Tisztelt Győri Törvényszék! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38.., képviseli: Mészáros Ferenc alelnök) felperes a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész alperes (székhelye: 9022 Győr, Vörösmarty u. 10.) ellen, törvényes határidőn belül, az alperes VIII-D-001/56-14/2012. iktatószámú határozata bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztünk elő és kérjük a Tisztelt Törvényszéket, hogy az alperes VIII-D-001/56-14/2012. iktatószámú, jogszabálysértő határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és szükség esetén kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására és perköltségeink megfizetésére.
Indokolás I. Az irányadó tényállás Az irányadó tényállás szerint Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste községek nevében Szeleste Község Önkormányzata 2012. május 23-án térségi terület-felhasználási engedély iránti kérelmet nyújtott be az alperes hatósághoz a Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste községek közigazgatási területén létesítendő szélerőmű-park tekintetében. A községek önkormányzati társulása a települések közigazgatási területein 16 db, egyenként 2,5 MW teljesítményű, összesen 40 MW névleges teljesítményű, kiserőműnek minősülő szélerőmű-park létesítését tervezi. A kérelem alapján az alperes hatóság a területrendezési hatósági eljárást lefolytatta, majd 2012. március 5-én kelt határozatával a szélerőmű-park térségi terület-felhasználási engedélyét megadta.
II. Érdemben Álláspontunk szerint az alperes határozata jogszabálysértő az alábbiak szerint: II.1. A tervezett beruházás ütközése az Országos Területrendezési Terv előírásaival, valamint Vas Megye területrendezési tervével A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (1) bekezdése szerint: „A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges.” Ugyanezen szakasz (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival.” Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 14/A.§ (1) bekezdése szerint „az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti”. Oldal 1 / 11
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 21. § (1) bekezdése szerint: „A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.” Az Országos Területrendezési Terv 3/5. számú melléklete alapján Répceszentgyörgy, Gór, Hegyfalu és Szeleste mindegyike országos jelentőségű tájképvédelmi övezetbe tartozik, a H1 jelű torony pedig térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben kerülne elhelyezésre. A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala által 2005-ben összeállított és „Szélenergia és természetvédelem” címen megjelentetett szakmai irányelv-gyűjtemény (F/1) szerint kizáró ok a tájképvédelmi övezet a szélerőművek telepíthetősége szempontjából.1 Az egykor Hárskút és Lókút térségébe, ugyancsak tájképvédelmi övezetre tervezett szélerőmű telep perében a Fejér Megyei Bíróság által K.22.794/2005/46. számon meghozott ítélet (13.oldal) (F/2) rámutatott ezeknek az irányelveknek a relevanciájára: „A bíróság itt jegyzi meg, hogy ugyan a témakörben a vonatkozó környezeti hatásvizsgálati jogszabály egyértelműen meghatározza az eljárási szabályokat, azonban maga a szakma is megfelelő segítséget adott ehhez, amikor 2005 májusában megjelent a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala már említett kiadványa «Szélenergia és természetvédelem» címmel. Ezen kiadvány lényegében a kialakult, illetve az elvárható szakmai gyakorlatot mutatja be a szélerőművek engedélyezésével kapcsolatban.” Köztudomású tényként2 hivatkozunk arra a körülményre, hogy a szélerőműtelepek, széltornyok semmilyen módon nem illeszthetők a tájba, hanem a tájvédelmi szempontok érvényesítése egyedül a telepítési helyszín alkalmas megválasztásával lehetséges, így álláspontunk szerint az eljárt hatóság határozata jogszabálysértő, hiszen az Országos Területrendezési Terv 14/A.§ (1) bekezdésében foglaltak, továbbá az 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (4) bekezdésében foglaltak ellenére adta meg a szélerőmű-park térségi terület-felhasználási engedélyét. Álláspontunk szerint az a körülmény, hogy a szélerőmű-park részben országos jelentőségű tájképvédelmi övezeten kerülne megvalósításra, alapvető jogszabályi akadályát jelenti az engedély megadásának. A szélerőmű-park létesítését az adott helyszínen álláspontunk szerint Vas Megye Közgyűlésének 19/2010.(XI.29.) számú rendelete Vas Megye Területrendezési Tervének módosításáról - a 3/2008.(II.15.) önkormányzati rendelettel módosított 8/2006.(IV.28.) önkormányzati rendelet módosításáról sem teszi lehetővé. A rendelet 3. számú melléklete szerint Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste települések „ökológiai folyosó övezete” térségi övezetekkel érintettek, míg Gór, Répceszentgyörgy és Szeleste az „országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezet”, Hegyfalu pedig a „térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete” által érintett. A rendezési terv szöveges indoklása szerint (60.o.) (F/3) a szélerőművek elhelyezését kizáró oknak minősül, ha a megvalósítás helyszínéül választott terület „magterület, ökológiai folyosó és
1
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelem, Budapest, 2005. 11. oldal. 2 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelem, Budapest, 2005. 11. oldal.
Természetvédelmi
Hivatala:
Szélenergia
és
Természetvédelmi
Hivatala:
Szélenergia
és
Oldal 2 / 11
pufferterület és annak 1000 méteres körzetében” található. Amint azt a keresetlevelünk II.6. pontjában részletesen bemutatjuk, ez a kitétel a szóban forgó beruházás esetén nem teljesül. II.2. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2262-1/1/2012 számmal megadott szakhatósági hozzájárulása Álláspontunk szerint megalapozatlan a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2262-1/1/2012 számmal megadott szakhatósági hozzájárulása (F/4), amely szerint a szélerőmű-park létesítéséből jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. Amint arra az engedélyezési dokumentáció is utal (térségi terület-felhasználási engedély-kérelem dokumentáció 11. oldal) a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a tervezett létesítményre vonatkozó előzetes vizsgálati eljárást lefolytatta, amely eljárás eredményeként 7131-1/30/2010/I. számú határozatában megállapította, hogy a tervezett szélerőmű park létesítésével kapcsolatban jelentős környezeti hatás nem feltételezhető. A határozat ellen benyújtott fellebbezésünk nyomán az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a határozatot megsemmisítette és a hatóságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárás eredményeként 68-1/15/2011/I. számú határozatában a felügyelőség ismételten megállapította, hogy a létesítéssel kapcsolatban jelentős környezeti hatás nem feltételezhető; a határozat elleni fellebbezési eljárás jelenleg az OKTVF előtt folyamatban van. Mivel a felügyelőség megismételt előzetes vizsgálati eljárásban született határozatával szemben a jogorvoslati eljárás a felügyelőség 2262-1/1/2012 számú szakhatósági állásfoglalásának megszületésekor még folyamatban volt, így álláspontunk szerint a szakhatóság állásfoglalásában nem hivatkozhatott megalapozottan arra, hogy „a szélerőművek létesítése és üzemeltetése során a környezet, természet és táj védelmére vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények érvényre juttatása a lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás eredménye alapján biztosított”, hiszen az általa hivatkozott határozat mind a mai napig nem jogerős. A felügyelőség szakhatósági hatásköre a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárásban a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint többek között a környezet, a természet és a táj védelmére vonatkozó jogszabályban rögzített követelmények érvényesülésének vizsgálatára terjed ki. Ezen kérdések, összefüggések megalapozott vizsgálata a szakhatósági állásfoglalás megadásának előfeltétele. Magából a szakhatósági állásfoglalásból kitűnően azonban a terület-felhasználási engedélyezési eljárásban a szakhatóság a környezetre, természetre, illetve a tájra lehetségesen gyakorolt hatásokat nem vizsgálta. A szakhatósági állásfoglalás indoklása szerint: „Felügyelőségem lefolytatta a Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste községek területén tervezett szélerőmű-park előzetes vizsgálati eljárását, 68-1/15/2011/I. számú határozatomban megállapítottam, hogy a szélerőmű-park létesítéséből jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők.” Ezen a megállapításon kívül a szakhatósági állásfoglalás sem azt nem tartalmazza, hogy mely körülmények alapján jutott erre a következtetésre, sem pedig azt, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szempontokat miként kívánja abban az eljárásban érvényesíteni, amely eljárásban szakhatósági állásfoglalását kérték. Teszi ezt akkor, amikor az előzetes vizsgálati eljárás tárgyában hozott döntés másodfokon még elbírálás alatt van, s ezen eljárás folyamatban létét még csak nem is jelzi az ügydöntő hatóság felé. Oldal 3 / 11
Azon kívül, hogy a megismételt előzetes vizsgálati eljárás során a felügyelőség által tett megállapításokat vitatjuk és az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként született döntést megalapozatlannak tartjuk, szeretnénk kiemelni, hogy a felügyelőség a már többször hivatkozott, 681/15/2011/I. számú határozatában a természet-és tájvédelem, továbbá a zaj elleni védelem körében a létesítéssel kapcsolatban több előírást is tett. Mindamellett, hogy az előzetes vizsgálati eljárásban a felügyelőség engedélyező hatóságként jár el, a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a területrendezési hatósági eljárás során mint szakhatóság köteles eljárni és a mellékletben előírt szempontokat vizsgálni. Ezen, szakhatósági eljárása során nem hagyhatja figyelmen kívül az előzetes vizsgálat eredményeként született határozat rendelkezéseit, vagyis a határozat természetés tájvédelem, valamint zajvédelem körében tett kikötéseit. A szakhatósági állásfoglalás megalapozatlansága körében kiemeljük azt is, hogy az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 14/243-6/2011. számú, 2011.02.24-én kelt, az előzetes vizsgálati eljárás során tett másodfokú szakhatósági állásfoglalásában (F/5) környezet-és település-egészségügyi szempontból ugyan hozzájárult a létesítéshez, ugyanakkor szakhatósági állásfoglalásában a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete 1. pontjában biztosított hatáskörében (a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére) eljárva a legközelebbi lakóépülettől mért 1500 méteres védőtávolság megkövetelését tartotta indokoltnak. A szélerőművek és a lakóházak védőtávolságának megítélése szakkérdés, amelynek az eldöntése elvárható a szakhatóságtól még abban az esetben is, ha Magyarországon egyelőre nincs jogszabály, amely ezt rögzítené. A Ket. 1.§ (2) értelmében ugyanis a hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség követelményének megfelelően köteles eljárni. Jogszabályok (pl. határértéket meghatározó miniszteri rendeletek) hiányában a hatóság a magasabb szintű jogszabályokban (törvények, Alaptörvény) rögzített alapelveket érvényesíti, ebben az esetben ez jelenti a szakszerűség követelményének az érvényesítését. A szóban forgó védőtávolságra nézve ugyanis léteznek úgy nemzetközi, mint hazai szakmai ajánlások, amelyeket álláspontunk szerint a szakhatósági állásfoglalás kimunkálásakor nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal 2005-ben kiadott szakmai irányelvgyűjteménye szerint ez a távolság „10h, ahol h a szélerőmű teljes magassága” (F/6). A szóban forgó 16 széltorony magassága 150 m, így a védőtávolság 1500 m-nek adódik. A Balaton kiemelt üdülőkörzet településrendezéséről szóló 2000. évi CXII. tv. 28/A §, valamint a Fejér megye 2009 februárja óta hatályos rendezési tervében az 1500 m illetve 10h védőtávolság érvényesül, Veszprém megye hatályos rendezési terve 2000 m-es védőtávolságot ír elő a szomszéd települések belterületétől (F/7). Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján (Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 68-1/15/2011/I. számú határozata 14.o.) a tervezett szélerőművek többsége 1000 m-nél is közelebb esik a települések lakóházaihoz. Álláspontunk szerint pusztán erre a körülményre figyelemmel az ÁNTSZ-nek, illetve a környezetvédelmi felügyelőségnek el kellett volna utasítania a kérelmet már az előzetes vizsgálati eljárás fázisában. A felügyelőségnek a szakhatósággal a Ket. 45.§ (2) bekezdése alapján egyeztetnie kellett volna álláspontját, hiszen a szakhatóság az előzetes vizsgálati eljárás során jelezte, hogy 1500 méteres védőtávolság előírását tartaná indokoltnak az emberi egészség védelme érdekében. Ezzel szemben a felügyelőség a területrendezési hatósági eljárásban kikötés nélkül hozzájárult a terület-felhasználási engedély Oldal 4 / 11
megadásához, annak ellenére, hogy az előzetes vizsgálati eljárásban nyitva maradt a szükséges védőtávolság kérdése. A leírtak alapján a hatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 50.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Ezen szakasz szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, s ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból, vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Megsértette továbbá a Ket. 44.§ (6) bekezdésében foglaltakat is, ugyanis állásfoglalása sem a szakhatósági eljárás keretében megállapított tényállást nem tartalmazza, sem az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat nem ismerteti. Nem tartalmazza a döntéshozatal során alkalmazott mérlegelés szempontjait, az annak alapjául szolgáló tényeket sem.
II.3. A létesítés természetvédelmi szempontú akadályai A „térségi terület-felhasználási engedély kérelem dokumentáció” 36. oldalán (3.3.2.8.) megállapítja, hogy a szélerőmű-park környezetében az országos ökológiai hálózat elemei közül magterület és ökológiai folyosó terület húzódik, valamint Natura 2000 területek találhatóak. Ezt követően azt a megállapítást teszi, hogy a létesítés várhatóan nem hat negatívan a környék élővilágára, amely megállapítás nem csak a már többször hivatkozott, Szélenergia és természetvédelem című kiadványban foglaltaknak (20-23. oldal), de a beruházó által az előzetes vizsgálati eljárás során benyújtott dokumentációban foglaltaknak is ellent mond (97-98.o.) . Az előzetes vizsgálati eljárás keretében a beruházó által benyújtott dokumentáció 82-101. oldalain foglalkozik a beruházás ökológiai, természetvédelmi hatásaival. Ennek keretében bemutatásra kerülnek egyes, a szakirodalomban elérhető tapasztalatok a szélerőművekkel kapcsolatban, ismertetésre kerülnek továbbá a beruházással érintett, természetvédelmi oltalom alatt álló területek. Ezen két fő tartalmi rész bemutatását követően állapítja meg a tanulmány, hogy a szélerőmű park nem fog jelentős hatást gyakorolni a védett területekre (93.o.). A szélerőműtelep tervezett helyszínét Natura 2000 területek szegélyezik. A felügyelőség a megismételt előzetes vizsgálati eljárás eredményeként kiadott határozatában 300 m védőtávolságot határozott meg, holott a minisztérium által kiadott, az előzőekben már hivatkozott „Szélenergia és természetvédelem” c. szakmai irányelv-gyűjtemény is 800-1500 m távolságot jelöl meg alkalmas védőtávolságként (12. o.). A tervezett szélerőműtelepet övező ökológiai hálózatot, illetve a Natura 2000-es területeket lehatároló polygonok 6 sarokpontjának helyzete, illetve távolsága a legközelebbi erőműtől (ezen a pont és az erőmű középpontjának az 50 m-es rotorlapát hosszával csökkentett távolságát értjük) kevesebb, mint 500 m:
Oldal 5 / 11
A P1., P6 sarokpontok helyzetét feltüntettük – a kérelem benyújtásakor hatályos ökológiai hálózaton (1. ábra) – a jelenleg hatályos ökológiai hálózaton (2. ábra) – a Natura 2000-es területeken (3. ábra) és – az M 1:10000-es topográfiai térképből előállított térképen (4. ábra).
1. számú ábra: Az ökológiai hálózat Vas megye rendezési tervében a kérelem benyújtásakor
Oldal 6 / 11
2. számú ábra: Az ökológiai hálózat Vas megye jelenleg hatályos rendezési tervében
3. számú ábra: Natura 2000 területek a tervezett szélerőművek körül
Oldal 7 / 11
4. számú ábra: A felvett P1, P6 sarokpontok helyzete a topográfiai térképen a legközelebbi tervezett erőművektől számított távolságokkal A 96/2009. (XII. 9.) számú országgyűlési határozat szerint (kiemelések tőlünk): „A szélerőművek telepítése környezeti szempontból akkor lehet előremutató, ha az energiatermelés kisebb körzetet érint, kisebb kapacitású és kevesebb járulékos létesítményt igényel. Természetvédelmi és tájvédelmi szempontból a területfoglalás, az élőlényekre gyakorolt hatás, a földtani, víztani és tájképi adottságok korlátozhatják a szélerőművek telepítését. A nagyobb kapacitású szélerőművek és szélerőmű-parkok létesítése elsősorban a felhagyott ipari területeken, kevésbé értékes szántókon képzelhető el. A szélerőműveknek elsősorban a madárvilágra, a madárvonulásra gyakorolt káros hatásai, valamint a tájképi hatásai ismertek, egyéb kockázatok tekintetében más ipari, energiatermelést szolgáló építményekkel összevethető hatások várhatók. Ennek megfelelően különösen nem támogatható szélerőműpark létesítése a madárvédelmet célzó közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken, vizes élőhelyek közelében, madárvonulási útvonalak, pihenő- és táplálkozóhelyek környezetében, ökológiai folyosókon, valamint tájképvédelmi területeken. Ahol azonban sem tájképi, sem természetvédelmi szempontból nem okoz problémát egy vagy több szélerőmű felállítása, ott, – amennyiben a helyi adottságok is rendelkezésre állnak – támogatható létesítésük. A KvVM Természetvédelmi Hivatala 2005-ben elkészített egy olyan térképet, amely a telepítésre ajánlott és tiltott területeket ábrázolja: hozzáférhető a www.termeszetvedelem.hu honlapon.” Oldal 8 / 11
A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság 2010ben megjelentetett Tájvédelmi Kézikönyv3 (F/8) 32. oldalán a következőket tartalmazza (kiemelések tőlünk): „Szélerőművet a védendő területektől – beleértve a településeket is - 800-1000 m-en belül nem javasolt telepíteni. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági mérlegelés tárgya az erőmű által okozott környezet- és természetvédelmi hatások monitorozásának előírása. Ennek a kritériumrendszerét a helyi adottságoknak megfelelően a szakhatósági eljárás során javasolt meghatározni. (…) Szélerőművek elhelyezése során az élővilág-védelmi szempontok értékelésénél fontos figyelembe venni, hogy a szélerőművek nem zavarhatják a vadon élő állatok, főként a fokozottan védett fajok /Tvt. 43.§ (1)/ lakó-, élő-, táplálkozási és pihenőhelyeit, az évszakhoz kötött, valamint a napi vonulási útvonalait. (…) Egy szélerőmű közvetlen helyigénye legalább 300 m2/MW. Ez azt jelenti, hogy ekkora az erőmű által közvetlenül megbolygatott terület. Ehhez hozzáadódik a feltáró utak területigénye is. A teljes helyigény kiszámításánál tehát az utakat és egyéb kiszolgáló létesítményeket is célszerű figyelembe venni a döntéshozatal során. (…)” Mivel a szélerőművek körül betartandó védőtávolságra jogszabály által meghatározott kötelező előírás nincs, ezért is jelentette meg a környezetvédelmi tárca a hivatkozott szakmai iránymutatásokat. Kiemeljük, hogy a fenti szempontok vizsgálatára az engedélyezési eljárásban nem került sor, a szakmai kiadványban szereplő védőtávolságnál az eljárt hatóság lényegesen kisebb védőtávolságot vett figyelembe, anélkül, hogy ezen eltérést bármilyen módon indokolta volna. A természetre, a környező területeken élő védett állatfajokra gyakorolt hatások vizsgálata ugyancsak nem történt meg, maga a teljes benyújtott előzetes vizsgálati, illetve területi hatásvizsgálati dokumentáció puszta feltételezésekre korlátozódott. Az állatvilág lakó-, élő-, táplálkozási és pihenőhelyeinek felmérése nem történt meg, így ezek nem kerültek összevetésre sem a tervezett területhasználattal, a szélerőmű park napi működésével.
II.4. A Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda XVlll-P-001/540-2/2012 szakhatósági állásfoglalása A szakhatóság a területrendezési hatósági eljárás során örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott a szélerőmű-park létesítéséhez azzal a feltétellel, hogy a földmunkák megkezdése előtt el kell végezni a szükséges mértékű megelőző régészeti feltárásokat a H2, R4, R5, SZ1 és Sz4 számmal jelölt szélerőművek területén, az ott található régészeti-műemléki értékek védelme érdekében. Egyéb kikötésre nem került sor, így az Iroda kulturális örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését sem írta elő a beruházónak. A területrendezési eljárással párhuzamosan folyó előzetes vizsgálati eljárásban ugyanakkor a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 130/0080/001/2011 iktatószámú határozatában a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 10.§ (1)-(2) bekezdései, továbbá az örökségvédelmi
3
TÁJVÉDELMI KÉZIKÖNYV - TÁJVÉDELMI SZEMPONTOK VIZSGÁLATA A HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN: Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság, Budapest, 2010 Oldal 9 / 11
hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 3.§ c) pontja alapján előírta az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését. Tekintettel arra, hogy a Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda XVlll-P-001/5402/2012 szakhatósági állásfoglalásának kiadásakor még nem volt tisztázott (ahogyan az előzetes vizsgálati eljárás jogorvoslati szakban léte miatt még ma sem tisztázott), hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására sor kerül-e, álláspontunk szerint az eljárt szakhatóság megsértette a Ket. 50.§ (1) bekezdésében foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségét, amikor nem írta elő szakhatósági állásfoglalásában az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésének kötelezettségét a beruházó számára. Mindamellett, hogy az előzetes vizsgálati eljárásban a Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként jár el, a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV.8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a területrendezési hatósági eljárás során úgyszintén, mint szakhatóság köteles eljárni és a mellékletben előírt szempontokat vizsgálni. Ezen, szakhatósági eljárása során nem hagyhatja figyelmen kívül az előzetes vizsgálat eredményeként született szakhatósági állásfoglalása rendelkezéseit, kikötéseit sem, vagyis a szakhatósági állásfoglalás régészeti és kulturális örökség védelme körében tett kikötéseit.
II.5. A zaj elleni védekezéssel kapcsolatos megállapítások megalapozatlansága A térségi terület-felhasználási engedély kérelem dokumentáció 3.3.2.1. pontjában (35.o.) zajvédelem címszó alatt a következő megállapításokat teszi: „Az érintett terület környezeti zaj- és rezgéshelyzete a tervezett szélpark megvalósítása miatt jelentősen nem fog megváltozni. A szélerőmű-park közvetlen hatásterületének meghatározása szerint a szélkerekektől a hatásterület határa 550- 630 m-es távolságban lesz (a hatásterület határán lehetséges terhelés 30 dB). Mivel a szélkerekek legalább 700 m-re kerülnek telepítésre a belterülettől, nem okozhatnak zajhatárértéket meghaladó zajterhelést.” Hogy a dokumentáció a szóban forgó megállapítást mire alapozza, nem tudni, mivel mindösszesen ennyi a tanulmány zajvédelemmel kapcsolatos ismertetése. Feltehetően a szóban forgó adatok az előzetes vizsgálati dokumentációból származnak, azonban ezzel kapcsolatban az előzetes vizsgálati eljárás során részletes fellebbezést terjesztettünk elő (F/9) amely fellebbezésben előadottakat a jelen keresetlevelünkben is fenntartjuk. II.6. A térség idegenforgalmára és az ingatlanok értékére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos megállapítások megalapozatlansága Az általunk támadott határozat álláspontunk szerint nem vizsgálta kellően a térség idegenforgalmára gyakorolt hatást, jóllehet, ilyen idegenforgalmi vonatkozású értékek vannak jelen a közelben, mint a négy műemléki védettségű kastély, a kerékpárút, amelyet továbbépítenek, a Szelestei Arborétum, az országos kéktúra útvonala, a két gyógyfürdő (Bük, Szeleste), a lovarda Répceszentgyörgyön vagy a szintén kastélyból kialakított panzió Chernelházadamonyán. Az ingatlanok értékének alakulásáról tett megállapítást („a tervezett beruházás van rá hatással”) elégtelennek, hatósági döntés megalapozására alkalmatlannak tarjuk – ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy a szélerőműtelepek a környező lakóingatlanok értékét nem befolyásolják kedvezően. Oldal 10 / 11
A leírtak alapján kérjük a Tisztelt Fővárosi Törvényszéket, hogy az alperes VIII-D-001/56-14/2012. iktatószámú, jogszabálysértő határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és szükség esetén kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására A Tisztelt Törvényszék hatásköre a Pp. 23. § (1) bekezdés i) pontján, illetékessége a Pp. 326. § (4) bekezdésén, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D.§ (6) bekezdésén alapszik. A Pp. 330.§ (1) b) pontja alapján előadjuk, hogy a határozatról 2012.03.09. napján, a közigazgatási szerv által küldött, ajánlott tértivevényes postai küldemény formájában szereztünk tudomást. F/10 szám alatt csatoljuk a felperes szervezet alapszabályát. Alulírott felperesek nyilatkozzuk, hogy az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján az Egyesületet teljes személyes illetékmenteség illeti meg. Az Itv. 5. § (2)-(3) bekezdései alapján nyilatkozzuk, hogy az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelmünk után társasági adófizetési kötelezettségünk, illetve a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségünk nem keletkezett.
Kelt Lókúton, 2012 év április hónap 4. napján
Tisztelettel:
Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület felperes
Oldal 11 / 11
