Az utolsó csepp ÖN K O R K É P PORONDPARÁDÉ. Esélyek és lehetőségek

• tizenkilencedik évfolyam, 179. szám

3. szám

2009

ek ég ős ET et LLÉKL leh GI ME és LŐSÉ ek EGYEN ély SÉLY Es E

ÖN KOR KÉP

Miért fontos Európa? | 10 Szimbolikus reformláz és pótcselekvés uralja a közéletet | 6 A nagy tumultusban a „dokit” is oda kellene engedni a beteghez | 8

ÖN K O R M Á N Y Z A T I FOLYÓIRAT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

PORONDPARÁDÉ

Az utolsó csepp

Kiemelkedő vállalkozói bizalom az önkormányzatok iránt Több, érdekes tapasztalatot is hozott a közvélemény-kutatóknak a Postapartner Programmal kapcsolatosan 2008 decemberében végzett felmérés. A Magyar Posta felkérésére a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet munkatársai kilenc megyében – Bács-Kiskunban, Békésben, BorsodAbaúj-Zemplénben, Győr-Moson-Sopronban, Hajdú-Biharban, Nógrádban, Somogyban, Vasban és Zalában – összesen 450 egyéni vállalkozót és 900 mikrovállalkozást kerestek meg telefonon. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet hatásai ellen milyen lépésekkel készülnek a vállalkozók, illetőleg mennyire ismert számukra a Magyar Posta vállalkozásba adási programja, mint üzleti lehetőség. A kutatást vezető Nagy Réka összegezte tapasztalataikat.

Elsőként azt emelte ki a szakember, hogy a bizonytalan gazdasági körülmények ellenére az egyéni vállalkozók 38, a mikrovállalkozások 41 százaléka elképzelhetőnek tartotta, hogy ha új üzleti lehetőség adódik, bővíti tevékenységét a következő hat hónapban. A kiadások csökkentése mellett leginkább ezt az utat látják a gazdasági helyzet negatív hatásainak kivédésére. Ezen belül egyharmaduk stratégiai lépésként a postai szolgáltatás felvállalását is elképzelhetőnek tartja. A Postapartner Program iránt – a részletek ismerete nélkül – a mikrovállalkozások

16 százaléka, az egyéni vállalkozások kéttizede mutatott érdeklődést, ezt még fokozták a munkaerő-piaci támogatási rendszer és a Magyar Fejlesztési Bank kedvező hitellehetőségei. Megyénként is eltérő fogadtatást tapasztaltak a kutatók a postapartnerség iránt. Leginkább a HajdúBihar megyei egyéni vállalkozók figyelmét keltette fel az üzleti lehetőség, átlagos volt az érdeklődés például Nógrádban, Békésben, Bács-Kiskunban és Zalában. Ezt az is befolyásolta, hogy a megkérdezettek mennyire tartják profiljukba illőnek, illetőleg

Postai tevékenységgel kapcsolatos attitűdök ��% Nem ért egyet � % Egyetért A postai tevékenység egy jó lehetőséget jelent a több lábon állásra

Egyéni vállalkozások

A Magyar Posta, mint partner, biztos megrendelő és fizető

Mikrovállalkozások

17

70

25

62

14

62

20

55

A postai tevékenység rendszeres, kiszámítható forgalmat biztosít

28

59

32

54

Egy posta üzemeltetése során számos új ügyfélre tehet szert, növekedhet a forgalma

34

56

37

53

51

30

Javul a meglévő infrastruktúra és a kapacitás kihasználtsága

Százalékos megoszlások

26

N=450

50 N=900

jövedelmezőnek a postai szolgáltatást, vagy milyen postai tapasztalattal, kötődéssel rendelkeznek. A postai tevékenységről hasonlóan vélekedtek az egyéni vállalkozók és a mikrovállalkozások, mintegy 70 százalékuk tartja könynyen megtanulhatónak. Postai szolgáltatás üzemeltetésére közbeszerzési pályázaton lehet jelentkezni, ezért a felmérésben azt is megkérdezték a szakemberek, hogy az információszerzéshez, a pályázatíráshoz vesznek-e igénybe segítséget. Az eredmény kettős képet mutat: az egyéni vállalkozók egyharmada, a mikrovállalkozások négytizede tagja valamilyen szakmai szervezetnek, szövetségnek, egyesületnek, közülük is legtöbben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának; pályázatírás esetén leginkább azonban a könyvelőjüket (80%), a pályázatíró céget vagy közvetlen környezetükből a családtagjaikat, esetleg az önkormányzatot keresnék meg, míg alig a fele fordulna a kamarához. Jóllehet a Postapartner Program pályázóinak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KISOSZ ingyenes üzleti, illetve közbeszerzé-

si tanácsadást nyújt akkor is, ha nem tagjai e szervezeteknek. Egyébként a kutatásba bevont vállalkozások háromtizede pályázott már korábban valamilyen más program keretében, közbeszerzésen alig egyhatoduk indult. Mindkét vállalkozói kör legelőször a pályázatot kiíró cég honlapját – ebben az esetben a www. posta.hu internetes oldalt – keresné fel információszerzés céljából. Ezután kérdeznék meg a könyvelőket, különböző gazdasági szakembereket és profi pályázatírókat. Figyelemre méltó adat, hogy ma már az egyéni vállalkozások majdnem fele és a mikrovállalkozások 70 százaléka minden nap használja szakmai céllal az internetet. Összességében az mondható el, hogy az egyéni és mikrovállalkozások a bizonytalan gazdasági helyzetben ahhoz, hogy talpon maradhassanak, kiadáscsökkentést és vállalkozásbővítést terveznek. A Postapartner Program iránt az egyéni vállalkozások jobban érdeklődnek, mint a mikrovállalkozások, a támogatási programok és a kedvező hitelek ugyanakkor mindkét csoport esetében fontos érvet jelenthetnek a döntésben. Leginkább azok látnak jó üzleti lehetőséget a programban, akiknek valamilyen közvetlen kapcsolata, tapasztalata van a postával, mert gyakran járnak oda, eligazodnak a szolgáltatás nyújtotta lehetőségek között, vagy személyesen jól ismernek egy postást. László Márta

TARTALOM

MÁRCIUS  KOR-KÉP

TARTALOMBÓL

 Lapzárta után. Bizalom- és hitelvesztésre hivatkozva az MSZP március 21-ei tisztújító kongresszusán Gyurcsány Ferenc kormányfőként felajánlotta lemondását. Mint mondta, két hetet ad arra, hogy a lehetséges partnerekkel – az SZDSZ-es és a volt MDF-es, most független képviselőkkel – megállapodjanak egy válságkezelő szakértői kormány létrehozásáról. A lehetséges programról sok szó nem esett. Bejelentését felállva tapsolták meg a kongresszusi küldöttek, majd nagy többséggel újra pártelnökké választották. A szocialisták szándékai szerint a parlament április 14én szavazna a parlamenti frakció által benyújtandó konstruktív bizalmatlansági indítványról. Másnap megkezdődtek a tárgyalások az új kormányfő személyéről is az SZDSZ és az MSZP vezetése között. Az SZDSZ ügyvivői azonban úgy határoztak: hivatalosan nem lépnek újra koalícióra a szocialistákkal. A Fidesz és a KDNP a parlament feloszlatását sürgeti. Az MDF is ezt szeretné, de ha ez nem kap többséget, akkor ők is tárgyalnak a következő kormány támogatásáról. Gyurcsány Ferenc a köztévében azt nyilatkozta: el tudja képzelni, hogy akár jobboldalról is jöjjenek tagok az új „nyitott, nemzeti kormányba.” Azon viszont rendkívül csodálkozna, ha Bokros Lajos volt pénzügyminiszterből miniszterelnök lenne az MSZP támogatásával. „Szívesen elmondtam volna Nektek már korábban is, miért kell ebben a helyzetben új kormányt alakítani. Szívesen elmondtam volna, mert sokkal tartozom Nektek. De a belső késztetést felülírta a felelősség, ami egy ilyen bejelentéshez kötődik. Határozottan és gyorsan kellett lépni” – indokolta március 23-ai blogbejegyzésében a kormányfő, miért nem mondta el senkinek – a liberálisokat kivéve – a tervét. N. E.

A Régiók Bizottsága márciusban, a cseh fővárosban európai csúcstalálkozót szervezett Prága városával közösen a cseh EU-elnökség keretében. 250 régióból közel 500 önkormányzati képviselőt, polgármestert és nemzetközi kulcsszereplőt hívtak meg a régiók és önkormányzatok képviseletére Európából. A csúcstalálkozó célja az volt, hogy világos üzenetet juttassanak el az európai államfőknek, miként lehetne megoldani az előttünk álló gazdasági és politikai kihívásokból eredő problémákat. A találkozót Luc Van den Brande, a Régiók Bizottságának elnöke nyitotta meg, az előadók között – többek között – ott volt Pavel Bém, Prága polgármestere és Danuta Hübner regionális biztos is. A prágai találkozó a 2009-es európai választásokra is mozgósította az önkormányzatokat. A helyszínről a TÖOSZ tudósítója ad összefoglalót. 10. oldal

Időközi választások

2

 KÓR-KÉP Porondparádé Szimbolikus reformláz Mire jó a megbízható információ? A nagy tumultusban a „dokit” is oda kellene engedni a beteghez

6 7 8 8

 PARLAMENT Iskolai erőszak Elmaradt önfeloszlatás Plusz pénz, új célok Sikeres LEADER-program A tőke képviseletében

3 3 4 5 5

 RÉGIÓK ÉS VÁROSOK CSÚCSTALÁLKOZÓJA Miért fontos Európa? A lisszaboni stratégia 2010 után Miért fontos az Eurobarométer? A Régiók Bizottsága Eurobarométer

10 19 20 20 21

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) Az ENSZ Nők helyzetével foglalkozó Bizottsága New York-i ülése Elkötelezettek vagyunk „A jó ember sokkal értékesebb…” Családbarát munkahely Egy nyertes multi cég Válsághelyzet Ha már nálunk dolgozik, itt is akarjon maradni

11 12 14 15 16 17 18

 TELEPÜLÉSÜGY A múlt értékeivel a jövőért Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget

22 23

 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Cél a vidék társadalmi és gazdasági fejlődése 20 éves a Falufejlesztési Társaság Alsómocsoládi randevú EUROPAN 10

24 25 26 28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu • A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2009. március 23. Kiadó:ÖNkorPRessKiadóiKft.•Telefon:(06-1)329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

KOR-KÉP

Időközi önkormányzati választások Korábbi jelentkezésünk óta hét településen tartottak időközi választást. Öt esetben vetődött fel a település vezetőjének cseréje, két helyen képviselőt választottak, önfeloszlatás egy ízben történt. A KomáromEsztergom megyei Szomódon, ahol önfeloszlatás miatt voksoltak, a képviselő-testület tagjainak 9 fős létszámát figyelembe véve, hármat újraválasztottak, míg a korábbi polgármester, bár újra indult a tisztségért, nem nyerte el a bizalmat.  Ajka. Nagy Zoltánt, a Fidesz–KDNP jelöltjét választották önkormányzati képviselővé a Veszprém megyei Ajkán tartott időközi önkormányzati képviselő-választáson. A február 28-ai voksolásra, melyet Ajka 11. számú választókörzetében tartottak, a névjegyzékre felvett 843 választópolgár közül 426-an mentek el szavazni, ez 50 százalék feletti részvételi aránynak felel meg. Nagy Zoltánra 265-en szavaztak, másodikként Gráczonyi Anna (független) végzett 151 szavazattal, míg Gunics Sándorra (független) 10-en voksoltak. A választást haláleset miatt tartották.  Budapest, Rákosliget. Rózsahegyi Péter, a Fidesz–KDNP közös jelöltje nyerte el a legtöbb szavazatot március 1-jén, a budapesti XVII. kerület Rákosliget városrészében megrendezett időközi önkormányzati választáson, amelyet egy képviselő lemondása miatt tartottak. 38 százalékos részvétel mellett Rózsahegyi Péter a szavazatok 69 százalékát (1032 szavazat) szerezte meg. Második helyen végzett Parrag Noémi, az MSZP–SZDSZ közös jelöltje 15,6 százalékos (234 szavazat) eredménnyel.

2

ÖN • KOR • KÉP 2009. március

 Szomód. Cellár Józsefet választották meg március 1-jén a Komárom-Esztergom megyei Szomód polgármesterének. Cellár József, aki korábban a képviselő-testület tagja volt, a leadott szavazatok 43 százalékát szerezte meg, míg a korábbi polgármester 33 szavazattal kapott kevesebbet. Szomódon december elején feloszlatta magát a testület, mivel a képviselők – állításuk szerint – nem tudtak együtt dolgozni a polgármesterrel. A település vezetői posztjáért hárman indultak, a 9 fős testület tagjait 19 jelölt közül választották meg.  Péteri. Molnár Zsolt független jelölt nyerte az időközi polgármester-választást március 1-jén a Pest megyei Péteriben. Összesen hárman indultak a tisztségért, ketten függetlenként, egy jelölt pedig a Fidesz színeiben mérettette meg magát. A szavazáson a választásra jogosultak több mint 50 százaléka vett részt. A 864 voksoló közül 440-en választották Molnár Zsoltot, fideszes riválisa 278, a másik független jelölt pedig 130 szavazatot kapott. | www.onkorkep.hu

 Sajólászlófalva. Rácz Lajos független jelölt személyében új polgármestert választottak március 8-án Sajólászlófalván. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 471 lakosú település 355 szavazásra jogosult lakója 3 független jelölt – Ferenci József, Rácz Lajos és Soós Józsefné – közül választhatott új polgármestert. A település választásra jogosult polgárai közül 258-an vettek részt a voksoláson, Rácz Lajos 159 érvényes szavazattal lett a település első embere. Az időközi önkormányzati választásra a korábbi polgármester, Bencs Simon halála miatt került sor.  Nárai. Németh Tamás lett a Vas megyei Nárai község új polgármestere. A településen a 992 választásra jogosult közül 588-an adták le szavazatukat a március 22-ei időközi választáson. A voksok közül három volt érvénytelen. Németh Tamást 290 szavazattal választották meg, míg a szintén független Stifter Attila 240 szavazatot kapott, a harmadik helyen pedig Frank Gyula végzett 55 szavazattal. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert az előző polgármestert a bíróság a polgármesteri tisztséggel öszszefüggő bűncselekmény elkövetésében bűnösnek találta és jogerősen pénzbírsággal sújtotta, ezért tisztsége megszűnt. Az ítélet a volt polgármester választójogát nem érintette, így elindulhatott a választáson.  Pankasz. A Vas megyei Pankaszon Sebők Péter nyerte a március 22-ei polgármesterválasztást. A település 380 szavazásra jogosult lakója közül 132-en voksoltak a független jelöltként induló, a tisztséget társadalmi megbízatásban vállaló Sebők Péterre. A szintén

| www.onkornet.hu

független Törő Sándor – aki viszont főállású polgármester lett volna – 108 szavazatot kapott. A 247 leadott szavazatból hét volt érvénytelen. Pankaszon az előző polgármester, Fölnagy Géza lemondása miatt kellett időközi polgármesterválasztást tartani.

Népszavazások márciusban Eredményes és sikeres volt a március 3-ai helyi népszavazás a Pest megyei Szigetmonostoron. A település polgárainak egyetlen kérdésre kellett választ adniuk: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Szigetmonostor település önkormányzata ragaszkodjon a Szigetmonostort Szentendrével összekötő, közúti közlekedést biztosító autós híd megépítéséhez, és hogy egy kerékpáros-gyalogos híd nem helyettesítheti az építendő autós hidat?” A népszavazáson 62 százalékos volt a részvételi arány, és a voksukat leadó 1138 szavazó 82 százaléka – szám szerint 942-en – az igen mellett foglaltak állást. Ez annyit jelent, hogy az önkormányzat mostantól köteles a közlekedési tárcával a tárgyalások során az autós híd megépítése mellett kiállni. Március 29-én Bodrogon tartanak népszavazást arról, hogy: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Bodrog Község Önkormányzat Képviselő-testülete a tulajdonában álló Bodrog, Kossuth Lajos utca 83. szám alatti ingatlant értékesítse a Somogy Megyei Önkormányzat részére azzal a céllal, hogy az ingatlanban családjukból kikerült súlyos magatartászavarral rendelkező, disszociális tüneteket mutató fiú ellátottak gondozására speciális gyermekotthon kerüljön kialakításra?” Kolin Péter

Ismét terítéken

PARLAMENT

Iskolai erőszak A pedagógusbántalmazások, valamint az iskolák esetleges állami fenntartásba vétele ügyében több interpellációt nyújtottak be ellenzéki képviselők az oktatási és kulturális miniszterhez. Az utóbbi hetekben számos, pedagógusokat ért bántalmazásról szóló eset látott napvilágot. A legnagyobb felháborodást valószínűleg a Mándokon történtek váltották ki, ahol egy fiatal tanárnőt anya és lánya együttes erővel úgy megvert, hogy a tanárnő azóta is táppénzen van – idézte fel a történteket a parlamentben Czomba Sándor (Fidesz). A képviselő szerint nem tipikusan mándoki problémáról van szó, hiszen választókerületében alig van olyan iskola, ahol ehhez hasonló gondokról ne tudnának beszámolni. Vajon hogyan jutottunk idáig? – tette fel a kérdést, amelyre megpróbált azonnal választ is adni. – Ha az erőszak okait próbáljuk feltárni, biztosan hatással van

a növekvő munkanélküliség, a családon belüli erőszak, a szociális ellátórendszer anomáliái, a nevelés terén a túlzott liberalizmus vagy az érzelmi nevelés hiánya – vélte. Úgy látta, hogy az erőszakot kiválthatja az iskolák összevonása is, mert a gyerekek naponta több kilométert utaznak, nagyobbak az osztálylétszámok, magasabbak a követelmények, amit a lelkileg sérült gyerekek nem mindig tudnak teljesíteni. De a legnagyobb problémának a szülői házból hozott mintát nevezte meg. „Amíg a szülő partnere a gyereknek a tanárverésben, amíg nyolc évig egyszer sem veszi a fáradságot, hogy a gyereke után érdeklődjön, amíg a gyerek azt látja, hogy a szülei

Az Országgyűlés február 23-án elutasította a parlament feloszlatásáról szóló Fidesz– KDNP-javaslatot és az ugyanerről szóló országos népi kezdeményezést. Az előbbit 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodással szavazták le, míg hasonló arányban nem támogatták a népi kezdeményezést sem. Az ellenzék március 8-ai hatállyal kezdeményezte volna az Országgyűlés feloszlatását, hogy az előrehozott választásokat a júniusi európai parlamenti választásokkal egy időben lehessen megrendezni. A Fidesz frakcióvezetője indokaik között említette, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő az elmúlt években többször hazudott, soha nem látott mélységbe zuhant a magyar gazdaság és hazánk a válság egyik legnagyobb vesztese. A szocialista Kovács Tibor úgy reagált: megérti Orbán Viktort, hogy három elveszített válasz-

Elmaradt önfeloszlatás

Fokozódó társadalmi agresszió

munka nélkül jobban élnek, mint azok, akik becsülettel dolgoznak, vagy a jövőképe abban merül ki, hogy minél több gyereket szüljön csupán a megélhetése miatt, addig nem lesz érdemi változás” – szögezte le a képviselő. A probléma megoldásért kiált, mégis mindenki félve mer a gondokról beszélni. Miért nem merjük a dolgokat nevükön nevezni? – fordult az oktatási tárca vezetőjéhez, hozzátéve, ehhez jelenleg nincs eszköz sem a pedagógus, sem az igazgató, sem a rendőr, sem a jegyző kezében. Érez-e felelősséget a kialakult helyzetért, illetve hogyan kívánja a pedagógus pálya becsületét viszszaadni? – kérdezte végül a minisztertől.

tás után kissé türelmetlen, Magyarországon azonban választásokon lehet elnyerni az ország irányítását. A Fidesznek be kellene látnia végre, hogy négyéves ciklusokban működnek a kormányok – szögezte le. „Csődöt mondtunk” – az MDF-es Herényi Károly ezzel indokolta, miért támogatta frakciója a parlament feloszlatását. A kormány szerinte nem tud kormányozni, az ellenzék pedig nem tud kompromisszumot kötni. Tavaly szeptemberben egyébként az MDF kezdeményezte először a feloszlatást, de az akkor sem kapott kellő többséget. A szabad demokrata frakcióvezető, Kóka János a két nagy pártot kritizálta, s közölte, hogy a feloszlatást nem támogatják. Főként azért, mert a Fidesznek szerintük nincs érdemi programja, válságban pedig annak kezelésére, s nem új választásokra van szükség. www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Hiller István oktatási és kulturális miniszter elsőként leszögezte: az iskolai erőszak világszerte erősödik, amely a társadalmi agresszió fokozódásának jele. Ezért az ellene történő fellépéshez a pedagógiai módszereken túlmutató eszközökre van szükség. A miniszter arról számolt be, hogy felkérésére neves szakemberekből, szociológusokból, társadalomkutatókból, bűnmegelőzési szakemberekből álló bizottság jött létre, „az iskola biztonságáért” névvel. Ajánlásaik alapján biztosítják a jogi és a pénzügyi feltételeket ahhoz, hogy kistérségi szinten is fokozatosan kiépüljön az iskolai pszichológusi hálózat. Ez idén elindult. Kialakították a vitarendezési eljárás jogszabályi kereteit, és regionális konferenciákon szervezték meg a tájékoztatást. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet társadalmi mozgalmat indított az iskola biztonságáért, amelyhez több tucat szervezet csatlakozott, szülők, tanulók bevonásával. Ezen túl tavaly megállapodott az oktatási jogok biztosával, hogy az eddigi legátfogóbb, a részletekre is figyelemmel levő felmérést és értékelést készítenek a jelenségről. Aáry-Tamás Lajos ombudsman március közepén fejezte be a munkát, és rövidesen tájékoztat az eredményről – ígérte Hiller István.

| 2009. március ÖN • KOR • KÉP

3

PARLAMENT Felülvizsgálják a jogszabályokat Végül leszögezte: a pedagógus közfeladatot ellátó személy, az ellene elkövetett erőszakos cselekmény kiemelt súlyú. Ezért kezdeményezte az igazságügyi miniszternél a pedagógusok védelmét szolgáló jogi szabályozás felülvizsgálatát. Az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve olyan jogszabályi környezetet szeretnének kialakítani – mondta –, amely érdemi visszatartó erőt és hatékony segítséget jelent az esetek megelőzésében és szankcionálásában. Ennek eszközei: a bűnmegelőzés hatékonyságát javító lépések; a fokozott rendészeti jelenét; a feltárt bűnesetekben gyorsított eljárás keretében történő jogi szankcionálás; a megfelelő áttekintés után büntetőjogi módosítások. A miniszter szerint e lépések biztosan meghozzák a várt eredményt. A képviselő azonban elégedetlen volt a válasszal, mondván, szerinte ezzel nem lesz több visszatartó eszköz a pedagógus vagy az illetékesek kezében. „A gyerek 14 év alatti, nem büntethető, az igazgató nem fog találni másik iskolát, amelyik átvenné a gyereket, innentől kezdve végigcipeli majd ennek a nyűgét. A szülőt pedig, aki még három kiskorú gyermeket nevel, leültetni nem lehet. Pénzbüntetés: nincs pénze, innentől kezdve egy hétig a lapátot fogja támasztani közmunka keretén belül” – mutatott rá. Az Országgyűlés a miniszteri választ 202

igen szavazattal, 165 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett viszont elfogadta.

Esélyteremtés a közoktatásban? A szocialista Botka Lajosné azt tette szóvá, hogy a képviselők újsághírből értesültek arról, hogy a kormányzat – a társadalmi esélykülönbségek csökkentése érdekében – állami fenntartói szerepre készül a közoktatásban. Nem lehet azonban tudni, hogy ez pontosan mit jelent. Az oktatásügyi és kulturális minisztériumi államtitkár kérdésére kifejtette: az intézményfenntartó önkormányzatok gyakran úgy érzik, hogy magukra hagyja őket az oktatási rendszer, és nem látják, milyen szabályok, összefüggések mentén kell dolgozniuk. Az intézmények pedig azt jelzik a tárcának, hogy nem mindig a szakmai szempontok az erősek az intézményirányításban. Ezért mondja azt a kormányzat – közölte Arató Gergely –, hogy legyen választási lehetőség, s legyen még egy intézményfenntartó az önkormányzatok, az egyházak, a civil szervezetek és a gazdasági társaságok mellett. Lépjen be az állam, s próbáljon megoldást találni arra, hogyan tud a többi fenntartót nem kiszorítva, hanem alternatívát kínálva, egy stabilan működő, biztos garanciákkal rendelkező és szakmailag is egységes rendszert teremteni.

Közéleti hírportál www.onkornet.hu

4


| www.onkorkep.hu

Plusz pénz, új célok Az EU-önerőalap-támogatások felhasználásáról kérdezte az önkormányzati minisztert a parlamentben a szocialista Buzás Péter. Gyenesei István válaszából kiderült, októberig több mint tízmilliárd forintos keretre és új célokra pályázhatnak az önkormányzatok. A szocialista képviselő felidézte, hogy a települések fejlesztésére, intézmények felújítására, bővítésére a 2008–2013-as időszakban, a különböző operatív programoknak köszönhetően, a korábbinál lényegesen nagyobb forrás áll rendelkezésre. A kisebb fejlesztéseknek elsősorban a regionális operatív programok jelentenek mozgásteret, s jelentős támogatás jut a nagyobb városok és a kiemelt öt nagyváros ágazati operatív programjaira is. Ehhez azonban az önkormányzatoknak is kellő önerőt kell felmutatniuk, amire nincsenek felkészülve – vélte a politikus, hozzátéve, a kormányzat ezért hívta létre az EU-önerőalapot. A tárca mivel tud segíteni – elsősorban a szegényebb településeknek –, hogy pályázataik sikeresek legyenek? – fordult az önkormányzati miniszterhez Buzás Péter. Gyenesei István válaszában elmondta: 2008-ban 81 önkormányzat felelt meg az alap feltételeinek. A beruházási összköltség mintegy 41,5 milliárd forint volt, amihez 1,9 milliárd forint önerőalap-támogatást igényeltek és kaptak.

| www.onkornet.hu

Később bővítették a pályázati célok körét. A második ütemben 2008. december 12-ig lehetett beadni az önerőalapra a támogatási igényeket. Erre 193 pályázat érkezett, 529 millió forint igénnyel, amelyet a tárca február végéig feldolgozott. Ennél azonban jóval nagyobb összeg áll rendelkezésre: 2009-ben 16,6 milliárd forint, ami mintegy 1,5 milliárd forinttal haladja meg az előző évit – hívta fel a figyelmet a miniszter. – Ez a forrás biztosítja az áthúzódó támogatásokhoz szükséges összegek folyósítását is, ami mintegy 4 milliárd forint. Tehát bőségesen van még pénz, mintegy 12,6 milliárd forint, amire új támogatási igényekkel pályázatot lehet benyújtani – hangsúlyozta Gyenesei István. Az új szabályozásról szólva pedig elmondta: egész évben folyamatosan, október 1-jéig lehet benyújtani pályázatokat a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez. A kibővített támogatási célok közé tartozik az egészségügyi fekvő- és járóbetegszakellátás, az egyes kulturális és környezetvédelmi célok, valamint az óvodai nevelési, alapfokú oktatási, szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézményekkel kapcsolatos fejlesztések, pályázatok.

PARLAMENT Sikeres

LEADER-program Az Új Magyarország vidékfejlesztési program január 12-én zárult, III. ütemében négy jogcímen igényelhettek központi támogatást a kérelmezők: a mikrovállalkozások fejlesztésére, turisztikai tevékenységek ösztönzésére, a falumegújításra, a vidéki örökség megőrzésére. Ezek célja egyrészt a vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, másrészt a helyi kulturális és épített örökség – amely egyik alapja a falusi turizmusnak – megőrzése. A támogatási kérelmek értékelésében a helyi LEADER-akciócsoportok is részt vesznek. Csontos János (MSZP) a programmal kapcsolatban több kérdésre várt választ a földművelésügyi tárcától: milyen rendszerben kellett benyújtani a kérelmeket, ki vesz részt az agrárigazgatás részéről az elbírálásban és a

szerződéskötésben? Mennyi támogatási kérelem érkezett be a négy jogcímre, s mekkora fejlesztési forrást igényeltek? Válaszában Gőgös Zoltán államtitkár a központilag kiírt pályázatok közül kiemelte a Térségi közlekedés fejlesztése címűt, amelyben több mint 1100 kiskategóriás szolgáltató járműre érkezett igény, és valamennyi település nyert. A legtöbben már át is vették a járműveket. Ugyancsak központi pályáztatás volt az integrált közösségi szolgáltató tereknél. Az ezekkel kapcsolatos előzetes és a jogcímekre vonatko-

Reformszövetség:

A TŐKE KÉPVISELETÉBEN Kizárólag egy szűk kör, a multinacionális tőke és a monopolhelyzetben lévő nagyvállalkozások érdekeit szolgálja a Reformszövetség válságkezelő csomagja – fogalmazódott meg a többségi vélemény a parlamentben az SZDSZ által beterjesztett indítványról, amely mellé csak az MDF sorakozott fel. Azzal mindenki egyetértett, hogy a témáról beszélni kell, mert a válság öt hónappal ezelőtti elismerése óta a Gyurcsány-kormány nem tett érdemi lépéseket. A hat pontban megfogalmazott előterjesztés lényege: nominális szinten befagyasztaná a közszféra béreit és a minimálbért, 3 százalék alatt tartaná az államháztartási hiányt, évente 2 százalékkal csökkentené az államadósságot, 2013-ra 42 százalékra mérsékelné az állami újraelosztást, hiteles euró-bevezetési céldátumot jelölne ki, hatékonyabbá tenné az uniós támogatások rendszerét, 10 százalékkal csökkentené a munkáltatói járulékot, két lépésben megemelné a 18 szá-

zalékos személyi jövedelemadó sávhatárát, valamint eltörölné a különadót, és megszüntetné a helyi iparűzési adót. Az előterjesztő Kóka János, liberális frakcióvezető a mielőbbi elfogadás mellett érvelve azt mondta: a társadalom súlyos árat fizet Gyurcsány „toporgásáért”. A jelenlegi helyzetben pedig egyetlen politikai erőnek sem lehet érdeke a passzivitás, hiszen „egy államcsőddel senki sem nyerhet”. Nincs mögötte világos társadalmi és gazdaságfilozófia, szilárd

zó döntések március végére várhatóak – mondta az államtitkár. A helyi vidékfejlesztési stratégiát megalkotó 96 közösség mindegyikét alkalmasnak találták arra, hogy LEADERközösség jogcímet nyerjen, és önállóan bonyolítsa az előkészítés és előpontozás szintjén a kérdésekben említett négy jogcímre benyújtható pályázatokat – hívta fel a figyelmet Gőgös Zoltán. Ezekre összesen 5843 pályázat érkezett, amelyeket a helyi vidékfejlesztési közösségek munkaszervezeténél kellett beadni, és ők végezték el az előbírálatot. A teljes összeg, amelyre pályáztak a térségek szereplői 111 milliárd 649 millió forint volt, ami majdnem 10 százaléka az 1300 milliárd forintos Új Magyarország vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeinek. „Tehát, elmondhatjuk, hogy nagyjá-

ból az első két pályázati körben, részben a központi, részben pedig a helyi közösségeken keresztüli pályázati körben a hétéves források több mint felét fel tudjuk használni nagyjából két év alatt, vagyis időarányosan ezzel a dologgal jól állunk – emelte ki az államtitkár. A támogatási jogcímek több mint fele két gazdaságfejlesztő intézkedésre érkezett: a mikrovállalkozások fejlesztésére 1762, 26 milliárd forint értékben, és nagyon népszerű volt A falusi turizmus ösztönzése című pályázat, amelyre 1582 kérelmet nyújtottak be. Az előpontozás megtörtént, az elektronikus feldolgozás zajlik, májusban szeretnénk eredményt hirdetni – számolt be Gőgös Zoltán, hozzátéve: ősszel egy újabb kiírás várható, és a klasszikus LEADER pályázati programot is elindítják.

értékrend, s egy szűk munkaadói kör érdekeit szolgálja. Hátrányos viszont a társadalom egészének, a hazai kis- és középvállalkozónak és az önkormányzatoknak, nem segíti a munkahelyteremtést – fogalmazódtak meg a kritikák az MDF kivételével minden oldalról, hiányolva a hatástanulmányokat. A gazdasági bizottság szónoka, Baráth Etele (MSZP) arra figyelmeztetett, hogy az államnak jelentős kárt okozna, ha a javaslatban szereplő, 2500 milliárd forint értékű állami vagyont a válság kellős közepén privatizálnák. Az MSZP vezérszónoka, Szanyi Tibor úgy vélte, a válságkezelés más döntéseket igényel, mint a versenyképességet hoszszabb távon megalapozó reform. Az előterjesztés viszont szerintük válságkezelésre alkalmatlan, mert a csőd elekerülése érdekében

most keresletösztönző és nem azt csökkentő terápiára kell támaszkodni. Lényegében ezt erősítette meg Keller László pénzügyi államtitkár is. Matolcsy György (Fidesz) komolytalannak és alaptalannak nevezte az anyagot, mondván, az SZDSZ kormányprogramot terjesztett elő, holott nincs kormányon, és nem kíván előrehozott választást. A lépés pedig demokráciaellenes – vélte –, mert választói felhatalmazás nélkül próbál egy vadonatúj, megszorításokat tartalmazó kormányprogramot átvinni a parlamenten. A válságból való kilábalás kizárólag a bizalom viszszaszerzésére épülhet, amelyhez demokratikus választás kell – szögezte le. Majd hangsúlyozta: a legsúlyosabb felelősséget az SZDSZ viseli a magyar gazdaság 2002 utáni tönkretételében.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Németh Erika


5

KÓR-KÉP

„Egy mosoly többet ér, mint bármi más, ha nevetsz, megszépülhet a világ”

Porondparádé Nap mint nap világválságról, gazdasági recesszióról hallunk, azt mondják, nagy a baj! Úgy tűnik, mégsem vesszük komolyan, legalábbis akikre legfőképp tartozna, nem látják, hogy nagy a jaj! Az ellenzék a válság kezelése helyett a feszültséget igyekszik gerjeszteni, a kormány lemondatásához minden lehetőséget megragad, a kormányzó párt pedig nap mint nap tálcán kínálja az alkalmat. Mindegy, hogy jobb vagy bal, nincs kompromisszum, csak egymásra mutogatás. Pedig, ha körbenéznénk, láthatnánk, hogy a munkanélküliek száma növekszik, láthatnánk, hogyan zárnak be üzemeket, küldenek el munkásokat, pedagógusokat, banki szakembereket stb. Láthatnánk, hogy kevesebb jut az egészségügyre, szociális ellátásra, innováci-

6


óra, beruházásra vagy „csak” az életre. Láthatnánk, hogy miként esik vissza a lakás- és a gépkocsi vásárlás, és ha igazán látni szeretnénk, észlelnénk, hogy miként bukunk a rossz időben, rossz helyen elhelyezett befektetéseinken. Azt is láthatnánk, hogy nem csak nálunk vannak kifizetetlen számlák, nem csak mi próbáljuk a lakáshiteleket átütemezni és nem csak mi szeretnénk vállalkozásainkat megmenteni. Nem vesszük észre, hogy túlcsordult a pohár, a közéleti szerepjátszások, a politikai vircsaftok ideje lejárt, végre el kell kezdeni a kármentést! Látni kell, hogy az önkormányzatok problémamegoldó képessége és türelme fogyatkozik, van válságkezelés, út a munkához, szociális érzékenység és a kormány újabb és újabb prog-

| www.onkorkep.hu

ramja, javasol a Reformszövetség, kecsegtet Bokros legújabb csomagja, de látni kell, hogy a pártok helyzetüknek megfelelően csak helyezkednek, vészhelyzetet jövendölve licitálnak, emelik a tétet. Betelt a pohár. Itt az ideje, hogy a politikusok felelősséggel a valós helyzettel foglalkozzanak, az egymásnak feszülő, ellentmondó nyilatkozatok nem segítik a válság kezelését. Jól látható, hogy a parlamenti „porondparádé” a függöny mögött a politikai önmeghatározásról szól, és nem veszik észre, hogy ég a Ház! Úgy tűnik, hogy csak a saját, jól felfogott érdekük/ értékük szerint teszik a „dolgukat”. Vajon minek kell még történnie, hogy a parlamentben szolgálatot teljesítő kormánypárti/ellenzéki honatyák felnőjenek a feladathoz? Jól tudom, hogy az áhított összefogás csak illúzió, tudom, hogy az önálló politikai arculat, az önmeghatározás most fontosabb, mint valaha! Látom, hogy az európai parlamenti választás időpontjának közelléte nem engedi az „összeborulást”, hiszen már a mandátumokért folyik a küzdelem. De mégis érdemes átgondolni: vajon a győztes mit képvisel majd Európában, ha az összefogás, a kellő terápia hiányában hazánk csak egy lélegeztetőgép segítségével jut szusszanáshoz? És belegondolt már valaki, hogy mi lesz, ha a gépet lekapcsolják? Budapest, 2009. március 20. Csiky Ildikó

| www.onkornet.hu

 A magyar gazdaság válsága összetett jelenség, amelynek mélyén egyaránt jelen vannak a globális trendek és a lokális folyamatok, a ki nem védhető hatások és a magunknak keresett bajok. A rendszerváltással gazdaságunk leszakadása felgyorsult, s ezt csak súlyosbította az azóta eltelt időszak gazdaságpolitika-nélkülisége és a nemzetközi folyamatok kedvezőtlen hatása. Az elmúlt hetekben újabb – vélhetően ismét csak szimbolikus – reformhullám söpört végig országunkon. Egymásra licitált a kormány és egy sajátos képződmény, a Reformszövetség (RSZ). A színen új próféták jelentek meg. Mindkét program deklarált célja, hogy az országot fenyegető válságot megelőzze. Ilyen helyzetben a „piacok” megnyugtatása kötelező feladat, ezzel nincs is baj. Deklarálni kell, hogy az ország kész a piacok „fülének” oly kedves húrokat pengetni. Azonban több mint bűn, súlyos hiba elhinni azt, hogy a piacoknak szánt gesztusok a fenntartható Magyarország felé visznek. A megoldás többéves, sziszifuszi munka eredménye lehet. Egy ilyen munka elkezdésének hitelességét (is) veszélyeztetik azok az átgondolatlan javaslatok, amelyek napjaink közéle-

KÓR-KÉP Az önkormányzatok és a kormányzat döntéshozói krónikus információhiányban szenvednek

Szimbolikus reformhiány és pótcselekvés uralja a közéletet tét uralják, s inkább pótcselekvések, mintsem megoldások. A programok célkeresztjében a kormányzati szektor és az önkormányzatok állnak. Ha volt előrelépés a hazai gazdaságfejlődés hosszú távú feltételeiben, az az infrastruktúra bővülése volt. Ezekre lehet nemzeti és lokális fejlődési stratégiát építeni. A korrekt képhez az is hozzátartozik, hogy a humántőke vonatkozásában a kormányzati aktivitás kimondottan káros volt. Gondoljunk a közoktatás végletes decentralizációjára, vagy az elhibázott szakképzési politikára, különös tekintettel a felsőoktatásra. Amikor tehát a két program ezt a területet emeli a cselekvés középpontjába, jó úton jár. A kormányzati szerepvállalás minőségének megváltozása (a szabályozás minőségének, a szociális kiadások célzottságának javítása, a közigazgatás és közszolgáltatások jobb teljesítménye) jelentheti az egyetlen esélyt az ország számára. De csalódik az olvasó, hiszen a javaslattevők számára a közigazgatás és az

önkormányzati rendszer olyan költséghely, amelyre meghatározzák a költségcsökkentési feladatokat. Az fel sem merül, hogy ezek nem önmagukért vannak, hanem konkrét funkciókat látnak el (jól-rosszul, olcsón-drágán). Nem véletlen, hogy a Bokros-féle 1995-ös stabilizáció után néhány évvel mindaz újratermelődött, amit most újra ugyanazokkal az eszközökkel kívánnak kezelni. A nem különösen kreatív javaslatok, az átgondolatlan fűnyíróelvű képviselői létszámcsökkentés, a hivatalok elkerülhetetlen racionalizálásának feltételeit figyelembe nem vevő visszavágások megvalósítása több kárt okozhat, mint amit hoz. Az sem meglepő, hogy ismét célkeresztbe került a helyi iparűzési adó is. A vállalkozói ingatlanadóval kiváltható iparűzési adó ötlete (az RSZ anyagában) komolytalan, ráadásul az önkormányzati hitelek mögül veszi ki a fedezetet. Nem biztos, hogy a bankrendszer mai állapotában ez jó húzás. Ha a kormány komolyan gondolta volna az ingatlanadó bevezetését, akkor

valószínűleg nem olvasztja be az illetékhivatalokat az APEH-be. Mellesleg, az illetékhivatalok más helyi adók kezelését is kényelmesen elláthatnák. A kormány és az RSZ javaslatai – a különbségek ellenére – nem javítanak, hanem rontanak az amúgy sem jól működő önkormányzati rendszeren. A pazarlás és a hiány egyidejű jelenlétének megszüntetésére egy minőségileg jobban működő rendszer lehet a megoldás. (Ennek lehetséges megoldását nagyvonalakban ld. az ÖN-KOR-KÉP előző számában.) Minden ésszerű változás alfája és omegája, hogy tudjuk, miről beszélünk, mit akarunk átalakítani. Az önkormányzatok és a központi kormányzat döntéshozói krónikus információhiányban szenvednek. (Erre nyújt egy lehetséges megoldást Muraközy Csaba az e számban szereplő írásában.) A gazdaságpolitika nem közgazdasági doktrínák bármi áron történő átültetését, még kevésbé nyers anyagi érdekek érvényre juttatását, hanem a lehetőségek számbavételén alapuló felelős társadal-

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

mi cselekvés szervezését jelenti. Olyasmivel nehéz kiállni és javítani a népszerűségi listás helyezést, hogy tisztességes számvitelt, korszerű tervezési módszereket vezetünk be. Pedig sajnos ezek azok a helyek, ahol az a bizonyos ördög lakozik. Ennek persze a médiapolitizáláson alapuló politikai piac nem kedvez, hiszen az apró, de fontos lépéseket nehéz kommunikálni. Fogékonyabbnak hiszi a politika a választót az önkormányzati képviselőtestületek létszáma drasztikus csökkentésének tervére, mint a közpénzek felelősebb és hatékonyabb elköltését biztosító közpénzügyi reformokra. Ilyennek persze a vállalkozók sem feltétlenül örülnének, hiszen az állam„megfejése” így nehezebbé válna. Nehéz szakszerű reformokat véghezvinni olyan közegben, amelyben a hazai politikai elit rövid távú választási érdekei miatt ilyen, társadalmi megegyezést feltételező gazdaságpolitikának esélyt sem ad. Nem kedvez az ilyen politikának az sem, hogy az ország pénzügyileg erősen sebezhető, tehát a fizetőképesség fenntartására is kínosan ügyelni kell. A modernizálás költségeit nincs kire hárítani. Vigvári András


7

KÓR-KÉP

Mire jó a megbízható információ? A szerkesztő jegyzete

Az értelmező szótárak szerint az információ jelentéssel bíró adat, a bizonytalanság kezelésének eszköze. Az információ így minden megalapozott gazdasági döntés alapja és a különböző programok körüli közbizalom megteremtésének eszköze. Őszinte megrökönyödéssel állunk a különböző nagyívű és általában kategorikus szakértői javaslatok előtt, legyen akár a szociális kiadások ezermilliárdos nagyságrendű lefaragása, a képviselői létszámcsökkentésből származó szignifikáns megtakarítások ötlete vagy az adóátrendezés, benne a felmelegített helyi iparűzési adó eltörlési idea. E javaslatokat olvasván a publikum azt hihetné, hogy komoly elemzések eredményeként adódnak ezek a számok. Szeretnénk eloszlatni a tévhiteket. E számok inkább meghatározott érdekcsoportok vágy(láz)álmait fejezik ki, mintsem megalapozott és végiggondolt elemzés eredményei volnának. Azt gondoljuk, hogy a kormányzati információgazdálkodás rendszerének megújítása nélkül minden becsületes szándékú javaslat csak jókívánság. Majd két éve, hogy az ÁSZ elnöke beterjesztette az Országgyűlés elé a Közpénzügyi Téziseit, amely egy konzekvens, fokozatos közpénzügyi reform kereteit tartalmazza (www.asz.hu). E tézi-

8


sek központi üzenete, hogy az információgazdálkodás rendszerének rendbehozatala nélkül nem sok sikerrel kecsegtetnek az úgynevezett reformok. Aki a gyakorlatban dolgozik, pontosan tudja, hogy miről beszélünk. Ha csupán azt említjük, hogy a jelentős ráfordításokkal évről-évre előállított államháztartási pénzügyi beszámolókból „csak” azt nem lehet tudni, hogy miként alakult a szektor vagyoni helyzete, akkor a példák felsorolását nem is kell folytatni. Abszurdnak tekintjük azt is, hogy az elfogadott önkormányzati költségvetési rendeletek nem megfelelő szerkezetben hozzáférhetők. A lakosság, az elemzők nem kaphatnak hiteles képet az általuk megválasztott testületek terveiről. Nem tudni azt sem, hogy mennyibe kerülnek a különböző közberuházások, milyen terheket jelentenek a kibocsátott önkormányzati kötvények. Az a véleményünk – és ezért közöljük Muraközy Csaba koncepcióját is –, hogy ha akár az országos, akár a helyi politika nagyobb bizalmat szeretne kapni a lakosságtól, ahhoz azonnal el kellene kezdeni a transzparens működés alapjának megteremtését, egy korszerű adatrendszer kidolgozását. Mellesleg szólva, ezt és a megvalósítás lehetséges irányait a szakma legalább tíz éve mondogatja. | www.onkorkep.hu

a nagy

A „dokit” is oda kellene engedni a beteghez

„De téved, aki azt hiszi, hogy ha még több pénzt pumpálunk a gazdaságba, akkor a gondok varázsütésre elmúlnak. Ilyen erővel egy repülőgépről is kiszórhatnánk a dollármilliárdokat az ország felett, azt remélve, hogy majd olyan helyre esnek, ahol hasznot hajtanak.” (Paul Samuelson)

Magyarországon a döntéshozóknak is fokozott erőfeszítéseket kell tenniük az új megoldások elsajátítására. Az ágazati kompetenciák újragondolása nem az államháztartás bevételi és kiadási főösszegeinek módosítgatását jelenti. Vagyis nem elosztási, hanem államszervezési és közszektor-szabályozási feladattal állunk szemben. Szükségszerű, hogy az állam és a közigazgatás intézményeinek mindennapi működtetésében is megjelenjenek olyan kulcsszavak, mint hatékonyság, versenyképesség, fenntartható működtetés, átláthatóság, valamint a korszerű projektmenedzsment eljárások.

Ismeretlen a valós pénzügyi helyzet A kormányzat a kancellárián keresztül jelentős erőfeszítéseket tesz a központi közigazgatás megújítására. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) elektronikus kormányzati központjának irányításával 20 átfogó program fut. Például az Integrált kormányzati funkciók elnevezésű projekt, amelynek keretében a Költségvetési Gazdálkodási Rendszer (KGR) legfontosabb feladata a központi költségvetési intézmények pénzforgalommal és gazdálkodással kapcsolatos összefüggéseinek áttekintése, szabványo-

| www.onkornet.hu

sítása, elektronizálása és egy szervezetbe, a Magyar Államkincstárba való integrálása. Az önkormányzatok jelenlegi pénzügyi információs rendszerének működési elvei nem teszik lehetővé a valós gazdálkodási és működési folyamatok megismerését. Pontos és átfogó nyilvántartás hiányában viszont nem lehet önkormányzati szinten gazdálkodni, a szükséges elemi adatok csak az alsóbb, naturáliákat is ismerő intézményeknél találhatók meg. Ez pedig csak a bázisszemléletű tervezést és ellenőrzést teszi lehetővé, hatékonyabb gazdálkodási elvek egyelőre

KÓR-KÉP

tumultusban nem alkalmazhatók. Ezért korszerű államháztartási információgazdálkodásra, folyamat-, intézmény- és országfelmérésre, vagyis országismeretre van szükség.

Kell egy tudományos munkacsoport! Szükség van egy tudományos munkacsoportra is, amelynek feladata az egységes önkormányzati és közoktatási működési-gazdálkodási modell kialakítása. A modell intézménytípusonként írja le az alkalmazandó költségvetési tervezési módszereket, a programköltségvetést, a döntésekhez szükséges pénzügyi beszámoló- és statisztikai rendszert és az érdemi teljesítménykövetelményeket éppúgy, mint az egységesített intézménytípusok be- és kimeneti adattartalmait. A szakértők ily módon feltérképezhetik az önkormányzat, a közoktatás és a szakképzés teljes ágazati állományát, definiálják az intézményközi internetalapú kommunikációs adattartalmakat, valamint a kistérségi, városi és régiós modellek egymáshoz egyelőre nem kapcsolódó adathalmazait. A modell része az akkreditációs protokoll, amely meghatározza az

„egymást érteni” szándékozó intézmények számára az együttműködés infrastrukturális feltételeit.

OAK: a döntéselőkészítő informatikai közmű Az egységes működési modellt az OAK (Országos Adat Kataszter) közüzemi (kistérségi, régiós, országos – informatikai közmű) infrastruktúra kelti életre. A tudományos munkacsoport szakértői az OAK informatikai modell fejlesztése során bázisnak tekintik a csatlakozott önkormányzatok megújított gazdálkodási, finanszírozási, hitelpiaci, szolgáltatási és működési alaptevékenységeit. Az egységesített adatgyűjtési és elektronizálási folyamatok célja olyan „közhiteles”, integrált adatbázisok előállítása, amelyek feldolgozása és elemzése az OAK-modell kidolgozásának és szolgáltatásainak alapját képezik. Az így képzett tudásbázis leírja az egyes önkormányzatok működésének és gazdálkodásának pontos tartalmát és kereteit. Egyértelművé teszi, hogy melyek az adott önkormányzatok törvény szerint kötelezően ellátandó, illetőleg önként vállalt feladatai, és ezeket milyen szervezeti, intézményi struktúrában látják el.

Az elektronizált adatfolyamok fölé „hajolva”, azokat az informatika robosztus eszközeinek (Business Intelligence) segítségével feldolgozva, definiálhatóak és modellezhetőek a kistérségeknek és a régióknak a versenytársakhoz viszonyított előnyei. Az OAK-szolgáltatás bevezetése a pénzügyi, gazdálkodási, felhasználási és működési adatok intézményfüggetlen, ágazati szintű elemzésével a közszektor döntéshozói új megvilágításból készült elemzések segítségével határozhatnak az ágazati és régiós beruházási stratégiákról.

Új tudást hoz az informatikai franchise Az OAK szervezési elveit informatikai franchise-ként érdemes elképzelni. Bármely intézmény, amely teljesíti az akkreditációs eljárásban megjelölt infrastrukturális és humán feltételeket, tagja lehet a hálózatnak. A fenntartó önkormányzatok és intézményeik önismeretre tesznek szert, és ennek eredményeként új működési módok, változások mennek végbe az egyes szereplők, az intézmények és az ágazat egészében. Így az önkormányzati és közszektor képes lesz önmagát megszervezni. Az

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

új tudással pedig alkalmassá válnak arra, hogy saját érdekeiket harmonizálják a hazai és globális szféra érdekeivel, sikeresek legyenek az uniós projektek megvalósításában. A modell jelentősen javítja a szektor átláthatóságát, ezzel is oldva az önkormányzati szektorbeli és azokon kívüli szereplők között meglévő információs asszimmetriákat. Az OAK-modellel az önkormányzati rendszer korszerűsítésének egyes elemei is viszonylag gyorsan megvalósíthatók. Ilyen például, hogy megteremtsék az összhangot a települések feladat- és hatáskörei, valamint teljesítőképességük és adottságaik között. A szolgáltatás segítségével sikeresen kézben tartható a megvalósított projektek eredményeként előálló, egyre bonyolultabb önkormányzati működés. Az önkormányzati szektor összes hibájával együtt ma is működik. Az OAK nem az önkormányzati folyamatok újrafeltalálásáról szól, hanem a már meglévő folyamatok hatékonyabbá tételéről. A tudományos és reálszféra bevált megoldásait – a fejlesztések kockázatának drasztikus csökkenését követően – alkalmazhatjuk az önkormányzati és közszektorban is. A politika némi önmérsékletért cserébe jó megoldásokhoz juthat. Figyelem! A nagy tumultusban talán a „dokit” is oda kéne engedni a beteghez. Muraközy Csaba


9

RÉGIÓK ÉS VÁROSOK CSÚCSTALÁLKOZÓJA

Miért fontos Európa?

A Régiók Bizottsága márciusban, a cseh fővárosban európai csúcstalálkozót szervezett Prága városával közösen a cseh EU-elnökség keretében. 250 régióból közel 500 önkormányzati képviselőt, polgármestert és nemzetközi kulcsszereplőt hívtak meg a régiók és önkormányzatok képviseletére Európából. A csúcstalálkozó célja az volt, hogy világos üzenetet juttassanak el az európai államfőknek, miként lehetne megoldani az előttünk álló gazdasági és politikai kihívásokból eredő problémákat. A találkozót Luc Van den Brande, a Régiók Bizottságának elnöke nyitotta meg, az előadók között – többek között – ott volt Pavel Bém, Prága polgármestere és Danuta Hübner regionális biztos is. A prágai találkozó a 2009-es európai választásokra is mozgósította az önkormányzatokat. Az eseményen ott volt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének tudósítója. A régiók választott önkormányzati képviselőinek találkozójára az államfők március elsejei brüsszeli konzultációja után, de a tavaszi európai csúcs, illetve az április 2ára tervezett G20-ak londoni találkozója előtt került sor. A prágai csúcs a városok és régiók eddigi legátfogóbb konzultációját indította el a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése érdekében. A tanácskozáson a résztvevők egy dokumentumot fogadtak el, amelyben egyrészt az egységre, a szolidaritásra és a versenyképességre hívták fel a figyelmet, másrészt az Európai Bizottságnak a tagállamok irányában tanúsított nagyobb felelősségvállalását szorgalmazták, hiszen a partnerség keretében együtt kezelik a gazdasági válságot és az ebből következő szociális problémákat. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso szerint az Európai Unió középtávon csakis az egység által lesz képes visszatalálni a kiegyensúlyozott növekedéshez. Luc Van den

10

Brande, a Régiók Bizottságának (CoR) elnöke úgy fogalmazott: tanulnunk kell ebből a válságból, bíznunk kell azokban a lehetőségekben, amik felmerülhetnek. A régiók képességeiben bízzunk, hogy vezetőként cselekedhessünk, és legyünk tisztába azzal, hogy régióink mivel tudnak hozzájárulni az európai vállaláshoz. A Régiók Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy 2010 lesz a 2000-ben Európa versenyképességének növelésére elindított lisszaboni növekedési és munkahely-teremtési stratégia utolsó éve. Az Európai Tanács 2010es tavaszi ülésén döntenek majd a folytatásról. Ezért rendkívül fontos, hogy most valamennyi régió és város hangot adjon véleményének. Az EU csak a régiók és városok közreműködésével lesz képes elérni a gazdasági növekedés fokozásáról és a több munkahely teremtéséről szóló uniós célokat. Ez különösen igaz a jelenlegi nehéz időszakban. Folytatás a 19. oldalon

„Az igazán nehéz helyzetben semmire sincs annyira szükségünk, mint egy szerető családra.” (Carolyn Hax)

T LE ÉK LL ME

ÖN KOR KÉP

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP • esélyegyenlőségi melléklet • 2009. március

„…vajon a természet törvénye aláveti-e a nőt a férfinak? Nem... a természet sosem hozott ilyen törvényt. Az uralom, melyet rajtuk gyakorolunk, valóságos zsarnokság; ők is csak azért törődnek bele, mert szelídebbek, tehát emberségesebbek és okosabbak nálunk.” (Montesquieu)

Az ENSZ Nők helyzetével foglalkozó bizottsága New York-i ülése Márciusban zajlott az ENSZ Nők helyzetével foglalkozó bizottságának 53. ülésszaka New York-ban. A magyar delegáció vezetője Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára volt. Előzmény. A bizottság megalaku- határozatával) az albizottság átalakult lása visszavezethető Eleanor Roosevelt a Nők helyzetével foglalkozó bizottságnyílt levelére, amit az Egyesült Államok gá, amely a mai napig is működik. küldöttjeként olvasott fel 1946 februA bizottság első ülésén mind a 15 árjában az ENSZ Közgyűlésének lon- résztvevő ország küldöttje nő volt – doni ülésén. A levelet a „világ nőihez” a bizottságnak ez a különlegessége intézte, és felszólította benne a világ máig megmaradt: a legtöbb női külkormányait, hogy bizdött e testület üléstassák őket a nemzeti szakain van jelen. A bizottság első ülésén fekés nemzetközi ügyekA bizottság a keztette le legfontosabb alapelben való aktívabb detektől fogva kievét: „…javítani a nők helyzerészvételre. Néhány melkedően jó kaptét, függetlenül az állampolnappal később megcsolatokat ápol a gárságtól, a fajtól, a nyelvtől vagy vallástól, míg elérik nem kormányzati, alapítottak egy Nők a férfiakkal való egyenlőséhelyzetével foglalkocivil szervezetekkel get az emberi élet valamenyzó albizottságot az és az ENSZ szakonyi területén, és felszámolni a Emberi Jogi Bizottsított szerveivel és nők elleni diszkriminációt a ság keretein belül. bizottságaival is. jogban, a jogi előírásokban és A kormányzati női Első ülésén fektetszabályokban vagy a nemzetküldöttek és a női civil te le legfontosabb közi szokásjogban…” alapelvét: „…javítaszervezetek azonban ni a nők helyzetét, úgy gondolták, hogy egy teljes jogú bizottságra lenne szük- függetlenül az állampolgárságtól, a ség a témában. Az albizottság első elnö- fajtól, a nyelvtől vagy vallástól, míg ke, Bodil Begtrup már 1946 májusában elérik a férfiakkal való egyenlőséget bizottsági státust kért a Gazdasági és az emberi élet valamennyi területén, Szociális Tanácstól (ECOSOC-tól), és és felszámolni a nők elleni diszkrimi1946. június 21-én (az ECOSOC 11(II) nációt a jogban, a jogi előírásokban

és szabályokban vagy a nemzetközi szokásjogban…” A bizottság munkája során, a hatvanas évek elejéig, a nők jogi helyzetének megerősítésére koncentrált. A hetvenes évek közepéig a nők fejlesztési munkákban való részvételét helyezték tevékenységük középpontjába. Az 1975ben a Nők Nemzetközi Éve keretében sor került a nők első világkonferenciájára. A konferencia eredményeire alapozva az 1976–1985 közötti időszakra az ENSZ meghirdette a Nők Évtizede: Egyenlőség, Fejlődés és Béke elnevezésű programját. A bizottság előkészítő munkája nyomán fogadta el az ENSZ Közgyűlése az Egyezményt a Nők elleni diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról (angol rövidítéssel: CEDAW-t), amit Magyarország az 1982. évi 10. törvényerejű rendelettel ratifikált. A nők elleni erőszak a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején került előkelő helyre a bizottság napirendjében. Ezzel nagyjából egy időben a testület mellett az ENSZ keretén belül létrejöttek más, a nők helyzetével foglalkozó intézmények is, pl.: az UNIFEM. Több regionális és világ szintű konferenciát követően 1995-ben a Nők Negyedik Világkonferenciáján elfogadásra került a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Terv. Ettől kezdve a bizottság már többéves munkaprogram alapján dolgozik, amit a Pekingben meghatározott kritikus cselevési területek köré rendez. 1996 óta az ülésszakon interaktív szakértői panelbeszélgetésekre is sor kerül. 2003-tól magas

ÖN•KOR•KÉP – ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET – 2009. március

11

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK szintű kerekasztal-beszélgetéseket is rendeznek, ahol vezető állami tisztségviselők vesznek részt. 1987től a korábbi kétévenkénti helyett évente ülésezik, 45 szavazó tagból áll. A többi tagország szavazati joggal nem rendelkezik, de teljes jogú résztvevője az ülésszakoknak. A 45 szavazó országot az ECOSOC egyenlő földrajzi elosztás alapján választja meg: 13 tag Afrikából, 11 Ázsiából, 9 Latin-Amerikából és a Karibi térségből, 8 Nyugat-Európából és egyéb államokból, 4 pedig Kelet-Európából kerül ki. Magyarország szavazó tagsága 2008-ban járt le. Évente egyszer, 10 munkanapot ülésezik, általában február végén – március elején. Minden ülésszak alatt egy kiemelt témát tárgyalnak, ezzel párhuzamosan pedig egy korábban már tárgyalt területen elért eredményeket is felülvizsgálják, valamint egy-egy aktuális témát is megvitatnak szakértői beszélgetés keretében. A bizottság minden évben elfogadja a kiemelt témában az úgynevezett Egyetértésben született következtetéseket (agreed conclusions), valamint több kisebb határozatot is. Az EU valamennyi tárgyalás során közös álláspontot alakít ki, amit az elnökség képvisel a plénum előtt. A bizottság 2010-ben az ülésszakot a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Terv 15. évfordulójának ajánlja, míg a 2011–2014 közötti munkaterv kidolgozása jelenleg is folyamatban van. 2011-ben, ami a magyar elnökség időszaka szempontjából hazánk számára különös jelentősségű, a kiemelt téma várhatóan a nők részvétele és hozzáférése lesz az oktatáshoz, képzéshez és technológiához, valamint ezek hatása a munkaerő-piaci részvételükre.

12

Az idei ülésszak. Az idei ülésszak kiemelt témája a kötelezettségek egyenlő megosztása a nők és férfiak között volt – beleértve a HIV/AIDS öszszefüggésében felmerülő gondozási feladatokat is. Emellett szó esett még a nők és férfiak részvételéről a döntéshozatalban, valamint a gazdasági válság nőkre gyakorolt hatásairól is. Az ülésszak megnyitóján dr. AshaRose Migiro főtitkár-helyettes hangsúlyozta az ENSZ elkötelezettségét a nők helyzetének javítása érdekében. Beszédében kiemelte, hogy a főként nők által végzett fizetetlen munka, a gondozási feladatok és a nemi sztereotípiák még mindig súlyos akadályként állnak a nők és férfiak közötti valódi egyenlőség elérése előtt.

Az első ülésnapon szólalt fel Michael Kocáb, cseh emberi jogi és kisebbségi miniszter az Európai Unió nevében. Az EU-felszólalásban kiemelt helyen szerepelt az Európai Bizottság által kiadott Ütemterv a Nők és Férfiak Egyenlőségéért 2006–2010, amely a magyar gender politikának is alapvető irányvonala. A miniszter szólt az EU azon törekvéseiről is, amelyek a munka és magánélet összehangolását, valamint nők és férfiak közötti egyenlő munkamegosztást támogatják. Az ülésszakon a magyar delegáció vezetője Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára az Amerikai Egyesült Államok felszólalását megelőzően, március 3-án mondott beszédet.

Elkötelezettek vagyunk „Magyarország mélyen elkötelezett a nők helyzetének javítása mellett, valamint amellett, hogy igazi egyenlőség jöjjön létre nők és férfiak között. Hiszünk abban, hogy a nők jogai alapvető emberi jogok, melyek érvényesülését minden eszközzel segíteni kell. Közös felelősségünk, hogy ennek megvalósításán együtt dolgozzunk.”

Rauh Edit felszólalásában beszámolt arról, hogy a tavaly megkezdett munka nyomán Magyarországon elkészült egy hosszú távú stratégia, amelynek célja a nők és férfiak közötti egyenlőség elérésének elősegítése. A stratégia előkészítői számos dokumentum mellett a Nők IV. világkonferenciáján kiadott Pekingi


Nyilatkozatra és Cselekvési Tervre is támaszkodtak. Vizsgálták az ott megjelölt kulcsterületeket és beillesztették a célkitűzéseket a hazai stratégiába. Kiemelt figyelmet fordítottak a nők legsérülékenyebb csoportjaira, a roma nőkre és a vidéki nőkre: mindkét csoport tekintetében, a CEDAW ajánlásainak is megfelelően, országos kutatások alapozták meg az intézkedési terveket. A stratégiában vázolt prioritások összecsengnek az Európai Unió 2006–2010 közötti időszakra kiadott, nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtését elősegítő Roadmap célkitűzéseivel is, melyek megvalósítását Magyarország teljeskörűen felvállalta. „A családi-magánéleti felelősség egyenlő megosztásának elérése alapvető a nők helyzetének javítása érdekében, hiszen nem beszélhetünk egyenlőségről akkor, ha a nők a fizetett munka mellett a fizetetlen munka szinte egészét is elvégzik. Olyan ket-

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK sabb társadalom megteremtésében, és ennek előnyeiről. Az egyetemi szakemberek és civil szervezetek bevonásával megrendezett események segítik az egész magyar társadalom tudatformálását.” A szakállamtitkár beszámolt arról is, hogy Magyarország újabb lépéssel bizonyította elkötelezettségét az ENSZ által kitűzött célok támogatásában. 2009 elején megalakult az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület, mely az UNIFEM 17. nemzeti bizottságaként került bejegyzésre. A magyar UNIFEM Egyesület a világszervezet stratégiai célkitűzéseit figyelembe véve alakítja saját misszióját. Elsősorban szemléletformáló feladata van, segíti a hazai esélyegyenlőség-tudatos gondolkodást. Másodsorban technikai és anyagi támogatást nyújt az UNIFEM tevékenységéhez a fejlődő országokban. Emellett nemzetközi társadalmi és tudomá-

nyos tapasztalatokat ad át a régiónkban és világszerte élő nők felzárkózásához. Esélyegyenlőségi kezdeményezésekkel, szemléletformálással segíti a magyar közvélemény alakulását. Az egyesület nyitó konferenciáján meghirdette 2009. évi programját, mely a Commission on the Status of Women 2008. évi kiemelt témájával összhangban a gender budgeting folyamatok elősegítése. A bejelentés hatására több önkormányzat is vállalta, hogy megkezdi költségvetésének nemek szerinti felülvizsgálatát. (Lásd: ÖN-KOR-KÉP január–februári szám, 17. oldal) Végezetül kiemelte, hogy ENSZ munkája és törekvései évről évre közelebb visznek a célok eléréséhez, az ENSZben zajló folyamatok pedig szintén a nők megfelelő arányú és szintű képviseletének elérését, valamint a nemek közötti valós egyenlőséget próbálják elősegítni és erősíteni. E. Zs.

Elkészült a családi napközik működési rendjét meghatározó, szakmai és egészségügyi követelményeket ismertető módszertani útmutató, amelyből kiderül, hogy a jövőben egyszerűbbé válik majd a leggyakrabban családi házakban kialakítandó helyiségek engedélyeztetése. Erről nyilatkozott a budaőrsi közös sajtótájékoztatón Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, Falus Ferenc, az ÁNTSZ főigazgatója és Dobrev Klára. A sajtótájékoztató házigazdája Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere és a Vitamini családi napközi működtetője volt. A családi napközi intézménye hazánkban tizennégy éve működik, összesen 205 helyen közel 1300 férőhelyen biztosítják többnyire bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátását. Az első családi napközit Kiskunhalason 1995-ben indították. A legtöbb családi napközit (56) Pest megyében működtetik, Budaörsön a hatodik alapítására készülnek, működésüket az önkormányzat támogatja. Az országos adatokat nézve csak két megyében – Veszprémben és Zalában – nincs családi napközi.

CSALÁDI NAPKÖZI

tős teher ez, amely átléphetetlen akadályként tornyosulhat a nők előrehaladása előtt.” A szakállamtitkár szerint nem könynyű azonban megváltoztatni azokat a mélyen gyökerező gyakorlatokat, amelyek alapján a magánéleti, családi kötelezettségek megosztása ma zajlik. A szakemberek számos eszközzel próbálkoztak eddig is, és próbálkoznak ma is. Ezek közé tartoznak például a gyermekintézmények létrehozását segítő programok, a szülői szabadságok igazságosabb megosztására irányuló kezdeményezések. Igazi sikereket azonban akkor lehet elérni, ha mindezek mellett a média bevonásával folyamatosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy mennyi előnnyel jár az igazságosabb feladatmegosztás, a terhek egyenlőbb viselése. Magyarország a HIV/AIDS megbetegedések szempontjából a szerencsésebb országok közé tartozik. Számos megelőző és felvilágosító program folyamatos fenntartása mellett a fertőzöttségi arány csekély: a nők alacsony HIV fertőzöttségének prevalenciájában 2003 óta nem történt mérhető változás. Látható azonban az is, hogy számos országban a mindennapokat nehezíti és nők millióinak életét határozza meg a fertőzöttség. A szakállamtitkár kifejezte egyetértését: ezen a területen közös fellépésre van szükség. Rauh Edit felszólalásában kitért arra is, mennyire fontos a nők és férfiak egyenlő részvétele a döntéshozatal valamennyi szintjén. Magyarországon 2007-ben a parlamenti kvóta javaslata nem vált törvénnyé, azonban megindult egy párbeszéd a kérdésről, melyet a kormányzat a mai napig életben tart. „Könyvet adtunk ki a témáról és az ország egész területén roadshow keretében előadásokat tartunk a kvótáról, annak szerepéről az igazságo-


13

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Társadalmi szempontból talán a családalapítás a legnagyobb szolgálat, amelyet ki-ki hazája és az egész emberiség javáért tehet. (G. B. Shaw)

„A jó ember sokkal értékesebb…” Dr. Medgyaszai Melinda egészségügy minisztériumi szakállamtitkárral Szegvári Katalin beszélgetett – A minap egy rázós ügy kapcsán láttam nyilatkozni egy tv műsorban. Igen megfontolt és nyugodt volt, de azért ennél többet szeretnék megtudni önről. – Veszprém megyében születtem. Állandó lakhelyem Nemesvámos. Ez a kellemes kis falu öt kilométerre van Veszprémtől. Már több mint tíz éve ott élek. Minden hétvégén hazamegyek. Vár egy lelkes kutya és egy kevésbé lelkes fiatalember, a fiam. Ő azért kevésbé lelkes, mert rendet kell csinálni, mire az anyja hazaér. 2003-ban elváltam. Azóta van egy nagyon jó exférjem, akit március végén fogok meglátogatni, mert jelenleg Svédországban dolgozik. – Ilyen jóban vannak? – Számomra ez természetes, hiszen ő a gyerekeim apja. A kislányom már 20 éves, állatorvostan hallgató. Szerencsés embernek mondhatom magam: csodálatos, okos gyerekeim vannak. – Ön eredetileg orvos. – 1963-ban beleszülettem a magyar egészségügybe. Akkortájt az édesanyám körzeti orvos volt. Később tiszti főorvos lett. Fantasztikus asszony, aki az egész életét az egészségügynek áldozta. Nemrégen volt 70 éves, de ugyanolyan aktív, mint korábban. Ő a legfőbb kritikusom. Már csak tanácsadóként dolgozik, de természetesen van véleménye az egészségügy minden szereplőjéről és összes lépéséről. – Orvosként ön mely területre specializálódott?

14

– Amikor az első gyermekem született, ötödéves egyetemista voltam, ezért úgy döntöttem, hogy ha azt akarom, hogy a gyerekeimnek legyen anyja, márpedig ez szilárd elhatározásom volt, olyan területet választok, ahol – egy igen elfoglalt traumatológus sebész férj mellett – marad időm a családra. Így lettem orvos mikrobiológus, később pedig, mivel a szakmai féltékenység nagy úr, tisztiorvos. – A férfi kollégák voltak féltékenyek, vagy inkább a nők? – Jellemzően a nők. Nekem már gyerekkoromban is inkább fiú barátaim voltak. – Hát… Egy okos, szép asszony nem szokott túl népszerű lenni a nők körében.. – Sosem tartottam magam szépnek. Mindig igyekeztem jól kinézni, de legalább ilyen fontos, hogy szeretek tudni. Tanulni nem szeretek, de tudni azt nagyon, ezért mégiscsak sokat tanulok. A kolléganők nem nézték jó szemmel, hogy én még az amerikai módszertani útmutatót is megtanultam, hogy tudjam, mi van a világban, miként kell például egy törzset meghatározni, és hogy mi annak a jelentősége. Úgy gondoltam, hogy az orvosi mikrobiológia konzultáció, szolgáltatás. Tehát, ha valaki betelefonál, hogy van egy hároméves gyereke, akinek ez és ez a diagnózisa, és szeretné tudni, hogy milyen baktérium fertőzte meg, akkor én bizony kimerítően válaszoltam. Ez teljesen idegen volt attól a szemlélettől, ami akkoriban a munkahelyemen uralkodott. Ezzel együtt rendkívül hálás vagyok az akkori főnökömnek, aki megtaní-


tott a precizitásra, és arra, hogy nem elég dolgozni, adminisztrálni is kell a tevékenységet. – Nem volt elég ereje, hogy felvegye itt a harcot az irigy kolléganőkkel? – Úgy gondoltam, hogy nem éri meg. Nem lehet minden nap úgy bemenni egy munkahelyre, hogy na, vajon ma miért szúrnak le… Ahogy Hofi mondja: ha van sapka a nyuszin, azért, ha nincs azért… – Szóval nem harcos alkat? – Ha érdemes, akkor az vagyok. Ügyért harcolok, magamért nem. Legendásan szerencsétlenül képviselem a saját érdekeimet. – Ezzel a mentalitással hogyan jutott el a szakállamtitkári posztig? – Teljesen véletlenül. A tisztiorvosi pozícióból először az egészségbiztosításhoz kerültem. Tetszett ez a terület. Egyre feljebb kerültem a ranglétrán. Közben letettem egy szakvizsgát társadalombiztosításból, majd szereztem egy jogi és egy betegjogi képviselői szakoklevelet, valamint két nyelvvizsgát is teljesítettem. A minisztériumba Székely Tamás miniszter hívott. Egy péntek délután megcsörrent a telefonom… – Ismerték egymást? – Az OEP-ben dolgoztunk együtt. – Könnyen döntött? – Egy nap haladékot kértem. Megkérdeztem a gyerekeimet, a volt férjemet és az OEP-nél dolgozó barátnőmet. Mindenki arra biztatott, hogy mondjak igent, mert alkalmas vagyok a feladatra. Aznap éjszaka nem sokat aludtam. Nem azon gondolkodtam, hogy mondjak-e igent, hanem hogy mondhatok-e nemet. Arra jutottam, hogy nem lehet örökké csak kritizálni az egészségügyet. Ha lehetőségem van, akkor döntési helyzetből, tenni is kell érte. – Ezzel a döntéssel komoly életmódváltás is járt…

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK – Nagyon szeretem az otthonomat, ahova most csak hétvégeken mehetek haza. – Gondolom olykor el is téved itt a városban… – Én nem bolyongok a városban, mert reggel 7 óra körül elindulok gyalog a bérelt lakásból, és este 7 de inkább 9-kor megyek haza. – Nem kellett volna mégis nemet mondani? – Ha az eddig elért eredményeimet nézem, akkor nem. Igaz, nem világot rengető ügyek, de mégis fontosak. Ha csak annyi történt, hogy néhány embernek, becsületes civil szervezetnek segítettem, valamint hogy megalakult az Országos Addiktológiai Centrum, az Országos Pszichiátriai Központ, a Ritka Betegségek Központja, szabályoztuk a tüdőszűrést, akkor már érdemes volt igent mondanom a miniszteri felkérésre. – Hogyan látja a nők helyzetét Magyarországon? – A világ egy kicsikét jobb lenne, ha a nők nagyobb szerepet töltenének be az irányításban. Ahogy elnézem a reformhedonista férfiakat, tanulhatnának toleranciát, higgadtságot a nőktől… – Reformhedonista? De jó szó!!! – Pordán szakállamtitkártól hallottam. És még valami: a társadalom jobban megbecsülhetné azokat a nőket, sajnos egyre kevesebben vannak, akik barátságos otthont tudnak teremteni, akiknek fontosabb a családjuk, mint a hivatásuk. – Milyen vezetőnek tarja magát? Eszébe jut olykor egykori, nem szeretett munkahelye? – Könnyen követhető, következetes vezető vagyok. Már a hozzáállásom miatt is, szeretem a munkatársaimat, így aztán tenni kell azért, hogy valakit ne szeressek. Az elvárásaim is világosak: elsősorban dolgozni kell, tisztességesen dolgozni.

– Küldött már el munkatársat? – Igen, de nem sokat. Az emberi hiányosságok és a szakmai hozzá nem értés kombinációja alkalmatlanná tesz a közszolgálatra. A köztisztviselői esküben gyönyörű szép gondolatok vannak. Azt fogadjuk meg, hogy etikusan, igazságosan, részrehajlás nélkül, az emberi méltóság mindenkori tiszteletben tartásával intézzük a köztársaság ügyeit. Nehéz teher, de ha kimondtuk, akkor teljesíteni kell. – Egy-egy személyi döntés miatt volt álmatlan éjszakája? – Előtte és utána is. Akármilyen is az illető, emberileg sajnálom. Még nehezebb a vezető helyzete, amikor létszámleépítés miatt kell valakit elküldenie. Az egészségbiztosítás, amíg én ott vezető voltam, három leépítésen esett túl. Nagyon értékes kollégáknak kellett azt mondanom, hogy mivel betöltötték a nyugdíj korhatárt és van megélhetésük, el kell válnunk egymástól. – Mi az, ami mostanában foglalkoztatja? – A ritka betegségben szenvedők, a fogyatékosok ügyei, a szakmai kollégiumok tagjainak megválasztása. A héten voltam Nizzában az Aritmológiai Társaság európai gyűlésén. Év végére európai antidepressziós nemzetközi konferenciát szervezünk. Ez ügyben is sok a teendő. Még a héten átadjuk az Országos Pszichiátriai Módszertani Központot. – Magánéleti ambíciók? – Nagymama szeretnék lenni. Nem hajszolom a gyerekeimet, de azért bíztatom őket, hogy fiatalon legyenek szülők. – Mit üzen nőtársainak? – Hogy inkább az egészségükkel törődjenek többet, és ne a küllemükkel. Mozogjanak sokat, egyenek egészséges ételeket. Egy kicsit forduljanak befelé, mert a jó ember sokkal értékesebb, mint a szép. És tanuljanak meg méltósággal megöregedni.

Családbarát Munkahely 2008-ban kilencedik alkalommal hirdette meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Családbarát Munkahely pályázatot. A pályázók hat kategóriában, egy adatlap kitöltésével adhattak számot azokról az intézkedésekről, melyeket a munka és magánélet összeegyeztetése tekintetében ismernek, alkalmaznak. Az Európai Unió tagállamaiban a foglalkoztatottság növelésének igénye és a demográfiai egyensúly megőrzésének szándéka révén egyre fontosabb szemponttá válik a munka és a magánélet harmonikus összeegyeztetése, és ebben a munkaadók felelőssége. Amikor családbarát munkahelyekről beszélünk, az nem jelent mást, mint azokat a munkahelyeket, ahol a munkáltatók elősegítik a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi/magánéleti és a munkahelyi kötelezettségek összehangolását. A kormányzat ezt megpróbálja különböző eszközökkel elősegíteni (pl.: a gyes megtartása mellett lehetőség a teljes munkaidős állás vállalására, Start Plusz kártya stb.), de emellett hangsúlyt helyez a kiemelkedően jó példák elismerésére és népszerűsítésére. A családi kötelezettségeket tiszteletben tartó, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező munkahely vonzó az alkalmazottak számára és növeli a vállalat versenyképességét is. Ahol a vállalatvezetés stratégiai szempontja a magánélet és a munka összeegyeztetése, ott nő az alkalmazottak motivációja, munkavégzési hatékonysága, kevesebb a stressz, csökken a fluktuáció, a beteg-


15

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ség miatti távolmaradás. Az elkötelezett munkaerő megtartása hoszszú távon nyereséges a vállalat számára. A rendezett munkaügyi kapcsolatok, a munkavállalók megfelelő bevonása és tájékoztatása, az emberi erőforrással való jó gazdálkodás a siker kulcsa. Az inaktívak újra munkába állásához, tervezhető életpályák megvalósításához nélkülözhetetlen az esélyegyenlőség megteremtése, a jó példák megismertetetése a foglalkoztatás területén. A korszerű családbarát politikáknak alapvető eleme a nemek közti egyenlőség elősegítése a munkahelyen és a magánéletben egyaránt. A nőket támogató politikák (anyasági, előmeneteli), intézkedések mellett elengedhetetlen az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes megvalósítása, a rugalmas munkavégzés lehetőségeinek bővítése, a férfiak ösztönzése ennek igénybevételére. Fontos a nemek közti egyenlőség megvalósítása, a nemek új típusú partnersége szemléletének integrálása a vállalat személyiségfejlesztő, kommunikációs képzéseibe, a férfiak otthoni, magánéleti szerepvállalásának elfogadása, támogatása. Ha a munkahelyi kötelezettségek nők és férfiak számára egyaránt lehetővé teszik a harmonikus életvezetést, segítik a teljes élet megvalósítását, képességeik kibontakoztatását, az bátorítólag hat magánéleti kötődések felvállalására, többek között a gyermekvállalásra is. Ha férfi és nő egyformán kielégítő perspektívákkal rendelkezik a munka világában, akkor kockázataikat is megosztják: betegség, állásvesztés esetén sem sérül az egyén biztonságérzete, a család, a gyermekek jövője. Sikeres megvalósítás esetén a korszerű családbarát politikák ténylegesen a családokat erősítik.

16

„A nõ akkor szép igazán, ha boldog, és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik.” (Rippl Rónai József)

Egy nyertes multi cég

Somorjai Évával, a Magyar Telekom humánerőforrás vezérigazgató-helyettesével Szegvári Katalin beszélgetett – Az már jó jel, ha a humánerőforrás vezérigazgató-helyettes nő. A családbarát munkahely kialakításában nyílván saját tapasztalataira is épített. – Mit tagadjam?! Kétgyermekes, elvált anyuka vagyok, és elég sokáig neveltem egyedül a gyermekeimet. Az a tapasztalatom, hogy ha az ember egy ilyen helyzetben egyfajta egyensúlyt tud teremteni, akkor sikeres lehet otthon is és a munkájában is. 2003 óta egyre intenzívebben gondolkodunk azon, hogy mit tehet egy vállalat ezért. – Hány évig nevelte egyedül a gyerekeit? – Négy évig. Akkoriban egy szinttel lejjebb, igazgatói beosztásban dolgoztam. Tehát gyakorlatilag ugyanolyan elfoglalt voltam, mint most. Nagy szerencsém, hogy a szüleimre támaszkodhatom. Hozzájuk viszem reggel a gyerekeket, tőlük mennek iskolába, óvodába. A lelki nyugalmam nagyrészt abból adódik, hogy tudom, a gyerekeim rendkívül jó kezekben vannak. – 2003 óta mi változott a Magyar Telekomnál? – Sok tervünk valósult meg. Számomra az egyik legfontosabb a kismama program elindítása volt. Ez azt jelenti, hogy mind a gyermekét otthon nevelő vagy visszatérő telekomosra tudatosan figyelünk. A várandós kollégák a HR belső intranetes oldalán tájékozódhatnak a gyermekvállalással kapcsolatos minden jogi és egyéb tudnivalóról. A terhesség ideje alatt már komolyan foglalkozunk azzal, hogy miután elmennek szülni, miként


tudjuk megőrizni a munkahelyüket. Figyelünk arra, hogy a helyükre csak határozott időre vegyünk fel munkatársakat. Minden évben van egy egynapos rendezvényünk, amikor tájékoztatjuk őket arról, hogy elmenetelük óta mi változott a cégnél, milyen a piaci helyzet. Persze e-mailen is tartjuk velük a kapcsolatot. Létrehoztunk egy oldalt a www.telekom.hu-n, amin az aktívakkal egy időben láthatják a cégcsoport összes üres pozícióját. Azt kérjük a kisgyermekesektől, hogy fél évvel korábban jelezzék, ha vissza akarnak jönni dolgozni. Én is voltam kismama a Telekomnál, a második gyermekem már itt született, engem is visszavettek a munkahelyemre. – Sok család gondja, hogy nem tudják elhelyezni a gyerekeket. – A HR minden eszközzel segíti a kismamákat, ilyen például családsegítési programunk is, amelyben a visszatérők gyermek-elhelyezési gondjain segítünk bölcsődei és óvodai férőhelyekkel szerte az országban. A DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesülettel közösen saját óvodát is működtetünk, 10 percre az egyik legnagyobb irodaháztól. Sőt, nyáron telekomos gyerekeknek kedvezményes nyári táborozást is adunk. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az említett HR-es eszközeink ellenére is előfordulhat, hogy valakit mégsem tudunk visszavenni. Sok múlik a vezetők mentalitásán is. – És partnerek ehhez? – A legtöbben igen. Hiszen pontosan látják, hogy egy kismama éppen azért, mert kiszolgáltatott a családi körülményeknek, átlagon felül próbál teljesíteni. Kompenzál, nehogy azt mondják, hogy

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Támogassa a Gólyahír Egyesületet!

megbízhatatlan. Ilyen szempontból tehát a gyerekes anyák kifejezetten jó munkaerők. A nők egyébként is hajlamosak túlteljesíteni, hogy bizonyítsák, ők is képesek olyan teljesítményekre, mint a férfiak. Mi több, gyakorta lojálisabbak a céghez, mint a férfi kollégák. Visszatérve aTelekom családbarát gyakorlatához: büszke vagyok arra, hogy évente több ezer munkatársunk és családja vesz részt céges családi programjainkon, és pihen saját üdülőinkben. Az is megkülönböztet minket a versenyszféra más szereplőitől, hogy esélyegyenlőségi tervbe foglaltuk ez irányú tevékenységünket az érdekképviseletekkel együtt. Azért, hogy munkatársaink figyelmét is felhívjuk az esélyegyenlőség fontosságára, Európában is egyedülálló módon negyedik éve filmklubot szervezünk számukra évente 4-5 vetítéssel, amelyet Novák Péter moderál. Mindig más téma van napirenden. Legutóbb a családon belüli erőszak, de korábban volt már vetítés a fogyatékkal élőkről, a szenvedélybetegekről is. A vetítés után szakemberekkel beszélgethetnek a részt-

vevők. Aki nem tud eljönni, akár otthonról is, online követheti a programot. – Hogyan tudnak rugalmas munkaidőt biztosítani a kisgyerekes szülőknek? – Sok múlik a közvetlen vezetőn, de korántsem megoldhatatlan feladat, ahogy a részmunkaidő sem. Nálunk lehetőség van részleges távmunkára is, azaz hetente csupán 1–3 napot kell bent, az irodában dolgozni. – Amikor egy gyerekes nő visszajön dolgozni, nem is attól szoktak rettegni a főnökök, hogy az illető nem jól dolgozik, hanem attól, hogy beteg lesz a gyerek, és akkor eltűnik. – Igen, de az apa otthon maradhat… Ez ugyan szokatlan, de a szülők miért ne oszthatnák meg e téren is a felelősséget? – Milyen igaz. Érdekes, hogy az állásinterjúkon a férfiaknál nem számít, hogy hány kisgyerekük van, illetve, hogy az apa otthon marad-e, ha beteg lesz a kicsi. Jelenleg hány dolgozó van a programban? – Évente 400–500. – Nem kevés…. Miközben országosan csökken a szülések száma.

Válsághelyzet

Adományvonal a várandós anyákért és gyermekeikért

Márciusban és áprilisban az 1788-as számon hívhatják a Telekom Adományvonalat. A kilenc éve létrehozott Gólyahír Egyesület célja a válsághelyzetben lévő várandós anyák támogatása, valamint olyan körülmények biztosítása, melyek lehetővé teszik, hogy biztonságosan kihordhassák, megszülhessék gyermeküket. Az egyesület segít a kórházi elhelyezésében azoknak a várandós anyáknak, akik titokban szeretnének szülni, illetve abban, hogy az egyesület anyaotthonába, krízisszobájába kerülhessenek a terhességük idejére. Az egyesület a Magyar Telekom által támogatott, ingyenesen hívható krízisvonalon keresztül is nyújt tanácsadást, felvilágosítást a bajban lévő várandós anyáknak az egész ország területén, minden nap. Kiemelten fontos tevékenysége a Gólyahírnek, hogy nyílt örökbefogadással szülőket keres azoknak a születendő gyermekeknek, akiket saját családjukban nem tudnak

788

vagy nem akarnak felnevelni. A nyílt örökbefogadás során az örökbeadók az örökbefogadó szülők megismerése után bízzák csak rájuk megszülető gyermeküket. A születés pillanatától kezdve a gyermekek a nevelőszülőkhöz, családi körbe kerülnek. Az egyesületnek tagjai lehetnek midazok a családok, akik már örökbe fogadtak, valamint azok a segítő szakemberek, akik tenni szeretnének a gyermekekért. A hetedik éve működő Telekom Adományvonal (1788) a Magyar Telekom vezetékes és mobil hálózatából érhető el, a hívás és az sms-küldés ára 100 forint. Domino előfizetésről kezdeményezett hívás kivételével az összeg áfamentes. A két hónap alatt beérkező hívások ára a hívók adományaként teljes egészében a Gólyahír Egyesületé. A Gólyahír Egyesület az Adományvonal hozzájárulásaival egy új, több várandós befogadására alkalmas krízisszállást

– Stabil cégeknél, ahol versenyképesek a fizetések és átlagon felüliek a béren kívüli juttatások, ahogy a Telekomnál is, biztonságban érzik magukat a dolgozók, így nem meglepő, hogy sokan vállalnak gyereket. A családalapítási szándékot mi magunk is támogatjuk például azzal, hogy kamatmentes lakáskölcsönt nyújtunk vagy lehetőséget adunk a rugalmas munkavégzésre. – Pontosan mit jelent a rugalmas munkavégzés? – Hogy a teljesítmény számít és nem a bent töltött idő. Van egy törzsidő, amikor a munkahelyen kell lenni, amúgy pedig mindenki maga oszthatja be az idejét. Azt azért tudni kell, hogy a feladatok elvégzéséhez általában naponta 8–10 óra munka szükséges. – Ön hány órát dolgozik egy nap? – 10–12 órát. Utána rohanok a gyerekeimhez, hogy az estét együtt tölthessük. És a hétvégeken is csak a családomé vagyok. – Hány munkatársa van a Telekomnak? – A magyar cégben a tagvállalatokkal együtt nyolcezren, a csoportban, ami Macedóniát, Montenegrót, Bulgáriát, Romániát is jelenti tízezer fölötti a létszám. – És ön a csoport HR főnöke. – Nagyon szép feladat. Motenegró különösen izgalmas. Az ott dolgozók igen lelkesek, nagyon szeretnének tanulni, rendkívül nyitottak. – A gazdasági válság érinti a szociális és családbarát gyakorlatot is? – A menedzsment szilárd elhatározása, hogy a már elért értékeket, eredményeket megtartjuk. Már csak azért is, mert köztük sok olyan van, amihez elsősorban nem pénz kell, ilyen például az Abigél munkavállalói tanácsadás program, ahol munkatársaink akár a magánéleti problémáik megoldásához is segítséget, tanácsot kérhetnek. A takarékossági intézkedések inkább a szponzoráció és az adományozás területén lesznek érezhetőek. Ami persze nem jelenti azt, hogy felhagynánk ezekkel a tevékenységekkel.


17

Családbarát munkahely

ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Ha már nálunk dolgozik,

itt is akarjon maradni

A 2008. évi Családbarát Munkahely Díj odaítélésekor – kisvállalati kategóriában – elismerő oklevélben részesült a NASTE BAU Építőipari Kft. A cég nyolc éve tevékenykedik a térkőburkolat és a parképítés területén azért, hogy környezetünket szebbé, zöldebbé, harmonikusabbá varázsolja. Mindemellett, ahogy azt az oklevél is igazolja, a cégvezetés számára fontos, hogy munkavállalói valódi családbarát légkörben dolgozhassanak. A pályázaton résztvevőknek sokmindenről kellett áttekintést adniuk. A kérdések vizsgálták – a többi között – a vezetésben résztvevő férfiak és nők arányát, a bérpolitikát, a képzést, a továbbképzést és a juttatásokat. Emellett a pályázóknak be kellett mutatniuk azt is, hogy vannak-e náluk kifejezetten a férfiak családi elkötelezettségét erősítő intézkedések, munkahelyi rendezvények, támogatják-e a szülői szabadságról visszatérőket. Alábbiakban a NASTE BAU Kft. nyertes pályázatából idézünk részleteket. Bármi lyen jellegű családi probléma megoldásában igyekszünk segítséget nyújtani. Az eg yik kolléga családjában például a gyermek betegsége idején az apának és az Kovács Dezső ügyvezető igazgató anyának fele-fele időt kellett a gyermekkel táppénzen lenni (az anya munkája miatt), a cégvezetés ezt tudomásul vette és megoldotta a kolléga helyettesítését. Egy másik kolléga sajnálatos módon elveszítette a feleségét és egyedül maradt két gyermekkel. A cég igyekszik mindenben segítségére lenni, hogy szülői

18

feladatait megfelelően el tudja látni. Például rugalmas munkaidőt biztosítottunk számára. Nálunk azonos munkakörben azonos feltételekkel köttetnek a munkaszerződések. Alkalmazunk női és férfi művezetőt egyaránt, azonos bérezéssel. A fizikai állományban is fix a bérezés, nincs különbség női és férfi munkavállaló fizetése között. Az egyéb juttatásokból (nyaralási támogatás, nyugdíjpénztári befizetés stb.) is mindenki egyenlően részesülhet. A cégünk tudatosan építi humánerőforrás állományát, éves oktatási terv szerint végezzük a képzéseket. Fontos számunkra, hogy dolgozóink egyre kvalifikáltabbak legyenek. Tudatosítjuk bennük a tudás és a folyamatos tanulás szükségességét. Célunk a munkavállalóink elkötelezettségének növelése, ebben is segít a cég által biztosított oktatás. Számunkra az a fontos, hogy a minőségi szaktudással rendelkező munkavállaló a mi cégünknél akarjon dolgozni, és ha már nálunk dolgozik, itt is akarjon maradni. Ezért a cég a dolgozói elégedettség növeléséért – a többi


között – a rugalmas munkaidő intézményét is alkalmazza. Az elégedett munkavállaló munkához és céghez való hozzáállása, munkateljesítménye, de még a munkahely légköre is sokkal jobb. Nálunk szinte családias. A cégvezetés lehetőségeihez képest segítséget nyújt a felmerülő problémák megoldásában. Például segítünk a családi hitel felvételénél a hitelszervezésben. Nálunk a beteg kisgyermeket a szülő beviheti az irodába, ahol játszósarkot alakítottunk ki, itt a gyermekek felügyelet alatt vannak. A családi programok szervezésében és kivitelezésében a munkavállalók is részt vesznek. A dolgozók az elégedettségmérő lapon javaslatot tehetnek új gyakorlatok bevezetésére, de a leggyakrabban a felmerülő problémákkal közvetlenül és azonnal is megkereshetik az ügyvezetőt. A családi programokra mindenki személyes kap meghívót, a céges

évvégi értékelő rendezvényre természetesen minden dolgozónkat párjával együtt várjuk. A lehetséges juttatásokról (nyugdíjpénztár, egészségpénztár, életbiztosítás) mindenki személyes tájékoztatást kap.

A mellékletet írta és szerkesztette: Szegvári Katalin Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából.

RÉGIÓK ÉS VÁROSOK CSÚCSTALÁLKOZÓJA

Miért fontos Európa? Folytatás a 10. oldalról. Szilárd meggyőződésem, hogy az Európai Bizottság, a tanácsi elnökség és az Európai Tanács 2010-es ülése figyelembe veszi majd valamennyi ajánlásunkat. Nevezetes pillanathoz érkeztünk, amikor a helyi és regionális önkormányzatok közvetlenül megfogalmazhatják Brüsszel számára a megújított lisszaboni stratégiával kapcsolatos véleményüket – közölte Luc Van den Brande. Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős biztos vitaindítójában a jövő kohéziós politikájáról úgy nyilatkozott, hogy a területi kohéziónak az európai városokat és régiókat kell szolgálnia, a helyi kohéziónak úgy kell működnie, hogy annak előnyeit minden régió és város élvezhesse, ne csupán az előnytelen helyzetben lévők. Danuta Hübner a prágai csúcs jelentőségét hangsúlyozva úgy fogalmazott, hogy azért fontos ez a vita, mert véleménye szerint európai szinten kell meghatá-

A lisszaboni stratégia 2010 után. A Régiók Bizottságának véleménye szerint semmilyen stratégia nem lehet sikeres, ha a lisszaboni stratégiához kötődő politikák kidolgozásába, végrehajtásába és értékelésébe nem vonják be aktívan az alsóbb kormányzati szinteket. Ezért a Régiók Bizottsága úgy határozott, hogy kikéri az európai helyi és regionális önkormányzatok véleményét a 2010 utáni, jövőbeli növekedési és foglalkoztatási stratégiáról. A beérkezett vélemények eredményét Brüsszelben, az Open Days hetében (2009. október

rozni a helyi összefogás (kohézió) eszméjének mindenki számára elfogadható definícióját. Ez az eszme régtől létezik, tartalmazza a Lisszaboni Szerződés is, ami reményei szerint idén megvalósul. A területi összefogás magában hordozza az európai régiók sokszínűségéből származó felismerési, megőrzési képességet és alakító erőt. Életbevágó feladatok állnak előttünk, amik nem szűnnek meg a határátkelőknél, ilyen például az éghajlatváltozás és a közlekedési útjaink túlzsúfoltságának kérdése. Hogy Európa felkészültsége jobb lehessen a globalizációs kérdéseket illetően, a régiók szorosabb együttműködésére van szükség. Az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke, Philippe Maystadt már 2008 novemberében figyelmeztette a régiókat és a városokat, hogy a krízis hatása súlyosan érintheti a helyi és a regionális önkormányzatokat. Az EIB elnöke elemezve a pénzügyi válság mélységét, annak időtartamára következtetve tájékoztatta a régiók képviselőit az EIB szerepéről. Csiky Ildikó

5–8.) hozzák majd nyilvánosságra és vitatják meg, ennek összegzését beépítik a lisszaboni stratégia jövőjéről készülő dokumentumba, melynek előadója Christine Chapman, a Régiók Bizottságának tagja. Ez a vélemény jelenti azt a politikai üzenetet, melyet az Régiók Bizottsága az Európai Tanács 2010. tavaszi ülésére eljuttat, itt születik majd ugyanis a végső döntés a lisszaboni stratégia jövőjéről. A kérdőív az EU összes hivatalos nyelvén megtalálható a http://www.cor.europa. eu honlapon.

A Régiók Bizottsága és a helyi, regionális önkormányzatok megválasztott képviselői Prágában a tanácskozás végén közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyből egy rövid részletet közlünk, a dokumentum teljes szövegét lásd a www.onkornet.hu hírportálon. Meggyőződésünk, hogy csakis egy egységes, ambíciózus szolidaritáson és kollektív felelősségen alapuló 500 millióhoz közelítő lélekszámú Európa lesz képes megerősíteni gazdaságának versenyképességét, megerősíteni a vásárlók és gazdasági szereplők bizalmát, biztosítani a gazdasági, társadalmi, területi kohéziót, megbírkózni a klímaváltozás hatásaival, garantálni a biztonságos energiaellátást, és az egyetemes útvonalat biztosítani az elérhető árú energiához, növelni a munkája hatékonyságát egy igaz politikai unióért, ami megőrzi sokszínűségét. Újra emlékeztetünk arra, hogy az Európai Unió képtelen válaszolni a globalizáció kihívásaira és lehetőségeire a régiók és helyi önkormányzatok közvetlen bevonása nélkül. Hangsúlyozzuk: a regionális és helyi önkormányzatok kardinális szerepének fontosságát a gazdasági, ökológiai, társadalmi változások elérése érdekében innovatív támogatások beindítása révén, együttműködések elősegítése révén, amelyek alapvető fontossággal bírnak a gazdasági versenyképesség és az emberek életminősége végett. Ezen lépések megalapozzák a gazdasági, társadalmi sikerhez és a szükséges európai reformhoz vezető utat. Ennek a reformnak egy jobban decentralizált közösségi stratégián, kohéziós politikán kell alapulnia a növekedést és alkalmazást illetően. Ezek a valós gazdasági növekedés előmozdításának és a polgárok közötti szolidaritás fenntartásának kulcseszközei. A magyarok nagyobb bizalommal vannak az EU intézményei, mint a saját kormányuk iránt, és szeretnék, ha a helyi önkormányzatoknak nagyobb szerep jutna az EUs döntéshozatalban – derül ki az Eurobarométer legfrissebb közvélemény-kutatásából. A magyarok szeretnének erősebb helyi befolyást látni az Európai Unióban. Sértő-Radics István, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának elnöke közleményében azt írja: „itt az idő a helyi önkormányzatok teljes elismerésére az Európai Unióban. A helyi képviselők ismerik a helyi lakosságot, tisztában vannak legégetőbb problémáikkal, és a megoldást is legtöbb esetben ők tartják a kezükben. Ha Európa demokratikusabb akar lenni, meg kell hallgatnia a legkisebb falu, a legelszigeteltebb régió küldöttjét is. A Régiók Bizottsága ezért alakult 1994-ben, és mai napig ezért harcol”. Közéleti hírportál www.onkornet.hu

Beküldési határidő április 20.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu


19

RÉGIÓK ÉS VÁROSOK CSÚCSTALÁLKOZÓJA MiértfontosazEurobarométer?A régiók és a helyi önkormányzatok segíthetnek felszámolni az Európával kapcsolatos bizalmatlanságot – derül ki az Eurobarométer felméréséből. Az ez évi júniusi európai választások minden idők egyik legalacsonyabb részvételi arányát hozhatják, ha a következő hónapokban nem sikerül a figyelmet a választásokra irányítani. Margot Wallström,az Európai Bizottság alelnöke februárban, a Régiók Bizottsága tagjaihoz szólva a helyi és a regionális politikusok segítségét kérte. Úgy fogalmazott, hogy a helyi politikusok vannak a legjobb helyzetben, ők ismerik a helyi nyilvánosságot. Tudják, milyen problémák foglalkoztatják a polgárokat, és az EU-zsargon használata nélkül el tudják mondani a lakosságnak, hogy miért fontos Európa. A statisztika azt mutatja, hogy az első, 1979-es európai parlamenti választások óta a részvételi arány tendenciaszerűen csökken, a kezdeti 62 százalékról 2004-re már 47 százalékra esett vissza. Az Európai Bizottság által végzett Eurobarométer-felmérés szerint a megkérdezett európai polgároknak mindössze 26 százaléka tud arról, hogy idén európai választások lesznek. Franciaországban, Lettországban, Litvániában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban ez az arány 20 százalék alatt maradt, Finnországban pedig csupán 9 százalékot ért el. Margot Wallström szerint aggodalomra ad okot, hogy az emberek nem értik, milyen fontos hatással van az EU mindennapi életükre. „Nyilvánvaló, hogy valamennyi szinten sürgősen kommunikálni kell, hogy az európai egységes piac és az euró nyújtja a leghatékonyabb védelmet a jelenlegi gazdasági válság ellen. Európa jobb megértetése nem csupán a brüsszeliek feladata. Valamennyi választott képviselőnek „európai politikusként” kell tekintenie magára. Az embereknek a nemzeti, regionális és helyi politikusokba vetett bizalma arra kötelezi ezeket a politikusokat, hogy tájékoztassák polgáraikat. Az uniós döntéshozatalban való nagyobb részvétel komolyabb elkötelezettséget is kell, hogy jelentsen az európai célok, a régiók, városok és települések céljainak és sikereinek megismertetésére.” Szöveg és fotó: Csiky Ildikó Luc Van den Brande és Cyril Svoboda közös sajtótájékoztatója: „Ennek ....a polgárokhoz legközelebb álló kormányzati szinten zajló nagyszabású konzultációnak az eredményeit az Európai Tanács következő tavaszi ülésszakán közvetlenül az EU vezetői elé terjesztik majd. Ha bárkinek még kétségei lennének afelől, hogy mennyire demokratikus is valójában az EU, ez, remélem, segít ezeket eloszlatni.”

20


José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke: „Európa nem egy absztrakt fogalom, hanem a városainknál és régióinknál kezdődik. Ez a csúcs fontos szerepet játszik egy erős, a különbözőséget megőrző és az állampolgárok szolgálatáért küzdő Európa felépítésében.”

Danuta Hübner, regionális biztos: „Életbevágó feladatok állnak előttünk, amik nem szűnnek meg a határátkelőknél, ilyen pl. az éghajlatváltozás, és a közlekedési útjaink túlzsúfoltságának kérdése. Hogy Európa felkészültsége jobb lehessen a globalizációs kérdéseket illetően, a régiók szorosabb együttműködésére van szükség.” Pavel Bém, Prága polgármestere: „A csúcs központi témája az európai kohéziós politika jelene és jövője. Közösen szeretnénk meghatározni az irányt, amelynek elsődleges célja az, hogy a leghátrányosabb régiók felzárkózzanak.”

A Régiók Bizottsága. Az EU törvényhozásának közel kétharmadát a helyi és a regionális önkormányzatok hajtják végre a tagállamokban. Az 1994ben megalapított Régiók Bizottsága hivatott arra, hogy a helyi önkormányzatok képviselői hozzászólhassanak e jogszabályok tartalmához. A Régiók Bizottsága évente 5 plenáris üléﬆ szervez, ahol a 344 tag szavaz azokról a véleményekről, amelyek a tervezett jogszabályokra adott válaszok lesznek. A jogszabályokat kezdeményező Európai Bizottság és a Miniszterek Bizottsága, amely meghatározza a jogszabályok végső tartalmát (többnyire az Európai Parlamenttel együttes döntéssel) kötelesek arra, hogy konzultáljanak a Régiók Bizottságával. A Lisszaboni Szerződés tovább erősíti a Régiók Bizottságának helyzetét. A jövőben az Európai Parlamentnek konzultálnia kell a bizottsággal a régiókat és a településeket érintő valamennyi fontos ügyben. A bizottság fellebbezési jogot is kap az EU Bíróságához jogszabálysértés esetén.

| www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Eurobarométer

RÉGIÓK ÉS VÁROSOK Az európai polgárok 59 százaléka szeretné, ha a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb szerepet kapnának az uniós döntéshozatalban. A tavaly október és november között készített felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek a helyi és regionális önkormányzatot tartják a legmegbízhatóbb európai kormányzati szintnek. Az európaiak egyharmada (34 százaléka) bízik a nemzeti kormányában, ugyanakkor a megkérdezettek fele (50 százaléka) azt állítja, hogy megbízik a helyi és regionális önkormányzatában. Ez az ötven százalék erősebb az Európai Unióba vetett bizalom 47 százalékánál is. Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Németországban az emberek 62–65 százaléka állítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatban bízik, de ez a szám Ausztria, Svédország, Dánia és Finnország esetében még magasabb (67–72% százalék). A felmérésből az is kiderül, hogy az európai polgárok 59 százaléka szeretné, ha a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb szerepet kapnának az uniós döntéshozatali folyamatban. Az Eurobarometer által megkérdezettek döntő többsége úgy nyilatkozott, nem hisz abban, hogy Európa komolyan befolyásolná életmódját. Csupán 10 százalékuk véli úgy, hogy Brüsszel hatással van arra, hogy hogyan él. 38 százalékuk szerint a helyi és regionális önkormányzatok játszanak döntő szerepet, 43 százalék pedig úgy véli, hogy a nemzeti kormányának van a legnagyobb befolyása. Arra a kérdésre, hogy ki a legalkalmasabb arra, hogy elmagyarázza az uniós politikák hatását a mindennapi életben, a válaszadók 21 százaléka az Európai Parlament tagjait nevezte meg, 26 százalékuk viszont a helyi és regionális választott képviselőket. A felmérés ismeretében Luc Van den Brande, a Régiók Bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy „a felmérés ismét azt igazolta, amit az Régiók Bizottsága már 1994 óta hangoztat. Az emberek megbíznak az őket leginkább ismerő helyi és regionális képviselőikben. A demokratikusan megválasztott helyi képviselők tudják, hogy választókörzetükben mit gondolnak, mit akarnak az emberek. Amennyiben Európa azt szeretné, hogy nagyobb bizalom övezze, és hogy megszűnjön a Brüsszel és a polgárok közötti szakadék, nem tehet mást, mint hogy a Lisszaboni Szerződésnek megfelelően a Régiók Bizottsága nagyobb szerepet kap az uniós döntéshozatalban. Szerkesztette: Nyúl-Klein Kinga

Mennyire bízik Ön … saját kormányában

az Európai Unióban

� Inkább bízik

��Inkább nem bízik

a regionális vagy helyi hatóságokban

��Nem tudja/nincs véleménye

A regionális és helyi önkormányzatok szerepe és hatása Európában Ön szerint, milyen szintű hatóságok befolyásolják leginkább az Ön életkörülményeit?

Ön szerint az EU a politikai döntései során megfelelően veszi-e figyelembe a helyi hatóságok véleményét?

� Európai szintű � Országos szintű ��Regionális vagy helyi szintű ��Nem tudja/nincs véleménye

� Megfelelő mértékben ��Nem megfelelő mértékben ��Nem tudja/nincs véleménye

Régiók Bizottsága: az uniós polgárok tájékoztatása és érdekei

Politikai képviselet az Európai Unióban

Tudta-e Ön, hogy a Régiók Bizottsága képviseli az összes tagállam regionális és helyi hatóságait az EU-ban?

A különböző szintű hatóságok képviselői mindannyian jelen vannak az európai intézményekben. A következő politikai képviselők közül kik vannak a legjobb helyen, hogy…

Szeretne Ön több információt kapni az EU Régiók Bizottságának pontos szerepéről és kompetenciáiról?

Szeretne-e több információt kapni az Önt az EU Régiók Bizottságában képviselőkről?

… az Ön személyes érdekeit védjék európai szinten?

…megmagyarázzák Önnek, hogy az európai politika hogyan befolyásolja az Ön mindennapi életét?

� Igen, és nagyon jól ismerte � Igen, de nem nagyon ismerte � Nem, nem tudta ��Soha sem hallott még az EU Régiók Bizottságáról ��Nem tudja/nincs véleménye

� Igen, nagyon szeretne � Igen, bizonyos mértékben � Nem igazán � Egyáltalán nem szeretne � Nem tudja/nincs véleménye

� Európai Parlamenti tagok � Magyarország politikai képviselői � Regionális, illetve helyi politikai képviselői � Egyik sem (spontán) ��Mindannyian ��Nem tudja/nincs véleménye

A múlt értékeivel

A JÖVŐÉRT PéldÁTadó gyakorlat Kazáron

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok programban résztvevő kazári önkormányzat pályázatának helyszíni szemléjét Dr. Zongor Gábor TÖOSZ főtitkár vezette. A mintegy 2100 lelkes falu Salgótarjántól pár kilométerre fekszik. A vendégszeretetükről tanúságot tevő önkormányzati és közösségi vezetők teljes létszámban várták a szakértőket, hogy büszkén mesélhessenek munkájukról, azt gondolva, hogy kiérdemelhetik a Legjobb Önkormányzati Gyakorlat díjat a lakóhelyhez kötődés erősítése témakörben.

TELEPÜLÉSÜGY A kezdetekről szólva Molnár Katalin polgármester elmondta, hogy 1994-ben indult meg a közös gondolkodás a közösségért tenni akaró aktív helyi lakosokkal, akikből a következő választások alkalmával megalakult a képviselő-testület: a falu bizalmat szavazott az elképzeléseik megvalósításához. Így 1996-ban kezdték meg falumegújító munkájukat, abból kiindulva, hogy Kazár jövője a múltjában gyökerezik. Keresték és hangsúlyozták a település egyediségét és különlegességeit. A hangsúlyt az identitástudat erősítésére, a közösség építésére helyezték. A cél az volt, hogy a település lakói magukénak érezzék a falut. Ehhez szerintük szükség van a mentális, kulturális környezet megteremtésére, rendezvények szervezésére. Előtérbe helyezték az egyediségeket, ápolják, támogatják a civil közösségeket. Hiszik, hogy egy település akkor vallhatja magát élhetőnek és fejlődésre alkalmasnak, ha képes megmutatni önmagát, és vállalkozik a sajátos arculat kialakítására. Az önkormányzati vezetés hite szerint a falu attól sikeres, hogy a közösség érzi, használja, fejleszti a múltból örökölt és jelenben is ható értékeit, a civilektől származó, jobbító, építő és kreatív szándék és akarat segíti a település fejlődését. 1997-ben hozta meg az önkormányzat a helyi védelmi rendeletét, melyben a településen lévő, 7 OMF (Országos Műemléki Felügyelőség) által nyilvántartott épület mellé 15 épületet vett helyi védelem alá, ezek köre 2004-ben újabb 15 épülettel gazdagodott. Az önkormányzat 2003-ban fogadta el településfejlesztési koncepcióját, ebben a stratégiában határozták meg a hosszú távú célkitűzések, majd 2004-ben elkészült Kazár településrendezési terve, melynek felülvizsgálata folyamatosan zajlik. A fejlesztési folyamat komplex egészként kezelhető: intézkedések valósultak meg a foglalkoztatás, az infrastruktúra-fejlesztés, a szolgáltatások elérhetőségének javítása, a szociális és egészségügyi ellátások, az oktatás és nevelés, a hagyományőrző tevékenységek, a szabadidős, kulturális, hagyományőrző programok, a településkép javítása, a

Példátadó gyakorlatok pályázata A Példát átadó gyakorlatok pályázatát – a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programját – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) az Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia Szakértői Központja, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Dexia Kommunalkredit Hungary Kft. együttműködésével hirdette meg 2008-ban először. Megvalósításában részt vesz a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, az Önkormányzati Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A program a beérkezett pályázatok – az irányító bizottság által kiválogatott – legjobbjainak helyszíni szemléjével folytatódik.

környezet kialakítása, a turisztikai kínálati elemek és szolgáltatások területén. Az eredeti palóc épületek megőrzése mellett a folyamatban kiemelten kezelte az önkormányzat az intézmények munkájának öszszehangolását, az oktatás szerepét, a gyermekek számára a népviselet fontosságát, a fiatalok és idősek számára biztosított programokat egyaránt, ezáltal a településhez való kötődés és az identitástudat erősítését. Így lett az általános iskolában a tanrend része a néptánc. Az iskola igazgatója elmondta, hogy ma már azzal büszkélkedhetnek, hogy az 1999-ben indult kezdeményezés nyomán az akkori kezdő néptáncosok közül van, aki ma már a táncművészeti főiskolára jár. A település-fejlesztés a lakókkal, a vállalkozókkal és a civil szervezetekkel összehangoltan történik. Számos innovatív ötletet valósítottak meg: 2003-ban megalapították a „Faluörökség” díjat, mellyel azokat a magánszemélyeket tüntetik ki, akik „A múlt értékeivel a jövőért” falumegújítási programjukhoz csatlakozva a tulajdonukban lévő palóc parasztházat népi építészeti stílusjegyeit megőrizve újították fel. A településről elszár-

PÉLDÁT ÁTADÓ GYAKORLATOK mazottaknak folyamatosan bemutatják addigi munkájukat, szívesen fogadták észrevételeiket, javaslataikat. Minden évben a költségvetés tervezésekor egyeztetnek a civilekkel, vállalkozókkal, a meghatározó közéleti szereplőkkel. Aktív kommunikációval elérték, hogy a faluról az a hír járja, hogy „Kazár mindenre vevő”, így állandó kiállítással büszkélkedhetnek a vasaló-múzeumban, ahol helyet kapott a gyufa-gyűjtemény mellett a játék mackó és a csipkekollekció is. Saját emblémával díszített poharakat használnak a polgármesteri hivatalban, a közösségi házzá alakított felújított Magtárházban és az önkormányzati intézményekben is. Számos megnyert és sikeresen végrehajtott pályázattal rendelkeznek: az önkormányzat saját csapatot épített fel az anyagok megírására, akik a civil szervezeteknek is dolgoznak, illetve a helyi vállalkozókat is segítik. A nehézségekről szólva elmondták, hogy a legnehezebb volt annak elhitetése az emberekkel, hogy milyen értékük is van. Pályázatukat egy idézettel zárták. Tőzsér Kapcsos Anna, Panni néni Palócul tanított imádkozni anyám című könyvéből idéztek: „Én úgy érzem, hogy az igazi boldogság és nyugalom a mi kis falunkban megtalálható. A jó Isten szabad ege alatt meg lehet csodálni a természetet, a fákat, mezei virágokat, a jó tiszta levegővel teleszívhatják az emberek a tüdejüket. Azt a jó érzést meg el ne felejtsem leírni, amit szeretetnek neveznek. Amikor az utcán megyünk, mindenki ismer mindenkit. Milyen jólesik, különösen nekünk, idősebbeknek, amikor az a pici iskolás gyerek is ismerősként köszön, hogy csókolom Panni néni. De nemcsak nekem, másoknak is… …Olyan a mi kis falunk, Kazár, mintha egy nagy család volna, és ezek a falusi emberek úgy ösmerik egymást, mintha legalábbis testvérek lennének. Én arra kérem a jó Istent, hogy az emberek szívébe szeretetet is adjon, mert ahol szeretet van, ott béke is lehet. Bizony az nagyon fontos, a szeretet és a béke.” Sabján Katalin

Integrációs program Angyalföldön

Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget Budapest XIII. kerületének önkormányzata a roma integráció témakörében adott be pályázatot. A programról Karácsonyi Magdola, a kerület szociális osztályának vezetője beszélt. A pályázati anyagból is egyértelmű volt, hogy ebben a közösségben a tenni akarás dominál a sajnálkozás helyett. – Tevékenységük lényegi eleme, hogy a megelőzésre fektették a hangsúlyt. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy az önkormányzatokat egyre inkább fenyegeti az a veszély, hogy a pénzügyiből gazdaságivá forduló válság miatt megnő a településeken a munkanélküliek száma. Angyalföldön már 1995 óta működnek roma-programok, például az oktatás, a foglalkoztatás és az egészségügy területén. A jó gyakorlatuk nagyszerűsége abban rejlik, hogy a cigány kisebbségi önkormányzat bevonásával elkészítettek egy 15 hónapra szóló intézkedési tervet, amely az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a társadalmi szemlélet befolyásolása és az esélyegyenlőség területére terjed ki. A program összefogja azokat a szervezeteket, amelyek a kerületben érintettek az integráció érdekében, és kijelöli számukra a konkrét feladatokat és határidőket. Ez egyben eszköze is a célkitűzés monitorozásának. Előnye, hogy az önkormányzat által elfoga-

dott általános cél ágazatközi együttműködésre, a cigány kisebbségi önkormányzat aktív részvételére épül. A terv kiinduló pontja az egyenlő bánásmód biztosítása, de a cigány kisebbségi önkormányzat és a terv során létrehozott egyes fórumok bevonásával egyes területeken pozitív diszkrimináció lehetőségét is megteremti. A terv projektszemléletben foglalja össze a romák helyzetét javító intézkedéseket, egybegyűjtve ezeket. Készítőik szerint a felelősök kijelölése, a határidők kitűzése és a projekt végrehajtása valós változásokat idéz elő. Kérdésünkre, hogy hol tartanak a projekt végrehajtásában, az osztályvezető asszony elmondta: a program decemberben lezárult, jelenleg a tapasztalatok alapján útmutató készül a résztvevő intézmények számára. Az egyik leghasznosabb elemként az Intézményvezetői Kerekasztal találkozókat emelte ki, amelyeket az alpolgármester hív össze minden hónapban, ezzel is biztosítva az információáramlást. Megemlítette, hogy az Út a munkába program indulásával idén lehetőségük van 100 helyett 252 közmunkást alkalmazni.

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

A projekt végrehajtásának legnagyobb kihívása az intézkedési terv elkészítésénél jelentkezett. Ugyanis a kerületben élő romák számát csak becsülni lehetett. Részben a kisebbségi választás adatai, részben a kisebbségi önkormányzat tapasztalatai alapján, mivel a jelenlegi szabályozás szerint nyilvántartás nem vezethető. A helyzetelemzés is ezekre épülhetett, így csak közelítheti a valós igényeket és szükségleteket. További kihívás volt, hogy a cigány kisebbségi önkormányzat elfogadja a szakemberek bevonását, hogy partnerként működjön együtt velük. A választásokon új önkormányzat alakult, új tagokkal. A közös munkát segítette az előző kisebbségi önkormányzat hagyatéka és az új tagok nyitottsága, elkötelezettsége. A média felelőssége pedig egyre nagyobb a roma integráció kérdésében, hiszen minden túlzó, negatív megnyilvánulás hosszú és kemény munka eredményét rombolhatja le az emberek szemléletében. Összességében, tanulságként állapítható meg, hogy a roma integráció sikere nem egy ágazat munkája, hanem partneri viszonyon kell alapulnia, illetőleg szükség van a cigány kisebbségi önkormányzat aktivitására is. Nagyon fontos a helyi önkormányzat elkötelezettsége, hiszen ez teremti meg a szükséges erőforrásokat. A szakembereknek azon túl, hogy saját szakmájukat ismerik, tisztában kell lenniük a roma hagyományokkal, kultúrával is. S. K.


23

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

 cél

a vidék társadalmi és gazdasági fejlődése

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységük összehangolása – így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködőké, gazdálkodó és társadalmi szervezeteké, szakmai testületeké. Célja a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása. Nem kevésbé fontos a gyakorlatorientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviselete. Az MNVH tevékenysége nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból.

A hálózat felépítése

A tanács az MNVH legfőbb érdekegyeztető, javaslattevő testülete, amely 2008. december 2-án tartotta alakuló ülését. Tevékenysége során véleményt alkot a nemzeti, az európai és a nemzetközi vidékpolitikáról, hazai szinten közvetíti a vidékpolitikában érintettek érdekeit. Az elnökség részt vesz az MNVH cselekvési tervének kialakításában, szakmai kérdésekben véleményt alkot, állásfoglalást ad. Véleményt nyilvánít a kormány, illetőleg a miniszterek megkeresésére a vidékfejlesztést érintő, stratégiai kérdésekről. Az elnök jeleníti meg az MNVH szakmai és civil szervezeteinek egységét. A megválasztott elnök dr. Glatz Ferenc akadémikus, aki miniszterelnöki megbízottként látja el fel-

adatát: az MNVH képviseletét, vezeti és képviseli az elnökséget és a tanácsot, s párbeszédet folytat a vidékfejlesztésben érintett szervezetekkel. Javaslatot tehet a kormánynak és az érintett minisztereknek a vidékfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések megtételére. A főtitkár feladatait a miniszter által k inevezett, Pásztohy András miniszteri biztos látja el, ő irányítja az MNVH cselekvési tervének végrehajtását, az MNVH működését és az állandó titkárságot. Közvetít a vidékfejlesztésben érintett személyek, szervezetek, valamint a kormányzati szereplők között. Javaslatot tesz a regisztráltak és a résztvevők részére nyújtandó szolgáltatások körére. Az állandó titkárság az MNVH operatív szerve, feladatkörében eljárva: – biztosítja a kormányzati szervek, a vidéki gazdasági és társadalmi szervezetek közötti erős, direkt kapcsolatrendszer kialakítását, a területi és társadalmi kohézió erősítése érdekében az esélyegyenlőséget, az információkhoz való akadálymentes, minél szélesebb körű hozzáférést;

– információt közvetít a tanács, az elnökség, az elnöki titkárság és az MNVH regisztráltjai között; – kapcsolatot tart az Európai Vidékfejlesztési Hálózat szereplőivel, nemzetközi társszervezetekkel és intézményekkel. A Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) az MNVH végpontjai, amelyek a regisztrációban és a szolgáltatások közvetítésében játszanak szerepet és segítik a térségközi kapcsolatok kialakítását.

Hogyan lehet a hálózat munkájában részt venni? A hálózat fokozatosan kiépülő szolgáltatásait és az információs adatbázis nyújtotta előnyöket regisztrálást követően lehet elérni. Nincs tagdíj, a regisztrálás nem jelent kötelezettségeket. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat munkájában az aktív részvétel regisztráció alapján történik, mely minden természetes és jogi személy részére térítésmentesen megtehető. Regisztrálni a www.mnvh.eu honlapon lehet, vagy személyesen a területileg illetékes, minden kistérségben elérhető Helyi Vidékfejlesztési Irodában, amelyek az MNVH kistérségi információs és szolgáltatás közvetítő egységei.

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A regisztráció előnyei • Az interaktív, online szolgáltatások kiépülésével a regisztráltak naprakész információkhoz jutnak nemzeti szakterületi és nemzetközi ügyekről, illetve szakértők véleményét is kikérhetik. • Az MNVH rendszeresen megjelenő hírleveleiből értesül az éves cselekvési terv eseményeiről, a várható rendezvények, továbbképzések és konferenciák témáiról, valamint azok fontosabb szakmai hozamairól. • A regisztrált személy vagy szervezet képviselője részt vehet továbbképzésen és nemzetközi tapasztalatcsere-programokon. • Megismerheti mások hasonló szakterületen végzett jó gyakorlatát bel- és külföldről, vagy közreadhatja, bemutathatja a saját kifejlesztett gyakorlata eredményeit. • Vállalkozók, szervezetek, LEADER-csoportok meghatározott témákban egymás közötti és térségközi kapcsolatokat kezdeményezhetnek, amelyhez szakértők segítségét kérhetik. • Résztvevője és építője lehet a LEADER Helyi Akciócsoportok nemzetközi kapcsolatainak, közös projekteknek. Szerkesztette: Tisza Gabriella, Bene Tiborné

Az MNVH Állandó Titkárságának elérhetőségei: FVM VKSZI 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11, telefon: (06-1) 301-3511, fax: (06-1) 301-4563, e-mail: [email protected], web: www.mnvh.eu

tóbbiakat említsem. A Falufejlesztési Társaság – Dicső László polgármester javaslatára – tavaly nyáron megalapította a Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjat. A díj alapításának célja, hogy erkölcsi elismerése legyen mindazoknak, az országhatáron belül, illetve a Kárpát-medence területén, akik falugondnoki feladatukat legalább öt éve, kiemelkedő színvonalon végzik, valamint a vidék- és falufejlesztés elkötelezettjeként a vidékés falufejlesztés tekintetében, szűkebb környezetükben vagy országos szinten is kiemelkedőt hoztak létre. A díj pénzjutalommal nem jár, de a kitüntetettek egy díszes oklevél mellett átvehetik Simorka Sándor szobrászművész bronzplakett alkotását. A díjat minden évben rangos bizottság ítéli oda, amelynek tagjai: A Kemény család egy tagja, dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, dr. Csatári Bálint kandidátus, a MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének Tudományos tanácsadója, Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tiszaközi Egyesülete ügyvezetője, Dicső László, Alsómocsolád polgármestere, Gáspár Mátyás, a Teleház Szövetség tiszteletbeli elnöke, dr. Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, Krizsán András építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke, dr. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára. A díjbizottság elnöke: Glatz Ferenc. A díjat most először adjuk át, a beérkezett 13 ajánlásból nem volt könnyű választani, mert minden név mögött hosszú évek fáradhatatlan munkája áll, amivel bizonyították önzetlenségüket saját falujuk iránt, vagy elkötelezettségüket a hátrányos helyzetű kistérségek és települések felzárkóztatása érdekében.

20 ÉVES a Falufejlesztési Társaság

Alsómocsoládon ünnepelte a Falufejlesztési Társaság megalakulásának 20. évfordulóját, ez alkalomból Krizsán András, a társaság elnöke tekintett viszsza a múltba és foglalta össze az elért eredményeket. 1989 reményteli év volt mindannyiunk lelkében. A Népművelési Intézet védőernyője alatt ekkor alakult meg a Falufejlesztési Társaság, amely akkor nem azzal kezdte tevékenységét, hogy székház ügyekbe bonyolódjon, hogy ingatlantulajdont próbáljon szerezni, hanem összejöveteleiket heti rendszerességgel egy erre kije lölt kocsmában, az azóta már szakmai legendává is magasztosult Gilde sörözőben tartotta, amit újabban az Építőművészek Szövetségének pincéjébe tettünk át. Ezeknek az éveknek az egyik legjelentősebb eredménye a falugondnoki hálózat megszervezése. Az ötletét Kemény Bertalan Somogy megyei kutatásai nyomán vetette fel, ahol is az „életképtelen falvakat” kellett feltérképeznie. Ő viszont megfordította a kérdést: mitől életképtelenek? Hogyan lehet őket életképessé tenni? Így derült ki az, hogy a problémák fő oka a hatásköri alapokon történt probléma-elválasztás. Ami helyett, ha van valaki, aki általában a problémákat megoldja, függetlenül attól, hogy az gazdasági, egészségügyi, szoci-

ális vagy oktatási feladat, akkor értelmetlenné válik az „életképtelenség” szó. Magukat a problémákat pedig a kapcsolatrendszer fejlesztésével lehet megoldani. Ahogy Berci bácsi örök becsű mondatát ma már többen idézték: „Nem a népesség megtartó képességének növelése, hanem a képességmegtartó népességfejlesztése a lényeg.” Így indult útjára, Szanyi Éva támogatásával, előbb miniszteri intézkedéssel, majd kormányrendelettel a ma már több mint 1000 falut felölelő Falugondnoki Hálózat. De emellett több más dologban is eredményesen tevékenykedtünk. Sosem a személyeskedő vitákat, hanem mindig a kollektív bölcsességet kerestük a vidéken élő emberek önfenntartó képességének növelése érdekében. Az elmúlt 20 év alatt számos konferenciát szerveztünk és a Magyar Építőművészek Szövetségével közösen útjára indítottuk az immár három éve egyre népszerűbb önképzőkörünket, a Csütörtöki Iskolánkat. Ezek a havonként megrendezésre kerülő faluszemináriumok olyan civil fórumok, ahol lokális szinten keressük az okokat, magyarázatokat, megoldásokat, mindenekelőtt az értelmes beszéd, a párbeszéd, az igényes közgondolkodás módszerével. Alapfeladatunknak tartjuk a hídépítést, az értelmes dialógust a centrum és a periféria, a szakértők és a helyi lakosság, az elmélet és a gyakorlat között. Meghívott előadóink között szerepelt már Andrásfalvy Bertalan, Somogyi Győző, Csányi Vilmos, Meggyesi Tamás vagy Jankovics Marcell, hogy csak a legu-

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

Krizsán András építész a Falufejlesztési Társaság elnöke


25

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Alsómocsoládi randevú Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj 2009 Idén első alkalommal adták át a Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjat a Baranya megyei Alsómocsoládon. A díjat a Falufejlesztési Társaság alapította Kemény Bertalan tiszteletére, aki a Falufejlesztési Társaság megalapítója és a falugondnoki szolgálat létrehozója volt. A márciusban tartott díjátadó ünnepségen Dicső László, Alsómocsolád község polgármestere köszöntötte a megjelenteket. A polgármester elmondta, hogy tavaly, amikor falugondnokok jártak Alsómocsoládon, elmesélték, hogy az intézményük kitalálója, a Falufejlesztési Társaság megalapítója és haláláig elnöke, Kemény Bertalan –„Berci bácsi”– nélkül mára falvak és tanyaközpontok tűntek volna el Magyarország térképéről. Dicső László beszélt arról is, is hogy nagyrészt Kemény Bertalan érdeme, hogy a falugondnoki szolgálat– jogszabályi szinten – alapellátásként szabályozott szolgáltatássá vált. Ezért szükségesnek tartották, hogy munkássága folytatódjon, gondolatai tovább éljenek és megőrizzék emlékét. Azt javasolták a Falufejlesztési Társaságnak, hogy egy díj alapításával tisztelegjenek Kemény Bertalan emlékének, és teremtsék meg a falugondnokok, valamint a falufejlesztésben maradandót alkotók elismerésének lehetőségét.

26


Dicső László kiemelte, hogy a megújulás nem függhet az éppen aktuális politikai irányoktól, és nem odázható el a Magyarországot is súlyosan érintő gazdasági válságra való hivatkozással, mivel szükséges és halaszthatatlan a magyar vidék megújulása. Dr. Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat elnöke Aktualitások a vidékfejlesztésben címmel tartott előadást. Az elnök szerint a gazdasági világválság idején felértékelődnek a lokális területek és a vidék értékei. Glatz Ferenc hangsúlyozta: ő azért beszél következetesen vidékpolitikáról, mert politikai koncepció hiányában a vidékfejlesztés kifejezés – ami konkrét földrajzi helyhez, hagyományokhoz kötődik – nem célravezető. Ezért a kérdéseket

szerint a vidéki térségeknek a XXI. században kiemelt helyet kell kapniuk. Hozzátette, hogy egy új politizálási mód jöhet létre, ha megpróbáljuk a vidéket hálózatba szervezni oly módon, hogy politikusok, civilek, gazdálkodók, igazgatási szakem-

berek együtt dolgozzanak felértékelődésén. A magyar vidékről, mint értékről beszélt Csatári Bálint kandidátus, aki kutatásaira alapozva adott összefoglalót a vidéki társadalom életminőségéről és a társadalmi átalakulás prognózisairól.

Díjazottak

a politika szintjén kell megfogalmazni, az adminisztrációnak viszont figyelembe kell vennie azt a törekvést, amely | www.onkorkep.hu

Faludi Erika okl. építészmérnök. A Falufejlesztési Társaság alapító tagja, aki saját tapasztalatainak eredményeként hatékonyan foglalkozott többek között az aprófalvas térségek fejlesztésével, kistérségi tanácsadó irodákkal, falusi turizmussal, alternatív fejleszté-

| www.onkornet.hu

si lehetőségekkel, közösségfejlesztéssel, a „fenntartható fejlődés” lehetőségeivel. Számos sikeres és eredményes kezdeményezés elindítója a hálózatépítés, tanfolyamszervezés, a kistérségi kezdeményezések területén. Nevéhez fűződik a Kispad Alapítvány létrehozása és működtetése. Munkája során, amely „alulnézetből” és önkéntesen az aprófalvas térségek együttműködésére, koordinációjára, érdekképviseletére irányult, Drávafokon épült újjá az az ormánsági lakóház, amely a Kispad Alapítvány irodájaként is működik. Kemény Bertalan fáradhatatlan munkatársaként, 18 éven keresztül segítette a Baranya megyei falugondnoki hálózat megalakítását, összefogását, és a falugondnoki képzési programok kidolgozását. Lelkiismeretes és elkötelezett munkájának alaptörekvése mindig a hídépítés, a kapcsolatteremtés volt. Alapfeladatának tekintette az értelmes dialógust a centrum és periféria, a szakértők és a helyi lakosság, az elmélet és gyakorlat között. Király Istvánné tanyagondnok. Király Istvánné több mint 10 éve látja el Újszilvás községben a falués tanyagondnoki feladatokat. Munkáját mindig lelkiismeretesen és odaadóan, legjobb szakmai tudása szerint végzi. Nagy türelemmel, együttérzéssel foglalkozik minden korosztályba tartozó emberrel. A munkaidő korlátait nem ismerve, szinte a nap 24 órájában a falu és a lakosság gondnoka. Jó kapcsolatépítő és kezdeményező képességével gyorsan felismeri az intézkedést igénylő élethelyze-

FŐÉPÍTÉSZEK teket és azonnal jelzéssel él a szociális jelzőrendszeren keresztül. Megértő, de szükséges határozottsággal, mindig önzetlen módon fordul a külterületi tanyás térségekben élő idősek és rászorulók felé. Áldozatkész munkája során nem csak a rászorulók ellátásában fáradhatatlan, de önzetlensége mellett mindig van mindenkihez egy-két jó szava, megértő figyelme. Dr. Kovács Katalin a szociológiai tudomány kandidátusa. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának tudományos osztályvezetője, számos nemzetközi és hazai tudományos kutatás vezetője és elismert kutatója. Szakmai tevékenysége joggal váltott ki elismerést, köztük a társadalomtörténeti, a mikroszociológiai és a kulturális antropológiai közösségtanulmányok kutatásával és az agrárszerkezet átalakulásának és azok társadalmi hatásainak módszeres elemzésével. A vidékfejlesztés, a területi tervezés elméletének és gyakorlatának lelkiismeretes vizsgálatával mindenki előtt bizo-

nyította elhivatottságát és magas színvonalú képzettségét. Kiemelt figyelmet érdemel munkái közül a hátrányos helyzetű mikrotérségek cselekvési terveinek készítése, azok tapasztalatainak részletes értékelése és összegzése a felzárkózás érdekében. A Párbeszéd a Vidékért Mozgalom kezdeményezője és a Vidéki Társadalom Munkacsoport eredményes vezetője. Polyák Tibor, Fülöpjakab tanyagondnoka. Egyszemélyes intézmény, aki fáradhatatlan módon látja el a tanyagondnoki feladatokat, a külterületi tanyás térségekben élő idősek és rászorultak ellátását. Feladatát szolgálatnak tekintve nagy önállósággal, türelemmel és lelkiismeretesen végzi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgálatával kivívta embertársai megbecsülését és bizalmát. Jó kapcsolatteremtő képessége bizonyítja szociális munkára termettségét. Ő az öszszekötő kapocs a külterületeken élők és az önkormányzat között. Polyák Tiborra elmondható, hogy a klasszikus tanyagondnoki munkát úgy végzi,

ahogy áldott emlékű Berci bátyánk megálmodta, tanította nekünk. Tibort az Isten is tanyagondnoknak teremtette.

A helyi együttműködésért Délután nyilvános kerekasztal-beszélgetésre került sor a vidékfejlesztésről, amelyen Glatz Ferencen és Csatári Bálinton kívül Krizsán András építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke, dr. Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár, Fejes István a Teleház Szövetség elnöke, Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, dr. Kovács Katalin kandidátus, Csörszné Zelenák Katalin a falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője, Falu-

www.onkorkep.hu

| www.onkornet.hu

di Erika építészmérnök, Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség tiszteletbeli elnöke vettek részt. A jelenlévők rövid bemutatkozást követően kifejtették nézeteiket a civil kezdeményezések lehetőségeiről, a helyi értékek megőrzéséről és felértékelődéséről, valamint a falusi lakosság önfenntartó képességének növeléséről. A hozzászólásokban és reflexiókban a jelenlévők egyetértettek, hogy a vidékfejlesztési stratégiák alapja, Kemény Bertalan szellemiségét követve, a helyi együttműködések kialakítása és megerősítése kell, hogy legyen.

A díj névadója Kemény Bertalan a hatvanas évek kiútkereső nemzedékének legcsendesebb szavú, ám mégis legnagyobb hatású képviselője volt. Ehhez a nemzedékhez tartozott Siklaky István, Kopátsy Sándor, Liska Tibor, akik megpróbáltak a helyzet elmélyült elemzésével a valósággal szembesülni, mielőtt üdvözítő gondolatokkal álltak volna elő. Kemény Bertalan hozzájuk hasonlóan törekedett a helyzetértékeléstől eljutni eszményei hétköznapi megvalósításáig is, közösséget vállalva a falun élőkkel. Neve egy iskolává szélesedett gondol-


27

10

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN kodásmódot fémjelez, és ami fontos, nemcsak értelmiségi körökben. Kemény Bertalan a falu fejlettségét nem a gazdasági és infrastrukturális mutatókkal mérte, hanem a lakosai közti kapcsolatrendszerrel. Ezért alapérték nála az egymásra figyelés, a kérdezni tudás, az egymástól tanulás, a generációs ismeretátadás, ahol a kérdések, a válaszok, a közös útkeresés, az élmények összeszövik azt a hálózatot, amitől a falu lakói közösséggé válnak. Így a biogazdálkodás és a lokális fejlesztő csapat ugyanazt a célt szolgálja – közösséget építeni, élhető és megtartó világot teremteni hétköznapi technikákkal. Hogy a nagy szavakat aprópénzre váltsa, lehajolt minden apróságért. Településtervezőként dolgozva fogalmazta meg híres mondását: „nem a vidék népességmegtartó képességére van szükség, hanem a képességmegtartó népességre”. Magukat a problémákat pedig a kapcsolatrendszer fejlesztésével vélte megoldani. Ez lett a falugondnoki hálózat. A falugondnok a falugyűlés által kiválasztott olyan személy, aki az aprófalvakban, tanyákon biztosítja a helyi szociális ellátást, és kultúraközvetítést. Meglátogatja az időseket, ha kell, felvágja a fát, kisbusszal beviszi a beteget a városba, gyerekeket a szomszéd település iskolájába, elviszi a leveleket, kiváltja a gyógyszert, kihordja az ebédet az öregeknek, egyáltalán ráköszön a magukra maradottakra, vagy éppen falunapot szervez. Szöveg és fotók: Kolin Péter

28


EUROPAN

Az EUROPAN magyarországi titkársága a nemzetközi szervezettel karöltve, Magyarországon is meghirdeti az EUROPAN 10 elnevezésű tervpályázatot. Az EUROPAN Nemzetközi Építészeti és Városépítészeti Tervpályázat a fiatal – 40 év alatti – építészek,városépítészek, tájtervezők legnagyobb európai seregszemléje, mind a pályázók számát, mind a pályázat elismertségét tekintve. Az EUROPAN célja idén sem más, mint hogy támogassa a kontinensfiatalépítészeitabban,hogy módjuk legyen elképzeléseik terjesztésére, ötleteik megvalósítására olyan stratégiai területeken, amelyeket az önkormányzatok, illetőleg különféle, a programmal kapcsolatba kerülő fejlesztő cégek jelölnek ki városaikban. A tervpályázat célja ugyanakkor az is, hogy kapcsolatot teremtsen az építészeti és városépítészeti léptékek között.Az EUROPAN 10 az európai város élettereinek problémáit járja körbe, a térbeni és időbeni kapcsolatrendszerek és a fenntarthatóság oldaláról megközelítve. Az EUROPAN 10 tervpályázat keretében, az európai és köztük a magyar fiatal építészek, 19 ország 62 helyszínére – közte az ajkai városközpontra – pályázhatnak azonos feltételek (regisztrációs díj, beadási határidők, díjazás stb.) mellett. A tervpályázat lebonyolítója: EUROPAN Magyarország Titkárság, illetőleg EUROPAN nemzeti titkárságok. A regisztráció zárása: 2009. május 29. | www.onkorkep.hu

Regisztrációs díj: 100 euró, amely az EUROPAN 10 honlapon történő regisztrálás után banki átutalással fizetendő. A tervpályázatok beadása: 2009. június 29-ig, postai úton, az egyes nemzeti titkárságok címére. Eredményhirdetés: 2010. január 18. Díjazás: tervpályázati helyszínenként legalább egy első díj és egy megvétel kerül kiadásra, amelyek díjazása egységesen minden helyszínre a következő: 1. díj: 12 000 euró, megvétel: 6000 euró. Zsűri: Az egyes helyszínekre készített terveket a Nemzeti Bizottságok által összeállított 9 tagú nemzetközi zsűrik értékelik. Az ajkai helyszínre készült terveket is értékelő zsűriben a magyar érdekeket Finta Sándor képviseli. Az EUROPAN 10 magyarországi helyszíne: Ajka városának szolgáltató és kereskedelmi központja, amelynek kapcsán az együttes térrendszerének teljes újragondolása mellett egy olyan épített környezeti karaktert kell megfogalmazni, amely a XXI. század igényeire is reagál, ugyanakkor újraértékeli a 70-es évek építészetének értékes elemeit. Az ajkai tervpályázat programja: kb. 5500 m2 vegyes funkciójú épület (kereskedelem, köz-

| www.onkornet.hu

funkciók, lakások) elhelyezése és megtervezése a városközpontban, a közterületi rendszer újraértelmezése, az új városközponti karakter megfogalmazása. Az ajkai tervpályázat célja: hosszú távú fejlesztési koncepció megalapozására tervjavaslatok gyűjtése. A beérkező tervjavaslatok alapján a tervezési terület rendezési tervmódosítás készítését kívánja a település elkészíttetni, s ehhez kiválasztani a tervezőket, esetleg a városközpontban található, a koncepcióba illő részfeladatok (pl.: közterületek megújítása) tervezőjét kijelölni. Az ajkai tervpályázat hivatalos nyelve: angol Helyszíni bejárás Ajkán: március 28. (szombat) 10 óra, illetve április 25. (szombat) 10 óra. (Találkozó Ajkán, a polgármesteri hivatal bejárata előtt.) A bejárásra szívesen látnak minden pályázat iránt érdeklődő magyar és külföldi építészt, akár a regisztráció előtt is. Az EUROPAN Magyarország Titkárságának feltett szándéka, hogy minél több magyar pályázót motiváljon az ajkai helyszínen való megmérettetésre, amelyben később meghatározott feltételek mellett anyagi segítséget is tud nyújtani. További információk: EUROPAN Magyarország Titkárság: Magyar Urbanisztikai Társaság www.mut.hu – [email protected] A részletes tervpályázati feltételek és kiírások letölthetők az EUROPAN 10 honlapjáról: www.europan-europe.com

A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára az Országos Főépítészi Kollégium titkára

A fogyasztók érdekében

Nem mindegy, mit és hogyan! A helyi önkormányzatok többsége a helyi közszolgáltatások díjának megállapításakor saját szervei, illetőleg olyan szolgáltató útján tesz eleget, amelynek gazdálkodásában az önkormányzat gazdaságilag érdekelt. Következésképpen a szolgáltatás díjának megállapítását – eltérően más hatósági áraktól – nem kizárólag a fogyasztók érdekeinek védelme, hanem az önkormányzat gazdasági érdekei is befolyásolhatják. Az alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok a helyi közügyekről és a helyi közszolgáltatásokról rendeletet alkothatnak. A hatályos jogszabályok alapján olyan helyi közszolgáltatások díjának megállapításáról rendelkeznek, amelyek megszervezése az ő feladatuk. A helyi önkormányzatok többsége e feladatának saját szervei, illetőleg olyan szolgáltató útján tesz eleget, amelynek gazdálkodásában az önkormányzat gazdaságilag érdekelt. Ilyen esetben az önkormányzatnak egyszerre vannak tulajdonosi érdekei, ugyanakkor szabályozási jogosítványai. Számos más esetben is sérülhetnek a közösségi alapelvek (jogbiztonság, arányosság elve, diszkrimináció tilalma). Az alábbiakban ezen esetekből mutatunk be már az Alkotmánybíróság által is vizsgált példákat. A helyi önkormányzatoknak a hatósági ár megállapításakor a fogyasztók érdekében tekintettel kell lenniük arra, hogy a szolgáltató ne élhessen vissza gazdasági erőfölényével. Egyúttal azonban – az ártörvény rendelkezéseiből fakadóan – a hatósági ár megállapításakor olyan árat kell meghatározniuk, amely nem teszi tönkre az adott vállalatot, hiszen az önkormányzat által megállapított árnak fedezetet kell biztosítania a vállalat e

tevékenységekkel összefüggő költségeire, s jövedelmet is kell garantálnia. A helyi önkormányzatok – privilegizált helyzetüknél fogva – befolyásolni tudják a szabad versenyt a közterület-használati díjak diszkriminatív megállapításával is. E témában számos további Alkotmánybírósági határozatot találunk. A közterület-használat helyi szabályozásakor az önkormányzatok gyakran közhatalmi pozícióikra alapozva rendeznek olyan jogviszonyokat, melyekben csak mint – a polgári jog szerint – szerződő jogalanyok járhatnának el. Jellemző példaként az az eset említhető, melyben a képviselő-testület a közcélú villamosműveknek a közterületen történő tartózkodásra közterület-használati díjat állapított meg rendeletében. A vizsgált tárgykörben az önkormányzati rendeletalkotással szembeni lényeges követelményként fogalmazható meg az is, hogy a közszolgáltatás díja az átalányjellegtől a ténylegesen ellátott szolgáltatás értékéhez közelítsen. Az 57/1995. (IX. 15.) AB határozat már elvi jelleggel hívta fel a figyelmet arra, hogy „önmagában nem feltétlenül alkotmányellenes, ha a jogalkotó átalánynyal vagy törvényes vélelem felállításával szabályoz”. Az átalányjellegű és vélelem alapján megállapított adókötelezettségek elbírálása során azonban az

Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, hogy ilyen szabályozásra csak ún. többletgaranciák mellett kerülhet sor (pl. 5/1997. (II. 7.) AB határozat). A 29/1996. (VII. 3.) AB határozatában az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a képviselő-testület az önkormányzat közhatalmi és tulajdonosi jogosítványát nem választotta szét akkor, amikor a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás igénybevételét kizárólag a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával, illetőleg hozzájárulási díj megfizetésével tette lehetővé. Az önkormányzat ebben az esetben versenyjogi előírásokat sértett. Az Alkotmánybíróság az 59/1996. (XII. 22.) AB, valamint a 10/1997. (11. 28.) AB és 16/1997. (II. 28.) AB határozatában kifejtette: annak ellenére, hogy az ivóvíz- és csatornaszolgáltatási díj – általánosítva: minden közüzemi szerződésből eredő díj megfizetésének elmaradása bevételkiesést okoz az önkormányzatnak vagy a közüzemi szolgáltatónak, ezek a tartozások nem közjogi, hanem polgári jogi jellegűek, nem minősülhetnek közterheknek, ebből következően behajtásukat adók módjára nem lehet önkormányzati rendeletben meghatározni, mert az törvényellenes és sérti a jogbiztonság elvét. Nemrégiben született az Alkotmánybíróság 21/2009. (II. 26.) határozata, amelyben a helyi önkormányzati rendeletben szereplő versenyjogi előírások megsemmisítéséről döntött. Az ügyben szereplő képviselő-testület ugyanis a város meghatározott távhőszolgáltatással ellátott területein elrendelte a távhőszolgáltatás kötelező igénybevételét, és megtiltotta a közüzemi szerződés felmondását. A szabályozás azonban több szempontból

is törvénysértő volt az alábbiak miatt. A távhőszolgáltatás – különösen a lakossági felhasználók tekintetében – természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért a távhőszolgáltatás szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.) indokolása is kimondja, hogy a fogyasztóvédelem egyik fontos eleme a szolgáltatás igénybevevőjének az a joga, hogy a közüzemi szerződést felmondhatja. Ezért a Tszt. a felhasználó jogaként szabályozza az általános közüzemi szerződés felmondását úgy, hogy a 38. §ban részletesen meghatározza a felmondás feltételeit, ezzel biztosítva azt, hogy ne veszélyeztesse a szolgáltatói és a felhasználói rendszer zavartalan működését. A Tszt. ugyanezen paragrafusa lehetőséget ad – a törvényi feltételek betartása mellett– a távhővel ellátott épületben, épületrészben a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésére is. A helyi önkormányzati szabályozás erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, sérti a közösségi versenyjogi alapelveket. A helyi önkormányzat ugyanis közhatalmi jogosítványaival viszszaélve kizárta annak lehetőségét, hogy a fogyasztók esetlegesen számukra kedvezőbb fűtési rendszerhez csatlakozzanak. A fentiekre való tekintettel a versenyjogi előírások betartásának kiemelt szempontként kell megjelennie a vizsgált tárgykörben alkotott önkormányzati rendeleteknél.

Kreátor Info Kft. [email protected] 06 30 641-4138

4

ÖN • KOR • KÉP 2008. július–augusztus

Az utolsó csepp ÖN K O R K É P PORONDPARÁDÉ. Esélyek és lehetőségek

Recommend Documents