MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 1142 Bp. ZUGLÓ, CSÁKTORNYA park 1. Tel.: 467 09 17 e-mail cím: munkacsy.mihá[email protected]

A MUNKÁCSI MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE


AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI ALAPELVEI A Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai alapelve, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. A ránk bízott gyermekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását. AZ INTÉZMÉNY CÉLJAI Az alapelvekben megfogalmazott pedagógiai hitvallást, nevelési eszményt, vállalt értékrendet nevelő-oktató munkánk stratégiai és operatív céljai támasztják alá, melyek az iskolában folyó művészetoktatás egészére, teljes tevékenységrendszerére vonatkoznak. Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai az alapelvekből következően az alábbiak: - a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemlélet elérése, - egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése, - az iskolahasználók, illetve a pedagógusok igényeinek megfelelően az intézmény szolgáltató jellegének további erősítése, - nagyobb esélyegyenlőség biztosítása.

Operatív céljaink Az intézmény egészét átfogó minőségközpontú szemlélet kialakítása érdekében: - az önfejlesztés, az önművelés, az önértékelés igényének fenntartása, - tudásszerzésre való igény kialakítása a tanulókban és pedagógusban egyaránt. A tehetséggondozás hatékonysága, megőrzése érdekében: - a problémafelismerő, problémamegoldó képesség igényének fenntartása, - a tanulás és munkafegyelem megőrzése, - a folyamatos, személyre szabott fejlesztés megvalósítása, - komplex személyiségfejlesztő program alkalmazása.

Az iskolahasználók igényeihez alkalmazkodó szolgáltató jelleg erősítése érdekében: - a tanulók, szülők igényeinek (pl. felelősségtudat, értékmegőrzés, nemzettudat, a szép és a kulturált környezet iránti igény…) figyelembe vétele. A nagyobb esélyegyenlőség biztosítása érdekében: - a szociális hátrányok kompenzálása,

-2-


-

kreativitásfejlesztés, továbbtanulási esélyek növelése.

AZ INTÉZMÉNY FELADATAI A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé. Iskolánkban, az Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a képző- és iparművészeti ágon egy szakaszban– az alapfok évfolyamain folyik művészetoktatás, ezért a feladatokat nem tagoljuk. Feladataink: - rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott), - rendszeres igényfelmérés (évente), - feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása, - érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása, - személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, - többirányú művészeti alapkészségek kialakítása. A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök: - kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, - egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, - tehetséggondozó eljárások, - kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, - egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, - közösségfejlesztő módszer, - játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka, - kiscsoportos oktatás. Nevelési eszközök: - magatartási modellek bemutatása, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele, - szokások kialakítása, - meggyőződés kialakítása, - felvilágosítás, beszélgetés, - tények és jelenségek bemutatása - minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele Ösztönző eszközök: - megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy és a műhelygyakorlatok tanítása, – valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják.

A KÉPZŐ-ÉS IPARMŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG OKTATÁSÁNAK CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártas-

-3-


ságok megszerzését és gyakorlatát. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaji sajátosságokat, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. Az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ága feladata, hogy: Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ága felkészíti a tanulókat:  a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére  a vizuális információk, közlemények megértésére  a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra  tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra  a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére  a kifejezési eljárások használatára  élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére  a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására  a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére  a vizuális önkifejezésre, alkotásra  tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére  tervezésre, konstruálásra  a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére  eszközhasználatra, anyagalakításra  tárgykészítésre, környezetformálásra  a baleset- és munkavédelmi előírások betartására  a kézműves tevékenységek gyakorlatára  a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére  a rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére  a mindennapok, a természet, a társadalom szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására  a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére  a műelemzési eljárások alkalmazására Lehetővé teszi a néphagyomány, a környezet- és tárgykultúra megismerését. Kialakítja az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotói magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejleszti a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget. Az alapfokú művészetoktatás megalapozza a művészi kifejező készséget, a tehetséges, képzőművészeti pályát választó tanulókat felkészíti a szakirányú továbbtanulásra. Tanáraink felkészültek, speciális tudással, képességgel, főiskolai, egyetemi diplomával rendelkeznek és változatos, izgalmas, érdekes, kreatív foglalkozásokat tartanak. Tanulóink szempontjából nélkülözhetetlen a segítő, fejlesztő-ötletgazdag pedagógiai munka, mely során célunk, hogy a gyerekek örömteli, vidám, inspiráló légkörben bonthassák ki tehetségüket. Kiemelt feladatunk lesz az országos versenyeken való színvonalas szereplés.

-4-


A célok elérését meglátásunk szerint jól szolgálják az évente megrendezendő, szemet-lelket gyönyörködtető vizsgamunka kiállítások, valamint a vidám, kellemes hangulatú őszi-tavaszi kirándulások, alkotónapok, alkotótáborok.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK „A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, „rácsodálkozó” attitűdre, valódi „gyermeki” vonások megnyilvánulására. Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együtt alkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhető, ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. Ezeket a jelenségeket az alapfokú művészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülői konzultációkkal, egyéni teljesítményütemezéssel, a személyiséghez illő téma- és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekből adódó problémákat az alapfokú művészetoktatásban is kezelni kell. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán (és bizonyára a többi ágon is) határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a képzőművészet fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás – a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának!

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához.

-5-


A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK „A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/ A tehetség kibontásában rendkívül fontos az információ felvétele és kezelése, a problémaérzékenység és a megoldásra való törekvés, valamint a kompetencia, tehát a hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés (speciális tanfolyamok, osztályok, csoportok, műhelyek kialakítása), a gyorsítás (a kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok lerövidítése), továbbá a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása). Az alapfokú művészetoktatás keretein belül mindhárom módra lehetőség nyílik. A kreativitás „alkotásra való képesség; az ember teremtő, újat létrehozó, a meglévőt javítani akaró szándéka, képessége; megnyilvánul tevékenységében, annak produktumaiban, valamint a magatartásában és életvitelben egyaránt; igen komplex jelenség.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/ A kreatív ember főbb jellemzői Cropley nyomán: változásra törekvés, merészség, impulzivitás, hajlam a fegyelmezetlenségre, nyitottság az új elképzelések iránt, nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetekre. A kreativitás kialakulását: a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és a játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy nem csak kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaljuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűzzük magunk elé. Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata tehát a tehetséggondozás. Az alapfokú képző- és iparművészeti nevelés minden tevékenysége a fenti cél megvalósulását kell, hogy segítse. A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontást, -ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi-manuális képességfejlesztés. A tehetséggondozást teszik lehetővé a törvény által biztosított kiscsoportos műhelyfoglalkozások, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek. A rajzi, festészeti, mintázási, konstruálási, tárgyalkotási folyamatokat – a tervezéseket, gyakorlatokat – az alkotó munkát segítő képző- és iparművészeti, esztétikai elméletekkel alapozzuk meg. A kiscsoportos műhelygyakorlatok során az alakítható anyagok, a megmunkálás-formálás széles körét technikáját ismerheti meg a tanuló. Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak az évente megrendezésre kerülő bemutatók, a rendszeres kiállítások, az évközi alkotó események, a nyári alkotó táborok és a sajátos jutalmazási-elismerési rendszer. Művésztanáraink részt vesznek a tanulók pályázatokra, versenyekre való felkészítésében. A rajz-festés-mintázáson, a kötelező és választott műhelytevékenységeken kívül az intézményben működő zenei kórus, színjátszó csoportok, sporttevékenység lehetősége is tág teret biztosít a tehetséggondozás formáinak. Intézményünk10000 kötetes könyvtára, videó- és folyóirattára, a könyvtár multimédiás számítógéprendszere az önművelés a tehetséggondozás lehetőségének széles skáláját biztosítja. A társművészetek értését, alkalmazását előadásokkal, hangversenyekkel, a legkülönbözőbb műfajú színjátszó csoportok előadásaival, tesszük lehetővé. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő növendékek bekapcsolódhatnak az intézményünkben működő művészeti csoportok, érdeklődési körök munkájába. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében, minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A felsorolásban szereplő, jelenleg működő szabadidős tevékenységi formák tovább bővíthetők. Lehetőségeink szerint szorgalmazzuk és segítjük a különböző alkotó táborok, tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók támogatását.

-6-


A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A rajz-festés mintázás tantárgy tanításához előírt kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke eszközök, felszerelések Helyiségek rajzterem

mennyiségi mutató

megjegyzés

a tanszakok és a tanulók lét- 4 számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei tanulói asztalok, székek a tanulók létszámának figyelembevételével nevelői asztal, szék tantermenként 1 tárolószekrény tantermenként 1 tábla tantermenként 1 magnetofon vagy CD- tantermenként 1 lejátszó video (lejátszó, felvevő) iskolánként 1 televízió, videokamera diavetítő, vetítőállvány, vetí- tantermenként 1 tővászon írásvetítő iskolánként 2 sötétítő függöny ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben ruhatároló (fogas) a tanulók létszámának figyelembevételével – folyosóra is elhelyezhető szeméttároló helyiségenként 1 A grafika műhelygyakorlat tanításához előírt kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke eszközök, felszerelések Helyiségek grafika műhely

számítógépterem

mennyiségi mutató

megjegyzés

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

-7-


helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely tárgyasztal (állítható) műhelyenként 2 dobogó, paraván műtermenként 1 mobil lámpa (reflektor) műtermenként 2 vízcsap (falikút) műhelyenként 1 mappatartó szekrény tanszakonként 1 tároló állvány műhelyenként 1 sokszorosító grafikai prés iskolánként 1 zárható vegyszertároló tanszakonként 1 kéziszerszámok (grafikai tanulónként 1 eszközök) szeméttároló műtermenként 1 A festészet műhelygyakorlat tanításához előírt kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke eszközök, felszerelések Helyiségek műterem

mennyiségi mutató

megjegyzés

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tárgyasztal (állítható) dobogó, paraván mobil lámpa (reflektor) vízcsap (falikút) festőállvány mappatartó szekrény szárító és tároló állvány zárható vegyszertároló kéziszerszámok (grafikai és mintázó eszközök) szeméttároló

tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely műhelyenként 2 műtermenként 1 műtermenként 2 műhelyenként 1 négy tanulónként 1 tanszakonként 1 műhelyenként 1 tanszakonként 1 tanulónként 1 műtermenként 1

-8-


A kerámia műhelygyakorlat tanításához előírt kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke Eszközök, felszerelések Helyiségek kerámia műhely

mennyiségi mutató

Megjegyzés

a tanszak és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei munkaasztal, szék

tanulók létszámának figye- a csoport létszámának lembevételével 1 figyelembe vételével, műhelyenként 15 munkaasztal, szék a tanulók létszámának figyelembevételével fazekaskorong kettő tanulónként 1 kézikorong a tanulók létszámának figyelembevételével szárító és tároló polc műhelyenként 1 vízcsap (falikút) műhelyenként 1 agyagtároló láda iskolánként 1 gipsztároló láda műhelyenként 1 agyaggyúró asztal műhelyenként 1 agyagnyújtó prés, szalagprés műhelyenként 1 kerámiaégető kemence iskolánként 1 mintázó szerszámok tanulók létszámának figyelembevételével 1 égetési segédeszközök tanulók létszámának figyelembevételével 1 mázazó eszközök tanulók létszámának figyelembevételével 1 mérési eszközök tanulók létszámának figyelembevételével 1 zárható vegyszertároló műhelyenként 1 savak, lúgok tárolására szeméttároló műhelyenként 1 A textilműves műhelygyakorlat tanításához előírt kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke eszközök, felszerelések Helyiségek textiles műhely

mennyiségi mutató

megjegyzés


helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és okta-

-9-


tási eszközei munkaasztal, szék

tanulók létszámának lembevételével 1 szárító és tároló állvány műhelyenként 1 vízcsap (falikút) műhelyenként 1 szabóasztal műhelyenként 1 vasaló, vasalóállvány műhelyenként 1 varrógép műhelyenként 2 szövőszék műhelyenként 1 szövőállvány tanulók létszámának lembevételével 1 szövőkeret madzagszövő tábla tanulók létszámának lembevételével 1 rezsó műhelyenként 1 festékező kád műhelyenként 1 festékező edények műhelyenként 6 festékező eszközök tanulók létszámának lembevételével 1 grafikai festékező asztal műhelyenként 1 kéziszerszámok tanulók létszámának lembevételével 1 zárható vegyszertároló sa- műhelyenként 1 vak, lúgok tárolására szeméttároló műhelyenként 1

figye-

figyefigye-

figyefigye-

A művészettörténet tanításához előírt kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke (szabadon választható tantárgy) eszközök, felszerelések Helyiségek tanterem

mennyiségi mutató

megjegyzés


helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei tanulói asztalok, székek a tanulók létszámának figyelembevételével nevelői asztal, szék tantermenként 1 tárolószekrény tantermenként 1 tábla tantermenként 1 magnetofon vagy CD- tantermenként 1 lejátszó video (lejátszó, felvevő) iskolánként 1 televízió, videokamera diavetítő, vetítőállvány, vetí- tantermenként 1 tővászon írásvetítő iskolánként 2 sötétítő függöny ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben

-10-


ruhatároló (fogas) szeméttároló

a tanulók létszámának figyelembevételével – folyosóra is elhelyezhető helyiségenként 1

A tűzzománckészítő műhelygyakorlat tanításához előírt kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke Eszközök, felszerelések Helyiségek Tűzzománckészítő műhely

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei munkaasztal, szék

munkaasztal, szék vízcsap (falikút) polírozó berendezés karos lemezvágó fúrógép (állvánnyal) satupad szárító és tároló állvány tűzzománc kemence égetési segédeszközök fémmegmunkáló eszközök csiszoló és polírozó eszközök rekesz- és huzalkészítésre alkalmas eszközök zománcozó szerszámok

mennyiségi mutató

Megjegyzés

a tanszak és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

tanulók létszámának figyelembevételével 1

a csoport létszámának figyelembe vételével, műhelyenként 15

tanulók létszámának figyelembevételével 1 műhelyenként 1 műhelyenként 1 műhelyenként 1 műhelyenként 1 műhelyenként 1 műhelyenként 1 műhelyenként 1 műhelyenként 6 tanulók létszámának figyelembevételével 1 tanulók létszámának figyelembevételével 1 műhelyenként 1

dörzs- és porítócsészék vegyszeres tálak

tanulók létszámának figyelembevételével 1 műhelyenként 6 műhelyenként 6

zárható vegyszertároló

műhelyenként 1

szeméttároló

műhelyenként 1

-11-

savak, lúgok tárolására


A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Hatékony nevelő-oktató munka nem valósítható meg a szülők közreműködése, az iskola életébe való bevonása nélkül. A nyitott iskola aktív együttműködésre törekszik partnereivel, az odajáró gyerekekkel és családjukkal, a kerületi intézményekkel, a helyi társadalommal, társadalmi szervezetekkel. Ennek érdekében rendszeresen, szervezünk az iskolahasználók és/vagy a lakosság számára nyitott rendezvényt. Szakmai munkánkról, intézményünk életéről folyamatosan tájékoztatjuk a helyi közvéleményt – a helyi média, weblap működtetése – útján.

A szülők részére Hivatalos formák: Fogadóórák, szülői értekezletek, fórumok, igazgatói fogadódélután, iskolaszék, nyílt órák, nyílt napok, családlátogatás. Kötetlen találkozások: Munkácsy Nap, kiállítások, farsang, karácsonyi koncert, kirándulások, iskolai ünnepségek, bemutatók, alkalmi kapcsolatfelvétel. A gyerekek részére Hivatalos formák: A tanórákon kívül rendelkezésükre áll az igazgatói fogadódélután. A diákönkormányzaton keresztül folyamatos az információcsere. Diákközgyűlés, tanulógyűlések. Kötetlen találkozások: A szülőknél felsoroltakon kívül gyakorlatilag bármikor bármilyen problémájukkal fordulhatnak a felnőttekhez. A partneri együttműködést segítő alkalmak: A kiállításokra, műsorokra, versenyekre való készülés. Az óvodások fogadása. Az együtt készülődés közben megélt kapcsolatok. -12-


HELYI TANTERV AZ ISKOLA ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI TANTÁRGY ÉS ÓRATERV A képzés ideje: 8 év Évfolyamok száma: 8 Óraterv Tantárgy Vizuális alapismeretek Rajz-festésmintázás Műhely-előkészítő Műhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy Összesen:

Előképző 1. 2. 2-4 2-4

2-4

2-4

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

6.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A képzés keretében a két kötelező tantárgy tanítása heti kétszer 90 perces képzési idővel valósul meg. A két kötelező tantárgy: a rajz-festés-mintázás valamint a műhelygyakorlat. Rajz-festés-mintázás tanórán a diákok az alapvető grafikai, festészeti és plasztikai műveleteket sajátíthatják el; a műhelygyakorlatok során pedig a rendelkezésükre álló választék (grafika, festészet, fotó-videó, bábkészítő, kerámia, textilműves tanszakok) alapján dönthetik el, hogy melyik kifejezési formában szeretnének leginkább elmélyülni. Az alapfokon a két kötelező tantárgy a rajz-festés-mintázás, valamint a műhelygyakorlat határozza meg az alaptevékenységet. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján intézményünk sajátosságainknak megfelelő, egyedi tantervi programot alakított ki. A rajz-festés-mintázás helyi tanterv témaköre egy-egy téma komplex vizuális feldolgozását teszi lehetővé. Az előképzőt a tanulónak nem kötelező elvégeznie. A rajz-festés-mintázás tantárgy témakörei 1. évfolyam: A mesék világa 2. évfolyam: Az élővilág 3. évfolyam: Az élettelen világ 4. évfolyam: Az emberi környezet 5. évfolyam: Az épített környezet 6. évfolyam: A lakóhely, az iskola

-13-


Mivel intézményünk egyben alapműveltségre oktató általános iskola is, az alapfokú művészetoktatásban támaszkodunk a meglévő személyi és tárgyi feltételekre. A vállalt feladataink bővítésével, természetesen a feltételeinket is folyamatosan bővítjük, fejlesztjük. A műhelyelőkészítő működtetése során. a rajz-festés-mintázás tananyagtartalma bővítve a grafika, illetve a festészet műhelygyakorlatot készíti elő, illetve a képalkotó tevékenységet fejleszti. A műhelyelőkészítőben az életkori sajátosságokat figyelembe vevő játékos kézműves tevékenységek során a kézművesség alapanyagaival ismerkednek meg a növendékek, azokkal az anyagokkal, amelyre a későbbi kerámia, textilműves, műhelymunka felépíthető. A kézműves műhelygyakorlat egy-egy évfolyamának tananyagtartalmát a központi tantervi program műhelyprogramjaiból, az életkori sajátosságok figyelembe vételével építettük fel. Tanszakaink: grafika, festészet, kerámia, textilműves, tűzzománc

-14-


VIZUÁLIS ALAPISMERETEK RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS

-15-


1. A PROGRAM CÉLJA Az alapfokú művészetoktatás 8 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél és feladatrendszert határozza meg:  a látás és látványértelmező képesség fejlesztése,  a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása,  a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése,  a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: az elemzés, az elvont gondolkodás, a képi gondolkodás, a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés) képességeinek fejlesztése,  jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben,  jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben,  a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása,  az egyes festői és szobrászi technikák valamint a médiaművészet (intermé-dia) megismerése, alkalmazása,  a művészettörténet nagy korszakainak, s az azok ismerete alapján levonható tapasztalásoknak, összevetéseknek tárgyilagos, elemző ismerete  a vizuális kifejező képesség fejlesztése  a személyiségfejlődés segítése. KÖVETELMÉNYEK A tanuló az alapfok végén ismerje:  a rajz-festés-mintázás alapelemeit,  a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét,  a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit,  a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait,  a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. A tanuló az alapfok végén legyen képes:  a látványt értelmezni,  a kompozíciós ismereteket alkalmazni,  a síkban és térben alkotásokat létrehozni,  a művészettörténet nagy korszakait ismertetni és elemezni.

-16-

ELŐKÉPZŐ 1-2. ÉVFOLYAM Az előképző célja: Az előkészítő szakasz munkafeltételeinek kialakítása, a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása, az általános vizuális alapismeretek elsajátítása és az ezekkel való célszerű tevékenységsorok munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a környezetükben fellelhető esztétikai minőségeket egyaránt felfedezi. Fontos feladata a programnak, hogy célként tűzze ki a gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektura elfogadásának igényét, az alkotó jellegű tevékenységek folyamatainak széles körű megismerését, vagyis az alkotásra ne-velés folyamatának megalapozását. Az előképző feladata:  a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés,  az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajá-títtatása,  a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek meg-ismertetése és játékos módon való feldolgozása,  az alapvető formaelemzés gyakoroltatása,  a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése,  az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismerete és az ezekkel való alkotójátékos munka kialakítása,  az önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása,  az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek, jártasságszintű elsajátíttatása,  az örömteli alkotómunkára való felkészítés.

-17-


1. ÉVFOLYAM évi 36 hét (heti 4 óra), összesen 144 óra Ismerkedés a tanulókkal 10 óra Élményrajzok alapján tájékozódás a tanulók előzetes ismereteiről, rajzi készségszintjéről Élmény kifejezés 20óra Élményrajzokon a szereplők érzelmeinek kifejezése Az öröm (születésnapomon, győztem ...), bánat (szomorú voltam ...), félelem (megijedtem ...) megjelenítése 10óra A színek hangulati szerepének felhasználása (mérettel, tiszta színnel a kép központi alakjának kiemelése) 10óra Technika: zsírkréta, színes ceruza, filctoll Ismerkedés a képi kifejezés alapelemeivel 18óra Vizuális alapelemek: a pont, vonal, folt, megismerése Játékos gyakorlatok: pont – sűrűsödés, ritkulás, vonal és folt képzése ponttal (eső, esőcseppek, szirmok) 6óra, vonal – sűrűsödés, ritkulás, vékony, vastag, rövid, hosszú, vonalból foltképzés (zápor, szalmakötegek) 6óra, folt – kicsi, nagy, fekete-fehér foltritmus (tél) 6óra Technika: grafitceruza, tusrajz, papírtépés Műalkotások bemutatása: őskori barlangrajzok, poentilista képek, Victor Vasarely vonalas jellegű képei Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegragadással 18óra Karakter kifejezése arányok torzításával 6óra Hasonlóság, azonosság, különbözőség észrevétetése 6óra Jellemvonások felismerése képekről, fotókról 6óra Technika: plasztikai feladatok A tér felfedezése 12óra A képmezőben való tájékozódás és ennek gyakorlati alkalmazása Téri szituációs feladatok végzése építőkockával 4óra Irányfelismerés játék közben (fenn, lenn, kívül, belül) 4óra Irányok ábrázolásával kapcsolatos munkák készítése mesejelenetekből 4óra Technika: zsírkréta, tempera

-18-


A tér ábrázolása 8óra A tanult téri szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján (állatkert-ben, cirkuszban, játszótéren) 4óra Séta az állatkertben, játszótéren (termések, növények gyűjtése) Állatok rajza, formázása agyagból 4óra Technika: zsírkréta, diófapác, lavírozott pác, monotípia, agyagozás Bábkészítés – bábjátszás 20óra A séta során gyűjtött növények, termések felhasználásával bábkészítés egyé-ni ötlet alapján 14óra Az elkészült bábok segítségével szituációs játékok, mese dramatizálása 6óra A színek világának felfedezése 30óra Ismerkedés a színekkel: a főszínek megismerése 6óra, színkeverési próbálkozások 6óra, a hideg-meleg színek megismerése 6óra, színkontrasztok szerepe 6óra, a sötét és világos színek hangulati hatása 6óra A feladatok végezhetők: zene felhasználásával, az évszakok jellemző színeinek megfigyeltetésével, színkompozíciók létrehozásával Javasolt technika: akvarell, színes ceruza, mozaik Kiállítás, múzeumlátogatás 8óra Múzeum vagy kiállítás közös látogatása. Lehetőség szerint néprajzi anyag megtekintése (tájház, népi eszközök, viseletek) 4óra Csoportkiállítás rendezése 4óra Minimum követelmény A tanuló legyen képes  a vizuális alapelemek összefüggéseinek felismerésére,  az alapelemek alkalmazására (pont, vonal, folt, irány, tér),  ábrázolásaiban a színek hangulatkeltő erejére építeni, Rendelkezzen alapvető jártassággal a színkeverésben. Jártasság szintjén ismerje a csoportos munka alapelemeit.

-19-


2. ÉVFOLYAM évi 36 hét (heti 4 óra), összesen 144 óra Az előző évi ismeret felmérése 14óra A méretek, arányok megértése, felismerése A tér érzékeltetése (takarások) 4óra Szubjektív színhasználat 2óra

4óra

Meseillusztráció készítés: leporelló - kollektív munkával 6óra Technika: tempera, viaszolt festékrétegbe karcolás Műalkotások bemutatása: egyiptomi képek (takarások, kiterített tér) A szerkezet felfedezése 30óra Szerkezettel kapcsolatos feladatok (rész-egész, folyamat, kezdet, vég, sorrend) gyakorlati alkalmazása tematikus munkán (pl.: szüret) Technika: filctoll, papírdúc, papírvágás, -ragasztás Portré és alak rajz 30óra Önarckép készítése (emlékezetből vagy tükörből) 4óra Szüleim portréja (alapvető arányokra figyelemmel) 10óra Többalakos kompozíció alkotása (karácsonyi ünnepkör) 16óra Technika: grafitceruza, zsírkréta, kollázs A sík és tér 40óra Sík és tér fogalmának gyakorlati megismerése 6óra Maszk rajza, maszk készítése 8óra Témakör: Farsangi népszokások (busójárás) A külső tér megfigyeltetése séta során 4óra Vázlatok készítése épületekről 6óra Játékos épülettervezés (papírplasztika, makett készítése vegyes anyagok felhasználásával) 12óra A térből szerzett ismeretek felhasználása kollektív munka során (az utcán) 4óra A feladatsorban javasolt technikák: zsírkréta, pasztellkréta, tempera, agyag A színek kifejező ereje 22óra A színek hangulati hatásának felhasználása 6óra Komplementer színpárok, színárnyalatok, tört és tiszta színek megismerése 4óra Gyermekversekhez, mesékhez díszlet és báb készítése 8óra Dramatizálás 2óra Kiállítás, múzeumlátogatás

8óra

Minimum követelmény A tanuló legyen képes  a vizuális alapelemeket (pont, vonal, sík, folt, felület irány, tér kontraszt) fel-ismerni és alkalmazni, -20-


 megfigyeléseit, élményeit egyszerű tárgyak, rajzok, festmények formájában megörökíteni,  a színek hangulatkeltő erejét alkalmazni, Ismerje és legyen képes alkalmazni  a kiemelést,  az anyag, forma, funkció összefüggéseit,  az időbeliség képi kifejezésének néhány lehetőségét,  önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikákat, Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő tárgyakról (tanári segítséggel) véleményt mondani.

-21-


A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS TANTÁRGY HELYI TANTERVE

22


A PROGRAM CÉLJA Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg:  a látás és látványértelmező képesség fejlesztése,  a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása,  a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése,  a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: az elemzés, az elvont gondolkodás, a képi gondolkodás, a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés) képességeinek fejlesztése,  jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben,  jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben,  a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása,  az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása,  a vizuális kifejező képesség fejlesztése,  a személyiségfejlődés segítése. KÖVETELMÉNYEK AZ ALAPFOK VÉGÉN A tanuló az alapfok végén ismerje:  a rajz-festés-mintázás alapelemeit,  a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét,  a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit,  a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait,  a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. A tanuló az alapfok végén legyen képes:  a látványt értelmezni,  a kompozíciós ismereteket alkalmazni,  síkban és térben alkotásokat létrehozni,  a népművészetből ismereteket meríteni.

23


1. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

TANANYAG Ahhoz, hogy a tanuló a világról szerzett tapasztalatait vizuálisan is meg tudja fogalmazni, játékosan meg kell ismertetni vele a vizuális kifejezés eszköztárát, technikáit. Tervezetünk az ismeret-, készség- és képességfejlesztést a tanuló érzelemvilágához közel álló vizuális alkotások bemutatásával, a hagyományok megismertetésével, a kép- és tárgyalkotás lehetőségeinek megízleltetésével biztosítja. Az első évfolyamban a világról való ismeretek bővítése a tanulók számára kedves lények, a mesék és játékok, az épített környezet megjelenítése által történik. Az általunk ajánlott játékos foglalkozások a gátlások felszabadítását, az élmények feltárását, megjelenítését segítik elő. A tanulók a meghallgatott meséket illusztrálhatják. Virág- és terménybábokat készíthetnek, a bábokat életre keltve jeleneteket adhatnak elő. A bábjelenetekhez, történetekhez díszleteket készíthetnek. Az énekes, mozgásos bábozási élményeket rajzban, festményekben rögzíthetik. Talált tárgyakból, fantáziagazdag formákból játékokat, mesebeli lényeket alkothatnak. A készített tárgyakat megszemélyesíthetik. Dobozokból várakat, építményeket emelhetnek, meselényparkot képezhetnek. Az általuk teremtett kis lényekkel a térben játszhatnak. Közös munkával nagyméretű faliképeket alkothatnak. Megjeleníthetik a szoborépítés, a képalkotás élményét. Alkothatnak ujjbeggyel, szivaccsal, ecsettel, pálcikával. A festék- és tuscseppeket képzeletbeli lényekké formálhatják. Megismerhetik a tuskimosás, a monotípia, a viaszkarc, a papírdúc, a papírkivágás és hajtogatás technikáit.

KÖVETELMÉNY A tanulók tudjanak ismereteket gyűjteni:  az őket körülvevő világ formakincséről, fény- és színhatásairól,  az élő és élettelen természet, az épített, a kulturális környezet elemeiről,  a vizuális kommunikáció legegyszerűbb közlési módjairól,  a vizuális művészet jellemző sajátságairól,  a köznapi és a művészi szépről,  a gyermekek lelkivilágához közel álló alkotásokról. Legyenek nyitottak a múlt szokásainak, a hagyományok világának megismerésére. Próbálják tapasztalataikat képi és plasztikai eszközökkel megjeleníteni. Gazdagítsák önkifejezési eszköztárukat. Gyakorolják a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos kézműves eljárásokat.

24


A TANANYAG TÉMAKÖRE: A MESÉK VILÁGA Növényekről szóló mesék illusztrálása 6óra Mesekönyvek nézegetése. Mesehallgatás A mesehallgatást követően a mese egyes jeleneteinek elképzelése Az események sorrendjének szóbeli megfogalmazása A mese képi megjelenítése A választott meserészlet eljátszása A játék élményének vizuális megjelenítése Madarakról szóló mesék illusztrálása

6óra

Művészi illusztrációk nézegetése Illusztrációkészítési technikák megismerése Madarakról szóló mesék, versek, énekek meghallgatása A gyermekeknek tetsző irodalmi alkotásokhoz illusztráció tervezése A képi megjelenítés választható feladatai: - Illusztráció készítése grafikai és festészeti eszközökkel - Színespapír-kollázzsal dekoratív illusztráció összeállítása - Színek összefuttatásával, fröcsköléssel, szivaccsal érdekes felületű képek alkotása - Tuskimosással (a fehér temperával megfestett kép fekete tussal történő lefedése, majd „kimosása” által) fekete-fehér folthatású illusztrációk készítése A négylábú mesefigurák megjelenítése

6óra

Négylábúakról szóló mesék, versek meghallgatása (Pl.: nyuszi, róka, oroszlán…. ) Képek, videofilmek megtekintése az állatok mozgásáról Állatokkal kapcsolatos élmények felelevenítése A négylábú testfelépítésének, arányainak, színének vizsgálata képek alapján (esetleg a természetben is) Négylábú mesefigurákról szóló történetek vizuális megjelenítése A képi megjelenítés választható feladatai: - Pl.: Weöres Sándor: Száncsengő című versének festői ábrázolása - Pl.: Arany János: Rege a csodaszarvasról című művének illusztrálása grafikai meg-oldással Mesebeli lények tervezése

6óra

Művészi állatábrázolások nézegetése, különleges állatokat megjelenítő meserészletek felolvasása Meselények alkotása a fej, törzs, végtagok cseréjére alkalmas lapozható füzetecske segítségével. A füzetecskéből nyert ötletek alapján térben mozgó mesebeli lény rajzolása, festése a környezet jelzésével Szubjektív érzelmek és élmények kifejezése sajátos arányviszonyokkal, technikával

25


Állatfigurás játék készítése

8óra

Állatfigurás játékok megfigyelése otthonról hozott tárgyak segítségével Játékkészítésre alkalmas tárgyak, anyagok gyűjtése Talált és gyűjtött tárgyak, anyagok (érdekes faágak, gyökérdarabok, fakérgek, fonalak, spárgák, textilek, kukoricaszár, lószőr, rafia, csuhé, vessző) minőségének, alakításának élményszerű megtapasztalása A tárgyakból, anyagokból játékok tervezése A fő- és részformákhoz alkalmas anyagok kiválasztása A különböző részek ragasztással és kötözéssel való összeillesztése Az elkészült játék bemutatása A játékkal jelenetek, szituációk eljátszása A játék élményének képi kifejezése Meselénypark kialakítása

4óra

Az előző órákon készített állatfigurák, meselények számára állatkert, játékpark kialakítása csoportmunkával A feladat lépései: - Állatkerti élmények felelevenítése - Az állatok életfeltételeinek megismerése fotók, videofilmek segítségével - A téralakítás szempontjainak közös megbeszélése - Különböző anyagokból emelkedő, mélyülő terepek kialakítása - A terepasztalon kialakított térbe fák, növények telepítése, patakok, tavak kialakítása, építmények emelése. A dobozházakon nyílások bejáratok képzése. Utak, kerítések konstruálása. - A játékfigurák környezetbe helyezése. A játékfigura „életterének” megrajzolása, megfestése Tündérek… megjelenítése

6óra

Tündérekről, királylányokról szóló mesék, versek felidézése. Egyéni döntés alapján a főszereplő kiválasztása A főszereplő formájának, mozdulatának, ruhájának, környezetének elképzeltetése A vizuális megjelenítés választható feladatai: - A mese vagy vers főszereplőjének és környezetének megrajzolása tussal vagy diópáccal a gyűjtött élmények alapján - A választott irodalmi mű egy részletének megfestése temperával – színfolttal kiemelve a kompozíció egy részletét A meseszereplők síkbábjainak elkészítése

10óra

A gyermekeknek tetsző meserészletek és a kedvenc meseszereplők kiválasztása A fő és mellékszereplők alakjainak, tulajdonságainak számbavétele A mesehősök tulajdonságaihoz illő viselet kiválasztása Egy-egy mesefigura síkbábjának elkészítése Az elkészült bábok jelenetbe helyezése. A bábok életre keltése mozgatással. A bábokkal a mese jeleneteinek bemutatása.

26


A kiválasztott meserészlet illusztrálása (vegyes technikával: zsírkréta-vízfesték, tus-vízfesték, filctoll-vízfesték, tempera-kréta) A kiemelés, figyelemfelkeltés módjának feltérképezése (szín, méret, elhelyezés, díszített felület). A megfelelő eszközök, anyagok, technikák megválasztása A különböző ábrázolási módok megnevezése (vonalas ábrázolás, foltszerű ábrázolás, kevert, színes) Meséhez díszlet készítése

10óra

Meseköltés, improvizáció az elkészült bábokkal A kitalált történethez paraván, díszletek, háttérelemek készítése A díszletkészítésben a szín dekoratív hatásának, érzelem és hangulat kifejező szerepének figyelembevétele. A kitalált történet, a bábjelenet, a bábjátszás élményének megfestése A bemutatott festmények és versrészletek összevetése az egyéni meseköltéssel és képalkotással Mesevár alkotása

10óra

Várformák, várbelsők megfigyelése A mesehősökhöz illő építmény kiválasztása. A kiválasztott elemek szubjektív átfogalmazása közös munkával A várépítés, díszletkészítés lehetőségeinek számbavétele „Várépítő”, „díszletező csoport kialakítása Vár építése dobozokból és hullámpapírból A dobozokon nyílások (ablakok, ajtók) kialakítása kivágással A kivágott mesefigurák beragasztása a várablakokba és a várkapukba Az építményhez, szereplőkhöz illő háttér díszletszerű megfestése A színek megválasztásával hangulatok, érzelmek (jó, gonosz) érzékeltetése Várzászló, címer, pajzs tervezése Szituációs játék a vár körül Minimumkövetelmény A tanuló alkalmazza a vizuális nyelv jelrendszerét. Használja az önkifejezés, a képi, plasztikai megjelenítés különböző technikáit, lehetőségeit. A formákról, színről, térről szerzett tapasztalatait tudja egyénileg megfogalmazni.

27


2. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

TANANYAG Az általunk készített tantervi program az alapfok második évfolyamában a természet és a tanuló kapcsolatát helyezi a vizuális megismerés, vizsgálódás középpontjába. A második évfolyamos tananyag elsajátításának célja az élő természetről való ismeretek gazdagítása. A tanulók megfigyelhetik a természet körforgását. Először a növényvilág vizuális feldolgozásával foglalkoznak. Felfedezhetik az apró kis gyomnövények szépségét, bogyós ágakkal nyomatokat készíthetnek, kéregdarabokból változatos felületeket képezhetnek. A virágok emberi tulajdonságokkal való felruházásával virágországot alkothatnak. A növényvilág vizuális feldolgozása után a vizsgálódás iránya az állatvilág felé terelődik. A madarak testének tömegét a tömbszerű mintázás, a testet borító tollazat színességét, rajzolatát a grafika és festészet eszközeivel adhatják vissza, fejezhetik ki. A népművészetben megjelenő madárformák tanulmányozásával sokféle átírási módot ismerhetnek meg. Saját mesemadaruk elkészítéséhez az alkotási szándék függvényében a kifejezési eszközök és technikák – tuskimosás, viaszkaparás, monotípia, papírmetszet, papírdúc, forma kitakarás, különböző vegyes technikák – teljes tárházát felsorakoztathatják. A megismert, tanulmányozott formák segítségével meséket illusztrálhatnak, diafilmeket, bábokat készíthetnek. A négylábú állatok megismerését plasztikai, grafikai megjelenítés segíti. Az egyénileg megmintázott kis szobrokkal téri jeleneteket modellezhetnek, szoborcsoportokat alkothatnak. A tanulmányozott állatok síkra redukált formáival jeleket képezhetnek, információkat közölhetnek. Az ember vizuális megismerésére, megjelenítésére programunk sokféle megoldást kínál.

KÖVETELMÉNY Gyűjtsenek tapasztalatokat az élő természet formáiról, tér-idő viszonyairól. Szerezzenek ismereteket:  a formák tulajdonságairól, mozgásáról; az élő természet fény-, szín-, tér- és időviszonyairól,  a térben való tájékozódásról és a téralakításáról,  a vizuális közlési nyelv újabb elemeiről,  a színek, formák átírásáról,  a műalkotásokból felénk sugárzó érzelmi hatásokról,  az élő természethez fűződő hagyományokról. Készítsenek a természet ünnepeihez köthető tárgyakat.

28


Törekedjenek tapasztalataik, a természet gazdag formakincsének élményszerű ábrázolására. Tegyék árnyaltabbá önkifejező képességeiket. Bővítsék kompozíciós ismereteiket. Ismerjenek meg újabb technikákat, fejlesszék anyag- és eszközhasználati jártasságukat. A TANANYAG TÉMAKÖRE: AZ ÉLŐ VILÁG Növények rajza, festése

4 óra

Ismerkedés a környezet, az évszak növényeivel A növények megfigyelése, részeinek megnevezése, arányainak megállapítása A grafikai megjelenítésre kiválasztott növény megrajzolása Festésre alkalmas virág kiválasztása. A virág színeinek megnevezése, a színárnyalatok kikeverése. A virág és hátterének megfestése A látvány dekoratív átírása Növényi nyomatokkal gipszdombormű készítése

4 óra

A plasztikáról szerzett ismeretek felelevenítése képzőművészeti alkotások, gyermekmunkák segítségével A domborműkészítés lehetőségeinek megismertetése. A gipsznyomat, a negatívból pozitívba való öntés technológiájának bemutatása Az előzetesen gyűjtött növényi részekkel gipszdombormű készítése Természeti formák agyagba nyomkodása, negatív formák létrehozása rendezgetés, komponálás alapján. A formák kiemelése az agyagból Az elkészült munkák értékelése Alkotások növényi részek felhasználásával

4 óra

Növényi részekből készült tárgyak, alkotások bemutatása A gyűjtött növényi részek formáinak, felületének, színének, rugalmasságának vizsgálatával felhasználhatóságuk kitalálása A tárgyalkotás választható feladatai: - Virágokról, fákról szóló vers, mese felolvasása után növényi részekből illusztráció készítése. Kompozíció kialakítása az irodalmi mű vagy az egyéni élmény alapján. A ragasztás technikájának megbeszélése. A felragasztott növényi részek kiegészítése vonallal, pontszerű elemekkel, színnel. - A préselt növényi részek, kéregdarabok, termések rendezgetésével dekoratív felületalakítási kísérletek készítése - Gyűjtött növényi elemekből virágszőnyeg szövése. Keménypapír kereten felvetett spárga láncfonalak közé növényi vetülékek (virágok) beszövése - A sodrás, a fonás alapelemeinek elsajátításával virágkoszorú készítése

29


A virágok megszemélyesítése

4 óra

Viaszkarc alkotások bemutatásával a viaszkarc-készítés lehetőségeinek megismertetése. Viaszkarchoz szükséges lap készítése sűrű, többszínű zsírkrétával való alapozással, az alap temperával való lefedésével. A száradási idő alatt beszélgetés az eddigi növénymegfigyelésekről, a mesebeli növényekről, a virágokkal kifejezhető jelentéstartalomról. Részletek felolvasása növényről szóló versekből, mesékből; zenehallgatás A növényeket ábrázoló képzőművészeti alkotások szépségének felfedezése Egy gyermek virágjelmezbe öltöztetése a képzelőerő fokozása érdekében A gondolatban megszemélyesített növény megrajzolása karcolással a megszáradt, lealapozott felületre. A vizuális jelek arányos, tudatos használata. A kompozíció helyes kialakítása. A megszemélyesített, mesebeli növényábrázolások egymásmellé helyezésével. „Virágország” kialakítása A legkülönösebb virág gazdájának Virágkirállyá, Virágkirálynővé választása Növénymotívumok a népművészetben

2 óra

Motivációként növényekről, virágokról szóló népköltészeti alkotások felidézése Az előzetesen gyűjtött népművészeti tárgyak és róluk készült képek alapján a növénymotívumok alkalmazásának és formai sajátosságainak megfigyelése: a stilizált és naturális ábrázolás, a motívumok felépítése, elrendezése, az egyes virágfajtákkal kifejezhető jelentéstartalom felfedeztetése A kiosztott fénymásolatokról, tárgyakról növényi motívumok gyűjtése A megfigyelt vonalrendszerek, pontszerű elemek rögzítése nádtollal és diófapáccal A motívumgyűjtés után választható tevékenységek: - Sorritmusok vagy terülő ritmusok kialakítása a virágelemek felhasználásával - Szubjektív érzelmek kifejezése a megismert növénymotívumok továbbalakításával Lepkék, halak vizuális megjelenítése

4 óra

Az állatvilág változatos formáinak megismerése a gyűjtött tapasztalatok, videofilmek, fotók, képzőművészeti alkotások segítségével Egyszerű sík- vagy plasztikus formára redukálható állatalakok tanulmányozása, vizuális megjelenítése Választható tevékenységek: - A lepkék testfelépítésének, szimmetriarendszerének, a lepkeszárny színének, rajzolatának megfigyelésével dekoratív feladatok alkotása - A halak alakjának, színének, mintázatának tanulmányozásával az áramvonalas test jellemzőjének megfigyelése; az azonosságok és különbségek felismertetése. Változatos formájú halak megjelenítése papírnyomattal - Egy óriás akvárium élővilágának megfestése csoportmunkával. Az óriás háttér elé egyénileg megfestett és kivágott halacskák elhelyezése

30


A madarak plasztikai megjelenítése

4óra

A madarak változatos formáiról szerzett ismeretek bővítése videofilmek, fotók, képzőművészeti alkotások segítségével A megismert sajátosságok összegzése plasztikai megjelenítés által A mintázási lehetőségek megismerése: egy tömbből formálás, kihúzás, kicsípés, sodrás, gömbölyítés. A mintázás műveleti sorrendjének megismerése A körplasztika és a dombormű közötti azonosságok és különbözőségek Az agyag és a plasztilin eltérő tulajdonságainak összevetése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Relief készítése egy elképzelt madárról - Egy madár körplasztikában történő megmintázása. Tömbből való formázással a test fő tömegének kialakítása Az elkészült munkák alapján a dombormű és körplasztika jellemzőinek összegzése Állatfigurákkal diafilm készítése

4 óra

A diafilm jellemzőinek megbeszélése Diafilmkészítésre alkalmas mese (pl. A kóró és a kismadár c. történet) meghallgatása A mese szereplőinek jellemzése Madárfotók, egyéni élmények, kitömött modellek alapján a madár felépítésének, arányainak, tollazatának vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása Az egymást követő eseményeknek megfelelően a mese tagolása Az egyes részekhez vázlatok készítése Az időben egymást követő események ábrázolása egy-egy képben A formák megrajzolása tussal, színezés vízfestékkel. A száradást követően további díszítés ponttal, vonallal, folttal Az elkészült képek felragasztása a fotókarton „filmszalagra” Az összeállított képsor (diafilm) „levetítése” alatt a történet felolvasása A repülés megjelenítése

3 óra

A madár jellemző mozgásának, a madár repülésének a vizsgálata személyes megfigyelések, videofilmek, fázisfotók alapján A levegővel teli könnyű csontok megfigyelése madárcsontvázon A repülőgépek, sárkányrepülők és a madár alakja, testfelépítése közötti azonosságok felismertetése A vizuális megjelenítés választható technikái: - A madár testrészeit jelképező sablonok kivágásával, azok téri helyzetének megváltoztatásával a repülés fázisainak több képben való megjelenítése A szerzett tapasztalatok alapján madár formájú közlekedési eszközök (repülőgépek, sárkányrepülők) tervezése - Papírhajtogatással repülő szerkezetek készítése. Röptetés.

31


Állatfigurák a térben

3 óra

Képek, képzőművészeti alkotások, videofilm segítségével élmények felelevenítése az állatok mindennapjairól. Az állatok formájának, tömegviszonyainak összehasonlítása a művészi feldolgozásokkal A plasztikai megjelenítés választható tevékenységei: - Kerekszobor készítése cirkuszi állatról. Az állatmutatványok felidézése. A kerekszobor készítési sorrendjének megismerése - Csoportmunkával egy cirkuszi produkció figuráinak megalkotása (az elefántok vagy lovak sétája a porondon; fókák, medvék labdázása), a figurák szoborcsoporttá rendezése - Közös munkával „Noé bárkájának” benépesítése. A bárka agyagból való kialakítása közös munkával. A bárkán utazó állatok egyéni megmintázása A plasztikáról tanultak összegzése Állatábrázolás a népművészetben

2 óra

Népművészeti tárgyakon, róluk készült fotókon, fénymásolatokon az állatmotívumok megfigyelése A motívumok felépítésének, elrendezésének, alkalmazásának vizsgálata. A hozzájuk kötődő jelentéstartalom felfedeztetése Tárgyak, képek, fénymásolatok alapján motívumok gyűjtése A gyűjtött motívumok felhasználása, alkalmazása, továbbépítése Állatfejes farsangi maszk készítése

6 óra

Beszélgetés a farsangi néphagyományokról Farsangi énekek, mondókák felelevenítése, képek, videofilmek megtekintése A természet, az évszakok változásának és a farsangi szokások összefüggésének felismertetése. Mesék, versek meghallgatása az állatok farsangjáról Álarcok, maszkok megfigyelése, lényeges tulajdonságaik kiemelése Az egyszerűsítés, dekorativitás felfedeztetése Az állatokkal kifejezett tulajdonságok, a maszkokról leolvasható gesztusok értelmezése. Az „állatportrék” jellemző formájának megfigyelése, képi ábrázolása A papírmasé álarc készítés műveleti sorrendjének megismerése Az elkészült állatálarcokkal maskarázás Emberalak nézetei, mozdulatok

4 óra

Az emberről szerzett ismeretek gyarapítása vizuális megfigyelés, leképzés által Az alakábrázolás fejlesztése mozdulattanulmányok, krokik segítségével Várakozó, álló mozdulat megrajzolása szemből. Ülő alak megrajzolása oldalnézetből. Ülő és álló alak rajza oldal- és hátulnézetből. Vázolás, lavírozás diófapáccal, nádtollal. A munkák értékelése az arányok, irányok, gesztusok, nézetek helyes ábrázolása szempontjából

32


Öltöztetőbaba tervezése

4 óra

Az elölnézeti képek segítségével öltöztethető baba tervezése Beszélgetés korunk divatjáról, a történeti és népi viseletekről régi fotók, képzőművészeti alkotások segítségével Az ismeretek alapján ruhatervek (női-férfi, mai-régi, történeti-népi ruhák és tartozékok) készítése. A tervek kivitelezése különféle technikákkal: - A fehér papírból kivágott ruha ritmikus mintázása burgonyanyomattal - Papírzsebkendő vízfestékkel való batikolásával színes nyári ruha készítése Az elkészült munkákból közös divatlap összeállítása Szoborcsoport készítése

4 óra

Különböző korok szobrászati alkotásainak bemutatása, családi fotók nézegetése Két ember kapcsolatának, mozdulatának elképzelése, eljátszása, a mintázandó téma (szülőknagyszülők, apa-gyermek, anya-gyermek, testvérek) kiválasztása A két ember tömegének kialakítása, mozdulatok, részletek kidolgozása (sodrás, gömbölyítés, lapítás, kihúzás, nyújtás, simítás, nyomhagyás) Érzelmek kifejezése mozdulattal, arckifejezéssel Az alkotások értékelése Emberi mozgások megjelenítése papírdúccal

4 óra

Metszetek, nyomatok, fekete-fehér színre komponált képzőművészeti alkotások nézegetése. Beszélgetés a képek foltszerűségéről Néhány jól kifejezhető mozdulat megfigyelése. Lépcsőn menő, kerítésen átmászó, kézen álló mozdulatok vázolása. Az elkészült vázlatok segítségével papírdúcok, papírnyomatok készítése A gyermekmunkák és a művészeti alkotások kompozíciójának, mozgásábrázolásainak összevetése Portrék megjelenítése

6 óra

A portré fogalmának tisztázása Tükörből a saját arc részeinek, arányainak megfigyelése. A fej megrajzolása Az arcot kiemelő színes háttérelem kiválasztásával, színkeverési gyakorlatokkal tükörre portré festése A megszerzett ismeretek felhasználása a mesebeli lények portréinak elkészítésében Előzetes gyűjtőmunkával szerzett anyagok (pl.: falapok, parafadugók, rafia, háncs, csuhé, facsipesz) segítségével meseszereplők (Mirigy boszorka, Háncs tündér) domborműszerű kialakítása Mesebeli portrék mintázása papírmaséból. Játék a mesebeli lények portréival A gyermeki fantázia és a művészi alkotások összevetése. A szerzett tapasztalatok verbális megfogalmazása

33


Múzeumlátogatás – kiállításrendezés

6 óra

Múzeumlátogatás: Az élő természetről tanultak áttekintését, összefoglalását követően látogatás egy közeli természetvédelmi múzeumba Az előzetesen megbeszélt szempontok és a szubjektív élmények alapján a látottak verbális megfogalmazása A látottak, a tapasztalatok alapján az év végi kiállítás megrendezése A második évfolyam záró kiállításáról készült fotók elemzése

Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes a szerzett vizuális tapasztalatokat verbálisan is megfogalmazni Juttassa kifejezésre a színek érzelem- és élménykifejező hatását. Legyen képes személyes élményeit képben, plasztikában kifejezni. Legyen jártas a rajz, festő és mintázóeszközök használatában.

34


3. ÉVFOLYAM 36 hét ( heti 2 óra), összesen 72 óra TANANYAG Az általunk készített tantervi program az alapfok harmadik évfolyamában az élettelen természet és az ember kapcsolatát helyezi a vizsgálódás középpontjába. A harmadik évfolyamos tananyag elsajátíttatásának célja az élettelen természetről való ismeretek gazdagítása. Bevezető feladatként a világegyetemről való ismeretbővítést tűzzük célul. A tanulók először a csillagok és bolygók keletkezésével, a keletkezéshez kapcsolódó eredetmondákkal ismerkedhetnek meg, majd a Tejútrendszer, a Nap és a Hold kerül a vizsgálódás középpontjába. Játékosan feldolgozhatják az égitestek mozgását, megismerhetik környezetre, emberre gyakorolt hatásukat. A Föld keletkezéséhez, formájához kapcsolódó néhány elképzelés bemutatása alapján érzékelhetik az emberi elme, a tudomány fokozatos ismeretbővülését. A fentiek után térünk rá a közvetlen élettér, a földfelszín, a szervetlen világ anyagainak vizsgálatára. Foglalkozunk a földfelszínt alakító erőkkel – a szél, a víz, a jég, a vulkán építő és romboló munkájával. A tanulmányok sorából nem marad ki a tűz, a fény és az árnyék vizsgálata sem. A tanulók játékosan megjeleníthetik a különböző eredetmondákat, a föld-, szél-, víz- és tűzisteneket, -démonokat, szellemeket és boszorkányokat. Rajzos magyarázatokat készíthetnek az őselemekkel kapcsolatos kifejezésekről. Alkotásaikban továbbépíthetik a hagyományozódott jeleket és motívumokat. Játékos modelleket, tereket építhetnek. Foglalkozhatnak a tüzet idéző meleg és a vizet idéző hideg színekkel, a kontrasztok és a dekoratív átírások szerepével. Faktúrákat képezhetnek, agyag és homoképítményeket emelhetnek, játékos papírplasztikákat, kavics- és papírmasé szobrokat, árnybábokat, napórát, szélkereket készíthetnek. Múzeumot látogathatnak, alkotásaikból kiállítást rendezhetnek.

KÖVETELMÉNY Legyen sokoldalú tapasztalatuk a térről és az azt alakító formák térviszonyairól. Szerezzenek ismereteket:  az élettelen természet jelenségeiről, gazdag formakincséről, a formák tulajdonságairól, színvilágáról,  a természetben lezajló változásokról,  az anyagok alakíthatóságáról,  az élettelen természet műalkotásokban való megjelenéséről. Legyenek ismereteik az élettelen természet ember életére kifejtett hatásairól. Kapjanak képet az élettelen természethez kapcsolódó hagyományokról. Használják fel az élettelen természet anyagait a tárgyalkotásban. Hozzanak létre téri konstrukciókat, képi, plasztikai alkotásokat, formaátírásokat. Érzékeltessenek fényhatásokat, színérzeteket, színhangulatokat, színellentéteket. Gyakorolják a megismert ábrázolási kifejezőeszközöket.

35


A TANANYAG TÉMAKÖRE: AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET A csillagok és a bolygók 4 óra Az égitestek keletkezéséről szóló történetek bemutatása. A Tejútrendszer magyar eredetmondája – Sánta Kata története A csillagok, a kis- és óriásbolygók világa. A csillagokhoz, a hullócsillagokhoz, az üstökösökhöz, a meteorokhoz kapcsolódó sorsmeghatározó hiedelmek A csillagok helye az égbolton – csillagképek. A legérdekesebb csillagmondák bemutatása: A Göncölszekér magyar eredetmondája Csillagjóslások, csíziók megismerése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A világ teremtésével, a Tejútrendszer létrejöttével kapcsolatos mesék, mondák megjelenítése szabadon választott eszközzel - A Göncölszekér vagy más néven a Tündérkirálynő Szekerének és a Fiastyúk mondájának megrajzolása - A gyermek saját csillagképének megalkotása - Az égitestek egymáshoz való viszonyának eljátszása mozgással A Nap

4 óra

A Naprendszer keletkezése. A Nap mint égitest. A Föld útja a Nap körül Napfordulók. Az év, a hónapok, a hetek és a napok származtatása. Naptárak A Nap mint fényforrás, a világosság megtestesítője, a sötétség ellentéte, a rossz szellemek távoltartója, a szerencse csillaga A Nap mint hőforrás, a melegség, a tűz megjelenítője – az éltető erő A természeti népek Napkultusza. A Nap ábrázolása a különböző kultúrákban Naphívogató mondókák a magyar folklórban Napsugaras kapuk, oromfalak a népi építészetben A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A Nap útjának (felkel, lenyugszik) játékos megjelenítése - Napóra készítése a megfigyelések jelzésével - A különböző napszakok fényhatásainak, színérzeteinek festői megjelenítése - A népművészetben megjelenő Nap motívumok gyűjtése, továbbépítése a kifejezésben - A természet változásait bemutató naptár készítése szabadon választott technikával A Hold

4 óra

A Hold mint mellékbolygó. A Hold anyaga, légköre A Hold felszíne, holdhegyek, -tengerek, holdkráterek A Hold keletkezéstörténetei Holdév, holdhónap A Hold alakváltozásai – holdfázisok és a hozzájuk kapcsolódó néphiedelmek A Hold emberi életre gyakorolt hatása. A Hold női jelképként való megjelenése A Holddal kapcsolatos fényköri jelenségek – holdfogyatkozás, ezüst- és aranyhíd A Holddal kapcsolatos kifejezések fogalmak magyarázata – holdvilágos, holdfényes, holdképű

36


Az ember holdkutató, világűr meghódító törekvései A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A hold fázisainak játékos megjelenítése - A Hold emberre gyakorolt hatásának (holdkór) karikatúraszerű ábrázolása - A Holddal kapcsolatos fényköri jelenségek megfestése - A hold jelképének beépítése az ábrázolásba - Az életfán megjelenő égitest ábrázolások megfigyelése és felhasználása a kifejezésekben A Föld

4 óra

Föld helye a világegyetemben. A Föld helye a Naprendszerben A Föld keletkezéstörténetei a különböző kultúrákban A Föld istenként való tisztelete a természeti népeknél. Földanya kultusz A Földet felépítő anyagok. A szilárd kéreg, melyen élünk. A Föld izzó belső magja A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A Föld teremtésével kapcsolatos teremtésmítoszokból a tanulóknak tetsző, őket érdeklő részletek megrajzolása - A Föld teremtésével kapcsolatos táncos, zenés rítusok, ősi improvizatív jellegű táncok és szertartások eljátszása, illusztrálása - A Föld alakjával kapcsolatos ókori és középkori elképzelések játékos megrajzolása - Gazdagságot, termékenységet szimbolizáló Földanya készítése agyagból A földkérget formáló vulkán

4 óra

A vulkáni tevékenység felszínformáló hatása A természeti jelenségekhez fűződő mítoszok, legendák, népmesék megismerése A természetfeletti lények, a szellemek és istenek szerepe a természet életében: kígyószellemek, földrengésboszorkányok, sértődött istenek, lángdémonok A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A legjobban tetsző vulkánmítoszok egy-egy részletének képi megjelenítése - Gyűjtött anyagokból földrengésboszorkány konstruálása - A tűzistennő hajának, könnycseppjének különböző anyagokkal (fémszálak, fonalak...) való megjelenítése - A különböző természetfeletti lények cselekedeteinek dramatikus megjelenítése A földkérget formáló víz és szél

2 óra

A víz, a jég és a szél felszínformáló hatása A természeti erők természetfelettivé alakítása a hiedelmekben. Szél- és vízistenek A természeti jelenségekhez, a vízhez, szélhez fűződő mítoszok, legendák, népmesék Vízözönről szóló történetek megjelenése a különböző kultúrákban A vízözön legendájának, Noé szerepének, bárkájának képi, plasztikai megfogalmazása A föld szilárd kérgét alkotó kőzetek 4 óra A kőzetek fajtái, tulajdonságai A kőzetek jellegzetes szerkezetének, színének, fényének megfigyelése. A kőzetek felhasználása a mindennapi életben és a művészetben

37


A drága- és féldrágakövek kultikus szerepe Sziklákhoz, kövekhez fűződő hiedelmek A kavics kialakulásának folyamata A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A kőzetgyűjtemény legérdekesebb, legrajzosabb, legfestőibb darabjainak tanulmányozása; rajzi, képi megjelenítése - A kavics formaelemzése - A kavics felszínének, a törésvonal érdekes rajzolatának dekoratív átfogalmazása - Kövek összeragasztásával kavicsszobrok készítése -Térrendezés, térlehatárolás kövekkel - Ásványszerű, kőzetszerű anyagok kialakítása üvegdarabkák összeragasztásával - Különböző faktúrák létrehozása papírmasszába kevert kavicsokkal, vágott kövekkel

A kő az építészetben és a szobrászatban

8 óra

Természet alkotta, szél és víz formálta építmények és szobrok megismerése A kő szerepének vizsgálata az építészetben és a szobrászatban: - Az ember építő tevékenysége - Az őskor kőkultúrája – jelzőkövek, sírépítmények, kör alakú kultuszhelyek - Az óriások építőtevékenységének tulajdonított küklopsz-falak bemutatása - A későbbi korok védelmi falai, álboltozatai Az ember szoborformáló tevékenységének megismerése: - A Húsvét-szigetek kőóriásai; az inka, a maja és az azték művészet totemoszlopai; az ókori egyiptomi művészetben megjelenő óriás szfinx A kő felületburkoló anyagként és díszítő anyagként való megismerése - A mozaikművészet legszebb példáin a mozaik-felhasználás lehetőségeinek bemutatása A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Óriásokról, gólemekről, kőemberekről szóló mesék képi, plasztikai feldolgozása a technika szabad megválasztásával vagy a szereplők és a környezet megjelenítése kövekből, agyagból, gyurmából - Agyagba kövek lenyomataival faktúraképzés - A kialakított mélyedések gipsszel történő kiöntésével reliefek képzése - Terméskő fal faktúrák megjelenítése rajztollal, gyűrt papírok nyomataival - Római márványpadozatok mintájára színes papírragasztással padlótervek, játékos útburkolatok tervezése, a bizánci mozaikok hatására egységnyi kis négyzetlapokból vagy burgonyából kialakított formákból mozaikhatás keltése - Gaudi formagazdag térépítményeinek, felületburkolatainak élményéből kiindulva játékos játszótéri alakzatok képzése agyagból, és az elkészült forma felületének díszítése kavicsokkal, színes csempedarabkákkal

38


Az agyag szerepe a kézműves tevékenységben

8 óra

Az agyag tulajdonságainak, formálhatóságának megfigyelése Az agyag felhasználásának megfigyelése az ősi és hagyományos építészetben, tárgyalkotásban és a mai mindennapi környezetben Ismerkedés az agyag előkészítésének szerepével, az agyag egyszerűbb formázási és mintázási lehetőségeivel A tanulói tevékenység választható feladatai: - Marokedények készítése - Edény készítése körbetapasztással, formába-rakással - A formába, formára rakás érdekesebbé tehető egységnyi elemek (pl.: csigavonalak, apró agyaggömbök) egymásba építésével - Használati tárgy (persely, gyertyatartó...) készítése, felrakása sodrott agyaghurkákból, díszítése rátétes technikával A homok

6 óra

A kövek mállásából keletkezett parányi szemcsékből álló laza anyag – a homok – sokrétű megismerése A szél és a hő szerepe a homoksivatagok, homokképződmények (dűne, bucka) keletkezésében A víz szerepe a homokzátonyok, homokpartok kialakulásában A homok mint kötő- és építőanyag A homok tulajdonságaihoz kapcsolódó kifejezések (homokba dugja a fejét, homokra épít, nehéz, mint a homokzsák) magyarázata A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Gaudi homokdűnékre, homokpartra emlékeztető építményeinek hatására vizes homokból hullámzó vonalú térelhatárolók építése - A szél formaképző hatásainak ismeretében változatos homokfelületek kialakítása terepasztalon - Homok felhasználásával festésre alkalmas faktúraalapok kialakítása A csapadék – víz, jég, hó

2 óra

A víz alakváltozásainak megfigyelése: - Harmatcsepp, köd és zúzmara - Eső, jégeső, havaseső és hó - Jégvirág, jégcsap, jégtábla Az évszak jellegzetes csapadékfajtáinak megfigyelése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Hóember, hószobor, hóvár építése a szabadban - A jégvirág gyönyörű rajzolatának grafikai megjelenítése - Az érintetlen havas táj szépségének megfestése - A téli táj kínálta sportolási lehetőségek – szánkózó, csúszkáló, korcsolyázó, síelő mozgásos élmények – képi megjelenítése

39


Az örvény és a hullám

2 óra

Videofilmen a szél által felkorbácsolt víz, a hullám és a fodrozódás megfigyelése Az esőcsepp által keltett körkörös hullámok megfigyelése, vagy azok modellezése vízzel teli edénybe csöpögtetett víz segítségével A hullám és örvény szavak átvitt értelmű jelentéseinek magyarázata (összecsapnak felette a hullámok, a gondolatok kavargása, az érzelmek hullámzása...) A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A hullámok természetének, mozgásának ábrázolása lendületes temperamunkákkal - Örvénylő mozgás megjelenítése mozgással egybekötött nagyméretű krétarajzokkal - A tálkában megkevert víz felületére csöpögtetett tus mozgásának rögzítése a vízfelületre helyezett papír segítségével. A papír által felszívott folt kifejezőerejének tovább fokozása lendületes vonalak belerajzolásával - A hullámmal, örvénnyel kapcsolatos fogalmak, gondolatok játékos megfogalmazása, sordíszek képzése hullámvonalakkal A levegő, a pára és a köd

3 óra

A levegő mozgása, áramlása. A hő hatása a légmozgások, áramlások kialakulásában A levegő halmazállapot-változásának, a légnemű anyag cseppfolyóssá válásának feltételei A légköri páratartalomnak, a csapadékfajtáknak (eső, köd, pára, harmat, zúzmara, hó, jég) megismerése A levegőből való pára- és gőzképződés, cseppfolyós kicsapódás bemutatása egyszerű eszközökkel (víz forralása, a gőz kicsapódása a fedőn, a pára lecsapódása az üvegen...) A levegőtávlat érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése és megbeszélése képzőművészeti alkotások, fotók, filmek, egyéni tapasztalatok alapján A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Levegőtávlatot érzékeltető akvarell készítése lavírozással - Térbeli távolságot érzékeltető festmény készítése szivacs alkalmazásával A víz körforgása

3 óra

A víz körforgása – levegő, pára, felhő, csapadék A levegő körforgása. A szél A természeti népek hitében megjelenő szél-isten. A lélek széllel való azonosítása A szél mint bánat és bánatűző jelkép A forgószelet jelképező forgórózsa motívumok a különböző népek művészetében A légköri páratartalom felhővé alakulása. A felhő anyaga, formája, színe A levegő, pára, gőz, köd, szél és felhő átvitt értelmű jelentéseinek megismerése (levegőnek nézi, levegőből él, szegény pára, köd előtte-köd utána, széllel bélelt, felhős...) A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Magyarázó rajzok készítése a víz körforgásáról, a csapadék keletkezéséről - A témához kapcsolódó átvitt értelmű szavak rajzos magyarázata - A mesékben szereplő széldémonokkal vagy a láthatatlanságot biztosító ködsüveggel kapcsolatos elképzelések rajzi megjelenítése

40


A tűz 6 óra A tűz mint őselem. A tűz istenként való tisztelete a természeti népeknél Tűzimádás, tűzáldozatok A különböző kultúrák tűzről szóló mondáinak, legendáinak bemutatása Tűzokádó szörnyek, sárkányok, kígyók a mesék világában A tűz mint lélekszimbólum A tűz formájának, anyagának, színének vizuális megismerése Fémtálban meggyújtott gyűrt papír vagy gyertyaláng segítségével a láng felépítésének, természetének, színének, formaváltozásainak tanulmányozása A tűz színeit idéző meleg színek színskálájának összeállítása Tűzhöz kapcsolódó kifejezések – tüzesvérű, tűzről pattant ... – magyarázata A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A tűz, forma- és színváltozásainak megfestése - A tűz és víz ellentétének kifejezése kontrasztokkal, redukált formákkal - Tűzokádó szörnyek megjelenítése A fény és árnyék 4 óra A fény és a fényforrás természetének megismerése A fény-árnyék megfigyelése irányított fénnyel megvilágított tárgyon A fény világosságot, ragyogást, derűt, örömet, dicsőséget, értelmet kifejező jelentése Az árnyék sötétet, borút, előnytelenséget kifejező jelentése Az árnykép, árnyjáték kialakulása a különböző kultúrákban Az árnykép létrehozási lehetőségeinek bemutatása A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Fény- és színhatások megfestése más-más napszakban - Árnyjátékra alkalmas mozgatható síkbábok készítése, dramatizálás a kész bábokkal - Fázisrajzok készítésével az árnyszínházi jelenetek egy-egy részletének rögzítése - A világosság és sötétség, a tisztaság és gonosz, a jó és rossz ellentétének kifejezése szubjektív átírásokkal Kiállításrendezés

4 óra

Kiállítás rendezése tanulói munkákból. Válogatás adott szempontok alapján az éves anyagból (pl.: téma, technika, ötletesség, egyéni megfogalmazás, kompozíció) Az alkotások előkészítése, elhelyezése a térben érdekes alakzatokban elrendezett paravánokon, különböző síkokat létrehozó posztamenseken A múzeum információs rendszerének alkalmazása a tanulók munkáiból készült kiállításon (feliratozás, magyarázószöveg …). A kiállítás megörökítése fotón, videón Minimumkövetelmények Ismerje fel az élettelen természet képi, plasztikai megjelenítésre alkalmas formáit. Legyen képes a tér- és formaélmények képi, plasztikai megjelenítésére. Tudjon létrehozni téri konstrukciókat. Alkalmazza a megismert ábrázolási kifejezőeszközöket.

41


4. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra TANANYAG Az általunk készített negyedik évfolyamos tantervi program segítségével a tanulók megismerhetik az élő- és az élettelen természet kapcsolatát, az ember létezésének feltételét jelentő környezetet. Az ember természetben elfoglalt helyét képi, plasztikai tanulmányokon keresztül vizsgálhatják, elemezhetik. Megfigyelhetik az évszakok változó forma- és színvilágát. A nyár és ősz vidám színkavalkádját, a tél tisztaságot, visszafogottságot, néha szomorúságot sugalló hangulatát, az ébredő tavasz frissességét sokféle kifejezési technikával adhatják viszsza, idézhetik fel. A képzelőerő, az alkotókedv segítségével a táj évszak szerint változó hangulatát színes képek összemontírozásával jelezhetik. Az évszakokhoz kötődő hagyományokat, például a téltemetés eseményét kiszebáb készítésével erősítjük. Megfigyelhetik az érintetlen természetet. Hegyeket, dombokat, völgyeket, síkságokat jeleníthetnek meg, megismerhetik a felszíni vizeket – a patakokat, folyókat, tavakat, tengereket. Óriásképen rögzíthetik a megszerzett ismereteket. Az elsajátítandó ismeretek körét úgy állítottuk össze, hogy a tanuló megérezze a természet és ember harmonikus együttélésének, a természet védelmének fontosságát. KÖVETELMÉNY Gyűjtsenek tapasztalatokat az élő és élettelen természet formáiról. Szerezzenek ismereteket:  a formák tulajdonságairól, fény-, szín- és térviszonyairól,  a térben való tájékozódásról és a téralakításról,  a színek, formák átírásáról,  a vizuális közlési nyelv újabb elemeiről,  az élő és élettelen természethez fűződő hagyományokról. Legyenek ismereteik:  a formák különböző tulajdonságainak, funkcióinak, nézeteinek, színének vizsgálatáról,  a műalkotásokban megjelenő természet alkotta formákról. Alkalmazzák a hagyományos tárgykészítés szempontjait alkotó munkájukban, sajátítsanak el újabb kézműves technikákat. Használják tudatosan a képi kifejezés eszközeit.

42


A TANANYAG TÉMAKÖRE: AZ EMBERI KÖRNYEZET Virágok, fák rajza

6 óra

Ismerkedés a környezet, az évszak virágaival A virágokról szerzett élmények rögzítése rajzzal, festéssel A tapasztalatok dekoratív átírása Beszélgetés a képző- és iparművészetben, népművészetben megjelenő virágábrázolásokról A közvetlen környezet fáinak, a fák formagazdagságának, szépségének felfedezése Az évszakok okozta változások és a különböző fafajták karakterének megfigyelése, felismerése Fát ábrázoló képzőművészeti alkotások elemzése A fa jelentésének, szerepének megismerése a társművészetekben (életfa, égig érő fa) Tanulmányrajzok készítése fákról A tanulmányozott és megismert forma dekoratív átírása Vadon élő növények

4óra

Séta a mezőn, vízparton vagy erdőben A táj természetes növényzetének, a vadon élő növényeknek a megismerése A felszín, a talaj, az éghajlat, a vízháztartás, a természetvédelem szerepének megfigyelése a környezet növényfajtáinak kialakulásában A természetes növényzet értéke. A természetvédelem fontossága Védett növényekről katalógus készítése Vadon élő állatok

6 óra

A környezet állatvilágának, a vadon élő állatoknak a megismerése Az erdő, folyó, mező rovarai, rovarevői A vizek élőlényei a halak és a békák Az erdő, mező rágcsálói és éjszakai vadjai A földön és fán fészkelő madarak Az énekesmadarak A védett állatok Az erdőgazdaság szerepe a vadon élő állatok gondozásában A vizuális megjelenítés választható feladatai: - Az apró kis lepkék, tücskök, szöcskék, cincérek tanulmányozásával a rovarvilág szépségének megjelenítése - A tájra jellemző madarak (pl.: fácántyúk és kakas) formájának, színének, tollazatának megfigyelése, a formai különbségek rajzi összehasonlító elemzése - Az állatok rejtőzködés biztosító kültakarójának (pl.: a sikló és béka bőre) megfigyelése, elemzése - Az életmóddal, táplálékszerzéssel összefüggő testfelépítés (pl.: a gázlómadarak hosszú lába, csőre) tanulmányozása - Az erdészek munkájának (pl.: vadetetés) életképszerű bemutatása

43


Őszi táj vizuális megjelenítése

4 óra

Az őszi séták, a családi kirándulások élményének felelevenítésével, fotókkal, képzőművészeti alkotásokkal, verssel, énekkel A képzelőerő és az alkotókedv segítségével az őszi táj napszakonként változó hangulatának (reggeli derengés, déli napsütés, esti szürkület) megjelenítése A kép és plasztikai alkotás választható feladatai: - Színes újságokból kivágott – különböző formájú, színhatású – tájelemek más-más színű alapon való összemontírozásával a napszakok hangulatának kifejezése - Csoportonként más-más napszak megfestésével – a tájelemek, hegyek, dombhátak laza felfestésével, fákkal, bokrokkal, virágokkal való benépesítésével (sűrűbb és lazúrosabb festéssel, színkeverésekkel) – az évszak hangulatának kifejezése Hegy, völgy, domb, síkság

6 óra

A közvetlen környezet, a lakóhely felszíni formáiról szerzett ismeretek gazdagítása Élményszerzés a tanulókkal vízparton, dombos, hegyes-völgyes, fövenyes, köves tájon A felszíni formák (hegy, völgy, domb, síkság) jellemző jegyeinek (hegytető, völgyoldal, dombhajlat ...) megfigyelése A természeti látványok megfigyelési szempontjainak gyarapítása (pl.: a táj nagyobb tagolódásai, rétegződései, erővonalai, felületi elemei) A látványok verbális megfogalmazására vonatkozó képességek fejlesztése Az élettelen és élő természet kapcsolatának megfigyelése A közvetlen környezet felszíni formáinak összehasonlítása más területek felszíni formáival (pl.: síkság és hegyvidék) Egy-egy vidék jellemző jegyeinek megismerése elbeszélések és tájleírások alapján A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A lakóhely felszíni formáinak elkészítése terepasztalon - A közvetlen környezet, a lakóhely legjellemzőbb felszíni formáinak megrajzolása, megfestése. A megismert forma dekoratív átfogalmazása - A tanuló számára fontos tájrészletek önálló képként való megjelenítése - A táj megjelenítése az évszak és napszak függvényében - Az ember és a természet harmonikus kapcsolatának kifejezése a tanulók számára nem tetsző környezeti elemek átírásával Az érintetlen táj

6 óra

Az érintetlen természet változatossága, a látvány sokszínűsége, gazdagsága, különlegessége. A táj szépsége A táj hatása a lelki állapotra A táj története, legendái, jellegzetességei Új technika elsajátítása a pontosabb vizuális kifejezés érdekében: - Komponálás nedves ecsettel, tusfuttatás, lavírozás tussal, páccal A képi megjelenítés választható feladatai: - A közvetlen környezetben található táj látványszerű megjelenítése - A tájhoz fűződő érzelmek képi kifejezése a színek és formák szubjektív megválasztásával

44


- Egy adott táj látványbeli változatosságának megragadása a fény- és légköri viszonyok, az évszak, a természet körforgásának, változásának hatására – szivárvány, napfényes és párás délelőtt hangulatának megörökítése Nagyméretű falikép az élő természetről

4 óra

Megfigyelések, tanulmányrajzok segítségével az ember természetes környezetéről szerzett tapasztalatok összegzése A nagyméretű falikép témájához a tanulmányrajzok összeválogatása A nagyméretű falikép témájának közös kialakítása Az egyéni munkák ritmikus közös képpé, díszítősorrá, frízzé rakosgatása, komponálása A közös alkotás felhasználása az iskola, az osztályterem díszítésére Az ember által alakított táj

10 óra

Az érintetlen természet, a megműveletlen táj és az emberi beavatkozással kialakítottmegművelt táj közötti különbség felfedezése Az alapvető formák tagoltságának, a részformák kapcsolódásának megfigyelése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Egy tájról készült fotó képi átfogalmazása - A tájról készült vázlatok dekoratív átírása - Terepasztalon agyagból, homokból dekoratív tájformák létrehozása - Egységnyi lapokból formaritmusra épülő reliefek kialakítása - A reliefek síkredukciója A víz színét, színváltozását befolyásoló anyagok, fényviszonyok A víz alatti világ gazdag formakincsének bemutatása videofelvételek segítségével Az akváriumok élettelen anyagainak, vízi növényeinek, élőlényeinek megfigyelése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Folyóval, tóval kapcsolatos élmények képi felidézése - Hideg színek sorozatával az egyre mélyülő víz színárnyalatainak megjelenítése A téli ünnepkör a karácsony

5 óra

Karácsonyi készülődés: az ünnep felidézése bibliai háttér és személyes élmények alapján A betlehemi csillag történetének kapcsán beszélgetés a csillagokhoz fűződő hiedelmekről: a csillag és a lélek, az emberi élet kapcsolatairól (új csillag – születés, hullócsillag – halál) A csillagok útmutató szerepének felfedeztetése az éjszakai égbolton A csillag mint a szerelmesek jelképének megfigyelése a népköltészetben A népszokások épített betlehemeinek elemzése Betlehem készítése Téltemetés, tavaszköszöntés

7 óra

Beszélgetés az élő természet körforgásáról – a téli nyugalmi időszak és a tavaszi újjászületés sajátosságairól (sötétség-fény, hideg-meleg, alvó-ébredő, csend-zene ...) A téltemetés tavaszköszöntés szokásának bemutatása videofilm, képek, dalok segítségével A népszokás kellékeivel kifejezett szimbolikus tartalom értelmezése – a telet, bajt jelképező kisze kivitele a faluból; a tavaszt, egészséget jelképező zöld ág behozatala

45


Választható tevékenységek: - Egy nagy kiszebáb építése, felöltöztetése csoportmunkával - Tanulónként egyéni munkával egy-egy kisebb báb elkészítése faágakból készített vázszerkezet felöltöztetésével Tavaszi hangulat

8 óra

Beszélgetés a tavaszról személyes és közös tapasztalatok alapján A tavaszi hangulat felidézése közös énekkel, versmondással, műalkotások nézegetésével Tavaszi hangulat kifejezése játszó, sportoló emberi figurákkal A témafeldolgozás lépései: - Sétáló, futó, horgászó, játszó mozdulatok beállítása, vázolása zsírkrétával - Az alakok tavaszi környezetbe helyezése - Az emberalakok kiemelése komplementer színhasználattal Húsvét 3 óra Beszélgetés a húsvét vallási hátteréről Ismerkedés húsvéti népszokásokkal Mozgással, gesztusokkal létrehozott élőképpel a húsvéti ajándékozás vagy locsolás élményének felidézése Kora nyár 3 óra Beszélgetés kora nyári élményekről A élmények szabad feldolgozása Minimumkövetelmény A tanuló ismerje fel az élő és élettelen természet kölcsönhatását. Téri megfigyeléseit legyen képes képi, plasztikai munkájába beépíteni. Legyen képes a kifejezés lényeges elemeinek kiemelésére. Tudja személyes élményeit rajzban, festményben, plasztikában, térkonstrukciókban megjeleníteni.

46


5. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra TANANYAG Az ötödik évfolyamos tantervi program a természet és az ember kölcsönhatásával, az építészet szerepével, anyagaival, az építkezéshez fűződő hagyományokkal, az épületek fajtáival, a középületek funkciójával, a szakrális építmények jellemzőivel, a lakás, az otthon iránti elvárás tényezőivel, a népi építészet hagyományaival foglalkozik. A tanulók megfigyelhetik az épületek formáit, tömegét, tagolását, díszítését; a várfalak, kapuk, kerítések funkcióit; a formán megjelenő díszítmények szerepét. Megismerhetik azokat a legegyszerűbb sík- és térformákat, amelyekből az építmények, tárgyak modellezhetők. Megtanulhatják a testek származtatását és azt, hogy a különböző formák összeépítésével, csonkolásával hogyan lehet új formákat képezni. Elsajátíthatják a magyarázórajz készítésének lehetőségeit, a felépítést, tagolást, szerkezetet értelmező rajzok készítésének lépéseit. Készíthetnek tájba illő maketteket, modellezhetnek parkokat, játszótereket, a fenti terekbe szobrokat, szökőkutakat is tervezhetnek, de létrehozhatnak jövő századi építményeket is. Megismerhetik a különböző történeti korok belső tereit, a parasztház berendezéseit. Tervezhetnek házakat, szobákat, készíthetnek lakásdíszeket, használati és dísztárgyakat. KÖVETELMÉNY Gyűjtsenek tapasztalatokat a tér háromirányú kiterjedéséről, beosztásáról, lehatárolásáról, lefedéséről. Legyenek képesek:  az épített környezet formáinak, színének, nagyságviszonyainak, szerkezetének, térbeli viszonyainak ábrázolására. Értsék:  az épület, építmény funkcióit, esztétikáját,  a műalkotás szerepét a tájban és az épített környezetben. Ismerjék a hagyományos népi építészetet, legyenek jártasak megfigyelésében. Tudják az építkezés elemeit, meghatározó tényezőit. Készítsenek maketteket, valamint a berendezéshez kapcsolódó hagyományos tárgyakat. Alkalmazzanak szubjektív kifejezési módokat a térkonstrukciók és a képi megjelenítések során. Tudjanak:  megjeleníteni elképzelt és épített környezetet,  bizonyos formákat leegyszerűsíteni, átírni,  az épített környezetben megjelenő mozgásokat ábrázolni. Legyen igényük az esztétikus, tiszta környezet kialakítására. Tökéletesítsék a már elsajátított kifejezési eljárásokat.

47


A TANANYAG TÉMAKÖRE: AZ ÉPÍTETT VILÁG Egyszerű építmények alkotása

6 óra

Beszélgetés az építészet kialakulásáról, az építmények szerepéről A természeti és az emberi tényezők hatásának megfigyelése az építkezés alakulásában Az építmények fajtáinak, alaprajzának fejlődése A kör alaprajzú építmények nyomon követése az őskori és az ókori kultúrákban, a népi és a modern építészetben Választható tevékenységek: - Egyszerű kör alaprajzú építmények készítése, jurta modellezése - Sátor készítése a szabadban - Egy lakatlan sziget enyhelyének, berendezési tárgyainak megtervezése, elkészítése természetes anyagokból A népi építészet jellemzői

6 óra

Beszélgetés a települések kialakulásáról, a falu és a város elkülönüléséről A népi építészet anyagainak megismerése, tulajdonságaik összehasonlítása (fa, kő, föld, nád, szalma, ág, vessző, napraforgó- és kukoricaszár) A természeti adottságok tükrében a népi építészet jellemzőinek megismertetése az építkezés anyagai és technikái alapján. Az építkezéshez fűződő szokások, hiedelmek bemutatása (pl.: építőáldozat, zöld ág kitűzése, házszentelés) Választható tevékenységek: - A jellegzetes háromosztatú parasztház alaprajzának elkészítése - Csoportmunkában épületek modellezése a megismert építkezési technikák alkalmazásával - Az elkészült épületekkel falukép kialakítása A ház külső díszei

4 óra

A homlokzat díszítő és tagoló elemeinek megfigyelése a történeti stílusok építményein és a népi építészetben. Ajtó- és ablaknyílások, szoborfülkék tanulmányozása; lábazatdíszek, oromfalak, stukkódíszítmények, épület-sgrafittók megfigyelése Beszélgetés a tornác kialakulásának építészeti szükségszerűségéről Az eresz megnyújtása fa-, illetve kőoszlopokkal, alátámasztása, majd az oszlopok közötti terület bizonyos magasságig való felfalazásának hagyománya Képek segítségével a különböző típusú tornácok összehasonlítása Választható tevékenységek: - A környező házak, épületek homlokzattagolásának rajzi megjelenítése - A homlokzatok ornamentikájának, vakolatdíszeinek grafikus és plasztikus ábrázolása A lakóépület belső terei

6 óra

Különböző korokból származó lakásbelsők bemutatása, elemzése A hagyományos parasztházban található helyiségek funkciójának megvitatása. A helyiségek bútorainak, eszközeinek bemutatása. A szobában kialakított belső terek (szentsarok, munkatér) és a családtagok szerep és rang szerinti elhelyezkedése közti kapcsolat vázo-

48


lása. Az egyes bútorokhoz, berendezési tárgyakhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek megismerése A mai lakás tereinek, funkcióinak vizsgálata fotók, diaképek, tervrajzok alapján Az alaprajz készítésénél használt jelrendszer megismerése (a fal, ablak, ajtó, lépcső, terasz ábrázolásának módjai) Saját lakás alaprajzának és berendezésének megtervezése A tervezés mozzanatai: - Életmódhoz illő terek kigondolása - Az elképzelt lakás alaprajzának kialakítása. A falak megrajzolása, a nyílások jelölése. A különböző rendeltetésű terek bútorainak elképzelése, a bútorok alaprajzának berajzolásával a célszerűség, praktikum, otthonosság, kényelem szempontjának figyelembevétele - A tervezés során elképzelt lakás rekonstruálása térben, dobozok, kartonok felhasználásával A színek és formák szerepe a belső térben

6 óra

A modern és a hagyományos lakberendezés összehasonlítása, a lakáskultúra főbb tényezőinek felelevenítése. A tárgyak rendeltetéséből adódóan a funkció-forma-díszítmény összhangjának hangsúlyozása Az enteriőrt meghatározó tényezők elemzése. A lakástextil szerepe Választható feladatok: - Lakásmakett készítése. A lakásmakett különböző textíliákkal való díszítésével más-más enteriőr kialakítása. A makettkészítés lépései: Megfelelő méretű papírdobozok kiválasztása. A papírkartonból készített főfalakon és válaszfalakon az ajtó- és ablaknyílások kivágása. A kartoncsíkokból kialakított válaszfalak rögzítése - Lakástextilek tervezése hajtogatott papírzsebkendők festékkel való batikolásával A függönyök, szőnyegek, térelválasztók elhelyezése. A színek érzelmi hatásainak tudatos érvényesítése - Edényfogó kesztyű készítése nemezeléssel - Terítő batikolása csomózással - Falikép, ikebana összeállítása szárazvirágokból Várak megjelenítése

4 óra

Fotók és festmények bemutatása várakról, erődtemplomokról Az építmény megfigyelése tájban és épített környezetben (pl.: cseszneki, budai vár) Várról szóló mítosz- vagy meserészlet felolvasása Az elképzelt vár vizuális megjelenítése A térbeli helyzet meghatározása alaprajz, nézőpont alapján (alálátás, rálátás) Az elő-, közép- és háttér érzékeltetése (pl.: az előtérben mozgó szereplők, a középtérben álló vár, a háttérben hegyek, égbolt). Rajzolás tussal, festés temperával Az alkotás során szubjektív fantáziaképek, érzelmek, események megjelenítése és szóbeli megfogalmazása Szakrális terek, épületek megjelenítése

6 óra

A templom mint vallási célú épület forma- és funkcióváltozásainak megismerése Templomtípusok összehasonlítása

49


Választható feladatok: - Templomról makettek készítése. A makettek vetületi rajzának elkészítése - Az elöl- és oldalnézet felhasználásával képeslap tervezése - A képeslap elkészítése történhet papírnyomattal, papírkivágással vagy a kivágott templomforma körbefújásával, az üres részek grafikai kitöltésével Tájba illő település tervezése, makettezése

4 óra

A táj és az épített környezet különböző viszonyainak bemutatása fotók, videók segítségével Terepasztalon a természeti és mesterséges formák – hegyek, völgyek, folyók, tavak, fák, utak, alagutak, hidak, vízvezetékek, vízlefolyók, vízgyűjtők, víztárolók, csatornák, csatornarendszerek – modellezése A település elhelyezése a természeti környezetben Térképkészítés Park, játszótér tervezése köztéri szobrokkal 6 óra Különböző parkok, játszóterek bemutatása A természet és az épített környezet viszonyának elemzése A parktípusok egymással való összehasonlítása, kialakulásuk eszmei hátterének a megértése. A parkok díszítőelemeinek (szobrok, szökőkutak ...) megfigyelése A játszótér berendezéseinek elemzése, felsorolása A modellezés választható feladatai: - Egy játszótér makett formában való elkészítése (labirintus, hinta, mászóka ...) - Az előző órai terepasztal-gyakorlat során kialakított környezetbe – műalkotásként funkcionáló – mobilszobor tervezése, kivitelezése, beillesztése - Szerves, organikus szobrok készítése folyami kavicsokból, uszadékfából - Calder nyomán függesztett formájú mobilszobrok tervezése. A szobrok kiegyensúlyozása és felfüggesztése Az ember helye az épített környezetben

3 óra

Az előző órákon kialakított terepasztal benépesítése mozgó emberi alakokat ábrázoló kisplasztikákkal A körplasztikakészítés munkafázisainak megismertetése: - Az emberalak tömbjének hengerré formálása. A végtagok megjelenítése kihúzással. A mozgás ábrázolása a formák izületekben történő behajlításával. Törekvés a statikus szoboralkotásra Feladat: Utcákon, tereken mozgó emberalakok megmintázása (pl.: görkorcsolyázó, kocogó, várakozó, padon fekvő hajléktalan, kutyát sétáltató, babakocsis kismama, plakátragasztó, útbontó, faültető, jégkrémárus)

50


A sík és a test, a körlap és a gömb megismerése

8 óra

Az egyszerű geometrikus alakzatokról tanultak felidézése. A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak felelevenítése A körlap formai sajátosságainak, származtatásának megismerése A körlap távlati elváltozásainak megfigyelése. A szemmagasság szerepe az ellipszis méretváltozásaiban A kör perspektivikus elváltozásainak megjelenítése vonalas rajzzal A gömb származtatás lehetőségeinek számbavétele: - Körlapok egymásba illesztésével, a köralakzat szimmetriatengely mentén való elforgatásával, különböző átmérőjű körlapok középpontos felfűzésével gömb származtatása A származást szemléltető modellek ábrázolása A gömb térbeliségének megjelenítése három-négy tónusérték alkalmazásával, az ön- és vetett árnyék jelölésével A gömb plasztikusságának megjelenítése többféle grafikai eszközzel A gömb testességének megjelenítése különböző festésmóddal A háromdimenziós forma két dimenzióban való megjelenítésének lehetőségei Téglalap és henger, háromszög és kúp ábrázolása 4 óra Az egyszerű geometriai alakzatok – a négyzet, a téglalap, a háromszög – tulajdonságainak felelevenítése A háromszög, a téglalap, a kúp és a henger legfontosabb jellemzőinek felidézése A szabályos forgástestek származtatási lehetőségeinek számbavétele: - A henger származásának megismerése téglalapok összehajtása és elforgatása révén - Kúp képzése háromszög szimmetriatengely mentén való körbeforgatásával Választható feladatok: - A kúp és henger származtatásáról folyamatábra készítése - Henger kialakítása téglalap alakú papírcsík két szemközti oldalának összeragasztásával - A síklap térbefordulásának rajzi megjelenítése - A kúp és a henger térbeliségének megjelenítése három-négy tónusérték alkalmazásával, az önárnyék és vetett árnyék jelölésével - A henger, a kúp és a gömb háromképsíkos vetületi rajzának elkészítése szerkesztő eszközök használatával - A henger és kúp plasztikusságának kifejezése egy szín világosabb-sötétebb árnyalataival Forgástestekkel fantáziaváros tervezése

3 óra

A forgástestek képzésével, összeépítésével megszerzett ismeretek felhasználásával forgástestekből összeépített hengerlények, fantáziaváros tervezése, készítése csoportmunkában. A feladat sikeres megoldása érdekében fotók bemutatása a XX. sz.-i modern építészetről, a világűrkutató űrbázisokról; science-fiction videofilmrészletek felvillantása, novella részletek bemutatása jövő századi létesítményekről A változatos formavilág megteremtését segítheti a téglalap oldalainak bemetszésével képzett síkformák térbe hajlítása, a szimmetrikus síklapok elforgatásával kialakított tagolt hengerek modellként való felhasználása Választható feladatok:

51


- Kisebb csoportokban az űrváros vagy a víz alatti város különböző rendeltetésű, formájú épületeinek megtervezése, megalkotása a fantázia szabad mozgósításával - Formák térbe helyezésével városrészek kialakítása. A városnegyed térképének, információs tábláinak elkészítése Forgástestekkel járművek tervezése

2 óra

Autókról, űrhajókról gyűjtött fotók, műszaki rajzok elemzése Fantasztikus járműveket bemutató videofilm részletének megtekintése Az eddigi ismeretek és a képzelet segítségével fantasztikus járművek tervezése, makettezése. Vázlatkészítés az eddig megismert formák átírásával, formaredukcióval, hozzáépítéssel, belső részformák, szerkezetek berajzolásával A tervek modelljeinek elkészítése csonkolt és összeépített műanyag flakonok, alumínium fóliák felhasználásával A jármű égi vagy földi, esetleg föld alatti vagy vízi környezetének megtervezése, megjelenítése Kiállításrendezés

4 óra

Az év során készült rajzok, grafikák, festmények, plasztikák megadott szempontok szerinti válogatása, keretezésre, kiállításra való előkészítése A kiállított anyag térben – a paravánra vagy a falra – való elhelyezésének megtervezése. Az elrendezés kivitelezése Felirat-, katalógus-, meghívótervek, plakátok tervezése és készítése Az írás és a kép, a szín és a forma viszonyának átgondolása A tárlók, a paravánok, az installációk ízléses elhelyezése, egyéni ötletek alkalmazása a kiállítási felületek megválasztásában A kiállítás megörökítése, fotózása Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes az épített környezet formáinak, színének, nagyságviszonyainak, arányainak, szerkezetének vizuális megfigyelésére. Tudja a formák testességét tónussal, fény-árnyék hatásokkal kifejezni. Legyen képes forma- és színredukálásra. Legyen tisztában a képi tér (előtér, középtér, háttér) fogalmával.

52


6. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra TANANYAG Az általunk készített tanítási program a hatodik évfolyamban elsősorban az ember és az őt körülvevő természet, a közvetlen környezet, a lakóhely vizuális megismerését helyezi a vizsgálódás középpontjába. A tanulók a vizuális eszközökkel figyelik meg, dolgozzák fel a szülőföld tájait, éghajlatát és állatvilágát. Feltárják a lakóhely történetét, hagyományait. Foglalkoznak a természetvédelem és műemlékvédelem fontosságával. Elemzik a település szerkezetét, a földrajzi, gazdasági körülmények által meghatározott közlekedés, kereskedelem, idegenforgalom, turizmus jelentőségét. Segítünk megértetni az emberi közösségek, a család szerepét, a közösségi és családi ünnepek jelentőségét, az egészséges életmód, a szolgáltatások, a kultúra és a tanulás fontosságát. A tanulók rajzos feldolgozásokkal mutathatják be a környék növény- és állatvilágát, a kézművesség, az építészet és az öltözködés hagyományait. Elemezhetik a környék formáit, tárgyait, magyarázó rajzokkal, folyamatábrákkal szemléltethetik a környezet változásait. Tájékoztató táblákat, információs jeleket, útvonalrajzokat, térképeket, plakátokat készíthetnek. Kertet, parkot, épületeket, bútorokat, berendezéseket, tárgyakat, öltözeteket, jelmezeket tervezhetnek. Tájképeket, csendéleteket, életképeket festhetnek. Illusztrálhatnak; karikatúrákat rajzolhatnak; képsorokat, könyvborítókat tervezhetnek; diákújságot szerkeszthetnek. KÖVETELMÉNY Legyenek képesek:  összetett természeti és mesterséges tárgyak arányainak, szerkezetének, formai sajátosságainak, színének megfigyelésére, karakteres ábrázolására síkon és térben,  önálló piktogramok, emblémák, információs táblák megalkotására,  alaprajzot, útvonalrajzot, metszetrajzot olvasni, készíteni. Jelenítsék meg a teret és térformákat a távolsági viszonylatoknak, a nézőpontnak, a térmélységnek megfelelően. Alkossanak szubjektív módon képeket mindennapi életükkel kapcsolatos eseményekről, illusztráljanak zenei, irodalmi műveket. Hozzanak létre csendéleteket és formaátírásokat lakóhelyünk használati tárgyairól. Ismerjék az életkép műfaját és egy-egy kiemelkedő alkotást a családábrázolás témaköréből. Ismerjék meg a hagyományos népi életmódot. Tanulmányozzák saját környezetük életmódját, hagyományait. Ismerjék az öltözködés-, a magatartás-, a beszéd-, a testkultúra összetevőit.

53


A TANANYAG TÉMAKÖRE: A LAKÓHELY A település története

4 óra

A lakóhely és a szülőföld Érzelmi motívumként híres emberek szülőföldjükről tett vallomásának bemutatása A lakóhely természeti környezetéhez (folyóhoz, barlanghoz, érdekes alakú sziklához, öreg fához...) fűződő történetek, hiedelmek megismerése Történelmi események emlékeinek felidézése A lakóhely természethez fűződő hiedelmeinek, népszokásainak bemutatása (pl.: időjóslások, jeles napi szokások) A megismert történetek képi, plasztikai illusztrálása a témához illő technika megválasztásával A régészeti kutatás

2 óra

A régészet – az emberiség történeti múltját a fennmaradt tárgyi emlékek alapján kutató tudomány – bemutatása Fontossága az írás nélküli történelmi korok feltárásában, szerepe az írással bíró történeti korokban A jelenkor régészeti kutatásai. A régészet és társtudományok kapcsolata A modern technika (légi fényképezés, a talaj vegyelemzése...) szerepe a feltáró munkában A település hajdani életmódja

4 óra

Beszélgetés a hagyományos népi életmódról: A régi gazdálkodási formák vizsgálata, az állattartás, földművelés, kézművesség jellemzőinek megismerése A természeti környezet hatásának vizsgálata a lakóhely életmódjának alakulásában A gazdasági évhez, munkaalkalmakhoz fűződő hagyományok bemutatása A képi megjelenítés témája: - Gazdasági udvar megfestése, megrajzolása (épületek, eszközök, állatok, emberek...) A lakóhely hagyománytárgyai

3 óra

A régi világ eszközei, szerszámai Tárgyakhoz kapcsolódó szokások bemutatása (pl.: jegyajándékok, vásárfiák...) Választható feladatok: - Régi tárgy (pl.: köpülő) elemzése - Ismerkedés a közvetlen környezet, a saját tájegység népművészetével: - Önálló gyűjtőmunka végzése múzeumi anyag vagy a tanulók környezetének emlékei alapján

54


A település földrajzi adottságai

4 óra

A lakóhely térképének elemzése A település típusának, szerkezetének, úthálózatának megfigyelése Választható feladatok: - A környezet természeti tájaihoz, történelmi nevezetességeihez útvonalrajz készítése - A lakóhely természetföldrajzi, településtörténeti, településnéprajzi sajátosságainak információs táblán, térképen való megjelenítése - A település szerkezetének modellezése terepasztalon - Idegenforgalomhoz kapcsolódó természetvédelmi, műemlékvédelmi jelek készítése - A lakóhely műemlékeinek rajzi feltérképezése (homlokzatrajzok, alaprajzok, útvonalrajzok készítése) közös munkával - A fejlesztési tervben szereplő, a gyermekek életéhez kapcsolódó létesítmények (játszótér, sportcentrum...) megtervezése közös munkával - A tanulók által használt művelődési intézmények információs jeleinek elkészítése A lakóhely tájai – tájfestés

6 óra

Az érintetlen természet megfigyelése A táj változatos formai képének, a látvány sokszínűségének elemzése A fény- és légköri viszonyok okozta változások megfigyelése A tájábrázolás lehetőségeinek megismerése A képkivágás szerepe a kompozíció kialakításában. A színvázlatok fontossága A barbizoni és nagybányai iskola műveinek segítségével tapasztalatok gyűjtése a szabadban való festés sajátosságairól A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A lakóhely természeti tájainak látványszerű megjelenítése - Az adott táj változatosságának kifejezése az évszak, a fény- és légköri viszonyok függvényében - A táj látványának egyéni, dekoratív átfogalmazása a grafika lehetőségeivel - A tájhoz fűződő élmények (kirándulás) érzelmi hatásának megjelenítése A település növényvilága – csendéletfestés

4 óra

Séta a mezőn, vízparton vagy erdőben Az erdő, mező gyomnövényeinek és gyógynövényeinek megismerése: A vizek növényei. Az erdő cserjeszintjének, az erdő és vízpart fáinak megfigyelése Termesztett növények A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A gyomnövények és termesztett növények szépségének, formagazdagságának felfedezése a növény jellemző részeinek (gyökér, szár, levél, virág) megjelenítése által - A növények téri helyzetének ábrázolása - A gyűjtött gyógynövények felhasználásával olyan gyógynövénygyűjtemény készítése, amely a hozzáírt szöveg segítségével bemutatja a növény gyógyító hatását - A cserjék formai jellemzőinek megfigyelésével a különböző cserjefajták felismerését segítő karakterrajzok készítése - Az erdő és vízpart fáinak tanulmányozásával nyert tapasztalatok rögzítése (pl.: a törzs és ágak kapcsolatának bemutatásával)

55


Az otthon. Külső és belső tér ábrázolása

4 óra

A lakóház, az otthon. Lakáskultúra A település építési hagyományainak, háztípusainak, házberendezési módjainak számbavétele. Történeti stílusok a népi és polgári építészetben A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A lakóhely hagyományos építészetének feltérképezése, a lakóház funkcionális tagolásának alaprajzok segítségével történő bemutatása, a homlokzatok tagolásának rajzos feldolgozása. - A saját lakás alaprajzának elkészítése - A külső formajegyek meghagyásával tervek készítése egy régi parasztház mai életkörülményekre alkalmassá tételére (pl.: fürdőszoba beépítése) - Közös munkával képes építészeti album készítése a környezetben fellelhető, megőrzésre érdemes házakról A kert és lakás növényei. Külső és belső tér. Csendélet

2 óra

A növények szerepe az ember életében A kerti virágok, díszcserjék, díszfák A balkonok, erkélyek, lakásbelsők növényei Választható feladatok: - Az otthon köré díszkert tervezése cserjékkel, kerti virágokkal, utakkal, pihenőkkel - A kedvenc gyümölcsök, virágok formájának, színének tanulmányozásával formaelemzések (felépítés, szerkezet, tagoltság ...) készítése - Tetszés szerint összeválogatott növényekből virág- vagy gyümölcscsendéletek festése - A nyílás, hervadás kifejezése A kedvenc háziállatok

2 óra

Állatokkal kapcsolatos vidám történetek megrajzolása, megfestése A kedvenc állat által kifejezett testbeszéd (örül, bánatos, sértődött ...) rögzítése formaredukcióval, papírmetszetekkel A kedvenc háziállat plasztikájának elkészítése a forma kifejezésére leginkább alkalmas anyagokból Alaktanulmányok készítése

4 óra

A test arányainak vizsgálata A női és férfi alkat közötti különbség megfigyelése, megállapítása A gyermek és felnőtt testarányok összehasonlítása Az ember vázszerkezetének, csontvázrendszerének tanulmányozása Az emberi test mozgáslehetőségeinek, az ember téri mozgásainak megfigyelése Egy- és kétalakos beállításokról képi igényű alkotás készítése Többalakos beállításról szoborkompozíció alkotása

56


Fej- és kéztanulmányok készítése

5 óra

A portré és az önarckép műfaji sajátosságainak vizsgálata: Történetiségük: a múmiaportréktól a barokk csoportportrékig A fejrajzolás általános szabályainak megismerése Az arckoponya és az agykoponya nagyságviszonyának vizsgálata Az arc részei. A részek és az egész viszonya, arányaik Az egyénre jellemző arcélszög megfigyelése. Az arcelemek: homlok, orr, száj, szem, fül tanulmányozása A különböző megvilágítás (szórt és irányított fény) által keltett hangulatok elemzése A kéz és láb formai jegyeinek, mozgásának vizsgálata A kéz (feszítő, hajlító, közelítő, távolító, forgató) mozgásának megfigyelése Irányított fénnyel megvilágított fej grafikus ábrázolása Kéz- és lábtanulmányok készítése Öltözködéskultúra. Divattervezés

5 óra

Az öltözködéskultúra fogalma Az öltözet alkotóelemeinek számbavétele (ruházat, hajviselet, fejviselet, lábbelik ...) Képek, régi családi fotók alapján a különböző korok viseleteinek vizsgálata Anyag-, szín- és díszítésbeli különbségek megfigyelése a különböző korstílusokban A népviselet fogalmának tisztázása A közösségi értékrend, az írott és íratlan szabályok hatásának felfedezése az öltözködési szokásokban Beszélgetés a mai öltözködéskultúra jellemzőiről A divat szerepének vizsgálata az öltözködési szokásokban Az életkor és életmódbeli eltérések megjelenése a ruházkodásban Az egyéniség megnyilvánulásának lehetőségei az öltözködésen keresztül Az alkalomhoz illő öltözködés szempontjainak megvitatása – a csinos, divatos, elegáns fogalmak közti különbségek tisztázása Magatartási és illemszabályok megbeszélése a viselethez fűződően Az öltözködéskultúra, a testkultúra és a higiénes szokások közti összefüggések, elvárások megbeszélése Választható feladatok: - Divatos iskolai öltözet tervezése - Farsangi, báli alkalmi ruha vagy jelmez tervezése a hozzá illő kiegészítőkkel saját maguk számára - Színes csomagolópapírok felhasználásával folttervek készítése mellényre, táskára - Batikolással pólók készítése - Szövéssel, fonással öltözetkiegészítőket, ékszereket készíthetnek

57


Pillanatképek az iskola életéből

4 óra

Az életkép műfajának fogalmi tisztázása műalkotások elemzése, összehasonlítása által Elemzési szempontok: A mű rendeltetése (táblakép, illusztráció ...), technikája (olaj-festmény, freskó ...) A képi elemek kigyűjtése: szereplők, helyszín, esemény, gesztusok, arcvonások A mozgás ábrázolásának módjai, a kompozíciós szerkezet és a színhasználat elemzése. A színek szerepe a téma kiemelésében A karikatúra sajátos humoros, szatirikus ábrázolásmódjának vizsgálata. A műfaj jellemzőinek felsorolása Választható feladatok: - A tanórai élmények, benyomások vizuális rögzítése szabadon választott eszközökkel - Iskolai életkép készítése, az életkép műfaji ismérveinek felhasználásával - A tanulók önmagukról vagy társukról készített karikatúráikból osztálytabló összeállítása Diákújság készítése 6 óra Az előzetesen gyűjtött folyóiratok elemzése: A folyóiratok csoportosítása hírújságok, szórakoztató, ismeretterjesztő, művészeti... folyóiratok kategóriájába Az újságtípusok jellemzőinek megismerése: kihez szól; milyen a szöveg és a kép aránya; hány rovatra tagolódik; milyen a papír minősége és a lap terjedelme ... Beszélgetés arról, hogy ki melyik újságot olvassa szívesen és miért, mi teszi vonzóvá az olvasó számára a lapot. Az ismérvek kigyűjtése Kiosztott portrék alapján, a képen szereplő személyekhez illő sajtótermékek kiválasztása Választható feladatok: - A hozott újságok és nagy méretű kartonok felhasználásával újságpavilon felállítása - Egy tagolatlan szöveg tördelése és egy fotó beillesztése a szövegkörnyezetbe - Egy saját lap megszerkesztése a rovatok kialakításával, az oldalszám meghatározásával, a címlap megtervezésével - Osztályújság szerkesztése csoportmunkával: - Az arculat megtervezése, a rovatfelelősök megválasztása; a tördelés megbeszélése... - Egy osztályélmény képregényszerű bemutatása, az aranymondások karikírozott megjelenítése. A reklám 5 óra A reklám hatásmechanizmusáról tanultak felidézése és azok új szempontokkal történő kiegészítése Plakátok, televíziós reklámok megtekintése és a bennük rejlő szándék felismerése: Ismétlésekkel a termék, a cég logójának bevésése a vásárló tudatába Az áru megjelenési formája, a csomagolás módja, színe. A termék neve, ára, helye a polcon. A szín, a ritmikus ismétlődés, a képzettársítás jelentősége a reklámszövegekben Az alkotás választható feladatai: - Egy szabadon választott termék „piacra dobása”. A cég emblémájának, a termék nevének, formájának, csomagolásmódjának megtervezése - Egy reklámfilm forgatókönyvének elkészítése

58


Kiállítási meghívó és plakát készítése

6 óra

A tömegkommunikáció különböző formáinak (meghívók, plakátok, katalógusok ...) tanulmányozása A tartalom és forma egységének vizsgálata Év végi rajzkiállításra plakát, meghívó tervezése A meghívó szövegének meghatározása. A meghívó, plakát képéhez, szövegéhez illő betűtípus választása vagy tervezése Múzeumlátogatás és az év során készült tanulói munkák válogatása után kiállítás rendezése. A fejlődéskronológia kifejezése a vizuális produktumok csoportosításával Az installációk ízléses elhelyezése, egyéni és újszerű ötletek alkalmazása a kiállítási felületek megválasztásában. A kiállítás fotózása A tanultak összegzése kiállítás segítségével

2 óra

A tanév során készült alkotások tematikus rendbe szedése A település történelmi múltjának, hagyományainak bemutatása a tanulók e témához kapcsolódó grafikái, kisplasztikái, téri konstrukciói, hagyománytárgyai alapján A település földrajzi helyzetének szemléltetése a gyerekek által készített útvonalrajzok, térképek, településszerkezeti modellek, makettek, tájképek, tanulmányrajzok, folyamatábrák rendszere által A lakóhely közösségeinek, a közösségi tevékenységek színtereinek, a család életterének, életének bemutatása csendéletek, kisplasztikák életképek segítségével Az építészeti, közlekedési, öltözködési változások nyomonkövetése a tanulók által készített tablók, albumok segítségével A lakóhely szolgáltatásainak (egészségügy, hírközlés...), kulturális tevékenységének, az iskola életének számbavétele a tanulók által készített pillanatképek, programfüzetek, plakátok, diákújságok, helytörténeti és iskola-történeti dokumentumok feldolgozásával A kialakított tematikus rendszer téri elhelyezése Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a fő-, mellék-, telt-, tört és lokálszíneket. A tanuló legyen képes természeti és mesterséges formák elemzésére, azok képi, plasztikai megjelenítésére. Legyen képes a testesség, kiterjedés képi megfogalmazására. Vegye észre a színreflexeket. Legyen képes vizuális közlések olvasására.

59


A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: –

Rajz-festés-mintázás

max. 90 perc

2. A vizsga tartalma A rajz-festés-mintázás vizsga tartalma: A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező képessége, kép és tárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról - a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét. 2.1. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott tanuló által készített alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (pl.: tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok…). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt, önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, tetszőlegesen választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: – természetes forma, – mesterséges forma, – forma és mozgás, – forma, tér, szerkezet.

60


3. A vizsga értékelése 3.1. Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, – gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, – képzőművészeti technikákban való jártasság, – kísérletező készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – kreativitás, – manuális készség.

61


MŰHELYPROGRAMOK TANSZAKI HELYI TANTERVEK A műhelyprogram célja: Az alapfok rajz-festés-mintázás műveltséganyagára építve olyan műhelygyakorlat kialakítása, amely erősíti, kiegészíti a fenti tantárgyakban megszerzett ismereteket, jártaságokat, képességeket és gyakorlati tevékenysége által lehetőséget teremt a tárgyalkotásra, környezetalakításra. A tanulók vizuális élményképességére, képzetanyagára, képi gondolkodására építve olyan tárgyformáló tevékenység megvalósítása, amelyben fejlődik a kreatív tervező képzelet, az esztétikai érzék, a manuális és tárgyalkotó készség, a technikai érzékenység, a konstruáló és művészi képesség. A műhelyprogram feladata: Olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok megvalósulását. A műhelyprogram feladata, hogy ismertesse meg a tanulót:  a választott műhelytevékenység - anyagaival, eszközeivel,  a tárgykészítéshez szükséges tervezési folyamatokkal,  a tárgykészítés alapműveleteivel, technikáival, munkavédelmével,  a díszítés eszközeivel, lehetőségeivel. Alakítsa ki azokat a speciális ismereteket, amelyek elsajátítása által képes lesz meghatározott célú és funkciójú tárgyak készítésére. A műhelymunka módszere: A gyermek alkotóképessége, életkori sajátosságánál fogva, legjobban játékos tevékenységgel alakítható. A képzés során olyan ismereteket kell adni, amelyet a későbbi élethelyzetekben aktivizálni tud, olyan magatartásformát kell kialakítani, hogy ki tudja hozni magából azokat az értékeket, amire szüksége van. Olyan helyzetekre és gyakorlatokra van szükség, amelyek a gyermek kíváncsiságát, játékosságát, önállóságát, sablonoktól eltérő attitűdjét, sokirányú érdeklődését, érzékenységét, beleélő készségét megmozgatják, melyek elősegítik az élmények, az információk, tapasztalatok, ítéletek gazdagodását, az esztétikai érzékenység kifinomodását, a megjelenítő, konstruáló, környezetalakító, önkifejező, problémamegoldó képesség kifejlődését. Biztosítja a felfedezés, a siker örömét, a művészethez vezető utak személyes bejárását.

62


A GRAFIKA MŰHELYGYAKORLAT HELYI TANTERVE

63


A GRAFIKAI MŰHELYGYAKORLAT CÉLJA A grafikai műhelygyakorlat tanítási célja az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások megismerése. A grafika két fő területének: a képgrafikusi és az alkalmazott grafikai tevékenységnek a megismertetése. A grafikai műhelygyakorlat célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló:  ismerkedjen meg a szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal,  sajátítsa el a grafikai munkához szükséges technikai eszközök használatát,  ismerkedjen meg a grafika lehetőségeivel és korlátaival (sokszorosítható grafika, illusztráció, reklámgrafika…),  tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelelő grafikai technikákat,  ismerje a szaknyelvet,  legyen tájékozott a grafika művészettörténetében,  tevékenységében váljon önállóvá,  legyen nyitott az új médiumok megismerésére (számítógép),  felkészültsége legyen alkalmas arra, hogy tanulmányait szakirányban tovább folytathassa. A GRAFIKAI MŰHELYGYAKORLAT FELADATA A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg:  a grafikai tevékenységhez szükséges technikai anyagok, eszközök, szerszámok működésével, kezelésével,  a grafikai művészet egy-egy kiemelkedő képviselőjével,  a segédanyagok tulajdonságaival, használatával,  a szabványokkal, a méretekkel, az installálási törvényekkel,  a szakma rövid történetével,  a képzőművészeti gyakorlatban, a feladatokban felhasználható művészeti elemekkel (pont, vonal, szín …),  a képépítés törvényszerűségeivel,  a színelmélet alapjaival. A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a tanulóban:  fejlessze ki a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói módszert,  alakuljon ki véleménynyilvánítási igény és képesség,  alakuljon ki a készített mű esztétikus megjelenítésének képessége. KÖVETELMÉNYEK Az alapfok végén a tanuló ismerje:  a képépítés alapvető szabályait,  a tanult grafikai technikákat, ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és korlátait,

64


  

az egyedi és a sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási eljárások – sokszínű technikai lehetőségeit, a grafika történeti és technikai lehetőségeit, a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, linó és fém anyagokat.

Legyen képes:  az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására,  vázlatkészítésre, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcra dolgozásra,  az egyedi és a sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási eljárások – sokszínű technikai lehetőségeinek alkalmazására,  esztétikus képi megjelenítésre.

65


TANANYAG MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ 1-2. ÉVFOLYAM 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra A műhelyelőkészítő során a tanuló megismerkedhet a legfontosabb grafikai jelekkel, a grafika kifejező eszközeivel. Megtapasztalhatja a színek tulajdonságait, ezek hatásmechanizmusát, a színelmélet alapjait. Tanulmányozhatja a nyomhagyás különböző módjait, eszközeit. Elsajátíthatja a képépítés alapjait, kísérletezhet a különféle komponálási módokkal. Betekintést nyerhet az egyedi és a sokszorosított grafika eljárásainak módszereibe, ráérezhet a különbözőségek jelentőségére. A gyermek lelkivilághoz közel álló alkotások létrehozásával önálló, kreatív alkotómódszere, kézügyessége, gyakorlati, technikai érzékenysége fejlődhet. Egyedi grafikai eljárások 10 óra A grafikai jelek megismerése A kifejezőeszközök létrehozása különböző anyagokkal, technikával A jelhagyás módjai – ceruzával, ecsettel, tollal, pálcával, ujjal, lemezzel, fésűvel A pont, a vonal, a folt szerepe A színek hatása az emberre. Kísérletezés a különböző minőségű és tulajdonságú festékekkel Több szín egymás mellett: harmóniák – diszharmóniák Monotípia egy szín, ill. több szín felhasználásával A pozitív és a negatív nyomat – az egyszínű és többszínű változatok Foltnyomat – fantáziajáték. Különböző sűrűségű festékek viselkedésének megfigyelése. A festék és a papírfajta használata közötti összefüggések – a kép összhatása A nyomatok kiegészítése képpé többféle vonalminőséget létrehozó eszközzel Fotók, képek, műalkotások elemeinek újrarendezése, új összefüggések keresése – az alkotóelemek szubjektív módon való összeillesztése A nyomhagyás tanulmányozása

5 óra

Különböző textúrájú anyagok nyomtatása, „átsatírozása” – zsákvászon, erős szálú textilek, dörzspapír Kisebb méretű tárgyak felületnyomata – pénzdarabok, gombok, levél, madártoll, fakéreg, növényi részek, kövek, ásványok … Nyomatok felhasználásával kollázs létrehozása. Rendezgetés, kompozíciós gyakorlatok Pecsét készítése természetes anyagokból, a pecsét rányomtatása kedvenc használati tárgyakra Ritmusok képzése: ösztönösség – automatizmus – szerkesztettség – a komponálás alapjai

Egyszerű sokszorosítási eljárás

5 óra

66


Papírmetszés technikája – a pozitív és negatív forma A papírdúc felhasználásának módjai a sokszorosítási eljárások alkalmazásakor (fénymásolás, festékfröcskölés, hengerlés ...) A vágott és a tépett papír nyomhagyásának összevetése, képalakítás – képépítés játékosan. Az alkotás és a játék összekapcsolása A tangram

7 óra

A játék szerepe, jelentősége és kortörténeti áttekintése Környezetünk alakíthatóságának, ezen belül a szabad fantázia szárnyalásának lehetőségei Sablon alapján tangram készítés A megfelelő papír kiválasztása. Az anyag és funkció kapcsolata, esztétikai hatásuk A színek hatása egyéniségünkre és környezetünkre egyaránt Különböző alakzatok kirakása, az igényesség szerepe A tervezés lépései, a vázlat és a kompozíció fontossága Egyszerű papírsablonok készítése átfújáshoz 6 óra A technika ismertetése, bemutatása A tervezés lépései Sablonok készítése és kipróbálása különböző anyagokon és felületi minőségeken Nyomatok készítése Egyéni munkák és nagy közös kompozíció készítése Az osztályterem díszítése Kiállítás rendezése a munkákból

3 óra

Vendégek (szülők) meghívása, saját készítésű meghívókártyák készítése A kiállításra készült plakát elkészítése Játékos feladatok az érintett témák kapcsán Egy közös bábjáték eljátszása a vendégek számára

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje fel a legfontosabb grafikai jeleket, ezeket tudja alkalmazni ezeket gyakorlati munkája során. Ismerje a színek alapvető tulajdonságait. Legyen képes a kép felületén a formák rendezésére.

67


MŰHELYGYAKORLAT 3. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A tanév folyamán a tanuló megismerkedhet az érintetlen természet formavilágával, ezek esztétikumával. Megtanulhatja, hogyan kell ezeket elemezni, egyszerűsíteni, tömöríteni, stilizálni, átírni. A rajzi kifejezőeszközök közül megismerkedhet a vonal tulajdonságaival, karakterével, gondolat és érzelemközvetítő szerepével. A sokféle eszköz alkalmazása és a különböző anyagok minőségének megismerése közben megtapasztalhatja a puha, lágy és a kemény, határozott vonalrendszerek hatását. A kontúrvonalas megoldásoktól eljuthat a részletgazdag, tónusos ábrázolásig. A nyomtatás egyedi módozatait felhasználhatja a képalkotás folyamatában. ELMÉLET: A grafika 6 óra Mit nevezünk grafikának? – a fogalom megközelítése A grafika elhelyezése a képzőművészet ágai között A grafikai eljárások során alkalmazott anyagok, eszközök, tulajdonságainak, használatának megismerése A kézi és a gépi sokszorosítás műveletei A grafikai műhelyben alkalmazott gépek, eszközök A papírok tulajdonságainak megfigyeltetése, a különbözőségek okai A grafikai technikák műfaji követelményei A sokszorosított lapok jelentősége, hasznossága, szerepe Az alkalmazott- és a képgrafika közötti különbözőség Az egyedi rajz fogalma A rajzolás szerepe, az egyedi rajz jelentősége a valóságos világ megismerésében (vázlatok, tanulmányrajzok …) Az egyedi rajz műfajának kritériumai, jellemzői Az egyedi rajz szerepe a képalakítás, a térplasztikai alkotás, az építészeti formák létrehozásának folyamatában Az eszközök szerepe témaválasztáskor (ceruza, toll, szén…) A felületnagyság és az eszközválasztás közötti kapcsolat A képzőművészet alapfogalmainak szerepe: pont, vonal, folt, szín, kompozíció, felület, méret, ritmus Az elektronikus úton létrehozott rajz: új eszközök a grafika világában Egyszerű számítógépes programmal való ismerkedés A technika adta új lehetőségek tanulmányozása A „beszélő” vonal

6 óra

A vonal, ami jellemzi az embert – a vonal pszichikai kifejezőereje A nyugodt – zaklatott, a rendezett – kaotikus, a merev – lendületes, a szögletes – kerek, az emelkedő – eső, a személyes – személytelen vonal

68


A különféle stílusban, és különböző vérmérséklettel megalkotott vonalrendszerek összehasonlítása. Dürer, Holbein, Paul Gauguin, Goya, Joan Miró, Pablo Picasso, Marc Chagall műveinek elemzése Az ember gondolatát, a gondolat mozgását tükröző vonal A vonal, mint figyelemirányító Létrehozásának módjai: szabadkézi, szerkesztő eszközzel és elektronikus úton Kompozíciós elemek megismerése, elrendezésük módjai: szimmetria – aszimmetria, egyensúly, ritmus, egyszerűsítés, redukálás, lényegkiemelés, figyelemvezetés, sűrítés, elhagyás Gyakorlat 10 óra Az élő természet megfigyelése Tanulmányrajzok, vázlatrajzok készítése a megismert lehetőségek és technikák felhasználásával Az alkotásokhoz használható eszközök, technikák: különböző- keménységű ceruzák, tollak, ecsetek, kréták, tusok, pácok, festékek FELADATOK: A mozgást, az áramlást kifejező vonal

10 óra

Lendületes, ritmikus, lüktető felületek képzése A könnyed, lágy és a határozott, karakteres vonalak alkalmazása Sűrítés – ritkítás, lazítás – tömörítés A lelkiállapot, a gondolat, a mozgás kifejezése cérnagrafika felhasználásával Nyugodt és háborgó felületek képzése. A szél felületalakító munkája: vízen, homokon. Az egymásba fonódó vonalak felület alakító hatása A vonal egyénisége, egyediségének szerepe

8 óra

Az élővilág gazdag formakincsének megfigyelése, ábrázolása Az élő természet esztétikuma A természetben lezajló változások megfigyelése, ábrázolása Az élő természet formáinak, érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása, ábrázolása. A folyamatok jellegzetes fázisainak bemutatása két-három képsorral Az időben egymást követő események ábrázolása –elrendezés, komponálás: a lényeges részek kiemelése formával. Diafilmszerű feldolgozás

A jelek, szimbólumok szerepe

10 óra

Az élő természet ábrázolásának megfigyelése a különböző művészeti korokban, stílusokban A szubjektív önkifejezés érvényesítése a megjelenítés folyamán Jelek, szimbólumok világa

69


Az egyedi jelek: feliratok, reklámhordozók, közlekedésnél használatos jelzések, táblák, térképjelek, pecsétek története, kialakulása és fejlődése A színek jelentéshordozó szerepe Az alkalmazott grafika, a piktogram, a betű, a monogram – tervezések A betű kialakulása és fejlődése. A kézzel írott és a nyomtatott betű A betű anatómiája, az olvashatóság. A kézírás esztétikája Saját monogram tervezése, alkalmazása, felhasználása füzeteken, mappákon, esetleg ruhadarabokon Pecsét faragása természetes anyagokból Természetes formák alkalmazásával történő képalakítás

6 óra

Motívumgyűjtés A motívumok felépítésének, elrendezésének, alkalmazásának világa Természeti formák grafikai tanulmányozása, majd átírási lehetőségeivel való játék. Humoros, játékos formák megalkotása. Ezek felhasználása a képépítés folyamatában A szín és a forma összekapcsolása, elhelyezésének jelentősége a kép érzelemközvetítő szerepében Pozitív – negatív formák, kiemelés – elhagyás, elrendezés – átrendezés Az egyedi nyomtatás – monotypia

6 óra

A vonal egyedisége, egyéni vonásai, jellemzői, karaktere Nyomhagyás különböző eszközökkel, tárgyakkal Felületképzés – textúrák és faktúrák létrehozása A szín megjelenése a monotypiákon Az illusztráció

10 óra

Egyszínű, ugyanazon szín árnyalatainak monokrom alkalmazása Foltképzés és a vonalrendszerek összekapcsolása Formaredukciók, a foltok hatása: nagyság, szín, elhelyezés, elrendezés alapján Festékszórás, fújás, csurgatás, fröcskölés Az egyéniség érzékelhetősége a képalakítás során Minimumkövetelmény A tanuló tudjon gyakorlatban és elméletben különbséget tenni az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások között. Ismerje fel ezeket és tudja alkalmazni a gyakorlati munkája során. Biztonságosan alkalmazza a különböző vonalfajtákat. Tudja kiválasztani a megfelelő eszközt a feladatok megvalósításához.

70


4. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A tanuló megismerkedhet az élettelen természet formavilágával, az ember által alkotott tárgyak esztétikumával. Bővítheti grafikatörténeti ismereteit. Megtapasztalhatja a vonalak folttá szerveződését, a pozitív-negatív foltok ritmusának alkalmazási lehetőségét. Megismerkedhet a súlyos és tömör foltok mellett a fátyolszerű, finoman áttetsző felületekkel; olyan hatásokkal, amelyek a feszültség és oldódás, harmónia és diszharmónia, keménység és lágyság érzetét keltik. Felfedezheti a folt tulajdonságait, és ezeket felhasználhatja a kompozíciós gyakorlatok során. Megismerkedhet a nyomhagyás lehetőségeivel. Az érdes felületek, tárgyak, textilek nyomataiból frottázst készíthet. Fejlődhet tervező és eszközhasználó képessége. ELMÉLET: A grafika történetéből 6 óra Történeti áttekintés: A természeti népek által alkalmazott nyomhagyás jelentősége – a nyomolvasás tudománya A középkori kódexektől a tipográfia művészetéig A könyvnyomtatás feltalálása és nagy egyéniségei A vésett minta utáni nyomdabetű előállítása A betűtípusokban rejlő szépségek és lehetőségek A nyomtatás fogalmának elmélyítése

8 óra

A természeti erők nyomhagyásai: állat- és növénylenyomatok kövületekben A természetes nyomatok tanulmányozása A nyomtatott kép létrehozásának eszközei, esztétikumának kritériumai A pont, vonal, folt (pozitív-negatív), a ritmus, a képi egyensúly, mint képalkotó elem, és mint formaképző. A foltok hatása a szemlélőre: érzelmi, értelmi hatások Az egynemű folthatás – stilizálás – redukció kényszer A nyomtatott kép térhatásának lehetőségei és korlátai Az alkotás technikái: - erőteljes textúrák nyomatainak előállítása, - élő és élettelen anyagok nyomatai, - gyűrt újságpapír nyomatának változatossága, - papírdombormű elkészítése magasnyomással – a teljesen fehér kép szépsége, - a színes foltok esztétikai hatása. Gyakorlat 10 óra A sokszorosításnál alkalmazott dúc fogalma Lényegretörő foltkarakterek nyírással, tépéssel Kifejező képalakítás, formaegyszerűsítés, redukció felületi hatásokkal A folt szerepe a vizuális közlések sorozatában Sokszorozással kialakított ritmusok (egy forma több nyomata), ismétlődések Tervező- és eszközhasználó készségek és képességek fejlesztése

71


FELADATOK: Tárgyak nyomai

2 óra

Nyomhagyás vizes homokban, sárban, hóban Természetben található elemek nyomainak tanulmányozása 6 óra Fakéreg, növényi részek, ujjlenyomat, lábnyomat, kavics, ág, indák, levelek, madártoll….. Ember által létrehozott tárgyak nyomatainak vizsgálata: cipőtalp, autógumi Textilnyomatok

8 óra

Zsákvászon, mikro-, makro kordbársony anyagok textúra nyomatainak képzése, ezek felhasználása a kompozícióhoz Látványelemzések fotók alapján Felületképzés egyszerű használati eszközökkel (pl.: hurkapálca, mesterséges tárgy) Képalakítási gyakorlatok a nyomatok felhasználásával: - szimmetrikus–aszimmetrikus kompozíció, - vízszintes–függőleges–ferde elrendezés, - síkformákban való elrendezés (háromszög, kör…), - képkeret, bordűr, foltstruktúra kialakítása. Geometrikus képek ritmusrendszere: vékony – vastag, rövid – hosszú, szabályos – szabálytalan. Természetes anyagokból nyomódúc készítése

6 óra

Répa, alma, burgonya faragása, magas és mélynyomódúc készítése Közös nagy kép tervezése egyéni dúcok felhasználásával Sordísz, terülődísz felhasználásával ruhaminták, tapétaminták, csomagolópapír-tervek, törölköződíszek tervezése és kivitelezése Papírmetszet és variációi

14 óra

A magasnyomás lényege Nyomódúc kialakítása szabályos és szabálytalan foltok segítségével Dúckészítés nyírással, tépéssel, vegyesen A felület gazdagítása egy – egy lapos tárggyal vagy préselt növényi motívumokkal A monotónia elkerülése, játékos felületek kialakítása A felület izgalmasabbá tétele egy-egy szín rányomásával Képépítési gyakorlatok a nyomatmaradványokból és a megmaradt kartonok, textilek felhasználásával Papírháló tervezése és sokszorosítása különféle módon: hengergetés, nyomtatás, festékszórás, fröcskölés, fénymásolás stb.

72


Játék a fénymásolóval

4 óra

Fénymásolt tárgyak, képek darabjainak átszerkesztése Variációk készítése elmozdítással A modern technika mint a képalakítás eszköze Egyedi grafika 8 óra Vastag, puha lágy vonalrendszerek, vonalhálók tervezése Tónusgazdag megjelenítés ceruzával, tollal, szénnel A forma karakterének visszaadása kontúrvonallal A forma részletgazdag felületi jellemzőinek visszaadása: textúra – faktúra A szénrajz mint a legérzékletesebb, leglíraibb megjelenítési eszköz Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a monotypia fogalmát. Ismerje a folt tulajdonságait, tudja felhasználni a kompozíciós gyakorlatok során. Tudjon különbséget tenni az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások között. Tudja biztonságosan alkalmazni a grafikai eszközöket. Ismerje és használja a legfontosabb grafikai szakkifejezéseket.

73


5. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A tanév során a tanuló megismerkedhet a magas és a mélynyomás technikai sajátosságával, a dúc fogalmával, a dúckészítés folyamatával. Készíthet papírmetszetet, gyakorolhatja a linómetszés technikáját. Kellő tapasztalatot szerezhet a képi kifejezőeszközök kiválasztásában. Gyakorolhatja a technikákhoz szükséges eszközök használatát, a vésők, a festékező hengerek, a szikék balesetmentes alkalmazását a munkafolyamatok során. Megélheti az alkotás örömét a tervezéstől a kivitelezésig. Elmélyítheti színtani ismereteit, felhasználhatja ezeket a színes nyomatok elkészítése során. Tovább bővítheti grafikatörténeti ismereteit, találkozhat a kisgrafika és a tükörkép fogalmával. Megismerheti a papírfajták felhasználhatóságát. ELMÉLET: A grafika története 10 óra Történeti áttekintés: A magyar linómetszők és motívumrendszereik Grafikai eljárások története:  magasnyomás – fametszet,  linómetszet,  mélynyomás fogalma és fajtái,  a mélynyomás és az ötvösművesség kapcsolata. Pecsétek és pecsétnyomók elemzése – pecsétgyűrű, királyi adományozólevél, cégbélyegzők A papír gyártása és fajtai. Összefüggés a papír minősége és felhasználása között A csomagolásgrafika A plakátművészet kezdetétől a mai plakátművészetig A plakátművészet elméleti kérdései és jellegzetességei GYAKORLAT: Technikai ismeretek, a technika sajátosságai

6 óra

A képi kifejezés eszközeinek elmélyítése A redukció, a leegyszerűsítés lehetőségei A formák karaktere és az átírás kapcsolata Tömeg – egyensúly, pozitív – negatív forma Az átírás lehetőségei – a képi megjelenítésre alkalmas jegyek kiemelése A jegyek átírása a linómetszés technikájára – pont, vonal, folt, forma, karakter Ritmusok, arányrendszerek, felületkitöltés Dinamizmus, mozgás, játékosság, egyéni látásmód A tervkészítés fontossága, a tudatosság jelentősége Anyag és eszközismeret:  papírfajták felismerése,  különböző nagyságú véső eszközök,  festékező hengerek helyes megválasztása,  a festék állaga, minősége, oldószerei, tisztítás. A munkafolyamatokban rejlő baleseti lehetőségek megelőzése

74


FELADATOK: Pecsétek, pecsételő hengerek készítése

16 óra

Pecsét készítése gipszkorongba történő faragással A tulajdont jelző egyéni jel, jelkép alkotása A gipszlap öntésének és faragásának technikája; az anyag tulajdonságai (első munkadarabnál használhatunk radírgumit is a technika megismertetésére.) Gipszkarc készítése – karcolás, vésés Pecsételő henger kialakítása hengerformára felragasztott motívumok alkalmazásával – papírhenger, fahenger (seprűnyél, sodrófa…) Szabályos és szabálytalan foltok ritmusa A pecsételő henger gyakorlati alkalmazásának módjai: csomagolópapír, tapéta... stb. Linókészítés: tervkészítéstől a képnyomtatásig

16 óra

A linómetszet sajátosságai, a műfaj specifikumai A szükséges eszközökkel való ismerkedés. Az eszközhasználat veszélyei Játékos vonalak vésése az első próbalemezekre. Ritmusok – a vonalak vastagságának jelentősége, irányok – vonalrendszerek Önálló linólap tervezése, kivitelezése A komponálás, a képi egyensúly megteremtésének fontossága A tervek javításának, átmásolásának módjai Vágás, próbanyomat (hengerezési jó tanácsok), nyomtatási módok és trükkök, a dúc fejlesztésének lehetőségei A linódúc javításának módozatai A magasnyomás művészete és a színek kapcsolata

14 óra

A színtani ismeretek felelevenítése: harmóniák, kontrasztok, színek egymásra hatása, színkeverések „Hamis” színes linómetszet készítése A színek szerepe a sokszorosított grafikában Színes nyomatok készítése a nyomódúc feldarabolásával Újrarendezés, új kép létrehozása a már ismert formákból Redukálás, leegyszerűsítés, dekoratív – síkformák a munkafolyamatok során A valódi színes sokszorosítás alapjai Többdúcos linómetszetek tervezése, kivitelezése A színek keveredése, új színek létrejötte, átfedések Önálló képalkotás. Témaválasztás egyéniség szerint Ex libris

10 óra

A magyar kortárs művészek törekvései, eredményeik, jellegzetes megoldásaik A kisgrafika fogalma A tükörkép fogalma, szerepe a grafikai alkotásokon. (fordított kép, mint a dúcon) A leegyszerűsített formák jelentősége, szükségessége, hasznossága A betűről tanultak felelevenítése. A betű szerepe a grafikában A betű anatómiája, mennyisége, arányai

75


Minimumkövetelmény A tanuló a gyakorlatban tudjon – feladatának – megfelelően választani a magasnyomási eljárások között. Ismerje a papírmetszet és a linómetszet műfaji sajátosságait és szabályait. Legyen tisztában a dúc fogalmával. Ismerje és alkalmazza a legegyszerűbb színtani szabályokat.

76


6. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A grafikai tanszak utolsó évében a tanuló a 20. század és napjaink grafikai törekvéseivel, az új utak keresésével, a modern kor kihívásaival és ezeknek való megfelelés kísérleteivel ismerkedhet meg. Megtanulhatja a formák, a színek, a képek alkotóelemeinek újrarendezését, a különböző anyagminőségek beépítését a kép felületébe, a kollázs és a frottázs térhódítását a mai kor alkotásai között. Felfedezheti a népművészeti hagyományok újragondolásának szépségét. Megismerkedhet a komputergrafikával, a fénymásoló képalakító lehetőségeivel. Rendszerezheti elméleti, gyakorlati tudását. ELMÉLET: A grafika történetéből 15 óra A modern művészet és a grafika. A kortárs grafika és a hazai törekvések Ismerkedés a mai magyar grafika művelőivel Tárlatlátogatás, neves művészekkel való találkozás Absztrakt geometrikus törekvések – formaalakító színes felületek expresszív hatása A kifejezés és a kor kívánalmai. Tartalmi és formai tisztulás igénye Az új technikák létjogosultsága a klasszikus megoldások mellett Az új technikák lehetőségei és korlátai Az önkifejezés és az önmegvalósítás sajátos forma- és karaktervilággal Kollázsok, dekollázsok, frottázs (Max Ernst ) A komputergrafika új utakat, lehetőségeket teremt

Gyakorlat Az új anyagfajták gyakorlati megismerése A számítógépes grafika felhasználásának módjai Az elmélet során megismert grafikai technikák hasznosítása a gyakorlati tervezések során. Az egymásra kopírozott filmkockák, az áttűnés, a vágás, a montázs és a léptékváltás a modern grafika eszköztárában

FELADATOK: Új lehetőségek, új stílusok 57 óra Az emberek egyszerű mozgásformáinak megjelenítése, a mozgás mindent átható dinamizmusa. A hétköznapi tárgyak csodálatos felületeinek átlényegítése Kollázs: a fotó, a filmnegatív, a mikroszkopikus metszet beemelése az alkotásokba A különböző korok technikájának, formavilágának, témájának önkényes összekapcsolása. Áttűnések és fátylak, rongydarabok és gyertyafolt vagy hulladék-grafikai elemek átlényegítése A „groteszk”, a „bizarr” és a „romantikus” megfogalmazása adott felületen

77


A népművészet elemeinek, arányrendszerének, egyszerűségének, tisztaságának, játékos kedvének átemelése a mai mondanivaló feldolgozására A „hűvös” ábrák összekapcsolása a színek világával Színvariációk felhasználásával a hatás fokozása A művészettörténet során örök értékűvé vált alkotások új megközelítésben, új környezetben való újraértelmezése Kollázsok készítése különféle textúrájú anyagok nyomataiból Önálló hangulatú kép tervezése különböző sokszorosítási eljárás alkalmazásával Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes a formák, a színek, a képi elemek újrarendezésére, új gondolatok közvetítésére. Ismerje a kollázs, a frottázs technikáját, alkalmazza tudatosan a színek figyelemfelkeltő és kompozíciós szerepét. Használja a számítógépes grafika alapvető lehetőségeit.

78


A GRAFIKA TANSZAK vizsgakövetelményei A GRAFIKA MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: – –

Rajz-festés-mintázás* Grafika műhelygyakorlat - rajzi, tervezési feladat - grafika készítés

max. 90 perc max. 180 perc 50 perc 130 perc

*A rajz-festés-mintázás kötelező tárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A grafika műhelygyakorlat vizsga tartalma: A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló a grafikaművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, az egyedi és a sokszorosított grafikatechnika lehetőségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását. 2.1.A grafika műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka, – tanári irányítással – színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult grafikai technikák bármelyikének alkalmazásával megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai vagy tervezőgrafikai feladat (meghívó, bélyeg…) – versillusztráció, – természeti forma tanulmánya és átírása. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal korábban kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített grafikai alkotás Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlat alapján megvalósított egyedi rajz, vagy sokszorosításra alkalmas technikával elkészített grafikai alkotás, amely lehet:

79


– – – – –

exlibris, embléma, piktogram, illusztráció. különböző felületek, faktúrák alapján mintatervezés.

3. A vizsga értékelése 3.1. A grafika műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – – – – – –

rajzi, tervezői készség, tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró és kifejező készség, alapvető anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, egyedi és sokszorosított grafikatechnikai ismeret, színelméleti alapismeretek, a kész munka összhatása.

80


A FESTÉSZET MŰHELYGYAKORLAT HELYI TANTERVE

81


A FESTÉSZET MŰHELYGYAKORLAT CÉLJA A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg:  azokat az anyagokat és eljárásokat, melyek a festői munka legfontosabb elemei  a színtan egyes alapvető problémáit s azok alkalmazását a festészetben,  a festészeti technikákat,  kifejezési (nyelvi) eszközeit,  a szín és fény alapvető összefüggéseit,  a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkező összefüggéseit,  a legkorszerűbb festészeti eljárások alapjait,  a festészet határát kitágító képzőművészeti eljárásokat, A FESTÉSZET MŰHELYGYAKORLAT FELADATA A festészet műhelymunka feladata, hogy a tanuló:  sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat,  szerezzen ismeretet a festészetnek mint a képzőművészet egy műfajának jelentőségéről és történetéről,  legyen képes festészeti ismeretek elsajátításával az adott műfaj sokféleségében eligazodni,  legyen képes önálló alkotásokat készíteni. KÖVETELMÉNYEK A tanuló az alapfok végén ismerje:  a hagyományos festészeti technikákat,  a technikák alkalmazásának módozatait,  a festészet történetének nagy korszakait,  a festészeti technikák határeseteit (pl.: montázs, kollázs, manipulált fotó, festett síkplasztikák),  a fotó, film, videó, számítógép színalkotó és -visszaadó szerepét. A tanuló az alapfok végén legyen képes:  a megismert festészeti technikákkal műveket készíteni,  figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni,  vázlatokat készíteni és azok után festményeket alkotni,  síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni,  a festészet határeseteit jelentő műveket (montázs, kollázs, computergrafika) alkotni,  véleményt alkotni a festészet történetének jelentős műveiről.

82

fotómanipuláció,


MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ 1-2. ÉVFOLYAM évi 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra Festések kis és nagy méretben 5 óra Kis méretű tárgyak színeinek kiválasztása, megfestése kis méretű papírokon Óriásképek, óriás tárgyak egyszínű és színgazdag felületek megfestése nagy méretű papírokon Játék festett papírokkal Kollázs készítése csoportos és egyéni spontán festési gyakorlatok (szemléltetés pl.: Matisse kollázsok) felhasználásával A színes világ 5 óra Festésgyakorlatok, színkeverések Az elsődleges és másodlagos kevert színek Színkeverési kísérletek papíron, palettán vízben Az ecset és a papír 2 óra Az eszközök ismerete és használata Gyakorlatok festészeti eszközökre Csíkhúzási versenyek A tervezett kép 2 óra Egy saját élmény (kirándulás, sportesemény, ünnep, táj, kulturális esemény) megfestése vázlatkészítéssel nagy méretben A természet színei 5 óra Variációk a négy évszak színeire és zenéjére Festési gyakorlatok természeti megfigyelések (szabadtéri séta, csendélet) nyomán A színhangulattal való festés módszere - színdominancia, színpreferencia egy-egy hangulat érzékeltetésére (szemléltetés: Leonardo, Bruegel, impresszionisták ...) Színkompozíciók 8 óra A szín ereje, a szín mélysége, a szín mozgása Különböző kompozíciós változatok a színdinamika, a színkontraszt alapelemeire Csoportos és egyéni feladatok temperával Az ünnepek 4 óra A különböző ünnepek színvilágának megismerése, kifejezése (vízfestés) Felület, forma, színekkel való kifejezése (szemléltetés: Chagall aquarell ...)

83


Kis színtér 5 óra Papírból épített tér megfestése (szemléltetés: díszlettervek ...) Csoportmunka a színek térépítő szerepére

84


3. ÉVFOLYAM évi 36 hét (heti 2 óra),összesen 72 óra A fekete is szín 10 óra A fekete szín használata (a fekete szoba, a fekete tárgy) A szürkétől a feketéig tartó árnyalatok kipróbálása tárgyak festése, árnyékok kialakítása során (szemléltetés: Boltansky, Kline, Hartung ...) A körvonal 16 óra A színek hangsúlyozása A képi erővonalak kiemelése a körvonal segítségével Tárgyak árnyékának körvonalai és színei Kivágott formák beépítése térbehelyezése (szemléltetés: Schiele, Klimt, Gauguin ...) A festészet története I. 20 óra A barlangrajztól a középkorig A festészet festészettechnikai és történeti áttekintés Anyagok, eszközök, megoldások az őskori, ókori és koraközépkori művészetben A különböző korok festészeti megoldásainak példaként való felhasználása, alkalmazása Vázlatok a szabadban 14 óra Akvarell és tusrajzok - színezett tusrajzok - a szabad térről A gyors, könnyed festés technikájának elsajátítása (szemléltetés: Szőnyi, Ferenczy K. ...) A festett rajz 12 óra A ceruzarajzok részleteinek, háttereinek megfestése A két technika egymás mellett élése A ceruzarajz technikájának a festéshez való alkalmazása

Minimum követelmény A tanuló ismerje a tónus, a telítettség, a színezettség fogalmát. Legyen képes ezeket a fogalmakat festői gyakorlatában alkalmazni, színárnya-latokkal dolgozni. Tudjon önállóan ecsetrajzokat készíteni, ismerje a tusrajz, az akvarell technika sajátosságait. Legyen képes képzőművészeti alkotások színproblémáit felismerni, azokról sa-ját szavaival beszélni.

85


4. ÉVFOLYAM évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A sötéttől a fényig 12 óra Kompozíciók készítése, amelyben a fény és árnyék színekkel kifejezhető Megvilágított és nagyon világos színszoba, vagy színes dobozok mesterséges fényben (szemléltetés: Szikora T., Károlyi Zs. ...) Ez én vagyok 16 óra A festett pasztell (szemléltetés: Rippl - Rónai, Nagy I. ...) jellemzői Portré vagy önarckép készítése A pasztell technika megismerése A színek keverése Egy kedves hely / szín szoba / 10 óra Régebbi vázlatok, vagy képzelet alapján egy színes tér megfestése, megépítése, berendezése - csoportmunkával Illusztráció 14 óra Legalább 10 kisméretű illusztráció készítése irodalmi műhöz (pl.: Toldi, János Vitéz) Az illusztráció technikája - rajzsorozat, ecset, toll, gouache (szemléltetés: Reich K., Chagall, Dali ...) A rajz, ecset, toll, gouache technikájának elsajátítása A festészet története II. 20 óra A reneszánsztól a romantikáig A festészeti eljárások, technikák megismerése A falfestészet Az illuzionizmus Minimum követelmény A tanuló ismerje a 24-es színkört, a színek hőfokhatását, a fény-árnyék-szín összefüggéseit. Ismerje és alkalmazza a gouache és pasztell technikák alapjait. Használja tudatosan kompozícióiban az eddig tanult színproblémákat.

86


5. ÉVFOLYAM évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Két arckép 12 óra Zenére (pl.: Bartók, Sztravinszkij, kortárs jazz), színes alapra festékkel, színes papírral, pasztellel színes alkotások készítése nagy méretben Improvizációk és tervezett művek (szemléltetés: Klee, Soutine ...) Kontrasztok 16 óra Bartók zenéjének inspirációjára kisméretű sorozatok, színes ragasztott képek készítése színkontrasztok, hideg-meleg komplementerek alkalmazásával (szemléltetés: Itten, Klee, Mondrian ...) A festészet története III. 20 óra A realizmustól a posztimpresszionizmusig Elemzések a festés módszeréről, a színhasználatról, az anyagokról A műteremfestészet és a plain-air Reggeli a szabadban - avagy a majális 10 óra Szinyei-Merse képének "átfestése" beállítás után Diakép készítés a beállításról, a dia kinagyítása és újra megfestése A két mű összehasonlítása Mostan színes tintákról álmodom 14 óra Nagyméretű színes tus és filctollrajzok, dekoratív, díszletjellegű (függöny-szerű) megoldások - textiltervek készítése (szemléltetés: magyar textilművek ...)

Minimum követelmény A tanuló ismerje és tudja alkalmazni a szín modulációkat, a színkontrasztokat, a színönkontrasztot, a hideg-meleg kontrasztot, a komplementer kontrasztot, a lokál és valőr színeket. Legyen képes önállóan nagyobb méretű, több tárgyat magában foglaló, színes kompozíció tervezésére és kivitelezésére.

87


6. ÉVFOLYAM évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A secco és a mozaik 20 óra A dekoratív (murális) festészet egyes technikáinak megismerése Mozaikrakás gipszöntéssel, gipsz alapú secco készítés Elméleti ismerkedés a freskó és sgraffito technikával (szemléltetés: bizánci mozaikok, reneszánsz és manierista freskók, seccok ...) A festészet története IV. 20 óra A XX. század a századelőtől Matisse haláláig A megújuló festészet, a Bauhaus, a festészet új útjai A "mestermű" 32 óra Az eddigi ismeretek szintézise önálló nagyméretű festmény készítésével A munkához rajzi, szín és írásos vázlatokat (portfoliót) kell mellékelni, a téma és a technika szabadon választott

Minimum követelmény A tanuló ismerje és tudja alkalmazni az előző években a műhelymunka során elsajátított ismereteket. Legyen képes önálló tervező munkára. Tudjon dekoratív, illusztratív vagy tanulmányszerű (beállítás utáni) festményeket készíteni. Ismerje a freskó, secco, mozaik, sgraffito technika alapelemeit. Használja tudatosan a színtan általa megismert fogalomköreit (keverések, színdinamika, kontraszthatások). Legyen képes elemezni a festészet történetének a XX. sz. közepéig terjedő időszakát, annak jelentős alkotásait, a képzőművészet (festészet) kifejezéseivel megfogalmazni elemzésének tárgyát. Legyen ismerete az alkotó folyamatok szakmai és lelki tényezőiről. Tudja és ismerje fel (kritikusan és önkritikusan) saját és társai alkotásainak erényeit és hibáit.

88


FESTÉSZET TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A FESTÉSZET MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: – –

Rajz-festés-mintázás* Festészet műhelygyakorlat - rajzi, tervezési feladat - kép-tárgykészítés

max. 90 perc max.180 perc 50 perc 130 perc

*A rajz-festés-mintázás kötelező tárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A festészet műhelygyakorlat vizsga tartalma: A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanulónak a festőművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, a képépítés szabályairól, a színtani ismeretekről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását. 2.1.A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész festészeti alkotás vagy alkotássorozat. A benyújtott vizsgamunka, – tanári irányítással – színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult festészeti technikák bármelyikének alkalmazásával elkészített festészeti alkotás, amely lehet: – belső tér egy részletének feldolgozása, – irodalmi mű illusztrációja, – külső tér egy részletének feldolgozása, – érzelmi hangulatot kifejező önarcképsorozat, – díszletterv, – emberi, társadalmi vagy művészeti problémára adott válasz, – figurális ábrázolás a színek érzelmi hatásainak felhasználásával. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal korábban kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek.

89


B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített festészeti alkotás. A festészet vizsgatárgy az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján létrehozott, szabadon választott technikával elkészített színes kompozíció, amely lehet: – – – – –

különböző karakterű tárgyak csendéletszerű beállítása, a belső tér egy részletének ábrázolása, portré vagy önarckép, képző-, vagy iparművészeti, esetleg irodalmi vagy zenei mű személyes átírása, stílustanulmány.

3. A vizsga értékelése 3.1. A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – – – – – – –

rajzi, tervezői képesség, képépítés, kompozíció, kifejezőerő, hangulati hatás, tartalomhoz illő technika megválasztása, a festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazásának (telítettség, lokál és valőr színek, kontrasztok, fény-árnyék-szín összefüggései) szintje, anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, a kész munka összhatása.

90


A KERÁMIA MŰHELYGYAKORLAT HELYI TANTERVE

91


A KERÁMIA MŰHELYGYAKORLAT CÉLJA A kerámia műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan:  az érzelmi-, esztétikai nevelés eszközeivel járuljon hozzá a sokoldalú, érett, kreatív személyiség kialakításához,  fejlessze a tanuló művészi képességét, ízlését,  ítéletalkotását helyes irányba terelje,  a tanuló alapvető mesterségbeli tudásra tegyen szert,  rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában a tanuló számára lehetségessé válik a művészeti szakközépiskolára való felkészülés. A KERÁMIA MŰHELYGYAKORLAT FELADATA A kerámia műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg:  a kerámiaművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, megnyilvánulási formáival,  a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel,  egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével,  kerámiatárgyak készítésének folyamatával a tervtől a kész munkáig,  a kerámiakészítés környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival. KÖVETELMÉNYEK Az alapfok végén a tanuló ismerje:  a kerámiakészítés alapjait - a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját,  a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket,  a kerámiatörténet fontosabb állomásait,  a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Az alapfok végén a tanuló legyen képes:  a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni,  elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani,  a helyes munkamenetet betartani,  tapasztalatait, ismereteit - életkori szintjének megfelelő önállósággal - a tárgykészítés folyamatába beépíteni,  műalkotások értő befogadására,  felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget,  a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.

92


ALAPFOK 1-2. ÉVFOLYAM MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ évi 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra Az alapfok első két évfolyamán fél-fél éves váltásban az intézmény személyi-, tárgyi feltételeitől függően más-más szakterület megismerésére kerül sor. Ennek célja a tanuló helyes műhelyválasztásának elősegítése. Az agyaggal való ismerkedés 6 óra Agyag, gyurma, tészta, viasz, nemez - mint plasztikus anyagok - összehasonlítása Az anyag jellegéből következő alakítási lehetőségek Színes agyagok 6 óra Földfestékek, színes masszák készítése, ritmusgyakorlatok - ékszerkészítés Felületdíszítés színekkel 4 óra Masszagyúrás, lapsodrás, kör és szögletes síkfelület tagolása engobbal Felületdíszítés alkalmazása tárgyakon 4 óra Síklapokból készített egyszerű tárgyak, azok engobbal való festése Pozitív-negatív 8 óra Apró természeti formákról gipsznegatív öntése Síklap formálása - szabályos és szabad ritmizálással -, ellentétpár öntése gipszből Monogrampecsét faragása Figurális kerámia 8 óra Kisméretű karakteres állatfigurák, gyermekjátékok pl.: cserépsíp készítése

93


3. ÉVFOLYAM évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Elmélet

10 óra

Technológia 4 óra Technológiai ismeretek Az agyag legfontosabb tulajdonságai, kezelése, képlékenysége, alakítási lehetőségei Kerámiatárgy készítésének fázisai, formaadás, engobozás, mázazás munkarendje Formák összeragasztásának hibaforrásai Az edényvastagság határai Az engobfelhordás lehetőségei, hibaforrásai A gipszöntés folyamata Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek Szaktörténet 6 óra Szaktörténeti ismeretek Mezopotámia és Egyiptom fazekassága Európa kőkori fazekassága, figurális kerámiája Gyakorlat 62 óra Az agyag kevés szerszámot igénylő formálása, díszítése földfestékkel

Feladatok Szabadon formálható kerámia 18 óra Apró agyagplasztikák - ember és állatfigurák - készítése, földfestékkel való díszítése Felületalakítás 8 óra Masszagyúrás, lapnyújtás, méretrevágás Kör és szögletes síkfelület tagolása engobbal Edénykészítés I. 15 óra Edényalakítás szétnyomkodással, engobos díszítés Edénykészítés II. 15 óra Különféle formára és formába való döngöléssel készített tárgyak előállítása Pecsétnyomó készítés 6 óra Saját tárgyak megkülönböztetésére szolgáló gipszpecsét faragása

Minimum követelmény A tanuló legyen birtokában az alapvető technológiai és szaktörténeti ismere-teknek. Legyen képes a megismert technikákat úgy alkalmazni, hogy lehetőleg repedésmentes plasztikát illetve tárgyat hozzon létre.

94



14 óra

Technológia 6 óra Technológiai ismeretek Relief és negatívja Színes agyagok és masszaszínezés Agyag képlékenysége és megmunkálása Kézikorongon történő felrakás és korongozás kapcsolata Korongozási alapismeretek Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek Szaktörténet 8 óra Szaktörténeti ismeretek A görög és római kerámia Középkori edénytípusok, kályhák, kályhacsempék Reneszánsz kerámia Gyakorlat 58 óra Reliefkészítés, szabadformálású és felrakott edények készítése A korongozás alapfogásai

Feladatok Pozitív, negatív, relief 10 óra Gipszlap öntése, agyagba, gipszbe való karcolás, felületképzés Negatív ellenpár készítése Edénykészítés I. 12 óra Különféle marokedény készítése, azok díszítése nyomhagyással Edénykészítés II. 13 óra Formára vagy formába rakott intarziaedény Edénykészítés III. 8 óra Kézikorongon történő edényfelrakás Korongozás 15 óra Ismerkedés a korongozással, alapfogások elsajátítása Nyomhagyásos és plasztikus díszítés

95


Minimum követelmény A tanulónak legyen alapvető technológiai és szaktörténeti ismerete. Birtokolja alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. Legyen képes egyszerű edényeket felrakással elkészíteni és díszíteni.

96



16 óra

Technológia 6 óra Technológiai ismeretek Szögletes formák összeépítése, vetemedés, zsugorodás Fedőkialakítási variációk Máztípusok (átlátszó-, fedő-, ón-, ólommázak) Különféle kemencetípusok Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek Szaktörténet 10 óra Szaktörténeti ismeretek A habán kerámia A török kerámia hatása A magyar népi fazekasság edénytípusai Gyakorlat

56 óra

Fedeles szögletes edény készítése és díszítése Egyszerű korongozott formák, azok díszítése Feladatok Felületalakítás I. 8 óra Nyomhagyásos gyakorlatok síkfelületen Felületalakítás II. 10 óra Síkfelület tagolása engobbal (csíkozás, fröcskölés, ecsettel való festés, írókázás ...) Felületalakítás III. 6 óra Síkfelület kialakítása színes masszák segítségével Edénykészítés 16 óra Síklapokból készített egyszerű fedeles tárgy készítése, díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával Korongozás 16 óra Egyszerű alapformák, azok díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával Minimum követelmény A tanulónak legyen alapvető technológiai és szaktörténeti ismerete. Tudjon a megismert tárgyalakítási eljárás birtokában ép tárgyat létrehozni. Legyen képes egyszerű korongozott tárgyakat készíteni és engobozással díszíteni.

97



14 óra

Technológia 6 óra Technológiai ismeretek Az ipari sorozatgyártás technológiái Alacsony- és magastűzű masszák és azok mázazása, égetése Oxidáló és redukáló égetés, kemencék Baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek Szaktörténet 8 óra Szaktörténeti ismeretek A magyar népi kerámia tájegységei, központjai Nagy kőedénygyárak és porcelángyárak Kortárs kerámia Gyakorlat 58 óra Korongozott füles edény és annak díszítése Korongozott fedeles edény és annak díszítése

Feladatok Anyaggyűjtés 8 óra Edényformák rajzolása, díszítmények másolása, elemzése Korongozás I. 14 óra Egyszerű hengeres formák fölhúzása, a felület tagolása engobbal Korongozás II. 16 óra Egyszerű edényformák korongozása különféle peremmegoldással Fenékszög esztergálása Fedő kialakítása Fülezés 10 óra Fülhúzás, felragasztás Mázas edény készítés 10 óra Mázazási, kemencerakási gyakorlatok Az égetés figyelemmel kísérése

Minimum követelmény A tanuló legyen képes hengeres formát korongozni és fülezni.

98


Tudjon megfelelő falvastagságú mázas edényt készíteni. Birtokolja alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat.

99


A KERÁMIA TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

A KERÁMIA MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama – Rajz-festés-mintázás* max. 90 perc – Kerámia műhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - tárgykészítés agyagból 130 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A kerámia műhelygyakorlat vizsga tartalma: A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A feladat tükrözze a tanulónak a kerámiaművészet műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló kerámiatechnikai jártasságát, tudását. 2.1. A kerámia műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kerámia tárgy vagy tárgycsoport. A kerámia tárgy vagy tárgycsoport – tanári irányítással – színes rajzi, tervezési munka alapján megvalósított, égetett és/vagy festett, mázazott kész alkotás, amely lehet: – felrakással vagy korongozással készült egyszerűbb használati tárgy vagy díszedény, – mintázott, festett vagy mázazott plasztika. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan készített kerámiatárgy. A kerámia vizsgamunka az intézmény által meghatározott tárgytípus, színes tervvázlat alapján agyagból készül, amely választott technikával, nyomhagyásos, pecsételt, plasztikus, felületdíszítések alkalmazásával lehet: – korongozott tálka vagy edény, – felrakással készült edény, – lapból épített kerek alaprajzú vagy szögletes edény,

100


–

a kerámiában használatos kézi formázási, mintázási eljárásokkal készült plasztika.

3. A vizsga értékelése 3.1. A kerámia műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – rajzi, plasztikai, tárgytervező készség, – alapvető eszköz- és szerszámismeret, – felrakott, korongozott és lapból épített edénykészítés fázisainak, illetve azok helyes sorrendjének ismerete, – alapvető díszítési eljárások ismerete, – egyszerű festési, mázazási módok ismerete, – forma és díszítmény összhangja, – a tárgyak színezésének, színvilágának harmóniája.

101


A TEXTILMŰVES MŰHELYGYAKORLAT HELYI TANTERVE

102


A PROGRAM CÉLJA A textilműves műhelymunka célja, hogy a tanulók alkotásaik elkészítése folyamán megismerjék környezetünk természetes és mesterséges anyagait, azokat a tanult műfaji lehetőségekkel, technikákkal, módszerekkel esztétikusan tudják felhasználni, megjeleníteni, társítani. Cél az alkotás örömének felkeltése, fokozása, beépítése a tanulók mindennapjaiba. A textilműves műhelymunka célja, hogy a tanuló:  a megismert műfaji lehetőségeket egyéniségének, életkorának megfelelően tudja használni, alkalmazni,  tudjon bánni a megszerzett ismeretekkel, anyagokkal, technikákkal,  legyen képes a tervezési feladat megoldására (rajz, szín, formaismeret, kompozíciós készség) és a terv esztétikus kivitelezésére,  legyen képes textiles feladatok elkészítésére, esztétikus megjelenítésére. A textilműves műhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulóval:  a textilt mint anyagot,  a textil felhasználhatóságának sokszínűségét,  a textil sajátosságait, jellemzőit,  a természetes és mesterséges szálasanyagokat,  az őstextileket,  a szövés különböző fázisait (felvetés, leszövés és szövés, stb.),  a textilnyomás főbb technikáit (dúcnyomás, filmnyomás, sablonkészítés, hengernyomás),  a kézi szövés hagyományos technikáit és a gobelinszövést,  a gépi és a kézi varrás és -hímzés fajtáit, alkalmazási lehetőségeit,  a rátétkészítést, a textilplasztikát,  a természetes és mesterséges textilfestékeket és vegyszereket,  a textil történetét az őskori textilemlékektől a mai modern – hazai és külföldi – textilművészeti törekvésekig KÖVETELMÉNYEK A tanuló az alapfok végén ismerje meg:  a tanult egyszerűbb textiltechnikákat,  az eszközöket, anyagokat,  a textiltörténet jelentősebb állomásait a művészettörténet folyamatában,  a textil felhasználásának sokszínűségét,  a szövés alapjait. A tanuló legyen képes:  a tanult technikák alkalmazására,  a művészettörténeti, múzeumi, népművészeti anyagra támaszkodva tervezési feladatok megoldására,  esztétikai minőségek felismerésére,  saját képek, szőnyegek, tárgyak elkészítésére.

103


MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ 1-2. ÉVFOLYAM A műhelyelőkészítő célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló:  sajátítson el olyan ismereteket, eszközhasználó képességeket, jártasságokat amelyek lehetővé teszik számára a tárgyalkotást. A műhelyelőkészítő feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan:  keltse fel a tanulók érdeklődését a tárgyi környezet iránt,  alakítson ki olyan alapozó ismereteket, készségeket, melyek lehetővé teszik a fenti célok megvalósulását. KÖVETELMÉNYEK A tanuló ismerje:  a kézművességben használt anyagokat,  az anyagok alakíthatóságát,  az eszköznélküli anyagalakítás módjait, lehetőségeit,  a tárgyalkotó tevékenység műhelytitkait. A tanuló legyen képes:  a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására,  a leendő tárgy elképzelésére, megtervezésére,  a legegyszerűbb tárgyformáló eszközök használatára,  egyszerű anyagformálásra, anyagalakításra,  balesetmentes munkavégzésre.

104


A TANANYAG TÉMAKÖREI: 1-2. ÉVFOLYAM 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra A gyapjú

12 óra

Elmélet 2 óra A gyapjú tulajdonságai. A gyapjú alakíthatósága. A gyapjú sodrása, fonása A nemez tulajdonságai Gyakorlat 10 óra A nemezelés gyakorlati megismerése Nemezlabda, kisméretű rátétes nemeztakaró készítése Egyszerű sodratok készítése. Egyszerű fonástechnikák elsajátítása

A fonal

12 óra

Elmélet 2 óra A fonallal való anyagalakítás lehetőségeinek megismerése A szövés, fonás műveletei A szövetek felhasználási területei Gyakorlat 10 óra A körmönfonás technikái. Többszálas fonástechnikák: lapos és gömbölyű fonások Szövés szövőtábla segítségével. Szövés kártyákkal. Szövés kereten

A textil

12 óra

Elmélet 2 óra A textil fogalma. A textilek alapanyagai. Textilképzés lehetőségei (szövés, kötés, hurkolás…) A textilek tulajdonságai. A textil felhasználhatósága. A textil alakíthatósága Gyakorlat 10 óra Gyűréssel, hajtogatással, ragasztással textilképek alkotása Textildarabkákból kollázsok létrehozása Különböző faktúrájú anyagokból nyomhagyásra alkalmas dúcok készítése Nyomhagyással, fröcsköléssel, ecsettel a textil felületének mintázása Hajtogatással, kötözéssel batikolt textilek alkotása Szabással, kötözéssel, töméssel rongybaba kialakítása

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a textilművesség azon anyagainak legfontosabb tulajdonságait, amivel a műhelyelőkészítő tevékenység során foglalkoztak. Alakuljon ki a tanulóban a textilműves tevékenység iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott textil technikákat.

105


MŰHELYGYAKORLAT 3. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Ebben az évfolyamban a tanulók megismerhetik az egyik legősibb és egyben leggyakrabban használt állati eredetű természetes nyersanyagot, a gyapjút. Megtapasztalhatják az anyag sajátos tulajdonságait, alakíthatóságát. A nemezelés során a gyapjú felhasználásának hagyományos és új technikáival ismerkedhet meg. Lehetősége nyílik a tradicionális módszereket és az új textilművészeti törekvéseket ötvözni. Múzeumok és katalógusok anyagának tanulmányozása során ismereteit gyarapíthatja, azokból építkezve önálló alkotásokat hozhat létre. A TANANYAG TÉMAKÖREI

Elmélet A környezet anyagainak megfigyelése, a természetes és a mesterséges anyagok sokszínűsége, felhasználhatósága Gyakorlat Különféle (természetes és mesterséges) anyagok megfigyelése, rendszerezése Játékeszközök és figurák (pl.: rongybaba) Különböző eredetű, és minőségű anyagok felhasználása a játéktevékenységben Feladat A környezetünkben előforduló, különböző minőségű (természetes és mesterséges) anyagok gyűjtése, válogatása Játékos figura, növény, állat megjelenítése az eltérő minőségű anyagok applikálásával Közös alkotás létrehozása a játéktevékenység folyamán (pl.: babaház kialakítása) Ismerkedés a textillel

8 óra

Elmélet 2 óra Ismerkedés a textillel mint anyaggal, annak sokszínűségével, felhasználhatóságának megjelenési formáival A textil fogalma A textil mai újraértelmezési lehetőségei Gyakorlat 6 óra Textil foltkollázs készítése (pl.: A3 – A4-es méretű) Varrott, ragasztott textilképek alakítása Többdimenziós textilkép készítése (pl.: 20 x 20 cm-es alapterületű) Feladat Harmóniára és diszharmóniára épülő felületjáték Ívek, hullámok, dinamika megjelenítése síkban Síkból kiemelkedő, gyűrt vagy egymásra ragasztott felületű textildomborítások

106


Ismerkedés a textil alapanyagaival

14 óra

Elmélet 3 óra A különböző minőségű természetes és mesterséges szálas anyagok megismerése A gyapjú eredete, tulajdonságai, alakíthatósága A gyapjú sodrása, fonása. A gyapjú festése Növényi és állati eredetű festőanyagok Gyakorlat 11 óra Kézi fonás különböző módszerekkel (pl.: orsó) Festőnövények megismerése (bodza, sáfrány, dió, hagyma, cékla) A gyapjúfestés Képek készítése természetes és mesterséges anyagok felhasználásával A megfestett fonallal „írott kép” létrehozása (hímzés, öltés) Feladat Apró dísztárgyak készítése (pl.: karkötő) A festőnövények válogatása színhatásuk alapján Önálló képalakítás színes fonalakból (pl.: a megfestett, megsodort fonatok felhasználása A4A5-ös méretű képalakításhoz) Síkbeli textilkép (pl.: spirálok, csigavonalak, ívek, vonalak képépítő funkcióval) A fonal térbeli lehetőségei (pl.: összegabalyodó fonaljátékok megjelenítése a térben) A faktúra és a textúra játéka

20 óra

Elmélet 4 óra Ismerkedés a textilek szálszerkezetével, felületével (posztó, selyem, vászon, bársony vizsgálata) Tömör, laza, sűrű, lyukacsos, szőrös, érdes, sima anyagok felületének vizsgálata Ismerkedés a textilbiennálék anyagával (pl.: tértextilekkel, minitextilekkel) Gyakorlat 16 óra A textilt jellemző szálszerkezet (pl.: a lánc- és vetülékfonal viszonyainak megjelenítése papírból, drótból, más anyagokból) A megismert anyagok lenyomatai. Textilfrottázsok, textilkollázsok készítése Feladat Önálló sík és térbeli kompozíciók létrehozása Minitextil létrehozása textillenyomatokból (pl.: 10x10cm) Textilapplikáció eltérő felületű és vastagságú textildarabok alkalmazásával Ismerkedés a textilbiennálék anyagával (pl.: tértextilekkel, minitextilekkel) Nemezelés, nemezkészítés

20 óra

Elmélet 2 óra A gyapjú tulajdonsága, alakíthatósága. A nemez tulajdonsága A nemez felhasználásának történetisége a magyar és más népek kultúrájában Nemezelés a mai iparművészetben Gyakorlat 18 óra A nemezelés gyakorlati megismerése A festett és a festetlen kártolt gyapjú alkalmazása

107


Használati tárgyak készítése hagyományos motívumokkal (pl.: tarsoly, süveg, sál, hajpánt készítése az ornamentika elemeivel) Használati tárgyak tervezése egyedi motívumokkal (pl.: apró gömbökből és gömbszeletekből nyaklánc, karkötő, ékszer kialakítása) Egyszerű kisméretű nemezlabda készítése Nagyméretű nemezplasztikák készítése (pl.: kedvelt meseszereplő, játékos állat- emberfigura, „beszélő” antropomorf tárgyak megformálása) Közös alkotás létrehozása az eddig megismert eljárásokkal (nemezelés, kollázs, festés, applikálás) Feladat Gömbölyítéssel apró játékgömbök kialakítása (pl.: füzérszerű, ill. tetszőleges összekapcsolásukkal térbeli, lebegő kompozíciók kialakítása) Egyszerű kisméretű nemezlabda készítése (pl.: egyszínű, színes, csörgő labda készítése különböző méretekben) Kisméretű rátétes nemeztakaró készítése (pl.: A4-es méretű falikép applikációja) Figurák, állatok plasztikus kialakítása Nagyméretű, plasztikus felületű tértextil kialakítása anyagtársításokkal Fonás – fonatok

10 óra

Elmélet 2 óra A szálas anyagok tulajdonságai A fonás technikái. A fonallal való anyagalakítás lehetőségeinek megismerése A zsinórozás, vitézkötés (paszomány) motívumvilága Gyakorlat Egyszerű fonalsodratok készítése (pl.: hajdíszek, karkötők készítése) Többszálas fonalsodratok kialakítása Lapos és gömbölyű fonások (pl.: pántok, szalagok kialakítása) A körmönfonás technikája Textilképek készítése fonalsodratokkal – a gyapjútűzés (pl.: 30 x 30 cm-es) Ritmusjáték a fonalsodratokkal Közös nagyméretű alkotás elkészítése (pl.: egyedi díszítésű, nemezelt alapú) Feladat Apró tárgyak készítése fonalsodratok felhasználásával Textilkép komponálása konkrét ábrázolással, a gyapjútűzés technikájával Ívek, hajlítások, hullámok, vonalak sűrítése, hangsúlyozása, mozgalmasság, dinamizmus kifejezése fonalsodratokkal Használati tárgyak, öltözet-kiegészítők díszítése sodratok, fonások felhasználásával Monumentális textilkompozíció hangsúlyozó fonalsodratokkal, letűzésekkel, anyagtársításokkal

108


Minimumkövetelmény: Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott technikákat, szerezzen jártasságot az anyagok alakításában, formálásában. Bátran használja saját fantáziáját az alkotás során. A tanuló ismerje a gyapjú tulajdonságait, a nemezelés és fonás technikáit. Ismerje és tudja alkalmazni az év során tanult nemezelési eljárásokat, életkorának megfelelő kompozíciós variációkat.

109


4. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Ezen az évfolyamon a tanulók betekintést nyernek, megismerkedhetnek a szövés történetével, a kézi szövés különböző technikáival, legfontosabb eszközeivel. Lehetőségük nyílik a múzeumi textilgyűjtemények anyagait megismerni. Az így nyert tudás és információk birtokában önálló alkotásokat készíthetnek.

A szövés alapismeretei, technikái

72 óra

Elmélet 16 óra A szövés eredete, történetisége A szövés technikái A szövést segítő eszközök megismerése. A szövőszék működése A lánc és vetülék szerepe A gyapjú és vászonszőttesek motívumvilága A festékesek Betekintés a múzeumi textilgyűjtemények anyagába Gyakorlat 56 óra Szövés szövőtáblával, kártyával (öv, ill. szalag szövése) Szövés kereten A szövőállvány vagy szövőszék megismerése a gyakorlatban Felvetés fekvő és álló szövőszéken Csíkritmusok tervezése (pl.: lakberendezési textilek megtervezése) Alapvető szőnyegszövési technikák (sima szövés, torontál, svéd, szedettes, fogasos) Alapszövések készítése (20 x 20 cm-es minták) Csíkritmus kialakítása (pl.: egy lakástextil elkészítése) Egyéb egyszerűbb minták elkészítése A szélek és a méret tartása a gyakorlatban Feladat Pántok, szalagok, öv készítése szádfán 6 óra Egyszerű fedeles tarisznya elkészítése 10 óra A felvetés elkészítése (álló vagy fekvő szövőszéken) 4 óra Takarók, párnák, függönyök, szőnyegek, térelválasztó textilek tervezése 8 óra Mintakendő megszövése a tanult technikákkal 8 óra Saját tervezésű textília megszövése 20 óra Minimumkövetelmény A tanuló tudja a felvetés menetét A tanuló ismerje az alapvető szövési technikákat

110


5. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Ebben az évfolyamban a tanulók bővíthetik a szövésről eddig megszerzett ismereteiket. A megismert műtárgyak motívumkincse alapján ismereteket szerezhetnek a régmúlt és a modern idők alkotásainak sokszínűségeiről. Az évfolyam során megismert technikák lehetőséget teremtenek arra, hogy textilalkotói elképzeléseiket megvalósíthassák. A TANANYAG TÉMAKÖREI Hurkolás – csomózás

25 óra

Elmélet 10 óra A csomózás technikáinak ismertetése Keleti csomózott szőnyegek fajtái A keleti szőnyegek motívumkincse, színvilága Az Iparművészeti Múzeum és a Kelet-ázsiai Múzeum textilgyűjteményeinek megtekintése Gyakorlat 15 óra A csomózás technikájának megismerése Ismerkedés a műtárgyakkal A csomózás egyik technikájának alkalmazása Feladat 10 x 10 cm-es mintadarab elkészítése Tervezési feladat múzeumi gyűjtés alapján A terv kivitelezése Gobelinszövés

47 óra

Elmélet 10 óra A gobelinszövés története az ókortól napjainkig A gobelinszövés jellemzői, technikái A kortárs gobelinművészet sajátosságai, lehetőségei Ismerkedés a kárpitművészet alkotásainak forma és színvilágával Ismerkedés a Szombathelyi Textilbiennálék és Textiltriennálé anyagával Textilplasztikák a 20. századi képző és iparművészetben Egy-két alkotó textilplasztikáinak tanulmányozása Gyakorlat 37 óra A gobelinszövés alaptechnikáinak elsajátítása Önálló gobelinterv készítése A gyapjú festése Egyéni minitextil létrehozása (pl.: 10 x 10 cm-es kompozíció) Az eddig tanult anyagok, technikák felhasználásával textilplasztika tervezése Feladat

111


A gobelinszövés történetének megismerése 20 x 20 cm-es mintadarab készítése formaalakítással, színátmenetek, színárnyalatok kialakításával Falitextil, összetartozó sorozatok, lírai, ill. dekoratív darabok megtervezése A megtervezett színekhez szükséges gyapjú megfestése A tervezett textil megvalósítása (pl.: önálló képalkotás megvalósítása) Kisméretű textilplasztika kivitelezése Minimumkövetelmény A tanuló sajátítsa el a gyapjúfestési ismereteket. Ismerje és alkalmazza a gobelinszövés és csomózás technikáit.

112


6. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Ezen az évfolyamon a tanulók megismerkedhetnek a nyomtatott textil létrehozásának eljárásaival. A hagyományos technikák mellett bepillantást nyerhetnek a kortárs művészetben alkalmazott megoldásokba. Az elvégzett feladatsorok lehetőséget teremtenek a tanulóknak arra, hogy a megszerzett technikai, tervezési ismeretek birtokában saját, önálló alkotást hozzanak létre. Ismerkedés a textilnyomatokkal

16 óra

Elmélet 6 óra Ismerkedés a népi textilkészítésben alkalmazott eszközökkel (pl.: nyomódúc) Betekintés a helyi, regionális, országos néprajzi gyűjtemények anyagába Ismerkedés a textilnyomatok mai ipari és egyedi művészi lehetőségeivel Gyakorlat 10 óra Nyomat készítése világos egyszínű anyagra Nyomódúcok készítése krumpliból, radírgumiból, parafadugóból Használati tárgyak, öltözetkiegészítők készítése nyomtatott technikával Feladat Tárgylenyomatok, terméslenyomatok készítése Sordísz, terülődísz és más rendezési elvek megvalósítása, kb. 10 x 10 cm-es feladatsorok kialakításában Kendő, sál, terítő készítése nyomtatott technikával A batik I.

16 óra

Elmélet 4 óra A batik szó jelentése A jávai batik, a néger batik, az ikat története Gyakorlat 10 óra A batiktechnika megismerése A batikolás eszközeinek megismerése, alkalmazása (viasz, csumi, batikpipa, spárga, selyem, vászon) Kötözött batik készítése (pl.: ruhaanyagok, dekorációs anyagok) Feladat A batiktechnika elsajátítása Ruházati alapanyag elkészítése kötözött batikolással Lakástextíliák (kisebb-nagyobb) megtervezése és elkészítése batikolással A batik II.

20 óra

113


Elmélet 4 óra A batik hazai rokonsága Tojásírás viasszal, viaszolás textilre A viaszolás tanulmányozása Betekintés a batikolás új lehetőségeibe Gyakorlat 16 óra Batikolás selyemre, vászonra viasszal Színkihagyás, több szín alkalmazása A színtartósság növelése (mosás, öblítés, viasz és festék bevasalása) Feladat Kendő, sál, terítő festése batikolással Különböző méretű és alapanyagú öltözeti kiegészítők elkészítése Egymással harmonizáló lakástextil-kollekció tervezése és elkészítése batikolással Textilfestés Elmélet 6 óra Az új technikai eszközök és társműfajok (festészet, grafika) technikáinak megjelenési lehetőségei a textilen Ismerkedés az Iparművészeti Múzeum anyagával , a modern lehetőségekkel Gyakorlat 14 óra Textilfestés ecsettel vászonra, selyemre Minitextilek készítése textilfilc alkalmazásával Dekorációs textíliák tervezése, készítése Feladat Képalakítás szabadon választott méretben felhasználva a pont, vonal, folt, szín kombinációs lehetőségeit Minitextilek készítése textilfilc alkalmazásával Tértagoló textilek, leplek, dekorációs függönyök tervezése, kivitelezése Szimbolikus funkciójú textilek, zászlók, lobogók festése

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és tudja alkalmazni az év során tanult batikolási technikákat. Tudja alkalmazni a textilfestés tanult technikáit. Rendelkezzen az életkorának megfelelő színtani ismeretekkel.

114


A TEXTILMŰVES MŰHELYGYAKORLAT VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

A TEXTILMŰVES MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll.

1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: – –

Rajz-festés-mintázás* Textilműves műhelygyakorlat - rajzi, tervezési feladat - tárgykészítés

max. 90 perc max. 180 perc 50 perc 130 perc

*A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza.

2. A vizsga tartalma A textilműves műhelygyakorlat vizsga tartalma: A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a textilművesség természetes alapanyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló textilművességben megszerzett jártasságát, szakmai tudását.

2.1. A textilműves műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész textilműves tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott műveletekkel (szövéssel, nemezeléssel…) létrehozott tárgy, vagy a vásárolt textil meghatározott funkció szerinti alakításával (szabás, varrás…), díszítésével (szálhúzás, hímzés, batikolás, festés, nyomódúcos mintázás, applikálás, kollázsszerű anyagtársítás…) létrehozott vizsgamunka lehet:

– – – – –

textilbáb, öltözetdarab, öltözetkiegészítő, lakástextil, használati tárgy, textilplasztika.

A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan tervezett és elkészített textilműves tárgy. A textilműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott használati funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott textilműves technikával létrehozott alkotás. A textilműves tárgy többek között lehet asszociációra, motívumképzésre alkalmas formák átírásával, különféle eljárással díszített öltözködési vagy lakástextil. 3. A vizsga értékelése

115


3.1. A textilműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – – – – – – –

tárgytervező képesség, formaalakító és díszítményképző készség, kifejező készség, anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, textiles alapismeret (alapanyag és anyagalakítási ismeret, jártasság), műfaji sajátosságok megfelelő alkalmazása, a vizsgamunka összhatása.

116


MŰVÉSZETTÖRTÉNET MŰVÉSZETTÖRTÉNETRE ÉPÜLŐ GYAKORLAT HELYI TANTERVE SZABADON VÁLASZHATÓ TANTÁRGY

117


A PROGRAM CÉLJA Célunk, hogy a tanulók a művészettörténet elsajátításával együtt a gyakorlatban is kipróbálhassák egy-egy korszak stílusát, kifejezési eszközeit, hogy mélyebb legyen az adott korról való ismeretük, hogy jártassak legyenek a különböző képi plasztikai megoldásokban. Kiemelt célunk annak elérése, hogy számukra életszerű legyen a 20. század, illetve napjaink művészete, hogy ebből építkezve ki tudják alakítani saját formanyelvüket. Megismerhetik az őskor, ókor művészetét, foglalkozunk az ókeresztény és bizánci művészettel, a népvándorlás korának és a honfoglaló magyaroknak az iparművészetével, a román, gót és reneszánsz építészettel, szobrászattal és festészettel, a reneszánsz polihisztorok, Leonardo da Vinci és Michelangelo művészetével, a barokk, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, a plein air, az impresszionizmus és posztimpresszionizmus, a nagybányai festészet, a nabis, a szimbolizmus, a historizmus és akadémizmus, az eklektika és a szecesszió, valamint a 20. század irányzataival, napjaink művészetével, a természeti népek, illetve a nagy világvallásokhoz kapcsolódó művészetekkel. Bemutatjuk számukra Rembrandt van Rijn, Munkácsy Mihály, Van Gogh és Csontváry Kosztka Tivadar életét és munkásságát Épületeket, épülettípusokat modelleznek, rekonstruálnak. Domborműveket, körplasztikákat készítenek. Kultikus tárgyakat, totemoszlopokat alkotnak. A tantárgy tanításának célja, hogy: - keltse fel a tanuló érdeklődését, tegye érzékennyé és nyitottá a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására, - a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit, tanuljon meg olvasni a műalkotásokból, - a közösen végzett és egyéni műelemzéseken keresztül ismerje meg az egyes korokra jellemző legfontosabb stílus irányzatokat, - a már megismert művészettörténeti korokat új összefüggésbe helyezze, vizsgálja azok formanyelvét és stílusjegyeit, - kiemelten foglalkozzék a korok-korszakok kapcsolataival, a kölcsönhatásokkal, egymásra épülésekkel, ellentétekkel, szakításokkal az összehasonlító elemzések során, - biztosítsa az eligazodást a művészettörténet emlékanyagában, valamint az ismeretek beépülését, felhasználhatóságát a tanuló életébe és munkájába, - az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerésével váljon képessé az önálló, alkotó jellegű műelemzésre. A tantárgy tanításának feladata, hogy: - nyújtson művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig, - foglalkozzék a világkép és a képzőművészet viszonyával, - mutassa be a művészet folytonosságát és a korra változó jellegét, - mutassa be a művészeti ágak kapcsolatát, - ismertesse a művészettörténet nagy alkotóit és a jellemző alkotásait az őskortól napjainkig, - végezze el az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek összehasonlítását, - értelmezze a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát, - foglalkozzék a tárgy- és környezetkultúra történetével, - ismertesse a tárgy- és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, a népi kultúrákban és a városi folklórban.

118


A tanulóval ismertesse meg - a művészetek formanyelvének alapvető elemeit, - a művészet ábrázolás- és kifejezésbeli sajátosságait, - a legjellemzőbb kifejezőeszközöket és komponálásmódokat műalkotásokban, - a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai minőségek kifejeződését a látványokban, - alakítsa ki a tanulóban az önálló tájékozódás képességét, az ismeretszerzés igényét jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával, - értelmezze a művészet helyét a kultúrában és a társadalomban, - fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét a megismert alkotó eljárások igénybevételével, - használja a legkülönbözőbb és legkorszerűbb művészeti médiumokat, - érzékeltesse a műfajhatárok elmosódását, - ismertesse a műfajok közötti közlekedés lehetőségeit. Követelmények A tanuló az alapfok végén - az elemi kifejezési eljárások és ábrázolási módozatokat (konvenciókat), ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban, - a művészettörténeti korok (korszakok), irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit, alkotásait. A tanuló tudjon - műalkotásokat olvasni a témák és stíluselemek szempontjából, - eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában, - megismert stílusjegyeket az egyéni alkotómunkában felhasználni; az egyes művészettörténeti korokra jellemző kifejezésmódok, utánzások alkalmazásával. A tanuló legyen képes - az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére, - művészeti, esztétikai élmények kifejezésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, - a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére, - a művészettörténeti ágak kapcsolatainak és kölcsönhatásainak felismerésére, - a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására, - műalkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással, - a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására.

119


A TANANYAG TÉMAKÖREI ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Az ősművészet Kultikus tárgyak készítése

14 óra

- Az ősművészet megismerése 8 óra Az emberré válás feltételezett folyamata. Az ősművészet kutatásának eszközei, módszerei Az ősi ember élettere, feltételezett természetszemlélete és hitvilága Az ősember életmódja, tárgyi emlékei, barlangművészete, idoljai A későbbi időszak élelemtermelő módja, nagycsaládi közössége, halottkultusza, megalit kultúrája, használati eszközei - Választható feladatok 6 óra Kultikus tárgyak (amulett, ékszer, idol) készítése Csoportmunkában barlangrajzok készítése A Kárpát-medence őstörténete Kultikus tárgyak készítése 14 óra - A Kárpát-medence őstörténetének megismerése 6 óra A kor hiedelemvilágának tükröződése a művészetben. A termékenységkultusz jelentősége. Házi istenek, idolok, ember- és állat alakú edények. Az edények karcolt, festett, rátétes díszítése. A szövés technikája. A házak formája A Körös-kultúra falvai, istennői. Az Alföld vonaldíszes kerámiái. Rézművesek a Dunántúlon - Választható feladatok 8 óra Ember- vagy állat alakú arcos edények készítése hurkás agyagfelrakással Testfestésre, edénydíszítésre alkalmas pecsételők készítése Állatfejes oromdíszek, fémdiadémek alkotása Felmenő falú tűzhelyes ház makettezése. Kocsi alakú edény modellezése Mezopotámia művészete Műelemzésekhez kapcsolódó tárgyalkotás

16 óra

- Mezopotámia művészetének megismerése 6 óra Földrajzi adottságai (öntözéses gazdálkodás), népei, természetszemlélete, hitvilága Az egyes népek kultúrája: A sumér írás és templomépítés. Az asszírok városépítészete. Babilon birodalmi létesítményei (városfal, városkapu, palota, szent út, zikkurat) A perzsák új szerkezeti megoldásai és díszítési módjai (persepolisi palotaegyüttes) A szasszanidák fém- és textilművészete - Választható feladatok 10 óra A mezopotámiai szárnyasállatok mintájára állatfigurás kisplasztikák készítése A sumér, asszír, babiloni szobrok stílusjegyeinek összegzése kisplasztikákon Pecsételőhengerek faragása síkra redukált stilizált formákkal

120


Zikkurat és városkapu modellezése kis agyagtéglácskából Az ókori Egyiptom építészete, szobrászata Épületek, szobrok modellezése 14 óra - Egyiptom építészetének, szobrászatának megismerése 8 óra Egyiptom társadalma, világképe, hitvilága, korszakai, konvenciói A predinasztikus kor emlékei Az óbirodalom halottkultusza, nekropoliszai Sírépítmények (masztaba, piramis, terasztemplom, halotti templom) A szobrászat stílusjegyei A középbirodalom változó temetkezési szokása (sziklasírok) Az újbirodalom monumentális templomépítészete, templomtípusai. A templomok tengelyes felépítése (pülon, perisztil udvar, hüposztil csarnok, szentély) Az amarna kor művészete A Ptolemaiosz-kor idegen elemei - Választható feladatok 6 óra Épületek modellezése. Kockaszobor mintázása Az ókori Egyiptom iparművészete, festészete A sík és tér ábrázolási lehetőségei 14 óra - A sírkamrák emlékeinek megismerése. Tutanhamon sírjának iparművészeti tárgyai (múmiakoporsó, bútorok, ékszerek, kultikus tárgyak) 4 óra A sírkamrák falfestményei. A síkdombormű és a falfestmény rokon vonásai A festészet ábrázolási konvenciói 2 óra - Válaszható feladatok 8 óra Az egyiptomi térábrázoláshoz kapcsolva a téri formák síkba terítése háromképsíkos vetületi ábrázolással. A síkba terített formák térbe helyezése egyméretű (izometrikus) axonometrikus ábrázolással Az egyiptomi szalagszerű ábrázolások mintájára a mindennapi élet eseményeinek folyamatábrával való megjelenítése Az egyiptomi síkdomborművek példájára formaredukcióval, a kontúrok kivésésével piktogram alkotása, az elkészült dúc sokszorosítóeszközként való felhasználása

121


ALAPFOK 2. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Indián művészet Műelemzésekhez kapcsolódó tárgyalkotás

12 óra

- Az indián művészet korszakai, jellemzői 4 óra A vadászó és halászó törzsek a Mexikó-völgyben A természeti népek testfestése, geometrikus díszítésű szőtt, fonott és faragott tárgyai A kukoricavölgy agyagfigurái Olmék hieroglifák, naptárak, bazaltfejek, lépcsős piramisok, istenek, obszidián ékszerek, tollas fejdíszek. Maja templompiramisok. Teotihuacani falfestmények. Tolték mitikus alakok. Azték naptárkövek. Inka erődítmények és aranytárgyak - Választható feladatok 8 óra Indián állatjegyekkel naptár készítése Azték állatfigurák (madáristenek, tollas kígyók), olmék fejek, maszkok hatására totemoszlop faragása Az ókori Kréta–Mükéné művészete Műemlékek rekonstrukciója 14 óra - Az Égei-világ tanulmányozása a prehellén időben: Kréta–Mükéné, Tirünsz kultúrája A földrajzi fekvés meghatározó szerepe (kereskedelem, összekötő kapocs) Bikakultusz és földanyatisztelet A minoszi építkezés Knósszoszban (új szerkezeti megoldások, díszítő eljárások) A mükénéi és tirünszi palotacivilizáció. Krétai női szobrocskák, zsírkőplasztikák A freskók stilizált állat- és növényábrázolása, kultikus és harci jelenetei A tojáshéj vékonyságú edények díszítményei Mükénéi maszkok, diadémok, glüptikák, fegyverek - Választható feladatok 6 óra A krétai labirintus hatására egy képzelt labirintus felülnézeti képének megrajzolása A felülnézeti kép alapján a térforma modellezése síklapok hajtogatásával A kész modell rekonstrukciós rajzának elkészítése izometrikus ábrázolással Az ókori görög építészet Arányrendszer 14 óra - Az ókori görög építészet tanulmányozása, megismerése 10 óra Szellemiség, hitvilág, mitológia, tudomány, filozófia „Mindennek mértéke az ember” – gondolat kihatása az építészeti tér megoldásaira Az épített tér és a természet viszonya A városállamok szerepe Épületanyagok, épületszerkezetek Szakrális terek, épülettípusok (színházak, templomok, stadion, hippodrom)

122

8 óra


A görög templom részei (alépítmény, oszlopsor, párkány, timpanon) Az épületek szobrászati díszítése Az Akropolisz legfontosabb építményei Városépítészet, középületek (tanácsházak, piactér), infrastruktúra Lakóépületek, bérházak, paloták - Képi megjelenítés 4 óra Rajzi elemző eszközökkel egy választott görög templom arányrendszerének tanulmányozása (hosszúság-szélesség-magasság, oszlopok száma a homlokzati és a hosszanti oldalakon, az oszlopok aránya ...) Az ókori görög szobrászat, festészet Mozgásábrázolás 14 óra - Görög szobrászat és vázafestészet stílusjegyeinek, korszakainak megismerése 6 óra Az archaikus kor szobrászatának és vázafestészetének mértanias zártsága, statikussága, szimmetriára, stilizálásra való törekvése A klasszikus kor szobrászatának és vázafestészetének arányrendszere, harmóniára, idealizálásra való törekvése A hellenisztikus kor szobrászatának és festészetének eleganciája, finom tagolása A líraiság és a drámaiság megjelenése a plasztikában - Választható feladatok 8 óra Mozgást ábrázoló görög szobrok hatására egy mozdulatsor mozgásfázisainak megmintázása több lépésben Görög vázafestmények vagy krétai falfestmények hatására sporteseményt (távolugrást, birkózást, kocsihajtást) bemutató folyamatábra készítése a vázafestészetben megismert sziluettszerű alakokkal és ábrázolásmóddal (visszakaparás vagy részlet berajzolása) Az ókori Róma művészete Egyszerű testek látszati rajza

18 óra

- Az ókori Róma művészetének megismerése 10 óra Görög és etruszk hatás. Az etruszkok hitvilága, halottkultusza. Új építészeti szerkezeteik, realisztikus szobrászatuk, fejlett rajztechnikájuk A római történelem korszakai, a latin gondolkodásmód A birodalom építészettel szembeni elvárásai (városépítészet, infrastruktúra, közintézmények, szórakoztató létesítmények, szakrális terek) A rómaiak téralakítása 4 óra Az őskultusz hatása a történelmi dombormű- és portrészobrászatra A pannoniai provincia művészete A katonai táborok, polgárvárosok emlékei - A római építészet modellezése: testek téregyüttessé alakítása egy főtengely mentén A kialakított épülettömbről látszati rajzok készítése 4 óra - A beállított testcsoport különböző irányú megvilágításával a fényirány és a tónusfokozat, a fény iránya és az árnyékvetés közötti összefüggés megismerése - A forma testességének kifejezése tónusozással - Ugyanazon forma más-más színhatással való megjelenítésével a látvány kifejezési célnak megfelelő dekoratív átírása

123


ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Ókeresztény művészet Szimbólumok alkalmazása

16 óra

- Az ókeresztény művészet megismerése 10 óra Az új eszmevilág, a kereszténység megjelenése a római császárság idején A Biblia felépítése – az Ószövetség és az Újszövetség alaptanításai A katakombák felépítése: fülkék (loculi), kamrák (cubiculum) Új épülettípusok: bazilikák, emléktemplomok, temetőkápolnák, keresztelőkápolnák (baptisterium) megjelenése. A bazilika részei A mozaikdíszítés gazdagsága A bálványimádási tilalom és a szobrászat viszonya. A képviták és kihatásaik A dombormű jelentősége a szarkofágokon Az ókeresztény festészet három korszakának jellemzői: katakombafestészet, miniatúrafestészet, mozaik- és ikonfestészet - A megismert szimbólumokkal kultúrtörténeti kiadványborítók tervezése 6 óra Bizánc művészete Mozaikkészítés 20 óra - Bizánc művészetének megismerése 10 óra Bizánc fénykora. Justinianus császár uralma A képrombolók és a képtisztelők között folyó vallási–politikai viták és háborúskodások A makedón dinasztia alatti virágzás. A bizánci állam megszűnése 1453-ban Az építészet templom- és kolostorépítő feladatai. Építőanyagok. Alaprajzi típusok A térlefedő szerkezetek: donga- és keresztboltozatok, cikkelyes és csegelyes kupola A kilencosztású tér, a tambúr A középkori orosz templomok jellemzői A díszítőszobrászat emlékei, a kőkoporsók Mozaik-, ikon- és miniatúrafestészet A fejlett iparművészet ágai: a rekeszzománc, az elefántcsont faragás és a textilművesség A bizánci művészet hatása - A kor mozaikművészetének hatására színes papírlapocskák felragasztásával vagy festékezésre, nyomhagyásra alkalmas dúcokkal mozaiktervek készítése A tervek alapján apró kavicsokból, üveg- és kődarabkákból cementbe ágyazott mozaikok készítése 10 óra

124


A népvándorlás korának művészete Motívumviláguk alkalmazása 14 óra - A népvándorlás kori művészet megismerése 6 óra A szkíták eredete, totemhite. A szkíták feltűnése Európában A művészetükre jellemző dinamikus, mozgalmas, dekoratív jelleg; az állatalakokra összpontosuló ornamentika. A fémművesség és a csontfaragás emlékei A kelták megjelenése. A kelta művészet spagetti és borsóvirág motívumai A kelták fejlett fémművessége, bronzedény kultúrája Az állatfejes karpereceiken megfigyelhető vonalas szabadstílus. A kelta zománcművészet A germán törzsek fémművességének jelentősége A hunok eredete. A hun bronz áldozati üstök díszítő motívumai Az avarok díszítőművészetének jellemzői Az avar művészetre jellemző szalagfonatos motívumok - A kelta spagetti motívumokkal vagy avar szalagfonatos díszítményekkel domborított karkötő tervezése, illetve szkíta és kelta állatmotívumokkal dísztárgyak, díszlemezkék tervezése 8 óra A honfoglaló magyarok művészete Motívumviláguk alkalmazása 22 óra - A honfoglalás kori magyar művészet megismerése 8 óra A magyarok eredete. A csodaszarvas legenda A szkítákkal rokon szarmaták hatása A hitvilág és művészet szoros kapcsolata. A honfoglalás előtti táltoshit Az életfa ábrázolás kapcsolata a sámánizmussal A szarvas, a turul (az Árpád-nemzetség totemállata), az éltető nap, a lómotívum eredete és szerepe a díszítőművészetben A Levédiában, Etelközben kialakuló ötvös-művészet. Az ötvösségre ható bizánci, kazári, normand, késő szasszanída-irán és szagd hatás. Az új hazában kialakuló egyedi stílus A zsákmányolt nemesfémek beolvasztása Az ősi hitvilág elképzelései alapján való díszítés. A tarsolylemezek és csontfaragások palmettái. A kereszténység felvételével az ősi gyökerek, az ősi művészet elvesztése, a pogány ékítmények eltűnése - A süvegcsúcsok tanulmányozásával kúpra építhető palmettarendszer kialakítása 14 óra A tarsolylemezek palmettás díszítményeivel bőrrátétes, bőrdomborítású táskák tervezése Az áttört hajfonatdíszek modellezése papírkivágással; övek tervezése veretekkel

125


ALAPFOK 4. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A román kori építészet Makettek készítése 10 óra - A román művészet történelmi hátterének megismerése 6 óra A kor művészetének előzményei A középkori építészet legfőbb alkotásai (székesegyházak, kolostortemplomok, kolostorok, keresztelőkápolnák, várak, őr- és tűztornyok) Az ókeresztény és román templom alaprajzának összehasonlítása A templom részeinek megnevezése (előcsarnok, főhajó, mellékhajók, kereszthajó, négyezet, kórus, szentély). A román keresztboltozat megfigyelése, részeinek megismerése (hevederív, boltív, oszlop vagy pillér, boltsüveg). A templom külső megjelenésének vizsgálata. A bélletes kapu szerepének értelmezése - A keresztboltozat szerkezetének modellezése nagy méretben drót vagy papírcsíkok összeépítésével 4 óra Egyszerű mértani testekből (kocka, hasáb, négyzetesgúla, félhenger) templom építése közös munkával A román kori építészet hazai emlékei Alaprajzok, metszetek, vetületek 16 óra - A magyar romanika építményeinek megismerése 6 óra A történelmi háttér felidézése: Államalapítás. A kereszténység felvétele. A feudális rend megszilárdítása. A feudális rend és az egyház kapcsolata A szerzetesi építészet jelentősége A legjelentősebb magyarországi román stílusú templomok (jáki, lébényi, bélapátfalvi, feldebrői) és várak megismerése - Az alaprajz tájékoztató szerepe - A hossz- és keresztmetszetek fontossága a belső forma feltárásában - A vetületi ábrázolás szerepének vizsgálata A felül-, elöl- és oldalnézet térbeli összefüggéseinek megfigyelése A mérethű ábrázolás gyakorlati haszna - Válaszható feladatok 10 óra - Egy templom alaprajzának megrajzolása Az előző órán készült templommakettek vetületi rajzának megszerkesztése A tanulmányok során megismert valamely építmény szerkezeti felépítésének magyarázata hossz- és keresztmetszetek segítségével - A román építészetről tanultak összegzése játékos feladatokkal: Néhány percig bemutatott épülethomlokzat részletgazdag rajzának elkészítése Az összetartozó alaprajzok és keresztmetszeti ábrázolások párosítása. Fotórészletek alapján a jáki, lébényi, bélapátfalvi, feldebrői templomok felismerése. Játékos idegenvezetéssel a fenti templomok jellemző vonásainak megismertetése, felelevenítése

126


- A szerkesztő perspektíváról tanultak felelevenítése (nézőpont, horizontvonal, iránypontok, szerkesztővonalak, segédegyenesek...). Fotón, képrészleten a horizontvonal megjelölése és az iránypontok megkeresése A vetület alapján az építmény rekonstruálása szerkesztő perspektívával A román kori lakótoronyról tanultak ismeretében egy elképzelt torony megjelenítése vetületi ábrázolással és kétiránypontos szerkesztő perspektívával A megtervezett torony térbeli makettjének megalkotása önálló munkával kemény kartonból vagy agyagból Román kori szobrászat, festészet, iparművészet A koronázási jelvények modellezése 12 óra - A román kori szobrászat jellemzőinek megismerése 4 óra A szobrok mint az épület tartozékai. Megjelenési helyük a kapubélletek oszlopai között, a kapunyílások feletti ívmezőkben, az oszlopfőkön, a szószékeken, a szentélykorlátokon, a szoborfülkékben A stilizálás és a szimbolikus jelentéstartalom fontossága - A román kori falfestészet és az építészet szoros kapcsolata 3 óra Az egyház tanító szándékának megnyilvánulása az alkotások témaválasztásában A táblaképek, kódex-illusztrációk, miniatúrák síkszerű dekoratív jellege - A kor iparművészetének megismerése 1 óra Az ötvösmunkával készült templomi felszerelések építészeti elemekből vett alapformái Rekeszzománc királyi koronák, fém szentélyrácsok, víztartó edények Koronázási palástok, egyházi textíliák - A magyar koronázási jelvények megismerése Beszélgetés a szent korona történetéről, a koronázási szertartásról, Gizella királynő koronázási palástjáról - A magyar koronázási jelvények (korona, palást, kard, jogar, országalma) elkészítése 4 óra Gótikus építészet és üvegfestészet Rózsaablak, ólomüvegablak tervezése

10 óra

- A gótikus művészet megismerése 4 óra A XII. sz. folyamán bekövetkező gazdasági, társadalmi változások szerepe az új stílus kialakulásában. A lovagi kultúra meghatározói. A gótika általános jellemzői, elterjedése A gótikus építészet fő vonásai. A vázszerkezet, a támpillérek és támívek rendszerének kialakulása. A függőleges tagolásra, a csúcsíves lezáródásra való törekvés. Csúcsíves keresztboltozatok, csillag-, háló-, legyező- és tölcsérboltozatok kialakítása Az egyház igényét kielégítő katedrálisok, csarnok- és teremtemplomok jellemzői A világi épületigényeket kielégítő várak, védművek, kereskedőházak, városházak és céhházak vonásai. A gótikus építmények épületplasztikája Az ikerablakok és rózsaablakok mérműves rendszere. Az üvegfestészet jellemzői - Rozetták tervezése a rózsaablakok mérműveinek, a halhólyagmotívumok rendszerének ismeretében Gótikus ólomüvegablakok tervezése 6 óra

127


Gótikus szobrászat és festészet

10 óra

- A gótikus szobrászat megismerése 4 óra A szobrászat feladata. A szobrászati díszítések megjelenési helyei (oszlopfőkön, mérműveken, fiatornyokon, vimpergákon, kapubélleteken, vízköpőkön). Körplasztikák az épülethomlokzatok fülkéiben, az oltárokon A gótikus emberábrázolás jellemzőinek megfigyelése összehasonlító elemzés segítségével (elemzési szempontok: pl. testtartás, testarányok, mozgás, arckifejezés, érzelem) A táblaképek fajtái (kegyképek, hordozható oltárok, szárnyasoltárok ...) Giotto di Bondone (festő és építész) munkájának megismerése. Képein a térábrázolás, a harmadik dimenzió megjelenése 6 óra A gótika iparművészete Iniciálék, miniatúrák 14 óra - A gótika iparművészetének megismerése 4 óra A kor iparművészetének ágai, jellemzői, legfontosabb alkotásai A bútorművességben megjelenő faragott, vasalt ládák, templomi stallumok A fémművesség kovácsoltvas csillárai, az aranyművesség templomi kegytárgyai, az ötvösség által alkalmazott sodronyzománc díszítésű kelyhek, ereklyetartók A textilművészetet képviselő falikárpitok - A könyvművészet jellemzői 4 óra A miniatúrák rendeltetése (elbeszélő, díszítő jellege). A kódexfejezetek elején álló iniciálé sajátosságai. A liturgikus és hóráskönyvek jellemzői A kódexillusztrációk szín- (citromsárga, tengerzöld, téglapiros, fekete) és motívumvilága (növények, állatok, elbeszélő jelenetek) - Iniciáléval vagy miniatúrával díszített könyvborítók, képeslapok készítése 6 óra A betű díszítése történhet egymásba fonódó ornamentikával vagy elbeszélő jelenetekkel

128


ALAPFOK 5. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Reneszánsz művészet Reneszánsz perspektíva

16 óra

- A reneszánsz művészet megismerése 10 óra Az új stílust meghatározó humanizmus és reformáció A reneszánsz építészet feladatai, stílusjegyei A világi építészetben megjelenő paloták, villák, kastélyok és polgári bérházak jellemzői A templomok alaprajza, térhatása, homlokzatdísze A festészet szépségre, összhangra való törekvése A távlati ábrázolás lehetőségeinek kutatása Az olasz, a német és a németalföldi festészet közötti különbség bemutatása A szobrászatban előtérbe kerülő aktábrázolás jellemzői - A reneszánsz vonalperspektíváról szerzett ismeretek alkalmazása a mértani testekről modell után készülő tanulmányok készítése során Szín- és levegőtávlat érzékeltetése a természet után készülő tájábrázolásokban A reneszánsz szerkesztőperspektíva alkalmazása a külső és belső terek megjelenítésében 6 óra Leonardo da Vinci munkássága Tanulmányok készítése 10 óra - Leonardo munkásságának megismerése 6 óra A feltaláló Leonardo széles látókörének megismertetése színpadi díszleteinek, hadászati eszközeinek, vársáncainak, gát- és csatornarendszereinek, városrendezési terveinek bemutatásával. A művészetére jellemző lázas természetkutatás szemléltetése növényekről, vízről, villámokról készített rajzaival. Anatómiai kutatásainak (az embrió méhben elfoglalt helye, a szem felépítése, a koponya szerkezete...) bemutatása Szobrászati tevékenysége, lovasszobrai A festészetét meghatározó emberszemlélet - A képi megjelenítés választható feladatai 4 óra Leonardo kéztanulmányainak példájára kézmozdulatok rajzolása Magyarázórajzainak hatására formaelemzések készítése Michelangelo munkássága és a manierizmus Mozdulattanulmányok 10 óra - Michelangelo az építész, szobrász, festő, költő művészetének bemutatása 6 óra A szelíd fájdalmat tükröző Pieta, a merengő hangulatot árasztó bruggei Madonna, a fiatalos elszántságot kifejező Dávid, a haragot megtestesítő Mózes, az idő múlásán érzett fájdalmat kifejező Éjszaka bemutatásával szobrászi nagyságának érzékeltetése A Sixtusi-kápolna freskóin tükröződő monumentális látásmód, megdöbbentő kifejezőerő bemutatásával festészetének értékelése

129


A Szent Péter bazilika és erőd tervezési munkáival építészi munkájának megismertetése Michelangelo hatása a későbbi korszakokra - A XVI. sz.-i válság által kiváltott manierizmus jellemzői. A korai manierizmus megjelenése az érett reneszánsz mesterek műveiben A szubjektivitás, érzékiség, irrealitás, szimbolizmus és formalizmus eluralkodása a követők művészetében - Michelangelo viasz- és agyagmodelljeinek példájára mozdulattanulmányok készítése 4 óra A barokk építészet Kertek tervezése 12 óra - A barokk művészet általános jegyeinek megismerése 8 óra A barokk szó jelentése A barokk művészet szerepe a hanyatló rend és a reformációval harcoló egyház törekvéseinek támogatásában A barokk művészet eszközei (rábeszélés, meggyőzés) Az udvari barokk és az egyházi barokk művészetet jellemzői - Az építészet fő feladata, általános jellemzői: Új épülettípusok megjelenése Alaprajz, tömeghatás, homlokzati díszek, térlefedés, alá- és mellérendelt tömegek A barokk palota felépítése, jellegzetes terei A barokk kastélyok prototípusa a Napkirály versailles-i palotája Az itáliai, a német, az osztrák, az orosz és a magyar barokk építészet jelentősebb alkotói - A rokokó és a copf stílus jellemzői - A barokk kertépítés mintájára kerttervek készítése 4 óra Barokk szobrászat és festészet Csendéletek, tájképek festése

16 óra

- A barokk szobrászat formanyelvének megismerése 5 óra Meglepetést keltő fény–árnyék hatások, szenvedélyes mozgalmasság, többféle szín- és anyaghasználat, festői hatáskeltés Giovanni Lorenzo Bernini élete és munkássága A magyar barokk szobrászat főbb emlékei - A barokk festészet jellemzői 5 óra Az illuzionisztikus térábrázolás. Allegorikus–szimbolikus témák Új műfajok megjelenése (csoportos portré, ravatalkép, életkép, önálló tájkép, csendélet) Michelangelo da Caravaggio, Jean-Baptista Chardin, Jusepe de Ribera, Giovanni Battista Tiepolo, Frans Hals, Jan Vermeer van Delft, Pieter Pauwel Rubens, Franz Anton Maulbertsch alkotásainak megismerése A magyarországi barokk festészet legjelentősebb alkotói és műveik - Csendéletek, tájképek festése fény–árnyék hatás érvényesítésével 6 óra

130


Rembrandt élete és munkássága Grafikai tanulmányok készítése

8 óra

- Rembrandt Harmensz van Rijn életének áttekintése, főbb műveinek megismerése 4 óra A holland festő és rézkarcművész festészetének és grafikai munkásságának jellemzői A korai alkotói szakasz arcképei és akttanulmányai. A képek szerkezeti koncepciója A hagyományos bibliai témák egyéni hangvétele (monumentális hatású kompozícióin az alakok súlyossága, erőteljes fény–árnyék kontrasztja) Az emberi jellem mélylélektani kifejezése A kései festmények színpompája Rembrandt utánozhatatlan rézkarcstílusa - A sokszorosító grafika műfajainak (a mélynyomás és magasnyomás) kifejezési és technikai lehetőségeinek szemléltetése alkotások segítségével - A rézkarctechnika megismerése A vonalak és foltok szerepe a képépítésben 4 óra

131


ALAPFOK 6. ÉVFOLYAM 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A klasszicizmus művészete

16 óra

- A klasszicizmus művészetének megismerése 4 óra Az antik példaképek követése. A francia forradalom, a napóleoni háborúk és a nemzetállami törekvések hatása a művészetre. A XVIII. század természettudományos kutatásai, technikai felfedezései. A felvilágosodás filozófiája - Az építészet jellemzői 6 óra Az építészet fő feladatai a polgári igények, a városi élet fejlődéséből fakadó szükségletek kielégítése. Az egyházi építészet háttérbe szorulása. A homlokzatképzés elemei Soufflot, Chalgrin, Jacques-Ange Gabriel, Rossi, Schinkel, Péchy Mihály, Pollack Mihály, Hild József, William Tierney Clark és Adam Clark alkotásai - A szobrászat jellemzői 3 óra Fülkeszobrok, kútszobrok, emlékművek, síremlékek Dísztelenségre, egyszerűségre való törekvés. Canova, Thorwaldsen, Houdon, Falconet és Ferenczy István művei - A festészet jellemzői 3 óra Jacques-Louis David, Ingres, Prud'hon, Barabás Miklós és id. Markó Károly művei Romantika építészete

12 óra

- A romantika művészetének megismerése 2 óra A reformok és a forradalmak hatása. Önálló nemzetállamok születése, ipari forradalom, városiasodás. A liberalizmus eszméje. A polgárság életfilozófiája (a világos, tiszta és szigorú antik felfogás helyett a középkori misztikus gondolatvilág felé fordulás; az érzelmek, képzelet, álom előtérbe kerülése; elvágyódás a múltba, a távoli jövőbe; menekülés az egzotikumba). A nemzeti öntudat fontossága. A művészettörténeti kutatások megindulása - Az építészet jellemzői 6 óra Román, gót, bizánci és mór stíluselemek keveredése az építészetben Új épülettípusok (pályaudvarok, áruházak, bankok, gyárak, tőzsdepaloták, kiállítási csarnokok, szerelőcsarnokok) megjelenése. Műromok építése. Az angolpark divatja Vasszerkezetek, üvegcsarnokok John Nash, Joseph Paxton, Henri Labrouste, Riedel, Ybl Miklós, Feszl Frigyes művészete - Válaszható feladatok 4 óra Kedvelt stíluselemek felhasználásával meghatározott funkcióra alkalmas épület vagy angolkert tervezése A romantika szobrászata és festészete Műelemzéshez kapcsolódó tárgyalkotás

14 óra

- A romantika szobrászatának és festészetének megismerése 6 óra Szabadságért, nemzeti ügyért harcoló szimbolikus alakok megjelenése. A történelmi téma, az életkép előtérbe kerülése. Drámai szituációk, egzotikum, reprezentációs igény François Rude, Bartholdi, Izsó Miklós, Stróbl Alajos szobrai

132


Théodore Géricault, Eugene Delacroix, Hubert Robert, William Turner, John Constable, Francisco Goya, Caspar David Friedrich, Kisfaludy Károly, Borsos József, Madarász Viktor, Székely Bertalan, id. Markó Károly és Zichy Mihály festményei - Választható feladatok 8 óra Izsó Miklós: Táncoló parasztok című sorozatának tapasztalatait felhasználva mozgó emberi alakokról krokik, kisplasztikák készítése Markó Károly romantikus tájképeinek hatására a környező táj átfogalmazása A magyar történelmi festészetet bemutató ismeretterjesztő kiadvány szerkesztése csoportmunkában (az alkotók és alkotásaik rendszerbe szervezése, az ismertető szöveg összeállítása, a kiadvány borítójának megtervezése) Növényi elemekkel, virágszirmokkal romantikus hangulatú merített papír készítése

A realizmus művészete Munkácsy Mihály munkássága Az alföldi festészet 15 óra - A realizmus művészetének megismerése 1 óra A realizmus történelmi és eszmei háttere. A tőkés burzsoázia és az ipari munkásság kialakulása. A kapitalizmus világrendszerré válása, túltermelési válságok, harc a piacért - A barbizoni iskola jellemzői 3 óra A természet tanulmányozása Honoré Daumier, Gustave Courbet, Jean-François Millet, Camille Corot valóságlátása - A peredvizsnyik-mozgalom festészetének jellemzői 3 óra A saját történelmi kor és társadalmi problémák iránti fogékonyság Kramszkoj, Venecianov, Fedotov, Perov, Repin, Siskin művei - Munkácsy Mihály festészetének jelentősége 3 óra A magyarországi és párizsi témák különbözősége A magyar kortársakra gyakorolt hatása (Paál László, Mészöly Géza) - Az alföldi festészet és a szolnoki művésztelep jelentősége 2 óra Bihari Sándor, Hegedűs László, Kernstok Károly, Mednyánszky László, Aba Novák Vilmos, Vaszary János művei - Összehasonlító elemzés írása a barbizoni iskola és a szolnoki művésztelep jellemzőiről 3 óra A plein air, az impresszionista Tájfestés a szabadban 15 óra - A plein air festészet jellemzői

és

3 óra

133

a

nagybányai

festészet

megismerése


A tájképfestészet teljes jogú műfajjá emelése A vidéki táj szépségének felfedezése. A látvány rögzítése a szabadban John Constable, William Turner, Camille Corot művei - Az impresszionista művészet jellemzői 4 óra Fogékonyság a fény, a levegő, a valőr, a reflexek optikai problémái iránt Kiegészítő színek használata. A palettán való színkeverés helyett optikai színkeverés. Vibráló tónusok, oldott, laza ecsetvonások, szubjektív látásmód Edouard Manet, Claude Monet, Auguste Renoir, Camille Pisarro, Edgar Degas művei Az impresszionista szobrászat jellemzői: bravúros fény–árnyék hatások, festői felületkezelés. Auguste Rodin alkotásai - A nagybányai művészek munkássága 4 óra Jelentőségük a magyar képzőművészet fejlődésében. Koszta József, Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István, Iványi Grünwald Béla, Fényes Adolf, Rippl-Rónai József, Thorma János festményei - A tanult színismeretek alkalmazása a szabadban való tájképfestésben 4 óra

134


A Művészettörténet tantárgy vizsgakövetelményei A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama: –

Művészettörténet

max. 45 perc

1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: –

Művészettörténet

max. 15 perc

2. A vizsga tartalma 2.1. Művészettörténet írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló művészettörténeti ismerete, műelemzési jártassága, az építészetről, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról –, a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása, ismeretszerző igénye, egyéni kutató munkája. A művészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex műelemző, műleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Művészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. 2.2. Művészettörténet szóbeli vizsga tartalma: – művészettörténeti alapfogalmak, – a művészettörténet helye és szerepe a tudományok között, – a művészet vizuális nyelve, – a képző- és iparművészet ágai, műfajai, – a képzőművészeti ágak és műfajok kapcsolata, kölcsönhatása, – a művészet kezdetei, az őskori művészet,

135


– – – – – – – – – – – – – –

az ókori Egyiptom, Mezopotámia művészete, Kína, Japán, India, Afrika művészete, a prekolumbiánus művészet, Kréta, Mükéné művészete, a görög művészet szellemisége, etruszk és római művészet, Bizánc művészete, a népvándorlás korának művészete, a román és gótikus kor művészete, a reneszánsz művészete, a barokk és rokokó művészete, a klasszicizmus, romantika és realizmus művészete, az impresszionizmus és posztimpresszionizmus művészete, a századforduló építészete és képzőművészete, a 20. század első felének művészete, a két világháború közötti és az 1945 utáni művészet.

A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló milyen szinten: – ismeri az egyes művészettörténeti korok, korstílusok kifejezési szándékát és módját, – tud eligazodni a tárgy- és környezetkultúra világában, – tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit, – ismeri fel a művészettörténeti ágak kapcsolatát, – képes a műalkotások önálló értelmezésére, elemzésére. 3. A vizsga értékelése 3.1. A művészettörténet írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – befogadó, megfigyelő, értelmező, eligazodó készség, – analizáló és szintetizáló készség, – összehasonlító készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – műelemző készség, – műfaj- és stílusismeret, – műtárgyismeret, – fogalomismeret. 3.2. Művészettörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága.

136


A TŰZZOMÁNCKÉSZÍTŐ MŰHELYGYAKORLAT HELYI TANTERVE

137


1. A PROGRAM CÉLJA, FELADATA A tűzzománcozó műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan, összetett tevékenységrendszerével fejlessze:  mindazokat a megjelenítő, ábrázoló, konstruáló, tárgytervező képességeket, amelyek nagy szerepet játszanak a látás, a kézügyesség, a technikai érzékenység, az ízlés és a vizuális műveltség kialakításában,  játékos, örömorientált műhelyfoglalkozásaival segítse a tehetséggondozást,  problémamegoldó feladataival szolgálja a kreativitás fejlődését,  összetett érzelmi és értelmi ráhatásával a sokoldalú személyiségfejlesztést. A tűzzománcozó műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg:  a zománcművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, konvencióival, műfajaival, esztétikai törvényszerűségeivel,  a képalkotás, tárgyformálás anyagaival, eszközeivel,  a technika munkafogásaival, alkalmazási lehetőségeivel,  a tűzzománcozott dísz- és használati tárgy készítésével,  a zománckészítés, környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival. A tűzzománcozó műhelymunka feladata, hogy alakítsa ki mindazokat a tervező, átíró, kifejező, tárgyalkotó, teremtő, szerszámhasználó, díszítő, anyagformáló, munkaszervező képességeket, amelyek az igényes, művészi alkotómunkához szükségesek. A TŰZZOMÁNCOZÓ MŰHELYMUNKA MÓDSZERE A sajátos technika birtokbavételével megőrizni a gyermeki kifejezőeszközök tisztaságát, sokszínűségét úgy, hogy a felkínált lehetőségek közül a tanuló kiválaszthassa az egyéniségének legmegfelelőbb módszert. 2. KÖVETELMÉNYEK AZ ALAPFOK VÉGÉN Az alapfok végén a tanuló ismerje:  a zománcművészet példáit,  a tervezés fázisait, munkafolyamatait,  a zománcozás alapismereteit: a zománcanyag és a zománcozható fém tulajdonságait; a tűzzománcozás technikai feltételeit; a zománcbevonás, díszítés technikáit; a szárítás, égetés műveleteit; a zománcozás munkavédelmi előírásait.

138


Az alapfok végén a tanuló legyen képes:  zománcozási műveletek végzésére: a fémek, zománcok előkészítésére; a fémek formára alakítására; a fémek zománccal való bevonására; homogén és bolygatott felületek kialakítására, textúra és faktúra képzésre, kitakarásra, lefedésre, visszakaparásra, ráfestésre; zománcgrafika kialakítására; játékos zománcdíszek, táblák, muráliák készítésére.

139


ALAPFOK Az alapfok első két évfolyamán fél-fél éves váltásban az intézmény személyi-tárgyi felszereltségétől függően más-más műhelygyakorlat megismerésére kerül sor, melynek célja a tanuló műhelyválasztásának elősegítése. A tűzzománcozó műhelygyakorlattal való megismertetést a gyermek életkori fejlettségéhez igazítva az utolsó félévre javasoljuk. Ez a féléves, heti két órás gyakorlat engedjen betekintést a zománcozás legalapvetőbb műhelytitkaiba, nyújtson lehetőséget a tűzzománc technika legalapvetőbb anyagainak, műfaji sajátosságainak, a zománcozás alapműveleteinek megismerésére. Tegye lehetővé a zománcozás szépségeinek és nehézségeinek megismerését, a helyes műhelyválasztást. MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ 1-2évfolyam évi 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra Ismerkedés a zománc alkalmazási formáival 4 óra Zománcozott használati és dísztárgyak bemutatásán keresztül bepillantás a zománcfelhasználás lehetőségeibe Zománcalkotások bemutatásán keresztül ismerkedés a zománcművészet műfaji sajátosságaival, ágaival Bepillantás a zománcműhely munkájába 4 óra A zománcműhely alapberendezéseinek, a zománcozás legalapvetőbb műveleteinek megismerése A fémek és zománcok előkészítésének, a recipiens alapozásának, az alapozott lemezek díszítésének, a zománc égetésének bemutatása A zománcdíszítés megtapasztalása 6 óra Festési, faktúraképzési gyakorlatokra építve alapozott acéllemezkék díszítése zománciszappal Csurgatással, összefolyatással játékos felületek képzése Temperafestési tapasztalatokra építve alapozott acéllemezkék zománciszap festéssel való díszítése A zománcfelvitel megtapasztalása 12 óra Papírkivágási gyakorlatokra építve a sablonnal kitakart alapozott acéllemez zománcpúderrel való díszítése Viasz visszakaparási gyakorlatra építve a fedőzománccal bevont acéllemez-kék visszakaparással való díszítése Mozaikképzési gyakorlatokra építve a fedőzománccal bevont acéllemezkék üvegdarabkákkal való díszítése

140


Az alapozás megtapasztalása 10 óra Gyárilag előkészített (kivágott) rézlapocskák, betétek zománcozásra való előkészítése A zsírtalanított lapok alapzománccal való bevonása Az alapozott lemezkék üveggyöngyökkel való díszítése 3. ÉVFOLYAM évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Elmélet 12 óra Zománctechnikai ismeretek 8 óra  a zománc fogalma a zománc, mint: nyersanyag, bevonat, díszanyag az ipari és iparművészeti zománc,  a tűzzománc alkotói: a zománcozható fémek (acél) és a zománcok (zománc-iszap),  a tűzzománckészítés technikai feltételei: a zománcműhely berendezései, szerszámai; az égetés, a fémmegmunkálás, a zománcfelhordás, díszítés eszközei,  a tűzzománcozás folyamata: a legegyszerűbb zománcfelhordási, bevonási műveletek (leöntés, felkenés, rácsurgatás),  a legegyszerűbb zománcdíszítési technikák (öszefolyatás, borzolás, cuppantás, nyomhagyás),  a szárítás, égetés műveletei,  a zománcozás alapvető munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi szabályai,  a zománckészítés hibalehetőségeinek számbavétele (alapozásnál, festékfelkenésnél, égetésnél),  a zománcjavítás módjainak megismerése (valódi és áljavítások) A tűzzománc technika műfaji követelményei: dekorativitásra, síkra, feszítettségre való törekvés A képi megjelenítés ismeretei 4 óra  élmény és információszerzés a képi világ tanulmányozásával, a közvetlen környezet értelmezésével, művészeti példák elemzésével, a képi világ, a vizuális nyelv alapelemeinek megismerésével,  a szín szerepe a képalkotásban: színtani ismeretek, a színek rendszerezése, a színek hatása (érzelmi és hőhatás, optikai és térhatás) és kölcsönhatása, figyelemfelhívó és szimbolikus szerepe,  a zománcszínek tulajdonságai,  a struktúra, faktúra és textúra szerepe a képalkotásban A kifejezés, alkotás eszközrendszere:  a lényegkiemelés, figyelemvezetés (elhagyás, leegyszerűsítés, sűrítés, elvonatkoztatás, absztrahálás) eljárásainak,  az elemek elrendezésének (felületrendezés; ritmus és egyensúlyteremtés; szimmetrikus, aszimmetrikus, középpontos és átlós komponálás),  az alkotás technikáinak (nyomhagyás, frottázs, leöntés, felkenés, lefolyatás, csurgatás, cuppantás, borzolás, bolygatás) megismerése

141


Gyakorlat 60 óra A környezeti formák színének, felületi minőségének megfigyelésével, színkeverési, textúra és faktúraképzési előtanulmányok segítségével, a kifejezés, átírás eszköztárának megismerésével alapozott acéllemezre:  zománciszap felkenéssel, felfújással homogén,  csurgatással, cuppantással, nyomhagyással bolygatott felületű autonizmusra épülő játékos szín, textúra és faktúraképzési gyakorlatok készítésével a tanulók anyagismeretének, eszközhasználó, tervező, alkotó képességének fejlesztése

Feladatok Homogén felületek kialakítása 6 óra Zománciszap felkenéssel, felfúvással próbalapok, színminták készítése gyárilag alapozott acéllemezre A fényes, matt, áttetsző és fedőzománcok megismerése A zománcfelvitel, szárítás, égetés megtapasztalása A technológiai fegyelem és sorrend betartása A higiéniai követelmények megismerése Homogén felületekkel komponálás. 10 óra Azonos méretű zománclapok sorolásával, rendezésével (alap, kevert, kiegészítő és rokonszínekre színátmenetekre, színharmóniákra, díszharmóniákra épülő) kompozíciók összeállítása Rusztikus felületek kialakítása 8 óra Különböző zománcbevonási műveletekkel (csurgatás, cuppantás) más-más felületi minőség, fény-árnyékhatás modulálása Üvegdarabkák, üveg granulátumok, üveggolyócskák beépítésével, beolvasztásával új felületi hatások teremtése Zománc textúra képzése 8 óra Természeti és mesterséges formák nyomataival a textúra zománcban való rögzítése Textúrális hatások felhasználása a zománcalkotásokban 15 óra Erősen rusztikus hatású mesterséges formákkal, anyagokkal (kötél, függönydarab ...) azok összeépítésével, nyomhagyással zománckompozíciók készítése A természet formáinak (levél, kéreg, tenyér ...) nyomataival, a belső törvények alakította szerves elrendezésű felület rajzolatának kiemelésével organikus képalkotás A textúrális felület elrendezésében levő szabályosság megfigyelésével, leegyszerűsítéssel, sűrítéssel mértani minták alkotása A minták elforgatásával azonos elemekből épülő díszlemezkék tervezése A rendezetlenség struktúráiban megbújó szabályosság feltárásával (kiemeléssel, a színek figyelemfelhívó szerepével) az összefüggések láthatóvá tétele. A lapok tükrös elrendezésével díszítőzománc tervezése csoportmunkában Figurális rajzolatokkal textúrális hatású képlemezek alkotása a zománcok egymásra rétegződésével, visszakaparással Zománcfaktúra képzés

6 óra

142


A természet formáin külső erő okozta (szél, talajerózió, gépek ...) felületi változások, faktúrahatások modulálása, felületalakítással (bolygatás, összefolyatás, borzolás) A fakturális hatások felhasználása a zománcalkotásokban 19 óra Homogén és bolygatott felületek, különböző textúrák és faktúrák egymásba ötvözésével, kontrasztokra épülő zománcdíszburkolat képzése Mozgással egybekötött gesztusokkal, csurgatással, leöntéssel érzelmi és lelkiállapotot kifejező képlemezek alkotása A színek érzelmi és hőhatásának felhasználása a kompozícióban

Minimum követelmény A legegyszerűbb felületdíszítési és zománcbevonási technikák ismerete és alkalmazási képessége. 4. ÉVFOLYAM évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Elmélet 12 óra Zománctechnikai ismeretek 4 óra A zománcozás anyagai, technikái:  a zománcpúder vagy zománcpor tulajdonságai,  a zománcfelszitálás művelete,  a sablonnal való zománcdíszítés és a visszakaparásos zománctechnika meg-ismerése,  a zománctapadást elősegítő kötőanyagok Képi megjelenítés ismeretei 8 óra A pont, vonal, folt és szín szerepe a képalkotásban:  a pont, vonal, folt és szín fogalma, fajtái, szerepe,  a pont, vonal, folt és színképzés lehetőségei,  a pont, vonal, folt és szín, mint: jelrendszer, szimbolika, díszítőelem,  a pont, vonal, folt és szín formaképző, képalkotó szerepe,  a vonal, folt és szín érzelmi és térhatása A kifejezést, alkotást segítő képzőművészeti példák:  őskor - vonaldíszes kerámiák; karcolt, vésett, festett sziklarajzok,  ókor - egyiptomi síkjellegű tér- és formaábrázolás; etruszk vésett, festett falképek; görög geometrikus vázák; krétai stilizált növény- és állatábrázolás; római ornamentális díszítmények,  középkor - groteszkek, mérművek, fa-, és rézmetszetek,  újkor - neoprimitív, szimbolista, kalligrafikus és nonfiguratív irányzatok Az alkotás technikái:  visszaszedés - ráfestés,

143


 kitakarás - lefedés,  ráégetés - átégetés A zománc sgraffito rokonsága az egyedi- és sokszorosító grafikával Gyakorlat 60 óra Alapozott acéllemezre zománciszap felfújásával, zománcpor felszitálásával fedőzománc felvitele. A fedőzománc díszítése A vizuális nyelv, az ábrázolás elemeinek, a kifejezés eszköztárának alkalmazásával, visszakaparással, ráfestéssel, kitakarással, lefedéssel díszítő zománcbetétek, faliképek, térkonstrukciók készítésével a legalapvetőbb zománcozási ismeretek, eszközhasználó készségek, tervezőalkotó képességek kialakítása

Feladatok A pont, mint vizuális elem, kifejezőeszköz 8 óra Sűrűsödő, ritkuló pontokkal a mozgás, nyugalom és feszültség érzékeltetése Egyszerű nyomhagyó eszközökkel vagy ujjbeggyel színpöttyökből álló pointilista jellegű alkotás készítése (pl.: önarckép) A kiegészítő színek optikai keverésével dekoratív színhangulat kialakítása Színritmika, színegyensúly-teremtéssel az azonos méretű alkotások tablóvá rendezése A vonal, mint vizuális elem, kifejezőeszköz 8 óra Vízszintes, függőleges vagy ferde egyenesek sorolásával játékos, dekoratív díszítmények, zománcbetétek kialakítása Sűrűsödő és ritkuló, erősödő és halkuló, szögletes és lágyan ívelő, folyamatos és tördelt, vastag és vékony vonalakkal alkotott díszítő lemezkék készítése Vonalképzetet adó természeti formák (ág, inda), struktúrák, rajzolatok (szénaboglya, jégvirág) ihlette vonalkompozíciók, vonalstruktúrák kialakítása visszakaparással A vonal, mint jel 6 óra Kalligrafikus képírással saját piktogram kialakítása A kialakított jel alkalmazása (kitűző, mappa, táskadísz ...) A vonal formaképző, képalkotó szerepe 10 óra Leporellószerű, több lapból álló zománcgrafika tervezése önálló munkával A személyes élmények, az egyéni képnyelv megjelenítése Az egyes képelemek összehangolása, a vonalminőség megválasztása, az átégetés megtapasztalása A folt, mint díszítőelem 6 óra Felületkitöltés, képalkotás csak folttal

144


A környezetben található szabályos és szabálytalan természeti és mesterséges formákkal (növény, kör vagy négyzet lap ...), mint foltokkal felületrendezés, képalkotás, forma- és színegyensúly teremtés Rászitálásos technikával felületburkoló lapok kialakítása A folt, mint a forma jele 7 óra Lényegkiemeléssel, sűrítéssel, átírással forma és színredukcióval a forma folttá egyszerűsítése A kialakított formával sablonképzés, emblémaalkotás Tükörszimmetriás elrendezésű falidísz, síkkompozíció képzése növekvő, összeépíthető formákkal A szín térhatása 7 óra A színek mélységi és téri illúzióinak megtapasztalása azonos motívumok más-más színviszonyba helyezésével A tűzzománc festék specialitása, a tervezés, felfestés és a kiégetett kész munka közötti lehetséges - még megengedhető különbségek megtapasztalása A vonal, folt és szín figyelemfelhívó szerepe 8 óra Meghatározott célú vizuális közlés kifejezése vonal, folt és színátírással. Cégérek, megállítótáblák készítése A vonal, folt és szín, mint kifejezőeszköz 12 óra A folttal való lényegmegragadás, egyszerűsítés, stilizálás A vonallal való rajzosság, részletgazdagítás A színnel való összefogás, kiemelés alkalmazásával fejlesztéses, vegyes technikájú, többégetéses muráliák, mértani testekre applikált térkompozíciók készítése egyéni illetve csoportmunkában Minimum követelmény Az alapvető eszközhasználó és zománcdíszítő ismeretek, jártasságok megléte.

5. ÉVFOLYAM évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Elmélet 16 óra A képi megjelenítés eszközrendszere 12 óra A természeti formák szerepe az élmény és információszerzésben, a képi megjelenítésben A formaelemzések módszere:  célirányos megfigyelés,  megértést, megjelenítést segítő eljárások (pozitív-negatív forma; formakövető vonal; metszetek - belső szerkezetek; nézeti képek - tömeg; térréteg - tér-mélység; folyamatábra - fázisrajz) alkalmazása a mozgás, változás kifejezésében Átírási, képalkotási ismeretek:

145


 a tanulmányozásra választott természeti formák formájának, plaszticitásának, színének, textúrájának, struktúrájának, mozgásának, működésének, térbeliségének elemzésével a képi megjelenítésre alkalmas jegyek kiemelése,  a megjelenítésre alkalmas jegyek átírása a zománctechnika műfaji követelményeinek megfelelően,  redukálás folttal, színnel, formával,  kiemelés, figyelemvezetés: ponttal, vonallal; folttal, formával; aránnyal, tagolással; színnel; metszetekkel, nézeti képekkel; ritmussal; folyamatábrával, fázisrajzzal; elhelyezéssel, mérettel; nézőponttal A kifejezést, alkotást segítő képzőművészeti példák:  ókor: Egyiptom, Kréta dekoratív falfestményei; Görög és krétai vázák,  középkor: térábrázolás,  újkor: kubista és futurista alkotások Zománctechnikai ismeretek 4 óra Az alapozott acéllemez zománcdíszítési lehetőségei:  sablonnal való díszítés,  glicerines eljárás,  zománc sgraffito Gyakorlat 56 óra A közvetlen környezetünkben található sík és testes, tagolt és tagolatlan, szabályos vagy szabálytalan természetes és mesterséges formák elemzéséből kiinduló, a zománctechnika műfaji határait, követelményeit figyelembe vevő, a feladat, a kifejezési szándék céljainak megfelelő átírásokkal zománctervek készítése Gyárilag alapozott acéllemezre, zománciszap, zománcpor felhasználásával sablon, sgraffito, glicerines és vegyes zománctechnikával képlemezek, zománc-betétek készítése Feladatok A forma foltja 8 óra Tagolt és tagolatlan formák befoglaló formájából képzett síkokkal, foltokkal, motívumokkal játékos felületképzés A motívumok dinamikus rendezésével dekoratív zománckompozíciók kialakítása A pozitív-negatív formákból képzett sablonokkal más-más viszonyhelyzetek, formakapcsolatok kialakítása A különböző variációkkal játékos térkonstrukciók összeállítása A forma tömege 8 óra A plaszticitás érzékeltetésének képnyelvi lehetőségei A testesség jelzése formakövető vonalakkal Zománccsempe készítése visszakaparásos technikával A forma testességének kifejezése a nézeti képekkel A forma elfordulásainak, a nézeti képeknek dekoratív átfogalmazásával azok egyesítésével, az áthatások kiemelésével dekoratív átírások megfogalmazása

146


A forma színe 6 óra A forma jellemző színfoltjainak képszerű elrendezéseivel különböző színharmóniát, színhangulatot kifejező zománctervek készítése A forma külső felületének és fonákjának színvilágával, telt és tört színek, színátmenetek, színellentétek alkalmazásával más-más színhangulatok, érzelmi hatások teremtése A forma felülete 9 óra Játékos zománclapok tervezése, a természeti formák felületi textúrájának átfogalmazásával a kifejezési célt szolgáló eszköz és zománctechnika megválasztásával A forma felépítése 6 óra A szerkezetet szemléltető rajzok, metszetek felhasználása a struktúra kifejezésében A forma összeépítettségét, vázrendszerét szemléltető magyarázó rajzok, szemléltető zománctáblák készítése A belső felépítést megvilágító hossz-, kereszt- és rétegmetszetekben megjelenő képi elemek variálása a kifejezési cél szerint A forma mozgása 10 óra Különböző síkra redukált statikus formákkal a változás - működés - időbeliség érzetének keltése A mozgás érzékeltetése ritmikusan ismétlődő formákkal A működés magyarázata fázisokra bontott folyamatábrákkal A forma átváltozásainak folyamatát jelző mozgásfázisok egyidejű megjelenítésével futurista jellegű dinamikát, lendületet kifejező zománcalkotások készítése sablonokkal, visszakaparással A forma helye a térben 15 óra A térmélység, a különböző téri rétegek más-más eszközökkel való megjelenítése A térbeliség kifejezése egymásmellettiséggel, a formák megsokszorozásával A térbeliség kifejezése síkba terítéssel A környezet érzékeltetése jelzésszerű háttérelemekkel A különböző korok térábrázolási konvencióinak felhasználásával egyéni hangvételű, kifejezési szándékú zománctervek készítése

Formaasszociációk 10 óra Asszociációra alkalmas motívumok, jelek képzésével új tartalom kifejezése szabadon választott színvilággal, a gondolatközlést legjobban erősítő technikával Minimum követelmény Alapvető átíró, képalkotó ismeretek megléte. A tanult zománcdíszítési technikák alkalmazási képessége.

147


6. ÉVFOLYAM évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Elmélet 12 óra A zománctechnikai ismeretek 6 óra Az acéllemez zománcozási ismeretei:  a lemez kémiai és fizikai tulajdonságai,  a recipiens előkészítése (a méretre, formára vágás eszközei, műveletei; a kiizzítás, lágyítás; az egyengetés, felület-feldurvítás szerepe; a zsírtalanítás anyagai, műveletei),  az alapozás szerepe,  az alapzománc tulajdonságai, fajtái,  a felhordás módja, eszközei A képi megjelenítés eszközrendszere 6 óra A kifejezés, gondolatközlés módszere:  a látvány, a gondolat lényegének kiemelése,  a tervezői ötletek, elgondolások, alternatívák megfogalmazása,  a képi megjelenítés, értelmezés műveleteinek elvégzése,  komponálás: alá és mellérendeléssel; időrenddel, sorrendiséggel; nézőpont szabad megválasztásával; képkivágással; szín transzponálással Gyakorlat 60 óra A gyermekek képi kifejezésében gyakran szereplő formák gazdagításával, a személyes élmények, fantáziavilág kivetítésével, a tűzzománc műfaj követelményeihez igazodó átírási, képalkotási, kompozíciós eljárásokkal a megismert zománctechnikai műveletekkel, a megszokott képi elemek változatosabb megfogalmazásával, szerepeltetésével sokszínűbb gondolatközlés, képi kifejezés megvalósítása Feladatok Lepkék, szitakötők 8 óra A jelentéktelen kis bogarak, színes lepkék megfigyeléséből kiinduló átírások A természet apró kis lényeinek formájával, különböző zománcdíszítési eljárásokkal, kitűzőnek alkalmas kis lepkék, szitakötők készítése A forma játékos átírásával mesepillangók tervezése A szín és szimmetria visszaadása papírkivágásos sablonokkal képzett foltokkal A foltok továbbgazdagítása a szárnyak erezete, rajzolata inspirálta zománcgrafikával A repülés könnyedségének kifejezése, a szállás, lebegés fázisainak jelzésével, ritmikájával Virágok, fák 8 óra A növényvilág értelmezése, átfogalmazása különböző kifejezési szándék szerint A virágok és fák formájának megfigyelésével, leegyszerűsítéssel, természet-védelmi zománctérképek készítése A tanulmányozott virágokban rejlő formai szépségek, apró rajzi részletek kiemelésével érzelmi állapotok kifejezése A növekedés, fejlődés, elpusztulás érzékeltetése a virág vagy fa stilizált állapotváltozásaival Dekoratív díszítmények képzése a megkülönböztető jegyek, karakterelemek kiemelésével

148


Egyszerű kis formák (gyomnövények) kiemelésével, felnagyításával mesefák, mesefal tervezése A népművészetben megjelenő növényi motívumok felhasználásával zománcozott táblaképek, kazetták alkotása A forma szimbolikus jelentéstartalmának kiemelésével jelet, életfát ábrázoló képlemezek alkotása Halak 7 óra A vízi világ értelmezése, átfogalmazása a különböző kifejezési szándék szerint Az áramvonalas törzsformák és az uszonyok gazdag variációinak felhasználásával, formai, színbeli, grafikai átfogalmazással, a dekoratív részletek kiemelésével mesehalacskák alkotása Az elkészült halacskák térbehelyezésével meseakvárium kialakítása A nyugalom érzetének keltése színharmóniákra finom formavariációkra épített csendéletszerű megfogalmazással Madarak 9 óra A különböző háziszárnyasok, erdei, mezei és vízi madarak megfigyelési, képi megjelenítési tapasztalataival más-más díszítési és kifejezési szándék szerinti zománcalkotások tervezése, készítése A madarak testfelépítésének, vázrendszerének, a csőr, láb, szárny karakterjegyeinek tanulmányozásával, azok átfogalmazásával gondolati tartalmak (védelem, kötődés) kifejezése A szakrális és népi tárgyak változatos szín- és formavilágú madaras díszítményei, madár jelei (pelikán, páva ...) mintájára motívum, motívumrend-szerképzés A honfoglaláskori hajfonatdíszek madármotívumainak felhasználásával doboztetők tervezése Négylábúak 10 óra A kedvenc háziállat megfigyelése, az állatkerti tapasztalatok tanulságai, valamint a vizuális emlékezet alapján formai egyszerűsítésekkel, a karakterjegyek kiemelésével egyéni hangú zománcalkotások készítése A kedvenc házőrzővel figyelmeztető kaputábla készítése Állatokról szóló versek, mesék képi megjelenítése illusztrációs sorozatokkal Ember 10 óra Az emberi forma kifejező szerepe a gondolatok, cselekvések, képi megjelenítésében A forma felépítésének, szerkezetének, megkülönböztető jegyeinek kiemelésével, a mozgások leegyszerűsítésével különböző történések, események ábrázolása Részekből összeállított formákból wayang-szerű bábok képzésével megjelenítésre, kifejezésre alkalmas karakterek tervezése, alkotása Vonallal, folttal, rokonszínek felhasználásával önarcképek, portrék festése Az arcelemek elmozdulásával, az elmozdulások felerősítésével érzelmek, hangulatok kifejezése

149


Játék, gép 6 óra A gyermekhez erősen kötődő tárgyak elemzésével, formai átírásával játékra alkalmas alkotások tervezése Közös munkával (kerékpár, autó, kamion, vonat, hajó vagy repülőgép) a géppark elemeinek megtervezése Egyéni munkával az egyes járművek megalkotása Ház, vár 14 óra A változatos funkciójú, méretű, anyagú, tagoltságú díszítettségű épületek (várak, templomok, parasztházak ...) megfigyelésével, átírásával különböző rendeltetésű zománcalkotások készítése A jelentős műemlékek stílusjegyeinek kiemelésével a környezet és külső tér stilizált jelzésével idegenforgalmi tájékoztató tablók, táblák készítése A változatos homlokzati képek, a részletek (ajtó, ablak, épület plasztika) szépségének hangsúlyozásával a nézeti képek egymás mellé csúztatásával, új formák képzése Sorolással, rendezéssel dekoratív utcakép komponálása A különböző enteriőrök összbenyomásának érzékeltetése a formai jegyek, színek megválasztásával Minimum követelmény Az alapvető anyag és eszközhasználó - alakító ismeretek, készségek megléte. A zománcműfaj formai, technikai, alkalmazási követelményeit figyelembevevő tárgyalkotó képesség kialakulása.

150


A TŰZZOMÁNCKÉSZÍTŐ MŰHELYGYAKORLAT VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

A TŰZZOMÁNCKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: – –

Rajz-festés-mintázás* Tűzzománc műhelygyakorlat - rajzi, tervezési feladat - tárgykészítés

max. 90 perc max.180 perc 50 perc 130 perc

*A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A tűzzománckészítő műhelygyakorlat vizsga tartalma: A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelő képalkotó és formatervező készségét, a zománcművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló zománctechnikai jártasságát, szakmai tudását. 2.1. A tűzzománckészítő műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tűzzománcozott dísztárgytárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján alapozott vagy alapozatlan lemezre a tanult zománcbevonási, díszítési technikák alkalmazásával létrehozott vizsgamunka lehet: – zománcozott kép, – zománcbetét, – zománcozott ékszer vagy zománcozott ruhakiegészítő. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan tervezett és elkészített zománcozott tárgy.

151


A zománcozott vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra, gondolai tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján megtervezett, lealapozott lemezre az alábbi zománcműves technikával vagy azok kombinációjával (visszakaparás, rászitálás, csurgatás, borzolás, visszaszedés, ráfestés, átégetés, glicerines megoldás…) elkészített zománcalkotás. A munka kivitelezésénél a kiégetés fázisához szaktanári felügyeletre van szükség. 3. A vizsga értékelése 3.1. A tűzzománckészítő műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – látványmegfigyelő képesség – a gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró képesség, – tárgytervező képesség, – anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, – zománcozási alapismeret (zománcfelvitel, szárítás, égetés), – zománcdíszítési ismeret, – megfelelően alkalmazott műfaji sajátosságok, – a zománcozott tárgy összhatása.

152


–

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Mivel az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágára még nem készültek tankönyvek, a kiválasztás elve csak általános lehet. - Feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének - Feleljen meg az intézmény oktatási céljainak - Segítse a tanulást, motiváljon - Szerkezete legyen világos, egyszerű - Szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen - Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre - Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra - Legyen több évig használható - Az ára legyen kedvező.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A szülő a tanköteles kortól kérheti gyermeke felvételét intézményünk alapfokú művészetoktatási iskolájába. Az igazgató által megbízott felvételi bizottság javaslata alapján az alapfokú művészetoktatásban való felvételről az iskola igazgatója dönt, melyet írásban közöl. Beíratáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítani kell a gyermek személyazonosságát. A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogad tanulókat. Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni, a tanulót az alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott évfolyamra, ill. csoportba. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMON-KÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, ÉS A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI A tanuló elméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. Az ismeretek számonkérésének tartalmát az általunk kidolgozott tantárgyi programok évfolyamokra lebontott követelményei határozzák meg. Az elégségeshez szükséges ismeretek szintjét az évfolyamokra lebontott tantervi programok minimumszintjei jelzik. A tanuló ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, a tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben érdemjeggyel értékeljük, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Félévkor azt értékeljük, hogy a tanuló az időarányos követelményeket milyen szinten sajátította el. Év végén az adott évfolyam követelményei alapján összeállított feladat megoldására kerül sor. A megoldás érdemjegye, valamint a második félévi teljesítmény alapján történik az

153


év végi osztályzattal való minősítés. A félévi és az év végi vizsgamunkák reprezentatív kiállítás által kerülnek bemutatásra. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplést is értékeljük, illetve figyelembe vesszük. A számonkérésnél teljesíthető követelményeket állítunk a tanulók elé. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló fejlődését. A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjük. Biztosítjuk a minél sokoldalúbb megnyilatkozást. A számonkérés formái: A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl.: szóbeli megnyilvánulások, önálló gyűjtőmunka, rajzi, festési, mintázási, tervezési, tárgyalkotási produktumok). Az értékelés általunk meghatározott kritériumai: A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie. Az értékelés fokozatai: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Az értékelés általunk meghatározott rendszeressége: - Minden tantárgyból félévente legalább három érdemjegyet kell adni a tanulónak. - Negyed- és háromnegyedévkor áttekintjük a tanulmányi helyzetet, a gyengén teljesítők szüleit tájékoztatjuk. - Az értékelés alapja a folyamatos teljesítmény, melyet befolyásol a fejlődési ütem. - Az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok: ellenőrző vagy tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány. Az évközi érdemjegyekről, a félévi osztályzatról az ellenőrző könyvön keresztül, az év végi osztályzatról a bizonyítvány könyvön keresztül tájékoztatjuk a szülőket. A TANULÓ SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI A szorgalom minősítése az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. A szorgalom értékelésének követelményei: A szorgalom példás, ha a tanuló: - felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, - óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, - a feladatok végzésében önálló, rendszeres, - tehetségéhez mérten vesz részt a munkában, - önművelése rendszeres és többirányú, - szorgalmával példát mutat, serkent.

154


Jó a tanuló szorgalma, ha: - tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos, - óra alatt spontán aktivitással vesz részt, - a tananyag iránt érdeklődik csupán, - a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni. Változó a tanuló szorgalma, ha: - óra alatt hullámzó aktivitást mutat, - tanórákra való felkészülése rendszertelen, - feladatait érdektelenül végzi, - érdeklődése nem aktív, - önművelése rendszertelen. Hanyag a tanuló szorgalma, ha: - a szorgalom teljes hiánya jellemzi, - feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, - az órai munkában passzív, - a tanultakat nem akarja alkalmazni. A szorgalom értékelése: A tanulók szorgalmának értékelését a tantárgy pedagógusa végzi. Az érdemjegyekről a tanulókat és a kiskorú tanulók szüleit rendszeresen értesíteni kell. A szorgalom értékelésének formái: Szóbeli és írásbeli dicséretek. A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok.

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: - rajz-festés-mintázás - műhelygyakorlat - művészettörténet

155


3. A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A művészeti alapvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program érvényességi ideje: A program a 2011. szeptember 1-jétől 2016 augusztus 31-éig terjedő időszakra szól. A törvények által előírt, illetve a tantestület, a tanulók és a szülők időközbeni javaslataival a pedagógiai programot módosítani lehet. Módosítani a nevelőtestület 50% + l szavazati arányával lehet. A pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata: jogszabály függvényében ötévente. A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával lép életbe.

A helyi tanterv 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben 2016. augusztus 31-éig terjedő időszakra szól. A régi tanterv a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet 1.sz. melléklete alapján kimenő rendszerben továbbra is érvényben van.

156


Záradékok A pedagógiai programmal a nevelőtestület egyetértett a 2011. május 31-én megtartott nevelőtestületi értekezleten, és elfogadásra javasolja a fenntartónak. Az iskolaszék és a tanulók képviselői aláírásukkal hitelesítették, hogy egyetértenek az intézmény pedagógiai programjával. Budapest, 2011. május 31.

Pelyva Judit

Gebefügi Miklós

művészeti igazgatóhelyettes

igazgató

157


TARTALOMJEGYZÉK Az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programja és helyi tanterve I. Nevelési program ................................................................................. II. Helyi tanterv ....................................................................................... 1. Kötelező tantárgyak helyi tanterve - Rajz-festés-mintázás ............................................................................. 2. Műhelyprogram ................................................................................... Tanszaki helyi tantervek: - Grafika műhelygyakorlat – helyi tanterv .............................................. - Festészet műhelygyakorlat – helyi tanterv ............................................ - Kerámia műhelygyakorlat – helyi tanterv............................................. - Textilműves műhelygyakorlat – helyi tanterv ...................................... Szabadon választott tantárgy - Művészettörténet ................................................................................... - Tűzzománc műhelygyakorlat – helyi tanterv ........................................ A művészeti alapvizsga általános követelményei

158

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

Recommend Documents