____________________________________
MYPLACE (Memory, Youth, Political Legacy And Civic Engagement) Grant agreement no: FP7-266831 WP8: National Evidence Based Publication Deliverable 8.4 Fiatalok politikai részvétele Magyarországon: az FP7 MYPLACE nemzetközi kutatási program szakpolitikák számára felhasználható kutatási eredményei1 Author(s)
Zoltán Berényi
Date
24/04/2015
Work Package
8. Policy and Impact
Deliverable
8.4. National Evidence Based Publication
Dissemination level
PU [Public]
WP Leaders
Marti Taru, Mick Carpenter
Deliverable Date
30/04/2015
Document history Version Date 1
Comments
Created/Modified by
24/04/2015
Zoltán Berényi
2
1
A MYPLACE magyarországi kutatócsoportjának tagjai: Murányi István, Berényi Zoltán, Sík Domonkos, Sípos Flórián. A jelen tanulmány alapjául szolgáló teljes kutatási jelentés elérhető a következő helyen: http://www.fp7-myplace.eu/deliverables.php
1
Tartalom 1. Bevezetés
3
2. A magyarországi szakpolitikai kontextus
5
3. A MYPLACE kutatás magyarországi megállapításai
8
3.1. A fiatalok formális és kevésbé formális politikai aktivitásának, részvételének mértéke, valamint a formális és kevésbé formális politikai szférában folyó tevékenységek, kérdések fiatalok által történő értelmezése
8
3.1.1. A politika formális világa: intézmények és intézményesült folyamatok
8
3.1.2. A kevésbé formális politikai tevékenység
9
3. 2. A populista és szélsőjobboldali ideológia iránti támogatás mértéke, s ennek társadalmi-gazdasági tényezőkkel való kapcsolata a magyarországi kutatási helyszíneken
10
3.3. A fiatalok oktatási és foglalkoztatási helyzete, valamint ennek potenciális politikai és társadalmi hatásai a MYPLACE magyarországi kutatási helyszínein
10
3. 4. A magyarországi napjainkbeli és közelmúltbeli (20. és 21. század eleji) történelmi emlékezet formálódását megszabó keretrendszer vizsgálatának eredményei
11
4. A MYPLACE kutatás európai szintű szakpolitika alakítására megfogalmazható következtetései
11
5. Magyarországi szakpolitikai következtetések és javaslatok
14
5.1. A szélsőséges politikai ideológiák iránti vonzalom csökkentését célzó szakpolitikai javaslatok
14
5.2. Az egymással szemben álló történelmi narratívák létéből fakadó problémák enyhítését célzó szakpolitikai javaslatok
16
5.3. A fiatalok formális és kevésbé formális politikai aktivitásának, részvételének fokozása, valamint a formális és kevésbé formális politikai szférában felmerülő kérdések fiatalok által történő értelmezésének elősegítése érdekében javasolt szakpolitikai intézkedések
16
5.4. Szakpolitikai javaslat az erősödő megszorító programokkal és szűkülő szolgáltatásokkal jellemezhető környezetben a fiatalok oktatásának és foglalkoztatási helyzetében bekövetkezett negatív változások által generált problémák kezelésére
17
Felhasznált irodalom
19
2
1. Bevezetés2 A MYPLACE (www.fp7-myplace) 7,9 millió euró költségvetésű, az Európai Közösségek által támogatott projekt, mely 2011. júniusa és 2015. májusa közötti időszakban futott. A kutatás 14 európai országban a fiatalok civil, politikai és társadalmi részvételét vizsgálta. Ezen belül különösen annak feltárására törekedett, hogy a fiatalok milyen fogékonyságot mutatnak radikális és populista politikai programok és az azt képviselő pártok iránt. A kutatásban alkalmazott koncepciók tekintetében a nemzetközi kutatás arra törekedett, hogy túllépjen a különféle nemzeti „politikai kultúrák”, vagy a politikai hagyomány körébe tartozó merev kategóriák pl. a „posztkommunista”, vagy „liberális demokratikus” jelzővel ellátott fogalmak szokásos összehasonlítgatásán. Ezek helyett a nemzetközi kutatócsoport inkább arra törekedett, hogy ne veszítsen szem elől két fontos tényezőt: egyrészt azt, hogy a vizsgálandó radikális és populista politikai tradíciók összeurópai jellegűek, másrészt pedig azt sem, hogy ezek jelenleg tapasztalható népszerűsége sokkal inkább visszatérő jelenségnek, mintsem korábban sohasem tapasztalt újdonságnak tekinthető. Mindezen túl a kutatás arra is kísérletet tett, hogy feltárja a fiatalok a múlt a jelen és a jövő iránt tanúsított hozzáállása közötti kapcsolatokat. A nemzetközi kutatócsoport célja ezzel az volt, hogy ezáltal rámutasson arra, hogy habár a fiatalok civil és politikai mozgalmak iránt mutatott magatartása strukturális értelemben történelmi és kulturális kontextusokba ágyazódik, ennek ellenére a fiatalok a társadalmi és politikai változások nem passzív, hanem aktív alakítói. A kutatásban alkalmazott empirikus módszereket tekintve a MYPLACE a surveyadatgyűjtés és elemzés, az interjú-készítés és az etnográfiai kutatási módszerek egyedülálló kombinálásával rámutatott a fiatalok helyi, országos és transznacionális aktivitása és részvétele terén mutatkozó mintákra. A kutatás ezáltal olyan új és egyedi összeurópai adatbázis felállítására adott lehetőséget, melynek elemzésével nemcsak a részvétel szintjeiről nyerhettünk információt, hanem arról is, hogy a fiatalok milyen értelmet tulajdonítanak ennek. Az elemzési célokat tekintve a MYPLACE ugyancsak új, korábban nem alkalmazott perspektívát képviselt. Azzal, hogy kifejezetten a fiatalokra, s azok társadalmi és politikai részvételének történelmi és kulturális kontextusba helyezésére összpontosít, meghaladta azokat a rutinszerű, s valójában gyakran pusztán elvont feltételezéseket arról, hogy a fiatalok “elzárkóznak” a politikától. Mindezt azzal érte el, hogy gazdag empirikus adatokra épülve feltérképezte, hogy a fiatalok hogyan értelmezik az Európában található civil és politikai tereket, s hogyan viszonyulnak ezekhez. Szakpolitikai tekintetben a MYPLACE kutatás feltárta, milyen tényezők teszik lehetővé, illetve akadályozzák azt, hogy a fiatalok az európai politikai színteret magukénak érezhessék. A kutatás ezzel az európai szakpolitikák, és különösképpen az EU 2010-18 közötti ifjúsági stratégiája által támogatott szakpolitikák alakítására számára nyújt fontos információt. A MYPLACE kutatási program sokszínű kutatási módszertan alkalmazásával emelkedik ki az ilyen jellegű kutatások közül: annak érdekében, hogy szakpolitikai és gyakorlati ismeretek holisztikus módszertan eredményeképpen álljanak elő, egyaránt épített nagy elemszámú survey vizsgálatra, mélyinterjúkra és etnográfiai esettanulmányokra. Az ország egészét átölelő vizsgálatok által nyert információk általánosítása helyett valamennyi, fent említett munkacsoport, azaz a történelmi emlékezetet vizsgáló második (WP2), a survey vizsgálatot alkalmazó negyedik (WP4), és a mélyinterjús módszereket alkalmazó ötödik munkacsoport (WP5) keretében folytatott kutatások az egyes országokban két, egymástól markánsan eltérő kutatási helyen kerültek lebonyolításra.
2
Terjedelmi okokból ez a tanulmány ennek az egyedülállóan széles skálájú kutatásnak csak bizonyos megállapításait tartalmazza, illetve csak a legjelentősebb, szakpolitikával kapcsolatos eredményekről tájékoztat. A teljes kutatási jelentés elérhető a következő címen: http://www.fp7-myplace.eu/deliverables.php
3
Mindez annak érdekében történt, hogy ezáltal a fiatalok viselkedését és beállítódásait érintő helyi, országos és nemzetközi hatások közötti interakciók jobban kimutathatóak legyenek. Ez ugyanis lehetőséget teremtett a fiatalok beállítódását és viselkedését meghatározó kontextus mélyebb, árnyaltabb megértésére, s ezáltal megteremtette hatékonyabb szakpolitikai válaszok és beavatkozások alapját. Annak érdekében, hogy a kutatási terv elkészítése és annak gyakorlati megvalósítása, eredményeinek figyelembe vétele a legszakszerűbb módon történjék, a kutatócsoportok az ifjúságpolitikai tanácsadó csoportok keretében szakpolitikai partnerekkel szoros együttműködésben végezték munkájukat. Ez a csoport ugyancsak jelentős segítséget nyújtott a projekt kutatóinak abban, hogy az országos kutatás megállapításait minél szélesebb körrel megismertethessék, valamint abban, hogy megérthessék, hogy a kutatás megállapításai milyen szakpolitika alakítására milyen relevanciával bírhatnak. Ugyancsak jelentékeny segítséget jelentettek azok az eszmecserék, melyek keretében a kutatás által feltárt legfontosabb ismereteket, s ezek szakpolitikák alakítására gyakorolt lehetséges hatásainak megvitatására került sor a Brüsszelben 2014. november 20-án tartott, az “Európai Ifjúságpolitikai Tanácsadó Csoport” szakpolitikai tagjaival folytatott Európai Szakpolitikai Fórumon. A MYPLACE keretében végzett etnográfiai kutatás eredményeképpen 44 esettanulmányt tartalmazó, fiatalok társadalmi mozgalmakban és politikai szervezetekben kifejtett aktivitásáról informáló egyedi adatbázis jött létre. A mozgalmak egyik csoportjába a radikális jobboldali és hazafias mozgalmakat soroltuk. A legkülönfélébb mozgalmak tartoztak ide, mint pl. a Nagy-Britanniában működő, utcai megmozdulásairól, a választási rendszerre alapozott politika elutasításáról hírhedtté vált Angol Védelmi Liga (English Defence League (EDL), vagy a görögországi Arany Hajnal párt, mely arra törekszik, utcákon kifejtett tevékenységet kombinálja a parlamenti politizálás eszköztárával annak érdekében, hogy minél nagyobb parlamenti képviseletre tegyen szert. Ez a párt volt a legszélsőségesebb jobboldali szervezet az általunk tanulmányozott szervezetek közül. Ugyancsak ebbe a csoportba tartozott az “Orosz Futás” nevű, erősen nacionalista, sport-orientált és józanságot propagáló szervezet, melyet 2011ben újévkor indítottak útjára. Ami azt illeti, az Arany Hajnal kivételével számos, ebbe a csoportba sorolt szervezet kifejezetten arra törekedett, hogy a klasszikus értelemben vett szélsőjobboldaltól távol tartsa magát. Az efféle szervezetek tipikus jellemzője, hogy hangoztatott nyitottságukat és a tagok közötti szolidaritás kombinálódik a belső harcok iránt meglévő hajlandósággal. Úgy tűnik, ezen szervezetek leginkább közös jellemvonása a bevándorlással kapcsolatosan napjainkban megjelenő, a történelmi megemlékezés és történelmi emlékezet iránti tisztelettel párosuló aggodalom. Az ebbe a csoportba tartozó szervezetek széles skálája közötti legáltalánosabb, s a hovatartozás kulcsfontosságú alapját jelentő értének a hazafiasságot találtuk. A mozgalmat egy másik csoportjába az antikapitalista, antirasszista és antifasiszta mozgalmakat soroltuk. Az előző csoporthoz hasonlóan ez a csoport is a legkülönbözőbb típusú mozgalmakat foglalta magában. Sokan közülük a következő dolgok fontosságát hangsúlyozták: alulról történő mobilizálás, formális politikából való kiábrándultság, nyitottság, szolidaritás, informális akciók, s a marginalizált nézőpontok katartikus kifejezése. Az ebbe a csoportba tartozó szervezetek közé olyan kulturális mozgalmak tartoznak, mint az antifasiszta punk aktivizmus (Antifa Punk) Horvátországban, az Észt Kalóz Párt “internet szabadság” mellett kiálló szervezet, a “szabad oktatásért” küzdő mozgalom Horvátországban, mely közpénzen finanszírozott oktatást követel az egyetemi alapszakos szinttől a posztgraduális szintig valamint a Futball-szurkolók Antidiszkriminációs Munkacsoportja (Anti Dis AG) Németországban. Az olyan általunk vizsgált „Foglaljuk el” (“Occupy”) és megszorítás-ellenes mozgalmak, mint a spanyol “Indignados”, görögországi párjuk, a 2011-ben elindított “Aganaktismeni”, azóta a változások iránt elkötelezett olyan parlamenti mozgalmak létrehozatalához vezettek, mint a spanyol Podemos és a görög Sziriza. Ugyanakkor ez nem történt meg a NagyBritanniában és a Dániában szervezett “Occupy” mozgalmakkal. Valamennyien ellenezték 4
a megszorításokat és élesen kritizálják a képviseleti demokrácia jelenlegi formáinak általuk érzékelt korlátozottságát. A nemi identitás és a kisebbségi jogok kérdését a zászlajukra tűző mozgalmak csoportjában ugyancsak szerveződések széles skáláját találhatjuk: a barcelonai “Büszke Feministákat”, a nagy-britanniai “Feminista” valamint az észt “Leszbikus, Homoszexuális, Biszexuális és Transzvesztita” mozgalmakat. Az antikapitalista, a csoportba sorolt mozgalmakról tájékoztató jelentés szerint annak ellenére, hogy e szervezetek elkötelezték magukat az egyenlőség elve mellett, a gyakorlatba ténylegesen ezt nem ültették át. Az etnográfiai esettanulmányokban tárgyalt számos mozgalomhoz hasonlatosan ezek a mozgalmak is elsősorban az internetet használták tevékenységük megszervezésére, és ez szerveződés terén elősegítette a nyitottságot és a horizontális formák térhódítását. Az általunk vizsgált szervezetek nagy részének közös jellemvonása a személyes és kollektív érzelmek erős kifejezése, ami tekinthető az ezt korlátok közé szorítani kívánó politikai kultúrára adott ellenreakciónak is. A politikai, munkaügyi és állam által támogatott szervezetek fiatalok számára szervezett fiókszervezeteit magában foglaló csoport keretébe olyan esettanulmányok tartoznak, mint például a jobboldali Igazi Finnek Pártja, a Dán Szocialista Ifjúsági Front baloldali párt, Szlovákia Kereszténydemokrata Pártja, valamint a német IG Metal Szakszervezet ifjúsági szekciója. A kutatás azt mutatta, hogy az efféle szervezetekben tevékenykedő fiatal aktivistákat milyen alkalommal erőteljesen fusztrálta a nagyobb “anyaszervezettel” fenntartott kapcsolat, ezek érzékelhető, szabályokhoz mereven ragaszkodó természete, és ez néhány alkalommal korlátozta saját identitásuk szabad kifejtésére és függetlenségük megteremtésére irányuló erőfeszítéseiket. Magyarországon a két egyedi, markánsan eltérő társadalmi és gazdasági jellegzetességekkel bíró kutatási helyszín két városban került kijelölésre. Az egyik város az osztrák-magyar határhoz közel fekvő, polgári hagyománnyal bíró Sopron, ahol nem élnek számottevő nemzeti kisebbségek, ahol a felsőfokú és középfokú oktatásban a fiatalok magas hányada vesz részt, s ahol alacsony a fiatalkorú munkanélküliség. A másik ilyen város a szlovák-magyar határhoz közel fekvő, polgári hagyományokkal nem rendelkező Ózd. A városban számottevő roma kisebbség él, a felsőfokú és középfokú oktatásban a fiatalok alacsony hányada vesz részt, s ahol magas a fiatalkorú munkanélküliség. E két eltérő jellegzetességekkel rendelkező kutatási helyszín kiválasztásának oka az volt, hogy ezáltal felmérhető legyen az, hogy az alapjában eltérő társadalmi gazdasági körülmények milyen mértékben határozzák meg a fiatalok politikai részvételét és a közügyek iránt mutatott érdeklődését.
2. A magyarországi szakpolitikai kontextus Kormányzati szinten Magyarországon az ifjúságpolitika az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozik. Ez a minisztériumhoz tartoznak az oktatási, a kulturális, az egészségügyi, a sport, a társadalmi, a családi és az ifjúsági ügyek. Ez tehát, hogy mindezen területek egy minisztérium alá tartoznak, azt mutatja, hogy az ifjúságpolitika egy szélesebb területet átölelő társadalompolitika része Magyarországon. A 305/2012.(X.29.) kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a következő feladatokat, (ezek korábban az Országos Család- és Szociálpolitikai Intézet felelősségi körébe tartoztak) a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal lássa el: „4/A. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal ifjúságpolitikával összefüggõ feladatai 8/A. § A Hivatal az ifjúságpolitikával összefüggő feladatai körében a) a magyarországi ifjúsági munka és szolgáltatások tudás- és kompetencia központjaként, regionális, országos eszközrendszerek működtetésével, fejlesztésével, feltárásával, elterjesztésével támogatja az ifjúsági szektor megfelelő 5
működését, b) elősegíti az állami-önkormányzati, civil és gazdasági szektorok közötti együttműködést az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka területén, c) elősegíti a társadalmi kohézió, illetve a versenyképes tudásalapú társadalom megteremtésének érdekében a fiatalok és közösségeik kompetenciáinak fejlesztését, szem előtt tartva a partnerség, nyitottság, rugalmasság elveit és gyakorlatát”3. Ezeket a feladatokat a Mobilitás - Központi Ifjúsági Hivatal központi hivatalában Budapesten valamint a Mobilitás regionális ifjúsági szolgáltató hivatalaiban kell ellátni. 2009-ben a magyar országgyűlés elfogadta az “Országos Ifjúsági Stratégia a 2009-2024 közötti időszakra” elnevezésű dokumentumot. Ez az átfogó és áttekinthető jellegű ifjúságpolitika megalkotásának irányábe tett jelentős lépésnek tekinthető Magyarországon. Ez a stratégia az ifjúság fogalmi meghatározására a tágabb életkori koncepciót alkalmazza: a 8-12 éveseket, valamint a 25-30 éveseket tekinti az ifjúság kategóriájába tartozónak. A stratégia legfőbb célkitűzése, hogy elősegítse az ifjúságban rejlő képességek kifejlesztését, valamint a meghatározott korcsoportok társadalmi integrációjának megvalósulását. A stratégia ezt a következő eszközökkel kívánta elérni:
Az ifjúság sikeres társadalmi integrációját lehetővé tevő környezet fejlesztésével; Ifjúsági civil szervezetek, valamint az ifjúság-segítő szakmában dolgozók munkájának elősegítésével; Az ifjúsághoz tartozó korcsoportok és az ezek által alkotott közösségek sikeres működésének elősegítésével.
A stratégia célja az, hogy a fiatalokat felruházza versenyképes tudással, a civil szervezetek megerősítésével elősegítse társadalmi integrálódásukat, bátorítsa aktív részvételüket, mindehhez erőforrásokat biztosítson és pontosan meghatározza az ifjúság-segítő szakmában dolgozók által végzendő feladatok körét. 2010 novemberében Magyarországon Nemzeti Ifjúsági Konzultációs csapat felállítására került sor. Feladatul a szervezet azt kapta, hogy eljuttassa a magyarországi fiatalok hangját az Európai Unió döntéshozatali színtereibe, és hogy információval szolgáljon az Európai Unió által kínált különböző lehetőségekről. Az intézmény fő céljai a következőek:
Motiválja fiatalokat az előttük álló lehetőségek kihasználására Az aktív állampolgárság elősegítése Országos Ifjúsági Tanács létrehozatala
Mindezen fejlemények ellenére azonban az ifjúságpolitika Magyarországon mind a mai napig nem rendelkezik hivatalos, jól meghatározott keretekkel. Ennek az a sajnálatos következménye, hogy a prioritások könnyen változhatnak. Még mindig nem fejeződött be az állami szakpolitikák intézményekkel és civil szervezetekkel való összehangolása. Az ifjúságpolitikai koncepciókat és cselekvési terveket helyi szinten szervezik és tervezik meg. A regionális és helyi szinte közötti feladatok megosztása még mindig nem tisztázott, és ez a körülmény értelmezési nehézségekhez vezethet. Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy a rendszer megváltoztatása óta eltelt 25 év alatt, a magyarországi ifjúsági szervezetek munkájukat olyan környezetben voltak kénytelenek végezni, melyet az ifjúság politikával megbízott intézmények állandó reformálása, feladataik, felelősségi köreik különböző kormányzati intézetek közötti újra szétosztása és újra meghatározása, és nem utolsósorban a pártpolitikai érdekeknek történő alávetettség jellemzett. Az átfogó jellegű ifjúsági gyűjtő-szervezetek működését leginkább az instabilitás jellemezte; az aktuális kormányzatok és politikai pártok mindig megpróbálták egy olyan intézményrendszert létrehozni mely a hozzájuk közel álló ifjúsági szervezetek számára 3
in: Magyar Közlöny, 2012. évi 143. szám, 24 581.o
6
biztosított kedvező működési körülményeket. Az ifjúsági szervezetek csaknem minden kormányzati ciklus alatt bekövetkező átalakítása nagyban korlátozta az intézményrendszer hatékony működését és az ifjúságpolitika terén kitűzött célok elérését. Ami az állampolgári lét civil, politikai, társadalmi és kulturális területen meglévő növekvő feszültségeket illeti, az érdekképviseletre és a politikai attitűdökre vonatkozó kutatási adatok azt mutatják, hogy magyarországi fiatalok körében általános ez a vélemény, hogy ez a korosztály az elmúlt 25 év egyértelmű vesztesei közé tartozik. A fiatalok körében uralkodó általános vélemény az, hogy a jelenlegi politikai rendszer érdekérvényesítésre nem nyújt számukra valódi lehetőséget. A fiatalok elutasítják a politika párt-klientúra hálózatokkal átszőtt, általuk gusztustalannak tekintett intézményes világát, és általában elfordulnak a formális politika világában való tevékenységektől. Ironikusnak is tekinthetjük azt, hogy annak ellenére, hogy nem volt lehetőségük az államszocialista rendszer idején élve tapasztalatokat szerezni annak működéséről, mégis, még nosztalgikus érzelmeket is táplálnak az iránt, és nem veszik figyelembe azokat az ismereteket, mert a rendszer antidemokratikus, diktatórikus jellemvonásairól tanultak. Azok a magyar fiatalok, amelyek a formális politizálás világától nem zárkóznak el, egyre nagyobb mértékben váltak fogékonnyá radikális nemzeti ideológia és kultúra narratíváira. Ez a folyamat robbanásszerű startot vett 2006-ban és azóta sem állt le. Egyáltalában nem véletlen az, hogy a nemzeti radikális Jobbik párt támogatói között az ifjúság magasan felülreprezentált. 2015 elején továbbra is úgy tűnik, hogy politikai ellenfeleik képtelenek megtalálni annak a módját, hogy hogyan fékezzék ezt a folyamatot. Annak ellenére, hogy politikai ellenfeleik a Jobbik legkülönfélébb címkékkel való stigmatizálásának módszerét választották, sem a szocialista és liberális sem pedig a konzervatív-kereszténydemokrata kormányzatok nem voltak képesek arra, hogy a párt népszerűségének fiatalok között növekvését valahogyan visszafogják. A legvalószínűbb az, hogy a nemzeti radikalizmus fiatalok körében történő növekvő népszerűségének oka a jelenlegi politikai rendszer magas demokratikus deficitje és a magyarországi demokratikus politikai szocializáció súlyos hiányosságai, és hogy ezt a folyamatot nem lehet addig mérsékelni, amíg ezt a deficitet megfelelő mértékben nem sikerült csökkenteni. Sőt, az erre irányuló, releváns politikai intézkedések olyan ugyancsak releváns gazdasági intézkedéseket kellene társuljanak, melyek a fiatalkori munkanélküliség, a gyermekszegénység, valamint különösen a roma népesség körében létező tömeges depriváltság drasztikus és hatékony csökkentését tűzik ki célul. E célok elérésének egyik leghatékonyabb eszköze az lehetne, hogy jelentős mértékben meg kellene növelni az oktatásra, képzésre és tudományos kutatásra fordítandó összegeket. A jelenlegi magyarországi kormányzat azonban úgy döntött, hogy ezzel éppen ellentétes irányba lép: drasztikusan csökkentette az oktatásra és kutatásra és különösképpen a felsőfokú oktatásra költött összegeket, és ezáltal tovább nehezítette a társadalmi mobilitás és a gazdasági struktúraváltás megvalósulását Magyarországon. Egy valódi demokratikus intézményes struktúrában az érdekképviseleti szervek képesek lettek volna arra, hogy meggyőzzék az aktuális kormányzatot az efféle szakpolitikák politikailag és gazdaságilag különösképpen káros következményeiről. Azonban Magyarországon nem ez történt. Amint a 2012-ben oktatáspolitika terén lezajlott változtatások jelezték, az érdekérvényesítés jelenlegi intézményes rendszere fontos társadalmi csoportok számára egyáltalában nem biztosított arra lehetőséget, hogy az adott kormányzatot ebbe a szakpolitikai irányba mozdítják el. Mivel a létező intézményes keretrendszerben folytatott kompromisszum orientált politikai tárgyalások kudarcba fulladtak, 2012 decemberében magyarországon középiskolai és egyetemi hallgatók, fiatalok részvételével korábban soha nem látott jellegű tiltakozások, egyetemfoglalási megmozdulások és utcai tiltakozások kezdődtek. Mindezek az események egyértelműen és élesen mutatták meg a korábban széles körben elfogadott vélemény alaptalanságát, mert szerintem magyarországi fiatalok politikailag passzívak és érdektelenek. A parlamenti ellenzék politikai pártjaitól tiltakozásuk számára felkínált támogatás következetes és szilárd elutasítása ugyanakkor egyértelműen jelezte a magyarországi politikai elit és a megkövesedett párt-klientúra 7
rendszerrel szemben táplált erős ellenérzéseik további fennállását.
3. A MYPLACE kutatás magyarországi megállapításai A tanulmány ezen része a MYPLACE kutatás által kulcsfontosságúnak tekintett négy téma vizsgálata során feltárt magyarországi eredmények átfogó ismertetését tartalmazza. 3.1. A fiatalok formális és kevésbé formális politikai aktivitásának, részvételének mértéke, valamint a formális és kevésbé formális politikai szférában folyó tevékenységek, kérdések fiatalok által történő értelmezése A MYPLACE magyarországi keretében a kutatásokat két helyszínen bonyolítottuk le: a magyar szlovák határ közelében található Ózd városában, valamint az osztrák magyar határ közelében fekvő Sopron városában. A két kutatási helyszín közötti, az előző fejezetben ismertetett különbségek ellenére mindkét kutatási helyszínen szembetűnő volt, hogy a fiatalok túlnyomó többségének közügyekkel kapcsolatos beállítódását egyáltalán nem az érzéketlenség vagy az apatikusság jellemezte. Éppen ellenkezőleg: valódi érdeklődést mutattak az ország, illetve környezetük kérdései iránt. 3.1.1. A politika formális világa: intézmények és intézményesült folyamatok A fiatalok által helyi és országos kérdések iránt mutatott általános érdeklődéssel éles ellentétben a kutatásunk erre vonatkozó, az alábbi, 1. és 2. számú táblázatokban bemutatott adatai azt jelezték, hogy mindkét helyszínen a fiatalok több, mint kétharmada nem mutat semmiféle érdeklődést a politikai intézményrendszer keretében megjelenő politikai tevékenység iránt. 1. táblázat Fiatalok politikai párttal történő azonosulásának mértéke (százalék) Nem Ózd 80% Sopron 83%
Igen 20% 17%
2. táblázat A fiatalok politikai tevékenység iránt mutatott érdeklődésének mértéke (százalék) Nem érdeklődik Érdeklődik Ózd 75% 25% Sopron 81% 19%
Amint azt a 3. számmal jelölt táblázatokban feltüntetett adatok mutatják, a fiatalok országos, illetve helyi választásokon, illetve diáktanácsi választásokon való részvétele alacsony mértékű. A többségük ezen kívül elutasítja a politikai pártokkal való azonosulás, kapcsolattartás gondolatát is. Mindezek az eredmények egyértelműen jelzik a formális politikai tevékenység és formális politikai intézmények iránti általános, magas szintű bizalmatlanságukat. 3. táblázat Ózdi és soproni fiatalok szavazási aktivitásának mértéke (2010) (százalék) Ózd Országos választáson való részvétel 40% Önkormányzati választáson való részvétel 32% Diáktanács választáson való részvétel 2%
Sopron 36% 32% 3%
A fiatalok politikai szereplőkkel és ezek fiatalok iránt mutatott érdeklődésével kapcsolatos survey vizsgálatának eredményei közelebb visznek bennünket annak megértéséhez, hogy 8
fiatalok miért utasítják el a formális politikai intézményeket és szereplőket. Elemzéseink egyértelműen jelezték azt, hogy egyrészt a fiatalok túlnyomó többsége mindkét helyszínen úgy gondolja, hogy a politikusokat nem érdekli, mi történik a fiatal generációval; másrészt pedig többségük mindkét helyszínen úgy véli, hogy a politikusok korruptak és megbízhatatlanok. 4. táblázat "A politikusokat érdekli, mi történik az olyan fiatalokkal, mint én" állítással történő egyetértés mértéke (százalék) Nem ért egyet Nem tudja eldönteni Egyetért Ózd 73% 17% 10% Sopron 72% 16% 12%
5. táblázat "A politikusok korruptak" állítással történő egyetértés mértéke (százalék) Nem ért egyet Nem tudja eldönteni Ózd 10% 29% Sopron 9% 26%
Egyetért 61% 64%
A kutatásaink által összegyűjtött adatok elemzése azt mutatta, hogy a pártpolitika iránti érdeklődés és tevékenység mértéke mindkét helyszínen nagyfokú hasonlóságot mutat az erre vonatkozó országos kutatások eredményeivel. Mind a survey, mind pedig a mélyinterjús vizsgálatok eredményei azt jelezték, hogy mindkét kutatási helyszínen a fiatalok pártpolitika iránt mutatott érdeklődése rendkívül alacsony mértékű, s a fiatalok nem bíznak a politikai pártokban és a politikusokban. 3.1.2. A kevésbé formális politikai tevékenység A fiatalok formális politikai intézményekkel kapcsolatos nézeteinek, s ezekben kifejtett aktivitásának feltárásán túl a formális politikai intézményrendszerhez kevésbé kötődő tevékenységeik intenzitásának feltárására is törekedtünk. Amint azt az alábbi táblázat egyértelműen mutatja, Ózdon és Sopronban a fiatalok politikai aktivitása ezen a területen is rendkívül alacsony mértékű. A kutatás mindkét helyszínén petició aláírása volt az egyetlen, minden más tevékenységnél gyakrabban elvégzett tevékenység. Azonban még ebben a tevékenységben is csak a fiatalok rendkívül alacsony hányada vett részt mindkét városban: az ilyen jellegű tevékenységben résztvevő fiatalok aránya Sopronban 1,8 %-ot, Ózdon 2,9 %-ot ért el. 6. táblázat Politikai tevékenységekben részt vett fiatalok aránya (százalék) Önkéntesként dolgozott választási kampányban Felvette a kapcsolatot politikussal, vagy helyi tanácsadóval (emailben, telefonon, SMSben, levélben, fax küldésével, stb.) Politikai, vagy társadalmi kérdésekkel foglalkozó közgyűlést látogatott Petíciót írt alá Aláírásokat gyűjtött Politikai beszédet tartott Politikai tartalmú szórólapokat osztott szét Politikai, etikai vagy környezetvédelmi okokból vásárolt terméket, vagy bojkottálta termék megvásárlását Politikai tartalmú üzeneteket vagy graffitit írt fel falakra Politikai üzenetet tartalmazó jelvényt viselt Demonstrációban vett részt Sztrájkban vett részt Politikai csoportnak, vagy szervezetnek adott pénzt, vagy munkájával támogatta ilyen szervezet munkáját Cikket írt pl. diákújságba, szervezeti újságba, az internetre, vagy blogra
9
Sopron 0.5 1.2
Ózd 1.2 1.7
2.0 1.8 0.7 0.3 1.0 1.2
1.7 2.9 0.7 1.0 1.4 0.5
0.5 1.0 1.0 0.5 0.7
1.0 0.8 0.7 0.5 0.5
0.8
0.7
Politikai tartalmú emailt írt, vagy továbbított, politikai tartalmú levelet írt, vagy továbbított Erőszakos politikai eseményen vett részt Épületeket foglalt el, vagy utat, utcát zárt le, vasúti forgalmat akadályozott "Flashmob" eseményben vett részt (a szociális média által szervezett spontán demonstrációban) Politikai jellegű anyagot töltött fel az internetre (beleértve a ebbe az olyan szociális hálózati oldalakat, mint a YouTube / Twitter / facebook)
0.8 0.3 0.5 0.3
0.3 0.2 1.0 0.2
0.5
0.8
Az adatok elemzése azt mutatta, hogy mindkét helyszínen a fiatalok úgy gondolják, hogy nem érdemes önállóan efféle tevékenységeket folytatni, s hogy nem érdemes bekapcsolódni ilyenfajta, kevésbé formális politikai tevékenységekbe sem. Mindez azzal az eredménnyel jár, hogy a fiatalok kevésbé formális politikai szférában kifejtett tevékenysége is rendkívül alacsony intenzitású. Mivel demokratikus normák, értékek tanulására ilyen jellegű interakcióban nyílik lehetőség, az efféle területeken tapasztalható rendkívül alacsony szintű interakció következményeként a demokratikus politikai szocializáció terén magas deficit alakul ki. 3. 2. A populista és szélsőjobboldali ideológia iránti támogatás mértéke, s ennek társadalmi-gazdasági tényezőkkel való kapcsolata a magyarországi kutatási helyszíneken A 2010-es országos választásokon a fiatalok valamivel több mint 50 százaléka szavazott Sopronban és Ózdon a Fiatal Demokraták Szövetsége - Magyar Polgári Párt Kereszténydemokrata Párt szövetségre (53-53%). Vizsgálataink eredményeként azt találtuk, hogy a fiatalok jelentős csoportja mindkét kutatási helyszínen 2013-ban erőteljesen támogatta a Jobbikot. Ózdon a fiatalok több mint 50 százaléka (52%) támogatta a Jobbikot. Sopronban a Fiatal Demokraták Szövetsége - Magyar Polgári Párt - Kereszténydemokrata Párt szövetséget (48%) támogatta. A Jobbik támogatottsága azonban a fiatalok körében itt is magas volt (40%). 7. táblázat Politikai pártok támogatottsága Ózdon és Sopronban (2013) “Jobbik” – Jobbik Magyarországért Mozgalom ‘Fidesz’ – Fiatal Demokraták Szövetsége - Magyar Polgári Szövetség
Ózd 52% 38%
Sopron 40% 48%
A MYPLACE keretében elvégzett kvalitativ interjúk a kisebbségek iránti előítéletek tekintetében a két város között azt tárták fel, hogy az erre vonatkozó soproni adatokhoz képest a fiatalok Ózdon szignifikánsan nagyobb mértékben táplálnak pozitív érzelmeket a cigányok iránt, de kritikusabbak a zsidókkal kapcsolatban. Ezzel szemben a soproni fiatalok jelentősen nagyobb mértékben hajlanak arra, hogy diszkriminálják a cigányokat, de ugyanakkor pozitív nézeteket táplálnak a zsidók iránt. Röviden összefoglalva, a MYPLACE kutatási project keretében összegyűjtött adatok elemzése mindkét kutatási területen azt mutatta hogy a fiatalok magas szintű érdeklődést mutatnak a helyi és országos közügyek iránt ám a jelenlegi formális politikai intézményi keretrendszert politikai érdekeik kifejezésére és megvalósítására alkalmatlannak tartják. Azt is láthattuk, hogy elutasítják a formális politika pártklientúra hálózataival átszőtt intézményeit és szereplőit és fogékonnyá váltak azokra a radikális politikai tézisekre, melyek azt állítják, hogy ezeket az intézményes keretrendszereket meg kell változtatni. 3.3. A fiatalok oktatási és foglalkoztatási helyzete, valamint ennek potenciális politikai és társadalmi hatásai a MYPLACE magyarországi kutatási helyszínein A két kutatási helyszín közül Ózd az, amely Magyarország egyik legsúlyosabb gazdasági válságokkal küszködő zónájában található. A gazdasági aktivitás mértékére vonatkozó mutatók egyértelműen jelzik a két helyszín közötti, e téren fennálló különbségeket: 10
A fiatalok foglalkoztatottságának szintje Ózdon (40%) alacsonyabb, mint Sopronban (49%). A teljes időben foglalkoztatottak aránya szignifikánsan alacsonyabb Ózdon (9%), mint Sopronban (23%). A fiatalok körében levő munkanélküliség szignifikánsan magasabb Ózdon (14%), mint Sopronban (1%). Azok aránya, akik még mindig az oktatási rendszerben vannak, szignifikánsan magasabb Ózdon (14%)mint Sopronban (4%).
8. táblázat A válaszadók aktivitási státusza a két régióban (százalék) Foglalkozatási jellemzők Teljes munkaidőben, fizetett munkakörben dolgozik Teljes munkaidőben, fizetett munkakörben dolgozik Tanul Munkanélküli Háztartásbeli Egyéb
Sopron 23 26 4 1 8 38
Ózd 9 31 14 14 7 25
A kutatási adatok elemzése feltárta továbbá, hogy a soproni alacsonyabb szintű munkanélküliség nagy mértékben annak tulajdonítható, hogy a szomszédos Ausztriában kedvező lehetőség nyílik munka vállalására. A Sopronban választ adó személyek közül sokan kifejezték az iráni vágyukat, hogy elhagyják Magyarországot és külföldön dolgozzanak. 3. 4. A magyarországi napjainkbeli és közelmúltbeli (20. és 21. század eleji) történelmi emlékezet formálódását megszabó keretrendszer vizsgálatának eredményei A MYPLACE keretében végzett kutatás azt találta, hogy Magyarországon a kollektív emlékezet kialakításának legszélesebb keretrendszerét a nyilvánosság szférájában folyó politikai diskurzusok képezik. Ezeket a diskurzusokat két, egymással tradicionálisan szemben álló politikai erő uralja: a liberális baloldali blokk és a konzervatív jobboldali blokk. E két, egymással szemben álló politikai erő egymástól élesen eltérően értelmezi a következő, kulcsfontosságú történelmi eseményeket: az első világháború végét lezáró trianoni békeszerződést; a két háború közötti Horthy-korszakot; a második világháborút; a holokausztot; az 1950-es évek sztálinista korszakát; az 1956-os forradalmat; az 1956 utáni Kádár-korszakot. A nemzeti identitás kialakításával kapcsolatosan végzett kutatásunk az találta, hogy a két egymással szembenálló politikai blokk a fent említett kulcsfontosságú történelmi események következményeivel kapcsolatban eltérő értelmezéseket fogad el, s az eltérő értelmezések által előállított, egymással szemben álló nemzeti identitásokat tesz magáévá. Ezeket az eltérő nemzeti identitásokat politikai tevékenységeik legitimációs bázisaként használják. 4. A MYPLACE kutatás európai szintű szakpolitika alakítására megfogalmazható következtetései Tanulmányunknak ebben a fejezetében kutatásunk legfontosabb, szakpolitikákra néző következtetéseit fogalmazzuk meg, különösen azokat, amelyek európai vonatkozásúak, és melyek között a legfontosabb az EU 2010-18-as Ifjúsági Stratégiája. E stratégia megalkotását annak megértése vezérelte, hogy “Európa jövője Európa fiataljaitól függ. Ennek ellenére a fiatalok közül sokak életesélyei katasztrofális állapotban vannak”. Az EU 2010-18-as Ifjúsági Stratégiája két cél elérését irányozza elő: 11
A fiatalokba történő beruházást – különösen azáltal, hogy jobb és egyenlőbb lehetőséget biztosítsunk a fiatalok számára az oktatásban és a munkaerőpiacon A fiatalok cselekvési képességének megerősítését – azzal, hogy arra bátorítjuk a fiatalokat, hogy különböző módon aktívan vegyenek részt a társadalom életében.
Amilyen fiatalabbat történő beruházást illeti, ennek kivitelezése érdekében számos „kínálati oldal” jellegű intézkedés létezik, amellyel nemcsak a jártasságot és képzettséget lehetséges javítani, a munkára foghatóságot és a vállalkozási hajlandóságot erősíteni – az “emberi tőke erősítése” érdekében - de a jólét és egészség javítása is megvalósítható. Annak érdekében, hogy megfelelően reagáljon arra a kétségbevonhatatlan tényre, hogy a fiatalok különösen megszenvedték a 2008-ban indult gazdasági válságot (a 25 év alatti fiatalok közül négyből egy munkanélküli, s ez az arány Görögországban a legmagasabb, ahol minden második fiatal munkanélküli), az Európai Közösség 2013 áprilisában ifjúsági garancia programot fogadott el. A formális oktatási rendszerben folytatott tanulmányaik befejezését, vagy munkanélkülivé válásukat követő négy hónapon belül minden fiatal előtt nyitva kell állnia annak a lehetőségnek, hogy folytathassa tanulmányait, gyakornoki, vagy kedvező munkalehetőség közül választhasson. Ami a fiatalok cselekvési képességek megerősítését illeti, a stratégia kétségtelen pozitívuma, hogy felismeri “a fiatalok és a politikai intézmények között tátongó szakadékot”, és sürgeti a szakpolitikai döntéshozókat, hogy ezt a problémát a következő intézkedések gyakorlati megvalósításával próbálják meg kezelni:
A fiatalokkal folytatott párbeszéddel, és az európai szintű és nemzeti színtiszta politikák alakításában való részvételi lehetőség biztosításával Fiatalok szervezeteinek, valamint nemzeti és helyi ifjúsági tanácsok támogatásával Az alulreprezentált csoportok részvételének elősegítésével A “részvétel legkorábbi kortól történő megtanulásának” támogatásával Az e-demokrácia elősegítése annak érdekében, hogy ezáltal a szervezetekben részt nem vevő fiatalokra is kiterjedjen a program
Közpolitikai tudományok terén sokat hangoztatott alapelv, hogy megkülönböztetett hangsúlyt kell helyezni a tényekre alapozott szakpolitikai tervezésre. A MYPLACE kutatás keretében feltárt tények alkalmasak arra, hogy segítséget nyújtsanak az Európai Uniónak és partnerországainak abban, hogy a fent említett szakpolitikai intézkedéseket a gyakorlatban is megvalósíthassák. Habár az általunk feltárt tények számos tekintetben igazolják a fenti stratégiák jogosultságát, felvetik azt a kérdést is, hogy ezeket az intézkedéseket megfelelő hatékonysággal hajtották-e végre. Az általunk feltárt, a fiatalok által hangoztatott kritikák, valamint a jelenlegi, a fiatalok részvételére lehetőséget kínáló keretrendszerrel és a fiatalokba történő beruházással kapcsolatban jelentős mértékű elégedetlenségre utaló nyilvánvaló tények ugyancsak megkérdőjelezik ezt. A részvétellel kapcsolatban feltárt tények alapján azt mondhatjuk, vannak jó és vannak rossz hírek. Azaz, habár a kutatás eredményei nem azt mutatják, hogy a fiatalok szemében a demokrácia és a politikai intézmények általában véve elvesztették a legitimitásukat, mégis, annak érdekében, hogy a fiatalokat felruházzuk mindazzal a tudással és a politikára való rálátással, amelyre véleményük szerint is szükségük van ahhoz, hogy képesekké váljanak a hatékony részvételre fokozottabb megfontolás tárgyává kell tenni, hogy mindezt könnyebb regisztráció biztosításával lehessen elérni. A szavazási jogosultság korhatárának leszállítása jó irányba tett lépés, amely nagyobb lehetőséget fog teremteni a részvételre. Másképpen fogalmazva, fiatalok úgy hiszik, hogy a politikai rendszer sokkal inkább az idősebbek és a gazdagabbak, mintsem az ő érdeküket szolgálva működik. Mindez eltántorítja őket a szavazástól, s a politikai passzivitás és közömbösség ördögi körét hozza létre. Ez azután még messzebb taszítja fiatalokat a politika világától. A politikusokra hárul az a feladat, hogy megtörjék ezt az ördögi kört. Ez az ő felelősségük, mint ahogyan az is, hogy egy ezzel ellentétes hatású kört hozzanak létre: olyat, mely működésének 12
eredményeképpen a fiatalok azt érezhetik, hogy a politika fontos számukra és hogy érdemes abban részt venni. A politikusoknak foglalkozniuk kellene a következő tényekkel:
A kutatásban résztvevő fiatalok állítása szerint a politika iránti érdeklődésüket kioltotta az, hogy annak ügyeit idősebb, hivatalosan öltözködő, “unalmas emberek” intézik; A politikai elittől érkező, a “közrendre fenyegetést jelentő” tiltakozó mozgalmak visszaszorítására tett erőfeszítések elbátortalaníthatnak részvételtől és alááshatják a demokráciába vetett hitet; A fiatalok érzelmi közömbösségére nem annyira mint “problémára”, hanem a demokrácia sokkal értelmesebb és a polgároktól sokkal kevésbé távol álló formája iránti vágyként kellene tekinteni, mint olyasvalamire, melyet ha komolyan veszünk és értelmesen kezelünk, akkor valamennyiünk számára hozzájárulhat a demokrácia történő új életre keltéséhez.
A neoliberalizmus országokban és Európai Unió szintjén történő eluralkodásával sok fiatal egyre inkább úgy érzi, hogy egy jobb jövő megteremtése iránt egyre csökkenő reményekkel egyszerűen “magukra maradtak” a “nyomasztó jelenben”. A szakpolitika alakítóinak tehát, ha a demokráciába vetett hitet – különösen a dél európai országokban - valóban vissza szeretnék állítani, akkora gazdasági válsággal és a megszorításokkal kapcsolatosan felmerülő lényegi kérdésekkel is foglalkozniuk kell. Ez azt jelenti, hogy kutatásunk olyan szakpolitikák kialakítása számára is következtetéseket fogalmazott meg, mint amilyen az EU 2010-18-as Ifjúsági Stratégiájának “az ifjúságba történő beruházás” célkitűzés. Sajnálatos módon ez jelenleg az uralkodó neoliberális kínálati stratégiák alkalmazására helyezi a fő hangsúlyt, nem pedig arra, hogy a kollektív társadalmi jogok érvényesítése, s az Európai Társadalmi Modell javítása terén lépjen előre. Az Ifjúsági Garancia program kétségkívül kísérlet arra, hogy az ifjúság szükségleteit a szakpolitika-alakítás középpontjába helyezzük. Az ezt kritizálók azonban rámutattak arra, hogy erre a célra Európai Unió elégtelen nagyságú erőforrásokat szánt, a programot a tagállamok egyáltalán nem összehangolt módon, vontatottan, késlekedve ültetik át a gyakorlatba. Az EU 2010-18-as Ifjúsági Stratégiájával ellentétes hatást kiváltva a megszorítások éppenséggel tovább folynak. Annak ellenére, hogy a stratégia a kevésbé formális ifjúsági szolgáltatások számára a korábbiaknál kedvezőbb lehetőségeket nyújt, nagyon sok országban a megszorítási programoknak köszönhetően finanszírozásának csökkenését volt kénytelen elszenvedni. Kutatásunk eredményeképpen azt javasoljuk, hogy a fiatalok számára több lehetőség nyíljon meg arra, hogy kapcsolatba kerüljenek politikusokkal, s bekapcsolodhassanak a szakpolitika alakítási folyamatokba. Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy az ifjúság számára valódi részvételt kínáló helyszínek és szervezetek – ifjúsági szervezetek és szövetségek, helyi és országos ifjúsági tanácsok – támogatása történjen meg Nemzetközi kutatásunk feltárta, hogy ahol és amikor az iskolákban lehetőség nyílott Ifjúsági Tanácsok keretében gyakorolni a részvételt, ezt a lehetőséget mindenütt értékelték a fiatalok, csakúgy, mintha hallgatói önkormányzatok keretében való részvételi lehetőségeket. Ezt megfontolva arra következtetésre kell jutnunk, hogy többet kell tennünk annak érdekében, hogy a fiatalokat nem intézményes, nem formális tanulási lehetőségek biztosításával felruházzuk megfelelő szintű ismeretekkel, politikába történő betekintéssel és gyakorlati részvételi készségekkel. Ez hatékonyabb részvételre tenné őket képessé. A szavazásra való jogosultság korhatárának leszállítása jó irányba tett kedvező lépés lehet és minden valószínűség szerint elősegítené a részvétel növekedését. A kutatásunk által szolgáltatott ismeretek fényében azt mondhatjuk, hogy eredményeink igazolják annak a közösségi stratégiának az érvényességét, mely fokozottabb figyelmet kíván fordítani az ifjúságra. Azt is meg kell említenünk azonban, hogy az általunk feltártak fényében jogosan tehetjük fel azt a kérdést, hogy vajon mindezeket a problémákat 13
megfelelően lehetséges-e kezelni a jelenleg uralkodó gazdasági stratégiák, valamint a Nyitott Együttműködési Módszer puha kivitelezési formáinak alkalmazásával. Kétségtelen, hogy a fiataloknak vannak problémáik. Azonban a problémát nem ők jelentik. Ezt az Európai Unió ifjúsági stratégiájának dokumentuma is megfogalmazza: “A fiatalok számunkra nem egy terhes felelősséget jelentenek, hanem a társadalom számára kritikus fontossággal bíró erőforrásként kell rájuk tekinteni”. A kutatások által szolgáltatott bizonyítékok megerősítik annak szükségességét, hogy a politikusoknak fokozott erőfeszítést kellene tenniük annak érdekében, hogy szavaik eljussanak a fiatalokhoz, s a MYPLACE kutatásban rész vett fiataloktól hozzájuk intézett üzenetek iránt is nagyobb fogadókészséget kellene tanúsítaniuk. Égető szükség volna arra, hogy a politikusok mind a demokatikus részvételi eljárást illető ügyekben, mint pedig az olyan lényegi kérdésekben, mint a társadalmi igazságosság, jogok, szegénység és egyenlőség mind általános értelemben mint pedig a fiatalokra gyakorolt hatásaik tekintetében sokkal jobb eredményt érjenek el. Az etnográfiai és kvantitatív kutatás elemzési eredményei egyértelmű bizonyítékot szolgáltattak a fiatalok jobb társadalom iránti vágyára, mely még akkor is felbukkant, amikor ez nem kapcsolódott erős politikai elkötelezettséghez, politikai ideológiához, vagy a jelen társadalmának radikális megváltoztatása iránti elkötelezettséghez.
5. Magyarországi szakpolitikai következtetések és javaslatok Az ebben a jelentésben ismertetett problémák egyik legfontosabb jellegzetessége az, hogy kialakulásuk okai egymással összekapcsolódnak. Az ezek kezelésére szolgáló szakpolitikák tervezésekor ezt az összekapcsoltságot tekintetbe kell venni. A Magyarországon folytatott MYPLACE kutatás nemcsak azt tárta fel, hogy a magyar fiatalok a 20. századi magyar történelem jelentős eseményeivel kapcsolatban széleskörű zavarodottságot mutatnak, hanem azt is, hogy a demokrácia értelmezésével kapcsolatosan is komoly nehézségekkel küszködnek: nem ismerik annak előfeltételeit, nem ismerik azokat az összetett kötelezettségeket, melyeket egy jól működő demokrácia mindenkitől megkíván. Az alábbiakban ismertetjük azokat a szakpolitikai javaslatainkat, amelyek az ebben a jelentésben feltárt problémák megoldását célozzák. Először a fiataloknak a szélsőséges ideológia iránt mutatott erőteljes vonzódásából, majd pedig a konszenzus megteremtését akadályozó, magyar történelemről kialakított egymástól gyökeresen eltérő narratívákból fakadó problémákat tárgyaljuk. Ezt követően ismertetjük a fiatalok formális és kevésbé formális politikai aktivitásának, részvételének fokozása, valamint a formális és kevésbé formális politikai szférában felmerülő kérdések fiatalok által történő értelmezésének elősegítése érdekében javasolt szakpolitikai intézkedéseket.Végezetül pedig az erősödő megszorító programokkal és szűkülő szolgáltatásokkal jellemezhető környezetben a fiatalok oktatásának és foglalkoztatási helyzetében bekövetkezett negatív változások által generált problémák kezelésére fogalmazunk meg néhány szakpolitikai javaslatot. 5.1. A szélsőséges politikai ideológiák iránti vonzalom csökkentését célzó szakpolitikai javaslatok A 2008-as gazdasági válság a magyar GDP drasztikus visszaesését, és a munkanélküliség erőteljes növekedését eredményezte Magyarországon. Az elszegényedés és relatív depriváltság mértékének erőteljes növekedése eredményeképpen a bűnelkövetés mértéke a magyar társadalom leginkább elszegényedett, relatív depriváltságnak leginkább kitett csoportjaiban erőteljesen megnövekedett. A vidéki területeken az elsődlegesen cigányoknak tulajdonított bűncselekmények erőteljes növekedése a magyar társadalomban a cigánysággal kapcsolatos negatív érzések és előítéletek erőteljes növekedését eredményezte. A 2010-es országos választás az ezekre az érzelmekre építető politikai párt felemelkedését hozta: A "Jobbik Magyarországért Mozgalom", vagy röviden "Jobbik" megjelenését. A párt ideológiájának alapelemeit a következő vonásokkal jelölhetjük meg: a jelenlegi, liberálisnak 14
nevezett politikai berendezkedés és a globális gazdasági rendszer elutasítása; az első világháborút lezáró trianoni békerendszer elutasítása és nacionalizmus; az 1990 után Magyarországon kialakult politikai és gazdasági rendszer általános és rendkívül erőteljes kritikája. A jelenlegi közvélemény-kutatások azt találták, hogy a Jobbik legnagyobb mértékű támogatottságot a fiatal generáció körében élvez, s ez különösen így van azokban a térségekben, ahol a helyi népességben jelentős arányban találhatóak roma származású csoportok. A MYPLACE kutatás ugyancsak azt találta, hogy a nagy lélekszámú roma kisebbséggel rendelkező Ózdon a fiatalok körében különösen erőteljes a Jobbik támogatottsága. A két városban folytatott MYPLACE kutatás megerősíteni látszik azoknak a társadalomtudományi kutatásoknak a megállapításait, amelyek arra mutattak rá, hogy az emberek nagyobb hajlandóságot mutatnak előítélet kialakítására olyan csoportokhoz tartozó emberek iránt, amely csoportokkal vagy emberekkel nem találkoznak mindennapi életük során, mint az olyan csoportokhoz tartozó emberek iránt, akikkel többé-kevésbé rendszeresen találkoznak. A két kutatási helyszín közül Ózdon jelentős nagyságú roma kisebbség él. Ennek ellenére romák iránt szignifikánsan kisebb mértékű előítéletességet tártunk fel az ózdi fiatalok körében. Kutatási eredményeink figyelembe vételével a kisebbségi csoportok irányában megnyilvánuló előítéletek csökkentése érdekében az alábbiakat javasoljuk:
Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kérdéses kisebbségi csoport hagyományaira, szokásaira vonatkozó ismeretek bővítésére. Azt is javasoljuk, hogy a szakpolitikai alakítói fontolják meg olyan keretrendszerek kialakítását, melyekben a többségi társadalom tagjai és a kisebbségi csoport tagjai gyakrabban kerülhetnek interperszonális kapcsolatba egymással.
Ugyancsak javasoljuk, hogy az előítéletesség csökkentését célzó szakpolitikai intézkedések olyan, hatékony gazdasági intézkedésekkkel párosuljanak, melyek hatékonyan és nagymértékben képesek csökkenteni a fiatalkori munkanélküliséget, a gyermekszegénységet, valamint a növekvő Roma populáció körében kialakuló tömeges depriváltságot.
Amint arra e tanulmány harmadik fejezetében már rámutattunk, habár a fiatalok mindkét kutatási helyszínen erőteljesen érdeklődnek az országos és a helyi kérdések iránt, mégis, az a véleményük, hogy a politikusok korruptak és nem törődnek velük. A legtöbb fiatal nem megy el szavazni, mert a politikai részvétel jelenlegi intézményeit nem tekintik érdemesnek arra, hogy megbízzanak bennük. Az interakció demokratikus normáinak elsajátítására lehetőséget adó, kevésbé formális politikai tevékenységekben való rendkívül alacsony részvételük eredményeként a jelenlegi politikai rendszer a fiatalok szemében nagymértékű demokratikus deficittel bír, s a demokratikus politikai szocializáció területén rendkívül komoly hiányosságok állnak fenn. A MYPLACE magyarországi kutatási eredményei azt jelzik, hogy ez a két tényező az alapvető oka annak, hogy a nemzeti radikalizmus gondolatai egyre növekvő népszerűsége tesznek szert a fiatalok körében. Ugyancsak e két tényező jelölhető meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom erősödő népszerűségének legfőbb okaként. A párt vonzerejének csökkentése, valamint a fiatalok demokratikus értékeket való vonzódásának erősítése érdekében az alábbi intézkedéseket javasoljuk olyan szakpolitikai intézkedések bevezetését, amelyek eredményeképpen növekszik fiatal emberek egymással való interakciójának gyakorisága önkéntes alapon létrehozott szervezetekben. Az önkéntes alapon létrehozott szervezetekben való tagság fiatalok számára való vonzóvá tétele érdekében azt javasoljuk, hogy szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor az önkéntes alapon létrehozott civil szervezetek több lehetőséget kell kapjanak a döntéshozatali folyamatokban való részvételre. A civil szervezetekben való nagyobb 15
arányú, aktívabb részvételt az is jelentős mértékben elősegítené, ha helyi, regionális és országos kormányzatok a fiatalok életét alapvetően érintő döntések meghozatalakor kötelesek lennének a fiatalokat döntéshozatali folyamatokban való részvételéhez megfelelő formákat biztosítani. 5.2. Az egymással szemben álló történelmi narratívák létéből fakadó problémák enyhítését célzó szakpolitikai javaslatok A MYPLACE keretében végzett, a megjelenő radikális nemzeti identitásokkal kapcsolatos vizsgálatunk azt állapította meg, hogy a múltbeli események radikális értelmezése és az ennek következtében megjelenő radikális nemzeti identitások nagymértékben a magyar történelemben kulcsfontosságú történelmi eseményekkel kapcsolatos értelmezésbeli konszenzus hiányának következtében bukkannak fel. Úgy találtuk továbbá, hogy a fiatalok civil vagy radikális politikai tevékenységekben való részvételi hajlandóságát, illetve politikai passzivitását nagymértékben a történelmi emlékezett formálódásának keretrendszere határozza meg. Megállapítottuk továbbá, hogy azok a fiatalok képesek a történelmi események súlyának megfelelő szintű felmérésére és megértésére, akiknek a 20. század kulcsfontosságú eseményeire vonatkozó történelmi emlékezete, s ezáltal formálódó nemzeti identitása a család által biztosított keretrendszerben formálódik ki. Azok a fiatalok viszont, akik számára a történelmi emlékezet-formálódás folyamatában forrásként csakis a két egymással politikailag szemben álló erő által elfogadott nézetek média által közvetített anyaga áll rendelkezésre, s a hiányzó családi emlék-töredékeket nem kísérelik meg kiegészíteni pótlék, kitalált emlék-anyagokkal, a nem formális politikai tevékenységre való bekapcsolódásra alacsony szintű hajlandóságot mutattak. Azok a fiatalok azonban, akik számára a történelmi emlékezet-formálódás folyamatában forrásként csakis a két egymással politikailag szemben álló erő által elfogadott nézetek média által közvetített anyaga áll rendelkezésre, ám a hiányzó családi emlék-töredékeket megkísérelik kiegészíteni pótlék, kitalált emlék-anyagokkal, radikális, megkérdőjelezhetetlen és túlzott leegyszerűsítéseket tartalmazó világnézeteket alakítanak ki, s nagymértékű hajlandóságot mutattak radikális politikai tevékenységében való részvételre. Véleményünk szerint a magyarországi múzeumok és a történelmi emlékezet megőrzésére szolgáló egyéb intézmények a történelem iránt sokkal nagyobb érzékenységet kellene tanúsítsanak, s új információ feltárását lehetővé tevő módszerek bátrabb alkalmazását kellene vállalniuk. A jelenleg uralkodó előíró jellegű szemlélet, s a problémákkal terhelt nemzeti múlt kényes kérdéseinek elfelejtése vagy elfojtása helyett ezt kellene alkalmazniuk. Azt javasoljuk, hogy kerüljenek kialakításra, majd pedig végrehajtásra az ezt kezelni képes politikai eszközök. Javasoljuk továbbá, hogy ösztönözzék a múzeumokat és a történelmi emlékezet megőrzésére szolgáló egyéb intézményeket arra, hogy a magyar történelmi események hivatalos értelmezésének puszta bemutatása helyett olyan módszertant alkalmazzanak, mellyel a múltról sokkal kiegyensúlyozottabb képet lehet festeni. 5.3. A fiatalok formális és kevésbé formális politikai aktivitásának, részvételének fokozása, valamint a formális és kevésbé formális politikai szférában felmerülő kérdések fiatalok által történő értelmezésének elősegítése érdekében javasolt szakpolitikai intézkedések A fiatalok politika iránti érzéketlensége, vagy annak nagyon is érzelemtől fűtött elutasítása tulajdonképpen nem más, mint az egész társadalmat érintő, a fiatalokra pedig különösen erőteljes hatást gyakorló, alapvető fontosságú kérdésekre adott rossz válaszokra érkező 16
természetes reakció, melyben egy egyén és közösség számára egyaránt ígéretesebb jövő iránti vágyuk jut kifejezésre. Ezek az alapvető fontosságú kérdések a következőek:
A magyar társadalmon belüli egyre mélyülő, társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek; Az olyan sürgős és halasztást nem tűrő problémák, mint pl. a szegénység és depriváltság növekvő arányának kezelésére való képtelenség, Egyre növekvő számarányú fiatal egyén nagyobb mértékben történő kiszorulása a munkaerőpiacról, megfosztásuk attól, hogy értelmes, jogos igényeiket kielégítő életpályát építhessenek fel, s ezáltal a felnőtt szerepkörbe való illeszkedés lehetőségének meghatározatlan időkig történő elhalasztása
Az alkotmányos demokratikus rendszer és a piacgazdaság bevezetése után eltelt 24 év alatt a magyar ifjúsági szervezetek munkájukat olyan környezetben voltak kénytelenek végezni, melyet az állandó reformálás, az intézmények állandó átalakítása, feladataiknak állandóan változó meghatározása, a különböző kormányzati intézmények felhatalmazásának és felelősségének állandó változása, s nem utolsósorban intézményi szinten megnyilvánuló erőteljes pártpolitikai érdekek határoztak meg. A fiatalok részvételének növelése érdekében azt javasoljuk, hogy a fiatalokat érintő kérdéseket el kell szigetelni pártpolitikai és potenciális politikai kérdésektől és változásoktól. Ennek eredményeképpen ifjúsági szervezetek számára lehetőség nyílna arra, hogy részt vegyenek döntéshozatali folyamatokban, s nemzetközi hálózatokban való részvételre is lehetőséget kaphatnának. A részvétel elősegítésére helyi szinten tartott rendszeres konzultációk is jó eszköznek bizonyulhatnak. Tekintetbe kell vennünk azonban azt is, hogy még ha a részvételre lehetőséget adó struktúrák jelen vannak és működnek is, az érdemi részvétel a fiataloktól és a hatalom struktúráiban tevékenykedő felnőtt szereplőktől egyaránt elkötelezettséget, képességeket és jártasságokat kíván meg. Az érdemi részvételhez elengedhetetlen elkötelezettség, a megfelelő képességek és jártasságok megszerzése érdekében javasoljuk hasznos információkat tartalmazó információs anyagok elkészítését és ezek helyi önkormányzatokhoz iskolákhoz és ifjúsági intézményekhez való eljuttatását. Ezek az anyagok hasznos útmutatással szolgálhatnának a hatóságok számára: informálhatnák őket arról, hogy hogyan kell a sikeres részvétel feltételeit megteremteni, s ugyanakkor arra is bátoríthatná őket, hogy ennek megteremtése érdekében hatékony projekteket indítsanak el. Másrészt ezek az anyagok a fiatalokat is tájékoztathatnák arról, hogy milyen részvételi lehetőségek állnak rendelkezésükre. Más szóval, az aktív állampolgári lét megvalósítását elősegítő különleges képzés elindítását is javasoljuk mindkét fél számára. Az aktív állampolgári tevékenység több, mint civil szervezetekben való egyszerű tagság, több mint a meglevő struktúrák egyszerű használata. A fiatalok életével kapcsolatos számos közéleti területen a részvétel lehetőségeinek tágítása érdekében javasoljuk továbbá, hogy azok, akik hatalmi döntéshozatali helyzetben vannak, vegyék tekintetbe, hogy az új infokommunikációs technikák használatával a részvétel új lehetőségei nyílhatnak meg, s vegyék fontolóra más országokban már bevált jó gyakorlatok megvizsgálását és adaptálását. 5.4. Szakpolitikai javaslat az erősödő megszorító programokkal és szűkülő szolgáltatásokkal jellemezhető környezetben a fiatalok oktatásának és foglalkoztatási helyzetében bekövetkezett negatív változások által generált problémák kezelésére A szocializáció folyamatát vizsgáló társamtudományi kutatások arra mutattak rá, hogy az iskolából a munka világába történő zökkenőmentes átmenetet kulcsfontosságú szerepet tölt be a szocializációban és erőteljes hatást gyakorol az élet ezután következő szakaszaira. A munka nélkül töltött időszak és az ennek során felhalmozódó negatív tapasztalatok az egyén munkaerő-piaci helyzetét és az ennek eredményeként alakuló társadalmi helyzetét 17
évtizedekre meghatározhatják. Mindezen okokból kifolyólag a fiatalok munkaerőpiacról történő belépése napjaink társadalmainak egyik legjelentősebb gazdasági és társadalmi kérdésévé vált. Napjaink Magyarországán azonban az ezzel kapcsolatos adatok a következőket jelzik:
A magyar fiatalok gazdasági aktivitása nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsonynak mondható: 2005-ben a magyar fiatalok gazdasági aktivitásának mértéke a 15-24 éves korosztályban csak 27,1% volt Magyarországon. Az Európai Unióban ugyanez az érték ugyanakkor átlagosan 47,8% volt az Európai Unió régebbi 15 államában, s átlagosan 45,2% volt az Európai Unió 25 tagállamában.
A 2008-as gazdasági válság Magyarországon a fiatalok körében a munkanélküliség szintjét 35-40%-ra növelte.
A munkanélküliség magyar fiatalok körében történt rendkívül erőteljes növekedése soha nem látott emigrációs hullámot eredményezett. Ugyan magyarországi statisztikai adatok nincsenek az országot elhagyó, s állandóan külföldön tartózkodó magyar állampolgárok számáról, ám a német és brit foglalkoztatási statisztikai adatok azt jelzik, hogy 2004 óta több mint 600 000 magyar hagyta el az országot, s dolgozik az Európai Unió régebbi tagállamaiban.
A jelenlegi, a fiatalok külföldre történő vándorlását mesterségesen nehezíteni kiváló kormányzati intézkedések helyett javaslataink a következőek:
Olyan szakpolitikai intézkedések bevezetése, melynek célja, hogy a fiatalok számára Magyarországon kedvezőbb munkavállalási lehetőségek nyíljanak. Ennek érdekében javasoljuk a bérekre és a munkára nehezedő adóterhek további csökkentését. Javasoljuk azt, hogy a vállalatok fiatalok foglalkoztatásakor jelentős adókedvezményben részesülhessenek.
A fiatalok foglalkoztatottságának növeléséhez javasoljuk:
Az oktatásra, képzésre és tudományos kutatásra fordítandó közpénzek jelentős mértékű növelését annak érdekében, hogy nagyobb számú magyar fiatal tanulhasson felsőoktatási intézményben és tehessen szert a munkaerőpiacon keresett jártasságokra és képességekre.
18
Felhasznált irodalom:
Berényi, Z. (2013) MYPLACE: Memory, Youth, Political Legacy and Civic Engagement (1. magyar szakpolitikai tájékoztató), http://www.fp7myplace.eu/documents/policybriefs/Hungary%20MYPLACE%20policy%20brief% 201%20(Hungarian).pdf
Berényi, Z. (2014) MYPLACE: Memory, Youth, Political Legacy and Civic Engagement (2. magyar szakpolitikai tájékoztató), http://www.fp7myplace.eu/documents/MYPLACE%20Policy%20Brief%202%20Hungary_HUversion.pdf
Berényi, Z. (2015) MYPLACE: Memory, Youth, Political Legacy and Civic Engagement (3. magyar szakpolitikai tájékoztató) kézirat, 2015.04.20.
Sík, D. (2012). MYPLACE (Memory, Youth, Political Legacy And Civic Engagement). Grant agreement no: FP7-266831. WP2: Interpreting the past (The construction and transmission of historical memory). Deliverable 2.1: Country based reports on historical discourse production as manifested in sites of memory (Hungary). http://www.fp7-myplace.eu/documents/Partner%2015%20%20Hungary_deliverable_2_1_submission.pdf
Sík, D. (2013) MYPLACE (Memory, Youth, Political Legacy And Civic Engagement) Grant agreement no: FP7-266831 WP5: Interpreting Participation (Interviews) Deliverable 5.3: Country-based reports on interview findings Hungary, http://www.fp7-myplace.eu/documents/D5.3%20Hungary.pdf
Berényi, Z. (2014) MYPLACE (Memory, Youth, Political Legacy And Civic Engagement) Grant agreement no: FP7-266831, WP6: Mapping Activism. Deliverable 6.2: 14 national level reports outlining the fit between local-level (case study areas) analysis and typologisation and national-level analysis and typologisation. Hungary (Sopron and Ózd), http://www.fp7myplace.eu/documents/deliverables/6.2/D6.2%20Hungary.pdf
Murányi, I. - Berényi, Z. - Sík, D. - Sípos, F (2014) MYPLACE (Memory, Youth, Political Legacy And Civic Engagement) Grant agreement no: FP7-266831. WP6: Mapping Activism in Hungary. Deliverable 6.1: Hungarian report mapping and typologising youth activism based on outputs from WP4 and WP5. Hungary (Sopron and Ózd), http://www.fp7myplace.eu/documents/deliverables/D6%201%20Hungary.pdf
Berényi, Z. (2014) MYPLACE (Memory, Youth, Political Legacy And Civic Engagement) Grant agreement no: FP7-266831. WP7: Interpreting Activism (Ethnographies). Deliverable 7.1: Ethnographic Case Studies of Youth Activism DEPOLIT. University of Debrecen, http://www.fp7myplace.eu/documents/D7_1/Cluster%205%20Youth%20sections%20of%20politic al,%20labour%20and%20statesponsored%20organisations/MYPLACE_7.1REPORT_UD_DEPOLIT%20(Hungar y).pdf
Magyar Közlöny, 2012. évi 143. szám, 24 581.o. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12143.pdf 19
