Fókuszcsoportos találkozó Jegyzőkönyv - Emlékeztető 2012. február 29. 13 óra, GAK Nonprofit Kft. Résztevők: (Jelenléti ív mellékelve) Ecseri Istvánné (Márta): gazdálkodó (biogyümölcs+ feldolgozás) – Dány Horváth Judit: gazdálkodó (biozöldség és biogyümölcs+feldolgozás) – Tabajd Pető Áron: gazdálkodó (biozöldség) – Szigetmonostor Udvardi István: iskolaigazgató, oktató - VM ASzK-Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola - Szentes Gódor Antal: gazdálkodó (biozöldség) – Galgahévíz Matthew Hayes: projektvezető SZIE, biogazdálkodó - oktató - SZIE Nyitott Kert Márkusz Péter: oktató - Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola – Budapest Simon Zsófia Andrea: oktató - Soós István Borászati és Üzleti Szakközépiskola és Szakiskola – Budapest Pálfi Péter: gazdálkodó (konvencionális) – Sóskút Jeney Zsuzsa: projekt közreműködő SZIE Szabóné Péli Anasztázia: projekt közreműködő SZIE Csapó Beatrix: projekt közreműködő GAK Kft. Dr. Ujj Apolka: projektvezető GAK Kft. Kléger Aranka: projekt közreműködő GAK Kft. R. Barna Péter: oktató - Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola – Kecskemét Dr. Tirczka Imre: projekt közreműködő SZIE
Apolka: Röviden ismerteti a projektet, a projekt célját és a résztvevő partnereket. A mostani beszélgetés célja tapasztalat és véleménycsere termelőkkel és oktatókkal a tervezett Ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztő felsőfokú gyakorlat orientált szakképzés tartalmának kialakításához. A beszélgetés résztevőinek bemutatkozása, kapcsolatuk a biogazdálkodáshoz. Márta: Családi vállalkozást vezet, melyet kényszerből kezdett el. Földjeinek egy részén folytat bio gyümölcstermesztést. Bérbe adott földeket vett vissza és ezekkel áll át a biogazdálkodásra. Vannak még konvencionálisan művelt szántóföldi területei. Személyes meggyőződésből, hitből folytat biogazdálkodást. Judit: Egyetemen tanult a biogazdálkodásról. Kényszerből és belső igényből kezdett el gazdálkodni. Környékén kevés volt a bio gazdálkodó, magának is meg akarta termelni a megfelelő minőségű termékeket. Személyes meggyőződésből folytat biogazdálkodást. István: Igény van a biogazdálkodásra, de a magas árak miatt csak kevesen engedhetik meg maguknak biotermékek fogyasztását. Vannak jó és rossz tapasztalatai a biogazdálkodással kapcsolatban. (Bionak nevezett, de nem valódi bio termékek forgalmazása.) A biogazdálkodás ellenőrzése és betartatása nagy bürokráciát igényel. Iskolájuk minősített öko-iskola, ami azt jelenti, hogy gyakorlókertjükben vegyszermentesen vagy kevesebb vegyszerrel próbálnak gazdálkodni. Oktatási anyagukban nem szerepel külön biogazdálkodás, pár óra keretében foglalkoznak vele. Egy közeli biogazdálkodást folytató cég évente 1-2 alkalommal tart oktatást és 1-2 alkalommal fogadja a diákokat gyakorlatra. Áron: Meggyőződésből és megélhetés biztosításának céljából foglalkozik biogazdálkodással. Nagyon fontosnak tartaná a jobb minőségű képzést, földhöz közelebbi tudást várna el a hallgatóktól. Antal: Egy vegyszermérgezés után döntött a biogazdálkodás mellett. Kezdetben háztáji gazdasága volt és budapesti piacon értékesítette termékeit. Megalapították a Humán Értékmegőrző Egyesületet, majd később a Galgafarmot. Biogazdálkodása során exportra is termelt. Fontosnak tartja a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolattartást. (Sok a kényszerből meggyőződéses biotermék fogyasztó.) Véleménye szerint a biogazdálkodás a lelkiismereten is múlik. Márkusz P.: Iskolájuknak 25-40 ha szőlője és gyümölcsöse van, ahol még csak tervezik a biogazdálkodást. Üvegházaikat fejlesztik. A területük adott, nincs vegyszeres gazdálkodás. Biogazdálkodás oktatásához még nem adottak a személyi feltételek.
Pálfi P.: Nincs kötődése a biogazdálkodáshoz. Állami földeken gazdálkodnak, gazdaságuk jól működik. A tulajdonosokat próbálja ösztönözni a biogazdálkodásra. A területek csökkenése esetében jobb piacokat kell majd megcélozniuk és ekkor elképzelhető, hogy egyes területeken áttérnek a biogazdálkodásra. R. Barna P.: Személyes érdeklődése van. Egy 2 ha-os tanüzemben zöldség és dísznövény termesztés gyakorlati oktatását végzik. Személyes meggyőződését adja át a diákoknak.
A gazdálkodás megkezdésekor milyen ismeretek hiányát érezte? Márta: Iparból jött, a földből kellett megélnie, gazdálkodását nagyszüleitől való emlékekre alapozta. Saját kárán tanulta meg a dolgokat. (Sok anyagi kár.) A kezdetekkor nem volt kapcsolata más gazdálkodókkal, később viszont már más gazdaságok is segítették tanácsokkal munkáját. 6 év kellett, hogy nagyjából értsen a gazdálkodáshoz, de még most is vannak hiányzó részek. (Új kultúrák bevezetésekor még vannak hiányzó részek, kérdések.) Judit: Egyetemi tanulmányai során nem kapta meg a kertészeti ismereteket. Nagy gond a gyakorlati ismeretek hiánya. Marketing és pályázatírási ismereteket kapott, de speciális (pl. kecske) állattartási ismereteket nem. Növényvédelmi ismereteket az egyetemen és szakkönyvekből szerzett. A növényvédelmi problémákat a gyakorlatban kell látni. Általánosságban elmondható, hogy a nők kényszerből kezdenek el gazdálkodni és van bátorságuk hozzá. Áron: Kertészként végzett az egyetemen. Hiányolja a személyes, személyre szabott oktatást. A képzésben az egyéni adottságok figyelembe vétele, mindenki megismerhesse a képességeit (mit bírok, képes vagyok-e megcsinálni). Sok esetben alkalmatlan emberek jelentkeznek mezőgazdasági munkára. Gyakran olyanok szeretnének gazdálkodni, akik nem alkalmasak rá. Valakinek szembesíteni kellene a jelentkezőket, hallgatókat a gazdálkodás nehézségeivel. Már akár egy hetes gyakorlat alatt is kiderülhet, hogy valaki alkalmas-e a gazdálkodásra. Pálfi P.: Ki tudja a diákoknak elmondani, hogy mi vár rá a munka során? Meg lehet-e mondani valakinek, hogy nem alkalmas a munkára? Az oktatók valójában tudják-e hogy mi vár a diákokra az iskola után a munkában? A legtöbb esetben nem a végzettség számít, hanem a munkához való hozzáállás. Áron: Önismereti alapra lenne szükség a tanulmányok és a gazdálkodás megkezdéséhez. Imre: Fontos lenne, hogy az oktatásban legyen olyan munka, amit kint végezhet majd. Kipróbálhassa a diák, hogy mit fog majd csinálni a tanulmányok során. Trixi: A képzésnek lehetne bemeneti alapja egy 1-2 hetes gyakorlaton való részvétel. Ekkor már kiderülhetne esetleg, ha valaki alkalmatlan erre a területre.
Áron: Sajnos a gyakorlati helyek, ahol a diákok kipróbálhatnák a munkát, sok esetben csak papíron igazolják le a részvételt. Tényleges munkát nem végeznek a diákok. Antal: A gyakorlaton nála lévő hallgatók közül is csak páran akartak ténylegesen munkát végezni. Matthew: Nem dönthet az oktató a hallgatóról. Nagy a felelőssége egy ilyen döntésnek. Az oktatásban legyen túlsúlyos a gyakorlat és az igazi gyakorlat legyen. A gyakorlati oktatás során nem nézni kellene a munkát, hanem csinálni. Kisebb létszámú csoportok esetében be lehet vonni a hallgatókat a munkába. Sajnos a gyakorlatra rendelkezésre álló idő rövidsége miatt, azt a munkát tudják végezni, ami éppen adódik, így nincs lehetőség rá, hogy több féle munkafázist, a gazdálkodást megismerjék. Áron: Az értékesítéssel kapcsolatos ismeretek hiánya nagy gond volt a gazdálkodása megkezdésekor, értékesítés megszervezése, helyi piacokra hogyan kell értékesíteni (amit tanult az nem volt életszerű). Pénzügyi ismereteket kapott, de piacra termelési és értékesítési ismereteket nem. Mennyire szűrhetők ki a diákok? Márkusz P.: Feltétlenül szükség van saját tangazdaságra, ahol nem lehet linkeskedni, ott nem csak aláírást kap, ellenőrizhető a munkája. A diákok gyakorlatra a tangazdaságukban és külsős pincékben mennek. A tangazdaságban szakember oktatók irányítják a munkát ellenőrizhető módon. Itt a kellemetlen munkafolyamatokat is megismerhetik a diákok. Nagyon fontos a tapasztalatgyűjtés. Otthonról és a tangazdaságból is hozhat gyakorlatot. Sok diák nem tudja, hogy mit fog kezdeni az iskola után, képes lesz-e a gazdálkodásra. A tangazdaság segíthet ennek kipróbálásában, megismerésében.
A
képzés
szempontjából
nagyon
fontos,
hogy
van-e
a
szakmának
piaca.
A
szakközépiskolában 10-15 végzett hallgatóból 5 kerül ténylegesen a szakmába. Az érettségi után szakképzésre jelentkezők esetében ez már 20 főből 15 főt jelent. Ők már tudatosan választották a szakmát. Ebből még inkább az következik, hogy lenne kereslet erre a munkaerőre, ám aki elhivatottság nélkül végzi el az iskolát, az nem ebben a szakmában fog elhelyezkedni. A tudatosan, ezt a képzést választók közül 75%, míg a kényszerből itt tanulók közül 25-50% marad a szakmában. Antal: Tapasztalatai alapján 10-15 főből alig van, aki valójában gazdálkodni akar. A papírt megszerzik, utána pedig majd lesz valami. Kevesen akarnak a gyakorlati életben részt venni, inkább hivatali munkát szeretnének végezni. Családi indíttatás esetén szokott előfordulni, hogy gazdálkodó akar lenni. Nagyon fontosnak tartja a munka tényleges megismertetését a diákokkal. Judit: Gyakorlati előszűrés kellene a képzés megkezdése előtt. István: Fontos a társadalmi háttér ismerete. • Napjainkban már nincsenek több generációs kertészkedők. • akinek van gazdasága otthon, akkor az kertész lesz. • sok esetben a megélhetés a cél. Ha lesz a biotermékeknek piaca, akkor lesz igény biogazdálkodás oktatására is.
Most, gazdálkodása során milyen ismeretek hiányát érzi? Márta: Növényvédelmi, tápanyag gazdálkodási és talajvizsgálati eredmények értelmezése, talaj(tani), ismeretek. A talajt ismerni kell, hogy jól lehessen rajta gazdálkodni. Piacon egyediek legyünk. Judit: Piaci ismeretek. Szükségesnek tartana egy kézikönyvet, ami a gazdálkodás alapjait tartalmazza. Áron: Gyakorlati részben fontos a tapasztalat. A gépismeretben szeretne naprakészebb oktatást. Talajművelési rendszerek. Piaci ismeretek. Antal: Fontos lehet a talajvizsgálat, trágyázás ismerete. Igény lenne a betegségek előrejelzéseire időjárástól függően és a rovarkártevők megfigyelésére. Ő is fontosnak tartja a gépek ismeretét (mikor-mit-hogyan használni) és a mechanikai gyomszabályozást. R. Barna P.: Otthon gyümölcsfa iskolájuk van. Iskolai munkája során azt tapasztalta, hogy a diákok 2-3 %-a érdeklődik csak a gazdálkodás iránt. Nincs becsülete a kertészeti és mezőgazdasági munkának. Sajnos az oktatás során sem sikerül megszerettetni, közelebb
hozni a gyerekekhez a gazdálkodást és a természetet. Fontos feladat lenne a természet megszerettetése a diákokkal. A rendszer bemutatása, abba bekapcsolódás, részévé váljon a diák a rendszernek. István: Iskolájukban a diákok 90%-a lesz kertész. Az iskolának jó a vonzáskörzete, környékükön sok a kertészet. Nagyon fontosak náluk a tradíciók. Olyan helyen kell iskola, ahol van piaca a végzett diákoknak. R. Barna.: 15 évesen még nem érettek a diákok a döntéshez, ezért az iskolának kellene kedvet csinálni az adott szakmához. Náluk a diákok többsége azért megy az iskolájukba, mert az van a közelben. Gyűjtő iskola, ahová nem elhatározottságból mennek tanulni. Matthew: Egy görög példát említ, ahol az oktatás során a diákok tanári segítséggel egy mini vállalkozást hoznak létre gyakorlati munkájuk során. Gazdálkodnak, értékesítenek és a legjobb vállalkozás pénzt nyer. Megtapasztalhatják, hogy munkájuknak van értelme és eredménye. István: Szerinte is nagyon fontos a sikerélmény az oktatás során. A diák láthatja, hogy van eredménye a tanulásának. Fontos lenne, hogy rendszert tanuljanak: termelés -> értékesítés. Márta: Értékesítés során fontos az arculat, a megbízható minőség. Pálfi P.: Oktatás felépítésében javasolja az 1 hét oktatás, 1 hét gyakorlat felépítést. Nagyon fontos a jó gyakorlati hely, ahol mindenhol hasznosítható alapokat lehet szerezni. A jó gyakorlati képzés után jöhetne a specialitások oktatása. Apolka: Gyakorlati helyekhez megbízható gazdálkodók kellenek. István: Az ideális képzés 40% elméletből és 60% gyakorlatból áll. Véleménye szerint az új szakközépiskolai képzésre lehet majd bio vagy ökológiai képzést építeni.
Szükség van- e, lesz-e Ön szerint szakirányú végzettségű, termelő menedzserekre saját gazdaságában a gazdálkodás során vagy általában a biogazdálkodás során? Személy szerint Ön gondolkodik-e ilyenben? Márta: Egyértelműen igen. Judit: Igen. Áron: A szakirányú végzettségű munkaerőnek az ára drága. Nem minden esetben megfizethető. Pálfi P.: Lelkes embereket tud foglalkoztatni és az néha fontosabb, mint a végzettség. Apolka: Kell-e a gazdaságban hierarchia? Kellenek-e a szakképzettek? Ezt nyílván a gazdaság mérete is meghatározza. Antal: A biogazdaságok többnyire kicsik, ahová kevés ember kell, viszont nagyon fontos, hogy milyen ember. Legyenek képzettek komplex ismeretekkel (pl. értékesítési, növényvédelmi ismeretek), kell irányító típus is. Szükség van a képzett munkaerőre, de alkalmazásukkor nagyon számít a jövedelmezőség. Márta: Kisgazdaságban a gazdálkodónak mindent kell tudnia, minden területet át kell látnia (könyvelés ….marketing). Mindent meg kell tudni csinálni, ahhoz, hogy tudjam, mit várhatok el az alkalmazottól. Az alkalmazott nem úgy dolgozik, mint aki a sajátját csinálja. Antal: Egyértelműen jobban lehet dolgozni szakképzett emberekkel. Pálfi P.: A gazdaság területe határozza meg az alkalmazottak számát és minőségét. Az alkalmazottak kiválasztásánál fontosak az emberi tényezők. R. Barna P.: Náluk a gyakorlati oktatásban a tanüzem vezetője dönt, az oktatók végrehajtanak. Judit: Mindent maguk csinálnak. Szakképzett munkaerőt a környéken nem talál. Fontosnak tartaná egy Biogazdálkodói Tanácsadói Hálózat létrehozását, olyan tapasztalt biogazdálkodók elérhetőségével, akik szívesen adnának tanácsot a kezdőknek. Márta: Fontosnak tarja a kapcsolatot más gazdálkodókkal. Tapasztalatokért téli időszakokban más gazdálkodókat látogatnak meg. Matthew: Szerinte is fontos lehet egy gazdahálózat, mely a gyakorlati helyek kiválasztásában is segítség lehetne és a gazdák kapcsolattartásában is fontos szerepe lehetne. Régebben a gazdák jobban tartották egymással a kapcsolatot. A hagyományos gazdálkodáson változtatni kellene, az ismereteket és tapasztalatokat meg kellene osztani egymással. Antal: Nem volt semmilyen ismerete a biogazdálkodásról, gazdálkodóktól szerezte meg a tudását. Számára is nagyon fontos volt a tapasztalatcsere. Pálfi P.: A gazdálkodás során egyre nagyobb gondok vannak a kereskedelemmel.
Márta: Értékesítés során fontosnak tartja a személyes kapcsolatot. Antal: Értékesítésnél fontos szempont kell, hogy legyen, hogy a vásárló mindent egy helyen szeretne megvásárolni. Ezért is kell a biogazdálkodóknak összefogniuk, összedolgozniuk. Márkusz P.: Biodinamikus gazdálkodás nem elterjedt a szőlészetben. Nem elterjedt a bioszőlő termesztés, mert permetezni kell. Biobor előállításkor nem tudják a többlet költségeket érvényesíteni az árakban. Sok esetben a minőség sem lesz megfelelő. Antal: Biogazdálkodásban gyakran kell a veszteséget benyelni.
Gyakorlati helyek kiválasztásának szempontjai. Gyakornokok alkalmazása. Márkusz P.: Az iskolának biogazdálkodókkal is van kapcsolatuk. 5 hetes gyakorlatuk alkalmával a hallgató maga is választhat gyakorlati helyet. A gyakorlatról a diáknak beszámolási kötelezettsége van. A gyakorlati helyeket az iskola évente személyesen ellenőrzi, de a diákoktól is kap visszajelzéseket. Az iskolának adott köre van, ami bővíthető. Diákok is javasolhatnak új helyeket. Ezekkel a helyekkel az iskola keretszerződést köt. Az új helyeket is megnézik és ellenőrzik. István: Iskolájuk gyakorlati oktató helyei a tanüzem és környező cégek. Bio-öko oktatáshoz biogazdaságok hálózatára van szükség. R. Barna P.: Iskolájukban csak tanüzem van, ahol dísznövény és zöldség termesztést folytatnak. A 2 ha-os területen (fóliaház, szabadföldi kertészet) a diákok az aktuális munkákba tudnak bekacsolódni. Gazdálkodókkal nincs kapcsolatuk. Márta: Gyakornokot még nem fogadott, de diplomamunka már készült nála. István: Biogazdálkodókkal nincs kapcsolatuk. Gyakorlati helyeik stabil helyek, többnyire Szentes környéki mamut kertészetek üvegházakkal. A diákok rendszeresen járnak ezekre a helyekre. Náluk a diák a családi gazdaságba is visszamehet gyakorlatra. Dömping munkáknál az iskola a diákok otthoni munkavégzését nem akadályozza. Fontos az is, hogy a saját gazdaságukat csinálják. Márkusz P.: Fontos, hogy új helyekre is eljusson a hallgató. Ők támogatják a családi gazdaságban a munkavégzést, de ösztönzik a diákokat az új helyek megismerésére is. Erre néhány külföldi lehetőséget is tudnak biztosítani. Gyakorlati képzésnél a szakmai szempontokat kell figyelembe venni. Pálfi P.: Szerinte is az a jó, ha az otthoni gazdálkodáson kívül mást is lát a diák. Antal: Sokszor a diákokban is kialakul az igény arra, hogy új helyeket, gazdálkodásokat ismerjenek meg.
István: Fontos szempont, hogy mi motiválja a diákokat a gyakorlati munka során. Ebből a szempontból fontos a modernizálás, új technológiák bemutatása (pellet, vízkultúrás termesztés). Sok esetben otthon várják el a gyerektől, hogy megtanulja a gazdálkodáshoz szükséges dolgokat. Áron: Nagyon fontosnak tartaná a jogi és vállalkozási (őstermelő, egyéni vállalkozó stb.) ismeretek oktatását beépíteni a képzésbe. Tanulmányai során sok, felesleges társadalmi ismeretet oktattak, de tényleges, gazdálkodáshoz kapcsolódó jogi ismereteket nem. Barna Péter: használható, gyakorlatias ökológiai szakirodalom is szükséges. Apolka: Megköszönte a részvételt és a sok hasznos információt, amit a beszélgetés során kaptunk.
