Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft.
MUT
A településtervezés tényleges gyakorlata a települési önkormányzatokban
Melléklet: - Esettanulmány-vázlat - Interjúvázlatok - Esettanulmányok
2009. április 1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .........................................................................................................................2 Esettanulmány-vázlat..................................................................................................................3 Interjúvázlatok ............................................................................................................................7 Esettanulmányok ......................................................................................................................61 1. Fıváros .............................................................................................................................61 2. Kerület 1. ..........................................................................................................................79 3. Kerület 2. ..........................................................................................................................95 4. Nagyváros 1. ...................................................................................................................114 5. Nagyváros 2. ...................................................................................................................130 6. Középváros 1. .................................................................................................................143 7. Középváros 2. .................................................................................................................154 8. Kisváros 1. ......................................................................................................................165 9. Kisváros 2. ......................................................................................................................175 10. Kisváros 3. ..................................................................................................................182
2
Esettanulmány-vázlat Az esettanulmányokhoz a következı forrásokat kell felhasználni: - 3 interjú egy a fejlesztésért felelıs vagy abban dolgozó politikus (illetékes alpolgármester vagy akit ı delegál, valószínőleg ez az érintett bizottság elnöke lesz) a települési fıépítész, ha nincs, akkor a rendezési tervek készítésének koordinálásával foglalkozó hivatali munkatárs/ aki a rendezési terveket elfogadásra elıterjeszti (pl. mőszaki/építési osztály vezetıje) – aki helyben a legtöbbet foglalkozik vele a település fejlesztésével foglalkozó munkatárs, aki az IVS (vagy ha nincs IVS, de van Elızetes Akcióterületi terv, annak a) készítésében fontos szerepet játszott: az illetékes hivatali egység (iroda, osztály) vezetıje vagy – ha ıt ajánlják – külsı fejlesztı cég vezetıje. Ha egyik sincs, akkor aki a település fejlesztési ügyeivel a legtöbbet foglalkozik. - Dokumentumok: Ha hozzáférhetı (a legtöbb helyen letölthetı, vagy el tudják küldeni): a településfejlesztési koncepció Ha hozzáférhetı: a szerkezeti terv, szabályozási terv, városrendezési szabályozás szöveges részei Ha hozzáférhetı és úgy ítélitek meg hogy egy-egy kérdés kapcsán hasznos lenne háttérnek: helyi sajtó Ezek kiegészítı forrásokként használandók a településre vonatkozó alapinformációk tekintetében; a hosszútávú fejlesztési elképzelés megléte, konkrét fejlesztési célokra, feladatokra lebontott vagy nem lebontott jellege tekintetében; valamint ha egy-egy konkrét kérdés (pl. konfliktus) hátteréhez hasznosnak ítélitek meg. Esettanulmány-vázlat Kérlek Titeket hogy ezeknek a fejezeteknek megfelelıen tagoljátok. Egy-egy fejezeten belül a pontoknak nem muszáj külön-külön alfejezet (ha Nektek könnyebb úgy, természetesen csinálhattok), de a témákat, témák sorrendjét kérlek kövessétek. Bevezetés Módszertan: interjúalanyok, felhasznált dokumentumok felsorolása A település/kerület tervezés szempontjából releváns fıbb sajátosságai (vázlatosan) (elhelyezkedés, lakosságszám, ennek trendje, gazdasági-társadalmi környezet, történeti sajátosságok (ha releváns), önkormányzat politikai viszonyrendszere, meghatározó fejlesztéspolitikái (ha releváns) stb.), fejlesztés kritikus problémái 1. A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál, tevékenységi körök, szakember-ellátottság
A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál
3
Tevékenységi körök Szakember-ellátottság
2. Tervezés keretfeltételeinek változásával kapcsolatos vélemények Fıbb gazdasági, politikai, lakossági elvárások a tervezéssel kapcsolatban, ezek változásai az elmúlt években, különös tekintettel az EU csatlakozás hatására Erre adott önkormányzati válaszok Jogszabályi környezet változásai: mennyire nyomon követhetık, hogyan informálódnak errıl 3. Tervellátottság, tervek rendszere, tervezés stratégiája Településtervezés helye a helyi politikában Elmúlt években készült tervek Tervellátottság (stratégiai, fejlesztési és rendezési tervek vonatkozásában) A település/kerület stratégiája a tervek elkészítése vonatkozásában (ha van) A stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés, tervek kapcsolata, ennek esetleges változásai az elmúlt években Fejlesztési elképzelések, célok: o mely dokumentum(ok)ban kerülnek megfogalmazásra? o fejlesztési célok kialakításához felhasznált háttérinformációk, elemzések (milyen forrásokból, mire vonatkozóan: területi adottságok, társadalmi, gazdasági helyzet, erıforrások, fizikai szerkezet problémái/lehetıségei stb.) o van-e egységes, hosszabb távú fejlesztési elképzelésük? Milyen távra vonatkozik? Mennyire kidolgozott (címszavak vagy részletesebb) o fejlesztési célok, elképzelések kialakításának módja (eljárás, résztvevık, inkább topdown vagy inkább bottom-up, milyen szerepe van ebben a magánbefektetıi igényeknek, mennyire vannak autonóm szempontok amiket érvényesít) o Van-e rövidebb, vagy hosszabb távú elképzelés a városszerkezet tudatos alakítására? o Részletezettség kérdése: a település/kerület gyakorlatában mennyire koncentrál a nagy struktúrákra és mennyire a részletekre? Milyen kereteket ad ehhez a jelenlegi jogszabályi háttér? Megfelelı-e ez, vagy felmerül módosítási javaslat? Van-e rövidebb, vagy hosszabb távú elképzelés a városszerkezet tudatos alakítására Potenciális befektetıi igények, tervek vs. rendezési tervek – mennyire lehet elıbbiekre „felkészülni”, o hogyan lehet elkerülni, hogy túl szők legyen a szabályozás ezért igény esetén azonnal módosítani kelljen? o hogyan lehet elkerülni, hogy ne legyen túl tág a szabályozás, hogy bizonyos nem kívánt fejlesztések bizonyos területeken ne valósuljanak meg? 4. Stratégiai, fejlesztési tervezés
A tervezés fıbb állomásai, menete A tervezésbe bevontak köre (külön kitérve a következıkre: fıépítész, szakemberek, befektetık, civil szervezetek, lakosság) A helyi politika szerepe a tervezésben Külsı elvárások (tartalmi, metodikai) alkalmazhatósága, problémás pontjai (A fejlesztési tervezés alulszabályozottsága miatt lehet hogy inkább a szabályok hiányát fogják említeni) 4
Területi koordináció kérdése (településeknél: szomszédos településekkel, kistérséggel, fıvárosnál: szomszédos kerületekkel, fıvárossal) Stratégiai, fejlesztési tervek egymással való összehangolásának kérdései (ágazati, egyéb tervekkel való koordináció is ide tartozik) Államigazgatási szervekkel való egyeztetés kérdései Megyei, országos tervekkel való kapcsolat Rendezési tervekkel való összehangolás kérdései Problémás témák a tervezés során (ilyenek lehetnek pl. gazdasági versenyképességet szolgáló politikák vs. környezeti fenntarthatóság stb.) A tervezési folyamat problémás pontjai A fejlesztési tervek megvalósulása, ennek szervezeti háttere Fejlesztési tervek megvalósulásának monitorozása A tervek módosítása Fıvárosban és fıvárosi kerületekben: kétszintő önkormányzati rendszerbıl fakadó problémák, a fıváros és a kerületek viszonya a fejlesztési tervezésben
5. IVS-ekkel kapcsolatos tapasztalatok Tervezés folyamatával kapcsolatos tapasztalatok Kritikus, problémás témák Más tervekkel való összehangolásának kérdései Esetleges konfliktusok ekörül (szomszédokkal, civilekkel stb.) 6. Rendezési tervezés Terveztetés, tervelfogadás fıbb állomásai, menete (különös tekintettel az alábbiakra: a tervezés megkezdésének oka, módja, elıkészítés, véleményezési eljárás, közzététel, lakossági fórumok (ha vannak), egyeztetés, elfogadás menete) A tervezésben részt vevı szereplık köre, ennek változásai az elmúlt években A fıépítész szerepe a folyamatban A helyi politika szerepe Szakemberek szerepe (tervezık, társszakmák képviselıi, építéshatóság, egyéb szakértık stb.) Befektetık megjelenése, szerepe a rendezési tervezésben Civil szervezetek részvétele: hogyan kerül kiválasztásra hogy mely szervezeteket vonják be (pl. szervezeti szmsz alapján lista?) Lakosság részvétele a tervezési folyamatokban, egy-egy terület kapcsán: adott településen/kerületben de a tervezési területtıl messze lakók véleményének kérdése Államigazgatási szervekkel kapcsolatos tapasztalatok a véleményezési eljárásban Állami fıépítészekkel kapcsolatos tapasztalatok Megyei, országos tervekkel való kapcsolat Területi koordináció, együttmőködés kérdése A tervezési folyamat kritikus, problémás pontjai Fejlesztési tervekkel való kapcsolat: o hogyan kapcsolódik azokhoz? o hogyan jelenik meg a fejlesztési tervekben megfogalmazott hosszútávú fejlesztési elképzelés, célok a rendezési tervekben? Településrendezési tervekben szabályozható és nem szabályozható témák, esztétikai szempontok érvényesítésének kérdése, a tervtanácsok szerepe (ha releváns)
5
Az Ötv., Étv., OTÉK jogalkalmazása, településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények o külön kitérve a településrendezési szerzıdésre (alkalmazzák-e, ha igen: tapasztalatok) Tervek megvalósításának rendszere: elfogadás után van-e stratégia a tervben foglaltak megvalósítására (pl. beépítésre szánt területen szükséges közmőfejlesztés megszervezése), ha igen, ez milyen lépésekben nyilvánul meg Tervek érvényesülése – „nyitottban”, majd az alábbi dimenziókban: o adekvátság: helyzethez, igényekhez adekvát-e, ténylegesen ezek a fejlesztési igények jelentkeznek-e/képes alakítani a fejlesztési igényeket? Milyen gyakran merül fel módosítási javaslat? o „érvényesülés”: mennyiben orientálja a piaci szereplıket ez a terv, mennyiben sikerül a megfelelı beruházásokat az arra kijelölt, szánt területekre fókuszálni, illetve más célra szánt területektıl távol tartani o „megvalósulás”, mennyiben töltıdik fel ténylegesen tartalommal ami a tervekben szerepel o gyakorlati használhatóság: hatósági munkát hogyan szolgálja a településrendezési terv, illetve a helyi építési szabályzat (a fıépítésszel folytatott interjú és dokumentumok alapján) Tervek módosításának okai, gyakorisága, mikéntje (eltér-e a „normál” eljárástól, idıigénye) Fıvárosban és fıvárosi kerületekben: kétszintő önkormányzati rendszerbıl fakadó problémák, a fıváros és a kerületek viszonya a rendezési tervezésben
7. A tervezéssel kapcsolatos egyéb, általános kérdések
Rövidebb távú önkormányzati érdekek és hosszútávú fejlesztési összehangolása (problémái, lehetıségei) A (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos témák
szempontok
8. Javaslatok (stratégiai, fejlesztési, rendezési tervezés kapcsán is)
Jogszabályi változásokat igénylı javaslatok o Mindenképp térjetek ki külön arra, mi merült fel a településfejlesztési koncepciók lehetséges jogi szabályozása kapcsán Jogszabályi változásokat nem igénylı javaslatok
9. Egyéb Ha van bármi egyéb olyan dolog amit nem tudtatok beilleszteni a fentiekbe de szerintetek fontos, írjátok le a végén egy „egyéb” fejezetben.
6
Interjúvázlatok Interjúvázlat – települési politikus 1. Mi az Ön beosztása, mióta dolgozik ebben a beosztásban? 2. Kérem, mondjon néhány szót a településrıl: mik azok a legfontosabb sajátosságai amelyek meghatározzák a településen a (stratégiai, fejlesztési, rendezési) tervezés lehetıségeit, korlátait? (pl. elhelyezkedése, ilyen szempontból fontos történeti sajátosságai, lakosságszám- összetétel változása, helyi gazdaság változásai (pl. új funkciók megjelenésének igénye), önkormányzat politikai viszonyrendszere, fejlesztési elképzelései) NEM KELL EZEKEN TÉTELESEN VÉGIGMENNI, CSAK HÍVÓSZAVAK 3. A helyi politikában milyen szerepet játszik a településfejlesztés, településrendezés? (stratégiai szerep pl. a település által célul tőzött társadalmi, gazdasági célok eléréséhez, vagy inkább „kívülrıl mozgatott” szerep, pl. fejlesztési források megszerzéséhez, törvényi kötelezettségek teljesítéséhez) 4. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a településtervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 5. Hogyan próbál az önkormányzat megfelelni ezeknek az elvárásoknak, az elvárások változásainak? (pl. új tervfajták, új fejlesztési hangsúlyok, más stratégia a tervezésben, tervezési eljárásokban, új szereplık bevonása stb.) 6. Történt-e változás az elmúlt években (2002 óta) a fejlesztés intézményrendszerében a településen? Mi volt ez a változás? Miért történt? 7. Jelenleg milyen önkormányzati szervek (bizottság, hivatali osztály/iroda stb.), esetleg egyéb szervezetek (vagyonkezelı, fejlesztı társaság) érintettek a település fejlesztésében? (Ide tartozik a fejlesztési tervek készíttetése, fejlesztések koordinálása, közösségi fejlesztések megvalósítása is) 8. Mi ezeknek a feladata,hogyan kapcsolódik össze a munkájuk? Hogyan tartják a kapcsolatot, hogyan mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során? 9. Milyen megfontolásból szervezték ilyen módon a fejlesztés intézményrendszerét? 10. HA MÉG NINCS FEJLESZTİ TÁRSASÁG: tervezik-e fejlesztı társaság létrehozását? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Tervellátottság, tervek rendszere, tervezés stratégiája 11. Mely dokumentum(ok)ban kerülnek megfogalmazásra a település fı fejlesztési céljai? 12. Milyen háttérinformációkat, elemzéseket használtak ezek kialakításához? Mire vonatkoznak ezek? (területi adottságok, társadalmi, gazdasági helyzet, rendelkezésre álló erıforrások, fizikai szerkezet problémái/lehetıségei stb.)
7
13. Van-e a településnek egységes, hosszabb távú fejlesztési elképzelése? Mi ez? Milyen idıtávra vonatkozik? 14. Hogyan alakították ki a fejlesztési elképzeléseket, célokat? Milyen eljárással? Kik vettek benne részt? - Milyen szerepe volt ebben a magánbefektetıknek? Mennyire alkalmazkodnak a célok a befektetıi igényekhez? - Milyen szerepe volt ebben a lakosságnak, civil szervezeteknek? 15. Van-e rövidebb, vagy hosszabb távú elképzelés a városszerkezet tudatos alakítására? 16. Az elmúlt években (2002 óta) milyen (ágazati és területi) stratégiai, fejlesztési –és rendezési tervek készültek a településen? HA NEM MERÜL FEL, KÉRDEZZ RÁ, KÉSZÜLT-E: a. településfejlesztési koncepció? b. IVS? c. Elızetes akcióterületi terv? d. egyéb településfejlesztési dokumentum (cselekvési terv, intézkedési terv) 17. Milyen megfontolásból készültek ezek (a területi tervek)? (stratégiai megfontolásokból – pl. kívánatos társadalmi-gazdasági/egyéb célok elérésére, közösségi forrásokhoz való hozzáféréshez, magánfejlesztık indíttatására, törvényi kötelezettség miatt stb.) a. milyen megfontolásból készült a településfejlesztési koncepció? b. milyen megfontolásból készült az IVS? c. milyen megfontolásból készült az elızetes akcióterületi terv? d. milyen megfontolásból készültek az egyéb (elıbb felsorolt) településfejlesztési dokumentumok? 18. Ha többfajta terv is készült: milyen sorrendben készültek ezek a tervek? Miért így történt? (Van-e stratégiája a településnek e tekintetben?) 19. Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új „mőfaj” ebben?) Településfejlesztési koncepció 20. Melyek a település fejlesztésének kritikus, problémás pontjai? 21. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) a koncepció elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 22. Mennyire volt egységesek az önkormányzati politikusok a tervezés folyamatának és eredményeinek megítélésében? Voltak –e pártpolitikai vagy egyéb viták körülötte? 23. Települési tervek és kistérségi tervek: Megjelennek-e a település elképzelései a kistérség fejlesztési terveiben? Ha nem, ennek mi az oka? A települési fejlesztési koncepció készítése során egyeztettek-e a kistérséggel? 24. A tervkészítés során egyeztetnek-e a szomszédos településekkel? Milyen módon? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg?
8
25. Volt-e olyan pont, ahol a koncepció összeütközésbe került az érvényben levı egyéb települési tervekkel (rendezési terv, gazdasági program, ágazati fejlesztési tervek)? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? 26. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, konfliktus a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal stb.) 27. HA VOLT KONFLIKTUS: Mit tehetnek a helyi politikusok konfliktushelyzetben? Kit kell képviselniük? Hogyan oldották meg ezt a helyzetet? 28. Voltak-e a tervezésnek kritikus, problémás pontjai (akár tartalmi, akár eljárási szempontból) 29. Melyek lennének azok a dolgok, amelyeket megítélése szerint fontos lenne egy a településfejlesztési koncepciók tartalmi elemeirıl és kidolgozásuk metodikájáról szóló rendeletben rögzíteni? tartalmi javaslatok: eljárásrendi javaslatok: IVS – ha IVS nincs, de van Elızetes Akcióterületi Terv, akkor arról beszéljetek! 30. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 31. Melyek az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során felmerült kritikus, problémás témák? HA NEM MERÜL FEL: Hogyan történt a fı fejlesztési célok kialakítása? (Inkább a tervet készítı cég „szállította” (külsı sablon? valami más módon alakították ki?) /a település határozta meg/egyéb?) Hogyan történt a városrészek, akcióterületek lehatárolása? Voltak-e ezzel kapcsolatban viták, ha igen, kik között, minek kapcsán? Találhatók-e a településen szegregált vagy ezzel veszélyeztetett részek? Mennyire volt pontos, használható a KSH-adatszolgáltatás e tekintetben? Volt-e olyan rész, amelyet a KSH ekként jelölt de nem igaz rá ez a megállapítás? Mi volt az eltérés oka? Volt-e olyan rész amelyet a KSH nem jelölt meg, de az önkormányzati adatok, információk alapján szegregáltnak tekinthetı? Mi a település stratégiája a szegregáció kezelését illetıen? Mit tekintenének társadalmilag jó megoldásnak? Mekkora a település bérlakás-állománya? Milyen lehetıségeket/korlátokat jelent ez a fejlesztés szempontjából? Látja-e szükségét ill. lehetıségét annak, hogy a bérlakásállomány növekedjen, ha igen, akkor milyen formában? Mennyire lehetséges a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a település adottságait tekintve (társadalmi, gazdasági keretfeltételei stb.) Mik a tapasztalatok az indikátorokkal kapcsolatban: a szociális városrehabilitáció indikátorai megfelelıen határolták-e le a célterületeket, akcióterületi tervezésnél indikátortábla kitöltése okozott-e problémát? 32. Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették saját (települési) fejlesztési elképzeléseket a szomszédos településekkel, kistérséggel, megyével? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 33. Kikkel (ha a fentiekben felmerült hogy a szomszédokkal/kistérséggel/megyével véleményeztettek akkor ki másokkal) véleményeztették a koncepció-tervezetet? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, szomszédos települések, egyéb) 9
34. Felmerült-e (a fentiekben nem említett) ellentmondás, konfliktus a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal, OTK-val való ütközés, (párt)politikai konfliktus) Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 35. HA VOLT KONFLIKTUS: Hogyan oldották meg ezt a helyzetet? Fejlesztési tervek monitorozása 36. Mit tartalmaznak a dokumentumok a fejlesztési tervek monitorozásáról? 37. A gyakorlatban hogyan zajlik a fejlesztési tervek monitorozása? Fejlesztési tervek módosítása 38.
Volt-e rá példa, hogy módosították valamely már elfogadott településfejlesztési tervet? Milyen esetekben? 39. Milyen okból került sor a fejlesztési tervek módosítására? (Monitoring tapasztalatai alapján/Lakossági / gazdasági/ politikai nyomásra, indíttatásra történik? ) 40. Hogyan zajlik le egy ilyen eljárás? Milyen eltérések mutatkoztak a gyakorlatban a tervek elkészítése és módosítása között? HA MÁS: miben tér el? NÉHÁNY KONKRÉT MÓDOSÍTÁSRÓL BESZÉLJEN, LEHETİLEG KISEBB ÉS NAGYOBB MÓDOSÍTÁSRÓL IS! (Pl. pl. próbálta –e az Önkormányzat leegyszerősíteni az eljárást, hogy ne kelljen minden kis módosításnál végigmenni az egész tervezési folyamaton? Ha igen, hogyan? Rendezési tervek 41. Hogyan, mennyire lehet „felkészülni” a rendezési tervekben, szabályozásban a potenciális befektetıi igényekre, tervekre? HA NEM MERÜL FEL: a. hogyan lehet elkerülni, hogy túl szők legyen a szabályozás ezért igény esetén azonnal módosítani kelljen? b. hogyan lehet elkerülni, hogy ne legyen túl tág a szabályozás, hogy bizonyos nem kívánt fejlesztések bizonyos területeken ne valósuljanak meg? 42. Mi volt a helyi politikusok (polgármester, testület, egyes pártok) szerepe a tervkészítés során? 43. Mennyire akartak és voltak képesek befolyással lenni a tervezés menetére? A tervezés megkezdésekor rögzítették-e eleve az eljárásrendet, ha igen, milyen formában? Képesek-e azt más módon befolyásolni, ha igen, hogyan? 44. Mennyire akartak és voltak képesek befolyással lenni a tervek tartalmára? Milyen formában tudták ezt befolyásolni? Született-e ilyen tárgyú állásfoglalás a tervezés megkezdésekor? Ha igen, milyen formában? (Formális határozat/informális megbeszélés stb.) Tudják-e más formában (is) befolyásolni a terveket? (Pl. köztes konzultációk (formális és/vagy informális? rendszeres? alkalmi?), bizottsági ülések stb.) 45. Milyen az önkormányzati politikusok és a fıépítész kapcsolata? 46. Mennyire volt egységesek az önkormányzati politikusok a tervezés folyamatának és eredményeinek megítélésében? Voltak –e pártpolitikai vagy egyéb harcok körülötte? 47. Település vs. szomszédos települések, megye:
10
Elıfordult –e hogy a települési rendezési terv ellentmondásba került a szomszédos települések vagy a megye rendezési tervével? HA IGEN: ezt hogyan oldották meg? Milyen a szomszédos települések és a megye illetékeseivel való kapcsolat? 48. Mi a tervek közzétételének a településen alkalmazott „helyben szokásos módja”? (ld. Étv 9. §) o Mik az Ön ezzel kapcsolatos tapasztalatai? (érdeklıdés, jelenlevık összetétele, tartalom, forma stb.) o Mi az az „érintett lakosság” amelynek a véleménye egy-egy terület kapcsán a véleményük szerint fontos (közvetlen szomszédság, környék lakossága, település bármely lakója)? Elıfordult-e hogy a településen, ám a tervezési területtıl messze élı lakosok akarták befolyásolni egy-egy terület terveit? Ha igen, hogyan jártak el ebben az esetben? o Fogalmazódott –e meg lakossági kritika a közzététellel kapcsolatban? o Tartanak-e lakossági fórumokat? o Mik az ezekkel kapcsolatos tapasztalataik? o Mik az Ön tapasztalatai a felmerült lakossági javaslatokkal kapcsolatban? Mennyire használhatóak, mennyire építhetık be a tervbe? 49. Mik a tapasztalatok a civil szervezetek részvétele kapcsán (inkább kritika vagy javaslatok is érkeznek, értik-e egymás nyelvét, mennyire vannak tisztában az eljárási szabályokkal, kit képviselnek szerinte, szükséges-e a bevonásuk, miért?) 50. Merült –e fel (az eddigiekben nem említett) konfliktus a tervkészítés során? Mi volt a konfliktus lényege, hogyan kezelték? 51. Mennyiben számítanak (számítanak-e) a tervezés menete szempontjából a szereplık közötti személyes kapcsolatok? Melyek azok a pontok, ahol ezeknek fontos szerepe van? 52. Mi a tervek elfogadásának menete, és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok (mely bizottságok tárgyalják a képviselıtestületi tárgyalás elıtt, szokott-e felmerülni lényeges módosítási javaslat, kinek a részérıl, hogyan kezelik ezt?) 53. Elıfordult-e hogy a tervet végül nem szavazta meg a képviselıtestület? Mi volt ennek az oka? 54. Történtek-e változások az elmúlt években abban, hogy kik a tervezésben megjelenı szereplık? Történt-e változás a szereplık erıviszonyaiban (egyes szereplık erısödése, mások háttérbe szorulása)? 55. Volt-e rá példa, hogy módosították az elfogadott településrendezési tervet? Milyen gyakran fordult elı tervmódosítás? Milyen okból? Volt-e eltérés a „normál” tervezési folyamat és a módosítás folyamata között? (pl. próbálta-e az Önkormányzat egyszerősíteni az eljárást?) 56. Tervek megvalósításának rendszere: elfogadás után van-e stratégia arra, hogy a tervben foglaltak megvalósuljanak (pl. beépítésre szánt területen szükséges közmőfejlesztés megszervezése), ha igen, mi ez, milyen lépéseket tesznek ezügyben? 57. Hogyan érvényesülnek a rendezési terveik? ELİSZÖR HA LEHET KVÁZI „NYITOTTBAN” MAJD HA NEM MERÜLT FEL KÉRDEZZ RÁ AZ ALÁBBIAKRA: Adekvát-e a helyzethez, igényekhez, „érvényesülés” o az építési igények ténylegesen ezeken a kereteken belül jelentkeznek-e? Mennyiben orientálja a piaci szereplıket a terv? o Milyen gyakran merül fel módosítási igény?
11
o Mennyiben sikerül a megfelelı beruházásokat az arra kijelölt, szánt területekre fókuszálni, más területektıl távol tartani? „megvalósulás”, mennyiben töltıdik fel ténylegesen tartalommal ami a tervekben szerepel? (Pl. kertvárosias beépítésre szánt terület tényleg beépül-e, ipari parknak kijelölt területen az ipari park tényleg létrejön-e, odaköltöznek-e vállalkozások stb.) 58. Mennyire érzi Ön tisztázottnak a településfejlesztés és településrendezés kapcsolatának jogi szabályozását? Milyen problémákat okoz ez a gyakorlatban? 59. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 60. Vannak –e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár az elfogadott tervek módosítását tekintve, amelyeket jogszabályalkotással- vagy jogszabályok módosításával ki lehetne küszöbölni? Milyen módosításokra lenne szükség? 61. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? + DOKUMENTUMOKAT ELKÉRNI!
Interjúvázlat – települési fejlesztés 1. Mi az Ön beosztása, mióta dolgozik ebben a beosztásban? 2. Mi (melyek) a szervezet feladatköre(i)? 3. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a fejlesztési tervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 4. Hogyan próbál az önkormányzat megfelelni ezeknek az elvárásoknak, az elvárások változásainak? (pl. új tervfajták, új fejlesztési hangsúlyok, más stratégia a tervezésben, tervezési eljárásokban, új szereplık bevonása stb.) Szervezeti felépítés, szakember-ellátottság 5. (Ezen kívül) mi (melyek) az a szervezeti egység (egységek) amely a település fejlesztésért felelıs(ek)? ITT A PMH SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS „KÜLSİ” SZERVEZETEK IS FELMERÜLHETNEK (PL. EGÉSZÉBEN VAGY RÉSZBEN ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ TÁRSASÁG) fejlesztési tervezés fejlesztések koordinálása közösségi fejlesztések megvalósítása tekintetében 6. Mi ennek (ezeknek) a feladatköre (a saját szervezetre vonatkozó, már elmondottakon túl)? 7. Hogyan kapcsolódik ez (ezek) a többi, tervezésben fontos szervezeti egységhez (fıépítészi iroda/ha nincs: építési ügyekért felelıs más szervezeti egység, önkormányzat illetékes bizottsága, egyéb), hogyan tartják a kapcsolatot, mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során? 8. Mi ennek a szervezeti felépítése (vázlatosan)?
12
9. Milyen szakemberek dolgoznak ebben (ezekben)? (Milyen szakterületekrıl érkeztek) 10. Van-e olyan szakterület, szaktudás amelyben megítélése szerint hiány mutatkozik ennél (ezeknél)? TEHÁT AKÁR SZAKTERÜLET, PL. KELLENE MÉG TÁRSADALOMTUDÓS, AKÁR SZAKTUDÁS PL. KONFLIKTUSKEZELÉS Fejlesztési célok megfogalmazása, tervek rendszere, település stratégiája ebben 11. Mely dokumentum(ok)ban kerülnek megfogalmazásra a település fı fejlesztési céljai? 12. Milyen háttérinformációkat, elemzéseket használtak ezek kialakításához? Mire vonatkoznak ezek? (területi adottságok, társadalmi, gazdasági helyzet, rendelkezésre álló erıforrások, fizikai szerkezet problémái/lehetıségei stb.) 13. Van-e a településnek fejlesztési víziója? Mi ez? Milyen idıtávra vonatkozik? 14. Hogyan alakították ki a fejlesztési célokat, víziót? Milyen eljárással? Kik vettek benne részt? a. Milyen szerepe volt ebben a magánbefektetıknek? Mennyire alkalmazkodnak a célok a befektetıi igényekhez? b. Milyen szerepe volt ebben a lakosságnak, civil szervezeteknek? 15. Jelenleg milyen típusú fejlesztési tervekkel rendelkezik a település? Ezek mikor kerültek elfogadásra? HA NEM MERÜL FEL, KÉRDEZZ RÁ EZEKRE: Településfejlesztési koncepció? IVS? Elızetes akcióterületi terv? Egyéb településfejlesztési dokumentum (cselekvési terv/intézkedési terv stb.) 16. Van-e olyan fejlesztési dokumentum amely jelenleg van kidolgozás alatt? 17. Milyen megfontolásból készültek ezek (a területi tervek)? (stratégiai megfontolásokból – pl. kívánatos társadalmi-gazdasági/egyéb célok elérésére, közösségi forrásokhoz való hozzáféréshez (IVS-nél pl. ez mennyire számított), magánfejlesztık indíttatására, törvényi kötelezettség miatt stb.) 18. Ha többfajta terv is készült: milyen sorrendben készültek ezek a tervek? Miért így történt? (Van-e stratégiája a településnek e tekintetben?) 19. Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új „mőfaj” ebben?) Településfejlesztési koncepció Melyek a település fejlesztésének kritikus, problémás pontjai? 20. HA EDDIG NEM HANGZOTT EL: A koncepció elkészítése a rendezési terv készítése során, vagy azon kívül történt? 21. Hogyan került kiválasztásra, hogy ki készíti ezt? 22. Kik készítették (az önkormányzat apparátusa/más szervezet, ha utóbbi, milyen típusú szervezet?)
13
23. Melyek voltak az elkészítése fıbb állomásai? (háttérinformáció: a rendelettervezetben elıkészítı és javaslattevı fázisok szerepelnek, de természetesen más is felmerülhet, részletesebb is lehet) 24. Kik vettek részt az elkészítésében? (önkormányzat (bizottságok tárgyalták?), polgármesteri hivatal munkatársai (fıépítészi iroda részt vett?), szakértı cégek, helyi és egyéb vállalkozók, befektetık, civil szervezetek, lakosság, egyéb szervezetek?) 25. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 26. Milyen munkarészekbıl áll a koncepció? (háttérinformáció: a rendelettervezet a következıket sorolja fel: elıkészítı szakasz: kommunikációs program, helyzetelemzıés értékelı munkarész, a településfejlesztési koncepció vázlata, SWOT elemzés; javaslattevı szakasz: a koncepció tervezete (a feltárt problémákra, igényekre reagálva), örökségvédelmi hatástanulmány - de természetesen más is lehet) 27. Volt-e olyan pont, ahol a koncepció összeütközésbe került az érvényben levı rendezési tervekkel? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? 28. Volt-e olyan pont, ahol a koncepció összeütközésbe került az érvényben levı egyéb teleülési tervekkel (gazdasági program, ágazati fejlesztési tervek)? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? 29. Egyeztették-e fejlesztési elképzeléseiket a kistérségi, megyei fejlesztési elképzelésekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus (kistérségi, megyei és települési fejlesztési terv eltérései)? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? Felmerült-e ellentmondás a kerületi fejlesztési elképzelések és a megyei rendezési tervek, szabályozási terv között? Ha igen, minek kapcsán és ezt hogyan oldották meg? 30. Hogyan egyeztették fejlesztési elképzeléseket a szomszédos településekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 31. Kikkel (ha a fentiekben felmerült hogy a kistérséggel, megyével, szomszédokkal véleményeztettek akkor ki másokkal) véleményeztették a koncepció-tervezetet? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, kistérség, megye, szomszédos kerületek, egyéb) 32. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, vita a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal, vagy akár más települési (ágazati) tervvel, OTKval való ütközés) Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 33. Voltak-e a tervezésnek kritikus, problémás pontjai (akár tartalmi, akár eljárási szempontból) 34. Melyek lennének azok a dolgok, amelyeket megítélése szerint fontos lenne egy a településfejlesztési koncepciók tartalmi elemeirıl és kidolgozásuk metodikájáról szóló rendeletben rögzíteni? tartalmi javaslatok: eljárásrendi javaslatok:
IVS – ha IVS nincs, de van Elızetes Akcióterületi Terv, akkor arról beszéljetek! 35. Hogyan került kiválasztásra, hogy ki készíti ezt?
14
36. Kik készítették? (az önkormányzat apparátusa/más szervezet, ha utóbbi, milyen típusú szervezet?) 37. Melyek voltak az elkészítése fıbb állomásai? 38. Kik vettek részt az elkészítésében? (önkormányzat (bizottságok tárgyalták?), polgármesteri hivatal munkatársai (fıépítészi iroda részt vett?), szakértı cégek, helyi és egyéb vállalkozók, befektetık, civil szervezetek, lakosság, egyéb szervezetek?) 39. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 40. Melyek az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során felmerült kritikus, problémás témák? HA NEM MERÜL FEL: Hogyan történt a fı fejlesztési célok kialakítása? (Inkább a tervet készítı cég „szállította” (külsı sablon? valami más módon alakították ki?) /a település határozta meg/egyéb?) Találhatók-e a településen szegregált vagy ezzel veszélyeztetett részek? Mennyire volt pontos, használható a KSH-adatszolgáltatás e tekintetben? Volt-e olyan rész, amelyet a KSH ekként jelölt de nem igaz rá ez a megállapítás? Mi volt az eltérés oka? Volt-e olyan rész amelyet a KSH nem jelölt meg, de az önkormányzati adatok, információk alapján szegregáltnak tekinthetı? Mi a település stratégiája a szegregáció kezelését illetıen? Mit tekintenének társadalmilag jó megoldásnak? Mekkora a település bérlakás-állománya? Milyen lehetıségeket/korlátokat jelent ez a fejlesztés szempontjából? Látja-e szükségét ill. lehetıségét annak, hogy a bérlakásállomány növekedjen, ha igen, akkor milyen formában? Mennyire lehetséges a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a település adottságait tekintve (társadalmi, gazdasági keretfeltételei stb.) Mik a tapasztalatok az indikátorokkal kapcsolatban: a szociális városrehabilitáció indikátorai megfelelıen határolták-e le a célterületeket, akcióterületi tervezésnél indikátortábla kitöltése okozott-e problémát? 41. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került a település fejlesztési koncepciójával? Ezt hogyan oldják meg? 42. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került az érvényes rendezési tervekkel? Ezt hogyan oldják meg? 43. Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették az IVS- a kistérséggel, megyével? Volte olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került a kistérség, megye fejlesztési koncepciójával? Ezt hogyan oldják meg? 44. Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették saját (települési) fejlesztési elképzeléseket a szomszédos településekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 45. Véleményeztették-e a stratégiát (ha a kistérséggel, szomszédokkal véleményeztették, akkor: véleményeztették-e másokkal is)? Ha igen, kikkel? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, kistérség, szomszédos kerületek, egyéb?) 46. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, vita a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal, vagy akár más települési (ágazati), országos tervvel való ütközés) 47. Mik a tapasztalataik a Városfejlesztési Kézikönyv alkalmazásáról? 15
Tartalmilag releváns témákat vet fel a település szempontjából? (Pl. a funkcióbıvítı és szociális városrehabilitáció mint városmegújítási típusok relevánsak-e?) Fogalomrendszere releváns volt a kerület szempontjából (pl. a szegregátumok kapcsán)? Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket hasznosnak találtak? Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket feleslegesnek találtak? Melyek azok az elemei amelyek jól használhatóak voltak, segítették a tervezést? Melyek azok az elemei amelyek rosszul használhatók voltak, problémás volt az alkalmazásuk?
Fejlesztési tervek monitorozása 48. Mit tartalmaznak a dokumentumok a fejlesztési tervek monitorozásáról? 49. A gyakorlatban hogyan zajlik a fejlesztési tervek monitorozása? Fejlesztési tervek módosítása 50. Volt-e rá példa, hogy módosították valamely már elfogadott településfejlesztési tervet? Milyen esetekben? 51. Milyen okból került sor a fejlesztési tervek módosítására? (Monitoring tapasztalatai alapján/Lakossági / gazdasági/ politikai nyomásra, indíttatásra történik? ) 52. Hogyan zajlik le egy ilyen eljárás? Milyen eltérések mutatkoztak a gyakorlatban a tervek elkészítése és módosítása között? HA MÁS: miben tér el? NÉHÁNY KONKRÉT MÓDOSÍTÁSRÓL BESZÉLJEN, LEHETİLEG KISEBB ÉS NAGYOBB MÓDOSÍTÁSRÓL IS! (Pl. pl. próbálta –e az Önkormányzat leegyszerősíteni az eljárást, hogy ne kelljen minden kis módosításnál végigmenni az egész tervezési folyamaton? Ha igen, hogyan? HA NINCS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ: 53. Melyek azok az irányelvek, fejlesztési célok amelyekhez igazodik a település? 54. Tervezik –e fejlesztési koncepció kidolgozását? Miért tervezik/miért nem tervezik? Egyéb kérdések, javaslatok 55. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 56. Hogyan egyeztethetık össze a települések hosszú távú érdekei a gazdaság és a politika rövidebb távú érdekeivel? 57. Vannak –e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár a már elfogadott tervek módosítását tekintve, amelyeket fent nem említett jogszabályalkotással, jogszabályi módosításokkal ki lehetne küszöbölni (azon túl tehát, ami a településfejlesztési koncepció kapcsán mint rendeletben szabályozandó dolog elhangzott)? Milyen módosításokra lenne szükség? 58. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? + DOKUMENTUMOKAT ELKÉRNI!
16
Interjúvázlat – települési fıépítészek Ha nincs fıépítész ezért valaki mást, pl. mőszaki elıadót kérdezel akkor a kérdéseket értelemszerően alakítsd át! 1. Mióta dolgozik fıépítészként? Hol dolgozott Ön korábban, és mióta van jelenlegi munkahelyén és beosztásában? 2. Kérem, mondjon néhány szót a településrıl: mik azok a legfontosabb sajátosságai amelyek meghatározzák a (stratégiai, fejlesztési, rendezési) tervezés lehetıségeit, korlátait? (pl. elhelyezkedése, ilyen szempontból fontos történeti sajátosságai, lakosságszám- összetétel változása, helyi gazdaság változásai (pl. új funkciók megjelenésének igénye), önkormányzat politikai viszonyrendszere, fejlesztési elképzelései) NEM KELL EZEKEN TÉTELESEN VÉGIGMENNI, CSAK HÍVÓSZAVAK 3. Fıépítészként mire terjed ki az Ön tevékenységi köre az önkormányzat munkájában? 4. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a településtervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 5. Melyek voltak megítélése szerint a legfontosabb, településtervezést érintı jogszabályi változások? 6. Mennyire nyomon követhetık a településtervezést érintı jogszabályi változások, honnan informálódnak ezekrıl? Szervezeti rendszer, szakember-ellátottság 7. Melyek a rendezési tervezésben részt vevı szervezeti egységek az önkormányzatnál? (fıépítészi iroda, illetékes bizottság, építéshatóság, település fejlesztéséért felelıs hivatali egység/külsı fejlesztı cég, stb?) 8. Mi ezeknek a szerepe a rendezési tervezésben? 9. Milyen szakemberek dolgoznak ezekben? 10. Van-e olyan szakterület, szaktudás amelyben megítélése szerint hiány mutatkozik ezeknél? TEHÁT AKÁR SZAKTERÜLET (PL. KELLENE MÉG GIS-HEZ ÉRTİ FÖLDRAJZOS) AKÁR SZAKTUDÁS (PL. ÉPÍTÉSZ, MÉRNÖKI KÉPZETTSÉG MELLÉ TELEPÜLÉS-SPECIFIKUS TUDÁS) VONATKOZÁSÁBAN 11. Hogyan kapcsolódik a fejlesztésért felelıs szervezeti egység (egységek) munkája a többi, tervezésben fontos szervezeti egységhez, hogyan tartják a kapcsolatot, mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során (fıépítészi iroda, önkormányzat illetékes bizottsága, egyéb)? 12. Mi a fıépítészi iroda szerepe a fejlesztési tervek elkészítésében? (Mely pontokon kapcsolódik be, mik a feladatai) Tervellátottság, tervek rendszere
17
13. Milyen stratégiai, fejlesztési –és rendezési tervekkel rendelkezik a település? HA NEM MERÜL FEL, KÉRDEZZ RÁ HOGY VAN-E IVS? 14. Mi a település stratégiája a tervkészítés során: Ha készült stratégiai, fejlesztési és rendezési terv is: milyen sorrendben készültek ezek a tervek? Miért így történt? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a tervek? Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új „mőfaj” ebben?) Mi a stratégia a rendezési tervek vonatkozásában (pl. egyszerre, az egész településre elfogadott HÉSZ és szabályozási terv/egyszerre elfogadott HÉSZ és apránként, kisebb egységekre elfogadott szabályozási tervek stb.?) Milyen indíttatásból készítették ezeket a terveket? (törvényi kötelezettségnek megfelelés/pályázati kiírásnak való megfelelés/az önkormányzat saját kezdeményezése / magánbefektetı / lakosság kezdeményezése/régi tervek elavultsága/stb.) Fejlesztési tervezés, fejlesztés-rendezés kapcsolata 15. Van-e a településnek egységes, hosszabb távú fejlesztési elképzelése? 16. Van-e rövidebb, vagy hosszabb távú elképzelés a városszerkezet tudatos alakítására? 17. Felmerült-e hogy a fejlesztési tervek a rendezési tervek módosítását igénylik? Ha igen, milyen fejlesztés kapcsán, és milyen módosításról van szó? Hogyan oldották, oldják meg ezt? 18. Mennyire lefordíthatók a fejlesztési tervekben kitőzött célok a településrendezés nyelvére? Hogyan jelenik meg a fejlesztési tervekben megfogalmazott hosszútávú fejlesztési elképzelés, célok a rendezési tervekben? Használják-e az ÉTV-ben meghatározott, településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményeket? Ha igen, ezek közül melyeket? (építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, elıvásárlási jog, kisajátítás, lejegyzés, útépítési, közmővesítési hozzájárulás, kártalanítás, településrendezési szerzıdés) Mennyire alkalmasak ezek a kívánatos változtatások elérésére? Ha nem merült fel külön kérdezz rá: kötöttek-e településrendezési szerzıdést az elmúlt években? Ha igen, kivel, és mire vonatkozóan? Ha kötöttek: mik a tapasztalataik ezzel a jogintézménnyel kapcsolatban? Ha nem: miért nem alkalmazzák? 19. Alkalmaz –e az Önkormányzat aktív eszközöket, ösztönzıket a fejlesztési célok elérése érdekében? (az Étv.-ben meghatározott sajátos jogintézményeken túl) Milyen eszközöket alkalmaz? 20. Részletezettség kérdése: a település gyakorlatában mennyire koncentrál a nagy struktúrákra és mennyire a részletekre? Milyen kereteket ad ehhez a jelenlegi jogszabályi háttér (fejlesztési, rendezési tervek jogszabályi környezete: fejlesztés kevéssé részletes, rendezés részletes szabályozottsága) Megfelelı-e ez, vagy felmerül módosítási javaslat? IVS – ha IVS nincs, de van Elızetes Akcióterületi Terv, akkor arról beszéljetek!
18
21. Mi volt a fıépítész szerepe a települési IVS elkészítésében? (Mely pontokon kapcsolódik be, mik a feladatai) A településrendezési tervek készítése A tervkészítés folyamata: Hogyan zajlott a helyi rendezési terv (ek) készítése? HA EGÉSZ TELEPÜLÉSRE EGYSZERRE KERÜLT KIDOLGOZÁSRA A TERV ARRÓL KÉRDEZNI, HA MÓDOSÍTÁSOKBÓL ÁLL ÖSSZE: A LEGJELLEMZİBB NÉHÁNY, VAGY LEGUTÓBBI NÉHÁNY TERV KÉSZÍTÉSÉRİL BESZÉLJEN! 22. Hogyan került kiválasztásra a tervezı? Fıépítészként volt –e erre befolyása, HA IGEN: Milyen szempontok voltak fontosak a tervezı kiválasztásában? (szakértelem, fıépítésszel való jó együttmőködés) 23. Fıépítészként mi a szerepe a tervezési folyamatban? Mennyire ad szabad kezet a tervezıknek, mennyire törekszik bizonyos elképzeléseket megjeleníteni? HA UTÓBBI: Kinek az elképzeléseit törekszik megjeleníteni? (saját/települési vezetık/önkormányzat több testülete által kialakított-kialkudott stb.) 24. Melyek a tervkészítés legfıbb állomásai? HA NEM MERÜL FEL, RÁ KELLENE KÉRDEZNI AZ ALÁBBIAKRA, ILL. EZEK KÖZÜL AZOKRA AMIK NEM MERÜLTEK FEL Milyen okból indul el a tervezés (törvényi kötelezettség/fejlesztéspolitika változása/befektetıi kezdeményezés/stb.) Milyen módon indul el a tervezés? (képviselıtestületi állásfoglalás/informális megbeszéléstek/stb.) Hogyan zajlik az elıkészítı fázis? (kiket vonnak be, készül-e pl. lakossági felmérés) Mik a tapasztalataik a véleményezési eljárással kapcsolatban (érintett államigazgatási szervezetek köre, visszajönnek-e vélemények idıben, visszaérkezett vélemények tartalma, tartottak –e egyeztetı tárgyalást a tervkészítés során, egyeztetı tárgyalásokkal kapcsolatos tapasztalatok) Mi a tervek közzétételének a településen alkalmazott „helyben szokásos módja”? (ld. Étv 9. §) o Mik az Ön ezzel kapcsolatos tapasztalatai? o Mekkora volt az érdeklıdés? o Mi az az „érintett lakosság” amelynek a véleménye egy-egy terület kapcsán a véleményük szerint fontos (közvetlen szomszédság, környék lakossága, település bármely lakója)? Elıfordult-e hogy a településen, ám a tervezési területtıl messze élı lakosok akarták befolyásolni egy-egy terület terveit? Ha igen, hogyan jártak el ebben az esetben? o Fogalmazódott –e meg lakossági kritika a közzététellel kapcsolatban? o Tartanak-e lakossági fórumokat? o Mik az ezekkel kapcsolatos tapasztalataik? o Mik az Ön tapasztalatai a felmerült lakossági javaslatokkal kapcsolatban? Mennyire használhatóak, mennyire építhetık be a tervbe? Mi a tervek elfogadásának menete, és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok (mely bizottságok tárgyalják a képviselıtestületi tárgyalás elıtt, szokott-e felmerülni lényeges módosítási javaslat, kinek a részérıl, hogyan kezelik ezt?) o elıfordult-e hogy a tervet végül nem szavazta meg a képviselıtestület? Mi volt ennek az oka?
19
25. Merült –e fel konfliktus a tervkészítés során? Mi volt a konfliktus lényege, hogyan kezelték? 26. Mit tehet a fıépítész konfliktushelyzetben? Kit kell képviselnie? Hogyan próbálja meg megoldani Ön ezeket a helyzeteket? 27. Megítélése szerint melyek a tervezési folyamat leginkább kritikus, problémás pontjai? 28. Vannak-e a jogszabályi környezetben problémás pontok (Ötv, Étv, OTÉK, egyéb jogszabályok)? Melyek ezek? Szereplık 29. Mi volt a helyi politikusok (polgármester, testület, egyes pártok) szerepe a tervkészítés során? Voltak –e viták a politikusok között a tervet illetıen? 30. Hogyan mőködnek együtt a szakági tervezık? Van-e ezzel kapcsolatban probléma? 31. Részt vettek –e a tervkészítésben más, nem mőszaki szakterületek képviselıi, pl. közgazdászok, szociológusok? Hogyan mőködött együtt a többféle szakma a gyakorlatban? 32. Részt vettek –e a terv készítésében gazdasági vállalatok? Mi volt a szerepük a terv készítésében, milyen volt a kapcsolatuk a fıépítésszel? 33. Részt vesznek-e a folyamatban társadalmi (civil) szervezetek? Ha igen, milyen módon? (elıkészítésben, véleményezési eljárásba meghívva, egyéb módon?) Ha a véleményezési eljárásba meghívják ıket: hogyan választják ki, mely civil szervezeteket hívnak meg itt? (Pl. SZMSZ alapján létrehozott lista, szervezet ismertsége, korábban kialakult kapcsolatok stb.?) Mik a tapasztalatok a civil szervezetek részvétele kapcsán (inkább kritika vagy javaslatok is érkeznek, értik-e egymás nyelvét, mennyire vannak tisztában az eljárási szabályokkal, kit képviselnek szerinte, szükséges-e a bevonásuk, miért?) 34. A tervtanácsok szerepe: milyen pontokon vonják be (bevonják-e a kötelezı véleményezésen túl) a tervtanácsot, melyek azok a témák amelyekkel kapcsolatban a tervtanács általában véleményt formál, mennyire „erıs” szereplı a tervtanács (mennyire épül be a véleménye)? 35. Mik a tapasztalataik a miniszteri ill. állami fıépítészi felülvizsgálattal kapcsolatban? 36. A tervkészítés során milyen módon egyeztetnek a szomszédos településekkel és a megyével? (A kötelezı véleményeztetésen túl volt –e egyeztetés, volt –e esetleg konfliktus – elıfordult-e hogy ellentmondásba kerültek a rendezési tervek, ha igen, ezt hogy oldották meg?) 37. Mennyiben számítanak (számítanak-e) a tervezés menete szempontjából a szereplık közötti személyes kapcsolatok? Melyek azok a pontok, ahol ezeknek fontos szerepe van? 38. Történtek-e változások az elmúlt években abban, hogy kik a tervezésben megjelenı szereplık? Történt-e változás a szereplık erıviszonyaiban (egyes szereplık erısödése, mások háttérbe szorulása)? Egyéb, rendezési tervekkel kapcsolatos kérdések
20
39. Hogyan biztosítják terveiknek a megyei, országos tervekkel való kapcsolatait? Volt-e ebbıl problémájuk az elmúlt években? Ha igen, minek a kapcsán? 40. Hogyan, mennyire lehet „felkészülni” a rendezési tervekben, szabályozásban a potenciális befektetıi igényekre, tervekre? HA NEM MERÜL FEL: c. hogyan lehet elkerülni, hogy túl szők legyen a szabályozás ezért igény esetén azonnal módosítani kelljen? d. hogyan lehet elkerülni, hogy ne legyen túl tág a szabályozás, hogy bizonyos nem kívánt fejlesztések bizonyos területeken ne valósuljanak meg? 41. Vannak-e olyan témák, amelyeket jó lenne rendezési tervben szabályozni de erre jelenleg nincs lehetıség? Vannak-e olyan témák amelyeket fölösleges itt szabályozni, de mégis elıírás? 42. Esztétikai szempontok érvényesítésének kérdése: mennyire lehetséges ilyen szempontokat érvényesíteni jelenleg a rendezési tervezésben? Megfelelınek tartja-e ezt, ha nem, mik lennének azok a dolgok, amelyeket jó lenne rendezési tervekben rögzíteni?
43. Tervek megvalósításának rendszere: elfogadás után van-e stratégia arra, hogy a tervben foglaltak megvalósuljanak (pl. beépítésre szánt területen szükséges közmőfejlesztés megszervezése), ha igen, mi ez, milyen lépéseket tesznek ezügyben? 44. Hogyan érvényesülnek a rendezési terveik? ELİSZÖR HA LEHET KVÁZI „NYITOTTBAN” MAJD HA NEM MERÜLT FEL KÉRDEZZ RÁ AZ ALÁBBIAKRA: Adekvát-e a helyzethez, igényekhez, „érvényesülés” o az építési igények ténylegesen ezeken a kereteken belül jelentkeznek-e? Mennyiben orientálja a piaci szereplıket a terv? o Milyen gyakran merül fel módosítási igény? o Mennyiben sikerül a megfelelı beruházásokat az arra kijelölt, szánt területekre fókuszálni, más területektıl távol tartani? „Megvalósulás”, mennyiben töltıdik fel ténylegesen tartalommal ami a tervekben szerepel? (Pl. kertvárosias beépítésre szánt terület tényleg beépül-e, ipari parknak kijelölt területen az ipari park tényleg létrejön-e, odaköltöznek-e vállalkozások stb.) Gyakorlati használhatóság: hogy használhatók a rendezési tervek, építési szabályozás a hatósági munkában, vannak-e ezzel kapcsolatos problémák
Tervek módosítása 45. Volt-e rá példa, hogy módosították a már elfogadott helyi rendezési tervet? Milyen gyakran fordult elı tervmódosítás? Inkább kevés számú nagyobb módosítás, vagy nagyszámú kisebb módosítás jellemzı? Volt –e olyan módosítás amelynek keretében a szerkezeti tervet is módosítani kellett? Milyen módosítás volt ez? 46. Jellemzıen milyen okból kerül sor a rendezési tervek módosítására? (Idıközben elkészült fejlesztési tervek igényei miatt/politikai/gazdasági/lakossági indíttatásra stb.) Történt-e változás az elmúlt években e tekintetben (pl. EU-s fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztések miatti módosítási igények stb.?) Mennyire erıs a gazdasági befektetık hatása e tekintetben? 21
Elıfordult –e olyan módosítás ahol a beruházó bizonyos fejlesztésekért, pl. bekötıútépítésért cserébe engedményeket kap, pl. nagyobb területet építhet be? Elıfordult -e lakossági kezdeményezésre történı tervmódosítás? 47. Hogyan zajlik le egy ilyen eljárás? Milyen eltérések mutatkoztak a gyakorlatban a rendezési tervek elkészítése és a már elfogadott tervek módosítása között? HA MÁS: miben tér el? NÉHÁNY KONKRÉT MÓDOSÍTÁSRÓL BESZÉLJEN, LEHETİLEG KISEBB ÉS NAGYOBB MÓDOSÍTÁSRÓL IS! Hogyan indul az eljárás? Kit kerestek meg a kezdeményezık? Próbálta –e az Önkormányzat leegyszerősíteni az eljárást, hogy ne kelljen minden ki módosításnál végigmenni az egyeztetés hosszú folyamatán? Volt –e eltérés részt vevık körét tekintve? (pl. egy-egy konkrét terv kapcsán több/kevesebb lakossági / civil jelenik meg) Volt –e eltérés a jellemzı folyamatokat tekintve? (pl. több konfliktus) Mennyi idıt vesz igénybe egy-egy ilyen módosítás?
Javaslatok 48. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 49. Gyakorlati szakemberként mennyire érzi Ön tisztázottnak a településfejlesztés és településrendezés kapcsolatának jogi szabályozását? Milyen problémákat okoz ez a gyakorlatban? 50. Vannak –e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár a már elfogadott tervek módosítását tekintve, amelyeket jogszabályalkotással- vagy jogszabályok módosításával ki lehetne küszöbölni? Milyen módosításokra lenne szükség? 51. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? + DOKUMENTUMOKAT ELKÉRNI!
Interjúvázlat – kerületi politikus 1. Mi az Ön beosztása, mióta dolgozik ebben a beosztásban? 2. Kérem, mondjon néhány szót a kerületrıl: mik azok a legfontosabb sajátosságai amelyek meghatározzák a kerületben a (stratégiai, fejlesztési, rendezési) tervezés lehetıségeit, korlátait? (pl. elhelyezkedése, ilyen szempontból fontos történeti sajátosságai, lakosságszám- összetétel változása, helyi gazdaság változásai (pl. új funkciók megjelenésének igénye), önkormányzat politikai viszonyrendszere, fejlesztési elképzelései) NEM KELL EZEKEN TÉTELESEN VÉGIGMENNI, CSAK HÍVÓSZAVAK 3. A kerületi politikában milyen szerepet játszik a településfejlesztés, településrendezés? (stratégiai szerep pl. a kerület által célul tőzött társadalmi, gazdasági célok eléréséhez, vagy inkább „kívülrıl mozgatott” szerep, pl. fejlesztési források megszerzéséhez, törvényi kötelezettségek teljesítéséhez) 4. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a településtervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s 22
csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 5. Hogyan próbál az önkormányzat megfelelni ezeknek az elvárásoknak, az elvárások változásainak? (pl. új tervfajták, új fejlesztési hangsúlyok, más stratégia a tervezésben, tervezési eljárásokban, új szereplık bevonása stb.) 6. Történt-e változás az elmúlt években (2002 óta) a fejlesztés intézményrendszerében a kerületben? Mi volt ez a változás? Miért történt? 7. Jelenleg milyen önkormányzati szervek (bizottság, hivatali osztály/iroda stb.), esetleg egyéb szervezetek (vagyonkezelı, fejlesztı társaság) érintettek a kerület fejlesztésében? (Ide tartozik a fejlesztési tervek készíttetése, fejlesztések koordinálása, közösségi fejlesztések megvalósítása is) 8. Mi ezeknek a feladata,hogyan kapcsolódik össze a munkájuk? Hogyan tartják a kapcsolatot, hogyan mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során? 9. Milyen megfontolásból szervezték ilyen módon a fejlesztés intézményrendszerét? 10. HA MÉG NINCS FEJLESZTİ TÁRSASÁG: tervezik-e fejlesztı társaság létrehozását? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Tervellátottság, tervek rendszere, tervezés stratégiája 11. Mely dokumentum(ok)ban kerülnek megfogalmazásra a kerület fı fejlesztési céljai? 12. Milyen háttérinformációkat, elemzéseket használtak ezek kialakításához? Mire vonatkoznak ezek? (területi adottságok, társadalmi, gazdasági helyzet, rendelkezésre álló erıforrások, fizikai szerkezet problémái/lehetıségei stb.) 13. Van-e a kerületnek egységes, hosszabb távú fejlesztési elképzelése? Mi ez? Milyen idıtávra vonatkozik? 14. Hogyan alakították ki a fejlesztési elképzeléseket, célokat? Milyen eljárással? Kik vettek benne részt? e. Milyen szerepe volt ebben a magánbefektetıknek? Mennyire alkalmazkodnak a célok a befektetıi igényekhez? f. Milyen szerepe volt ebben a lakosságnak, civil szervezeteknek? 15. Van-e rövidebb, vagy hosszabb távú elképzelés a városszerkezet tudatos alakítására? 16. Az elmúlt években (2002 óta) milyen (ágazati és területi) stratégiai, fejlesztési –és rendezési tervek készültek a kerületben? HA NEM MERÜL FEL, KÉRDEZZ RÁ, KÉSZÜLT-E: g. kerületfejlesztési koncepció? h. IVS? i. Elızetes akcióterületi terv? j. egyéb kerületfejlesztési dokumentum (cselekvési terv, intézkedési terv)
23
17. Milyen megfontolásból készültek ezek (a területi tervek)? (stratégiai megfontolásokból – pl. kívánatos társadalmi-gazdasági/egyéb célok elérésére, közösségi forrásokhoz való hozzáféréshez, magánfejlesztık indíttatására, törvényi kötelezettség miatt stb.) k. milyen megfontolásból készült a kerületfejlesztési koncepció? l. milyen megfontolásból készült az IVS? m. milyen megfontolásból készült az elızetes akcióterületi terv? n. milyen megfontolásból készültek az egyéb (elıbb felsorolt) kerületfejlesztési dokumentumok? 18. Ha többfajta terv is készült: milyen sorrendben készültek ezek a tervek? Miért így történt? (Van-e stratégiája a kerületnek e tekintetben?) 19. Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új „mőfaj” ebben?) Kerületfejlesztési koncepció Melyek a kerület fejlesztésének kritikus, problémás pontjai? 20. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) a koncepció elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 21. Mennyire volt egységesek az önkormányzati politikusok a tervezés folyamatának és eredményeinek megítélésében? Voltak –e pártpolitikai vagy egyéb viták körülötte? 22. Kerületi tervek és fıvárosi tervek: Megjelennek-e a kerület elképzelései a fıváros fejlesztési koncepciójában (2003) és középtávú fejlesztési tervében (2005)? Ha nem, ennek mi az oka? A kerületi fejlesztési koncepció készítése során egyeztettek-e a fıvárossal? 23. A tervkészítés során egyeztetnek-e a szomszédos kerületekkel? Milyen módon? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 24. Volt-e olyan pont, ahol a koncepció összeütközésbe került az érvényben levı egyéb kerületi tervekkel (rendezési terv, gazdasági program, ágazati fejlesztési tervek)? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? 25. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, konfliktus a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal stb.) 26. HA VOLT KONFLIKTUS: Mit tehetnek a helyi politikusok konfliktushelyzetben? Kit kell képviselniük? Hogyan oldották meg ezt a helyzetet? 27. Voltak-e a tervezésnek kritikus, problémás pontjai (akár tartalmi, akár eljárási szempontból) 28. Melyek lennének azok a dolgok, amelyeket megítélése szerint fontos lenne egy a településfejlesztési koncepciók tartalmi elemeirıl és kidolgozásuk metodikájáról szóló rendeletben rögzíteni? tartalmi javaslatok: eljárásrendi javaslatok: IVS:
24
29. Hogyan került kiválasztásra, hogy ki készíti ezt? 30. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 31. Mennyire volt egységesek az önkormányzati politikusok a tervezés folyamatának és eredményeinek megítélésében? Voltak –e pártpolitikai vagy egyéb viták körülötte? 32. Melyek az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során felmerült kritikus, problémás témák? HA NEM MERÜL FEL: (Inkább a tervet készítı cég „szállította” (külsı sablon? valami más módon alakították ki?) /a település határozta meg/egyéb?) Hogyan történt a városrészek, akcióterületek lehatárolása? Voltak-e ezzel kapcsolatban viták, ha igen, kik között, minek kapcsán? Találhatók-e a kerületben szegregált vagy ezzel veszélyeztetett részek? Mennyire volt pontos, használható a KSH-adatszolgáltatás e tekintetben? Volt-e olyan rész, amelyet a KSH ekként jelölt de nem igaz rá ez a megállapítás? Mi volt az eltérés oka? Volt-e olyan rész amelyet a KSH nem jelölt meg, de az önkormányzati adatok, információk alapján szegregáltnak tekinthetı? Mi a kerület stratégiája a szegregáció kezelését illetıen? Mit tekintenének társadalmilag jó megoldásnak? Mekkora a kerület bérlakás-állománya? Milyen lehetıségeket/korlátokat jelent ez a fejlesztés szempontjából? Lát-e esélyt arra, hogy a bérlakás-állomány növekedjen, ha igen, akkor milyen formában? Mennyire lehetséges a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a kerület adottságait tekintve (városszerkezeti elhelyezkedés, társadalmi, gazdasági keretfeltételei stb.) Mik a tapasztalatok az indikátorokkal kapcsolatban: a szociális városrehabilitáció indikátorai megfelelıen határolták-e le a célterületeket, akcióterületi tervezésnél indikátortábla kitöltése okozott-e problémát? 33. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került a település fejlesztési koncepciójával? Ezt hogyan oldják meg? 34. Kerületi IVS és fıvárosi fejlesztési tervek: Milyen módon vett részt a kerület a fıvárosi IVS elkészítésében? Voltak-e ellentmondások, ütközések a fıváros és a kerület elképzelései között? Bekerülteke a kerület elképzelései a fıvárosi IVS-be? Ha nem, mik azok a pontok amelyek nem kerültek be? Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették az IVS-t a Fıvárossal? Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került a Fıvárosi fejlesztési koncepcióval vagy IVS-el? Ezt hogyan oldják meg? 35. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került az érvényes rendezési tervekkel? Ezt hogyan oldják meg? 36. Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették saját (kerületi) fejlesztési elképzeléseket a szomszédos kerületekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg?
25
37. Kikkel (ha a fentiekben felmerült hogy a fıvárossal, szomszédokkal véleményeztettek akkor ki másokkal) véleményeztették a koncepció-tervezetet? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, Fıváros, szomszédos kerületek, egyéb) 38. Felmerült-e (a fentiekben nem említett) ellentmondás, konfliktus a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal, vagy akár más kerületi (ágazati), országos tervvel való ütközés) 39. HA VOLT KONFLIKTUS: Hogyan oldották meg ezt a helyzetet? 40. Mik a tapasztalataik a Városfejlesztési Kézikönyv alkalmazásáról? A Kézikönyben leírt tervfajta (IVS) a kerület valós igényeire reagál-e? (Tényleg hasznos tervfajta vagy ebben a formájában alapvetıen a fejlesztési forráshoz való hozzájutás lehetısége miatt dolgozták ki?) Tartalma, fogalomrendszere releváns a kerület szempontjából? o a kerület által szükségesnek tartott városmegújítási beavatkozások beleilleszthetık-e a Kézikönyv-adta keretekbe? o a szegregátumok meghatározása és a kezelésükre adott javaslatok adekvátak-e helyben?
Fejlesztési tervek monitorozása 41. Mit tartalmaznak a dokumentumok a fejlesztési tervek monitorozásáról? 42. A gyakorlatban hogyan zajlik a fejlesztési tervek monitorozása? Fejlesztési tervek módosítása 43. Volt-e rá példa, hogy módosították valamely már elfogadott kerületfejlesztési tervet? Milyen esetekben? 44. Milyen okból került sor a fejlesztési tervek módosítására? (Monitoring tapasztalatai alapján/Lakossági / gazdasági/ politikai nyomásra, indíttatásra történik? ) 45. Hogyan zajlik le egy ilyen eljárás? Milyen eltérések mutatkoztak a gyakorlatban a tervek elkészítése és a már elfogadott tervek módosítása között? HA MÁS: miben tér el? NÉHÁNY KONKRÉT MÓDOSÍTÁSRÓL BESZÉLJEN, LEHETİLEG KISEBB ÉS NAGYOBB MÓDOSÍTÁSRÓL IS! (Pl. pl. próbálta –e az Önkormányzat leegyszerősíteni az eljárást, hogy ne kelljen minden kis módosításnál végigmenni az egész tervezési folyamaton? Ha igen, hogyan? Rendezési tervek 46. Hogyan, mennyire lehet „felkészülni” a rendezési tervekben a potenciális befektetıi igényekre, tervekre? HA NEM MERÜL FEL: o. hogyan lehet elkerülni, hogy túl szők legyen a szabályozás ezért igény esetén azonnal módosítani kelljen? p. hogyan lehet elkerülni, hogy ne legyen túl tág a szabályozás, hogy bizonyos nem kívánt fejlesztések bizonyos területeken ne valósuljanak meg? 47. Mi volt a helyi politikusok (polgármester, testület, egyes pártok) szerepe a tervkészítés során? 48. Mennyire akartak és voltak képesek befolyással lenni a tervezés menetére? A tervezés megkezdésekor rögzítették-e eleve az eljárásrendet, ha igen, milyen formában? 26
Képesek-e azt más módon befolyásolni, ha igen, hogyan? 49. Mennyire akartak és voltak képesek befolyással lenni a tervek tartalmára? Milyen formában tudták ezt befolyásolni? Született-e ilyen tárgyú állásfoglalás a tervezés megkezdésekor? Ha igen, milyen formában? (Formális határozat/informális megbeszélés stb.) Tudják-e más formában (is) befolyásolni a terveket? (Pl. köztes konzultációk (formális és/vagy informális? rendszeres? alkalmi?), bizottsági ülések stb.) 50. Milyen az önkormányzati politikusok és a fıépítész kapcsolata? 51. Mennyire volt egységesek az önkormányzati politikusok a tervezés folyamatának és eredményeinek megítélésében? Voltak –e pártpolitikai vagy egyéb harcok körülötte? 52. Kerület vs. fıváros, szomszédos kerületek: Mennyire köti meg a kerületet a keretszabályozásra épülı fıvárosi tervezési rendszer? Mennyire tudja beépíteni a kerület saját fejlesztési preferenciáit a keretszabályozásba? Melyek az esetleges nehézségek? Elıfordult –e hogy a kerületi rendezési terv készítése folyamán a fıvárosi tervek (FSZKT, BVKSZ) módosítására került sor? HA IGEN: Mik a tapasztalatok ezzel kapcsolatban? Milyen a szomszédos kerületek és a fıváros illetékeseivel való kapcsolat? 53. Mi a tervek közzétételének a kerületben alkalmazott „helyben szokásos módja”? (ld. Étv 9. §) o Mik az Ön ezzel kapcsolatos tapasztalatai? o Mekkora volt az érdeklıdés? o Mi az az „érintett lakosság” amelynek a véleménye egy-egy terület kapcsán a véleményük szerint fontos (közvetlen szomszédság, környék lakossága, kerület bármely lakója)? Elıfordult-e hogy a kerületben, ám a tervezési területtıl messze élı lakosok akarták befolyásolni egy-egy terület terveit? Ha igen, hogyan jártak el ebben az esetben? o Fogalmazódott –e meg lakossági kritika a közzététellel kapcsolatban? o Tartanak-e lakossági fórumokat? o Mik az ezekkel kapcsolatos tapasztalataik? o Mik az Ön tapasztalatai a felmerült lakossági javaslatokkal kapcsolatban? Mennyire használhatóak, mennyire építhetık be a tervbe? 54. Mik a tapasztalatok a civil szervezetek részvétele kapcsán (inkább kritika vagy javaslatok is érkeznek, értik-e egymás nyelvét, mennyire vannak tisztában az eljárási szabályokkal, kit képviselnek szerinte, szükséges-e a bevonásuk, miért?) 55. Merült –e fel (az eddigiekben nem említett) konfliktus a tervkészítés során? Mi volt a konfliktus lényege, hogyan kezelték? 56. Mennyiben számítanak (számítanak-e) a tervezés menete szempontjából a szereplık közötti személyes kapcsolatok? Melyek azok a pontok, ahol ezeknek fontos szerepe van? 57. Mi a tervek elfogadásának menete, és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok (mely bizottságok tárgyalják a képviselıtestületi tárgyalás elıtt, szokott-e felmerülni lényeges módosítási javaslat, kinek a részérıl, hogyan kezelik ezt?) 58. Elıfordult-e hogy a tervet végül nem szavazta meg a képviselıtestület? Mi volt ennek az oka?
27
59. Történtek-e változások az elmúlt években abban, hogy kik a tervezésben megjelenı szereplık? Történt-e változás a szereplık erıviszonyaiban (egyes szereplık erısödése, mások háttérbe szorulása)? 60. Volt-e rá példa, hogy módosították a már elfogadott kerületi rendezési tervet? Milyen gyakran fordult elı tervmódosítás? Milyen okból? Volt-e eltérés a „normál” tervezési folyamat és a módosítás folyamata között? (pl. próbálta-e az Önkormányzat egyszerősíteni az eljárást?) 61. Tervek megvalósításának rendszere: elfogadás után van-e stratégia arra, hogy a tervben foglaltak megvalósuljanak (pl. beépítésre szánt területen szükséges közmőfejlesztés megszervezése), ha igen, mi ez, milyen lépéseket tesznek ezügyben? 62. Hogyan érvényesülnek a rendezési terveik? ELİSZÖR HA LEHET KVÁZI „NYITOTTBAN” MAJD HA NEM MERÜLT FEL KÉRDEZZ RÁ AZ ALÁBBIAKRA: Adekvát-e a helyzethez, igényekhez, „érvényesülés” o az építési igények ténylegesen ezeken a kereteken belül jelentkeznek-e? Mennyiben orientálja a piaci szereplıket a terv? o Milyen gyakran merül fel módosítási igény? o Mennyiben sikerül a megfelelı beruházásokat az arra kijelölt, szánt területekre fókuszálni, más területektıl távol tartani? „megvalósulás”, mennyiben töltıdik fel ténylegesen tartalommal ami a tervekben szerepel? (Pl. kertvárosias beépítésre szánt terület tényleg beépül-e, ipari parknak kijelölt területen az ipari park tényleg létrejön-e, odaköltöznek-e vállalkozások stb.) 63. Mennyire érzi Ön tisztázottnak a településfejlesztés és településrendezés kapcsolatának jogi szabályozását? Milyen problémákat okoz ez a gyakorlatban? 64. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 65. Vannak –e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár a már elfogadott tervek módosítását tekintve, amelyeket jogszabályalkotással- vagy jogszabályok módosításával ki lehetne küszöbölni? Milyen módosításokra lenne szükség? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉS-RENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN 66. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉS-RENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN + DOKUMENTUMOKAT ELKÉRNI!
Interjúvázlat – kerületi fejlesztés 1. Mi az Ön beosztása, mióta dolgozik ebben a beosztásban? 2. Mi (melyek) a szervezet feladatköre(i)?
28
3. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a fejlesztési tervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 4. Hogyan próbál az önkormányzat megfelelni ezeknek az elvárásoknak, az elvárások változásainak? (pl. új tervfajták, új fejlesztési hangsúlyok, más stratégia a tervezésben, tervezési eljárásokban, új szereplık bevonása stb.) Szervezeti felépítés, szakember-ellátottság 5. Mi az a szervezeti egység (egységek) amely a kerület fejlesztésért felelıs(ek)? ITT A PMH SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS „KÜLSİ” SZERVEZETEK IS FELMERÜLHETNEK (PL. EGÉSZÉBEN VAGY RÉSZBEN ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ TÁRSASÁG) fejlesztési tervezés fejlesztések koordinálása közösségi fejlesztések megvalósítása tekintetében 6. Mi ennek (ezeknek) a feladatköre (a saját szervezetre vonatkozó, már elmondottakon túl)? 7. Hogyan kapcsolódik ez (ezek) a többi, tervezésben fontos szervezeti egységhez (fıépítészi iroda/ha nincs: építési ügyekért felelıs más szervezeti egység, önkormányzat illetékes bizottsága, egyéb), hogyan tartják a kapcsolatot, mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során? 8. Mi ennek a szervezeti felépítése (vázlatosan)? 9. Milyen szakemberek dolgoznak ebben (ezekben)? (Milyen szakterületekrıl érkeztek) 10. Van-e olyan szakterület, szaktudás amelyben megítélése szerint hiány mutatkozik ennél (ezeknél)? TEHÁT AKÁR SZAKTERÜLET, PL. KELLENE MÉG TÁRSADALOMTUDÓS, AKÁR SZAKTUDÁS PL. KONFLIKTUSKEZELÉS Fejlesztési célok megfogalmazása, tervek rendszere, kerület stratégiája ebben 11. Mely dokumentum(ok)ban kerülnek megfogalmazásra a kerület fı fejlesztési céljai? 12. Milyen háttérinformációkat, elemzéseket használtak ezek kialakításához? Mire vonatkoznak ezek? (területi adottságok, társadalmi, gazdasági helyzet, rendelkezésre álló erıforrások, fizikai szerkezet problémái/lehetıségei stb.) 13. Van-e a kerületnek fejlesztési víziója? Mi ez? Milyen idıtávra vonatkozik? 14. Hogyan alakították ki a fejlesztési célokat, víziót? Milyen eljárással? Kik vettek benne részt? q. Milyen szerepe volt ebben a magánbefektetıknek? Mennyire alkalmazkodnak a célok a befektetıi igényekhez? r. Milyen szerepe volt ebben a lakosságnak, civil szervezeteknek?
29
15. Jelenleg milyen típusú fejlesztési tervekkel rendelkezik a kerület? Ezek mikor kerültek elfogadásra? HA NEM MERÜL FEL, KÉRDEZZ RÁ EZEKRE: Kerületfejlesztési koncepció? IVS? Elızetes akcióterületi terv? Egyéb kerületfejlesztési dokumentum (cselekvési terv/intézkedési terv stb.)? 16. Van-e olyan fejlesztési dokumentum amely jelenleg van kidolgozás alatt? 17. Milyen megfontolásból készültek ezek (a területi tervek)? (stratégiai megfontolásokból – pl. kívánatos társadalmi-gazdasági/egyéb célok elérésére, közösségi forrásokhoz való hozzáféréshez (IVS-nél pl. ez mennyire számított), magánfejlesztık indíttatására, törvényi kötelezettség miatt stb.) 18. Ha többfajta terv is készült: milyen sorrendben készültek ezek a tervek? Miért így történt? (Van-e stratégiája a kerületnek e tekintetben?) 19. Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új „mőfaj” ebben?) Kerületfejlesztési koncepció Melyek a kerület fejlesztésének kritikus, problémás pontjai? 20. HA EDDIG NEM HANGZOTT EL: A koncepció elkészítése a rendezési terv készítése során, vagy azon kívül történt? 21. Hogyan került kiválasztásra, hogy ki készíti ezt? 22. Kik készítették (az önkormányzat apparátusa/más szervezet, ha utóbbi, milyen típusú szervezet?) 23. Melyek voltak az elkészítése fıbb állomásai? (háttérinformáció: a rendelettervezetben elıkészítı és javaslattevı fázisok szerepelnek, de természetesen más is felmerülhet, részletesebb is lehet) 24. Kik vettek részt az elkészítésében? (önkormányzat (bizottságok tárgyalták?), polgármesteri hivatal munkatársai (fıépítészi iroda részt vett?), szakértı cégek, helyi és egyéb vállalkozók, befektetık, civil szervezetek, lakosság, egyéb szervezetek?) 25. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 26. Milyen munkarészekbıl áll a koncepció? (háttérinformáció: a rendelettervezet a következıket sorolja fel: elıkészítı szakasz: kommunikációs program, helyzetelemzıés értékelı munkarész, a településfejlesztési koncepció vázlata, SWOT elemzés; javaslattevı szakasz: a koncepció tervezete (a feltárt problémákra, igényekre reagálva), örökségvédelmi hatástanulmány - de természetesen más is lehet) 27. Volt-e olyan pont, ahol a koncepció összeütközésbe került az érvényben levı rendezési tervekkel? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? 28. Volt-e olyan pont, ahol a koncepció összeütközésbe került az érvényben levı egyéb kerületi tervekkel (gazdasági program, ágazati fejlesztési tervek)? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? 29. Hogyan egyeztették fejlesztési elképzeléseiket a Fıvárossal? Megjelennek-e a kerület elképzelései a fıváros fejlesztési koncepciójában (2003) és középtávú fejlesztési tervében (2005)? Ha nem, ennek mi az oka?
30
Volt-e a kerületi koncepció készítése kapcsán vita, konfliktus (kerületi és fıvárosi fejlesztési terv eltérései)? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? Felmerült-e ellentmondás a kerületi fejlesztési elképzelések és a fıvárosi rendezési tervek, szabályozási terv között? Ha igen, minek kapcsán és ezt hogyan oldották meg? 30. Hogyan egyeztették fejlesztési elképzeléseket a szomszédos kerületekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 31. Kikkel (ha a fentiekben felmerült hogy a fıvárossal, szomszédokkal véleményeztettek akkor ki másokkal) véleményeztették a koncepció-tervezetet? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, Fıváros, szomszédos kerületek, egyéb) 32. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, vita a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal stb.) Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 33. Voltak-e a tervezésnek kritikus, problémás pontjai (akár tartalmi, akár eljárási szempontból) 34. Melyek lennének azok a dolgok, amelyeket megítélése szerint fontos lenne egy a településfejlesztési koncepciók tartalmi elemeirıl és kidolgozásuk metodikájáról szóló rendeletben rögzíteni? tartalmi javaslatok: eljárásrendi javaslatok:
IVS: 35. Hogyan került kiválasztásra, hogy ki készíti ezt? 36. Kik készítették? (az önkormányzat apparátusa/más szervezet, ha utóbbi, milyen típusú szervezet?) 37. Melyek voltak az elkészítése fıbb állomásai? 38. Kik vettek részt az elkészítésében? (önkormányzat (bizottságok tárgyalták?), polgármesteri hivatal munkatársai (fıépítészi iroda részt vett?), szakértı cégek, helyi és egyéb vállalkozók, befektetık, civil szervezetek, lakosság, egyéb szervezetek?) 39. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 40. Melyek az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során felmerült kritikus, problémás témák? HA NEM MERÜL FEL: Hogyan történt a fı fejlesztési célok kialakítása? (Inkább a tervet készítı cég „szállította” (külsı sablon? valami más módon alakították ki?) /a település határozta meg/egyéb?) Találhatók-e a kerületben szegregált vagy ezzel veszélyeztetett részek? Mennyire volt pontos, használható a KSH-adatszolgáltatás e tekintetben? Volt-e olyan rész, amelyet a KSH ekként jelölt de nem igaz rá ez a megállapítás? Mi volt az eltérés oka? Volt-e olyan rész amelyet a KSH nem jelölt meg, de az önkormányzati adatok, információk alapján szegregáltnak tekinthetı? Mi a kerület stratégiája a szegregáció kezelését illetıen? Mit tekintenének társadalmilag jó megoldásnak? Mekkora a település bérlakás-állománya? Milyen lehetıségeket/korlátokat jelent ez a fejlesztés szempontjából? Látja-e szükségét ill. lehetıségét annak, hogy a bérlakásállomány növekedjen, ha igen, akkor milyen formában? 31
Mennyire lehetséges a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a település adottságait tekintve (társadalmi, gazdasági keretfeltételei stb.) Mik a tapasztalatok az indikátorokkal kapcsolatban: a szociális városrehabilitáció indikátorai megfelelıen határolták-e le a célterületeket, akcióterületi tervezésnél indikátortábla kitöltése okozott-e problémát? 41. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került a település fejlesztési koncepciójával? Ezt hogyan oldják meg? 42. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került az érvényes rendezési tervekkel? Ezt hogyan oldják meg? 43. Kerületi IVS és fıvárosi fejlesztési tervek: Milyen módon vett részt a kerület a fıvárosi IVS elkészítésében? Voltak-e ellentmondások, ütközések a fıváros és a kerület elképzelései között? Bekerülteke a kerület elképzelései a fıvárosi IVS-be? Ha nem, mik azok a pontok amelyek nem kerültek be? Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették az IVS-t a Fıvárossal? Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került a Fıvárosi fejlesztési koncepcióval vagy IVS-el? Ezt hogyan oldják meg? 44. Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették saját (kerületi) fejlesztési elképzeléseket a szomszédos kerületekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 45. Véleményeztették-e a stratégiát (ha a fıvárossal, szomszédokkal véleményeztették, akkor: véleményeztették-e másokkal is)? Ha igen, kikkel? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, Fıváros, szomszédos kerületek, egyéb?) 46. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, vita a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal, vagy akár más kerületi (ágazati), országos tervvel való ütközés) 47. Mik a tapasztalataik a Városfejlesztési Kézikönyv alkalmazásáról? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉGBİL FAKADÓ ESETLEGES PROBLÉMÁKRA! Tartalmilag releváns témákat vet fel a kerület szempontjából? (szegregáció, különbözı típusú városmegújítások stb.) Fogalomrendszere releváns volt a kerület szempontjából (pl. a szegregátumok kapcsán)? Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket hasznosnak találtak? Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket feleslegesnek találtak? Melyek azok az elemei amelyek jól használhatóak voltak, segítették a tervezést? Melyek azok az elemei amelyek rosszul használhatók voltak, problémás volt az alkalmazásuk?
Fejlesztési tervek monitorozása 48. Mit tartalmaznak a dokumentumok a fejlesztési tervek monitorozásáról? 49. A gyakorlatban hogyan zajlik a fejlesztési tervek monitorozása? Fejlesztési tervek módosítása 50. Volt-e rá példa, hogy módosították valamely már elfogadott kerületfejlesztési tervet? Milyen esetekben?
32
51. Milyen okból került sor a fejlesztési tervek módosítására? (Monitoring tapasztalatai alapján/Lakossági / gazdasági/ politikai nyomásra, indíttatásra történik? ) 52. Hogyan zajlik le egy ilyen eljárás? Milyen eltérések mutatkoztak a gyakorlatban a tervek elkészítése és a már elfogadott tervek módosítása között? HA MÁS: miben tér el? NÉHÁNY KONKRÉT MÓDOSÍTÁSRÓL BESZÉLJEN, LEHETİLEG KISEBB ÉS NAGYOBB MÓDOSÍTÁSRÓL IS! (Pl. pl. próbálta –e az Önkormányzat leegyszerősíteni az eljárást, hogy ne kelljen minden kis módosításnál végigmenni az egész tervezési folyamaton? Ha igen, hogyan? Egyéb kérdések, javaslatok 53. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 54. Hogyan egyeztethetık össze a települések hosszú távú érdekei a gazdaság és a politika rövidebb távú érdekeivel? 55. Vannak –e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár a már elfogadott tervek módosítását tekintve, amelyeket fent nem említett jogszabályalkotással, jogszabályi módosításokkal ki lehetne küszöbölni (azon túl tehát, ami a településfejlesztési koncepció kapcsán mint rendeletben szabályozandó dolog elhangzott)? Milyen módosításokra lenne szükség? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉSRENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN 56. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉS-RENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN + DOKUMENTUMOKAT ELKÉRNI!
Interjúvázlat – kerületi fıépítészek 1. Mióta dolgozik fıépítészként? Hol dolgozott Ön korábban, és mióta van jelenlegi munkahelyén és beosztásában? 2. Kérem, mondjon néhány szót a kerületrıl: mik azok a legfontosabb sajátosságai amelyek meghatározzák a (stratégiai, fejlesztési, rendezési) tervezés lehetıségeit, korlátait? (pl. elhelyezkedése, ilyen szempontból fontos történeti sajátosságai, lakosságszám- összetétel változása, helyi gazdaság változásai (pl. új funkciók megjelenésének igénye), önkormányzat politikai viszonyrendszere, fejlesztési elképzelései) NEM KELL EZEKEN TÉTELESEN VÉGIGMENNI, CSAK HÍVÓSZAVAK 3. Fıépítészként mire terjed ki az Ön tevékenységi köre az önkormányzat munkájában? 4. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a településtervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 5. Melyek voltak megítélése szerint a legfontosabb, településtervezést érintı jogszabályi változások?
33
6. Mennyire nyomon követhetık a településtervezést érintı jogszabályi változások, honnan informálódnak ezekrıl? Szervezeti rendszer, szakember-ellátottság 7. Történt-e változás az elmúlt években (2002 óta) a rendezés intézményrendszerében? Mi volt ez a változás? Miért történt? 8. Melyek a rendezési tervezésben jelenleg részt vevı szervezeti egységek az önkormányzatnál? (fıépítészi iroda, illetékes bizottság, építéshatóság, kerület fejlesztéséért felelıs hivatali egység/külsı fejlesztı cég, stb?) 9. Mi ezeknek a szerepe a rendezési tervezésben? 10. Milyen szakemberek dolgoznak ezekben? 11. Van-e olyan szakterület, szaktudás amelyben megítélése szerint hiány mutatkozik ezeknél? TEHÁT AKÁR SZAKTERÜLET (PL. KELLENE MÉG GIS-HEZ ÉRTİ FÖLDRAJZOS) AKÁR SZAKTUDÁS (PL. ÉPÍTÉSZ, MÉRNÖKI KÉPZETTSÉG MELLÉ TELEPÜLÉS-SPECIFIKUS TUDÁS) VONATKOZÁSÁBAN 12. Hogyan kapcsolódik a fejlesztésért felelıs szervezeti egység (egységek) munkája a többi, tervezésben fontos szervezeti egységhez, hogyan tartják a kapcsolatot, mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során (fıépítészi iroda, önkormányzat illetékes bizottsága, egyéb)? 13. Mi a fıépítészi iroda szerepe a fejlesztési tervek elkészítésében? (Mely pontokon kapcsolódik be, mik a feladatai) Tervellátottság, tervek rendszere, stratégia ebben 14. Jelenleg milyen fejlesztési tervekkel rendelkezik a kerület? Ezek mikor kerültek elfogadásra? HA NEM MERÜL FEL, KÉRDEZZ RÁ EZEKRE: Kerületfejlesztési koncepció? IVS? Elızetes akcióterületi terv? Egyéb kerületfejlesztési dokumentum (cselekvési terv/intézkedési terv stb.) 15. Van-e olyan fejlesztési dokumentum amely jelenleg van kidolgozás alatt? 16. Mi a kerület stratégiája a tervkészítés során: Ha készült stratégiai, fejlesztési és rendezési terv is: milyen sorrendben készültek ezek a tervek? Miért így történt? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a tervek? Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új „mőfaj” ebben?) Mi a stratégia a rendezési tervek vonatkozásában (pl. egyszerre, az egész kerületre elfogadott HÉSZ és KSZT/egyszerre elfogadott HÉSZ és apránként, kisebb egységekre elfogadott szabályozási tervek stb.?) Milyen indíttatásból készítették ezeket a terveket? (törvényi kötelezettségnek megfelelés/pályázati kiírásnak való megfelelés/az önkormányzat saját kezdeményezése / magánbefektetı / lakosság kezdeményezése/régi tervek elavultsága/stb.) Fejlesztési tervezés, fejlesztés-rendezés kapcsolata
34
17. Van-e a településnek egységes, hosszabb távú fejlesztési elképzelése? 18. Van-e rövidebb, vagy hosszabb távú elképzelés a városszerkezet tudatos alakítására? 19. Felmerült-e hogy a fejlesztési tervek a rendezési tervek módosítását igénylik? Ha igen, milyen fejlesztés kapcsán, és milyen módosításról van szó? Hogyan oldották, oldják meg ezt? 20. Mennyire lefordíthatók a fejlesztési tervekben kitőzött célok a településrendezés nyelvére? Hogyan jelenik meg a fejlesztési tervekben megfogalmazott hosszútávú fejlesztési elképzelés, célok a rendezési tervekben? Használják-e az ÉTV-ben meghatározott, településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményeket? Ha igen, ezek közül melyeket? (építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, elıvásárlási jog, kisajátítás, lejegyzés, útépítési, közmővesítési hozzájárulás, kártalanítás, településrendezési szerzıdés) Mennyire alkalmasak ezek a kívánatos változtatások elérésére? Ha nem merült fel külön kérdezz rá: kötöttek-e településrendezési szerzıdést az elmúlt években? Ha igen, kivel, és mire vonatkozóan? Ha kötöttek: mik a tapasztalataik ezzel a jogintézménnyel kapcsolatban? Ha nem: miért nem alkalmazzák? 21. Alkalmaz –e az Önkormányzat aktív eszközöket, ösztönzıket a fejlesztési célok elérése érdekében? (az Étv.-ben meghatározott sajátos jogintézményeken túl) Milyen eszközöket alkalmaz? 22. Részletezettség kérdése: a kerület gyakorlatában mennyire koncentrál a nagy struktúrákra és mennyire a részletekre? Milyen kereteket ad ehhez a jelenlegi jogszabályi háttér (fejlesztési, rendezési tervek jogszabályi környezete: fejlesztés kevéssé részletes, rendezés részletes szabályozottsága) Megfelelı-e ez, vagy felmerül módosítási javaslat?
IVS: 23. Mi volt a fıépítész szerepe a kerületi IVS elkészítésében? (Mely pontokon kapcsolódik be, mik a feladatai) A településrendezési tervek készítése A tervkészítés folyamata: Hogyan zajlott a kerületi rendezési terv (ek) készítése? HA EGÉSZ KERÜLETRE EGYSZERRE KERÜLT KIDOLGOZÁSRA A TERV ARRÓL KÉRDEZNI, HA MÓDOSÍTÁSOKBÓL ÁLL ÖSSZE: A LEGJELLEMZİBB NÉHÁNY, VAGY LEGUTÓBBI NÉHÁNY TERV KÉSZÍTÉSÉRİL BESZÉLJEN! 24. Hogyan került kiválasztásra a tervezı? Fıépítészként volt –e erre befolyása, HA IGEN: Milyen szempontok voltak fontosak a tervezı kiválasztásában? (szakértelem, fıépítésszel való jó együttmőködés) 25. Fıépítészként mi a szerepe a tervezési folyamatban? Mennyire ad szabad kezet a tervezıknek, mennyire törekszik bizonyos elképzeléseket megjeleníteni? HA UTÓBBI: Kinek az elképzeléseit törekszik megjeleníteni? (saját/települési vezetık/önkormányzat több testülete által kialakított-kialkudott stb.)
35
26. Melyek a tervkészítés legfıbb állomásai? HA NEM MERÜL FEL, RÁ KELLENE KÉRDEZNI AZ ALÁBBIAKRA, ILL. EZEK KÖZÜL AZOKRA AMIK NEM MERÜLTEK FEL Milyen okból indul el a tervezés (törvényi kötelezettség/fejlesztéspolitika változása/befektetıi kezdeményezés/stb.) Milyen módon indul el a tervezés? (képviselıtestületi állásfoglalás/informális megbeszélések/stb.) Hogyan zajlik az elıkészítı fázis? (kiket vonnak be, készül-e pl. lakossági felmérés) Mik a tapasztalataik a véleményezési eljárással kapcsolatban (érintett államigazgatási szervezetek köre, visszajönnek-e vélemények idıben, visszaérkezett vélemények tartalma, tartottak –e egyeztetı tárgyalást a tervkészítés során, egyeztetı tárgyalásokkal kapcsolatos tapasztalatok) Mi a tervek közzétételének a kerületben alkalmazott „helyben szokásos módja”? (ld. Étv 9. §) o Mik az Ön ezzel kapcsolatos tapasztalatai? o Mekkora volt az érdeklıdés? o Mi az az „érintett lakosság” amelynek a véleménye egy-egy terület kapcsán a véleményük szerint fontos (közvetlen szomszédság, környék lakossága, kerület bármely lakója)? Elıfordult-e hogy a kerületben, ám a tervezési területtıl messze élı lakosok akarták befolyásolni egy-egy terület terveit? Ha igen, hogyan jártak el ebben az esetben? o Fogalmazódott –e meg lakossági kritika a közzététellel kapcsolatban? o Tartanak-e lakossági fórumokat? o Mik az ezekkel kapcsolatos tapasztalataik? o Mik az Ön tapasztalatai a felmerült lakossági javaslatokkal kapcsolatban? Mennyire használhatóak, mennyire építhetık be a tervbe? Mi a tervek elfogadásának menete, és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok (mely bizottságok tárgyalják a képviselıtestületi tárgyalás elıtt, szokott-e felmerülni lényeges módosítási javaslat, kinek a részérıl, hogyan kezelik ezt?) o elıfordult-e hogy a tervet végül nem szavazta meg a képviselıtestület? Mi volt ennek az oka? 27. Merült –e fel konfliktus a tervkészítés során? Mi volt a konfliktus lényege, hogyan kezelték? 28. Mit tehet a fıépítész konfliktushelyzetben? Kit kell képviselnie? Hogyan próbálja meg megoldani Ön ezeket a helyzeteket? 29. Megítélése szerint melyek a tervezési folyamat leginkább kritikus, problémás pontjai? 30. Vannak-e a jogszabályi környezetben problémás pontok (Ötv, Étv, OTÉK, egyéb jogszabályok)? Melyek ezek?
Szereplık 31. Mi volt a helyi politikusok (polgármester, testület, egyes pártok) szerepe a tervkészítés során? Voltak –e viták a politikusok között a tervet illetıen? 32. Hogyan mőködnek együtt a szakági tervezık? Van-e ezzel kapcsolatban probléma?
36
33. Részt vettek –e a tervkészítésben más, nem mőszaki szakterületek képviselıi, pl. közgazdászok, szociológusok? Hogyan mőködött együtt a többféle szakma a gyakorlatban? 34. Részt vettek –e a terv készítésében gazdasági vállalatok? Mi volt a szerepük a terv készítésében, milyen volt a kapcsolatuk a fıépítésszel? 35. Részt vesznek-e a folyamatban társadalmi (civil) szervezetek? Ha igen, milyen módon? (elıkészítésben, véleményezési eljárásba meghívva, egyéb módon?) Ha a véleményezési eljárásba meghívják ıket: hogyan választják ki, mely civil szervezeteket hívnak meg itt? (Pl. SZMSZ alapján létrehozott lista, szervezet ismertsége, korábban kialakult kapcsolatok stb.?) Mik a tapasztalatok a civil szervezetek részvétele kapcsán (inkább kritika vagy javaslatok is érkeznek, értik-e egymás nyelvét, mennyire vannak tisztában az eljárási szabályokkal, kit képviselnek szerinte, szükséges-e a bevonásuk, miért?) 36. A tervtanácsok szerepe: milyen pontokon vonják be (bevonják-e a kötelezı véleményezésen túl) a tervtanácsot, melyek azok a témák amelyekkel kapcsolatban a tervtanács általában véleményt formál, mennyire „erıs” szereplı a tervtanács (mennyire épül be a véleménye)? 37. Mik a tapasztalataik a miniszteri ill. állami fıépítészi felülvizsgálattal kapcsolatban? 38. A tervkészítés során egyeztetnek-e a szomszédos kerületekkel és a fıvárossal? Milyen módon? s. Mennyire köti meg a kerületet a keretszabályozásra épülı fıvárosi tervezési rendszer? Mennyire tudja beépíteni a kerület saját fejlesztési preferenciáit a keretszabályozásba? Vannak-e vitás pontjaik a fıvárossal? Melyek ezek? t. Elıfordult –e hogy a kerületi rendezési terv készítése folyamán a fıvárosi tervek (FSZKT, BVKSZ) módosítására került sor? HA IGEN: Mik a tapasztalatok ezzel kapcsolatban? u. Milyen a szomszédos kerületek és a fıváros illetékeseivel való kapcsolat? 39. Mennyiben számítanak (számítanak-e) a tervezés menete szempontjából a szereplık közötti személyes kapcsolatok? Melyek azok a pontok, ahol ezeknek fontos szerepe van? 40. Történtek-e változások az elmúlt években abban, hogy kik a tervezésben megjelenı szereplık? Történt-e változás a szereplık erıviszonyaiban (egyes szereplık erısödése, mások háttérbe szorulása)?
Egyéb, rendezési tervekkel kapcsolatos kérdések 41. Hogyan biztosítják terveiknek az országos tervekkel való kapcsolatait? Volt-e ebbıl problémájuk az elmúlt években? Ha igen, minek a kapcsán?
37
42. Hogyan, mennyire lehet „felkészülni” a rendezési tervekben a potenciális befektetıi igényekre, tervekre? HA NEM MERÜL FEL: v. hogyan lehet elkerülni, hogy túl szők legyen a szabályozás ezért igény esetén azonnal módosítani kelljen? w. hogyan lehet elkerülni, hogy ne legyen túl tág a szabályozás, hogy bizonyos nem kívánt fejlesztések bizonyos területeken ne valósuljanak meg? 43. Vannak-e olyan témák, amelyeket jó lenne rendezési tervben szabályozni de erre jelenleg nincs lehetıség? Vannak-e olyan témák amelyeket fölösleges itt szabályozni, de mégis elıírás? 44. Esztétikai szempontok érvényesítésének kérdése: mennyire lehetséges ilyen szempontokat érvényesíteni jelenleg a rendezési tervezésben? Megfelelınek tartja-e ezt, ha nem, mik lennének azok a dolgok, amelyeket jó lenne rendezési tervekben rögzíteni?
45. Tervek megvalósításának rendszere: elfogadás után van-e stratégia arra, hogy a tervben foglaltak megvalósuljanak (pl. beépítésre szánt területen szükséges közmőfejlesztés megszervezése), ha igen, mi ez, milyen lépéseket tesznek ezügyben? 46. Hogyan érvényesülnek a rendezési terveik? ELİSZÖR HA LEHET KVÁZI „NYITOTTBAN” MAJD HA NEM MERÜLT FEL KÉRDEZZ RÁ AZ ALÁBBIAKRA: Adekvát-e a helyzethez, igényekhez (tehát az építési igények tényleg ezeken a kereteken belül jelentkeznek-e/képes-e alakítani a fejlesztési igényeket? Milyen gyakran merül fel módosítási igény) „megvalósulás”, mennyiben töltıdik fel ténylegesen tartalommal ami a tervekben szerepel? (Pl. kertvárosias beépítésre szánt terület tényleg beépül-e, ipari parknak kijelölt területen az ipari park tényleg létrejön-e, odaköltöznek-e vállalkozások stb.) Gyakorlati használhatóság: hogy használhatók a rendezési tervek, építési szabályozás a hatósági munkában, vannak-e ezzel kapcsolatos problémák
Tervek módosítása 47. Volt-e rá példa, hogy módosították a már elfogadott kerületi rendezési tervet? Milyen gyakran fordult elı tervmódosítás? Inkább kevés számú nagyobb módosítás, vagy nagyszámú kisebb módosítás jellemzı? Volt –e olyan módosítás amelynek keretében a szerkezeti tervet is módosítani kellett? Milyen módosítás volt ez? 48. Jellemzıen milyen okból kerül sor az elfogadott rendezési tervek módosítására? (Idıközben elkészült fejlesztési tervek igényei miatt/politikai/gazdasági/lakossági indíttatásra stb.) Történt-e változás az elmúlt években e tekintetben (pl. EU-s fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztések miatti módosítási igények stb.?) Mennyire erıs a gazdasági befektetık hatása e tekintetben? Elıfordult –e olyan módosítás ahol a beruházó bizonyos fejlesztésekért, pl. bekötıútépítésért cserébe engedményeket kap, pl. nagyobb területet építhet be? Elıfordult -e lakossági kezdeményezésre történı tervmódosítás? 49. Hogyan zajlik le egy ilyen eljárás? Milyen eltérések mutatkoztak a gyakorlatban a kerületre vonatkozó rendezési tervek elkészítése és a már elfogadott tervek
38
módosítása között? HA MÁS: miben tér el? NÉHÁNY KONKRÉT MÓDOSÍTÁSRÓL BESZÉLJEN, LEHETİLEG KISEBB ÉS NAGYOBB MÓDOSÍTÁSRÓL IS! Hogyan indul az eljárás? Kit kerestek meg a kezdeményezık? Próbálta –e az Önkormányzat leegyszerősíteni az eljárást, hogy ne kelljen minden ki módosításnál végigmenni az egyeztetés hosszú folyamatán? Volt –e eltérés részt vevık körét tekintve? (pl. egy-egy konkrét terv kapcsán több/kevesebb lakossági / civil jelenik meg) Volt –e eltérés a jellemzı folyamatokat tekintve? (pl. több konfliktus) Mennyi idıt vesz igénybe egy-egy ilyen módosítás?
Egyéb kérdések, javaslatok 50. Mennyire érzi Ön tisztázottnak a településfejlesztés és településrendezés kapcsolatának jogi szabályozását? Milyen problémákat okoz ez a gyakorlatban? 51. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 52. Gyakorlati szakemberként mennyire érzi Ön tisztázottnak a településfejlesztés és településrendezés kapcsolatának jogi szabályozását? Milyen problémákat okoz ez a gyakorlatban? 53. Vannak –e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár a már elfogadott tervek módosítását tekintve, amelyeket jogszabályalkotással- vagy jogszabályok módosításával ki lehetne küszöbölni? Milyen módosításokra lenne szükség? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉS-RENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN 54. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉS-RENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN + DOKUMENTUMOKAT ELKÉRNI!
Interjúvázlat – fıvárosi politikus 1. A fıváros politikájában milyen szerepet játszik a településfejlesztés, településrendezés? (stratégiai szerep pl. a kerület által célul tőzött társadalmi, gazdasági célok eléréséhez, vagy inkább „kívülrıl mozgatott” szerep, pl. fejlesztési források megszerzéséhez, törvényi kötelezettségek teljesítéséhez) 2. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a településtervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 3. Hogyan próbál az önkormányzat megfelelni ezeknek az elvárásoknak, az elvárások változásainak? (pl. új tervfajták, új fejlesztési hangsúlyok, más stratégia a tervezésben, tervezési eljárásokban, új szereplık bevonása stb.)
39
4. Történt-e változás az elmúlt években (2002 óta) a fejlesztés intézményrendszerében a településen? Mi volt ez a változás? Miért történt? 5. Jelenleg milyen önkormányzati szervek (bizottság, hivatali osztály/iroda stb.), esetleg egyéb szervezetek érintettek a Fıváros fejlesztésében (fıvárosi szinten)? (Ide tartozik a fejlesztési tervek készíttetése, fejlesztések koordinálása, közösségi fejlesztések megvalósítása is) 6. Mi ezeknek a feladata,hogyan kapcsolódik össze a munkájuk? Hogyan tartják a kapcsolatot, hogyan mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során? 7. Milyen megfontolásból szervezték ilyen módon a fejlesztés intézményrendszerét? 8. Történt-e változás az elmúlt években (2002 óta) a rendezés intézményrendszerében? Mi volt ez a változás? Miért történt? Fejlesztési célok megfogalmazása, tervek rendszere, fıváros stratégiája ebben 9. Mely dokumentum(ok)ban kerülnek megfogalmazásra a Fıváros fı fejlesztési céljai? 10. Milyen háttérinformációkat, elemzéseket használtak ezek kialakításához? Mire vonatkoznak ezek? (területi adottságok, társadalmi, gazdasági helyzet, rendelkezésre álló erıforrások, fizikai szerkezet problémái/lehetıségei stb.) 11. Van-e a Fıvárosnak egységes, hosszabb távú fejlesztési elképzelése? Mi ez? Milyen idıtávra vonatkozik? 12. Hogyan alakították ki a fejlesztési elképzelést, célokat? Milyen eljárással? Kik vettek benne részt? x. Milyen szerepe volt ebben a magánbefektetıknek? Mennyire alkalmazkodnak a célok a befektetıi igényekhez? y. Milyen szerepe volt ebben a lakosságnak, civil szervezeteknek? 13. Miért olyan sorrendben készültek el a legfontosabb stratégiai, fejlesztési, rendezési tervek ahogy elkészültek? ((elfogadást tekintve: BVKSZ, FSZKT 1999, fejlesztési koncepció 2003, TSZT 2005, középtávú fejlesztési terv 2005, IVS 2009) Van-e stratégiája a fıvárosnak ebben a vonatkozásban, és ha van, mi az? 14. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a tervek? 15. Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új „mőfaj” ebben?) Középtávú fejlesztési terv Hogyan került kiválasztásra, hogy ki készíti ezt? Melyek voltak az elkészítése fıbb állomásai? Kik vettek részt az elkészítésében? (önkormányzat (bizottságok tárgyalták?), polgármesteri hivatal munkatársai (fıépítészi iroda részt vett?), szakértı cégek, helyi és egyéb vállalkozók, befektetık, civil szervezetek, lakosság, egyéb szervezetek?) Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti
40
választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) Mennyire volt egységesek az önkormányzati politikusok a tervezés folyamatának és eredményeinek megítélésében? Voltak –e pártpolitikai vagy egyéb viták körülötte? Volt-e olyan pont, ahol a koncepció összeütközésbe került az érvényben levı egyéb települési tervekkel (rendezési terv, gazdasági program, ágazati fejlesztési tervek)? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? Egyeztették-e fejlesztési elképzeléseiket az agglomerációs fejlesztési elképzelésekkel? o Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? Hogyan egyeztették a fıvárosi fejlesztési elképzeléseket a szomszédos településekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? Kikkel (ha a fentiekben már felmerült hogy pl. aggomerációval véleményeztettek akkor: ki másokkal) véleményeztették a koncepció-tervezetet? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, agglomeráció, megye, szomszédos települések, egyéb) Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, vita a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal stb.) Ezt hogy oldották meg? HA VOLT KONFLIKTUS: Mit tehetnek a helyi politikusok konfliktushelyzetben? Kit kell képviselniük? Hogyan oldották meg ezt a helyzetet? Voltak-e a tervezésnek kritikus, problémás pontjai (akár tartalmi, akár eljárási szempontból) Milyen eszközöket alkalmaz a Fıváros a koncepcióban, középtávú tervben kitőzött célok elérésére?
IVS 16. Melyek voltak az elkészítése fıbb állomásai? 17. Kik vettek részt az elkészítésében? (önkormányzat (bizottságok tárgyalták?), polgármesteri hivatal munkatársai (fıépítészi iroda részt vett?), szakértı cégek, helyi és egyéb vállalkozók, befektetık, civil szervezetek, lakosság, egyéb szervezetek?) 18. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 19. Melyek az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során felmerült kritikus, problémás témák? HA NEM MERÜL FEL: Hogyan történt a fı fejlesztési célok kialakítása? (Inkább a tervet készítı cég „szállította” (külsı sablon? valami más módon alakították ki?) /a település határozta meg/egyéb?) 20. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került a fıváros fejlesztési koncepciójával, középtávú programjával, rendezési tervével? Ezt hogyan oldották (oldják) meg? 21. Fıvárosi IVS vs. kerületi IVS-ek: Milyen módon vettek részt a kerületek a fıvárosi IVS elkészítésében? Voltak-e ellentmondások, ütközések a fıváros és a kerületek elképzelései között? Bekerültek-e a kerületek elképzelései a fıvárosi IVS-be? Ha nem, mik azok a pontok amelyek nem kerültek be? 41
Szerepet játszottak-e a kerületi IVS-ek elkészítésének folyamatában, ha igen, hogyan? Voltak-e ellentmondások, ütközések a kerületek és a fıváros elképzelései között? Ezt hogyan oldották meg? 22. Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették a fejlesztési elképzeléseket az agglomerációs településekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 23. Véleményeztették-e a stratégiát (ha a fentiek közül valakivel véleményeztették, akkor: véleményeztették-e másokkal is)? Ha igen, kikkel? (kerületek, államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, agglomeráció, egyéb?) 24. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, konfliktus a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal, vagy akár más kerületi (ágazati), országos tervvel való ütközés) 25. Mik a tapasztalataik a Városfejlesztési Kézikönyv alkalmazásáról? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉGBİL FAKADÓ ESETLEGES PROBLÉMÁKRA! Tartalmilag releváns témákat vet fel a fıváros szempontjából? (pl. különbözı típusú városmegújítások stb.) Fogalomrendszere releváns volt a fıváros szempontjából? Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket hasznosnak találtak? Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket feleslegesnek találtak? Melyek azok az elemei amelyek jól használhatóak voltak, segítették a tervezést? Melyek azok az elemei amelyek rosszul használhatók voltak, problémás volt az alkalmazásuk? Fejlesztési tervek monitorozása 26. Mit tartalmaznak a dokumentumok a fejlesztési tervek monitorozásáról? 27. A gyakorlatban hogyan zajlik a fejlesztési tervek monitorozása? Fejlesztési tervek módosítása 28. Volt-e rá példa, hogy módosították valamely már elfogadott településfejlesztési tervet? Milyen esetekben? 29. Milyen okból került sor a fejlesztési tervek módosítására? (Monitoring tapasztalatai alapján/Lakossági / gazdasági/ politikai nyomásra, indíttatásra történik? ) 30. Hogyan zajlik le egy ilyen eljárás? Milyen eltérések mutatkoztak a gyakorlatban a tervek elkészítése és a már elfogadott tervek módosítása között? HA MÁS: miben tér el? NÉHÁNY KONKRÉT MÓDOSÍTÁSRÓL BESZÉLJEN, LEHETİLEG KISEBB ÉS NAGYOBB MÓDOSÍTÁSRÓL IS! (Pl. pl. próbálta –e az Önkormányzat leegyszerősíteni az eljárást, hogy ne kelljen minden kis módosításnál végigmenni az egész tervezési folyamaton? Ha igen, hogyan? Szerkezeti terv, keretterv, keretszabályozás 31. Hogyan, mennyire lehet „felkészülni” a rendezési tervekben, szabályozásban a potenciális befektetıi igényekre, tervekre? HA NEM MERÜL FEL: z. hogyan lehet elkerülni, hogy túl szők legyen a szabályozás ezért igény esetén azonnal módosítani kelljen? aa. hogyan lehet elkerülni, hogy ne legyen túl tág a szabályozás, hogy bizonyos nem kívánt fejlesztések bizonyos területeken ne valósuljanak meg?
42
Adekvátak-e ezek a helyzethez, igényekhez, „érvényesülés” o az építési igények ténylegesen ezeken a kereteken belül jelentkeznek-e? Mennyiben orientálja a kerületeket, piaci szereplıket a terv? o Milyen gyakran merül fel módosítási igény? Milyen okból? o Mennyiben sikerül a megfelelı beruházásokat az arra kijelölt, szánt területekre fókuszálni, más területektıl távol tartani? „megvalósulás”, mennyiben töltıdik fel ténylegesen tartalommal ami a tervekben szerepel? (Pl. kertvárosias beépítésre szánt terület tényleg beépül-e, ipari parknak kijelölt területen az ipari park tényleg létrejön-e, odaköltöznek-e vállalkozások stb.)
32. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 33. Mennyire érzi Ön tisztázottnak a településfejlesztés és településrendezés kapcsolatának jogi szabályozását? Milyen problémákat okoz ez a gyakorlatban? 34. Vannak –e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár a már elfogadott tervek módosítását tekintve, amelyeket jogszabályalkotással- vagy jogszabályok módosításával ki lehetne küszöbölni? Milyen módosításokra lenne szükség? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉS-RENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN 35. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉS-RENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN + DOKUMENTUMOKAT ELKÉRNI!
Interjúvázlat – fıvárosi fejlesztés 1. Melyek az Iroda legfontosabb feladatai? Milyen helyet foglal el ezek között a településfejlesztés? 2. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a fejlesztési tervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 3. Hogyan próbál az önkormányzat megfelelni ezeknek az elvárásoknak, az elvárások változásainak? (pl. új tervfajták, új fejlesztési hangsúlyok, más stratégia a tervezésben, tervezési eljárásokban, új szereplık bevonása stb.) Szervezeti felépítés, szakember-ellátottság 4. Mi az a szervezeti egység (egységek) amely a fıváros fejlesztésért felelıs(ek)? fejlesztési tervezés fejlesztések koordinálása közösségi fejlesztések megvalósítása tekintetében 5. Mi ennek (ezeknek) a feladatköre? 43
6. Hogyan kapcsolódik ez (ezek) a többi, tervezésben fontos szervezeti egységhez (fıépítészi iroda/ha nincs: építési ügyekért felelıs más szervezeti egység, önkormányzat illetékes bizottsága, egyéb), hogyan tartják a kapcsolatot, mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során? 7. Mi ennek a szervezeti felépítése (vázlatosan)? 8. Milyen szakemberek dolgoznak ebben (ezekben)? (Milyen szakterületekrıl érkeztek) 9. Van-e olyan szakterület, szaktudás amelyben megítélése szerint hiány mutatkozik ennél (ezeknél)? TEHÁT AKÁR SZAKTERÜLET, PL. KELLENE MÉG TÁRSADALOMTUDÓS, AKÁR SZAKTUDÁS PL. KONFLIKTUSKEZELÉS Fejlesztési célok megfogalmazása, tervek rendszere, fıváros stratégiája ebben 10. Mely dokumentum(ok)ban kerülnek megfogalmazásra a Fıváros fı fejlesztési céljai? 11. Milyen háttérinformációkat, elemzéseket használtak ezek kialakításához? Mire vonatkoznak ezek? (területi adottságok, társadalmi, gazdasági helyzet, rendelkezésre álló erıforrások, fizikai szerkezet problémái/lehetıségei stb.) 12. Van-e a Fıvárosnak fejlesztési víziója? Mi ez? Milyen idıtávra vonatkozik? 13. Hogyan alakították ki a fejlesztési célokat, víziót? Milyen eljárással? Kik vettek benne részt? bb. Milyen szerepe volt ebben a magánbefektetıknek? Mennyire alkalmazkodnak a célok a befektetıi igényekhez? cc. Milyen szerepe volt ebben a lakosságnak, civil szervezeteknek? 14. Miért olyan sorrendben készültek el a legfontosabb stratégiai, fejlesztési, rendezési tervek ahogy elkészültek? (elfogadást tekintve: BVKSZ, FSZKT 1999, fejlesztési koncepció 2003, TSZT 2005, középtávú fejlesztési terv 2005, IVS 2009) Van-e stratégiája a fıvárosnak ebben a vonatkozásban, és ha van, mi az? 15. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a Fıváros stratégiai, fejlesztési, rendezési tervei? 16. Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új „mőfaj” ebben?) Településfejlesztési koncepció, középtávú fejlesztési terv 17. Játszott-e szerepet, milyen szerepet játszott az Iroda a fejlesztési koncepció, középtávú fejlesztési terv elkészítésében? 18. A középtávú tervre vonatkozóan: Hogyan került kiválasztásra, hogy ki készíti ezt? Melyek voltak az elkészítése fıbb állomásai? Kik vettek részt az elkészítésében? (önkormányzat (bizottságok tárgyalták?), polgármesteri hivatal munkatársai (fıépítészi iroda részt vett?), szakértı cégek, helyi és egyéb vállalkozók, befektetık, civil szervezetek, lakosság, egyéb szervezetek?)
44
Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) Volt-e olyan pont, ahol a program összeütközésbe került az érvényben levı rendezési tervekkel? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? Volt-e olyan pont, ahol a program összeütközésbe került az érvényben levı egyéb települési tervekkel (gazdasági program, ágazati fejlesztési tervek)? Minek a kapcsán volt ilyen ütközés és hogy oldották meg? Egyeztették-e fejlesztési elképzeléseiket az agglomerációs fejlesztési elképzelésekkel? o Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? Hogyan egyeztették a fıvárosi fejlesztési elképzeléseket a szomszédos településekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? Kikkel (ha a fentiekben már felmerült hogy pl. aggomerációval véleményeztettek akkor: ki másokkal) véleményeztették a koncepció-tervezetet? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, agglomeráció, megye, szomszédos települések, egyéb) Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, vita a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal stb.) Ezt hogy oldották meg? Voltak-e a tervezésnek kritikus, problémás pontjai (akár tartalmi, akár eljárási szempontból) Melyek lennének azok a dolgok, amelyeket megítélése szerint fontos lenne egy a településfejlesztési koncepciók tartalmi elemeirıl és kidolgozásuk metodikájáról szóló rendeletben rögzíteni? o tartalmi javaslatok: o eljárásrendi javaslatok: 19. Milyen eszközöket alkalmaz a Fıváros a koncepcióban, középtávú tervben kitőzött célok elérésére?
IVS: 20. Hogyan került kiválasztásra, hogy ki készíti ezt? 21. Melyek voltak az elkészítése fıbb állomásai? 22. Kik vettek részt az elkészítésében? (önkormányzat (bizottságok tárgyalták?), polgármesteri hivatal munkatársai (fıépítészi iroda részt vett?), szakértı cégek, helyi és egyéb vállalkozók, befektetık, civil szervezetek, lakosság, egyéb szervezetek?) 23. Mi volt az Iroda szerepe a fıvárosi IVS elkészítésében? (Mely pontokon kapcsolódik be, mik a feladatai) 24. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 25. Melyek az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során felmerült kritikus, problémás témák? HA NEM MERÜL FEL: Hogyan történt a fı fejlesztési célok kialakítása? (Inkább a tervet készítı cég „szállította” (külsı sablon? valami más módon alakították ki?) /a település határozta meg/egyéb?) 45
26. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került a fejlesztési koncepciójával, középtávú programmal? Ezt hogyan oldották (oldják) meg? 27. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került az érvényes rendezési tervekkel, szabályozással? Ezt hogyan oldják meg? 28. Fıvárosi IVS vs. kerületi IVS-ek: Milyen módon vettek részt a kerületek a fıvárosi IVS elkészítésében? Voltak-e ellentmondások, ütközések a fıváros és a kerületek elképzelései között? Bekerültek-e a kerületek elképzelései a fıvárosi IVS-be? Ha nem, mik azok a pontok amelyek nem kerültek be? Szerepet játszottak-e a kerületi IVS-ek elkészítésének folyamatában, ha igen, hogyan? Voltak-e ellentmondások, ütközések a kerületek és a fıváros elképzelései között? Ezt hogyan oldották meg? 29. Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették a fejlesztési elképzeléseket az agglomerációs településekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 30. Véleményeztették-e a stratégiát (ha a fentiek közül valakivel véleményeztették, akkor: véleményeztették-e másokkal is)? Ha igen, kikkel? (államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, agglomeráció, egyéb?) 31. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, konfliktus a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal, vagy akár más kerületi (ágazati), országos tervvel való ütközés) 32. Mik a tapasztalataik a Városfejlesztési Kézikönyv alkalmazásáról? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉGBİL FAKADÓ ESETLEGES PROBLÉMÁKRA! Tartalmilag releváns témákat vet fel a fıváros szempontjából? (pl. különbözı típusú városmegújítások stb.) Fogalomrendszere releváns volt a fıváros szempontjából? Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket hasznosnak találtak? Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket feleslegesnek találtak? Melyek azok az elemei amelyek jól használhatóak voltak, segítették a tervezést? Melyek azok az elemei amelyek rosszul használhatók voltak, problémás volt az alkalmazásuk?
Fejlesztési tervek monitorozása 33. Mit tartalmaznak a dokumentumok a fejlesztési tervek monitorozásáról? 34. A gyakorlatban hogyan zajlik a fejlesztési tervek monitorozása? Fejlesztési tervek módosítása 35. Volt-e rá példa, hogy módosították valamely már elfogadott településfejlesztési tervet? Milyen esetekben? 36. Milyen okból került sor a fejlesztési tervek módosítására? (Monitoring tapasztalatai alapján/Lakossági / gazdasági/ politikai nyomásra, indíttatásra történik? ) 37. Hogyan zajlik le egy ilyen eljárás? Milyen eltérések mutatkoztak a gyakorlatban a tervek elkészítése és a már elfogadott tervek módosítása között? HA MÁS: miben tér el? NÉHÁNY KONKRÉT MÓDOSÍTÁSRÓL BESZÉLJEN, LEHETİLEG KISEBB ÉS NAGYOBB MÓDOSÍTÁSRÓL IS! (Pl. pl. próbálta –e az Önkormányzat 46
leegyszerősíteni az eljárást, hogy ne kelljen minden kis módosításnál végigmenni az egész tervezési folyamaton? Ha igen, hogyan?) Egyéb kérdések, javaslatok 38. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 39. Gyakorlati szakemberként mennyire érzi Ön tisztázottnak a településfejlesztés és településrendezés kapcsolatának jogi szabályozását? Milyen problémákat okoz ez a gyakorlatban? 40. Hogyan egyeztethetık össze a települések hosszú távú érdekei a gazdaság és a politika rövidebb távú érdekeivel? 41. Vannak –e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár a már elfogadott tervek módosítását tekintve, amelyeket fent nem említett jogszabályalkotással, jogszabályi módosításokkal ki lehetne küszöbölni (azon túl tehát, ami a településfejlesztési koncepció kapcsán mint rendeletben szabályozandó dolog elhangzott)? Milyen módosításokra lenne szükség? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉSRENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN 42. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉS-RENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN + DOKUMENTUMOKAT ELKÉRNI!
Interjúvázlat-fıvárosi fıépítész 1. Melyek a Fıváros legfontosabb sajátosságai amelyek meghatározzák a (stratégiai, fejlesztési, rendezési) tervezés lehetıségeit, korlátait? (pl. elhelyezkedése, ilyen szempontból fontos történeti sajátosságai, lakosságszámösszetétel változása, helyi gazdaság változásai (pl. új funkciók megjelenésének igénye), önkormányzat politikai viszonyrendszere, fejlesztési elképzelései) NEM KELL EZEKEN TÉTELESEN VÉGIGMENNI, CSAK HÍVÓSZAVAK 2. Fıépítészként mire terjed ki az Ön tevékenységi köre az önkormányzat munkájában? 3. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a településtervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ! 4. Melyek voltak megítélése szerint a legfontosabb, településtervezést érintı jogszabályi változások? 5. Mennyire nyomon követhetık a településtervezést érintı jogszabályi változások, honnan informálódnak ezekrıl? Szervezeti rendszer, szakember-ellátottság
47
6. Történt-e változás az elmúlt években (2002 óta) a rendezés intézményrendszerében? Mi volt ez a változás? Miért történt? 7. Melyek a rendezési tervezésben jelenleg részt vevı szervezeti egységek az önkormányzatnál? (fıépítészi iroda, illetékes bizottság, építéshatóság, fejlesztésért felelıs hivatali egység/külsı fejlesztı cég, stb?) 8. Mi ezeknek a szerepe a rendezési tervezésben? 9. Milyen szakemberek dolgoznak ezekben? 10. Van-e olyan szakterület, szaktudás amelyben megítélése szerint hiány mutatkozik ezeknél? TEHÁT AKÁR SZAKTERÜLET (PL. KELLENE MÉG GIS-HEZ ÉRTİ FÖLDRAJZOS) AKÁR SZAKTUDÁS (PL. ÉPÍTÉSZ, MÉRNÖKI KÉPZETTSÉG MELLÉ TELEPÜLÉS-SPECIFIKUS TUDÁS) VONATKOZÁSÁBAN 11. Hogyan kapcsolódik a fejlesztésért felelıs szervezeti egység (egységek) munkája a többi, tervezésben fontos szervezeti egységhez, hogyan tartják a kapcsolatot, mőködnek együtt (ha van együttmőködés) a mindennapi munka során (fıépítészi iroda, önkormányzat illetékes bizottsága, egyéb)? 12. Mi volt a fıépítészi iroda szerepe a városfejlesztési koncepció, majd a középtávú fejlesztési terv elkészítésében? (Mely pontokon kapcsolódott be, mik voltak a feladatai) Tervezés stratégiája, tervek rendszere 13. Miért olyan sorrendben készültek el a legfontosabb stratégiai, fejlesztési, rendezési tervek ahogy elkészültek? ((elfogadást tekintve: BVKSZ, FSZKT 1999, fejlesztési koncepció 2003, TSZT 2005, középtávú fejlesztési terv 2005, IVS 2009) Van-e stratégiája a fıvárosnak ebben a vonatkozásban, és ha van, mi az? 14. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a tervek? 15. Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új „mőfaj” ebben?) Fejlesztési tervezés, fejlesztés-rendezés kapcsolata 16. Felmerült-e az FSZKT/BVKSZ/TSZT módosításának igénye ezek kapcsán? Ha igen, milyen fejlesztés kapcsán, és milyen módosításról van szó? Hogyan oldották/oldják meg ezt? 17. Mennyire lefordíthatók a fejlesztési tervekben kitőzött célok a településrendezés nyelvére? Hogyan jelenik meg a fejlesztési tervekben megfogalmazott hosszútávú fejlesztési elképzelés, célok a rendezési tervekben? Használják-e az ÉTV-ben meghatározott, településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményeket? Ha igen, ezek közül melyeket? (építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, elıvásárlási jog, kisajátítás, lejegyzés, útépítési, közmővesítési hozzájárulás, kártalanítás, településrendezési szerzıdés) Mennyire alkalmasak ezek a kívánatos változtatások elérésére? Ha nem merült fel külön kérdezz rá: kötöttek-e településrendezési szerzıdést az elmúlt években? Ha igen, kivel, és mire vonatkozóan? Ha kötöttek: mik a tapasztalataik ezzel a jogintézménnyel kapcsolatban? Ha nem: miért nem alkalmazzák?
48
18. Alkalmaz –e az Önkormányzat aktív eszközöket, ösztönzıket a fejlesztési célok elérése érdekében? (az Étv.-ben meghatározott sajátos jogintézményeken túl)? Milyen eszközöket alkalmaz? IVS
19. Mi volt a fıépítész ill. a fıépítészi iroda szerepe a fıvárosi IVS elkészítésében? (Mely pontokon kapcsolódik be, mik a feladatai) 20. Melyek voltak az elkészítése fıbb állomásai? 21. Kik vettek részt az elkészítésében? (önkormányzat (bizottságok tárgyalták?), polgármesteri hivatal munkatársai (fıépítészi iroda részt vett?), szakértı cégek, helyi és egyéb vállalkozók, befektetık, civil szervezetek, lakosság, egyéb szervezetek?) 22. Hogyan mőködött közre a helyi politika (képviselık, vezetık, pártok, bizottságok) az elkészítésében? (Irányelvek meghatározása az indításkor, alternatívák (ha volt) közötti választás a tervezés során, társadalmi egyeztetés bonyolítása, bizottsági módosítási javaslatok stb.) 23. Melyek az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során felmerült kritikus, problémás témák? 24. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került a fıváros fejlesztési koncepciójával, középtávú programmal? Ezt hogyan oldották (oldják) meg? 25. Volt-e olyan pont, ahol az elkészült IVS ellentmondásba került az érvényes rendezési tervekkel, szabályozással? Ezt hogyan oldják meg? 26. Fıvárosi IVS vs. kerületi IVS-ek: Milyen módon vettek részt a kerületek a fıvárosi IVS elkészítésében? Voltak-e ellentmondások, ütközések a fıváros és a kerületek elképzelései között? Bekerültek-e a kerületek elképzelései a fıvárosi IVS-be? Ha nem, mik azok a pontok amelyek nem kerültek be? Szerepet játszottak-e a kerületi IVS-ek elkészítésének folyamatában, ha igen, hogyan? Voltak-e ellentmondások, ütközések a kerületek és a fıváros elképzelései között? Ezt hogyan oldották meg? 27. Egyeztették-e, ha igen, hogyan egyeztették a fejlesztési elképzeléseket az agglomerációs településekkel? Volt-e ennek kapcsán vita, konfliktus? Minek kapcsán, hogyan oldották meg? 28. Véleményeztették-e a koncepciót (ha a fentiek közül valakivel véleményeztették, akkor: véleményeztették-e másokkal is)? Ha igen, kikkel? (kerületek, államigazgatási szervek, civil szervezetek, tervtanács, agglomeráció, egyéb?) 29. Felmerült-e a fentiekben nem említett ellentmondás, konfliktus a tervezési folyamat során? (Pl. civilekkel, lakossággal, vagy akár más kerületi (ágazati), országos tervvel való ütközés) 30. Mik a tapasztalataik a Városfejlesztési Kézikönyv alkalmazásáról? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉGBİL FAKADÓ ESETLEGES PROBLÉMÁKRA! Tartalmilag releváns témákat vet fel a fıváros szempontjából? (pl. különbözı típusú városmegújítások stb.) Fogalomrendszere releváns volt a fıváros szempontjából? Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket hasznosnak találtak? 49
Melyek azok az elemei (tartalmi, metodikai) amelyeket feleslegesnek találtak? Melyek azok az elemei amelyek jól használhatóak voltak, segítették a tervezést? Melyek azok az elemei amelyek rosszul használhatók voltak, problémás volt az alkalmazásuk?
Rendezési tervek
31. Jellemzıen milyen okból került sor a tervek módosítására? (Idıközben elkészült fejlesztési tervek igényei miatt/politikai/gazdasági/lakossági indíttatásra stb.) 32. Történt-e változás az elmúlt években e tekintetben (pl. EU-s fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztések miatti módosítási igények stb.?) Mennyire erıs a gazdasági befektetık hatása e tekintetben? Elıfordult -e lakossági kezdeményezésre történı tervmódosítás? 33. Hogyan zajlik le egy ilyen eljárás? Milyen eltérések mutatkoztak a gyakorlatban a tervek elkészítése és a már elfogadott tervek módosítása között? HA MÁS: miben tér el? NÉHÁNY KONKRÉT MÓDOSÍTÁSRÓL BESZÉLJEN, LEHETİLEG KISEBB ÉS NAGYOBB MÓDOSÍTÁSRÓL IS! 34. Hogyan indul az eljárás? Kit kerestek meg a kezdeményezık? 35. Próbálta –e az Önkormányzat leegyszerősíteni az eljárást, hogy ne kelljen minden kis módosításnál végigmenni az egyeztetés hosszú folyamatán? 36. Volt –e eltérés részt vevık körét tekintve? (pl. egy-egy konkrét terv kapcsán több/kevesebb lakossági / civil jelenik meg) 37. Volt –e eltérés a jellemzı folyamatokat tekintve? (pl. több konfliktus) 38. Mennyi idıt vesz igénybe egy-egy ilyen módosítás?
TSZT elkészítése 39. Hogyan került kiválasztásra a tervezı? Fıépítészként volt –e erre befolyása, HA IGEN: Milyen szempontok voltak fontosak a tervezı kiválasztásában? (szakértelem, fıépítésszel való jó együttmőködés) 40. Fıépítészként mi volt a szerepe a tervezési folyamatban? Mennyire ad szabad kezet a tervezıknek, mennyire törekszik bizonyos elképzeléseket megjeleníteni? HA UTÓBBI: Kinek az elképzeléseit törekszik megjeleníteni? (saját/települési vezetık/önkormányzat több testülete által kialakított-kialkudott stb.) 41. Mi volt a helyi politikusok (polgármester, testület, egyes pártok) szerepe a tervkészítés során? Voltak –e viták a politikusok között a tervet illetıen? Melyek voltak a tervkészítés legfıbb állomásai? HA NEM MERÜL FEL, RÁ KELLENE KÉRDEZNI AZ ALÁBBIAKRA, ILL. EZEK KÖZÜL AZOKRA AMIK NEM MERÜLTEK FEL Milyen módon indult el a tervezés? (képviselıtestületi állásfoglalás/informális megbeszélések/stb.) Hogyan zajlott az elıkészítı fázis? (kiket vontak be, készült-e pl. lakossági felmérés) Mik a tapasztalataik a véleményezési eljárással kapcsolatban (érintett államigazgatási szervezetek köre, visszajönnek-e vélemények idıben, visszaérkezett vélemények tartalma, egyéb bevontak, tartottak –e egyeztetı tárgyalást a tervkészítés során, egyeztetı tárgyalásokkal kapcsolatos tapasztalatok) HA EDDIG NEM MERÜLT FEL: dd. Hogyan egyeztették a tervet a kerületekkel? Ezzel kapcsolatos tapasztalatok 50
ee. Hogyan egyeztették a tervet a tervtanáccsal? Ezzel kapcsolatos tapasztalatok ff. Hogyan egyeztették a tervet civil szervezetekkel? Ezzel kapcsolatos tapasztalatok gg. Hogyan egyeztették a tervet a lakossággal? Ezzel kapcsolatos tapasztalatok 42. HA EDDIG NEM MERÜLT FEL: Közzététel módja, ezzel kapcsolatos tapasztalatok 43. Mik a tapasztalataik a miniszteri ill. állami fıépítészi felülvizsgálattal kapcsolatban? 44. Mi a tervek elfogadásának menete, és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok (mely bizottságok tárgyalták a képviselıtestületi tárgyalás elıtt, felmerült-e lényeges módosítási javaslat, kinek a részérıl, hogyan kezelték ezt, mi volt a közgyőlési tárgyaláson?) 45. Merült –e fel (eddig nem említett) konfliktus a tervkészítés során? Mi volt a konfliktus lényege, hogyan kezelték? 46. Mennyiben számítanak (számítanak-e) a tervezés menete szempontjából a szereplık közötti személyes kapcsolatok? Melyek azok a pontok, ahol ezeknek fontos szerepe van? 47. Megítélése szerint melyek a tervezési folyamat leginkább kritikus, problémás pontjai? Melyek azok amelyek a jogszabályi környezetbıl erednek (Ötv, Étv, OTÉK, egyéb jogszabályok)? Melyek ezek? 48. Történtek-e változások az elmúlt években abban, hogy kik a tervezésben megjelenı szereplık? Történt-e változás a szereplık erıviszonyaiban (egyes szereplık erısödése, mások háttérbe szorulása)? Egyéb, rendezési tervezéssel kapcsolatos kérdések 49. Hogyan biztosítják terveiknek hh. az OTrT-vel ii. az agglomerációs rendezési tervvel való kapcsolatait? Volt-e ebbıl problémájuk az elmúlt években? Ha igen, minek a kapcsán? 50. Hogyan, mennyire lehet „felkészülni” a rendezési tervekben, szabályozásban a potenciális befektetıi igényekre, tervekre? HA NEM MERÜL FEL: jj. hogyan lehet elkerülni, hogy túl szők legyen a szabályozás ezért igény esetén azonnal módosítani kelljen? kk. hogyan lehet elkerülni, hogy ne legyen túl tág a szabályozás, hogy bizonyos nem kívánt fejlesztések bizonyos területeken ne valósuljanak meg? 51. Vannak-e olyan témák, amelyeket jó lenne rendezési kerettervben, építési keretszabályzatban szabályozni de erre jelenleg nincs lehetıség? Vannak-e olyan témák amelyeket fölösleges itt szabályozni, de mégis elıírás? 52. Esztétikai szempontok érvényesítésének kérdése: mennyire lehetséges ilyen szempontokat érvényesíteni jelenleg a rendezési tervezésben? Megfelelınek tartja-e ezt, ha nem, mik lennének azok a dolgok, amelyeket jó lenne rendezési tervekben rögzíteni? 53. Tervek megvalósításának rendszere: elfogadás után van-e stratégia arra, hogy a tervben foglaltak megvalósuljanak, ha igen, mi ez, milyen lépéseket tesznek ezügyben?
51
54. Hogyan érvényesülnek a rendezési tervek? ELİSZÖR HA LEHET KVÁZI „NYITOTTBAN” MAJD HA NEM MERÜLT FEL KÉRDEZZ RÁ AZ ALÁBBIAKRA: Adekvát-e a helyzethez, igényekhez, „érvényesülés” o az építési igények ténylegesen ezeken a kereteken belül jelentkeznek-e? Mennyiben orientálja a kerületeket, piaci szereplıket a terv? o Milyen gyakran merül fel módosítási igény? Milyen okból? o Mennyiben sikerül a megfelelı beruházásokat az arra kijelölt, szánt területekre fókuszálni, más területektıl távol tartani? „Megvalósulás”, mennyiben töltıdik fel ténylegesen tartalommal ami a tervekben szerepel? (Pl. kertvárosias beépítésre szánt terület tényleg beépül-e, ipari parknak kijelölt területen az ipari park tényleg létrejön-e, odaköltöznek-e vállalkozások stb.) Gyakorlati használhatóság: hogy használhatók a rendezési tervek, építési szabályozás a hatósági munkában, vannak-e ezzel kapcsolatos problémák
Egyéb kérdések, javaslatok 55. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 56. Gyakorlati szakemberként mennyire érzi Ön tisztázottnak a településfejlesztés és településrendezés kapcsolatának jogi szabályozását? Milyen problémákat okoz ez a gyakorlatban? 57. Vannak –e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár a már elfogadott tervek módosítását tekintve, amelyeket jogszabályalkotással- vagy jogszabályok módosításával ki lehetne küszöbölni? Milyen módosításokra lenne szükség? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉS-RENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN 58. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÉTSZINTŐSÉG KEZELÉSÉRE ÉS A FEJLESZTÉS-RENDEZÉS HELYZETÉRE VONATKOZÓAN + DOKUMENTUMOKAT ELKÉRNI!
Interjúvázlat – Állami fıépítészek 1. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a településtervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜL FEL, AZ EU-S CSATLAKOZÁS HATÁSÁRA MINDENKÉPP KÉRDEZZ RÁ!
Az állami fıépítészi szereprıl, 2007 jan. 1-i szervezeti változásokról
2. Melyek a 2007 jan. 1-i szervezeti változások leglényegesebb következményei a jelenlegi állami fıépítészek munkájában?
52
Mi volt az ami kedvezıen változott? Mi volt az ami kedvezıtlenül változott? 3. Mi a véleménye az állami fıépítész sajátos szerepérıl a településtervezés (fejlesztés, rendezés) folyamatában? 4. Milyen a(z) közigazgatási hivatal többi, munkája szempontjából fontos egységével való kapcsolata? illetékes minisztériummal való kapcsolata? 5. Mennyire autonóm az állami fıépítész munkája? Mennyiben kötıdik ez a szerepkör a közigazgatási hivatalhoz, ill. a minisztériumhoz? (Elıfordul-e pl. hogy egy-egy véleménye, állásfoglalása miatt a minisztérium, közig. hivatal részérıl bírálatot kap?) 6. Mennyire jól meghatározott az állami fıépítészek feladatköre? Van-e olyan pont, ahol változtatna az erre vonatkozó szabályozáson? Ha igen: milyen változtatást javasol? Állami fıépítész fı feladataival kapcsolatos kérdések 7. Ténylegesen megkapja-e ezeket: Településfejlesztési koncepciók (véleményezésre) Egyedi fejlesztési projektek, pályázatok (véleményezésre) Településrendezési tervek (állásfoglalásra) Helyi építési szabályzat-tervezetek (véleményezésre) Szomszédos (nem az illetékességi területhez tartozó) települések településfejlesztésirendezési terveit? 8. Van-e különbség a fentieket tekintve a különféle (kisebb/nagyobb, központi/periférikus stb.) települések között? Mely települések (kisebb/nagyobb, központi/periférikus stb.) van különbség? Megítélése szerint mi ennek az oka? 9. Mik a tapasztalatai a területi tervtanács mőködésével kapcsolatban? 10. Milyen módon próbálja összehangolni az önkormányzati fıépítészek szakmai tevékenységét? Mik a tapasztalatai ezzel kapcsolatban? 11. Szokott-e szakmai segítségnyújtásra vonatkozó felkérést kapni településrendezési tervek készítéséhez kapcsolódóan? Ha igen, milyen települések, milyen vonatkozásban kérik a szakmai segítségét? 12. Szokott-e szakmai segítségnyújtásra vonatkozó felkérést kapni elsı/másodfokú építési hatóságok munkájához kapcsolódóan? Ha igen, mely hatóságok, milyen vonatkozásban kérik a szakmai segítségét? 13. Milyen módon vesz részt helyi értékvédelemmel kapcsolatos tevékenységekben? Mik a tapasztalatai ezzel kapcsolatban? Van-e ebben különbség a különféle (kisebb/nagyobb, központi/periférikus stb.) települések között? Ha igen, mely települések között, milyen szempontból? Települési szakember-ellátottság 14. Milyen a szakember-ellátottság az illetékességi területén: Településfejlesztés vonatkozásában Településrendezés vonatkozásában? 53
15. Mi a véleménye a településtervezık és fıépítészek szakmai felkészültségérıl? Ha nem megfelelı, milyen módon lenne ezt érdemes erısíteni? (Tájékoztatótovábbképzı kiadványok (akár Internetes kiadványok), ilyen rendezvények, információs pont stb.)? 16. Hogyan látja a településfejlesztéssel- és rendezéssel kapcsolatba kerülı szakemberek jogszabályi felkészültsége mennyiben megfelelı? Ha nem megfelelı, milyen módon lenne ezt érdemes erısíteni? (Tájékoztató- továbbképzı kiadványok (akár Internetes kiadványok), ilyen rendezvények, információs pont stb.)? 17. Van-e olyan szakterület, szaktudás amelyben megítélése szerint (eddig nem említett) hiány mutatkozik? TEHÁT AKÁR SZAKTERÜLET (PL. KELLENE MÉG GIS-HEZ ÉRTİ FÖLDRAJZOS) AKÁR SZAKTUDÁS (PL. ÉPÍTÉSZ, MÉRNÖKI KÉPZETTSÉG MELLÉ TELEPÜLÉS-SPECIFIKUS TUDÁS) VONATKOZÁSÁBAN 18. Van-e ebben különbség a különféle (kisebb/nagyobb, központi/periférikus stb.) települések között? Ha igen, mely települések között, milyen szempontból?
„Tartalmi” tapasztalatok
19. Mi a véleménye az alábbi, hozzá eljutó anyagok szakmai színvonaláról: Településfejlesztési koncepciók (véleményezésre) Egyedi fejlesztési projektek, pályázatok (véleményezésre) Településrendezési tervek (állásfoglalásra) Helyi építési szabályzat-tervezetek (véleményezésre) 20. Mik a felmerülı fıbb szakmai problémák? Hogyan lehetne ezeken javítani? 21. Milyen gyakran használják az illetékességi terület önkormányzatai a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményeket (építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, elıvásárlási jog, kisajátítás, lejegyzés, útépítési, közmővesítési hozzájárulás, kártalanítás, településrendezési szerzıdés)? Melyeket használják inkább, melyeket kevésbé? Ha nem jellemzı ezek használata: megítélése szerint mi ennek az oka? 22. Van-e fentiekben különbség a különféle (kisebb/nagyobb, központi/periférikus stb.) települések között? Ha igen, mely települések között, milyen szempontból? 23. Mennyire gyakori, hogy az OTÉK-nál megengedıbb településrendezési követelményeket akarnak érvényesíteni a települések? Milyen településeknél, milyen dolgok vonatkozásában merül ez fel? 24. Esztétikai szempontok érvényesítésének kérdése: mennyire lehetséges ilyen szempontokat érvényesíteni jelenleg a rendezési tervezésben? Megfelelınek tartja-e ezt, ha nem, mik lennének azok a dolgok, amelyeket jó lenne rendezési tervekben rögzíteni?
Eljárási tapasztalatok
25. A gyakorlatban mennyire jelenik meg problémaként hogy az államigazgatási szervek és / vagy érdekképviseletek, társadalmi szervezetek nem tudnak
54
megegyezni, ezért vitás pontokkal kerül megküldésre az anyag? Hogyan jár el ilyenkor? 26. Jellemzıen mire vonatkozik a kiadott állami fıépítészi vélemény? jogi kifogások szakmai észrevételek 27. Véleményei, állásfoglalása mennyire épülnek be ezekbe a dokumentumokba? Mi az ami jellemzıen beépül és mi az ami nem? 28. Mennyire tudja a településtervezés jelenlegi rendszere bevonni az általa érintett lakosságot a tervezésbe? Növelhetı-e és szükséges-e egyáltalán a lakosság bevonása a tervezési folyamatba? 29. Vannak-e gyakran felmerülı eljárási problémák a településfejlesztési tervek készítésének folyamatában? a településrendezési tervek készítésének folyamatában? 30. Hogyan lehetne ezeken javítani? 31. Mi a véleménye arról, hogy egyes kisebb településrendezési tervmódosításokat egyszerősített eljárással lehessen megoldani? Területi koordináció kérdése 32. Mennyire gyakori, hogy a településrendezési tervek ütköznek valamely területrendezési tervvel? Milyen településeknél szokott ez felmerülni, milyen témák kapcsán és mi a követett eljárás ilyenkor? 33. Mennyire gyakori, hogy a szomszédos (nem illetékességi területhez tartozó) településrendezési tervek ütköznek az illetékességi terület valamely településvagy területfejlesztési/rendezési tervével? Milyen témák kapcsán szokott ez felmerülni, és mi a követett eljárás ilyenkor? 34. Mennyire mőködik a területi koordináció fejlesztési, rendezési kérdésekben? (Ld. az önkormányzatokat kevés dolog kényszeríti erre, az állami fıépítészek azon kevesek közé tartoznak akik ebben szerepet játszhatnak.) Ha van vele probléma: Milyen megoldási javaslataik vannak, akár törvénymódosítással, akár más módon?
Hatáskörök, feladatok, ezek potenciális változásai, jogosultságok
35. Mi a véleménye a települési/területi fıépítész, vagy tervtanács szakmai véleményének jogi hatállyal való felruházásáról? 36. Mi a véleménye a fıépítészek és az építéshatóság az önkormányzati hivatal szerkezetében elfoglalt helyzetérıl? Kell-e, és hogyan módosítani ezen? 37. Mit gondol, jobb, vagy rosszabb lenne, ha a rendezési terveket az adott település fıépítésze és az ıt segítı munkatársak készítenék? (helyismeret-szakmai felkészültség- helyi politikai nyomás) / Átmenet megvalósítható-e (nagyobb mértékő bevonás, de azért külsı tervkészítı cég)? 38. Mi a véleménye a (településrendezési) tervezési jogosultsággal kapcsolatos vitákról?
55
építészvégzettség elégséges-e, ha nem: milyen (milyen más) képzettség elıírása lenne szükséges? megítélése szerint bizonyos esetekben el lehetne-e tekinteni az építészvégzettségtıl (pl. településmérnöki végzettséghez kötni), ha igen, mely esetekben? (Pl. kisebb városok, községek) Egyéb kérdések, vélemények
39. Állami fıépítészi irodák mőködésével, finanszírozásával, esetleg illetékességi területével kapcsolatos tapasztalatok, észrevételek, javaslatok 40. Állami fıépítészi kinevezés és felmentés rendszerével kapcsolatos vélemények 41. Mint olyan szereplı, aki a területi és települési fejlesztési és rendezési tervezésre egyaránt rálát hogyan látja: a területi és települési tervezés jelenlegi kapcsolatát a fejlesztési és rendezési tervezés jelenlegi kapcsolatát 42. Gyakorlati szakemberként mennyire érzi Ön tisztázottnak a településfejlesztés és településrendezés kapcsolatának jogi szabályozását? Milyen problémákat okoz ez a gyakorlatban? 43. Mi lenne a megfelelı kapcsolat ezek között? 44. Vannak –e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár módosítását tekintve, amelyeket (eddigiekben nem említett) jogszabályalkotással- vagy jogszabályok módosításával ki lehetne küszöbölni? Milyen módosításokra lenne szükség? 45. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen (eddigiekben nem említett) változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban? 46. Van-e olyan egyéb fontos észrevétele, javaslata, megjegyzése amelyrıl az eddigiekben nem volt szó?
Interjúvázlat – civil szervezet 1. Mondjon egy pár szót magáról (szervezetben elfoglalt helye, korábbi szakmai tapasztalatai)! A szervezetrıl 2. 3. 4. 5.
Mikor alapították a szervezetet? Tagsággal rendelkezı szervezet-e? Ha igen, hány tagja van? Kik a tagjai? Melyek a szervezet legfontosabb célkitőzései? Kit (mit) képvisel a szervezet? (Tagok (egyének? szervezetek?) érdekeit? „ügyeket”?) 6. Hogyan tartják a kapcsolatot azzal a csoporttal akinek a véleményét képviselni szeretnék (ha van ilyen csoport, tehát nem „ügy”-képviselet inkább)? 7. Hogyan mobilizálják a támogatóikat a kialakított álláspontjuk támogatására? 56
8. Milyen területeken dolgozik aktívan? (Pl. településtervezés, közlekedési ügyek, hulladékügyek, természetvédelem stb.) 9. Milyen területet fed le a szervezet munkája? 10. Hányan dolgoznak a szervezet számára, hogyan épül fel a szervezet? (Vázlatosan) 11. Mióta vesznek folyamatokban?
részt
településfejlesztési,
településrendezési
tervezési
Fı változások 12. Ha a 2002 óta eltelt idıszakra gondol, hogyan alakultak a településtervezéssel szembeni elvárások az elmúlt években? (gazdasági, politikai elvárások, EU-s csatlakozás hatása, lakossági elvárások stb.) HA NEM MERÜLT FEL, KÜLÖN KITÉRNI A PARTNERSÉGGEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOKRA (ELVI, GYAKORLATI) 13. Történt-e változás a stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában az elmúlt években (pl. hozott-e változást az IVS mint új „mőfaj” ebben?) 14. Tapasztalnak-e változást a civil szervezetek részvételét illetıen a településtervezésben? HA IGEN: melyek a legfontosabb változások? HA NEM MERÜL FEL: Van-e változás abban, hogy milyen gyakran vesznek részt ilyen folyamatokban? Mi volt a helyzet régen, és mi most? Van-e változás abban, mely (milyen típusú) településeken (kisebb/nagyobb, központi/periférikus, Fıváros) vesznek részt ilyen folyamatokban? (Pl. régen csak nagyobb települések, most már kisebbek is) Mi volt a helyzet régen, és mi most? INNENTİL AHOL LEHET KI KELLENE TÉRNI A KÜLÖNFÉLE TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEKRE! LD. VANNAK-E KÜLÖNBSÉGEK, MILYEN TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT VANNAK (KISEBB/NAGYOBB, KÖZPONTI/PERIFÉRIKUS, FİVÁROS ELTÉRİ-E), MILYEN KÜLÖNBSÉGEK? Van-e változás abban, hogy milyen típusú tervezési folyamatokban vesznek részt? (fejlesztési tervek, IVS, rendezési tervek stb.) Mi volt a helyzet régen, és mi most? s. Mennyire jellemzı, hogy (már) a fejlesztési célok,víziók kialakításába bevonják ıket? Volt-e ebben változás? Van-e változás abban, hogy kinek a kezdeményezésére vesznek részt? (Saját kezdeményezésre, lakossági kezdeményezésre, vagy (a tervezı/fıépítész/helyi politikusok) meghívják ıket a folyamatba) Mi volt a helyzet régen, és mi most? Van-e változás abban, hogy a tervezési folyamat mely pontján kapcsolódnak be? (Elıkészítés, tervek elkészítése, véleményezési eljárás (egyeztetı tárgyalások), közzététel, lakossági fórumok stb.) Mi volt a helyzet régen, és mi most? o Tapasztalataik szerint hogyan választják ki az önkormányzatok, mely civil szervezeteket hívnak meg véleményezésre? (Pl. SZMSZ alapján létrehozott lista, szervezet ismertsége, korábban kialakult kapcsolatok stb.?) Van-e változás a településfejlesztési, -rendezési tervek tartalmában, abban, hogy mennyi, milyen típusú észrevételük születik a tervekkel kapcsolatban? Mi volt a helyzet régen, és mi most?
57
Van-e változás a civilek és tervezést végzık (tervezı, fıépítész, helyi politikusok) közötti kommunikációban? (konfliktus/kooperáció, mennyire értik egymás nyelvét stb.) Van-e változás abban, ahogy a tervezık, fıépítész, helyi politikusok az észrevételeikre reagálnak? Mi volt a helyzet régen, és mi most? (Pl. nyitottabbak lettek-e) 15. Véleménye szerint mi okozta ezeket a változásokat?
Stratégia 16. Mi a szervezet stratégiája (stratégiái pl. bizonyos esetekben konfliktus másokban kooperáció, médiahasználat kérdése) jelenleg a településtervezési folyamatokban való részvétellel kapcsolatban? 17. Volt-e ebben változás az elmúlt években? (Pl. konfliktus helyett kooperáció elıtérbe kerülése, professzionalizáció) Ennek mi volt az oka? 18. Ha a fentiekben beszámolt változásokról, és nem említette a stratégiaváltást mint okot: ennek a változásnak lehetett szerepe abban, hogy változott a részvételük módja a településtervezési folyamatokban? Szervezetek közötti együttmőködés 19. Ön szerint kik a településfejlesztési- rendezési tervek kidolgozásban megjelenı legbefolyásosabb civil szereplık? 20. Tartják-e a kapcsolatot velük? Ha igen, milyen formában? 21. Vannak-e vitás pontok a szervezetek között? 22. Szoktak-e együttmőködni? HA SZOKTAK EGYÜTTMŐKÖDNI: Milyen formában mőködnek együtt? Mi az együttmőködés célja? (Pl. erıforrások egyesítése)
Eljárási kérdések (részletesebben) Településfejlesztési koncepciókról – ha részt vettek, vesznek ilyenek elkészítésében
23. A koncepciókészítés mely pontján (pontjain) szokták ıket bevonni? 24. Milyen módon szokták ıket bevonni (pl. elızetes javaslat-győjtés, tervezetek elkészítésében való részvétel, véleményezés stb.)? 25. Vannak-e tipikus problémák, vitás pontok a fejlesztési koncepciók elkészítése során? eljárási (pl. késıi bevonás) tartalmi
IVS-ekrıl– ha részt vettek, vesznek ilyenek elkészítésében 26. A tervezés mely pontján (pontjain) vonták, vonják be ıket?
58
27. Milyen módon vonták, vonják be ıket (pl. elızetes javaslat-győjtés, tervezetek elkészítésében való részvétel, véleményezés stb.)? 28. Vannak-e tipikus problémák, vitás pontok a fejlesztési koncepciók elkészítése során? eljárási (pl. késıi bevonás) tartalmi
Rendezési, szabályozási tervekrıl
29. A tervkészítés mely pontján (pontjain) vonták, vonják be ıket? (elıkészítés, tervezetek elkészítése, véleményezés (egyeztetések), közzététel, lakossági fórumok stb?) Ha részt vesznek az elıkészítı fázisban: mik az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? (pl. mennyire van lehetıség ténylegesen alakítani a kereteket) Ha részt vesznek a tervek elkészítésében: mik az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? (pl. mennyire van lehetıség ténylegesen alakítani a tervet) Ha részt vesznek a véleményezésben: o elégséges-e a rendelkezésre álló idı? o mik az egyeztetı tárgyalásokkal kapcsolatos tapasztalataik? Mi a tervek közzétételének a településen alkalmazott „helyben szokásos módja”? (ld. Étv 9. §) o Mik az Ön ezzel kapcsolatos tapasztalatai? o Mekkora volt az érdeklıdés? o Mi az az „érintett lakosság” amelynek a véleménye egy-egy terület kapcsán a véleményük szerint fontos (közvetlen szomszédság, környék lakossága, település bármely lakója)? Elıfordult-e hogy a településen, ám a tervezési területtıl messze élı lakosok akarták befolyásolni egy-egy terület terveit? Ha igen, hogyan jártak el ebben az esetben? o Fogalmazódott –e meg lakossági kritika a közzététellel kapcsolatban? o Tartanak-e lakossági fórumokat? o Mik az ezekkel kapcsolatos tapasztalataik? Mik az Ön tapasztalatai a felmerült lakossági javaslatokkal kapcsolatban? Mennyire használhatóak, mennyire építhetık be a tervbe? 30. Elıfordul-e, hogy vitába kerülnek más bevont szereplıvel (pl. államigazgatási szervezetek, más civil szervezet, helyi vállalkozók, lakosság stb.)? Kikkel, milyen vitájuk szokott kialakulni? Mi szokott ilyenkor történni?
31. Vannak-e tipikus problémák, vitás pontok a rendezési tervezés során? eljárási (pl. késıi bevonás) tartalmi
Tervek módosítása 32. Részt vesznek-e (akár fejlesztési, akár rendezési) tervmódosítások elkészítésében?
59
33. Van-e olyan tapasztalatuk, hogy a termódosítások folyamata eltér a tervkészítési folyamattól (igyekeznek gyorsabban, egyszerőbben megoldani)? HA VAN ILYEN TAPASZTALAT: Miben áll ez az eltérés? Egyéb kérdések 34. Mik a legfontosabb dolgok ma egy civil szervezet részérıl ahhoz hogy a településfejlesztési –rendezési tervezésben sikeresen meg tudjon jelenni? (pl. ismerni a folyamatokat, szakmai tudással rendelkezni, kooperatív-konstruktív módon megjelenni) 35. Mi az amit másoknak (tervezık, fıépítész, helyi politikusok stb.) tudnia kell/kellene ahhoz hogy a civil szervezetek sikeresen (sikeresebben) meg tudjanak jelenni? (Pl. kommunikációs skillek) 36. Mennyiben számítanak (számítanak-e) a tervezés menete szempontjából a szereplık közötti személyes kapcsolatok? Melyek azok a pontok, ahol ezeknek fontos szerepe van? 37. Megítélése szerint melyek ma a (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos pontjai? 38. Hogyan egyeztethetık össze a települések hosszú távú érdekei a gazdaság és a politika rövidebb távú érdekeivel? 39. Mennyire nyomon követhetık a településtervezést érintı jogszabályi változások, honnan informálódnak ezekrıl? 40. Vannak –e olyan problémák a tervezési eljárásban akár a tervek elkészítését akár módosítását tekintve, amelyeket (fent nem említett) jogszabályalkotással, jogszabályi módosításokkal ki lehetne küszöbölni? Milyen módosításokra lenne szükség? 41. Vannak-e olyan problémák, amelyeknek megoldásához nem lenne szükség jogszabályalkotásra- vagy módosításra? Melyek ezek? Milyen (fent nem említett) változtatásokra lenne szükség ezekkel kapcsolatban?
60
Esettanulmányok 1. Fıváros Bevezetés
Források: o Elsıdleges források: szakértıi interjúk készültek az alábbiakkal: Ikvay-Szabó Imre városfejlesztésért és városgazdálkodásért felelıs alpolgármester1 Beleznay Éva megbízott fıépítész Kókai Dóra, a fıpolgármesteri hivatal Európai Uniós Ügyek Irodájának munkatársa o Másodlagos források: Budapest Fıváros Középtávú fejlesztési terve (2005) Budapest Fıváros Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008) A 2009. március 17-én a MUT-ban tartott, a fıvárosi szabályozási kerettervrıl szóló mőhelybeszélgetés anyaga. A tervezés szempontjából releváns fıbb sajátosságok:2
A fıváros lakosságszáma a ’90-es években jelentısen csökkent részben a természetes fogyás, részben a lakossági szuburbanizáció eredményeképpen, ez a csökkenés késıbb lassult, a KSH statisztikái stagnálást, minimális mértékő növekedést mutatnak, KSH-szakértıkkel történt konzultáció alapján3 azonban az egyelıre nem állítható hogy a város demográfiai folyamatai megfordultak volna, annyi látszik, hogy a ’90-es évtized meghatározó trendjének számító szuburbanizáció dinamizmusa csökkent. Jelenleg a fıváros az ország lakosságának kb. 17, a jelenleg érvényes kormányrendelet (89/1997. V.28.) alapján az agglomerációba tartozó településekkel együtt kb. az ország lakosságának negyedét koncentrálja, ezzel a régió legnagyobb városi agglomerációja. Országosan a fıváros a GDP harmadát koncentrálja, az összes cég 40%-a, a külföldi érdekeltségő vállalkozások 60%-a itt mőködik.4 Az elmúlt években a lakossági szuburbanizáció mellett a fıváros környékén gazdasági szuburbanizáció is zajlott. A fejlesztési és rendezési tervezést (is) meghatározó tényezı a kétszintő önkormányzati rendszer, az önálló feladat- és hatáskörő települési önkormányzatoknak minısülı fıvárosi és kerületi önkormányzatokkal.5 A kétszintőség problémájáról a tanulmány számos pontján lesz szó, ezért itt nem szólunk róla részletesen. Tartalmilag (a teljesség igénye nélkül) a fejlesztés kritikus témái-problémái közé tartozik (a történeti 1
A tanulmány – beleegyezésével - felhasználja egy szintén vele, 2008 elején egy másik, a fıvárosi városrehabilitáció gyakorlatára irányuló kutatás keretében történt interjú vonatkozó részeit is felhasználja (ACT Consultants-MTA Vita alapítvány: Études sur les politiques de renouvellement urbain des villes d’Europe centrale). 2 Tekintettel arra hogy ezek széles körben közismertek csak nagyon röviden térek ki rájuk. 3 Experience in Newcomer Integration – országjelentés: Magyarország, MTA Kisebbségkutató Intézet, kézirat 4 http://www.bvk.weboldalak.ps.hu/fajl.php?id=5257 5 A 2006-os, kormánnyal kötött Budapest-szerzıdés egyfajta kísérlet volt ennek áthidalására, de természetesen ez sem „írta felül” a kétszintő rendszert.
61
sajátosságokkal-örökséggel is összefüggésben) az agglomerációval való viszony, a társadalmi, gazdasági, fizikai problémákkal küzdı belsı városi területek megújítása, a barna övezetek kérdése, Duna-parti területek fejlesztésének kérdése, lakótelepek leromlásának megakadályozása, győrőirányú közlekedési kapcsolatok kiépítése, alközpontok rendszere.
1.1. A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál, tevékenységi körök, szakember-ellátottság A fejlesztés és rendezés terén is kulcsszereplı a fıépítészi iroda. A rendezési tervek elıkészítı munkája mellett a Fıpolgármesteri Hivatal részérıl az iroda koordinálta a középtávú fejlesztési program és az IVS elkészítését is. Az Európai Uniós Ügyek Irodájának az IVS készítésében ill. a kerületi IVS-ek véleményezésében volt szerepe. Az érintett szakbizottság a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság. A fıváros egy viszonylag állandó szakértıi csapattal terveztet, a Városfejlesztési Koncepciót és a középtávú tervet a Városkutatás Kft, az IVS-t a fıváros kutató, tervezı háttércégeként is mőködı Studio Metropolitana Kht készítette.
1.2. Tervezés keretfeltételeinek változásával kapcsolatos vélemények A keretfeltételek lényeges változására egy forrás sem utalt. Az EU-csatlakozás hatásával kapcsolatban elhangzott, hogy nem zökkenımentes az EU-elıírások átvétele illetve hazai rendszerhez igazítása. A fıpolgármester-helyettes tapasztalatai szerint az EU-források megnyílásával bejött projekttervezés sok helyen, ágazatoknál jól mőködik, látszik, hogy most áll át erre az állam, de „nagyon túlbürokratikusan reagált erre”, az apparátust növelték a feladatok kiszervezése helyett, ideértve a fıvárost is. Problémát jelent továbbá az a kiszámíthatatlanság, amelyet a pályázati feltételek tervezés közbeni korrigálása, módosítgatása jelent. Az EU-s fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó, de egyéb, országos szintre „kitalált” rendszerekben is látszik, hogy ezek nem tudják kezelni a fıváros speciális helyzetét ill. a kétszintő önkormányzatiságot. Ilyen problémaként merült fel pl. hogy a magyar állam konkrét anyagi biztosítékot vár el a fıvárostól miközben a fıváros továbbra is kedvezı hitelminısítése miatt erre nem lenne szükség. (Példa az országos szintre kitalált rendszerek problémás fıvárosi alkalmazhatóságára az OTÉK és a Városfejlesztési Kézikönyv is, ld lejjebb). Felmerült továbbá mint a jelenlegi folyamatokat meghatározó fontos keretfeltétel hogy 2013 után a Közép-Magyarországi régióban nem fognak rendelkezésre állnia Strukturális Alapok forrásai, ezért nagyon erıs a nyomás arra hogy jelenleg maximális mennyiségő, EU-s fejlesztési forrással megvalósítható fejlesztésre kerüljön sor, ebbıl egyrészt koordinációs zavarok keletkeznek (pl. a közlekedési rendszerterv és IVS között, ld. lejjebb) másrészt problémás az önrészek kifizetése.
62
1.3. Tervellátottság, stratégiája
tervek
rendszere,
tervezés
Településtervezés helye a helyi politikában Elmúlt években készült tervek Tervellátottság (stratégiai, fejlesztési és rendezési tervek vonatkozásában) A település/kerület stratégiája a tervek elkészítése vonatkozásában (ha van)
Tekintettel a város jelentıségére, településstruktúrában elfoglalt helyére a településtervezésnek stratégiai jelentısége van a helyi politikában, a ’90-es évekre visszamenıen. A ’90-es évek közepe óta a város 7 éves tervezési ciklusokban gondolkodik, hasonlóan az EU pénzügyi tervezéséhez. Az ágazati programok „mederbe terelésére” valamennyi ágazatnak meg kellett alkotnia a saját középtávú stratégiáját (szociálpolitika, közoktatás, gyermekvédelem, egészségpolitika stb.) 1999-ben készült el a közlekedési rendszerterv (ez most került újragondolásra), 2000-ben az esélyegyenlıségi program, 2002ben az egészségpolitikai program, cselekvési terv stb. Ami a 2002 óta eltelt idıszakot illeti, 2003-ban került elfogadásra a fıváros Fejlesztési Koncepciója (ennek kidolgozása a ’90-es évek második felében indult), 2005-ben a középtávú fejlesztési terve, 2008-ban az IVS. Az IVS a fıpolgármester-helyettes felfogása szerint nem a középtávú program felülírása hanem annak operacionalizálása, a tervezéseknek jelenleg ez a bázisa, eközben zajlik a Podmaniczky-program felülvizsgálata, becslése szerint egy-másfél év lesz, mire az IVS-el való teljes összehangolás megtörténik. A két anyag között nincsenek komoly konfliktusok, azért sem, mert már a középtávú program készítésekor is „kinéztek Brüsszelre”, pl. ami a kiemelt térségek rendszerét, projektekre bontást mint logikát illeti, tehát az IVS tartalmi- és eljárásrendszere nem érte ıket váratlanul.”Kicsit hızöngtünk is hogy minek nekünk IVS, nekünk már van, a Podmaniczky program.” Utólag pozitívnak tartják, hogy elkészült az IVS. Ezenközben 2005-ben került elfogadásra a város településszerkezeti terve (ennek tervezése még a ’90-es években kezdıdött el, az OTÉK elfogadása elıtt, annak megjelenése után át kellett alakítani), ezt követıen pedig, 2005 novemberében megkezdıdött a hatályos BVKSZ és FSZKT felülvizsgálata. Ennek fontos oka volt, hogy szükségessé vált a 2005-ben elfogadott TSZT (mint önkormányzati határozat) „levetítése” a nagyobb jogi erıvel bíró FSZKT-ra, ill. a felsıbbrendő jogszabályoknak való megfeleltetés, jogharmonizáció volt a cél (pl. OTÉK-változások lekövetése). Emellett a tervezet a meglevı fejlesztési terveket Városfejlesztési Koncepció, Podmaniczky terv – vetíti le a rendezési tervekre. Korrigálja továbbá az FSZKT hatályba lépése óta eltelt évek rossz gyakorlatait (pl. a belsı városrészek nem kellı értékvédelme, magas szintterületi mutatók: a korábbi szabályozás abból indult ki, hogy valóban csak keretértékeket határoz meg, és a kerületek saját építési szabályozásaikban ezt majd differenciálják, ez nem így történt, a kerületek a meghatározott értékeket inkább teljesítendı paraméterként kezelték, ezért is csökkentette illetve differenciálta a fıváros a jelenlegi tervezetben a szintterületi mutatókat, ld. lejjebb). Fentieken túl törvényi kötelezettség is volt, hogy a terveket az eltelt idı miatt felül kell vizsgálni. Az elıkészítés közben több fontos változás történt a tervezés keretfeltételeiben: a 2006-os önkormányzati választás, ill. a fıépítész-váltás (a tervet még Schneller István küldte ki véleményezésre, ezután történt a váltás), ami miatt a folyamat nagyon elhúzódott. A 2006 szeptemberében kezdıdött államigazgatási eljárás lezárult, az egyeztetı tárgyalássorozat most fog kezdıdni, a fıépítészi iroda most fogja elfogadtatni a városvezetéssel a végleges javaslatot és kiküldeni az egyeztetı tárgyalást megelızıen a kerületeknek. Emellett közben változott az Étv. is, ennek eredményeképpen az FSZKT a BVKSZ mellékletévé vált, az Étv. 9. §. (3) szerinti
63
véleményezésre a terv már egyben ment ki (a tervnek pontos címe még nincs, a munkacíme Fıvárosi/Budapesti Építési Keretszabályzat, FÉK/BÉK). A 2002-es esettanulmányokban az egyik kerület részérıl kritikaként merült fel, hogy a fıváros rendezési tervei elıbb készültek el, mint fejlesztési terve. Ez a rendszer a fıépítész szerint most kezd „összerázódni”, mivel most már készen állnak a város fejlesztési tervei, így a rendezési tervek, építési keretszabályozás felülvizsgálatakor ezt figyelembe tudták venni. Összességében a BÉK/FÉK elfogadásakor kerül harmóniába a fejlesztési és rendezési tervek rendszere. (Eközben kerületi szinten továbbra is vannak tervellátottsági hiányok, 3 olyan kerület van, ahol még nem került elfogadásra KVSZ (IX., X. és IV.).)
A stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés, tervek kapcsolata, ennek esetleges változásai az elmúlt években
A stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés kapcsolatában nem merült fel hogy lényeges változások történtek volna, általánosan igaz, hogy „egy rendezési terv nem képes arra hogy fejlesztési elképzeléseket nagyon erısen átsugározzon.” (fıépítész) Meghatározó ebben a széleskörő privatizáció is: hiába lenne a terület alkalmas városközpontnak, hiába jelöli ki erre a TSZT, ha az érintett, magántulajdonú telkek tulajdonosai a területet más (a rendezési tervbe beleférı) funkcióval akarják beépíteni. A fıépítészi iroda jelenleg tesz lépéseket egy fejlesztésorientáltabb rendezési tervezés felé (ld. 3. fejezet).
Fejlesztési elképzelések, célok
A fıváros fejlesztési elképzelései a 2003-ban elfogadott Városfejlesztési Koncepcióban, az erre épülı, 2005-ben elfogadott középtávú városfejlesztési programban, ill. az erre is épülı IVS-ben kerültek megfogalmazásra. A fejlesztési program esetében a fejlesztési koncepció volt a fı igazodási pont, az IVS esetében a középtávú program, a Városfejlesztési Kézikönyv és az addigra elkészült kerületi IVS-ek (ld. 4. fejezet). A Városfejlesztési Koncepció egy nagytávlatú jövıkép alapján 15 éves stratégia, a középtávú fejlesztési terv 2+7 évre szól, hogy a 2007-13-as EU-s fejlesztési ciklushoz rövid átállással igazodni tudjon, az IVS 7-8 éves idıtávra tervez. A fejlesztési elképzelések kidolgozásának módjáról a 4. fejezetben találhatók részletes információk.
A városszerkezet alakítására vonatkozó elképzelések
A városszerkezet alakítására vonatkozó elképzeléseket a 2005-ben elfogadott TSZT tartalmazza, ehhez felhasználásra került a 2003-ban elfogadott Városfejlesztési Koncepció, az FSZKT/BVKSZ felülvizsgálat egyik fontos célja a határozattal elfogadott TSZT elemeinek beépítése a mindenkire kötelezı érvényő jogszabályok közé.
Potenciális befektetıi igények kezelése, igények vs. tervek
64
A 2008 elején a fıpolgármester-helyettessel készült interjúban elhangzott, hogy a befektetıi érdeklıdés növekedni látszik a fıváros iránt, amelyet a fıváros tudatosan erısíteni is igyekszik, 2005 óta egyebek mellett urbanisztikai eseményeken, ingatlanfejlesztési konferenciákon-vásárokon való részvétellel. Megítélése szerint a Podmaniczky Program e tekintetben új, innovatív szemlélető a korábbiakhoz képest, deklarálja, hogy kölcsönös elınyök alapján jó kapcsolat kialakítása szükséges a magánszférával, szorgalmazza a (megfelelıen kialakított) PPP konstrukciók létesítését stb. Fontos, hogy akivel a fıváros elsısorban együttmőködésre törekszik abban a többszereplıs játszmában amelyet a fejlesztés jelent az „nem a befektetı hanem a fejlesztıi piac, tehát az igényes, építészettel, energetikával, városszerkezettel, közlekedési szerkezettel tisztában levı” fejlesztık (fıpolgármester-helyettes). (E tekintetben a 2002-es esettanulmányhoz képest valóban nagy koncepcióváltás látszik. Akkor a rendezési tervek Étv. megjelenését követı minél gyorsabb (fejlesztési koncepciót megelızı) elfogadásának egyik fontos indokaként merült fel, hogy az idejében elfogadott rendezési tervek kontrollálják a gazdasági tevékenységek spontán városalakító hatását: „Minél nagyobb gazdasági, településföldrajzi egységrıl van szó annál inkább nyilvánvaló hogy sokkal több és több olyan szereplıje van a településfejlesztésnek aki vagy amely nincs az önkormányzat befolyása alatt. Ebben az esetben jó, ha már elıbb megvan a településrendezési terv ami kanalizálja a fejlesztéseket, azokat a fejlesztéseket amelyek nincsenek is az önkormányzat látókörében. Mint ahogy a gazdasági tevékenység részleteiben nincs az önkormányzat látókörében, és pláne nincs a befolyása alatt. Maga a területrendezési terv, amivel tudja befolyásolni bizonyos mértékig ezeknek a mőködését, fıképp a letelepedését.”)6 A fıépítész stratégiája a magánbefektetıkkel való együttmőködés terén jelenleg az, hogy megkereste a városban azokat a legfontosabb helyeket ahol „még nincs elrontva akár telektulajdon miatt akár nem jól készülı infrastrukturális elemek miatt a helyzet, és ezeket próbálják meg „helyzetbe hozni”. Ha van a területen befektetıi érdeklıdés, akkor akár a fejlesztıvel együtt ki kell találni hogy mi a magán és közösségi szempontból is jó fejlesztés, „és utána majd azt fogja megépíteni a fejlesztı mert jobb neki ha azt építi mintha elkezd öncélú lenni.” E tekintetben problémát jelent, hogy a jelenlegi városrendezési gyakorlat nem fejlesztésorientált. („Ez a megelızı magatartás soha nem volt meg, pl. egy Albertfalva városközpont, Újpest városkapu kérdése az nem városfejlesztési szemmel volt megtervezve. Van ott egy szabályozás, hatályos, de ebbıl nem jön ki egy városközpont.”) Ezeken a jellemzıen városközponti kulcsterületeken egy fejlesztési típusú településrendezést akarnak csinálni. Albertfalvánál pl. ez történt: volt ott egy befektetı aki a telkén építkezni akart, ami miatt a szabályozás készült, de látható volt, hogy ebben a formában nem lesz a területbıl városközpont. Végül a fıépítészi iroda meggyızte, hogy neki is kedvezıbb ha nem egy elszigetelt fejlesztés zajlik a területen. („pl. nem az lesz hogy az irodaházból a bérlık nem tudnak gyalog átmenni a 200 m-re levı bevásárlóközpontba.”) Kelenföldön hasonló a helyzet amennyiben (jobb pozíciójú) közösségi (BKV, MÁV, fıváros) és (kevésbé jó pozíciójú) magántulajdonú telkek egyaránt vannak a területen, a koncepció az, hogy ha ezeket egységként kezelik, mindenki jól jár. A közösségi tulajdonú telkeket betették egy telekbankba és együtt kezelik (ami tekintettel az érintett felekre nem volt könnyő feladat) de összességében ez lehetıséget ad arra hogy a területen ténylegesen egy városközpont alakuljon ki, amivel a magánbefektetı is jól jár. Ehhez azonban szemléletváltás kell a várostervezés terén is, „a saját közlekedési- és közmőágazat-orientált várostervezésünket kell átállítani egy városfejlesztési indíttatásúra”, a következı hónapokban ennek az elıkészítése fog zajlani.
6
Idézet a 2002-es esettanulmányból.
65
Erre megítélése szerint jó a mostani recessziós környezet, „A recesszió erre jó: megállt ez a nyomás hogy bárhol, bármelyik telken akarnak csinálni valamit.” Ott ahol nincs fejlesztı partner oly módon terveznek fejlesztıi érdeklıdést vonzani, hogy koncepciót alkotnak a terület fejlesztésérıl, erre példa az újpesti városközpont: ki kell találni, hogyan lesz ez „más mint egy buszpályaudvar (…) meg egy hídfı ahol csak aszfalt meg közlekedési csomópont van.” Ha pl. az átszálláshoz kapcsolódó fejlesztési területek vannak, a megítélésük szerint lesz rá érdeklıdı. Az ezeken kívül esı területeken pedig zajlanak a beépítések a szokásos mederben, „van az építési jog meg a tulajdonjog – az adott keretek között [a befektetı] azt fog odaépíteni amit akar.”
1.4. Stratégiai, fejlesztési tervezés Középtávú városfejlesztési program (2005) A program a 2003-ban elfogadott Városfejlesztési Koncepcióra épül, készítését a fıépítészi iroda fogta össze, a Városkutatás Kft. készítette (csakúgy mint a Koncepciót). A fıpolgármester-helyettes beszámolója szerint szakértık egy széles köre vett benne részt, bevonták a dekoncentrált szerveket, kerületeket közép- és szakértıi szinten (illetékes alpolgármesterek, fıépítészek), volt egy kiterjedt civil egyeztetése „mikor már volt mit egyeztetni”, a „nagy civilekkel” (pl. Levegı Munkacsoport) egyeztették és lezajlott egy államigazgatási egyeztetése is; az egyeztetési mechanizmust a rendezési tervezés mechanizmusából vették át, ill. a fontos fıvárosi ügyekre alkalmazott többkörös egyeztetést folytatták le. A kerületekkel való egyeztetés során „ahol nem volt megegyezés azt félretettük (…) hogy [most] Budapest érdekét nézzük, és ezt meg tudtuk tenni mert semmilyen jogi korlát nem volt itt, csak a józan ész és a szakmai ésszerőség.” A programot az agglomerációval is egyeztették, az akkor alakuló BAFT-on keresztül, de a fıpolgármesterhelyettes szerint ez gyengén ment. A program 7 kiemelt fejlesztési térségének egyike maga a metropolisz-térség volt, de a fıváros tapasztalatai szerint nem létezik agglomerációs tervezés, együttgondolkodás, a kistérségi rendszer sem alkalmas egy ilyen koordinációra, az agglomeráció gyakorlatilag 80 különálló egységet jelent, e keretek között pedig gyakorlatilag lehetetlen egyeztetni (igaz ez más fıváros-agglomeráció egyeztetési folyamatokra is). A fıpolgármester-helyettes pozitívumként emelte ki, hogy a programban a „szoft” elemek is szerepet kaptak, ami korábban nem volt általános. A program rendezési tervekkel való összhangját az FSZKT és BVKSZ 2005-tıl kezdıdı felülvizsgálata biztosítja. A Podmaniczky program monitoringrendszerét 2003-ban kialakították, ez mőködik is (az Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság felügyeli – ez egy ellenzéki elnökkel rendelkezı bizottság –, évente a közgyőlés elé viszi, ha szükséges, korrekció történik, az éves monitoring-körök között a bizottság felügyeli). Az IVS-tervezés ezt a folyamatot némiképp befolyásolta (az IVS a program aktuális felülvizsgálataként definiálja magát), de megítélésük szerint a programot nem „írta fölül” az IVS.
66
IVS Az IVS-t a fıváros kutató-tervezı cége készítette, készítését a hivatal részérıl a fıépítészi iroda fogta össze, de közremőködött benne az Európai Uniós Ügyek Irodája is. A koncepció a már említett középtávú fejlesztési program mellett figyelembe vette a budapesti agglomeráció akkor elfogadás alatt levı területfejlesztési koncepcióját és stratégiai programját, az ÚMFT-be beépült Budapest Fejlesztési Pólusra vonatkozó elemeket, Budapest Fıváros Környezeti Programját és Városrehabilitációs programját. A fıépítészi iroda egy állandó értekezletet mőködtetett benne a tervezıkkel, érintett bizottsági elnökkel; a városfejlesztési bizottság többször tárgyalta. Ez is többkörös egyeztetésen ment keresztül. A kerületekkel való egyeztetés itt a beszámolók szerint kevésbé volt problémás mint az a fıváros-kerület viszonyra általában jellemzı (egyébként az esettanulmányokban szereplı kerületek hasonló véleményen voltak), részben annak köszönhetıen hogy a kerületi IVS-ek jelentıs része a fıvárosi elıtt készült el, a fıváros pedig ezeket számbavette és törekedett a beépítésükre, tudatos stratégia is volt a kerületi IVS-ek figyelembe vétele a fıvárosi IVS készítésekor.7 A fıépítészi iroda a kerületi önkormányzatokkal bejárás-rendszert alakított ki, helyszíni szemlékkel, egyeztetésekkel, a fıpolgármester-helyettes szerint a koordinációt elısegítette hogy világos és szoros munkamenetrendet határoztak meg a kerületek felé (is). A kerületekkel felmerültek konfliktusok, a fıváros tapasztalatai szerint pl. azok túlzott, zöldterületeket csökkentı beépítési igényei miatt, a fıpolgármester-helyettes véleménye szerint ebbıl felerészben jól, felerészben rosszul jött ki a fıváros. Az IVS-nek kiterjedt civil egyeztetése is volt, a Futurbia program keretében. A privát szférával konzultatív platformok kerültek létrehozásra, azzal a szándékkal hogy azok a késıbbi tervezés-programozás fázisában intézményesült konzultációs fórummá válhatnak.8 A fıpolgármester-helyettes megítélése szerint pozitívak a tapasztalatok abban az értelemben is, hogy a közgyőlés az elıterjesztéshez képest „nem módosítgatta szét” a programot (ellentétben a közlekedési rendszertervvel, amely az IVS-el egyidıben állt tervezés alatt, és amellyel eredetileg szintén koordinálták az IVS-t, ahol azonban végül jelentıs részben azért is, mert nem kötötték ıket erıs tartalmi kritériumok „A politika elengedte magát (…), mindenki kívánt magának még egy villamost meg egy metrót” (fıpolgármester-helyettes) melynek eredményeképpen az most több ponton nem egyezik az IVS-el). A rendezési tervekre vonatkozóan az anyag azt tartalmazza, hogy mivel azok a Városfejlesztési Koncepció prioritásrendszerét tükrözik, közvetett megfeleltethetıség áll fent köztük és az IVS között.
A fejlesztési tervezéssel kapcsolatos általános ügyek
A kerület-fıváros koordinációs nehézségek a fejlesztési tervezésben is jelen vannak, különösen problémás ügyként merült fel e tekintetben a belváros rehabilitációja. Ami az átfogó fejlesztési dokumentumokat illeti, a Podmaniczky terv, amely a 2003-as 7
A fıvárosi IVS kritikái között (azzal együtt hogy szakmailag korrekt anyag) megjelenik, hogy ténylegesen inkább összegyőjtötte mint integrálta ezeket a fejlesztési elképzeléseket, a kritikus kérdésekkel nem foglalkozott, ld. http://epiteszforum.hu/node/11688. 8 IVS
67
Városfejlesztési Koncepcióra épült (hasonlóan ehhez) alapvetıen top-down irányú volt. A kerületekkel való összehangolás az IVS esetében kevésbé volt problémás (ld fent). Ezzel összefüggésben a fıpolgármester-helyettes szerint ez az a dokumentum amelybıl fıvárosi szinten a leginkább látható a fıvárosi helyzet és tervek. Felmerült, hogy a fıváros részérıl lenne törekvés egy aktívabb várospolitikára, de egyelıre hiányoznak ehhez az eszközök, pl. általános fejlesztı társaság, projekttársaságok, közösségi ingatlanfejlesztı alapok (bankok bevonásával, állami garanciával), ezen sok projekt bukik el/gyengül meg. Az elmúlt években az biztosan változott koncepcionálisan, hogy a fıvárosi önkormányzat „rájött hogy a saját telkein például kezdeményezı szerepe lehet – például Közraktárak, Gázgyár, Városháza.” (fıpolgármester-helyettes). A fıpolgármester-helyettes szerint a fıváros fontos feladata lenne-lehetne a szabályozás és programozás közötti tolmácsolás, de a duális fıvárosi rendszerben ez különösen problémás a két szint közötti kompetenciák jelenlegi lehatárolása mellett (ennek az átalakítása több helyen felmerült, ld. a 7. és 8. fejezetben). Ilyen törekvése jelentkezett a fıvárosnak pl. a Lágymányos-Csepel-Ferencváros területét érintı déli zónában, ami a Podmaniczky programban kiemelt fejlesztési térségként jelenik meg, itt a jelenlegi BÉK-tervezet egy kiegyensúlyozottabb településszerkezet megteremtése érdekében (differenciáltan) visszavenne az érvényes szintterületi mutatókból (a 4 érintett kerületre vetítve mintegy 2 millió nm-t). („A gazdaságossághoz elégséges, de a város szerkezetét még nem tönkretevı programokat kellene engedni” (fıpolgármester-helyettes)). A fıváros politikai egyezség megkötését indítványozta az érintett kerületekkel (fejlesztéspolitikai/településpolitikai megállapodás, mint valamiféle a szabályozás és programozás, konkrét tervezés közötti dokumentum), a polgármesterekkel való tárgyalásokon született is megállapodás, a polgármesterek elfogadták, hogy a szintterületi mutató jelenlegi visszavétele középtávon meg fog térülni amennyiben ez koncentráltabb, minıségibb fejlıdésre ad lehetıséget. A fıváros közös fejlesztıtársaságot akar létrehozni a területre. A megállapodás az önkormányzatoknál viszont „belevész a politikai diskurzusba”, a bizottságokon, közgyőléseken megállt a folyamat. Mindazonáltal véleménye szerint programozás szintjén könnyebb együtt dolgozni a kerületekkel mint a szabályozás szintjén.
1.5. IVS-ekkel kapcsolatos tapasztalatok A Városfejlesztési Kézikönyv elıírásait Budapestre nehéz volt adaptálni, és „sok segítséget nem kaptunk hozzá” (fıpolgármester-helyettes). Megítélése szerint a Kézikönyv leginkább magyarországi középvárosokra jól alkalmazható, már a vidéki nagyvárosokra sem biztos hogy jól illeszkedik. Budapesten egyrészt mások a nagyságrendek („a belsı-Józsefvárosban a szegregátumban 30.000 ember van, ezzel mit kezdjünk?”) és a Kézikönyv a kétszintő önkormányzati rendszert sem kezeli („Pl. azt feltételezi ez a gondolkodás – helyesen – hogy eldönt egy város dolgokat. De a fıváros nem. A kerületek nélkül nem.”) Végül az NFÜ-vel való konzultációk alapján néhány ponton közösen definiálták, hogyan értelmezendıek a Kézikönyv elıírásai Budapest esetében (egyebek mellett városi és városrészi szinten nem az adatszerőség hanem a fıbb trendek, stratégiai pozíciók meghatározása, egy-egy kerület határain túlmutató akcióterületek, középtávú fejlesztések célterületeinek meghatározása ahol országos, fıvárosi, helyi akcióterületek fejlesztési szinergiája maximális).9
9
IVS
68
Az IVS-t mint egy aktív várospolitikát elısegítı tervmőfajt a fıpolgármester-helyettes ezzel együtt jó új eszköznek tartja. Az, hogy az EU-s fejlesztési források feltételéül szabták erıs motiváció volt, a kerületi szintő anyagok ugyanakkor a fıváros tapasztalatai szerint eltérı minıségőek lettek. Magát az IVS-tervezés rendszerét jónak tartja, az EU-s pályázatok országos és regionális szervezetrendszerét ugyanakkor túlbürokratizáltnak. Az IVS rendezési tervekkel való összehangolását a dokumentum szerint közvetetten biztosítja, hogy a stratégia a meglevı fejlesztési tervekre épült, amelyeket az FSZKT-BVKSZ felülvizsgálat már beépített (ld. 4. fejezet).
1.6. Rendezési tervezés E tekintetben a 2002 óta eltelt idıszakból mindenekelıtt az FSZKT-BVKSZ felülvizsgálat releváns. A felülvizsgálat okairól a 3. fejezetben volt szó. A tervezés folyamata az Étv.-ben meghatározottak szerint ment, „semmi új vagy hozzáadott/elvett [elem] nem volt.” A terveket a BFVT Kft. készítette. A kerületekkel a terv kidolgozásának folyamatában is konzultáltak, tehát nem a véleményezés során vonták be ıket elıször. Az anyagot minden fıépítésszel átbeszélték és tematikus egyeztetések is voltak. A véleményezési eljárásba az ügyfélként bejelentkezett civileket vonják be. Megküldik az anyagot a szakmai szervezeteknek is (BÉK, BKIK, MUT). A civil szervezetekkel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy akik bejelentkeznek, azok „pontosan tudják ennek a korlátait. Hogy ez egy jogszabályról szól. (…) ez a folyamatnak egy olyan pontján van, amikor nem arról van szó, hogy ez legyen vagy ne ez legyen, hanem arról hogy ezt le akarom zárni, mondd meg hogy ennek a lezárásához milyen operatív javaslataid vannak.” (Más szóval, feltehetıen vannak annyira professzionálisak, hogy ismerik az eljárásrendet, a mőfaj-adta lehetıségeket és korlátokat.) Egyedül a Budapesti Építészkamara volt, aki más szintő kritikákat fogalmazott meg, koncepcionális változtatásokat javasolt, ez azonban az eljárásnak ezen a pontján a fıépítész szerint már nem kezelhetı. A tervet a kerületeknek is kiküldték, közvetlenül ezt követıen volt a fıépítész-váltás, a nem problémamentes fıváros-kerület viszonyt mutatja, hogy a bizonytalan helyzetben volt egy olyan kezdeményezés az egyik kerület részérıl hogy a kerületek ne írjanak véleményt ezzel akadályozva azt hogy a fıváros ne tudjon továbblépni – formálisan ez nem állította volna le a folyamatot, „csak nem illik”. (Egyébként olyan szinten az együttmőködés mőködik is, hogy ha pl. a fıváros késve küld meg egy véleményt, a kerületek megvárják, tudva azt is, hogy elıbb-utóbb biztos megjelenik az ügy a fıvárosnál is, pl. városüzemeltetés kapcsán.) Végül kettı híján az összes kerület véleményezte az anyagot. A beérkezett vélemények nagyon szerteágazóak voltak, az egyik leglényegesebb változás a szintterületi mutatót tekintve történt, eredetileg egy általános szintterületi mutató-csökkentést terveztek, ez aztán úgy alakult át, hogy a TSZT által meghatározott sőrősödési pontokon, 69
városközponti helyeken nem csökken a szintterületi mutató, tehát egy differenciált csökkentés valósul meg, bónuszrendszer alapján (pl. külsı területeken P+R parkolók környezetében, ez a közlekedési rendszertervvel való kapcsolódás miatt is indokolt). Mielıtt a tervet lezárták (a véleményezés után) a fıvárosi fıépítész az összes véleményt, kérdést egyenként végigegyeztette a kerületi fıépítészekkel, a tekintetben is hogy jól értettéke a kerület észrevételeit, néha kiderült, hogy a kerület az eredeti fıvárosi tervezetet félreértve reagált. A fıépítész megítélése szerint ennek a „finomhangolásnak” a során az összes félreértés, technikai probléma megoldásra került. Felmerült az a kritika a kerületek részérıl hogy a fıváros miért nem küldte el a terv aktuális állapotát bizonyos idıközönként, erre vonatkozóan a fıváros elfogadta a tervezık javaslatát: utóbbiak más tervezési munka során kísérleteztek ezzel a megoldással, de ez ahhoz vezetett, hogy a terv-változatok összekeveredtek, elıfordult, hogy a testület elé sem az utolsó változat került. Mivel tényleg csak a beérkezett vélemények visszakorrigálása történt a tervben, a fıépítész és a tervezık úgy tekintik, ez ugyanaz a dokumentum, pontosításokkal. Az egyeztetı tárgyalások elıtt úgy küldik ki az anyagot, hogy az eredeti szövegben korrektúrával jelölik a változásokat, más betőtípussal beírva a véleményeket. A következı hónapokban kerül sor az egyeztetı tárgyalás-sorozatra. A fıépítész megítélése szerint ezeken a véleményezık részérıl már „nem illene” hogy alapvetı változtatások felmerüljenek. Ezután 1,5-2 hónapot szeretnének adni (az elıírtnál többet) a kerületeknek, államigazgatásnak hogy a végsı verziót átnézzék. Ezután kerül sor a végsı kifüggesztésre, itt is több idıt szeretnének adni mint a törvényben elıírt (2-3 hónap), az év második felében várható a terv közgyőlési elfogadása. Jelenlegi terveik szerint 2010 januárjában léphet életbe a terv.
A tervezésben részt vevı szereplık
A tervezésben részt vevık körében nem történtek alapvetı változások az elmúlt években. A magyar tervezési gyakorlatban általános módon a tervezıknek nagymértékő autonómiájuk van, de a tervezést a fıépítészi iroda fogja össze, egyebek mellett a kritikus kérdésekben a fıépítészi iroda végigegyeztette a tervezıkkel a kérdésekre adott tervezıi válaszokat. Ami a helyi politika szerepét illeti, az eddigiekben a folyamatban nem volt nagy szerepe, a jelenlegi fázisban viszont van néhány kérdés, amelyet a politikának kell eldöntenie, ilyen pl. a magasház kérdése. „Ez városvezetıi döntés hogy legyen vagy ne. Hogy hol legyen utána, az már szakmai.” (A szakma egyébként ebben nagyon megosztott, tehát egységes szakmai álláspontról sem lehet beszélni. A BÉK/FÉK tervezete jelenleg 3 verziót tartalmaz.) Tekintettel arra, hogy a politikusok a rendszer jellegébıl következıen a folyamat laikus szereplıi – maga a tervezés pedig eljárásrendileg és szakmailag is bonyolult – a tervezık, fıépítész a politikai véleményezés elıtt igyekszik a tervet jól megismertetni a politikával, „prezentálunk mindenhol agyba-fıbe a politikának hogy megértsék.” „Annyira komplex rendszer hogy nem is kívánható [hogy a politikusok megértsék]. Most azokat prezentáljuk, hogy mi volt a szándék - törvényi kötelezés, jogharmonizáció, a térszerkezet kialakulása, környezeti kérdések (…) ezeket paragrafusról paragrafusra úgysem fogják érteni csak az [a
70
cél] hogy pontosan tudják hogy mik kerültek megvizsgálásra és mi a szakmai javaslat, és miután ez a városfejlesztési koncepciónak és IVS-nek egy leképezése az építésjogi eszközrendszerre ezért úgy képzelem hogy ha megértik akkor támogatni fogják – ha nem akkor nem.” (Annyiban lehet ellenérdekeltség az új terv elfogadásával szemben, hogy ha a szabályok pontosabbak lesznek akkor csökkennek a kiskapuk.) Ami a „másik laikus szereplıt”, a lakosságot illeti, a lakossági közzététel az FSZKT/BVKSZ felülvizsgálatának folyamatában még most következik. A fıépítész véleménye szerint ez rossz helyen van az Étv-ben, semmilyen módon nem kötelezi a tervezıket, önkormányzatot arra hogy a lakossággal konzultáljanak, ez gyakorlatilag egy utolsó lehetıség arra hogy bizonyos észrevételek beérkezzenek, de az alapvetı módosítások esélye ezen a ponton már csekély. A fıváros helyzete annyiban speciális (érthetı módon ez nem változott 2002 óta), hogy a keretszabályok-tervek távol vannak a helyi ügyektıl, nem világos, hogyan lehetséges ezen a szinten lakossági véleményt érvényesíteni. Még a ’90-es években volt a készülı TSZT-nek egy lakossági bemutatása, egy hétig nyílt napok voltak, kérdezni lehetett, de látni lehetett, hogy nem lényegi kérdések merültek fel, inkább az „az én telkem hol van, arra milyen szabályok érvényesek” jellegő kérdések. Az állampolgárok, akiknek jelentıs része soha semmilyen kapcsolatba nem került az építésüggyel (még saját építkezés kapcsán sem, akár olyan esetekben sem amikor erre egyébiránt szükség lett volna) „maguktól” nem értik ezt a tervmőfajt, „nehéz ebben a tervtípusban a társadalmasítás kérdése.” Ettıl függetlenül gondolkodnak rajta, hogyan lehetne ezt megoldani, jelenleg az a terv, hogy az ügyfélszolgálati irodán lesz közzétéve a teljes rendeletszöveg az összes térképpel, a fıépítész a honlapra is ki akarja tenni hogy minél többen lássák, illetve információs fórumokat is szeretnének tartani (nemcsak a lakosság informálására, hanem mert a kerületekben is terjengenek olyan „rémhírek” hogy amiket tételesen megbeszéltek az mégsem úgy van), az utolsó hibák kijavítására ez még adna lehetıséget. A lakossági participációra igazán jó megoldást a fıépítész nem tud. Megítélése szerint a kerületek helyzete ilyen szempontból könnyebb, amennyiben a lakosság számára is könnyebben „belátható” a kerületi tervezés. („Sokkal egyszerőbb egy Kammermayer térrıl beszélgetni, hogy mi legyen vele, mint általános szabályt hozni a fıváros összes közterületére.” (fıépítész)) Összességében inkább a civilek bevonása mőködik ami a participációt illeti, itt az a kérdés hogy hogyan elérhetık azok akik nem jelentkeznek be ügyfélként, a fıépítész megítélése szerint kevéssé.
Megyei, országos tervekkel való kapcsolat
Az OTrT-t a fıvárosi rendezési tervek lekövetik, figyelembe vették a BART-ot is. A véleményezés során a kerületek részérıl olyan javaslatok is érkeztek amelyek az OTrT-nek ellentmondtak, itt a felsıbbrendő jogszabályra hivatkozva a tervezıi válaszokban jelezték, hogy a javaslatot nem fogadják be.
Területi koordináció, együttmőködés kérdése
71
A fıváros számára adott keretfeltétel az önkormányzati kétszintőség, az összvárosi érdekek érvényesítése során a kerületi hatáskörökre végig tekintettel kell lenni. A kerületekkel való egyeztetésrıl az elızı alfejezetekben volt szó, a fıépítész megítélése szerint a tervkészítés során a fıépítészi és tematikus egyeztetésekkel, a véleményezésre beérkezett kerületi anyagok egyenkénti átbeszélésével törekedett a két szint közötti egyeztetésre. Ami az agglomerációval való egyeztetést illeti, errıl nagyon kedvezıtlenek a tapasztalatok. Egyrészt, a fıváros terveit nehéz egyeztetni, mert mivel a BAFT nem mőködik hatékonyan, gyakorlatilag 80 településsel kell egyeztetni. A tervet az agglomerációs önkormányzatoknak is elküldték, kevesen válaszoltak, 1-2 érdemi válasz érkezett, a többi válasz annyit tartalmazott, hogy nincs észrevételük. Másrészt, az agglomerációs önkormányzatok rendezési terveik kialakításakor nincsenek tekintettel a tágabb térbeli összefüggésekre (a fıvárosnak pedig nincsenek eszközei arra, hogy ezt megakadályozza), az elmúlt években (is) óriási, jóval az igényeket meghaladó belterületbe vonások történtek. Az Étv. biológiai aktivitásérték megtartására vonatkozó bekezdése (Étv. 8.§ (2) b) és a vonatkozó rendelet ugyan jó, de a budapesti agglomeráció térségében elkésett. („Nyilván egy Gyır környéki településnél, most kialakuló fejlesztési pólusterületen, kisvárosi, középvárosi területen ez még számít, Budapest környezetében ez már lement.”)
A tervezési folyamat kritikus, problémás pontjai
Tartalmilag az egyik legfontosabb pont a szintterületi mutatók differenciált csökkentése. Ahogy errıl már szó volt, ezt az tette indokolttá, hogy míg a korábbi szabályozás valóban csak keretértékeket határozott meg abból kiindulva hogy ezt majd a kerületek saját építési szabályozásaikban differenciálják, ez nem történt meg, a kerületek a meghatározott értékeket inkább teljesítendı paraméterként kezelték. A tervezet célja ennek korrekciója, számos pesti belvárosi részen pl. 5 helyett 4-es, 4,5-es szintterületi mutatók bevezetése, ill. bónuszrendszer alapján történı differenciálása, de a cél nemcsak az övezetenkénti hanem a funkcionális differenciálás is, pl. lakóterületen az irodaépületekénél kisebb szintterületi mutató alkalmazása, fontos cél, hogy a lakófunkció esetében csökkenjen a szintterületi mutató. Készült egy kerületi hatásvizsgálat arról, hogy hogyan érinti ez a kerületek fejlesztési lehetıségeit, fıleg a belsı kerületek esetében ez tényleges csökkentést jelentene, amiért kritikát kapott a fıváros a kerületek és a fejlesztık részérıl is. (Az építési jogok csökkentésébıl adódó potenciális kártalanítási eljárások problémájáról ld. a 9. fejezetet.) A fıépítész szerint a bónuszrendszerrel differenciált fejlesztési lehetıségek ezt a problémát csökkentik (ill. hosszabb távon a kerületek, fejlesztık számára is jobb megoldásokhoz vezetnek), emellett mivel változik a szintterületi mutatók számításának módja (pl. 0., -1. kiszolgáló szint nem tartozna bele) indokolt helyeken ill. funkcióknál ténylegesen nem történik szintterületi mutató-csökkenés. Emellett a változás fıként a belsı kerületeket érinti, ezekben is csak az új építéső ingatlanokat (a felújításokat nem). A 2002-es vizsgálatban felvetett egyik fontos probléma volt, hogy nem világos, mi a teendı, ha a véleményezési eljárás során beérkezett vélemények miatt a terv jelentısen változik? Erre vonatkozóan továbbra sincsenek világos elıírások. Ezt a helyzetet a fıépítészi iroda úgy kezeli hogy megpróbálják az egyeztetı tárgyalásokon ezeket a kérdéseket lezárni, mindenki meg fogja kapni az összes véleményt, az összes tervezıi választ, aki nem jön el az egyeztetı
72
tárgyalásra az is látni fogja mi volt a felvetés és a tervezıi válasz. Ha valaki azért nem jön el az egyeztetı tárgyalásra mert megítélése szerint a terv oly mértékő változásokon ment keresztül ami a véleményezési eljárás újraindítását tenné szükségessé, ezzel valóban nem lehet mit kezdeni. E tekintetben a kontrollt az állami fıépítész jelenti: ı minden fázisában látja a tervet, jogában áll azt mondani hogy nem mehet tovább. Ha az állami fıépítész vagy a minisztérium arra az álláspontra jut hogy a terv így nem zárható le azt természetesen elfogadják. A gyakorlatban remélik nem ez fog történni, a terv eredeti szándéka nem változott, pontosításokra került sor, a vélemények alapján, ill. az érthetıség elısegítésére, ez nyomon is követhetı. Amennyiben mégis újra kell indítani, akkor megteszik, ezesetben koncepcionálisan is mást készítenének elı. A fıépítész tapasztalatai szerint a fıvárosban a fenti eljárás bevett a felvetett kérdés vonatkozásában, nem látott még olyan KSZT-t amely újra lett volna indítva, ezt nem érzi problémának. Azt mindenki felvetette hogy lassú a felülvizsgálat folyamata, már be kellett volna fejezni, ilyen szempontból a fıpolgármester-helyettes szerint az IVS-hez képest pl. igen nagy hátránya a BÉK/FÉK-nek, hogy nem volt egy határidıs nyomás a döntés-elıkészítıkön és döntéshozókon, csak eközben visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak, pl. a belsı-pesti városrészben (pl. VII. kerületi bontások). Ilyen határidıs nyomás most már van, mivel a BVKSZ és FSZKT hatályba lépése óta eltelt 10 év, tehát az Étv. értelmében törvényi kötelezés is a felülvizsgálat lezárása. Kérdés, hogy az elfogadásra kerülı BÉK/FÉK hogyan fog beépülni a kerületi rendezési tervekbe. A fıépítészi iroda javaslata szerint minden a hatályba lépését követıen elfogadott kerületi rendezési tervre vonatkozna (a jelenleg hatályos KSZT-k hatálya nem szőnne meg, azok a régi BVKSZ-re és FSZKT-ra alapozva mőködnének továbbra is). Ezzel összefüggésben javasolja a fıépítészi iroda, hogy az elfogadás és a terv hatályba lépése között legyen valamennyi idı, kb. 3 hónap, hogy a folyamatban levı, még az FSZKT-BVKSZ alapján készülı rendezési tervek ez idı alatt elfogadásra kerülhessenek, vagy átdolgozásra kerülhessenek ennek alapján. Ennél hosszabb „türelmi idıt” a fıépítészi iroda nem tart indokoltnak, mivel a terv már most is ismert, lényegi változtatásai nem várhatók, ezért a KSZT-tervezések során már most is figyelembe lehet venni. A fıépítészi iroda azt fogja javasolni, hogy ne legyen idıbeli kötelezés a kerületi tervek átdolgozására, mivel az OTÉK által felmerült igények, illetve a BÉK/FÉK úgyis indokolttá fogják ezt tenni.
Esztétikai szempontok kérdése
Az esztétikai szempontok szabályozása a fıépítész szerint nem a rendezési tervezés feladata. A tervpályázat az az eszköz amely az építészeti minıséget emelni lehetne, a BÉK/FÉK a TSZT alapján lehatárolt, összvárosi szempontból kiemelten védendı területeken tervpályázati kötelezettséget ír elı. Egyebekben megítélése szerint egy erıs építészeti tanács (nagyobb beleszólási joggal) és maga az építési engedélyezési folyamat kellene hogy az esztétikai szempontokat érvényesítse.
Az Ötv., Étv., OTÉK jogalkalmazása, településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények, különös tekintettel a településrendezési szerzıdésre
Az Ötv és Étv. releváns jogalkalmazási problémáiról a korábbi fejezetekben volt szó. Ami az OTÉK-ot illeti, több helyen is felmerült, hogy az nem képes kezelni a fıváros sajátos 73
helyzetét (ugyanez a probléma 2002-ben is kiemelésre került az akkori interjúalanyok részérıl). Konkrét példaként a kötelezıen elıírt parkolószám merült fel mindenhol, ez különösen a belsı-pesti területeken probléma. Ez általában is problémát jelent (pl. a Merkur szálló a környékbeli irodáknak és lakosságnak adja ki a kötelezıen megépített, ámde kihasználatlan parkolóját, tekintettel arra hogy Budapest belvárosába – ellentétben számos vidéki város belvárosával – nem autóval érkezik a turisták többsége), a Budapest Szíve program esetében pedig gyakorlatilag ellehetetleníti a projektet, az OTÉK által megkívánt parkolómennyiség ellene szól az élhetı belváros megteremtésére vonatkozó koncepciónak, mi több, az e téren érvényes nemzetközi paradigmával is ellentétes, amely kifejezetten akadályozná az egyéni motorizált forgalom sőrőn beépült belvárosi részekbe vonzását. A településrendezési szerzıdések kapcsán egyrészt a kétszintő önkormányzati rendszerbıl is adódó komoly problémákat vetettek fel a megkérdezettek, a fıváros értelmezésében a településrendezési szerzıdéseknél a kerületek saját fejlesztéseiket helyezik elıtérbe a beruházáshoz kapcsolódó fıvárosi jelentıségő problémák megoldásához képest: „mire a fıvároshoz ér egy magánbefektetıi szándék, a kerület „lerabolta”. Meg kéne fordítani, nem azért hogy a fıváros rabolhassa le, hanem hogy elıször azt kéne megnézni, összvárosi szempontból mi van, mi a megítélése és utána megnézni [a kerületi szintet] (…) olyan szinten feszítik ki a kerületek a projekteket – arról senki nem vesz tudomást, hogy összvárosi úthálózati probléma van, tömegközlekedési probléma van, csatornagerinchálózati gond van – nem baj, csak a kerületnek legyen óvodája. Ez persze fontos, de (…) nem lehet kirabolni egy projektet.” (fıpolgármester-helyettes) Másrészt a fıépítész szerint valóban érvényesül egy olyan stratégia, hogy a fıváros és a kerületek egyaránt a forráshiányukat akarják a településrendezési szerzıdésekkel megoldani, hangsúlyozva hogy valóban csak a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó elvárásokat szabadna az önkormányzatoknak érvényesíteniük. Megítélése szerint ez jelenleg egy nagyon rosszul alkalmazható rendszer, azokat a beruházókat „fogja meg” akik „elég nagyot akarnak”, ezek viszont olyanok, akikkel inkább konstruktívan együttmőködni, akiket segíteni kellene, miközben nem tudja kezelni a potyautas-effektust sem. Az Étv.-nek az a törekvése hogy egy létezı de rendezetlen jogi eszközt próbált rendezni jó volt, de a gyakorlatban nagyon rosszul mőködik, fıváros-kerület feszültségeket eredményezett és bizonyos értelemben épp a komolyabb beruházókat bünteti. A fıépítész szerint emiatt nagyon hamar találni kell erre egy másik megoldást. Ezen kívül a fıváros az elıvásárlási jogot használja a sajátos jogintézmények közül, a fıvárosnak sok helyen került bejegyzésre elıvásárlási joga, de ezzel szinte soha nem él, amit a fıépítész problémának tart. (Az elıvásárlási joggal kapcsolatban ráadásul az ismert, a fellebbviteli eljárás lehetıségének hiányára alapuló alkotmánybírósági aggályok is felmerültek, ez a fıépítész szerint megoldható lenne amennyiben az érintett tulajdonosnak az eljárás során lehetısége nyílna a rendelet-tervezettel szemben felszólalni, és a rendelet csak akkor léphetne hatályba, ha meghatározott idıszakon belül nem érkezett észrevétel.)
Tervek megvalósításának rendszere
Konkrétan a rendezési tervek megvalósítására nincsen külön kialakított rendszer, ezek alapvetıen a fejlesztési tervekben foglaltakat ültetik át, a fejlesztési tervek megvalósítására vonatkozó törekvésekkel kapcsolatban ld. a 4. fejezetet.
74
1.7. A tervezéssel kapcsolatos egyéb, általános kérdések
Rövidebb távú önkormányzati érdekek összehangolása (problémái, lehetıségei)
és
hosszútávú
fejlesztési
szempontok
A fıépítész szerint nehéz ezt összehangolni, közös érdeket kell teremteni valahogyan, olyan terveket (és emiatt az elıkészítést erısíteni kell) amelyeket sok fél magáénak érez („nem olyan amit átnyomtunk”).
A (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos témák
Fontos probléma, kihívás a kétszintő önkormányzati rendszer, errıl az elızı fejezetekben jórészt már volt szó. Fıvárosi felfogás szerint jelenleg ez a legnagyobb akadálya a fıváros átgondolt fejlesztésének. „Nincs szerves egység, nincs egységes program, nincs kerületek közötti egyetértés, nincs közös szervezet és nincs a fıvárossal közös platform. (fıpolgármester-helyettes)” A fıpolgármester-helyettes külön kiemelte, hogy a kerületek a fıvárosi önkormányzat egyetértési jogát (bizonyos rendezési tervek vonatkozásában) nem tartják tiszteletben, annak ellenére hoznak döntéseket (pl. bontások engedélyezését tekintve), ami ellen a fıváros nehezen tud tenni mivel az elsıfokú építési hatóságok a kerületeknél vannak. Megítélése szerint amíg a rendszer így mőködik, „Budapest nem lesz egy város.” A fıváros számára (is) problémát jelent a kerületek közötti egyeztetések hiánya is (akár az is elıfordul, hogy úthálózat-fejlesztéseket nem koordinálnak a kerületek). A kétszintőség Budapest esetében a fejlesztés és rendezés kapcsolatát is befolyásolja. Mivel fıvárosi szinten csak keretszabályzat születik, a fıépítész kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben nincsenek garanciák arra hogy a TSZT elképzelései megvalósuljanak. Ha pl. a TSZT városközponti területet jelöl ki, de a kerületi rendelet a közbelsı területeken nem szabályoz vissza, akkor ott adott esetben nem lesz városközpont. Ezt próbálják meg most kezelni a szintterületi mutató differenciált csökkentésével. Erre azonban az igazán hatékony megoldás az lenne, ha kijelölésre kerülnének azon területek, ahol a fıváros készít el beépítési koncepciót és a szabályozási tervet, amiben a kerület partner lenne és azok a területek, ahol alapvetıen kerületi kompetenciában van a rendezési tervek készítése (ld. a ’90-es években készült kompetencia-térkép (világoskék-sötétkék térkép) koncepcióját.) Az ilyen típusú problémák tipikus példája a kelenföldi KSZT: a kerületi szakbizottság 4 hónapja nem engedi tovább jóváhagyásra az új, kevesebb ámde a fıépítész véleménye szerint jobb beépítést lehetıvé tevı KSZT-tervezetet, emiatt az építési engedélyek a jelenlegi (rosszabb) rendezési terv alapján kerülnek kiadásra. „Magyarország legfontosabb intermodális központja ne kerületi hatáskörben dıljön el, de a rendeletalkotás sem, és az építéshatósági ügyei sem. Mert valahol ez nem normális.” Példaként merült fel továbbá a budai vár nem is fıvárosi, hanem országos jelentıségő ügye. Szintén a kétszintőség problémájához tartozik, hogy az FSZKT meghatározott keretek között lehetıséget adott arra, hogy a kerületek saját hatáskörben kisebb keretövezet-módosításokat csináljanak (pl. két lakóövezet közti, lakó- és intézményterület közti határeltolás) ezeket a keretövezet-módosításokat pedig a mostani felülvizsgálat során építik be a fıvárosi tervbe. Ennek során azt tapasztalták, hogy a változtatások között jelentıs számban voltak olyanok, amelyeket a kerület saját hatáskörében nem tehetett volna meg.
75
Az elmúlt években a fıváros (a 2008. januári interjúban elhangzottak szerint) törekszik a kerületekkel való kapcsolat „áthangolására”, szorosabb együttmőködésekre konzultációkkal, megállapodásokkal, a kerületek meghívásával a Városházi beszélgetésekre, kerületi fıépítészi kollégium létrehozásával, a Podmaniczky program felülvizsgálata során a kerületek véleményének nagyobb fokú figyelembevételével. („Elkezdtünk egy csendes kerületek felé fordulást. (…) Próbálunk azon változtatni, hogy a fıváros kitalál valamit és odanyomja a kerületeknek. (…) A következı éveket ez fogja meghatározni, nem az van, hogy a fıváros sírdogál hogy nem tehet semmit, hanem tudomásul veszi mint realitást – és kérdés, hogy akkor mit lehet tenni.”) Hasonlóan hangsúlyos problémaként merült fel az agglomerációval való viszony, amint fent szó volt róla, a fıvárosi tapasztalatok szerint agglomerációs tervezés, együttgondolkodás gyakorlatilag nincs, a BAFT szakmailag, politikailag gyenge, a (magában is integrációs nehézségekkel küzdı ld. fent) fıvárosnak gyakorlatilag 80 települési önkormányzattal kellene egyeztetnie, ami gyakorlatilag lehetetlen. A fıváros részérıl súlyos kritikaként merült fel az agglomerációs települések önérdekkövetı fejlesztése, „ráfejlesztései” a fıvárosra. („A fıváros mőködési zavarainak 70%-át a pokolian szabályozatlan szuburbanizáció, elszabadult agglomerálódás okozza. (…) Míg a magyar állam azt mondja hogy Budakalász, Kerepes megmondja mi történik…” (fıpolgármester-helyettes)) A fıváros a beszámolók szerint próbálja erısíteni a BAFT-ot (már csak a fentiek miatt is) pl. a mőködtetési költségeihez való hozzájárulással, ill. saját forrásból terveztet városhatáron kívüli területekre pl. a Ferihegyi repülıtér környékén. További fontos általános problémaként merült fel a tágabb közösségi érdekek és szőkebb csoportérdekek összehangolásának problémája, aminek a kezelését a fragmentált önkormányzati rendszer (kerület-fıváros, agglomerációs települések-fıváros) viszonyrendszer tovább nehezíti (konkrét példaként az M0 kiépítésének nehézségei és a fıvárosi- és környéki vízbázis területét érintı szigetmonostori kishíd merültek fel). Problémaként merült fel, hogy a magyar állam által definiált szabályok olykor ellentmondanak egymásnak, pl. a Városháza Fórum kapcsán az állam egyfelıl bekéri azt az információt hogy kik lesznek a majdani létesítmény bérlıi, miközben a létesítmény az állami szabályoknak megfelelı, építési koncesszióra kiírt közbeszerzési eljárás keretében valósul meg. Konkrét kritikus témaként merült fel a belváros rehabilitációja. Az alpolgármester megítélése szerint az elmúlt években e téren nem lépett elıre a fıváros és kerületek együttmőködése, a fıvárosi szakpolitikák érvényesítését elısegítendı a fıváros felpuhította a fıvárosi rehabilitációs kerethez való hozzáférést (olyan megoldásokat beépítve amelyek a lakásprivatizációs bevétel megfelelı részének befizetését elmulasztó kerületek számára is lehetıvé tették a fıvárosi keret igénybevételét) de épp a legproblémásabb belsı kerületek nem reagáltak erre (külsı kerületek igen). Általános érvényő problémaként említette a fıpolgármester-helyettes a törvényi keretek bonyolultságát, a dereguláció elmaradását, „annyi réteg van amin keresztül kell nézni, 3,5-4 év egy BÉK-et egyeztetni, 360 kötelezı egyeztetés van, nonszensz, megfulladnak a kollégák ha így folytatódik. (…) pár éve volt egy illúzió, hogy egyszer lehet [majd] a lakossági 76
participációt erısíteni, de nem, a hatóságok, közremőködı szervezetek száma burjánzik (…) olyan mint a légiirányítók sztrájkja: ha mindent betartanak, nem mőködik a rendszer.” Megítélése szerint ilyen keretfeltételek mellett nem lehet érdemi várospolitikát megvalósítani, amely Budapestnek a városversenyben való lemaradásához is vezet.
1.8. Javaslatok A fıépítész szerint nagyon fontos lenne egy Budapest-törvény megalkotása, amely rendezi az Alkotmány, Ötv., Étv. és egyéb vonatkozó jogszabályok tekintetében a fıváros és a kerületek hatás- és szerepköreit, úgy, hogy a fıváros „az Ötv-ben a fıvároshoz telepített felelısségeket felelısen végre tudja hajtani.” Ennek keretében nagyon fontosnak tartaná, hogy megszőnjön az a helyzet, hogy összvárosi, sıt országos szintő érdekekhez kapcsolódó ügyek kerületi szintő döntésektıl függjenek. (Ld. a már említett kelenföldi példa, vagy az olyan NIMBYjellegő problémák mint a külsı keleti körút vagy egy szennyvíztisztító elhelyezése.) Hasznosnak tartaná a ’90-es években készült kompetencia-térkép (sötétkék-világoskék térkép) által felvázolt rendszert újra elıvenni, alkalmazhatóságát átgondolni (ld. a 7. fejezetet is). A fıépítész és a fıpolgármester-helyettes egyaránt sürgette a településrendezési szerzıdések rendszerének felülvizsgálatát, esetleg jogszabályban foglalt pontosítását. A MUT mőhelyvitán felmerült, hogy a fıváros gondolkodik alternatív megoldásokon az infrastruktúra-fejlesztések finanszírozásában való befektetıi részvételre (pl. valamiféle fejlesztési hozzájárulás vagy projekttársaság formájában, egy egységes, normatív fejlesztési díj bevezetése jogszabályi változást igényel ezért rövidtávon nem reális, de a projektszemléletet érvényesíteni lehetne infrastrukturális elemek fejlesztésénél, pl. egy állam, fıváros és kerületek által létrehozott projekttársaság/alap kezelhetné a fejlesztıi hozzájárulásokat, és ebbıl az infrastruktúrafejlesztést). Felmerült, hogy a rendezési tervben foglaltaktól való minimális eltérés esetén ne legyen szükség a rendezési terv módosítására (pl. Bécsben a 20 m-es beépítési magasság 20 pluszmínusz 5% bizonyos helyeken), ehhez természetesen a megengedhetı eltérésekre, ill. ennek eljárásrendjére (valamiféle elıminısítı rendszer, szakbizottság) szükséges egy jó szabály megalkotása a visszaélések elkerülésére. Egyebekben a fıpolgármester-helyettes szerint egyértelmően deregulációra van szükség, tekintettel arra, hogy a kétszintő önkormányzati rendszer megváltoztatására nem sok esély látszik, legalább annak keretei között, mivel (ld. fent) a jelenlegi rendszerben megítélésük szerint nem lehetséges hatékony várospolitika megvalósítása, ill. ez veszélyezteti a fıváros forrásabszorpciós képességét is (ami tekintettel arra hogy 2013-tól a strukturális alapok forrásai itt nem lesznek elérhetıek, még súlyosabb probléma).
1.9. Egyéb A fıépítészi interjúban merült fel – hangsúlyosan – hogy a már egyszer létrejött építési jog visszavonása nagyon nehéz, ezért ezzel az önkormányzatok nem is szívesen élnek, ami pl. a fıvárosi önkormányzat jelenlegi, a szintterületi mutató (differenciált) csökkentésére vonatkozó tervei fényében különösen problémás. Az Étv. 30. § (3) paragrafus alapján 7 éven túl az önkormányzatoknak lehetıségük van az építési jogokat csökkentı rendezési 77
tervmódosításokra anélkül hogy a tulajdonosok ezzel szemben kártalanítási követeléssel élhetnek, de a fıváros jogászai szerint nem garantálható, hogy bírói gyakorlat e tekintetben egységes lesz. A feljebbviteli bíróságokon ez feltehetıen rendezhetı lesz, de ennek idıigénye, és az közben felhalmozódó kártérítési követelések miatt a politikai testületek ilyen kártérítési igényeket generáló változtatásokat kevéssé valószínő hogy támogatni fognak. A fıváros esetében a kétszintőség ezt tovább nehezíti, amennyiben a keretszabályozás ezirányú módosításait a kerületi terveknek le kell követniük, ezért a kártalanítási igények a kerületeknél fognak jelentkezni (ezt visszaterhelhetik a fıvárosra, de ez nehezíti az ilyen típusú javaslatok elfogadtathatóságát).
78
2. Kerület 1. Bevezetés Módszertan Az esettanulmány alapját három helyi interjú képezte: A fıépítésszel készült interjú, A kerület városrehabilitációs társaságának vezérigazgatójával készült interjú, Az oktatást, kultúrát, vagyonkezelést és gazdálkodást, civil ügyeket, közbiztonságot, egyházakat felügyelı alpolgármesterrel készült interjú. Az esettanulmányhoz az alábbi dokumentumok kerültek felhasználásra. Kerületfejlesztési Koncepció, Kerületfejlesztési Stratégia, Fejlesztésrıl szóló önkormányzati rendelet, IVS, KÉSZ. A kerület tervezés szempontjából releváns fıbb sajátosságai A kerület a belsı pesti városrészen található, beépítése legnagyobbrészt a 19. sz.-ból származik, belsı, középsı és külsı részei jellegzetesen eltérı funkcionális és társadalmi szerkezetőek voltak és jelenleg is azok – a belsı rész magasabb státuszú lakó- illetve intézményi terület, középsı része hagyományosan alacsonyabb státuszú lakóterület kiskereskedelmi és kisipari funkciókkal, az elmúlt években slumosodási folyamatok koncentrációs pontja volt, külsı részén nagy területigényő intézményi és gazdasági területek és eltérı státuszú lakóterületi zárványok találhatók. A kerület lakónépességének fluktuációja magas, jelentıs részben a kedvezı városszerkezeti elhelyezkedéshez társuló, a leromlott fizikai környezet miatt alacsony ingatlanáraival összefüggésben. A kerületben nagyszámú roma népesség él, és gyakran ez a fıvárosba kerülı vidéki népesség elsı „állomása” ill. a külföldi lakosság egyik koncentrációs pontja is. A polgármester más pártállású mint a képviselıtestület jelenlegi többsége. A képviselıtestület mellett városfejlesztési tanácsnok mőködik.
2.1. A fejlesztési rendszere
és
rendezési
tervezés
szervezeti
A kerületfejlesztési és rendezési tervezés témájával az alábbi szervezeti egységek érintettek: I. Önkormányzat: Polgármester, alpolgármesterek és képviselıtestület – közülük a polgármester régóta vezeti a képviselıtestületet, és van is elképzelése a városfejlesztésrıl, a képviselıtestület része volt sokáig egy szakértı aki foglalkozott a városfejlesztési tervezésekkel, jelenleg 79
külsı bizottsági tag, a legtöbb képviselı 2006-ban újként került a testületbe. A gyakorlat azt igazolta, hogy minden frakciónak van egy-két kompetens vagy „magát kompetensnek érzı embere”, akik megteszik javaslatait. Nincsenek komoly politikai törésvonalak a városfejlesztés terén (az alpolgármester szerint azért, mert sokan nem értenek hozzá.) A városfejlesztési tanácsnok – tanácsadóként, illetve elıkészítı-közremőködı szerepben is közremőködik A vonatkozó bizottságok (Gazdasági, Kerületfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság, Városépítészeti és Környezetvédelmi Bizottság) – az érdekek és vélemények egyeztetése után a bizottságok készítik el a hivatalos javaslatokat. II. Polgármesteri hivatal: Fıépítészi Iroda: a fıépítész mellett három munkatárs dolgozik itt a teljes kerület területét érintı rendezési tervezési és építési tervezésen. A fıépítész irodában dolgozók szakismerete, gyakorlata (a fıépítész szerint) megfelelı, és rendelkeznek a társadalmi és politikai egyeztetés képességével is. Konkrét szakemberhiány alapvetıen a térinformatikai ismeretek terén merül fel. Projektiroda: 3 fınyi alkalmazotti gárdával, kiemelt szerepe a rehabilitációs projektek lebonyolításának felügyelete az önkormányzat részérıl, illetve elvben a rehabilitációs fejlesztı társaság és a polgármesteri hivatal közötti közvetítés. A hivatali struktúrát idén márciusban szervezték át, az összes vagyoni kérdést érintı szervezeti egységet összevonták a Vagyongazdálkodási Ügyosztály alá. Ez érintette a projektirodát is, mivel egy másik osztály alá szervezték be, ezáltal közvetítıi feladata csökkenni látszik. III. Városfejlesztı társaság A társaság alapvetıen az önkormányzat megbízásából közfeladatok ellátását végzı, elıkészítı-végrehajtó szakmai szervezet. Egyszerre ötvözi magában a közérdekő és a piaci szemléletet. Feladatai: városrehabilitáció, kerületfejlesztéssel kapcsolatos koncepciók kidolgozása, döntés-elıkészítés, egyes projektek menedzselése, vagyonkezelés. Munkatársai között mőszaki szakemberek mellett közgazdászok, jogászok, szociológusok, szociális munkások és geográfusok is megtalálhatók. Esetleg közlekedési szakértı munkája egészítené még jól ki a szakembergárdát, de mivel egy beállt kerületrıl van szó, a társaság vezetıje szerint ez nem annyira nagy hiányosság. A társaság igazgatósága képviseli a céget, elvégzi a stratégiai elıkészítési feladatokat, dönt a nagyobb értékő ügyekben, és biztosítja a cég képviseletét, valamint összehívja a tulajdonosokból (kerületi és fıvárosi önkormányzat) álló közgyőlést, ha értékhatáros ügyekben kell dönteni (az igazgatóság pártok által delegált politikusokból és a vezérigazgatóból áll). A felügyelı-bizottság pedig folyamatosan kontrollálja a tevékenységeket, éves vizsgálatokat végez, illetve valamennyi közgyőlési témát megtárgyal. Mivel a cég az önkormányzat vagyonát kezeli, a cég vezetésének önálló döntési jogköre csak a belsı ügyeket érintı kérdésekben van, döntéseihez a kerületi képviselıtestület felhatalmazására, illetve az önkormányzat elızetes jóváhagyására van szükség. A társaság élén. Meghatározott, a társaság egészét érintı ügyekben a cég közgyőlése dönt. A társaság bevételi forrásai a megbízási díjakból származnak, amelyek 90-95%-a az önkormányzattól ered. Emiatt ill. mivel 100%-ban önkormányzati cég, vagyonkezelı rehabilitációs szervezetként mőködhet. Anyagi helyzete az önkormányzattal kötött hosszú távú szerzıdésnek köszönhetıen kiegyensúlyozott, üzleti terve szerint tud gazdálkodni. A különbözı szervezeti egységek közötti viszony Képviselıtestület – Városfejlesztı társaság
80
A társaság vezérigazgatójának elmondása szerint a kerületi önkormányzattal, a képviselıtestülettel jó a viszonyuk, képviselınként, és mint testülettel is. A társaság eddigi munkája alatt kialakult egy finom politikai egyensúly, egy konszenzus, függetlenül attól, melyik párt van többségben éppen, a társaság tevékenységét, a rehabilitációs-tervezést mindenképp támogatják. Polgármesteri Hivatal – Városfejlesztı társaság A társaság kerületi fıépítésszel való viszonya érdekes, mivel a cég által végzett tevékenység egy jelentıs része – elvben – a fıépítész hatáskörébe tartozna. Az elmúlt években volt fıépítészváltás a kerületben. A polgármesteri hivatalon belül az egyik nagy rehabilitációs projekt indulása idején létrejött egy integrált ügyosztály, a Projektiroda, ahol hárman dolgoznak, ık tartják a kapcsolatot az önkormányzat és a városfejlesztı társaság között, egyeztetnek a Polgármesteri Hivatal többi szervével. Hatáskörök megosztása A társaság nem rendelkezik az önkormányzattól átvett hatáskörrel. Feladatait megbízással látja el, melyeket a képviselı-testület szerzıdésekben, megállapodásokban, testületi és bizottsági döntésekben, illetve helyi rendeletekben határoz meg. A tervezési feladatokban elég egyértelmő a megosztás a szervezetek közt: A fejlesztési tervezést kb. 2002 óta kizárólagosan a városfejlesztı társaság végzi, gyakorlatilag külsı segítség bevonása nélkül, illetve a politikai szereplıkkel egyeztetve. (Ez nagyrészt a személyes megbeszélések és esetenként alkuk inkább informális metódusával zajlik, nem feltétlen „hivatalos, formalizált” bevonásra kell gondolnunk.) A kerület rendezési tervét a fıépítészi iroda készítteti, maga az iroda az elıkészítés fázisában vesz részt, a tervet külsı cég készíti (általában ugyanaz a cég). A kerület rendezési tervét folyamatosan görgetik elıre, tehát épp mindig van egy változás, és épp mindig tart valahova. Korábban a fejlesztı társaság is készített szabályozási tervet, az utóbbi években ilyenre nem került sor.
2.2. Tervezés keretfeltételeinek változásával kapcsolatos vélemények
A fıépítész szerint teljes káosz alakult ki a településrendezés terén. Állítása szerint az érdekeltek ezt tagadják. Nagy probléma, hogy a szervek nem tartják be jogkörüket pl.: a fıváros úgy viselkedik, mintha hatóság lenne; a fıépítészek egyes kerületekben „kiskirályok”. Megfigyelhetı a zavar abban is, hogy a bíróságok egy-egy azonos ügy kapcsán más-más ítéletet hoznak. A környezetvédelmi szervezetek megjelenését is negatívumnak tartja. Szerinte ezek a szervezetek nem feltétlen érdekeltek egy-egy terület kapcsán, ennek ellenére mégis belefolynak fejlesztéssel kapcsolatos ügyekbe. „Lakossági elvárások, mint régen, most sincsenek. Igazából nagyon nehéz kideríteni a lakossági elvárásokat. Mert a hangadók mindig elnyomják. A lakossági elvárások alapja, hogy jól akarja érezni magát, kellemesen akar élni.” (fıépítész) Alapvetı tapasztalata, hogy a lakosság nem reagál, ha megfelel neki a változtatás.
81
Az építésigazgatás elrontott gyakorlatát a jog követi. Számos OTÉK módosítás azért van, hogy a rosszul értelmezett gyakorlathoz igazodjon. Komoly problémának tartja, hogy nincs semmilyen irányú ellenırzés. Az építésügyben fokozza a káoszt, hogy a nagy pénzügyi vonzat kiegészül egy mőszaki vonzattal is. Véleménye szerint a jogban megjelentek az Uniós direktívák, azonban sehol nincs pontosan kifejtve, hogy mirıl van szó. Az EU csatlakozás hatása megjelent a jogban, de tartalommal nem lett feltöltve.
Jogszabályi környezet változásai
Sajátos jogintézmények alkalmazása, amit közben visszavontak. (pl.: utak kisajátítása) Telekalakítás kérdése – nincsenek meg a fı szabályok. A különbözı önkormányzatok más-más szabályokat alkalmaznak. „Ez a jogbiztonság hiánya. Ha valaki vesz ma egy telket, nem tudja, hogy mit lehet oda építeni.” (fıépítész) A településrendezés szempontjából a fıépítész mind az építészkamarát, mind a tervtanácsokat negatív dolognak tartja (utóbbiak megítélése szerint sokszor azért minısítenek le terveket hogy tagjaik pozícióit erısítsék). Felmerültek problémák a jogosultságok kapcsán (egyetemek és kamarák jogosultságának vitája). Szerinte nem elég normatív a jogi szabályozás. „Sokkal jobban kellene érvényesíteni a jogot a településrendezésben.” (fıépítész)
Megítélése szerint fıépítészként illik nyomon követni a jogszabályi változásokat, de nem minden részletében. Összességében nyomon követhetetlennek tartja. Ennek az az egyik oka, hogy nagyon szétszabdalt a szervezeti rendszer és az ennek egyes tagjai nincsenek is tisztában feladatköreikkel vagy a felmerülı kérdések rendezésének jogszabályi formájával.
2.3. Tervellátottság, tervek rendszere A tervellátottság kiemelkedıen jó a kerületben, különösen a fejlesztési tervezésben „éllovasok”, hiszen az IVS-ek készítésének metódusát rajtuk „tesztelték”, az alapján igazították a Városfejlesztési Kézikönyvet, az indexeket, stb. De ezt megelızıen is, a városrehabilitációval kapcsolatban viszonylag hamar megindult a kerületben a stratégiai gondolkodás arról, hogy mit lehetne kezdeni a leromlott fizikai, társadalmi és gazdasági környezettel. A fejlesztési tervezésre való igényt a városrész krízisterületeinek rehabilitációja felé irányuló törekvés tette szükségessé, gyakorlatilag a rehabilitációs gondolkodásból indult el. Elıször a ’90-es évek második felében fogalmazódott meg egy rehabilitációs stratégia, 2001-ben létrejött egy kerületfejlesztési koncepció, majd egy lakáskoncepció, 2004-ben a kerületfejlesztési stratégia (eltérı karakterő területek lehatárolásával), 2007-ben egy kerületfejlesztésrıl szóló rendelet (ennek legnagyobb jelentısége hogy biztosította a fejlesztı társaság mint közszolgáltató helyzetét), 2007-ben sor került a 2004-es stratégia felülvizsgálatára, majd 2008-ban készült el az IVS, ez lényegében a 2007-es koncepciót fordította le a Városfejlesztési Kézikönyv nyelvezetére, ill. 2 akcióterületi terv készült el hozzá. A fejlesztési tervek rendezési tervekkel való kapcsolata fokozatosan teremtıdött meg, a 2004-es fejlesztési stratégiában megjelent, elérı karakterő területek 2007-re jelentek meg a rendezési tervekben. A kerület lefedett részletes rendezési
82
tervekkel, alapvetıen egyszerre szokták elkészíteni az egész kerületre vonatkozó HÉSZ-t és SZT-t, a legutóbbi terv 2007-ben készült el. A kerületfejlesztésrıl, rendezésrıl politikusi szemmel A kerületfejlesztési (és rendezési) tervezés célja, hogy a befektetıket bevonzzák a kerületbe. Az aktuális településvezetés nagy hangsúlyt helyez a városfejlesztésre, a kerület több pontján zajlik – céljában és tevékenységeiben egymástól lényegesen eltérı – fejlesztési tevékenység. A 2006-os választások után az ellenzék korábbi ötleteiket, ha jónak gondolták átemelték. A kerületfejlesztés fıbb kihívásai az alpolgármester szerint egyebek mellett: stratégiailag a legnagyobb probléma a négyéves választási ciklus. Problémának tartja, hogy a politikai váltógazdaságban nem lehet hosszabb távú terveket megfogalmazni, mert a választások után, ha nem a megfogalmazó nyer a hatalomra kerülık már csak azért is leállítják a megvalósítást, mert az ötlet nem tılük származik. Fontos kihívás a gazdasági válság is. Nagyon sok kerületi beruházás akadt el a pénzügyi és hitelválság miatt, bár a kerületben még sok a tartalék, vélhetıen nem fognak teljesen leállni a fejlesztések. A megkérdezett, a településtervezéshez még relatíve legközelebb álló politikus szerint a tervkészítés inkább a fıépítészre tartozó kérdés. A helyi politika a száraz szakmai részbe nem nyúlt bele. A fejlesztési koncepciók kialakításában a városfejlesztési tanácsnok és az alpolgármester vettek részt a képviselıtestület részérıl, az alapötlet tılük származik. A gazdasági aktorok nem akarnak részt venni a stratégia városfejlesztésben. A gazdasági befektetık célja, hogy elınyös befektetéseket kössenek. Az önkormányzat érdeke, hogy történjen fejlesztés, javuljon a városkép. A terveket nem kényszerbıl készítik, hanem a kerület érdekében. „Ha nem lenne az EU és nem lennének pályázatok, akkor is rendbe kellene tenni a városrészt.” Nem teszik függıvé a pályázatoktól a tervezést. Az alpolgármester szerint nincs jelentısége annak, hogy melyik terv készül elıbb. A fı problémát abban látja, hogy a gazdasági válság miatt a megvalósítási ütemterv sérül, ezáltal számtalan fejlesztési elképzelésüket „el kell engedni”. Emiatt a sorrend és az ütemezés is sérül. A fıvárossal, szomszédos kerületekkel való kapcsolat A kapcsolat az alpolgármester szerint is nagyon rossz. „Budapest halála a kétszintő önkormányzás.” Véleménye szerint 1990 óta a Fıvárosi Önkormányzat kerüli a kerületekkel való aktívabb együttmőködést. Problémának tartja, hogy a kerületek között a fıváros úgy osztja el a pénzt, hogy a kerület politikai beállítottságát tekinti alapnak. Sok esetben pedig csak ígérget a Fıváros (pl. támogatást városfejlesztési akcióhoz). Sok esetben „arrogánsan bevonulnak a kerületbe”. (pl.: egy-egy nagyobb, a kerülettel nem leegyeztetett fıvárosi fejlesztéssel.) Nem vesznek figyelembe szakmai szempontokat, csak a „marketing a cél”. A szomszédos kerületekkel alkalmi együttmőködések vannak, fıleg szakági területeken (ÁNTSZ). Van egy közös pályázatuk az egyik szomszédos kerülettel, ebben mindenki a saját ügyét intézi, együtt pályáznak, de költségszinten szétválnak, egy másik szomszédos kerülettel most terveznek együttmőködést. Szabályozási kérdések Az alpolgármester véleménye szerint jó ha a politikus tisztában van a rendeletekkel, jogszabályokkal, de alapvetıen szerinte erre van az apparátus. A hivatal begyőjti a 83
jogszabályokat egy-egy ötlettel kapcsolatban, míg ık az ötletet adják. Összességében azt gondolja, hogy a magyar jogalkotási folyamat annyira felgyorsult a rendszerváltáskor, hogy nagyon sok minden összecsapott. Az IVS-rıl, Városfejlesztési Kézikönyvrıl „Ez a kezdıknek hasznos.” Nem gondolja, hogy egy könyvbıl ki lehetne olvasni, hogy mi a baj a kerülettel: itt nıttek fel, tisztában vannak vele. Participáció, lakosság informálása Rendelet vagy határozat formájában intézkednek. A rendeletet kihirdetik, ha határozatban döntenek, akkor céljuk, hogy eladják az embereknek. „Magunknak nem csinálunk semmit, nem itt a házban kell választást nyerni.” (alpolgármester) A kerületben nem mőködik sem helyi Tv, sem rádió. Egy helyi újság van, ebben rendszeresen jelennek meg a kerület tervezésével kapcsolatos hírek. A lakossági fórumokat szükségesnek tartja. „Hogy mennyire hasznosak az már kérdés. Abból még sosem volt baj, hogy lakossági fórumot rendeztünk. Az ellenkezıjébıl már igen.” (alpolgármester) Rendszeresen van arra példa, hogy olyanok jelennek meg a lakossági fórumokon, akik nem is a kerületben élnek. Tervek érvényesülése Az alpolgármester szerint mindenkinek érdekében áll, hogy a tervek megvalósuljanak. Nagyfokú a bizalom az önkormányzat és a tervezık, valamint a kivitelezık között. Szerinte éppen ezért nincs szükség külön stratégiára. Fejlesztés és rendezés kapcsolata Szerinte tisztázott a városfejlesztés és rendezés kapcsolata. „Megszületik a politikai agyban a fejlesztési terv, hozzáigazítja a szakma és a hivatal a rendezési terveket. Tesznek egy pontot a végére és csinálják.”(alpolgármester) A tervezés fıbb kihívásai Városok esetében az urbanizációs problémák megoldása a legfontosabb (közlekedésfejlesztés, lehasznált és megfogyatkozott közvagyon). Pozitív társadalmi irányváltást észlelt az elmúlt idıszakban. Szerinte fontos, hogy az ott élık legyenek egy kicsit lokálpatrióták és tudjanak rendszerben gondolkodni.
2.4. Stratégiai, fejlesztési tervezés Két fontos kulcsdokumentum készítésének menetét tekintettük végig: a 2004-es kerületfejlesztési stratégia készítését, valamint a 2008-as IVS készítését. Az alábbi fejezetrész ezek tapasztalatait tartalmazza.
Kerületfejlesztési Stratégia – 2004. A tervet a városfejlesztı társaság szakembergárdája készítette. Ez a terv az akkori idıkben újítóként jelent meg a „palettán”, mivel az önkormányzati költségvetésre is megpróbált 84
víziókat felállítani, azaz a fejlesztési tervek financiális vonatkozásait is beemelték a tervbe. „Megvizsgáltuk, hogy az önkormányzat bevételei mitıl változnak, és ezt valorizáltuk (…) és ha mi melyik fejlesztést végezzük, akkor ez milyen befolyással bír rá. És mivel mi egy kölcsön felvételéhez tételeztük az egészet, azt néztük meg, hogy lehetne megteremteni a kölcsön visszafizetéséhez a feltételeket. Milyen intézményi átszervezések, vagyonpolitikai mozgások kellenek ehhez, ami ezt segítheti, és azt mondtuk, hogy egy ilyen kerületi egység nem fog tudni minden pályázaton nyerni, mi azt mondtuk, szerintünk egy pályázaton nyerhetünk maximum (…) Ezt már túl is léptük mert kétszer nyertünk, és azt mondtuk, az összes többire meg kell találni az önkormányzatnak a pénzt. Tehát 4-5 dolgot kell meghatározni, az összes többi a vonal alatt van, hogy mindenki lássa, hogy mennyi tervünk van, de az az öt az, amin dolgozunk. Azt is kimondtuk, hogy amikor fejlesztési döntések vannak, csak cserélni lehessen, tehát nem haladhatjuk meg ezt az ötöt. Nem úgy, hogy a végsı szavazáson még ötöt besorolunk mellé, tehát nem fogunk tudni világot megváltani, csak öt dolgot elérni. De azt az ötöt döntsük el együtt. És ha nem az az öt, akkor cseréljük ki.” (fejlesztési társaság vezérigazgatója) Célok A korábbi (2001-es) stratégiához képest elmozdulást jelentett a holisztikus szemlélet, az, hogy kevesebb célt jelöltek meg, de azt határozottan kívánták képviselni, és hogy „feljebb húzták a céltartományt” azaz gazdasági-társadalmi tartalmú célokat fogalmaztak meg, és ezek alá rendelték az eszközöket, köztük a városrendezést is. Ekkorra alakult ki az a koncepció hogy eltérı karakterő városrészeket kell meghatározni amelyekhez a kerület eltérı fejlesztési célokat rendel. A tervkésztés menete Értékek, célok ill. céltartomány megfogalmazása (általános prioritások) – sem túl szőken („mint az RRT-k és ÁRT-k”) sem túl tágan; adatgyőjtés- ezek azok a szőrık, vizsgálatok, melyek pontosítják a célokat. Ide tartozik a külsı-belsı adottságok, korlátozó és segítı tényezık feltárása; Pontosítás, fókuszálás, célok szőkítése; Eszközök meghatározása. Az eljárás menete, participáció, kommunikáció A stratégia elkészítés kb. egy évig tartott, megkeresték a helyi vállalkozókat, politikusokat, civil szervezeteket. Az adatbázis elıállításában a Polgármesteri Hivatal segített, a hiányzó adatokat (pl. kiskereskedelmi egységek feltérképezése) egyetemistákkal győjtették össze. A fıbb célok meghatározását követıen (alap) illetve az eszköztár meghatározása után voltak közbülsı egyeztetések: volt testületi ülés, bizottsági ülés, a hivatal véleményezte az anyagot. A testület az anyagot tervezetként, a meghatározott városrészeket indukciós jelleggel fogadta el, és fenntartották a jogot, hogy ha valamelyik negyed más nevet akar, vagy egy utca máshová akarna tartozni, akkor népszavazást lehessen róla tartani. Ezt követıen a koncepciót megküldték a fıvárosnak, szomszédos kerületeknek, civileknek, kamaráknak, egyesületeknek, minisztériumoknak. A tervezetet 500 példányban kinyomtatták és szétosztották, amire visszajelzések jöttek. A visszajelzések jellemzıen pozitívak voltak. A hivatalok bizonyos részleteket kifogásoltak, szakmai kritikát adtak, a szomszéd kerületek azt írták, hogy nem veszi figyelembe az ı koncepcióikat, a civilek pedig inkább parciális kérdésekre reagáltak.
85
Területi koordináció, illeszkedés a tervrendszerrel Az kerület 2007-es HÉSZ-SZT-jében a 2004-es koncepcióban meghatározott városrészek megjelennek. A fıváros fejlesztési tervébe elvben illeszkedik ez a koncepció, a gyakorlatban eléggé eltérnek az elképzelések a kerület szerepérıl a fıváros életében. Ezzel együtt explicit konfliktusuk e téren nincs, a fıvárosi IVS kimondja hogy konform a kerületi IVS a fıvárosival. A fıvárosi rendezési tervekkel nem volt ellentmondás. A szomszédos kerületektıl érdemi javaslat nem érkezett, a civil szervezetek elmondták a véleményüket, kritikáikat, konkrét konfliktus (sem együttmőködés) nem volt velük. Az eljárásrenddel sem volt semmi gondjuk, mivel ez egy új mőfaj volt, és miután az IVS készítést elıírták, jó alapot jelentett ahhoz. A stratégia szolgált alapul késıbb az IVS megírásához. Integrált Városfejlesztési Stratégia – 2008. Célok Az IVS készítés „igényét” a rehabilitációs projektekre való pályázás teremtette meg. A kerületnek ekkor már volt egy integrált stratégiája, ezt próbálták lefordítani az IVS „nyelvére”, de aztán az egyeztetések során kiderült, hogy ez nem is olyan egyszerő, mert alkalmazkodniuk kellett a formai elıírásokhoz. A terv készítıi Alapvetıen az IVS készítés is alapvetıen a fejlesztı társaság kereteiben zajlott, csak az elsı felében vettek igénybe külsı segítséget, mert nem volt éppen elég szakemberük, de azután felvettek még egy fıt. Az IVS koncepciója, céljai alapvetıen a 2004-es stratégiából eredtek, de pár dologban elmozdulást is jelent a korábbiakhoz képest, tekintettel arra, hogy abból sokminden nem valósult meg idıarányosan, jelentıs részben azért, mert számos érintett szereplı, így a hivatal sem képes területi logikájú gondolkodásra (a stratégia logikája pedig ezt igényelné, ld. fent). Ez a területi logika az IVS-ben is megjelenik, de ténylegesen csak ott mőködik ahol ténylegesen is fejlesztések vannak illetve az amúgy is különálló, önálló identitással rendelkezı területeken. Participáció, kommunikáció Az IVS-rıl célzottan nem nagyon tartottak lakossági fórumot, egyik fejlesztési projektjük kapcsán ekkorra már megindult, és zajlik is a lakossággal való kommunikáció, máshol nem nagyon vitték körbe, mert túl kevés volt a rendelkezésre álló idı. A helyi gazdasági kamarát bevonták. A helyi politikusok nem szóltak bele érdemben az IVS készítésébe. A konkrét rehabilitációs területeken viszont aktív participáció zajlik. Indikátorok, adatgyőjtés
86
A KSH adatok megvoltak, ami nem, azt begyőjtötték (rendırség, kiskereskedelem) ezzel nem volt gondjuk. A 2001-es adatokat is elég jól tudták használni, „annyira sok minden nem történt” hogy komolyabban módosítani kellet volna rajtuk. Az indikátorok sem jelentettek gondot, a fejlesztı társaság vezérigazgatója szerint jó, hogy vannak, az egyetlen lényeges kérdésnek a skálázást látja. Területi koordináció, illeszkedés a tervrendszerrel Az IVS-ük illeszkedik a többi tervekkel, ez sem jelentett gondot, egyedül az okozott feszültséget, hogy a kerület legjobb helyzető területén ne kelljen antiszegregációs tervet készíteniük, mert azzal elvesztették volna a politikai támogatást. A környezı kerületek véleményezték az IVS-t, a fıvárost kifelejtették, de ez még megelızte a rendeletet, ezért utólag bemutatták a fıvárosnak is. Az IVS módosítása Erre 2008 nyarán azért került sor, hogy egy újabb akcióterület pályázatát be tudják adni, illetve apróbb korrekciókat is ekkor vezettek át. Monitoring Az IVS monitoringjára egyelıre még nem került sor, most fog elkezdıdni. A városfejlesztı társaság azt szeretné, ha ık csinálhatnák, az önkormányzat külsı céget szeretne erre felkérni. A társaság rendszeresen készíttet kérdıíves felmérést az egyik fejlesztés által érintett negyedben, ezek eredményeit is lassan elkezdik feldolgozni. A vezérigazgató szerint a tervek megvalósulását könnyen átlátják, mivel „Csak mi csináljuk. Épülnek a projektjeink.” Ugyanakkor a monitoring elméleti szakirodalmi háttér szerinti megvalósítását egyelıre nem tudják végigvinni, épp úgy, ahogy a participáció sem egyszerően tanulható meg, ık sokat hibáztak az egyik már elindult projekt kapcsán, és elég sok tapasztalat győlt fel azzal kapcsolatban, mi hogyan mőködik, hogyan nem a lakosság bevonásával kapcsolatban. A fejlesztési tervezés fıbb kihívásai, problémái – a városfejlesztı társaság vezérigazgatója szerint: - a politikusok „én adom a népnek”-típusú attitődje, - eszközalapú tervezés, átfogó stratégiai gondolkodás nélkül.
Fıbb problémák, kihívások
A társadalmi szerzıdések meg nem kötése, bizalomhiány.
Túlszabályozottság (rendeleti, törvényi) háttérszámítások, költségvetés nélkül.
A „társadalmi mérnök” mint foglalkozás, pozíció hiánya: túlságosan építész-szemlélető a várostervezés. „Valahogy ki kéne találni, hogy lehet egy fejlesztési tervnél a városról
87
finanszírozási
háttér,
gazdasági
beszélni, és nem a város utcáiról, köveirıl. Egy kölcsönhatásokon alapuló fejlesztés kell. Az építész ezt nem érti, nem tudja, hogy ha ezt itt megnyomom, akkor ott mit csinál.”
Stratégiai tervezés irányába történı elmozdulás lenne kívánatos, mind a Településfejlesztési Koncepcióban, mind az IVS-ben. Az is fontos, hogy ez a fejlesztési dokumentum ne egymás mellé rakott ágazati koncepciók elegye legyen.
A fejlesztési tervdokumentum (pl. IVS) készítését jogszabályilag kötelezıvé kell(ene) tenni, és nagyon fontos az is, hogy legyen gazdasági, finanszírozási megvalósíthatósági tervezés is ebben.
A rendezési tervnek pedig egy keret jellegő tervnek kell lennie, amely szabályozza a kibocsátási határértéket zajban, porban, stb. és hogy mennyi terhelést lehet az adott területre rátenni. És az egy plusz dolog ehhez képest, ha mindezt még térben szépen el is rendezi. „Ez szerintem jó, ha térben szépen el van rendezve, csak ne fordítva legyen, elıször azt tervezzük meg, hogy mi hajtja elıre a városomat, mibıl fogunk megélni, és merre haladunk. (…)Nem tudjuk megmondani, hová készül Budapest, azt sem tudjuk, kik a versenytársaink. Nincs elképzelés arról, hogy mi lesz Budapesttel. El fog menni mellettünk, miközben szorongatjuk a szép valaminket, tudjuk, hogy szép, de elképzelésünk sincs, mit kezdjünk vele. (…) Nem kéne biberézni, hogy sok-e a sőrőség. ha tudja, hová akar menni, akkor el kell rendezni térben. Ha kijön egy területrıl, hogy hiába laknak itt ilyen barátságosan laknak egymástól távol az emberek, akkor ingünk-gatyánk rámegy a csatornára, stb. akkor azt nem lehet fenntartani. (…) Vissza kéne állni arra, hogy azt segítse elı a rendezési terv, ami az IVS-ben le van írva. A fı dolgokból induljunk ki. Ne azért építsünk várost, hogy szép legyen, hanem hogy éljen.”
Kétszintő önkormányzati rendszerbıl fakadó problémák A kétszintőség a kerület számára is problémát jelent, egyfelıl megítélése szerint a fıvárosnak nem kellene vállalkozó módjára viselkednie, projekteket csinálnia. A fıvárosi fejlesztési koncepciónál nem látják a részek, fejlesztési elképzelések közötti összhangot, ill. általában fontosnak tartanák a fıváros és kerületek feladatainak világosabb meghatározását. IVS-re, Városfejlesztési Kézikönyvre vonatkozó javaslatok Ebben a kérdésben a kerület helyzete speciális, mivel ık részt vettek az IVS kézikönyv készítésében, és rajtuk kísérletezték ki a metódusokat. Megítélése szerint a Kézikönyv jó amennyiben komoly szervezeti kultúra-változást hoz a tervezésben, hiányosság, hogy nincs benne a területfejlesztési törvényben, nincs kötelezı tervdokumentummá téve. „A Kézikönyv azt mondja, van a Koncepció, a Szabályozás, és oda teszi az IVS-t, szerintem meg azt elırébb kell venni, a Koncepció és az IVS szerintem kb. ugyanaz kéne legyen.” Ez 2007-8-ban egy kényszer volt, nem volt idı végiggondolni ennek az esetleges törvényi helyét és beépíteni, de megítélése szerint erre most lehetıség van. A másik fontos felmerült módosítási javaslat arra vonatkozik, hogy azt kéne megtervezni, hogy hogyan, milyen forrásokból tudja egy önkormányzat finanszírozni a tervezett fejlesztéseit, miután 2010-tıl kifutnak az EU-s pályázati pénzek. Véleménye szerint az önkormányzatnak a szolgáltatásokra kéne koncentrálnia, hogy azokat hogyan szervezi meg, hogyan tehetı hatékonnyá az intézmény-mőködtetése. Ennek kell(ene) alárendelni a vagyonpolitikát, és ezt kéne rendezni, majd kijelölni az akcióterületeket. „Tehát nagyon rigidre sikerült szerintem még a második verzió is ez az IVS, és még mindig növekedı
88
helyzettel számol, miközben csökkenı helyzet van. Itt már feléltük a vagyonunkat, (…) már az alapmőködés van, és ha az alapmőködésnél nem tudom megtenni ezeket a lépéseket, akkor nem lesz. Tehát az IVS-nek ott lenne a Fejlesztési Koncepció mellett a helye, ebben megfogalmazom, mit akarok, hová megyek és milyen eszközeim vannak. Erre kéne koncentrálni.” Fontos még, hogy az IVS-nek egy egyszerő, pár oldalas, néhány lényegi információt rögzítı dokumentumnak kellene lennie, szemben a mostani, bonyolult, hosszú dokumentummal amelyben a fejlesztés vezérelve nem jön ki világosan, ill. probléma a mostani rendszerrel hogy az IVS-ek nagyon egyforma sablonra készültek. Felmerült, hogy egyes szakértık a „szoft” elemeket kihagynák a városrehabilitációs tervezésbıl, ill. ezeket az önkormányzatokra bíznák, megítélése szerint ez veszélyes ötlet, „ez jól hangzik, de mindenki a fıutcáját fogja leviakolorozni, meg lesz aki kifesti az önkormányzatot, még szökıkút is lesz belıle, ez a magyar kreatív önkormányzat”. Szakmai dolgokat elvárni az IVS-tıl megítélése szerint reális, amennyiben „Nem az a cél, legalábbis szerintem, hogy legyen IVS-ünk, meg elköltsük a pályázati pénzt szép dolgokra, hanem hogy ennek hatására megváltozzon a városi szerkezet és képes legyen mőködni. Akkor pedig (…) reális, hogy egy pénzadó helyzetben elvárunk szakmai feltételeket, és ezt nem lehet a PHARE I.-ek szintjén, hogy lekenjük a fıutcát, aztán szevasz, és ha nagyon szorít az auditor, akkor esetleg még elszámolok vele. Szerintem ez az IVS egy jó dolog, és érzem én, hogy ha ezt szabadjára engedik, akkor elszabotálják.” A fejlesztési terveket, IVS-t megítélése szerint jobb helyben készíteni, mivel a „belsı” embereknek nagyobb a felelıssége, mint egy tanácsadó cégnek, aki nem él benne a hivatali mindennapokban. Problémát jelent viszont ha azt a hivatal készíti el, mivel ez alapvetıen egy politikai dokumentum. Antiszegregációs tervvel kapcsolatos tapasztalatok, vélemények: az alaplogikája érthetı, de látható hogy a politikában és a lakosság részérıl is nagy az ellenállás ezzel kapcsolatban, a jelenlegi helyzetben „egy óriási lépést akar egyszerre megtenni” az ASZT-re vonatkozó elıírásrendszer. Akcióterületi tervek Véleménye szerint az Akcióterületi Terveket nem kellene ennyire kidolgozottan és egy idıben bekérni az IVS-sel, az IVS-nek a fı irányokat kellene rögzítenie, ezen belül a rendelkezésre álló források függvényében kellene kidolgozni az ATT-ket és ezen belül a projekteket, van ahol adott esetben a befektetıkkel együtt, vagy akár a befektetıre bízva, önkormányzati kontrollal. Ez elkerülhetıvé tenné azt hogy az önkormányzat „elıre kitaláljon” reálisan nem megvalósítható dolgokat, vállalkozóként próbáljon viselkedni mikor erre nem alkalmas, hogy piacképtelen, finanszírozhatatlan elképzelések kidolgozására menjenek el önkormányzati források.
2.5. Rendezési tervezés
Terveztetés, tervelfogadás fıbb állomásai, menete
89
A tervkészítés során a kerület stratégiája három részbıl épül fel. Elsı lépésben kigondolják az alapkoncepciót, majd a második lépésben a tervprogramot a testület elé viszik. A harmadik lépésben történik meg, hogy a testület rendeletbe foglalja a terveket. A tervezés törvényi kötelezettség vagy valamely igény felmerülése (beruházás, lakossági kezdeményezés) miatt szokott elindulni. A legfontosabb annak tisztázása, hogy települési önkormányzatként mire van hatáskörük. Az elsı lépésben a meglévı jogszabályokat kell figyelembe venni, mind a mőszaki, mind a jogi szabályozás terén. A tervezı feladata, hogy munkája során ezeket betartsa. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a kerület egy már kialakult település része, komolyabb módosításokra már nincs lehetıség. A másik fontos tényezı a helyi, társadalmi igények, amelyeket minden helyzetben figyelembe kell venni. A határozatokat, rendeleteket leközlik a helyi újságban, emellett minden esetben kifüggesztik az Ügyfélszolgálatra. „Mindent megmozgatunk, amit a törvény lehetıvé tesz, hogy a lakosságot tájékoztassuk.” (fıépítész) A kerületi lakossági fórumokon alig vesznek részt a lakók. Ebbıl következıen nagyon alacsony az észrevételek száma, de azt a keveset minden esetben igyekeznek figyelembe venni. A fıépítész elmondása alapján a lakosság nagyon passzív. Ennek egyik komoly oka, hogy nem ismerik a normatívákat és ebbıl következik az is, hogy észrevételeik sok esetben nem vehetık figyelembe. A fıépítész szerint kisebb tanfolyamokat kellene tartani a lakosok részére, hogy legyen valami fogalmuk a településtervezésrıl. A kerület aktuális rendezési terve széleskörő egyeztetések után egyben készült el. A folyamatot a fıépítész szerint sok esetben lassította, hogy a képviselıtestület szavazati többséggel rendelkezı része különbözı gazdasági és politikai indokok miatt elhúzta a hatálybaléptetést. A fıépítész szerint a tervkészítés elsı része a legproblémásabb, mivel a tervezési folyamat elején kéne tisztába tenni a normatív szabályzatot, meg kell határozni, hogy mik a kötelezettségek és mik a helyi sajátosságok. A tervkészítés szereplıi A kerületi fıépítész szerint a fıépítész egy bürokratikus adminisztrátor, aki a különbözı kerületi ügyeket összeütközteti. A fıépítész véleményez, és elıkészíti a szabályozást. A szabályozásnak olyannak kell lennie, hogy mindenki szempontjából elınyös és elfogadható legyen, egyik aktort sem szabad elıtérbe helyezni. (Az interjú egy másik pontján az hangzott el, hogy a tervezı és a fıépítész legfontosabb feladata, hogy megismerjék és az adott kereteken belül megvalósítsák a döntéshozók igényeit.) Az országos jogszabályokat mindig szem elıtt kell tartani. „Általában az van, hogy a különbözı önkormányzatok fıépítészei jogsértı szabályzatokat hoznak és ezt senki nem veszi figyelembe. A mőszaki jognak az érvényesítése lenne fontos, de ma már mindenki tudja, hogy ez abszolút utópia. De én ragaszkodom az utópiához. Olyan lehetıséget kell adni a városnak, hogy a város az adottságainak megfelelıen fejlıdni tudjon.”
90
A rendezési tervezés során csak külsı tervezıt foglalkoztatnak. Ennek egyik oka a jogi szabályozás tisztázatlansága, a fıépítésznek alapvetıen nem éri meg bekapcsolódni a tervezési munkálatokba. A tervezı személyes ismertség majd késıbb közbeszerzés révén került kiválasztásra. A legfontosabb szempont a kiválasztásnál, az volt, hogy „mással nem dolgoztam volna” (fıépítész) - szerinte az egyik legkiválóbb szakembert választották ki. A tervezık (szakági, és rendezési terv készítıje, stb.) közötti kapcsolatban nem szokott probléma lenni, jó a kapcsolat. Volt olyan próbálkozásuk, hogy más szakterületek képviselıit is bevonják a tervkészítésbe, de a fıépítész véleménye szerint ez nem volt hatékony, az ilyen metódusok alkalmazására maximum a koncepció kialakítása során lenne esély, a szabályozási terv készítése során már nincs konkrét szerepe ennek. A gazdasági vállalatok konzultatív szerepet töltöttek be. A fıépítész nehézségnek látja, hogy a gazdasági szereplık nem egységesen lépnek fel, hanem egyedi ügyekben és egyénileg keresik fel panaszaikkal és javaslataikkal is a fıépítészi irodát. A civil szervezetek jellemzıen nem kapcsolódnak be aktívan a rendezési terv készítésébe, pedig megkeresik ıket. Ha be is lépnek, akkor a fıépítész szerint inkább negatív a hatásuk, mivel elnyomják a tényleges lakossági véleményeket. Tervtanács a kerületben nem mőködik. A rendezési terv készítése során a fejlesztı társaság és a fıépítészi iroda közt merült fel konfliktus, amit a képviselıtestület döntött végül el. „Nem komoly konfliktus, inkább érdekellentét volt ez.” (fıépítész) Ugyanakkor a fıépítész szerint a politikusok nem kompetensek a tervet illetıen, az ı szerepük a döntéshozatalban válik csak jelentıssé. „Nem szakértık és nem is lesznek azok.” (fıépítész) Területi koordináció A tervkészítés során folyamatos az egyeztetés a szomszédos kerületekkel, fıvárossal. „Túl sok érdekeltség igazából itt nincs.” (fıépítész) A szomszédos kerületekkel jó a kerület kapcsolata. A fıvárosi adminisztrációval folyamatosak az ütközések, súrlódások. Alapvetı probléma a fıépítész szerint, hogy a fıváros gyakran megfeledkezik arról, hogy egyeztetési és nem végrehajtási joga van, a fıvárosi ügyintézık „hatóságosdit játszanak”. Úgy gondolja, hogy a legtöbb konfliktus abból származik, hogy a fıváros minden változtatásból, fejlesztésbıl pénzt kíván csinálni, „Ha a kerületnek hasznot hoz, akkor ı [a fıváros] is akar belıle.” Nem fordult elı, hogy a kerületi tervek miatt módosították volna a fıvárosiakat. Nagyon bonyolult lenne és a fıvárosnak nincs ideje ezzel foglalkozni. Az országos, regionális tervekkel való kapcsolatot a fıépítész nem érzi relevánsnak. Amit szerinte fontos figyelembe venni, az a fıváros három terve (Fıvárosi
91
Keretszabályzat, Keretszabályozási Terv, Településszerkezeti terv) A fıvárosi hivatalnokokkal „csak konfliktus volt” az elmúlt években. Ennek oka, hogy a fıépítész szerint nem egyezik az értékrend és mások a kitőzött célok. Befektetıkkel való kapcsolat A fıépítész szerint a befektetıkkel való együttmőködés, a rendezési tervek befektetıi igényekhez való illesztése fontos feladat, mivel ha van beruházási szándék, az befolyásolja lehetıségeket. „Befektetık nélkül nincs beruházás. Manapság az állam és az önkormányzat beruházást nem végez, már csak befektetıi beruházás van.” (fıépítész) Az önkormányzat feladata, hogy minél szélesebb körő finanszírozási rendszert alakítson ki és ezáltal biztosítani tudja a fejlesztéseket. Az önkormányzatoknak el kellene dönteni a pénzügyi tervezés során, hogy ki akar venni pénzt egyes városrészekbıl vagy bele akar tenni. Ez a befektetık számára is iránymutatás lenne. Az építkezésekbe és az épületekbe folyamatosan pénzt kell bevinni. Nagy problémának tartja, hogy sok esetben a multikat akarja zsarolni a kerület vagy a fıváros, hogy bizonyos jogokért és lehetıségekért nagyfokú ellentételezést tegyenek. Pl.: a multikra bíznák teljes részterületek úthálózatának fejlesztését és karbantartását, amikor az odatelepülı multik az úthálózatnak csak kis részét használják.
Szabályozási kérdések A rendezési terv a fıépítész szerint jelenleg csak normákat tartalmaz, annak ellenére, hogy az lenne a legfıbb feladat, mégsem veszi figyelembe az életszerő körülményeket. Amit konkrétan hiányol, az a telkek közötti viszonyok jobb megfogása. A rendezési tervvel nem jön létre építési jog, mert a szakhatósági eljárás ebbe beleköt. A felhatalmazás nélküli rendelkezéseket a törvénynek ki kellene zárnia. Ami az esztétikai szempontokat illeti, véleménye szerint a rendezési tervekbe nem lehet esztétikai szempontokat belefoglalni, mivel az teljesen szubjektív dolog, amiket nem szabadna rendeletbe tenni. Az ÉTV-ben megfogalmazott jogintézményeket olykor igénybe veszik, de a fıépítész szerint hiányos a paletta, nincs benne minden. A változtatási tilalom ellehetetleníti ezen jogintézmények gyakorlati alkalmazását. „Rossz a megfogalmazás. Emellett a fıhatóságok szők látókörőek.” Szerinte ez az egész magyar intézményrendszert jellemzi, nemcsak a településrendezés és fejlesztés terén.
A tervek megvalósítása, érvényesülése A fıépítész szerint alapvetıen érvényesülnek a terveik, véleménye szerint az lenne a helyes, ha a jogszabályi és törvényi kereteken belül mindenre lenne lehetıség, mindig a normatívák érvényesülnének. Véleménye szerint nagy probléma, hogy az egyes hatóságok nem tartják be a kereteket, amikre létre lettek hozva, egyes hatóságok (pl.:
92
Építésügyi Hatóság) meg akarják mondani, hogy mit lehet és mit nem. Ennek oka véleménye szerint a korrupció. Konkrét példa: A Fıvárosi Szabályozási tervnek szerinte több pontja is van, amely szabálytalan, valamint felmerül a szabályozás és az alapfogalmak ismeretének hiánya is. Pl.: Az L2-es övezetekben a FSZKT csak 4-5 szintes beépítést enged, de azokon a területeken nagyon gyakori, hogy van pince, alagsor, földszint. Azaz ez az jelentené, hogy maximum 2 emelet magas lehet az építmény. Ezek alapján a helyi szabályzat, ha nem egyezik a fıvárosival, akkor azért törvénysértı, ha egyezik vele, akkor pedig azért mert a fıvárosi is az. Tervek módosítása A tervet folyamatosan módosítják, de nem túl gyakran, az utóbbi idıkben több apró módosítás is történt, jellemzıen elírások, vagy változás miatti helyreigazítások. Komolyabb, átfogó és mélyreható módosításra eddig nem került sor. Általában ilyen módosításokra a megváltozott lokális viszonyok és helyzet miatt kerül sor. A gazdasági befektetık hatása erıs, de nem kizárólagos. A módosításoknak körülbelül fele lakossági kezdeményezés, a másik fele önkormányzati. Fejlesztéstıl függ, hogy mely aktorok aktívabbak a módosítási javaslatok benyújtásában. Az önkormányzat több esetben is hajlandó belemenni alkukba a beruházókkal, ha azok hajlandóak helyette végrehajtani fejlesztéseket. A módosítások kezdeményezıi vagy a fıépítészi irodát vagy a kerületi polgármestert keresik fel. Az eljárás menetét nem egyszerősítették. „Nem tér el, de van amikor valami olyasmi van, hogy fordítás miatt eltér a szóhasználattól. Olyankor (…) átjavítjuk.” (fıépítész) Az eljárás 6-12 hónap alatt folyik le.
2.6. Problémák, javaslatok A fıépítész szerint Szabályozási problémák Véleménye szerint nincs tisztázva a végrehajtás és a szabályozás kapcsolata. pl.: Budapesten hármas örökségvédelem van (kerületi, fıvárosi és a törvény szerinti). Például szerinte törvénysértı a fıvárosi városrendezési szabályzat létrehozása, mert az OTÉK nem adta át ezt a jogot. A megfelelı metódus az lenne, ha csak arra hoznának létre helyi szabályozást, amire megkapták a jogot. Számos esetben figyelhetı meg, hogy a szabályozás felesleges és nevetséges. Összességében nem érzi tisztázottnak a településrendezés terén a jogszabályokat. Személy szerint megpróbálja betartani a jogot, de ebbıl számos ütközés van. Településfejlesztés és rendezés kapcsolata, fıbb kihívásai • Az elsı és legfontosabb szempont, hogy ki rendelkezik rendezési hatáskörrel. „Csak a képviselıtestület rendelkezik hatáskörrel. A képviselıtestület koncepcionális döntéseit kell összegyőjteni és ebbıl keletkezik a településfejlesztés koncepciója. Ezt a tárat kell elfogadtatni. Ez a döntvénytár lenne az alapja a dolognak.”
93
Alapellentmondás az építési törvénybe, hogy csak olyan építési tervezı írhat építési szabályzatot, aki soha nem tanult jogot. •
Alapvetı probléma, hogy Magyarországon hiányzik a pénzügyi tervezés. A regionális tervezés terén ez már kezd kibontakozni. „Pénzügyi tervezés nélkül gyakorlatilag nincs rendezés.” (fıépítész) Az elsı problémát a pénzügyi tervezés és a pénz hiánya jelenti. Az önkormányzatok komoly adósságokat halmoztak fel. Nincs fejlesztési lehetıség, mert eddig is minden fejlesztés adósságból történt. A hosszú távú elképzelések véleménye szerint az önkormányzati ingatlanokra vonatkozhatnak, de nem a magáningatlanokra. Szerinte a rendezésnek és a költségvetésnek szorosabb kapcsolatban kellene lennie. A jelenleg mőködı rendszer ezen a téren elavult. A rendezésnek elsısorban a költségvetéssel kell szoros kapcsolatban lennie, nem a fejlesztési koncepciókkal.
Jogszabály-módosítási javaslatok A francia vagy a német mintát kellene átvenni. Be kellene látni, hogy a tervezés az egyben jogi kérdés is. Ennek kapcsán jogot kellene tanítani, nem szabadna engedni, hogy a szakirányú jog nélkül dolgozzanak fıépítészek. Mindenképpen át kellene alakítani a képzést, hogy a szakemberek ne az építészetet, hanem annak normaértékeit határozzák meg. Jogszabály-módosítást nem igénylı javaslatok A társadalmi szervezetek mőködésével kapcsolatban a civil szervezeteknek túl nagy a jogköre. Véleménye szerint a civil szervezet maximum javaslatot tehetne, de nem kényszeríthetne ki döntéseket. Azoknak a civil szervezeteknek engedélyezné a mőködést, amelyekrıl egyértelmő, hogy kit képviselnek és felmutattak már valamit. A civil szervezetek feladata nem az lenne, hogy döntéseket hozzanak vagy kényszerítsenek ki, hanem, hogy felvessék, megvilágítsák a problémákat és a lakosság, a többség döntsön ezekrıl. „Ne vonják már el a képviselıtestület jogkörét, vagy akkor válasszanak másikat…”(fıépítész)
94
3. Kerület 2. Bevezetés Források Elsıdleges források: Interjúk: fıépítész (rendezési és fejlesztési ügyekben is, két különálló interjú keretében alpolgármester Másodlagos források: a kerület városfejlesztési programja a 2007-2013-as évekre a kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A település/kerület tervezés szempontjából releváns fıbb sajátosságai
A kerület beépítettségének jellegét tekintve heterogén, belsı része a pesti belvároshoz illeszkedı magas státuszú bérházas övezet, külsı részei javarészt Budapest átmenti övezetéhez tartoznak ill. jelentıs lakótelepek is találhatók itt. A ’90-es évek során a legtöbb fıvárosi kerülethez hasonlóan veszített népességébıl, a legutóbbi években újra kismértékben növekszik, feltehetıen részben annak köszönhetıen, hogy a kerületben jelentıs mértékő lakásépítés (is) zajlik. A kerület az elmúlt években a fıváros egyik legdinamikusabban fejlıdı térsége volt, elsısorban a jó infrastrukturális ellátottságú volt ipari területek funkcióváltó átalakulásának köszönhetıen, ez részben kereskedelmi, irodai részben lakófunkció megjelenését jelentette. A 2002 óta eltelt években ebben nem történt változás, a fejlesztés súlypontja helyezıdik át a fı közlekedési tengely mellıl (amely már jórészt átépült) további területekre. Ebben a fejlıdésben szerepet játszik az önkormányzat nagyon intenzív fejlesztésorientált politikája, ami lényegében nem változott 2002 óta és nem független az önkormányzat politikai viszonyrendszerétıl: (1) a kerületben ciklusokon átívelıen stabil a politikai többség, a jelenlegi polgármester negyedik ciklusát tölti a kerület élén (tehát itt kevésbé érvényesül a 4 éves ciklusokban gondolkodás, mivel a kerületben nem várható a politikai orientáció átrendezıdése ezzel a jövıre nézve is számol a kerületi politikai-szakmai vezetés – az alpolgármester szerint egyébként nagy vonalakban egyetértés van a nagy pártok között a tekintetben hogy a kerület tıkevonzó képességét szeretnék megırizni, a részletekben természetesen vannak viták) (2) egy nagyon erıs, fejlesztésorientált politikai-szakmai „rezsim”10 van jelen a kerület fejlesztésében, amelyben önkormányzati politikusok (polgármester, a fejlesztési ügyekért felelıs alpolgármester) és a fıépítész egyaránt kulcsszereplık. Bár a fejlesztésért felelıs alpolgármester és a fıépítész személye változott 2002 óta, ez a stabil, fejlesztésorientált együttmőködés-együttdolgozás folyamatosan jelen van a kerületben. Jelentıs részben ezzel összefüggésben (ill. a kerület amúgy is elınyös 10
Rezsim alatt viszonylag stabil, formális helyi kormányzati struktúrák választott tisztviselıit, bürokratáikat és akár másokat (vállalkozások, különféle nem-kormányzati szervezetek) egyaránt tartalmazó kormányzó koalíciókat értve, amely a célokról, irányokról kialakított közös képen alapul ld. Stoker, G: Regime Theory and Urban Politics, in: Stoker, G-Judge, D-Wolman, H (1995) Theories of Urban Politics, London: Sage pp. 54-72.
95
városszerkezeti elhelyezkedése és infrastrukturális adottságai miatt) a kerületnek igen jó a tıkevonzó képessége. A kerület fejlesztési kulcs-stratégiája, amit már a ’90-es évek második felében készült fejlesztési koncepció tartalmazott, a jó infrastruktúrájú volt ipari területek funkcióváltó átalakulása a fı közlekedési tengely mentén elsısorban irodai funkcióval, emellett késıbb a Duna-parti területek lakófunkcióra történı beépítése. („Különleges életmódra ad lehetıséget. Aki azt mondja hogy a Diószeghy u-ban ugyanazt lehet nyújtani mint itt... (…) „nem kell beülni a terepjáróba hogy most elmegyek sportolni””11)
3.1. A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál, tevékenységi körök, szakember-ellátottság
A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál
A fıépítészi iroda a fejlesztési és rendezési tervezésben is kulcsszerepet játszik (további fontos feladatköre az építészeti tervtanács mőködtetése). A fıépítész 4,5 éve dolgozik a kerületnél, korábban évtizedekig dolgozott településtervezıként, a rendszerváltás után részt vett az OTÉK és BVKSZ kialakításában, egy másik kerület fıépítészeként és egy ideig ingatlanfejlesztıként is dolgozott. Munkatársai mőszaki végzettségőek, a potenciális szakember, szaktudás-ellátottsági hiányokkal kapcsolatos kérdésben a fıépítész úgy nyilatkozott, hogy tekintettel az iroda széles feladatköreire – formálisan nincs kimondva hogy fıépítészi iroda és fejlesztési iroda, de gyakorlatilag így mőködik (ennek a fıépítész számára is elfogadható alternatívája lenne ha a fejlesztést más szervezet, akár kiszervezett cég végezné, akár autonóm módon akár a fıépítészi iroda erıs kontrolljával) hasznos lenne a szakembergárda bıvítése, legalább egy emberrel, megítélése szerint nagyon fontos lenne jó városközgazdászok jelenléte a szakmában, illetve közlekedéses szakember és kertészmérnök akit még hasznosnak találna bevonni az iroda mőködésébe. A fıépítészi iroda nagyon szorosan, ha szükséges, gyakorlatilag munkamegosztásban mőködik együtt a helyi politikával, elsısorban a fejlesztési ügyekért felelıs alpolgármesterrel. („Úgy érzem, hogy belém van vetve a bizalom, hagynak dolgozni, megismerem a várospolitika akaratát és hagyják, hogy én azt aprópénzre váltsam. A saját szakmámon belül persze. (…) A kapcsolatunk annyira szoros hogy ha hozzám [a fıépítészhez] téved be egy fejlesztı és kiderül hogy lent [a polgármesternél] még nem járt akkor elmondom a meglátásaimat és elküldöm a polgármesterhez, ’ı a gazdasági szakember én csak egy mérnök vagyok’. És ez fordítva is így van, ha a polgármesterhez megy be a befektetı akkor beszélnek és aztán felküldi hozzám.” (fıépítész)) Az önkormányzatban emellett a kerületfejlesztési- és üzemeltetési bizottság szerepe meghatározó, ez az illetékes szakbizottság, de témától függıen egyéb bizottságok is szerepet kapnak pl. a szociális bizottság, oktatási bizottság, utóbbiak az IVS antiszegregációs tervénél pl. aktívan közremőködtek. A hivatali apparátus részérıl a fıépítészi iroda mellett az építéshatóságnak és a pénzügyi osztálynak van fontos szerepe, elsısorban a végrehajtás
11
A fıépítésszel folytatott interjúkban többször is felmerült a 8. kerületi fejlesztésekkel, elsısorban a Corvin Projekttel való párba-szembeállítása a Duna-parti fejlesztéseknek.
96
oldaláról. Elıbbi a tervtanácsnak és a Városfejlesztési Irányító Testületnek is állandó része, részt vesz a településrendezési megállapodások elıkészítésében is. A fejlesztés problémájaként a zöldterületek kérdése merült fel mindenekelıtt a városközponthoz közeli részeken, a fıépítész szerint ennek egy lehetséges eszköze lenne a közterületek alá épített mélygarázs fölötte zöldterülettel, ezt azonban az a nemrégiben született Legfelsıbb Bírósági döntés amely szerint közterületek alá magántulajdonú parkoló nem építhetı megakadályozza, ezt nagy problémának látja.
3.2. Tervezés keretfeltételeinek változásával kapcsolatos vélemények Az interjúalanyok nem számoltak be lényeges változásokról e tekintetben. A kerület tıkevonzó képessége az elmúlt években folyamatosan jó volt, a kerület politikai vezetése stabil (ld. fent), a lakossági elvárásokat tekintve sem merült fel lényeges változás, az EU-s csatlakozás hatása sem merült fel közvetlenül („A szintterület hálistennek nem EU jogszabály még.”(fıépítész)). A jelenlegi tervek számolnak azzal, hogy 2013 után a KözépMagyarországi Régióban nem lesznek elérhetık a Strukturális Alapok forrásai, ezért sem annyira erıs az EU fejlesztési források orientáló szerepe. A jogszabályi környezet változásával kapcsolatban a fıépítész nem tartalmi változásokat emelt ki, hanem a vonatkozó jogszabályok gyakori változását, amit súlyos problémaként értékelt, egyrészt mivel bizonytalan jogi környezetet teremt (egyebek mellett a befektetık számára is, ami ellene hat a kerület alapvetı fejlesztési prioritásának), másrészt mert technikailag is szinte ellehetetleníti a fıépítészi és hatósági munkát, tekintettel pl. arra, hogy az építéshatóságnak, mivel építési engedélyeknél a beadás napján hatályos jogszabály alapján kell eljárnia, több évre visszamenıen az összes szabályt „a polcon kell tartania”. (Emellett a jogszabályok szakmai munkát megnehezítı túlrészletezettsége merült fel, ami aztán a helyi jogszabálytervezetekben is megjelenik – találkozott olyan példával, ahol a KSZT-ben a vízmőaknák helye is meghatározásra került.)
3.3. Tervellátottság, stratégiája
tervek
rendszere,
tervezés
Településtervezés helye a helyi politikában Elmúlt években készült tervek Tervellátottság (stratégiai, fejlesztési és rendezési tervek vonatkozásában) A település/kerület stratégiája a tervek elkészítése vonatkozásában (ha van)
A kerületben a településtervezésnek stratégiai szerepe van, a már említett erıs fejlesztésorientált szakmai-politikai rezsim vezetı szerepének következményeként, a tervek alapvetıen ehhez igazodva és nem az éppen aktuális törvényi kötelezettségeknek való megfelelés céljából kerülnek kidolgozásra. Fontos szempont a befektetık számára kiszámítható jogi környezet megteremtése is.
97
1997-ben került elfogadásra a kerület fejlesztési koncepciója, ami akkor még nem volt általánosan elterjedt tervfajta, még a fıvárosi kerületekben sem. Ez akkor úttörı jellegőnek számított, de a fıépítész értékelése szerint most visszatekintve túl merev struktúrájú, és „bár megpróbált humanitárius lenni” erısen mőszaki orientációjú dokumentum volt. 2005-ben, a Podmaniczky Terv fıvárosi elfogadásakor a kerület is jóváhagyott egy ehhez igazodó fejlesztési dokumentumot (ilyen dokumentum tudomásuk szerint más kerületben nem született, a létrejötte alapvetıen annak köszönhetı, hogy a kerületnek rendszeresen dolgozó, a Podmaniczky Tervet is jegyzı tervezı cég megkereste ıket az ötlettel). Ez kidolgozásakor nem épített a ’97-es koncepcióra („mikor ezt elkezdtük a ’97-es koncepció mintha nem is lett volna”) célja gyakorlatilag a Podmaniczky-terv „lekövetése”, kerületi vetületének kidolgozása volt, tehát tematikájában ehhez alkalmazkodott. A fıváros illetékeseivel és különösen a fıvárosi terv készítıivel való jó kapcsolat eredményeképpen a kerületi dokumentum gyakorlatilag párhuzamosan készült a fıvárosival, egy hónapban fogadták el a kettıt. A fıépítész értékelése szerint egyébként ez a terv már több „szoft” elemet tartalmazott, mint a 97-es fejlesztési koncepció, de a mostani IVS-hez képest még így is csak korlátozottan jelentek meg benne ezek a témák. 2008-ban készült el a kerület IVS-e, szintén az elsık között (és a fıvárosi IVS-t megelızıen), ennek elkészítésében a Városfejlesztési Kézikönyv volt irányadó. Ez hivatalosan nem „írta fölül” a 2005-ös koncepciót (az alpolgármester fel is sorolta mint a kerület jelenleg is alkalmazott fejlesztési dokumentumainak egyikét), sok tekintetben épít is arra tematikájában (azért is, mert megközelítésében már a 2005-ös fejlesztési koncepció is bevezetett olyan dolgokat, amelyek az IVS-ben késıbb megjelentek, így pl. a funkcionális tartalmú lehatárolások helyett eltérı karakterő városrészek lehatárolása, emellett szerepet játszott, hogy ugyanaz a cég készítette a kettıt, az a cég aki a Podmaniczky tervet is), sok tekintetben a 2005-ös koncepciót finomítja, tovább bıvítette a fejlesztési területeket. Gyakorlatilag jelenleg az IVS tekinthetı a kerület fejlesztési dokumentumának. („A ’97-est [a ’97-es fejlesztési koncepciót] kidobták, már nincs hatályban. A 2005-ös koncepcióval ezt nem merték megcsinálni mert a Podmaniczky programot még nem dobta ki a fıváros.” (fıépítész) Ebben az is szerepet játszik, hogy a terv bizonyos, a fıvárosi fejlesztési elképzelésekhez is igazodó elemein nem akar túllépni a kerület. Az IVS egyértelmő elınyeként értékelte a fıépítész, hogy erısebbek benne a „szoft” elemek, illetve a gazdasági elem, valamint hogy konform az EU-elıírásokkal. A kerület KVSZ-e 2001-ben született meg (mintegy 2,5 éves egyeztetés után, errıl a 2002-es esettanulmány beszámolt), ez volt az 1999-ben hatályba lépestt BVKSZ-t és FSZKT-t „lekövetı” kerületi szabályozás. Ezt követıen apránként születtek meg a kerület szabályozási tervei, alapvetıen a felmerülı (alapvetıen befektetıi) igényekkel összhangban, ezekhez kapcsolódva a KVSZ is módosult, a legutóbbi KVSZ-hez tartozó övezeti tervlap 2008 szeptemberi dátumú. Ez a struktúra tette lehetıvé hogy jónéhány éven keresztül a kerület kiemelt terepe volt a fıvárosi építkezéseknek, ipari területek funkcióváltó átalakulásának, „mert a [kerület] a szabályozásában hagyta, hogy átalakuljon.” A kerületnek tehát tudatos stratégiája van a tervezés-terveztetés vonatkozásában. A több cikluson átívelı fejlesztési programok mellett (fejlesztési terv, IVS) fejlesztési tervek kerülnek elfogadásra az egyes szektorokra, így a településfejlesztésre is, a 4 éves önkormányzati ciklusok vonatkozásában (amelyek mint fent szó volt róla, nem jelentenek alapvetı irányváltást), egy-egy önkormányzati ciklusra ezek határozzák meg a fejlesztéseket. Ezeknek alapja a pártok, elsısorban a helyi vezetést adó pártok politikai programja. A rendezési tervek vonatkozásában a 2001-es KVSZ mellé apránként születnek meg a rendezési
98
tervek, a felmerülı igényekkel összhangban. E tekintetben nem történt stratégiaváltás 2002 óta, sıt ez a logika a fıépítész értékelése szerint tovább erısödött.
A stratégiai, fejlesztési és rendezési tervezés, tervek kapcsolata, ennek esetleges változásai az elmúlt években
E tekintetben az információközlık nem számoltak be változásokról az elmúlt években.
Fejlesztési elképzelések, célok:
A kerület fejlesztési elképzelései egyrészt a fent említett fejlesztési dokumentumokban jelennek meg, ezek alapvetıen nem egymásra épültek, különbözı logikával készültek (ld. fent). Jelenleg a 2005-ös fejlesztési terv és az IVS hatályos, az alpolgármester mindkettıre hivatkozott e tekintetben, a fıépítész szerint bár a 2005-ös tervet nem helyezték hatályon kívül, az IVS tekinthetı irányadónak. A felhasznált háttér-információk, elemzések is eltértek a három fejlesztési dokumentumban, az elsı (’97-es) egy erısen mőszaki orientációjú dokumentum volt, a második esetében a Podmaniczky program jelentette az igazodási pontot (ez elvileg 2013-ig szól), az IVS esetében (amely középtávra, 7-8 éves idıtartamra határozza meg a kerület fejlesztési elképzeléseit) a Városfejlesztési Kézikönyv által meghatározott információforrások. A rendezési tervezésben a fıépítész szerint a mai térinformatikai rendszerek hozhatnak áttörést a kezelhetı adatok köre és a felhasznált adatmennyiség kezelése terén is (problémának látja, hogy ezt a legtöbb kerület és település még nem alkalmazza, az esettanulmányban szereplı kerület sem).12 A városszerkezetre vonatkozó elképzeléseket már a 2001-es KVSZ is tartalmazta, amely kulcs-elemként rögzítette a kerület bizonyos területeinek funkcióváltását, ipariból lakó- és irodai funkcióra konvertálását, ez azóta is kulcs-eleme a rendezési és fejlesztési terveknek. E tekintetben a fıépítész szerint „Egy kerületben szerencsére könnyebb dolga van a fıépítésznek, polgármesternek mert a legfontosabb terület-felhasználási, településszerkezeti döntések a Városház utcában megszülettek. (…)” (Tudvalevı ugyanakkor, hogy a kerület számos kérdésben konfliktusban áll a fıvárossal, jelenleg pl. a szintterületi mutató differenciált csökkentésére vonatkozó fıvárosi keretszabályozási javaslattal.) A hatályos rendezési és fejlesztési tervek a városszerkezet alakítására vonatkozóan is tartalmaznak elképzeléseket. A korábbi fejlesztési terv és az IVS 2 központi területet jelölt ki, ezek közül az egyik szerepel szatellit-központként a fıvárosi szerkezeti tervben is. Ezekre a területekre most zajlik a KSZT készítése. A kerület törekedni látszik arra, hogy a 2000-res évek elején lefektetett funkcióváltó átalakulás strukturált formában történjen, erre példa, hogy egy olyan, lakóövezetnek kijelölt területre amelyen jelenleg nagyobbrészt ipari üzemi, logisztikai tevékenység zajlik de KSZT egyelıre nincs rá addig nem ad építési engedélyt a terület szélén néhány telekre vonatkozó, egyébként lakófunkciójú fejlesztési elképzelésnek amíg a KSZT 12
A térinformatika véleménye szerint a szakma kommunikációját általában megkönnyíti, értve ez alatt a szakmán belüli kommunikációt, laikusokkal – politikusok, lakosság – való kommunikációt is. „A mai eszközökkel olyan prezentációkat lehet csinálni hogy szem-száj tátva marad annyira meggyızı a képi látvány ereje.” (fıépítész) (Hozzátehetı hogy utóbbi nem annyira kétoldalú kommunikációról, mint inkább a másik fél meggyızésének törekvésérıl látszik szólni.)
99
egy a kerület elképzeléseihez illeszkedı, és az egész tömbre érvényes telekstruktúrát, beépítési magasságot stb. le nem fektet. Ami a potenciális befektetıi igények és a tervezés összehangolását illeti, a befektetık területre vonzása meghatározó eleme a fejlesztési terveknek és a KVSZ-nek is, amint fent szó volt róla, a KSZT-k készítése apránként, a felmerülı, jelentıs részben befektetıi igények nyomán zajlik, a befektetıkkel „rugalmas alkuban”. (E „rugalmas alkuk” a fıépítész értelmezésében azt jelentik, hogy az önkormányzat megad bizonyos kereteket, pl. hogy hány százalékos beépítettséget fogad el, és kölcsönös kompromisszumok születnek. „Az igaz, hogy egyikünk se vágja be a lábát, kompromisszumok jönnek létre.”) Így nem készül el „elıre” egy túl szők szabályozás, de mivel a terület struktúráját a hatályos fejlesztési és rendezési tervek alapvetıen meghatározzák, ez orientálja is hogy milyen igények mely területeken jelennek meg, megvan arra a lehetıség, hogy bizonyos nem kívánt fejlesztések bizonyos területeken ne valósuljanak meg. A fejlesztési koncepciók közül a ’97-es és 2005-ös koncepció egyértelmően top-down megközelítéső, az IVS esetében a korábbiaknál szélesebb körő participáció zajlott (ld. az 5. fejezetet). Ami a magánbefektetıi igények és kerületi fejlesztési elképzelések összehangolását illeti, a KSZT-k készítésének során érvényesülı „rugalmas alkukról” fent már volt szó. A kerület – köszönhetıen a várospolitika által is elısegített erıs befektetıi érdeklıdésnek – úgy tőnik, felkerült a nagyobb potenciális befektetık „mentális térképére”, legutóbb egy sztárépítész terveivel kereste meg a kerületet egy befektetı – orientálja is a befektetıket, ha a kerület elképzeléseibe nem illeszkedı fejlesztés vagy telekspekulációs célú ingatlanvásárlás gyanúja merül fel, a kerület ezt törekszik megakadályozni. A fıépítész több ponton is hivatkozott arra, hogy az ország számos területén az látható, hogy a fejlesztést gyakorlatilag teljes mértékben a befektetıi igények alakítják, amit egyértelmően rossznak értékelt. (Elsısorban a fıvárosi agglomeráció területérıl hozott ilyen példákat, de nyugat-magyarországi településekrıl is.) A kerület aktívan is próbál együttmőködni a befektetıkkel, bevonni ıket a tervezésbefejlesztésbe, fıként az utóbbi években. Elıször 2006-ban szerveztek, és jelenleg is szerveznek befektetıi fórumokat egy-egy területen érintett befektetıknek, a befektetık, polgármester, alpolgármester, fıépítész, érintett önkormányzati cégek részvételével, annak érdekében, hogy felszínre kerüljenek a fejlesztési elképzelések, lehetıség nyíljon ezek összehangolására. (A jelenlegi fórum szervezését az motiválja, hogy a kerület is tapasztalja a beruházások lassulását, leállását.) Ebben sokat tudna segíteni egy városfejlesztı társaság, „csak olyan késztetéssel, szerzıdésekkel, menedzsmenttel ami az üzleti életben van és nem itt a házban.” (fıépítész). (Errıl ld. még a 4. fejezetet.) Ami a részletezettség kérdését illeti, a 2001-es KSZT nagy vonalakban rögzíti a terület szerkezetére vonatkozó elképzeléseket, a 2005-ös fejlesztési koncepció már meghatározott különféle karakterő, eltérı jelleggel fejlesztendı területeket, az IVS pedig egyértelmően meghatároz 9 eltérı karakterő városrészt, eltérı fejlesztési elképzelésekkel. A részletes beépítési szabályozásokat, ahogy fent szó volt róla, a fejlesztési igények felmerüléséhez kapcsolódva alakítják ki.
100
3.4. Stratégiai, fejlesztési tervezés Az elmúlt években készült tervek közül e tekintetben a 2005-ös fejlesztési terv és az IVS a leginkább releváns. 2005-ös fejlesztési terv Minthogy a kerületben azóta újabb, a jelenlegi fejlesztéseket inkább orientáló fejlesztési terv (az IVS) és számos rendezési terv készült, a 2005-ös fejlesztési terv elkészülte részleteinek egy részérıl a kérdezettek nem tudtak már beszámolni („Régen volt, hogy mik voltak a fıbb állomásai…?” (alpolgármester)) A Podmaniczky Tervet is jegyzı tervezı cég megkereste ıket a terv ötletével. A fıépítész visszaemlékezése szerint ez alapvetıen úgy készült, mint egy – a fıvárosihoz igazodó – fejlesztési dokumentum, a szerzıdtetett cég elkészítette, a fıépítész véleményezte, az alpolgármester „belejavított” és elfogadásra került. Tehát itt nem történt egy széleskörő participáció, még az önkormányzat ügyosztályai sem kerültek teljes körően bevonásra („furcsa így utólag, hogy valóban nem voltak benne a saját társ-ügyosztályaink.” (fıépítész)). A többi releváns tervnek (4 éves ciklusra vonatkozó és egyéb ágazati tervek) a fejlesztési tervvel való összehangolására az elıbbi tervek rendszeres felülvizsgálata során került sor. A hatályos rendezési tervvel való ütközés, összehangolási probléma nem merült fel az interjúkban, releváns megyei, országos tervek nem voltak, így ilyennek történı összehangolás szükségessége nem merült fel. IVS Az IVS-t ugyanaz a cég készítette mint a 2005-ös fejlesztési tervet. Kiválasztása oly módon zajlott, hogy a cég kereste meg az önkormányzatot, amely tekintettel a cég kerületi referenciáira, továbbá az IVS-metodikában való jártasságára megbízta ıket (ezesetben nem folytattak le közbeszerzést, azért sem, mert új tervmőfajról volt szó, láthatóan nagyon limitált idı-keretekkel.) Elkészítése során építettek a 2005-ös fejlesztési tervre, sok tekintetben annak a finomítása zajlott (ld. a 3. fejezetet), emellett a Városfejlesztési Kézikönyv volt irányadó. Az IVS készítésében végig aktív szerepet vállalt a fıépítészi iroda, emellett szerepet játszottak az önkormányzati ügyosztályok is. Az IVS-t véleményezték az önkormányzat különféle feladatokra (útfenntartás, környezetgazdálkodás stb.) kiszerzıdött cégei is. „A házon belüli participáció 100%-os volt.” (fıépítész) Az IVS készítése során szélesebb körő participáció zajlott mint a 2005-ös fejlesztési tervnél. Egyrészt kiküldték a kerület díszpolgárainak, egyházaknak, akadémikusoknak, vállalatoknak, fejlesztıknek, kerületi ipari és kereskedelmi kamarának. A rendezési tervek véleményezésébe bevont Levegı Munkacsoportnak nem küldték meg, „arra gondoltam hogy ezzel nem akarom ıket fárasztani.” (fıépítész) Másrészt bemutatták a tervet a lakosságnak is. Kitették a honlapra, itt sok vélemény érkezett. (Ezeket a fıépítész összegezte és közvetítette a tervezı cég felé.) Emellett két fórumon személyesen is bemutatták a tervet, ezen a tervezık játszották a fıszerepet, de ott volt a fıépítész és az illetékes alpolgármester is. Az anyagnak volt egy szakmai bemutatása is, erre befektetıt is hívtak, de ez nem jött el. Utóbbi egy szakmai párbeszéd volt.
101
A stratégia kidolgozása során kialakult lényeges konfliktusokról nem számoltak be az interjúalanyok. Az IVS felkerült a kerület honlapjára, kommunikálták a kerületi újságban, televízióban. A lakossággal egy idıben megküldték a tervet a helyi képviselıknek is, ık is véleményezték. A fıépítész megítélése szerint, bár nem minden párt képviselıi reagáltak, „A helyi várospolitika felvállalta és aktívan közremőködött.” A tervezetet megküldték a szomszédos kerületeknek, és a fıvárosnak is. Csak egy kerület válaszolt, itt is inkább egy helyi hivatalnok személyes ambícióján múlott ez. A fıváros válaszolt, nem érdemi választ adott, de „ezt mint véres kardot tudtuk végigmutogatni”. (Az IVS-készítés kapcsán felmerült tapasztalatokat ld. az 5. fejezetben.)
Civil szervezetek bevonása a fejlesztési tervezésbe
Az alpolgármester szerint a civil szervezetek megkeresésénél a kerület logikája az, hogy azon szervezeteket keresik meg amelyek helyben vannak vagy helyben van valamilyen befolyásolási lehetıségük, helyben mőködnek. Az alpolgármester azon civil szervezetek között, amelyekkel kapcsolatban vannak a Levegı Munkacsoport mellett még két helyi civil szervezetet sorolt fel („akiknek a tagsága nem egy szakmai érdekcsoportot (…) hanem azokat az embereket tömöríti akik a kerületet szeretik és maguk laikus módján támogatják és véleményt mondanak.”) Felsorolta továbbá a Magyar Kerékpáros Klubot, a Parlagfőmentes Magyarországért Mozgalmat és a Városvédı Egyesület helyi csoportját („a fıépítész úr nagyon helyesen dédelgeti a kapcsolatot velük” (alpolgármester)) A szakmai alapokon nyugvó szervezeteknél az alpolgármester szerint – bár hangsúlyozta, hogy ez a szubjektív véleménye – szakmaibb a beszélgetés de ezek sokszor egy témára koncentrálnak, ezért nem könnyő velük kompromisszumra jutni, a lakossági szervezıdések véleménye laikusabb (de esetleg problémamentesebb velük a kommunikáció.)
A fejlesztési tervek megvalósulása, monitorozása
Ami a fejlesztési tervek megvalósulását illeti, ezek elfogadását követi egy a végrehajtást szolgáló intézkedéssorozat, ha szükséges, akkor polgármesteri vagy jegyzıi utasítás formájában, ez volt a helyzet pl. az IVS esetén. A kerület városfejlesztı társasággal (egyelıre) nem rendelkezik. Az IVS készítésekor felmerült egy ilyen létrehozása, de ezt a polgármester akkor nem támogatta. Felmerült az is, hogy a meglevı vagyonkezelı Zrt-t hatalmazzák fel ezekkel a jogkörökkel új szervezet alakítása helyett, de erre a vagyonkezelı sem volt nyitott („nem lát benne hasznot – nincs is valószínőleg.” (fıépítész)). Az új ciklusban a fıépítész véleménye szerint létre fogják hozni ezt a társaságot, már csak azért is, hogy pl. JESSICA forrásokra pályázhassanak. A kerület alkalmaz ugyanakkor olyan eszközöket, amelyek a kitőzött fejlesztési célok megvalósulását hivatottak elısegíteni. A településrendezés sajátos jogintézményeinek
102
alkalmazásáról a 6. fejezetben lesz szó, de ezen túlmenıen is tesznek lépéseket. Kísérletképpen ingatlanfejlesztési koncepciópályázatokat írtak ki azon telkekre, amelyekrıl úgy gondolják, azokon meghatározó projekt lenne készíthetı (ezt a rendszert a fıépítész és az akkori alpolgármester együtt alakították ki). Elıször néhány a kerület fı közlekedési tengelye mentén található telekre írtak ki ilyet. „Lehetett volna hogy meghirdetjük, árverés, jelentkezzenek, kérdések a fıépítésznél. Ehelyett mi azt találtuk ki hogy azon cégeket hívjuk meg ajánlattételre akik alaposan végiggondolják az egész tömbnek és konkrétan az út térfalának a megújítását. Ott az 5-bıl 2 volt önkormányzati telek. (…) Tudtuk ha ott [az önkormányzati telkeken] elindul valami akkor ez számíthat. A tömbre írtuk ki, meghirdettük újságban, mindenütt, bárki jelentkezhetett rá. Nem néztük ki rajzolta a tervet. Nem építészek szerepeltek, hanem fejlesztı cégek. És felállt egy bizottság, a fıépítész mellett városfejlesztési politikusok, külsı ingatlanfejlesztési szakértı, elnöke az illetékes alpolgármester volt – és azt mondtuk hogy a beérkezett 14 pályamőbıl ez a 6 az amire szerettük volna ha megvalósulna. A hatályban levı KSZT-t [a pályázat] mellé tettük tehát nem vizionálni kellett. És ennek a 6 tervnek a gazdája a képviselıtestület által meg lett hívva, hogy tegyen ajánlatot, immár pénzügyit arra az egy-két telekre. Tehát akkor már nem az egész tömbre, csak nekünk fontos volt hogy kontextusban gondolkodjon, hogy komoly legyen a cég. (…) Az hogy elsı ütemben beadott egy pályázatot nem jelenti, hogy csak arra kaphat építési engedélyt. A gondolkodást díjaztuk.” Volt olyan cég, aki csak lakóépület-építésben volt érdekelt, ilyen tervet adott le, ez nem került be a 6 közé, az önkormányzat erre a területre nem akart lakófunkciót. „Sikerült az ingatlanfejlesztıket ha nem is leszorítani de egy irányba terelni a gondolkodásukat. Olyan jól sikerült, jó visszhangja volt az ingatlanfejlesztık között és az építésszakmában hogy rászoktunk, már a 6. ilyennél tartunk.” A többi telket nyilvános pályázatokon értékesítik („nem Béni bácsinak, ez a hatékonysággal nagyon összefügg.” (fıépítész)). Az IVS monitoringjára egy ún. Városfejlesztési Irányító Testület (VIT) szolgál (ezt a polgármester vezeti, tag a 3 alpolgármester, az építési osztályvezetı, a vagyonkezelı vezérigazgatója, és a fıépítész, az alpolgármester felsorolásában a hivatal érintett egységeinek vezetıi is szerepeltek), a fıépítész szerint ennek a funkciója (egyelıre) formális, az alpolgármester szerint ténylegesen mőködı testületrıl van szó.
3.5. IVS-ekkel kapcsolatos tapasztalatok
Tervezés folyamatával kapcsolatos tapasztalatok
A fıvárossal való egyeztetéssel (eltérıen pl. a rendezési tervezéstıl) nem voltak komoly problémák, jelentıs részben mert a fıvárosi IVS késıbb készült el mint a kerületi IVS-ek, ez „legalább figyelembe vette hogy nekünk van ilyenünk. (…) Szánalmasan kevés de legalább benne van – állítólag nagyon kevés idejük volt rá. (…) Végre ez a régen emlegetett alulról építkezés megvalósult valahogy.” A fıvárosi IVS egyébként egész más tematikájú, mint a kerületé. Problémaként merült fel a helyzetelemzés közgyőlés elé terjesztésének kérdése. Megítélése szerint a számos problémás pontot, témát azonosító helyzetelemzés testülettel való jóváhagyatása „politikai hiba” lett volna, ezért végül azt a megoldást választották, hogy dokumentálták a helyzetelemzést, ezt véleményeztették, de végül csak a tervet vitték be a közgyőlés elé elfogadásra, hozzátéve, hogy a helyzetelemzés és ehhez kapcsolódó
103
vélemények a honlapon és a fıépítészi irodán megtekinthetık (errıl viszont nem döntött a testület). Problémaként merült fel továbbá az alacsony státuszú lakosság által magasabb arányban lakott területek meghatározása, ld. a következı pontot.
Kritikus, problémás témák
Problémás témának tekinthetı a szegregáció kérdése. Elıre lehetett tudni hogy a kerületben nincs a definíciónak megfelelı szegregátum, a KSH komoly összegért és lassan adott adatokat erre vonatkozóan (ráadásul még adatpontosításra volt szükség, a fıépítész egyébként is elfogadhatatlannak tartja hogy 2008-ban 2001-es adatok alapján kellett dolgozni), megállapítva hogy tényleg nincsen hivatalosan szegregátumnak tekinthetı terület. Ezzel együtt a tervezı cég munkatársai nagyon lelkiismeretesen végignézték az alacsony státuszúak által magasabb arányban lakott területeket. (Mindkét érintett rész rehabilitációs területnek van kijelölve, már korábban megtörtént a kijelölés.) A fıépítész által elmondottakból ugyanakkor az tőnik ki, hogy egyrészt az önkormányzat számára politikailag nem jól elfogadható egy olyan negatív kicsengéső fogalom, téma felmerülése mint a szegregátumok, szegregáció. („A szegregáció kimondásával én úgy látom hogy imázsvesztés történt volna. A mi kerületünkrıl ha olvas pláne ha kinyit egy általunk szerkesztett tervet ’a fejlesztés dinamizmusa’ ez van a homlokunkra írva. (…) Egy olyannak a kimondása – nem feltétlen felismerése, kimondása – hogy ez a tömb szegregált nem tesz jót az imázsunknak.” (fıépítész)) A fentiekkel is összefüggésben az önkormányzat az antiszegregációs tervet alapvetıen formális, kipipálandó résznek tekintette az IVS-készítés során, az elmondottak arra utalnak, hogy kidolgozása eljárásrendjével kapcsolatban is voltak fenntartásaik. („[az IVS-ben] megjelent (…) ez a nyomorult akarom mondani dícséretes szegregációs terv a hozzá tartozó szegregációs kollégákkal akik (…) ezt aláírták mert ugye ha nem írják alá akkor nem érvényes. Jelentem, megszereztük az aláírásokat – mondtam …-éknek [a tervezık] hogy intézzék el, elintézték. (…) Nem kellett tartalmilag mást hazudni, mondani.” „Van legitim szegregációs tervünk, hasznot egyelıre nem látunk belıle, de lehet hogy ez nem is olyan nagy baj.” Problémát jelentett az is, hogy az önkormányzati ügyosztályoknál nem állt rendelkezésre megfelelı (területi) bontású adat, ennek elıállítása is idıt igényelt. Magát az IVS mőfaját ugyanakkor a fıépítész jónak tartja, elsısorban azon önkormányzatok miatt, amelyek kevésbé jól ellátottak a fejlesztési tervezés terén dolgozó humánerıforrással. „Nagyon jó mőfaj, nem miattunk, a szellemileg nem ilyen helyzetben levı önkormányzatoknak. A magyar önkormányzatokra ráfért már ez a dolog, hogy a fejlesztések alatt ne csak a szökıkutat, fıteret, új templomot meg új városházát értsék.” A „szoft” elemek szélesebb körő beemelését a fejlesztési tervezésbe még a saját önkormányzata szempontjából is fontos hatásnak értékelte. Nem a szó szoros értelmében vett problémás témának tekinthetı kérdés, de a fıépítész megítélése szerint „bosszantónak tőnik, hogy a gondolathoz tapadó szervezetek munkája nélkül nincs sikeres pályázat” Az önkormányzatoknak érdekükben állt olyan szervezeteket megbízni a tervezéssel, amelyek jól ismerték a kézikönyvet, ez lényegében azokat a szervezeteket jelenti, amelyek részt vettek annak kidolgozásában. Ezzel együtt az általuk megbízott céggel nagyon elégedettek voltak, nagyon jó összhangban tudtak együtt dolgozni. 104
Más tervekkel való összehangolásának kérdései
A többi releváns tervnek (4 éves ciklusra vonatkozó és egyéb ágazati tervek) az IVS-el való összehangolására az elıbbi tervek rendszeres felülvizsgálata során kerül sor (a 2005-ös fejlesztési tervvel összehangolási probléma a fentiekben ismertetettek miatt nem merült fel). A hatályos rendezési tervvel való ütközés, összehangolási probléma nem merült fel az interjúkban, a fıvárosi IVS késıbb készült el (ld. fent) és bizonyos fokig beépítette a kerületek terveit.
3.6. Rendezési tervezés A tervezık kiválasztása során fontos szempont, hogy ismerje a területet, de a fıépítészi iroda preferenciáit „össze kell hozni” az önkormányzat számára követendı kiválasztási eljárással. Mivel az önkormányzat ISO-rendszerben mőködik, van egy beszállítói lista amit a jegyzı hagy jóvá, és amelyet minden év elején minısítenek. Ezen szerepelnek azok a cégek, amelyeket a fıépítészi iroda szakmailag és a fenti tekintetben megfelelınek tart. A konkrét kiválasztás attól függ, az önkormányzat saját forrásaiból készítteti a rendezési tervet (ez ritka) vagy a beruházó finanszírozza. Az elsı esetben a közbeszerzésnek azt a módját választják, hogy „általában a jól bejáratott, nekem [a fıépítésznek] szimpatikus, szakmailag jó cégektıl” bekérnek 3 (esetleg 4-5) ajánlatot, és a határidı és a vállalt vállalkozási díj dönt (szakmai szempontból minden ezek között szereplı céget jónak tart, ezért itt már szakmai szempontokat nem mérlegelnek). Az ajánlatokat a fıépítész szerzi be, készít róla egy értékelést, ez alapján az alpolgármester dönt, nagy valószínőséggel azt választja, akit a fıépítész javasol. Amennyiben befektetı finanszírozza a tervet hármas megállapodás születik, amelyben az önkormányzat szerepel megrendelıként, a beruházó pedig költségviselıként. „Egy fillér nem folyik be [az önkormányzathoz] szerencsére mert akkor közbeszerzés kell, ami biztos hogy drágább.” De ekkor sem a beruházó választja ki a tervezıt, az önkormányzat ISO listájáról választ, a szerzıdésbe az önkormányzat nem szól bele, csak annyiban, hogy a jóváhagyásra nem vállalnak garanciát. A határidıt, vállalkozói díjat a beruházó és a tervezıcég állapítja meg. Ez az elmúlt években zökkenımentesen mőködött.
Terveztetés, tervelfogadás fıbb állomásai, menete (különös tekintettel az alábbiakra: a tervezés megkezdésének oka, módja, elıkészítés, véleményezési eljárás, közzététel, lakossági fórumok (ha vannak), egyeztetés, elfogadás menete)
A tervezés, mint arról szó volt, jellemzıen valamilyen konkrét felmerült igény nyomán indul el. Indításáról a kerületfejlesztési bizottság dönt a fıépítész elıterjesztése alapján, amelyben egy rövid programot (legfeljebb fél oldal) is felvázol (ebben jelezve az elızményeket, meglevı fejlesztési és rendezési tervek területre vonatkozó elıírásait, azt hogy kerül-e sor övezetmódosításra, milyen lesz a terület karaktere, ki tervezi, milyen finanszírozással). Ez alapján kötik meg a szerzıdést (az önkormányzat részérıl az alpolgármester). A tervezı elkészít egy vizsgálatot, elızetes programot, amelyet egy ún. fıépítészi konzultáció során átbeszélnek, elıfordul, hogy a fıépítész ebbe komolyan beleszól. (Ebben a fázisban egyéb szervezetekkel nincsen konzultáció, így lakossággal, civil szervezetekkel sem, illetve a Levegı Munkacsoportnak szokták jelezni az indítás tényét, megküldik számára a KVSZ-t, 105
övezeti terv-kivonatot, tervezési programot, jellemzıen csak annyi választ kapnak hogy részt kívánnak venni, további felvetéseik ebben a fázisban általában nincsenek, „nem is baj szerintem” (fıépítész). Lakossági felmérést sem szoktak készíteni. „Isten ments, nem is kívánunk ilyenekkel foglalkozni. A törvénynek felelünk meg.” A véleményezésbe a civil szervezetek közül a Levegı Munkacsoportot hívják meg, a közzététel során egyebek mellett tartanak lakossági fórumokat is, ld. lejjebb.) Az ez alapján elkészült tervezetet a fıépítész beviszi tervtanácsra. Mivel a vonatkozó rendeletben nincs szó a kerületi szabályozási tervek területi településrendezési tervtanácsi minısítésérıl (a fıépítész sérelmezte, hogy emiatt elıfordult, hogy hiába fordult a fıvárosi tervtanácshoz kerületi szabályozási terv véleményeztetésével, hivatkozva arra hogy a terv komolyan érinti a fıvárost, elutasították mondván hogy nincs ilyen hatáskörük) a kerületi tervtanács hivatalosan csak „konzultál” a tervezetrıl („nem hozunk írásos véleményt, nem szavazunk, csak ’beszélgetünk’”). Itt szakmai és politikai szereplık is jelen vannak, összességében a fıépítész szerint igazi várospolitikai megmérettetése zajlik itt a terveknek. Ha a vélemény pozitív akkor újra megtárgyalja az illetékes bizottság a tervet a fıépítész elıterjesztése nyomán, és a bizottság dönt arról, hogy a tervezet kimehet véleményezésre. Ilyenkor az OTÉK-ban felsorolt államigazgatási szerveknek, a fıváros „két illetékesnek gondolt” hivatali egységének, valamint a civilek közül a Levegı Munkacsoportnak küldik ki az anyagot. Problémásnak tartja a fıépítész, hogy a fıváros illetékes hivatali egységei rendre eltérı véleményt fogalmaznak meg („a fıvárosnak a legtöbb kerület 2 anyagot küld, egyet a városrendezési ügyosztályra, egyet a fıépítészi irodára…”) A kerület számára a Levegı Munkacsoport „jelenti a civil kapcsolatot”. Mellette felbukkannak egyéb civil szereplık is, de a Levegı Munkacsoport a véleményezések stabil szereplıje (korábban bejelentkezett a Zöld Párt hogy részt venne az eljárásban, de bár kaptak anyagot nem küldtek véleményt ezért egy idı után nem küldték ki nekik a tervezeteket, egy idıben küldtek anyagot a Városvédı Egyesület kerületi csoportjának, ık érdeklıdnek a város iránt, szakmai sétákat is tartott velük a fıépítész, de nem reagáltak a kiküldött anyagokra). „Az egyetlen akire biztosan számíthatok az … [a Levegı Munkacsoport aktivistája]. Már 20 éve ismerem, rengeteget vitatkozunk, de vele legalább van kommunikáció. Mindig veszi a fáradtságot, elolvassa, ír rá valamit, akkor is, ha nem tud eljönni [az egyeztetı tárgyalásra]. (…) Van hogy annyit ír, OK, de legutóbb az egyik tervnél több oldalt írt. (…)” Volt, hogy a véleménye bekerült a tervbe (egy plusz tervlapot kértek be a tervezési területen található fák fajtájáról, állapotáról). (Lényegében „a civileket” alapvetıen 2002-ben is a Levegı Munkacsoport képviselte,13 e tekintetben nem történt változás. Ugyanakkor míg az akkori fıépítész a szervezettel való akkori kapcsolatot konfliktusosnak írta le, a jelenlegi fıépítész által festett kép nem ilyen, bár kérdés, hogy ténylegesen, tartalmilag mennyire van hatása a szervezet bevonásának.) Az egyeztetı tárgyalásokkal kapcsolatban jellemzı tapasztalat hogy a meghívott államigazgatási szervezetek nem jönnek el, abban az esetben sem amikor a vélemények között vita van („sıt, akkor még kevésbé” (fıépítész)). „Ilyenkor ezt ’kezeljük’. Nem törvényességi dolgok ezek. Én nem tartom magam kezdınek és a tervezıim sem azok, szóval ’kezeljük’” (fıépítész) (Más szóval, ledokumentálják, de érdemben nem építik be a tervbe.)
13
A 2002-es esettanulmány szerint alapvetıen azért, mert a szervezet egyik fontos aktivistája a kerületben lakik.
106
Az ez alapján véglegesített anyagot küldik az állami fıépítészhez véleményezésre és egyúttal közzéteszik. A terv megtekinthetı a fıépítészi irodán minden ügyfélfogadási idıben és a tapasztalatok szerint ezzel élnek is, lakossági fórumok elıtt bejönnek az ott lakók („A … kerületben a folyosóra teszik ki, 40-es az izzó, nem lehet elférni, van egy darab lap, azt se tudják [az érdeklıdık] mi micsoda. (…) Ennél akkor már sokkal humánusabb a miénk. Beleverjük a fejüket az információba.”). A kerület rendszeresen tart lakossági fórumokat (általában a tervezési területhez közeli általános iskolában), ezeket a helyi lapban, televízióban és a honlapon is meghirdetik. (Ezért is probléma – bár nem ez a legfontosabb ellenérv – ha egy tervezı továbbra is pauszon rajzol, ezeket nem tudják a helyi újságban, televízióban megfelelıen bemutatni.) Ezeken a tervezı mellett a fıépítész, az alpolgármester, és a kerületfejlesztési bizottság elnöke is részt vesz. A tekintetben hogy ezek mennyire a lakosság informálását, ill. mennyire egy kölcsönös kommunikációt szolgálnak ellentmondásosak az elmondottak. Bár van rá példa hogy a lakossági fórumokon beérkezett javaslatok bekerülnek a tervbe (ld. lejjebb), más, ezzel kapcsolatos elhangzottak arra utalnak hogy erıs a törekvés arra, hogy a lakosság a kidolgozott terveket elfogadja. Itt is érvényesül egyfajta munkamegosztás a fıépítész és a helyi politikusok között (ez 2002-ben is így volt, bár a konkrét szereplık azóta változtak): „A politika szerencsére nem enged el minket egyedül, vannak vérmes emberek ott. Pl. a nagypolitika bejön. Mondjuk hogy de hát ez nem az… ilyenkor mindenki igyekszik segíteni. Egy hajóban evezünk, nagyon meg vagyok elégedve az alpolgármesterrel, és ez kölcsönös, beosztjuk egymás közt (…) A cél az, hogy amit a tervezı kiizzad magából a tervtanáccsal, bizottsággal, a szakértıkkel az a lakosságon menjen át és ha muszáj akkor módosítjuk.” A fıépítész tapasztalatai szerint a többi fıvárosi kerület gyakorlatából eltőntek a lakossági fórumok az utóbbi években, egyre gyakoribb, hogy az önkormányzatok a tervezet honlapon történı megjelenítésével, a vélemények ezen keresztül történı összegyőjtésével „tudják le” a lakossággal való kommunikációt. („A többi kerület feldobja a honlapra, és aki bújt aki nem ki van függesztve.”) A lakossági fórumokon ugyanakkor ık is használnak modern információtechnológiát, mindenekelıtt a tervjavaslat bemutatásához, ami az elmondottak alapján úgy tőnik, egyrészt a tervjavaslatok lakosság számára érthetıbb bemutatására, másfelıl felvethetı, hogy esetleg a lakosság könnyebb meggyızésére is lehetıséget ad. „(…) ezt nagyon jól csinálja: nem érti a lakosság a szabtervet de erre mondja (…) hogy de ha ezt jóváhagyják, nézzék meg ilyen ház nıhet ki a földbıl. Egy kattintás és ott fölnı a ház térben. És rögön lehet tudni hogy ami eddig titkolt volt és a településtervezés azt gondolta jobb is ha az is marad az ma már nem az, ha jól csinálják Mert be lehet úgy mutatni hogy a laikus is lássa. K: Rábeszélés? V: Igen. Én azt mondanám, hogy a kommunikációt segítendı.” (fıépítész) Vannak olyan tervezık akik a lakossági fórumok elején azzal kezdik, hogy elmondják mi a szabályozási terv, Étv., OTÉK., FSZKT., BVKSZ., „tehát kicsit képbe helyezik a dolgokat”, ez nagyon jó stratégia a fıépítész szerint. A lakossági fórumokról jegyzıkönyv készül amelyet az alpolgármester kézhez kap, ha úgy dönt, felolvas belıle részeket a közgyőlés elıtt a terve elfogadásra való elıterjesztésekor. 2002-ben az akkori fıépítész problémaként jelezte, hogy a lakossági fórumok jellemzıen csekély érdeklıdés mellett zajlanak és a konkrét tervjavaslat megvitatása helyett gyakran inkább általános panasznappá válnak. Ilyen tapasztalatok mostanában is vannak (ld. a fıépítésztıl származó fenti idézetet, pl. nagypolitikai témák merülnek fel), bár a fıépítész véleménye szerint a tervek jobb vizualizálása az aktivitást nagyon befolyásolja, dinamikusabbak, aktívabbak lettek a lakossági fórumok, a felvetett (tervvel kapcsolatos) problémákra is jobban tudnak reagálni így (pl. egy esetben mikor egy épület lakói a
107
benapozás miatt aggódtak a szemközti területre vonatkozó, tervezett beépítési magasság miatt, ott helyben meg tudták mutatni, hogy az OTÉK-nak megfelelı benapozási kritérium érvényesülni fog). A fıépítész elmondása szerint tapasztaltak olyat, hogy a lakossági fórumon konstruktív javaslat született, a kerület egy magasabb státuszú részén („ott értelmiség lakik, el is vártam, hogy más szellemi szinten adják elı a dolgaikat – és be is jött, értelmiségi arcok és mondatok voltak”), egy sportpálya helyett lakossági javaslatra park került a tervbe. Nem jellemzı, hogy a tervezési területtıl messzebb élı lakosok is megjelenjenek a lakossági fórumokon, de a fıépítész véleménye szerint mivel ık is a kerület lakói, érinti ıket valamilyen formában, ez ellen nem lenne ellenvetésük. Az alpolgármester tapasztalatai szerint a nagyobb léptékő, koncepcionális ügyek kevésbé „mozgatják meg” a lakosságot mint a kisebb (átláthatóbb) ügyek. Ugyanakkor az utóbbi években látogatottabbá váltak a lakossági fórumok, megítélése szerint talán azért is, mert az emberekben jobban tudatosult, hogy ez az a fázis (nem a beruházás megkezdıdésének pillanata) amikor részt érdemes venni. Az erıs lakossági tiltakozás az alpolgármester szerint két dolgot jelenthet: „Vagy az hogy rosszul magyarázzuk el és még egyszer el kell mondani vagy százszor, hogy megértsék. Ha ezután még mindig nagy a tiltakozás, akkor el kell gondolkodnunk azon hogy ez jó irányba halad-e.” Hozzátette ugyanakkor, hogy bizonyos konfliktusokat, bizonyos vélemények elıtérbe emelését ill. háttérbe szorítását muszáj felvállalni a tervezéskor („úgy nem lehet várost fejleszteni hogy mindenkitıl véleményt kérünk és mindig mindenkinek a véleményére hallgatunk.”) A 2002-es vizsgálatban sok esettanulmányban problémaként merült fel, hogy nem világos, mi az a mértékő eltérés a véleményezésre kiküldött tervtıl (az egyeztetések ill. a közzététel során érkezett észrevételek alapján), amely esetén a véleményezési eljárás megismétlésére kell hogy sor kerüljön. Ezzel kapcsolatban a fıépítész véleménye az, hogy az egyetlen garancia arra, hogy szakmailag, törvényességi szempontból a terv jó legyen, az állami fıépítész, és az elmúlt években soha nem volt példa arra hogy ı visszadobta volna a tervet ilyen okokból. (Az állami fıépítészi véleményezéssel egy idıben zajló közzétételi eljárás során pedig, ld. fent, az önkormányzat törekszik is rá hogy ne legyenek nagyobb módosulások.) A kerület jelentıs részét érinti a fıvárosi közgyőlés egyetértési joga (Duna-menti és városközponti területek). Mióta a településrendezési szerzıdés bekerült az Étv.-be többször elıfordult, hogy ezt a fıváros a településrendezési szerzıdés megkötéséhez kötötte, amelyet a kerület zsarolásnak tart (ezt már a minisztériumnak is jelezték). Az érintett területeken a kerületi közgyőlés ezek után hagyhatja jóvá a tervet. Arra a kerületben nem volt példa, hogy helyi politikai konfliktusok miatt meghiúsult volna a terv elfogadása, már csak azért sem, mert a helyi közgyőlésben abszolút többsége van az egyik politikai oldalnak. Más kerületek, települések tapasztalatai alapján, megítélése szerint a politikailag instabil körülmények gyakorlatilag ellehetetlenítik a tervezést.
A fıépítész szerepe a folyamatban
A fıépítész azon fıépítészek közé tartozik, akik aktív szerepet játszanak a tervezés során („Folyamatosan belepancsolok a tervezı lelkébe, nem bírom megállni.”) Szakmai szempontokat és az önkormányzat szempontjait egyaránt érvényesíti. Emellett fontos szerepe van abban, hogy a fejlesztési dokumentumokban foglaltakat közvetítse a tervezık felé (A 108
tervezıknek nem kell tudni azt hogy arra a területre mit mondanak a településfejlesztési dokumentumok pl. az IVS. Ilyenkor nekem kell elıszedni.”) A tervezés kezdetekor fontos adatszolgáltatási feladatai is vannak.
Megyei, országos tervekkel való kapcsolat
Nem foglalkoznak az országos, agglomerációs tervekkel, megítélésük szerint ezt a feladatot a fıvárosnak kell ellátnia.
Területi koordináció, együttmőködés kérdése
A szomszédos kerületeknek a törvényi elıírásoknak megfelelıen megküldik a rendezési tervek tervezetét véleményezésre, de érdemi véleményeket nem szoktak kapni, az alpolgármester szerint „ritka hogy igazi párbeszéd alakul ki” a szomszédos kerületek között, több és mélyebb kooperációra lenne szükség (igaz ez a kerületek-fıváros viszonyra is). A fıvárossal való egyeztetés terén „látszólag rendben lennének a dolgok, a kötelezı kőröket mindenki megfutja, ezek a dolgok mőködnek.” (alpolgármester). De konfliktusos pontok vannak (pl. építménymagasság kérdésében a kerület és a fıváros között) emellett a kerület problémának látja a fıváros hozzáállását a településrendezési szerzıdések kérdéséhez (ld. lejjebb). Városfejlesztési stratégiai ügyekben olyan kritika nem merült fel, hogy a kerület a fıvárosi anyagokat késın kapná meg véleményezésre, hogy kevés idı lenne a véleményezésre, az FSZKT felülvizsgálat esetében az alpolgármester szerint már kifejezetten negatív, hogy olyan régóta húzódik, ill. hogy a sok körös egyeztetés végén nem lehet pontosan tudni, hogy egyes csomópontoknál pl. a fıváros végül milyen álláspontra helyezkedik.
Településrendezési tervekben szabályozható és nem szabályozható témák, esztétikai szempontok érvényesítésének kérdése, a tervtanácsok szerepe (ha releváns)
A kerületben mőködik tervtanács, 3 hetente ülésezik. A fıépítész saját szerepét menedzserként definiálja, „nekem nem az a célom hogy megtervezzem a legszebb épületet hanem hogy menedzseljem a dolgokat. (…) A kerületben mőködik tervtanács, a szépészeti dolgokat meghagyom nekik.” A fıépítész javaslatait egyébként a tervtanács figyelembe szokta venni. Elıfordult, hogy az építési osztály aztán nem vette figyelembe a tervtanács döntését. A tervtanács szerepkörét a kerület tágan értelmezi, pl. más szektorok (kerületi, fıvárosi) fejlesztési terveinek városfejlesztéssel kapcsolatos elemeit is véleményezik (pl. kerületi zöldterület-fejlesztési program, fıvárosi közlekedéshálózat-fejlesztési koncepció).
Az Ötv., Étv., OTÉK jogalkalmazása, településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
109
Az OTÉK-kal kapcsolatban mind a fıépítész, mind az alpolgármester komoly problémának látja, hogy a jogszabály gyakran változik. A fıépítész szintén problémának tartotta, hogy nem kezeli jól a fıváros specifikus kérdéseit, szerinte egyszerően ki kellene venni Budapestet az OTÉK hatálya alól, Budapesten egy a fıvárosi közgyőlés által létrehozott szabályozást kellene alkalmazni. Az OTÉK-kal kapcsolatban továbbá egy a parkoláshoz kötıdı kérdés merült fel, a fıépítész problémának látja hogy a garázs/parkolóhely nem került a lakás részeként definiálásra, az újonnan épülı lakások vevıinek jelentıs része lakásához nem vesz garázst, a növekvı számú gépkocsi közterületi elhelyezése pedig egyre problémásabb (miközben a megépült garázsok üresek). Ezen a fizetıs zónák terjesztése nem segít tekintettel arra, hogy a helyben lakók ingyen parkolnak. A településrendezési szerzıdés jogintézményét kiterjedten alkalmazzák, mostanra több mint egy tucat ilyen szerzıdésük van. A gyakorlatukban problémát jelentenek azok a településrendezési szerzıdések ahol a fıváros is érintett, mivel megítélésük szerint utóbbi nagy költségigényő, az adott fejlesztéshez nem kötıdı beruházásokat akar a befektetıkre hárítani (pl. többszáz millió forintot tömegközlekedéshez kapcsolódó fejlesztésre), és véleményük szerint sokszor gyakorlatilag zsarolja a kerületet oly módon hogy ha a területen a fıvárosnak e tekintetben egyetértési kötelezettsége van, a KSZT-hez kapcsolódó fıvárosi közgyőlési döntés feltételéül szabja a településrendezési szerzıdés megkötését. „[A fıváros] az évtizedek alatt elmaradt fejlesztéseket, fejlesztési lehetıségeket megpróbálja rálıcsölni a befektetıkre. (…) Elmennek a befektetık. 20 évvel ezelıtt elmaradt fejlesztéseket kér számon a fıváros a ma aktuális fejlesztıkön, településrendezési szerzıdések ürügyén. Tragikus amit ezügyben a fıváros képvisel de amit mi [a kerület] csinálunk az szerintem normális, reális.” A kerület pl. volt, hogy a létrejövı épületek földszintjén és 1. emeletén 10% intézményi területet kért (tulajdonba adva), oly módon, hogy majd eldönti, milyen intézmény kerül oda. A kerületi kérések között szerepelt továbbá pl. fasor, gyalogosutca, mőemlék épület helyreállítása oly módon hogy annak közösségi funkciót adjanak („hogy ne az legyen, hogy az emberek nem érik el”). „Lehet hogy sokan építenek sok mindent a városban és semmivel nem járulnak hozzá a közösségi célokhoz, majd van egy-egy projekt – persze ezek nagyobb ügyek, projektek – ahol aztán mindent beletesznek a településrendezési megállapodásba. Szerintem ebben egészségesebb arányokat kellene találni. Ha ideálisak lennének a körülmények a közösségi fejlesztés az államra, önkormányzatokra kellene tartozzon, a magánbefektetık meg a saját ingatlanfejlesztést és az ehhez valóban közvetlenül kapcsolódó [közösségi] dolgokat valósítanák meg.” (alpolgármester) Az egyéb sajátos jogintézmények közül a változtatási tilalmat használták egy területen, de ez lejárt, és nem is akarják a jövıben alkalmazni, nem voltak jók az ezzel kapcsolatos tapasztalataik.
Tervek megvalósításának rendszere: elfogadás után van-e stratégia a tervben foglaltak megvalósítására (pl. beépítésre szánt területen szükséges közmőfejlesztés megszervezése), ha igen, ez milyen lépésekben nyilvánul meg
Nem specifikusan a rendezési tervek megvalósításához, hanem a fejlesztési tervekben foglaltak megvalósításához kötıdnek stratégiák, ld. a 4. fejezetben.
110
Tervek érvényesülése A rendezési tervek készítésének fent ismertetett stratégiája miatt van egy oda-visszacsatolás a fejlesztési igények és a rendezési tervek között, ilyen módon az aktuális tervek adekvátságával kapcsolatban nincsenek problémák. A kerület, az erıs befektetıi érdeklıdésre is alapozva, képes orientálni a befektetıi érdeklıdést (ld. 3. fejezet). A 2002 óta eltelt idıszakban számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyet az ezredforduló környékén készült rendezési tervek fektettek le, mindenekelıtt az ipari területek funkcióváltó átalakulása terén. Az építéshatóságot bevonják a rendezési tervek elkészítésébe (tagja pl. a tervtanácsnak) ezért már a jogszabály készítésekor lehetısége van megjeleníteni a véleményét (hasonlóan a 2002es helyzethez). A hatósági munkával kapcsolatban a rendelkezésre álló információk szerint elsısorban az OTÉK gyakori változása jelent problémát.
Tervek módosításának okai, gyakorisága, mikéntje (eltér-e a „normál” eljárástól, idıigénye)
KSZT-k módosítására ritkán kerül sor, a KVSZ esetében történt többször módosítás. A kerület próbál különféle egyszerősítési eljárásokkal élni ezekben a helyzetekben. Volt olyan eset amikor az elızetes és közbensı eljárásokat „összetolták”, egy nagyon apró változtatás esetében. Olyan esetekben, amikor a felsıbbrendő jogszabályokhoz képest (Étv., OTÉK, FSZKT, BVKSZ) korábban „önkorlátozó” kerületi döntésrıl van szó, ezt nem futtatják végig a véleményezésen. Az egyik Duna-parti fejlesztés esetében van ilyen példa. A módosítások megkönnyítése terén követett eljárásaikat az Étv. jelenlegi állapotára alapozzák. Az utóbbi években a közigazgatási hivatal egyszer élt törvényességi felülvizsgálattal, beépíthetıségi magasság kapcsán.
Fıvárosban és fıvárosi kerületekben: kétszintő önkormányzati rendszerbıl fakadó problémák, a fıváros és a kerületek viszonya a rendezési tervezésben
A kerületek számára mindenképpen meghatározó a fıvárosi keretszabályozás, ezt egy helyen a fıépítész – félig ironikusan – oly módon fogalmazta meg hogy ez „megkönnyíti” a kerületek dolgát amennyiben „a legfontosabb területfelhasználási, településszerkezeti döntések a Városház utcában megszülettek. (…) (fıépítész) ” (ld. 3. fejezet) másrészt tudható, hogy az adott kerület esetében ez sok konfliktust is jelent, a kerületnek évek óta húzódó vitája van a fıvárossal építménymagassági kérdésekben, legutóbb pedig a fıvárosi keretszabályozás differenciált szintterület-csökkentése kapcsán merült fel konfliktus. E tekintetben nem történt lényeges változás 2002 óta, konkrét vitás pontok vannak a fıváros és a kerület között (lényegében ugyanazok mint 2002-ben, a már említett építménymagasság és a Duna-part fejlesztése, itt 2002 óta jelentıs fejlesztések történtek), az elhúzódó vitás ügyek negatív hatása a befektetıi érdeklıdésre, miközben a kerület saját ügyeit tekintve igyekszik minél gyorsabb, kiszámíthatóbb ügyintézésre. 2002-höz képest specifikus problémaként jelent meg a településrendezési szerzıdések ügye, ahol a kerület szintén úgy érzi, hogy a fejlesztéshez közvetlenül nem kapcsolódó, nagy forrásigényő fıvárosi igények negatív hatással vannak a befektetıi érdeklıdésre, és a fıváros – az egyetértési jog
111
gyakorlásának a településrendezési szerzıdés létrejöttéhez kötése – gyakorlatilag zsarolja a kerületet. Ami az eljárási kérdéseket illeti, a fıvárosi keretszabályozás véleményezésével kapcsolatban az a kritika merült fel hogy az elhúzódó véleményezési eljárás után nem látni mikor kerül elfogadásra a terv, illetve nem világosak ennek tartalmi elemei sem (t.i. az, hogy mennyiben alakult át az egyeztetési eljárás végére). Ami a kerületi rendezési tervek fıvárosi véleményezését illeti, ahogy fent szó volt róla, a kerületek számára nehezen kezelhetı helyzet, hogy a véleményezési eljárás során a fıváros egyes ügyosztályai eltérı véleményt képviselnek.
3.7. A tervezéssel kapcsolatos egyéb, általános kérdések
Rövidebb távú önkormányzati érdekek összehangolása (problémái, lehetıségei)
és
hosszútávú
fejlesztési
szempontok
A kerületben a stabil politikai vezetés és a tervezés stabilan kialakult – 4 éves, ciklusokhoz igazított fejlesztési programokat is magába foglaló – rendszere miatt, továbbá mivel mind a helyi politikai vezetés, mind a fıépítész azzal számol, hogy a politikai felállás nem fog változni ez a kérdés kevésbé releváns, mint máshol. Az alpolgármester szerint a legfontosabb fejlesztési kérdésekben, elsısorban a befektetıi érdeklıdés fenntartásában mint célban egyetértés van a meghatározó politikai erık között (véleményeltérések a részletekben vannak).
A (fejlesztési, rendezési) tervezés fıbb kihívásai, konfliktusos témák
A fıépítész szerint a rendezési tervezés túlszabályozott, és rosszat tesz a rendszernek a jogszabályok gyakori változtatása, kevés ámde következetesen alkalmazott jogszabályra lenne szükség. A hatósági munkában a beadás napján érvényes jogszabályt kell szem elıtt tartani. Emiatt a hatóságnak gyakorlatilag minden verziót ismernie kell, ami kezelhetetlen. Emellett „nem kell minden részletbıl jogszabályt csinálni.” Az alpolgármester egyrészt azt emelte ki, hogy szükséges lenne a településrendezési megállapodások ügyében valamiféle megállapodásra jutnia a városfejlesztıknek, városirányítóknak. Másrészt fontosnak tartaná a fıváros és kerületek kompetenciáinak pontosabb lehatárolását, ez nemcsak a településfejlesztésben de az építéshatósági munkában is folyamatos problémát jelent. Emiatt már több ügy került bíróság elé, „és aztán ezeket nem nagyon segíti (…) hogy [itt is elıfordul, hogy] ha bíróságra kerül egy ügy akkor ahány bíróság annyi kimenetele van a dolognak”. Kiszámíthatóbb jogi környezetre lenne szükség, ez a befektetık szempontjából is alapvetı lenne.
3.8. Javaslatok Konkrét javaslatként a leghangsúlyosabban a dereguláció merült fel.
112
Felvetésre a fıépítész egyetértett azzal, hogy a fıépítészek számára szakmai, jogszabályi információkat nyújtó info-pontok, találkozók, segédletek jöjjenek létre, mivel sok fıépítész dolgozik az országban aki kevés szakmai tapasztalattal rendelkezik. A fıépítész felvetette továbbá a kerületi fıépítészek szorosabb együttmőködését, pl. fıépítészek fóruma formájában.
3.9. Egyéb A fıépítésszel folytatott interjúban felmerült a jogbiztonság kérdése az építésügyben, konkrétan a már említett, közterület alá magántulajdonú mélygarázsok építését megtiltó LBhatározat kapcsán, olyan értelemben hogy itt úgy született döntés, hogy az építésüggyel a bíróság nem konzultált a döntés lehetséges körülményeirıl („nem azért mert nem tudják milyen fontos [az építésügy] hanem éppen azért.”) Nagyon komoly problémaként vetette fel a fıépítész, hogy a közigazgatási hivataloknál megszőnt az önkormányzatok feletti törvényességi ellenırzés. „Szerintem a következı egymásfél évben olyan rendezési tervek fognak születni ami minden csak nem etikai-szakmai kiválóság.” (fıépítész)
113
4. Nagyváros 1. Bevezetés Módszertan Az esettanulmány alapját képezı interjúk a következık: Az illetékes bizottság elnöke (Városfejlesztési-, Üzemeltetési- és Turisztikai Bizottság), a Város- és Térségfejlesztési Osztály volt vezetıje, jelenleg az Építési-, Környezetvédelmi és a Városüzemeltetési Osztály fıosztályvezetıje, az önkormányzat fejlesztési ügyekben dolgozó közvetlen vezetési irányítású szakmai tanácsadója, a Fıépítészi, Városfejlesztési és Városrendezési Osztály fejlesztési részlegének vezetıje, fıépítész, a fıépítész közvetlen munkatársa. A város összes építéssel, fejlesztéssel kapcsolatos dokumentuma elérhetı a település honlapján, ez a fıépítész és a rendezı szakember szerint fontos és demokratikus dolog, hiszen ezek élı dokumentumok, a módosításokat is felteszik a netre, frissítve vannak. A fejlesztési, rendezési dokumentumok listája a következı: HÉSZ-SZT, Városfejlesztési Stratégia és Operatív Programok, IVS, valamint a védett mőemlékek, épületek jegyzéke. A település demográfiai, földrajzi, gazdasági sajátosságai A település egy volt szocialista iparváros észak-kelet Magyarországon, ennek jellemzı problémáival (magas munkanélküliség, felhagyott barnamezıs területek, nagy lakótelepek). A városban nagyon eltérı karakterő területek találhatóak, ahogy sok más iparváros, ez is számos kisebb környékbeli települést magába olvasztott fejlıdése során. Az önkormányzatban stabil többsége van az egyik politikai oldalnak. A lakosságszám csökkenı, ami a természetes fogyásból, és városkörnyéki településekre való kiköltözésbıl tevıdik össze (a szuburbanizáció mellett a szegénységi kiköltözés is jellemzı). A város terjeszkedését földrajzi tényezık korlátozzák, egy szők folyóvölgyben fekszik. A szocialista iparfejlesztés során a munka- és lakóhelyek egymástól messze kerültek, ez azóta valamelyest oldódott, de a közlekedési fıhálózathoz való csatlakozás is a lakásfunkciójú területektıl távolabbi részén van a városnak, ez közlekedési problémákat okoz. Fontos paraméter továbbá a roma lakosság országos viszonylatban magas aránya. A városban található néhány olyan terület ahol alacsony státuszú, jelentıs részben roma lakosság koncentrálódik. A nagyszámú lakótelepi lakás két dolog miatt okoz problémát: 1.) az Önkormányzat túlvállalta magát a Panel Programmal kapcsolatban, túl sokan kaptak kedvet a felújításokhoz, az önkormányzat nem bírja a támogatást fizetni. 2.) Ezek a 30-40 éve épült épületek nagyon le vannak romolva és több mint felük távhı ellátású, ennek megfelelıen magasak a fenntartási költségei.
114
4.1. A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere, tevékenységi kör, szakember-ellátottság 2002 óta a városfejlesztés és tervezés szervezetében igen jelentıs átszervezések történtek. Érdekes, hogy a politikus szerint: „az élet ilyen, tessék nézni, vele jár”, ugyanakkor a rendezéssel foglalkozó szakember már nem ilyen semlegesen ítélte meg a változásokat, szerinte aki a hivatalban dolgozik, annak hozzá kell szoknia az örök változáshoz, mert a vezetés az átszervezéstıl várja a csodát, a gondok megoldását. 2002 óta az akkori fıépítész nyugdíjba ment, jelenleg azóta már a harmadik fıépítész van hivatalában. İ irányítja a tavaly októberben létrejött, a Polgármesteri Kabinet részét képezı Fıépítészi, Városfejlesztési és Városrendezési Osztályt. Korábban a fıépítészi csoport külön kabinet volt, a városfejlesztési funkció pedig 2007 októberéig az Építési, Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Fıosztály részét képezte, innen kikerülve egy évig önálló volt a polgármesteri kabinetben, majd 2008 októberében bevonták a Fıépítészi Osztályba, hogy minden egy irányítás alatt legyen. A másik nagy építéssel kapcsolatos szervezeti egység a Építési-, Környezetvédelmi és a Városüzemeltetési Osztály, amibıl 2008 nyarán a beruházási részt szervezték ki egy Holdingba. Ez az önálló, de Önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság 5 éve jött létre. Több cég van benne, (távfőtı, vízmővek, magáncégek is, pl. a hulladékkezelı), ezekbıl ami a városfejlesztéshez kapcsolódik, az egy ingatlankezelı- és gazdálkodó ZRt. Ez a cég városfejlesztési ügyek menedzselésével foglalkozik, ık kerülnek közvetlen kapcsolatba a fejlesztıkkel, nem a Fıépítészi Csoport, ık végzik a beruházások elıkészítését. A kiszervezett beruházásokat, közbeszerzési eljárások bonyolítását a Holding egy másik cége végzi. A fıépítész feladata egyebek mellett a rendezési tervek, HÉSZ elkészítésével, felülvizsgálatával, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, helyi értékvédelem, települési tervtanács mőködtetése, településfejlesztési dokumentumok elkészítésében való közremőködés. A jelenlegi fıépítész saját szerepét úgy értelmezi, hogy ı egyfajta diplomáciai, közvetítıi, koordinátori feladatot lát el a fejlesztés, a tervezés különbözı szereplıi és érdekeltjei között. Az Építési, Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Fıosztály feladatai: engedélyek kiadása (épületbontás, építési engedély megadása, használatbavételi kérelem, telekátalakítás), a város üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok: parkgondozás, kátyúzás, szemétszállítás, olyan közszolgáltatások, amelyeket nem cégek végeznek. Különbözı környezetvédelmi feladatok: levegıszennyezés és illegális szemétlerakás, zaj miatti panaszok, kútfúrás, favágási engedélyek. A Holding feladatairól feljebb már volt szó. A hierarchia csúcsán a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság illetve a Közgyőlés áll, ık hozzák a fejlesztéssel, építéssel kapcsolatos rendeleteket, ık gyakorolják a tulajdonosi jogokat a Holding fölött, ık mondják ki a végsı szót a fejlesztésekkel és a tervezés szabályozásával 115
kapcsolatban. A magánberuházások és az önkormányzati beruházások végsı engedélyezıi is ık, de az önkormányzati beruházásokat maga a Holding végzi is el, a magánberuházásoknál az Önkormányzat csak egy szabályozói szerepet tölt be. A szakember-ellátottságra sehol nem volt panasz, kielégítınek találták, de meg kell említeni, hogy túlnyomó többségben mérnök végzettségő alkalmazottak dolgoznak az érintett szervezeti egységekben. Érdekesség, a szakember-ellátottsághoz kapcsolódó és talán fontos dolog a fıépítész állandóan visszatérı megjegyzése a megyei jogú városok fıépítészeivel kapcsolatban. Súlyos problémának tartja ugyanis, hogy a megyei jogú városi szinten meg van tiltva a fıépítészeknek a tervezés, illetve csak közalkalmazotti státuszú fıépítészük lehet, míg a kisebb városoknak lehet ún. felkért fıépítésze. Mégpedig azért, mert így csak bürokraták, a valós tervezéstıl elszakadt hivatalnokok és nem a legtehetségesebb, víziókkal rendelkezı, karakteres építészek kerülnek ebbe a pozícióba, ami nagyon nagy veszteséget jelent ezeknek a nagyvárosoknak. Nagyon fontosnak tartja ugyanis, hogy az adott fıépítész otthagyhassa a keze nyomát az adott városon. Véleménye szerint ezt a korlátozást meg kellene szüntetni. Másrész hiányol a Fıépítészi Csoporton belül egy team- szerő egységet, akik alkotói értekezletek módjára a városfejlesztés vízióival foglalkoznának, hogy ne csak a szabályozási terv koordinálásával foglalkozó szakemberek legyenek itt, hanem ık pl. látványterveket, ajánlatokat készítenének az város egyes pontjainak a fejlesztésére.
4.2. A tervezés keretfeltételeinek változásai Errıl minden megkérdezett szereplı kissé másként vélekedett. A politikus szerint az EU-s csatlakozásnak a fejlesztésre és a tervezésre semmilyen hatása nem volt, mert az EU-nak erre a területre nincs politikája. Ugyanakkor elismerte, hogy az utóbbi években az intézményrendszer igencsak átalakult, bár az alapvetı szereplık nem változtak. A fejlesztı természetesen ellentétesen vélekedik errıl, hiszen a lehívható pénzek, a pályázati lehetıségek és feltételek igencsak kitágultak, sokkal több a lehetıség, mint az Elıcsatlakozási Alapok idején. Megítélése szerint a lehetıségekkel a város maximálisan élt is, már a ROP 2004-2006-os elsı 3 évében elkezdték a városrehabilitációs fejlesztéseket. Példaként a Belváros rehabilitációs programját említette. Az új, EU-s elvárásrendszer abban segít szerinte, hogy a fejlesztések ne pontszerőek legyenek, hanem egységes rendszerben és módszertannal történjenek. A másik fejlesztési szakember véleménye szerint fontos változás a fejlesztésben a ROP-os pályázatokhoz képest, hogy ma már Gazdasági Társaságokat, azaz magánbefektetıket is be kell vonni a közterületek fejlesztésébe (az IVS esetében). A rendezéssel foglalkozó szakember úgy érzi, hogy a jogszabályi környezet erısen szigorodott az utóbbi években, de ez nem konkrétan az EU-hoz köthetı, hanem az „új” Építési Törvényhez és OTÉK-hez és ezek 1997 óta történt módosításaihoz. Az EU-s
116
pénzek lehívása miatt nem szaporodtak meg a Rendezési és Szabályozási Tervvel kapcsolatos módosítások, ilyen értelemben nem okozott élénkülést. A szigorodás egyrészt terhes, másrészt elınyös a rendezı és a fıépítész szerint. Terhes, mert az új fogalmak, a Szerkezeti és Szabályozási Tervek bevezetésével az ÁRT és RRT helyett most az egész közigazgatási területre olyan szintő tervet kellett készíteni, mint korábban a részletes rendezési terv volt. Ezzel a fıépítész szerint az a baj, hogy egy túl egységes nyelvezettel akar leszabályozni egy sok eltérı karakterő részbıl álló várost, illetve hiányolja ebbıl a fajta szabályozásból az építészeti víziót. Szerinte baj, hogy megszőnt a kettıs lépcsı a szabályozásban és túl részletesen le van szabályozva az egész város, de ezeknek nincs valódi építészeti tartalma, csak számok, százalékok, vonalak, elképzelés nélkül. Azt részben pozitívumának tartják mindketten, hogy a módosítások a rendezési tervben nagyon megbonyolódtak és hosszadalmasak lettek. (A HÉSZ módosítása egy-másfél évet vesz igénybe, lásd lejjebb). Korábban túl liberális volt a szabályozás és parttalanná váltak a módosítások, nem kötötte semmi az Önkormányzatot, ez szerintük a stabilitás rovására ment. Az OTÉK most már lassan évente változik, szigorodik, ami egy válasz volt a korábbi túl liberális szabályozásra és ez egy bizonyos mértékig jó is, csak a fıépítész most már úgy látja, hogy kissé kezdenek átesni a ló másik oldalára és túl merevek, szigorúak kezdenek lenni. Egy másik fontos jogi változás, ami a szervezetre és az ügyintézésre hat, az, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján az Építéshatósági munkát el kellett választani a Fıépítészi Csoporttól, mert az egyik jogalkotó, a polgármesterhez tartozik, a másik jogalkalmazó és a jegyzıhöz. Így most az Építéshatóság egy külön Fıosztályban van, ami lassítja az ügymenetet, mert az alkalmazó látja legjobban a rendezési terv mőködıképességét, és most már csak hivatalos, iktatott levelezésen keresztül tudnak visszacsatolni, érintkezni. A jogszabályok változásáról a fıépítész munkatársa szerint kötelezı informálódniuk, állandóan monitorozzák a jogtárukat. A gazdaság, a politika, a lakosság elvárásainak megváltozásáról nem tettek külön említést, érdekes azonban, hogy pl. a fejlesztési tanácsadó szerint neki nem a politikai, hanem a szakmai elvárásoknak kell megfelelnie. A gazdaság elvárása a tervezéssel és a fejlesztéssel kapcsolatban a fıépítészi irodáról megkérdezettek szerint a rugalmasság lenne, a gyors ügyintézés, pl. hogy a Rendezési és Szabályozási Terv módosítása ne másfél-két évet vegyen igénybe, mert ezt egy fejlesztı sem tudja kivárni. Az Önkormányzat azonban nem tud ebben semmit tenni, ezt a lassú módosítási procedúrát a törvény írja elı, meg van kötve a kezük.
4.3. Tervellátottság, stratégiája
tervek
117
rendszere,
tervezés
A politikus szerint a politika szerepe a mai viszonyok között elsısorban az engedélyezıszabályozó szerep. A kezdeményezések általában a befektetı, a magántıke oldaláról jönnek, ık keresik meg különbözı fejlesztési igényekkel, tervekkel az Önkormányzatot, hogy arra a területre lehet-e ezt vagy azt építeni. A Bizottság majd a Közgyőlés az Általános Településszerkezeti Tervrıl dönt, és ennek nagyobb léptékő módosításairól. Szerinte nem a politikának van egy nagyobb víziója, általában nem is ıtıle indulnak ki a fejlesztések, legfeljebb a turizmus területén. A befektetı megkeresi az elképzelésével a polgármestert, ı kiadja a Fıépítészi Csoportnak elbírálásra, hogy illeszkedik-e a terv a város szerkezeti tervéhez, ha igen, akkor kerül a Bizottság elé, aki ha mindent rendben talál, akkor Közgyőlés elé terjeszti, aki a végsı szót kimondja. A fıépítész szerint is csak az engedélyezési eljárásban vesz részt a politika, korábban nem lép be. Az összes lényeges szabályozási, rendezési és fejlesztési terv az elmúlt években készült. Az új típusú Szerkezeti és Szabályozási Tervek elkészítését a törvényi elıírás iniciálta. A Szerkezeti Terv az alapdokumentum, ez alapján, de idıben egyszerre készült el a Szabályozási Terv, azóta ennek a karbantartása, évenkénti felülvizsgálata és szükséges módosítása folyik. A város fejlesztési víziója a Városfejlesztési Stratégia és Operatív Programok nevő dokumentumban került 2005 májusában elfogadásra, egy felsıoktatási intézmény készítette, 7 évre szól az EU-s ciklusoknak megfelelıen. Sajnos az elkészülésére vonatkozó kérdéseimet, a felhasznált forrásokra, módszerekre vonatkozóan mindenki elhárította, mondván ezt a készítıktıl kellene megkérdezni. A tervet az anyag bevezetése szerint az Önkormányzat által biztosított dokumentumok alapján készítették, de figyelembe vették egyebek mellett a legújabb szakirodalmi megközelítéseket, más magyar és külföldi városok megvalósítási gyakorlatait is. A belsı címlap tanúsága szerint minimum 10 komolyabb fórumon vitatták meg, ebbe nem számítanak bele a lakossági fórumok, a médiaszereplık, a közgyőlés különbözı frakcióinak vitái. Az elkészítéssel a politikus szerint a város túl is teljesítette a kötelezettségeit, de ez inkább csak elképzelés-győjtemény, keret, emellett a hosszú távú mellett vannak szakági koncepciók is: turizmusra, ingatlanfejlesztésre, közlekedésfejlesztésre, kerékpáros fejlesztésre. Éppen most zajlik a Közelekedésfejlesztési Koncepció felülvizsgálata, ez kétévente szokott történni. Ilyenkor megnézik, hogy az idıközben bekövetkezett változások miatt kell-e aktualizálni, kell-e más helyen utakat, közlekedési csomópontokat kialakítani. A turizmuson belül külön koncepció készült az egyes érintett területekre. A másik fontos fejlesztési dokumentum az Integrált Városfejlesztési Stratégia, ezt 2008 nyarán fogadták el, ennek alapját a 2005-ös Városfejlesztési Stratégia képezte. A politikus szerint a dokumentum a pályázati források lehívása miatt került kidolgozásra. Az IVS-ben meghatározott 6-7 akcióterületbıl összesen 3 darab megvalósulására van lehetıség. A KSHadatok a fejlesztı szerint fontos információforrások, mert nagyon kevés a rendelkezésre álló információ, nagy szerencsének értékelte hogy a nagyvárosokra a KSH készített külön kiadványokat. A KSH által használtnál ugyanakkor kevesebb városrészt kezeltek külön mert az kezelhetetlenül sok lett volna. Az AT-k lehatárolása után egyeztették hogy ezek beleférnek-e a szociális városrehabilitáció kritériumrendszerébe. Az IVS-nél már figyelembe vették a 2005-ös Városfejlesztési Stratégia tapasztalatait, azaz annak megvalósulását figyelembe véve készítették ezt az új tervet. Az aggregátumok képzésénél és az ottani fejlesztési irányok meghatározásánál a helyismereten, a jelenlegi funkciókon és a múlt tapasztalatain túl a lakosság véleményét is figyelembe vették és nem csak a 118
városrészenkénti lakossági fórumok alapján, hanem készítettek egy kérdıíves felmérést, ami az Önkormányzat helyi, ingyenes lapjában jelent meg, ebben a lakosság véleményét kérdezték meg a változtatásokról, ezeket feldolgozták, szempontjait belevették az IVS-be, ez szerepel is az IVS partnerséget dokumentáló részében. A fejlesztési célok kiválasztása az egyik megkérdezett hivatali munkatárs szerint belülrıl, az Önkormányzattól (nem feltétlenül a politikusoktól, velük csak egyeztetve, engedélyeztetve lett) jött, a pályázatíró cég csak megfelelı formába öntötte a város elképzeléseit. Konfliktus, ellentmondás nem volt sem a megyével, sem a kistérséggel, sem a korábbi fejlesztési koncepcióval az IVS kapcsán, hiszen a korábbi fejlesztési tervre épült ez a dokumentum.
A fejlesztések megvalósításának sorrendjérıl a politikus elmondta, hogy a ciklusprogram meghatározza, hogy mit kell a 4 év alatt elvégezniük, ezen belül fél éves munkatervek vannak, de általában azok a dolgok kerülnek a Közgyőlés elé, melyeknek aktualitásuk van, melyekkel éppen foglalkozniuk kell. Az IVS által meghatározott 3 rehabilitációs zónából az elsı, a Belváros rekonstrukciója fog hamarosan megkezdıdni, ennek mőszaki elıkészítése zajlik. Annak a kiválasztása hogy mely két akcióterületi program fog még megvalósulni még nem történt meg, feltehetıen egy lakótelep-rehabilitációt és egy elslumösödött terület felszámolását akarja majd a város megoldani, de ez még nem biztos. Egyébként a fejlesztı szerint ez nagyon elınyös, hogy nem kellett az IVS elkészítésének idejére véglegesen megmondani, hogy pontosan mit szeretnének megvalósítani, mert az elıkészítés, tervezés, engedélyeztetés rengeteg idı és pénz. A közelmúltban jelentıs közlekedésfejlesztés és ipari park-fejlesztés zajlott a városban. A fejlesztés és rendezés kapcsolatáról a fıépítészi iroda munkatársa azt mondta el, hogy ezek egymásra referálnak, kölcsönösen alakítják egymást. Elıször ugyan a tervezés van, és arra épül a fejlesztés, de sokszor a fejlesztés generálja a tervezést, mert ha valamit kitalálnak egy területre, de az ott épp nem lehet, akkor vissza kell korrigálni a szabályozási tervben, tehát ez egy egymásra ható, iteráló rendszer. Ugyanezt fogalmazta meg a fejlesztı, „Tehát egyrészt a fejlesztések határozzák meg a területfejlesztés menetét, másrészt a terület-felhasználási lehetıség is korlátozza vagy irányítja, hogy milyen irányú fejlesztést lehetséges ott megvalósítani”. Volt már arra is példa többször, hogy fejlesztési tervek miatt a rendezési terveket módosították. Persze ezek nem koncepcionális módosítások voltak, hanem a szabályozási terv egyfajta korrekciója, megvizsgálják pl. hogy az adott területen lehetséges-e egy Ipari Park kialakítása, és ha igen, akkor annak megfelelıen módosítják a Rendezési Tervet. A fıépítész szerint jól össze van a fejlesztés és a rendezés kapcsolva. A fejlesztı elıször a Holdinghoz fordul, az felméri, hogy ez a szándék kongruens-e a jelenlegi szabályozással, ha igen, akkor nincs gond, ha nem, akkor – nagy volumenő, munkahely-teremtı beruházás esetén például – a Holding és a befektetı közösen kezdeményezik a Szabályozási terv módosítását, mert ez kiemelt városi érdek, de az alapszabályokat akkor sem lehet túllépni.
119
A fejlesztés és a rendezés a megkérdezettek szerint nem mondhat egymásnak ellent, hiszen idıben egymás után fogadták el ıket. A fejlesztés kialakításakor figyelembe vették a friss városrendezési dokumentumokat, nem is lett volna semmi értelme 1 év múlva teljesen más alapokra helyezkedni. A fejlesztést ugyan a politikus szerint elsısorban a befektetı kezdeményezi (lásd fenn), de a fejlesztı szerint azért ez egy kölcsönös rendszer. A város határozza meg a szabályozási tervben, hogy mely területeken szeretne fejlesztést, ide szeretné bevonni a külsı vállalkozásokat, a Holding tevékenysége erre is irányul (területek értékesítése, fejlesztık keresése). Nem lehet eldönteni, hogy nagyobb mértékben a Holdingtól vagy a befektetıtıl jönnek-e a kezdeményezések. A város és a befektetık közötti kapcsolatot az egyik megkérdezett így jellemezte: „Ez kétoldalú (…), tehát a városnak is vannak elképzelései és a befektetınek is vannak, és […] egy kompromisszum eredményeként megszülethet egy szabályozási terv esetleges módosítása, vagy a befektetı valamilyen mértékben, valamilyen formában elfogadja a városnak az arra a területre vonatkozó szabályozási elképzeléseit […] Elfogadható kompromisszumok mentén lehet itt a fejlesztéseket megvalósítani […] Ami a város részérıl is vállalható kompromisszum, meg a befektetetı is megtalálja vele a számítását.” A városnak van nagyléptékő fejlesztési víziója (ez a 7 éves ciklusprogram), ezt pedig az IVS egész konkrétan lebontja területekre, minden terület sajátosságait, SWOT analízisét leírva. A jogi szabályozás problémáját már fenn említettem, hogy a fıépítész szerint nem jó, hogy az összes területe egy nyelvezettel került leszabályozásra, ill. a város rendezési tervét készítı cég számos más nagyvárosban is tervezett, a fıépítész szerint nem elınyös hogy „minden nagyvárosra azonos sémát húznak rá”, szerinte a korábbi kétlépcsıs szabályozás jobb volt, amikor az ÁRT fogalmazta meg a stratégiai dolgokat, és RRT-t csak olyan helyekre kellett kidolgozni, ahol „pezsgett a befektetıi szándék”. Ez az aránytalanság a módosítások területi koncentrációjában is tetten érhetı, a szabályozási terv módosításai egyegy gócpontban koncentrálódnak. Ez, hogy minden részre telkenként lebontott szabályozás kell, a város számára nem megfelelı, szétszórt, eltérı karakterekbıl álló szerkezete miatt. A mostani szabályozásba szerinte kevesebb építészet vihetı bele, régebben egy fejlesztendı területre akár 5 RRT-t is lehetett készíteni, most pedig már elıre egységesen el kell készíteni ezt a tervet. A városépítészet hagyományos technikáinak, a beépítési terveknek, a látványterveknek felhasználása nem fér bele a jelen szabályozásba, és ez szerinte baj. A potenciális befektetıi igényekre való felkészülés kapcsán a következıket mondták el: a fıépítész szerint ezekre természetesen fel kell készülni, erre való a hosszú távú fejlesztési stratégia, illetve a szerkezeti terv, ami kijelöli, hogy mik lesznek a következı évben a fejlesztési területek. Elé kell menni a dolgoknak, ugyanakkor a vállalkozások csak oda tudnak települni, ahová ezt a szerkezeti terv megengedi, persze ezt aztán kisebb mértékben módosítani lehet. Hogy ezekbıl a kijelölt területekbıl aztán melyek lesznek a kelendıbbek, azt a piaci szereplık, az ı gazdasági szempontjaik jelölik ki. A kereteket az is meghatározza, hogy egyáltalán milyen területek fölött diszponál a város, hiszen ez nem alföldi település, nem áll korlátlanul terület a rendelkezésre. Másrészt sok területet már privatizáltak, így ezek felett sem rendelkeznek. A túl és alulszabályozottság problémája kapcsán a politikus elmondta, hogy a tervezési fázisban a gazdasági helyzetelemzés készítésekor a szóba jöhetı fejlesztık elképzeléseit összegyőjtik, ezeket szőrik, kiválasztják a 120
figyelembe vehetıeket, hiszen a város nagy része már magánterület, így a magánbefektetık igényeit figyelembe kell venni. Konkrét stratégiájuk nincs a túl- és aluszabályozottság elkerülésére, mert törvény írja elı, hogy mit és hogyan kell szabályozni.
4.4. Stratégiai, fejlesztési tervezés A fejlesztéssel kapcsolatos általános probléma a településen, hogy amolyan mostohagyerekként éppen sehova nem tartozik, illetve jelenleg senki nem érzi magáénak. Másfél éve került át az irányítása a Fıépítészi Csoporthoz (lásd fenn), de ott nem igazán foglalkoznak még ezzel a feladattal, nincs rálátásuk, csak a tervezésre, ráadásul a fıépítész is új, a városban is és a hivatalnoki szerepben is. A fejlesztıként felkeresett önkormányzati munkatársról kiderült, hogy ı inkább az üzemeltetési és elsısorban a közlekedési ügyekben járatos, már másfél éve jogilag sem hozzá tartozik a fejlesztési részleg, ráadásul korábban sem ı foglalkozott a fejlesztésekkel, hanem az azóta nyugdíjba ment volt fıépítész koordinálta ezeket. Ezért próbáltam az információkat két másik fejlesztési szakembertıl kiegészíteni, egyikükrıl kiderült, hogy ı a fejlesztési koncepciók kialakításában nem vesz részt, hanem a kivitelezést irányítja inkább. Talán a fıépítésztıl és a politikustól sikerült a legtöbbet megtudnom, de általános élmény, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseknél mindig valaki másra hivatkoztak, nem nagyon tudtak válaszolni. A tervezés fıbb állomásairól, menetérıl, a bevontak körérıl annyit sikerült megtudnom, amennyit a IV. pontban a meglévı fejlesztési dokumentumoknál feljebb leírtam. Az akkori fıépítész bizonyára nagy szerepet játszott benne, mert többször is említették a nevét. Ugyanígy a lakosságot is többször megkérdezik, az IVS kérdıíves felmérése is egy példa erre. A fejlesztési terveket, fıleg az IVS-t kivitték a lakossághoz, ezekre az érdeklıdés változó volt. Volt, hogy csak 4-5 ember jött el, volt, hogy a helyszínül szolgáló mővelıdési ház dugig volt, ez a témától függött. Még az RRT-k idején minden területre, az iskolákba pl. kivitték a terveket, a fejlesztıi szándékokat bemutatták a lakosságnak, ma ez az egységes szabályozás miatt nem lehetséges, egy városnyi embert nem tudnak összehívni. A média, a lakossági tájékoztatás szerepét a fıépítész egyébként nagyon fontosnak tartja, minden szereplési lehetıséget kihasznál, a releváns véleményekre nagyon ad is, ugyanígy a civilek, a zöldek meglátásait is fontosnak értékeli, ık ugyanis egy-egy részterület specialistái. Rendszeresen ül le velük tárgyalni, kikéri a véleményüket, sıt tanulmányokat kér be tılük (pl. legutóbb egy környezeti állapot-felmérést készíttetett el civil szervezettel). Sajnos a fejlesztési terv túl absztrakt nyelvezete miatt a helyi lakosság nem mindig tudja lekövetni, csak abban az esetben, ha valóban a szők környezetükrıl van szó. A közönségfórumokon sokszor irreleváns, szélsıséges, használhatatlan vélemények jelennek meg, az „emberek mondják a magukét”, de a fıépítész szerint azért ezek a viták, fórumok nagyon fontosak, sok hasznos dolog is felszínre kerül. A fıépítész nagyon fontosnak tartja a nyilvánosságot, rendszeresen olvassa is a megyei újság fórumát. Megszőrve, de figyelembe veszi az itt olvasottakat, mert úgy gondolja, hogy sok anomáliára világíthat rá pl. a közlekedéssel vagy a környezetvédelemmel kapcsolatban. A nyilvánosságot kritikus ügyekben nyomásgyakorló eszközként is használja, pl. ha egy ügyben nem tudnak a felek dőlıre jutni, akkor ott országos tervpályázatot hirdet meg, és nagyon fontosnak tartja, hogy a nagy horderejő dolgokban a teljes nyilvánosság elıtt történjenek a szakmai viták.
121
A fejlesztéssel kapcsolatban a fıépítész egy rendszeresen, heti-kétheti rendszerességgel ülésezı fórumot említett, egy kerekasztalt, ahol összeülnek a fejlesztésben érdekelt személyek, a fıépítész, a Polgármesteri Kabinet elnöke, a holding releváns cégének képviselıi, a tervezık, a szabályozási terv készítıi, az Alpolgármester, az Építéshatóság képviselıje, és megtárgyalják az aktuális fejlesztési, szabályozási problémákat. A politikára térve, ezt is írtam már, hogy alapvetıen engedélyeztetıként, koordinálóként, „áteresztıként” értelmezik a saját szerepüket, de a többi szereplı szerint is nagyrészt ez a feladatuk, bár néha kezdeményeznek is fejlesztést (turizmus). A politikus szerint a terület funkciójának kijelölésén túl a politikának nincs helye a fejlesztésben, onnantól az már szakmai kérdés, hogy az adott fejlesztés hogyan néz ki, ezt ık még egyszer nem vizsgálják felül, az nagy baj is lenne, mert sosem lenne megegyezés, mert ezek sokszor ízlésbeli dolgok. Arra van ott a Tervzsőri, különbözı, a fıépítész által felkért szakértık - pl. egy színekkel foglalkozó team - hogy a kiviteli terveket megítéljék. A fejlesztési tervek megítélésében a helyi politikusok természetesen nem egységesek, vannak látszólag pártpolitikai alapú viták. A politikus szerint ezek alapja általában szakmai vita, és ha ezt sikerül megoldani, akkor legtöbbször a Közgyőlés egyhangúlag dönt (pl. a 2007- 2013-as Településfejlesztési Stratégiát egyhangúlag fogadta el). Az ı értelmezése szerint a politika feladata a fejlesztésben is az érdekek képviselete, ugyanúgy a lakosságé, mint a fejlesztıké, nekik a különbözı érdeket kell megjeleníteniük. A külsı elvárásokkal kapcsolatban különösebb problémák nem voltak, hacsak az nem, amit a politikus panaszolt, hogy szerinte a fejlesztést sok, különbözı idıben, különbözı metodikával és nyelvezettel készült, egymáshoz nem illeszkedı törvény szabályozza. Ahhoz, hogy egy fejlesztés megvalósuljon 100 és 200 jogszabályt kell figyelembe venniük. A Területfejlesztésrıl Szóló Törvény képezi az alapot, aztán az Építésügyrıl Szóló Törvény a másik alap. De sokszor figyelembe kell venni a Környezetvédelmi, a Vízgazdálkodási törvényt, ezek a feladatokat, fogalmakat nem pontosan határozzák meg, ezek értelmezésérıl is sokat szoktak a hatóságok vitázni, ezzel is sok idı megy el. „Ma mire egy engedély ezt a tizenvalahány szakhatóságot végigjárja, addig mindenkinek elmegy a kedve a fejlesztéstıl vagy már rég túlhaladta az igények az akkori koncepciót.” İ tehát úgy látja, hogy a jogszabályi környezet éppen hogy nem alul, hanem túlszabályozott, szerinte kevesebb is elég lenne, de ez a jogrend átalakulásával járó zavarossági probléma, ami szerinte az elkövetkezendı években majd javulni, tisztulni fog. A területi koordináció kapcsán senki nem említett konfliktust, problémát, mivel a törvény elıírja a megyével, a kistérséggel való egyeztetést a fejlesztés kapcsán, nem is mehet át olyan, amiben ne értének egyet. A fejlesztésben általában a közlekedés kapcsán kerül sok a szomszédos területekkel való egyeztetésre, itt általában közösek az érdekek. A politikus szerint legfeljebb mőködésbeli vitáik szoktak lenni. (potyautas-probléma a város intézményrendszerének használatával kapcsolatban). Emellett a környezı települések ott kapnak szerepet, amikor bizonyos eljárások elbírálására felkéri ıket a város, mert maga a város összeférhetetlen ezzel, mert mondjuk ı a tulajdonos, ı az érintett. A fıépítész szerint nagyon jó a munkakapcsolat a környezı településekkel. A megyei és országos tervekkel való kapcsolattal sincs gond a fıépítész szerint, van, hogy személyesen megy el az egyeztetésekre, van, hogy csak írásban véleményezik a megküldött terveket. Feloldhatatlan ellentmondás nem is lehet, mert a kis lépték megismerése után tervezik meg a nagyobbat, és olyan sincs, hogy az ı koncepcióikat ne tudnák az országos 122
tervekbe beilleszteni, felülrıl való ráerıltetést sem tapasztal. A városban zajló fejlesztések országos szintő, fıvárosban zajló megtárgyalásán mindig személyesen részt vesz, és képviseli a helyi fejlesztık érdekeit (ezért szerencsés, ha tud ezek mindegyikérıl, hogy ne érje az egyeztetésen váratlanul). Az államigazgatási szervekkel, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés hatóságaival mindmind egyeztetnek állításuk szerint, és nem szokott probléma lenni, legfeljebb, hogy lassú a visszajelzésük, de ez a fıépítész szerint érthetı is, mert nekik felelısen kell nyilatkozniuk egy-egy kérdésben és ez idıbe telik. Különösebben problémás pontokat nem említettek a tervezés kapcsán – a tulajdonviszonyok tisztázása sokszor nehézkes, idıbe telik, vagy akinek a háza elıtt megy el az út, az általában tiltakozik, aláírást győjt, de általános összeegyeztethetetlen problémákat nem említettek a fejlesztés kapcsán. A fejlesztési tervek megvalósulása érdekében nem tesznek lépéseket, illetve nem értették a kérdést, hogy a terület funkciójának meghatározásán túl neki mi más feladatuk lehetne. Kijelölik a kereteket, hogy pl. hol lehet ipari zóna, itt a város végzi el a szükséges közmőfejlesztéseket, de ha a befektetı máshol szeretne ilyen területet, ott már neki kell a fejlesztést elvégeznie. A fejlesztési döntés után az építési engedélyig való eljutást ık nem befolyásolják, nem befolyásolhatják a fıépítész szerint, mert szabad piac van. Azonban az adott területre nem mehet más funkció, mint amit ık oda elképzeltek, az élet nem mondhat ellent a terveknek, ami nem oda való, az nem fog engedélyt kapni. . Azonban fejlesztés-ösztönzıként értelmezhetı a Holding létrehozása, mert most már van egy olyan, a Fıépítésztıl, a Hatóságtól külön szervezet, ami külön a fejlesztésekkel foglalkozik – ennek konkrét lépéseire a hivatalnokoknak nem volt rálátásuk, de bizonyára zajlanak ilyen tevékenységek a Holding keretében. A megvalósulást a Fıépítészi csoport a fejlesztési célok meghatározása után még egyszer ellenırzi a Tervtanácsokon keresztül, ami építészeti szempontból vizsgálja felül a tervezett fejlesztést. Ha a Tervzsőri elutasítja a tervet, az nem kaphat engedélyt, csak átdolgozás után, így ez egy fontos szőrıként értelmezhetı. A fejlesztés monitorozása a fejlesztı szerint természetesen megvalósul, mert ez törvényi elıírás. A politikus errıl kicsit másként vélekedett, szerinte valódi monitorozás nem zajlik a fejlesztésekkel kapcsolatban, pedig szükséges és tanulságos lenne. Például még a PHARE-s pályázatok sem írtak elı utólagos ellenırzést, csak hogy az adott területen megvalósult-e az adott létesítmény, de hogy az most milyen kihasználtsággal, mennyi haszonnal mőködik, az már nem érdekelte ıket. A város saját fejlesztéseit az ÁSZ szokta monitorozni, vagy a város magát, de legfeljebb gazdaságossági szempontból, hogy a kívánt profitot meghozta-e, csak pénzügyileg monitoroz, de a gazdasági, társadalmi hatásokat nem nézik meg. Mindössze annyit ellenıriznek, hogy a felhasznált pénzt a megfelelı célra költötték-e el, de a stratégia megvalósulását már nem nézik meg. Volt például az utóbbi idıben egy elhibázott iskola-felújítási koncepció, és közben kiürültek az önkormányzati iskolák, ez kidobott pénz volt, de ezt a tanulságot senki nem vonja le,
123
illetve ha le is vonja, nincs következménye, mert nincs szankció, így a késıbbiekben sem gondolják meg alaposabban, hogy mit kéne fejleszteni, hiszen nincs negatív következménye, ha az átgondolatlanul történik. Az EU-s pénzekhez most már elıírják a hatékonyság vizsgálatát és a fenntartási idıt, ha ezt nem tartják be, akkor vissza kell fizetni a támogatási pénzt. De az állami támogatásoknál pl. nincs ilyen. Az általános fejlesztési terv módosításáról Bene Zsuzsa nem tud, azonban a kisebb részfejlesztési koncepciókban állandó a módosítás. A módosítás menete ugyanaz, mint az elfogadásé: valakinek valami nem tetszik (pl. lakossági észrevétel konkrét fejlesztések kapcsán), ezt jelzik a polgármester felé, ı a FıépítésziStratégiai csoportra leosztja a feladatot, akik kiadják egy tervezınek, aki megvizsgálja, hogy milyen megoldások vannak. Ez bekerül a Projektirányitó Bizottság elé, a különbözı variációk közül ık kiválasztják, hogy melyek az életképesek, ez bekerül a Városfejlesztési Bizottság és végén a Közgyőlés elé (ill. ha EU-s nagyprojektrıl van szó akkor ezt megelızıen Brüsszellel is egyeztetnek az elıírásoknak megfelelıen). Az Építéshatósági szakember szemszögébıl a módosítás mindig az egyszerősödés irányába megy, ı egy jogalkalmazó, és a mőködés kapcsán felmerülı szabályozási visszásságokra, nehezítésekre hívja fel a figyelmet. Az Építési-, Környezetvédelmi és a Városüzemeltetési Osztály is kezdeményezheti a fejlesztési terv módosítását a Polgármesteri Kabinetnél, például jelezték, hogy a panelházak felújítása ne legyen építési engedély köteles, ez nagyon megbonyolítaná az eljárást, és az Önkormányzat, mivel 1/3-ad részben finanszírozó, úgyis betekintés nyerhet a tervekbe, ha nem köti azt engedélyhez.
4.5. Rendezési tervezés A tervezés megkezdésének okáról feljebb már volt szó, a törvényi elıírás miatt kellett az új szabályozási és szerkezeti terveket elkészíteni. Az elıkészítés, egyeztetés, elfogadásról részletes információkkal nem tudtak szolgálni (azon túl hogy az a jogszabályok szerint ment, ld. lent), a mostani fıépítész a tervek kidolgozásakor még nem dolgozott mostani pozíciójában. A rendezési terv készítıjét 2000-ben pályázattal választották ki, egy pesti cég nyerte meg, de azzal a kikötéssel, hogy helyi tervezıket is be kell vonniuk. A pesti cég képviselte a szakértelmet, ık adták a metodikát, alapadatokat, mert a korábbi ÁRT-t is ık csinálták. A helyi cég pedig a helyismeretet jelentette. Az elıkészítést teljesen a jogszabályok szerint végezték, megvoltak a kötelezı egyeztetések, lakossági fórumok, a szükséges hatóságoknak, amiket az OTÉK elıír, megküldték a terveket. A lakossági módosító kérelmeket, a kiemelt városi érdekeket, a cégek szempontjait összevetették a koncepcionális és a szakhatósági elvárásokkal és ezek után kezdıdött meg a tervezés. A lakosság sok esetben azért nem szólt bele a rendezési tervbe, mert túl távolinak és elvontnak érezte. Van ugyan néhány ember, akit érdekel a városrendezés ügye, de alapvetıen csak a közvetlen érintettek érdeklıdnek. 124
A véleményekkel kapcsolatban az a meglátásuk, hogy nem mindig érkeznek vissza idıben, és a vitát sokszor már az értelmetlenségig folytatják az egyeztetı tárgyalásokon, túl szubjektívvé válnak, holott ennek csak a szakhatósági vélemények tisztázásáról kellene szólnia. A fıépítész a maga szerepére nézve azt tartja „egészséges” dolognak, ha neki csak egy koordináló szerepe van a tervezésben. A helyi politika a politikus szerint az elıkészítésben is végig részt vett, a különbözı munkarészeket megtárgyalta, pl. a külterület-belterület határon egészen utcára lebontva megnézték, hogy mit terveznek külterület-bevonásra, mit akarnak átminısíteni, errıl részletes vita volt a politikusok közt, de nem pártpolitikai alapon. A törvény által elıírt szigorú és széleskörő szakmai, civil és lakossági egyeztetést ıszerinte is maradéktalanul végigcsinálták. A rendezési terv megtekinthetı a Városházán papír alapon, de fenn van az Interneten is, emellett egyes területekre is szerveznek külön lakossági fórumokat. A pesti cég tapasztaltságát a fıépítész egyrészt pozitívnak ítélte meg, másrészt kifogásolta, hogy az az általa tervezett településekre ugyanazt a koncepciót akarja ráhúzni (bár az elmúlt években ez lazult, egyébiránt jó a viszonyuk a céggel). A szakemberek ezen kívül a Tervzsőriben jelennek meg, már amennyiben építészeti szakemberekrıl beszélünk. A fıépítész szerint minden szakember bevonásra került a tervezésbe, aki valamilyen módon kompetens volt. A befektetık a rendezési terv módosítása kapcsán jelennek meg elsısorban, amikor valamilyen fejlesztés miatt a szabályozást módosítani kell. (ennek menetét lásd lejjebb) A civil szervezetek kiválasztásával nincs probléma a fıépítész szerint, csak azokat a szervezeteket vonhatja be, „amiket a törvény megenged”, de azokat mindig meg is szokta hívni, nem differenciál. A véleményezési eljárásban nagyon mereven le van szerinte szabályozva, hogy kiket lehet bevonni, pl. a Tervtanácsok munkájába nem hívhatja meg ıket, mert ami abban elhangzik, az nem publikus, befektetıi érdeket sértene, ha kiderülne. Ami a tervezési területtıl messzebb élık véleményének potenciális megjelenését, ennek kezelését illeti, nem tudnak olyanról, hogy messze lakók akarták volna befolyásolni a terveket. Az érintett lakosságot egyébként ık úgy értelmezik, hogy aki az adott területen tulajdonjoggal bír, annak van joga beleszólni a terület sorsába. A fıépítész hozzátette, hogy ezen kívül annak is joga van a beleszólásra, akinek az életminıségét esetleg befolyásolja az adott változtatási szándék. Az államigazgatással, fıépítésszel, megyei tervekkel, területi koordinációval kapcsolatban mind az igaz, amit a fejlesztés kapcsán leírtam, nem említettek ellentmondást, problémát a megkérdezettek. A hatóságok lassan dolgoznak, de ezen megítélésük szerint nem lehet változtatni. Az Országos Tervtanács elé vitellel sem volt probléma, a fıépítész „egészségesnek” tartja ezt a hierarchikus viszonyt, ebbıl még nem származott gondja,
125
legfeljebb hangsúlyeltolódások voltak, ha ott vita volt, azt úgyis leosztották a városra, hogy helyben oldják meg. A tervezés kapcsán különösebb konfliktusokról és kritikus pontokról sem igen tudtak beszámolni. Legfeljebb annyi konfliktus lehet, hogy valakinek a módosítási kérelmét nem fogadja el a Közgyőlés, de lakossági tiltakozás nem volt, legfeljebb az, hogy valakinek a „követelése nem ment át”, ez legfeljebb egy-egy embernek „rosszul esik”. A fejlesztés- tervezés kapcsolatát feljebb, a fejlesztésnél, illetve a tervek rendszerénél bemutattam. A városban nem merül fel a fejlesztési víziók átvitelének problémája a rendezésre, mert a rendezési terv alapján készült a fejlesztési stratégia. Természetesen, ha új befektetı jelenik meg, és nagy horderejő fejlesztést tervez, és ezt megvalósíthatónak ítélik, akkor a fejlesztési elképzelés egy módosítás formájában megy át rendezési tervbe. Ezek a módosítások folyamatosak, állandó a rendezési terv karbantartása, csak probléma ennek lassúsága. (lásd lejjebb) Az esztétikai szempontok érvényesítését a Tervtanács valósítja meg. A településen mőködik ilyen, egységes szabályozása 2007-ben történt meg a fıépítész szerint, elıtt ad-hoc bizottságok léteztek. Kinevezése után ı egy „vérfrissítést” hajtott végre, igyekezett fiatal, tekintélyes és kívülálló jó nevő építészeket meghívni, hogy szaktudásukkal és a „kívülrıl jött ember” éleslátásával növeljék a testület súlyát. A tagok egy részét a Kamara javasolta, velük sikerült kompromisszumosan megegyeznie, benne van a polgármester, az alpolgármester és az Örökségvédelmi Hivatal szakembere is. A testület döntése papírforma szerint nem kötelezı erejő, de a gyakorlatban az a terv, ami nem megy át a Tervzsőrin, az nem kapja meg a hatósági engedélyt, hiszen akkor – a fıépítész megfogalmazásában – nem lenne értelme a munkájának, ha a hivatalnokok megkérdıjeleznék a döntését. Amit nem fogadnak el, azt át kell dolgozni. Nem pusztán esztétikai, hanem funkcionális, városképi, energiaellátási szempontból is vizsgálják a beadott tervet, annak hasznosításához azonban már nincs közük, abba nem szólnak bele. A Tervtanács szerepe a városban tehát igencsak releváns, havi egyszer ülésezik, munkáját a beadott tervek, fejlesztések generálják, minden olyan ügyben véleményt mond, amihez „kollektív bölcsesség szükségeltetik” (tehát pl. családi házaknál nem, illetve ott ahol a törvény elıírja). Az Étv.-ben meghatározott, településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények majd’ mindegyikével élnek: telek-átalakítás, elıvásárlási jog, kisajátítás, lejegyzés, tilalmak, mivel szerintük ezekkel az eszközökkel lehet a város érdekeit érvényesíteni, és még nem találtak ki jobbat. A településrendezési szerzıdés alkalmazására azonban még nem volt példa. Ezt a jogintézményt 2 éve tették bele az ÉTV-be, elıtte alkalmazták, de „fő alatt”. Azóta pedig nem jött olyan befektetı, aki ezt szükségessé tette volna, mert a fıépítész munkatársa szerint erre csak extrém esetekben lenne szükség. A rendezési terv-módosítás költségeinek beruházóra terhelésére megítélése és tapasztalatai szerint egy ilyen nagyságrendő város esetében nincs szükség, a város lefolytatja az eljárást magától, saját költségére. Az egyezkedésre külön szervezetük van, a Holding, ı jön aztán a módosítási kérelemmel az Önkormányzathoz. Hogy a Holding és a befektetı hogyan egyeznek meg, azt ık nem tudják, legfeljebb közvetetetten mőködik ez az egyezkedés, de nem öntik ilyen szerzıdés formájába. Nem is ítélik különösebben szükségesnek ezt, mert a fejlesztésnek eleve
126
elıfeltétele egy zöldmezıs beruházás esetén, hogy a fejlesztı a maga költségén kiépítse az infrastruktúrát, odavigye a bekötıutat, e nélkül nem is kapná meg az építési engedélyt, ill. bizonyos fejlesztéseket saját jól felfogott üzleti érdeke diktál (pl. buszközlekedés megszervezése nagyáruház esetében). Úgy gondolják, hogy a Településrendezési Szerzıdés egy kisebb település esetén lehet hasznos, aminek nincs ekkora kiépült infrastruktúrája a beruházóval való tárgyalásra, mint nekik a Holding. A tervek megvalósulásához nem alkalmaznak ösztönzıket, ez a fıépítész szerint összeférhetetlen is lenne, legfeljebb a Holding tudna erre a kérdésre válaszolni, mindenesetre ık nem is tudtak jogi ösztönzıkre akár csak példát is mondani. A tervek érvényesülésével nincs probléma, a fıépítész szerint ezek a gyakorlatban jól alkalmazhatók, a valóság ezeket követi, mert ezeket is kell kövesse. Az Építési-, Környezetvédelmi és a Városüzemeltetési Osztály fıosztályvezetıje sem fogalmazott meg különösebb kritikákat a tervek alkalmazásával kapcsolatban. Módosítási javaslatok elég gyakran merülnek fel mind a befektetık, mind egyszerő magánszemélyek részérıl. Elméletileg 10 évente lenne kötelezı a rendezési tervet felülvizsgálni, de ık évente egyszer szokták a folyamatos igények miatt. A módosítása módja a következı: elıször a fıépítész munkatársa győjti össze körülbelül egy éven keresztül a módosítási kérelmeket, vagy amíg 100-200 darab össze nem győlik, elıadói íveket készít róluk. Ezeket egy csomagként kezelik, majd kiadják a tervezıi megbízást, egyeztetnek az érintettekkel, ez alapján készül a terv. Az eljárást az Étv. 9. §-nak megfelelıen folytatják le, a terv bizottsági tárgyalást követıen kerül a Közgyőlés elé. A lakosság kérelmeit a lakóövezetté való átminısítésre csak nagyon indokolt esetben szokták elfogadni, hiszen már a rendezési tervben ki van jelölve a jövıbeli fejlesztés számára annyi lakóterület, ami a következı 30 évben sem fog beépülni a fıépítészi iroda munkatársa szerint. A nem ebbe a zónába esı fejlesztéseket nem támogatják, nem tartják tanácsosnak újabb külterületek belterületbe vonását, sıt, ezt az Étv. sem engedi meg, ha van még hasonló beépítetlen belterület. Az egy év győjtési idıszak után nincs kıbe vésve, hogy mikor kell a módosítási eljárást megkezdeni, de általában akkor szokták, mikor az Önkormányzatnak is van egy fejlesztési célja, ami módosítást kíván, és mivel úgyis az ı költségükre megy az eljárás, ennyiben maguk felé hajlik a kezük. Azonban a Közgyőlési elfogadás után sem lehet már másnap életbe léptetni, és az Építési Engedélyt kiadni, mert a változtatásokat vissza kell vezetni a terveken, térinformatikailag feldolgozni, aztán az Építéshatóságnak, a különbözı szakhatóságoknak is meg kell küldeni a megváltozott terveket, ez náluk másfél hónapot vesz igénybe. Összességében az eljárás megindításától egy évet kell várni, amíg az új Terv alapján építkezni lehet. Azonban a kérelem beadásától számítva egy éven át még semmi nem történik, csak a kérelmek győjtése és nyilvántartásba vétele, mert egyesével nem lehet ezeket kezelni, „mindenki belezavarodna”. Egyöntető véleménye volt a fıépítészi iroda részérıl megkérdezetteknek, hogy ez az idı túl hosszú, ezt egy fejlesztı sem bírja kivárni, azonban nem igazán látják, hogyan lehetne
127
ezt a nehézkes eljárást rövidíteni, még törvényi szabályozás szintjén sem. Felmerült egy olyan lehetıség, hogy esetleg az önkormányzatnak legyen lehetısége szigorú kontroll mellett eseti engedélyt adni a gyorsított eljárás lefolytatására, hogy ne menjen el a befektetı a másfél évi várakozás miatt. Tehát valamilyen rugalmasságot kellene a rendszerbe belevinni, hogy a fejlesztı akár már 3 hónap múlva megkaphassa a döntést. A tervek érvényesülésére, adekvátságára, megvalósulására mindaz igaz, ami a fejlesztési terveknél volt: megfelelınek ítélik, és úgy gondolják, nem az ı feladatuk azt tartalommal feltölteni, a kezdeményezés a magánszemélyeknél kell, hogy legyen, nekik csak kontrollt kell gyakorolniuk.
4.6. A tervezéssel kapcsolatos egyéb kérdések A politika és a fejlesztés idıtávjainak eltérésébıl adódó problémát nem említették, csak a mőködtetı oldaláról jött olyan észrevétel, hogy a város általában erın felül vállal fejlesztéseket, hogy a lakossági elvárásoknak megfeleljen, miközben adóbevételen alig van. Azonban a politikus szerint személyes érdekek nem igazán tudnak átmenni a tervezési folyamaton, tehát ahol nem lehet utat építeni, ott nem lehet átvinni, hiába próbálja ezt akárki befolyásolni, legfeljebb apró dolgokat, például a járda szélességének megváltoztatását lehet személyes alapon „kibulizni.” Azonban más kapcsán ı is említett presztízsberuházásokat: pl. nem hasznosuló útépítés, iskolafelújítás, melyeknél valószínőleg a politika rövid távú érdekei érvényesültek. A fejlesztés konfliktusos pontjai kapcsán azok kerültek említésre, melyekrıl a bevezetıben a gazdasági és földrajzi adottságoknál már szó volt.
4.7. Javaslatok A politikus a fejlesztés túlszabályozottságát kifogásolta, szerinte rendszerezni, egységesíteni kéne a fejlesztéshez kapcsolódó jogszabályokat. A polgármesteri hivatal illetékes szervezeti egységeiben megkérdezettek részérıl a következık merültek fel: Miért van az, hogy bizonyos engedélyeket be lehet szerezni tulajdonjog nélkül, másokat meg nem? Ez a források elnyerésekor nagy nehézséget okoz, pl. hogy a vízjogi engedély megszerzéséhez tulajdonjog kell, míg mondjuk az autópályaépítéshez nem kell tulajdonosnak lenni, elég a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát megszerezni. A javaslat szerint egységesíteni kéne a hatósági engedélyeket ilyen szempontból, hogy egyikhez se kelljen tulajdonjog. Kritika érte az új Városfejlesztési Kézikönyv a régitıl eltérı fogalomrendszerét, nem egységes szerkezetét, sok dologban vissza kell menni a régi Kézikönyvhöz mert az újban nem írnak róla. Másrészt az új Kézikönyv és ennek Tervezési Útmutatója sem egységes pl. a Városfejlesztési Társaság alaptıkéjével kapcsolatban más-más meghatározást adnak. A fıépítészi irodán megkérdezettek észrevétele egyrészt a Rendezési Terv módosításának idıtartamával kapcsolatos, ezt mindenképpen le kéne rövidíteni 9 hónapról 4 hónapra, 128
hiszen éppen az érdemi részre, a tervezésre van a legkevesebb idı. Arra vonatkozó konkrét javaslatok nem hangzottak el, hogy hogyan lehetne az eljárást rövidíteni. A másik kifogás a fıépítészek szerepével kapcsolatos, hogy a megyei jogú városokban nem lehetnek gyakorló építészek ebben a funkcióban, ami a városnak hátrányos.
129
5. Nagyváros 2. Bevezetés Az esettanulmány alapjául szolgáló interjúk: alpolgármester fıépítész osztályvezetı, Városstratégiai Iroda, Városfejlesztési és Közbeszerzési osztály Az esettanulmány alapjául szolgáló dokumentumok: A helyi IVS A helyi fejlesztési koncepció a város gazdasági programja A Városstratégiai Iroda 2008. évi beszámolója A település tervezés szempontjából releváns fıbb sajátosságai Jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezı (közúti, vasúti fıvonalak mentén, a fıvároshoz viszonylag közel fekvı) alföldi nagyváros, jellegzetes mezıvárosi településszerkezettel és – az alpolgármester szerint – lakossági attitődökkel. A városban jelenleg is folyamatos a népességnövekedés, mivel a természetes fogyást ellensúlyozzák a nagyszámú betelepülık, de az elöregedés folyamata itt is tapasztalható. A rendszerváltás után a város gazdasági fejlıdése meghaladta az országos átlagot. Számtalan kis- és középvállakozás telepedett meg itt, ill. néhány nagyobb cég is megtalálható, ideértve nemzetközi cégeket is. Az önkormányzat ezek számára 5 ipari övezetet jelölt ki. A város ingázási központ is. (Egyébiránt a környéken is jók a munkalehetıségek.) Nemrégiben indult a városban egy többszáz hektáros ipari nagyberuházás amely várhatóan 2500 új munkahelyet teremt, a beruházás nagyságrendjénél fogva komoly változásokat jelent a város eddigi struktúrájának és településpolitikájának tekintetében. Az elmúlt évig évrıl évre csökkent a munkanélküliek száma, a munkahelyek számának növelésében nagy szerepe volt a kistérségi együttmőködéseknek. A gazdasági recesszió hatása mindazonáltal itt is érzıdik, a kis- és középvállalkozások egy része nem bírta fenntartani önmagát, a külföldi érdekeltségő. üzemek egy része ideiglenesen vagy végleg bezárt, ill. több tervben levı ipari beruházást felfüggesztettek. Relatíve kedvezı a város helyzete a tekintetben (is), hogy a belváros elszlömösödése minimális mértékő, az agglomerációban sem merültek fel olyan problémák, mint más magyarországi települések esetében. Az alpolgármester szerint „a város szegregációs problémái elenyészıek az Észak-Magyarországi városokéhoz viszonyítva”. A településtervezés kapcsán felmerülı kérdésekben a városvezetés az alpolgármester elmondása szerint mindig igyekszik szem elıtt tartani mind a lakosság, mind a piaci szereplık érdekeit. A város egyik komoly problémájaként emlegette mind az alpolgármester, mind a fıépítész, hogy a belváros útjainak állapota nem felel meg az elıírásoknak, illetve megfigyelhetı az a 130
tendencia, hogy a belváros fokozatosan elveszti korábbi szabadidıs és szórakoztatási funkcióját, ez fıleg a ruhaüzletek és bankok számának növekedésén figyelhetı meg. A város IVS-ébe belefoglalták a fı utca rehabilitációját. A fı utca „visszaalakításának” terve mind önkormányzati, mind lakossági körökben felmerült már korábban is. A belvároson kívül található lakóövezet összetétele nagyon vegyes. Néhány lakóövezet szegregáció szempontjából veszélyeztetett kategóriába került. Az önkormányzat egyik fontos feladatának tartja a szegregált területek felzárkóztatását, új lakóövezetek kijelölését, valamint az önkormányzati bérlakás állomány (jelenleg 1500 db) növelését. A helyi önkormányzatban az alpolgármester szerint nem jellemzıek a pártpolitikai konfliktusok.
5.1. A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál, tevékenységi körök, szakember-ellátottság A város fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere és a szervezetek tevékenységi körei A 2002-es évben a városvezetés alapvetıen alakította át a városfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos intézményrendszert. A szervezeti struktúrában a legnagyobb változtatást az jelentette, hogy különválasztották a városüzemeltetést és a várostervezést. Ezt követıen komolyabb szervezeti átalakításra csak 2006-ban került sor, annak a felismerésnek az eredményeképpen is, hogy a városfejlesztés és városüzemeltetés elválasztása nem volt elınyös lépés egyebek mellett, mivel tevékenységi köreik gyakran ütköznek (pl.: A közvilágítási- vagy az úthálózat felújítása illetve kiépítése kapcsán nem határolható be pontosan, hogy melyik szervezet hatáskörébe tartozik). Az önkormányzat keretein belül ekkor jött létre a Városstratégiai Iroda, amelynek létrehozásával egy intézmény alatt kívánták összefogni a városfejlesztéssel és rendezéssel foglalkozó fıosztályokat. Az alpolgármester szerint „ez a szervezeti forma igazodik a legjobban a polgármesteri hivatal szerkezetéhez.” A Városstratégiai Iroda három nagy területet fog össze, a gazdálkodási, városfejlesztési- és közbeszerzési valamint a városüzemeltetési (és közterület-felügyeleti) osztályokat. A fıépítészi osztály létrehozását az egyik legjobb döntésnek tartják a városvezetés részérıl. A másik fontos fejlemény a városstratégiai iroda osztályvezetıje szerint a Beruházási és a Projektmenedzseri és közbeszerzési alosztály létrehozása a közbeszerzésekkel és hazai illetve uniós pályázatokkal kapcsolatos tevékenységek ellátására. A Városstratégiai Iroda létrehozásával egy teljesen új típusú szervezeti forma jelent meg az önkormányzat keretein belül, amely nagyon hatékonyan képes kezelni a városfejlesztés és rendezés kapcsán felmerülı kérdéseket és problémákat. A hatékonyság egyik kulcsa, hogy az Iroda és az osztályok a Polgármesteri Hivatal épületében egy folyosón helyezkednek el, így szinte közvetlen az információáramlás. Emellett heti rendszerességgel tartanak kisebb és havi rendszerességgel nagyobb értekezleteket a különbözı osztályok dolgozói egymással és egymás között. 131
Az Építéshatóság, tekintettel arra hogy állami jogosítvánnyal rendelkezı szervezet, nem tartozik a Városstratégiai Iroda alá. Ennek ellenére nagyon gyakori az önkormányzati szervek és az Építéshatóság közötti együttmőködés. A 2008-as év második felében jött létre a város fejlesztı társasága, egy már korábban is önkormányzati tulajdonban lévı cég mőködési körének kibıvítésével. A fejlesztı társaságot „kényszerbıl” hozta létre az önkormányzat, mivel a város hosszú távú fejlesztési stratégiáját a különbözı országos és uniós szintő pályázati támogatásokból kívánja fedezni, az ezeken való indulásnak pedig egyik alapfeltétele a fejlesztı társaság létrehozása. A fıépítész azonban teljesen pozitív véleménnyel van a fejlesztıtársaság létrehozásáról és tevékenységérıl. A már említett cég mellett érintett fejlesztési kérdésekben egy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság is. Nem tartozik az önkormányzat szervezetrendszeréhez, de mindenképpen meg kell említeni az MTA RKK regionális kutatóintézetét, amely több éve szoros kapcsolatban áll az önkormányzattal. Az Intézet készítette a város számára a Fejlesztési koncepciót, a Rendezési tervet, az IVS-t és számos akcióterületi felmérést is. Mind az alpolgármester, mind a Városfejlesztési és Közbeszerzési Osztály vezetıje pozitívan nyilatkozott az intézetrıl és a velük való együttmőködésrıl. Szakember-ellátottság Az illetékes alpolgármester korábban a természetvédelemben dolgozott, ez elmondása szerint megkönnyíti munkáját a városfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos döntések kapcsán. A Városfejlesztési és Közbeszerzési Osztály vezetıje megfelelınek tartotta a szervezeti egységeket munkaerı és szaktudás szempontjából, azonban preferálnák egy antiszegregációs szakértı munkáját az alosztályokon. Ennek oka, hogy a viszonylag jó szegregációs helyzet ellenére a városvezetés komoly erıket és financiális forrásokat fordít a veszélyeztetett csoportok és városi területek felzárkóztatására. Az elmúlt két évben négy fıépítésze volt a városnak. A alpolgármester szerint nem voltak konfliktusok a három korábbi fıépítész és a képviselıtestület tagjai között, a korábbi fıépítészek távozásának okai nem ilyen téren keresendık, mindhárman személyes okok miatt távoztak a pozícióból. A jelenlegi fıépítész folyó év elején foglalta el a pozícióját. Az ı személyében egy olyan személy munkájára számítanak, aki otthonosan mozog a piaci szférában és emellett minden esetben a város érdekeit tartja szem elıtt. Mind a fejlesztéssel foglalkozó alpolgármester, mind a fıépítész alapvetıen megfelelınek találta a munkatársak szakmai felkészültségét. A fıépítészi osztályon olyan szakemberek dolgoznak, akik már régebb óta töltik be állásaikat. A három rendezéssel és tervezéssel foglalkozó munkatárs mellett egy személy foglalkozik örökségvédelemmel. Az örökségvédelem komoly szerepet kapott a város rendezési tervében. Az országos örökségvédelmi lista mellett elkészítették a saját örökségvédelmi rendeletüket és a településen található védett épületeket összefoglaló listát; a pécsi örökségvédelmi rendelet mintájára dolgozták ki a helyi programot. A Fıépítészi osztály részérıl igény lenne egy rendezési tervek
132
gondozásához szükséges vezetı tervezıi jogosítvánnyal rendelkezı szakemberre. A fıépítész szerint nemsokára az osztály jelenlegi dolgozói közül megszerzi valaki ezt a jogosítványt. Ennek a szakterületnek osztályon belüli megtartása számos probléma gyorsabb és optimálisabb kezelését lehetıvé tenné.
5.2. Tervezés keretfeltételeinek változásával kapcsolatos vélemények Fıbb gazdasági, politikai, lakossági elvárások a tervezéssel kapcsolatban, ezek változásai az elmúlt években Az alpolgármester tapasztalatai alapján az elmúlt években észrevehetıen megnövekedett az önkormányzat irányába a településrendezés és fejlesztés kapcsán egy egységes koncepció kialakítására való igény. A 2006 elıtti idıszakot alapvetıen meghatározta, hogy nem rendelkezett a város Fejlesztési és Rendezés tervvel, aminek következtében a gazdasági és lakossági kezdeményezések elharapództak. A városképbe számos oda nem illı elem jelent meg, figyelmen kívül hagyták a jogszabályokban meghatározott beépíthetıségi sőrőséget és egyéb megkötéseket. Miután 2006-ban elfogadták a Rendezési tervet majd elkészítették az IVS-t az önkormányzat szerepe ismét megnövekedett a városkép alakítása terén. A gazdasági szereplık részérıl hasonló mértékő nyomásgyakorlási próbálkozások figyelhetık meg, mint az elızı években. A piaci szféra igénye fıleg a beépíthetıség növelése kapcsán merül fel. A lakosság és a civil szervezetek körében megnövekedett az igény az élhetıbb, barátságosabb városkép (különösen a belváros tekintetében) kialakítására. A tervezés keretfeltételeit a lakossági, befektetıi és önkormányzati igények összehangolása határozza meg. Az elsıdleges probléma, amely jelentıs kihívást jelentett a lakóterületek kialakítása és infrastrukturális felzárkóztatása volt. Ennek érdekében számos külsı területet nyilvánított belterületté az önkormányzat. A város igyekszik minél jobban kapcsolódni az országos rendezési és fejlesztési tervekhez. Szoros kapcsolatot próbálnak fenntartani a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal. Az országos vezetés szintjérıl számos esetben kaptak segítséget, különösen az IVS kapcsán. Az országos és regionális integráció mellett nem elhanyagolható a kistérségi együttmőködés. Minden komolyabb fejlesztési elképzelés a városban hatással van a környezı településekre is, az alpolgármester szerint az elmúlt években a környezı települések részérıl megnövekedett az igény, hogy a város egyeztesse velük fejlesztéssel kapcsolatos terveit, és ha van rá lehetıség ebbe vonják bele a kistelepüléseket is. A környezı települések részérıl az alpolgármester szerint „nagyfokú lojalitás” tapasztalható. Belátták, hogy a város fejlıdése alapvetıen befolyásolja az ı életkörülményeiket is. Ennek érdekében szinte minden esetben támogatják kezdeményezéseit. Az EU csatlakozás hatását a különbözı szervezeti egységek vezetıi teljesen eltérıen ítélik meg. Az alpolgármester szerint a csatlakozásnak nem volt komolyabb hatása a tervezéssel, a tervkészítéssel kapcsolatos elvárásokra. A Városstratégiai Iroda is hasonlóképpen vélekedett
133
errıl: „a város gazdasági programja meghatározza, hogy milyen fejlesztéseket hajt végre a város a Közgyőlés által jóváhagyott formában. A gazdasági programot folyamatosan aktualizálják […] a Projektmenedzseri csoport folyamatosan figyeli az EU pályázatokat, elıkészíti és megvalósítja a nyertes beruházásokat.” A fıépítész nem tudott adekvát választ adni arra a kérdésre, hogy mennyiben változott az elmúlt években a településtervezés helyzete, mivel legutoljára az 1990-es évek elején töltött be közfunkciót. Azonban szerinte az „akkori állapotokhoz képest rendkívül bonyolult, olykor tudományoskodó a rendezési terv kérdése. Nagyon gyakran nem kezelhetık az élet által generált helyzetek a jogszabályok és szabályozások által.” A megváltozott igényekre adott önkormányzati válaszok Az önkormányzat a 2006-os évtıl kezdıdıen a rendezési terv elkészítésével és jóváhagyásával újra aktív és meghatározó szerepet vállalt a városkép alakítása terén. Az elmúlt 3 évben a lakossági és befektetıi igények felmerésével finomítottak a terveken, de nem engedték, hogy ezek az igények elharapózzanak (pl.: nem engedélyezték a beépítési sőrőség növelését, rehabilitációs projekteket kezdeményeztek) és ezáltal károsodjon a városkép, a város struktúrája. Az önkormányzat felmérte, hogy városfejlesztés terén megfogalmazott terveiket az Európai Uniótól pályázott forrásokból képesek csak fedezni. Ennek érdekében igyekeznek megfelelni minden elıírásnak (IVS elkészítése, fejlesztıi társaság létrehozása) és kihasználni az EU nyújtotta lehetıségeket. Az országos és regionális projektekbe való bekapcsolódás magas prioritású célja az önkormányzatnak. Ezen a téren eddigi kezdeményezéseik azonban mindig elakadtak. A fent említettek mellett kiemelkedıen fontosnak tartják, hogy mint regionális központ funkcionáljanak, úgy vélik, a település méreténél fogva nem tehetik meg, hogy nem számolnak a környezı településekre gyakorolt hatásukkal. A befektetıi igények kiszolgálása terén is jelentıs elırelépés történt, az önkormányzat öt nagy ipari területet alakított ki a befektetık számára (ld. részletesen a Bevezetésben). Jogszabályi környezet változásai Konkrét változásokat nem emeltek ki az interjúalanyok. Összességében mindhárman úgy ítélték meg, hogy a jogszabályi környezet néhol túlszabályozott. Az elmúlt három év tapasztalata alapján az alpolgármester javuló tendenciát lát a jogszabályok terén. Véleménye szerint a jogszabályok évrıl évre egyszerősödnek, egyre pontosabban szabályoznak, azaz lassan kezdik kinıni a létrehozás után felmerülı gyerekbetegséget, hogy a gyakorlati életben nem voltak teljes mértékben alkalmazhatóak. A Városstratégiai Iroda egyik legfontosabb feladata, hogy nyomon kövesse a jogszabályok változását és az ebbıl adódó problémákra, változásokra felhívja a döntéshozók figyelmét. A Fıépítészi Osztály esetében külön munkatárs foglalkozik a jogszabályok változásának nyomon követésével. A fıépítész ellentétes tendenciát vélt felfedezni, mint az alpolgármester. Szerinte a szabályozás sok esetben feleslegesen „tudományoskodó”. 134
5.3. Tervellátottság, stratégiája
tervek
rendszere,
tervezés
A helyi politikában a településfejlesztés és rendezés kiemelkedıen nagy hangsúlyt kap. A 2006 elıtti idıszakban körülbelül 3 évig nem volt fejlesztési terve a településnek. Ebben az idıszakban az önkormányzat nem hajtott végre komolyabb, az egész várost érintı fejlesztéseket, rendezéseket. A 2006-os évtıl kezdıdıen a fejlesztés és rendezés területe központi dimenzióvá vált az önkormányzat munkájában. 2001. július-december készült el a város Városfejlesztési Koncepciója. Az elmúlt években készült el a Városgazdasági Program, amely a 2007 és 2013 közötti idıszakra vonatkozóan tartalmazza a város költségvetési és gazdálkodási korlátait, lehetıségeit. Ez az egyik legfontosabb dokumentum, mivel meghatározza a városfejlesztés lehetséges kereteit. Szintén 2006 után fogadták el a Környezetvédelmi Programot és az IVS-t. A város továbbá rendelkezik még közlekedésfejlesztési hatástanulmánnyal, településrendezési-fejlesztési vízióval, ill. most zajlik a TRT felülvizsgálata is. A fent említett fı tanulmányok mellett számos akcióterületi tanulmány készült konkrét fejlesztési tervek kapcsán. A tervek szakszerőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében létrehoztak egy fejlesztési bizottságot, amelynek munkája során szorosan kapcsolódott az MTA RKK területi kutatóközpontjához, valamint az Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Továbbá az önkormányzat szervezetében belül szervezıdtek szakmai bizottságok egy-egy aktuális kérdés vagy nagyobb, átfogó terv értékelése és felülvizsgálata kapcsán. Ezek a bizottságok szakmai szinten szervezıdtek, de mind a befektetıknek, mind a lakosságnak lehetıséget biztosítottak, hogy véleményezzék a terveket, javaslatokat tegyenek. A lakosság és a befektetık mellett a képviselıtestület tagjainak is lehetısége nyílt arra, hogy a terveket véleményezze, esetleg módosítási javaslatokat fogalmazzon meg. Folyamatos volt a tervkészítés során a konzultáció a város gazdaságát meghatározó befektetıkkel és a kulturális szervezetekkel. Emellett egyeztették a környezı településekkel is. Általában nem merült fel semmilyen összeférhetetlenség vagy probléma a kistérségi vagy megyei települések és a város között a tervek egyeztetése kapcsán. A fıépítész szerint a településfejlesztés szempontjából a legfontosabb dokumentum az IVS. Az IVS kialakítása során felmerültek ütközések a település más fejlesztéssel vagy rendezéssel kapcsolatos terveivel. Az ilyen ütközések kapcsán a korábbi terveket felülvizsgálták és módosították. A Fıépítészi Osztály feladatkörébe tartozik, hogy figyelemmel kísérje a város településfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos terveinek egymáshoz való viszonyát. A felmerülı ütközések esetén az osztály feladata, hogy módosítási javaslattal álljon elı. A városvezetés célja egy élhetı és fenntartható városkép kialakítása. A városfejlesztés stratégiájának kialakítása során minél jobban igyekezett az önkormányzat feltérképezni a befektetıi és lakossági igényeket. Számos esettanulmányt készítettek szakmabeli cégekkel. A lakosság körében 2200 fıs személyes és telefonos lekérdezést bonyolítottak, amelyben minél
135
mélyebben megpróbálták feltárni a lakossági igényeket. A fent említett tervek kapcsán készítettek számos kisebb tanulmányt és akcióvizsgálatot is. Az egyik legkiemelkedıbb ezek közül a Közlekedési Koncepció volt, amelyben feltérképezték a város lakosságának helyi utazási szokásait és igényeit. Ezeknek a kutatásoknak a nagy részét a MTA területi kutatóközpontja végezte. Az önkormányzat részérıl bevett szokássá vált, hogy minden jelentısebb kérdés vagy terv szintjén felmerülı ötlet esetében akcióvizsgálatokat végeztetnek. Mind a Gazdasági program, mind az IVS hosszabb távú elképzeléseket fogalmaz meg. Az Európai Uniós fejlesztési és financiális tervekben megfogalmazott 2013-as határon is túlmutatnak. Az alpolgármester úgy látja, hogy az IVS egy sokkal hosszabb távú (10 év) stratégiát fogalmaz meg, amelynek idıben távolabbi részletei még csak vízió és ötletek formájában jelennek meg a dokumentumban. A fejlesztéssel és rendezéssel foglalkozó tervek egy része a belváros képének átalakításával foglalkozik, másik része lakóterületek kialakítására és a jelenleg már meglévı lakóterületek infrastruktúrájának fejlesztésére vonatkozik, míg a harmadik nagy csoportba az ipari területek kapcsolatos tervek sorolhatók. Az ipari területek elég messze kerültek kijelölésre a városközponttól ahhoz, hogy – az interjúalanyok értelmezésében – érdemben ne befolyásolják a városszerkezetet. A lakóövezetek kialakítása kapcsán felmerül a korábban már említett beépítési sőrőség kérdése, amely jelentısen megváltoztatná a tradicionális alföldi városképet. Azonban ennek növelésére a belvárosi részeken nincs lehetıség, mert az úthálózat adottságai és a parkolóhelyek száma nem teszi lehetıvé. A belváros rehabilitációja alapvetıen formálja át a városképet (pl.: sétáló utca kialakítása, buszpályaudvar áthelyezése, szórakozóhelyek kialakítása), de jelentıs strukturális változásokat nem fog eredményezni a városszerkezetben. Ami a rendezési tervezés vs. vállalkozói igények kérdését illeti, az alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy mivel eddig a kis- és középvállalkozások tulajdonosaival közösen alakították ki a szabályozásokat, így nem merült fel annak a problémája, hogy ezek túl szők vagy túl tág mozgásteret hagynának. A már említett nagyberuházás egy teljesen új helyzetet vetett fel, amelyre már találták megoldást. Az alpolgármester szerint „most már fel vannak készülve nagyberuházók megjelenésére is”. Minden interjúalany úgy vélekedett, hogy a terveknek és koncepcióknak egyszerre kell foglalkoznia a település teljes struktúrájának és a kisebb területi blokkoknak a fejlesztésével is.
5.4. Stratégiai, fejlesztési tervezés A fıépítész négy pontban foglalta össze a város tervezési stratégiáját és a kitőzött alapelveket: a város betelepítése jól mőködı mezıgazdasággal és nagyiparral, a felsıoktatás és a kultúra fejlesztése, kényelmes, modern és jól felszerelt lakóterületek kialakítása, az eltérı funkciójú területek kijelölése és elhatárolása (értve ezalatt fıleg azt hogy a potenciálisan lakófunkciót zavaró nagy ipari fejlesztések ne lakóterületek közelébe kerüljenek, ld. lejjebb). A város településfejlesztési koncepciója 2001-ben készült el. Az MTA által összeállított koncepció elkészítési munkálataiban az önkormányzat részérıl részt vett a hivatal Mérnöki
136
Osztálya. A koncepciót közbeszerzés keretében készítették el, szakmai tanulmányokra és lakossági közvélemény-kutatásokra alapozva. A helyi politikusok konstruktívan részt vettek a koncepció kialakításában. Mint más tervek esetében, a koncepció esetén is eltérı aktivitással. A Településfejlesztési Koncepció készítése kapcsán a képviselıtestület körében is készült kérdıíves adatfelvétel a nézıpontok pontosabb feltérképezése érdekében. Az alpolgármester szerint sem az elfogadás, sem a késıbbi módosítások esetében nem volt jellemzı, hogy pártpolitikai csatározás tárgyává vált volna a koncepció vagy akármelyik másik terv. Miután elkészült a koncepció egyezették a megyei (Megyei Önkormányzat) és regionális szervekkel, valamint a térségi és szomszédos településekkel. Egyik részrıl sem merült fel probléma a tervezet kapcsán. A koncepciót véleményezte továbbá a Tervtanács. Ezt követıen a lakosságot és a helyi civil szervezeteket is bevonták a véleményezésbe. Több esetben volt példa heves vitákra (pl.: a fı utcát érintı akcióterv kialakítása kapcsán), de ezeket az alpolgármester szerint mindig sikerült rendezni. Az alpolgármester szerint a Településfejlesztési Koncepció 8 éves története során több esetben is merültek fel kritikus pontok, ezeknek egy része aktuális probléma, amelyet a gazdasági válság generált. A legkritikusabb pont az ipari és a lakóterületek kialakítása volt. Az ipari területek kapcsán figyelembe kell venni, hogy a válság hatására számos gyár függesztette fel vagy szüntette be a termelést. A most induló ipari nagyberuházás kapcsán ezekkel a kiesı gyárakkal is számolni kell, továbbá azokkal az egységekkel, amik nem szervesen, de mégis kapcsolódnak a nagyberuházáshoz. Ez fıleg az infrastruktúra kialakítását érinti. Komoly problémát okozhat a jövıben, ha nem hagynak elég helyet a város környéki infrastruktúrának (pl.: elkerülı út). A lakóterületek kialakítása fontos kérdés a fejlesztési politikában. Az önkormányzat igyekszik minél jobban elkülöníteni egymástól a lakó- és az ipari területeket. Az alpolgármester fıleg a koncepció módosításáról szolgált információkkal. A legutóbbi nagy módosítás az említett nagyberuházás kapcsán merült fel. Ekkor a koncepció módosítása kiegészült az Együttervezhetı Települések projektjével, aminek megvalósítása országos szinten akadt el. Az alpolgármester meglátása szerint a környezı települések jelentıs aktivitást mutatattak a közös tervezés és az együttmőködés terén. Belátták, hogy a város fejlıdése, a nagyberuházás idetelepülése számukra is kiugrási lehetıséget biztosít. Az együttmőködés egy része gyakorlatban is megvalósult. Erre példa, hogy több szomszédos település saját belterülete fejlesztésének egy részérıl lemondott a város javára, hogy a nagyberuházás megvalósulhasson. A szabályozás kapcsán felmerült két komoly probléma is. Az egyik, hogy a lakossági érdekeket szinte lehetetlen volt összeegyeztetni a NFÜ és a DARFT elıírásaival. A másik probléma, hogy egyes akciótervek kapcsán nem áll rendelkezésre külsı beruházó. A legnagyobb beruházó, aki hajlandó lenne építeni az a Kft amelynek tevékenységi körét nemrég bıvítették ki városfejlesztı funkcióval., amelyet az alpolgármester beszámolója szerint nem fogadnak el külsı partnernek. Az alpolgármester a Koncepciót a jelenlegi, már erısen módosított formájában jónak tartja: „Ennek az irányvonalnak a megtartása hasznos lenne, de nálunk is születnek mindig új gondolatok. Az egyik kritikus pont a Koncepció kapcsán a felülvizsgálati ritmus, amely még
137
fejlesztésre szorul.” Az elsıdleges tapasztalatok alapján a Koncepcióban megfogalmazottakat nagyon egyszerően és hatékonyan át lehet ültetni a gyakorlatba.
5.5. IVS-ekkel kapcsolatos tapasztalatok A város Integrált Városfejlesztési Stratégiája a 2006-ban jóváhagyott, majd 2007-ben megújított gazdasági program, és a város fejlesztésének alapvetı elemeit és koncepcióját magában foglaló településrendezési terv alapján készült. Az IVS-t a képviselıtestület 2007ben hagyta jóvá. Az IVS minden tekintetben megpróbál megfelelni az Európai Unió által megfogalmazott formai követelményeknek és jogszabályoknak. A fıépítész szerint „az IVS a legfontosabb dokumentum” a városfejlesztés szempontjából, az a tervdokumentum, amely igazodva az európai tervezési és finanszírozási ciklushoz 5-7 évre elıre rögzíti a városfejlesztéssel kapcsolatos terveket, elképzeléseket. A programban megfogalmazott célok egy része túlmutat a 2013-as éven. Ez azt jelenti, hogy az IVS egy nagyon pontos és részletes tervet ad 5-7 évre, de a készítık további terveinek körvonalait is magában foglalja. Az IVS elkészítésében részt vettek az önkormányzat által külön erre a célra létrehozott vagy korábban is fejlesztéssel foglalkozó bizottságok, a Polgármesteri Hivatal munkatársai, a Fıépítészi Osztály, szakértı cégek, civil szervezetek és a lakosság. A Polgármesteri Hivatal által megfogalmazott elképzelések alkották az IVS fundamentumát. Az MTA RKK területi kutatóközpontja régóta együttmőködı partnere a városvezetésnek, így nem voltak komolyabb problémák, félreértések az egyeztetés kapcsán. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a Városfejlesztési Kézikönyv nem enged nagy mozgásteret, így az MTA RKK intézetének nem is egy önálló IVS megalkotása volt a feladata, hanem a helyi elképzelések jogszabályoknak megfelelı és formális formába öntése. Az IVS négy fázisban készült el. Az elsı fázisban felülvizsgálták a városstruktúrát és az eredmények alapján 10 városfejlesztési körzetet alakítottak ki. Ezt követıen a városi önkormányzat bizottságai és a képviselıtestület megtette javaslatait a városfejlesztés irányvonalaival kapcsolatban. Ezt követte a javaslatok formába öntése. A kész tervezetet a harmadik lépésben a lakosság elé tárták. A lakossági fórumokon mindenkinek joga volt véleményezni a készülı IVS tervezetét. Az elfogadás után a módosítással kapcsolatos javaslatokat a Fıépítészi Osztályon keresztül nyújthatták/nyújthatják be. A lakossági fórumokkal egy idıben felmérték a helyi befektetık és civil szervezetek igényeit, majd elképzeléseiket összegezték. A lakossági fórumokkal egy idıben a KSH adatbázisa alapján megkezdıdött a szociálisan hátrányos helyzető és leszakadó területek behatárolása. Az IVS külön dokumentumban szabályozza a város antiszegregációs stratégiáját. Ezzel egyidıben folyt a város vagyongazdálkodásának felmérése, amely egy másik alapvetı sarokkövét képezi az IVS-ben megfogalmazható céloknak. A fent említett vizsgálatok és egyeztetések révén elkészült az IVS váza és a kiemelt programok listája. Az önkormányzat megbízásából ezt követıen az MTA RKK részletes akcióterületi terveket dolgozott ki a fent említett programokra, területekre.
138
A város IVS-e négy nagy egységre tagolódik: a Helyzetértékelı fejezet és Stratégiai Terv, az Antiszegregációs Terv, a Vagyongazdálkodási Stratégia, a Partnerségi terv. Az IVS elkészítése közben merült fel a most induló ipari nagyberuházás terve, amely alapvetıen formálja át a település fejlesztési koncepciójában, IVS-ében és más hasonló jellegő dokumentumaiban megfogalmazottakat. A nagybefektetıi igény megjelenése következtében nem sokkal az IVS elkészülése és jóváhagyása után megkezdıdött a stratégia továbbtervezése olyan opciókkal, amelyek képesek megfelelni a tervezett gyárkomplexum igényeinek. A továbbtervezéssel párhuzamosan folyt az IVS monitorozása is, amelynek jelentıs része önkormányzati felülvizsgálatot foglalt magában, de kiemelkedıen magas volt és még jelenleg is az lakossági és a piaci szféra szereplıinek módosítási aktivitása is (200-300 módosítási javaslat/év). Az alpolgármester szerint minden képviselınek lehetısége volt betekinteni a készülı tervekbe és véleményezni azokat. Sokan nem éltek ezzel a lehetıséggel. Fıleg azon képviselık esetében volt tapasztalható nagyobb aktivitás, akiknek a körzetét kiemelten érintette az IVS egy-egy fejezete. A helyi politikusok részérıl a munkába való bekapcsolódást az alpolgármester alapvetıen attitőd- és személyiségbeli kérdésnek tartja. A helyi politikusok részérıl konkrét kérdések kapcsán merültek fel vitás pontok (pl.: csapadékcsatornázás kérdése). Emellett felmerültek problémák a támogatási rendszer kapcsán is, de ezeket a konfliktusokat minden esetben sikerült áthidalni. A Városstratégiai Iroda a helyi politikusoknál jóval több esetben találta szembe magát problémákkal. Az IVS kidolgozása során felülvizsgálták az oktatási, esélyegyenlıségi és közlekedési koncepciót, amelyeket számos esetben módosítani kellett, hogy ne ütközzön az IVS-ben megfogalmazottakkal. Az Antiszegregációs dokumentum kapcsán felmerült, hogy a KSH által biztosított adatok nem elég aktuálisak. A városvezetésnek a 2001-es adatok álltak rendelkezésére, amelyek több esetben nem fedték a város aktuális állapotát. Ennek egyik fı oka az volt, hogy a városvezetés már korábban felszámolta a belvárosi területeken található szegregációs övezeteket, amelyeknek egy része átvándorolt a város külterületeire. A város vezetése mind az IVS, mind más városfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos terve kapcsán elsıdlegesnek tartja, hogy azok illeszkedjenek az országos és regionális tervekbe. Ennek gyakorlati megvalósítása érdekében a stratégia kialakítása során folyamatos konzultációban álltak az országos, regionális és megyei szervekkel. A környezı településekkel is folyamatos volt az egyeztetés. Elıfordult súrlódás a város IVS-ében megfogalmazott tervek és a szomszédos települések elképzelései között, de ezeket mindig sikerült áthidalni. Az IVS nem ütközött a város településfejlesztési koncepciójával, azonban a rendezési terv esetében szükségessé váltak kisebb korrekciók. A lakosság, a piaci szereplık és a civil szervezetek valamint a tervtanáccsal való egyeztetés során nem merültek fel problémák. A felsorolt csoportok és szervezetek a kezdetektıl belefolyhattak a stratégia kialakításába és a jóváhagyás után is nyílt lehetıségük a módosítási javaslatok benyújtására.
5.6. Rendezési tervezés
139
A városban általában azért indult el a tervezés, mert vagy a város vezetése, vagy a lakosság vagy a befektetık részérıl igény mutatkozott erre. A kezdeményezı személyétıl függetlenül minden esetben az önkormányzat kezdeményezi a tervezés elindítását. A város esetében a gyárkomplexum tervei kapcsán ez a terveztetési folyamat egy külsı tényezı befolyásának hatására indult el, de mindenképpen önkormányzati körökbıl. Gyakori, hogy a lakosság körében végzett felmérésekben szerzett ismeretei alapján is kezdeményezi az önkormányzat a rendezési terv módosítását vagy egy új akciótervvel való kiegészítését. A terv számos módosítása a piaci szféra kezdeményezésére történt. Sok esetben a beruházási szektorból érkezı javaslatok nem jutnak el a módosítás fázisába, mert alapjaiban ellentétesek a jogszabályi elıírásokkal. A Rendezési terv módosítása kapcsán a legaktívabb a piaci szféra. Az e dokumentumban megfogalmazott elvek és irányvonalak kapcsán merül fel a leggyakrabban érdekellentét. Ennek oka, hogy a gazdasági aktorok helyzetét szinte közvetlenül befolyásolja a Rendezési terv. Leggyakrabban a beépítési sőrőség, a parkolóhelyek kialakítása illetve egyes telkek, területek átminısítése kapcsán keletkezik konfliktus. Ezeket a konfliktusokat azonban a legtöbb esetben sikerül megoldani. Az önkormányzat célja, hogy a tervezés fázisában minél nagyobb mértékben együttmőködjön a piaci szereplıkkel. Ezzel megspórolja magának, hogy a Rendezési terv végrehajtása közben egyéb inspirációs technikákhoz kelljen folyamodnia, másrészt a gazdasági szektor nélkül nem vihetık véghez a város terveiben, koncepcióiban megfogalmazott céljai. Eddig is jellemzı volt, hogy a helyi vállalkozókkal közösen alakították ki a Rendezési tervet. A Rendezési terv készítése kapcsán a helyi politikusok az egyeztetésben vesznek részt és módosító javaslataikkal bármikor elıállhatnak. Az érdeklıdés hasonlóan az IVS esetéhez, a rendezési terv kapcsán is változó volumenő volt. Az önkormányzati képviselık részérıl nem merült fel komoly érdekellentét vagy konfliktus a rendezési terv kapcsán. A tervek tartalmát az egyeztetési fórumokon sikerül olyanra szabni, hogy a testületi üléseken ne legyen már ennek kapcsán komolyabb vita. Az alpolgármester nézete, hogy „az ellenzéknek az a dolga, hogy ellenzékként viselkedjen.”, de elmondása szerint nem a városfejlesztés és tervezés kérdései kapcsán élezıdnek ki a politikai ellentétek. A rendezési terveket minden esetben lakossági fórumokon mutatják be. Emellett a képviselıtestület által jóváhagyott tervek megjelennek a helyi újságban, a helyi televízióban és az önkormányzat honlapján is. A fıépítész meglátása szerint „a lakosok körében nagy az érdeklıdés a tervezés minden fázisa iránt és gyakran hangot adnak véleményüknek a lakossági fórumokon.” A településen két releváns civil szervezet mőködik, mindkettı lokálpatrióta-városszépítı „profillal”. A fıépítész megítélése szerint a szervezetek konstruktív javaslatokkal és ötletekkel igyekeznek támogatni a tervezés folyamatát, a szervezetek vezetıi között építészek és volt önkormányzati dolgozók, képviselık is találhatók, amely szinte lehetetlenné teszi élesebb konfliktusok, elvont és akadékoskodó lakossági felvetések megjelenését. Az alpolgármester megítélése szerint az elmúlt években nem nagyon változott a tervezésben részt vevı szereplık köre. A fıépítész szerint azonban megjelent még egy aktor a módosítási kezdeményezések terén, mégpedig maga az „építész szakma”, amely szakavatottan, konstruktív és praktikus gondolatokkal igyekszik elısegíteni a tervek finomodását, specializációját.
140
A város esetében a tervezést szinte minden esetben ugyanaz a cég végzi. Ennek oka, hogy a városnak nagyon jó a kapcsolata vele, korábban kizárólagosan ıket alkalmazták, ezzel összefüggésben a cég munkatársai nagyon otthonos mozognak helyi körökben, tisztában vannak a város kulturális és strukturális sajátosságaival, a lakosság és a városvezetés igényeivel és ezt minden esetben a lehetı legnagyobb mértékben igyekeznek is szem elıtt tartani. Az elmúlt néhány esetben azonban vontak be helyi tervezıket is a munkába. Ennek két oka van: egyrészt a szokásosan megbízott cég túlterheltsége, másrészt, a helyi ismeretekbıl származó elınyök kamatoztatásának elınyei. A Rendezési terv módosítása szabályozott formában történik a Fıépítészi Osztály koordinálásával. Nem térnek el a törvényben megfogalmazott eljárásrendtıl. A javaslatok a fıépítészhez érkeznek be a megfelelıen kitöltött formanyomtatványon. Az osztály 5 napon belül válaszlevélben jelzi, hogy bekerült a kezdeményezés az eljárásmenetbe. Egy-egy módosítási javaslat a bekerüléstıl kezdıdıen 9 hónap alatt jut el a bírálatig. Kezdetben nagyon magas volt a módosítási kezdeményezések száma a Rendezési tervek kapcsán is. Jelenleg csökkenı tendenciát mutat. Az alpolgármester bízik abban, hogy lassan beállhatnak egy olyan módosítási metódusra, amelynek során félévente monitorozzák a tervet és félévente egy csomagban kezdeményezik a módosításokat, valamint félévente egy alkalommal bírálják azokat. A fıépítész szerepe a Rendezési terv kapcsán is alapvetıen az, hogy a tervbírálati feladatokat ellássa. Véleménye szerint a jó fıépítész „minden esetben a szakmai véleményben megfogalmazottakat képviseli”. Mivel nincs döntési jogköre, így a legfıbb feladata, hogy a szakmai véleményt képviselje. Továbbá fontos feladatnak tartja, hogy „a lakosság és az önkormányzat között keletkezı érdekkonfliktusra mindenki számára ideális, kompromisszumos megoldást találjon.” Az esztétika egy nagyon fontos szempont a városfejlesztés és tervezés kapcsán. A kulturált, nem tájidegen környezet kialakítását a fıépítész saját feladatának tartja. A városban bevett gyakorlat, hogy esztétikai kérdésekkel kapcsolatban helyi szakértıket vonnak be a fıépítész mellé. „Én nem hivatalnok vagyok. Én az életbıl jöttem. Nekem az elsıdleges szempontom a városkép, az esztétika és a használhatóság. Fontos, de kiegészítı szempont a hivatalosság, a jogszabályi környezet.” A fıépítész szerint a legkritikusabb pont a Rendezési terv kapcsán magánérdek sérelme. Gyakran elıfordul, hogy területeket átsorolnak olyan kategóriákba, amely értékcsökkenéshez vezet, vagy az önkormányzat kisajátít területeket. Az alpolgármester és a fıépítész is egyetértett abban, hogy mind tartalomban mind idıben tartják magukat a tervekhez. A korábbi nagy kilengések oka a Rendezési terv hiánya volt.
5.7. A tervezéssel kapcsolatos egyéb, általános kérdések Az alpolgármester szerint „ha nincs fejlesztési szándék, akkor nincs értelme a tervezésnek”. A várost jellemzi a fejlesztési szándék. Az IVS esetében figyelhetı meg a legjobban, hogy a
141
megfogalmazott tervezet túlmutat a kiírt perióduson. Az önkormányzat és egyes szervezeti, amelyek érintettek a tervezésben alapvetıen nem rövidtávú idıszakokban gondolkodnak. A város fejlesztési stratégiájára jellemzı, hogy komplex és hosszú távú tervekben gondolkoznak, de mindemellett több-kevesebb sikerrel igyekeznek az aktuális kérdésekre koncentrálni. Sem az alpolgármester, sem a fıépítész részérıl nem merült fel az a probléma, hogy nem lehet a rövid és a hosszú távú fejlesztési stratégiát összeegyeztetni. Mindegyiket más dokumentumban rögzítik és igyekeznek rendszeresen felülvizsgálni, hogy a két idıtáv stratégiái között nem merül-e fel bármiféle diszkrepancia. A tervezéssel kapcsolatos legnagyobb konfliktusokat és kihívásokat az alpolgármester és a fıépítész eltérı perspektívából közelítette meg. Az alpolgármester szerint a legnagyobb kihívások települési szinten jelennek meg. Szerinte a kihívás abban áll, hogy „minden településnek meg kell tennie azokat a lépéseket, amiket szükségesnek tart. Erre ki kell dolgozni egy kompakt és komplex tervet.” A fıépítész ezzel szemben csoportok közötti érdekellentétekben látja a legfıbb kihívást, szerinte „a legnagyobb probléma az egyéni, a közösségi és a szakmai érdekek együttes érvényesítése. Valamint az a fent említettek közötti különbségekbıl származó ellentétek elsimítása.”
5.8. Javaslatok A településfejlesztés és területrendezés viszonyát alapvetıen tisztázottnak érezték az kérdezettek. A fıépítész szerint vannak nagyon jól kidolgozott szabályozások, ilyen például az IVS-re vonatkozó. De megjelenik a másik véglet is. Erre konkrét példának a Rendezési tervet említi, amelynek tervezése során felmerülnek olyan problémák, hogy az „ÉTV-ben és az eljárási rendben megfogalmazottak gyakran jelentenek áthidalhatatlan nehézségeket (pl.: közterületi szabályozás, telektömb kialakítás). Öveges László szerint túlzottan bürokratikus és „tudományoskodó” a tervezés folyamatának számos fázisa. Jogszabály-módosítás nélkül megítélése szerint úgy lehetne könnyíteni a helyzeten, ha a felesleges bürokratikus részek kikerülnének a folyamatból, valamint ha az eljárási idıt lecsökkentenék. Az alpolgármester jól követhetınek és tisztázottnak érzi a településfejlesztés és településrendezés jogi szabályozását. Az eljárásmódokkal kapcsolatban nem fogalmazott meg kritikát. A jelenlegi rendszert és folyamatokat mőködıképesnek tartja. Az egyetlen probléma, ami részérıl felmerült, az a „régiók és a városok helyzetének ambivalens viszonya, amely gyakran a pályázati pénzek elosztására is negatív hatással van.”
142
6. Középváros 1. Bevezetés Az alábbi esettanulmány három interjú (fıépítész, a településfejlesztésért felelıs önkormányzati tulajdonú cég vezetıje, valamint a témáért felelıs politikusként a polgármester), valamint az általuk is gyakran hivatkozott Integrált Városfejlesztési Stratégia felhasználásával készült. A vizsgált város a Dunántúl nyugati részén helyezkedik el, hozzávetılegesen harmincezren lakják, lakossága a migrációból fakadóan növekszik. Turisztikai és ipari hagyományai erısek, közlekedésföldrajzi pozíciója rendkívül jó. Jellegzetessége, hogy két kisebb városból egyesítették a két világháború között, így jelenleg is két városközpontja van és viszonylag sok szabad terület található belterületén. Lakosságszámához viszonyítva ez utóbbi meglehetısen nagy. A polgármester és a képviselı-testületi többség azonos politikai oldalon áll, a napi pártpolitikai csaták befolyása a településfejlesztési gyakorlatra elhanyagolható. 2006 elıtt a jelenlegi ellenzéki oldal adta mind a testületi többséget, mind a polgármestert. Fejlesztési prioritásait a korábban kiaknázatlanul maradt pozíció- és erısforrásbeli lehetıségek kiaknázása és a kínálkozó térségközponti szerep erısítése határozza meg, melyekben – az interjúalanyok többé-kevésbé egyhangú állítása szerint – korábban a politikai akarat és következetesség hiánya, jelenleg pedig mindenekelıtt a forráshiány korlátozza.
6.1. A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál, tevékenységi körök, szakember-ellátottság A városfejlesztés feladata a településen egy százszázalékosan önkormányzati tulajdonú céghez tartozik, melyet 1992-ben hoztak létre, ugyan eredetileg csak ingatlanfejlesztési (és 1999-tıl -kezelési) feladatok ellátására, a Vagyonkezelési Osztály örököseként. 1999-2000 körül a város, a ferencvárosi SEMIX mintájára, elkészíttetett egy tanulmányt a város kilenc akcióterületérıl, melynek végrehajtásának menedzselését szintén ingatlancégéhez csatolta. Feladata lett így a kft-nek a kombinált városfejlesztés, az akcióterületek és üzleti tervük részletes kidolgozása és megvalósítása. A céget az ingatlanfejlesztés tartja el, az ingatlankezelésért a város bonyolítási díjat fizet, melynek fejében a hatósági feladatokon kívül mindenért felelnek. A városfejlesztési tevékenységet, szintén bonyolítási díjért, az önkormányzat nevében őzi a kft. Itt zajlott, az akkori fıépítésszel kapcsolatos munkaproblémák miatt, az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésének levezénylése is. A közmő-, útépítési feladatokat, az intézményhálózati beruházások koordinálását a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztálya végzi, akárcsak a Városfejlesztési és Európai Integrációs Bizottság munkájának koordinálását. Ez utóbbi szervezet vitatja meg az összes témába vágó elıterjesztést, valamint ık felügyelik – a Tulajdonosi Bizottsággal együtt – a városi beruházócég tevékenységét is, mely fölé a képviselı-testület egy külön tulajdonosiellenırzıi feladatokkal is felruházott felügyelıbizottságot is állított. Beleszólása van a 143
területét érintı városfejlesztési elıterjesztésekbe az egyik városrész képviseletére felállított külön bizottságnak is. A fıépítész felel a településrendezési tervek folyamatos karbantartásáért, az évi négy körüli módosítás és 20-25 kapcsolódó határozat végigviteléért, elıkészítéséért, lebonyolításáért. Saját döntési jogköre nincs, csupán javasol és elıterjeszt. Emellett véleményezi az (egyre gyakoribb) külföldi ingatlanszerzéseket, a védettépület-támogatási városi pályázatokat készíti elı szakmai szempontból, illetve véleményeznie is kell a velük kapcsolatos munkákat. Az egyszerőbb szakmai feladatokat maga is el tudja végezni, a nagyobbakhoz külsı cégeket kér fel. Ami a rendelkezésre álló humánerıforrást illeti, a fıépítész számára leginkább egy asszisztens hiányzik jelenleg, mivel egymaga látja el az összes, poszthoz kapcsolódó tevékenységet, melynek legalább 40%-a papírmunka, becslése szerint. Munkáját nehezíti, hogy elıdje meglehetıs hirtelenséggel hagyta el posztját 2006-ban, így az akkorról áthagyományozódott problémák és ügyhátralékok ledolgozása mellett proaktív tevékenységre igen kevés ideje marad. Megítélése szerint a városnak leginkább talán egy tervezési jogosultsággal rendelkezı településmérnökre lenne szüksége, ami növelhetné a beruházások hatékonyságát és rugalmasságát. A városi fejlesztı- és beruházócég településfejlesztéssel foglalkozó munkatársai közül a cégvezetı építımérnök és gazdasági mérnök, munkáját egy gépész, egy magasépítı fıiskolai és egy mélyépítı egyetemi végzettséggel rendelkezı beosztott segíti. Szaktudás terén leginkább egy közgazdász végzettségő munkatársat hiányol, illetve a nyelvtudást, mivel a kft. jelenlegi személyzetbıl senki nem beszél nyelveket, így minden szükséges alkalommal tolmács szolgáltatásait kell igénybe vegyék. A különféle tervezési és tervmódosítási munkákat külsı cégekkel végeztetik, szakmérnökök és egyéb szakértık a megbízott cégek alvállalkozóiként kerülnek csak kapcsolatba jellemzıen a településsel. Fıként néhány régiós tervezıirodával és egy – helyi származású – ismert, Ybldíjas mérnökkel van gyakori viszonyban a város, mindazonáltal megbízási szerzıdése csak a fejlesztıcég könyvelési és jogi ellátását végzı vállalkozásoknak van, a szakmai megbízásokat vagy közbeszerzés, vagy eseti megkeresés útján osztják el.
6.2. Tervezés keretfeltételeinek változásával kapcsolatos vélemények Az elmúlt évek változásai közül politikai oldalról (összhangban a 2006-os választások hozta pólusváltással) leginkább a tervszerőség és következetesség térnyerése tőnt ki a polgármesteri interjú során, a fejlesztési elmaradások terén való felzárkózás és az önkormányzati vagyonvesztés megállítása, majd erre építkezve az adóbevétel-generáló és az élhetı várost teremtı beruházások indikálása. Politikusi oldalról az uniós csatlakozás eredményeként a növekvı bevásárlóturizmus, mint kihasználandó (és az adóbevételgerjesztı beruházások sorába illeszthetı) fejlesztési potenciál, illetve a határok schengeni lebomlásával enyhén emelkedı bőnözés kérdése merült fel. Ennél szakmaibb megközelítésben az elmúlt években megnyíló uniós pályázatok témája merült fel elsısorban, melyek elısegítik a már említett 2000-es akcióterületi tanulmányban foglaltak aktualizált változatai közül azok megvalósítását, melyek mérlege nominálisan negatív, így azokat önkormányzat önerıbıl – és egyéb pályázati lehetıségek nélkül – nem feltétlenül tudná megvalósítani. A 2004-2006-os Regionális Operatív Program pályázatairól végül lemaradt a
144
város, így most az új ciklusban pályáznak újra, az IVS alapján. A fıépítész számára az általa hivatalban töltött elmúlt két év legjelentısebb változása a nagyberuházók jelenlétének – uniós pályázatoktól sem független – erıteljes növekedése, ezzel összefüggésben szükség is volt a város fejlesztési és rendezési terveinek módosítására (ld. lejjebb) – egy a város fejlesztési terveiben már korábban szereplı, ám eredetileg más helyszínre szánt létesítményrıl van szó. A jogszabályi környezet változásai a kérdezett három aktor közül leginkább a jogszabályi úton szabályozott tervezési feladatokért felelıs fıépítészt érintik, tekintve, hogy a képviselıtestület számára is ı maga referál azokról. Számára kissé zavaró a vonatkozó rendeletek, például az OTÉK „szinte havonkénti” változtatása, mert megnehezíti a mindennapos munkát – ezekrıl az építészkamara körleveleibıl és a többi szakmabelitıl szokott tájékozódni. Ennek hatékonysága megfelelı, ám a módszer maga körülményes.
6.3. Tervellátottság, stratégiája
tervek
rendszere,
tervezés
A jelenlegi tervkészlettel összefüggésben elsıként a város 1993 táján elkészült új Általános Rendezési Tervét érdemes említeni, melyet annak idején egy nagyon részletes, megvalósítási stratégiát is magában foglaló vizsgálati anyag alapján készítették el, a civil szervezetek széles körő bevonása mellett, lakossági fórumokkal, gazdasági-kamarai egyeztetésekkel. Ezek végén egy intézkedési tervet fogadott el a város (1994), majd a választások után az új városvezetés alatt ennek tartalmi megvalósítása elsikkadt. Az új építési törvény értelmében megalkotott Területfejlesztési Koncepció lényegében ennek a korábbi ÁRT-nek egy korszerősített, felülvizsgált – és újabb egyeztetésekkel, fórumokkal támogatott – változata. Ettıl fogva alapcélja már a városnak a kifelé terjeszkedés helyett a befelé sőrősödés stratégiai célja, így a gondolat minden egyéb vonatkozó dokumentumban is kellı hangsúllyal jelen van. Fontossági sorrendben a város ún. jövıképét érdemes kiemelni, mely 2003-ban készült, célja a tudatos városfejlesztési tevékenység artikulálása és a város kitörési pontjainak megfogalmazása. Megalkotása kimerítı véleménymerítések segítségével történt, melyeket alapvetıen – egy tanácsadó cég mediátori közremőködése mellett – a városi fejlesztı kft. koordinált. Ennek kereteiben egy- és többnapos workshopokat tartottak, mélyinterjúkat készítettek, illetve kérdıívekkel és internetes véleménynyilvánító felületekkel igyekezték a városban megtalálható vélemények minél nagyobb hányadát feltárni. Elkészülése után a jövıképhez igazították a Településfejlesztési Koncepcióban foglaltakat (illetve a Településszerkezeti Tervet, valamint szabályozási terveket és helyi építési szabályzatokat). Jelentıs szerepe van a kötelezı tervtípusok mellett a már említett, a ferencvárosi SEMIX tevékenységének mintájára megalkotott 2000-es akcióterületi tanulmánynak, melyet a 2008-ban (az uniós források kihasználásának érdekében) elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia elızményének is tekinthetünk, az elıbbire az utóbbi meghatározóan épít. Az IVS és a TFK mellérendeltségi viszonyban áll a fejlesztési tervek képzeletbeli piramisán, melynek csúcsát a jövıkép, alapját pedig a már említett konkrét végrehajtási szabályozások alkotják. A Településfejlesztési Koncepcióban különös hangsúlyt a gazdaságfejlesztés (ipari parkok, meglévı ipar megırzése, logisztika, bevásárlóturizmusra épülı szolgáltatások), a komplex idegenforgalmi koncepció mőködtetése (a történelmi belvárosok, a vízi-, öko-, lovas- és egyéb turizmusok egységes kínálatba foglalása) és a minıségi városfejlesztés programja (meglévı épületállomány fejlesztése, belváros-revitalizáció, intézményfejlesztés, zöldterület-fejlesztés) kap. Ennek megfelelıen az elmúlt néhány évbıl elsısorban az IVS-t (és a vele együtt elkészült Elızetes Akcióterületi
145
Terveket) érdemes mint új (bár nem elızmény nélküli) tervtípust kiemelni, emellett 2007-ben aktualizálták a Településfejlesztési Koncepciót, jelenleg pedig a Településszerkezeti Tervet, értelemszerően egyfelıl az új uniós pályázati lehetıségek nyomán lehetıvé váló fejlesztések gerjesztette módosítási kényszer, másfelıl az idı puszta múlása által szükségessé váló aktualizálások mentén. A fı fejlesztési prioritások mindazonáltal lényegében az 1993-as Általános Rendezési Terv óta változatlanok: a városszövet sőrítése, a belvárosok rehabilitációja és a város turisztikai potenciáljának fejlesztése; mindemellett a város köznapi élhetıségének fenntartása és javítása. A két középsı cél különös hangsúlyt konkrét pályázhatósághoz köthetısége révén kap, egy új, nagy volumenő, uniós támogatásra benyújtott beruházással például olyan látványosságot szeretnének létesíteni a városban, ami a környezı magyar és szomszédos régióközpontok számára is plusz turisztikai vonzerıt jelenthet. Ezen célok nagyjából városszerte érvényes konszenzus eredményeként alakultak ki, egyrészt a fent részletezett, a gazdasági és a civil szereplık tekintélyes hányadára kiterjesztett véleménygyőjtési folyamat, másrészt a helyi politikai erık egyezı véleménye által legitimálva. Részletes kidolgozásukba a város vezetése nem szólt bele, az szakmai szempontok szerint, a szerzıdtetett tervezıirodák közremőködésével történt. Betartatásukkal kapcsolatban problémák a 2006 elıtti idıszakban adódtak idınként, ekkor – valószínősíthetıen a szakmai oldalról általánosan érzékelt képviselıi érdektelenség nyomán – többször tért el a város egy-egy adott terület rendezési terv-módosítási döntései során a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazottaktól, néha csupán szakmai, néha azonban emellett közfelháborodást is kiváltva. Elıbbire egy beépítésre engedélyezett új, külsı lakópark megépülése a példa, amely egyrészt ellentétes volt az említett, a város sőrítésére vonatkozó stratégiai céllal, másrészt településfejlesztési megállapodás híján a beruházó nem gondoskodott a kellı infrastrukturális (elsısorban úthálózati) fejlesztésekrıl, melyek így az önkormányzatra maradtak – a telep pedig ma is a város szövetén kívül álló szatellitvárosként üzemel. A második forgatókönyvre a város egy turisztikai szempontból óriási potenciállal rendelkezı területének eladása volt példa, ahol a közösségi funkcióknak kiválóan alkalmas területre, az állami és városi fıépítészek kifejezett ellenvéleménye dacára, lakóházakat építhettek fel. A befektetıi igényekkel kapcsolatban a jelenlegi gyakorlat, a polgármester megfogalmazásában, hogy mindenekelıtt a városnak kell kialakítania a maga arculatát, és ehhez csatlakozhatnak majd a befektetık, ahol az övezeti besorolások azt lehetıvé és kívánatossá teszik. Ilyen téren mindegyik interjúalany szerint viszonylagos rend uralkodik a városban, amikor a politikai erık nem mennek szembe az érvényes szabályozási célokkal, a beruházások a helyükön valósulnak meg. Az igényekre való felkészülés, a logikus és megfelelıen tagolt szabályozáson túl, elsısorban lehetıség az önkormányzat számára: a jelenleg módosítás alatt álló Településszerkezeti Terv javaslati verziója például a tervezett elkerülı út mentén fekvı földterületekre, akárcsak a határ egy másik részében, ahol várhatóan egy hét-nyolc kilométerre fekvı település gigaberuházásának vonzóhatása fog érvényesülni, a város számára elıvásárlási jog kijelölését javasolja.
6.4. Stratégiai, fejlesztési tervezés A stratégiai és fejlesztési tervek kezelése, a politikai célok megfogalmazását követıen, jellemzıen a városi fejlesztıcég kezében van (mint már említettük, az elızı fıépítésszel kapcsolatos problémák kvázi örökségeként). Mint az az elızı fejezetben részletesen is említésre került, a fent említett politikai célok városszélességő, sokrétő vizsgálatokkal alátámasztott konszenzus többé-kevésbé organikus eredményei, létrejöttében különös szerep azonban értelemszerően a területre jobban rálátó és azzal szemben – a nagyrészt passzív civil
146
szférával szemben – érdemi megfogalmazott elvárásokkal is bíró fejlesztési szakember- és szakpolitikus-gárdának jut. Rajtuk kívül a fıépítésznek volna szükséges behatóan foglalkozni a fejlesztési tervezés témájával, ez azonban korábban az említett személyi okok miatt elmaradt, a jelenleg hivatalban lévı fıépítész pedig csupán ezek nagy részének elkészülte után került pozícióba. A lakosság véleményének becsatornázása elsısorban a helyi médiában is hirdetett lakossági fórumok, illetve egyéb tájékoztatók útján történik, azonban az általános tapasztalat szerint ezek iránt nincs érdemi érdeklıdés. A civil szervezetek közül az érintetteket a város minden olyan döntésbe be szokta szokásjogszerően vonni, amelyhez tevékenységi vagy területi profiljuk szempontjából valamilyen módon közük van. Ez a fejlesztési tervezés vonatkozásában elsısorban a városrészi egyesületeket jelenti, melyek közül néhány aktívan is részt szokott venni saját elképzeléseik és a városi tervek összefésülésében – ez azonban nem igényel különösebb szervezeti kereteket, ugyanis az észrevehetı jelentıségő civil szervezetek lényegében mindegyikének van képviselete vagy a képviselı-testületben, vagy valamely bizottságban, így véleményük figyelembe vétele lényegében az elképzelések születésétıl kezdve biztosított. A részletes kidolgozás lényegében maradéktalanul a szakma dolga. Külsı elvárás két módon lehetséges a fejlesztési tervezés kapcsán: egyfelıl a kötelezı tervek (mindenekelıtt a Településfejlesztési Koncepció) tartalmát jogszabályok írják le; másfelıl a forrásvezérelt dokumentumok (azaz lényegében az Integrált Városfejlesztési Stratégia) esetében a formai megfelelıség feltétele a kapcsolódó pályázatokon való sikeres részvételnek. Problémák a város esetében inkább csak az utóbbival kapcsolatban merültek fel, egyrészt egysíkúsága miatt, ami a városi fıépítész interpretációja szerint abban nyilvánul meg, hogy célja lényegében csak a támogatási jogosultság fedése, így potenciálja és a településfejlesztésben betöltött kulcsponti szerepe könnyedén elsikkad. Ez a várost kevésbé érintette, mivel már korábbról rendelkeznek rendkívül hasonló tervekkel (az akcióterületi fejlesztési modellek kapcsán); az Antiszegregációs Terv viszont annál inkább, mivel jelenleg az IVS nagyjából felét ez a dokumentum teszi ki, dacára, hogy a városban nincsenek is a KSH nyilvántartása szerint szegregált területek. A kijelölt minisztériumi szakértı, ezzel együtt, meglehetısen nagy hangsúlyt fektetett a terv megfelelı részletezettségő kidolgozására, ami a város tisztviselıiben leginkább a felesleges fontoskodás érzetét keltette, és ami zömében olyan állásfoglalásokban merül ki, mint hogy a város nem hoz létre szegregált oktatási, családjóléti, stb. intézményi körzeteket. A releváns egyéb, más helyen születı tervek közül a környéki települések fejlesztési elképzelésivel nincs különösebb összhang (sem interferencia, ugyanakkor), azok csupán néhány esetben kerülnek kapcsolatba egymással, mint például a térségi kerékpárútfejlesztések vagy turisztikai fejlesztési koncepciók esetén. Kivétel, mint fontosabb kérdés, a városi elkerülı út, mely részben egy szomszéd falu területén haladna, de lévén az út létesülése közös érdek, az ottani fejlesztési tervekbe való átvezetés sem járt különösebb gondokkal. A magasabb szintő tervek sem befolyásolják nagyban a településéit, így az összehangolás azokkal sem nehézkes – a város esetében a legkézzelfoghatóbb példa egy nagysebességő vasútvonal terve, amely üres, jelenleg mezıgazdasági mővelés alatt álló területeken haladna, noha a pontos nyomvonal még nem ismert – így a város fejlesztési koncepciójában az említésszinten szerepel, az esetleges megvalósulás útjába esı késıbbi gátló beruházásokat koncepciószinten megakadályozandó. Az ágazati tervek (turisztikai, közlekedési, stb. koncepciók) a TFK részeiként kerültek megfogalmazásra, így értelemszerően szintén nem ütköznek azzal, sem az azzal szimbiózisban létezı egyéb fejlesztési tervekkel, mint az IVS.
147
Mivel a rendezési tervek a fejlesztésiekre épülnek (mindenekelıtt a jövıképre és a TFKra), köztük sem jellemzı az ütközés, inkább csak korábbi, már említett esetekben volt rá példa, hogy két típus közti, imént kifejtett módon kívánatos kapcsolatot eseti beruházások kedvéért a képviselı-testület, a rendezési tervek módosításával, megbontotta volna. A fejlesztési tervezés fı problémái, kis csavarral, valójában a rendezési tervezés szabályozási problémáiból fakadnak: jelenleg egy apró, jelentéktelen módosítás miatt lényegében ugyanúgy szükséges a vonatkozó rendezési tervek módosítása, mint egy nagy, jelentıs eredménnyel járó beruházás esetében, ennek következményeként a változtatások lényegében folyamatosak, ami oda vezet, hogy a képviselık szemében megszőnik a terv jelentısége, nullára devalválódik annak szabályozó tekintélye, így eltőnnek a fontossági lépcsık és ugyanolyan könnyen bólinthat rá adott esetben a testület egy kulcsponti terület fejlesztési koncepciókkal ellentétes változtatására, mint például egy övezethatár két méterrel való odébb tételére, mely utóbbi nyilván jelentéktelenségébıl következıen sem képes a fejlesztési tervekkel ütközni. A fejlesztési tervekben foglaltak megvalósításának ugyanakkor hiányzik a megfelelı intézményi háttere, nincs olyan testület, amely koordinálni tudná az ilyen irányú tevékenységeket. Ez jó eséllyel annak eredménye, hogy a város általában, és a képviselık egy jelentıs része különösen is, nem érzi magáénak az elképzeléseket, nem tartja fontosnak azok iránymutató szerepét, így azok megvalósítása elsikkad. Ez inkább így van a jövıkép és a TFK témájában, viszont kevésbé jellemzı az IVS-re, mivel annak az elızetes akcióterületi tervek képében van kész megvalósítási, gyakorlati jellegő tervmegfelelıje is. A monitoring a fejlesztéssel foglalkozó önkormányzati kft. esetében kialakult szervezeti módon, az éves beszámolókon és a felügyeleti tevékenységet ellátó szerveken (fb, Városfejlesztési Bizottság, Tulajdonosi Bizottság) keresztül mőködik, a tervek megvalósulásának monitorozása viszont, az említettekkel megegyezıen, a régebben létezı két dokumentum (jövıkép, TFK) esetében teljesen hiányzik, míg az IVS esetében még nem alakult ki.
6.5. IVS-sel kapcsolatos tapasztalatok Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésérıl, jellegzetességeirıl és problémáiról már részletesen írtunk az elızı két fejezetben, így célszerőtlennek látszik az ott megfogalmazottakat itt is megismételni. Kiemelésre, külön helyi sajátosságként, talán csak a 2000-es akcióterületi tanulmány méltó, amely szerves elızményeként szolgált a Regionális Operatív Programok pályázataihoz kapcsolódóan csak jóval késıbb, a város esetben 2008-ban megírt IVS-hez. A stratégiához nyolc akcióterületi terv kapcsolódik, melyek közül az egyik belváros rehabilitációja szerepel elsı számú, ROP-kompatibilis prioritásként. Megemlíthetı még, hogy míg a városi fıépítész szerint az IVS nagyobbrészt csak a támogatási jogosultságot kipipáló egyendokumentum, addig a fejlesztıcég vezetıje és a polgármester szerint kellı körültekintéssel elkészített és példaértékően hasznos, a város egyéb fejlesztési terveinek vonulatába jól illeszkedı irat – ugyanakkor a fıépítész benyomásai valószínőleg felületesek, mivel ı maga nem vett részt annak elkészítésében.
6.6. Rendezési tervezés
148
A rendezési profilú tervdokumentumok, mindenekelıtt a Települési Szabályozási Terv, mellette pedig az alacsonyabb szintő szabályzatok (szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok) módosítása elsısorban a fıépítész tevékenysége révén, a következı mechanizmus szerint zajlik: a módosításra irányuló bármiféle kérelem beérkezését követıen (melyet kezdeményezhet tehát magánszemély vagy beruházó, lényegében bárki) a Városfejlesztési Bizottság – a fıépítész elıterjesztése nyomán – eldönti, elvi szinten támogatható-e az átsorolás, azaz nem ellenkezik-e a hosszú távú fejlesztési elképzelésekkel. Amennyiben nem, a kérelmezı keres egy tervezıt (bár nagyobb beruházásnál a város is beleszól, ki legyen az), akivel a város köt szerzıdést, költségviselıként emelve be a beruházót. Elsıként születik egy elızetes anyag, amelyet kiküldenek az Étv. 9. §. (2) szerinti észrevételezésre. A civil szervezetek közül a szokásjogi alapon épp érintettnek tekintetteknek küldik meg a tervezetet. A beérkezett észrevételeket egy táblázatban vezeti a fıépítész. A civil szervezetek közül az észrevételi szándékaikat jelzık maradnak benn az Étv. 9. §. (3) szerinti véleményezésre. Eltérı vélemények esetében az Étv.-nek megfelelıen egyeztetı tárgyalást tartanak, amíg a vitás kérdésben egyetértés nem születik, vagy „el nem esik” a terv. Az állami fıépítész záróvéleményét a jelenlegi városvezetés tiszteletben tartja, noha korábban elıfordult, hogy nem így történt (például, említett módon, egy súlyponti turisztikai jelentıségő helyszín átminısítése során). A közzétételre az állami fıépítészi záróvélemény birtokában kerül sor. Ezt követıen kerül tárgyalja az illetékes bizottság majd dönt róla a közgyőlés..Lakossági fórumot csak jelentıs, strukturális szintő változtatások esetében tartanak, a tapasztalatok mindenesetre azt mutatják, hogy lakossági érdeklıdés csak akkor támad a rendezési tervek egyes részleteivel kapcsolatban, amikor azok már hatályba lépnek és megkezdıdik az eredeti apropóul szolgáló változtatási igény kivitelezése. Ilyenkor az azt sérelmezık rendszerint felszólalnak, ám sok mozgásterük már nincsen. A benyújtott tervmódosítási kérelmeket (és azok kidolgozott, döntésre szánt változatát is) a fıépítész csupán véleményezheti, de az, amennyiben nem bukott el az elsı körös bizottsági véleményezésen – a polgármester elıterjesztésében –, mindenképp testületi szavazásra kerül – ebbıl következik, hogy az ügyek egy bizonyos százalékában megtörténik a rendezésitervmódosítási javaslatok leszavazása, ez alatt mégsem a szakmai és a politikai szempontok közti ütközéseket, hanem a hiányos, adott esetben túlzott befektetıi nyomás alatt született módosítástervezetek elutasítását lehet érteni. Ilyen példa volt, amikor nemrégiben egy új városrész bıvítéseként szeretett volna egy beruházó kialakítani egy néhány tömbös lakóterületet, ahová azonban a város városrészközponti szerepeket szánt, míg a vállalkozó zsúfolt, egy nagy tömb egyben maradása érdekében célszerőtlen úthálózattal ellátott beépítést terveztetett. Errıl az állami és a városi fıépítész is jelezte egyet nem értését, így a tervezetet visszadobták átdolgozásra. A látható gyakorlatnak megfelelıen a politikai szereplık és a fıépítész között „korrekt munkakapcsolat” mőködik, ahogyan azt az érintettek nevezték. Ütközés a testület és közte csak apróbb ügyek kapcsán jellemzı, például elıfordul, hogy az érintett bizottságok vagy a testület kényelmesebb, inkább „eladható”, de különösebb koncepcionális jelentıséggel nem bíró kérdésekben utóbb módosítják a fıépítészi szakvéleményben foglaltakat; ilyen például az elıírt minimális elıkertméret kérdése, újabb kelető megtörtént példaként. Az esetek nagyjából felében fordul elı, hogy a rendezési tervek ütköznek a fejlesztési koncepciókkal, azonban ez nem koncepcionális hiányosságokból, hanem a korábbi fejlesztési tervek túlhaladottságából és más lehetıségek által való felülírásából fakad, például egy már korábban említett nagy beruházás ügyében, melyet a fejlesztési tervekben
149
szereplı helyen a pályázati források elmaradása miatt a város nem tudott megvalósítani, így egy eredetileg lakóterületi célra kijelölt belterületi (jelenleg beépítetlen) területen fog az újabb – magánbefektetıi támogatású – lehetıségeknek megfelelıen megvalósulni, ami szükségessé tette azt ezt lehetıvé tevı szabályozási tervek nyomán a Településfejlesztési Koncepció utánigazítását is. A két terület között ennél komolyabb ütközés nem jellemzı az elmúlt évekbıl, a korábbi, kifogásolhatóbb gyakorlatról pedig már bıven esett szó. A beruházókkal való viszony tekintetében a településrendezés sajátos jogintézményei emelhetıek ki, melyek közül a város érdemben kettıvel foglalkozik: az elıvásárlási jogra kijelölés a pillanatnyilag átdolgozás alatt lévı TSZT egyik új eleme: eszközével, mint arra korábban már kitértünk, az önkormányzat egyfelıl a beavatkozásra (jellemzıen rehabilitációra) váró területeken tudja felvásárlásokkal pozícióját erısíteni, közvetlenebb beleszólást nyerni, másfelıl a fejlesztések ingatlanárakra gyakorolt hatásain tud hasznot húzni más beavatkozások finanszírozásához – ez egyfelıl a már illusztrált rehabilitációs helyszíneken, másfelıl például az új elkerülı út majdani csomópontjai környezetében érvényes különösen. A másik sajátos jogintézményi eszköz a településrendezési szerzıdés. Ilyenre példa egy újabb lakópark, melynek feltételéül a megkötött szerzıdés a közmő- és úthálózat elkészítését, vagy egy új áruház, mely számára egy csomópont és a kapcsolódó kerékpárút-hálózat át- illetve kiépítését kötötte ki a város. A fıépítész becslése szerint az esetek nagyjából kilencven százalékában lehet biztosítani a fenti – és a hagyományos rendezési tervezési – eszközökkel, hogy a fejlesztések a város által kívánt módon és helyen valósuljanak meg. Ezt nagyban támogatja, hogy a beruházások feltételekhez kötése már az építési jogszabályok újabb kelető bıvítései (mint a településrendezési szerzıdés) elıtt is gyakorlat volt, még ha a korábbi városvezetés nem is élt velük túlzottan: az önkormányzat egyéb, indirekt adminisztratív eszközökkel is képes akaratát érvényesíteni, hiszen például egy új lakóterület használatba vételének feltétele, hogy az rendelkezzen megfelelı kapcsolattal a létezı úthálózathoz, annak engedélyét viszont az önkormányzat nyugodtan megtagadhatta, ha ezzel befolyási potenciált szerezhetett a beruházó fölött. Ennek fényében különösen érdekes, hogy a polgármester tudomása szerint az építési törvény nem érinti a településrendezési szerzıdés témáját, amit abban lát bizonyítottnak, hogy nemrég egy hasonló akció tervét a regionális Közigazgatási Hivatal visszadobta, mondván, nincs a szerzıdésben foglalt önkormányzati kívánalmaknak megfelelı törvényi háttere – így elmondása szerint a fentihez hasonló praktikák alkalmazására továbbra is bıven kényszerülhet a város. A civilekkel való kapcsolat zömében a fejezet elején vázolt kereteken belül zajlik. A lakossági fórumok iránt minimális az érdeklıdés, de az utóbbiak legalább egyfajta autentikus tájékoztató szerepet betölthetnek az egyes beruházásokkal kapcsolatos tévhitek ellenében. A civil szervezetek viszont a rendezési tervekkel kapcsolatban lényegesen aktívabbak, mint a fejlesztési koncepciók esetében: a városvédı, illetve érintett városrészi és tematikus szervezıdések általában hozzászólnak a felmerülı módosításokhoz, némelyikük (a fıépítész szerint egy-kettı, a kevésbé releváns polgármester szerint a bı száz szervezet közel fele) kifejezetten rendszeresen és alaposan – az egyik meghatározó területi szervezet például véleményez és egyeztet minden ıket érintı tervezetrıl, míg a környezetvédık jellemzıen az élıvilágot meglátásuk szerint kedvezıtlenül befolyásoló tervek véleményezési folyamatának elsı fordulóiban tiltakoznak – az obstrukció ugyanakkor egyikükre sem jellemzı. Ezzel együtt továbbra is érvényes, hogy a mérvadó civil szervezetek lényegében mind képviseltetik magukat valamilyen formában a döntéshozói
150
munkában is, így az egyeztetési eljáráson való részvétel igazából csak a bürokratikus eljárásmód járulékos betartásaként értelmezhetı. A tervmódosítási eljárás leggyengébb pontja az idı: a jelenlegi 30+45+30 napos határidılánc, a hozzáadandó tartalékidıkkel számolva, a végtelenségig elnyújt egy mégoly egyszerő módosítást is. Ebbıl a szempontból történtek ugyan örvendetes elırelépések az utóbbi idıben, mint a felmerülı problémák nélküli elsı kör utáni gyorsított eljárás (azaz a második kör kihagyása, ami bizonyos szempontból a területi fıépítész hallgatólagos beleegyezése mellett eddig is gyakorta folytatott szokás legalizálása), ugyanakkor visszamutat a korábban már tárgyalt problémára, miszerint amíg a rendezési tervek módosításában nincs érdemi különbség jelentıs és jelentéktelen beavatkozás között, a tervmódosítás súlya folyamatosan devalválódik és sokkal könnyebben születnek meg akár a fejlesztési elképzeléseket is sértı módosítások. Erre lehetne megoldás a városi fejlesztıcég vezetıje által is felhozott, szakmai körökben állítólag népszerő elképzelés a ’beépítési terv’ fogalmának bevezetésérıl, mely olyan átmeneti tervtípust jelentene, mely a szerkezeti tervnél valamivel részletesebb lenne, ám lehetıvé tenné az apróbb módosítások saját hatáskörön belüli (és így csak a közigazgatási hivatalok utólagos kontrolljára bízott) elintézését, a helyi szakma felé nagyobb szabályozói bizalmat mutatva. Enélkül csak egy kellıen határozott és erıs jövıképpel rendelkezı polgármester mellett lehet minimálisan is felügyelni a település fejlıdését, legalábbis a városi fejlesztıcég vezetıje szerint. A szabályozások ilyetén hiányosságai eredményeként a tervek módosítása folyamatos, lényegében minden testületi ülésen (melyek havonta kerülnek sorra) történik ilyen. Ezzel kapcsolatban a fıépítész megfontolandónak véli a más településeken alkalmazott modellt, miszerint évente csupán három-négy alkalommal kerül sor a rendezési tervek módosítására, az addig összegyőlt kérelmek szerint. Az egyeztetési körökbe bevont állami szervekkel nincsenek jellemzıen problémái a városnak: a szomszédos települések általában nem is reagálnak azok során, az országos hivatalok közül némelyik (mint a Honvéd Fıparancsnokság) rendszeresen és gyorsan válaszol, ám minden alkalommal érdekeltségének hiányáról; míg más szervek szinte minden alkalommal bevonódnak (elsısorban a közútkezelı, a mőemlékvédelmi és a környezetvédelmi hatóságok, illetve mindenekelıtt az állami fıépítész), velük azonban a személyes ismeretségek rendszere segíti a rugalmas és zökkenımentes kapcsolattartást. Ahogy a fıépítész fogalmazott, ilyen esetekben a kérdéses témákat egy telefonhívással is meg lehet oldani, nincs szükség kiterjedt és lassú hivatalos levelezésbe bonyolódni. Az egyéb szintő rendezési tervekkel való ütközés hasonlóan ritka, egy érdemleges esetet lehet csak felemlíteni; amely egy, a város határában fekvı felhagyott kavicsbányával kapcsolatos. Ezt a TSZT rekultiválandó területként tartja számon, ugyanakkor az akkori városvezetés néhány évvel ezelıtt hozzájárult a terület ásványkincseinek megkutatásához, ezzel hozzájárulását fejezte ki az Országos Területrendezési Tervben bányaterületként való nyilvántartáshoz, melynek értelmében a feltárás bármikor megkezdhetı. Ez azonban jelentısen veszélyezteti a város ivóvízbázisát, valamint városépítészeti szempontból is tájsebként jelentkezik, az állami besoroláson utólag a város azonban mégsem tud mit változtatni. Az esztétikai szempontok érvényesítésére a rendezési tervezésben a jelenlegi városi tervkészlet nem nyújt érdemi lehetıséget, így a fıépítész az idei évtıl tervezi egy tervtanács felállítását, mely például az elsı számú akcióterületi tervként kezelt belvárosrehabilitációs projekt területén engedélyezési jogkörrel bírna, így felügyelve a
151
környezettel harmonizáló és esztétikai szempontból is megfelelı beavatkozások rendjét. Ennek elızményei a városban nincsenek, az idei költségvetés biztosított elsıként lehetıséget a tanács felállítására, mely várhatóan júniusban kezdheti meg munkáját. Kifejezett megvalósítási stratégiáról a rendezési tervek esetében nem lehet beszélni: a hasonló jellegő (fıként fıépítészi) próbálkozások már eddig is elbuktak a képviselıtestületen. Ilyen volt például a sőrőbb beépítésre kijelölt területek foghíjainak, üres részeinek megterhelése néhány éven belülre szóló beépítési kötelezettséggel, melyre a testület úgy reagált, hogy az erısebb ügyfelek úgyis találnának kiskaput, így csak a kisembereket gyötörné a szigorítás. Így maradt az építési osztály, mely ugyan egyes telkekre elrendelhet hasonlókat, szabályozási szinten azonban nem rögzíthet ilyesmit.
6.7. A tervezéssel kapcsolatos egyéb, általános kérdések A rövid- és hosszútávú önkormányzati és fejlesztési érdekek összehangolása a fent már részletezett példák nyomán külön hangsúlyként szerepel a tervhálózatban, az aktuális rövidtávú projektek lényegében mind egy hosszú távra tervezett stratégia integráns részeként valósulnak meg, az esetleges módosulások (mint a többször említett nagyberuházás elhelyezésének kényszerő változtatása a lehetıségek változása nyomán) is annak összeegyeztethetı részeinek tekinthetıek, így ezzel kapcsolatos érdemi problémákról sem lehet a város esetében beszámolni, legalábbis a jelenlegi gyakorlatok tekintve.
6.8. Javaslatok A legtöbb változtatási javaslat a korábbiakban már említésre került, mindazonáltal célszerő lehet most összegyőjtve áttekinteni ıket. Jogszabály-módosítást nem igénylı javaslatok:
a vonatkozó jogszabályok változásáról egységes értesítési lánc vagy rendszer kiépítése a szakminisztériumnál (illetve egyszerően a változtatások számának elfogadható szintre szorítása)
szemléletváltás: a harminc napos véleményezési határidı betartatása az állami hivatalok, hatóságok, önkormányzatok részérıl
szemléletváltás: a képviselık és tisztviselık érezzék sajátjukénak a város fejlesztési elképzeléseit és azzal összhangban tevékenykedjenek
szervezet létrehozása a fejlesztési munkák végrehajtásának koordinálására, figyelemmel kísérésére.
(más városok számára javasolva:) az önkormányzati fejlesztıcégek piaci alapú mőködtetése
Jogszabály módosítását igénylı javaslatok:
a rendezési terveket meghatározó jogszabályok havonkénti változtatása gyakorlatának megszüntetése
a felesleges túlszabályozás leépítése: például az építésihulladék-tervlap esete, mely szerint egy családi ház bontásánál a kikerült hulladékok kezelését nyomon kell követni és engedélyeztetni kell a regionális környezetvédelmi hatóságnál, míg például egy 152
1000 m2-es ipari csarnok még csak nem is bontásiengedély-köteles, noha sokkal több hulladék nyomtalan eltőnésével jár
az önkormányzat önálló döntési jogkörének bıvítése: például egy telek beépítési százalékának növeléséhez ne kelljen még az új, egyszerősített eljárás esetén is kiírni a harmincnapos elsı véleményezési fordulót
visszajelzések figyelembe vétele a jogszabályalkotásban, nem mint például a 2008-as fıépítészi konferencia nyomán
a rendezési tervek módosítási eljárásainak differenciálása: ne ugyanúgy kelljen jelentéktelen és nagy jelentıségő módosításokat átvezetni; erre lehetne eszköz a szerkezeti tervnél némileg részletesebb, egyúttal kisebb horderejő esetekben önkormányzati hatáskörben is módosítható ’beépítési terv’ fogalmának bevezetése, nagyobb szabályozói bizalmat mutatva a helyi szakma felé
vétójog az állami fıépítésznek
az Integrált Városfejlesztési Stratégia minden kellı mérető város számára való kötelezıvé tétele, bármilyen pályázati forrás esetére, megszüntetve annak egyfunkciós jellegét és megteremtve kiegyensúlyozott alkalmazásának feltételeit
az Antiszegregációs Terv kötelezı beemelésének megszüntetése, egy szintre helyezése az egyéb szakági tervekkel
a túlbürokratizáltság oldása az állami szervek létszámleépítése helyett: az egyszerőbb szabályozás kevesebb végrehajtó tevékenységét teszi szükségessé, így sokkal hatékonyabban karcsúsítja és gyorsítja az apparátust.
153
7. Középváros 2. Bevezetés Az esettanulmány alapjául szolgáló interjúk: az illetékes (településfejlesztési) bizottság elnöke, fıépítész (megbízásos), a Beruházási és Településfejlesztési Csoport tagja. Az esettanulmányhoz felhasznált dokumentumok: a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, HÉSZ, Településfejlesztési Koncepció. A település tervezés szempontjából releváns fıbb sajátosságai: A dél alföldi-régióban található mintegy 30.000 fıs mezıváros, a környezı települések szolgáltatási központja. Lakosságszáma folyamatosan csökken. A városon fontos fıút halad át, meghatározó továbbá a megyeszékhely közelsége. Az önkormányzat képviselıtestületében kis többsége van az egyik politikai oldalnak, a polgármester a másik politikai oldalhoz tartozik, a politikai megosztottság minden fejlesztési törekvést befolyásol.
7.1. A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál A város tervezésekért felelıs szervezeti rendszere három pillérre épül. Az önkormányzaton belül a Városüzemeltetési és Településfejlesztési bizottság feladata, hogy elıterjessze az aktuális ügyeket, valamint véleményezze a szakmai munkákat. A Bizottságot képviselı politikussal végzett interjú során kiderült, hogy a fejlesztési munka során ık döntéselıkészítési szerepben vannak, kezdeményezı javaslatokkal nem élnek, a hivataltól várják a szakmai javaslatotokat. A fejlesztésekben szakmailag kompetens önkormányzati egység egy az önkormányzat gazdálkodásáért is felelıs osztály alatt mőködı Beruházási és Településfejlesztési Csoport, ennek keretében dolgozik a város fıépítésze is. A fıépítész tevékenységi körébe a rendezési terv kezelése, karbantartása és mőködtetése, az építészeti tervek bírálata, és a fontosabb épület, vagy kényes, védett területen lévı épületek szakbírálata tartozik. A fıépítész nem kezdeményez fejlesztési kérdésekben, csupán véleményezı szerepet játszik, mely azon okból is adódhat, hogy nem fıállásban van a településen. A Beruházási és Településfejlesztési Csoport a város beruházásainak és fejlesztéseinek menedzseléséért és megvalósításáért felelıs a feladatok legelejétıl a legvégéig. A fejlesztésekhez kapcsolódó hirdetéseket, interjúkat és PR munkát szintén a Csoport dolgozói végzik. A Csoportban dolgozó fejlesztésekért felelıs beruházási fıtanácsos 16 éve dolgozik területén, alapvetı szakterülete az infrastruktúra, vagyis az összes földszínen és alatta lévı infrastruktúra (úthálózat, vízvezeték, gázvezetékek, szennyvíz, vízmő telepek létesítése, 154
módosítása). Az intézményi beruházásokért a Csoport másik tagja felelıs, az ı feladatkörébe tartozik az oktatási, egészségügyi intézmények fejlesztése. A Beruházási és Településfejlesztési Csoport dolgozói, szakterületükön kívül egyéb aktuális kérdésekkel is foglalkoznak (kerékpárút, járdakarbantartás, buszváró, buszöblök, LEADER program). A Beruházási Csoportban építészek, egy közgazdász, valamint egy igazságügyi, államigazgatási végzettségő szakember dolgozik. Munkájuk során nem érzékelnek szakterületi hiányt. A fıépítész egy országos problémára hívta fel a figyelmet, mely saját településén is érvényes, miszerint szakmai döntésben sokszor nem szakmabeliek döntenek. Az önkormányzaton belül a Gazdasági osztály a harmadik hivatali egység, amely fejlesztésekkel foglalkozik.
7.2. Tervezés keretfeltételeinek változásával kapcsolatos vélemények A településtervezéssel szembeni elvárások változását és az EU csatlakozás okozta változások hatását a fıépítész nem ítélte igazán jelentısnek, ugyanakkor elmondta, hogy 23 éves tervezıi munkáján végigtekintve, mára sokkal nehézkesebb lett mindenféle engedélyezés, igen bürokratikusnak tart minden eljárást a szakmáján belül. Megnıtt a bürokrácia és megszaporodott az adminisztráció, az építészeti szakterület pedig fokozatosan háttérbe szorul. Megítélése szerint a tervekhez tartozó kötelezı mellékletek néha már túlzásnak tekinthetık. A civil szervezetek és egyéb szakhatóságok engedélye olyan bonyolulttá tesz mindent, amelyre sok esetben nincs is szükség. A településtervezést érintı jogszabályi változások tekintetében a település igyekszik követni a módosításokat, mely sokszor nem könnyő feladat, mert akár félévente is változhatnak. Sok törvény változtatása van ma is folyamatban. A tervezéshez szükséges jogszabályoknak és háttérinformációknak az interneten néznek utána, de a fejlesztésekért felelıs munkatárs a Csoport szaktudásának fontosságát hangsúlyozta, mint a munkákhoz alapot nyújtó biztosíték. A fejlesztésekért felelıs munkatárs tervezési keretfeltételekkel kapcsolatos változásként emelte ki, hogy nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy egy terv az EU által elıírt direktívákat prezentálja-e vagy sem. Lakossági elvárások nem érkeznek a szakág felé. Néhány kérés felmerül, de nincs olyan lakossági kezdeményezés, amihez a városnak igazodnia kéne, vagy a képviselıtestület számára kötelezınek tőnne. A politikus ezt nem ítéli jónak, mert így nehéz egyenes úton haladnia a politikának és az építész szakmának. A lakosság nem igényli a fejlesztésekbe való beleszólást, pedig a politikus megítélése szerint fontos szerepük lenne a fejlesztésekben. A testület még örömmel is fogadja, ha van ilyen kezdeményezés, pl. városszépítı egyesület. A politikus ugyanakkor megjegyezte, hogy a „civil szervezetnek persze nem illik annyira civilnek lenni, érdemes valahova kötıdni. És ha a politika is váltja magát, akkor mindenki sorra kerül egyszer.” A lakossági közmeghallgatáson, minden évben ugyanaz az 5 ember jelenik meg, és mindig ugyan azt a pár problémát mondja el, melyek nem koncepcionális jellegőek, és nem konstruktívak a város fejlıdésével kapcsolatban.
155
7.3. Tervellátottság, stratégiája
tervek
rendszere,
tervezés
A város politikájában a településtervezés kiszolgáló szerepet játszik. A politikus és a fıépítész megegyezı véleménye szerint a város a kötelezı tervkészítésnek tesz eleget a tervezések során. A politikus kifejtette, hogy a fejlesztési beruházások ötletszerően, az adott politikus lobbi erejétıl függıen alakulnak, sıt az elmúlt 10 évben a pályázatok határozták meg a fejlesztések irányát, a város önmagától nem képes jelentıs beruházásokat kezdeményezni. A Településfejlesztési Koncepció a politikus szavaival, mint „gumi szabály” jelenik meg a településen. A fıépítész megfogalmazása szerint a terveket maguknak csinálják a törvényi elıírásoknak eleget téve, de késıbb nem kérik rajtunk számon a teljesítményüket. A tervek precízségét és összehangoltságát maguk felé állítják elvárásként, mert másként nincs értelme saját munkájuknak. Az elmúlt évben készült el a város IVS-e. Számos tervmódosítás napirenden van, jelenleg a egy ipari üzem által megvásárolt területen egy átmenıút megszüntetése valamint az M5-ös autópálya mellett befektetıi igények szerint iparterületi bıvítés zajlik. Mindkét eljárás közel egyéves folyamat, melyek költségeit a befektetık állják. Legnagyobb beruházás az utóbbi években a város Sportcsarnoka volt, a politikus szerint vitatott épület is. A csarnok 4.5 milliárdos befektetés volt, a város 15 év múlva kapja meg, de addig naponta 1 millió Ft-ot visz el a költségvetésbıl. Ami a tervellátottságot illeti, a település rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával, Szabályozási tervvel, Szerkezeti tervvel, Örökségvédelmi tanulmánnyal, Régészeti hatástanulmánnyal és Értékvédelmi rendelettel. A Városfejlesztési Koncepció a politikus szerint az a terv, amit soha nem tartanak be, „de nyilván minden koncepciók sorsa ez”. Véleménye szerint már a megíráskor olyanok lettek írásba foglalva, mit késıbb nem tudnak betartani, így tehát nincs olyan terv, ami alapján haladni tudnának. De a képviselıtestület részérıl sem lenne befogadó közönség efelé. „Pozitív értelemben véve az ÖNkormányzás komolyan van véve”, saját maguk akarják irányítani, amit lehet. Az tervkészítés alapját a városfejlesztési stratégia nyújtja, melyhez a Szabályozási Terv és Szerkezeti Terv készül. A Szabályozási Terv a legvégsı pont, ami a legrészletesebb elemekig meghatároz bizonyos építészeti dolgokat, ezt kell rendszeresen felülvizsgálni, igazítani. Ha megjelenik befektetı, vagy a napi gyakorlatból kiderül, hogy módosításra van szükség. A legfontosabb irányelvek: a gazdasági célok, az infrastruktúra fejlesztése, intézmények felújítása, az esélyegyenlıségi terv, az anti-szegregációs terv stb., az IVS-ben vannak felsorolva. A politikus, a fıépítész és a fejlesztésekért felelıs munkatárs nem adott egységes választ a hosszabb távú fejlesztési tervekkel kapcsolatban. A politikus saját választókerületében
156
szeretne fejlesztést véghezvinni, a fejlesztésekért felelıs építész a városközpont rehabilitációját tartja legfontosabbnak. Eddig ez a projekt nem valósult meg, mert a terület gazdasági funkciója nem a klasszikus értelemben értéknövelı, vagy funkcióbıvítı, hanem a megfelelı állapot fenntartására irányult. Funkcióbıvítést kell tehát kitalálni a területen, de ez nem könnyő, hiszen egy olyan új vállalkozást kellene odaköltöztetni a térre, ami a régi, történelmi tér együttessel összhangban van, de a pályázat kiírása szempontjából funkcióbıvítést eredményezne. A fejlesztésekért felelıs munkatárs a város vezetıségével közösen az igényes és idıtálló kivitelezéshez ragaszkodna, de a település megosztott a felújítással kapcsolatban. A gazdaságosabb szempontot képviselık és az értékálló építéseket szorgalmazók csoportja között tehát konfliktus alakult ki. A részletezettség szempontjából a Szabályozási tervben igyekeznek minél kisebb egységben gondolkodni. Jelenleg is folyamatban lévı ügy, hogy a rendezési tervben nagyobb egységeket kezeltek eddig, de a napi gyakorlat során kiderült, hogy az nem mőködıképes. A városrészeknek nagyon eltérı részei lehetnek, sokkal kisebb egységekre le kell tehát szabályozni konkrétan az adott területet, egészen az apró részletekig. Az egészen más egységekkel dolgozó Szerkezeti tervben és az IVS-ben ezek az apró részletek nem tudnak megjelenni. A városban igen fontosnak tartják a potenciális befektetıi igények megfelelı kezelését. A befektetésre szánt iparterületeket már 5 éve kijelölték, és a rendezési tervet is elı készíttették ilyen esetekre. Igyekeznek úgy hozzáállni a kérdéshez, hogy az esetleges befektetéseknek lehetıleg nagy földterületeket és ezáltal fejlıdést tudjanak biztosítosítani. Ettıl függetlenül rendszeresen megjelenik olyan befektetı, aki a megjelölt területtıl eltérı helyet igényel, befektetık kontrollálása a politika dolga, a fıépítész a szakmai tájékoztatáson kívül nem rendelkezik nagyobb ráhatással az ügyre. A mai gazdasági helyzet mellett azonban a város nehezen tudja szabályozni a befektetıi igényeket, a fıépítész szerint „a pénz nagyobb úr, mint aminek kéne”. A település a megyeszékhely árnyékában található, elsı körben ott próbálkoznak a befektetık. A megyeszékhelyen nemrégiben egy számos munkahelyet teremtı nagy ipari beruházás indult, emiatt a város is reménykedik valamilyen lehetıségben, már érdeklıdtek is a városban a megyeszékhelyre települı üzem számára beszállító cégek, de ezek egyelıre bizonytalanok. A mezıgazdasági területek iránt érdeklıdı befektetıket megpróbálják kivédeni. A fıépítész véleménye szerint ez jól van szabályozva az Építési Törvényben is (a biológiai aktivitás fenntartása), ez kordában tudja tartani a mezıgazdasági területek belterületbe vonását. Tehát „van jó is a törvényben” A Városüzemeltetési és Településfejlesztési Bizottság elé nem kerülnek befektetıi igények. Az érdeklıdık a polgármesterrel és az alpolgármesterrel folytatnak tárgyalásokat. A szakma a tárgyalások után kapja kezébe az ügyeket, ık jelölik ki a befektetésnek helyet adó területet a város külsı részén. A politikus szerint nagy szükség lenne egy nagyobb beruházásra a városban, hiszen egy ilyen volumenő változás nemcsak az építkezések alatt jelentene munkalehetıséget (a munkanélküliség 6%-os), hanem az ipartelep körüli városrész mindennapi életét biztosító új városrészben új ellátórendszer is kialakulhatna, amely munkahelyet jelentene a lakosság számára. Egy ilyen befektetés a szocializmus óta nem látott mértékben változtatná meg a város életét.
157
A politikus az elmúlt évek terveirıl nem sokat tudott mondani. A Városüzemeltetési és Településfejlesztési Bizottsághoz a fıépítész által javasolt anyag érkezik be, de szakmai szempontból kevéssé nézi át, egy szakmabeli ember van a Bizottságban, de a többi tag nem járatos ilyen témákban. A Bizottság megbízik az fıépítész és a Beruházási és Településfejlesztési Csoport munkájában, valamint fordítva, az építészek megbíznak a politikusokban, hogy terveiket nem fogják felülírni. Csak akkor írják felül a benyújtott terveket, ha azt a politika befolyásolja. Szakmai kifogás miatt visszautasított eset kevés van. A munka bizalmi alapon történik. A Bizottság és a politika nem tudja ellenırizni, hogy szakmai szempontból megfelelı-e egy terv, ha valami nem mőködıképes, akkor az „úgyis visszajön”. Politikai, vagy valamilyen más elképzelés alapján élnek módosító javaslatokkal. (Egy épület színösszeállítását kifogásolták egy alkalommal.)
7.4. Stratégiai, fejlesztési tervezés Ennek kapcsán lényegében a projekttervezésrıl beszéltek az érintettek: a tervezési folyamat kezdetén a Beruházási Csoport, a képviselık vagy a hivatal vezetése által felvetett ötletet kell elfogadtatni a testülettel valamint a szakbizottságokkal. Ezután következik a pályázat elkészítése és benyújtása (sok esetben a Délalföldi Regionális Tanácshoz). Szükség esetén, az aktuális szakterületen dolgozó munkatárs tervezi meg a pályázatot, vagy ha már a fiókjukban van a megfelelı terv, akkor annak alapján adnak be pályázatot Regionális Operatív Programokra, vagy állami szintő felhívásra. A projekt további lépései a pályázat szükséges hiánypótlásoknak intézését jelentik, valamint a Csoport dolgozói követik az elbírálási folyamatot. Ha megszületik a döntés, akkor beindulhat a terv jogszabályok szerinti megvalósítása, megindulhatnak a közbeszerzési eljárások. A város esetében többször is elıfordult már, hogy külsı szakértıt vontak be a legmegfelelıbb lebonyolító kiválasztásakor. A Beruházási Csoport intézi a fejlesztési terv körüli hirdetéseket, interjút készít a munkába bevonandó dolgozókkal, valamint a csoport munkakörébe tartozik a tervezéshez kapcsolódó PR munka is. A fejlesztésekért felelıs építész ötletszerőnek ítéli a helyi politika fejlesztéseket érintı döntéseit. A megvalósítani kívánt projektlehetıséget között a politikusok lobbierejük, és aktuális elképzeléseik alapján döntenek. A politikusok a fejlesztési folyamatok kezdetén felvetik javaslataikat a polgármesternek, aki ezután a felelıs osztálynak (Beruházási Csoport, költségvetési csoport, fıépítész) adja ki a projekt megvalósítási lehetıségeinek vizsgálatát. A Városüzemeltetési Osztály részére benyújtott elıterjesztés a vizsgálati eredményeibıl készül el. A városban tehát nagy hangsúly van a képviselıi kezdeményezéseken. A politikus elmondása szerint azonban nincs olyan általános irányelv, ami mentén haladni lehet a fejlesztések során, a célok esetlegesek, a négy évenként változó politikai érdekek döntenek. A fejlesztési folyamatokat tehát koncepcionális ellentétek jellemzik. A várost hármas győrőben elképzelve a városközpont és a külterület nagyon erısen fejlesztett területei között, ahol a többség lakik, nincsenek jelentıs fejlesztések. Ez a rendszer gondokat okoz a városban. A politikus szerint ez nem pénzhiány miatt alakul így, hanem mert a testület máshova helyezi a pénzt, „ez csak politika, nagyon nehéz megvalósítani bármit. A képviselıi 158
összefogás maximum a párthovatartozás szerint alakulhat”. A városban sokszor hatásvizsgálat nélkül dönt a politika. A Városüzemeltetési és Településfejlesztési Bizottság döntés-elıkészítı szerepben van a fejlesztések terén, kezdeményezı javaslatokkal nem élnek, de a bizottság elnöke szerint ez nem is várható el tılük. A Bizottság elé kerülı témákban a szakma már letisztázta az elızetes jogi követelményeket, az elıterjesztés már eleve megfelel a jogszabályi feltételeknek. A változásokat minden alkalommal átvezetik a városi szabályokba is. A politikus megfogalmazása szerint ritkán találkoznak a fejlesztésért felelıs intézményrendszer intézményesült formájával. A politikus szerint, a település fıbb kihívása „hogy ezeket a kihívásokat elkerüljék” és nyugodt fejlıdés folyhasson a városban, amely megszervezett hatásvizsgálat után indulhatna el. Az elızı 10 évben a pályázatok határozták meg a fejlesztés irányát. Fejlesztési kérdésekben a fıépítész véleményezı szerepet játszik, a Beruházási Csoport tehát számít a szakvéleményére, maga azonban nem talál ki fejlesztési terveket. A város fıépítésze és az önkormányzatban dolgozó építészek közvetlen, napi kapcsolata miatt a fejlesztési- és rendezési tervek összehangoltak. A tervezés során csak a közvetlen szomszédos településekkel egyeztetnek. Ellenkezı esetben is elıfordul a tervek egyeztetése (a szomszédos falvak is véleményeztetik terveiket), de a térségen belül fıként a város fejleszt, a nagyobb beruházások itt történnek. A városban a szennyvízcsatornát és a kerékpárutat a többcélú kistérségi társulás keretén belül fejlesztik. A településfejlesztésben egy nemrégiben alakult városszépítı civil szervezet is érintett, ez alapvetıen parkok és padok felújításával foglalkozik. Az szervezet kezdeményezései általában célt is érnek, a képviselıtestület értékeli a civilek tevékenységét. A lakosok felıl azonban semmiféle igény nem jelenik meg sem a szakma, sem a Bizottság, sem a politika felé. Az EU-s pályázatok elıírják a fejlesztési tervek monitoringját, melynek elvégzését itt is kötelezıen megvalósítanak. A monitorozás körüli teendıket általában a Beruházási és Településfejlesztési Csoport végzi, néha megbízottjaik is vannak. A munkák követése a projektmenedzser dolga, aki igénybe vehet külsı szakértık segítségét. A tervek módosítása a rendezési tervekhez hasonló módon zajlik. A városban jelenleg aktuális projekt a buszöblök és a buszvárók kialakítása, cseréje. Ezen kívül kidolgozás alatt áll a Szennyvízcsatorna hálózat kiépítésének közbeszerzési eljárása, a projekt 2011-re valósul majd meg. A Vízgazdálkodási ágazat pályázata alatt 2 projekt van folyamatban, az Ivóvízminıség javító program valamint egy Csapadékvíz-győjtı terület kialakítása.
7.5. IVS-el kapcsolatos tapasztalatok
159
A város következı öt-hat évre vonatkozó, minden szakterületet átfogó fejlesztési koncepciója az IVS-ben található. A város IVS-ét egy külsı szakértı alig egy éve készítette el. A stratégiai munka koordinálását a Beruházási és Településfejlesztési Csoport vezetıje végezte, munkafolyamat azonban gyakorlatilag minden kollégáját érintette, a különbözı szakterületeken dolgozó munkatársak szintén részt vettek a városfejlesztési irányok lefektetésében és összefoglalásában. Az elıkészítı munkálatokba a szakértıkön kívül a civil szervezetekkel és a lakossággal is partnerségi egyeztetések folytak, melyek emlékeztetıi az IVS mellékletében találhatóak. A fejlesztésekért felelıs építész nem folyt bele a munka részleteibe, tisztában van a fı fejlesztési irányokkal, azonban nem ismeri a városra vonatkozó pontos adatokat (így például a bérlakás állományra vonatkozó adatokat), a tervekkel kapcsolatos részletes kérdésekben a stratégiát jegyzı külsı cég kompetens. A város IVS-e a Városfejlesztési kézikönyvre épül. Az építész elmondta, hogy a stratégia csak a KSH 2001. évi adatok felhasználásával jött létre. Azonban az IVS-ben szereplı, társadalomra vonatkozó részlet például együtt tünteti fel a KSH 2006-os és a jelenlegi népességszámot. A KSH adatok pontossága „elfogadható volt”, de úgy véli, ha pontosabban átnézik az adatokat, találtak volna benne hibát. Nehezen jutottak adatokhoz a KSH-ból, sokat kellett várniuk, megítélése szerint az önkormányzatok dömping-szerően érkezı igényei miatt. A KSH adatok alapján készült az Elızetes Akcióterv is. A fejlesztési-, a rendezési terv és HÉSZ már szinkronban vannak, „az IVS is korrekt.” A fıépítész véleményalkotói szerepben volt az IVS elkészítésének folyamatában, a dokumentum elkészítését nem feltétlen építészeti, inkább várospolitikai kérdésnek tekinti. Az IVS elkészítésében a képviselıtestület is részt vett. Az építész megítélése szerint két-három év múlva lesz releváns a dokumentum felülvizsgálása, a kistérségi székhelyek integrált fejlesztése projekthez szükséges is lesz az IVS aktualizálása.
7.6. A rendezési tervezés A fıépítész szerint teljesen tökéletes rendezési terv soha nem készülhet el, hiszen folyamatosan új elemek merülhetnek fel, melyeket orvosolni kell. A tervek elkészítése során a lakosság, az önkormányzati és a befektetıi kezdeményezésre egyaránt reagálnak a szakemberek. A felmerülı igényeket összegyőjtik, és általában kétévente módosítanak a terveken, ha akut dolog merül fel, azonnal nekiállnak a változtatásoknak. A város településrendezési tervért felelıs építészt 4 évvel ezelıtt a fıépítész választotta ki (egy közeli megyeszékhelyen dolgozó építész). Ez az építész már átlátja a település fontos elveit, ezért nem is tervezik leváltását, hiszen egy folyamatosan dolgozó munkatárs, bármilyen problémát már a település összefüggésében tudja látni. A fıépítész szerint fontos, hogy egy ember kezelje a terveket. A város elızı rendezési tervével rengeteg probléma volt. A fıépítész munkássága elıtti idıszakban árajánlat alapján választották ki a rendezésért
160
felelıs építészt, aki szakmailag nem volt megfelelı, sıt lebetegedett, így nem volt, aki összefogja a dolgokat, a közmőtervezı pedig nem értett bizonyos kérdésekhez. A jelenleg felelıs építésszel a fıépítész tartja a kapcsolatot, ı tárja elé a problémákat, bevonják továbbá a városházán belül érintett dolgozókat is. Indokolt esetben lakossági fórum elé tárják az ügyet. A fıépítész úgy gondolja, hogy a jelenlegi építész jól ismeri a tervkészítés jogi hátterét, így néha szabad kezet tud neki adni, de úgy véli, a rendezési tervben nincs igazán lehetıség arra, hogy szabad kezet kapjon valaki. A tervkészítés során általánossá vált módszer, hogy a felmerülı problémára közösen próbálják megtalálni a hosszútávon legmegfelelıbb megoldást, az építész saját szakmai tapasztalatát, a fıépítész pedig a helyi gyakorlatot teszi hozzá. A rendezési terv esetében ma már csak felülvizsgálatra van szükség, a jelen tervet kell karbantartani, tökéletesíteni. A városnak az 1997-es törvényi kötelezettség óta van rendezési terve. Most folyamatosan felülvizsgálatra, módosításra van szükség, akár a beruházás igény miatt, akár a napi gyakorlat generálta okok miatt. A Rendezési Tervet törvényi kötelezettség miatt készítették, az újonnan kijött törvények miatt (pl. OTRT) a tervet folyamatosan igazítani kell. A megyei Rendezési Terv is az OTrT-hez igazodik, a város pedig a megyei tervhez igazodik. A tervkészítés, illetve módosítás során rendezési terv készítıje bevon minden szakági tervezıt (zajvédı, mezıgazdász, stb.…), a nem mőszaki jellegő képviselık bevonása nem jellemzı. Az IVS elkészítésekor sokféle szakma vett részt, a rendezési terv esetében, ha a konkrét irányelv meg van alapozva, csak a szők szakma, és a politika dolgozza ki a tervet. A folyamatban résztvevı szereplık között a tervezıváltás óta, 3-4 éve nem volt változás. Jó csapat alakult ki, és rendezés szempontjából kedvezı, ha stabil csapat dolgozik a várost problémáin, ha velük gond, akkor nem érdemes, és nem is akarnak váltatni. A fıépítész feladata a rendezési tervkészítés, a városképvédelem, az értékvédelem, az örökségvédelem és a helyi védett épületek kezelése. A helyi politikusok szerepe meghatározó a rendezési folyamatokban. Az adott területükön ık ismerik legjobban a problémákkal, így fontos, hogy a véleményük beépüljön a tervbe. Az építéshatósággal szorosan együtt mőködnek, a végrehajtó szerv, mindig kikéri a véleményüket. A tervek létrehozása során az építészek igyekeznek figyelembe venni a lakosság véleményét, fıként abban az esetben, ha a fejlesztés lakóterületre vonatkozik, ekkor különösen nagy figyelmet fordítanak az építési elıírásokra. A fıépítész szerint az itt élı lakosság a legfontosabb, a legalapvetıbb hogy ık jól érezzék magukat a településen. A lakossági részrıl bárki jelentkezhet igénnyel, a testület dönti el, hogy azt támogatja-e vagy nem. A tervekbe való beleszólásra a minden jegyzınél bejegyzett civil szervezet rendelkeznek jogosultsággal. A szervezetek a véleményezési körben megkapják a tervet. A problémától függ, hogy bele szólnak-e a tervkészítésbe a civilek, de a fıépítész, a politikus véleményével ellentétben úgy véli, nem érkezett még érdemi és beépíthetı véleményük.
161
A testületi döntés elıtt a Városfejlesztési Bizottság és az aktuális témában érintett bizottságok (sokszor a mezıgazdasági bizottság, ha külterületet érint a terv, adott esetben gazdasági, vagy pénzügyi bizottság) véleményezik a tervet. Nem sokszor van rá példa, hogy a képviselı testület nem szavazza meg a tervet. A rendezési tervmódosítás elindulása elıtt már van egy elıkészítı döntés, ami az egész folyamatot elindítja, valamint a részletes munka során annyi egyeztetést szerveznek, hogy a képviselık már az elıkészítés során ki tudják fejteni véleményüket. Gazdasági vállalkozók nem befolyásolják a rendezési folyamatokat. A városon kívüli iparterületeken ismerik saját hatásterületüket. A város nem rendelkezik helyi tervtanáccsal, a fıépítész pénz és energia hiányának tudja be ezt a hiányosságot, ill. annak, hogy kevés az olyan jellegő beruházás, amihez szükséges lenne döntésük. Ugyanakkor azt állítja, hogy ha fıállásban dolgozna a településen, biztosan szervezne tervtanácsot, de jelenleg nem fér bele munkájába. A rendezési terv módosításakor a területi tervtanács mőködik közre. A szomszédos településekkel való kapcsolatot a rendezési terv módosításának véleményezése jelenti, probléma eddig nem merült fel. A környezı települések is véleményeztetik a várossal tervmódosításaikat. Az elmúlt évek alatt nem volt igazán nagy ütközés a települések között. Az állami fıépítészekkel „korrektnek” ítélik a település kapcsolatát. A fıépítész úgy gondolja, tisztességes és megfelelı szakmai képzettségő csapat alakult ki a régióban. A tervezés eleje, a tervezés irányának meghatározása a legkritikusabb, a képviselıtestület döntése után „az ügyek elvesztik élüket”. A képviselık már a munka legelején kifejtik véleményüket, amit késıbb az építészek igyekeznek beépíteni a tervbe, így késıbb elkerülhetıek a viták. A tervkészítés elején a frakciók szembenállása sokszor gerjeszt összetőzést. Az erıviszonyok meghatározzák a további irányokat. Az esztétikai szempontok figyelembevétele a fıépítész feladata, mert ebbe az építéshatóság nem szólhat bele. A rendezési tervben elı van írva, hogy a védett területen az építkezésekhez a fıépítész hozzájárulása szükséges. Az építési törvény sajátos jogintézményeit csak akkor alkalmazzák a városban ha muszáj, de a fıépítész szerint óvatosan szoktak bánni ezen eszközökkel. A szabályozási tervben igyekeznek jelölni a kötelezı szabályozási vonalakat, ahol pedig lehetıséget kell adni, azt gyakorlatilag nem kötelezı szabályozási elemként, hanem lehetıségként tüntetik fel. Minden területre meghatároznak egy irányadó vonalat, de ugyanakkor fenntartanak lehetıséget az eltérésre. Építési tilalmat, ha nem muszáj, nem alkalmaznak. Településrendezési szerzıdést még nem kötöttek, de valószínőleg szükség lesz rá, a fıépítész egyfajta garanciát lát ebben: korábban elıírt bizonyos elıfeltételeket a hatóság, de azokat nehéz volt számon kérni. A településrendezési szerzıdés a szerzıdés erejével tudja majd garantálni a korábbi alku megvalósulását.
162
A fıépítész egyértelmően fontosnak, sıt természetesnek tartja a személyes kapcsolatokat. Úgy véli, a tervezés bizalmi dolog. Egy szabályozás esetén kérdéses, hogy meddig lehet a város életképes. Sokszor komoly problémák kerülhetnek elı, a megyeszékhelyen pl. véleménye szerint sok problémát okoz a város túlépítése. A szabályozásban nagyon fontos a tervezıi tapasztalat, mert „különben nagyon mellé lehet nyúlni”. A politikus nem sokat tudott mondani az elmúlt évek terveirıl. A Városüzemeltetési és Településfejlesztési Bizottsághoz a fıépítész által javasolt anyag érkezik be, melyet szakmai szempontból kevéssé nézik át. A Bizottság megbízik az fıépítész és a Beruházási és Településfejlesztési Csoport munkájában, valamint fordítva, az építészek megbíznak a politikusokban, hogy terveiket nem fogják felülírni. Csak akkor írják felül a benyújtott terveket, ha azt a politikai befolyásolja. Szakmai kifogás miatt visszautasított eset kevés van. A település terveinek az országos és megyei tervekkel való kapcsolatát a tervezı intézi. A városban legutóbb a település körüli erdıkkel volt probléma. A megyei tervben kijelöltek olyan területeket erdımővelés céljára, ami a település szempontjából hátrányos lett volna. A rendezési tervet készítı építész és a fıépítész egyeztetett a megyei fıépítésszel, így helyre lehet tenni a hibát. A rendezési tervmódosítás közel egy éves folyamat. A fıépítész rendkívül bonyolultnak ítéli ezt az eljárást, sok esetben feleslegesnek tartja kikérni a nyolcvan feletti szakhatóság bírálatát. A módosítási gyakorlata szerint elsıként összegyőjtik a módosítást érintı anyagokat és igényeket, majd elküldik a tervezınek, aki pedig meghatározza az eljárás díját. Ekkor a testület megszavazza, hogy belekezdjenek-e a rendezési terv módosításába. A tervmódosítás elıkészítı fázisában összegyőjtik és jelölik a problémákat, gócpontokat. A testület elé már a döntés-elıkészítés kerül, ık döntenek arról, hogy foglalkozzanak-e egy bizonyos problémával, valamit itt van lehetıség véleményalkotásra, meghatározni az irányelvet. A rendezési terv módosításához településfejlesztési döntés szükséges. Ekkor indul el az egész folyamat, a tervnek át kell jutnia az összes véleményezési körön. A közzététel során a terv a bejárati elıcsarnokba kerül ki, az összes tervlapot kifüggesztik, bárki bejöhet és megnézheti, valamint közzéteszik a helyi ill. a megyei lapban. Ha fontosnak érzik, értesítik az érintetteket is. Ekkor bárki elmondhatja a véleményét, ha fontos, beépül a tervbe.
7.7. A tervezéssel kapcsolatos egyéb, általános kérdések A városban a tervek ötletszerően vetıdnek fel, a politikai erıviszonyok által meghatározott módon. Az építész szakma, a fıépítész és a Beruházási és Településfejlesztési Csoport munkatársai képviseletében, „kiszolgálja” a politikát. Konfliktusok a politikusok között merülnek fel, a párthovatartozás egyértelmően meghatároz két városfejlesztési vonalat, melyet sokszor nem sikerül összeegyezetni. A város fejlesztéséért és rendezéséért felelıs szakma egységes, a dolgozók napi kapcsolatban vannak egymással.
163
A fejlesztésért felelıs építész megítélése szerint a tervezési munka legfıbb kihívása, hogy olyan szerteágazó feladat-együtteseken kell dolgozniuk, aminek minden szempontját figyelembe kell venni. A leromlott épületállomány, az ingatlanok, a tér és a padok rendbehozatala minden esetben több érdekcsoportot érint. Kihívás továbbá, hogy a munkálatok mindenkinek a tetszése szerint folyjanak le, hogy az épületek és egyéb fejlesztési objektumok a lakosságnak, a gazdasági vállalatoknak és a politikának is megfeleljenek.
7.8. Javaslatok A fıépítész és a településfejlesztésekért felelıs munkatárs az egész jogszabályi eljárást túl bonyolultnak és hosszúnak ítéli meg. Az elmúlt években volt arra példa, hogy a Közigazgatási Hivatal egy elírás egyeztetési folyamatokat mellızı kijavítását (LF4-rıl LF2-re kellett javítani, úgy ítélték meg hogy ez nem indokolja a 7-8 hónapos, többkörös egyeztetést) „dobta vissza” arra való hivatkozással, hogy a város elmulasztotta az Étv. 9. §-ban meghatározott eljárás lefolytatását. Megítélése szerint az egész rendezési tervmódosítási eljárást egyszerősíteni kéne. Ki lehetne jelölni olyan területeket, amiket nem kell végigvinni a közel egy éves procedúrán, például a fıépítész hivatal döntésére lehetne bízni, hogy alávesse-e a hosszú folyamatnak. Megítélése szerint sok apró dolog van, amit saját hatáskörben is rendbe lehetne tenni. A fıépítész jogszabályi változásokat igénylı javaslata szerint meg kéne akadályozni, hogy települések túlterjeszkedjenek, szigorítani kéne a törvényt ezen a téren. Ezen kívül segíteni kéne a védett épületek felújítását (ÁFA-visszaigénylés lehetıségének megteremtésével).
164
8. Kisváros 1. Bevezetés Az eset tanulmány két interjún alapszik, melyeket az alpolgármesterrel, illetve, az építésügyi elıadóval készítettem. Kiegészítésként, pedig felhasználtam még a városfejlesztési koncepcióját, illetve a város honlapját. A település tipikus dél-alföldi kisváros. A rendszerváltozás itt is komoly gazdasági szerkezet változást eredményezett. A lassan átalakuló ipart a mezıgazdasági birtokszerkezet gyors változása kísérte. Az elmúlt idıszakban stabilizálódott a helyzet, konszolidálódottak a vállalkozások, kialakultak az új mezıgazdasági vállalatok, családi gazdaságok. A település szerkezetét, közösségét a három történelmi nemzetiség, a magyar, a szlovák és a német adja, igaz már ezek teljesen összeolvadtak. A megye rossz mutatói a versenyképességben, munkanélküliségben, demográfiában a településen is jelentkeznek. A fejlesztés folyamatosságának szempontjából létfontosságú, hogy a település polgármestere 19 éve, mint független induló tölti be a tisztséget. A képviselıtestület munkáját nem az országos politika határozza meg. Ennek az is oka lehet, hogy a képviselıtestületben civil szervezetek jelöltjei is helyet kaptak. „Itt sokkal árnyaltabb a helyzet, itt nincsenek olyan politikai csatározások, mint például akár a megyei jogú városokban, ahogy szoktam tapasztalni. Itt mindenki ……-ért akar tenni!” (alpolgármester). Hátrányos helyzete ellenére a város remek infrastrukturális adottságokkal rendelkezik, tehát lenne kiút a mai helyzetbıl. A település a környék úthálózatát tekintve komoly közlekedési csomópontnak tekinthetı, kétszámjegyő utak találkozásánál található, ideértve egy fontos nemzetközi tranzitútvonalat is. A probléma abból adódik, hogy ezek az utak a város központjában találkoznak. A Románia felé tartó tranzit teherforgalom, nem lévén más útvonal, ezeket az utakat használja. Rendkívül nagy szükség lenne egy elkerülı útra, ez azonban 2002-ben kikerült az országos középtávú fejlesztési tervbıl forrás hiány miatt. „amit értünk, hogy miért, de a ….-ieknek ezt nehéz elmondani” (alpolgármester). Így viszont hatalmas a forgalom és az ebbıl származó por- és zajszennyezés, illetve az épületek statikai kára. Kiemelendı, hogy az önkormányzat a 90-es évek végén hozott rendeletével vállalta, hogy a gépjármőadóból befolyt összeget minden évben útfelújításra fordítja. „Ez, azóta mindig így történt, a „hagyományt” minden testület meg tartotta. Ennek köszönhetı, hogy 99%ban szilárd burkolatúak a város útjai” (alpolgármester). Kifejezetten kedvezı a város vasúti ellátottsága is, vasúti fıvonalon fekszik, Intercityk is megállnak itt. Gazdasági helyzete a városnak két irányból is megközelíthetı. Az önkormányzat esetében a legfontosabb talán, hogy nincs adósságuk, ezért gazdálkodásuk stabilnak mondható, így mindig futja bizonyos fejlesztésekre. Mindemellett általános a vélemény, miszerint jelenleg ık is csak a túlélésre tudnak játszani. A szőkölı források ellenére mindig tudnak fordítani pénzt fejlesztésekre is. Ebben gyakorlatilag egyedüli mozgásteret a pályázatok adta lehetıségek nyújtanak. „A városfejlesztésben nagyon meghatározó az, hogy a kiírt pályázatokra rettenetesen kellett figyelni, úgy álltunk készenlétben, hogyha egy számunkra 165
értékes pályázatot kiírnak, akkor azonnal tudjunk pályázni. A települési önkormányzatok nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy ezen pályázatok nélkül bármit is fejleszteni tudjanak. tehát nagyon kell arra figyelni, hogy jókor jó helyen, beadni ezeket és lehetıleg olyanokat, amikre esélyünk is van. Csak a pályázatokkal tudunk fejleszteni.” (építéshatóság) Így is leginkább az infrastrukturális beruházásokra tudtak koncentrálni (bérlakások, strand, kollégium, iskola, tornacsarnok építés). „A normatívák mindig meg vannak nyírva, egyre nehezebb ellátni a kötelezı feladatokat. Az iskolák mőködtetésére régen megkaptuk a 70-75%ot, ma meg jó ha a felét. A másik felét csak úgy tudjuk pótolni, hogy a fejlesztési, beruházási forrásokból veszünk el”. (alpolgármester) Másrészrıl elmondható, hogy kevés a makrovállalkozások száma, hiányoznak a húzóiparágak, a multik, amelyek körül beszállítóként megjelenhetnének vállalkozások, vagy önmagukban jelentıs munkaerıfelvevık lennének. Kevés a munkahely, sıt a válság miatt már itt is leálltak egyes üzemek.
8.1. A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál, tevékenységi körök, szakember-ellátottság A tervezés megjelenése az önkormányzat szervezeti rendszerében sajátos képet mutat. A településnek nincsen fıépítésze, így a helyi építésügy csúcsszerve a hivatal Építésügyi Hatósági Irodája, mely ellátja az építés, bontás, építésrendészet, közterület-használat, rendezési terv betartásának, illetve telephely engedélyezésének feladatát. Tevékenysége kiterjed három szomszédos községre. Két ügyintézı dolgozik az irodában, egyikük az, aki tulajdonképpen ellátja a fıépítészi és fejlesztési munkaköröket. „Hivatalosan persze ezek a dolgok nem tartoznának ide. Mert az is elı van írva a kormányrendeletben, hogy építéshatósági ügyintézı, csak építéshatósági ügyekkel foglalkozhat. Tehát nem lehet rátestálni más jellegő önkormányzati feladatokat, de mivel az önkormányzatnak nincs fıépítésze és valaki olyannak kell megcsinálni aki ért is hozzá, így kénytelenek vagyunk mi megcsinálni”. (építéshatóság) Ezenkívül van még két beruházási elıadó is az irodában (ık a pályázatokkal és ügyvitellel foglalkoznak). Az irodában a már említett, fejlesztési és fıépítészi feladatköröket ellátó ügyintézı szerepe meghatározó. İ az aki, összetartotta a fejlesztési koncepció készítését, illetve elkészítette annak módosítását, ı tartotta a kapcsolatot rendezési tervet készítı tervezıvel, illetve ı terjesztette be ezeket a dokumentumokat a képviselıtestület elé. Szaktudását tisztelet övezi, melyet erısít, hogy 29 éve dolgozik gyakorlatilag ugyanazon a helyen. A szereposztás szerint tehát a képviselıtestület adja meg a fejlesztés irányvonalát, az iroda pedig biztosítja ehhez a szakmai és jogi hátteret. Ezt az alpolgármester fontosnak is tartotta, de hangsúlyozta a közös munka fontosságát. 2002-ben elhangzott, hogy gyenge az építéshatóság érdekérvényesítı pozíciója. Figyelembe véve az elmúlt 7 évben történt elırelépéseket a tervellátottságban és az ebben nyújtott szerepét a hatóságnak, ez alaposan megváltozott. Minden dokumentum elkészítését a már említett építésügyi elıadó tartotta össze, a politika oldaláról szakértelme megkérdıjelezhetetlen. Nincs környezetvédelmi, illetve víz és közlekedési szakemberük, így 166
az ilyen ügyekben a jegyzınek van eljárási hatásköre, így a feladatok ebben az esetben is az irodára hárulnak. „Mert nincs más. Nem lenne szabad, mert tiltva van, de ha nincs ember, akkor nincs.” (építéshatóság)
8.2. Tervezés keretfeltételeinek változásával kapcsolatos vélemények A gazdasági elvárások nem változtak a jelölt idıszakban. Általában is az a jellemzı, hogy nincsenek nagy beruházások a településen, amik esetleg cselekvésre kényszerítették volna a várost. A rendezési terv rugalmas kialakítás biztosítja a lehetıséget arra, hogy alkalmazkodni lehessen. Próbálták olcsón kínálni telkeiket vállalkozóknak, de az sem járt sikerrel. A lakosság részérıl elvárások nem változtak. A felmerülı igények is inkább apróbb ügyek (állattartás külterületen, telek-beépíthetıség). A lakossággal kapcsolatban az a tapasztalat, hogy saját ügyükben már alkalmazkodnak a rendezési tervhez és elfogadják az abban leírtakat: „Mostanában mielıtt valamit meg akarnak valósítani, elıbb bejönnek és megkérdezik, hogy mit lehet. Szerintem régen nem is annyira ismerték az emberek a rendezés tervet. Ma már tudják, hogy mire való és, hogy mit kell benne nézni. Ma sokkal nagyobb a használhatósága.” (építéshatóság) Ami a jogi környezet változásait illeti, értékelhetı választ csak az építési irodán adtak. Alapprobléma, hogy 2002 óta minden jogszabály legalább egyszer megváltozott. Ezekkel nagyon nehéz lépést tartani, rengeteg plusz munkára kényszeríti az ezzel foglalkozókat. „Ezekkel muszáj lépést tartani és nyomon követni, mert különben meghal a dolog. Az alapvetı jogszabályunk amibıl nap, mint nap dolgozunk az évente kétszer háromszor változik. Iszonyú nehéz így dolgozni”(építéshatóság) Sokszor csak véletlenül tájékozódnak a változásokról. Mindemellett az egész interjú alatt az volt a benyomásom, hogy mind az építési elıadó, mind az alpolgármester büszke arra, hogy ık betartják az elıírásokat, törvényeket. Az EU csatlakozás témájában nem emeltek ki semmit. Általános reakció a növekvı pályázati lehetıségek említése volt. „Bár nem olyan mennyiségben jön a pénz, ahogy az be lett ígérve, de a város mindenképp profitált belıle. A csatlakozásnak csak elınye van.” (alpolgármester).
8.3. Tervellátottság, stratégiája
tervek
rendszere,
tervezés
A tervellátottság csaknem teljes. A városnak mindenek felett áll a fejlesztési koncepciója. Ennek hangsúlyozása mindkét interjú során folyamatos volt, kiindulási alap gyakorlatilag minden kérdéshez. A kb. 60 oldalas dokumentum, igényes szerkesztésben, témánként (gazdaság, infrastruktúra, önkormányzati intézmény rendszer, humán erıforrás, környezet és természetvédelem, település kép és szerkezet alakítás, kistérségi együttmőködés) értékeli a város helyzetét és mutat fejlıdési irányokat. Ezután következik a város rendezési terve, mely a koncepciót követıen készült el. Ezeken kívül megemlítendı még a szabályozási terv, a helyi építésügyi szabályzat, illetve van a városnak még gazdasági, környezetvédelmi, kulturális,
167
oktatási, nemzetközi kapcsolatok, hulladékgazdálkodási, esélyegyenlıségi, közlekedési, szociális programja, illetve most készül az IVS14 is. Érdekes kérdés a tervezés helye ma a helyi politikában. A tapasztaltakat összevetve a 2002-es tanulmánnyal, elmondható, hogy változott tervezés megítélése. A koncepció esetében elmondható, hogy léte nem maradt rejtve a politikus elıtt. 7 évvel ezelıtt a polgármester nem tudta, hogy van vagy nincs koncepciója a településnek. Ezt most az alpolgármester nem gyızte elégszer hangsúlyozni és megemlíteni. Az interjú során egyértelmően erre támaszkodott, ami azt jelenti, hogy meghatározó, kiindulási pontként kezelt dokumentumról van szó. Már 2002-ben is kirajzolódott, hogy a koncepció elsısorban az építéshatóság fımunkatársának munkája, ezt 7 év távlatból is megerısítették a visszaemlékezések. Valójában 2001-ben készült el a város fejlesztési koncepciója, az egyik akkori képviselı által koordinált bizottság munkája révén. Ezután határoztak arról, hogy a koncepcióhoz rendezési tervet is készítettnek. Ezzel együtt készült el a szerkezeti terv, a szabályozási terv és a helyi építésügyi szabályozás is. A sorrend azért volt fontos, hiszen a koncepció szolgált iránymutatásként a felkért tervezınek. A fejlesztési elképzelések, célok egyértelmően és nagyon alaposan a fejlesztési koncepcióban vannak megfogalmazva. A jelenlegi állapot bemutatására épülı elképzelések (közlekedés, idegenforgalom, energia felhasználás stb. tematikus bontásban) hosszú, közép és rövid távú megvalósíthatósági szakaszokra bontva kerülnek bemutatásra. A fejlesztési elképzelések dominálják a település hétköznapjait. Erre nem csak a jelen kutatáshoz készült szakértıi interjúkból, hanem az önkormányzat hivatalos újságából is lehet következtetni. Az újság havonta jelenik meg és elsısorban a hivatal munkájáról számol be. Minden apró elırelépést közölnek, legyen az egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére vonatkozó szerzıdés aláírása vagy egy beruházás munkálatainak megkezdése. Az ügyek szokatlan részletezettsége megfelel az interjúkban elhangzottaknak, miszerint minden elérhetı fórumot kihasználnak a tökéletes tájékoztatás eléréséhez. Illetve szóba jöhet még az eseménytelenség, mint magyarázó tényezı is, bár ez kevésbé valószínő. A fejlesztési célok kialakításának menetében annyi biztos, hogy változott 2002 óta, hogy az akkor erıskező, sajátos településfejlesztési elveket valló polgármester képe („Én úgy ítélem meg, hogy az élet még attól nem áll meg, hogy nincsen rendezési terv. Én úgy gondolom, hogy mi rendezési terv nélkül is elég tudatosan építkezünk. (…)Ha van az embernek valami ízlése, meg szépérzéke, akkor azért itt lehet jó dolgokat csinálni, ehhez nem kell feltétlenül terv.” (polgármester))15 nem mutatkozott meg a beszélgetések során. A fejlesztési irányok kialakításában természetesen a település sajátosságai a meghatározóak. Így például a belvízelvezetı rendszer vagy a hulladékkezelı udvar a hétköznapi mőködés gördülékenységét szolgálná. Ami a konkrét elképzeléseket illeti, fontos tervük hogy geotermikus energiával főtenék a város közintézményeit, ezt elsısorban a költségmegtakarítás vezérli. Az új hıerımő ötlete egyébként a strand új termálkútjának fúrása során merült föl. 14
A város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítésére az interjúk elıtt nem sokkal kötöttek szerzıdést (pályáztatás után) az MTA RKK regionális kutatóközpontjával. Jelenleg még csak a felmérések zajlanak. Ezért a tanulmány ezt a témát nem tárgyalja. 15 Idézet a 2002-es esettanulmányból
168
Több szakértıi véleményt meghallgatva derült ki, hogy a talált termálvíz alkalmas főtési hasznosításra. Ezután a polgármester egy küldöttséggel, információszerzés céljából meglátogatott néhány települést, ahol ez a technika már mőködik. Más jellegő ügy a fürdıfejlesztés. Alföldi településként érhetı, hogy nem szeretnének kimaradni a gyógyturizmusból, ezért terveznek új szolgáltatásokat létesítményükhöz. Ez egyértelmően a település jövıjét biztosító elképzelés, mely munkahelyeket, adóbevételt és fizetı vendégeket hozna a városnak. Ami a külsı erıket érinti (lakosság, vállalkozások), elhanyagolható a befolyásuk. A lakosság esetében elmondható, hogy kicsit úgy tőnt, mintha az alpolgármester és az építéshatóság vezetıje nem ugyanabban a városban élnének. Elıbbi szerint a lakók érdeklıdése és részvétele magas a fórumokon, egyeztetı tárgyalásokon, sıt elıfordul, hogy az utcán leszólítva érdeklıdnek ügyekrıl. Utóbbi viszont, pont az ellenkezıjérıl beszélt, elhanyagolhatónak jellemezte az érdeklıdést. Mellesleg ez a vélemény egyezik a korábbi tanulmányban szereplıvel. A befektetık részérıl pedig minimális az érdeklıdés, így nem kellett még ilyen jellegő kérdéssel foglalkozniuk. Ami a tervek részletezettségét illeti, ebben egyértelmő a várost állásfoglalása. „A rendezésnél nem tartjuk célszerőnek a túl aprólékos tervezést, azt inkább a helyi építési szabályzatban, a szöveges részben lehet jól leszabályozni. Tervi szinten nem szabad belemenni túlságosan túl apró részletekbe.” Ehhez hasonlóan a koncepció is inkább csak a fı irányvonalakat tartalmazza. A szerkesztés ilyen módjára a szakmai oldal magyarázata az, hogy a túlszabályozottság nagyon meg tudja kötni a hivatal kezét és ezzel kellemetlen helyzetet tud teremteni, hiszen módosítani nem egyszerő a terveket. Illetve sok esetben megváltozhatnak a körülmények, ami szintén hátráltató tényezı lehet.
8.4. Stratégiai, fejlesztési tervezés Fejlesztési koncepciója a településnek tehát 2001 óta van. Megalkotásának oka az volt, hogy új rendezési tervet szeretett volna a város, így ehhez elıtte koncepciót kellett csinálni. Elképzelhetı, hogy az is számított, hogy a környék települései is sora elkészítették a sajátjaikat. Az elkészítés folyamata akkor a város mőködésében résztvevı szolgáltató intézmények képviselıinek, az építészhatóság munkatársainak és helyi politikusok együttmőködésével történt. Az elıkészítı bizottság minden egyeztetı fórumot végigjárva, feladatát komolyan véve készítette el a dokumentumot. A 7 évvel ezelıtti folyamatot visszaidézve, a stratégiai fontosságú célok meghatározásában semmilyen konfliktus nem alakult ki a résztvevık között. „Itt teljes összhang volt az elkészítés és a módosítás során is. Nem volt olyan, hogy te most ezt akarod, mert szoci vagy, vagy bármi hasonló. Tehát az elkerülı út, a járda-út felújítás, a külterületi állattartás, a strandfejlesztés, mindenben összhang volt. Tehát az ilyen dolgokban konszenzus van, és ez egészségesebb is szerintem.” (alpolgármester) Elképzelhetınek tartom, hogy a résztvevık mind tisztában voltak és vannak azóta is a település lehetséges fejlıdési mozgásterével, vagyis azzal, hogy túl sok úton nem indulhatnak el. Tekintetbe véve, hogy nincs a városban semmilyen meghatározó, kimagasló befektetı sem, aki esetleg saját igényeihez alakította és befolyásolta volna a koncepciót, elmondható, hogy az elfogadásra került irány valóban a város valós igényeihez, lehetıségeihez lett igazítva. 169
A koncepcióalkotás metodikája mögött álló szabályozatlanság opponenciájaként merült fel a rendezési tervek szabályozottsága. Az elıírások hiányának kritikája a szakmai oldalon jelent meg: „Ha jól emlékszem, akkor a településfejlesztési koncepciók tartalmi követelményeirıl szóló rendeletet a mai napig nem alkották meg. Az új építési törvényt 1997ben léptették életbe és ezek szerint 12 éve nem sikerült megalkotni ezt a rendeletet.” (építéshatóság). Hangsúlyoznám, hogy ez nem jelenti azt, hogy hasonló eljárás rendet hiányolnak, mint a rendezési tervezésnél, de egyfajta minimális iránymutatást hasznosnak tartanának. A politika ebben és a hasonló a kérdésekben nem tartotta magát kompetensnek, kitérı válaszain látszott, hogy nincs tisztában az elıírásokkal. A feladat teljesítése azonban így sem lehetetlen, hiszen a város a koncepció készítésének idején a szomszédos településektıl kért segítséget, ha úgy tetszik mintát, hogy miként kell kinéznie a fejlesztési tervnek. Azóta a város is segített más településeknek, így valószínőleg mára teljesen általánossá vált ez a fajta együttmőködés. Talán érdekes lehet egyszer egy kistérség összes koncepcióját összehasonlítani, keresve a tartalmi, formai hasonlóságokat. Ami a kistérségi településekkel való együttmőködést illeti, minden konfliktus és probléma nélkül zajlódott le. Sajátos eljárást alkalmaztak annak idején terveik ismertetésére: Mi úgy oldottuk meg annak idején az egyeztetést, hogy idehívtuk a környezı települések polgármestereit, képviselıit, meghívólevéllel. Itt lett bemutatva a koncepció és késıbb a rendezési terv is. Manapság már nem ez a divat, hanem hogy egy cédén elküldjük a véleményezésre anyagot és akkor nekik van x napjuk reagálni.” A visszaemlékezések szerint minden válasz megérkezett idıben és soha nem volt panasz. Tapasztalatok szerint az a jellemzı ilyenkor, hogy a szomszéd települést csupán az érdekli, ami a saját határához közel van. Így kontrollálja, nehogy valami számára káros dolog települjön a közelébe. Ennél konkrétabb együttmőködést igényel a térség belvízproblémáit megoldó vízelvezetı rendszer kiépítésére amelyre a kistelepülések közösen pályáztak. A hírek szerint támogatást nyertek, ám egy éve mégis húzódik a szerzıdés aláírása és ezzel a munka kezdete, formai hiba miatt. Ilyen közös projekt még a széles sávú internet, a bicikliút-hálózat fejlesztés, általános iskolák társulása. A politikus és a szakmai vezetı határozott véleménye is volt, hogy kitőnı az összhang a szomszédok között. Tisztában vannak egymás problémáival, hiszen sokszor hasonló gondokkal kell megküzdeniük „Konfliktus, súrlódás a fejlesztésekben nincs. Sıt, féltékenység sincsen: ha ı nyer egy pályázaton mi meg nem, akkor örülünk az ı sikerüknek. De szerintem ez fordítva is így van. Barátok vagyunk, régrıl ismerjük egymást (a település vezetık – szerk.) Inkább keressük a lehetıségeket, amikor közösen lehet pályázni, mivel az elınyt jelent, és így legalább közösen tudjuk a gyümölcsét élvezni.” (alpolgármester) A koncepció módosítására idén februárban került sor elıször. Ennek oka, hogy a MÁV felújítja a települést érintı vasútvonalat és növeli a pálya maximális sebességét, emiatt a jelenlegi szintbeli közúti átjáró helyett felüljáró (illetve a gyalogos és kerékpáros közlekedésre egy aluljáró) építése szükséges. Ezek megépítéséhez rendezési tervet kell módosítani, amit meg kellett elıznie a fejlesztési koncepció módosításának. Az eljárás meglehetısen furcsán zajlott le. Amikor kiderült a módosítás szükségessége, elvállalta azt egy alpolgármester, aki ezután váratlanul lemondott és távozott a
170
képviselıtestületbıl. Ekkor lett felkérve az építéshatóság vezetıje, hogy csinálja meg a módosítást. „Akkor már csak két hét volt hátra a tárgyalásig és a jegyzı úgy gondolta, hogy majd én megcsinálom. Mondjuk szerencsém is volt, mert semmi perc alatt ki tudtam szőrni belıle azokat a dolgokat, amik már megvalósításra kerültek.”(építéshatóság) Nagyon gyorsan kellett megcsinálni a tervet, hiszen el kellett indítani a rendezési terv módosítását is, ehhez pedig kellett az új koncepció. Mivel itt nincsenek olyan elıírások, mint a rendezésnél, ezért sikerülhetett a határidıt tartani. A rohamtempójú munka során frissítették az adatokat, illetve azokat a témákat, amik már nem voltak aktuálisak (pl. az iskolaösszevonás miatt a két általános iskola helyett már csak egyet írtak bele). „Mindenki nekiesett és 2 hét múlva elfogadható anyag volt a testület elıtt. A nagy kapkodásban olyan elıfordult, hogy az ülésen még felálltam, hogy hadd mondjak el egy hibalistát és akkor ezt javítsuk ki meg azt és akkor jó most már lehet [szavazni]. Kemény munka volt. Természetesen közmeghallgatásos testületi ülés volt.” A politika persze némileg másképp látta azt a két hetet. Nem erodálva az építéshatóság vezetıjének érdemeit fontosnak tartotta kiemelni a bizottságok munkáját, ami a tárgyalás és módosító indítványok kiadása volt. Az alpolgármester számtalan alkalommal említette az aktív állampolgárok (a megnevezés váltakozott választópolgárral) véleményének maximális figyelembe vételét. „Ha épp nem volt egy témában meghallgatás, akkor is odajönnek a választópolgárok és elmondják gondjukat, bajukat, így az is bele van építve.”(alpolgármester). Ezt megerısítı vélemény a szakmai oldalról nem érkezett, könnyen elképzelhetı, hogy a módosítás folyamatáról a lakosság nem is értesült. Az alpolgármester aktív, már-már „bázisdemokráciaként” mőködı közösséget festett fel, mely teljesen érthetı, hiszen az ı egyfajta kapuır pozíciójának az az elvárása, hogy minél kedvezı képet mutasson a település mőködésérıl, ezzel függhet össze hogy a lakossági aktivitást pozitívabbnak értékelte mint a szakmai oldal. Utóbbi szerint nem jellemzı a lakosság aktív részvétele az ilyen ügyekben. A módosított fejlesztési koncepciót februárban fogadta el a képviselıtestület.
8.5. Rendezési tervezés A település rendezési terve a fejlesztési koncepció után készült el 2002-ben. Ennek egyik oka, hogy használhatatlan volt az elızı, ami a hetvenes évek végén készült. Ez nagymértékben hátráltatta a mindennapi munkát. „Volt egy nagyon régi 79-80-ból származó rendezési terve a településnek. Teljes mértékben használhatatlan volt. Teljesen más tervezések alapján készült. Állami normatívák alapján elkészített szocialista tervezés volt.” A másik ok a ’97-es Étv.-nek és OTÉK-nak való megfelelés volt. A terv egyszerre került elkészítésre a kül- és belterületre, így volt praktikusabb. Ekkor készült el a szerkezeti terv, a szabályozási terv és a helyi építésügyi szabályozás is. Az eljárás menete: miután a képviselıtestület határozott a rendezési terv elkészítésérıl, kiírtak egy pályázatot. Erre négy vagy öt ajánlat érkezett és végül egy helyi születéső, de a megyeszékhelyen dolgozó tervezı kapta meg a megbízást. Nem biztos emlékek alapján az ı ajánlata volt a legolcsóbb. Megjegyezendı, hogy 2002-höz képest most egyszer sem merült fel, hogy a tervezés költségei túl magasak lennének a településnek. Itt kell megjegyezni, hogy az építéshatóság vezetıjének határozott véleménye van a külsıs, helyismerettel nem rendelkezı tervezık munkájáról. Mivel az építéshatóság hatásköre még három környékbeli településre kiterjed, így nap, mint nap látja, hogy milyen tervek születnek „idegen” tervezıktıl. „Nagyon sok baj van azokkal a rendezési tervekkel, amiket a település ismerete nélkül csinálnak meg. Én nem tudom, hogy a ...-i rendezési terv esetében a tervezı volt-e egyáltalán lent a településen. (egy pesti cég-a szerk.). Nagyon sok gondom van velük. Sokszor már hívom ıket telefonon, hogy tudjátok-e hogy mi van nektek itt jóváhagyva a tervben. És
171
akkor kapcsolnak, hogy azt ık nem is úgy gondolták.” Ezért aztán a város, ha lehetısége van olyan tervezıt választ, aki rendelkezik valamilyen helyi kötıdéssel. Másképp fogalmazva a pályázat elbírálásánál ez mindenképp elınyt jelent. A hatósági munkatárs tartotta a tervezıvel a kapcsolatot, míg ı a szakági tervezıkkel dolgozott együtt, akik amúgy mind az ı emberi voltak, kivéve a közlekedési szakembert, utóbbi helyi volt. Az elkészítés folyamata alatt a tervezı hetente járt le a városba és egyeztetett az érintettekkel. Leginkább a gördülékenység jellemezte a folyamatot, amit az is elısegíthetett, hogy a politika csak akkor jelent meg benne, amikor feltétlen szükség volt rá. Így például az elızetes bizottsági egyeztetéseken vagy a végsı képviselı testületi szavazáson. „A szakma nálunk semleges, tehát a párt dolgok nem jelennek meg azon a szinten. Itt nincs olyan, hogy esetleg nyomást gyakorolnának a szakmai képviselıkre.” (alpolgármester) Ilyen jellegő probléma nem merült fel a szakmai oldalról sem. A bizottsági ülések (a gazdasági-pénzügyi és jogi bizottságok) szerepét mindketten kiemelték. Ezek után a tervezı eggyel magasabb szinten, a képviselıtestületnek is ismertette a tervet, majd elmondták véleményüket a bizottságok, végül pedig ellenvetés nélkül megszavazták. Mindeközben természetesen végigjárták a kötelezı egyeztetı eljárásmenet minden lépését, így a szomszédos településekkel és államigazgatási szervezetekkel is véleményeztették az anyagot. Mivel még nem állt fel a megyei tervtanács, így a szomszédos megye tervtanácsa véleményezte a készülı rendezési tervet. „Nekem jó tapasztalatom volt velük, féltem tılük egy kicsikét, hogy mivel nem úgy ismerik a települést. Amivel esetleg nem értettek egyet, utólag végiggondolva jogos észrevételek voltak.”(építéshatóság) Ennél nagyobb probléma nem merült fel az egyeztetések alatt. A szomszédos településekkel kapcsolatban ugyanaz mondható el, mint a koncepció esetében. Megnézik nincs-e valami a tervben, ami kedvezıtlenül érintené ıket. Mivel nem volt, így nem volt konfliktus sem. A személyes kapcsolatoknak köszönhetıen informális szinten is folytak megbeszélések mind a rendezési terv, mind a fejlesztési koncepció készítése alatt. A hatósági vezetıhöz, amikor már nála volt az elkészült, de még nem elfogadott terv, bárki bemehetett és megnézhette. Emlékei szerint ezzel a lehetıséggel fıleg politikusok éltek. A nyilvánossá tétel minden lehetséges eszközét igénybe veszi a város, így a közlendık megjelennek az interneten, az önkormányzat hivatalos újságjában, a képújságban (TV). Mindemellett a testületi ülések nyíltak és egyenesben közvetítettek a tévében. Ennek ellenére a lakosság részvétele, ahogy már említettem, csekély. „A lakosság nagyon passzív, nagyon kevés embert érdekel, kevés kérés, felvetés érkezik. Panaszok nagyon ritkák, fıleg olyanok, hogy abba az építési övezetbe mi az, hogy ı csak 30%-ot építhet be. Ilyen apróságok elıfordulnak az életben, de nem jellemzı hogy bármi probléma jött volna a rendezési tervbıl.” (építéshatóság) Ez felveti azt a kérdést, hogy vagy tökéletes munkát végzett a tervezı és valóban az igényekre szabta a tervet vagy tényleg ennyire kevés az új beruházás a városban, ami esetleg feszegetné a terv szabta határokat. Valószínőleg az utóbbiról van szó. A fejlesztési és rendezési terv kapcsolatát részben már érintettem. Arról már volt szó, hogy a fejlesztési elképzelések megvalósításai nem haladnak párhuzamosan az elıírt idıtávokkal (rövid, közép, hosszútáv). Ennek oka, hogy fejlesztésben jóformán száz százalékban a pályázatokra vannak utalva. Talán ezért is alakulhatott ki a szakmai oldal lazább véleménye a rendezéssel kapcsolatban: „Nem igazából az a feladata a rendezési tervnek, hogy mi most kidolgozzuk, hogy mi mikor mit akarunk megvalósítani belıle. Majd az idı megoldja. Most amikor módosítottuk a koncepciót döbbentem rá, hogy már mennyi minden megvalósult belıle.” (építéshatóság).
172
Az Étv. sajátos jogintézményeinek alkalmazására még nem került sor a településen, csupán elıvásárlási jogot jegyeztek be néhány ingatlanra, de ezzel még nem éltek. A tervek adekvátságának kérdése felmerülhet a település szerkezeti átalakítása kapcsán. Szintén külön fejezet foglalkozik a témával a koncepcióban, folyamatosan utalva a rendezési tervre. Kiemelendı ebben a külterület övezeti kezelése, ami 2002-ben is marginális probléma volt. Ezek szerint ezt azóta sem sikerült maradéktalanul rendezni, hiszen mindkét interjú során felmerült az állattartás és a külterület beépíthetıségének egymással szorosan összefüggı problémája. A belsı övezetbıl az állattartást kitiltották a külterületekre, ott viszont a 3%-os beépíthetıségi mutató mellett nem lehet komoly mezıgazdasági munkát végezni. A város környéki majorok és vállalkozások fejlıdési lehetıségei, így erısen korlátozva vannak. Ezt a problémát felismerve a javaslat most már az 50%-os beépíthetıség. De alapvetıen az jellemzı, hogy a rendezési keretek között jelentkeznek építési igények Ami befektetık esetleges befolyását illeti, a város ezen e téren ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a legtöbb település a megyébıl. „A befektetıktıl olyan nyomás sajnos nem nehezedik ránk, hogy valaki be akarna jönni. Vannak nekünk még ilyen telkeink, ahol várnánk befektetetıket. Tehát ilyen igény nem fogalmazódik meg, amit bele vehetnénk a tervekbe, mert nem jönnek ide sajnos.” (alpolgármester) Ennek okát leginkább a rendkívül rosszállapotú utakban és az általános gazdasági helyzetben látják. Tudják, hogy nem egyedi az esetük, hiszen az egész régióban gondok vannak a foglalkoztatással. Egyetlen eszközük a tıke becsábítására, hogy olcsón adnak el önkormányzati területeket, de még erre sem volt nagyon példa. „Próbálkoztunk mi már azzal is, hogy fillérekért adunk telket, de mire ide lejön egy vállalkozó az utakon, már megijed” (alpolgármester) A jelenleg folyamatban lévı rendezési terv-módosítás oka a már említett vasútfejlesztés. Mondhatni, pont jókor jött ez a beruházás, hiszen, így egy fordulóval frissíteni tudják a már elavult elıírásokat (pl. fentebb említett külterület rendezés). Ez azért is fontos, mert a vélemények szerint a módosítás ugyanolyan bonyolult procedúra, mintha újat készítenének. Ez semmiképpen nem szerencsés, hiszen így legalább egy évig tart az eljárás, bár ezt csak a hatósági vezetı fejtette ki. Fontos megjegyezni, azonban, hogy az alpolgármester is képben volt a módosítást illetıen: „Most fog készülni új rendezési terv az új koncepcióhoz. Amit most elfogadtunk a fejlesztési koncepcióban az belekerül a rendezési tervbe. Tehát ha a koncepció módosul, akkor az abban megfogalmazott kívánalmak át lesznek ültetve a rendezési tervbe.” (alpolgármester) A módosítást a felüljáró építıje finanszírozza, így azt lehet mondani, hogy szerencsés helyzetben van a település, hiszen költség nélkül tudja módosítani, ezzel együtt aktualizálni a rendezési tervét.
8.6. Javaslatok Az biztos, hogy a rendezési terv módosításának körülményeit túlszabályozottnak tartják. Ezen a szakmai oldal javaslata szerint érdemes lenne változtatni. Felmerült még egy szabályozatlan terület a jogszabályokban. Finoman szólva meggyőlt a baja a településnek a hipermarketek betelepülésével. Az elmondottak szerint jelenleg nincsen olyan eszköz a város birtokában, amivel meg tudnák akadályozni, hogy a jellegzetesen nívótlan stílusú épületeket húzzanak föl, akár a városközpontban. Egy esetben sikerült részleges kompromisszumokat elérni, de az
173
alpolgármester nem elégedett az eredménnyel, egy üzletlánc végül azért nem települt be, mert a cég semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó a formaépületétıl való eltérés tekintetében, így elállt építési szándékától. Mindebbe a lakosság is belefolyt és annak ellenére, hogy az üzletlánc még aláírásgyőjtésbe is kezdett, felmutatva egy több ponton támadható, számukra kedvezı eredményt, nem kértek az épületbıl. Ilyen problémára már a 2002-es esettanulmány is utalt.
8.7. Egyéb, összefoglalás A város kedvezı infrastrukturális adottságokkal rendelkezik, fejlıdésében a legnagyobb akadályokat azoknak a makrogazdasági folyamatoknak a következményei jelentik, amelyek az ország legtöbb városában megjelennek. A város gazdálkodása ennek ellenére kiegyensúlyozott, a felelıs irányítás több ciklus óta építı munkára ad lehetıséget. A fejlesztési tervezésben a város feszegeti határait. Megküzdve a mindennapi mőködés feladatával, aktív terveket vesznek napirendre, melyek hosszú távú víziót adnak a városnak. Ezek az elképzelések, mind olyan célokat jelölnek ki melyek elérésére valós esélye van a városnak. A megvalósítások üteme viszont a pályázataik sikeres elbírálásától függ. A fejlesztési és rendezési munka szokatlan együttmőködéssel folyik. Ez szöges ellentéte a 2002es tanulmány „szavazathozó” beruházásainak. Kérdés, hogy a városvezetésnek ez az oldala a kérdezı elıtt maradt csak rejtve vagy a helyi politika ennyit „szelídült” volna 7 év alatt (a polgármester személye nem változott).
174
9. Kisváros 2. Bevezetés Munkám során beszélgettem a település polgármesterével, a jegyzıvel és az építéshatóság (ÉH) munkatársával. Az esettanulmányt a velük készített interjúk és a településrendezési terv alapján írtam. A polgármester már a rendszerváltás elıtt is 8-10 évig töltötte be a tanácselnöki tisztséget, 2002 óta vesz részt újra a község vezetésében és tölti be jelenlegi tisztségét. A jegyzı egész életében a település tanácsán, illetve az önkormányzatnál dolgozott, immár 41 éve végzi munkáját különbözı beosztásokban. Az építésügyi elıadó 2004 óta végzi jelenlegi munkáját, korábban szintén a rendszerváltozás elıtt végzett hatósági munkát, 17 éven keresztül. A kb. 4500 lakosú település Pest megye dél-keleti részén helyezkedik el, a vasúthálózat elkerüli, de a 4-es úton keresztül van kapcsolódása az országos közlekedési fıhálózathoz, ill. az M8-as autópálya tervezett nyomvonala mentén fekszik. Körzetében termálvízforrás található. A településen magas a munkanélküliség, a környék kisebb településeihez hasonlóan elkerüli a befektetık figyelme – „A településnek sajnos semmi kirívó sajátossága sincs. Egy alvó település.” (ÉH) Munkalehetıséget az alapellátásokat végzı kisvállalkozások és a mezıgazdaság jelent, ennek fontos eleme a korábbi TSZ megmaradt elemei. Az utóbbi három évben felerısödött a pártpolitika az önkormányzaton belül. Az önkormányzatban 3 bizottság mőködik, pénzügyi- és településfejlesztési bizottság, jogiés ügyrendi bizottság és mővelıdési-egészségügyi-sport bizottság. Az aktuális fejlesztéspolitika legfıbb elemei: a helyi iskola fejlesztése, erdısítés és egy elkerülı út építése, ami csökkenti a túlterhelt belterület forgalmát. Komoly problémát jelent a beruházásokhoz szükséges önerı hiánya.
9.1. A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál, tevékenységi körök, szakember ellátottság A településfejlesztés feladatköreit az építésügyi elıadó látta el, amin felül a település üzemeltetésére, koordinálásra és az építéshatósági feladatok ellátására is kiterjedt hatásköre. Egyben ı volt az önkormányzat fizikai állományának munkavezetıje, és koordinálta a településüzemeltetés anyagi lehetıségeit. Törvényi szigorítás következtében az építéshatósági jogkör átkerül egy közeli, nagyobb városba, mivel a település nem tudja vállalni a megkövetelt feltételeket. Pontosabban az önkormányzat anyagi okokból nem tud alkalmazni két fıt teljes munkaidıben építéshatósági feladatok ellátására, továbbá a munka mennyisége sem indokolja ezt, korábban sem volt saját fıépítésze. A településfejlesztés, -rendezés tekintetében szakemberhiány van a településen, mert megfelelı felsıfokú szakember alkalmazására nincs lehetıség és az önkormányzati 175
testület tagjai is távol esnek ettıl a szakterülettıl. A településrendezés fı irányát a településfejlesztési bizottság határozza meg bizonyos esetekben részletekbe menıen, a konkrét lépések kidolgozásával az építéshatóság foglalkozik. Az elképzeléseket minden esetben a testület hagyja jóvá. „Mi a (településfejlesztési bizottság) szerepe a rendezési tervezésben? – Szerintem az, hogy bólint rá, kész. Meg a koncepciókialakításnál voltak véleménykérések…” (ÉH) Mindezek mellett az igazgatási csoportvezetı munkaköre kiegészül a folytonos pályázatfigyeléssel.
9.2. Tervezés keretfeltételeinek változásával kapcsolatos vélemények A lakosság elvárásai nagyon általánosak, ugyanakkor kizárólag eseti szinten szól bele a településfejlesztésbe, ilyenkor viszont gyakran kritikus hangon. Ezeket a lakossági elvárásokat próbálja az önkormányzat politikai szinten összefogni és egységesíteni, egyben az esetleges gazdasági szereplık számára is vonzóvá tenni a települést. Az egyik leglényegesebb ezek közül a 1950-es években feltárt termálvízforrás hasznosítása. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta megnyílt pályázati lehetıségekkel kapcsolatban – a polgármester szerint – túlzott elvárásai vannak a lakosságnak a hiányos informáltság miatt, amiket az önkormányzat legfıképp a szükséges önrész biztosításának hiányában nem tud igénybe venni, sıt egy ekkora település számára, ahol az éves költségvetés mintegy félmilliárd forint, már a pályázatkészítés is túlzott terhet jelenthet egyes esetekben, ugyanis a pályázatírás költségei, amik az egymillió forintot is elérhetik, túl nagy kockázatot jelentenek. „Mindenki elıre szeretné vinni [a települést], de nincs mibıl.” (polgármester) Mivel az EU pályázatoktól gyakorlatilag el van zárva a település és új befektetık sem érkeztek, nem jelentett lényegi változást a csatlakozás. A polgármester állítja, hogy a jelen helyzetben viszont a pályázatokon kívül nincs más lehetıség komoly beruházások finanszírozására, hiába vannak fejlesztési elképzelések. A jogszabályi változásokról az építéshatóság részletekbe menıen kifejtette véleményét, elsısorban nem tartalmi, hanem a túl sőrőn bekövetkezı változásokat kritizálta: elmondása szerint a terveket esetenként jóvá sem hagyták és máris változtatni kellene rajtuk törvényi változások miatt – „Ilyenkor azt tudom mondani, hogy talán jobb is, hogy nincs jóváhagyva, mert akkor nem kell mit változtatni.” (ÉH); könnyebben összhangba kerülne a politika és a gazdaság, ha csak ritkábban változtatnák a jogszabályokat. Kritika érte a jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságát és részletezettségét is: „Nem az életet követik valahogy… Jogszabály-halmazok vannak. …ne mondja meg más, hogy én mit akarok, és hogy milyen lehetıségem van itt...” (ÉH) A korábban már említett törvényi szigorítás is ezek közé a változások közé tartozik. A jogszabályi hátteret a Magyar Közlöny és az internet segítségével folyamatosan nyomon követi az ÉH. A mind gazdasági, mind jogi szempontból bizonytalan környezetben az önkormányzat csak biztonságos helyzetben és a legszükségesebb esetekben tesz lépéseket a településtervezés területén ezáltal kímélve a szőkös költségvetést. Amíg nem merül föl határozott igény valamilyen oldalról (lakosság, befektetık), addig az önkormányzat sem tud lényegesen elırelépni.
176
9.3. Tervellátottság, stratégiája
tervek
rendszere,
tervezés
Amint arról feljebb szó volt, a településtervezés fontos helyet foglal el az önkormányzat elképzelései között a mindennapos problémák mellett. Az önkormányzat természetesen meghatározta a fejlesztések általános irányvonalait bármilyen befektetıi szándékra nyitottan; kiemelt helyet foglal el az összközmő kiépítése, az elkerülıút megépítése, a termálvíz több irányú felhasználása, egy régi ipari épület kulturális célú felújítása és az utóbbi kettıre épülı turisztikai lehetıségek kihasználása. Ezek közül már megvalósításra került az ipari épület átalakítása és a település majdnem teljes egészében az összközmővesítés. A városban nem született átfogó településrendezési terv az 1960-as évek és 2002 között. A jelenlegi településrendezési terv 2004-ben készült el elsısorban jogszabályi indíttatásra, azonban a mai napig nem került elfogadásra. Konkrét fejlesztésekre vonatkozó tervek az elmúlt években a közmőfejlesztéssel, az elkerülıúttal és más szilárdburkolati munkálatokkal, az említett ipari épület felújításával és a benne kialakított kulturális központtal, valamint a fıtér megújításával kapcsolatban születtek. Az utóbbi években a településrendezés átfogó tervezése leállt, mivel a szakhatósági egyeztetések alatt problémák merültek fel. A Gödöllıi Vízügyi és Talajvédelmi Hatóság digitális formában is megkövetelte a dokumentumok benyújtását, azonban a tervezı ezt csak külön díjazás ellenében hajlandó kiadni, de ez és az idıvel szükségessé vált módosítások meghaladják az önkormányzat anyagi kereteit. Kérdéses, hogy valaha is eljut-e az engedélyezésig a mostani hatáskörváltozások után. A település rendelkezik jóváhagyott településfejlesztési koncepcióval és arra épülı szerkezeti tervvel, amik az ezredfordulón törvényi kötelezettségbıl fakadóan készültek. Az elızı kettıre épülı rendezési tervrıl fentebb már szó volt, ehhez hasonlóan a helyi építési szabályzat sincs még jóváhagyva. Az egyes tervek készítésénél az önkormányzatnak nem volt lehetısége elızetes felmérések és elemzések készítésére, de beépítették a falugyőléseken megjelent lakossági igényeket. A fejlesztési koncepció magába foglalja a hosszabb távú fejlesztési elképzeléseket. A jelenlegi tervek elkészítésének idején még sem a polgármester, sem az építésügyi elıadó nem volt hivatalában, ezért a tervkészítés folyamatának nincsenek tisztában minden elemével. Az ÉH a mostani koncepciónál 15-20 évre szóló fejlesztési jövıképet képzel el. Elfogadott településrendezési terv hiányában jelenleg az OTÉK és az Étv. elıírásait alkalmazzák. Befektetıi elvárások hiányában ezek az általános rendelkezések is kielégítık a település számára. „Tehát nincs sajnos jóváhagyva dolgunk, a hatósági tevékenységre is csak arra tudok visszahivatkozni, hogy OTÉK. Hiába mutogatom, hogy ez lenne majd, ha jóvá lesz hagyva, de mikor lesz jóváhagyva, azt nem tudom. Mindaddig tervezett állapot. De szerencsére nincs sok gondom, bajom, mint hatóság képviselıjének, mert semmiféle ipari tevékenység, egy-két kisvállalkozás van. Még fejlesztési elképzelés sincs.” (ÉH)
177
9.4. Stratégiai, fejlesztési tervezés Az egyes tervek elkészítését az önkormányzaton kívüli tervezık végezték az építésügyi elıadóval folyamatosan egyeztetve. Mivel mind a polgármester, mind az önkormányzati tisztségviselık és képviselık végzettsége távol áll a településtervezéstıl, szabad kezet adtak a tervezınek, és csak a fıbb irányvonalakat határozták meg, részletesebb egyeztetésre pedig az építésügyi elıadóval került sor. A fejlesztési tervezés vonatkozásában van néhány olyan téma amelynek kapcsán kistérségi együttmőködésre lenne szükség, többek között egy összekötı út megvalósítása. A kistérségen belül a gyakorlatban akadozik az együttmőködés egyrészt a hiányos kommunikáció, másrészt az átszervezéseket követı fennakadások miatt. (Az összekötı út építésével kapcsolatos egyeztetések már elkezdıdtek a jelenlegi társulási forma (többcélú kistérségi társulás) létrejötte elıtt egy (alulról szervezıdı) önkormányzati területfejlesztési társulás keretében.) A stratégiai fejlesztések számára a fejlesztési koncepció egységes irányvonalat jelöl ki, amit a település önállóan dolgozott ki függetlenül a magasabb közigazgatási szintektıl, ehhez kapcsolódnak a rendezési tervek is. A tervezés nehéz területe és a településen lakók szívügye a termálvízforráshoz kapcsolódó beruházás kérdése. Már a fejlesztési koncepcióban is megfogalmazódik egyik felhasználási lehetıségként egy fürdı kialakítása a forrás körül a hozzá tartozó vendéglátóegységekkel és üdülıövezettel. Az elképzeléshez több ponton is pesszimistán állnak a település politikusai, ugyanis egy befektetı a koncepció elkészülte után felvásárolta a területet és oda öt éven belül a fürdı kialakítását ígérte, de csak a látványterv elkészítéséig jutott – jelenleg a terület visszavásárlása történik. A projektet szabotálni látszik továbbá, hogy a már említett autópálya a terület közvetlen közelében épülne és ez egy ilyen létesítmény esetében nem túl elınyös. A feltéve már megépült fürdıhely forgalmát pedig megkérdıjelezné, hogy a térségben már számos település élt az ilyen „aranybánya” kiaknázásával. „Az az igazság, a baj, hogy ez úgy elmaradt már, nincs befejezve. A tervezı úr egy igen különleges ember volt, hatalmas, magasröptő elképzelésekkel, amelyek nem passzoltak azért egészen …-nek a szintjéhez.” (jegyzı). A termálvíz másik felhasználási lehetıségeként mostanság szóba került egy geotermikus távfőtırendszer kiépítése, az ehhez szükséges kutatások és felmérések még váratnak magukra. Az elızı képviselıtestületet támadások érték a kulturális központtá átalakított régi ipari épület miatt, egyesek ugyanis fölöslegesnek érezték ezt a beruházást, nem lévén tisztában a kapcsolódó pályázat feltételeivel. A helyi önkormányzat a tervezési folyamat egyetlen - ámde igencsak lényeges – problémás pontjának azt tartja, hogy lassan hat éve hever a rendezési terv jóváhagyásra várva. Ami a tervek monitorozását, módosítását illeti, ezek a fentiek miatt nem relevánsak.
9.5. Rendezési tervezés A rendezési terv elkezdésére törvényi elıírások késztették az önkormányzatot, ennek végrehajtására 2002-ben 90% állami támogatást is kapott. Ez találkozott a lakosság
178
elvárásainak összefoglalására vonatkozó igényekkel. Ebben az idıben egyszerre volt szüksége minden kistelepülésnek új településrendezési tervre, ugyanis 2/3-uk nem rendelkezett ilyennel. Az ilyesmivel foglalkozó tervezık száma az igényekhez képest alacsony volt, ezért túl voltak terhelve. Ami a várossal történt, tipikus eset: a feladattal elıször megbízott cég kénytelen volt átadni a munkát egy másik cégnek, aki végül elkészítette a tervet. A korábbi koncepció és a szerkezeti terv már a rendezési terv elıkészítésének tekinthetı. Elızetes szakértıi véleményezés nem volt, helyben a testületi bizottságok véleményezték, mielıtt a szakhatóságokhoz került volna. Falugyőlést tartottak a lakossági vélemények beépítésének elısegítésére. Az ÉH továbbította a kész tervet, a szakhatósági procedúráról fentebb már szót ejtettem, ebbıl pedig következik, hogy még nem került közzétételre. Ha végül a településfejlesztési bizottság majd a közgyőlés is jóváhagyja, helyi rendelet lesz. A tervezést a cég önállóan végezte, a benne résztvevı szakemberekrıl részletes információt sem a politikai, sem a hatósági oldal nem tudott elmondani, mivel, mint azt fentebb említettem a készítés idıszakában nem voltak jelenlegi pozíciójukban. Az ÉH szerepe a terv elkészítésénél a kezdeményezés, koordinálás, illetve lakosság, testület részérıl felmerülı igények összegyőjtése, egyeztetése és ezek eljuttatása a tervezıhöz, további feladata a jóváhagyott tervekben foglaltak végrehajtása. Befektetık a tervezés folyamatába nem lettek bevonva, mivel a településre konkrét befektetıi szándékkal gazdasági társaságok nem érkeznek. A civileket képviselı szervezetek körébe a nyugdíjasklub és a polgárıri tevékenységekre koncentráló faluvédı egyesület tartozik. A tervkészítés folyamatában meghallgatták e csoportok véleményeit, javaslatait és ennek hatására a tervben szerepel polgárıri tevékenységekre kialakított terület. A településen a lakossági fórum formája az aktívan látogatott falugyőlés, ezeken nem szoktak felmerülni településrendezéssel, településfejlesztéssel, irányítással, koncepcióval kapcsolatos ügyek. „Az felmerül, hogy miért van sár.” (ÉH) A rendezési tervezésben résztvevı önkormányzati szervezeti egység a településfejlesztési bizottság, tagjai a tervekkel csak felületesen foglalkoznak, ami a gyakorlatban a jóváhagyást jelenti. A terv pontjaiba részletezett szakmai beleszólásuk nincs. Egy kérdés merült fel bizottsági ülésen: körforgalmi győrő kialakításának szükségességét kérdıjelezték meg, de mivel ez a közlekedı jármővek száma alapján jogszabályi elıírás, tehát nem választható. Az ÉH nem tud arról, hogy eddig megjelent volna a település az országos, megyei tervekben. A Regionális Fıépítészi Hivatal jelezte észrevételét a rendezési terv hiányával kapcsolatban. A terv folytatásánál, ha meglesz a megyei fejlesztési program, fogják biztosítani az országos, megyei tervekkel való kapcsolatot. A terv állami fıépítészi felülvizsgálaton sem esett át. Az Étv.-ben elıírtak szerint a település elküldi véleményezésre a környezı településeknek a tervet, hasonlóképp érkeznek ide is településrendezési tervek változtatások után is. A véleményezések során konfliktus, beleszólás a tervekbe nincs, mivel általában a községek terveiben csak a másik település külterületét érinti, amivel kevésbé részletesen és intenzíven foglalkoznak, mint például a belterületi részekkel.
179
A terv változó részletezettséggel foglalkozik a különbözı területekkel. A tervezı nagyobb, esetenként a helyiek szerint talán túlzott figyelemmel dolgozott például a lehetséges termálfürdı területével, ugyanakkor csekély hangsúlyt helyezett a mezıgazdasági és belterületi részek szabályozásával. A politikai oldal problémának tekinti, hogy a település azon részeivel, ami a tervezıt jobban érdekelte, illetve újító, a település számára új, nagyléptékő beruházás elırelépést jelentene elfogultan és a földtıl elrugaszkodottan foglalkozott és építette be ezeket az elképzeléseit a rendezési tervbe. Itt jelentkezik az, hogy mennyire szabad kezet adott a tervezınek a település tervkészítés során. A terv több pontban részletesen foglalkozik a mővi értékvédelemmel és több létesítményt is javasol helyi védelem alá helyezni. Az értékvédelem szabályaira külön rendelet megalkotását javasolja. Javasolja a helyi mővi értékvédelem alá helyezni a már említett ipari épületet, melynek felújítása és új, alternatív hasznosítása megtörtént. A vízvédelemre kiemelt figyelmet fordít. A tervben leírt fejlesztések köre tágabb, mint amire igény jelentkezik. Fejlesztési igények legtöbb esetben a lakosság felıl érkeznek, ilyen a közút- és közmőfejlesztés, ezek a tervben is pontosan megfogalmazásra kerültek. További gazdasági fejlesztéseket is tartalmaz, de ezek megvalósítására nincs befektetıi érdeklıdés. Ami a rendezési terv esetleges változtatásait illeti, erre a fentiek miatt nem volt alkalom. Változtatására legfeljebb a törvényi módosulások adnának okot. A lakossági célokat hosszú távra tartalmazza, változtatásra ösztönzı gazdasági tényezı pedig szinte egyedül a termálforrás és az autópálya ügyeinek esetében jelentkezne.
9.6. Javaslatok A településfejlesztés, -rendezés jogszabályi kereteit egyöntetően megfelelınek és szükségesnek ítélik, az ÉH viszont a túlzott „módosítgatásokat” a tervkészítések és az azokban leírtak megvalósítását gátló és komplikáló tényezınek tartja. A jogszabályok harmonizálása, egymással párhuzamba igazítása segítség lehetne a település tervezésében, ugyanis például szakhatóságok elıírásai esetenként egymásnak ellentmondanak és az ÉH nem tudja, hogy melyiket vegye figyelembe a másik kárára, az ÉH vezetıje megítélése szerint mindegy hogy mit tesznek, mert az egyeztetésekkor még itt vagy ott az ellentmondás problémát fog jelenteni. A jogszabályok kidolgozásánál nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy az életbeléptetett törvényt huzamos ideig lehessen alkalmazni, mivel a változtatás cselekvésre, esetleg meglévı tervek módosítására kényszeríti az önkormányzatot. A tervmódosítás pedig komoly költségeket jelent egy kistelepülésnek.
9.7. Egyéb, összegzés A település fejlesztése megtorpant. 2002-t követıen fejlıdési elképzelések fogalmazódtak meg és intézményesültek a település számára fejlesztési koncepcióban, ezután ezek közül több megvalósult és a jövıképben megvalósulni látszott; megtörtént a nagyfokú közmőfejlesztés, 20 szilárdburkolatú út épült, elkészült az ipari épület és a mővelıdési ház felújítása, egyeztetések folytak a régóta tervezett elkerülıút ügyében, befektetı jelentkezett a termálfürdı kialakítására, elkészítették a településfejlesztés, -rendezés szükséges 180
dokumentumait. A fejlıdés viszont megállt, a rendezési terv évek óta nincs elfogadva, a termálfürdı befektetıje visszalépett, az önkormányzat költségvetésébıl nem jut a fejlesztésekre elegendı pénz, mert az arra jutó összeget a kölcsöneik visszafizetésére kell fordítaniuk. A gazdasági befektetık továbbra is távol maradnak és a munkaerıpiac a körzetben tovább szőkül. A helyi településtervezés sorsát pedig megpecsételni látszik, hogy az építésügy április 1.-tıl elkerül a településrıl.
181
10. Kisváros 3. Bevezetés Az esettanulmány a következı személyekkel folytatott interjúk alapján készült: polgármester építésügyi elıadó építész építész (telefon) területfejlesztési menedzser (telefon) Budapesttıl északra, az agglomeráción túl található kisváros jó közlekedési pozícióval. Korstruktúrája fiatalabb az átlagnál, de a magasan képzett fiatalok elvándorlása, kedvezıtlen szakképzettségi struktúra jellemzi.
10.1. A fejlesztési és rendezési tervezés szervezeti rendszere az önkormányzatnál, tevékenységi körök, szakember-ellátottság Az önkormányzat korlátozott anyagi lehetıségei miatt jelentıs emberierıforrás-hiánnyal küzd, ebbıl kifolyólag fıépítészi posztot 2002-höz hasonlóan még mindig nem áll módjában fenntartani. Az önkormányzat építési osztályának feladata a képviselıtestület véleményének képviselete és az ellenırzés gyakorlása a tervezés során, mivel ez a kijelölt építési hatóság is a kistérségben és nincs külön építésügyi bizottság. 2003-ban készült el a ’97-es Étv.-nek megfelelı fejlesztési koncepció, rendezési terv és helyi építési szabályzat. Azóta az azt készítı cég megszőnt, a mostanában felmerülı módosításokat egy másik cég végzi. Az építéshatósági munkatárs csak fél éve van pozíciójában ezért bizonyos dolgokban bizonytalan volt, megkerestük a két, az elmúlt évek rendezési terveit jegyzı céget, de itt (mert azóta az ezzel foglalkozó kollégák elhunytak ill. már más cégnél dolgoznak) sem tudtak teljes részletességgel nyilatkozni az elmúlt évek tervezési folyamatairól.
10.2. Tervezés keretfeltételeinek kapcsolatos vélemények
változásával
Mivel a település ipari parkja révén már 2002 elıtt is egy dinamikusan fejlıdı kistérségi központ volt, ezért a gazdasági szereplık tervezéssel kapcsolatos elvárásaiban nagy változást nem jelentett az európai integráció, továbbra is a dinamikus vállalkozási környezet megteremtése és fenntartása a legfıbb önkormányzati cél. Állandónak tekinthetı a lakóövezet növelése iránti gazdasági és lakossági igény is, bár a lakosságszám növekedése megtorpanni látszik, továbbá még nem egyértelmő, hogy mekkora hatással lesz a válság az ipari parkban megtelepedett beruházókra. Az önkormányzat a tervezés folyamán mindent megtesz a befektetıi igények kielégítése érdekében.
182
Az Európai Unióhoz történt csatlakozással megnyíló források felhasználása komoly vitákat szült a döntéshozók körében. Úgy tőnik, hogy a 2002-es polgármesterváltás után, mind az IVS, mind a további tervezési módosítások kapcsán kiélezıdtek ezek a konfliktusok, amik állandósultak. Mindez természetesen nem független az országos politikai hangok változásától, bár érdemes hozzátenni: egy kivételével minden jelenlegi képviselı függetlenként indult a választáson. Ami a település jelenlegi legfontosabb fejlesztési prioritásait illeti, saját fejlesztésként az EATT-ban megfogalmazott elsı két akcióterület rehabilitációjára igyekeztek EU-s forrásokat szerezni (belváros és egy külsı területen levı barnamezıs fejlesztés). Ezen túl folyamatosan jelölnek ki és vonnak belterületi lakóövezetbe területeket, amennyiben erre van befektetıi igény. Ami a jogszabályi környezet változásait illeti, azokat túl gyakorinak és nem kellıen meghirdetettnek tartják. Erre példa volt, hogy az egyik építész az újságból értesült az Országos Területrendezési Terv módosulásáról.
10.3. Tervellátottság, stratégiája
tervek
rendszere,
tervezés
Mivel amellett, hogy a fent vázolt módon állandó módosítások érik a rendezési tervet, az elkészült IVS egyértelmően csak a pályázati források lehívásához szükséges dokumentumként merül fel, ezért ki lehet jelenteni: a tervezés a leggyakrabban a tıke vonzásához és megtartásához használt eszközként jelenik meg a politika kezében. 2003-ban készült el a ’97-es Étv.-nek ill. OTÉK-nak megfelelı fejlesztési koncepciótelepülésrendezési terv-helyi építési szabályzat hármasa. Az EATT-tal kombinált, 20072013 között hatályos IVS 2008 nyarára lett kész. A rendezési terv a sok változtatás miatt nem tekinthetı meg egységes szerkezetben. A meglévı terveket elégségesnek ítélik. Ami a település esetleges stratégiáját illeti a tervek elkészítése vonatkozásában, a tervek mindegyikét a szükség szülte, igazi stratégia az elkészítés sorrendjében nem figyelhetı meg. A fejlesztési koncepciót egy ponton írta felül a az IVS, a már említett barnamezıs területre más terv született, mivel a két dokumentum elkészülte között öt év telt el, és más elképzelésekkel rendelkezett az új polgármester. Az IVS+EATT az befejezése óta eltelt közel 10 hónapban nem került módosításra. Mivel a pályázatok alapjaként tekintenek rá, az akcióterületek lehatárolásával megtette a kötelességét, ezen túl igazából nem használják semmire, hatása a rendezési tervre gyakorlatilag már nincs. Egyedül a barnamezıs terület fejlesztése módosította a terveket, mivel több helyrajzi számra kellett osztani és további módosítások is szükségessé váltak a nagy területtel kapcsolatban.Az IVS változtatása nem várható. „A papír, az nagyon merész álmokat is el tud viselni.” Bár az IVS-hez pl. felhasználták a Városfejlesztési Kézikönyvet ill. az abban meghatározott adatforrásokat (egy olyan területe van a városnak amelyre a KSH 2001-es adatai nem voltak pontosak) a fı fejlesztési irányok meghatározásához a polgármester nem használ elemzéseket, a „józan észre” hivatkozott. Az IVS-tervezés során egyébként városfejlesztési kézikönyvet hasznosnak találták, mert a rehabilitációra, szegregációs tervekre hasznos példák és tanácsok szerepelnek benne, „bár akadnak benne a valóságtól távolabb esı részek”. (Bár
183
konkrét példa nem hangzott el.) Az NFÜ anyagai valamivel naprakészebbek, ezekben pedig a tipikus EU-s zsargon a zavaró. A település aktuális fejlesztési céljai az IVS-ben találhatóak meg. Ezen túlmenı fejlesztési víziója a településnek nincs, ennél távolabbra nem terveznek: „Öt-tíz évre is nehéz megmondani, hogy egy település merre fejlıdjön”, a mindennapi feladatok ellátását, a gyakorlatot fontosabbnak tartják. A fejlesztési célokat a képviselıtestület hosszú viták során alakította ki, tehát abszolút top-down hozzáállás jellemzı, bár érdemes megemlíteni: a képviselıtestületben két helyi civil szervezet vezetıje is helyet foglal. Egyértelmően a dinamikusan fejlıdı vállalkozási környezet élvez elsıbbséget a fejlesztési célok közül. A városszerkezetre vonatkozó elképzeléseket a belvárosi rehabilitációra benyújtott EU-s projekt elutasítása (pályáztak de nem nyertek támogatást) befolyásolja, a belvárosi közösségi terek létrehozása, az elmúlt években létrehozott ipari park mellett a település terjeszkedése a harmadik térszerkezeti cél. A központi fejlesztések gyakorlatát az elérhetı források befolyásolják. Ezt leginkább EU-s pályázatok jelentik, amik kifejezetten akcióterületekre elnyerhetı támogatásokat tartalmaznak. Így elmondható, hogy az önkormányzat saját beruházásainál a nagyobb struktúrákra, de a fejlesztések jelentısebb rétegét adó befektetıi beruházásoknál kisebb módosításokra figyelnek. Így szétforgácsolódik a koncepció, de módosítási javaslat nem merült föl, mert nincs humánerıforrásuk másként csinálni. Ami a túl szők/túl tág szabályozás problémáját illeti, a túl szők szabályozás merült fel problémaként, ezért van állandó módosítás alatt a rendezési terv. Sikerként könyvelték el, hogy a város elérte, hogy ipari beruházás csak az ipari parkon belül jöjjön létre. Inkább a túl szők szabályozás szokott problémát jelenteni. A terv nem igazán sikerült jól az építésügyi osztály elıadója szerint… Nincs ötletük a szabályozás módosítására, a folyamat felgyorsítása segíthetne a problémán.
10.4. Stratégiai, fejlesztési tervezés Egy konkrét gazdaságfejlesztési elképzeléshez kapcsolódóan készült el az IVS, konkrétan azért, hogy pályázhassanak EU-s pénzekre: egy vállalkozó kereste meg a polgármestert a fejlesztés ötletével, az IVS-t is ez a(z alapvetıen nem településfejlesztéssel foglalkozó) cég állította össze, egy alvállalkozó bevonásával. A képviselıtestülettel, környezı településekkel és regionális fıépítésszel történt egyeztetéseket követıen került sor a mővelıdési házban tartott lakossági fórumra, ami szerény érdeklıdés mellett szakértıi vitává fajult, mert a kevés laikus érdeklıdı közé több szakember is vegyült. Az IVS készítésének alapjául szolgáló gazdaságfejlesztési elképzelés irányával alapvetıen minden képviselı egyetértett, ezzel együtt a konkrét fejlesztési irányok meghatározását illetıen éles vita alakult ki, „kompromisszumok sorozata” kellett ahhoz, hogy létrejöjjenek a célok. A képviselık javaslatai alapján végül teljesen átalakították a tervet, semmi sem maradt benne változatlan formában. A külsı elvárásokat a megkérdezettek szerint jól
184
sikerült beépíteni, a fı konfliktusok a célhierarchiával voltak. A területi koordinációt biztosítandó a helyi LEADER csoport képviselıjével tárgyaltak a terv készítıi. Az IVS felülírta a korábbi, TRT alapját képezı fejlesztési koncepciót.
A rendezési tervekkel való kapcsolatok megteremtése nem okozott problémát, mivel már a 2003-as rendezési terv is hasonló koncepció alapján építkezett (kivétel a barnamezıs terület fejlesztése). Ami a tervezési folyamat problémás témáit/pontjait illeti, az anti-szegregációs terv csak mint „púp a háton” jelent meg, elıre lehetett tudni, hogy ez a cél alacsony prioritást fog élvezni, ahogy eddig is. Ahogy fent szó volt róla, a képviselıtestület nehezen egyezett meg a célokban, prioritásokban. A terv megvalósulásának monitorozására nincs energiájuk, de a megkérdezettek szerint kis település révén, nem nehéz figyelemmel kísérni a fejleményeket. A terv módosítására eddig nem került sor, az IVS hatályának lejártáig (2014) ilyesmi nem is várható.
10.5. IVS-ekkel kapcsolatos tapasztalatok Nagyon komoly együttmőködésre volt szükség, hogy viszonylag gyorsan (kb. bı fél év alatt) létrejöhessen az IVS. Itt nagyon fontos volt a polgármester szervezı- és kompromisszumkészsége, mivel nagyon sok vita volt a képviselıtestületben, továbbá fontos volt a kapcsolati háló mőködtetése. Mire minden érdemi javaslatot beleépítettek, már nem jelentett komoly problémát az elfogadása, más tervekkel való összehangolása. (A tervvel, tervezés folyamatával kapcsolatos további információkat ld. az elızı fejezetben.)
10.6. Rendezési tervezés Terveztetés, tervelfogadás fıbb állomásai, menete Minden módosítás alapja, hogy egy befektetı jelzi: módosítani szeretne a rendezési terven. Ekkor a polgármester igyekszik megkérdezni az összes potenciális befektetıt, hogy akarnak-e módosítani, illetve mi a véleményük az adott módosításról, mert így mindenki jól jár: az esetleges közös módosítás során kisebb költségek hárulnak a vállalkozókra, kevesebb papírmunka a hivatalnak és gyorsabb megtérülés mindenki számára. Elkészül a beadvány, a képviselıtestület eldönti, hogy támogatja-e a módosítást. Itt a módosítást kezdeményezı cég(ek) megítélése és kapcsolati hálója igen nagy szerepet játszik. Ha a képviselık rábólintanak, akkor az önkormányzat rendeletet alkot, és közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezı céget. A nyertes általában az, amelyik a legolcsóbb ajánlatot adja. Ez a cég végzi a tervezéshez kapcsolódó összes tevékenységet, az építési osztály csak egyeztet, illetve ellenıriz, mert a hivatal a területileg illetékes építési hatóság is. A megbízást az önkormányzat fizeti, amit a befektetı megtérít számára. A módosítás elkészülte után megrendelik a hatástanulmányokat. Ezek elkészülte után nulladik körben elküldik az anyagot a tervtanácsnak, aki véleményt mond róla. Ha beépítették a véleményüket, kezdıdhet az elsı kör, itt a kötelezı szereplıkön kívül bevonják a közmőüzemeltetıket, közlekedési vállalatokat, közútkezelıket. A második körben kiküldésre
185
kerülnek az elkészült tervek és szöveges építési szabályzatok kiegészítései a szakhatóságok számára, ekkor teszik ki lakossági közszemlére is, értesítik a civil szervezeteket és a szomszédos településeket, hogy még becsatornázható legyen az esetlegesen felmerülı vélemény. A szomszédos településeknek nem szokott ellenvéleményük lenni. Mivel egy kis településrıl van szó, nem nehéz értesíteni az összes civil szervezetet. A két legnagyobb nyomásgyakorló erıvel rendelkezı szervezet vezetıje pedig amúgy is a képviselıtestület tagja. „Fontosnak tartom a civil részvételt, de sajnos némelyek politikailag felcímkézıdnek.” Ezt követıen küldik végleges véleményezésre az állami fıépítésznek. Közben folyamatosan egyeztetnek az önkormányzat különbözı bizottságaival, ez a konkrét esetben a képviselıtestületet magát jelenti, mert egyébként a gyakorlatban csak pénzügyi bizottság van. Általában ha elfogadják az elején a határozatot, akkor késıbb nem szokott gond lenni. A tervezési folyamat kritikus, problémás pontjai Problémát okoz a gyakori módosítási igény: „Sajnos az a tapasztalatom, hogy az élet gyakran felülírja a rendezési tervet.” A lassú folyamat egyik okaként a sok biztosítékot említik: pl. 2003 óta a legkisebb változtatás esetén is az egész településre vonatkozó örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni. Problémát jelent továbbá, hogy nincs állampolgári részvétel, kevesen érdeklıdnek a tervmódosítások iránt, pedig véleménye mindenkinek van… Az önkormányzat nem is igyekszik megteremteni a kereteket, csak a nagyobb változtatásoknál értesítik a civileket, és tartanak lakossági fórumot. „Nem gondolom, hogy minden héten lakossági fórumot kéne tartani.” Ami a megyei, országos tervekkel való egyeztetést illeti, némely esetben ellentétben van egymással a megyei és az országos terv, ilyenkor a magasabb rendőt veszik figyelembe. Fejlesztési tervekkel való kapcsolat: A módosításokat a befektetık igényei keltik életre, ezért ezeknek a fejlesztési tervekkel való összeegyeztetése a polgármester dolga. Mivel az önkormányzat legfıbb célja a befektetıi tıke megtartása, ennek legjobb esetben is csak részben tesz eleget. Hosszútávú fejlesztési elképzelések megjelenése a rendezési tervekben Pillanatnyilag a hosszútávú fejlesztési elképzelések szinte sehogy nem jelennek meg a rendezési tervekben, a fejlesztések megvalósulása nagyrészt a megszerzett külsı forrásoktól függ. Településrendezési tervekben szabályozható és nem szabályozható témák, esztétikai szempontok érvényesítésének kérdése, a tervtanácsok szerepe A jelenlegi rendezési eljárást a szabályozható témák szempontjából megfelelınek tartották. Nem akarnak sem több, sem kevesebb témát szabályozni a tervekben, kellıen rugalmasnak ítélik meg a rendszert. Esztétikai szempontokat nem mérlegelnek. A tervtanácsok véleményét minden alkalommal beleépítik a tervekbe.
186
Az Ötv., Étv., OTÉK jogalkalmazása, településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények Van példa a módosítás engedélyezése fejében közmővesítés, útépítés kikötésére, aminek ha nem tesz idıben eleget a befektetı, akkor elıvásárlási joga van a városnak. Azonban az elıvásárlási jog érvényesítésére még nem volt példa. „És ha nem valósult meg idıben egy beépítési kötelezettség, akkor azt is mindig meghosszabbították abban a néhány esetben, amikor kikötöttek ilyet.” Nem alkalmaznak településrendezési szerzıdést, nem ismerik igazán. Tervek megvalósításának rendszere Az utóbbi 5 évben csak egy alkalommal történt módosítás az önkormányzat fejlesztése miatt (barnamezıs terület fejlesztése), minden más esetben a befektetı kérésére történt tervmódosítás, és így az ı költségére történik a terv megvalósítása (a HÉSZ tavaly júniusi módosításában szerepel a kitétel, hogy építési engedélyt csak a teljes közmővesítés vállalása esetén adnak ki). Tervek érvényesülése Egyértelmően a fejlesztési igények szerint alakul a rendezési terv, bár a hat évvel ezelıtt kialakított struktúra van annyira szilárd, hogy érdemben ne befolyásolják az ad hoc jellegő módosítások, nagyobb módosítás csak a barnamezıs fejlesztés miatt volt. Sikerként könyvelik el, hogy a nagyobb ipari fejlesztések száma eddig folyamatosan növekszik, és mindegyik az ipari parkot választotta színhelyéül. Egyre jellemzıbb az is, hogy a szolgáltatások a fıút mellé telepednek meg, bár ez nem csak a tervek miatt van, hanem saját jól felfogott érdekükben is. Azok a fejlesztései amelyek miatt a tervmódosítás történik rendszerint megvalósulnak. A problémát a közlekedés-tervezési kötelezettség, a közutak kötelezı szélessége jelenti, ami sokszor nem életszerő, mert a fél falut le kéne rombolni hozzá. Ezek az utak így csak papíron szélesek megfelelı mértékben. Ami a rendezési tervek használhatóságát illeti az építéshatóság számára, az építésügyi elıadó rossznak ítélte meg a tervet és a hozzákapcsolódó szabályzatot is. Szerinte ennek is szerepe van abban, hogy olyan gyakori a változtatási szükséglet. Tervek módosításának okai, gyakorisága, mikéntje (eltér-e a „normál” eljárástól, idıigénye) A módosítások gyakoriak, mindig befektetıi igényt elégítenek ki. A gyorsabb eljárás érdekében a lakossági fórumot szokták kihagyni, de egy módosítás még legjobb esetben is 6-8 hónap.
10.7. A kérdések
tervezéssel
kapcsolatos
187
egyéb,
általános
A tervekben csak azok a hosszútávú érdekek jelennek meg, amikre az önkormányzatnak van forrása. Így a fı rövidtávú önkormányzati érdek (befektetık igényeinek kielégítése) háborítatlanul mőködhet. Az elmúlt idıszakban elıfordult olyan példa, hogy vállalkozói igény miatt egy korábbi önkormányzati tervet fel kellett adni. A vállalkozások hirtelen megjelenı módosítási igényeit igyekeznek kielégíteni, így a sok módosítás a legnagyobb kihívás. A fejlesztési víziók nem kerülnek összeütközésbe ezekkel a folyamatokkal, mert a fejlesztést csak akkor kezdik el komolyan tervezni, ha már adott rá a forrás.
10.8. Javaslatok Senki nem fogalmazott meg átfogó változtatási ötleteket, pedig senki nem tartja jónak a jelenlegi rendszert. Nagyon gyakorlatiasan áll mindenki a témához, így belátják, hogy garanciákra szükség van, de azt is látják, hogy így túl hosszadalmas a folyamat. Felmerült, hogy a rövidített eljárás alkalmazhatósági köre túl szők: „A jogszabály lehetıséget ad a rövidítésre, de nagyon szők a felhasználási köre. Tudtommal egyszer sem tudtuk hivatalosan felhasználni a rövidített eljárást.” Sok idıt igényel a több mint 20 szakhatóság véleményének kialakulása és feldolgozása is. „Nem gondolom, hogy minden kisebb változtatáshoz a több mint húsz szakhatóságot mindig be kellene vonni. Ennek operatívan nem látom az értelmét. Stratégiailag értem, hogy szükség van garanciákra, és nem tudok alternatívát, de ez a gyakorlatban nagyon lelassítja a folyamatot.” Problémát jelent az útszélesség is, mint közlekedés-tervezési kötelezettség. A közutak kötelezı szélessége sokszor nem életszerő, mert a fél várost le kéne rombolni hozzá. Említik még a lassú folyamat egyik okaként a sok biztosítékot: 2003 óta a legkisebb változtatás esetén is az egész településre vonatkozó örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni, melynek pl. része a régészeti hatástanulmány, ami tekintettel az illetékes múzeum szakemberhiányára egy-másfél éves késésekhez vezet a tervezési folyamatban.
188
