa-program keretében – az egyetemi intézmények és a menedzsment korszerűsítése, valamint – az oktatás színvonalának emelése, új tanszékek, tantárgyak, képzések beindítása, –Tempus intézményépítés, >> r észvétel a SOCRATES-programban, >> r észvétel az ERASMUS-programban. Eredmény: néhány konkrét egyetemfejlesztési projekt: Debreceni Egyetem – a debreceni közegészségügy és önkormányzatok számára egészségügyi dolgozók képzése a megfelelő európai uniós politikák és szabályozások ismeretére, Pázmány Péter katolikus Egyetem, Budapest – 3 hónapos, 200 órás továbbképzés 100 mezőgazdasággal foglalkozó köztisztviselő részére, az EU-konform mezőgazdasági támogatások és pénzügyi rendszer ismeretére,

Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem – a közúti közlekedésben dolgozók részére EU-konform továbbképzés szervezése, pl. a következő tantárgyakban: a gépkocsik speciális technikái, az utak telekommunikációs rendszere, közlekedési informatika, környezetvédelem, regionális informatikai központok tervezése és kialakítása Budapesten, Győrött és Miskolcon, ahol a tanagyagok is rendelkezésre állnak, Szent István Egyetem, Gödöllő – Győr, Kecskemét és Debrecen 120 döntés előkészítője, illetve civil szervezetek dolgozói számára energia-takarékos építészet és lakásrendszer, a vidéki turizmus építészeti szempontjai témakörében 3 db 96 órás továbbképzés szervezése, a következő tantárgyakkal, pl. egészséges lakás, energiatakarékos épületek, építészeti örökség, vidéki lakóépületek és az ökoturizmus, épületfelújítás stb., Szegedi Egyetem – az egyetem menedzsmentje és adminisztrációjában dolgozók számára továbbképzés szervezése, különös tekintettel a nemzetközi együttműködésre és az EUprojektek sikeres megvalósítására, Nyíregyházi Főiskola – a főiskola menedzsmentje részére az információs technológia területén továbbképzés szervezése az egyesített pénzügyi információs rendszer témakörében.

85


A hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációja, különös tekintettel a roma kisebbségre

n

[19 9 9]

[Száma: HU9904-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 6 900 000 euró] Cél: a hátrányos helyzetű fiatalok szociális integrációja. Mivel a roma kérdés Magyarországon épp annyira szociális, mint etnikai kérdés, a roma kisebbség képviselőinek beleegyezésével a probléma kezelésére választott megközelítés szociális jellegű. A program fő komponensei tükrözik az EU politikai irányelveit, mivel gondoskodik a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásáról, mégpedig >> a megelőzés, >> a korrekció és >> a támogatás hármasa köré összpontosulva, >> a megelőző intézkedések esetében az általános iskolát el nem végzők számának csökkentésével a szociálisan hátrányos helyzetűek (főként a romák) körében, >> a középiskolák szintjén megvalósuló támogató jellegű iskoláztatás (felzárkóztatás, szakképzés) a szint feljavításával, >> a tehetséges roma fiatalok képzése és felkészítése a felsőfokú oktatásra pedig a társadalmi előrelépésüket szolgálja. Eredmény: >> a z általános iskolákból kimaradó hátrányos helyzetű (különös tekintettel a romákra) gyerekek számának csökkentése esetében a következők megvalósításával: - speciális együttműködési struktúrák (regionális konzorciumok) és szolgáltatási csomagokat alakítottak ki annak érdekében, hogy megelőzzék a gyermekek iskolaelhagyását, már az óvoda és az általános iskola szintjein, - oktatási programok, - az óvodáskorú roma gyerekekre speciálisan kialakított pedagógiai programok kidolgozására került sor, - az etnikai és szociális problémák megfelelő kezelése érdekében javult a pedagógiai képzési rendszere. >> k özépfokú oktatás – kisegítő iskoláztatással kiegészítve (különös tekintettel a romákra) – a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó iskolák e program keretében speciális támogatáshoz jutottak, mégpedig - egy, a hátrányos helyzetű fiatalok, különös tekintettel a romák szükségleteire, olyan speciális szintrehozó oktatási program kidolgozására került sor, mely segítette az általános középfokú oktatási rendszerbe (gim-

86

náziumok vagy szakiskolák) való visszatérést, - a hátrányos helyzetű fiatalok – főleg romák – szakképzésben való részvételének megkönnyítése érdekében erősödött az általános- és a szakképzés közötti kapcsolat, - megtörtént a szak- és munkaerőpiaci képzési modulok kidolgozása a hátrányos helyzetű csoportok fiatal, felnőttkorú egyénei számára. >> a roma kisebbség társadalmi integrációjának javulása, mégpedig a következő speciális intézkedéseken keresztül: - olyan, speciális támogatószervezetek felállítására került sor, melyek elősegítették a roma diákok középfokú oktatásban történő sikeres részvételét (különböző tantárgyakból felzárkóztató programok szervezése, különleges programok a tehetségesebb diákok számára, tanuló csoportos foglalkozások, felkészítő programok felvételi vizsgákra), - a már meglévőkre alapozva kialakult egy speciális középiskola- és diákszálló-hálózat, mely elősegítette a roma tanulók sikeres oktatási és szociális integrációját, - támogatásban részesült a felsőoktatásban résztvevő, kiváló roma diákok „láthatatlan főiskola” rendszere, - a sikeres érettségi vizsgát tett roma fiatalok számára új szakképzési tervek és speciális programok (beleértve a felsőfokú oktatásra felkészítő modulok) indultak. >> a program keretében megvalósult beruházás a következő pillérekre épült: - 2 középiskolát és diákszállót hoztak létre mintegy száz roma tanuló részére, - 15 minibusz vásárlására került sor, - 50 kiválasztott iskolában felújították a mosdókat, - 50 iskolában mosókat és szárítógépeket vásároltak, - a szakiskolákban és szakközépiskolákban korszerűsítették az iskolai műhelyek és az oktatás infrastruktúráját, - a munkaerő továbbképzéséhez beszerezték a megfelelő felszereléseket. A program 1999-től 2002-ig tartott. A Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium a Phare-támogatást kiegészítette, s a rendelkezésre álló keretet teljes mértékben felhasználta.

Euro A pénzügyi acquis átvételében nyújtott segítség, illetve a magyar adórendszer EU-harmonizációja

n

Cél: a pénzügyekkel és adókkal kapcsolatos belső piaci és a pénzügyi acquis átvétele és sikeres végrehajtása, >> a szükséges hardver- és szoftvereszközök beszerzésével, valamint >> a tagállamok közigazgatási szektorából érkező szakértők segítségével (twinning). Eredmény: >> a pénzügyi acquis átvétele a következő területeken: - a pénzügyi szolgáltatások szabályozása és felügyelete, - számvitel, - közfinanszírozás. >> a z EU-tagállam pénzügyi szektorából érkezett hosszú távú, twinning előcsatlakozási szakértő a következő területeken nyújtott segítséget: - a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában illetve felügyeletében, - koordinálta a rövid távú szakértők munkáját. >> a pénzügyi szolgáltatások szabályozása és ellenőrzése területén: a pénzügyi szektor fejlődése magába foglalta a felügyeleti funkció szisztematikus fejlesztését is. A döntések és tevékenységek legfőbb törvényi alapját az EU Magyarországgal kapcsolatos irányelvei nyújtották. Ennek eredményeként, az acquis átvétele megfelelően előrehaladott szakaszba került. Az egységes piac elvárásainak való megfelelés azonban a pénzügyi szabályozás következő területein kellett további fejlesztést megvalósítani: - a piaci kockázatok megfelelő kezelésének szabályozása összhangban a Tőke-megfelelési Irányelvvel, - a számviteli és a saját tőkehányad számítási módszerinek szabályozása, a kereskedési könyv kötelező használatának bevezetése alapján, - a szerződéses nettósítás kölcsönös elismerése, - a 97/489 EC-irányelvhez kapcsolódóan az elektronikus fizetési rendszer és a kártyatulajdonosok, valamint a kibocsátó társaságok közötti kapcsolat, - a Pénzügyminisztérium bankmonitorozó rendszerének kiegészítéseként egy olyan pénzügyi piacmonitoring, illetve korai jelzőrendszer kifejlesztése, amely lefedte a brókertársaságokat, illetve az értékpapír tranzakciókat,

- a banki és egyéb pénzügyi intézmények konszolidált felügyeleti funkcióit érintő intézményi struktúrák megerősítése, illetve információcsere az irányelvvel való összhang céljából, - a magyar, illetve az uniós tagállamok felügyeleti szervei közötti együttműködés megalapozása és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy megfeleljen az egységes engedélyeztetés, az anyaország felügyeleti jogának, illetve a megfelelő fogyasztóvédelem elveivel kapcsolatos szabályozásoknak, - a 3. generációs biztosítási irányelvekre fókuszáló biztosításfelügyeleti funkciók megerősítése, - a közalapok ellenőrzésére vonatkozó felügyeleti funkciók és kapacitások erősítése, - a tőke szabad áramlására vonatkozó célkitűzések megvalósítása érdekében a következő elő kellett készíteni a közép- és hosszú távú tőkeforgalmi tranzakciók liberalizálását követően a rövid távúak liberalizálását, valamint az intézményi befektetők külföldi befektetéseinek liberalizálása. >> a számvitel területén – az NPAA által megfogalmazottak szerint az EU-konform statisztikai adatellátás alapjait a számviteli szabályozás harmonizációján keresztül kellett továbbfejleszteni, mégpedig a következő területeken: - kormányzati számvitel, mely a konvergencia kritériumok elvárása, - pénzügyi intézetek számvitele, - biztosítási számvitel, - speciális, célzott számvitel az elektromos áram- és gázszolgáltatók részére, - speciális, célzott számvitel és információ-szolgáltatás szállítmányozó cégek számára, - számviteli szakemberek képzéseken vettek részt, hogy a napi gyakorlatban is hasznosíthassák a változó szabályozásokat. >> a közfinanszírozás területein – sor került a kormány pénzügyi statisztikáinak és beszámolóinak javítására, tökéletesítésére. Az NPAA hangsúlyozta, hogy a konvergenciafeltételeknek való megfeleléshez és a nemzetközi statisztikai megfelelőség eléréséhez szükséges a közfinanszírozás végrehajtási rendszerének további javítása. Ennek alapján a következő területek igényeltek fejlesztést:

[19 9 9]

[Száma: HU9905-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 5 400 000 euró]

87

1999 1990

[19 9 9]


88

- EU-konform közfinanszírozási adatgyűjtő rendszer fejlesztése, mely hozzájárul a költségvetési tervezés informatikai moduljához, - a közfinanszírozási statisztikák harmonizációja, - az államadóság és államháztartási hiány statisztikáinak fejlesztése, - a társadalombiztosítási alapok privatizációjának hatása a költségvetésre, - a kormányzati számviteli elvek átvétele és alkalmazása, - a csatlakozást követő költségvetési kötelezettségek vizsgálata (pl. befizetések az EU-költségvetésbe). >> a z állami támogatásokat vizsgáló rendszer megerősítése területén – annak érdekében, hogy a támogatásvizsgálati munkák javulhassanak és megfeleljenek az EU által támasztott elvárásoknak: - meg kellett erősíteni a Pénzügyminisztériumon belül működő Támogatásokat Vizsgáló Irodát, valamint - ki kellett alakítani a megfelelő, jogi kereteket. A hatékony költségvetési kiadások érdekében megkívánt elvárás az állami támogatási rendszer fejlesztése, illetve a programfinanszírozás kiterjesztése volt. A végrehajtó szervezet a Magyar Államkincstár. >> m egtörtént a szükséges felszerelések beszerzése – az EUkonform pénzügyi felügyelet fejlesztését szolgáló pénzügyi felügyeleti informatikai háttér továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen volt a szükséges felszerelések beszerzése: - meg kellett felelni a konszolidált felügyeletre vonatkozó elvárásoknak, - erősíteni kellett a vizsgálati hatékonyságot, - ki kellett szélesíteni az adatbázist, illetve - javítani kellett a Pénzügyminisztérium és az egyéb felügyeleti szervek közötti pénzügyi adatcserét, illetve - eleget kellett tenni a kiterjesztett felügyeleti funkciókkal (melyek a pénzügyi piac növekvő liberalizációjának eredményei) kapcsolatos elvárásoknak. A következő szoftver- és kiegészítő hardver felszerelésekre volt szükség: - matematikai-statisztikai programcsomag, - több dimenziós adatbázis-kezelő-, - korai jelzőrendszer program, - Proxi védelmi program stb. s az ezekhez szükséges - kiegészítő hardver. >> a z adórendszer harmonizációja területén - általános adónyilvántartás és adminisztráció, szabályozások, - áfa- és közvetett adó kötelezettségek, valamint - az APEH konszolidációja és megerősítése. A program végrehajtásában egy hosszú távú tanácsadó segített. A harmonizációs folyamatok részeként, a különböző adókategóriáknál alkalmazásra kerültek bizonyos kiegészítő EU-irányelvek és elvárások is.

>> K özponti Kapcsolattartó Iroda (CLO) felállítása – a 77/799/EEC Tanácsi irányelv szabályozása alapján - az adatfeldolgozáshoz szükséges hardver-, illetve szoftver megvásárlása beszerzési pályázaton keresztül valósult meg, - 2001-ig befejeződött a munkatársak képzése, - kezdetben az Iroda a következőkkel foglalkozott: – nemzetközi áfa-azonosító jel kidolgozása, – egy pontos nyilvántartórendszer kifejlesztése, mely adatokat tartalmaz az adófizetőkről, valamint az adóhátralékokról és az adó visszatérítésekről, – megszervezésre került a számítógépesítéssel kapcsolatos beszerzési tender (szerver, belső hálózatok stb.) >> k özvetett adók területein – az áfa következő területein valósultak meg további harmonizációs intézkedések: - áfa-visszatérítés külföldön nyilvántartott adófizetők számára, illetve a megfelelő EU-irányelvek alkalmazása, melynek feltétele a kiváló nemzetközi együttműködés, - régiségek, illetve művészeti értékkel bíró cikkek adóztatása, - az aranybefektetések speciális áfa-szabályozására vonatkozó 98/80/EB EU irányelv átvétele, - az elektronikus kereskedelem adózási szabályai és módszertana, - a telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó adózás, - a harmonizációs célkitűzéseket szemináriumok, illetve műhelyek (workshop) létrehozásával valósították meg, a megfelelő magyar, illetve uniós szakemberek részvételével. >> a z adónyilvántartás területén – a Pénzügyminisztérium felkészült az igazgatási együttműködés állandó bizottságában (SCAC Committee), illetve az egyéb EU- bizottságokban való részvételre, és átvette, alkalmazta a releváns irányelveket. >> e llenőrző/audit módszerek kidolgozása az APEH számára – a módszer-fejlesztések a következő területeket érintették: - értékesítés, tranzitértékesítés, - adóelkerülés ellenőrzése és a multinacionális vállalatok átutalási díjszabása, - az óriás adófizetők kezelésének szétválasztása a kis adófizetőktől, - képzési programok, illetve műhelyek (workshop) szervezése a tisztviselők számára. >> a közvetlen adók területén – a releváns EU-szabályozást figyelembevéve a következő harmonizációs intézkedésekre volt szükség:

Euro - a kapcsolt vállalkozások vagy társult vállalatok nyereségének kettős adózásra vonatkozó kötelezettségének eltörlése, - a magatartási szabályzat átvétele. A program 1999 és 2002 között valósult meg a Pénzügyminisztériumban, mégpedig a támogatási keret több mint 92 százalékának felhasználásával.

A határellenőrzés megerősítése, a szervezett bűnözés elleni harc, bevándorlás- és vízumpolitika

n

[19 9 9]

- a tőkejövedelem különböző összevetőinek adóztatása, - a különböző tagállamok vállalatainak adózása a vállalatok egységesítésének, összeolvadásának, illetve elkülönülésének fényében, - a különböző tagállamok anya-, illetve leányvállalatainak adózása,

[Száma: HU9907-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Komponenseinek száma: 10 Támogatási keret: 26 800 000 euró] A pozitív fejlődés ellenére a magyar határőrség még mindig nagyon gyengén felszerelt, és – elsősorban Magyarország déli és keleti határainál – egyre nagyobb feladatokkal kell megküzdenie az illegális bevándorlás területén. A program az 1997-es és az 1998-as programokra épült, amelyek jelentős intézményfejlesztési komponenseket tartalmaztak, elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére összpontosítottak.

– a határőrség információs technológiájának fejlesztése: az adatrögzítő- rendszer tökéletesítése a szlovák és horvát határokon, – a határőrség átszervezése: a járőrfelszerelések korszerűsítése. >> a szervezett bűnözés elleni küzdelem területein Országos Rendőr-főkapitányság – Belügyminisztérium/ Szervezett Bűnözés Elleni Osztály

Cél: fejlesztés az alábbi négy témakörbe sorolható 10 komponens területén: >> M agyarország határainak hatékony védelme a törvénytelen tevékenységekkel szemben, >> m egbízható megelőző- és felderítőrendszer a szervezett bűnözés elleni küzdelem számára, >> m egbízható rendszer az illegális bevándorlás kezelésére, amely magában foglalt egy rendőrségi felderítőrendszert is, >> e gységes vízumpolitika, illetve vízumkiadási eljárásrendszer kialakítása összhangban az EU hatályos rendszerével.

Országos Rendőr-főkapitányság – a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez megteremtődtek az alapvető infrastrukturális feltételek, mégpedig – területi kábítószer-ellenőrző laboratóriumok létrehozása, az elkobzott kábítószerek kezelése, – nemzeti lőfegyver-nyilvántartás –a Tanúvédelmi Program intézményi hátterének, infrastruktúrájának, valamint személyzeti állományának kialakítása, –olyan integrált antiterrorista, illetve mobil válságkezelő-központ létrehozása, amely kapcsolódik a Belügyminisztérium azonos rendszeréhez, –az illegális bevándorlás kezeléséhez szükséges alapvető infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak a rendőrség számára. -Bevándorlás Igazgatási Csoportnál megvalósult – a rendőrségi fogvatartási rendszer újraszervezése az EU- követelményeknek megfelelően, – a rendőrség nyomozási rendszerének fejlesztése az EURÓOPOL- szabványokkal összhangban, – a szervezett bűnözéssel összefüggő közúti, vasúti, légi, illetve folyami útvonalon történő összes közlekedési típus monitoringának fejlesztése, – a személyzet továbbképzése, – a Belügyminisztérium együttműködésével egy központosított, integrált antiterrorista- és válságmenedzsment-központ létrehozása.

Eredmény: >> a határőrség felszerelése területén – felszerelés beszerzése a zöldhatár jobb ellenőrzése érdekében: a mobilfelderítés, mobilnavigáció, radarok és az infravörös kamerarendszer hatékonyságának növelése, – a határőrség speciális felszerelésének lecserélése, a kommunikációs rendszerek hatékonyságának növelése, a felderítő egységek továbbfejlesztése szatellit megfigyeléssel, a határállomások vizsgálati felszereléseinek hatékonyságnövelése,

89

1999 1990

[19 9 9]


>> a menekült és bevándorlási problémakezelés területein a következők valósultak meg – az információs technológiát érintően – Helyi Hálózat – azaz LAN – kifejlesztése a menekültügyekért, illetve a bevándorlásért felelős intézménynél, valamint a menekülttáborokban, – online kapcsolat a felelős intézmény, valamint a menekülttáborok között, – új ujjlenyomatolvasó-rendszer bevezetése a regisztráció és személyazonosítás megkönnyítésére, – a határokon történő menekültkérelmek feldolgozásának megkezdése a szükséges hordozható adatfeldolgozó rendszerrel ellátott mobil szállítóegységekben. >> a menekülttáborok infrastruktúrájának fejlesztése, illetve kapacitásának bővítése, mégpedig – karantén területek kialakítása, – a menekülttáborba való szállítás körülményeinek fejlesztése. >> a bevándorlás szabályozásának újrastrukturálása twinning-programok segítsével, a bevándorlással kapcsolatos eljárásoknál, a bevándorlók kezelésénél, illetve egyéb területeken. a fejlesztés twinning-program keretében valósult meg, A program a következőket foglalta magában: – szakértői csereprogramok szervezése más EU-tagál-

lamokkal (menekültek fogadásával kapcsolatos EUgyakorlatok elsajátítása). – szemináriumok szervezése Magyarországon EU-szakértők részvételével, – a származási országgal kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázis létrehozása. >> a z egységesített vízumpolitika és -szabályok területein a következő fejlesztések valósultak meg az egységesített vízumpolitikai és vízumszabályozási rendszer bevezetése, összehangolása, az Európa Tanács 11-12/12/1998-es szabadságra, biztonságra és méltányosságra vonatkozó Akció Tervében előírtakkal. Ehhez a következő feladatokat ellátó központi vízumkiadó rendszer felállítása volt szükséges: – harmadik országbeli nemzetiségűek fogadása, – a határátkelőkön, illetve a legforgalmasabb vízumkiadó pontoknál kiadott vízumok ellenőrzése, – e feladatok ellátásához szükséges felszerelési igények összeállítása.

Az agrárstatisztika fejlesztése

n

A program 1999 végén kezdődött és 2002 szeptemberében fejeződött be. A határőrség, az Országos Rendőr-főkapitányság, és a menekültügyi hivatal vett részt a program megvalósításában, melyhez a Phare 13,6 millió euró támogatást adott. A megvalósításra rendelkezésre álló támogatási keret 76 szzalékát használták fel.

[Száma: HU9909-03 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 25 280 000 euró] Cél: az agrárstatisztikai rendszer a KAP-hoz való csatlakozásra készen álljon, azaz >> a mezőgazdasági összeírás megvalósítása, >> a gyümölcsfa- és gyümölcstermesztési, szőlészeti és bortermelési mintavételvizsgálat kidolgozása, >> E U-konform tej- és vágási statisztikák kidolgozása, >> E U-konform mezőgazdasági monetáris statisztikai rendszer kidolgozása, >> a KSH infrastruktúrájának fejlesztése, >> E U-konform adatszolgáltatás, >> a megfelelő módszertani munka feltételeinek megteremtése. A mezőgazdasági statisztika fejlesztése egy 3 komponensű szolgáltatási pályázat keretében valósult meg. Eredmény: >> s zoftver- és adatbázis-fejlesztés 784 ezer euró értékben

90

– a KSH és az EU hivatalos szervei közt felgyorsult az információ- és adatáramlás, az adatszolgáltatás összhangba került az EU követelményeivel, – a KSH intézményi megerősítése 900 ezer euró értékben – speciális képzések szervezése a 2001. évi gyümölcs- és szőlőösszeírás elősegítésére, – kommunikációs tevékenység annak érdekében, hogy az összeírással kapcsolatos információk eljussanak a célcsoporthoz, vagyis a gyümölcs- és szőlőtermelőkhöz. >> d igitális térképek 829 ezer euró értékben a már meglévő térinformatikai rendszerre épülve a mezőgazdasági területekről országos lefedettségű digitális térkép készült. >> a twinning-szerződés 2002 szeptemberéig tartott. A hosszú távon igénybe vett szakértők mellett több, rövid távú svéd és spanyol szakértő vett részt a program megvalósításában, azaz a magyar szakértők számára

>> a 2000-ben elkészített mezőgazdasági cenzus fontos alapja volt a harmonizációs folyamatnak, megfelelő adatszolgáltatással látta el a mezőgazdasági statisztikát, a következő elemek megvalósulásán keresztül: Külső szakértők közreműködésével a mezőgazdasági tipológia, cenzus és nyilvántartás elkészítése, mégpedig – olyan farmtipológia és -nyilvántartás, mely megteremti a mezőgazdasági termékek bázisát, – a nyilvántartás tartalmának, struktúrájának, használatának és módszerének meghatározása, – szoftverfejlesztés, – a szőlőskertek és borászati termékekre vonatkozóan a strukturális ellátás meghatározása, – a gyümölcs- és bortermékek statisztika fejlesztésének keretében megvalósult – a szőlészet és bortermelés felmérésének módszertani tervezése és gyakorlati előkészítése, – a vizsgálati szervezetekben érintettek módszertani továbbképzése, – konzultáció az EURÓOSTAT szakértőivel. – a tej- és vágási statisztikák esetében a következő fejlesztésekre került sor – új vizsgálat előkészítése a háztartási vágás megfigyelésével, – az állattenyésztés előrejelzési modelljének módszertani kidolgozása,

– tanulmányutak a modellezés módszertani fejlesztéséhez - az agrárpénzügyi statisztikák estében pedig – adatbázis létrehozása, – a Nemzeti Számlák Rendszerével való összekapcsolás, – a kapcsolódó szoftver fejlesztése történt meg. >> t winning-megállapodások keretében valósult meg – hosszú távú módszertani munka a mezőgazdasági tipológia statisztikai szervezeteinek modernizálása, cenzus és nyilvántartás, a program adminisztrációjának felügyelete, – a rövid távú technikai segítségnyújtás pedig a cenzusban résztvevő szakértők kiválasztását és leszerződtetését eredményezte >> a datrögzítési felszerelések, fejlesztések a magyar Központi Statisztikai Hivatalban, azaz – az adatgyűjtési módszerek kimunkálása a mezőgazdasági tipológiában, a gyümölcs- és borászati termékek, illetve a tej-, vágási és agrárpénzügyi statisztikák esetében, – a számítógépes rendszer erősítése a központi és a vidéki igazgatóságoknál, illetve a kettőjük közti adatátvitel elősegítése.

[19 9 9]

Euro – műhely-megbeszéléseket rendeztek, – tanulmányutakat szerveztek a tagállamok megfelelő intézményeibe.

A program 1999 végén kezdődött és 2002 szeptemberében fejeződött be. A támogatás kedvezményezettjei, a KSH és az FVM felhasználta a rendelkezésre álló támogatási keretet, melyhez a Phare 6 millió eurót biztosított.

Népegészségügyi laboratóriumok fejlesztése

n

[Száma: HU9910-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 11 995 000 euró] A Társulási Megállapodás a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos jogszabályok esetében hangsúlyozza a vonatkozó keretirányelvek minél korábbi átvételét, s azt, hogy a közegészségügy színvonala legyen EU-konform. Cél: a vegyi és mikrobiológiai anyagok azonosításáért és monitoringjáért felelős magyar egészségügyi hatóságok intézményeinek, infrastruktúráinak fejlesztése, kapacitásainak bővítése a kémiai biztonság területén >> a laboratóriumi hálózat fejlesztéséhez ellenőrző, mintavételező és monitoring műszaki laboratóriumi berendezések beszerezése,

>> s zakemberek szaknyelvi képzése, >> a kémiai biztonságot illetően a toxikológiai információs rendszer megerősítése és modernizálása. Eredmény: >> a laboratóriumok fejlesztése keretében – a kémiai (gázok, aeroszolok stb.), technológiai és elméleti, képzési területek, – technológiai fejlesztések a laboratóriumok ellenőrzési, mintázási és elemzési berendezéseire kiterjedően, – a laboratóriumok biztonsági berendezéseinek akkreditálása, – a technikai személyzet szakmai, nyelvi képzése. >> a kémiai biztonság fejlesztése keretében

91

1999 1990

[19 9 9]


– a toxikológiai információs rendszer megerősítése, – a Kémiai Biztonsági Nemzeti Ellenőrzési Rendszer (National Control System of Chemical Safety) modernizálása, – intézmények technológiai és infrastrukturális fejlesztése, – 120 fő szakmai továbbképzése, a toxikológiai- és kémiai biztonság, a kockázatértékelés és kockázatkezelés területein.

>> t wining-szerződés keretében valósult meg – a technológiai fejlesztés, – a szakmai továbbképzések – és a segítségnyújtás (helyi és EU-szinten). A program 1999 végén kezdődött és 2002 szeptemberében fejeződött be. A Phare 8 millió euróval járult hozzá a fejlesztéshez. A támogatást az Egészségügyi Minisztérium, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kapta, a támogatás keretösszegének 82,5 százalékát használta fel.

Települési szilárd hulladéklerakók feltérképezése

n

[Száma: HU9911-01 | Végrehajtó intézmény: Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) Támogatási keret: 4 000 000 euró] Cél: települési szilárd hulladéklerakók feltérképezése.

Eredmény: a szilárd hulladéklerakók helyzetét bemutató elemzés elkészül.

A tűzoltóság eszközfejlesztése katasztrófamegelőzés és mentés céljából

n

[Száma: HU9911-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 4 545 000 euró] A Tűzoltóság Országos Parancsnoksága kiterjedt modernizációs programot valósított meg, melynek pénzügyi fedezetét a kormányzati költségvetés és különböző biztosítási társaságok pénzügyi hozzájárulásai alkották. A modernizációs törekvések fő részeként 9 önkormányzati tűzoltóságot (Budapest, Debrecen, Győr, Kiskunfélegyháza, Miskolc, Pécs, Szolnok, Veszprém és Zalaegerszeg) a legmagasabb nemzetközi színvonalat elérő műszaki mentési bázissá alakítottak át. A tűzoltók különféle képzésekben részesültek, katasztrófaelhárítási és környezetvédelmi berendezéseket szereztek be. Az emberi erőforrás fejlesztése mellett sor került olyan speciális felszerelések beszerzésére is, mint például tűzoltódaruk, tűzoltójárművek és műszaki mentési eszközök. Elkészültek a tűzoltóság modernizációs stratégiájának támogatásához szükséges megvalósíthatósági tanulmányok és kockázatelemzések. E program egy 1998-as fejlesztési program folytatása, melynek végrehajtása 1999 második felében kezdődött el. Cél: a projekt a Seveso II irányelv hatékony végrehajtását segíti elő a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága katasztrófaelhárítási és technikai mentési kapacitásainak bővítésével.

92

Az EU által előírt szabványoknak csak akkor tud az ország megfelelni, ha a tűzoltóságok minden szempontból megfelelnek a katasztrófamegelőzés, kémiai és technikai mentés előírásainak. E célból a tűzoltóságnak szüksége van mobildarukra, 35 tonna kapacitással, továbbá technikai és kémiai mentő gépekre, amelyeket közlekedési balesetek esetén lehet használni. A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság (FTP) 7 százalékát használta fel az 1999-es Phare-programnak továbbképzésre, ami magában foglalta a személyzet nyelvi képzését. Az FTP személyzetének nyelvi továbbképzése sürgős, hogy e hiányosság ne akadályozza az EU-tagállamaival való kapcsolattartást. Eredmény: új felszerelés-beszerzések, azaz >> k ét tűzoltódaru (a legveszélyesebb és a technikailag legkomplikáltabb mentésekhez), >> h árom kémiai védelemre alkalmas felszerelés (a környezet védelme érdekében, közlekedési és ipari katasztrófák estére), >> h árom technikai mentőfelszerelés (vonat- és közlekedési baleseteknél, a közlekedési akadályok elhárításánál, építkezési baleseteknél és természeti katasztrófák esetére),

Euro euróval támogatta a 4,545 millió eurós összköltségű programot, melyet a kedvezményezettek fejlesztéseikhez teljes mértékben felhasználtak. A tűzoltó parancsnokságok, a helyi tűzoltóságok és a Belügyminisztérium alkották a program intézményi hátterét. A technikai végrehajtásért a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága felelt.

Végfelhasználói támogatás – kiegészítő pénzügyi támogatás Közösségi Programokkal kapcsolatos juttatásban részesülők számára n

[19 9 9]

>> h ét tűzoltójármű, melyek technikai és kémiai mentőfelszerelések szállítására egyaránt alkalmasak. A program 2000 júliusában indult (a humán erőforrás rész 2000 áprilisában) és 2001 januárjában fejeződött be. A Tűzoltóság Országos Parancsnoksága végezte a projekt technikai végrehajtását és mintegy 11 százalékkal járult hozzá az összköltséghez. A Phare 2001 szeptemberéig 4 millió

[Száma: HU9912-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 3 000 000 euró] Cél: >> a z Európai Megállapodással és az Európa Tanács határozataival összhangban a tagjelölt országok megismertetése a közösségi gyakorlattal és módszerekkel a Közösségi Programokban való részvétel programján keresztül, >> a magyar intézmények és egyének Közösségi Programokban való részvételének megkönnyítése. Eredmény: az Európai Tanács 1997. augusztus 4-én hozott döntésével a magyar intézmények és egyének megkapták a lehetőséget arra, hogy részt vegyenek >> a Leonardo da Vinci, >> S ocrates és

>> a Fiatalok Európáért Közösségi Programokban, >> 1 998-ban a Tanács úgy határozott, hogy további hasonló programokat tesz elérhetővé Magyarország számára, >> a programok egy részét állami támogatás fedezi, így a végső kedvezményezett köteles saját tőkerésszel hozzájárulni a finanszírozáshoz. Ha Magyarország e programokat a lehető legteljesebb mértékben ki akarta aknázni, akkor a Phare-finanszírozás mellett további, nemzeti forrásból való támogatásra is szükség volt. A Phare a részvételi költségek csaknem felét biztosította, a „végfelhasználók” kisegítő támogatásával segítette, ös�szesen 3 millió euró értékben. A támogatás kedvezményezettje a TEMPUS volt, s a rendelkezésre álló támogatást teljes mértékben kimerítette.

Magyarország–Ausztria Phare CBC-program

n

[Száma: HU 9913 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: Nagyprojekt: 6 Kisprojekt Alap Támogatási keret: 10 000 000 euró] Nagyprojekt: Cél: >> k özlekedés- és >> t urizmusfejlesztés. Eredmény: >> s zombathelyi, >> f ertőszentmiklósi és >> z alaegerszegi elkerülő utak, >> L apincs patak árapasztó vápa 2,2 millió eurós beruházásával

Szentgotthárd árvízvédelmét biztosítja. A 3520 m (ebből 1720 m Magyarországon) hosszú árapasztó vápa épült, amely a Lapincs patak árvizeit vezeti el a Láhn patak völgye felé, >> S oproni Konferencia- és Kulturális Központ létrehozásának alapvető célja a Sopron környéki idegenforgalom szezonalitásának csökkentése volt, azáltal, hogy a beruházás révén Sopron a régió konferenciaturisztikai központjává válhatott. A hatemeletes, több mint 7200 m2 alapterületű központban több konferencia terem, szekció terem, stúdiószínház, tárgyalótermek és 600–800 m2–es kiállítótér került kialakításra.

93

1999 1990

[19 9 9]


Kisprojekt Alap Cél: 39 projekt támogatása a helyi szereplők együttműködésének ösztönzése, a jószomszédi viszony erősítése, a következő kulcsfeladatok megvalósításával: >> a helyi és regionális szereplők között fenntartható együttműködési hálózatok kialakításának ösztönzése, >> a z „emberek közötti”, határon átnyúló természetű, helyi együttműködési kezdeményezések és események támogatása, >> a helyi szervezetek támogatása a határ menti régió projektjeinek kifejlesztéséhez és megvalósításához szükséges képességek és kapacitások fejlesztése érdekében, >> t erületi tervezés és fejlesztés, >> g azdaságfejlesztés és együttműködés, turizmus, >> h umánerőforrás-fejlesztés, >> t ermészet- és környezetvédelem.

94

Eredmény: >> o ktatási, képzési program indult az Írottkő Natúrparkban, >> n emzetközi kulturális napokra került sor Kemenesalján, >> t ovábbképzés a soproni és szombathelyi ipari parkok szakemberei számára, >> K örmend, >> Ő riszentpéter és >> S zentgotthárd kistérségfejlesztési programja, >> S árvár kistérségi turizmusfejlesztési programja, illetve >> a Hármashatár Natúrpark programcsomag készült el, >> B écs–Budapest Szuper-maratoni futóverseny, >> e lső Burgenland–Magyarország Nemzetiségi harmonika fesztivál, >> K ehidakustányon növényzetes szennyvíztisztító mintatelep épült stb.

Euro Magyarország–Románia Phare CBC-program

n

Cél: a határátkelőhelyek jobb megközelíthetősége érdekében útépítés, útrekonstrukció.

Eredmény: a program két nagy infrastrukturális beruházást tartalmazott, mégpedig

[19 9 9]

[Száma: HU 9914 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: 2 | Támogatási keret: 5 000 000 euró]

>> a Kiszombor–Csanád határátkelőhelyhez vezető közút építése A 43109. j. út elkerülő nyomvonalának kiépítését, meglevő szakaszának korszerűsítését az új határátkelőhely megnyitásának igénye tűzte napirendre. Első ütemként az állami kezelésben lévő közút Kiszombor község területén keresztül haladó nyomvonalát közel 3 km hosszú elkerülő nyomvonalon történő kiváltása valósult meg. Második ütemként a további 3 km-es meglévő szakasz korszerűsítése történt meg, mivel az út teherbírása és a burkolat szélessége nem felelt meg az előírásoknak. A projekt megvalósulásával elhárult a határnyitás legnagyobb akadálya és visszaállíthatóvá vált egy több évszázados közlekedési folyosó. A beruházás 2,5 millió euró Phare-támogatással valósult meg. >> a z Országhatár–Battonya–Mezőkovácsháza–Orosháza közötti útszakasz korszerűsítése (II. ütem) A rehabilitációs munkák során az érintett szakasz teljes hosszában (12 km) új burkolati aszfaltréteg került megépítésre, megerősítésre, illetve átépítésre kerültek a keresztező vízfolyások feletti műtárgyak (két híd) és a fontosabb közlekedési csomópontok. A forgalom biztonságát a jelzőtáblák, korlátok, fényvisszaverő prizmák,

és új útburkolati jelek kihelyezésével javította a projekt. Megvalósult az utat kísérő növényzet pótlása, rehabilitációja is a teljes szakaszon. A projekt eredményeként a rehabilitáció elkészültével az útvonal alkalmassá vált arra, hogy a battonyai határátkelőhelyen áthaladó „kisteher”-forgalmat biztonságosan levezesse. A beruházás 2,5 millió euró Phare-támogatással valósult meg.

Magyarország–Szlovákia Phare CBC-program

n

[Száma: HU 9916 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: egy Nagyprojekt, Kisprojekt Alap Támogatási keret: 2 000 000 euró, ebből Kisprojekt Alap: 250 000 euró] A szlovák–magyar határszakasz 640 kilométeres hosszával Magyarország leghosszabb határszakasza. A két ország között az 1999. évi Szlovákia–Magyarország CBC-program az első kétoldalú területfejlesztési Phare-program. Az 1995-ben és 1996-ban indult Phare-programok még háromoldalúak, azaz a magyar–szlovák–osztrák határszakaszra terjedt ki.

Nagyprojekt: Eredmény: a jánossomorjai hulladéklerakó létrehozására irányuló beruházás a régió 61 településének (110 ezer lakos) hulladékelhelyezési problémáját oldotta meg egy környezetileg érzékeny területen a Fertő–Hanság Nemzeti Park és a Szi-

95


[19 9 9]

getköz védett területe között. A projekt első fázisa az 1995ös magyar–szlovák–osztrák trilaterális program keretében valósult meg. Az 1999. évi projekt a szükséges eszközöket és további építési beruházásokat valósított meg, amelynek eredményeként a 34 ha-os területen 2,4 millió m3 kapacitású hulladéklerakó épült. Kisprojekt Alap: Cél: >> t erületi tervezés és fejlesztés, >> g azdaságfejlesztés és együttműködés, turizmus, >> h umánerőforrás-fejlesztés, >> t ermészet- és környezetvédelem.

Eredmény: >> r egionális gazdasági vásárok szervezése, Miskolc, Eger, Kassa, Trencsény, Losonc és Pásztó központokkal, >> ü zletember-találkozók indultak, >> v állalkozói oktatásokat tartottak a határ mindkét oldalán,

>> ú tikönyv készült az Észak-Magyarország bányászati és kohászati emlékeiről és az ezeket összekötő útvonalakról, >> ö koturisztikai fejlesztéseket előkészítő turisztikai program készült, hat ökoturisztikai projekt megvalósíthatósági tervével, >> s zlovákiai Somoskői vár és a magyar Salgóvár között tanösvényt létesítése a környezeti tudatformálás a helyi értékek megismertetése érdekében, >> t anulmány Heves megye és Szlovákia közúti kapcsolatának fejlesztéséért, >> I poly Euróorégió Szabadegyetem, >> N eogradiensis Euróorégió Nógrád megyei térségfejlesztési program.

A kisprojektek mindegyike azt bizonyítja, hogy szükség van az együttműködésre, a közös élményekre, illetve hogy a helyi kezdeményezések óriási szerepük van egy adott terület fejlesztésében, fejlődésében.

CONSENSUS

n

[Száma: HU9917-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 920 000 euró] Cél: „Program a szociális rendszer reformjára és a szociális acquis végrehajtására – Consensus III.” (HU9917) programot 10 közép- és kelet-európai országban hajtják végre. A Consensus III. az unió szociális acquis-jával foglalkozik. 2000-től kezdődően közvetlenül támogatja az acquis végrehajtását, és hídként szolgál a korábbi több országra kierjedő programok és a jövőbeni nemzeti programok

között. A Consensus-program kétéves meghosszabbításának finanszírozásából Magyarország 0,92 millió eurót kap (HU9917). Eredmény: >> a program kedvezményezettje a Szociális és Családügyi Minisztérium a rendelkezésére álló támogatási keret 88 százalékát használta fel.

A kis- és középvállalkozások harmonizációja a Közösségi Programokhoz [Száma: HU9918-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 500 000 euró] A kedvezményezett Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a rendelkezésre álló támogatási keret 85,4 százalékát használta fel.

96

n

Euro Roma társadalmi integrációs program

[2000]

[2000]

[Száma: HU0002-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 975 000 Euro] Cél a romák képesek legyenek a magyar társadalom általános fejlődéséhez illeszkedni. A romák jogai, s egyenlő esélyei a társadalom és a gazdaság legkülönbözőbb területein érvényesüljenek. rövid távon: >> néhány hátrányos helyzetű régióban beindítani romák társadalmi és gazdasági integrációját, s a közintézményekkel való együttműködé és kommunikáció javítását, >> a társadalmi előítéletek csökkenése, a kisebbségi konfliktusok hatékonyabb megelőzése és kezelése, jobb együttműködés a roma és nem roma lakosság között, a roma érdekek képviseletét szolgáló kapacitások erősítése, >> központi információs adatbázis kialakítása. A roma közösségi központok kapacitásának megerősítése, hogy megfelelő információt és képzést tudjanak biztosítani a roma kisebbségi önkormányzatokban, a kormányzati és nem kormányzati szervezetekben dolgozóknak, >> a projekt tervezése a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal roma munkatársaival és a témában jártas, tapasztalt külső szakértők együttműködésének eredménye. Innovatív Jólét Fejlesztési Terv (mikrorégiós támogatási terv) Átfogó helyi és regionális fejlesztés Eredmények: a projekt 3 mikrorégióban valósította meg az átfogó, innovatív fejlesztési kísérleti terveket, a szegregált, környezeti szempontból halmozottan hátrányos helyzetű, szegénynegyedek infrastrukturális fejlesztése érdekében. A projekt megvalósításában a következő szervezetek vettek tevékenyen részt: regionális fejlesztési tanácsok, me-

gyei munka központok és azok helyi irodái, önkormányzatok, roma kisebbségi önkormányzatok, közszolgálati intézmények. A projekt hosszú távon a meglévő rendszereket segítette a roma lakosság hatékony és diszkrimináció nélküli integrálódásában. A fejlesztések a következő régiókban valósultak meg: Észak-Magyarország, Észak-alföldi Régió, valamint a Délalföldi és a Dél-Dunántúli Régió egyes mikrorégiói. A projekt megvalósítása különböző együttműködési struktúrák keretében, azaz konzorciumok, s a régiók különböző helyi és regionális intézményeinek, kormányzati és nem kormányzati szerveinek, a roma kisebbségi önkormányzatainak és civil szervezeteinek csoportjából tevődött össze. Antidiszkriminációs tevékenységek Eredmény: >> a roma érdekeket védő NGO irodák fejlesztésére, >> az ország 7 régiójában antidiszkriminációs képzések kidolgozására került sor. Intézményfejlesztés Cél: >> a konfliktusmegelőzés, a konfliktuskezelés, a jog- és érdekvédelem, valamint az érdekképviselet területén tevékenykedő irodák munkájának fejlesztése. A legfontosabb tevékenységek: – konkrét képzési programok indítása, – konferenciák szervezése, – az EU-tagországokkal és a csatalakozni kívánó államokkal, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése a régiókban.

97

1990 2000

[2000]

Antidiszkriminációs képzések

Cél: >> a roma és nem roma lakosság közötti kapcsolat és együttműködés javítása, a diszkrimináció csökkentése volt, mégpedig főként: – a munkavállalás, – a szociális ellátás, – a lakhatás, – az oktatás, – a közigazgatás és – közbiztonság területein. Eredmény: olyan képzések és programok valósultak meg, melyekben a roma képviselők együttműködtek olyan oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, egyházi és profitorientált szervezet munkatársaival, akik munkájuk folyamán kapcsolatba kerülnek romákkal. A képzési tervet a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal készítette. Információszolgáltatás

Eredmények: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalon belül központi információs adatbázis létrehozására került sor a folyamatos, naprakész és kölcsönös információáramlás biztosításáért a roma kisebbségi önkormányzatok, a roma szervezetek valamint kormány szervezetek és NGO-k között. Az adatbázis információtartalma: >> általános kisebbségi kérdések, kormánystratégiák és programok, >> információ a kisebbségi önkormányzatokról és civil szervezetekről,

98

>> a kisebbségi önkormányzatok és NGO-k fejlesztési programjairól, valamint >> az elérhető támogatásokról, >> az adatok gyűjtése a hatályos jogszabályok alapján történik a parlament hivatalának adatvédelmi biztosa közreműködésével, >> az adatbázis meglévő adatbázisokhoz és digitalizált forrásokhoz kapcsolódik, >> a felhasználók megfelelő képzésben részesültek, >> a teleházakkal, inkubátorházakkal és egyéb információs központokkal megindult az együttműködés kialakítása. Kapacitásépítési támogatás Cél: a képzési és adatfeldolgozói célintézmények általános intézményi kapacitásának megerősítése. Eredmény: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal számára külső szakértők segítették: >> a támogatások felhasználását, >> az antidiszkriminációs képzések megszervezését, >> az információs-, valamint >> képzési szolgáltatások megalapozását az intézmény folyamatos működtetéséről. A megvalósításban a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a CFCU, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Cigány Önkormányzat vett részt

Euro A levegőtisztasági megfigyelőrendszer fejlesztése Cél: a levegőtisztasági megfigyelőrendszer fejlesztése. Eredmény: projekt

HU0004-01-01

HU0004-01-02

HU0004-01-03

tevékenység

Típus

Phare támogatás (euró)

Megnevezés

Kedvezményezett

A levegőtisztasági megfigyelőrendszer fejlesztése

KöM/KGI

5 000 000

KöM/KGI/KVI

2 000 000

KvVM/KGI/KVI

500 000

HU0004-01-01

Twinning

HU0004-01-02-01

Beszerzés

kromatográf

HU0004-01-02-02

Beszerzés

labor berendezések

HU0004-01-02-03

Beszerzés

Kalibrátorok

HU0004-01-02-04

Beszerzés

Kalibrátorok

HU0004-01-02-05

Beszerzés

labor berendezések

HU0004-01-03-01

Beszerzés

szoftver

HU0004-01-03-02

Beszerzés

adatvásárlás

HU0004-01-03-03

Beszerzés

monitorok

HU0004-01-03-04

Beszerzés

képzés

HU0004-01-03-05

Beszerzés

bútor

[2000]

[Száma: HU0004-01 | Végrehajtó intézmény: KöM | Támogatási keret: 7 500 000 Euro]

99

1990 2000 Átfogó hulladékgazdálkodási adatbázis a regionális tervekhez

[2000]

[Száma: HU0004-02 | Végrehajtó intézmény: KöM | Támogatási keret: 3 393 000 Euro] Cél: átfogó hulladékgazdálkodási adatbázis összeállítása a regionális hulladék-gazdálkodási tervek elkészítéséhez. Eredmény:

Átfogó hulladékgazdálkodási adatbázis a regionális hulladékgazdálkodási tervek elkészítéséhez

HU0004-02-01

HU0004-02-01

HU0004-02-02

KöM, Hulladékgazdálkodási Főosztály

2 000 000

KöM, Hulladékgazdálkodási Főosztály

1 100 000

Twinning Szolgáltatás

HU0004-02-02-01 HU0004-02-03

Beszerzés HU0004-02-03-01

293 000

Átfogó hulladékgazdálkodási adatbázis a regionális tervekhez [Száma: HU0005-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 060 000 Euro] Cél: a Közösségi Vívmányok hatékony alkalmazása, elsősorban a vámellenőrzés, a Közös Agrárpolitika (KAP), valamint a bel- és igazságügyi együttműködés területén, azaz >> az Európai Bizottság CIS-rendszerének és más releváns Bizottsági programoknak megfelelően, a vámügyi eljárási szabályok és a vámügyi eljárások közelítése a Közös Agrárpolitikához, >> a vámhivatalnokok képzésének reformja, >> a Vámügyi Információs Rendszer (CIS) és SCENT-rendszerek felállítása. A Társulási Megállapodás rövid távú céljai tükröződnek a szervezett bűnözés elleni harcot, illetve a pénzmosás elleni küzdelem erősítését illetően, összhangban a vámügyőrség adminisztratív és működési kapacitásának, illetve a KAP kezelési mechanizmusának erősítésre vonatkozó középtávú célokkal is. A projekt a Vám- és Pénzügyőrség 1998. évi stratégiai programján alapult.

100

Eredmény: a Közösségi Vívmányok megismerését célzó képzés a vámoktatás fejlesztése keretében, a KAP-pal kapcsolatos vámtevékenységekkel, illetve a CIS/SCENT-hez szükséges információfeldolgozó és kommunikációs rendszerek felállításával és üzembehelyezésével együtt. A projekt megvalósulásával a magyar Vám- és Pénzügyőrség adminisztratív és intézményi kapacitása az EU-tagállamok vámhivatalainak szintjére került. Twinning-szerződés – A vámügyi jogalkotás közelítése Vámügyi törvényhozás és oktatás a csatlakozásra való felkészülés részeként Cél: a törvényhozási munka, a magyar vámügyi eljárás szabályainak a Közösségi Vámkódex-szel és végrehajtási rendelkezéseivel való összehasonlítása a Csatlakozás Előtti Tanácsadó (PAA) közreműködésével, azaz

Vám- és a Közös Agrárpolitika A Vám- és Pénzügyőrségnek, az intézményi struktúra átalakítása terén a KAP végrehajtásával kapcsolatban számos feladatot kellet végrehajtania. Cél: a VPOP a KAP-on belül kifizető ügynökségként funkcionáló, Magyar Agrár Intervenciós Központtal megegyezett a VPOP az ellenőrzés utáni fázisba tartozó tevékenységek átvételében Eredmény: >> a nagy-britanniai vámhivataltól több szakértő tartott bevezető előadásokat a Vám- és Pénzügyőr Iskola oktatóinak, >> a Twinning Csapat a vámhivatalnokok számára számos speciális képzési programot valósított meg a KAP területén,

>> a VPOP mezőgazdasági osztálya dolgozóinak továbbképzésére is sor került a KAP működtetési, taktikai és stratégiai témaköreire fókuszálva, >> a támogatásokban részesülő mezőgazdasági termékek fizikai átvizsgálása, >> az Európai Mezőgazdasági Orientációs- és Gazdasági Alap által támogatásban részesülő termelők utólagos ellenőrzése, >> Non-Annex II.-ből fakadó ellenőrzési funkciók, >> kifizetési ügynökség. A vámügyi információs rendszer és SCENT felállítása és működtetése a kereskedelmi csalás elleni küzdelem támogatására Magyarország a csatlakozási időpontjáig harmonizálta a releváns magyar jogszabályokat az EU szabályaival, az adatbázishoz való teljes hozzáférés érdekében csatlakozott a CIS-hez, amelyet az EU-szervek használnak a csalás elleni küzdelemben. Cél: a SCENT belső adatbázis- és adatcserélési szolgáltatások megvalósítása. (A CIS- és a SCENT-rendszereket az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) működteti. A kereskedelmi csalás elleni küzdelem hatékony eszköze a VPOP és az OLAF együttműködése.) Eredmény: >> a vámügyőrség felállított egy Központi Ellenőrzési Parancsnokságot, amely a csalás elleni küzdelemért felelős, >> felállították a Regionális Ellenőrzési Parancsnokságokat, >> megvalósult a helyi hálózat rekonstrukciója, >> beszerzésre kerültek a hálózati hibákat észlelő eszközök, mérőeszközök, installációs csomagok, általános kiegészítők és a javításhoz, karbantartáshoz szükséges pótalkatrészek, >> a projekt korai szakaszában rövid távú szakértők tanácsai segítették a végső rendszerspecifikációval és a berendezés technikai paramétereivel kapcsolatban a központi és a regionális ellenőrzési hivatalokat, >> az ajánlások alapján a hivatalokat központi adatbázisszerverekkel, hálózati kapcsolattal, számítógépekkel és nyomtatókkal szerelték fel, >> a beszállító a kezelők számára technikai segítséget és képzést biztosított a rendszer felállításához.

[2000]

Euro >> összehasonlító elemzés elvégzése, a rövid távú szakértők által előkészített dokumentumok alapján, >> aktív részvétel minden releváns tevékenységben. Eredmény: felkészülés a tagállamok közötti határok lebontására, a teljes vámigazgatás területén történő működésre: >> az eljárási szabályok reformja a vámügy szerepében és felelősségi körében, mely megmutatkozik a vámügyőrség szervezeti felépítésében és funkcióiban, >> a Twinning Csapat javaslatokat készített a mobil ellenőrzőegységek működésére és >> a kereskedők telephelyein történő ellenőrzésre, >> TARIC, kereskedelmi politika, vámfelfüggesztés, kvótarendszer az EU-ban, >> engedélyek kiadásának gyakorlata, speciális tevékenységekkel kapcsolatos engedélyek; jogorvoslat, vámügyi cél szerinti értékmegállapítás, >> vámügyi eljárások, utasforgalom és áruk szállítása, >> nem vámügyi jogalkotás, többek között bevándorlás, pénzmosás, biztonsági kérdések és a Vám- és Pénzügyőrség szerepe ezen jogszabályok alkalmazásában, >> a vonatkozó Közösségi Vívmányok követelményei alapján, a vámhivatalnokok képzése, oktatása, >> a Twinning Csapat által kidolgozott képzési stratégia alapján került sor a vámügyőrség oktatóinak tréningjére, A képzések zömének színhelye az Vám- és Pénzügyőrség Vám- és Pénzügyőri Iskolája, az új felszerelések segítségével vált képessé a Vám- és Pénzügyőrség teljes állományának kiképzésére, a Közösségi Vívmányok vonatkozó részeinek mindennapi használatára.

A megvalósításban a VPOP vett részt.

101

1990 2000 Átfogó hulladékgazdálkodási adatbázis a regionális tervekhez

[2000]

[Száma: HU0007-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 5 800 000 Euro] Cél: a bel- és igazságügyi együttműködés területén a Közösségi Vívmányok hatékony alkalmazása, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcban, az igazságügyi együttműködés területein az ügyészség funkcióinak a törvényi előírásoknak megfelelő ellátását összhangba hozni a releváns nemzetközi megegyezésekkel. Eredmény: az információs technológián alapuló naprakész információs rendszer megvalósításával, az ügyészek továbbképzésével lehetővé vált főként a bűnözés elleni harc területén az ügyészség funkciójának hatékony ellátása

>> az alkalmazott IT-rendszer kompatibilis a helyi és a nemzetközi hálózatokkal, >> megtörtént az adatvédelem a meghibásodások, katasztrófák és a jogosulatlan hozzáférés területein, >> számos ponton intézményi és technikai összeköttetés jött létre a bíróságok és más nyomozó hatóságok – mint, pl. a rendőrség, határőrség, Vám- és Pénzügyőrség, illetve az adóhatóság – IT-rendszereivel. A megvalósításban a rendőrség, a határőrség, a VPOP és a Magyar Köztársaság Ügyészsége vett részt. A csatlakozás során prioritásként kezelt tevékenység Phare támogatása nélkül e tevékenységek sokkal később valósulhattak volna meg.

Justicia.net – Bírósági információs rendszer- és hálózatfejlesztés [Száma: HU0007-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 8 250 000 Euro] Cél: a magyar bíróságok megfelelő időben és kompetenciával vegyék át a Közösségi Vívmányokat. rövid távon: az EU legjobb gyakorlatai alapján >> gyors és megbízható adatáramlás és kommunikáció a Legfelsőbb Bíróság, a Megyei Bíróságok és a helyi bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) között, mind vertikálisan, mind horizontálisan, >> a kommunikáció, illetve az adatcsere javítása a partnerintézmények között, >> a kommunikáció, illetve az adatcsere javítása a bíróságok és a felállított európai jogi információs rendszerek között, >> az EU-törvényhozás értelmezésében a bírók részére javított távoktatási és önképzési lehetőségek kialakítása. Eredmény: >> a JUSTICIA.NET kialakítását részletes megvalósíthatósági tanulmány alapozta meg, >> a második fázis hardver részében a bíróságok helyi hálózatait látta el megfelelő számú számítógéppel. A helyi hálózatok munkaállomásainak bővítése lehetővé tette, hogy minden bíró bekapcsolódhasson a hálózatba. Helyi finanszírozással a hálózatokat már a projekt indulásakor előkészítették, azért, hogy a rendszer alkalmassá váljon több számítógép befogadására,

102

>> a rendszer integrációja más adatbázisokkal, az adatcsere és kommunikáció megfelelő útjának biztosításán keresztül. Az említett adatcsere és kommunikáció a magyar bírósági rendszeren belül, a bel- és igazságügyi együttműködésben részt vevő szervezetek között (ide értve a Belügyminisztériumot és az Igazságügyi Minisztériumot, az ügyészséget, a rendőrséget, a címnyilvántartót és a büntetés-végrehajtási intézeteket), a Központi Statisztikai Hivatallal és az EU-val, valamint a magyar jogi adatbázisokkal valósult meg, >> a külső intézményekkel történő adatcserét a természetes- és jogi személyek adatainak védelméről szóló törvények és rendelkezések szabályozzák. Ezek az adatbázisok a nemzetközi standardoknak megfelelő nyitott rendszerek, >> a rendszer belső integrációja, a régi és új rendszerek közötti harmonizáció szintén fontos része volt a szoftver vásárlásának, illetve fejlesztésnek. A projekt megvalósítása során alapvető szempont volt a partnerintézményekkel való koordináció, melyek között az ügyészségi Phare-projektnek kiemelt jelentősége volt, >> a végfelhasználók részére, a szoftver különböző komponenseiről, a szoftverszállítók és -fejlesztők tartották a tréninget. A hálózati menedzserek, mind a helyi, mind a hardvert szállítók által tartott képzésben részt vettek. A megvalósításban legfőbb szerepet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jelentette.

Euro Regionális Előkészítő Program (REP) Cél: a hét regionális hatóság felkészítése a regionális fejlesztési programok, valamint a jövőbeli EU Strukturális Alapok (SA) hatékony beépítésére, s a központi és regionális intézmények közötti koordináció erősítése rövid távon: az EU legjobb gyakorlatai alapján: >> a megfelelő régiós intézményi szerkezetek – folyamatok, – menedzsment, – pénzügyi funkciók kialakítása. >> az SA következő területeivel foglakozó személyi állomány megerősítése – programozás, – beiktatás, – monitoringrendszer, – értékelés. >> a regionális ügynökségek és helyi társadalmi partnerek számára olyan fenntartható, országos személyzeti képzési kapacitás kifejlesztése, mely megoldja a Strukturális Alapokkal kapcsolatos folyamatos tréningeket. A kitűzött célok összhangban voltak az intézményi kapacitás fejlesztésének szükségességéről szóló, a Csatlakozási Partnerség című és az NPAA- dokumentumokban szereplő prioritásokkal. A 7 NUTS II. szintű régió különösen a csatlakozást követő időszakban jut kiemelkedő szerephez a SA magyarországi beiktatásánál. A régiókban különösen a tervezés, megvalósítás és monitoring területein megfelelő, stabil menedzsmentre kell támaszkodni, annak érdekében, hogy az Ágazati Operatív Programok tervezésében és kivitelezésében megfelelő súlyt képviselhessenek a regionális szempontok és adatok. E program feladata a HU9808 számú program kiegészítő elemeként a kapacitásépítés megvalósítása volt. Az előző programhoz hasonlóan, twinning-megállapodások keretén belül ikerintézményi szakértők működtek közre a képzés és technikai segítségnyújtás területein. Twinning-területén

Eredmény: >> a Strukturális Alapok menedzseléséhez és a regionális fejlesztési programok kivitelezéséhez szükséges jogi alapok és intézményi struktúrák kialakítása, >> regionális intézmények személyzetének képzése külö-

nös tekintettel az Európai Unió Strukturális Alapjait működtető menedzsment területén, >> az EU és magyar régiók közötti folyamatos tapasztalatcserét megalapozó kapcsolatok kialakítása. A twinning keretében 3+1 előcsatlakozási tanácsadó 18 hónapon keresztül dolgozott együtt a regionális fejlesztési ügynökségekkel. A negyedik tanácsadó a Közép- magyarországi Régió fejlődését segítette budapesti székhellyel. Kapacitásépítés fejlesztéssel kapcsolatos segítségnyújtás a régiókban A technikai segítségnyújtás során minden régióban elkészült, illetve megvalósult >> a Regionális Fejlesztési Terv, >> a Regionális Operatív Programok első változata, >> a régiók a Nemzeti Fejlesztési Terv s az Ágazati Operatív Programok összeállítását információszolgáltatással, a regionális szempontok összeállításával segítették, >> a Regionális Fejlesztési Terv tervezett intézkedéseinek részletes megtervezése, >> a projektajánlások és ötletek összeállítása, >> a régió fejlesztési törekvéseivel foglalkozó intézmények koordinációs hálózatának és mechanizmusainak felállítása, >> hatékony projektkiválasztási rendszer kidolgozása és működtetése, >> a Regionális Fejlesztési Ügynökségek számára intézményi fejlesztési tervek összeállítása, illetve szilárd menedzsment gyakorlatok megalapozása, >> Regionális Monitoring Bizottságok felállítása. A Közép-magyarországi Régióban a twinning-szakértő segítségével megvalósult >> a kivitelezés általános felügyelete, >> a három-régiós tanácsadó közötti koordináció, >> a végrehajtó és a kivitelező ügynökségen keresztül a nemzeti regionális fejlesztési politikákkal és egyéb kezdeményezésekkel való koordináció az ún. egyéb elemek keretében a következők realizálódtak >> a Strukturális Alapokkal foglalkozó twinning-szakértők segítették a régiók programtervezését, a megvalósítási struktúrák, a pénzügyi igazgatás, a monitoring- és beszámolói rendszerek kidolgozását, az értékelés, a hatástanulmányok és a pénzügyi audit végrehajtását, valamint a figyelem-felkeltő programok kidolgozását, >> tanulmányutak és szakmai gyakorlatok a tagállamok és az akkor még csak csatlakozni kívánó országok régiói-

[2000]

[Száma: HU0008-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 5 540 000 Euro]

103

[2000]

1990 2000 ban a Strukturális Alapokkal és az előcsatlakozási folyamatokkal kapcsolatos regionális programok gyakorlati menedzsmentjének áttekintése érdekében, >> a gyakorlatra fókuszáló speciális szemináriumok, műhelyek, illetve információterjesztés megszervezése a Strukturális Alapok folyamatairól, rendszereiről a Strukturális Alapokkal kapcsolatos regionális képzési program kidolgozása és tesztelése területén A képzési programot a regionális előcsatlakozási tanácsadók és más twinning-szakértők dolgozták ki, alkalmazkodva a nemzeti normákhoz. A képzésben résztvevők kiválasztása a SA-kal való kapcsolatuk alapján történt, főleg az olyan kulcsszereplőkre koncentrálva, mint a Regionális Fejlesztési Ügynökségek munkatársai, az önkormányzatok választott tagjai, az üzleti élet képviselői, igazgatási egységek személyzete és a helyi kormányszervezetek állománya. Ennek keretében került sor: >> a képzési igények felmérésére, s a program kidolgozására,

>> a hatékony és fenntartható program érdekében megfelelő képzési anyag összeállítására, kivitelezésére, >> képzési tervek a karrierfejlesztéshez és az engedélyeztetési programokhoz szemináriumok és műhelyek megszervezésére, >> tanulmányutakra, képzésekre és szakmai gyakorlatokra a különböző EU-tagállamokba, illetve a Magyarországgal együtt csatlakozó országokba. A 2000 szeptemberében kezdődő és három évig működő program kedvezményezettje a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal volt, a megvalósításában részt vett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Az Európai Unió a Phare-program keretében 4 millió eurót biztosított a célok megvalósítására. A hazai társfinanszírozással együtt rendelkezésre álló összeg kétharmada (a Phare-keret 90%a) került kifizetésre.

A képzésből a munka világába történő átmenet támogatása [Száma: HU0008-02 | Végrehajtó intézmény: ESZA Kht. | Támogatási keret: 5 330 000 Euro] Cél: a humánerőforrás fejlesztése. Kidolgozásának fő szempontja az Európai Foglalkoztatási Irányelveit figyelembevevő Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása volt. A program megvalósítása, komplex jellegéből adódóan, alprogramokon keresztül történt. Az alprogramok részben az iskolai kudarcok csökkentésére irányultak, részben pedig olyan kompetenciaalapú, komplex képzési programok kidolgozását támogatták, melyek a végzettek munkaerőpiaci esélyeit javítják. A program a gazdaság folyamatosan változó szükségleteit szem előtt tartva összekapcsolta az intézményi oktatás rendszerét az „egy életen át tanulás” elvével. >> az iskolai lemorzsolódás csökkentése (1. és 2. alprogram) az általános iskolák 5–8. osztályaiban, illetve a középiskolai tanulmányok ideje alatt. Az 1. sz. alprogram keretében 17, a másodikban pedig 15 konzorcium jutott, átlagban 68 ezer eurós (17 millió forint) támogatáshoz. Eredmény: >> a felméréseken, teszteken, azok kiértékelésén, a résztvevők kiválasztásán, a csoportbeosztás, a tematikák ki-

104

dolgozásán keresztül kialakultak, majd megvalósultak a személyre szabott fejlesztőprogramok, >> nélkülözhetetlennek bizonyult a program megvalósításában résztvevő pedagógusok továbbképzése, a nemzetközi tapasztalatok megismerése, >> az iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében, a célok teljesüléséhez az érintett családok részvételének, s a szabadidős tevékenységekkel való összhang megteremtésének is fontos szerepe volt. >> a pályaválasztást elősegítő intézményrendszer és szolgáltatások fejlesztése (3. alprogram) Eredmény: >> három regionális szintű pályaválasztási és pályaorientációs hálózat megalakulása (egyenként 426–453 ezer euró, azaz átlagosan 110 millió forint felhasználásával) egységesített, frissített adatbázissal, a hozzáférési pontok jelentős számú növelésével, >> régiónként 200–300 szakember továbbképzése, a nemzetközi tapasztalatok megismertetése, >> mindhárom régióban létrejött az online tanácsadást biztosító internetes honlap, >> a program végrehajtása e három régió kilenc megyei munkaügyi-központjának összefogásával valósult meg.

Euro Eredmény: >> a felsőoktatási intézmények által vezetett 39 nyertes konzorcium közül 37 hajtotta végre a programot, átlagosan 40 ezer euró (10 millió forint) felhasználásával. A végrehajtás során a konzorciumok szorosan együttműködtek a munkaügyi és gazdálkodó szerevezettekkel, >> 37 kompetenciaalapú kurzus több variációban is elkészült tananyag összeállítása,

>> több ezer fiatal felnőtt és pályakezdő végezhette el a többnyire 300 órás, különböző modulokból felépülő tanfolyamokat (melyek akkreditálása folyamatban van). A négy alprogramra 157 pályázat érkezett. A rendelkezésre álló támogatási keretet kimerítve kevesebb, mint a felét (74) lehetett megvalósítani. A program újszerűsége a – versenyképes tudás, versenyképes módszerrel, versenyképes áron és nyelven, az érdekelt partnerek együttműködésében – rejlett. Hosszú távú sikere a folyamatos alkalmazáson múlik.

[2000]

Cél: fiatal felnőttek és pályakezdők munkaerőpiac-orientált továbbképzése (4. sz. alprogram)

Halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsoportok foglalkoztathatósága és tartós foglalkoztatása [Száma: HU0008-3 | Végrehajtó intézmény: ESZA Kht. | Támogatási keret: 2 680 000 Euro] Cél: a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok munkaerőpiaci integrációjának elősegítése, illetve fiatalok körében az önállóan végzett munka értékének felismerése és megbecsülése. A programban résztvevő fiatalok fejlődését öt képzett szociális és mentálhigiénés szakember segítette, akik munkájuk során – szükség szerint – pszichológusok és más szakemberek tudását, tapasztalatát is igénybe vették. Eredmény: a programra 62 pályázat érkezett. Ebből 13 valósult meg, a támogatási keret 83 százalékának felhasználásával, a következő főbb területeken: >> a résztvevő 15 fiatal szakképzett munkaerővé válásával életükben, személyiségükben, szociális helyzetükben gyökeres átalakulás zajlott le, mely hasonló helyzetű társaik körében is követésre alkalmas, >> OKJ-s textiljáték-készítő szakképzés megszervezése, >> a fiatalok szakképzettségének megfelelő munkakörben történő elhelyezése, >> védett foglakoztatás, motiváló, személyiségfejlesztő és szociális programok kifejlesztése, alkalmazása.

>> egyéni mélyinterjúk, >> egyéni fejlesztési tervek, >> a saját fizetésük beosztásához nélkülözhetetlen módszerek megtanítása. A program szélesebb körben is alkalmazható tapasztalatai a következők voltak: >> egyéni fejlesztési tervek, >> a támogató (mentori) szolgáltatás alkalmazása, >> utánkövetés a kötelező továbbfoglalkoztatás időszakában.

A program résztvevői a következő tevékenységeket ítélték kiemelkedően eredményesnek:

105

1990 2000 Kis- és középvállalkozások emberi erőforrásának fejlesztése

[2000]

[Száma: HU0008-04 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 1 995 250 Euro] Cél: a kis- és középvállalkozások menedzsment képességeinek fejlesztésére irányuló képzési program megvalósítása, mégpedig >> szakemberképzéssel a kis- és középvállalkozói szektor versenyképességének növelése, >> a képzési kapacitás növelése, oktatási anyag összeállításával, oktatók képzésével azokban a célrégiókban, ahol a program fenntarthatóságát, a befejezést követően is garantálják. Eredmény: >> a képzések során üzletfejlesztés, általános menedzsmentismeretek, külpiaci értékesítésre felkészítő képzési program, gazdaságot támogató intézmények (ipari parkok, inkubátorházak) menedzsmentjének fejlesztésére irányuló képzési program, illetve turizmusfejlesztő menedzserek oktatása valósult meg, >> sor került alapképzésre, opcionális képzésre, külföldi és belföldi tanulmányútra, illetve mentoring-programokra. A program 1200 fő képzését valósította meg, legtöbben az Észak-magyarországi Régióból érkeztek. A képzési témakörök szerint az üzletfejlesztés volt a legnépszerűbb, míg az opcionális képzések igényelt témakörei között az EU-csatlakozás és annak hatásai voltak túlsúlyban, valamint a pályázatírási lehetőségekkel foglalkoztak a résztvevők, >> lehetővé vált külföldi és belföldi tanulmányutakon való részvétel, személyre szabott külföldi részképzés is. Ös�-

106

szesen 99 fő vett részt EU-tagországokba (Anglia, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Ausztria) szervezett, általában 4–6 napos tanulmányutakon, hogy az ottani vállalkozókkal, helyi szervezetekkel ismerkedjenek, és tapasztalatokat szerezzenek, illetve konferenciákon vegyenek részt. A program a következő témakörben zajlott: belföldi tanulmányutak, turizmusfejlesztés, üzletfejlesztés és pénzügyi szabályozás tárgykörében, >> a szakértői tanácsadás (mentoring) keretében az EUtagországból érkező szakértők segítettek egy-egy vállalkozás konkrét kérdéseinek megválaszolásában, problémáinak megoldásában. A programok két részből álltak: egy konzultációs napból, amelyen több résztvevő az általános, mindenkit érdeklő kérdéseket beszélte meg, ezt követően a mentor meglátogatta az egyes szervezeteket, >> a képzési kapacitás növelése, és így a program fenntarthatóságának biztosítása tananyagfejlesztésen és 209 oktató kiképzésén keresztül valósult meg. Az utóbbi létszámból 188 oktató folyamatosan a három érintett régióban tevékenykedik, így a program befejezését követően is a résztvevők rendelkezésére tudnak állni. A program fontos szerepet töltött be az Észak-magyarországi-, Észak-alföldi- és a Dél-alföldi Régió életében, mivel bebizonyította, hogy a sikeres vállalkozáshoz nélkülözhetetlen az alapvető vállalkozói ismeretek elsajátítása, a képzéseken való részvétel.

Euro A vállalkozások közti együttműködés erősítése Cél: >> a regionális kis- és középvállalkozói (kkv) szektor növekedésének és versenyképességének fejlesztése, >> a vállalkozói szektorban a foglalkoztatás növelése, >> a kkv-k termelékenységnövekedésének elősegítése. Intenzív kommunikációs kampány, illetve szakmai segítségnyújtás a kkv-k részére az együttműködések kialakításához és a pályázatok elkészítéséhez. A kkv-k együttműködésének támogatása pályázati rendszer keretében. Utókövetés, tanácsadás A komponensek összefüggő, komplex egységet alkotva vissza nem térítendő támogatási konstrukcióként működött, s tartalmazott egy előkészítési, majd a különböző támogatások hatását éveken keresztül vizsgáló és értékelő szakaszt is.

Kommunikációs kampány >> a pályázati lehetőségek bemutatása, >> tanácsadás a pályázatok elkészítéséhez – Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványon (MVA) keresztül támogatott tanácsadás igénybevételére nyílt lehetőség, melyet a helyi vállalkozói központok által koordinált tanácsadók láttak el. A tanácsadás és az intenzív kommunikációs kampány eredményeként 137 pályázat érkezett be a regionális fejlesztési ügynökségekhez a három célrégióban (Dél-Alföldön 46, Észak-Alföldön 36, Észak-Magyarországon 55). Az igényelt támogatás összege 73 százalékkal haladta meg a rendelkezésre álló keretet, melyből legfeljebb 67 pályázat részesülhetett támogatásban. A 2000. évi Phare-programok által fel nem használt források átcsoportosításával, s a hazai társfinanszírozás összegének növelésével további 26 pályázat részesülhetett támogatásban. A 93 nyertes vállalkozó kétharmada a pályázók által igénybe vett szakértői segítségnyújtás keretében készült fel.

>> belépés új, hazai, vagy külföldi piacra, >> hatékonyság és minőség javítását célzó közös technológia-, szolgáltatás- vagy telephely kialakítása, >> foglalkoztatási kapacitás bővítése. A fejlesztés célterületei: >> üzleti infrastruktúra terén eszközölt beruházás, >> technológiafejlesztés, >> termelési eszközök-, gépek- és >> kommunikációs infrastruktúra közös beszerzése, >> nagy vállalatokhoz kapcsolódó kkv-kba való közös befektetés, >> know-how transzfer.

[2000]

[Száma: HU0008-05 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 13 242 00 Euro]

Utókövetés, tanácsadás Annak érdekében, hogy a támogatásban részesült kkv-k, együttműködő partnerei a projekt lezárását követő legalább három évben közösen tudjanak tevékenykedni, az MVA további (támogatott) tanácsadást biztosított számukra. Az utánkövetés keretében készült el a programértékelő átfogó hatástanulmány, mely átfogó információkat tartalmaz a program eredményességéről, a célcsoportra kifejtett hatásairól. E tapasztalatok pedig hozzájárulnak a következő programok tervezésénél a buktatók elkerüléséhez, a hatékonyság javításához. A program fő komponensére, a vállalkozások együttműködésének támogatására közel 11 millió eurónyi támogatási keret állt rendelkezésre. A projektek összköltségvetésük legfeljebb 32 százalékát kapták meg támogatásként.

A vállalkozók együttműködésének támogatása a pályázatot legalább két, együttműködő vállalkozás nyújthatta be, vegyesvállalati, együttműködési, beszállítói vagy konzorciumi megállapodás alapján. Két cél együttes elérése, mégpedig >> termékfejlesztés, új termék kifejlesztésével vagy meglévő termék átalakításával,

107

[2000]

1990 2000 Eredmény: 70 fő kedvezményezett+113 partnervállalkozás fejezte be a projektet, pl.: >> exportképesség növelése, ökotermék- és technológiafejlesztéssel – Bátonyterenye, >> logisztikai feladatokat kiszolgáló szervízcsarnok-építés – Debrecen, >> az EU-normáknak megfelelő tejtermék gyártása – Tiszafüred, >> faüzemekben felhasznált faanyag komplex hasznosítása – Nyíracsád, >> műanyag újrahasznosító- és feldolgozó kapacitások létesítése – Kecskemét, Makó.

Helyi üzleti infrastruktúra fejlesztése [Száma: HU 0008-06 HU 0014 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. Támogatási keret: 6 000 000+tartalékkeret Euro] Cél: >> a gazdaságilag és turisztikailag kiemelkedő potenciállal rendelkező területek közúti elérhetőség javítása, >> a kommunális- és folyékonyhulladék elhelyezéséhez szükséges feltételek megteremtése. Régiónként egy-egy, összesen három projekt került kiválasztásra egyenként 2-2 millió euró Phare-támogatással, illetve az Európai Unió a tartalékkeret terhére egy önálló pénzügyi megállapodással rendelkező programot is jóváhagyott, a dél-alföldi összekötő úthálózat fejlesztésére. Eredmény: >> Pétervására és térsége regionális csatornázás és szennyvíztisztító-építés (Észak-Magyarország) A beruházás a várost övező azon települések szennyvízének elvezetését szolgálta, amelyek eddig nem rendelkeztek csatornával, s ezt egy 1000 m3 napi kapacitású tisztítómű építése egészített ki. >> Út Kelet–Nyugat kapujához, Záhony határátkelőhelyhez vezető út kapacitásbővítése (Észak-Alföld) A határátkelőhely, a kamionterminál, az ipari park és a vasúti teherpályaudvar megközelíthetősége, a közlekedés biztonsága javult, mégpedig leállósávok építésével (a 4. út mentén 5 km hosszan), a 4145 sz. út kiszélesítésével és megerősítésével. A kedvezményezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Állami Közútkezelő Kht volt.

108

>> Gyomaendrőd és Vaskút regionális kommunális hulladéklerakók építése (Dél-Alföld) Korszerű, műszaki védelemmel ellátott szilárd hulladéklerakó építése valósult meg, mely a kommunális és ipari (nem veszélyes) hulladék elhelyezését biztosítja Gyomaendrőd és a környező települések, valamint Vaskút és környező települései számára. Kialakult a szelektív hulladékgyűjtésre alapozott gyűjtési, szállítási rendszer, melyhez hulladékgyűjtés, -szállítás és -elhelyezés környezetkímélő rendszerének kialakításához szükséges eszközöket vásároltak. A vaskúti lerakó harminc környező település hulladékának lerakására alkalmas. A gyomaendrődi beruházás, melynek részét képezte egy átrakodó-állomás építése Szarvason, kilenc város és község együttműködésével készült el. >> Dél-alföldi összekötő úthálózat fejlesztése A területfejlesztési Phare-programok történetében ez az eddigi legnagyobb Phare támogatást (közel 5 millió euró) elnyert projektje, melynek keretében a következő nyolc összekötő-, illetve bekötőút készülhetett el: >> Kiskunmajsa–Csengele összekötőút, >> Mezőtúr–Szarvas összekötőút, >> Bélmegyer–Mezőberény összekötőút, >> Kalocsa–Foktő összekötőút, >> Békésszentandrás–Frugyi bekötőút, >> Sarkad–Méhkereki összekötőút,

Euro kötőút vállalkozási lehetőségek növeléséhez, térségi kapcsolatok erősítéséhez, értékes mezőgazdasági területek feltárásához járult hozzá, a Mezőtúr–Szarvas ös�szekötőút pedig turisztikai, idegenforgalmi szempontból fontos területek megközelíthetőségét javítja.


[Száma: HU0009 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 5 000 000 Euro

[2000]

>> Hinyai összekötőút, >> Tömörkény–Pusztaszeri összekötőút. A régióban a projekt 32,7 km összekötőút kiépítését tette lehetővé. A Hunyai, illetve, Tömörkény–Pusztaszeri összekötőúttal megszűnt a zsáktelepülés jellegből adódó elzártság, a Bélmegyer–Mezőberény össze-

ebből Kisprojekt Alap: 500 000 Euro] Nagyprojekt Cél: >> gazdasági fejlődés, >> együttműködés. Eredmény: >> Bihari Regionális Ipari Park, II. ütem A Bihari Vállalkozói Övezeten belül olyan mezőgazdasági egységet hoztak létre, amely figyelembe veszi a határon átnyúló termelési és integrációs lehetőségeket, és támogatást nyújt a helyi kkv-k számára. Élelmiszeripari-feldolgozó egység (zöldség és gyümölcs feldolgozására, hűtésére, csomagolására), valamint a helyi termelők által beszállított tej tárolására és feldolgozására szolgáló üzem épült meg. (Az I. ütem az 1997. évi Nemzeti Phare-támogatásból jött létre.) A projekt 2,25 millió euró Phare-támogatásban részesült, a Bihari Önkormányzatok Szövetsége által biztosított saját hozzájárulás pedig 750 ezer euró volt.

>> Csengersimai határállomás korszerűsítése, II. ütem A nemzetközi teherforgalmi rész fejlesztése, áruforgalmi ellenőrző épület, raktár, teherautó terminál stb. építésére került sor. A Phare-támogatás 1,24 millió euró volt. Mivel a projekt költségvetése a tervezettnél közel 1 millió euróval kevesebb volt, ezért a projekt kiegészült a határállomáshoz vezető 49 sz. főút egy 14,2 km-es szakaszának, azaz a határállomástól Porcsalma községig, a mai EU-szabványnak megfelelő szintű korszerűsítésével. Az I. ütem az 1996-os Phare CBC-program keretében valósult meg, a Csengersima–Petea-i határállomás nemzetközi személyforgalmi részének fejlesztésével. Kisprojekt Alap Az együttműködés tartalmasabbá tétele érdekében a megpályázható maximális Phare-támogatási összeg, ebben az évben projektenként 100 000 euróra nőtt. A tíz kisprojektből hét a Dél-alföldi-, három az Észak-alföldi Régióban valósult meg. Eredmény: tíz kisprojekt meg valósulása, pl.: >> Magyar–Román Diák Unión keresztül a két ország fiataljai betekintést nyerhetnek saját, partnerországuk és az EU ifjúságot érintő jogrendszeréről, s ezzel diákjogaik gyakorlását segítik elő. Lehetővé válik társaik képviselete, a Diák Únió munkájába való bevonása, azaz a program kiszélesítése, >> kiépült a közös növényegészségügyi prognosztikai és szaktanácsadó rendszer,

109

1990 2000

[2000]

>> beindultak a molekuláris biológiai vizsgálatok meghatározott növényfajok és tájfajták kontrollált körülmények között való előállítása érdekében, >> a gazdasági együttműködést képzési programok támogatták. 400 órás, román nyelvű irodavezető-képzésre került sor annak érdekében, hogy az üzleti kommunikáció javításával létrejövő kereskedelmi és üzleti kapcso-

latok száma növekedjen, a meglévő kapcsolatok pedig erősödjenek, minőségük javuljon, >> Bihar–Bihor határ menti eurórégiós együttműködés fejlesztése, >> a Körös–Maros régió szennyeződése, >> képzések határok nélkül.


[Száma: HU0012 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 9 276 650 Euro ebből Kisprojekt Alap: 372 000 Euro] Nagyprojekt: Cél: infrastruktúrafejlesztés Erdemény: >> Sátoraljaújhely és térsége csatornázása, Sátoraljaújhely és környéke forrásvizei vízminőségének javítása,

>> nitrátszennyeződések csökkentése, illetve megszüntetése, a csatornázás megakadályozza a szennyvizek Ronyva folyóba ömlését. Kisprojekt Alap Cél: >> a helyi szereplők együttműködésének ösztönzése, >> a társadalmi-kulturális kapcsolatok erősítése, >> a gazdasági szereplők határ menti kapcsolatainak dinamizálása.

110

Fejlesztési területek: – területfejlesztés és -rendezés, – gazdaságfejlesztés és együttműködés, turizmus, – humánerőforrás-fejlesztés, képzés, kulturális csereprogramok, helyi demokrácia, – természet- és környezetvédelem. Eredmény: 73 pályázatból 11 valósulhatott meg, a következő területeken területfejlesztés és -rendezés: egy nyertes projekt gazdaságfejlesztés és együttműködés, turizmus: hét nyertes projekt >> Magyar–szlovák üzleti partnerközvetítő rendszert kialakítása, >> a Galyaság-, >> az Aggteleki-karszt-, valamint

Euro >> „Kéz a kézben, jó barátok…” Kulturális és sport csereprogram a szlovákiai Plesivec-en és Alsózsolcán természet- és környezetvédelem >> Örökség és közösség – Miként gazdagítja az egységes Európát egy közép-európai kistáj természeti és kulturális öröksége. A program az Európai Uniótól 1,6 millió euró támogatásban részesült.

[2000]

>> a Szlovák-karszt területeiről egységes turisztikai kiadvány készült, >> Túrabakancs címmel turisztikai magazin jelent meg a történelmi Nógrád megye nevezetességeinek ismertetésére, >> EURÓEG-csatlakozási információs program projekt a magyar és szlovák mikro-, kis- és középvállalkozások számára. humánerőforrás-fejlesztés, képzés, kulturális csereprogramok, helyi demokrácia >> kulturális csereprogram indult egy szlovák és egy magyar iskola között,

Magyarország–Ausztria Phare CBC-program [Száma: HU0015 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 6 000 000 Euro] Nagyprojektek Cél: >> infrastruktúrafejlesztés, >> környezetvédelem, >> fenntartható fejlődés. Eredmény: a tervezett három Nagyprojekt megvalósulása, mégpedig >> nagykanizsai regionális hulladéklerakó E beruházás pozitív hatást gyakorol a közös magyar–osztrák–szlovén vízbázisra (1,5 millió euró Phare-támogatás). >> a Győr–Pér repülőtér kifutópályájának építése A repülőtér-rehabilitációs projekt 2. fázisaként egy 800 m hosszú aszfaltozott beton kifutópálya, taxi út, repülőgép parkoló tér és kerítés, valamint az éjszakai repülést is lehetővé tevő, biztonságos világítástechnika készült el (2,2 millió euró támogatással). >> körmendi és szombathelyi biomassza fűtőművek felépítése fenntartható fejlődéshez hozzájárulva a megújuló energiaforrások hasznosítását segítette elő (2,3 millió euró Phare-támogatás).

későbbiekben bevezetésre kerülő támogatási konstrukció típusú támogatási rendszer bevezetése felé. A Kisprojekt Alap támogatási lehetőségei még egy újdonsággal bővültek: kisléptékű építési beruházások megvalósítására is lehetőség nyílt a kedvezményezettek számára (korábban csak szolgáltatások igénybevételére és eszközbeszerzésre volt lehetőség). Cél: a helyi szereplők együttműködésének ösztönzése, a jószomszédi viszony erősítése, határon átnyúló hatás, azaz >> helyi és regionális szereplők között fenntartható együttműködési hálózatok kialakításának ösztönzése, >> projektjeinek kifejlesztéséhez és megvalósításához szükséges képességek és kapacitások fejlesztése, >> közös projektmegvalósítási struktúra kidolgozása a történelmileg és kulturálisan, >> különböző régiók egyesítésével.

Kisprojekt Alap A korábbi évekhez képest rendhagyó formában került meghirdetésre, a pályázható keret nagysága a korábbi évekhez képest a hétszeresére, az egyes projektek maximális támogatási kerete hatszorosára növekedett. A háromszázezres támogatási keret már átmenetet képezett a

111

[2000]

1990 2000 A fejlesztés fő területei: – regionális tervezés és fejlesztés A mérsékelt érdeklődés ellenére e témakörben is születtek megvalósításra érdemes projektek. – gazdaságfejlesztés és együttműködés, turizmus A legnagyobb arányban a gazdaságfejlesztés és együttműködés prioritást célozták meg a pályázók. Ezen belül a projektek fele a turizmus fejlesztését szolgálta. E prioritás az összes rendelkezésre álló forrás 42 százalékát fedte le. A gazdaságfejlesztési projektek többsége a közelgő EU-csatlakozást, illetve az erre történő felkészülést helyezte a középpontba, kamarai együttműködéseken, vállalkozói fórumokon, képzéseken keresztül. A tíz turisztikai projekt az ún. szelíd turizmus fejlesztését tűzte ki célul, ezen belül is a legnagyobb hangsúlyt a kerékpáros turizmus kapta, melyet a marketing tevékenység, a hálózatfejlesztés és két kerékpárút megépítése tett teljessé. – humánerőforrás-fejlesztés, tréning, kulturális csereprogramok, helyi demokrácia E területen is élénk volt az érdeklődés, elsősorban a kulturális, azon belül a zenei együttműködések iránt. A projektek a határrégió közös zenei örökségének megóvásához, művek kiadásával, koncertek, zenei rendezvények szervezésével járultak hozzá. – természet- és környezetvédelem Bár itt mérsékeltebb volt az aktivitás, két projekt a nagyobb, jelentős támogatási összegűek közé tartozott.

A kiírásra összesen 98 pályázat érkezett be 8 millió euró támogatási igénnyel, messze túllépve a támogatási keretet. Az értékelés eredményeképpen 37 kisprojekt kapott támogatást és kezdte el a megvalósítást 2002. őszén. A fent említett négy célkitűzés mindegyikére köttetett támogatási szerződés. Eredmény: >> Két keréken, két fürdő közt, két országban, >> Pusztamagyaródi ipari park és távfűtőmű tervezése, >> Határ menti területfejlesztési szakkönyvtár, dokumentumtár és információs központ, >> A család, mint élettér és a megélhetés forrása – gazdaés gazdaasszony-képzés.

Magyarország–Szlovénia Phare CBC-program [Száma: HU0016 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 772 000 Euro]

A háromoldalú programok tapasztalataira építve a 2000. évtől kezdődően létrejöttek a Magyarország és Szlovénia közötti kétoldalú projektek tervezését és végrehajtását támogató intézményes keretek és határon átnyúló struktúrák. Önállóan Szlovéniával 2000-ben indult meg Phare-támogatással határon átnyúló program 772 ezer euró támogatási kerettel, amelynek segítségével egy közös kisprojekt alap támogatása valósult meg. Cél: a helyi szereplők együttműködésének ösztönzése, a jószomszédi viszony erősítése, mégpedig

112

>> a helyi és regionális szereplők között fenntartható együttműködési hálózatok kialakításának ösztönzésével és támogatásával, >> a helyi szervezetek támogatása a projektek kifejlesztéséhez és megvalósításához szükséges képességek és kapacitások fejlesztése terén, >> közös projektmegvalósítási struktúra kidolgozása a történelmileg és kulturálisan különböző régiók egyesítésével.

Eredmény: a támogatási keret 67,6 százalékának (521 263 euró) felhasználásával 17 pályázat valósult meg a következő területeken: helyi gazdaságfejlesztés, turizmus >> kamarai együttműködés kezdődött a két ország agrárkamarái között, >> regionális együttműködés alakult ki a fa- és bútoriparban,

>> gyógy- és fűszernövények technológiabarát termesztése és feldolgozása, >> Szlovén–magyar gazdasági iránytű címmel kétnyelvű, a befektetéseket ösztönző kiadvány készült, >> a népi mesterségek újjáélesztése – Őrségi területet fejlesztő projekt, >> „Évezredes utak vonzásában” – turisztikai kiadvány a római katonák útjáról, >> a Zala–Mura folyók térségében található egykori olajipar emlékhelyeinek kulturális turizmusba való bekapcsolása.

[2000]

Euro Fejlesztési területek: >> helyi gazdaságfejlesztés, beleértve a turizmust, >> együttműködések támogatása az egészségügy területén, erőforrások megosztása határon átnyúló hatással, >> a határrégiók közötti információáramlás és kommunikáció eszközeinek és erőforrásainak fejlesztése, beleértve a határon átnyúló rádióadások, televízió, sajtó és más médiaeszközök támogatásával, >> kulturális csereprogramok, >> helyi foglalkoztatás, oktatás, képzési kezdeményezések, >> környezetvédelem.

a határrégiók közötti információáramlás és kommunikáció eszközeinek és erőforrásainak fejlesztése >> Eurórégiós együttműködési hálózat kialakítása. kulturális csereprogramok >> fazekasok napja – Magyarszombatfa, >> szlovén–magyar kulturális napok – Oszkó, >> mozgássérült sportolók nemzetközi versenye, >> Nemzetközi Savaria Kupa megszervezése – Szombathely, >> Mura Kupa sportrepülő bajnokság – Nagykanizsa.

113

Euro Halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi integrációjának támogatása, II. n

[ 2 0 01]

[2001]

[Száma: HU0101-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 5 | Támogatási keret: 10 000 000 euró] GRANT PROJEKTEK Roma közösségi és információs központok létrehozása Az alprogram célja olyan új, vagy már meglévő többfunkciós közösségi intézmények létrehozása, bővítése és működtetése, amelyek lehetőséget teremtenek a helyben élő roma közösségek önszerveződésére. Ez az alprogram szociális, kulturális, oktatási programok és közösségi szolgáltatások biztosítása révén hozzájárult az esélyegyenlőség kiszélesítéséhez, a közös roma és nem roma igények együttes kielégítéséhez. A rendelkezésre álló forrás 4 000 000 euró volt. A hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekek iskolai integrációját segítő pedagógiai programok fejlesztése, adaptálása, és alkalmazása Cél: segítse elő a társadalmi integrációt és teremtsen egyenlő esélyeket a normál tantervű oktatásban. Az alprogram keretében lehetőség nyílik olyan új pedagógiai programok fejlesztésére, adaptálására és alkalmazására, amelyek célja, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekek aránya a speciális tantervű oktatási intézményekben csökkenjen, és iskolai teljesítményük javuljon. Az alprogramnak további célja az integrált oktatás elterjesztése. A rendelkezésre álló forrás 2 500 000 euró volt. Romológiai tanulmányok és képzések bevezetése – felsőoktatási képzésben résztvevők, valamint azon foglalkozási csoportok tagjai számára, amelyek napi munkájuk során kapcsolatba kerülnek romákkal Cél: romológiai tanulmányok és képzések bevezetése, továbbképzésként való alkalmazása egyrészt a felsőoktatás rendszerében; másrészt azon foglalkozási csoportok tagjai számára, akik napi munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek romákkal. A

program lehetőséget kínált arra, hogy diákok és alkalmazottak széles köre elsajátíthassa és továbbfejleszthesse mindazokat a készségeket és ismereteket, amelyek révén meglévő előítéleteik oldódnak, és pozitív irányban változhat viszonyuk a romákhoz vagy bármely más kultúrájú kisebbségi csoporthoz. A rendelkezésre álló forrás 1 000 000 euró volt. A roma kisebbség munkaerőpiaci esélyeit növelő kísérleti kezdeményezések (Részvétel az EU EQUAL Programjában) Cél: a roma lakosság munkaerőpiaci integrációjának támogatása, a tartós foglalkoztatás segítése és hozzájárulás a munkaerőpiacion tapasztalható etnikai, nemi vagy életkor alapú hátrányos megkülönböztetés kiküszöböléséhez. A program további célja tapasztalat- és információcsere az Európai Unió tagállamai és Magyarország között, illetve közös stratégiák kialakítása hasonló típusú problémák kezelésére. >> o lyan modellek kifejlesztése, melyek a következő feladatok megoldásához nyújtanak segítséget: - a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, elsősorban a roma kisebbség elsődleges munkaerőpiacra történő visszasegítése, - a roma kisebbség tartós foglalkoztatásához szükséges feltételek megteremtése és fejlesztése, - az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés megelőzése, illetve leküzdése, - a munkaerőpiacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetés visszaszorítása, - az Európai Unió országai és Magyarország, mint csatlakozni kívánó ország közötti tapasztalat- és információcsere, illetve közös stratégiák kialakítása hasonló típusú problémák kezelésére. >> a sikeres modellek, mint legjobb gyakorlatok elterjesztése, valamint >> a programok tapasztalatainak a döntéshozók felé történő közvetítése.

115


A rendelkezésre álló forrás 2 000 000 euró volt.

[ 2 0 01]

SZOLGÁLTATÁSI PROJEKT 1.

Technikai segítségnyújtás (TA) >> A projekt során a kedvezményezettek által beküldött – félidei, közbenső, záró, kiterjesztett záró – jelentések pénzügyi, számszaki, formai ellenőrzése, azok továbbítása. >> A kedvezményezettek által beküldött módosítási kérelmek formai ellenőrzése, azok továbbítása. >> T enderanyagok formai ellenőrzése, azok továbbítása. >> „ Help Desk” működtetése (telefonon és személyesen). >> N aprakész adatbázisok, kimutatások, statisztikák készítése a megbízók felé (CFCU, Oktatási Minisztérium). >> I nformációs napok megszervezése, megtartása. >> F izetési kérelmek, kedvezményezetti igazolások formai ellenőrzése, azok továbbítása. >> T eljesítésigazolások elkészítése.

SZOLGÁLTATÁSI PROJEKT 2. Mediátor képzés – roma közösségi házak és információs központok munkatársai számára Cél: 300 órás képzés azon mediátorok számára, akiket a közösségi házak alkalmaznak. A mediátorok a közösségi házak alkalmazottai, így egy különleges szervezeti együttműködés résztvevői. A

mediátoroknak speciális, az adott közösségi ház tevékenységeinek, szükségleteinek megfelelő feladatokat kell ellátniuk. A 300 órás képzés egy elméleti (szociális intézmény hálózat, konfliktuskezelés, érdekképviselet, kommunikáció, számítógépes alapismeretek, közösségépítés, pályázat írás) részből, illetve terepmunkából állt. A képzést vizsga zárta melyről a résztvevők oklevelet kaptak.

A célcsoport: az országban működő roma közösségi házak által kijelölt munkatársak, mediátorok (közösségfejlesztők), összesen 38 fő részére. Eredmény: a jövőbeni mediátorok a következő feladatokat el tudják látni: >> a teleházak, roma közösségi házak munkájának segítése, >> a z önkormányzatokkal és más közösségi szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel való kommunikáció elősegítése, facilitálása, >> m egfelelő adminisztrációs és érdekvédelmi eszközök biztosítása, >> a z információs társadalomban való tájékozódás segítése, >> a családok és az iskola közötti gördülékenyebb kommunikáció segítése, >> m ediáció a felmerülő konfliktusok megoldása és enyhítése érdekében.

Egészségügyi finanszírozás rendszerének fejlesztése

n

[Száma: HU0101-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 3 | Támogatási keret: 7 150 000 euró] Twinning-szerződés Cél: >> a z egészségügyi rendszer pénzügyeit átláthatóbbá, >> a z egészségbiztosítási hozzájárulásokat megbízhatóbbá tenni, valamint >> e gy működő és EU-konform Országos Egészségügyi Számlát felállítani. Eredmény: az előcsatlakozási tanácsadó 12 hónapot töltött Magyarországon, együtt dolgozva a Pénzügyminisztérium szakértői állományával és közvetlenül segítve a kedvezményezett intézmények szakértőit – Egészségügyi Minisztérium, OEP, APEH, KSH az egészségügy pénzügyi rendszerének kidolgozásában.

116

Adatbázis létrehozása Cél: az Országos Egészségügyi Számla adatbázisának volt egy szolgáltatási keretszerződése 0,2 millió euró értékben. A felállított adatbázisnak meg kell felelnie az EURÓOSTAT követelményeinek. Eredmény: az adatbázis kialakításra került, a szolgáltató források kapcsolódnak az OESZ-hez, abban az értelemben, hogy biztosított a rendszeres és folyamatos adatátvitel. IT-fejlesztés Cél: >> s zoftverfejlesztés az integrált pénzügyi egészségügyi rendszerhez és az Országos Egészségügyi Számlához

Euro Eredmény: >> a z integrált pénzügyi egészségbiztosítási rendszerhez szükséges hardver beleértve a központi adatbázis szer-

verét és az elektronikus betegazonosító kártyákat és terminálokat beszerzése megtörtént, >> a szoftverfejlesztés eredményeként a kísérleti program (Managed Care Program, MCP) mely mintegy 200 000 embert és több mint 100 orvosi ellátó helyet érintett sikeresen fejeződött be.

A piacfelügyelet megerősítése

n

[Száma: HU0102-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 3 | Támogatási keret: 3 210 000 euró] Twinning Cél: >> a z áruk szabad mozgásának előmozdítása a piacfelügyelet megerősítésén keresztül, >> a harmadik országból érkező termékek hatékony felügyelete, >> a különböző piacfelügyeleti szervek közötti együttműködés megerősítése a hatékonyabb felügyelet és ellenőrzés érdekében, >> a termelők és importőrök tájékoztatása a CE jelölésről és felelősségükről az új általános termékbiztonsággal kapcsolatos jogszabályok alapján, hogy elkerüljék az ezzel nem egyező termékek bejutását a piacra. Eredmény: két előcsatlakozási tanácsadó (PAA) dolgozott a Gazdasági Minisztériumnál. Az egyik elsősorban a piacfelügyeleti szervek és a Vám- és Pénzügyőrség közötti együttműködésre, a másik a magyar piac felügyeletére koncentrált. Ezzel megvalósult: >> a projekt átfogó koordinálása, >> a képzési programok és >> a megalkotandó jogszabályokkal kapcsolatos tanácsadás. Szolgáltatási tender

[ 2 0 01]

kapcsolódóan, valamint >> a z integrált pénzügyi egészségbiztosítási rendszerhez szükséges hardver beszerzése.

sű” irányelvekkel és a piacfelügyelettel kapcsolatban van szükségük információra. Eredmény: a létrejött információs központ elsősorban a kis- és középvállalkozásokra fókuszál az ország egész területén, és teljes körű információt nyújt a piacfelügyelettel kapcsolatos tudnivalókról. Berendezés beszerzése Cél: >> e gy mobillaboratórium felállítása és >> h árom szállító furgon, valamint >> t esztelő berendezések beszerzése, amelyek elősegítik a kísérletek elvégzését a különböző módszerek hatékonyságára vonatkozóan. Eredmény: >> a nnak érdekében, hogy megtalálják a leghatékonyabb és leginkább költségkímélő módját a termékek három napon belüli tesztelésére, két lehetőséget vizsgáltak meg: az első a határon történő tesztelés volt a beszerzett mobillaboratórium használatával, a második a termékek vizsgálata helyhez kötött laboratóriumokban, speciális járművekkel történő szállítást követően, >> a kísérletek eredményeként a piacfelügyeleti szervezetek kialakították a termékek legcélszerűbb és leghatékonyabb vizsgálati módszerét.

Cél: információs központ működtetése, azon vállalkozások részére, amelyeknek a CE jelzéssel, az „új megközelíté-

117


A közösségi környezetvédelmi joganyag átültetése

n

[Száma: HU0102-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 4 (twinnig)+2 | Támogatási keret: 5 676 000 euró]

[ 2 0 01]

Twinning 1

Cél: >> a szennyezés csökkentése a felszíni vizekbe eresztett IIes lista szerinti anyagokból, >> h ozzáférés biztosítása a vízminőségről szóló adatokhoz, >> a környezetvédelmi acguis átvételéről történő beszámolás elkészítése, >> k örnyezeti hatástanulmány készítése. Eredmény: egy előcsatlakozási tanácsadó 18 hónapot töltött az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségen, aki a tagállamban a környezetvédelemben szerzett tapasztalatokat átadta a magyar szakemberek részére, és segítségével megvalósultak a célok, módosításra kerültek a szükséges jogszabályok. Twinning 2 Cél: >> a hulladékkezelő tevékenységek engedélyeztetése, >> e zek kontrollja, >> a Környezetvédelmi Felügyelet általi laborvizsgálatok elvégzése mindenfajta hulladékon, >> a szükséges jogszabályok megalkotása. Eredmény: egy előcsatlakozási tanácsadó 18 hónapot töltött az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológia Főosztályán, aki megfelelő szaktudással rendelkezett ahhoz, hogy a jogalkotásban segítséget nyújtson. Elkészült többek között: >> a Hulladék Égetési Irányelv, >> a Veszélyes Hulladék Kezelésének szabályozása.

118

>> á tfogó terv- és >> e settanulmány készült a katasztrófavédelemre, >> t anulmányutat és >> k épzést szervezett a magyar szakemberek részére. Twinning 4

Cél: >> v ademecumkészítés, amely leírja - az adatgyűjtés, - adatfeldolgozás és - adatterjesztés metodikáját. >> irányelvek kidolgozása az integrált környezeti engedélyek kiadásáról és a döntéshozatalról. Eredmény: egy előcsatlakozási tanácsadó 18 hónapot töltött az Országos Környezetgazdálkodási Intézetben, aki átadta a környezetgazdálkodásban szerzett tapasztalatokat a magyar szakemberek részére, és segítségével megvalósultak a célok, módosításra kerültek a szükséges jogszabályok. Szolgáltatási szerződés – az információs rendszer Cél: a Twinning 1–4 szerződésekben tervezettek végrehajtásához szükséges információs rendszer kialakítása. Eredmény: elkészült a szükséges informatikai rendszer és adatbázis, amely egy speciális külső interface segítségével lehetőséget nyújtott információ- és adatszolgáltatásra az IPPC irányelv hatálya alatt felállítandó felszerelések, a vízminőség, a BAT és a Bizottság döntése szerinti különböző kérdőívek kitöltésére.

Twinning 3

Beszerzési szerződés – az információs rendszer hardver

Cél: a Seveso Irányelv végrehajtása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál és regionális szervezeteinél.

Cél: az informatikai rendszer felépítéséhez szükséges technikai eszközök beszerzése.

Eredmény: egy előcsatlakozási tanácsadó 12 hónapot töltött az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. Segítségével

Eredmény: az eszközök beszerzése megtörtént, az informatikai rendszer működik.

Euro Állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai ellenőrzés

n

Cél: az állategészségüggyel, állatjóléttel, állatorvosi és növényegészségüggyel kapcsolatos acquis átvételéhez, a vasúti határátkelőhelyeken három állategészségügyi vizsgáló állomás felállítására, és megfelelő mintavételi és tesztelési berendezések beszerzésére van szükség, mégpedig

>> h osszú távú állatorvosi határellenőrzési pontok (Border Inspection Point – BIP) létrehozása, >> a z állategészségügyi és állatjóléti védelem kikényszerítéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtése, azaz, a határellenőrzés állatorvosi hatóságainak fejlesztése, >> a z EC 91/414/EEC Tanácsi Irányelv gyakorlati végrehajtásának érdekében a Magyar Növény és Talajvédelmi Szolgálat fejlesztése annak érdekében, hogy a csatlakozáskor a többi tagállam részére képes legyen a bizottsági szabályozás szerint az aktív anyagok felülvizsgálatával kapcsolatban a referens szerepének ellátására, >> a 76/895/EEC, 86/362/EEC és 90/642/EEC Tanácsi Irányelveknek megfelelően, a fogyasztók általános biztonsága érdekében el kell látni a rovarirtókból visszamaradt anyagokkal kapcsolatos feladatokat, >> a rovarirtók használatával kapcsolatos EU regisztrációsés ellenőrzési rendszer acquisban rögzített feltételek szerinti alkalmazása, a minőségbiztosítási rendszer, az ellenőrzési intézmények kapacitásának javítása, a rovarirtók regisztrációjának és használatának területein. Eredmény: >> a z EU növényvédelmi acquis-jának átvételekor a növényvédelmi hatóságok a rovarirtó regisztrációs rendszer kifejlesztéséhez jelentős segítséget kaptak a twinning-rendszer keretében biztosított szakértőktől, >> h osszú távú állategészségügyi vizsgálóállomás felállítása Eperjeskén (az ukrán határon), Kelebiánál (jugoszláv határ) és Gyékényesnél (horvát határ) az EU szabályainak megfelelően, az állati eredetű termékek kezelésére, >> e gy EU-konform növényvédőszer regisztrációs rendszer és a rovarirtók kereskedelmét és használatát ellenőrző rendszer felállítása, >> e területen javul a fogyasztó- és környezetvédelem. A három állategészségügyi határállomás fejlesztése egy beszállítói és egy munkatenderen keresztül valósult meg.

A mintavételhez és teszteléshez szükséges felszerelések beszerzésére egy nemzetközi beszállítói tenderen keresztül történt. Munkatender Az állati eredetű termékek az EU-ban alkalmazott rendszer szerint a következő csoportokba sorolhatók: - emberi fogyasztásra szánt, hőmérsékleti előírások alá eső termékek, - nem emberi fogyasztásra való, hőmérsékleti előírások alá eső egyéb termékek, - olyan emberi fogyasztásra szánt termékek, melyekre nincsenek alacsony hőmérsékleti előírások, - nem emberi fogyasztásra szánt olyan termékek, melyekre nincsenek alacsony hőmérsékleti előírások. Eperjeske, Kelebia és Gyékényes 24 órán keresztül nyitva levő nemzetközi határátkelőhelyek. A határállomásoknak rendelkezniük kell a dokumentumok megfelelő vizsgálatát, megfelelő azonosságvizsgálatot lehetővé tevő és a megfelelő fizikai vizsgálatot – a mintavételt beleértve – lehetővé tevő felszerelésekkel.

[ 2 0 01]

[Száma: HU0102-03 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 3 800 000 euró]

Cél: >> a z állategészségügyi határállomások laboratóriumait alkalmassá tenni az első rutintesztek helyben történő elvégzésére, >> s zükség esetén a mintákat elő kell készíteni a központi laboratóriumokban történő speciális vizsgálatokra, illetve továbbításra, >> a fizikai, mikrobiológiai és kémiai tesztek során a szállítmánynak mindvégig olyan körülmények között kell lennie, amely garantálja, hogy a termék az eredeti állapotában marad, >> a kockázat, és az illetékes állatorvosi felügyelő döntése alapján lehetségessé kell tenni, hogy a szállítmány egészének kipakolása és tárolása helyben történjen, >> a mennyiben a szállítmány emberekre vagy állatokra veszélyesnek bizonyul, biztonságosan meg kell semmisíteni vagy el kell szállítani egy megsemmisítő telepre. Eredmény: a vasúti állategészségügyi állomásoknál rendelkezésre állnak következő felszerelések, berendezések: >> ú j épület laboratóriummal, irodával és közösségi helyiségekkel,

119


>> k ülön tároló helyiségek a harmadik és negyedik kategóriás áruk részére, >> v izsgálati termek, >> l e- és felpakoló berendezések a vágányok mentén, >> k ommunikációs és adatfeldolgozó infrastruktúra.

[ 2 0 01]

Beszállítói tender

Eredmény: beszerzésre és beszerelésre kerültek a következő berendezések: >> t isztító- és fertőtlenítő berendezés, >> n agynyomású mobil mosó-fertőtlenítő berendezés, >> e lektromos szállítójármű, >> m intavevő eszközök, >> a lapvető fizikai és kémiai tesztek elvégzéséhez szükséges laboratóriumi berendezések, irodai felszerelés, >> k ommunikációs és adatfeldolgozó infrastruktúra. Twinning-szerződés

Cél: a rovarirtók engedélyeztetésének infrastrukturális modernizációja és gyakorlatának javítása – az EU követelményeinek, gyakorlatának és a tagállamok felelős intézményei tapasztalatainak megfelelően. Eredmény: twinning-szerződés keretében az előcsatlakozási tanácsadó közreműködésével valósult meg, pl.: >> a növényvédőszerek marketingjének ellenőrzése, >> a z EU előírásainak megfelelő rovarirtókat regisztráló rendszer modernizációja,

>> a kockázatelemzési modellek kialakítása és bevezetése, a humántoxikológiai, a környezeti kockázatok, illetve a fogyasztók szemszögéből, >> s tatisztikai adatok feldolgozásának megfelelő módszerek bemutatása, a szükséges technikák átvételére vonatkozó javaslattal, >> M agyar Növény és Talajvédelmi Szolgálat munkatársai, szakértői számára tanulmányutak és külföldi képzések szervezése a rovarirtókban található aktív anyagok EUszintű regisztrációs rendszerének részletes tanulmányozásához, >> a megvalósítási terv, mely tartalmazza a bevezetendő intézkedéseket. A 2001 júniusa és 2004 novembere között megvalósuló programhoz a Phare 2,6 m euró támogatást nyújtott, megvalósítását pedig a Környezetvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium biztosította.

Az erdészeti információs rendszer fejlesztése

n

[Száma: HU0102-04 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma 2 | Támogatási keret: 4 000 000 euró] Twinning szerződés Cél: >> a KAP (Közös Agrárpolitika) intézményi szervezetének létrehozása az erdészetben, >> a z erdészet statisztikai, nyilvántartó- és információs rendszerének, valamint >> a jogi és intézményi hátterének modernizációja és EUkonformmá tétele.

120

Eredmény: >> v ezetői tréning zajlott az Állami Erdészeti Szolgálat személyzete részére, hogy tanulmányozzák a kifejlesztendő információs rendszert működés közben, kiválasztott EU-országokban (5 személy, két hét), >> k épzés valósult meg magyar szakemberek számára a rendszer üzemeltetéséről, >> a z erdészeti szektor az EU követelményeinek megfelelő intézményi modernizálása megtörtént, >> E U-konform statisztikai, nyilvántartó- és erdészeti információs rendszer került kialakításra.

Cél: a tervezett rendszer üzemeltetéséhez szükséges számítógépes hardver elemek szállítása és felállítása, amely többszintes hálózat a központ és a regionális igazgatóságok helyi hálózatainak összekötésével jön létre.

Eredmény: >> e gy központi szerver és 14 lokális szerver, >> 4 00 számítógép felállítására került sor a végfelhasználók részére, >> a beszállítói szerződést az előcsatlakozási tanácsadó ellenőrizte, aki gondoskodott a releváns EU-munkacsoportok megfelelő részvételéről az intenzív erdő-ökoszisztéma monitoring területén.

A közúti forgalom szabályozására vonatkozó acquis átvétele

n

[ 2 0 01]

Euro Berendezés szállítása

[Száma: HU0102-05 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma 2 | Támogatási keret: 3 841 000 euró] Twinning szerződés Cél: >> a közúti forgalomra vonatkozó magyar jogalkotásnak az acquis-val való összhangba hozatala, >> m agyar szakemberek kiképzése, hogy a közúti forgalmat ellenőrző intézmények az új szabályozást kompetens módon alkalmazzák.

>> m egtörtént az erdészeti szektor – EU-követelményeinek megfelelő intézményi modernizálása, >> E U-konform statisztikai nyilvántartó- és erdészeti információs rendszer került kialakításra. Berendezés szállítása Cél: >> e gy szimulátor teherautó-vezetők tesztelésére, >> a központ részére, négy mobilállomás (szabályozási, biztonsági és környezetvédelmi) közúti ellenőrzésre (hogy a hét régió le legyen fedve), >> 2 0 mobil felvevőberendezés (tachográf), hogy a 19 megye és a főváros le legyen fedve.

Eredmény: >> e gy előcsatlakozási tanácsadó 12 hónapig dolgozott együtt a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Közlekedési Főfelügyelet (KF) szakértőivel a közlekedési acquis hatékony átvétele érdekében. A tanácsadó együttműködött a minisztérium tisztviselőivel az EUszabályozás értelmezésében, illetve képzési programokat szervezett számukra, >> v ezetői tréning zajlott az Álllami Erdészeti Szolgálat személyzete részére, hogy tanulmányozzák a kifejlesztendő információs rendszert működés közben, az EU-országokban (5 személy, két hét), >> k épzés valósult meg 300 magyar szakember számára a rendszer üzemeltetéséről,

Eredmény: >> a szimulátort a vezetők tesztelésére a KF központi vizsgaállomásán beállították, >> n égy mobilállomást elhelyeztek Magyarország hét régiójában, >> a 19 megye és a főváros mobil mérlegeket/ellenőrző rendszereket kapott így a környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági ellenőrzések az EU előírásainak megfelelően elvégezhetőkké váltak.

Az energiaszektor fejlesztése

n

[Száma: HU0102-06 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma 3 | Támogatási keret: 3 250 000 euró] Energiapiac-liberalizáció (Twinning-szerződés)

>> k épzési programok szervezése.

Cél: >> e lőcsatlakozási tanácsadó segítségével az energiáról szóló törvény elektromos- és gázpiacot érintő bekezdéseinek megszövegezése, >> t anulmányok készítése a piacliberalizációval kapcsolatban,

Eredmény: az előcsatlakozási tanácsadó 12 hónapig >> r észt vett - a törvény megalkotásában, - a fogyasztóvédelem,

121


[ 2 0 01]

- a piaci monitoring és - a közszolgáltatás minőségének ellenőrzésében. >> a piacliberalizációval kapcsolatos - műhelyeket (workshop), - konzultációkat és - tanulmányutakat szervezett.

A tanácsadó 12 hónapig tartózkodott a Magyar Energia Hivatalban. Megújuló energiahasználat, energiastatisztika (Twinning-szerződés) Cél: >> a megújuló energia- és az energiahatékonyság területén egy előcsatlakozási tanácsadó segítségével stratégia és módszertan kialakítása a megújuló energiák hasznosítására és a kapcsolódó EU-irányelvek adaptálására, >> t anulmányutak, képzés szervezése, >> a magyar energiastatisztikai rendszer összehangolásának segítése az EU rendszereivel, >> a z energiapiac liberalizációjának és a megújuló energiák használatának monitorozásához számítógépes rendszer használatának előkészítése.

Eredmény: az előcsatlakozási szakértő 12 hónapot töltött Magyarországon a Magyar Energia Hivatalban, ahol

>> a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos módszertan kialakítása mellett, >> m egszervezte a magyar szakértők tanulmányútját, >> m egvalósította a képzést, amelyhez >> k épzési kézikönyvet dolgozott ki, >> k ifejlesztésre került egy adatbázis a megújuló energiát használó projektekről, >> e lkészült egy komplex és koherens jelzőrendszer, hogy elemezzék és értékeljék az energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos programokat. Berendezés szállítása Cél: hardvert és szoftvert is magában foglaló számítógép beszerzése, >> a z energiaszektor liberalizáció, >> a megújuló energiafelhasználás megfigyeléséhez, >> s tatisztikák elkészítéséhez.

Eredmény: >> a beszerzett számítógép a Gazdasági Minisztériumban és az Energia Központban lehetővé teszi a megújuló energia felhasználásával és az energiai statisztikával kapcsolatos feladatok elvégzését, >> b eszerzésre került egy megfelelő adatbázis operációs rendszerrel rendelkező új adatbázisszerver, >> internet-felhasználásra, statisztikai adatfeldolgozásra és elemzésre alkalmas szoftver, illetve >> n éhány személyi számítógép.

Twinning Light (közintézmények felkészítése a csatlakozásra) n [Száma: HU0102-07 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma 1 | Támogatási keret: 800 000 euró] Energiapiac liberalizáció (Twinning light-szerződés) Cél: >> a z EU-csatlakozásra való felkészülés folyamatában a közintézmények és az adminisztratív kapacitás megerősítése, >> a csatlakozási tárgyalások során felmerülő egyes sürgető, és előre nem látott intézményfejlesztési feladatok ellátása. Eredmény: az EU-csatlakozásra való felkészülés során a közintézmények feladataik ellátásához a tagállamoktól szakértői,

122

tanácsadói segítséget kaptak. A partnertől érkezett tanácsadók 2 hétig vagy ennél hosszabb ideig tartózkodtak Magyarországon, a tagállamok szolgáltatása magában foglalta: >> a szabályozási szövegek felmérését, >> d okumentáció szolgáltatását, >> m űhelyek (workshop) rendezését, >> s zemináriumokat, illetve azok látogatását. Az itt tartózkodás maximális hossza 6 hónap/szerződés, maximális értéke 150 000 euró volt.

Euro A határőrizet megerősítése

n

Cél: a schengeni acquis hatékony végrehajtásának keretében >> a bűnmegelőzés jobb koordinációjával a határokon átnyúló szervezett bűnözés csökkentése, >> a z illegális bevándorlás hatékonyabb megelőzése és felderítése, >> r endészeti szervek jobb együttműködése az EU-tagállamainak partnerszervezeteivel, >> a schengeni acquis-nak megfelelően olyan struktúrákat kell létrehozni, amelyek megfelelnek az EU jövőbeli határainak védelmével kapcsolatos követelményeknek.

Eredmény: >> a rendészeti szervek olyan működőképes, kommunikációs rendszerrel rendelkeznek, amely megfelel az EU-követelményeinek és kompatibilis a (jelenlegi és jövőbeli) szomszédos EU-tagországok Schengeni Információs Rendszerével, >> e lkészült a humánerőforrás-fejlesztés stratégiája, >> a tagállamok szakértői kiképezték a magyar szakembereket (dokumentációs szakértők, határőrök, bevándorlásügyi hivatalnokok) a Schengen-konform hatékony, külső határokon történő szűrőrendszer alkalmazására. Beruházás Eredmény: >> a következő eszközök, felszerelések beszerzése és üzembehelyezése - 5 bázisállomás, - 1 főkapcsoló, - 8 igazgatási központ, - 50 diszpécser központ, - 500 mobil- és - 2000 kézi rádióterminál. >> a szállítók által biztosított kezelői tréningek. Intézményépítés (Filter System) Eredmény: >> j avult az illegális bevándorlás és a határon átnyúló bűnözés megelőzése, felderítése,

>> s or került a külső határok ellenőrzésének és a rendészeti szervek közötti együttműködés új módszereinek – amelyeket a korábbi HU97/IB/JH01, a HU97/ IB/JH02 és a HU98/IB/JH01 Phare-programok során megállapítottak és előkészítettek – gyakorlati megvalósítására.

[ 2 0 01]

[Száma: HU0103-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma 3 | Támogatási keret: 16 500 000 euró]

Twinning-szerződés Cél: a Belügyminisztérium rendészeti szerveinek humánerőforrás-fejlesztése. Eredmény: >> a korábbi twinning-együttműködések javaslatai alapján a határőrizet erősítése, >> a külső határon olyan határigazgatási rendszer működik, amely alkalmas az illegális bevándorlás és a határon átívelő bűnözés megelőzésére, felderítésére és megakadályozására, >> e lkészült a képzési anyag, >> m egtörtént a Schengen-konform, külső határ szűrőrendszerében dolgozó dokumentációs szakértők és kapcsolattartó tisztek speciális képzése, >> m egszületett a Belügyminisztérium rendészeti szervei számára az új humán-erőforrás stratégia, melynek keretében: - átvizsgálták az intézményi struktúrákat, - a személyzet képzettségét, - a munkaköri leírásokat - decentralizálták a döntéshozás- és a parancsnoki struktúrák rendszerét, - a képzési igények figyelembevételével elkészült egy képzési terv is. A program 2001 júniusa és 2004 novembere között valósult meg, a rendelkezésre álló keret, melyhez az Európai Unió Phare-támogatása ötmillió euróval járult hozzá, 64 százalékának felhasználásával. A program megvalósításában a következő szervezetek vettek részt: rendőrség, határőrség, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Belügyminisztérium.

123


Bírák és ügyészek európai uniós jogi képzése

n

[ 2 0 01]

[Száma: HU0103-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 990 000 euró] Cél: a Közösségi Vívmányok (acquis) megfelelő részeinek adaptálása a bíróságok és ügyészségi szervezeteknél, mégpedig >> a képzéshez szükséges intézményi háttér megteremtése, >> o ktatók képzése, majd pedig >> a teljes bírói és ügyészi társadalom felkészítése a közösségi jogszabályok alkalmazására. Eredmény: >> s zinte minden bíró, bírósági titkár és bírósági fogalmazó elvégezte a közösségi joggal kapcsolatos alapképzést, >> a bírák körülbelül fele elvégzett egy tudását felfrissítő kurzust a szakterületével kapcsolatban, >> 2 003 szeptemberére a Bíróképző Iskola (Hungarian School of Judges) készen állt arra, hogy a bírák belföldi képzésének állandó helyszíne és tanulmányi központja legyen, beleértve a közösségi jog területén történő képzést, >> m integy 850 ügyész részesült képzésben, >> e lkészült egy tanulmány, mely rögzítette a fő intézményi struktúrákat, illetve a bírák és ügyészek fenntartható képzéséhez szükséges főbb feltételeket. A program megfelelő módon vette figyelembe a Phare Horizontális Projekt eredményeit, különös tekintettel a képzési szükségletekre, a hiányok elemzésére, a képzési tantervre és a képzési stratégiára. Twinning-szerződés Cél: a különböző bírósági szinteken 2000 júniusában a személyi állomány összetétele: 2375 bíró, 314 bírósági titkár és 309 bírósági fogalmazó,1300 ügyész, 100 ügyész (ügyvéd) jelölt és 300 ügyészségi fogalmazó. A program keretében mindegyikük általános és/vagy speciális EU jogi képzésben kell részesíteni. Eredmény: >> a bírák részére a Phare Horizontális program keretében kifejlesztett alap- és speciális képzési modulokat adaptálták és javították át, >> a Legfőbb Ügyész Hivatalának felmérése alapján az ügyészek részére egy, a releváns közösségi jogi területeknek megfelelő tantervet dolgoztak ki,

124

>> a folyamatos értékelés, minősítés és minőségellenőrzés érdekében megfelelő eljárásokat dolgoztak ki és alkalmaznak, >> a képzés keretében a bírák, ügyészek, ügyészségi fogalmazók, bírósági fogalmazók és bírósági titkárok megismerkedtek az EU-jogszabályok szerkezetével, mechanizmusával, fejlődésének és alkalmazásának legfontosabb elveivel, >> a bírák, bírósági titkárok és bírósági fogalmazók különböző csoportjai specifikus igényeiknek megfelelő képzésben részesültek, >> a képzés központi elemét az Európai Közösségek Bíróságának, az Elsőfokú Bíróságnak és a tagállamok legfelső és alkotmánybíróságainak esetjoga képezte, a közösségi jognak az új tagállamra gyakorolt jogi hatásának tükrében, >> a z alapképzésben 1180 bíró részesült. Frissítő képzésben az a kb. 1500 bíró részesült, akik az alapképzésen túljutottak, >> a z oktatókat képző program keretében a 46 nemzeti oktató tudásának frissítésére, mélyítésére került sor, >> a bírósági fogalmazók és titkárokat is felkészítették a közösségi jogból, >> a z ügyészek számára összeállított képzési programok az EU- jogszabályokon kívül a „harmadik pillér” témáit is felölelték. Alapképzésben 400 ügyész részesült. Az oktatók képzése programban 30 ügyész vett részt, >> a hazai képzés a bírák, és az ügyészek esetében egyaránt tanulmányi utakkal egészült ki, a kiválasztott uniós és tagállami intézményekbe, >> a z időszerű jogi dokumentumokhoz való hozzáférés érdekében felmérték a hazai helyzetet és kidolgoztak egy programot, mely lehetővé teszi a fenntartható megoldást, >> m egvalósítási tanulmány tartalmazza az opciókat, s a bírói és ügyészi képzés intézményesítésének főbb elemeit, az EU-jog teljes dokumentációjához való hozzáférés intézményesítését a bírák és ügyészek számára egyaránt, >> e feladatok ellátását egy, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács keretei között dolgozó előcsatlakozási tanácsadó segítette, aki az őt delegáló intézmény közreműködésével a rövid távú szakértők kiválasztását is megoldotta. A 2001. júniusa és 2004. novembere között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfőbb Ügyész Hivatala közreműködésével megvalósult program kimerítette a rendelkezésére álló támogatási keretet, melyhez a Phare 2 millió euróval járult hozzá.

Euro Vám-határátkelőhely modernizáció, 2001

n

Határátkelőhelyek újjáépítése (Hercegszántó és Drávaszabolcs) Cél: a hercegszántói és a drávaszabolcsi határátkelőhelyeken nemzetközi személy- és teherátkelőhelyek építése, az európai uniós elvárásokhoz igazodva, tekintetbe véve a növekvő nemzetközi forgalmat. Eredmény: >> a modernizáció e nemzetközi teherátkelőhelynél - ellenőrzési épületek, - hídház gépkocsi terminál épült, - a teherforgalom gyorsítására új sávok kerültek kialakításra, - a radioaktív anyagok ellenőrzése megoldásra került. >> a nemzetközi személyátkelő esetében - új személyterminál épült, - gépkocsivizsgáló került kialakításra, - modernizálták az utasellenőrzési épületet és - az utasok mellékhelységét,

- pénzváltófülkét építettek, - személyzeti parkolót és garázst alakítottak ki, - két új sávot hoztak létre a személyátkelésre.

Veszélyes anyag felismerésének megoldása

[ 2 0 01]


Cél: az ukrán és a horvát határon rögzített monitoringrendszer felállításához kézi vezérlésű eszközök vásárlása a veszélyes anyagok felismerése érdekében.

Eredmény: >> e gy közúti és három vasúti határátkelőhelyen az ukrán és a horvát határon felállításra kerültek a veszélyes anyag felismerését lehetővé tevő eszközök, ezáltal meg lehet határozni a radioaktív sugárzás forrását a szállítmányokban, >> r ögzített röntgenberendezés került felszerelésre a teherszállítmányok és kisebb csomagok hatékony és gyors átvizsgálása érdekében az ukrán és jugoszláv határátkelőhelyeken.

Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése

n

[Száma: HU0104-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma 2 | Támogatási keret: 2 500 000 euró] Twinning-szerződés Cél: működőképes szociális párbeszédrendszer létrehozása, a már létező háromoldalú szociális párbeszédstruktúrák kiegészítésével.

>> a z SZB-tagok konzultációs és tárgyalási készségeit képzések keretében fejlesztették, ahol különös figyelmet szenteltek a SZB-k kétoldalú jellegére és a kollektív szerződésekre. Felszerelés

Eredmény: egy előcsatlakozási tanácsadó érkezett a Gazdasági Minisztériumhoz 18 hónapra, akinek segítségével

Cél: berendezések és felszerelések beszerzése, amelyek elősegítik a Szektorális Bizottságok titkárságainak munkáját.

>> f eltérképező tanulmány készült a szociális párbeszéd jellemzőiről, és azokról a tényezőkről, melyek a szociális párbeszéd fejlődését hátráltatták, >> a szociális partnerek közötti párbeszéd elősegítésére 20 db Szektorális Bizottságot (SZB) hoztak létre, >> m inden Szektorális Bizottság mellé titkárságot szerveztek,

Eredmény: >> a szükséges felszerelések, irodai berendezések, számítógépek beszerzésre kerültek, >> k iépült egy hálózat, amely lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt a Szektorális Bizottságok és a szociális párbeszéd többi tagja között.

125


Nők munkaerőpiaci reintegrációja

n


[ 2 0 01]

Twinning-szerződés

Cél: >> a tagállamok legjobb gyakorlatának átvétele a nemzeti foglalkoztatási tevékenységi tervekben történő pozitív intézkedések fejlesztése terén, az Európai Foglalkozási Stratégia 1997–2002 negyedik pillérének megfelelően, >> h álózatépítés a potenciális magyar és európai kormányzati és nem kormányzati partner szervezetek között, >> a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget elősegítő országos akcióterv kidolgozása.

Eredmény: egy előcsatlakozási tanácsadó érkezett a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz 18 hónapra, akinek segítségével megtörtént: >> a szükségletek- és >> a nők által a munkaerőpiacon érzékelt akadályok felmérése, >> e lkészült: - egy átfogó felmérés a pozitív intézkedésekről, s azok hatékonyságáról az EU-tagállamaiban, - információs anyag és internetes honlap, - a foglalkoztatási akciótervek és programfejlesztés, - adaptálhatóságot biztosító program.

>> a z EQUAL Közösségi Kezdeményezés keretén belül pedig modulalapú képzési tervet fejlesztettek ki a nők önfoglalkoztatási programja számára. Pályázati alap (grant scheme)

Cél: >> r egionális konzorciumok és civil szervezetek által modulalapú képzési programok létrehozása, amelyek a munkapiacra való visszatérést támogatják, >> a foglalkoztathatóság növelését javító képességeket, általános tudást nyújtó programok kialakítása, amely egyéni vagy közös tulajdonú vállalkozások alapításához és működtetéséhez is segítséget ad, főként azon nők számára, akik szülési szabadságról térnek vissza és/ vagy inaktívak, illetve ha 40 év feletti munkanélküliek a munkapiacra való visszatérésük idején. Eredmény: a nők önfoglalkoztatását, egyéni vagy közös tulajdonú vállalkozások menedzsmentjét és működtetését támogató, modulokra épülő, kétszintű képzési tervet dolgoztak ki, mely hozzájárul a nők elhelyezkedési esélyeinek javításához.

ACCESS 2001

n

[Száma: HU0104-03 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma 2 | Támogatási keret: 2 357 824 euró] TA szerződtetése a pályázati alapok (grant) kezelésére Cél: >> a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, az egészségügy, a társadalom- és gazdaság fejlődése, >> a marginalizálódás területén specifikus problémák enyhítése, >> a nem kormányzati és nonprofit szervezetek (NGO, NPO) intézményi és működési kapacitásának megerősítése annak érdekében hogy ezen szervezetek az európai civil/nonprofit platformok tevékenységeibe bekapcsolódhassanak, >> t echnikai segítségnyújtásra alkalmas, hozzáértő szervezet kiválasztása, amely a NGO/NPO szektor alapjainak (grant) menedzselése területén jelentős tapasztalattal rendelkezik. Eredmény: >> m egtörtént a technikai segítségnyújtó (TA) szervezet kiválasztása,

126

>> s egítségével a nem kormányzati és nonprofit szervezetek részéről számos pályázatot adtak be, >> a z elnyert támogatás eredményeként a szervezetek bekapcsolódtak az európai civil/non profit platformok életébe. Az alapok (grant) előkészítése és menedzsmentje Cél: >> t ransznacionális makroprojektek, >> h elyi mikroprojektek és >> a z NGO/NPO-k hálózatépítésének támogatása. Eredmény: >> a támogatásban részesültek sikeres projekteket valósítottal meg, ezzel hozzájárultak az acquis bevezetéséhez, >> a z NGO-k/NPO-k szorosabban integrálódtak az európai hálózatokba.

Euro Felkészülés az EU Strukturális és Kohéziós Alapjainak menedzselésére

n

Cél: az intézményi struktúrák megerősítése, az EU Strukturális és Kohéziós Alapjainak hatékony kezelése érdekében. Ehhez >> b e kell fejezni a Strukturális és Kohéziós Alapok programozása és menedzselése terén az intézményi előkészületeket, >> a z EU-követelményekkel való teljes konformitás elérését azon adminisztratív szervek felállításánál, amelyeket a magyar kormány megbízott a Strukturális és Kohéziós Alapok jövőbeni menedzselésével, a kifizetésekkel és a pénzügyi ellenőrzéssel, mégpedig a következő területeken: >> a Nemzeti Fejlesztési Terv véglegesítése és az Operatív Programok, illetve a programkiegészítők előkészítése, >> k apacitásfejlesztés a Közösségi Támogatási Keret (CFS) a Kohéziós Alap és az Operatív Programok számára végrehajtó hatóságnak (managing authority – MA) kijelölt intézményeknél, >> a harmonizációs feladatok befejezése az EU által finanszírozott programok kifizetéseivel, a nyilvános belső pénzügyi kontrollal és a könyvvizsgálattal kapcsolatos területeken, >> a NUTS II regionális szinten levő intézmények konszolidálása, hogy megfelelő partnerséget állítsanak fel regionális szinten, és hogy kifejlesszenek egy megfelelő projektrendszert.

Eredmény: >> a Nemzeti Fejlesztési Terv véglegesítése, >> a z Operatív Programok és a programkiegészítők vázlata, >> a Közösségi Támogatási Keret és az Operatív Programok végrehajtó hatóságai és a Kohéziós Alap végrehajtó ügynökségei felállításra kerültek és felkészültek feladataik végrehajtására, >> f elálltak a CFS és az Operatív Programok monitoring bizottságai, >> m egtörtént a kifizető hatóság(ok) kijelölése, >> s or került a nyilvános belső pénzügyi ellenőrzéshez és a könyvvizsgálathoz kapcsolódó feladatok harmonizációjára, >> m egtörtént a NUTS II. régiók intézményeinek konszolidációja annak érdekében, hogy a programozás szintjén

létrejöjjön a megfelelő partnerség, és a megfelelő projekt vonal kifejlesztése, hogy a Kohéziós Alapból az első hullámban érkező támogatásokat megfelelő mennyiségű magas szintű projektterv legyen képes felhasználni.

[ 2 0 01]


A programozás befejezése, a CFS és az Operatív Programok számára kijelölt végrehajtó hatóságok és monitoring bizottságok kapacitásfejlesztése A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása 2001 elején kezdődött. A magyar kormány 2002 márciusára ütemezte a véglegesítést, azzal is számolva, hogy a Bizottságnak való bemutatás előtt és után egyaránt változtatásokat kell átvezetni a terven. Az Operatív Programokat és a releváns programkiegészítők is a terv részét képezték. A Phare-támogatást nyújtott a Strukturális Alaphoz kapcsolódóan a következő végrehajtó hatóságok személyzetének összeállításához: - Közösségi Támogatási Keret végrehajtó hatósága, - Gazdasági Fejlesztés Operatív Program végrehajtó hatósága, - Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program végrehajtó hatósága, - Infrastrukturális Fejlesztés Operatív Program végrehajtó hatósága, - Regionális Fejlesztés Operatív Program végrehajtó hatósága, - Mezőgazdaság és- Vidékfejlesztés Operatív Program végrehajtó hatósága. (Az utolsó kivételével e program minden szervezetnek nyújtott támogatást.) E komponens egy twinning-megállapodáson, 5 előcsatlakozási tanácsadó bevonásán és egy szolgáltatási tenderen keresztül valósult meg. A CFS végrehajtó hatósága és a monitoring bizottság Eredmény: >> m egalakult a CFS végrehajtó hatósága, (felelősségének megállapítása, az Operatív Programok végrehajtó hatóságaival való kapcsolatának meghatározása), >> k ialakult a CFS megvalósításához szükséges minisztériumközi koordináció hatékony és koherens kerete, >> k ialakult a CFS koherens monitoring struktúrája, eljárásainak rendszere, melyek megfelelnek az Operatív Programok monitoring struktúráinak,

127


>> m egvalósult a CFS végrehajtó hatóság személyzetének képzése.

[ 2 0 01]

A programozás véglegesítése, segítségnyújtás az Operatív Programok végrehajtó hatóságainak

128

Eredmény: négy előcsatlakozási tanácsadó járult hozzá a következő Operatív Programok programozási keretének és végrehajtó hatóságának véglegesítéséhez: >> G azdasági Fejlesztés, >> I nfrastrukturális Fejlesztés, >> H umán Erőforrás Fejlesztés, >> R egionális Fejlesztés. Az előcsatlakozási tanácsadók a nemzeti hatóságokkal és azok területein ellenőrizték a projekt végrehajtását, a rövid- és középtávú szakértők munkáját. Tevékenységüket főként a következő területeken fejtették ki: >> a z Operatív Program és programkiegészítők vázlatának elkészítése, >> a releváns végrehajtó hatóságok felállítása, >> a z Operatív Programok menedzseléséért felelős végrehajtó hatóságok gyakorlati működésével kapcsolatos tapasztalatok átadása, >> a kijelölt végrehajtó hatóságok kapacitásának megteremtése, hogy az 1260/99-es Tanácsi rendeletnek megfeleljenek, >> a Strukturális Alapok fogadása érdekében az érintett minisztériumok jogi és intézményi kereteinek kialakítása, >> k épzés megszervezése, >> a projektek felbecsülése, a közbeszerzési, pénzügyi, adminisztratív- és jogi eljárások terén, >> s zakértők cseréjének megszervezése a megfelelő hatóságokkal az EU- tagállamaiban, >> e gyüttműködés a minőségbiztosítás bevezetése az adminisztratív és pénzügyi eljárások területein, illetve a pályázat kiírási és szerződéskötési folyamat felügyelete, >> t echnikai/szakmai segítségnyújtás a programozási dokumentumok és projektsorozat (pipeline) felállításakor, annak érdekében, hogy a Strukturális- és Kohéziós Alapok támogatásának első hullámát a lehető leghatékonyabban fogadhassák, >> o lyan hatékony partnerségi rendszer kialakítása, mely a programozás teljes időtartama alatt biztosítja minden partner aktív részvételét, >> o lyan kezdeményezések támogatása, melyek célja, hogy a potenciális kedvezményezettek és az általános közönség megismerje a programokat,

>> a program szintjén megfelelő koordináció biztosítása a minisztériumok, szervezetek és egyéb szereplők között, >> a Strukturális Alapok fogadásához megfelelő monitoringstruktúra és eljárásrend felállítása. A fenti közös feladatok mellett az előcsatlakozási tanácsadók (PAA) a következő szektorspecifikus feladatokat is ellátták:

Gazdasági Fejlesztés Operatív Program >> a z első vázlat 2002 tavaszi kiadását követően a PAA a 18 hónapos megbízatás alatt segítséget és tanácsot nyújtott a Gazdasági Minisztérium NFT munkacsoportjának és az NFT fogalmazó csoportjának a nemzeti fejlesztési program átvizsgálásában és véglegesítésében, >> a z összes Operatív Program belső koherenciájának növelésében és a nemzeti és közösségi prioritásokkal való összhang megteremtésében. A PAA szoros együttműködésben dolgozott a regionális fejlesztésért felelős minisztériummal és különös figyelmet szentelt a minisztériumközi koordinációnak. Infrastrukturális Fejlesztés Operatív Program >> 1 2 hónapos megbízatása alatt a PAA különös figyelmet szentelt annak, hogy jó koordinációt és kooperációt alakítson ki az ISPA végrehajtó ügynökségeinek felállításánál segédkező előcsatlakozási tanácsadókkal.

Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program Az előcsatlakozási tanácsadó 12 hónapon keresztül segítette a program megszületését. Regionális Fejlesztés Operatív Program A 18 hónapos megbízatása alatt az előcsatlakozási tanácsadó központi szinten, a program végrehajtó hatóságánál fejtette ki tevékenységét, melynek főbb jellemzői: >> a végrehajtó hatóság, a NARD és az Operatív Program előkészítésében illetve megvalósításában résztvevő regionális szervek és partnerek feladatainak meghatározása, >> a megfelelő koordináció megteremtése a végrehajtó hatóság és a többi előkészítésben résztvevő minisztérium között, >> a program megvalósításához és a monitoringhoz szükséges struktúrák és kapacitások fejlesztésében való részvétel, >> a NUTS II. szintű régiókkal a megfelelő partnerség és projektsorozat (pipeline) fejlődésének elősegítése, >> m egfelelő koordináció biztosítása a megvalósítás alatt álló Regionális Előkészítő Programmal, mind az elő-

Szolgáltatási szerződés a projektsorozat (pipeline) fejlesztése érdekében

Eredmény: >> m inden régióban megszerveztek egy fenntartható rendszert mely azonosítja, regisztrálja, és társfejlesztésben részesíti az olyan, jó minőségű programjavaslatokat, amelyek összhangban vannak a regionális- és szektorális fejlesztési stratégiákkal és a támogatási prioritásokkal, >> e nnek eredményeként elkészült a Project Assessment and Development Facility (PADF), mely magában foglalja a helyi képzett partnerek hálózatának felállítását minden olyan Regionális Fejlesztési Ügynökség (RDA) körül, amelyet IT-eszközökkel támogatnak és hozzáférést biztosítanak a TA forrásaihoz, >> a projektötletek szállítói a helyi szereplők voltak, ezeket az RDA szakemberei értékelték. A jó javaslatokat, az RDA segítségével, továbbfejlesztették, >> a z RDA szoros együttműködést alakított ki a releváns központi végrehajtó ügynökséggel és megfelelően fejlesztett projektjavaslatokat nyújtott be, >> e rendszer működése során már viszonylag rövid idő elteltével is projektsorozat szállítására volt képes. Az IPSA és a Kohéziós Alap végrehajtó ügynökségének kapacitásfejlesztése

Cél: a két, Kohéziós Alap végrehajtó ügynökségében a megfelelő szintű humánerőforrás biztosítása a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumban, illetve a Környezetvédelmi Minisztériumban. A megvalósítás twinning- megállapodás keretében zajlott, a végrehajtó ügynökségek számára egyegy előcsatlakozási szakértő biztosításával. Eredmény: egy twinning-szerződés keretében, egy 18 hónapig itt tartózkodó előcsatlakozási tanácsadó, aki főként a következő területek fejlesztésében működött közre: >> a z ügynökségeken belül a különböző szereplők felelősségi körének meghatározása, >> a projektek/intézkedések megvalósításához és monitoringjához szükséges struktúrák és kapacitás létrehozása,

>> a minisztériumok és a projektek előkészítésében résztvevő végső kedvezményezettek közötti megfelelő koordináció elősegítése, >> s zámos projekt technikai és pénzügyi megvalósításának menedzseléséhez való hozzájárulás az EU-támogatások leghatékonyabb felhasználása érdekében, >> a minőségbiztosítási rendszer bevezetésében az adminisztratív és pénzügyi tevékenységek terén, a pályázat kiírási, és a szerződési folyamat felügyelet során, >> a megfelelő koordináció megteremtése a különböző minisztériumok, szervezetek és szereplők között az intézkedések/projektek szintjén, >> a z intézkedések és projektek megfelelő monitoringjához szükséges struktúrák és eljárások megteremtése, >> a minisztériumban a Kohéziós Alapok felhasználásához szükséges jogi és intézményi keret létrehozása, >> m indezt a szoros együttműködésben az Infrastrukturális Operatív Program végrehajtó hatóságának létrehozásán dolgozó előcsatlakozási szakértővel.

[ 2 0 01]

Euro készítési, mind a megvalósítási szakaszban. Ez a koordináció biztosította, hogy felesleges átfedések nélkül, megfelelő legyen a regionális és központi szint közötti kiegészítés, azaz a Phare-támogatás hatása maximalizálható legyen.

Nyilvános belső pénzügyi ellenőrzés Cél: a magyar kormány számára szakmai segítség biztosítása annak érdekében, hogy felállítsa a megfelelő rendszert a Strukturális Alapokból történő kifizetésekre, azok hitelesítésére, az intézményi kapacitás megerősítésére, amely az EU Strukturális és Kohéziós Alap támogatások belső pénzügyi ellenőrzéshez és könyvvizsgálatához kapcsolódik, különös tekintettel a decentralizált belső audit funkciókra a minisztériumokban és az ügynökségeknél. Eredmény: >> f elállt, illetve megerősödtek az EU-támogatásból futó programok kifizetéseiért, a követelések hitelesítéséért, a belső pénzügyi ellenőrzésért és a könyvvizsgálatért felelős szervezetek, struktúrák, >> s or került a jogharmonizációs feladatok végrehajtására a kifizetések, pénzügyi ellenőrzés és könyvvizsgálat terén, különös figyelemmel a decentralizációs folyamatra, >> m egtörtént a pénzügyi menedzsment és ellenőrzési rendszer metodológiájának kifejlesztése, valamint >> e lkészültek a könyvvizsgálat-, kockázatelemzés-, audittervek és beszámolók, illetve a szabálytalanságok megelőzésének standardizálása a SAO-val és a GCO-val együttműködve, >> a z országos, regionális és helyi belső pénzügyi ellenőrzési és teljesítményhez kapcsolódó audit szakértők, beleértve a gyakornokok képzését, intenzív tréningen vettek részt,

129

2001 1990

[ 2 0 01]


>> e gy próba régióban felállt egy regionális szintű audités belső pénzügyi-ellenőrzési rendszer, >> a Strukturális és Kohéziós Alapokból kifizetésekért, belső pénzügyi ellenőrzésért és könyvvizsgálatért felelős struktúrák a Bizottság 438/2001 és 448/2001-es szabályzatával összhangban felállításra és kiképzésre kerültek, >> k idolgozták a részletes metodológiát az átlátható- és hatékony pénzügyi ellenőrzési rendszer részére, >> a kapcsolódó szakmai kifejezések helyes értelmezése, >> k arcsúsították és megerősítették az EU-alapok belső pénzügyi-ellenőrzési rendszerét,

>> a belső ellenőrzésben jól képzett szakemberek kerültek, akik képesek a megfelelő pénzügyi menedzsmentre, >> k idolgoztak egy működő modellt a belső pénzügyi ellenőrzésre és könyvvizsgálatra a regionális szint számára. A 2001 júniusa és 2004 novembere között megvalósult program kedvezményezettje a Gazdasági Minisztérium volt, melyhez a Phare 6 millió euró támogatást biztosított. A program teljes mértékben felhasználta a rendelkezésre álló támogatási keretet. Megvalósításában a következő szervezetek működtek közre: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Közlekedési, Vízügyi és Informatikai Minisztérium és a Pénzügyminisztérium

A fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése

n

[Száma: HU0105-02 | Végrehajtó intézmény: ESZA Kht. | Támogatási keret: 5 418 246 euró] Cél: a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek munkaerő-piaci integrációja Magyarország gazdaságilag leginkább elmaradott területein, az Észak-magyarországi, Észak-alföldi és Dél-alföldi Régiókban. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia egyik kiemelt eleme a munkaképes korú inaktív népesség munkaerőpiaci integrációja, melynek realizálása e célcsoport esetében lényegesen nehezebb. Az eredmények azonban számos szinten realizálódnak. A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek számára a munkaerőpiacon a képzettség az átlagosnál is fontosabb, hiszen ez esetben a jövedelemszerző munka nem csak gazdasági, társadalmi és szociális szempontból fontos, hanem mert ezáltal válik lehetővé a saját felelősségű személyiség kialakulása is.

130

A közvetlen cél: a foglalkozási rehabilitáció eszköztárának rendszerszemléletű fejlesztése, a következő tevékenységcsoportok támogatásával: >> a képzési feltételek fejlesztése, és hozzáférhetővé tétele, illetve korszerű technológián alapuló, a munkaerőpiacon keresett, államilag elismert szakképzettség megszerzésének elősegítése a tartós egészségi károsodásban szenvedők számára, >> a rehabilitációs és szociális intézményekben élők terápiás foglakoztatási feltételeinek megteremtése, illetve javítása, a rehabilitációra alkalmas résztvevők fejlesztő felkészítése magasabb szintű munka végzésére, >> a munkaerőpiaci segítő szolgáltatások tevékenységének módszertani megalapozása, a megvalósítás feltételeinek biztosítása, a rehabilitációval foglalkozók tovább-, illetve átképzése, foglalkoztatásának támogatása,

Eredmény: >> a beérkezett 36 pályázatból 16 valósulhatott meg, a rendelkezésre álló támogatási keret 93 százalékának felhasználásával, >> a program legfőbb eredménye a modellértékben rejlik, abban, hogy az így kialakított fejlesztési módszerek alkalmazásával egyre több tartósan károsodott ember rehabilitációjára, munkaerőpiaci integrációjára kerülhet sor. A megfelelő rehabilitációt követően ugyanis a résztvevők teljes értékű munka végzésére válnak alkalmassá.

>> a z egyéni feltételekhez igazodó (megmaradt munkavégző-képesség, karrierigény stb.) foglakoztatás integrált,

[ 2 0 01]

Euro vagy határozott idejű tranzitfoglalkoztatás formájában. A tartósan károsodottak közül azok számára lehetett támogatást biztosítani, akik foglalkoztatása tartós környezeti átalakítást, vagy személyi segítséget igényelt. A pályázók estében előny volt, ha komplex, több tevékenységcsoportot érintő projekt megvalósítását tervezték megvalósítani. Ez esetben konzorciumot kellett létrehozni, melynek vezetője csak nonprofit intézmény lehetett. A profitorientált szervezetek foglalkoztató partnerként kapcsolódhattak be.

E célcsoport esetében különös figyelmet kellett fordítani a munkaerőpiac tényleges, hosszú távú igényeire, mivel e réteg képzése mind a rehabilitációt vállalók, mind pedig az azt végzők számára hatványozott energiabefektetéssel, illetve költségráfordítással jár. A kísérleti program finanszírozása a Phare-támogatás mellett a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészének központi keretéből történt.

Vállalkozói ismeretek fejlesztése a közép- és felsőoktatásban n [Száma: HU0105-03 | Végrehajtó intézmény: ESZA Kht. | Komponenseinek száma: 3 Támogatási keret: 3 000 000 euró] Cél: az oktatási intézményekben tanított vállalkozói ismeretek bevezetése, fejlesztése, a középfokú oktatástól kezdve a felsőoktatáson keresztül, kiemelt hangsúllyal a tanárképzésben, egészen a felnőttképzésig. A kis- és középvállalkozások versenyképes fejlődését elősegítve, munkaerőpiaci esélyeik, foglalkoztatottságuk növelése, mégpedig a következő komponensek megvalósításával: >> g azdálkodási és vállalkozói ismeretek oktatása, vállalkozói készségek fejlesztése, a középfokú tanintézményekben „diákvállalkozások” kialakulásának és működésének ösztönzése, >> a középiskolában dolgozó pedagógusok számára továbbképzési program indítása, a vállalkozói készségfejlesztés

módszertani megalapozására, a vállalkozási ismeretek és készségek fejlesztésére, „diákvállalkozások” szervezésére, >> o lyan tananyagmodul kidolgozása és bevezetése a felsőoktatásba és felnőttképzésbe, amelyik a gazdálkodási és vállalkozási ismeretek oktatására alkalmas. Pályázatot az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv által kijelölt célrégiókban (Észak-alföldi-, Észak-magyarországi, Dél-alföldi Régió) működő, oktatási intézmények által vezetett konzorciumok adhattak be. A pályázónak a projekt költségvetésének legalább 10 százalékára fedezetet nyújtó önrésszel kellett rendelkeznie.

131

2001 1990

[ 2 0 01]

[Kis- és középvállalkozások fejlesztése] A konzorcium tagjai a következő szervezetek lehettek: önkormányzatok, kis- és középvállalkozások támogatásával foglalkozó, lehetőleg intézmények, olyan nonprofit szerveztek, amelyek alapító okiratában szerepelnek a pályázati célokkal megegyező célok, középfokú oktatási intézmények (a 3. komponens estében gazdasági képzést adó), felsőoktatási intézmények (a 2. komponens esetében pedagógusképzési és -továbbképzési jogosítványokkal), gazdasági társaságok (a 3. komponensnél gyakorlati képzést nyújtó gazdasági társaságok). A program megvalósításához 3 millió euró állt a pályázók rendelkezésére, melyből 2 milliót az Phare-program, egyet pedig az Oktatási Minisztérium finanszírozott. Eredmény: >> a beérkezett 56 pályázatból, a támogatási keret 90 százalékának felhasználásával, 29 projekt valósult meg.

E-kereskedelem

n

[Száma: HU 0105-04 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 2 000 000 euró] Cél: a kis- és középvállalkozások (kkv) gazdasági teljesítményének és versenyképességének növelése az új kommunikációs technológiák alkalmazásával mégpedig >> a z elektronikus kereskedelem funkcióinak és előnyeinek megismertetésével, >> n api gazdasági kapcsolataikban a számukra elérhető, meglévő e-kereskedelmi modellek használatának előnyei, >> o lyan gazdasági környezet létrehozása, mely a kkv-kat arra ösztönzi, hogy: – technikai és kommunikációs feltételeik megteremtésével csatlakozzanak a nemzetközi vállalatok kereskedelméhez, – alkalmazzák a meghatározó kereskedelmi körök meglévő technológiáját, – az új üzleti kommunikációs lehetőségek használatában csökkenjen a különbség közöttük és a nagyobb vállalkozások között, – új, versenyképes üzleti módszerek és gyakorlati alkalmazásuk bemutatása, külön figyelemmel a meglévő kereskedelmi folyamatok újraszervezésére, – kkv-kból alakuló közösségek formálása, amellyel könnyebben elérhetik a nagyobb vállalkozásokat. Fejlesztési területek: a) kétszintű képzési rendszer, b) elektronikus portál fejlesztése és üzemeltetése, c) támogatott tanácsadás, szakértők segítsége,

132

d) oktatók képzése a helyi vállalkozói központok számára. Eredmények: >> k étszintű képzési rendszer A képzés keretében egynapos (általános), kétnapos (távoktatási) és háromnapos (vállalkozás telephelyén megtartandó) oktatási modulok formájában ismertették meg az érdeklődő vállalkozókat az elektronikus kereskedelem alapfogalmaival, az e-kereskedelmi stratégia elkészítésének fő lépéseivel, illetve a program keretében elkészülő e-kereskedelmi stratégia megvalósításá-

sok bevezetésében. Pályázat útján lehetett jelentkezni a meghirdetett 11 szolgáltatás-csomagra, melyek a nyertes kkv számára lehetővé tették, pl. a legkedvezőbb internetszolgáltatás kiválasztását, az e-business stratégia kidolgozását, WEB-áruház létrehozását stb. >> o ktatók képzése a helyi vállalkozói központok számára A program fenntarthatóságának biztosítása érdekében sor került a helyi vállalkozói központok munkatársainak képzésére. Összesen 20 fő képzése valósult meg, mely képzés magában foglalta az elméletei és gyakorlati tudnivalókat az e-kereskedelem oktatásához, ezáltal biztosítva, hogy a szükséges tudás és tapasztalat, a további oktatás lehetősége a program lezárása után is rendelkezésre álljon.

[ 2 0 01]

Euro hoz elnyerhető forrásokkal. Az egy-, két- és háromnapos oktatássorozaton összesen több mint 700 kkv vett részt, kihasználva a rendelkezésre álló keretszámot. >> e lektronikus portál fejlesztése és üzemeltetése Létrejött egy naprakész információkat nyújtó e-kereskedelmi portál, a programba bekapcsolódott vállalkozások számára lehetővé vált termékeik bemutatása, rendelések felvétele, üzleti együttműködések kialakítása (a vállalkozás elkészítheti saját weboldalát, termékkatalógussal, hírlevél szolgáltatás elindításával stb.). A portál szolgáltatásait a regisztrált vállalkozások ingyenesen vehették igénybe. >> t ámogatott tanácsadás, szakértők segítsége A mintegy 218 vállalkozás részvételére lehetőséget nyújtó tanácsadói szolgáltatások segítséget adtak: – az internetkommunikáció és kereskedelmi célokra való alkalmazásában az első lépések megtéhez, valamint – támogatták a vállalkozásokat konkrét B2B alkalmazá-

Összefoglalóan megállapítható, hogy a program elősegítette a gazdaság szerkezetének információalapú, tudásorientált átalakítását.

A Baradla-barlang Vörös-tavi szakaszának fejlesztése

n

[Száma: HU 0105-05 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 3 270 000 euró] Cél: a Baradla-barlang Vörös-tavi szakaszának felújításával lehetővé tenni a barlangrendszer egyirányú átjárhatóságát és a szolgáltatások színvonalának javítását. Eredmény: >> a z UNESCO Világörökség részének nyilvánított és az Észak-magyarországi Régió egyik kiemelkedő turisztikai központjának felújítása, azaz – látogatóközpont jegypénztárral, barlangi idegenvezetők pihenőszobájával, kiállító teremmel, üzlethelyiségekkel, 818 m2 területen,

– látogató-útvonal, elektromos rendszer modernizálása, – parkolóterület kialakítása 60 személyautó és 11 busz számára. >> a látogatók számának növelését szolgáló marketingstratégia elkészítése Összefoglalva megállapítható, hogy: a fejlesztés eredményeképpen a területre áramló turisták száma növekedett, s ez általános keresletnövekedést vont maga után, élénkítve a terület gazdasági aktivitását. A projekt hozzájárult a Baradla-barlang természeti értékeinek megőrzéséhez is.

133


Turizmusfejlesztés az Észak-magyarországi Régióban

n

[ 2 0 01]

[Száma: HU 0105-06 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 4 000 000 euró]

Cél (távlati): a régió gazdasági fejlődésének elősegítése, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése. (közvetlen): a szezonális ingadozások csökkentése, a helyi értékekre alapozott turisztikai termékek és szolgáltatások nemzetközi versenyképességének biztosítása főként: >> a gyógy- és termálturizmus, >> a z üzleti- és konferenciaturizmus fejlesztésével.

Eredmény: >> B arlangfürdő: élmény és egészség (Miskolc-Tapolca): 440 m2-es kagylómedence felújítása, szaunaliget és csobbanómedence, négy, egyenként 10 fős szauna, öltözők, zuhanyzó, pihenő kialakításával. >> B arlangfürdő: terápiás épületek kialakítása (Miskolc-Tapolca): a beruházással létrejött egy reumatológiai, ortopédiai, mozgásszervi rehabilitációs, traumatológiai és idegsebészeti utókezelésre alkalmas komplexum, 520 m2-es gyógymedencével, súlyfürdővel, masszázshelyiségekkel. >> T ermálfürdő: fejlesztési részprogram (Eger): megújult és élményelemekkel bővült a melegvizes gyógymedence, fitness és wellness szolgáltatásokkal, rekreációs centrummal, strandfoci és strandröplabda-pályával, valamint játszótérrel. >> M edencerekonstrukció a diósgyőri strandfürdőben (Miskolc-Diósgyőr): az egykori úszómedence helyén egy 25×15 méteres úszómedencét és egy gyermekme-

134

dencét létesítettek korszerű vízforgató és -kezelő berendezésekkel. >> T ermálturizmus-fejlesztése Sárospatakon: 22×35 méteres, hét egységre tagolt ülőmedence kialakítására került sor, amely különböző élményberendezésekkel szolgálta az idősebb korosztály és a mozgásszervi rehabilitációt kereső vendégek igényeit. >> V ízforgató berendezés létesítése, medenceátalakítás (Miskolc-Tapolca): a strandfürdő egyik medencéjét teljesen átépítették és vízforgató berendezéssel látták el, felújították a medence vasbeton szerkezetét, kialakítottak egy gépházat és túlfolyó medencét. >> Z sóry fürdő fejlesztése (Mezőkövesd): új főbejárati csarnokkal, pénztárakkal, tourinform irodával, és nagykapacitású öltözőkkel. A kör- és hullámmedence komplexumot élmény- és látványelemek beépítésével alakították ki. >> T okaj belváros rendezvény- és konferenciaterme: a korábban csárdaként működő épületet teljesen felújították, belső terét kibővítették, technikai eszközökkel szerelték fel annak érdekében, hogy alkalmas legyen konferenciák helyszínéül. A termálfürdő-fejlesztésre 2,67 millió euró, a konferenciaturizmus fejlesztésére pedig 1,33 millió euró került elkülönítésre. A programban a támogatást fürdők építésére, eszközbeszerzésre, szolgáltatások minőségének javítására, konferenciatermek kialakítására, technikai felszerelésére és a kapcsolódó szállodai szolgáltatások minőségének javítására lehetett felhasználni.

A tizenkét kedvezményezett közül tíz a termálturizmus, kettő a konferenciaturizmus fejlesztését célozta. 2005 októberéig, a program zárásáig nyolc beruházás fejeződött

[ 2 0 01]

Euro be sikeresen, két kedvezményezettnél a közbeszerzési eljárás volt sikertelen, két kedvezményezett pedig visszalépett a támogatástól.

Ibrány–Nagyhalász csatornázás és szennyvíztisztító építése, II. fázis n [Száma: HU 0105-07 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 4 650 000 euró] Cél (általános): a gazdasági aktivitás élénkítése és a környezetterhelés csökkentése volt a két településen a szennyvíztisztító kapacitásának helyi igényeknek megfelelő bővítésével. (közvetlen): >> k özel 43 km csatornahálózat kiépítése, s ezzel az ibrányi és nagyhalászi háztartások 90 százalékának rákötése a szennyvízhálózat rendszerére, >> a megnövekedett szennyvízmennyiség kezelése az ibrányi szennyvíztisztítómű kapacitásának bővítésével.

Eredmény: >> A megvalósulást követően modern és a környezetterhelés szempontjából hatékony szennyvízkezelési rendszer valósult meg. A megfelelő környezeti infrastruktúra hozzájárult új gazdasági tevékenységek betelepüléséhez. A régió gazdasági aktivitásának növekedése ellenére a megtisztított szennyvíz minősége és mennyisége minden szempontból teljesítette az előírt környezeti feltételeket. A kapacitásbővítés szükséges volt a terület vízbázisának védelméhez is. A 2 millió euró Phare-támogatáshoz 250 ezer euró kormányzati társfinanszírozás és 2,4 millió euró saját forrás társult. A műszaki átadás 2004 novemberében volt.

135


Debreceni iparterület becsatlakoztatása a nemzeti úthálózatba n

[ 2 0 01]

[Száma: HU 0105-08 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 4 675 603 euró] Cél: a Monostorpályi út korszerűsítése, amely Debrecent köti össze a várostól délkeletre levő iparterülettel.

párút is a forgalombiztonság növekedését eredményezte. A buszöblök és buszmegállók kialakításával a tömegközlekedés színvonala is sokat javult.

Eredmény: >> a Debrecen déli iparterületének jelentős forgalmat lebonyolító Monostorpályi út rekonstrukciója révén javult az országos és regionális jelentőségű vállalkozások gazdasági telephelyeinek elérhetősége, így ezek bekapcsolhatóvá váltak a Debrecen 47. számú út átépítésével létrejövő korszerű minőségű és keresztmetszetű úthálózatba. A Monostorpályi út menti vállalkozások emberek ezreit foglalkoztatják. Naponta 13 000–16 000 személy jár ide dolgozni, akiknek 70 százaléka Debrecenből, 30 százaléka környező agglomerációból érkezik. Az út minősége nem tette lehetővé az átlagosan napi 9100 gépjármű biztonságos közlekedését. Jelentősen javult a forgalombiztonság a kérdéses útszakaszon, mivel az eddig csapadékvíz-elvezető csatornával nem rendelkező út nagy esőzések után szinte járhatatlan volt. Az út mellett megépített egyesített gyalog- és kerék-

A 2 millió euró Phare-támogatáshoz 2 675 603 euró hazai forrás járult. A projektnek köszönhetően növekvő beruházási aktivitás várható az ipartelepen.

Szolnoki ipari park infrastrukturális fejlesztése, I. fázis

n

[Száma: HU 0105-09 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 4 894 000 euró] Cél: szolnoki ipari park infrastruktúrájának olyan színvonalú kialakítása, mely a többi iparterülethez képest vonzóbbá teszi, mégpedig >> javítva a már jelenlevő vállalkozások munkakörülményeit, >> ú j vállalkozások betelepülési feltételeinek megteremtésével hozzájárul a munkahelyteremtéshez. Eredmény: első fázisként, az összesen 39,2 hektáros önkormányzati területen, 25,2 hektáron kiépült: >> a csatorna- és >> ivóvízrendszer, >> a z elektromos hálózat, >> a belső úthálózat és >> a telekommunikációs rendszer. >> 1 4 hektáron csapadékvíz-tározó épült, amely összegyűjti az ipari park területéről a csapadékvizet.

136

A szerződés megkötését követően, 2003 szeptemberében indultak meg az építési munkálatok, és a kész létesítményt 2004 augusztusában adták át. A projekt 2 millió euró Phare- és 2 894 000 euró hazai támogatásból valósult meg.

Euro Termálgyűrű a Dél-Alföldön

n

Cél: a termálfürdők földrajzi értelemben vett gyűrűjének létrehozása, a különböző termálfürdők komplex szolgáltatási hálózatával, mégpedig >> h árom dél-alföldi termálfürdő felújítása, illetve egy építése azzal a céllal, hogy az összehangolt, egymást kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó gyógyfürdők rendszere megfelelő hátteret nyújtson a gyógyturizmus megerősödéséhez, >> a turizmus által kiváltott gazdaságélénkítő hatáson keresztül pedig javuljon az érintett kistelepülések életképessége.

Eredmény: a régió kitűnő természeti adottságainak kihasználásával nőtt a térség turisztikai vonzereje, a következő beruházások megvalósításával: >> B allószögön egy 365 m2 nagymedence és egy 143 m2es kismedence, illetve szauna épült fel, >> a gyomaendrődi fürdő két ülőmedencéjének rekonstrukciója megvalósult, >> M órahalmon a meglévő fürdőépület bővült, >> S zarvason a fürdő épületében egészségügyi központ, medencék, iszapfürdő, és szauna alakult,

[ 2 0 01]

[Száma: HU 0105-10 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 2 856 354 euró]

137


[ 2 0 01]

>> e szközbeszerzésre a következő hat gyógyfürdő kapott támogatást: Mórahalom, Csongrád, Békéscsaba, Szeged, Tiszakécske és Kiskunmajsa.

Vállalatok innovatív tevékenységének ösztönzése a Dél-Alföldön

[Száma: HU 0105-11 | Végrehajtó intézmény:VÁTI Kht. | Programelemeinek száma: 2 | Támogatási keret: 4 000 000 euró] Cél: >> a Dél-alföldi Régió gazdasági szerkezetének tudásorientált modernizálása, >> a K+F eredmények gyakorlati felhasználása, >> l ehetőség megteremtése a régióra jellemző, jól képzett munkaerőkapacitás felhasználására. Programelemek: >> innovációs központok létrehozása, >> a z innovatív kis- és közepes vállalkozások támogatása. Mindkét programelemet pályázati konstrukció formájában hirdették meg. Innovációs központok létrehozása 3,2 millió támogatási keretből (ebből 2,4 m Phare) lehetőség nyílt olyan innovációs központok létrehozására, amelyekben jól felszerelt irodák, szemináriumi termek vannak, s magas technikai színvonalú telekommunikációs infrastruktúra működtethető. A kidolgozott K+F és üzleti terv, illetve a partnerség érvényesítése (az inkubátorház, a vállalkozók, az egyetemek és kutatóintézetek között) szükséges feltétel volt. >> t echnológiai és innovációs központok létrehozása (épület kialakítása, felújítása, modernizálása), >> a szükséges eszközök beszerzése.

Eredmény: a nyolc új innovációs központ, melyek közül négy a régió meghatározó jelentőségű agrártermeléséhez kapcsolódik, mégpedig >> m egújuló energiaforrások innovációs központ Szarvason, >> a grár-vízgazdálkodási innovációs központ Szarvason, >> innovációs központ az inkubátorház bővítésével Kecskeméten, >> é lelmiszer-biztonsági és innovációs központ Szegeden, >> m ezőgazdasági és élelmiszeripari innovációs központ Békéscsabán, >> é pítőipari innovációs központ Békéscsabán, >> é lelmiszergazdasági és informatikai innovációs központ Mórahalmon és >> K iskunfélegyházán. A projektek teljes költségvetésén belül a vissza nem térítendő támogatás aránya legfeljebb 60 százalék lehetett.

138

A négy termálfürdő építése, illetve felújítása 2003 végén indult meg, és 2004 nyarára a kivitelezési munkák befejeződtek, összesen 1 934 060 euró Phare- és 922 294 euró nemzeti támogatással.

n

E programelemre összesen 800 000 euró vissza nem térítendő támogatás (ebből 600 000 Phare) állt rendelkezésre. A projektek teljes költségvetésén belül a támogatás mértéke maximum 40 százalék lehetett.

Eredmény: a projektek a szárazságtűrő, ugyanakkor télálló szója és lucernafajták előállításától, a digitális alapú oktatási anyagok és oktatási segédanyagok előállításán át, az élő keverésű effektrendszerrel kiegészült komplex hangtechnikai rendszer kiépí-

téséig nagyon sokféleképpen közelítették meg az innovatív termék kategóriáját. A program pályázati felhívását kétszer hirdettük meg, mivel az első körben nyertes pályázatok nem használták ki a rendelkezésre álló keretet. A 2003. június 30i szerződéskötési határidőig 18 kedvezményezettel köttetett támogatási szerződés. Mindkét komponensben kilenc-kilenc támogatási szerződést kötöttek meg. A 18 nyertes pályázatból 15 valósult meg a projektzárási határidőig. Jelentősebb projektek: >> É pítőipari innovációs központ, Békéscsaba, >> É lelmiszer-biztonsági és innovációs központ, Szeged, >> A grár-vízgazdálkodási innovációs központ, Szarvas, >> M egújuló energiaforrások innovációs központja, Szarvas, >> Ö kölógiai gazdálkodáshoz szárazságtűrő vetőmagvak nemesítése, Mezőberény, >> Ö sszhangban Európával – innováció a hangzáskultúrában, Szeged.


[ 2 0 01]

Euro 2) innovatív kis- és közepes vállalkozásainak támogatása a) termék- és technológiafejlesztés, b) eszközbeszerzés, c) innovációt és technológiafejlesztést elősegítő szaktanácsadás igénybevétele, d) innovatív termékek stratégiai tervezése és életciklus menedzsmentje.

n

[Száma: HU 0107 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: Nagyprojekt: 2, Kisprojekt Alap Támogatási keret: 5 000 000 euró] Nagyprojekt Cél: >> á rvízvédelem, >> g azdasági infrastruktúrafejlesztés. Eredmény: >> „ Körös-völgye árvízvédelmi fejlesztése” (Phare-támogatás: 1 802 779 euró)

– a Berettyó, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös folyók árvízvédelmi gátjainak több helyen történő megerősítése, szélesítése, két árvízvédelmi központ épületeinek felújítása, – jelentős informatikai fejlesztés (hardver- és szoftverfejlesztés, valamint ultrahangos víz-átfolyásmérő állomások telepítése). >> „Makói üzleti és szolgáltató központ” (Phare-támogatás: 2,4 millió euró) – a Makó központjában található Korona épület rekonstrukciója, üzleti szolgáltató központ létrehozása érdekében, – a Makói Ipari Park területén 527 m2 alapterületű, kezdő vállalkozásoknak otthont adó inkubátorházat alakítottak ki. Kisprojekt Alap 2001–2002-es évre együttesen került meghirdetésre, 465 ezer eurót a 2001-es, 465 ezer eurót pedig a 2002. évi támogatási keretből biztosított az EU. Cél: a helyi és regionális szereplők közötti együttműködési hálózatok kialakítása a határ mindkét oldalán.

139

2001 1990

[ 2 0 01]


Fejlesztési területek: a) gazdaságfejlesztés és együttműködés, turizmus, b) intézményfejlesztés intézményi együttműködés, tervezési és fejlesztési tanulmányok, c) h umánerőforrás-fejlesztés, kulturális együttműködés, helyi demokrácia, d) k örnyezetvédelem, vízgazdálkodás. Eredmény: a) gazdaságfejlesztés és együttműködés, turizmus: >> a régió turisztikai látványosságairól – kiadványok, >> a regionális gazdaságfejlesztés együttműködési lehetőségeiről – kiadványok, >> a régió befektetési lehetőségeiről – kiadványok, >> S zeged–Temesvár városrehabilitációs csereprogram (2001), >> v állalkozói és szaktanácsadói tréningek szervezése. b) intézményfejlesztés intézményi együttműködés, tervezési és fejlesztési tanulmányok: >> a szomszédos megyékben működő kistérségek, önkormányzatok közötti együttműködést erősítése, >> k épzések, >> s zemélyes kapcsolatépítések, >> k utatásfejlesztési együttműködések az agrárszféra területén. c) humánerőforrás-fejlesztés, kulturális együttműködés, helyi demokrácia: >> innováció és szakemberképzés az alkalmazott növénybiológiában (2002), >> M űvészet – határtalanul művészeti eszmecsere és kiállítás (2001), >> a Magyar–Román Diákunió megvalósítása során a 14– 18 éves korosztály demokrácia iránti elkötelezettségének erősítése kapott támogatást.

d) környezetvédelem, vízgazdálkodás: >> t ermészetközeli szennyvíztisztítási technológiák népszerűsítése, >> t urisztikai szakemberek környezetvédelmi képzése, >> j avult a határvízi kapcsolatok és a védelmi rendszer hatékonysága. Csak azok a nonprofit szervezetek pályázhattak, amelyek a meghatározott határterületen belüli központtal, vagy képviselettel rendelkeztek, volt legalább egy projektpartnerük a határ túloldaláról. A projektekhez elnyerhető támogatás 10 000–50 000 euró, megvalósítás időtartama pedig legfeljebb 12 hónap lehetett. A nyertes pályázatok közül tíz projekt a gazdaságfejlesztés, nyolc az emberi erőforrás-fejlesztés, öt a környezetvédelem, vízgazdálkodás és további öt pályázat az intézményi együttműködés céljainak megvalósítását tűzte ki feladatául. A beérkezett 84 pályázatból, a támogatási keret korlátai miatt, mindössze 28-at lehetett nyertesnek kiválasztani. Számos olyan projekt került tartaléklistára, amelyek céljaikban és tartalmukban megfeleltek a program elvárásainak. A támogatási keretösszeg kimerülése miatt azonban nem részesülhettek támogatásban. A Kisprojekt Alapok felhívásával párhuzamosan futó, szintén a 2002. évi Magyarország–Románia-program „Gazdasági együttműködés fejlesztése” elnevezésű támogatási konstrukció felhívásának keretösszegét ugyanakkor nem merítették ki teljes mértékben az ott megítélt támogatások. A fennmaradó 383 872 euró összeg átcsoportosításával további újabb 8 kedvezményezett kapott támogatást.


n

[Száma: HU 0108 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: Nagyprojekt: 4, Kisprojekt Alap Támogatási keret: 10 000 000 euró, ebből: Kisprojekt Alap: 930 000 euró] Nagyprojektek Cél: >> infrastruktúrafejlesztés, >> g azdaságfejlesztés, >> k örnyezetvédelem. Eredmény: >> a Búcsú–Szombathely határhoz vezető út korszerűsítése Phare-támogatás: 2,5 millió euró >> S oproni Innovációs és Technológiai Központ

140

Az építés összértéke 4 236 235 euró volt, melyhez a Phareprogram 2,68 millió euró vissza nem térítendő támogatást biztosított, tartalma: – optimális környezet a kezdő vállalkozások- és – megfelelő munkahely a magasan képzett szakemberek számára, – a központ 3800 m2 területen biztosít szolgáltatásokat, elsősorban a telekommunikáció, környezettechnológia és elektronika területén dolgozó vállalkozások számára. >> Z alavölgye Natúrpark szennyvízcsatornázása Az érintett területeken (Őriszentpéter, Nagyrákos,

Szalafő, Ispánk) javult a talajvízbázis minősége. A beruházás hozzájárult a helyi közösség infrastrukturális körülményeinek határon túli településekhez való felzárkózásához. Phare-támogatás: 2 millió euró >> H atáron átnyúló szennyvízcsatornázás Csörötneken és térségében 60,000 m szennyvízcsatorna épült meg a Szentgotthárd környéki kistelepüléseken. A projekt ténylegesen is határokon átnyúlónak tekinthető, mivel a csatornarendszer megépülése után a térség szennyvízének tisztítását a jennersdorfi (Burgenland, Ausztria) biológiai szennyvíztisztító telep oldja meg, amelynek így kapacitásai teljes mértékben és gazdaságos módon kerülnek kihasználásra. Phare-támogatás: 2 millió euró Kisprojekt Alap Fejlesztési területek: a) regionális tervezés és fejlesztés – t erületfejlesztési tanulmányok; – integrált katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztésére vonatkozó tevékenységek; –e gyüttműködés az egészségügyben. b) gazdaságfejlesztés és együttműködés, turizmus – k özös marketing- és PR-tevékenység, közös publikációk, – t anácsadói tevékenység, nyilvános vitafórumok szervezése, – s ikeres fejlesztési projektek vizsgálata és elemzése, valamint ún. „best practice” (példaértékű) projektek megvalósítása a régióban, – k isvállalkozás-fejlesztési konstrukciók, köztük marketing, tevékenységek, kereskedelmi vásárok és promóciós tevékenységek,

[ 2 0 01]

Euro – a turizmus területén információterjesztés, marketing- és promóciós tevékenységek. c) humánerőforrás-fejlesztés – k épzés, – k ulturális csereprogramok (hálózatépítés), –h elyi demokrácia (hálózatépítés). d) természetvédelem – a védett területek, azok flórája és faunája megóvásának propagálása, a kapcsolódó programok és rendezvények támogatása, –e gyüttműködés a természetvédelem területén.

Eredmény: a) regionális tervezés és fejlesztés b) gazdaságfejlesztés és együttműködés, turizmus – a nyertes pályázatok több mint fele, jellemzően turisztikai fejlesztést célzó projekt volt. Három projekt a határ menti térség bor- és szőlőművelési kultúrájának fejlesztésére irányult, a borturizmus határon átnyúló kínálatának megteremtésével, a környezetkímélő szőlőtermesztési technológiák megismertetésével, – „ Magyar gazdák az unióban”. c) humánerőforrás-fejlesztés – k ulturális csereprogramok, –C armina Burana közös hangverseny, – „ Kultúra és sport határok nélkül”, – „ Régióbeli esélyteremtés fiataloknak vasszerelő szakképzéssel”. d) természetvédelem – a Fertő–Hanság Nemzeti Park geo-adatállományának előállítása, – a z Írottkő Natúrparkban tanösvények, bemutatóhelyek, kiállítások létrehozása, –m unkaértekezletek, – t anulmányutak a környezet- és természetvédelmi együttműködés keretében. Kizárólag olyan nonprofit szervezetek pályázhattak, melyeknek legalább egy projektpartnerük volt a határ túloldaláról. A támogatás 5000–50 000 euró, megvalósítás ideje pedig legfeljebb 12 hónap lehetett. E két feltétel nagymértékben befolyásolta a projektek jellegét, elsősorban szolgáltatások igénybevételére (képzések, kulturális rendezvények, konferenciák), illetve kisebb eszközbeszerzésekre volt lehetőség az egyes projektekben. A 2003 februárjában kiírt pályázati felhívásra magyar részről 52 projektjavaslat érkezett be, amely közel kétszeresen meghaladta a rendelkezésre álló keretet. A beérkezett pályázatok közül 24, a szakmai tartalom és a határon átnyúló hatások alapján legjobbnak ítélt projekt kapott támogatást. A négy pályázható prioritás mindegyikére találunk projekteket a nyertes pályázatok között.

141



n

[Száma: HU 0109 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: Nagyprojekt: 1, Kisprojekt Alap Támogatási keret: 2 000 000 euró, ebből Kisprojekt Alap: 372 000 euró]

[ 2 0 01]

Nagyprojekt

Cél: infrastruktúrafejlesztés

Eredmény: a Balassagyarmattól az országhatárhoz vezető út felújítása, a projekt keretében épített utak szerves részét képezik a város körül kiépítendő elkerülőút-rendszernek. A beruházás tartalma: >> k özvetlenül a határátkelőtől egy 1,7 km hosszú elkerülő út, >> 3 0 kamion kapacitású parkoló építése közvetlenül a határátkelő előtt, >> 4 új útkereszteződés kialakítása, >> ú j gyalogos-kerékpáros aluljáró megépítése. A Phare-program 1 600 000 euró támogatást nyújtott. Kisprojekt Alap Cél: gazdasági kapacitásfejlesztés a meglévő struktúrák megerősítésével; a régiók periférikus jellegének csökkentésével, az életminőség javítása; együttműködési hálózatok kialakítása a határ mindkét oldalán, mégpedig >> a helyi és regionális szereplői között fenntartható együttműködési hálózatok kialakításának ösztönzésével és támogatásával, >> a helyi szervezeteknek projektek kifejlesztéséhez és kidolgozásához nyújtott támogatásával, >> a leendő programokban való együttműködés és részvétel érdekében a személyi és intézményi kapacitások fejlesztésével, különös tekintettel a jövőbeni INTERREG-programok kidolgozására, >> k özös projekt-menedzsmentstruktúrák kidolgozásával. Fejlesztési területek: – regionális tervezés, fejlesztés, – a helyi gazdaság fejlesztése, turizmus,

142

– humánerőforrás-fejlesztés – képzés, kulturális csereprogramok, helyi demokrácia fejlesztése, – környezet- és természetvédelem.

Eredmény: >> r egionális tervezés, fejlesztés – Duna Euróoregió idegenforgalmi programja, – „Nagy-Milic Natúrpark” kialakítási terve, – az Európa-falu megvalósíthatósági tanulmánya stb. >> h elyi gazdaságfejlesztés, turizmus – Bilaterális Innovációs Klaszter – Magyar–szlovák Bilaterális Innovációs Operatív Program kidolgozása és kapcsolódó klaszter kialakítása, – a turizmus fejlesztésre irányuló műhelymunkák szervezése stb. >> h umánerőforrás-fejlesztés: – önkormányzati köztisztviselők felkészítésére az európai uniós csatlakozásra, – gyakorlóirodai módszer elterjesztése a szakképzésben, – képzések, konferenciák szervezése. >> k örnyezet- és természetvédelem a Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina flóraés vegetáció feltérképezése. A kisebb méretű, helyi/regionális szükségletek alapján meghatározott és a határon átnyúló hatással rendelkező projektek támogatásához az Alap rugalmas finanszírozási lehetőséget biztosított. A Kisprojekt Alap keretében összesen 24 projekt kapott támogatást, ebből 13 a 2001-es, 11 pedig a 2002-es Phare-források terhére. A támogatás összege projektenként 5000–50 000 euró lehetett. A pályázat feltétele volt legalább egy határon túli szervezet partnerként való bevonása a projektbe, a határtérség szlovák oldaláról Bratislava, Trnava, Nitra, Banska Bystrica, Kosice megyék egyikéből.

Euro Magyarország–Szlovénia Phare CBC-program

n

[Száma: HU 0110 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: Nagyprojekt: 1, Kisprojekt Alap

Nagyprojekt

Cél: megoldani a határ menti kistelepülések csatornázási és szennyvízgondjait – a közös élettér javítása.

Eredmény: >> T ornyiszentmiklós kistérségének szennyvízcsatornázása, >> a lovászi szennyvíztisztító telep kapacitásbővítése 150m3/napra, >> a projekt a következő hét településre terjedt ki: Lovászi, Tornyiszentmiklós, Tormafölde, Dobri, Kerkaszentkirály, Csörnyeföld és Muraszemenye. Kisprojekt Alap Cél: kisléptékű, helyi, határon átnyúló jellegű fejlesztési tevékenységeket támogasson a határ menti térség helyi szereplőinek bevonásával, a következő területek fejlesztésével: a) helyi gazdaságfejlesztés, turizmus, b) együttműködés fejlesztése az egészségügy területén, elsősorban az eszközök és létesítmények határ menti alapon történő megosztásával, c) létesítmények és eszközök fejlesztése és létrehozása a határ menti régiók közötti információáramlás és kommunikáció fejlesztéséért, ideértve a határon átnyúló rádiókat, televíziókat, újságokat és egyéb médiát,

d) kulturális csereprogramok, e) helyi foglalkoztatási, oktatási és képzési kezdeményezések, f) környezetvédelem.

Eredmény: >> e gy projekt a helyi demokrácia fejlesztésére irányult, >> h árom gazdaságfejlesztési célokat fogalmazott meg, pl.: >> „ A régió gyümölcstermesztésének jövőbeni lehetőségei”, >> „ Megújuló energiaforrások – megújuló együttműködések”, >> k ettő a humánerőforrás-fejlesztésre koncentrált (informatikai képzés, női vállalkozások helyzetére vonatkozó komplex kutatási program), >> h árom a környezetvédelem és az ökológia területén szorgalmazott a határon túli partnerekkel közös lépéseket, >> „ Égig érő tanterem” Rába–Mura vidéki erdei tanösvény, >> Magyarszombatfai Fazekas-napok, >> k ézműves vándoriskolai központ kialakítása – a nagy hagyománnyal rendelkező népi mesterségek fennmaradásáért

[ 2 0 01]

Támogatási keret: Nagyprojekt: 1 600 000, Kisprojekt Alap: 372 000 euró]

A támogatási keretösszeg 772 ezer euró volt, ebből 372 ezer euró a határtérség magyar oldalán, 400 ezer euró szlovén oldalon. A Közös Kisprojekt Alapra pályázni a magyar és szlovén határ menti területekről lehetett, Vas és Zala megyékből a magyar oldalon, illetve Pomurje régióból (Prekmurje és Prlekija) a szlovén oldalon. A programban kizárólag nonprofit szervezetek pályázhattak.

Átviteli hálózati rendszerirányító (TSO) alkalmazása a VVER440/213 2. szint PSA (valószínűségi biztonsági elemzés) értékeléséhez n [Száma: HU0111-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 750 000 euró] Cél: az EU jó gyakorlatának megfelelő nukleáris biztonsági programok biztosítása a következő részelemekkel: >> a nyugati normáknak megfelelő, erőmű specifikus, átfogó elemzői beszámolók kidolgozása a következő területeket lefedve: releváns működési módok; minden releváns külső és belső veszély felmérése a legújabb erőmű és te-

lephely adatokat felhasználva; erőmű specifikus komoly balesetveszélyek elemzése beleértve a védekezési mechanizmusok felmérését; az összegyűjtött adatok megfelelő összegzése az erőmű specifikus biztonság fejlesztési intézkedések kidolgozásához és beiktatásához, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) és a Nukleáris Biztonsági Igazgatóság (NBI) kapacitásának megerősítése,

143


[ 2 0 01]

az OAH/NBI számára a 2. szint valószínűségi biztonsági értékelés (PSA) áttekintő módszertani kidolgozása, illetve ezek alkalmazásában való részvétel a rizikó alapú döntéshozatali mechanizmusokhoz szükséges OAH/NBI kapacitások megerősítése. Eredmény: >> P SA és 2. szint PSA gyakorlatának és szabályozási feltételeinek áttekintése megtörtént,

>> a Paksi Atomerőmű 2. szint PSA tanulmányainak módszertani áttekintése, >> a rendelkezésre álló 2. szint PSA-elemek összegzése és a hiányzó információk azonosítása, >> a 2. szint PSA áttekintésének módszertani megalapozása az OAH/NBI számára, >> 2 . szint PSA alkalmazással kapcsolatos kompetenciafejlesztés az OAH/NBI-nél.

A püspökladányi radioaktív hulladékkezelő és tároló létesítmény hulladék-visszaszedési és elhelyezési lehetőségeinek részletes vizsgálata

n

[Száma: HU0111-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 300 000 euró] Cél: előkészíteni egy átfogó és optimális munkatervet, melynek segítségével a túlzottam összepréselt hulladékcsomagok, illetve a sugárzással kapcsolatos aggodalomra okot adó hulladék feldolgozása megoldhatóvá válik rendszertanulmány elkészítése az alábbi kritériumok alapján: >> a z aggodalomra okot adó radioaktív hulladékot tartalmazó zsákoknak kézi vagy távvezérlés feldolgozása, >> m ilyen típusú a feldolgozandó hulladék, >> a méretcsökkentésre szolgáló hulladéktömörítő prés elhelyezése, >> m egengedett radioaktív határértéket el nem érő hulladékok feldolgozásának lehetőségei, >> r adioaktív hulladékok hosszú távú elhelyezése, >> a lternatív feldolgozási lehetőségek mérgező hulladékokra. A vonatkozó magyar, EU- és egyéb nemzetközi normákat és ajánlásokat a projekt figyelembe vette.

144

Eredmény: a rendszertanulmány az alábbi kritériumok alapján készült el: >> a projekt kezdetéig Püspökszilágyon végzett hulladékfeldolgozási műveletek dokumentáció szintű elemzése lezárult, >> a feldolgozáshoz szükséges hulladékkategóriákat kidolgozták, >> a szükséges eszközök (közlekedési eszközök, emberi erőforrás, mérőeszközök, újracsomagoló berendezések stb.) beszerzése megtörtént, >> a tároló helyiségeket kialakították, és kidolgozták a feldolgozási mechanizmus koherens, logikai „útvonalát”, >> a feldolgozási mechanizmus alkalmazandó formája megvalósult.

Euro Közös piaci szervezetek közigazgatási eljárásrendjének bevezetése

[2000]

[2002]

[Száma: 2002/000-180-01-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 2 550 000 Euro] Twinning szerződés

Szolgáltatási szerződés

Cél: >> az Acquis Communautaire (közösségi szabályozások) beültetése a mezőgazdasági piaci szabályozó intézkedések adminisztrációja területére a csatlakozásig, >> felkészítés az unióban használatos igazgatási eljárások és a jó gyakorlat bevezetésére a CMO-k kezelésének területén, >> a részletes intézményi feladatok meghatározása az uniós követelményekkel és gyakorlattal összhangban, >> EU-konform adminisztráció kidolgozása, >> egy integrált informatikai rendszer megtervezése a teljes ügyintézés támogatására, >> az új ügyintézési rendszer bevezetéséért felelős személyzet kiképzése.

Cél: >> szakmai segítségnyújtás a minőségellenőrzés területén, elősegítve az EMOGA-konform kifizető ügynökség felállítását, >> a kialakított rendszer auditálása.

Eredmény: >> az uniós szakértők és az általuk vezetett munkacsoportok munkájával elkészültek a szolgáltatás megrendelések és >> a CMO-ok magyarországi bevezetésében résztvevő összes intézmény egységei és személyzete részére az egyéni munkaköri leírások, >> előkészítették a kifizetések, a könyvelés, valamint az elszámolások kezelésének és az illetékek beszedésének EU-konform végrehajtási-módját, >> kialakult az agrárpiaci szabályozórendszer eljárásmódja, annak EU-konform adminisztrációja és ellenőrzése, >> kiépült a CMO-ok kezeléséhez szükséges belső informatikai rendszer, >> a twinning-partner és a magyar résztvevők szakértői felkészítették a személyzetet, hogy képesek legyenek alkalmazni az új eljárásokat és az informatikai rendszert.

Eredmény: >> az intézményi működés megfelelővé vált az uniós előírásoknak, mind az EMOGA kifizető ügynökségnél (Agrárintervenciós Központ), mint minden más intézménynél, melyek részt vettnek a meglévő hazai támogatási programok végrehajtásában, >> a szabályozás az uniós követelményeknek megfelelően megtörtént, >> az összes piaci szervezet, a horizontális tevékenységeikkel együtt (pl. export, import stb.), írott útmutatókhoz jutottak (kézikönyvek, ellenőrző listák, belső szabályzatok, szolgáltatási megbízások, munkaköri leírások stb.).

145

1990 2002 TSE- (Transmissible Spongiform Encephalophaty) ellenőrzés [Száma: 2002/000-180-01-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 6 100 000 Euro]

[2000]

Twinning szerződés

Cél: >> az EU járványellenőrzési acquis hatékony átvétele, >> a TSE-szűrés bevezetése Magyarországon a 999/2001/ EC számú rendelkezés előírása szerint, >> az EU-konform vizsgálati módszerek bevezetése, annak érdekében, hogy Magyarország megfeleljen az uniós szabályozásoknak, >> a magyarországi szakemberek képzése az új ellenőrzési intézkedések és feldolgozási módszerek bevezetésének területein. Eredmények: >> az Állami Állatorvosi Szolgálat (State Veterinary Service, UK) az uniós >> szakértők segítségével átvette és bevezette Magyarországon az uniós állatorvosi ellenőrzési rendszereket, >> az átvétel megvalósult az élelmiszerhigiéniai ellenőrzési rendszer és a TSE- ellenőrzési rendszer tekintetében is, >> a twinning-szakértők együtt dolgoztak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi

és Élelmiszer-ellenőrzési Osztályának szakértői személyzetével, >> megfelelő műszaki összehangolással működik az EUkonform TSE-kontroll-rendszer, >> 30 magyar állatorvos szakképzése, a vágóhidak személyzetének képzése megtörtént. Beszerzési szerződés Cél: >> a TSE-laboratóriumok fejlesztése, hogy el lehessen kerülni a feltételezett betegségeket, >> a TSE-priontesztek átvétele és használatának bevezetése. Eredmény: a TSE-laboratórium részére 200 000 prionteszt és laboratóriumi felszerelés került beszerzésre, a magyarországi TSE-szűrés kapacitásának növelése érdekében, az uniós jogszabályban előírtaknak megfelelően.

A közösségi kezdeményezésekre való felkészülés a vidékfejlesztés, a halászat és az aquakultúra területein [Száma: 2002/000-180-01-03 | Végrehajtó intézmény: KöM | Támogatási keret: 850 000 Euro] Twinning Cél: >> az intézmények fejlesztése annak érdekében, hogy a csatlakozáskor az uniós támogatású vidékfejlesztési, halászati és aquakultúrális intézkedések hatékony alkalmazása biztosított legyen, >> az intézmények felkészítése a vidékfejlesztési intézkedések programozása és irányítása tekintetében, >> a Közösségi Támogatási Keret, az EMOGA Orientációs Részlege és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz támogatás igénybevételére való felkészülés, >> az Agrár-, Vidékfejlesztési és Halászati Operatív Program és Program Kiegészítő előkészítése.

146

Eredmény: egy Előcsatlakozási Tanácsadó 12 hónapot töltött a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban, >> tanácsot adott a vidékfejlesztés, halászat és akvakultúra terén a közösségi támogatások fogadásához szükséges intézményi rendszer kialakításához, >> munkája a programozás és a segítségnyújtás véglegesítésére is kiterjedt, amelyet az Agrár-, Vidékfejlesztési és Halászati Operatív Program irányító hatósága és az EMOGA Garancia Részlege által társfinanszírozott intézkedések alkalmazásáért felelős testület részére biztosított.

Euro Cél: informatikai felkészülés a közösségi támogatások fogadására, nyilvántartására, az előírások szerinti felhasználására és elszámolására.

Eredmény: az operatív programok irányító hatósága részére a szükséges informatikai felszerelés beszerzése megtörtént.

A vetőmagvak, takarmányok és szaporítóanyagok bizonyítványainak és minőségellenőrzésének javítása

[2000]

Beszerzési szerződés

[Száma: 2002/000-180-01-04 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 3 000 000 Euro] Twinning szerződés Cél: >> a közösségi jogszabályok magvak, szaporítóanyagok és takarmányok marketingjének és tanúsításának területére történő átültetése, >> EU-konform minősítési rendszer kialakítása a fajták részére, a magvak, szaporítóanyagok, illetve takarmányok tanúsítására, >> olyan informatikai rendszer kiépítése, amely biztosítja a minták gyors forgalmát, az adatátvitelt és az adatfeldolgozást, >> Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet személyzete részére képzés biztosítása. Eredmény: >> az uniós tagállamokban elfogadott fajtatesztelési módszerek bevezetésre kerültek Magyarországon, >> figyelembe véve az áruk szabad mozgásának egyenlőségét, összeállították az uniós és az Országos Növényfajták Listáit, >> kialakították a közvetlen informatikai kapcsolatot a feldolgozók és a tanúsítórendszer között, >> a laboratóriumokat átalakították az akkreditációhoz szükséges új 17025 ISO standard kívánalmainak megfelelően, >> kialakították a nem kívánt és tiltott összetevők jelenlétének vizsgálatát az élelmiszer-alapanyagokban és -termékekben,

>> az uniós szakértők – akik 12 hónapot töltöttek Magyarországon – által szervezett képzéseken a személyzet elsajátította az uniós technikákat és módszereket >> a laboratóriumi gyakorlatban, >> az informatikában és >> a helyszíni tesztelésekben. Beszerzési szerződés Cél: >> egy nemzeti költségvetésből is társfinanszírozott, 2,4 millió euró értékű felszerelés beszerzése, a GMO és a takarmányi laboratóriumi felszerelés fejlesztése érdekében, hogy megfeleljen az új technikai kívánalmaknak és módszereknek, >> szoftver- és hardverfejlesztés az információátvitel javítására a termelők, a feldolgozók és a tanúsító testületek, a növényegészségügyi intézetek és az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet között. Eredmény: >> a felszerelés beszerzése megtörtént, >> az informatikai fejlesztés megvalósult, >> az érzékenyebb laboratóriumi felszerelések jobb ellenőrizhetőséget biztosítanak az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén, >> a beszerzett, kis helyszíni berendezések az uniós gyakorlatnak megfelelő különböző tesztek elvégzését teszik lehetővé.

147

1990 2002 Juh- és kecske nyilvántartási rendszer kialakítása Magyarországon

[2000]

[Száma: 2002/000-180-01-05 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 1 850 000 Euro] Twinning szerződés

Szolgáltatási szerződés

Cél: a juhok és kecskék nyilvántartásának és azonosításának vonatkozásában a 92/102 EGK irányelvnek, valamint az ezen a területen alakulóban lévő uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítása.

Cél: a nyilvántartási rendszerek informatikai szoftver fejlesztése.

>> a juh- és kecskeállomány, illetve tartóik nyilvántartására alkalmas rendszer kialakítása, összekapcsolva az országos állatállományi nyilvántartóval és a gazdaságok nyilvántartásával, >> a juhok és kecskék egyedi azonosítása és nyilvántartása a születéstől a végtermékig (az istállótól az asztalig), >> egy folyamatosan működő információs- és állatorvosi felügyelőhálózati rendszer kialakítása. Eredmény: egy EU-szakértő 6 hónapot töltött Magyarországon és átadta a juh- és kecskeazonosítási rendszerekkel és állatorvosi felügyeleti hálózati rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokat. >> hozzáférhetővé váltak az uniós tagállamokban szerzett tapasztalatok a juh- és kecske nyilvántartási rendszerek működtetésével kapcsolatban, amelyek alapján a hazai rendszert létrehozták, >> a szakmai segítséggel az állatorvosi felügyeleti rendszer és támogatás elosztási rendszer informatikai fejlesztése is megvalósult.

148

Eredmény: >> beszerzésre került az a technikai segítségnyújtási szolgáltatás, amelyek célja, volt hogy kifejlesszék a teljes nyilvántartási, azonosítási és felügyeleti rendszert, illetve az adatgyűjtési hálózatra vonatkozó szoftvert, >> a szoftverfejlesztés magában foglalta >> a teljes információelemzést, >> a rendszertervezést, >> a használati fejlesztést, >> a tesztelést, >> a telepítést és >> az oktatást. Beszerzési szerződés Cél: >> megnövelni a központi számítástechnikai és a tárolókapacitást, >> a rendszer végfelhasználóit ellátni hordozható adatszolgáltató felszereléssel. Eredmény: a fejlesztéshez szükséges hardvereszközök beszerzése megvalósult.

Euro Élelmiszer-biztonsági hivatal felállítása

Twinning szerződés

Cél: az uniós élelmiszer-ellenőrzési jogszabályok hatékony átvétele az élelmiszer-biztonsági hivatal létrehozásával, közreműködésével. >> az élelmiszer-biztonsági hivatal – mint független testület – alkalmazza a közösségi jogszabályokat, összehangolja és hatékonyabbá teszi az állati és nem állati eredetű élelmiszerek ellenőrzését, felhasználva a jelenlegi intézeteknél részben elérhető adatbázisokat és vizsgálatokat, >> a hivatal személyzetének megfelelő képzése.

Eredmény: a megkötött twinning-szerződés eredményeként, az EUtanácsadók szakmai iránymutatását figyelembevéve,

>> a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt felállították és megkezdte működését, >> kijelölték a hivatal hatáskörét és feladatait, >> meghatározták a hivatal működési irányelveit, amelyek összhangban vannak az uniós követelményekkel, >> a hivatal személyzete megfelelő képzésben részesült, és felkészült a feladatok végrehajtására, >> képzésben részesült más élelmiszer-biztonsági intézetek személyzete is az újabb élelmiszer-biztonsági fejlesztésekkel és az élelmiszerhigiéniai ellenőrzési technikákkal kapcsolatban.

[2000]

[Száma: 2002/000-180-01-06 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 1 130 000 Euro]

Humánerőforrás-fejlesztés a munkahelyi egészségés biztonság területén [Száma: 2002/000-180-02-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 1 170 000 Euro] Twinning-szerződés Cél: >> a végrehajtási kapacitások erősítése a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó keretirányelv hatékony és közös alkalmazása érdekében, >> az emberi erőforrás fejlesztése a munkabiztonságot felügyelő hatóságoknál, hogy javítsa a helyi felügyeletek, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Magyar Bányászati Hivatal munkájának hatékonyságát, összhangban a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó keretirányelvekben foglalt felelőségekkel, >> az intézményépítés támogatása, hogy az Európai Munkavédelmi Ügynökség magyarországi fókuszpontjának a működését kedvezővé tegye, összhangban az Európai Tanács vonatkozó rendelkezéseivel, >> Nemzeti Munkabiztonsági Program kidolgozása.

Eredmény: 12 hónapos megbízással felruházott hosszú távú előcsatlakozási tanácsadót neveztek ki 2002 októberétől, aki a projekt teljes ideje alatt jelen volt, hogy segítsen a végrehajtásban és a monitoringban. A tanácsadót az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség alkalmazta, de dolgozott közvetlenül az ÁNTSZ-nek és a Magyar Bányászati Hivatalnak is: >> kidolgoztak egy modulalapú képzési programtervet és egy interaktív tananyagot, hogy frissítse a felügyeleti módszereket és a munkabiztonsági felügyelők szociális készségeit, úgymint kommunikáció, tárgyalási technikák és konfliktusmegoldás, >> a különböző hatóságok és azok megyei hivatalainak, illetve a regionális központjainak felügyelői képzésben részesültek – a résztvevők teljes létszáma 681 személy volt, >> az Európai Munkavédelmi Ügynökség magyarországi fókuszpontja elkezdte működését.

149

1990 2002 A magyar Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja

[2000]


Twinning

Szolgáltatás

Cél: >> a foglalkoztatási szolgálat munkája hatékonyságának növelése, minőségének emelése a jobb szolgáltatások nyújtásának érdekében, >> a munkaerőpiac működésének támogatása, és a regionális fejlesztési projektek részletes munkaerőpiaci információkkal való ellátása, összhangban az uniós Foglalkoztatási Stratégiai irányelvekkel, >> számítástechnikai alapokra helyezett országos információs rendszer kialakítása, amely >> talmazza az összes álláslehetőséget és az összes helyi munkaügyi központokban nyilvántartott álláskeresőt, >> teljesíti az egyedi ügyintézés kívánalmait, >> hatékonyan kezeli a hirdetéseket és az EURÓESrendszert, >> elősegíti a statisztikai adatok gyűjtését, >> a foglalkoztatási szolgálat teljesítményének monitoringát.

Cél: >> KIOSK-ok (az önkiszolgáló munkaállomások) üzemeltetéséhez szükséges szoftver fejlesztése, >> a Munkaerő-piaci Információs Rendszer kifejlesztése és >> tananyagok kidolgozása.

Eredmény: 12 hónapos megbízással felruházott előcsatlakozási tanácsadót (PAA) neveztek ki 2002 júniusában, aki segítette tanácsaival a munkaerőpiaci szolgáltatások fejlesztését. Az előcsatlakozási tanácsadót az Állami Foglalkoztatási Szolgálat alkalmazta. Segítségével a magyar szakemberek >> kidolgoztak egy új szolgáltatási modellt, amely mintaprogramként került bevezetésre mind a hét magyarországi régió 3-3 helyi irodájában, >> kifejlesztettek egy új monitoringrendszert, >> modernizálták a foglakoztatási szolgálat szervezetét, >> az oktatók és a személyzet részére képzéseket biztosítottak.

150

Eredmény: a szoftver kifejlesztése megtörtént, a szükséges tananyag elkészült. Beszerzés Cél: >> 21 központi szerver beszerzése és telepítése (a mintaprojektben kiválasztott helyi hivatalok mindegyikébe egy) a KIOSK-ok, az új munkaállomások és a központi adatbank közötti adatforgalom kezelésére, >> 21 helyi iroda személyzete számára 420 munkaállomás létesítése, >> 63 KIOSK, érintőképernyős önkiszolgáló alkalmazással az ügyfelek részére (3 KIOSK mindegyik mintahivatalban), >> felszerelések, berendezések beszerzése. Eredmény: >> a bútorok és tervezési felszerelések beszerzése az ügyfélforgalom alapján kiválasztott 100 helyi hivatal részére megvalósult, >> a tervezett központi szerverek beszerzése, telepítése, >> a munkaállomások létesítése megtörtént.

Euro Magyarország fertőző betegségekkel szembeni járványügyi biztonságának megőrzése és fejlesztése Twinning

Cél: >> a fertőzőbetegségekre vonatkozó járványügyi biztonság fokozása, a védelem EU-konformitásának biztosítása, >> a gyors, rutinvizsgálatok elvégzése, a magas minőségű diagnosztikai kapacitások biztosítása a közönséges fertőző betegségek vonatkozásában az ÁNTSZ regionális mikrobiológiai laboratóriumaiban úgy, hogy megfeleljenek a minimális standard elvárásoknak, és hogy akkreditálhatóvá váljanak, >> a fertőzőbetegségekre vonatkozó járványügyi biztonság növelése azáltal, hogy elősegíti a ritka és újonnan feltűnő kórokozók gyors diagnózisát megfelelő munkabiztonsági feltételek mellett, >> a mikrobiológiai biztonsággal foglalkozó intézmény létrehozása az ÁNTSZ-nél. Eredmény: az EU szakértőt biztosított, aki elvégezte >> a magyarországi mintakezelés, a szállítás és a jogszabályok állapotának értékelését az etiológiai hatóanyagokkal kapcsolatban, >> a jelenlegi magyar behatárolási technológiák értékelését az érintett vírus anyagok laboratóriumi diagnózisával kapcsolatban,

>> a Magyarország területén megjelenő vagy külföldről behozott mikrobiológiai veszélyek és kockázatok értékelését, >> megvalósult a laboratóriumi személyzet oktatása a biztonsági szinteknek megfelelő munkavégzéssel kapcsolatban, >> akkreditálták a központi és regionális mikrobiológiai laboratóriumokat.

[2000]


Beszerzés Cél: a mikrobiológiai laboratóriumok, az AIDS referencia- és a prionlaboratóriumok fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése. Eredmény: >> a Nemzeti Biztonsági Laboratórium és a prionlaboratórium ugyanabban az épületben került elhelyezésre, az épületet helyi finanszírozási forrásból felújították, >> a laboratóriumi eszközök és felszerelések beszerzése a központi és a regionális laboratóriumok számára megtörtént.

151

1990 2002 Magyarország–Ukrajna Kísérleti Kisprojekt Alap (INTERREG III.)

[2000]

[Száma: HU2002/000-180-03-01/03 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 639 900 Euro] Cél: „Felkészülés az Interreg III. Közösségi Kezdeményezés végrehajtására”. Kísérleti Kisprojekt Alap Cél: az nonprofit szervezetek határon átnyúló kapcsolatainak létrejötte és megerősödése, mégpedig a meglevő intézményi és gazdasági kapacitás fejlesztésével és a határterület gazdasági potenciáljának növelésével, a következő területek fejlesztésén keresztül: >> területfejlesztés (közös fejlesztési irányelvek, közös kutatási programok, területfejlesztési tanulmányok, a határrégió elérhetőségének javítása, együttműködés az egészségügy területén), >> gazdaságfejlesztés és turizmus (közös marketing- és PR-tevékenység, tanácsadási tevékenység és társadalmi fórumok szervezése, turizmus információszolgáltatás), >> humánerőforrás-fejlesztés ezen belül pedig: képzés, kulturális csereprogramok, helyi demokrácia, >> természet és környezet (kezdeményezések a természet állapotának javítására és a környezeti problémák kezelésére, környezetvédelmi beruházások, monitoringrendszerek terveinek kidolgozása).

Eredmény: a 15 megvalósult projekt körében a legnépszerűbb a humánerőforrás-fejlesztés témaköre volt, de a témák mindegyikében született projekt, így például: >> megindult a Felső-Tisza vízgyűjtőjét érintő monitoringrendszer kialakítását megalapozó állapotfelmérés, >> Nyíregyháza és Ungvár között turisztikai együttműködés kezdődött, >> Tiszadada és Csetfalva kulturális csereprogramot indított, >> önkormányzati dolgozók és polgármesterek képzése indult közös szervezésekben. Néhány jellemző projekt: >> „Összekötő” határ menti kapcsolattartás erősítése, >> turisztikai fejlesztés és egészségmegőrzés határok nélkül, >> teljes körű menedzsment, >> innovatív közösségfejlesztés – határon átnyúló civil együttműködések támogatása. Kisprojekt Alapra csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében központtal vagy képviselettel rendelkező nonprofit szervezetek pályázhattak. A megvalósítási idő maximum12 hónap, a támogatás felső határa pedig 50 ezer euró volt.

Magyarország – Horvátország Kísérleti Kisprojekt Alap [Száma: HU2002/000-180-03-01/04 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 583 375 Euro] Cél: >> „felkészülés az Interreg III. Közösségi Kezdeményezés végrehajtására” az – akkor még jövőbeni – Interreg IIIA Szomszédsági Program által nyújtott pályázati lehetőségekre, az európai uniós források elnyerésére irányuló pályázási technikák elsajátítására és főként a sikeres projektek megvalósításának módszereire, >> az európai uniós források elnyerésére irányuló pályázási technikák és főként a sikeres projektek megvalósítása módszereinek elsajátítása, valamint >> segítségnyújtás a nonprofit szervezetek határon átnyúló kapcsolatainak létrejöttéhez és megerősödéséhez.

152

Kísérleti Kisprojekt Alap Cél: >> a meglévő intézményi és gazdasági kapacitás fejlesztése a határrégió gazdasági potenciáljának és a már működő együttműködések erősítése, >> a határrégió perifériás jellegének csökkentése, az életminőség javítása, >> a határrégióban élők együttműködésének ösztönzése. A fejlesztési területek: >> területfejlesztés és -rendezés, >> gazdaságfejlesztés és turizmus,

Euro Eredmény: a megvalósult 14 projekt sokoldalúan, közös együttműködésen alapult, és számos fejlesztési lehetőséget tárt a régió szereplői elé, így például: >> testvériskolai együttműködések indultak, >> a határ menti középfokú tanintézetek a partnervárosi kapcsolatokra építve közös programok kialakításához kezdtek, >> horvát–magyar fenntartható együttműködések indultak a megújuló energiaforrások területén, >> számba vették a megújuló energiakészleteket a magyarországi Baranya megye és a horvátországi EszékBaranya területén, >> a Dráva-síkság hagyományos mezőgazdasági lehetősé-

geire hívta fel a figyelmet az ártéri gyümölcstermesztéssel kapcsolatos projekt, illetve >> a szőlészet fejlesztése, újraélesztése irányába is történtek lépések. Jelentős projektek: >> az ártéri gyümölcsészet újraélesztése a Dráva-síkon, >> a Múrakeresztúrt Kotoribával összekötő közúti határátkelő tanulmányterve, >> fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének javítása a Dráva mentén, >> „Szőlészet, borászat, borturizmus fejlesztése a határ mentén” A Kisprojekt Alapra csak a horvát–magyar határterületen belüli székhellyel, vagy képviselettel rendelkező nonprofit szervezetek pályázhattak. 14 nyertes projekt jutott támogatáshoz a program keretében, ezek közül hét Zala, öt Baranya és kettő Somogy megyében valósult meg.

[2000]

>> humánerőforrás-fejlesztés, ezen belül: képzés, kulturális csereprogramok, helyi demokrácia, >> természet- és környezetvédelem.

A Vízügyi Keretirányelv megvalósulásának elősegítése [Száma: 2002/000-180-04-01 | Végrehajtó intézmény: Nemzeti Területfejlesztési Ügynökség KPSZE Támogatási keret: 7 761 000 Euro] Twinning Cél: Magyarország uniós csatlakozásához hozzájárulni a Vízügyi Keretirányelv végrehajtásával, az országos baleseti vízszennyezés ellenőrzési rendszerének, valamint a felszíni vizek és a talajvíz monitoringrendszerének fejlesztésével >> erősíteni a megelőzési, beavatkozási és kárenyhítési kapacitásokat a baleseti vízszennyezés ellenőrzésének területén, >> a felszíni vizek és a talajvíz tömegét illetően, a Vízügyi Keretirányelv mellékletében meghatározottaknak megfelelően felmérést és minőségi értékelést végezni, >> erősíteni az intézményi kapacitásokat, amelyek szükségesek a Vízügyi Keretirányelv bevezetéséhez és végrehajtásához, különösen az ipari és mezőgazdasági termelőegységek okozta baleseti vízszennyezés megelőzése területén, a „biztonságos telepítés” elvének fokozatos bevezetésén keresztül, illetve a felszíni vizek minőségének ökológiai monitoringának a bevezetése területén, valamint a talajvizek és felszíni vizek monitoringának minőségbiztosítása területén.

Eredmény: >> áttekintették a felszerelési szükségleteket és a műszaki leírásokat, >> az Országos Vízügyi Igazgatóság központi és területi személyzetének képzést nyújtottak a kommunikációs technikák és az új reagálási technikák használata terén, >> javították az Országos Vízügyi Igazgatóság és a területi igazgatóságai, illetve az Országos Környezetvédelmi Felügyelet és területi felügyeletei kommunikációs, felügyeleti és végrehajtási képességeit a potenciális szennyezési forrásokkal (ipari és mezőgazdasági termelők stb.) kapcsolatos óvintézkedések területén, >> fejlesztették az ipari és mezőgazdasági termelőegységek általi vízfelhasználás engedélyezési rendszerét, >> növekedett a lakosság tudatossága a baleseti vízszen�nyezés tekintetében, >> hozzáférhetővé váltak a térségi vízgyűjtőterület rendkívüli intézkedési tervei, >> ajánlások készültek a felszíni vizek és a talajvíz felügyeleti monitoringjára, >> növekedett az intézményi kapacitás az érintett uniós irányelv beültetéséhez, >> befejeződött a felszíni vizek ökológiai és kémiai állapo-

153

1990 2002 tának értékelése, >> kialakult a tudományos bázis arra, hogy kijelöljék a magyarországi referencia- területeket, >> befejeződött a talajvizek kémiai állapotának értékelése, >> a vízminősítés kritériumai hozzáférhetővé váltak.

[2000]

Beszerzés

Cél: >> a válaszadási eszközök és felszerelések beszerzése, >> beavatkozási helyek kiépítése és modernizálása a folyókon,

>> informatikai alkalmazások beszerzése a jelentéstevő és nyilvántartási rendszer támogatására.

Eredmény: >> a tervezett eszközök beszerzése megtörtént, >> a beavatkozási helyek kiépítése, és felszerelése megvalósult, >> az informatikai fejlesztésre sor került és >> a jelentéstevő- és nyilvántartási rendszer korszerűsödött.

A környezetvédelmi felügyeletek intézményfejlesztése [Száma: 2002/000-180-04-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 1 000 000 Euro] Cél: >> a környezetvédelmi felügyeleti rendszer kapacitásainak megerősítése az Európai Unió környezetvédelmi jogszabályaiban meghatározott követelményeknek megfelelően, >> a z engedélyezési és feljogosítási folyamatok, illetve a szabályok betartásának ellenőrzése az uniós környezetvédelmi jogrendszer követelményeinek figyelembevételével, >> a z uniós környezetvédelmi jogrend követelményeinek megfelelő új struktúra és szervezet kiépítése, különösképpen az engedélyezési, feljogosítási folyamatokra, a szabályok betartására és ellenőrzésére.

Eredmény: >> a jánlások készültek az uniós környezetvédelmi jogrendszer engedélyezési, feljogosítási folyamatainak, a szabályok betartásának ellenőrzésére vonatkozó intézményi háttér szükséges változtatásaira, >> a környezetvédelmi felügyeleteknél és más központi és helyi hatóságoknál 300 főnyi személyzet képzésben részesült, hogy megfelelően alkalmazzák az uniós környezetvédelmi jogszabályokat, >> 1 8 fős, képzett oktatókból álló állandó csoport alakult ki, >> t anulmány készült, amely meghatározza az érintett hatóságoknál dolgozó környezetvédelmi tisztviselők számára a fenntartható képzési kapacitáshoz szükséges intézményi struktúrákat és főbb elemeket.

A Legfőbb Ügyészség IT-rendszerének további fejlesztése [Száma: 2002/000-180-05-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 3 800 000 Euro]

154

Cél: >> a Csatlakozási Partnerségben és az NPAA-ben (Közösségi Vívmányok átvételének nemzeti programja) megnevezett prioritások alapján történő hatékony adminisztráció kialakítása az igazságügy, a belügyek és az igazságügyi kooperáció területén, >> a Legfőbb Ügyészség IT-infrastruktúrájának további fejlesztése annak érdekében, hogy a törvény által elírt funkcióknak jobban meg lehessen felelni, különös tekintettel a szervezett bűnözés és korrupció elleni harcra, valamint az igazságügyi kooperációra,

>> a rendőrség és más igazságügyi szervek közötti belső együttműködés javítása, különös tekintettel a szervezett bűnözés, illetve a pénzmosás elleni harcra. Eredmény: >> az ügyészségi hivatalokat WAN-, LAN-szerverekkel, munkaállomásokkal és hálózati szolgáltatásokkal szerelték fel, amelyekkel az IT-rendszer kapacitását növelték,

Euro A felszerelés nyílt nemzetközi tenderen keresztül került megvásárlásra, mely magában foglalta a hardver, a szoftver és a kommunikációs eszközök beszerzését, illetve telepítését.

[2000]

>> a LAN kiépítése, továbbá egy szerver, 950 munkaállomás és 93 hálózati nyomtató telepítése megtörtént mind a 93 kisebb ügyészségi hivatalban, >> elektronikus üzenőrendszerek és rendszerigazgatási szoftverek telepítésére került sor minden hivatalban.

155

Euro Az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer kialakítása

n

[20 03]

[2003]

[Száma: 2003/004-347-01-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 4 Támogatási keret: 13 800 000 euró] Az Európai Unióban a mezőgazdaságban dolgozók számára az EAGGF-ből nyújtott közvetlen támogatást a Közös Agrárpolitika 1992-es reformja után vezették be. Az új rendszer azonban a kedvezményezettek száma mellett a csalás és a szabálytalanságok kockázatát is megnövelte. Az Integrált Adminisztratív és Ellenőrzési Rendszer (IACS) e kockázatok kezelését, csökkentését hivatott szolgálni.

Twinning light

Cél: megteremteni az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF) támogatások felvételének feltételeit, ezen belül: működőképes Integrált Adminisztratív Ellenőrzési Rendszert (IACS), mégpedig a következő elemek megvalósításával: >> m ezőgazdasági csomagok azonosítására szolgáló rendszer, >> á llatregisztrációs- és információs rendszer, >> o rszágos gazdanyilvántartó adatbázis - a támogatásra való jelentkezések kezelésére, - a kifizetések részére, - az adminisztratív ellenőrzés és - a helyszíni szemlék céljából.

Eredmény: az EU-tapasztalatok átadása, a következő elemek megvalósulásával: >> a z EU vezető szakértője 6 hónapig állt napi kapcsolatban a magyar partnerével az FVM-ben, ahol átadta a kifizető ügynökséggel, valamint a közösségi szabályokkal kapcsolatos tapasztalatait, >> a könyvvizsgálat és az IT-audit, két rövid távú szakértője négy magyarországi útja alatt megismertette az audit és a minőségbiztosítási standardok, adminisztratív eljárások felállításának menetét, a szervezetépítés- és az IT fejlesztési metodológiáját az érintett hazai szakemberekkel.

Eredmény: négy projekt végrehajtásával megvalósult: >> a z Integrált Adminisztratív és Ellenőrzési Rendszer számára szükséges szoftveres háttér és a megfelelő környezet megteremtése, >> F VM és a kifizető ügynökség megismerte az EU-tagállamok kifizető ügynökségek szervezetével és az IACS-sel kapcsolatos tapasztalatait, >> m űködnek a központi szerverek, a DBMS szoftver, a komputeres felszerelés, >> m egvalósult a szoftver széles körű tesztelése.

Cél: szoftverfejlesztés a következő területekre: >> a támogatásra való jelentkezés menedzselése, >> p ályázatok kezelése, >> m unkafolyamat- és dokumentációkezelés, >> a rchiválási rendszer, >> a dminisztratív-, >> s zántóföldi ellenőrzés, >> k ockázatelemzés, az EAGGF költségekre és a kifizető ügynökség támogató tevékenységeire nézve >> s zámolási program a kifizetésekhez,

Cél: a szervezeti fejlesztés, mely megteremti a kapcsolatot a szoftverfejlesztés és az adminisztratív eljárások kidolgozása között az audit és a minőségbiztosítási rendszer standardjainak bevezetésével.

Technikai segítségnyújtás/szolgáltatás/szoftverfejlesztés

157


[20 03]

>> k ommunikációs interface-ek létrehozása az állatazonosító és a csomagazonosító adatbázisokhoz, >> a földnyilvántartó adatbázis teljes integrációja, >> h elyi ellenőrző programok, >> s zámlakezelési modul építése vagy testreszabása, >> s tatisztikai jelentések programozása.

Eredmény: a kiválasztott konzultánsok által, a KAP piaci beavatkozási intézkedéseivel összhangban, kifejlesztett szoftver a felsorolt célok mellett lefedi az IACS támogatási költségeket szántóföldi termékekre, állati prémium termékekre, s megvalósult: >> a megfelelő rendszerdesign, >> a felhasználói programozás, >> a tesztesetekre alapozott tesztelés, >> a tesztek alapján a jelentések, >> a hibák kijavítása, >> a z installáció, >> a fejlesztési folyamat menedzselése, >> a fejlesztés minőségbiztosítása, >> a konfiguráció menedzselése, >> a fejlesztés biztonsági menedzselése, >> a rendszer karbantartásához szükséges feltételek kialakítása, s >> a teljes felhasználói kézikönyvek szállítása. Technikai segítségnyújtás/szolgáltatás/minőségbiztosítás Cél: a kiválasztott szakértők 9 hónap alatt kifejlesztik a folyamat minőségbiztosítását, s annak garanciáit.

Eredmény: >> s or került a szállítandó termékek/szoftver minőségének ellenőrzésére, valamint >> a fejlesztési metodológiával és az eljárásokkal kapcsolatban a projektmenedzsment felkészítésére. Beszállítói tender

Cél: a felhasználói szoftver megvalósítási fázisában a számítógépes hálózat vázának felépítése, széles körű installálás és tesztelés lehetőségeinek biztosítása >> a központi és a hálózati számítógépes elemek, valamint >> 3 00 munkahelyi számítógép, megvásárlásával.

Eredmény: >> k ét vállalati szintű adatbázisszerver operációs rendszerrel és DBMS szoftverrel, >> f elhasználói és webszerverek, >> p asszív és aktív LAN-elemek a különböző felszerelések összekötésére, >> e lemek, amelyek összekötik a rendszert a kormányzati WAN-nel, >> s zámítógépek és felszerelés a kifizető ügynökség munkahelyei számára. A program megvalósítását az Phare 9,3 millió euróval támogatta.

A növényegészségügy diagnosztikai ellenőrzési rendszerének kialakítása n [Száma: 2003/004-347-01-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 2 Támogatási keret: 3 080 000 euró] A csatlakozást követően Magyarország néhány határa az EU külső határává vált. Ezeken a határokon Magyarország a felelős a mezőgazdasági termékek ellenőrzéséért, a növényegészségügyi, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak betartásáért. Az Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálat elsődleges feladata, hogy a közösségbe ne kerüljenek be növényekre, illetve növényi termékekre veszélyes organizmusok, és hogy megakadályozza ezek terjedését. Az Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálat stratégiája három szinten javasolja a laboratóriumok felállítását: országos (1. szint), területi (2. szint) és helyi (3. szint).

158

A hálózatot több lépésben tervezik kifejleszteni. Amint mind három szinten végbement a fejlesztés, növényegészségügyi diagnosztikai munkára lehetőség lesz már magasabb szinten és nagyobb kapacitással, a magyar és az uniós szabályozásnak megfelelően. E program az első, azaz az országos szinten dolgozó laboratóriumok felállítását tartalmazza. Cél: a fogyasztók egészségének és a környezet védelme a növényegészségügyi acquis hatékonyabb alkalmazásával, mégpe-

Euro Eredmény: az Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálat korszerű növény-egészségügyi laboratóriumai, mégpedig >> a központi kártevő diagnosztikai laboratórium egységei Budapesten és Gödöllőn teljes mértékben használják a projekt keretén belül vásárolt felszerelést. Az új technológia lehetővé teszi az érzékenyebb kutatást. A Budapesten levő központi rovarkártevő diagnosztikai laboratórium a projekt eredményeként teljesen működőképessé vált. Ez a laboratórium más, viszonylag jól felszerelt laboratóriumok egyesítésével jött létre. Új részlegek is felállításra kerültek, >> n égy speciális diagnosztikai laboratórium, amelyek különböző szolgálatokhoz kapcsolódnak (és a korábbi Phare-program által támogatott üvegházakhoz), feljavítása eredményeként elérte teljes kapacitását, a harmadik országokból érkező növényeken és növényi termékeken az ellenőrzéseket nagyobb pontossággal végzi, s speciális, a közösségi szabályozásnak megfelelő technikákat használ: - a pécsi bakteriológiai - a Biológiai Kontroll és Karantén Fejlesztés Hódmezővásárhelyen - a Gyümölcs-virológiai Laboratórium Velencén

- a Szőlő-virológiai Laboratórium Kecskeméten, >> a z IT-képzési egység az összes érintett dolgozót kiképezte a szolgálat által kifejlesztett speciális szoftver használatára. Beszállítói tender az öt laboratórium felszerelésére

Eredmény: az Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálat laboratóriumai alkalmassá váltak, az EU-normáknak megfelelő, agrozoológiai, bakterológiai, virológiai, mikológiai és nematológiai tesztek elvégzésére.

[20 03]

dig egy olyan hatékony diagnosztikai laboratóriumi hálózat kifejlesztésével, amely megfelel az EU- standardoknak: >> a z Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálat jól felszerelt diagnosztikai laboratóriumokkal, azok specializációjával, >> j ól képzett, megfelelő számú szakemberrel, valamint >> a z EU hivatalos módszereinek hatékonyabb megvalósítása az információterjesztés és -csere terén.

IT-beszállítói tender Eredmény: >> a budapesti központi laboratórium számára - IT-képzési egység (hardver és szoftver), - a Szolgálat honlapjának könyvtár menüje, - projektor, valamint >> a központi és a specializált laboratóriumok korábbi, kevésbé fejlett modellek lecserélését biztosító beszerzések, mégpedig - számítógépek és - printerek. A program a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai irányításával 2003 áprilisában kezdődött, s 2006 novemberében fejeződött be, mégpedig a rendelkezésre álló teljes keretösszeg felhasználásával, melyből 2,3 millió euró származott Phare-támogatásból.

A veszettség terjedésének megelőzése

n

[Száma: 2003/004-347-01-03 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 3 Támogatási keret: 10 200 000 euró] Magyarországon a szilvatikus (erdei) veszettség legfőbb forrása a rókaállomány, s Európa más területeihez hasonlóan hazánkban is nő a rókák száma. A róka populáció csökkentése alapvető jelentőségű, mert, Magyarországon a háziállatok veszettsége minden estben veszett rókával való kapcsolatra vezethető vissza. Magyarországon az első szájon át végzett oltási kampányra 1992-ben került sor. Ahhoz, hogy Magyarország veszettségmentes területté válhasson, ki kell terjesztenie az oltási területet az ország egészére és nagyobb mintán kell elvégeznie a veszettségi teszteket.

Cél: a magyarországi rókaállományból a szilvatikus (erdei) veszettség kiirtásával hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország veszettségmentes területté váljon, a következő laboratóriumi kapacitások növelése szükséges: >> O rszágos Állategészségügyi Intézet, >> D ebreceni- és >> K aposvári Állategészségügyi Intézetek. Eredmény: >> a z EU ajánlásainak megfelelően Magyarország egész területén megvalósult a vadállomány (rókák) hatékony oltási programja,

159

2003 1990

[20 03]


>> e zzel minimalizálták a veszettségi eseteket mind a háziállatok, mind a vadállatok körében, csökkentve az emberi fertőzés lehetőségét is, >> a minták értékelése az EU követelményeinek megfelelően történik. Ez pontosan a következőket jelenti: a projekt keretében évi 3,72 millió csalétek vásárlását három éven keresztül. Megvalósul az oltások terjesztése Magyarország területén, a megfelelő mennyiségű mintaállat számát megtervezik. Beszállítói tender vakcina beszerzésére

Eredmény: >> o ltási csalétkek vásárlásával, biztosították a megfelelő információ- áramlást, és folyamatosan kiemelték a kívánt számú mintát. Ez három éven keresztül évi 3,72 millió vakcina vásárlását jelentette, >> a szükséges laboratóriumi eszközök beszerzése az Országos Állategészségügyi Intézet, a Debreceni és a Kaposvári Állategészségügyi Intézet részére.

Szolgáltatói tender

Eredménye: >> a közösség megfelelő tájékoztatására összetevő információs kampányok szervezése, amely magában foglalta szóróanyagok nyomtatását és terjesztését is, >> a vakcinacsalétkek szállítását, tárolását követően megvalósult a repülőgéppel történt szétosztás (20 csalétek/ négyzetkilométer sűrűségben), >> a folyamat hatékonyságának ellenőrzéseként a megnövelt számú mintát vadászengedéllyel rendelkezők gyűjtötték be és szállították a laboratóriumokba. Beszállítói tender a laboratóriumi felszerelés szállítására Eredmény: az Országos Állategészségügyi Intézet, a Debreceni és a Kaposvári Állategészségügyi Intézet laboratóriumi kapacitása megnőtt.

A program 2003 áprilisában kezdődött, s 2006 novemberében fejeződött be, a támogatás keretösszegét 84 százalékban felhasználva. A Phare-támogatás 5,73 millió euró volt.

A fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének biztosítása n [Száma: 2003/004-347-02-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 3 Támogatási keret: 4 350 000 euró] Magyarországon a meglévő jogi keretek mellett a társadalom nem elég toleráns a fogyatékossággal élő emberekkel szemben, s gyakori az előítélet. Az eddigi integrációs programok nem jártak megfelelő eredménnyel. Cél: a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjának és aktív részvételének elősegítése >> a tanárképzésben bevezetett integrált képzési programmal megváltoztatni a tanárok hozzáállását a fogyatékossággal élő gyerekekhez, >> t öbb közintézmény akadálymentessé tételével. Twinning-szerződés Cél: hosszú távon a résztvevőknek be kell építeniük az újonnan megszerzett tudást a felsőoktatási tananyagba, illetve azok az általános iskolák, melyek e programnak köszönhetően váltak akadálymentessé, vállalják, hogy tanáraik 20 százalékát elküldik az integrált oktatási képzésekre, melyeket a

160

program keretében kiképzett oktatók tartanak, a program keretében kidolgozott tananyag alapján, vagyis a közvetlen cél: >> a z integrált tanagyag kidolgozása magyar szakértők szakmai hozzájárulásával, >> e tananyagra alapozva 60 órás képzési program elindítása, >> a Testnevelési Egyetem a tornatanárai, a tanárképző főiskolák tornatanárai és a metodológia tanárok számára, az oktatási intézmények garanciájával, miszerint a képzés résztvevői a 2004–2005-ös tanévben integrálják a tananyagba a megszerzett tudást. Az előcsatlakozási tanácsadó közreműködött a tananyag s a hozzá tartozó képzési kézikönyv kidolgozásában, a célcsoport oktatói számára tréningkurzusok, valamint a tanulmányi út megszervezésében, a tananyag és a képzési kézikönyv pontosításában s figyelemmel kísérte a tananyag elsajátíttatásának folyamatát. A program megvalósítását három ún. „rövid távú” szakértő is segítette.

Pályázati alap Cél: közintézmények felújításának finanszírozása azért, hogy a fogyatékossággal élő emberek számára is hozzáférhetővé váljanak, mégpedig >> a támogatás elsődleges célpontjai az általános iskolák, mivel a jövőbeli esélyegyenlőség megvalósításához ez az egyik első olyan fokozat, ahol a fogyatékosággal élő diákokat együtt kell kezelni a nem fogyatékossággal élő diákokkal. Olyan általános iskolák átalakítása volt a cél, amelyek épületében középiskola is található, vagy pályázatukat egy azonos megyében levő középiskolával együtt nyújtották be. Minél nagyobb az iskola és mi-

nél nagyobb területi lefedettséget biztosít, annál jobb esélyeket nyújt a fogyatékossággal élő diákok számára. Elsőbbség illette azokat az iskolákat, amelyek stratégiái a diákok szállítását elhelyezését is megfelelően megoldották, >> a program preferálta az oktatási épületeket, kollégiumokat és ügyintézési épületeket. A jelentkezőknek csatolniuk kellett egy leírást arról, hogy a fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozó hivatalnok intézményükben milyen tevékenységekkel foglalkozik, >> a sportlétesítmények hozzáférhetővé tétele is kulcsfontosságú, mind a fogyatékossággal élő emberek társadalomba való integrálása mind rehabilitációjuk szempontjából. A kiválasztott sporttermeknek több funkciót is be kellett tölteniük. A minimum követelmény egy kosárlabdapálya nagyságú tornaterem megléte volt. Eredmény: >> 1 3 együttműködés keretében általános- és középiskolák a fogyatékossággal élő diákok számára is hozzáférhetővé váltak, >> a nagyobb városokban 12 felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő diákok számára is megközelíthetővé vált, >> 1 6 sportlétesítmény hozzáférhetővé vált. Általános iskolák esetében a támogatás maximum és minimum értékei: 10 000–40 000 euró, amennyiben nem volt liftre szükség; illetve 60 000–90 000 euró, ha liftet is kellett építeni. A támogatás teljes összegének 10 százalékát a kedvezményezettnek kellett finanszírozni. A felsőoktatási intézmények egy épületre jutó összege 120 000 euró lehetett. A támogatás összege 40 ezer euró és 290 ezer euró között mozoghatott. A kedvezményezettnek 20 százalékkal kellett hozzájárulnia az átalakításhoz.

[20 03]

Euro Eredmény: >> a helyi igényekhez igazított tananyag kidolgozása az integrált képzéssel kapcsolatban a célcsoport számára, >> a fenti tananyaghoz képzési kézikönyv kidolgozása, >> h arminc felsőoktatási oktató kiképzése, >> a képzés résztvevői tanulmányi úton szereztek gyakorlati tapasztalatokat egy releváns tagállambeli intézményben, >> m egtörtént a tananyag és a képzési anyag értékelése, pontosítása a résztvevő tanárokkal együtt, >> a tornatanárok olyan hazai iskolákat és sportműhelyeket látogattak meg, ahová különböző fogyatékossággal élő emberek járnak, azért, hogy megismerjék a sajátos metodológiai és szakmai tudást, hogy tapasztalatot szerezzenek különböző sportágakban (pl. csörgőlabda). A metodológia tanárok fogyatékossággal élő diákokkal foglalkozó iskolákban, s olyan civil szervezeteknél jártak, amelyek a képzés mellett más jellegű szolgáltatás is nyújtanak a különböző fogyatékossággal élő embereknek.

Technikai segítségnyújtás (TA) Cél: (a komponens első része) a pályázati alap által létrehozott tenderek a PRAG-szabályoknak feleljenek meg, a pályázók segítésére, a TAO – Technikai Segítségnyújtás Hivatal által ellátott adminisztrációhoz kapcsolódó feladat ellátásával. Eredmény: >> információs pult felállítása, >> információs napok megszervezése, >> a kiválasztási, szerződéskötési eljárásokhoz tartozó adminisztráció ellátása, >> a monitoring megteremtése és >> a megvalósítás pénzügyi ellenőrzése.

161


[20 03]

Cél: (a komponens második része) a projektek megvalósításában segíteni a pályázókat. A TA fő feladata a pályázatok munka összetevőjének pályáztatása. Eredmény: >> ( második komponens) a földrajzi megoszlástól függően a TA minden régióban vagy megyében pályáztatott. A kivitelezést egy földrajzi régióban ugyanaz az építési vállalat valósította meg.

>> ( harmadik komponens) ugyanaz a mérnök felügyelte az összes építkezést. A program kedvezményezettje a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium és az Oktatási Minisztérium volt. A megvalósításban részt vett még az Oktatási Minisztérium, és az Egészségügyi Minisztérium is. A technikai segítségnyújtást a Mobilitás végezte. A program 2003 áprilisában kezdődött és 2006 novemberében fejeződött be. A Phare 4,35 millió euró támogatást biztosított a program végrehajtásához. A szerződésekben lekötött keretösszeg 85,5 százaléka került kifizetésre.

ACCESS 2003

n

[Száma: 2003/004-347-02-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 3 Támogatási keret: 3 000 000 euró] Cél: >> A Phare ACCESS támogatási programok célja volt a magyarországi civil szektor megerősítése és felkészítése az európai uniós csatlakozásra. A program kifejezetten olyan területeken megvalósított kezdeményezéseket támogatott, ahol Magyarországnak a csatlakozási felkészülési folyamatban elmaradásai vannak/voltak (pl. fogyasztóvédelem, egészségügy), illetve ahol a civil szervezetek szerepvállalása jelentősnek mondható (szociális szolgáltatások, társadalmi-gazdasági fejlesztés, emberi jogok védelme, környezetvédelem stb.). Az ACCESS-pályázatok kifejezetten előnyben részesítették a szektoron belüli és szektorközi partnerséget, valamint a nemzetközi együttműködést. Az ACCESS-program elsősorban a már nagyobb, a múltban eredményeket felmutatni tudó és világos jövőképpel rendelkező pályázókat támogatott. >> A z ACCESS-programok kimondott célja volt a civil szervezetek felkészítése a strukturális alapok fogadására. Egy 2005-ös felmérés szerint az ACCESS-ben támogatott szervezetek kb. fele sikeresen pályázott a strukturális alapokhoz, azóta ez a szám nyilván tovább emelkedett. >> A z ACCESS 2002 programmal bevezetésre került az állami társfinanszírozás: az Európai Unió és a magyar kormány pénzügyi megállapodása pontosan rögzítette az uniós és költségvetési források mértékét. Eredmény: >> A z ACCESS-programok jelentős mértékben hozzájárultak a támogatott civil szervezetek projektmenedzsment képességének fejlődéséhez, a hatékony belső pénzkezelési és adminisztrációs rendszerük kiépítéséhez. A projektek előrehaladtával csaknem valamennyi szervezet beszámolóiban jelentős minőségi javulás volt meg-

162

figyelhető. Az ACCESS-programok pályázati rendszere, beleértve a beszámolási követelményeket is, szinte teljes mértékben megegyezett a Strukturális Alapok esetében alkalmazott módszerekkel, így a Phare-programot sikeresen lebonyolító szervezetek eredményesen felkészülhettek az EU-s pályázatok lebonyolítására. >> A z ACCESS-programok további lényeges eredménye volt a civil szervezetek intézményesülésének támogatása. A pályázók elsősorban olyan komplex projektekre kaphattak támogatást, melyek megalapozták a civil szervezetek közszolgáltatások nyújtásában való részvételét, az állami és üzleti szereplőkkel való partnerségi együttműködés kialakítását. Valamennyi ACCESS-projektnek tartalmaznia kellett továbbá a szervezet belső kapacitás-növelésére irányuló komponenseket is. >> A z ACCESS-programok pályázati rendszere, beleértve a beszámolási követelményeket is, szinte teljes mértékben megegyezett a Strukturális Alapok esetében alkalmazott módszerekkel, így a Phare-programot sikeresen lebonyolító szervezetek eredményesen felkészülhettek az EU-s pályázatok lebonyolítására. >> Ö sszességében elmondható, hogy az ACCESS-programok jelentős mértékben járultak hozzá a civil szektor szolgáltató jellegének megerősödéséhez, intézményesüléséhez, és az uniós források eredményes felhasználásához. SZOLGÁLTATÁSI PROJEKT 1. Technikai segítségnyújtás (TA) Az ACCESS 2003 program technikai lebonyolításával összefüggő feladatok: >> p ályázati felhívások közzététele,

SZOLGÁLTATÁSI PROJEKT 2. Strukturális Alapokra felkészítő képzés A Phare ACCESS 2003 program során valósult meg a négy modulból álló Strukturális Alapokra felkészítő tréning civil szervezetek számára. A képzésre hét régióból összesen 369 fő jelentkezett. Az első modulon 302-en, a második modul első részén 213-an, míg a második részén 173-an vettek részt. A modulon való részvétel előfeltétele volt, hogy a szervezetek a Strukturális Alapok pályázati céljainak leginkább megfelelő projektötletet nyújtsanak be. A 2. modul lebonyolítása után a Projekt Értékelő Bizottság szakértői véleményeket is figyelembe véve döntött a beérkezett 76 pályázati adatlap befogadásáról/elutasításáról, azaz arról, hogy mely szervezetek folytathatják a képzést. A döntés eredményeképpen 54 szervezet vett részt a 3. modulon. A 4. modulon a képzők képzése valósult meg, az eredeti célkitűzésnek megfelelően 30 szervezet részvételével. GRANT PROJEKTEK Négy pályázati szakterületen (környezetvédelem, társadalmi-gazdasági fejlesztés és fogyasztóvédelem, emberi jogok) összesen 39 projekt kapott pályázati támogatást. A

makroprojektek megvalósítása EU-, valamint Phare-, SAPországok területe, (kötelezően külföldi partner bevonásával), a mikroprojekteket pedig Magyarországon kellett megvalósítani. A pályázaton elnyerhető támogatás összege pályázati projektenként: Makroprojektek: 50 000–100 000 euró Mikroprojektek: 5000–50 000 euró

Mikro- és makroprojektek >> a zon kezdeményezések támogatása, melyek a demokrácia gyakorlatának további fejlesztését és a törvényességet irányozzák elő, >> a z NGO-k, illetve társadalmi partnereik intézményi kapacitásának megerősítése minden szinten, >> a zon személyek és csoportok beépítésének, illetve részvételének támogatása, amelyek kultúrájuk, hitük, nemük, koruk, szexuális beállítottságuk vagy rokkantságuk miatt társadalmilag, gazdaságilag vagy politikailag a perifériára szorulnak, >> a pályázatokat négy szakterületen – környezetvédelem, társadalmi-gazdasági fejlesztés, fogyasztóvédelem, emberi jogok – nyújthattak be a pályázók. >> a pályázatok 2005. február 17-én kerültek meghirdetésre, >> 2 4 helyszínen került sor információs fórumra, melyek közül 18 vidéki városban került megrendezésre. A tájékoztató fórumokon több mint 700 fő vett részt mintegy 700 civil szervezet képviseletében, >> A PHARE ACCESS 2002 kiírásához képest tovább színesedett a program annyiban, hogy a már meglévő területek mellett (környezetvédelem, társadalmi-gazdasági fejlesztés, emberi jogok előmozdítása és monitoringja, tevékenységek a szociális és az egészségügyi szektorban) a fogyasztóvédelem komponens külön támogatandó célterületként szerepelt.

A magyar igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának további erősítése

[20 03]

Euro >> p ályázati tanácsadás, >> p ályázati fórumok szervezése, >> a pályázat értékelési folyamatának szervezése, >> a támogatási szerződések előkészítése, >> a kedvezményezett szervezetekkel való kapcsolattartás, >> A támogatási szerződések végrehajtásnak ellenőrzése >> k edvezményezettek időszaki és végső szakmai és pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése, >> k edvezményezettek projektjeinek helyszíni pénzügyi és szakmai monitorozása, >> k edvezményezettek Kbt. szerinti beszerzési eljárásainak előkészítése, előzetes ellenőrzése, >> k edvezményezettek részére információ napok szervezése.

n

[Száma: 2003/004-347-03-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 500 000 euró] A Csatlakozási Partnerség középtávú iránymutatásai között szerepel a bírói rendszer működésének javítása, a közösségi törvényekkel foglalkozó bírák képzésével. Az NPAA kikötése, hogy a közösségi törvényekkel foglalkozó bírák teljes képzése a csatlakozásig sikeresen lezáruljon, ennek érdekében a közösségi törvényekkel foglalkozó bírák képzésének – a 2002. július 22-i áttekintés – szerint folytatódnia kellett.

Cél: a hazai bíróságok kapacitásának megerősítése, a bírák képzési programjainak kiterjesztése az EU-törvények teljes körű alkalmazhatóságának érdekében, a következő területeken: >> a z Emberi Jogok Védelméről szóló megállapodásban részletezett problémák,

163


[20 03]

>> a bírósági etika, >> a versenykérdések, >> a z intellektuális tulajdonjogok és >> a menekültügyi fellebbezési eljárások a magyar szintén célját képezi a programnak.

Eredmény: >> s peciális képzési modul anyag kidolgozása bírák számára, >> a képzési program minőségellenőrzése, >> 3 00 bíró, 400 törvényszéki titkár és bíró gyakornok kiképzése az Emberi Jogok Védelméről szóló megállapodásban részletezett problémák, azaz a bírósági etika, a versenykérdések, az intellektuális tulajdonjogok és a menekültügyi fellebbezési eljárások területein. Szolgáltatási szerződés A bírák, törvényszéki titkárok és bíró gyakornokok képzését megvalósító, megfelelő kivitelező kiválasztása, melynek feladatait az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jelölte ki. Eredmény: >> a képzési programterv előkészítése keretében

- a bírák, törvényszéki titkárok és bíró gyakornokok számára speciális képzési modulok kerültek kidolgozásra, - a program végrehajtása során megvalósult a képzési komponens folyamatos értékelése, - kidolgozták a minőségellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat. >> k épzések kivitelezése keretében - a bírák, a törvényszéki titkárok és bíró gyakornokok teljeskörűen megismerték az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló megállapodásban részletezett problémák különböző szakterületeit (bírósági etika, versenykérdések, intellektuális tulajdonjogok, menekültügyi fellebbezési eljárások, anti-tröszt szabályozások, állami támogatások, harmadik pillér törvényei, igazságügyi együttműködés), - a képzéseket, az egyéni igényeket figyelembe véve alakították ki. A program kedvezményezettje az Országos Igazságszolgáltatási Tanács volt, s 2003 áprilisától 2006 novemberéig tartott. A programot tejes egészében Phare-támogatás finanszírozta, a keretösszegnek azonban mindössze a felét sikerült felhasználni.

A határőrség vezette illegális migráció elleni háló infrastruktúrális hátterét biztosító rendszer fejlesztése

n

[Száma: 2003/004-347-03-02 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Projektjeinek száma: 4 Támogatási keret: 3 676 500 euró] A Csatlakozási Partnerség alapján a vívmányok jogszabályokba építésén túlmenően azok, EU-normáknak megfelelő, alkalmazása is nélkülözhetetlen. A partnerség kiemeli a határigazgatás megerősítésének szükségességét, különös tekintettel az EU jövőbeli megváltozott, új külső határára. Ezzel párhuzamosan a Schengeni Akció Terv teljesítése és szervezett bűnözés elleni harc is nagy fontossággal bír. Az NPAA szerint a magyar kormány vállalta a Közösségi Vívmányok – beleértve a Schengeni vívmányok másutt Schengen Vívmányok – átvételének feladatát és azok teljesítését a csatlakozás időpontjára. A kormány vállalta a szükséges szakmai és személyi készenlét megvalósítását, az infrastruktúra fejlesztését. A 2003 óta működő CheckNet-rendszer kiépítését a magyar költségvetésből és Phare-támogatásból finanszírozták.

164

Cél: >> a z illegális bevándorlás és határokon átnyúló illegális tevékenységek elleni hatékonyabb harc, >> a Magyar Határőrség CheckNet-programjának továbbfejlesztése és >> h atékony működésének biztosítása, >> a HTTR második fázisának továbbfejlesztése, kiterjesztve azt a magyar tagságot követő, új EU-határokra, mégpedig a Nyírbátori Regionális Igazgatóság és helyi irodái az ukrán és a román határszakaszok; Kiskunhalasi Regionális Igazgatóság és helyi irodái a jugoszláv határszakasz; Pécsi Regionális Igazgatóság és helyi irodái a horvát határszakasz. Szintén érintettek a következő régiók: Szombathely Regionális Igazgatóság és helyi irodái az osztrák és a szlovén határszakaszokon; Budapest Regionális Igazgatóság és helyi irodái a szlovák határszakaszon. Ezek lesznek Magyarország belső uniós határai.

Euro Szakmai segítségnyújtás Eredmény: a határőrség telephelyeinek és tevékenységeinek >> e llenőrzése, >> a szükséges pályázati dokumentumok elkészítése.

Építési beruházás Eredmény: >> 4 8 határőrséghez tartozó telephely került átépítésre, 5 regionális igazgatóság és 43 határrendőrségi helyi iroda. A diszpécserszobák alapterülete a helyi irodák esetében átlag 25–31 m²-re, a regionális igazgatóságoknál pedig átlag 40 m²-re bővült, >> a z informatikai felszerelések biztonságához és szétválasztásához szükséges átalakítás, mely megfelelő munkakörülményeket és tűzmegelőzési intézkedéseket foglalt magában.

Felszerelés beszerzés Eredmény: 70 határőrséghez tartozó telephely felszerelése, 70 szerver- és 246 PC-megvásárlásával, ez egy szerver és 2–6 PCmunkaállomás beszerzését jelentette. Szolgáltatói tevékenységek Cél: rendszerintegrálás megvalósítása, mégpedig >> k étirányú adatkommunikáció létrehozása VPOP és a regionális igazgatóságok és a helyi irodák között, >> g yors kapcsolat biztosítása a felhasználók és a tevékenység központi tárolt adatai között, >> v édett adattárolás biztosítása a hierarchikusan magasabb szinten álló szervereken a VPOP-nál és a regionális igazgatóságoknál egyaránt.

[20 03]

Eredmény: hardverfejlesztés, rekonstrukciós munka, informatikai és telekommunikációs hálózat integrálása a következő telephelyeken: >> N yírbátori Regionális Igazgatóság és helyi irodái, >> K iskunhalasi Regionális Igazgatóság és helyi irodái, >> P écsi Regionális Igazgatóság és helyi irodái, >> S zombathely Regionális Igazgatóság és helyi irodái, >> B udapest Regionális Igazgatóság és helyi irodái.

Eredmény: a rádió, GPS és más releváns alrendszerek integrálása az informatikai és telekommunikációs rendszerekbe az első fázisban kifejlesztett informatikai rendszer és szoftvertervezet alapján. A 2003 áprilisa és 2006 novembere között végrehajtott program kedvezményezettje a Belügyminisztérium volt, a megvalósításban azonban a határőrség is részt vett. A rendelkezésre álló keret 96 százalékát lekötötték, és lényegében kifizetésre is került. A Phare több mint kétmillió euróval járult hozzá a program finanszírozásához.

A rendőrség bűnüldözési kapacitásának erősítése a szervezett bűnözés elleni küzdelem különböző területein n [Száma: 2003/004-347-03-03 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 5 544 500 euró] A Közösségi Vívmányok jogszabályokba történő beépítése mellett azok, uniós normákkal összhangban, történő hatékony alkalmazása is alapkövetelmény. A Schengeni Akció Tervet alkalmazásával hatékonyabban lehet fellépni a szervezett bűnözés különböző formáival szemben. Cél (átfogó): >> p olitikai feltétel volt a korrupcióellenes terv elfogadása, >> a pénzmosással kapcsolatos pénzügyi akcióterv ajánlásainak átvétele, >> a nemzeti kábítószerterv kidolgozásában részt vevő szervek kapacitásbeli és koordinációs megerősítése, >> a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni harc megerősítése, >> a határokon átnyúló bűnözés elleni fellépés fejlesztése az országok közötti együttműködés javításával, bilaterális nemzetközi egyezményekkel,

>> a szükséges informatikai rendszerek fejlesztése minden területen (pl. tanúk, gyanúsítottak, áldozatok stb. adatai). Cél (konkrét): a szervezett-, a pénzügyi bűnözés és a korrupció új formái ellen történő hatékony fellépés, a speciális rendőrségi egységek magasabb színvonalú feladatvégzésével és az EU-s partnereikkel való hatékonyabb együttműködéssel. Twinning Cél: A „Szervezett bűnözés elleni küzdelem” elnevezésű intézmény építési komponens járuljon hozzá a szervezett bűnözés különböző területeihez kapcsolódó rendőri tevékenység fejlesztéshez. A twinning-partner készítsen fel

165

2003 1990

[20 03]


egy új személyzeti csoportot, akik alkalmazni tudják az EUelvárásokat, gyakorlatot, a következő területeken: >> h atékony korrupcióellenes harc, >> p énzmosással kapcsolatos nyomozás, >> t anúvédelem, >> h atárokon átívelő intézkedések, >> k épzés a nemzeti és nemzetközi hatóságok közötti hatékony együttműködésről a szervezett bűnözés elleni erősebb és hatásosabb fellépés érdekében, melyben nagy segítséget nyújt az információk megfelelő áramlása is, >> s peciális határokon átívelő intézkedések megtervezése, előkészítése, igazgatása és megvalósítása, az érintett országok közötti kooperáció megalapozása, >> a határokon átívelő intézkedésekben részt vevő megfigyelői személyzet gyakorlatorientált kiképzése, >> ü gynökök és kontrolltisztek képzése stb. Árubeszerzés Eredmény: a következő területek műszaki fejlesztése >> a korrupcióellenes harcért felelős központi egység, >> a külön választott pénzügyi bűnözést nyomozóegység, >> a narkotikumokkal foglalkozó független, egységes és központosított szolgálat,

>> a törvényszéki intézet kábítószer laboratóriumai, >> Tanú Védelmi Központi Szolgálat és >> a határokon átívelő intézkedéseket támogató egység.

Szakmai segítségnyújtás Eredmény: a segítségnyújtásért felelős személy feladatát ellátva >> n yomon követte a rendőrség épületeinek és tevékenységének fejlesztését, >> e lőkészítette a szükséges pályázati dokumentumokat.

Építési beruházás: Eredmény: a központi törvényszéki laboratóriumok rekonstrukciója a budapesti székhelyen: DNS-, ujjlenyomat-, hajelemzés, központi laboratórium stb. A 2003 áprilisától 2006 novemberéig tartó program kedvezményezettje a Belügyminisztérium volt, a megvalósításában azonban az Országos Rendőr-főkapitányság is közreműködött. A rendelkezésre álló teljes keretösszeg több mint 87 százalékát kötötték le, s azt lényegében fel is használták. A Phare több mint hárommillió eurós támogatással segítette a program megvalósítását.

Rendőrségi fogdák felújítása

n

[Száma: 2003/004-347-03-04 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 1 683 600 euró] A Csatlakozási Partnerség iránymutatásai szerint a jogszabályba beépített Közösségi Vívmányok, EU-normáknak megfelelő alkalmazása kulcsfontosságú. A partnerség kiemeli a határigazgatás megerősítésének szükségességét, különös tekintettel az EU megváltozott, külső határára. Ezzel párhuzamosan a Schengeni Akció Terv teljesítése és szervezett bűnözés elleni harc is nagy fontossággal bír. Az NPAA szerint a magyar kormány vállalta a Közösségi Vívmányok – beleértve a Schengeni vívmányok – átvételét és azok teljesítését a csatlakozás időpontjára. A kormány ennek érdekében vállalta a szükséges szakmai és személyi készenlét megvalósítását és az infrastrukturális fejlesztéseket. A rendszer létrejöttét a magyar költségvetésből és Phare-támogatásból finanszírozták. Cél: a Közösségi Vívmányok hatékony átvétele az igazságügyés a belügyek területén, mely e program esetében a rendőrségi fogházak őrizetesei egészségügyi és életkörülményeinek javítását foglalja magában.

166

Twinning Light Két részben került kivitelezésre, egyenként 3 hónapos periódusokban. Eredmény: >> a z első periódusban a szakértő feltérképezte a rendőrségi fogházak általános állapotát, az egészségügyi, élet- és munkakörülményeket mind a fogva tartottak, mind az őrök szemszögéből, >> a második periódusban a szakértő megvizsgálta és összegezte a kivitelezett munkák pozitív hatásait, és listát dolgozott ki az Országos Rendőr-főkapitányság részére, mely tartalmazta a szükséges ajánlásokat és a lehetséges kiegészítő tevékenységek felsorolását egyaránt, >> a Rendőrség Közbiztonsági Igazgatósági szakemberei egy EU- tagországban szereztek helyszíni tapasztalatokat. Munkálatok Eredmény: 9 rendőrségi fogházépület felújítása

- a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság felújítása, modernizációja, - a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság elektromos rendszerének rekonstrukciója és az ablakok cseréje, - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság felújítása, modernizációja, - a gyöngyösi rendőrség helyi irodájának fogház-cella fejlesztése, - a pápai rendőrség helyi irodájának fogház-, cellafejlesztése, - a fonyódi, rendőrség helyi irodájának fogház-, cellafejlesztése, - a mátészalkai, rendőrség helyi irodájának felújítása, modernizációja.

[20 03]

Euro >> a z egészségügyi és higiéniai elvárásoknak megfelelően (szobaméret, mozgástér, fűtés stb.) javultak a fogvatartás körülményei, >> a z ablakok mérete biztosítja a megfelelő természetes fényt, >> a mesterséges világítás az elvárt normáknak megfelelően működik, >> j avultak a feltételek a fogva tartottak megfelelő fizikai és érzelmi állapotának biztosítása érdekében, >> a z életkörülmények jobban összhangba kerültek a társadalmi normákkal és az emberi méltósággal, >> a higiéniai eszközök tiszta és megfelelő állapotának biztosítása, >> a fogva tartott és ügyvédje közötti megbeszélésekhez a korábbinál több szoba áll rendelkezésre, >> m inden fogva tartott számára egy órányi szabad mozgást kell biztosítani a friss levegőn, >> m egvalósított rekonstrukciók, illetve felújítások - a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság elektromos rendszerének rekonstrukciója, - a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság víz- és csatorna rendszerének felújítása,

A 2003 áprilisától 2006 novemberéig tartó program kedvezményezettje a Belügyminisztérium volt. A megvalósításban részt vett az Országos Rendőr-főkapitányság is. A Phare-támogatás meghaladta az egy millió eurót.

Teljes felkészülés a vámügyi acquis átvételére

n

[Száma: 2003/004-347-03-05 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 1 085 000 euró] A Csatlakozási Partnerséggel összhangban Magyarországnak meg kellett erősíteni közigazgatási kapacitásait, beleértve a vámosok folyamatos képzését, valamint a vámügyi adminisztráció folyamatos komputerizálását. Ezzel lehetővé vált a digitális adatcsere az EU-val, különösen sürgős eseteknél is. Szükség volt a vám-laboratóriumok továbbfejlesztésére is. Cél: a Közösségi Vívmányok releváns részeinek teljes átvétele és a VPOP általi végrehajtása, azaz >> a magyar NCTS-rendszer teljes kifejlesztéséhez történő hozzájárulás, >> a vámmentes zónáról szóló szabályozás beiktatása, >> a z EU-normákkal megegyező alkohol- és egyéb élelmiszerekre vonatkozó vizsgálatok és osztályozás megvalósítása. Twinning Light Cél: az informatikai rendszerek közötti kezelhetőség, működés és a vámügyi szabályozás harmonizációja.

Eredmény: >> e gyhetes tanulmányút egy EU-országba, tapasztalatszerzés a következő területeken - a kockázatfelmérés tervezése és beiktatása, a rendszer fejlesztési nehézségei, veszélyei, hatékonysága, ennek alapján a magyar NCTS- rendszer saját kockázatelemzésének megtervezése, fejlesztése és alkalmazása, - beszámoló partner- és Magyarország NCTS-rendszerének összehasonlításáról. Hogy egészítették ki a fő NCTS-rendszer saját elemekkel, és hogyan iktatták be az ügyintézésbe. Milyen problémák merültek fel a rendszer fejlesztése során és milyen megoldásokat választottak a nehézségekre. >> e gyhetes szeminárium Budapesten az interaktív website-fejlesztésről az NCTS-ről (MCC – Minimum Common Code és ECN – EDI Communication Node rendszerek) jogszabályi háttér, információátadás - a honlapot a nemzeti NCTS Ügyfélszolgálat kiegészítéseként hozták létre, mely az ügyfelek számára szolgáltat információt. Az oldal jogszabályi, jogszabály-módosítási stb. jellegű információt általános eligazítást tartalmaz, - az NCTS Ügyfélszolgálat csak egyéni jellegű, specifikus problémákkal foglalkozik. Az ügyfélszolgálati portált csak felhatalmazással rendelkezők használhatják.

167


[20 03]

Vámszabályozási harmonizáció Eredmény: >> e gyhetes tanulmányút egy EU-országba, >> e gyhetes szeminárium Budapesten, a „vámmentes zónáról, vámfizetési rendelkezésekről és vámgaranciákról”.

Felszerelés beszerzés Eredmény: >> e gy IRMS felszerelés beszerzése bor- és egyéb élelmiszerek EU-szintű vizsgálatához,

>> k iegészítő-elemek beszerzése az Országos Borminősítési Intézet NMR felszereléséhez (VPOP tulajdonában), >> laboratóriumi felszerelések beszerzése, alkoholtartalmú termékek vizsgálatához. A 2003 áprilisától 2006 novemberéig tartó program kedvezményezettje a VPOP. A támogatás keretösszegét teljes egészében sikerült szerződésekkel lekötni, s a kifizetés is elérte a 98 százalékot. A Phare-támogatás 835 ezer euró volt.

Környezetvédelmi fejlesztések

n

[Száma: HU2003/004-347-04-01 | Végrehajtó intézmény: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Projektjeinek száma: 3 | Támogatási keret: 740 000 euró] Cél: stratégiai zajtérképek metodikának elkészítése (190 ezer euró értékű szolgáltatás vásárlásával). Eredmény: >> e lkészült a stratégiai zajtérképezés stratégiai metodikája, amely a helyi adottságokat is figyelembe véve biztosítja az irányelv adaptációjának feltételét is, >> j árulékos eredményként Budapest főváros egyik területére elkészült az irányelvnek megfelelő stratégiai zajtérkép. Cél: az EU 761/2001. sz. EMAS rendelet végrehajtása – 250 ezer euró értékű twinning light-szerződés megvalósításával Eredmény: az EMAS rendelet magyarországi bevezetésével kapcsolatban

168

>> e lkészült egy tagállami és egy illetékes testületi útmutató, >> a környezetvédelmi felügyelőségek és nemzeti parki igazgatóságok dolgozói megfelelő képzésben részesültek, >> k idolgozásra került az EMAS-auditorok feladatait tartalmazó kézikönyv, >> e lkészült egy mintaprojekt az EMAS szerinti regisztráció végrehajtására. Cél: a KVVM regionális intézményei szakértőinek képzése a Vízügyi Keretirányelv végrehajtására (300 ezer euró értékű szolgáltatás igénybevételével). Eredmény: >> a Vízügyi Keretirányelv végrehajtása érdekében bővült a regionális szervezetek intézményi és szakértői kapacitása, >> a z új módszerek megismertetését képzés biztosította.

Euro Programozási előkészületek az EQUAL Közösségi Kezdeményezés magyarországi megvalósításával kapcsolatban, 2004–2006

n

A Csatlakozási Partnerség „regionális politikáról és a strukturális elemek koordinációjáról” szóló részben leírja, hogy a Strukturális és Kohéziós Alapok hatékony abszorpciója érdekében biztosítani kell a minisztériumok közötti hatékony együttműködést központi és regionális szinten egyaránt. Az NPAA szerint folytatni kell a teljes körű intézményi felkészülést az Európai Strukturális Alap-szerű programok kidolgozásához és irányításához. A projekt célja összhangban van az Akció Tervben megfogalmazottakkal, mely szerint Magyarországnak ki kell alakítania azokat a struktúrákat, melyek a Strukturális és Kohéziós Alapok bevonásához létfontosságúak.

Szolgáltatási szerződés Cél: 12 hónapos szakmai segítségnyújtás keretében a kivitelező a következőket biztosítja >> s egítségnyújtás és tanácsadás az EQUAL Igazgató Hatóság felállításában, >> E QUAL Szakmai Segítségnyújtási Szervezet felállítása.

EQUAL Szakmai Segítségnyújtási Szervezet kialakításának, >> k étéves munkaprogram kidolgozása, mely az intézményi fejlesztést, az EQUAL Igazgató Hatóság-, valamint az EQUAL Szakmai Segítségnyújtási Szervezet felállítását tartalmazza, >> a jövőben alkalmazásba lépők számára képzési program kidolgozása az EQUAL Igazgató Hatóság, valamint az EQUAL Szakmai Segítségnyújtási Szervezet számára, >> a képzési terv első fázisának alkalmazása (EQUAL-lal kapcsolatos általános képzés a személyzet számára, legalább 4 fő részére gyakornoki lehetőség biztosítása a két intézménynél), >> s egítségnyújtás egy EQUAL fő stratégia kialakításában, >> E QUAL 2004–2006-os információk számára terjesztési stratégia kidolgozása, különös tekintettel a szektorok közötti együttműködésre, >> g yakorlati iránymutatások kidolgozása transznacionális együttműködések finanszírozására, valamint a tagországok pénzügyi elszámoló rendszereinek feldolgozása és értelmezése tapasztalatok Magyarországon, illetve a Cseh Köztársaságban kipróbált együttműködés alapján, >> a fent említett két intézmény informatikai rendszerigény elemzésének kidolgozása, különös tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala által működtetett monitorozó rendszerre és a HRD OP MA IT rendszer-elvárásokra, >> a már végrehajtott helyi próbaprojektek szisztematikus elemzési útmutatóinak kidolgozása az EQUAL tematikus területét szem előtt tartva, azaz a helyi potenciális partnerek adatbázisának kidolgozása.

Eredmény: >> intézményi fejlesztési stratégia kidolgozása, mely részét képezte az EQUAL Igazgató Hatóság, valamint az

A 2003. áprilisától 2006. novemberéig tartó program teljes mértékben felhasználta a rendelkezésére álló támogatási keretet, melyhez a Phare 738 ezer eurót biztosított.

Cél: a magyar közigazgatás felkészítése, az Európai Szociális Alap által finanszírozott, EQUAL Közösségi Vívmányokban történő sikeres részvételre, hogy a meglegyenek a munkakeresők egyenlő esélyei, a következők megvalósításával: >> igazgatási és monitorozó struktúra kidolgozása a magyarországi EQUAL-hoz (EQUAL Igazgató Hatóság), >> a program kivitelezési és támogatási szerkezetének kidolgozása (EQUAL Szakmai Segítségnyújtási Szervezet).

[20 03]

[Száma: 2003/004-347-05-01 | Végrehajtó intézmény: KPSZE | Támogatási keret: 959 400 euró]

169


Felkészülés az Interreg III. Közösségi Kezdeményezés megvalósítására, 2003

n

[20 03]

[Száma: 2003/004-347-05-02 | Végrehajtó intézmény: Nemzeti Területfejlesztési Ügynökség, PSZE Projektjeinek száma: 6 | Támogatási keret: 6 533 000 euró] A Csatlakozási Partnerség megállapította, hogy biztosítani kell a megfelelő partneri kapcsolatok létrejöttét központi és regionális szinten egyaránt, tekintettel a Strukturális és Kohéziós Alapok bevonásának fontosságára. Ki kell dolgozni egy szakmai előkészítést, mely megfelel a Strukturális és Kohéziós Alapok által meghatározott feltételeknek. Magyarországnak meg kell erősítenie törvényi alapjait, intézményrendszerét, a regionális politika megvalósítási kapacitását. Az intézményrendszer átalakításának célja, a Strukturális és Kohéziós Alapokat befogadó kapacitás biztosítása. A megerősödött rendszer eredményeképpen kialakítható egy olyan intézményi keret rendszer, amely képes a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozását és megvalósítását koordinálni. Nemzeti Fejlesztési Terv relevancia: fontos, hogy Magyarország részt vegyen az európai térség területi integrációjára hivatott Közösségi Kezdeményezésben. Az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv kitér az európai térséget – főleg a CADSES-t – átfogó kooperáció fontosságára. Határokon átívelő hatás: a próba projekt célja, hogy a határ régiók közötti eltérések csökkenjenek, hozzájárulva ezzel a társadalmi és gazdasági fejlődéshez.

Cél: az európai térség egyenlő területi fejlődésének elősegítése az előcsatlakozási periódus alatt, mégpedig >> a z Európai Területfejlesztési Perspektíva által megadott fejlesztési kezdeményezések támogatásával, >> a magyar közigazgatás, a közvetítők, a kedvezményezettek és a társadalom-gazdasági partnerek Interreg-programban történő részvételére történő felkészítéssel, >> a z EU-integráció támogatása a nemzetközi kooperáció különböző szintjeinek alkalmazásával. Szakmai segítségnyújtás Cél: az Interreg-program- és projektfejlesztés, a Magyarországon részben kivitelezett Interreg IIIA programok és projektek kulcs-dokumentumainak előkészítése, a programkialakítási folyamat eredményeinek elterjesztése. Eredmény: >> e x-ante értékelés az új Interreg-programok számára (2 új Interreg IIIA CIP),

170

>> p rogramkiegészítések előkészítése, illetve intézkedések bevezetése (2 Interreg IIIA CIP), >> p énzügyi menedzsment, belső kontroll és könyvvizsgálat (az összes CIP, főleg az új belső program), >> információs- és monitorozó rendszer (2 Interreg IIIA program). E projekt földrajzilag felölelte az összes lehetséges Interreg IIIA határterületet, illetve Magyarország 19 megyéjét, melyek az Interreg IIIB/C programokkal kapcsolatban állnak (19 NUTSIII régió).

Kisméretű Próba Projekt Alap a magyar–ukrán, magyar– szerb és magyar–horvát határrégiókban. Cél: azon határ menti régiókban, melyek nem részesülnek PHARE CBC- támogatásban (magyar–ukrán, horvát, szerb) külső Interreg IIIA programok kerülnek bevezetésre >> a meglévő intézmények és közigazgatási kapacitások fejlesztése a határ menti régiók gazdasági potenciáljának növelése céljából, >> a határ menti régiók perifériális karakterének csökkentése, az életszínvonal javítása, >> a z előcsatlakozási szakaszban próbaprojektek indítása, >> a próbaprojekteket összhangba lehessen hozni az ukrán, szerb és horvát nemzeti alapokkal, valamint a TACIS-sal és a CARDS-al. A próbaprojektek földrajzilag a következő területeket foglalták magukban: magyar–ukrán, magyar–szerb és magyar–horvát határrégiók. Projekt alap létrehozása (1.) Cél: Magyarország részvételének biztosítása az Interreg IIIB CADSES program transznacionális projektjeiben, annak érdekében, hogy megvalósuljon >> a z egyenlő arányú fejlődés az európai térség különböző területein, >> a z Európai Területfejlesztési Perspektíva által előirányozott regionális fejlesztési erőfeszítések csoportjának szélesítése, >> a gazdasági-társadalmi kohézió érdekében a CADSES fenntartható fejlesztési intézkedéseinek népszerűsítése,

Projekt alap létrehozása (2.) Cél: Magyarország részvétele az Interreg IIIC program régiók közötti programban, a regionális fejlesztési eszközök és szabályozás hatékonyságának megerősítésére. A regionális- és egyéb hatóságok számára egyértelművé kell tenni azt, hogy a régiókkal való együttműködés megfelelő információcserén és tapasztalatátadáson keresztül a fejlesztést és fejlődést szolgálja, a következő módszerek alkalmazásával:

>> R egionális Keret Működés: ez egy mini program, melynek alapjául a kooperáló régiók partnersége, illetve a közösen kidolgozott stratégiák szolgálnak. E módszer korlátozott számú közös cél és téma megvalósítását teszi lehetővé. >> I ndividuális régiók közötti együttműködési projektek: az együttműködés feltétele, hogy legalább három ország között kell létrejönnie, melyből legalább két ország EU-tagország kell legyen. (A határ menti régiók esetében azonban legalább három résztvevő partner szükséges, legalább két országból.) >> H álózat: hálózat- és kapcsolatépítés kialakítása, a tapasztalatok sikeres cseréje és az információk megfelelő és hatékony terjesztése érdekében.

[20 03]

Euro >> M agyarország területi integrációjának erősítése Európában, >> a magyar regionális- és egyéb intézmények bevonása az országos, regionális- és helyi hatóságok transznacionális együttműködésébe, a CADSES-terület magas szintű integrációjának népszerűsítésére, >> a magyar régiók, a közigazgatás és a kutatóintézetek felkészítése a transznacionális projektekben való részvételre. Földrajzi terület: Magyarország teljes területe.

A támogatás kedvezményezettje a Miniszterelnöki Hivatal volt, a megvalósításba azonban bekapcsolódott a Nemzeti Területfejlesztési Ügynökség is. A program finanszírozási forrásaiból 4,9 millió származott Phare-támogatásból.

Magyarország–Ukrajna Kísérleti Kisprojekt Alap (INTERREG III.)

n

[Száma: HU2003/004-347-05-02-02 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 630 000 euró] Kísérleti Kisprojekt Alap Cél: erősítse a közösségi és helyi fejlesztési tevékenységek támogatását szolgáló, a határrégióban élő emberek közötti, határon átnyúló integrációs folyamatot. A támogatás végső célja az volt, hogy a helyi és regionális hatóságok a határ menti régióban közös projekteket fejlesszenek ki és valósítsanak meg, a következő kulcsfeladatokon keresztül: >> a határ menti régióban helyi és regionális szereplők között fenntartható együttműködési hálózatok kialakítása, ösztönzése és támogatása, >> a helyi szervezetek támogatása a határ menti régió projektjeinek kifejlesztéséhez és megvalósításához szükséges képességek és kapacitások fejlesztése terén, >> k özös projektmegvalósítási struktúra kidolgozása történelmileg és kulturálisan különböző régiók egyesítésével. Fejlesztési prioritások: a) területfejlesztés, b) gazdaságfejlesztés és turizmus,

c) humánerőforrás-fejlesztés, ezen belül pedig: képzés, kulturális csereprogramok, helyi demokrácia, d) természet- és környezetvédelem. Eredmények: 19 projekt megvalósítása, melyek szépen példázták a helyi kezdeményezések hatalmas szerepét a régió fejlesztésében: >> a turisztikai szolgáltatók és potenciális befektetők segítése érdekében - termékfejlesztési program és közös marketinganyagok készültek Szatmár-Bereg és Kárpátalja összefogásával, - hagyományőrző rendezvénysorozat indult Érpatak, Nagy- és Kisbégány településeken. - határ menti logisztikai klaszter kialakításának előkészítésére került sor a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében. >> a z idegenforgalom fellendítése érdekében - elkészült egy vonzerőtérkép a határ menti régióról, - új turisztikai kínálat kialakítására került sor és - megszületett a tiszai vízi turizmus helyzetfelmérő tanulmánya.

171


[20 03]

>> m egindult a befektetés- és gazdaságfejlesztés euroregionális szintre emelése, melynek célja határon átnyúló vállalkozások generálása, a gazdasági kapcsolatfelvétel hatékonyabbá tétele volt.

Jellemző projektek: >> b efektetésösztönzés az EU keleti határán, >> k özlekedéslogisztikai fejlesztés Záhony–Csap térségében, >> u krán–magyar program helyi demokrácia fejlesztésére,

>> t ermészeti erőforrások hasznosításának vizsgálata Kárpátalján.

A Kisprojekt Alap rugalmas finanszírozási lehetőséget biztosított a kisebb méretű, helyi/regionális szükségletek alapján meghatározott és a határon átnyúló hatással rendelkező projektek támogatásához. A Kisprojekt Alap pályázati kiírására olyan pályázatokat vártak, amelyek esetén a projekt megvalósítási ideje nem haladta meg az egy évet, az igényelt támogatás pedig nem több, mint 50 ezer euró.

Magyarország–Horvátország Kísérleti Kisprojekt Alap

n

[Száma: HU2003/004-347-05-02-03 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 631 667 euró] A 2003. évi magyar–horvát Interreg Phare-program a 2002. évihez hasonlóan kísérleti kisprojekt alap formájában nyújtott támogatást a régióban működő pályázóknak azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az érintett határtérség nonprofit szervezetei határon átnyúló kapcsolatainak megteremtéséhez és megerősödéséhez, ugyanakkor felkészítse a pályázói közösséget az Interreg IIIA Szomszédsági Programok által nyújtott pályázati lehetőségekre, és hogy segítse az európai uniós források elnyerésére irányuló pályázási technikák és főként a sikeres projekt-megvalósítás módszereinek elsajátítását. Kísérleti Kisprojekt Alap Cél: >> a kisléptékű, „emberek közötti”, humán jellegű, határon átnyúló természetű helyi közösségi fejlesztések támogatása, >> a határ menti régióban a helyi és regionális szereplők fenntartható együttműködési hálózatai kialakításának ösztönzése és támogatása, >> e gy közös projektmegvalósítási struktúra kidolgozása a történelmileg és kulturálisan részben hasonló, részben azonban különböző régiók egyesítésével, >> j övőbeni közös projektek kidolgozása és a szervezetek közötti együttműködés fejlesztése. Fejlesztési prioritások: a) területfejlesztés és területrendezés, b) gazdaságfejlesztés és turizmus,

172

c) emberi erőforrás-fejlesztés, ezen belül pedig: képzés, kulturális csereprogramok, helyi demokrácia és d) természet- és környezetvédelem. Eredmény: a 17 nyertes pályázat keretében >> m egvalósult a régió ipari, mezőgazdasági szektorában létező kihasználatlan gazdasági lehetőségek feltérképezése, >> f eltárták a horvát–magyar határ menti együttműködés lehetőségeit, >> a z idegenforgalom terén megkezdődött a határrégió turisztikai programjainak összehangolása, >> k ulturális csereprogramok indultak, >> e lkezdődött a két terület jellegzetes vásárainak közös marketingeszközökkel támogatott népszerűsítése, továbbá >> a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása és integrációja elősegítése érdekében magatartási zavarokkal küzdő gyermekek foglalkozatását elősegítő projektet támogatott a program. Jelentősebb projektek: >> a Pécsi Vásár és az Eszéki vásár közös marketing- és PR-tevékenységének kialakítása, >> k özös programok a Mura mentén, >> i ntegrált gazdaságfejlesztés a „Muránia régióban”, >> „ Adj esélyt a legjobb gyakorlatnak”.

Euro Magyarország–Szerbia Kísérleti Kisprojekt Alap (INTERREG III.)

n

Az első európai uniós támogatási program a Magyarország–Szerbia és Montenegró határszakaszon a Phare határon átnyúló együttműködésnek az ország teljes határszakaszára való kiterjesztésével kezdődhetett meg 2003-ban. A „Felkészülés az Interreg III. Közösségi Kezdeményezés végrehajtására” program keretében Kísérleti Kisprojekt Alap indult a határon átnyúló együttműködések támogatására. Kísérleti Kisprojekt Alap Cél: a helyi szereplők együttműködésének ösztönzése, a jószomszédi viszony erősítése a határ menti régióban, a következő kulcsfeladatok megvalósításával: >> a határ menti régióban helyi és regionális szereplők között fenntartható együttműködési hálózatok kialakításának ösztönzése és támogatása, >> a helyi szervezetek támogatása a határ menti régió projektjeinek kifejlesztéséhez és megvalósításához szükséges képességek és kapacitások fejlesztése terén.

A fejlesztés főbb területei: a) területfejlesztés és -rendezés, b) gazdaságfejlesztés és együttműködés, turizmus, c) humánerőforrás-fejlesztés, kulturális együttműködés, helyi demokrácia, d) természet- és környezetvédelem. Eredmény: a beérkezett 47 pályázat közül 16 kapott támogatást és kezdte el a megvalósítást 2005 elején. Ebből hét a gaz-

daság-, illetve turizmus-, hat a humánerőforrás-fejlesztés, kettő a területfejlesztés és -rendezés céljaira, egy pedig a természet- és környezetvédelem fejlesztésére irányult, mégpedig >> a z üzleti kapcsolatok fejlesztése a határrégióban - a határ menti élelmiszeripari kisvállalkozások kooperációjának elősegítésével, - üzleti adatbázis, e-piactér kialakításával, - gazdaságfejlesztési programok készítésével. >> a határtérségben élő népesség hagyományainak megőrzése érdekében - kulturális rendezvényeket és nyári táborokat szerveztek, - testvérvárosi kapcsolatokat építettek ki. >> a környezetvédelem területén - az ivóvízminőség javításáról tanulmány készült és - tapasztalatcserére került sor.

[20 03]

[Száma: HU2003/004-347-05-02-4 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Támogatási keret: 600 000 euró]

Jellemző projektek: >> h atár menti üzleti kapcsolatfejlesztés kamarai támogatással, >> h atáron átnyúló Duna menti kerékpárút tervezése, >> a kció a helyi termékek értéknöveléséért. Az alap olyan kisebb léptékű, helyi fejlesztési tevékenységek támogatását tette lehetővé, amelyeknek valamilyen határon átívelő hatásuk volt, összesen 600 ezer euró támogatási keretet biztosítva. A tevékenységeknek a magyar–szerb bilaterális határtérségen belül kellett megvalósulniuk, nevezetesen Csongrád és Bács-Kiskun megyék területén, illetve a Vajdaságban. Az egyes projektekhez elnyerhető támogatás maximális értéke 50 000 euró volt.

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

n

[Száma: HU2003/004-347.05.03 (folytatás), HU2002/000-305.01.04 | Végrehajtó intézmény: ESZA Kht. Komponenseinek száma: 2 | Támogatási keret: 18 000 000 euró] Lásd a HU2002/000-305.01.04 számú programnál.

173


Információs technológia az általános iskolákban

n

[Száma: HU2003/004-347-05-04 (folytatás), HU2002/000-315-01 | Végrehajtó intézmény: ESZA Kht. Projektjeinek száma: 2 | Támogatási keret: 27 321 490 euró]

[20 03]

Lásd a HU2002/000-315-01 számú programnál

Magyarország–Szlovénia Phare CBC-program

n

[Száma: 2003/004-561 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: támogatási konstrukció, Kisprojekt Alap | Támogatási keret: 2 000 000 euró] Támogatási konstrukció Cél: a határ menti régió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása a következő két komponens megvalósításával a munkanélküliek foglalkoztatásának növelése, fenntartható partnerkapcsolatok kialakítása a munkaerőpiacon a határ mindkét oldalán, mégpedig >> a munkanélküliek munkaerőpiaci reintegrációjának elősegítésével (speciális képzési és foglalkoztatási programok kidolgozásával) és >> a munkanélküliek foglalkoztatásának emelésével, illetve >> a partnerségi kapcsolatépítő-programok, térségi foglalkoztatási paktumok megvalósításával, • közös változás-előrejelző rendszerek kifejlesztésével. Eredmény: 13 projekt valósult meg, melyek közül a jelentősebbek: >> H azatérés! Fiatalok foglalkoztatása a zalaszentgróti térségben,

174

>> R oma szociális és munkaerőpiaci hálózat, >> M esterképző, hagyományőrző foglalkoztatási program, >> K eszthely–Hévíz kistérségi foglalkoztatási paktum létrehozása és határ menti tapasztalatcsere, >> K istérségi Fejlesztési Ügynökség létesítése Lentiben. Mindkét komponensre kizárólag nonprofit szervezetek pályázhattak, Vas és Zala megyei központtal vagy képviselettel. A pályázat feltétele volt továbbá legalább egy határon túli szervezet partnerként való bevonása a projektbe. Az elnyerhető támogatás mértéke minimum 70 000 euró, maximum 300 000 euró volt, vagyis döntően nagyobb volumenű, hosszabb megvalósítási idejű projektekkel lehetett pályázni, összesen 1,6 millió euró Phare-támogatásért. Kisprojekt Alap Cél: a közösségi és helyi fejlesztések támogatása, a határrégióban élők közötti, határon átnyúló integrációs folyamat erősítése, szolgáltatások, képzések, konferenciák, kulturális események szervezésével, eszközbeszerzéssel.

Euro >> a megújuló energiák hasznosítását település szinten vizsgáló tanulmány készítése.

Jellemző projektek: >> n épi építészeti hagyományok feltárása, megőrzése, >> s zlovén–magyar határ menti „Mesterek könyve”, >> b orturisztikai esélyteremtés a határ mentén, >> h agyományőrző tábor hátrányos helyzetű gyermekek számára.

A Kisprojekt Alap kisebb léptékű fejlesztések ösztönzésére alkalmas, egyszerűsített pályáztatási rendszerben, 5 ezer és 50 ezer euró közötti támogatást nyújtva.


[20 03]

Eredmény: 13 projekt valósult meg a következő területeken: >> a gazdasági kapcsolatok élénkítése érdekében közútépítési tervek és helybiztosítási lehetőségek feltárása, >> a turisztika területén vízitúra-útvonalak kialakítása, történelmi emlékhelyek és borturizmus fejlesztése, >> k ulturális és nemzetiségi kapcsolatok ápolása, az iskolák közötti együttműködés, a határ két oldalán élők kulturális azonosságtudatának és identitásának erősítése, a hagyományok és a népi építészeti emlékek megőrzése, >> a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózásának és integrációjának erősítése,

n

[Száma: 2003/004-575 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: 2 támogatási konstrukció Kisprojekt Alap | Támogatási keret: 10 000 000 euró, ebből Kisprojekt Alap: 1 300 000 euró] Támogatási konstrukciók Cél: a határon átnyúló együttműködés fejlesztése, intenzitásának növelése, a határrégió versenyképességének erősítése, a határtérség felkészítése az európai uniós csatlakozás kihívásaira a közlekedési infrastruktúra-, és turizmus hálózatok fejlesztésével. A határon átnyúló közlekedési infrastruktúra hálózatok Cél: az elérhetőség javítása a következő fejlesztéseken keresztül: >> t anulmányok, tervek és egyéb szolgáltatások (tanulmányok, közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások és beszerzések), >> k özlekedési infrastruktúrafejlesztési beruházások (útépítési, felújítási beruházások, közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó építési beruházások) keretében. Eredmény: a 14 nyertes pályázó 7,89 millió euró támogatásban részesült, amelyből a Phare-támogatás közel 6 millió eurót tett ki. >> a projektek fele későbbi fejlesztéseket megalapozó terveket tartalmazott, pl.: - kerékpárút-tervek, - közlekedésfejlesztési tervek, - útfejlesztési tervdokumentációk. >> a másik fele pedig, lényegesen nagyobb költségvetéssel építési beruházásokat támogatott, pl.: - kerékpárút,

- összekötő út- és - határátkelési infrastruktúrafejlesztés. Olyan szervezetek pályázhattak, amelyek a meghatározott határterületen – Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék – belüli központtal vagy képviselettel rendelkeznek. A pályázat további feltétele volt legalább egy határon túli szervezet partnerként való bevonása a projektbe. A határon átnyúló turizmusfejlesztési hálózatok Cél: >> a határon átnyúló turisztikai kínálat részeként turisztikai termékek – vonzerő, kapcsolódó létesítmények és szálláslehetőség, szolgáltatások – fejlesztésének támogatása, >> t ermészeti és kulturális értékeken alapuló turisztikai attrakciók, kapcsolódó létesítmények, információs irodák és szállás kialakítása és fejlesztése. Eredmény: a 19 nyertes pályázatból 4 irányult a kerékpáros turizmus fejlesztésére, kerékpáros fesztivál, szálláshely, kölcsönző és kerékpáros centrum is szerepelt. Jellemző projektek: >> P inka menti határátkelési infrastruktúrák fejlesztése, >> a 8507. sz. összekötőút II. és IV. szakasz felújítása Jánossomorja és az országhatár között, >> a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület által széles körű határ menti partnerséggel megvalósított győri folyami információs regionális

175


[20 03]

tesztrendszer (http://gyoris.rsoe.hu/), >> S zentgotthárd–Mogersdorf összekötőút, >> H anyistók Kerékpáros Centrum a Hanság szívében, Kapuvár, >> „ Alpesi borház és horgászturisztikai információs központ”, Vaskeresztes.

A pályázók között közel 3 millió euró Phare-támogatást biztosított az Európai Unió, amelyhez 1 millió euró nemzeti társfinanszírozás járult. Kisprojekt Alap Cél: a határon átnyúló együttműködések megerősítése és újabb együttműködési kapcsolatok létrehozása, kisléptékű, helyi, határon átnyúló jellegű fejlesztési tevékenységeket támogatásával a határ menti térség helyi szereplőinek bevonásával, mégpedig a következő területek fejlesztésével: >> r egionális tervezés és fejlesztés, >> g azdaságfejlesztés és együttműködés, turizmus,

>> h umánerőforrás-fejlesztés (képzés, kulturális csereprogramok, helyi demokrácia).

(távlati cél): a helyi és regionális szervezetek azon képességének javítása volt, hogy a határ menti régióban közös projekteket fejlesszenek ki és valósítsanak meg.

Eredmény: 37 projektet valósult meg, többségük a turizmus fejlesztésére és kulturális csereprogramok indítására irányult, több, zenéhez kapcsolódó projekt, pl.: >> b orturisztikai fejlesztés – Csepreg, >> a lovas turizmus fellendítése – Nagycenk, Keszthely, >> f esztivál szervezése – Rábaköz, >> „ Határtalan zenekarok”, >> „ A zene nem ismer határokat”. Az alap keretében felhasználható keretösszeg 1,3 millió euró volt, amelyből 1 millió euró a Phare-programból és 333 ezer euró nemzeti társfinanszírozásból került biztosításra.


n

[Száma: 2003/004-628 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: támogatási konstrukció Kisprojekt Alap | Támogatási keret: 2 000 000 euró] Támogatási konstrukció Cél: a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztése, intenzitásának növelésével a határrégió gazdasági potenciáljának, innovációs készségének és emberi erőforrásainak erősítése, a következő két komponens megvalósításával >> t anulmányutak, üzleti szolgáltatások, szakképzés (építési tervek, üzleti tervek, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése; közös kutatásfejlesztési projektek kidolgozása és megvalósítása a határ menti régió adottságaihoz szorosan kapcsolódó témákban; képzés szervezése, jogi, gazdasági tanácsadás, szakértői segítségnyújtás), >> b eruházási tevékenységek (olyan épületek felújítása, építése, amelyek technológiai inkubációs tevékenységeknek adnak helyet, illetve ehhez kapcsolódó eszközbeszerzés). Eredmény: 18 pályázat valósult meg. A fejlesztések kétharmada az észak-magyarországi régióban, három a közép-dunántúli régióban, kettő Nyugat–Dunántúlon és egy pedig KözépMagyarországon valósult meg, pl.: >> információs és tanácsadó irodával bővült a salgótarjáni inkubátorház,

176

>> v állalkozói központot hoztak létre Bátonyterenyén, >> k omplex vállalkozásélénkítő program indult az AlsóIpoly mente határon átnyúló térségére s >> t ovábbi regionális vállalkozói együttműködések jöttek létre. E pályázók összesen 2,36 millió euró támogatáshoz jutottak, amelyből 1,77 millió eurót biztosított az Európai Unió Phare-forrása. A programban kizárólag olyan nonprofit szervezetek pályázhattak, amelyek Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest (Pilisvörösvár, Szentendre, Szob, Vác kistérségek), Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéken belüli központtal vagy képviselettel rendelkeznek. Kisprojekt Alap Cél: a következő területek fejlesztése: >> r egionális tervezés és fejlesztés, >> a helyi gazdaság fejlesztése, turizmus, >> h umánerőforrás-fejlesztés – képzés, kulturális csereprogramok, helyi demokrácia fejlesztése, >> k örnyezet- és természetvédelem.

Euro >> h elyi termékek felmérése és ismertségük javítása az alsó-Ipoly mentén, >> a nógrádi geo-park koncepciójának kidolgozása.

Az egyszerűsített pályáztatási rendszerben 5 ezer és 50 ezer euró közötti támogatáshoz kizárólag nonprofit szervezetek juthattak, összesen 180 ezer euró értékben.

Külső határok menti kezdeményezés

n

[20 03]

Eredmény: öt projekt valósult meg, ebből négy az Észak-magyarországi Régióban, egy pedig Közép-Magyarországon, így pl.: >> h atárokon átnyúló művészeti találkozó és kulturális fesztiválsorozat, >> k ulturális csereprogram keretében magyar és szlovák szakközépiskolás diákok ismerkedtek egymás szokásaival, hagyományaival,

[Száma: 2003/005-004 | Végrehajtó intézmény: VÁTI Kht. | Projektjeinek száma: 3 Támogatási keret: 5 600 000 euró] A 4. számú út rekonstrukciója Fényeslitke és Tiszabezdéd között

Miroslav-Krleza Horvát–Magyar Oktatási Központ komplex fejlesztési projekt

Cél: a következő logisztikai szempontból kiemelt területek megközelítését megkönnyíteni: >> Z áhony–Csap határátkelőhely, >> T uzséri Ipari Park, >> L ogisztikai, Kereskedelmi és Üzleti Központ.

Cél: a horvát és magyar nemzetiségi identitástudat fenntartása, erősítése, a közös európai létre való felkészülés oktatási feltételeinek a biztosítása, a „Miroslav Krleža” Horvát–Magyar Oktatási Központ létrehozásával, a kedvezményezett, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló meglévő horvát iskola bővítésével.

Eredmény: a 4. számú főút záhonyi határátkelőhely felé vezető szakaszán, Fényeslitke és Tiszabezdéd települések közötti 13,18 km hosszú útszakasz felújítása. (A teljes kiviteli szerződés értéke 3 345 000 euró volt, amelyből a Phare- támogatás 2 millió eurót fedezett. Az utat 2004 novemberében adták át.) Az 58. számú út Harkányt elkerülő szakaszának megépítése Cél: a fürdőváros környezeti és zajszennyezettségének csökkentése, a forgalom (többek között a nemzetközi teherforgalom) zavarmentes lebonyolítása a település közigazgatási területén és annak körzetében. Eredmény: megépült az 58. számú út Harkányt elkerülő szakasza, amely a Drávaszabolcs−Donji Miholjac határátkelő forgalmát vezeti rá a város után az 58-as főútra. A beruházás keretében megépítésre került a 3,64 km hosszú elkerülő útszakasz, 3 körforgalom, illetve egy négysávos jelzőlámpás közlekedési csomópont is. A projekt megvalósítására 2 millió euró Phare- támogatást biztosított az Európai Unió.

Eredmény: a „Miroslav Krleža” Horvát–Magyar Oktatási Központ megvalósulása (a projekt teljes költségvetése meghaladta a 2 millió eurót, amelyből a Phare- támogatás értéke közel 1,6 millió euró volt) a következő projektelemeken keresztül >> „ Egy közösség – sok identitás az új Európa fejlődésében” horvát–magyar twinning-programok a horvát és magyar nemzetiségi középiskolásoknak, egyetemistáknak és oktatóiknak az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó társadalmi ismeretek, gondolkodási normák, alapelvek elsajátítása céljából tananyagfejlesztések és pilot tréningek segítségével, >> h orvát nemzetiségű nevelők országos továbbképzési centrumának kialakítása. Horvát és magyar nemzetiségű tanárok EU-orientált képzése, horvát–magyar–angol nyelvű EU-s szakkifejezésgyűjtemény létrehozása, EUismereteket biztosító korszerű oktatási segédanyagok kifejlesztése horvát és magyar nyelven multimédiás formátumban az oktatók, nevelők számára, >> a kétnyelvű horvát–magyar általános és középiskolai képzés infrastrukturális és eszközhátterének fejlesztése, tanteremfejlesztéssel és bővítéssel az intézmény székhelyén, továbbá eszközfelszereléssel,

177

2003 1990

[20 03]


>> o ktatási rendezvényszervezési, kulturális, kiállítási, művészeti célú aula kialakítása 250 fő részére, >> a z általános- és középiskolai oktatásban, a twinningprogramokban és a horvát nemzetiségű nevelők továbbképzésében részt vevők számára évi teljes kapacitáskihasználással működtethető korszerű, 80 férőhelyes diákotthon kialakítása és berendezésének biztosítása a „Miroslav Krleža” Horvát–Magyar Oktatási Központ székhelyén. Az új oktatási központ kialakításának első lépéseként 2005 augusztusban adták át az iskola új szárnyát: az aulát és a kétemeletes kollégiumot.

A második szakaszban valósult meg a konyha rekonstrukciója, amely magában foglalta a konyha, az étterem, az előcsarnok felújítását, valamint a fűtés rekonstrukcióját, modern konyhaeszközök megvásárlását. Ennek ünnepélyes átadása 2006 márciusában volt. A projekt utolsó fázisa az oktatási épület rekonstrukciója volt (a meglévő régi iskolaépület külső felújítása, a tetőszigetelés rekonstrukciója, homlokzatfelújítás, külső nyílászárók cseréje, korszerűsítése, teljes vizesblokkfelújítás, akadály-mentesítés), amelynek ünnepélyes átadása 2006. szeptember 3-án volt.

Intézményfejlesztési Phare-programok

n

[Száma: HU9808-01 program és a RPP2 folytatása | Végrehajtó intézmény: KPSZE | (Al)programok száma: 3 Támogatási keret: 7 000 000 euró] A Strukturális Alapok felhasználására történő felkészítéshez kapcsolódóan három felkészítő programra került sor Phare-forrásból. A programok lebonyolító szervezet a CFCU volt, a VÁTI Kht. kedvezményezettként vett részt a megvalósításban. Az első fent említett program a Különleges felkészítő program a Strukturális Alapokra (röviden SPP). Az SPP Cél: a különböző területfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó országos és regionális szintű szervezetek felkészítése az előcsatlakozási pénzügyi eszközök kezelésére, a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap működésének irányítására, a következő alprogramokkal. Twinning-program Cél: a magyar közigazgatás területfejlesztéshez kapcsolódó szervezeteit felkészítő, európai uniós köztisztviselőknek a Strukturális és Kohéziós Alapok működtetéséhez, illetve programkészítéshez kapcsolódó szakértelmét hasznosító hosszú távú, összehangolt szakmai tanácsadás Eredmény: >> k iválasztásra került egy szakértői konzorcium, amely hosszú- és rövid távú szakmai segítséget nyújtott több magyar minisztériumban. A szakértői konzorciumot a francia DATAR (közvetlenül a miniszterelnök alá tartozó francia nemzeti területfejlesztési ügynökség) vezette,

178

>> a közös munka során átadott ismeretek, tapasztalatok mellett, tematikus anyagok készítése (pl. a partnerségről, mint EU-elvről, a végrehajtó és kifizető ügynökségek szerepéről), szemináriumok (pl. monitoringról), >> a z EU területfejlesztési gyakorlatának megismertetését szolgáló tanulmányutak (pl. felelősségmegosztás a központi szint és a régiók között), >> k ét rövid távú szakértő speciális témák (végrehajtó ügynökség illetve regionális intézményrendszer) részletesebb kidolgozásában vett részt. A twinning keretében a tagállamokból olyan köztisztviselők érkeznek a csatlakozni kívánó, jelölt országba, akik napi munkájuk során használják az Európai Unió jogszabályait, ezért közvetlen tapasztalatokat adhatnak át a partner jelölt ország munkatársai számára, és ily módon felkészítik őket, illetve szervezeteiket e jogszabályok, eljárásrendek gyakorlati alkalmazására a hazai körülmények között. A 7 millió eurós keretösszegből 2,6 millió euró támogatással valósult meg a twinning-program. 2,4 millió eurót fordított a program rövid távú szakértői tanácsadásra, képzésekre, munkaértekezletek és tanulmányutak szervezésére. Non-twinning (twining–en, azaz ikerintézményi kapcsolaton kívüli) Eredmény: e szakmai segítségnyújtási programkomponenst a holland NEI vezette konzorcium, az ír FTI, FAS International és Shannon Development Agencyvel együttműködve, a twinning projekt tevékenységeit megvalósító rövid távú szakmai segítségnyújtással, valamint képzések és szemináriumok

Euro Intézményfejlesztési program Cél: >> a regionális szintű területfejlesztési intézményrendszer felkészítése, >> a regionális fejlesztési programok hatékony megvalósítására, >> a csatlakozás után elérhető Strukturális Alapok működtetése, a Strukturális Alapok eredményes felhasználásának elősegítése érdekében, >> a kormányzati és a regionális szint közötti koordináció fejlesztésére, mégpedig intézményfejlesztésen keresztül. Eredmény: elsősorban, a regionális fejlesztési ügynökségek regionális fejlesztési programot tervező és megvalósító szervezetek és munkatársai, felkészültek >> a Strukturális Alapok szabályrendszerének megfelelő, átlátható eljárásrend kialakítására és működtetésére, >> a teljes programciklus (regionális szintű problémák azonosítása, >> a stratégia- és programkészítéssel kapcsolatos a problémák megoldására, >> a program megvalósítás/társfinanszírozás, monitoringés értékelés feladatainak ellátására. A regionális felkészítő program megvalósításához a Phare-program hosszú távú szakértőket biztosított elsősorban a Phare 2000 program célrégiói (Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) számára twinning formában. Az olasz szakértői csapatból három előcsatlakozási tanácsadó a régiókban tevékenykedett, egy szakértő koordinatív feladatokat látott el Budapesten. A 2000. évi Phare-program intézményfejlesztési projektjei keretében került sor a következő, a HU 0008-01 Regionális Felkészítő Programra (röviden RPP) 2001 és 2003 tavasza között. A Regionális Felkészítő Program teljes Phare költségvetése 4 millió euró volt.

Intézményi felkészülés

Cél: az intézményi struktúrák megerősítése, az EU Strukturális és Kohéziós Alapjainak hatékony kezelése, a csatlakozást követően, a következő elemek megvalósításával >> a programozás folytatása, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése, a szervezetfejlesztés keretében a Strukturális Alapokból támogatható operatív programok végrehajtó hatóságainak, valamint a program monitoring bizottságainak kialakítása, >> a z ISPA, mint a jövőbeli Kohéziós Alap megvalósító ügynökségeinek szervezetfejlesztése, >> a közpénzek felhasználásának pénzügyi menedzsmentje és ellenőrzési rendszereinek, valamint belső ellenőrzési rendszerének kialakítása.

[20 03]

szervezésével. A szakértői munka 2000 júliusában indult és 2001 novemberében zárult. a következő 3 projekt valósult meg: >> M iskolc-Tapolca fürdőfejlesztése, >> Z alakaros térségfejlesztési programja, >> S algótarján–Bátonyterenye vállalkozási övezet, inkubátorház. 2 millió euró és a magyar társfinanszírozás kísérleti jellegű, integrált, területfejlesztési projekteket támogatott. A keret a beérkezett 18 projektjavaslatból mindössze három támogatását tudta finanszírozni.

Eredmény: a 18 hónapos megbízatás alatt az előcsatlakozási tanácsadó a program végrehajtó hatóságánál dolgozott, elősegítve >> a területfejlesztési Phare-programok folytatását jelentő Regionális Fejlesztés Operatív Program intézményi, programozási és magvalósítási feltételrendszerének kialakítását, >> a végrehajtó hatóság, a VÁTI és az Operatív Program előkészítésében és megvalósításában résztvevő regionális szervek és partnerek feladatainak meghatározását, >> a program megvalósításához és a monitoringhoz szükséges struktúrák és kapacitások fejlesztéséhez kapcsolódó egyeztetéseket, szakértői műhelymunkákat. A 2001-es program forrásai finanszírozták a Strukturális Alapok működtetésére való intézményi felkészülés befejező, programját (SPP 2) a HU 0105-01 folytatásaként. E program is, a korábbiakhoz hasonlóan, twinning formájában valósult meg. A három program együttes eredménye: >> a magyar államigazgatás résztvevői megismerhették az európai uniós gyakorlatot, >> e gyütt dolgozhattak olyan uniós munkatársakkal, akik nagy gyakorlatra tettek szert az elmúlt években az európai uniós támogatások felhasználásában és menedzselésében, >> e lkészültek azok a kulcsdokumentumok, amelyek a Strukturális Alapok forrásaihoz szükségesek, >> k örvonalazódott az intézményi struktúra és létrehozásának feltételei.

179

Euro Projektlista H

HU0002-01 . ................................ 97 HU0004-01 . ................................ 99 HU0004-02 . ..............................100 HU0005-01 . ..............................100 HU0007-01 . ..............................102 HU0007-02 . ..............................102 HU0008-01 . ..............................103 HU0008-02 . ..............................104 HU0008-04 . ..............................106 HU0008-05 . ..............................107 HU0008-06 . ..............................108 HU0008-3 ..................................105 HU0009 ......................................109 HU0012 ......................................110 HU0014 ......................................108 HU0015 ......................................111 HU0016 ......................................112 HU0101-01 . ..............................115 HU0101-02 . ..............................116 HU0102-01 . ..............................117 HU0102-02 . ..............................118 HU0102-03 . ..............................119 HU0102-05 . ..............................121 HU0102-06 . ..............................121 HU0102-07 . ..............................122 HU0103-01 . ..............................123 HU0103-02 . ..............................124 HU0103-03 . ..............................125 HU0104-02 . ..............................126 HU0104-03 . ..............................126 HU0105-01 . ..............................127 HU0105-02 . ..............................130 HU0105-03 . ..............................131 HU 0105-04 . .............................131 HU 0105-05 . .............................132 HU 0105-06 . .............................133 HU 0105-07 . .............................134 HU 0105-08 . .............................135 HU 0105-09 . .............................136 HU 0105-10 . .............................136 HU 0105-11 . .............................137 HU 0107 .....................................139 HU 0108 .....................................140 HU 0109 .....................................141

HU 0110 .....................................142 HU0111-01 . ..............................143 HU0111-02 . ..............................144 HU9601 ........................................ 55 HU9602 ........................................ 55 HU9603 ........................................ 56 HU9604 ........................................ 56 HU9605 ........................................ 56 HU9606 ........................................ 57 HU9607 ........................................ 60 HU9610 ........................................ 60 HU9701 ........................................ 65 HU9702 ........................................ 66 HU9703 ........................................ 67 HU9704 ........................................ 68 HU9705 ........................................ 68 HU9705-04 . ................................ 71 HU9706 ........................................ 72 HU 9708 ....................................... 72 HU 9709 ....................................... 72 HU 9710 ....................................... 73 HU9801 ........................................ 75 HU9803-01 . ................................ 76 HU9803-02 . ................................ 76 HU9803-03 . ................................ 77 HU9804-01 . ................................ 77 HU9805-01 . ................................ 78 HU9805-02 . ................................ 79 HU9806-01 . ................................ 80 HU9806-02 . ................................ 80 HU9806-03 . ................................ 81 HU9806-04 . ................................ 81 HU9806-05 . ................................ 82 HU9807 ........................................ 82 HU9809-01 . ................................ 83 HU9810-01 . ................................ 84 HU9904-01 . ................................ 86 HU9905-01 . ................................ 87 HU9907-01 . ................................ 89 HU9909-03 . ................................ 90 HU9910-01 . ................................ 91 HU9911-01 . ................................ 92 HU9911-02 . ................................ 92 HU9912-01 . ................................ 93 HU 9913 ....................................... 93 HU 9914 ....................................... 95 HU 9916 ....................................... 95 HU9917-01 . ................................ 96 HU9918-01 . ................................ 96

HU99TE ........................................ 85

Z

ZZ9621 .................................. 62, 63 ZZ9622 ......................................... 63

[ ta r ta l om j eg y z é k ]

[2001]

181

Nagy Phare könyv Másfél évtizede az EU-val

Recommend Documents