ÖN K O R K É P. Megérett az idő arra, Beszélgetés az önkormányzati. és területfejlesztési miniszterrel. Az elátkozott Combinók. Vasút vagy autóbusz

• tizenhatodik évfolyam, 1 5 1 . s z á m

7–8. szám

2006

ÖN KOR KÉP

ÖN K O R M Á N Y Z A T I FOLYÓIRAT Ára: 1014 Ft

Beszélgetés az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel

3. oldal

Az elátkozott Combinók

7. oldal

Vasút vagy autóbusz

15. oldal

„A bölcsek köve nincs nálunk…” 18. oldal

Megérett az idő arra, hogy választott regionális önkormányzatok legyenek…

Sínen vagyunk?

A Közigazgatási Kalendárium 2007 társ a munkában

� ��

��

��

Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a kalendáriumot tartalmilag és formailag is folyamatosan megújítottuk. Önálló fejezetben foglalkozunk az EU intézményrendszerével, és ismertetjük a magyar EU-képviselők névsorát, az intézményekben elfoglalt helyüket, tisztségüket és elérhetőségüket. Formailag pedig sikerült egy olyan újszerű agendát létrehozni, amely ötvözi a napi és heti előjegyzési naptár előnyeit. Ezért figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak. Mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik az ilyen irányú tájékozottságot. A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2007 fejezetei:  Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze  Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (regionális és kistérségi bontásban)  Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai  Határidőnapló  Mellékletek: öröknaptár, 2007-es összesített naptár, havi előjegyzés, Európa, és Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. FORMÁTUM Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 gr-os fehér ofszet, nyomás: kék-szürke, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. (50 példány feletti rendelés esetén lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját elhelyezni) Várható megjelenés: 2006. december 6. Bővebb információ: www.onkorkep.hu; www.onkornet.hu; 06 30 9615 573

Ha augusztus 20-áig megrendeli, tavalyi áron jut hozzá (2750 Ft+áfa+posta- és a csomagolási költség) a Közigazgatási Kalendáriumhoz. Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó, 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Megrendelhető: e-mailen: [email protected] Telefonon: (06-1) 329-2302, faxon: (06-1) 320-7600 ��

�

��

��

��

��

�

��

�

��

��

��

�� � ��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

MEGRENDELŐ

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2007 című kiadványt ...................................................................................... példányban. Számlázási cím: ................................................................................

��

��

��

��

Szállítási cím: ...................................................................................

��

Kelt: ......................., 200.., .............................................................

��

��

��

��

� � ��

Aláírás

TARTALOM

JÚLIUS–AUGUSZTUS

 KOR–KÉP

Régió vagy megye? Régió vagy megye? Az önkormányzati reform központi kérdése, milyen szinten válasszunk képviselő-testületeket, kik döntsenek az unióból érkező eurómilliók sorsáról, s nem utolsó sorban a helyi fejlesztésekről. Július elején az MSZP–SZDSZ koalíció alkotmánymódosításában hiába javasolta a megyék választott régiókkal való felváltását, a Fidesz ezt nem szavazta meg. Inkább törvényjavaslatot nyújtottak be a 27 ezres megyei és fővárosi önkormányzati képviselői létszám felezéséről. A kormány képviselői úgy nyilatkoztak: az ellenzék támogatása nélkül is tovább viszik az önkormányzati reformot, feles törvényeken keresztül próbálják megteremteni a lehetőségét annak, hogy a régió az állam területi tagozódásának önálló szintjeként legyen elismerhető, és lehetővé váljon egyes önkormányzati feladatok esetében a kötelező társulási feladatellátás előírása. Összeállításunkban a vitában elhangzott főbb érveket elevenítjük fel.

9

Megérett az idô arra... „A bölcsek köve nincs nálunk…”

3 18

 FÔVÁROS Az elátkozott Combinók

7

 PARLAMENT Régió vagy megye? Csökkentett üzemmódban Reform vagy megszorítás? Bemutatták az önkormányzati minisztérium fôhivatalnokait Megszavazták a tiszteletdíj-csökkentést

9 11 13 13 14

 KÖZLEKEDÉS Vasút vagy autóbusz

15

 ÖNKORMÁNYZATI-KORSZAK-KÉP

Vasút vagy autóbusz Bizonyára még sokan emlékeznek arra a hetvenes vagy nyolcvanas évekbeli reklámra, amikor egy pályaudvaron egy vasúti kocsiból kilépő kalauz, a nyakában lévő sípot megfújja, és azt kérdezi: „Mi van? Ma senki sem utazik?” Ez a reklám arról szólt, hogy Székesfehérváron megnyílt a Skála Áruház, így nem kell Budapestre utazni… Hm, mindez már jó rég volt, de ma – a tervezett huszonnyolc vasúti mellékvonal megszüntetése okán –, újra kérdezhetjük: „Mi van? Ma senki sem utazik…?”

15

„A bölcsek köve nincs nálunk…” Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter találkozott a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományos Bizottságának kutatóival, a szakmai háttérbeszélgetés témája: a regionális fejlesztés és közigazgatás lehetőségei, a területfejlesztés jövője.

18

Államreform!?

20

 VÁLASZTÁS 2006 Jelölési vegykonyhák

22

 HÍREK Korszerû pénzügyi szolgáltatások a postán

25

 FÔÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Az új szemlélet elônyei Az ÖTM területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára „Építészeti Oscar-díj” Vándorkiállítás

28 30 31 32

Megrendelő Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban. Éves előfizetési díj: 6096 forint+postaköltség

polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja • www.onkornet.hu

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • Címlapfotó: Fazekas Ágnes • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu Lapzárta: 2006. augusztus 7. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. • A folyóirat a kiadóban megrendelhető.

Számlázási cím: ............................................................................... Szállítási cím: .................................................................................. Kelt: ..............................., 2006. .................................................... ............................................. Aláírás

2006. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

1

Megúsztam!

RÉVFÜLÖP–BALATONBOGLÁR 2006 Július végén, huszonötödik alkalommal, kellemes időjárási viszonyok között tettek bátorságpróbát a Balatont átúszók. Több mint nyolcezren szelték a habokat. Jó hangulatú, jó szervezésű rendezvény volt; a szervezőknek és a közreműködőknek köszönhetően mindenki átért a túlsó partra. Az 5,2 kilométeres szakaszt volt, aki úszva tette meg, volt, aki a levegőből figyelte, volt, aki csak hűsölt, miközben a gazdi úszott…, a hattyú pedig egyszerűen csak táplálékot keresett… Csy-kó

2

ÖN • KOR • KÉP 2006. július–augusztus

KOR–KÉP  „Az Önkormányzati és Terület-

fejlesztési Minisztérium egységes, integrált szervezetben fogja össze a területfejlesztési, az önkormányzati, a területrendezési, településfejlesztési, valamint az építésügyi feladatokat” – ez volt a bevezető mondata azon a sajtótájékoztatón ahol bemutatta Szaló Péter szakállamtitkárt és munkatársait. Gratulálok! Összenőtt, ami összetartozik… úgy tűnik, most minden együtt van ahhoz, hogy a majd egy évtizedes terv megvalósuljon: elvileg, nemsokára létrejöhetnek a választott regionális önkormányzatok… Mi lesz az önkormányzati miniszter feladata? A minisztérium átalakításából mit vesznek észre leginkább az önkormányzatok, „önkormányzatbarátabb” időszak következik?

Megérett az idő arra... hogy választott regionális önkormányzatok legyenek….

„Úgy gondolom, hogy nagy a felelőssége az ellenzéknek, amikor nemet mond egy ilyen, már megérett és kidolgozott változtatásra…, de a reformfolyamat nem torpanhat meg, még akkor sem, ha az ellenzék nem támogatta a kétharmados törvények módosítását. Lassítani lehet a reformot, de megakadályozni nem tudják!”

Beszélgetés dr. Lamperth Mónika önkormányzati miniszterrel úgy hangoljuk össze a feladatokat hogy, a sportsikereken túl a turizmus területén is jelentős eredményeket érjünk el.

Fontos a párbeszéd  A szaktárca felel azért, hogy a

– Mindenképpen! Régi szakmai álmom, hogy az önkormányzat és a területfejlesztés együtt legyen. Korábban sok volt a párhuzamosság, ezeket megszüntetjük, mindig is azt vallottam, hogy az önkormányzatoknak a területfejlesztésben jelentős szerepük van. Az állam és az önkormányzatok közötti harmonikus együttműködés megteremtésének felelőssége nagyrészt a minisztériumnál van. A feladatsort folytatva: a sport, a turizmus és a katasztrófavédelem ugyancsak szorosan kapcsolódik az önkormányzatokhoz. Szeretném kihasználni azt az előnyt, ami a sajátos, komplex helyzetből adódik. Már csak azért is, mert ez biztosan kedvezően hat majd az önkormányzatokra is. Hogy csak egy példát mondjak: a 2012-es futball Európa-bajnokságra készülve, a turizmus és a sport területén

II. Nemzeti fejlesztési terv a helyi szereplők bevonásával, a regionális sajátosságok figyelembevételével készüljön. A tárca koordinálja a régiók tervező munkáját. Hogyan képzelik a helyi szereplők bevonását? Fogytán az idő…!

– Utaltam rá, hogy a rendszerben sok volt párhuzamosság, ezeket megszüntetjük. Korábban már minden régióban megalakultak a regionális tervezőhálózatok és a munkacsoportok. A településpolitikusok már a tervezés során nagyon széles társadalmi bázisra támaszkodtak, a munkába bevonták a kamarák, az egyetemek, a civil szervezetek, és a szakszervezetek képviselőit is. A régiók, a regionális tervek készítését komolyan vették… A II. Nemzeti fejlesztési tervet – inkább úgy monda-

nám, hogy –, az Új Magyarország programot megelőzte az országos területfejlesztési koncepció. Ebben Magyarország hosszú távú területpolitikai célkitűzéseit fogadta el az Országgyűlés, amit eddig soha nem látott hatalmas méretű társadalmi egyeztetés előzött meg. Több mint kétezer önkormányzat, valamint vállalkozások, civil szervezetek, nyilvánítottak véleményt, az érdeklődők az interneten is megtalálhatták a dokumentumot. Úgy gondolom, hogy a párbeszéd nagyon fontos. Talán a nyár nem a legalkalmasabb időpont erre, de mégis augusztusban széles körű társadalmi vitát tervezünk az Új Magyarország programról. Ez nélkülözhetetlen, még mielőtt a kormány a végleges döntést meghozná, illetve a tervet Brüsszelnek beterjesztené. A társadalmi vitában kulcsszerepet szánunk az önkormányzatoknak.  Milyen módon, erről lehet

már tudni valamit?

– A társadalmi vitát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálja. Amikor a téma kormányülésen szóba került, akkor azt javasoltam, hogy az önkormányzatok kapjanak kulcsszerepet, és ezt a javaslatot elfogadták.  Milyen a feladatmegosztás

a minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség között?

– A munkamegosztás nagyon világos. A mi feladatunk a területi tervezés, a felzárkóztatás és a kiegyenlítés célkitűzéseinek meghatározása, tehát mindaz, ami a kistérségekben és a régiókban zajlik. Fontos az ágazatok közötti összhang megteremtése – ez az én feladatom, az önkormányzati és területfejlesztési minisztérium felelőssége. Az ágazati tervezés országos, központi összehangolása, a regionális operatív programok és az ágazati programok összhangjának megteremtése a csúcson, az a Regionális Fejlesztési Ügynökség feladata, tehát ha úgy tetszik a területi tervezésben és a területi összhang megteremtésében van nagyobb felelőssége a területfejlesztési tárcának.  Területfejlesztés: most, hogy

ez a feladat is Önhöz tartozik, a közeljövőben könnyebb lesz a regionális és a kistérségi szintek


3

KOR–KÉP kialakítása, a választott regionális önkormányzatok létrehozása? Az ellenzéki álláspont ismert, aligha változik…

– Megérett az idő arra, hogy választott regionális önkormányzatok legyenek. Az is mutatja ezt, hogy mind a hét önkormányzati érdekszövetség a régiókat, a választott regionális önkormányzatokat támogatta, hat érdekszövetség aláírta azt a nyilatkozatot, amely erről szólt, a Magyar Önkormányzati Szövetség nem írta alá, de a regionális önkormányzatokat ők is támogatták! Úgy gondolom, hogy nagy a felelőssége az ellenzéknek, amikor nemet mond egy ilyen, már megérett és kidolgozott változtatásra…, de a reformfolyamat nem torpanhat meg, még akkor sem, ha az ellenzék nem támogatta a kétharmados törvények módosítását. Lassítani lehet a reformot, de megakadályozni nem tudják!

Felelősségről, jövőről  Azzal, hogy a választott regi-

onális önkormányzatokra nemet mondott az ellenzék, a felelősség őket terheli?

– Hm, felelősség …? Van, ami a kormányé van, ami az egész Országgyűlésé. Amire a jogalkotó azt mondta, hogy kétharmaddal kell szabályozni, abban az egész Országgyűlésé a felelősség. A kormánykoalíció pártjai elszántak abban, hogy ezt végigvisszük, kidolgozott törvényjavaslatokat terjesztettünk az Országgyűlés elé. Nem most kezdtük, hiszen az elmúlt

4

években az IDEA-program-csoportban komoly munka folyt. Az ellenzék felelőssége, hogy ezt a – szerintem már megérett – lépést nem tudtuk megtenni, de a reformot nem tudják megállítani…  Mégis, hogyan tovább?

– Már döntött a kormány az államigazgatás regionalizációjáról, a kistérségi szolgáltató központok kialakítása a kistérségi közigazgatási szolgáltatások magasabb színvonalát hivatott megteremteni – ebben is haladunk tovább. A regionális együttműködési intézményrendszer átalakításánál a regionális önkormányzati társulásokra, a regionális területfejlesztési tanácsok szerepének módosítására, illetve az egész területfejlesztési törvényre gondolunk. Új várospolitikát hirdettünk, Magyarország városi szerkezetén szeretnénk alakítani: a fejlesztési pólusok a megyei jogú városok, a közép és kisvárosok lesznek. Fejlesztésükre szeretnénk fókuszálni, mert ez húzza magával a vidéket is. Tehát, van dolgunk elég, értelmes lépésekkel haladunk előre…  Ebből mit tapasztalhatnak az

önkormányzatok, marad a „szigorított” ösztönző rendszer?

– A továbbiakban is közös feladatellátásra ösztönözzük a kistérségi és regionális társulásokat, részben anyagi eszközökkel, részben a közjogi szerződések jogintézményének fejlesztésével. Alkalmazni kell a negatív ösztönzést is: adott


esetben a nem társult település nem kapja meg az eddigi normatíva egészét, hanem csak kevesebbet. A differenciált rendszer képes lesz kiküszöbölni az eltérő gazdasági, földrajzi, természeti adottságokból eredő különbségeket. Átalakítjuk a területfejlesztés középszintű intézményrendszerét is, erősítve ezzel a kistérségi és a regionális szinteket. A kistérségi szint erősítését szolgálhatja a teljes körű képviseletének biztosítása a regionális fejlesztési tanácsokban, és a kistérségi tanácsadó hálózatok integrációja is. A területfejlesztéshez még egy gondolat! A regionális fejlesztési tanácsok erősítését szolgálja, hogy az Új Magyarország programban hat önálló regionális operatív program lesz, így érdemi döntés-előkészítő szerephez jutnak a régiók, ez a régiók erősítését jelenti.  A regionális fejlesztési taná-

csok összetételében várható változás? Hogyan alakul a delegálási rendszer?

– Őszre előkészítjük a területfejlesztési törvény módosítását. Október végéig kaptunk határidőt arra, hogy Bajnai Gordon kormánybiztos úrral közösen, a komplex intézményrendszer működését áttekintésük és javaslatot tegyünk a kormánynak a változtatásokra. Ebben szerepel a területfejlesztési törvény módosítása is, addig nem tervezünk változást…  Lehet már tudni valamit erről

a javaslatról?

– Most dolgozunk rajta, még korai lenne a részletekről beszélni.

Panelprogramról, szociális bérlakásokról  Akkor nézzük a lakásügyet!

Nem könnyű, mindenki érti, mindenkit érint, nehéz ebben jót, jól lépni. Az elmúlt évtizedekben a lakásgazdálkodás háttérbe szorult. Azzal, hogy ez a terület is a minisztériumhoz került - a korábbiakhoz képest - mi a kormányzat szándéka: új célok, új szemlélet, új feladat? Tervezneke változtatást a panelprogramban, a szociális bérlakás program hogyan alakul? Ebbe a feladatkörbe belefér-e a fiatalokat érintő, első lakáshoz jutás koncepciójának felülvizsgálata? Az önkormányzatoknak milyen szerepet szánnak?

– Mondok néhány adatot! 2004-ben az új lakások száma 43 913 volt, 2005-ben 41 084. Az állami lakáscélú támogatás az ezredforduló óta 2,5-szeresére nőtt. Tehát 2001-ben 102 milliárd forint volt, 2005-ben több mint 232 milliárd forintot tett ki a lakástámogatásra fordított költségvetési pénz. Ez azt mutatja, hogy az állam jelentősen besegít az új lakások megszerzésénél. 2002 óta azok a változások, változtatások, amiket bevezettünk, igazságosságosabbá tették a rendszert, a rászorultság elvének jobb érvényesülését célozták. Azt azért nem lehet tagadni, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett lakástámogatási rendszer lehetővé tette,

KOR–KÉP hogy akinek sok pénze volt, az állami támogatáshoz juthatott, aki csak azért vette igénybe, mert gazdagodni akart, az megtehette. Tehát nem oda jutott a támogatás, ahova kellett volna! Az, hogy az új kormányzati struktúrában a lakásügy, a településfejlesztés és építésügy, és az önkormányzatok egy minisztérium irányítása alá kerültek, azt jelenti, hogy jobb koordinációt lehet véghezvinni ezen a területen. Én az önkormányzatoknak kulcsszerepet szánok, hiszen az önkormányzatok ezer szállal kötődnek a lakásügyhöz, kezelik az önkormányzati lakásállományt, meghozzák a területükön érvényes lakásügyi szabályokat, kezelik a helyi támogatásokat. Résztvevői a panelprogramnak, amit nagyon fontosnak tartok. Jövőre és utána is folytatni akarjuk a panelfelújítást. Az a szándékunk, hogy az európai uniós forrásokat is bevonjuk ebbe a panelfelújítási rendszerbe, az uniós források bevonása lehetővé teszi, azt is, hogy a hagyományos szerkezetű épületek felújítását is támogassuk. A bérlakásállomány arányának a növelését fontosnak tartom, akár magán-, önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő, használt, átalakított vagy újonnan épített bérlakásokról van szó, segítik a lakás mobilitást, és ezzel együtt a munkaerő mobilitást és a szociálisan rászorultak lakhatását is. Tehát ezzel foglalkozni kell, azt gondolom, hogy – a 2005 decemberében elfogadott –, a Magyar

Fejlesztési Banknál megindított hitelprogram, amelynek keretében az önkormányzatok 25 évre vehetnek fel alacsony kamatozású hitelt bérlakás-állományuk növelésére, ez egy lehetőség az önkormányzatok számára. Szerintem a bérlakásállomány növelésében együtt kell, működnie az államnak, az önkormányzatoknak és a befektetőknek, mégpedig úgy, hogy az állam első számú feladata a lakbértámogatási rendszer kialakítása. Tehát nem önmagában a lakás megépítését, hanem a lakhatás támogatását kellene megvalósítani.

az épített környezet védelmére vonatkozó, saját feladatkörükben, saját szabályozásukkal segítsék ezt a területet, azt fontosnak tartom. Tehát a településrendezés, a településfejlesztés, a tervtanácsok működtetése, a települési főépítész közreműködése, ez mind-mind olyan része ennek a tevékenységnek, ami segítheti az említett célok megvalósítását, a települések ezeket a feladatokat társulás formájában is elláthatják, ezzel is növelhetik a szakmai színvonalát ennek a tevékenységnek.

Új ciklus, új szerep…  Önkormányzati és terület-

 Az építésügyet bemutatva Ön

azt mondta, hogy a főosztály egyik legfontosabb feladata az építésügyi és az építés-felügyeleti hatósági tevékenység színvonalának emelése, a feketemunka visszaszorítása, az ügyfélbarát ügyintézés feltételrendszerének megteremtése. Lényegesnek tartja, hogy az építésügyi igazgatás korrupciótól mentes terület legyen. Fontos célok, de hogyan? Ebben milyen szerep jut az önkormányzatoknak?

– Az építésügyi hatósági eljárások szabályainak a változtatását és az építésfelügyelet hatósági tevékenységének megerősítését célozzuk, ez önmagában is hozzájárul ezeknek a céloknak a megvalósításához. Ez államigazgatási feladat, nem önkormányzati! Tehát, nem az önkormányzatokra akarom ezt terhelni, hanem az államigazgatás intézményrendszerén belül kell a feladatot elvégezni. De azt, hogy az önkormányzatok

fejlesztési miniszterként ott volt a dunaújvárosi Hankook-i gyár alapkőletételénél, erről a minisztérium portálján azt olvastam, hogy a projekthez szükséges építésügyi hatósági engedélyeket gyorsított eljárással adták meg. Önt idézem „az alapkő letételével most elindulhat a leglátványosabb rész, az építkezés. Ahogyan hazánk hírét viszi a gyárnak Európába - azt kérem -, a Hankook vigye Magyarország hírét Ázsiába!” Új ciklus, új szerep… ?

– Az önkormányzati miniszter egyben területfej-

lesztési miniszter is. Azt gondolom, hogy jó helye van a területfejlesztési miniszternek egy nagyberuházás alapkőletételénél. A kormány az egységes célkitűzések mentén politizál. Az egységes célkitűzések között kiemelt szerepet kap a foglalkoztatás, és abban minden tárcának a saját eszközeivel részt kell venni. Tehát én az egységes kormányra, a kormányzás egységes filozófiájára helyezem a hangsúlyt. Az állampolgárokat nem igazán érdekli egyébként, hogy a szolgáltatást melyik államigazgatási szervtől veszik igénybe, és hogy azt éppen melyik tárca irányítja, nem is tudják, nem is érdekli őket. Számukra az a fontos, hogy a dolgok jól menjenek. Hankookra viszszatérve: az, hogy itt a hatósági eljárás és az engedélyezés flottul ment, az valóban a kiemelt figyelemnek is a következménye. Nekünk érdekünk, hogy a nagy beruházásoknál a hatósági munka rövidebb határidővel és gyorsabban folyjék. Ezért erre vonatkozóan jogi szabályozás is készült, külön eljárásirend szabályozza a nagyberuházásokat (az elsőfokú építési hatóság a megyei közigazgatási hiva-

KOR–KÉP tal, és mi vagyunk a másodfok). Ez azt jelenti, magasabb szintű az eljárás, persze, ez a többi hatóságra is igaz. Gyorsabb eljárást, gyorsabb menetrendet szeretnénk, mindenkinek érdeke, hogy több munkahely legyen. Hankook most, első menetben 1500 új munkahelyet jelent abban a térségben, és utána további fejlesztéseket is tervez. Ez azt jelenti, hogy több ezer embernek és családnak ad kenyeret, ami nagyon fontos.  Mindezek ellenére a zöldek til-

takoztak, nem volt ínyükre ez a beruházás…

– Igen, de aztán elhalkultak ….! Hankook vállalta, hogy már most bevezeti azokat az európai uniós szabványokat, amelyek csak 2010 után lennének kötelezőek, tehát minden környezetvédelmi feltételnek megfelelt, sőt bizonyos önkorlátozással a szigorúbb szabályokat is vállalta.

Ma mit csinálna másképp  Tizenöt éves az ÖN-KOR-KÉP

önkormányzati korszakkép. Az elmúlt másfél évtizedben igyekeztünk a folyóirat címének megfelelni, az „önkormányzati korszakokat” bemutatni. Visszapillantó rovatunkban március óta tizenöt évre visszamenőleg szemlézünk a parlamenti munkából, visszaidézzük azokat a pillanatokat, amelyek a települési önkormányzatok szempontjából sorsdöntők voltak vagy lehettek volna. Arra kérem, hogy tekintsen viszsza Ön is, és a több mint másfél évtizedből idézze fel azok a pillanatokat, amelyek Ön számára

6

most is vállalhatók. Mi az, amit ma másként csinálna? Kérdem az országgyűlési képviselőt, a volt belügyminisztert, a Gyurcsánykormány önkormányzati és területfejlesztési miniszterét…

– Minden olyan mondat, amit az Országgyűlésben, vagy másmilyen fórumon elmondtam – az önkormányzatokkal kapcsolatban – az elmúlt 16 évben, vállalható. Személyes szerencsém, hogy nagyszerű munkatársak segítették a munkámat, és mondhatom azt, hogy mindig az élén jártunk a progreszszív változásoknak. Én 1992ben, amikor még nem voltam országgyűlési képviselő, már vállaltam, az akkor szerveződő, alakuló baloldali önkormányzati közösségben, hogy teremtsünk erősebb középszintet, mert amit a ’90-es önkormányzati törvény előírt, az gyenge. Igaz, hogy a ’90-es évek közepéig, végéig a megyei önkormányzatok megerősítésére kerestük a megoldást, kutattuk a lehetőséget, de 2000 óta következetesen a választott regionális önkormányzatot látom megoldásnak, és ezt képviselem. A kistelepülések problémáira találtuk ki a kistérséget. Ennek a kistérségi programnak az elindítójaként, kidolgozójaként, mondhatom azt, hogy ez valódi sikertörténet… ma már minden tárca ebben gondolkodik, azt gondolom, hogy ezt sikerült jól megtervezni, elindítani, kivitelezni, jól lehet, még sok feladat van ezen a területen, nekem személyes öröm is az, ahogy az ön-


kormányzati rendszer alakul… tehát, ha azt kérdezi, hogy vane olyan, amit ma másként csinálnék, az önkormányzati területen nem tudok ilyet mondani. Lehet, hogy egy kicsit a ritmust máshogyan szabnám… azt hiszem, talán korábban kellett volna a decentralizációban nagyobbakat lépni, tehát találok ilyeneket, de én azt gondolom, hogy összességében ez vállalható.  De ezredfordulóig, az erősebb

középszinten a megyét értették…

– Ebben óriási vita volt…., óriási! Amikor ’94-ben kormányon voltunk, még a megyét szerettem volna erősíteni, mert láttam, hogy hiányzik egy erős középszint, de, aztán ahogy haladtunk előre, ahogy az európai uniós csatlakozás lehetősége valósággá vált, akkor azt mondtam, hogy erős középszint kell, de a régióban! Mondhatom, hogy már nagyon hosszú ideje képviselem ezt az álláspontot, nem most alakítottam ki…  Boross Péter a középszint

megerősítését a megyékben látja, Ő a hagyományokon alapuló megyerendszernek adna stabilitást. Mit gondol, a volt belügyminiszter ebben a kérdésben meggyőzhető?

– Nemcsak Boross Péter, de még sokan mások is ezt vallják…, de mégis azt gondolom, hogy nem lehet az idő kerekét visszafordítani, Magyarország érdeke a regionalizmus erősítése… Csiky Ildikó

Megkezdődött a második fejlesztési terv társadalmi vitája. A kormány augusztus 1-jén nyilvánosságra hozta a második nemzeti fejlesztési tervet. A dokumentum alapján 2007 és 2013 között öszszesen 8 ezer milliárd forint fejlesztési forrás érkezhet Magyarországra. A tervezet a forrás elosztásának fő elemeit tartalmazza. A program fokozott figyelmet szentel a foglalkoztatottság növelésének és a tartós, uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés biztosításának. A rendelkezésre álló 8000 milliárd forint (melynek 15 százaléka a kötelező magyar önrész) egy része (1060 milliárd forint) vidékfejlesztésre jut és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezelésébe kerül. A fennmaradó 6940 milliárd forinthoz pedig a strukturális alapokból (2/3) és a Kohéziós Alapból (1/3) részesedik Magyarország. A fejlesztési tervvel kapcsolatban bárki megfogalmazhatja észrevételeit, és javaslatokat tehet a források felhasználására. A kormány 4500 szervezetet kért fel az egyeztetésre. Többségében olyan szervezetekről van szó, amelyek már a tervezés korábbi fázisában is részt vettek, vagy szoros kapcsolatot ápolnak a szakminisztériumokkal. Javaslatokat a [email protected] e-mal címre vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség címére (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) küldhetik szeptember 4-ig. Az Új Magyarország fejlesztési program letölthető (www.magyarorszag.hu).

FŐVÁROS

Az ellenzék Demszkyt okolja az elsietett beruházásért

Az elátkozott Combinók Folyamatos meghibásodás miatt nyáron a főpolgármester az új Combino-villamosok kivonását kérte a beszállító Siemenstől. Így azok nem jártak a város legforgalmasabb részén, a 4-es és 6os vonalán. A cég szakértői lapzártánkkor még vizsgálták és tesztelték a járműveket. Utolsó információk szerint az ajtóknál típushibát fedeztek fel. A forgalomnak eredetileg azért kellett leállnia, mert egy rutinellenőrzés során az egyik vezetéktartó oszlop kidőlt, egy másik pedig megdőlt. Ezeket kicserélték, további hatvanhat oszlopot viszont sarukkal kellett megerősíteni. Mindezt azért, mert utólag derült ki, hogy a tartók nem bírják az új Combino-villamosok háromszor nehezebb vezetékét. Így veszélybe került a budapesti úszó Európa-bajnokság zökkenőmentes lebonyolítása is. A BKV-nál azt ígérték, hogy szeptember 3-áig a vonal teljes hosszán megerősítik a tartóoszlopokat.

Hónapok óta megszokottá vált az ismétlődő hír: leszakadt a 4-es és 6-os villamosvonal felsővezetéke. A Combino-villamosok érkezéséhez kapcsolódó felújítások megkezdése óta több mint 20 alkalommal jelentettek műszaki hibát a nagykörúti szakaszon. Az utazóközönség morgott, a BKV szabadkozott, a városvezetés pedig – egy ideig – semmit nem tett. Egészen addig, amíg a Margit hídon ki nem dőlt az egyik tartóoszlop, s csak a szerencsének köszönhető, hogy ez épp egy műszaki vizsgálat közben történt, és járókelők nem sérültek meg. A BKV elkezdte a kárelhárítást, vizsgálták a többi oszlop belsejét, s kiderült, hogy belül alaposan elrohadtak a víztől. A villamosokat le kellett állítani, holott közeledett a július 26-ai dátum, a margitszigeti úszó Európa-bajnokság kezdetének időpontja. A főpolgármester óriásinak minősítette azt az erkölcsi és politikai kárt, amelyet a körúti villamosforgalom üzemzavarai okoztak. A fővárosi ellenzék viszont őt okolta a történtekért.

besülnek ilyen műszaki problémákkal, és hogy nem készült ütemterv, ami előírná, mit, hol, mikor kell elvégezni. Úgy tudják, a tervezők és kivitelezők éppen Demszky Gábor utasítására, politikai nyomásra kapkodták el a felújítást. A főpolgármester mihamarabb, még az önkormányzati választások előtt át akarta adni a villamosvonalat, ezért nyomást gyakorolt a BKV-ra, hogy gyorsítva végezzék el a felújítást. Hasonlóan vélekedett Szálka Miklós, a BKV felügyelő bizottságának fővárosi fideszes tagja is. Felhívta a figyelmet arra, hogy – pénzhiányra hivatkozva – a fővárosi önkormányzat 15 éve halasztja a Margit híd felújítását. A képviselő szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen állapotba kerültek az oszlopok, és ilyen állapotban van a járda alatti vasbeton lemez, ahová az új oszlopokat csavarozzák. Ez a vasbeton lemez – állítják a szakemberek – rosszabb állapotban van, mint maga a híd. Demszky ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a Margit híd nem életveszélyes, felújítását 2008-tól tervezik, ha elkészült az M0-ás északi átkelője.

A felelősség a politikusoké

Műszaki dilettantizmus és kapkodás

Az MDF elfogadhatatlannak tartotta, hogy egy ekkora beruházás közben szem-

mesztő műszaki dilettantizmusról beszélt. A mélyépítő mérnök végzettségű politikus szerint a műszaki előkészítés során nem tartották be a technológiai sorrendet, és lehet, hogy az alépítmény sem megfelelő az áramfelvételét tekintve elővárosi vasútnak minősülő Combino járművekhez. Ritkán látott kapkodás jellemezte a munkálatokat – nyilatkozott egy internetes portálnak Békási Csaba fizikus, a Budapesti Városvédők Egyesülete közlekedési csoportjának szakértője. – Figyelmen kívül hagy-

Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje der-

7

FŐVÁROS Népszerű a vezeték nélküli villamos

Hullanak-e fejek?

Három francia város, Bordeax, Angers és Reims is felsővezeték nélküli üzemmódra alkalmas villamosokat rendelt. Az Angers-i tömegközlekedési vállalat 17, míg Reims város közlekedési vállalata összesen 18, talajba fektetett áramellátási rendszerrel felszerelt villamosszerelvényt választott. A városok a történelmi részeiket csúfító villamos felsővezetékektől kívántak ily módon megszabadulni.

Székely Gábor, a BK V felügyelő bizottságának elnöke elmondta: ha kiderül, hogy történt emberi mulasztás, lesz személyi felelősségre vonás. Felröppent a hír, hogy az ügy a BKV vezetőjének, Aba Botondnak az állásába kerülhet, de ez lapzártánkig nem dőlt el. Aba Botond egyébként azt mondta, hogy három különböző okra visszavezethető gondról van szó. Az első problémacsoport az északi, a második a déli szakasz felújításához kapcsolódott, a

ták, hogy a szerelvények álló helyzetben is vesznek fel elektromosságot, mert mind szellőzésüket, mind légkondícionálásukat áram üzemelteti. Menetközben ez nem jelent gondot, ám a várakozó vonatok áramszedőinél rendre felforrósodnak a vezetékek. A nagyobb teherbírású kábelek súlyuknál fogva lényegesen jobban megnyúlnak a talaj felé, így azokat sokkal nagyobb feszítő súlyokkal kell vízszintesen tar-

tani. A jelenlegi oszlopok ezt nem bírják. Ez a böjtje annak, hogy nem gondoskodtak a rugalmas vezeték-utánfeszítőkről – indokolta a sorozatos hibákat a szakértő.

Az előzményekről A 2002-ben meghirdetett nagykörúti villamos-tendert a legdrágább ajánlattal nyerte meg vetélytársai előtt a Siemens. Két évre rá kiderült, hogy a méregdrága Combino villamosok könnyűfémből készült tetőszerkezete életveszélyes, ezért teljesen át kellett alakítani. Így viszont már nem felelt

harmadik gócpont, az oszlopok kidőlése ezektől független esemény volt. A vezérigazgató a mostani felújításokkal kapcsolatban elmondta: a cég létszáma az elmúlt 20 évben a felére csökkent, így számos tevékenységet cégeknek adtak ki. „Ezeket mi szigorúan ellenőrizzük, és az összes pénzt visszatartjuk addig, ameddig itt a fővál-

8


meg az eredeti pályázati feltételeknek. Ennek ellenére 2006-ban mégis a Siemens szállította a villamosokat, az eredetileg tervezett 12 milliárd forint helyett 36 milliárdért. Az összegbe benne volt az a mintegy 10 millió forint is, amit a BKV a Combino, sokak által furcsállt, reklámozására költött.

lalkozó és az alvállalkozók a maguk munkáját helyre nem hozzák” – tette hozzá. Augusztus elején egyébként a Siemens szakemberei jelezték, hogy megtalálták annak a hibának is az okát, ami miatt a hat új villamosnak 7 hét alatt összesen 30 esetben romlott el az ajtaja. Tesztelés után így újra járhatnak a Combinók a 4-es és 6-os vonalán.

PARLAMENT Az ellenzék nem járult hozzá a kétharmados törvények módosításához

Régió vagy megye?

A politikusok több mint másfél évtizede nem tudnak dűlőre jutni arról, kinek adjanak pénzt, paripát, fegyvert – a 19 megyének, avagy a 7 régiónak. A pártok önkormányzati reformelképzelései nem mondhatók következetesnek. Pedig 1998-ban már az Orbán-kormány programjában is megjelent a régiók mielőbbi létrehozásának gondolata. Sőt, ha egy kicsit korábbra, 1990re tekintünk vissza, megállapíthatjuk, hogy a regionális szintet már az Antallkormány létrehozta, amikor az országot nyolc területi egységre osztotta, s élükre köztársasági megbízottakat állított. A rendszert 1994-ben épp a baloldal, a Horn-kormány törölte el, megerősítve a megyéket. A Fidesz vezette koalíció ’98 után célul tűzte a regionális önkormányzatok létrehozását, de a tettekig nem jutott el. Már az akkori politikai közhangulat sem kedvezett a kétharmados törvények módosításának, ahogy a 2002 utáni sem. Pedig a parlament színfalai mögött az önkormányzati szakpolitikusok nagyjából azóta is egyetértenek a reform főbb lépéseiben. Ezek alapvető célja pedig, hogy ügyeinket minél színvonalasabban, egy-

Régió vagy megye? Az önkormányzati reform központi kérdése, milyen szinten válasszunk képviselő-testületeket, kik döntsenek az unióból érkező eurómilliók sorsáról, s nem utolsó sorban a helyi fejlesztésekről. Július elején az MSZP–SZDSZ koalíció alkotmánymódosításában hiába javasolta a megyék választott régiókkal való felváltását, a Fidesz ezt nem szavazta meg. Inkább törvényjavaslatot nyújtottak be a 27 ezres megyei és fővárosi önkormányzati képviselői létszám felezéséről. A kormány képviselői úgy nyilatkoztak: az ellenzék támogatása nélkül is tovább viszik az önkormányzati reformot, feles törvényeken keresztül próbálják megteremteni a lehetőségét annak, hogy a régió az állam területi tagozódásának önálló szintjeként legyen elismerhető, és lehetővé váljon egyes önkormányzati feladatok esetében a kötelező társulási feladatellátás előírása. Alább a vitában elhangzott főbb érveket elevenítjük fel. szerűbben, hatékonyabban, átláthatóbban és olcsóbban intézzék. A parlamenti vitából azonban kiderült: nem ilyen rohamléptekben, sokkal átgondoltabban szeretnék megtárgyalni az önkormányzati reform lépéseit. A kormány javaslatát Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter indokolta az Országgyűlésben, amely szerintük az önkor-

mányzati rendszer reformjára irányul, de megőrzi a jelenlegi szabályozás alapvető vonásait. Egyrészt alkotmányi szintre emelnék a régiót, mint önálló területszervezési egységet, és ezzel megalapoznák a középszintű közigazgatás átfogó reformját. A miniszter megítélése szerint megfelelő felkészülési időszakot biztosítanak a

A miniszter megítélése szerint megfelelő felkészülési időszakot biztosítanak a regionális önkormányzatok létrehozására és a megyei önkormányzatok megszüntetésére. Petrétei József

regionális önkormányzatok létrehozására és a megyei önkormányzatok megszüntetésére.

Kötelező önkéntes társulás… A 2006-ban megválasztott megyei önkormányzati képviselők mandátuma a 2009. évi európai parlamenti választás napjáig tartott volna. Ezzel egy időben választották volna meg a regionális közgyűléseket. A szintén 2006-ban megválasztott települési önkormányzati képviselők és polgármesterek mandátuma 2012 áprilisáig vagy májusáig tartott volna, amikor is általános, minden szintre kiterjedő önkormányzati választásokat rendeztek volna. Ettől az időponttól kezdve az önkormányzati választásokat az előző általános választásokat követő negyedik év április vagy május hónapjában kellett volna megtartani. Egyes közszolgáltatások színvonalas biztosítása a kistelepülések szintjén még komoly anyagi ráfordítások árán sem mindig biztosítható. Ennek érdekében az alkotmány lehetővé tenné a törvényalkotás számára egyes önkormányzati feladatok esetében a kötelező társulási feladatellátás előírását, amennyiben valamely közszolgáltatás ellátása ilyen módon hatékonyabban


9

PARLAMENT megvalósítható. Az önkéntes társulás lehetőségét ez a módosítás azonban továbbra sem zárja ki – emelte ki az alkotmánymódosítás másik elemét a miniszter. Harmadrészt az alkotmányellenesen működő képviselő-testület feloszlatásának jogát a módosítás értelmében ezentúl nem az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság gyakorolná. Ez ugyanis a kormánykoalíció szerint nem politikai döntést igényel. Jauernik István, az önkormány z ati bizot tság szocialista elnöke a vitában már előre felhívta az ellenzék figyelmét arra, hogy nem elég, ha csak bírálnak , ha az t sorol ják, mi nem jó. A felelősség közös, ezért tegyenek javaslatot a módosítás irányára. Megemlítette, hogy az MSZP-ben és az MSZP frakciójában is vannak különböző vélemények. S vannak, akik másképpen, nem a koalíciós javaslatnak megfelelően szeretnék a változtatás irányát. Nevekről, avagy az eltérő véleményekről azonban nem beszélt részletesen. Figyelmeztetett azonban arra, hogy ahhoz, hogy az októberi önkormányzati választásokon esetleg új szabályokat tudjanak

alkalmazni, a parlamentnek július közepén el kell fogadni a törvényeket, hogy azokat ki lehessen hirdetni, mielőtt a köztársasági elnök kiírja a választásokat.

Hat nap nem elég A Fidesz képviselőcsopor tjának vezérszóno ka, Pápa polgármestere, Kovács Zoltán kifogásolta és felháborítónak nevezte, hogy hat napot hagytak az alkotmány gyökeres átalakítására. Úgy vélte, ezt egy demokratikus parlamentben nem lehet megtenni. Eközben Franciaországban és Olaszországban közel két évtizedet szántak a regionális rendszer átalakítására, arra, hogy a gyakorlatba ültessék. „A politikai kommunikáció része, hogy most valami reformról kell beszélni, és ehhez tartozik ez a csomag is. Mi sem egyszerűbb, dobjunk be valami blöfföt, változtassuk meg egyik napról a másikra a teljes közigazgatási rendszert, ez aztán majd biztosan segíteni fog az elhibázot t gazdaságpolitikai lépések során a nehéz helyzetbe hozott magyar embereken.” – vélte a politikus. Szerinte a magyar

…az MSZP-ben és az MSZP frakciójában is vannak különböző vélemények. S vannak, akik másképpen, nem a koalíciós javaslatnak megfelelően szeretnék a változtatás irányát.

10


Jauernik István

…Franciaországban és Olaszországban közel két évtizedet szántak a regionális rendszer átalakítására, arra, hogy a gyakorlatba ültessék. közigazgatási rendszer nem eshet a rendcsinálás áldozatául. Hozzászólásában Tolsztojt idézte. „Ha igaz a Gyurcsány-kormányra, és tökéletesen igaz: mindenki arra gondol, hogy megváltoztatja a világot, de arra senki sem gondol, hogy magát változtassa meg.” A képviselő a TÖOSZ elnökének a leveléből is idézett. „A TÖOSZ megfelelő feltételek esetén készen áll a válasz tot t ré giók létrehoz ásának támogatására. A jelenleg ismeretes törvény módosításának tervezete és a kormányprogram nem tartalmaz elegendő információt arra vonatkozóan, hogy a tervezett lépések milyen m ó d o n é s m é r té k b e n támogatják a decentralizációt, a szubszidiaritást, a demokráciát és főleg a hatékonyságot.” A koalíció sürgető átalakítás mellett szóló érvei, a Fidesz szerint, nem állják meg a helyüket. Magyarországon ugyanis a megyerendszernek közel ezeréves hagyománya van, ezzel szemben a régiók fogalma szinte alig ismert. Az ellenzéki párt álláspontja ezért, hogy pár órás vita után, néhány nap után, egy tollvonással nem lehet megszüntetni a területi közigazgatás alapját képe-

Kovács Zoltán ző egységeket, a megyéket. Kovács Zoltán azt is hozzátette, hogy nem hivatkozhatnak a regionalizáció ilyen módon történő bevezetésének uniós kötelezettségére sem. Hiszen az előző ciklusban uniós miniszterként maga Baráth Etele ismerte el, hogy az európai uniós pénzek lehívásához nem szükséges a régiók létrehozása.

Az SZDSZ más időpontokat szeretne „Nem volt olyan önkormányzati szövetség, amely ne tette volna le a voksot amellett, hogy igen, kellenek régiók Magyarországon. Aztán, milyen a tartalmuk, hol húzzuk meg a határokat, milyen jogosítvánnyal rendelkeznek, arról kétségtelen, hogy parázs vita folyik. Az igent ehhez adjuk, a régiók megteremtésének a lehetőségéhez, de hangsúlyozottan nem kívánunk állást foglalni a vita jelen pillanatában ezek tartalmáról, mert ehhez biztos, hogy sokkal több és mélyebb, komolyabb vita kell, de a lehetőséget meg kell adni – mondta a szabaddemokraták vezérszónoka. Fodor Gábor (SZDSZ) aggályokat fogalmazott meg a választások időpontjával kapcsolatban. Egyrészt, nem tartják helyes-

PARLAMENT Azt szeretnék, ha nem ilyen hosszú mandátumot határoznának meg az alkotmánymódosításban, sem később, mert az ellentétes a demokratikus gyakorlattal. nek a javaslatban a 2012-es dátumot és a hatéves időtartamot. Azt szeretnék, ha nem ilyen hosszú mandátumot határoznának meg az alkotmánymódosításban, sem később, mert az ellentétes a demokratikus gyakorlattal. Ezzel szemben más, többféle javaslatot is el tudnak fogadni. Például azt, hogy 2009től álljanak fel és kezdjenek működni a régiók, mint közigazgatási egységek, s onnantól szűnjenek meg mostani formájukban a megyék. Elfogadhatónak tartják, hogy ez a 2009-es dátum legyen a határpont az önkormányzati választásokra is. Ez azért is lenne bölcs megoldás, mert egybeesne az európai uniós választásokkal, így sikerülne eltolni az országgyűlési

Fodor Gábor

választásoktól az időpontot, de egyúttal takarékos is lenne, ha nem kellene külön minden évben választásokat tartani – indokolta véleményüket a politikus. Majd hozzátette: arról a fideszes javaslatról is lehet vitázni, miszerint 2008-ban legyenek ezek a választások, és utána álljon be a négyéves ciklus.

Érték az ezeréves megyerendszer A kereszténydemokraták szerint a megyerendszer megszüntetésének vagy megőrzésének kérdésében azt kell vizsgálni, hogy szükségessé teszi-e az ország érdeke, a fejlődés biztosítása e nagy múltú intézmény felszámolását. Ők erre egyértelműen nemmel válaszoltak. Úgy vélekednek, hogy

Csökkentett üzemmódban Nem sikerült elfogadtatni a koalíciónak a parlamentben a megyei és fővárosi közgyűlési tagok létszámának csökkentéséről szóló javaslatot sem. Átlagosan 20 százalékos csökkentést írtak volna elő azzal, hogy az egyes területi egységekben megszerezhető mandátumok számát a választásra jogosultak számával arányosítják. Ez 183 fő mínuszt jelentett volna, amit az ellenzék nem fogadott el. Sőt, a Fidesz törvénymódosítást nyújtott be a 27 ezres megyei és fővárosi közgyűlési létszám felezéséről. Az SZDSZ szerint viszont hiteltelen a Fidesz önkormányzati képviselői létszámcsökkentési javaslata, mert azt az őszi önkormányzati választásokon már nem tudták volna érvényesíteni.

egy ilyen lépés a decentralizációval szemben épp a koncentrációt jelentené, a régió messzebb vinné az emberektől azon feladatok ellátását, amelyek ma a megyére hárulnak. Salamon László, a KDNP vezérszónok a az ezeresztendős megyerendszert a közjogi-közigazgatási hagyományok elszakíthatatlan részének nevezte, amely elválaszthatatlanul hozzátartozik az ország arculatához. Majd hozzátette: a hagyományokhoz való ragaszkodás nem lehet öncélú. Ha útjában áll a fejlődésnek, akkor

hez képest kisebb lenne az össztagsága. Ez azonban legfeljebb néhány százmillió forintot jelenthet csupán, ami csepp a tengerben.” – érvelt a képviselő. Nem támogatták az önkormányzatok kötelező társulásának előírását, a körjegyzőség kötelező létrehozását sem, mert álláspontjuk szerint azáltal a leglényegesebb alkotmányos jogaiktól fosztanák meg az önkormányzatokat. Továbbá nem értettek egyet azzal sem, hogy az Alkotmánybíróság az önkormányzatok feloszlatásának elrendelésével politikai ter-

…a hagyományokhoz való ragaszkodás nem lehet öncélú. Ha útjában áll a fejlődésnek, akkor tudni kell túllépni a mégoly becses hagyományokon is. tudni kell túllépni a mégoly becses hagyományokon is. Ám ebben az esetben erről szerintük nincs szó. „Ismerve a kormány azon szándékát, hogy a takarékosság jelszavával intézmények sorának bezárására törekszik, tartunk attól, hogy a regionális önkormányzat nem fog védelmet nyújtani a régiókba beolvadó egyes megyék intézményeinek, kórházainak, középiskoláinak, szociális és kulturális intézményeinek bezárásával szemben. A regionális önkormányzatokra való áttérés legfeljebb abból eredően járhat megtakarítással, hogy a régiók önkormányzati képviselő-testületeinek a megyék-

Salamon László

het vállaljon magára. Olyan megoldásban gondolkodnak, amely szerint a feladat továbbra is az Országgyűlésre hárulna, ám az aktusra az Alkotmánybíróság egyetértésével kerülhessen sor.

MDF: új alkotmány kell Dávid Ibolya, az MDF vezérszónoka azt hangoztatta, hogy az ilyenfajta kísérletezésben, újfajta megoldások keresésében mindaddig nem partnerek, amíg meg nem győzik őket arról, hogy ez egy jobb és hatékonyabb működést eredményezhetne. Csakhogy ezt a kormánykoalíció most elmulasztotta. A politikus szerint nem a hosszú ideje jól működő rendszereket kell hozzáigazítani egy kétes hírű alkot-


11

PARLAMENT „A magyar alkotmány a ’49. évi XX. számot viseli. A legsötétebb Rákosi-korszak évszámát idézi a mai napig is. Nem éreznek késztetéﬆ arra, hogy ezen változtatni kellene a XXI. századi modern Magyarországnak?” Dávid Ibolya mányhoz, hanem az alaptörvényt kellene már régóta felváltani egy újjal. „A magyar alkotmány a ’49. évi XX. számot viseli. A legsötétebb Rákosi-korszak évszámát idézi a mai napig is. Nem éreznek késztetést arra, hogy ezen változtatni kellene a XXI. századi modern Magyarországnak?” – fordult képviselőtársaihoz. A kereszténydemokratákhoz hasonlóan ő is kijelentette, hogy pártja a közel ezeréves megyerendszer mellett áll. Az MDF nem támogatta az önkormányzati társulások önkéntessége alapelvének módosítását sem. „A kötelező társulás, fából vaskarika, ha kötelezően kell létrehozni. Inkább javasolnánk, hogy tegyék vonzóvá az önkormányzatok számára a társulás lehetőségét.” – mondta a pártelnök aszszony. A vita további részé ben, miután a vezérszónokok ismertették a pártok véleményeit Ékes József (Fidesz) felidézte, hogy 2003-ban Nagy Sándor vezényletével többpárti egyeztetés volt a regionális tanácsok kérdéskörében a területfejlesztési törvény kapcsán. Akkor az MSZP padsoraiban ült a legtöbb megyei közgyűlési elnök, közgyűlési tag.

12

Az SZDSZ azt javasolta, hogy ne legyenek megyei területfejlesztési, hanem regionális tanác sok . A szocialisták viszont nem értettek egyet a régiók megerősítésével, s nem akarták eltörölni a megyei területfejlesztési tanácsokat. „A térségi társulások szerepköre a regionális tanácsokban csökkent, és mellette a hatósági szervezetek tevékenysége pedig óriásira duzzadt. Ha spórolni akarunk, akkor ezeket kell kisöpörni elsődlegesen a regionális tanácsból.” – vélte a képviselő.

Mi lesz az adókkal? A kereszténydemokrata Hargitai János az önkéntes társulás kötelezővé tétele ellen így érvelt: „Amikor az Ormánságban tizenkét település igazgatásra öszszefogott és egy körjegyzőséget hozott létre, az egy társulás. Amikor iskolát öten működtetnek – azért öt település, mert ötre volt az racionálisan megszervezve és van ma is –, az egy társulás. Mit csináltunk most? Mesterkélten valaki fogott egy körzőt itt a minisztériumban, és azt mondta, hogy holnaptól kezdve ezt a kört márpedig többcélú kistérségi társulásnak fogjuk mondani.”


Majd egy másik példával folytatta: „Baranyai példákat mondok, hogyan töltöttük meg tartalommal ezeket a többcélú kistérségi társulásokat. A mohácsiba vagy negyven település tartozik, beletartoznak azok is, amelyek sokkal inkább Bóly kisvárosra gravitálnak. Attól, hogy a mohácsi önkormányzat a saját szociális otthonát ma nem önállóan tartja fenn, hanem ennek a többcélúnak átadta, 40 millió forinttal több támogatást kap, mint ha mohácsiként működne ugyanaz az intézmény, teljesen kihasználtan. Ha Mohács városa egyedül tart fenn egy iskolát, és az teljesen kihasznált, mert mondjuk, harminc gyerek van osztályonként, akkor kevesebb pénzt kap az államtól, mint ha Mohács és Kölked együtt működtetné ugyanezt az iskolát. Mesterkélt, amit csinálunk, és azt gondoljuk, hogy ez egy komoly játék. Bemegyünk boldogan a többcélú kistérségi társulásokba akkor, ha az állam azt kínálja fel nekünk, hogy a környezetvédelmi törvény elvárja tőlünk bizonyos hatástanulmányok elkészítését. Ha ezt a többcélú kistérségi társulásainkon keresztül csináljuk, akkor kapunk milliókat, ha önállóan akarnám megcsinálni – megjegyzem, ugyanannyiba kerül –, akkor nem kapok rá semmit.” A fideszes Bencsik János azért aggódott, mert szerinte nem világos, hogy az alkotmány módosítását

követően mi lesz a megváltozott feladatok mellett az iparűzési adóval, az ingatlanadóval és a gépjárműadóval. Az állami költségvetésbe kerül vagy az önkormányzatok bevételi oldalán jelentkezik? A szocialista Papp József szerint egyértelmű, hogy a Fidesz választási stratégiáját látjuk 2010-re, amelynek lényege, hogy nem szabad semmihez hozzájárulni, nem szabad semmilyen reformértékű lépést támogatni. Az önkéntes társulások kötelezővé tételének védelmében pedig elmondta: többcélú kistérségi társulás elnökeként azt látja, hogy az autonómiát a kistelepülések ma már inkább tehernek élik meg, mint szuverenitásnak. Hatalmas mennyiségű feladatot kell ellátniuk, és erre egyetlen jó válasz a kistérségi együttműködés.

Ha van sapka, ha nincs sapka … Viszontválaszában Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter furcsának nevezte, hogy amikor a kormány ötpárti egyeztetést kért ezekben az ügyekben, akkor az ellenzék egy része ezt azzal hárította el, hogy parlamenten kívüli tárgyaláson nem akar részt venni. Amikor pedig a parlamentben tárgyalják a javaslatot, akkor azt mondják, hogy nincs előkészítve, mert nem volt ötpárti egyeztetés. A miniszter felhívta az ellenzék figyelmét arra is: az

PARLAMENT „…az ellenzék támogatása nélkül is tovább viszik az önkormányzati reformot. ” Lamperth Mónika alkotmány nem rendelkezik arról, hogy Magyarországon földrajzi-közjogi értelemben létezne régió. Ezért mindenképpen szükség van a módosításra, hogy ennek az alkotmányi alapját megteremtsék, majd érdemben tovább építhessék az önkormányzati rendszert. A vita végén Lamperth Mónika, önkormányzati és területfejlesztési miniszter közölte: az ellenzék támogatása nélkül is tovább viszik az önkormányzati reformot. Mint mondta, a szakmai csapat azon dolgozik, hogy jogi megoldásokat találjanak ahhoz a politikai szándékhoz, amely decentralizálást és a regionális területfejlesztési intézményrendszer átalakítását tűzte ki célul. Szeretnék mélyíteni a kistérsé-

gi együttműködést, és meg kívánják erősíteni a körjegyzőségeket. A választott régiók elutasítása után a kormány kerülőutakat keres, amelyekkel saját hatáskörben is megnövelheti a régiók súlyát. A jövőben ösztönzik az úgynevezett társult régiók létrehozását, a megyei jogú városok megyei jogú önkormányzatok szoros együttműködését, a kormány az eddiginél szélesebb hatáskörrel, létszámának kibővítésével erősíti majd meg a Regionális Területfejlesztési Tanácsokat. A régiók a jövőben úgynevezett közjogi szerződés keretében is kapcsolatra léphetnek majd a kormánnyal, amely azt jelenti, hogy az állam bizonyos feladatok ellátására szerződik az állammal. N. E.

Marad az iparűzési adó Mégsem törlik el az iparűzési adót – vetette föl a lehetőséget Gyurcsány Ferenc a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szentendrei küldöttgyűlésén. Ezt az állam csak akkor tehetné meg, ha kompenzálni tudná az önkormányzatok felé a kieső több mint 300 milliárd forintot. Erre azonban a költségvetés, az államháztartás nehéz a helyzetében nincs lehetőség. Az önkormányza-

toknak pedig bevételre van szükségük. A kormányfő hozzátette, hogy e téren határozottan szolidaritáspárti. Vagyis „ingyen nem lehet semmit adni”, a módosabb településeknek többet kell majd vállalniuk a köz szolgálatából.

Reform vagy megszorítás? A reformcsomag tizenöt törvényjavaslatáról, köztük az adó- és járuléktörvények módosításokról döntött nyári rendkívüli ülésszakán az Országgyűlés. A döntéseket több szervezet megtámadja az Alkotmánybíróságon. Az Országgyűlés kormánypárti többsége július elején elfogadta a megszorítások első csomagját. Eszerint szeptembertől 15-ről 20 százalékra nő az áfa, 25 százalékra pedig az eva. A nyereséges vállalkozásoknak és az évi 6 millió forintnál magasabb jövedelműeknek 4 százalék szolidaritási adót kell fizetniük. A bankokat 5 százalékos járulék terheli az államilag támogatott hitelek kamatai után. Új találmány a 20 százalékos házipénztáradó, s ugyanekkora lesz a kamat- és árfolyam-

nyereség-adó. A munkavállalói járulék 1-ről 1,5re, az egyéni egészségbiztosítási járulék 4-ről 6 százalékra nő. Az ígéretekkel szemben marad az iparűzési adó. Az ellenzék, az érdekvédelmi és más szervezetek egyaránt bírálták a döntéseket, mondván, az adótörvények módosításának egyetlen és igen rövid távú célja a költségvetés bevételeinek növelése, ezáltal a pénzügyi egyensúly helyreállítása. Hatás a v i s z o nt h o s s z a b b távon káros: a gazdas ág ver seny kép essé -

Bemutatták az önkormányzati minisztérium főhivatalnokait Öt szakállamtitkárságból és tizenkét szakmai főosztályból áll majd az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. Bujdosó Sándor az önkormányzati és lakásügyi, Virág Rudolf a közjogi és koordinációs, Szaló Péter pedig a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárságot vezeti. Somogyi Zoltán a turisztikai ügyekért, Elbert Gábor pedig a sportügyekért felelős szakállamtitkári feladatokat látja el. A kormányfő korábban, Lamperth Mónika minisztériumi beiktatásakor jelentette be, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára Ujhelyi István (MSZP) lesz.

A szaktárca a Belügyminisztériumból, az Országos Területfejlesztési Hivatal, a Nemzeti Sporthivatal, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal, valamint a Turisztikai Hivatal egyesítéséből jött létre. Ezekben a szervezetekben összesen 742-en dolgoznak, a szaktárca létszámát azonban körülbelül 400 főre csökkentik – jelentette be Lamperth Mónika miniszter. Bekényi József vezeti az önkormányzati főosztályt, Deli Erika az önkormányzati gazdasági főosztályt, Balázs István a közigazgatási hivatali, jegyzői és hatósági főosztályt, míg Csider László a lakásügyi titkárságot.


13

PARLAMENT

Megszavazták a tiszteletdíj-csökkentést

gét romboló, a külföldi b efek tetőket mé g inkább elbizonytalanító, az adórendszer szerkezeti problémáit tartósító, inflációt gene ráló, kiszámíthatatlan és adóelkerülésre ösztönöz. Több szervezet jelezte, hogy Alkotmánybíróságon támadja meg a módosításokat. A Magyar Bankszövetség a köz társasági elnökhöz fordult, mert az ő kérelme halasztó hatálylyal bírna, így az elbírálásig nem léphetnének hatályba a jogszabályok. A bankszektor képviselői a kamattámogatásra kivetett járadékot, illetve a szolidaritási adót támadják . A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kétszeres járulékplafont és az elvárt adót kifogásolja. Illetőleg azt, hogy a módosítás egyes pontjai viszszamenőleges hatályúak. Három törvény miatt Sólyom Lászlóhoz fordult a Levegő Munkacsoport is. Alkotmányel-

lenesnek tartják a különadóról és a kamattámogatások után fizetendő járadékról, a házipénztár adóról, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabályokat. Nyílt levelükhöz 15 társadalmi szervezet csatlakozott. A pénzügyminiszter – mint mondta – nem számít arra, hogy a módosítások elbuknának az alkotmánybírósági vizsgálaton. Az államfő végül úgy döntött, nem kér elő zetes normakontrollt a kifogásolt törvényekről, hanem aláírta a három adótör vény t. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság hónapok múlva ne semmisíthetne meg alaptörvénybe ütközőnek bizonyuló passzus o k a t . A köz t á r s a s á gi elnök lépését azzal indokolta, hogy tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére.

■ A konvergenciaprogram – a következő év inflációját, áremeléseit, adópolitikáját, a forint erősségét, a főbb gazdasági lépéseket meghatározó intézkedéssorozat – nem az euróról szól, s nem tartalmazza az uniós fizetőeszköz bevezetésének céldátumát - jelentette be augusztus elején Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután tanácskozott az MSZP-frakció egy részével. Azokkal, akik – hasonlóan a kormányfőhöz – a tárgyalás érdeké-

Nem tudni, mikor lesz eurónk

14

ben megszakították szabadságukat. A legfontosabb most – hangsúlyozta a kormányfő –, hogy mielőbb megteremtsük azt a pénzügyi egyensúlyt, amelynek elérésekor már gondolkodhatunk az euró bevezetéséről is. Az ellenzék ezzel nem értett egyet és a konvergenciatanács összehívását, az euró bevezetés céldátumának kijelölését követelte.


Az Országgyűlés elfogadta a polgármesterek és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának csökkentését. Ez évi 8–10 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek. Az ellenzék a spórolást a kormány és a parlament képviselőinek tiszteletdíján kezdte volna. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény a testület által megállapítható tiszteletdíj felső határát határozza meg, annak érdekében, hogy a helyi rendeletalkotás ne alakítson ki jelentős eltéréseket a tiszteletdíjak megállapításakor. A jelenleg 25 ezer helyi önkormányzati képviselő évi tiszteletdíja 20 milliárd forintot tesz ki, amelyet még ötmilliárd forint költségtérítés egészít ki. A törvényjavaslat elfogadásával tízmilliárdnyi forint

Információk szerint a kabinet tervei szerint leghamarabb 2011-ben vezethetjük be a közös európai valutát. A kormány hónapok óta dolgozik a konvergenciaprogramon, annak szövege a nyilvánosság számára is hozzáférhető lesz, és elég idő, két hét marad a megvitatásra is – nyilatkozta a pénzügyminiszter. Azt hogy miért csak ennyi, Veres János azzal magyarázta, hogy a parlament csak nem-

spórolható meg, a módosítás ugyanis lehetővé teszi az önkormányzati képviselők alapdíjának csökkentését a köztisztviselői illetményalaphoz rendelt szorzószám megváltoztatásával. Ha egy képviselő például bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapilletményen felül legfeljebb az alapdíj 45 százalékával növelhető. Az újonnan elfogadott módosítás azt is tartalmazza, hogy a képviselő-testület a kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíjának egy részét, illetve a természetbeni juttatását is megvonhatja. Az ellenzékiek a vitában azt hangoztatták: a javaslat csak akkor elfogadható, ha a miniszteri tiszteletdíjakat a 2002-es szintre csökkentik. A Fidesz ugyanis elsőként a miniszterelnök, a miniszterek fizetését, majd az országgyűlési képviselők illetményét csökkentette volna, és csak legvégül mérsékelték volna a kistelepülések képviselőinek tiszteletdíját. régiben fogadta el azokat a törvényeket, amelyeket a programba is be kellett építeni. A tárcavezető megerősítette, hogy a Brüsszelnek szeptemberben eljuttatandó anyagban nem kötelező megjelölni a magyar euróbevezetés céldátumát, azt ugyanis nem kell feltétlenül összekapcsolni a felzárkózási programmal. Veres János hozzátette: most nem is az eurócsatlakozás időpontjának megjelölése a legfontosabb, hanem az egyensúlyi kritériumok megteremtése.

„MOST A VASÚTI FEJLESZTÉSEK IDŐSZAKA KÖVETKEZIK”

Vasút vagy autóbusz Huszonnyolc vasúti mellékvonalon még az idén megszűnik a személyszállítás, összehangolják a Volán- és a MÁV-járatok menetrendjeit és tarifarendszereit.

Bizonyára még sokan emlékeznek arra a hetvenes vagy nyolcvanas évekbeli reklámra, amikor egy pályaudvaron egy vasúti kocsiból kilépő kalauz, a nyakában lévő sípot megfújja, és azt kérdezi: „Mi van? Ma senki sem utazik?” Ez a reklám arról szólt, hogy Székesfehérváron megnyílt a Skála Áruház, így nem kell Budapestre utazni… Hm, mindez már jó rég volt, de ma – a tervezett huszonnyolc vasúti mellékvonal megszüntetése okán –, újra kérdezhetjük: „Mi van? Ma senki sem utazik…?”


15

KÖZLEKEDÉS A kormány július 5-ei ülésén döntött arról, hogy megkezdik a helyközi személyszállítás átalakítását a szolgáltatások összehangolása, a minőségi szolgáltatások, elérése, a párhuzamosság megszüntetése érdekében. Tudatosan beszélünk helyközi személyszállításról, tömegközlekedésről és nem MÁV-ról, vagy Volánról külön-külön – hangsúlyozta a kormány ülését követő tájékoztatón Kóka János. A miniszter a helyközi közlekedésben kitűzött célokat ismertette. Ezek: az európai szinten is működőképes, korszerű, magas színvonalú vasúti közlekedés megteremtése, a közúti forgalom terheltségének csökkentése, a párhuzamos közlekedési módok elkerülése valamint a helyi sajátosságok figyelembe vétele és a díjpolitikai elvek összehangolása. A párhuzamosság megszüntetésének lényege: a „vasút és autóbusz” helyett „vasút vagy autóbusz”.

Összhang a menetrendek között Az átalakítás során öszszehangolják a Volán- és a MÁV-járatok menetrendjeit és tarifarendszerét. A közlekedéspolitika összhangjának érdekében a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja majd a Volán vagyonkezelési jogát. A két közlekedési társaság járatainak összehangolása 2006 második felében kezdődik meg a nyugat-magyarországi és a dél-alföldi régió-

16

ban. Jövőre júliusig további két régióban, az év második felében pedig a fennmaradó három régióban történik meg az összehangolás. Ezt követően kezdődhet a Volán-társaságok értékesítése – mondta Kóka János. A miniszter közölte: szeptember 30-a után megindulhat annak a tanulmánynak a társadalmi vitája, amely a vasúti fejlesztés- és díjpolitikával, a regionális szervezéssel, a társadalmi felelősséggel, valamint az általános közlekedéspolitikai elvekkel foglalkozik. „Most a vasúti fejlesztések időszaka következik” mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az előzetes számítások szerint évente mintegy 50–80 milliárd forint beruházási, fejlesztési pénz jut az európai uniós források felhasználásával erre a célra. A miniszter közölte: az egységes vagyongazdálkodási koncepció keretében kezelt ingatlanvagyonból értékesíteni szeretnék azokat az ingatlanokat, amelyek nem kapcsolódnak a MÁV kulcsüzletágaihoz. Az ebből származó bevételeket is a vasúttársaság tőkehelyzetének rendezésére fordítják. Kóka János hangsúlyozta: a MÁV államilag garantált hiteleinek azon részét, amelyet a vasúttársaság nem tud visszafizetni, az állam átvállalja. „A Pénzügyminisztérium által előterjesztett és a kormány által korábban elfogadott konvergenciaprogram jövő évi, 2008-as


és 2009-es célkitűzései számolnak azzal, hogy ez a 130–150 milliárd forint állami kötelezettségvállalásként a költségvetésbe beépítésre kerül”.

A tét: évi 40–50 milliárd forintos megtakarítás

28 vasúti mellékvonalon a személyszállítást, mivel az gazdaságtalan, számítások szerint több mint évi 6 milliárd forint veszteséget okozott. Ezeken a vonalakon az utasok kevesebb, mint 2 százaléka utazik, hosszuk összesen 942 kilométer, a teljes pályahálózat 12,2 százaléka. Megszüntetésükkel, kilenc százalékkal csökken a MÁV vesztesége. A MÁV középtávú stratégiai tervében az szerepel, hogy a vasúttársaság idén nem lépheti túl a 80 milliárd forintos hiányt. Régóta téma, hogy további megtakarításokat a mellékvonalak felszámolásából remél az állam. Korábban azt is tervezték, hogy

A kormány döntött arról is, hogy megkezdik a helyközi személyszállítás átalakítását a minőségi szolgáltatások elérése érdekében. Kóka János a reformlépéseknek nevezett átalakítást azzal indokolta, hogy az jobb minőségű, kiszámítható szolgáltatást eredményez, és 2007-től évente 40–50 milliárd forintos megtakarítás is várható. A MÁV jelenleg mintegy évi 160 milliárd Sor- Vonalszám szám forintjába kerül az 1 4 adófizetőknek. A 2 11 3 13 vasúttársaság köz4 14 ponti adminisztrá5 22 ciójában a létszám6 23 csökkentés az idén 7 24 2500 alkalmazottat 8 27 9 37 érint, a nem admi10 47 nisztratív személy11 62 zet leépítéséről az 12 76 adatok nem ismer13 78 tek, erről előbb 14 84 15 87b egyeztetnek a 16 88 szakszervezetek17 95 kel. Ezek az elbo18 98b csátások elsősor19 112 ban a megszünte20 125a tendő mellékvona21 126 lakkal lesznek ösz22 127 23 129 szefüggésben.

Holtvágányon A kormány a tervek szerint még az idén megszünteti

Viszonylat, vonalszakasz Almásfűzítő–Esztergom

km 38

Veszprém–Veszprémvarsány

45

Pápa–Környe

88

Pápa–Csorna

37

Körmend–Zalalövő

23

Rédics–Zalaegerszeg

49

Zalabér–Zalaszentgrót

6

Lepsény–Hajmáskér

31

Somogyszob–Balatonszentgyörgy

57

Godisa–Komló

19

Sellye–Villány

58

Diósjenő–Romhány

18

Balassagyarmat–Ipolytarnóc

41

Kisterenye–Kál-Kápolna

55

Szilvásvárad–Putnok

34

Mezőcsát–Nyékládháza

17

Kazincbarcika–Rudabánya

15

Abaújszántó–Hidasnémeti

30

Nyíradony–Nagykálló

23

Mezőhegyes–Battonya

18

Kisszénás–Kondoros

6

Vésztő–Körösnagyharsány

32

Murony–Békés

8

24

130

Makó–Hódmezővásárhely

34

25

147

Szentes–Orosháza

40

26

151

Kunszentmiklós–Dunapataj

50

27

152

Fülöpszállás–Kecskemét

39

28

153

Kiskőrös–Kalocsa

31 Összesen:

942

A vasúti hálózat 28 mellékvonat megszüntetése

ezeket önkormányzati kezelésbe adnák, de a helyhatóságoknak nem volt pénzük a működtetésre. Jövő évtől a magyar állam és a tömegközlekedési szolgáltatók közszolgáltatási szerződés keretében számolnak el egymással. Kóka János hangsúlyozta, minden egyes mellékvonalon megvizsgálják az utasszámot, a költségeket, valamint ezek megoszlását, és ennek alapján kapnák a társaságok a fogyasztóiár-kiegészítést.

Ellenvélemények, számháború Megalapozatlan, egyoldalú és minden stratégiai célt nélkülöz a kormány MÁVreformterve – állítja Nagy Vilmos (Ipoly Unió), Fleischer Tamás (Védegylet), Bödecs Barna (Levegő Munkacsoport) és Schulek Tibor független közlekedési szakértő. Véleményük szerint a kormánynak azon döntése, mely szerint a közeljövőben huszonnyolc vasúti mellékvonalat szüntetnének meg, nem oldja meg a vasúttársaság gondjait. Ezzel szem-

ben jóvátehetetlen sebet ejt a MÁV vonalhálózatán, tovább rontja a vidékiek esélyegyenlőségét. Az Ipoly Unió azt állítja, hogy a hazai vasúttársaság gazdálkodása, a költségek elszámolása, maga a belső elszámolási rendszer átláthatatlan, a 6,56 milliárd vélhetően egy generált szám. A Védegylet úgy számol, hogy a MÁV az adófizetőknek évente 160 milliárd forintjába kerül, tehát a huszonnyolc mellékvonalon visszanyerhető 6,56 milliárd forint csak négy százalékot tesz ki ott, ahol az utasok csaknem 2 százaléka utazik. A Levegő Munkacsoport szerint a mellékvonalak megszüntetése nem alkalmas a MÁV finanszírozási problémáinak megoldására, hiszen a teljes pályahálózat 12,2 százalékán csak a veszteség 8,7 százaléka keletkezik, tehát arányaiban a többi vasútvonal veszteségesebb. Schulek Tibor felveti azt a kérdést is, hogy a mellékvonalak megszüntetése talán csökkentheti a MÁV veszteségeit, de

a Volán-járatok sűrítése, új buszok vásárlása óriási öszszegeket emésztene fel. Az érv azért is megalapozatlannak tűnik, mert korábban maga a vasúti miniszteri biztos is azt nyilatkozta, hogy a mellékvonalak gazdálkodása eredményesebb a fővonalakénál. A gazdasági és közlekedési tárca vezetőjének azt a véleményét, miszerint előfordul, hogy egy-egy mellékvonali vonaton annyira kevesen utaznak, hogy azokat a MÁV-nak jobban megérné taxival utaztatni, visszautasítják, véleményük szerint egyes valóban veszteséges, mellékvonalakon megérné kistérségi mikrobuszokat működtetni. Karácsony Szilárdnak, a Vasutasok Szakszervezete alelnökének véleménye szerint a MÁV veszteségeit az okozza, hogy – mind a mai napig – nem kötött az állam a vasúttársasággal közszolgálati szerződést, vagyis a vasút teljesít, de nem kapja meg ennek az ellenértékét. -kó

17

KOR–KÉP – AZ MTA REGIONÁLIS TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE „Magyar átok sújt bennünket szomorúan jegyzem meg, az a fajta politikai többség, ami kellene a politikai döntéshez,

„A bölcsek köve

ma még nem áll rendelkezésünkre… Végtelenül sajnálom, az ország javát nem szolgálónak, hanem rombolónak tekintem azt a magatartást, hogy igazából még csak érdemi konzultáció sem volt… most azon kell törni a fejünket, hogy hogyan lehet egyszerűbb módon … kevesebből kell megfőznünk ugyanazt…” Rechnitzer János, az MTA Regionális Tudományos Bizottság elnöke szerint az Akadémiát az utóbbi időben nagyon sok bírálat érte, nem mondja, hogy nincs közöttük jogos kritika, de többségük nem az. A bizottság elnöke szerint az Akadémia nagyon fontos fórum, lehetőséget, mozgásteret biztosít a párbeszédre, a tudományos kommunikációra. Véleménye szerint a magyar modernizá-

18

Gyurcsány Ferenc

ció csak akkor lehet sikeres, ha az erre irányuló döntések szakmailag megalapozottak. – Egyet nem tudunk miniszterelnök úr! – mondta – a bölcsek köve nincs nálunk, nem tudjuk, hogy miként lehet az Országgyűlésben a félből kétharmadot csinálni, ezt a politikusoknak kell megoldani! Mi annyit tudunk tenni, hogy kutatási eredményeinket, tapasztalatainkat megosztjuk a szakma képvi-


Párbeszéd a regionális fejlesztésről

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter találkozott a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományos Bizottságának kutatóival, a szakmai háttérbeszélgetés témája: a regionális fejlesztés és közigazgatás lehetőségei, a területfejlesztés jövője. selőivel, hogy a modernizáció sikeres legyen, a többi a politika dolga – hangsúlyozta Rechnitzer János. Gyurcsány Ferenc kijelentette: a szakmának azt részét, ami a körültekintő és megfontolt döntésekhez kell, azt megtanulták. Hangsúlyozta, a regionalizáció folytatásához átfogó változtatásokra van szükség, de hogy ehhez milyen típusú döntéseket kell meghozni, azt a tudományos élet képviselőitől várják. A modernizációhoz szakmapolitikai konszenzus kell, ehhez kér segítséget, véleménye szerint a politikusoknak csak az volna a dol-

guk, hogy támogassák azt. A miniszterelnök elmondta, hogy az a többség, amely ennek a szakmai konszenzusnak politikai döntéssé válásához kell, nem áll rendelkezésre. Az Országgyűlés nem támogatta a választott régiók létrehozásáról szóló kétharmados alkotmánymódosítási javaslatot. „Magyar átok sújt bennünket szomorúan jegyzem meg, az a fajta politikai többség, ami kellene a politikai döntéshez, ma még nem áll rendelkezésünkre… Végtelenül sajnálom, az ország javát nem szolgálónak, hanem rombolónak tekintem azt a magatartást, hogy igazából még csak érdemi konzultáció sem volt… most azon kell törni a fejünket, hogy hogyan lehet egyszerűbb módon … kevesebből kell megfőznünk ugyanazt…” Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy nem akarják az alkotmányos jogokat megkerülni. Úgy vélte, az egyik legnagyobb kihívás az, hogy meg kell tudni mondani, miről szól a régió, ha Magyarország győzni akar a versenyben, akkor saját szolgálatába kell állítania a regionalizmust, a kistérségi együttműködést, a regionális fejlesztési igazgatást. A miniszterelnök

KOR–KÉP

nincs nálunk…” és a területfejlesztés jövőjéről véleménye szerint az államra a polgárok többsége szolgáltatóként tekint, polgári alázatosság helyett az öntudatos adófizető állampolgári magatartás az, ami befolyásolja a közigazgatást. A polgár egyre kevesebbet szeretne tenni a szolgáltatásokért, ott helyben szeretné megkapni… a miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy nincs más út, mint a településközi és regionális együttműködés, és az ehhez igazodó átalakított igazgatás.

Területfejlesztés: új tudomány született? Nem egyedi elszigetelt fejlesztésekre van szükség, azzal is számolni kell, hogy ezeknek a forrásoknak az eldöntésében egyszerre kell szolgálni több funkciót. Területfejlesztés: új tudomány született? A területfejlesztés, nagyon fon-

„Egyet nem tudunk miniszterelnök úr! A bölcsek köve nincs nálunk, nem tudjuk, hogy miként lehet az Országgyűlésben a félből kétharmadot csinálni, ezt a politikusoknak kell megoldani! Mi annyit tudunk tenni, hogy kutatási eredményeinket, tapasztalatainkat megosztjuk a szakma képviselőivel, hogy a modernizáció sikeres legyen, a többi a politika dolga…”

Rechnitzer János

tos gazdaságpolitikát és társadalompolitikát jelent.

A befektető mi által dönti el, hogy Magyarországra jön? Sokkal fontosabb a befektető számára az, hogy mennyi idő alatt lehet engedélyt kapni, mennyire rugalmas a közszolgáltatás, mennyire képzettek a munkaerők, van-e fejlesztési koncepciója annak a térségnek és majd csak a hatodik, hetedik szempont lesz az, hogy két százalékkal több az adó – mondta a miniszterelnök. Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta: a decentralizáció, a kistérségi és a regionális intézményrendszer, illetve a dereguláció, mint cél nem szűnt meg, csak a kormánynak más eszközt kell találnia, hogy elérje ezeket.

lehetőség van, és meg kell nézni, hogyan valósíthatók meg ezek. A három megoldás között említette az önkormányzatok regionális társulását, amely már működik a Dél-Dunántúlon, valamint a regionális területfejlesztési tanácsok átalakítását, illetve a közjogi, közszolgáltatási szerződések kidolgozását. Dr.

Lamperth Mónika szerint azon is dolgozni kell, hogy új várospolitikát alakítsanak ki, a városhálózat fejlesztését egészen másképp képzelik el. Új szereplőkkel, új feladatot kap az IDEAkutatócsoportja, a közigazgatás mellett a területfejlesztés is szerepel a feladatlistán. Csiky Ildikó

A miniszter fontos feladatnak nevezte a kistérségi társulások erősítését. A regionalizmusról szólva azt mondta, hogy három

Fotók: Csy-kó


19

ÖN KORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉP

Hibás a mai rendszer

„Én megmondtam már ezerszer, Hogy hibás a mai rendszer, Államreform kéne régen, Persze nem hitték. Na tessék! Adó, lakbér…nem csekélység! Öt gyermekem van, kérem!” Weörös Sándor: Az éjszaka csodái (1940)

!

Államreform kéne régen… Az Ön-Kor-Kép 2006. évi 1–2. számában jelent meg Zongor Gábor „Államreform kéne régen!” címet viselő tanulmánya, amelyben a szerző olyan megkerülhetetlen kérdéseket feszeget, amelyekre csak egy átfogó közigazgatási és finanszírozási reform adhatna csak választ. Az írás vitairat lett, hiszen a témával kapcsolatban kifejtette álláspontját Pálné Kovács Ilona és dr. Péteri Gábor (3. szám), valamint Szegvári Péter (4. szám). Ez alkalommal egy újabb véleményt közlünk többi között az államreformról a civilszféra nézőpontjából vagy éppen a települési (közigazgatási) rangokkal kapcsolatos beidegződésekről.

Államreform!? A rendszerváltozást követően eltelt több mint tizenöt éve közül aligha akad – akárcsak – egyetlen olyan esztendő is, amely nélkülözte volna, az úgynevezett „államreformmal” összefüggő három alapvető (területi-államigazgatási-önkormányzati) reformkérdés bármelyikének felvetését/felvetődését. Ez persze önmagában még nem adna kellő okot a megszólalásra. A mondanivaló ott kezdődik, hogy vajon ki, mit és milyen mélységű változást/ változtatást ért reform alatt, illetve tart szükségesnek. A kívánságok és elképzelések gyűjteménye határtalan és szinte kimeríthetetlen.

A polgárnak joga van tudni… Az elmúlt időszak sajtótermékeit olvasva a legszínesebb (és talán egymásnak is a leginkább ellentmondó) reformkép a különböző politikusok nyilatkozataiból állítható össze. A közigazgatási szakma körképe (kórképe) ennél ugyan óvatosabb és homogénebb, de a hangsúlyok a három – fen-

20

tiekben említett – területet illetően jelentős mértékben máshova helyeződnek, egyrészt az egyes választási ciklusoktól, másrészt a megszólalók pártpolitikától való távolságától – köztisztviselő esetében a kormányhoz való lojalitás-fegyelmétől – függően. Nevesített csoport tekintetében a kép még attól függően is differenciálódhat, hogy egyáltalán beszélhetünk-e egységes közigazgatási szakmáról, és amennyiben igen, akkor kik sorolhatók e körbe. Említettekkel szemben a tudomány – véleményem szerint – még jelenleg is adós a napjainkban oly sokat hangoztatott „államreform” tudományosan megalapozott, komplex megközelítésű bemutatásával. Akiket viszont minderről – mármint az „államreform”-ról – meg sem kérdeztek, véleményüket nem kérték, és nem igényelték az a civilszféra, a társadalom tagja, az individuum, maga a polgár. Ezen általánosított kritika azonban túlzó és talán igazságtalan is, hiszen az „államreform” – letisztázottan kidolgozott, hatástanulmányokkal és


mibe-kerülési számításokkal alátámasztott – egységes és közérthető nyelvezetű olvasmány formátuma nem létezik. Ennek következtében nincs miről véleményt mondani, legfeljebb a hangzatos jelszavakról (követelményekről): olcsó állam, hatékony állam, szolgáltató állam. A polgárnak azonban joga van tudni, hogy mindez tartalmilag mit jelent, és mibe fog neki kerülni. Az olcsó-hatékony-szolgáltató állam megvalósítása és működtetése költségének megteremtése ugyanis jórészt az állampolgár feladatát képezi: szorgalmának, igényének, adófizető képességének és moráljának függvénye. Hétköznapi nyelven szólva a révészt az adófizető polgár fizeti. Éppen ezért számára nem közömbös, hogy a szolgáltató állam (például elektronikus, internetes) közigazgatási szolgáltatásait ingyen vagy díjfizetés ellenében, otthonában vagy valamely lakásától messzebb lévő (csak fizetett közlekedési eszközzel megközelíthető) települési (területi: pl. térség, megye, régió stb.) egységre telepített és csak meghatározott időben nyitva tartó szolgáltatási (informatikai) „pontban” (irodában) veheti majd igénybe. E kis kitérő után térjünk viszsza kiinduló témánkhoz, a reformhoz, amely mostanra – ismerve az érintett kétharmados törvények országgyűlési végszavazásának lesújtó eredményét – gyakorlatilag jó esetben is csak államszervezeti korszerűsítésre zsugorodott. Mindez azonban legfeljebb az okozat, az ok ennél mélyebben keresendő. Átfogó „államreform” ugyanis a

pártpolitikától semleges tudomány által komplexen kidolgozott, a szükséges objektív hatás- és pénzügyi számításokkal alátámasztott tanulmányok létezése, az abban foglaltaknak az érintett szakmai képviseleti és érdekvédelmi szervezetekkel, a civil társadalom témára érzékeny önszerveződő közösségeivel történt érdemi megvitatása, a társadalom vitára kész tagjainak javaslata és figyelembe vétele, továbbá a reformmal érintett polgárok aktív és értő támogatása nélkül nem valósítható meg. E reform egységessége és komplexitása azt jelenti, hogy az időben nem függhet és igazodhat a különböző választási ciklusoktól és nem bontható meg hatalmi ágak szerint. További követelmény, hogy ebben a folyamatban a (párt)politika csak a megrendelő és a végrehajtás szervezőjének, serkentőjének szerepét töltheti be. Érdemes lenne a rossz ízű „államreform” elnevezés megváltoztatásán is elgondolkodni. Tulajdonképpen esetünkben nem másról, mint a rendszerváltozással kialakított – de napjainkra meghaladott – demokratikus jogállam reformjáról, alkotmányos megújításáról, uniós minőségűvé igazításáról van szó. Ez a reform azonban egy új alkotmány megalkotása mellett a hatalomgyakorlás megvalósulásának teljes (horizontális-vertikális) spektrumú (strukturális, infrastrukturális, humánpolitikai stb.) áttekintését és reformját igényli, amelyből nem lehet önkényesen kiemelni és önállóan kezelni a végrehajtó hatalmi ág egyes (államigazgatási, önkor-

ÖN KORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉP mányzati) alrendszereit, működésük és (illetékességi) területük (nagysága: térség, megye, régió) meghatározásának kérdését.

A települési rang lényege Nézzük először a terület kérdését. Magyarország területe akkora, amekkora: 93 000 km². E ténnyel nem érdemes tovább foglalkozni. Hazánk határain belül alkotmányosan települési (község, város) és területi (megye) egységet különböztetünk meg. Leegyszerűsítve: a település fejlődés eredménye; míg a terület legtöbbször íróasztal, papír és ceruza kérdése, melyet politikai döntés végérvényesít. Át kellene jobban gondolnunk, hogy érdemes-e (szabad-e) mindent számszerűsítenünk: új község alakítható legalább 300 lakosú lakott településrészből; a nagyközségi címet használhatják azon települések, amelyek területén legalább 5000 lakos él; megyei jogú várossá nyilvánítható az 50 000-nél nagyobb lélekszámú város. Úgy tűnik, mintha még a rendszerváltozást követően sem lenne időnk kivárni, hogy egy település fejlődése révén érje el a közigazgatási (önkormányzati) rangot (címet). Még most is a régi beidegződések hatnak: a fejlődéssel elért minőség címmel, ranggal való elismerése helyett, mi még mindig képesek vagyunk valamit a fejlődéssel elért eredmény hiányában, annak pótlásaként „azzá” nyilvánítani: város megyei jogú várossá nyilvánítása (Ötv.); várossá nyilvánítás (Tetv.). [Bár ez utóbbi esetben az Ötv. városi cím adományozásáról rendelkezik. Nem ártana a két törvényi szabályt szinkronba hozni.] A települési rang lényege, hogy az adott település képes legyen lakói számára valamilyen – legalább alapszintű – szolgáltatást elismert és folyamatosan biztosított és ellenőrzött minőségen nyújtani.

Tehát ne a lélekszámnak legyen meghatározó szerepe. A létező valóság azonban azt mutatja, hogy 2000 – véleményem szerint 5000 – lélekszám alatti települések nem képesek folyamatosan az – uniós szinten elvárt – igazgatási, önkormányzati szolgáltatást a kívánt minőséggen biztosítani. Ez esetben legyen jogi lehetőség és politikai eltökéltség az ilyen település – önállóságának egyfajta meghagyása mellett – igazgatási, önkormányzati címének, rangjának visszavonására. Ma még a 300 lakossági szám alá csökkent település községi, önkormányzati minőségének elvesztésére sincs alkotmányos lehetőség. Sőt, az elnéptelenedett község is megtartja önálló közigazgatási, önkormányzati rangját, címét. Ilyen okok miatti rang, cím joghatályos visszavonására ez idáig még nem volt példa hazánkban. Említettekkel szemben a területi egység (térség, megye, régió) nem település, azaz nem fejlődés eredményeként jön (jött) létre és nyer(t) jogi elismerést. A területi egységnek csak a területén belül elhelyezkedő településekkel együtt van létértelme, tekintettel arra, hogy a területi egységnek a település(ek)től független területe és lakossága sincs. Ennek következtében egyetlen területi egység sem rendelkezik igazi személyi (lakó, polgári, választópolgári stb.) közösséggel és települési értelemben vett közösségi identitással. Területét, nagyságát és számszerűségét a mindenkori hatalom – alkotmányos keretek között – szabadon határozhatja (változtathatja) meg. Mindehhez törvény, kötelező helyi népszavazást sem ír elő. Ebből következően a területi egységek inkább az államigazgatási tevékenységek (feladat- és hatáskörök) ellátására (koordinálására) alkalmasak. Ilyeneket részükre az Országgyűlésen kívül a kormány is

telepíthet, ügyelve arra, hogy a lakosság szélesebb körét érintő feladatok a lakossághoz közelebb fekvő (kistérség, megye, régió) területi egységekhez kerüljenek. Kivételt képez ezen általánosan követendő elv alól, ha az ellátandó tevékenység különleges szakértelmet igényel, és ez csak eggyel (kettővel) magasabb területi egységben szervezhető meg és biztosítható folyamatosan, azonos minőség mellett. Egységes közigazgatási (államigazgatási) szervezeti törvény, illetve ésszerűen átgondolt és tudatos, vagy költségtakarékos szempontokra is tekintettel kialakított, törvényben rögzített (tevékenységi, feladat- és hatásköri) decentralizálási elvek hiányában ma annak sincs akadálya, hogy egyes államigazgatási tevékenységek más-más területi egységre telepített (létrehozott) szervezetek által kerüljenek ellátásra. Akár arra is van lehetőség, hogy a már kialakított szervezeti struktúra, avagy tevékenységi kör gyakori időközönként más-más területi egységbe kerüljön áthelyezésre és ellátásra. A kormányzati szervek által ellátandó és a decentralizálás elveit is magában foglaló reformkoncepció nélkül mindez nemcsak kaotikus állapotokhoz vezethet, de egyben megnehezítheti majd az állampolgár államigazgatási ügyekben való kívánt szintű eligazodását, ügyeinek költségkímélő gyors elintézését, de a hatékony államigazgatási ügyintézés és ellenőrizhetőség akadályává is válhat.

Álláspontom szerint Az igazi problémát okozó kérdést azonban mégsem az előbbiek jelentik. A legnagyobb politikai és szakmai kihívás annak eldöntése, hogy melyik területi szint szűnjék meg, illetve melyik területi egység váljék önkormányzativá, avagy melyik működjön államigazgatási és önkormányzati

egységként is. A jelenlegi leegyszerűsített elképzelés szerint a megye megszűnése mellett a régió jelentené a területi önkormányzati szintet, és beépülne a hatályos helyi önkormányzati törvénybe. A gond azonban ennél jóval nagyobb. Álláspontom szerint a meglévő ellenmondások az újakkal kiegészülve az önkormányzás jelenlegi alapkategóriáinak átértelmezése nélkül az Ötv. keretei között már nem oldhatók fel. Gondolok itt elsősorban az önkormányzás jogával felruházott kollektív jogalanynak, a választópolgárok helyi közössége fogalmi mibenlétére. A helyi közösség már a megye esetében sem volt igazi, létező és funkcionáló közösségként értelmezhető. Nem véletlen, hogy az Ötv. 5.§-a leegyszerűsítve a problémát a helyi önkormányzati jogok letéteményeseként (már csak) a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét tünteti fel. Márpedig a megye a legnagyobb jóindulattal sem sorolható a települések közé. A létrehozandó régió úgyszintén. Ez esetben a helyi önkormányzás fogalmi mibenlétét is újra kell gondolni: ha ugyanis a régió szintjén a helyi közösség nem létező és funkcionáló természetes egység, akkor ettől a nem létező helyi közösségtől már nem várható el és nem kérhető számon az Ötv. azon rendelkezésének megvalósítása, miszerint a helyi közösség önállóan és demokratikusan intézi a helyi érdekű közügyeit, a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és magvalósítja a helyi közakaratot. Az előbbiekből logikusan következik, hogy a regionális önkormányzati képviselő-testület (közgyűlés) tagjainak közvetlen választása sem megvalósítható. A listás választást én nem sorolom a közvetlen választási formák


21

VÁLASZTÁS 2006 közé. Az itt alkalmazható megnyugtató választási mód (különösen 3–5 régió esetében) a közvetett (delegált) forma lehetne. Szakmailag megnyugtató alkotmányos megoldást kell kidolgozni a települési és a regionális helyi önkormányzatok közötti mellérendeltség elvének tényleges és garanciális érvényesülésére, közöttük a kölcsönös érdekek alapján történő együttműködés mibenlétére, továbbá a függőségi viszony kialakulhatóságának jogszerű elhárítására. Ilyen helyzetet idézhet elő a regionális önkormányzat rendeletének területi és személyi hatálya; továbbá a regionális önkormányzat esetleges felhatalmazása arra, hogy rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazhatja a települési önkormányzatok képviselő-testületeit rendeletalkotásra, amely esetben a települési önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes a regionális önkormányzat rendeletével (ez viszont az alkotmány és a jogalkotási törvény jelenlegi szabályaival ütközne, tekintettel arra, hogy a hatályos előírás szerint a képviselőtestület által alkotott rendelet csak a magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes, a területi önkormányzat rendelete azonban jelenleg nem minősül ilyennek). További gondolkodást és rendezést igényelnek törvényi felruházás esetén a regionális önkormányzatnak a helyi adók kivetése és mértéke megállapításával, a helyi népszavazás kiírásával és a közmeghallgatás tartásával összefüggő kérdések is. A fentiekben kifejtettekre is tekintettel megfontolásra ajánlom azon elgondolkodni, hogy nem lenne-e célszerűbb, ha a jelenlegi egyetlen Ötv. helyett az egyes önkormányzati típusokra három önálló – települési, területi és fővárosi – önkormányzati törvény kerülne megalkotásra. Dr. Fogarasi József főiskolai docens

22

Megkezdődött a jelöltek kiválasztása az őszi önkormányzati választásokra

Jelölési vegykonyhák Gőzerővel készülnek a pártok az október 1-jei önkormányzati választásokra. A jelölések azonban számos helyen kiforratlanok. Így a nyilvánosság csak akkor pillanthat be a választási vegykonyhák bugyraiba, ha az országos vezetés és a helyiek elképzelése nem egyezik. Akad azonban néhány olyan hely is, köztük a főváros, ahol már megköttettek az alkuk. Lapzártánkig tizenhárom közös, MSZP–SZDSZ polgármesterjelöltben tudtak megállapodni a fővárosban a kormánykoalíció pártjai. A liberálisok önállóságuk demonstrálására legalább öt helyen indítanak polgármesterjelöltet a szocialistákkal szemben, míg a baloldal csak egy helyen – de ott frontálisan – támadhatja a SZDSZ-es jelöltet. A két párt nemcsak, hogy szeretné megőrizni kedvező budapesti pozícióit, de három új kerületet – Óbudát, Újpestet és Zuglót – is elhódítaná a jobboldaltól. A koalíciós veszekedés miatt korábban „elveszett” Zuglóban a szocialisták most a liberális polgármesterjelöltet támogatják: Weinek Leonárdot, a Central European Trust kockázati tőkealap vezetőjét. Újpesten a szocialista Gergely Zoltán közös jelöltként lehet kihívója a kerületet 16 éve városvezető Derce Tamásnak, aki mellől – a korábbi támoga-


tói közül – a Fidesz mellett a helyi SZDSZ is elállt. Óbudán (mivel kiderült, hogy a szocialista jelölt egykoron a III. főcsoportfőnökség munkatársa volt), az SZDSZ nem támogatja Pető Györgyöt. A liberálisok ugyanakkor nem indítanak Petővel szemben senkit, így Tarlós István távozásával esély van arra, hogy a koalíció „elviszi” a kerületet a jobboldaltól.

Szocialista–szabaddemokrata mintamegállapodások A minél jobb eredmény érdekében minden kerületben más és más megállapodás született a két párt között. Az egyik modell a budafoki, ahol a Bollók Istvánné szocialista városvezető egyben szabaddemokrata jelölt is, és a két párt közös listával indul az önkormányzati választásokon. Egy kerülettel odébb, Újbudán Molnár Gyula ugyancsak közös jelölt, de itt nincs közös lista, egyes körzetekben taktikai okokból külön indulnak az MSZP-sek. Más kerüle-

tekben viszont semmilyen megállapodás sincs, ilyen például Kőbánya. A szocialisták egyik fellegvárában az MSZP cserélt. Andó Sándor jelenlegi polgármester helyett – aki a fővárosban folytatja politikusi pályafutását – Verbai Lajost, a polgármesteri hivatal egyik irodavezetőjét indítják. Itt a szabaddemokraták nincsenek alkupozícióban. Az V. kerületben szintén közös a jelölt: a jelenlegi vezető, Steiner Pál, ahogy Verók István a VI., Hunvald György pedig a VII. kerületben. Az I. kerületben Rotyis József a két párt közös jelöltje, miként a II. kerületben Horváth Csaba. Nem lesz közös koalíciós polgármesterjelölt a XII. kerületben, mert a helyi SZDSZ nem támogatja Élő Norbertet, az MSZP jelöltjét. A hegyvidéki szabaddemokraták Ungár Klárát indítják, ők veszik fel a versenyt Pokorni Zoltánnal, a Fidesz jelöltjével.

Józsefváros és Ferencváros, a veszekedős kerületek Józsefvárosban és Ferencvárosban a helyiek vitái miatt nem született még megállapodás. A VIII. kerületben a liberális Csécsei Béla nem közös jelölt, de az MSZP nem indít ellene senkit. A IX. kerületben Gegesy Ferenccel szemben azonban valószínűleg elindul Kökény Mihály, egykori egészségügyi miniszter. Angyalföldön viszont a szocialista Tóth Józseffel szemben Szabadkai Viktort

VÁLASZTÁS 2006 A Magyar Köztársaság Elnöke 2006. október 1-jére tűzte ki az önkormányzati választásokat, melyen az Országos Választási Iroda (OVI) adatai alapján több mint 8 millió választópolgár vehet részt. A választópolgárok 2006. július 31–augusztus 4. közti időszakban kapják kézhez, azt a névre szóló értesítést mely tartalmaz egy ún. ajánlószelvény tömböt, valamint az értesítő informál arról is, hogy hol, melyik szavazókörben adhatják le voksukat a polgárok. Az ajánlószelvények száma településenként eltérő, a települési jegyző a lakosságszám arányában határozza meg, hány ajánlószelvényt kell összegyűjteniük a jelölteknek. Az ajánlószelvények gyűjtésre vonatkozó utolsó határidő szeptember 8-a, tehát addig lehet jelöltet állítani. Szavazni az országgyűlési választásoktól eltérően csak magyarországi lakóhelyen lehet. Egy esetben lehet kivételt tenni, ha a választópolgárnak a választás kitűzésének a napján, tehát július 11-én már volt bejelentett tartózkodási helye, akkor igazolást kérhet, hogy ott adhassa le a szavazatát. Változás a megelőző választásKisebbség száma Választópolgárok hoz képest egyértelműen a kisebbÖsszesen 199 824 ségi önkormányzatok választásánál Bolgár 2 110 jelentkezik. A kisebbségi önkormányCigány 106 367 zati választáson 2006-ban – az eddiGörög 2 451 giektől eltérően –csak azok a válaszHorvát 11 088 tópolgárok vehetnek részt, akik 2006. Lengyel 3 061 július 15-ig kérték felvételüket a kisebbNémet 45 982 ségi választói jegyzékbe. Kisebbségi Örmény 2 359 választás csak azon a településen tartRomán 4 404 ható, ahol legalább 30 választópolgár Ruszin 2 735 szerepelt a választói jegyzékben és a Szerb 2 144 választást a helyi választási bizottság Szlovák 15 048 elnöke kitűzte. A települési kisebbSzlovén 991 ségi önkormányzat képviselőjelöltUkrán 1 084 jeit nem a választópolgárok ajánlják, Forrás:www.valaszatas.hu* hanem kisebbségi szervezetek állíthatják, a választáson függetlenként jelölt nem indulhat. Jelölt az lehet, aki az adott kisebbség választói jegyzékében szerepel. A kisebbségi önkormányzati képviselő-testület esetében 5 fő a megválasztható képviselők száma, azonban ha ennél kevesebb a jelölt, akkor az a választás elmaradását vonja maga után. A kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgároknak önálló, a települési önkormányzati képviselők választására kijelölt szavazókörtől helyrajzilag is eltérő szavazókört kell felkeresniük, hogy leadhassák voksukat a jelöltekre. Az OVI vezetőjétől tudjuk, hogy kisebbségi választás 2006. október 1-jén az ország szinte minden második településén, várhatóan 1448 önkormányzatnál lesz. A voksoláson mintegy 195 ezren vehetnek részt, tehát ennyien jelentkeztek a 13 kisebbségi névjegyzékbe. Így valamennyi Magyarországon bejegyzett nemzetiség olyan létszámban jelentkezett, ami garantálja, hogy minden egyes kisebbségnél lehetőség van újabb országos önkormányzatok létrehozására. * Kisebbségi választói jegyzéken szereplő választópolgárok száma országosan

indítja a SZDSZ. Újpalotán, a szocialista Hajdú Lászlóra is „ráindít” az SZDSZ Máté Gyula személyében. A XVI. kerületben még nem dőlt el semmi. Ha a szocialistáknak egymás között sikerül megegyezniük, az SZDSZ támogatni fogja Vidorné Szabó Gyöngyi jelölését. A XVII. kerületben a baloldali Hoffmann Attila közös jelöltként vág neki a küzdelemnek, míg a XVIII. kerületben Ferencz István személyében Mester László szintén kap liberális ellenfelet. Kispesten, ahol nyugdíjba vonul a jelenlegi szocialista polgármester asszony, az alpolgármester Gajda Pétert indítja a párt, akit az SZDSZ is támogat. A XX. kerületben nincs megállapodás, a szocialista Szabados Ákos és a liberális Csillag László egymás ellenfelei lesznek, miként a XXI. kerületben sem, ahol ugyanez a „leosztás” Tóth Mihály és Kulini Márton között. Soroksáron a civil Geiger Ferencet az MSZP és az SZDSZ is támogatja.

A szocialisták Vas megyéje, szombathelyi fideszes MDF-köntösben Szűcs Gábor jelenlegi szombathelyi városi képviselő, a városi közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője lesz a párt Vas megyei önkormányzati elnökjelöltje a helyhatósági választáson. Bemutatták a Vas megyei városok polgármesterjelöltjeit is. Szombathelyen

a jelenlegi polgármestert, Ipkovich Györgyöt, Körmenden Németh Tamást, Kőszegen Táncsics Pétert, Celldömölkön a mostani polgármestert, Fehér Lászlót, Sárváron pedig Szabó Lajos országgyűlési képviselőt javasolja polgármesterjelöltnek az MSZP Vas megyei szervezete. Szentgotthárdon még nem született döntés sem helyi, sem megyei szinten a polgármesterjelölt személyéről. Az MDF Szombathelyen a Fideszből nemrég kilépett Szabó Gábor főiskolai adjunktust indítja. Szabót a Fidesz–MDF közös jelöltjeként 1998-ban egyszer már polgármesterré választottak, de nyelvvizsgaügye miatt a Fidesz Vas megyei szervezete kizárta a pártból. Szabó ennek ellenére frakciótag maradt, és a helyi pártszervezet feloszlatása után is megújította tagságát. Szabó Gábor több heti gondolkodás után jelentette be: vállalja az MDF jelölését, és beszáll a polgármesteri székért vívott választási küzdelembe. A 80 ezer lakosú Szombathelyet jelenleg az MSZP– SZDSZ koalíciója irányítja, korábban már bejelentették, hogy Ipkovich György jelenlegi polgármestert, szocialista országgyűlési képviselőt indítják. A Fidesz, a KDNP, a Nemzeti Fórum, a Fidelitas, a Pro Savaria Egyesület, valamint a Polgári Egyesület Szombathelyért elnevezésű civil


23

VÁLASZTÁS 2006 szervezet Molnár Miklós közgazdász végzettségű vállalkozót nevezte meg közös jelöltként, aki egyben a Pro Savaria Egyesület elnöke.

A helyzet változatlan Debrecen Debrecenben választási együttműködési megállapodást írt alá a Fidesz és az MDF. Eszerint a legkisebb ellenzéki párt nem állít ellenjelöltet Kósa Lajossal szemben, hanem harmadszor is a fideszes polgármestert támogatja. Makay Zsolt, az MDF Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint Debrecen további fejlődésének a mostani városvezetés a záloga, de a jövőben minél több MDF-es képviselőt szeretnének Kósa Lajos mögé állítani. Ezért 26 körzetben önálló, háromban pedig közös jelöltet állítanak a Fidesszel. „Nem az országos pártközpontok véleménye számít, hanem a város érdekében való együttműködés” – mondta Kósa Lajos azzal kapcsolatban, hogy Debrecenben olyankor is megvalósult, illetve megvalósul a jobboldali pártok együttműködése, amikor országosan nem.

Fidesz győzelem esetén: Szolnokon nagykoalíciós együttműködés A Fidesz Szalay Ferencet, az 1998 és 2002 közötti ciklus polgármesterét indítja az elöljárói posztért Szolnokon a választáson. A jelölt gondolkodó városvezetést

24

ígért, amelyben egy nagykoalíciós együttműködést megvalósítva minden parlamenti párt helyet kaphat. Ez egyszer már megvalósult, hiszen polgármestersége idején egy fideszes politikus mellett egy-egy szocialista, illetve szabaddemokrata alpolgármestere volt a városnak. Az elmúlt négy évről azt mondta: hiába hangzott el a sok választási ígéret, és hiába volt tagja a kormányzatnak a megyéből Iváncsik Imre, Kis Zoltán, Szekeres Imre és Vass Lajos, Szolnok semmivel sem kapott több központi támogatást, mint más települések. A Fidesz Szolnok 16 önkormányzati választókerületéből tizenkettőben önállóan állít jelöltet, kettőben a Nemzeti Fórummal közösen, míg szintén kettőben független jelöltet támogat. Szolnokon a polgármesteri posztért az MSZP Vass Lajos volt kulturális államtitkárt, az Operaház hat hónapra kinevezett miniszteri biztosát indítja.

Utódlás Pécsett, változatlanság Miskolcon Az MSZP pécsi választmánya Tasnádi Pétert, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnökét javasolta a szocialisták polgármesterjelöltjének az önkormányzati választásokon. A helyi jelölőbizottság által javasolt Tóth Bertalan választmányi elnök, Juhász István, a párt városi elnöke, valamint Bókay Endre országgyűlési képviselő viszszalépett a jelöléstől.


Mint ismert, Toller László szocialista polgármester súlyos autóbalesete után kerültek nehéz helyzetbe az MSZP-sek az utód kiválasztásánál. Felvetődött még Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének lehetséges indítása is, de ezt aztán elvetették. Tasnádi Péter 56 éves, jelenleg a baranyai közgyűlés alelnöke. Toller László súlyos sérülésekkel továbbra is a pécsi idegsebészeti klinika intenzív osztályán fekszik, és orvosai szerint felépülése hosszú időt vesz igénybe. Az MSZP miskolci szervezetének taggyűlése egyhangúlag fogadta el, hogy Káli Sándor, Miskolc jelenlegi polgármestere induljon az őszi önkormányzati választásokon a polgármesteri címért. Káli Sándor országgyűlési képviselő 2002 óta a borsodi megyeszékhely első embere. 1994– 1998 között Miskolc alpolgármestere volt.

Fideszes vita Csongrádban A Fidesz csongrádi városi szervezete egyelőre nem döntött arról, kit indít polgármesterjelöltként. A legvalószínűbb befutónak továbbra is Kurucz Ferenc, Békés megye volt rendőrfőkapitánya tűnik, akinek jelölését a helyi Fidesz-szervezet már háromszor elutasította. Most feltételeket támasztottak támogatásához, de ezeket Kurucz valószínűleg nem fogadja el. Kuruczot eredetileg az Összefogás Csongrádért jelölte a város polgármes-

terének; és már támogatásáról biztosította jelölését a KDNP és a Kisgazda Polgári Egyesület helyi szervezete is. A korábbi rendőrkapitány békéscsabai jegyzővé választását a helyi MSZP verte keresztül a városi képviselő-testületen, méghozzá a koalíciós partner SZDSZ és a liberális polgármester, Pap János tiltakozása ellenére. (Békéscsabán Pap János az SZDSZ–MSZP közös polgármesterjelöltjeként indul.) A Kurucz körül támadt MSZP–SZDSZ konfliktus a bíróságon folytatódott; a jogerős ítélet szerint Kurucz nem rendelkezett a jegyzői poszt betöltéséhez szükséges közigazgatási gyakorlattal, így kinevezése törvénytelen volt. Az Összefogás Csongrádért nem először tett kísérletet Kurucz jelölésére. 2002ben már megkeresték az akkori békési rendőrfőkapitányt, aki azonban négy éve inkább rendőri pályafutása folytatása mellett döntött. Nyugdíjazása, majd békéscsabai kitérője után aztán – az Összefogás ismételt megkeresésére – már ő maga is úgy gondolta, hogy kísérletet tesz Csongrád polgármesteri tisztségének megszerzésére. A csongrádi városi Fideszben Kurucz megválasztásáért elsősorban azok lobbiznak, akik az Összefogásnak is oszlopos tagjai, de Kuruczot támogatja a város egyéni mandátumát elnyerő Vincze László országgyűlési képviselő is. E. N.

HÍREK

Korszerű pénzügyi szolgáltatások a postán A következő időszakban több új banki termékkel is jelentkezik a Magyar Posta. Már a jövő hónapban igényelni lehet például Posta Hitelkártyát. Kora ősszel pedig több millió forintos személyi kölcsönt is felvehetünk majd ingatlanfedezettel. A Posta Pénzügyi Szolgáltatások Üzletága tavaly több mint 45 milliárd forinttal járult hozzá a vállalat mintegy 164 milliárd forintos éves üzleti árbevételéhez. Idén tízszázalékos növekedéssel számolnak.

Idén március óta már 320 postán intézhetjük közvetlenül banki ügyeinket, ezen túlmenően valamennyi postán köthetünk különféle biztosításokat is. A vállalat Pénzügyi Szolgáltatások Üzletága a Levél Üzletág után a legnagyobb „ágazatnak” számít, idén már várhatóan 50 milliárd forint árbevételt könyvelhetnek el. Szarka Imre üzletágvezető elmondta, bár a postára a legtöbben még mindig a készpénzátutalási megbízás, az ún. „sárgacsekkek” befizetése miatt járnak, ám egyre emel-

kedik a korszerű banki szolgáltatások iránt érdeklődő száma is. Ezt jól jelzi, hogy ma már 85 ezerre tehető a Posta Folyószámla tulajdonosok száma. Ezzel az eredménnyel már egy kisebb bank is elégedett lenne. A folyószámlához járó Posta Kártyával minden postán (2800) fel lehet adni a sárga csekket. A posta a lakossági megtakarításokra is számtalan megoldást kínál, befektetési alapokból például hármat is. A Magyar Posta Befektetési Alapokban elhelyezett befektetések nettó eszközállománya már közel húszmilliárd forint.

Stratégiai együttműködés Az Erste Bankkal 2004-ben megkötött stratégiai együttműködés teszi lehetővé, hogy a banki jogosítványokkal nem rendelkező Magyar Posta önálló márkanév alatt értékesítheti különböző pénzügyi termékeit, amelyek köre évről-évre bővül. A már említett számlavezetés, befektetési jegyek forgalma-


25

HÍREK zása, valamint személyi kölcsön nyújtása mellett a közeljövőben újabb befektetési és hiteltermékeket lehet majd a postákon igényelni. A régi és az új banki termékek kizárólag a Magyar Posta hálózatában érhetők el, azokat a postai ügyfélkör igényei alapján fejlesztették ki. Így az ügyfelek egyszerre intézhetik el a banki és postai ügyeiket a postákon. A megállapodásnak köszönhetően a szolgáltatóvállalat mára lényegében saját, önálló banki ügyfélkört épített ki magának, és egyes szolgáltatásokhoz olyan kistelepüléseken is hozzá lehet férni, ahol más pénzintézetek nincsenek jelen. A vállalat a következő hónapokban számos újdonságot kínál majd ügyfelei számára. Így már a jövő hónapban igényelni lehet a Posta Hitelkártyát, amelyhez nem kell számlát nyitniuk az ügyfeleknek. Lehet viszont a hitelkeret erejéig szabadon költekezni. Ősszel a hagyományos személyi kölcsön mellett ingatlanfedezettel is lehet majd személyi kölcsönt igényelni, akár több millió forintot is. Várhatóan sok nyugdíjas él majd azzal a lehetőséggel, hogy belátható időn belül folyószámlát nyithat a

26

postán, amelyre átutaltathatja a nyugdíját. A folyószámlára érkező pénz kamatozik, de ha szüksége van valamekkora összegre, azt a postás a tervek szerint házhoz viszi. Egyébként figyelemre méltó, hogy a nyugdíjasok kétharmada ma is a postán kapja a nyugdíját, egyharmaduk veszi igénybe a bankok által kínált különböző lehetőségeket.

Jövőbeni elképzelések Szarka Imre szerint figyelembe véve, hogy néhány év alatt milyen eredményeket értek el a pénzügyi szolgáltatások területén, 2010-éig a piacon akár tíz százalékos részesedést elérhet majd a Magyar Posta. Ehhez persze a banki mellett a biztosítási termékeknek is jól kell teljesíteniük a következő években. Az eddigi adatok mindenesetre bizakodásra adnak okot.


Jelenleg minden hivatalban lehet gépjármű-, élet-, lakás-, utas és balesetbiztosítást kötni. A 2002-ben alakult Magyar Posta Biztosítónak már több százezer ügyfele van. A megkötött kötelező gépjármű felelősségi biztosítások alapján a hatodik a biztosítók rangsorában. Ami egyszeri díjas életbiztosításokat illeti néhány év alatt jelentős piaci szereplővé vált, és már dobogós helyen van a Magyar Posta Életbiztosító. Szarka Imre szerint, a jó eredmények még jobbak elérésére ösztönzik a Magyar Postát. A jövőben nemcsak a pénzügyi termékek körét, hanem az ügyfelek számát is növelni szeretnék. Ennek érdekében a minőségi szolgáltatás mellett olyan egyszerű termékeket dobnak majd piacra, amelyek könnyen megérthetők és igénybe vehetők az ügyfelek számára.

„Olyan termékeket szeretnénk kínálni, amelyeket könnyen meg lehet érteni és a gyors ügyintézést is lehetővé teszik” – tette hozzá az üzletágvezető. Továbbá azt is elmondta, hogy a Magyar Posta pénzügyi szolgáltatásait elsősorban azok részesítik előnyben, akik most is és a jövőben is a személyes ügyintézésben bíznak a pénzügyek területén. Emellett természetesen a posta a többi hitelintézethez hasonlóan internetés telebank szolgáltatást is kínál. Sőt, annak érdekében, hogy még inkább vonzóbbá váljon a posta, hogy valóban gyorsuljon az ügyintézés, az ügyfeleknek, a tervek szerint már jövőre, a sárga csekkekkel sem kell majd sorban állniuk. A nagyobb hivatalokban ugyanis az ATM-hez hasonló fizető automatákat állítanak majd fel. (x)

HÍREK

Reptér a veszprémi régióban Dióssy László, Veszprém polgármestere és Iványi András, Szentkirályszabadja polgármestere szerződést írt alá a volt katonai repülőtér eladásáról. A befektetőt, az Italia Progetti S. R. L. nevű olasz céget Mario Gorla, ügyvezető igazgató képviselte. A területet egymilliárd háromszáztíz millió forintért vásárolták meg, a vételárat szeptember 18áig kell átutalni. Az összeget Veszprém és Szentkirályszabadja egymilliárdig fele-fele, afölött 55-45 százalékos arányban osztja meg. Dióssy László tájékoztatása szerint tavaly, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Veszprémbe látogatott, megállapodtak a Szentkirályszabadja melletti volt katonai repülőtér ingyenes tulajdonba adásáról. A két önkormányzat a 450 hektáros terület értékesítése mellett döntött, azzal a kikötéssel, hogy ott polgári repülőteret létesít a befektető. Dióssy László hangsúlyozta, a szerződés értelmében két éven belül kereskedelmi repülőteret kell létrehozni, amely nemzetközi polgári légi forgalmat bonyo-

lít majd le. Véleménye szerint a légi utas- és áruszállítás fellendíti a környék gazdaságát. A környék lakosságának megnyugtatására közölte, hogy a szerződés

Hárommilliárdos segítség a vízkárosultaknak Tízezernél is több épületet rongált meg idén az árvíz és a belvíz. A kormány 3,1 milliárd forintot hagyott jóvá kártalanításra, a pénzt az önkormányzatok osztják szét. A támogatás mértéke attól függ, hogy az épület biztosítva volt-e vagy sem, helyreállítható vagy sem. Az ország az utóbbi évtizedek legsúlyosabb árvízén van túl, amit nehezített a több százezer hektárt érintő a belvíz is. A kárfelmérés összesítése alapján a Dunán és a Tiszán levonult árvíz, valamint a belvíz csaknem 10 500 lakóingatlanban tett kárt.

A településenként járó pénzt az önkormányzatok kapják meg. Az önkormányzatok differenciálhatnak, változtathatnak az arányokon, mivel ők ismerik a helyi viszonyokat. Amennyiben az önkormányzatok úgy látják, hogy valahol több pénzre lenne szükség, mint amennyi jár, akkor módosíthatják azt a keretösszeget, amit a kormány biztosít számukra. A jegyzők augusztus közepéig jelezhetik ezzel kapcsolatos igényüket. A 10 500 ingatlanból 746-ot a tiszai árvíz, 607et a dunai árvíz és 8975 ingatlant a belvíz rongált meg.

többek között tartalmazza azt a kitételt is, amely szerint a repteret üzemeltetők este 22 óra és reggel 6 óra között nem bonyolíthatnak le légi forgalmat, és kötelesek betartani minden olyan magyar szabványt, amely a zajhatásra vonatkozik, ezzel is ügyelve a települések – Veszprém és Szentkirályszabadja mellett Balatonalmádi – lakosainak nyugalmára. Mario Gorla, az Italia Progetti S. R. L. ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint a vállalásuknak megfelelően tudományos és ipari park létrehozását is tervezik. Az üzemeltetést az Észak-Olaszországban 45 éve működő Forli repülőtér szakembereivel oldják meg.

Új városközpont Marcaliban Egy sikeres ROP-pályázat nyomán új, parkosított városközponthoz jutnak Marcali lakói. Az új városközpont egy „berendezett” ligetes park, a környező épületek pedig jelentős részben új – kulturális, egészségügyi, pihenő és kereskedelmi – funkciót kapnak, amely tovább erősíti majd a lakóhelyi, illetve a kistérségi centrum jelleget. A tervezők az egykori iparterület helyére álmodták az új centrumot, amely egymilliárd forintos beruházást jelent. A település önkormányzata 2004-ben nyújtotta be a pályázatot, és tavaly év elején kezdhettek a kivitelezéshez. A beruházás 920 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatásból és 80 millió forint önrészből valósult meg.

Nyíregyháza fellélegezhet. Elkészült az M3-as autópálya Nyíregyházát elkerülő szakasza. A 32,9 milliárd forintért megépülő infrastrukturális beruházás lehetővé teszi a 4. számú főút megyeszékhelyet érintő teljes átmenő forgalmának elterelését, amely a belterületen jelenleg meglévő forgalom jelentős csökkentését okozza. Az új pályarész díjmentesen használható. 2006. július–augusztus ÖN • KOR • KÉP

27

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Európai Építészek Tanácsa

Az új szemlélet előnyei „…Az unió politikusai egyre inkább felismerik, hogy milyen fontos szerepet játszanak a városok és az önkormányzatok az EU politikájának valóra váltásában, főként ami a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést illeti. Mivel ezek kapcsolódnak az épített környezet ügyéhez, az Európai Építészek Tanácsa (ACE) már jó ideje tisztában van azzal, hogy a városok, az önkormányzatok hálózatával kialakított együttműködése mennyire segíti helyi szinten a politikai ajánlásainak megvalósulását. A városok kétségkívül az új elgondolások legjobb kísérleti terepének számítanak, mivel az építési tevékenység jelentős részben oda összpontosul, és ott érzékelhetők leginkább a felmerülő problémák is. A városok olyan lehetőség birtokában vannak – közbeszerzési hatóságként –, amelylyel közvetlenül bizonyíthatják az új szemlélet előnyeit: közpénzből megvalósuló építmények formájában…” Az Európai Építészek Tanácsának – a következő két évre meghatározott – munkaprogramjából idézett sorok jól mutatják, hogy az önkormányzatoknak jelentős szerepük van az épített környezet kialakításában, ezért közöljük a szerkesztett, rövidített anyagot. Az ACE 2006–2008-as időszakra vonatkozó stratégiai céljait a közgyűlés 2005 áprilisában tartott rendkívüli ülésén fogadták el. Ezt követően készítette el a végrehajtó testület az ugyanerre a periódusra érvényes, Politikai program címet viselő anyagát. Az ezzel párhuzamosan kidolgozott, az alábbiakban ismertetendő Többéves munkaprogram már részletekbe menően jelöli ki az ACE 2006 januárjától működő új munkastruktúrájának tevékenységi kereteit. A dokumentum lényegében azoknak a feladatoknak a felsorolása, amelyek elvégzése elengedhetetlen az ACE hatékonyabb és eredményorientáltabb munkájához.

A szakma művelésének feltételei Felsőfokú oktatás. A szakmának komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az építészhallgatók a lehető legmagasabb színvonalú oktatásban részesüljenek. Ennek értelmében az ACE továbbra is támogatja azt a nemzetközileg elfogadott szabványt, mely szerint építésszé csak legalább ötéves, nappali tagozaton folytatott tanulmányok és az ezt követő minimum kétéves szakmai gyakorlat után lehet válni. Az ACE keresi annak a lehető-

28

ségét, hogy miképpen lehetne gondoskodni az építészhallgatóknak nyújtott nappali tagozatos oktatás kiemelkedő színvonaláról, egyebek között az akkreditációs és/vagy validációs (érvényesítési) rendszerek alkalmazása útján. Szakmai képzés. Szükséges, hogy az építészhallgatók tananyagába kerüljön be olyan jellegű képzés, melynek révén ismereteket szerezhetnek szakmájuk gyakorlásának realitásáról, és meg is tapasztalhatják azokat. Vitát kell folytatni arról, hogy milyen elemeket tartalmazzon a tantervnek ez a része. Gyakorlati tapasztalat. Az építészeti oktatás és képzés nem minden esetben kapcsolódik a szakma hétköznapjaihoz: az eltérést a szakmai gyakorlat időszakával szokták áthidalni. Ennek a megvalósítása azonban EU-szerte jelentős eltéréseket mutat. Mivel csak néhány országban szabályozzák a szakmai gyakorlatot, kívánatosnak látszik tanulmányozni az egyes tagállamokban jelenleg érvényes megoldásokat. Az ACE törekszik az erre vonatkozó felmérés elkészítésére, melynek eredményei alapján útmutatót készít arról, hogy mi számít a leginkább követendő gyakorlatnak e téren.


Folyamatos szakmai fejlődés. Kulcsfontosságú, hogy a szakma képviselői folyamatosan megújítsák ismereteiket és készségeiket, és ezt demonstrálni is tudják a lehetséges megbízóknak. A folyamatos szakmai fejlődéshez több forrás – így például a szakmai szervezetek és az építészetoktatási intézmények – is rendelkezésre áll. Az ACE tisztázni fogja a szakiskolák és a szakma képviselői közti szerepmegosztást a folyamatos szakmai fejlődést célzó politikában és programokban. A minősítések elismerésének eljárásai. Az ACE szükségét érzi annak, hogy az Európai Bizottsággal és más szereplőkkel együttműködve tanulmányozza az elismerés új módszereit és közzétegye az építészeti szakiskolák új, illetve módosított szakmai minősítéseinek listáját. Mivel az új eljárásokat közösségi részvétellel, a szakma képviselőit is magába foglaló szakértői csoport közreműködésével alakítják ki, ezt a feladatot igen rövid idő alatt kell elvégezni. A felügyeleti funkción túlmenően lehetőség kínálkozik a szakma fenntartásainak összegzésére és a tagállamok figyelmének felkeltését szolgáló ajánlások megfogalmazására is.

Tervezési jogosultság megadása (beleértve a tervezői névjegyzékbe vételt). Az ACE folytatja annak tanulmányozását, hogy milyen különböző eljárások nyomán adják meg a tervezési jogosultságot (beleértve az elismert szakmai minősítéssel rendelkezők egyszerű tervezői névjegyzékbe vételét is), és törekszik olyan következtetések levonására, melyek alapján ajánlások fogalmazhatók meg a szakmai képviselői és reprezentatív szervezetei számára e kritikus terület kezelésére. E ténykedésében az a megfontolás vezérli, hogy ha egy építész a bejegyzési országán kívül kíván tevékenykedni, akkor csak olyan szolgáltatás nyújtására legyen feljogosítva, amelyre képzettsége és/ vagy gyakorlata alapján szakmai minősítést szerzett. A bizonyítványok átvihetősége. Az egyetlen kapcsolódási pont fogalmát bevezető új Minősítési irányelv értelmében a szakmai szervezetek – különösképpen a szabályozásban érintettek – immár erőteljesebben vehetnek részt az elismeréssel kapcsolatos adminisztratív folyamatokban, köszönhetően az érintett hatóságok és a szakma közti megerősített együttműködésnek. Ugyanebbe az irányba mutat a belső piaci szolgáltatásokkal foglalkozó irányelv is, amely határozottan megkívánja a tagállamoktól a megfelelő eljárásokon és rendszereken (például adatbázisokon) nyugvó igazgatási (adminisztratív) együttműködést. Ami a határokon túlnyúló szolgáltatásokat, közelebbről a végbizonyítványok kölcsönös elismerésére vonatkozó kétoldalú egyezményeket illeti, e téren is szükség van hatékony és áttekinthető eljárások bevezetésére. Ezek során bizonyítani, illetve „tanúsítani” lehet majd, hogy az ilyen jellegű megállapodások előnyeivel harmadik országban élni kívánó személynek valóban megvan a megkívánt képzettsége, ide értve a gyakorlati tapasztalatokat is.

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Az „építész” cím használata. Az építészeti irányelv elfogadása óta állandóan, de valójában már az ACE létrejötte óta komoly viták zajlanak akörül, hogy az építész címet vagy az ennek megfelelő tevékenységet kell-e védelemben részesíteni? Kiderült, hogy még az „építész” titulust törvénnyel védő EU-tagállamokban is feszültségeket okozott a piac fejlődése és a liberalizáció terjedése a tekintetben, hogy ki jogosult tervezni és mire terjed ki a jogosultsága. Ezt a helyzetet csak tovább súlyosbította az említett bolognai folyamat elindítása nyomán keletkezett zavar. Politikaorientált kutatás. Az alkalmazott kutatásokon kívül az ACE foglalkozni kíván a politikaorientált kutatásokkal is. Egy mindinkább tudásalapúvá váló társadalomban minden téren növekszik a tudatosság aziránt, hogy helyes adatokból kiinduló és megfelelően alátámasztott politikát fogalmazzanak meg. Ennek értelmében az adott témára vonatko-

zó kutatásokat még a politika kialakítása előtt el kell végezni. Az ACE igyekszik kijelölni az ilyen jellegű kutatásokra alkalmas területeket, és folyamatosan fenn akarja tartani az érdeklődést e vizsgálatok elvégzése iránt a szakmán belül és kívül egyaránt. Az ACE gondoskodni kíván arról, hogy az EU programjaiban rendelkezésre álljon az ilyen kutatásokat szolgáló pénzügyi forrás.

Az építészet gyakorlata és az építészeti szolgáltatások kereskedelme Versenypolitika és törvénykezés. Az áruk és szolgáltatások egységes belső piacának kialakítása során az EU jelentős mértékben támaszkodik a versenytörvényekre, hogy kizárhassa a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Ebben a témában nem kerülte el a törvényhozók figyelmét az úgynevezett szabályozott szakmák köre sem, amelybe az építészet is tartozik.

Várható eredmények Az ACE támogatja az építészek legmagasabb színvonalú oktatását és képzését; garantálni kívánja, hogy az építészek folyamatos szakmai fejlődése a lehető legmagasabb színvonalon történjék, ennek jelzésére pedig egy európai „címke” bevezetését tervezi az építészetoktatási intézményekkel egyetértésben; elkészít és kiad egy útmutatót az építészek posztgraduális szakmai képzésének leginkább követendő gyakorlatáról; tanulmányozza a szakmai minősítések elismerésének és átvihetőségének új módszereit; ajánlásokat dolgoz ki arra nézve, hogy a szakma és annak képviseleti szervei miként kezeljék a tervezési jogosultság megadásának eljárásait; tanulmányozza egy olyan „leszámítoló intézet”-modell megvalósíthatóságát és várható előnyeit, amely a szakmai információcserére és a minősítések kölcsönös elfogadására irányul; elemzi az építészeti tevékenység szakmai jellegét abból a célból, hogy jobban körül lehessen határolni: ki jogosult tervezni és mire érvényes a jogosultsága? tisztázza az „építész” cím használatával kapcsolatos kérdéseket, elsősorban azért, hogy a megbízók és a felhasználók megfelelő garanciához jussanak; meghatározza az építész bevonásának feltételeit, és kijelöli azokat a tevékenységi köröket, amelyeket az építésznek el kell látnia a megrendelő és a társadalom igényeinek teljesítéséhez; ráirányítja a figyelmet arra, hogy az építészi kreativitás milyen mértékben járul hozzá az innovációhoz; keresi a biztosítékot, hogy bővülhessen a szakma szerepe az alkalmazott kutatásokban; igyekszik meghatározni a politikaorientált (társadalmi-gazdasági kérdéseket érintő) kutatások körét, és továbbra is ösztönzi az ilyen vizsgálatok elvégzését a szakmán belül és kívül egyaránt; útmutatót dolgoz ki az e területre vonatkozó akadémiai (alap-) kutatásokhoz.

A bizottság által 2004 elején kiadott, a szakmai szolgáltatások versenyével foglalkozó közlemény kiemelten kezeli a vámokat, a hirdetéseket, a működési feltételeket, a multidiszciplinaritást, a tulajdonlást és hasonló kérdéseket. A 2004 májusában életbe lépett új jogi szabályozás megosztja a versenytörvények EU-szintű bevezetésének felelősségét a bizottság és a nemzeti versenyhatóságok között. Ezt követi az a jelentés, amely az érintett szakmák és a nemzeti versenyhatóságok képviselőivel zajlott széles körű konzultáció eredményeit foglalja össze. Az ACE – több más szakmai testülethez hasonlóan – folyamatosan bírálja ennek a munkának a kiindulópontját és tartalmát. Megítélése szerint a dokumentumban szereplő következtetések helytelen módszereken alapulnak, és nem veszik figyelembe ezeknek a szolgáltatásoknak a sajátos természetét. Ez különösen igaz az építészeti szolgáltatásokra, amelyek jelentős hatással vannak a közérdekre, a társadalomra és az életkörülmények minőségére. Korábbi tanulmányokra támaszkodva az ACE kitartóan bizonyítani fogja, hogy az építészet esetében nem felel meg a versenyügyek jelenlegi, csupán gazdasági megfontolásokon alapuló szemlélete, és figyelembe kell venni olyan módosító tényezőket is, mint például a társadalmi hatás. Magatartási kódex. Az etikai szabályozás kulcsfontosságú eleme a Magatartási Kódex. Ezt régóta felismerték az ACE tagszervezetei, és valamilyen formában mindegyik EU-tagállamban létezik már ilyen kódex. Mint az feljebb már megállapítottuk, egy megalapozott magatartási kódexnek elsősorban arra kell irányulnia, hogy az általa szabályozott kör a közérdeket szolgálja. Ez a vezérelv különösen helyénvalónak bizonyult annak fényében, hogy a fogyasztói érdekek és a közérdek

egyre nagyobb politikai súlyt kap az EUban, így az ACE is ehhez az új helyzethez igazítja ide vágó tevékenységét. Vitarendezés. Az építészeti szolgáltatások nyújtásának növekvő jelentőségű kérdése a vitarendezés és a kártalanítás. Minden szerződéses viszonyban fennáll a vita lehetősége; egy olyan komplex területen pedig, mint az építés, különösen fontos kölcsönösen elfogadott, gyors és hatékony megoldás alkalmazása. Az ACE be kívánja építeni tevékenységébe a vitarendezés legcélszerűbb formáit, ezért tanulmányozza a szakma számára kínálkozó különböző lehetőségeket, eközben azonban nem téveszti szem elől a fogyasztóvédelmet, mint végső célt sem. Közösségi és önszabályozás. A jobb törvénykezést célzó új EU-akcióterv megvalósítása, valamint az egyszerűbb szabályozásra irányuló egyéb intézkedések kapcsán az EU három érintett intézménye – a bizottság, az Európai Parlament és a [Miniszteri] Tanács – 2003 decemberében aláírta a jobb törvénykezésre vonatkozó intézményközi megállapodást. Az aláírást követő hat EU-elnökség mindegyike elkötelezte magát e törekvés mellett. Most zajlik a megállapodásban foglaltak megvalósulásának áttekintése, aminek eredménye a közösségi és az önszabályozás jelenlegi helyzetére vonatkozó bizottsági jelentés elkészítése lesz. A bizottság emellett nagy súlyt fektet az újfajta törvénykezéssel kapcsolatos hatástanulmányok elkészítésére is, és ezzel kapcsolatban egy kézikönyv készül. Minden egyes törvényjavaslat indoklási részében meg kell határozni azokat a területeket, amelyeknél alkalmazható a közösségi és/vagy az önszabályozás; és azt is, hogy milyen mértékben. Ez jelentős lépésként értékelhető az európai törvénykezés alulról jövő kezdeményezéseinek felkarolása irányába.


29

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Az új megközelítés nagy lehetőséget kínál az ACE tagszervezetei számára, hogy újrapozícionálhassák magukat, mint bizonyos feladatok ellátására és tevékenységek betöltésére leginkább alkalmas testületek. Az építészeti szolgáltatások igénybevétele. Napjainkban számos lehetőség kínálkozik az építészeti szolgáltatások igénybevételére, és ez többféle módon is kötődik a piacra jutás kérdéséhez. Az ágazat szereplői körében nagy az érdeklődés az új megoldások iránt, amelyekről úgy vélik, hogy jobban jár velük a megbízó, legyen az közületi vagy magán ügyfél. Ebben a folyamatban az építész szakmát az érdekli, hogy miként lehet egyszerre garantálni a minőséget és a fenntarthatóságot. A szakma másik törekvése az, hogy a

szolgáltatás igénybe vételének formájától függetlenül úgy határolják körül az építész szerepét, hogy abból a lehető legjobb eredmény szülessék. A megbízóknak olyan helyzetbe kell kerülniük, hogy jobban megérthessék befektetésük minőségének és fenntarthatóságának eldöntendő paramétereit, és ennek révén egzaktabb formában tudják megfogalmazni az építésszel szembeni igényeiket. Ebből fakadóan az ACE minden modellt tanulmányozni kíván, de kiemelten kezeli az alábbi, immár elfogadott szakmai megnevezéssel jelölt formákat: közbeszerzés és annak szabályozása; építészeti tervpályázat; egyszerű megbízás („tervezz és építs”); közületi és magáncég partnersége (PPP); projektmunkacsoport – partnerség.

Az ÖTM területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter július elején bemutatta a tárca területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkárát, valamint a szakmai irányítása alá tartozó szervezetei egységek vezetőit. Dr. Lamperth Mónika elmondta, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium egységes, integrált szervezetben fogja össze a területfejlesztési, az önkormányzati, a területrendezési, a településfejlesztési, településrendezési, valamint az építésügyi feladatokat. A miniszter ismertette a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárság feladatait, amelynek vezetését Szaló Péter szakállamtitkár látja el. Az államtitkár vezetésével két főosztály és egy titkárság működik majd. A területfejlesztési főosz-

30

tályt dr. Répássy Helga, az építésügyi főosztályt pedig Fegyverneky Sándor vezeti. A főosztály legfontosabb feladatai közé legfőképpen az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági tevékenység színvonalának emelése, a fekete munka visszaszorítása, az ügyfélbarát ügyintézés feltételrendszerének megteremtése tartozik. Fontos még, hogy az építésügyi igazgatás korrupciótól mentes terület legyen. Dr. Lamperth Mónika hangsúlyozta: a szaktárca felel azért, hogy a II. Nemzeti fejlesztési terv a helyi szereplők bevonásával, illetve a regionális sajátosságok érdemi figyelembevételével készüljön el. A tárca koordinálja a régiók tervező munkáját, míg a Bajnai Gordon által vezetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lebonyolítja az operatív programokat.


(Forrás: ÖTM sajtóanyaga)

A szerepek elhatárolása a projektmunkacsoportban. Tekintettel a szakma művelésének feltételeire és még inkább a fent említett különböző megbízási formákra, sürgető szükség van egy olyan vizsgálat elvégzésére, amely az építési folyamatban résztvevők szerepének pontos meghatározását célozza. Ennek végső célja egy olyan elvi rendszer felállítása, amelyben a lehető legobjektívebb módon határolható körül az építési ágazat különböző szereplőinek eltérő szerepköre, ismét megerősítve azonban, hogy mindenekelőtt az építész képes a változatos elemek összehangolására. Ha ez elkészül, kívánatos lesz strukturált párbeszédet kezdeményezni az iparág érintett szakmáival és csoportjaival. Minőségirányítás az építészeti gyakorlatban. Mivel növekszik a figyelem aziránt, hogy a szolgáltatásokat magas minőségi színvonalon, a közérdeknek megfelelően nyújtsák, az ACE tovább folytatja a szakmára vonatkozó minőségi charta kidolgozását. Ez kapcsolódik ahhoz a munkához, az említett folyamatos szakmai fejlődést szolgálja, valamint az ehhez kötődő jelölési rendszernek és az építészeti gyakorlat irányítási rendszerének a kialakítását is célozza. Az ACE ezen kívül törekszik EUszerte szorosabb kapcsolatokat kiépíteni – lehetőleg tagszervezetei útján – a fogyasztóvédelmi szervezetekkel. Tanúsítás. Az építészeti gyakorlat minőségirányítására vonatkozó referenciarendszer kialakításának folyamatában az ACE rámutatott arra, hogy a tervezési szolgáltatások nyújtása során nemcsak igény, hanem lehetőség is van az építészek speciális tanúsítási rendszerének bevezetésére. A bizottság a belső piacon zajló szolgáltatásokra vonatkozó irányelvjavaslatában már bátorítja a szolgáltatókat arra, hogy önkéntes alapon fejlesszenek ki ilyen rendszert. Az a tény, hogy a bizottság a fogyasztóvédelmi szervezeteket tekinti a tanúsítási rendszerek megítélésére leginkább hivatott testületnek, vala-

mint hogy az építészeti szolgáltatások jelentős részénél a megrendelő nem azonos a tényleges felhasználóval (a „fogyasztóval”), arra ösztönzi az ACE-t, hogy meggyőző érveléssel támassza alá az építészekre vonatkozó, európai szintű tanúsítási rendszer kidolgozását. Építészeti szolgáltatások nyújtása harmadik (nem EU) országban. Az építészeti szolgáltatások globalizálódása olyan új alapelveket és szabályozást kíván – a fentiekben tárgyalt képzés követelmények, kölcsönös elismerés, szolgáltatási színvonal,„leszámítoló intézet”-modell stb. mellett –, amely kedvezőbb helyzetbe hozza az európai építészeket, főként a fiatalabb nemzedékek képviselőit a harmadik országokba és egyéb piacokra irányuló tevékenységükben. Az egyenlő elbánást és viszonosságot célzó kétoldalú tárgyalások megkezdése csak az első lépés volt az ACE részéről az valódi piaci bejutás felé. Ebben a folyamatban az ACE támaszkodni kíván az„európai építész” cím bevezetését szorgalmazó koncepciójára, amely útmutatóként szolgálhatna valamennyi minősítési és alkalmassági kérdésben. Az építési iparág egyéb tervező szakmái. Az ACE tudatában van annak, hogy a megbízói igények jobb teljesítéséhez megfelelő kapcsolatra és nagyobb egyetértésre van szükség az építési ágazat egyéb tervező szakmáival. Ezt szem előtt tartva az ACE élénkíti a párbeszédet a várostervezőkkel, a tájépítészekkel, a belsőépítészekkel és az építészeti tanácsadókkal. Építőipar. Ugyanezen okból, valamint az építési megbízások újfajta megközelítése és az ágazat fenntarthatósági törekvései miatt az ACE javítani kívánja együttműködését az iparág egyéb szakmáival. Főként azok jönnek szóba, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az építészeti szolgáltatásokhoz, így az építési vállalkozók, a szolgáltatási vállalkozók, az építőanyag-gyártók stb. Ennek

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN a megerősített együttműködésnek egyben meg kell erősítenie az építésznek az iparágon belül elfoglalt helyét is, és olyan csapatmunkához kell vezetnie az építési folyamatban, amely az ágazat, a megbízók és a társadalom egészének hasznára válik. További együttműködés. Az ACE már egy ideje jó kapcsolatokat ápol más iparágakkal is, főként az egyéb szabályozott szakmákkal. Nagyon hasznosnak bizonyult a velük lebonyolított információcsere a piac, a minősítés, a szabályozás stb. kérdéseiről, különösen az olyan problémák és megoldások körvonalazásában, amelyek hasonló módon érintik az öszszes szabályozott szakmát. Az ACE tovább erősíti ezeket a kapcsolatokat és keresi a közös fellépés lehetőségét.

Az építészet szerepe a társadalomban Intézményekkel kapcsolatos teendők. Az ACE elsődleges küldetésén túl – ez a politika befolyásolását jelenti közvetlen érdekközvetítési (lobbizási) tevékenység, javaslattétel és ajánlások megfogalmazása útján – szükség van általában az építészet súlyának növelésére minden EUszintű, országos és helyi szakmapolitikában. Ezekkel az akciókkal az ACE kedvezőbb feltételeket kíván teremteni a szakma számára. Az építészetpolitika támogatása. Bár nem tagadható, hogy az utóbbi évtizedben több EU-tagország jelentős haladást ért el az építészeti politika kialakításában, ez még korántsem mondható általánosnak. De ha el is fogadtak ilyen szakmapolitikát, az a tapasztalatok szerint nem jelenti egyben annak megvalósítását is, hiszen az változatlanul a prioritások és a gazdasági helyzet ingadozásaitól függ. Ehhez társul még, hogy az építészetet sokszor inkább valami bonyolult, költséges és járulékos elemnek vélik, ahelyett hogy felismernék társadalmi, kulturális és gazdasági többletérték-teremtő képességét. Márpedig jó építészettel

kellene megoldani minden építményt, a legegyszerűbb háztól a monumentális komplexumig. Az építészetpolitika támogatása ennél fogva az ACE egyik legfőbb törekvésévé vált az utóbbi években, és végső célja egy egységes európai építészetpolitika elfogadtatása. Az ACE tevékenysége most az Európai Építészetpolitikai Fórum hálózatára összpontosul, amelyben továbbra is kulcsszerepet kíván vinni, tovább javítva ottani közreműködését. Ezt a folyamatot közvetlenül az ACE Titkársága kíséri figyelemmel, a végrehajtó testület felügyelete mellett. Az építészet integrálása egyéb EUpolitikákba. Mint az közismert – legalábbis a szakma és az ACE tagszervezetei körében –, az építészet tipikusan több ágazatot érintő terület, így számos EU-szinten elfogadott és a tagállamokban bevezetett politika vonatkozik rá. Ezt jól illusztrálja a tanács 2001 februárjában hozott, a városi és vidéki környezet építészeti minőségével foglalkozó határozata. A jelek szerint azonban az érintettek nem hallották meg a Tanácsnak ezt a felhívását, amely arra intette a bizottságot és a tagállamokat, hogy minden politikai döntésükben legyenek tekintettel az építészetre. Legalábbis erre utalnak a határozat elfogadása óta tapasztalt szakmapolitikai fejlemények, amelyekre egy közelmúltban megjelent felmérés hivatkozik. Az ACE tehát folytatja erőfeszítéseit az építészet integrálására minden olyan szakmapolitikába, amely érinti az európai polgárok életkörülményeinek minőségét. Különösen nagy súlyt fektet ennek érvényesülésére a közbeszerzéseknél, a környezetvédelemben, a városokkal és térségekkel kapcsolatos ügyekben, a regionális fejlesztésben, valamint a Strukturális Alapoknál és egyéb EU-programok esetében. Ehhez az ACE számára egyebek között az Európai Építészetpolitikai Fórum és az Európai Parlament városi lakásépítéssel foglal-

„Építészeti Oscar-díj” Rangos nemzetközi elismerést kapott a Millenniumi Városközpontban lévő Művészetek Palotája. Az építészet legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence 2006. évi díját kapta, amelyet a szakma Oscar-díjának is szoktak nevezni. Az elismerést az épület fő tervezője Zobóki Gábor vehette át a Bangkokban rendezett ünnepélyes gálán. Nemcsak esztétikai szempontok számítanak A díjat a világ egyik legtekintélyesebb napilapja, a Wall Street Journal és a FIABCI, a több mint fél évszázados múltra visszatekintő nemzetközi ingatlan szakmai szövetség alapította. Az elismeréssel az építészeti csúcsteljesítményt, azokat a fejlesztéseket ismerik el, amelyek leginkább megfelelnek a társadalmi elvárásoknak. A zsűri tagjai nemzetközileg elismert kimagasló ingatlanszakértők, akik a minőséget és a működtetés színvonalát veszik figyelembe, és nem csupán az esztétikai, méretbeli vagy funkcionális tulajdonságok alapján hozzák meg döntésüket. A Lágymányosi híd pesti oldalánál fekvő 70 ezer négyzetméteres Művészetek Palotája építését 2002 márciusában kezdték. kozó ágazatközi munkacsoportja kínálkozik eszközként, de támogatja a városi környezettel foglalkozó EU-stratégia kilátásba helyezett megalkotását is, és össze kíván fogni olyan fontos szereplőkkel, mint a városok és ezek hálózatai. Hálózatépítés és közös fellépés más szereplőkkel. Mint az már számos esetben bebizonyult, az egyedi érdekek érvényesítése hatékonyabb módon történhet, ha az a szinergiahatásra [itt: közös fellépésre] épül. Az ACE úgy tapasztalta, hogy a más szakmákkal és ágazatokkal összehan-

A 2005. március 14-én átadott létesítmény elsőként a régióban úgynevezett PPP-konstrukcióban, az üzleti szféra és az állam együttműködésében készült el.

Egyszerre 4500 látogatót képes fogadni Itt kapott helyet a Ludwig Kortárs Múzeum, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem -amelynek rezidens zenekara -, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, és a kiváló akusztikával rendelkező Fesztivál Színház, amely a Nemzeti Táncszínháznak ad otthont. A palota egyszerre 4500 látogatót képes fogadni. A Művészetek Palotája idén több mint ötszáz rendezvénynek ad otthont, eddigi látogatói száma megközelíti az egymilliót. (Forrás: www.magyarorszag.hu)

goltan végrehajtott közös akciók révén többet lehetett elérni, mint az egyedül sikerült volna. Ez nem jelenti azt, hogy az ACE-nek fel kéne adnia az önálló cselekvés lehetőségét, ha azt látja megfelelőnek, de a közös fellépés mérlegelésének célszerű megelőznie az egyedüli érdekérvényesítési törekvéseket.

Városok és önkormányzatok Az EU politikusai egyre inkább felismerik, hogy milyen fontos szerepet játszanak a városok és az önkormányzatok az EU poli-


31

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Várható eredmények Az ACE részt vesz az Európai Építészetpolitikai Fórum tevékenységében; törekszik arra, hogy az építészet kérdésköre integrált részét alkossa az EU összes fontosabb, ide vágó koncepciójának, így a közbeszerzési, a környezetvédelmi, a város- és területfejlesztési politikának, a Strukturális Alapoknak, valamint az egyéb EU-programoknak; javít az EU szakmapolitikai fejlesztéseihez nyújtott hozzájárulásának helytállóságán és minőségén, továbbá erősíti az együttműködést az EU intézményeivel; együttműködést alakít ki, illetve erősít meg az Európai Parlament érintett testületeivel; feltárja a közös fellépés lehetőségeit az ágazat egyéb szereplőivel, és kezdeményez is ilyen akciókat, de eközben nem feledkezik meg az építész szakma sajátosságainak hangsúlyozásáról és védelméről; megkeresi annak lehetőségét, hogy miként lehetne a városok és önkormányzatok hálózatát felhasználni politikájának támogatására, közös fellépések kezdeményezésére és esetleg kísérleti projektek beindítására, valamint annak lehetőségét is, hogy milyen módon tehet majd eleget a nagyobb nyilvánosság iránti igénynek. tikájának valóra váltásában, főként ami a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést illeti. Mivel ezek kapcsolódnak az épített környezet ügyéhez, az ACE már jó ideje tisztában van azzal, hogy a városok és/vagy önkormányzatok hálózatával kialakított együttműködése mennyire segíti helyi szinten a politikai ajánlásainak konkrét megvalósulását. A városok kétségkívül az új elgondolások legjobb kísérleti terepének számítanak, mivel az építési tevékenység jelentős részben oda összpontosul, és ott érzékelhetők leginkább a felmerülő problémák is. A városok ezen kívül olyan lehetőség birtokában is vannak – közbeszerzési hatóságként –, amellyel közvetlenül bizonyíthatják az új szemlélet előnyeit: közpénzből megvalósuló építmények formájában. Az ACE ennél fogva keresi a módját annak, hogy miként lehetne igénybe venni ezeket a hálózatokat közös akciók céljára, például kísérleti projektek elindítására. Új lehetőségekkel kecsegtet az is, hogy az EU Strukturális Alapja most nagyobb hangsúlyt fektet a városi kérdésekre. A közfigyelem felkeltése. Bár ez a feladat elsősorban a szakmát nemzeti szinten képviselő és szabályozó ACE-tagszervezetekre hárul, szükség van olyan akciókra is, amelyek európai léptékben befolyásolják az építészet jelentőségére vonatkozó közgondolkodást. Ez már az

32

ACE alapokmányában is szerepel, így a szervezetnek„alkotmányos kötelezettsége”ilyen tevékenységet folytatni a forrásai által engedélyezett mértékben. Az ACE kommunikációs politikáját részletesen kifejtő javaslat egy önálló dokumentumban kap majd helyet. Általános tájékoztatás. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az ACE pillanatnyilag három olyan csatornán képes információkat továbbítani tevékenységéről és álláspontjáról, amelyek közvetlenül az ACE Titkárságának ellenőrzése alatt állnak, a végrehajtó testület felügyelete mellett. Ez a három csatorna az ACE honlap, az ACE Info [hírlevél] és a sajtóközlemények; az új kommunikációs politika ezek jobbítására tesz javaslatokat.

Fontossági sorrend és források Prioritások. Az alább felsorolandó prioritások azokon a sürgető és politikai jelentőséggel bíró témákon alapulnak, amelyeket széles körben megvitattak a közgyűlés említett rendkívüli ülésén, majd ezt követően a végrehajtó testület keretei között is, és amelyeket az ACE új, tematikus szemléletének három pillére fog össze. A szakmai viták során egyértelművé vált, hogy ez a hármas csoportosítás megfelelő módon lefedi a legfontosabb témákat és egyben


Vándorkiállítás A megyei kamara Építészek Pest megyében címmel kiállítást szervezett, amely egy tervezett rendezvénysorozat első állomása. A kiállításra azon kamarai tagok jelentkeztek, akik szerették volna bemutatni építészeti, belsőépítészeti, táj- és kertépítészeti, terület- és településrendezési tervezői és elméleti tevékenységüket. A 108 résztvevő munkája a Gödör Klubban volt látható május végén. A Pest Megyei Építész Kamara 1997 óta működő köztestület, az építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében – törvény által meghatározott – közfeladatokat lát el. Tagjaink létszáma közel 1000 fő, mellyel az ország második legtöbb tagot számláló területi építész kamarája. Számos kiemelkedő alkotás, szakmai kitüntetés (Ybl-díj, Pro Architectura díj, Év Belsőépítésze díj, Év Lakóháza díj, Év Főépítésze díj, Pest Megye Építészeti Nívódíj stb.), oktatói tevékenység, szakmai publikáció, írói munkásság kötődik tagjaihoz. Az építészekre a mindennapokban nagy felelősség hárul, hisz valamenynyi tervezőnek jelentős szerepe van a környezet természeti, táji és épített értékeinek alakításában, védelmében. A kiállítás megrendezésével céljuk a következő volt: az építész tevékenység szakmai színvonalának javítása (minőségi szaktudás); a Pest megyében élő építészek munkáinak megismerése, azok megmérettetése az építész szakma előtt; a pályakezdő fiatalok lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra; segítségnyújtás a megrendelőknek a tervezők kiválasztásához; személyes találkozási lehetőség és szakmai beszélgetés kezdeményezése, hagyományteremtés. A bemutatott munkákról készült kiadvány a Pest Megyei Építész Kamara gondozásában jelent meg. A kiállítás a továbbiakban vándorkiállításként lesz látható, amelynek tervezett állomásai: Újhartyán (június 16–25.), Acsa (június 29–július 9.), Bugyi (augusztus 10–20.), Budaörs (szeptember 4–10.), Felsőpakony (október), Nagymaros (november). (Forrás: Pest Megyei Építész Kamara Titkársága, http://epiteszforum.hu, további információk: http://www.pmek.hu)

logikus sorrendbe is rendezi őket, az építészeti oktatástól kezdve egészen az építészet jelenlegi társadalmi hatásáig. Ebből kiindulva a főbb prioritások a következők: az építészek szakmai minősítési követelményeinek megerősítése; a végbizonyítványokra vonatkozó szabályozási megoldások figyelemmel kísérése; az építész helyzetének újra meghatározása az építési ágazat egyéb szereplői között; az építészet súlyának növelése a kutatásban; az építészeti gyakorlat jogi és szabályozási környezetének figyelemmel kísérése; az építészeti szolgáltatás igénybevételére

vonatkozó legjobb gyakorlat támogatása; a minőségközpontú szemlélet támogatása az építőiparban; az építészet közérdeket megtestesítő jellegének hangsúlyozása a politikában; az építészeti szakmapolitika támogatása; az ACE ismertségének növelése a köztudatban. Meg kell jegyezni, hogy a prioritások sorrendje a tematikus pillérek szerkezetét követi, és a végrehajtó testület hatáskörébe tartozik, hogy ezek közül melyik időszerű előtérbe állítását javasolja majd a közgyűlésnek. (Forrás: www.mek.hu)

A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette

ÖN K O R K É P. Megérett az idő arra, Beszélgetés az önkormányzati. és területfejlesztési miniszterrel. Az elátkozott Combinók. Vasút vagy autóbusz

Recommend Documents