Tisztelt Szombathelyi Törvényszék! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38., képviseli: Mészáros Ferenc alelnök) felperes az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alperes (székhelye: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) ellen, törvényes határidőn belül, kívül jegyzett és meghatalmazással igazolt (F/17) jogi képviselőnk útján az alperes 14/632130/2011. iktatószámú határozata bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztünk elő és kérjük a Tisztelt Törvényszéket, hogy az alperes 14/6321-30/2011. iktatószámú, jogszabálysértő határozatát a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 68-1/15/2011/I. számú határozatára kiterjedően a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására és perköltségeink megfizetésére.
Indokolás I. Az irányadó tényállás Az irányadó tényállás szerint Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste községek területén a PRENEAL Hungary Kft. (1061 Budapest, Andrássy u. 11.) 16 db, egyenként 2,5 MW teljesítményű, összesen 40 MW névleges teljesítményű szélerőmű-park létesítését tervezi. Alperes első fokon eljárt hatósága a beruházás előzetes vizsgálati dokumentációjában foglaltakat megismételt eljárásban elfogadta, s megállapította, hogy a tervezett létesítménnyel kapcsolatban nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása sem indokolt. Alperes az első fokon eljárt hatóság határozatát helyben hagyta.
II. Érdemben Álláspontunk szerint az alperes határozata jogszabálysértő az alábbiak szerint: II.1. A tervezett beruházás ütközése az Országos Területrendezési Terv előírásaival, valamint Vas Megye területrendezési tervével A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (1) bekezdése szerint: „A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges.” Ugyanezen szakasz (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival.”
Oldal 1 / 19
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 14/A.§ (1) bekezdése szerint „az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti”. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 21. § (1) bekezdése szerint: „A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.” Az Országos Területrendezési Terv 3/5. számú melléklete alapján Répceszentgyörgy, Gór, Hegyfalu és Szeleste mindegyike országos jelentőségű tájképvédelmi övezetbe tartozik, a H1 jelű torony pedig térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben kerülne elhelyezésre. A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala által 2005-ben összeállított és „Szélenergia és természetvédelem” címen megjelentetett szakmai irányelv-gyűjtemény (F/1) szerint kizáró ok a tájképvédelmi övezet a szélerőművek telepíthetősége szempontjából.1 Az egykor Hárskút és Lókút térségébe, ugyancsak tájképvédelmi övezetre tervezett szélerőmű telep perében a Fejér Megyei Bíróság által K.22.794/2005/46. számon meghozott ítélet (13.oldal) (F/2) rámutatott ezeknek az irányelveknek a relevanciájára: „A bíróság itt jegyzi meg, hogy ugyan a témakörben a vonatkozó környezeti hatásvizsgálati jogszabály egyértelműen meghatározza az eljárási szabályokat, azonban maga a szakma is megfelelő segítséget adott ehhez, amikor 2005 májusában megjelent a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala már említett kiadványa «Szélenergia és természetvédelem» címmel. Ezen kiadvány lényegében a kialakult, illetve az elvárható szakmai gyakorlatot mutatja be a szélerőművek engedélyezésével kapcsolatban.” Köztudomású tényként2 hivatkozunk arra a körülményre, hogy a szélerőműtelepek, széltornyok semmilyen módon nem illeszthetők a tájba, hanem a tájvédelmi szempontok érvényesítése egyedül a telepítési helyszín alkalmas megválasztásával lehetséges, így álláspontunk szerint az eljárt hatóság határozata jogszabálysértő, hiszen az Országos Területrendezési Terv 14/A.§ (1) bekezdésében foglaltak, továbbá az 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (4) bekezdésében foglaltak ellenére adta meg a szélerőmű-park térségi terület-felhasználási engedélyét. Álláspontunk szerint az a körülmény, hogy a szélerőmű-park részben országos jelentőségű tájképvédelmi övezeten kerülne megvalósításra, alapvető jogszabályi akadályát jelenti az engedély megadásának. A szélerőmű-park létesítését az adott helyszínen álláspontunk szerint Vas Megye Közgyűlésének 19/2010.(XI.29.) számú rendelete Vas Megye Területrendezési Tervének módosításáról - a 3/2008.(II.15.) önkormányzati rendelettel módosított 8/2006.(IV.28.) önkormányzati rendelet módosításáról sem teszi lehetővé. A rendelet 3. számú melléklete szerint Gór, Hegyfalu, Répceszentgyörgy és Szeleste települések „ökológiai folyosó övezete” térségi övezetekkel érintettek, míg Gór, Répceszentgyörgy és Szeleste az „országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezet”, Hegyfalu pedig a „térségi jelentőségű 1
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelem, Budapest, 2005. 11. oldal. 2 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelem, Budapest, 2005. 11. oldal.
Természetvédelmi
Hivatala:
Szélenergia
és
Természetvédelmi
Hivatala:
Szélenergia
és
Oldal 2 / 19
tájképvédelmi terület övezete” által érintett. A terület ismeretében, valamint ezen adatok alapján a tervezési terület érzékenysége táj- és természetvédelmi érzékenysége megállapítható. A rendezési terv szöveges indoklása szerint (60.o.) (F/3) a szélerőművek elhelyezését kizáró oknak minősül, ha a megvalósítás helyszínéül választott terület „magterület, ökológiai folyosó és pufferterület és annak 1000 méteres körzetében” található, ez a kitétel azonban a szóban forgó beruházás esetén nem teljesül, ahogyan azt a keresetlevelünk II.3. alpontjában részletesen is bemutatjuk. A határozat megalapozatlansága és a tényállás felderítetlen volta körében előadjuk továbbá, hogy, amint azt a határozat 17. oldalának utolsó bekezdése is rögzíti, „A szélturbinák a meglévő utakhoz kapcsolódó, 5 m széles kavicsburkolatú utakon lennének megközelíthetőek. A pontos kábelnyomvonalakat a kiviteli tervezés során kívánják meghatározni. A tervezett szerviz utak pontos nyomvonalát, területi mértékét az előzetes vizsgálati dokumentáció nem ismerteti.” Kiemeljük, hogy az előzetes vizsgálati eljárás szerepe éppen az, hogy a tervezett tevékenység jogszabályban előírt adatainak, összefüggéseinek ismeretében az eljáró hatóság döntést tudjon hozni arról, hogy a tervezett tevékenységnek milyen feltételezett hatásai lesznek a környezetre, az egyes környezeti elemekre, s ezen hatások ismeretében eldöntse, hogy feltételezhetők jelentős környezeti hatások, avagy sem. A R. 4. számú melléklet 1. pont bc) pontja szerint az előzetes vizsgálati anyagban be kell mutatni a tervezett tevékenység helyét és területigényét; a bd) pont szerint továbbá ismertetni kell a tevékenység megvalósításához szükséges létesítményeket, az azokhoz kapcsolódó létesítményeket és ezek helyét is. A szerviz-utak, mint a beruházás szerves és elengedhetetlen részét képező létesítmények bemutatására, területfoglalására, hatásainak ismertetésére az előzetes vizsgálati anyagban nem került sor, ezt maga a határozat is rögzíti, a hatóság ennek ellenére elfogadta a dokumentációt és megállapította, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban jelentős hatás nem várható, holott ezen, a tevékenységhez szorosan kapcsolódó beruházások adatait még csak nem is ismeri. A leírtak alapján a hatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 50.§ (1) bekezdésében foglaltakat, nem tett ugyanis eleget tényállástisztázási kötelezettségének.
II.2. A határozat védőtávolsággal kapcsolatos megállapításainak megalapozatlansága Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 14/243-6/2011. számú, 2011.02.24-én kelt, az előzetes vizsgálati eljárás során tett másodfokú szakhatósági állásfoglalásában (F/4) környezet-és településegészségügyi szempontból ugyan hozzájárult a létesítéshez, ugyanakkor szakhatósági állásfoglalásában a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete 1. pontjában biztosított hatáskörében (a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére) eljárva a legközelebbi lakóépülettől mért 1500 méteres védőtávolság megkövetelését tartotta indokoltnak. A szélerőművek és a lakóházak védőtávolságának megítélése szakkérdés, amelynek az eldöntése elvárható a szakhatóságtól még abban az esetben is, ha Magyarországon egyelőre nincs jogszabály, amely ezt rögzítené. A Ket. 1.§ (2) értelmében ugyanis a hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség követelményének megfelelően köteles eljárni. Jogszabályok (pl. határértéket Oldal 3 / 19
meghatározó miniszteri rendeletek) hiányában a hatóság a magasabb szintű jogszabályokban (törvények, Alaptörvény) rögzített alapelveket érvényesíti, ebben az esetben ez jelenti a szakszerűség követelményének az érvényesítését. A szóban forgó védőtávolságra nézve ugyanis léteznek úgy nemzetközi, mint hazai szakmai ajánlások, amelyeket álláspontunk szerint a szakhatósági állásfoglalás kimunkálásakor nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal 2005-ben kiadott szakmai irányelvgyűjteménye szerint ez a távolság „10h, ahol h a szélerőmű teljes magassága” (F/5). A szóban forgó 16 széltorony magassága 150 m, így a védőtávolság 1500 m-nek adódik. A Balaton kiemelt üdülőkörzet településrendezéséről szóló 2000. évi CXII. tv. 28/A §, valamint a Fejér megye 2009 februárja óta hatályos rendezési tervében az 1500 m illetve 10h védőtávolság érvényesül, Veszprém megye hatályos rendezési terve 2000 m-es védőtávolságot ír elő a szomszéd települések belterületétől (F/6). Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján (Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 68-1/15/2011/I. számú határozata 14.o.) a tervezett szélerőművek többsége 1000 m-nél is közelebb esik a települések lakóházaihoz. Álláspontunk szerint pusztán erre a körülményre figyelemmel az ÁNTSZ-nek, illetve a környezetvédelmi felügyelőségnek el kellett volna utasítania a kérelmet már az előzetes vizsgálati eljárás fázisában. A felügyelőségnek a szakhatósággal a Ket. 45.§ (2) bekezdése alapján egyeztetnie kellett volna álláspontját, hiszen a szakhatóság az előzetes vizsgálati eljárás során, majd másodfokú határozatában is jelezte, hogy 1500 méteres védőtávolság előírását tartaná indokoltnak az emberi egészség védelme érdekében. Ezzel szemben a felügyelőség a szakhatóság állásfoglalásában rögzített kikötést figyelmen kívül hagyta és a szakhatóság által javasolt védőtávolság kikötése nélkül állapította meg, hogy a tervezett létesítmény nem gyakorol jelentős hatást a környezetre. A leírtak alapján a hatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 50.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Ezen szakasz szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, s ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból, vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Megsértette továbbá a Ket. 44.§ (6) bekezdésében foglaltakat is, ugyanis döntése sem a szakhatósági eljárás keretében megállapított tényállást nem tartalmazza, sem az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat nem ismerteti. Nem tartalmazza a döntéshozatal során alkalmazott mérlegelés szempontjait, az annak alapjául szolgáló tényeket sem.
II.3. A létesítés természetvédelmi szempontú akadályai A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának „Tájékoztató a szélerőművek elhelyezésének táj-és természetvédelmi szempontjairól” (F/7) címmel megjelentetett szakmai kiadványa szerint (7.o.) a beruházás lehetséges hatásainak felmérése körében táj- és természetvédelmi szempontból lényeges, hogy: - a környezeti hatástanulmány táj- és természetvédelmi szempontokat is részletesen vizsgáljon; - a tervdokumentáció tartalmazza a hálózati csatlakozási lehetőségek ismertetését és foglalkozzon annak táj- és természetvédelmi hatásainak vizsgálatával; - térképek, látványtervek, metszetek mutassák be az erőmű tájra, tájképre való hatását. A telepítés pontos helyéről, a kiszolgáló utakról, a kiszolgáló létesítményekről, a szállítási útvonalról is adjon tájékoztatást; - a vonatkozó jogszabályi előírások szerint határozza meg az erőművek okozta várható zajterhelést és minősítse azt. Oldal 4 / 19
A kiadvány szerint (7-8.o.) szélerőmű telepítése nem javasolt - ökológiai hálózat területein: védett természeti területeken, ezek védőövezetén, természeti területeken, (ex lege védett területeken, védett értékeken, valamint felszín alatti védett természeti érték esetén azok felszíni vetületének területén sem) és az ökológiai folyosókon (1996. évi. LIII. tv a természet védelméről 22-52 §, 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 13 §, 17-19 §); - fokozottan védett, tömegesen előforduló védett állatfajok élő-, táplálkozó- és fészkelőhelyén, vonulási útvonalain és azok közvetlen környezetében (1996. évi. LIII. tv. a természet védelméről 8-14 §, 43 §, 1990/7. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől EGYEZMÉNY az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről, Berni egyezmény); - fokozottan védett, illetve tömegesen előforduló védett növényfajok, növénytársulások élőhelyein (1996. évi. LIII. tv a természet védelméről 16-18§, 42 §, 1986. évi 6. törvényerejű rendelet a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről, Bonni Egyezmény, 1990/7. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől EGYEZMÉNY az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről, Berni egyezmény); - nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó területeken (Ramsari Egyezmény: 1993. évi XLII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről, 275/2004 (X.8.) Korm. rend. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, Bioszféra Rezervátum: 1996. évi. LIII. tv. a természet védelméről 29 §); - tájvédelmi szempontból értékes védett épületek, építmények közelében (1996. évi. LIII. tv a természet védelméről 7 §); - egyedi tájértékekhez tartozó területeken (1996. évi. LIII. tv a természet védelméről 7 §); - kiemelkedő jelentőségű tájképi értékekkel rendelkező területeken vagy tájképvédelmi övezetekben (1996. évi. LIII. tv a természet védelméről 7 §, 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 21 §); Az előzetes vizsgálati eljárás keretében a beruházó által benyújtott dokumentáció 82-101. oldalain foglalkozik a beruházás ökológiai, természetvédelmi hatásaival. Ennek keretében bemutatásra kerülnek egyes, a szakirodalomban elérhető tapasztalatok a szélerőművekkel kapcsolatban, ismertetésre kerülnek továbbá a beruházással érintett, természetvédelmi oltalom alatt álló területek. Ezen két fő tartalmi rész bemutatását követően állapítja meg a tanulmány, hogy a szélerőmű park nem fog jelentős hatást gyakorolni a védett területekre (93.o.). A szélerőműtelep tervezett helyszínét Natura 2000 területek szegélyezik. A felügyelőség a megismételt előzetes vizsgálati eljárás eredményeként kiadott határozatában 300 m védőtávolságot határozott meg, holott a minisztérium által kiadott, az előzőekben már hivatkozott „Szélenergia és természetvédelem” c. szakmai irányelv-gyűjtemény is 800-1500 m távolságot jelöl meg alkalmas védőtávolságként (12. o.). A tervezett szélerőműtelepet övező ökológiai hálózatot, illetve a Natura 2000-es területeket lehatároló polygonok 6 sarokpontjának helyzete, illetve távolsága a legközelebbi erőműtől (ezen a pont és az erőmű középpontjának az 50 m-es rotorlapát hosszával csökkentett távolságát értjük) kevesebb, mint 500 m:
Oldal 5 / 19
A P1., P6 sarokpontok helyzetét feltüntettük – a kérelem benyújtásakor hatályos ökológiai hálózaton (1. ábra) – a jelenleg hatályos ökológiai hálózaton (2. ábra) – a Natura 2000-es területeken (3. ábra) és – az M 1:10000-es topográfiai térképből előállított térképen (4. ábra).
1. számú ábra: Az ökológiai hálózat Vas megye rendezési tervében a kérelem benyújtásakor
Oldal 6 / 19
2. számú ábra: Az ökológiai hálózat Vas megye jelenleg hatályos rendezési tervében
3. számú ábra: Natura 2000 területek a tervezett szélerőművek körül
Oldal 7 / 19
4. számú ábra: A felvett P1, P6 sarokpontok helyzete a topográfiai térképen a legközelebbi tervezett erőművektől számított távolságokkal A 96/2009. (XII. 9.) számú országgyűlési határozat szerint (kiemelések tőlünk): „A szélerőművek telepítése környezeti szempontból akkor lehet előremutató, ha az energiatermelés kisebb körzetet érint, kisebb kapacitású és kevesebb járulékos létesítményt igényel. Természetvédelmi és tájvédelmi szempontból a területfoglalás, az élőlényekre gyakorolt hatás, a földtani, víztani és tájképi adottságok korlátozhatják a szélerőművek telepítését. A nagyobb kapacitású szélerőművek és szélerőmű-parkok létesítése elsősorban a felhagyott ipari területeken, kevésbé értékes szántókon képzelhető el. A szélerőműveknek elsősorban a madárvilágra, a madárvonulásra gyakorolt káros hatásai, valamint a tájképi hatásai ismertek, egyéb kockázatok tekintetében más ipari, energiatermelést szolgáló építményekkel összevethető hatások várhatók. Ennek megfelelően különösen nem támogatható szélerőműpark létesítése a madárvédelmet célzó közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken, vizes élőhelyek közelében, madárvonulási útvonalak, pihenő- és táplálkozóhelyek környezetében, ökológiai folyosókon, valamint tájképvédelmi területeken. Ahol azonban sem tájképi, sem természetvédelmi szempontból nem okoz problémát egy vagy több szélerőmű felállítása, ott, – amennyiben a helyi adottságok is rendelkezésre állnak – támogatható létesítésük. A KvVM Természetvédelmi Hivatala 2005-ben elkészített egy olyan térképet, amely a telepítésre ajánlott és tiltott területeket ábrázolja: hozzáférhető a www.termeszetvedelem.hu honlapon.” Oldal 8 / 19
A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság 2010ben megjelentetett Tájvédelmi Kézikönyv3 (F/8) 32. oldalán a következőket tartalmazza (kiemelések tőlünk): „Szélerőművet a védendő területektől – beleértve a településeket is - 800-1000 m-en belül nem javasolt telepíteni. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági mérlegelés tárgya az erőmű által okozott környezet- és természetvédelmi hatások monitorozásának előírása. Ennek a kritériumrendszerét a helyi adottságoknak megfelelően a szakhatósági eljárás során javasolt meghatározni. (…) Szélerőművek elhelyezése során az élővilág-védelmi szempontok értékelésénél fontos figyelembe venni, hogy a szélerőművek nem zavarhatják a vadon élő állatok, főként a fokozottan védett fajok /Tvt. 43.§ (1)/ lakó-, élő-, táplálkozási és pihenőhelyeit, az évszakhoz kötött, valamint a napi vonulási útvonalait. (…) Egy szélerőmű közvetlen helyigénye legalább 300 m2/MW. Ez azt jelenti, hogy ekkora az erőmű által közvetlenül megbolygatott terület. Ehhez hozzáadódik a feltáró utak területigénye is. A teljes helyigény kiszámításánál tehát az utakat és egyéb kiszolgáló létesítményeket is célszerű figyelembe venni a döntéshozatal során. (…)” Mivel a szélerőművek körül betartandó védőtávolságra jogszabály által meghatározott kötelező előírás nincs, ezért is jelentette meg a környezetvédelmi tárca a hivatkozott szakmai iránymutatásokat. Kiemeljük, hogy a fenti szempontok vizsgálatára az engedélyezési eljárásban nem került sor, a szakmai kiadványban szereplő védőtávolságnál az eljárt hatóság lényegesen kisebb védőtávolságot vett figyelembe, anélkül, hogy ezen eltérést bármilyen módon indokolta volna. A természetre, a környező területeken élő védett állatfajokra gyakorolt hatások vizsgálata ugyancsak nem történt meg, maga a teljes benyújtott előzetes vizsgálati, illetve területi hatásvizsgálati dokumentáció puszta feltételezésekre korlátozódott. Az állatvilág lakó-, élő-, táplálkozási és pihenőhelyeinek felmérése nem történt meg, így ezek nem kerültek összevetésre sem a tervezett területhasználattal, a szélerőmű park napi működésével. Annak alátámasztására, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tervezett létesítmény természeti értékekre, az állatvilágra gyakorolt hatásait megítélni nem lehet, jelen beadványunkhoz F/9 számon csatoljuk dr. Gyurácz József élővilág-védelmi szakértő, a Magyar Madártani Egyesület Vas megyei Csoportja elnökének véleményét, illetve a Vele folytatott levelezésünket. Amint az a szakvéleményből is kitűnik, olyan alapvető információk, adatok hiányoznak a beruházó által elkészíttetett előzetes vizsgálati anyagból, amelyek hiányában az eljárt hatóság nem hozhatott megalapozott döntést arról, hogy a szélerőmű park milyen hatást fog gyakorolni a beruházás környékén előforduló madarakra és denevérekre (mint a létesítménnyel leginkább érintett állatfajokra). A leírtak alapján a hatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 50.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Ezen szakasz szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni, s ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból, vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.
3
TÁJVÉDELMI KÉZIKÖNYV - TÁJVÉDELMI SZEMPONTOK VIZSGÁLATA A HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN: Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság, Budapest, 2010 Oldal 9 / 19
II.4. A zaj elleni védekezéssel kapcsolatos megállapítások megalapozatlansága A tervezett szélerőműtelep zajhatását Nagy Ferenc akusztikai szakértő vizsgálta két változatban is (előbb 25, azután 16 széltoronyra), akinek a számításaival már találkoztunk a Fürged-FelsőnyékMagyarkeszi határába tervezett szélerőműtelep ügyében is. A megítélési szint gyanánt bemutatott eredmények minden esetben a - zajkibocsátási teljesítménytől, - a hangterjedési útvonalon fellépő különféle hatásoktól, - az alkalmazott korrekcióktól valamint - a megítélési pontok kiválasztásától függnek. Nem alapozza meg a bizalmat ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy a szakértő a három számításban három különféle logikát követett ezeknek a bemenő adatoknak a meghatározása során. Közös jellemzője a három számításnak a szélerőművek lüktető zaja miatt szükséges pszichoakusztikai korrekciók valamint a biztonsági tényezők teljes hiánya, valamint az, hogy a szakértő kivehetően „visszafelé”, tehát a 40 dB(A) éjszakai határértékből kiindulva igyekezett olyan inputokat összeválogatni, amelyek határérték alatti megítélési szinteket fognak produkálni (az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésünk 3. számú táblázata ismertette a kapcsolódó számítás adatait, az alábbiak szerint).
Az alábbiakban részletesebben is áttekintjük ezeket a törekvéseket: Biztonsági tényező: Álláspontunk szerint a gyártók által megadott biztonsági tényezők figyelembevételétől a zajszámítás során nem, vagy csak nagyon indokolt esetben lehet eltekinteni, a tervdokumentáció ilyen jellegű indoklást nem tartalmaz. A gyártó mellékelt adatlapján szereplő σP, σR, σT, K paraméterek konkrét értékét a tervdokumentáció nem is közli. Az interneten fellelt információ4 alapján a GE 2.5 szélturbina esetén ez az érték 1.5 dB.
4
Shepherds Flat Wind Farm, Certificate Amendment http://www.magasbakony.hu/Furged/Fellebbezes_2010-03-30_4.melleklet.pdf
(23.oldal): Oldal 10 / 19
Megemlítjük továbbá, hogy az MSZ 18150-1:1998 szabvány 2. táblázata a zajforrástól 100 m-nél nagyobb távolságra lévő megítélési pontokon az ilyen jellegű mérésekben rejlő bizonytalanság miatt a mért értékekből levezetett megítélési szinteket a zajvédelmi követelménynek 1 dB(A)-val csökkentett értékével rendeli összehasonlítani – ez gyakorlatilag a biztonsági tényező alkalmazását jelenti. Tekintve, hogy esetünkben ez a távolság jellemzően egy nagyságrenddel nagyobb, a számításokat pedig a mérésekhez hasonlóan bizonytalanság terheli, a gyártók által megadott biztonsági tényezők figyelembe vétele mindenképpen indokolt. Hasonlóképpen foglalt állást a Válra tervezett szélerőmű perében felkért független igazságügyi szakértő, aki az ugyancsak a Horváth Mérnöki Iroda által kimunkált zajszámítást hiányosnak ítélte a biztonsági tényezők tekintetében (is). A geometriai csillapodás (Kd) Szélerőművek esetében, amelyek változó sebességgel áramló légrétegekbe nyúlnak fel és így a szélsebesség gradiense egyúttal a hangsebesség gradiensét is jelenti, a szférikus csillapodás igen erős absztrakciónak tekinthető csak. A valóság közelebb áll a szférikus és a cilindrikus csillapodás közti átmenethez, amely korrekciókkal kezelhető lenne ugyan – a számításban azonban erre vonatkozó adatot nem találtunk. A hangterjedés számára kedvező meteorológiai körülmények esetén konkrét mérések5 a szabványos terjedési modellekkel számított hangnyomásszinteket +15 dB(A)-val meghaladták. A talaj-közeli csillapodás (Km) Más eljárásokban többször kifejtett álláspontunk szerint (6-os számú referencia) ennek a hatásnak az ilyetén való számítása nem a szélerőművekre vonatkozó statisztikai modellen alapul és így aggályosnak tekinthető. A közlekedési zajra és a földre telepített ipari üzemek zajára kifejlesztett MSZ 15036 hangterjedési szabvány érvénye nem tisztázott magasan elhelyezett hangforrásokra, így szélerőművekre sem. Észrevételeinket6 megosztottuk a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) „Zaj” Műszaki Bizottságával, amely az észrevételeinkkel egyetértve azt az állásfoglalást fogadta el, hogy „...sem az MSZ 15036 sem az MSZ ISO 9613-2 előírásai nem alkalmasak a szélerőművek környezeti hatásainak a meghatározására.” [F/10] Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) tagja ennek a műszaki bizottságnak, és az akkori képviselőjének, Takács Sándor úrnak az álláspontja beépült ebbe az állásfoglalásba. Értesüléseink szerint az MSZT az MSZ 15036 szabvány visszavonását kezdeményezte.7 A fentiek tükrében úgy gondoljuk, hogy a szélerőművek esetében a talajközeli csillapodást az MSZ 15036 szerint figyelembe venni szakmailag nem megalapozott, és ezért elfogadhatatlan. Ezt vélekedésünket osztotta a Fejér Megyei Bíróság is a Válra tervezett szélerőmű perében (A Fejér Megyei Bíróság 10.K.21.548/2008/55. számú ítéletét F/11 számon csatoljuk, kiemelve benne a szóban forgó részeket).
5
G.P. Van den Berg (2006): The sounds of high winds http://www.magasbakony.hu/szeleromu/vandenBerg_2006.pdf 6 http://www.magasbakony.hu/szeleromu/MSZ15036_kritikus_eszrevetelek.pdf 7 http://www.magasbakony.hu/Gor/MSZT_emlekezteto_MSZ15036_20090527.pdf
(PhD
thesis)
Oldal 11 / 19
Az irányítási tényező (KΩ) A zajszámítás szerint a féltérbe sugárzó hangforrás esetén ez a hatás, kellően nem dokumentált módon +2 dB, a valóságban azonban, valamennyi szélerőművekkel kapcsolatos geometriai konfigurációban +3 dB. Az irányítási tényező helyes számítása az MSZ ISO 9613-2 szabványban megtalálható (7. oldal, 11. egyenlet). Amennyiben a zajszámítás a Km talajközeli csillapodást egyáltalán számszerűsíteni kívánja a magasan elhelyezett szélerőművek esetében, úgy ennek a feltétele az MSZ ISO 9613-2 szerint az, hogy az irányítási tényezőt az említett összefüggés alapján határozza meg. Az MSZ 15036 az irányítási tényező meghatározásának mikéntjét nem részletezi ugyan, annak azonban nyilvánvalóan szakmailag megalapozottan kell történnie. A tervdokumentációt elbíráló környezetvédelmi hatóság a Ket. 1.§ (2) értelmében a döntéseit nem alapíthatja szakszerűtlen, megalapozatlan számításokra. Visszaverődés homlokzatokról (KR) A tervdokumentációban ennek a hatásnak a „pontosnak” nevezett módja nem kellően dokumentált. Az sejthető, hogy a számítás az egyes megítélési pontokhoz a szélturbinák egy részét tükörforrásokként veszi figyelembe, azonban a tükörforrásokként figyelembevett hangforrások kiválasztásának a szempontjai nem dokumentáltak és nem is látszanak következetesnek. A 2011 októberében Pécsen megrendezett Zajvédelmi Szemináriumon Muntag András és Sipos László előadása ezt a hatást +2..3.0 dB hangnyomásszint növekedéssel jellemezte (F/12). Nem oszlatta el a zajszámítással kapcsolatos aggályainkat a kérelmezőnek az a másodfokú határozatban is rögzített nyilatkozata, amely szerint „a homlokzaton a szabvány szerinti 1 dB hangvisszaverődési veszteséggel számoltak” (sic, 14/243-45/2011. számú határozat 17. oldal (F/13) ). A tervdokumentáció 3. mellékletében szereplő zajszámítás táblázatai ezt a hatást -1 dB hangnyomásszint csökkenéssel vették figyelembe, ami ismereteink szerint fizikailag sem lehetséges. Akadályok csillapító hatása (Ke) A módosított zajszámítás szövege szerint (3 / 4 o.): „Ke : akadályok árnyékolásának csillapító hatása, a számításnál nem vettük figyelembe, Ke = 0” Ehhez képest a számításokat bemutató táblázatokban ez a hatás két ízben is -4.8 dB(A) értékkel, a hangnyomásszintet csökkentő módon szerepel. Pszichoakusztikai korrekciók A megítélési szint meghatározása a számított hangnyomásszintnek a megfelelő korrekciókkal történő módosításával, általában növelésével történik. A szélerőművek zaja igen zavaró, intruzív ipari zaj, amely esetén ez a korrekció elengedhetetlen. A korrekció mértékét az MSZ ISO 1996-1:2009 akusztikai szabvány 6.1 pontja szerint: “A kutatások szerint a hang spektrumának A-súlyozása egyedül nem elegendő olyan hangok megítélésére, amelyeket tonalitás, lüktetés vagy számottevő alacsonyfrekvenciás összetevők jellemeznek. A lakóközösségek hosszútávú zavarásának figyelembevétele az ilyen jellemzőkkel bíró hangok esetén úgy történik, hogy az A-súlyozású zajterheléshez vagy az A-súlyozású időben állandó hangnyomásszinthez egy dB-ben kifejezett korrekciós tagot adunk.” A szélerőmű, mint hangforrás, sajnos, mind a három jellemzővel rendelkezhet. A mozgó és így részint egyenetlenül kopó szerkezeteknél egy idő után a súrlódó felületek tonális (vagyis egy bizonyos frekvenciában domináns) hangot adhatnak, hasonlóképpen más forgó berendezésekhez (szivattyú, ventillátor, stb.). Ez a probléma a szerkezet javításával orvosolható, de addig nagyon zavaró tud lenni. Oldal 12 / 19
A szélerőmű zaját modulálja a lapát zaja, ami a lüktetés forrása. A gép felépítéséből következően pedig számottevő az egyébként alig csillapodó alacsonyfrekvenciás tartományban (20-100 Hz) a szélerőművek hangkibocsátási teljesítménye. Amennyiben a hangforrást egy vagy több, pszichoakusztikailag kedvezőtlen jellemző is terheli, úgy a szabvány korrekciót ír elő a különféle nap- és más időszakokra. Az MSZ ISO 1996-1:2009 “A” Függeléke tartalmazza a pszichoakusztikai korrekciós értékeket:
A szabvány szerint: “Ha egynél több korrekció is érvényes lenne a hangforrásra, úgy csak a legnagyobb értékűt kell figyelembe venni. Azonban, az időszakra vonatkozó korrekciót mindig hozzá kell adni az egyébként már korrigált zajszintekhez.” Megemlítjük, hogy a pszichoakusztikai korrekciók szükségessége a tárgyát képezte a Válra tervezett szélerőmű ügyében a Fejér Megyei Bíróságon 10.K.21.548/2008. számon folyó pernek is. A tervezett szélerőmű beruházója a Hárskúti Megújuló Energia Központ, a tervdokumentáció összeállítója pedig ugyancsak a Horváth Mérnöki Iroda volt. A perben, amelynek a végén a bíróság megsemmisítette a szélerőmű építési engedélyét, a felkért független igazságügyi szakértő akként foglalt állást, hogy a tervdokumentáció hiányos volt a pszichoakusztikai korrekciók tekintetében (F/14) . A Főfelügyelőség, mint az akkori per alperesi beavatkozója a birtokában van ennek a szakvéleménynek, így azt feltételezzük, hogy az a Főfelügyelőség számára ismert.
Oldal 13 / 19
A kérelmezőnek a másodfokú határozatban (16.o.) 14/243-45/2011. számú határozat rögzített álláspontja szerint „A gyakorlatban a szélerőművek tövében észlelhető lapátzaj impulzív jellege a toronytól 300-500 méteres távolságon túl már nem észlelhető impulzusos zajként, mert a szokásos környezeti zaj ezt a jelleget a távolság növekedésével egyre inkább egyenletessé változtatja.” legkevesebb tévedésként értékelhető, amelyet semmiféle dokumentált adat vagy vizsgálat nem támaszt alá. A valóságban a szélerőművek zajának ez a jellege ennél jóval nagyobb távolságokban, több tanulmány szerint a szélerőműteleptől akár 1500 m-re lévő vizsgálati pontokban is jól hallható volt.8 Ezen korrekció nélkül a szóban forgó szélerőműtelep zajszámítása álláspontunk szerint nem fogadható el. A határozat azért is jogszabálysértő, mert álláspontunk szerint, a benyújtott tervdokumentáció következtetéseivel ellentétben a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-Eüm együttes rendelet 1. mellékletében foglalt zajhatárértékek nem teljesülnek. Azon tényállításunk igazolására, mely szerint Nagy Ferenc zajszakértő szakvéleménye a zajszámítás körében a zajterhelés várható mértékét érintően megalapozatlan, igazságügyi zajszakértő kirendelését indítványozzuk. Az igazságügyi zajszakértők kirendelését a következő szempontoknak történő megfelelésük alapján javasoljuk: (a) angol nyelvtudás (a vonatkozó szabványok illetve a szakirodalom egy része angol nyelvű) (b) szabadtéri hangterjedésben való jártasság Amennyiben a Tisztelt Törvényszék a zajszakértő kirendelésére irányuló indítványunknak helyt ad, részletesen is megjelöljük azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolását a szakértő részéről a kérdés eldöntéséhez szükségesnek tartjuk.
II.6. A tájképre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban tett megállapítások megalapozatlansága A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint (kiemelések tőlünk): 6.§ (2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. 7.§(2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről;” A leghatározottabban vitatjuk mind a nemzeti park, mind a másodfokú határozat azon vélekedését, amely szerint az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetre eső H1 jelű torony, valamint a Nemzeti 8
G.P. van den Berg (2005): The beat is getting stronger: the effect of atmospheric stability on low frequency modulated sound of wind turbines. Journal of Low Frequency Noise, Vibration and Active Control, 24(1), pp. 1-24. http://www.magasbakony.hu/szeleromu/vandenBerg_2005.pdf Oldal 14 / 19
Ökológiai Hálózatnak és a Natura2000-es területeknek több helyen is a közvetlen közelébe (190-470 m-re) tervezett szélerőműtelep „megvalósítása nem minősül jelentős környezeti hatásnak” . A 2008-ban módosított 2003. évi XXVI. törvénnyel kihirdetett, hatályos Országos Rendezési Terv szerint Répceszentgyörgy, Gór, Hegyfalu és Szeleste mindegyike a országos jelentőségű tájképvédelmi övezetbe tartozik, a H1 jelű torony erre az övezetre rá is esik. A lehatárolás alapjául szolgáló metodológiát a Corvinus Egyetemen fejlesztették ki a - domborzat - borítottság - felszíni vizek - tájszerkezet - tájdiverzitás - ökológiai hálózat - történeti kertek - történeti tájak - műemléksűrűség - borvidékek - világörökségi területek - egyedi tájértékek - szakrális objektumok - turisztikai vonzerő - befolyásoltság, szabdaltság (tájértéket csökkentő tényező) - roncsolt felületek (tájértéket csökkentő tényező) szempontok komplex, súlyozott figyelembevételével.9 A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala által 2005-ben összeállított és „Szélenergia és természetvédelem” címen megjelentetett szakmai irányelv-gyűjtemény szerint a tájképvédelmi övezet kizáró ok a szélerőművek telepíthetősége szempontjából. Az egykor Hárskút és Lókút térségébe, ugyancsak tájképvédelmi övezetre tervezett szélerőműtelep perében született ítélet rámutatott ezeknek az irányelveknek a relevanciájára (Fejér Megyei Bíróság K.22.794/2005/46 számú ítélete, 13.o. 2. bekezdés): „A bíróság itt jegyzi meg, hogy ugyan a témakörben a vonatkozó környezeti hatásvizsgálati jogszabály egyértelműen meghatározza az eljárási szabályokat, azonban maga a szakmai is megfelelő segítséget adott ehhez, amikor 2005 májusában megjelent a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala már említett kiadványa «Szélenergia és természetvédelem» címmel. Ezen kiadvány lényegében a kialakult, illetve az elvárható szakmai gyakorlatot mutatja be a szélerőművek engedélyezésével kapcsolatban.” A másodfokú határozat így nemcsak elfogadhatatlan, de indokoltnak tartjuk felidézni a Válra tervezett szélerőmű első perét záró, K.20.606/2007/11. számú bírósági ítéletből (11. oldal) (F/15) az alábbi, a bíróság által a hatóságok számára megfogalmazott gondolatokat: „ A hatósági eljárás további követelményeire vonatkozóan pedig a bíróság visszaidézi a Ket. alapelveit (1. §), ezen belül is azt, hogy a közigazgatási hatóság a hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja. A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. ” 9
http://www.magasbakony.hu/otrt_tajkepvedelem.pdf Oldal 15 / 19
Miután egy szélerőműtelep semmilyen módon nem illeszthető tájba – legkevésbé azzal, hogy valamilyen „háttérbe olvadást elősegítő felületi kezeléssel, bevonattal” látják el a 150+ m magas tornyokat, mint ahogyan azt az első eljárásban első fokon született határozat javasolja a 4. oldalon –, hanem a tájvédelmi szempontok érvényesítése egyedül a telepítési helyszín alkalmas megválasztásával lehetséges, így megállapítható, hogy a hatóság ezirányú előírásai sem nem megalapozottak, sem nem teljesíthetők. Jóllehet a tervdokumentáció a tervezett szélerőműtelep (tájképvédelmi) hatásterületét az egyes széltornyok 50 m sugarú környezeteként, vagyis a rotorok által súrolható területek függőleges vetületeként veszi fel (70. oldal), ez a megközelítés komolyan nem vehető. A 1. ábrán látható kis kék körök által lefedett területek összessége éppen a szélerőműtelepnek a tervdokumentáció szerinti (tájképvédelmi) hatásterületével azonos.
A tervezett beruházás tájvédelmi szempontú hatásterülete a KvVM TH által világosan rögzített szempontok szerint is (12. oldal a „Szélenergia és természetvédelem” c. anyagban), a Corvinus Egyetem módszertana alapján is (egy tájelem vizuális hatása átlagban 2 km), valamint a józan ész szerint is nyilvánvalóan több négyzetkilométer. Ez a terület a mezőgazdasággal foglalkozóknál mintegy két nagyságrenddel nagyobb, tehát el nem hanyagolható mértékben vonz turistákat, Oldal 16 / 19
felüdülni vágyókat a természeti és a kultúrtörténeti értékei okán, amelyekből néhányat az alábbiakban áttekintünk: -
-
-
-
-
A Szelestei arborétum és a kastély, valamint a gyógyfürdő mellett vezet az Országos Kéktúra. A Répceszentgyörgy-Gór összekötő útról (a tervezett R2 torony környezete) a térség egyik legszebb panorámája látható: Gór a templomdombbal, majd Bő és Bük települések, a háttérben a Kőszegi-hegység és az Alpok hófödte csúcsai, a Bécs melletti Schneeberg és a Soproni hegység. Répceszentgyörgy és Gór között a varázslatos, dimbes-dombos, lankás táj „kisebb erdőfoltjaiból” őzek járnak a Répcére inni. Minden érintett településen van kastély – műemléki védettség alatt. Gór : a község első okleveles említése 1238-ban történt, a középkorban árokkal körülvett, fából épült kisebb vár állt a góri kápolnadombon. A mintegy 2 hektáros területű kastélyparkot a XIX. században alakították ki a Répce egykori árterén, a védett kastélypark növényei közül két 300 évesre becsülhető fekete nyárfa érdemel említést. Szeleste : legkorábbi fennmaradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült lovas, urnás temetkezések maradványai. Az alsószelestei kastélyt 1809-ben szentgyörgyi Horváth János építtette, klasszicista stílusban, később 1855-ben angol-neogót stílusban átépítették, 1871-ben gróf Festetich Andor kezdte meg a kert alapjainak lerakását. 1910-ben báró Baich Mihály kezébe került a birtok, a park a lelkes hozzáértő és tervező báró keze nyomán Szeleste jelképévé vált. A park megmenekült a háborús pusztítástól, 1952-től országosan védett kategóriájú, a kastélyban az 1992-re elkészült renoválási munkák óta kastélyszálló működik, közvetlenül a gyógyfürdő szomszédságában. Hegyfalu : a település első írásos említése 1337-ből származik, ekkor a Ják nemzetség tulajdonát képezte, később a Kanizsai, Nádasdy, végül a Draskovich familia tulajdonába került a falu. A régészek egy mesterséges földhalmot (motte) találtak itt, amely egy Árpád-kori udvarhely maradványa. A kastély feltehetően XVIII. századi barokk eredetű. Klasszicista stílusban 1815-ben építették át, majd a XX. század század közepén modern stílusban bővítették. Érdekessége, hogy már az 1940-es évek elején elkezdték tüdőszanatóriummá való átalakítását, de a háború miatt a tüdőgyógyintézet csak 1949-ben kezdte meg működését, később kórházként működött 2002-ig, jelenleg idősek otthona – felmerül a kérdés, hogy ezt a körülményt a tervezett szélerőműtelep zajhatásának a vizsgálatakor figyelembe vették-e. Parkja (10 hektár) védett. Répceszentgyörgy : 1631-ben már állt itt egy kúria, amit később barokk stílusban átépítettek, mai formáját az 1783-1795 között átépítés során nyerte el. A kastély 1903-ban a szombathelyi püspökség tulajdonába került, az államosítás után különféle iskolák működtek itt, kb. 10 éve külföldi magántulajdonban, a műemlékvédelem felügyelete alatt van.
A R. 5. számú mellékletének 2. pont a) alpontja alapján az eljáró hatóság a környezeti hatásvizsgálat szükségessége szempontja körében vizsgálja a telepítési hely, továbbá a feltételezett hatásterületek érzékenységét, különös tekintettel a táj érzékenységére, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre. Álláspontunk szerint a leírtak alapján egyértelmű, hogy a tervezett beruházás jelentős hatást fog gyakorolni a környezetre tájkép-védelmi szempontból is, ennek ellenére az eljárt hatóság a Ket. 50.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét megsértve, ezen jelentős hatások ellenére állapította meg, hogy a szélerőmű-park telepítése kapcsán a környezetre nézve jelentős hatások nem várhatók.
Oldal 17 / 19
II.7. A határozat megalapozatlansága
fényvibrációval/árnyékhatással
kapcsolatos
megállapításainak
A tervdokumentációban közölt megítélési pontok és az azokhoz eső legközelebbi szélerőművek távolsága olyan csekély, valamint elhelyezkedésükből is következően alappal vélelmezhető, hogy több megítélési pont, sőt valójában utcahossznyi területek esetén nem csak az erőművek zajhatása, hanem a fényvibráció (árnyékhatás) is zavaró lehet. Ennek a hatásnak a vizsgálatát sikertelenül megpróbáltuk fellelni a tervdokumentációban, jóllehet álláspontunk szerint ellene, mint periodikusan változó intenzitású és ezért káros, nem ionizáló elektromágneses sugárzás (látható fény) ellen a környezetvédelmi törvény védeni rendeli a környezetet: „Sugárzások - 32. § A sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelem kiterjed a mesterségesen keltett és természetes ionizáló, nem ionizáló és hősugárzásokra.” Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH 1104-10/2011. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában tett a fényvibrációval kapcsolatban megállapításokat, így többek között az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) szakvéleményére hivatkozva megállapította, hogy „a lapos szögben beeső napfény fényvibrációs hatása éves szinten 25 óra időtartamban fordulhat elő” (szakhatósági állásfoglalás 2.o.). A határozat alapján a szóban forgó kitétel teljesülését a beruházó által benyújtott dokumentáció alapján nem látjuk biztosítottnak. A tervezett széltornyok kiosztása és a települések (tehát nemcsak a zajvédelmi szempontból releváns V jelű megítélési pontok) elhelyezkedése folytán alappal vélelmezhető, hogy valamennyi települést, amelytől 1000 m távolságon belül, északkelet-kelet-délkelet (ahol a nap kel nyáron-tavasszal/ősszeltélen), illetve északnyugat-nyugat-délnyugat (ahol a nap nyugszik nyáron-tavasszal/ősszel-télen) irányban szélerőmű létesülne, terhelné a fényvibráció. Ezek a települések: Répceszentgyörgy, Hegyfalu, Pósfa, Szeleste, míg Gór és Chernelházadamonya érintettségét részletesebb vizsgálatok állapíthatnák meg. Ezt az álláspontot erősíti meg a Fejér Megyei Bíróság 10.K.21.548/2008/55. számon hozott második ítélete (F/11 számon csatoltuk) a Válra tervezett szélerőmű ügyében, amely szerint (19.o.): „A bíróság álláspontja szerint a pszichoakusztikai és fényvibrációs hatások vizsgálatára a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó előzetes vizsgálati eljárás keretében kellett volna, hogy sor kerüljön.” Álláspontunk szerint a kérelmet elbíráló hatóságoknak az erre a hatásra vonatkozó részletes szabályozás (pl. határértékek) hiányában is az óvatosság és az elővigyázatosság elvének a figyelembevételével kellett volna eljárniuk, és a kérelmezőn számon kellett volna kérniük ennek a hatásnak a vizsgálatát, tényállás-tisztázási kötelezettségük körében.
A leírtak alapján kérjük a Tisztelt Fővárosi Törvényszéket, hogy az alperes 14/6321-30/2011. iktatószámú, jogszabálysértő határozatát a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7131-1/30/2010/I. számú határozatára kiterjedően a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására. Oldal 18 / 19
A Tisztelt Törvényszék hatásköre a Pp. 23. § (1) bekezdés i) pontján, illetékessége a Pp. 326. § (4) bekezdésén alapszik. A Pp. 330.§ (1) b) pontja alapján előadjuk, hogy a határozatról 2012.05.04. napján, a közigazgatási szerv által küldött, ajánlott tértivevényes postai küldemény formájában szereztünk tudomást. A Pp. 338.§ alapján kérjük, hogy a Tisztelt Törvényszék szíveskedjen az ügyben tárgyalást tartani. F/16 szám alatt csatoljuk a felperes szervezet alapszabályát. Alulírott felperesek nyilatkozzuk, hogy az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján az Egyesületet teljes személyes illetékmenteség illeti meg. Az Itv. 5. § (2)-(3) bekezdései alapján nyilatkozzuk, hogy az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelmünk után társasági adófizetési kötelezettségünk, illetve a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségünk nem keletkezett.
Kelt Budapesten, 2012 év május hónap 31. napján
Tisztelettel:
Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület felperes
Oldal 19 / 19
