A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA Dr. Kovács Endre
BEVEZETÉS A környezetvédelmi auditálás rendszeresen végzett, szisztematikus felépítésű, transzparens, dokumentált és objektív értékelést biztosító környezetvédelmi teljesítményértékelés. A környezetvédelmi auditálást arra feljogosított auditorok (szakemberek vagy szakintézmények) végezhetik. Az auditor a vállalat tulajdonosának megbízásából végzi tevékenységét. Az auditálási jelentés a megbízó vállalat tulajdonát képező bizalmas jellegű dokumentum. A környezetvédelmi auditálás minden esetben egy telephelyre vonatkozik. A több telephellyel rendelkező vállalatok auditálási dokumentációja az egyes telephelyek auditálási dokumentációjának összesítése alapján készíthető el. Az 1990-es évek kezdete óta - különösen a privatizációval összefüggésben - számos olyan feladat merült fel, amelynek során egyes vállalatok auditálása, ezen belül környezetvédelmi auditálása, szükségessé vált. Ezekben az auditálásokban a meglévő környezeti károk nagyságának és a kárfelelősségnek a megállapítása fontos - gyakran elsődleges - cél volt. Indokolt, hogy a környezetvédelmi auditálásra vonatkozó követelményeket áttekintsük, annál is inkább, mert a gyakorlat - a vonatkozó jogi szabályozás fejlődése és az auditálással foglalkozó sok vállalkozás miatt is - nem egységes. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt) a környezethasználat feltételeinek és hatósági engedélyezésének keretében meghatározza az előzetes és a részletes környezeti (hatás)tanulmány, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat tartalmi követelményeit [1]. A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt (tehát új létesítmények esetében) környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A már működő létesítmények, technológiák környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni. A vállalatok a környezetvédelmi felülvizsgálat tartalmi követelményeinek figyelembevételével saját környezetvédelmi teljesítményük értékelésére, tevékenységük átvilágítására, tevékenységük környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhetnek (végeztethetnek) és - kérelmükre - azt a környezetvédelmi felügyelőség jóváhagyja. Ez a felmérés a környezetvédelmi teljesítményértékelés. A tartalmi követelmények tekintetében ez a tevé1
kenység közel áll az 1990-es évek kezdete óta végzett környezetvédelmi auditáláshoz. A környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi felülvizsgálat és a környezetvédelmi teljesítményértékelés jogi szabályozása és tartalmi követelményrendszere más kiadvány tárgyát képezte, így ezzel e helyen nem foglalkozunk. Megállapítható, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálat és így a környezetvédelmi teljesítményértékelés sok elemében fedi a környezetvédelmi auditálás nemzetközileg kialakult gyakorlatát, illetve az Európai Közösség által 1993-ban elfogadott és 1995 áprilisában hatályba lépett Tanácsrendeletében (1836/93) foglaltakat. Az EK Tanácsrendelete és a Kt megközelítési módja azonban eltérő, elsősorban a vállalati környezetvédelmi menedzsment vizsgálatának, auditálásának tekintetében. Az érvényes magyar jogi szabályozás ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. Az erre vonatkozó nemzetközi előírások, illetve ajánlások a következő dokumentumokban találhatók: • Council Regulation (EEC) 1836/93 ECO-Management and Audit Scheme (EMAS), 1993. június 29. • BS 7750 Environmental Management Systems, 1994. január 15. • ISO 14000 sorozat: Irányelvek a környezetvédelmi auditáláshoz, 1996. MAGYARORSZÁGI ELŐZMÉNYEK ÉS GYAKORLAT Az elmúlt években Magyarországon végzett környezetvédelmi auditálások igen eltérő mélysége és színvonala a jogi szabályozás fokozatos kialakulásával magyarázható és éneikül nem érthető meg. Ezért indokolt a magyarországi előzmények rövid áttekintése. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 32. § (2) bekezdése előírja, hogy az állami tulajdonú vállalatok átalakulása feltételeinek meghatározása során be kell szerezni a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter véleményét is [2]. A véleményt az átalakulási terv részét képező, a működéssel okozott esetleges környezeti károk rendezésére vonatkozó terv (35. § (2) bekezdés f. pontja) alapján adják meg. A kárrendezési tervet az átalakulást kérelmező vállalatnak kell elkészíttetnie. Mivel a környezeti károk rendezésére vonatkozó terv tartalmi követelményeit szabályozó kormányrendelet 1992-ben nem jelent meg, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője 1992 októberében rendelkezést adott ki a környezetvédelmi felügyelőségek részére az egységes értelmezés érdekében [3]. A rendezési terv a környezeti károkat felmérő állapotfelvétel eredményein alapul. A környezeti állapotfelmérés dokumentációja a rendezési tervhez tartozik.
2
Az állapotfelmérésnek tartalmaznia kell a vállalat által - múltban vagy jelenleg -folytatott azon tevékenységeket, - mind a vállalat telephelyein, mind azon kívül -amelyek a környezet szennyezését vagy károsítását idézték (idézik) elő, különösen azon esetekre vonatkozóan, amelyek jogszabályt sértő módon és mértékben történtek, s melyekből kártérítési, bírságfizetési vagy egyéb fizetési (pl. rehabilitációs) kötelezettség származott, vagy származhat. Egyéb fizetési kötelezettségnek minősül a jogszabályi előírások kielégítéséhez, valamint a hatósági határozatok végrehajtásához szükséges saját kiadás is. Az állapotfelvételt és a rendezési tervet az alábbi szerkezeti felépítésben kellett elkészíteni (a részletes kifejtést terjedelmi okokból mellőzzük): • Általános információk. • Az intézmény profiljának, tevékenységének leírása. • Az intézmény helyszínének története. • Az átvilágítandó terület jellemzése környezetvédelmi szempontból. • Levegőszennyezési adatok. • Víz- és szennyvízkibocsátás. • Hulladékkezelés, tárolás, szállítás. • Alapanyagkezelés és tárolás. • Földalatti tartályok. • Speciális anyagok. Külön kell foglalkozni az alább felsorolt anyagokkal: − azbesztek és azbeszttartalmú anyagok, − poliklórozott bifenilek (PCB-k), − aromás klórvegyületek, − radioaktív anyagok. • Zaj. • Kárelhárítási, kényszerintézkedési tervek. • Röviden ismertetni kell az intézménynek az esetlegesen bekövetkező környezeti károk elhárítására vonatkozó terveit. Fel kell sorolni minden olyan múltbeli káreseményt, 3
amelynek következtében a kiszabadult anyagok vagy tűz miatt külső segítségre volt szükség. A rendezési tervnek, az időbeli ütemezés megadásával, tartalmaznia kell azon beavatkozásokat, teendőket, amelyek az állapotfelmérés során feltárt szennyezések, károsodások jogszabályi feltételeket kielégítő csökkentéséhez, felszámolásához szükségesek. A rendezési tervnek tartalmaznia kell a környezeti károsodásból származó várható költségeket, ide értve elsősorban a kárelhárítási beavatkozások költségeit, valamint kártérítéseket, jogerős bírságokat stb. [Az előzőek részben megfelelnek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által 1992. évben közzétett és a későbbiekben tárgyalt követelményrendszernek (Standard Audit Report Formát)]. A környezeti állapot felméréséről rendelkezik a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter közleménye is (Magyar Közlöny, 1994. 39. szám), amely az adóskonszolidáció során készítendő reorganizációs tervek környezetvédelmi tartalmát, követelményrendszerét írja elő [4]. Ez a jogforrás számos elemében megfelel a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője előbb ismertetett rendelkezésének, néhány vonatkozásában azonban (pl. természetvédelem) azon túlmutató. Ez a jogforrás kitér az adós környezetvédelmi tervének műszaki tartalmi követelményeire, annak ütemezésére, valamint az előidézett környezeti károsodások súlyosbodását és a környezeti szennyezések újabb környezeti elemre való továbbterjedését megakadályozó beavatkozások tervezésére. Ez utóbbi keretében elsősorban a talajszennyezésnek a felszín alatti vízkészletekbe vagy levegőbe jutását, továbbá bármely más környezet-egészségügyi kockázattal járó átterjedését kell vizsgálni. A jogi szabályozás továbbfejlődését jelenti a Környezetvédelmi Törvény [1], amely meghatározza a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat tartalmi követelményeit. Ennek ki kell terjednie • az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására; • a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és –igénybevételek adatokkal alátámasztott bemutatására; • a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre; • az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;
4
• a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítás érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására; • a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre. A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének – s ha ez nem lehetséges – a környezetigénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni. A részleges felülvizsgálatnak az előzőekben írt feltételek közül a felügyelőség által megjelöltekre kell kiterjednie. A felülvizsgálatot az érdekelt saját költségén maga végezheti, illetőleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel végeztetheti. Az érdekelt felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért. A környezetvédelmi felügyelőség, ha ellenőrzése során a felülvizsgálat eredményének hibás voltáról, illetve tartalmának részbeni vagy teljes valótlanságáról győződik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatot végeztet (megismételt felülvizsgálat).A felügyelőség a megismételt felülvizsgálatról az érdekeltet köteles értesíteni; az érdekelt pedig köteles a felügyelőségnek, illetve a felügyelőség által megbízott szervezet(ek)nek a kért adatokat szolgáltatni és a kiegészítő méréseket elvégez(tet)ni. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996.(VII.4.)KTM rendelet tartalmazza a környezetvédelmi auditálás területén a jelenleg érvényes követelményrendszert [5]. A különböző vállalatok által készített környezetvédelmi felméréseket, teljesítményértékeléseket, auditálási anyagokat a környezetvédelmi felügyelőségek a hivatkozott rendelet 2. számú melléklete (A teljeskörű felülvizsgálati dokumentáció kötelező tartalma) alapján bírálják el és értékelik. A helyes auditálási gyakorlat elősegítése érdekében a hivatkozott 2. számú mellékletet függelékben adjuk meg. A NEMZETKÖZI GYAKORLAT A nemzetközi helyzetet egyrészt az EBRD, a Világbank és az Európai Közösség által kiadott irányelvek, mint előírásrendszer, másrészt ezen a szakterületen hosszú ideje (esetenként évtizedek óta) tevékenykedő konzultáns cégek gyakorlata jellemzi. Meg kell azt említeni, hogy a nemzetközi szervezetek irányelvei az egyes országokban kialakult gyakorlat közös, és mások által is követhető, illetőleg követendő tapasztalatai alapján alakultak ki. Az EBRD környezetvédelmi auditálási jelentés tervezetre vonatkozó 1992. évi irányelvei (Standard Audit Report Formát) szerint a jelentésnek a következő szerkezeti felépítést kell követnie [6], [7]:
5
Összefoglaló, amely tartalmazza az auditálás során elvégzett tevékenységek felsorolását, a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat. A javaslatokban meg kell határozni a javításra irányuló beavatkozásokat és intézkedéseket, valamint az esetleges további vizsgálatok célját és irányait. 1.
Bevezetés 1.1.
Háttérinformációk
1.2. A telephely tevékenységének ismertetése 2.
A telephely jellemzése 2.1. Telepítési körülmények 2.2. A telephely leírása, előtörténete és környezeti jellemzői
3.
A környezetvédelmi irányítási (menedzsment) rendszer felülvizsgálata 3.1. A környezetvédelmi menedzsment rendszer szervezete, feladatok és felelősségek a vállalati struktúrában. Vállalati környezetvédelmi információs rendszer. 3.2. Levegőszennyező anyagok kibocsátása 3.3. Szennyvízkibocsátások 3.4. Hulladékgazdálkodás 3.5. Vegyi anyagok, tüzelő- és egyéb üzemanyagok, valamint oldószerek tárolása, kezelése és felhasználása 3.6. Zajvédelem 3.7. PCB tartalmú anyagok kezelése 3.8. Azbeszt tartalmú anyagok kezelése 3.9. Szükségintézkedési tervek 3.10. Környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő üzemviteli és ellenőrzési előírások 3.11. Felszín alatti vizek elszennyeződése, talajszennyezések
4.
A környezetvédelmi jogszabályoknak és előírásoknak, valamint vállalati stratégiáknak és előírásoknak való megfelelés vizsgálata
6
4.1. Levegőszennyező anyagok kibocsátása 4.2. Szennyvízkibocsátások 4.3. Hulladékgazdálkodás 4.4. Talajszennyezések 4.5. Vállalati környezetvédelmi stratégiák, előírások 5.
Következtetések és javaslatok
6.
Javaslatok további vizsgálatokra
Mellékletek, felhasznált dokumentumok. Az EBRD környezetvédelmi auditálásra vonatkozó javaslata szerinti program részletesebb tartalmi követelményeit és a program végrehajtása során nyert tapasztalatokat később ismertetjük. Az Európai Közösség 1836/93 számú Tanácsrendelete az ipari vállalatok környezetvédelmi menedzsmentjének vizsgálatában és auditálásában történő önkéntes részvétel szabályait határozza meg [8]. Kötelező jelleggel az Európai Unió országai közül eddig csak az NSzK Bajorország tartományában vezették be (1995 októberétől kezdődően). A 1836/93 számú Tanácsrendelet a környezeti elemek felülvizsgálata tekintetében lényegében megfelel az EBRD Standard Audit Report Format-jában megjelölt tartalmi követelményeknek. Jelentősen nagyobb teret kap azonban a vállalat környezetvédelmi menedzsmentjének felülvizsgálata, ezen belül a feladatok és felelősségek hierarchiájának bemutatása és értékelése. Kiemelten foglalkozik a Tanácsrendelet az auditálási és megfelelőségi tevékenységek szervezésével, a környezetvédelmi auditorok akkreditálásával, ezek jegyzékbe történő felvételéről és ennek a jegyzéknek az EU tagországokban való közzétételéről. Ez utóbbi szabályok arra utalnak, hogy az auditorokat, az auditáló konzultáns cégeket igyekeznek
„megszűrni".
7
Az Egyesült Államokban, Kanadában és az Európai Unió országaiban folyó auditálási tevékenység korábban kialakult általános gyakorlata szerint a környezetvédelmi auditálást három fázisban végezték [9] (lásd az 1. ábrát): A környezetvédelmi auditálás fő elemei I. fázis: Problémafeltárás • A rendelkezésre álló dokumentáció, elsősorban a korábbi felmérések eredményeinek áttekintése és értékelése. • A telephelyre vonatkozó kérdőíves felmérés. • Kapcsolatfelvétel az illetékes szakhatóságokkal (kiadott kötelezések, bírságok, panaszbejelentések). • A telephely bejárása. II. fázis: Részletes értékelés • Kiegészítő adatgyűjtés. • Helyszíni vizsgálatok, szükség szerint (talaj, ill. felszín alatti vizek mintázása; hidrogeológiai vizsgálatok; geofizikai vizsgálatok; azbeszt, PCB minták vétele; laboratóriumi vizsgálatok stb.). • Az üzemeltetési előírásoknak való megfelelés részletes elemzése. • A károk okozóira vonatkozó felelősség meghatározása. • Javaslatok a kárelhárításra, részletes költségbecsléssel. III. fázis: Igény szerinti elemek • A vállalat környezetvédelmi rendszerének és menedzsmentjének értékelése. • Segítségnyújtás a szakhatóságokkal történő egyeztetésekben. • Kárelhárítási tevékenység részletes tervezése és elvégzése. • Kapcsolattartás alvállalkozókkal és azok ellenőrzése.
8
Az Európai Unió országaiban a gyakorlat a következő években az EEG 1836/93 számú Tanácsrendeletnek és az ISO 14000 sorozatban foglalt környezetvédelmi auditálási irányelveknek megfelelően fokozatosan módosulni fog. Várható, hogy egyre több ország fogja ezeket kötelező jelleggel bevezetni. Indokolt, hogy a hazai gyakorlat is - a Környezetvédelmi Törvény, valamint az érvényes egyéb jogszabályok előírásait maradéktalanul betartva - ebben az irányban fejlődjön tovább. A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI ÉS AZ AUDITÁLÁSOK VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI A környezetvédelmi auditálás területén szerzett több éves gyakorlat alapján mód van néhány tapasztalat leszűrésére és megfogalmazására [10], [11]. Ezek röviden a következők: A környezetvédelmi auditálás jellemző ismérvei: • a hatékony környezetvédelmi menedzsment rendszer egyik fontos és integráns eleme; • segítségével meghatározható, hogy a vizsgált vállalat környezetvédelmi menedzsment programjai megfelelőek-e, és hogy mennyiben biztosítják a környezetvédelmi hatósági előírásoknak és kötelezéseknek, valamint a vállalati környezetvédelmi stratégiának és szabályzatoknak való megfelelést; • rendszeresen végzett, szisztematikus felépítésű, transzparens, dokumentált és objektív értékelést biztosít. Ez utóbbi megfogalmazás minden elemét rendkívül fontosnak tartjuk. Ismeretes, hogy a vállalatok pénzügyi auditálása egy vállalkozás – végleges adatokat tartalmazó –mérlegének független könyvszakértő általi jóváhagyása, egyben annak igazolása, hogy a benne foglaltak megfelelnek a valóságnak és a számvitel követelményeinek. Ahogy a pénzügyi mérleg ellenőrzését évente kell végezni, a környezetvédelmi auditálást is rendszeresen kell végezni. Az első ízben végzett részletes auditálást követően legalább három évenként felül kell vizsgálni a korábbi auditálás megállapításait és részletesen elemezni kell a követelményeknek korábban meg nem felelt elemeket, valamint a hiányosságok kiküszöbölésére hozott intézkedések hatásait. A szisztematikus felépítés (pl. az EBRD programjának való megfelelés) azért fontos, mert az elkészült anyagok szerkezetét egy külföldi auditáló cég általában egy meglévő sémához hasonlítja és az attól való eltérést gyakran hiányosságnak minősíti. Ebben a vonatkozásban azonban kettős iránymutatást kell követni, mert figyelembe kell venni a 12/1996.(VII.4.)KTM rendelet 2. mellékletének felépítését is, amely a környezetvédelmi felügyelőségek követelményrendszerét tartalmazza. Mivel az auditálások célja – többek között – a felülvizsgálatnak, illetve teljesítményértékelésnek a környezetvédelmi
9
felügyelőségek által történő elfogadtatása, ez gyakran jelentős többletfeladatot ró az auditálást végzőre. A transzparens dokumentáció azt jelenti, hogy az auditálás során világosan és egyértelműen fel kell tárni a környezeti elemek állapotát és a környezetre gyakorolt hatásokat, a kialakult helyzet okait és a javítás érdekében korábban tett és még szükséges intézkedéseket. A dokumentált audit azt jelenti, hogy valamennyi megállapítást, következtetést hiteles dokumentumokkal alá kell támasztani. Ezek eredeti példányait célszerű és indokolt egy helyen összegyűjteni és megőrizni, pl. a vállalat ún. információs szobájában. A privatizációval összefüggő auditálások tapasztalatai nyomatékosítják ezt a követelményt. Az objektív értékelés az auditálás alapvető követelménye. Az objektivitást a vizsgált vállalattól minden szemponttól független auditorok biztosíthatják. Az összeférhetetlenséget minden esetben vizsgálni kell és kizárását nyilatkozatban kell rögzíteni. Az auditálásnak értékelést is kell tartalmaznia. Tehát nem elegendő a helyzet bemutatása, hanem ezt az érvényes vállalati és jogszabályi előírásokkal egybe kell vetni, meg kell állapítani az egyes környezeti elemek vonatkozásában az esetleges meg nem felelés mértékét, a kiküszöbölés érdekében tett és tervezett intézkedéseket, valamint a múltbeli és a jövőben várható trendeket. A környezetvédelmi auditálások fő típusai a következők: • A környezetvédelmi menedzsment rendszer auditálása az ISO 14000 sorozat irányelvei szerint. • A környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés auditálása. Ez van a legközelebb a környezetvédelmi felülvizsgálat és a teljesítményértékelés tartalmi követelményeihez. • A telephely vagy vállalat elidegenítésével összefüggő auditálás. A magyarországi gyakorlat alapján az elmúlt években végzett auditálások zöme ilyen, a privatizációval kapcsolatos auditálás volt. • A beszállító cégek auditálása. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetéséből következő tovagyűrűző hatáshoz hasonló követelményrendszer érvényesítéséről van szó. Nevezetesen: egy minősített auditálással rendelkező vállalat megkövetel(het)i azt, hogy a beszállító cégek is rendelkezzenek minősített auditálással. • Környezetszennyezés csökkentésére irányuló auditálás csak azokra a környezeti elemekre terjed ki, amelyek nem feleltek meg a környezetvédelmi előírásoknak. Ilyen típusú auditálás lehet az ismételt, bizonyos rendszerességgel végzett auditálás. • Az előbbiek kombinációja.
10
A környezetvédelmi auditálási programok kedvező hatásai a következőkben foglalhatók össze: • A környezetvédelmi felelősséggel kapcsolatos nagyobb tudatosság kialakítása a vezetőkben és alkalmazottakban. • A környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálása, ebből eredően a vállalat tekintélyének és piacképességének növelése. • A környezetvédelemért felelős személyek átlátják és jobban megértik a vállalat működését és a környezetvédelmi követelmények hatását. • Összehasonlíthatóság a hasonló egységek (telephelyek) között, lehetőség a legjobb módszerek bevezetésére egy vállalati több egységében (telephelyén). A környezetvédelmi auditálás előnyei és hátrányai az auditálást végeztető vállalat szempontjából a következők: Előnyök: • A követelményeknek való jobb megfelelés a feltárt hiányosságok kiküszöbölése révén. • Kisebb bírságok, ill. a bírságok elmaradása a környezetvédelmi követelmények teljesítésének eredményeképpen. • Kedvezőbb megítélés az alkalmazottak, a hatósági szakemberek, a tulajdonosok részéről. Ez utóbbiak abban érdekeltek, hogy a tulajdonukban lévő vállalattal ne legyen „gond”. • Megtakarítási lehetőségek, részben a bírságok, szankciók elmaradása, részben pedig a jobb, racionális módszerek vállalaton belüli elterjesztése révén. Hátrányok: • Forrásigény, az auditálás költségei az első teljesítményértékelés esetében jelentősek, a későbbiekben végzett rendszeres auditálások esetében kisebbek lehetnek. • A működés zavarása, az auditálás folyamata időlegesen gátolhatja a normál üzemvitelt, az érintett vállalati személyek igénybevétele és az esetleges vizsgálatok végrehajtása miatt. • A hatóságok a feltáró audit alapján beavatkoznak a vállalat működésébe, esetenként indokolatlan szigorúsággal sújtanak le a vállalatra a korábban általuk nem ismert, de a kör-
11
nyezetvédelmi auditálás során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében. Előfordulhat visszamenőleges hatályú szankcionálás is. • Beruházási és üzemeltetési költségek felmerülése a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében. A helyesen és eredményesen végzett környezetvédelmi auditálás előnyei kompenzálják a felmerülő hátrányokat. A környezetvédelmi követelményeknek való meg nem felelést ugyanis mindenképpen meg kell a vállalatnak szüntetnie. Fel kell azonban hívni a figyelmet az auditor és a megbízó vállalat, valamint az auditálás eredményét, a környezetvédelmi teljesítményértékelést a környezetvédelmi hatóságnak benyújtó vállalat és a hatóság közötti korrekt, a környezetvédelmi problémák megoldását elősegítő együttműködés fontosságára. Szólni kell a kevéssé hatékony környezetvédelmi auditálasi programok okairól is. Ezek a következők lehetnek: • A környezetvédelmi auditálás tárgyának és céljának helytelen megválasztása. • Rossz szervezés, az időbeli ütemezés és a forrásigény helytelen felmérése. • Nem megfelelően összeállított auditáló teamek, megfelelő képzettségű szakemberek hiánya. • A vállalati menedzsment támogatásának hiánya. • Hiányosságok a problémák gyökereinek feltárásában. Ugyanis az eredményes auditálás egyik célja éppen a problémák megoldása a kiváltó okok feltárása és a negatív hatások kiküszöbölése útján. • Helytelenül elkészített jelentések, amelyek nem felelnek meg a szisztematikus felépítés, átláthatóság, dokumentáltság és objektív értékelés követelményeinek. • A környezetvédelmi auditálás megállapításainak és javaslatainak mellőzése a vállalat további tevékenysége során. AZ EBRD KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITLÁSRA VONATKOZÓ JAVASLATA HELYSZÍNI VIZSGÁLAT PROGRAMJÁRA A következőkben ismertetjük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által termelő vállalatok (telephelyek) helyszíni vizsgálatához javasolt környezetvédelmi auditálasi programját [7].
12
A magyarországi környezetvédelmi auditálások végrehajtása során az elmúlt években általában ez a program minta képezte a kiindulási alapot, amelyet azután a vállalat (telephely) jellegzetességeinek figyelembevételével módosítottak, kiegészítettek. Olyan speciális iparágak esetén, mint pl. vegyigyárak, olajfinomítók és feldolgozók stb., az EBRD elvárja, hogy az iparágra specifikus auditálási jegyzőkönyv mintát alkalmazzanak. Például olajmező auditálásához az olajtermelők társaságának auditálási jegyzőkönyv mintáját kell használni. Ha eltérő jegyzőkönyv mintát használnak, azt gondosan le kell ellenőrizni az EBRD általános auditálási jegyzőkönyv mintája szerint, annak igazolására, hogy minden kérdéscsoport szerepel benne. Például a dolgozók egészségére és a munkabiztonságra vonatkozó kérdések gyakran kimaradnak az iparági jegyzőkönyv mintából, habár ez az információ rendkívül fontos. Az EBRD általános auditálási jegyzőkönyv mintája olyan auditálási jelentési formát alkalmaz, amely megfelel a jegyzőkönyvben foglalt kérdéseknek. Ha eltérő jegyzőkönyv mintát alkalrnaznak, akkor előfordulhat, hogy az auditálási jelentés más szakaszokat, vagy más sorrendet tartalmaz. Más szakaszokkal kiegészíthető a jelentés, ha valamely speciális helyszínen erre szükség van. A vizsgálat végzésénél, illetve a jelentés összeállításánál meg kell adni azt az évet (vagy éveket), amely(ek)re az adatszolgáltatás vonatkozik. A dokumentáció belső használatra készül és az auditornak a munkájával kapcsolatban titoktartási nyilatkozatot kell tenni. A vizsgálat tagozódása szakmai és célszerűségi szempontok figyelembevételével a következő: 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A telephely neve: A telephely helyszíne: Az auditálás időpontja: Az auditálást végzők és munkahelyük: KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA • Áttekintő térkép a telephelyről az épületekkel, tároló tartályokkal, vegyianyag és hulladéktárolók feltüntetésével. • Térkép a környezetről (település vagy más lakott terület) a telephely és a környező városok, folyók és lakott helyek közötti távolság feltüntetésével.
13
• Fényképek, a telephely egészének fényképe, valamint külön fényképek a speciálisan érdekes részletekről. • A telephely története (környezetvédelmi szempontból lényeges, korábbi tevékenységek). • Vegyianyag nyilvántartás. • Ömlesztett anyag tárolására szolgáló tartályok nyilvántartása. • A környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági engedélyek másolatai. • Veszélyhelyzetek megelőzésére és felszámolására vonatkozó tervek. • A dolgozók egészségügyi és biztonsági programjaira vonatkozó dokumentumok. • Másolat a vállalat környezetpolitikai dokumentumairól. • Légi felvételek (amennyiben rendelkezésre állnak). A megkérdezettek jegyzéke • Telephelyen dolgozók, vállalati munkatársak pl. egészségügyért és biztonságért felelős igazgató, termelési igazgató. • Helyi, regionális vagy országos hatóságok. 2. A TELEPHELY ADOTTSÁGAI A telephely neve: Utca, házszám: Egyéb címek (bérelt vagy saját épületek, vagyontárgyak): Postai cím: Telefonszámok: Telex/TWX/fax: A telephely vezetője: Egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi felelősök neve: Az auditálásért felelős kapcsolattartó személy:
14
A telephely auditálása során megkérdezett személyek, munkahelyük, beosztásuk és a megbeszélések témaköre: Az alkalmazottak száma: − Teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma: − Részmunkaidőben foglalkoztatottak száma: − Idénymunkások száma: A telephelyen egyidőben tartózkodó személyek maximális száma: A telephelyen nem alkalmazottként tartózkodó személyek száma: Munkarend: − Műszakok száma: − Napi munkaidő: − Heti munkanapok száma: − Munkahetek száma évente: − Tervezett üzemleállások: A telephely, vagy bérlemény tulajdonosának neve: A telephely teljes területe: Az épületek száma: Az épületek teljes alapterülete: Ismertessék az alábbiakat: − Nyersanyag tároló terület: − Termelőüzem: − Irodák/adminisztráció/adatfeldolgozás területe: − Laboratóriumok/kutatási és fejlesztési részleg: − Végtermék raktárak:
15
− Hulladéktárolásra szolgáló területek a szennyvíztározókkal együtt: Műhelyek: − Szennyvíztisztító: − Közlekedési utak és parkolók: − Kerítés hossza/portaépület: − Étkező/büfé: − Egyéb (orvosi rendelő, bölcsőde, lakóépületek stb.) A telephelyen gyártott és tárolt termékek felsorolása: Ismertessék röviden a tevékenységeket, ezek körében értelemszerűen a következőket: kutatás és fejlesztés, termelési folyamat, végtermék előállítás, minőségellenőrzés, csomagolás/nyomtatás, szállítás, kiegészítő tevékenységek (energia- és gőzellátás, adatfeldolgozás stb.). Mi az energiaforrás a telephelyen: − Jelenleg: − Tervezett: Technológiai folyamathő (gőz): − Közvetlen fűtési mód: − Közvetett fűtési mód: Hőszigeteltek az épületek az energiatakarékosság javítása érdekében? Jelenleg? Tervezik a hőszigetelés megvalósítását? Van energiatakarékossági program? Ismertessék! 3. A TELEPHELY TÖRTÉNETE Vannak az adott telephelyen kívül gyártó vagy tároló telepek lízingben vagy szerződéses bérleményként? Ismertessék a telephely történetét a jelenlegi üzemeltető előtti időszakra. Ismertessék az időpontokat, az üzemeltetőket, tevékenységeket, valamint az ismert vagy feltételezett környezetvédelmi problémákat, ezek körében az elfolyásokat, szennyvíz tározókat, feltöltött területeket stb.
16
Példa: Tulajdonos/üzemeltető Tevékenység/iparág XY
Időpont
Körnvezetyédelmi probléma
autóalkatrészgyártás 1965 - nap- olajhulladék, használt oldószejainkig rek, 1978-ban tűz
Ismertessék az üzemben az építkezési és bontási műveleteket, valamint a telephely topográfiájában bekövetkezett összes változtatást! Mellékeljék a telephely térképét, valamint a korábbi és jelenlegi légi fényképeket, amelyeken látható a telephely és környezete. Mutassanak be minden jelenleg meglévő és korábbi építményt a telephelyen, ismertessék ezek életkorát és funkcióit! Ismertessenek a telephelyen korábban folytatott mindenféle vegyszer, növényvédőszer, veszélyes anyag, olaj vagy egyéb nyersanyag felhasználást. Mutassák be a korábbi tevékenységek és építmények helyszínrajzát, különös tekintettel az anyagtároló területekre, szennyvíz csatornákra, szennyvíz tározókra, szűrő mezőkre, kiszáradt kutakra, csővezetékekre, tartályokra stb. 4. A TELEPHELY KÖRNYEZETI JELLEMZŐI Írják le a terület topográfiáját! A létesítmény helyszíne: lapos területek, domborzat, völgy, nagyobb víztestek, kiemelkedések, növényzet, egyebek. Meteorológiai viszonyok: Uralkodó szélirány - télen és nyáron. Léghőmérséklet (maximum/minimum). A csapadék éves átlaga. Fagyos (fagymentes) napok száma Előfordul a helyszínen időszakos klimainverzió? Levegőszennyezettsége miatt ismert terület? Előfordul a térségben földrengés, szélvihar vagy más szokatlan időjárási jelenség?
17
Ismertessék a kapcsolódó területeken a földhasználatot! Földhasználat a környéken (városi, külterületi, ipari, falusias). Szomszédos üzemek és az ipari tevékenység formái két kilométeres körzetben. A legközelebbi lakott települések mérete és elhelyezkedése szélirányban és a széliránynyal ellentétes oldalon. Iskolák, kórházak, gyermekintézmények, templomok, vasútállomások, szanatóriumok és szociális otthonok 5 km-en belül. Parkok, természetvédelmi és vizenyős (berek) területek, vagy érzékeny élőhelyek a telephelytől 5 km-en belül. A legközelebbi rendőrség, tűzoltóság, mentők és más havária szervezetek telephelye. Védett területek, nemzeti parkok, természetvédelmi területek, világ, nemzeti örökségnek minősülő területek. Talajadottságok/geológia Van a helyszínen vagy a közelében tektonikai szerkezeti vonal? Volt-e szeizmikus mozgás a területen az utóbbi 100 évben? Folyt-e valaha bányászati tevékenység a területen (vannak-e felhagyott bányaüregek)? Ismertessék a telephelyen található talajszelvényeket. Voltak-e talajfeltáró próbafúrások? Ismertessék ezek eredményét és időpontját, amennyiben ezek rendelkezésre állnak Volt-e valaha a területen feltöltés? Ismertessék a feltöltési műveleteket (a telephelyre hozott talaj származási helyét, a feltöltés helyét, valamint a helyszínről kiemelt talaj sorsát stb.). Határozzák meg és ismertessék a geológiai viszonyokat a telephelyen a földfelszíntől az alapkőzetig. Végzett-e az üzem vagy a hatóságok valaha is talaj és/vagy talajvíz mintavételt? Ismert-e bármilyen talaj- vagy talajvíz szennyezés a közvetlen környezetben? Ismertessék!
18
Felszín alatti víz/hidrogeológia A felszínközeli vizek mélysége és áramlási iránya. A vízkivételre használt legfelső vízadó réteg mélysége és áramlási iránya. A telephelyen található minden kút elhelyezkedése, száma és használata? A kutak mélysége és a szivattyúzás mértéke (kivehető vízmennyiség)? Vizsgálati adatok. Milyen a kútkiképzés és csövezés? Milyen mélységig? Ismertessék a felszín alatti vizek felhasználását a létesítménytől 5 km-es sugarú körön belül (lakott településen ivóvízellátás; élelmiszeralapanyag és más termények öntözése; állatitatás; kereskedelmi vagy ipari felhasználás; nem hasznosított). Hidraulikus esés irányában lévő legközelebbi magán kutak és/vagy települések vízmű kútjai vízadó rétegének mélysége, helyszíne és iránya, az ellátott lakosság száma. Mi a talajvízfolyások befogadója, folyó, vizenyős terület (berek) stb.? Ismertessenek minden ismert és feltételezett helyi és a telephelytől távolabbi felszín alatti vízszennyezést! Felszíni vizek A telephely valamely része árterületen van-e? Feljegyeztek valaha árvizet? Következmények? Tett intézkedések? Ismertessenek minden felszíni víz előfordulást (neve, helye és távolsága) a telephelytől 5 km-en belül! Adják meg a vízminőségi osztályt! A vizenyős területekre (berek) is térjenek ki! Ismertessenek minden (ismert vagy feltételezett) felszíni vízbe történő kibocsátást a birtokolt területről/telephelyről. A telephelytől 150 méteres körzetben árkok, kiszáradt medrek, záportározók, bevágások, bemélyedések, amelyek fogadhatnak a telephelyről származó csapadékvizet. Van-e a területen bármilyen felszíni víz előfordulás, amely bármely forrásból szennyeződött? Hogyan kezelik az eső/csapadékvizet a telephelyen, az hova folyik?
19
5. LEVEGŐSZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA Ismertessék az emisszióra (kibocsátásokra) vonatkozó országos érvényű jogszabályokat és előírásokat, amelyek érvényesek a létesítményre. Sorolják fel a jogszabályok hatálya alá tartozó levegőszennyező anyagokat. Mellékeljék a kibocsátásokra vonatkozó engedélyek/határozatok másolatát! Ismertessék a bejelentési kötelezettségeket a szokottól eltérő (rutin vagy rendkívüli) kibocsátások jelentése tekintetében. Az üzem emisszióforrásainak teljes száma (kémények és szellőzők), amelyek a környezeti levegőbe bocsátanak ki szennyező anyagokat. Ismertessék az emisszióforrások változásának történetét. Az egyes források kibocsátási ciklusa: − Folyamatos − Időszakos − Mindkettő Ismertessék a levegőszennyező anyagok emissziójának monitorozási programjait, tanalmát és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezekre jogszabályi kötelezés van, vagy önként vállaltak. Adjanak róla áttekintést! Megfelel a létesítmény a kibocsátási határértékekre vonatkozó előírásoknak?
20
Az emisszióra vonatkozó adatokat célszerű táblázatos formában összerendezni a következők szerint: Kibocsátó forrás megnevezése: pl. P1 Légszenynyező anyag
Kibocsátási határérték [kg/h]
Jellemző kibocsátási érték [kg/h]
Éves kibocsátás alakulása [t/év]
Légszennyezési bírság [eFt/év]
'92 '93 '94 '95 '96 '92 '93 '94 '95 '96
SO2 NOX Szilárd anyag • • • A telephelyre az egyes kibocsátó források adataiból lehet összesítő táblázatot készíteni: Légszennyező anyag
A telephely légszennyező forrásainak összkibocsátása [t/év] '92 '93 '94 '95 '96
Légszennyezési bírság [eFt/év]
'92
'93
'94
'95
'96
SO2 NOX Szilárd anyag • • •
Az ilyen jellegű táblázatos feldolgozás jól áttekinthetővé teszi az adathalmazt, alkalmas a trendek bemutatására és jó szolgálatot tesz az összefoglaló jelentés készítésénél, valamint a környezeti károk és kárfelelősség megállapításánál. Hasonló jellegű, értelemszerűen összeállított táblázatos forma alkalmazható a többi környezeti elem vonatkozásában is.
21
Van érzékelhető bűz, szilárd anyag (por), aeroszol vagy pára a levegőben? − az épületekben, − épületeken kívül, de az üzemi területen belül, − az üzemen kívül. Más, közelben lévő és a területre ható levegőszennyező források, ezek jellege, az üzemtől való távolságuk és elhelyezkedésük. A szomszédságban előfordult panaszok jellege és gyakorisága. Az üzem válasz-intézkedése. Van az üzemben szabványos intézkedési eljárás a véletlenszerű kibocsátások esetére és a lakossági panaszokra? Ismertessék ezeket! A szokottól eltérő, rendkívüli emissziós események története. A diffúz emissziók jellege a telephelyen, ezek csökkentésére tett intézkedések. Levegőtisztaság-védelmi előírások megsértése esetén tett bejelentések felsorolása, pl. figyelmeztetések (szóban vagy írásban), felszólítások, büntetések, nem formális megbeszélések és/vagy a létesítménnyel kapcsolatos kényszerítő intézkedések az utóbbi három évben, ezek okai és a jelenlegi helyzet. Jövőbeli tervek a levegőszennyezés csökkentésére. A telephely szerint illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóságok felsorolása. Csatolják a hatósági engedélyek/határozatok másolatait. A hatóság neve
Címe
Kontakt személv
Telefonszám
6. VÍZ/SZENNYVÍZ KIBOCSÁTÁSOK Ismertessék az összes technológiai, ivóvíz és hűtővíz eredetét. Vannak vízminőségi adatok ezekre a vízforrásokra? Ismertessék! Ismertessék az üzem ivóvízellátásának megoldását. Ismertessék a múltban és a jelenben előfordult ivóvíz szennyezéseket. Megfelel az üzemi ivóvízellátás a hazai szabványnak? EU előírásoknak?
22
Ismertessenek minden szennyvíz kibocsátó forrást és a szennyvizek mennyiségét. Sorolják fel a határértékkel szabályozott szennyvíz komponenseket! A rendelkezésre álló szennyvíz minőségi adatok áttekintése. Kombinált a szennyvízgyűjtő-rendszer (technológia + laboratórium + hűtővíz + szociális + csapadék)? Állandó jelleggel Időszakosan Mindkettő Csatolják és ismertessék a biológiai és toxikológiai szennyvíz vizsgálatok eredményét. Kezelt/kezeletlen szennyvizek kibocsátása a következő befogadókba (jellemző adatok, menynyiségek): Vízfolyás, vagy folyó Városi szennyvíz-csatorna Tározó (helyszíni elhelyezés) Szennyvíztartály (szikkasztó) Záportározó Egyéb Helyeztek el valaha szennyvizet a helyszínen földmedencébe, szűrőmezőre, gyűjtőaknába, használták-e öntözésre stb.? Tisztították, illetve feltöltötték valaha ezeket a rendszereket? Milyen gyakorisággal? Tisztítás esetén mi lett a szennyvíziszap és az eltávolított szilárd maradék sorsa? Hogyan kezelik és tárolják a helyszínen a tűzoltásból származó szennyvizet? Sorolják fel a vízkibocsátási előírások megsértése miatti bejelentéseket, pl. figyelmeztetések (szóban vagy írásban), felszólítások, büntetések vagy nem formális megbeszélések és/vagy a létesítménnyel kapcsolatos kényszerítő intézkedések, ezek okai és a jelenlegi helyzet. A szennyvízzel kapcsolatos eljárásokban illetékes hatóságok felsorolása. Csatolják az engedélyek/határozatok másolatait! A hatóság neve
Címe
Kontakt személy
23
Telefonszám
Városi szennyvíztelepre átadás csatornán keresztül A városi szennyvíztisztító telep neve Helye Névleges tervezési kapacitás A telep története. A településen befogadott szennyvíz megengedett határértékei. A létesítmény története a követelményeknek való megfelelés tekintetében. Az illetékes hatóságok által végzett felülvizsgálatok ismertetése. Az üzem szennyvíz kibocsátására vonatkozó engedélyek: Illetékes hatóság Kiadás időpontjai Lejárati idő Előkezelő műtárgy névleges kapacitása: Története Előkezelés típusa A telep tervezője Ki végzi az analízist a kötelező monitorozáshoz? Ki felelős a nyilvántartás vezetéséért? A követelményeknek való megfelelés ismertetése. Van szennyvízbevezetés a telephely csatornarendszerébe a környező kibocsátóktól (a szomszédságot beleértve)? Ha „igen”, vannak-e tényleges vagy potenciális gondok az előírásoknak való megfelelés tekintetében? Az előkezelés maradékainak sorsa. A szennyvízkezelés javítására készült tervek.
24
7. HULLADÉKKEZELÉS, -TÁROLÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -ÁRTALMATLANÍTÁS Ismertessék az országos/regionális/helyi jogszabályokat és előírásokat, amelyek a veszélyes és nem veszélyes hulladék (beleértve a szennyvíziszap) kezelésére, tárolására, szállítására és ártalmatlanítására vonatkoznak. A hulladékkal kapcsolatos eljárásokban illetékes hatóságok felsorolása. A hatóság neve
Címe
Kontakt személv
Telefonszám
A veszélyes hulladék keletkezése Ismertessék a veszélyes hulladékok jelenlegi és múltbeli keletkezési folyamatát. Részletezzék a hulladékforrásokat és mennyiségeket! Van az üzemnek, mint veszélyes hulladékot termelőnek, nyilvántartási száma? Ha igen, adja meg! A hulladék tárolását és lerakását/ártalmatlanítását megelőzően végeznek-e rendszeres elemzést, beleértve a mintavételt és az analízist? Történt-e valaha veszélyes hulladék kezelés, tárolás vagy lerakás/ártalmatlanítás a telephelyen? Ismertessék! Rendelkeztek ehhez engedéllyel? A nyomonkísérésre van-e bevezetett rendszer (fuvarlevél nyilvántartás) a telephelyen? Ismertessék! A veszélyes hulladék tárolása Mutassák be a veszélyes hulladék tárolását, tekintettel a tárolás megtervezésére, rendjére, a hulladék összeférhetőségére, a másodlagos felfogó rendszerekre, a hordók állapotára, a címkézésre, a raktár közlekedő útjaira (a hordósorok közötti távolságra) és a tárolási időre! Hogyan szállítják a hulladékot a hordókba és a hordókból, illetve a tartályokba és a tartályokból? Ismertessék a csapadékvíz elvezető és a kármentő rendszert az átrakó állomás területén! Veszélyes hulladék ártalmatlanítás Sorolják fel az összes veszélyes hulladékot, amelyet az üzem ártalmatlanít! Amennyire lehetséges, ismertessék az összes veszélyes hulladék ártalmatlanító létesítményt, amelyet valaha igénybe vett az üzem! Van ezeknek a létesítményeknek engedélye? Jártak 25
ezekben a létesítményekben, hogy megismerjék az ártalmatlanítási technológiát? Ismertessék a telephelyen folyó összes veszélyes hulladék ártalmatlanítási tevékenységet! Említsék meg a helyszíni földmedencéket, lerakókat, talajon történő elhelyezést, valamint a telephelyen hulladékégetőben, vagy egyéb hulladékkezelő rendszerben történő ártalmatlanítást! Megfelelnek ezek az ártalmatlanítási módok a szabványoknak és követelményeknek? Az országos előírásoknak? EU előírásoknak? Ismertessék a veszélyes hulladék elszállításának módját a telephelyről! A vállalat saját járműveivel végzik? Van a járműveknek engedélye a veszélyes hulladék szállítására? Úgy hagyja-e el a hulladék bármilyen formában a telephelyet, hogy vissza lehessen következtetni az üzemre a címke segítségtével vagy más módon? Történik-e valamely hulladékanyag esetében reciklálás vagy újrahasznosítás a telephelyen? Közöljék a reciklálási és újrahasznosítási technológiák teljes listáját! Van-e tervük az un. „tiszta termelésre”, illetve a szennyezés megelőzésére és a hulladékkeletkezés csökkentésére? Ismertessék! Különleges veszélyes hulladékok Ismertessék az üzemben keletkező olajhulladékok (kenő, hidraulikai, vákuumtechnikai, generátor olajok stb.) forrását, mennyiségét, kezelési tárolási és ártalmatlanítási eljárását! A technológiában keletkező folyékony és szilárd hulladékok, valamint iszapok sorsa. Hogyan és hol ártalmatlanítja az üzem a visszakerült selejt végtermékeket? Hogyan kezeli az üzem a selejtes nyersanyagot? Veszélyesnek nem minősülő hulladékok Ismertessék a veszélyesnek nem minősülő hulladékok forrását, mennyiségét, kezelését és tárolását, valamint az ártalmatlanítását, beleértve az üzemben keletkező kommunális jellegű szemetet és a technológia során keletkező egyéb hulladékokat! 8. ALAPANYAG KEZELÉS ÉS TÁROLÁS Van anyagnyilvántartás a mennyiségek, valamint a tárolóhelyek feltüntetésével? Milyen gyakran vizsgálják ezt felül, hogy naprakész-e? Van az üzemnek külön nyilvántartása a veszélyes anyagokról? Kérjük csatolják! 26
Ismertessék a telephelyen tárolt és felhasznált veszélyes és mérgező anyagokat, illetve hulladékokat! Ismertessék ezek, valamint a múltban a telephelyen használt és tárolt veszélyes és mérgező anyagok maximális mennyiségét! Ezen anyagok bármelyikével kapcsolatban előfordult-e valaha rendkívüli esemény vagy baleset (elfolyás, tűz, sérülés stb,) Hogyan hozzák be ezeket az anyagokat (vasúton, tehergépkocsival stb.) és miben tárolják a telephelyen (hordó, tartály, zsák, siló, ciszterna, bunker)? Közvetlenül szállítja a vállalat ezeket az anyagokat, vagy alvállalkozókon/ellátókon keresztül? Elkülönítettek az összeférhetetlen anyagok? Ismertessenek minden szervezési és oktatási programot, amely a veszélyes anyagok tárolására és kezelésére vonatkozik. Csatolják a rendkívüli kiömlések esetére készült havária tervek tartalomjegyzékét, ha vannak ilyenek. Szerepel ezekben a tervekben a folyamatos nyilvántartás és a dolgozók oktatása? írják le a hordók és a hordótároló terület állapotát! hordók állapota (korrózió stb.), tárolási magasság, felszívó anyagok, eszközök a kiömlések felfogására, összeférhetetlen anyagok elkülönítése, címkézés, kármentők és kárcsökkentő intézkedések. Ismertessék a fogadóállomások elrendezését. Talajszinten, szint felett, vagy alatt helyezkednek el? Burkoltak/kővel burkoltak? Ismertessék a telephely csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornarendszerét! 9. TÁROLÓTARTÁLYOK Ismertessenek minden hatályos országos/regionális/helyi jogszabályt és előírást, amelyek föld alatti/felszíni/föld feletti tárolótartályok használatára és ezek rendjére vonatkoznak. A tűzrendészeti előírások körében szabályozzák ezeket? Írják le a tartályban, ciszternában és bunkerben tárolt hulladék anyagokat, a tartályok formáját 27
és kapacitását, a tartályok anyagát, korát, a szivárgást felderítő, illetve az alkalmazott talajvízfigyelő rendszert. Megfelelnek a tartályok a tervezésre vonatkozó követelményeknek? Vannak a tartályok épségének ellenőrzésére és a szivárgás felderítésére végzett vizsgálatok, illetve nyilvántartás a tartályok ellenőrzéséről? Szerezzék be a jelenlegi tartályelrendezési tervek másolatát, ezek körében Meglévő (használatban lévő) tartályok Eltávolított tartályok Felhagyott tartályok (ezek között a már nem használt és/vagy helyszínen feltöltött tartályok) Összekötő csővezetékek és csőalagutak (aknák) Szerezzék be a tartály nyilvántartást! 10. AZBESZT ÉS AZBESZT-TARTALMÚ ANYAGOK Használnak valamilyen azbeszt-tartalmú anyagot a telephelyen (pl. cső- és kazánszigetelésre; van-e azbesztcement a falakban és a tetőkben; vannak-e azbesztcsövek, mennyezeti burkolólapok, padozat, ciszternák és víztornyok stb.)? Mennyi van belőlük és milyen az állapotuk? Ismertessenek minden országos/regionális/helyi jogszabályt, amelyek az azbeszt és az azbeszt-tartalmú anyagok kezelési és ártalmatlanítási műveleteinek különleges eljárási követelményeire vonatkoznak! Történt-e valaha bontás vagy eltávolítás! művelet azbeszt-tartalmú anyagokkal kapcsolatban? Az anyagok sorsa? Ismertessék az eltávolítás technológiáját! Milyen mennyiséget távolítottak el? Alkalmaztak alvállalkozót? Lefedtek-e vagy más módon elhelyeztek azbeszt-tartalmú anyagot a telephelyen? Ismertessék! 11. POLIKLÓROZOTT BIFENILEK: PCB-K A transzformátorok, kondenzátorok, túlfeszültség-levezetők, hidraulikus berendezések és hőátviteli rendszerek száma a telephelyen. Történt-e felmérés annak meghatározására, hogy ezekben a berendezésekben van-e PCB, 28
vagy PCB-vel szennyezett olaj? Mennyi a fajlagos PCB tartalom ppm-ben kifejezve? Volt-e szivárgás valaha is a berendezésekből? Milyen intézkedéseket tett az üzem? A telephelyen tárolt PCB készletek helye és mennyisége? Ismertessék az országos/helyi előírásokat vagy jogszabályokat a PCB-k kezelésére, felhasználására és ártalmatlanítására vonatkozó különleges követelményekről! Van jelenleg nem működő, nem használt vagy tárolt PCB-t tartalmazó eszköz az üzemben? Ismertessék! 12. RADIOAKTÍV ANYAGOK Határozzák meg az ionizáló (pl. nyomkövető, lézer stb.) és nem ionizáló sugárforrások fajtáját, mennyiségét és alkalmazását a telephelyen! Ismertessék a telephelyen folyó oktatási programokat a radioaktív anyagok kezelése, tárolása és ártalmatlanítása tárgyában! Szerepel ebben az alkalmazottak expozíciójának monitorozása? Ismertessék a telephelyen keletkező, radioaktív anyagokat tartalmazó hulladékfajtákat és mennyiségüket! Történik a telephelyen radioaktív hulladék ártalmatlanítás? Részletezzék az ártalmatlanítás módszereit, a befoglalást stb. Nyilvántartják-e a telephelyen a használt, tárolt vagy a telephelyen ártalmatlanított radioaktív anyagokat? Mennyi ideig? A radioaktív anyagok telephelyen kívüli ártalmatlanítása esetében ismertessék a szállítót, az ártalmatlanító létesítményt és az anyagok végső ártalmatlanításának módját! Nyilvántartják a telephelyen kívüli ártalmatlanítást és a radioaktív anyagok létesítményből történt elszállítását? Mennyi ideig? Rendelkeznek engedéllyel, az összes radioaktív anyagra és a sugárzást kibocsátó berendezésekre, illetve nyilvántartásba vette ezeket az illetékes hatóság? Az összes radioaktív anyagot a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően ártalmatlanítják?
29
13. ZAJ Mekkora a megengedett környezeti zajszint? Nappal? Éjjel? Megfelel a létesítmény a zajszintre vonatkozó követelményeknek? Írják le a megengedettnél nagyobb zajszintű helyeket! Milyen berendezés okozza a zajt? Milyen intézkedéseket tesznek, illetve terveznek a zajszint csökkentésére? Van a létesítménynek naprakész zajtérképe? Milyen gyakran végeznek méréseket? Volt lakossági panasz a zaj miatt? Ha igen, hányszor évente? Hogyan kezelik ezeket? Milyen berendezések okozzák? Milyen intézkedéseket tesznek, illetve terveznek a zajszint csökkentésére? A munkahelyen megengedett zajszintek tekintetében megfelel-e az üzem az országos/regionális/helyi előírásoknak? Milyen védőeszközökre van szükség? Hozzájutnak ezekhez a dolgozók? Használják ezeket? 14. AZ ÜZEM RENDJE Tárolás: Van kijelölt terület külön a nyersanyag és a hulladékok számára? El van látva az összes tároló edényzet megfelelő címkével?
30
Ismert kiömlött szilárd vagy folyékony anyag okozta szennyezés a burkolt vagy burkolatlan területeken? Ha igen, ismertessék ezek jellegét és mértékét! Van bizonyíték betemetésre? Van bizonyíték égetésre a burkolt vagy burkolatlan területeken? Ismert roncseszközök vagy szemét elszórása az üzemi épületeken belül és kívül? Ismertessék röviden a létesítmény rendjének és tisztaságának állapotát! 15. MUNKABIZTONSÁG ÉS MUNKAEGÉSZSÉGÜGY Ismertessék az országos/regionális/helyi jogszabályokat és előírásokat, amelyek a dolgozók biztonságára és egészségállapotára vonatkoznak, köztük a dolgozók oktatási programját! Kiterjed az oktatás: a szennyeződés felismerésének módszereire? az egyéni védőeszközökre? a szennyeződésektől való mentesítésre és a higiénés eljárásokra? Gondoskodik az üzem a veszélyes anyagokkal, illetve hulladékkal foglalkoztatott dolgozók egészségügyi és munkabiztonsági oktatásáról? Ismertessék azokat a területeket és eljárásokat a telephelyen, ahol a dolgozók ki vannak téve veszélyes anyagoknak, illetve vegyszereknek! Ismertessenek bármely, illetve minden biztonsági mechanizmust, amely a dolgozók védelmére, illetve az expozíció megelőzésére szolgál, valamint azt, hogy az mióta van hatályban? Megköveteli valamely jogszabály, hogy legyen állományban olyan – teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott – személy, aki felelős a dolgozók munkabiztonságáért és egészségéért? Van biztonsági tanácsadó vagy felelős vezető az üzemben? Nevezzék meg a beosztásával együtt! Szakképzettségük? Milyen más feladatokért felelősek ezen kívül? Volt-e valaha a létesítményben a dolgozók egészségállapotát figyelemmel kísérő felmérés?
31
Ha igen: Szerepel-e a programban alkalmassági, éves vagy a munkaviszony megszűnését megelőző orvosi vizsgálat, amelyet engedéllyel rendelkező orvos végez azoknál, akik rutinszerűen veszélyes anyag, illetve hulladék expozícióban dolgoznak, vagy rutinszerűen viselnek légzésvédőt? A vizsgálat során készített az orvos írásos véleményt? Van orvosa az üzemnek, adatai? Mennyi ideig őrzik meg az egészségügyi nyilvántartást? Vannak megfelelő feljegyzések az üzemben arról, hogy milyen egészségügyi ellenőrzés folyik? Ismertessék az üzemben előforduló specifikus veszélyforrásokat, amelyek egészségügyi megfigyelőrendszer fenntartását igénylik (pl. sugárzás, benzol)! Van az üzemnek dokumentált veszélyjelző programja? Szerepel ebben: Hogyan tájékoztatják a dolgozókat/alvállalkozókat az üzemben előforduló egyes vegyi anyagok veszélyességéről (pl. címkével, falragasszal, technológiai leírással, vagy egyéb írott anyaggal)? Gondoskodik az üzem az előforduló minden veszélyes vegyi anyagra vonatkozó biztonsági adatlap (minősítő okirat) beszerzéséről? Hol tartják a biztonsági adatlapokat (minősítő okiratokat) az üzemben? Gondoskodik az üzem arról, hogy a dolgozók tájékoztatásban és oktatásban részesüljenek a munkahelyen előforduló veszélyes vegyi anyagokról? Rendelkezik a létesítmény egészségügyi és biztonsági programmal a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal foglalkoztatott dolgozók számára? Ha „igen”, úgy tervezték-e a programot, hogy az lehetővé teszi: biztonsági és egészségügyi veszélyforrások felismerését, értékelését és ellenőrzését; az üzemben előforduló veszélyhelyzetekre való reagálást a dolgozók védelme érdekében? Hogyan tartják folyamatos megfigyelés alatt a létesítményben folytatott munkaegészségügyi és biztonsági gyakorlatot és milyen kényszerítő intézkedések vannak annak érdekében, hogy biztosítsák a jó és biztonságos eljárásokat?
32
Írják le röviden az alkalmazottak védőruházatát és felszerelését, valamint a munkavédelmi eljárásokat! Milyen gyakorisággal ellenőrzik a felszerelések állapotát? Ismertessék a megfigyelt helytelen, vagy előírásoknak nem megfelelő biztonsági gyakorlatot, különös tekintettel az egyéni védőeszközökre, a szennyeződések mentesítésére és a tisztaságra. Foglalják össze a munkaegészségügyi felmérések (zaj, vibráció, levegőszennyezés, veszélyes vegyi anyagok stb.) eredményét! Foglalják össze a helyszínen dolgozókra vonatkozó összes egészségügyi és munkabiztonsági ellenőrzés eredményét! Milyen kiugró problémák voltak? Hogyan orvosolták ezeket? 16. HAVÁRIA TERVEK Van az üzemnek a környezetvédelmi veszélyhelyzetekre is kiterjedő havária terve, amely a helyi hatóságokat is bevonja? Mellékeljék a tartalomjegyzék másolatát! Ismertessék a tervben foglalt témaköröket! Megadja a terv az együttműködőket a létesítményben veszélyhelyzet esetén? Nevezzék meg a havária terv kidolgozásáért és alkalmazásáért felelős személyt/személyeket (név, beosztás)! Hogyan teszik a tervet naprakésszé? Van az üzemben mentőbrigád? Ismertessék a feladatukat! Csatoljanak ábrát, amely bemutatja a csoport szervezetét! Ismertessék a veszélyhelyzetben használható felszerelést, valamint a mentőcsoport tagjainak képzését! Adják meg a legközelebbi tűzoltóság, rendőrség, mentőállomás és mentőbrigád helyét, valamint ezek kiérkezési idejét a telephelyre? Voltak-e valaha az üzemben a külső mentőbrigád, tűzoltóság, vagy rendőrség tagjai? Mikor történt ez legutóbb? Folytatott az üzem valaha havária gyakorlatot, vagy oktatást ezekkel a külső mentőbrigádokkal? Van információcsere az üzem és a mentéssel foglalkozó szervezetek között a vegyszerek és 33
anyagok mennyiségére, fajtájára és elhelyezésére, valamint a mentő fel szerelés típusára és helyére, illetve a veszélyhelyzetben követendő eljárásokra vonatkozóan? Van a létesítménynek kiürítési terve? Végeztek-e valaha az üzemben kiürítési gyakorlatot? Mikor volt a két legutóbbi ilyen alkalom? Sorolják fel az összes múltbeli alkalmat, amikor elfolyás, robbanás, vagy tűz fordult elő (kikerült anyagok, mentesítés módja, elfolyt és szilárd anyagok sorsa stb.), amikor szükség volt a havária terv alkalmazására és/vagy külső mentőbrigádokra! Ismertessék azokat a szervezeteket és hatóságokat, amelyeknek tudomásuk van ezekről a mentési gyakorlatokról és üzemi tevékenységről? 17. A TELEPHELY BIZTONSÁGA ÉS TŰZVÉDELME Ismertessék a létesítmény védelmét szolgáló biztonsági rendszereket, eszközöket és eljárási rendet! Szerepeljen ebben a kerítés, az őrség, a megfigyelő szolgálat, a riadó készültség szervezete, videó kamerák stb. Ismertessék a biztonsággal kapcsolatban előfordult problémákat, különösen azokat, amelyek elszámolhatatlan nyersanyag veszteségre és a veszélyes területekre illetéktelenül behatolókra vonatkoznak. Az üzem vagy egy része tűzveszélyesnek minősül-e? Ha „igen”, milyen kategóriába tartozik? Ismertessék a tűzvédelmi berendezéseket? Honnan származik a tűzivíz? Automatikus vagy kézi működtetésű a létesítmény tűzvédelmi riasztó rendszere, és ez közvetlen kapcsolatban van a tűzoltósággal? Van szakképzett tűzoltó brigád a telephelyen? Ha „igen”, részletesen ismertessék adatait (létszáma, képzése stb.)! Ismertessék részletesen a tűzoltó oktatást! Hol van a legközelebbi tűzoltóság? Főállásúak vagy önkéntesek a tűzoltók? Mennyi idő alatt érnek ki a telephelyre?
34
18. ÖSSZEFOGLALÓ A JOGSZABÁLYI KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉSRŐL Nevezzék meg a környezetvédelmi feladatokért és a követelmények betartásáért felelős személyt (személyeket)! Kinek tartoznak jelentési kötelezettséggel? Mely ellenőrző hatóságok végeznek vizsgálatot az üzemben és milyen gyakorisággal? Az üzemben végzett ellenőrzések története. Be tudják mutatni az ellenőrzések jegyzőkönyveinek másolatát? Ismertessék a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyek/határozatok végrehajthatóságát és státusát, mellékeljék az engedélyeket/határozatokat! Volt a vállalat ellen eljárás a követelmények teljesítésének elmulasztása, a környezet, az egészség vagy biztonság megsértése miatt? Mellékeljék a hiányosságok miatti felszólítások másolatát! Ismertessenek minden (hivatalos és nem hivatalos) panaszt, amely a vállalat ellen érkezett államigazgatási szervtől és egyéb szervezettől, vagy a lakosságtól. Hogyan jártak el a panaszok esetén?
35
AZ EBRD KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITALASI JELENTÉS MINTÁJA A környezetvédelmi auditálás eredményeit jelentésben kell összefoglalni. Ennek felépítése a következő [7]: ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐK RÉSZÉRE Meg kell adni a környezetvédelmi auditálás hátterének kulcsfontosságú pontjait, hogyan történt az auditálás, mik a vizsgálati eredmények, melyek a következtetések és ajánlások. Az ajánlásoknak tartalmaznia kell a fejlesztés érdekében teendő intézkedéseket és a további vizsgálatok szükségességére vonatkozó felhívást. 1.
BEVEZETÉS 1.1. Háttérinformációk
Meg kell adni a létesítmény vizsgálatának idejét és helyszínét és az auditálást végző nevét. Ugyancsak meg kell adni a létesítmény azon kulcsembereinek nevét és beosztását, akik részt vettek az auditálásban. Utalni kell az auditálás lényeges elemeire, nevezetesen az auditálási jegyzőkönyvre, a kérdőív(ek)re, az üzemre, a dokumentumok áttekintésére, a személyi állománnyal folytatott megbeszélésekre stb. Utalni kell az auditálás tartalmára és terjedelmére. 1.2. A telephely tevékenységének ismertetése Röviden ismertetni kell a telephelyet, a főbb épületeket, a főbb technológiai folyamatokat és tevékenységeket, valamint termékeket. 2.
A TELEPHELY JELLEMZÉSE 2.1. Telepítési körülmények
Ismertetni kell a telephely helyszínét a legközelebbi várossal/faluval összefüggésben, a közelben lévő lakott településeket, ipari vagy mezőgazdasági területeket. Meg kell adni az itt található vízfolyásokat és más nagyobb vízfelületeket stb. 2.2. A telephely leírása, története és környezeti jellemzői Ismertetni kell a telephelyet, kihangsúlyozva a múltját, pl. a korábbi tulajdonosok, tevékenységek és technológiák, valamint felhasznált alapanyagok tekintetében. Ismertetni kell a kulcsfontosságú változásokat, ha pl. épületeket bontottak le vagy átépítettek, voltak-e föld alatti tartályok, használták-e a területet hulladék elhelyezésre stb. Röviden ismertetni kell a geológiai/hidrogeológiai adottságokat (az üzemi nyilvántartásból vagy tanulmányok alapján). Is-
36
mertetni kell a környezetet más, közelben lévő ipari tevékenység, lakott település, iskola és közeli felszíni víz vonatkozásában. 3.
A KÖRNYEZETVÉDELMI IRÁNYÍTÁSI (MENEDZSMENT) RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA 3.1. A környezetvédelmi menedzsment rendszer
Meg kell adni a környezetvédelmi irányítási rendszer szervezetének kulcspontjait, kik a felelősek, hogyan kapcsolódik a környezetvédelem más igazgatási területekhez? Milyen az irányítási eljárások rendszere, az eljárások rendje, igazgatási politika stb. a környezetvédelmi menedzsment terén? Hogyan határozták meg a felelősségi köröket és ezeket hogyan hozták nyilvánosságra? Ismertetni kell a vállalati környezetvédelmi információs rendszert. 3.2. Levegőszennyező anyagok kibocsátása Ismertetni kell a fontosabb levegőszennyező anyagokat és ezek kibocsátási forrásait. Ismerik a létesítmény által kibocsátott összes levegőszennyező anyagot és meghatározták azok összetételét és mennyiségét? Ismertetni kell, hogy milyen monitorozást végez az üzem a levegőszennyező anyagok kibocsátására. Milyen jogszabályok, engedélyek és hatósági határozatok vonatkoznak a levegőszennyező anyagok kibocsátására – és az üzem megfelel-e ezeknek? Ismertetni kell az előírásoknak való meg nem felelést (utalva a melléklet megfelelő dokumentumaira). Ismertetni kell a levegőszennyező anyagok kibocsátásával összefüggő minden különleges eseményt, panaszokat és az ezekre tett intézkedéseket. Ismertetni kell minden egyéb hiányosságot a vállalat politikájával, szabályzataival, vagy technológiai gyakorlatával kapcsolatban. 3.3. Szennyvízkibocsátások Ismertetni kell a legfontosabb folyékony (szennyvíz) kibocsátásokat, ezek honnan származnak, valamint hol és hogyan kerülnek ki a telephelyről. Ismertetni kell minden szennyvízkezelést, amely a helyszínen történik. Be kell mutatni a csatorna rendszert, ennek körében a kommunális szennyvíz és a csapadékvíz elvezetésére szolgáló rendszert (ez lehet közös vagy elválasztott), valamint azt, hogy milyen előírások, megegyezések, engedélyek/határozatok vonatkoznak a szennyvizekre - és megfelel-e ezeknek az üzem? Ismertetni kell minden, ehhez kapcsolódó hiányosságot (utalva a mellékletben megadott alátámasztást szolgáló dokumentumokra). Ismertetni kell minden rendkívüli eseményt, ami a szennyvizekkel összefüggésben előfordult, a panaszokat és a tett intézkedéseket. Milyen monitorozást végez a szennyvizekre a vállalat vagy a vízügyi hatóság? Mi a potenciális lehetősége annak, hogy az elfolyó vizek szennyeződnek a rutin tevékenység folyamán, vagy különleges események következtében stb. – milyen intézkedések és berendezések vannak a helyszínen a kockázat csökkentésére? 3.4. Hulladékgazdálkodás 37
Ismertetni kell a keletkező főbb hulladékfajtákat és ezek forrásait (szilárd, folyékony és veszélyes hulladék stb.). Ismernek a telephelyen minden keletkező hulladékot összetételük és mennyiségük szerint meghatározva? Ismertessék az üzemben folyó hulladékelemzéseket. Milyen előírások, engedélyek stb. vonatkoznak a hulladékokra –megfelel-e az üzem ezeknek? Mik a hiányosságok? (Utalni kell a mellékletben megadott, alátámasztást szolgáló dokumentumokra.) Ismertessék a hulladéktárolási lehetőségeket és gyakorlatot – mutassanak rá minden hiányosságra. Nevezzék meg az alvállalkozókat (név, telephely), ha igénybe vesznek ilyeneket a hulladék ártalmatlanítására. Ismertessék a hulladékok tárolásával és ártalmatlanításával kapcsolatos rendkívüli eseményeket. Fordítsanak különleges figyelmet a korábban itt folytatott hulladékkezelési és ártalmatlanítási tevékenységekre. 3.5. Vegyi anyagok, olajok és oldószerek tárolása, kezelése és felhasználása Ismertetni kell a tartályparkot, az ömlesztett anyag tárolására szolgáló egyedi tartályokat (föld felett és föld alatt), a hordótároló és tűzveszélyes anyagok elhelyezésére szolgáló területeket stb. Hangsúlyozzák ki az elfolyások megelőzését és ellenőrző rendszerét. Megfelelő-e a tartályok fogadóhelye; van-e kármentő a lyukas tartályból elfolyó anyag felfogására. Hova kerül az anyag ha a szállítótartályok töltésekor vagy ürítésekor előfordul kifolyás stb.? Milyen előírások vonatkoznak a vegyszerek/olajok/oldószerek tárolására – megfelel-e az üzem ezeknek? Ismertessen minden, a tárolással összefüggő rendkívüli eseményt! Ismertetni kell a korábban itt folytatott tevékenységeket, amelyek környezetvédelmi problémákat okoztak, vagy okozhattak. Ha az üzemi ellenőrzés feltárt rendkívüli eseményt elfolyással, a tartályok vagy hordók stb. kilyukadásával kapcsolatosan - ismertessék ezeket. Az ömlesztett anyagot tároló tartályoknál elvégezték-e a sértetlenségi vizsgálatot? Milyen a karbantartás ellenőrzési rendszere? 3.6. Zajvédelem Ismertessék a nagy zajszintet okozó forrásokat és a helyszíneket, ahol ezek nagy zajszintet okoznak üzemen kívüli területen. Végzett-e az üzem a telephelyen kívül zajmérést? Milyen szabályok vonatkoznak a zajszintekre - hogyan felel meg az üzem ezeknek? Mutassák be az előírásoknak nem megfelelő területeket, ismertessék a lakossági panaszokat, ha vannak ilyenek. 3.7. PCB tartalmú anyagok kezelése Ismertessék az üzem területén használt PCB-t tartalmazó elektromos és hidraulikus berendezéseket. Ismertek ezek és el vannak látva megfelelő címkével? Van kármentő az elfolyások felfogására? Milyen eljárást alkalmaztak a múltban PCB mentesítésére és ártalmatlanítására? (Utaljanak a mellékletben megadott alátámasztó dokumentumokra.) Adják meg a PCB ártalmatlanításra szerződött alvállalkozók adatait. Ismertessék a PCB kiváltására folyamatban lévő programokat. Intézkedik-e a vállalat az esetleges PCB szennyezés esetére?
38
3.8. Azbeszt tartalmú anyagok kezelése Ismertessenek minden azbeszt tartalmú anyag felhasználási formát, akár a gyártásban, akár építő-, vagy szigetelőanyagként stb. fordul elő. Melyek a vonatkozó előírások? Biztosított-e a telephelyen a világos technológiai eljárás az azbeszt tartalmú anyagokkal, azok eltávolításával stb. folyó tevékenységekkel kapcsolatosan? írjanak le az üzem területén folytatott minden azbesztmentesítéssel és ártalmatlanítással összefüggő tevékenységet, ismertessék a résztvevő alvállalkozók adatait. A helyszínen történik az azbeszt ártalmatlanítása? 3.9. Szükségintézkedési tervek Ismertessék röviden a rendkívüli környezetvédelmi események esetére kidolgozott, veszélyhelyzetekre vonatkozó terveket. Bevonják-e a helyi, veszélyhelyzetek megoldását végző szolgálatokat, tájékoztatják-e a közvéleményt stb.? Vonatkoznak-e a tervek mindenfajta rendkívüli eseményre, amely az üzemben előfordulhat, vagy az üzemet érinti? Ismertessék a hiányosságokat. 3.10. Az üzem rendje A telephely megtekintésére alapozva ítéljék meg az üzemi rendfenntartás módját környezetvédelmi szempontból. Tiszta és rendes az üzemeltetés és karbantartás? A rendfenntartás segíte a környezetvédelmi problémák okozta kockázat csökkentésében, illetve esetleg növeli-e a helytelen rendfenntartás a kockázatot? Mutassanak be jellemző példákat az auditálás során tapasztaltak alapján. 3.11. Felszín alatti vizek elszennyeződése, talajszennyezések Ismertessék a talajvíz-szennyezés potenciális veszélyét, illetve a helyszínen előfordult szenynyeződéseket! Van-e talajvíz figyelő rendszer? Ismertessék a talajvíz kinyeréseket a helyszínen és a közelben! Ismertetni kell a talajszennyezés potenciális lehetőségeit és a korábban előfordult talajszennyezéseket. Végez az üzem talaj mintázást és vizsgálatot? Ismertessék a korábbi felméréseket vagy vizsgálati eredményeket. Van-e program a szennyezett földterület megtisztítására?
39
4.
KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOKNAK ÉS ELŐÍRÁSOKNAK, VALAMINT VÁLLALATI STRATÉGIÁKNAK ÉS ELŐÍRÁSOKNAK VALÓ MEGFELELÉS VIZSGÁLATA 4.1. Levegőszennyező anyagok kibocsátása 4.2. Szennyvízkibocsátások 4.3. Hulladékgazdálkodás 4.4. Talajszennyezések 4.5. Vállalati környezetvédelmi stratégiák, előírások
Foglalják össze a kulcsfontosságú környezetvédelmi előírásokat és a vállalat helyzetét ezek teljesítése terén. A vonatkozó jogszabályok legtöbbjére utalás történik a 3. fejezet egyes témaköreinek tárgyalásánál és ott kell meghatározni a hiányosságokat, az előírásoknak való meg nem felelés tényét is. Ezek a szakaszok ezért összefoglaló jellegűek legyenek és elsősorban a határértékeket meghaladó elemeket emeljék ki. 5.
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK
Határozzák meg a kulcsfontosságú következtetéseket és ajánlásokat a következőkre tekintettel: • az előírások és a vállalatpolitika stb. végrehajtása; • környezetvédelmi (aktuális vagy potenciális) problémák a telephelyen; • a javítás érdekében szükséges beavatkozások. 6. JAVASLATOK TOVÁBBI VIZSGÁLATOKRA Ismertessék azokat a területeket, ahol további vizsgálatokra van szükség annak meghatározására, hogy van-e környezetvédelmi probléma. Például: talajmintázás és elemzés; talajvíz mintázás; levegőszennyező anyagok kibocsátásának mérése; szennyvizek analízise stb. szükséges.
40
MELLÉKLETEK E vonatkozásban a vizsgálat leírásának 1. fejezete szerinti mellékleteket kell összegyűjteni és csatolni. Alátámasztó dokumentumok Mellékeljék az engedélyek másolatát, a szennyvíz analízisek eredményét, amelyek a megengedett szinteket meghaladják, a hulladék megjelenését stb. Fényképtár A jelentésben kevés fényképet használjanak (csak ott, ahol segít a vizsgálati eredmények magyarázatában vagy kiemelésében). A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁSI JELENTÉS HATÓSÁGI ELFOGADÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEI A környezetvédelmi felügyelőség a hatósági kezdeményezésre végzett környezetvédelmi felülvizsgálat és a vállalat saját kezdeményezése alapján készített környezetvédelmi teljesítményértékelést azonos tartalmi szempontok szerint értékeli. Ezért az EBRD környezetvédelmi auditálási jelentés mintája alapján készített dokumentáció összeállításánál célszerű eleve figyelembe venni a 12/1996.(VII.4.)KTM rendelet [5] szerinti kötelező tartalmi elemeket. A két követelményrendszer egymást nagyrészt átfedi, az EBRD szerinti jelentés bővebb vizsgálati anyagra épül. Néhány elem vonatkozásában azonban ki kell egészíteni az EBRD-típusú jelentést. Ezek elsősorban a következőre vonatkoznak: • A felülvizsgált tevékenységgel kapcsolatban rendszeresen vagy időszakosan üzemeltetett mozgó légszennyező források jellemző kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, illetve járműforgalom hatásai. • Az emisszió terjedésének (hatásterületének) és a levegőminőségre gyakorolt hatásának bemutatása. • Az élővilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása. A KÖRNYEZETI KÁROK MEGJELENÍTÉSE A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁSI JELENTÉSBEN A privatizációval összefüggő környezetvédelmi auditálások egyik célja az, hogy megállapítsák egy adott telephelyen lévő környezeti károkat, illetve a kárfelelősséget. Ezzel kapcsolatban tapasztalataink alapján néhány rövid észrevételt teszünk. 41
A vizsgálat során meg kell állapítani az érintett vállalat (telephely) pénzügyi helyzetét, értékét befolyásoló tényezőket. Ezek: • A meglévő környezeti károk nagysága (pl. talaj- vagy felszín alatti vizek szennyeződése) ∗ már korábban ismertté vált környezeti károk, amelyek felszámolására − van érvényes hatósági határozat, − nincs érvényes hatósági határozat, ∗ az auditálás során feltárt környezeti károk. • Az üzemvitellel összefüggő környezeti károk, környezeti kárfelelősség nagysága. Ezek abból erednek, hogy a környezetvédelmi követelményeknek való meg nem felelés (pl. határértéken felüli légszennyező anyag kibocsátás, zajkibocsátás stb.) megszüntetése a vállalat számára beruházási és üzemeltetési költségkihatással jár. A meglévő és az üzemvitellel összefüggő környezeti károk nagyságát természetes mértékegységben (pl. m 3 szennyezett talaj) és a szükséges pénzügyi ráfordításokban (pl. szennyezett talaj ártalmatlanítása Ft/m3 fajlagos értékben, valamint összesített értékben) is meg kell adni. Meg kell jegyezni, hogy igen jelentős, az üzemvitellel összefüggő környezeti kárfelelősség pl. a határértéken felüli SO 2 , NO X stb. légszennyező anyag kibocsátás megszüntetése miatt szükséges beruházási és üzemeltetési költség. A kárfelelősség megállapításánál a vizsgálat idején érvényes környezetvédelmi követelményekkel való összehasonlítást kell alapul venni. Ugyanakkor a befektető tájékozódni kíván arról is, hogy a vállalat tevékenységét befolyásoló, a későbbiekben életbe lépő környezetvédelmi előírások teljesítése milyen kötelezettségeket jelent. Ennek vizsgálata az auditáláson túlmutat, azonban kiegészítésként gyakran szerepel a telephely elidegenítésével kapcsolatos auditálási anyagokban. A környezeti károk csökkentési, illetve megszüntetési költségeinek megállapításánál ismertetni kell a lehetséges technológiai megoldásokat és azok költségkihatásait. Ez esetenként igen nehéz feladat. • A további szükséges vizsgálatok költségei, amelyek még újabb meglévő és az üzemvitellel összefüggő környezeti károkat tárhatnak fel (pl. talajszennyezések feltárása, zajvizsgálatok)! Ezt a bizonytalanságot okozó tényezőt igyekezni kell kiküszöbölni, azonban az auditálásra rendelkezésre álló idő és pénzügyi források gyakran nem teszik lehetővé a teljes mélységű feltárás elvégzését az eredeti vizsgálat keretében. Ilyen jellegű kötelezettségnek tekinthető a teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a levegőszenynyező anyagok terjedését (hatásterületét) megállapító transzmissziós vizsgálat [5].
42
• A környezetvédelmi célú berendezések és technológiák (pl. leválasztóberendezés, szennyvíztisztító) működtetésének költségei. • Egyéb környezetvédelmi porzásmentesítése).
célú
tevékenységek
költségei
(pl.
utak,
zagyterek
• Rekultivációs kötelezettségek. Ezek részben a vizsgálatot követően, jóval később merülhetnek fel. • Környezetvédelmi bírságok és díjak, környezeti elemenként, illetve zavaró hatásonként megadva (levegő, víz, hulladék, zaj). • Környezet- és egészségkárosítással kapcsolatos esetleges kártérítési peres ügyekből eredő kötelezettségek. • Környezetvédelmi célú támogatásokból, illetve hitelekből eredő kötelezettségek (beruházások kivitelezésének, intézkedési terv végrehajtásának kötelezettsége stb.). A környezeti károkat és kárfelelősségeket célszerű a fenti bontásban, táblázatos formában megadni. A több telephelyből álló vállalatot érintő környezeti károk az egyes telephelyekre megállapított környezeti károk összesítése alapján nyerhetők.
43
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM JEGYZEKE [1]
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól.
[2] 1992. évi LW. törvény az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről. [3]
A Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetőjének körlevele (1992. október 21.)
[4] A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter közleménye az adóskonszolidáció során készítendő reorganizációs tervek környezetvédelmi tartalmáról (MK, 1994/39. szám, pp. 1369-1372) [5] 12/1996.(VII.4.)KTM rendelet a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről. [6]
Environmental procedures. EBRD, 1992.
[7]
International environmental audit protocol and fi éld notes. EBRD, 1992.
[8] Council Reguládon (EEC) 1836/93 ön ECO-management and audit scheme (EMAS). [9] Dr. Kovács Endre: A környezetvédelmi auditálás követelményrendszere a magyarországi és a nemzetközi előírások tükrében (Előadás anyaga). IX. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás, Siófok, 1995. szeptember 12-14. [10] Dr. Kovács Endre: A környezetvédelmi auditálás tartalmi követelményei. (Előadások anyaga). Környezetvédelmi auditálás tanfolyamok, Budapesti Műszaki Egyetem, Mérnöktovábbképző Intézet, I.
tanfolyam: 1996. május 20-23. és június 3-6.;
II.
tanfolyam: 1997. február 17-20. és március 10-13.
[11] Dr. Kovács Endre: Az EBRD standard reportra vonatkozó előírásoknak megfelelő környezetvédelmi audit (Előadás anyaga). Környezetvédelmi Ankét a „Környezetvédelmi Audit” témakörben. Magyar Kémikusok Egyesülete, Budapest, 1996. szeptember 18.
44
