Művelés alól kivett területek • Belterületen az állandó jellegű épülettel beépített földrészletet művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. • Ugyancsak művelés alól kivett területként tartjuk nyilván az építési telkeket és az egyéb beépítetlen földrészleteket. • Az 1 ha-t meghaladó területű földrészleten, ha azon üzemszerű mezőgazdasági művelés folyik, a tényleges művelési ágat tüntetjük fel. 1
• Külterületen az állandó jellegű lakó- vagy üdülőépülettel beépített földrészletet, ha területe nem éri el a 800 m2-t, művelés aló kivett területként tartjuk nyilván. • A 800 m2-t elérő vagy azt meghaladó területű, mezőgazdaságilag művelt földrészleten levő épületet ahhoz a művelési ághoz kapcsoljuk, amelyen az épület áll. Ha az épület területe a 36 m2 –t meghaladja, a tulajdonos kérheti az épület és a hozzá tartozó udvar művelés alól 2 kivett területté nyilvánítását.
Alrészletenkénti nyilvántartás
Művelési ágak
• A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább - szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, fásított terület és halastó művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél a 400 m2, az erdő művelési ágnál 1500 m2. 3
• 1. Szántó
• 3. Legelő (L)
• 5. Kert (K)
– Fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják. Nem változtatja meg a legelő művelési ágát, ha esetenként kaszálják (csapadékos időjárás esetén). Legelőként tartják nyilván azokat a füves területeket, amelyeket nem legeltetnek rendszeresen, de egyéb mezőgazdasági célra sem hasznosítanak.
• 4. Szőlő ($) – Főnövény a szőlő. Nem változtat a művelési ágon, ha a sorközökben zöldtrágyanövényt termesztenek. A nagyüzemi szőlők telepítésének főirányát a nyilvántartási térképen feltüntetjük. 5
– Szántó művelési ágban tartják nyilván azt a területet, amely általában szántóföldi művelés alatt áll, attól függetlenül, hogy ideiglenesen parlagon hagyják.
• 2. Rét (R) – Fűtermését rendszeresen kaszálják, esetenként, pl. aszályos időszakban legeltetik. 4
– Kert művelési ágban tartják nyilván a zöldséggel, virággal – esetleg gyümölcsfával, szőlővel vegyesen is – hasznosított területet.
• 6. Gyümölcsös (Gy) – Termesztett főnövény a gyümölcsfa, ill. gyümölcsbokor. Gyümölcsösnek minősülnek a legalább két gyümölcsfasorból álló pászták, valamint a gyümölcsfaiskolák alanytelepei. – Az egy gyümölcsfasor által elfoglalt területeket abban a művelési ágban tartják nyilván, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll,6 akkor ilyen területként kell nyilvántartani.
1
• 8. Erdő (E) – A három vagy kevesebb sorból álló fasorok által elfoglalt területeket abban a művelési ágban tartják nyilván, amelyen a fasor áll. – Erdő művelési ágban kell nyilvántartani az 1500 m2-t elérő vagy azt meghaladó nagyságú alábbi területeket:
• 7. Nádas (N) – Nádas művelési ágban tartják nyilván azt a területet, amelyen ipari, építési vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem. A mély fekvésű, vizenyős területeket, amelyeken nád és gyékény csak szórványosan fordul elő, művelés alól kivett területnek minősítik (mocsár).
• Pl: az erdő jellegű faállománnyal borított területeket, • a faállománnyal átmenetileg nem borított területeket, amelyeken erdő-felújítási előkészítő munka folyik, • a faállománnyal körülzárt tisztásokat, amelyek más műveléssel gazdaságosan nem hasznosíthatók, • az erdészeti csemetekerteket, • a külterületi parkokat arborétumokat,stb
7
• 9. Fásított terület
8
• 11. Művelés alól kivett terület (kivett)
– Fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani a 400 m2-t elérő, 1500 m2-nél kisebb kiterjedésű erdő (facsoport) által elfoglalt területet.
• 10. Halastó – Halastó művelési ágban tartják nyilván azokat a területeket, amelyeket haltenyésztésre használnak. Ide tartoznak a haltenyésztésre szolgáló mesterséges tó és tartozékai: a teleltető és ivadéknevelő tó, a tápés levezető csatornák, gátak és a kiszolgáló épületek területei.
– Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló, ill. az arra alkalmatlan területeket. Ezek lehetnek a • • • • •
9
11
10
Folytatása az előző diához kapcsolódóan
Területek és mértékegységek • Az ingatlan nyilvántartásban a felméréssel meghatározott területeket méterrendszerben, (ha, m2) m2-re kerekítve kell feltüntetni. • Ezek az adatok vonatkozhatnak a földrészletek, alrészletek (művelési ágak), alosztályok (különböző minőségű foltok) és az egyéb önálló ingatlanok területére.
településsel, termeléssel és szolgáltatással, közlekedéssel és hírközléssel, vízgazdálkodással, honvédelemmel és rendészettel kapcsolatban kivett területek.
• A hosszak átszámításához az – 1 m = 0.527 2916 öl, – 1 öl = 1,896 483 84 m
• állandókat, a területi adatok átszámításához pedig az – – – – –
1 m2 = 0,278 036 432 négyszögöl, 1 négyszögöl = 3,596 650 954 m2, 1 ha = 1,737 727 702 kh, 1 ha = 10 000 m2, 1 kh = 1600 négyszögöl
• állandókat használjuk.
12
2
A termőföld értékelése • A földadókataszter létrehozása idején a földek tiszta hozadékát az átlagos terméseredmények és terményárak, valamint az átlagos termelési költségek figyelembevételével számították. A tiszta hozadék, ill. a kataszteri tisztajövedelem megállapítása érdekében az egyes földrészleteket minőségük, hozadékképességük szerint rangsorolták.
• Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító adatait.
13
14
• Az ingatlan-nyilvántartás – ha törvény kivételt nem tesz – a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. • Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy ezek fennállásáról nem tudott. A földhivatal minden egyes tulajdoni lapra kerülő bejegyzésről határozatot hoz, és a határozatot tértivevényesen megküldi az ingatlantulajdonosnak a földhivatalnál bejelentett15 lakcímére.
• Az ellenkező bizonyításáig az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogról illetve feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll és az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. • Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tényekkel és jogokkal szemben a bizonyítás azt terheli (bizonyítási teher), aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. • A tulajdoni lapon feltüntetett adatok – például a földrészlet területe, azok másodlagos jellege miatt – nem tartoznak a közhitelesség körébe. 16
Közhitelesség
• Írásbeli alapnyilvántartások – tulajdoni lap – földkönyv
• Községen (városon, városi kerületen) belül az ingatlan-nyilvántartás vezetése fekvésenkénti (belterület, külterület, zártkert /különleges külterület/) csoportosításban történik. • Egy adott településen belül az ingatlanok nyilvántartása célszerűségi okokból több különálló részből áll. 17
• Rajzi alapnyilvántartások – – – –
ingatlan-nyilvántartási térkép talajosztályozási térkép az egyéb önálló ingatlanok alaprajzai szolgalmi jog vázrajzok.
• Kiegészítő részek – – – – –
irattár segédletek iktatókönyv névmutató helyrajziszám mutató
18
3
Tulajdoni lap • Számítógépen kezelt tulajdoni lapon tartja nyilván a földhivatal egy adott ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat, és jogilag jelentős tényeket. • Az ingatlanok azonosítása helyrajzi számmal történik településenként, azon belül fekvésenként. • Minden ingatlan adatait külön tulajdoni lapon tartják nyilván. A tulajdoni lapokat sorszámmal látják el. A tulajdoni lap három részből áll, melyet római számokkal jelölünk (I-II-III. rész). • A tulajdoni lapokat községenként egytől kezdődően sorszámozták. A számítógépes ingatlannyilvántartásban a tulajdoni lap száma az ingatlan helyrajzi számával egyezik meg. 19
20
• http://www.foldhivatal.hu/index.php?option =com_content&task=view&id=23&Itemid= 27 • http://www.foldhivatal.hu/ci/eurlap/ktlmszi http://www.foldhivatal.hu/index.php?option=c om_content&task=view&id=173 21
22
A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető
Mit találunk az I. részben?
adatait tartalmazza: • • • •
• Az ingatlan természetbeni állapotára vonatkozó – számszerűsíthető és leíró adatokat, – valamint az ingatlannal kapcsolatos, de a mindenkori tulajdonostól független jogosultságokat és kötelezettségeket.
• Az ingatlan számszerűsíthető adatait általában helyszíni eljárás (felmérés, földminősítés) során határozzák meg. 23
a település neve, az ingatlan címe helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület) az ingatlan területe (m2-ben) művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.) • mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték) • az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, műemlék, társasház, stb.) 24 • telki szolgalmi és földhasználati jog
4
• • • •
A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza tulajdonjog állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve vagyonkezelői jogot gyakorló neve Tartalmazza
A III. rész
– a szerzés jogcímét, – a bejegyzés rangsorát – és a tulajdoni hányadot.
• Az egyes bejegyzések folyamatos sorszámot kapnak. Változás esetén a megváltozott bejegyzést úgy húzzák át, hogy továbbra is olvasható maradjon. Az utalás a változásokra rovatban feltüntetik annak a bejegyzésnek a sorszámát, 25 amely a változás eredményeként keletkezett.
• Tartalmazza az ingatlanra vonatkozó olyan további jogokat és jogilag jelentős tényeket, amelyek feltüntetését az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok elrendelik vagy megengedik. • Változás esetén a megszűnt bejegyzést itt is úgy húzzák át, hogy olvasható maradjon és az utalás a változásokra rovatot is a II. résznél ismertetett módon töltik ki. 26
A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz
továbbá a bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához
fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait:
kapcsolódó alábbi tényeket, mint például
• földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga • földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog • vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog • elő-, visszavásárlási, vételi jog • tartási és életjáradéki jog • jelzálogjog, végrehajtási jog 27
• A számítógépes ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lap részeit egymás utáni sorrendben nyomtatják ki.
29
• a III. részen bejegyzett jogosult kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezésének a ténye • jogosulttal szemben indított felszámolás vagy végelszámolási eljárás • bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás • építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás • kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása • bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye • elidegenítési és terhelési tilalom • ranghely fenntartás • ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye • tartós környezetkárosodás • épület létesítésének vagy lebontásának ténye.
28
• http://www.foldhivatal.hu/index.php?option =com_content&task=view&id=53&Itemid= 69
30
5
Földkönyv
Okirattár
• Településenként (annak egészére, vagy egy részére) tartalmazza az ingatlanok leíró adatait (tk. Tulajdoni lap I. rész) • (A földkönyv két részből áll. Az I. rész a földrészletek, a II. rész az egyéb
• Az okirattár a bejegyzés alapjául szolgáló az ügyfél vagy képviselője által benyújtott iratokat, azok hitelesített másolatát, illetve az ügyben keletkezett valamennyi iratot tartalmazza.
•
•
•
önálló ingatlanok adatait tartalmazza. A földkönyv I. része belterületi, zártkerti és külterületi csoportosításban, a helyrajzi számok növekvő sorrendjében tartalmazza a község valamennyi földrészletének a tulajdoni lap I. részén is szereplő adatait: terület, művelési ág, kataszteri tisztajövedelem, postai cím stb. A földkönyv I. részének végösszege művelési ágak szerinti részletezéssel adja a község teljes földterületét és kataszteri tisztajövedelmét. A földkönyv II. része szintén belterületi, zártkerti és külterületi csoportosításban, a helyrajzi számok növekvő sorrendjében az egyéb önálló ingatlanoknak a tulajdoni lap I. részén is szereplő adatait tartalmazza: postai cím (utca, házszám, emelet, ajtó), az ingatlan megnevezése (öröklakás, üzlethelyiség) stb. A földkönyv számítógéppel készül a tulajdoni lap I. részével azonos adatállományból, így azzal teljes összhangban van.)
31
Ingatlan nyilvántartási eljárás
32
Kérelem
• Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás.
• A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalhoz az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani
33
34
Kötelező jogi képviselet • A földhivatal csak a kérelemben foglaltak alapján járhat el, ezért fontos a kérelem pontos kitöltése. • A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat (2db eredeti és 1db másolati példányban), és az ügytől függő egyéb mellékleteket.
35
• A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. • Jogi képviselő lehet az ügyvéd vagy ügyvédi iroda, jogtanácsos, illetve a fél képviseletében eljáró közjegyző. 36
6
Bejegyzés alapjául szolgáló okirat
Adatváltozás bejelentése
• Ha a kérelemmel együtt az okiratot nem nyújtják be, úgy a kérelmet a földhivatalnak hiánypótlási felhívás kiadása nélkül el kell utasítania.
37
• A változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül be kel jelenteni az ingatlan határvonalában, az ingatlan területében, a földrészlet művelési ágában, a föld minőségében bekövetkezett változást, illetve köteles bejelenteni a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását. • Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult magánszemély szintén a fenti határidőn belül köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) megváltozását is. A bejelentéshez szükséges lehet a változást igazoló okirat pl. személyi igazolvány, 38 cégbírósági végzés stb.
Széljegyzés
Ügyintézési határidő
• Tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén a beadvány iktató számát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezetik, ezzel széljegy kerül a tulajdoni lapra. A széljegy tájékoztat arról, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is. A széljegy tájékoztató jellege azt is jelenti, hogy a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad, vagy elutasítja. • A földhivatal 5 napon belül értesíti az eljárás megindításáról azt az ügyfelet, akinek az ingatlannyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoga törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. A földhivatal az értesítést az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett lakcímre/székhelyre küldi.
• A földhivatalnak az érdemi határozatot a beadvány – ha annak hiányossága nincs és az elintézését nem akadályozza semmi – földhivatalhoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül kell meghozni. • Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot 90 napon belül kell meghozni.
39
Soron kívüli ügyintézés
40
Beadványok intézése
• A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha a körzeti földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi
• A beadványokat a földhivatalnak az iktatószámok sorrendjében, a benyújtásuk időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintéznie. Az egyidejűleg (egy napon) érkezett beadványok elintézésének sorrendjét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg. 41
42
7
Hiánypótlás
Eljárás felfüggesztése
• Ha a kérelemnek, mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a hiány pótlására adott határidő megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására. Ezt a határidőt az ügyfél kérelmére még 15 nappal meg lehet hosszabbítani (indokolt esetben). • A kivételeket (mikor nincs helye hiánypótlásnak) törvény sorolja fel.
• Az eljárás akkor függeszthető fel, ha az okirat valódiságát az aláíró felek valamelyike vitatja, illetve ha az okirat jogszerűsége, a jog vagy tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki.
43
• Ez esetben az eljárás felfüggesztésének feltétele annak az igazolása, hogy az okirat érvénytelenségének megállapítása iránt a polgári pert megindították. Igazolásként a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példánya vagy annak hiteles másolata fogadható el. Az eljárás felfüggesztéséről a földhivatal végzéssel 44 dönt
Fellebbezés • A körzeti földhivatal határozata ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül, végzése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Az az érdekelt, akinek a körzeti földhivatal döntését bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő fellebbezést. 45
• A körzeti földhivatal a fellebbezés alapján felülvizsgálja a döntését. • A vizsgálat eredményeként lehetősége van arra, hogy határozatát a fellebbezés érkezésétől számított 8 napon belül saját hatáskörben eljárva kijavítsa, kiegészítse, jogszabálysértő döntését módosítsa vagy visszavonja. • Elutasító döntés esetén, ha a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg pótolják az alaphatározatban megjelölt hiányosságokat, a beadványt új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni 46
Bírósági jogorvoslati kérelem • Ha a körzeti földhivatalnak a saját hatáskörben történő intézkedésre lehetősége nincs, úgy a fellebbezést az ügy irataival együtt fel kell terjesztenie a megyei földhivatalhoz elbírálás céljából. • A megyei földhivatalnak a fellebbezés felterjesztésétől számított 30 napon belül kell a fellebbezést elbírálnia. • A megyei földhivatal a fellebbezéssel támadott döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a körzeti földhivatalt új eljárásra utasítja. • A megyei földhivatal döntését a körzeti földhivatal kézbesíti. A kézbesítést megelőzően – ha ez a megyei földhivatal döntése miatt szükséges – a körzeti földhivatal a szükséges bejegyzést elvégzi
• A bírósági jogorvoslati kérelmet a megyei földhivatal (megyei kormányhivatalok ingatlanügyi szakigazgatási szerve) által hozott határozat ellen lehet benyújtani a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az eljáró körzeti földhivatalnál. Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatal határozatát bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő bírósági jogorvoslati kérelmet.
47
48
8
• Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban vagyoni értékű jognak kell tekinteni: • földhasználati jog • haszonélvezeti jog • használat joga • lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog • vagyonkezelői jog
Földvédelem A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény (…módosítás 2013. 11. 01.) 49
Földhivatalok földvédelmi, földminősítési és földhasználati osztályának fő feladatai: • a termőföld minősítése, • védelme, • a termőföld rendeltetésszerű használatától eltérő, más célú hasznosítás engedélyezése, • az engedély nélküli hasznosítás felderítése és szankcionálása.
Körzeti Földhivataloknál: • Más célú hasznosításra vonatkozó kérelmek (végleges, vagy időleges). • Új művelési ág megállapítására vonatkozó kérelmek. • Külterületi földek belterületbe vonásával kapcsolatos kérelmek. • Szükség szerinti adatszolgáltatás.
51
52
• Törvény hasznosítási kötelezettséget ír elő, mely alapján a használó köteles
• A termőföld művelési ágának megfelelő hasznosításától időlegesen vagy véglegesen eltérni a területileg illetékes földhivatal engedélyével lehet (más célú hasznosítás). • Amennyiben a más célú hasznosítás iránti kérelem több földhivatal illetékességi területén fekvő termőföldre vonatkozik, a kérelmet a megyei földhivatal (megyei kormányhivatalok ingatlanügyi 54 szakigazgatási szerv bírálja el.
A termőföld hasznosítása, védelme – a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, – vagy termelés nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni.
• A hasznosítási kötelezettségek betartását a földhivatal határszemle keretében rendszeresen ellenőrzi. 53
9
Más célú hasznosítás engedélyezése
Földvédelmi járulék mértéke
• A termőföld más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen, elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
• A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. • Végleges kivonás esetén a járulék = Kivonandó terület Ak értéke x a minőségi osztálytól és művelési ágtól függő állandóval.
55
56
Földvédelmi bírság mértéke • Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki neki felróhatóan a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja, mértéke: AK érték ezerszerese • az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlannyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként, vagy a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá, mértéke: ha a visszaállítás egy osztállyal gyengébb, akkor a két osztály földvédelmi járulékának különbözetének háromszoros szorzata; két osztálynál gyengébb esetén a nyilvántartott osztály földvédelmi járulékának háromszorosa • a természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágát engedély nélkül vagy attól eltérően változtatja meg, mértéke: helyreállítás esetén az AK érték ezerszerese; helyreállítás alóli felmentés esetén az AK érték háromezerszerese • a termőföldet engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően hasznosítja más célra. mértéke: a földvédelmi járulék háromszorosa
• A földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető. A határidőre meg nem fizetett földvédelmi járulék és földvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A földvédelmi bírság ismételten kiszabható.
57
Művelési ág megváltoztatása • A termőföld művelési ágának megváltozását be kell jelenteni a földhivatalnak. Természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni, s azt a művelési ág megváltoztatásának földhivatalhoz történő bejelentéséhez csatolni kell. 59
58
Parlagfű elleni védekezés • A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágzását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
60
10
Földminősítés • A földminősítés az az eljárás, amelynek során a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül. A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát osztályba sorozással kell megállapítani.
Földhasználati ügyek
61
A földhasználati nyilvántartás tartalma
Földhasználat bejelentése • A földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. • Aki szerződés alapján termőföldet használ, a termőföld saját tulajdonában vagy közeli hozzátartozója tulajdonában vagy más jogcímen rendelkezése alatt áll, és annak területe - a földrészletek számától függetlenül az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. Erdő művelési ágú földrészletek használatát nem kell bejelenteni a földhivatalhoz.
• a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi száma, • alrészlet, hektárban a terület nagysága, • aranykoronában a termőföld értéke, • a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek használójának • nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét, telephelyét), • magánszemély földhasználó természetes személyazonosító adatait, • a használat jogcímét (haszonbérlet, feles bérlet, szívességi földhasználat, részművelés), • határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát.
63
64
Földhasználati bejelentés elmulasztása, bírság • A földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. A szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, aminek mértéke a földvédelmi bírság kétszereséig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
A MePAR Forrás: www.mepar.hu
65
11
• ORTOFOTÓ: "megfelelő pontosságú méretek és területek meghatározására alkalmas, térképszerűen átdolgozott légifelvétel„
• • • • •
naprakész könnyű rajta tájékozódni művelési módok könnyen elkülöníthetők táblák határai, a talajművelés iránya abszolút pontossága jelentős
67
• A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere. • Kizárólagos abban az értelemben, hogy a földterülethez kapcsolódó részben vagy egészben európai uniós támogatások igénylése során csak ennek az azonosítási rendszernek az adatait lehet használni. • Az ilyen jellegű támogatások igénylésekor semmiféle más nyilvántartás (pl. az ingatlan-nyilvántartás) adatait a MePAR adataival szemben nem lehet figyelembe venni, legyenek azok a mezőgazdasági táblák elhelyezkedésére, azonosító számára, vagy éppen a tábla területére vonatkozó adatok. 69
• A 2004-es támogatási évtől a MePAR biztosítja a földterülethez kapcsolódó támogatások alapját képező mezőgazdasági táblák helyének egyértelmű azonosítását, valamint adataival segíti területük egyszerű és pontos megadását.
68
• A MePAR-t a kérelmezéskor maguk a gazdaságok, a kérelemkezelés és az ellenőrzés során pedig a hivatal használja, tehát a MePAR használatát a gazdálkodóknak is meg kell ismerniük.
70
• MEZŐGAZDASÁGI PARCELLA (mezőgazdasági tábla) • FIZIKAI BLOKK
71
72
12
Mi a mezőgazdasági tábla? • A mezőgazdasági tábla (más néven mezőgazdasági parcella) egy olyan összefüggő mezőgazdasági földterület, amelyen egyetlen termelő egyetlen növényfajt (vagy növényfajtát) termeszt. • (A táblaképzés szempontjából egyetlen „növényfajnak” tekintjük a kevert vetést, a pihentetett terület növényborítását és a mezőgazdasági területek erdősítési programjában résztvevő területek erdőállományát is.) Külön kell feltüntetni a kukorica, silókukorica és vetőmag-kukorica 73 táblákat.)
• A mezőgazdasági tábla a földterülethez kapcsolódó támogatások esetében az azonosított alapegység. Ez azt jelenti, hogy minden gazdálkodónak a támogatási kérelem egy-egy sorában a mezőgazdasági parcellákat kell feltüntetni.
74
Fizikai blokk • A föld használójához, megművelőjéhez kötődik, nem pedig a tulajdonoshoz. • A ténylegesen művelt terület alapján határozható csak meg, tehát területébe nem számítható bele pl. a művelt terület és az út közötti nem hasznosított terület.
• A mezőgazdasági tábla viszonyítási kerete a fizikai blokk, ami a tábláknál nagyobb egység. Ennek oka, hogy hazánkban az egyes földterületek használói, a művelt növény, illetve a művelés határai sok területen évente váltakoznak, így a táblánkénti nyilvántartás elképzelhetetlen, hiszen ezeket a változásokat folyamatosan nyomon kellene követni
75
76
• A fizikai blokk a mezőgazdasági művelés szempontjából időben állandó, a terepen azonosítható határokkal (pl.: utak, vasutak, csatorna, töltés, erdőszél stb.) rendelkezik, és többnyire azonos típusú művelés alatt lévő földterület (pl: szántó, gyep, ültetvény, erdő stb). Egy fizikai blokkban általában több mezőgazdasági tábla van, és területét több gazdálkodó is művelheti.
• A blokkok országosan egyedi azonosítóval vannak ellátva, melynek segítségével azonnal kideríthető az összes olyan adat, ami egy blokkra vonatkozik (pl. hol helyezkedik el, mekkora a területe, stb.).
77
78
13
• A fizikai blokkon belül a különböző mezőgazdasági művelések (pl: szántó, gyep, ültetvény, erdő, halastó, mozaikos művelés stb.), valamint a beépített és infrastruktúrának használt területek vannak elkülönítve. A blokk és belső, elkülönített részei határainak rögzítése korszerű eljárásokkal (légi- és űrfelvételek feldolgozásával) és helyszíni adatfelvételezéssel történt.
Állattenyésztési igazgatás 1993.évi CXIV.törvény – módosította 2004. évi LXXIV. törvény,majd a 2007. évi XVI. törvény rendeletek
79
80
A törvény hatálya (mire terjed 2013-tól! csincsilla, eb, mézelő ki?) méh, ponty
Az állattenyésztés jogi szabályozásának célja: • Magas színvonalú tenyésztő tevékenység folytatásának elősegítése. • Az állatok tenyész- és haszonértékének, genetikai sokféleségének megőrzése, növelése. • Az alkalmazott tenyésztési módszerek feleljenek meg a környezet- és természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi, piaci, valamint állategészségügyi követelményeknek. • Javuljon az előállított állati termék minősége, az előállítás gazdaságossága és versenyképessége. • Génmegőrzés (nemzeti értéket képviselő fajták). 81
• Szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés, baromfi, házinyúl és prémes állat, méh, hal, és az egyéb állatok gazdasági célú tenyész- és haszonérték-növelő köztenyésztésére, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú tenyésztésére; • egyéb állat gazdasági haszonszerzés céljából történő tenyésztésére; • Ilyen állat tenyésztésével, tenyészállat és szaporítóanyag előállításával, forgalmazásával és felhasználásával foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.
82
Tenyészállat és szaporítóanyag használat • Az állattenyésztési törvény 1996. év végi módosítása és a végrehajtására kiadott 274/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az állattenyésztési hatósági feladatokat a Hivatalhoz telepítette. (Jelenleg NÉBIH).
• Apaállat: tenyészállatként azonosítható, eredete igazolható, elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programja minősíti annak. • Tenyészállat: olyan azonosító számmal, vagy jellel ellátott és nyilvántartott állat, amely egyedileg, vagy az állatcsoport részeként azonosítható. 83
84
14
Tenyésztésszervezés Az állattenyésztési szakterületi igazgatás tevékenysége
• Az állattenyésztés irányításával, szervezésével kapcsolatos feladatokat ellátják: – a minisztérium, – a tenyésztési hatóság és – az elismert tenyésztő szervezetek
Az állattenyésztés-szervezési feladatai keretében:
• http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/s zakteruletek/allattenyesztes/kozerdeku 85
86
I.
II.
• Országos állattenyésztési adatbankot hoz létre és tart fenn, ellátja az adatok tárolását és feldolgozását, multifunkcionális adatokat biztosít a szelekciós munkához, a tenyésztési és igazgatási döntésekhez. • Pl…. • 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet • 119/2007. (X.18.) FVM rendelet • 4/2009. (I. 16.) FVM rendelet (http://www.fvm.hu/main.php?folderID=
• Az állategészségügyi hatósággal együttműködve kialakítja és működteti az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerét (ENAR), valamint ezzel összhangban működteti az Országos Vágóállat Minősítési Rendszert (OVMR).
2467&articleID=13629&ctag=articlelist& iid=1 ) 87
• Az Európai Bizottság honlapján érhetők el az egyes haszonállat fajok jelölésével, nyilvántartásával, az ezekkel kapcsolatos eszközökről szóló közösségi jogszabályok, és az egyes országok e téren egymással történő kommunikációjának dokumentumai. A honlapon az állatfajok angol neveire (bovine, porcine, ovine and caprine stb.) kattintással lehet eljutni az adott fajhoz kapcsolódó információkhoz.
89
88
• Az egyes állatfajokra az eltérő sajátosságoknak megfelelően történt meg a rendszerek kiépítése. A szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske fajok esetében a számítógépes rendszer üzemeltetését mind a tenyészetek, mind az egyedek és az állat mozgások tekintetében a NÉBIH Központ Állattenyésztési Igazgatóság végzi.
90
15
TIR • A Tenyészet Információs Rendszer (továbbiakban TIR) a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X.18.) FVM rendelet szerint, az alább felsorolt állatfajokat tartó tenyészeteket tartja nyilván: 91
http://www.enar.hu/
•
a) szarvasmarhafélék: szarvasmarha, bivaly, bölény (a továbbiakban együtt: szarvasmarha); b) lófélék: ló, szamár, öszvér; c) sertés, beleértve a vaddisznót is; d) juh és kecske; e) baromfi és egyéb madárfajok (a továbbiakban együtt: baromfi): házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, galamb, fácán, fogoly, fürj, laposmellű futómadár (strucc, emu); f) házi nyúl; g) prémesállat-fajok: csincsilla, nutria, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, görény; h) halfajok; i) méh; 92 j) egyéb vadászható vadfajok;
III.
• Figyelem! Önálló feladat – ráadásul mindenki szabadon választ – a zh-ra kéretik áttekinteni!
• Teljesítményvizsgálatokat és ellenőrző teszteket végez saját tesztállomásain, teljesítményvizsgálati megbízásokat ad ki. Közzéteszi a teljesítményvizsgálatok eredményét.
93
Bárki végezheti?
94
Összességében
• NEM. • http://mjksz.hu/sites/default/files/pdf/juhtelj esitmenyvizsgalatikodex2013_0.pdf
95
• A teljesítményvizsgálat igen szigorúan szabályozott és ellenőrzött rendszer minden gazdasági állatfaj esetében!
96
16
IV. + V.
Őshonos állatfajták
• Végzi az állami tulajdonú apaállatokkal való gazdálkodást a tenyészmének és az őshonos állatfajták esetében. • Irányítja és ellenőrzi az őshonos és védett fajták fenntartását, óvja a hungarikumok eredetét. •
4/2007 (I.18) FVM-KvVM rendelet a védett és őshonos, valamit a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köréről • 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről • 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták támogatásának részletes feltételeiről • 74/2011. (VII.29.) VM rendelet a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták támogatásának részletes feltételeiről szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet módosításáról
97
• Védett és őshonos mezőgazdasági állatfajták: magyar szürke szarvasmarha; magyar bivaly; magyar parlagi szamár; szőke,fecskehasú, és vörös mangalica; fehér hortobágyi racka, gyimesi racka, cigája, cikta juh; magyar kecske; sárga magyar, kendermagos magyar, fehér magyar, fogoly színű magyar, fehér-, fekete,- kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk; magyar parlagi gyöngytyúk; fodros tollú magyar lúd, magyar lúd; tarka-, fehér magyar kacsa ; bronzpulyka, rézpulyka; magyar óriás nyúl. • Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták: magyartarka szarvasmarha; gidrán, hucul, kisbéri félvér, lipicai, furioso-north star, nóniusz, shagya arab ló; nyurga ponty, 99 tőponty.
•
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk512012
98
VI. • Együttműködik a nemzetközi szakmai szervezetekkel, az Európai Unió munkacsoportjaival és biztosítja a nemzeti képviseletet.
100
1. • Tenyésztő szervezeteket és fajtát ismer el, engedélyeket ad ki, felülvizsgálatokat tart , fajtaelismerésre-irányuló vizsgálatokat végez; • http://www.agrarkamara.hu/LinkClick.aspx ?fileticket=WL_qZJ8wOq4%3D&tabid=247
Az állattenyésztés-igazgatási feladatai keretében:
101
102
17
2.
Tenyésztési főkönyv
• Tenyésztési adatot, teljesítményvizsgálati eredményt, törzskönyvet, tenyésztési főkönyvet hitelesít, tenyészet azonosítót ad ki;
• Az elismert tenyésztési szervezet által vezetett - a Tenyésztési Hatóság által hitelesített - közokirat, amely az elismert vagy elismerésre bejelentett keresztezési program tenyészállatai tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál.
103
Törzskönyv
104
3.
• az elismert tenyésztő szervezet által vezetett - a Tenyésztési Hatóság által hitelesített - közokirat, amely az elismert vagy elismerésre bejelentett fajtájú fajtatiszta tenyészállatok tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. • http://www.majusz.hu/aloldalak/02tenyesztesipro gram/torzskonyvezesiszabalyzat.htm
• Ellátja a vágóállatok vágás utáni minősítésével kapcsolatos hatósági felügyeletet, engedélyeket ad ki, nyilvántartást vezet;
105
106
4. • http://www.mvh.gov.hu/wps/wcm/resource s/file/eb78300301055ed/vagohid.pdf • 119/2009. (IX. 10.) FVM rendelet a vágóállatok vágás utáni minõsítésérõl szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet módosításáról • http://kozlony.magyarorszag.hu/pdf/1128 • www.husceh.hu 107
• Nyilvántartást nyilvántartás vezet az engedélyhez kötött tevékenységekről, az elismert fajtákról, hibridekről, keresztezési programokról, tenyésztő szervezetekről.
108
18
a • Engedélyezi: – a mesterséges termékenyítő állomások üzemeltetését, az apaállatok felhasználását szaporítóanyag előállításra; – embrióátültető állomás üzemeltetését; – baromfi és halkeltető állomás, méhanyanevelő telep üzemeltetését; – a vágóhídi minősítő helyek, a minősítő szervezetek és a minősítők működését.
Hatósági feladatok szerinti csoportosítás
109
110
b
c
• Ellenőrzi: – az állattenyésztési törvény rendelkezéseinek betartását, a tenyésztő-szervezetek szakmai tevékenységét, az engedélyköteles tevékenységeket és az adatszolgáltatási kötelezettség betartását, a tenyésztési hozzájárulás befizetését; – a tenyészállatok és szaporítóanyagok nemzetközi forgalmát; – a vágott-test minősítés szabályos végrehajtását, az osztályba sorolást a vágóhidakon és a kereskedelmi forgalomban; – az állatok származását, dokumentációs úton és molekuláris genetikai (DNS) tesztekkel; – a vágás utáni minősítési tevékenységet. 111
• Felülvizsgálja: – az elismert tenyésztő szervezeteket, fajtákat, hibrideket és tenyésztési programokat; – az engedélyhez kötött tevékenységeket; – a külföldi teljesítményvizsgálati adatok eredményeit, azok átszámíthatósága szempontjából; – évente a minősítő helyeket és a minősítő szervezeteket.
112
Az elismert tenyésztő szervezet feladatai • Az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében
• tenyésztési programot hajt végre; • törzskönyvezést végez; • megbízás alapján teljesítményt vizsgál vagy vizsgáltat.
– hozzájárul a több állatfajt, fajtát érintő kiállítás és árverés rendezéséhez, és közreműködik azok lebonyolításában; összehangolja az egyes elismert tenyésztő egyesület (szövetség) közös tevékenységét, igény esetén irányítja és végzi azok tevékenységét, továbbá kezeli a közös pénzügyi alapokat; – képviseli a magyar állattenyésztést hazai és a nemzetközi fórumokon; – ellátja a minisztérium által - meghatározott feltételekkel ráruházott feladatokat 113
114
19
Tenyésztő szervezetek • egyesületi forma • VM elismerés • állatok törzskönyvezése, származási igazolás, tenyésztési program
Állategészségügyi igazgatás
115
Állategészségügyi szabályozás területei az EU-ban
Jogforrási hierarchia • 2005.évi CLXXVI.tv az állategészségügyről • állati eredetű termék előállítása,állat egészségi állapotának megőrzése, laboratórium • hatályon kívül helyezte az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény. –
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800046.TV
• állatbetegségek, járványok megelőzésese, a betegségek elleni védekezési, mentesítési programok szervezése, a végrehajtás ellenőrzése; •
– Állategészségügyi szabályzat • állatkártalanítás, áruforgalom, élelmiszerhigiénia,takarmányhigiénia – Európai Unió követelményei • csatlakozási megállapodás, fehér könyv, társulási megállapodások
az állatok, állati szaporítóanyagok és az állati eredetű termékek forgalmának ellenőrzése és bizonylatolása a tagországon belül, más tagországok irányában, illetve az EU-n kívüli szállítás esetében;
• integrált állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai ellenőrzés az állat születésétől a levágásáig, illetőleg a termék értékesítéséig; állatjelölés és- nyilvántartás.
117
118
2013.12.04.
Ízelítő az Európai Unió állat-egészségügyi
Célok
stratégiájából (2007-2013) • Jelentkeztek olyan betegségek, amelyek tíz éve még ismeretlenek voltak. • Más betegségek, mint például a száj- és körömfájás, a kéknyelv-betegség és a madárinfluenza újabban a korábbiaktól eltérő kihívásokkal jelentkeznek. • Az állati termékek kereskedelmi forgalmának nagymértékű növekedésével a kereskedelmi feltételek is gyökeresen megváltoztak, mind az Európai Unión belül, mind a harmadik országokat tekintve, valamint a tudomány, a technológia és az intézményi keretek jelentős fejlődésen mentek át.
119
• (1) a népegészség és az élelmiszerbiztonság magas színvonalának biztosítása, • (2) az állatok egészségének javítása, • (3) a gazdasági növekedés / versenyképesség növelése és • (4) az állatjólét és gazdálkodási módszerek támogatása. 120
20
Az állategészségügyi igazgatás célja
Az állategészségügyi igazgatás
• Állatok egészségének, jólétének megóvása, szenvedésük enyhítése; • Megbetegedett állatok egészségének helyreállítása; • A haszonállatok genetikai képességének megfelelő, gazdaságos termelés egészségügyi oldalának biztosítása; • Állatokkal, állati termékekkel kapcsolatba kerülő emberek egészségének védelme; • Az élelmiszerek egészségre ártalmatlan voltának, jó minőségének biztosítása; • Környezetnek állategészségügyi célokat is szolgáló védelme 121
• Az élelmiszer-biztonság olyan állategészségügyi és higiéniai eljárási rendek, jogszabályok, tudományos kutatások összessége, amely az élelmiszerlánc teljes folyamatában garantálja a fogyasztók egészségének védelmét. • Az élelmiszer-biztonság bevezetéséről az EU Fehér Könyve rendelkezik. 122
Az állategészségügyi igazgatás feladatai
Főhatóság • NÉBIH: Állategészségügyi és Állatjóléti Igazgatóság • Főbb feladatok: http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/sza kteruletek/mgszh_aai • Aktualitások: http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/sza kteruletek/mgszh_aai/aktualitasok_aai 123
– kijelöli a hatósági állatorvos székhelyét, az illetékes települési önkormányzat képviselőtestületének véleménye kikérése után a hatósági állatorvos működési területét, és kinevezi a hatósági állatorvost; – ellátja az élelmiszerek és a takarmányok ellenőrzését; – részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének működtetésében; – járványveszély esetén hatósági intézkedéseket 125 rendel el;
• Megyei szinten az Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága: – illetékességi területén szervezi az állatbetegségek megelőzését, felderítését, felszámolását és a mentesítési programok végrehajtását; – laboratóriumot működtet; – elrendeli a kötelező védőoltásokat, vizsgálatokat; – hatósági ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez;
124
– állateüg-i szempontból ellenőrzi a piac, az állatvágás, az állatfelvásárlás, az állatkereskedés, az állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatpanzió, állatmenhely, állatkert, vadaspark működését; – engedélyezi állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő és a laboratórium létesítését, ellenőrzi azok működését; – engedélyezi vágóhely, vágóhíd, húsbolt, hatósági húsbolt és egyéb élelmiszer-előállító 126 hely működését;
21
– engedélyezi állat- és élelmiszerszállító járművek használatát; – járványügyi szempontból megtiltja, korlátozza állati eredetű élelmiszer, vagy nyersanyag felhasználását, forgalomba hozatalát; – ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények előállításának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit; – ellenőrzi a takarmánygyártó üzemeket, a gyógyszeres takarmányok gyártását; 127
– szakhatóságként hozzájárul (vagy a hozzájárulás megtagadja) a járványügyi felügyelete alá tartozó helyek (pl. állati eredetű
– elrendelheti járványügyi okok miatt állatok elkülönített levágását; – az állateüg-i érdekek érvényesítése érdekében szakhatóságként előzetesen minősíti az állattartási, állattenyésztési, szaporítási technológiákat, gépeket, eszközöket, szaporító telepeket;
128
– engedélyezi és ellenőrzi a kísérleti állatok tenyésztését, szállítását és az állatkísérletek végzését; – szervezi és végzi az állatvédelmi ellenőrzéseket.
terméket feldolgozó, tároló, forgalmazó hely, állatkereskedés, állati hulla ártalmatlanító hely, gyepmesteri telep, legelő) kialakításához,
állatvásár, - kiállítás, - kert, -temető, állattartó és -forgalmazó hely, állati eredetű élelmiszer forgalmazó hely, takarmány-előállító és forgalmazó, keltető állomás, stb. létesítéséhez, valamint az állatkereskedelmi és -forgalmazási tevékenység foglalkozásszerű végzéséhez; 129
Az állategészségügyi igazgatás • Az EU előírásoknak megfelelően egyértelműen elhatárolódnak a hatósági állatorvosi feladatok magánállatorvos feladatától. • Az állami (hatósági) állatorvosok végzik az irányítást, engedélyezést és ellenőrzést, a magánállatorvosok pedig a szolgáltatást. 131
130
Az állategészségügyi igazgatás szervezete • A hatósági állatorvos feladatai: – állatbetegségek, vagy annak gyanúja esetén vizsgálatokat végez és megteszi a szükséges hatósági intézkedéseket; – bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek esetén (34) jelentést tesz az állomásnak; – irányítja és ellenőrzi, ill. végzi az állateü-i akciókat (védőoltás,diagnosztikai vizsgálat) 132
22
– elvégzi a húsvizsgálatot; – engedélyezi az állatok, termékek belföldi szállítását; – ellenőrzi a nemzetközi forgalomba kerülő állatokat és árukat, kiállítja a szükséges bizonyítványokat; – ellenőrzi az állatok tartását és egészségügyi állapotukat; – ellenőrzi az állatvásárok, -piacok, -bemutatók forgalmát; – ellenőrzi az állatvédelmi előírások betartását
• Az élelmiszer-higiéniai kirendeltségen működő hatósági állatorvos feladatai: – ellenőrzi az üzem és a technológia élelmiszer higiéniai és állatvédelmi feltételeinek megtartását; – elvégzi a vágóállatok levágás előtti és utáni vizsgálatát, elbírálja és igazolja a fogyaszthatóságot; – ellenőrzi és engedélyezi a termékek forgalmazását; – kiállítja a hússzállítási igazolást és - export esetén - a származási és eü-i bizonyítványt.
133
134
A települési önkormányzatok állategészségügyi feladatai
Példa: • http://www.kormany.hu/download/a/48/10000/2_ 2011_foallatvorvos_hatarozat.pdf • http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1234 • http://www.fvm.gov.hu/main.php?folderID=1985 &articleID=14947&ctag=articlelist&iid=1 • http://www.kolcsonosmegfeleltetes.hu/K%C3%B 6lcs%C3%B6n%C3%B6sMegfeleltet%C3%A9s/ JFGK/JFGK7.aspx
135
A települési önkormányzatok állategészségügyi feladatai
– hatósági állatorvos kinevezésének és a körzethatár megállapításának véleményezése; – településen keletkezett állathullák nyilvántartása, és ártalmatlanná tételének megszervezése, – városi jogállású településen gyepmestert kell alkalmazni;
136
Külföldről való behurcolás megakadályozása - tenyészállatok
– a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén a hatósági állatorvos intézkedéséig ideiglenes korlátozó intézkedések megtétele (jegyző); – marhalevél kezelés (jegyző); – állatvédelmi feladatok (állattartó ellenőrzése, állatkínzás esetén a szükséges intézkedés megtétele, veszélyes állatok tartásának engedélyezése és azokról nyilvántartás vezetése, állatvédelmi bírság kiszabása (jegyző) 137
– Bejelentés a NÉBIH-nek (megyei korm.hivatalnak… – Nem kell bejelentés: tenyészállat kiállításra, versenyre történő behozatalához, kiviteléhez, illetve átszállításához, ha az állatot a származási országba visszaszállítják, és ezt a körülményt a behozatalkor, illetve kivitelkor hitelt érdemlően igazolják. – Bejelentő a tulajdonos, vagy 138 meghatalmazottja.
23
• A hazai védett őshonos mezőgazdasági állatfajták esetében a behozatalhoz szükséges a tenyésztési hatóság engedélye. • Harmadik országból behozott tenyészállatot, szaporítóanyagot szarvasmarha, sertés, juh és kecske esetében tenyésztéstechnikai bizonyítványnak, lófélék esetében azonosító okmánynak kell kísérnie. • Tagállamból behozott tenyészállatot, szaporítóanyagot származási igazolásnak kell kísérnie.
• A behozatalról negyvennyolc órán belül a kérelmezőnek írásban értesítenie kell a tenyésztési hatóságot. • A hasznosítást megelőzően tenyésztési szempontból honosíttatni kell mindent – kivéve a tenyésztojást.
139
140
2.) Mezőgazdasági termékpályákra vonatkozó alaprendeletek
Általában a mezőgazdasági termék behozatalról • A mezőgazdasági termékek behozatalához szükséges AGRIM engedélyek Magyarországon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalban kérelmezhetők. • Az AGRIM engedély egy adott terméknek meghatározott mennyiségére, adott érvényességi időn belül, harmadik országból a közösség területén történő szabad forgalomba bocsátására jogosító okmány. • A MKEH által kibocsátott AGRIM engedély és kivonat joghatása minden egyes tagállamban azonos érvényű. • http://www.mkeh.gov.hu/kereskedelmi/mezogazdasag
141
• • • • • • • • • • • • • • •
A 1234/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó AGRIM engedélyköteles termékpályák: Olívaolaj és olajbogyó Sertéshús Tojás Baromfihús Gabonafélék Rizs Marha- és borjúhús Tej és tejtermékek Cukor, izoglukóz és inulinszirup Banán Gyümölcs és zöldség A 614/2009/EK EK rendelet hatálya alá tartozó AGRIM engedélyköteles termékpályák: Ovalbumin és laktalbumin
142
Ha volt behozatal – kivitel is legyen • Védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták egyedeit, valamint szaporítóanyagát kivinni csak a kiszállítást legalább 15 nappal megelőző bejelentést követően, őshonos mezőgazdasági állatfajták esetében a tenyésztési hatóság engedélye esetén lehet. • Tenyészállatot és szaporítóanyagot az ország területéről kivinni csak a tenyésztési hatóság által hitelesített származási igazolással lehet.
143
• Nem kell sem előzetes engedély, sem bizonyítvány a hőkezelt állati eredetű élelmiszert és termék, az iparilag kikészített, vagy feldolgozott nem étkezési, vagy takarmányozási célú állati eredetű termék esetén.
144
24
Az állattartó állategészségügyi feladatai
Állatok takarmányozása
• állattartási tevékenység bejelentése; • rendszeres állategészségügyi ellátás • állatnyilvántartás (nagy létszámú állattartó telep üzemeltetője - itt izoláltságot is kell biztosítani) • állatorvost értesíteni az állat betegségéről • állatorvos tevékenységének tűrése • leölt állat bevizsgáltatása 145 • állati hulladék ártalmatlanná tétele
• Takarmányok minősége: sem állat, sem (közvetve) ember egészségét nem veszélyeztetheti. • Tilos a hormontartalmú, vagy hormonhatású, valamint egészségkárosító kémiai anyagok használata. • Felhasznált víz minőségéről évente egyszer laboratóriumi vizsgálat. • Gyógyszert itatóvízbe, takarmányba csak állatorvosi felügyelet mellett lehet keverni. Várakozási idő! • Kérődzők takarmányába tilos állati hulladékból készült termék felhasználása (kivétel: toll-liszt, halliszt és tejpor)
• http://www.kolcsonosmegfeleltetes.hu/K%C3%B6lcs %C3%B6n%C3%B6sMegfeleltet%C3%A9s/JFGK/JF GK12.aspx 146
2013.12.04.
Állatszaporítás
Állati hulladék ártalmatlanítása
• Csak egészséges állatokat lehet használni - rendszeres vizsgálatok. • Baromfikeltető állomások üzemeltetője köteles a keltetés megindítását, szüneteltetését, vagy befejezését a hatósági állatorvosnak bejelenteni.
147
Állati hulladék kategóriái • 1. osztály (kategória): – – – – – –
TSE-ben (fertőző szivacsos agyvelőbántalom) megbetegedett, vagy gyanús állatok hullái, vágási hulladékai SRM (meghatározott veszélyes anyagok) illetve az ezeket tartalmazó állathullák (kérődzők: marha, juh, kecske) Kísérleti állatok tetemei Kedvtelésből tartott állatok tetemei Nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszer hulladékok 1. osztályú anyag 2. vagy 3. osztályú anyaggal alkotott keveréke
• 2. osztály (kategória): – – – –
Trágya, hígtrágya, bendő-, béltartalom Az 1. osztály hulladékától különböző tetemek (sertés, baromfi, nyúl, ló, stb.) Keltetési hulladékok (befulladt tojás) 2. osztályú anyag 3. osztállyal alkotott keveréke
• 3. osztály (kategória): – – – – –
Emberi fogyasztásra alkalmas állatok levágásából származó állati hulladékok Az állatok valamennyi része, amely kereskedelmi forgalomba nem hozható (kobzott húsok, termékek) Az irha, bőr, pata, szaru, toll, szőr, vér, csontok, töpörtyű Fogyasztásra alkalmatlan tej, és tejtermékek Belföldi élelmiszerhulladékok 149
• Nagy fertőzési veszély! (elhullott, halva született állat, vetélt magzat és magzatburok; levágott állat fogyasztásra alkalmatlan, vagy alkalmatlanná minősített teste, része; romlott hús, vagy állati eredetű megromlott élelmiszer; műtétek, balesetek állati eredetű hulladéka; feldolgozók, baromfikeltetők hulladéka; trágya; állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai 148 hulladék, stb..)
Állati hulladék ártalmatlanítása • Tulajdonos • Ismeretlen eredetű állat – külterületen • vadászati jog jogosultja • közútkezelő
– belterületen • önkormányzat
150
25
Állati hulladék ártalmatlanítása • Az uniós normákhoz való igazodás szerint 2005. december 31-ig valamennyi dögkutat be kellett volna zárni. • Az időpontot nem tudtuk betartani, néhány évet csúsztunk…
• Elásás (hullaverem, dögkút, dögtemető, talajba juttatás) – Az állattartó saját telkén - évente max. 50 kg mennyiségig - eláshatja a baromfi, malac, vagy kedvtelésből tartott állatok hulláit. – /A települési dögkút a településtől legalább 1km-re, közúttól legalább 200 m-re legyen, szilárd burkolatú út, bekeríteni. Az utolsó hulla elhelyezését követő 25 évig nem lehet növénytermesztést folytatni, fásítani kell./ 151
152
• http://www.atev.hu
153
154
Lehet-e moslékkal etetni? • Nedves etetés lehet, de az élelmiszer-hulladék feletetése tilos. • Élelmiszer-hulladéknak számít az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó bármely hulladék, amely éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból vagy a sertéstartó személy háztartásából kerül ki. Ez a hulladék gazdasági állatok takarmányozására nem használható, azt össze kell gyűjteni , komposztálni, vagy megfelelően hőkezelni kell. 155
• A nemzetközi közúti, vasúti, légi és vízi személy- és teherszállításoknál keletkező élelmiszer-hulladékot össze kell gyűjteni és hatósági felügyelet mellett kell ártalmatlanná tenni. • A sertésekkel való feletetés helyett az élelmiszerhulladékot (hőkezelés után) kutyamenhelyekre, illetve egyéb prémes állatok etetése céljára lehet szállítani. • A tilalom elrendelését megköveteli uniós tagságunk feltételeinek teljesítése (jogharmonizáció), valamint a sertéspestis megbetegedés hatékony megelőzése
156
26
Állatok forgalmazása
Állatok forgalmazása
• Csak az állat tulajdonosa,bejegyzett export-import kereskedő, szerződéses megbízás alapján belföldi felvásárlást végző, haszonállat-kereskedő, kedvtelésből tartott állatokkal kereskedő, és vágóhíd végezheti. • Gazdasági haszonállat esetében pluszkövetelmény a megfelelő telephely megléte. 157
Állatok védelme
• Megfelelő szállítóeszköz (hatósági állatorvos ellenőrzi) • Állatok azonosítása, megfelelő egészségi állapot • Egyes esetekben a berakásnál jelen kell lennie az állatorvosnak. • Útközbeni elhullás bejelentése. 158
Járványvédelem
• Jó gazda gondosságával kell eljárnia az állattartónak. • Állatot levágni, leölni csak előzetes kábítás után szabad (kiv. baromfi és nyúl házi vágása). • Állatkísérletet csak engedélyezett célra, engedéllyel rendelkező intézményben szabad végezni. • Veszélyes állatot csak engedéllyel szabad 159 tartani.
Járványügyi intézkedések
• http://www.oek.hu/oek.web?nid=385&pid= 1 • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/sz akteruletek/mgszh_aai/igazgatosagrol/jarv anyvedelmi_osztaly
160
Járványügyi intézkedések
• • • • • •
elkülönítés, megfigyelési zárlat, forgalmi korlátozás, helyi zárlat, községi zárlat, védőkörzet; marhalevél kezelési tilalom védőkörzet létesítése (nagyon ragályos betegségek esetén) • védőoltás; kötelező gyógykezelés • elkülönített, vagy zárt vágás; állat leölése • állati hulladék ártalmatlanítás,fertőtlenítés
• Állami kártalanítás jár 25 betegség esetén az elhullott, vagy leölt állatokért és a megsemmisített betegségterjesztő tárgyakért a tulajdonosnak. • A kártalanítás alapja az állat, tárgy, anyag, eszköz forgalmi értéke. • A kártalanítási összeget a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül fizeti ki az FVM. 161
162
27
A védőkörzeten belül szükséges:
2006/105/EK bizottsági határozat a madárinfluenzával kapcsolatban • A H5 altípusba és feltehetően az N1 neuraminidáz típusba tartozó A típusú influenzavírus okozta magas patogenitású madárinfluenza bizonyított előfordulásának helye körül Magyarország köteles annak legalább három kilométeres körzetére kiterjedő védőkörzetet kijelölni.
• a körzet összes gazdaságának azonosítása; • a gazdaságoknál tett rendszeres, írásban rögzített látogatás; a baromfiállomány klinikai vizsgálata, szükség esetén laboratóriumi vizsgálatra szánt mintákat is véve; • megfelelő biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása a gazdaságon belül, beleértve a gazdaság bejáratainak és kijáratainak a fertőtlenítését, valamint a baromfik ólba terelését, vagy elzárását olyan helyre, ahol más baromfival, vagy fogságban élő madárral nem érintkezhetnek sem közvetlenül, sem közvetve;
163
• biológiai biztonsági intézkedések • • baromfitermékek mozgásának ellenőrzése; • a vadon élő madarak - különösen a vízi szárnyasok - állományának tevőleges járványügyi felügyelete, szükség esetén olyan vadászokkal és madármegfigyelőkkel együttműködve, akiket külön kioktattak a vírussal való megfertőződés és a vírusnak a fogékony állatokra való átterjedése elleni óvintézkedésekről; • járványügyi tudatosságfokozó kampányok a madártulajdonosok, a vadászok és a 165 madármegfigyelők körében
164
A védőkörzetben tilos
http://one-health.eu/ee/index.php/hu/page/a_biologiai_biztonsag_es_en/eu_vet_week_2008
• baromfikat vagy más, fogságban élő madarakat eltávolítani abból a gazdaságból, ahol tartják őket; • baromfikat vagy más, fogságban élő madarakat vásáron, piacon, bemutatón vagy más rendezvényen összeterelni; • baromfikat vagy más, fogságban élő madarakat a körzeten átszállítani, kivéve a főbb utak és vasútvonalak átmenőforgalmát és a vágóhídi közvetlen levágásra való szállítást;
166
A megfigyelési körzet • keltetőtojásokat a körzetből kijuttatni; • baromfiból vagy más, fogságban élő madárból vagy szárnyasvadból származó húst, darált húst, előkészített húst vagy húsipari terméket a körzetből kijuttatni;
• a körzetbeli gazdaságokból származó feldolgozatlan használt almot vagy trágyát a körzeten kívülre szállítani, illetőleg ott forgalmazni, kivéve az 1774/2002/EK rendelet szerinti kezelésre történő szállítást; • vadon élő madarakra vadászni.
167
• Az előfordulási helye körüli min. 10 km sugarú kör, ahol az alábbi intézkedések szükségesek: – a körzet összes gazdaságának azonosítása; – megfelelő biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása a gazdaságon belül, beleértve a gazdaság bejáratainak és kijáratainak a fertőtlenítését; – baromfik és más fogságban élő madarak, valamint a keltetőtojások körzeten belüli 168 mozgásának felügyelete.
28
Mikor jár kártalanítás? • Ha az állategészségügyi hatóság az alábbi intézkedések valamelyikét elrendeli: – diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, – védőoltás, – gyógykezelés, – elkülönített vagy zárt vágás, – állatleölés (leöletés), – fertőzésközvetítő-anyag, -eszköz, -tárgy, élelmiszer, -takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék lefoglalása, 169 ártalmatlanná tétele
Kinek jár kártalanítás? • a betegségben elhullott, illetve leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa; • a földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele esetén annak tulajdonosa (használója); • közreműködésre hatóságilag kötelezett gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem).
– fertőtlenítés, – földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a korlátozás mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében, – a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem) közreműködésre kötelezése, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a közreműködés mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében. 170
Nem jár kártalanítás:
171
– ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó nem jelentette, illetve az előírt kötelezettségeket megszegte; – ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása miatt került sor; – a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetőben) tartott vagy tenyésztett vadon élő haszonállatokat és a védett állatokat; 172 – trágyáért, alomért;
A kártalanítás összege – az állat-egészségügyi jogszabályok megsértésével tartott állatért, illetve szállított, forgalmazott állatért és termékért; – ha a tulajdon-átruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt; – az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért. 173
• A kártalanítás összege 100 %, azaz az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, illetve igénybevétellel, valamint közreműködéssel okozott károkhoz (ide nem értve az elmaradt hasznot) igazodik.
174
29
Állategészségügyi bírság
Marhalevél • hatósági bizonyítvány • állat tulajdonjogát,állategészségügyi forgalomképességét igazolja • kiállítása,kezelése
• http://www.csopak.hu/Napi-hirek/koezsegizarlat-elrendelese.html
– jegyző+ állatorvos mint szakhatóság – önkormányzat saját bevétele • https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/Mezoga zdasagi_vallalkozasok_formai_dokumentumai20091202.ht ml?ugy=marhaloutlev20100305.html 175
176
Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek
Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek
•
•1. ragadós száj- és körömfájás • 2.hólyagos szájgyulladás • 3. sertések hólyagos betegsége (SVD) • 4. keleti marhavész • 5. kiskérődzők pestise • 6. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja • 7. bőrcsomósodáskór • 8. Rift-völgyi láz • 9. kéknyelv betegség •10. juhhimlő és kecskehimlő •11. afrikai lópestis •12. afrikai sertéspestis •13. klasszikus sertéspestis
• • • • • • • • •
14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) 15. Newcastle-betegség (baromfipestis) 16. szarvasmarhák gümőkórja 17. fertőző sertésbénulás 18. veszettség 19. takonykór 20. tenyészbénaság 21. lovak fertőző kevésvérűsége 22. lovak agy- és gerincvelő gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) • 23. nyulak vérzéses betegsége • 24. mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása • 25. szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) 177
178
Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek • 26. tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens) • 27. brucellózis • 28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása) • 29. Aujeszky-féle betegség • 30. lépfene • 31. rühösség • 32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa • 33. pontyfélék tavaszi virémiája • 34. pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása:
Növényvédelmi igazgatás
– 35. súrlókór (scrapie) – 36. pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)
179
180
30
http://ec.europa.eu/sanco_pesticides/public/i ndex.cfm
Jogszabályi háttér • ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény • 2000. évi. XXXV. Törvény a növényvédelemről, módosította a 2003. évi CXII. Törvény, aztán a 2005. évi XXXVIII. Törvény – hatályát vesztette a… • 2008. évi XLVI törvény (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről) hatálybalépésével 181
182
Növényvédelem fogalma
2008. évi XLVI törvény
„A növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége.”
• A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. • Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek (beleértve a méheket is) minden fejlődési alakját védeni kell.
(2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről)
183
184
Növényvédelmi intézkedések • Tilos forgalomba hozni olyan növényt, növényi terméket, amely a megengedett határértéknél magasabb növényvédőszer-maradékot vagy toxikus vegyi anyagot tartalmaz. • Növények termesztése során növénytáplálási, illetve talajvédelmi céllal csak a jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó szennyezőanyag-tartalmú termésnövelő anyag használható fel. • A növényvédelmi gépeket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint típusminősítés alá kell vetni forgalomba hozatalukat megelőzően, továbbá a használatuk során kétévente időszaki felülvizsgálatnak kell 185 alávetni.
• Növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító természetéhez és elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi növényegészségügyi intézkedéseket hozhatja:
186
31
Zárlati károsító
Intézkedések
• potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene.
• a) fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja vagy betilthatja; • b) javaslatot tehet védett zónák kijelölésére; • c) térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét rendelheti el; • d) fogékony növényfajok, illetve fajták termesztését korlátozhatja, betilthatja;
187
188
• e) károsítók, valamint a fertőzés közvetítését lehetővé tevő tárgyak szállítását, forgalomba hozatalát és tárolását betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti; • f) zárlati károsítók vagy Magyarországon nem honos szervezetek tenyésztését és tartását, valamint a velük való munkát betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti; • g) a károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, előfordulásának, felszaporodásának figyelemmel kísérésére és a védekezési intézkedések megtételére 189 kötelezhet;
• h) a fertőzött, fertőzésgyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területeken meghatározott károsítóktól való mentesítésre, illetve mentesen tartásra kötelezhet; • i) korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek mezőgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületeket növény-egészségügyi zárlat alá helyezheti; 190
• j) meghatározott károsítókkal való fertőzés vagy a fertőzés gyanúja esetén, illetve egyes károsítókkal szembeni rezisztenciavizsgálat eredményétől függően betilthatja vagy korlátozhatja olyan növényi részek forgalomba hozatalát, amelyek köztermesztés céljára nem alkalmasak; • k) elrendelheti növények vagy növényi termékek tárolására, raktározására szolgáló földterületek, épületek, építmények, helyiségek vagy tartályok fertőtlenítését, mentesítését vagy megtisztítását, és ennek érdekében meghatározott anyagok, eszközök vagy eljárások használatát előírhatja vagy betilthatja; 191 • l) állami és közérdekű védekezést rendelhet el.
• http://ontsz.hu/megye.php?PHPSESSID=1 d8cea0f55b7280e2e270a3e329e031c • http://www.elelmiszer.hu/friss_hirek/cikk/ki emelt_nyari_ellenorzes_zoldseg_gyumolc s_fronton
192
32
• A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött területet, növényt, növényi terméket és az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt növényegészségügyi zárlat alá kell helyezni, illetőleg behozatalnál a szállítmányt vissza kell utasítani attól függetlenül, hogy az rendelkezik növény-egészségügyi bizonyítvánnyal.
• Növényvédőszer-maradvány érték: jogszabály határozza meg a maximumot, de a termelésnövelő anyagokra is van korlát. • Növényvédelmi védekezés: fertőzést, kártételt megelőzően, vagy már kialakult károsítást enyhítő, megszüntető módon lehet.
193
194
Ellenőrzési tapasztalatok (Növény és Talavédelmi Szolgálatok) 2000-2006 • A mintavételt a határállomásokra, a budapesti nagybani piacokra, valamint a budapesti és a vidéki nagy forgalmú elárusító helyekre, illetve a hajtatott zöldségfélék termőhelyeire összpontosították. • http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201002/ novenyvedoszermaradek_eves_jelentes_2008_honlap.pdf
• Engedélyköteles terméket (kémiai) csak annak engedélyokiratában meghatározott módon szabad használni, a kezelt növényt, terméket csak az élelmezésegészségügyi előírásokat betartva lehet forgalomba hozni – élelmiszeregészségügyi várakozási idő – kivétel ha nem telt le, de külön bevizsgáltatják és a vizsgálat mindent rendben talál.
195
196
A nv-i tevékenység fajtái
Termelői védekezés
• termelői • állami • közérdekű
• A földhasználó és termelő köteles – a zárlati károsítókat (vizsgálatköteles nem zárlatit) elpusztítani (behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni – hogyan?) – zárlati károsító okozta fertőzést (gyanúját) bejelenteni – egyéb károsító ellen is védekezni, ha a szomszéd növényvédelmi biztonságát, emberi egészségét veszélyezteti, közben vegye figyelembe az integrált növénytermesztés alapelveit, a környezet- és a természetvédelmet – növény-egészségügyi hatósági nyilvántartás felé adatszolgáltatás 197
198
33
• A földhasználó és termelő köteles tűrni – az állami és közérdekű védekezéssel megbízott munkavégzését – hatóság ellenőrzését, az intézkedéseit köteles vh-ni
• A termelő, illetve a földhasználó tevékenysége során köteles – méhek védelmére vonatkozó előírásokat betartani; http://www.kormanyhivatal.hu/hu/vas/hirek/tajekoztato-a-beporzo-mehek-vedelmet-celzo-intezkedesekrol
– a termőföldet a talaj szennyezését okozó anyagoktól megóvni, a földhasználat során környezetkímélő tápanyaggazdálkodást folytatni. – A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
199
– A növényvédő szer felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) évenként március 1-jéig az előző naptári évre vonatkozóan magyarországi növényvédőszer-forgalmáról jelentést köteles készíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédő szer tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját. – Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jelentéstételi kötelezettséget írhat elő egyes termésnövelő anyagokra vonatkozóan is.
200
– Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejártát követően szabad betakarítani, forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha az élelmiszerláncfelügyeleti szerv az általa végzett vizsgálat alapján igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek. – Harmadik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt kivitel céljából feladhatók, amennyiben a célország előírásai azt lehetővé teszik.
201
Kötelező • Csávázás és talajfertőtlenítés (ha a növény a vegetációs időszakban már nem védhető meg kellőképpen, vagy a kelő növénykultúrában különösen nagy kárt okozó károsítók ellen) • Mezei rágcsálók ellen • Kukoricamoly ellen • Aranka fajok, parlagfű, selyemkóró ellen (virágzás előtt) • Raktári kártevők ellen 203
202
Állami védekezés • esetei: – (1) országban nem honos zárlati károsítót észlelnek – (2) ha a termelői védekezés nem kielégítő hatású (nem a termelő miatt!) – (3) ha a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni • elrendelésére jogosult: – a (2) és (3) esetben az illetékes megyei kormányhivatal növényvédelmi igazgatósága – (1) esetben illetve több megyére (az egész országra) kiterjedően a VM • költségviselés: központi költségvetés • az elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a vh-ra nincs halasztó hatálya 204
34
Növényvédőszerek felhasználása
Közérdekű védekezés • esete: ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. • A közérdekű védekezést az élelmiszerlánc felügyeleti szerv rendeli el. • A védekezésre kötelező, illetve a közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.
• • • •
Helyes mezőgazdasági gyakorlat Munkaegészségügyi szabályok Kémiai biztonsági szabályok Nem alkalmazható ha valószínűsíthető az emberi, állati egészségre, környező növénykultúrákra gyakorolt káros hatás, természet vagy környezet veszélyeztetés – ezt hogy döntse el a felhasználó?
205
Növényvédőszerek kategorizálása
206
Speciális előírások
• I., II. kategóriájút csak előírt végzettséggel (képesítéssel) lehet forgalmazni, árusítani, vásárolni és felhasználni. • III. kategóriájú esetében nincs szakképesítési előírás – kivéve a szolgáltatás. • Forgalmazásról külön nyilvántartást kell vezetni.
• Csak az engedélyben foglaltak szerint lehet használni, kivéve ha van eseti felhasználási engedély. • Lakott terület, üdülőterület, házikert, kiskert csak II. és III. kategóriájú növényvédőszert! Itt lehet további korlátozás is.
207
• Valamennyi növényvédőszerrel folytatott tevékenységet úgy kell végezni hogy az elszóródás, hulladékképződés elkerülhető legyen. • Jogellenesen forgalmazott szert és annak csomagolóanyagát a minősítés lezártáig veszélyes hulladékként kell kezelni.
209
208
• Ha kényszerbetakarításra kerül sor és az élelmiszeregészségügyi várakozási idő nem telt le: bejelentési kötelezettség. Az így betakarított terményt elkülönítve kell tárolni, további intézkedésig tilos felhasználni és forgalomba hozni.
210
35
Árusítás, szállítás, tárolás
Növényvédelmi gépek
• Mivel együtt nem lehet (élelmiszer, takarmány) egy légtérben • Nem lehet automatából, önkiszolgáló rendszerben, csomagküldő szolgálaton keresztül, piacon, vásári kirakodóhelyen, mozgóárudában (kivéve szobanövényekre kitalált készkiszerelésű szerek) • Szállítás a veszélyes áruk szállításának szabályai alapján 211
• Cseppképzés, szórástechnika – forgalombahozatal előtt típusminősítés (kivéve ahol van nemzetközi érvényű minőségtanúsítási okirat)
212
Környezet és természet védelme • Károsításra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel. • Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. • Külön szabályok a vad, védett állat, vizek, vízfolyások esetén.
• Balaton, Velencei tó, Tisza tó + fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában, egy kilométeres távolságon belül, védett természeti területen, ár- és belvízveszélyes területen – nincs tárolás! • Víznyerőhelyek, vízművek: belső területen tilos minden növényvédelmi tevékenység. • Méhek .. .sok sok szabály
213
214
• Zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedés során • a) a termelők növényállományában végrehajtott részleges vagy teljes megsemmisítés esetén az adott dologban keletkezett károk enyhítésére a termelő; • b) a méhészetben okozott károk enyhítésére a méhész az államtól e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint részleges kártalanításra jogosult. A kártalanításról az élelmiszerlánc-felügyeleti 215 szerv határozatban dönt.
• Nem jár kártalanítás • az országba jogellenesen behozott növény, növényi termék után (beleértve a kutatási célból behozott nem honos szervezeteket is); • ha zárlati károsító gyanúja esetén a termelő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget; • ha a vevőnek a vásárolt növény zárlati károsítóval való fertőzöttségéről tudomása volt, illetve arról kellő körültekintéssel tudomást szerezhetett volna; • ha a növényt kedvtelésből, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati célból tartották fenn;
Kártalanítás
216
36
• a növény-egészségügyi jogszabályok megsértésével fenntartott, forgalomba hozott növényért, növényi termékért (beleértve a zárlati károsítók kutatói cseréjét is); • ha a növény-egészségügyi zárlatra egyéb, a termelőnek felróható magatartás miatt került sor; • ha a növény-egészségügyi zárlatra a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt vetőmagból vagy nem minősített vegetatív szaporító alapanyagból, illetve ültetési anyagból előállított • növényállományban vagy annak termésében kerül sor; 217
• ha a növény-egészségügyi zárlattal érintett termőhelyen és annak szomszédságában a hatósági intézkedés tárgyát képező károsító ellen a korábban elrendelt növény-egészségügyi zárlatot még nem oldották fel és az újabb növényvédelmi intézkedésre a zárlat figyelmen kívül hagyása miatt kerül sor; • ha a növény-egészségügyi zárlat Magyarországon honos vagy megtelepedett károsító ellen irányul; • ha a termelő a növény-egészségügyi zárlat kapcsán meghatározott valamely kötelezettségének nem tesz eleget. • A növényvédelmi védekezéssel okozott kárért nem jogosult kártalanításra az a méhész, aki letelepedésének bejelentését elmulasztotta. 218
Növényvédelmi bírságot az fizet, aki • a) a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt, vagy a terjedést elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi; • b) növényvédő szerrel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember vagy az állat egészségét, az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonságot vagy a környezetet veszélyezteti; • c) a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja; • d) engedélyköteles terméket előírt képesítés, illetve engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon forgalomba hoz, hirdet, nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál; 219
• i) forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező, továbbá időszakos felülvizsgálaton részt nem vett, vagy meg nem felelt növényvédelmi gépet forgalomba hoz, üzemeltet vagy használ; • j) a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi; • k) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vegyszeres növényvédelmi munkavégzést akadályozza; • l) a növényvédelmi hatósági tevékenységet akadályozza, a hatóság intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza; • m) a növényvédelemmel kapcsolatban előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, forgalomba hozatali rendelkezéseket megszegi; 221
• e) az engedélyköteles termék csomagolására vonatkozóan e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban előírt szabályokat megsérti; • f) az adott évi analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget; • g) a méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát megszegi; • h) a műtrágyákról szóló jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírásait 220 megsérti;
• n) az előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi korlátozásokat megszegi; • o) az e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget; • p) engedélyköteles terméket műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban juttat ki; • q) a méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségét elmulasztja; • r) a növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget. • A bírság ismételten is kiszabható.
222
37
Növényvédelmi bírság parlagfűre vonatkozó szabály megszegése esetén 2012 (példa) • Belterületen: 50 m2-ig 20 000 Ft 50-100 m2-ig 20 000-50 000 Ft 100-200 m2-ig 50 000-100 000 Ft 200 m2-től 1 ha-ig 100 000-750 000 Ft 1 ha-tól 750 000-5 000 000 Ft Külterületen: 1 ha-ig 20 000-50 000 Ft 1-5 ha-ig 50 000-150 000 Ft 5-10 ha-ig 150 000-225 000 Ft 10-30 ha-ig 225 000-1 000 000 Ft 30-50 ha-ig 1 000 000-2 000 000 Ft 50-100 ha-ig 2 000 000-3 750 000 Ft 100 ha-tól 3 750 000-5 000 000 Ft 223
példa • Az Éltv. 60. § (1) bekezdés b) pontja szerint növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki növényvédő szerrel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember vagy az állat egészségét, az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonságot vagy a környezetet veszélyezteti. A bírság mértéke 500.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet. 224
Az EU élelmiszerstratégiájának fő elemei „from farm to fork” • Élelmiszerbiztonság és takarmánybiztonság szabályai; • Független és nyilvánosság számára hozzáférhető tudományos tanácsadás; • A szabályokat és a folyamatellenőrzést kikényszerítő intézkedések; • Az élelmiszer származási helye és beltartalma alapján hozott fogyasztói döntéshez való jog elismerése.
Élelmiszerjog EU:
178/2002/EK rendelet 852/2004/EK rendelet Magyarország: 2003. évi LXXXII. Törvény 2008. szeptember 1-től hatályos az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
Élelmiszerkönyv – több rendelet módosította Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésrendszere, az eljárási rend szabályainak változásai
Forrás: Dr. Kasza Gyula BCE – Élelmiszerjog előadás anyaga hivatkozott jogszabályok, EU élelmiszerstratégia www.nebih.gov.hu, www.eufoodpolicy.com
225
226
Uniformitás-diverzitás
A közös élelmiszerjog
• Közös rendszer az élelmiszerbiztonság területén; • Tagállami különbségek (tradicionális termékek, helyi specialitások, organikus termékelőállítás). • Újonnan csatlakozóknál átmeneti időszak főleg a hús- és halfeldolgozás területén, az legutolsó felzárkózási dátum 2007. december volt. 227
• Váltás a ’90-es években (élelmiszeripari, takarmánybiztonsági válságok időszaka). • Az új stratégia: – – – –
Lefekteti az élelmiszerbiztonság szabályait. Bevezeti a nyomonkövethetőség követelményét. Felállítja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt. Életre hívja a gyorsriasztási rendszert. • (2011-ben a riasztórendszerbe 9157 értesítés érkezett "az EU élelmiszerjogi rendelkezéseitől való eltéréssel kapcsolatban", ezek közül 617 bizonyult "komoly kockázati tényezőnek.) 228
38
Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete
MIÉRT?
• A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása; • gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről; • szabad mozgás csak úgy érhető el, ha a tagállamok élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelményei között nincs jelentős különbség.
• A tagállamok élelmiszerjogának koncepciói, elvei és eljárásai között fontos különbségek vannak. • Amikor a tagállamok élelmiszerre vonatkozó intézkedéseket vezetnek be, ezek a különbségek akadályozhatják az élelmiszerek szabad mozgását, egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthetnek, és ezáltal közvetlenül befolyásolhatják a belső piac működését.
229
230
• Ezért közelíteni kell ezeket a koncepciókat, elveket és eljárásokat, hogy a tagállamokban és a Közösség szintjén létrejöjjön az élelmiszerekre és takarmányokra irányadó intézkedések egységes alapja. • Az élelmiszerjogot diszkrimináció nélkül kell alkalmazni függetlenül attól, hogy az élelmiszert vagy takarmányt a belső piacon vagy a nemzetközi piacon forgalmazzák.
• Szükség van olyan intézkedések bevezetésére, amelyek garantálják, hogy a nem biztonságos élelmiszerek ne kerülhessenek a piacra, és biztosítják, hogy legyenek olyan rendszerek, amelyek felismerik az élelmiszerbiztonsági problémákat és a belső piac megfelelő működése, illetve az emberi egészség védelme érdekében megteszik az ellen intézkedéseket.
231
232
• Az első élelmiszerhigiéniai szabály kizárólag a friss húsokra vonatkozott – 1964-ben fogadták el. • Az 1990-es évek közepére már jelentős mennyiségű szabály létezett az egyes élelmiszerekre vonatkozóan. Ezeket sokan nehezen áttekinthetőnek, túlzottan „kukacoskodónak” találták. A Bizottság ezért nekilátott a deregulációnak, melynek célja, hogy magas szintű fogyasztóvédelmet szolgáló, ugyanakkor egyértelmű, egyszerű és világos szabályok határozzák meg az 233 élelmiszerbiztonságot.
• 2000-ben jelent meg a Bizottság által készített Fehér Könyv az Élelmiszerbiztonságról. Ebben az anyagban gyökeresen más irányt jelöl ki a testület: „from farm to fork” (szántóföldtől az asztalig) • Ennek értelmében az élelmiszer-előállító lánc minden szakaszára – a termelőtől a kereskedőig - vonatkozik az 234 élelmiszerbiztonsági szabályozása
39
HACCP
BTSF
• Minden élelmiszerelőállító és -forgalmazó (kivétel: elsődleges termelők) vállalkozásnak alkalmaznia kell.
• Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszer érdekében – 2005-ben indított program. • A kezdeményezés alapján a képzést európai és harmadik országbeli hatóságok felelős alkalmazottainak szervezik. Cél a vonatkozó EU-s előírások megismertetése.
235
Miért nem egyszerű a terület?
236
Az élelmiszer fogalma
• Óriási változások az élelmiszer előállításban és forgalmazásban, valamint a vásárlási szokásokban. • Tárolási lehetőségek (hűtő az 50-es évek végén jelenik csak meg, az elterjedése igazából csak a hatvanas évek végére valósul meg). • Csomagolás – új termékek, új anyagok • Tartós élelmiszerek – változó vásárlási szokások • Szupermarketek a 70-es években jelennek meg. • Az élelmiszeripar egyre jobban átvette a termék előállítást a mezőgazdaságtól. • A termékeket egyre több adalékanyaggal kezelték a jobb eltarthatóság, a jobb íz érdekében. 237
• Minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott, vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el.
238
Élelmiszerjogi elvek • Betartandó elvek:
• Az élelmiszerek körébe tartozik a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is.
– kockázatelemzés (minden esetben) – elővigyázatosság – fogyasztók érdekeinek védelme (megfelelő tájékoztatás) – átláthatóság • állampolgárokkal folytatott konzultáció • állampolgárok tájékoztatása
239
240
40
Kockázatelemzés
Kötelező elővigyázatosság elve
• Veszély meghatározás (az élelmiszerben lévő anyag által okozott egészségkárosítás leírása) • Veszély jellemzése (küszöbértékek meghatározása) • Hatásbecslés (mennyi veszélyes anyag jut be a szervezetbe) • Kockázat jellemzés (az egészségkárosítás valószínűsége)
• Az Élelmiszerbiztonság Általános Elveinek Zöld könyve (1997) vezette be ezt a fogalmat. • A BSE fertőzésnél alkalmazták először. • Egészségkárosítás lehetőségének fennállása esetén meg kell tenni minden szükséges intézkedést -még ha kellő tudományos eredmények nem is állnak rendelkezésre- az esetleges veszély elhárítására.
241
242
Élelmiszerbiztonsági követelmények
A tagállamok feladata
• Nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. • Mikor nem biztonságos? – Ha: • ártalmas az egészségre • emberi fogyasztásra alkalmatlan
243
• A tagállamok betartatják az élelmiszerjogot, létrehozzák a hivatalos ellenőrzések rendszerét. • A tagállamok meghatározzák az élelmiszerés takarmánytörvény megszegésére vonatkozó intézkedések és büntető rendelkezések szabályait. Az intézkedések és büntető rendelkezések hatékonyak, arányosak és van visszatartó erejük. 244
ÉLELMISZERJOG
Nyomon követhetőség • A termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét.
245
• 1995.évi XC. Törvény - EU csatlakozástól hatályon kívül, helyette • Magyar Élelmiszer könyv (2003. évi LXXXII. törvény) • Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény (több módosítás, legutóbb 2012-ben)
2013.12.04.
246
41
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény • Lánc szemlélet: a „szántóföldtől az asztalig” elv szerint nem választhatók szét egymástól a – – – – –
talajvédelem, növény-egészségügy, - növényvédelem, takarmányozás, állat-egészségügy, állatgyógyászat, élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség
• A törvény alkotás legfőbb célja: – erősíteni az élelmiszer-biztonsági szankcionálás eszköztárát
ellenőrzés
és
– a hatósági jogköröket egységesen a teljes élelmiszerlánc tekintetében eljáró élelmiszerbiztonsági hatóságra kellÉtelepíteni (NÉBIH), – meg kell határozni az élelmiszer-biztonsági célból nyilvánosságra hozható és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körét. – A törvény egységesíti a szankcionálás és bírságok alkalmazásának eljárásrendjét is.
alapvető kérdései. 247
248
Új élelmiszer • A törvény célja – növények szennyezésektől mentes termőföldön történő termesztésének elérése – a növények, növényi termékek (élelmiszer, takarmány) megóvása, növényvédelem (kórokozók, kártevők) – biztonságos és megfelelő minőségű takarmány termelés forgalmazás – az állatok egészségének megőrzése, járványos állatbetegségek megelőzése, leküzdése (zoonózis, nagy gazdasági kár) – végső fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme – az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényezők csökkentése – nemzetközi kereskedelem biztosításához szükséges garanciák elérése 249
• Forgalomba hozatalának engedélyezését a VM-től kell kérelmezni. • Az elsődleges értékelést a NÉBIH végzi.
250
Élelmiszeripari vállalkozás
Alapkövetelmények
• Létesítése működési engedély köteles. • Működési engedély: NÉBIH • szakhatósági vélemény: ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok (illetékes)
• Szűken vett élelmiszer előállítás és forgalmazás szabályozásának területe, változások:
– http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/201005/57 _2010_fvm.pdf – http://biztonsagpiac.hu/szigorubb-szabalyokaz-elelmiszerek-forgalomba-hozatalara 251
– Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében garantálható: • • • •
az élelmiszer-biztonság élelmiszer-minőség a környezet és az állatok védelme rendelkezésre áll a megfelelő élelmiszer-ipari szakképesítés.
252
42
Jelölés Jelölés
• A jelölés nem tévesztheti meg a végső fogyasztót a termék
• Tájékoztatási szabályok: – – – –
magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az élelmiszer-jelölési előírásokban foglaltakat
• Az élelmiszer-jelölés, alkalmazott jelölési módszer, az élelmiszerek megjelenítése – – – –
formája vagy alakja, csomagolása, bemutatásának módja, kellékei
nem tévesztheti meg a végső fogyasztót
253
Elsődleges felelősség • Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve a minőség-megőrzési időtartam lejártáig felelős. – Kivéve, ha a hibát az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta. 255
– természete, azonossága, jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve előállítási vagy termelési módja tekintetében – nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást, nem állíthat olyan tulajdonságot, amelyekkel az valójában nem rendelkezik – nem állíthat, nem kelthet olyan benyomás, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik – nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen 254 tulajdonságok meglétének benyomását
Felelősségi szabályok • Az élelmiszer-vállalkozás felelős élelmiszer biztonságosságáért minőségéért, amennyiben
az és
– a forgalomba hozatalt kizáró hibát ő okozta, – vagy az általa is felismerhető lett volna.
• A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt – nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett. (ha nem megfelelőt hozott be) 256
A nyomon követhetőség, visszahívhatóság
Felelősségi szabályok • Az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi, előírásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette. • Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége. • A fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idő lejárta után az élelmiszer 257 nem hozható forgalomba.
• Az élelmiszer-előállítás folyamatának nyomon követhetősége és visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének, – nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia – naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében.
• A dokumentációs rendszer adatait felhívásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére kell bocsátani. 258
43
Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei
Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei A külső és a belső környezetnek, – a strukturális feltételeknek (berendezések, elrendezés, technológia) – a termelési és tárolási kapacitásnak, – a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszerösszetevőknek (biztonság, minőség) – csomagolóanyagoknak – fertőtlenítőszereknek (megfelelőség, alkalmazás) – az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának
alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására; 259
Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei
Olyan – – – –
önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni,
amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége. • Az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek. 260
Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei
• Az élelmiszer-vállalkozás működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által jogszabályban, meghatározottak szerint történt – nyilvántartásba vételét vagy – engedélyezését
követően kezdheti meg. • Az élelmiszer-vállalkozás az élelmiszer előállítását, valamint forgalomba hozatalát megelőzően részletes, írásos dokumentációt (így különösen gyártmánylapot, anyaghányadnyilvántartást) köteles készíteni, majd vezetni. 261
• Élelmiszer-vállalkozás kizárólag az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által engedélyezett, illetve nyilvántartott élelmiszer-létesítményt működtethet, valamint • engedélyezett, illetve nyilvántartott élelmiszer-vállalkozási tevékenységeket végezhet. 262
Az állami feladatok szervezése és irányítása
Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei • Az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerláncfelügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott, vagy ennek gyanúja áll fenn. • Az élelmiszer-vállalkozó az élelmiszerláncfelügyeleti szerv felhívására köteles bejelenteni a más tagállamból származó állati eredetű élelmiszerek első betárolási helyre történő beszállítás megtörténtét. 263
• Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el. (NÉBIH) • Az élelmiszerekkel kapcsolatos élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi hatósági feladatokat az egészségügyi államigazgatási szerv végzi. (ÁNTSZ) • Megtévesztő állítások, megtévesztő jelölés, csomagolás, reklám a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerint a fogyasztóvédelmi hatóság 264 végzi. (NFH)
44
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági
A miniszter feladatai
élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem
Kezdeményezheti rendkívüli élelmiszerlánc-események esetén – a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, – a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét, – továbbá a rendvédelmi szervek közreműködésének elrendelését.
• kiadja az élelmiszerkönyvi irányelveket, és gondoskodik a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak összeállításáról és közzétételéről, • meghatározza az élelmiszerlánc-ellenőrzés feladatait, • elkészítteti az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Tervet • tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmiszerláncot érintő, országos vagy kiemelt jelentőségű ügyekről, • szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egységes felügyeletének elősegítése céljából, 265 • kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Részletes hatósági feladatok: • állat-, valamint a növény-egészségügyi határállomásokon: – ellenőrzi az élelmiszer-biztonsági, -minőségi, állat- és növény-egészségügyi rendelkezések megtartását; – végrehajtja az áru okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését, valamint a monitoringtervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételét; – ellenőrzi az EU ban nem harmonizált állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból az EU területére történő beléptetését, a meghatározott feltételek 267 teljesülését.
teljes) • Szervezi, irányítja, felügyeli az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását, • gondoskodik a szakmai továbbképzésekről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban • végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek értékelését, • laboratóriumokat működtet, illetve kijelöli a hatósági minták vizsgálatait végző állami laboratóriumokat, • feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez , • kidolgozza a területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását, • élelmiszer-fertőzés és -mérgezés, valamint zoonózis fellépése, 266 illetve gyanúja esetén együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel, erről nyilvántartást vezet.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Részletes hatósági feladatok: • az élelmiszerek vonatkozásában kivizsgálja és felderíti az élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, feltárja azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megelőzése érdekében, • továbbá adatot szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szerv részére, • működteti az élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázist. Állategészségügyi feladatainak keretében engedélyezi többek között • a takarmányként felhasználható melléktermékek 268 kezelését, felhasználását, további feldolgozását
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai
Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Engedélyezi:
Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Ellenőrzi:
– engedélyköteles élelmiszer-vállalkozás működését – az élelmiszer-szállító járműveket, és ezek mosását és fertőtlenítését végző helyeket
Nyilvántartásba veszi: – engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó élelmiszer-vállalkozásokat, – élelmiszer-csomagolóanyag gyártókat, forgalmazókat, – élelmiszer-iparban felhasználható fertőtlenítőszereket előállítókat, 269
– az élelmiszer-vállalkozások tevékenységét; – az élelmiszer-előállító, -elosztó, és -forgalomba hozó létesítmény harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát a nemzetközi előírásoknak megfelelően (USDA, Dél-Korea) – a járványügyi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartását, – közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés előírások betartását 270
45
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai
Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Ellenőrzi az élelmiszer-vállalkozásoknál bevezetett – „Jó Higiéniai Gyakorlatot”, – a nyomonkövetési, az élelmiszer-visszahívási és a „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok”-ra (HACCP) vonatkozó rendszereket, – az élelmiszer-vállalkozásoknál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszereket, a fertőtlenítő eljárások megfelelőségét, – a rovar- és rágcsálóirtást. 271 – az emberi fogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat, okiratokat
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Nyilvántartást vezet. – az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról – az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről – a nem állami laboratóriumokról – az élelmiszer-szállító és a közúti élőállat273 szállításra engedélyezett gépjárművekről
Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Elvégzi: – Levágott, elejtett, kifogott, gyűjtött állatok húsvizsgálatát – elbírálja és igazolja az egyes élelmiszerek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát – vizsgálja az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmasságát 272
Vámhatósági nyilvántartás • A vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, annak hatósági eljárásához szükséges mértékben, melynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az érintett nevét, címét is hozzáférhetővé teszi. 274
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárása során jogosult
Nyomozóhatóság és az élelmiszerláncfelügyeleti szerv együttműködése • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatósági eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez - ha az emberek, illetve állatok egészsége veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges - a nyomozó hatóságot, az ügyészséget, valamint a bíróságot a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 74/B. §-a (6) bekezdésében meghatározott célból (iratbetekintés) megkeresheti. – A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására. 275
• az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni • berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni • iratokat, dokumentációt, adathordozókat megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni • eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni • eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni (ellenminta) • élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt ellenőrizni. 276
46
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárása során új elem a próbavásárlás
• Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági eljárása során próbavásárlást (ideértve az interneten történő vásárlást is) végezhet.
JOGKÖVETKEZMÉNYEK (a felsorolás nem teljes) • figyelmeztetésben részesíthet • bírságot szabhat ki • tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti; • vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását; • vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából; • az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti; • termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
277
JOGKÖVETKEZMÉNYEK (a felsorolás nem teljes) • elrendelheti a termék forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását; • elismert hagyományos különleges termék előállítását, forgalomba hozatalát megtilthatja vagy feltételhez kötheti; • élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök használatát megtilthatja; • szállítóeszköz engedélyét visszavonhatja, használatát megtilthatja; • élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíthet; • a határállomásokon végzett ellenőrzése során elrendelhet korlátozó intézkedéseket; • elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zár alá vételét, ártalmatlanítását, szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a szállítmányával kapcsolatos zárolási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül.
279
• A hatóság a jogszabályi előírások megszegése esetén – az élelmiszer-vállalkozás vagy annak egy része, illetve bizonyos tevékenysége működését megtilthatja, újbóli működését feltételhez kötheti, – az élelmiszer forgalomba hozatalát megtilthatja, feltételhez kötheti vagy elrendelheti az élelmiszer megsemmisítését, – a szabálysértésekre vonatkozó külön jogszabály alapján pénzbírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki. 281
278
Feketegazdaság az élelmiszerláncban • A nem engedélyezett tevékenységgel a vállalkozók: – – – –
veszélyeztetik a fogyasztók egészségét; sértik a fogyasztók gazdasági érdekeit; jelentős járványügyi kockázatot jelentenek; versenyelőnybe kerülnek a szabályosan működő vállalkozásokkal szemben; – eltitkolt jövedelemre tesznek szert; – adó- és járulékfizetés nélkül tevékenykednek. 280
• Minőségvédelmi bírságot szab ki,ha megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzőknek. • A minőségvédelmi bírságot a hibát előidéző előállítónak, vendéglátónak, illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba előidézőit nem lehet megállapítani, a minőségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a kifogásolt terméket a hatóság megtalálta.
282
47
