g'^lm^^ílK'- i,A
VOGUL NÉPKÖLTÉSI GYJTEMÉNY. KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. ^$3 IV.
KÖTET.
^céf
ÉLETKÉPEK. SOKSBNEKEK, VITÉZI ÉNEKEK, MEDVE ÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK,
ÁLLATÉNEKEK, MESÉK, TALÁLÓS MESÉK, NÉPKATZI APRÓSÁGOK, FÖLDRAJZI NÉVJEGYZÉK.
ELS
FÜZET.
VOOUL SZÖVEGEK ÉS FOKDÍTÁSATK.
SAJÁT
GYJTÉSE ES REGÜLY ANTAL HAGYOMÁNYAI ALAPJAK KÖZZÉTESZI
MUNKÁCSI BERNÁT A M,
T.
AKAD.
L.
TÁGJA.
BUDAPEST. 1896.
I-y /
pH
f-L..
I
FRANKLIN-T/(«8ULAT NYOMDÁJA,
^m^íCfyiHH
V
TARTALOM. ELS
SZAKASZ. SORSÉNEKEK.
Ni
AJ a,)
A
Fels- Lozva
énekek.
és
Szoszva vidékeirl. Lap
I.
A
«Szarvasorr-vár» -falvi gazdag
II.
A
«
III.
A
«Szarvasorr-vár» -falvi gazdag Kirill-öreg nagyobbik leányá-
IV.
A
«
V.
A
«Szarva8orr-vár» -falvi István
VI.
A
((Szarvasorr vár »- falvi
VII.
A
«
VIII.
A
«Visera-folyó» -falvi
IX.
A
«Vá8árolt-patak» -falvi István leányának, Aniszjának
X.
A
nak Dárjának énekelt éneke
__.
.__
Annának
nak,
énekelt éneke
Szarvasorr- vár » -falvi
nak énekelt éneke ___ éneke
._.
___
...
_-_
_._
...
___
_._
_._
Ignácz
___
_..
leányának, ___
__.
leányának
...
__^
—_
fell
...
___
._.
4 6
_-.
___
...
___
...
__.
Pj^ohtj ár ...
-
_._
—
_.
István
---
—
--
--
leányának,
wLegifjabbnál
-
7
_..
énekelt
8
...
Theodo_._
í)
leányai felöl
---
—
—
-
10 11
-
maga
— — — Aniszjának
11
a
idsb)) öreg fiáról, az
Pachtjár Ignáczfi Vaszilijka sógoráról énekelt éneke leányának, Aniszjának « Vásár olt-patak» -falvi István
— — — — — — két rénecskéjével mulatozó éneke Mártha, Kaszláp-leány A ((Szamojéd- sátras — — — nnek maga fell énekelt éneke
13
_._
az
U
-__. fell énekelt éneke Mikula leányának, Jeleszin Ofimjának az
« Cserjésfal vi»
--.
falvi))
nnek ._.
17
---
--.
-
az ___
-_
— —
— —
-^
1*^
---
Kaszláp öreg Mártha leánya ((CserjésJeleszin Mikula-fi Iván fia fell énekelt
«Szamojéd-sátras»
éneke
---
((Cserjésfalyi*
»
___
XIV. A
1
.
— —
--_
((Vásárolt-pataks -falvi
férje
_
_.—_ — . _— _-. . Trofim leányának,, Dáriának énekelt
.__
«Szent-folyó» -falvi
XIII.
__
...
Annának
__-
_._
— — — — — énekelt két éneke.
éneke
A
___
Szarvasorr- vár» -falvi Paohtjar Ivánfi Ignácz
énekeltének
XII.
___
gazdag Kirill-öreg anyjának, Zsófiá-
siának énekelt két éneke
A
___
Szarvasorr- vár» -falvi gazdag Kirill-öreg kisebbik leányá-
nak Dárjának másik énekelt éneke
XI.
kisebbik leányá-
Kirill-öreg
.•k<
•
t^ '
TARTALOM.
IV
Lftp
XV. Trofim-leány Matron-asszony, lakóhelyérl, tett
XVI.
«
Cserjésfalvi)*
nnek
«Széles-folyó-torkolatbeli»
éneke
.__
___
_..
__.
Eudokia, «Karp-folyó-torkolat-falvi» fell énekelt éneke __. ___ ___ ___ ___
XVII.
A
lozvai
XVIII.
A
«Tat-torkolat falusi* (Lozva-) alvidékrl való
XIX.
A
lakott
nnek
hsölt
—
___
_._
_._
___
ntl,
Ivánfi
21
Jurkin
Heléntl énekelt ének ... ___ Mihálynak a « Tat-torkolat falvi*
feleségétl, Szemjon-leány
(íLozvaf- falvi))
20
faluban»
___
___
.._
20
nnek maga
«Széles-folyó-torkolati
énekelt éneke. __
_..
___
__.
.__
Vaszilij -leány
alvidékrl
énekelge-
faluról
___
_._
egykori
az
24
Visera- vidékrl való Alekszej leánya, Tatjána fell énekelt
éneke
XX. A
.._
_._
___
...
___
_._
...
...
...
___
__.
a Tat-torkolat-falvi Visera vidékrl való Alekszej leánya, Tatjána fell énekelt éneke ... ... ._. ._. .._ ... ___
XXI. A
«Nagy-ü8töt-tartó)) folyófbeli férfi
A A XXIV. A XXV. A
XXII. XXIII.
...
Vals'é szamojéd énekelt éneke
Kozma középs
Jugra-falvi
Jugrafalvi «
«
XXVI. A
Vessz- városi »
Kozma idsbik
Jugrafalvi
«Köz-falu8Í))
Vaszilijfi
XXIX. A
41
férfi
—-
-
-
-
— —
.__
...
...
...
...
...
...
42
-. Pákin
44
...
45
...
__.
Kozma
—
--
--
-—
—.
ségének, Theodosiának énekelt éneke
A
éneke
XXXIV. A
...
.
«Folyófok-falvi))
_
...
...
...
.-.
—.
---
szony kis Mikolka fiának énekelt éneke
XXXV. A
XXXVIL Az XXXVni. A
...
Siter férfi fell énekelt éneke
leánynak az sérl énekelt éneke ._. ... ((Sapka-falvi))
berjozovi ...
«An-folyó«)-falvi leánytól készített
_..
ének
...
55
fele-
—
---
._.
53
57
énekelt
varrói)
«Folyófok-falvi» «Féllábú öreg» kis Kata leányának folyó-falvi)>
XXXVI. A
-.-
«Eéntorok-szrfonal-betéttel
--_._
---
---
Anna leányának
«Gomba»-öreg
«Folyófok» -falvi
52
Dáriának éne-
XXXI. Az «Agyag-folyó)) -falvi leánytól készített ének ... -_. XXXII. A « Patak-torkolat-falusi)) nnek, Pachtjár Ignáczfi Iván XXXIII.
—
__.
...
47
_..
.__
...
Aur-foly ó -falvi férfiú leányának, __.
- -
az
«Rétfalu8Í»»
idsbik Akulina leánya fell énekelt éneke. kelt éneke
—
-
Akulinának
Péter öregnek a
__.
férfiú-
leánya fell
—-
--
Pákinfi Mikola férfinak a Jugra-falvi
Vessz városi))
XXX. Chantapov
...
.__
kisebbik
leányának,
Vantuska-leánytól készített ének «
36
leányától, Katától énekelt ének
...
_._
kisebbik Kata leánya fell énekelt éneke
A
35 38
Pákin
— —
_— _._
...
.__
.__
...
Pákinfi Mikola férjérl énekelt éneke
XXVII. A
—
...
...
....
Körömfolyó)) -vidékrl való Jefimfi Péter
énekelt éneke
29
faluból való Pákin Alekszej
nagyobbik leányának énekelt éneke
Nyuri-leánytól készített ének
nak a
XXVIII.
28
Jugra-falvi Korikov Nikita férfi nagyobbik fiának, Péternek
--
59
asz-
— — —
_— «Manó-
61
63
keresked kedve-
.-.
—-
_..
«Voly-folyó)) -falvi (.Korom-folyó)> -faluból való
---
---
...
—
nnek, a
Fél-
...
64 67
TARTALOM.
V Lap
szem*
XXXIX. A
Petyka idsb leányának, Chevoronjának az férje _ ._ fell énekelt éneke ... ._. ... ... _._ __. _._ Musz-falvi Szergej nénjének énekelt éneke .__ ... _._
XL. Pál öreg
XLL A XLIl. A XLEEI. Az
úrfiúboz
orosz
b)
XLVI.
...
._
Ni
titkon
A
_._
___
.._
._.
._.
.__
_._
.__
76 77
.__
79
.__
83
énekek a Közép- éa Als-Lozva vidékeirl.
Anna
persinai leánytól szerzett ének
ének
...
...
énekelt éneke
__.
...
__.
Anna Oszipovna
«Hegyi-folyó-torkolat)» -falvi zett
74
vogul leány fell énekelt
eladott
Persina-falvi asszony, Pérsá leánya,
XLV. A
70
leányának énekelt éneke _ .__ ___ .. « Kendertép)) városbeli leány énekelt éneke ___ __. _._ « Papleány » -tói készített ének ... ._. ___ ___ .._ .._ kis
ének
XLIV.
70
...
...
___
___
^
83
__.
_._
leánytól szer...
...
_
85
_..
XLVn. A Szint-folyó- falvi leánytól szerzett ének ... — — ... XLVITI. A «menyikém-ónek» ... ... ... ... ___ ... ... ... _._ XLIX. A « Búvármadár-falvi Marko-ncske éneke ... ... ... __. L. A «Biivármadár-falvi» ének ___ ... ... ... ... ... _._ _
»
Ni
c)
énekek a IMiin és
Az Agáfija Stefanovna Muratkova készítette ének ... ... Az Anastasia Feodorovna készítette ének -._._ -.. . LIII. Az Axinia Afanasejevna készítette ének -_. _.. ... .._ LTV. Az «Átem-folyó-falvi» ncske éneke — _ .-. ... _._ ... LV. A « Szurokfenék- falvi)) Agráfia Stefanovna leány énekelte ének LVI. A « Szurokfenék-falvi)) Dunja Ivanovna leány éneke ___ ... LI.
A LVm. A
Lewé-falvi Iván leányának, Agafiának énekelt éneke
nrl
nevet
hét hófajd módjára
92 97
102
Konda indékeirL
LII.
LVII.
87
való ének
..-
105 106
107 108 109
109
110
_._
___
...
104
B) Férfiak sorsénekei. LIX.
A
kondai fejedelem éneke 1.
3.
4.
A
nagyapám «Tur)) -nagyapám
«Tur))
változata
A
ének Jurkinától
—.
...
...
...
embertl
«Szent-folyó-falvi))
éneke
_
.
—_
.
.
-..
-..
...
__.
---
— —
..-
ének
_._ .-.
.-.
.
-—
..-
114
...
.—
.
--
118
___
—
--
-
-
122 127
....
129
132
.-.
—
134
énekelt
.-
— — — —
férfi
énekelt éneke
_..
...
...
.
---..
Vaszilij férfi
—
.
jegyzett
-..
készített
110
...-.
---
.__
...
Pachtjár Ignáczfi
LXV. A «Berekfalvi)) Jeliszej-fi Mikola LXVI. Az Obdorszki szamojéd éneke
...
_.-
...
.-.
menés éneke
falu))-beli
éneke...
férfi
—
készítette
Lup-torkolati faluról való ének
XiXni. Az özvegy
LXIV. A
...
—
...
...
ének
...
__.
_..
.
készítette
keresztségbe való
LX. Persá éneke ... LXI. A «Jeva-torkolati LXII.
—
Loas nagybácsinak éneke
A A
2.
139
-^.
_
-. 140
— —
141
TARTALOM
VI
MÁSODIK SZAKASZ. VITÉZI ÉNEKEK. -- — — «Hs» éneke _„
Lap-
-.1 _.. ___ .__ -_. A -_— ..- --n. A szamojéd bad éneke ___ ___ ___ m. A rénemln növekedett hsélet szamojéd ember éneke — __. — -.- --_ — --- --IV. A tengervégi had éneke — V. A flHáncsfej drága ember» éneke __. _-. ___ _— --I.
—
_
HARMADIK
.
Az
«
A
Manók
Jápél-öreg erdei
IV.
Az
V.
VII.
VIII.
A A
IX.
X.
A A
__.
-
_
183
—
-__
___
színjátéka
—-
--___
---
—
---
--.
n
—
1^6
---
190
manó úri leányának színjátéka Kwajk-folyó-falyán 192 manóember leányának színjátéka An-folyó-falván 199
erdei
hegyi
bálványocska színjátéka fiú
_._
Az anyókaének
___
___
2.
Jurkina-féle változat
3.
Kaltes-asszony éneke
_..
__.
_._
...
_-.
.
_..
.__
_
204 207
-
-
210 210
-
...
---
---
.
Tuchtá-folyó torkolati istenncske éneke Telem-torkolati istenncske éneke
---
-_.
_._
.._
_..
__,
-— — — — — — — — — — — — — _— _„ — _-_
._-
.._
---
_-_
_--
_-_
__..
tánczéneke
Kaltes-ének 1.
169
17^ 175
tündérek színjátékai.
manónak
Az égen-függ hét
A
és
Nyáli-manó színjátéka
III.
VI.
167
ének.
éneke kifogyhatatlan kedves puttony* színjáték
A) 11.
—
1'45
SZAKASZ. MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK. Bevezet
I.
_
___
_-.
--_
-.-
_._
215 222 228
--.
23.5
J
240
B) Vadász- és Halászkalandok. XI.
A
Xn. A XIII. Az
tavaszi
vadászemberkének színjátéka
erdbl
jött
ember éneke
—
__-
«hét jávor egy lábon állott » színjáték (színjáték)
._.
-__
__,
__.
_,.
._.
237
-..
___
_
_._
XIV. Az ikrás nyírhéj-tál színjátéka ___ _._ ._. ___ .__ _._ .__ _._ _-. .-_ .._ .__ ___ _._ XV. A Khrsz-öreg éneke XVI. A Kanysing-gazda színjátéka ___ .._ ___ .._ ___ _._ _._ XVII. Az obi lúddá [változott] szamojéd ember éneke ___ ___ .__ XVIII. Az Obfi fészekbeli öreg öcsikéjének éneke __. ___ ___ _.. -
C)
XIX.
A
XX.
A
A
___ _.. embernek színjátéka -.. félkeznek tánczéneke -_. „_ ___ _
___ XXI. Az öcsiké tánczéneke .._ ... ___ XXII. Az áiva _._ éneke _._ ... .__ XXIII. Orosz ember barátodnak színjátéka __.
n
orrú» éneke
...
tánczéneke
XXVI. Rasá tánczéneke
.__
.._
___ __.
...
...
___ ,
...
___ _._ ...
__. ___ _._
...
_._
_._
_._ __.
_..
.__
...
...
_-.
.-_
___ _..
— —
— — — — —
.__
—
XXV. Kantemeská
247 247 251 í2.54
nyomorusábg színjátékai.
kezecsontja- tört
XXIV. A «nagy
244 246
___ ___
_-
...
_.. ...
256
259
262 264 265 267
268
270
TARTALOM.
Ni
D)
XXVn. A A
XXVIII.
Jelikém-Jeli ének.
VII
Lap
szírgátékok.
_..
__
„.
kakuk-kisasszony színjátéka ._
_._ _._
___
_..
__.
_..
._.
__.
__.
___
___
— „ — — — XXX. Az ángyi-színjáték — — — — XXXI. Az árva ember színjátéka — — -— -- — — XXXII. Úper-n éneke XXXIIÍ. Az Esz-folyóföi három nászrokonom színjátéka — XXXIV. A «hasa földagadt leány))^(medve) színjátéka „_ — — — XXXV. A nénike* -(medve) ének — — — _- -XXXVI. A hugocska-ének XXIX. Az ángyi-ének
...
-_ ___ ... .- ...
...
...
...
...
_
-
-.
_-_
..-
.._
___
...
___
_._
___
_._
__.
.._
«
-.-
._.
._.
...
.._
__.
...
__.
271
275 290 292
293 295 295 297
298 299
NEGYEDIK SZAKASZ. ÁL.LATÉNEKEK. A jávorének .-_ _-. -_. — — -_. .-- -.. — — A «jávorc8Íllagi» (gönczölszekér) éneke ._. _._ — -.. — ___ .__ ._. __. -.. m. A szárnyas Paskér éneke _._ — — — _._ _._ IV. A «bálványka)) (medve) éneke „. I.
.
.
II.
V. Az egér éneke VI.
VII. VIII.
IX.
X.
___
_..
—
...
___
304 310 318
— 318 — — — 319 — -. — — 320 — — 320 — 321 .-_ — — 322 _..
.._ ... ... ... A nyúl éneke ._. A fecske éneke -_- ._. ... ... ... ... A póling-madár (tringa squatarola) éneke __. .^ ,_. ... _.. A kakuk éneke ... ... ... ... ... ... A verébének .
301
...
_
-__
...
...
...
ÖTÖDIK SZAKASZ. MESÉK. A) Társadalmi mese. I.
A keresked ember
meséje
...
_..
...
...
___
___
__
334
BJ Mithikas mesék. II.
III.
A
rézember és Jancsi fejedelemfi meséje
A macskafiú meséje
...
...
...
_._
... _._
___ ___
___ ___
___ ___
A medvefi meséje ._. _. _._ ... ___ ___ _._ ___ ___ V. A szegény [szibériaij számzött öreg meséje _.. ... _._ VI. A fi- és ntestvér meséje ... ... ___ _._ __. .__ ___ ___ VII. A szegény ifjú meséje ... ... ... ... _ Vni. A macska és nagybácsija meséje ... ... ... _._ IX. A kis fejedelemfi meséje ._. ... ... __ ___ __. ___ IV.
344 351
356 360 366 359 371
368
HATODIK SZAKASZ. TALÁLÓS MESÉK. AJ Liozva-vidéki találós mesék... ... „_ __. ___ ... _._ 385 S^ Szósz va- vidéki találós mesék ... ... ... _._ _._ __. 393 -. ... ... ___ __. __. ___ 395 CJ Konda-vidéki találós mesék D) Tavda-vidéki találós-mesék ... _._ ... .._ 401 ... ... _
.
—
Vm
TARTALOM.
HETEDIK SZAKASZ. NÉPJBAJZl APRÓSÁGOK. ^; Néphit
---
__-
_
._
.__
___
___
__,
_,.
_
_..
__.
— Kaltés-asszon:^. — Aldozatváltá. — — ÉtelAz áldo/attér áldozat. — Halotti áldozat. — A Tavda- vidéki — Vízi manó, mamut. — szent Csuka istenke. — Halottak szelleme. — Lidércztz. — A hsök nemzedéke. — Fejszebüvö— Medvéin- bvölés. — Medveesk. — Esküforma. — — Mennyk. Jósló jelek. — Harisfogás furfangja. — A hold1.
Az istenségnek való
ajánlás.
4.
3.
fája.
6.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
B) Népszokások 21. 23.
5.
7.
tó.
lós.
.__
_
20.
ban
álló
,__
...
_
emberalak. .
...
.
Ni A
405
2.
hószám: « kisház*. megholt ember «tüze
._.
—
22.
___
—
szikrája ».
415
___
___
_
.
Medvetáncz.
—
24. Test-
tzdelés.
C) Házi és erdei élet
...
418
DJ Szólásmódok a közbeszédbl _.. ... ... ... ... ... ... E) Személynevek ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... F) Ebnevek ... ... ... ... ... ___ ... .__ ... ___
423
^5.
A
.
.
_..
...
czórna.
—
28.
30.
Bozasör.
rító
állvány.
NYOLCZAmK I.
II.
A Lozva A Tavda
...
...
.._
—
Májpép.
26.
—
...
27.
.
—
35.
—
—
.
SZAKASZ. A VOGUL folyó vidéke...
folyó vidéke
...
... ...
...
FÖL,1> ...
... ...
__.
...
...
...
...
Az Az
éjszaki Szoszva vidéke
...
.._
—_
---
__-
428
-..
_— 429
— — — —
._.
_-_
__.
...
-—
---
nagyobb mellékfolyóinak vidéke: aj a Tapszuj folyóé ___ ... ... ___ __- _— --- -— _-_ -h) a Szigva folyóé -._ ... ... — _ _-- _— c) az alvidéki Kis-Szoszva folyóé
432 433
434 435 436
éjszaki Szoszva
—
—
d)a. Vogulka folyóé...
VIII. Az
427
HELYNEVEI.
A Pelim és Vagla folyó vidéke _._ ... ... ... -_. IV. A Konda folyó vidéke __. ... __. ._. — V, A Jevra folyó és a felskondai tuman-tavak vidéke
VI.
—
Rovás fa.
III.
VII.
___
ín
Gyújtó moszat. 29. Lepény 31. Vérsavó -hurka. 32. HússzáHústartó állvány. 34. Szá-
— — 33.
rított hal.
_
...
—
Br-kido]gozá
Ob melléke
_...
.
.
—
_-_
_-.
„_
— — — —
---
-
-
—-
---
438
— 439 — 440 — — - — 440
ÉLETKÉPEK. ELS
SZAKASZ.
SOBSÉISTEKEK. A) Nöi énekek. a)
A
Fels-Lozva
és Szoszva vidékeirl. I.
A
«Szarvasorr-vár» -falvi gazdag Kirill-öreg kisebbik leányának, Dárjának énekelt éneke.
T qinpüs ém paulin puun Kird
q^jka
man
áyi
Tarja éryeméri\ 1. 1
Kird qjkd áském selsém sir tüUt kit yqptémné
5
supV-siskwé saw nqrkém-pált jo^tasém,
-
sqtér
sálikaném yalné
nqr-ydyrnilt ünlim ydytwdsém.
sém
supi-siskwé saw urkém-pdlt
porV-tatéy jamés
joytdsém,
telild-
;
kwolkwé ta
tustdsém, 1.
Az én
atyácskám szerezte keritésrd magasságú két rénökröm
5
Kirill-öreg
a bérezi hágón ülve vitt föl. Tokhal hátacskájához hasonló sok hegyecskémhez jutottam, tokhal hátacskájához hasonló sok bérczecskémhez jutottam. Ezer rénszarvaskám közé elegyedtem: fszár fejéhez hasonló szép sátorkát állitottam.
Vogul Népk. Gyjt. IV.
1
SORSÉNEKEK.
2
am
salikáném jui-palt jq^mimé
nürákdyém 10
pq^sléseV
[tuti í !
!
vayin ne va'ém yjdés,
am
jq^rifi ne jq,rém yqlés.
ti
pasán
ti
ulás tutit
*
yqnal ti
ti
ti
am
25
jui-palémt
nériéné jq^mavét
tistimé ünle'it,
a^
selsém sqtér sálikdném
ti
yütte'it.
la'il-jorémné tütné pírén
pasán
yurém nqrkém, yürém urkém
voipi
so t^ '^^ö.^ ^ülit
?
<^^^' toy voss
kwolkém
yoti aul nerisné qnsawé
yot
yürém nqrkém, yurém urkém
voipi
Am jui palémt yuttné áyin,
Kirá qjká jqmés üskem
tipori'-tatéy jq^més
q,nsunkiüé
*
?
yoti aul nerisné yutte'it
yqjtélém
tünsimé
pasán voipi yürém nárkém, ulás tutit yürém urkém
15 yoti
20
xqjtélém jq,munkwé yot
luXi í
;
éryawé,
(^kw' toy voss ülilawé
?
!
Bénszarvaskáim után járva czipöcskéim elkoptak 10
ers nnek, hatalmas
erm
elfogyott,
nnek hatalmam
elfogyott.
*
Egykor majd én utánam
(értsd halálommal) ezen asztal alakú három bérczecskémet, ezen szék magasságú három hegyecskémet
15
20
25
micsoda ncske fogja majd járni ? Ezen Kirill-öreg jó atyácskám szerzetté ezer rénszarvacskám mi fajta ncskének fog [örökül] maradni ? Ezen fszár fejéhez hasonló szép^ sátorkámat
mi fajta ncske fog majd birtokolni ? Hol van (áll) olyan, ki úgy tudjon járni [a rénekkel], mint én ? Hol van olyan, ki úgy tudja [ket] tartani, mint én ? Ezen asztal alakú három bérczecském, ezen szék magasságú három hegyecském szomorkodva fog ülni, sirva fog hátramaradni.
Az én utánam maradó leány, a lábam nyomában lép (áll) fiú ezen asztal alakú három bérczecskémet, ezen szék magasságú három hegyecskémet, ép úgy énekelje meg, [mint én], ép úgy lelje bennük gyönyörségét, [mint én] ^
80
NOI ÉNEKEK.
ti
am üsmém
katd mastér ne varém
yotaX 35 '/otdl!
q>lné
Wilin uj yansd,
qlné tqwlin uj
5
yanm
jui-palt
ajjuk, ta yulte^it ti
nird yard yard
ma
akid toy voss váraiüéy
ajjuk, ta-pél yul'tili
akw'^ toy voss jüntaivé !
ti
ti
kwosér sispd jqmés vaj
akw'^ toy voss 40 akiif
vdrawéf
10 ti
toy voss jüntawé
puma yard yard
ajjuk, ta-pél
ma.
yuMli
jüw yultné dyitdn, yul'tné piydn pasdn-voipi yürém nqr, nlds-voipi yürém ur
iijüw
!
ti ti
akw'-toy voss jqmitawé 1
Kaj-ajjuk, kaj-ajjuk ti
pasdn-voipi yürém
ti
ulas-voipi
!
15
nq>r,
yürém ur
!
am üsném jui-palt ti am süp-érV yurém ülim, ti am nelm-erV nild ülim
Ezen mesterkezü nÖ 35
(keze mester nö) készítette mindenfelé élö lábas állat hímzését, mindenfelé élö szárnyas állat hímzését, ép úgy készítse majd, ép úgy varrja majd Ezen csíkos evet hátához hasonló szép rénbör-botost ép úgy készítse majd, ép úgy varrja majd !
40
!
2. 1
Ej-hajh, ej-hajh
Ezen
5
10
három
bérez,
ezen szék alakú három hegy az én halálom után hajh, majd hátra marad! Ezen vesszeje gyér, gyér tájék hajh, szintén hátra marad ezen füve gyér, gyér tájék hajh, szintén hátra marad!
Ezen
maradó leánya, maradó fia ezt az asztal alakú három bérczet, ezt a szék alakú három hegyet ép úgy járdalja majd [mint én] Az én halálom után ezen szájénekbeli három vigalmam, ezen
15
!
asztal alakú
itt
itt
ezen nyelvénekbeli négy vigalmam. 1*
SOESENEKEK. aul dsémné
j^oti
20 akw"^
akw^ toy voss üUlawé,
to/ voss eryawé,
akiv' toy voss
mojtawé !
n.
A
«Szarvasorr-vár» -falvi gazdag Kirill-öreg kisebbik leányának, Dárjának másik énekelt éneke.
Tg,mpüsém pqulinpuun Ki rá
éryémm&t
jol
1. 1
Sapsaké
mán
üsné jálsém,
rumká ajsém, ajmém-sis áném rus atyq>nt-
mans* at
yq,ntyatilés,
amki mámné jüwVé mimunkw' patsém
;
L^l-jáké jg'Més paulné joytásém,
20
1
5
yülmitém mamt
ülém-samél at majwásém, mot sámnél jálém nálin piné ülém-samél at majwásém ;
10
Numi- Tq^rémja'ikém postilemá
yatilés,
5
Tarja
akw'^
votkaké jq^més ta
q,jkd mari ayi
eri.
samél üráslém, yolitán kwálsém, entépaytásém,
Kiráké jamés ásém jánmáltém 15 kit
kit
yqptáyém püyémtésáyémf
yaptáyém kerémtesáyém
valamelyik húgomnak ép úgy legyenek gyönyörségére, [mint nekem] ép úgy énekelje el [ket], ép úgy regélje el [ket]
IL 1. Szápszácska kis városba mentem, votkácskát [ott] jó pohárkával ittam. Mialatt ezt ittam, muszka nem akadt elém, vogul nem akadt elém. Visszaindulni kezdtem a magam földére «Eossz -folyó)) -melléki szép falucskába érkeztem.
Megháló helyemen
[adattam).
egy csipetnyit sem hagytak aludni (egy szem álommal 10
Egy más vidékrl jött nyilas fiú egy csipetnyit sem hagyott aludni. Fönséges-Ég atyácskámnak virradását [éber] szemmel vártam. Keggel fölkeltem, felövezkedtem,
atyám nevelte két rénökröm megfogtam, két rénökröm befogtam
Kirillke jó 15
nem
NOI ÉNEKEK.
aném nawlém
ténkwé kwoss 'pojtéltawém, t
almátsem f minasém.
sali'pos kemél at 20
minasém,
jüwHé kwoss ankwdteim akw'^ kaleiné
— ankwd-nq>n! —
am am pösunkwé
q,tér
toy-pél lawné q^tér-ne,
sánim-dsémné joytém ti
ö
am
toy-pél
q,s
Lüsm-dyi nawlimé,
:
iü jdlné kdsin yqptém
kem mindsém
pééd pütildsém,
kwoss dnkwdteHm
dném nawlém
20
pöse'im
ta-kem pösi.
sali-pos jüivl'é
yoli jdlné kdsin
:
X^réj^si dtim,
5
yqptém
pesd pütildsém.
bár evésre unszolnak, fölültem szánamra s elmentem. Egy rénutazásnyi távolságra nem jutottam, [hát] amint hátrafelé pillantok az anyja micsodája egy (íkalej)) (szigvavidéki ember) üldözget engem.
—
Kirillke jó
atyám
szerezte
két rénökröm erre én hajtani kezdtem.
A 25
ö
mily sebesen (a min mértékkel) én hajtok oly sebesen hajt.
is
Egy rénutazásnyi
távolra
mentem;
amint hátra pillantok az az
engem engem
üldözött rabló nincsen, üldözött rabló elmaradt. 2.
«Jó úr, atyácskám, jó úrasszony, anyácskám
Úrnnek vagyok
5
nevezve én mégis, atyám-, anyámhoz jutott nnek, szerencsés nnek maradtam én mégis.
((A lozvai
midn
éjjel
rénökrömnek
leányt járó kedves
üldöztem,
tomporát böködtem, rénökrömnek tomporát böködtem.
reggel járó kedves 5
ne,
sq,tin ne».
5.
am mand-kém taw
yüUém '
patsém.
25
jd'ikém,
jqmés náj sdnikém !
nawlawém, ^qjptdyém
yutém-
2.
i(Jamés
:
Kiráké jq^més asém selsem kit
ycfréyéi
lém,
:
!
&
SOKSENEKEK. tákwoss náwldslém, juíl at joyjaslém
vosrém punpd jq,rm jdnyi''
kit
10
—
;
vayén janyV q,lmeV
;
la'ildym pelpV qlmeV,
ujim
kdtdyen pelpV q,lmei\
q.lmei'
IIL
A
«
Szarva sorr-vár» -falvi gazdag Kirill-öreg nagyobbik leányának,
Annának énekelt éneke.
T a mp üséw, paulinpuufi Kird
q>jkd jdny* dyi
Anna
eryéineryd. Kird qjkd dl ekém selém
nild put tdrwitékém vermawé.
sir l'üUt kit yq^ptdyémné
ti
yürémput tdrwitém atvermawé, 5
10
Lüsm-tal'éypaulkémié
mdn jár én kwolin yumnélq^nsém
nildput tdrwitém at vérmawé.
yürémpikémjotékwdjq^mite'im.
mdn jq^rén
yoti
kwolin
yum
selém
aul
pasV janit yürém ujkwén
né- ke
dnémné,
yrémput tdrwitékém vérmawé, Hiába üldöztem, utói
10
nem
érhettem.
Vörösbarna szr két állatomnak ereje nagy vala, hatalma nagy vala; két lába gyors vala, két keze gyors vala.w
IIL
A
5
10
atyácskám szerzetté keritésrúd magasságú két rénökör három pudnyi terhemet el nem birja, négy pudnyi terhemet el nem birja. De a kis szamojéd sátorban lakó férfi szerezte borjú nagyságú három állatocska három pudnyi terhecském elbírja, négy pudnyi terhecském elbírja. Ezen Lozvaföi falucskámban a kis szamojéd sátorban lakó férfitl való három fiacskámmal járdalok én, asszony. Ha bármi vidékbeli belém akad, ha bármi vidékbeli férfi belém akad Kirill-öreg
n
tayapi-ke
NOI ENEIÍEK.
yum-ke
aul
^oti
tayayi'ke
ti
/
jd^lkém püyiltaíém maté
nájin kwol üntsém, salin kwol
ánémné:
am éldt at vilém,jüwl'é at vilém, 15
üntsém,
ayin kwol üntsém, plyin kwol
noumtáttal má-lq^mt voipi né
üntsém,
q,sém,
IV.
A
«Szarvasorr.vár)) falvi gazdag Kirill-öreg anyjának, Zsófiának
énekelt éneke,
T qmpüsém
p aul in
puun Kird
áj ka
sánd S opja
ér-yém éryd.
Ankw
sdn joli-pdl
nanki
mdn sasV, mdn sasi,
áyin-plyin jq^més kivol
joli'pdl
ménki voss üntenténuwémm
saHrepdlém lunt-md'll
lo
ménki voss taínuwémén, 6
ménki voss ^iulnuwémén f Tqrém-nuli nulin kwolné
ménki ajimén, rust
niilivinkwévoss yiulnuwéjnén!
ón figyelmet reá
noys ale'in, uj aleHn,
am sdnsémné jüw tüldln, am paltémné tV tüldln !
ydpén
15
mansV
tittimén, ajtimén;
tq,rém us ta q,limén.
nem fordítok (elre nem nem veszem);
mint rendületlen földdarab, olyan 15
té'imén,
veszem, hátra
n vagyok.
Ezen atyácskámtól részemre rendelt földön úrasszonyos házat alapítottam, rénes házat alapítottam, leányos házat alapítottam, fias házat alapítottam. IV.
Anyai részrl való
kis
nagybátyám,
mamái részrl
5
való kis nagybátyám, a tled ácsolt lúdmellhez hasonló ladikba szállanánk be mi ketten, [benne] eveznénk mi aláfelé ketten Az isteni esküvel való esküv házba (a templomba) esküt tenni (egymással megesküdni, tkp. esküt venni)
utaznánk mi evezve ketten Leányas-fias jeles házat alapítanánk mi ketten 10
Nyusztot ha ölsz, jávort ha ölsz az én térdemre hozd haza, én hozzám hozd el ide Magunk is iszunk, eszünk, s
15
muszkát
azután
!
:
és vogult is etetünk, itatunk
meg
éljük világunkat.
;
SOESENEKEK.
ö
V.
A Szar vasorr-vár)) falvi István leányának, Annának énekelt éneke. Tq,mpüs ém paulin Istéjpén-ayi Anna eryém eryd. «
Ker^Kwos8-ja ne sánim arydn ti tayés ;
Ansakw-tit saw sakwérhém yjü-
kdtém
Ám
ti
Wilém 5
tU
ti
tunkw' sáH.
marémawés,
ti
minnékém jui-pült Jelpin-jd saw vl'kém
marémawés:
yül'ilém.
yq>nydn eryawét, yq^nydn rq^n-
kitjdnknolyqiptkdyémkérdyémf ti
mine'im, vdssi
tit
*
minnüm: kwolkém yü-
tikwoss
lunkw'
15
yartawe
mdn
?
Jivdn-pdlt
tü voss yartawé
tiAnsukw-titpaulkémyüíunkw*
;
Iqu Iqriyansép su7ikém
sdl\
5
Lüsm-kwdW yasilin sunkém
Xal-paul
sdl',
1
Ti
yotdl'
sdl',
Tdmpüsém yumdskémyüHunkw' 10
yawét?!
.
at q^le'im.
20
tü voss yartawé
!
A « Vaskarom » -folyó vidékérl való n, az én anyám [zott) már túlságosan szigorú már kezem is rosszul érzi magát (szkön van, megunatkomár lábam is rosszul érzi magát el fogom tehát hagyni. Hófehér orrú két rénökröcském befogom, lm elmegyek, tovább itt nem élek. Bár szeretnék elmenni mégis házacskám elhagyni fáj, » elhagyni fáj, « Szarvasor r- vár -falvi férfi atyácskám :
Ezen 10
falucskámat elhagyni fáj, ezen « Öregember-patak -torkolati sok dombocskámat «
Öregember-patak)) -torkolati )>
elhagyni
fáj.
Ez én eltávozásom után a «Szentfolyóbeli)) sok kedves folyó vonalkám mentén ki fog énekelni, ki fog rikoltozni ?
*
15
Ezen lozva-vidéki kötéllel átkötözött szánacskám vájjon hova vonszolódik ?
A
Ivánhoz hadd vonszolódjék tiz csengöjü szánacskám oda hadd vonszolódjék «
odí.
Köz-falusi)) kis
NOI ÉNEKEK.
VI.
A
«
Szarva sorr-vár» -falvi Ignácz leányának Pachtjár Theodosiának énekelt két éneke.
Tg,mpüsém paulin Iknaiü-dyi
Pet éj a
Pq,ytjar
eryim erydyd. sawél vojle'im.
1,
Tepin
Lüsm saw
amki ve jörémtél rüpiteHm, alpimmase' im, punkém pineHm'
vöH
X^ip'/d-jiw voikén j^dpél
_
jq,mésruéyalt,jamésmansiyalt
yq^ut-jiw voikén tüpél
toy ta tq^weHm, 5
mán
né
q^lné
15
jisin
vatkém
jamés masn'-ut maseHm jg-fnés
tm'-ut téyém,
toy ta yqli.
jq^més ajn-ut ajeHm.
'Nürni'Vöt üsén joyteyém-pél
jai-piyém
akw' laHlep Wilin saio sarka
takwi
sawél aje'im 10 q^ssd
20
;
q,ln-utd
tinélitd,
takwi mltd;
áném, tinélankwé yün mítd ?
amki rüpite'im, amki
tarpd turin saiv suli
VI.
f ...
qle'im.
1.
A táplálékos Lozva sok folyóvonalán nyárfából való fehér ladikkal, vörös fenybl való fehér evezvel, ím úgy evezgetek
—
5
kis
nnek
életkorbeli kis
erm
ím úgy
enyészik. A ((Gyepes-folyó vonalbeli)) (Ivdil) városba ha eljutok, egy lábú sok sok lábas csészét (t. i. pálinkát)
10
sok számmal iszom vékony torkú sok torkos üveget sok számmal veszek.
A magam ni
erejével dolgozom,
testemet ruházom, fejem fedem. Jó oroszok között, jó vogulok között 15
jó
öltruhát öltök
fel,
jó enni valót eszem, jó inni valót iszom.
A
bátyám pénz-bolmiját
maga 20
árulja,
maga
adogatja;
hogy én áruljam, ugyan hogyan engedné
Magam
dolgozom,
magam
élek.
?
!
.
.
10
SOESÉNEKEK. nq>rt jiwtal qlné ;^6im viakwét,
2.
Jafik líolpd xürém ^q^ptém kéri-
pumtal qlné yard mdkwét
lém-pél, dfiyd-sip
ndldsankwé
yürém yq,ptém
mdn
lém-pél,
au yurip yurém sayl
lo
akw-sos alméné sip-luwdnl 5
toy ta yajteHt.
A
mand
kas,
mand
pümésf
kéri.
—
ne qlne,
mn yum qlné
mandjamés rndkwé, mand mdkwé
ülin
«Szarvasorr-vár» -falvi Pachtjarlvánfi Ignácz leányai fell énekelt ének.
Tq,mpüsém paulin yum Jivan-pV Iknat'i Pqytjar dyidnd mciés éryém éri\ JdnV-mdn ti
q^jka
yürém dyi
tatéi qlne sas kursipét,
tari ur-vdta pauldnélt
saiü nqtenteHt,
saw
dyit kurséltdntawet,
jqmente'it.
2.
Ha hófehér orrú három rónökröm befogom, ha hófajd-nyakú három rénökröm befogom, egy alakú három hegyoromként 5
egyszerre fölemelve nyakaikat, ím úgy futnak. A hegybérczek fátlanúl álló (lev) tágas térségén, ftlenül álló tágas térségén járdalni kedves, érdekes Kis nnek lakni való, kis férfinak lakni való szép helyecske, vigasságos helyecske
min
10
min
min
min
VIL
A
három leánya ezen fenyvel [bentt] hegy szélén lev falujokban sokat hivalkodik, sokat sétálgat. Mint üresen lev nyírhéj -dobolót (dobolásra való nyír(degifjabbnál idsebb)) öreg
héjtekercset)
dobolgatják (döngetik) a leányokat.
NI
ÉNEKEK.
1
VIII.
A
tVisera-folyií -falvi Trofim leányának, Dáriának énekelt éneke.
Pas ér-j a paulin Tr opim-d}'i Tarja eryém am
Pasér-jd lui vöHnél
ydnydm ürente^im?
/<S^íöí7Í
Pet Kapitanic jdtél rumdm,
5
voss
lo
am
ért,
yüyinténükdyém
!
voikén sip-luivakén
voss sinitdnukdlém
!
naném ürentilém. ponsém sosV kit samkdyémmtél akwdn voss susnuwémen !
vas-pun jqmés poduskdn
law tutdp tutdn kdtdyén
akw'-jot voss
lunt-la'il tutit
akw'-jot voss
perindn
yujnüwémen ; yujnüwémen !
IX.
A
«Vásárolt-patak»-falvi István leányának, Aniszjának
maga fell
énekelt két éneke.
paulin Istpén-dyi
Jütim-sq^s
Ariié
takioi
eryém erydyd. minunkwé
1.
Mdn mdn
Jütim-sas paulkémt voikén
yöLse'it,
Tq,mpüsém-paulné
yürém ygptém
5
minunkwé
ydse'it,
VIII.
A Visera-folyó alsó vonala felöl vájjon kicsodámat várom én ?
5
Kapitánics Péter kedves barátomat, téged várlak én. Érett ribiszkéhez hasonlatos szemecskéinkkel bár egymásra nézhetnénk Tíz ujjú ujjas két kezecskéd bár csak fogdoshatnám
Hattyúfehérség 10
kis
nyakad
bár átölelhetném?
Lúdláb magasságú vánkosaljra bár együtt lefeküdhetnénk Vadrécze-tollal [töltött] jó párnára bár együtt lefeküdhetnénk IX. 1
Az én
1.
kis ((Vásárolt-patak» -falucskámban
az én három kis fehér rénökröm ügyesen mendegél (tud menni), «
Szarvasorr- vár » -faluba
ügyesen mendegél,
md'ésld
SOESÉNEKEK.
12
jqmés
ne, jq^més
^um
yalt
saw urkwét, saw urkwét, akw' nolp saw sunkwé sawá totenteu, sawd vántanteu,
-ti
minunkwé yaseHt, yqsd
ti
tiimp, jq,més nq>r
anés vantunkwé yüse'it. 10
5
supV
sis
poryin uj poryanl
X^l'^nil
püyintunkwé ydsiáném,
totunkwé yasidnuw.
sipin uj sipdnl
üryélankwe ydsidném.
ti
—
ttim, sdt sds
ta kiurtjq,més vdrn' ut vdreHm,
unleHm, yujeHm, 2.
10
q,li,
—
Urin-jd vdtat
jd^iV sdt
[tusteHm,
pantém jqmés kwolkwé
q,le'im,
^1% ness ut
jdnV sdt surtikdnuw jameHt,
norsi aulép jamés kwolkwé tus-
15
jelpin sis
lü-
[teHm,
ti
pasikdnuw
yajte'it.
Urin-jd vdtat
kasm taHéypd jqmés porV Vasite jdnV dyiriéd jq,nydsi viyir nuj sip-lu yurém yq^ptén 15 d^-iris
voril yartawé.
Kumakwét, kumat jó nök, jó férfiak közt
10
15
ügyesen mendegél, a hosszú hegyközön, a jeles bérczeken a rénnyájat ügyesen vezetik. Derekas állatbeli derekukat ügyesen fogom meg, nyakas állatbeli nyakukat ügyesen tartom vissza [ha rohanni akarnak]. Vékonyrudas elej jó [nyári] sátracskát épitek
— (állítok),
hét nyirhéjtakaróval fedett jó sátracskát építek, abban jó munkát készítgetek, lakom, ülök, fekszem s minden dolgom végzem. 2.
Kedves komák, komák
Ezen szent hátú sok hegyecskén, ezen tokhal hátú sok hegyecskén egyforma orrú szánacskát 5
sokat viszünk, sokat hajtunk. Akár lejt legyen, akár közönséges [út], mi ügyesen tudjuk vinni. Ezen « Hegyi folyó » partján járkál száz rénborjacskánk, futkos száz rénboczink. Ezen « Hegyi folyó » partján mint valami sárgafej (virágú) szép fszár, forgolódik Vaszilij [férjem] leánykája; a vörös posztóval [díszített] nyakú három rénökör csak nehezen vonszolja a leánykát [t. i. oly kövér].
—
10
15
—
NI
ÉNEKEK.
13
X.
A
«Vásárolt-patak)) -falvi István leányának, Aniszjának a «Szent-folyó)>-
falvi ((Legifjabbnál idsb)) öreg fiáról, az
Pachtjár Ignáczfi Vaszilijka
sógoráról énekelt éneke.
Jütim-sas paulin I étpén'cLy i Anis Jelpin-ja paulin JanV-mári q,jkd-pV Vas éké lynatis Pqj^tjarpdntd
ma és eryém y^gjSd
tump
^otiüw ta-kém ürenteHm?
mdn
yürém jdnk
mdn teli
—
yjipt
kwond
I
kívdle'wi,
dnyd
ndrpin
q,ulép
—
yotél yansikdlém
?
tul ta
qls
manérdV
q>ulép
manér di
ma és
si-
saka sdryi,
taw pdltd at mindsém
?
X. felvégérl
vájjon kicsodámat várom oly nagyon? Kis Vaszilijka sógorkámat várom. Három hófehórszörü rén ökörrel befogott szánjával Kis Vaszilijka sógorkám ím eltnik; téli hó fajd szép alakjával Kis Vaszilijka sógorkám im eltnik ; festett homlokbojtú (vég) gyeplöszára a hóban vonszolódik. Honnan ismerem meg a kedvest ? Festett homlokbojtú gyeplöszáráról, onnan ismerem meg a kedvest. Ha kis Vaszilijka sógorkám megérkezik, Kimegyek az utczára, elébe sétálok.
—
5
jai-plydpdlt
? !
Vas éké pantékém
mém
yansikdlém. —
A h )sszú hegyköz
ti jani''
mdn-utd pdlt voss mindsém!
ti
mán
jamUwandnélt
nq^mtkém
? !
jdlsém
ndrili;
jamiéwand
tujtel yartayteit.
ndrpin
u Möléy manér vdrém
ndrili,
jq,més yürikwél ti
jqmi-
*
[wél
ti
Idtt
leHm.
kérmin sunk-
Vaséké pantékém
mari Vaséké pantékém
10
Vaséké pantékém joytipél
Vaséké pántékém ürenté'im.
5
erya.
mdn
ali q^uldnél
!
—
10
—
* 15
Ugyan micsoda (mit tev) gondolatom is volt a minap ? [mennem Miért mentem ezen idsb bátyjához ? Ezen ifjabb [testvérhez, tkp. ifjabbjához] kellett volna Kis Vaszilijka sógorom miatt az én szivem nagyon ég; !
miért
nem mentem
hozzá
?
!
!
14
SORSÉNEKEK.
XL A
«Vásároltpatak»-falvi István leányának, Aniszgának az énekelt éneke.
félje
fell
J üti m-s ás paulin I st'pén-ayi Anis yumitd ma és éryémeryd. Istpén qjká ásékém pdlt
jüw-minvnkwé pate'im
tit
tdkwossdskémnéjüw-jartawém., jq^rél toy ti 5
*
kit iijkayém
Elém-xq^lés yalné joytimen-pél
:
tatikdyém kereHm ;
aném
is
yürém naurém tdltém
?öí^^°'
sunél
*
yumim
P^ X^'^^^^
püwitd, '
mán jiw yq^nti am tarmélém veldtitd, :
Ti Anéukw-paulkémté, voss
ti
ötm tarmélém veldtitd,
ekwd yartawém,
10 tit
üsnüm
jiwém,
pumpa
voikén
voss
luwém at sakwatanüw, nq,wUm at sakwatanüw !
;
jqmnüm,
20 téli
yqtél-ke vari:
XI. 1
István-öreg atyácskámhoz
haza fogok menni akármint is fog atyácskám tartóztatni, én mégis minden áron (ervel) tle eljövök. 5
Fehérszr
két állatkámat
:
kettmet befogom; három gyermekkel megrakott szánon húznak [majd] engemet, asszonyt. ezt a
*
Ezen ((Öregember-[folyóbeli]» falucskámban, szeretnék járdalni, szeretnék meghalni [akkor] csontom nem nyomoritanák (szaggatnák),
10 itt itt
húsom nem nyomoritanák. *
15
Ha emberek közé jövünk,, megfog engem ez az én férjem ha nagy [darab] fát talál
;
:
[avval] vagdalkozik rajtam,
ha
kis [darab] fát talál
:
[avval] vagdalkozik rajtam 20
Ha
téli
napot alkot [Fenséges
Ég
az én atyám]
NI
25
áném tüjtél al setita matém ekwd-yajtél aném ti várésta. nol-kwáW peri, kwaW'yq,méil aném nujitd
namési: taw 35
am
qs móri yajte'im, '*
yq,nal voss joli-q^ul
mdn
kdném
;
sajim
pánt[viyét
sdnrié
taw kimét netd ma' és
mat-yürip
aném
érin tanki asriédnl at vermééit,
nujitd,
vind-sul'i
80
15
ÉNEKEK.
am mat-yürip dlsem, jüntsank-
metin netd mcCés
—
wé verme'im
aném nujitd. aném apéidndn sawajitd ness kássV aném toy té laivitd;
áo
:
aném
sq,wajitd
yumimne ]üntseim;
ta xq>tél
porV 'taléy jqmés kwolkéni sunkwé yásilém,
;
majdnem, hogy megfullaszt hóval mintha vén asszony volnék,
25
;
pántdnémnéjüntseim.
takwi móri yajti, tül as
-y^l
[olyanná] lett már engem. Megcsavarja a réngyeplöt s kötélostorral nyúz engem
q,n-
;
;
rozomák nje (szeretje) miatt nyúz ö engem, az az egy üveg pálinkáért megvásárolható nje miatt nyúz ö engem. Keám féltékenykedve az ö öcséivel gyanusit ; de hiába mond ö olyat reám ö maga futkos paráznaság után, s aztán még reám féltékenykedik azt képzeli, hogy az ö módjára én is paráznaság után futkosok.
—
30
35
Bizony valamikor az én legifjabb (legutolsó) kis sógorkáim valami rothadt halas nyírhéj-dobozkát (hitvány nöt) fognak majd elvenni talán azok a
maguk
[ruha-] szakadását
sem fogják
birni
[megvarrni].
En 40
bármilyen voltam a varráshoz értek. Férjemre varrok; olykor (némely napon) sógoraimra ;
varrok.
Füszár fejéhez
hasonlatos tartani.
csinos
házacskát
tudok
SORSÉNEKEK.
16
ayim-plyém g,nsunkwé yásilém;
yürém
la^ilánl at pol'te'im, katanl at
nild sir
pol'teHm
mn
üp arisém
;
N'ataj-tump saw tqwin yq,ut 45
yum nakmén paulné^ yum nakmén paulné
sir
sawél sa'ireHm,
pantékém pdlt
ta yajtéskweV, 55 ti
supV siskwé
saiv
urkwé
akwdn qltém saw ánés ti akwdn altimm. Istpén-q,jkd dsékém selsém
rus aulné ul voss patsémén,
vosrém punpd
mansi aulné ul voss patsémén/ an mén kitVd-ke lauwémén
kit ujka^éin
ti
nird yard yard paulné,
ti
puma ^ard ^ard
50 q,s
yajtéskweV
45
;
paulné
eo
lilikém
amki
amki
kdtél
kátéi
amki
leányom -fiam el tudom tartani ; lábukat nem hagyom fázni, kezüket nem a Nyataj- hegyközi sokágú lúczfenyöt sok számmal vágom.
amki
vilém,
yaritilém.
hagyom
fázni
István-öreg atyácskám szerzetté vörösbarna szörti két kis állatom ezen vesszeje gyér, tágas faluba, ezen füve gyér, tágas faluba a két kedves ismét elfutott a három nemzetség embertl tapodott faluba, a négy nemzetség embertl tapodott faluba,
—
50 •
a nagynéném szülte kis sógorkámhoz ím el a két kedves. Ezen tokhal hátacskájához hasonló sok hegyecskét egybekapcsoló sok rénnyájat mi ím egybe csatoljuk. Orosztól ered bajba bár ne esnénk, vogultól ered bajba bár ne esnénk Ha mi kettnket két felé rendelnek drága életecském (lelkecském) magam kezével magam vesztem (veszem) el, magam kezével magam oltom ki futott
55
!
60
NÖI ÉNEKEK
1
XII.
A
«
Cserjés-falvi » Mikula leányának, Jeleszin Ofímjának az
két
rénecskéjével mulatozó éneke.
Saw-paulin Mikul-afi Upjá Jiles salikdy a üliléné eryd. Jurtin qlné
kit
voikén
Saw-paul kanánné nal ta ^aj-
sáli-
ká^ém Ta^it-pq^^ saiv
teVy
jánkélmd yaj-
7iild
sirp sirin püsds kéurn' ta
tunkwé yösei\
HüíeV,
JdnV-paul kankwén yajtunkwé
IQ'W la'ilép
mán
JdnV-paul kandnél joyteyd-pél 5
Vism-paulné yq,n-nan yartei
jdnV
Jqmü sat nolén
pasi'
kerdweV,
üntunkwé tüw
i5
tüw qlne
kwaW
sardn
ta yajteV,
vj
rüsin sünné ta
kérdweV
ta yajtei\ j^oíaZ'
alné
ma akwdV
Lüsm-ke saw
lopta yansdn tq>ny tot ta yajteV, alne,
ta ké-
lq>nyansip sujin sünné ta
;
ta tq,luwiawei\ nq,rné yajteV.
10 tdl
Wilin sünné
rdweV,
ydseV.
völ!
ta jdleV,
ta ^ajteV,
tot ta
vdreV.
XII. 1
5
Társkép élö két fehér rénecském a szoszva-melléki sok kis tavat végig tudja futni, « Nagy falu » (Jugra) terecskéjére el tud futni. Ha « Nagyfalu » terérl megjöttek, Viszm-faluba «czári kenyeret* visznek (húznak); ott érik a hóolvadást, [ezután] a hegységbe futnak. A nagy Jamtyi-hegy hét halmára futnak akkor, borját elleni futnak oda akkor, falevéltl tarkálló úton futnak ott akkor, nyári életre való kövérséget (zsirt) szereznek ott akkor. Aztán ((Cserjésfalu)) -béli terükre futnak alá, négyrúdú rudas kerítésbe állanak akkor, tiz lábú lábas szánba lesznek befogva akkor, kis csengetyvel cseng (zajos) szánba lesznek befogva
10 téli életre,
akkor 15
zrjén övkötö
szánba lesznek befogva akkor bármerre lev vidékre járnak akkor egyre, a lozvai sok folyóvonalat futkossák akkor.
Togul Népk. Gyjt. IV.
rojtjával [diszített]
SORSENEKK.
18
XIII.
A
«Szamojéd.sátras» Kaszláp-leány Mártha «Cserjésfalvi» énekelt éneke.
nnek maga
S a w-p a Iliin ne J q>ré n-k wolin Kas la p-a yi takívi mcCéslá
éryém
Vámé varn'-ut mastér nedsém, jüntné jüntmil kasin ne
süp - erV
éryunkwé
ürí né jqmés sánim yujipta-
q^sém,
limjqmés kdtá)'émtél
né
jqmés varn'-ut varunkwé yás-
kásin
qsém,
sém.
am jüntné jüntmilém rusné eri, manéin 6
rusné káséldwé
M arp a
erya.
:
eri;
jqmés mansin, jq,mé8 rusén 10
vínkiué vord-
kat-varmél'ém viwé-pél
masn^-ut séleHm,
sé-
Wim,
tawé,
mansin kasélawe
:
qsn'-út
:
vinkwe vo-
tén'-ut yqnte'im,
ratawé.
ajn^-ut yq,n-
teHm,
áYÍm-plyém
sq,ryd vojtélte'im.
XIII.
Munkálni való munkában mesternö vagyok, varrni való varrásban kedvet lel vagyok.
n
5
n
éneklésben kedvet lel vagyok. A tlem varrott varrás orosznak kell, vogulnak kell; ha orosz veszi észre minden áron meg akarja venni ha vogul veszi észre minden áron meg akarja venni. szájbeli
:
;
:
rz n jó anyám dédelgette
jó
munkát
(altatta) két jó
készíteni tanultam.
Ha jó 10
vogul, jó orosz az én kézi munkámat megveszi
ölt
[ruhát] szerzek, visel [ruhát] szerzek
ételt találok, italt találok,
leányom, fiam éhét (hasát) csillapítom.
kezemmel
NI ÉNEKEK.
19
XIV.
A
Márt ha leánya ((Gseijésfalvi)) Jeleszin Mikula-fi Iván fia felöl énekelt éneke.
((Szamojéd- sátras » Kaszláp öreg
nnek
az
S a w-p aulin ne J§ré n-k wolin Kaslá y-q,j ka ayi Marp a Mikul-pi Jivan Jilés plyd ma és éryém eryd, Jq^rén kwolin ne
mán pV
sat vata-^um sVirtané éVir
yum, jámés vör-vj alné yum jg.més vit-yul alné
lo
Jani' -paul- kanté tan ta yajte*it.
*
vit-yul-ke likmi: vit-yul ali, 5
Jdnitém-ke saw
vör-uj-ke likmi: vör-uj ali.
jgrén kwolin ne
mán
au yurip yürém nántsatitd
ásém-pi saw rq,wn''Ut
ke-
jot
qlunkwé yáse*im,
ripél, l'q^nytal
yum yalt
kulejtankwé yáseHm,
piris
máné Hqny
siliteHt,
is
jq>més tep, jg^més ajn* ut
teúkwé, ajunkwé yáseHm.
XIV.
A
(íSzamojéd-sátras-nönek» kisfia
jó vízi halat fogó ember, jó erdei állatot fogó ember; 5
ha ha
vizi hal
akad vízi halat fog, akad erdei vadat fog.
erdei vad
:
:
A
«8zamojéd-sátras-nnek)) kis fiacskája ha egyforma három rénünöjét befogja, az úttalan földön utat vágnak. Mintha hét keresked taposta volna simára, oly sima teret [taposva] 10
futnak
ím azok « Nagyfalu »
terén.
A magam nagyságához képest
(amennyire felntt vagyok, ahhoz képest) sok ember között
tudok sétálgatni, atyámfiai sok rokonságával tudok társalalogni (élni), 15
jó ételt, jó italt tudok enni, inni.
2*
'
20
SORSÉNEKEK.
XV. Trofim-leány Matron-asszony «Cserjésfalvi» nnek az egykori lakóhelyérl, « Széle s-foly ó-torkolatbeli» faluról énekelgetett éneke.
S aw-paulin ne Tro'pim-áyi Matron-éktv d Pa/wén-tit qlém paulá ma'' és eryéélém erya. Ti
ekwa ünlém ma,
tuji
ti
Matron-ekwd ünlém ma,
ti
am üsmém jui'palt
teli 5
q,sin
alyal minné sunin jánkifi siíw-q>ulél lq,nydt
mini
[mini
:
lo alfal'
sunin yum-ke
yqtél-ke,
ydpin
yq,tél-ke
yum-ke
:
minné yapin yumné
vitintüpcnal-qulél yöltipalawé,
yumné
Iqfiydt jdlné tüpin
yöltipalawé
yumné
vitin tüp-iial-aulél yöltipalawé.
minné yapin yumné
ti
jdnkin süw-q,ulél yöltipalawé.
15
kukuk lujmén tur turkém
lujji
vdssV
tit
at yölaivé.
XVI. Vaszilij- leány
Eudokia «Karp-folyó-torkolat-falvi»
nnek maga fell
énekelt éneke.
Ka rp'j d-t it
p aulin né V a ék d-d yi Autót a tdkwi
md'é sld Us pöl'ém nürp jdfík tarm érya lakwép ekwd
ér^ém ti
éryd, sdt vata-yun-yalt
toy
ti
jqmite^im,
XV. Ezen vastag asszony
5
10
15
lakta földet,
ezen Matron-asszony lakta földet, íme az én balálom után, ha téli napon szánas ember balad el [eltte]: e fölfelé baladó szánas ember jeges bajtórúd végével fogja mutogatni; az aláfelé baladó rénbikákkal utazó ember jeges bajtórúd végével fogja mutogatni. Ha nyári napon ladikos ember balad el [eltte]: a fölfelé baladó ladikos ember vizes eveznyél vécével fogja mutogatni, a lefelé utazó evezs ember vizes eveznyél végével fogja mutogatni. Ezen énekl kakuk módjára énekes hangú torkocskám többé nem fogják itt hallani,
XVI. Mintha most fagyott sima jégtükör fölött [haladna], kinek oly Könnyen megy énekem, én asszony ezen hét keresked közt, im úgy (t. i. énekelgetve) sétálgatok.
NI 5
to^
ti
eryésleHm.
punkém. joldl votawé. yq^tdn-piü ti
mdn
ÉNEKEK, til'é
—
lo
üs
21 yqlmáti,
ta q^uldn-ke jamásilém, tülé ^qlmati,
q^uldn-ke jamdsilém,
XVII.
A
hsölt
lozvai alvidékrl
«Széles-folyó-torkolati faluban* lakott
nnek
énekelt éneke.
P aym-tit-p aul
t
q^lém,
lui-supnél yaj télim né ery ém
Paym-tit jqmés paulékém, tayt isi
yuml'é jemtné kapaj ne,
yasd vöHkém,
yuml'é jémtné dsék né
lolwd yajtém jq^més völ'kém
lo
yajrén ülileim. 5
sdt
yqt
pV ánsém pV ánsém
mis poryin
sujil
küsej-né jol-qjawém
né
lü rayin sujil
ím úgy
küsej-né
énekelgetek.
Arczomat simogatják.
!
:
né,
nqmélmatile'im.
5
nqmélmatüe'im
nqny kénseHm.
—
[Ezen] hattyú- fészekhez hasonló kis város,
ha ezen végén járom, 10
[nagy súlyomnál fogva] erre billen, ha ama végén járom, arra billen.
XVII. falucskámban,
1
((Széles-folyó-torkolati» jeles
5
búvármadár szálló hosszú folyóvonalocskámban, vöcsökmadár futó szép folyóvonalocskámban, gyönyörködöm én,' kedveske. Hét fiat szült nö, hat [így]
10
fiat szült
nö,
gondolkozom:
ugyan mi történhetik velem jómódú növel, ugyan mi történhetik velem bömódú növel ? [így] gondolkodom tehén bögésének hangjával alszom én el, gazdasszony ló nyerítésének hangjával ébredek én föl gazdasszony. ;
!
eri.
9)l
15
SOBSENEKEK.
kwon kwaleHm,
Akw*
ért
alydtd-ke sunse^im
né-mat
jamés urkém nanki,
Tin-ja-tit
jqmés urkém ndnki,
sdltim,
ti
jq>més ajn'-ut
jui-pált
yujném
yul-ndjérné sdt
sis
;
pím
ta totimé,
yul-ndjérné sdt siském vojimé.
an Pdym-tit paulékémt hwond kwoss kwdleim:
?
jq^més tép téyém, 25
qlmém jui-
kwoss dnkwáteHm:
30
né,
yuml'é jémtné dsék né
qlmém
jq^nyép
nq,ny sajkeleim
nqmse'im
yumXé jémtné kapaj
vát'i
yürém
tq>rés tutit
jüw
yq,sd
palt,
man
'/Q^ip^^ át'im,
lg,n^ála-ke sunse'im
20
to)[
ajeHm,
35 ul'd
jq,més jol yuje^im.
.
tém sárin dnkwél
yürém mdn tustimé ünli, an tayt isi yq>sd völ'kém tistimé ünli,
15
Az utczára megyek, ha fölfelé nézek [arra] semmiféle [hegy] nincsen
ha 20
aláfelé
;
nézek
arasznyi magasságú jeles hegyecském látszik, Tin-folyó torkolati jeles hegyecském látszik.
Bemegyek, úgy gondolom ugyan mi történhetik velem, jó módú növel, ugyan mi történhetik velem, bö módú növel ? Jó 25
ételt
eszem,
jó italt iszom,
jó ágyhelyen fekszem.
80
Egyszer csak miután így hosszú ideig éltem, vagy miután rövid ideig éltem, három hónapos betegségem (fekvésem) elmultával eszméletemhez jövök (fölébredek) ; az Ördögfej edelem íme hét fiam elvitte, az Ördögfej edelem íme hét magzatom elvette. Ama ((Széles- folyó- torkolati « falucskámban a mint az utczára megyek :
35
tz
égette üszkös oszlop
három helyre helyezve áll, ama búvármadár szálló hosszú folyóvonalacskám szomorkodva
áll,
NI lolwd ^^ajtém jamés vöHkém 40
lunsimé ünli lqnj(á1!
sdwés
élül!
ta söltáslém.
jüw yültné áyiny jüw /üHtné piné
;
kwoss ánkwáteHm, urkéin
lul'it
23
ÉNEKEK.
50
lünsimé ünli.
am am
ti
nelm
ti
süp mojt-aulém
akw' *
Éry^-aul-ke 45
üdl
man
man
aula
55
am am
ti
Pá](m-tit
paulém
jui-palémt
kukukné voss lujjawé sisérné voss rq^nyawé!
aula
ama vöcsökmadár 40
eryV voss éryawé,
akw' toy mojtr voss mojtawé
ta aultáslém,
lus-aul-ke
to)[
ér^'^-aulém,
futó jeles folyóvonalacskám
sírdogálva áll
amint aláfelé pillantok hüvelyknyi magasságú hegyecském sírdogálva
áll.
*
45
Énekecske kis kezdetét kezdettem meg erre, siralmacska kis kezdetét tovább tztem erre.
A 50
-
hátramaradó leány, a hátra maradó fiú ezt az én nyelvbeli énekecském, ezt az én száj béli regécském énekelje [egykor] szintén így énekké, regélje [egykor] szintén így regévé
Ebben 55
az én «íázéles-folyó-torkolati)) falumban [majdan] én utánam kakuk hadd énekeljen, sisér-msiáár
hadd
rikoltson
!
24
SORSÉNEKEK.
XVIII.
A
«
Tat-torkolat falusi» (Lozva-) alvidékrl való ntl, Jurkin feleségétl, Szemjon-leány Heléntl énekelt ének.
Tat-tit
paulin lui-sup né, Jurkin-ekwá, Utána Semj onovna ér^ém erV,
Sawdlép
saiválép
la^ilél,
^dp
kdtél
ndrémtdsém, talmatsém,
sakw'tépén ^ülwásém.
minásém.
jai'dyimné jdnméltawdsém. né ]dmti 5
m
tül '/^umné
am
/^^^ tqwsém,
toytildsém,
majwdsém,
majwdsém
yumim-pdlt tüjtjémts
;
jd'i
td'Uin
ayimné.
q^jné
nqmt
ta ^üldslém,
man váü mind-
sém,
Tq>réy-paulné vdümdsém,
var-
namse^m:
sém. 10
yüUl
yqsd mindsém,
tál tüp qlsém,
—
tq,wsém,
Fjot Fjotoris sis-pdl qlné
15
nq,mtém at pats
jörél
vát'i
nqmélmatile'im:
yumim vömé mines ; am, yumim samnélpatértdslém,
20
ul kdsélawém,
ydpém-yqsit jol-yujipdsém, saséi lap pantépaytsém.
Árva (inségszenvedö) lábon, árva kézen
maradtam hátra [anyámtól] csecsem koromban
(csecs
táplálékra).
Néném nevelt föl engem. Nö nagyságra serdltem föl, 5
aztán férjhez adtak.
Az én kedvemnek nem
felelt
meg
[férjem]
ervel adott hozzá a néném. Férjemnél nagy nehezen élhettem át egy telet, s én azon gondolkoztam, hogy miképpen nyár lett; szökhetnem meg. Férjem az erdbe mentjén férjem szem elöl vesztettem, a ladikot a parttól eltoltam, fölszállottam, elmentem. Hosszú ideig eveztem, rövid ideig eveztem,
—
10
elgondoltam magamban im Tódorfi Tódort örök idkre :
15
(hátra lev teljes elhagyással) hagytam el. Hosszú ideig mentem, vagy rövid ideig mentem,
Persina-faluhoz közeledtem.
Gondolom valahogy észre ne vegyenek, ladikom hosszában hirtelen alá feküdtem, s befödtem magamat a nyírhéj -takaróval. :
20
NI Tq,réy'paul-taltné joytdsém,
85
dném sampéltén' au yum yq>nt-
a^umin
adnem
tdrd toy ta ndtwdsém.
am yumim 40
man
vdt'i
ig^wsém,
q,jkd))
((matém
tdsém.
am pd püytékémt 45
man mater qjkdf tot i
pdlt
ti
jd'i-dyim
q>lsém,
Persina-falu kikötjéhez értem, akadt egy férfi aki szemügyre vett hanem az csak nézett felém, így úszott alá ladikom (vitettem úszva alá) [a falu] határán át. Amint [a határszéli] folyófokon körül haladtam, [ladikomban] fölültem, elvettem evezm s evezni kezdtem. Hosszú ideig eveztem, vagy rövid ideig eveztem, nap leszállta idején megérkeztem falumba. Amidn a parthoz fogózkodom [ladikommal], néném a folyóhoz lefelé lépdelt. Köszöntöttük egymást, megcsókoltuk egymást, néném kérdez engem: «Hát a férjed hol van, miért jöttél csupán magad ?»
lábához borultam (feküdtem) «Ne pirongass engem Én elhagytam a férjem, haza szöktem
Néném
kérdezi
—
hagytad oda a férjed ?» ((Nem kedvelem, [mert] vén ember » ((Vén ember, vagy akármiféle ember, a hova [férjhez] adtalak, ottan élj !» Mit lehetett tenni ? Most nénémnél laktam. Miután hosszú ideig laktam, ((Miért
45
qlén /»
? !
y^^d qlmémjui-pdlt,
Én nénémnek
40
:
—
yumlé vdrunkwé
anilaytsémen,
jd^l-dyimné kitilawém:
35
g>jkd,
yotdl mislém,
jd^'i-dyim nal-jq,mlitaps.
30
:
yül'dslém, jüw-q,jd-
ja'i'dyimné kitilawém
ndj üntém pordt paulémné joy-
25
yujdsém
ul l'awf éltdin !
nmanérdV yumin yüUdslén ? » aam namtém at páti, matém
tüpém visém, tqwunkw^ patsém.
pasdlaytsémen,
ali,
sévD)
nqny untélmatsém, yg^sd tqwsém,
yot
ám jd'i-dpm Wildn
ness ta susswásém
nol toyal'in jqysém,
Bo
q>s
manérdi^ nankén joytdsénh)
yatém 25
25
ÉNEKEK.
!
—
SORSÉNEKEK.
26
man vaü qlmém jui-pált, ali pdl ti yumim ne'ili.
6o
jd^i'dyimné kwon vöwdsém 50
nkwdlén kwon, ^umin-lal't
mén,
atd
man jiwél
jüw
sdltsémen, üntsénién,
jamés
tep, tüt tep tesmen, yujd-
sérnen.
jq,-
xolit kwdlsémen,
[jénl»
am ussam 55
né nqmtémtél
yumimné lauwdsém «
:
65
ussam namtén yot-pundln: am nanén atd jdnV jiwél rdtii
50
ué-ta nq^mélmatdslém,
misin luwin kwol 70
éldt ta nq^mélmatdslém,
ayin ylyin kwol
Idslém,
namélmatdslém.
éldt ta
vagy rövid ideig laktam, [egyszerre csak] a fels táj
felöl
Néném
kihívott [az ucczára]
((Gyere
ki,
menj
minésémen,
joytsémen.
namtin né nq,mtém
toy ul varén,
ti
jüw
yumimnéluwél,misélvojwdsém.
q^jd-
[sém»
Tq,rémné voss prosütawén,
til q^lné yq>tél
man vaü
yQ'Sd,
:
üFjot Fjotoris prosti dném!
jüw mindsé-
mm,
paédlaytm, anildln, la'ildn yu-
am yumim pojkunkwé patsém
ratildslém, »
ím férjem
jelentkezik.
férjed elébe,
köszöntsétek egymást, csókold meg öt s borulj lábaihoz Én férjemhez könyörögni kezdtem (•^Tódoríi Tódor bocsáss meg nekem Én bolond nöi eszemmel szöktem meg tled)) :
!
55
60
Férjem
azt felelte rá ((Bocsásson meg neked az isten, a jövben (ezután lev napon) így ne cselekedjél, az efféle bolond gondolatodat félretedd ; hiszen én téged sem nagy fával meg nem vertelek,
sem kis fával meg nem vertelek. Bementünk a házba, leültünk, jó étket, rossz étket ettünk, lefeküdtünk. Keggel felkeltünk, vissza mentünk.
65
Hosszú, vagy rövid ideig mentünk, haza érkeztünk. Férjem lovat, tehenet vett számomra. Eszes nnek eszem akkor eszesedett meg (gondoltam meg).
A 70
tehenes, lovas házat [gondozva] a jövre irányúit gondolatom, a leányos, fias házat [gondozva] immár a jövre irányúit gondolatom.
immár
!
NI no/s alné,
erV-saukdném, mojt-saukdném
alné ^umim-palt
iij
UHana Semjonovna eryééWim,
us-ta g^lméjasem, 75
jqmés rus, jqmés manéi
veit
85 ti
toliunkwé patsém,
jqmés
ti
jqmés' ajn'-ut
tSn'-ut,
tot
eryém süp-eryém eryém nelm-ér/^ém
XqnaX
am
jui-pdlémt
^ül'tné dyitén
akw' toy voss eryaivé,
titténém, ajtném yalté
amki akw' amki akw'
am am
jüw
yqntunkwé patsém. jqmés rus, jqmés mansi 80
27
ÉNEKEK.
90
tfyém,
tot aje^im,
akw' toy voss möjtawé
I
paul-kankém
ti
Tat-tit
ti
am üsném jui-pált
akw' toy voss ülilawé ! *
kukukné voss lujyawéy 95
75
sisérné voss
rqnyawé!
Nyusztot ölö, jávort öl férjemnél akkor immár végleg letelepedtem. Becsületes orosz, becsületes vogul arczokat fölmelegíteni kezdettem [értsd vendégszeret, nyilt házat :
tartottam], jó ételt jó italt
találni (vendégségül adni) kezdtem.
Mialatt becsületes oroszt, becsületes vogult 80
etetek
s itatok,
magam magam
is
ott
is ott
eszem, iszom. *
Kis énekecskéimet, kis regécskéimet Szemjon-leány Helén énekelgetem. 85
90
95
Ezen tlem énekelt
szájbeli
énekem,
ezen tlem énekelt nyelvbeli énekem valamikor én utánam a hátramaradó leányok ép úgy hadd énekeljék, ép úgy hadd regéljék Ezen Tat-torkolati falucskám terében majd az én halálom után ép úgy hadd gyönyörkedjenek! A kakuk hadd énekeljen rajta, a siser-madár hadd rikoltozzék rajta
SOBSÉNEKEK.
XIX.
A
«Lozvaf-falvi» Ivánfi Mihálynak a « Tat-torkolat falvi)) Viseravidékrl való Alekszej leánya, Tatjána fell énekelt énake-
L üsm-tatéy p aulin Jiv an-pV M ikailá Tat-tit paulin P asár-yum Ul ehé e-ayi Tatjána ma^és eryém eryd, Táréy-ne q>néém ayi-ankékwé! ti
am ti 5
nanén voss várnülém, 15
voss vlnulém l
Lüsm-taUy mdn
ujin sás
yqut-jíw jdtin
nan
q,tér
mán qulné, mán q^ulné,
lq,u
nan
noysin sas
am \Q ti
voss üntténülém,
posmin ydp posémné
am
kwolémné nanén voss tülnülém.
yq,ut-jiw voikén
voss q,snülém,
vééin né vééin
am ti
yq,ut-jiw silin tüpél
yurin ne yurin
voss tdlténülém.
20
awim
voss püsnülén ;
tutáp tul'dn kdtdyéntél voss püsnülén.
Idm-jiio sitpd sitin
akw jot
dpdn
voss yujipténuwémén
akw'^ qsmél, akw'^ tqwl'él
Persinafalnsi nö szülte szép leányzócska,
5
10
15
ezen formás nö formádat bárcsak ón bírhatnám,. ezen szépséges nö szépségedet bárcsak én vehetnem magamhoz Ezen Lozvafö-falvi kis úrnak (t. i. jávorbörös térdének kis végére, nyusztbörös térdének kis végére, bárcsak [oda] ültethetnélek.
magamnak)
Ezen kormányos ladikomnak kormányhelyóre, bárcsak [oda] ültethetnélek. Jegenyefenyöböl való csörgögyrs evezt készíthetnék bár neked. Jegenye fenybl való szép házamba vezethetnélek bár be téged. Jegenye fenybl való keresztfás ajtómat bárcsak te nyitnád ki, ujjú ujjas kezecskéiddel bárcsak te nyitnád ki.
tíz
20
Zelniczefával hajtásozott hajtásos bölcsbe bár fektetnének együvé bennünket egy vánkossal, egy ágy brrel
;
NOI ÉNEKEK.
menki voss sq^piténuivémen ti
25 ti
;
Saiv-paul-ne
akwán
Tq,réy-ne saninné,
ankwémné
voss sq,piténuwémen.
XX.
A Jugra.falvi
Korikov Nikita férfi nagyobbik fiának, Péternek a Tattorkolat-falvi Visera vidékrl való Alekszej leánya, Tatjána fell énekelt éneke.
J d n V-p aulin yum Mikit a KörikowjánV plydPetr Tat-tit p aulin P asdr-^um Ut ekse-ayi Tatjána md^és eryém erya. Ti Mikita
q/jkd jani'
sdntal qlné
yürém pasyém
piyd
ynlin Lüsémné minné sdlit
ti
kérwast. *
manérdV püysaném, yotdl! kersaném, atd
nené vdwét,
«
atd
yumné
vdwét. 5
aldm
ti
tepin
Ti Tat-tit paul kankudn
ne tdltunkivé ti
Lüsémné minné
sdlit kérwast,
10
ti
mineHm
JdnV-paul kankémné
ne tay
ta'ilép tabuin sunél
dném
ürélan!))
rendeznének bár bennünket Persinafalusi nö anyád, ezen Cserjés- falusi anyuskám, bár együvé rendeznének bennünket.
Ezen 25
XX. Nikita-öreg idösbik fia élö három rénborjúm hogy miért fogtam meg, hova [menölegj fogtam szánba, azt sem nö nem tudja, sem férfi nem tudja. Hát ím ezen táplálékos Lozva vidékére menöleg lettek
ím anyátlanúl
5
ezen
a rének befogva, halas Lozva vidékére befogva.
menöleg
((Ezen Tat-torkolati falu terecskéjére
10
nöt szánra ültetni megyek ím én ezen Jugra- falubeli terecskémre növel teli telides szánnal várjatok engemet majd vissza!))
el
;
lettek a rének
30
SOBSENEKEK. S'ántal alné
yürém ujim
nol-k-waly^ quldnl ti pesdtdslém,
sdntal diné
yürém pasyém
ndjim-pdlt
mol'émlunkw*
nol'kwaly'^ quldnl tinirdsdslém, 15
sa'itim kdtél, saitim latiéi
üsém
Lüsémné yulin Lüsémné
toya-pél nüweltunkw'
tepin
la'il,
ti
ta yajte'it.
Tqréy-né q,nsém dyi-pdlt
sdnl 80
toya-pél pBlpisnüw ti
*
moyalin
yqsd minamém jui-pdlt
15
20
25
patsét,
ti
véltél tü joytaytdst,
dwin kwol dwi-suntné tü
man vdü minamém jui-pdlt Lüsémné
minunkw^
Mesi-vdta mari paulkwén
ydnl.
tepin
pat^
pdlt
yulin Ta'it vitdnl
yotém yuttné akw'-müs at vd-
25
ti
;
Utekse jdnmdltém jq,més dyi-
tan ta yajtésldnteHt. ti
üsém kdt tikwoss
ta yajte'ity
Tat-tit paulin ánkékém-pdlt,
20
joytdsém.
[t. i.
Miután hosszú ideig mentem volt, vagy rövid ideig mentem volt, ím a táplálékos Lozvához érkeztem. Anyátlanúl élö három rénborjúm
nöm
felé
im
sietni kezdett.
Fáradó lábuk, fáradó kezük habár el volt fáradva mindamellett azokat [még jobban] kezdték mozgatni; 30
az Alekszej nevelte szép leányhoz mellett még gyorsabban kezdettek haladni. A «Folyóforduló-parti» kis falucskához, mosolygó arczczal érkeztek oda meg, az ajtós háznak ajtója nyílásához álltak ím oda.
mind a
ti
lul'sét
Anyátlanúl élö három állatomnak orrgyeplöje végét ím megoldottam, orrgyeplöje végét ím megrántottam. Örvendve kézzel, örvendve lábbal futnak most a táplálékos Lozva felé, futnak most a halas Lozva felé. « Tat-torkolat » -falusi leányzócskámhoz, ezen Persina-falusi nö szülte leányhoz, futosnak most ím ök. Ezen táplálékos Szoszva vizüket hogy mikép hagyták oda, éppenséggel nem tudják úgy rohannak].
úri
ti
patsét,
31
NOI ÉNEKEK.
85
Tat-tit paulin
((An
manérdV kwon niölé^
taw tamtin at
akw'
ayi-ank
at né^ili
qls /»
«
*
ta pünsilém
jdnV j(um japd-palt jüw
50
pasa varunkwé
jol tü ta
45
Jdni^
püském
«
am
55 ti
;
ünttdslém.
yum japd
Idwi
:
am
am ta namélmatsém:
tinin
jdrmak, tinin nuj
«Ama Tat-torkolat)) -falusi szép leányzó miért nera jelentkezik ki az ucczára?! Hiszen azeltt ö nem volt ilyen !» *
ház ajtaját ekkor megnyitom, nagybátyjához bemegyek, üdvözletet tenni oda lépdelek. Tíz abroncsú abroncsos hordócskám ajtós
ids 40
férfi
hónom
45
50
55
aljába volt,
most oda letettem. Egy lábú lábas pohárkát, lm ids férfi nagybátyjának adogatni kezdtem. Egy lábú lábas csészikém odanyujtása idejében [így] szólok « Hallod-e, nászoló férfi is magam vagyok, növevö férfi is magam vagyok gondolatod miképpen áll (van), a te húgodat jöttem ím nászolni, adod-e húgodat [hozzám], vagy nem?»
Ids
férfi,
az
?
ti-pél
telilém
patsém.
Az
jisém,
ti
aih>
mitalém yot küséj
kwolt küséj *
Tül
la'ilép
35
ti
*
Wilin rumkd jdni^ yum japdn ti mlnkwé akw'
man
tü ta jq>men-
yanl-pattémt q,nsdslém
ti,
ali,
déén yajtélunkw'
dsén miién
te'im.
kispá kisin
sarkam
yum amki
yum amki
namtén yum le
am
ta
sálte'im,
lq,u
ját dl yajtné
ne viné
Awin kwol awi
40
la^ilép laHlin
taktim-pordt lawe'im
í
bátyja szól
«Ha én nem adhatom, hát hol van gazda még? Ezen házban gazda ím én vagyok. Aztán ím gondolom nászolom, :
a drága selymet, a drága posztót
»
yaj-
32
SORSÉNEKEK.
pasánné iü to'/
ti
pinsanénir.
éilém
:
am
ayitd 60 eld
mlnkwé
ness
aU
—
yg^tdl'
Tat-tit paulin dyi
namtém páti,
lén
tü mi-
nq,mtd at drtélamém,
75
nafi atd Ki q,ntés vdrildsén,
takwitd at kitildsém.
atd yqtél qntés vdrildsén,
nqmsdsém
atd kdtd dntéstalsén,
ness
dt'i
japdn mlwé japdn mínkwé at vermawé.
—
ta-/
atd la'ild qntéstdlsén
laivi
80
:
ndném mlnkwé japrisém
at
65
? !
yumné nqmtém-ke atpati, nan dném jörél mlnkwé at vér-
yoti
vermilén,
60
;
an qs dnémtél küséjlaytunktv* patsén
japd-nüpél
te-
q,li ? /
mölé/, jamés yum dsémné janmeltimém pordt
q,lém,
takwi nq,mtin ne q,lém.
:
q,n-
[neHm,
nanén dném mlnkwé man
üt vermita,
takwi küséj-ne
65
nqmtin né namtém am^ki
70
yün nq^mse'im jánmdltém
miién.
az asztalra helyezem ím oda. Azt miképpen gondolhatom, hogy fölnevelt leányát ö nem volna képes férjhez odaadni. Pedig hát nem. A « Tat-torkolat » -falusi leány maga gazdasszonya volt, maga esze után járó nö volt. Hajlandóságát ki nem fürkésztem, öt magát meg nem kérdeztem. Azt gondoltam, hogy majd csak ide adja bácsija; pedig hát nem a bácsija öt ide nem adja.
—
—
*
Bácsijához [így] szól; ((Engemet bácsikám oda 70
75
sem a
adhatsz,
lábát
nem
támogattad,
most kezdenél velem gazdám módjára bánni?! A mely férfihez a kedvem nem húz, te ahhoz engem ervel nem adhatsz. s
80
nem
nö eszem nekem magamnak is van én oda megyek, a hova a kedvem tartja hogy te engem odaadj, az hogyan volna a te dolgod?! Azeltt, midn atyám a jó férfi engemet neveigetett, te neki sem éjjeli segítséget nem nyújtottál (tettél), sem nappali segítséget nem nyújtottál sem a kezét nem támogattad, eszes
NI pasán-taHl
kivoss
sernél
an lau
ujil
jüwte
voss pinaivérif
kwoss pasán-ta'il viyir voss pinawén,
95
voss nortawé pasanénné
yum yum uja
ydi'd nol jqnyteHm,
yarin vjin
am
nol jq,nyteHm
ne^im!» *
An an 90
toy
étd-ke
timén
ti
jq,nytdslém,
l'ünsim ta yajte'it; ti
tépin Ta'it vitánélné,
ti
yulin TaHt vitanélné
sisV mindmém pordt aman tiirmén yq,tél qls, aman posinyqtél qls, akw' müs at vaHlém. ti
100
et,
*
étd-ke tal et ti
suném
tistim ta yajte'it.
;
mdmnéatmi-
nq^m.t-pattal
Id'ilép la'ilin
an éantal q^lné yürém ujim ti Lüsémké saw völ
ujil
kwoss tinin jdrmak, tinin nuj
85
33
ÉNEKEK.
ajsémén, toy
ti
JdnV paul kankémné jüw ne'üépakém ért
yatéltés-
mén.
ha teli is rakja asztalod fekete nyuszttal, ha teli is rakja asztalod vörös nyuszttal, ha drága selymet, drága posztót tesz is asztalodra 85
a rén bikás férfi bikája orrát visszafelé fordítom, az állatos férfi állatjának orrát visszafelé fordítom én olyan néphez, melyhez kedvem nem tartja,
megyek.
Amaz amaz 90
éjjelében sötét éjjelen át, éjjelében téli éjjelen át
úgy iddogáltunk mi, úgy virradt ránk Ama tíz lábú lábas szánom most visszafelé fordítottam.
Amaz
anyátlanúl élö három állatom ezen Lozvácskának sok folyóvonalán
95
ím sírdogálva
fut,
ezen táplálékos Szoszva vizükhöz, ezen halas Szoszva vizükhöz,
100
ím szomorkodva fut. Ezen visszafelé való mentem idején vájjon sötét nap volt-e, avagy fényes nap volt-e, egykép
nem tudom. *
Midn
Jugra falum terecskéjére vissza érkeztem (jelentkeztem), Vogul Népk. Gyjt. IV.
föl a
nap.
nem
34 105
SORSÉNEKEK.
nen yq^ntwasém, yumné
ta
yq'nt-
wdsém nmöléy an essiyatém yum, an nen yq>t q>li í 1 Idwsén
:
patmém
115 Tat-tit
:
mém
ma' és! *
takwi ndjin ma^él
Saw paul-ne sdnkémné
ünli, 110 akw'^ ti
takwi dtrin ma' él ünli
latyén ness
dü
tot-
md^és,
kasm jdrmak salmin sayd JdnV paul kanné at yartmém
ne ta'ilép tailin su-
ti
am
ti
néljoyte'in;
taw akw
voipi
paulin dnkékém at
yurital q,nsilawdsém,
vojéytimé I»
120 véstal
*
q>néilawdsém,
tönd dyin at
Tq^rém jdnV esérmdn,
tönd nen at
ti
ti
sunsawém,
sunsawém!
pupV jdni' esérmdn 105
ha növel találkoztam, ha
férfival
találkoztam
[így
gdnyoltak]
«Ki minap dicsekedtél, nös hol van
ama
férfi,
nd ?!
Hisz azt mondottad, hogy növel teli telides szánnal jösz, s íme ö még mindig a maga úrasszonyi földén lakik,
'
110
még mindig
115
nagy szégyenbe, bálványi nagy szégyenbe esett [ember] féle vagyok én mivel ezen «Tat-torkolat)) -falusi leányzócskám
a maga uri földén lakik szavad semmibe van véve (hívságosnak bizonyul).
Isteni
hoztam, ezen sárga selyem szálas hajfürtjét mivel ezen Jugra-falu terére [szánomon] húztam. * «
120
Cserjés)) -falusi nö, az
én anyuskám
formátlanúl szült engem, szépség nélkül szült engem, azért nem néz én reám leány, azért nem néz én reám nö.
el
nem
[ide]
nem
NI
ÉNEKEK.
35
XXL A
«Nagy.üstöt-tartó» folyófbeli faluból való Pákin Alekszej nagyobbik leányának énekelt éneke.
férfi
J ánV-püt-ur én'-ja-talé'/ paulin yitm üt ekéé Pákin jani' ayi erirém er y PorV-tal'éx jq,més kwolkémt
yqsd qlsém,
man vaü
mat jdnitV jdnimém ndrV pum mat jdniti janimém,
qlsém,
akw-mat-ert kwonat yqntle'im: sdli 5
pösné yürém
vortt'u
15
yürém mat yq,rte'it, yürém mat Idne'it, amnamseHm,poripanakwétvo-
salikdném jüw
kwolkémt
ta palit
qlmém.
nalwal sun
am
éayl sujkwél,
jdnV éayl mirin 10
jun, jq,rén
ti
20
jiut.
kwond kwoss kwaWim Fúszár
ti
tíl :
fejéhez
sunseHm
kivoss
:
jiw, yaiiteHm,
nq,mse'im
:
yotiu taw joyts ?
jdnV jiw lapitakwél jq^miti,
man
sujil
ti
jiw-vata-nüpél
ye'it
man
d.
7iarV nir
jiw Idpitdkwél jq^miti.
kwoss yq,ntilém
:
mari Kwoss-ja VaéiHe jq,nydsi, (virágjához)
hasonlatos
szép
sátor-
kámban
5
•
10
15
hosszú ideig éltem, vagy rövid ideig éltem, egyszer csak kifelé hallgatózom rén tizö három kis örzöebem három helyen ugat, három helyen vonit. Én azt hiszem [eleinte], hogy békák kurutyolnak [hát aztán] kis mennydörgés gyönge zajával, nagy mennydörgés csattanó zajával jönnek im haza az én rénecskéim. A mint kimegyek, [hát látom] a zsenge vessz jócska nagyságra ntt meg, a zsenge fü jócska nagyságra ntt meg benn az én szamojéd sátracskámban im oly sokáig voltam [a nélkül hogy kimentem
volna].
A fás
part felé, a folyó irányában a mint nézek azt látom, hogy ím egy szán jön. magamban: vájjon kicsodánk jött meg? jEn Nagy fa lombernyjével egy magasságban lépdegél, kicsiny fa lombernyjével egy magasságban lépdegél. Ezután a mint megtekintem A «Köröm-folyó» -falvi kis Vaszilij sürög-forog [ott],
tndöm
20
3*
SORSÉNEKEK.
36
XXII.
A
Nyuri-leánytól készített ének
N'uri-áyi
Eeguly eredeti följegyzése szerint. Man pi a^em kuni sélem^
a)
nirr q,ntdya^
6
korúm
vdrém h)
átírásban. ásém yum sélém nir dntpd yürém uj
uj
kvds kéréum.
kwoss keré'im
kolq^^land^ taring'^ iju
yölayléné tarén jiw
kvana
kolq^yli.^
5
kivond yölayli
yürém
jekivér antpd
kvaée kéreum.
kwoss kereHm
Ndngi^ kum
kwond
sélem'^
10
nafiki
'yólayléndt.
yum
sélém
jékwér dntpd yürém uj
[ling.
dm kértnem^ katel^ mdna'^^ vuo-
am kérném
ndng sélem nirr q^ntdpd Korúm uj, kérnem poal
mand
ülin [qlndt]
nafiki
[yum]
mdnd toro
kq,tel
üling qllnét.
punim
uj
:
yölayléné tq^wén jiw
—
jegur qntpd korom uj
15
:
jegur q^ntpá korom uj
kvdnd kulqyldnét.
nyelv
Felsö-lozvai
Mdn pV!
kulq^^ldnd tauing iju
10
éri\
15
vésing aang
nir dntpd
[pdlj ydtél ;
sélém
yürém
uj
[am] kérném pdl
yqtél
Kis legény A férfi atyám szerzetté vesszhöz hasonlatos szarvú három állatot a mint befogom mint szétálló gyökeres fa [gyökérszálai], úgy állanak széjjel; a kifordult gyökércsomóhoz hasonlatos szarvú három !
5
állatot
10
amint befogom mint szétálló ágas fa [ágai], úgy állanak széjjel. De midn a te tled, férfiú, szerzett kifordult gyökércsomóhoz hasonlatos szarvú három állatot
befogom, az a nap ó,
min
midn 15
vigasságos; a tled, férfiú, szerzett
vesszhöz hasonlatos szarvú három állatot befogom, az a nap
37
NOI ÉNEKEK.
jerike,
20
qanom
mand
vajén
tqrd piném vééin dnk éri-ke
ang
dném vojén ! nan kwolén ne tusteHm, dnk (jiw) sqwél üt'-jiw
jiu saut uoíe^^
a7n qs kdsilm.
káring
am
20
jqmmes anes qW
am
qs kdsilm
am
qs kdsilm. 25 kdr'^^
dm
taul sauja kváll
25
kwdlen ne qngemd
qs ydsilém,
nan kdtén jdnit
tail
qs yasilém,
ydr-tquX sqwjd-kwol
am
sengisj'^^ jqli^^ kiiornd
meng^^ sqnguasilemdn 80 kirting'^^
qs /ásilém,
[am]
qs kdsilm
naing
mdnsih jqmmes kap-
qs ydsilem,
kwolin ne dnk
[teii^'^
30
ndjin sinés joli yürné
kérnel kqtel jdneng Joamtitt^^
mén
kdr^^ lultnd saui nqll
mansék jqmés yqptén kémén yqtél jdnén Jqmtit ydr lultné saw nol
dk^^ kqli
puof^
siss
ndng^^ ko-
mqrq^vdt7id sau ndr sau
min
85
akw* yoli-püt
el
nan
yöltidn.
szép leányzó kell:
engemet fölállítom. A te sátradat én Én, leányzó, a tzhelyhez tzifát
végy
sis
vigasságos.
Ha kendjét föltett 20
sdnyívdsilémén,
kirtén
[Itidn
jdneng Joamtitt sau ndr sau
6,
:
ydrin jqmés anés-qul
ndng katen jdnit tqilme
85
ülin qlndt.
ndng kvdllen né tustem
n
[vágni]
szintén tudok, rénbikával való szép csordavéget [hajtani] szintén tudok, 25
a te kezed nagyságára ruhát [varrni] szintén tudok, rénbika-brrel borított börsátrat [gondozni] szintén tudok. A házbeli gazdasszonyt (t. i. a megszólított kedves
80
a tzhely eltti tüzes tönkö alsó szélére rugdossuk mi ketten. A hegyes farkú récze farkához hasonlatos farkú rénökrödet a mely napon befogod, a nagy «Jam- torkolati)) hegynek rénbika-hágó sok ormát egy reggeli üst megfövésének [ideje] alatt haladod te végig (fogyasztod el).
feleségét)
85
38
SORSÉNEKEK. mengi^^ koltiman.
jánén Jq,mtit saw nar-saw, moray^ vatné saw nar-saw,
menki yöltimen.
XXIII.
A
Vals'é szamojéd énekelt éneke.
Vals é N^q^r-aulté,
j q>r én
eryém
lawéltawé, jarnét
eld
mindsém,
yürém naraw, yürém yg,ptém mindsém.
yg'Sd
mindsém,
lo
jqrén kwolétné
aan-mönt manéraV tV
éld ji-
sem ?
man vdü mind-
ta dyi pg^ydn tü voss untnümf))
yürém naraw, yürém yqfptém
sém, 5
üntsém
ünli.
kersém-f ti
jol
áwi-süntné kwoss yq^nteHm : áyi
qle'it.
tü
eri',
ti
joytsém.
yq,t-tdrdtawdst
juw sdltsém, éldl' sunse^im namdt Idwim sdt jq,rén ti un-
tésuw, ajsuw, jol-yujésuw.
yqsd yujém jui-pdlt,
le'it.
15
man vdü yujém jui-pdlt
Anagy
«Jam-torkolati)) hegy mellett terül sok mocsárkát, a mocsári málna szedésre alkalmatos sok mocsárkát
mi
ketten végig haladjuk.
XXIII.
5
Az Uralhegység végiben, úgy mondják, szamojédek laknak. Három szürkésfehér, három rénökrömet befogtam s im odamentem. Hosszú ideig mentem, vagy rövid ideig mentem im a szamojéd sátrakhoz értem. Bementem, magam elé nézek: a neve nevezett hét szamojéd im [ott] ül. Elbbre mentem, leültem ;
10
15
az ajtó nyilasa felé amint nézek: [ott] egy leány ül. «Ugyan miért is jöttem én ide elre?! Hadd ülök oda, ama leány mellé.)) A három szürkésfehér, három ökrömet elbocsátották ettünk, ittunk, lefeküdtünk.
Miután hosszú ideig feküdtünk, vagy miután rövid ideig feküdtünk,
NI akw-mat-ert nqmse'im
drés-ker sdnldts
:
ta áyi fqr/én tü voss rq,iüsénüm, tü
vankunkwé
ker-putné 20
30 jq,rnét q,s
am
patsém,
ti
Idwéltawés
ker^put-nur sanlats;
aiYí jol
ti
patst,
yujipdsém.
35
^ujém jni-pdlt, man vdü yujém jui-pdlt ascir, q,8
—
ne'ilné
yqtél sq>rni saH^
üntné yqtél
yq,sd
nqmsé'im:
;
nqny-kéést,
qs jüw-pére'm taytdsém.
ayotté
^ö'já'Séin,
jüw perémta/tásém. jq,rnét nan^ kenéunkw'
25
39
ÉNEKEK.
jq/més uj
tü vossjdl-
tül
méldnüm,
saii
sq,rni
nan mat yqsitdntél [nüm /» ta dyi pq^dn tü voss rqwsépesd yansdn, ndrmd yansdn qs
ti
am
ti
kdstdsém,
dyi-pdlt minmitdsém,
dyin at rqiclawdsém,
ta dyi pq>yén mat-ürél tü voss
40
rawnüm.))
víükw pal min!)) tül
ndj-qtér
— lauwdsém.
kdstunkwe qs
ti
patsém :
drés-kerné yajdsém,
egyszer csak azt gondolom
ama leányhoz, oda szeretnék lm elkezdtem oda mászni.
én közel jutni.
Egy vasüsthöz értem 20
a vasüst tartóíve egyet csendült, vissza fordultam.
A
szamojédek ébredni kezdtek, én lefeküdtem.
Hosszú fekvés után, 25
vagy rövid fekvés után
hadd megyek csak még egyszer oda; leányhoz, valami módon hadd jutok közelbe. A tzhely vasához értem, a tzhely vasa egyet csendült a szamojédek ismét fölébredtek, én ismét visszafordultam. «Ami valahol emlegetve volt kel napnak aranysugara, nyugvó napnak aranysugara, valamikép a te segedelmeddel hadd juthatnék oda ama leány közelébe Tomporája tarka, lapoczkája tarka szép állatot ajánlottam im föl fogadalmamban, aztán ismét elindultam ama leányhoz. A leány nem eresztett közelébe. ((Félre takarodj (menj) !» [azt] mondta nekem. Aztán ismét a bálványszellemet kezdtem ím fogadalommal
gondolom
:
ama
80
—
85
40
!
—
idézni
SORSÉNEKEK.
40
sun-dyénné neyimé
ane^ilné xQ^t^l S(^rni sd'í
üntné /átél sarni
sa^i
55
nan mat yq^sitántél 45
ta ayi pg^X^'^ *^
«
jank pasi^-yuri
ti
akw'^ ti nanki kwolin-jorinyum
^^^^ rqwsé-
saliánén pü/sdnq,u, minij in-ke
nüm!))
yansdn pasV-yuri
ti
mindn!»
kástdsém,
anem
kastdsém,
tül
akwdt
nq,ny kwaltuwd-
us
ne -tin ojtunkwé
sem,
sdli
püyimét,
50
55
totilém,))
jüw mindsém, jüw joytsém, yansdn pasi\ jank pasi alsém;
sem,
45
nem
60 tül
kerin jarmak-tq^rél pinéltawd-
kwond kwoss kwdleHm, yürémnarawyürém yq,ptém jol-
manér
tote'im-pél
ta yujésémen.
nemné
—
voss yuUtsil tin
ta ayi-pq,ydn us-ta rq,wsém,
50 yoíitdn
íül'e^it.
sat jq,rén láwe'it:
sát-kem püwsém,
mastép sawél totsém, 65
upaném-pdlt ta mindsém, né-tin salidném
misdném,
«Kelö napnak aranysugara, nyugvó napnak aranysugara, valamikép a te segedelmeddel hadd juthatnék oda ama leány közelébe!)) Tarka rénborjúnak fogadtam ekkor képmását, hófehér rénborjúnak fogadtam ekkor képmását. Most már közelébe juthattam ama leánynak,
azután ím együtt aludtunk. Reggel az én felköltött engem, aranyhímzés selyem kendt tett reám. Amint kimegyek,
nm
a három szürkésfehér, három rénökröm meg van fogva, a szán elejéhez odakötve állanak. A hót szamojéd [így] szól ((Te is magad házával, helyével rendelkez férfi vagy, rénjeidet megfogtuk, ha el akartok menni, menjetek!)) «Nm, hadd maradjon! Ha menyasszonydíjúi valamit akkor viszem el nm.)) [hoztam, Aztán haza mentem, haza érkeztem tarka rénborjút, hófehér rénborjút öltem a nödíj lefizetésére rénet, mintegy százat fogtam, ölt ruhát nagy számmal hoztam. Akkor aztán elmentem sógoraimhoz, a ndíjba járó rénjeimet odaadtam,
—
60
65
NOI ÉNEKEK.
dném yürém sernél yqptél ti kér[süni. nem toryéld sdlidnd
jq,més mastupél mastsaném.
namin tot ta 70 tül
süt, sujin sat
qlsémén upaném palt.
pusén takwi jotd naulyatst.
jdyd'ayidnl sq,pitésdnl,
yurém yansdnyq,ptél
ti
41
75
yq^sd jismén, vdt'i jismén,
juw
kérsdnl,
ti
joytsémen,
XXIV.
A
Jugra-falvi
Kozma középs
leányától, Katától énekelt ének.
Jdn i'-p aulin Kusmá kw oil dyi Kaid ery ém Kusmd kwoÜ
dyi
vdta-yum jq,més dsékém sélsém
djémkitém
yumné
nouti q,nsém
qnsém yürém yaptékém
seHt.
yürém
akw'-sos vdrné vöjdndltél 5
yürém-sos N'ürm-Vötüsényaj-
sdt sdli küsej- dyi
nq^mtém- ke páti, yansdn ma-
lo
se'im,
terit,
jó
yürém yq,pt-pikém
djémkitém yumné ness at sun-
tinin né tiném at vérmawé,
nouti
ért.
ölt ruhával öltöztettem
Egy neves
fel
ket.
hetet, híres hetet
töltöttünk (éltünk) ott aztán sógoraimnál. 70
Azután testvérük hozományát kiadták
(fölszerelték),
három tarka rénökörrel fogták be [szánját], az enyémet három fekete rénökörrel fogták ím
be.
Nmnek 75
részére es (saját birtokában volt) rénei mind ö vele együtt nyargaltak. Hosszú ideig jöttünk, rövid ideig jöttünk,
im hazaérkeztünk.
XXIV. Nekem, Kozma középs leányának, valami közönséges drága
ni
nászdíjam
nem
férfi
bírja [megadni].
Ün ellette három rénökröcském 5
egyszer szerzett zsírukkal három ízben futnak el Ivdil
Keresked
ün
ellette
(« Eét-folyó vonal »)
atyácskám szerzetté három réntinócskám
jó
valami közönséges férfira még csak reá sem néz. Ki háromszáz rénnek vagyok leánygazdája, 10
ha kedvem kerekedik, tarka
[ruhát] öltök,
városba.
42
SORSÉNEKEK.
nq,mtém-ke páti, jank maseHm,
nq,mtém-ke páti, semelmaseHm.
kéryatunkwé-ke pateHm
yürém naraw yg^pt püwe'im. yür érn naraw yqpt kérmin sunél yotál'
:
yürém yqpt kereim ; nq,mtém-ke páti, yürém jank anya
15
20
yürém pis yanstin vajkáyém
yapt kere'im,
mase'im,
ng^mtém-ke páti, yürém vosrém
punkémne kerinjarmak
yg.pt kere'im,
yürém
tq,r
pi-
ne'im
ng^mtém-ke páti, yürém yansán yg,pt
nq,mtém páti, ta mine'im,
naraw, jank sayi maseHm,
síp
25
ngmtém patém yámné
kereHm
ta mi-
ne'im.
sat sáli yalnél
XXV. A
Körömfolyó » -vidékrl való Jefimfi Péter férfiúnak a « Vesszvárosi.) Pákin férfi kisebbik leánya fell énekelt éneke.
Jugrafalvi
«
Jani' paulin Kwoss-jd yum Pétkd Jepjém N'ir-üs yum Pa kin mán üyi ma' és éryém éryd.
Mán, puun áyikwé !
am yuripémyummanérém lül'?/
manérdVánémngmténatpati?/
ti
sötér sálin yalt
ha kedvem kerekedik, hófehér [ruhát] öltök, ha kedvem kerekedik, fekete [ruhát] öltök.
Ha
be akarok fogni hófajd-nyakú rénökröt fogok be ha kedvem kerekedik, három hófehér rénökröt fogok be, ha kedvem kerekedik, három vörösesbarna rénökröt fogok be, ha kedvem kerekedik, három tarka rénökröt fogok be ; háromszáz rén közül három fehér ökröt fogok meg. A három fehér ökörrel befogott szánon a hova kedvem kerekedik [oda] megyek ím el. Szürkésfehér, hófehér subát öltök, hármas színben díszített botoskáimat felöltöm, fejemre aranyhímzéses selyemkendöt teszek ahhoz a férfihoz megyek aztán el, aki nekem tetszik. ;
15
20
;
XXV. Kicsiny, gazdag leányka
nem
tetszem én neked ? formájú férfiúnak, micsodám csúnya Ezen ezer réned közt
Miért
A magam
?
NI 5
mönt manérdV nq,mtén á(im
akw' jvt voss qlnuwémen
kasm talé/jpá jg^més porV yqjtél akw' jot voss Hülnuwémen Pord-Munit,
türifi sorit
akw'
jqmnuwémen
10 ti
jot voss
q>ls ? !
ti
20 ;
porV 'tatéy jq,més kwol
nan jq^més
jqmés 15
yürém voikén yaptékém
am jui-pálémt voss yajtnüt am sernél yürém yq,ptékém
am vdrém
ten' ut,
jqmiténuwémén ; jqmés ajn' ut
Imu Wilep-sunkém
tarm
q,tér jaj'i-plkén jot
akiv' jot voss
—
7ian voss kérnuivénf
akw' jot voss tüstnuwémén, ti
43
ÉNEKEK.
nan 25 ti
voss
untnuwén
!
JdnV-paul kankwét
akw^ jot voss ténuwémén,
nan
akw* jot voss ajnuwémen!
nq>r-nüpél sussné dj-ikwé,
am sdns-aulkémt nan voss unél-
ur-nüpél sussné dyikwé
nuwén !
5
10
—
nan
hadd élnénk mi együtt
voss jqmiténuwén
voss jq,mnuwén
1
;
—
;
sárga virágú szép fszál módjára hadd állanánk mi együtt A Porá-Munyi hegységben, a tavak közföldein hadd járnánk mi együtt; ezen fszár virágjához hasonlatos szép sátrat hadd állitanók föl mi együtt ezen te jó úri bátyáddal együtt hadd járnánk mi együtt jó enni valót, jó inni valót ;
;
15
hadd ennénk mi együtt, hadd innánk mi együtt Az én térdecském fejére (végébe) hadd ülnél Hát miért nem volt ehhez a minap kedved ? Ezen három fehér rénökröcskéd hadd futna én utánam az én fekete három rénökröcském pedig hadd fognád be te! A tlem készített tíz lábú szánkómra hadd ülnél föl te Ezen Jugrafalu térecskéjén hadd járnál te, bérezek felé nézdegél leányka, hegyek felé nézdegél leányka, hadd járnál te
!
20
25
!
—
te [oda]!
—
44
SORSÉNEKEK.
30 ti sáli
purné yum kapajné
ti
Tdpés-taté)^ sernél karejné
manérai''
mindsén
Jugrafalvi
Kozma idsbik leányának, Akulinának
manérdi mindsén
?
?
XXVL A
az
Pákinfi Mikola
férjérl énekelt éneke.
JdnVpaulinKusmd
jdni' áyi Okula Pdkin-pi Mikola yumitd má'és ery ém éry d.
Mán jdnkélmd janit püsdsté Kusmd'dyi-dnkékwé jordsi,
lo
atpén sdli-yaldt kulditi kdtd jorinis 5
tq^tili,
té'it.
—
la'ild jorinis tatili.
sisém-ke nuwité*im
((Mán Pdkin jqmés jurtém,
nan
manér
am
jotém
sisém tak
jq^més
yum dsém pén
80
:
snjti,
maHlém-ke úuwiteHm
ver-
meHn?/ ti
áném jüw-tenkwé tq^ulyateHt, dném jüw-ajunkwé tq^uh/ate'it, dném nq^ny-masunkwé tqulya-
15
ma^ilém tak
sujti.
Mdn Mikoldkwé jq>més jurtém,
selsém at-
nan dném manér maréldlilén ?
sdli
Ezen farkashoz hasonló otromba miért mentél [feleségül]
férfihoz
?
Ezen Tapész-föi fekete «kecsegéhez)) miért mentél [feleségül]?
XXVL Kis tavacska nagyságú rénkertben
Kozmaleány- asszonyka büszkén járdogál,
5
ötven réne között sétálgat kezét büszkén hordozza, lábát büszkén hordozza. «Kis Pákin^ jó társam,
—
te
mit tehetsz én velem
Ez a 10
15
;
?
!
[elég), atyám szerezte ötven rén elég nekem ahhoz, hogy belle ételem lehessem (megenni elég nekem ahhoz, hogy belle italom lehessen, elég nekem ahhoz, hogy belle öltözékem lehessen. Ha a hátamat mozgatom a hátam ersnek érzik (hallik, hangzik), ha mellem mozgatom a mellem ersnek érzik. j
ó
Kis IVIikolácska jó társam, te engemet minek bántasz (szorongatsz) ?
NI ÉNEKEK.
20
am Kusmá asém majlém puun amki puuném qli, nan puunén sawné at patsém.
45
punkémné punn'-utatvöweHm, ten'-ut-ke yq,nteHm
:
amki puunémnél yánte'im
25
nanénnél ten'-ut at vöwe'im,
ajn'-ut'ke yante'irn
alpimné masn'-ut at vöive'im,
amki puunémnél /qnteHm.
:
XXVII.
A
«Köz-falusi» Vaszilijfi Péter öregnek a «Rétfalusi)) Pákin kisebbik
Kata
leánya fell énekelt éneke.
X al-paulin
qj ka Vasi a-p V Péter N^ ürm paulin Pákin mari ayi Kaid maés éryém éryá, l'
N'ürm-paulin y^um jq,més áyi
jüw nan
nan tV
ti
voss joytnün,
yum-müs untténülém
yanyéltapén kivoUdwi-süntné
nan 5
ti
ti'
voss yartnuwén,
10 ti
áwin kwol dwi
nan
20
25
voss saltnün!
pasén-vatakwdn
ti
voss pünülén,
lou selkovi tin
Völin né amperéé én
eli-pdldn
ti
Hisz az én Kozma atyám adta gazdagság az én magam gazdagsága, a te gazdagságodra én nem szorulok, tetled ennivalót nem kérek, testemre öltözéket nem kérek, fejemre tennivalót nem kérek. Ha ételt szerzek (találok) a magam gazdagságából szerzem; ha italt szerzek a magam gazdagságából szerzem.
xxvn. «Eétfalusi)) férfi szép leánya,
5
10
!
samovar
bár te ide jönnél, a lépcss háznak ajtó nyilasához bár téged ide hoznának, ezen ajtós ház ajtaját bár te megfognád, bár te belépnél Ezen asztalka széléhez hogyan ültetnélek Ezen tiz rubel árú szamovárt ez a «Folyóvonal-falvi» n, ez az ebecske majd elébed állítaná,
untténuwé,
46
SORSÉNEKEK. ul akw' jot
tinin sakér, tinin saj
akw' jot 15
ti
ajnuwémen,
akw^ pöy'/án
ti
untnuwémen
Völ'in
80
tV-ke taw joyténüw
vind-suti akivd-ke éri:
ti
akwál untténülém,
yum-müs jamiténüw !
kítyél untténülém,
N'ürmpaulin yum mdn ayikwé ta
népükén jamés
? /
kivolt
vdta'yum-ékwá yajtél 35
akw'-tori^ nild sarkal ajtnülém.
25
qs manérné tV at totawé
saj aj nénién jui-pált
:
1
N'ürm paulin mán ayikwé
Völin ne amperéé voss sussnü-
20 kitV-ke éri
!
ne ámpérés yatté,
ul awi- süntét sakértanuw
;
rés,
yujnuwémmí
am
tawa q^énülém.
y(}sd
ajnémén jui-pált,
vát'i
alnémén
jui-pdlt,
qlnémen jui-pált
ta unténémén jui-pált
jüw-ke minunkivé patnüw,
jol-yujunkwé-ke patnuwémén
yotém ul sapiténükdlém
? /
drága czukrot, drága csajt 15
majd együtt innánk, egymás mellé ülnénk; a «Folyóvonal-falvi)) nö, ebecske csak nézné.
Miután
20
25
30
85
csajt ittunk,
pálinkás üveg, ha egy kell egyet helyezek eléd, ha kett kell kettt helyezek eléd. Eétfalusi férfi kis leánykája egyszerre négy csészikével itatnálak. Ezen ivásunk után, ezen ülésünk után ha lefeküdni akarunk vájjon nem fogunk-e együtt feküdni?! A ((Folyó vonal-falvi)) n, az ebecske, valahol, az ajtó nyilas táján, vájjon nem [ott] fog-e gubbaszkodni?! A ((Rétfalusi)) kis leánykát hát miért nem hozzák ide ? Ha ö ide jönne, ezen papirtapétás szép házban miképpen járdalna :
Keresked-asszony módjára tartanám én t. Miután hosszú ideig [együtt] éltünk volna, miután rövid ideig [együtt] éltünk volna, ha haza akarna menni hogyan is ne szerelném föl ? !
47
NOI ÉNEKEK.
40
yÜ7'ém selkovi tin
yürém sQup
sál'él
pinélténükalém,
elál'
nild saup sqwin Hüském
Lüsm-entép-kwalikweí
mtéptanükálém,
50 éldl' ta
N ayJém-Vól lui-pálné
q>s
í6Jot-jdlnükalém,jot-talnükálém. tot
sq,win tuském
ta qultanükdlémf
lüsnülém.
jüw joytnükem
Völ'in
ne dmpérés-jot
sát-kem sup-nelmtal ta qlnüm.
^ül'tném porát
XXVIII,
A Vantuska-leánytól készített ének. a^Eeguly eredeti fölh) Fels lozvai nyelv jegyzése szerint. átírásban. Vantusk oai voarom
Vantiíék dyi
jeri.
erV.
A£im kum sqirqpoalem
Asém yum saVrépdlém
lq,akung kvell Iqakvét
Idkwén kwol Idkwdt dnk un-
dnk unlém. dkumdtt jért
jdum kum 5
vdrém
leHm,
Akw'-mat értjdyém yum
sqbitq^alem^
talting uoss taltemnd
tdlém
pdtdm'^ lunt kit lüildmtl 40
Három
rubel
tdltin üs tdltémné
érték sálkendöt
adnék a kedvesnek
fejére,
lozvai övkötövel
övezném
át a kedvest, Kopoltyú-folyóvonal » -falu alvégéig együtt mennék, együtt szállnék föl a kedvessel. «
45
Midn
ott
elhagynám,
három szavú szavas (?) siralmacskám kezdeném meg akkor, négy szavú szavas siralmacskám 50
sírdogálnám akkor. ismét visszajönnék, a ((Folyóvonal)) 'falvi n, ebecskével úgy egy hétig szótlanul élnék.
Midn
XXVIII. Férfiú
atyám ácsolta
kerek ház kerek belsejében ülök én leányzó. Egyszer csak a férfiú atyám berendezte kikötös városom kikötjéhez
é^pi-
48
SORSÉNEKEK. nalu joameum,
5
q,asem kuni sqhitq,ahn q,tring 10 jinla
uoss taltemnd
jiu^
kit
qtrin üs tdltémné
iq^ameum.
üli vuol'
qulennd
tü
sunseum
naluw jqmeHm.
:
qltem^ poarrd ndtnét^
10 ali
15
vöt'
qulémné tü sunseHm:
kitjiw qltém pordndtndtndnki,
ndngi,
dm pdtem
patém luiit kit WÜdyémtél naluw jqme^im. dsém yum sqpitdlém
am patem
vds^ kitd Idildmtl
pd joameum, jü sjélteum'^ Iqgn poal poaldmnd jqlu un-
teim.
teum,
Asim kum
20
vas kit Wildyémtél
pajqme^im, jüw édlte'im, lákwén kwol pqlémné jol-ün-
sgbitalm
15
dsém yum sqpitdlém
naing uoss talténnd
ndjin üs tdltémné
tuja vuds rqpnd^ jqrén
tuja vas rqpné jorné
kitejiu qltem pv.qi'rd rqbitqu.^
kit
Tébing Tait saueupi^^ tuja'^'^
jiw qltém pord rqpitawé,
tepin
kar vantdyti jqrén'^^
20
TaHt sawán pV
tuja yar vdntayti jorné
tqn vuantiytdmdt.
tan vdntaytimét,
tdkse kdr vuanta/ti jqrén
takwsi yar vdntayti jorné
tqn vuantiytdmét.
tdn vdntaytimét.
5
tollasodó lúdéhoz hasonló lábacskáimmal
lemegyek.
A
atyám berendezte városom kikötjéhez
férfiú
úri
lemegyek. 10
A
fölvégi
folyóvonalam
felé
oda nézek:
két fából egyberótt tutaj úszása látszik. En tollasodó kacsáéhoz hasonlatos lábacskáimmal
megyek, a házba lépek, házam rekeszében leülök. A férfiú atyám berendezte úrasszonyi városom kikötjéhez tavaszi récze a mint a vizén röpül, föl
kerek 15
a két fából összerótt tutaj [úgy] röpittödik. táplálékos Szoszva sok fia tavaszi rénbika amint csapatosan vonul, [oly] csapatosan vonul; szi rénbika amint csapatosan vonul, [oly] csapatosan vonul.
A
20
49
NOI ÉNEKEK.
ü5
am
am nqmse im
nqmiseum.
aimq,ntd jéri^^ voarná netenkel
manna jéri
25
an-mönt
mand
varnaue,
ám nqmiseum: dm
an nqmse' im
kell jeri
vareum,
mdt 80
ié
pei'ijdnem.
dm
íe
sarq,y^^^
30
mdnn
kum
pérjidnem,
—
85
yujné rus
ti
yoti
ma7i
vdrtulén
yum-
—
Pétérrésém
ndlén
? !
:
pV jqmndt
pupyét kajim ndr punk KuséU-
Kuzel' rdsim.
résém.
kulm
40
pérjéné sq,réy-yulém
Én gondolom ha valami nknek
min
pV
ndnki.
popt^^ kaim naar^^ pdng
ah,
ndlin
?
jui-pdlt sunse^im
jq,mnét nangí.
25
man
yum
yqtd pdtéri
ü jui poaltd sunseum,. köti mdnn ndling pi
sq,rq,y
pérjidnem.
ris
Petr rdsim.^^
pérjend
ti
sar quldt yoti
voar^^ tuling
kumres^^ kqtq^^ poatari
40
ti
jqmndt [ndnki]
ndling pi jq,mnét. riis
am
mdn pV am
perijdnem,
kuine^^
? 1
pérjéné sq,réy-yid [jorné]
kul manpi^'^
sdr'^^, q,ulet koti^^
35
at ydsilém
perjené naléy-yul jorné
pérjdnne^^ ndldy}^ kid jq^rén
dm
? !
am-ke erV vd-
:
reHm,
mat
dt kdsilm.
pérjdne
vdrné netnéke
ért
erV vdrnüwé
[jeles]
éneket kellene szerezniök [e éneket lehetne szerezni! ha én akarnék éneket szerezni,
férfiakról],
En gondolom vájjon nem tudnám?! :
80
85
Kiválasztani való héringhal gyanánt, teszek én köztük választást, kiválasztani való csabakhal gyanánt teszek én köztük választást. Legelöl ugyan micsoda nyilas fiúnak látszik jövetele? Az [együttjalvó orosz ember csinálta emberke, hova tnik ö el az én Péterkém?!
—
Ezután nézem micsoda nyilas fiúnak
A
bálvány szellemek
látszik jövetele? kitaposta kopaszfej
[látszik]. 40
Kiválasztani való csabakhal gyanánt
Vogul Népk. Gyjt. IV.
Kuselyecském
50 45
SORSÉNEKEK.
wanpi ti
mdn pV
sq,káti idttidnem.^'^
jui poaltd köti
mdnn
ti
lultem^^ kdr siplou Nq,gdrikem.
50
jui poaltd köti
mdnn
íven ti
ti
jui-pdlt yoti
kum
rdsim,
pV
?
yumrésém,
mdnn
nangi.
ti
jui-pdlt yoti
man
nalén
jqmndt ndnki sernél sqsi^
kves kaitem talijdum
kwoss yajtémtdlidyém ; 50
kwond yajtémleV.
sdning qai nqalp jurt
sanin dyi nanlép jurt
kqiq pateri.
yotd pdtéri
sdning^^ pi nqalp jurt^^
sanin
?
pV nanlép jurt
yotd pdtéri í
kqtq^^ poatri.
Pilep dkem^^ dtinke,
qasem kum uottem nild sqmpd sqmung
pV
?
kitydyém
semel soas kiti
kvdne^^ kaitemliju.
60
hdlin
jqmndt ndnki
ndling pijqmnét
55
man
yqtél vortém vorti ma'il Jivén
vdrtem vdrte^^ mqill
jui poaltd köti
pV
sartémyársip-luwMqkarikém. 45
ndling pi jq,mnét nangi, kg^tl
nalén .2
sdrtem^^ kdr siplou Nq,gdrikem. ti
man
jqmndt ndnki lultém ydr sip-luw Mqkarikém,
ndling pi jq,innét nangi, -
sq,yd ti latfidném.
jui-pdlt yoti
55
Pilepakém, atin-ke, dsém
yum
ünttém nild
luri,^^
semel soas pqsing sdkk
sdmpd sdmin kwol
sémél sqsV posin sak kitydydtél
fiatal fiúkat mint végig számlálom. Ezután micsoda nyilas fiúnak jövetele látszik? Kiélt bikáéhoz hasonló nyakú Makárijkám [látszik], szrva szrét kidörzsölt bikáéhoz hasonló nyakújMakárij-
a
kám 45
60
65
[látszik]
Ezután micsoda nyilas fiúnak jövetele látszik ? Naptól barnított barna mell Iván legénykém [látszik]. Ezután micsoda nyilas fiúnak jövetele látszik? Fekete ribiszkéhez hasonlatos kettmmel (t. i. szemeimmel) amint futólag rápillantok, lesütödnek (nem tudok szemébe nézni). Nyírhéj doboz-bölcsben fekv leánykép nyájaskodó társam hova tnik el? Nyírhéjdoboz-bölcsben fekv fiúkép nyájaskodó társam [férfiú atyám építette hova tnik el ? Hát nem egyéb [történik, mint hogy] Fülöpöcském, hát , a [mével) négyszöglet szögletes házat a fekete ribiszkéhez hasonlatos fényes két gyöngyével (sze-
NOI ÉNEKEK. 65 kitkel
pussen kaitem
piisén yajtémtálitd,
tqalitá.
aünke ndngi kuni
aün-ke nanki
sobitoalem kit jiu
60 kit
dytom^'^ soas jqli
pqalnd
nan
nánga
ti tepifi
uoss^^ uottissen.
tébung Tait állu
ndu uoss 75 kai!
dl'
65
yum
sqpitdlém
pora
nan
voss ünttdslén!
Ta'it alydt
voss totdslén
'
kai noys sairil ndj,
tqtessen.
noys sairil^^ nai
N'aysém'Völ' ndj
naysem^^ uol nai
ünléné jelpén üs-tdltémné
dném
unlndjelpu7ig^^ uoss taltennd^^
oanom vds
qlténi
ndj ünli jq>més jolné
nai unli jqmmes jqllna
íe
80
jiw
dytim sas joli pdlné,
qltem poarré, 70
51
voss kwdltdslén,
ndng koUi^^ ss dting kvdllennd
nan yoli-sqs atin kwolénné dném voss tüldslén,
oanom
lü-sqs atin kwalénné
iét
koaltissen.
70
vdss tülsen
dném
soas dting kvdllennd
oanom
vdss tülsen
kering ndl síiipd kvdllennd
oanom vdss 66 niiling
voss tüldslén
!
kerin ndl sujpd kivolénné 75
dném
voss tüldslén,
ndlin ndlpd sujpd kwolénné
tülsen,
ndlpd suipd kvdllennd
dném
voss tüldslén.
egészen végig futja.
Hát nem egyéb [minek gad 60
lennie kellene, mint az hogy] a ma-
férfiú, fölszerelte
két fából összerótt tutajnak hántott nyír héj -[ernyje] alá, az úri nö ülésére szolgáló jó helyre
> .
—
ültetnél [oda] engem.
Ezen 65
táplálékos Szoszván fölfelé vinnél el te engem A nstény nyuszt nyoma jegyes istenkeasszony, a «Kopoltyu-folyóvonal)) -falvi istenkeasszony
melyben 70
75
lakik, [ama] szent városodnak kikötjéhez vezetnél bár engemet, a te reggeli [áldozatos] nyirhéj- füsttl illatozó házadba vinnél bár te engemet, a te éjjeli [áldozatos] nyirhéj-füsttl illatozó házadba vinnél bár te engemet, vasas nyíltól cseng házadba vinnél Jbár te engemet, nyilas nyíltól cseng házadba vinnél bár te engemet 4«
SORSÉNEKEK.
52
oanom váss sáning
savén ayi yürém üli
tülsen.
kuruvi üli
q/xi
menki vuass
költ koltsemdn,
80
sáning pi kurum üli 90
menki voss yqltsémen, sanén pi yürém üli menki voss yq,ltsémen!
menki uoss koltsemen.
XXIX.
A Vessz vár osi» «
Pákinfi Mikola férfinak a Jugra-falvi Akulina leánya fell énekelt éneke.
yum Pákin-pV Mikola JdnV paulin Kusmd
N'ir-üs
j
ánV áy i Okul a
Jusém-áyi nüsém-ndkém
mcCés
yürém jdnk nol yürém yq^ptémtél jüw ta tdkwoss naulyatsém :
kitit
10
Nyírhéj doboz-bölcsöben
tü ta pojtéltésdném,
Kusmd- dyi ndjékém lq,w Id'ilép la^ilin
sünné
fekv leány három mulatságát
el ketten,
nyírhéjdoboz -bölcsben fekv
mulatnék mi
d,
US ta erunkwé pats.
yürém jdnk nol yürém yq,ptém q>8 ta püysdném
80
ery
Kusmd-dyi dnkékém
kitit tál
mulatnék mi
ém
yürém jdnk nol yürém yq,ptém Kusmd-kwol dwi süntné,
jq,nysém,
vdrém
ei'y
Jani' paul kanné ta joytdsém.
jui-
pdlt
5
Kozma idsbik
fiú
három mulatságát
el ketten.
XXIX. Jusém-leány n ászrokonom után három hófehér orrú három rénökrömmel hiába nyargaltam [eredmény nélkül] fordultam vissza. A rákövetkez (másodikra létrehozott) másik télen ;
5
10
a három hófehér orrú három rénökröm ím újra elfogtam,
Jugra falu terére érkeztem. A három hófehér orrú három rénökrömet Kozma házának ajtó nyilasába, oda [irányozva] állítottam ím meg. Kozma-leány leányzócskám akkor már szeretni kezdett. Kozma-leány úrnöcskémet tíz lábú lábas szánra
NI ÉNEKEK. 15
^ürém jdnk nol yürém
ta tdltáslém,
^ar
53
tutit tutin
sünné
20
saw urkwét
ta taltáslém.
supV
amki selém
7idjim totawé.
q^rés
pq>xV^
yjl'ptén
ndjim yartawé, siské
XXX. Chantapov Aur-folyó-falvi
Aur-ja paulin Aur-jd paulin
férfiú
leányának, Dáriának énekelt éneke.
yum Xant ap o w-a yi Tárja
mdn
dyihwé
Lüsyej yum-piris/
yürém semel yürém yg^ptém
nan arydn
Lüsyej yum-pi-pdlt
10
tü ta yajtsékwét 5
lq,w
ery ém eryd.
am nanén
ul tayérééén ti
yütéréélém !
sernél vitép tépin
Iqnyansép sujin sunkém
ti
Lüsyej yum-pV -pdlt
sernél vitép tepin
tü ta yartwés
mdtd kwoni-pél
15
—
Ta^Hkém
nq,'mélmate'im.
Ta'itkém
vitd ülin,
ültettem fel akkor rénbika magasságú magas szánra ültettem föl akkor. A magam szerezte hasábfa-oldalú (nyurga termet) három hófehér orrú három ökör
20 viszi
úri
nmet,
a tokhal hátacskájához hasonló sok hegyecskén át
nmet.
viszi úri
XXX. leánykának három fekete, három rénökröm, a Lúszchej legényhez, a kedveskék ím oda futottak tíz csengetytöl cseng szánkómat, a Lúszchej legényhez, ím oda húzták. Lúszchej legényke Te túlságosan ugyan ne hánytorgasd magad, [mert] én bizony téged [itt] hagylak A fekete viz táplálékos Szoszvácskám felé Aur- folyó
falvi kis
;
5
10
irányúi
A
ím vágyam.
fekete
viz
táplálékos Szoszvácskámnak
földjén kívül a vize
is
vigasságos,
54 15
SOESÉNEKEK.
vita kiüoni'pél sernél vitép
matá
tepin
Td'it-taléyJ
puun Mikolká laivéltawé; yürém sernél yürém yq,ptém ti
20
30 lq,w
püwidném,
tépin ti
to^ ápjV voss alsém, yumné ul voss majléwásém yürém sernél yürém yq.ptém
ülin.
lq,nyanéép sujin sunkémtél
amki nqmtém patém mané
TaHtkém vita
yuml'e quti,
voss minésdkwét, voss yajtésák-
koimitilém.
wétf
Ti Lüsyei yum-pV-palt kuéei
saka
saiv
joytL
—
,
Jü-minunkwé
vayém
35
«
voss ansawén,
áném manérV tV majldsléní ! an matém ekwa yuripdi' ti
jüiv
nanén
at vllém
akw'-sos nanen
jémtsém,
15
vorátáleHm,
amki mim mamtkwoss yuml'é
N'awém-ayi amakém 25
ti
N'awém-ayi amakém lawi:
at
el
ta mislém,
yot-jdktém rian-sirdm
yq/jtél
vizén kívül a földje is vigasságos. fekete viz táplálókos Szoszva fejénél a gazdag Mikolkát emlegetik ; a három fekete három rénökröm én összefogom, a táplálékos Szoszvácskámnak a mint vize folydogál,
A
20
úgy követem
útját.
Ezen Luszchej-legénynél sok a gazda 35
;
erm nem
futja ki.
—
Nyawém-leány mamuskám miért adtál te engemet ide?! lm [itt] most már olyan lettem, mint egy vénasszony, e helyett (így) inkább maradtam volna leánynak, inkább ne adtak volna férjhez.
A három 80
fekete
három rénökröm
a tíz csengetytöl cseng szánkómmal olyan helyre, a hova kedvem tartott ment volna [inkább], futott volna [inkább]. *
lm haza szándékom minden áron menni. Nyawém-leány mamuskám mondja 85
Azon a helyen, a hova
adtalak, akár, hogy tartsanak veszlek egyszer téged [a házból] ím kiadtalak, levágott kenyérszelet módjára «
vissza téged
nem
;
55
NOI ÉNEKEK.
y^ot ta 40
nqmtél'ke at yanstálwdsén
jdktaslém,
am nanén jüw-
vasV manérV vilém
élá-patmén jui-pált
an
? !
ng^mtél yanstawénh)
j(Cin'ánkwén-palt
XXXI. Az
((Agyag-folyó)) -falvi
Keguly eredeti
a)
leánytól készített ének.
föl-
h)
Matd kqse mdnell ndu mdt vésa^ q,ng
Luossm
nyelv
Rayt-jd ü^i vár ém eri\ Mdtd yqsd
nq.misen
mát vééing
mdnél, nan nq>m-
seiUf
mat vHd sastem, mat vHin dnk
tdu vísen,
tébung 5
sdste7n,
Felsölozvai átír ásb an.
jegyzése szerint. Rayt ja q,ai voar om j eri.
ta visén
koalem
viténl^
Lüsm
?
vitdnél kwalém,
vuqrnell^ koalem vuq,r^ ussi
tepén
ndring kulli ris^ vimén
vöméi kwálém vör-vosV ndrin kalris vimén,
ütne koali ut usi
ndring kulli ris vimén
5
vitnél
kuHris vimén.
sd^ sdstem saing'^ q,ng 10 dtt
kwálém vit-vosV ndrin
sayd sastem sayin ánk at
uomlen.^
tamlén
qhai^ q,nsim^^
yq/n-
?
sayd sastem sayin dnk at vámlén
í
vágtalak téged [ezzel] el [a szüli háztól]. 40
Minek vegyelek én téged többé vissza?
Ha
atyádnál, anyádnál
észszel [gondolkozni]
45
meg nem
tanítottak
miután a távolban kerültél, most megtanítanak észszel [gondolkozni],
XXXII. Te azt gondolod, hogy földje messze földrl valami szépsége
fejlesztett,
lm el ? Lozva vizétl
valami szépséges nöcskét
vettél
A táplálékos erdbl jött erdei 5
f
.
.
jött,
ztoló ördögöcskét vettél el
vízbl jött vízi f ztoló ördögöcskét vettél el. Fürtje fejlesztett fürtös nöcskét nem találtál? Fürtje fejlesztett fürtös nöcskét nem láttál ? .
.
SORSÉNEKEK.
56 ndling kgatpd ákvd
gp-ayi gnsém ndlén kdtpd akw,
siésf'^'^
sdgd sdstem sding q,ng
15
aüinke^^ ndngi
kdrd^^ Idil
oanom jegur'^'^
oanom ndng
kum voarm
Hul'itt
10
sunnd
vdss^^ taltésen
Asem'^^
20
siSf
sayd sastém sayin dnk
guanóm vajén.
jérike,^^
uss^^ kérsen.
15
dmma^^ gs kdsilm
gsse^^
kulgy'^'^
qltunkwé 20
jgmmes gnes
méngi uoss^^ kuml'e
dm nan
glt
15
am
gs ydsilém.
pal'
sgwjd Pal'-ékwd
nan
gilnd^^
kdtsemdn,
ngmisén
voss rgnydslén!
ujin jgmés dnés-gulné menki voss gltyatsémén ! ti
25
nan
yuml'é ngmsé*in
Unokatestvérem szülte nyilas kez egyetlen magzat, ha fürtje fejlesztett fürtös ncske kell neked: végy el engemet Nem egyébnek [mint annak kellett volna lenni, hogy] a magad, férfi, készítette rénbika lába magasságú szánba engem ültettél volna föl. [rom rénökröt Az én atyám nevelte gyökerestl kifordult fatörzshöz hasonlatos szarvú háfogtad volna be nekem Te miképpen képzeled ? !
Bikával járó szép gulyavéget 20
25
—
vör-yulay gssd kdlndl
katen jdnet tauil^^
10
yq,pt
!
dsém yum, taw jdnmdltém ndr
kal'nell'^^
ndng uss rqnggsén.^^ ti uijing^'^
voss kérsén
nan yaml'e ngmse'in ? ydrin jgmés dnés-gul
anes^'^ gill
:
voss tdltdsén.
jékwér dntpd yürém
dném
na mis én
ngar^^peU sgvig^^ pell! jegva,^^
ndng
yum vdrém sünné
l'ülit
dsém yum jdnmdltém
asem kum tdu jdnmeltem
80
aíin-ke nanki
yar-la'U
dném
kuml'e
eri-ke
!
anpd^^ korom}'^ kqpt
kdring jammes
vuar
vojén
kum jdnmeltem
gltunkve^^
25
dném
egybecsatolni (gulyát hajtani) én szintén tudok. A férfi atyám, () nevelte kopasz fülbrs ((Fül-réntehenet» erdei holló vékony hangjával bár te rikoltanád el Ezen állatos szép gulya végibe hadd csatlakoznánk mi ketten
Te miképpen képzeled
?
NI voarungve
nau 85
dtt kasilm.
Idilen jánét janit
ám
qs kasilm
kar
tq,ul'
tq^ill
ám
tipná^'^ uj
so
kátén janit at ^asilém?
am
tustunkwé
am
qs yüsilém.
tipné uj-ámp pántékém
kuii tipmen,
«Patak-torkolat-falusii
janit tail
§s yasílém,
yün tipmén
A
ta'il
yár-tqwél sqwjá kwol
qs kasilm.
qamp^^
pántákem^^
am nanén varunkwé
nan lakién
sauje^^ kvell
tiiostungve^^
57
ÉNEKEK.
XXXII. nnek, Pachtjár
?
Ignáczfl Iván feleségének,
Theodosiának énekelt éneke
Po sál-tit paulin né, Iknaíi-pV Jivan Paytjar watá Peté ja éryem éryá. Poslan né
ti
As-paulné ta
N'a'ié Kirilájáni
tot-
yqsá qlsém,
vát'i
tijoytés,
saiválép
qlsém, plrés
jot ta
mindsém.
qssém.
plriéákém sawélapV
N'áHské
yül'tés.
Mési'paulkémné jüw-jisém, 5
pV
plyém yüHsém, N'á^is Kirilá jánV pi
wásém.
ék-
mán paulkwén joytásém.
plriéákém jánméltáslém.
lo
En neked kezedhez mért készíteni nem tudok ?
[qssém.
yqsá qlsém, váü qlsém,
áyi
(kezed nagyságú) ruhát
!
A
80
te lábadhoz mért ruhát én szintén tudok [készíteni]. Eénbikabörrel [borított] börsátrat
fölállítani szintén tudok.
Mint téved állatt-eb, rokonkám, hogyan tévedhettél [úgy] ?
XXXII. «
Patak- vidéki)) nt, ezen Obvidéki faluba hoztak ím
el
engem.
Hosszú ideig éltem, rövid ideig éltem, fiúcskám Fiacskám árvául maradt. ((Folyó fok)) 5
-falucskámba visszajöttem,
fiacskám nevelgettem.
A Nyá'is-falubeli
nagyobbik fia jött el most hagytam, a Nyáis-falubeli Kirila nagyobbik fiával mentem
Én s
10
lett.
árva fiam
Kirila
[ide].
[itt]
Nyá'iske kis falucskába érkeztem. Hosszú ideig éltem, rövid ideig éltem
[ott],
leányom
el.
lett.
58
SORSÉNEKEK. qs saivélapV /ül'tés.
á-jririsém
Anjdni-man
ekiv'-ds
joyUeV
qltaldnl 25
Tq/mpüsém paulkivén ta
tandnélné at
am
at
vdrn'-ut
teliris
joytmamt nqny-masé-
ti
pané vdj-sup düm, pdssd • sup
vojpit.
dném ámp-pi vüridnl, vayém at joyti tari jotdnl,
nqny-mqyémténé át'im.
sqs jü miri'
30
am ti
joytdsém,ta Idwné qlndtd
nuwém;
düm. joytmamt tatéi sqwélness
tiyamimjqméédkwqlndtmá'és
am
ti'
ta qle'im
Iqyél ünleHt,
Leánykám Most az
yqjtél
vdrunkwé.
Idwe'it:
ti
dmp
qle'it:
qnséHm,
tan-kdstlanl akic'
:
varidném.
sat pdnt
pdntkdném ne-mdt yqtém
20
jqmésma'és ta qle'im, varidném am
jdyd'dyian tikwoss
yürém enk ansa'im,
má'és ta
masn'^utél-ke
tot-
wdsém.
enkaném dmp
/um pantkém
sat
qleHm,
minasém,
tü yajtélawasém, ta
sawdlép ayim yülsém, 15
ti
;
színtón árvául maradt.
ifjabb [Pacbtjárok] közül az
idösbiknek apja
jött el feleségével;
oda nászoltak el s én elmentem. Árva leánykám elhagytam, 15 s
elvittek
»
Szarvasorr-vár » -falucskába. van, bet sógorom van.
Három sógorném
Sógoraim semmiféle
[rosszat]
nem mondanak
sógornim kutya természetek. Bellem kutyakölyköt csinálnak, 20
erm nem
birja ki velük.
Miattuk ezen perczben haza mennék, de mivel ez az én férjem tisztességes, hát ezen hét férfi sógorkám miatt [itt] élek, 25
30
[itt]
élek;
az ö bánásmódjuk jó voltáért [itt] élek. ölt ruhát készítek számukra: én készítem. Testvérei hiába olyanok, mint a kutyák nem telik tlük, hogy valami munkát készítsenek. Midn én jöttem, egy felölteni való csizmadarab nem volt, egy [ujjbal dugni való kesztydarab nem volt. Én ím megjöttem s minden, amit csak mondani lehet, megvan (semmisem hiányzik). Midn én megérkeztem, üres tz hely- zugoly lyal ülnek vala (nem volt hasított fájuk)
Ha
59
NOI ÉNEKEK.
tan kivoss tárin jiw pal al ma-
tankidnl naluw paltépané utjkvris at verme' it
an
ta
Idwné vSrém/atndtd
jiw
am
kivoss talkwé
ta jui-pdlt tan jotanl q.lunkwé
dsém
5
A
«Folyófok)) -falvi
M
e
Loys
q,jkd dyi,
mdn
ja'i-pikém
verém/atsém.
vit qli, 40
:
verme'' im
hvolém q,néunkwé
si-paulin
:
tatéi úqwél-layél unle'it.
ul'-
alif
ta láwné vérémyatnátd 85
nite'it
:
an ti
ti
sdt
Poslan-ne éryésleHmf
yum
qnlris ajelále'im.
XXXIII. «Gomba»-öreg Anna leányának
Loy s ajka dyi Annd
mán
énekelt éneke.
er
yém eryd.
nolin uj noldnl jüwle jq^nyta-
ayikwé
püyém
kem,
yürém jdnk nol yürém yq^ptém Sapsakém mdn üsén
ydr-Wil
tan ta yajteHt.
ndj ta unteHm.
ök maguk rágyújtani
sorvit qlné kdsin
való
tzi
lül'it
punkél
sanén
fácskát
nem tudnak
[készíteni]
ö5
most a mennyire csak tlem telik, van tzifa, a mennyire csak tlem telik, van víz. Én habár alacsony ka vagyok, tudom rendbe tartani házamat; habár olyanok, hogy gyökeres fát majdnem
k
föl-
szakítanak, 40
üres tzhely-zugolylyal Jnek. Ezek után [végre] bele tudtam tördni, hogy velük éljek. Most pedig én « Patak -vidéki)) énekelgetek, ezen hét férfi ángyikája [pálinkát] iddogálok.
n
xxxin.
Gomba » -öreg
leánya, én kis leányka a kis öcsikémtl összefogott «
három hófehér orrú három rénökröm, 5
Ivdilkém kis városba futnak ök. Midn orros állati orrukat visszafelé fordítom (értsd midn visszafelé utazom), pálinkából keletkezett (való) jó kedvvel (kedves fvel) rénbika láb magasságú szánra ülök én akkor föl úri asszony.
60 10
SORSÉNEKEK.
xürém jánk nol yürém
nan kémén yum teHm ? !
yq,'ptém
tan ta yajtikwét.
najdnl
man
man yami
urél jiw,
miken
25
—
mdn Xalpaidin yumris, nan manér am jotém^ müyin-
am ám
neyifi
qs nan kémén yum yün vdéinte'im ? ! am qs mat nan maéslén 30 ti ti
mátd-ke yqsd vitd-ke
? I
sén
2
t
orrú, három rénökröm, azok a kedvesek, akkor futnak. Uri asszonyuk pedig, hogy hason feküdve jön-e, vagy hanyatt feküdve jön-e (t. i. mámorában végig
—
azt ök, a kedvesek, éppen nem tudják. Kérges nyírhéjböl való szép rajzokat rajzolnak ök a kedvesek tovább [patáikkal a hóban] futnak ök a kedvesek tovább.
Ez a te
Köz -falusi)) emberke, mit nevetgélsz én velem ? kis
«
—
Hiszen te ns férfi vagy, mit csináljak én te veled ?
Hát
((Csokur-halas folyó » -faluban [darabot férfit hogy ne találnék ? Midn ezt az orosz asszonynak való takonytörlö kend [dúljak) ? nekem adtad, azt gondoltad, hogy én a te kedved szerint irányitsam magam (for-
magadféle 25
Hát én magadféle
30
? !
A három hófehér
dlve a szánban),
20
jdldse'im,
jdldse'im
manér dnémtél jonyunkwé pat-
qs Sukér-ja paulémt
15
ma
vit
tunkwé patsén,
qsén,
nanéntél manér vdre'im
10
yqsd
nan qs manér dnémtél müyin-
í !
yum
nan nqmse^in,
at
Ti
nan
ert
am
ta yansikwét
*
20
tq,r-
nanmüsyélénvossjq^nyipeHm?/
éldt ta yajtikwét.
te'in
yq>n-
lq,mt
yarin sas jq,més yantd éldl!
yün
rus ékwa poléy seyné
ti
yq,ni urél jiw
tan akw-müs at vaHkanl, 15
at
férfit
hogyne láttam volna még?! Hát én vájjon te miattad járom ezt a földje hosszú földet, járom ezt a vize hosszú vizet ? Hát ugyan minek kezdtél te velem minek kezdtél el velem játszani?! !
el nevetgélni,
NI am
nanéntél ünsim at se-
q^s
ye''im! 85 ti
ÉNEKEK
amki nq,mtém patém jg,més jurt
—
pV
Apiké jqmés
61
^antsém: Aplké jq,mes pi, tq>rém qlné
qs qli.
kit-sos jdlém kelem,
jqmés jurt. saw voss
yürméntdV mine^im Loys q^jká aéé'im-sáneim yürmintdV jü-nirémtankwé
tau kasá-saw-ke
:
40
áném
:
to-
teHm, sun-ke
:
sun voss toteHm!
at vermlten.
XXXIV.
A sFolyófok-falvi))
«Réntor ok-szrfonal-bet éttel varró» asszony kis Mikolka fiának énekelt éneke.
MésipaulinSurmin ekwd mdnpVMikolkwé
éry ém
eryd.
Surmin ekwd mán pV yürém sernél yürém yqptékém Sapsakwé mán üsén yajtile'it. nol'kwdlyél tdkés-ke yosyuld-
tdkés ta yajte'it
5
va'italis-ke
pal ydH-jiw
lidném
35
:
q,lné
voikén suwém-
tél
sem törlöm ki. van még ez az Apika (« unokaöcs ») a szép fiú. Már kétszer utaztam volt hozzá, [mostj harmadszor megyek Hiszen Hiszen
«
40
yosyuldlidném
vaitalis ta yajte'it.
te
veled a faromat
ott
Gomba » öreg apám-anyám
harmadszor visszaragadni nem fognak tudni engem. En megtaláltam azt a jó társam, a ki nekem tetszik Apika szép fiú, világot élni való jó társ, [Történjék] az ö kedve (isten határozata) ha [ez] Ínséget [szab reám] hadd szenvedjek (viseljek) Ínséget ha boldogságot hadd éljek (viseljek) boldogságot ;
:
;
:
XXXV. ((Eéntorok- szörfonal- betéttel varrói) asszony kis fiának,
három
fekete,
három rénökröcském
Ivdilke kis városba futosnak Ha az orrgyeplövel ersen legyintem 5
ket
akkor ersen futnak ; ha gyengén (ertlenül) legyintem ket akkor gyöngén futnak.
Ha
egy
fél
nyírfából álló fehér
botommal
62
SOBSÉNEKEK. ^ojiltalidném
:
10
sorvit alné kasin
jq,miteim
:
punkél
leHm.
am man
25
;
ert rus
—
met-yum,V
sapdkél alné jg^més Wilél,
jdnimdsém
yum sanywéélayteim, mdn Mikolkwé qsél-yumrés
an as amki met yumil
rdV pilékd7i
érintem
juw joyte'im.
?
ket
kéridném,
Mesi paulkémne ti mineHm. Surmin ekwd sanémné
Lusm-ayikivét, anémnél mané-
:
alig
birom
magam
oly sebesen futnak). Ezen falusi helyre ha visszatérek, az isten napján át pálinkától mámoros (pálinka lev) (t. i.
20
—
yolityürém sernél yurém yqptém 30 ti
—
15
:
jdlunkwé patsém,
eryééle^im,
10
[a
—
szánom] tartani
jókedv fvel
járdalok; csizmával való jó lábbal, férfi, lépdelek (taposgatok), kicsiny Mikolka fattyúlegényke énekelgetek, érdemjeles (császárkeresztes) fiú énekelgetek. Lozvai leánykák, én tlem, édeseim, miért féltek ? Mi van rajtam, mitl félni lehet? Nincs semmi [félni valój rajtam. Hiszen van magamnak is szép feleségem, az Api-leány. Ti ne féljetek, édeseim én csak amúgy énekelgetek. Én kis koromban orosz bérszolgakép
—
;
25
?
amki A]pi-ayi jamés nem qli ; nan ul pilékdn, am ness eryéé-
tq,rém yq^tél
yqn pérndn pV Hm. 20
q^nseHm
ne-mqtér at q,née'im,
Ti paulin mané
jüwU-ke ján^e'im
15
am pilné manér
ürilay-
voril
teim. —
nevekedtem föl most már bérszolgával magam kezdtem utazgatni [kereskedve]. Holnap a három fekete, három rénökröm 80
ím befogom, ím elmegyek «Folyófok-falvacskámba». ((Kéntorok-szrfonal-betéttel-varró
kámhoz haza érkezem.
asszony»
mamus-
NI Jüw joytné 85
ÉNEKEK.
yq^tdlémt
4o ti jo/ts,
Surmin ekwd qrnakémné l'aUt
ne-katél janmáltém jqinés pl-
kém
jq,mawém
Mikolkwé jqmés pikém
((mari ti
63
ti joyts,
ja' ital
jo/ts,
yg^sá
vit,
yqsd mdjdlém pikém
jdnmaltém jq,més plkém
tijoyts!))
XXXV. A
«Folyófok-falvi)) «Féllábú öreg» kis Kata leányának a «Manófolyófalvi)) Siter férfi fell énekelt éneke.
Mési-p aulin La'il-pdl q^jkd mán dyi Kata Ménk w-j p aulin yum, S' iter maés éryém éryd. Mesi La'Ü-pdl mán Kata, ali vöt
nepék-qlnél mlwém,
aulémnél
yq,nydm ürenteHm
sdli qlnél
Menyw-jd S'iterém ürenteHm, 5
mlwém,
Xál'p-üsin saw kdpék
?
S^iterém joytné yqtél
akiv' quldnél lo
mdt auldn
viydném,
ojípdndi'
Haza érkezésem napján 85
[muskám ma-
az én ((Eéntorok-szörfonal-betéttel varró asszony))
elibém jön « Kicsiny Mikolka, az én jó fiacskám
ím
megjött,
vizet, hosszú földet járt fiacskám megjött. nöi kézzel fölnevelt jó fiacskám ím megjött, atyátlanúl fölnevelt jó fiacskám ím megjött
hosszú 40
ím
!
XXXV. «Folyófokfalvi» « Féllábúnak)) kis Katája, fels folyó vonalam vége felöl [ugyan] kicsodámat várom ? «Manófolyó-falvi)) Siteremet várom? 5
10
A mely napon Siterem megérkezik, papirospénzzel ajándékoz meg, ezüstpénzzel ajándékoz meg. A Berjozov- városi sok korcsmát [ekkorj elveszem az egyik végüknél, 8 míg a másik végükig el nem jutottam (másik végük elvégzéséig)
64
SORSÉNEKEK. qln kwoss-taHlél jqmeHm.
püsén jqmidném, pusén sdltsiáném.
Xalp-üsin saw x^sa^ém-yalt kap ékét- müs jame'im,
nepákq,lndném yöleiH, sáli qlnáném pate'im. 15
ne yalt,
A
«
kelp vind saw ta'il sawél aje'im.
yum yalt
XXXVI. Sapka-falvi))
leánynak az
berjozovi éneke.
keresked kedvesérl énekelt
Söma-p aulin dyi Xalp-üsin vdta-yum rumatd md^és eryém eryd, Söma-dji dnkékwé yasd almd jui-pdlt, man vdü qlmd jui-palt
mans
toytilunkivé pats. toytilendt-mos rus at vdséntés,
dkw^-mat-ert sdnd-jot qlímdtén rusén ((sdnd,
ti
at vdséntés,
joytwéseV sdna-nüpél lawi .
sdnd! akw'-mat élém-yalésné joytwésémen!» édnd
amanér-man élém-yalés joytsh)
— atau
yum
mat-yurip elém-yqlés joyts»,
jüw-sdlti-pél
nan
:
kítilayti
sunsilén,
jüw-sdltés, pasdlaytés, jol-üntés
7'umakwdtd nq>ny-kwdls, sdj-put ünttés, sdj
isilés,
pasénné ünttéstd, sdj ajunkwé patseV
yum
.
rus
sdj-putd
lawi:
pd
vistd,
ndyikwé,
am
mind végig járom ket, mindbe bemegyek.
Ha
elfogynak a papirbankóim, ezüstpénzemhez fogok. 15
Nök teli
20
között, férfiak között
marok pénzzel
járok.
Berjozov- városi sok kozákom közt korcsma-szerte járok, vörös pálinkával sok telit (t. i. poharat) sok számban iszom.
XXXVI.
A
Sapka- falvi)) leány, kedves ncske miután hosszú ideig élt, vagy rövid ideig élt fölserdlni kezdett. Míg föl nem serdült orosz embert nem látott, vogul embert nem látott. Egyszer csak amint anyjával együtt voltak egy orosz ember jött hozzájuk. Anyjához szól: wanya, anya, valami ember jött hozzánk!)) Anyja kérdi: «miféle ember jött?)) «Majd ha belép, megnézheted, miféle ember jött.)) Az ember belépett, köszönt, leült. Kedveskéje fölkelt, csaj -üstöt tett [a tzre], a csaj fölforrt, a csaj-üstöt fölvette, asztalra helyezte, csajt kezdtek inni. Az orosz ember mondja: «leányka, «
—
NI
ÉNEKEK.
65.
pq^yémné saj ajunkwé voss üntnün /» áyi rumatd pq>X(in üntés, rumatan saj'ánal saswés. akw^ saj-and jüw-ajwés; rumatdn sq;swés. áyi ness ünliy saj at aji.
— Idwí — sarkdtd saswés. taw yumlé Idwi dyi — «dném»
<(sdj
((vindn
am nan jotén
patnüw,
nüw
;
atin,
5
,
—
i^am
jqmés
kwolné
minnuivéinén,
pinnuwémén,
—
q^sén;
nqntém
tép,
l'ül!
ti
tenuwémen,
lo ti
ajnuwémen,
lunt-la'il tülit
tüljüw-joytnuwémén,
ti
jqmés pdsén-tdrm ti
nanki akw* toy atin
mínnüm'*
pérnd-ke jqmés pérnd ti
rumatd
aniléstd,
namtén-ke
ul kiuoss pat-
sdn qnse^im, sdnémnél pileHmn
«yq,tén-tqul voikéii ti
ti
sdj-dndl
rumatdn vind-éarkél arumakwé/n
at eri, vindkén eri».
jüw-ajeléstd,
ta
q,s
rusd Idwi: «manérdV saj at ajeHn?»
ti
pdl-tdrmél
yujnuwémén,
vas-laHl
üntnuwémén,
tép
tül'it
perind-tdrmél
yujnuwémén,
ülnél ide mellém csajt inni !» A leány kedvese oldalához ült, kedvese egy csésze csajt öntött neki. Egy csésze csajt megivott s kedvese ismét egy csésze csajt önt számára. A leány csak úgy ül, csajt nem iszik. Orosz embere mondja: «miért nem iszol csajt ?» «Ne»em» mondja «csáj nem kell, a te pálinkácskád kell». Kedvese azt a csészikét kiitta, kedvesét egy csészike pálinkát töltött neki. megcsókolta. « Kedveske!)) mondja a leány « amilyen édes a pálinkád, ép olyan édes vagy te magad is ; ha kedved úgy tartaná, én im veled mennék ». «Az én kedvem hogy ne tartaná; de anyám
—
—
—
van
s
anyámtól «
félek)).
Hattyú tollhoz hasonlatos fehérség házba
mennénk mi, a mi keresztvetést 5
—
«*
illet,
jó keresztet
vetnénk mi, aztán be érnénk, jó asztal mellé [fölé) ülnénk mi, jó ételt, rossz ételt
10
ennénk mi, innánk mi, lud lábnyi magasságú padlóemelvényre feküdnénk mi, réczelábnyi magasságú vánkos fölé feküdnénk mi,
Vogul Népk. Gyjt. IV.
5
SORSÉNEKEK.
66 15 la^ilin ti
uj
yansdn jq,més
rumata mm!))
q>s
lawi
— áyi
((simémné
:
sanémnél pileHm
patsén, kayrémné
nan minnén jui-palt
elmip kásdjil
ta jáytunkw' patilém
nan joytnén
i5
toy ta ali-
yumné
/
sau nené
so saivél Halt
kenttal-ke
kiüaldwén,
saw yum
kentél ürtilén, tq,rtal-ke
—
tq,r él
85 tul'átal-ke
yq^tél
saw ne
ürtilén,
saw üyi
lábas állat hímzésével díszes szép takaróval takaróznánk mi, hattyúfehérségtí nyakacskádat csókolgatnám én»
Kedvese csak mondja ismét: « anyácskám van, anyámtól félek; éljünk csak úgy [a nélkül, hogy megesküdnénk]!)) A leány «nö nevetségére, férfi nevetségére lennénk akkor mi!» «Im szívembe jutottál, keblembe jutottál
—
hanem felel:
))
an ness
kenttal-ke sau
tq,rtal-ke
taHlin lumné ta paltilém, kit
;
!
sawél tül'dwén,
!
am yuvil'é yülteHm ? / am tari-pakw simkém
25
siniténukalém
nné-mawity yum-mawit ta q,lmémen /»
:
paisén
/Q^tén voikén sip-luwakén ti
((saríkém qli,
laioi
ti
ti
20
léptül
U'pyatnuwémen,
A 20
te eltávozásod után én mikép maradok [itt] ? Az én fenyötobozhoz hasonló szívecském teljességben izzó zsarátnokba vetem be,
két
él
késsel
fogom majd 25
30
A
—
napján
sapkátlan sok férfi sok számban áll eléd, kendötlen sok nö sok számban megy eléd. A sapkákat sok férfinak sapkátlan osztasz ki, a kendötlen sok nnek
kendket a 35
szeldesni.
te érkezésed
osztasz ki,
gyr tlen sok leánynak
gyrket
osztasz
ki,
NI
ÉNEKEK.
pusén jol-ajtián.
tul'ál ürtilén,
ahw'
ta ajtnén jui-pah
saw sarka
la^ilép
yotá ra'iné ne,
sawél urteH/if
40
man man
sawit ne sawit
^otd rubiné yum,
qliy
yum
tü ia rajéit.
45
q>li,
XXXVIl. Az
aAn-folyó»-falvi leánytól készített ének.
a^Reguly eredeti
föl-
yFelsölozvai nyelY átírásba
jegyzése szerint.
An
ja
voarom
Paul^ pang suing ang^ U08S q,ai
pang suing res qlmem.
vuqXem anjd
Paul- pufik sujin dnk,
dyiris
vuq>lem.
kum
qlmem
kit V öl' palit röl'ém
An-jd-völem,
5
yürém vöt palit völem Amja-vÖlem
korom vuqU pdlt vuqXem anjd vuqXem. tuij katl ke
erV.
üs-punk sujin dnk
q>ng
kitd vuqit^ pdlt 5
vdrém
An-j d dyi
j éri.
n.
vuai^ kq^llne
tüji yqtél-ke
:
egy lábú sok cseszik ét fpálinkával] sok számban osztasz amennyi nö van, amennyi férfi van, 40
mind
ki,
leitatod.
Miután ket így leitattad ahova a nö lerogyik, ahova a férfi lerogyik oda rogyik akkor le.
XXXVIl.
A
faluban fö, híres ncske, a városban fö, híres ncske
voltam én, leányka. Két folyóvonalnyi hosszú folyó vonalam, 5
Ansjá-folyóvonalam,
három folyóvonalnyi hosszú folyóvonalam, An=já-folyóvonalam, nyári napon 5*
68
SOBSÉNEEEE.
Xum
vuqitem anjá vuql'em, 10 téli
kqtlke kárén
vuqXem anjá
vq,i
kallne
10
vuq^l'em,
va^i yqlné völ'ém
An-já-völém teli yq,tél-ke
yárén vai
uijen^ vq>a kqllne
vuqXem anjá vuq,lem,
Amjá-völem,
maéter^ ne kannsemP tqatep áld
újén va^i yqlné völ'ém
15 vuqiH
kváÜ tumpem.
15
An-já'Völ'ém,
fuong kum aai
mástér ne yansém tatép-alá
jágákváll pátitná
völ'-kwoÜ tumpém ; puun yum áyi jáyá-kwol pátit*
juil suosem^ nilá Iqmtpá^ a8se7n}^kuri-vuq>t kváÜ^'^ suim}^ 20
nél
pagO' pöjti karrq}^ suim, vual' kváil
juil
süsém nilá lq,mtpa q^sém-
yürV
suim
ákmátjert
25
:
yq'lné völ'ém
ker'^^
nilmpá
20
völ-kwoÜ sujim,
sau sánken^^ tq>nn roataut,^^
pqXá páti yará sujim
sq,ungmá aanghu tármell
völ-kwoÜ sujim,
kuipá váigen^'' poqXi
akiv^-mat-ért ker
numná^^ rágí,'^^ ánmátá laoltáná
nelmpá saw
sankán tan rátawét,
[ladikázó] férfi ereje fogyott el rajta, [olyan] folyó vonalam 10
An^já-folyóvonalam téli
napon
rénbikád ereje fogyott An=já-folyóvonalam, [futó]
el rajta,
[olyan] folyó vonalam
[futó] állatod ereje fogyott el rajta, [olyan] 15
20
folyóvonalam
An=já- folyóvonalam.
MesternÖ czifrázta nyirhéjdoboz-tetejéhez [hasonló] a folyó vonal- közepén fekv szigetem; a gazdag ember leánynáak atyja háza zugából, hazulról hozománykép hozott négy darabból [varrott] vánkoshoz [hasonló] az én folyóvonal-középi berkem, oldala omlós ritka fajú berkem az én folyóvonal-középi berkem. Egyszer csak a vas nyelv sok harangot, azokat ütik, Kérges földanyánk fölött elterül fehér fagyott hóréteg fönt rezeg [a nagy zajtól]. Amaz emlegetett szent háznak (templomnak) belsejébe
—
25
69
NÖI ÉNEKEK. jelping kvdll^^ símén
mann^^ ü 80
t'i
25
tüle veu.^^
jujpoaltd sime leuvati^^
Sqwén Ma dnkuw-tarmél yujpd voikén pöl' numén rayi. an mat lawéltané jelpén kwol simdn
keur kápkvá^^
puop aki rásim kamgdsli,^^ ü jiíjpoaltd Panimari rummdkem tarom poass 85 jéli^^ sau^'^
mdnd
sq,u
man ti
30
ti
éli
rummdkem
nelmén uj
Panimari rummdkem
ti
46
85
pqnémari rumakém takwi
jujpoaltd
mairjiu^^
juipoaltd jogl^"^ telem
ti
seuwj. téli
kessm pdngpd jamseh^^ rásim
ménrésém.
..
.
visznek im be bennünket. Ezután mint valami belseje kivájott (kivett) üres ladikocska úgy zengedez pap bácsikám. Ezután a kántor (ponomár) kedveském
a világ
(égi fény)
sok könyvét
nyelv nyelves madár kántor kedveském maga olvasgatja, kántor kedveském maga énekelgeti.
módjára,
Ezután mint hó [terhétölj meghajtott tuskófa magát [imádkozva] az én Semjonkám. Ezután mint földbl (alulról) ntt zsenge vessz hajtogatja
40
pufi-
amki né yütse'im.
távoli földre röpült sok
35
ndrV nir
yul solwéltanéjdmsékrééém S'é-
Semen rdsim.
80
jui-pdlt jolél telem
amki né yütseHm. AXi jolél télém kasm punkpd kén porV
pdngeng p^q>ri dmki ne kuotseum kul^^ sqlveltdn
jui-pdlt tüjt yütdltém ma*ir-
S' eménrésém yütdsi,
kütesi.
naar^^ nirr dmki dmki ne kuot-
jql
ti
luj-
\jiw
ydtidnd,
tüit^^ kuteltem
lo-
wintidnd,
40 tdkvi luigetíén
semen rdsim
rumakém
saw kinikd máné tildmlém saw nelmpd
pqnémari rumakém takwi
tdkvi^^ Idttién.
fi
yq.m'^ésli.
jui'paLt pq,némari
tq>rém-pq.s
nielmpd nielming uj
Pq,nimari
]jdpkwé
tülaweuw.
püp akirésém
kinikd
tilemlem
ti
jui'pdlt simd léwdtim kiwr
hajtogatom én is, n, magam, mint földbl ntt sárga virágú (fej) virágos hajtogatom én is, n, magam. Halsózó fuvarkocsiskám, az én Szemjonkám
ftiszár
.
.
.
—
70
SORSÉNEKEK.
xxxvm. A
«Vóly-folyó»-falvi ((Karom.folyó» -faluból való
Petyka idsb leányának, Chevor ónjának az
nnek, a «Félszem»
férje
fell énekelt éneke.
paulin Kwoss^ja-ne Sampéltal Pét' ka jdny' ayi Xévorona yumita ma'és eTyém eryd,
Vöí-já
Lüsm-ke saw yum joyteHt, Xansdn porydn saw yjim ^ö'ií,
lo
joy-
jdrmak-tq>r at-ké-pél
Mdn-Vötin mdn yumris yansanporéy at q,nsi, jdnk poréy at
saw né joyteHt mdn yumris
Lüsm-ke saw né Mdn-Völ'in
q>nsi,
15
Lüsm-ke saw né joyteHt, jdnk sdyin saw né joyteHt,
;
Mdn-Völ'in
kélp saJ! at'ké-pél séli,
[te'it:
yum
jdktim porydn saw
5
kélp sal'in joy-
séli
:
pq^ydt
mdn yumris
nétd
jdktim sdyil jg.mite'im, jdrmak-tq^rél jq.mite'im.
XXXIX. A
Musz-falvi Szergej néiijének énekelt éneke.
Mus-paulin S er g ej Sawdlép
laHlél,
j dy^-dyitd
sawdlép kdtél
eryém
éryd.
jd'i-plyémné jdnmeltawdsém
Ha
a lozvavidéki sok férfi ide jön, a díszes gubájú sok férfi ide jön, a börmetszésekkel ékített gubájú sok a Kis -Vóly falusi kis emberkének nincsen díszes gnbája, nincsen hófehér gubája. Ha a lozvavidéki sok nö ide jön, a hófehér subás sok nö ide jön, a vörös sálkendös sok nö ide jön, a Eis-Vólyfalusi kis emberke ha nem is szerez vörös sálkendöt, ha nem is szerez selyemkendöt a lozvavidéki sok nö mellett
5
10
férfi
ide jön
:
15
Kis-Vólyfalusi kis emberkének neje mégis börmetszésekkel ékített subában járdalok, selyemkendövei járdalok. ' ^'•^ '
'-
'
'
XXXIX.
Árva (ínség szenved) lábbal, árva kézzel bátyám nevelt föl engemet.
:
NI
5
ÉNEKEK.
71
toyúlénáV at q^swásém,
nirdsésand, pösdsésand.
'/umné minunkwé nq,mtém pats.
samin
yumim
va'ital
áném it'i
tatné
joyts
am-páltém, yq>sd,
ampén at yorémtalwés, áném nq^ny kwáltéstá,
20 jq^rén
man vdü
minésémén,
kwolné
joytsémén.
jqmés
yurV-sawém tawdn mislém,
ti
kwon-kwalsémén, sünné
tdlsé-
tep,
l'ül'
tép tésmén,
jol-yujésémén. 25
yolitdn
amkijüntsaytné yuryém vislém,
küséjdn
«
Kusmd, i nan man jeHn?
yürém jdnk yurém yq,ptdnd
nqny-kwál-
tawé
mén,
elnén qlmént
ti
ti
palit yu-
f
éjjel jött
férjhez menni.
én hozzám.
Ember nem
látta,
nem ugatott rája. Engem felköltött, eb
10
megcsókolt,
átölelt.
Nekem kedvem jött
15
20
25
[vele menni], felöltözködtem,
szamojéd divatú táskámat neki adtam oda, magam a varró zacskómat vettem, kimentünk, szánra ültünk, három hófehér, három rénökrén egyet rántott [a gyeplvel] s zni kezdte ket. Aki jószemü volt az láthatott bennünket, aki gyönge szem volt, az nem láthatott bennünket. Hosszú vagy rövid ideig mentünk, im egy szamojéd sátorhoz érkeztünk.
Kezem
[sén9
palit at yujd-
tartott el egész fölserdül tömig,
kedvem kerekedett Az a férfi, aki elvett,
s 6
at
aniléstd, sipiléstd;
am namtém yuUls, masyatsém,
Nem
yq,tpéné-ke
kátém puustd, jüw-tüléstd,
10 anilésta, sipiléstá,
15
sampd
vajwésémen,
elém-yalésné at vajwés^
iq,rén
yq,tpéné-ke vajwésémen,
megfogta, bevitt, megcsókolt, átölelt; jó ételt, rossz ételt ettünk, lefeküdtünk. Béggel költi a gazdája ((Kozma, hát te mit fekszel ily soká?! Ezeltt (elbbi létedben) oly soká nem feküdtél*.
SORSÉNEKEK.
72
—
küséjim ásén,
•játéi
yotém
várilén
taw
:
40 tül
várilén
UünseHm nqmsé'im: yumlé qs ti
:
et'imtankwé.
amkimné jurt varsém. » tq>rém
:
vislén^ 85
45
aiüf
riaurém
nanpi
ámp jq'rén,
«
—
qlsémSn,
qssémen.
us
am nüpélém
torin
50
am ti
am müsyélém
ta
ti
lawi
qssémen,
mater lüt várilásém,
má^és áném ul l'awtéltálén
am yumim-nüpél
várné yqtél,
—
vát'i
yqtél joU
pats ;
qul yqtél jq,mésakw qlsémen, tül
ti
yumim
—
:
ness
yqsá qlsémen,man
qíunkwé
am yuml'é várilém ? /» am nqmsdsém yumim yum ;
:
tistime
elém-^qlés tülmentdsém,
iivislén-ke
yujeHm.
nqny-kwálunkwé pateHm
man rátilény man saHrilén, am éli-pálént vinovot varsém
—
et
lué'vitémtél
áném 80
várné
láwe'im
Drága gazdám vagy,
akármit teszel velem tedd azt velem, ha megversz, vagy szétvagdalsz, én bnt cselekedtem eltted embert loptam, :
80
magamnak
társat szereztem.
— «Ha elvetted: világot
85
élni vele vetted el,
én hogyan cselekedjem (változtatnék a dolgon)?!)) Én azt képzeltem, hogy férjem derék ember de semmi egyéb, mint egy kutya szamojéd.
—
:
Az els napokban 40
jól éltünk,
pedig a rákövetkez (azután szerzett) napokban, a rákövetkez éjjeleken
könnyeimmel feküdtem le. Midn fölkelni kezdtem szomorkodva sírdogálok gondolom mikép estelednék le már ez a nap. Hosszú ideig éltünk, vagy rövid ideig éltünk, im egy gyermekünk lett. Férjem csak akkor lett hozzám hajlékony (énszeríntim) :
45
én hozzám szól ((íme 60
most már fiunk van,
én ami rosszat cselekedtem, ezért engemet ne pirongass!*
En
férjemhez szólok
—
!»
73
NOI ÉNEKEK.
ámp jqrén vorin ti tülmayén £5
ti
üssem
vislém am,
am
jd^i-piyém l'alt-jq^mdsém, sinénitaslém, anildslém.
:
X'^rém yansdn jíantsáti jol-püyen amkimné,
65
üjd^i-plkém,
aam
nankinné yürém jank yg^ptjol-
weHm, nan vdtalén
pdlt minimen ! » talsémen, minésémen. yg^sd,
man
vdt'i
minésémen,
jdH-plyém Idwi 70
mindsém
:
((am yuml'é vdrilém
nqmtén-ke pats,
jd*i-piyém kwon kwdls,
am
? I
q>ldn
jqmé-
sdkw ! »
sunémnél kwdlépdsém,
«A a
5
60
kutya szamojéd erszakosságodat im én eltrtem, gazságodat im én elbírtam
te
te
Tmostj három tarka rénünöt fogj le számomra, magad számára három hófehér rénökröt fogj le, két szánba fogj be, bátyámhoz megyünk !»
Felültünk, elmentünk. Hosszú, vagy rövid ideig mentünk, bátyám házába érkeztünk.
Bátyám
kijött,
én szánomról fölkeltem,
bátyám elé mentem, nyakába borultam, megcsókoltam. 65
((Bátyácskám, atyuskám!))
— mondom vala —
«én a nélkül, hogy láttad volna, ezért engem ne pirongass Az én szerzett férjem ím ez !» 70
mentem
Bátyám mondja: «En hogyan cselekedjem?!
Ha
la-
dném ti ma és ul lawtéltdlénf am vdrém yumim an ti In
sun-müs keran , ja'i-plyém-
«QJai-piyém kwoldn joytsémen,
—
yumné
püyéríj kit
dskémf»
úgy hozta kedved, éljetek csak
jól!
férjhez
•
:
74
SORSÉNEKEK.
XL. Pál öreg kis leányának énekelt éneke,
Paélq^jJcáinana^'ieryémerr, Ásjéy-pdl aj Vasékém
alpit
vermeHm, mastunkwé verme'im
tinin saj, tinin sakér
tinin
jarmakél mastilém
5
sawel
tinin nujél
sq^rya tittunkwé
^
joytélén' yq>tél
15
tq^ti,
q,s
mastilém.
tinin jarmak, tinin nuj
tinin
sawél
tinin nuj tqtapém ünli,
táti.
Asjéx-pál aj Vasékém
20
q^lnd yqsitél
;
jarmak tq,tapém
ünli,
kerin jarmak sümin t^r
^g tqtapémt
yiiji.
tén'-utém saw, ajn'-utém saw, 10
sqrnim-pél sqw, qlném-pél
sq,w.
jdnV yum ásém vaHtal-ke pats, am sqrnim saw, am qlném saw: jq>més yum dsém potd pineHm, «Bekecses)) (félsubás) kis
Asjéy-pal aj Vasékém nqmséstá
yurin né yiirim vinkwé tdkwitdn,
(?)
Vaszilkám
amely napon megérkezik,
5
10
drága csajt, drága czukrot sok számmal hoz, drága selymet, drága posztót sok számmal hoz. «Bekecses» kis Vaszilkám élte hosszáig enni valóm sok van, inni valóm sok van, aranyom is sok van, ezüstöm is sok van. Öreg férfi atyám, ha ertlenné lessz, az én aranyom sok, az én ezüstöm sok,
atyámnak adóját lefizetem (leteszem), hasát megtölteni bírom (birom táplálni),
jó férfi 15
20
testét öltöztetni
bírom
drága selyemmel öltöztetem, drága posztóval szintén öltöztetem. Drága selyemmel áll egy ládikám, drága posztóval áll egy ládikám, hímzett selyembl való szögletes kendm szintén fekszik ládikámban. «Bekecses») kis
hogy formás
Vaszilkám azt gondolta,
nnek formámat magának
veszi,
NI
ÉNEKEK.
Aj Vaséké jqmés jurtémnél
vesin ne vesém vinkwé tdkwitán. 25
eld voss tq,tawém,
jdnV j(um aéa ni voss q,lnüw, jdnV né édna ul voss qlnüw, ti ^urin sun-keurt dném tg.t-
ti
4o
qXpin párt kwoUkdn-kwoiélt
kit
_,
45
sdnd qlné-maés
*
.
Asjey'pdl aj Vasékém, jq>més
q,sné vesin dyi
palémtawdsém,
n
n
Engem engem
40
ketté választva.
eltartott
formás leányt
eltartott szépséges leányt
;
a bíróságnak följelentettek (a biróságnak fülébe besúgtak), hogy kis Vaszilka társamtól messzire elvigyenek, hogy itt ne tartson engemet Ezt a hírt [midn] meghallottam, szívvel való nnek szívem sajogni kezdett, szívvel való nnek szívem égni kezdett két
45
jurtémf
szépséges nnek szépségemet magának veszi. Csak öreg ember atyja ne élne, csak öreg anyja ne élne, ezen formás szánban vinne ö el engem, ezen hét szobájú szobás házba vinne be ö enge m, ezen festett deszkás padló közepén forgolódnám én. Ezen öreg ember atyja életben léte miatt ezen öreg anyja életben léte miatt,
vagyunk mi
35
lumné paltimé
vojpi,
yurin ayi,
85 sut-pal'né
30
mdn simém
yq,ut-jiw ta'ilin
urtawémén. .
q,sne
25
siliténa sujti
tarV-pdkw
jdnV yum déd qlné-mcCés
kittV ta
simém kvossunkw'
élmip elmin kdsdjil
simém
jdn/sénüm.
am am
:
patwés
nütd,
jani* ne
latin yq>ntémldsém
simén né
ti
q^nsawém !
siménnesimémsaryunkw^patSt
tül-
sát
ti
ul voss
tit
nütd,
nakpd nakin kwolné
ti
80 ti
75
élti éles
késsel
érzem, mintha szívem hasogatnák fenytobozhoz hasonló kis szívem olyan mintha szurokfenyöfával teli zsarátnokra volna vetve. »
wBekecses)) kis Vaszilkám, jó társam!
76
SORSÉNEKEK. aiin-ke
akwdn ul voss ^ansulal-
at
sémen, aüfi'ke nan-jot ul voss q,lnüm !
yurin ne yurim nanén ul voss joytyatnüw,
ti
55
ul voss
qlnüm,
vééin ayi vesém jot toy voss
eo
vééin ne vSéém
nanén
ayi yurimtél
toy voss
ti
50
patnüm.
jg'Tnés
qlnüm !
éldl kétnémt tara
joytyatnüw
amki
né-lilim
vllém,
yum jány* esérmdn
ti
at patnüm, ne jany^ esérmdn
amki
Vaéémnél kittV urtném
aj
pattát ne-lilim
amki yarltilém.
XLI.
A
«Eendertépt városbeli leány énekelt éneke.
Ponél nawné üsin dyi iryém érya. samém punkép saw Ás yumim
Ponél-nawné'üsin dyi
Ponél-nawné mdn üskémt
Ha 50
yalkwét
legalább ne szoktunk volna egymáshoz,
ha legalább nem élnék veled együtt Ezen formás nöi formám ha neked nem jutott volna, ezen szépséges nöi szépségem ha neked nem jutott volna férfi [eltt] nagy szégyenbe
nem 55
nö
esnék,
[eltt]
nagy szégyenbe
nem
60
esnék. Ctíinos leányi alakommal bár úgy élhetnék, szép leányi szépségemmel bár úgy élhetnék Ha a távolba küldenek, iziben
A
magam veszem
XLI. <(Kendertép» -városbeli leány ((Kender tép » kis nyirott
[met. nöi lelke-
hogy ezen kis Vaszilkámtól ketté szakítódjam oltom ki a magam nöi életét (lelkem).
helyett,
magam
el
városkámban fej sok Obvidéki kedves férfiúm
között
NI naj
g.s
ÉNEKEK.
jq^miteim,
matné ne aulné
10
nakén sa'rp saw Ta'it-ywmné akw* pal nqmtém tüwHé kwoss
jo/teHm,
ti
77
samém punkép saw As-yumné ti
)(g.sd tq,wip ti
sq^tér
qli
samém punkép saw As-yumim
vérmawé,
sqtér sait tiném at
saw As-yumné tiném
sait
at
möt pál nqmtémtél yülunkwé sat
vér-
mawé. XLII.
A a)
•
Papleány » -tói készített ének.
Reguly eredeti
föl-
Felsölozvai
b)
jegyzése szerint.
Puop qai voarom Man}
vatd
Püp-áyi vdrém erV.
jeri.
Mdn
kum rummdkem
dsém yum sélém
jqmmes
voutd nuj jqmés ta'ü
kvdsemdsilm,
kwoss masilém
kulqyldnd^ taring iju 5
idta-yum rumakém
aíem^ kum sélem^ voita nui^ tail
kvdnd^ kuqlqyli,
5
:
kivond yöléyli,
kvdnd
yölayléné tqwén jiw
kulqyli.
még én úri nö immár vénül nö korára A nyírott fej sok Ob vidéki férfi
sétálgatok
10
;
[pedig]
(végbe) jutok.
ezen ezer rubel menyasszony-dijam nem birja [megadni], a hosszú nadrágfenek sok Obvidéki férfi ezen ezer rubel menyasszony-dijam nem birja [megadni]. Az ízeit hajfonatos sok Szoszvavidéki férfi felé, ha egy részt való vágyam (egyik rész elmém) arra felé is
—
húz (van)
fej sok Obvidéki férfiúmat másrészt való vágyam szerint itt hagyni sajnálom
nyírott
XLII. Kis keresked kedveském,
a férfiú atyám szerezte vékony posztóból való szép ruha, ha felöltöm mint elálló gyöker fa [gyökerei!, úgy áll el [testemtl, nem illik reá] mint elálló ágas fa úgy áll el [testemtl]. :
5
!
yölayléné tárén jiw
kulqyldnd tqing iju
5
nyelv
átírásban.
;
SORSÉNEKEK.
78
kwond
aünke nang sélem voiten nuj jq,mme8 10
dm
US mdzessem,
10
voita jq^rmg,^ jg^mmes
ám
15
voss massém,
voutd jdrmak jq,més
nágn ndrdpi Rus kum
am
sq,irq,poalem kéuring kvell
nakén ndrdpd rus
loagun kvell loqguen
15
voss
[pdlém
yum
Idkwén kwol Idkwdn
tülsen,
dném
posin kwolkén simát
tott
20
lunt kitd Idildmtl
uds koalslem.
ndng joytnen poal
dm
kq,tl
10
sq>u
voss jq^nysdsém
!
nan joyténé pdl yg^tél patém lunt kit laHlayémtél
—
lalt voss
us uottesm.
dkvd^^ Idilpd
!
[urém-ke nild ur] tot
sdmem^^ kul piriy pdsen
voss tulsén
urém-ke yürém ur
ndng^ joytend poal katl^^
tdlt
saHré-
kiwrén kwol [kiwrdn],
uromke,^ korom urr^
pdtem
tq,r
punsém !
pqsing kvdllken simetd US joangsdsem.
25
voutd nuj jqmés taHl
am
tq,r
U88 punnesem.
oanem vdss
20
yöléyli.
afin-ke nafi selém
tq,il
25
rumkd
kwáldslém
!
nan joyténé pdl y§tél samim yul-pirák pasön
Nos hát tled szerzett, vékony posztóból való szép ruhát hadd öltsék magamra, vékony selyembl való szép kendt hadd tegyek én [fejemre] ízletes [talpú] csizmát visel orosz ember ácsolta
15
beltéres ház belsejébe, kerek ház kerek terére bár vinnél be te engem Fényes házacskád belsejében, irányom szerint három irányban, irányom szerint négy irányban bár foroghatnék ottan A te érkezésed napján tollasodó lúdhoz hasonló két lábammal !
20
hadd mennék én eléd
A
te érkezésed napján vagdalt halpástétommal való asztalt 25
hadd állíthatnék
föl
NI kqxitl
dm
ÉNEKEK.
79
am
us naritislém,
voss ünttdsém !
akw' lailép saw rumká kdtél
am
.'
voss naritdslém
XLIII,
Az
orosz úrfíúhoz titkon eladott vogul leány fell énekelt ének.
Riié pqjér-piné tülmay él
t
eryém Afi
in élem
manú^ dyi mrüés
erV.
kitja'i-pi q,néi. jd.i-piYdyd tq,rém yq,téld je,mt-ke üsén jdlen-
tei\ pqjér-pV -'pdlt ajeV, teyV . jdy'-dyiten pqjéi^'piné ten.
tülmay él
tinélés-
sdt-kemV jemts, áyi jaV-pifaydn pqjér-pi-palt üsné vöuwés. ma-
térV vöuwés, dyi yotél va'itd'f
jank sdyim jüw
tüldln!))
mdn
—
dyi jdnt
q,nyd-nüpél lawi
qunyd-nüpél lawi:
((kwosér-sis
cam
:
yansdn
vdjdyém jüw tüldyén!)) jdnk sdyitd jüw-tülwés, kwosér-sis yansdn vdjdyd jüw tülwéset. ti masyats. kwoser-sis yansdn vöjdyd masésdyd, sayitd maséstd, kérin jarmak-tq^r pinéSf
kwond kwalSy sundn
üntés.
nol'kwdlyd kdtdn ness majwés, sdli posné jiwd kdtdn ness püyéltawés. jdH'ptyinst ta mindst. yotdl mindst, yotél vá'ítd
rumatd-pdlt ta totwés. pqjér-pV unttés, akiv'
Wilép
Egy
la'ilin
l'al't-kwdlés,
^ !
mdn
pqjér,
mán
jüw-vdnttéstd, sdj-put
rumkdl rum^-dyitd sawél
ajtitd, dyi ajis,
lábú sok pohárka [pálinkát]
hadd nyújthatnék én neked kezemmel XLIII. a)
Egy leánynak két fiútestvére adta napon a városba utazgatnak
van. Testvérei minden istenaz iirfiánál isznak, esznek. Leánytestvérüket titokban eladták az úrfiúnak. Körülbelöl egy hét telt le s a leányt fitestvérei az úrfiúhoz elhívták a városba. Hogy miért hívták, [azt] a leány honnan tudja? A leány mondja idsb ángyához « hozd be az én hófehér subám » Kisebbik ángyához [pedig így] szól: «csikosevet-hát díszítés rénbör botosaimat hozd be!)) pófehér subáját behozták, csíkosevet-hát díszítés rénbör-botosait behozták. Most felöltözködött. Csikosevet-hát díszítés botosát fölvette, subáját fölvette, szegélyzett selyemkendöt tett [fejére], kiment, fölült szánjára. Orrgyeplöjét csak úgy kezébe adták, rénhajtó fáját csak úgy kezébe tették (fogatták). Erre elment a s
!
:
—
!
80
SORSÉNEKEK.
ajis
tül
;
nmasayti :
((vássV at aje^im,
ajunkwé vordtawé, as
ajis, tül ta rdyats,
sajkdls, takwitdn kwoss yq>nti
kwoss yanti
tinié ; la'ildydn
man
nüpél
man
va^itd.
salidnd
rumatd-pdlt dyi
dt'imét,
ja^i-piydyd aii-
ta qhnejis. yq,sd
eldl'
npirés yujné sdp-jiw sa'irunkivé
mitd at tdrdtitd minkén-ért»
q,8
yujés, nq>n^
simsér-nol kit pásnié/ mastimé. yünté
:
váii qlmd. jui-pdlt pír és q,néés. qjné nq,mt
Idiii:
rumatdn
man vdü
Hunéi, lunsi,
Pqjér-pV pdlt,
yqsd,
sq,marin süntép voikén jupkdl mas-
:
mastimé, takwi akw'-müs at
mei\ áyi ness
jol-joytawémj)
—
:
nmenki
Idivi.
man
netd Idwi
énkdj,
man
vömé
vdrs. yitmitd-
voss jdlnümn.
yw
yüs yün at q^néimm nanki
aam mqrsémawdséni, amkijdleHm^
:
tq,rémyq,téldjémt'ke kwdli,lumarin süntép
pinidnd, ta sqpasd jot
vömé
ti
qlmd jui-
—
saw sankd sawél vdri,yürlné
mini, yumitanél él-qjés. yqsd minés,
man
vdü minés, tdkwitdn kwoss yqnti : samarin süntép jupkdtd pusén yaS' lés, simsér-nol pqsmaydyd yasélsei, la'ildyd kélpél auwei\ nqmsi: nqrém sunsunkwé éri; am anjiwné voss ydnysénum,nqrkdném yq'Sdt,
man
ai. jiivén ta
ydnyés, sunsi
:
nq,rdnd tüp ndnle'it. jol-va^ilés, qs
Hogy hova mentek, [azt] honnan tudja?! kedveséhez vitték akkor. Az urfiú elébe jött, bevezette'"a házba. Csaj -üstöt szerelt föl (állított), egy lábú lábas pohárral leánykedvesét bö számmal itatja. A leány ivott, ivott azután azt gondolta többet nem iszom, lerészegedem. Kedvese unszolja, hogy még igyon. Ivott még, de aztán összeesett. Hosszú vagy rövid ideig feküdt, fölkelt. Amint magára néz ránczos torkú ingván van reá öltöztetve amint lábaira néz búvárkacsa-orrú fitestvérekkel
A
együtt.
kis úrhoz, az ö kis
:
:
:
;
két czipö van reá öltöztetve.
penséggel nem tudja. A leány csak sír, sír.
öltöztették föl, maga épnincsenek, fitestvérei nincsenek.
Hogy mikor
Eénjei
leá3i;iy immár tovább kezhosszú ideig lakott, vagy rövid ideig lakott, egy fiacskája lett. Most szökésre készített tervet. Férjéhez [így] szól «hadd megyek az erdbe, hogy a fiúcska fekvhelye számára rohadt fatörmeléket vágjak !» Férje nem ereszti: ((hát hogyne volna nekünk szolgálónönK, vagy szolgánk, hogy te magad akarsz menni? !» mondja. Neje felel: tén meguntam [itt a házban] magam magam megyek. Minden istenadta nap fölkel, redös szájú sok sanygi-bélest bö számban készít, zsacskóba teszi, ezen úti készletével az erdbe megy. Elszökött a férjétl. Hosszú ideig ment, vagy rövid ideig ment, amint magára néz ránczos torkú ingvállja egészen szétfoszlott, búvár kacsa -orrú czipi szétmentek, lábaiból
Az
úrfiúnál, az ö kis kedvesénél a
dett lakni.
Miután
[így]
:
;
—
:
NI ÉNEKEK.
81
ta yajtés, yq^sd yajtés,
man vaü
tákwi jqrén kwoldn
joyts. jüw-sálts, lipidyd ketsdyd
ti
yajtés,nq^rné
ti
joyts, j^niés, jq^méi^,
minén, sdlidném jüw-pösen!)) tül jdny' qnyd saydyd
ti
:
«
lipidyém.
püyéstd, jdyd
várém dnt-ndrapél ti nujunkwé patéstd. jdny' qnyd nujiné jui-pdlt mdn q,nyd rdtunkwé patéstd. jqrén kwold jol-pattéstd, sdlidnd puyésdnd, kéryats, ta vdntdls
;
qn-ydud jdyd-plydnd ta
akuü^-mat-ert sunsi
:
sdt jqrén kwol
l'ül'e'it.
tdrd nánki. akw\ q/uldt jqmés kwol
J!üJ!i,
yqntéstd, ta jqrén yumitd- pdlt qlmejis.
yül'tsét.
pés vari-
man vaü
lém jqrén yumitd pdlt ta minés sülitd-ujdtél. yqsd,
minéSf
kwoti jqrén kwolt yqtél-kdt
pés q,nsém jqrén yumtid tot
an
ta qleV,
an
ta suneV.
b)
Ayitd sdúd-nüpél Idwi : aüyikwé,
man
«
sdn-d, sdri'd, sayl ydnyi, sayl páti
sayl páti; rus ydp-nolt
nan mojné jiwén, nanén an yün yajtélawém ? »
mami yum
yajtélunkivé jiut»
— moj-müyémné
—
((am
söl'-pél
ti
tawné suj
matndV joytwés,
!»
sujti
;
qlsém,
ti
yajté-
ti
lunkwé patwés. dyi qln yüp qnsés, yumitd qln ndlp kasdj qnsés.
yum
omlik a vér. Gondolja magában néznem kell ürálhegyemet hadd mászszam most föl egy fára, Urálhegyecskéim messze vannak-e, vagy nem. Fölmászott egy fára, nézi Urálhegyecskéi alig hogy látszanak. Leszállott s ismét futott. Hosszú ideig futott, vagy rövid ideig futott, ime elfutott az Uraihoz. Ment, ment, eljutott a maga szamojéd cebecskéim menjetek, sátrához. Bement, kis ebecskéit elküld tte hajtsátok haza rénjeimet.» Azután megfogta idsb ángyának két hajfonatát, s elkezdte nyúzni az atyja készitette csontlapátkával. Miután idsb ángyát elnyúzta, kisebbik ángyát kezdte elverni. Szamojéd sátorát lerontotta, rénjeit összefogta, befogta s avval elindult vándorútra ángyai, fitestvérei pedig ott maradtak. Azután elment régebben szerzett szamojéd férjéhez rénjeivel. Hosszú ideig, vagy rövid ideig ment, egyszer csak nézi hét szamojéd sátor áll [elöttej. A középs szamojéd eátorba keresztül tetszik a napsugár (rozzant volt). Az egyik vegén szép sátor áll, rég óta birt szamojéd férjét ott találta meg, ama szamojéd férjénei letelepedett. Még most is élnek, még most is boldogok. :
;
:
:
;
:
b)
A
leány szól az anyjához « anyám, anyám, zivatar kerekedik, «Leányka, micsoda zivatar támad; orosz ladik zivatar támad!)) orrán voí^ul ember evezése zaja hallik; vendégek jönnek hoz«En megvénültem már, hogyan zád, téged hsleni jönnek » Tényleg vendép:sereg érkezett hslenének most engemet? » hozzá és elkezdték hsleni. A leánynak egy ezüst kanala volt, az :
—
— !
Vogul Nópk. Gyjt. IV.
—
6
82
SORSÉNEKEK.
aj-i-nüpél pentitawés, ayi /üpá /um-nüpél pentitawés. ayi minunkwé at tányi. vindl ajtwés, jol joytwés ydpén nal-totwés, ^umné ülémaná yot-ánywsélawdstj rus ekwd-yqjtél mastuwés ; saydyd yot-
kasajd
,
tarémtawéseV tus ekwd-yajtél ,
sq,pitawései''
mak-tqrd yot-vojwés. nq,ny kwoss
sajkéli,
;
jarmak-tq^r
qmés
jar-
:
sdnd dtim, maymand dümét,
tünéunkwé ta pats. nqmsi : jüw voss minnüm, jüw voss qjnüm. yumitdn
at
tardtawés. yq,sd q,lmd jui-pdlt,
pil vatunkwé
vdtunkwé
ti
minunkw^
man vdü qXmd
patsét, yumitd-nüpél Idwi
:
uam
jui-palt net nét-jot pil
mine'im)), pil vatné yqli-nan vdrs, vörne minés. vört net-
nél él-qjés. yg^sd
minémá
jui-pdlt
nqmsi
:
nqm jiwné
voss ydnynürrif
sunsilayteHm sar nq,rkáném yot qleHt. jiwné yanyés, moréy vdtné
sawand
nq,r-
ta ndnkeHt. möléy q,lém kwoJdn joytés, jüw-sdltés. q^nydyd tén-
qnydyd sama rdtsdyd, manérdV tülmayél majluwés. tül nqmsi: analu ti mineHm, sdlidném jiwin mdné pqseHm.» vdntlunkwé pats, yqsd, man vdü vdntlémd juikitén ünleV, jdV-plydyd sdlidndn-palt jdlsei'.
pdlt jiidnjqrén kwolkwé yqntés.
mán
jqrén kwolkét qjkd
qli,
tüw ta
minés yumné, an ta qleV, an ta suneV. volt. A férfi kése a leánynak adódott cserébe, a leány kanala a férfinak adódott cserébe. A leány nem akar férjhez menni. Pálinkával itatták, lerészegedett, levitték a ladikba, ruháit levetették, orosz asszony módjára öltöztették; hajfonatait szétbontották, orosz asszonyé módjára rakták ket össze; volt egy selyemkendöje, a selyem kendjét elvették. A mint fiébred nincsen anyja, nincsenek emberei [ottan]. Ekkor elkezdett
emberének egy ezüst nyel kése
:
Gondolja magában: hadd mennék vissza, hadd szökném nem ereszti. Miután hosszú ideig [így] volt, miután bogyót szedni kezdtek menni. Férjérövid ideig [így] volt, a hez szól flén ím megyek a nkkel bogyót szedni)). A bogyó szedéshez útravaló kenyeret készített s elment az erdbe. Az erdben a nktl elszökött. Miután sokáig ment, gondolja magában egy fára hadd hágnék föl, szétnézek, ugyan hol vannak hegyecskéim. Fölhágott egy fára, sárgamálna szed ^ hegyormai lm látszanak. Eljutott elbbi lakó házához. Bement. Ángyai maguk ültek [benn], fitestvére! rénjeikhez mentek. Ángyait agyonütötte, miért adták el gazsággal. Azután gondolja eh, most lemegyek a folyóhoz, rénjeimet fás vidékre hajtom. Vándorolni kezdett [rénjeivel]. Miután hosszú, vagy rövid ideig vándorolt, egy kis szamojéd sátrat talált. A kis szamojéd sátorban egy öreg ember lakik, oda ment akkor férjhez. Még most is élnek, még most is boldogok. sírni.
vissza. Férje
nk
:
:
:
NI
Nöi énekek a Közép-
bj
83
ÉNEKEK. és
Alsó-Lozva vidékeirl.
XLIV.
A
Persina-falvi asszony, Pérsá
T Ö7'é^-pq,ilén
leánya Anna énekelt éneke.
jekwd Persd-oq,i Anna jerrémjerrd. am
Töré/-pqilén khqsd vuol'
pat tar khajtém jdmés lunttar khajtém jdmés
vuol', vuol'.
—
dmki-mq^s jéri jerrentem,
dmki-mq^s
jdnén khq,utpd jdmés ndr-jiwém
pg,8ém tok-té kharilenti,
am
;
vnolem-khost khiulentenif
khpté untém Annd Mikhailowna ;
dmki-mqs mojt mojtentem,
qssd-khq^sd jani :6
poql katémné viilém
lo khg^sd
poql kq,témné viilém,
15
dm
l'uns l'unsentenif
vuol'ém
hk
khuttenti.
jdmés pdnkén jdni tüpém
XLV. A Persinai leánytól szerzett ének. h) Felsölozvai nyelv a^Eeguly eredeti.kézátírásban. irataszerint. Tq,réy-d yi var ém eri\ T q,r qy q,i voaromjeri. Jelpung^ jed
lq.u^
tdk unnli sqiq qtern
sésj^
sqSd^ [ayti,^
Jelpin-jd Iqu
sis,
sas dywti
takw ünli sqssd qtérnél
Persina-falvi hosszú folyóvonal, récze futosta szép folyóvonal, lúd futosta szép folyóvonal Keskeny, hosszú, nagy ladikban !
5
ülök
—
Anna Michailovna
10
nagy lúczfenyöböl való jó tolórúdam én az egyik kezembe veszem, szép fej nagy evezm én a másik kezembe veszem hosszú folyóvonalom mentén evezgetek,
15
magamról éneket énekelek, magamról regét regélek, magamról siralmat sírdogálok, [házunk] füstje ím így tnik el az én folyóvonalam így marad
(alszik el), el.
XLV. «Szent-folyó»-vidéki tiz ifjú, ki benneteket nyírhéjkép a magában lakó törzstelepes fejedelemtl [lehántott, mit akartok elvenni ? Jefim Ivanics keresztapácskám 6*
SORSÉNEKEK.
84
mer vih tqngin,^ Jépim Ivanic^ (Kvasov) pérne^ 5
jdu siskom unlemd^ mér^^ vijin. l'dl't^'^ pd^i joamkdti kit
kaim
As^^
10
titt
5
manér vinkwé tanyijin ? Jepim Ivanis pernd-jdisiském ünlimé manér vlyin ?
—
Halt jq>myati kit
Áns-tit-sdkwér, Kwasis,
kvdrd-/,^^
Tülém-lü'pali-ur, Kul'-ur
sdgur, Koasis,^^
Tulum lü^^ pali urr^^ Kuli pojokum q,ai jdgd kvdll
puun yum
ur.
pditdn juil^'^ suosni
10
kvdsmdm.^^ Mdris kum
juil
süsém nild sdmpd
[molinj
pdüdn
juil^^ tq,tem nild 8q.rq,^ suntq,'/
kui! tétqln,
nq,r^^ 20 vésil^^
saréy.
sünté/
kwosmaném
q,i
jdgd kvdll pditdn q>ngu kvdll
dyitd jdyd-kwol pa-
titnél,
nild sq>mpe sqrq,/ suntq>y
15
^qjim-kwdréx,
;
yum
dyitd jdyd-kwol
patitnél,
sqmpe
kvdsmd,
juil
—
süsém nild sdmpd saréy süntéy
kwosmaném.
kui uiüal
kar tol upn^^ vane
kwoss
15
tétal,
kwoss
vittal,
[kwoss ndr lamtél
unnlentém.
le'im
upém-sdmtén
yq^rydtd-
:
ünunkwé dném
kas].
5
éltében (míg
l) mit akartok
elvinni ?
Az egymással szemben szaladgáló két kakas,
10
az «öregember-folyó» -torkolati-orom és Kwaszisz-hegy, a «Hízott-ló-sörény-hegy», az « Ördöghegy)) mint gazdag ember leányának az ö atyja háza zugából, hazulról kelengyekép hozott négyszögletes gyüjtö szekrénye, [oly dús] eleségtartó dobozaim mint vagyonos ember leányának az ö atyja háza zugából hazulról kelengyekép hozott négyszögletes gyjt szék -
rénye [oly dús] eleségtartó 15
Akár
dobozaim.
étlenül, akár ital nélkül,
akár meztelenül futkossak,
ipám vidékén lakni számomra kedves.
85
NÖI ÉNEKEK.
XLVL A Hegy i-folyó-torkolat» -falvi Anna a) Reguly eredeti föl«
jegyzése szerint.
Anna Osipovnajéri. télpá juq,ngp
Oszipovna leánytól szerzett ének. h)
Osipovna vdrém nüpét sujtéltawét,
Xqlpd jqnyép mantin sdt
juangp mqnting soat
nüpét sdrképavét.
ákmdtsitd puál kanta
5
qamp
kuarti.
dm kvdnn
kualém
lui
iniq,l'
q,uiln tü
10 dll vnq^t q>uilnd
dmp
kuantepém
kq/nd^
15
kumpi
tiil
lui vöt ;^
kuq,ntepilm.
issintqli
P
qj Jqysdpn^ tqrqs tunist mdnd^ kum. aj
Jqysdpn
sdli-uj jdnit
yq>rti,
am kwon kwdleHm,
:
sun£ém
keringd tqgd sul'ing sui
ndr^ kq,ngdn
akw'-mat-ert paul-kant
kwon yujné ydr
kvdn kuind kdrsés jdnt
Anna eri\
Telpdjqnyép mantin sdt
mqnting soat
nuopt sarkapqut, 5
nyelv
átirásban. Ur-tit paulin dyi
nuopt^ suitltqut. kqlpaP'
Felsölozvai
t'tud^^ pell
ali
qulné tü sunseHm,
vöt qulnél yqntipeHm
10 kerifi
tqyd sütin
ndr-yqnyd
:
suj.
tül yqntipilém
yq-man yum-pV jissinti ? aj Jqysdpém tqrés tutit mand yum, aj Jqysdpém taw-pel jiséinténdt.
isintdnét}'^
Tel holdnak
kerek (egész) hetén át emlegetik a násznépet, fogyó holdnak kerek hetén át rebesgetik a násznépet. 5 Egyszer csak a falu terén, a künn fekv kanfarkas nagyságú eb ugat. En kimegyek, az alvégi folyóvonal felé, oda nézek, a felvégi folyóvonal fell [úgy] veszem ki 10 vassal vert lóigának csengetyüszava [hallik]. Azután a lápon át szemlélem vájjon micsoda legény jdögél? arasznyi magasságú Ej-haj, az én Jachsepem, az én Jachsepem, ö jdögél. 15 Micsoda legényt látok, hogy nyerges hátú szép állaton Ej haj a Lyenkov! nyargal.
min
—
férfi,
SOESÉNEKEK.
86 kq,ng}^
kumpi kq^ntem
15
20
kaitildnét; kq,nq>
l'enkqu
ai"^^
yajtiléndt.
20
mdnd
yürém
kaitd,
tq,rés tutit
ti
étén
Luossm
!
dnk yün pg,steHm ?
!
nakén ndrdp rus yum-pV
nan sairapém
at la'ilpd laHlin
sünné
dnk ünttawé,
alldl
30 ti
tq,tentq,u.
tepén
Lüsm
alydt
dnk totentawé.
dn mdtd Iqaltdnd Tatitt pq,iln
^ürém XQ'tél
mand yajtd ?
sdt pq,spd pqsin jiwné
sunne q^ng üttau.
tébing
qng 85
25 ;^oíií
q,ng kun yostem}^ ndgn ndrdpi ruskumpi nau sq>irdpn dtt Idilpd
láiling
L'enkq,u vdnttém
kdtl
koalt sdt pq>spe pq,sing iune
80
?
taw yajtenténdt.
korom
tunist
!
kerin-süppd jg,mé8 uj
kering tuospdjg,mines ui
táu kaitentanét,
tg,rq>s
f
kering süppd jq,més uj
Unkov vantem,
ijung poall
— aj L'enkqu
yq,'man yum-pV ^^nteHm
kumpi kq>ntem
kering tusp jq,mmes ui
25
'/q-man '/um-pV yq,nteHm
naHrin sispd jqmés uj
nq,iring sispájq^mmes uj
an mat Idwéltané Tat-titpaulné
kun joktdm.
[dnk] yün joyteHm
? !
Micsoda legényt látok ?
A zabolás 20
Lyenkov
szájú szép állatot
vezette
a zabolás szájú szép állaton ö nyargal.
Három
három nappal magas min vfély (menyaszonykérö)
éjjel,
arasznyi
[alkudo-
zott nálunk] 25
80
Eeggel a száz jegy jegyes fára én ncske hogyan birom ráróni [a kapott holmit] ? Izeit [talpas] csizmájú orosz legény, a tled faragott öt lábú lábas szánra helyezik a ncskét.
Ezen táplálékos Lozván viszik a
Amaz
fölfelé
ncskét.
emlegetett
«
Tat-torkolati » faluba
[ncske] mikor érkezem
meg
?
87
NOI ÉNEKEK.
XLVII.
A Szint-folyó-falvi leánytól szerzett ének. h) Középlozvai nyelv a) Eeguly eredeti följegyzése szerint, átírásban. Sinid qi voaromjéri. Sint-j d oqi v oq,r ém j eri, Rd/u reil q,ng jdnemdntém Rayiv riil oank jdnimdséniy vuot reil qng
jdnemdsm
ne jdnmelti pqngul
vuot
pqsm
rq,mu nqul q>ng jdnmeltém. 5
t'i
jui
poaltd
tumen
suott
rqmi 5 ti
poal átt sg,rpe
naing noh
mullne
dtt
mene^ kaite kaite sdt
sqrpe 10
mdm
pdngel
kqngo'^
mullne
erejével
szél erejével
khun Idttimén
10
tan uttqut.
möm
mulnd
pönkheloqlét.
nttem én fel, ncske, nttem én fel, ncske
;
gyarapítható váll-lapoczka duzzadó húsát gyarapítóm én, ncske. Ezután a Tumen torkolata fell öt rovásfájú úrasszonyt keres násznép (öt ember) jön a ncskéhez. Ejj élestl öt nap elmultáig az öt rovásfájú úrasszonyt keres násznéppel min arasznyi magasságú vfély végzi a vöfélyi tisztet (áll mint vfély) ? Száz jegy jegyes fára, hogyan számoljuk rá [az alkuvás eredményét] ? Hét szádu hét kád (sörrel) azokat fölállítják. Éjjelestül öt nap elmultáig részegeskedik a nép.
—
—
15
? !
soqt sutpd soqt kwdrén, 16
ntl
5
? !
pospd posén jiwné
ijin poql dt khqtél
qXét,
kumpien qssen tanpd
Esö
nup
törés tunsit nidnd khaitd
Söt
soat kvdrn^ tq,nn üttqut. dtt kq>tl
nupné
poql dt khqtél mulnd,
khaiid tunsi
tunis,^
—
Tumén-sut-poql
dt sqrpd najin
kun Idttimen.^ soat saotpd
15
pqnkhwél-pqsm
oqnk jdnméltem.
jüi-poqlt
ijin
pöspe pósing^ iune
iung poall
nqul'
oqnk joytqu.
naing noh tors^ tuníst 10
oqnk jdnimdsém ;
dt sqrpd najin
qng jo/tau. ivung poall dtt kq,tl
riil
ne jdnmelti
SORSÉNEKEK,
88 kg,at sq,rne q,ng
suott sujung qter
lenga^
kum
20 kq,at sq,rtd
nqiring lü
khankhdk hum-püné
puauvi,^
tumen
q,sse
ássd ténpd koqt-sqrné
tánpá
oqnk puqum
20
tailiyig'^^
25
lüiling
jane
sunn
nairén lü tailén voqntél
oqnk voqntémtqum,
25
ndkén ndrdpd rus khum
q,ng tqltau.
máne vudi
saurépoqlém khqt lelpd Iqilén
tq>-
oqnk
tqum. dkmdtsítd jiuve tqrre
met mdnd nilsqu.
80 dkiü'-mdt-úit
85
néilsqu.
tébung tumen uolte^^ tépén
uottem kvdllé sumlake
t'i
qng johtqum. jü tolqum.
oqhív'
20
25
jiwd tárd mai
—
koqlénés
kwds
Tuménné khun néllmqu.
tépén
Tmén ültté ustwdsém,
qrémté uttém kwdli-sumlekhi-
oliu,
tumen suot sujung qter
vöi tatqum
pdttilém
ustvésm,^^ dk^^ kuormtd
jdne 7nenn vudt
mdn
méné
tébung tumen kun nílmqum, t'i
[sünné
taltau.
jdni tatqum,
kqling'^^ kves pátiilm. 80
khum
oqnk pümém.
koq,t láilpa
tqtqum
ötér Idi
ássd tönpd koqt-sqrté
uantel
qng vantémtqum.^^ nagn ndrdpa}'^ rus kum sqirqpoalm
í
Tumén-sut sujin
qng pümern.
85
[poqlén]
oqnk jökhtqum.
— ju tulqum,
Kicsoda [volt az a] legény, ki vékony inas kezemszáránal fogva engem, nöcskét megfog vala ? A Tumen-torkolati hires fejedelem, a kicsinyke [volt, ki] vékony inas kezemszáránál fogva engem, nöcskét megfogott. Nyerges ló nagy (teljes) kíséretével vezet engem, nöcskét.
férfi
csizmájú orosz ember faragta hat lábú, lábas szánra ültetik föl a nöcskét. Sokat visznek, vagy keveset visznek, egyszer csak valami fája ritka földre érkeztünk. A mint kellen figyelembe veszem: valahogyan a táplálékos Tumenhez érkeztünk.
Izeit [talpas]
80
—
Ezen táplálékos Tumenon 85
át átvittek,
egyazon idben épített házhoz és pajtához visznek (érkeztetnek) el engem, nöcskét.
— Bevisznek,
89
NOI ÉNEKEK. lengá
kum
jét q>iltita
40
jdni
kviillem kairen
nqar
tdrmel kuolt kinnsém. tunsi
líd qjiltit
nqr jiw mdirén terém-tdrmél
40
itd
iju
lü tunsi lüt jalné
Iqu tul'dp kit kqatdm
ie
—
45
oqnk pdtem.
iét
sönén ne söném
pussum^^ poall pussicm nqmt 50
Iqu tul'dp kit koqtdm
qng vuilém. mqile
meyu qnge ineyu
50
qng kualem.
kharituy at t'é
—
Idpiji.
kerén ndl pdlt it
pussém poql pussém nqmt oqnk vdjlem, maiid méyw, oqnkhwd meyiv !
jdne joamém iuve tqrre
mdt mdne qng 55
oqnk pdtém, tösém jiw squl-loqkh quldn
dt Idpi.^^
kering ndl pdlt
mdirén terém-tdrmél
khwolt kénsém,
sqning ne soqnem^^
kqritung
qjqum,
tö sem jiw
squlqku^^ qilén qng pdtem. 45
ötér
Idi-khum kwdlém-khairén
hdl jqlna}^
qng patém. tosm
vöt öliu
Tumén-sut sujin
iju
muring tdrm tarmell jét q^jq/um, tqiem iju muring térm
lü^'^
mdn
tébung tumen vdtdn
sokat vagy keveset vagyunk [úgy], Tumen-torkolati híres fejedelem, a kicsinyke férfi, házam kedvese
[midn] 40
éjjel elaltat
nyers fából való ütötuskó szerszáma fölött
alszom
el éjjel,
száraz fából való ütötuskó szerszáma fölött
ébredek 45
50
.
föl reggel.
Lóálló rossz helyre (istállóba) jutok én ncske, szárazfa- [tartó] tzhely -zug végébe jutok én ncske. Lelkes nnek lelkemet tíz ujjas két kezem
hogy kioltsa (hogy kivégezzem magam), nem bír fölemelkedni (nem birom magamra emelni kezem). Ezen vasas nyíl [röptényi] hoszúságú (értsd oly rövid)
—
:
éjen át szökés fell szökési tervet veszek én, ncske, [fejembe].
Melle manó, anyja
manó
!
^
SORSÉNEKEK.
90 g^ng
nilmem,
55
jiwd tárd mdt méné
kqrrkí^^ pg^asi'^^ nuolt^^ iju
nql 60
l'ul'
ü
tje
tepén Tumén-vétdn
uottilm.^'^ vert iu poall
tuop q,ng kqrtem.
tébung tumen
q>ng
oq,nk sulpem,
táuna
hqlt uit kit
t'g
oq,nk
uolte
60
unientém.
joy tente m kott^^
65
tuop
ü tepén Turnén
ultd unsentém,
maréyténé
tuopém maréytoqli.
ü
dn tqning
tepén
oq,nk
[jarné
Tumen simdn
joytentem,
Igu káP^ lepling nai telmtitt nai
l'ill'
tuojd söl maréyti
kul'ili
jujqil ilátém^^ üt' éj I 70
kit tdiné
oqnk khartem.
nure turpd turing sqhl kuUli,
wüí
vdrt-jiw poql
tébung tumen simén
q,ng
khalt
nai uttilém,
jq.rrén
ü
néUmém,
khgrkhei'passi líoltjiw te
saP^ marytv^^ mar/ten
tuopem mgrytqli. 65
ognk kwoq>lem, jani joqmem
—
khwq,tél
khul'ili,
nqmting ne
70
ndird turpd túrén
sq,yl
ngmtim^^ tütg atsilm,^^
khul'ili.
állmdling jüjgil ildtm
dú'tönén jilj-q>ll liV-atémüt'-üf
55
ncske, én útra kelek. Sokat járok valami fája ritka földre tekintek ki [a srbl], én ncske a táplálékos Tumen partjához
jutottam
ki,
ncske.
A 60
harkálytól vájt kispartú fát (kis ladikot) ezen közepes víz két sodra közé le
helyezem.
A kemény
fából való rossz
evezt,
ncske, elrántom.
Ezen QL
A
táplálékos
Tumenen
áthaladok.
mint tavaszi kerczerécze alá merlget, annak merülése módjára
merlget alá evezm. Ezen táplálékos Tumen közepébe érkezem én, ncske. Valahonnan eltámadó ers dörgés (torkú) dörg zivatar támad el. Most bizonyára utolsó lehelletem [ér] ím itt.
—
70
Tiz-nyírfától-takart-istenncske,
ai
NOI ÉNEKEK. Lqu'khél'-léplén-ndj
kelljoyts. 75 nq>ar á^tvls ti
Telém-tit-ndj !
jarén
tébung tumen simét
75
nqmtén ne nqmtém lém.
iut uitéln.^^
80
kgling kvas kg,ntilm.
dm-mdnén jüj-qÜ
tumen suot sujung qter
ü-kel jo/ts
lengá
kum kum
kum
85
kum kum
ü
niulkatentdnét,
ujtdln
!
—
koqlénés kwds khqntilém
jommas tuope
tuopa rq,usdnH,
khum kwdlém-khairénf khum niul/atenténdtf khum tqwéloqíkdt. Idi
tq,uentdget 8o
vdrt-jiw poql jdmés tuopd
uayting ndl korom paltnd
tuojd-sqrt rqusoqli jarné
ness podytldnti.^^
khum tuopd rqviséndt, khum tqweniékdt.
kualem
pali
kualem
—
nqm-
tem
90
khurém toytpd wüs khöpd ndl niuli téyt járté
iuí jongtqu,^^
75
Telem-torkolati-istennöcske, elmés nö elmémet ím oda irányítottam (gyjtöttem). Hogyha utolsó lehelletem [ideje] érkezett el most
hegyi szikla módjára ezen táplálékos Tumen közepében,
lm oda 80
85
sülyeszsz el
!
—
A mint kellen megtekintem Tumen-torkolati hires fejedelem, a kicsinyke ember, házam kedvese, ö a férfi, üldözget engem, ö a férfi, evezget [utánam]. Ers fából való jó evezje, tavaszi csuka buczkálása módjára, férfi evezje [úgy] buczkál, a férfi [úgy] evezget.
—
Három 90
:
Tiímén-sut sujin ötér
rausoale^^ jq,rén
korom tq/tpd^^ us kapd, nqal'^^ niuli^^ tap jq^rté
90
tepén Turnén simdt
80 i!ü-te
tqulqlkét.^^
sq>rt^'^
lil'-atém
nqr eywtés jarné
kvállem kairen
vart iu poal
tje
íü-té dtas-
mint
keresztfás kis ladikja,
nyíltól üldözött
buvármadár
a kilövött nyíl háromszoros távolságára
92
SORSÉNEKEK. tq,nn jui
poaltd
kq,at sq,r
tdrml
95 q^sse^^
g,8se
tdnpd kqat
vaytén ndl khurém pdltné
tanpá
ajqum,
iét
nes8 p^wtlenti,
kwoqlém
sq,r
tdrmel kuolt kinnéém.
95
qjaum.
[sqr-tdrmél
líd qjq^um,
pol'em vuoi tuoss qill 100 q>ng
—
ton jüi'poqlt ássd tönpd koq,U
tall^^ viioi tuoss^^ gill
q>ng
kwoqlém nam-
poq,l
(üi jönkhtq;U.
[tém
ássd tönpd koq,t'Sqrt-drmél
kinnzém.
khwqlt kénsem, 100 tal-vöj tus-q,ilél
oqnk qjq,um, polém vöj tus-qilél oq,nk
kmsém.
XLVIII. a)
A «ni8nyikéin-ének». Eeguly eredeti föl- 6^ Felsö-lozvai nyelv jegyzése szerint. átírásban.
Mdnekem
j
nq,ll
joamimdn,
Manikém-erV,
éri.
Mdnekemf tépmg^
q,ass
q^^ing
vdtdn
um
dining'^ iju pqllpun£ilmdn.^
Manikém ! tepin As vdtdn q,8Ín
umi
nal jqmimenf
df-nén jiw pal-pünsi-
léméUf
csak úgy pattan. Elmenés felöl való elmenési tervem ott 95
megfordul.
—
Azután vékony inas kézszár alszom éjjel, vékony inas kézszár fölött
fölött
ébredek reggel. 100
Olvadó alszom
zsiros szájvéggel el,
ncske,
fagyott zsiros szájvéggel
ébredek
föl,
ncske.
XXXVIII.
Menyikém Menjünk le a
táplálékos Ob partjára, üreg állalakú fát (a ladikot) nyissuk föl (borítsuk föl),
a nagy (vastag)
NI ÉNEKEK. kvdrs^ kq,n£q'p aining iju 5
pqrrnq,^ kg^nidp aining iju les8^ uii sq^at
téping
tumen
5
93
yansap afnm jtw, pornd yansdp dfnin jiw
tdunaP
lakwsi vit 8át tawnéy
nqW
tepin
uttilmdn.
Tuménné
nal-ünttilé-
men, uling
nqling kdp nq>ldn^ 10
ülin
tumen nqll uttilmán.
uqng^^ lu kitden
uosldn
;^^
10
ünttilémen!
ydp noldn nal-tdlimé
nolin
nq,V-^ toal
ull
Tüménné nal
vayén-lu kitydyén ul üsleHn!
pqsming kdp posmdnd uhen kumpin tak toali
posmin ydp posmdné
saitd^Hjujommas tuopa
sa'ild-jiw
upén-yum'plyén takwi vdilí,^^
téping tumen supd tdk tquliti.
jqmés tüpd
Tmén
tepin
tdli,
vojli,
supV takwi tqw-
liti,
15
téping tumen qllm poaln joy-
15
nqring^^ kvdlld uitnd^^ kélsi
upén-yum-pV vdt norpd norin kwold vitné kélsi,
;
upén-^um-pV taw ünléné
uhen kumpi tdu unlennd qlti
tepin Turnén dlém pdlné joyt-
mémént
mdntd uhen kumpi vuqi nqrtpd
saroks nqsíng tqalt.
alti
sakwaUy
(sdrkés)
nqsén
tdltné 20
ming^'^
ü joytém dn
5
a a a a a
kvdnt
20
ménk
ti
joytimén.
vörös (?) ékítésü állalakú fát, vájó fejsze ékítés állalakú fát mozgó víz hét sodrába,
15
táplálékos Tuménba helyezzük le, vigasságos Tumenba helyezzük le Az orros ladik orrára föl szállva te két vállcsontod ne fáraszd A kormányos ladik kormányához derék ember ipad maga száll föl, léczfából való jó evezjét elveszi, a táplálékos Tumenen át maga evezget. A táplálékos Tumen túlsó oldalára a mint megérkeztünk,
20
derek ember ipad harmincz gerendája gerendás háza a vízbe tükrözik. Derék ember ipad az ö lakta szarkafióknak kedves [falatúj kikötjéhez érkezünk ni.
10
'
94
SORSÉNEKEK.
qsse kq^t sqrennd iihen
tajéy qésd kdt-sq,rénné
kumpind paa ness van-
upén-yum-piné pd ness vdnttawén.
uben kumpi kváll sísta^^
sdum kdl' gZln sdupd sdum kdl' tu( tunsi. Ndi t'dgal
V>pén-yumipV kwol-sisté
sqrni saupd^^
25
sqrni sa^ipd saHn ydH, 25
nan
namisén: dk sdukd mdnntém,^^ kit
80
kit sa^ikwé
kum
laitarom kota^ldn^^
tajéy nqmse'in
manémteHm ;
manémtén ! upén-yum lai tqrém ^ütéylané,
pupV yutéylané
laipopi kotayldn
lai
mdn kanpd kand
uje kqje^^ kqnntal^^
uj yqjd yantal
dk
akw' tqukwé at
tq,ukve dt dnsí.
kje
kq,nntql
dk tqukve dt
—
ul 80
US kdnpd kdne tuUo,
95 suss
l'üU,
:
akw* saikwé manémteHm,
sdukd mdnntém,
ull mdnntén. Uben
qln sa^ipd saHn ydH tot
85
tot ta,
q,nsi /
sus yqjd y^antal
dnsi, liling sqrní
kqnntal
dk^^ tqukvd dt dnsí
:
akw' tqukwé at qmi, lilin
sqrni yantal
liling qllnd kq,nntal
akw' tqukwé at qnsi,
dk tqukvd dt dnsí.
lilin
25
Azután vékony kezedszáránál fogva csak úgy vezet téged a parton fölfelé emberfia ipad. Emberfia ipad háza mögött, arany bimbója bimbós nyirfa, ezüst bimbójú bimbós nyírfa áll ott. Te majd azt fogod gondolni: egy bimbócskát letépek, két bimbócskát letépek.
Ne 30
qhid yantal
—
tépj le
Ipad férfinak apró isten eltt hajlongó apró bálvány eltt hajlongó kis ter tere van ím ott. Melyen medve üstöke (fejbre) ne függne,
85
egy [olyan] ágacskája nincsen; melyen jávor üstöke ne függne, egy [olyan] ágacskája sincsen. Melyen fényes (eleven) arany ne függne, egy [olyan] ágacskája sincsen melyen fényes ezüst ne függne, ;
95
NOI ÉNEKEK. 40 kiure nilátáll kvdll
keurn
40
akw' taukwé at dnsi. kwol-kiwérné
ju tuímcin. ül suni^dn
kiwrü nild
muW^^ poal nung poalna
jmv tujmen, ela sunsein muli-pdl numi palén
tining
ük
q,tls
kqnntal
tal
:
tinin dtlés yantal
léhko^'^ qxitem
45 tining kárrelt kq^nntal
45
akw' tenkkwé düm^ tinin karélt yantal
ük lékho q,atem. liling qlln kq>nntal
akw' lenkkwé
dk léhkü q,atem.
lilin
din yantal
kit pis^^ qllpa
akiv'
Imkkwé düm,
«o jüang tqrom^^ kuormü
50
kit-pis qlpd
dt'im,
jüHn tarémyür
nditd sunéísl.
nan
korom pis qllpd
yürém-pis qlyd saívin tq,rém
suung^^ tqrom kuorma
nan
ta sunsilen,
yür upén-yum^pV tenkwé jemti
nditd sunéisl, «6
uben kumpi
téy^"^
ndu vugng^^
ímti
55
nan vdyén-lu kitydyén upén-yum-pV takwi vit ajunkwé jemti:
uben kumpi tdk koaldpí
:
ul us-
Win !
lu kitden vll uos-
Idn ;^^
40
ta sunsilen.
kwdldpi.
egy [olyan] ágacskája sincsen. négy öl belsej ház belsejébe
A
magad elé nézel a vendégrekesz tetejében, bemegyünk
;
:
melyen drága 45
50
atlasz selyem ne függne, egy olyan szegecske sincsen, melyen drága bársony ne függne, egy olyan szegecske sincsen, melyen fényes ezüst ne függne, egy olyan szegecske sincsen. A.
kétszeresen
lev
watyás világ)) (két árva) táját (szélét)
fogod te aztán megnézni, a háromszorosan lev « Ínséges világ)) táját fogod te aztán megnézni. Ha emberfia ipad enni kivan te a két vállcsontod ne fáraszd Emberfia ipad maga kel fel [érte]. Ha vizet kíván inni :
55
SORSÉNEKEK.
96 uii djux imtí,
vuang
kitden ull uosldn 60
65
70
vdyéri'lu kity^ciyéu ul usle%n!
lu
upén-yum-pi
;
uben kumpi tak koaldpL
60
takwi
jagd kutq,yloalm
pajpinpiipV
paiping^^ popi jq^rrtdn^^
matiikém yütéyldlilém
mdnekem katq,/loalm.^^ qaSem kutq,yloalem^'^
dsém yütéyldlém
jordri
65
manikém
voss yütéyldslém.
mdnekem kvds kutqyldslm.
tep tené tepinjurtV
tép ténd téping^^ jurrtd
upén nqmélmatén !
uben nqmelmdtn ^^ uí aind uüng jurrtd uben nqmelmdten ;
vit ajné vitin
kaqtlaune^^
jurtV
upén nqmélmatén 70
!
ülém yujné ülmin jartV upén nqmélmatén!
ulm kuind ullming jurrtd uben nqmelmaten tdnt
niséd tdnpd kdt-lqwné
uben
upén yartén
!
kqrrten.
te a két vállcsontod ue fáraszd Emberfia ipad maga kel fel [érte]. 60
Kinek atyám hajlongott, a nyirhéjputtonyban tartott bálvány helyett, menyikémnek fogok hajlongani kinek apám hajlongott, az rizett bálvány helyett, hadd hajlonganék menyikémnek. Étket ev étkez társkép gondold [magad számára] ipad Vizet ivó vizi társkép gondold [magad számára] ipad Almot alvó álomrészes társkép gondold [magad számára] ipad ;
65
!
70
;
ürin pupV jordn
uring^^ popi jqrrtdn
nise^^
kwaldpi,
jdyém yutéylalém,
Vékonyinas kézcsuklódba vonjad ipad (vidd karon fogva)
97
NOI ENEEEK
XLIX.
A a)
«
Búvármadár-falvi))
Keguly eredeti
Marko-ncske éneke.
M
q,r
Közóplozvai nyelv
h)
föl-
jegyzése szerint.
átírásban. T eyté n-p ailén Marko
ko q-ng u jeri,
ánk Khankha
Kq^ngud'^ ne aai kuqltdq,aleni^
wüs
US jer i,
kuq^ltelqalom us
Marko
kuoltelaalom us
Marko oq,nk
jeri,
q>ngu
tari^ qjji^ süt jqli^
jdum
5
süt jqli,
Téri
ajji söt
jdim
S6t jald.
am
ük tép sem kvánn
dm dkw
jqXl
puntlilm.
kwdn
jegur^ poall 10 q^ng
sq^u"^
íviís
jel
jala
:
tep-sdm puntlilém,
jekwér-poql soqu sul
sqli
soaul üttem.
jépling^
khwqltiloqlém
mojt.
mq,it.
5
í
oq,nk khwqltiloqlém luüs
jer
Mqrko
?
khivqltiloqilém
wüs mojt
mait.
Mqrko qngu
jeri
khankha ue-oqi
ne aai kuqltelqalem us
kípigiiá
jeri.
ne-oqi khwqltiloalém
10
aurq^y^ puül^^ talt^^
oq^nk soq,ul uttém.
—
jeplén q,uréy
auraykem.
—
akmütsit uqUjatit pali nopna
poél-talt
suitentaum
dkw-mdt-sit Yuol-ja-tit peél
auraykém.
Micsoda leányasszonytól énekelt (fogyasztott) Micsoda leányasszonytól énekelt kis rege [ez]? Marko-nöcsketöl énekelt kis ének [ez], Marko-nöcskétöl énekelt rege [ez]. 5
Daru rikkantó hót (szántóföldnyi) atyám hét területe. En egy magszemet künn lehelyezek [a földbe].
A 10
terület
kifordult gyökeres fa mellett sok zabot
ncske bö számmal
ültetek.
Ködös [ormú] meredek part falubeli kikötöm meredek parttocskája. Egyszer csak a Vagla folyó torkolati falu
—
Vogul Népk. Gyjt. J.Y.
felöl
kis
ének [ez]?
SORSÉNEKEK.
98 aknidtsit vuor 15
nu opn é sujten tq,um
jiititt
kitd kqjrtkqn^^ dtt sq,rpá
naing nuop
jdning dad, semel uj^^
Kuosi jdim-pü
[sau.
ü jivung poaln
punn-
niy-jiw poq^l jdnéfi
tojq,
mullne du layspq,u}^
20
dkmdtsitd
jdri'^'^
:
fi
poql dt
zjin
kuot-
[tdu tui.
Kuosi jdim-pü
qJempi'^^
mdttr^^ q^alem turen^^ nilmd kdrrsaltql^'^i
owd
ea pun sau. artd mulnd eu
nqrt'^'^
sét.^^
joyti.
sernél uj tant mén koqtél
dtt kqtl
kul poq^g^^ luzm
kitd
.
sqrpd najin nuop
dt
kozijdwmpi nq,rrt siéy^Hdksdkét,
—
khq^tél Iqjyéépq^u.
nqrt sisél Idkwsékdt 25
kdskvd
tuojd khul poqkh'lusm nq,rt khuotsét.
—
meng^^ tdueteni^^ mattd
dkw'-mdt-éit Jéri oq,sém-pü
sémel kérpd ndling al
tdu tüi; mater ölem turd-nilmd
puoltilmd^^. 80
VuoH-jd-tit
khqjftkhén
kuosi jáumpi niy jui poaln
artii'^'^
25
dkw-mdt-sit
joyti.
tdntming'^^ kqatV-^ du^^ 20
15
tor
punwn
Sqamd
tq^ring
qng
semel kérpd ndling
15
lahua
q^ll
kerséltoqli. 80
«
kdskwé
mdtd
!•
mink tdivétdm
sernél
kerpd nalén oqlél
az a hír jön, hogy násznép [készül hozzám]. Egyszer csak a Vagla folyótorkolat felöl mint két ölyv jön az öt rovásfáj ú úrasszonyt keres násznép. Kuoszi bátyámnak veresfenyöból való nagy ajtóját menyasszony-dijkép hozott fekete állattal (nyuszttal) megrakott kézzel,
—
20
az ajtót kinyitják.
Most
éjjelestül öt nap ideje elmúltáig csapkodják az ajtót.
Kuoszi bátyám
midn 25
a falgerendákat hátával mozgatja,
mint tavaszi halnak oldalcsontja hajlanak be a gerendák. Egyszer csak Jéri (« szitkozódó))) nagybácsim lép be valami miatt torkát, nyelvét :
80
köszörüli (igazgatja). ((Öcsikém, mi neki (a leánynak) valami fekete vasú nyilastartót
NI
35
tdtt^^ puoltg^Uus.^^
puoltildm.
ákmdtsitd sat^^ pq^spa
soq/md laywd tör
pqzmg ivnd kun^^ Iquintdm. mt pq^spd pq,zing ivnd, kun
ü
sernél 35
ivung poall dtt kqtl
mdm
kellmu
mdm
jiwné
kumnd
St pospd posén jiwné khun Idttidm
úqiring lu tquling vuantel
40
ü
ijin
?
poql dt khqtél
möm - khal'mi mém
vuantemtqum.
kanna
-
khalémné
khaHémlét.
voqntem tdm.
ton jiii-poqlt khankhd
ndgn ndrdp rus kum,
ássd tenpd koat-sqrté
sunnd
45
voqntémtqum
?
Vuol-jd-tit khqrtkhénné
q,ng tqltqu.
kq£d men vudi
khumné
nairén lü tailén voqntél
sqirdpn dtt Idilpd kqt Idilpd Idiling
60
kerpd nalén oqlél
lí puoltalwés.
khnn Iqwintem,
qsse tdnpd kqat sqrte
45
i!i
kdllmén^^
tqn jui poaltd kqngu
titt kq,rt
torén
Ákw'-mdt-sit set pospd posén
kdllmelét.
Uoljd
puném
oqnk
Idtüm.
40
99
ÉNEKEK.
voqntémtqum.
tqttqurn.
[pém
dk kuormtd uottem kvdllédn
ndkén nardp rus khum saurd-
suml'q^nd qng joktqum.
dt lolpd, khqt lolpd lailén sünné
adjunk kezéhez (értsd adjunk neki hozományt). köröskörül (minden szeglete körül) kendbe burkolt (kendt fölrakott) kends nöcskének fekete vasú nyilastartót (hozományt) :
A
35
adtak ez éjjel kezéhez. Egyszer csak a száz jegy jegyes fára hogyan birom ráolvasni (olvasva róni), a száz
40
45
jegy
jegyes fára
mikor birom fölszámolni [a kapott holmikat] ? Most éjjelestül öt napon át népvigadó népvigasságba merülve [vigadnak]. Azután Kicsoda [az a] férfi, ki engem vékonyinas kezem száránál fogva nyerges ló nagy kíséretével elvezet? A Vagla-foly ó -torkolati ölyv vezet el engem. Izeit [talpas] csizmájú orosz ember faragta öt lábú, hat lábú lábas szánra
SORSÉNEKEK.
100 jü tulq^um. kvds kq,ntüm. uj hq.ntal
55
áku
50
vg( tataum,
ka£d men vadt
oqnk jökJiiqum.
q^liu.
dkmdtsitd Taytung
sqojn
Iq^ii
in 55
—
édtjdum soqam nqmtem pdttmet,
SLijung^^
HuU
-
oqrémté
tulaum.
saopi.
dkív
'
-
m dt
sqji^'^
GO
jdim soqu lut
((0(pnp
tqsjdsm^'^
65
50
/
Iqu
/
pü [tilém
:
soqu,
namtém
Töytén
pü
st
;»
[tilém
:
pdtmdt, (ok jerren-
sankhi vuot-saj Iqu,
soqu
ses.»
jdim soqu soqu pü namtné oqnk pdtsdn khatdlémt
qa stí
Té-ytén Iqu
qng tqsjdsm.
qhmpi
oqtém.
Teytén
éit
-
liy
öli a,
((vdrséy tqulpd sujin
siés.^^
kqtdllm^^ tqéim^^ sqlem
jdri
vet
jdmés namtém pdti tok jerren-
nqmetnd qng pdtsdnd
pomm
mdn soq.u
Tayting Iqu jdum soau squpi,
to£im
[éuml'ckhné IV a s kii antilém
jdim soqu soqa pü
Taytung Iqu soau
qang
/
uj khantal dkw' liy oat'ém,
khwqsd,
fok jérrentílm
qamp^^ sqngi^^ vudt
qste^^
—
utfém kwdlén-
noys khantal dkív'
t'okjérrentilm: vdrseh^'^tqalpa^^
70
mdn
dkw'
jdum soau soaupi
65
taltqu.
noys hantul dku ley qaim.
jq^mmes nqmten patt
60
odnk
khwqsd,
q^atm,
l'ey^^
kuosi jdumpi
tösém saléyn ostd
ültetik föl a nöcskét.
Hosszú, vagy rövid ideig visznek, egy idben épített házhoz, pajtához visznek el [engem], nöcskét. Bevezetnek. A mint szemlélem: egy szeg sincsen, melyen állatbr ne függne, egy szeg sincsen, melyen nyusztbör ne függne. Hosszú, vagy rövid ideig élünk [így], egyszer csak a « Búvármadár- falvi » tíz, sok fiúról, atyámnak sok, sok fiáról,
—
55
60
ha
jó
kedvem kerekedik,
«Czinege tollú
zeng
így énekelek.
száz
atyámnak sok, sok fia»; ha rossz kedvem kerekedik, így énekelek «Eb rágta szél mögötti [holmi kutayétek] 65
vagytok ((Búvármadár-falvi)) tíz, sok ifjú.)) [mon, Búvármadár-falvi tíz, atyámnak sok sok fia, midn nekem, ncskének, eszembe juttok, azon a naposzáraz szalma vékonyságúvá (vastaggá)
NOI ÉNEKEK. urneui^^ pált kván hualém. taal
punn
liin
mll^^ q,ng^^ tél
j>min
75 sall! q>ng
punn
aas"^^
oqnk tösjesém, 70 töséni
liin-punn aas
Jéri oqsém-pü, Kuosi
dkmdtsitd pátting ual
toql-pun
pattan kantém
80
pdngpd
lau lü
tq,tt
közi
75 sal'él
kaitentét.
salin
80
[khq,ntem
pdnkpd
:
vuolpddn
lau lu
[khummi
ispd uj janié ness issentiji, tilpd uj jarné
khummi
ness
tl-
lentiji.
tilentíjjí.
jdgen soq^u squpímd,
jdim soqu soqu pümé
saim^^ kuale jarén ness^* jd/t-
sdimkwoqli jarné ness jdytnhi;
dni
kdneng pq,ilemnii
ispd uj jqrén vess
85
száradok en
75
száraz
soq,t
el,
il-
ncske,
száradok én el, ncske. Jéri nagybátyámat, Kuoszi bátyámat midn várom, kimegyek az ucczára mint téliszr evet szre, oly vastagon deresíti be a ncskét a dér. Egyszer a véges folyóvonal végibe nézek fut
isiji.
sutpd suntén kwdrén
f vékonyságúvá
fej tíz lm ott.
deres
80
pqiléíuné
ispd uj jarné ness
poqW
illpoal ness joktísdin.
70
dm kanén
[nén.
issí,
sqat sfitpd sunting kvdren 90
:
Kuosi jdim-pü, Jéri oqsém-pil
ispd uj jq,rén
tilpd uj jarén^^
85
jdim-piJi,
lin-pun oét
tt! khajtentet.
ndss isentiji
kiLmmi ndss
Un
oqnk saHqu,
dkw''mdt-sit pdÚ'én
jdumpi jdri g^éimpi
kummi
ostd
urném palt kwdn kwoqlém
sqllsmi.
sqUing
pom
oqnk tösjesém.
sall'au.
liin.
101
:
ló
Kuoszi bátyám, Jéri nagybátyám, két férfi leszáló madár módra, csak úgy leszállanak vágtatnak),
(gly
—
gyorsan
a férfiak repül madár módjára csak úgy repülnek fiát sok sok, Atyám mintha csak rothadt kötélkép vágnád [úgy szakadnak,
omlanak, rohannak hozzám] az én teres falumba
madárkép, csak úgy szállanak hét szádú szádas sörös kád elé csak úgy vártam ket.
leszálló 85
A
le.
SORSÉNEKEK.
102 tén
ti
nes jokhtésam,
jiung poall
korom
kg,tl
artemullna
tin
pdngeng kum pangén tén pdngell allsi, 95
90 tin
kum kálimén
kdllming
ti
artd
Ijin
pénkhén
khum
khum
[penkhdn
pönkhélalsi,
khal'mén
tén kallmelessi.
poql khurém khatél
múlna
khal'mdji
tin khal'méléssi.
L.
A a)
«
Búvármadár-falvi » ének.
Keguly eredeti
kéz-
T a^ting
átírásban. Tö^tén-peél jeri.
jéri.
épling dura-)[ soau pi
jdum soau Ta^tung
5
10
pudl^
lq,u
tqlt
Jeplén auréx soau pü, jdim soau soqu pü,
sq,opi.
Tértén Iqu soau
soaupi
pqitt^ kaiti kq,£q,
nyelv
Középlozvai
b)
irata szerint.
pü !
pat khaiti khwqsd
uqX
vuqXem.
5
vuol'
peél-talt vuolém,
khwqsd vuolém
tdytd kaití kq,£e uqlm
te/t khajti
uos tqlt uqitem,
uos'talt vuolém.
nq,or sq,ns tunist durqr/
naur-sans tunsit auré^
poil tqlt durdgom.
peél-talt
nurma kq£q
vuol'em
Azok ketten most ideje
10
éjjelestül
multáig részeg
aurdkém.
nurmd khwqsd vuolém
férfiúi
három nap részegségükben
részegeskedtek, 90
vigadó férfiúi vigasságukban vigadoztak. L.
Ködös [ormú] partot [lakój sok fiú, atyám sok, sok fia « Búvár madár- falvi» tíz, sok fiú! 5
Réczefutosta hosszú folyóvonal falubeli kikötöm folyóvonala, búvármadár futosta hosszú folyóvo nálam városbeli kikötöm folyóvonala. Csikótérdnyi magasságú meredek part az én falubeli kikötöm meredek partocskája.
10
Rété hosszú folyóvonalam
lOB
NÖI ÉNEKEK
uos
uos-talt vuolém.
tqlt uol'em.
Nai^ Iqgql ang joamántém
najla/él oq^nk joqmentem.
am nq^msém.mán'^ tarom kuorta kumle ímtpá^, kápi ne^ am
dm namsem: mdn törém-khürté khuml'é intpd kápi ne ösém
t'e
qsem. 15
15
am rextímP ndl tqul kitt sobel^ num tarom jdgennd numilpatí.
Nun- Törémjdydnné numélpdt
rey^ ndl lunt Idtt tal^^
koqt-pori rq,mi nq>uld
kqat poré rq^mi nqule
ness tösliten,
Num
20
tq,rom jdgén numil
pdngo^^ sdmpd
tüit^^
pdtem
25
dmk
ndl^^
sobldm
tq^ul kit
tildttal ]
pankhwél-pq,sm rq,mi
reytim
nq,ul!d
ness taltitén.
dmki re/tém ndl-tq>ul Idm
qlemd humle imtém. kaling pdttilm. kuli!
Nun-Tórém jdin numél pdtém p&nkhwén sdmpd tüjt-ndl [lun-
ndl
pongul possem rq>mí nqule ness taltitén.
;
rt/^tém ndl-tq^ul kit söpél
rdyw-ndl luntildttal
ness tq,slttem. 20
dm
25
nqer vdsi qind^^
ölim khumlé intem
kit söpé-
? !
koqlénéé pdttilém
kiépl kall ndking ell kun kuqltmí,
Khuí-najér vessi oqine
az én városbeli kikötöm folyóvonala. Fejedelemasszonykép sétálgatok én, ncske. Gondolom magamban széles e világon (bármely ég:
szélen)
semmi bajtól nem sujtbató (mikép váló) derék nö vagyok 15 [s
ím] a
tlem
kirázott nyíltoll [gyorsaságú] két csikó
tlem született két fürge fiam) a Fels-Ég atyjuktól, felülrl alábuUó ^(
jégestl
értsd
:
(es-nyíltól)
meg nem ersödött
kezemszárának duzzadó busát csak úgy^aszalja (értsd bánattal emészt) a Fels-Ég atyától, felülrl aláhullott széles szem hódarától (bónyíltól) meg nem ersödött váll-lapoczkám duzzadó busát csak úgy olvasztja. Ha a tlem kirázott nyíltoll [gyorsaságú] két csikóm él, mi történhetik velem (mikép válhatok) ? De amint jól figyelembe veszem az Ördögfej edelem legifjabb leánya ruhaalja ízeit közével valahogyan elvitte ket, :
20
25
SORSÉNEKEK.
104
táll^^kqllndkungell^^kun koalt-
képél-khalnákénélkhunkwoqltémi,
mi. 30
kvdlem qter kum
mánn mann
iét
khun kwoaltémi. kwalém ötér-khum
tal-khal ndkénél 30
napsán
dtt
mdn iéí-ndk at khansés, mdn khwqlt-ndk at khansés
kanniss
kuolt ndysdn dtt kanniss,
í
LI. c)
Az a)
Ni
énekek a Pelym
Agáfija Stefanovna
Keguly eredeti
és
Konda vidékeirl.
Muratkova készítette ének.
kéz-
6^
Pelymi nyelv
Agapi Step anovna rom j e r i.
voa-
Agapi Stépanovna j
Tuojapoalt usman katl Tarom jdlti nq>ar
pom
pomm
pum
kamke^
kannin p&ul
jatél
kdnndn sunsi:
rasi pudll kdne narrtkdti. vanéke
nq^r
pum kqmkd kannd
poaln sun^i, nq,ar pom^m kamke
rdsi
5
nq,r
pum
kq>mkd rdsi vqni mds-
jdpé/jónghtilén' rq,mmin, rqm-
min ruhaöle
izeit
[kdti.
türké-poqlné khwöntli:
rq,-
ming sui, num tg^romjdeten nungq^
30
p^ul
nartkati.
vq,néké poqlné sansi:
rasi vane mdskdti, turke^ poaln
kug,ntli,jdpehjoantil^ rqming
T-
rémi jalti nq,r
kantén sunii, naar
vq>rém>
eri.
Tüjé-poqlt vusmén khatél
kdnnd pudl
jq,atV-
át-
írásban.
irata szerint.
közével valahogyan elvitte
suj
ket
Házam gazdaura vájjon éjjeli büntetésokot nem ismert-e, vagy reggeli büntetésokot nem ismert- e, [hogy az istenek bneiért így sújtották] ? LI. Tavasztájt borús napot rendel Tórem. [Ha] a zöld gyepje [borította] ter teres falu terére
f
néz [az ember]
5
;
a zöld f, mint selyemmente terül a falu terére. Ha a hegyi erdcske tájára néz [az ember] zöld való selyemmentébe öltözik a hegyi erd. Ha a tócska tájára figyel [az íjj] selyem-[idegének] pördléséböl ered zeng,
fbl
zeng
zaj
NOI ÉNEKEK. kq,rrlq,y.
Tumank poaln
Num- Törémjdtdn nunk khq,iTÍ;
kuontli
Toménké-poq,lné khwöntli:
kdrrlett siping soau sás.sdl't^ jantu
kdrlet sipin squ ses;
10
tarom jdeten
rq,ming sui Niim
105
söHt-jantu
Num
nukkg,rrli
rqmmin
[svj
rq,mmin
,
Törémjdtdn mink khq>rri.
LIL Az Anastasia Feodorovna készítette ének.
Reguly eredeti köz-
a)
q>se
Nastase Feodorovna v qrém jeri. Khqnné vqrém mnin Trém,
jeri.
Kqnne varem suing
kum
tq>rom poer
pöjér khum,
suing tq>rom kq,nne voarem
khqnné vqrém qs-penk Törém, pöjér khum,
ping tarom paérkum kq>nn
kummpi vurrem reskd
vqil loau
punn jommas
khqn khum-pü vürém
dk sdsj
ekw
Iqu
tém voam dt
pdng kq£e
joytí
vuil
rééké-pun jqmés lü
khwqsé nelteim
5
lu sal'ing lu
sis
lu 'kqzd nédl-
tém nedltep voam dt joyti mq>n
ming
át-
írásban.
lése szerint. Nastas e Feodor ov na voa-
rom
Pelyminyelv
b)
joyti
néel-
mqnmin
nqmting oai
nqmetkum vqill loau sou nai
lu,
:
neltép vqm, at
;
salin lü
khwqsé nelteim
:
penk
neltép
vqm
at
joyti.
kall-
Fels -Ég
atyjához fölzúg. a Tumen tájékára figyel vörös bársony nyakú sok kácsér [van ott] a faháncsból [font] ideg zeng, zeng zaja Fels-Ég atyjához fölzúg.
Ha
10
LII.
5
Oh, valakitl alkotott boldogságos Tórem, gazdag ember, valakitl alkotott okos Tórem, gazdag ember, egy bizonyos (valaki) legényre való várakoztomban A tíz ifjú egyike róka szr szép lovának habár elötnését várom nem birom kivárni (várakozó erm nem jut) :
,*
izzadó
ló,
deres ló fejének
SORSÉNEKEK.
lOf)
ne nq,mtim kqllnd
oli vqill
namtim
namtin oa nq,métkém
loang sai sdsj
lau, sq,u nai khalné
oli.
10 lau,
sau
sis
khalne
vuil
nq,mtém
öli,
nqmtém
öli.
LIIL Az Axinia Afanasejevna a)
Eeguly eredeti
készítette ének.
ö^Pelymi
kéz-
irata szerint.
AgsinjaApánasejevna voar om j eri. Vui turp
sus'^
mitat jánem
turp
summuls,
g
s i
át-
nj a Apanas ej evna V ár ém j eri.
Vuj-turép,
oq,mpét
sus-turép
khwqrmétet.
kuontlan,
suien kér paip tá suiti, sui suije^
A
qampt kvar-
kq^ngen
nyelv
irásb an.
janin khqnghdn khwöntleim,
kqmung^
sujin kir-paip td sujti, úile
ndlp pá-
khqmmin
sén kar sitém poér kumét jdjentí.
nile
suj sujii sumlés.
ndlp pásén kersteim,
jo^ts.jommas téná uottásem, jom-
pöjér
khumim
mas dinem
joyts.
jqmés téném vuttesém
uotta sem.
—
jq>més
jdjentí.
djném vuttesém
.
.
.
habár elötnését várom nem birom kivárni. Eszes leány eszecskémnél fogva tíz, sok nö közé [ill] eszem (van); tíz, sok ifjú közé [ill] eszem (van). :
10
LIII.
Vad ellen
A
ugatnak az ebek. hallgatózom
való, jávor ellen való hanggal
nagy folyóközi átjáró ím hangos csengetyzaj
felé
:
hallik,
cseng 5
zaj zaja hangzik. négylábú asztalt rendezem, úri emberem jdögél.
A
.
Megjött. Jó ételemet fölraktam, jó italomat fölraktam [az asztalra].
107
NOI ÉNEKEK.
LIV. Az «Atém-folyó
ncske
éneke.
menting pual kassem^ vartah menting pudl Rus kvdlt
vir^ vartah
joamentap méting pang soao tit
falvi »
Eeguly eredeti közlése szerint. A ti mj á pual j eri.
a)
sámná
jéngi, loq,m vari soaptit
kaihtit, jdni^
sdmná
pdngpa joar saru
kaettit kulpicti
q,ter
ja pailldt
séa
sdkvi najang pqill q>amp kitd jdgd kit sdsj dtt jqlp jqling kdp pali
punéi, kdsmdh jepuh jqll magel kepd jqllmg^/ti. vir vartah jq,Umg^h
kepd jqllmahti ; jérpd sak
temtdj(ts. lunto
sq,rrte kitt rq>ud
pq>tt
jq>ll
magel irrqumét
ndkn jérep rus kum poalte mens rus kdundl man
Áté m-j d pq,ilén ne
Wür vártak mantén peél, kdsm vártak mantén peél.
kdünd
s
lo
—
jdyd pqildt sié
sdkwi najin poél.
oq,mp kitd, jdyd sié
metén pdnk jinkei
dt jalpd jalén
loqm voariy
kdsm jdpé% jelma^/él khöpd jelméj^tit, wür vartdk jelmayél khepd jelméytit; jerpd sortd kit rqwd
sdmné
suoptit,
khaittit;
khul péti
;
15
soqu
tujt
—
khaittit.
jdni pdnkpd jör
Vörös
.
.
.
ötér
[virág-]
sznyeg
levest készít,
szem
elé
halat vet belé A.
10
;
kh&p pal-punsi ;
.
.
.
(elkészíti),
(föladja);
—
sok havat hoz (szem)
nagy fej hatalmas
.
.
.
elé.
atyja faluja
—
kisded szopta úrasszonyos falu. eb, atyja két kisdede, az öt ülés üléses ladikot fölborítja sárga selyembl való ülkét vet ladikja aljára, vörös sznyegbl való ülkét vet ladikja aljára kedves lábszára két csuklójára (?) az lötakarót ráveti (?)
Két
15
megfzi
hozza
—
borította (kigöngyölte) falu,
sárga [virág-] sznyeg borította falu. Egy orosz házban járkáló bérért dolgozó (béres fej) ncseléd 5
tqt dldtí.
j errd.
rus kwdlt joamentép
sdmné
nd-
Középlozvai nyelv átírásban.
h)
5
illtq
sak periing je siska poalt tale kultsel takults-
—
SORSÉNEKEK.
108
ndkén ndrdp rué IJiam
jelmayél il-rqjwndt 20
ü
ta natémtayts.
25 té
lunt-sakh, pat-sakh perlén ja siské
yoq^lt
minés,
rué kdu-ndl, mq^ns kdu-ndl
poql tátién khuUsél
tot töldti.
ta khults.
LV.
A
«
Szurokfenék-falvi » Agráfia Stefanovna leány énekelte ének.
Önkh-p dt' pqili
fi
oq,
Mikolai Ivanis Khq^ns-pöu
oqném
Átém-jé talkén tatéslén
I
5
néne
éri.
dlék-öl pöjém, dlék-öí Iq^istém
Esiépaii
Vaéilié somé t'oqt'ém
oyéén kwdldt, mólén kwdldt
?
Sqmpél-jö vií djpy oqném néne
oq
eldl!
saryeltilém,
Jépim Esfepanis
tq^téslén í
dj-té roqjt'khulém kiivért
eltolta
magát
vié
kasém
oy-
één kwdldt, mólén kwdldt
rdutpy
oq,ném néne tqtéslén?
Azután
E stépanovna erfé m
kr opj a
oq, eldl'
saryeltilém,
[a parttól].
A
lúd bél, kacsabél módjára kacskaringós folyó örökre szóló (hátralev) teljes elmaradással
maradt ím
el.
Izeit [talpas] csizmájú orosz
ment ím 20
Orosz koptat
emberhez
[feleségül].
malomk- nyelet,
vogul
malomk -nyelet
ott.
LV.
5
Mikolaj Ivanics Khans-fia Az Átém-folyó fels tájára miért vittél engem ? A Szampél folyó vizét inni miért vittél engem ? Ezen tzhely-hamuban kapirgálni miért vittél engem ? Felvégi gazdagságom, felvégi vagyonom Stefan Vaszilics kedves atyuskám pénzes házában, érték[árus házában én leány tovább gyarapítóm, Jefim Stefanics kis öcsém pénzes házában, értékárus [házában én leány tovább gyarapítóm.
NI
109
ÉNEKEK.
LVI.
A
Ö
Szurokfenék-falvi » Dunja Ivanovna leány éneke.
k h-p
Tnd
üi p qilin oq
Ji v a n a v n a
e r
i.
Kudnsén-Vörwiií khom-oq.,
tdkw
Tg,ulén-Vrwis khom-oq^
tdkw mólén sésép-khqr ;
Tnd sorii 5
fi
«
Jivanovna
f
.
törém kwdnsd
soni pnyi
Tnd
.
rosén vostro/né vottité-ke,
.
oq,t
oj(sén sésép-kliq,!',
khq^ni,
lo
vostroyné
mq^néin
tdkw oaném
tq,uld oqt khqni.
vottdt
vottité-ke !
.
.
:
.
Jivanovna khgm Jepim Estépanis
LVIL A Lewé-falvi Iván leányának. Agafiának énekelt éneke. Lewé-pöulén Jivan-oq Kdpjé ér fim eri. pütémne punwé,
Jivan-oq, Kdpjé, vq^rép tq^ulép sernél
mö
mé
Lewé Iqa p'óun
khwq^rén jql-poqXt
jq,lé
rdmwém,
vursé/ tqulép Leivé
jqlé tülnéni sönt 5
iq^wne Iq^u khörtpel
yérnén mq^ilép khürém mqnét
lo
Karmos Förvis-bálványos
jqlé tquwém.
férfinak leánya,
Szárnyas Fo>Tí's-bálványos férfinak leánya,
Dunja Ivanovna A gyönge isten karma nem ragad, !
5
.
.
a gyönge bálvány szárnya nem ragad. Dunja Ivanovna férje Jefim Stefanics maga pénzes hátú,
maga értékárs hátú
Ha 10
!
embered börtönbe helyezi, ha vogul embered börtönbe helyezi, hadd helyezzen [oda] engemet orosz
!
.
XVII. Iván leánya Agáfia, a magtörö holló tollas Lewé -béli a fekete föld fölötti sírkerítés alá
midn engem 5
.
.
tíz fiú
alábocsát,
keresztes mell három érmet tesznek kebelembe, földhányó tíz lapáttal temetnek e] a czinege tollas Lewé-beli tíz fiú ás majd el engem.
engem
;
Iq^ii
pöuné
110
SORSÉNEKEK.
LVIII.
A
nrl való ének. énkhe ma int én ne eri.
hét hó fajd módjára nevet
Soq^t
Soqt önkhé ma^ínt'én ne sökém soq,mp
soqjt
kisi-kwdl
vlr én khq,mél- ölnél figkh khu-
kiwért
titq^léslén,
vonlán.
Serpin-btér jis
5
upém jamés p'óu
Serpin-ötér riüpém jq^més pöu virén khq,mél ölnél ngkh khuI!itq,léslén
.
.
.
B) Férfiak sorsénekei. LIX.
A kondai fejedelem éneke. a) Keguly eredeti fölb) Felsölozvai nyelv jegyzéseszerint. átírásban. Kant ing q,ter j eri, Khqntén öt ér j éri. 1.
1.
Loasqsepisjeri.
Loas oasá-p usis kwé jéri.
Korom
iát vuq,ng^
usspi'^
qterjáum^
korom
sdt
vuqng
nKhurém-set-wqjyén-ötér -ivüs-
q,ter
ötér-jdim.
khürém
q,ter
[püp)
söt wq>yén
(wüs
ötér
pü) pdnkd khutsoqlém nsspi 5
pangd kuotsqlm^
tér-jdisiském.
dterjdusiskven.^
5
sortja tailénjd khum-pü
Hét hófajd módjára nevet nö anyám hét szöglet üvegház belsejében ülsz. Serpin- fej edelem öreg ipám jó fiát a véres sírgödör végébl fölemelted halálos bajából], 5
Serpin-fej edelem
nászapám
[fölgyógyítottad
jó fiát
a véres sírgödör végébl fölemelted
LIX. 1.
Loas nagybácsinak éneke. «
Háromszáz-hatalmas-fejedelem-köz ött-legkisebb-fiú))
az én fejedelem atyám.
Háromszáz hatalmas fejedelem hajtogatta a 5
fej edelem atyuskának.
Hét folyó vidék, [népességgel]
b
fejét
[sége (teljes)
folyóvidék legény-
FEEFIAK SORSENEKEI. Sq.at já^ tqiling'^ ja kuwj)i
sipd khutsoqlém
sipd^ kuotsqlm^ vuqng qter
l
népi
r/sit'et'^^
qai
úqMr^^ kullti^^
10 ötér-jdisiskivé.
—
— — sqvg^^
édkivén
20
— kuhr
oq^i
pdtémtiji
khum Iqagte
khqntérnlq^um,
söpél khulti kuyr-lökhwté
khum
té teljed
q,ter
uspi tdu loatti. U'lpd
20
joqngp mqnting
:
7iqar khul'ti sankiv-lökhwté
Korom ie
oq,nkum
namtné, dkw' usné khun
dkiü' Iqcf'g-
kum. sdmldytaum,'^^
vuqng
—
oqi
kuontemlauin^^ kullti.
khum
lysiíet
15
sdt
-
tailén vaj és viééentoqlém
kum
temjJt
sqheV-^
ötér
ötér-jdisiském.
mgun^^ qai q^ngum korom sdt vuqng qtertl dku nomtn dk usnd kun pd-
.
-
wüs-pü»
visen tdlem
vciis'^'^
10 q^terjdisisk.
kum
«Khürém-söt-] wq^yén
g,terjdiLSÍsk.
tgjiling^^
15
111
sq,at
sdmléytq^um.
joq,nkhép mantén
soq>t
unk-k'wdlén soqu iinnén néne koq,t
jdnén ursél ness ursqum,
ungvdling^^ sqo uning^^ ne
jds(?)jdnén ursél ness ursq,um,
kqat jdneng urseV^^ ness ür-
lysiüt
khum
oq,i,
saum.
hajtogatta nyakát a «Háromszáz-batalmas-fejedeIem-között-legkisebb-fiú» fej edelematyuskának.
Bö adókat
szedegetett
—
10
a fejedelematyuska. Ichsityet férfi leánya; emls leány anyám a « Háromszáz-hatalmas-fejedelem » -mel amidn egy gondolatra, egy eszmére (észhez) jutottak
15
csikó
hátramaradó (értsd gyermeknemz) ágyékzugban férfit megérez (hall), a lófi hátramaradó kebelzugban engemet, férfit észrevesz (szemügyre vesz). Most egy tel hold egész hetén át a nagybátyai ház sok ángy asszonya kéznek nagy várakozásával csak úgy vár engemet, kacsó (?) nagy várakozásával csak úgy vár engemet. engemet,
20
Ichsityet férfi leányát
:
112
SORSÉNEKEK.
jes jdneng ürsal ness üraaum. 25
lysidet
kum
qai
sdkwén 25
sdgun qai q,ngum ne,
khum joq^mtilém. unk-kwdlén
kum joamtilm, ungualing
khwqsd koqt tql'ékhté ness puyémtqum.
sqo uni ne, kq^a kq,at
Korom
ndss pütHtaum.^^ sdt
30
vuqng qter
tdu kqntpoalm'^^
ür^'^
lengang^^ jélne^^ kuni
punaum
tqle
mullna pdlt kum
tí
tui
mulkia pdlt kum nqu-
i
qu-
tqm^^
tuj
85
kum jdnmelti
jüi-poqlt
khum
jdnmelti
ton jüi-poqlt khqjéy niti 40
wiié üskwé,Palm-tit
menting^^ sdhu^'^ us^^ uoskvd,^^
25
US uoskvd poall
ngjU-
pqnkhwél'pqsm rqmi noul
khum jdnméltem.
tan jui poqltd kqjqy^^ niti^^
[lém
tq^um. t'i
kum jdnmeltém.
titt^^
wü s-
mulné pdlt khum nqu-
ponguP^ pqssm rqmu^^ nüln
Pqllm
[pü))
s&t- ívdyén -öt ér-
tqum,
tqum. poalte
Khürém -
uni nené
wür o^sér lénkwén jelné khum punaum. ü toqld mulné pdlt khum
q,yser'^^
i!i
ü jui
«
soq,u
ötér-jdUiském, tdu khq,ntépoq-
uspi g,te7'jdusiskom
40
oq>nkum ne
ne joami mn^^ iutitén,
80 fdl'á/td,
85
oq,i
ne joqmi sqn-jiw tttdn
[tén sdyiv
manwüs üskwé-
poqlné jim.
jdpéy kinpd wqyén ötér-khum
melles leány, anyámasszonyomat nö járó «lélek-fa)) tövéhez (szüléshez)
járatom én férfi. A nagybátyai ház sok ángy-asszonya hosszú kéznek végébe fog csak úgy meg engem. 80
35
40
«Háromszáz-hatalmas-fejedelem-között-legkisebb-fiú)) fejedelematyuskám, a tle talált vörös róka[br] dagadó (puha párna) fekvhelyére helyeznek, férfiút, engemet. Ezen tél elmulta idejéig ringatnak, férfiút, engemet, ezen nyár elmulta idejéig ringatnak, férfiút, engemet. Ezután, mint férfi szokott növeszteni. váll lapoczka duzzadó busát növesztem én férfi. [hasonló Azután a halász-madár tojó (kölykez) kerek halomhoz kis városba, a Pelym-folyó- torkolati kis városkába jöttem. Amint selyem gombos hatalmas feledeimi férfi (orosz tisztvisel)
[viselj,
FÉRFIAK SORSENEKEI. jim,^'^
kíntá^^
jcipcíh
113
tail-sutné táilitaxti ndn-si-kln
vuq>ng
7iess tdilita^tdsém,
nilmd khuli nilmén uj jerné
ktim tqihqtna tqiUayti^^ 45
iieniskin ness tqil'ta^tüsn,
nilmd^^
kum
kuli'^^
45
jdpé/ kinpd ivqyén ötér-jurtél
squ'^^
Tobol^^ uos siméty 50
kévén pqlkhés siryén suj
jábáh kinpd vuqmg qter jartl kéring^^ pql'qks^^ sirkeng
Pqllmtitt US uoskvdn
perr jochtmoemtl
jdum kum, pqnnetalrrv'^ nild sqmpd sqrqng suntq/,^^
—
[ta^tét,^^
JJU-
nentqu. 50
Pqllmtitt US uoskvdn
pqll pusmaemtl,^'^
Pqhu-tit wüs üskwén ness
sui^'"^
ndss punentau.^^
55
lujjitentqurn.
simát
tatt Imjetentqum.^'^
kuipdng^^ yqéing
khum
khuj-pdnk pqsén squ Tüpél-iis
úilmeny ujjqsen
Pqlm-tit w'ds üskwen pdr joyt-
mémté jdim-khum pqnndtoqlém nild soqmpd sdrey süntéy pal pusmémté mdtér-püt mdtdrt ös pal
tel-
taytet.
mdttr pit matdrt qs^^ paltel-
begombolni való kenyér nagyságú gombokkal gombolkoztam én be (fejedelmi ruhát szereztem). Mint nyelve váló (mozgó) nyelves állat (madár) úgy zengedeznek nekem, fórfiúnak (kedvesen beszélnek [olyan]
45
ruhatorokban
velem).
A
ragyogó csillaghoz hasonló Tobolszk városa közepében selyem gombos hatalmas fejedelmi férfival [járvaj patkós csizmám recseg hangja a Pelym- torkolati kis városkába verdik (helyezdik, meszhajnali
szire hallik). 50
Midn
a Pelym-torkolati kis városba visszaérkeztem,
a
atyám nyomkodta
férfi
négy szöglet gyjt (értéktartó) szekrényt amint kinyitottam, némely holmik még fölhasználhatók (maradt még benn értékes holmi).
Vogul Nópk. Gyjt. IV,
;;
114
SORSÉNEKEK. 2.
Túrd s e m voa r o m
j
é
r
T u r-o aéém
i,
jerren sitsenne
kum unlantasem. kum
jerrdn sujtséné (?) khum
télsdsn} dttpen poall jéri vítar-
telsdsém, dtpén-iwql jeri voqr-
khum unlentdsém.
sémémté
Simnd jérnd dk jéri.
5
t'e
kering ndln pdlt katl,
t'e
Iqu
q^ngtil^ tq,iling
loq^gne kves tahrsen^
tayruy^ iQ te
vuam
dt jo/ts.
kuhr
simné jerné dkw*
kér én nal patt khatél
l'é
Iqu qngtil tailén kuyr-lökhw-
toyérsém
yém té
qmertung nqll joamentdsii,
10
jeri
té
kiüds
—
siníer ja vdtdn
uii
15
qr é m jer i.
Sinsér-jd tql'ékhté
semoimtl. 5
vo
Sinzer ja taldyta
[né
toyruyw
:
Sinsér-jd vétdn
[sém;
wüt qmértuyw nal joqmentd-
tuss nilm^ kqlét
tus'úilm
ness sommislentsn.^
jelél khaiti Idi-pü
khaldt
ness
sumés[lentés.
juol kaité^ Idipi
wüs jerrém ness khqntldm
US jérm ness kuontldm.
pé joqmentdkém
pd joamentdkom te usi
15
A
A
«Tur»
nagyapám
;
jerrém
soqt kwdlpd tailén peél ? !
készítette ének.
«Fehér-buvárkacsa-folyó» felvidékén
laktam én férfi. Éneke hangzó (?) 5
te ivüs
jerrém khün tatpdm
jerrom
wíi-
atjoyts.
férfi
[miután] születésem óta mintegy ötven éneket szereztem, egy szívnek tetsz éneket ezen vasas nyíl [röptényi] hosszúságú (értsd oly rövid) napon ezen tíz oldalbordával teli kebelzugba [rá erm), :
habár legyrni igyekeztem legyrni nem bírtam (nem jutott « Fehér- búvárkacsa- folyó)) partjára lemendegéltem vizet meríteni szám, nyelvem köze csupán csak zümmögött. :
Ezen 10
Egy
alant futkosó kicsinyke fiú
énekemet pusztán hallotta [már] midn fölmentem ezt a kis énekemet, kis
15
az egész
teli
száz házas falu szerte
énekemet valahogyan
elvitte (elterjesztette).
Leülök. Amint leültem.
—
:
:
» :;
!
:
FEBFIAk SORSENEKEI. soat kvallpá tq>iling pual
jérrm
hm
20 jq.lütlem.
unluyw wq>yém
kves unlásm
unnlux voam
Uzing
Jel untilem, kwds unldsém
—
tdttpdni'^
20 i!u
anmy
urigm^
mdt
:
kdskvd
tép jdne tép
nuMn
25
nkdskwé!
nusdn pdtsén,
tep jdni nusdJi at pdtsén?
»
poql jeri voarsémémté
simné jerné dkw'
jeri
namsél-
tem
dt patt-
sem.
jeléi
khaitpd Idi-püné
dtpen poall jéri voarsemoimtl,
soqt kwdlpd tailén peél lojfwd
simnd jer na dk jéri nomsqltem.
khün tatpdm
khum
juoll kaitpd Idipind 80
:
tep jdni
(xatpén
niiMn pdttsen?
jdneng
latti
mdn mdn
tü jqmdsni, jü tuosm,
Ida loatti
joq,mdsém, ju tüsém,
tdu
poalt
25 7nd?i
:
at joyjs.
üsén ötrén unkém-ansny-poalt
át joj(ts.
q,tring
115
^0
sqat kvdllpd tqiling pudl lahaa, kun tqjtpdm.
kum lune tq>ali jommas sauntdpen Uln^ kum lune tqali 35 jommas
20
q,ann mui-
lüné toqli
jdmés
q,stdrén
khum
lüné tqli
ön mdjldln !
jdmés
q,étdrél niulilén-pél
at joytilén.
mq,stér-khum junitoqlém 85
khürém pdnkpd ant khg,rentdp jerné
ülni nincsen erm. Városi fejedelem nagybátyám öreghez, odamentem, beléptem [házába]. megszólal: « öcsiké, vájjon ételnek nagy szükségébe estél, avagy nem estél ételnek nagy szükségébe ? ((Mintegy ötven éneket miután szereztem, egy szívnek tetsz éneket gondoltam ki ; s egy alant futkosó kicsinyke fiú az egész száz házas falu szerte
—
25
valahogy 30
elvitte
férfiúnak lóra való felszállásakor használt jeles ostoródat add ide [hadd fogom az éneket] A férfiúnak lóra való fölszállásakor használt
zbe
zöd
bár:
[terjedésében] utol
nem
jeles ostorral
85
éred.
Mint mester ember kovácsolta három ágú (fej) szarunyíl a csillagot tükröz (néz) síkos jég
fölött
8*
116
SORSÉNEKEK.
líiulilé'ujjell átt
joytiln
korom pángpd ant^^ jq.rén,
40
joang'^^
kwq,ltén
[lem^^
l'angaP'^
40
kun pqatem-
dn
am
il
te
jérm tisqankpentau}^
tnpd
kum
kdsem^^ jdpdch tining
45
id khasentq^u.
kdsm jdpéy
khum
pdtt-
pdtsem.
HU in
kJiaritilém.
khum voqrqum.
[raum, 50
q>ang tdrmel jqltisl'
taum.^^
Sémél-mö-oqnkhiv-tdrmél jel tisséltaum.
jelpén soq^tém
[juipoalt
jelpung^'^ soatem^^ kven tdulim
40
kJinni
pastal ölpdjiwél
poastal^^ dllpd jiul ktim vq^a-
énekem a
tinén
jdim soqu soqu pün
lilni^'^
kum karitilmP''^ Jdum soq^u sq,upi
kis
khuvtné
tenen jiwtd
Tdrütin nartpén [sen.
Taruiüng^^ nqrtpdn
teiupéiid
*
iute
tdk kq^íentau,
md
méfi-tarmi
jerrém sarékpentqa.
kumna
dt tdnpd tdnifig
semel
ie
koq,td üstal
dt
ill^^
50
khün poq,témlém.
kualting^^ mái tqrmi lampdne'^'^
kqata ustal^^ 45
lq,nkhdl
[tar ml
uss jérm kualem
Kanting
nörp joqnk tdnnel
wüs jerrém kwoqlém Khqnién
hqrentci}) '
íunH nuorp^^
Hq,u^'^
sunsi
sq,u
moaster kum junna taalm
torkolló
kwdn tdilémdjdi-
poqlt
Kondán
aláfelé
[úgy] sikamlott el valamikép. A megindult (mozgásba hozott) föld és ég reng belé, [úgy] zengik ezt az énekem.
A fáradhatatlan kez férfiú az öt húrú húros fán folytonosan pengeti. *
45
Nehéz ágyba [betegségbe] jutottam én férfi. Mint sárga selyem [oly könnyen szakadó, elváló] drága lelkem férfiú kiadom (eloltom).
Atyám sok sok
50
55
fia
hasadék nélkül való koporsót (fát) készít nekem, férfiúnak. A Fekete-Földanya fölé temetnek el (egyengetnek alá) engem. Szent hetem eltelte után halotti tort tartani (önteni) jönnek föl a [sirhoz]. Az egy nyelv hasadéktalan koporsóm tetejét férfiú bökdösöm.
:
»
:
»
:
!
:
FÉRFIAK SORSENEKEI. ism
uit
soqsuh^^
turf^^
pá
117
ism'iit-tur sósuyw
p
jiut,
ákw' nilmpá pastal ölpá jiw50 •
dk
nilm,
allpá
pá poastal álem^^ kum
jiii^^
álém sq,nka-
55
kkam
sfínkhliléni.
tusmén namtpá ne-oqi tusmen^^ nqmefpá^^
né oai, táu sartiti
táu sárkiti
apár khuUém jámés jáyátá,n
;^'^
perr kuítim^^ jommas játén (io
jnir-tari vqyri.))
perr^'^ tari q,j(ri.^^
60
ákihná^^ nqmetpá qai
7ie
65
«
latti
metperr
mát pár
latti
at vqyri
át ténpá ténén jiwá
;
át q/ri.^^ átt tánpá táning iue
már
mánr"^^ vuar^^ jall át punsle
pastal ölpá jiw-álátán
t'i
mqs
att
iii
í
áUtán
ie sanklit,
jiwém
jel piinqus.
jqd punnus.
jqrrén,
I
sonkhlit.n
át ténpá tönén
tanpa taning lum
jáíim soau
voqruyiü jel at punéslán ?
65 ti -mqs ié
—
:
khul'tém jámés oqrá-
tán
téri
kul'tim jommas"^^ qari-
poastal qllpá
70
oqkél naníítpá né-oqi
[tQ'X^^
pina jqmmes pan-
kam nqmsibn.
jáim soqu
soqu,
puné
jámés puntéy jerné
khum nam-
silém
Az
ellenséges gondolkozású leány-asszony, ö azt fecsegi ((hátrahagyott jó atyjához
60
kapaszkodik visszafelé kegyes gondolkozású leány- asszony ezt mondja ((Valami hátrahagyott jó rokon után nem kapaszkodik hanem öt húrú húros fáját ugyan miért (mit tenni) nem helyeztétek le [sirjába] Hasadék nélkül való koporsója tetejét
A
;
65
ím
?
ezért bökdösi.
Öthúrú húros fámat hozzám] lehelyezték i
Atyám sok sok [ezt] jeles
fiától
ajándék (letétemeny) gyanánt veszem szá mba, férfiú.
:
118
ÖORSENEKElt.
3.
Turdsen
v
oarom
Tur-ásém vdrém
jeri.
Nalén ndl palit XQ'l^l artd minné mantél' erV nq,msdsém,mojt nqmsásem,
Náling ndl pált katl artem-^
minna mantel
namisdsem
jeri
mgjit
nqmsásem. lau anÜ joan-
kom
minteng
tq,hursel,
vuam
kuhremnd,
Iqu qntil jq>nyém mantin kak-
rémné
kvds
dt joyts. sinierjd
5
í'ioxts.
kwoss toyérsdslém Sinsér-já vdtdn vit
vudtdn ut q,mertung nal joamentdm.
tsem
IdnseL
il
nilm kqltd
il
süpém, nelmém-yalté el
kq>aling 10
kvds karmitiln joal
kaitpd Idi
ness
kuontpd, joal
sumésldnts,
el
éryéélánts.
kdléndi kwoss kdrmitüém jolél x
karnd'paJ! tinin qulté
oand karne^ peU tining^ qiltd jer-
rem
vayém at dmértankwé :
nal jqmenteHm.
sqmmié-
jérrisldnsel.
eri\
m"^ém ness j^qntpimé,
kaitpd
jolél X^jlp(i lai-plné
Iqipind karnd pdl tining qiltd
15
A
karnd-paí tinin qulté
mojtém ness yqntpimé.
maitn ness kuontpám. su^ ansuh
«Tur)> -nagyapám készítette
ének
Jurkina-féle változata.
Egy nyeles
nyíl [röptényij hosszúságú
napnak
ideje lefolyta alatt
5
10
éneket gondoltam ki, regét gondoltam ki. Tíz bordától kerített kerek keblembe habár alágytirni igyekeztem ermtl nem tellett. A « Fehér-búvárkacs a- folyó)) partjához vizet meríteni mendegéltek alá. :
Szám, nyelvem közében zümmögött, zengedezett [az ének]. Amint kellleg szemügyre veszem egy alant futkosó kicsinyke leány fulönfüggs füle drága végiben
15
találkozik énekem, egy alant futkosó kicsinyke fiúnak fülönfüggs füle drága végiben találkozik regém.
:
:
:
FÉRFIAK SORSENEKEI.
korom pinstau^ jerramoalm
119
Sus-ansuy y^ürém plyinst,
q,nt
tan joryémdlém dnt /arentép
karntp jarén ak^ jét sau^ suns-
J07^7lé,
poalm jeri
riaarp pi
ang tdrmeltd us
US mq,it tming
pqatenlamen,
q,ilni
akw' et-sqw
sunspalém nörp
jank tarmélt,
kqtaP 20
ammer ma kurnd
mdn eri\ mdn
mojt tinén qulém
yotd patémldmén
[lém,
?
tultilemlem rasi^ puonsdp^ kaim,
mortim
vuj jarran ur tunsing jiu pdn-
jarmak pqnsip yqjim ur lul'injiw punkdn
kennd, tdu isilekdt, tdü luisiel25
kdt.
ndl uring^^ puonzd,
sg,irp 7idl
tq,rom
Sqat láhua tdu rquitd^^ us
issilékdt,
tül tllam-
uj jorné
taw lujyésldlkdt
sairép-nal úrén pqnsitd,
yqurép-nal úrén pqnsitd,
uring puoníd, untem
kqurt
taw
ma yürnél,
ünttém tqrém sdt lakwd
taw rqwitd jéri
v.s
mait tining qiln untem
30
maitm sqnkd rdnte
—
mojt tinin qulém
ünttém tqrém sdt lakwd
tqroni sqat lahua jerrem sqnkd^^ rdntd'^^
mdn érV, mdn
éryéyn sdrképdnti, ktt
mojtém sdrképdnti, puíiim^'^ sqü
ses'^^
*
squ^^ unliná^'^
Ként puném saw
jdpet jdne^^ varmelnd uotnapalV-^ 35
A
«
Jávor- öreg » és
három
fia
csiszolta szarúnyíl módjára,
—
a csillag tükröz sikos jég fölött egy 20 kis énekem, kis regém drága vége
hová sikamlottál
A madárreplö 25
éjjel,
el ?
déltáj szélérl,
onnan elreplt
—
selyem farkú hím madár módjára, [amint az] a hegymagasságú fa tetejébe való rászánta és éneklése közben fejszenyél alakú [kerek] farkát, nyél alakú [kerek] farkát
rl
a teremtett ég hét köre (tájéka) felé lengeti 30
35
—
énekem, kis regém drága vége, a teremtett ég hét köre táján énekem [úgy] zeng-bong, regém [úgy] zeng-bong. Sapkát föltett sok ifjú, a késnek sok üléssel járó nagy munkájához
kis
sis
[mélné
sawél ünléné kasdj jdnV vdr-
!
!
SORSÉNEKEK.
120 kq,teldn ári^^ pq^l'ná,^^ dri
ükei jdrrentildln lán. g,m7ner
sdund
üntné pal yq,téldn arV pötdn, arV sawtuldn
sqirenti-
ilkel
ma kurnd tul
kq>ntilm
mortim mdyürnél, tül/qntilein sernél telip télin ként jorné
40
sdt dt tinin
ran sdtdt tining pánkdn mq,itn ness punelan. §q>u q>ng^^
jq^ilQ'/^^
[man
karrtem
pell^^
kqjteldn,
kq,ring
utne^'^
poal sdt
kdn^e juntangu ütne poal Idn.
qmmer ma kurnd
lem
kés'^^
tul
kq,te-
kqnti)-
50
sdt at tinin
ruspd jommas j^ií^/
puneldn.
pdnkdnne
—
mojt
tinin
punk dn7ié
[jorné
ness punéldn
* ness
Xqsd qlmém jui-pdlt, qlmém jui-pdlt
kq£q q>lmem juipoalt
váiü
55
a mely napon leültök,
ha
fölös forgácsaitokat, fölös hántásaitokat
faricskáljátok, vagdalgatjátok
:
—
40
onnan szerzett madárrepülö déltáj szélérl, fekete ernyöj, ernys sapka gyanánt százhajú drága fejetekbe az én kis énekem, az én kis regém drága végét
45
(talált)
—
tegyétek Ti kendt rántott sok ncskék, a sok üléssel járó lyukazgató százféle díszítést kiszabni !
amely napon
leültök,
a mintázott százféle diszitést kivarrni
amely napon 50
55
/
man érV, man mojt tinin qulém
jaranne us jeri us mqit tining q,ilm sdt dt tining
man
sawél milém as pdl sdt yansd [jinunkwé untné pal yq,téldn yurin pdl sdt ^ansdjüntiinkívé, üntné pal ydtéldn mortim md-yürnél, tülydntilém parkdn rusip jqmés punk-tq^r
45
iningue^^
punkdnné
éri\
ness punéldn ! [q,ulém. punk-tq,r yartém saw dnk
saul unlém aass pqll
kdnéem'^^
[tildn:
él-ke joryentildn, el-ke sairen-
sémel^^ purpd purung tq,gd jar-
sdt
:
leültök:
a madár repül déltáj szélérl, onnan szerzett hárász rojtos szép fejkend gyanánt száz hajú drága fejetekbe az én kis énekem, az én kis regém drága végét tegyétek
Miután hosszú ideig éltem, miután rövid ideig éltem százhajú drága fejem [izzadság] vizétl [teli] szívódott párnájú helyre [fektetve] feküdtem ím.
g
1Í>1
FÉRFIAK SORSENEKEI.
vudi qllmem juipoalt süt
pang
cit
poas q,ssmeng jallne
ut'e
vit-posém
io
ti
kojdsm, ka£q>
kuim juipoalt, vud(
kuim juipoalt. dk mdt
kdssem
sit
jdpuh taileng lilm kum tiln.
sdt
kq^rts.J
[t'e
pdngem saung md
dt
md
'/ujdsétn.
yq>sd
yujim jui-pdlt,
vdü yujim jui-pdlt akw'-mat-ert kasm japdk tai-
60
kar-
yum
ti
Sqwén t'e
65 ti
Md
kq,£d ölet
ping sqatd kvdn
taili.
ölet jal-
tann jui-
pd
kua-
lét,
pas talke qlpd iuv dldm
sq,n-
kdl
litd.
poalt uit turr soasungve
poytd
tusmen
litd.
70 yg.'^d ale'it,
néy
tdu loai
jommas jdgetdn
60
oj(ri.
:
—yalné
kit
jol tisséltaiue.
vdü
q^le'it,
jelpin sdtd kivon tq,wli.
ton jui-pdlt vit-tur sqsunkivé kwdleHt. pdstal dlpd jiw-ald
pd
nq>75
metpd
yalné
kit
jdyém saw saw plné, arém saw saw plné
q>re sq,n
kit kqllndjdl-
vudt
punkém
punsanl;
Sq,iüén-Ma üiseltau.
[Un lilim
yartilém.
sdt dt tinin
tining
kqllnd
kit
punsen. jdn squ sg^upind sqnipind sq,ung
t'e
punk qsmén jolné
sdt dt tinin
tinin
ju kultem
sdnylitd, poktlitd.
lüt nq,mtpd ne, taw Idwi : njüw-yuHtémjqmés jdydn vq>yri. » dkét nq,mtpd né, taw Idwi :
q,akel nq,mt-
Miután hosszú ideig feküdtem, Miután rövid ideig feküdtem, egyszer csak mintha csupa [szakadó] sárga selyem volna, lel[kémet [úgy] vonszolom (értsd haldoklók) im férfi. :
05
70
Százhajas drága fejem a kérges föld két közébe helyezték im; atyám sok sok fia, nagybátyám sok sok fia, a kérges föld két közébe temeti (egyengeti) el.
Hosszú
ideig élnek, rövid ideig élnek, szent hete letelik. Azután hallotti tort tartani
fölmennek [a sirhozj. A hasadék nélkül való koporsó födelét 75
bökdösi, kopogtatja (?) az azt mondja rossz gondolkozású nö, ((hátrahagyott jó atyja után kapaszkodik. A kegyes gondolkozású asszony, az azt mondja:
A
«
80
—
hátrahagyott jó atyja után
:
nem kapaszkodik;
.
!
SORSÉNEKEK.
122
pd netau
jágdm
loai
:
ju kultem
jommas
(ijuiv
vd/ri.
kum jerrdnnd
dt oyri. dtt
80
sétsen aten ils dtt
iuvd,
mdnnr du
keurnd jet
dtt
yuUém jqmés jdydn
tdmpd tdning
(at
yum
erydnd sujtsén' atd
at tdnpd tdnin
koastal qlpd iuve
jiwd
manérdi pdstal jot at punésldn
punsldn, poastal
at
[néíils)
qlp)d jiwd-ki-
? !
[wérné
pdstal qlpd jiw-ald
qlpd iuv eldm
tq,nt sq,nkellit, dtt 85
tdnpd tdning iuvd poastal qlp
tönd
ti
sdnylitd.»
at tdnpd' tdnin
pdstal qlpd jiwd-kiwérné
iuve keurnd jett Helptau, jett soqp-
jot-l'dUptawé,
tau.
kum
qilannd
q,ilpds
ndss
toq,ttuy toali.
yum 90
q,ul
jot-sq,pitawé.
—
kdt-pas quldydn
ness tqtéytdli.
4.
4.
P érndntum
j
P ér ndn tüm erV
eri.
Sdmin md [sdm t / laywd
Sqmung^ md lahua kum kumitpém, nild
jiwd
yum
[suitltau"^
sqampe^ sqmung^ pérnd
yqntpeHiri:
nild sduipd
Sq.mung md sqamt lahua kuont-
sdmin pérnd
sujtéltawé.
pém,^
5
sdmin
md
sdmt laywd
[hanem] öthúrú húros fáját hasadék nétkül való koporsójába miért
nem
helyeztétek
le
vele együtt ? födelét
Hasadék nélkül való koporsója 85
ím
azért bökdösiw,
Öt húrú húros fáját hasadék nélkül való koporsójába vele együtt oda rendezték, oda készítették.
A 90
4.
A
A
keresztségbe való menés éneke.
sok tájékú föld tájékain mindenfelé,
úgy hallom, én férfi négyszöglet szögletes keresztet 5
—
[amint fölnyitják koporsója födelét], könyöke végére csak úgy támaszkodik. férfi
emlegetnek. A sok tájékú föld tájékain mindenfelé
úgy hallom
:
;
: ;
:
FÉRFIAK SORSENEKEl.
sqampe samung pérnel
nild 5
yqntpe^m nild sdmpd sámin perndl
pussing punintaut.^
Jaum
pusén punéntawét.
kum, sq,irq>poalm
dk piss qllpd norr kvdlt
kum unlentasem
— koW^
nqire^ turpd^ turing^^
jdyém ^um sa'irépdlém kulili.
sq,hl
10
ám
kven kualém;
sdm
jdummd nuk
sün-
15
am 15
kanémné kwon kwdleHm, kaolin üs
sernél
jant tul ragalmd^^
dtt
sosV kitydyémtél
Numi Tqrém jdyémné nqny -
uom
sunse'im
:
Zm^* vuql^^ qilén tü suníém
kdseuW'Sam janit tul-raw
kurkd^^ nqlpd jqmmes kap tul
qlmd
ndilm kér
[lUi,
^otél yu-
yul'ili.
— semel^^soaskitd
iem. kazu^^
—
nanrd turpd turin sayl
kdneng uos kdnemne
num-tq,rom
akw'-pis qlpd nor-kwolt ](um ünlentdsém.
ka-
l'ilL
10
123
simpd vuqng
at va^ém.
20 lui völ!
pisilj
quldn tü sunse'im
tott tartellentaut.
tül ne'ilém.
kér simpd squ
ker
puska
tott tartellentaut.
:
kurkd-nolpd jqmés ydp
simpd vayin pisdlet
tot tartéldntawét,
négyszöglet szögletes keresztet aggatnak (tesznek) mindenkire.
A 10
15
20
férfi-
atyám
ácsolta
egy szobából álló gerendás házban ültem én férfi. [Egyszer csak] a honnan támad, hatalmas hangú hangos menydörgö zaj támad. En téres városom terére kimegyek, fekete ribiszkéhez hasonló kettmmel (t. i. szememmel) Fönnséges-Ég atyámhoz fölnézek egy konczérhal szeme a mily nagy, annyi felhödarabkának sem látom létezését. Az alvégi folyóvonal végébe, oda nézek egy tyúk orrához hasonló orrú jeles hajó
—
onnan elö. Vas belsej ers puskákat
jelentkezett
25
durrogatnak ottan vas belsejü sok ágyút
;
:
\u 20
ma
semel
dm
aanghu
sár-
ness^'^
—
25
Semél-Má dnküw ness mryenti.
semel kérpa ndling aalm
kualem
kq^nt
kualem
te
dm
am
vilm.
pdnke kum
kurke nqll
30
ti kit
kum 80 kq,tl
kum
pis allpd
am
vilém
kwdlém yqnt punkd
yum
jui poaltd kit pis q,llpd
nart kvdll
kerpd ndlin além
sernél
Iqu tuldp kit kdtné
jq^mmes kdp perr juqngtilm.'^^
Tan
saw puskd
ker simpd
tat tartéldntawét
Iqu tul'dpd kit kq,atnd
kwdle'im,
uttem
kurkd-nol jqmés ydp
nar kvdlltd
jüW'jqnytilém. *
kujelaaltém.
kulUdnti —
nuri^^ sqhl
dm
85
Ton
jui-pdlt kit-pis alpd nor-
yum. üntteHm
qs kvenn kua-
lem.
ti
kit-pis
yum
russ tqr^^ kvdrt pis lui
-
:
SORSÉNEKEK.
rdnti.
25
;
;
:
vuqX qUén tü sunzém.
yuJY elalélt e'im.
[ akw'-mat-ert] yotél yulüldnti,
kér simpd squ pusk
40
nanrd [turpd turin J
sayl
lyuUldntiJ.
85 tott tart ellent aut.
tü tq^imem^^ koapnte^^
am
pqnéd jdyti^^
rus tqr sup-pis lui
kit
[kirol
qlpd nor-kwolt
kqsahnd
qs
kwon kwdle'im; völ!
qtddn
durrog atnak ottan Fekete-Föld anyánk csak úgy reng belé. Fekete vasú nyilas tegzemet tiz ujjas 80
két kezembe
veszem én; fölkerekedett
had
állok (kelek) én s
élére
férfi,
a tyukorrú jeles hajót
vissza irányítom (forditom). * 35
Azután két szobából
álló
gerendás házat
épitek én férfi ezen két szobából álló gerendás házban
hevergetek én férfi. [Egyszer csak] a honnan támad, 40
hatalmas hangú hangos mennydörg zaj támad. [vonal végibe, Én ismét kimegyek egy száll orosz vászonból való ingemben az alvégi folyó oda nézek :
1^25
férfiak: sorsenekei.
kun^^ jjuom f'i
tü sunse^im
;
tui téli lepptal
40 i)irve^^ jcrrte, kun^"^
piiom.
tü ta'iném yq/pémté
ar^irei pazerd^^ tdk tatentau.
pq^nsitd jdkti kit
(las^^ jmntlettal^^ láil kéri
yün püyawém, 50 ti
tmu
teli lajJtal
yasayné
pirwd jorté
kusa^^ kui luP'^ jq,lnd
yün püyawém.
kum
kdlinis kwoss yq^ntilém
ribitaum.
dnmdt
loaltdn
kuoll kui
drkeri pqsér takwi totentaiüé.
símén
kütüiv ^ujne sq,u
yum
Toll uos
— kum joktaum.
man
60
sdt
posin sqw
yoli-yuj
kum
yum joytawém.
45
taymtiytén.
[süntéy [simdri
laivéltané
télpa joqngp mq,nting sqat tott
süntéy pátit
jüt-ünttipilém.
an-mat
ribitaum.
jolné
vdii totawém,
jdyém yum
taymen kvdll simén
l'üt
repltaivéíu,
yqsd,
jdu uosntettal^^ dnmdt
kum
totpunawém;
55 yufri
:
pqzing
:
ds puntlettal la'il-kerél
pdtet^^ suntqy jatt uytapiln^^''
55
jmskd
kqling kves kantilm
Jdne men vudt tqtqum. jdum kam sqat suntq/J^''^
50
:
saui
tot tartéldntaivét.
kuni íut punaum. 45
simpd
ker
45
Tüpél-üs
hát vas belsejü sok ágyút
durrogatnak ottan.
Amint lélek jelenlétem elvesztettem fara vagdalt két kozák fogott meg valahogyan engem, 50 e
nyáron
fogott
A 55
kikelt,
fölemelkedni képtelen makkrécze módjára
meg valahogyan engem.
mint kellen szemlélem
:
a kurafi püspököt, öt magát hozzák. Mit atyámra sohasem raktak, lábbékókat raktak ott reám, férfiura; kutya fekv ronda helyre
dobtak ott engem férfiút. Hosszú, vagy rövid ideig vittek, férfiú 60
:
atyám hét
r
[ládikát]
[kincses] ládikája közül a legfenekén
lev
magammal viszem
(helyezem). [Egyszer csak] amaz emlegetett, regghajnali fényes csillaghoz jutok én férfiú.
Mint atyám sohasem
látott,
[belsejébe
hasonló
Tobolszk
város
126
SOBSENEKEK.
jáu ponríé tqalom nilá 60
sqmpd
jd-jrém vdsintettal
suntay
sq,rqy^^'^
65
sq,amet toat loamtém.^^
yum
vuq,ng qterne tuq,um.
nilmd kuli nilming uj
65
70
mantin sdt tayém titteim.
tot
jdyém ponfétdlém nild sdmpd saréy süntéy sdmét tátlémteHm.
tott luietdntvés,^^
— ton
jid-páli
japdk ke'inpd vayin qtérné
jdum kumpi ponne toalom
nelmd yuli nelmin uj
nild sqanipe sqrqy suntqy
yum süntgj^^ Iqsketds. 75
jdpdh kinpi vuq>ng qtern
70
répitawém.
telpd jqnyép
tqn jai poaltd jdydy kínpd
kum
an-mat tkmin kwol simdn
yum
tü-
[wém.
tot lujitdntwdséfn.
jdyém yum ponfétdlém nild
sdmpd
saréy süntéy
toqg sütnd tqiltd^tí
süntd Iqéydts.
nen
japdy ke^inpd va^in qtdrém
si
kin jq,rrén
tqy-süntné ta'ilitayti
ness tqilltaytesem nild
sqampd
pérnell
80
sqlqt^^
kum punq,u.
—
nan-kém-ke^in jorné ness ta^ilitaytdsém. nild
65
70
sdmpd
sqldt pérndl
valami tetves háznak belsejébe dobnak ott engem férfiút. Egy tel holdbeli kerek héten át táplálom én, férfiú, ottan a tetveket. Melyet atyám tömködött meg, a négyszöglet kincses (gyjt) ládika szögleteit kiüresítem.
— Azután
6gy selyem gombos hatalmas úr (orosz tisztvisel) jön be
hozzám. Mint nyelve váló nyelves állat (madár), oly kedvesen beszél (énekelget) ott hozzám férfiúhoz
[értsd
rábeszéli a megkeresztelkedésrej. 75
Melyet
férfiú
atyám tömködött meg,
a négyszöglet kincses ládika szádja üressé (tágtervé) lett [értsd
80
:
tartalma kifogyott!.
Selyemgombos hatalmas uram a minvel nyaka tövén gombolkozik, afféle kenyéralakú gombbal gombolkoztam én be [értsd megkeresztelkedésemhez fényes :
ruhával ajándékoztak meg]. Négyszöglet arany [érdem-] keresztet
127
FÉRFIAK SORSÉNEKEI. jdíi uttilm 75
kuning
yum
naor vuoi
—
tq^as.
Tarom
ring kq^tl kiistl.
piinavém.
Tq,rém satrén xqtél kástél
ti
yüUs.
kults.
t'e
[kiwér
jai ünttélém naivér-vöj sunin
satt-
LX. Persá éneke.
a^
Kegu
1
y
eredeti
föl-
h)
Közép
jegyzése szerint.
Pérsa Aill^ lu
q,uil
Ml
'pq,ilm^
titt
pailm.
kül mdsi átt
másnd mdsi
q^ter
—
lü
kqlén,
pqilém
Puniinkw'-tit pq^ilém
kul'-
b
khuJ!
mdsi dt
ötér
khaldn khid'tém,
dtt qter kqlén kul-
mdsne mdsi
dt ötér
khaldn khultém Pered kwdlém,
pérsd kvdlem noys^ kdngi, soay-
noys khanghi sqytin jiw^
teng^ iju uja,
nyelv
khqntém pqilém
qil sdir khq^ntém
[tem.^
tem.
pérsd kvdlem
i
Piinunkw'-tit pqilém.
paihii
sair kq,ntem pqilm
punung 5
titt
oz Va
P ér sdj eri.
j eri.
kqntem^
punwnkve^
1
átírásban.
kdngi,
Pérsd kwdlém,
sq,y-
uj khanghi sq^tin jiw
ting iju.
tettek ott reám, férfiúra.
Mit atyám szokott [áldozatul a bálvány elé] helyezni, a csikózsírral
bséges
[radt.
tál
ezután Tárémnek ezredik napjáig (azaz
:
mindörökre) elma-
LX. Az a falum, melyben els lovam szereztem a Púnunkw-folyó -torkolati falum.
5
10
Az a falum, melyben els tehenem szereztem, a Pununkw-foly ó -torkolati falum. Szrt ölt öt úrgazda közül reám maradt, ruhát ölt öt úrgazda közül reám maradt Pérsá- házam nyuszt kúszó (hágó) egyenes fából Pérsá-házam, vad kúszó egyenes fából való
[való]
SORSÉNEKEK.
138 pérsá kvaleni
íkcí
Persd kwdlém
poal nujén^
jikd poql janté tü sunsém
tü smi^ém. 10
pq,ilm jq/ngqmniá^^
15
poaP nujen
tü
15
sun^ém:
khatél poql jarné, tü sivtisem setér tqXékhpd éoqu ul'pdsén
soau ul'opsidn
pq>ilém joqjkhém. sernél uj ujlentéué
pqjilm jq,ngq,mmd.^^
jq,s suott
20
suott
ujleriténe
jas-sut viiolém
wüs khuorp
vuqUom
US kvarap"^^ vuqtm.'^^ Jét kujjem
jas-sut vuol'ém,
wuir uj
vuqtomi
vür uj uilentdnd jq,s
25
pqilém joqnkhém.
sétray^^ tal'aypd
sernél uj'^^ uilerttdnd^^
20
:
ankér tqUkhpd / soau ] úiyldéén
anker^ tdldyfd niylisán^
kq,tl
—
qjaum
jit 25
vuotéin,
khujem, qjqum,
kerin tuspd lou lü
kering tuospd Iqu lü
sirkén sujil jet q,jqum
sirkeng suilljét qjaum
tosém antpd lou sdir
tqzem qnpd Iqu sdir
porkhén
sujil kholt
kensem.
po7'kn^^ suill koll kinnsiém.
Pérsá-házam.
Ha
—
éjszaktájra nézek oda:
sr tetej sok vörös fenyvestl
15
20
van körülkerítve falum, ha napkelettájra nézek oda terebélyes tetej sok czirbolya fenyvestl van körülkerítve falum. Fekete állat ínyuszt) szokott rajta alábocsátkozni, [olyanj az én vadászösvényjegy- végi folyóvonalam, vörös állat (nyuszt) szokott rajta alábocsátkozni, [olyan] az én vadászösvényjegy-végi folyóvonalam,
25
a kis nyírfa- erdvel borított folyóvonalam. Este lefekszem, elalszom. zabolás (vasas) szájú tíz lónak
csörg
zajával alszom el kiszáradt szarvú tíz tehénnek bgése zajával ébredek föl reggel.
;
FÉRFIAK SORSENEKEI.
A a)
LXI. embertl
«Jeva-torkolati faluB-beli
Reguly eredeti
föl-
h)
kum
kulqy^
V
oarom
nqjll sq^ting^
nyelv
átírásban.
j éri.
Jiw-tit
yum várém
tqrom voari.
Tqrém
sqah^ nqll sqling tqal
sakwülék-nol solin tal
vuqt^ maring
Tqrém jommas
kqtl
5
kqM
ám
kitjqM nqmr^ iupcí
10 squ'^
sülik
poqkná^ pa
vari,
vari.
tüja-pdl yasü yqtél
kqtl
am
kis^ vdta
uj tunisi
vari ;
vöt-mqrin jqmés yqtél
Tqrém
tqrom voari, tojqpoall
kis'Vota kit jqsü
saw salki
uj lüli l'akw jiívpü
pqyné
kuit-
sidm.^
10 'pcL
yujtsiayém (í).
ponsém sémél sqsV
ük jét pqnnsim^^
akw^
semel soas kita
vanin jiwét vané pasné
uonung'^'^ ijuyt^'^
kum 15 ur'^^
yum
uontna
rautsejüm.^^
puipa
et
kitV
rqutsiayém.
pujpa tawri ankwél saw juteHm.
vir
tqor^^ qngul soau^^
15
yulay tajmin saw kan
jutém. kulqy^'^
éri\
yulay-nol solin tal
tqal
tqrom voari. 5
készített ének.
Felsölozvai
jegyzése szerint. Ivtitt
129
taiming soau künn^^
Holló orra zúzmarás alkot Tárém,
sawél kanite'im.
telet
szarka orra zúzmarás telet
'
alkot Tárém, 5
csendes szellöj szép napot alkot Tárém. tavasz táji hosszú napon én a lábkarikás két hótalpat
A
sr
10
a jávor álló lúczfenyves oldalába fölhajszolom (fölczipelözködöm a hegyen fekv erdbe). Az egy éjjel érett fekete ribiszkéket, a kettt (értsd szemeim) a látható fák látó határáig én férfi [ide-oda] forgatom. Vörös farú rothadt fatörzsöt sokat nyomkodok szét [lábaimmal eltaposva az utón]. Holló táplálkozó sok teret sok számban taposok [vadat ölve]. ;
15
Vogul Népk. Gyjt. IV.
^
SpBSENEKEK.
130 soaul^^ kdnitém, sést
sali'UJ
taiming soau kdnii soaul
vuarém. junncf'^ 2u soaul"^^
pajq^^^
sawél váré'im. 20
poal soau sumHq,^
satvél vdrilém,
pajd-pdl saw süml'éy
poal sau sumta^
saivél vdrilém.
kaiiin üs
kdnemna jüjoytém. káning pqHl kdnem7ia jü jöt-
kaiieng uos
25
kq,^q,
Tq>rém vari. jdtél
30
ndutd
tq/il^^ kq,tl
vuoi
pol'éni
2E
•
vöj
sayrém atén püt-
sis palitné
dting^"^ pq^ihn^^
lq,ist^^ Iqist
nungvd qllpd
sordm tür-yul atin paulém, Jiw'tit paulém, tU nq,ny qlpd
tépd lóéit losit sdmné
sq,amnd
yum nq,mélmatiWim.
kum uq,melmdtém.
20
yqtél qlés-
30 taiü ta totaiüé.
tq,ttqu.
jivtitt pgjilm á'i^^
tépd
tdl
kel
fndtn lq,amldnn^^pdltnd
sqrm^^ torkúi^
paulém,
^
jaateP^ yqilm^'^
poUm^^
joy-
tüjd-pdl yasd yatél kqtl
tq,rom voars.
qlskell
kanémnéjüwjoyteHm,
kanin paiil kanémne jüw teHin.
tém.
poal
^Q'Q''*^^'^
junyé-pdl saw sümléy^
voarilm.
soaul voarilm.
25 tojq,
tajmén saw kan
Farkas táplálkozó sok teret sok számban készítek. Egy sarkon (egy oszlopon) álló sok [erdei] éléskamrát sok számban készítek, egy hüvelykujjon álló sok [erdeij éléskamrát sok számban készítek. [Aztán] téres városbeli teremre visszaérkezem, téres falubeli teremre visszaérkezem. Tavasztáji hosszú napot alkot Tárém. téli nap van, a fagyott zsír [olvasztásakor] az odaégett [zsír] szaga oly távolságra, [mennyit] egy ebéd (üst elkészülte)
Kedves falum, ha
alatt [utazni lehet], 80
terjed (vivdik) az
—
el.
Avas
kárászhal-[zsírtól] szagos falum Jeva- torkolati falum [de] ennél is feljebb való (jobb) tápláléka b, b, vidékre ;
gondolok én,
férfi.
FÉRFIAK SORSENEKEI. 85
dm kum
kqntem^^
35
jammcs pdnkén
kéring^^ tuospa
pdngeng
kum
mm
kit y^'tél üri-ke
dk
kqjtl
ürikel qls
rié
45 7iess^'^
ness punilm.
til
kum dínd vanennd kum
nq>ny qlpd ness téné van-
joy-
ness ajné vanyémjié
45
kul'srm
kotl^^
na'irin lüw tabuin vdntém sis-ké-pdl ta'ilin yül'ésné ta
kvmi-
yült sem.
sim-taley nqsin pül yotél kinsilém
í
jq,mmes 7iqind jammes^^ qternd
50
?
jqmés ndjné, jq^més
q^térné
simtatdy nazing puoln
sim-taley nq,sin pülén
fül kinnséln.
tül kinsdln !
35
40
45
:
yum joyteHm.
pulim d Siln
qls
yémné
td^^ kidtsri. sim^'^ tdldy^^
50
:
üridV ness punilém.
yum joyteHm ;
vantem,
tq^ulíng^^
siskvd^^ poall tqaling
nq^sing^^
XÖ'lé^
joy-
tdm. lii
akw'
[tani
ténd vanennd
nqvring
[qls]
yürém ydtél üri-ke 40
ül nungvd g^llpd 7iess^^
Zabolás szájú jeles állatom (lovam) a fejes szán fejéhez állítom én férfi. Ha két napnyi volt a távolság azt csak egy napi távolságúvá teszem [oly gyorsan haladunk] ha három napnyi volt a távolság ; azt csak egy napi távolságúvá teszem. Ennél is feljebb való, fáradság nélküli ételt adó hegyi erdm [tájára jutok én, férfi fáradság nélküli italt adó hegyi erdm tájára jutok én fó.rfi. Nyerges lóban bvelked (teljes) falkám örök idre szóló (hátralev) teljes elhagyásra maradt el ekkor (nem gazdálkodtam többé lóval). Szív csúcsára való ízletes falatot
honnan 50
tüsti-
akw' yqtél üridV ness punilém;
dk katl ürié^^ ness punilm.^^ kq^tl
yum
lém.
tustilm.^^
korom
kérin süppd jqmés ujim
punkin sun punkdn
uim^'^
kit kqtl úrikell^^ 40
lai
szerzesz (keressz) ?
Jó úrasszonynak, jó úrgazdának szívcsúcsára való ízletes falatot onnan szerezz !
,
9*
SORSÉNEKEK.
132
LXII.
A a)
Luop-torkolati faluról való ének.
Keguly eredeti
föl-
átírásban.
Luo p-t it po él Nard
Nqrrq} uiind kélsem^ vudt^ kvallpd tuoja
tailing'^
pailm.
vöt
korom
5
sq^rm'^
vuoi sq>karmdtd
korom
kq,tl
sarém
Luoptitt
10 wíis
q,sé/
pq,ill
pqilem kairen.^^
15
dtén,
urnd tdu pasi
khqtél urna tdu pasi.
kdnpd kdnén pqilém Luop-titpoél pailémkhairén ;
tq,uling tq,rom tuosne
tqulén törém tusné
US kdnpd kdning pailm
wüs kdnpd kanén pq,ilém Luop-tit pq,ilém sén.
Luoptitt
pqUem
Jdum jdéq,h}^
q^sen.^'^
toalm
vdting^^ korpd
15
Jdlm jaséxtoq>léin
Melynek falgerendái vízbe tükrözdnek, az én harmincz házzal bvelked (teli) falum, ha tavaszi nap van 5
a kárászhal zsírjától való perzselésszagod, három napnyi idig érzik az
ha szi napon van: az avas halzsír perzselésszaga,
három napnyi idig Lábas 10
kis
—
—
érzik az.
isten lakó (álló)
ter
teres
falum
az én kedves ((Luop-torkolati falu » szeretett falum szárnyas isten lakó kis
ter
vagy 15
te
Atyám
teres
falum
Luop-torkolati-falum, jegyezte
;
:
lailén törém tus né
US kdnpd kdning pailm qzq,li^
kliqtél
vaj sq^khérém dtd
khurém
urind tdu pd£i.
láiling tq,rom tuosne^ 10
khurém
:
mkhérém
tdkwés-khqtel ölés- kel
tdhiis kq>tl q,lskell,
eri.
kwdlpd t allén pqilém
tar-khal vaj
urind tdu pdii.^
kq>tl
j
wüt'né kélsém
tüjd-khatél ölés-kel
kq,tl q^lskell,
turkul vuoi sq,karmdteng^ 5
nyelv
Középlozvai
h)
jegyzése szerint. Luoptitt j eri,
;
FÉRFIAK SORSENEKEr. us^^ jas
morp^^ ndl
urung^^vdtnd 20
vötén khürpd
ost
ku7Í pq^nnMmen^'^
sqorp ndl ost
khun pqnsimén
wing vdtnd kun pqnmim.
dm
Ám
vqitd ihnpd'^^
télpd
20
joqngp menting sqat
dm
jo^tdm.
dm
sdt tdnkern^^
[tél
kwoqlilém. télpd
joqnkhép mdntén
artd
minné mdntél
soq,t
dm
tun-
silém,
v&tén khürpd wüs jas-tal'ékhné
nqmisdm>
kaitdm
25
dm jöttém, dm namsém
[khajtém :
tdnkdrné
set
tarén jiw tqrkdn ndkdnné
tqaring^^ ija taarkem'^^
töl-
pém;
nekemd^^ tuolpn.^^
pqrrentém
sdt squrpn^^ pq,rrentdm^'^
söt sq,urpné
tqung iju tquken nditd
tainjiw taikdn ndl td töslém.
iuosla.'^^
koqXénié karmitilém
kqaling^^ karmitilm.
tqéim^^ qntdp^^ sdt^^ sqrpen 85
?
vditd U'émpd pástén koq-
arteminnd mqntel d») taúHlm. vdting kqrpd us jqs tdl'dken
30
wüs jas.
saurép-ndl ost úrén vetné
pasting^^ kqatl koalilm.^^
25
33
30
:
tösém antpd söt suorpné
7iekdntdm,^^ tquing iju
ndkdn tém, tainjiw taikdn
tduken, neitd tuosldm
ndl td töslém,
tqaring iju tqarken
tqrén jiw tqrkdn söt suoryén,
sdt sq,rpeu tdutd tq,letdm,^*
tdu td töldtém.
bentt
(partos)
szél
fejszeszél vastagságú
mikor nttél
Én 20
25
ki (értél
vékonyéul
kis ösvényjegy,
dúdoros szélre
meg) ?
(fejszét tartó)
jegyz
kézzel
megyek útra. Egy tel hold kerek hete idejének elteltéig állom én [az utat]; a bentt szél kicsiny ösvény végére [ván) össze jutok én. Én azt gondolom, hogy mivel száz egered futkosta (futgyökeres fa gyökereid ízesti [azért] szakadtak le mivel száz béka ugrálta össze, szárasztottad ím ki te ágas fa, ágacskáidat. ;
^
amint kellen megfigyelem mivel száraz szarvú hét jávor ette meg ízeidet, ágas fa ágacskáidat [Hát]
30
:
azért szárasztottad ki. fa gyökérkéidet hét jávorod ö szakította le [lábaival összetaposva].
Gyökeres
ím
134
ORSENEKEK.
LXIIL Az özvegy
a)
Eeguly eredeti
föl-
férfi
h)
jegyzése szerint.
kum 5
kum
Jdi khurém püyinst, jái nilá püyinét
nq>ul
ám khum
sdstldm
khum
kum
pongul^ pq,smen rqming^ iiqul
5
sima
minnpd nimpd
tq>uling uj
sime layetiju.
qlmau^
kq,Sd
10
jui poalt.
poasem
tqnn
lailél
minpá
lailén uj
minpá
tqulén uj
lmqu
jüi-poalt [^inét
ákw'-mát-sit jái khurém pü15
wüfá poasem qsmén jolné tan khujét,
kuijét.
wüiá poasem nqrtpén jolné
dkmátsit kásmá jápw/
Magammal magammal
együtt három fi testvéremet, együtt négy fitestvéremet, nevelem (növesztem) én, férfi. Férfitl növeszthet 5
kéz-szárbeli duzzadó húst
növesztek én, férfi vállapoczkabeli duzzadó húst növesztek én, férfi. lábas állatnak Lábbal
men
10
szivét követeljük,
szárnynyal
men szárnyas
szívét kiszakítjuk
15
úqul!
sima várátiu,
khwqsá
qssming'^^ jallnd^^
poasem nqrtping jallna
ute
sástlem.
sima la^átiu,
tq,nn kuijét 15
khum
tqulél
dkmátsit jdgd korom pínst uie^
sástlém.
ponkhwél-pqsm rqmin
Idiling uj
várrdtiju'^
tq,ulel
sástlem.
sásténé
koqt-pqri rqmin nq,ul
khum
sdstlem,
láilell
10
uming^
sásten^
Középlozvai nyelv átírásban. Votép khum jeri.
Vuq,{p kum jéri. Jdu kurum pínst jciu nilá pínst ám kum sdstlam^ kq,at^pq>r
éneke.
állatnak
(?).
Miután hosszú ideig éltünk, egyszer csak a három testvér [izzadság] vizétl fölszívódott párnájú helyre feküsznek
k,
[izzadság] vizétl fslszívódott párnájú ágyas helyre
FÉRFIAK SORSENEKEI. tq^iling lilán
tann kartijan,
tan khujet.
ur japuj^ tailing lilán
voitá^^
semel
il'ni
má
20
kqllná
válta il'émpá pástén koq,tél
lau tul'áp kit kq,atl
sernél
pq^astal alpá kér^^ sq,pán
ám
—
ám 80
2msm'^^ kolást
ölmém jüi-poqlt, ölmém jüi-poalt
koqlénéé karmitaytiám,
pusn khwqlást,
pussn kólám, kqling karmitaytiám
oqs tulsém lailén tul
ráx^^ purtal tqale mstem^^
85
pusn khivqlém, koqlénéé karmitaytiám
kunte^^ sosmá-
feküsznek ök. Egyszer csak mintha csupa sárga selymet, lelküket [úgy] vonszolják ök (értsd haldoklanak). mintha csupa vörös selymet, lelküket :
[úgy] vonszolják ök.
Vékony él
[fejszét tartó]
jegyz
kézzel
25
a fekete föld két közébe hantolom (egyengetem)
30
Tíz ujjas két kézzel hasadék nélküli való vas-sirkerítéssel láttam el (rendeztem) én ket. Miután hosszú ideig éltem, miután rövid ideig éltem,
ket
alá.
kellen megfigyelem az atyám állította lábas éléskamra :
35
mind kifogyott, a nagybátyám állította mind kifogyott. Kellen megfigyelem
es
:
[jiwém
ráyw purtal toqlá sástém
men.
20
?;^í'
ját tulsém lailén tul
tullsen láiling tult
ijam
tál'ptiám.
khwq>sá
jáit tullsem láiling tüll
tqaling
khalné
pastal ölpá kér sqpámél
kqling kq,r luitaxtiám^'^
3-)
kit
Iqu tul'áp kit koqtél
qlm jui poalt vUái almem jui poalt
q,s
mö
tiséltiám.
25 jel
l'áUptiám.'^^
kq,£á
30
tailén lilán
tan khartián.
jeltuseltijám?'^
25
tan khartián,
wür jápéy
pasting^^ kg,atl
kit
[lilán
ákw'-mát-sit kásmjápé/ tailén
karúján.
20 tq^nn
135
lábas éléskamra
hatása (harapása) nélkül ttileveles fám
mikor gyarapodtál [úgy] meg ?
toqj.én
SORSÉNEKEK.
136 vuot purtal taung
khuntté
iju,
titkem kunte^^ sosmdmen.
ndgen^^ nerdp^^ 40
mi
kumpi
40
kválau suotnd, kuner'^^ kum kq^at^^
ku7i
kum
45
kum pdtm
q£ing^^ ulm uring^^ jdlne iét
qiltdnem, siet
uring
kqurtnd tdrmeltd
qil-
50
tau. 50
uring sqorpndn tdrmeltd
khun
pdteniy
jorli
khum
koqt-ndkél
toaíim iju
muring térm kinéeltau,
khum kwdn ripiténé pés ndrd[khum pdtém]. [sdkivél khum kwdn ripiténé Jpés vojdl khum pdtem. sin ulém úrén jolné úrin khqurép-ndl tdrmélté
kuolt kin^eltdnem.
qjiltqum., 55
úrin squrép-ndl tdrmélté qjiltqum.
khwqlt kensélteném-sit
40
Szell hatása nélkül ágas fácskám töve mikor gyarapodtál [ngj] meg ? Izeit [talpas] csizmájú orosz ember fia házajtaja nyilasához szegény ember keze ízével
45
60
55
jutottam én valahogyan, koldus ember keze ízével jutottam én valahogyan. Ember kidobta régi csizmarongyra jutottam én valahogyan férfi ember kidobta régi kapczarongyra jutottam én, férfi Vastag álmot [alvó] dúdoros helyre [feküdve] a midn éjjel elalszom, dúdoros örlönyél fölött alszom el, dúdoros fejszenyél fölött alszom el.
Amidn
.
it ajéltenem-sit
tau.
sit
'f
khun pdtem.
sa*
pés voje^^ saggl
msmdmen
kunér khum koqt-ndkél
kvenribitdn
ndre
?
jiw-titkém
kwdl-eu sütné
kaat ndgel
pdtm.
45
khmitté
taifi
ndkén i'mrdp rus khum-pü
ndgel kun pdt'm
kum
jq>rli
susmdmén
vuot purtal
reggel fölébredek száraz fatuskóból álló ütszerszám felett ébrejdek
FÉRFIAK SORSÉNEKEÍ. nc^ar iju
muring
térm.
tösém jiw mdirén terem [tdr-
kin£el-
kénséltqum,
tau. 55
dm
kunnelnd^^
ma
nqlnd
60
nqmelmdtm,
dm
kunelnd uit úqlemnd
nqmelmdtm.
kq£d ism,^^ vudi
65
65
uU nqlnd
iune^^ jdptélem,
pomjnne jdp-
ió
dm dm
kwdssé^tem, kwdssé/tem.
nqllnd uii nqllnd
tujd khatél ölés- kel
75
41
jdi unlemd, oqs unlemd
mö-nolné, wüí-nolné
joqnkén
tup-tal'ékhél
nedves fatuskóból álló ütszerszám fölött ébredek (értsd folyton ütnek). Én a rénvadászó földfokra gondolok vala, az én rénvadászó vízfokomra gondolok vala mellel kapaszkodom én [oda], térddel kapaszkodom én [oda].
Hosszú 70
ideig jöttem, rövid ideig jöttem, egyszer csak az atyám lakta, nagyatyám lakta vízfokra, földfokra a midn elértem azt a fa ntte be, a fü ntte be.
Ha
tavaszi
nap
volt
men men
75
ladikos vendégsereg, a felfelé ladikos vendégsereg, a lefelé az atyám lakta, nagyatyám lakta földfokra, vízfokra
a jeges evez végével csak úgy mutogat (?), a vizes toló rúd végével
Idp-té-
[lém.
minpd khöpén moj, Iqnkhq minpd khepén moj,
dlld
:
65
[lém
wüt-nelné, mo-nelné joytmémté
jiwné Idp-telém, pomné
[telem
jqngom^^ tuop tdUdkel^^
60
diné wnt-nalémné
namélmdtém
dkw'-mdt-éit jdi unlém, oqs un-
dlld^'^ minpd kaping^^ muj Iqnkq minnd kdping muj jdgd unlemd, qas unlemd
ndss sqisena
diné mé-nelné
[mélté]
khwasd jisém, vet jisém
nqlnd jo^tmaemnd.
md
dm khunnd
sanúél
tuoja kqtl qlskel^^
70
—
mailéi
ism,
dkmdtsit jdgd unlem
md
[tdr-
kenséltqum.
dm kkunnd
sqnieldm^^ kvdssdktém.
qas unlem
[mélté]
noqr jiw mdirén terem
namélmdtém,
mqileldm^^ kvdssdktém, 60
Í37
SORSÉNEKEK.
138
uüng nar
ness ...
iu tdl'dkel
wüt'in ndr-jmv talekhél
ndss saisena. 75
tqnn
jui poalt paill^^
pailejam
80
[üsejem,
.
ml'ing vuq,r saat kq^llná kiialem.
sal'in
junne^^ poal sq^u sumlqy^^
kwoqlém.
pqitd poal
sq,u
85
soqul uttem.
uni^'^
ünk'kwdlén soqu uni uj-tqul khalén ujlép
liéslé.^^
tqnn jui poalt
90
mennpd kdping muj Iqngq mennpd suning muj
soqul
[yén moj,
'jesli.
ton jüi-poqlt dlld niinpd khe-
dlld
iét^'^
soqul uttem,
poqjd-poql soqu suml'éy
uj^^ tqul^^ kqlinq uilp
soau
vuor soqt khalné
junnd-poql soqu sumtéy^
mmlqx
ungudling soau
Iqnkhq,
kultd, kqtl^^ oltdm.
i(
minpd sünén moj
khültem, khatél öltem
dlld khqjtpd
dlld kqitj)d pqnnl^^ oyser^"^ 90
.
ton jüi-poqlt peél pqilejem üs
soaul üttdm.
85
.
uos uosejám
soaul üttám.^^ 80
ness
jqngd tqltildm^^
95
joqnkd
pannél oysér
taltilem,
Iqngq pqnnl sec
Iqnkhq [khajtpd ] pannel
sqle tqltildm.
sala taltilem.
80
csak úgy mutogat
Azután
A
deres
megyek
se:s
(?).
falut alapítok, várost alapítok.
erd
hét közébe
el.
álló sokj éléskamrát sok számban építek, hüvelykujjon álló sok éléskamrát sok számban építek. A nagybátyai ház sok ángya a jávorbörböl való közzel viselt vállszíjat sok számban koptatja [midn a vadhúst
Sarkon (oszlopon) 85
90
szánon haza-
vonszolja].
Ekkor aztán [marj a
felfelé
men
men
ladikos vendég vendég[sereget
szánas vendégsereget éjjel meghálatom, nappal tartóztatom a felfelé futó sovány róka (értsd utas)
a lefelé
;
:
95
jegét fölolvasztom,
a lefelé futó sovány farkas zúzmaráját fölolvasztom.
139
FEKFIAK SORSÉNEKEI.
LXIV.
A
«Szent.folyó-falvi» Pachtjár Ignáczfi Vaszilij férfi énekelt éneke.
Vas illa P aytj ar
J e Ipin-j d paulin ^/um Iknati-pV
eryém eryd. tump jqmés nq>rkém amki)[um selém vat pasikémné
ülmém
Xq,sá
'/atdlém
'/ajtawé,
amki yum selém
kit sat surti-
lo iti jol
kémné 5
at jitvé
;
tan páltdnl joyté^'ém-pél
lümané
at váfém.
yuje'im
yolit nq,ny sajkelékém,
yajtawé.
tan vq,utaytné suj kanélt
tU
nany sajkeleUm.
nq,inélmatikém tan pdl-
ti
tani
dpsidném dném dmpV vdrkdn-ert akw* toy tajdn, ajdn, q,nsdn
an
am
am
janés
minném
jui-pdlt
!
yasitémtél masyatijin. tüp vdta'/um-pfyét jq,mitijin;
nan nqmsijin akw' páti
:
toy
ti
selyatunkwé páti, akw' to^
ti
—
yqntyatunkwé
? !
am
yqjtélém yot
Hül'i
nandn,
am
üsilém nan yotél vlldn^
Hosszú dombos szép üralhegyecskémet a magam szerezte harmincz rénborjúcska futkossa,
a 5
magam
szerezte kétszáz
másodfves réneceke
futkossa.
Ha
innen róluk gondolkozom, jön meg [de] ha hozzájuk érkezem, észre sem veszem, mikor esteledik nappalom. Este lefekszem, reggel fölébredek az ö bögésük zajánál ébredek fel.
álmom nem
10
Ha az én öcséim engem kutyának is tesznek [azért] majd ha én tletek külön váltam, csak ehessetek, ihassatok, ruházkodhassatok ép úgy [mint most] Most az én sesjedelmemböl öltözködtök. IMajdnem úgy járAzt képzelitek ti, ép úgy fog majd tok, mint keresked fiak. folyni a kereset, ép úgy lehet majdan szereznetek (találnotok) vagyont ? Hol van (áll) nektek olyanótok, mint én [vagyok] az én lépésemet honnan veszitek ti ? :
;
!
l40
SORSÉNEKEK.
,'
aú nan Hül'
qsém.
mdn-ut pusén
ján}''-ut,
am
kwolém
ti
eláX
am akw'-müs
ertem
la^^ijin,
pelemtáslém
;
vömé-ke
miné'im,
passd-pal asm él '/njipdle'im.
am man man
mat amki
nan
ta janit sorV q>nse'im,
man
lü-sorV,
? !
am man
noléytakem
?
q>ln'utém-ke toteHm
:
janit
ti
jüw
? !
téydném, amki yün q,nsidném
-^ün
ansicin
mis-sorV anseHm
? /
va^il
ul
nan
ÜTin-piyin kivolém titte'im, anée'im.
teyan, ni ?
'
— am
sam-sajné patrénüm-ke, nan sa'itnüwdn, jéywnüwdn.
LXV.
A
«
Berekfalvi » Jeliszej-fi Mikola
S a lü-p a
u
l i
yum Mikul
énekelt éneke.
Jiles éryém er y d.
Sírd yajtém man tür vdtamt mán yumrié
jqmést vit-^ul alné
Saw-paul
ünle'im.
ünleHm,
am
jqmés vör-uj alné 5
n
férfi
saw rusné, saw mansin
alilén'-utém
yum
ünleHm,
yum
t%we
;
Most ti nagy dolgokat, kis dolgokat, mindent beszéltek reám mintha én mindig csak rossz volnék. Ezt a házamat én világítottam meg (én szerzettem jó módját); ha az erdbe megyek egy fél keszty párnán aluszom (fekszem). Avagy micsoda nagy bendöm van nekem, hogy oly nagy ervel fáradozom?! Vájjon lóbendm, vagy tehénbendm van?! Ha haza hozom pénzemet én magam azt hogyan enném föl, hogyan ruházkodnám föl?! Vájjon nem ti eszitek föl, nem ti ruházkodjatok föl?! Avagy talán én leányos, fias házamat táplálom, ruházom [vele] ?! Ha én elvesznék (szem mögé tnnék el), ti örülnétek, ;
:
—
tánczolnátok.
LXV. Sirály
(?)
futó kis
tavam partján
((Berekfalvi)) kis férfiúcska [ott]
5
lakom
én,
jó erdei vadat fogó férfl [ott] lakom én,
jó vizi halat fogó férfi [ott] lakom én.
Az én vadász zsákmányomat sok eszi
orosz, sok vogul
FÉRFIAK SORSÉNEKEI 10
saw rusné,
saiv marisin
141
sujim ta
15
q,nsawé,
jamés
sdrés-swit pasél sujim totawé,
sujim ta
jq,més vör-uj alné
sujti,
vit-yul alné
yum
sujti.
yum
LXVL Az Obdorszki szamojéd éneke.
P ulin- Aut
j q,r
én ery a.
Pés jarén Bkwatentél qleV, nolélaw sqtér ért
ékwa kwond
ta jindt ndnki,
kicals, éld sunsi
nérpifi
:
ti
jindt ndnki,
akw'-mat-
jdmtmv auland
ta sdltdps, qjkdtd-nüpél Idwi: aqjkd,
kasén
süli ánsei\
Pulin- Aut nqtné imutd luird yalt tüjtnél yartyate'it. ékwa jüw kwálénnany! Pulin- Aut nq,tné
mird yalt mujlunkwé
ti
joyti. taiv jdtél
yum
yotd
pdtérivonsdl^?Iq>l'pinjdmt'uw-(^ulandyüréin yqtél üriné rossyateHt ndrq,w sdt jdnk yq,pt kérmin sund yotd pdtérí vonédl?
Aut
ekwd qjkdtd qs
jq,rén mirdtél ti jiw.
pasnél
ti
joyts,
nqtné kasén
am
ti joyti))
ti
kénséltitd
:
!)>
— Pulin-
«yasné-ke jq,més
Idwe'im qjkd, kwdlén nq,ny sar, Pulin- Aut
— manér varunkwé
nqny kmsés, samd süpd
rqivi
kwoss-yotdl! yartili.
? /
qjkd ülmél yujés,
«jdtd ékívd,
manér
sar,
sok orosz, sok vogul [ruhakép]. tenger torkolata tájáig hangzik az én hírem, jó vízi halat fogó férfikép hangzik az én hirem.
10 viseli
A
LXVL Egy hajdankori szamojéd a feleségével élnek, nyolczezer rénjük van. Egyszer csak az asszony kiment, a távolba néz Obdorszki nyalka (tetszetes) sógora jön ím népe között, [az] látszik. Fesbojtjai a hóban vonszolódnak [oly hosszúk]. tett kantárfékjének Az asszony erre belépett a házba s így szól öregéhez «öreg, kelj föl Obdorszki nyalka öcsédnek látszik ím jövetele, népe között vendégeskedni jön ím. Ö, a kedves férfi hova tnik el a szem elöl?! Festett kantárfékjének bojtjai három napnyi távolságra rázódnak [oly hosz:
:
Fehér hét, hószín rénökörrel befogott szánja hova tnik el Az obdorszki szamojéd ím jön népével. Az asszony a szem elöl ?! ismét ébresztgeti öregét ((Már fölismerhet jó közeli távolba jutott mondottam már öreg, kelj csak föl, ím obdorszki nyalka öcséd jön. szúk].
—
:
SOESÉNEKEK.
14S2
manér jiw.))
?
— Idwi ékwatd-nüpél
/»
—
(ijátd
q>jká
ékwd, kwon kívdlunkwé
süt /qptin sun kicol-sisné
Pulin- Aut jq^rén
ti
joyts.
ti
—
n
Pulin Aut
éri!))
—
nq>tné kasén
kwon
ti
ti
kwálépési\
j§n/émtawés, nol-kwali jüw-yartwés.
paéélaytunkwé akwan ta jq^mentdst, kwolné
jüW'édltsét.
Ajka ekwatd-nüpél Idwi: nolélqw vankdti
qli
:
sq>tér sdli /alt
takkdt sarkin
moj-yuni joyts, jol-piiym, jiryatunkwé
pdntd'jot kwon
ti
minei, pdntd sdt-yuip
q,nyd vdt tal séimii vis, takkdt sarkin vankdti
mir nawlunkiüé
ti
ekwatd
eri!))
lq,w tal mis-sg^w-tinédn vis,
püyunkwé
Iduwdst. ekwd mir-nüpél Idwi:
ti
mineV.
amd-sajnél mi-
ndn, vdnkdti ul voss roytéptawéfn mir md-sajnél ta minés, ten lasyatei tal
;
q,nyd
vdt
tal
séimd pusén
sq^/téstd,
miS'Sqw-tinsdnd pusén sqytéstd. takkdt sarkén vdnkdti
jiw. pdntd titd.
ti
roytép-
kdtdyd nq>ny ojipei\ ta kérnél pelpis ta mini, tén^yalén
tawés.
yürém
sdli tüp ta
ta minés.
üsilné üsulimé sdt-yuip-lqw tinsdnél sdli
jüwté yultém
kit
la'ildydt
qnyd yürém üsilén üsulimé vdt
ti
pdntd sdt-yuip-lqw
ti
ti
repi-
mossd sardtdlwés, tdrd tal
séimdl
ta
répititd,
— Mit lehet tenni Az öreg álomban feküdt, fölébredt, szemét-száminden asszony mi van, (bármerre) húzogatja. «Hé — «Obdorszki nyalka öcséd mi?!)) — mondja feleségéhez az — ((Hallod-e asszony, — Erre [akkori mennünk ?
ját
!
te
felé
öreg.
ki kell
jön)).
ki
!»
mentek, a hét rénökrös szánt ím a ház mögé fordították, a kantárféket visszarántották. Az Obdorszki szamojéd megérkezzett. Üdvözlésére egymáshoz mentek s a házba beléptek. Az öreg szól a feleségéhez ; « A nyolczezer rén között egy magában legelész ester réntehén van vendég érkezett, fogjátok azt le, áldozni kell!)) A felesége a sógorával ím kimennek. A sógora egy száztíz öles tehénbrbl való pányvát vett el, ángya egy harmincz öles kötelet vett el, ezzel elmentek megfogni a magában legelész ester réntehént. A népnek megparancsolták, hogy kergessék. Az asszony szól a néphez: ((menjetek a [sík] föld mögl, hogy az ester réntehént meg ne ijesszétek [s az erdbe ne fusson] !)> A nép a [sik föld mögl erre elment. Ok ketten ím leselkednek az ángy a harminczöles kötelét mind fölszedte karjára, a sógora száztíz öles pányváját mind fölszedte karjára. A magában legelész ester réntehént erre megijesztették. Ellábai fölfelé szöknek, ím oly gyorsan megy. lm kettjük közé j. A sógor három lépésnyire elre lépve, száztízöles pányváját ím a rénre dobja. A rént hátramaradó két lábán alig hogy kissé érintette [a pányva], [maga azonban] tovament [üldözje ell]. Most az ángy lépett (lépve) három lépéssel :
j
;
>
FÉRFIAK SORSÉNEKEI.
paláyapasnéltüj) nessneHmtaivés. xmnitd lin- Aut
ti
1
43
jq,més,lawi: aehüd/ Pu-
nat né pánténtél nén-ke almilen,ti almilén tay!» vdnkdti katdyd,
la'ildyd
ti
né^iwésV, Pulin- Aut nq>tné pdntdn
kivotelt jol ti
pattuwés^^,
myd jqmlitaps,
dlmuwés, mdi-yal
ti
X(^nél-pattdn sinémtéstd^'^
kwol'sis-mos toy ta dlémtéstd, dtd-pél ness pattéstd, ness jol piném-
Pulin-Aut
téstd.
lané
nq^tné pdntd-nüjJél susskdtd
düm ; ta-kémél ta au yurip man yatpa qli í
kélp-samd
-/um pdlt
An
vdnkdti jol
ti
alwcs
;
:
tüjt-tarmél passém-
—
éssémimé qn^-dnél.
akw ünsds-pdld kélpdn
akw' üníds-pdld, ma'ild nalu pétwés. moj-mdyém ndr-ut test.
minné pordnl
ti
joyts.
pdntd anydn anilawés
ndkén, pasa mindkén qnétal jdtél pikém/» sdt jdnk yqpt nol-kwdlydnl
ti
tunkwé pats.
kwon Hlné mdyém
jdnitdtél
éldl
lésayd, sipilésayd.
ti
Tqrém
sisV
minunkwé ti,
püt
jot mi-
Idwi pdntd-nüpél.
q,s
mujléptawés. sisV
la'il-pattandlné
ti
mojtd
ti
ti
jqnytay-
y^ntleHt:
noumdts, kankdyd-pdlt q^nyd-fd-pdlt
sunsawé, l'ünsawé. an éryd
samivés, test,
pesdtaicés, nolélqw satérd yalnél sdt
jdnk yaptél jdH-pij-djdn, qnydydn
tq^ryi.
—
«
:
ne-pdlt,
ma
jdlés, ani-
pats, lunsim tdls. q^nydn juil :
elre s dobta meg harmincz öles kötelével a füle tájékán csaknem hogy megkötözte [a kötél]. Ekkor odajön férje s [így] szól « Asszony, obdorszki nyalka sógoroddal ha ti elbírjátok emelni, hát emeljétek el Az ester réntehénnek ím elö s hátsó lábait megkötözték, az obdorszki nyalka sógor most fölemelte; de út (földköz) közepén ím leejtette. Ángya odament, hóna alatt átkarolta, úgy czipelte el a ház mögéig; sem le nem ejtette, sem le nem tette. Iáidon obdorszki :
:
! ))
nyalka sógor a felé nézett hóra cseppeghetö egy vércseppje sincs larczában a halaványságtól], annyira elszégyelte magát az ángya tói. Nnél, férfinál hogy (ki) volna csak egyféle fajta?
—
!
—
Most az ester réntehenet ím leöltek, egyik fele farháját vérbe vagdalták, másik fele farháját s mellét az üstbe vetették. A vendégnép nyers húst evett, ftt húst (üstöt) evett.
lm
eljött
távozásuk
ideje.
Az ángy megcsókolta sógorát: «menj édesem Tárommal, üdvözlettel menj, nem tlem született drága fiacskám!)) mondja sógorá-
—
hoz. A hét hófehér rénökörnek erre leoldották kantárfékét s a nyolczezer közül bátyja és ángya még hét hófehér rénökörrel aján-
dékozta meg. Már vissza kezdtek fordulni. A kinn álló nép lábuk nyomára ügyel a föld egész nagyságában rezeg. Im^elre mozdult, oda ment bátyjához, ángyához ; megcsókolta ket, megölelte ket. Visszafelé kezdett menni ; sírva ült föl a szánra. Ángya utána ;
néz, sírdogál. Akkori éneke ez, regéje ez
[volt].
SOESÉNEKEK.
144 «
l'a
^uripa jamés
^um
ta teles! ^otdt
pusén nüwémte'it. möt máyém
ti
Idwe'it,
nüwmiti:
man
q>s
ma ünléné mird
akw*
ti
elém-^q,ldst
taiü jánitdtél at ti janit ldwq,uw.
yürém ur pdn/witél jdmiuw-kwdl-
ydnd
/»
rdpe'it. ta minés, ta
pdtdrs
Éiyd-pél qjips, mojtd-pél qjips, ta sundteí, ta yoldtél tawdnél
yuUém
rütd-vosd aninén yqtélinén in-pel in
qlé'it.
(dm afféle szép ember termett! A hova mozdul: földön lakó mind [arra] mozdul (tisztelik). Másvidéki nép [azt] mondja «mi is éppen úgy emberek vagyunk [mint ö]; [de] az ö nagyságához mérten bennünket nem mondanak oly nagynak (nem tisztelnek úgy))). Három hegy szélességében hányódnak kantárfék-szíjjai. lm elment, ím eltnt a szem elöl. Éneke is bevégzdött, regéje is bevégzdött. Avval a boldognépe,
sággal, avval a jóléttel [melyet a rege
ivadéka
még
a mai napig
is él.
korába bírtak]
,
rokonsága,
MÁSODIK SZAKASZ.
VITÉZI ÉNEKEK.
(X^nt-errét)
L A «Hs» a)
Reguly eredeti följegyzése szerint.
éneke.
b)
átírásban.
Álp erV.
Álp eri\ Alp
Alp kqtelet
sqW^
líaln
jq.it
teles.
—
samné patém yurmit
semnd patein kürt
téls.
nyelv
Felsölozvai
voárvs
samne patém yurmit scimnd patein
q,rséng kiW voarüs, tilitd
:
jdiim
kqtelet
kas
ánguátém
ki-
kürt
kum
yq>télt
soX-jq,ut- ndlél varicés,
5
yüs assin
ánkwd
kitilitd
yq>télt
vdrwés.
yül'él :
njdyém-ynm yum-lay tqtém kumlqytq,teiii^ tal'éy-sup puldt-sirej
tdldy
mp
q^^ing^
pulot síri kát dnsiln
pi
kq,atd^
í
yot q,nülén
dúsán, jdum
kum kmnlaytqtem sqalpunn
10
? »
(idéin-piné yotté ansawé.))
(ijdyém-yum yum-lay tqtém péll-
soH-pun peltal dfnin jüntép
A
5
((Hös» megszületett.
—
10
—
Napvilágra jöttének (szemre estének) harmadik napján hegyes fából való nyilat s ijat készítettek számára. Napvilágra jöttének harmadik napján húsz rfnyi gubát készítettek számára. Anyját kérdezi wMelylyel férfi atyám férfiügyességét gyakorolta, [azt] a tompahegy aczél kardot hol tartod ?» ((Nagybátyád (a nagyatyai fiú) tartja valahol.)) ((Melylyel férfi atyám férfiügyességét gyakorolta, [azt a] szörszálkától át nem hatható állas pánczélruhát
Vogul Népk. Gyjt. IV.
—
10
VITÉZI ÉNEKEK.
146 tal
aineng juontep.
kq^at
dnsiln
{{jdyém
15
kum ujla^tq^tem nalesiltem^ 'poárnpi^
kq,t
kqtt
ánsiln
ánsau
kum
?
jü tui. q>£ing pi ansuh
jáum
kum
drisim kumlq,^ tatem
diné
juontup ndng kát drUiln
?
yum
yot q>néilen
msinpV
tü joamanti
kum
—
[sawé. » q^n-
uj-lay tqiém
nold siltém pdrén-pV
qSing pi ansuh na
?
? »
ndsin-pV anéuyné yotté
jdum
q^nsuh kqtd arisáu
qSinpi
yot q,nsilén
?
yum 20
«
? »
—
[sawé.
anéuyné yotté án-
tü jqmentij
déin-pV ansuy
yum jüw-tuji. ! jdyém yum
q,nsém
korom
yum-lay tqtém afnén jüntép ni^'^
kaW
hung td
nixtd niy
tat qli.
lg>ytq>tem
jqlq^il^
lq>a-
na fi yot ánsüén
ayürém ndnk yal ndnkét
jdum kum kum-
naldsiltem poárnpi
? »
nank
joli-qul Iqjmité,
keit 25 tat qlL))
dnsiln
?
kumUd
tdu loátti
kánsil'm
nny met^^
:
kdskud^^
namd^^
lq,ng
dm
(ijdj'ém-yum uj-lay tqtém
me-
nold siltém pdrén-pi
mq>ypd mdttr'^^ jérí
poáng'^^ tqll
nurrm kdntd
sq^t
30
yot qiLsilén
? »
taw Idwi
«
:
am yumlé
kaskwé !
yansilém,
—
hol tartod?)) ((Nagybátya öreged tartja valahol.)) «Melylyel férfi atyám állatkezelö ügyességét gyakorolta, [aztj a hasított orrú táltoscsikót hol tartod?)) « Nagybátya öreged tartja valahol)).
—
A
20
férfi oda mendegél, a férfi bemegy [a nagybátyai házba]. ((Nagybátya öreg! A férfi atyám viselte férfi ügyességgel hordott állas pánczélruhát te hol tartod?)) ((A három vörösfenyö közötti vörösfenyön, a vörösfenyö legalsó ágernyöjén ott van. ((A férfi atyámat állati ügyességgel hordta hasított orrú táltoscsikót hol tartod?))
—
25
))
—
—
Ö 80
felel: ((Öcsiké,
én honnan tudom,
A HOS ÉNEKE.
lupe lüjeur
té
joámet
tq>ng^^
na met moa/pd maitr pésin^^,
lupe
kum
lujeur
IdpU't^^.
ü
nanén mand
men-
ie
tutét
ndmtq.ll^'^
tui telem nq.r
soat
jqme'it.
35 ti
pi tdu-
[tér-mat
lutt
^um
dm ndm-
tultim,
dt
namtal
Idplét, tü jamliti
^^
tq^atmtUe
^^,
lupi
siáe
tul'dtd at laple'it.
taj telem
ti
pdsel
tüjqmi,
sdt lüpd lü'-jewér
ti
40
tqll
/»
*
sdem urr mdnnr sansém, q^sing
í !
tqnx m^inné mat ma](pd ma-
nankin perjén
dímant nd
minunkivé
sát lüpd lü-jdwér
dt
tem^^ ndss sunsentite, tdu loai:
jden
l'qfi/
mai maypd mater éri pdnktal nürm- kanté
ma ndngu
tü joami,
147
nawér-pV
taivd ness sunsentitd.
taw Idwi
ness^^ jq,uhtdu sq,at silpd^^ siling
:
njdyén saim vir
manr sunseHn divdnl^^ punltdnnet palt sohelé^^ 45
nanénnél
? f
— aii-mönt
qsifi lüt
joamdsi. jüvantenet'^'^ pdlt korom
am namtal
pomm^^imtem luve joamdsi. kq,tl^^
tüjqmliti. kdt-pasél tqtémtitd:
tuídm, at laple^itj)
lü-pV sisd ness jqnytawé.
kansdp kqnéing nqiril^^ uottenet
hogy neked micsoda útra mi fajta holmi kell ?
A
sdt silpd silin aiívdnél
men
szeméttelen réti térségen hét lóból álló lóménes
ím egy 85
járkál
men
valamiféle fajta holmit [onnan] válassz ki magadnak!
útra
*
A
odamegy.
férfi
Ez a hét 40
lóból álló lóménes az ö névtelen ujját sem bírja fölemelni, [oly hitvány].
Egy ezen nyáron
ellett csikóíiú
öt csak
úgy nézdegéli. szól «Az apád rothadt vérit, Hisz az imént mit nézel ? :
!
45
—
náladnál vastagabb lovak nem bírták az én névtelen ujjam [sem] fölemelni*). Oda lép. Könyökkel támaszkodik reá a lófiú hátát csaknem kiforgatja.
Hét karikájú karikás zabolát 10*
148
VITÉZI ENEKEIC.
pdlt níle
pom imtem
lüe joamdsi,
50
punélténdt palitél süpélV jq-
mdsi
tau üi soapta^tnet palit lü sun-
jüw-vdntténdt palitél
sénpati nuk kuas ribitayti tusne^^
mátét dt
jqmmes
tq,yni^'^,
korom poqg^^
lu
poáll
yqtél
55
nuk
nuk
ribitayti,
tissennét palt pdrr^'^
muiti^^, dimqnt^^
nildpum jemtém luwV jqmdsi. taw
tit
nqny kwoss
*^
lül'né
sdgvdrd^^ serri^^ jdppi^^. kvqJe 60
mdn
mdt
sitd
mdttr qlpd mdttr pqilnd^*
neili
vudi
meni
dk
qamp kormti sdm pqal
l'ul'
jdge íi*^
norr^'^
niuluy
qlp
jqmés-pal yürém pqy-lmv
tü tajdtém yqpétté
65
jden-
nqny
repitayti.
nqny
tisséndt palitél
ju tatmiti
Xqsdy
55
man vaü
mini,
harmadfiivessé változott lóként lépdel tova. Napdiszitésü díszes nyereggel mialatt fölszereli (ráhelyez), negyedfüvessé változott lóként lépdel tova. Mialatt ö itt magát rendbe hozza, a ló térdére esik. álló
helyén
Jobboldali
reá dobja,
nem
bírja ki, [annyira futhatnék].
három
oldalcsontját
berúgta abban a pillanatban, reávetette magát. 65
an-mont qlém
mialatt rárak, másodfüvessé [változva] lépdel tova; mialatt haza vezeti,
Amint magát 60
:
yqrp-édkward sar apfi,
tdu joqmti, lutém jelkqrtite
öo
répitayti,
mütdt at tayni.
jüw-sdnyU'dsidn
sa-
kqrmd'^^ kudíi pqrresldnti^^ qalp
éqpítaytndt palitél
lü sdnsdn páti.
tq,tt
oqlm kuqrp
jq-
yanadp yansdn nalrél
üntténdt palitél
ju mngqééjén^^
tu^^ tájdtem^^ kapet
[mdsi.
yürém pum jémtém ImvV
midn [a
ló] elalélt
Mialatt magát [a 16 hjítáu] egyenes helyzetbe hozta, visszafelé pillant a hol az imént volt, [ama] nyíressel borított hegyorma [ime] csak ködlik. :
Hosszú, vagy rövid ideig megy,
A H03 ÉNEKE. jel
uililutém. jel-
tustkati'^^, jel
neitá )ü Un.
mám
tan
ajq>ií^^.
149
akw'-mat-ert mater dlpd mater
paidné neili,
dii
dmp yqrémti-sam-pdl íudnd^^
tunzil'mats,
t'u
t'at'
tun70
zántí^'^,
pdna^''^
níiday
ntirr
alp jdgd
poall
meni,
lul'
sqyrimé kivon poryésldnti, i
jdyd'nur nawlunkwé
qlpjdjenti/n
kaenkudls,
taw jqmenti, luwd jol-yartitd, luta
tdnn mik ans,
illnu^^ pdtni síét loátti
uotál^^ pqill^'^ q,m
ioqmtdms
ilí
:
t'i
ménem
qidq;'^
jol tübtyati, jol va'ili, 75
luwd jol néyitdj jüw
mdm
juipoalt
lüWmats,
tii
jal^^ poáll
aüng^^ sqldsnd^^ kul-
l'dlqbeng,^^
sqldsl
niimm poáll
tártang^^,
aula
kuorum^'^
tot tvXenti.
nqlp jdyd-nur
nawlunkwé mi-
ni!))
untes.
t'e
80
pqill toáttém
tuji.
dwi-nolné
pdndpdle'it
tqutiing
uotal
aje'it. taiv
qngid^'^
kivon kwdls, Iwwd-tarm nqnyel
jqmtdnts. elnuw patém sd-
kuormé tiiHung. kqJd menn vudt
ydt Idwi a ti
mendnti. dk mdt sitd kqseltem^^
quld vdtal paul
am minném jiii pdlt kvdlld
kqseltem
jeltuostkdti,
sumlqy
liitém jelluili,
ioli-pdl vitin sdrésné (í) 85
yulilalunkwd!
faluhoz jut (jelentkezik).
Az eb megugatja. Egy csúnya félszem hadonázva ugrik ki [e házból]
—
((Egy «hös)) Atyai bosszúokát üldözni egy «hös» jdögél!)) mendegél, lovát visszarántja, megállapodik, leszáll, lovát megköti, belép [a házba]. A nép [ott] iddogál. O az ajtófélfához oda állott, ott álldogál. !
75
lu-
valaminem
egyszer csak 70
ndili,
Eöhögnek «A ,hös' atyai bosszúokát megy
üldözni!))
80
Kiment, lovára
95
elment. Midn kissé távolabbra jutott, «Ezen vége láthatatlan falura az én eltávozásom után alulról a vizi tenger kerekedjék föl,
ráült, [így] szól
VITÉZI ÉNEKEK.
150 jü
tém jelneümtit jégua ansuh
nuk
tui
mdtm
.
kualepi.
numi-pdl
iildn sároséi
dpi-
q^idd vdtal ti
ndng
kud^^
punkdtdsn^^
kq>tdl
jq^mmes jdin mine mg,etl kaÜd^^
(?)
tdrdtunkwd
'jo
paid
uld tem yürém dnkívdlel yürém mdt tüétunkwd/» *
kuals, matti Habingnd^^ mdtt kd-
yasd,
singnd
my
dpikvd
térin pdttsia.
loátti dpikud'^^
q>n-
kuenn kuale
poalln mdndrl mejindnP^ tui téléin
yaslitim sümHéy neileV.
tiytíle'
narpi jel san-
kum kuenn
téhi'^
sanntitd
"^^
luwd jol
matém
neyénititdj jüw-tuji.
ekwi'-ansakwV kwqlépei.
kváldpi jeli
kvenn
mineati,
jol tüstyati, luwdnél jol'Vatli, 95
mdn ü
man vdü
akw'-niat-ert yaslitim kwol,
((apikiüé I
jdytdpoalét
nqny [sén
nan yotdl punyat-
jq,més jdyéri minné mdtdtél
puott
aatem.
taill kudnn'^^
q,ktí
jégva karn"^^
lejumdtijd lau nispd
kqling tuosnd jü káitimtijd pell-
yal'd yqlés, 100
mat
90
95
út sdllemnutd^^
saát'^^
tm patseV.
mat kasinné
—
arísuy Idivi
(iapikwé, kivon kívdlépdlén,
felülrl a tüzes tengert bocsássák reá Ezen vége láthatatlan falu [helyén] tüztöl emésztett három fatönköt három helyt állítsanak
Hosszú, vagy rövid ideig mendegél, egyszer csak egy mohval bentt ház s egy mohval bentt pajta jelentkezik eléje. Megállapodik, lováról leszáll, lovát megköti, belép [a házba]. [Az ott lakó] öreg ember s öreg aszony fölkel [eltte]. « Öcsiké Hova vetdtél te [ide]? Jó atyád amióta elment, !
híre veszett.)) 100
»
l'opinné,
i(apikwé/» táitslijdy
Valami suttogásba, valami eusogásba kezdett [a két öreg]. » Öcsiké » mond az öreg !
((öcsiké,
—
menj csak
ki,
^
151
Á HOS ÉNEKE.
patpá
pnl'íng jémai^^
aktíjégva
Lati.
ív?'^
mandrél metmanén tittilémen;
uotta-
tíidpiétdnti'^^,
tán
105 ti tüj
télém 7Íawér-pV
jol-sol'émtdln loatti:
litém
sq>7''^^
akomjégva dmpieyt-
kurum noul lamt^^
nall tarmdtien. ak
ti
yum
kwon jdktépálitd
W/.tdpi
meiiiL
égva loatti:
morsidhvd péttsen.
agam
tdii loatti tdili
pí}itáytne palt jqll iuottemta/ti^^.
115
jqmmes téndjqmmesdind téss,dis,
mdnn vud(
jdné
jmv-yaUémtidydt
piil-taiités-
tü sal'I!iman''Utd,
[lidyd.
tü üntyati.
kqje
men vudt
kdntldnti.
kdntldnti
dkmdt
sítd
dt kánsimtd sodttdll tuom^^ on-
petliteHm/))
yürém 120
vsar dkum-ekwdf
Idwi:
taiv
meni,
am kumtélili^^.
patpd palin jemén
dkwd-ekwd nqwéJ! petenti,
q^ing Iqmmid q£ing kdpsi^^ kuor-
nd
nqwét-lq>mt jdktdpi,
nal tdrmdtidnd. [sén ? » dkwd-ékwd Idwi « apikwé ! man mossakwé vet-
taw Idwi:
«
twidi,
mi téged valamivel meg akarunk vendégelni 105
egy ezen nyáron szúrj le
A
férfi
ellett csikófiút
!
kimegy, leszúrja
[a csikót]
szétvagdalja: [hát] nincs fözö üst.
Nénje asszony pár fülönfüggjét 110 kiveszi.
Tíz fogas, közzel alkotott szájába beledugja, szétrágja. Amit odaköpött, [ezután] 115
hét fül füles katlankép ülepedett oda. Nénje asszonya húst dob [beléje], Ö szól: « ugyan néném asszony hadd dobok én [húst az üstbe] !»
Három 120
húsdarabot vág
le,
az üstbe bocsátja.
Nénje-asszony szól: ((Öcsiké,
mért dobtál
Ö
«
felel:
elég [az],
dt'im.
hwon'lmmatidyd.
sdt
td ménes,
püt
Iqu nispd yalin tüsné
egva, piiott
puott páitaytne pdlt kuoss koqlls.
:
dkiüd-ekwd karén-tail 110
dpíkva
[titd,
!»
kivon kiudléjn, jol-solém-
[oly] keveset [az üstbe]
néném asszony !»
?»>
dku m- ékwaf n
(etetni)
;
VITÉZI ÉÍÍEKEK.
152 gdn^^ tuo artam, soát
ongán
jq,ll
pdttüs.
tuom
táll
inenn
kq,£d
püt pajta'xtndt p alít 125 jol
tqtémtayti,
püt pajta^indt palit
vuát
tq,tt
unlánti mattr pit
oai táu uango suntet, ránti,
poll'^^
sq,t
XujéSy kwülés
jqmés
iu sqi-
tdu
jellrdti,
tumrd vuqri
vita,
tát'
nq^i^'^
niik
atpd dting
180
yüríié sére^^
kq?'tti
nuk
ka£ite.
Idiling
yum
sát tal
lunt voant mendnti lunt tan sát tal
joqxst^'^,
,
jeli
korom ist^^.
pq>rr
tdu
mini,
[lanti,
telili.
man vad
tüm vqnydn tü-ártímé tüm vqnydn jol-pattalüés,
lax^^
yqsd,
kqn£q^^
man
vdt'i tat
ünlenti,
matér-piyét ndj-áyi loamt^^ kqnüss^^
nd
tü ndrmtítd.
kq,n£q
loamtmd
sdm poall
lunt
ndng ídgql
dm
ie
lum Alpoalln
taw vqnyd' sufitdt 140
Mialatt az üst
[renti.
u1!*-jiiv
sai-
pöl jol-rdydti, taiü nqfiy vltd,
sdt atpd dtin
125
yqnt-
akw'-mat-ert at ycmsimté 135
kuqssdntí
vdt'i
yqsdxqntldnti,
ui kuml'e mendnti tukk kuqssentttd,
man
Jdní\
jqmés aj né
ta minés.
qsin tqm-nj, qsifi kapsej
tmre
pdnketén korom dt mdneti,
ténéf
tés, ajis ;
tumrd
vari,
punkdnél
felfött,
könyökre támaszkodik. Mialatt az üst felfött lefeküdt, fölkelt, jó ételt, jó italt evett, ivott s azzal elment. *
130
135
140
Soká, vagy rövid ideig megy, [ségei) (vastag) szúnyograj, sürü csíp légyraj (értsd ellenszélibe keveredik a féríi. Hosszú ideig hadakozik, vagy rövid ideig hadakozik, egyszer csak amint nem vette észre (nem tudta), egy hét ölnyi mélység (hét ölnyire behatolt) verembe elfogja (oda rekesztve), a hét ölnyi mélység verembe beleejtették (beleesésót eszHosszú vagy rövid ideig üldögél ott, [közölték) valamiféle úrnö-leány az ö verme szádjánál tzi fát vág. Egy forgácsdarab [bele] esik, ö azt fölveszi s tamburát csinál [belle]. Száz hajú hajas fejérl
sr
:
—
153
A HOS ENBKE.
t puntéln. titá.
sdm poall
t'e
hite
tdiL
íentita 7'qkildm^^ tayti^^.
saat
hi nass suti'
uj /iimle minenti,
toy yqssentitd,
sangual-
kér
át maniti,
l^q^niSq,
145 la'ilin
ül^'^
piP^
yürém
till-
tumrd'Ser yarti, nq^ny-yasitd.
joállvi
itt
t pantita.
loamtma
hint
I
tqulin vj
yumlé
tilenti,
toy yq,isentitd]
kualV-^^
Iwnt-vdnt minenti^ pqll sulUs^^^, Ater
vuanga
ne tü jq^mliti, pcmkitém mdtitd diveu^^^^ kualle
suot-
jq,ll
jeli
lunt-tdn yg,ssenti,
150
yürém-por laywd jq,yst,
tar-
jol issét,
noap-
taw yavsd-lq>mt yansés, tentayti^^^, tdii tu pumta/ti^^^, lú
pdnkiténi mikk^^^
rq^idit soátt telt
vaq>nga stne^^^
ness
sam-pal luntné tü udrémtitd.
anan
155
tdrm nuk
imti.
ui kuml'e fialdnti^^^, jen,
kaid
mdnn
aMng Idmm t'oy
yansd-lq>mt
eli-pdlné tü
sam-pal lunt
taw
pmi-
[tdhi/»
tlltitd,
luívd éli-pálné,
yansd-lq>mt tü puntitd.
nqldnti-
vudt' kantldnti
ti
am Imvém
tustau^''''^,
ti
lüta
tajéy
160 lü
ne SS sunsentitd,
fíi
rdyulimé tU sdnywéltayti. mendnti, mdtt
három 145
jdinti
l-
sdt-pis ker-kwol pal-suH/és.
[húzza).
hajat kiszakít,
tamburahúr (drót) gyanánt húzza Lábas állat amint mendegél, úgy pengeti, szárnyas állat amint repülget, úgy pengeti.
Egy 150
kummé
lúdfalka
megy
[a fára],
fölhangolja
[arra]
a lúdéneket (húrt) pengeti. Három ízben körül forogtak, leszállottak.
Ö 155
egy darab írást írt, egy vak lúdnak oda nyújtja [mondván] «Ezt a darab írást te majd az én lovam elé, helyezd oda Ez a félszem lúd [az írást] röpülve elviszi !
160
az ö lova elé, a darab írást oda helyezi. A ló csak nézdegéli, s erre nyerítve rugdosni kezd. A hétszeres vassal körülvett ház széthullott.
(föl-
VITÉZI ÉNEKEK.
154
tén ness voantdntitén}^^ tén loat-
q,tér
.
vqjfiyd-süntné tü jq,mliti.
punkd jol tíu: katl jaintap nq,i
jáintáp
q-terpi
katl
jpi q,sen
nenn
asen.
165
Jwtdl'
lü
menentin,
menn
q,lp
jdupiman 170
tdu jel
uili^^^.
— dm ündnkém.
nqny-raiülitd
ness tüstaivé. luívd-tarm nq^fty-ünti. qsin l'qm-uj yuml'é nolenti, toy nolentidnd.
pdse dn^^^ mdt alp jdll pidn^^^ dtt kel kánsildn
punkd
sdt tal vq>nyd-sünt7ié
kin^uy menentimdn. ndng koatía^^" dtt li yossen.
tdrmdtitd,
aiwdn-kwalyd jol-nq,pémta^ti. taw tü püyémtayti,
* Xq^sd
tén
man
vdt'i
yqntldnti,
jüw minenti, jel soans}^^ piss.
ndu montnau^^^
nidrr varr att suitilén^^^. jü
175 7nat
mens
ten IdweV
jü jo'/ts. ju joytung jiii-poaltd jqll kiiq^is,
nétd
tg^ri loalti,
t'qgál mdtt^^'^ síiisdm
oám ndu
yummV jdjenteV.
lüten ness vdnttitén
((
180
kuontemlcn,
:
y ot él jdjentép
nan
yotté at-li vasién
Ura vermének szádjához, oda megy rögtön. 165
170
Fejet leereszti, zabolagyeplöje aláfügg. belefogózkodik, a ló fejét fölcsapja a hét ölnyi verem szádjához csak úgy odaállítja. Lovára reá ül. Amint a stír szúnyograjt szétnyomkodja,
úgy nyomkodja
175
szét [elleneit].
Hosszú, vagy rövid ideig hadakozik, haza mendegél. Valami két férfi jdögél. Lovukat csak vezetik ök szólnak ((Honnan jdögélsz (jdögél vagy) úri fiú?» «Hát ti hova mentek ?» «Mi ((Hs» atyánkfiát ;
—
180
megyünk
keresni
nem láttad-e te valahol?*) Ö leszáll [lováról].
q>tér-pV qsén»
anen yotdl mtnentijin ? » (ímen Alp jd'i-pimén kinsunkwé mineiitimen ; í
155
A HOS ÉNEKE.
(mnom nukk
kiústit^
vuan dtjoytí,
dm pésim}^^ japtl tüstpoalém, mami
kaié
taiv jol-va^ili.
apasdf an mat Alp ja'i-piydn tdii
185
am
dk mdt sUd
viidt kui.
at-ke yanéildn ti
:
ndnké'im.))
ten jol-sdnsipéssV
kántjdintí netd nukk kénstuyatt
dk matt
l'unisí^^^.
astitd^'^^y
at sujtilein
sitd 190
iit
klánét
kért
niik
siiiti
kiids
í »
jüw minés, jüw joyts. jüw joytémd jui-pdlt jol-yujés. nétd-tqrV Idwi
kénsi, netd liinsim l'imsim
kért kojdntí^^^. ndii
ivé
unan möntnüiv manér varunk-
sem ui
:
aaném, nan tajéy matsuj-sam yq>ntémleHn,
mér voarén
[at joyti,
dném nany-kénstankivé váyén kntne jdintquman^^^ kum mik kuali.
kualem kant
kaali. gazing t'ak
Idmmui kiimmli
nqli,
tami
poalt
nqlingtijén,
tdu lati
:
kumm
l'dl't
jiii
kualém,
jelkg^lí jelsdp-
205
«
185
190
netd l'unsim lünéim sam^vit-kiwért yujenti. ((nan manér var e* in ?n «yq>ntné jdjentatvémen. »
—
tg^u.^^^jdne unitén^^^ sim^^'^ pari
Üdvöz legyetek! Ha ama «Hös» atyátok
nem
fiát
ismeritek im az én vagyok, amint nektek jelentkezem. Amazok térdre hullottak. «Te elbb mi okból (mit tenni) nem adtál hirt magadról ?» :
Haza ment, haza Miután haza
érkezett.
érkezett, lefeküdt.
Nejéhez szól:
Engem, ha te majd valami kis zajt hallasz^ engem fölébreszteni nem futja ki erd 195
meg (állítsd) késsel a csípmet!)) Hosszú, vagy rövid ideig fekszik, egyszer csak [valami] had jdögél. Neje nem bírja (ném ér rá) felkölteni Egyszer csak sír. úgy érzi, hogy vízben fekszik. [akkor] szúrd
—
200
Amint
;
fölébred [észreveszi],
hogy neje sírván, sírván [az ] könnyeiben feküszik.
))
akw^-mat'ért yg^ut jdjenti. netdngny-kenstunkivéatdstitd; akw'-mat-ert tünü, vit-kiwért yujndt sujti. nq,ny kwoss kénéi
—
200
jellkqlém soát toall soat
tid per'^^^
ampeséni kasajil tustépdldln! taw yasdy man váHi yuji^
195
156
,
te
VITÉZI ÉNEKEK.
.
soat
pdlt
.
7
toal
X
soat
úfr áyvts
a
77
•
tm
jíuk^^"^
kivalém ^^^ yant l'alt yum kwali. -^ «vt asm Iwm-uj yiimle noii, ^^^'/ nolentidnd. toll jui'pdlt taw Idwi
iqi
mullno^^^
'
jájánemmi 210
tdu^^^ perkiiqlux vuat dt joyJs^^\
,jol
yqUHm,
^^^ tal^sattüwiiqriy-kívdle'im.
túmra}^^ suije ness kuq.lkis^^\
»
jol-yqli, jol-saptaivé.
jdnV qnydn sim-por
soyt-jassd
ndr dyivtds él puntvés. ti sdt tál sdt tüw mulné palit
216
ndr-dywtés7iq,ny-jd7iimi.[joytés
taw nq,ny-kwdlunkivé vdyd at tumrd-sujd ness yq,lwés. 2.
a)
(Jurk inától közölt változat.) Eeguly eredeti föl- ^Középlozvai nyelv jegyzéseszerint. átírásban. Alp jer i. Á Ip'j eri. Alp
téls.
sdmndpdtem
kürt kqtlf kurmenta kvdtnd'^ ndrl
juntán
Álp iij
téls.
sdmné pdtém khurt khaiél khürméntd uj-poal kwdtné
poal^
;
«Mit csinálsz te?» 205
«Had jdögél reánk.
A férfi fölkél. A fölkerekedett had
sr
'
210
215
ellen kél a
férfi.
szúnyograjt nyomkod, Amint úgy nyomkodja szét ket.
Azután ö így
szól
((Meghalok, hét tél, hét nyár múlva fölkelek. Meghal, eltemetik. Idsb ángya egyenesen szíve tájára egy nedves követ helyezett. Ama hét tél, hét nyár elmúlta alatt
ama nedves k megn vala. Ö neki nem volt ereje fölkelni. Csupán tamburája szavát
hallották.
2.
A
—
—
«Hs)) megszületett. Napvilágra jöttének harmadik napján harmadfél jávor-lábszár-börböl
A HOS ENÉKE.
kurmentau 5 sq^rii
sup
q,rsén
ndrél jüntqu,
taut roil^ voarau
5
10
juipoalt soat^ ci^
siii''^
ims
vet qrsén tör kwdrtél jüntqu
jdgd iirom^ satring kqlg-/^
ton jüi'poqlt soqt-si sdr ints
sqkq^^ soanetija}'^
jdyd ürém sötrén khqléy
jdgd urm satring
kqlqy^
10
qngiie ne
dn^^
qaimd
Oqnkhwd né-oqimé
sqlepunn^^ tuotaV-^
qinwg'^^ juontp^^ rés kot oli
(tan
möldl
kitilitd
dm jdim
khuni-Iay
tatentém
?
13
korom niy
saka söndtidn,
saka loivintidn.
kitilitd
moldm dm jdum kumlqy
tqtenteniy
:
jdyd ürém sötrén khqléy
sqkq lauentijdn.
15
khürméntd qrsén-sup sárén tqul vojil voqrqu.
vuát qrsén tar kvartéi^ juntau. tq^n
157
sot-pun tütal dinén jüntéprié
kall nv/id
khot öli
? »
—
(ikhürém niy khal niyté
niyjqlqil loahengte^"'
níy jel-qil loqpénté.))
(u ju kaittau
t'ü
—
jdum kum kumlqy 20
uilqy
—
\tatém
ujaim -khum khum-lay^
tqtem tdtdy sup
5
ju khaittqu.
20
tqUékh-sup puldt
sirei
^f'j'^^X
khot
varrnak neki csizmát, harmadfel röf daróczból varrnak neki kapczát, harmincz röf vászonból varrnak neki inget. Azután alig lett egy hetes :
az atyjától rzött ezernyi 10
mind
nép
dicsöiti vala,
az atyjától rzött ezernyi nép mind becsüli (számolja) vala.
Anyja asszonyt (nöleányt) kérdezi «Melylyel atyám egykor feríiügyességét gyakorolta 15
az a szörszálkától át nem hatható állas pánczélruhácska wHárom vörösfenyö közt lev vörösfenyön, [hol van?))
A vörösfeny Oda hozzák wMelylyel
legalsó
neki be. férfiú
—ágernyjén
atyám
[van]».
férfiügyességét, állatkezel ügyes-
ségét gyakorolta, 20
az a
tompahegy
aczélkard hol van ?
Vitézi énekek.
158
—
pulit seri t'u
kot oli
tü ju khaittqu.
?
ajdim-khum khum-lay, uj-lay
jü kaittau.
jaum kum
tatentém
kumlq,y^ ujlq.^
semél kerpd ndlén oqld
tq,tentem semel kérpci 25
—
naling qala t'u
kot oli
kaittau, 25
[oli ?
nqldsiltem puarn^^pi -
•
kt
[tatém aoqnkhum ne-oq,i! jdim-khnm khum-lay, uj-lay
nald siltém perén-pükhot öli?
kering djven tü nármtau.
kvant jane übenpoaln joy-
(idnkwdnt
tdn
jdni
üpén-poqlne
joyten,
sámnd patem,
30
soat ci sdr ims,
kotdl mindntén
í
tdu dnkwdnt ndnné kitilit sdmné pdtmén soqt ét sdr ints, khotdl' minentm. »
at suring^^ at
35 soaling'^^
sürén at
tiytau ditau,
S'oql'in dt,
dm jd
tiytqu, djtqu.
qterjdum kumlay tqtem
nqldsiltem pudrnpi
uptd
»
diwén tü ndrémtqu.
Piérén
tdu dn kvdntd ndnnd kitílitd:
40
—
tu khaittqu,
kumlq^y uila/ tqtem
cin
kJiot
olih)
?
qngum nqi jaum kum
80
—
latti
:
voqngtal^^
—
kot oli í
85
dn kudnt mim sekend^^
ötér-jdim khumlay tatém
nald
öli
üptd
pörén-pü
síltém
7iurmnd
joytén
Oda hozzák neki
«am
—
latti:
khot
? » a
dnkwdnt min,
—
[ségét gyakorolta, «Melylyel férfiú atyám férfiügyességét, állatkezelö ügyesaz ö fekete vasas nyíltartója hol van?» be.
—
25
Oda hozzák neki. « Anyámasszony Melylyel atyám férfiügyességét,
[korolta,
állatkezelö ügyességét gya-
a hasított orrú táltoscsikó hol van?» Odanyújtanak neki egy vaszabolát. ((Majd öreg nénédhez jössz, 30
ö majd kérdi tled egy hét alig telt el napvilágra jöttöd óta
hova mendegélsz?*
Híg
—
[ott
tégy].
étel szagával, száraz étel szagával
etették, itatták [nénjénél]. 85
majd megmondják, mit
—
én fejedelematyám melylyel férfiügyességét gyakorolta, a hasított orrú táltoscsikó hol van ? Nénje szól: ((Ezután meuj. ((Az
A HOS ENEKEl. sqat lupa lujevur
poqnktal sdywné, [poqnktal]
nagd kering aiven selkmdten^^. kot kar nadn sunspi kár püon^^. aimálá
t'e
ir,
nurmné joytm 40
ié
sdseng^^ poaln
joytdn. sqaling at 50
suring
kitilau
kqaper^^
q,lp
soat ci
45
at, tiytau ditau.
dn kvdnt
tdu
t'agal loai
dm jd
45
smén
éoqlin dt,
50
:
tqten-
[joyti.
at
—
pudrn pi
khotdl!
minentén
t'ayél
«dm
kot -)5
latti
dnhvdnt kitilau: ((koqpérqlp/ sdmné pdtmén soqt si sdr ints, tdu
oli?
40
joqmenti.
tiytqu, djtqu,
kumlqy tqtentem, ujlqy tem
dn kvdnt tdu
il
((dkw*-mdt-sitJGt sdssd poqlné
qterjdum
iiqlqsiltem
!
j&t sdssén-poqlné joytenj) *
T'ül
:
sdmndpdtem sdrr ims
kotdl minentén, 55
kher nan sunspi,
kh&r püyén
dm-mdld sakha sisd sümet: ul nqutdn, [il joqménfj
iúl ül iljoamdnti iét
;
[khqntm]
ndi kér én diwén sdlkmdtén, kliot
nqutdn.
dkmdcit
lüpd lü-jeur
soq,t
sqkq.^^ sisán^^ suomat^'^ ull
159
uj-lay
loqfi
? »
[tentém
:
ötér-jdim
khum-lay
tatentém
nald
ta-
siltém
pörén-pü
:
egy szeméttelen dombhoz, egy szeméttel en réthez fogsz jutni; egy hét lóból álló ménest fogsz találni ; rázd meg a vaszabiát amelyik csdör reád néz, azt a csdört fogd meg
Hogyha mindannyian
visszafelé
ne bántsd ket, menj
el
elfogsz jutni
középs anyai
ugranak
nagj^bátyádhoz.
Azután elment. Egyszer csak középs anyai nagybátyjához
Hig
jut.
étel szagával, száraz étel szagával
etetik, itatják. 50
Azután kérdik:
«
Vitéz
hs!
Napvilágra jöttöd óta egy hét alig hova mendegélsz?*)
telt le,
erre igy felel (azután)
«Az én fejedelematyám melylyel férfiügyességét gyakorolta, 55
melylyel állatkezelö ügyességet gyakorolta, a hasított orrú táltoscsikó
VITÉZI ÉNEKEK.
160 60
poqngtal ségtd, poqngtal nurm-
khot öli
8oat lupa lüjévur.
upoq^nktal
7idu kering djven selpmdtn.
ie kdi' 65 sq^kq
ull
60
püon.
—
III
poqnktal
[nurmté
ndi kerén djwén sdlhudtén,
ndn
khot khör
sisd nquhentdt
nqutdn.
latti
sdywté,
soqt lüpd lü'jenr,
nan sunépi
kot kár
?))
ankwdnt tdu
td
t!é
joamen
khör püyén
sunspi, !
saka sisd nqupentet,
vasi sasén poaln joytdn.
ul nq^utdn,
saaling dt, suring át
65
il
joqmén
!
vessi
sdssén-poqlné joytén.))
[T'ül
il
ti/tau ditau. 70 kitílau
:
kotdl!
minentén
?
úqldsiltempudrnpi
— kt
oli
éoql'in dt,
?
[né joyti./
sürén at
tiytq>Uy djtqu.
vdsi uopte^^ latti :
dnkvdn poqngtal sékdn 75
joq,menti.
dkw'-mdt-sit vossi sdssd-poql-
q^terjdum kurnlq^ tatentem
70
kitilqu
:
nkhotdU minentén h)
poqngtal nurmend joytdn
aatér-jdim khum-lay tatentem
soat lupe lujeur kqntdn,
nald siltém pörén-pü khot oli?
kering diven sdlkmdti.
vessi üptd latti
t'u
tui telem
nqor pi
hol van?))
a
:
ankwdnt poqnktal
sdyjvné,
—
Erre ö így szól «A szeméttelen dombon, a szeméttelen réten hét lóból álló lóménes [van], rázd meg a vaszabiát, amelyik csdör reád néz, azt a csdört fogd meg
60 te
Ha mind 65
visszafelé
mozdul
ne bántsd ket, menj tovább El fogsz jutni legifjabb anyai nagybátyádhoz.))
Azután elmegy. Egyszer csak legifjabb anyai nagybátyjához
Híg
etetik, itatják. 70
jut.
étel szagával, száraz étel szagával
—
Kérdezik: «hova méssz?)) « Fejedelematyám melylyel férfiügyességét gyakorolta, a hasított orrú táltoscsikó hol van?» Legifjabbik nénje szól ((Ezután egy szeméttelen dombhoz,
»
A HOS ÉNEKE.
tdudn sunspi, 80
táu loai
75
jáum sáim
:
nagd oanemne
vir
moq,ind
kerén diwén sdlkmdti te tuj
i:>dlt
telem nq^ur-pü
80 ajdin
sdim wür
Ildi
pottpurik^^ kq,rrtux dtt mikti^^.
diwdnél mqfit.
allm^^ qild korom poag lu
diwdnél mqfindt jmlt söpéld
kering posmog patti
nairél utténdt pdlt khivqnénd
ön khotdl' jökhtilén?)}
85
kerén
nukrihitaytif nukUiselti. pd7' siinspoali,
mqnntoalm
pasméy pdUél
jii-seywsdn.
— meni —
urr nqld sdr jdppdnti. viidi
potpuruk khartíiy at mikti. qlméy maciid kliürém pökh-lu
pottpuruk iiukkq,semtitdf
kqéd meni,
[inti,
inti
tu tdjetem koqpattd
95
tdu loqfi
!
nqirl utten pdlt kvanend iimi
jusq^ngdsedn.
90
—
tdwdn sunspi,
sohold
imti.
85
poqnktal áurmné joytén. soat lüpd lü-jeur kJiqnten.))
kotdJ! joktíln^^.
divdnl moaitd^^
divdnl
16Í
tu tdjdtém khoq^pétté 90
potpuruk nuk-khassémtit,
mdttr pit pojekum tu joyti
nuk
oanm,
pdr mmpoqli, dm-mdnt ölem
latti
dmnddn
75
:
iét
kuluy taritdbi,
egy szemóttelen réthez fogsz érkezni, egy hét lóból álló lóménest fogsz [Ott] vaszaboláját megrázza egy ezen nyáron ellett csikófi néz reá. Ö [így] szól «Az apád rothadt vérét
—
nuk
sdr jdppenti,
tíytnd
lottj
80
ripitáyti,
tisseltayti
[iir-nald
találni.))
:
Hova
fogsz te engem juttathatni?)) zabolát [szájába] dugja. IMialatt a zabolát [szájába] dugja, másodfüvessé változik mialatt a nyerget rárakja, harmadfüvessé változik [de] hasaló szíjat, hogy ráhúzzanak, arra nem engedi (adja) A bal mellének három oldalbordáját [magát. patkós (vasas) czipöjének sarkával berúgta. Abban a pillanatban, a mint elalélt, a hasaló szíjat fölrántja,
A
85
90
;
[hátára] fölveti magát, rendbe hozza magát ; vissza néz, [hát] az a hegyfok, melynél az imént volt alig hogy ködlik [oly távolra vitte már lova]. * Vogul Népk. Gyjt. IV.
1
VITÉZI ÉNEKEK.
162
jommas 100
ténci kq>tl
Khwasd
vuim
nádn ditdnna jommas aind kq,tl vuim,
95
iü joyti,
illjoa77itdnti, il niupdti.
tdu
Tarom poall
qsseldilpd
tauting^^ Idilpd^'^ tq,rompind
semel jq,l
ndu
ut'ing
100
sqlosdn
pdrr
il
jdmés tené
vüm
jdmés djné h)
joqíntenti,
Hím
ndi ujlankwén ! 105
S érnél Mé oqnkhwénné jel-poql imdin sdrésné
sumlqken (nils),
ndi khul'ilanhvén
jegtm q,nmy
ten qlnndnnd^^
— tdu
ilnü pdtiy
loatti
:
dkdm qakvdm oanemne iét
110
ti^tnd jommas
/
pdr sunsi
:
dm-mdnt mdtérput mdt poj dkw* pasmd oqttélenti.
—
dkw' jérté uttém kívdldn-sum
kulu/ tariteldn.
nddn
páti.
Tqrém-püné
dk jértd^^ uottem kvdledn
mdtm
»
w
(.(í( k>
vüm ?
ajténé
khotél
[poq>lné]
[tq,rdtüln
—
tiytné
toqién lailpd,
sunsi.
dk posme^^ oattdldnti.^^
dimdld
115
ndn
latti
khum
viTq>rém-poq,l q,ssd lailpd,
dimant mdttr pit mdt poi 110
((dm
tdu
!
kuHildngvd.
illniupdti
—
ndn
md anguennd
poal
«öw))
khotél
!
ndu^^ uilqngvd ; 105
mini, vei miniy
mdtérput poj
téndm
íékJidn néilés.
Hosszú 95
ideig megy, rövid ideig megy, valami gazdag emberhez érkezik oda.
((Engedj
engem »
— !
100
mondja
—
—
«liogy az éjjel nálad hál-
jak » «Jó ételt, melylyel téged etethetnélek, honnan vegyek, jó italt, melylyel téged itathatnálak, honnan vegyek?)) elmendegél, távolabbra jut [s így szólj Eg felöl vékony lábú, tüzes lábú Ég-fi
hozzád Fekete Föld anyád szálljon le
105
felöl,
alulról vizes tenger
kerekedjék reád
110
!»
Távolabbra megy, visszanéz hát ama valamiféle gazdag embernek csak a füstje gomolyog. Eéy idben épített házhoz és pajtához érkezett.
—
A HOS ÉNEKE. kq^tl
— jü tin —
vildm
dm^mdld mdtém jékw'-ansuy
jql-
kuin.
Táujü 120
tin ölndn.
akmacit
tui,
jegvaanmh hitem
lattekdtiju,
115
jü
khotél viildm
tuhtén. t'e
sdurpimd
jii
120
tüji.
—
dkw'- mdt-sit
jékw'-ansuy khqtém
lattéyatiji.
kven jdyte poalítd
dkw* -mdt-sit dm-mdld tqltém
jegva puott voaruy imtí.
sdir-püju
tdu kit iiaul poar jdytdpi
((dpukwé,
puott kérnd narribitidn.
l'dp-sal'l'émtdln /»
síépdnne^^ dk tép íiuk
puot
vi,*"^
sdm
125
liíta
ill
115
inti,
nal-ri^ntitd püt-ken.
pütdn nuk pqjilti, kwdndl'pot-
—
—
«Jó
ételt,
melylyel téged etethetnénk,
Lépj be, feküdj
?
le
!
»
— Egyszer csak
belép.
az asszony s öreg valamit beszélgetnek egymással.
Hát egyszer csak egy telet tehénborjút hoztak ím be. «
töltött
Öcsiké, ezt a tehénborjút
szúrd
le
!
leszúrja, szétvagdalja.
125
Az asszony elkezd vacsorát
(üstöt) készíteni.
Ö
130
két darab húsdarabot vág, beledobja azokat az üstbe. A zsebébl egy magszemet vesz ki, beledobja az üstbe.
Üstjük
vii,
[tilelti
[ott] egy öreg asszony és ember, ök élnek vala. Ö szól wNagybácsim, nagynéném, hogy az éjjel meghálhassak, engedjétek meg nekem!))
honnan vegyünk
120
[tépoqlit,
kwdn-jdy-
sepdn dkw* tep-sdm nuk 130
joqmtdnti.
Hát
l'dp'SaWémtit,
tdu kit nout-poqr jdytdpi,
nuk kuali
puomti.
sdir-2mmé
püt-ken nal-ripitidn.
—
Tiétf dit, ndss driti,'^^
kui kuoltdn
tdu
te tülésten. t'é
jekwd püt voqruyw
nq,rrihititd.
kém pütdn nukpoaelti
kven dl pqtildltí,
135
tendm
?
tüjin,jel khujinh)
tdu ju
tdu jep sdnndntítá.
khülw/w
tqrdteldn /» i^ndn tiytné jd Illés
ie
latti
Ö7i it
akiKacit ciimel taaltem sdurpi
lipikvd
130
— tdu
((dkdm-oqkwdm
jep sdnndntéhi, 125
163
felfö, kifelé fut.
11*
164
VITÉZI ENEKEIt.
dkmácit
kum
kit
mot kum 140
loatti
lütd puumtitd, iljoqmtenti.
*
q,lp
g,lem^'^ sit^^ nq,i^^ till
qter
möt yiim
ndm-
naj
ne pdttsau.
ndmel
q,lp
Idlpél
jmkéi ndmné pdtsqu,
sit
khus ndmné pdtsqu,
qllsau,
möt khum
kus^^ ndmel ollsau,
latti
:
«pés koq,pér lém-éit,
145
lat pil kqper pdtem jui poalt
pés qlp ölém-sit
nqi tillnd pdttsau
jinkéi ndmél ölsq>u,
khus ndmél ölsqu.
qter tillnd pdttsau.
tdu pés kq,aper iésem^^ 155 jej)^^
sq,irqpest
—
kummd
tul
mins
Esznek, isznak, marad
Hajnalban
Hdipél' i
:
is
koqper pdtém jüi-poqlt,
[talpéi
q,lp
pdtém jüi-poqlt]
[valami].
fölkel,
lovát megfogja, elmegy. 185
Hát egyszer csak két férfi madárkákat fogdos. Az egyik férfi [így] szól erdei
140
« midn a régi vitéz, a régi hös uralkodott (volt), úrasszonyi móddal éltünk, úri móddal éltünk. Miután uj vitéz támadt, miután uj hös támadt, szolganö névre jutottunk, szolgaférfi névre jutottunk.))
A 145
másik
férfi [így] szól
midn a régi vitéz uralkodott, midn a régi hös uralkodott, «
szolganö névvel éltünk, szolgafórfi névvel éltünk. 150
Miután miután
támadt, hös támadt.
uj vitéz uj
ölém-éif
tér téléi ölsq,ii. koapér pdtém jüi-poqlt, qlp pdtém jiíi-poqlt
téléi ölsq,u,
140 tdtpél
latti
pés kq,ayer q,lem éit^^
ingi^^
latti
apes koqpér, pés
jui poalt
pdttsau, kus
pés qlp qlem
[mdld
khum dm-
kit
vuor-sendst dléslentiji.
pdtem
ndmne
mot kum
150
Akw^-mdt-sit
135
kqaper pdtem jui poalt
ídUpil qlp
ingi
qlsan,
till qiisau.
Idlpil
145
khuj-khwqltdn nuk hvoqli,
dleslánti.
:
pés kq,aper pés
ness driti,
tét, djit,
aimdl vuor sengdst^^
A
HS ÉNEKE.
dimalá pés kq,aperne
naj telné pdtsg^u,
mdm
ötér telné pdtsqti^.
tqjánti.
jiirtl aijdnti,
máttr jnt uos
tdupes koq,pér j essem khummé
tail^^
sqgq> jep sairidn. 160
lap-saitrépéstd, tül
tqnn juipoalt tiytau difau.
dkmdcit
jdll
pudngls^^
—
155
dm-mdUi pes
möm jártéi
djenti, tajenti.
mdtér-püt üs-tail
jdrribitaiis.
sakha Idp-sauridn,
kér
*
korom pis
kém jun
Icvdll
tdu haza, vudt' kuis
nuk
sqikals^^.
Ton
q,arptaus. 160
;
dímdld jdlln
tdll
—
2)qll' jerrdti,
;
jií-nqréptaus. 165 tdll
tanírd voar'i.
soqpretdnne korom dt
mdm ti
tednl voárét.
khwqsd
nuk saikdlés, dm-mdld soqt
[khujis,
[khujis]
tdl
úrasszonyi
módba
mendntí
mdtér-püt mdt najér-oq,i
módba jutottunk, jutottunk)).
a régi vitézt dicsér embert levágta s aztán elment 155
ama
régi vitézhez.
A A
néppel együtt iddogál, eddegél. kik (mik) csak voltak a teli városban, mind levágta ket.
160
Azután etetik, itatják. Egyszer csak lerészegedett. Egy hét öles agyaggödörbe dobták bele. Lovát háromszoros vasházba rekesztették
165
[ott]
el.
hosszú ideig feküdt, rövid ideig feküdt,
fölébredt.
Hát egy hét ölnyi gödörben lenn fekszik.
Valami
féle királyleány
,
vnkhdt
jdlén khujenti
Idiling uj kuml'e
úri
rayt vönkhdn
lütd khürém-pis ker-kívdl-ken
matt naer oai
sqirdnti
dkw'-mdt-éit jel-pénkhlés.
jel-ripitqus
kojdntí. nidttr pit^
jüi-poalt tiytqu, djtq,u,
soq,t tdl
i
17U iu
minés
koq^pérné,
sant tdll rayt vaq^iujdii
lutd 165
165
vei!
166 175
VITÉZI ÉNEKEK.
tok kvq>ssdnti.
170
jiw
táu lunten
kvq>ssdlts.
tnél
táu korom poq,r lunt oant
175 t'okh
tü jdlljisét,
tdu sdm poal uj kq,n£q,
iagql
tq,ul
poalnd
kdnn£i.
dm lum
koat kq^ntiln, 180
t'e
185
nuk
tilndn, uiln
tdii-poqltdn iü jel-issét.
sdm-poql uj tqul-poqlne khansd khansi.
tdu
dne kq^nnzdm 185
korom pis
kérkvdll pqll sul'dti
kaitliti.
djun vuq,ns kvalle 190
170 fát
Ö
175
((t'dyél
vág, egy forgács lehull [a gödörbe].
[abból]
tamburát
készít.
Ustökhajából báróra hajat kitép, húrrá szerkeszti. Lábas állat amint mendegél, úgy pengeti ; szárnyas állat ahogyan repül, [arra].
lúdéneket kezdett pengetni. Öt a lúdfalka háromszor körülforogja ö hozzá oda leszállanak.
egy szál (szem) madártoUra írást ír. 185
«Ha majd
az én
lovam valahol
ezt az írást nyújtsátok neki
A
oda
látjátok, !
lúdfalka fölrepült.
Miután elrepültek, a lúdsereg 190
khqntilén,
lunt-woqnt nuk tilémlét. tllndn-uil [lunt-] dnd khansdm tdu luwdn tü tdytépoqlidn. lü ré/idi, khürém-pis ker-kwdl
úgy pengeti. Egyszer csak egy lúdfalka mendegél 180
dm lüm khot
khansd tü tdytépoqldln !
íé
190 lu kaitliti, sq^at toll mill
vuonga suotne tu
;
laywd joq,nkhtit
tilemlét.
tdu lutdn tu tdytepoaljdn. lu rakeli.
khumlé minenti,
khwq^ssenti
[tqulén uj khuml'é tUenti, t'ökh khwqssentij. [nenti Aktü'-mat-sit lunt-woqnt mitdu lunt-tén khwqssdlts. tdtvdm khürém-por lunt- woqnt
kq,nsdt tu taj(tepoaldln.
kint voant
voqrit,
lailén uj
lakú joq,ngtét tdu poaltdn 180
sq,urenti, pol' jel-rdti.
tdu tumrd voqri, [niti sopér ötdnné khürém ét ma-
dkmácit limt oant minantí.
az írást az ö lovának átnyújtotta. A ló egyet nyerít, a háromszoros vasházat
A HOS ÉNEKE.
195
167
tü jelnuoptentaytíj
pal
tan tü siéltayti
soqt tdl mii vönkhd- sütné
lutdn 7mk nérmtau. t'i
—
íü khajtliti. diwéri voqnés-kivqlld
mirrmd inism jepsq;Utitd.
iü jel-nqpémtayti, lütdn nuk-nirémtq,u. ü mirmé pusn Hdp-saurit : khot nqjér-oqi jiw saurents,
X95
kot naer qai iu sairdns t'e
sutdti. lü khajtliti.
naer aaimd tdktdn nuhvitd.
td nq>jér-oq>i
tdkwtdn nuk
vita.
IL
A
szamojéd had éneke.
Jq,rén xqnt eri. Jq,réri vdtitli sárié ta
Jenéin üsin saHrépd jol-joru-
pdlné,
sdris-kiüoÜ
tampné
suíid q,S'VÍt
jdnkén yanwés.
léstd.
joytés.
Jenéin üsin saHrépd nqny
eldt noumtés, édrié-vdtdn joyleu-
tés,
5
jol yülmités.
saHrépdkwoss kismejitd:
matéstd,
sund jdnkd kwon ndrtéstd.
Lo
jurtin
dt'im.
pásV mdn yqpt-plkwé
sun-jafikd ndrtém rndtdt
pümats,
A ló neki iramodik. hét öl mélység gödör szájához oda iramodik. A zabola vezet gyeplje
szét zúzza.
A 195
oda lefügg,
t
a lova fölragadja. Most a népet mind levágja.
Amelyik királyleány fát azt a leányt magához [a
vágott, lóra] fölveszi.
IL
Egy szamojéd a tenger
A
túlsó oldalára vándorol rénjeivel.
tengerközépi szigethez érkezett.
Szánjához fölszín-víz jege tapadt. Jénysing városi fejszéjét fölkapta, 5
szánja jegét lefaragta. Azon a helyen, hol szánja jegét lefaragta, Jénysing városbeli fejszéjét [ott] felejtette. Elre hatolt, a tenger partjához érkezett, meghált. Akár hogy keresi fejszéjét nincs meg. Egy társas borjút, kis réntinót fogott meg, :
10
168
VITÉZI ÉNEKEK.
ta
tíqtpv/^r
kit
ndntsati pü-
édris-kivoÜ timipén tü ndrili.
maU, Jenéin üsin sa'irepd kinsunhw'
25
jüw jq^nxés. minémd jui-pdlt^ man vad minémd jui-pdlt
aman aman
ét-pos yidils,
yatél pokaps,
Jenéin üsin sa'irép-siipá po-
yq,sd
15
akw' 7Ídntsatitd
akwatd
arits.
qs vdü
minémd
kitit
xq>sit
ti
kaps.
yantestd, dlmejéstd, sünné tdl-
yart-
tül jüw-jq^nyés, jüiv-joytés.
[ivés
la'il-paí jarén
jui-pdlt,
ndntsatita yasit
ti
30
20
takkdt
ti
vápsd
jqrén yq,ntén joytélimé, alimé. la^il-pdl jqrén qjkd
yart-
sim yqsit yasimé, alimé.
ivés.
jurtin pq^sV
[téstd.
mán
[mét.
jdy''dyitd totimé, sdlidnd pösi-
yqpt-pikdtd
man
jurtin pqsV
yüUés.
yajtné kémkwél yajtenti,
35
ta
jq^rnét
minné kemkwél minenti,
yqpt-pikdtél
jui-pdlt
naivélya-
tiinkwé pats.
azokhoz támogatóul két rénünöt fogott meg, s
Jénysing városbeli fejszéjét keresni visszafordul.
Miután hosszú ideig ment, miután rövid ideig ment, 15
egy rénünöje hosszában elterült másika megmaradt. Miután megint rövid ideig ment, lm második rénünöje is elterült hosszában. Társasborju kis réntinója
20
25
maradt most meg magában. Futó mértékben fut, men mértékben megy. A tengerközépi szigetre oda jut (mered)
ki.
Vájjon holdvilág szállott föl, avagy a nap tnt föl, [tnt fel. Jénysing városi fejszikéje (fejsze darabja) foly ragyogással] Megtalálta, fölemelte, a szánba helyezte.
Most
visszafelé fordult, visszaérkezett. ((Féllábú szamojéd)) vejére
30
szamojéd had rontott rá
s
öt megölte.
((Féllábú szamojéd)) öreg
szán hosszában kifeszítve
s
megölve,
leánytestvére elrabolva (elvive), rénjei elhajtvák. Társas borjú kis tinójával 85
ama szamojédek
után kezdett nyargalni.
HÖSÉLET SZAMOJÉD EMBER ÉNEKE.
A
XQsd minés, vád minés,
4o sali-pal' j aktéit.
iiriié
^ányés. iirnél jolcil!
160
akw'-sos lim naldtél
sunsi
:
jq>r'én
kwolt
tüjd-yul
nur
javén yánt
i)us
nurtwés
unleHt.
sdli'pos pánywiteí sdliand ta
kitentV lim ncddtél
pöseHt.
takicsí-yul
yürém yam tanki
miisyéldnl
nur
piis jaréti
yqnt
nurtwés.
IIL
A rénemln
növekedett hösélet szamojéd ember éneke.
paydt itr taté m j ar é n y u m éryd, Sáli-sdkivél jdnmdltém jq>rén yürém satér sáli qnéi. akiv' yqtél nqmsi sdsdr, am an qysér nawlunkwé voss jdlnüm ! puund yalén Sdli'Sdk
IV
él
)
d n nidlté m,
:
titisdüd vistd, sqtér salidud-ydlt téstd,
ndraw
at yqptd,
jdnk
sand, sdt ünlép ker-simdn
ti
ti
jqiinés.
at yqptii
kérsand,
ti
tü joyts, tinsdnd
ti
sqy-
püysand, kér-kwályél ney-
N irin-já
joldU
ti
minés, an
yqtéld minés, an etd minés, mötit yqtél yqtdls, ndj l'üUn lapés, eld
Hosszú ideig ment, rövid
A hegyrl
lefelé
néz:
ideig ment, egy hegyre hágott.
hát
[ott]
szamojéd sátrak állanak
(ülnek).
Egy rénpihenö
út szélességéhen (oly
ím
nagy falkában) hajtják
az ö réneit.
Három ember
40
az ö jegyük (módjuk) szerint vagdossa (bélyegezi) a rének füleit Egyszer kiltt nyilával mint tavaszi hal [fzdik] a nyársra, úgy nyársolta föl az egész szamojéd hadat; másodszorra kiltt nyilával mint szi hal [fzdik] a nyársra, úgy nyársolta föl az egész szamojéd hadat.
ni.
A rénemln
növekedett szamojéd embernek nyolczezer rénje van. Egy napon [azt] gondolja: ugyan hadd megyek én rókát üldözni Holmijai (gazdagsága) közíü elvette pányváját s ezzel ezer rénjéhez ment. Oda érkezett, pányváját kézre szedte, fehéres öt rénökrét, hófehér öt rénökrét azzal megfogta, lánczczal megkötötte, hét ülés vasszánjához kötötte s a « Vesszterm- folyón)) ím alá!
170
VITÉZI
sunsi
rém
xd'i^sán q^sér ta mini,
:
ti
WEKEK. nawlunkwé patéstd. yürém etán iüNumi-T^rérn jdyd-nüpél pojh-
^G'tél naivlésta, akwai^ at joytitd.
sunkwé
man
q,s
tilém,
pats. aam sormém joytés, aman dyim-piyém sormd joytés ; manér vármél? ! amki sormém kastél- ke qysdrém voss joy-
ti
q,s
:
dyim-plyém mcCés-ke
joytéstd. joytéstd-pél
yansdn qysér ti yqptdndn ness jünyuwés. qysérdnl alémanl-juield voss tdrdtilém.))
pdlt yqptét qs móri alyateHt, ta kemél
kantmuwdst. qysérd jqrén
ti
pqydtur yot
vistd, sdt ünlép ker- sünné nqny-tdltéstd, jüw ta jqnyés. yürém noplünél vdrém jdnk porydt yot-nolyatém, tát él sqwá yültém ; ta-kém rakw ti qU. jqnyém matat sunsitá N'irin-já möl yqtél va^ilémát sqs-jál qls, an além-pált íül'né voikén tqr supin yum yallemv jánitV nánknüiü'ke, nánknüw ; qs at-ke nánknüw, at nánknüw. ta páhyviti já ti jemtém, tü-mos taw ta nawélyatilés. jüw ti jqnyés, jüw ti mini sát yqtél minémd jui-pált jüw ne; Urnát kivol át'i, puun ád, :
elém-yqlés
yánd
áti,
alimét,
paiil-aulát lülné
ámp
áti.
elém-yqlésaná, áyiáná, pi-
mét-yumiánd alimét, kwold sakwdtimé.
Sáli'Sákwél jdnmdltém jqrén
yum
ta l'ünéunkwé pats. ta l'ünsés,
ment. Ama napon át ment, amaz éjjelen át ment, más napon nappal lett, a nap magasra emelkedett, a távolba néz hát ím egy tarka róka megy [ott]. Most üldözni kezdette.^ Három éjjel, három nappal üldözte, egyre nem éri utol. Fels- Ég atyjához ím imádkozni kezdett: «Az én halálom jött-e el, vagy leányom-fiam halála jött-e el, vagy micsoda dolog [történik] ?! Ha az én halálom kedvéért [történik ez a sors] akkor csak hadd érem utói a rókámat, de leányom-fiam érdekében hadd bocsássam tova!» A tarka rókát ím utolérte. A midn utóiérte rénökrei csak ugy rugdosták sarkaikkal. Miután rókájukat megölték a rének egymás közt verekednek megint hiába, annyira megharagudtak. Rókáját a szamojéd hs
felé
:
:
hét ülés vasszánra rátette s azzal visszafordult. Három nyári rénborju brébl készült hófehér sapkás bundájának szre levedlett, puszta bre maradt meg ím olyan nagy es volt. Midn visszafordult (visszafordulta helyén) nézi: [hát] a ((Vessztermfolyów tegnap napleszálltakor [csak] patakocska volt, most a túlsó partján álló fehér vászoningti ember halászmadár nagyságúnak látszanék, ha ugyan látszanék; de ha nem látszanék, nem látszanék. Oly szélességvé lett ím a folyó, addig ment le [a szamojéd] üldöztében. Most visszafordult, ím haza megy. Midn eltávozása után hét napra visszaérkezett, ház sincsen, gazdagság sincsen, ember sincsen, faluja végén kutya sincsen. Emberei, leányai, fiai meg vannak ölve, bérszolgái meg vannak ölve, háza lerontva. elvitte, a
:
A rónemln
növekedett szamojéd ember most sírni kezdett.
A
HSÉLET
akw' -mat-ert nqjnydt nér
yiiÜli!))
—
láivi
SZAMOJÉD EMBER ÉNEKE.
jot-tqtimé,
vdü minés, akw' mdt
éldt sunsi
md-sajné, p^yén
ivés.
—
Idívi
aUs ;
piiufid jot-tq,timé. juil
ti
yürmit
:
tátin alimét.
jánV mami
ííawUtésana. yqsd minés,
ti
nq,rt kivol ta
yart-yatunkivé pats.
((taw simtal-majttal paydtur,
manqny ti
l'Ü7isimém
ahvast, yaésankivé ere^it.n
sajkétaytés, ness át'im, simtal-inajttal tül
am
nq,msaxtunkicé pats. ataiv
ti
— nyq^n/dn
171
am
tüstunkwé pat-
«ness lakivyateHm» ness
yum
—
q^sém*. ness
ti
lakivunkwé patsand.
Xqsd, vitné
man vdü
lakivyatémd jui-pdlt akw'-mat-ert jdnV
jiio.jq,rényum nq,msi
ti
:
at roytéptilém, sajtal
mand
süpd lap püyémti-
lém. püyémtéstd, kwoss péryétaytils, at sets. tdk-sir yajnné tdkié pmo-
wés.ja,tül
ti
kitilunkwé patéstd. »nanyq^nydn anéaivén, yumin yányd
—
kitilitd,
«ain»
((td
manéy jq/at
.
.
.
ta.)>
vortin
nyot qle'ith)
jq^ut dnsi, sdt tol sirei anéi))
pdlt
q^li
? »
— simtal-majttal jqrén paydtur, ynmim — yürém qnsih) — nker yqsndp md-yar-ant — — sarak
Idivi
akio' jqutd tüjt-kiwért
rén' mdt, sd^ir-md joli-pdlt
sép q^nst, ne-mat-ürél
;
asdli
akw* jqutd divi-süntté
;
akw' jqutd q,smd
kivoni-
qli ul'-jiiv sai-
joli pdlt,
quld lanyan-
kdtne patné mutrdt dt'im, kwon qlné alsand,
Csak sírt, csak sírt, egyszer csak fölkelésre kezdett gondolni. « Hiszen wmeg kell tudni, ki ölte ha én sírok, abból mi támad !» szól meg öket». Fölocsúdott [fájdalmából]. Sehogy máskép, mint hogy a ((szivtelen-májtalan)) volt, az ölte meg ket. Idsb menyét onnan magával vitte [a rabló nép], gazdagságát magával vitte. Tehát üldözbe vette ket. Hosszú ideig ment, rövid ideig ment, egy helyen a távolba néz hát a harmadik bérczen ím sátrakat kezdenek fölállítani. A föld mögé, oldalt kezdett ím huzakodni. «Kejtzve szivtelen-májtalan hs, én közönhadd megyek)) mondja séges ember vagyok,)) Hát csak úgy rejtzve közeledett feléjük. Miután hosszú, vagy rövid ideig közeledett rejtzködve,* egyszer csak idsb menye ím vízért jön. A szamojéd ember gondolja nem ijesztem meg, befogom nesztelen száját. Megfogta, akárhogy
—
—
:
—«
—
:
nem bírt kiszabadulni. Az ers fajtájú ember ersen fogta meg. Tehát azután ím kérdezni kezdte. «Ki tart téged, férjed mondja «a szivtelen-májtalan kérdi. «Nékem)) kicsoda?)) ((Vasrugószeijja van?» hs, az a férjem.)) «Ahá! res, mammutcsont hajlószeres három ijja van, hét öles kardja forgolódott,
—
—
—
—
.
.
.
—
—
Min
—
«A rénlegelön kívül van egy ijja az ajtó nyílásnál van a tüzifa-vágó helyen, a taposott föld alatt; egy ijja pedig vánkosa alatt; végének csengetyüje van, nincsen fortély, melylyel valami módon kézre lehetne keríteni.
van)).
((Hol
a hóban, egy
vannak azok?»
ijja
172
VITÉZI ÉNEKEK.
kátén pateHt, qsmdt q^sné jqutd kátén patné miitrát anan qsma sqpitdnén-müs qsma joli 2)dlt qsné jq,utá-qidd
tátit ti-sq,st
—
düm,))
kwon
fieltdln/)) Idioi
tal-majttal yiimitd Sdli-sdkivél
jqrén
yum
mand
mand-nüpél.
qsmdjoli pdlt
qmé jqut-quld
jdnmdltém jqrén yiim
ti
minés,
it'i
sim-
kwon-neltéstd.
tdlmats, simtal-majttal
ti
pqXdtar saíidnd-paít joyts. yiirém yum, Iqw tipi tot ti yqntsand, mötén pümiti, tnrd ^ot-manémtitd ; mötén pümiti yqpsin-lütin ta'U yot-manémtitd. akw' toyyürém yum pusén alésand. tajdnd alémdjuiptdt an sdrdk kwoni-pdlt qnsim jqut nqny-leumatéstd, siipV saimtéstd, ndldjid
puW jünyésand. jüw
ta minés, jüiv joyts.
mand kwon
— — yot — (mal-quld qlih) — apunkd-nüpél nqnydl — nmasyatim? düh) — amasyatim — — njüntpd mand yuriph) — qnsi?» — ((Lqpatkd — atoyan varéin vénnilém tay
ti
kwdls,
iijdtd,
(íjdtd,
sirejd
qjilmatwés qli ?
í
))
—
kitilayti.
mand
Idivi
(nqjwésj)
yotdl'
(vpüt'it qli.))
))
:
qlin
((jüntép
dli.))
nqnsi.))
üsét
jÜ7itpd»
vaital,
Jenéin üsté-ke várivés, at vérémnülém ; ti an Lqpatkdt varém-ut mand jdnV teld!)) jüívlakwdlts, an simtal-majttal jqrnd-pdlt, an ti jqut quldnél ta nirdséstd. an jqrén roytémd-müs sirej kdtnél yot-tor éltest d.
Künn lev öl
szerszámai, azok e pillanatban kézbe kerülhetnek [hanem] a vánkosában tartott íjját kézre keriteni nincs fortély ». « Midn te a vánkost rendezed, a vánkos alatt tartott ijjának végét hadd, hogy kilássék!)) mondja a szamojéd ember menyéhez. Erre a menye elment. Éjjel a szívtelen-májtalan férjének vánkosa alatt
—
;
tartott ijjának végét kilátszani hagyta.
A rénemln
növekedett szamojéd
jára], a szivtelen-májtalan
hs
férfi
most
rénjeihez érkezett.
fölszállott
Három
[szán-
embert,
talált im ott. Az egyiket megfogja, a torkát szakitja a másikat megfogja a tüdejét szakitja ki mindenestl. Mind a három embert ép úgy megölte. Miután ezeket megölte, ama rénlegeln kivül tartott ijjat fölvette, ketté törte. Nyilait sarkával összezúzta. Azután visszament, visszaérkezett. Menye im kiment. kérdezi. Menye felel: « Elaludt)). ((Hal« Hallod- e, elaludt-e ?») lod-e, kardja hol van ?» ((Markolatjának ((Kebelében van. » vége merre felé van?)) <(Fel «A feje irányában fölfelé van)). a Fel van öltözködve ? Nem ? ((Van pánvan öltözködve)). a Lqpatkd czélruhája?)) wA pánczélruhájaminö?)) «Van.» városában készült a pánczélruhája. « Akkor gyönge, keresztül birom majd [törni] ha Jenéin városban készült volna, nem bírnám, hanem ez a Lqpatkd-hen készült holmi, micsoda nagy gond az Belopózkodott ama szívtelen-májtalan szamojédjához, amaz íjjat tiz
rénörz ebet
ketté
;
— — — — —
—
.
))
—
))
—
— —
— —
:
!
A TENGER VÉGI HAD ÉNEKE.
j
^3
aújg^uta, an sir eja sas sáli sd Javéi jdnwáltém yum katdt luJ!ei\ s?mtal-majUal jqrén tU nany-porimés, kmol-taloyél kwon ta minés. an süli-Sárák kwoni-pált alné jautá kiiisunkwé patéstd. ton-manin anviönt piiW sakwátawés. tüjoytmát sar vonsál' : 7iál áíim, jcíut átim,
akw'-müs pulV sakiuátimet. kátáyá kastél ynlts, jüw ti pirmeitayts, Z^^j^^' X^riiU jis, an yimit-pált ti lakivés, ti püytési\ simin yumi-
f^
tán jol voskásau'és.
payátur ta-kwoss
taiv
alitá,
srém
átim, sáli
yartné ányin tq,wel vailapél simtalmajttal járná sip-luwá ti sásémtéstá, sun-Uiilén tü ti néyéstá, nnéán elál yariitá. akw'-ért ti kárts, ti
üsés. jani''
an ta
cileV,
manim
an
yummi
nei\
sqtér sáliten jot élál ta álmejésV.
ta suneV.
IV.
A
tengervégi had éneke.
S'á r i
S'dná pikátá-nüpél
s-t
al'éy /
kezébl
ím
kiejtette.
r i\
As-vansin
liipi
kiragadta.
Ama
szamojéd amint
Amaz
ama
kardja,
ijja,
növekedett ember kezében van (állanak).
mojéd most
e
tür vansin lüpi nátawé,
láivi
alántiü sárié al-uitél
végénél fogva
ánt
fölugrott.
A
háztetn
át
nátawé f
a kardot a rénemlön szivtelen-májtalan szafölijedt,
mind a kett
A
ment ím
ki.
Ama
rénlegeln
kezdte keresni. Pedig hát azt már elbb darabokra törték. Midn odaérkezett, mind hiába: nincs nyíl, nincs íjj, mind dara' okra van zúzva. Keze erejével maradt meg [csupán]. Hazafelé fogta magát, ím fut. A mint megjött, amaz emberéhez lépett, ím átfogták egymást. Dühös embere a földhöz csapta. (3 bármint öli a hst, nincs halála. Melylyel rén szokott húzni, olyan kidolgozott (mézgás) brbl készült vonószíjjal hurkolta át a szivtelen-májtalan nyakát, majd a szán lábához kötötte oda, a farát pedig odébb húzza. Egyszer csak im megmerevedett, ím elpusztult. Idsb menyestül, mint és fér ezer renjükkel együtt ezután letelepedtek. Még most is élnek, még most is boldogok. kívül
lev
íjját
n
IV.
Az anya
szól fiacskájához
«A táplálókos obi
tííuger
fels tája felöl
bentt fatörzsöt (hadi ladikot) hoz a gyeppel bentt fatörzsöt hoz a víz.
tavi gyeppel
víz,
VITÉZI ÉNEKEK.
174 5
sipdjáktém tdrin ülém }Akat, yasíiV ul XW^^'^^
taltin üs talténnél tar* ul ta-
rátáin
'
sisin üs
[ivé,^)
sismen tay
ti
xqlta-
«mana tor in potér qnseHn ? ! sump potér ; ne-matr at ndtawé)) iára ta natwes. iül matém. ékwá yq,ntéli : kwon mater sujti. ((piket, kwálén nány! anmönt ta^íl láweHm : sisin üs sismen ti yqli, kwalákén!)) pikátá ta kwálápf}, jfiut álmejis, yürém imnkpá ánt-jayér vis,jqután tapinéstá. plkdtd yujimé sdna-nüpél lawi
saimém
:
ekwci
—
sunsi
yqntné
:
ti
an
joytwés,
yq>nt
ahv' sos lim ant-juyéran pusen
votémtawast. tájit votémtim jui-pált yq,nt yqntés
mater surtaytnát
:
tii-kiüonsitaytém
—
(cpiket,
kwolént álén!
yül'téUf
sujti.
am
q,s
kwoss kinsés, Wil-pálán
jolat kwoss ánkwáti, la^l-páldn sáná
áném
ul aViln!))
láwi,
—
lántin sárié alyáX jále'im))
a
sáná,
nan
tit
— láwi pikdtd
sánd-nüpéL
yár yajtné yqsd
üsil ta yajts. qs yqntiláli, ta minés, ta minés,
kSr-kwáW -taHéyté üs yani, tüjoyts, ker-yqrtyén yuril nqny tllémlés. an-manin yqnt alislém mátdnél kit qtér ojilémr tawásáris-tal'éytéf
Nyaklevágható gyökeres álmot
5
fiúcska, sokáig ne aludjál
Kikötös városod kikötjén át ne ereszd azt Mert hátas városunk hátát [külömben] majd elpusztítják (hátúiról támadnak meg bennünket))). Fiacskája fektébl [így] ezól anyjához: « Micsoda jóravaló beszéded van neked ?! Bolond asszonynak zagyva beszéde [a beszéded] semmit sem hoz a vlzw. Erre [a hadi ladik a város mellett] átúszott. Azután hallgatózik a vén asszony kinn valami hallik. « Fiúcska, kelj föl En már rég mondom, hogy hátas városunk háta pusztul, ugyan kelj föl!)) Fiacskája erre fölkelt, íjjat emelt, három fej szárú bunkós nyilat vett el s ráhelyezte íjjára. Nézi, hát ím had érkezett ellene. Azt a hadat egyszer kiltt szarúbunkós nyila mind eltörülte :
—
!
[a föld
ezt eltörölte, amint még hadat keresett, [hatott] valami utána vonszolódik, [azt] érzi. lefelé pillant, [hát] féllábához anyja kapaszkodott oda.
színérl].
Miután
féllábára tekintett
A mint
—
:
— mondja — «Anya,
Fiúcska, engem^ne ölj meg !»> te maradj itt, mondja házadban En a táplálékos tengerre megyek fölfelé)) a fiúcska az anyjához. Mint rénbika fut, [oly] hosszú lépéssel futott erre. Ismét nézdegél. Ment, ment, [hát] a tenger végiben egy vár függ. Odaérkezett vasölyv alakjában fölrepült. Ama hadöl helyérl két fejedelem meg«
lakj
!
—
A HANCSFEJU DRÁGA EMBER ENEKE. nél.
tü jo'/tém matat kit átér sas alésaya,
ta sun,
1
ta
puun
75
taltés,
sand-pdltdn ta mini. sánd-iialt joytés, édnd kwol-aldn yányés. sand kür-turd yasit vit jüw-tdrmats, édnd kwond kwdls, kwol-aldt nalin }n\ jautin pV yqnti. ((yotéljim, ndj-jnkém, qtér-p)ikém !)) Imvi
—
—
yum
((simsén. ul'd-sultém jol ul yaritdln/n
édnd
siinsi
:
joytém
yum
takivi plkdtd.
an
kwol-kiwérné
ta aleV,
jüw
sdltés.
an ta éuneV
!
V.
A a)
((Háncsfej drága ember* éneke.
Eepfuly eredeti
föl-
h)
jegyzése szerint. 8 dúlt p d ng
ti n
Sdltpunk tinin
kum
Sdl't-punk tinin
susqh ansuh jdtimeltau^ sal^ jqitl nedl^ jieytld
kdning"^ pudl
yu
m
e
r i\
yum
Susay-anéuyné jdnméltawé. sol'-jq,utél
jdntd^ jdnmeltqu. 5
nyelv
átirásban.
ing kum.
Sdult^ pd,ng tining^
Felsölozvai
ndl pdywtléné
jdnitV jdnméltaivé,
kdnntd^ kvdn
5
peytli,
kdning uos kdnntd kvdn
kanin paul kanté kwoiípdyw tli kanén üs kanté kwon pdywtli. Us-q,trén ansuy
pc^/tli.
Midn odaérkezett, a két fejedelmet, mindkettt megAzt a jószágot, azt a gazdagságot [melyet ott talált], szánra rakta, azzal anyjához hazamegy. Anyjához megérkezett, anyja háza tetejére mászott föl. Anyja kemenczekéménye hosszában vizet bocsátott be. Anyja kiment, s a ház tetején egy nyilas fiút, ijjas fiút lát. ((Valahonnan jött úrasszonytól való fiucskám, úrtól való fiucskám!» ((nézd, tüzem szikráját ne oltsd el !» A férfi mondja belepett a házba, anyja nézi: [hát] az idejött férfi az maga fiacsfutott elle.
ölte.
—
kája.
Ma
—
is
élnek még,
ma
is
boldogok. V.
A
((Háncsfej (háncs sapkájú) drága embert))
a ((Jávoröreg)) neveli.
Hegyes fával szerelt ijjal már nyilat lhet, [oly] nagyságúvá neveli. 5
A A A
téres falu terén
künn lövöldözget. künn lövöldözget.
téres város terén
városfejedelmi öreg
m
VITÉZI ÉNEKEK.
f/i"
qtring q,nsuh
uld-vittal ünléptané
toat^ uit'tal unlejptánne^^
jdne 10
q£LÍtá kvall
jdn}-'
au suotnd
10
ndld tü patemli.
ndld tü patemli.
ne kwon kwdldpi,
ne kvenkualdpi
nal jü-sqyérmatitd.
nedlma jü
'^um tü jqmliti,
kum
sq,kq>rmatit^'^
tü jq,mliti
né
te
dm nedlm
tdu dtf
mitd.
am
uti-ne!
kven ndrm-
15
tihi. 15
ayitd kwoUdwi-süntné,
kum
[mlwé. taw at mitd. yumta-kwoss vöwitd: kwon at
yum awi pal-sányívdsitd,
tdkvds-
dwi tdrd jüw porimi,
vuoitd.
kven dtt meua,
ndld sq,yérm,atitd.
kum duma palsqiigesitd^^ du
20
tari
20
talin ne kit talné,
tawd
tdling ne kit tdllnd
luwd-ng,wl'd
tdu
mand vdyd
puoitd,^^
ti
püyitd,
ttíz
25
?
ünlentimé
nélküli, víz nélküli [állapotba, értsd
:
[t^yti,
peri-
tanrémim nené joyti
ném
tdirmem^^ joyji
kwon
— kwoss ? !
aüpukwé! punkém
kves perita^ti^^ lutd^'^ nquld^^
nénnd menn^^ vuate
—
jqnyipi,
jü pqrrami^^
nedla\sq,kq,rm dti, kven jqngpi.'^^
ti
[rémtdln!»
ndlém kwon na-
ti
kit
yalté
saw am
va''i-
[lém.))
at vdri-
hószámos házikóba]
helyezett
nagy leányának házajtaja nyílásába, 10
nyila oda esik.
A nö
kimegy,
a nyilat
A 15
férfi
markába ragadja.
oda halad.
«Hallod-e nö, az én nyilam nyújtsd ki!» adja [ki a nyilat]. A férfi hiába kéri, nem adja ki. A férfi az ajtót felrúgja, az ajtón át beugrik.
Amaz nem
—
20
Nyilát marokra fogja. Kifelé fordul. Öles nö két ölébe fogja ím öt. Amint forgolódik (kiszabadulni igyekszik) húsa, csontja kifejlett (?) növel szemben
—
miképen futná
ki ereje?
25
üldögél, ezt
!
míg két vállam közt a bajt éa sohasem szerzem».
((Nénike, a fejem
HANCSFEJ DRÁGA EMBER
A JJoykva^^
!
pdnkem^^
Xqsá yumté pertélayti váyá atjoyti.
kit ui-
nám^^ unUnntam^^ t'e^^ squ
kq,llta^^
25
,
ám
Iuwá-nq,w1!á
att
kq£a kumle^'^ pertala^tí^^
80
mem
joti tqyté
ti-sis
kwon kwdlápi. *
sqJiri supá'^^ kassemti^^ toq,k^^ ját
toqMe sqn-
Üs-qtrén akit ansuyné 35 l'ay
né
t'iL
t'e^^
kven kualápi.
u£ qtring
ám
lén
(makin
ansah
ákt^'"
láypcittau^^ y kitilau 35
oaim méru^
méruyju
ám neálm
dm
neálm
40
tar dl,
nakin
vajil [tá
í !
taw kwon at mitá.
am
vistá.
jüw-porimasérn,
nálém sqyérmatsém,
kves vquism.
idn át akármikóp nem futja ki.
forgolódik
Csontja, húsa kifejlett növel
miképen futná
i
jol-alas-
í »
am nöLlém manéráV jüw-vÍ8am nálém kwoss vöwaslém,
jelálsl.^'^
Hosszú ereje
— kitilawé
akié kwoldn
:
Nákfi^^ neárl,^^ náken vuqill^^
qllná kvdldnndf
80
pattawé.
nam dyim manérdV
jellqsvátí.^^
sis
sánkásitá.
ne tü jol Iqswáti.
nená men vuam jo/tí,
korom
!
soyri-supá j(assémtitá,
yürém tqy
vuat át joytí, lutd nq>ulá tair-
:
tanrémim nené
maná váyá joyti ?
vuarílm.
30
177
ENEKÉJ.
szemben
ki ereje.
Kis metsz kését elrántja a három torokrész középs torokrészébe döfi be.
A
n
ott lefordul.
Ezután
[a férfi]
kimegy. *
A 85
városfejedelmi nagybácsi öregnek hírt visznek (ejtenek). Ez kérdi tle ((Miért ölted meg leányomat?*) ((Bnszerz (hószámos) csizmával, bünszerz
—
harisnyával
lev házába
40
az én nyilamat miért vitte be ? Én a nyilam hiába kértem, ö nem adja ki. En beugrottam [a házba], nyilamat marokra fogtam,
Vogul Népk. Gyjt. IV.
!
12
VITÉZI ÉNEKEK.
178 40
tdu kven dtt mitd
talin ne kit talné jol püyésta.
nedlm sq,karmdttsem.
45
45
am
kwoss
pei'itaytilé'im,
per jongpdsem. tdu oanem
luwd-nq>ivld
tdling ne kitt tdllnd jellpuostd
vcLyém at joyti.
dm
kven kves perítaxtüe
lutd nquld
vuam dttjo^tL
50
50 kq>Ut
dm dm
unlem,
55 te
am
squ
ti'Sis
sin
56
qsvdtí.
q,nsuh
ndlél
öles
Én
vdrawé vdrawé
60
kasdj-élmil supV jasélawét.
— Ö engem
nö két ölébe fogott
le.
hiába forgolódom,
a csontja, húsa kifejlett növel szemben
erm nem
futja ki.
Hiába mondottam Nénike míg fejem a két vállam közt ül, ezt a bajt én soha sem szerzem. :
50
[Erre]
a
én metszökést rántottam,
három torokrésznek középs torokrészébe
—
döföm be. ott lefordul. Ezután kimentem ». I* SS
A
városfejedelmi nagybácsi öregje
íjjat készít [részére];
60
:
ndl-naldnd, nál-qutand
kuosndn supjdssaut.
vissza fordultam. 45
kwon kwalépasém,
jqmt yqsnand supV jasaivét.
akt q,nsuh jaitl^^ voarau jq,it
jol Iqé-
Üs-qtrin ansuy akitdansuyné jq,utél
kvenkualepdsem,
ro qtring
— tü
*
toq,g jdt toq,gne jeli
[wdti,
tq,y joti tq^yné
sdnkdsilém.
sqhre kqssemtdsem
sangesilm. tu
nüpukwé,
éoyri yassémtdséniy
yürém
dtt vuarilm.
korom
dm
te
uindm
kit
:
yunkém kit va^iném yalt ünti saw am at vdrilém>.» [limé
am
•
uopkvd! pdngem
tanrémim nené
kwoss Idwsdsém
tairmem né
kvds lausdsem
— taw dném
jüw-jányipasém.
:
dm ju pq^rrq,mdsem
az ijj [bels] rugóját keresztül metszi. Nyilat készít a nyíl nyelét, a nyíl hegyét kés élével keresztül metszi.
A HANCSFEJU DRÁGA EMBER ÉNEKÉ.
voarau
nedl
—
náll naldn
josdl
neálqutan^^ 60
:
josd'tdr-quldn supV jasawét.
SoUn vör
mpjdssaut.^'^
saUng
uoi'
sqat kqlhid
— kven
kumt mindltét
65
supV
kiialét.
sdt /alné
Xumit minélteHt. taw jqatd yartíU :
—
kwo7i
[kwdle'it.
yartitd,
tdu jq,itd kqrrtili, sup'^Hqi'tít.
ndldnd
nedldn sertesli^^
ndl-qutand kwon-tqpleHt
ned Iqutdn kven tqpelidn. 70
pdngtd iiqakisld'/ti^^.
sü£qhsd
mpjoami'
*
sejd.
Suséy ansuy akitd ansuyné
q,nsiih
tü jqmenti.
dktd qnsuh tü joamdntí
ü
pors-tqwép punkét ndkésla/ti josdyd supV jqmdsdyd,
jqid
josd vöwi, jqut vöwi, údl vöivi.
:
jq,£q vuoi, jqit vuoi, nedl vuoi,
vanen
sertésleHt,
nqny-votintayti
nuk^^ vdtdmtayti pers^"^ toqp^^
70
varawé
japit il'mel"^^ sup^^ jdsselaut.
jgasl^^ vq,arau,jaastar q,ildn^^
65
179
75
minét. sqat kdr
kar voant,
vaniné sdt
ti
mineHt.
ydrpd ydr-vdnt yqnteit. *
kulU^^ jqrn sq-
XuU jqrén
atpí
Hótalpat készít a hótalp lábálló
sdt
pV IdweHt
domborodásának gyökér '/égéit keresztül *
A
metszi.
zúzmarás erd hét közébe kezdenek menni a férfiak. Kimennek.
65
—
Ö meghúzza
íjját
Ketté töri (húzza), nyilai szétpattognak, nyílhegyei szétörnek.
Hótalpat fölcsatolja egy szemét csomó tetején taposgat, :
70
hótalpait ketté töri (járja).
*
Jávoröreg » nagybácsi öregjéhez, oda mendegél, hótalpat kér, ijjat kér, nyilat kér. lm mennek a hegyi erdbe. Hét jávorbikából álló jávorc3ordát találnak. [Most]
75
«
Az ördögi jaran hét
fiú [így] szól
12*
VITÉZI ÉNEKEK.
180 lattét,
vuapsporkd nuk^^
(ivdps-porkwé
tqjel-
75
táu
latti
kotem^^
:
taw Idwi
taelten^'^
meterán^^
kotem kisne^^ meterám
80
—
tojiltén'
yqtém kisné matérdn [nanki
tojíltdn],
[sdn!))
nanki km-
yansin pasi' dnkwins aWit.
kan^i^^ poa£i q,nguis dlét,^^
IdweHt: nvdps-porkwé, kwon
vadps porkvd kven-
jdktlapdyén
taw
jaytldpdn.
tau
latti
:
terdn,
ja/tldn,
Idwí
kotem jaytlen me85
nang tarrsán.
tdu üt tansíps jaytluy^^.
Akmdtsit mdttr
:
n
I»
yqtém jdktlané
matérdn,
kotem tarrsen meterán, nang
85
[matérdn,
nyqtém
:
nq,mp^^ kinédn.^'^
lattét:
80
nqny-tojlita-
!
pénl»
tcipa,
yqtém tarsané matérdn nanki jdktldn, naíiki tarsdn!))
taw
—
tit
tünspés jdktlunkwé.
taw kasdj-tatyél
sankdts^'^
tdu jdpet tdUdkel sangesijd.n
90
sankdsidyd
yansin pásV dnhvins
kq,nSing poasí q,nguins
piinkd'yqnyd repitidyd.
pdngd^^ kangvd
kwoss yqntitd
kvds kq,ntitd
ribitíjdn.^'^
— kuUt jorn sqat
:
:
Egy
tarka borjút ölnek meg anyástul. szólnak: « vöcske vagdald csak fel öket!» Ö felel «Ha van valami vagdalni valótok, ha van valami kötözni valótok, vagdaljátok magatok, kötözzétek magatok !» Ö állott [mégis] itt a vagdaláshoz. Egyszer csak valami megcsendült. Ö késhegygyei megdöfi a rénborjút anyástul [így]
:
85
90
jqrén sát
tot.
Vöcske haladj csak reá hótalpaiddal!)) felel «ha van valami hótalppal járó dolgotok, ha van valami vadászó (keres) dolgotok járjatok magatok hótalpakkal, vadászszatok magatok!)) «
80
yul't
pV'pdlt
[taw] pdltd sqyd
poalt,
Ö
s fején
keresztül dobja
—
akw'-mat-ert mater sdnldts.
ket.
Amint nézi, [hát] az ördögi jaran hét mind ott van nála.
fiú
A HANCSFEJU DRÁGA EMBER ÉNEKE.
sqka
t'ut'
Taw jautd,
jaitd neald kas-
tdií
(diianér
95 i)(i
nidnnr^^
jés poanstato]^
nd'ri
jést poanstatoy tatíuve,
viidps
porkd mantt
ni'ips
porr
ndld yussémti.
nan esi-pdné totuíikwé tanyijin ? ! totunkwé-ke
esV-pdns
nurínd,'^^
rmv
Tül qs vdniné mineHt. sdt
mik
tajelta-
100 yiti^
peu,
ydrpd ydr-idnt jqrén sdt
pén
tdií latií
luo koteni
meterdn
íaw Idwi
kimd meterdn jani matpi
nanki
swmtdptí-
10.5
.72
ari;
idu kvdnV^ nq,ul
W^
Ö 9 5
Idweit /
:
nq^ny tojlita[térdn,
!»
yqtém
tojiltén'
ma-
tojiltdn,
kin-
[sdn] !»
yul't jq^rén sdt
pi sümtéptidnl.
kivonél nawli,
yür neildpi
kdr
[nanki
tan tojente^it.
taw
tqilití
U 105 jorn nildpi, jorn U ; kdr'^^ nildpi,
:
yante^it. /
yqtém kisné matérdn
nq^ng taeltdri. tq,nn taentet. ktdl't
pV
"((vdpsporktvé!
koteni taeltdn
vdps-po-
q>rméleuw.))
*
lidrpd kdr voant kcnitet.
porkd
man
vaps-porkwé!
q^rrnliud'^^
kuíl'tjarn saatpí i'udps
to-
:
téiiiü ! »
Túl as vanine minét. 95 8t}at
181
:
jq,rén ueHldpi
ydr :
él tojUti.
Ily,
jqren
Ily.
nyilát megrántja.
íj ját,
ti dicsekedni (dicsekvés nyilát hordani) akartok? dicsekedni akartok hát nézzük ki tud többet (tkp. ha dicsekvés nyilát akarjátok hordani, hát hordjuk) !» ((Vöcske, mi [csakj vönket- próbáljuk ki.)>
((Micsoda,
!
Ha
:
Azután ismét a hegyi erdbe mennek.
Hét jávorbikából
álló
Az ördögi jaran hét
bikacsordát találnak.
fiú [így] szól
((Vöcske, haladj csak fölfelé hótalpaiddal
!
«ha van valami hótalppal járó dolgotok, ha van valami vadászó dolgotok: járjatok magatok hótalpakkal, vadászszatok magatok felel
105
:
Ok
!»>
lépegetnek hótalpaikkal. Az ördögi jaran hét fiú [a jávorokat] megugratta. oldalvást (kívül) üldözi ket, a távolba halad hótalpain. Ha jávorbika jelentkezik jávorbikát lö ha jaran jelentkezik jarant lö. :
:
182
VITÉZI ÉNEKEK.
kdrpá kárvoant
sq^at
pussn kull't
lijdn,
jarn saatpí, sqkq, lídn.
no
sát
yarpá ^dr-vant
pusén liyand, yul't
jfrén sdt
sqyd llyand.
110
A
hét jávorbikából álló bikacsordát
mind
leltte,
az ördögi jaran hét fiút
mind
leltte.
pV
HARMADIK SZAKASZ.
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK. I.
Bevezet Az
((éneke kifogyhatatlan kedves puttony)) színjáték.
E ry a
yq^ltal játéi
Ar-keninén- kéninén éryci yqltal jatél
paipém
.
.
.
paipém,
tülipálém.
lo
—
ar-kéninén-kéninén 5
ének.
.
paip am am
éTyém-pél
sat ünttém kwolné,
namél
ti
tülipálém
namél
ti
sdltépasém.
15 ridtné
;
jdnk
mojtém toy
Ar-kéningén-kéningén
.
.
.
Éneke kifogyhatatlan kedves puttonyom, puttonyom belépett.
—
Ar-kéningén-kéningén 5
.
.
.
A
hét nö üldögél házba, a hét férfi üldögél házba, ím szándékosan lépett be
;
im szándékosan mentem be. Az én énekem im olyan szokott 10
15
ta
qlém
joytipalili.
am möjtém-pél tamUé ti qlém am möjtém vissentakémt,
nétd sat ünttém kwolné,
yumit
tamU
jánk q,rmdny
eryém toyd
.
é,p.
évj-ém vissentakémt,
tolné .
tülil
lenni
ha énekemet elveszem, mint olvadás idején a jég, énekem úgy halad. Az én regém is olyan szokott lenni ha regémet elveszem, mint úszó jég végdarabja, regém úgy enyészik.
:
q,uldn qjipdllli.
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
184
20
Netd sdt ünttém kwol-kiwért,
ünlile'in
yumit sat ünttém ktvol-kiwért
q^nyin q.lné
urá-ke sáti' ur
sinsin pdl nalém imlén
am
ta peryéldle'im,
nalu lakwásán.
urci'ke sdtV ur
85
üpin diné saw nékem
am potrém-pél tamUé ta além, am éryém-pél taml'é ta dlém
pdtdyén lap-poídmtein.
simin-pdl nalém paíté-kc
q,nyin qlné
ünltWiny
30
at tid'áp tul'án katél
to/d jq^n'/ipdle'im.
at tutdp talán laildydn
:
25
saw nékem
40
paW
saw nékem
urmtteHn,
üpin qlné saw nékem,
kátd-ke saw dpér-ke
sinsin pdl puji pdlén
q^nsildle'im,
pdV lakwdsdn.
laHld-ke saio apér-ke
sinsin pdl puji pdlté-ke
qnsildle'im
:
A
20
hét nö ülö ház belsejében, a hét férfi ülö ház belsejébeD, oldala szerint hét oldal felé keringek íme én, oldala szerint hét oldal felé,
úgy forgolódom én.
25
Az én beszedem is olyan szokott ím lenni, az én énekem is olyan szokott ím lenni: ha a küszöbös szobarekesz kifelé esö részén üldögélsz,
30
nénei állapotban lev sok nöcském, a küszöbös szobarekesz befelé esö részére ugortok befelé ha a küszöbös szobarekesz befelé esö részén üldögéltek ángyi állapotban lev sok nöcském, a küszöbös szobarekesz kifelé esö részére ugortok kifelé.
85
Az
öt ujjú ujjas kézzel
lev sok nöcském, lenyomjátok (nem akarjátok hallani)
nénei állapotban füleiteket
öt ujjú ujjas lábaitokat [ellenben]
ángyi állapotban 40
lev sok nöcském,
szétvetitek (ketté osztjátok).
Ha kézbeli sok ügyességem volna nékem, ha lábbeli sok ügyességem volna nékem
BEVEZET ÉNEK. 45
manér müyintiyitta ? üpin qlné saw nekem manér müyintiyitta ?
sultém sopér jq,més yuril
jqmés sunsán
!
pdrtá-ke
kwol-kiwért
lóéit
katd'ke saiv apér-ke
60
varé' int qjtém sopér jq,més yuril
55
ti
ti
!
poysifí ydr-tq,ut
Híd'
la'Ud-ke saiv osmar-ke
am
am
!
mán-supémnél manér mü}'inti}'itta ? ! nan qsné HüJ! mán-supannél
veire* im, 50
185
ql'méltidném,
65
am aldm at müyintiyitta. am ti poysifí ydr-sqiv
áléin vas jq>més yuril
tüt motsdnémnél
am
manér nayméliyitta, manér mü^-iiiíij-itta ? nan q^sné pasV-pun yoldn am aldm at mUyintiyitta.
ti
tiHméltidném.
Anyin qlné
45
50
55
saiv
nékem
70
bámészkodó
fajd jeles alakjában nézzétek azt meg jól Ha a deszkája tágas ház belsejeben kézbeli sok ügyességet viszek végbe, ha lábbeli sok tréfát, viszek végbe álmélkodó fajd jeles alakjában foglak én benneteket ámulatba hozni, álmélkodó réczé jeles alakjában foglak én benneteket ámulatba hozni.
*
60
Ángyi állapotban lév sok nöcském ugyan mit nevettek ti ? Nénei állapotban lév sok nöcském ugyan mit nevettek ti ? Ezen az én férges rénbikabörböl való rossz gatyámon (kis ingemen) ugyan mit nevettek ti ?
A 65
A 70
tletek
viselt
csúnya gatyán
lám én nem nevetek. Ezen az én férges rénbikabörböl való csúnya maliczámon ugyan mit kaczagtok ti, ugyan mit nevettek ti ? tletek
viselt
rénborjú-szrös drága ruhán
lám én nem nevetek.
ta'il
MEDVENNEPI
186
am
q>néilém
SZÍNJÁTÉKOK.
jáktim unj
75
Qian asjié la^ilin uj
jq>més kentemnél
yansán
ránnél,
manér nayméliYitta, manér müyintlyitta ?
nan
q>sné tq,ulin uj
am alám
[rannél,
yansán
tq,-
at müyintiyiUa.
Ar-keninén-keninén
A) Manók és tündérek
tq,-
.
.
.
színjátékai.
11.
A
Nyáli-manó színjátéka.
N' ál i-t üli lép, pal'én-ke s ujjam nö7',
nN'álif N'dli'O, N'dli-o! sát-pis q,lné
tumanin kwol
N'dli ydntémldlnülén m'ont
N'dli ünlildlilén, yqt-pis qlné 5
tumanin
ti
kivol
10
N'dli ünllldlilén. ti
N'dli ydntémldlnülén
nürém-voj ünttém kwol
A tlem
viselt vágott
ünt-voj ünttém kwol
pal'én-ke sujjam nör,
sdt-pis qlné
tumanin
posztóból való
szép sipkámon
ugyan mit kaczagtok ti, ugyan mit nevettek ti ? 75
A
tletek viselt lábas állat hímzés kendötökön a tletek viselt szárnyas állat hímzés kendtökön lám én nem nevetek. Ar-kéningén-kéningén 11.
cNyáli, Nyáli-o, Nyáli-o
5
Hétszeres lakattal [záros] házban üldögélsz te Nyáli, hatszoros lakattal [záros] házban üldögélsz te Nyáli. «rétí állat » (medve) ül ház felé, fülednek érzékeny hallású (porczogójával) Nyáli bárcsak idehallgatnál; ezen « erdei állat » ül ház felé fülednek érzékeny hallású (porczogójával) Nyáli bárcsak idehallgatnál. Hétszeres lakattal záros] házadnak,
Ezen
10
mönt! kwolcii,
MANÓK ÉS TÜNDÉREK
kivoni palné lén 15
tumanin
qlné
Xg^t-pis
mata-ke
at tul'dp tul'án katél
ktvoléri
nan
kwon oss kwdlnümönti
'/q>sd
oss p'misiíénülén ínönt!))
*
ma
[N'dli jü éalti :]
N dli oss xöltilénülén,
«
Ti yüs pártép partin kwol-
kán kwoÜémné
vitá'ke XQjsd vit
N'dli oss yöltilénülén ti
20 ti
úürém-voj ünttém kwolén,
30 ti
patné rakw-sam
tV voss elél
25
N'dlim sdltildlém,
!
úürém-voj ünttém kwolémné
N'dlim joytildlém, ünt-vo] ünttém kwolémné
tV voss patnuwén mont ti yq.ut-jiw vdrmdn dwi
20
kivol-kdn
N'dlim sdltildlém ;
patnuwén mdnt,
patné vöt-sam
15
vdrmdn kwoÜémné
lau pdrt
ünt-vo) ünttém kwolén
elél
187
SZÍNJÁTÉKAI.
85
N'dlim
jo'/tildlém.
hatszoros lakattal [záros] házadnak, kültájára bár csak kijönnél te Földje hosszú földet haladnál bár át Nyáli, vize hosszú vizet haladnál bár át Nyáli Ezen «réti állat » ülö házba, ezen « erdei állat)) ülö házba,
mint távolról
szálló (esö)
esöszem
szállanál bár ide, mint távolról szálló szélfoszlány szállanál bár ide 25
Ezen lúczfenyöböl
alkotott ajtót
öt ujjú ujjas kézzel
bárcsak kinyitnád te!»
[Nyáli-manó belép :] «Ezen húsz deszkájú deszkás házam padlójának közepére lépett be Nyálim, 30 ezen tiz deszkából készült házpadlónak közepére lépett be Nyálim. «Kéti
állat))
jdögélt
el
(térdei állat)) 86
jdögélt
el
ülö
házamba
Nyálim,
lö házamba
Nyálim.
MEDVKUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
188 mátd-ke Xasd
má
N'dli nusyélidiiéui,
marémimé Wilém-ndk
N'alim xöltilém, vitd'ke XQ'Sd vit
N dli nusyélidném.
N'dlim yöltilém. »
sisd-2)dl 50
[Sánkwélténé
yum-impél N'dli
ma'ild-pdl mdstér jékív
láwi: J 40
npukhit jdktém eUm-yalés-plkivé!
at
tánpd tdnin jiwris
éld nowitdlén ! Xq,t
45
tdnpd tdnin jiwris
mdstér jékw
N'dli jékicilaWim,
N'dli jékivésldleint. ta'ild
édltém lúyin kwoiriéeit,
ta'ild édltém 55 siilténi éojjér
yumin kwolrisén tinin aal
N'dli sultéltawém.
partin
kivol-kdii
minné yqt
éld yasildléii
yqtél
marémimé kdtém-nak
N'dli yqtV
kwoiélríéem
úqs,
jq^nyililent,
Földje hosszú földet haladott át Nyálim, vize hosszú vizet
haladott át Nyálim.
[A hárfapengetö emberhez szól Nyáli-manó:] 40
((Köldöke vágott emberfiúcska
Az öt húrú húros fácskát mozgasd csak tovább
45
50
55
A hat húrú húros fácskát pengesd csak tovább Unatkozott kezem izét Nyáli nyújtogatom. unatkozott lábam izét Nyáli nyújtogatom Hátfajta mesteri tánczot tánczolok én Nyáli, mellfajta mesteri tánczot tánczolgatok én Nyáli. A belépettekkel megtelt (tele belépett)ns házacska, a belépettekkel megtelt (tele belépett) férfias házacskí bámészkodó fajd drága vegével
bámészkodik reám, Nyálira. deszkás házbeli padiócskám közepén nap menése hat óráját hatkép forgóm én Nyáli;
A
MANÓK ÉS TÜNDÉREK 60 et
mmné
sát
at tul'dp tul'dn kdtél
sq,s
N'ali satV jq,nxÜdlilém. ét
minné
ta punsildlilém,
sdt sas
Xq,t
sdtV jq,nymém jui-palt,
75
ta pünsentdlilém.
Kanin paul kdnémné kwon ta kwdlildleHm,
sém tep iené tepin
naminé
N'ali ta namélmatilem
N'ali
mdtd-ke Xq>sd
;
yqt-pis alné tumanin kivolri-
sém vit aj né vitin
70
tuidp tul'dn kdtél
tumanin kwolri-
sat-pis q^lné
65
189
SZÍNJÁTÉKAI.
80
nq,mtné
md
N'dli yöltililém, vitd-ke Xq>sd vit
N'dli yöltüilém.
tumanin hvolémné
N'ali ta namélmatilem.
yq,t'pis alné
varmdn dwi, nank-jiw varmdn dwi,
ta joytildlmém,
yq>nt-jiw
60 éj
65
70
menése hét
sdt-pis qlné
óráját
hétkép forgóm én Nyáli. Az éj menése hét óráját miután hétkép forogtam, a hétszeres lakattal [záros] házacskám után táplálékevö táplálékos vágygyal vágyakozom én akkor, Nyáli a hatszoros lakattal [záros] házacskám után víz ivó vizes vágygyal vágyakozom én akkor, Nyáli. A lúczfenyöböl alkotott ajtót, a vörösfenyöböl alkotott ajtót, öt ujjú ujjas kézzel
75
kinyitom akkor, hat ujjú ujjas kézzel kinyitom akkor.
((Téres
Nyáli
80
tumanin kwolémné
falum terére
ím kimendegélek.
A földje hosszú földet Nyáli áthaladom, a vize hosszú vizet Nyáli áthaladom. A hatszoros lakattal [záros] Nyáli ím megérkeztem,
házamba
a hétszeres lakattal [záros] házamba
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
Í90 85
ti
awin kwol awirisém
N'ali ta ünttentdlmém,
N'áli ta punsilalmém,
ti
sát-pis qlné
tumanin kwol kiw
rémné, XQ^t-pis
qlné
pit'i
viylr-uj supin piti
N'ali ta ünttentdlmém. 95
tmnanin kwol-
sipd jdktém sári ülém eld totildlilém,
kiwrémné 90
semél'UJ sunin
ta joytiíaimem.
pttryd jdktém sári ülém
N'ali ta saltildlmém.
eld nawlildlilém,))
III.
Jápél-öreg erdei
manónak
színjátéka.
J dpél-q^jkd vör-ménkw Jdpél, Jdpél! jd^i
5
jiwpd jiwin ur
t
üli lép.
Jdpél ünlildleHn. kit véltpd véttin Jdpél,
Jdpél ünlildle^in,
Jdpél yölíldldln,
aki jiwpd jiwin ur
nild kdtpd kdtin Jdpél,
85
90
Nyáli ím megérkeztem. Ajtós házam ajtócskáját Nyáli ím kinyitottam. A hétszeres lakattal [záros] házam belsejébe, a hatszoros lakattal [zárósj házam belsejébe Nyáli ím beléptem. Ezen ((fekete állattal)) (nyuszttal) bvelked fészekbe ültem én ím Nyáli, ezen « vörös állat » darabos fészekbe
ültem én ím Nyáli. 95
Nyaka vágható igaz álmot folytatok én tovább, törzse vágható igaz
zök
álmot
én tovább.
m. Jápél, Jápél
Az atyád idejébl való
5
fajú fás
hegyen
üldögélsz te Jápél, a nagybácsid idejébl való fajú fás hegyen üldögélsz te Jápél. Két arczú arczos Jápel, Jápél hallgasd meg Négy kez kezes Jápél
MANÓK ES TÜNDÉREK SZÍNJÁTÉKAI. Japél /öUlaldln, 10
jékw
lalMn Jápél
nild lailpci
Japél yölilaldln
q,nsilüleHn,
la'Ud'pdl mastér-jekw 25
!
jékw
q>7ÍsilaleHn.
hvonsin uj ünttém kwolné
Japél, Japél
Japél vöwilaivén
ta'ild
punkin uj ünttém kwolné 15
Japél jissentalilén
f
sdltém néyin kwol
sultém sopér tinin jer
Jápél sultéltálén
!
80 taxiid
taild sdltém neyin kwolné, taxiid sdltém
191
pimin kwolné^
sdltém
I
yumin kwol
q,Ímém sopér tinin jer
Japél ql'méltalén
nild katép kdtin Japél,
I
nild la'ilép laHlin Japél, 20
Japél sdltildlilén !
—
[Japél
Jdyél, Japél
10
15
20
ti
sdlti
yum-nüpél
kdtd'pdl mdstér-jékw
;
sankwélténé Idivi :]
Jápel hallgasd meg! Négy lábú lábas Jápel. Jápél hallgasd meg « Karmos állat » ülö házba hínak Jápél téged ; « fogas állat)) lö házba jdögélj el Jápél A belépettekkel megtelt nös házba, a belépettekkel megtelt férfias házba, négy kez kezes Jápél, négy lábú lábas Jápél, Jápél lépj te oda be Jápél, Jápél Kézfajta mesteri tánczod,
—
!
[oly]
tánczod van neked
lábfajta mesteri tánczod, 25 [oly]
tánczod van neked.
Jápél, Jápél A belépettekkel megtelt nös házat
a bámészkodó
fajd,
a drága módjára
hozd bámulatba Jápél 80
A
belépettekkel megtelt férfias házat az álmélkodó fajd, a drága módjára hozd ámulatba Jápél !
[Jápél
ím
belép; a hárfapengetö férfiúhoz így szól
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
192
«at tdnpd tdninjiw
la'üd-ydl mdútér-jekív
éld vojUlén
am
I
35
am
voss jekwildleHm.tí
[Til Jdpél jekwunkwé paii
kdtd-pdl mdstér- jekw
kuon
voss jPMwilaleHm,
;
tül
ta hvdli.]
IV.
Az
manó
erdei
úri nö leányának színjátéka Kwajk-folyó-falván.
Vö r-m i s-n aj dyi tülilép Kiv aj k-j d paul t. Vör-mis-ndj dyikwé,
nÁpsikévi q-ra rq,-rq,
itr-mis-ndj dyikwé
dpsikwé
yq^ut-q^n/ atin
kwol
ünlililém, 5
q,-rqj-rq,-rq,
no/s sdt lesin lo
yum
Iqnydn minamd.
úuli-qn/ atin kwolt
uj sdt lesin
ünlentdle'im. *
dpsikwé q-rq-rq-rq,
«
Az
vedd 83
öt
dsikén
no/s sdt lesin Iqnydn minamd,
dpsikwé q-rq-rq-rq f
húrú húros
fát
elö
Kézfajta raesteri tánczot badd tánczolgasaak én, lábfajta mesteri tánczot hadd tánczolgassak én [Ezután Jápél tánczolni kezd I
;
azután pedig kimegy.]
IV.
Erdei
uri
nö leánykája,
uri nö leánykája, lúczfenyö mézgájától illatos házban üldögélek, jegenyefeny mézgájától illatos házban üldögélek.
•hegyi
5
manó manó
*
((Öcsikém csitt-csitt-csitt, öcsiké csitt- csitt- csitt 10
Nyusztfogó hét vadászhurkos atyuskád, nyusztfogó hét vadászhurkos útjára ment, jávorfogó hét vadászhurkos útjára ment. Öcsiké csitt- csitt- csitt, öcsiké
csitt- csitt- csitt
MANÓK ÉS TÜNDÉREK SZÍNJÁTÉKAI. piiknit jáktém 15
aMöléy
elém-yglés-pi
ti-kivoss
apsikwé
puknit jáktém eléTmyqlés-pV
q^-rq-i^q-rg,,
lawilém
:
yUin tqny-ke yqnteHn ; 30 kit
jiw ürtém sajnél
Aryan-ke sat XqtélV
kwonél yüUlalén,
to/jémtentálém,
yürém jiw ürtém
aryan-ke yqt yqléli
kwonél yüUlalén
toy jemtentalém
tikwoss ürilém
noys sat lesin
aüm
sajnél !
an alám arydn-ke yqt yqtélV
:
yqsd ürü tinin qul
25
alánif aéikém,
vöjin nelmél déénné totmvén.
apsikwé q-rq-rg,-rqfn
20
198
85
toy jemtentalém,
aryan-ke sat yqtélV
;
yum
déikém
toy jemtentalém,
nan akwáV áüm.))
ti.
Köldöke vágott emberfi 15
zsíros nyelvét fogja atyád
Öcsiké
neked hozni.
csitt-csitt- csitt,
öcsiké csitt-csitt-csitt
!
*
Ha
sok,
mintegy hét napja
telt le [már] 20
ha
gy,
mintegy hat napja telt le [már] úgy hosszú várakozás drága végét hiába várom nyusztfogó hét vadászhurkoa atyus kám sok,
:
25
ím nincsen. *
«Lám atyuskám a minap hiába mondom vala néked köldöke vágott emberíiúnak ha 30
jelzetes útját találod,
két fa [távolnyiraj elválasztó (eloszlott) tár mögött kikerülve hagyd el, három fa [távolnyira] elválasztó tér mögött kikerülve hagyd el
Most lám ha
sok,
mintegy hat napja
[már] úgy, ha sok, mintegy hét napja
35 telt le
már [úgy], még mindig nem vagy
telt le s te
[itthon].
Vogul Népk. Gyjt. I^.
13
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
194
naj visüíiüdyém,
Sernél uj tabuin scLyim^ 40
sa/im
vlyir uj supin rioxsin
at tul'dp tul'dn latiné
vayén num-palén
55
ur-mis-naj ayikwé
naj masilamlém.
45
masUidyém.
yq>sd rusip rusin tq^rrisém
nány
sdt átpd átin piinkkém num-
noys süt lésin
ndnk-jiw vármdn
divi,
ti
^um
dsikém minilém
[pdlén
naj pinildlmém,
yqut-jiw
60
vdrmdn dwi
noysdn sispd süt ur ta yöltentilém.
ujdn sispd saw vör
kwoni-pdlné naj kwalildlmém,
50
vör-mls-náj ayikwé,
sisin kwol sisrisémné
ta yöltentilém,
naj jq,milálmém,
noys sat lésin
ankw-kwot kitjosd
65
at tuldp tuldn kdtél
40
yum
dsikém kinseHm, *
Fekete állat (nyuszt) prémjével teli rakott subám, vörös állat prénijével teli rakott subám a nyusztos váll fölé,
nö felöltöttem. Hosszú rojtú rostos kendöcském
[én] úri
száz hajú hajas fejecském fölé úri nö föltettem.
45 [én]
A vörösfenyöböl készült ajtó, a lúczfenyöböl készült ajtó, kültájára
mentem
ki én, úri nö,
mögé
hátas házacskám háta 50
mendegéltem
A
én, úri nö.
réntehén lábbörével bevont két hótalpat
öt ujjú ujjas kézzel
veszem én 65
60
ö5
elö, úri
nö
;
az öt ujjú ujjas lábra erdei manó úri nö leánykája, hegyi manó úri nö leánykája, [én] im felöltögetem. Nyusztfogó hét vadászhurkos fér ti
atyuskám, melyen elment, a nyusztos hátú hét hegyet im áthaladom, a jávoros hátú hét hegyet im áthaladom, nyusztfogó hét vadászhurkos férü atyuskám keresem.
I
MANÓK ÉS TÜNDÉREK Ponséyn sosV kitV sam
ta-kwoss Idwildlmém
/umté sunsen-
akw'-mat-ert
(<noys sdt lésin
teHm piiknit
jáktém
elém^yqlés-jii
80
takwi nanrd qlém, takwi va^in qlém ;
kerpd kerin nal
manérV
joli-
yum
no/s sdt lesin
yün
vör-mis-ndj dyikwé yuml'é Id-
nüpél
weHm 85
apukáit
yum
jdktém
élém-yq-lés-
plkwé !
pdlné
dsikém
pattildiimé,
möléy, sar yqtél sajdt,
kerpd kerin ndl,
ti
sernél
ti
voikén nalpd nalin ndl
yot-léwdtdln,
Érett ribiszke két
70
? !»
eléimyqlés-pV
q,sné
uj sdt lésin
nq,uyatilen
Puknit jdktém elém-yqlés-pV
voikén nalpd nalin ndl joli-
yün
—
asikém
pattildlivie
puknit jáktém
75
dsikwé,
*
pdlné, jo
:
yum
puknit jdktém elém-yqlés-pV
q,sné
se in él
195
SZÍNJÁTÉKAI.
szem
Egyszer csak miképpen nézdegélek a köldöke vágott emberfi birta fekete vasú vasas nyíl alá nyusztfogó hét vadászhurkos férfi atyuskám valahogy aláesett a köldöke vágott emberfi bírta fehér nyel nyeles nyíl alá jávorfogó hét vadászhurkos
75
férfi atyuskám valahogyan aláesett. A minap, az elbbi napok tájában (mögött) hiába mondogattam én « Nyusztfogó hét vadászhurkos férfi atyuska,
a köldöke vágott emberfi 80
maga maga
is
miért
is
is
ers
szokott lenni,
hatalmas szokott lenni bántod ? !
*
Köldöke vágott emberfiadhoz erdei manótól [származói úri leányka ím miképpen szólok 85
((Köldöke vágott emberfiúcska! fekete vasú vasas nyilat, ezen fehér nyel nyeles nyilat,
Ezen húzd
ki,
i
13*
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
196 dsikém nqn/oss 90
puknit jdktém
jelti
.' ^>
—
((puktiit
wé
nan vör-mis ndj qlmén ;
kénné,
nan ünlilané vosin
—
loo
yum asén, yum déén
kivol Iq,/-
ur-mis-náj áyikivé,
vönmis-náj dyikwé
uj sdt lésin
ness va'ilénüm mönt.
aldm noys
sdt lesin
ymn
dsikém nqny-jeltéptdln!
lés-plyén
manérV saka nouyatildlém sernél
lq,y-
[kénné,
noys sdt lesin
möléy puknit jdktém élém-yq-
no
? !
kérpd kerin ndlém
sernél
kérpd kérin ndlén
yot-léwdP'iln,
at léwdtiUm, 100
elém'/q^lés'
nán ünlilané pankin kwol
yumXé Idwili unan ursmis-ndj qlmén,
95
jáktém
pikwé!
elém-j^q^lés-pik-
voikén nalpd nalin ndlén
h
voikén nalpd nalin iidlém
yot-léwatdln
at léwdtilém.))
puknit jdktém élém-yqlés-pV
—
hadd éledjen 90
A
fel
atyuskám
!
»
—
köldöke vágott emberfiúcska
ím miképpen
szólal
meg:
«Te hegyi manótól [származó] úri nö, aki vagy, te erdei manótól [származó] úri nö aki vagy nyusztfogó hét vad ászhurkos férfi atyád, jávorfogó hét vadászhurkos férfi atyád, a minap köldöke vágott emberfiadat miért bántogatta oly nagyon ? Fekete vasú vasas nyilamat ;
95
!
100
nem húzom ki, fehér nyel nyeles nem húzom ki » !
—nyilamat
((Köldöke vágott ember fiúcska! lakott kormos házad zugocskájába, a tled lakott szurtos házad zugocskájába hegyi manótól [származó] úri nö leányka, erdei manótól [származó] úri nö leányka, egyszeren leszállanék én. [De] lám nyusztfogó hét vadászhurkos férfi atyuskámat éleszd föl Fekete vasú vasas nyíladat
A tled 105
110
húzd
ki,
fehér
nyel
húzd
ki
^
nyeles nyíladat
!
köldöke vágott emberfi
MANÓK 115
l^S
TÜNDÉREK SZÍNJÁTÉKAI.
/uml'é láwili
voikéri
erin ness nelméylálilén.))
i3o
am
vönmis-najikwé paltci jamlitále'im
aiam
ness nelméylálilém
qs ytimíé lawentálehn
pukliit jdktém
? !
Idwné sói lawentd-
ta
saka ul nouyatén
takioi va*in q,lém.
t
—
an sunsén, nan md^éslén,
plkwé
an
semél kerpd kérin nála
pukríit
jdktém elém^yqlés-
pi
yot ta léwdtitd,
115
elémiyqlé a -pi-
takwi nanrd qlém,
2mknit jdktém élémiyqlés-
ím miképpen
felelget
((Hegyi manótól [származó] úri ncske, erdei manótól [származó] úri ncske,
hogy te csak hiába járatod a nyelved. Hegyi manótól [származó] úri ncske, erdei manótól [származó] úri ncske, én hozzá lépdegélek ((Hogyan járatnám csak hiába a nyelvem?! lehet
120
Lám
a mondható igazságot mondogatom én».
Most a köldöke vágott emberíiúcska 125
fekete vasú vasas nyilát
ím kihúzza, fehér nyel nyeles nyilát kihúzza. Nyusztfogó hét vadászhurkos férfi atyuskám, jávor fogó hét vadászhurkos férfi atyuskám, ím arra fölüldögél. En pedig ím miképpen szólogatok « Atyuska, a minap azért mondogatom vala neked,
ím
130
135
hogy a köldöke vágott emberfiúcskád ne bántsd nagyon ;
[mert]
maga
maga
is
ers
szokott lenni,
hatalmas szokott lenni. Most lásd te miattad ama köldöke vágott emberfiú is
:
IdwiWim:
kén 185
*
125
lesiíi
«asikwé, möléy tönd
:
le^im.))
An
uj sat
f^^^X ^^ ünttentálém.
ur-mis-najikwé,
ayotél
yam asikém, yum asikém
úoys süt lesin
vönmis-nájikivé,
taw
nalpd nalin nála
/ot ta lewátita.
((ur^mis-nájihvé,
120
197
—
198
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
140 üníiléné, _2>ö^^^*í^
kwol
An
Igj/Jn,
vosin kwol l§Xén
155
noys sdt4esin
ur^mis-náj ayikwé
asikém
Idn
ta vailenteHm,
ta íaUlamd,
vor-mis-náj ayikivé
takwi aéné nuli-q,ny atin
145 ta
va^ilenteHm.n
noysin sat Imin
déikém
yumU
ta Hül'ilamd,
ur-mis-ndj dyikwéy
Idiventali 160
vör^mis-ndj dyikwé
vör-mis-naj áyikwé!
eléin^yqlés-pV ünliléné
elémi/q^léS'pV ünliléné
pdnkin kwol sdmdn
pdnkin
ktvolf
vosin kwol
am yumté
140
lakta
vdrilém
ta Húlila-
mérriy
elém-yqlés-pV ünliléné
ta va'ilentilén
tU
?
sdmdn mém.
vosin kwol
/»
ta joytila-
kormos ház zugába,
szurtos ház zugába
hegyi manótól [származó] úri nö leányka
ím
145
leszálldogálok, erdei manótól [származó] úri ím leszálldogálok.
Nyusztfogó hét vadászhurkos
nö leányka, férfi
atyuskám ím miképpen felelget ((Hegyi manótól [származó] úri nö leányka, erdei manótól [származó] ri nö leányka. 150
az emberfiú lakta kormos házba, szurtos házba szálldogálsz tehát le
ezután én mikép tegyek IVIost
kivo-
Idn
yum
v^ur-mis-náj áyikwé,
150
yum
takwi (iéné yq^ut-q,ny atin kwo-
?
nyusztfogó hét vadászhurkos
férfi
atyuskám
maga bírta lúczfenyö-mézgából illatos házához ment (állott) ím oda, a maga bírta jegenyefenyö-mézgától illatos házához ment ím oda.
155
a
160
Hegyi manótól [származó] úri nö leányka, erdei manótól [származó] úri nö leányka, az emberfiú lakta kormos ház szögletébe mentem az emberfiú lakta szurtos ház szögletébe jutottam
ím
oda,
ím
oda.
MANÓIT És TÜNDÉREK SZÍNJÁTÉKAI. 165 (lyi
pV qsné jqmés
aéné jqmés jurtV
tot éld
199
namélmatamlém,
tot elá
jurtV
nq>melmatamlém.
V.
A
hegyi manóember leányának színjátéka An-folyó-falván.
U r-m i s-x
Ur^mis-/um áském sernél- IIj
5
ayi tülilép A
ií iii
q,nsiléné
lo
taHlin kivol kiwrat
n-j
ti
p a u 1 1.
yamté láwe'im (^w-mis-yum askwé
ur-mis-ne-ayi ünlile^im.
élém-yq^lés káUylt-ke
an ur-mis-yum áském
yq^nteHn
noys sát saw lésan
kit jiiv
minunkicé
ti
patilém,
15
saw lésdn minunkwé ti patilém. an ur-mis-yum dyikwé
kwonél jq>nydln
yqnteHn
yürémjiw urtém
Leányszülö jó társul határoztam (gondoltam meg)
ott el
magam
ott el
magam
a jövre.
V. hegyi manóember, atyuskám bírta fekete állattal (nyuszttal) teli ház belsejében hegyi manó no leány üldögélek. Ama hegyi manóember atyuskám nyusztfogó hét sok vadász hurokjához kezdett ím menni, jávorfogó hét, sok vadászhurokjához kezdett ím menni. Ama hegyi manóember leánykája ím miképpen szólok «Hegyi manóember, atyuska!
A
5
:o
:
Ha embernek találod 15
kézjelzését
:
két fa [távolnyira] elválasztó tér mögött kerüld ki
Ha embernek
lábjelzésót
találod
három
fa [távolnyira] elválasztó tér
mögött
saj
a jövre,
fiúszülö jó társul
határoztam
!
elém-yqlés Wll-yU-ke
uj süt
165
:
urtém saj
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
200 hvonal' janyáln 20
man
f
an ur-mis-yum áékém noys st saw lésdn ti
ma
man
laHla patém vq>nydn
ma
mini,
uj sdt ti
katd patém iaylin
yg,ntéSf
saw lesdn
as
ti-kwoss üreHm, akwdi^ dt'im,
an unmis-ne-ayi
mini.
noys Hdt lésin yiim dském, uj sdt lésin 25
yqtéld'ke
yürém
üryateHm,
4o
yq>téld-ke nild y§tél
üryate'im
an noys
30 aj sdt lésin
noys sdt saw lesdndn, vj sdt saiv lesdndn ain
:
sdt lésin
yiim dském
kinsunkwé amki miutiim.
yq^tél
ymn dském
ti né'ile'iíii.
an-malintdl patém q^sintüjt né
yum dském
yün palimét,
kerüld ki Ama hegyi manó, atyuskám nyusztfogó hét sok vadászhurokjához !
20
megy most
el,
jávorfogó hét sok vadászhurokjához
megy most
el.
* 25
30
Napjának három napját töltöm várakozásban, napjának négy napját töltöm várakozásban az én nyusztfogó hét vadászhurkos atyuskám, az én jávorfogó hét vadászhurkos atyuskám, talán melyen kezével esett el, oly dombos földet talált,
talán melyen lábával esett
el,
olyan gödrös földet
talált
akárhogy várom, egyre nem jön meg (nincsen). hegyi manó nöleánya nyusztfogó hét vadászhurkos férfi atyuskámat, jávorfogó hét vadászhurkos férfi atyuskámat, keresni magam megyek. Nyusztfogó hét sok vadászhurokjához,
85 [de]
Ama
40
jávorfogó hét sok vadászhurokjához,
im én megérkezem. Hát ím a télen esö vastag hó valamikor reáhullva
[befödi].
MANÓK ES TÜNDÉREK 45
yasné pdsné jo/te'im
sirü'lqny-ke /q>nte'im
:
yq,nydm várém
kojilém,
élei
201
SZÍNJÁTÉKAI.
an/ai1!§n/-ke /q,nteHm
tq,ivd 60
eld kojilém.
tq>ulém itjiwyuji?
an noys
sdt lésin
—
yum aékém
tot ti yujildlikwé.
elém-yalés q,nsém kit
Toy jq,mném 50
/alté
tot ti
yar-nelém yard kéW 65
kéW
kwotélné kwoss sunseim tq<wd tq,ulém 55 tot
il'
«
madár
élem yolés q,nsém kit pl\ !
noys sdt lésin
jkv
manérV
ta yujnat ndnki.
Sirály
yuml'é Idwildle'im
ybntlén
,
váné pdsné joyteHm,
45
tüUldleV,
ur^mis-ndj dyikwé
né'ilém.
anti ydr-nelém yara
(?)
pV
70
útját
an
ti
yum dsékém
alésldn
í
8&mél-uj td'ilin kwolém,
ha találom,
tovább követem, hófajd útját ha találom,
tovább követem.
A 50
közben, hogy így járok, egy rónbika-nyelv [keskenységti] gyérfájú láp
tnt
elö.
Ama
rénbika-nyelv [keskenységü] gyérfájú lápnak
amint a közepére nézek egy ága megntt (megtellett) nedves 55
fekszik
ím
fa
ott, [az] látszik.
A
láthatóság távolába érkezem, a felismerhetöség távolába érkezem vajjon kitl alkotott
ága 60
megntt nedves
fa fekszik [ottan] ?
szülte két fiú
álldogál
ím
ott.
n
leánykája Hegyi manó uri ím miképpen szólalok meg:
((Ember szülte két fiú hallgassatok ide Nyusztfogó hét vadászhurkos miért öltétek meg ? 70
magamban
Hát ama nyusztfogó hét vadász hurkos atyuskám, , a kedves fekszik ím ott.
Ember
65
[dolom [a
Ama
fekete állattal teli
férfi
házam,
atyuskámat
:]
gon-
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
202
an
vor-mis-ndj a}'ikwé,
viyír-uj ta'ilin kwolém,
ti
elém-yq^lés q>nsém piyV,
85
no/s süt lesin
yum asékém
ng,nX jeltéptélen
lawei
nmen 80
[ivérné
tönt dsén jeltéptilémcn, » kit
pi,
an vör^mis-ndj dyikwé,
:
90
kwol
sernél- uj taHliíi
lu'imis-náj ayikiié
ymtilé Idivildle'im
ménki qnsimen,
((jani'
sairép,
viyir-uj ta'ilin kwol
ta^iiiíí
kwolém,
menki qnéimén ;
nan
élém-yqlés
semél-uj, viyir-uj
mén 1
ama
95
manér
tabuin kwoléntél
élesszétek föl
jeltéptélen
yum íí
házam,
í^k [így]
atyuskámat
szülte két fiú,
felelnek
:
((Minekünk fekete állattal
magunknak
férfi
!
Amaz ember
80
qnéém jnyV
szülte két fiú
vegyétek ti el, [csak] nyusztfogó hét vadászhurkos 75
jdnV püt
sdt, uj sdt lesin
dsém nén
teli
:
nén vojéldlen noys
vári-
!
vörös állattal
ember
kwol-ki-
nanki jajén.
!»
an elem-Xqlés qéné téti
cLyikicé
men ünléné pdnkin
7ien vissentilm ;
75
ur^mis-ndj
teli
házunk
van,
vörös állattal
házunk
teli
magunknak van a
te fekete állattal,
vörös állattal
házaddal mit csináljunk?! Erdei manó úri nö leánykája, hegyi manó úri nö leánykája, a tlünk lakott kormos ház belsejébe teli
85
jer te
magad;
akkor atyádat fölélesztjük 90
Amaz
erdei
hegyi
manó
lm miképen «Nagy teli
úri
úri nö leánykája, nö leánykája,
szólalok
fejszével,
meg
nagy
üsttel
házam
ember 95
manó
szülte két fiú
vegyétek ti el [de] nyusztfogó hót, jávor fogó hót vadászhurkos
atyámat élesszétek
föl!))
férfi
MANÓK ES TÜNDÉREK qnsém piyV
élém-yalés
IdwilaleV 100
taHlin kwol
kiwérné
jám
püt
Iduivaséni-tél.
mm q,7isivien
ur-mis-naj,
an no/s
vör-iim-ndj
tül
dj-ikivé,
ménné jiwén-ke 105
115
nm
ünléné 2)dnkin kwol-ki-
wérné
:
mén no/s
süt, vj süt lésin
yum
amki
ti sülte' im.y*
*
dsén jeltéptilm en,)>
aú
ur:mis-7iaj
An
vör-mis-ndj
,
ayikwé
yum
dsém,
déém,
120 ti jeltéptaiués.
élém-yalés pikwáiné
dsémné
Az ember
yum
élém-yqXés q>nsém kit piyén
Numi- Tq,rém
kasa !
takwi
noys sdt lésin
uj sát lésin
yumté láwildleim «
yum
vör-mis-ndj
ur-mis-ndj,
pünkin kwolé-
ünléné
sát, uj sdt lésin
aééni jeltéptélén
ayikwéy
mén
elém-yalés ünléné páíikin kwol
:
((jdnV sairép,
aú
110
203
SZÍNJÁTÉKAI.
szülte két fiú
felelget: 100
«Nagy fejszével, nagy üsttel házunk magunknak van [hanem] hegyi manótól való, úri nö, ha a tlünk lakott kormos házunkba
teli
105
jönni fogsz mi nyusztfogó hét, jávorfogó hét vadászhurkos férfi [leányka atyádat fölélesztjük.)) Ama hegyi manótól való uri nö, erdei manótól való uri nö
ím miképpen
115
felelgetek
Felsö-Eg az én atyám ember lakó kormos ház belsejébe rendelt bizonyára engem. Ama nyusztfogó hét, jávorfogó hét vadászhurkos férfi [leányka atyámat élesszétek föl azután hegyi manótól való úri nö, erdei manótól való úri nö, a tletek lakott kormos ház belsejébe
«Az ö kedve
110
nö leányka manótól való
[úri
erdei
!
ím magam megyek
be.w
*
Ama
nyusztfogó hét vadászhurkos férfi atyámat, hét vadászhurkos férfi atyámat,
ama jávorfogó 120
az
ember
ím
fölélesztette.
A
két
szülte két fiú
ember fiúcska
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
204 kátém ássd soméi ta
püwwdsém
saivél álentálei\
viyir-uj
;
ünléné pdnkin
tén
kwol-ki-
wérné 125
Numi-Tq^rém dskémné
[wé
ur-mis-ndj vorimis ndj dyik-
élém'/^q,lés-pV
,
ti
saw kwardk
sawél dlentaleV.
lao
tülwásém,
pdnkin
kwol-
kiivért
an sémél-uj ^aw kwardk
ünlunkwé Idtvilaívdsém
VI.
A
bálványocska színjátéka.
P u p a k w é-t ü Pupakwé
-
puptty S'ajtanakwé-
taml'é
taHld sdltém
.
.
.
pupakwé-pupa
ql-
mém,
sdltém neyin kwol
am
namél sdltépdlmém,
5
il é p,
am
sajtani td'ild
l
ar-keninén-ké^iinén
taml'é sajtankwé-sajtan
q>l-
mém
yumin kwol
namél sdltépdlmém,
éü-vöwné jirém-qul
kezem vékony száránál fogva fogott meg akkor engem a tlük lakott kormos ház belsejébe ;
125
hegyi manótól való
úri
no,
erdei
manótól való
im bevezetnek engem. Most fekete
180
állat sok nyalábját sok számmal öldösik, veres állat sok nyalábját sok számmal öldösik. Felsö-Eg, az ón atyuskám emberfiú kormos házában rendelte, hogy lakjam.
VI.
Bálványocska- bálvány, Sátánocska sátán A belépettekkel megtelt nös házba szándékosan léptem én be, a belépettekkel megtelt férfias házba szándékosan léptem én be. Ar-kéningén-kéningén Én olyan bálványocska- bálvány vagyok, én olyan sátánocska-sátán vagyok este kért véráldozatocskámat (véráldozatom végét) !
5
úri
nö
[leánykát
:
Manók es tündérek 10
^olin at
ti
am
Ar-keninén-keninén
jo^tilém.
ar-keninén-keninén
.
.
am
.
tomíé pupakwé-pupa
tamlé sajtankwé-sajtan ql-
yoli
ti
joytilém.
jir sailildleHm,
30
éáltém neyin hvol
kas vöivildle'im.
am
tq/yin yar jqmés jir,
tamlé pupakivé-pupa
mém,
jir saUildle'im. voyi
mán
am
jir,
am manér ím
reggelig
nem hagyom
sailildle'im,
halasztani.
Ar-kéningén-kéningen Én olyan bálványocska-bálvány vagyok, én olyan sátánocska-sátán vagyok :
ir,
reggel kért ételáldozatocskámat ím estig nem hagyom halasztani.
Szar vasbika jó véráldozatát kivánok véráldozatúl, patás bika jó véráldozatát kivánok véráldozatúl. 20
Tiszta ezüst kis áldozatát
kivánok áldozatul.
Ar-kéningén-kéningén Én olyan bálványocska-bálvány vagyok, én olyan sátánocska-sátán vagyok a belépettekkel megtelt nös háztól ugyan mit kéregetek én ? .
25
A
80
.
.
belépettekkel megtelt férfias háztól
ugyan mit követelek haraggal én? Mézgás (cserzett) börböl való nagy szeméremkötöt, szeméremkötöt kivánok én.
Én
olyan bálványocska-bálvány vagyok, én olyan sátánocska-sátán vagyok a belépettekkel megtelt nös háztól ugyan mit kivánok én, :
ql-
[mém
tamlé sajtankwé-sajtan
taHla údltém néyin kwol
jir sailildleHm,
10
q,l-
[mém:
manér vöwilaleHm, ta'ild éáltém yumin kwol manér kantlildWim ? qnyin tqul jánV kas,
dntin yar jqmes jir,
20 séé
.
tamlé sajtankwé-sajtan ql-
25 td'ila
vöwné pürim-qul
éfin at
.
mém,
am
mém: 15
.
tamlé pupakwé-pupa
q>l-
mém,
am
205
színjátékai.
ql-
Medveünnepi színjátékok.
^06 35 taxiid
sdLtém
yumin kwol
kwonsin uj édltém kwol
am manér kantWMe'im ?
namél sdltépalmém.
poysin ydr-sq,w janV kas,
kdtém-pdl mdstér jekw
káékantlilále'inü
aimlale^im, 50
la'ílém-pdl mdstér -jekw
qúsildleHm.
Lawin 40
nan
nq,métqul-jer
ul q,nsdn
taxiid édltém
am
kantin nq/mét q,ul-jer
nan ul qnsdn ! pupakwé - pupa
55 ,
sajtanakicé-
éultéptidném
am
úultéptidném.
[pupakwé
ííürém^uj édltém. ktool
namél édltépdlmém,
85
40
;
taHld édltém yumin kwol éultém éopér tinin qul
sajtan
45
n^yin kwol
sultém éopér tinin jer
,•
sdnkivélténé
yum
Idwí:]
a belépettekkel megtelt férfias háztól ugyan mit követelek haraggal én ? Férges bika brbl való nagy gatyát, gatyát követelek haraggal én.
Valami dühös gondolatocska ne legyen [ellenem] nálatok, valami haragos gondolatocska ne legyen [ellenem] nálatok Bálvány ocska-bálvány, sátánocska- sátán a «réti állat)) (medve), mely házba belépett. szándékosan léptem be én [oda]. a ((kormos állat)), mely házba belépett, szándékosan léptem be én [oda], Kezemmel [végzett] mesteri tánczom van én nekem, lábammal [végzett] mesteri tánczom van én nekem. !
46
50
A
belépettekkel megtelt nös házat
a bámészkodó
fajd,
a drága módjával
hozom én bámulatba 66
a belépettekkel megtelt férfias házat a bámészkodó fajd, a drága módjával hozom én bámulatba. \ [A bálványocska a hárfapengetö emberhez így szól:] .
nüpél
Manók és tündérek at
tanpd tan in jiw
elá vojldln
60
207
színjátékai.
kint-saninén-saninén eld yartdln
!
VII.
Az égen-függ hét
Eeguly eredeti
a)
átírásban. Tq,r é m-y a n né sdt p V
sq atpi jeri.
j eyw-erV.
Unlaytull tailing kvdll
Unlé/tul ta'ilin kwol-simné
uif^ kuntel tailing lumen,
vit-yuntél ta'ilin
unleytull tailing
man 5
.
kvdll
simnd
ie kqrtiuve,'^
miire kimtel^ tailing lumen^
5
pi^ korom pd£e 'pdSe oli^ q,i
10
nyelv
Felsölozvai
h)
jegyzése szerint.
T aram kannd
tánczéneke.
fiú
föl-
kit
pdíe pdSe us
lumdn
man
ti
muri
yuntél' taxiin
yartiu,
Inmdn
[man ti /artiuj. pV yürém pasa, paúd
dyi kit pasd, pasa voss qli
oli.
Sossd-jipi sdt
mqre'' jane mulispdn,^
mard-jqnV mul'dspin
sq/itpi
10
poqtt voind^ rideng^^ kain
60
!
—
pV
Sq,£e Ibi sq,atpi
Tq,rom kq,nnd
[qlí !
[voss]
Tq,rém-yanné sdt
pV
vas vöwné naivén kal'én
Az öt húrú húros fát vedd elö! Kint-sáningén-sáningén .... húzzad tovább VII.
Ülkkel vizi
ház közepébe, hód [vonulása módjára], poczakos
ím mi
teli
(teli)
törzsökünket
[úgy] vonszoljuk,
bukdácsoló hód [vonulása módjára] poczakos künket 5
ím mi
[úgy] vonszoljuk.
Fiú [üdvözl] három üdvöz, üdvöz hadd legyen Leány [üdvözl] két üdvöz, üdvöz hadd legyen Törzsöktelepes-bagoly » hét czéldobó játék versenyhez « Égen-függ » hót fiút, róczehivó sipító hangon «
10
(teli)
fia
!
—
törzsö-
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
^08 ma7in untinau,
man
hint voina naeng kal'n
Tqrém/anné
tarom kq,nnd sq,atpi maiui
lunt vöwné nawén
nq,-
üntilau,
sdt
pV kal'én
rinau^^ 15
kanna sqatpi semel ma angudnnd tq,rom
15
mq,re jqne mulíspan siiri
jqne muHispdn jehiildn.
Tqrom kqnnd
7nan nürilau.
Tq,rém-yanné sdt pV Sem él- Ma dnkwdnélné
jel uildt'^^
jol-va^ileHt
mard-jqnV mul'dspin,
sq,atpi dkporr'^^
lét,
20
mM Ibi sqnt pi poalt
20
sdt no^s kqaro^^^
kven^^ mulijén,
25
suri-jqnV mutdspin jol-va^tWit.
jdtri^'^
st pV
Tq,rém-yanné
tak
sqie Ibi sqatpi
akw'-por
sdt o/ser kqarq>y tatét,
Sossd-jipV sdt
tq>rom
kqnnd
sq,atpi
kvenn Újén
— kormentd
kvenn mulijén.
25
sdung'^^
dk
urmt dting urmt
kven
mull'us.^'^
állítanak
mul'idnl.
Tqrém-yanné
—
bennünket
80
kwon
llydnl,
sdt
;
rimánkodnak le bennünket. Az ((Egen-függö)) hét fiú Fekete-Föld anyjához czéldobó játékversenyhez,
gyürüdobó játékversenyhez, alászáll.
Az ((Égen -függ)) hét
25
fiú
egyszer lö « Törzsöktelepes-bagoly » hét fiától száz nyusztbör-nyalábot nyer el,
Azután késbb ((Törzsöktelepes-bagoly)) hót
80
hét rókabör-nyalábot akaszt az ((Égen- függött hét fiú kil, megnyeri.
pV
kwon mutidnl.
alászáll;
20
pV
sdt qysér-kwdrék tdydte^t.
«Égen-függö») hét fiút lúdhívó sipító hangon 15
patt
jotél-tajéy SossV-jipV sdt
jég q>aikvd dstset?-^
80 qs^^
pV
sdt tíoys-kwdrdk
kwon
sq,M Ibi sqatpi
Ilyet
fia
föl fversenytétül]
:
iVÍANOK ES
Tann
lit.
japá'/ jantu
rqmeng
yürmintdV Sossd-jipi
saHn
sui
Tarom
(iidr
tüll
85
sq,ungmd q,nguánne
nairá sqhl jq,rén^^ ness tqmpi. sq,ée
Ibi sqatpi tqnn
—
jdi7i^^
mulijdn. kormentd
jdg qaiest pdrr
Tarom kqnnd
tak
40
muhan.
lit
[Ilyet
— ness jorné — ness tqmpi. ünii,
nanrd éayl
—
4.1
Ily ét:
sdt
noys-kwdrdkdnl
iotél'tajey íiyét
:
sdt qysér-kwdrdkdnl
sqatpi
jüw-mul'idnl.
yürmintdV
Ibi sqatpi
mos tép^^ sqrn dt pdtin kqt mos uH sqrne dt pdtin
tan
jüw-mul!id7il,
kdtindjaut.^'^ 45 sqííe
—
[Tqrém-yanné sdt pVJ, tan japdk jdnteuw rqmén suj
Sossd-jipV sdt pV,
sdnng urmt dting urmt dii
.
qsin tul sqpld
sdt o/ser kqrekdn j)drr^^
.
qssét.
Sqwin-Md ánkwdnélné
lit.
40
.
sát pi
átér tqrém-yardnélné untén
lit.
sdt 7wys kqrekdn
pdrr^* mulijdn.
dtén
,
qs kwon muíwés.
suoptlá ness
unti.
85
.
.
akw' jd^^-ayi
kq>rdnná
uotne aéing^'^
209
TÜNDÉREK SZÍNJÁTÉKAI.
saHn
kqt^^
50
.
.
.
llyét
dtin
.
.
.
akw' jdy' üyidnl jüw-mulsdnl.
Harmadjára: a ((Törzsöktelepes-bagoly » hét fiának fürtös .... hajas ....
85
40
egy leány-testvére volt. Azt is elnyerték. Az égen függ hét fiú, ök lnek a selyem idegnek zeng hangja
:
derit égboltjukra ül vastag felh oszlopképpen ül oda, Kérges- Föld anyjukhoz ers mennydörgés gyanánt verdik oda.
A
((Törzsöktelepes-bagoly)) hét
k lnek
száz
fia,
nyusztbr nyalábjukat
visszanyerik. 45
Azután késbb [megint] lnek száz rókabr- nyalábjukat nyerik vissza,
Harmadszorra lnek fürtös .... hajas .... 50
egy leány-testvérül^et nyerik vissza.
Vogul Nópk. Gjüjt. IV.
14
^lO
50
Medveünnepi színjátékok.
tsur^^ jqne mul'ispdn,
Tq>rém-xanné sat
lunt voiná nding kalne
kantmejawét
manau pq,tt
pl'
nurén
Sossd-jipV sat pl\
voine náeng kal'n
^q,t-mos tep-sawné
manau
ul'
ulí nurén.
55
at patijin,
^q,t-mos vit-sawné at patijin,
[mard-janV mul'dspin,] 8uri-jq,ni mutdspin 60
lunt
vöwné nawén halén
manau
ul
manau
ul
nürdn ! vas vöwne nawén kal'én nürdn
!
VIII.
1.
A Ealtes'éuek. Az anyókaének. Ákw-eri\ dkw
MaH-sir-jd-vátat qlné
pákw-sam
kerén
jdnit kwoldt
Az «Égen-függö» hét megharagudott. «
ünlés,
yq,sd ünlés j vdfi ünlés,
fiú
Törzsöktelepes-bagoly » hét
fia,
míg csak ételszükségbe 65
nem
estek,
míg csak vízszükségbe
nem
estek,
czéldobó játékversenyért, gyrdobó játékversenyért 60
lúdhívó sipító hangon hozzánk ne rimánkodjatok, réczehivó sipító hangon
hozzánk ne rimánkodjatok VIII.
A
«
Méz-szer
folyó))
partján
1.
lev
héjas czirbolya mogyoró-szem nagyságú házban ült az anyóka. Hosszú ideig ült, rövid ideig lt,
211
A KALTES-ENEK.
5
yürém plyd namtén patwés.
saw-pos joyttal yqsd vdt
vdt norpd norin pora
20 ti
pattan vöt pattatdn sunsi:
porayti,
vat norpci norin pora kwot'lan sernél uj tinin 10
ne^ilunkwé patés.
matér-sir
l'apdn vatimi,
pitayti.
vat norpd norin pordtd
qw
'/aíit
éldl!
tll
kwoss yqn-
titd
yatit l§ny
25
pütméstd.
qw xqltém 15
matposim nanki,
matér-sir mat sényw nanki.
pid
sarv rqs
mat paul nanki pauW Idwunkwé jdnV nanki, üsi' Idwunkwé mdn nanki. matér-sir
sawél yüli,
tdltin üs tdltdn
aw yqltém saw auray
vdt norpd norin pordtd
sawél yüU,
30
toy ndtndtd yalté
5
három
fia
tüjd'Sanki ropil roplayti,
takwsi-sdnki ropil roplayti.
után kerekedett vágya.
Harmincz gerendából való gerendás
tutajt
szerkeszt tutajjá össze,
a harmincz gerendából való tutaj közepébe fekete állatból való drága fészket 10
szerkeszt fészekké össze.
Harmincz gerendából való gerendás
tutaját
az ár sebes sebes útjára tova taszította (bökte). víz árjától pusztított sok fövénypartot 15
sok számmal hagy
el,
víz árjától pusztított sok
meredek partot
sok számmal hagy el. A közben, hogy úgy lefelé úszik [tutaja^, egy szemfénytöl beláthatatlan (utolérhetetlen) hosszúságú 20
kezdett
ím
jelentkezni.
[folyóvonal
Véges folyóvonal végére néz
26
valamiféle füst látszik [ott], valamiféle köd látszik [ott]. Hozzá közeledik, s mint innen szemléli valamiféle falu látszik.
Falunak, hogy mondják, nagyobbnak látszik, városnak, hogy mondják, kisebbnek látszik. A kikötös város kikötjéhez harmincz gerendából állló gerendás tutaja 30
tavaszi feketerécze vízi röptével röpül oda, szi feketerécze vízi röptével röpül oda. 14*
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
21^
namin qtér akw périji,
q>lné
7iamin
qlné kwol
nakwd
q,tér
patéri
85 '/otd
jdyd kwolnél süsém
Iwol
jdyd kwolnél süsém
? !
sisin kwol sisát
50 q^ln
sisin kwol sisat
qln silpd silin yál
l'ül'i.
nawrin lüw jqmés vantsél
—
dkw pd vdnttawé,
mantin
süplin lüw jqmés vantsél
vat norpd norin pordtd
ya
pdl'é 45
55
kwoss
:
dkw pd vdnttawé. üwin kwol dwi pünséstd
roplés, eldU ünttéstd.
pdté yq,ntéli
lüspd lüsin tar
punkdn pinmé.
qhi lüspd lüsin yaX lüli
40 ti sisd
yajtal jq,més rdéi
vdyénné masimé,
mater suj
kanin kwol kan-kwot'élné
sujti,
joytém qrémté
xq>nti
an-malin jdnV manrisd
jdnV plydn
A
neves úr lakó házát az anyóka kiválasztja, neves úr lakó háza 85
ugyan hova tnhet el ? Mögös ház mögében ezüst bojtú bojtos nyírfa
áll
;
mögös ház mögében 40
ezüst karikája karikás nyírfa Ezen idö alatt
áll.
harmincz gerendából
álló gerendás tutaja a parthoz röpült, elhelyezte. Fölfelé hallgatózik valami zaj hallik. :
45
Amint fölfelé tekint hát idsb menyikéje
50
az atyja házából kelengyekép hozott színefónye érintetlen szép selyemöltöt vállára öltötte, az atyja házából kelengyekép hozott ezüst bojtú bojtos kendt fejére tette.
Csikó-ló szép vezetése módjára vezetik föl az anyókát, fiatal ló 55
szép vezetése módjára
vezetik föl az anyókát.
Az
ajtós ház ajtaját kinyitotta; a padlós ház padlójának közepére a midn megérkezett,
nagy
fia
elébe jött.
tolt
jqmwés.
213
A KALTBS-ENEK. 60 á}^i ülifí Iliin
dkw
pasa
tot vari,
pV
65
ülin
75
ülifí
pasa
qln silpd ülin tdrél
dkw
pintéltawé.
tot vari.
dyi jisin jisin
sernél uj tinin pit'in
dkw yüUf
pV
(ikw ünttuwés, viylr aj tinin píüyi
80
dkw ünttuwés. yjxlpd jq,nyép
dkw 70
íiiastawé,
nawrin Imv jamés vdntsel dkív nalu vdnttawé,
7nujlés,
nakwd 60
süplin lüw jamés vdntsél
mi(jlés,
kwot'él
piyd
nq,tin nqtin pjasd
dkiü yüU.
vdt norpd noriü pordtdn
mantin sát
tdpa jq'fiyjp rnantin sát
dkw
pasa
85
nq,nitné pativés.
dkw nalu dkw
yqjtal jq,més rdsil
vdnttawé.
semcl-uj tinin pit'itdn üntti,
Leánynak gyönyörséges, gyönyörséges üdvözletet tesz ottan,
fiúnak gyönyörséges, gyönyörséges üdvözletet tesz ottan.
65
70
75
Fekete állatból (nyusztból) való drága fészekbe helyezik ott az anyókát, vörös állatból (nyusztból) való drága fészekbe helyezik ott az anyókát. Egy fogyó holdbeli kerek héten át vendégeskedett az anyóka, egy tel holdbeli kerek héten át vendégeskedett az anyóka, s középs fia után kerekedett vágya. Színefénye érintetlen szép selyemöltövel öltöztették föl az anyókát, ezüst karikájú karikás
kendt
adtak fejére az anyókának. Leánykorbeli hosszú korra szóló üdvözletet
hagy az anyóka hátra, 80
85
fiúidbeli hosszú idre szóló üdvözletet hagy az anyóka hátra. Harmincz gerendájú gerendás tutajához csikó-ló szép vezetése módjára vezetik le az anyókát, fiatal ló szép vezetése módjára vezetik le az anyókát. Fekete állatból való drága fészkébe ül az anyóka.
'
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
214
vat norpd norin porátd
matér-sir
nalu narémta^ti.
tll
pauW
/wí'i,
aw yqltém saw aura^
105 üsi'
sawél /üti,
ti
* Toy^ 95
100
kwoss sunsi
yqsd ndtimdt
:
an-malin paul nánknátd ;
90 q,w ^q^ltém saiv rq^é
sawél
mat posim ndnki.
lawunkivé jánV ndnki,
Idwunkwé mdn ndnki,
ndtndtd
namin
sis
átér q>lné kwol
dkio périji,
yalt,
vdü ndtimM yalt yotél vaHtdf mdt palit ndtwés ?!
namin
toy
110
q>tér q>lné
yotd pdteri
kwol
? !
akw'-mat-ert toy ndtimdtd
sisin kwol sisdt
matér-sir yard mdn
qln lüspd lüsin ydl Hti,
né^ilés.
pattdn vöt paitatdn sunsi:
qln silpd éilin yatlüti,
matér-sir mat sénkw ndnki,
tdltin üs tdltné
harmincz gerendájú gerendás tutaját 90
a vízre tolja. Víz árjától pusztított sok fövónypartot sok számmal hagy el, víz árjától pusztított sok meredek partot sok számmal hagy el. *
95
Aközben hogy tutajával így hosszú ideig úszik, aközben hogy tutajával így rövid ideig úszik, honnan tudja ö hogy tutajával mennyi ideig úszott? Egyszer csak amint tutajával így úszik, valamiféle gyórfájú vidékre került
ki.
Véges folyóvonal végibe néz 100
valamiféle köd látszik, valamiféle füst látszik, Ezután amint nézi hát egy falu látszik. :
105
Falunak hogy mondják, nagyobbnak látszik, városnak hogy mondják, kisebbnek látszik. Ezen tutajúszása közben a neves úr lakta házat az anyóka kiválasztja; a neves úr lakó háza
110
ugyan hova tnhetnék el?! Mögös ház mögében ezüst bojtú bojtos nyírfa áll, ezüst karikájú karikás nyírfa A kikötös város kikötjéhez
áll.
A KALTES-ÉNEK. 115
tüjd-sanki ropil
pa
takwsi-sdnki ropil
pále kivoss
an-malin
kanin kwol kan-kwoiélné
roplés,
pá
roplés.
iso
manrisá
nakwa
;^^jía7
125
pV
ülin ülin pasd
135 tot vari.
qln lüspd lüsin tar
XÖ^^pii'
piinkdn pimné.
dkiü mujlés,
nawrin Imv jq,més vdntsél, süplin lüw jqmés vdntsél
dkw
dkw pd vdnttaivés. dwin kwol dwi püswés, kwol-kiwérrié
;H5
jüw
jqmwés.
tot vári,
jqmés rdsi
vdyénné masimé,
lal't
áyi ülin ulin pasa
jdyd kwolnél süsém 120
jöttém q,rémté kwott piydn
yq'Uti
kivot'l
215
M^X^P
fnjCbntin
telpd jg^nyép matítin sdt
mujlés,
uo mdii plyd nqmtén patwés.
tülwés.
nakívd yqjtal jqmés rdsil
dkw
mastaivé,
tavaszi feketerócze vízi röptével röpült oda, szi feketerécze vízi röptevei röpült oda.
Amint a partra fölfelé tekint hát középs menyikéje 120
az atyja házából kelengyekép hozott szinefénye érintetlen szép selyemöltöjét vállára öltötte, ezüst bojtú bojtos kendjét fejére tette.
Csikó -ló szép vezetése módjával, szép vezetése módjával vezetik le az anyókát. Az ajtós ház ajtaját megnyitják, a ház belsejébe bevezetik. A padlós ház padlójának közepére amidn megérkezett,
125 fiatal ló
130
középs
fia
elébe ment.
Leánynak gyönyörséges gyönyörséges üdvözletet tesz ottan,
fiúnak gyönyörséges gyönyörséges üdvözletet 135 tesz
Egy
140
sdt
ottan.
fogyó holdbeli kerek héten át vendégeskedett az anyóka, egy tel holdbeli kerek héten át vendégeskedett az anyóka, s kisebbik fia után kerekedik vágya. Színefénye érintetlen szép selyemöltövei öltöztetik föl az anyókát,
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
216 silpd sitin
q,ln
akw
akiv yüU.
tq>rél
pintéltawé.
pasa
145 a}'i jisin jtsin
*
ákio /üHi,
pV
MaH-sir-jd-vátat
ISO
q^liié
pakw-sam janit kwolán akw jüw ti mini.
kérin
nq,tin nq,tin pascí
2.
(Jurkina-fóle változat) a)
Reguly eredeti
föl-
h)
jegyzéseszerint.
Felsölozvai nyelv átírásban.
Akw o
Ag
unls
^
y
ö
kqM
;
/•
t.
J[y^^ ünlés.
X^'^^ ünlcs,
vád
[pV j namtin ne namtén tujwés. '"^^ P^' janinké
úilá pi jdnungve^ .^
.
cri\
ünlés
unls, vuátunls.
a
—
•
q
nq,mtenne^ nq/mtentujus."^
l
;,
,
,•
-
Xar-neléni q,ssd keimé
kar nilm 5
koalpe^
145
q,sse
kilind nqlljuami,
kqM jérnd^
nnJ-inrni
tü sun^i
•
kwálpd yqtél jerné tü sünsi
ezüst karikájú karikás kendt tesznek az anyóka fejére. Leány korbeli hosszú korra szóló üdvözletet hagy az anyóka hátra, fiúidöbeli hosszú idre szóló üdvözletet hagy az anyóka hátra. *
[Az ének e helyen a harmadik legkisebb üúra (vo>is mdn piyd) és menyre (voss mdn manriéd) vonatkozva az elbbi szakasz szavaival ismétldik,] * 150
Mézszer folyó partján lev héjas czirbolyamogyoró-szem nagyságú házához az anyóka visszamegy. 2.
Az anyóka
— Hosszú
ideig ült, rövid ideig ült közül a legnagyobb fia után jött meg vágyás nnek a vágya. A rénbika- nyelve keskeny ség láphoz
négy
5
ült.
fia
lemegyen; a
kel nap
tájára, arra felé
néz
A KALTES-ÉNEK.
^17
dnkér taléx üUpdsin
Mnximé, iiotpe'^
mtind (nqina) tu pér^^ tdUxpe nixlesdn^^ jqnkq,tl
üntpd 10 2^(^n
Xqtél-jat jerné tü sunsi
hitljdt nuind^'^ tü síméi kés^^ pdlt korp^^o
ker-jqut jyalit /qrjy-nolné y^^ji^^^^
.^^^^_
janiimé.
gg'inmd, tu
15
sinzer jd tdl'dx f^íM^^
lunt-say (ai-
pmiin
taiü lüpta-ke
mant) 20
perling^^
jd.
yqnti:
ahw' manó punitd,
pum-ke yqnti : akw' mdné punitd. vas jdnV pora vari,
jdjunuqk
pariing jd. tau luoptdkd^^ kqntí, dkmdn'^
ImitjdnV pora
punitd^^
pordt
25
vari.
dsti, nal-tali.
sr csúcsú czirbolyafenyvestöl
van körülvéve; a leszálló nap tájára, arra
vf n
Ha 20
felé
görbe csúcsú vörös fenyvestl van körülvéve ; íiél (napközép) tájra, arra
10
Slvéví
"^^^""^
Qgy helyre helyezi,
ha füvet
talál
;
egy helyre helyezi. récze nagyságú tutajt készít,
md 25
nagyságú tutajt
készít.
Tutaja elkészült, reá
néz
:
felé néz nyírerdvel borított földfoktól
^
levelet talál
száll.
S'in-
nqnyjim. kalindV yqntitd an-manin vds-say perUn
imm.
hling^' kqntítd^\ dimd
— an-manin
sér-jd talepié
lingj
n
tü jqmenti.
joamdnti; dimdl (dllmd-
PQ'ttsak'''^
ndnkldsin
jqn/iíné,
gqmind^^
10
jerné tü sünsi:
yq.tél
tale/jpd
:
'
^
ja,
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
218
pommka^^
kq,ntij^^
dkmdn pu-
VáS'Sa/ peril, l lunt-say peril ]
yqsd
nítd.
pgtte^^ jdne
lunte
yorq/^'^ voari,
vdü
perélii,
yotél yansitd
perélti,
?
aku-'-mat-ertjanV piyd ünléné
jdne pora, voari. ;^^
pordt aasti
—
80
nq,ll^^ toalí
taw rqptélt
pqttsak pérL kq,Sd pérlti,^^ 20 kqt^"^
qltV sakival'éy (sqrkés) nqsiíi
voss jdnV
vudt pérlti,
[tdltné
mandn
nild né yurinéV (í) talt-kwd-
qésd kdt-sqrdnél
kan£itd,^^
dkmdtsit^'^ jdne pi unlnd^^
35
nawér-sdns
Hütit
[laivé
aurayté
ünk kwdltawé. alti sq,rkiP^ nq^ing^^ taltnd
kiwrd tdu
rqtteltí.^'^
US jdne mdnetdn^^ 25
nild tal kwol-kiivérné
jüw tülawé, nawér-vöj sáriin kiicér
nile ne kq>rq,ngel^^ lalt kuqlau.
40
telpd jqnyép
—
mantin st
drtd minné mantcl
qsse^^ kqf^^ saretdn,^^
nawér-vöj éund
nqor^^ sqns tuns aytd^^
tot sunsitd,
süpél-vöj éund tot sunsitd. q,ng kualtau. kiuré^^ nile^^ tdll kvdll^'^
30
keurnd jü tulau.
punkné 45
Idptal utd
vdyénné pössataivé,
Kéczebél kacskarmgásával, lúdbél kacskaringásával hosszú ideig kacskaringózik, rövid ideig kacskaringózik, hogyan tudja ö azt?? Egyszer csak a nagy fia lakta fiók szarka kedves [falatú] kikötjébe
röppen
ö.
Legidsebb menye négy 35
n
társaságában (?) szembe jön vele. Vékony keze száránál fogva a csikótérd magasságú meredek parton vezetik [fölfelé] a ncskét. Öt ölnyi belsej ház belsejébe
vezetik be. Csikózsírral 40
bséges
tálnak,
egy tel hold kerek hete idejének elmulta alatt,
bségét nézi ott, bségét nézi ott. Fejre rá nem fér holmiját
csikózsír
lófiú-zsír
45
vállára nyomkodják,
219
A KALTES-ENEK. 80 nq>or
vdyénné Idptal utd
vuoi suning toas
punkné pössdtawé.
télim^^ joangp mántí'^^ soat
naor vuoi sunám
35
M swnMtd
sundm
sobol vuoi
50
Vas jdni pordtdn vds-say peril qs
pdnken pos-
/um-[müs] yansitd ? ! akiv^-mat-ert nild pV joti piyd
pqretdu nqll juqmi ;
qltV sakival'éy (sarkéi) nqsin
tau.
ünléné
tdltné
nall tqli pqttsak pérl, qspérlii.
taw
luntsqk pérl kqéd pérltí,
vudt pérltí
— kum
kansitd. 60
rqptélti.
yürém pV joti marian yürém n^y rinél (?) l'aHt-ktvá-
dkmdtsit nild pit jatt pid qlti
vállára rá fej ere
laivé.
sarkié
nqsing tqaltnd^ tdu
qssd kát-sqrdné naivér-sdns
rqttelti.
nem fér
nyomkodják.
l'ütit
aurayté
holmiját
—
Négy fia közül a középs kerekedett vágya.
50
vdü pérélti,
perélti,
nqmtnd pd-
55
unlnd
])erelti.
lunt'Sa^ peril
yqsd
nild pi kvdtt^^ pi
40
nal-jqmi,
nal-tdli.
setau
pqtq, jdne
pV
*
tut sunéitd.
possetau^^ Idptal karé
kwott
nqmtné patawé
pdnkne^^ Idptal kare^^ uimne
uimnd
pV
7iild
arteminna^^ mqntl.
—
fia
után
Récze nagyságú tutajához lemegy, reá száll.
55
Eéczebél kacskaringásával kacskaringózik ismét, lúdbél kacskaringásával sokáig kacskaringózik, [vagy] rövid ideig kacskaringózik, honnan tudja azt? Egyszer csak a négy fiú közül való középs fia lakta szarka fiók kedves [falatú J kikötjéhez
röppen
.
A három 60
fiú közül a közópsbeli menye három társaságában (?) szembe jön vele. Vékony keze száránál fogva
n
a csikótérd nagyságú meredek parton
no 45
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
korom
iii
pd
ját mdíietáii
q,sse
65
kát sq,rq,nd^^
kiválta IV é.
kiwrd
korom ne kqrengel laU koalán,
nild tal kwol-kiwérné
jüiü-tülawé. télpd jdn/ép mantéti sdt
íiqor sqns tunist
drtd minné mantél
aura^t^^ pci kualtaa. 50
süpél-voj stind tot saitsitd,
kiure úild tüll
nawér-vöj síind
kváll keurne jü tülaii.
70
tül yqnti-
lém
mqnti sqat
télpe joq,ngp
tot muisitd.
Mortim md-yürnél,
nakwd pqsém.
qrtaminnd mqntl.
tinin taHl
vdycnné possdtawe sobol vuoi siifidvi íui suniitd. 55
vdyénné Idptal utd
naor vuoi sundm (ui sanéitd. qmer^'^
md
kuornd ti kqnti-
punkné posédtawé, 75
íidkwd^^
poQsm
yürém
tinviig tqil
uind possetau. uiiind Idptal kar 60
purlkné Idptal
utd,
cdyénné posédtaivé.
lem^^
vd
si'
*
pdnken pos-
Vas jani
pordtdn
ndl-jaiin,
80 nal-tdli.
lunt-say peril qs peréltí,
pdtau. fölvezetik.
Négy
öl
belsej ház belsejébe
65
bevezetik.
70
Egy tel hold kerek hete idejének elmulta alatt lófiú-zsír bségét nézi ott, csikózsir bségét nézi ott. Madárköltöz déltáj szelérl, onnan szerzett
(talált)
szine-szöre préselt drága ruhát
nyomkodnak a vállára. Vállra nem fér holmiját 75
a fejére nyomkodják, nem fér holmiját a vállára nyomkodják. Három fia közül a legkisebb kerekedett neki vágya. fejére
fia
után
Kécze nagyságú tutajához lemegy, 80
pV
nqmtné taw patawé.
[setau,
korom pi jdtpi nqmtna tdu
p)V voss
reá száll.
Lúdbél kacskaringásával kacskaringózik ismét,
^31
A KALTES-ENEK.
jdne pq,retan
pq,tq.
juamí,
"nqll
vds-say peril qs perélti. yjürém
tqMlL luntsakpérl asj^hiti
nq.ll
pq,tt
kqzá
sqk pérl pérltí,
q,s
pV
[voss vdssV plyd]
ünléné
pérltí.
qltin sakwatéy (sqrkés) nqsin
vudt pérlti.
taltné 65
korom pi unlna qlting sarkes 85
nasing tqaltna tdu US vasi mdnnetén
rqtteltí.
70
jUld tdll kvdíl
pd
úawér-sans tüUt aurayté
pa-hrdltawé. tulmi.
joqngp mdnting soat
nild tal kivol-kiwémé
75
juw-tülaivé.
qrteminne mqnting.
télpd jqnyép
nqor vuoi sundm
drtd minné mantél
sohol vuoi
sundm
l'aU-kwá-
qséd kat-sq,rdné
kualtau.
keurndjü
mandn
lawé.
90
télpe
7'q,ptélti.
koalau.
Udl't
qsse kqt sqretdn nqor sqns tunist dur ayt
taw
voss vássV
nawér-vöj su/id ftot sunsitd/,
(id sunfitd.
tqn juipoalt lunt jdne poretdn
mantin sdt
süpél-vöj áuíid
95
tot
fon jui-pdlt lunt
nqll juamif kitd qimq'/
sunsitd.
jdnV pordtdn
nal-jqmi tum^^ tdling kvdll simnd uií^^
kuntel
taling^^
kit rqun'-ut
lumnd^^
tm ta'ilin
simnél
ú^* kqrtils.
vit-yüntéÜ taHlin
lumdn
réczebél kacskaringásával kacskaringózik ismét.
Három
fia
közül a legkisebb
fia
lakta
fiókos szarka kedves [falatú] kikötjéhez 85
röppen ö. Legkisebb menye szembe jön vele. Vékony keze száránál fogva a csikótérd magasságú meredek partra fölvezetik.
90
A
négy ölnyi ház belsejébe
bevezetik.
95
Egy tel hold kerek hete idejének elmúlta alatt csikózsír bségét nézi ott, lófiu-zsír bségét nézi ott, Azután lúdnagyságú tutajához
megyén le. A belépett két rokonnal megtelt ház belsejébl poczakos (teli) törzsökét vízi hód [vonulása módjára]
kwol-
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
222
vuar^^ kuntl tailing lumen
100 ti )[ai tilés,
te
vör-j(üntéJ! tabuin
kq,rtils. 80
ti
nild pi térÍ7ig^^ unsá
vér
vérpi taling mq^ntán^'^ kit^^ pdsíi
oq,i
pV
ta^ilin
85
pasa kultán
105
pV yürém pasd pasa
yültdn !
*
pV telin ünsd dkw yütélti, yürém pV telin ünsd dkw yütélti. N'ild
q,g kutelti,
korom pi téring unsd q>g
mantdn
dyi kit pasa pasa ^ül'tdn,
pi korom^^ pasa pasa kultan nild pi téring unsd
lumdn
/artilés.
kotelti.
Kaltes-asszony éneke.
3.
Kaltés^ékwd-erV Kaltés-ékwd yürém pV q>nsi. 5 nalu jq>mi, nalu sunsi kerin pdkw-sam jdnit üsdt qw qutayti lqnydl\ ndr ndti Iqnydl'. yqsd q^léSf man vüt'i qles,
—
miném
plydnd-pdlt
yürém jiw qltém pora
nq>mtné
patwés. 100
ím
nal ta
tdli, eldX
mini.
[úgy vonszolta, (teli) törzsökét erdei hód [vonulása módjára]
poczakos
ím
[úgy] vonszolta. Ifjakat illet egész
(teli)
korotokra
leányi két üdvözlettel, üdvözlettel maradjatok, 105 fiúi
három
Négy
üdvözlettel, üdvözlettel maradjatok
fiút szült farát
az anyóka hajtogatja,
három
fiút szült farát
az anyóka hajtogatja. 3.
Kaltés-asszonynak három fia van. Héjas czirbolyamogyoró-szem nagyságú városában hosszú ideig élt, vagy rövid ideig élt,
menni kerekedett vágya. folyóhoz lemegy, lefelé néz
fiaihoz 5
A a a
vari,
[víz]
árja aláfelé omlik,
[víz]
habja aláfelé úszik.
Három
—
fából összerótt tutajt készít,
ezután reászáll, a távolba indul.
2^3
Á KALTES-ENEK. 10
aw
yqltém saw rekw
tü ta raplayts.
sawél yqltiand, aiv
25
yqltém saiv rekw
sawél yül'idnd. yqsii 15 vat'i
minémá jui-pdlt, minémá jui-palt,
akw'-mat'ért matér-sir narilés
an paul-taHl saw dnkw sawél nal
ti
paul-ta'il
saw pV
sawél nal
ti
ma
ta
mand
30 sil'i-lüri
naur-sip lüUt aur-ayné
pd
ti
10
15
mandné
85
sawél anilawé, paul-ta*il
saw dnkwén
Víz árjától pusztított sok magas partot sok számmal halad el víz árjától pusztított sok magas partot sok számmal hagy el. Miután hosszú ideig ment, miután rövid ideig ment, egyszer csak valami föld meredez ím [szeme eltt]
A
csikónyak magasságú meredek parthoz
tavaszi récze vizi röpte
módjára
röpült ím ö oda a faluszerü város kikötjéhez tavaszi récze vizi röpte módjára oda. röpült ím 25
80
teli falu sok nöcskéje sok számmal fut ím le, a teli falu sok fia sok számmal fut ím le. A teli falu sok nöcskéje közt ím csengös-csörgs menye jön. Most vékony inas keze száránál fogva csörgös-zengs menye ím megfogta,
Most a
ím
fölfelé rántotta, fölfelé vezette.
Arczának sok piszokját 85
sok számmal csókolják, a teli falú sok nöcskéje
ti
pajt-pqy saw pdnkd
falunak, hogy mondják, nagy ; városnak, hogy mondják, kicsiny. 20
püyémta-
témtawés.
;
sqré[wéSy
ti
yassémtawés, pd
tüjd-vds rapinél
tujd-vas rapinél
yalté
jiw.
ti
nél
lüri-küri
paulin üs tdltén
dnkw
an qssd tdnpd tdnin kdt
:
üsV Idivunkwé mán.
tü ta raplayts
yajti.
paul-taHl saw
p((uW Idwunkwé jdni\
20
yajti,
vdnt-
^24
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
sawél
ti
y^altawé.
50 yotdl'
ta ünttuwés,
játin awita
télpd jqnyép-sis tot ta mujléíi,
yqlpdjqnyép-sis
at tul'áp tutan katél ti
akw' -mat-ért
pünsésta,
jüw kwoss naríli tít
45
jdnV
:
tot ta mujlés.
qs
ti
55
ndkwd
Xqjtal jqmés
7iujil
yotdl qlné noys-pit'in
ti
ta ünttuwés,
ndkwd kerin jai^mak
yotaH qlné uj -pitin
ti
sunin
fio
pasdnné
nal
ti
q,ltém
saw ankw
ti nq>rili,
(lecsókolja).
ölnyi ház, a belsejére nézve négy ölnyi ház, czirboly a fenybl való keresztpántos ajtaját öt ujjú ujjas kézzel
ím kinyitotta. Amint betolta magát ím
itt tíl nagyobbik Mindenféle (bármerre lev) nyusztfészekbe :
45
pordtdn
vdnttawé.
taw-jotd
ím sok számmal fogyasztja Ekkor a külsejére nézve öt
t
ültették
fia.
erre,
mindenféle hód fészekbe
t erre,
ültették
mindenféle sörös 50
étellel
bséges asztalhoz
t erre,
ültették
mindenféle mézes ültették
étellel
bséges asztalhoz
t erre.
Egy tel hold idejéig vendégeskedett ím ö ottan, egy fogyó hold idejéig vendégeskedett ím ottan. Egyszer csak ím ismét kedve támadt. Színefénye érintetlen jó posztóval
men
55
öltöztették
ím
föl,
színefénye hímzett selyemkendöt raktak ím fejére. A három fából összerótt tutajához 60
vezetik
most
Teli falu sok
nyüzsög ím
le.
ncskéje vele,
tfirél
pinéltawés.
paul-ta'il
ta ünttuwés.
40
mastuicés,
yürémjiw
ta ünttuwés, tfqi
minné
namtné patwés.
ínyei
ünli.
yotdl qlné sorin
sunin
tep
pasdnné
kirvra-ke nilci tal kwol 40 til'pd-jiw
mayin
alné
ta kwonita-ke at tal kwol,
225
A KALTES-ENEK.
paul taHl saw pV taiv-jotá 65
tahin üs tdltén
75
nqrüi.
ti
tujá-vds rapinél
/ürém jiw qltém porátán as ta
tü
as ta ncituwé.
saiv
ndjd
sawél xajti, 80
paul'ta'il sq,w
*
70
rapla^ts.
an paul'taHl
talés.
^áíícm saw rekw
q^w
ti
plyd
sawél ^ajti. ássd tdnpd tdnin kdtdnél
XQsd minés, vdt'i minés, akw'-mat paul ta narilés
pd
paulV láwunkwé jáni\ üsV lawunkivé mán,
ti
vdnttémtawés.
kwonitd-ke nild 85
tal kwol,
kiwrd-ke y(üréin tal kwol
naur-sip lülit aurayné
ulpd-jiw jdtin dwitd
as
ti
ti
rapla/tunkwé pats.
teli
falu sok fia
nyüszög ím ö 65
pünséstd.
Három
vele.
fából összerótt tutajára
most ismét fölszállott. Víz árjától pusztított sok magas part [mentén] halad (úszik) most ismét aláfelé.
Hosszú
70
75
ideig ment, rövid ideig ment, valami falu meredezett ím [szeme eltt] falunak, hogy mondják, nagy városnak, hogy mondják, kicsiny. A csikónyak magasságú meredek parthoz ismét hozzá röpülni kezdett. A kikötös város kikötjéhez tavaszi récze vízi röpte módjára
röpült
ím
ö oda.
Most teli falu sok úri nje sok számmal fut le, falu sok fia sok számmal fut le. Vékony inú inas kezénél fogva
80 teli
ím most
fölvezetik.
A
85
külsejére nézve négy ölnyi ház, a belsejére nézve három ölnyi ház, czirbolya fenybl való keresztpántos ajtaját
ím
kinyitotta.
Vogul Népk. Gyjt. IV.
15
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
226 kwot'l
pfya
tit
ndkwd /qjtal entép-kwalyél
ünli.
/otdl qlné no^s-piün 90
ti
j(ota1!
qlné
uj-pin
nal
ta ünttuwés. j(otál'
105
qlné sorin tépél
taw-jotd sawél nqrileHt,
nalu
ta ünttuwés. q>ls,
man vdü
akw' - mat - ert
ti
q>s
nqmtné
jo^tdst,
pativés.
110
qw /qltém
saic
aw X qltém saw rekw
fia
ím
itt ül.
ültették öt erre,
mindenfele hód fészekbe ültették öt erre.
95
Mindenféle sörös ételt helyeztek ezután elébe, mindenféle mézes ételt helyeztek ezután elébe. Hosszú ideig élt, vagy rövid ideig élt [így], kedve kerekedett. egyszer csak ismét Színefénye érintetlen jó posztóval
men
100
öltöztették
ím
föl.
színefénye érintetlen övkötvel övezték ím föl. Három fából összerótt tutajához
ím 105
levezették.
Teli falu sok nöcskéje
sok számmal nyüzsög vele együtt, teli falu sok fia sok számmal nyüzsög vele együtt. lm a folyóhoz értek, a tutajára fölszállott. 110
rekw
sawél /qltidnd,
Mindenféle nyuszt fészekbe 90
pordtdn ta
*
minné
mastuwés,
Középs
ti
lés,
q>ls,
ridkwd xqjt(íl jqrnés nujil 100 ti
vdnttawés.
taw-jotd sawél nqi'ileit,
^otal' qlné mayifí tepél
Xqsa
ti
paul-tail saiv dnkd
paul-ta^ü saw piyd
ta ünttuwés, 95
éntéptawés.
^ürém jiw qltém pordtdn
ta Tmituwés,
Víz árjától pusztított sok meredek partot sok számmal halad át. víz árjától pusztított sok meredek partot
td-
237
A KALTES-ENEK.
sawél /ülulnd
ahw'-mat-ert
telpd jdn/ép-sis,
;
man jjtyá-palt
ti
125 tot
a kw' -mai- ért
joxtés. 115
kwonita-ke
kérin
tal kwol,
takwi além
pdkw-sam jünit üsén
knvrá-ke kit tal kwol
minné nq,mtné
/otdl' q^lné noys-sá/d,
pünséstd
jüw
sdlts,
130 yotdl'
mdn piyd
tat
no/s-pitin, uj -pitin ti
ti
aman tuwd-ke mayin
kérin
tepél
ünttuwés.
115
ti
mastmvés,
ainati tdld-ke tdla sat
ünttuwés,
sorin tépél,
ta pativés.
qlvé jdrmak-sdyjl
mdn plydn
ünli.
135 JÜIÜ
q,ls,
tuivá sdt
pdkw-sam
janit
tijO^tés.
kinyitotta.
Belépett. Kis fia ott ül. 120
Nyusztfészekbe, hódfészekbe ültették
ím
öt;
sörös ételt, mézes ételt helyeztek ím eléje. 125
Egy tel hold idejéig, egy fogyó hold idejéig vendégeskedett ott akkor. Egyszer csak a maga lakta héjas czirbolyamogyoró-szem nagyságú városba kerekedett
130
ím
men
kedve.
Mindenféle nyusztbör-subával, mindenféle selyem- subával öltöztette
Talán
ím
föl kis fia.
tele hét télen át tartott (volt),
talán nyara hét nyáron át tartott (volt), héjas czirbolyamogyoró-szem nagyságú városába 135
ím
q,ls
üsdn
sok számmal halad el. Egyszer csak ím kis fiához érkezett. A külsejére nézve három ölnyi ház, a belsejére nézve két ölnyi ház czirbolyafenyöböl való keresztpántos ajtaját
ím
jq^n-
[/ép-sis
id'pd-jiw jdtin dwitd ti
120
^ürém
X^lpd
ta viitjlés.
visszaérkezett.
15*
228
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
IX.
A a)
Tuchta-folyó torkolati istenncske éneke.
Reguly eredeti
föl-
b)
átírásban.
Tu/titt nai.
Tu/t'-t
N'ild jáipi kantapoalern^ uj
pun^ takon
jqllta,
qng un-
dnk ünWim, úoys-pun itmin
punn itmeng^ jqlltd
5
kiwrd nild
kiurii nild tdll kvdll keurtd
éié
itmelem.
summlaum^,
ei'^
kwol-kiwert
kit
joytaum^.
10
kqtl
sqrpd najin nüp
sumlawém.
—
joytawém.
aj,
ndnk'jiw-pal jliny' dwí sernél uj tdntpin kdtél
semel uj tdtpen kqatl,
korom
sdt
pV
ni/ j Ili poal jdneg diid
iung^ poal
tal
itméUiim.
akw^-mat-ert Sqssd-jip)V
dkmdUit^ sq^d Ibi sqatpi kit sqrpd nderig nob 10
jolté
ánk itméWim.
qng ittmelem. siis^
naj ery d.
uj'pun-tqyén jolté
sqat jdipi kqntqpoalm
5
i t
N'ild jWi-pV xqntípdlém.
Idm,
rioys
nyelv
Felsölozvai
jegyzése szerint.
yürém étin /ürém yj drtd minné mantél
arte
minna^^ mqntel. semel nj tatpeng kqatl
15
ta-kwoss tdspaiüés
:
jdnV jdyém-pV
15 tdkvds'^'^ Idsspaus,'^^
A négy bátyám szerezte (találta) hódszörvánkosú [ülö]-helyen ülök én ncske, 5
10
nyusztször-[vánkosú] szökdécsel helyen szökdécselek én ncske. Az öt ölnyi belsejü ház belsejében szökdécselek én kedveske. [vétele Egyszer csak a Törzsöktelepes-bagoly hét fiának két rovásfájú úrasszonyt keres násznép gyanánt [való jöhallik zúgva nekem. Ej -haj, megjönnek A vörös fenybl való nagy ajtót menyasszony-dijkép fekete állatot (nyusztot) hozó kézzel
—
három 15
ójes
három nap
idejének elmulta alatt bármint csapdossák idösbik bátyám,
!
A TUCHTA-FOLYÓ TORKOLATI ISTENNCSKE ÉNEKE.
Jane jámnpi
vareug^-^ kwii
iésing
nqrt 20
kum
iésé jimits.
pogg lusm
tanist
tq^rs
esyin
sísel lákus}^ kvall
tuoja art
ing poal
yum /um
vorin
frtre^^ junits
mend
korom
tar és tutit
mand
yürém
yürém
kaitd,
kq,tl
étin
ta-kwoss
sdwés
jui poalt
uj
tq>ast.
.
.
tül'-
[tawdst,
pV jüw
jq^ny-
*
dm
pun itming jq^lltd, pun toq^kn jqlltd
Ton
jid-pdlt
min
toqkldm.
am
uj-pun
it-
jolté,
noys'pun-tq,yén jolté tayle'im.
pdngeng
oaipe^i^^
pdl'
punkinq>ntpémpul!-sqwélmat8.
saul!
mdtst^'^
kanin paul kanémné
kdneng pudll kdnennd kven kaalepdsem.
30
kwon-kívdldpdsém. voss vdssV jdyém-jjV kwold-
iisjdne jd'HW pi kvall sistd,^^
sist
sorn^^ sdnpd kdU tunsi,
sq,rni sq,wpd
yat
tuti,
eröszakját zte (ütötte), dicsekvését zte. A falgerendákhoz hátával nyomul a falgerendák tavaszi jászkeszeg oldalcsontjai módjára hajoltak be. arasznyi magasságú vfély [volt]
erszakos dicseked
férfi
férfi
:
20
.
yajtd ta-kwoss
Sq^ssd-jipV sdt
25
/
yq^tél
sét
noys
30
yajtd
l'ül'sét,
tül'it
sist.
saatpi perr jong
—
tüjd art pqy-lusm yütsét,
20
tdkvds tunisst,
Tq^n.
kwol no-
:
rdnd
kuotst.
seus tunsit kaitd tdkvds tun-
25 sq^^e ibi
vori jüntts,
ésV jünits.
nort sisél lakivés
nqrdn,
229
Min
Három
!
éjes
három napon
.
.
—
.
át
hiába állottak [leánykér alkudozásban] igasságá vfély [bátyámmal] hiába állottak a hüvelyk a Törzsöktelepes-bagoly hét fiát [utjokra] visszafelé fordították (megkosarazták). ;
m
•2.1
:
Annak utána én a hódszr [vánkosú] szökdécsel helyen, a nyusztszr-vánkosú [ül-] helyen könyöklök (nyakamra támaszkodom, búsulok). Fejem béli agy velm megzavarodott (megsavanyodott). Téres falum terére 30
kimentem. Legifjabb bátyám háza mögött aranyos bimbójú nyírfa áll,
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
^30 35 g^lln
qln sqwpd ^dl!
saupa kdl tunsi,
sq>at jettrap^^ jetire
vuant
tÜ issét,
85
jisét. sq,at pq^Htap pq>ltq,
vuant
t'i
sdt poltdp pottd-vdnt
ji
tV issét.
sén.
am
jdumpi
dm. jq,mlitásem vdssi
jqmlitdséw
kossndp^^
kér yqsndpjqut yassém^tdslém:
kq,ssem-
jait
tdssel 40
tüjd sdt voHépné jq^ut at tdrdti,
40
tuoja sq^dt^^ ulpnfi jqit
takwsi sdt volépné ndl at td-
dt'^'^
rdti.
tqrti,
tdkusd
sq^dJ!
joti
ullopnd^^ nedl dt
kosnap
jq,it
tüjd sat volépné jqutat tdrdti,
qllmejdS' 45
takwsi sdl votépné ndl at td-
kq^ssem^'^ tdsselm, 45
tuoja
rdti.
dt
ullopnd nel dt
ker yqsndp jqutd, dlmejdslém,
jqit
litdsém,
tarti,
sudl!
—
voss jdnVjd^ém-pV -palné jqm-
sudl ullopnd
tdkusd
[sem;
yassémtdslém
jdum pi poaln jqmlitdsem,
kér
—
jdyém^pV -pdlné jmnlitd-
ker Xqsudp jqut dlmejdslém,
tqrti, iét
[vossJvdssV
jáyém'pi-pült.
poalt kér
lüXi.
sdt jdtrip jdtri-vánt
(u^^
yassémtdlilém
tq,rti.
MS jdne jdum pi pouln
jamli-
tüjd sdt votépné jq>utd tdrdti,
takwsi sdt votépfié ndld tdrdti.
tdsem ;
ezüstös bimbójú nyirfa áll. fajta nyírfajdból álló nyirfaj d-sereg szállott oda, hét kisebb fajta nyírfajdból álló nyírfaj d-sereg
Hét nagyobb 85
tílt
ide.
En odamentem
A 40
vasrugójú
bátyámhoz. megrántottam
legifjabb
íjjat
:
a tavaszi csörg réczéhez való csontnyílnak az az szi csörg réczéhez való csontnyílnak az
íjj íjj
nem nem
enged, enged.
Középs bátyámhoz mentem.
A 45
vasrugójú íjjat fölemeltem, megrántottam a tavaszi csörg réczéhez való csontnyílnak az íjj nem enged az szi csörg réczéhez való csontnyílnak az íjj nem enged. :
Legidsebb bátyámhoz mentem. Vasrugójú íjját fölemeltem, megrántottam: a tavaszi csörg réczéhez való csontnyílnak enged íjjá az szi csörg réczéhez való csontnyílnak enged íjjá.
m
A TUCHTA FOLYÓ TORKOLATI tSTENNOCSKE ÉNEKE. kér kosndp
jqitci q^llm&jdslm.
50
tuoja suát ullopnd jqitd 50 takiis
soat jettrap jettrd voant,
sqat pattap pql'ta vuant
55
muangpe^^
55
nal-nalné ness kerawét.
soat jettrap Jetre vuant
yürém supV
dk úel ndlnd nap kéraut.^^
am
korom supd
dm
60
akwdn
atlitidném,
jü
jqut-8upanem dléntapidném,
tulpi-
jdnV jd^ém-pV -palné,
soat sontqy^ pdt sontay^
65
tü juw-puntidném.
*
pdtidn tu jerribitidn.
supdm
q^ntdpid7n,
jdne jdumpi poaln tu perr puntijdm.
50
55
60
Akw'-mat-ert
ndnhjiw-pdl
jdny^ dwi
kdrkém kát tinin nakél
A hét nagyobb fajta nyírfajdból álló nyírfajd-seregre, a hét kisebb fajta nyírfajdból álló nyírfaj d-seregre az ezüst bunkójú bunkós nyilat ím rábocsátottam a hét nagyobb fajta nyírfajdból álló nyirfajd-sereg egy nyíl nyelére csak úgy felftízdött. Midn a nyilat megeresztettem idösbik bátyám vasból való vasíjja három darabra törik. Én hét kisebb fajta nyírfajdból álló nyírfaj d-seregem össze szedegetem, a házba beviszem, a hét láda közül a végiben lev (legutolsó) láda fenekére oda dobom
le.
fölemelgetem, idösbik bátyámhoz, oda rakosgatom be [házába].
íjj darabjaimat
65
tülpi-
tü jel repitidném.
jdm
jait
juw
sát sünté/ pátit sünté^ patitdn
tqpi.^^
;
tqpi.
sdt pol'td pol'td-vántém
dném,
sqat pql'td pqltd vuantem
dkvdn dtlitijdm^^
65
jdyém-pV
kérin q,lpd ker-jqutd
kéri qllpd kfr^^ késd
60
kw^
ndl ojtémpordt jdni
kq^sslq^^^
jdumpi
—
sdt jdtrip jdtri-vdnt
tuta taritüm.
nedl qitem sít jdne
;
qlnin mdn^tvpd X^^^^Z tü ta tdrdtilém :
iq^rtí,
sdl ullopnd neld tqrtí,
qllning
sdt jdtrip j diri- vaut sdt poltdp poltd'Vdnt
kgyssemtoalílm.
Egyszer csak a vörösfenyöböl való nagy ügyes kéz drága izével
ajtót,
^^
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
232
dwi sá^wdsawé.
Akmdtsit ni^ jiu poall jáne duá kq^rem^^ koat
70
latti
kém
75
am. "^um-müs yansilém
akw'
dm kum
jöti
kanzilm.
US jégva us jdne
80
jdum
kviin sq,ilaus
Ám
úild
ti sdlti.
kérin qlpd ker-jqutd
nam
? »
úild jdH-ptj-ém yqntipd-
uj-pun tqyén
jolté
tqyleim;
yum-müs yansilém ? /»
jq^llta toqJcldm,
85
akw'
ti
sas dwi as sdywdsaivé.
voss vdssV q,nydn sdltawés.
kanzilm.
— Idsb ángya
[volt].
Legidösbik bátyádnak vasból való vasíjját kicsoda törte el?))
Ö
felel
:
«Négy bátyám szerezte
hódször [vánkosú] szökdécsel helyen szökdécselek hogyan tudjam én ? Ugyané pillanatban ismét berúgják az ajtót. lm középs nénje lép be. «Kis hugocska! Legidösbik bátyádnak !
vasból való vasijját ki törte össze ? »
—
«En négy bátyám
szerezte hódször- vánkosú helyen könyöklök 85
—
lém
jdupim
az ajtót bevágják. « Kis hugocska
80
q,nyd
?
kqnnt poalom ujpun
75
sas dwi ás sdywdsaivé.
yqnydn sailuwés
pi
alp kéri késd
kan
70
;
/»
voss jdnV jdyén-pV
du as S'igvdsau, unnd ü tui
jét
kum
ti
?
«man jdyikwé !
ü^^ kesq,atem
85
unild ja'i-pV yq,n-
uj-pun itmin jolté it7néleHm
kq,nn
itming jqltd itmeldm,
toagung
:
—
? »
típdlém
poaloin yjpunn
80 kéri
sailuwés
taw láwi
í
nila jdupi
:
jd^én-pV
jani''
yq,n'j[dn
kann kvdn sailaus tdu
voss
kér in q,lpd kér jautd
US jdne jdiinpim kéri qlljpd kéri
75
70
us jegva
:
jdnj- q,nfd.
mdn jiiyikwé !
«
du sdkvesau,
tining ndgel
jdne unne
—
honnan tudjam én aít?!)) Ugyancsak e pillanatban ismét berúgják az Legkisebb ángya lép be.
ajtót.
;
A TUCHTA-FOLYÓ TORKOLATI ISTENNCSKE ^NEKE.
soatem
íe ke^'^
«man jdyikwé !
du OS sdgvdsau.
an-mos akw' nqmtél, akw' usél lq>lsémenj
US jégva dkjurtl ollsdm
dú mqs dk nqmtl, dk ussl usjdne jdumpím tailing us tailken
tailing
t'e
voss
pudl tailkven
te
dili-
ydnxdn sailuwés
kqn kvdn sqilavs
95
mdn tll
í
idyikwé,
pdt'td
ull
unlp
tangd. kit sq>rpd
naing
100 ríob,
90
.00
ul [voss]
ünléptankwd!
kit sq,rpd
ndjin
tíüpy
yürém sarpd ndjin nüp manérdV juw jq,nytésanuw í
sernél
kerpd ndlin dl
«Kis húgocska, együtt éltünk ; eddig egy gondolattal, egy elmével voltunk legidösbik bátyád ím egész (teli) városod összes népségét (teliségét) megöli, legidösbik bátyád egész falud összes népségét megöli vasból való vasíjját
—
Kis húgocska, kis húgocska Az ezentúl lev napokon a fonatos hajú leányasszonyát ideje (módja) végéig atyja házának zugába sohase ültessék A két rovásfáj ú, úrasszonyt keres násznépet, a három rovásfáj ú, úrasszonyt keres násznépet miért fordítottuk vissza [jövetele útjára] ?!» !
A
!
[titté
Kit tqirém-yürV tdmpéndi
tarom kri ídmd pdnd^^
ki törte össze ?! 95
jdyikwé
dtpd nétd-
#
korom sqrpd naing noh méru/ perr jongtessau. kit
—
urd pattd-mos jdyd-kwol pa-
urra^^ pdtt'd moq,s
kvdll
? !
dyi
üli qlpd kqtl tatndt'pd q,ai
allita-
[wé
mdn
q>lpd ;^f í^Z ialin
usjegva usjegva netd
allitaivé, ti
kerin qlpd kér-jq>utd
kéri alp kéri késd
jdgd
ti
ta'ilkén
voss jdnV jdyén-pV
US jdne jdumpi
100
üs ta'ilkén
taUin paul
dilitau.^^
:
jdnV jd^én-pV
90 ta'ilin
tan.
95
akw' jurtél
qlsémerif
vdssi unnetem, tdu tuoss.
90
^233
két ég (ég és föld) széle fekete vasú nyilas tartót
amíg rezeg
(a világ fönnálltáig),
»
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
^34 105
semel kérpd niiling
ü saat
popu
q,al^^
dm
puosl. ürtpq,y
105
kit
tarom kuor lamd pdne
semel kérp ndling q,almd 110
dm
ti
kongudn te
[dm
ndj,
tqrém-'/ün tdmpéndV
sernél
kerpd ndlin dl
am
puydslém.
ti
110 Tajéy^
kqngudn tuotta lauesdn, kumle namisiin
dm
püydslém.
puossl.
t'agql^^ nq^mesijin
115 sqat^'^
ti
pupV ürtpé/
sdt tqréni ürtpé/ ndj,
nq,i,
saat tarom urtpq-)[ nqi kit
am sat
télawésan sdt
pupV
te
korom pd^e kul'tén pi korom pd£e kultén.
115 dj-i
joy-
?
ürtép naj
am
ti
ql-
[sém],
[mt tqrém urtép ndj am am ti tüttéldsém ti.
qi
tüt-
?
sém,
!
tuottaldsem^^
yqnydn
/umlé nqmsijin : ^qn/dn
joyte lauesdn.
qllsem
:
télawésdn
papi urtop nai^^
t'e]
nqmsijin
ti
ál-
yürém pasa yuUdn,
pV x'^rém pasd yuttdn !
fogtam ím én a [kezembe]. 105
110
Hét bálványt szétosztó istennöcske, hét istenkét szétosztó istennöcske, a két ég széle amíg rezeg fekete vasú nyilas tartót fogtam ím [kezembe].
Késbb
arról fogtok gondolkozni, ugyan ki lépett be hozzátok színjátékkal ? Mikép fogjátok gondolni vajjoQ ki jött be hozzátok? A hét bálványt szétosztó istennöcske ím én voltam, a hét istenkét szétosztó istennöcske ím én voltam, :
—
115
én léptem be hozzátok színjátékkal. Leányi három üdvözlettel maradjatok, fiúi három üdvözlettel maradjatok !
A TELEM -TOKKOL ATI ISTENNOCSKE ÉNEKE.
^35
X.
A a)
Telem-torkolati istenncske éneke.
Keguly eredeti
föl-
jegyzése szerint.
Tdllem Nai^ pás vuat
tdllem
titt
átírásban.
Nai.
Telém-tit ndj eryd. Naj kdt-pas tárd jdnkélmakwé
jqngeltkd^
ktel! lépel^
jet'i k'iij, 5
téli
titt
nai
vat yaX lepel ndj
nai.
Telém-tit ndj
eü
kualt kualne
saetJ
tq,ng^ ndkdtí,^ pq,rk^
Idiling uj k'hnnJi
ilL
5
kqn^ejau^.
Id'llin uj
pqréy
sa^iti.
yansd el-yansejawé,
tqwlin uj yansd el-yansejawé,
dt sqrpe^ saring nob
at sqrpd sqrin nüp,
semel noys tdttpíng^'^
nüp yqntamlés. qatl^'^
noys tdntmin kátéi
10 s érnél
duTn}^ posus.
dwim
nild Idlp pdsen^^ tdrmeltd
nild
tining ne sqnjdus tinem.
tinin ne sqnjawés tiném.
kit 15
kwalimé
yuji, yolit
tqn)[ nakiti,
taulung ujkhrin^iill kan£ejau
noh kuante muls^l. 10
nyelv
Felsölozvai
h)
pis qllpd kas^^poal
sdú
15
dtt^^ Idílp
Wilép pasén-tarmélt
kit-pis
pui^^palne uottaus. kualt^'^
püswés.
qlpd yasdp-pal
puji pdlné ünttuwés. yolit kwdlsét.
Idiling
üri nö könyökéhez hasonlatos harmincz nyírfától födött uri nö
(t. i.
görbült) tiszta tócska [melléki]
a Télém-folyó-torkolati istenncske. Éjjel alszik, reggel fölkelvén 5
rénpatákat szabdal, réntörzsököt tördel.
Lábas állatnak
jelzését jelzi,
tollas állatnak jelzését jelzi.
[Egyszer csak] öt rovásfáj ú rovásfás násznép, 10
násznép híre hallatszott. Menyasszony díjúi fekete kinyitják az ajtóm. Négy lábú asztalon
15
állatot (nyusztot)
hozó kézzel [kem).
számolják a drága nért, értem járó menyasszonydijat (értéKét fele osztott (lev) kárpitos szobarekesz bels részébe ültették [a menyaszonyt]. Reggel fölkeltek.
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
236 sanne nqletaltus.
an at la'üép laHlin sünné
vuát mens, ka£e mens.
nalu-táltuwés.
táHt^^ 20
pd£ unlep
20 Hal't-pés
vuát unls, kqza unls. ilá^^
nq,melmdts
kg^id
mins
pap
pé£e^^ 25
kurum
;
vuat mins
vdt'i
tann péíepast^^.
25
vuat minsen kq£d minsen
matd átt
minés, man xqsd minés, an matd Idwéltané Tuménné
naluw joyts. 30 at lq,mtép,
85
yat lq,mtép q^sém-jiív
sawd mdstér yum-pV yütéltém
kdmkd^'^ sünt haiti
tumen
pésapép tar-sayit yqjtél
vdt'i
iju sdytl sq^at sq,ave
master kumpi kuotltdm^^
dl
yqsd ünlés
yürém nakél tan pesdpast.
nalejo^ts.
loamtep kqt loamiep
qssem 30
Tumen
ünlés,
nqmélmats.
vdü minés, yasd minés:
tar sqgt kaitl^^
laalten
ünlép
uj-tawéH, suS'tq^wél! leplin kwol.
eld
nq>agl^^
yqsd minés
vati minés,
uj tavel sustaul lepling^^ kváll,
sqyteí (?) sdt
sutt ild mins,
vudt mins kqéd mins.
kamkd-sünt
moaster kumpi lesme^^ toalem
üli
nedl tqul urr, kvarpelle idu loai
ile^^
Most
titt
urr
ndritdytem
35
yqjtél
Turnén süntné
mdstér
minés.
Síd
vdü minés, yqsd minés
:
yumpV
lésémtdlém
ház
a hova érke-
öt lábú lábas szánra
ültették rá. 20
Hosszú ideig ment, rövid ideig ment egymással szemben álló (íílö), állatbörrel, jávorbörrel boritott [két]
[zettj.
[az
Kövid ideig
25
ült, hosszú ideig ült [ottl a távolba [menni] kerekedett vágya. Kövid ideig ment, hosszú ideig ment: kigöngyölt vászongöngyöleg módjára három ízben (ízzel) göngyöíögtek ök ki (értsd elváltak). Rövid ideig ment, vagy hosszú ideig ment, ama bizonyos emlegetett Tumenhez érkezett le. Öt darabból, hat darabból [álló] vánkosfáúl szolgáló göngyöleges hét állatböre :
80
mesterember
hajlította
[kerek] varsaszád
ment 85
módjára
a fels Tumentorkolathoz. Rövid ideig ment, hosszú ideig ment mesterember enyvezte nyíl- toll- hegy módjára, a «Nyiresmellék- torkolati » hegy el
—
VADÁSZ- ÉS HALÁSZKALANDOK.
kqrtken
^^
mqill
^^
sango/t^^
nal-tqul
237
iir,
Xqrp-ald-tit ur
elá naritaytém, kq^tl
yqrt^én-mam
kvalne téring^^ q,ngul
uos^^ kápp posketaj) 40
kqapah
'hju lui^^
suotkát
tdii
40 yjltél
tumen
(iSangoyt))-nol
kiüdlné tirin arikwél
üs-kap
.
.
.
luiTumén'SÜnt-kiwérttawünli,
unnli.
B) Vadász-
és halászkalandok.
XI.
A
tavaszi vadászemberkéaek színjátéka.
Tüj a Ar
-
kéniné n-keninén
.
.
yu
mri
s
akw'
/
sir ép sirin arpiris
am yum varipdWim
!
saw saw nanrém^ nanrié yonüan ! üs saw saw /iimim
paiil 5
éj).
nmiris yonuan
.
tüjd-yumrié qlmém-lü-^ü
takwsi-yumrié qlmém-lü-yü
tülil
10
am yum
váripále'im,
akw' sirép sirin árpirisém
[úgy] meredezett elö.
Az
ölyv melléhez hasonlatos Sangocht-orom fölállított áldozati oszlop város [romját fedöj domh az alsó Tumen torkolatában [úgy] áll az.
mint napfelkeltekor
40
XI.
Ar-kéningen-kéningen
5
10
;
vitén ünttém vit-aléé
Tavaszi [vadász-] emberke vagyok ón lú-chú, szi [vadász-] emberke vagyok én lú-cbú Falubeli sok sok gyermek, ti kedveskék hallgassátok Városbeli sok sok emberem, ti kedveskók hallgassátok Egy keresztrúdú keresztrudas czégécskót készítek vala én férfi vízbe helyezett vízi fogó (ölö) szerszámot készítek vala én, férfi. Az egy keresztrúdú keresztrudas czégécskémhez
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
238
vit-^ul alné jq^més ján pq^sél ünttipilém-sér. 15 ti
asV,
áé-jis
yum
kit
—
am yum
pasnél qnsilalém
so
vör-ulámné -
20
am yum
pasnél qnsilalém
yürém
sirp sírin ultim
ti
ss
.
.
pqsén édltépdlém.
jdnpd jdnin jqutél
am ^üm
unttilém
vitalsém
sunsilém-sér
antin üsin jdnV yar
.
vörén vdrém vör-aldsém 25 akiü'
mineim-sér,
vitén varéin
am yum
ása-td
ar-kéninén-keninén
yamikém
nan yöntlalan-sér ! üs smv saiv nauréni
am yum
am yum éqpitaWim, qsa-tá,
satu
—
nan yntldldn-sér I vitén varém vit-aléémné
minilaleHm,
ja'i'jis
ti
pinilém,
paul smv
asV ...
ti
nalpa nalin nalél
paul téné jdny' uras 4o
;
am
tél ti
vdrépasém,
vízi halat fogó (ölö) jeles folyót birtokló férfiú !
15
—
hadd állítok csak kúpvarsát Most aztán, most aztán nagyatyám korától fogva birtokolt .
.
erdei vadászkerítésemhez
mendegélek vala én, férfiú atyám korától fogva birtokolt három rúdú rudas vadászkerítésem ;
20
összeállítom én, férfiú.
Most aztán meg, most aztán meg ar-kéningén-kéningén 25
erdbe készített erdei vadászszerszámomba egy ideg ideges íjjat helyezek én, férfiú két nyel nyeles nyilat teszek én, férfiú. Falubeli sok sok emberkém, hallgassátok csak ti Városbeli sok sok gyermek, hallgassátok csak ti Vízbe készített vízi fogó szerszámomhoz
—
80
hadd megyek én csak, 85
40
férfiú
vízbe készített vízi fogó szerszámomat hadd nézem meg csak férfiú [hát] egy ágas-bogas (egész várost tev) szarvú nagy rénbika ment bele a kúpvarsába. Falu emészt nagy veszedelmet (veszedelem hozó dolgot) szereztem ím én bizonyára,
VÁDASZ- ES HALASZKALANDOK.
Ü8 tené jdn^' uras
am
tél ti
vö?'én
am
varépasém.
55
—
várém vör-alsémné
paul téné jdny' urds
am
tél
lis
tené
jdnV urds
tel
ta vdrsém.
am
yuim minildlirisém-sér.
saw saiv yumikém, nan yöntlaldn-sér ! ponsém sosV jqmés sarn
539
ta var sem ^
45 jjatil
toyd sutiúleim:
janin 50 ta
jq,id
60
üs saw saw
jánrisém
yartimé.
Paul saw saw /umim nan ta müyinteydn ?
— tü joyteHm
nan
ta
nérpin léHpájdnV scijdn
naiiki ta
yq,jimé,
vitén
nérpin tdnypd jdnV sq^jdn
65
yumim
müyínteYdn
vbrnél va'ilém vör-ydr
yum-müs yqjawé
yq^jimé.
emészt nagy veszedelmet szereztem ím én bizonyára.
várost
Erdben
—
készített erdei
hadd mendegélek 45
vadász-szerszámomhoz
én, férfiú
!
Falubeli sok sok emberkém, hallgassátok csak ti Érett ribiszke jó szememmel
ím akképpen nézdegélem 50
ideges ijjacskám idege íme le van rántva. Oda érkezem [hát] egy festett farkú nagy csuka
—
:
[az] jutott bele,
egy
festett
hátszárnyú nagy csuka
[az] jutott bele. 55
Falu emészt nagy veszedelmet szereztem ím én bizonyára, város emészt nagy veszedelmet szereztem lm én bizonyára. Falubeli sok sok emberem, erre nevetgéltek? Városbeli sok sok emberem, ti erre nevetgéltek ? Ti most azt gondoljátok vízbe készített vízi fogó szerszámomba erdbl alászállott erdei bika ugyan mikép juthat bele
60 ti
65
í
nqmseydn vdrém vit alsémné
240
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
vorén varém vor-aUémné
üs téné jdny^ uras
tán/pá jdnV
vit jcilém iierpin sq.}an,
ta
möléy-td'il láwe'im:
75
jálém nérpin Wípd jánV
vit
am am
saján 70
^um-müs
yq,jawé
paul saw
saiü
tüjd-yumris alsém,
tahwsí-yamrié alsém.
jmul saw saw yumim ;
í !
yumim
jq,méédkw yöiiüán
vdrsém, naiiramét
tü aHtdn!
!
Ar-kminén-kéninén
80
.
.
.
XII.
A
«hét jávor egy lábon állott* színjáték.
Keguly eredeti följegyzése szerint.. Sq^atsoqrp dk Idill tusts a)
b)
átírásban. üSdt sarp akiv'
mél]
tulilp.
Am
kid dlsluy mindsim. ktdpt
Am
maytsm. pd kualsem, vanen joa-
yülpét
mentdsemi tdkus alu
tdi^
jomme-
sem.
nyelv
Felsölozvai
la'il
[tar-
l'ül'sét)) tülllep.
yul alislankwé mindsém.
maytsém
(vdnhié)
vömé
,
pd-kivülsém
jq^mentdsém, tak-
ivés-dluw ta jq,msém.
Ákmdtsit
tuit^
erdbe
pdts.
qampn
Akw'-mdt-ért
tüjt
pats.
dm-
készített erdei vadász- szerszámomba
nagy csuka, nagy csuka,
vizet járó festett hátszárnyú vizet járó festett farkú 70
ugyan miképen juthat bele ? Falubeli sok, sok emberem hallgassatok meg csak jól! Városemésztö nagy veszedelmet szereztem im én gyermekek Hiszen régtl fogva mondogatom tavaszi [vadász-j emberke vagyok én, !
!
75
3zi [vadász-] emberke vagyok én, higyjétek el Ar-kéningén-kéningén Xll. halat fogni mentem. A hálókat kivetettem, fölmentem a partra; elmentem az erdbe, egész szön át ott jártam. Egyszer csak hó esett. Kutyám valamire ugat, úgy hallik.
En
241
VADASZ- ES HALASZKALANDOK.
máttr uti^
suiti'^.
tu
tautjdl^ no/s uots.^
jommesam.
ám
jáne'^'^
ám
tü
qamjm
taw
jol-répitayti.
jamlitásem.
simra}^ maiting pále nuk
An málá
kásártámán.^^
piVHá-
lán^^ át tul^^ tákissem.^'^
Tqal
vuars
yats,
úoys üts.
am dmpém
tü sel-
taw yot-ráyáts. [dmp] sisam tü jqmlitásém : jánV
yéltaytés.
simri majtin palitá nqny-yasártéinaná,
an-manin
tül
peléliánd.
Tál várs, ta kiesem,
tq,ale
téli
/^S(xn
kuoltán
minásém.
— yolitán kürt nqny-
nuk poaltaut Tobul uos
pdltawét,
Tüpél-üs posimét jar
pqsmet'^^ jqr qngvált^^ tunislán-
ánkwált
tét.^^ tu ilá lahteltüsiu^^ manti^^
süw,
ilkátántijyj^ lujántét,^^
poal
kukqgt^^
qampt
utentét.^^
kit
je?-^'^
Tü jü ile laytsauJ^^ kulpámnt menásem. aimálá ák sámtal kidne perilálmt. kven sáimt^^ us ák poag lusmdn'^^ tunéántét. Sq/ kqtl perr tquentám kqritsm,
lem
tüjqmsém, pöséltdslém,
at-ta kissém.
tákissem.
kazán kvenn menásem. kurt^^
sujti.
tal
tü selkats,^ tan kweri ráts,^^ sisqltayts,'^^
üti,
taw
tdu jerribita/ti.^
selm,'^
pém mater
j^ozeltas-
ojqmán.^^
man
ti
ilyateuteutu. kit pal-
nél kukkukét lujj-enteHt, jar
Ám
dm-
pét ütenté'it. "
Tül jüw
ilélarytseuiv.
yulpémné
minásém. an-manin akw' samtal yulné
j)
erimét,
yot-saimét,
akw' pqy-lusémand ^^
áimálá nqaltp^^ pá kua-
kojánti,'^^ jql
tü ilélaytélté-
lül'ente'it.
us
Hul'enteHt.
Say yqtél jüw-tqivente^im.yqntsém, an-manin ncLltép pd-kwdlém yujenti jol-qjimé.
am
akw' sikwél
Oda mentem, [gondolva] hogy ö bizonyára nyusztot ugatott. Én zni kezdtem [a vélt nyusztot], az leesik [a fáról]. Kutyám hozzája kapott, amaz elugrott. Az eb elkezdett ordítani. Én oda mentem hát egy nagy sgérhal májabeli sörényét (értsd tüskés hátszárnyát) íolborzalta s ím szúrdal vele. Azután nem mentem többé vadászatra (nem kerestem). Tél lett, ekkor [ismét] vadászni mentem. Télen messzire elmentem. Reggel beftik a kemenczéket, Tobolszk város [házainak] füstje, mint valami fatörzs [oszlopszeren] áll. Oda kezdtünk hurczolkodni, íme mi hurczolkodunk (czipeljük magunkat). Két felöl kakukok szólnak; úgy ugatnak mint a kutyák. Azután haza hurczolkodtunk. Elmentem hálóimhoz. íme mind egy szemig hal van [a hálószemekbe] bonyolúlva. Elrothad:
—
tak [a hosszú távollét alatt a halak], egyedül csak a bordaszálkák
maradtak meg meg. Egy verfényes napon visszaevezgetek. Észrevettem, hogy ime egy fürészorrú búvárkacsa kikelvén a partra heverészik s elaludt. Vogul Nópk. Gyjt. IV.
16
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK. dk sikvüP^ ü
tdu
tauslisselm^'^
uitne lagolts,^^ neálem poatr^^
Am
nilali.^^
nuk
Ti
vuslm.^^ pimingnd ultd^^ supmmisl.^^ dimant pundnnd rqga imtét.
nqll^^
sq^at^'-^
petr vuoi téls.^^
voarsl.
mostil^^ rqund^^ qane.
Tu
US
l
h
luil^^
vdling^^
vöj
am
ti dném pununkwé
vdrdsléni.
tasatqnse'im.aií-mdninydpétnjar mostál and.
soat
vislém^
Tül-uil
tauentasm,^^
mdnd ju kqtm
ti
sdt petér vöj téls. yotdl'
kdpkérn soqs-
petr vuoi visdm.
:
mdslém: an-manin pundnd rawV
kdpn
te
kwoss yqntilém
jemte'it. nal
punuyne
dm
am
vdslém. punin-ta^il, tdtd supV sa-
dm
ia
kotdl toass dtt dsim. aimant
sdm.^^
pÜYdslém.
ti
lém.
dm
vuoi
kg^ntilm,
iu
t
am
neiléli.
nqny^
tdrwitin, yotém-sq'/ nqny^-pattds-
patsl.^^
kvds
t'am
pdtrali,
tqwiitdsém,
kotim
uttng
tai'
tqwésldsém. taw vitné lakwdlts,
íialém
oli,
nuk
tü tq,ulitasem.
piwselm.'^^ sag"^^
ti
am
ti
sat petér vöj
ydp-kiwérné ti
tqiventdsém
sqsdslém. ;
ué kwolin
mdné yotémjüw-totilém.
táti-
jdm}'^
Mdtd
kvdn
kuc rtd
íagolti,^^
sieUaj(ti,
Mat
kri dimant
kvdnt
dkar^^
kdp-
nit qls. entép'kwalité ul'd-kér ydp-
tata^^tem, jdne sqrt^^
yürté kwon-taydtaytém. jdnV sort
intkiialitd^^
ols.^^
ti
tatt
dn
kurind
toat
ü
an ida-ytirÍ7ié ti selan am ta royte^im ; roytémdmtél yqnii rqutlaytséin. an sat
ti
dn dmtd ro/tdm,^^ röp-
Én
petr vuoi
kqm
Ö
a vízbe szökött, eltnik a vízben
eltnik. En gyorsan oda eveztem
gyon] nehéz, csak
tattam
petér vöj yarni iqwlayts, ja pala
tqulaj(tS7i.^'^
lassan feléje evezek.
[ismét]
lakwélti,
tayti.
tém sitdmtel^^ kqm rqutlaj(tsem.^^ dl, soat
uld-yurV an-manin kwo-
ügygyel-bajjal
ím megfogtam. (valahogyan) emeltem föl s
s
[Na(jut-
föl).
Most a mint nézem kasul szeletezem
:
:
hát zsírt láttam. Tollastúl keresztül-
hát azok a tollai morzsákká darabolódnak
(lesz-
Most letettem [a tzre]. íme hét akó (vedro) zsír lett belle. Hogy hová tegyem, nincsen edényem. íme a ladikom ép olyan mint egy ép csésze. En fogtam ezt a hét akó zsírt s beleöntöttem a ladikba. Azután [tovább] evezgettem [gondolván, hogy] majd csak haza viszem valahogy házam vidékére. Valami tzi szerszám-zacskó künn volt. Az övkötn [lev] csiholó aczél a ladik szélén kicsüngött. íme egy nagy csuka rohan nek).
;
el
s
a tziszerszám-zacskóhoz
hozzákap. Erre én megijedek
s
243
VADÍSZ- ÉS HALASZKALANDOK.
poald
jd
sun
aumuls^^
vuoil
vbjil
kantílásem^^ vislm"'^ kq,m soas-
lém,
qumdls. sun /qntildsém, vis-
yqmi sqsdslém.
Xotdl' lakivélteHm Kotál' lagoltém téna mattr átt
aimant hinéem qllsem
imts,
oarnpm kqrrti itsm. q,rp
jeli
dlld
tu
tu te ka-
ti
sit
te
pqnsem,
dm
tdu
sqirdltém,
sqirn
Am
tdu kq^rtem
(írt
mdm jelldm
JÍild tqul!
am
sdm. aildn tu
dm saHréné
ti-ert
sairélteHm ; akw-matpatséU
nqmel-
nung tdn dkwdn juotsem, siltsdm,'^^ tul
ti
Xot-jdktlésaném. yamle jüw-to-
dkvdn jiiotsdm,
Korom
am
tidném V. ne-mat-yqtpd at qnse'im.
nqmélinatsém ;
vizdm nquldm sqkq tü punsüm, kven ul pdtilt.
'/qrtélti.
kumte jü
tqiijdm, kqlls dt dnsiévi.
mdtSiim.
lakwyate^m, an
mdmnél jol-pojteHm, taw yqrtélti.
ti
dkmdtsit jqll td
ja/tlesdm.'^^
an-ma-
sa'irélteHm, taw yqrtimé jol-
trt jol ta
Kv2n
ti
dmpém
pojtém [jol-ponsém /.
pdtstJ^
koale^'^
aldV tü
laU-palné
kortalti,
kortalti.
:
l'ülente'it.
IdkkdtsemJ^
sq,irdltém,
yajtsém, tü né^ildsém
nin sdt sqrp akw Id'il-pdl tarmél
tiin^dntét.
oampm
poaldn
Idl ti
mat-ert
neildsmJ'^ dnmdld soat so-
tií
pqnnsem. sit
dm
dk Idlpoal tdrmelt
Ám Án dm
suiti.
mater
vömé ti jqmentdsém. akiv'dmpém /qrti, sujti. am tü
qs
q,s
voqnenti joamentásem. ákmatsit
tené
? !
an-mönt kinsimlqlsém,
at jemts.
tqul!
tü
tqii^^
akwdn
punsaném.
niimidnl
akwdn
jüntsaném, tan kivon ul patileHt.
nurr
dkvdn
ríild tqivél'
jüntsém; visdném,nqwétdném sqyd
yürém tqivét nur^kwalyV siltsém, tül akwdn qltsanem ; quldn tü
qlt-
neslnJ'-*
neydslém.
ijedtemben fölborulok. A hét akó zsír kiömlött, a folyó tele zsírral folyt. Jószágot találtam, vettem s kiöntöttem. Hova menjek [immár]?! Elfogyott (nem lett) az enni való. Elóbb vadászatból ólteni, most hát ismét az erdbe mentem. Egyszer csak hallik, hogy kutyám ugat. Én oda futottam, oda érkeztem^ hát hót jávor egy lábon álldogál. Én oda közel lopózkodom, hát arra az egy lábra el kezd kutyám ugatni. Én most elkezdem vágni [mint valami fát, azt az egy lábat], ö megsznik ugatni. Én megsznöm vágni, ö elkezd ugatni. Én ekkor elkezdek vágni egyszer csak ledltek [a jávorok] Szójjelvágtam ket. Hogyan viszem haza ? Nincs senkisem velem. Eájutottam egy eszmére négy jávor brét együvé varrtam fogtam s mind oda raktam a mi húsom volt. Fölül [a bröket] egybevarrtam, hogy [a hús] ki ne hulljon. Három jávor brét meg szíjjá hasítottam, azután [a szíjakat] együvé toldottam a végüket odakötöttem [a húsgöngyöleghez]. g^ :
;
!
:
;
;
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
244
Tu jutijoamentásn. nurr
koali
uslm ju
kq,rt-
q,ilan jatt usln.^^
seln,
jdum dk poane
kul'tils.^^
antd poandn nur koále qild tu
jq>mentdsém. nurjot-vislém,
vislém,
jüw-'/artdslém.jdyémnélakw'pand yuUllés.
an tapdncin nur-kivaly'-
Qjuld tü néyséldslém. pdndm nq,ny-
dimant poane tajeltaus nurr
pélémtdslém, an-manin pária ta-
kuale perr sateralts.
Án
soqrpt
ju kqrteltauast.
Poane Idlts.^^
kven
(e
dn
soq,rpt tok ju
t'í
nur-kwdlt jüiv-sakérals,
sq^rpét jüw-yartéltaívdst,
Pánd
ko-
Akmdtsit met suite sum-
sq^ilaut.^^
jéltaiués,
an
taius,^^
íe
mels,^^ ndling^^ vudrsing sui, iu
uÜ
ti
q,uld
poanem nuk pelm-
ne^selissem. tdsl.
Tul jüiv kwqly'
yot
yoldlts
;
akw' mat-ert mat suj ta sumlés
:
ti tajiüés,
ti
ndl'in-vdrsin suj jiwét sailawét,
an sqrpét
toy
ti
jüw-joytdst.
jo^tdst.
xm. Az erdbl a)
Reguly
jött ember éneke (színjáték).
eredeti föl
h)
Középlozvai nyelv
jegyzése szerint.
átírásban.
Vuorné jdjdltém
Vuorndjdeltem ku m. Vuorne mens
;
jerrd
korom oqmp
dnsem.
dnsi
dk oq,mpd
k h u
sq,r^
uilp.
m
üli lép). Vuorne minsem. khürém oq,mp (t
dkív'
kiá,^ kis,
oqmpém: kis, kis,
kié.
sqr-uilép.
—
kiél
Azután ím hazamentem. A szíjkötélnek [szabad] végét mavittem. Vittem, haza húztam. Apámtól egy fürdökunyhó maradt rám. Ahhoz a fürdökunyhóhoz kötöttem oda a szíjkötél végét. Fürdökunyhómat fölgyújtottam. Ez a fürdökunyhó égni
gammal
kezdett, a szijkötél összezsugorodott s azokat a jávorokat [ilyen
módon] haza kezdte vonszolni.
A
fürdökunyhó ím
zaj keletkezett
:
leégett,
elpusztult
;
egyszer csak valami
zörgés, ropogás zaja, fák töredeznek.
Ama jávorok
így kerültek haza.
xm. Elmentem az erdbe. Három ebem van. Egyik ebem [neve]: «Lábaszára-ereszkedö».
—
ucczu ücczu.
!
Vadasz- és halászf^landok.
mot
oq^nípd
kume^ 5
kume^ po1!aj( tdtdkd
tdWi,^
11
kis,
mot
oqmpém
kis, kis.
l'éy.
kormuyt oq,mpd saurp^ tuss
karúm
oq^mpdm^ ténd kar
qlti^'^
pqip-pdi!né önikém téné khar,
kvqrr'^^
Iqilin,
koqtin qlti-khwqr [pun-
sém], 10
dllsem dttpen rioys
Pqu-tdl'éy sqat söjim [jdlsém],
dtpén noys dlsém.
pdngne
dtpén no^s pdnkné
dkmdtr tind dt kanzílm}^
dk-mdtr
Tuobul uosne
Tuopél üsné nql-tqtdslém.
nqlltqtsel^'^
korom kopeka milaus
dje-
s
15
tqnn juipoalt
korom
il ^^
. .
.
tind at khansilém,
khürém kopeka milqus
piértslem
khürém poluskdt. pdl'd khqsd, liyd
ünkwá,
sdmd jdninge, jdne sdmpd kedr^'^
sdmd jdnini jani sdmpd kher
soswd.
Másik ebem:
.
sésvd.^^
«
három
10
«
Jávorszáj -öble ».
— Ucczu, ucczu! — Ej ucczu, ucczu!
tokhal-kopoltyút,
viszek (veszek) magammal ebeimnek eledelül. A nyírhéj-puttony fenekére magamnak eledelül láb- és kézdarabokból álló szárított csibeaprólékot [teszek]. Poau-folyócska (?) forrásánál lev hét mocsaras bozótot [jártam be] ötven nyusztot öltem,
Ötven nyuszt fölibe értékét nem ismerem. [még] egy valamit Levittem Tobolszk városába. Három kópékat Ígértek érte pénzértékben [olcsóllottam, de] azután eladtam három poluskáért (másfél kopékáért). Füle hosszú, farka rövid, szemei nagyok
—
;
:
20
.
szárított vagdalék hal-kopoltyut
;
15
20
.
Eónszarvas farok vég ».
Harmadik ebem:
Három
de-
tqn jüj-poqlt il-pertdslém
poliiskdt.
pdl'd^^ kqSd, ligii iinkvd,^^
5
s
niski
niski 20
kis, kis, kis!
pun-
jett
Poau^^ tdtdy sqat sqjím^^
dttpen^^ rioys
squr ép-tus-
[sq,m.'^^
5
Idiling kqating qlltí kvqrr.
15
—
khürém ndysém supin khul, khwqrin khul khürém ridysém oqmpdm téné-khar jetpunsem.
suping^ kuli,
pqip pdind dmkem téna kar
kis, kis, kis / :
lokhw.
kvarung kuli kurum nq,ysem 10
khuund-li-td-
:
—
oqmpém
khurt
luq,ku. ei kis, kis.
neq,ysem'^
245
nagy
szem kan nyúl
[volt].
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
246
XIV. Az
ikrás nyírhéj-tál színjátéka.
Pör-san tülil
ep.
Kit j(um kit mdt yul alésleV. au yiimitd alné yumitd drpitd sunsunktvé
pörand ydp-kiwért kwdlépi.
yum
láwi
:
ti
mini.
jol-yül'sand drpitdt. t^
ali,
saw yul
—
Síin y ami rautésawém,
möt yumitd at ali. palV siltésand,
alés,
jdnV
sq^rt
pöraném
iür-vatdt
ti
yot-sq,sawét
pd minunkwé eri.» pd ti kívdlés, pör-sdn totunkivé jüiv ti mini. minémd kümté möt yumitd joyts, porand yot tülmentésand. yq^sd, man vdü als, jüw miném yum pörand ma' és ti joyts. sunsi, sunsi pörand :
áiümét, tülmentimét.
nolipaul tari-pákw yiérd kök jurt-yumimné ta
tülmentimét pöraném
!
téstd, jünitéstdy
))
—
Idwi. jiirt-yumitd ta juil nqwléstd,Joy'
pörand visdnd, totem pör-sánd-kiicérné pinésand. an
ydp-kiwért alyatunkivé patset. möt yumitdn pör-sdnd jüiu-nirémtaivés,
taw
q,s
takwi
ti
jünitawés. an pörsdndtél pusjélaytimétén tenki
yqmi rautésaytsV
Két ember két helyt halat fog (öldös). Egyik ember fog, másik ember nem fog. Az az ember, aki fog, im elmegy czégéjét megnézni. Sok halat fogott, szétszijalta ket, ikráját ott hagyta egy Egy nagy csuka kél ki ím [a vízbl] a nyírh éj -tálban czégéjénél. tó partjánál. Az ember azt mondja ((Lehet, hogy fölborít s kiömlik
—
:
az ikrám; föl kell mennem a partra. » lm fölment a partra [s kitette az ikrát]. Hogy ikráját elvigye, [késbb] ím visszamegy. El* távozásának ideje alatt megjött a másik ember s ellopta ikráját. Hosszú, vagy rövid ideig tartott (volt), a visszament ember ím megjött ikrájáért. Nézi, nézi: [hát] ikrája nincs meg, ellopták.
feny-tobozhoz hasonlóan, kampós f zú tárikrám !» [úgy] mond. Most társa után rohant, utóiérte, megverte, ikráját elvette s magával hozott ikrás nyírhéj tálába tette. Most a ladikban verekedni kezdtek. Ama másik ember
«A
falu felvégén lakó
sam, az lopta
el az
ikrás tálát visszaragadta,
ama
—
azután ismét öt magát verték erszakosan elkapkodták,
ikrás tálukat egymástól
[a ladikkal] fölborultak.
.
el.
k
.
Mialatt
maguk
VADÁSZ- ÉS HALÁSZKALANDOK.
2 i7
XV.
A Khrsz-öreg
éneke.
Khérs-qnsuy Khrs-ansu/ khürém poun
qm jos-jdhnnél
5
khiugHtém
T' örtöri jodsém lap
eri.
oas nerép nerin kliqr, vifén m(^t,
dn khot
oq^réjqus.
jdV nerép norirí khqr,
jqlé
ámné
tösin
m
oqrtor/tau,
mqs
db/atq,u/
XVI.
A
Kanysing-gazda színjátéka.
Kanéin-qtér tülilép. Kanéin qtér pimin-pi
/f^^^<^
lü tqrmét sqtin
tdlitd-ke
tül'ilita-ke
tqn'/Jl
sdt uj namdtél
:
sdt uj tabuin ydpél 5
Kanéin
qtér
tqrmét sqtin Iqnxci
10
yumin-pV
Kansin
q>ter
yumin-pV
taw jü joytildli. *
taw jiséentdli.
A Khörsz-öreg három
fia
az én szépapámtól bátramaradt Työrtyöri folyóágamat czégével elkerítette.
Kire 5
kire
már apám haragudott, haragos emberem, már nagyapám haragudott, haragos emberem
vízi helyen,
:
vagy száraz helyen,
ahol mi összetalálkozunk, addig verekszünk, míg megöljük egymá^^t
•XVI. Kanysing-gazda emberfiad, ha éjjeli ladikos vadászatának szerencsés útjára álldogál (indái)
hét jávorral 5
teli ladikkal,
ladikjába ül hét jávor hírével, Kanysing-gazda emberfiad, ö [úgy] téreget vissza.
—
10
—
Kanysing-gazda emberfiad, ö [úgy] jdögél meg. Ha nappali ladikos vadászatának szerencsés útjára
í,
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
^48
Ta
15
jui-pált akw'-mat-ért
minilali.
iü-tq,rmét satin l'qn^a
mand natnpá namin
püwilimé,
Kanéin átér yumin-pV
^oli'tq^rmét sq>tin lq,nyd
kinsiláli?
püwilimé.
20
30
taiv pényélti
taw
sári
an sári péni jamés
ma
mdtd-ke yqsd q,tér
ss
yumin-pV
sampd samin
taw najtéklaptili
q,ul
najt
:
anan Kanéin átér yq,tél'i-tq,rmét sq,tin tq>nyén
minildli ti
kinsildli.
Polém-tit najt-palt joyti,
kinsildli.
Kanéin
25
an Polém-tit najt
Kanéin q,tér yumin-pV yumíé namsildli ; sári sampd samin najt ti
yanydn püwildlimé
vitd-ke yq>sd vit
Kanéin átér yumin-pV
lii
tarmét
?
sq^tin lq,nyén
Annak utána
egyszer csak ladikos vadászatának szerencsés útja meg van bvölve (el van fogva) reggeli ladikos vadászatának szerencsés útja
éjjeli
15
meg van bvölve. Kanysing-gazda emberfiad
ím miképpen elmélkedik igaz (értsd 20
keresgél
:
helyesen
;
látó)
szem
szemes bbájost
ö.
Kanysing-gazda emberfiad most földje hosszú földet [bejárva]
25
mendegél, Kanysing-gazda emberfiad most vize hosszú vizet [bejárva] mendegél. Min nev neves bbájos, [kit] Kanysing-gazda emberfiad keresgél
30
najt
^
Ama Pelym -torkolati bbájost keresi. A Pelym-torkolati bbájoshoz elérkezik.
Most igaz varázslat jó czélját (végét) varázsolja ö; az igaz szem szemes bbájos, "85 ö [így] mondja bbájos igéjét: « Neked Kanysing-gazda, nappali ladikos vadászatod szerencsés útja hogy kitl van megbvölve, éjjeli ladikos vadászatod szerencsés útja
VADÁSZ- FS HAlíSZFiLANDOK. 40 yöjyíydn
an
ti q,s
püwUalimé
nan pürlilalábi
?
jcLyén yütéylálilém
Kanéin
jén
ti
45
55
nan sar
g^tér
ti
jui-poLt ness drtéldln sar!))
Ari
vouta nuj saw man-
ti
ti
60
Kanéin
átér
yumin-pV
jü ta jiséentdli. an ti jdydn yütéylálilém
sq,yit
püri yqltém pürin pupV kapa-
jui-palt püri-püt, püri-dni
40
mdtd-ke yasd ma,
vitd-ke yasd vit
mii
nan manitáldln ! ti vonta jarmak saw nan sq,ytildldln !
!
*
püwildlmd. jül'é ti
sátin
jcildln
yoli-tarmét satin tq^n/én
yqtél-tqrmét sqtin íq,n/én ti
[lányén
/
l(i'tq,rmét
Kanéin qtér nan sar jalalu;
sq,tin l'qnyén
püwildlmd,
tU
50
jui-palt
ta
püri yqltém pürin pupV kapalü-tqrmét
249
jén
hogy kitl van megbvölve [hát] a melyet atyád hajlongva imádott, az az ételáldozatot fogyasztó rettenetes
ételáldozatos bál-
vány od,
45
éjjeli ladikos vadászatod szerencsés útját ö bvölte meg, nappali ladikos vadászatod szerencsés útját ö bvölte meg. Ezután a hátraes idkben ím vékony posztó sok göngyölegjét
göngyölgesd te
[a
bálvány részére],
ím vékony selyem sok 50
tekercsét
tekergesd te [a bálvány részére] Ennek utána étel áldozatos üsttel, ételáldozatos csészével
rendezz
te ételáldozatot [a
Annak utána
bálvány részére]
ladikos vadászatod szerencsés útját Kanysing-gazda járd csak te Eeggeli ladikos vadászatod szerencsés útját Kanysing-gazda járd csak te éjjeli
!
55
;
ennek utána
Most ím
figyeld
földje
meg
hosszú
csak
földet,
vize hosszú vizet [bejárva] 60
jdögél ím
vissza
Kanysing-gazda emberfiad. Melyet atyja hajlongva imádott,
amaz
ételáldozatot fogyasztó rettenetes ételáldozatos
ványának
bál-
^50
MEDVEÜNNÉPI
vouta nuj saw 65
SZÍKJATÉÍCOK.
permü
Ta
vouta jarmak saw sawél
an
ti
püri yq>ltém pürin pupV ka-
sq^/it
[püridni
saw püri-püt, 3aw
pajd so
sawél pü7ÍildU.
Kanéin q^téf yumin-pi vouta jarmak saíüta'Ü
tü-tq>rmét sátifi tanyd-ke
sawél masttldlitd,
tdlildii:
vouta nuj saiv
sdt uj ta'ilin yg^pél
Karisin q,térjoytUdli.
ta^il
sawél mastildlitd. \
%h
yq,téld-tqrmét sqtin fq:nyd-ké 75 tdlildii
jd-^á X'^^^Z'
Idlém
sq.j(tUdlitd.
ta jüi-pdlt
70
jai-pált
sawél péritilálitdj
an
ti
jir
yqltém jirin jmpi^ kapája
jdyd yütéylálém
Kanéin átér yuminpV
:
sdtúj tailin ydpél
tdkié yütéyldlitd.
Kanéin qtér joytlldli.
65
70
75
vékony posztó sok göngyölegjét sok számmal göngyölgeti, vékony selyem sok tekercsét sok számmal tekergeti. Annak utána sok ételáldozátos
[csészével üsttel^
sok ételáldozatos
rendez ételáldozatot. Ha éjjeli ladikos vadászata szerencsés útjára ladikba ül hét jávorral teli ladikkal téreget meg Kanysing-gazda. Ha nappalli ladikos vadászata szerencsés útjára ladikba ül hét jávor teli ladikkal téreget
meg Kanysing-gazda.
Annak utána a melyet atyja hajlongva imádott, amaz ételáldozatot fogyasztó rettenetes ételáldozatos 80
85
Kanysing-gazda emberfiád vékony selyembl való sok ruhával
'
bál-
[ványát
sok számmal öltözteti, vékony posztóból való sok ruhával sok számmal öltözteti. Melyet atyja hajlongva imádott ama véráldozatot fogyasztó rettenetes véráldozatos bálványát Kanysing gazda emberfiad hajlongásaival buzgón (ersen) imádja.
251
VADÁSZ- ÉS HALASZ KALANDOK.
XVIL Az
ember éneke.
obi lúddá [változott] szamojéd
Oq,s-lontjoryén khgm ansuy eri. Poakhwén khürép jur-sg,utél ansuy
nalwé tárétaytL lontijep kit
Iqsj-i ;
rqsi
vuorén, poldtél khwqltdl polén sojén 5
i5
kdsélq>us.
sdkhw khom mqs tdkw sqnyi,
kit
mgjin khgm mqs tdkw sqnyi.
rqsi
tépén Oqs-vétdn, khulén Oqs-
khwqsé-né nölél khwqs dlilqu :
20
mdsém
kit ötérné
vuj-khöltsén khöltsén
métdm
joryén khgm atUay-kholé
mdstér néy-oq soqmtém úild
poqldnél toulq,us.
jql-dlné oqméldtén oqii.
vétdn
nqlwé meni. nqlwé ménndt vuil
10
khomné,
mdsém kit ötérné, kariét masém kit ötérné
poqkhwátél khivqltal poqkhwén
soqmpé soqmén imoj-sen
lap - pdntilésté^
khoitél
Idp ^ pdntiléné
vuil
FeDyötoboz alakú nyírhéj -dobozzal büszkén lépegeit az öreg a tobza ki nem fogyó tobzos erdbe, a bogyója ki nem fogyó bogyós homokberekbe nyalka ember módjára csak sétál, vendég ember módjára csak sétál. ;
5
—
A
táplálékos
megy
le.
Ob
partjához, a halas
Ob
partjához
Amint lemegy
mester-leányasszony szögletesítette 10
négy szöglet szögletes
zsírtartó nyirhéj-csésze
módjára
bocsátkozik a vízbe alá.
Lúdvadászó két férfi, selyemmentét öltött két fejedelem, bársony mentét öltött két fejedelem, 15
észrevette.
Két oldalról eveztek feléje. A selyemmentét öltött két fejedelem bármilyen nyíllal üldözi is :
20
nincs módjukban öt megölni. ((Állati halálos [módon sebezhet] halálos helyét)) a szamojéd ember öregecske lefedte. Mivel lefedte :
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
252 úöl pélné mö-pél
vottildmén,
oq,(i,
khgm khom
jüntép pélné mö-pél oaü. 25
rqsi
másém
kit
khom-ötér
khwqsd peywtd, oqt
dléptayti.
áo
masildttdl rq^swin tqulné
mqnitildmé?i/n
joryén khom a7Ísuj(-kholé
oqltdtén qsé kJuvqlés,
kömdtén qsé khwqlés.
vuj-khöltsén
peywtém jqlé pqnsd.
pali pgnésté.
30 rqsi
mdsém
(iné'Sér vuj
kit ötér loqttd
pali
rqsi
:
sén?
45
vuj-khöltsén khöltsén
mén
mdsém
khöltsén
kit
imtdm
ötreV
us dlkhatgy pömtései\
khgm ansuy
joryén
pgndn !
jqlé dlép-
taytés.
nen méné, khgmén möné 85
mösiláttal khuíin tquHné,
vuj-poql soqt qjyél qjyél
joytndmén söut
khqmyétésyé.
soqt törés vuoj-kwdt'vdtdn
rqsi
mdsém
—
kit ötrei
nyíltól áthatható hely sincsen [rajta],
25
ttl áthatható hely sincsen [rajta]. A selyemmentét öltött két fejedelmi hosszú ideig lövöldöz, megölni Fáradságuk hiába múlt, erejük hiába múlt.
Megsznnek 80
nem
férfi
engedi magát.
lövöldözni.
A
selyemmentét öltött két fejedelem szól ((Micsoda állat vagy ? ((Állati halálos, halálos [módon sebezhet] helyed
tárd föl! 85
Nös vidélsre, férfias vidékre ha majd megérkezünk: hét arasznyi zsírtartó füles nyírhéj -bödönybe helyezünk téged férfitl soha föl nem öltött posztóból való ruhába,
40
férfitl soha föl nem öltött selyembl való ruhába göngyölünk téged. A szamojéd férfi öregecske állati halálos halálos [módon sebezhet] helyét föltárta.
A 45
selyemmentét öltött két fejedelem elkezdték ismét üldözni (öldösni). A szamojéd férfi öreg magát megölni engedi. « Állatot)) (t. i. medvét) illet ((( állat » -féle) hét rikoltást rikoltottak föl.
—
A selyemmentét
öltött két fejedelem
253
VADÁSZ- ÉS ÖALÁSZKALANDOK. Iquslcimén
50 jií-mÍ7(ései,
máté
sog,t
törés kwdt'Vátd-pél
ansiiy soq,t törés kívdl'-vátél
IdkwésepUüés,
oqti,
máté
khitlin taut, rqsivin taaJ!-
pél ansiiy^ toqtél
65
oqt'i
55
khom
ötreV lönijémtset,
aúsiiy östés
rqsi
mdsém
((ékivoj,
lo ai'iAuy
rqsi
rcttéstén!»
;
55
—
kit ötrei''
[söut
nqlwé jömseV. nqlwé jömmdtén
? !
mén moléy soqt törés kwdl'-vdtd, khuUn tqul, rqsicin tqul!
50
{'q^lés.
vötdn
éoritay^td,
ndr jemts
pdri
mdsém
tépén Oqs-vetdn, khulén Oqa-
kit ötreV
khwqté sq/seV
60
soritaytém jqlé pqnséseV ;
:
{wqmp'jern^-nöné-pöwi
oqném
khom mdsildttdl khul'in tqid'él, khom mdsildttdl rqéwin tqulél mdstqus.
somley-löyén vq/t-
wés,
joryén
—
f»
joryén khom ansuy-khoU 75
üs-pdnk khqplin
sgjé sojti.
haza ment. Semmiféle hét arasznyi füles nyirhéj-bödöny nincsen, semmiféle posztóruha, selyemruha nincsen. Az öreget az üres pajta zugába dobták. A szamojéd férfi öreg megharagudott; ((Kutya rágta p afiak, megcsaltatok engemet A selyemruhát öltött két fejedelem elméjében megzavarodott; veszekesznek. .
.
.
!
60
«Ej-haj, mi történt [velünk]? Mi a minap hét arasznyi nyírhéj-bödönyt,
posztóruhát, selyemruhát Ígértünk*. Az öregnek hét arasznyi füles nyírhéj-bödönyt
—
toltak eléje; 65
férfitl soha föl férfitl soha föl öltöztették
nem nem
öltött
öltött
posztóruhával, selyemruhával
föl.
A
70
75
fejedelmek egészségesek (jók) lettek, megszntek egymással veszekedni az öreg kiengeszteldött (vissza olvadt). A selyemmentét öltött két fejedelem a táplálékos Ob partjára, a halas Ob partjára ment le. Mialatt lementek, a szamojéd férfi öregecske, hogy nyelma-halnak fejét verdesi, [annak] zaja hallik.
—
—
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
254 taul pari ménéseV.
vuj-poql sogt ten
té
söt
önkhé mdyétél mayéntésyé.
so tén té
q-jyél qJTél
ajyésyé
XVIII.
Az Obfö
fészekbeli öreg öcsikéjének éneke.
ka apyderya.
Át'tq^í'é](-pit'i-aj
As'tq,téy-pi- xjhd
apV
pauld pq^ydt
ansi.
mdn jdkwé
qli
;
mdíi
jakdtd drpi qnsi, akw' yol kwdlés, drpitdn minés. jd vatatdn joytés ja dlém-pdlt mater ydrésténé
yqutét nüséltayte'it. taw láwi
ti
l'üU, yöntéli.
—
yummV
apyd Idwi
—
?»
pilmén
:
;
:
sujti ;
am
tül jü ti ojd-
nan ; an qs man
man-urél qs pilémtaytdsén
yammi' qlmén
an qs man urél
Onnan
at-té pilsén
;
nol-sdt uj vaHltdlsén, tönt at-
toy pilémtaytdsén
?
!»
vissza mentek.
((Allatot))
rikoltottak 80
unaíi, aki,
qlmén nol-sdt ménkw aUldsén, tönt
urél toy pilémtaytdsén té
:
:
jü yajtés ; jü joytés. apyd aam mand moléy jdWim : mdn
jákwén joytdsém, dlém -pdlt mater ydrésténé sém,»
tütés
HüHés,
piltintaytés, sisV
imán mand moley jdlsén
:
taw tü
siijti.
(medvét) illet hét rikoltást
most
ök,
bét hófajd nevetésével nevetgéltek most ök.
XVIII. öregnek egy öcsikéje van. Faluja mellett kis folyócska van kis folyócskájának czégéje van. Egy reggel fölkelt, czégéjéhez ment. A folyó partjához érkezett. A folyó túlsó partján valami ropogás hallik. odaáll, hallgatózik. Állott, állott: a lúczfenyök mozgolódnak. Erre ö megijedt, visszafelé haza futott; haza megérkezett. Öcsikéje mondja ((micsoda gyorsan jártál te?») «Hogy ón micsoda gyorsan járok: [hát] én a kis folyóhoz érkeztem, a túlsó oldalon valami ropogás hallik, én aztán im haza menekültem.)) Öcsikéje mondja: «Te bácsi, ugyan hogyan ijedtél meg [annyira] ? Mióta te férfivé lettél, nyolczvan erdei manót öltél meg ím akkor nem féltél most pedig hogyan ijedtél meg úgy ? Mióta férfivé lettél, nyolczvan állatot' (medvét) szállítottál le' (öltél meg) : akkor ím nem féltél most
Az obíöi fészek
[lakó] ;
:
—
—
!
:
!
,
,
pedig,
hogyan
;
;
ijedtél
meg úgy?
!»
'255
VADÁSZ- ÉS HALÁSZKALANDOK.
tüp posWés, aijyd kwalés, akit-ajkd jaat-
TTil yujésV. /olitcin
nalt vié,
an man jdkwé-arpin
ünttés. alw^-mat-ert
mán jdkwé
ta yajtés,
mater '/dréstankwé
ti
jui-qult üjim-yautét yossiyatankwé patsét.
paticés.
toy
vátan jo/ts, jol
möl
'/qtél xqjtél
ünlimáta üjim-yqutét
yalnél an-malin uj nála neilés. akw' supd ta üjim-yautét yalt pujin,
akw' supd
nalii
ti
jqmili; takkat tés.
yum
akit-qjhd'ldwi
sém.))
—
ali^
!
7iaii,
nan
at pilsén
ttdrpin aki, ;
:
yuml'é vdritd^
manér
alés h>
—
nan yummV qlmén
—
:
uj töy-
))
jü minés, jüjoy-
«am mdú
apyd Idwi
nol-sdt
:
mmkw
nol-sat uj va'iltdlsén, tül tönt
nan
jdkivé drpin jdl-
«ani-drpim manér alildsén, tül iónt
at pilsén
:
an
akiv'
akitmtél tül akiv' jot minési. tü joytésV
palitd pésátin
:
akit'q,jkd-pdlt
!
nyotdt jdlsénh)
ujnél qs pilémtayjdséu
jdnit uj ta
akit-qjkd jqut yartéstd, tdrdtéstd
neilés.
peé-pöyél rdydts, jd-uink supV tqlmats. pirié tü ti-kwoss
titté 'ydjwés,
yqt-l'é,
sdt tal palit,
pdnywit.
;
pdnywitd peúaüfí
ta
tal
/
Azután lefeküdtek. Reggel kelt, bácsija
íjj
át,
nyilait elvette,
alig
hogy hajnalodott, öcsikéje
lm ama
föl-
kis folyó czégój éhez futott
A
kis folyócska partjához érkezett, leült. Egyszer csak im valami ropogni kezdett. Ép úgy, mint a minap afenyvesbeli legutolsó lúczfenyök egymáshoz kezdtek csapdosó dni. Amint úgy ül, a fenyvesbeli lúczfenyök közül amaz állat (jávor) a vízhez jelentkezett. Egyik fele ama fenyvesbeli lúczfenyök közt fenn van, másik fele lm a vízhez jelentkezett. Bácsi- örege íj ját megrántotta, elbocsátotta: az állatot torka tövén találta; az oldalára esett, a folyó jege [tle] ketté szakadt. A fiúcska hiába megy oda, magában hogyan cselekedjék ? Bácsi-öregéhez haza m^ent, haza érkezett. Bácsi-örege mondja: «hová mentél el '?» «En a kis folyócska czégéjéhez mentem el. Öcsikéje mondja: «Hogy az én czégem ((Czégéd mit fogott ?»> mit fogott ? Te, bácsi, mióta férfiúvá lettél, nyolczvan erdei manót öltél meg s aztán akkor nem féltél, nyolczvan állatot szállítottál le, s aztán akkor nem féltél most pedig egy állattól megijedtél.)) Eztán !
—
—
>>
—
!
:
el. Oda érkeztek; ím oly nagy állat volt: a hossza körúlbell pecsétes hat-hét öl, a szélessége pecsétes egy öl.
bácsijával együtt
mentek
256
MEDVEÜÍ^NEPI SZÍNJÁTÉKOK.
C)
A
nyomorúság
színjátékai.
XIX.
A
kezecsontja-tört embernek színjátéka.
Kátd'liiwd Sdwélép
yum
s
ah IV a lém
yum
yum sdstlásém, yum jdnméltané
lall-ndkél
la'ilém jdnimi. 5
yum kwond
1
5
ndrd-lqltdl
ndrdm
sdltémtané
yum kwond
déd miném dsd-nur kinseim.
sdltémtané
20
voikdném Iqlwés.
jdnimamém-sis yum jdn-
toy
méltané
5
miném jdyd-nur
kinse'im,
IqlwéSy
'pdssd-lqltdl pdsscim Iqlwés,
10 voikén-lq,ltdl
jor
jörén joyt u wdsém, jdyd
sdltémtané
yum kwond
tülilép.
pön/él-posém- q,umin nq>ul
kdt-ndkél
kátém jánimi, sdwélép
yum
vör-yüntéH ta'ilin kwol
simdnl sdltilém,
amki voipilém kdtém-jörit kinse'im,
Árva (inségeskedö) férfi keze ízével növekedik vala kezem, árva férfi lába izével növekedik vala lábom. Férfitl kidobott csizma foltjával foltozták a csizmám, férfitl kidobott
keszty
foltjával foltozták a
kesztym,
férfitl kidobott 10
15
20
foltjával foltozták a gúnyám. Mialatt úgy felnttem, férfitl növeszthet váll-lapoczkabeli duzzadó húst
gúnya
növesztettem én férfi. Férfitl növeszthet er [bosszú kitl thetését] erejéhez jutottam. [Valakinek] atyja meni'kültéböl [következ] atyját illet vérkeresem, [valakinek] nagyatyja menekültébl [következ] nagybátyát [illet vérbosszú [kitölthetésótl keresem. Erdei hód [módjára] megtelt háznak belsejébe belépek, |
a
magam
keresem.
fajtájú
kezem- erejüeket
I
257
A NYOMORÚSÁG SZÍNJÁTÉKAI.
25
tawdii-ke
kinse'im.
kerin pattap jq,masél nanki
am
toy jq,mném yalt
elén matér-sir
4o
mat yard ma
avi
q^s
kerin pattap jamasél
tawdn-ke sunse'im
patitté
matér-sir mat sénkw ndnki,
mat po sím ndiiki. vdümdaém,
ti-sis l'apdri
sunsilém: paiil ndfíki jJanlV-ke
Idwunkwé
üsV-ke Idwunkwé
:
:
matér-sir
amkimné-ke yq,nte'im
:
am as nakwd y által jq,més vdyénné masmém. tawdn-ke sunseHm
ndn-
jd'ui
mdn
vdyénné masnid; 45
[ki,
;
:
nakicd yqltal jq,més rdéi
ndfíki.
:
toy jq,mném yalté
25
kerin qlpd kér ként-sg,w
mat pöjér-pV
jq>mi.
50
punkén pinmd
a magam fajtájú lábam-erejüeket keresem. A közben hogy így járok a távolban valamiféle tágas hely
tnik
elö.
A 80
tágas hely végében valamiféle köd látszik, valamiféle füst látszik.
Ez alatt hozzá (közel) közeledtem, nézem falu látszik falunak hogy mondják, nagynak látszik, :
35
;
városnak hogy mondják, kicsinynek
Aközben hogy úgy
látszik.
járok,
valamiféle gazdag ember lia lép [elémj. reá nézek vasas (patkós) sarkú «jóval» (csizmával) látszik
Ha
40
ha magamra nézek én
45
:
vasas sarkú « jóval » vagyok. Ha reá nézek színefénye el nem pusztult szép selyemmente van vállára öltve ha magamra tekintek nekem is színefénye el nem pusztult szép selyemmente van a vállamra öltve. Ha reá nézek vasból való vassapka (sisak) van a fejébe téve ; is
:
50
;
:
qle'im.
ma
matér-sir
35
:
amkimné-ke yq,nte\m
néili.
yard 30
sunseHm
awkc voipilém laHlém-jöiit
Vogul Népk. Gyjt. IV.
17
i'dsi
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
258 amkimné-ke
am
q^s
yq,nte''im
65
:
kérin qlpa kér kent-sq,w
taiván-ke sunse'im
punkémné pinmém,
tq^l'é^-sujj
tawan-ke sunse^im 55
60
amkimné-ke yq^nte^im: 70
;
am
qs tq^le/sup pidét-sirei
[wét amkimné-ke yante'im : am q>s sat nal piném samin ta-
ti
váyénné tayátamlém.
tawldwi:
taiüdn-ke
sunseHm
kér yq^sndp yq^sndn jqut
75
katté q^nsilém.
[sémen.
sisa ynantin
akwan jqmyatminém ja'i-nur
am
katté q,nsitd
(is
q,sén
Idwé'im: njd'l
miném
jai-
nur
kér yq>sndp yq^sndn jq,ut
ha magamra tekintek
nekem
njd^i
kissné yum nan nan sairapén /»
amkimné-ke yq,nte'im
am
pulét sirei
katté q,nsitd
:
samin tawét
sat nal piiiém
vayénné taydtamd
katté q^nsilém.
kissné
^um nan
q>sén
;
:
vasból való vassapka
is
van a fejembe téve. reá nézek hét nyillal megrakott karikás tegze van vállára akasztva ha magamra tekintek nekem is hét nyillal megrakott karikás tegez van a vállamra akasztva. Ha reá nézek
Ha
55
60
vas rugójú rugós
íjj
van a kezében ha magamra tekintek
nekem 65
vas rugójú rugós
is
ijj
van a kezemben.
Ha
reá nézek
:
tompa hegy aczélkard van a kezében ha magamra tekintek 70
nekem
tompa
is
hegy
aczélkard
van a kezemben. [kitölthetését] Ezen idö alatt együvé jöttünk. Ö mondja: «Atya menekültébl [következ] atyai vérbosszú keres ember te vagy 75
vágj te
!
»
En mondom:
[bosszú [kitölthetését]
«Atya menekültébl [következ] atyai vérkeres ember te vagy;
I
259
A NYOMORÚSÁG SZÍNJÁTÉKAI.
nan sairapen/» ti
80
tll
pölem
jüle jcCi
kissné
sisd maritin
yum
lül q,lndtd.
vort-tg^w pattijV
miném
jd^i-nur
ul voss qld! .
.
kátém ndlkásawés.
XX.
A a)
félkeznek tánczéneke
Keguly eredeti
föl-
Felsölozvai
h)
jegyzése szerint. Kat poal j éri. Unla'j^tulV- tailing kvdll
simnd
Unléy-tul ta'ilin kwol-simné
kdtém tüleHm.
kaatein'^ tuldm.
5
vér pipa tailing mq>nntd
vér
soaid unlén.
sawél ünlijin,
am kaatem pdtdm
saudni
5
kq>atem
pomm
saia,n
am
ta'ilin
mantd
kdtém patém saum ul moydléldn!
kdtém patém saum
pdtdm saudm dtkell niiati-
at-ke moydlildn, tildn
[Idn
Idn.
kitd
plpd
ul noymitéldn,
ull nii^Litdldn,^ ull mdleldn.
dtt kell mdlildn,
nyelv
átirásban. Kdt-pdl j eyw-erV.
kvdnt mend-
pum
kit
at-ke noyvii-
:
sajdn kwonit minéldn,
vágj te idö alatt !
Ezen 80
megfagyott kemény fajú ág gyanánt le a kezem. Ezután hátralev [idkben] atya menekültébl [következ] atyai bosszú [kitölthetését] keres ember [többé] ne legyen csapja
[IVTert]
az rossz [dolog] ....
XX. Ül-félékkel teli ház belsejébe viszem be kezem.
5
Fiatal fiúkból álló teli gombolyagként sok számmal ültök. Az én kezem leestéböl eredt Ínségem
ne kaczagjátok, ne nevessétek Ha az én kezem leestéböl eredt ínségem !
nevetitek, nem kaczagjátok két fszál véd mögéig kerüljetek
nem
:
el
[engem], 17*
260 10
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
korom
pomm
saidn kvánt mi-
10
](ürém
nalan
pátem
sauarn
kven
lildn
kvdimitdldm^
jüiv-yul'tém
15
ul kismejeldn Hül, l'ül'nüw
20 kves^^
niu met^^ kul'tem
am
sq,uht.
jdum nurr
kvdimítem
ja kultem
[lem.
jüwyultém qrdn-nur
ull kismejeldn. l'ul l'ul'
25
jdydn-nur
ul kojmitéldn!
ju kul'tem oarne^ nurr,
dm ju
moyd-
:
kátém patém saum kwon-j(olti-
néng^ pozer simrid
ju^ küUerri' jdine nurr, 15 ull
!
at-ke noymitildn, at-ke
kuoltilm^,
dm
sajdn kivonit mi-
néldn
átkeli niéutildn, átkeli malilan
kq,atem
pum
/
mat sawit!
jüiv-yuttém jdyém-nur
kwoss kojmite'im, 20
árum nurr
jmv-yuttém q,rém-nur kwoss kisméjeim:
kves kismején.
néyin pg^sdr-simné, tü-jürmés,
néng pozer simnd tü^^ jurmes
yumin pq^sdr-simné, tü-jürmés:
kuming pozer simnd tü jurmes. dmkem^^ vuipd puoternd^^
amki-vojpilém pqydturné
l'dUt
kvdllvdsemM
dmkem vuipd vuqngnd l'dl't
10
kvdllvdsem.
25
lal't-kiüdlwdsém,
amki-vojpilém vayinné HaHt-kwdlwdsém,
tawan sunseHm
:
[ndtd kér-taHlél dl-
három fszál véd mögéig
kerüljetek el [engem] kaczagtok, ha nem nevettek kezem leestéböl eredt ínségem eladom (kimutatom). Atyátok örökbe (vissza) maradt vérbosszúját
Ha nem
ne nyomozzátok Átyafiaitok örökbe maradt vérbosszúját ne keressétek Mily sok rossz ós rosszabb [dolog ered abból] En örökbe maradt atyai vérbosszúm a mint nyomozom, 20 örökbe maradt atyafiúi vérbosszúm amint keresem egy nkkel telt (ns) bazár közepében, ott esett meg velem, egy férfiakkal telt (férfias) bazár közepében, ott esett meg liogy egy magam fajtájú hs [velem, 25 jött velem szemben. egy magam fajtájú ers jött velem szemben. Eá nézek ö vaspánczélban (vasruhával) van 15
:
A NYOMORÚSÍG SZÍNJÁTÉKAI.
amkim sunseHm
tdiien su7i£én kér tail allndt 30
cimken sunzém tdu vipla^^ kér-
ám kqlnem tduan stinéém
80 kBr-tailél
taivdn
[tail,
taw vojpild
:
amk' qlném,
smiseHm
:
taléy-sup pu-
táídy siip pult sirail
taw tqtsantayti ;
tdu
amkimné sunseHm
toq,tt sdntd'/ti.^'^
dmkemná sun£ém
dmk tdn
amki
sup pult sirail
35 tdtdy^
35
latti
:
am
jden nurr kismejem
[Idt-sirajil :
taléy-sup
tqtsayté'im; Ipuldt-sirejil
taw Idwi: njdfén-nur kismejem
nan
toqt sa^ytem.
[yum,
sa'irapén/))
Idwe'im: anan sa^írapén /»
kum, ndi sairapen^^
told sastém tdlin jiw jortd
dm
am kátém
lattém
jg^rpt,
tq,ud
:
ndu
sq,irapdn,
sdstem^^ taaling
40 tí^ale
dm
40
ijii
üli
kqatem nqldpaus.
ju qllnd
lul
l'ul!
tUjüw-qlné yqtél
kqtl
45
ul kojmitéldn],
[jüw yultém] qrdn-nur ul kisméjeldn
ull kismijeldn.
nu met
saut.
lul',
magam nézem 30
!
Hülnuw mat sawit
az övé fajtájú vaspánczélban vagyok magam [is]. Keá nézek tompa hegy aczélkardra támaszkodik ö; magamra nézek tompa hegy aczélkardra :
:
:
35
támaszkodom magam [is]. Ö mondja: « Atyád vérbosszúját keres ember, vágj
te!))
Én mondom
40
45
—
jüw-yuUém [jdydn-nur
kul'tem.
qrne nurr
kátém nalépawés.
ver plpd ta'ilín mantd,
vérpipd tqiling mqnntd
ju
nalépawés
tqwd sastém tqwin jiw jortd
am
kqatem nqlepaus.
sdstem taugn iju
jq,rrtd
45
^61
:
«
Vágj
te
!
Tlevele növesztett tleveles fa gyanánt vágja le ö kezem, ága növesztett ágas fa gyanánt vágja le ö kezem. Fiatal fiúkból álló gombolyag, ezután hátralev napokon örökbe maradt atyai vérbosszútokat ne nyomozzátok, örökbe maradt atyafiúi vérbosszútokat ne keressétek
—
Mily sok rossz és rosszabb [dolog ered abból]
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
262
XXL Az öcsiké tánczéueke. a)
Eeguly eredeti
föl
Kásk Sq,7igultn
5
átírásban. Kaskwé jeyw eri\
21.
káskuf
Sdngwdltén kaskwé
tdrd-patém sdnsén saka patem,
tq^rpatem pdsn^ sák pdtem.^
tdríi-patém pásén saka patém
kasé sqngultn
kas sangiüdlté7i
tq,r
tar
!
pdtem sqnien
üpénné pusméltawé,
pdtem pdsn
tdrd-patém pásén
üpénné pusméltawé. nissd setép varép né
nise^ setep varpe^ ne
upen^ ne
upen ne tar
10
q,ai,
tq,rni^ setep
üpén né-dyi, tqrén sétép vdrép né
varpe ne
üpén né-dyi.
qai,
pdtem pdsen uopen pus-
nissd sétép
üpén
multán, nise setep
!
tdrd-patém sdnsén
5
upen pusmultau,
15
f
tqrpdtem^ sansen sak patemJ
uopennd pusmultau.^
10
nyelv
Felsölozvai
h)
jegyzése szeri nt.
korom pqptl^
15
tar éri sétép yüréjn puptél
üpén
upen tardtíy
yürém puptél
tdrdti,
Pengesd a hárfát, öcsiké Átrongy ollót (kikopott, keresztül
tdrdti.
!
5
jutott) térded rongyolott átrongyoUott könyököd nagyon átrongyoUott Öcsé, pengesd a hárfát ÁtrongyoUott térded [szakadását]
nénéd
kijavítja,
átrongyoUott könyököd [szakadását]
nénéd
kijavítja.
Vékony
10
fonalat készít no nénéd leány-asszony, durva fonalat készít nénéd leány -asszony.
n
Vékony 15
fonalat
három fzéssel
bocsát [tübej nénéd, durva fonalat három fzéssel bocsát tbe nénéd
nagyon
át-
A NYOMORÚSÁG SZÍNJÁTÉKAI. tqrniu setep korom paptl
uopen
inntpdng
int-punk siwwin suj,
siveiig^^ sui.
20
saat lahua
int sir^enti.
untem tarom
lahua
sq,at
innt sirrántí.
kaim, kaim, kaim.
vuor jdne
st lakwd
—
kaim, kaim, kaim! vör jdnV sqtd
—
25
üpénné yansawé, vör jani kwossjdtd
soq>ta^^
uopenne kaúsau,^^
üpénné yansawé,
uor jdne kvds^^ jdtdn^^
^ürém
uopenne kansau.
sqs-tit
kurum vuot 30 soqs^'^ titt
pdlt vuot
kqéq
80
SOS tdl'dkne
simte
korom ni^
kér'^^
.
yqsd
kwé ftot
nwmkve
simpd
tunsét.
30
35
yürém ndnk tül!e%t. yürém la'ilpd la'ilin ürd
orsója a midn perdü az orsófö süvölt hangjával a megindult ég hét köre felé süvöltöz az orsó, a megállapodott ég hét köre felé zúg az orsó. Kaim, kaim, kaim [vége a medveünnepnek] Az erd nagy szerencséjét ismeri nénéd, az erd nagy szerencsétlenségét ismeri nénéd. A három folyóvonal hosszúságú folyóvonalon, a pataktorkolati hosszú folyóvonalon az éjszak felöl patakkép torkolló (éjszakról kel) patak forrásához menj el Istenke fülbevalója nagyságú kis rétecske van ott.
A 35
qli],
nurm-simté kér simpd
—
25
völ!
-plnél
Nénéd
20
palit völ,
sq,s kwdlém jqmén ! tqrém-krén janit mari nurm,
joamdn,
tarom kdrm jdnt us
nurm
tü
völ'
sqs-tal'éyné
vuol'.
ikd nui poaln sos kualm
85
int siwyenti,
ünttém tqrém
innt siudnti,
25
:
miném tqrém st Idkwd
sérta}'^ Iq^ali
m tarom
minit
üpén-int sertéldli
taráti.
uopen innt^^
20
263
rét
közepén vasbéltí
három vörösfeny
áll.
Három
bálványrz
lábú lábas
pajtát
264
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
korom láilpd Idileug üro voarn,
40
várén,
uro voarn.
kit Idilpd Idileng
kit
laHlpd laHlin ürá
Idileng^^ poal Idileng^^ sdt
varén
taulung poo l tq>ulung
la'ilin
sdt,
vuorjdne soatem tül kinkéin/ kvdnP''^
!
pdl
la'ilin sdt,
pdl tqwlin sdt
40 tqiülin
vör jdnV sqt tül kinsdln
kvdling ne^^ aai jurtl
US kvdlpd ne qai jurtl qlmen.
kwoni kwolin ne-dyi
kaim, kaim, kaihaju.
mdn
kwolpd né-dyi
qlmén
jiirtél,
jurtél
!
kaim, kaim, kaihajuuu
45
!
.
.
XXII.
n éneke.
Az árva
J rli ne Lqu odp odü
td'Uin kívdlnél
pdri-khwoUsém
jorli
:
khwgs peup peun
eri.
5
vér odp odn kwdlné tüsém, vér peup peun kwdlné tüsém. poqkwén hhürép jur-squtél
ne ósém.
ta'iíin kívdl-
sdmin-poql lqu
nél
pdri-khwgl'tsém: könérnéösém.
készíts
tql'dn
lém.
[ott],
két lábú lábas bálványörzö pajtát készíts [ott]
Lábas 40
[állat]
szárnyas erdei «
nagy szerencsét onnan keress
!
Küls
((kis
házas » (hószámos) leányasszonynyal, házas » (hószámos) leányasszonynyal
éltél, [ezért 45
részrl való lábas [állatbeli] hét, részrl való szárnyas [állatbeli] hét
[állat]
szenvedsz]
Kaim, kaim, kaihajuu
!
.
.
.
.
XXII. házból
Tíz leányú leányos teli maradtam én hátra árva :
n vagyok.
Húsz fiújú fiús teli házból maradtam én hátra: szegény 5
n vagyok.
Fiatal leányú leányos házba léptem be,
házba léptem be. Tobozalakú nyírhéj -dobozzal félszem, tíz ujjamra szedek [alamizsnát]. fiatal fiújú fiús
qm
dti-
A NYOMORÚSÁG SZÍNJÁTÉKAI.
khon mép-khg^r 10
ölés- ke
khgJ!
törém-vuot saun sgjmé q,si
Lq,ií
:
pupi-vuot saun sojmé
odp odn
ta'ilin
kwdlnél
pdri-khwgltsém : jorli ne ösém
qsi koq>siloalat 15
ménné Uonkhém
suntdnél tunspdt! *
koq,éiloaldt
khon mép-khqr ölés-ke
265
20
kJion métal-khar ölés-ke
khwgs p&up poun kwdlnél pdri-khwgl'tsém: kgnér n2 ösém.
XXIII. Orosz ember barátodnak színjátéka.
Rumdn
rus
[Rus /um mansi ^um nüpél
^um
nAm
Iá-
10
yum
éryimé Idwi :]
aulin paul aulémté
/^í^í vdtal utp^-ur qnseHm,
wi:] uRuma, ruma, drént ojténin [Dianái
tülilép.
yq^tél s
ndnktal
partin üs-ke
ul!p*-ur
éri
áriseHm
,
:
Aki ad (adó volt) istenke szelljének zajgó hangját alig vegye észre az
Aki ad: bálványka szelljének zajgó hangját alig 15
A
vegye észre az
!
nem ad
(adatlan volt) útra az ördög lépjen (utat állja) kiindulása pontján (torkolatától) ki
men
Tíz leányú leányos teli házból vagyok. maradtam én hátra árva Húsz fiújú fiús teli házból, maradtam én hátra szegény nö vagyok. :
25
n
:
XXIII. [Az orosz ember szól a vogul emberhez :] ((Barátom, barátom, fizesd az adósságod [A vogul ember énekelve felel :] ((Véges
5
!»
falum végében
egy naptól nem látott czirbolyafenyvel borított hegyem van, egy napnak föl nem tnt czirbolyafenyvel borított hegyem [van ha deszkából való kerítés kell
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
^66
pariin üsél üsdsilém,
tatil q,s ojtpi.
sat leHn jdny* drántén
20
tatil'ke at ojipi
süt lé'in jdny^ q,rdntén tatil-ke at ojipi
pdkw téli; pdhW'Samélvdrilém,
q^ulifí
sdns
10 tatil qjS ojipi.
paul aulémté lülit
mii üntmit qjúse'im ;
sat léin jdny' arént-ke q^nséin
sdt lé'in jdny^ q,rdntén tatil-ke at ojipi
25 tatil
as ojipi.
sailán üsél üsdsilém.
tatil-ke at ojipi
kamkd-üsél üsiisilém,
qulin paul q,ulémté
15 tatil
tatil-ke at ojipi téli,
vdrém kasm ^ürpd téri](aldt q,nséim; sdt Winjdny* qrént-ke qiiseHn, ért-jis yjim
qs ojipi.
sdt léin jüny' q>rdntén
tdm
:
so
:
tdmél vdtilém
tatil
q>s ojipi.))
deszkás kerítést ácsolok neked. Száz evetnyi (kopéka) nagy adósságod ha ezzel megfizetve nincs czirbolyatoboz fog teremni, czirbolyamogyorót fogok neked hántani (csinálni) 10
ezzel
is ki lesz fizetve.
Száz evetnyi nagy adósságod ha ezzel nincs kifizetve leczkerítést ácsolok neked, varsakerítést ácsolok neked, 15
ezzel
is
ki lesz fizetve.
Száz evetnyi nagy adósságod
ha ezzel nincs
kifizetve
zelnicze terem, zelniczét szedek neked ezzel 20
25
Száz evetnyi nagy adósságod ha ezzel nincs kifizetve véges falum végében tórdnyi magasságú mély wültetményem)) (ürülék) van ha száz evetnyi nagy adósságkövetelésed van, ezzel
Ha
30
;
is ki lesz fizetve.
is
ki lesz fizetve.
ezzel nincs kifizetve
:
véges falum végében ének korabeli ös ember csinálta sárga szél « rejtett kincsem*) (holt tetem) van; száz evetnyi nagy adósságkövetelésed ha van, ezzel
is
ki lesz fizetve.
;
A
Ruma
lawi
ten-palt tü-minei
rüma
liümiti,
yq^lén !
NYOMORÚSÁG SZÍNJÁTÉKAI.
((minimen, yililémen/))
:
yilimkwé yatitm
.
tü rdydti.
;
267
An kasm yarpd
tU kwoss yiliten
mansi yum sisV
yajti
:
:
teriyald-
xqld. yqld
((kwoss j eltén y kwoss
»>
XXIV.
A
«nagy orrún éneke.
J dni
nqjl eri.
Os khotélkhotéli: jani 7iql ösém. khwqss soséytam
nq^jl'
mdt jdni
nql-pél oat ösém,
am
vitén-pél
khwqss soséytam
ötrdV tokho nonkhé kwql-
vuojné'pél
5
mdt
korés
nq,l
lo
:
mét, kdpi net
törém mdnidV,
khotél khotéli :
a
jdni nql mé-
nén,
naj
tokho jdlném mdntél kíipi kho-
oat ösém.
*
Ös
[tq,tén!))
tené, ötér tené nq,sén
[nam.
títén.
khuhné kénsoy ülménés mé-
khul
mö mdrndV
pöytiné,
tokho jdlném sönt
najV-ötraV dkw* metkhojd;
Az orosz ember (a « barát ») mondja: « Menjünk, ássunk!)) Most sárga szél ((rejtett kincsükhöz)) mennek 0(3a. Ásni kezdik (3zután amint ássák [hát] holt tetem. A holt tetem megmozdul, az orosz ember ott lerogyik. A vogul ember visszafut: «akár éledj :
föl,
akár halj
meg
!
XIV.
Minden nap nappalodik [mindig :
5
azt
mondják] ((nagy
orrú))
vagyok. Pedig ha a zsír [tükrében] nézem is magam, valami nagy orrú nem is vagyok ; ha a víz [tükrében] nézem is magam, valami kimered orrú nem is vagyok.
Minden nap nappalodik: [mindig
azt mondják] « nagy orrú menj, asszonynak ennivaló, gazdának enni való ízletes halat hozz !» Az asszony és gazda így költenek engem föl.
Én álmosan megyek 10
el halat keresni. Azalatt hogy én úgy járok, istenadta (derék, hatalmas) férfi istenadta nö, ztok. hogy az eget szorítjátok, a földet szorítjátok, [úgy] b Azalatt míg én úgy járok, az asszony és gazcia egy helyen aluszik .
.
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
^68
oaném
at pö/titén, oq,ném
naj tené, ötér téné nqsén khul-
tené nq^sén khul
nalu voq^rilém, nalu pajtélilém,
mé
sénywitén.
léi
u
l(^i-
nq,j tené, ötér
khöntam,
tatilém,
nqjné ötérné tqu-téytilém
khép-khönkhé tar étilém.
squrém
20
átél
:
pasi ...
XXV. Eautemeská táuczéneke.
Eeguly eredeti
a)
j
egyzés
szerin
e
föl-
.
^
^
„,.
j
luotme toalm, at^
Kq,nt emeskd jéy w-e r i\ Sürém passd-tail
liskom^
tail^ ..,,..
Anisréském (í) jüntémtalém, °
..j
nakkam nakn
.
at
sesken.^ nis liskom
,.^„ nise'
,^
a
setp^
.
neum^ toalm
..
.
tat
'
t'e
nérémtálém niéfAnisréském] ° sd setép jqmasém
,\..
sát tal mii a'ir pattdn
taritilm. sq,rni^^
ti
a ladikon át
.
engedem
Az asszonynak enni meghozom,
20
tdrdtilém.
engem nem b znak, engem lábbal rugdalnak. Asszonynak enni való, gazdának enni való halat találok .
15
,
nakpd nakin seskén
Anisréském [jüntémtalém J. 5
...7
jamasem, saat
mil^^ aurpdt^^
nyelv
átírásban.
Kqntemeskájéghu. Surmi^ puassd
Felsölozvai
b)
t.
;
[elsiklani].
való,
gazdának enni való halat
[végre]
az üst számára elkészítem, az üstben megfzöm, az asszonynak és gazdának odanyújtom, hogy egyenek belle [hát] utálatos kutyabzzel bzlik .
.
XXV. Kemény (brbl
való) pár
kesztyt
varrt az én Anyiszjácskám (?), öt íz izeit (t soros hímzés) varrt az én Anyiszjácskám. 5
Az én Anyiszjácskám
kötötte
zsebkendt vékony fonalból való « jómat
(hálómat) a hét öl mélység örvény fenekére
bocsátom ím
alá.
A NYOMORÚSÁG SZÍNJÁTÉKAI. turkul dlim^^ lu dt ásemkd, sipkd^^ lailm, luastal
kum
voikén tür-pd ale'im lü at qáée'im-ke,
q^sm sip-
éipkdV Idwilém
10
kd lailm. dk (u sarni turkul
lü qstal
sal-
üpkdV kd^^ lailm. vtír turkul dlém, lu koattal lu
kumm
koattal
yum
Idwilém.
akw' tü voikén tür-yul [aWim]:
vir tür-yul ale'im
15
asm, purka^'^ lü kdttal
lailm,
kut kottái
kumm
;
qsém,
éalkdV Idwilém.
q,sm, riskd^^ lailm,
kumm
269
yum
:
q,sém,
riékdV Idwilém;
q^sem,
lü kdttal
sqvni saru kut koll dtt aul nui
yum
dsém,
jrurkdV Idwilém. kuíd loailm, sémel sarn kul
körí-
[voikén voikén
20
yül'-kdttal
tem kq,lem nui kul lailm.
yq,'nte'iin
:
yum dsém
voikén voikén yalldttdl
nuj-yülV Idwilém. sernél voikén 25 yq^llém
Ha 10
fehér kárászt (tavi halat) fogok
minthogy nincs lovam, «szürkének» nevezem; lóval nem rendelkez ember vagyok [hát] ((szürkének)) nevezem. Ha ugyanahhoz [még egy] fehér kárászt fogok azt (idaruszörw-nek nevezem.
15
Ha vörös kárászt fogok lovatlan kez ember vagyok, :
«
20
yqnte'im
vörös ló»-nak nevezem;
lovatlan kez ember vagyok, ((rókaszörünek)) nevezem. Ha fehér daróczot találok :
gunyátlan
kez ember
vagyok,
fehér daróczból való festetlen
posztógunyának nevezem.
Ha
fekete daróczot találok
25 festett
:
posztógunyának nevezem.
:
nuj-yülV lawilém.
/
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
270
XXVI. Easá tánczéneke.
Reguly eredeti följegyzése szerint.
a)
Rase
j eg
hu
nyelv
Felsölozvai
h)
átírásban.
Rasá jeyw
j eri.
Rase, rase kualeii kont^ sien-
«
Rq^sd,
erV.
Rasd kwalén
!
yq,nt suj-
tentaicé,
tau q,ass q,lm poalt nuob^ sien-
As
tau. anting^ kqr^ jajenüJ' rase
«
[wé.>)
nüp
dlém-pdlt
dntin ydr jdjenti, [pHin ydr
—
jdjentij»
kaalim kont oass qlm poalt joy«
nuoh joy tanti, anting kar
tentí,
jajenti,
pésmg kar
5
rase n
kuaíen
nq,W
kuorp^
Rqéd, Rq,éd kwdlén
yjint
Ás
dlém-pdlt joytenti,
ríüp joytenti. jajenti.
lakventí,
—
Rqúd, Rqéd kwdlén
kont láguenti, nuoh joytdntí, an-
yqrp-úol ting
kar
ajánti,
pésing
kar
vert^
q.rlt'^^
dntin ydr
nüp
!
yqnt lak-
lakiventi,
wenti, a
ujdnti.
—
»
dntin ydr jdjenti, pésin ydr jdjenti.))
«
—
sujténta-
joytenti.^
—
pésin ydr
iijenti,
pienghuss, ujenti.
q,7it
vert pienkhuss.
10
vort-dntpunk
punk
.
.
.
.
.
vo7't-dnt-
.
«Rásá, Rásá, kelj föl! Hadnak ballik zaja, az Ob túlsó partján násznépnek hallik zaja.)) ((Szarvas jávorbika jdögél, [szügyes jávorbika jdögél]. » «Eásá, Eásá, kelj föl! Had érkezik az Ob túlsó partján, násznép érkezik.)) ((Szarvas jávorbika jdögél, szügyes jávorbika jdögél. » ((Eásá, Eásá, kelj fi A nyíres [födte] folyófok mozog, had mozog, násznép
—
5
—
—
érkezik.))
((Szarvas jávorbika úszkál, szügyes jávorbika úszkál. 10
Kemény
szarvú
f
hess
(?),
kemény szarvú
f
hess (?)!...
NI
271
SZÍNJÁTÉKOK.
D) Nöi színjátékok. XXVII.
A
Jelikém-Jeli ének.
Jelikém-jeli eri Jelikém- Jeli-Jeli- Jeli sémél vitép
Ta'it vdta-
tépífí
vaHlentdle'im,
5
sansentalilém:
paul tdltikémné
yüs '/umpd yamiii mujkwé
kén
dnt nurpd
tat ta
tdltiü
15
joytentdlém
lau
kit vit-vit
at tul'dp tutdn kdtél
ywmpd yumin mujkwé
joytentdlém.
*
dlentdle'im.
yasd vdtdp vdtdn
Ánt nurpd
tq,r
yalikwdnél,
ta
yq>sd rusip rusin tq>r 10
20
yalikwdnél
kit vit-vit
dmértdlme'im,
tdltiü
paul tdltikémné
pdl'é jqmentdle'im.
ponsém sohV
kit
jdnV yum dském ünttildlém
samkwél
Jelikém-Jeli- Jeli- Jeli,
5
a fekete viz táplálékos Szoszva partocskájához szálldogálok én le, a szarvból készült fogóív két vedret öt ujjú ujjas kézzel
emelgetem. hosszú szél
A
kend
széllel való
[két széle] közöcskéj éböl,
a hosszú rojtú rojtos 10
érett ribiszke két
15
kend
[két széle] közöcskéj éböl
szemecskével
ím
ott [amint]
tíz
férfiúból álló férfias vendégseregecske
nézdegélem kikötös falucskám kikötjéhez húsz férfiból álló férfias vendégseregecske érkezett meg, :
érkezett meg.
A
szarvból készült fogó ívü két vedret
ím megmerítem, 20
kikötös falucskám kikötjéhez fölfelé
mendegélek.
Az ids (nagy)
férfi,
atyuskám
építette
272
MED\'EUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
lül'in
perép perin kwolné
saltentdleHm, 25
kénttal qlné
sáriim ré'iltém reyin kwol-la-
tdli,
*
yum
jani
Aivin kwol dwikém
dském-pdlt
at t'uXdp tuldn kdtél
40 IqjU
punkpd punkin süpkd yum dékém yumlé pun-
;aní'
vouta nuj ta'ilin kdtkwél
yuml'é Idwi
sdltentawémy
«
vouta jarmak tabuin kdtkwél
[sentitd,
Tq>rém éld riiinkwé Idiim
dyit-piyét jdrtilankwé
sdltentawém.
45
yuml'é rq,wentdli
Vouta nuj saw künds
jq>men-
saw
tdli.
tülefitdlilawé,
magas keresztgerendájú keresztgerendás házba 25
lépegetek be, az anyám melegítette meleg ház zugába
ím oda lépek
be.
Ajtós házam ajtócskáját öt ujjú ujjas kézzel kinyitogatják. 30
35
Vékony posztóval teli kezecskével lépegetnek be hozzám, vékony selyemmel teli kezecskével lépegetnek be hozzám. A tíz deszkájú deszkás házpadlót a jó vendégség körül járdogálja. Sapkátlanúl lev szép fejecskével
ids
férfi,
atyuskámhoz
[oda] álldogál,
kesztytlenül lev szép kezecskével
ids 40
férfi,
atyuskámhoz
[oda] álldogál.
Tíz fogú fogas szájacskáját
ids férfi atyuskám ím miképen ím miképpen szól «A Tárémtól eladásra rendelt
nyitogatja,
leányokat, fiúkat [ebben] akadályozni 45
hogyan volna megengedve
?
!
Finom (vékony) posztónak sok göngyölegjébl sokat hordanak be,
? !»
*
Iqu pdrtép partin kwol- kan
mujkwé muíydl
Hill'en-
tdli.
pünsentawé.
35 jq,més
pimPcktvél
pdssdtal alné jamés kdtkwél
tü ta sáltentále'im.
30
jamés
jdnV yiim dékémpdlt lülen-
[/én
273
Noi színjátékok.
vonta jarmak saiv künds saw tülentdlilawé. 50 jdnV yiim asikémné mot yam ünléné vosin kwolIq^yikiuén
ta puultálilimém
yum
[sámné
jarmak saw
tinin nuj
jui-pdlté,
taHlél
saw
ta'ilél
ta-pél kwdltentdlilimém, sir in
kwol kwoni pdlné
70 ta-pél
dsikénir
paul téné jdnV püri
60
tinin
awin kwol kivoni pdlné
ta ünttélántwdséni.
jdnV
jui-pdlté,
yöltmü
ta mastentdlilimém,
;
möt yam ünléné tumin kwol55
yöltmü
ta mastentdlilimém, 65
asikémné
jani' yiim
étd
yq>tél
tdltin
kwdltentdlilimém.
paul tdltikémné
ta
vdrentdlémakwé.
nalu ta j^mtentdlawém,
Tís
téné jdnV püri
mdétér
ta vdrentdlémakwé.
yum
yürd-ke
varentdlém
lóéit
ydp kiwrékivén,
finom selyemnek sok göngyölegjébl sokat hordanak be. 50
Ids
férfi
atyuskám
engem idegen
ids 55
60
most.
Ids
férfi
falu
ev
atyuskám nagy lakomát
rendezett (készített) most, a kedves, város ev nagy lakomát rendezett most, a kedves. Miután egy éjjelt eltöltöttünk, miután egy napot eltöltöttünk, drága selyembl való sok ruhával
ím
föl,
drága posztóból való sok ruhával öltöztettek
Az
70
most
lakta füstös ház szögletébe
férfi el
öltöztettek 65
föl
atyuskám
férfi
idegen helyez
lakta szurtos ház zugocska] ába [szán vaj
férfi
kelengyével szerel
ím
föl.
háznak kültájára ki sértek akkor ki engem, a tetrudas háznak kültájára kisértek akkor ki engem. Kiköts falum kikötcskéjéhez vezetnek (járatnak) akkor le engem, mesterember készítette tágas szél ladikocska belsejébe ajtós
Vogul Nópk. Gyjt. IV.
18
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
274 75
perd-ke
tü ta taltentalawém táltin
nalu
ta yiíUtaytilémü,
90
80
paul saw saw akim
pünsentdlémü.
möt
pim
ünléné nirin
mané
ta édltente^it.
ta
pumin mané
ünléfié
kwáltawém.
jani
yum
kwold ta
yq>sd
quld
lóéit
75
ruúp
rusiri tq^r yalíkívd-
nél
toya-ta sunsentdntileHm, toya-ta
yül'ti.
*
yumim
93
eld yartentdlilém,
asikém
86 sir a losit,
vdtdn tar
yq>sd vátdp
ta totaivém,
möt yum
;
püt vdrné nüsdn enkdj ta HüHentdlikdlém.
eldl' q>lné eldl' l'q,n/kwé
ta
lóéit ktvolné
ta joytentémü
paul tdltikémnél
j
áment d7itileH7n.
Tq^rém Idum jqmés jurtkém
ünléné
jot,
Ültetnek be akkor engem. Kikötös falum kikötöcskéjétöl íme a vízre bocsátkoztunk, (lev) távoli utacskánkat távolba ím megkezdtük (megnyitogattuk). Idegen férfi lakta vesszötermö vidékre
men
80
visznek el ím engem, idegen férfi lakta ftermö vidékre visznek el ím engem.
Ids 85
férfi
[nyári]
90
atyuskám
tetöbeli elörúdjával téres, keresztrúdjával téres
háza ím elmarad.
A férjem lakta tágas [köz] keresztgerendás házba érkezünk meg aztán üstöt rendez (ételt készít) cselédleány ím [ott] elembe. Falubeli sok sok bácsim áll
ím
belépeget.
A 95
hosszú szél széllel való kendt [arczom elöl] elrántogatom, a hosszú rojtú rojtos kend közöcskéjéböl ím úgy nézdegélek,
ím úgy sétálgatok. Tárém rendelte jó társacskámmal
együtt,
NI 100
Kworés
láiim jq^més jurtkém-
ta j^vjentálilimen,
Tarém
jot,
T^rém varém jamés
275
SZÍNJÁTÉKOK.
etkwé
varéin jqmés etkwé
ta ünttéldlilimén.
XXVIII.
A
kakuk-kisasszony színjátéka.
K u k u k-n aj ank Kukuk-naj ánkikwé,
lo
ma ma
kukuk-naj neile^m,
maid sijpd
Ig/rntémnél
sijin
üsén
kukuk-ndj néile'im.
dyi jissentdleHm.
tdm-jiw qlmdn sdt ur
15
q^in tq^ívpd tq,win jiwné ayi isilalmém,
'im,
qsin tdrpd tdrin jiwné
inV-jiw q,lmdn sdt ur
100
nampd
min üsén
vitémneí
ndj jiésentdleHm, morti
yöltilale'im.
akw'-mat-ért matd
kukuk-naj ayikwé, morti
tülilép.
Kworés rendelte
jó
társacskámmal együtt,
egy Táromtól alkotott jó ójjelecskét aluddogálunk mi, egy Táromtól alkotott jó éjjelecskét üldögélünk mi.
XXVIII. Kakuk-kisasszonyka, Kakuk- leány asszonyka,
5
madárrepülö déltájéki vizemtl jdögélek én meg úri n, madárrepülö déltájéki földrészemrl jdögélek én meg úri leányzó. Zelniczefa term (él, lev) hét hegyet haladok át, csipkerózsa-fa
10
15
term
hét hegyet
haladok át. Egyszer csak valamiféle
nev neves városhoz jutok ki én, kakukn valamiféle hirü hires városhoz jutok ki ón kakuk n. Vastag ágú ágas fára szálltam ón leányzó, vastag gyöker gyökeres fára 18*
na-
276
20
TklEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
üs-tá'il
tot ti jonyüe'itf
yumle
paul-tail saw naurém
^^aésiídlilém,
^asséné mdta-jera
tot ti jonyile'it.
an Tüpél üsérisémné
an nauramét yaldnélt ntü sunsdnf
tü neilmém.
an kukuk-ndj dnkikwé
yumXé yassüalilém
25
paul-punka jani''
35
:
kwol
yota pdtérláli sár
an mortim ndj 40
Uyém
üsinjdnV jendr
kartdn-kiwérné tü ta isildsém.
20
25
30
yalyildlí,
punkém-ke nüsdtapte'im
szálltam én úri nö. Fölismerhet vize tájékát amint fölismerem, fölismerhet földje tájékát amint fölismerem hát Tobolszk városkámba, oda jutottam ki. Falu fejének nagy háza ugyan hova tnhetik el ? Város fejének nagy háza ugyan hova tnhetik el ? A Tobolszk városbeli nagy generális (kormányzó) kerítéses udvara belsejébe, ím oda szállottam le. Teli város sok gyermeke játszadoz teli
Ama «
ím
falu sok
játszadoz 35
ím
ott
;
gyermeke ott.
gyermekek egymás közt mondják
Oda nézzetek
Ama
kakuk-kisasszonyka
ím megérkezett;
ama madárrepülö 40
dyikivé
tijoytém.
am qs le-f-ém-ke kausdtapte'im:
yotd pdtérldli sdr?/ 'Tüpél
Idwe'it:
ti joytéíii,
? !
üs punkd jdnV kwol
30
saw nauréw
naj isilálmém. ^así^éné vitá-jerd
déltáji
kisasszonyka
ím megérkezett.
En pedig ha farkam billegtetem farkam potyogtat trágyát, ha fejem mozgatom :
fejem potyogtat trágyát.
m
Noi színjátékok.
punkém 45
^ul)[ilali.
(x
Tüpél üsin jani jendr sqltdtá
am numpélém
(ikukuk-náj ankikwé,
50
yuml'é
60
!
pátit kwolém-numpél jq, inakén /»
tV
[Idivi:
jü sültén ! mortim ndj ayikmé,
jendr ém jot pátit kwolén
jéndrné vöwdsén.n
ünténé pasdném
ti
an sqltdtém jui-pdlt la'ilél
55
mortim ndj dnkikwé
tV jdjdkén
jqmsém
;
Tüpél-üs
65
jdni
ti
éqpitimé,
jendr j(umle
Idwíli
jq,meH'm.
jü'sdltmém-kémt an kwol
((mortim ndj dnkikwé,
akw'-mös Ás-jánk
voipil,
tü üntdkén/»
akw'-mös tür-jdnk
voipil.
an
ánkwdtdli,
ti
45
j(umle láwili:
enkajd'')(^HÍa nd-nampél
/umUé
an Tüpél-üs janV jSndr ajka 70
Idivili
((samovardn isséltdn,
A
Tobolszk városbeli nagy generális katonája én hozzám [ím] miképpen szól « Kakuk-kisasszonyka, lépj be! Madárrepülö déltáji kisasszonyka, a generális hív téged.)) Ama katonám után gyalog (lábbal) megyek. Amint beléptem [hát] ama ház egyre olyan, mint az Ob jege (t. i. tükör tisztaságú); egyre olyan, mint a tó jege. Most a Tobolszk városbeli nagy generál is- öreg :
50
:
55
szemlélget, [ím] miképpen szól ((Madárrepülö déltáji kisasszonyka, jer csak, kedves, ide
ím
Go
Bels szobám (házam)
:
felé
járdalj csak, kedves, ide
Generálisommal a bels szobába
mentem ím székem «;r,
ím elrendezve. nagy generáHs [ím] miképpen beszél
(ülö asztalom)
A Tobolszk
városbeli
((Madárrepülö déltáji kisasszonyka, kedves, oda
ülj csak,
!
Most nöcselédei, férficselédei [ím] miképpen beszél 70
felé
((Forraljátok föl szamovártokat
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
278
samovardn pajtán ! ti
jamés saj ajmém
mortim naj Mkikwé
85
mujlunkwé jo^tilém, ti
75
tinin vind saiv
mortim naj áyihvé
satuéi
XQ'Sd pajtilalwés, vati pajtildlwés, ti
^qsd /ujilésmén,
totan,
vdt'i
^ujilés-
mén, !
95
akw'-mat'ért
kukuk ndj dnkékdn
fzzétek
/
akw' éos-^al akw' péritidn jold ta y(ujsimen.
mayin tep tV totdn, jqmés sdj, jamés sdkér ünttdn mortim md-vitdnél
:
((kukuk-ndj dnkikwé,
akw' sos-/al jold ^ujsimén
totwés.
Idivili
((sorin tép ti
ajtawém.
/uml'é Idwili 90
Tüpél-üs jdnV jéndr ;(uml!é
80
jui-pdlt,
rumkd
an Tüpél-üs jdni jéndr-qjkd
tóntlunkwé jo^tilém. »
an samavar pasánné
jui-pdlt,
jqmés sdkér teném
Tüpél-üs
jdnV
jéndr-qjkdrié ti
jim.))
^uml'é Idwili
:
szamovártokat déltáji kisasszonyka vendégségbe érkezett, ez a madárrepülö déltáji kisasszonyka föl
Ez a madárrepülö
75
Bo
mulatóba (vendégeskedni) érkezett. Hosszú ideig fzték, rövid ideig fzték, ama szamovárukat im az asztalra hozták. A Tobolszk városbeli nagy generális im miképpen beszél « Sör-féle ételt hozzatok ide, méz-féle ételt hozzatok ide, jó csajt, jó czukrot helyezzetek ide
!
Kakuk-kisasszonyka
im meg a madár repül Miután jó csajt ittam, miután jó czukrot ettem,
jött
85
déltáji viztl.w
drága pálinkának sok pohárkájával sok számmal itatnak engem. Most a Tobolszk városbeli nagy generális -öreg [im] 90
miképpen
beszél
((Kakuk-kisasszonyka, egy órányi idközre feküdjünk le Egy órányi idközre egy párnára
feküszünk mi ime le. ideig feküdtünk, rövid ideig feküdtünk, egyszer csak a Tobolszk városbeli nagy generál is -öregecske
Hosszú
95
!»
[ím]
miképpen beszél
^79
nÖi színjátékok.
100
^rminef én-ke, ta
kukuk-ndj dnkikwé,
nqn)(d kwaldkén sár!
naiién
kwalná pora nan)(
ti
115
;
ti totivés.
kukuk-ndj dUkikwé
kér in
Tüpél-üs jdíiV jendr-ajkdris
kukuk-ndj dnkihvé
:
mám
minné
q,s
jdrmak jq^més
tq,rél ti
pintél-
tawém.
minildleHm;
^q^sd.n
120
tinin votkd
xürém
td'ilél
ndj ajtwdsém,
Tüpél-üs jdni jmdr-q/jkd /uinle Idwdsi
masta-
ti
wém.
an kukuk-ndj dnkikwé /uml'é « jd^a td sdr / \lawe' im
ti
tinin votkd nild tamiléi
:
« Kakuk-kisasszonyka, kakuk- leányzócska, kelj csak föl, kedves !
100
lm
elérkezett a fölkelés ideje.
Most mi fölkeltünk, drága csajt fztek ím ismét, drága czukrot hoztak ím ismét.
Most kakuk-kisasszonyka [ímj miképpen szólok: 105
Halld-sza csak Tobolszk városbeli nagy generális-örege cske !
figyelj ide
az én
A 110
115
ím én elmendegélek földem
még
;
hosszú.))
Tobolszk városbeli nagy generális-öreg
rimj
miképpen
«Ha
elmész, hát elmész
felel :
Kakuk-kisasszonyka, téged hogyan tartóztathatnálak (foghatnálak le ide) Most a Tobolszk városbeli nagy generális -öreg szekrényét fölnyitotta, templomba (szent házba) járó ruhával öltöztet ím föl engem, kakuk-kisasszonykát.
Arany hímzés, selyembl való szép kendt ím fejemre, kakuk-kisasszonykának. Drága votka három telijével (poharával) itat engem, úri nt drága votka négy telijével (poharával) tesz
120
:
men
? !»
tqtépd pali pünséstd, jelpin kwolné jdlné tailél
j^öntldlén: ani
110
/ün püwildlilém
pajtildlwés,
tinin sdkér qs
5
ti
an Tüpél-üs jdnV jéndr'qjkd
jemtUém.^)
ti
kívdlUésmen
ti
tinin éaj as
1
minein;
nkukuk-naj ankikwé,
kukuk-nj áyikwé,
?
!
i
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
280 7iaj
ajtwdsém.
135
anilawasém, si2nlawdsém 125 tül-ulté
ti
akw' mdt mater qs
qs Uyém-ke kausdtapteHm
140
Uyém /ul^ilcílém, 130
tUamldsém. 145
qs
ti
jiívdn
smv ur
/öltildiilém,
12 5
engem
úri
sijin
[üsén
üsén
néilamém.
qún
tdryd tdrin jiivné
qs
isileHm,
ti
qs
ti
isile^im,
kukuk-naj dnkikwé j(uml'é
inV-jnvdn saw ur
itat
ti
nampd namin
néilamém,
qsin tqwpd tqwin jiwné
*
L'dm
ti
mater sijpd qs
:
punkém /ul/ildlém. tül ta
/öltildlilém.
im mÍ7iném jui-pdlt,
kwa-
Wim.
punkéin- ke nüsatapte'im
ti
XQ'Sd minném, jui-palt,
qs ta minilale'im.
kartdn-km'érné kivon
qs
sunsileHm
:
an Samar-ja üsérisémné
nt.
Megcsókolt, nyakamba borult; azután pedig ismét mendegélek. A kerítéses udvar belsejébe ím kimegyek. Farkomat ha billegtetem ismét trágyát pogyogtatott farkom fejemet ha mozgatom trágyát pogyogtatott fejem. Onnan aztán elröpültem. :
130
Zelniczefás sok hegyet haladok át ismét, csipkerózsa-fás sok hegyet 185
haladok át ismét. Miután hosszú ideig mentem, miután rövid ideig mentem, egy he'yen valamiféle jutottam ím ismét ki,
140
145
nev
neves városhoz
valamiféle hír híres városhoz jutottam ím ismét ki. Vastag gyöker gyökeres fára szállok ím ismét, vastag ágú ágas fára szállok ím ismét. Kakuk-kisasszonyka,
amint nézdegélem hát
Szám ar-foly óbeli városkámba (Szamarovoba)
281
Noi színjátékok.
ti
150
punkém ^ul^ildli. akw sq,ltdt kwo7i ti
neildsém.
paul punka jdnV kwol /otd pdtérdli üs
punkd jdnV kwol
-(otd pdtérdli ai'i
155 ti
165 /iivil'é
? !
nkakuk-ndj dnkikwéf
? !
jü
isileim.
ti
aii
mém 170
dwit
tot ta jonyeHt.
«
leyém-ke kausdtapte' ivi
175
ím
játszik
ím
teli falu
játszik
manaun saka
le.
gyermeke
ott,
sok gyermeke
ím
ott.
Ha
farkamat billegtetem farkam potyogtat trágyát
ha fejemet mozgatom fejem potyogtat trágyát.
Egy katona jön ím 165
170
[ím]
miképpen
ki,
beszél
« Kakuk-kisasszonyka, ezen szamarovobeli nagy úr hívogat be ím téged.)) Ama katonával ím belépdegéltem. Ama szamarovobeli nagy uram ím az ajtóban áll, [ím] mikép szól ((Kakuk-kisasszonyka, jer be, kedves, a bels szobába !
175
Madárrepülö déltájról jött nö nekünk nagyon vígasságos.
sdltildl-
j(umié Idiui
kiikuk-ndj dnkikwé,
érkeztem ím. Falu fejének nagy háza hova tnhetik el ? Város fejének nagy háza hova tnhetik ? Amaz úr házának kerítéses udvarára Teli város sok
160
ti tülif
!
mortim mdnél jim né
punkém- ke nüsdtapteUm
szállok
ti
pátit kwolné jdjdkén
:
Uyém ^til^ildli,
155
jü :
an Samar-jd jani pöjdrém
paul-taHl saw ríaurém
150
vöivifitawdsén.a saltdt-jot
naurém
tot ta jonye*it,
160
Samar-jd jdnV pöjérné
ti
pöjér-kwol kartan
üs-taHl saiv
kwdli,
Idwili
Ömis.^
:
MEDVENNEPI
^82
pátit kwolné tajame'im
SZÍNJÁTÉKOK. tü mujlilalita.
;
nérpin alpél sartim pasanné
i9o
f^^'^X t^
entdslém.
jqmés sajél, jq^més sakarél
kwon
kwfdildle'im,
180 tol ta
tül
leyém-ke kaiiéatapte'im
akw' éos-yal akiv' perinan
Xqsd
ti
kartan-kiivérné ise'im.
tittiwásém.
man
^ujsemén,
punkém-ke úusátapte'im
váti
punkém
yujsémen,
man
nqn^ kwalsémm. an Samar-jd jdnV pojérrisém
q>8
yulyllali.
tq,ul
rdmpinél
ta min'eim.
tqtép-kiwért qsné
-K
qln mtap-kwdlyd
200
kukuk-ndj dnkdn
Vdm-jiw qlmdn
sdt ur
qs yölte^im,
Erre a bels szobába megyek a színes festékkel mázolt asztalhoz ültettek
Jó 180
ím
oda. czukorral
csajjal, jó
engem. Azután egy órányi közre egy párnára
tartottak ott jól
feküdtünk ím
Hosszú
le ketten.
ideig feküdtünk, vagy rövid ideig feküdtünk,
fölkeltünk. 185
Most szamarovobeli nagy uracskám a szekrényében tartott ezüst öv-kötöjét
190
kakuk-kisasszonykájának ajándékozta oda. Az ezüst övkötöt
ím
fölöveztem.
lm kimendegélek a kerítéses udvar belsejébe szállok.
Ha
195
farkam billegtetem farkam potyogtat trágyát ha fejem mozgatom fejem potyogtat trágyát. Kis szárnylebegéssel megyek aztán ismét.
200
Zelniczefa
:
195 lé^-ém '/ul/iláU,
jolá ta yujsimen.
185
aln éntép-kwdlV
tü ta ünttmvdsém.
term
haladok át ismét,
hét hegyet
NI inV-jiw
qlmán
SZÍNJÁTÉKOK.
sdt ur
215
as ^ölteim.
Wim
Xdip-üsérisémné ti joytmém. paul punkd jdnV hvol yotd pdtérdli
neildsém,
220
üs
? !
punkd jdnV kwol
matd
sijpd sijin üsén
yotd pdtérdli
f s ti
néildsém.
an Xdlp-üsin jdnV kdpitan
q,sin tq,wpd tq^win 210
mm
yumté :
matd namjjd namiíí üsén q>s ti
yaéséné matd-jer
yamlé yaésilém
akw'-mat-ert
205
283
jiwné
kartdndn, tü ta isile'im,
tü ta isilamém, q,sin
? !
paul-taHl saw naurém
tdrpá tdrin jiwné
225 tot ti jonye'it,
saw naurém
tü ta isilamém.
üs-ta'il
yaúséné vita-jer
tot ti jonyeit.
yumlé yassilém,
Uyém-ke kausdtapteHm
205
210
csipkerózsa-fa term hét hegyet haladok át ismét. Egyszer csak [ím] miképpen nézdegélek valami nev neves városhoz jutottam el ismét, valami hír híres városhoz jutottam el ismét. Vastag ágú ágas fára
:
oda szállottam ekkor, vastag gyöker gyökeres fára oda szállottam ekkor.
Fölismerhet vize tájékát amint fölismerem, 215
fölismerhet földje tájékát amint fölismerem ím ((Nyíres- városkámba)) (Berjozovba) érkeztem Falu fejének nagy háza
hova tnhetik 220
el ?
!
Város fejének nagy háza
hova tnhetik el?!
Ama
Berjozov- városbeli nagy kapitánynak
kerítéses udvarába,
Teli falu sok 225
játszik teli
ott,
város sok gyermeke
játszik
Ha
ím
ím oda
gyermeke
ím
ott.
a farkam billegtetem
:
szállok.
el.
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
284
280
lej-éni /ul/ildli,
yasd ma> yöltém ndj,
punkérn-ke nüsdtapte^im
kukuk-ndj dnkikwé
punkém
yulyildli.
akw' xq'Séx kwon ta
yumlé «
235
láwili
kiváli,
245
kukuk-ndj dnkikwé !
ti
tinin votkd
jü ta sdltildlelm
250
230
yumlé
pasdnné
saw sarkal
maH-vit
[sém,
[rumkdl
sawél ünttilawém, sor-vit,
;
kdsin
saw
sawél ajtilawém,
kdpitan-
jani''
§jkd
«yg^sa> vit
jamsém,
kukuk-naj dnkihvé ünttuwd-
kukuk-ndj dnkikwé
240 ti jamildli,
jajén!
kelp atpép jq,més
vövimén,
an Xdl'p-üsin
ti
ti
Xdl'p-üsin jani kdpitan unléné
:
Xdl'p-üsin jdnV kdpitanné
jü
pátit kwolné pátit kiüolné
tinin sajél, tinin sdkarél
sawél tittilawém.
Idivi
yöltém ndj,
255 A7Í
Xdl!p-Ü8Ín jdnV
[ajkdris
kdpitan-
farkam potyogtat trágyát ha a fejemet mozgatom fejem potyogtat trágyát. Egy kozák jön ki erre, s [ím]
miképpen beszél
Kakuk-kisasszonyka, 235
a Berjozov-városbeli nagy kapitány hív ím téged be !
Kakuk-kisasszonyka erre belépdelek
ama 240
Berjozov-városbeli nagy kapitány-öreg [pedigj [ím] mikép szól ((Hosszú vizeket áthaladt úri nö, hosszú földeket áthaladt úri nö, kakuk-kisasszonyka,
ím jdögél,
most a bels szobába Most bementem a bels szobába. A Berjozov-városbeli nagy kapitány, melyhez ülni szokott, araa vörös festés szép asztalhoz ültetnek engem, kakuk-kisasszonykát. Drága votka sok csészéjével
jer be 245
250
!
sok számmal kínálgat (helyez) engem ; sörvíz, mézvíz kedvderít sok pohárkájával sok számmal itat engem drága csajjal, drága czukorral sok számmal tart jól engem. Ama Berjozov-városbeli nagy kapitány-öregecske ;
255
NI tül-ulté -j^umté láiüi
270
:
ti
ajtüaivém,
[Q'j^a
an Xdlp-üsin jdnV kdpítan-
kukuk-náj ayikwé,
tátapd pali
akw' perinán
kerin
yujsimen
ta
ti
sosyal akw'
akiv'
'pei'inán
275
yujésémen.
yasd
[ris
ta
kwdlsémen.
ris
280
numpél
n
Xdlp-üsin jani'
kdpitan-
ajkdris,
am-ke yq,leHm
totilawém,
tinin votkd
kwdWim
yumié IdweHm
tinin sajél, tinin sdkarél q.8 ti
tq>rél
rnastilawém.
jut
Xdl'p-üsifíjdnV kdpitan-q,jkdti
jarmak jamés
XaHp-üsin jdnV kdpitan-qjkd-
akw^-mat-ért
nq,ny
pünsitd ;
pintéltawém,
kwon
yujé-
ti
kerin pattdp jamés sapakél ti
vdü
yujésémen, sémen,
265
qs
(ikukuk-naj dnkikwé,
akiü' sos-yal 260
285
SZÍNJÁTÉKOK.
saw sarkal
:
joruldln
nan dném !
azután [ímj mikóp szól: «
Kakuk
-
kisasszonyka,
k akuk- leányzócska, 260
265
egy órányi közre egy párnára feküdjünk le Egy órányi közre egy párnára feküdtünk akkor le. Hosszú ideig feküdtünk, rövid ideig feküdtünk, !
egyszer csak a Berjozov városbeli nagy kapitány-öregecskóvel együtt
ím mi
fölkeltünk.
Drága csajt, drága czukrot hoznak ím ismét nekem, drága votka sok csészéjével 270
275
itatnak ím ismét engem. Ama Berjozov- városbeli nagy kapitány- öreg most szekrényét fölnyitja ; aranyhímzés selyembl való szép kendt tesz ím fejemre. Vasas sarkú (patkós) szép csizmával öltöztet föl engem. Ekkor kimegyek;
a Berjozov- városbeli nagy kapitány-öregecskéhez
miképpen szólok Berjozov- városbeli nagy kapitány- öregecske,
[ím] 280
«
ha én meghalok
:
te
ne
feledj el
engem
ul
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
286
am nanén
nan-ke yáWin:
toyminirném /alté
qjS
at jorulilém.)) tül
XaÜp-üsin
l'am-jiw
jdíiV kdpitan
295 q,s
§érié
inV-jiiv
kartdn-kiwérné
,
tü
ta
almdn
sdt
ur
akw' mat-ert as maid nampd
namin üsén
léyém-ke kausdtapte'iin:
ktikuk-ndj
le^^ém yulyiláli,
punkém-ke nüsdtapteim
300
:
punkém yid/ildli. mdn tqjul rdmpindkwél
matd
ti
neildlmém,
sijpd sijin üsén
kukuk-ndj
ti
neildlmém.
qsin tq>wpd tawin jiwné
minildle^im.
290 q^s ti
sat ar
as /ölte'im.
isi-
Wim. 285
almdn
/ölteHm^
ndj
*
ti
isiWim,
qsin tdrpd tdrin jiwné
Kukuk-ndj dnkikwé,
800 d/^i isile'im.
kukuk-ndj dyikivé
yasséné vitd-jerd
ha te meghalsz én sem feledlek téged. Azután a Berjozov- városbeli nagy kapitány birtokát tev :
kerítéses udvar belsejébe, 285
Ha
lm
odaszáliok.
a farkam billegtetem
farkam potyogtat trágyát ha a fejemet mozgatom :
em
potyogtat trágyát. Kis szárnylebegéssel fej
290
295
300
mendegélek ím ismét. Kakuk-kisasszonyka, kakuk-leányzócska a közben hogy úgy megyek, zelniczefa-termö hét hegyet haladok át ismét, csipkerózsafa-termö hét hegyet haladok át ismét. Egyszer csak ismét valami nev neves varosba érkezem ím kakuk-nö, valami hír híres városba érkezem ím kakuk-nö. Vastag ágú ágas fára
ím föl úri nö, gyöker gyökeres szállok ím föl leányzó. szállok
vastag 305
fára
Fölismerhet vize tájékát
NI "(umte /anssililérn
puilkém yulyildli.
,
yasséné máta-jerd
Xumté 310 a)t
üs-taHl
/aiissililém
ti
joytUamém.
paul-ta'il saiü
üs punka namin ifojér-kivol
an nauramét yaldnélt «tü swnsdn!
? !
yotd ndnki
pjérkwol
ti
kartdn-kiiüérné
ti
330
isileim.
joytém,
an mortim ndj dyikivé ti
leyém ke kausdtapte'im
joytém, »
an
akw' yq>séyrié
leyém yulyildli,
am-numpélém yumle Idwi
ím fölismerem, fölismerhet földje tájékát ím fölismerem
ama ama
Pul-folyófokot (Obdorszkot) emlegetik,
városkába jöttem ím Város feje, híres úr háza
815
820
el.
hova tnhetik el?! Falu feje, híres úr háza hova látszik el ? Most oda repülök el a kerítéses udvar belsejébe szálok im Ha a farkam billegetem: farkam potyogtat trágyát, ha a fejemet mozgatom
le.
fejem potyogtat trágyát. Teli város sok gyermeke játszik teli
825
ím
ott,
falu sok
gyermeke
ím ott. gyermekek egymás közt mondják
játszik
Ama
«Oda nézzetek!
Ama 880
kwon
kwdlepalém,
punkém-ke nüsdtapteHm
810
Idiveit:
an kakuk-ndj dnkikwé
? !
tü ta tllémldleHm,
320
naurém
325 tot ti jonyileHt,
yotd pdtéri
paul punkd namin 315
saw naurém
tot ti jonyileit.
:
Pulin-Awét láwéltawé,
ta üsérisné
287
SZÍNJÁTÉKOK.
kakuk-kisasszonyka
ím megérkezett, Ama madárröplö déltfiji leányasszonyka ím megérkezett.)) Most egy kozákocska jött ím ki, én hozzám [ím] miképpen szól
:
ti
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
288 nan mortim
nj
ankikwé,
tü ta unttuwüsém..
335 jü- s ültükén /
Pulin- Awét jünV pöjürén ti
850
vöwüsén, »
samavar
isséltaivés.
ti
Pulin- Awét jünV pöjér
ajtuwasém,
tinin vina
ti
mortim naj ankikwé,
355 tinin
votkü saw sarka
kukuk-naj ayikwé,
saiv él /öltilimen
pasü
an
álén!))
taiv q,lné pátit
Pulin- Awét jünV
kwolné
riéém
tü ta vöwilawasém.
^uml'é lawi:
tü jo^timém, taiv pariin,
nkukuk'íiaj ankikivé,
kelp qXpép jq,més pasünné,
360
kukuk-naj ayikwé
wMadárrepülö déltáji kisasszonyka be most kedves Az obdorszki nagy úr
885 lépj
hív
!
ím
téged.*)
Amidn 340
beléptem
az obdorszki nagy úr járdogál ím [ott].
«Madárrepülö déltáji kisasszonyka, kakuk-leányasszonyka légy üdvöz !
A tle 345
lakott
bels szobába,
oda hív aztán engem.
Oda érünk, az ö oldalához, a vörös festés szép asztalhoz, oda ím engem. Szamovárt fztek, szamovárt forraltak. Drága csajjal, drága czukorral itattak engem, etettek engem. Drága pálinka sok pohárkáját ültet
850
855
sok számmal fogyasztjuk, drága votka sok csészikéjét sok számmal fogyasztjuk.
Amaz [ím] 360
obdorszki nagy uracskám [aztán]
mikép
szól
Kakuk-kisasszonyka, kakuk-leányasszonyka, «
tittilawasém.
saw rumkü
sawél /óltilimén.
840 ti jcimilali.
345
j)ajtwés,
tinin úajél, tinin sakarél
jü-saltmém-kénit
((
samavar
!
pöjér-
289
Noi színjátékok.
/urém
865
nqn/
ti
jolá ^ujsimen,
dném
ti
missentdli.
nild sos-/al akw' perindn
nqn^
ti
masUdldslém
jold/ujsimmf»
kelp seékdn-supkwé
jold ta
^ujémamm.
/ujilésmén,
Xq^sd
^urém
sos-/al
nild éos-^al
an nq,nx 370
akiv' 'perindn
sos-^al
ti
ti
ti
375
am
[lésmén,
/uji-
vdii
an
jdnitém suprié
880 ta
isileHm.
jdnV
:
leyem yulyilali,
punkém-ke nüsdtapteHm
punkém
[qjkd
Pulin-Awét
qlüaíém,
léyém-ke kauédtapte'im
kwalsémén.
ajilimén.
ti
kartdn-kiwérné
jiii-pdlt
^öltsem en,
/öltsémén,
tinin saj, tinin vind q^s ti
vissentdli,
yulyilali.
*
pöjér
tq^tépd pali pünsili,
885
kélp séskdn-suprisd
Mdn
tqul-rdmpinakwél
qs ta tilémlamém
három órányi közre egy párnára feküdjünk mi le ketten, négy órányi közre egy párnára feküdjünk mi le ketten !» 865
Ekkor lefeküdtünk. Hosszú ideig feküdtünk, rövid
ideig feküdtünk,
ím három órányi óraközt töltöttünk el, ím négy órányi óraközt töltöttünk el 870
ekkor aztán fölkeltünk. Drága csajt, drága pálinkát ím ismét iddogálunk. Most az obdorszki nagy úr-öreg szekrényét fölnyitogatja, vörös vászon ingecskéjét
875
ím fölveszi, ím nekem ajándékozza. ím felöltöttem a vörös vászoningecske
ím magam nagyságú ingecske 380
volt.
Azután a kerítéses udvar belsejébe Ha farkam billegtetem farkam potyogtat trágyát ha a fejemet mozgatom
szállok.
;
:
fejem potyogtat trágyát. 385
Kis szárnylebegéssel
röpültem
el
Vogul Nópk. Gjüjt. IV.
ismét. 15
290
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
ser vör sat
am ta
mor vör 890
am
samné
395
minilamém, yq>t
samné
mor vör
ta minilamém.
q,s
akw' sat-piü yqntsém,
ta
'/q,t
samné
minileHm,
akw' jdktim yát-ánkwél
pirisdném tü ta repitésdném,
400 yq,ntllé'im,
tü ta ossulésaném
an pirisdném satué
Ser vör sat samné as ta minUeHm,
tü isileHm,
kukuk-naj dnkikwé,
kukuk-ndj dyikwé
oss jdn-
méltawét
éld
*
rq>nyuWim
ku-kuk, ku-kuk, ku-kuk.'
XXIX. Az ángyi-ének.
Oné-
eri.
Khwq,lép jönkhép dt sodt ndr-mas khwg,ltiléslém
890
ndr-mq,s khulméléslém éoq,r néy-oq,,
Eengeteg erd hét zugába mentem én el akkor; zordon erd hat zugába mentem én el akkor.
Egy
sat-madár-fészket találtam, fiacskáimat ím oda vetettem, s akkor ott hagytam ket, hadd nevelje föl a sat-madár az én fiacskáimat
895
Kengeteg erd hét zugába mendegélek aztán ismét, zordon erd hat zugába mendegélek aztán ismét.
Egy
levágott nyírfa-törzsöt
400 találok,
oda szállok.
Kakul^-kisasszonyka, kakuk leányasszonyka, folyton azt kiáltom ku-kuk, ku-kuk, ku-kuk
!»
XXIX. Fogyó holdnak
öt hetét
mi miatt vesztegettem el, mi miatt töltöttem szerelmi izgalomban ? Világ asszonyának, rimaasszonynak
?
pojtéy néy-oq,
NI 5
—
sorémmog^ntélnéndlénpülép öné-pánk'khop
291
SZÍNJÁTÉKOK. sog,r ne}''Oq,, pojté^ néy-oq^
soát sgulép sq,pér khq^sép jün-
:
ton jql'poqlan khöntsém. éoq,r ney-oq,^ pojté/
khgjip sernél nöli
kit
tés
—
öné
20
soqr néy-oq, pojtéy ney-oq, khéstal khom-peu
káséntgli:
10
khütéltoqls
ton jql-poqlán khöntsém.
joqnk-töp khönin an
—
öné-
soqr ney-oq, pojtéy^ ney-oq
ton jql-poqldn khöntsém.
[dn:
khütém-vií, sös-vit kit
vis
[kit
put totéltoqlés
sdmi
—
soqr néy-oqy pojtéy néy-oq
öné
25
pqnlé vönkhéné
soqr ney-oq, pojtéy néy-oq
kit
nql-sodmi
—
:
soqr néy-oa, pojtéy néy-oq
pujou khelné
:
ton jql-poqldn khöntsém
5
md^ir
ton jql-poqldn khöntsém
—
dt ponté tdmpéy ju-khartém
öné
kit
öné kit sdkwi
ton jql-poqldn khöntsém.
15
— öné-tus:
ton jql-poqXdn khöntsém.
néy-oq
kit
koqkép
— öné
kit kodti
—
[ez] az ángyi fejháztet nyílását betöm nyeles tömje [koponyája az alá néztem. Világ asszonyának, rimaasszonynak két fekv kígyója [ez] az ángyi két szemöldöke az alá néztem. Világ asszonya, rimaasszony [melylyel] lúgvizet (hamu vizet), nyírdudorodvány-vizet [ez] az ángyi két kis üsttel készített (vegyített, nedvesített) két szeme az alá néztem. Világ asszonya, rimaasszony [ez] az ángyi két [melylyel] öt font burnótot fölszívott [orrczimpája (orrszöglet) az alá néztem.
—
10
—
15
—
Világ asszonya, rimaasszony [ez] hét gyolcscsíkból rengeteg nagy hálókárpitot varrt az ángyi szája az alá néztem. Világ asszonyának, rimaasszonynak ismeretlen emberfia hajlította [ez] az ángyi álla: jégmerö szákháló görbe állabroncsa az alá néztem. Világ asszonyának, rimaasszonynak [ez] az ángyi két csecse kenderver két sulyokja az alá néztem. Világ asszonyának, rimaasszonynak [ez] az ángyi két keze festf ásó két kapája
—
-20
—
^5
—
—
19*
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
2
ton jql-poqldn khöntsém. 30 sog^r
Iqu
soqr néy-oq, pojtéy néy-oq
kdsém vönkhé kdsémla^tés
ney-oq, pojtéy^ ney-oq,
oqmp
téyténé ndlén kersén
öné-pnj
— öné-kayr
soqr ney-oq, pojtéy ney-oq
soqr ney-oq, poité^ ney-oq,
püténé
kastén
kit
aldt ju-ropém vuj -vönkhé- sünt
40
—
—
öné- sünt
ton jql-poqldn khöntsém.
oné-lqili 35
:
ton jql-poqldn khöntsém,
ton jql'poqldn khöntsém,
joqnk
—
ton jql-poqldn khöntsém.
XXX. Az
ángyi-szÍDJáték.
AnV -tü Hl ép. [qnyd láwi :] uJdnV kasáj,
pant'ékwé tV,
jdnV
sairép
5
jdnV
30
tl\ tV !
püt,
!
jdnV yum kankdn ünttém
taHlin kwohié
pdnfékwé
ti
semél-uj niisi kwolné,
[kwolné
jdny' dni
viyir uj misi kwolné,
pant'ékwé tV tV I»
ta'ilin
,
az alá néztem. Világ asszonyának, rimaasszonynak tíz ebet etet nyeles váluja [ez] az ángyi hasa az alá néztem. Világ asszonyának, rimaasszonynak jégbökdösö két vasrúdja [ezj az ángyi két lába az alá néztem. Világ asszonyának, rimaasszonynak sárga gödre sárgállott [ez] az ángyi fara lyuka az alá néztem, Világ asszonyának, rimaasszonynak
—
—
85
—
i
40 teteje
beomlott
medvebarlang-szádja
az alá néztem.
[«
:
—
[ez] az ángyi szádja » (szeméremteste)
XXX. [Az ángya szól:] «Nagy késsel, nagy fejszével teli házba sógorkám [jer] ide, ide! Nagy üsttel, nagy tányérral teli házba •
sógorkám 5
Ids
[jer] ide,
ide
!
nagybátyámtól épített fekete állatban (nyusztban) gazdag házba, vörös állatban (hódban) gazdag házba férfi
sógorkám
[jer] ide,
ide!»
NI [pantá lawi :]
mané?' éri
[anya lawi:]
«supV'SÜp-as
mand yiirip
unanén as
? »
[pdntá lawi :]
(iátim, áüm.))
10
293
SZÍNJÁTÉKOK.
dném
nönén
sultarin
éri.))
XXXI. Az árva ember
színjátéka.
Sawálép yum Sawdlép
mand
yum
jdnimi ?
yg^sd
t
üli lép.
q,nydn jdnméltawé, an eri-yum,
sawdlép yumakw*
!
sqst
ti
ti
an mojt-yum
jdnimapés.
yul alné jdnitdV jémtés, vör-uj alné jdnitdV jémtés, vit-yul
lankwé minés. l'ákw sampd samin yulp lq>y-yuliné jol-ünttéstd, tül
nal-sunsi
yulpa
aléstd,
pd-minés. yul
yulpd nuwitawé. nalu ta
:
vis,
saHtém
ndny-dlmejéstd.
tlle
tq^wlés
ydpén
ti
aman
aldsém.»
sg^rt
minés.
mari sqrt aldsén
? »
[Sógora
«
[Ángya [Sógora
felel
szól
:]
:]
felel
lo
:]
q>nyd
— —
kitilitd
:
pösdsdli, tüíé posdsdli :
kdtél,
mdn
;
sart-pV périlém.
sa^itém lakiéi qnydla'ilél
—
apdntém, manér aldsénh)
lawi. q^nydn tawtéltawé, rdtawé
:
nmanérdV
lawi.
Nem, nem. «Hát ugyan neked mi micsoda kell?))
«
alié-
nal-tdls. tit qlné
pdlt jüw-tq>wlés, jüw-joyts. pd-kwdls ; sa'itém kdtél, saitém q,nyd-pdlt
vit-
fajtájú
Tokhal-száj nyilasához
hasonló ránczos p
.
.
ád
kell nekem.))
XXXI. Az árva embert ángya neveli. Amaz ének embere, ama rege embere min sokáig ndögél ? Az árva ember ím azonnal (ugyan!
ebben az órában) felntt. Vízi halat foghat, oly nagyságúvá lett erdei állatot foghat, oly nagyságúvá lett. Vízi halat ment halászni (öldösni). Süríí szem szemes hálót vett [magához] s beleszállott a ;
ladikba. Egy itt lev vizöböl üregébe lehelyezte [a hálót], azután fölment a partra. A halat erre zi, arra zi; lenéz [a vízre] hálóját valami mozgatja. Most a vízbe evezett; egy kis csukaü bonyolódott :
[a hálójába] Megölte, a hálóját fölemelte. Örvend kézzel, örvend haza érkezett. Fölment a partra lábbal evezett vissza ángyához örvend kézzel, örvend lábbal ment ím ángyához. Ángya kér«Kis csukát fogtam» mondja. dezte: ((sógorom, mit fogtál?)) .
;
;
—
Ángya összeszidja, megveri: « Miért
fogtál te kis csukát?))
— mondja.
294
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
An
sawálép '/um lunsim
vömé
ti
qlés: soUi
ti
vör-uj
— taw
patimé. qs sa'itém
ti
alásém!))
Idiüi: nkal! soUsi
An
saiüdlép
yum
—
alunkwé
jq,menti, vör-uj
sq,pkés-jiw sa'irés, sapkés vdrs, éoUi-lqííyén ünttéstd, yqsd,
man vaü
mini qn^á-pált
kdtél, sa'itém la'ilél
:
qnydn kitépawé: amanér aldsén?» aldsém.n qnydn qs l'awtéltawé, rdtawé. Idwi.
qs yulpd vistd, yul alunkwé
ti
minés. yulpd
qs Iqy né ünttéstd, pd-minés. yultU'épösi, tül'éposi. akw'-mat-ért nála
kwoss sunsi
:
mater yul ta
périlés, nal-tqwlés, tü
kwoss sunsi
sqrt tü périlém. aléstd, saitimé qriyd-pdlt jüw-tqwlés;
npdntkém, manér aldsén h)
qnydn anilawé,
—
kitilitd
jdnV
:
jüw-joytés,.
qnyd. njdnV sgrt aldslém.))
—
qnyd jdni sqrt pütné nalu pétéstd, pajtéstd; yusén paul-ta'il mir, pusén titsand. anpdntd qnyan apd nuwituükwé yanstawé : pantd apd nuivitunkwé yanéulés, dpd kauséltankwé yanstawé
:
sipilawé.
dpd kauséltankwé
tül qs vörén minés. soísi
ti
yarisulés.
qs sol'éi-sqpkés ünttés.
an kitintdV yuj-
patimé. sa'itém laHlél, éa'ítém kdtél anyd-pdlt jüw-tqtéstd.
ánydn kitipawés
:
npdntkém, manér alasénh)
— ((yuj-solsialdsém» —
Most az árva ember ím sírva az erdbe mendegél. Hogy erdei foghasson csapdafát vágott, csapdát készített, hölgymenyét járó útra helyezte. Hosszú, vagy rövid ideig tartott (volt) a hölgymenyét ím meg van ejtve. Ismét örvend kézzel, örvend lábbal megy ángyához: « Az els erdei állatot fogtam ím!)) mondja. x4ngya kérdezi «mit fogtál?)) Ö felel: « Egy nstény hölgymenyé állatot
:
tet
fogtam.
))
Ángya ismét
—
—
:
összeszidja, megveri.
Most az árva ember ismét elvette
hálóját s ím elment halat fölment a partra. A halat erre zi, arra zi. Egyszer csak amint a vízre néz valami hal bonyolódott ím [a hálóbal. Beevezett [a vízbe], amint oda néz [hát] nagy csuka bonyolódott bele. IVTegölte s örvendve evezett vissza ángyához. Haza érkezett. «Sógorkám mit fogtál » kérdezi ángya. fogni. Hálóját ismét a vízöbölbe helyezte,
:
:
—
—
wNagy csukát fogtam)). Ángya megcsókolja, nyakába borul. Ángya a nagy csukát beledobta az üstbe, megfzte, az egész teli falu népét, mindnyáját jól tartotta vele. IVTost az ángy megtanította a sógorát ((bölcsöt mozgatni)) (coire) sógora megtanult ((bölcst mozgatni.)) Megtanították « bölcsöt ringatni (coire) megtanult :
))
:
((bölcsöt ringatni.))
Azután ismét az erdbe ment, ismét hölgymenyót-csapdát Most másodszorra im hím menyét került (esett) ím bele. Örvend kézzel, örvend lábbal vitte haza ángyához. Ángya kérállított föl.
dezte tam.))
:
—
flSógorkám, mit fogtál?)) ((Hím hölgymenyétet fogÁngya megcsókolja, nyakába borúi. Lefeküdtek, ángya
—
NI
q/úfan anilawé, sipilawé. jol-j(ujéseV , q,nydn
jpütuükwé yanstawés tawés
:
kök pütunkwé yanéulés
;
295
SZÍNJÁTÉKOK.
puün
/ujiptawés, kök
kök nayunkwé ](ans-
;
kök nayunkwé yanéulés.
XXXII. Úp ér-n éneke.
Up é r-n q,j Ta'ild
tüm ver odp odnkwdlné
Upér-nq,j vis og,nkém tülsém ta'ild
tüm
ver
eri.
nsdmén éséméné
5
tén
;
poun
peup
kwdlné
tsén éséméné mo j dinéi telem
Üpér-nq^j vis oq^nkém
mö vél
jamés
nankiy
tülsém.
söknél
vél khon-
I
telem jqmés
khöntén jiwén
té
[ndnki!
jiwén
té
XXXIII. Az Esz-folyófi három nászrokonom
Es-tal'éy
színjátéka.
yürém nüsmém
tülilép.
[gjkd ékwatd nüpél Idwi:] ((Es-tgléy
yürém nüsmém
ékwd, yár-maHlél tüldln,
mujlunkwé joytdsét
ydr-ma^ilél pétén/n
(coire) tanította: megtanult « Madarat bökdösni» madarat bökdösni » ((madárorral [magot] szedegetni)) (coire) tanította megtanulta madárorral [magot] szedegetni*).
keblére fektette. «
;
:
XXXII.
5
Beléptekkel megtelt fiatal leányi leányos házba vezettem én be Uper-nö kisasszonyom ; beléptekkel megtelt fiatal fiúi fiús házba vezettem én be Úpér-nö kisasszonyom. ((Szemed szégyenbe ejt helyet ne találj, szájad szégyenbe ejt helyet ne találj !
Atyától származott jó ((fád» (penis) ez itten, anyától származott jó «fád» ez itten!
XXXIII. [Az öreg szól a feleségéhez «Esz-föi
:]
három nászrokonom
vendégségbe jött asszony, hozz be nekik jávorbika- mellet, szarvasbika-mellet dobj az üstbe
!»
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
296
[ekwd lawi •] 5 ikNan mat '/ar-ma^ü-ke
15
fqjkd láwi :]
düm,
ü^dr'ma'il-ke
tatil tüldln
q.ssén:
möldlnankipusén'pomldslén.))
10
alíldsén
alildsén
:
[§jk^ Idwi:]
saiv
[Az asszony 6
sawél vortÜdslém,
vdnkrin nolpd saw sopér
supV
sawél alüdsém, 25
:
felel
:
jekwér-pdl saw nat
Asin pdl jdlmém pordt
pö/pd
atati-ke dt'im
20
Iqjkd Idwi :] « Uj^má*U-ke dtim,
kersin
— nanki pásén posuldslén.»
möldl nanki pysénposuldslén.))
sawél alüdsém
nüsmém
I»
[ekwd Idwi :] \pordt uNan mat Ashí pdl jdlmén mat kersin pö/pd saw supV-ke
uj-ma'ilél tüldln /»
[ ekwd Idwi:] ((Nan mat vj-ke
És-tqXéX yürém
vdnkrin nolpd saw mansin
:]
«A micsoda jávorbika-melled neked volt: azt a minap magad mind megetted (kif stad) [már] .
[Az öreg szól :] «Ha nincs jávorbika-mell, hát hozz nekik vadrén-mellet [Az asszony felel :] ((A micsoda vadrént te vadásztál: !
10 azt a minap magad mind megetted [már].)) [Az öreg szól :] ((Ha nincs vadrón-mell midn az Obtájékon jártam válu-oldalas sok tokot sok számmal fogtam 15
Esz-föi
hozd
—
három nászrokonomnak
el
ezeket!))
—
[Az asszony felel :] wObtájékán valamikor történt jártod idején amicsoda válú- oldalas sok tokhalat le fogtál azt te magad mind megetted [már].* [Az öreg szól :] :
20
«
Ha ez
sincs
—
:
földbl kifordult fagyökerek mellett sok csapdát
25
sok számmal peczkeltem, horgas orrú sok nyírfajdot sok számmal öltem, horgas orrá sok süketfajdot
»
NI
matd vankrin nolpá saw man-
sawél alUdsém És-tg^le'/
297
SZÍNJÁTÉKOK.
yürém nüsmém
alildsén-ke
[sin
:
nanki möldl pusén posuldslén. »
tatil tittdln ! »
[ékwd Idwi :] uNafi matd vankrin nolpd saw sopér
f^jkd Idwi :]
nyün-as tati-ke 85
nönén
80 alildsén-ke,
düm
:
nanki asné supV-süp-ás janit tittdln /»
XXXIV.
A
ahasa földagadt leány » (medve) színjátéka.
Soryd sillém ay i N'ürém-vj üntém kwolén
ünt-vordp-ndjy üpd-ndj dnk
dyikém tülipasém,
ne ráutal jelpin mdnél dlmém
nan dyidn
kar-palit xg^sd pdkwét,
yqjtél
nird sdstém nirin l'dny 6
tülil ép.
taw at
tarés-palit yq^sd
jdlés
lo
sok számmal öltem;
három nászrokonomat
Esz-föi
ezekkel tartsd jól
[Az asszony «
felel
!»
:]
Amicsoda horgos orrú sok nyír fajdot
80 te öltél,
amicsoda horgos orrú sok süket fajdot te öltél:
azt a minap [Az öreg szól :] 35
te
magad mind megetted
[már]
»
<(Ha már az sincsen, a magadnak lev tokhal-száj nyilasa nagyságú áddal tartsd ket jól !» p .
.
.
XXXIV. «Kéti állat)) (medve) ül házba vittem be színjátékkal leánykám. A ti leányaitok módjára vesszeje növesztett vesszterm utat 5
nem erdei
járt
n, az nénje-kisasszony érinthetetlen szent földrl elemelt
magtörö holló
nnek
rigó hosszúságú hosszú
fenytobozát
eddegélö helyén dagadt föl az
pdkwét
tem mdtdt soryd sillawés.
hasa.
MEDVEUNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
?98
nan ayidn
pórin karaj' sit voéV
X^'jtél
nur -sort- óéit voéV taw
taw at kinsés.
15
at kinséSy
XXXV. A
((nénike » -(medve) ének.
Jog,k -j er i. Joqké, joqkéf
am mqnté
amit-
mqrdi ul ndren,
törsne pel'aun,
soq,t
5
tésém
khqt törsne pel'aun, Joqké, joqké ! soqt törsne pet-
saital ul ndreni
pulin ros, Hdniin ros q>uméUpin
wesén,
khar,
pulin roé,
khqt törsne pelwesén ;
ídmin ros
10
kwdn manentim, khqt törésén kwdn manentim.
ottpin
soqt törésén
khar ;
10
A ti leányaitok módjára nyársra való csuka vastagságú ö nem keresett, ikrás kecsege vastagságú f ö nem keresett.
.
.
f
.
.
zt
zt
XXXV. Nénike, nénike (medvécske), én a minap megmondtam hiábavalóságra ne ugrálj, esztelenül ne ugrálj A bogyótermö fövénypart, a zelniczetermö fövénypart fájdalmat okozó a bogyótermö fövénypart, a zelniczetermö fövénypart hószám-törvény alá esö (hószámos ; értsd a benne való^ :
járás tilos) 5
10
;
«hét araszos)) (t. i. nyilvas) fog téged [ott] megszúrni, «hat araszos » fog téged [ott] megszúrni. Nénike, nénike, hót araszos szúrt meg téged, hat araszos szúrt meg téged ; a hét araszosodat kitépem, a hat araszosodat kitépem.
299
Noi színjátékok.
XXXVI.
A a)
Eeguly eredeti
hugocska-ének.
föl-
átírásban. I skwé j eri,
Jie sikva.^ Jiésikva^ jiésikva
«
uopekva^ nqjiling^ kurpa
Iskwé, iskwé
((upkwé,
sq>u^
kitdn
5
—
naiüUn khürpd soau [saitélj
man
poq,tt Idiling q,nsuh
tdu sq,irm kdpd^
5
sileng^
kurpd jdni
sq,iU iu
poal tuopaii,
Iqu tuHdp kit
10
/»
moang kumle meniu.
Jiésikva
tauvivá.
tdu saurém khépd:
kit koq,tél
rosné jo/tiu.
—
man pul
vétiwenff
—
né dm vetentem; 15
vüé pulpd pulén moq,ri Iqu nispd khalén tusné
nispd kalitig tuosnd^^
ju-éumrentidm.
ju sumrdntidm.^^
«Húgocska, húgocska!» .... « Nénike, a hasított zelniczeszállal
mi hogyan megyünk ? «A réczelábú öregnek
»
—
[varrt]
a csörg-karikás szél nagy csolnak. Karófából való eveznk tíz ujjas két kézzel evezünk. [ezj
Hugocska mi elmegyünk; ujjas két lábbal a fövénypartra érkezünk.
10 tíz
szedni.))
szél sok
nyír-
[héjdobozzal
ácsolt hajója
Mi bogyót fogunk
—
«üp-d/ khuml'é véténh)
vd-
tdntem
15
tqwiwen.
man miniu ;
10 Iq^ii tul'pd kit lailél
US pullpd puliiig moq,rd^^
5
khürpd jdni rq,ntd(í)
lq,u tul'dp
íékwé
moang puli vátíuve.^^ Uoba kuml'e vudtán iés dm
16 lq,u
? »
saild-jiw poal tupqu,
laill
jo;(tiu,
khuml'é miniu
silén
kq,ntd,
moang meniu
Iqu tul'pá kit
roqsne^
kq,tl
nyelv
ö^Közóplozvai
jegyzése szerint.
—
«Néne, hogyan szedsz te [bogyót] «Huga, én [úgy] szedegetek kis bogyójú bogyós szárat a tíz fogú közzel való szájba
?»
—
MEDVEÜNNEPI SZÍNJÁTÉKOK.
300
jdni pulpd pulén moqrdfí
jáne pullpd puling moq^rd yíailíng
jal vdtantijém, 20
nq,wXén kkürpd sak-ken
kurpd suot kérna}^
—
20
Jiesikva neu kuml'e vdtdntén
jdne pulpe puling
mordm
iijdni
nailing kurpd jdni suot kérnd
25
—
Döten-
pulpd pulén moardm khurpd jdni sqit-kén
niur-naur tailén kwdlné
ju tatentídm
tq,tentíjd.
wüs pulpd pulén moqrdm
ué pulpe puling mordn Iqu nispd tqling tuosnd
lq,u
ju sumrdntidn,
nispd khqlén tusné
ju-sumrentidm. »
kaim, kaim, kaim.
gyrök
[tenh)
khumíé
votentidm
niur nq^ur^^ tailing kwdllnd ju
ndí
nqwl'én
vdtdntíjd,^^
25
—
jel-vtentidm». (dskwé!
?
80
khaim, khaim, khaim /
.
.
.
bele
nagy bogyójú bogyós szárat 20
a hasított zelniczeszállal [varrt] szél nyírhéj dobozba szedek bele.» ((Húgocska, te hogyan szedegetsz?*
—
fflA
25
a hasított zelniczeszállal [varrt] nyírhéj -dobozba szedegetem [mára) a dünnyögéssel, vinnyogással teli házba (a gyermekek száhazaviszem; a kis bogyójú bogyós szárat a tíz fogú közzel való szájba
gyröm 80
—
nagy bogyójú bogyós szárat
bele.w
Khaim, khaim, khaim »
[vége]!
....
NEGYEDIK. SZAKASZ.
ÁLLATÉNEKEK.
A jávorének. m)
Eeguly eredeti
föl-
6;
Felsölozvai
jegyzése szerint.
Soarp
Num
jéri.
tqrom jdumná
nyelv
átírásban. S arp-erV. Numi- Tq,rém jdyémné
táratg^ue-
tdrdtawásém,
Xqsd palpd palin
kq,M pdl'pd pdl'ing uj
Xqsd
kq,^d Idilpd Idiling uj 5
uj,
la'ilpd laHlin uj
tdrdtawdsém.
taratauésn, tépél-tepél 5
tébl tébl
sim
aatamdn
tdtdy^ nq^zing^ pulle
mim
tq,rom
jdumnd
Numi-Tqrém jdyémné Iduwdsém.
Iq^uvésn.^
ndgn ndrdp^ nénd teum^ tébl tébl
kell
10
nakin ndrdp néne téwém-ke
qatdmd
:
Felsö-Ég az én atyám bocsátott alá
5
engem
;
hosszú fül füles állatkép, hosszú lábú lábas állatkép bocsátott alá engem. Táplálékkal, táplálékkal [élö] emberének szív csúcsabeli ízletes falatjául,
—
10
atémdn
sim-taUé/ nq>sin pülV
Felsö-Ég atyám [azért] rendelt engem. Ha ízeit czipöj nö eszik bellem
^02 10
ÁLLATÉNEKEK.
g^üng^ sirpá siring
tépél-tepél
jq,ite^
q,sin
nd^ná pdlt jangilm.^
iwtti ta
ünttitd
koq.P lípd liing q,ampá 15
tárdti; sdim kuale jqrén
átémd
sirpd sirin jqutd ;
ndnkné palit tajq>nyilém. yq.sd leipd lein
ness jeytau, 15 kulíiy^
jdum
tdrdti
nqll sáling
tq^al
:
saim kwdlV jorén ness jdktawé,
voari. 20
q,atdmd
tebl tébl
yulay-nol soHin
jdyém
oanemne nuk kiníitd
pomm
sqjjén Idgitd.
tmim naund
oning
dném
iju kit
unna
25 tüll
US
pum
nulis-pq>yté
sajin lakwitd
tqivém nowné at valtd,
kq,ntilm,
vanyin jiw
num tarom jdemnd numelpdtem
átémd
nq,ny kinsitd,
lakw jiwpd
dtt uitd.
tdl
vari,
tepél-tepél
nqmr iupd nulds poqgtd 20 tuol
ámpd
kit
vané pasnél
yq^ntilém. sq,at tq^ras
dk jét pdtem tit
tuitém
rque"^^
dn80
silm.
[midn]
Numi- Tq^rém jd^émné numél patém sdt tq,rés tüjtém akw^
et
patém tüjt-rawV
táplálókkal, táplálékkal [él] embere
vatag rudú rudas magalövö
ijját
fölállítja 15
én [azt] a mily messze csak látszik, kikerülöm. Hosszú farkú farkas ebét [ba] reám bocsátja rotbadt madzagkép, csak úgy vágom szét. [Midn] holló^ orrát zuzmarázó telet alkot [Fels-Ég] atyám s táplálékkal, táplálékkal [él] embere :
20
engem
—
fölkeres,
sr fajú jegenyefenyves oldalán
25
f
elrejt mögött lopózkodik felém veszi észre, midn [járásomtól] az ág mozog. A begyi erd fáját két szembatárnyi távolságból tekintem.
nem
Fels-Ég atyámtól 80
bavamat bómorzsának
felülrl alá buUott bét arasznyi
egy
éj
alatt bullott
303
A JAVORENEK. asse sétep
kasming langel
qnsilém ~ Vrr~^.-
qssd sétép /asmin
uj kaMlintüm,'^'^
uj /assitdntilém,
nise^^ tdii^^ kg^sming langel 85
nissd tan
yasmin lányéi
uj kg^éitdntilm. uj yassitdntílém. 50 qssa}^
num
tq,rom
jdemnd
*
jdiitaum.^^
vuat maring
jdum
Asd Numi- Tqrém jd^dmné
jommas
jasitawém-pél
kq,tl
vöt-mqrin jqmés yqtél
voari. 40
tébl tébl q,atdmd7i
jdyém
vari.
tépél-tépél 35 nq,inr
iupá sau nidds.
puq,ptd^^ niikkinéq>um. tuol jiu sq^ajén uj
nqny kinsawém,
Idkuqm
tdu sem el kérpd ndling qld
tüll 45
pnetém,
jiw sajin.
lakwawém
:
kerpd ndlin áld
Iqu tul'dp kitV kdtné
ness sunéentilm,
qai ténd, pi ténd sim
uj
taiv sernél
Iqu tul'áp kitd kqatnd 40
átémdn
lakw jiupd saw nulis pqyté
püyndtd ness sunsentilém. tdl'd'/
dyi-tené, pV-tené
nqzing puli
ti/tilm.
t'ut'
50
35
tartom vékony fonalkép húzott úttal húzom én, állat [azon messze utam], gyenge húrczérnakép húzott úttal húzom én, állat [azon messze utam].
De
viszont
ha Felsö-Ég az én atyám
[arra] jegyez (azt
[midn]
40
sim-taléy nqsin pülél
a sorsot rendeli)
:
idjárású szép napot: alkot az én atyám, s táplálékkal, táplálékkal [él] embere fajú sok jegenyefenyves oldalán keres föl engem, elrejt fa mögött lopózkodik hozzám, állathoz [akkor] hogy az ö fekete vasú nyiltartóját szeles
sr
45
:
tíz ujjas
—
két kezébe,
fogja, azt ellenszegülés nélkül (csak úgy) nézdegélem. Leánynak enni való, fiúnak enni való 50 szív
csúcsabeli ízletes falattal
ÁLLATÉNEKEK.
304 mdt^'^ táHa/ nq,zing puli
tot tittilém,
iu( ti/tilm.
majt-tal'éx nq,sin piilél tot tittilém.
11.
A
('jávor csillag)) (gönczölszekér)
éneke.
Sq^rp-s q,w érV. Sq>rpkwé, sqrpkwé
ánkwá-pdlt jqmlitapés, «ankivkwé, ti 5
ét Hül'
iimanér
ti
ankwkwé ! ülém ülmejdsén
?
til
[yum-piJy
lakwsayti.
taruj-tg^ulép
ülmél ülmejáslém.))
l'ül'
an-mat Kelpin-katép-mosi
lo
sain
pdrísil
tardtawdsén,
jdr-mönt viyir porV yartyats
))
u
((am ülmejekemt
dlém-pdl payénnél.
mdn
[mél,
tüjt-poryejin yqtél vdrém,
nanki tem
vöt-poryejin yq>tél vdrém.
nanki t8m mari tip-pi^én
tai-
tü ta patsén.))
[mél
yq>tél né'iléné
porát sunseHm:
étetem ott én öt, máj csúcsabeli ízletes étetem ott én öt.
nir-plyén tar-
falattal
II.
A jávor bikácska,
jávorbikácska
jávortehenéhez lépett. « Jávortehénke, jávor tehénke ezen éjjel rossz álmot (álommal) álmodtam felöled- » 5
((Micsoda rossz álmot álmodtál?))
—
—
«Én amint álmodtam hó viharos napot szerzett, szélviharos napot szerzett [Felsö-Eg atyánk]. fölkelte idején nézem hát Véres-kez-manóember-fi
Nap 10
:
lopózkodik ím feléd. Turuj- sas-tollas « fürtös » (horgas) nyilat bocsát eztán reád éppen mintha egy vörös fszár tolta ki volna magát 15
balféli oldalodból.
A magad
ette kis vesszösarjad fölé,
magad ette ím oda estél. a
kis
fzsarjad
fölé,
[erre]
305
A «JAVOECSILLAG» ÉNEKE.
20
ánkw sq^rpd-nüpél Jawi aam ti tüjt /ajtné sat lüm
tmélern
am
taw sqrpkwé,
sarpkwé ala-
ul
nan
alaiüén
?
dnkw ti tüw
[wén-Ue
ti
yatlankwé
:
35
Et
til
X^tél ta ne'ilánti, ta porát
tq,rém tüjtV
jq,ut
40
sdnsdn
mán kwoná
ti
punéi pinéstd,
an dnkio dlém-pdl pq^ydnél viyir pori'
jq>nyés.
takwi tém
ti
ti
yassémta^tés
man
nir-piyd tar-
mél
yajti.
A jávortehén
20
tip-pV
ti lista.
pokaps,
ti
takkdt
sq,rp
man
ti lüli.
turuj-tq,ulép sayin
sdnsin
pats.
ti
tájimé
man nir-pV
an Kélpin-kdtép-mos'^um-pi
yülsét, /olit
tq,rém vöti
télém
tüw telem
ti
* 25
kwoss
lakwsa'^ti.
ti
?
/»
jüwl'é
:
an Kelpin-kátép-mo6'^um-pV
ali-
/uml'é jemte'im
tai
/ajtém matdnél sunsi
[mé,
q,limé,
tüjt yajtné sat
ti
30
2>üw-
jávorbikájához [így] szól ez a hófutó hót jávortulkom van, kinek ez a hófutó hét jávorünöm van, mi sorsnak lehetek kitéve (hogyan leszek én] ? Bizony jávorbikácska jávorbikácska ha megölnek vájjon nem [éppen] téged ölnek meg ? :
«En ugyan, kinek
:
!
25
Az éjjel megháltak, reggel ím nappalodni kezdett. A nap már fölkelöben van, ez id tájt az idjárás (ég) ím hirtelen szelessé változott (szél gyanánt tört el), az idjárás ím havazásra (hóra) fordult. A jávorbika ím egymagában, a csapaton kívül fut.
30
Futó helyébl amint visszafelé néz
35
hát a Véres-kezü-manóember-íi ím lopózkodik. A jávortehén ezen nyáron termett kis vesszösarjat, ezen nyáron termett kis fzsarjat, eddegélvén áll.
:
Ama
Véres-kez-manóember-fi most turuj sas-tollas horgas nyilat
40
tett
ím a
ím
kiltte.
térdíves
íjj
ívtérdére;
Ama jávortehén balféli oldalából vörös fszár (vérsugár) tört íme el a
maga
ette kis
Vogul Nópk. Gyjt. IV.
vesszsarja
fölé,
—
20
ÁLLATÉNEKEK.
ao6 tü ta pats
45
yárpin
[mel
;
takwi tem
mán
sujin
tü ta pats,
*
An an
tüjt yajtné sat
60
pdl kütdnl tusteHt
tür'y(ulin tür tPli,
ansérin tür
akw' mdt
:
/^rpm ma ^üÜti, 65
sat
am
[sém,
ülém ülméjá-
dnkwdnné kwöss Idwsdsém
akw' pdl la'il-páld yarti
45
^ajtimdnl,
pél Idwi
nmöl /^í^Z
ti tojula^ti.
im oda a maga ím oda
sq>rpét
püwluwd, sdt töméld-nü-
md ^ül'ti.
an Kélpin-kdtép-moé'Xum-pV 56
téli.
sqrp-ds juil yajtné, tüjt yajtné
pal laildnl tusteit sujin
yüntép suiu-auld
tüstélakdtd:
püwluw
sq,rp-asdnl jot ta /ajteHt.
eo
md /ül'ti.
/dl'-jiw
tüjt xajtné sat töméi!,
ma /üUti,
möt pdl laHl-pdld /arti
tip-pij-d tar-
ti
:
esett ette kis füz sarja fölé,
alawén
;
taw at
d'lts
—
esett.
Ama
hófutó hét jávorünö, hófutó hét jávortulok jávor- apjukkal futnak most együtt. Egyik fel elölábukat (kezüket) vetik elmarad a nyíres vidék egyik fél [hátsó] lábukat vetik meg elmarad a fenyves vidék.
ama
50
meg
(állítják)
:
Ama
Véres-kez-manóember-fi
ím hótalpain 65
halad.
Egyik oldali fél lábát húzza elmarad a nyíres vidék másik oldali fél lábát húzza elmarad a fenyves vidék. Nyírfából való karikás hóbotja végét
60
a midn odaállítja kárász [lakta] tó támad, csík (?) [lakta] tó támad. Egyhelyt amint a jávorok futnak, a jávor-atya hátúi futó, hófutó
€5
hét jávortulkához, hét jávorünjéhez szól
«A minap én álmot álmodtam; anyátoknak hiába mondtam, most megölnek: ö nem hitt nekem.
[Azt]
mondja
;
Idwi
A «JÁVOBCSILI>AG» ÉNEKE. tüjt
/ajtné sdt
püwHuw
an-man Kélpin-kdtpd-moáf
q,nsi-
mém, 70 tüjt
yum-pfyén
^ajtné sat töml'ém alimé
yüntté joytimativés.
am /jumU jémteH m ? ja
! söl'-ke
am
jörém
sarp-ds takwi sdrt
tüjt /ajtijin y^qlés,
ti
tdn
nan
yaj-
85
pat-
((an
Idwi:
möl yqtél dnkwdn
ness kdsV ésyindtd;
yatdst,
sqry-asdnl juil
patté-
püwland, tömíand-nüpél jüwlé
ti
ti
paytés.
:
))
püwland, töml'aná sart
75
307
ti
nan kdstldn
patyatés.
Xasdxajte'it, man vdt'i/ajte'iti
ti
alaweüw.
Kélpin-kdtép-mos -yum- pij-én
akw' mdt toy yajtimdnl
90 ti
joytwésüw
voss.))
jüwl'é ö,lné pal'-páld jüwl'é kwoss yq^ntéli
tüw
80 ti
ta
70
80
sujti.
hófutó hét jávortulkom van, hófutó hót jávorünöm van,
min
75
Numi-Tq^rém asd-nupél an eldl' ti nqmélmatés :
tq,sém katrd tqw-aul
tqlmatém
sors érhet
engemet
?
!
Nohát, ha igaz, hogy havat futtok az én erm immár elfogyott, ti fussatok !» Jávortulkai, jávorünöi ím elre kerültek ; jávoratyjuk pedig hátra került. Hosszú ideig futottak, vagy rövid ideig futottak, egy helyt amint úgy futnak, hátra irányított (lev) fél füle
amint hátrafelé hallgatózik az ezen nyáron aszott száraz ág végének
ím
töredezése hallik.
Ama 85
90
Véres-kez-manóember-fi valahogyan utóiérte. A jávoratya most maga került elre. Jávor tulkai, jávorünöi felé [ekkép] szól vissza «A minap anyátok csak hiába dicsekedett ; miattatok ím megölnek bennünket. Véres- kezü-manóember-fi ím utóiért bennünket)).
Fels -Ég
atyjához, irányúit most a távolba gondolatja 20*
308
ÁLLATÉNEKEE.
« Numi- Tq,rém jd'ikém, Numi-Tq,rém áékém!
95
;^f^J?i^
tqrémné kelem jelpin ujV
aném tll
yajte'im
sujin
Idwdslén,
söl'-ke
iio
an
üsil üsuliánl
nalmv voss yajtnüm!))
naluw
Úl yajtunkwé
sdris-orén naluw
ta q^sit tüjt
ti
ti patse't,
pattés
lüpi-sis tarmél
ta ne'üépasét. ti
patépdst
tüjt dt'im, pat jdnkd yuji. lu yot ng^mtanl patém tq^rém-sd-
:
patém
jelpin sd-
risné
Numi-Tq,rém dsdnl
[mén
ta mindst.
tüjt
*
tdrd lakwéltidnl at sakwali, 105
tüp jémts,
an tqrém-sdm kélné
:
:
ma yiilti,
yq,tél-jati'
tq>rém-sdm kelné jelpin sdrisné
100
ma xutti,
mot pala
tüp asdnl
Hül'i.
An Kélpin-kdtép-mos-yum-pV
akw^ pdld
üsil üsulidnl
tqrém-sdm kélné jelpiíi sdrisné
95
« Fels ^Ég atyuskám, Felsö-Eg apuskám Ha égbe tükrözd (föltetsz) szent állatnak rendeltél te igazán engem, most innen elfutok a világ végén (szögletében) tükröz szent tengerhez :
100
engedd hogy lefussak Most elkezdtek futni,
!
Fels-Ég atyjuk ím oly vastag hóréteget hullatott, hogy a ledlt fatörzsre hullott hó
amidn
keresztül hatolnak (szakad) össze,
105
110
rajta (a jávorok)
[hanem] csupán [kiszakított] résük Egyik fél lépésükkel lépnek
áll
115
[ottan a hófalban].
a nyíres vidék marad el ; másik fél lépésükkel lépnek a fenyves vidék marad el. Most alig lett még déli id (napközép) ama világvégen tükröz szent tengerhez le. érkeztek ím A tenger sima jégtükrére ím lekerültek; semmi hó nincsen rajta, csak jege terül el. Amerre kedvük tartotta, arra a világtájra
k
mentek
el
aztán. *
Ama
Véres-kez-manóember-fi
a világvégen tükröz szent tengerhez
nem omlik
309
A «JÁVORCSILLAG)) ÉNEKE. naluiü 120
ti
ne'Üdps.
an sqrpand
Uém-yqlés jisin
Iq^nydl lap-totipa-
Slém-yqlés nqtin tqrém ünti-
wés. jüwl'é ness ta janyés.
/^m jis, man
pél.
váü jis,
taw man-ürél alunkwé vérma-
an-mönt aíém ujá-pdlt jo^ts.
an-man 125
lüé
akwdV yujidnd, arV laHldyd
135
dsd-nüpél
Anpéédyd sa'irém
uj nild kdtinV-la'ilinV sd-
md^és voss
ti
leérkezett.
Ama jávorjainak
útját
behordta
[a hóvihar].
Hát csak visszafelé fordult. Hosszú ideig jött, vagy rövid ideig a minap leölt állatához érkezett. Hát a hat kez-lábú állat 125
jött,
harmincz folyó-fövényparton, harmincz folyóvonalon oly nagyságú. Fölös lábait ím ketté vágta; azután Felsö-Ég atyjához szól «^Ezt az állatot négy kezvé-lábúvá változtasd igézeteddel En a férfi, mivel [igazi] férfi vagyok [azért] ölhettem meg ezt az állatot; de az ember korabeli világ amidn támad, az ember idejebeli világ amidn támad,
terül el végig
180
kélejis,
mos-^um nawlém josd-tq>ny^d numén ndn/ ta kelejis.
uj
aldslém.
ím
nild la'ilép
uj
tqrémné nqííy ta
!
am-yum yum
120
akwdV pusén
alaavé.a
supí'ti sa'lrésdyd;
Numi-Tq^rém
tdln 180
manér yumin
ta janit.
Idwi «ti
.^
taw vdrém jdnitdtél
yq,t kdtép-la'ilép uj
vdtjd-rq^é, vdt jd-völ'
tül
tq,rém ünti-
pél,
:
;
módon lehet majd t megölni ?» Azon nagyságban, melyben öt alkottad, ami férfiad [csak van], egytl egyig mind megöli
min
185
Ama
csípje levágott négy lábú mostan az égre tükrözdött föl a
manóember
z
hótalp-útja
mostan az égre tükrözdött
föl.
állat
[ez az állat].
310
ÁLLATÉNEKEK.
ma ünttém pordt xgt
Sq.rp-sg.wNumi-Tg.rem asüwné sátwés
ti
man. puki-kwoÜat
joli
nawlunkwé, alunkwé at vérmawés ; mos-'/um
ti
pojkuwés. mos-yum
la'Üayd supV saHrésdyd, tül ünti-pél, élém.-yglés ngtin
alawén
kat-la'ilél
móri élém'/glésné an elém-yglésné tawd naivlunkwé
kit kát gs gnsés.
juil-nawléstd, jo/tésta, jui-aul
ti
láwi
ti
néldl'
:
tgrém ünti-pél
ti
elém-yglés ji sin tgrém
nild kdtén-la' iléntél voss
^gt laHlél-kdtél élém-yglésné at vérmaivé.n Ton sgrp sgrp-saw yuril tgrémné ngny yansyatés. mos-yum josdn l'gnyd gs tgrémné kélejis ; mos-yum kwol ta'ild numén Tgrém!
palt gs ndnki.
III.
A a)
Keguly j
szárnyas Paskér éneke.
eredeti
föl-
yKözéplozvai nyelv átirásban. Tgulé n-P gskér
egyzés e szerint.
Tgulungpgskerjéri. Tgulung^ pgsker
Tgulén-pgskér,
tdk-pü
Kélping^ kgat tdkpi
kummi
j eri.
Kelpén-kogt-
khummi
tillsi.
vugrung^ poall jujing^ poall
télsi.
—
ViLorén-pogl, jüjin poal
A ((jávorcsillagot)) Felsö-Ég atyánk a föld teremí-óse idején hat kézzel-lábbal alkotta igézetével ezen alsó földre. Poczakja közepén volt még két elölába (keze). Közönséges ember nem tudta öt üldözni, megölni ; az ember [azért] hogy öt üldözze, a mauóembert kérte föl. A manóember öt hátúi üldözte, utóiérte, utólábait ketté vágta s aztán im [ezt] mondja «A jövben midn az ember korabeli világ támad, midn az ember idejebeli világ támad, ezen négy kezeddel, lábaddal vadásszanak téged! Hat kézzel, lábbal az ember nem birná ki.w Ama jávor a ((jávorcsillag » (gönczölszekér) alakjában fölrajzolódott az égre. A « manóember hótalp-utja» (tejút) szintén föltükrözödött az égbe; a « manóember teli háza» (a fiastyúk) szintén látszik fönt Tárémnól. :
III.
A
Szárnyas-Pasker és Véres-kez-magános-fi
két férfiú megszületett.
Erdtáji, háztáji száz éléspajtát töltenek
—
k meg.
311
A SZÁRNYAS PASKER ÉNEKE.
5
St sum^Üéy tim tqjinteptiji. Törém vuoti : tal'khén jiw ta-
sdt sumtq.'/ téri tq,intdpté.^
—
Tq,rom vuoti
5
tdl'áken jiu táldka
squngmd aangmd
Sqwén-M-0qnkhw7ié
joke-
jall^
tqinjüv
tentq,u,
tauing'^ 10
Sdwén-
tqud
ijii
aangmd
sq,ungmd
nentau.
—
tén loatti: vug^t puop
jqll^
pu-
M- Oqnkhwné
lattiji
jel-yu-
:
«
Vuot-Pop^-an-
suymé
q^nsuhmd
nuk
10
kinsiluy, l'dp-li/w
nuk^ kin£itén, ulos^^ poald
réy] »
[koq[sidn,
sup^^ litéa.
Vuot-Pop'-ansuymé nuk kin-
Soat
uléé'poqld sup-lijdn,
tqle soat tujji
tarom urtí
vuottal.
kqt tqle tuíjén
Soqt
jujing poall sdt sumlqy
törém ünti vuottal
kq,t
20
jel-
tq,yd
7ientq>u.
tin
nukkinzila7ig jdpplingud
15
[jökhtentqu
l'ékhd
tálét
taijén sdrr^'^ tduls.
toqli, soq,t tuji
khqt toqli-tujin
15
kvdn kuipd
l'ull
jüjin-poql S6t suml'éy
kuseresen^^
te perildlts,
sdr
—
kívdn khujpd tdt kuíéréédn
dkmdtsitd kélping kqat tdkpi
5
tdils.
Tórém szélkép fújdogál a csúcsos fának csúcsa Kérges- Föld- Anyához hajlítódik le az ágas fának ága :
;
Kérges-Föld-Anyához tevdik
Ok 10
[aztl
mondják
fölkeresni
s
:
«A
lelni kell
le.
Szélistenke- öreget !
A
Szélistenke -öreget fölkeresik, fél állát keresztül lövik.
Hét
15
télen át, hét nyáron át az idjárás szél nélkül folyik Hat télre-nyárra a háztáji száz éléspajta
nagy nehezen
Künn hever ím 20
(ül).
volt elég.
sovány (csúnya) kutyácskájuk
fölfordult [éhségében].
Egyszer csak Véres-kez-magános-fi íjját beviszi.
Hat
tél s
nyár óta hátra feszült
312
Illaténekek.
jqitdtem jü vita
25
te perildlts.
vuat
pdttuy}^
jg^ntduá
sángum
kq^ne^^
kq,t tale tuijé
20
jditétdm ju
átt
kvdnn
jantuwd pdttuX woqydatjoyti.
valtslitd^^
sdu
ism ut
tulen^'^ nq,l
kwdn
poaitijén;
disli.
25
mq^at kumtd, tqri loattí 80
kvdn kualiln
ti
menn
qat.
te
30
nunén unélpd tul-sup
nqwi,
kvdnkuali, qs sünéit
jú tui
:
tí
num
oqth)
ktvds sunsésté
mqt kum
:
[te] nqwi,
aös
ös ketit:
:
kwdn
kwoqlilén,
ös sunsdln '»
möt khum kwdn kwoqli,
unlpd
suop kaitisldnti, taketdnti.
sunsit
tenn sqling vuqrr
35
taydtenti, khaitéslenti.
idegét megfeszíteni nincs elég ereje.
Lekapargatja 25
az
íjj
:
[lekapart] aludt vérét
megfzik,
levest isznak [belle].
A
másik férfiúhoz
« Mendegélj
szól
ki!
Ez a fönn ül felhödarab 80
35
mozog-e, vagy nem?)) A másik ember kiment;
amint megnézte mozog is, nem is. Ismét küldi: ((Mendegélj ki ismét, nézd meg ismét !» A másik ember kimegy, ismét megnézi ide-oda lebeg (csúszkál), sebesen vonul.
Bemegy ((Ez a fenn ül felhödarab sebesen vonul, ide-oda lebeg. :
A
zúzmarás
erd
hét közébe
készüldnek k. 40
(é
oqt.
taketdnti^^ kaitisldnti,^'^
40 tull
mdn
möt khum kwdn kwoqls,
aat,^^
t'a
— qs kvenkualiln —
qs süniéin,
latti
(ikwdn kwoqlilén
kvds sunnistd nqui qs kietit
:
möt khumtd-tqri
mqt kum kvenkuals 85
vqlteslit
jdit sdwtuldn nal pqjtidn, is mit djisli.
:
num
íinlpd tídlsuop nqui'^^
vité.
khqt toqli-tuji khqnd sönkhém;
joyti.
jqAt
[yü
dkw'-mdt-sit Kelpén-koqt-tdk-
Nagyanyjuk-asszony a minap készletkép tomporadarabot, ágyékrészt
eltett
ös
313
A SZÁRNYAS PASKER ÉNEKE.
^qat kqllná ten kdrsáiju,^^
ju tuji
:
((te
nunén unélpá
tul-
sup
sangen^^ jegva malqy^^ sq,ap-
khaitéslenti, taydtenti. »
unnis^^ Iqmt
sq>k'^'^
*
sup
Tin salin vuor soqt khqlné
nuk kintien.
A5 kori^^ páttaii
tu ndrmtién. tagql
tin kdrsejiji.
menarl
kqngudn^^
uotte-^^
40
pquen kummi
sdnkdn jekwd mqléy sqpdslém unis'lömt, sdnk-sup
sqUng vuar kqlen
khüri'pdtídn nuk kinsidn,
kummi
tü ndrémtidn.
koalsi,
50 uj^^ tunisi
pussn
squ sqit^^
(dayél
tqilltaljén,^^
sund pdti kven
tqintlju.^^
45
salin
55
tqrom vuqtqmlí
lattí:
púén
dm
60
khummi
tajiltoqlidn.
süné pdtiji, kwdn
ti ét
uhnjdsm^^ sqat
vuor-khalné
utí I»
uj tuiUi soqu süwét
nutütén palldjus.^^
mqt kum
[latti:]
kwoqUi.
nutt'e voari.
jété
—
khankhdn mdndrél tépqwdn khummi
tajentiji,
nuijd voqriji
tomil'^'^
qnghumá
50 líd
törém vuotémli,
jasa^^ kdnimtílm
nut'jdtdn pelejis.
mqnntd
mot khum
kuqll kuij pdnkét
latti
:
fölkeresi a zacskó fenekérl, [férfiak ? » odanyújtja s [így] szól « Késbb vájjon kicsoda mit fog nektek elébetek helyezni A zúzmarás erd közébe mentek a férfiak. A jávor álló sok legelöt !
45
mind bejárják bótalpaikkal. Egy legelre találnak, oldalt 50
erdei
tzök meggy úladt.
Az egyik
«En 55
kerülik bótalpaikkal.
Erdei tüzet csinálnak. Éjjel az idjárás szeles, férfi
mondja
:
ez éjjel álmot láttam
:
Hét jávor ün anyjához amint egyenesen hozzálopózkodom regghajnal idején, egy pókos jávor-öregecske a befagyott legel szélén jár, a hét jávorün anyját fölkeresi,
60 s
hozzá
[azt]
mondja
:
314
íllaténekek.
pg,^nung^^ soarp qnsuh
res^^ pol'em sukurét joami,
sqat tomil'
soqt
oangmd
65
nukkin£itá. 65
ét
dm
törnél'-
pötém sü-khürdt joqmi, soqt töméH-oqnkhwmé nuk kin-
tdmte mdtt^^
—
Tülung pqskdrn
60
tuol iju sq/jén ndng^^ keti
tdu-tqrd latti:
dm ü
i-
li
mdn tuol
pomm
Tqulén-Pqskdrén
lakú-
jommas poal kqnn rqund^^ turri tül^^ nqzung^^
poans
tü pqtermdts.^'^ tdu lattí tuif^^
65
kqtli tenn vdtntayti
65
ezen
jiw'Sajan ndi Idkwmén
éjjel
udm
[soqt tüjt
70 tüjt
khajtpd
—
khajtpd soqt pdulém
ölem khuml'é intem
? !
^^
ilyen egy álmot
álmodtam: Szárnyas Paskér elrejt fa mögül lopózkodott feléd, elrejt fa mögül közeledett feléd, 8 jobb oldali hónod aljába egy turuj sas-tollas « ízletes » nyíl rejtzködött oda. [hét jávorünöm Amaz (t. i. a jávortehén) pedig [azt] felelte Nekem hófutó> míg van, mi történhetik velem (hogyan lesznek) ? Hófutó hét jávortulkom míg van, mi történhetik velem ? !
Az ég kinappalodik,
lm 75
tömtem
ölem khuml'é intem,
:
7tí
;
jdmés-poql khanl-rqunné
tü pqtérmdts. »
qlemd kuml'e imtém.
Én
jhv sajdn ndi khinnimén,
tüli
tdu latti:
qlemd kuml'e imtém, tit kaitpd sqat^^ pdulem tqrom
tüll
tari-tqul nqsén poqríé
:
kaitpd soat tuom-
l'em 75
[sit,
tdmlé mdt íLlém ül-
mejdsém sgjén ndi
mén.
dm,
oqnkhwmé mdntd
jassd khinnentilém
pd/wfién suorp-ansuyrés
loq,tti:
ullm ulmjds
70
U ülmejdsém
khwql- khuj-pdnkét
tdu tqrld^^
ü
t'i
k
felöltik hótalpaikat.
járnak hótalpaikon, ím fölkeresik
[a jávorokat].
Az egyik mondja; ((Lopózkodjál te hozzájuk!)) A másik felel wÉn hét té] és nyár elmúlta alatt :
[e
vadászati ügyességet] elfelejtettem.*)
Szárnyas-Paskér maga lopózkodik feléjük. nézi a hét jávorün anyja
Amint
:
315
A SZAENYAS PASKER ÉNEKE. íe tq,inti^'^
80
Törém
ten nukkin£ien.
moqtm latti: ndiláken^^ motm latti ám sqat :
tali tujji
muílna pdlt
75
khötli, tin vdténtaytiji,
tajentiji,
t'é
mötén
latti:
mötén
latti:
kuott^^ Íq,rulaytds.
85
tiiji
((dm soqt toqli-
mulnd palt
khwqt-jqrila/tsém »
kvds kantitd
Tqulén-Pqskér tdkív Idkwidn. kwds khqntit : soqt töméi'-
oqükhw
{ut unldnti. turri tqid nqzung poansl
t'iit'
jommas poal kqnnrautén^^
ünlenti.
nqsén poansél
80 turi-tqul
ness tqortau.^^ tuitd kaiti
jdmés poql khanl-rqutdn
sqat tümiH qil poaln^*
ness tqrétqu.
vdjemmd sqkq lisentijén.^^ polem^^ su mqnnt
qil'poqlné vdjém sakha lissen-
tüjtd khajti soqt töméi
paynu^'^ soqrp qnsuh res 95
andi ldkwdn!»
tqulung poaskdr tdk Idkujen.
soat tq^mil q^ngu
90
tin nuk-kinsidn^
kund (kven) laitsi. potem su kuormd, ténn
85
pol'ém sü
mdnt
paywnén
siiorp ansuyrés
[tidn,
kwdnél ojtésdn.
molti-
pol'ém sü-khürmé tin multidn
mqnnt
80
ott üldögél. Turujsas-tollas «ízletes» nyilat jobb oldali hóna aljába csak úgy belebocsát. A havát futó hét jávorünöt
[sor szerint] 85
mdnt
kuqll^^ kui pdnkét
végükrl véve mind
lelövi.
A
befagyott legel mentébl a pókos jávor-öregecskét oldalt (kifelé) engedték futni.
k
90
Mialatt a befagyott legel szélét megkerülték, regghajnal idején a pókos jávoröreg valahogyan elment. Ok hótalpon követik.
Véres-kezü-magános-fi a midn hótalpon utána megy az oldalán álló nyiltoUak csak úgy süvöltöznek, csak úgy fütyölnek [oly gyorsan, halad]. 95
Az egyik mondja: «A
t
hótalpjárás útja leülepedett,
elérni ? mikor fogjuk •Engedj csak engem elre !
!»
316
ÁLLATÉNEKEK.
pa^nu
soq,rp
ansuh
khwql-khuj-pdnkét
kuntd^^ ménem, tenn tainti-
100
Kelpung
kq^at
paywnén suorp-anmy khüntté ménem,
90
tdká pi
tin tajentidn.
tqintdkét, poq,gát, tuspd^^
Kélpén-koqt-tdk-pü tajéntékdt
ndl tault ness siuvel^^
pökhdt tuspd ndl-tqulét
qlet,
ness kissldntét.
mqtn
latti:
105 l'qnga^^
ness siwwéloqlet, ness kislen-
tqentn
tet.
jqlluntem,^^
kun
joy-
mötén
95
tilemdn SÜT
oanom jelt
jéltd^^ pdttdps iuvon^'^
üntém,
khun joytildm
tarmdtiléln. ;
t'e
tqins.
((Síir
pdttaa ild bqatrs^^
lltd
nuk
sanguds,'''^ l'qngatém'^^
peW^
soa7ig litd
:
kért'^^
100
ilt
/»
tqrmdtildln
!
tajdnts
;
; te
nuk-sdnghwdsés,
kell
kaituyj^ tdnken,'^^
l'óiikhétdm pdl-sdnklit.
sqrp kaitildnet
dn loqltqu mGyi-törmi khanné tit pasné
suoiW^
100
))
jasd tquld ndtepésa,
dn Iqltau mdi'^'^ tqrmi kqnetí poaémP^ oanemne iu'^ joktéln. 115
ön
pdttdps
í
jiw-ün pdUdn il-pqtérs.
jqsd^^ tqule ndtdpisd'^^ 110
Hajenténé lóyjel-
latti:
(ikirt-kel
105
khajtuy tdnyen,
ön tü jökhtdlén
kuli, TÍdrl küU.^'^
!
Elejébe került ; most fut hótalpain; a falátó távolság végén eltnt. Hótalpait szárnyakúi illesztette [oldalához], s felszökken [a magasba]. A [jávor] útját [babonázva] bökdösi
«Ha valóban futni akarsz, amaz emlegetett ég és föld 105
összeilleszkedö töve tájáig,
oda
várj (juttass) el
A jávor amint
engemet
!»
fut,
fenyvesek (egész fenyves számra) maradoznak
maradoznak 110
el,
mocsarak
el.
Az ég és föld összeilleszkedö töve táján, im ott utóiérte, ott agyon is ltte. Elterült, szétvagdosta. IMialatt vagdalta hamarjában üstöt állított föl (készített).
Vagdaló munkája elkészült, 115
amaz üstje (fzte) elkészült. Evett, s most hótalpain visszamendegélt.
317
A SZÁRNYAS PASKER ÉNEKE.
mái^^ tq,rmi kq,nneti poastd^^ tattá joytst, tatt sámtdl liss' [list.^^
td,^^
jqll vdlmmayts^'" 120 jdytla^tttét
puott
:
kven jd^t
115 tés,
kg^istd
puyt^^ dnnisim
pqaren^^
tdii te síién lattí
mdtt kqSdt^^ dt q,atd,
dléri,^^
nmdt khwqsdt
—
kqnd
titd
tqtt
ild^'^
vqrdtí.
ndng
lattí
mdrr kin£ ndi ménen, tqal ménen
135 ildl'
per dl
tdi dldslém. »
tdu
dllsm.
tdu
tuil tjun.
at dldslén!))
dn mdt loqltqu mQyi-törmi khanné titd;
120 ((oqt'df
— dnmat^^ laaltau
mdi tqrmi
naut-
tü ndrémtidn. tdltééUdn, latti:
tü nqrmtijén.
180
pást
kwdn-jdytlésté.
dn yütd panéés, pdr té tajdnts, khumtdm khqjésté, pütdt dnsém pansém poqrdn
tiess.^^ pdrtd^^' tajdns.^^
nq,ul
tit
sdmtélisté.
jd/tlaytémd panéés,
en puotd pqnnís.
pqnnsim
110 tdt'-té jöytéstd, tdi
jdytlaytndt pdlt püt voqrdps.
vq,rdps.^'^
kumtem
süjil khül'i, fídrél khüli.
méyi'törmi khanné
jel-vélmayts.
pdlt
jd/tlaytemd pannes^^
125
suorp khajtiléndt
—
il
vdrdti.
—
andnkw))
latti
«md7' kinsuy ndi minén
125 ildl' toqlél
pdfat
minen,
tujil jiun.
»
Társemberét eltalálta, a kebelében tartott megftt húsdarabjait odanyújtja. [Emez] rágicsálja s [azt] mondja « Valami messze nem lehet, ahol leölted !» 120
«Nem! Amaz emlegetett ég és fid összeilleszkedö töve [ahol van], ott öltem meg.)) «Te», úgy mond, Ö tovább vitatkozik [oda akar menni]. «mit keresni mész [oda]? Oda télen mész,
—
125
vissza nyáron jössz ».
;
318
ÁLIiATáNEKEK. IV.
A
«bálványka» (medve) éneke.
Pup akw'-eri'. Üpukwét, üpukwét, lasélnü /aj-
pild telem pilin rqét
télán !
5
la'ükán tara pélawét.
Idmá
télém l'dmin
lasélnü yajtéldn
!
la'ilkan jini'-jiwén tara pela-
wét
rq,ét,
.
.
.
V.
Az egér éneke.
M dy ér-uj-erV Xdnyei pdyép sdt türkém
yotté yüttém,
yöltentimém,
an nilá
nild yqpt kermin sunél
minentimém, X,
lo
ndr yalleuw yum
kwoss
jíVlm-q^périsémnél yüttém sdl'i
5
kermin sunémtél
akw'-mat mdt toy minimémf
[yq,nte^im:
akw'-mat mdt amkim
yq,pt
mole/ jüw ta jq>nyipdsém,
sa^in tq,rém akim-dsén
qln poylapin entapém
jüw-posulawdsém ;
Nénikék, nénikék, lassabban fussatok Lábacskáitokat megszúrjátok. A zelniczéjét term zelniczés fövényparton, a bogyóját term bogyós fövényparton lassabban fussatok A lábacskáitokat megszúrja a csipkefa .... !
V.
Kakás oldalú hét tavacskám mialatt végig haladom, négy rénökör fogatos szánnal mialatt végig 5
tiszta ezüst
10
megyek
rajtuk,
egyvalamely helyen amint magamat szemlélem atyámtól, dédapámtól rám maradt
gombos övem
valahol elmaradt (elveszett). Ama négy rénökör-fogatos szánammal most gyorsan visszafordultam. Egyvalamely helyen amint így megyek fehér halászmadár-férfi, fürtös istenke bácsikám bekapott (lenyelt) engem,
:
AZ 15 tur
paftd yalit pulV
ÉNEKE.
319
^20
ALLATENEKEK. VII.
A
fecske éneke.
S'akajik-erV. S'akajik to^
saryi
ti
5
:
sár, sár, édrrr
!
sár, sár, sarrr !
tV-tü lakwé tUélásém,
qssa tan váre'im,
sát
asin tan váre'im.
pujim
yumné majldsém, q,umélti
.
.
.
i
l!
.
VIII.
A
póling-madár (tringa squatarola) éneke.
S'ilis-eri.
Awén
pq^sél-vetát
vuj
khg^iti,
vuj
khqiti,
5
kh&p-nq^lt nq,usdne, kkg^usd ne vgnli.
khq^iti,
vötén pqsél-vétdt khqiti soqt ne
.
khpné
.
te
nqusd
ne,
khqusd né
»dilis-pii!imé
.
toqlést,
sdkw
te
ménat,
né
ne, sdpér
(ivuj-khölé pit'nél
khép-posémt sdkw ne, sdpér ne vonli
tan 10
loqtti
ndr ndV vo-
tdu-pél oq sülémldyw ngri, nori))
így föcsög
sdr, sar, édrrr !
Vékony ínczérnát
készítek,
vastag ínczérnát készítek, 5
sdr, sdr, édrrr /
Erre- arra, körben röpködtem, hét férfinak adtam [tle] a farom fáj VIII. partján a madárka fut, fut, szeles patak partján a madárka fut, fut ... Hét nö ím ladikra szállott, ím elmennek. A ladik kormányánál komoly nö, jóravaló nö tíl; a ladik orránál rontó nö, bontó nö l. A rontó nö, bontó nö [így] szól «A pólingmadár- fészket ím a távolba dobom!)) A komoly nö, jóravaló nö [így] szól «A madárka fészkétl ugyan mit akarsz te? Hiszen ö is leányt akar nevelni, fiút akar nevelni
Omló patak
(-
.
5
10
"ff
:
?
sülémldyw
A fecske
loqtti
élé ié tq>ulilém !
»>
pöu
A KA.KUK ÉNEKE.
321
ío^ minndn-uil khep-nqlt vonlém nq,usd nené, élé
taulaus. silis sémé
te
khausd nené
nom törém
pömtés.
soq,roy^
vaj-pit'
vontén khgm
jdyé-poqlt nonklié té menés.
rdkwén törém jalé vötén törém jqlé
té votés,
15
té votés.
vit'khön soat oqné
né tokiéin khep
soq>t
rdkwin törém voqrlés,
jqlé té ülldnkivét.
vötén törém voqi'lés
IX.
A
kakuk éneke.
Ku kuk-ér i\ Pés tárémt Nitmi-Tqrém joli mdtcl sunsilim md-tarmél jdldsés. lü'sis-tarmél jdlimdtd luícd voslayné jol-nqpés. tül né
mdt yqsdt akw^
kwol-pdlt né ünli, éryimé jinsayti, jüntsayti. a^nan mater -sir né qsén, tV jdlén,
am lüm
nqny-vtnkwé
dste'im,jüntsayteHm» voss dstén
;
—
i'iqtén/»
Idivi.
—
—
uNan
vouwés tqrémné.
iíi-kukuk voss lujyén, /qtél-kukuk voss lujyén
patén, yqtél qstal paténf»
Tqrémné
«Am
at
at-ke dsté'in, akiv'-qlpV ul
satwés,
kukukV
;
ét
qstal
tlldmlés. jin-
Mialatt úgy mennek, a ladik orránál ült rontó nö, bontó nö a madárfészket ím a távolba dobta. Hozzáfogott, hogy a pólingmadarat agyon üsse. [Ez] fels eget lakó férfiú atyjához ment erre föl.
Ess idt szeles
(eget) kért
idt
kért
ím
im
alá,
alá.
Ess id támadt, szeles id támadt 15
vízi fejedelem hét leánya a hét megszállt ladikot ím szeretkezésre aláhúzta.
a
ntl
IX. alant lev földjét megnézend a földre jött. Amint lóháton jár, lova belesülyedt a sárba. Onnan nem valami messze egy ház mellett egy ül ; énekelve szabdal, varrogat. ((Micsoda vagy te, gyere ide, segíts fölemelni lovam!)) Tárém. ((En nem érek rá, varrogatok)) mondja. [így] hívja ((No ha nem érsz rá, hát ne is érj rá soha (örökre, egyre) éjjeli kakukkép énekelj, nappali kakukkép énekelj éjjel ne legyen nyugalmad (nyugalom nélküli állapotba essél), nappal ne legyen nyugalmad Tárém megátkozta, kakukkép röpült tova. Szabdaló deszká-
A
régi
idben Numi-Tárém
t
n
n
—
— ;
;
!
))
Vogul Népk. Gyjt. IV.
21
ÁLLATÉNEKEK.
322
saytné párta léjV natápéstd, jüntsaytné
ayd'piydyd yültseV jol-sdptuwésV. ten
,
dnkwental sawélési
maéslén
i'^oW natapésid. ayi-
sorémné patsV,
yq,ut-titné
lujyi
tüp-sup, ydp-sup
kit
siskdYém yuttsV
kit
mq,ykdyém yüUtsV.
kit sis, kit
tid'áta ,
5
yaut-tit, sdp-tit
.
.
.
mqy.
X.
A
verébének.
C d ncí
-
er
akhqnsdn dp-pun kün-mdném-
nCdnci, cdncí, khqt jílsén ?»
atdtém pqglná jílsém.^)
—
tus.))
moyór vdrém jílsén ? »
((khq,nsdn
nkuca-jqrinh khqrtón jüsém.n ((noym'él
mdjásén?
ú.
10 (isi'mél
—
dp-pün khqt qlí »
vq'r-khqlnat khqnsdfí
vq'r khqlnh soüghás.n
))
((khqnsdn kéreHkél mdjúsém.))
dsl'mél vq'rén khqt qlh)
(ikhqnsdft keretkén khqt qlh)
((tdútén il-tdjüs.))
gyanánt
ját fark
fiai
varró gyszjét orr gyanánt illesz[árvánj maradtak, anyjuk nélkül kínlódtak,
halálra jutottak, egy lúczfenyö tövébe temették énekli [a kakuk] •
Két
—
illesztette rá,
Leányai,
tette rá.
—
el
ket.
miattuk
magzatom maradt el, porontyom maradt el.
kis
két kis
Két magzat, két poronty, evez-darab (karjaik), ladik-darab (hasuk), 5
lúczfenyö-töve, czölöp-töve ....
X. Veréb, veréb, hol jártál ?» <(Apám falujában jártam.*) «
—
((Mit csinálni jártál [ott] ?»
5
)>
((
10
— — —
((Darabos darát darálni jártam [ott].» ((Mit adtak neked?)) ((Csipkézett kalácsot adtak nekem. » Csipkézett kalácsod hol van ? ((A tarka kutyafi elragadta tlem.)) ((Tarka kutyafiúd hol van? ((A fekete erd közébe, a tarka erd ((Fekete erdd hol van ?»
«A
tz
fölemésztette.))
—
[ugrott el.» (nyíres)
—
közébe
323
VERÉBÉNEK. ((táütén khq>t q,l?» n
ütnél il-khq,rutus.))
15 i^íiUn
(tkit
—
jüs,)>
khqt qlh)
—
kii puyán jú-sqpkhasiis.
«
kW puyán
? »
»
20
«
ghdsj)
((Tüzed hol van?)) ((A víz eloltotta)) 15
20
—
Vized hol van?)) «Két bika fellötyfölte (megitta).)) <(Kót bikád hol van?» «Két ember ket levágva megette.)) «Két embered hol van?)) «Az egyik ember aláfelé ugrott el,
«
a másik
—
ember
-jiytim já-td-
khómén khqt ql ? uy khgm jqlkháü songhás^ mát khgm nonkháil sonkit'
«
khqt ql
khgmnd
fölfelé ugrott el.»
—
—
ÖTÖDIK SZAKASZ.
MESÉK.
(MöjtéL)
A) Társadalmi mese. I.
A
keresked ember meséje.
Vata-yum möjt. Puunin vata-yum qlés. Kit pV q,néi : jdnV piyd vatalaytim asd Idwi: ^am ti üseHni ; üsjali, ne q,nsi ; man yiyd mannüw. ném-éliipalt mdn pi^ém neyél vllém.)) jani píyd-nüpél Idwi: nam 1.
—
am selém puuném nmen ti man tén'-ut éri, man masné am selén'-utém, am atén^-utém ti voss te'i,
üsném-jui'pdlt jd^i-píyén ul l'aultdln
dpéin ul l'aultdln/ manér
5yü1!ti;
utam
eriy
man
aln eri
:
V08S q,nsi/ vdtalaytunkwé at ydsi,
manér
rüpiti,
at rüpiti
!
eri,
möt üsét jdlunkwé
ul l'aultdln, ul rdtdln
:
!
at ydsi;
manér
taw namtd yumté
páti, td-müsyél voss ali !»
2. Xq^sd üsés, piydyd
q,lsétf
man vdü
yül'tsV. q,lunkwé
alsét
patsV
:
mdn piyd
tenki.
néyél vistd, tül déd
kankd vdtalayti, möt üsén
1. Volt egy gazdag keresked ember. Két fia van; nagyobbik kereskedve jár, neje van neki; a kisebbik fia igen kicsiny. Atyja szól «Ime én meghalok, halálom eltt nt szerzek (veszek) «Az ón halálom után testkis fiamnak !» Nagyobbik fiának mondja véred ne pirongasd A tlem szerzett vagyonom im ti ketttöknek marad öcsédet ne pirongasd Ami kell, akár enni való kell, akár ölt ruha kell, akár pénz kell az én szerzeményemet, az én gyüjtöttemet hadd egye, hadd birja ö majd Kereskedni nem tud, más városokat járni nem tud akármit dolgozik, akármit nem dolgozik Amint az ö kedve tartja te öt ne pirongasd, ne verd [semmiért] (esik), a szerint hadd éljen !» kis fiának nt 2. Hosszú ideig éltek, vagy rövid ideig éltek szerzett (vett). Azután az atyja meghalt, két fia megmaradt. Ok
—
fia
:
:
!
!
;
:
!
:
;
!
:
A jali
;
apsitá jun
masi, qsn'-ut
KERESKED EMBER MESÉJE
325
jdyd selém puundnél tas mánél te'i, masn*-ut man' qln eri, man' üldm eri, mand Un'-ut eri,
áli,
q,nsi ;
jdyd selém-utnél akw'-müs q,li. 3. Tül /asdV jémtés ; q,nYd Idwi unan akw'-müs /uje^m, tas Qndnél teyén, tas mdnél anseHn ; atd lü-nüpél teldn qli, atd mis:
nüpél téldn
q,li ;
atd pnim
tq^te'in,
atd uJ!-jiw tq^teHn
kdn selém-ut anée\n, teyén, ajeHn tas
mdnél
met-^um
;
•akw'-müs tas mdnél
tittilén
— yumitd Idwi
»
jdydn lauwés
:
am
«
:
sélém
tawd yuml'é vdrilém
? !
;
am
tas
mdnél
taivdnél
puuném
voss
q,nsi
mand
:
((nan jd*i-piyén
:
nanén ne-mat
q>ntés
kinseHm
voss q,nsi
té'i,
takwi jdyd sélém qln
yumlé vdrilém vdssV
té^i?!)>
—
netd Idwi:
am
? !
an
;
aji,
te'i,
masi, qsn'-ut-ke qnsi. déd sélém qln yqlné-mosd voss
am
nan akw'-müs
:
q,le^in.)>
4. Xq,sdV jemtéSfXumitd-nüféllawunkwépats
vari.
akiv'-müs kan-
;
metéli
möldl
am
vdssV
masn'-ut-ke voss yuji
té'i,
matdrém yün
selém
q,ntés at
? !
qnéi,
:
yün
ane-mat qntés at vari, kwond pösdln ; jdyd
sélém puunél takwi voss qli!» 5. SawVjemtés
;
kankdn l'aultunkwé
i
patwés, rdtunkivé
i
pat-
ketten kezdtek élni. A bátyja kereskedik, más városba jár az öcscse otthon ól atyja szerzett vagyonából, a készbl (kész helyrl) eszik, ölt öltözetet, bír birtokot ami pénz kell, ami ruha kell, ami ennivaló kell, atyja szerzeményébl mindegyre van. 3. Azután hosszúidéig ln, s ángya [így] szól vala: wTe egyre heversz, készbl eszel, készbl birtokolsz sem lóval nincs dolgod, sem tehénnel nincs dolgod ; sem szénát nem hordasz, sem tzi fát nem hordasz egyre csak bátyád szerzeményét birtokolod, eszed, iszod béresembert bérel s te mindegyre csak készbl élsz. 4. Hosszú ideig ln s férjéhez [így] kezdett szólani «Te a te testvéredet egyre csak a készbl táplálod a készbl birtokol; neked Férje felel: «Min segítsemminem segítséget nem teszen». séget kívánjak (keressek) én tle ? A minap megmondotta atyja a tlem szerzeit vagyonom hadd egye, hadd bírja hát mit (mikép) tehetek én egyebet (tovább) ? Atyja szerezte saját pénzébljeszik, iszik; ölti, ha ölteni valója, bírja, ha bírni valója van. Míg az atyja szerezte pénz el nem fogy hadd egyék, hadd heverjen én mit tehetek egyebet?! A tlem szerzett holmim ö hogyan bírná, hogyan enné?!» Neje felel: «0 semminem segítséget nem teszen, el; éljen maga az atyja szerezte vagyonából!)) 5. Sokáig ln s bátyja pirongatni is kezdte, verni is kezdte. Öcscse szól: ((Te idsb ember vagy, én kicsiny. En tudom, hogy
maguk
;
:
;
;
;
;
:
—
;
!
;
!
:
—
t
zd
326 lüés.
TÁRSADALMI MESE. ápsitd Idwi
at rüpiteHm,
:
(cnan jani''
nanén ne-mat
nan além-utén
iéyémf atd
am mán. am
yum,
at
q^ntés
va'ilém: ne-mdtér
váreHm ; atd nan selém-utén jdyémennél möldl lauwdsém
q>nse'im.
hjdyém selém puuném yáhidtd-mosd teyém, ujeim,
q^nse'im,
maseHm
:
;
jdyém selém puuném yq^lné-jui-pdlt man sawné pate'im, m an sunin pate'im, taw at vaHlém. nan ul l'aiiltén am-nüpélém, ul alyaté^i jq,més fiqmtél nan-paltén qlunkwé-ke yotém lül
:
kwond Idwdln dném !
man üseHm, man lilin-ta'il qle^im amki qleim. man yujeHm, man 10 ünleHm, man mater l'qüy jdleHm ; man aliéleHm, man at alisWim: :
ta
ti
amki, yqtpdn tqrés at vdreHm, nanén saw at vdreHm.))
kankdldwi: akwdlné nqmtén-ke patés, minén akw' pdln' kdn kwond i pöswés. 6. Üs-joli'pált
man kwolkwé
yqntés, tü
ti
sdltés,
/»
—
— kan-
tot ti öli.
kankdn jd^-d selém puunnél i akw' q,ln-pdlél at majwés. ten'-ut áümy dt'im. nan rqnyimé, yuml'é kdsin, toyd ta sawdli. takwi
masn'-ut qnéi,
5
—
akw' piris qnsi.
y§sd qlsV,
man váü
qlsV,
au yqtél kankd
— an-mönt kankém namyqtéld — kankém-pdlt mujlunkwé-ke jdlnüm)). — netd Idwi: namyqtéld
joytés. netd-nüpél Idwi
:
aam
((poy-
semmit sem dolgozom, neked
semminem
segítséget
nem
teszek;
mégsem eszem
a te szerzeményedet, sem a te vadászati keresményedet (ölt holmidat) nem birom. Atyánk [úgy] hagyta meg a minap, hogy az atyám szerezte vagyonból, mig ki nem fogy, egyem, igyam, birtokoljak, öltözzem; atyám szerezte vagyonom elfogyta után vájjon Ínségbe esem-e, vájjon boldogságba jutok-e, azt nem tudom. [De] te ne pirongass engem (ne szitkozódjál irányomban), ne verekedjél Ha valamiképpen rossz [dolog] jó gondolkozással nálad lennem utasíts (rendelj, mondj) ki engemet! Akár meghalok, akár elevenen maradok (leszek) magam leszek. Akár heverek, akár üldögélek, akár valami útra megyek; akár mindenkor csak én magam vadászgatok, akár nem vadászgatok vagyok, senkinek akadályt nem okozok (teszek), neked bajt nem okozok.)) Bátyja felel «Ha elmen kedved van (esett), takarod[Erre] a bátyja ki is zte. jál (menj egy felé)!)) 6. A város alatt egy kis házikót talált, ím oda belépett, ím ott lakik. A bátyja az atyja szerzett vagyonból egy fél pénzt sem adott neki. Nincs ennivalója, nincs öltözni valója. Kenyérért könyörögve (kiáltozva), ahogy csak lehet, ím úgy nyomorog. Magát tartja el Hosszú ideig éltek ketten, vagy rövid s egy kis fiacskája van. !
:
:
:
—
—
:
—
nap bátyjának nevenapja érkezett el. Nejébátyámhoz. ím most bátyám nevenapja van
ideig éltek ketten, egy
hez szól: «En
—
—
KERESKED EMBER
A tthi I
327
MESÉJE.
kankénné möldl kivon ajméltiménté, kwond
pálél at majívdsén
nan-nüpélé7i sunsi
jiösiinénté
akw' qln-
an as mujkiíikwé minkén- értén, kankén
:
ja^hpiyd-ke éri: vivitdln
? /
jdnV yum, am-pdltém sart /ün akw'-ti am mineim. at-ke sunsi
am mdn
jiiv'f !
mat
q^s
— taw Idwi
«taw
:
sart kankém-palt lo
:
vassi' taw-pdltd manér kinkankém mand yurip nqmt anéi,
ta-ti
:
siinkwé miné'imí! an sar kds-ma'és,
nqmtd sunsunkwé jdle'im.^) 7.
Mas/atés
minés. yasd,
i
joytés, jüw-édltés. üs-ta'ü pajérd,
kür-payát, tot
ti
tüli.
man vad
minés,
anya tép-vdrné
kivolt
sdj-anin ünttélaívdst, énkajdn misand.
rétéi jold voss
taurV voss sakivaleHt!
patén
—
;
ti
ajaivé,
taw
sdjV vinaV sqsenti. ramkdt
énkajd-nüpél
kÜT'payén joyte^in, ta lüln^-utén-palt joytnén qrémté kélmatné
kankd-kwolné
kdnésd atyatimét ; téwé,
éáj-dnidn,
Idivi
taiv
((tajéy
:
la'ildnvdn-
an mét-nétd jq>nindt-müséy taw-páltd joy-
téné qrémté la'il-nold taiv la'ildn ta yqji, kwol-kanaé tu-ta pats. sdj-dnit,
qjuyd
5
rumkdn akw'-müséy an
vind-rumkdt yotd raum Iqmtdnl kwol-jdnitél tü rausdst.
ti -ti
narmats, yumitd-nüpél Idwi
—
:
njnönt
sam
at
qnseHn? /
ti
vendégségbe mennék)). Neje szól « Veszteg maradsz (sz sz.) bátyád a minap kikergetett, kizött, egy fél pénzt sem adott neked ha most vendégségbe méssz, talán bizony rád fog nézni a te bátyád ?! Ha neki kell az ö atyjafia, hívja öt!)) felel: «0 az idösbik ember, hogyan jöhetne ö hozzám elbb ? En vagyok a kisebbik ugyanezért bátyámhoz én megyek elbb. Ha nem néz [reám] akkor többé mit mennék hozzá keresni ? Hát én már csak kedvtelésbl is, hogy bátyám min gondolkozással van [irányomban], az gondolkozását megtekinteni elmegyek.)) 7. Felöltözött és elment. Hosszú, vagy rövid ideig ment, bátyja házához érkezett, belépett. Az egész város gazdagja, elkelje egybe van [ott] gyülekezve esznek, isznak. a kemencze oldalánál, ím ott áll. Az ángya a konyhában (az étel készít házban) theát, pálinkát öntöget. A pohárkákat a theás tálczára helyezi, odaadja ket .
:
.
Midn
:
—
!
:
:
!
;
szolgálójának. Szolgálójához [így] szól: «]Víajd a kemencze oldaláérsz, midn az ottan állódhoz érkezel, azon látszattal (csellel), mintha az lábába botoltál volna meg, essél le; hadd törjenek darabokká ezen théás tálczáid és pohárkáíd !» Ama béres njének, amint járkál, akkor midn hozzá érkezik, ím odaér a lába- hegye (orra) az lábához s ezzel odaesik a házpadlóra. Ama théás tálczáknak, pálinkás poharaknak mindenfelé (ahová) elszóródott darabjai az egész ház terjedelmében szóródtak szét (oda). Ángya most
hoz
—
ide rohant s férjéhez [így] szól:
«Hát
nem
volt
szemed az elbb
?
!
10
328
TÁRSADALMI MESE.
man-matdrén, kür-pq,yén
ja'i-piyén,
taw la^ilán taimats
mdnd 15
an
;
yotdté totdln /»
—
ti
l'üli-pél;
an met-né, kunéry
ramkdt akw'-müs sakwalast. kwoná kankdn punk- sq,wdnél nirémtawés, kwol-
anit,
kan yosyimé divinél kivond sdltémtawés. ydnyéltdpnél sq,pakin la*ilél sdnkwimé kartd-kanné patndt-mosd sdnkwimé, junyimé toya ti totwés. kartdn patés, tü osulawés.
8- Nq,nyd kwoss kdtdydtél vorlyatí, nq,ny at lapi, tot
man
yj^sd yujés^
mossd
vdt'i
yujés,
postilési. nq,ny-lülLinkwé
Wüdpin
kwoss vortyatüi,
kart'-dwi paWyaji. kdtdydtél yartimé kwondlé ness 5
patés. Xqsd,
:
an-malin
tujttijiw, üs-yuli akio' pdl-nüpél tü
joytémd-kemt lüw tü
au yumitd Idwi 10
:
((kmiér,
jdnV mat yummV, va'ilém
utém
ti,
yuji.
ti
kit
at lapi,
vdnkunkwé
ti
marid vdti vdnkés, üs-yulit jüwl'é yöntéli
jindt sujti. sip-lmvd jüwté périts
torydl'é
ti
akw' értén pöl'unkwé patwés. samdyd
lüwin
:
tujt
lüwél kérimé kwolin
poyértayts. lüwin tujt taiv
ti püyémtawés. yumÜé jémtsénh)
kit
yuw. akiv^
— tawldivi:
man mdn mat yummV, yot-müs
tujt
tálmV.
((jdtéldyéni,
jemtsém,
am
at
kankém-pdlt mujlunkwé jdlém mdmt kankém mujléptim-
;
jüw
ti totilém,))
— tm IdweV
:
akuner,
mönt kankénné
rdti-
atyádfia, vagy micsodád, ím itt áll a kemencze oldalánál béresnö, a szegény, megakadt az ö lábában Most a tálczák, a pohárkák mind eltörtek. Vidd ki akárhová!)) A bátyja megragadta a feje börinél s a ház padlóját söpörve vele az ajtón át kidobta. [Azután] a lépcsrl csizmás lábbal rugdosva mindaddig, míg az udvar terére nem esett rugdosva, taposva, ím úgy vitte. Midn az udvarra esett, ott hagyta. 8. Amint kezeivel fölfelé tápászkodik, nem tud fölemelkedni, ím ott fekszik. Hosszú ideig feküdt, vagy rövid ideig feküdt, egyszer csak fázni kezdett. Szemei kissé megvilágosodtak. Amint fölállásra támaszkodik, nem tud lábaira emelkedni. Az udvar kapuja nyitva áll (fekszik). Kezeivel vonszolva magát, ím csak úgy mászni kezdett kifelé. Hosszú, vagy rövid ideig mászott, a város utczáján visszafelé hallgatózik lovas úri szánnak hallik jövetele. Nyakát visszafelé fordította hát im két lóval befogva egy ernys (házas) úri szán jön. A város utczájának egyik oldala felé, ím oda hengerközött. A midn a lovas úri szán feléje érkezett, a lovat im megállítják (oda fogják). Két férfi szállott meg egy szánt. Az egyik
Ez az
ama
!
:
:
:
férfi szól:
«
Szegényke, hogyan vagy
(lettél) ?»
—Ö
felel
:
((Kedve-
seim, valami nagy emberek, vagy valami kis emberek, hogy miképpen vagyok (mi szerint lettem), én nem tudom; bátyámhoz vendégségbe menvén (mentem helyén) bátyámtól nyert vendégaján-
KERESKED EMBER
A
mén man
sünséslüw,
mén-/q.sit iiaidyatén
ment nan tü
am yotél
vánknüm.? 9.
sdltén
vd'ilém /»
!
í !
—
man vaslüw ; an mén
mm
;
—
tajéy^
ti
minésémén, mén Van^é-
yoti kwolné sdltimm, mén-jui-pal-
taw yuml'é Idwi
:
tén laweV
Tén éld-patnén
jq,r-ke q,snüm,
toy
sujti. ;
ndnki. tü joytés, jüw-sdltés
yün
nan jui-pdlmént jajén /»
ti
yajti lüwin tujt jui-pdlt. simsitd:
lüwin tujtd kart'-dwinél tü jüw ta sdltmd :
né-mat-yatpa
dt'im.
kwolné jüw-sdltés
yum-naurém yujjdldli; Idwi: ((puunin vdta-yum man pi\ kunér, manér vdrunkwé sdltsén ? » taw Idiüi amanéri^ am sdltsém ? / mönt kit yiim, kankém kwolnél mujlunkwé jdlérn yummV, juil-joytélawdsém ; dném tén vöwéstén mén yoti kwolné édlt7iémén vaén, tü édltén \mdtérV vöivéstén, am tatéi, yiijné
15
jui-pdlt tülmats nq,nyd, yöntlitd takuitd:
üs-kwot'élt jdni' kwol ünli
mdt
ndt'im,
:
kwolné sálteHn,
((uén yoti
nén jai-palént naulyatné
ne-mat sankwd aumin at
kwol
329
MESÉJE.
jq^més jdnit
—
5
:
:
vciémí
yotél
— an naurém Idwi:
!))
ness vöwintéstén t
esten
;
;
;
ntén
manéri
nanén vöwésten/
nan, kuner, kankénné rdtimén-md^és nanén vöwin-
an minériéén jüw
/»
—
dékom
ez, ím viszem haza.)) Amazok [így] szólanak: « Szegényke, hogy az imént mint vert meg bátyád, mi néztük, mi láttuk; most mi ím elmentünk, a mi utunk mentében fuss utánunk; amely házba mi késbb betérünk, térj te [is] oda be mi utánunk » ím miképpen felel «Hogy ti mily házba tértek be, én honnan tudom ? Ha utánatok futni való erm volna, hogyan másznám így?!» Ok felelének: ((Nincs [úgy], jer te [csak] mi utánunk !» 9. Miután azok elre kerekedtek, egyszerre csak fölállott, vizsgálgatja (hallgatja) önmagát: semminem testrésze fájdalmasan nem érzik (hangzikj. Most a lovas úri szán után fut, nézi [hát] a város közepén egy nagy ház áll (ül) vala; az látszik, hogy lovas úri szánja az udvar kapuján át ím oda ment be. Oda érkezett, belépett senki sincs [ott]. A házba belépett a ház üres. A fekv helyen jó nagyságú férfigyermek heverget s [így] szól: « Gazdag keresked ember kis fia, szegény, miért (mit cselekedni) jöttél be?)) felel: « Miért jöttem ón be?! Az imént két férfi, bátyám hívtak [ide] házából vendégségbl jött két férfi ért utói engem engemet [mondván] amely házba bennünket betérni látsz, térj te Ama [is] be oda; hogy miért hívtak, azt én honnan tudjam ?!» téged?! Hát csak úgy hívgyermek szól «Hogy miért hívtak nak mivel téged, szegényt, a bátyád megvert, azért hívtak most menj csak kedveském be »
—
!
:
!
—
:
:
:
—
;
:
k
:
k
—
;
;
I
10
TÁRSADALMI MESE.
330
10, Kivond kwals. üs-yulit jámimat namsi matdrél winkwé vöwasém
jamimat püütd siijti. 5
tdrwiiini
ti-mqrtés tdrwitin
riíén sdltés. nétd Idivi
andn tüp
ta-ke (?)
((jüw-ínos toyd
;
—
v^mönt
:
nqmsém^
majwdsém.n toyd
jémts. málentita pütitd: mater potali
ti
i^jd,
:
dleiitilén? /»
an jdrmén
:
ti
dlentitd. jmv-jo/tés, kwol-
khikén-pdlt miíjlunkwé jdléin yuin, majim taiu yuinl'é Idwi
:
((kankémén mujléptim-
yiimmV at-ke joytélaívdsém, jüw at joytnüm ; us-yulit dkérdtén luwaném purnüivét jqmés yummin joy télim ém-ma és lilim utdmél, jqmés
;
ne^iles.)) 10
mtéprisd yot-dnywés, an pütit dlentém potalitd jold
—
ti
po-
«na% ti yotél-uilt né,td ndnyd lülimtémd qrémté Idwi yérmatés. vim qln-yuryén mand tülmeniém qlndn? !)) pasdnné ünttéstd, séskén nild
.
sdmd akwdn tüp joytdmét
:
ta-jdnit sqrnin qln-yurV. netd Idwi:
((uan yotél-uilt tTilmentém qlndn
saw totem mdmmnél
mmki
menki ness saivmén-kemél taw pankdnémén nan ti jdktsdn/n !
.
.
.
—
uldwi; ((am ne-mat-i(otél at tülmentdsém, atd yqtpdn majwdsém ; üsyulit jüw-jqmimém man tqrémnél püdn majtvés, mand mdnél yuVi-
10. Kiment. Amint az utczán jár, gondolja (magában) «Azt hittem az imént, azért hívtak, hogy valamivel megajándékozzanak hát legfeljebb (ha az) az inség az (?) minek odaadtak.)) Amint úgy járt, lm kebele súlyossá lett. Tapogatja kebelét: [hát] valami gömbölyüség érzik [benne]. Annyira (oly mértékben) súlyos [de mégis] hazáig ím úgy elemelgeti. Haza érkezett, házacskájába belépett. Neje szól: «Hát, bátyádhoz vendégségbe ment ember, adott [ajándék-] rakásod alig hogy emelni bírod?!)) [Erre] ö ím miképpen felel: « Avval amivel bátyám megajándékozott, hacsak két jó ember felém nem jött volna, haza nem jöhetnék! A város utczáján házi ebek rágnák csontjaim; [csak] mivel két jó ember jött felém, [általuk] menekült meg életem (lelkem) ». Levetette övecskéjét s Neje a ama keblében emelgetett gömbölyüsége ím alá gurult. mint fölemelte, mondja «Ezen valahonnan vett pénzes zacskód :
:
;
—
—
:
miféle lopott pénzed [ez] ?! » Az asztalra helyezte, [hát midn összefogni akarja] a kendnek négy szöglete alig ér össze oly nagy az az aranypénzes zacskó. Neje szól «Ezt a pénzt te valahonnan loptad (ezek a te valahonnan lopott pénzeid) A mi egyszer ínséges módunkkal ínséget szenved (visel) helyzetünkbl ím [még nagyobb :
:
!
.
.
bajba juttattál bennünket; akárcsak mintha] mindkettnk fejét levágtad [volna] !» Ö felel «Nem loptam én sehonnan sem, [megajándékozni] sem ajándékozott meg senkisem a város utczáján amint haza lépdeltem, talán az ég adta kebelembe, vagy talán a földbl került el a jártomban kebelembe jutott zacskót ím azon
—
:
;
;
A lés:
KERESKED EMBER
jámimém pütm jo:(tém /urV jüw-mos
lowintawés
:
ut-ke érés
masn'-ut joutsV
:
sqrni qln at sat ;
to/á
sajt. ten'-ut eri ti
331
MESÉJE.
:
alentáslém.
ti
tén'-ut joutsV
;
netán
masn'-
qleV.
man vdt'i qlsV, au ^(qtél kivals, tts, ajis, viaskwond kwdls. üs-tdltén nalwd jqwdnts ; üs-tdltén, rqúén nalva'ilés. sunsitd: möt üsdnél vdtala/tunkwé jim vata-^um-Uarapli pdV ti pü](dts. karaplin vdta-/um mird-jurtél pdi ti kwdls. ydn-pdli mujlunkwé pdl'é jqmi. taiv-pdltd joytés ; kitapéstd «kunér, nan nal11. Xasd alsV,
^atés,
:
mit jqmiteHn laytné
Xum yum
;
tárém-üs, yqn-us-tarmél
ti
^um /ötté
at vaéti?
am
üs-yalt
ti
—
at va'ilén
?
— mété-
jimém püt-tul var né kit au yuvútd üsés, au
qnée'im, tén'-ut vdrné kit yiim météldlsém
:
—
yum vek qlih) taw Idwi (tam /otél ; vd'ém ? yqtpd métélayti, man dt'im, am yotél vd'émí^ ton-qrémt taw aqs nan météla^tunkwé lül mat yum? ! sisdt yqtpd ti laumi, sujti at qnse'im
météla/tné
s
:
lo
:
soryén téné ary^ qln nanén tönin at éri?
!
météla/tén
nan akw^
üs-
yal jdlunkwéi éldl qlné nqmét-ke qnsé'in: tas qlnén voss yuji akw
—
mdt/»
yum am
tülldivi vdta^yum-nüpél
ti,
am
:
«nan manér yinn kinseHn
métélayte'im akw' üs-yal jdlunkwé.»
—
?
ait
vdta-yum
mód
hazáig emelgettem.)) Neje megolvasta [a pénzt]: ötszáz rubel [volt] Enni való kell enni valót vásároltak öltözni való kellett: öltözni valót vásároltak; ím [így] élnek. 11. Hosszú ideig éltek, vagy rövid ideig éltek; egy napon fölkelt, evett, ivott, felöltözködött, kiment. A város révéhez lemendegélt a város révéhez, a fövényparthoz leszállott. Nézi [hát] egy másik városából kereskedni jött keresked ember hajója im a parthoz kötött (fogózkodott). A hajóbirtokos keresked emberim népével együtt partra szállt (kelt). A fejedelemhez vendégségbe menend fölfelé lépdel a parton. Ö hozzája érkezett; megkérdezte: ((Szegényke, te a folyó mellett alant járdogálsz ; ezen isteni város, fejebérbe szegd embert nem tudod-e ? delmi város területén valahol nem tudsz-e? ]\íialatt én ezen a [két állomásbeli] városközön át jöttem, üstbeli dolgokat intéz két embert tartok vala, az egyik ember meghalt, [amaz] ételt készít két embert béreltem egyik ember hiányzik; bizonyára van [helyette] bérbe szegd ember?)) Ö felel: «Honnan tudjam én?! Szegdik-e bérbe valaki, vagy sem, honnan tudjam én?!)) Ekkor háta mögött megszólal valaki s [így[ hallatja magát ((Hát te talán valami alkalmatlan (rósz) ember volnál-e a bérbeszegdésre ? Szegdjél el egy városköznyi járásra Ha elre látó (való) gondoskodásod van, hadd Ezután [így] szól a keresheverjen készletpénzed egy helyütt!)) kedhöz; ((Te micsoda embert keresel? Egy embernek itt vagyok
aranypénz
;
:
.
:
;
—
—
:
—
:
!
!
—
i5>
332
TÁRSADALMI MESE
—
taw láwi «ja kunér, nan mUélayte' in manér vöwe^in?» manér vöweHm ; nan mand-kem miyén h) vata-yiim lawi: «am mana-kem miyémí akw' üs-yal jdlnén-ma^és at sdt sajt mi-
lawi
"?
:
—
»ani
—
yém.^)
taiü lawi
nan jdlén ! »
20 kunér,
nalwd joytén
/))
yolit ten'-ajné pordt
— taw
Idívi
aam
:
12. Tül-uilt jüw-minés,
—
jiiWinh)
jamitdsém
;
taw lawi:
nam
am
5ajn'-ut at anse'in?
qs éldt voss sélsém
jmu-joytés.
nétd
am
metélaytdsém,»
An
—
!
akiv' üs-yal
— netd lawi tinv
nan
ta-pordt
láwi:
anan yot
nalmit kas kinsim
:
jdlné-ma
/
akw'
;
«an qs matd ;
ten'-
vdssi
«tq,rém mis tm'-ajné-
lawi:
voss yuji
jelpélV soryéyn
térié
és at sdt sajt lauwés.))
vojpi-ke, jdlén
yiijdst, yolit yqtdls,
ét
«jdtd
kwdlsét
;
qln
—
/
tén^-ajné-pord jémtés,
mnsyatés, üs-tdltén nalwd vd'ilés. taw nalwd joytés. vdta-
test, ajist.
yumitd
;
soryén tén'-ajné-kém qln tq^rém mis
/
«nan kasé a j dinén mat
:
mine'im
—
ta-pordt joyte'im.»
yot jdle'im?
manér-maés meiélayte'in? / » kem qln : tas qln, taw akw' mdt
13.
am
jdleim,»
akw' möt üsin váta-yum. joytés, mét-yum kinsi
üs-yal jdlunkwé
nétd Idivi
am
nat sdt sajt-ke mfyén,
:
:
joytés,
lawi:
nan joytdsénht
(.(kunér,
—
((métélaytdsém,
—
én elszegdöm egy városköznyi járásra.)) A keresked ember «Ugyan szegényke, te elszegdöl-e ? Mennyit kérsz?)) A keresked Ö szól: ((En mennyit kérek ? Mennyit adsz te ?!» ember felel: « Mennyit adok? Egy városköznyi járásodért ötszáz rubelt adok.)) Ö szól: «Ha ötszáz rubelt adsz, én megyek. » ((Nosza, szegényke, jer Holnap ebéd (evés-ivás) idején indulok akkor jöjj te le!)) felel: « Akkorra megjövök.)) 12. Azután haza ment, haza ^érkezett. Neje szól: «Hol jársz te?)) Ö felel: «En hol járok? En lenn a folyónál szórakozást keresve járkáltam; egy más városbeli kereskedember jött, bérbe szegd embert keres egy városköznyi járásra én elszegdtem.)) Neje szól: «Hát talán nincsen neked enni s inni valód?! Amennyit hasad megehet, megihat, annyi pénzt adott az isten; egyébért mi végett szegödöl el?! Ö felel: « Isten adott [^ugyan] annyi pénzt, mennyi ételre, italra kell; [de] a kész pénz, az maradjon egy helyen Hadd szerezzek újból továbbra is hasam eledelére szükséges pénzt! Eoy városköznyi járásomért ötszáz rubelt Ígértek.)) Neje szól « Ha a te kedved olyféle, hogy menni akarsz (valami én,
íelel
:
—
!
!
—
— —
!
—
—
—
;
—
—
!
:
men
féle), [hát]
menj
!»
13. Most egy éjjelen át feküdtek, reggel kivilágosodott, fölkeltek ebéd ideje jött, ettek, ittak. Felöltözött, a város révéhez alá szállott. leérkezett. Keresked embere megjött s [így] szól: ((Szegényke, megjöttél?)) ((Elszegdtem, hát hogyne jönnék meg?! ;
—
KERESKED EMBER
A
333
MESÉJE.
—
^umlé at joyte'im'^ ! mölál ti pordn Idwsém jo^tunkwé.)) vátayumitdlawi: <.ijq>més yum a kw' latinéi qleHn ; lawém pordnt joytdsén jq,més, v Ükét yum, tdlsét karaplin ; karapli nalwd narhawés, minunkwé patsét.
5
)y
14. Xqsd mindst, karapli sakwdtankwé at vértté' in.
Idwi
taiv
mir üsi
i
puunén
—
((ja)'atd,
mát karapli ;
i
(ikurier,
:
;
üsi. tot-ta
mirén
;
ta
ajdkér repitén
ndnki vör-nol
.h)
—
jdkér répitawés.
;
lilin,
sakwdtaweuw
mand yqXém ta
nol to/alin jqn/i, vör-vdta saji jémti
avör-nolné
/n
püytén páV
/»
at
Yianrdmés,
ti
ti-mortés vöt nanrdmés, lütiinkwé
mindst, ^uml'é-kdsin mindst, vör-nolné
uja/)) taiv Idwi,
üsés
mindst, akw' mdt vöt
aul tdrdtdln jdkdrt ! jdkdrt tdrdtéin, tit-ti
:
püytén!))
saj
man vdü vordtawés
vata-yum Idwi
nolné voss joyteuw
Idwi:
ti
i
vbr;
joytdst.
—
toyalin jqn/sét, vör-vdta sajt jémts,
i
mdné joytdst, pd püytdst. ünléit nowitaivé, küsejd-nüpél Idwi ajd ti, puunén at né^lés i nan lilin né'ilés.» vdta-yvmitd Idwi saj
:
lilitd
—
nan vdrméHV nqmtin yum
;^
am
:
lilim ne'iltdslén, mirém-lili
—
Tegnap erre az idre Ígértem, hogy megjövök ? !» Keresked embere szól: «Jó ember, egynem (nem egymásnak ellentmondó) beszéddel élsz; megígért iddben érkeztél meg: jó, becsületes ember [vagy].)) Fölszálltak a bajóra; a hajót a vizbe befelé tolták, menni kezdtek. 14. Hosszú ideig mentek, vagy rövid ideig mentek, egy helyen ime a szél megersödött s már csaknem azon volt, hogy a hajót összetörje oly annyira neki ersödött a szél, hogy meg sem állhatni vala eltte (meg nem bírsz állani). A keresked ember szól «Dobd Je a vasmacskát!)) A vasmacskát ledobták. Ö szól «Ne bocsásd le a vasmacskákat Ha a vasmacskákat alábocsátod mindjárt itt ér bennünket a hajótörés A nép elpusztul s vagyonod is elpusztul. lm amott egy erd borította földnyelv látszik élve, vagy halva jussunk el ahhoz az erds földnyelvhez az a földnyelv akkép fordul, hogy az erd széle védelml (véd mög gyanánt) fog szolgálni (lesz) Mentek, ahogyan csak lehetett (akármajd [ott] köss ki !)> mikép) mentek, el is érkeztek az erds földnyelvhez. « Nosza" mondja ö «az erds földnyelvhez » S akképpen fordultak, hogy az erd széle védelml vált. [Most] szól: ((Nosza, kössetek ki a partra !» [Széltl] védett helyre érkeztek, kikötöttek a partra. Veszteg ülnek a [széltl] védett helyen a hajó nem mozdul. Gazdájához szól: «No lám, vagyonod nem pusztult el néped élete is megmenekült s a te Keresked embere felel: ((Szegényke, életed is megmenekült. « te igen okos ember vagy megmentetted az én életemet, megmenekült a népem élete, pénzem nem veszett el s vagyonom sem :
:
—
!
!
!
;
;
—
;
—
!
—
;
5
uú
;
10-
334
TÁRSADALMI MESE.
neHlés, alnéin at üsés
puuném
i
nanén mir-küsejV sapitilém 15
sén
/
nan yumlé lawidn, nan
q,lein.
at üsés.
am
;
an nan met-/[ummV
ness aleHm, mirén
ul álén,
nan kátén
latinén voss yöntle'it ; mir-punki'
q,n-
nan
»
15. Ti
ale'it.
vöt nanra, at
tawenti.au/um,
et'i
jemtés,
et'i
ünlunkwé karapli ürné-maés perementawáyi patés,étdU (eü yatlénémos) ünlunkwé varmél! tawán patés, taiv-pdlta jis, lawi : ((ja, nan
nan ünlén ; akw et ünldnén-maés yürém5 sat sajtéi 7JiUém ; am-ma éslém nan ünlén/ yolit tár ém, y átéli, Erin vöt tawenti ; man rüpiténé máyum ; nan küéej qWin, kwoss yq,téla ja, taw Idwi nan palit ynje'in, yq^nydn nq,ny-kwdltaivéní !)) kunér rüpiténé /um, met-yum, nan yujérisén ! am yqtéld manér rüam-ma' éslém
küéejüiv,
é(i
—
piteHm?
kwoss /qtél-palit yuje'im. akw'
/
Mir
16. sunsi
:
taw
yujdst,
édris-vátat niltdn.
ti
ünli.
5
?
kas-ma
man ydp-sup /anésli.
ünle'im am.»
et-kivott
pordV jemtés.
pdV-l'é
niltdn punkdnél ndj pelamlés, joldté ta
jiw, jold jis, rqéén tü ta pats,
nmand-likém qls
ét
:
és
mdn
ndjkiué
tajenti
nqmsi:
tot,
pdV- ke jdlnüm.» karapli-páyét ne'isélém
pésmatéstd, tdlmatés pdV,
pdV
tqwés,
pdV pü-
veszett el. Immár te ne légy többé bérmunkás ember, téged a nép gazdájává teszlek (rendezlek); én veszteg leszek, néped te tartsd kezedben Amint te nekik rendeled, hadd hallgassák a te szavadat !
te leszel
a nép
feje.))
Most [így] vannak. A szél ers, nem csendesedik. Egy ember, [midn] éj lett s a hajó rzése czéljából való éjjeli virrasztásban 15
.
—
[t. i.] az éjnek kivi(ülésben) az rváltás sora reá esett, az éjjeli virrasztásnak (ülésnek) dolga reá esett, ö hozzá lágosodtáig [tartó] jött s [így] szól « Ugyan te, mi gazdánk, virrassz érettem te az éjjel
—
:
egy éjen át való virrasztásodért háromszáz rubelt adok neked: virrassz te én érettem Reggel az ég kivilágosodik, talán lecsendesedik a szél mi dolgozó nép vagyunk, te gazda vagy ; feküdj bár Ö felel: «Nohát, te szenaphosszant, ki fog téged felkölteni?!)) gény dolgozó ember, bérmunkás ember, feküdjél csak le Mit dolgozom én nappal?! Akár egész nap fekhetem. Egy éjjelt én fogok !
;
—
!
virrasztani
(ülni))).
A
nép lefeküdt, s ö ím virraszt. Éjfél tájra vált az id, a part felé néz a tenger partján meredek sziklahegy van. A sziklahegy csúcsáról tüz gyúladt föl s azzal lefelé jön. Lejött, a fvénypartra oda esett, mint kis tüzecske ég ottan. Gondolja magában «Mi a csoda történt [ott] ? Hadd megyek csak kedvtelésbl a partra ». hajó oldalán oda kötött kis ladikocska függ. Leoldotta, reá föl16.
:
:
A
f
k
A
pdV
j(áts,
KERESKED EMBER MESÉJE. an
kwáls, imi' jq,més,
7'q,íén
335
téné uláta-palt jo/tés. an-
jnalin éayén janit tinin aywtés-potali. nany-dlméjésta, titd: tiirmén
raplin
yotdl! alné
et,
tdls. vitin,
ma akw'-müs
nan/a
tak-
ndnki. nalwd totéstd, ka-
voslayin laHlél jdlilimé rdkdéi-sau yantés, ta-kiwérné
tü manitéstd, karapli-nolné
tü
i
mdyéstd.
Na
taréw
yq,tdls,
mir
lo
kwdlsét, vöt at taiventi. taw jold yujés.
An
17.
yatéldnl
'/alés,
—
as etimés. vöt akw' taml'é, dt tawenti.
—
pora tawdn pats taw-paltd ale^m? I yolit erin tq,rém tawdnt '/§tél vdri, am rüpiténé yum, nan ness ale'in ammaéslém ti et nan ás ünlén ; akio' et ünléné n- ma' és am as yürém
£Üji' jemtés. jis,
láwi
au yiim
aam
:
etdUin ünléné
küéejim, etdtin üJémtal yuml'é-müséy
:
— taw yumlé Idwi
sdt sajt mlyém.))
yujérisén/ vdt'i
am
:
ünle'im nan-md'éslén.))
ünlés, et-kívoü
pordV jémtés.
»jd kunér,
taiv as ünli.
niltdfi
punkanéi
yasd ünlés, mart
mdn
pélamlés, jold jis, niltdn joli-pdlén, rasén tü patés,
ndnki.
mdn ydpd ptsniats, pdV
kwdls, pdt jqmés
:
ás
ti
tdlmatés,
pdV
uldkiüé as ta tajenténdt
tot
tq^wés,
rq.sén
as akw'-ti möldl jdnit tinin d^ywtés-potali. nalwd
a parti fövényre kiment, fölHát ott egy ököl nagyságé drágakö-gömb van. Fölemelte, karjával fölfelé tartja Hát sötét [de] oármerre lev vidék, mind látható. Levitte a vizhez, az éj fölszállott a hajóra. Vizes, sáros lábbal járva egy darab gyékényt talált, abba göngyölte be s odadugta a hajó orrába. No aztán az ég lefeküdt. kivilágosodott, a nép fölkelt, a szél nem csendesül vala le. 17. Ama nappaluk elmúlt, ismét éj állott be. A szél egyformán olyan [mint eddigi, nem csendesedik. Éjjel lett. Egy ember [mivelhogy] a virrasztás ideje reá esett ö hozzá jött s [így] szól ((Én gazdám, az egész éjen át hogyan leheteií meg alvás nélkül? Holnap lehet, hogy isten csendes napot alkot, én dolgozó ember vagyok, te dolog nélkül élsz virrasszál te ismét ezen éjjel én érettem egy éjen át való virrasztásodért én szintén háromszáz rubelt adok.)) [ím] miképpen felel: ((Nohát szegényke, te dolgozó ember, feküdjél csak le! Virrasztok én te éretted.)) Ismét virraszt. Hosszú ideig virrasztott, vagy rövid ideig virrasztott, éjfélre vált az id. A parti sziklahegy csúcsáról ismét kis tüzecske gyúladt föl, alá jött a parti sziklahegy aljába, oda esett a fövényre ; ott látható égése. Kis ladikját leoldotta, ismét fölszállott reá, a part felé evezett, kiment a fövényre, fölfelé lépdelt: hát [ott] ismét a tegnapihoz hasonló nagyságú drágakö-gömb van. Levitte a vízhez, ugyanoda göngyölgette, ahová a tegnapiját s mindkettt oda dugta a hajóorr
a part
szállott,
felé lépdelt s
felé evezett, kikötött,
amaz égö tüzéhez
érkezett.
:
;
—
:
;
—
;
5
nan rüpiténé yum,
—
10
336
TÁRSADALMI MESE.
totéstá,
rnöldl'uta-pdlt akw'
ma'isará. an éta ünlés, tq,rém
man
18. Xq^sd yujés,
yum
— as
uja^a-td,
am 5 ét
,-
nan as ünlén !
am
risén
;
vdt'i
ünlés,
ul'dkivé
tü ta patés
mats
;
paV
mir
pélamlés, jold
jis,
nan
yujé-
ünlés,
man
niltdn punkdnél
man
nan, kunér, rüpét-yum
:
yujdst,
taiv as ti ünli. yq>sd ;
sunsitd
:
niltdn-joli-pdlén,
tajenténdt ndnki.
man ydp-supd
tqwés, rásén kwdls, pdi' jq,més
dywtés-potali,
nan yujné yum,
yumU-müséy rüpiteHm ? ! am mcCéslém ti yürem sdt sajt nanén mfyém akw' ét ünlé-
ét-kwoÜ pordV jémtés
; tot
ydpén naliod tüp
dlentéstd.
:
;
édris-vdtan, rq^sén
pésmatés, qs ta
15
karapli-nolin yusapné tü-mayéstd.
pats, vöt tawdnts.
tdl-
an- malin ta-jdnit tinin
karaplin joytés, nq,nyd
vistd, akw'-ticmöldl potalidyd-pdlt voslayin rdkdsi-sq,utél tü téstd,
joyts.
q,s ti
ülémtal
am. as
ünle'im.))
q,s ti
— taw-paltá
yolit érin vöt tawenti,
— taw yumlé lawi
nén-md'és.))
10
yum
;
'/ujés,
/ujés, nany-kwdls, tarém étimés. au.
ünléné vdrmét tawdn pats
étdl'in
karaplúnol-yiisapéii tw
mir kwdlsét, taw jold
-/q^tdls,
vdt'i
nan küsejüw, nan
rüpiténé
manitéstd,
tü
mossd
ünlés,
mani-
yqtlunkwé
mir kwdltsand. mir kwdlsét, karapli naritawes,.
taw jold yujés.
ládikáiába.
Most
átvirrasztotta az éjjelt, az ég kivilágosodott, a
nap
fölkelt s ö lefeküdt.
18. Hosszú ideig feküdt, vagy rövid ideg feküdt, fölkelt, az ^niivelhogy] az éjjeli virrasztás idö (ég) éjjelre fordult. Égy ember dolga megint reá esett ím ismét ö hozzá jött. « Hallod-e, te a mi gazdánk, te; lehet hogy holnap a szél lecsendesedik, te hever
—
—
ember vagy, én dolgozó ember; hogyan fogok^én álomtalanúl dolgozhatni?! Virrassz ezen éjjel én érettem is! En szintén háromszáz [im] miképpen rubelt adok egy éjjelen át való virrasztásodért.)) felel: «Te, szegényke, dolgos ember vagy, feküdjél csak le; én virrasztok.)) A nép lefeküdt, ö im ismét virraszt. Hosszú ideig virrasztott, vagy rövid ideig virrasztott, éjfélre vált az idö ; nézi [hát] a parti sziklahegy csúcsáról ím ismét kis tüzecske gyúladott föl; alájött, a parti sziklahegy aljába, a tenger partjára, a fövényre, ím oda esett; ottan látszik égése. Kis ladikocskáját leoldotta s ím ismét fölszállott reája a part felé evezett, kiment a fövényre, fölfelé lépdelt hát olyan nagy drágakö-gömb van [ott], hogy alig bírta leemelni a vízhez, a ladikba. A hajóhoz érkezett, fölvitte, a sáros gyékény zsákkal ugyancsak a minapi gömbjeihez göngyölgette s odadugta a hajó orrában lev ládikába. [Még] keveset virrasztott, nappalodni kezdett s a szél elcsöndesült. Felköltötte a népet; nép fölkelt s a hajót a vízre tolta. Ö lefeküdt.
—
:
:
A
KERESKED EMBER
man
19. Xasd minást,
paV
taw-nüpéld Idwi q>8
vaii minást,
mir-küsejV
:
am
ujaya-td,
q,lné
nér yan-pdlt kívdleim ,
»
í I
—
diné
ymn
pasdndnl
.
vdrivdst, tmktvé
nan vdta-yum ydnné
nanrdmés yqn Idwi
au
yum
i
am
ataml'é
:
yujérisévif ta
yq>n'pdlt )ninés mujlunkwé, yq,n'jurtél poterteHt
météldsém
;
:
aam
lo
sáriét jimq,uw vöt
üsnüin
nqmtin
;
taw nqmtdtél lilidnüw
yum qmén,
—
ne'iltésand.))
taw manérV nan-jurtlén pdV
pdV vöwunkwé éri ! ménki te'imén, ajimén ; taw mat yum menki-jurtélmm tén^-ajné mdmént voss te;i,
aji ; lányéi
5
amkunér, q,jiseHm ; ma-
rqwe'in,
? !
kunér tüt
nan
taw-ke dt'im qlés, karaplim sakwdtanüwéf mirém üsnüt,
;
dlném üsnüw, at kwdls
ajunkwé üntsV.
ma és
;
taw Idwi: nam manér kinsuiikwé, ku-
— vdta-yumitd kwdls pdi\
ta üsét püt-tul varné
kívdls.
am-jurtlém ténkwé
yanné manér jqmés vdrildsem ? ! yq>fi-mujléptan'-ut at ndrém totunkwé yq^n-pdlt mine'im ? ! nalmit karaplimt Idwné jq,més»
joytdst,
yan-yalt mujlunkwé kiudle'im
yum, mir-punki
ajunku'é as at kiudleHn?
minné üséndlné
pdV yan-palt mvjlunkicé
karaplin vdta-^umitd
pü'/tást.
337
MESÉJE.
voss voss
potérteuw akw^-jurtélf»
19. Hosszú ideig mentek, vagy rövid ideig mentek, megérkeztek ama városukba, hová menni akartak s kikötöttek a parthoz. Hajóbirtokos keresked embere fölment a fejedelemhez vendégségbe. hozzá [imígy] szól: («Hallod-é, én megyek a fejedelemhez vendégségbe hát te mint a nép gazdája (gazdájául lev ember), a nép feje nem jössz-e szintén velem enni és inni?)) O felel «Mit keresni menjek én, szegényke, a fejedelemhez?! Te mint jót keresked ember illesz a fejedelemhez, én szegényke, tettem a fejedelemnek? Nincs semmim, mivel a fejedelmet megajándékozhassam ; mimet vinni mehetek a fejedelemhez. Lenn a vizén, hajómban fogok én csak feküdni, azt jónak mondhatni.)) Keresked embere kiment a partra, elment a fejedelemhez vendégeskedni. Asztalukat fölszerelték (elkészítették), leültek ketten enni és inni. fejedelemmel társalog: «En ama városban az üstbeli dolgok intézése végett egy embert bereltem ; amint a tengeren jöttünk a szél megersödött; ha ö nem lett volna, a hajóm is összerombolódott volna, népem elpusztult, pénzem elpusztult s magam is elpusztultam volna; megmentette életünket okosságával.)) A fejefel delem szól « Ha olyan okos embered van, miért nem jött Mi ketten eszünk, iszunk veled együtt ? Föl kell öt hívni valamiféle szegény, dísztelen ember létére is hadd egyék, hadd -ivó helyünkön ; folytassunk igyék mi kettnkkel együtt a mi (beszélgessünk) beszédet együtt ;
—
:
min
!
—
A
—
:
;
!
!
ev
!
Vogul Népk. Gyjt. IV.
S2
15
338
TÁRSADALMI MESE.
20. Xq^n yuvi
kéts
—
rövuwés,pa at kwdli.
yum
paV vöwunkwé. yum nalwd jo/tés, «tén voss teyV, voss ajeV
ten-palten yuml'é-müs
vöuwés,
g ta-kivoss
potérténdt sujti
q,s
—
mujlunkwé, manérV at kiváWÍ7i at eri
Idwi
10
? ! eldl!
/»
ta
? /
soryén tené ary' qln nanén tönin
qlné nqmét-ke qnse^in, kwalén
pdV
yq,n-palt!))
((am sqrni yaji-pdlt manér totim kmaleHmh)
:
ta-kwoss
am-yaripém nusd
kiténtát yum qs kéts. qs yum miném-jui-pdlt numén ^qtpd vdta-yum mdn pl\ nan yqnné vöuwén
kwaleim?
at tanyi.
((puunin
:
—
;
—
—
taiv
taw sujti:
anan manér tote^m? / möldl sdris-vdtat ünlém mdnt tar ém nanén mater mis ; kitdyén kw altén yqn-pdlt, akivdtd yqn éli-pdlné jnndln akwdtd netdn majáin!)) vdssV manér tote^in^/ jdny'-utén, ta-ti nanki yürmitV yum qs joyts : nyqnné vouwdsén pdi mujlun-
ansdlnf))
kwé.
»
—
—
kwdls, karapli-7Íol7iélmdnnüívpotalidydvisdyd,püfmpinsdyd.
21.
PdV
kwdlés, yqn-ktüolné minés, jüw-sdltés. pasdnné jqmés,
yq,n-la^ildn yujés, téstd,
nétdn tü mistd. 5
nqnyd
lütés,
pütmél
tiriin
dywtés-potalitd lewd-
yqn-éli'pdlné qln-dni'kiwérné tü pinéstd. akwdtd vistd,
^qn
sunsés, sunsés
ti-yurip-ut yoti sdmnél joutdslén
A
?
;
taw-nüpéld Idwi:
mandVvislén
?
akuiiér,
am yqn-namél
yqn nan ün-
Az ember «Hadd egyeHiába hívják, nem megy föl. nek, hadd igyanak ök magamféle szegény ember hogyan mehetek Másodszorra is küldött embert [a fejedelemj. ö hozzájuk ?í)) Amaz ember Ismét hiába hívták, ismét nem akar [menni]. elmente után fönt valakinek beszéde hallik: « Gazdag keresked embernek kis fia, téged a fejedelemhez vendégségbe hívnak, miért nem méssz ? Azért hogy hasad táplálására több pénzre nincs szükséged ? Ha elre [látó] okosságod van, menj föl a fejedelemhez !» Ö felel « Az arany-fejedelemhez magammal mit vivén menjek ?» 20.
fejedelem embert küldött, hogy öt fölhívja.
—
leérkezett a vízhez.
—
;
—
— —
!
:
hangzik: «Hogy mit vigyél te?! A minap a tenger partján ülö helyeden isten adott neked valamit; kettejét vidd el a fejedelemhez, eízyikét helyezd a fejedelem elé, másikat add nejének Más egyebet mit vigyél ? A legnagyobbadat (t. i. drágaköved), azt csak Harmadszorra is eljött az ember tarsd meg magad számára !» «A fejedelem hív föl vendégségbe.)) Fölkelt, a hajó orrából a két
Amaz
!
!
—
:
kisebb gömböt kivette s kebelébe helyezte. 21. Fölment a partra, a fejedelem házába ment, belépett. Az asztalhoz járult, a fejedelem lábához feküdt, fölállott, elvette kebelébl drágak -gömbjét s a fejedelem elé egy ezüst tálczába helyezte oda. A másikat fogta s a fejedelem nejének adta oda. fejedelem nézte, nézte s [így] szól hozzá: « Szegényke.^ te micsoda, vidékrl vásároltál ilyesmit ? Mennyiért vásároltad ? En fejedelmi
A
A le'im, /otdl' alné
KERESKED EMBER
ma am
katémt
ali
;
339
MESÉJE.
ti-yurip-ut
am
at
ti
vásintdsém,
—
aam taiv laivi nan as yotél-uilt visdyén í /» kunér yotél vislém? / dném tarém 7nim-ut». yan nanyd lüUés, taw fciydn ünttéstd ; test, ajsét. minné pordV jémtés, minunkwé patsét. yan Idwi : ((vdta-yumin voss mini, nanén am at tdrdtilém ; am-
ut
ti
sunsentásém
pdltém qlénlíi
;
yan ünlém mdtdnél nq,nyd
am
;
pdlt yül'tés
;
ness\aleim; tq^rém-üs,
lo
yan-posin taHlá
aam ünlém yan-jolém nan yan-üsém nan qnédln /» X^^'
tawdn mastéstd, ktntd tawdn pintéltéstd ünldln
l'üHés,
:
:
—
qlunhvé patsV, akw^ pasdnté
té}'i\ aje*i.
22. Xq^sd qlsVy váti qlsV, puunin vata-yum-pV qlimaid yqnén
sunsawé
:
möléy-^q^jtél at qli ;
:(qsdi^ jemtés,
yqnd Idwi
:
sén; an akw^-müs tistimé
— taw Idwi:
^qlés?))
dyin-piyin kwolém
dyi-pV
ti
qli,
akw^-müs yotém
tistimé áli, rottV qli.
an akiv'-müs kdstal qlunkwé pats, anan möl qulét, jöttémén pordt karkdmVql-
möléy qlkdten möwinti, jonyi
;
qle* in,
rütdlV jemtsé?i
nam ^(otdl'é kdsém y(qlés
? J
yuml'é kdsém at :(qli? /»
qsnén, ne qénén
;
nan ^otdU kasén
qlém üsémt akw'-ti
— /q^d Idwi
nan qs manérV dném
:
at Idwe'in
anan
? !
am
czímmel uralkodom (ülök), bármerre lev föld az én kezemben van [de] ilyesmi holmit én eddif? sem nem láttam, sem nem néztem hát te ugyan honnan vetted ket?!)) Ö felel: «En, szegényke, ;
—
honnan vettem?! Nekem isten adta holmim [az]». A fejedelem fölállott, maga mellé ültette; ettek, ittak. Elmenésnek jött (lett) ideje, indulni kezdtek. A fejedelem szól ((Keresked embered hadd menjen, [de] téged nem eresztelek; élj te én nálam !» A fejedelem felállott ül helyérl, fejedelmi érdemjeles ruháját reá öltöztette, kucsmáját ö reá helyezte: ((Foglald el fejedelmi trónom
meg
:
(a tlem ült fejedelmi helyemet üld te) én csak úgy élek [ezután] az isteni várost, fejedelmi várost birtokold te!)) A fejedelemnél maradt [együtt] kezdtek ketten élni egy asztalnál esznek, isznak. 22. Hosszú ideig éltek, rövid ideig éltek, a gazdag keresked ember fiának hogylétét nézi a fejedelem [hát] az nincs úgy, mint elbb; valamikép egyre búsulva él, hallgatagon él. Azeltti életfolyásában nevetgél, játszik vala; most egyre kedvetlenné kezdett válni. Hosszú idre lön s fejedelme megszólal: «Te az elbbi korban (végben), idejöttöd idején eleven kedv (fürge) voltál; most pedig egyre csak búsulva éldegélsz, bánatossá lettél ; hová tnt el Ö felel « Hogy hova tnt el az én kedvem ? » Ama a te kedved ?» városban, melyben éltem volt, ím ugyancsak van, [még pedig] gyer;
—
;
:
:
—
:
!
—
mekes (leányos-fias) házam, hogyne tnt volna el kedvem ? Fejedelme szól «Hát miért nem mondod vala meg énnekem, hogy neked !
:
5
TÁRSADALMI MESE.
340
\o
nanén mölál kétsénülém ; ayin-plyén ti totunkwé manérV at táji ? í an /ürém x^tél álén, nanén us ketilém, mivel sapitilém, karaplil áyin-plyén totunkwé jdlén /»
sq/pitilém,
Xürém
23.
yqtél qlsét ; nilit /§tél jemtés, ten'-ajné
wés, tenkwé üntsV. yq'nd laivi
vare'in
í
dyin'plyén-pált mine'in,
ketilén, ul 5
(íja,
:
mineHm
ta-pdl kwolnél dwi püswés, akw' néHlés, yq>n Idwi
tit ti
man
—
10
yumJ!é-müs at yansilén
mán
q>U,
í
/»
an jánimés, am
—
tül
tül-uilt
taw Idwi
—
dwi püswés
;
yum ? ! yam-a?r
yotél va'ilém yg^tpd
Idwi:
;^^^öí
yotél yansilém
nan ti yum q>s yansilén ?» jdfém miném porát mdn-tail am
—
nam
:
Idwe'in pi
—
((ja,
at va'ilém. n
anaíí-ke
jdnimém jamés janit yum-naurém yumlé sunsilén, ti yum yanéilén^
;
nan möldl
:
:
/)>
ujaya-td,
:
taw yuml'é Idwi man aüm h) am at vdsintilém /aétal yum.» at-ke yansilén
— taw Idwi —
at'im h)
nan-ke at tdratilén, yotél ínineHm?
;
pasán vár-
yumté nqmt var e' in, wand namt
q,ssén ;
nanki ansém plyén
«pi q,ssém
:
?
a/astal
/»
;
amjim porát
— piyd-nüpél
pfyá Idwi
:
«am
yotél
yq>n Idwi:
vaHlém?
;
akw' ne
tit ti ne'ilés.
!
qls,
am
yqn Idwi:
ati
jáyém mat-yurip
yül'tsém
Én már régen elküldtelek volna s hogy nöd van ? miért ne lehetne gyermeked idehozni ? Most légy [itt] három napig, aztán elküldelek, néppel szerellek föl, hajóval szerellek föl, menj elhozni gyermeked!)) 23. Három napig megvoltak megjött a negyedik nap, evivé asztalt rendeztek, enni ültek. Fejedelme szól « Nohát, hogyan gondolkozol, min eszmével vagy? Elmész-e gyermekedhez, vagy Ó felel: «Ha te küldesz, hogy ne mennék; ha te nem nem?)> Azután a túlsó szoba felöl kinyibocsátasz el, hogyan mennék ? tották az ajtót egy megntt jó nagyságú férfi-gyermek tnt im itt el. A fejedelem szól «Hallod-e, miképpen nézed, ismered-e ezt Ö [ím] miképpen felel « Honnan tudom az embert, vagy nem ?» Én [még] nem látom vala ismeretlen én, hogy kiféle ember ? Fejedelme szól ((Ismeretlen ember-e?! Ha nem ismeember.)) a led [hát íme] a minap azt mondod vala, hogy fiad van (volt) felel: ((Fiam magad nemzette fiad hogyan nem ismered?!)) volt az én eljöttem idején kicsiny volt, most már megntt, hogyan Fiához szól a fejedelem ((No, s ismered-e te ismerhetem meg? !» ((Én honnan ismerjem (tudjam)?! ezt az embert?)) Fia felel Midn atyám elment, én fiatalon maradtam el hogy milyen forma Azután kinyitották az ajtót: egy volt az atyám, nem tudom.)) tnt ím itt el. A fejedelem szól (dsmered-e ezt a nt?)) Nejéhez szól Ö felel: «A magam nejét hogyne ismerném?!)) gyermeked van [érettük]
!
;
!
;
:
—
!
—
:
:
—
:
;
!
—
:
—
:
;
—
n
—
^
;
:
:
;
—
:
—
—
A KERESKEBÖ EMBER MESÉJE. ne yansilénh)
— taw láwi aamki nem yansilém — — nUd láwi: aamki yumim /um — akw' VT/J'^ üntwást. láwi: nmölál áyinul
:
nüpél láwi: unan ul yanéilém
! !
))
taHl
;
ti
joytés,
pl^én
man
joytés
ti
vát'i qlsét,
:
alán!))
au yqtél yqna-
—
«ja}'a-tá,
ánémnél
{{nan
— taw láwi: nam jdnimém kankém kankémnqmt nanénnél kinseHm nan-ke — yqnd láwi: kankén-ke qli,jdlén! mirél üsémiié,
q,li,
pált mujlunkwé jdlné jdle'im.))
püyiléni
? !))
kit
yum-jurtél
joytdst, jüw-sdltsét, ;
;
man
vát'i
am mat nanén yün
!
karaplil sqpitawés, mirél sqpitawés
25. Xqsd minés,
totwdst
sqpitilém,
nanki jánimém üsén jdlén
;
i
minés.
minés, takwi qlém üsdn joytés.
yürém yum
akw'-jurtél mindst.
pasdnl várwdst. anydn yürém
kankd
páV
ktvolén
yum yürém rumkdl
yürém yum müséy visdnl. kwol-kant jqmite'it, rumkdnl yumidyd ajunkwé kivoss tányeV, taiv at tárd-
kátté qnsidnl. ja, kit
fejedelem]
:
«Hát
te
5
láwilén,
;
«
karaplil sqpitilém
[a
15
nan mand nqmt misééin ?n X^^^ mand nqmt kinse'in? tqrém-üs-, yqmüsmirén nan kátént q,le'it, ánémnél vássV mand nqmt kinláwi:
sé'inh)
kwáls
netd-
)>
yq^n
an nen
24. Alunkwé patsét. yqsá qUét, nüpél
? /
j(ansilén h)
q,s ti
piyén-má'és tistásén
láwi:
341
ismered-e ezt az embert ?»
—
—
Neje szól:
«A magam férjét hogyne ismerném?!)) Egymás mellé ültették ket. A fejedelem szól: «A minap gyermeked miatt búsultál; most iin megjött nd, im megjött fiad éljetek [együttj !»>
:
24. [Együtt] kezdtek élni. Hosszú ideig éltek, vagy rövid ideig éltek, egy napon [így] szól fejedelméhez «Hallod-e, min tanácsod van?» Fejedelme felel: «Min tanácsot kivánsz (keresel) te részemrl ? Az isteni város, fejedelmi város összes népe a te kezedben van, min tanácsot kivánsz te ezután még részemrl?!*) Ö felel: «A városba, melyben felnövekedtem, [s ahol] bátyám van, hogy vendégségbe mehetnék bátyámhoz arra nézve kívánok én tled tanácsot; ha te mondod, elmegyek.)) Fejedelme felel: ((Ha bátyád van, menj Néppel szerellek föl. hajóval szerellek föl; menj ama városba, melyben fölnevekedtél Én ugyan hogyan tartanálak vissza?!)) Fölszerelték hajóval, fölszerelték néppel s elment. 25. Hosszú ideig ment, vagy rövid ideig ment, megjött [egykor] lakott városába. Két emberrel partra kelt; három ember ment együtt. Megjöttek bátyja házába, beléptek, asztalt rendeztek számukra. Ángya a három ember számára három pohárkát hozott; a három ember rendjében elfogadta azokat. A ház padlóján sétálnak, pohárkáikat kezükben tartják. Hát, amint két embere inni akar, ö nem engedi meg azt számukra [csak] úgy sétálva beszélgetnek. A kemencze oldalánál egy macska ül. Bátyjához szól: ((Az ottan :
—
—
:
—
!
!
;
5
342
TÁRSADALMI MESE.
tidya
toy jq^mitim potérte'it. kür-jpq^yét
;
kaü
kankd-nüpél lawir
ünli.
— kanka lawi ataw am manér ujkém? — taw lawi (mama kaü taw namá tawd mand anvdrunkwé qnéilénh) — kankd utaw vdrné manér ujkén
ta-ti
?»
kaü)).
:
q,lndtd,
:
tés
Idivi
lopotpoVndn nan pineHn,
g^ntésd tí-jdnit:
:
téwét; taw ali,
ten'-ut pinilén, md-yér-ujin
tü tdrdtílüw, md-yér-uj joyü, taw ahtd, ten'-ut at saki
— taw lawi:
at téwé,))
qlndtd,
jdnV 15
dném
tin q,nsi
manér
?
))
taw tind yüré7n sdt
am j outilém ; man
q>lndtd
;
nan pineHn
:
nvdrmélV jqmés ujkwé qlndtd, nqmtin ujkicé
tinéldln! tind ? /
ta-i,
f
:
—
kankd lawi: ataw mand
sajt.
—
»
apéitd lawi
qlné samüt taml'é vj
:
atintdl
aüm ; yürém
sdt sajt
mlyém am.» 26. Tül-uilt kür-joli'pdlnél u
ta-ti
manér ujkén
q,s
—
h)
né'ilés
mdn dmpikwé.
kankd lawi:
ata-ti,
apéitd lawi taiv
:
namd
— kasa lawi: ataw qs nanén mat qntés akw'-ti manérV — kankd lawi atawd tönd taw vdrné vari,
dkér.))
q>néilén?))
q,nsilém,
:
q>ntésd
éü yujeuw, tülmenténé Xqtpd jo^ti, taw yqrti, suj vári,, tülmenténé yqtpd lapdn at rqwi ; taw qlimdt né-mat tülméy
5 ti- j dilit
yum
at
:
sdlti.))
—
avarmélV jqmés ujkwé
apéitd lawi:
sdmüt tamté uj akw'-müs
düm
;
iind
manér
í
am
man
q^lncitd,
joutilém.))
—
micsoda állatocskád?)) Bátyja felel: «Hogy az micsoda állatocsannak neve macska. » kám? Hát az Ö felel « Macska lévén .
!
a neve, azt te
.
,
min
—
:
:
segítség tevése miatt tartod?))
—
Bátyja felel: ekkora: a pinczébe kenyeret teszel, ételt teszel, az egér azt megeszi; ö [itten] van, oda bocsátjuk, jön az megöli, az étel nem romlik; ha kenyeret teszel el egér, nem eszik meg)). szól « Minthogy igen jó állatocska, okos állatocska, nekem Mi az ára?)) add el Bátyja felel « Milyen nagy az ára háromszáz rubel.)) ára?! Az Ocscse szól: «Minthogy olcsó, én megveszem a tlünk lakott vidéken olyan állat nincsen; három-
«A tle
teljesített segítség
:
—
:
t
!
—
—
:
;
megadok érte.)) 26. Azután a kemencze
száz rubelt
alól egy. kis
kutyácska jött el. Öcscse
— —
«Hát ez megint micsoda állatocskád?)) wHát Bátyja felel az .. .annak neve: dkér (házi kutya).)) Ocscse szól: «Az neked valami segítséget [bizonyára] szintén teljesít, mi czélból tartod?)) Bátyja felel; ((Öt azért tartom, a tle teljesített segítség ekkora éjjel lefekszünk, valamely lopni szándékozó jön, ö vonít, zajt csinál, a lopni szándékozó nem juthat közelbe ha van, semminem tolvaj be nem jöhet.)) Ocscse szól: ((Nagyon jó állatocska, ami vidékünkön olyan állat éppenséggel nincsen mi szól:
:
—
:
—
;
;
A
tind at sdt
iitaiv
KERESKED EMBER
sajt.))
—
lawi
tüí
:
343
MESÉJE. at
((tintái qlndt'l
sdt sajt
am
mlyém. » 27. Tul-uilt rumkata köité ansimdt pasdnnél pulkd vis, kwoisupV sa'imtéstd. rumkdtd akiv' supd akw'' pidkd-supé?i saséstd,
Idnél
akw' supd akw^ pulkd-supén saséstd. akw' supd kaütdn mistd, aktv'
supd dmpén
mistd
:
ujkdyém simdnm
ajoutéin
tej-V f»
—
tül-uilt
jurt-yumidyd rumkdnen pasaimé
pulkd-supdnén
tésV,
kit
etyélaivét
voss
;
mdn pürmatsi\ samdiüssV. unttipési'
;
kwond-torV
kwdlsét, yan-pdlt minást.
28. Xan-pdlt sét,
édltsét.
pasdndnl vdrivdst, tPnktvé ajuríkwé ünt-
lányéi potértunkwé patsét. taiv Idwi
mdsém, möt sdmén mindsém, jisém
:
dném dném
dném
taiv
tot
:
«am
ti
üsét móléy jdni-
alsém. an kankém- pdlt mujlunkwé
stpdnél ajtunkivé jémtiléstd. möléy
tit
qlmém pordt
mdn-ta'll kivond pütméstd, jdyém sélém dinnél akw' aln-palél at majlés.
— X^^^^
^*
vöuiués.
^
kankd vöuwés, kitilawé
:
söl,
í nan jdnV yum ; nanén jdyi nq,mnan-pdltén mujlunkwé jdli, naíi alunkwé vord-
apsin toyd qnsdslén, saicdtdslén sitd,
dnkwV namsitd ;
—
—
«Az ára ötszáz rubel.)) az ára? Éa megvásárlom.)) Azután ö szól: «01csó levén, ötszáz rubelt megadok érte.)) 27. Azután pohárkáját kezében tartván az asztalról czipót vett elö, közepénél ketté törte. Pohárkája [tartalmának] egyik felét az egyik fél czip ódarabra öntötte, másik felét a másik lel czipódarabra öntötte. Egyik felét a macskájának adta, másik felét a kutyának adta: « Vásárolt állatkáimnak gyomruk (szivük) éhezik; Megették czipódarabjaikat [erre] két felé (helyre) hadd egyenek !» fordultak föl oda is vesztek. Azután társai pohárkáikat azonnal az asztalra helyezték; egyenesen kifelé távoztak, a fejedelemhez mentek. 28. Bementek a fejedelemhez. Asztalukat elkészítették, enni szól inni ültek, társalgáshoz (szóbeszédet beszélgetni) kezdtek. «En ezen városban nevelkedtem egykor, más vidékre mentem, ott ö engemet varázséltem. Most eljöttem bátyámhoz vendégségbe meg akart mérgezni). Egykor, itt itallal akart megitatni (értsd laktom idején engemet fiatalon kihajtott (kitolt), az atyám szerezte Most a fejedelemhez pénzbl egy fél pénzt nekem nem adott. is elhívták. Elhivatván a bátya, kérdezik tle: «Igaz-e, hogy öcséd úgy tartottad, nyomorítottad ? Te vagy az idsbik ember téged atyjának becsül vala, anyjának becsül vala; hozzád vendégségbe megy s te megölni törekszel vájjon úgy élni helyes dolog-e ? !» Kivezették, börtönbe helyezték. Két napig ült, vagy három napig ült [ott] , azután kihozták, a fejedelem hetven kínzással meg-
—
;
:
:
—
:
t
;
—
344
MITHIKUS MESÉK.
tilén; 10
toy^
qlunkwé mat jamés
? /)>
man
ünttawés. kit xq'tél ünlés,
—
kivond kwaltaivés,
yq,nné sát-lqu saivátpil sawátawés, sip-sa'iréné sa'irépaiués.
jüw
tül-uilt
minés. takivi
i
tq>rém-üsét, yan-üsét
jdya sélém puun
tdltés,
q,lné
üsdn jo^tés
an
qili.
ti
turman
^üréin /átél ünlés, tül kwáltawés,
;
mdn
totwés, sip-luwd
kankd selém aln
dlnd,
pimnd pd
töltés,
dlentawés.
B) Mithikus mesék. II.
A
rézember és Jancsi fejdelemfi.
U sál khuménét y^
1. Jukd'nét d'nsiiy alst.
La
n á j a r-p gu
khöj'ém
Vankd. calkhdn rütúlst. ar
it
pga
V nkd, ii
dnsást, kérséniéy-khq,ran:
cqlkhdn qld-khqna il-tumldntaléu
d khansántet khqnd tumlá7italéu. ansay jdnü poivím kJtd'ntil cqlkhdn khqrqúlqtun. jdníi powí khqrqúlqtql mars, tül mind'nt misd'kit'5
tén.
dnsuy viané
kitd'ntil
ili,
íl-qnlatql
:
cqlkhdn qs tunlántim
ql. jét
powim
khqrqúlqtun. jét powi jdnü jdicí-pou hhaitél tuysd misd-
kmténilkdíel
;
Ld Vdnkdtím
cqlkhdn qs il-tumldntus. khörmét khdtél kérsémé/povím, kitantil d'nsuy
:
«
cqlkhdn
cil
tumldntaléu
!»
—
lant.
ha
a nyakvágó helyre vitték s levágták nyakát. Azután az atyja szerezte vagyont [a hajóra] fölrakta, a bátyja szerezte pénzt fölrakta s haza ment. A maga lakó városába jött pénzét, vagyonát föl hordták. Az isteni városban, a fejedelmi városkínozta,
[az öcs]
ban
él
még most
is.
II.
egy öreg ember. Három íiújokvolt: a legkisebbikjük ((Bolond Jancsi (Ivánka))). Képát vetettek. Valaki minden éjjel ellopkodja a répát nem tudják, ki lopkodja el. Az öreg nagyobbik fiát küldi a répa örizetére. Nagyobbik fia rködik 'egy keveset, azután elmegy a leányokhoz. Az öreg kimegy a mezre, megszemléli a répa megint el van lopva. Középs fiát küldi rizetre. Középs fia nagyobb testvére módjára szintén a leányokhoz mendegél a répát [pedig] megint ellopják. Harmad napra kisebbik fiát, ((Bolond Jancsiját)) küldi az öreg: ((A répát egyre lopják!* mond. Bolond Jancsi a mezre megy, ernyösátort csinál, tekintget,
egy asszony
1. Élt
s
:
;
:
;
—
k
345
A RÉZEMBER ÉS JANCSI FEJEDELEMFI
Vánkd máné t-jét kit'
luwd^
mind'nt,
tlmg/ urdut, mué u^sát-khum
khq>ntémldntq,l,
vcírdnt,
pdlt matá jdnú pgs pgstiíls ; tarém-pGnnel
u/sál'4u-témirt jdl-tdrtkets.
La
kdtí íl-taps. ((il-tdrtén amd'nmi/))
khn d jéum
ti/»
—
adkl
—
lant uysál-khum
dm néúnmi
d suwdnt, dm noünmi
man-p(9ltüt
d
il
i^dm dy-
tdmnén tölmoy
tdrtílém,
ndjarén
tus
—
tq,tílém»
—
lant
Vdnkd. uysáJ!-khum jü-tqtdntéii ; khul u/vdil nún-postüls.jdu pgivani
uysál-khumme
anldtlet
;
tén dmd'nlí) kiíüldl sq,y
:
tq^tél!))
La Vdnkd nysál-khumme
—
lant
tólmgy tq^tdsém.n
lant ndjd'r.
La
ndjarén tatdstéL
—
andjar!))
((úgyór tólmgy púsén, antél-
—
nrídr teu juntít ql, teivími
tii!í»
lant
La
Vd'nkd. ndjd'r lant: «nar
tén tóu-mdsi! ton niuékéléy
;
dm noün
móum.))
saltáttén akhsdl tewímé tdúl sq^siin Idüstil. vysáí-khum
akhsd
—
Vd'nkd uysál'-khumme qntéltstél. ndjd'r
ángy ár neün kérd^ tóu-masih)
qkhsdl sásén! dmd'n süicé
tdmén mus
qkhsq jqúltqls tóu-léykt.
íGivínel il khqlids. sq^u
uysál'-khumme t'armd'-khulén
tqttin
Idüstil,
koróltén
tí-soiit
íl-ripaséyts, tí-seüt ndjd'r
vqtn
Idústil,
várja a tolvajt. Ej fél tájt (éjközép két oldalán) a mezn nagy fényesség fénylett föl; az égboltról egy kis rézemberke ereszkedett le rézlovon. Bolond Jancsi a rézembert megfogta kezénél keze lesza;
kadt.
('Bocsáss el engeroet
—
!
— mond a rézember — én ide soha-
jövök. » «Nem! En tégedet nem bocsátlak el; ilyen tolvaj szokott lenni nálunk, ón tégedet egyenesen a fejedelemhez viszlek» mond Jancsi. A rézembert haza vitték; a ház [tölej egyszerre kivilágosodott. Bátyjai nézik a rézembert; maguk akarják vinni a fejedelemhez. Az öreg szól: «A ki megfogta, a fejedelemhez hadd vig3^e az !» 2. Bolond Jancsi a rézembert a fejedelemhez vitte. ((Feje((Micsoda tolvajt delem! mond én tolvajt hoztam neked. » fogtál, mutasd meg nekem !» mond a fejedelem. Bolond Jancsi megmutatta a rézembert. A fejedelem kérdezi « Mi kell neked ö érette ?» «A milyen nagyságú ö, boritsd (öntsd) öt el egészen mond Bolond Jancsi. pénzzel! Elég lesz nekem ezw A fejedelem szól ((Micsoda kicsiny ár az ilyen ö érette! Az igen kicsiny; én megadom neked.)) Ekkor megparancsolta a katonáknak, hogy öt teli borítsák pénzzel. A rézember megrázkódott, a pénz tÖle elszóródott. Sok pénz gyülemlett össze körülötte. Ekkor a fejedelem megparancsolta, hogy a rézembert a toronyba vigyék, s megparancsolta, hogy hivják meg a királyokat, ha(id lássák az idegen fajta
sem
nem
—
—
—
—
— :
—
—
:
is
ndjarén tané/ tatán vdtdíildn, dVisuy lant:
«khan püstél, ndjarén tou uss 2.
lo
Vánkd uysáH-khummé katmel püstél
—
s
MITHIKUS MESÉK.
346 10
mot
khummé
uss gjnldtlet. ndjar-peii
jánkhém w/sál-jaóU-
Vd'nkci
d pdÜdntil. uysáH-khum tdrdsnel kún-khardtq^l, ndjd'r-peun lant : amus ndjar-pou, ámd'n kíin-tartén! undjd'r-peu lant: adm a dm neu uysát-jqióUnélén numél ií-ülém. nele'm
farma-qsén nún-patétstil;
khansántélém, q^skhüst khqt 15
tül pnsén/»
—
jél
alet.))
—
—
nustdí-khult u/sál'-askhüs
q,l,
lant uysát-khum. ndjar-pen tar ma íl-pönsstél,
uysál'-khumme kún-tdrtst1l.» khön nöíin tdrkúfénsüskd't,
khum, dmdnmi nún-driilén!
—
»
Idus uysál'-khum
i
pan
cékérén
uy-váil íl-khulüls-
amdn noün khum qnldtun jisú
3. Korótét nájdrén jisté, q>rdkh djün ngukhótst.
ardkh djün djisú» antéltén khat ql!)) jqrét teu
—
kün-tdrtsítl,
auysál'-khum
khqlkhdném tukíün vqtsidné. lokitkdís
— nteu dman
koról'ét
kharaúlét uysdl-khum
tu tqtün lant.
peu khultd nun-kals, khqrqúlét tdiatin qmdUt'ql:
ainot
vajdntet. ndjd'rén jisté:
lantét, ndjdr khqrqúlétén
akhqn tewími
Idústil.
—
koráiét
<(ndjd'r
poyjém u^sál-mgygl
—
álként))
— lantét
i
naysdl-khum
tanán tarmd'n il-öttün
il-qstés,
dr-pay telem ! »
—
lant.
ndjd'r-
furmd'-khult jú-ütteni álét, khqldntél.
dman
(oíioyór
semt
íl
tartus
kun.)>
dm
vdrem
ndjd'r
uildtqlép
peüm-téme'rth)
—
isamstil.)) uildtqlép khqlkhdné
(más) embert. Jancsi fejedelemíi játszván rézbl való ijj nyilát a torony tetejére ltte ; [onnan] le nem szerezheti [juttatja]. A rézember kinéz az ablakon, szól a í'ejedelemfiúhoz « Kedves fejedelemfi, :
engem Én a te rézbl való ijjnyiladat felülrl leveszem.)) fejedelemfi felel: «Én nem tudom, hol vannak a kulcsok. »
eressz ki
A
!
—
—
mond a réz«Az asztalban egy rézkulcs van, nyisd ki avval !» ember. A fejedelemfi a tornyot kinyitotta, a rézembert kibocsátotta. «Ha valamikor neked nehéz [sorod] lesz, mint fekete fürtös emmondta a rézember és egyszerre eltnt. bert' idézz el engem !» ,
—
3.
A
királyok eljöttek a fejedelemhez, pálinkát inni kezdtek.
—
— —
«Mi hozzád pálinkát inni nem jöttünk » mondják a királyok «az idegen fajta embert megtekinteni jöttünk; mutasd, hol van.)) A fejedelem megparancsolja, hogy hozzák oda. Az rök a rézember helyett az odacsnyitott rézrakását látják. A fejedelemhez jöttek « A rézember nincs meg)) mondják. A fejedelem megharagudott az örökre s megparancsolta, hogy csukják (ültessék) be ket a toronyba. mond. A fejedelemfi «A ki t kibocsátotta, keresztül lövöm!)) reggel fölkelt s hallja, hogy az rök a toronyba vannak becsukva. Atyjához szól: «A rézembert én bocsátottam ki.)) A fejedelem magához hivatta bölcseit (gondolkodó népét). «Mit tegyek én fiamon?)) kérdezte ((Ö engem a királyok szemében megszégyenített.)) Bölcsei felelnek: «Fogj be három lovat, küldd t Sinpal :
—
—
—
—
A RÉZEMBER ÉS JANCSI FEJEDELEMÉI,
347
q,máttlU: nkhörém lu ikdíén, dsi Sinpdl-jortel mot soíné il-kltin!)> nájd'r
toy^ i
vdrs, kttstané,
4. Sqún-éntem cöld mind'sty út'-vqfigha
khq,ntdst.
út-vq,ngha
nún-pdt'tün a sild'ntet. ndjar-pou qmdlt'ql: adsí Sinpdl, nou d khansántén sdlt-kdlu noyórnel vdrkítelh) ne, khansántem)) lant Sinpdl asdlt-panel ndr satt khuréu, tül kdlú puneu.» a sí Sinpdl ndr satt khurdnt, ndjar-poii kalü pundnt. nkalü pgnsds puném, tdrtkétún kéray!)) lant ndjdr-pea dm neún kaikén
mil-khqr,
ut'
—
—
—
—
—
puwélém, nou tdrtkétén!» dsi Sinpql tdrtkétún ngukhgts. tdrtkéts, ut'né
purú/)) dfistil.
d
jo^^ts.
aíl-suymetlem))
—
iskértel
tdrtkéts,
nnún-khqrtén
ndjd'r-pou tuy ngukhots tdrtkétún, tqyldtét id amérts, jú-
jú-djlm juní'pdlt qlpú süs. dsi sinpql tewimi nún-kkqrtún
ngústél, khqrtestcí, khqrtéstéU kitay tdl sou
(idm
—
&
—
nun d
lo
joytesiél, qmdlt'ql
—
noun purú-tdrtilém vqnghd-kh'uln)) n fiaméi pintélIdnt nou sinpdl sün dm ndjar-pou súwém ; sinpdlu súsken, dm
téytiu,
noun nún-khqrtélém))
—
lant,
i(súwem)>
—
lant
ndjd'r-pou
—
iikhdrtén nun!))
As
5.
15,
mind'st, mindst,
ndmp ilmés vditin du
Trét ndjd'rén jóytsét. Trét ndjar Ulóna
khajár ndjd'r-pou sinpdl ti nájar-dumi niwú
d'nsi.
nagyapóval idegen földre » A fejedelem úgy is cselekedett, elküldte ket. 4. Soká, vagy pedig rövid ideig mentek, egy kutat (vízgödröt) !
A kút mély, vizet felhozni (feljuttatni) nem tudnak. A fejedelemfi szól: wSinpal nagyapó, te nem tudod-e, hogy a háncskötól «Igen, tudom,)) mibl készül?)) mond Sinpal «a hársfáról a kérget (nyers háncsot) lehántjuk, abból kötelet fonunk. » Sinpal nagyapó hárskérget hánt, a fejedelemfi kötelet fon. ((A kötél meg van fonva (befejezdött fonván), alá kell bocsátkozni!)) mond a fejedelemfi «En téged a kötélre foglak, te bocsátkozzál alá!)) Sinpal nagyapó alábocsátkozni kezdett. Bocsátkozott, bocsátkozott alá-felé, a vízhez nem ért .wMegfuladok)) kiáltja <(huzz vissza föJfelé!)) A fejedelemfi maga kezdett alábocsátkozni, sapkájában vizet merít, megitta. Miután megitta, hssé vált. Sinpal nagyapó öt fölhúzni kezdette. Húzta, húzta mintegy két ölnyire, hogy még föl nem hozta (juttatta), [ígyj szól: «Én téged visszabocsátalak a kútba, cseréljünk nevet; te légy Sinpal, én fejedelemfi leszek; ha Sinpallá leszel, én téged fölhúzlak.)) «Leszek,)) mond a feje((húzz föl!)) delemfi 5. Ismét mentek, mentek, írét (? Heródes) fejedelemhez érteke írét fejedelemnek Ilona nev rendkívül szép leánya van. Az általáltak.
—
—
—
—
—
—
—
;
—
—
—
348
MITHIKUS MESÉK.
nöpln
vdtélil.
Trét íiajar q,mát{ql
nou tdnanmi khörém Bcttvémnun móum.»
kliátél
—
«ám-poltémt khus khdr-lu
Vd'nkd
dsí sinpdí dnsém))
ü-junsés,
khar-luivmi
khdrdné tkémt íl-lönsün ngukhóts. lnsés,
khum 10
pUs. iiysál-khum tü-seüt
Isin
((khdránén jqrtd
khus khdrnél
dlet.))
nilíi
khdr
nqldllu khdr varén/))
tut
i
—
«ldnt
—
nteu
Trét ndjd'rén
süs.
—
lant
—
»
dum
pdn
lönsés, tii-yqlt
;
((ál
séts,
nún-klse'ms,
íl-khaitütst,
süs,
ndjar-peu anldtql
ql,
khqrgélatsken, tÍL-soüt
/
najdr-peu khdr-lut khqrqúlqtql. khdtél Ümés
khq,rqlqtq,lane,))
najdr-pou
«dm
:
kharq^úlatén
cékéren
— lant —
lónsén!))
nüü
teu ili-palit
khdr.
tqtús, (dn nilú khdrnél
l'dy
t(i-SQut
moíilém nGÚn.»
khö-
khqnghd nüü khdrnél nqldllu khdr süs. 6. Tgj vdrún ngukhótst. toj vdrd'ntém-khalt khqt khaséits khörém ponép tdutin nalú khqté qls. Trét ndjd'r ti khdtmé ökhetstél Ulona ndjar-du ju-tln kénsd'ntiu. ((JJlona dwén d mósken, nQu
rém
khdtél
:
ndjdrlékén 5
qmdUql tönéén!))
tdutél
khöl'mé
tditélém,
((vd'psém,
:
min,
mora-khorén jisté,
pefiép nqlú ütnél nwh'kdls.
tdutin
Trét ndjdr
voyte'lém.))
vat-l'ét
nqUi-jortel
vqxxdién,
nin purú-
öntsét, cqnghétlét. cqüghétálép-khalt «
Ul'Óna,tii!
khörém
dm noún j-tilém.))
dlén?
kéné
a fejedelemlányt nül akarja szerezni (náhúsz csdör lovam « Nekem (nálam) van, rizd te azokat három napig Ha megrizted, akkor leányom neked adom.w « Nekem van egy Sinpal [nev] nagyapóm)) mond «az megrizi.)) A fejedelemfi rzi a csdörlovakat. A nap ersen sütött, Jancsi fejedelemfi elszenderedett, csdörlovai elfutottak. Fölébredt, csdörlovai nincsenek. El kezdett sírni. Sírt, sírt, akközben eszébe jutott a «fekete fürtös ember». A rézember azon idben ott is termett (lett). «Ne sírj mond csdöreid fejedelemfi Sinpal szolni).
ezfc
írét fejedelem szól:
—
—
—
!
!
—
—
helyükön (helyt) vannak.)) A fejedelemfi nézi: [hát] negyven csdör van eltte. A húsz csdörbl negyven csdör lett. írét fejedelemhez hírt vittek. «Most csinálj negyven csdörbl nyolczvan csdört*) mond « leányom akkor adom neked!)) Három nap múlva a negyven csdörbl nyolczvan csdör lett. 6. Lakodalmat kezdtek csinálni. Lakodalomcsinálás közben
—
—
•
egy levél röpült el; a háromfej tüzes kígyó levele volt. írét fejedelem ezt a levelet elolvasta: Ilona fejedelemleányt kérik, hogy megegyék. ((Ha Ilona leányodat nem adod, a te fejedelemségedet tzzel égetem föl, hamvát a szél irányában hányom szét.)) írét fejedelem szól ((Vm, menj, verekedjél meg a tüzes kígyóval, védelmezd meg (álld vissza) ndet!)) A tenger széléhez jöttek, leültek, tetveket ropogtatnak. Tetüropogtatás közben a háromfej kígyó kijött a :
349
A RÉZEMBER ÉS JANCSI FEJEDELEMÉI.
numél, taréni-ponnel kertín ndjar-pou Vdnkd uysát-luwél sol-a^én tdrmé/ts.
l'ép-önten.))
— lant — — lant khörém
kkörém penép nqlüf))
«ál mqytántéii,
Igéméi túrén
((dm ay-khqnél
((teu
a pild'ntemn
pefíép nqlú. vayydtun ngukJwtst. vqyydts, vqyydts, seurúst. nqlú il-dlem juni-pdlt
íl-khansün a tqntd
sílstil,
khqnd
qls
in
juní-palt
khajár ndjar-peu sinpdl qmdUql
qmdUten, khörém penép nqlú ütné
ingwílém.»
—
«é,
nql khörém pefíi
Vankd ndjar-peu íl-sanghas t<^u. tuti
dman
dlüs
laivénn)
;
tgy
—
ütóna
;
j-minn ngukhótst.
—
((nöu»
:
lant
a Idúsken,
—
((jun
dm neünmi Ütóna
lant najdr-du
—
n&ún alús.n jun cán-sujil, pqrdpqnél, centim ujúst. 7. As tgj vdrün ngukhótst tgj varém-khqlt iWét ndjarén tdrd's tdrú qs khqt khaséits. ti khqt khqt penép nqlú kitstil. Trét ndjd'r vapsém qs kitstil. khqt penép nqlú ütnél nún-kdlem khqlt ndjar-peu Vankd qs jis. vqyydtst, vqyydtst, ndjar-peu Vankd khqt penép nqlúkhqt pen ésqy supü seurstané ; nilmani kún-jéytléstané ;penani nqrjélí-pdln pundstané. ütóna ndjar-du ndjar-peu Vankd lu-tiskénéne pümtqyId'wém
vdrún
vízbl.
a
joyts,
ndjar-peu Vankd qs ü-sqnghqs.
ngukh(Jtst. kéné lu-túrum-kit
((Ilona, itt
vagy-e?
Én
—
khörmétkéu
penep nqlúnel khqt
téged megeszlek. »
khaséits^
[Egyszer csak]
hirtelen az égboltról jancsi, a valódi fejedelemfi ereszkedett rézlóval
—
—
«megakad mond a földre. « Ne dicsekedjél, háromfej kígyó » wEn az ö csontja a torkodon (csontjával beülepszik torkod) !» senkitl sem félek » mond a háromfej kígyó. Verekedni kezdtek. Verekedtek, verekedtek, a kígyó három feje levágódott. Miután a kígyót megölte, Jancsi fejedelemfi elrugtatott; Ilona föl nem ismerhette, ki volt . Annak utána haza menni kezdettek. Az úton iígy] szól azálfejedelemfiSinpal: ((Te otthonn azt beszéld, hogy én öltem meg a három fej kígyót ; ha nem úgy fogod mondani, én «Igen, mondani fogom », most téged a vízbe fojtalak (duglak). » mond Ilona fejedelemleány «[úgyj fogom mondani, hogy te ölted meg.)) Otthonn harangszóval, dobbal, örvendezve fogadták le
—
—
i&
:
tqls; kdtí tgj
lo
—
—
—
ket. 7. Ismét elkezdtek lakodalmat csinálni. Lakodalomcsinálás közben írét fejedelemhez ismét levél repült az ablakon keresztül. Ezt a levelet a hatfejü kígyó küldötte. írét fejedelem ismét elküldte vejét. Akközben, hogy a hatfej kígyó a vízbl fölszállott, Jancsi
fejedelemfi ismét eljött. Verekedtek, verekedtek, Jancsi fejedelemfi a hatfejü kígyónak hat fejét mind ketté vágta nyelveit kivágta fejeit egy hegyszikla alá helyezte. Ilona fejedelemleány Jancsi fejedelemfi lovának gyepljéhez fogózkodott; [de] keze nem érte el> ;
5
MITHIKUS MESÉK..
350
vdpsém
Ul'óna ju-tin vdtélil, Trét najd'r
najd'r-da
q^s
kUstü. ndjar-
:íopöu Vd'nká vq^yjátne jqrnd qs tu khaséits. vq^yydtst, vq-^ydtst, ndjd'r-
peu Vd'nkd vgivi a joytdnt. khörém khdtél vq,y^ydtne-mis ndjar-peu Vdnkd sans'poni-mié sol'-khuln jú-minas. in pan cékérén khümmé drúístil
;
uysál-khum tu(
sou7'stdn.
15 kdtí riulmél varús.
Uldna
süs.
lu-túrum-kH penép nqlümé
kit'kil
kdls, ndjd'r-pou
Vd'nkd kdt-nulmimé tuy
vqyydtém juní-pdlt ndjar-peu Vankd uysáH-
kdt-lq^utqnel jú-ketsill.
khum
i
nqlü ponél ndjd'r-p&u Vdnkd kdtí-qsén nún-rewals. Vd'nkd
jortél il-idiiléniést.
8. Tgj
khum mot ndjd'r-pou
vdrún qs
—
qnldtun
djtél,
khqlé'/ jisté. Ul'Óna
dy-khan jú-djün d
dr
sild'ntil'
Ulóna mot sdika supín sdrka i jü-djistiL nardkh Idy-khqr, sdrka kérsém-
Vd'nkd khqléy-khqlt qls.
towín narütel. teu ^khqr.))
ngiikhótst, tgj
sdika supín sdrkd'l
Idnt.
(ilpém tikd'nin/i>
sq,y
Ul'Óna as sarka qrdkh narúts, teu jü-djistil.
—
Idnt
Ulöna
—
udm-mdsém
tit'i
vq,yyáts.))
adm kdtí
íl-qnlatus, JJtöna tuy kdt-lq^utan cuprdkí, nún-khanstil. Prét ndjd'r
divim ndjd'r-pGu
Vd'nkd
alpnd mestil.
khajdr ndjar-peu
Sinpql
—
Jancsi fejedelemfi ismét elrugtatott. Harmadszorra kezdtek el akodalmat csinálni. [Egyszerre csak] hirtelen a tizenkétfej kígyótól repült levél el, Ilona fejedelemleányt megenni akarja. írét fejedelem ismét elküldötte vejét. Jancsi fejedelemfi ismét oda repült a verekedöhelyre. Verekedtek, verekedtek, Jancsi fejedelemfi ereje nem elégséges (nem jut ki). Három napnyi verekedése alatt Jancsi fejedelemfi térdéig hatolt be a földbe. Most a « fekete fürt embert idézte ; a rézember ott is termett. A tizenkétfej kígyót kettesivei vágták. A kígyó farkával Jancsi fejedelemfi kezére csapott. Jancsi keze megsebesült (sebbel csinálódott). Ilona [oda] ment, Jancsi fejedelemfi kézsebét a maga kézi selyemkendöjével kötötte be. A verekedés után Jancsi fejedelemfi a rézemberrel együtt elröppent. 8. Ismét elkezdtek lakodalmat csinálni. A lakodalmat nézni népség jött. Ilona minden embert másfél vedro nagyságú csészével itat, egy ember sem bírja kiinni. Jancsi fejedelemfi a nép közt volt. Ilona neki másfél vedro nagyságú csészét nyújt. Ö mind kiitta. « A pálinka jó fajta, a csésze kicsi fajta» mond. Ilona ismét nyújtott egy csésze pálinkát, ö megitta, (dme, éppen ez az én hsöm » ; mond Ilona «én miattam ez verekedett.)) Megtekintette kezét, Ilona a maga kézi selyemkendöjének rongyát ismerte föl. írét fejedelem leányát Jancsi fejedelemfi hsnek adta. Sinpalt, az álfejedelemfit, £LZ asztaltól kivezették, elkergették. A fejedelem helyébe Jancsi
—
—
—
351
A MACSKAPIU MESÉJE.
Vd'nkd qlp ottús. janú
rustálnel kún-vdnptüs, íl-pq^süs. ndjar-jarne
igi vdrídst, qrákh
in qldntet, in khujdntet.
sq>u djíst.
III.
A
macskafíú meséja.
Mis d'X'P ü w aj 1.
Jukanét iincu/
^misakdn
qlsi,
minén khgl dléslon
!
sqrt dlds. sqrtím
ústil,
nd'ncuy vdnpél td'utné mind's,
khörmdnnqt
dmp khdr-dppü
jdnúmlet. jdnúkiu
md-uünvóun jóytsét. ti
khörém
höst ültették. is
élnek,
kii!
ti
arsén khgstí sári pitén
jis.
dinpd'n
khóL-nqlil
uy niw'-
misd'kdn
sdrt-khglnal. jukd'-palt
misdy khdr-misay-pü
pü
tatás, jámp-ldteí
khörém jÚ-pmUlt qmdUqytUt: «m mat tanná mind'st.
dtamét-jitél khantlqytgn miníu-i!e/»
khörém
líy-mét-cout
te-minast,
l'dii-khqs- pqyt l'qpá tönéi.
l'qn-khqsén
lapát khqt khqnsím
minén — dcal; qlmáy-pal tqy-seiminén —
numds-pdl tqy-sei
Most
söstd,
;
kiyreí söstd
nqts,
Té-minast,
2.
tdjméjíst
ql,
ad'ncuy, tdutné
:
jü-khgtmgkhots, jukd'tin ju
naukhótst. pgtqn pgnsds,
tils,
uy níw'-dmpan
tini-klqran ikém/ínét. jakati qmáltql
ql.
tdítsida. sqy
khojást.
t.
Nagy lakodalmat is megvannak
csináltak,
most
ql
jdtél,ti7ii-
pálinkát sokat ittak-
(fekszenek).
IIL élt, megvolt (feküdt). Egy nstény ebük van s egy nstény macskájuk van. Enni valójuk nincs. Az asszony szól «Öreg, menj a folyóhoz (Tavdához) halat fogni!)) Az öreg elment horoggal a folyóhoz, két röf hosszú csukát fogott. Vette a csukáját, hátán haza czipelte, feleségéhez visszajött. Fzni kezdtek a csukát. Üstjük felftt, ebédeltek; a halcsontokkal ebüket, macskájukat etették. Ezen csukahaltól mind a hárman viselösek (hassal) lettek. Az asszonynak fia született, az eb kan ebfit vetett, a macska kan macskafit hozott. Hónap számra növekszenek. Na-
1.
Egy asszony
s
egy öreg ember
:
gyokká lettek, a három fitestvér egymáshoz szól «Most hadd menjünk más vidékre (föld-vízhez) az ers emberekkel hadakozni!)) :
Útnak indultak. Csak mentek, csak mentek, egyszer csak hármas útágazatEzen hármas útágazat mellett oszlop áll. Az oszlopon (levél) van följegyezve: « A jobb oldali út mentén haladni 2.
hoz irás
értek.
—
w
MITHIKUSI MESÉK.
352 khqr a khq,ntón 5
misa/-pü let
nérjét l'ay-sei
;
g^mdl't'al
«numgs-pál
;
surii
:
l'qy-sei
tdut-pqyjn joytst.
dnciu. awréy-ponét
qmdUql
miniül
td'at
)>
miníu in
tónsínis
:
?
dmp-pü minds,
i-jét
jü-püü qmdlt-
/»
mind'st,
tdlkis
mind'st,
sdptél pdn-khq,r,[supú khqltérém nq,rtim
mus khul vóné ;
khotél
d khq^ntón^
ajní-khq^r
ut'tél,
mus khulné
ti
jú-töstg. misd'y-pü
((dmp-pü, nou khg,ltérém-gsé?i khqrqúlqtgn
kéld varén
10 tén,
minén
((jü-püü / khot l'q/-sei
dlép dtd'mét Hantiét
löpi-sisne il-khgjgs.
ti
minén;
khd^ra-
khqltérém qs-seif))
misdy-pü
kun-kdls
i-jét
khq,rdtq,l: khqltérém-gst dy-khq,n íkéni. tuy miúd's in khqltérém-gsény
khqrqúlqttm vóné. 3. squ vönds-ém cold vonás , ú'/-mét-cout uley-lg-gst-jdnt sdnsllts.
kliqltéi'é7n-gst.
khörém penép
lg
khörém penép ásrail
khqltérém-gst
ásrd'il kiúílál Igténql:
il-suréntéyts,
il-
unoyór-mas íl-sdnsUt-
sén, dm numds Igm ? núnéy-ponén dcdí kiskdílén, éntam dm-peném ? 5mdmídlgn ti md-ut't dy-khqn Ikém.)) misdy-pü q,mdUql akhunay ikém nün dión? ! dm dlém, am-jitéléni pükhdtgn jajin!)) ajioyór neu dm-jiteíém vökhóten, nea in-pél drúlt vér-khqr gsén dmneúnmi :
—
iry
polt jú-nelejilém
/»
;
—
ap&ném lgsmén-khq,r, d'méy kdmla-khq^r
—
éhség, ételhiány (enni mentén haladni víztelenség, italközéps úton haladni macskafi szól: ((Testvérek, melyik út mentén menjünk A testvérek felelnek: « Menjünk a jobb oldali út menmost?)) tén!)) Magasan haladtak, alacsonyan haladtak, nagy nehezen elhalál; a bal oldali út
nem hiány.)) A valót
találni)
;
a
—
—
érkeztek egy folyó partjához. A folyó rendkívül széles, keresztül van vetve (vetve tartatik). A meredek hegypart tetején
rajta híd
áll (ül); ezen kis házba bementek. A macskafi szól menj te a hídra rködni; nézd meg, tudd ki pontosan, honnan való emberek járnak ezen hídon át!)) Az ebfi elment, éjfélkor egy nézi a hídon fatörzs mögé lefeküdt. A macskafi éjfélkor kiment nincs senki. Maga ment most a hídra, örködvén ül.
egy kis ház «Ebfi,
;
:
3. Sokat ült, vagy keveset ült, egyszer csak a háromfej sárkány jön a hídra lóháton. A ló a hídon megbotlott, térdre esett. A háromfej sárkány kérdi lovától: « Miért estél térdre, én jó lovam ? Magadra keresgélsz-e (értsd gondolsz, sejtesz) halált, vagy :
pedig én
rám ? Ezen vidéken
(földön, vízen) nincs senki, ki benmacskafi szól: « Hogyne volna, ki téged
nünket megölhessen.)) A megöljön?! [Itt] vagyok én, gyere velem összefogózkodni!)) «Mit verekedsz te én velem, te még igen is fiatal vagy; én téged egy falatkép elnyellek.)) csontos, magam lágy vagyok; « Fejem Dicsekedni te meg nem ehetsz (neked megenni nincs) engemet
—
—
!
))
353
A MACSKAFIÜ MESÉJE.
asém
fiünjii
;
a tm dmanmi!)) inqr/tdnton naukhótst. khörém penép
dsrail q,máUqytql
puwáséii
üi tá'uUawrey-ponét uysáíl q^rtén-jqmel ql
:
khot-khqr drún pmvdúé khosónh)
/
puwdsés, JÖ'Mél lou tdlné íl-dlmejus.
«in
t'q^w,
;
lo
khörém penep dsrail
nou pün, sqndtaytén !
^)
—
lant dsrail. misdy-pü puwdsés, jq^mél Ig-tómgr-dit tdlné il-puwasus
pükhdtgn naukhótst. ílmis
jqrénql.
tqtúlq,ytlet ;
misd'y-püne dsrail
íl-inkalaliu. kköréni pefii éq,y tdréy-souriis, ut'-ker jú-vqytjhtus. tiü
juni-palt misdy-pü jú-minas 4.
pü
Mdt
;
juwdnd-püt mué khult
?5
khgjét.
iné jukd'-pü kitantiu khqltérém-asén khqrq,úlq,tgn. juka-
kdls, löpi'-sisné íl-khojas. l-jét
palú misay-pü qs kún-kalant)
khqltérém-asén khqrdtql: dy-khqn ikém. tuy vöntdnt khq,raúlq>tgn' sq,u
pü
vönds-ém cold vönds, úy-mét-chut
nili
ponép dsrail jant. misdyanumds Igm no/gr'
tikés joyts. Igté ilsuréntéyts. dsrail kitúldl:
5
mds íl-suréntéytlm ? mínéy-penén ácal kiskalgn vdtlen, éntd'm dm«nÍ7i peném dcdl kiskalgn vdtlén? mdnúdlép ti md-utt ikém/» ikéin,
(idk/»
dm
—
lant misdy-pü
dlém!))
lant dsrail
jqmél puwdséa
;
—
((ti
—
—
anaukhótéu pükhdtgn
I»
awréy-penét q>lén-jqmel vóné, ajólt
khot-khoní kJigsgn piiwdsé!)) dsrail qlén-jqmél
A háromfej
— ti
lg-
sárkány szól «Ezen folyó meredek hegyrézbl való szérágy van; gyerünk, fújjuk! Ki fogja messzebbre fúni?)) A háromfej sárkány fútta, a szérágy tíz ölnyire emeldött [odébb]. « Most fúdd te, próbáld meg mond a sárkány. A macskafi fútt, a szérágy tizenöt ölnyire fúvókezdettek.
:
partja tetején egy
!
))
—
dott el helyérl. Összefogózkodni kezdtek. Ersen viaskodnak ; a macskafi legyzi a sárkányt. Mind a három fejét keresztülvágta s bedobta a vízbe. Ennek utána a macskafi haza ment testvérei a kis házban feküsznek. 4. A másik éjjel az asszony fiát küldik rködni a hídra. Az öreg asszony fia elment s lefeküdt egy fatörzs mögé. Éjfél tájt a macskafi ismét kimegy, néz a hídra: nincs [ott] senki. Maga ül [oda] rködni. Sokat ült, vagy keveset ült, egyszer csak egy négyfej sárkány jön. Egyenesen a macskafi felé jött. Lova megbotlott. A sárkány kérdezi <(Jó lovam, miért botiasz meg? Magadra akarsz-e halált keresni, vagy pedig én reám keresgélsz halált? Ezen a vidéken nincs ki ((Miért nincs, [itt] vagyok én !)> mond a bennünket megöljön ((Nem!)) macskafi ((kezdjünk csak az összefogózkodáshoz!» ((Ezen meredek hegypart tetején egy ezüstbl mond a sárkány való szérágy áll (ül), elbb fújjuk ezt a szérágyat; kicsoda fújja közülünk messzebbre?)) A sárkány az ezüstbl való szérágyat tizenöt ölnyire fútta odább, a macskafi húsz ölnyire fútta. Most össze;
—
!
—
Vogul Népk. Gyjt. IV.
—
—
—
—
23
lo
MITHIKÜS MESÉK,
354
tgmgr-áit tdlné puwáséstil
jjükhátoü naukhótst.
ilkíl',
asrd'il nili
kér jú-vqr/ijatus. in misd'y-pü
Khörmét
5.
lant
—
misiiy-pü khös talné puívdséstiL in
pení misd'^-püne
q^s
mus khul
iné teu pásé joyts
nmétd'r ancéin-khqr sóskét,
khulné vq/tjíléni
nán
;
íl-soarlüs, tdkit-üt'-
kér jú-minas, íl-khgjhs.
khqrq^iílqton.
dm
tu-cout khaitin amd'n natonh)
khq,ltérém-asén miúd's. l-jét pdlú khqt
pohép
dsrd'íl
l'díighél
ti
lo-q,st
jdnt khql-
5térém-sei. misd'y-pü tikés jöyts, loté ü-suréntéyts. ((noyór-mds
lom íl-suréntéytsén
—
? »
kituldl khq,t
misdy-pü sgjtdnt
adm dlém
:
ponép
dsrd'il
dm-penémí mdnú
dcdl kiskdígn vdtlén, éntd'm
tith) dsrd'il
dlép
asém, td nün a mékétém/)> loté-qsnal q>máUq,l: nti aioréy-ponét qltén-jqmel al
dsrd'il ;
misd'/-pü
séstil,
naukhótst. pal
u misdy-pü répcdsne
it
q,s
md-uft ikém.)>
—
nnün
:
adni vér-khq>r
miédy-püne dy-pq,rel
khös tdlné puwá-
khös tdlné piiwdséstil. tHí janí-palt pükhdtgn
drkín pükhdtlét, mátén uy-khor a mékétal. uy
vowí il-khulas sq,ut))
ti
íl-vails.
dsrd'il
—
Idy
(.inúnéy -pofién
puwdséu qr-khq^n
kht'khoru vgún sgwé, vdluh) khqt pénép
dm
—
tawín puní qmdH^al
dm-jitélém d vaydtgn, neu in-pél vér-khar dsén.)> 10
—
pal'khús-pdlétn il-anghem,
lant
pq,st
purú jqlémtaytal: ((uy-pg.r sem admanmi sdkhdsgn tdrtén! posón tcirém-
dsrdilnel
;
—
fogózkodni kezdettek. A macskafi a sárkány négy fejét levágta s beledobta a folyó vizébe. Most a macskafi ismét visszament a kis
házba
s lefeküdt.
A harmadik éjjel az ö ideje érkezett el az rködésre. ((Testvérek !» mond «Ha valami baj lesz, én az én fél csizmám levetem, a házba dobom akkor ti fussatok nekem segédkezni Ezen szóval a hidra ment. Éjfél tájt egy hatfej sárkány jön lóháton a hidon. Egyenesen a macskafi felé jött, lova megbotlott. « Miért botlottál meg, én derék lovam ?» kérdi a hatfej sárkány « Magadra akarsz-e halált keresgélni, vagy pedig én reám? Ki bennünket megöljön, ezen vidéken nincs.)) A macskafi megszólal: (([Itt] vagyok én!)) A sárkány visszafelel neki: ((Neked én velem nem [lehet] verekedned, te még fiatal vagy.)) ((Én fiatal vagyok [bár] ; de neked nem adom meg magam!)) A sárkány leszállott lováról s a macskafihoz szól: ((Ezen meredek hegypart tetején egy aranyból való szérágy van; fújjunk rá mindegyikünk egyszer; meglátjuk, ki lesz közülünk erösebb!)) A hatfej sárkány húsz ölnyire fútta, a macskafi szintén húsz ölnyire fútta. Ennek utána összefogózkodni kezdtek. Fél éjnél tovább birkóznak (fogózkodnak), egyik a másiknak meg nem adja magát. Egyszer (egy idben) csak a macskafi ereje elfogyott a sárkánytól visszakéreszkedik «Egy szempillan5.
—
—
!
;
—
—
—
—
;
:
A MACSKAFIU MESÉJE. jitél
355
qs u/'pqr ü-vdxetgn vdtlem.)) dsrailne íl-tartus. in lailénél pal'-
khiís'pdl khgséts, khulné vd/testél. vd/tem patkhús-pdlne khiil
numó
7iqrekún-dlmejus,jiwdni-put nón-roytast.túli khqrdtlet, ttl'i khqrdtlet:
d-nér d vdkhdtql
misdy-pünét
mar és
ucdy táuti il-khqrulim
;
ásrd'il
ti
drún
iiöntim, vowi
misdy-pü dsrdilmi ^QX jú-pqytéstil. vónet. ((jü-püLh)
sös.
in qs vukotst.
khqt pofii
alastil, tit'í
juni-pdlt
sq)(
kún khajtgn
pilantet.
20
misdx-pü qmdUql
:
sqwém
cold vqkhdtst
supú-seuréstil, taut-uí-kér
khulne mind's, ju-tös
— lant — nkhunay d
jiséné
pal'khiís-pdl vdxt'qlsém ndnd'n? /» jü-pü( kildlsu.))
ql.
cou-khqlt khqltérém-ast tqtiílqytlet. misay-pü
njií-pü{,in
:
jiwani-púi
dm-pqxém úqtón
qmdUlét miniu
:
a
dm
;
25
mari d-nér d
tílnel ilkil ; tit
qlón
sqy khörmúnqt dcal sówé, lí^-mét-ceut pqohid jo^tdntét. paól khulvné, kwir-vqyne khulné jú tgjantet. kwl'rvq/ne ancux vénér sál'éxtaL khörém ju-pünsitpojítlg-tómgr-kiipGnép dsrdil naulkhdtql. kwVr vqyne khul tdrd'si jú-pnylatus, ajihü kerutd'pél jú-kérutus, dsrdil khqséts; tu-kun ajúw-sist tónsi, ajúwponsón d sild'nt. 6.
Mindntét,
miiid'ntét,
iqle-pdlt kwi'r-vqxne
tás idejéig))
— mond —
((engedj egyszer
kipihegnem
magam
!
A
fé-
nyes éget akarom még egyszer látni (a fényes éggel szembenézni akarok).)) A sárkány elbocsátotta. Most lerántotta lábáról fél csizmáját s a házba dobta. Az odadobott fél csizmától a ház fels gerendája kiemelödött, testvérei fölijedtek. Oda néznek, ide néznek semmi sem látszik; a tzhely lángja elaludt. Félnek kifutni. Ez idközben a macskafi és a sárkány a hídon viaskodnak. A macskaíi keveset pihenvén, ereje több lett. Most megint elvették egymást. Sokat, vagy keveset verekedtek, a macskafi a sárkányt megölte, mind a hat fejét ketté vágta, mind a folyó vízébe vetette. Ennek utána a mond házhoz ment, belépett: testvérei ülnek. ((Testvérek!)) ((Hogyan nem jöttetek hozzám segédkezni; én odadobtam hozzátok A testvérek felelik: ((Mi semmit sem neszelfél csizmám?!)) tünk.)) A macskafi szól ((Testvérek, most menjünk innen odébb ha itt maradunk (itt élni), mindhármunkra halál jön (lesz).» 6. Mennek, mennek, egyszer csak egy faluhoz érnek. A falu alatt egy kovácsmhely áll (vasverház ül). A kovácsmhelybe bemennek. A kovácsöreg egy harapófogót kovácsol. A három testvér nyomában (mögött) egy tizenkét fej sárkány nyargal. A kovácsmhely ablakát bekapcsolták, az ajtót reteszszel bereteszelték. A sárkány elrepült; ott künn áll az ajtó mögött, az ajtót kinyitni nem tudja. Az ajtón egy kis lyukat rágott, ezen lyukon át bedugta nyelvét a kovácsmhelybe, a három testvért föl akarja falni (le:
—
—
—
:
;
23*
5
356
MITHIKUS MESÉK.
ajúmé mus dsél tar j érésül, ti as-sei nilmi kwV r-vq,yne khulné jákhörém ju-pünsltmé jií-nelején vatalil. khörém ju pünsit
meustil,
g,r-khq^n esem, vénéréi vuste,
10
álasten ajist.
kún-pqpust. ampétén
SQ,'/dnd
;
dm
asrdíl nilmí vénértél kún-khq^rtus. tu/
khörém ju-pünsit kun-kalst
ajúw-sist khq,nq,ú pdts.
tuí alsém, q^rdkh
dm
jú-tiijust.
tösémné a pdts.
;
asrailmi
ü-coutketst,
—
Níin majt,
il-
qrdkh
dman
vaj-cumlaxl
IV.
A
medvefiú meséje.
Taren-pü majt. 1.
jdnúmni
Jukdnét dncuy^ pq^st,
qlst,
sqlkhdn-mdne
jdnúmém sqlkhdn ar
%t
ndncuy, ílén uy inef Idén 5
khgjdst.
dld'-nér
salkhdn-ma dncdst. salkhán
tlmgy
ilkdíéu naukkóts, non-
khqrtdton nqús. juka qmdUtql ancuyén: :
sqlkhdnu khqnnd tolmántqléuh) khdtél
íl-vöntné pdlií, d'úsuy sqlkhdn-mane khqrqúlqton mihdnt. squ vonás-
ém, úy-mét-seut sqlkhdn-mane tarén jant, sqlkhdn khqtón naukhóts^
dncuy tólmgymé il-pün vdtalU, tqrén-pqyén
tél
khqsi
ti,
tqrénghdn
tuy ü-puwus, tu járt ju i tdjiís. juka dácukim jú-vörantil, dncukí ju vojldtql juka a jdnt. anoyór varant dncukém sqlydn-mdte»
—
—
A három testvér mindegyike fogta a tüzes harapósárkány nyelvét a harapófogóval kihúzta. Maga a sárkány] az ajtó mögött hanyatt esett. A három testvér kiment a sárkányt megölték beleit kidobták, az ebek megették. Megörültek, pálinkát ittak. En is ott voltam, [de] pálinka az én számba nem jutott. Neked mese, nekem vajas fazék nyelni akarja).
fogót, s a
;
;
—
IV.
Egy asszony
egy öreg ember
élt, megvolt. Eépaföldjük répa növésének idejében a répaföldre valami tolvaj kezdett járkálni s a megntt répát minden éjjel elhordani kezdte. Az asszony szól az öreghez «Öreg, eredj egy éjjel, lesd meg, ki lopja a mi répánkat!)) Nap leszállta tájt megy az öreg rködni a répaföldre. Sokat ült, vagy keveset ült, egyszer csak egy medve jön a répaföldre, elkezdte tépni a répát. Az öreg el akarja fogni a tolvajt. Amint a medvéhez odafut, öt magát fogja el a medve. Azon helyt meg is ette. Az asszony várja haza az öregét, az örege nem
1.
volt.
A
:
s
A MEDVEFIU MESÉJE. <(amé/ ílém g.nldtgn.» sqlkhán-mane
sojnd
íi!-khg,rtüs,
ninét
jis,
357
tarénghdn khqsi'tim ü-puwüs,
tarén qldntni vg^nglidté-kér
khom-khaitél
tUem pinví peni,
q,ldntet.
katí
juka
kiyrél
aitam-khar
;
tq>tús.
tq,ren jukd'-jitél
mus pü khantds.
sös,
puyni-khörinql iarén-khaitél
ponón-khq^r. 2. Tq,rén-pü khdtél-latél jdmímál, jámíkiu sös.
lant
—
«ti
vq,nghd-kért
«cis, khötáil
man
mán minki
mánún
tilnél?/
tilnél ay-kJiot
khundy kiín-mingfí naukhótén, tarén tdtanén tini
tq>rén
kiskd'lén
—
nmdmd'.h)
nin q^ldntéu?)) juka puní amal'falil
kún-rumcis,
sdu-ém coldkhaitst, úy-mét-ceut
ti
íl-pgrewu)).
pást juka-pünsit
khq^rdtlet
:
a minn; uy khdtél
ilkíl',
khaUst.
puní, tq^rénghdn joytdnteut.
tarén-pü ásón khdl tdrcikínét nón-ménemtés
; ti
khal'el tq,rén tél dlíu,
toy
il i
Ili
jukd-pünsit pls khuld'nén alán puní minantet. pis khuld-
nén
jóytést,
tutü-algn naukhótst. qldntet, khgjdntU. uy khdtél tq^rén-pü
khq,lds.
3.
önkin
amdl't'ql
:
arnamd/
dm
l'qy-sei
uy járt nql-sgp
khgm
núnmi ny-nunkm khöÜlém, mdt
in
md-utin miném ni kiskdlén.n leús
i
mind's. squ
tónsi,
miúds-ém cold minas,
jqlkhdil'
khqrqtql.
((úql-sgp
jön haza. «Mit csinál az én öregem a répaföldön, megyek megnézem magam)) gondolja az asszony. Megjött a répaföldre a medve odafutván elfogja, elvonszolja az erdbe, elviszi az ö medvelakó barlangjába (gödrébe). A medve az asszonynyal mint férfi a
—
növel, (talált).
[úgy] él. Született
;
Az asszony visels fiának
feje,
(hassal) lett,
keze emberféle;
kis
fiat
szült
köldöke szélétl
szrös, mint a medve. 2. A medvefiú nap számra ndögél, nagygyá lett. «Mama U mondja « miért élünk mi ezen barlangban ?» Az asszony visszafelel «Hova mennénk mi, kedveske, innen?! Nekünk innen nincs hova mennünk; ahogyan mi kimenni kezdenénk, medve apád megfojt.)) Egy napon a medve kiment enni valót keresni, ekkor az asszony fiastul elfutott. Sokat, vagy keveset futottak, egyszer csak visszanéznek, a medve utóiéri ket. A medvefiú fölszakltott egy vastag nyírfát gyökerestül; amint evvel a nyírfával a medvét megüti, ez azon mód (úgy) meg is hal. 3. Most az asszony fiastul vissza megy lakni réjgi házukba. Régi házukhoz megérkeztek, ott tovább élni kezdtek. Élnek, megvannak (feküsznek). Egy napon szól a medvefiú anyjához ((Mama, én most téged egymagádra hagylak, más vidékre megyek nt keresni.)) Mondta s elment. Sokat ment, vagy keveset ment, az út mentén egy helyt egy orratlan ember áll, lefelé néz. ((Orratlan,
—
—
—
:
:
358
MITHIKÜS MESÉK.
jqlkháil 10
váitén JQ'lé/
mn
dwU
khq,rátlén ?»
kitulal tq>rén-]pü. nql-sgp jqlé/
érú-sojan khqldntil
mdt jüm-onkum
dmanmi
—
iortéúh)
—
mdt qlni
tárén-püne nón-lGÜn pilant.
;
sdt köt voyátlet»
—
lant,
—
«ta
rén-pü, it'-vúlén
avulem, jajin t'q.ml» nql-
kitulal. tut'i ti lant:
sgpnqt tqrén-pü ukin mind'ntet. squ-ém cold mindntet, uy piUsop-
pdyén jóytést. pil-sop nongháit khqrátql. tqrén-pü kit'iíldl npil-sop^ noyór nongháiV khqrdtlmh) nkhunay a khqrdteni, qld-khqt érúsgj khqldntem ; a khansdntem, khqt érkdntet ; dmanmi it-vúlén, :
\r>
—
tqrén-pü jortéuh)
— dqm!
—
vulem.))
khörmdnnqt sstd, khörmdnnqt
mind'ntet ilkíV
4. squ minast-ém cold mind'st, dy-pqyén jóytést. ay jqlé-palén ds. tqrén-pü
qmdUt'ql:
dm
andn pgnén khgsg kdlú,
jdl-tartkitém.))
khgsó kdlú pgnst, tqrén-pü vqnghd-kér jdl-vails. soV jqlé'pdli sei
!
sqii
minas-ém cold minas, mus khul-pqyén pdts. mus khulté khörém ponep dsrd'il khóji. tqrén-pü ju-tös. dsrd'il qmdl't'ql: utim-öjni més dmd'n Tqrém!)) tqrén-pü qmdUfql
nün jiw SQurem!)) pdst
:
anü dmanmi
vus, jiw sourón kals.jiw
in- cin dl tájin, tel
poldné husúy-és tdrú jú-pdtallét. ((noygr pey souranténh)
minek nézel
dm
naukhóté seurón>
—
Idnt
—
te lefelé?)) kérdezi a medvefiú. Az orratlan az alvilágban (alsó földön) lakó szép leányok énekszavát hallja; fél [azt] megmondani a medvefiúnak. «Amaz alvilágban apám, anyám hét esztendeje verekesznek)) mond. «Medvetiú, társul veszel-e [magadhoz] engem?)) kérdi. Amaz ím felel: « Veszlek, nosza gyere !» Az orratlan és medvefiú együtt mennek. Sokat, vagy keveset mennek, egy fületlenhez jutnak. A fületlen fölfelé néz. A medvefiú kérdezi: «Fületlen, mit nézel fölfelé?)) ((Hogyan ne néznék, valahonnan énekszót hallok; nem tudom hol énekelnek; veszel- e engem medvefiú társul [magadhoz] ?« « Nosza, veszlek.)) Hárman lettek, hárman mennek elre. 4. Sokat mentek, vagy keveset mentek, egy hegyhez érkeztek. A hegy alatt egy nyilas [van] A medvefiú szól « Fonjatok ti egy hosszú kötelet, én alábocsátkozom ». Hosszú kötelet fontak, a medvefiú a gödörbe alá szállott. A föld alá sokat ment, vagy keveset ment, egy kis házhoz jutott (esett). A kis házban egy háromfej sárkány fekszik. A medvefiú bement. A sárkány szól « Isten nekem enni inni valót adott!)) A medvefiú felel «Te most ne egyél meg engem, én neked fát vágok!)) Vette a fejszét s kiment fát vágni. Amint a fát vágni kezdte, forgácsai a kéménylyukon át behullanak [a házba] ((Miért vagdalsz [oly] ersen?)) mond a sárkány. ((Forgácsaid mind behullanak a házba.)) A medvefiú bement a
—
— —
—
—
—
:
.
:
:
.
—
—
359
A MEDVEFIU MESÉJE.
—
dsrail
npol'dnén sa-/ jií-pátalst khul-kér.)) tq>rén-pü khul-kér ju-tös,
khörém aw
ásrail penlini pástéi taréjf seurléstani. asrd'il-palt
ilméé vditén-khq,rt. tq^rén-pü ciivii-payén
miníu ngngháil
/
jdnghdnUt.
qls,
tq.rén
lo
pü
nyaü vukétséné janghén? pajtin jánghém, íqm
((úo/ór
amdl't'qjl:
jis,
))
khörém
aiv jq^vdlqr/tst, minast.
5. Vanghd-pq,'/én jóytést. taréfí-pü uy aívmi kotstíl kdlún, pil-
sopnat
nql'Sgp
mdt
tartus,
div
khqrtón naústqn.
nonghdil' 7i(Jn
khq,rtüs. tol
d
mdltq^
(Hldkét,
ti
vojlqtq>l
tqrén-pü
serked
dmd'nni?»
— adni
lant:
— ((mínem
khul-kér ju-tös.
Uiy-q^st
—
aléslésém, noúl'ém
(tt'qm,
a
:
serkés,
posón
purú qmdUql:
serkés
kdn
al.))
—
ntd'stén
khörém jampnd tdulé/n tqrén-pü in miniu
;
vontén dm-asém, tou-
lémliu!))
házba, a sárkánj^ fejeit keresztül vágta a fejszével. A sárkánynál három leány volt, nagyon szépek. A medvefiú a leányokhoz jött, « Miért ültetek játszanak. A medvefiú szól úgy neki (fogtatok egyáltalán) a játszásnak ? Sznjetek meg játszani, nosza menjünk fölfelé A három leány összeszedte magát s elment. 5. A gödörhöz érkeztek. A medve egy leányt a kötélre kötött, a fületlen és orratlan pedig elkezdte fölfelé húzni. Ennek utána ismét alábocsátották a kötelet, a másik leányt húzták föl. Azután harmadjára bocsátották alá a kötelet s felhúzták a harmadik leányt. A leányok után magát kötötte a kötélre, öt magát kezdték fölfelé húzni. Nem juttatták a gödör szádjáig, kötelét fejszével ketté vággondolták s a medvefiú leesett vissza. ((Most mit csináljak?)) kozik a medvefiú. « Megyek vissza a sárkány házába.)) A sárkány házába érkezett, a házba bement. A szögön fegyver függ. Vette ezt a fe^ryvert s elment vadászni. Réczéket ölt, jávorokat ölt, egy helyt egy sas ül. A medvefiú szól: wSas, fölviszel-e engem a fényes vi((Én vadászlágba?*) A sas visszafelel: «Készits több húst?)) ((Készits vedreket, rakd tele a vedreket tam, sok húsom van.» hússal, hogy három hónapra elég legyen » A medvefiú úgy is csele:
!
))
—
—
—
—
—
!
kedett.
A
sas szól: ((Nosza,
s
mdltqymé, tusiéjin minas. pótot díéslés,
altén neulel ju cilakét,
t
vdrés.
—
dsrdU-khulén jóytés,
kaltílén
neúl' td'stén/»
((ilpd'y
?»
uyjqrt serkés vöné. tqrén-pü amdUt'ql
nonghdil
tarénién
toyi
varem dm
khqndntql. vustíl
sósot dléslés,
dw
kdlún, tuy nqús khq,rtón non-
joytús, kdlkí pdétél sopú sourapus, tq^réfí-pu
jql-pdts purá. idn no/ór
dsrdil-khulén pnrií.))
juni-pdlt kdlú qs
khórmétkea tartás kdlú, khónnét
nón-khq,7^tus. aivii jindlt tuy kétkéts ghdil'. vqfíghd- söntén
tiii
most menjünk:
ülj
reám, repüljünk!))'
lo
360
MITHIKUS MESÉK. 6.
T^rén-pü serkés
sisin
vöntés,
nongháil teulémlést. .
khöti
serkés ártón naukhóts, tarén-jm serkéé tósén nokl'-cayél dwús, serkéé
vewi tu-cGut qs purú tös. hhörém jamp '^T^f^H^, vqnghdnql tqrérl-pü posón tárémén kim-tqtns. aynál khosót íkém mué khtd vöné, ti khulnél öílméé vq,yxdtné sgj khqlkhátql. tqrén-püjü minas.l^noyór iékértéytni sgj
tiL
patst.
—
junh)
dwU-mds
lant.
vqyydtlét.
(itaréfí-pü/)}
ju-tös
vajántil
tqrén-püju
—
lantét
—
tél
:
ndl-sgpnat
toji,
nmdnúmi
pil-sgp
vditéíi
ndl-sgpnat pil-sgp sansél dl aléslén
il,
léit
tártén
mdnúmi!)) tq,rén-pünc uyaitél kún-pqsust. nTdrémén khqntgngna, dm 10 ndnan a dlilaném h> Uínt tqrén-pü. jdm'i toj varést, qrdkh ajist
—
tini-djní üsté. inéy
khr-més
qhíntet.
V.
A
szegény
[szibériai]
J qrlg kltém
számzött öreg meséje. a
l.Jqrlg kltém ancuy jukatinét
ncuy m aj t. alantét, khgjdntet. aivan,
kanálét, tlní-khqrqn ikéminét. anciiy jukd'tin kitantiu lant
—
sojnd
tusléjiytéfi
/
Tarémén métarél
a'-li
puwd'n
nminén))
:
mewün.
—
((kitém
6. A medvefiú a sas hátára ült, fölfelé repültek. Amikor a sas fáradni kezdett, a medvefiú a szájába egy darab húst dugott s a sas ereje akkor ismét visszatért, Három hónap elmúlt s a medvefiút [a sas] a gödörbl a fényes világra vitte ki. A hegytl nem messze egy kis ház áll (ül), ezen házból ersen hallatszik a verekedés zaja. A medvefiú odament. ((Micsoda kiabálás zaja [van] odabenn?') mond. Amint a medvefiú bemegy az orratlan és fületlen térdre
—
—
—
esett. Medvefiú !» mondják ((Ne öldöss meg bennünket, bocsáss el elevenen bennünket!*) A medvefiú ket végképpen (teljesen, egyáltalán) elkergette, « Isten büntessen meg benneteket (Istentl való találtatásra), én nem öllek meg benneteket !» mond a medvefi. Nagy lakodalmat csináltak, páHnkát ittak; ebédet (ételt((
—
italt) ettek.
Mostani korig élnek.
V. öreg feleségével él, megvan. Leányuk, fiújok sok van; ennivalójuk nincs. Küldi az öreget a felesége ((Menj» mond <(az erdbtí vadászni Nem ad-e Isten valamit számodra?)) A számzött öreg vette a fegyvert s az erdbe ment. Nem járkált 1.
A számzött
—
:
!
—
A SZEGÉNY SZÁMZÖTT MESÉJE.
ancuy mdltay
squ d
vus, sojnd mina's.
361
ilkdís, vqjdntil
:
serkés vóné
anü-pont. mdltqyém katín stil, serKésmi il-patítén vatdlil. serkéé qnfidUq,l
tditén
kitém dnciiy, nü
»
dmanmi khörém
dmanmi
khdtel
tar dl pdtítén
;
klórém khdtél khqnghd íl-nöntem,
;
5
dmannú jdlvujin,
dm
nünqlne-klmjné-khqrél moúlém. kitém ancuy ju-tqtdstil, khörém khdtél tdítstil. nil't
khdtélén serkés kun-késkéts.
(nsqmdtqytqlemn
kitém ancuy
anoTigháil toLilalun silantem-éntam ak.)) td'rtstil,
yén
serkeé ta'rém-pen tönsét toulémlés.
qmdl't'ql
:
vontén am-qsém
dm
purú
— lant —
seri: éémi
kun-
10
tartkéts, kitém d'úcu-
ma-útéméii toulémliu. kitém ancuy
serkéé-qsén vóntés, toulémlést. squ teálst-ém cold toúlst, jdnít tönsén
dyné jóytést. jiL-töstd,
ti
qrdkh
jdnít ay-pont serkés khulí ql, sqy qltén-khqr. khul-ker d/jist^
tiní-djní iista.
15
Khörém jqmp toy qldntet, toy khgjdntét. kitém ancuy jü-miiiefi mué altén, santqkJtél mmvás, ti sqntqkhél Iqy-sei
2.
vojldtql, sdrkééén
jfi-minant. uy khdtél ldtql
:
((ti
jdná tö-payén jóytés,
sdntqy-kert noyór
payét qltén-vös
poním
ql
sös. ti vos-kirt sd'ptdl
kitantildn td'néy ndjd'ru
[midn]
jdl-vöntés. jdl-vöntlm voj-
sdntqymé pal-ponstil, kéné tuy
?
kan khdléy, sqy
klidléy
tuwími
kitém ancuy khujdíim ilkdídl,
isd'p.
feny
vsmé
sas ül. Kezébe ((Számzött öreg, végy le engem, tarts engem három napig te ne ljj át engemet étellel három nap múlva kipihenem magam s én neked olyasmit adok, mibl megélhetsz, meglehetsz (él-fekv holmival adlak). A számzött öreg hazavitte, három napig etette. Negyed napon a sokat,
látja,
vette fegyverét, leakarja
[hogy]
lni
egy
a sast.
A
tetején
sas szól:
;
;
sas kikéreszkedett. ((Megpróbálom))
—
mond
—
((fölfelé
röpülni
tudok-e, vagy nem.)> A számzött öreg a sast kibocsátotta, a sas az égbolt magasságáig röpült. Visszabocsátkozott, szól a számzött öreghez ((ülj en reám; az én vidékemre (töld-vizemre) röpülünk.)) A számzött öreg a sasra lt, elröpültek. Sokat röpültek, vagy keveset röpültek, egy nagy magas hegyhez érkeztek. Ezen nagy :
hegy tetején van a sasnak háza, egészen aranyból való. A házba bementek, pálinkát ittak, ebédet (ételt-italt) ettek. 2, Három hónapig úgy élnek, úgy megvannak. A számzött öreg hazamenésre gondol. A sas kis aranyszekrénynyel ajándékozta meg, ezen szekrénynyel megy haza az út mentén. Egy napon egy nagy tó partjához érkezett, leült. Leülvén gondolkozik wmi van betéve ezen szekrényben ?)) A szekrényt fölnyitja, azonnal aranyváros támadt (lett) mellette. Ezen városban számtalan sok nép, mind a nép t tiszteli (kérdi, hivja) fejedelme gyanánt. A szám:
zött öreg
biislakodva járkál, a várost
nem
tudja [vissza] beszedni
5
362
MITHIKUS MESÉK.
santqye-ker jqválon a^silantil.
((yioyór
dm
va'rem in
nkitém ancuy, noyór neu khujdllen?»
tikésí,
10
— iikhundy dm a khujdlem sös, ti
silém khqtnd:
15
kér.
—
/
»
iioyór
cl
khancdntén, khós köt juni-palt
jÍL-khqnséltestil.
khgm-palén lant:
qltén-vös khqlkhdnénqt sqy ju-puylatéytst
kitém ancuy in ju mind's. ja jis,jun piiwí
—
—
dtdm q'sém!)) lant méstém khgm-pd' lenén, n 20
sdntq/émnal
kitém ancuy lant: ((vújin iioyór khancdntén!))
khgm-palén khqtnd
kdtím
puyldtéytén
khgm-palén.
dm
silantilém.)) khgm-palén qmdl't'ql: «dm nün purü jqvdlilém, majin kátén dmd'n, dmjíi-khqa-
nun khúlént
sówé.))
—
kitulálil
qltén-vös dm-khqrém,
—
purú-jqvdlgn d
vöséii sdntqyén-kér
dm-khqrém
? ! ti
—
tou-jitélih)
khom-palén jant tü
lant. il alá lóncdnt, toy khujdíal. kliqrátql tö-ker,
<-iuy
tils.
«ju
mus sdntqy
dm la püm íl-
unoyór,
ju puyld'téytni téy-mds d'méy
kals paul kaní-palén, sqntqyem pal-pönséstil,
qltén^vös kéné sös, khdléy drémlqyén kan, tou ndjd'ru kifantiu.
3.
tqmén
Puwí khqtnd khdtci.
íl-khancéstil,
minní vué
khánctqytql. ílméé kháncals; ndjd'r-vöst pél i'kém
jawín kasi péy íkém il-mén. khös köti íl-tqulas, puivi khand mdjím dncíu. onkín qmdl't'ql: ((mama, l'qfind
iCmd'y rdstén dmd'n,
dm
pqsémjoyts, khgm-palénén minén
—
«Mit tegyek most éa vele?» mond. Majdnem, úgy búslakodik. Néz a tóba, [hát] egy manó jön vele egyenest szembe. « Számzött öreg, mit búslakodol te?» kérdezi a manó. ((Hogyan ne búsulnék?! Ez az aranyváros az enyém, az én szekrényembl lett s nem tudom visszaszedni.)) A manó szól ((Én visszaszedem neked szekrényedbe ezen városod ; add nekem kezed-aláirását (kezed), én papírra jegyzem ,amit házadban nem ismersz, húsz óv után az enyém legyen Vn A számzött öreg mond: ((Vedd, amit tudsz !» Odajegyezte keze aláírását a manó papirjára. A manó szól: ((Zárkózzál be!)) Az arany város népével együtt bezárkózott a kis szekrénybe. A számzött öreg most haza ment. Haza érkezett, otthonn fia született. ((Micsoda bolond ember vagyok én mondja ((x\z egy ,bezárkózni* szó miatt odaadtam a magam fiát a manónak.)) A faluból kiment, szekrényét kinyitotta, azonnal aranyváros támadt, a nép szerfölött sok, öt szekrényébe.
hogy
sirva fakad,
— —
—
:
:
—
!
))
—
—
királyul tisztelik.
3. Fia Írást tanúi. Nagyon jól megtanulta a király városában nincs olyan Írástudó. Atyjának nagyon nincs a kedvére, hogy odaadja [a manónak] A húsz év eltellett, a fia megtudta, kinek van ;
.
men
odaadva. Anyjához szól: «Mama, útra kis kenyeret vess te [a kemenczébe] nekem Eljött az én idm, a manóhoz kell mennem.)) Az anyja útra kenyeret sütött, a kenyeret zacskóba (tartatik)
!
men
A SZEGÉNY SZÁMZÖTT MESÉJE. kerdy/n önki lq>nná minní it'mdyponslós,
auwin in.))
méstil. «tcita\
—
lant pü. loús
mus
joyts. jíi-tös,
kiüúlál
juka.
—
mama! i
it'md'y
363 khörú-kér pgndstil,
minas. squ minas-ém cold mind's, mus khúlén
khulta juka vóné.
«am tatámén
((cis,
cis,
íl-pertüsém
khot ininantenh)
—
khgm-palénén, twwín
mindntem pdlíu, a kháncem khot-més dlém tü-pdltit.» juka qmdUql *kneu khundy dlen tü-pdltit ? / nér-coa alép qls tü-páltit, tou égy ü-dlesléstil. mém dm nün sita-püi ; khotáil ti sita-pili puwd'rim mini, nou tül'i mínén; sitd'-pili tö-pqyt tömni qnü-payén jóyti, nou cis ti qníí-sisén ihtöjtkhqtén ; khörem kdptd'r toulémlim jita, sol'q,sén vqnghdsqytet, khörem vditin awií sóivet ; mésnídn íl-khurütilqn, kií dw sopdn uy dndn pgnílqn, khörmét aiv sgpe'm táréy pgúíl ; tan tönd pouldíén vdilet, nou khörmét dw táréy pgném sgpe' il-tolmantén! tdy va'résken^ nün Idy sówé». :
4. Miskéréy sita-pili sol'-qsén jdl-vayt'estél, sita-pili poúrméts, tou tü''pgjit mindnt. squ mind's -ém cold mind's, juka lo'umqnú-páy én
khörem kdptar toulémlim
váilst. tou táréy
jista,
vditin awíi söstd, poulaléfl
pgiiém sópmé íl-tglmantéstil, katít dncíl. a'wit kun-
mama! Akinek eladva vagyok (tartamond a fiú. Szólt és elment. elmegyek)) Sokat ment, vagy keveset ment, egy kis házhoz érkezett. Bement, a kis házban egy asszonyul. «Kedveske, kedveske, hovaméssz?)) kérdezi az asszony. « Engemet tatám eladott a manónak, ahhoz megyek szolgának; nem tudom, meddig leszek nála.)) Az asszony szól: ((Hogyan leszel te ö nála ? Ahány hös még ö nála volt, ö mindnyáját megölte. Adok én neked egy czérnagombolyagot ahova ez a czérnagombolyag gurulva megy, te menj arra A czérnagombolyag egy tó mellett álló fenyhöz érkezik ; te, kedves, rejtzzél el ezen feny mögé Három galamb fog röpülve eljönni; a földre vágódnak, három szép leánynyá változnak (lesznek); öltözetüket levetik (lehántják), két leány ingét egy csomóba rakja, a harmadik leány ingét külön helyezi azok leszállanak a tóba fürödni, te lopd Ha így cselekszel, el a harmadik leány külön helyezett ingét
helyezte, fiának adta. «Tata,
tom), ahhoz
immár
—
—
—
!
;
!
!
:
!
neked
la
—
—
jóytés.
5
mínem
khcina íl-pertlm cíncíum, tuwin
jó lesz.))
4. Az ifjú a czérnagombolyagot ledobta a földre, a czérnagombolyag gördülni kezdett, ö annak mögötte megy. Sokat ment, vagy keveset ment, az asszony mondotta fenyhöz érkezett. Három galamb jött röpülve el, szép leányokká változtak, leszállottak [a tóba] fürödni.
a külön helyezett inget ellopta, kezében tartja.
15-
364 5
MITHIKUS MESÉK.
kdlst töndl toulémlést.
aw sgpdn méséstdn, kit' kaptam vdraséytst, ilkit khörmét aw sgpe' kiskdídl, kiskd'lal non a khantdntil.
;
kit'
:
akhand
löjicím kiíúldl:
ám
sp'pém vujüs
taíam sówé, métém jakan vujüs-ket
cciyén vujús-ket 10
dm
mém
dm jü-dum
:
métém ancuyén
?
dm mdmam
:
sön, vér miékérkén vujüs-ket
siijaléytén naukhótst.
a
dm sujaldlni miskér kém
khotdil mind'nten
dw. nkhgm-pd' lenén pdliu minantem)) — — lant — kitém pü pd'tém neu asén
kit'üldl
?»
15
dm
:
:
vér mikhp-
anú-pojnal kun-kdls, sgpo'm pm'ü-méstil a'wén.
sön!)) miúkéréy
amdltql:
vujüs-ket
sóivé,
dm
noyór esel meivün, jajin
<(tdt'amén jísken,
—
ajümén pértém
lant.
nkért,
aiv.
? »
ásém.^
dm
— dw
khídémén,
nun-qmdUén dman /» 5. Miskéréy khgm-pa'lén khúlén joyts. khgm-pa'lén ql'dtqti-qst khgji. lem))
kligm-pd'lén kit'üldl: vsquné písén khajtütlen
—
—
nnünéy jíséní^t
aaméy jísém.»
tdjméjni janí-palt esel meülém.» 5
—
mén dmanh)
vdr-tömpmé uy
U
kit'üldl.
it
my
A
tt
—
akhajtút-
avö'ntén, t'ijméjin!
miskéréy íl-tdjmejéyts. «noygr es
((vástén, tö-payt
var-tömp tördi ; mínén,
ti
ngn-khqtén, nón-khqtém várén íl-jqvalén, uy
sqy mdiüü il-khqrtén, tlp rü'tén,
sqy íl-vqnghén, uy
—
/»
ngn-jdnumém
il-khqrtén, khaldiíqtén
leányok kijöttek a tóból
;
ti
tip
ngn-uralén,
vunndl esem
két leány felöltötte ingét, két
kdld's
galambbá
A harmadik
leány keresgéli, keresgéli ingét meg nem találja. Sírva kérdezi: «Ki vette el az én ingem? Ha vén ember vette el legyen az én tatám ; ha vén asszony vette el legyen az én mamám ha fiatal leány vette el légy az én testvérem ha fiatal ember (ifjú) vette el: légy az én férjem!)) Az ifjú kijött a feny mögöl, a leánynak visszaadta ingét. Szeretkezni kezdettek. kérdezi a leány. «A manó«En szerelmes ifjam hova méssz?)) hoz szolgának megyek » mond. « Az atyánknak eladott számtizöttfi én vagyok ». « Valóban, nyilván te vagy)) mond a leány. A leány szól «Ha tatámhoz jössz, ami munkát neked ad, gyere az
változott, tova repült.
:
:
;
:
—
;
—
—
—
—
:
én házamba, mondd meg nekem 5. Az ifjú a manó házába érkezett. !
A manó
A manó
ágyán
fekszik.
[üdvözölve] kérdi: ((Egészséges vagy-e (egészségesen, er« Magad ben futkározol-e)?)) «Az vagyok (futkározok). jöttél?)) «Ülj le, ebédelj Ebéd után dolgot « Magam jöttem.))
—
—
adok
neked.))
Az
ifjú
—
))
—
!
megebédelt. ((Micsoda dolgot adsz nekem?))
—
kérdi. ((Láttad, a tó mellett egy erds domb áll; menj, ezen erds dombot irtsd ki (szakítsd ki) egészen, kiirtott erddet tisztítsd meg
(szedd rendbe), egy éjjel szántsd föl az egészet szántófölddé, vess [bele] gabonát, a megntt gabonát arasd le, csépeld (üsd) ki mind,
A SZEGÉNT SZÁMZÖTT MESÉJE.
ámdh
365
pö'nslén/9 miskéréy sujdldíni micakin mind's, noyór juwí
qmáUqi :
loiís,
sí^y
7ión-qmaUéstil. micay
dm
sqy tástílém.» miskéréy khojón mind's, micay kat-pdlindl tul'dtim
íl-ldfighést,
(niou khojón
minén, khuláit-més
uy kat-palmdl mdt kat-palin
tul'dtim
vdyt'éstil
lo
kens
:
moyór nün kérd'y ndjar-niwan qmdUtql: «dm nenanmi
sqtérq pdlí-khq,rani, sqférq khom-pd'lén jdltkhqtst,
mdn ti
—
ndjar-niiüüh)
esel
m&úldném
•'
kitullét.
tö-payt tönsní var-tömptd khqnkhénnq var khdté,
khqnkhénnq javaié, khqnkhénna tqjít
ma
i5
khdrté, tqjí-khqrt tip rutin,
jindlnql urálin, tají-khqrannq vun khqrtín, tajínnq iímay tatel-
pönslm/» khultd miskéréy loúm esem kdlas khgmIdnt dm ti khör-més d ancálsémit améy kerséméy d'um khomnd moúlém nün)) jdnú toj
tin,tqjínnq itmdy
—
pd' lenén méstil. ntqmen pali
khom-pd'lén vd'rést,
6. tql:
—
ardkh
2&
ajist.
Squ alst-ém
tísujdídlni
mm,
cold
q,lst,
uy pást miskéréy jü-vojlats. nitín qmdl'-
—
dm pdolémén ; tit' dm cdrmétalium.» am tdtamén íl-kiUdluskéu: mdn-pgjut naul-
miníu
7iítíldnt: (ikhunay mirííu?
khóté, juní-pdl joytúskéa, jü-tnvü.)) miskéréynet niti kdptd'ru vdrkétst,
tg,mén itü ilkíl toulemlést. khulaitqtin jindlén khqrdtlét
:
khom-pd'lén
röld meg,
reggelre ezen lisztbl süss nekem forró kalászeret leányához ment, amit az atyja mondott, mind elbeszélte. A leány szól «Te menj feküdni, reggelig én mindent elkészitek.)) Az ifjú feküdni ment. A leány lehúzta gyrjét az egyik kezérl, gyrjét egyik kezébl a másik kezébe dobta azonnal odagyülekezett ezer szolgája, ezer manó. «Mi kell^neked mi fejedelemkérdezik. Fejedelemnjük felel: «En nektek ezt a dolnnk?))
egy
csot
éjjel !
»
Az
ifjú
:
:
—
got
adom A :
tó mellett álló
erds dombon
ki közületek az
erdt
némelyek gabonát vessetek, némelyek mögöttük learassátok, némelyek közületek lisztet röljetek, némelyek kenyeret dagaszszatok, némelyek kenyeret süssetek !» Eeggel az ifjú a megparancsolt forró kalácsot átadta a manómond nak. ((Ilyen (olyan) szolgám nekem ezen korig nem volt* aaz én kisebbik leányomat hozzád a<3om férjhez.* Nagy a manó lakodalmat csináltak, pálinkát ittak. 6. Soká éltek, vagy keveset éltek [igy] egyszer (egy idben) az ifjú haza gondolt. Nejének szól: ((Szerelmes nm, menjünk az Neje szól: « Hogyan menjünk? én falumba; én itt unatkozom.)) Ha az én tatám észrevesz (megneszel) bennünket, utánunk nyargal s ha utolér, megesz bennünket.)) Az ifjú és neje galambbá változa manó tak, azon este tova repültek. Eeggel mögéjük tekintenek irtsa, ki tisztitsa, ki
a földet szántsa
;
—
—
,
—
:
5
366
MITHIKUS MESÉK.
tan-pgjant naulkhótql. khgmét'im tarém-khulü varéstil, tuy tájéícdku vdrd'séyts.
khgm-pd'lén tq^rem-khulén
khgm minni
a vacantsénh)
paml'loj!» khom-palén
pop/» lést,
—
purü jíi-minas.
lant. l&ús i
khgm pdglén
:
:
kdtin vusti-
spoü
fnspoti pami'loj,
((satd-khqmén mínén
ni'net
ampkhgm qs kdptaru toulém-
ndjar-m-khumú
jóytési. qltén-vösta
m'net
((tdjéícdy,
tu khörém sdm pe'luts, süleymés
íl-q,stés,
kitúlal:
tös,
tarém te'-khoskhant, té'-khoskhant
lani, 10
tit
söstd,
ti sq,tél
in-pél qldntet, in-pél khgjdntet.
VI.
A
fi-
és
J ü-p ünsit
n testvér meséje. j u-d wlnsit majt.
1. Ju'pünsitjü-dwÍ7Ísit qldntet.
yql
ilkdldl.
tqmén
itií
jdldl. jü'pü qmdltql
salenh)
—
ju-jdnt,
jé-dwin
juwi-puwi pgt dléslím mqltd-
juwUdwiün khqrdtql :
«nü-mdsén námsalém, neu squ
^t'ql: (ijü-div,
dm-mdsém
dl
:
juwí-dwiü khu-
njú-düm, noyór-mds nou tdy ndmilkallm.))
— jü-pü
qmdl'-
namsén, úydil seím-khorü sówén!)) jü-pü
tqmén khgldíf méskéts, qs sojnd minds.
Itútin ju-jdnt. jú-dwliin
utánuk nyargal. Férjét templommá (istenházzá) változtatta (csinálta), maga káplánná (diakonná) változott. A manó bement a templomba, kérdi: ((Káplán, nem láttál-e itt egy növel egy férfit menni?)) Ö meggyújtott három gyertyát, kezébe vette, s csak imádkozik, csak imádkozik istenhez: ((öspoü pqmlloj, öspoü pqmiloj (rocno;i;H noMHJiyfi) » A manó megharagudott, egyet köpött íiMenj a pokolba kutya paj:)!)) mond. Szólott és visszament haza. A nö és férje megint galamb alakjában röpültek tova, a férj falujába érkeztek. Az arany városban fejedelmi párrá (nö-férjjé) lettek. Ezen szerencsével most is élnek, most is megvannak (fe!
—
küsznek). VI. 1.
Egy fi-
és vele egy nö-testvér
ól.
A fi-testvér kacsára
vadászva
n-
fegyverrel járkál. Azon (olyik) este hazajön, nézi nö-testvérét testvére búsul. A fi-testvér szól nö-testvéréhez «Nö- testvérem, mi miatt bánkódol (gondolkozol) te igy?» «Te miattad bánkódom, te sokat járkálsz. » fi-testvér felel: «Nö-testvér, én miattam ne bánkódjál, teljesen soványnyá leszel !» fitestvér azon reggel :
—A
:
—
A
367
A FI- ÉS NÖTE3TVÉR MESÉJE.
khqrdtal
tou qs mqláit^khqrnal-pél seím-khoru
:
ss
tá khdtél.
(^jü-
áwf kérténéé nón-qmal'tén dman, no^ór-mas neu drúlq^én námsalen?» ((jü-püm khdntlén, dm nün qmdlÜem nér-cou pqr pen qrklién tönsépem, khgm-pd lén ild'ntdl nómél, pqtdlqy-part nón-jqnghtqléu, dm pón atémneí nón-tewitdlium ; seím-khorü tiiinéldm sgwdntem.íi khörmét khdtélén jmvi-puwi tusiéjin a mindnt, mqltdyém nntérpe'ytstily kwlr pöj-palén vntés hhqrqúlqton. squ-ém cold vonás, úymét-cout juwí-dwit' pon qrkhén tönsépés, pqtdlqy nón-jqnghtüs, khgmpdlén katím khul-kér jií-taretst, aw pén-atenél nón-tewitiis.
—
miékéréy
il
:
d ruytds, mqltdyém
ustíl,
khom-palénmi
2. Khgldit'qtén qs tusiéjin minds.
«jü-dw f nün dy-khqn d
ild'ntdl
inh)
dmdn Idkdndwél ; pqs-pent lonctqytql: jü-pü cúrkétpdl.' l'nstqytem pdjti
:
tqmén
,jü-pü,
itú ju-jdnt, kituléytdl
.-
ild'ntdl
jü-pü lúrkétpdl; jü-pü,
— lant — ,ldkdnéytiul'
micdy-jitél té-jdnghéu, té-jdnghen, tol tou purií-minant.)) khgld'ítqtén
miskéréy qs d mindnt tusiéjin, khqrqúlqtgn vonté, squ-ém cold vgnds,
micdy pqspnénjis,
l'Ónctqytql
:
a
jü-pü, jü-pü, lúrkétpdl; jü-pü, jü-pü,
cúrkétpdl.)) lónctqytem il-pajtés, juwi-dicit-jitél Idkanéyten naukhótst,
erdbe ment. Estére haza jön. Néz a nöö még a tegnapinál is soványabb lett e napon. ((Nötestvér, beszéld el nekem igazán, mi miatt bánkódol te [oly] szerfölött?") « Fi- testvérem, halljad, én neked elbeszélem ahányszor csak fejem fésülni állok, felülrl egy manó j, a födélzet gerendáit fölforgatja s engemet hajamnál fogva fölakaszt; ettl Jeszek én sovány)). Harmadnapon fitestvére nem megy vadászni, fegyverét fölvonta s a kemencze mögé ült rködni. Sokat, vagy keveset ült, egyszer csak n- testvére fejét fésülni állott, a fedélzetet fölforgatják, a manó kezét a házba bebocsátotta s a leányt hajánál fogva fölali asztotta. Az ifjú nem ijedt meg, vette a fegyverét s a manót keresztül ltte. 2. Reggel ismét vadászni ment. Azon este hazajön, kérdezsködik: ((N-testvér, nem jár már hozzád senki?)) A leány felel: ((Egy leány jár hozzám bábuval; a pitvaron [igy] sírdogál ,fi-testvér, :fi-testvér lúrkétpdl; fi-testvér, fi-testvér cúrkétpdl !' Megsznik Bírni Leány, babázzunk !^ A leánynyal csak játszunk, s [azt] mondja visszamegy.)) Reggel az ifjú ismét nem csak játszunk, azután megy vadászni, rködni ül. Sokat ült, vagy keveset ült, a leány fi-testvér, fi-testvér lúrkétpdl ; fi-testeljött a pitvarba, sirdogál vér, fitestvér cúrkétpdl !' Megsznt sirni s elkezdett nötestvérével bábúzni. A fiúcska hirtelen kijött a kemencze mögül, a jött felöltözködött, ismét az
testvérére
:
:
—
:
:
,
:
,
i5
tar-patitstil.
dw qmdUql: «micdy
,micdy'
lo
s
368
MITHIKUS MESÉK.
miskéréy kéné kún-kalcipés kwir pgj-palneí, jim cíwmi tl-püsül, 10 tdrtd/ntil.
ciw qmdl't'q^l
qrdkh
vdrést, tini tlsta,
3.
Jü-pü
nnü
:
dm khómém
ajist
;
nití klóréi sös,
sön,
am nü
ískértal,
aw
kdt-pdimiil-vastil,
khunay
ti
puwí
pdts?»
naukhotstil. khanséstil.
il
—
Idnt —
il-mÍ7iém, mdmdm-jiteí jiívd] ti
khuldnnél
tUs. miskéré/ ju-diüii vörkhdtql..
ngn-khíinghast. kharqtlet,
dw pü ndm
mus puwd'n
tú-coüt
vqmntilqn :
:
jü-püm
dm
lantét
ti
kdlú qs-sei
tqrém-'p önnel
:
nitinét dki jóytést tdn
—
in ndnannel
té~khaitést, úy-mét-cout ilmés
ngn-jo/tést
nikéménétn
kdt-pdli
jiítilanu. jü-pünét jü-dirinsit
tdrém-pennel kdlú khqndntql.
tárém-peüén
pq>Xél tél sdnghdsiu
l'Óncim il-pajts. önki ju-tös,
íl-khulilléni
nkhulait'qtén, vörin,
ndndnmi
il-khaitést. té-khaitést,
il-qrtést. léy-khq,rdtlét; '^^
a
toj
kun-kdls, il-dlém khgm-palén ny kat-pali jú-tglastil,
dw-pü payt khdnstgn 5
il
qlántet, khgjántet.
ú^'mét-c&ut mini vordnén ló-sqgr tditén kals,
péy
nin sówemf))
—
jqlkháil
khiddn-pqyén. khul
nkhul-kert,
juwi-puwl Igntú vdrhitim toulémlés, juwidwit' ímp-jampu
il-ajastnf toidénilés.
irí-pél qldntét, in-pél tould'llét.
nem bocsátja el. A leány szól: «Légy te az én férnöd leszek !» Lakodalmat csináltak, ételt ettek, pálinkát ittak; élnek, megvannak (feküsznek). 3. A fitestvér neje visels lett, fia született. Az ifjú nö-testvére dajkáskodik. Egyszer a menye (értsd ángya) az udvarra ment a marhát (lovat, tehenet) etetni, kis fiújok azalatt (akkor) ersen leányt elfogta,
jem, én a
te
:
kiabál. A leány kiment, a megölt manó egyik fél kezét behozta s a gyermek mellett himbálni kezdte. A gyermek megsznt sirni. Bejött az anyja, meglátta a fél kezet s megismerte. «Az én elvesztett fi-testvérem fél keze hogyan jutott ide?» mond. « Holnap várjatok csak, én ím elmegyek tletek, megjövünk anyámmal s meg-
—
eszünk benneteket.)) A fi- és n-testvér elfutottak ezen házukból. Csak futottak, csak futottak, egyszer csak nagyon elfáradtak. Körülnéznek [hát] az égboltról egy kötél függ alá. Ezen kötél mentén :
Az égboltról lefelé néznek, látják, hogy az ö házukhoz eljött nejével az anyósa. Amint a házat oldalt rúgják, mondják « Nincsenek a házban, elmenekültek !» A fi-testvér lúddá változva röpült tova, a n-testvér aranybegy- madárkép röpült tova. Most is élnek még, most is röpdösnek. fölhágtak, följutottak az égboltra.
:
369
A SZEGÉNY IFJÚ MESÉJE.
VII.
A
szegény
ifjú
meséje.
Jqrló miúkéréy^ majt. 1.
Jarló miskér é^
akhcdt ikém. pöj
khos kénsdnt
dm
ü't'ati
khujds, ni vuní pásé jo/ts
qls,
ql
;
tulatérí
áits
:
ni vuní akhcá kénsen paj iétatin mind'nt.
qkhcdl d inájantiu, mishéré/ khujd'lim jú-mincint, ain
:
—
noyór vdrém»
mdltq^
vujd'nt,
sildnt.
(<
vojldtql
—
nakhcd in khotél vumh)
sojnd mind'nt. sojtd ilkalaly ilkaldl
vam?
khotél no^ár
.'
t'éta'mén íl
rqstusém
ju-jis,
dy-khqn dlén a
:
^
sojtd dini vóréin
i
ú^-mét-cmit mus khul vqjdnt. taréin mus khul-kér khgjón íl-jinkés, ti khqjds. i-jét kii palt qld-khotel khgmnd jdjús. khgm Idt'úldlil: (rnou cis iio^ór tit varanténh) Ikém.)) té-vojlatql, t'é-vojlatql,
«
tasiéjin
—
ikém.n
—
jisém.)) ((ukÍ7i
ndld'sén
dm
;
khgm
qmdl'tql
léin dléslés, sgs dld's,
—
:
khglaiiqtén
— nmínén
cis
nókos
áld's,
uysdr
—
uTaréni més vúékélé/))
Egy szegény
dld's,
tarén
jis. ndld'sén,
dld's
;
kalst,
:
tiü juní-
cis. métd'r?))
lant jqrló miskér éy
—
—
nneii
Eljött az ideje, hogy nöt nincsen pénze. Egy gazdag nagybátyja van nszerzésre pénzt kérni gazdag nagybátyjához megy. Bármennyire ker, pénzt nem adnak neki. Az ifjú búslakodva gondolkozik ((honnan megy haza. «Most mit csinálj ak» vegyek én most pénzt ?« Haza jött, veszi a fegyvert, az erdbe megy. Járkál, járkál az erdben: nem tud semmit sem fogni (senkit megölni). ((Honnan szerezzek (vegyek) valamit?! Nagybátyám elvetett; az erdben [pedig] vadászatom (öl ügyem) nincs.)) Csak gondolkozik, csak gondolkozik, egyszer csak eg^ kis házat lát. Az ég beesteledett, ezen kis házba betért feküdni. Éjfél tájt valahonnan egy ember jött hozzá. Az ember kérdi ((Te kedveske, mit csinálsz itt?)) 1.
szerezzen (vegyen)
ifjú élt,
megvolt.
[de] nödijat fizetni
;
;
—
—
((Vadászni jöttem.))
semmit sem
—
—
:
((Fogtál- e valamit?))
—
—
((Nincs
módomban
((Vadászszunk most együtt, szerencsénk fogni. Eeggel fölkeltek, .együtt mentek el vadászni. Az idsb ember szól ((Menj kedveske, jobb kéz felé; én bal kéz felé megyek.)) Az ifjú ment evetet fogdosott, jávort ölt, nyusztot ölt, rókát ölt,, medvét ölt ennek utána a házba visszament. Másik embere szintén
több
»>
lesz.))
:
:
;
megjött. ((Öltél-e, kedveske, valamit?)) Vogul Népk, Gyjt. IV.
—
kérdi.
—
^^
numds-
qlmd/-pdl kdt-pdlén miném.» miékéré/ mind's
pdlt khulné jú-minas. mdtéykhgmét qs kituldl.
na^-no/gr dlen písém
in tusléjiu, satu driín sówé.))
ú^-jitél tusiéjin miridst. jiJnú
pdl kdt-pdlén
—
métd'r h>
—
((Adott az Isten
24
^^
370
MITHIKUS MESÉK.
7nétar álasénh)
khq,ran
—
dm-pél dlasém.)) maté/ kkdtél álésléni
nvúskél'éj(
ukín jq^válstan
sq^-(
arúlq,yén
:
Jidn dléslést
;
ukín jq,vdloh
vewan surú joyts, 2. Jdnú khom miskéré/mi kituldlil <
—
—
jikdís, tdul'étwé
vosnd
m
tatdstg^n,
sq,térq,
sdlkovoi
juní-pdlt jú-minas, téiatin jortkhoií jít-ustil (ijdjin
dm-jitlém
mus khul-pqyén
!
vdcantsém»
—
lant.
vdyqtql. tü minast
;
ancuy kun-kdls.
íl-pertstan.
nteta'J))
:
—
lant
tiíi
—
n% khq,7itdsém ainé/kimén.n minast nóplqi^ton
jó/tést
:
Méskau-lqn vdip numds
íl-khulgnt: imér-squ
10 dS'Sditi
tet,
dm
léj(
mus
pqr ilkdísém
vös-sei minantet,
—
tusiéjim
khgsót
khidnél
l'qn tit,
;
khóji. tetati
tdmen Iqn a
íkém kunéi pgnim vös
jdnú vditéü khul-pqyén joytdn-
—
atikés dm khúlémén/)> khrém ílmés vditén awén lét kalúst dw il-nöplestil. jdnú toj varúlst, il-pin-
(di khqjín))
lant
ten khqjdst, khul-ker jú-tösta, 15
noplqyton naukhótst, vérnu
—
mond a szegény ifjú. ((Hát te öltél vala((Valami kevéskét én is öltem. » Másnap vadászzsákmányukat mind együvé gyjtötték szerfölött sokat vadásztak nehevalami kevéskét »
mit?))
—
;
:
zen futotta ki erejük, hogy együvé gyjthettek. ((Te ntlen ifjú vagy, nincsen és nszerzésre pénzem sincsen.)) « Nekem három leányom van; a melyik neked tetszik, azt vedd el! Most menj, ezen bröket vidd a városba, add el; osztályrészemet nem veszem el a mennyi pénzt szerzesz, mind a tied legyen!)) Az ifjú hazament, lovakat fogott be, a bröket a városba vitte, ezer rubel körül adta el azokat. Ennek utána haza mond ment s nagybátyját magával vitte társul: ((Nagybátya !» ((Gyere velem, én nt találtam magamnak.)) Nászolni mentek; a kis házhoz érkeztek: mint a moszkvai út, olyan jó út terül ott el (fekszik). Nagybátyjának eláll (elvész) az esze ((Hányszor jártam én itt vadászni, ilyen utat [azonban] nem láttam)) mond. A kis háztól nem messze rakott város látszik. Oda mentek városhosszant mennek, egy szép nagy házhoz érkeznek. Az öreg kijött: «Ide téretek be » mond ((egyenesen az én házamba!)) Azok ketten betértek, a házba bementek, három rendkívül szép leány kelt elejükbe. Nászolni kezdettek, a legifjabb leányt elnászolta (feleségül szerezte). Nagy lakodalmat csináltak, megesküdtek, pálinkát ittak.
2.
avagy
Az idsb ember kérdezi az
ns
ifjú
vagy?»
—
—Ö
felel:
ifjút:
((Nm
:
—
:
kbl
—
—
;
—
—
A MACSKA ÉS NAGYBÁCSIJA MESÉJE. caÜétéj(st,
qráhh
ajist,
atén tini
cím
tist,
sém, átén tiníl a tdjtúsém. íl-astésém,
tut'
371
alsém, qjrdkhél
d
iijtú'
uj(-ail íl-khaitsém.
VIII.
A macska
és nagybácsija meséje.
Kis k é-akins moy, 1.
•dkins
Jani törém tokhwé ülndt mqs, tokhicé khwojnat mq,s kiskeakwé-maist kiské loatti dkét-tari : «dké, om khicq^tal! jál-
iila.
—
fém.h)
akét
loq^tti
:
((ogmp-jdrn'-7i&né-pöu-oqmp,
ménan?/ ménnén mént mdtérné ju teun!)) «om khicq,né teum ; ménqm!)) kiské ménes, khansi, vuot' ménmdt oq^t khatisi. ukwé-mdiút né-sér' knél'én sgj sgjti. tdrind
ngnkhivé
sul'éti,
oysér sümenti. kiské oysér-tqri loatti:
yén tenén möné tqtmlém.)) tatdn
oaném ténén möné
jwmtseV. khwq,isé
izletes
ételt ettek.
Ízletes
ételt
nem
mö
!n
—
ndV
khwatdl!
kiské pdri
loq,tti
ménmdt
khicqsé
jg^ldl'-tq,ri
noq^ném ja
— oysér tdu fdri-tari — kiské
oq,t
loq,tti
sunsi
tekén, :
me sümseV,
:
om
kelp
nd-
sümoy
dkivé-mdist nq/jér-
Én ott voltam [de] pálinkát nem adtak inni, adtak enni. Megharagudtam, éppenséggel el;
futottam. VIII. 1. Széles e világ (a
nagy
ég),
a mint úgy van, a mint úgy
áll
egy macska a nagybácsijával. Egyszer csak szól a macska a nagybácsijához: « Nagybácsi én valahova elmegyek[vadászaira].» Nagybácsija felel: «Kutya-rágó-p...a-fi kutya, hova mész te? [Hiszen] megesz valami utadban (földeden) !» A macska visszaszól: « Ki enne meg engem; megyek !»> A macska elment. Hosszúidéig való mentét sem tudja, rövid ideig való mentét sem tudja. Egyszer csak visszafelé hallgatózik, valamiféle zörg zaj hallik. Fölugrik egy fenyfára, lefelé néz [hát ott] egy vörös róka rohan. A macska szól a rókához «Ha te engem meg nem eszel, én téged táplálékos tájékra vinnélek.)) A róka neki visszafelel: «Nem eszlek meg, (fekszik), él
—
men
:
:
—
—
táplálékos tájékra!)) A macska levetette magát [a fáról] s a rókával együtt kezdtek rohanni. Hosszú földet rohantak át, rövid földet rohantak át, egyszer csak egj fejedelmi városba érkeztek. Beszöktek a fejedelem juhaklába. A macska kiszökött, a vigyél
engem
5
aoq^t téilém,
jqlé vayt'ékhq^ts, oysér jqt
sümseV, vuet
oqt
pdrí-tq,ri khöntli, qlé-
24*
10
MITHIKUS MESÉK.
372
üsénjo/tseV. najér-ös-kwal'kiwérné ja IdkwéUéssi. kiské kwdné Idk-
öS'kwal-6w-noqrpmé
wéltSj
oumé pqli 15 nq/j ér
iol-ölné
koq^réyh)
loqtti
doaü né-sé-ndr
:
léién vujisiskivél tg^téslém)) loqtti
:
((ös-kwdlt
—
nq>jér
oysér ju té tqtwés. nqjér kiské-tqri loqtti
Síonoran khüntén, oqlraén
om omk poqltém squ
/))
—
;
ketsdn
((qln,
:
—
kiské
ös-kívdl-kiivérné.
aqln, suréíi
:
kiské loqtti
;
né-sé-ndr
ndyén, nqjér,.
«khot üli?))
:
nqjér sq,ltétdnmé
üli.))
nkiské,
koaréy
oq,t
log^tti
pdnk pgnés
joyts,
:
— kiské
ju-sümés.
nq^jér-kwálné
tq>u-vog,répéste,
pdnk ponés ; ktvál-kdn-jetné joyts, pdnk ponés. nq,jér loqtti
pünsésté,
ndr khüntg/
surén oqt koqré/f. ;
mot khotel
kwqlés, élé menés, dkét-poqlt ja-joytés. dkét-tqri loqtti;
((am léién
üli.))
kiské
nq,j ér -poqlt ji
khwojés
vujisiékwél nqjérmé tqtéslém.))
mot khotel kwqlés; dkét-tqri
2. Ji jgn khugjés,
üs khwqtdt jdlfém
!))
5
khq,nsi.
dkét loqtti:
ménan í menés, khwqisé ménmdt
materén ju téné mént loqtti kiské, té
—
khivqtdl!
loqtti:
aom
((oqmp-jdrn'-nöné-pöu-oqmp,.
—
/»
aom khwqné téum ? /» vuoí ménmdt oqt
oat khqnsi,
dkwé-mdiét pdri-tqri khöntli, üs q,lé-né-sér kilslén sgj
kiské tdriné ngnkhwé suHéti, jq^ldH-tqri sunsi
:
sgjti.
sSmél oysér sümenti.
juhakol ajtajának fareteszét odaillesztette résébe, berohant a feje* delem házába. Az ajtót fölnyitotta,, fejet hajtott (vetett); a ház padlójának közepéig jutott, fejet hajtott a fejedelem lába végihez jutott, fejet hajtott. A fejedelem szól: ((Macska, micsoda kell [neked]?)) A macska felel: «Semmi sem kell; neked, fejedelem, A fejedelem szól: «Holvan?)) eleven állatocskát hoztam.)) A fejedelem elküldötte A macska felel: «A juhakolban van.)) katonáit a juhakolba. A rókát lm behozták. A fejedelem szól a macskához: « Ezüstöt, aranyat, a mennyit csak hátadra rakni akarsz, A macska felel: «Ezüst, arany nem rakj föl, vidd (emeld), el!)) kell; nekem magamnak is sok van.)) A macska a fejedelemnél egy ójet aludt; másnap fölkelt, elment. Haza érkezett nagybácsijához. Nagybácsijához szól: «En eleven állatocskát vittem a fejedelemnek.)) nagybácsijához 2.^ Egy éjjel otthonn aludt, másnap fölkelt szól: ((Én ismét elmegyek valahová [vadászatra] !» Nagybácsija felel: ((Kutya-rágó-p a-fi kutya, mikor valami megtalál enni, «Ki egyen meg engem? !» (megev helyeden) hova méssz?!)) mond a macska. Ezzel elment. Hosszú ideig való mentét sem tudja, rövid ideig való mentét sem tudja. Egyszer csak visszafelé hallgatózik, ismét valamiféle zörg zaj hallik. A macska fölugrik egy fenyfára, lefelé néz [hát ott] egy fekete róka rohan. A macska lefelé szól: «Ha te engem meg nem eszel, én téged táplálékos ;
—
—
—
—
—
;
.
.
.
—
:
—
A MACSKA ÉS NAGYBÁCSIJA MESÉJE. kiské jqldl'-tqri
loq,tti
noqném ju oqt
:
tqtnUém.)) —
sernél o/sér loqtti
méné tqtdnln
sernél oysér üs
akiske, ndi ji
om
poqltém ira
khqritdn!))
koqtdtén
véste,
om
pélén, oqt téilém,
((vél
—
oqncm ténén loatti
:
aoqt ülqm,,
lo
apolwés-tautdn
:
nqjér polivés-tqut jqlé khqritésté, sémél oysérmé
mdntél koqtél vqtgypömtésté. sémél oysér sésé
sésé
poqltévi tqtdn
—
!»
mot khotél kiské kwqls,ju
té
:
«lön vujiéiékivét tqtilan
kiské loqtti:
— dkét
téum,)) loqtti kiské
loqtti: i
qln-
;
aoqt'i-ndr oqt koqréy.))
is
menés akét-poqlt. ju joyts.
3. Ji khwgjés, khwqlt kwqls, dkét-tqri
jdlfém/n
méné
tenén
kiské loqtti:
kiské nqjér-tqri loqtti
Igmtél sor fi. nqjér kiské-tqri loqtti
surén
om ndyén
nqjérné tqtwés. nqjér kiské-tqri
tét ülén!))
khwgjam.^) töi'ém jinkés.
jqlé
:
tekén,
373
«vél
nom üs khwqtdl
loqtti:
ménén, mdtérné ja
—
téiinl))
oqt
menés, khwqisé ménmdt ji-poqlt pqsfér khöntés.
jpqéfér üs nqjérné tqtwés. kiské nqjér-kwdlné ju-sümés, khürém-por
pdnk
pgnés. nqjér kitilité
—
tqtsém))
akhotülih)
:
—
((né-sér vujisiskwé tqtsén a
ös'kwdl kimért
üli.
»
—
? »
kétsdn. pqsfér nqjérné ju-tqtwés. nqjér kiské-tqri loqtti
:
tém ndr qln, surén khüntgy noran klnmtdn, oqlémtdn!))
—
pqsfér
nqjér sq-ltétdnmé (xom-poal-
—
kiské
A fekete róka felel ((Ne félj, nem eszlek meg, táplálékos tájékra !)> A fekete rókát elvitte szintén a fejedelemhez. A fejedelem szól a macskához ((Macska, lakjál te állandóan (örökre) nálam !)> A macska felel: ((Nem lakom, [csak] tájékra vinnélek.))
:
engem
vigyél
:
—
[itt].)) Az ég beesteledett. A macska szól a fejedeOltsd el gyertyád lángját !)> A fejedelem a gyertya lángját eloltotta, a fekete rókát kézbe vette, kezével háta mentében simogatni kezdte. A fekete róka háta szikrát szór. A fejedelem szól a macskához: ((Jó állatocskákat hozogatsz nekem; ezüstöt, aranyat vigyél el tlem!)) A macska felel: « Semmi sem kell.)) Másnap a macska fölkelt s ím haza ment nagybácsijához. Haza érkezett. 3. Egy éjjel aludt, reggel fölkelt, nagybácsijához szól: wÉn ismét elmegyek valahová [vadászatraj !)> Nagybácsija felel: ((Ne menj, valami megesz!)) ((Nem esz meg)) felel a macska és elment. Hosszú ideig való mentében éjfél tájt egy rozomákot talált. A rozomákot szintén elvitte a fejedelemhez. A macska berohant a fejedelem házába, háromszor fejet hajtott. A fejedelem kérdezi: ((Micsoda állatocskát hoztál?)) ((Rozomákot hoztam.)) ((Hol van?)) ((A juhakolban van.» A fejedelem elküldötte [érte] katonáit s a rozomákot behozták a fejedelemnek. A fejedelem szól a macskához: ((A mennyi ezüstöt, aranyat hátadra rakni akarsz nálam, rakj föl, vidd (emeld) el!» A macska felel: ((Ezüst, arany
egy
hálok
éjjel
lemhez
:
«
—
—
—
—
—
—
—
5
374 log^tti
10
MITHIKUS MESÉK.
:
aqln, surén
najér logMi kerstdn,
om
:
omnmi
sq^u
kérstdyw kétsdn. saltétdn pdri i'ii
neyéü me, mojin
—
kiské logtti
'
—
nüp-khölé;^ tatami »
nortékhém kerstíydm.)) kiské ju 4. Kiské
om ndi-poqltén nüpi jiwém))
oq,t kog^ré'/,
ajdjin kiské, jájin/»
joyts,
te
jist
:
akérstésénquf))
— ákét
f»
mdsnét téstéf
elé
sümés
mdnitésdn. soqt ket
kentél pgnésté;
I))
;
elé
—
—
loqttat.
nkkwqlt khotél khwqtdí
loqtti:
mé kénso/jdlímén
kiské mösérné
ntqtdfi, ovi
:
menés, nqjér sqUétdnmé nortékhét
akté-tqri
símén, né-sé-ndrél mdstild'mén?
ungrtékhén lni
ngiér loqtti
ndrél téytoy, né-sé-ndrél djtdyw tqtilamén
5mmén/»
:
—
? /
loqtti:
aneyém né-sé-
mdsténé-khqr oqt dn-
kiské loqtti
«sar tokhwé mé-
kholém-khart nokh-khilsdn, mdnits,
jii
lön
sümés. dktétdm mds-
khot ket jot-vésdn. kiské dktétdtél ndjér-üsén
ména. 5. Khwqisé
nqjér -nortéy né
ménmatén
té joytsei.
oqt khqúsa, vuot
kiské akté-tqri loqtti
ménmatén :
oqt khqnsa^
nsupi ménén/)) akté
supi menés, tdu nortéy jql-poqlén Idkwélts, nortéy l'al'énk-jiwét supi sqgrsdn. nortéy jqlé 5
té
lésdn. dktétdtél éldl' té
kiské khot kétmé ngrtéy-pöyén viüén
repes,
ménései\ khwqisé
nekem nem
mö
ménéseV,
vuot'
mo mé-
—
kell, én hozzád nászoló vendégségbe jövök. » A fejedelem szól: ((Gyere macska, gyere!)) A macska felel: ((Hidadat jól megersítsd, [mert] én sok násznépet hozok » A fejedelem mond: ((Hozzál, én megersítem hidamat.» A macska ezzel haza
—
!
U^t. A
—
fejedelem elküldötte katonáit a hidak megersítésére. « megersítettük)) mondják. ((Holnapi .,.^- 4. A macska haza érkezett, nagybácsijához szól W^R5^ valahová nöjáró vidéket, vendégjáró vidéket keresni meNagybácsija felel ((Nmet micsodával etetni, micsodág^^jí^j)> Öltöztetni valónk nincsen, mivel öltöztetyaJíil^l^i (Jiozzuk el ? .Wte?A^'f9~BA macska mond: ((Menjünk csak úgy!)) A macska el if^^^nl}(^gtf ^etöbe ; kiásta a halottakat, a jó ruhákat lerántotta. I^l},sa]|)^1[ lerántott, [s azzal] visszarohant. Nagybácsiját felöltöz^fe*f,» §ftPMfei*^*^ ^^ > ^^* sapkát [pedig] magával vitt. A macska "^MÚ^mm^Vl^.f^y ^ fejedelem városába. n jni;ör)'iíJP§^ÁÁíl^^g ^A^ mentüket sem tudják, rövid ideig való rq§]9J^i^^jftf^i^p^l)|u^ják. ím a király hídjához érkeztek. A macska « Menj keresztül » Nagybácsija keresztülment. sgqlf ^agyl?á^^,jj4()fíz Q)j^-[hí4j,^íá)j§^9)^|^, s a híd keresztgerendáit ketté vágta. A híd 92?^^ l^^g^ojilj-^ ^ ííí^9^j^^ ^ ^^* sapkát a híd mellé a vízbe dobta. ^i^^^ ^^j^pL(^Í)^^2^ ^vább ment. Hosszú földet haladtak át, rq)^^ f^j^^Jil ,)ia j§,^^^a|^^j.a fejedelem városába jutottak. Bementek
I^tonái visszajöttek
—
:
:
—
:
^
!
M
^,,
!
A MACSKA ÉS NAGYBÁCSIJA MESÉJE.
375
néseV, nq,jér-üsén joytsei. nqjér-poq^lt ju ménéseV. kiské najér-tqri ((ngrtékhán l'üísén khomél' kerstésán?
loqtti:
oqtémam te
khwqlilést. 7iq>jér
sqUétánmé
nortéy^
—
ménest, nsoj-pél oqtémdn khwqlilést))
qm-po^ltém ji-qgl
/
sunsgy kétsdn. sqttétet
—
loqttat
((ngrtéy té jqlé
röpés.» lowentésdn, khot ket nötf-elawét. sqltétét pari menést, nqjértqri
loqttat:
repes,
kiské nqjérné nüplaytgx pömtés dktétám. nqjér oqtdm tqu kiské'dkén. vinsétaytést,
jémts. nqjér loqtti
sunsgy ngram.))
tat
ménfém, tqu kwdikhqtén / » kiské
khqnsi, vuoi
Igt jékélawést.
ménmdt
ménné posdn
kiské dkét-tqri loqtti élé
ekw'-ansuy Ig-voqnt voqnéptíwé.))
—
«om khwqménmdt oqt st lg té voq:
sümés. khwqisé
—
nkhwqn Ig-voqnt voqnéptinéh)
om dkém joytnist khqnstqwdn !))
élé
;
oqt khqnsi. dkwé-mdist Ig-voqnt,
kiské loqtti:
voqnt voqnéptíwé
mésté
noqj-ém jqrtél om-pél jqt-jdlfém, khgmél' ülat
:
tat
néptdtwét.
té
test, djist.
6. Kiské-dkins jönkhép-söu üla nqjér-poqlt té
—
ton söut
a fejedelemhez.
noqmp-jdrn'-néné-pöu-oqmp !
nqn
aloqttíwé, loqttiive
A macska
!))
loqttdn
—
:
kiské-dkins
kiské eldl
té
Ig-
sümés.
szól a fejedelemhez
:
«
Hogyan
[történt,
meg
hidatokat?! Az én (nálam) utolsó emberem (népségem) [is] odaveszett. A fejedelem elküldötte katonáit, hogy nézzék meg a hidat. A katonák ím elmentek. « Bizony igaz, odavesztek embereid)) mondják «a híd ím lerogyott.)) Megszámolták, [hát] hat sapka úszik a vízen. A katonák visszamentek s mondják a fejedelemnek: «A híd lerogyott, hat embersapkát találtunk.)) A macska a fejedelemnek nászolni (nászságra ajánlani) kezdte nagybácsiját. A király erre leányát odaadta a macska nagybácsijának. Esküvöt tartottak, ettek, ittak. 6. A macska nagybácsijával egy hónapnyi ideig él a fejedelemnél ezután elérkezett elmen idejük. A fejedelem szól «En is együtt megyek leányommal, meg akarom nézni, hogyan élnek ott.)) A lovakat befogták. A macska szól nagybácsijához: oly] rosszul
ersítettétek
—
—
;
«A hova én megyek, oda
kövess!))
A macska
elrohant.
Hosszú
menetelét sem tudja, rövid menetelét sem tudja. Egyszerre csak egy lófalkát, száz lovat vezetnek ím. A macska szól wKinek lófalkáját vezetitek?)) «A Kígyó-asszony s ember lófalkáját vezetjük.)) «Kutya-rágó-p a-fi kutya, ha az én nagybácsim megérkezik, megtanít az majd [akkor] benneteket Mondjátok ^ ti ((A macskának s nagybácsijának lófalkáját vezetjük.)) «[Úgy] mondjuk, [úgy] mondjuk!)) Ezzel a macska elrohant. Eohan,
—
:
—
.
.
.
!
—
s
nnöU
sümi, sümi, dkwé-mdiét sqgr-voqnt voi. akhwqn sqgr-voqnt voqmép-
hogy
lo
khot elém-kholés-ket khöntsqu.))
—
lo
MITHIKUS MESÉK.
376 tinéh)
khöléyloqttat
kitilité.
Idshé
tíwé.))
loq,tti
nöii ékiv'-ansu^ sqg7'-voant voq,nép-
:
khqnstqivan ton-söutf nqn loqttdn néptiwé!)) 15
om akém
((oqmp-járii'-n&né-pöu-oamp,
:
tan loqttat
:
kiské-akins
:
uno, loqtfíwé/»
—
kiské
joytnist
sqor-voqnt
voq-
snmés.
eláll té
íis
khwqisé sümi, sümi, ákwé-mdist ákwé-ert vgttém kwáli-somlikdi jlténis soqt
por
srém oqüm. khqsémtésté,
khwé
ow pqli
^Qpdyéroqlenta sernél
ménem
khöntpés
;
qln
poqt'oqnd-kiwért.
mö taré
oqüm,
eiv
:
tqu-sümés, pali
punsitqyts, ju te lakwélts. pdsén-tdrmélné nqn-
qln poqt-oqnd vonli pdsén-tdrmélt.
suléti,
ansuy
khotélénis soqt-por sümüité
sümilité,
ákw'-mdt'SÖut jiiv-lhql
ekw'-ansu/
nöli
kiské tqii-qnkwéts, nöli ékw'-
tqrétqytseV kiské nöli ekw'-ansu/ sem el
dsén oqtkhwés
tqlti,
dsmé Idpé
mö
üli.
7. Kiské tokhé jdlndté mdntél nqjér kiské-dké vöpsétdtél joytsei.
dkwé-mdist jani
vöydn. nqjér khöléy kitiliydn kköléy loqtti
:
Ig-voqnt
nkhivqn h-voqnt
:
tqré
kor-kiwérné khwqss
kholitité.
dnkwéti: törém jql-poqlt né tené oqíü, sqkh
ékw''ansuy-möné
voi,
tét
nkiské dkins lo-voqnt voqnéptiwé.))
V(
riöti-
qnéptdtwé,
voqnéptine?))
üs
eldl'
—
ménndtén
rohan, egyszer csak egy tehéncsordát lát. ((Kinek tehéncsordáját ((A Kígyó-asszony s ember tehénvezetitek?)) kérdi. A nép &zól a-íi kutya, ((Kutya-rágó-p csordáját vezetjük.)) A roacska felel ha az én nagybácsim megjön, megtanít az majd benneteket Mondjátok ti: a macska és nagybácsija tehéncsordáját vezetjük!)) Azok A macska ezzel ismét elrohant. szólnak: «No, [úgy] mondjuk !» Hosszú ideig rohan, rohan, egyszer csak egy idben épített (ültetett) házat és éléspajtát lát. Éjszak felöl hét ízben rohan neki, dél felöl hét ízben rohan neki nincs ajtaja, nincs tetönyilása. Egyszer csak egy farést pillantott meg oda rohant, szét húzta, az ajtó kinyílott, s ö ím beugrott. Felszökik az asztalra, ezüst tál áll (ül) az asztalon. Kígyó-asszony s ember hengergöznek a tálban. A macska oda pillantott. Kígyó-asszony s ember a fekete földön át alábocsátkoztak. A macska ama lyukba, melyen Kigyó- asszony s ember a fekete földön át alábocsátkoztak, ólmot olvaszt, a lyukat beforrasztja. A mint a kemenczébe pillant a mi étel csak az ég alatt van, min:
:
.
.
.
!
—
:
;
:
den van
[ottj.
7. A míg a macska így járt, a fejedelem « macska-nagybácsi)) vejével a Kígyó-asszony s ember földjére érkeztek. Egyszer csak látják, hogy nagy lófai kát vezetnek. A fejedelem kérdezi a népet ((Kinek lófalkáját vezetitek itt?» A nép felel: ((A macska és
—
nagybácsija lófalkáját vezetjük.)) látják, hogy tehéncsordát vezetnek.
Midn ismét elbbre mentek, A fejedelem szól: Kinek tehén«
A MACSKA ÉS NAGYBÁCSIJA MESÉJE. Jötit sq,or-vo(int
voqnéptíné
voqnéptatwé, vöyan. nqjér loatti:
— tan
? »
nqjér vpsét-tq,ri
sqwét lo-sqor
loattat
logytti
oqti.
üs
:
«
akhwqn sqor-voqnt
kiské-dkins sq,or-voqnt voqnéptíwé.
asoj-pél kiské esikhqts
:
elül!
377
;
me
ménéseV. khwqisé
am
poqltém-pél
ménéseV,
méné s eV dkwé-mdt-söut akwé-eri vgttém kivali-sgmlikan ,
vueit
té
te
mö
joytseV.
kiské kivané khöntli, sgnét jinaté süméli. kiské kívdné joytéb, nq,jér kiské-aké
oqmélan
kwál
vepsétátél oq,ti,
el-poq^lt
tunsa,
ngnkhwé
so/répt
5
»
lo
jiné
Iqilan oqt khqnat. kiské kwái-kiwért vqrtéy_ norémtéSf
soyrépné jqlé rq^wélésté. vqrtéy-mántél ngnkhwé jöméseV, kwdl-kiwérné ju-tüs2Í\ törém khwqsja
; nq,jér lq,yivé
sunsilqyti, tdkw-pél térnél
kw dl
oqt dnki. elé önkhwsq^ytést, pdsén puj-poqlné téyw-djg^y vgtsét. ténét
is
djné pdsénné tq,nk vgttélq^ytgy pömtsét; qlé-khivqtél tdulat, oqt-pél veydnl. nqjér sémétdn nar müsti, ton téV, dkivét
ülést,
nqjér
elé
ménné posdt
joytést. kiské kívdné Idkivélts, vqss vgrén jékélésté.
nqjér kívdné
toqlés. mq^rúé
menés
;
dji, test, djést,
jémts.
pdnk Igmé
té jis. pdselqytsét,
sémél
najér ja-joyts, kiské-dkins
tgl,
riöli
kwdn
poqnkhén
Igt,
sqgrét,
püyésté,
éöplaytsét tgl
jönkhép íöa
;
sét
nonkhwé
nqjér sgnétdn
ngnkhwé
té
kwqlwés.
ékw'-aiisuy-kwdlt khul'tsei. an-pél üla
—
csordáját vezetitek? Azok felelnek: «A macska és nagybácsija tehéncsordáját vezetjük.)) A fejedelem vejéhez szól: « Joggal dicse-
kedett a macska ennyi ló, tehén én nálam sincs. » Ismét elbbre mentek. Hosszú földet haladtak át, rövid földet haladtak át, egyszer csak az egy idben épített házhoz és éléspajtához jutottak im el. A macska kifelé hallgatózik, szánkák jövetelének zaja hallik. A macska kijött, a fejedelem « macska-nagybácsi » vejével a ház eltt áll. A lépcsöpitvarban feljönni nem tudnak (nincs módjuk), lábaik nem állanak meg (nem ragadnak; értsd: olyan sima). A macska a házban elragadta a sznyeget s a lépcsöpitvarba levetette. A sznyeg mentén feljöttek, a ház belsejébe bementek. Istenhez imádkoznak; a fejedelem körülnéz, neki magának sincs ilyen háza. Levetkztek, az asztal mellé ültek enni, inni. Az étel, ital maga magától kezdett az asztalra helyezkedni valahonnan ;
;
eljelentkeznek, nem is látják [honnan]. A fejedelem, a mi szivének tetszik, azt eszik, iszik. Ettek, ittak, egy hónap idejéig együtt laktak. Elérkezett a fejedelem elmenetelének ideje. Künn a lovak, tehenek, juhok megérkeztek. A macska kiugrott, a legderekabb fölovat megfogta, fölkantározta. Ezután a fejedelem kijött. Üdvözölték egymást, nyájaskodtak; a fejedelem fölszállott szánjára. Keveset ment; ím fekete felh, sötét felh kerekedett föl [a ló futásának gyorsaságától]. A fejedelem haza érkezett, a macska [csak]
20
378
MITHIKUS MESÉK,
khwqlt-2^él üla. om-pél tqt tésém, om-})él tat
ájsém
érférn-pél üléSy
;
mojtém-pél ülés.
IX.
A
kis fejedelemfi meséje.
Vi s 1. Nijér-üs ti' él,
n aj
é
r-p
öu moy.
najér-pöul ta'él tokhwé ülnan-mq^s^ tokhwé
khwojndn-mq,s najér khürém pöti dnsi. ákw'-máist nqjér khölkhé
khwqté khwqliliiyw
jitéldtél
5
iisgnsdn/n
ketité.
10
;
oqü-khwqné oqt khqswé
té
menés
;
ton
möt
ji
;
ürildpv
nqjér jdnik pöu
elé tuitpqytés,
mqs
ülat.))
pdri ju-ménés,
nqjér sonsildyiv tdkw
pari ju-ménés. sgnsgy menés
«
:
khöléy sqkhwé
dy khgm oqü,
volt az
énekem
is is,
élnek.
Én
megvolt a
mqs
ülat))
té ji
nagybácsijával Kígyó-asszony élnek, holnap
té
ji
khwgjes.
meni: dy khgm
törém jínkémdt vuil jotké pöyétdm
khöléy ürildyw. jotké pöu ménes, elé tuit^iqytés,
is
khöléy
khctél ngkh-kwqlés, jd^dt-poalt pari té ménes, nqjér-tqri loqtti:
akhöléy sqkhwé oqiü.
pömtést
akhwqtdJ! khivqlilat.))
loqtti
joytnUt üs kwdné-poqlné
mot
té
nqjér dkw'-mdist jdnik yöyétdm
khwqtál! ménat.
s is
—
ji
té
ketité
khwgjés, mot khotél
loqtti.
nqjér
tdkwüsté
üs khwqté khwqlilést. khürmit
ember házába,n maradtak. Most ettem ott, én is ittam ott meg-
mesém
;
is.
IX. [népséggel] teli fejedelmi város, a [népséggel] teli fejedéi i falu, a mint úgy van, a mint úgy áll (fekszik) a fejedelemnek három fia van. Egyszer csak a fejedelem népe éjjelenként ím vala1.
A
hova eltnni kezdett; senki sem tudja, hova mennek. A fejedelem egyszer a nagyobbik fiát elküldi, hogy rizze a népet. «Nézd meg» «hova tnnek el.» A fejedelem nagyobbik fia, a úgy] mond mint az éj eljött, ím a várkerítés kültájára ment; elrejtezött, azon
—
éjjel. IVLásnap fölkelt s ím visszament atyjához. fejedelemhez szól: «A nép megvan mind.)) Most a fejedelem maga megy megnézni egy ember sincs. Visszament haza, midn az ég beesteledett, ím középs fiát küldi a nép rizésére. A középs fiú elment, elrejtzött, az éjjel [ott] aludt, másnap visszament haza. «A nép megvan mind)) mondja. A fejedelem most ismét maga megy megnézni egy ember sincs, ezen éjjel ismét eltntek vala-
helyt aludt az
A
:
—
:
379
A KIS PEJEDELEMFI MESÉJE.
khotél najér vis yöyétdm kelité ürildyjn. törém jinkés, vis najér-pöu
sérfdt véste, üs-Qu-vötdn
tünspés. ji-kwdfélné joyts, vuj-ansuy te
té
najér vuj-ansuy üs-kiwérné tü jimét-mdist tautdm kit
jöttienti. vis
sgpi sq^grépésté. vuj-aúsuy
kit pali
pdts
;
pgU saorlésté, Iqywé tousdn ; tondtél idkw ju-ménés, ju-mémmdt ji-poalt vuj-anmy dkwdn öltilaytés, elé
lomti jés.
törém kkotlés, vis nq>jér-pöu ngkh-kwalés, «vuj-ansay jdlés,
tqri loqtti:
sgy
ménés eV ; vuj-ansuy
elé
omnan ménem
15.
vis najér-pöi nouldt vis
jqlé khicg-
menés,
té
menés, najér-
nq,jér-poq,lt
pgli sqgrlqiis.»
nqjértél sgn-
lonkhdt VQydnl,
keípén
20
tdkív
té oqt'i.
2. Nqjer-pöyins ju pari loqtti; ((om sar
té
méneset'
mdtérné jutqjivésén-két
? !
vél ménan!))
loqtti nqjér-pöu.
vis nq>jér-pöii nqjér-tqri
mem-mqs jit-kwdjilém.)>
— aménné ment — «om khivqné teum? sar om
nqjérné oqt dkvé. i
ménamf —
.
vaj-ansuymé khot jit-joytné
—
loqtti
/
nonkkwé mdskdts, sérfdt
menés.
véste,
khwqisé ménmdt oqt khqnsi, vei ménmdt oqt khqnsi. dkw^-mdist dkivi ert
vgttém kwdli-somtikdn
nemé
kltilité
:
té
joytí.
kwdl-kiwérné ja tüs, tqt né vonli.
andi mdté vgr oqt khqsfénh)
—
ne loqtti: aom né-
Harmad nap
a fejedelem kis fiát küldi rizetre. Az ég bea kis fejedelem vette a kardját s ezzel odaállott a várkapu széléhez. Éjfélig jutott [virrasztásában], lm egy « állat-öreg (medve) lépdegél elö. A fejedelemfi, midn az «állat-öreg» odajött a városba, öt két darabra vágta. Az «állat-öreg)) két felé esett a kis fejedelemfi a húsát kis darabokra szétvagdalta, szétszórta azzal maga haza ment, lefeküdt. Miután haza ment, az « állat öreg)) egybeilleszkedett s ím elment. Az ég kinappalodott, a kis fejedelemfi fölkelt s a fejedelemhez ment. A fejedelemhez szól «Egy Elmentek a fejedelem« állat- öreg)) járt [ott], én apróra vagdaltam. mel megnézni: látják az « állat- öreg ))-nek távozó véres útját, maga azonban nincs [sehol]. 2. A fejedelem fiával most visszament haza. A kis fejedelemfi szól a fejedelemhez: «Hadd követem én nyomban az ,állat- öreget* addig a helyig, melyen utolérem.)) A fejedelem nem engedi. «Hová ((men utadban (helyeden) talán (ha) valami mondja méssz te)) « Ki enne meg engem ? Hadd megyek megesz ? Ne menj » mondja a fejedelemfi. Felöltözködött, vette a kardját s csak!)) elment. Hosszú menetelét sem tudja, rövid menetelét sem tudja. Egyszer csak ím egyazon idben épített házhoz és éléspajtához érkezik. Bement a házba, ott egy nö ül. A nt kérdezi: ((Nem tudsz-e A nö felel: te valami dolgot (ügyet, bajt, kellemetlenséget)?)) hová.
esteledett,
»>
;
:
—
!
—
!
— —
!
—
5>
MITHIKUS MESÉK.
380 sé-nar khq^sfém? f»
— ne
10 jálés?)> té
kivaléps
— najér-pöu
2)ari-tg^ri-log,tti
naV
:
'pdri-tari loatti
nmg^n
:
jit-kwájilén ,
jcLyg^u te
:
(
nanki
joytilén-két
elén
;
jalés,jalés,
aú
oq,ü-
joytiltn,
:
ket: oqtí.
mémmat
3. Najér-pöu elé té menés. khivq>isé
ménmdt
kwdl-kiwért né vgnli
joyts. ju-tüs,
ansuy 5
khqrisi,
oq,t
v&(
oat khansi. dkw'-mat-söut dkwi-ert vottém kwdli-suml'ikdn té
jdlés h)
oq,t
íi
joytilén-két
:
—
joy lilén
;
kitilité
mq>n jdyaii
i^an té kivqléps ;
oafi-két
nemé
takhtenti.
;
té
:
avuj-
nanki ; elén
oaü.» najér-pöu, üs eldlté menés, vaj-
:
ansuy kelpén lönkhé-mdntél khwaisé, dm-né vffé menés, dkw'-mdist üs dkwi-ert vottém kwdli-soml'ikdn joyts. kívdl-kiwérné ju ts, tq,t vis 7ié vgnli
setép takhtenti. vis
;
jdlés h) 10
—
nqjér-pöu
nemé
ne loqtti: aan
vis
kitilité
:
kitilité
té
:
kwqléps
«somé ;
vis né,
mqn jdyqu
dm ndrilém ?»
nkhot jit-joytilém,
akhot joytilén; söréé-votdn jeltqptqytgy menés
ménén
((Mit
!))
—
atété
:
té
—
nqnki!))
vis
ne
—
loqtti
:
tdu dn tqt khürém-
;
poré pdili, tdu pdllndt-mdntél tqu-joytsén-két, néne sétép-mqntél mdjwés
vuj-ansuy tV oqt
dlilén.))
sétép-mqnté
nqjér-pöu vis
khwqtdl' pd'iri,
tqu
loatti.
— A fejedelemíi — A no
tudjak én?))
.állat- öreg'?))
visszafelel:
visszaszól:
«Nem
járt erre egy
lám a mi atyánk; járt, járt nyomban követed, ha utoléred
((Ez
most azonban elment Ha te ha nem: [hát] nem.)) 3. A fejedelemfi most elment. Hosszú menetelét sem tudja, rövid menetelét sem tudja. Egyszer csak ím egyazon idben épített iil házhoz és éléspajtához érkezett. Bement. A ház belsejében «Ep fonogat. Kérdezi a nt: «Egy állat-öreg' nem járt erre?)) most ment el; lám ez a mi atyánk; ha utóiéred: [hát] utoléred; ha nem: [hát] nem.w A fejedelemfi ezzel ismét elment. Az ,állatöreg'-nek véres útja mentében hosszú, vagy rövid ideig ment, egy[erre],
!
[hát] utoléred;
n —
,
idben épített házhoz és éléspajtához érkezett. czérnát fonogat. Kérdezi a kis ül Belépett a házba, ott egy kis ((Kedves kis n, nem járt erre egy állat-öreg'?)) A kis felel: ((Éppen most ment el; lám ez a mi atyánk!)) A fejedelemfi kérdezi: ((ütolérem-e valahol, vagy pedig hiába fáradok érette?)) A kis felel: ((Valahol utoléred; a tengerpartjára ment gyógyítani magát; íme ott háromszor megfürdik, ha fürdése alatt oda érkezel, megölheted t.)) A fejedelemfinak a kis szer csak egyazon
nt
n
;
:
,
—
n
n
n egy czérnagombolyagot adott — mondja.
^urúl, oda menj*
— —
:
((Ahova ez a czérnagombolyag
A KIS FEJEDELEMFI MESÉJE. 4. Nq^jér-pöu
setép-mq,nté khwq^tdl! pairi, tq>u meni.
eldl! té jdli ;
dkw'-mdist sörés-vötdn
néilés.
vuj-ansu^ tqt
tdrmélné kliwaiétdi khwgjés. nqjér-iÖLi vujsanm/-pö)(én,
jo^ts
sgp-lgté
khwqsé-khwqt sümi, nqjér-pöLi
té pdilenti.
sqgrépésté.
elé
:
nvuj-ansu/mé))
tdu an üs
—
loqtti
—
elé
rdutésté,
menés, söréé-vetdn tqu
sqgrlésté,
((vuj-ansuj(mé
:
tén!)) loqtti vis né.
nqjér-pöa
vis né-poqlt
om
—
vis ne-
vis ne loqtti
:
asdk
khutmé Iqywé rdutdn/»
té neilés,
kltilité
pdri
té
voqréslém))
qt'i :
«tqgl
ndV
((khutmé Iqywé rdutgy koqréy ülés,
Iqywé oqt
meni. tqu joyts. vis
—
khgmét!
nsdk vél ésikhq/» viú
tokhivé vqytéslén
;
né loqtti
an
:
khiitmét
;
,
;
:
—
—
—
!
az ö dald apróra, delemfi ezzel kezett) 8 az
fürdése közben jelenj meg ott (oda) úgy [ismét], vagégesd föl lánggal s hamvát szórd szerteszét!*) A fejevisszament, a tenger partjához ím oda érkezett (jelent-
állat-öreg' nyakát elvágta. Az állat- öreg' akárhova nélkül, a fejedelemfi vagdossa. Apróra vagdosta, égö lángba rakta (égette föl), [de] hamvát nem szórta szerteszét, elfeledte. Ezzel visszamegy a kis nhöz. Oda érkezett. A kis nhöz szól: ((Az ,állat-
rohan
,
,
fej
öreg'-et én elpusztítottam.))
—A
—
((Szerfölött
ne dicsekedjél!)) mondja
—
A kis nö hamvát szét kellett volna szórni, te [csak] úgy hánytad szét; most a hamurészek egybe-illeszkedtek, az állat-öreg* ismét éppé vált; menj vissza, öld meg, égesd föl, hamvát szórd szertea kis
felel:
n.
lo
vvj-ansay sgp-lgté
4. A fejedelemfi ezzel tovább megy a merre a czérnagombolyag gurul, arra megy. Egyszer csak a tenger partjához érkezett (jelentkezett) ki. Az állat-öreg' ím ott fürdik. Kijött a partra, hosszába feküdt a homokra. A fejedelemfi oda kezdett lopózkodni, lm odaérkezett az ,állat-öreg' mellé, elvágta a nyakát. Az .állatöreg' akárhová rohan fej nélkül, a fejedelemfi egyre vagdosta. Darabokban apróra vagdalta, szerteszét szórta. Ezzel visszamegy a czérnagombolyag a merre gurul, arra megy. Visszajött a kis nhöz «Az ,állat-öreg'-et)) ((elpusztítottam, csupa apróra mondja A kis nö felel: vagdaltam, darabjait mind szerteszét szórtam. » ((Szerfölött ne dicsekedjél ím ismét odább mendegél. Menj ismét vissza,
&
((qü voqréslém, sq,khwé
Igmétné nqlioé poqltésté, khutmé
khwqté jqrwélésté.
ne-tqri loqtti
Iqywé
vuj-ansu/ pdnk-lgtal khwqsé-khwqt sümi, ndjér-pöii
elé sqgrépésté.
sqgrli. pgti
té
tq,u té
vuj-aúsu/ pdnktal
jömenti. üs pari ménén, tokhwé tdupdilnát
uit tqu néildn, pgli sqgrldn, Igmtél ju-teltdn,
nqjér-pöu pari
kwg^ls, sér-
sqgrtité. lömtél pgti sqgrlésté,
pgti sqgrléslém, lömtdn sq,khwé Iqywé tousdm)) !
pe
Idywtdyw pömtés.
tq,u
meni ; setép-mqúté khwqté pdlri, tqu meni.
towésté. pari té
pöyén pdri jo^ts vél ésikhqtén
38 I
fejedelemfi kérdi:
((Aztán hogyan?!))
((A
,
i^
MITHIKUS MESÉK.
382
dkwán
vaj-ansu^ üs jelpéldV
öltilg^/tést,
nqlwé poqltdn,
khul'mé
teles
^oménés, vuj-ansuyjq,lé dlém möné jo/ts, mdntél jit-kiüdjg/
te
;
ménén pari,
jq,l-dlan,
nq^jér-pöu üs sörés-vétdn
rdvAdn!))
lq,yjwé
ménem
elé
kelpén
lönkhé-
pömtésté,
Khwaisé ménmdt oq,t khansi, vei ménmdt oat khtinsi-dkw'mdist élé khwasé khÖ7iti, viij-ansuy jömenti. sörés-kiwérné vit'én 5.
voilés
pdilo^
;
pe
pdilémdt ji-poqlt
pömtés,
sér-tdrmélt
kwals,
khwq,istdi té khwgjés. nqjér-pöa tqu-ldywtés, vuj-ansuymé kwdt'létdnél 5
Igmétné nqlwé poqltésté, Igmétné ju-tqjwés, tondtél
kit sopi sqgrépésté,
khul'mé Iq/wé rdutésté. vis ne-poqlt ju-pdri
—
vuj-ansuymé vinstf»
—
menés, nqü voqréslém akhgmél' voqrés-
:
npgUi sqgrléslém, Igmtél ju-teltéslém,
lénh) nqjér-pöiL loqtti:
Iqywé rdatéslém.))
té
néne kitilawé
vis
loqtti.
khutmé
né loqtti: avinst dsé pqnsés.)) vis netél tat
vis
^^tésfé, djseV jqlé khívgjéseV.
6.
Mot
khotél kwqlsei\ nqjér-pöu vis ne-iqri loqtti
oqt khgmijan h) sétép
—
:
nomnané
né loqtti: tqsné ülfémit vis-né kwdlé-pqilé
vié
mqntdV pd'irmdtsdn,
ménéseV, dkwi-ért vgttém
elé
méneset, khwqisé, dm-né véifé
lé
jet kwdli-soml'ikdn joytseV.
^ju tusfé, néyi' pdsélaytsei\ jqlé vgntat.
test, djist. elé
kwdl-kiivérné
ménn'-ds jémts.
A fejedelemfi ismét elment a tengerparthoz, elérkezett arra a helyre, melyen az ,állat-öreg'-et megölte s ím távozásának véres útja mentében nyom szerint követni kezdte. 5. Hosszú menetelét sem tudja, rövid menetelét sem tudja. Egyszer csak a mint a távolba tekint, az állat-öreg' jdögél. Beszállott a tengerbe, a vízbe; fürödni kezdett. Fürdése után feljött a partra s ím hosszába feküdt a homokon. A fejedelemfi oda lopózszét!))
,
kodott, rakta,
az ,állat-öreg'-et középénél két darabba vágta, égö lángba az égö láng fölemésztette, azután hamvát szerteszét szórta.
Ezzel visszament a kis nhöz. «Most már csak elpusztítottam az állat-öreg'- et!» mondja. A kis kérdezi: wHogyan cselekedtél?)) A fejedelemfi felel: « Apróra vagdaltam, lánggal fölégettem, ,
—
hamvát
—
n
szerteszét szórtam.))
ért a vele való dolog
6.
«Nem
Másnap
!
»
A
kis
(nem
—A
kis
ott ettek, ittak, lefeküdtek.
A
fölkeltek.
jösz-e feleségül
n
—A
nvel
szól:
fejedelemfi
férjezel- e)
n
«
Most már véget
mondja a
hozzám?))
—A
kis kis
nnek
n
felel:
házát, faluját czérnagombolyag alakjára összehengerítette s ezzel elmentek. Hosszú, vagy rövid ideig mentek, az egyazon idben épített középs házhoz és éléspajtához érkeztek el. Bementek a házba, a üdvözölték egymást,
«Kész vagyok rá.w
kis
nk
I
A KIS FEJEDELEMFI MESÉJE. jotké ne, vis ne nq^jér-pöu
joq^kcit loqtti
loqtti
:
rjájin,
mq,ntáV pairmátsán,
ménest,
üs
ne
jotké
kwdlé-pq^ilétdm
hhwqisé
ménest,
janik ne joqkdtén dkwi-ért vgttém kwdli-sgml'ékdn kiwérné jwtüst, té
test, djist, ji
loq,tti
:
7. Khwq,isé
joyiést.
kwdl-
ménoy
ménman
nq,jér-pöii jdydt-poq^lt
oqt khqnsat, föi
oq^t
dltéslén,
— kwané jdlkén
khansat.
pgl'i
:
sqgrléslém, khutmé Iqyivé
jémts/»
om ékum
tété
nq>jér
qlé-khwatél mc^unén kwdlét
najér-pél témét kwiilét oat dnsi. nqjér-pöa
kwdl-kiwérné jdlkdmén,
möm-mqs
khot jit-joytné
sar, sgnsilqytén, né-sé-ndr
kívdné menés, Iqywé sgnsilaytgy pömtés t(^u telest,
oq,t
kwdl oqt dnsi, nét kwdldn dri maunénét,
vuj-ansuymé jqlé dléslém,
rdutéslém
ménmdn
ju-ménés. pdsélaytseV, sóplaytseV. nq^jér-pön
andV oq,ném méngy ;
lo
—
khürém ne kwdldn najér^kwál-pöyén
joytést.
vgttélésdn. najér-pél térnél
loqtti:
((om-péljq^t ménq,m.))
:
njdjin!)) tondntél té menést.
dhü^-mdiét najér-usén
jálsém
setép-
akw'-mat-söut
khwgjsét, mot khotél kwqlsét, élé
kérsta/tat. jdnik né n§jér''pöu-tqri loqtti
nqjér-pöiL
—
ménam/»
om-pél jat
((nq,jér-pöu,
:
jájin/»
383
kwdl-kiwért
üli.))
loq^tti
Hét^
:
tq^u-ménéseV
.
nyájaskodtak, leülnek. Ettek, ittak. Elérkezett a továbbmenés dolga. A középs nö nénje szól: «Fejedelemfi, én isveled együtt megyek!» házát, faluját czérnaA fejedelemfi felel «Jer, jer !» A középs gombolyag alakjára összehengerítette, elmentek. Ismét hosszú ideig nénjüknek egyazon mentek, egyszer csak az idösbik (nagyobb) idben épített házához és éléspajtájához érkeztek. Bementek a házba, ettek, ittak, egy éjjelt [ottj háltak, másnap fölkeltek, ím elmenni készüldnek. Az idsb nö szól a fejedelemfiúhoz «En is veled együtt megyek!)) A fejedelemfi szól ((Jerh) Azzal ím elmentek. 6. Hosszú menetelüket sem tudják, rövid menetelüket sem tudják. Egyszer csak a fejedelem városába érkeztek. A három házát a fejedelem háza mellé építette. A fejedelemnek sincs ilyen háza, a házai még szebbek. A fejedelemfi bement atyjához. Üdvözölték egymást, nyájaskodtak. A fejedelemfi szól « Te nem engedtél engemet elmennem addig jártam, míg valahol utóiértem áll at öreg'- et megöltem, (valahol utolér helyemig jártam); az Eredj csak ki, apróra vagdaltam, hamvát szerteszét szórtam. nézdegéld meg, mi lett [itt]!)) A fejedelem kiment, körül kezdett nézdegélni: valahonnan szép házak kerültek (támadtak) oda, a « Menjünk fejedelemnek sincsenek ilyen házai. A fejedelemfi szól csak be ezen házba, az én feleségem ezen házban lakik.)) Oda mentek. A fejedelemfi kérdezi a fejedelmet: « Tetszik-e neked ?»
—
n n
:
:
—
:
n
nk
:
;
,
—
:
—
10
MITHIKUS MESÉK.
384 najér-pöii nqjérmé kitilité l'ul! oqt'i.))
:
(inq,mtén
té/w, ciju/íü V öntést
üli, test, ajsét.
mojtém-pél
;
patih)
—
nq-jér
törém jql-poqlt né tené
om-pél tat tesém, om-pél tqt djsém
;
loqtti oqt'i,
:
<<mdté
sqkhwé
erfém-pél ülés,
ülés.
fejedelem felel: ((Nem valami csúnya. » Enni, inni ültek; a mi csak az ég alatt van (nincs), minden van [ott]. Ettek, ittak. En is ettem ott, én is ittam ott; énekem is megvolt, mesém ismegvolt.
A
étel,
HATODIK SZAKASZ.
TALÁLÓS MESÉK. A) Lozva-vidéki
találós mesék.
(Ámés.J 1.
Am
amésma
.... As-vata peri
— posim-ámés. Am amésma — Ast jdlséné parsat
amés!
?
3.
—
As-váta yas-iir.
2.
éilén
yq^ut.
ja, yansdln
—
manér
nan am-
yuml'é
toy dmsawét.
Am amésma
phu
— íástén-ma'és
/
dmsawé. lástén
polyél safyawé. 4;.
yum
Atv
kwoldn jüw-édlti, 5.
Aw yum
josdV-tarmél 6.
— kasdj joryati
járni, kit
yum
találós
Az én
2.
l'al'td
yum
Akiv' püt sis sernél niijin
mesém .... Ob
No, találd (tudd) ki micsoda találós mese.
Miként
taw
dü taw
találós
meg
fejted
müyinteV.
.
.
.
.
3.
Az én
találós
tüjt
sqrj),
—
partján görbe lúczfenjö mese A füstrl való
Ob
!
partján
a találós mesét ?
— Az
—
mesém .... phu!
—
moha-domb. Obon járó teher-
hajót adják föl így találós mesében.
mondják
— josáV. —
sdt jd-taíéy yajtéli.
[ez a] találós
mesém
[ezt]
vari; tül
tül sipel'dn jüiü-sdlti,
toli.
Az én
1.
kwoldnél kivon kwali, mater
jol-yuji.
(köpés).
—
Fenköröl
A
fenköt [t. i.] köpéssel köpik. azután 4. Egy ember kimegy a házból, egyetmást csinál A kés faragcsál, azután hüvevisszamegy a házba, lefekszik. lyébe visszamegy. 5 Az egyik ember jár, két ember vele szembe nevet. A két hótalp. A hó olvad a hótalpakon. 6. Egy üst [felföttének ideje] alatt egy fekete gunyás ember A jávor. hét folyónak futkossa be forrásvidékét. [eztj
a találós mesét.
;
—
—
—
Vogul Nóp'c. Gyjt. IV.
qk
386
TALÁLÓS MESÉK.
Akw' mater
7.
seri-mori sámt Hli
;
éta lunél, '/átéld Hüúéi.
—
siréytép jiw. 8. Asiíi
poryéné ydr
—
Asin ker-tdrd ydl' telem. Aln tul'dn né sdm-pattat
9.
10.
— jüntép-dmés.
ydr poryi.
kér-tárd
jüntép-tdrd
tan.
:
sa'irép-7ial.
—
jüntsayti.
sdm-
yatél-kdt
pattdn pokaps.
te'it.
11.
Ayéntal sun
12.
Eta
13.
Iscm
— püt
völ' yajtí.
kwoiélt
vör
suU-pütrié
ur
sityéli,
— kukiik
Win
ydp-nolt.
vad
üsil.
— ydny
dyjvtés
véttpd
Kér
vettpd,
—
sityéli /^dp-nolt.
ydp'kivot'élt,
17.
jiwét.
lujyi.
yap-posémt
16. Kai! tülmay
pupakwé
— vötné yqjim
pajtayti.
Kas vámé
;
q,s-vit.
vitcp édréénél kérin piink-pattapét nq,ny-dnkwdtdlen-
14. Ur-íiul sujin ékwd.
15.
—
sdt jekive'it, yqtél sdtjekweit.
kirsti-vorsti
;
eltép.
at
ydy-
sakwaléy yap-posémt,
kwol
ta'il
qle'it.
—
kwoss-kért. 18.
lüpi.
—
Kit
kit
•
yum
yalént akivdn takwoss vordtei
,
vordteV: yalént
samdyén ahvdn vordtei\ nolénné toréstawei
7. Egy valami rengeteg, zordon vidéken Eopogó fa. 8. Lyukas vason keresztül bika ugrik. mese. Az ugró bika az inczérna. 9. Lyukas vason keresztül nyírfa ntt. sir.
áll
;
éjjel sir,
— Trl való — Fejszenyél.
:
gyrs
nappal találós
—
nö a [szoba-] szöglet zugában varrogat. (napkéz) beragyogott a [szoba-] szöglet zugába. 11. «Aliatlan» (elögörbület nélkül való) szán folyóvonalat Jég felszíni víz. 12. Hét éjjel tánczolnak, hét naj)pal tánczolnak. A szélEzüst
10.
A napsugár fut.
tl
—
—
ért fák.
13. fölfelé.
Forró viz tengerbl
— Az üst f.
14.
Hegyvégi zajgó asszony.
Szeméremkött
15.
mányán
csináló
vas
fej búbbal
valók tekintgetnek
— A kakuk énekel. öntött vasfazékacska a ladik kor-
zörg, zajgó a ladik közepén erdt futkosó, hegyet futkosó (futkos) a ladik orrán. Szarka a ladik kormányán, ((istenke*) (medve) a ladik közepén, evet a ladik orrán. "16. Nstény rozomákéhoz [hasonlatos] rövid lépés. Hágcsó. 17. Vas arczú, arczú öt házzal teli vannak. A körmök. 18. Két ember egymás között akármint törekesznek, törekesz;
—
k
;
;
—
—
387
LOZVA-VIDÉKI TALÁLÓS MESÉK. 19. Kit
y limiten
ma'/r-uj
sart at páti.
yalmt
— josd
takivoss
ma janiiéi
20. Kit sirp püsds
kas eV
,
kdseV:
yuji,
— sun-patit
Hány.
21. Kit kwol-yalt pors'naivél'-sayl yajtdtdlentaiué.
amés. ta kwolnél joytnr yatpd kiwtalép takwi paltd joytné yatpd jmv
totitd;
ne-mat-yoti
'piikdya.
y alánéit
tdtalidnl.
22. Xq,iit yüti, any taJUli.
— Kiwtalép-
totitd, ti
kwolnéi
möt-möt kwolné yaj-
kiictalép
— poéné dmés. •
Xan-pasdn lakwd suHyati ; akwdn takwoss atawé, ataivé a kivan vdssi^ akwdV at rqiue'it. pal-y altalim jitvét akwdn takivoss raulawét, pus jiw-yajtél akwdn at rqive'it. 24. Xotdl! qlné jd-tal'éy akwdV ydrné yajtawé. anya. 25. Xuld lutal, vitd tínirl, kit pdldyd kérV. püt-patit-nan 23.
—
— —
tinin vita vöj.
26. Jdrík lüiv dwi-yap joli pdlné sunsi. 27.
Japdk tan tanmaptawé, mát
közlésben)
:
Japdk-kwdW vqmati, ma
— jqnyép,
tqrnn
akicdn sujteV (Más
jdnitél sujti.
—
sayl miryi.
—
nek egymáshoz (együvé) közöttük egy hever fatörzs [van] A két szemed egymáshoz törekszik, de] orrodtól akadályoz vák. 19. Két egér hiába verseng, verseng egymással a futásban; egyikük sem jut elbbre. A hótalpak orrai. 20. Két rudas kerítés a föld egész terjedelmében fekszik. .
:
—
—
A
szántalpak útvágása. Köször21. Két báz között disznóhús-darabot czipelgetnek. való találós mese. Ama házból jön (jöv) valaki, a köszörkövet magához viszi; ezen házból jön valaki hazaviszi; egymás között más más házba czipelgetik a köszörkövet. 22. A lúczfeny meghajlik, a mézga kijön. A fosásról való találós mese. 23. Császár asztala széthull; hiába szedegetik, szedegetik A szétegybe [részeit] többé sohasem illeszkednek egymáshoz. hasított fákat hiába illesztgetik együvé, az ép fa módjára egymás-
—
krl
—
—
:
hoz
[a részek]
nem
illeszkednek.
(valamerre) lev folyó forrásvidékét egyre futkossa a bika. Hóf^jd. Az 25. Hala csonttalan, vize drága, két partja vasból [van]. üst fenekén [sütött] lepény drága vize [a rákent] zsír. Hold. 26. Szürke ló az ajtóküszöb alá néz. 27. Selyem ideget rezgetnek, az ég és föld egybe hangzik, (Más közlésben :) Selyem kötél rezdül, a föld egész terjedelmében hangzik. Az ég (viharfelh) dörög. 24. Mindenfelé
—
—
;
—
—
25*^
388
TALÁLÓS MESÉK. 28. Jq,més lüw tülné
ma
nirné at telawé,
pumné
at telawé.
—
uUdjasné ma. 29.
James lüw /ajtné ma
auta^ti, natné
jank
kit
kit pald]'d q^rasél
/udenteV.
—
já-vi^
palán arásél ^usli.
— posim. — jdny'-uj-kakért nap. man suml'é^ — nap dnkw-
30. Jü'j^á ent^atné-sis, piyd tarémné jo/ts. 31. Jdni^ sa'ild-kwolt
(Más közlésben
:)
JdnV
mdú
sa'ild-kwol.
sümlé^-kiivért
kakér-kiwért. 32. Jd7iV jiw-kiwért
—
33.
tq^rém tüji.
mdnjiw. JanV tarém joli-pdlt man
34. Jeri-péri poyérali,
jiiv-sim.
—
dlék.
ta-j(al lujyenti.
ti-)(al
—
sa'irép per-
kattawé. 35. Jol-^uji kalés, ncin^-HüU ulds, 36.
Jiw
talé^ saU-voló.
—
— dmp.
l'dm.
— ulpd-pdkw, taw sdkmét. — )(um. — Win.
37. Jiw-tal'é^ /úrin pajp. 38. Jiiü-tal'é/
kisép.
39. Jiw-tal'é/ luwifí
40.
Ta
28. Jó lónak álló helyét
be.
— Tz
— müni.
sdinnél totimé léy^-astal, punk-qstal.
vessz nem növi
be,
29. Jó ló futó helyének két oldalán hasábfák
A
folyóvíz
hasad
f
nem
növi
égette föld. folyik,
az úszó
jég a két
hasadnak
le.
—
oldalán hasábfa módjára
le.
—
Míg az atyja övezkedik, fia az égbe jutott. Füst. Nagy karóházban kis karóház. A jávor (((nagyállat*)) hasában a jávorborjú. (Más közlésben :) Nagy él?spajtában kis 30.
—
31.
— — A jávorborjú a jávortehén hasában. — Fabél. 32. Nagy fában 33. A nagy ég ég havazik. —
éléspajta.
kis fa.
alatt kis
Szita.
34. Görbén, ferdén forgolódik
;
szét köszörülve forgatják.
35. Lefekszik kalács, fölkel szék. 36.
Fa
teteji csillogó, villogó.
37. Fateteji ékes puttony.
—
erre, arra énekelget.
—A
fej-
— Eb. Zelnicze.
— Czirbolyafenyö-toboz. — —
38. Fateteji ág sakktábla. Fogolymadár. 39. Fateteji lovas ember. Evet. 40. Más (ama) vidékrl hozatva farkatlan (fark- felület nélküli), fejetlen.
— Tojás.
389
LOZVA- VIDÉKI TALÁLÓS MESÉK. Tq,rém-pit
4íl,
sankivélte'it,
limés-limés jékwi.
—
vöt
vöti,
porsét vöt/éslawét. 42. Télimi sás jarén-kwoldnl pante'it,
kwoldnl panteHt.
—
•
sdli
sawdn ^ot nilmeHt. (Más közlésben sas kwoldnl lépeit.
—
tujimi
sqwjd jarén-
dntdyd tujidn punin sq>wné telawet, takivsi :)
Tuji sg^wjd kwoldnl
tujidn sdli dntdnl
lepe'it, téli
punindV jemteHt,
télidn
^otsarte'it.
43. Tot sa'irné pöréntult jJÖréntult tüté rdye'it.
—
tot
(valédmét)
rdye'it,
tU'é
^astné népek tV jo/ti
;
tit
saHrné
tit
/astné népek
tü jo/ti. 44. Tul'd l!üUt
^am, pajd
tül'it
/iim téirém
uld'álés pdrel'tép.
Turmén
45.
la^-sdm pattat las
vorti,
—
lujyi.
ma
vorti.
kwohdld-sdmnél
vit suryi.
Ás kwotidn
46. Turuj-tqul lésin ndl tépin Ás, vitin j(qtél-kdt.
47. Turuj-tqul lésin ndl sdt tal
sankw. 48.
Saim junyép
vdt
nan almi.
mdn
jold
—
—
sdlti.
— raktél poé/im
pats,
—
tq,rém-
manéi sawél.
—
41. Az Eg-fiak hárfáznak, a ringy-rongy tánczol. A szél a szemetet fölkapja. 42. Tél áll be, nyírhéjjal fedik szamojéd sátrukat; nyár áll be, A rénnek szarvain kopott rénbörrel fedik szamojéd sátrukat. (Más keletkezik, Öszszel [ez] a brük levedlik. nyáron szrös közlésbén :) Nyáron kopott rénnbörrel fedik házukat, télen nyírNyáron a rén szarvai szrösökké válnak, héjjal fedik házukat. télen lekopnak. 43. Ott vágott forgácsok ide esnek, itt vágott forgácsok oda
f
;
—
—
br
—
—
Ott írott levél ide jön, itt írott levél oda jön. esnek. 44. Ujjnyi magasságú ember, hüvelyk magasságú ember az A rénfogó kerítés csapdájáeget támasztja, a földet támasztja. nak ugró fácskája [melynek egyik hegye lefelé, másik fölfelé néz], A háztet 45. Sötét szögletzug fenekén harismadár énekel.
—
—
szögletébl víz csurog alá. 46. Turuj -sas tollal szárnyazott nyíl a tápláléka bö Ob, vize bö Napsugár (napkéz). Ob közepébe esett. 47. Turuj -sas- tollal szárnyazott nyíl hét ölnyire halad a föld
—
alá.
— Menyk.
48. Rohadt sarkú harmincz kenyeret emel. tott vogul tzhely.
— Agyaggal tapasz-
390
TALÁLÓS MESÉK. 49. Sdt sirpa püsds mcí jdnitél /nji. bO. Sdt aspá müycr-sup.
—
pal'-asi\ nol'sam-asi\ süp.
51. Sa^tal '/um sdt jd-taÜé^ 52. Sa^tal /um
^ ölti.
md janyi. —
mor vör sdmt
53. Ser vör,
54. Ser-mor vör sdmté
— ^(M/'
elém'/aléé<-punk sat asá:
— /dp.
suj-juv.
aln ^dfíyéltép
kasm
sami\
taréi
lül'i.
— sarp.
—
pantim nékwét ünlenteit.
mq,ré^.
55. Ser-mor
vör
sdmté
piim-tdrakwei'
sol'im
—
l'ül'eV.
saur-paU\
—
mor vör sdmté kasmV vlyiri'' keléit, la)(s. mor vör sdmt aln-dnd /uHt/inti. vit-uj. mor vör sdmté vfyir tarén nét ünle'it. ümés. mor vör sdmt éta sdt l'ünée'it, /(tící sdt lunse'it.
56. Ser vör,
,
—
57. Ser vör, 58. Ser vör,
59. Ser vör, siré^téné jiw.
mor vör sdmt
60. Ser vör,
aki uJds ünli.
—
—
— pupakwé. —
49. Száz rudas kerítés a föld egész terjedelmében fekszik. Út. 50. Hét likas tuskó-darab. Az ember feje. Hét lika a szemek, füllyukak, orrlyukak, száj.
—
51. Beletlen
ember hét folyónak
:
forrás vidékén halad át.
Ladik. 52. Beletlen
ember a
53. Eengeteg
erd,
földet körüljárja, az eget körüljárja.
— —
Bot. áll.
— Jávor.
zordon
erd
szögletében ezüst hágcsó
54. Eengeteg, zordon erd szögletében sárga kendövei fedett Mocsári málna. nöcskék üldögélnek. zordon erd szögletében deres fszálacskák 55. Eengeteg,
—
— Nyúlíülek. erd, zordon erd szögleteben sárgák, vörösek látszanak. — Gomba. 57. Eengeteg erd, zordon erd szögletében ezüstcsésze himbá— Hód. Eengeteg erd, zordon erd szögletében vörös kends nk ülnek. — Málna. Eengeteg erd, zordon erd szögletében hét — Eopogó hét napon állanak.
56. Eengeteg
lózik.
58.
59.
éjjel sírnak,
át sírnak.
60. Eengeteg
(ül).
—
((Istenke))
fa.
erd, zordon erd szögletében ezüst szék (medve).
áll
LOZV A- VIDÉKI TALÁLÓS MESÉK.
Semel q/scr isém édrré-ultd
61.
63. Sernél tusin 63. Sis-sd/in
akrém dp
/am
ne
— pat-nur.
Hulinti.
sas-dmés.
tülí.
kwon-kwdli, sörvit-sd/in ne juw-sdlti.
Javolné jüiv-sdlti, rey'
dp kwolnél kwon-kwdli.
/um
sairim
64. Sisd-poryd
391
kwol-sdm-pattat
/wji.
jo7^-dméé.
65. S'drié-simté vöjnr j)osim dnd-supkwét /uU/hitdnte' it vit-'uj.
66. S'iin-sdmié loss
/
— /dt-löptd mdné
jol-pati.
67. S'il'é^ti-pil'é/ti /qt /lun, seisrm /is/ém kit
yqt Id'ild
silé/ti,
sun
—
sun
kit pattd^-d /is/eV.
68. Naíi tinúéndYcn (p(i)(-kwdlydyni)
kén-mnl atjo/teV.
/um.
.
— — —
— samdyén
j(otdt alné
kwol-mül
mdn
akív'-müs jo/tseV ; punkén-mül at jo/teV. 69. N' dr ndnk,ndr )(qut /asit tal-tati ta/si. 70. N'ild né akiv' asné /unéé'it.
jo'/tei
,
pun-
akív'-müs janxtilén,
— punk
— mis-sakwét
ar-^én' lírip,
akw' kiwérné
posaicét.
—
61. Fekete róka a forró tengeren át szökdös. Üsttartó ív. 62. Fekete szakálú ember áll. Nyírhéj dudorodványról való
—
találós mese.
— A hideg
n
kimegy, [evet-] hasbör-subás nö pára a házba bemegy, a meleg pára a házból
63. [Evet-] hátbör-subás
bemegy. kimegy.
64. Háta, törzsöke elvágott ember a házszöglet tövében (fenekén) fekszik. Gyaluról való találós mese. 65. A tenger közepén zsírba itatott csészikék himbálóznak.
—
—
Hód. 66. S'im samis loss
!
(hangutánzás).
—
A
nyírfalevél a földre
esik.
67. Csikorog,
nyivákol
hat
ember; dörgöl, csúszkáló két
— A szán hat lába csikorog, a szán két talpa csuszkái. 68. A két pányvád (vagy: oldalgyeplöd) körüléri a háde a körül. — Bármerre lev vidékre forgatod nem
ember.
te
zat,
fejedet
éri
egyre szemeidet, egyre átérik (beláthatják); körül. 69.
kál.
Sima vörösfeny,
— Fejfésül fés. Négy n egy 70.
egy edénybe
fejik.
sírna
de fejedet
lúczfeny hosszában
lyukba hugyozik.
—
A
nem
érik
tal-tati csúsz-
tehén
tgy csecseit
TALÍLÓS MESÉK.
392
71. N^ild tal vit joli-palt viyír tarén ne ünli.
simri mii vitte
ali.
— tarmV — pdssd,
72. N'o/si vit-ujV akw^ paliteV.
73. N'olifí palin kit man/ívld.
—
simri-ámés
-ma-j-V
74. Pdrtné at ^ani, lenkné at /ani, ne-mat-/otdl at ^ani.
müni. 75. Pes
^um
lim ndl-as.
Popsin /dr-saw
76.
—
piipaktv^-vq^n/d.
kivol-dldt /uji.
— tarém-saw. —
77. Püsds-kivotelt qln-porV tü telem, tot luU.
sdli
pösné pdl
yál'-jiw sdli-püsds kwotelné tustimé tuti.
78. Voikén tar akw' pdld tdrémli, akiv' pala sq^/taivé. /q>tldli,
as eiimi.
79. Viyir nujin 80.
Vi'/^ir
ndl rdtawé 81.
82.
;
/üm
nujin yiim
sdt tal vit-joli-pdlt jamiti.
pd
kívdli, sernél
nujin
isém ker vlyír /um, pol'ém kér
Luwin punkép md-tdr. Lamtd yaslém jarmak.
sernél
72. Nyuszt és 74.
szegen
taréra
dlén.
nal
va^ili.
—
yum.
tinédn.
sdli
hód egyforma hosszúak. Keszty.
—
l.
— Eg
— Sgérhalról
és föld.
Deszkán nem áll meg (deszkához nem illeszkedik, ragad), Tojás. áll meg, semmin (sehová) sem áll meg. skori ember ltte nyíl-lyuk. « Istenke »(medve-)
nem
75.
—
/um
—
— püwné — tarém^^ar-tult.
71. Négy ölnyire a víz alatt vöröskendös nö való találós mese. A sügérhal mély vízben él. 73. Orros, füles két bagoly.
—
—
—
barlang (gödör).
—
Égi csillag. Nyüves rénbika-bör a háztetn fekszik. közepén ezüst-fszár termett (oda), ott áll. Kénhajtó nyírfa-rúd (-darab) a rénkerítés közepére állítva áll. 78. Fehér kendnek egyik fele szétterül, másik fele felgöngyölödik. Az ég kinappalodik s megint beesteledik. 79. Vörös gúnyás ember hét ölnyire a viz alatt járkál. Ozompóhal. 80. Vörös gúnyás ember fölmegy., fekete gúnyás ember le76.
77. Eénkerítes
—
száll.
—A
— —
nyílvasat [a kovácsoláskor] ütik
«mber, a lehlt vas a fekete ember. 81. Csontos
fej
az izzó vas a vörös
— Rénfogó pányva. — Égboltbeli felhk.
giliszta (földi gyökér).
82. Darabja foszlott selyem.
;
SZOSZVA-VIDÉKI TALÁLÓS MESÉK.
393
83. LeV-sup tarV ranyuléndt sat ur-ültá
—
siijti.
pisél'
pok-
mati, sat ur-ülta sujti. 84.
Ij'ilp>él
/um
lim ndl-as.
— sopér-vápi. *
(Középi ozvaiak.)
Ám
85.
Tórém-pü sdnkwéltí,
dmislem
l'imis-l'amisjekwi.
—
vuotné luoptdn taí noutqu. 86. Jd-vötat kit is paipkd /antentí.
B) Szoszva-vidéki
Am
87.
Ahv
dmpsimd
88. Ás-vdtat díit-pdl /dr ^ajti.
aman
Ásté ja drpil
marawV
drpi'jiwét jdnknél
at jo/ti.
találós mesék.
ajka sat ndnk dlmém.
smnjéX'
Ta'ltté,
— sörp-pdt
— drp'-pdl fárp'
— Wilin
akw' siípd).
lap at vdraivé ;jd saka mii, jiw
nq7í/-néUeit,
drp'-pdl dnt-pdlV
tönd
dmpsaiué. 89. Kit ekiüd lént lüpi,
akwdn
tikivoss vordteV,
— sami'; kwoÜmt nol-urdm.
83. Félfarkú daru rikoltása hét elsül,
hét ^hegyen át hangzik.
ember ltte
84. Új
85. tánczol.
Én
hegyen
at jo^teV; kwo(-
át hangzik.
— A puska
— Süketfajd ülö gödre.
mesét adok föl ... Ég-fi hárfázik, ringy-rongy mozgatja a leveles ágat. Jávorfül. folyó partján két kis puttonyka csüng. találós
—A
.
szél
86.
A
87.
Az én
emelt.
nyíl-lyuk.
akwdn
— Lábas
—
találós
B) mesém .... Egy
éléspajta.
Az Ob partján
felszar vú rénbika fut.
öreg hét
—
vörösfenyöt
Fél czége (a czéSzoszva-, vagy Obvidéken nem rekesztik (csinálják) el egészen a folyót a czégével ; a folyó igen mély, a fa nem éri el [a mélységet]. A czégerudak (fák) a jégbl föllátszanak, azért nevezik a találós mesében a fél czégét fél szarvnak. 89. Két asszony akármint igyekszik egymáshoz, együvé nem A szemek; közöttük az orrjöhet; közöttük egy hever fatörzs. 88.
gének egy darabja).
A
—
nyereg.
TALÁLÓS MESÉK.
394
90. Kiwrin jiw ^osit kelp oysér )[dn)(si. tustawé,
ul'd
91. KivaW-tal'é/t úermatin lü /anstatvé.
mimén
—
sowél-kiwért uta
pelémli-pél nl'á-nelm oysér-^ajtél ^anysi.
kivol-aldt kér-lakw
sétép (üsma-setép)
akwán
vdrcwé
;
sétép tü
— ekwd
máyawé,
pistaivé, ta^téné nalél
setép vdri-pél
tül-ült
kit
jns
akwdn taytawé.
92. Xajt-porkwét yajtente'it, Umsét-yimsét ünlente'it.
—
yajt-
porkwdV dmp dmpsawé: dmpét sünné kerawét; limés-yimés (elémyalés ti éirél ti dmpsawé) elém-^alés nany-tdli, ünli ; dmpét yajtente'it.
93.
Jqmés
lü lul'né
ma
nirén at
telaivé,
éowél ardsd. 94.
Turmén
la^-sam-patitté loé lujyi.
púmén
— kwolt
at telaive.
—
vit pdsyi.
— —
mor vör sdmt kelp tusin -(um Hül'i. ydt-sqs. sdsd nujim 96. Ser vör, mor vör sdmt kelp nujifi yum Xüli. ydl'. ydl sdsd nujawé-pél sdmd kelp. vört 97. Ser vör, mor vör sdmt aln müwér-sup powérdli. 95. Ser vör,
—
dln'-ut.
90. Üreges fa hosszában
tüzet raknak (állítanak),
— A tzhelyben
vörös róka kúszik. a tz fölgyúlad, a
midn
módjára kúszik fel. 91. Kötél végén zablás lovat tanítanak.
tz
lángja róka
—
Midn az assszony czérnát készít, fönn a ház tetején [belül] egy vaskarikát alkalmaznak (csinálnak) a czérnát oda bedugják, aztán a kétszeres czérnát (a háló varsa- czérnát) egybesodorják, az orsónyéllel egybefonják. 92. A futkosó jószágocskák futkosnak; limés-ek, yimés-ek üldögélnek. « Futkosó jószágocskának)) (szabálytalan képzéssel «yajtporkwé»-nak) a találós mesében az ebet nevezik. Az ebeket szánba fogják ; a «limés-yimés az embert (aélém-yalés))) nevezik így [szójátókkal] a találós mesében fölszáll [a szánba], az ebek futnak. 93. Jó lónak álló helyét vessz nem növi be. A tzhely ;
—
—
—
l
—
góczfelülete.
—
94. Sötét zug fenekén haris énekel. A házban cseppeg a víz. 95. Rengeteg erd, zordon erd szögletében vörös szakálú Nyírhéj -dudorodvány, [mely belül veres, kívül fekete]. ember áll.
—
Rengeteg erd, zordon erd zugában vörös gúnyás ember Héja nyúzott nyírfa. Ha a nyírfának héját lenyúzzák, kérge
96.
áll.
—
vörös. 97. Rengeteg erd, zordon erd zugában ezüst tuskódarab hengergzik. «Az erdben lakó valami » (medve).
—
SZOSZVA- VIDÉKI TALÁLÓS MESÉK.
mor vör sdmt
98. Ser vör,
395
kardj-yul ani ünli. sairim jiiv val-
sémana. 99. Sittal sun vöt ^ajti.
—
jánk nutn-palné nan/-
nol-vit
kerel'ti.
100. S'dris-vatat sol'im pum-td?^
tül'i.
— yatdn-sip'la.
—
101. S'drU-kwoíélt taji-kwdrdk, dni-kwdrdk ndtyéélawé,
vds-
plyét dnkicdnélné nalu vdlttaicét vitén. 102. Vdt yum,
aii kdt.
—
iönd toy dmpsawé
dwi-lter.
ti
dmis,
mir akw'-mus tü kwonsita^teit,
C) Konda-vidéki
találós mesék.
(OaméUs.) a)
103. tunsi.
Terés-peul (TepesHHCKaa) faluból.
OaméUékém-oa
oii-vötdt sernél
— pdrés.
104. Kér-od
l'duti,
jiw-od
—
loasi.
pqXxéséfí
putpoaji,
khgm
tdjél jqX-pq^nsau.
105. Kívdl jdpéy-tenél ütyé khq^rtém, mulyé khq,rtém
öli.
—
kwdl-tdU khivois, 106.
98. [telt]
Jamés
lg
tusné mot jiw at iunsi,
erd
Eengeteg erd, zordon
csésze áll (l).
— A levágott
pom
at hiúéi.
—
sgml'éy.
szögletében apró kecsegehallal
fa forgácsai.
99. Elögörbület nélkül való szán folyóvonalat fut. víz a jég fölé hatol.
— A jégszín-
—
Hattyúnyak. 100. Tenger partján deres fszál áll. merkanál, nyaláb csésze közepén nyaláb 101. Tenger úszkál. A réczefiókokat anyjuk levezeti a vízbe. Ajtókilincs (ajtóvas). Ezt a 102. Harmincz ember, egy kéz. találós mesét azért adják föl így, [mivel] a nép egyre ahhoz (t. i. a
—
—
kilincshez) markol.
C) 103.
ember
Az én találós mesikém Jégtör vas.
áll.
—
.
.
104. Vasleány zörög, faleány les. [keverve] forrásával alábbhagy. 105.
A
.
Ajtó
szélén fekete csizmás
Az üst [zúgva]
fö,
fakanállal
ház selyemideggel át van húzva a küszöb irányában, át A [ház gerendáinak hézagait] be-
—
van húzva a fhely irányában. tölt moha.
106. Jó lónak álló helyén fa
nem
áll,
fü
nem
áll.
— Eléspajta.
TALÁLÓS MESÉK.
396 107. Jálwél
jömém khürém
— kösnds-pönipét. — oq,mp.
pat-as.
108. Jipés so/rép-lö/t todr-lq/w khgji.
109. Jipés
so/rép-löyt
kliosén
oq,nd-poal
khoji.
khép-koat.
110. Jipés vuor-kiivért qln tqíán kJigm
sdmd posti. 111. S&t rgé dkw' asmdt khgjdt.
—
tiinsi.
jon-
vuj-ansuy^
kwdl-nq>rét.
112. Pisin öy-pdnkét sairén törin né khwq,SYÍ.
polwés
—
—
— pdsén-tdrmél
téi,
lld. Peul-tdil,
pükhtdt.
—
khgjdt;
üs-tdil
— — sakwéldy.
114. Pursékén sodt kdn.
115. Vgli-qgl khouééy.
akivé sq^ur-leiné
Motj
numén
törém-poq,lt
116. Viior-kitvért Khot'qulém
117.
kwaldt,
tq.ul
GU-kivqli,
oqlém poalt kélp
tq^ysi.
saut.
— khgHém.
khul'én
khgm. mot jé oqlém poqlt
— mot jo oqlém poalt sods eywtém mot jö oqlém tem — 118. Lqtéy sgnén khgm — népéy, mqné méné möt sq,urepém 119.
sémél khulén khgm. poqjlt tqut
khöl',
oq,nkwél.
sutyéli.
ligs
sölié.
pdts.
pq,l!
—
Ablakrámák. Ördög járta három nyomlyuk. Eb. 108. Sötét pitvar zugában gyökérkarika fekszik. 109. Sötét pitvar zugában penészes csészedarab fekszik. Holdsugár (holdkéz). A medve szeme 110. Sötét erdben ezüstgyrüs ember áll. 107.
—
—
—
fénylik.
—
A ház gerendák. 111. Hét orosz egy párnán fekszik. imád112. Mesterfogással készült hegy tetején fehér kends kozik. Az asztalon a gyertya ég. 113. Egész falu, egész város fekszik; aztán fölkél, egy tehén-
—
farkba fogózik.
— Ajtó-madzag — —
n
(kilincs).
Az égen fönn a csillagok. 114. Borsótermö hét mez. Szarka. 115. Rúdvégi leng. Süketfajd (khgl'ém). 116. Erdben ((Khofaulémn csuszkái. oldalán vörös zubbonyos emtúlsó 117. Egyik folyónak ber, a másik folyónak túlsó oldalán fekete zubbonyos ember. Az egyik folyó túlsó oldalán héja lehántott nyirfa, a másik folyó túlsó oldalán tz égette tuskó. Hölgymenyót. 118. Szénviv szánas ember szökdös. Levél 119. Orosz földön faragott forgács vogul földre esett.
—
—
—
(papír).
*
—
397
KONDA-VIDÉKI TALÁLÓS MESÉK.
b) Jcí-ontér (EsaH^ipa) faluból.
120. Kiwrin jiw-kiivért vir o^sér
sutteli.
121. Kwdl-tarmélné léwé, oat joyti.
—
—
lomét.
viij-pgn.
122. Jani törém jal-poalt vis törém rdkwi.
—
möké
dlé/tá'/w
123. Jdpé'/ tör sq,u nqj dl-vuot voqri, Iqnydl khwqsjat, lui vuot voqri, dlydl khwqsjat.
—
kh&H-jiwét vuotén nütaut.
— — aryép, khönt. — jiwét
124. Jipés soyrép-löyét pqlkhén nqlp oqnkéské vgnli.
pétér.
125. Tdnkér-nql, éörém-nql Kholtér-né tqkhsi. 126. tunsat,
Noalmén khépén
khönt, pujin Iqilin
vetdt
noqlmén pqrsét netaut.
—
127. N'ild rgs dkw' dsén khunsat.
sagr-sdkivét.
128. N'ild né dkw' japéy-tórél khqrtyats. 129. Pdkénké
130. Pes
lg
éy
khgm lém
réti.
—
— pdsén.
votkis.
nél jiwét khuti pqtérs.
131. Péré-péré sdnis.
— pqsildp.
132. Pglét-kér kisiy tdpté-vürséy
péskén patetqu, nold pari ; mdt vuj
Igjji,
khötél-tgrén.
sdnkivé-mdnkwé pari.
—
dli, tq,u khgji.
133. Vi(-pd{ pgnén lüp.
— voqntért.
134. Vit-pdi sq^mréy.
toq,ri.
—
—
—
120. Odvas fa odvában veres róka szökdös. Láng. 121. Földobják a házra, nem jut föl. Madártoll. 122. A nagy ég alatt kis ég eszik. Lisztszitálás. 123. Selyem kends sok úri nö ha felszél kerekedik [felszélt
— —
t. i. Törém), aláfelé köszönget ha alszél kerekedik, fölfelé köszönget. A nyírfákat mozgatja a szél. 124. Sötét pitvarzugban taknyos orrú öreg anyó ül. Veder. 125. Egér orrú, egérfi orrú Kholtér-Sisszonj csúszkál. Fés. 126. Lenn a vizén hajós had, fenn a parton lábas had. A parton fák állanak, lenn a vízen teherhajók (barzsá-k). 127. Négy orosz egy lyukba hugyozik. A tehén tögy csecsei. 128. Négy nö egy selyemkendövei vonta be magát. Asztal. 129. Tarka ló hegyet hengerít. Mamut. Napszürkület. 130. skori ember ltte nyíl a fák mögé tnt el. Árr. 131. Fürgén forgó madárka. 132. Aczélvas fütyöl, sárga czinke énekel, dombocska fordul. A puskát kilövik, golyója (nyila) forog; a mi állatot megöl, odafekszik. Vidra. 133. Vízfeneki szrös fatörzs. Sérinczhal. 134. Vízfeneki gyermekszopó szárú (czuczli).
csinál,
;
—
— —
—
— — —
—
—
—
—
—
398
TALÁLÓS MESÉK. 135. Vií-piit khq,nsdn oyjvtés. 136. Vit-jpdt
khq^nsdn nan. —
137. Vit'-pdf ker-khönkhéltéjJ. 138. h'iyné khantal dy-khqr.
139.
— somér. tur-khid.
—
sart.
— mön,
Roé mönél parém sUép-inöníé mqns méné
—
pdrés.
l'önkh.
c)
140.
Asém
Jiiur-pöul (EBpa) faluból.
jql-poalt
megfejtés szerint:]
asjé jc.
—
asé ni-j íw-jqhjjoql.
—
[Más
seri.
141. Akic' sopdt törémné sonsi, mot sopdt séniél
mön
sonsi.
iíet-sopél.
142. kdsi
It'i
It'i
pdsént
tes, djis
;
kiivrin jiw-kiwh'nc
ju-ldkw éltes.
naújd/tés, sépél'dt-kin ju-ldkwéltés.
143. Os
khötél
kwqlqu,
dkic'
e.qor-leiné
tan
pükhtqu.
— — —
öu-kér.
trén ne pöul la/wr jönyi.
144. Kélp
145. Kér-oq
l'duti,
jiw-oq loqéi.
—
—
khötél.
2-^"^
poqji,
vis-ne
tdjél
rdiiti.
— — —
Sügérhal. Kárászhal. 136. Vízfeneki tarka lepény. 137. Vízfeneki vashágcsó. Csuka. 138. Egy valami, mi szegre nem akasztódik. czérnagombolyag 139. Orosz földrl guruló gurult. Út. 135. Vízfeneki tarka kö.
—
vogul
földre
— Az ágypárna támasz keskeny — [Más megfejtés szerint:] Kard. földbe néz. — Sövénykaró. 141. Egyik égbe néz, másik beszökött egy 142. Az asztalnál (vacsoránál) beszökött hüodvas kenyeret vágott odvába. — A kés velyébe. 143. Minden nap fölkelünk egy tehén farkába fogózkodunk. — Aj vas — Nap. 144. Sárga kends n körül — Az üst [zúgva] f, a leány 145. Vasleány zörög, faleány nö) fakanállal kavarja. 146. Odvas odvában magtörö hollók röpködnek. — A tz140.
Az ágypárna
folyó.
alatt
tófája alatti tér.
fele
fele
evett, ivott, s
esti
fa
s
esti
s
tó
(kilincs).
falu
forog.
les.
(kis
fa
KONDA- VIDÉKI TALÁLÓS MESÉK.
399
—
said-kit taiU palt-
146. Kiwrin jiw-krwért varépét nist Sülteimét
kwdné Wiyat équUds-mdntél.
147. Koatél
ngnkhwé
q,s
tilitat.
kwdl-tdrmél
noftkh
pésyémq^u, nokh-pdti.
148. Khotcr-né takhú.
—
vaytau,
sayrép-löyjt
at
pdti,
—
jön-
lo-tankh-pdt-éöpékét.
— kisénds-pnép.
149. Jdlu'H jöwés khürém pdt-ds.
150. Jipcíi
nonkhivé
— pat-pgn.
1
kosén
oqnd-poal
khgji.
khép-poql. 151. Jiwnél tunséfí, pguniél tdlkicd.
tunéén
,-
jql pdti,
152.
Tdhv
—
nöl. ngklial léicc,
jiwnél
poninél tdikwd. téléin nortéy,
— joqnk.
153. Tdfikwé-mdnktré pari, palép
kisi,
—
kisi.
su.smé pasjér
vujtité.
154. Sernél ndjér-jd sq'iréh nqjér
Íql't-peéi
—
sosséyta.
kwdl-
kdn-jd patélqk. 155. S'ét-'pnj paalt qhi tqXén 156. Soariú- Jetét sonéfi
khgm
khom
tunsí.
— vaj-ansay. —
Iqté/ ilkhati.
éoiié.
157. Noalinén vit'-mdntél khöpén khönt, pujin tosém
khbnt. — noalmén
möt
Iqilén
loptét nötwct, pujin poinét votén rdivqut.
midn tüzet raknak a szikrák kifelé illannak a tzhely tetönyilása mentén. 147. Kézzel dobják föl a házra, föl nem jut (esik) ; de [ha]
helyen
fújják, fölfelé, följut.
—
Piéczetoll.
—
Lópata-patkók. 148. Khotér-íisazonj csúszkál. Ablakráma. 149. Ördög járta három nyom-lyuk. csészedarab fekszik. 150. Sötét pitvarzugban penészes
—
—
Eélhold. Nyíl. Fölfelé 151. Fánál magasabb, fnél alacsonyabb. dobják, fánál magasabb; leesik, fnél alacsonyabb. 152. Magától támadt híd. Jég. A jávort 153. Iczi-piczi forgolódik, dugó fütyöl, fütyöl. kergeti a rozomák. 154. Fekete fejedelem és fehér fejedelem egymással szembe
—
—
néznek.
— Házpadló
155. Sövény
—
és tetzet.
mögött ezüstgyürs ember
áll.
—
«
Állat-öreg
(medve). Hölgymenyét. 156. Mocsár közepén szánas ember szenet hord. 157. Lenn a víz mentén hajós had, fönn a száraz földön lábas had. Lenn a vizén falevelek úszkálnak, fönn a parton a füveket himbálja a szál.
—
—
400
TALÁLÓS MESÉK.
— vöt voqri khwqsyat. — khwqsyat, 160. Ros ménéi sairépdm sqirén pöí mqús méné — nepéy. möné mét sairépdm sqirén pöt 158. Pöul l'usép nen la^wé jönyau.
Rusén torén soqt
159.
dl vöt
naj,
hhel'
lqnj(al'
ros
tés
;
shvfi.
soat qnké lai vöt voqri dlydV
pdti
;
mq>rd
pdti.
161. Ros ménéi khqjtém sqirén setép-ment'e mqús moné khqjmqús ménéi khqjtém sqirén sétép-mönU rus méné khqjtés.
—
tönkh. d)
162.
Jd
Pdtén-ékhét (noTaHaKi>) faluból.
khwqleji,
pöyé
sguyi.
—
joqnk-töp-jd parés. joqnk
pütqu, khul tövéi nonkhé tquioé. 163. Jényé sajim kliom söt niy oqlénmi. 164. Sqrt
sdri,
sdri;
lété
— üs
rqwélénést
ou-söpél. téli.
—
pum-vgr
mgkhii voqrnést dkwdn qsyqu, qsyqu, üsi jémti. 165. Tori-tol laikwési, vgrt-vgrt késeli, séré-péré pari.
—
lg
viíél ajtqu.
166.
Vit'-pdt'ét
khqnsén khönkhéltdp.
— törém-kistildp,
—
158. A falut sírö nö járja körül. A szél sivít. 159. Rojtos kendöjü hót úri nö, hét asszonyka ha alszol támad, Nyírfa. fölfelé köszönget; ha felszél támad, lefelé köszönget.
—
160. Orosz földrl vágott fehér forgács vogul földre esik; vogul Levél. földön vágott fehér forgács orosz földre esik. 161. Orosz földrl futó fehér czérnagombolyog vogul földre futott; vogul földrl futó fehér czérnagombolyag orosz földre
—
futott.
— Út.
—
Jégmer szák és jégtör 162. Atyja halat darabol, fia faldos. A jeget betörik, a halat a szákkal fölfelé hányják. Ajtó-félfa. 163. Sarka rohadt ember két vörösfenyöt emelget. 164. Csuka ikrázik, ikrázik; midn a farkát mozgatja város ((msTi) támad. Midn a szénarendet boglyává alakítják, egybe ge-
vas.
—
—
ebbl szénakert (ttüsfí) lesz. 165. Daruláb biczeg, «vgrt-vgrt» [hanggal] fütyöl, sürögve-forogva forgolódik. A lovat vízzel itatják. 166. Víz fenekén hímes hágcsó. Égi szivárvány. reblyélik, gereblyélik s
—
—
TAVDA- VIDÉKI TALÁLÓS MESÉK.
D) Tavda-vidéki
401
találós mesék.
(Omdlié). a)
Utm-khult-pggl (Kysaesa) faluból.
167. Omdlci, omdíci
ti
— íl-khanstgn
.^
a
mt
id-pit
síltsém
neún
;
khánsén nyor
táras
kiíídlem,
tit'í
nóyor
—
?
jc^lé'ni
khqrtdntéu. 168. Ongí qsón-khq,r, áwít eskén-khqr,
— kérpis-kwir
nd's.
169. 170.
tqyts.
—
;
dwit
Ongúm jdnú Khqnsdn
sal's
tdrd's.
;
puwí tgirém-ponne mi-
pmvi posém.
—
vqr-khqlt,
khaitúts
171. Kit
táüt,
-
ti'p-kápan. síinél
vqr-khqlt
khqrta-
sülí-sán
[pdn-tqtyé siméL-khqrJ.
khom uy
kotkitim
intdüp-kalyél
—
álét,
kit'
khum
püydtlét.
172. Kit'
khom
l'ét-pis
173. Tq,rém-'pennel
tql.
— jamp. 1
74. Teptd'-ürciy
— ni ütné mindnt
tdnt.
mika
khqrátlet,
—
citan-lqpat.
khqnsán pughd ajúw-tupsg,n jdl-khqra-
ikant,
Ikant
;
tarén-pgro
vqrkhdn joyts, ut d'mértal,
;
khg>rtdnt,
khqr-
sáikd' íl-conant
tdúl d'mértalil, já-khqrtantil.
175.
Sqrdn jdnü khánghéltáp
tö'nsi.
— tqnghél.
167. Mese-mese-meskete .... Vízfeneki száz ablak .... tudod-e kérdezlek, mi ez?
—
—
mi ez? Megfejteni nem tudtam, téged Gyalmot húznak.
168. Anyja vastag, leánya izzó, fia az égboltra ment.
— Tég-
kemencze leánya a tz, fia a füst. Gabonaasztag. 169. Anyám egy nagy ablak. 170. Tarka erdben, fekete erdben szenes csésze vonszolódik. Hölgymenyót futott. Farkának hegye fekete. Két ember 171. Két ember egy övkötéllel van megkötve.
lából [rakott]
;
—
—
—
birkózik.
—
Sövény karók. 172.Két ember egymással szembe néz. Hold. 173. Az égboltról tarka bika néz alá az ajtóküszöbre. angyólika-f vonszol, 174. Sárga czinke fütyörész, fütyörész vonszol. a vízhez megy eljutott a jéglókhez, vizet merít, A a veder zörög a vedret tele meríti, haza vonszolja. Liliom. 175. Festett nagy hágcsó áll.
— n ;
Vogul Népk. Gyjt. IV.
—
;
;
—
•
2g
402
TALÁLÓS MESÉK. 176. Sojtá uy
pont
tojt
pdtím
177.
khgm sairdn
tq^yjál
méskétim
tö'nsi.
—
venge'l-
ql.
—
Simél sqór pqnél lép-perutéytim khóji.
simél ní-
mént-qlat.
178. 'NiU 179: 'Nití
Ut
— qráp 180.
—
khgm uy saika-kwér ut sqsdntet sqór posdniéa. khgm l'qy-sei khaitántet ; juní-pal joytgn a silkít-
ajdl koHósqt jundl kol'ósqt joytgn
Uy khgm
mind'nt
ilkil',
a
sildntilan.
uy khgm purú-khqrqtql.
— khgm
sgjnd mind'nt, páisti purú-khqratql. ISI.
—
Tqsdm khgm\pgm supú-éeurant, khgm tqlyúltqp tqsdm jiwd'ni. 'Nitt khgm uy part-jqlo'^pdlt tö'riset
idléytqléu; tqsdm
182.
—
tqlyúltqpel
polnd
ustal-lailét,
b) Cgumitar-pgul (HaH;i;bipH) faluból.
183. Asenjukdnel Iqpd mind'nt. 84. Arcdyin khum ké'r-tuymat
1
— kérnél posém khujdntql, — — áitam ar khul
miííánt.
tel-tuj
185. dr khul Igtkhdtql, qnldtqytql,
pgsn
mésd'y.
Igtkhdtql,
kusün anldtqytqL
— —
176. Az erdben egy ember fehér sapkával öltözködve áll. A fatuskó fölött hó van (ráhullva). 177. Fekete tehén farkával karikába tekerzve fekszik. Fekete nemezágy [nappal összehajtva]. 178. Négy ember egy vederbe önt vizet. A tehenet fejik. 179. Négy ember az út mentén fut; egymást utolérni nem tudják. A szekér elökerekeit az utókerekek utóiérni nem tudják. 180. Az egyik ember megy elre, a másik ember visszanéz. Az ember megy az erdbe, [övébe dugott] fejszéje visszanéz. A tilóval a 181. Sovány (« száraz ») ember füvet szeldes. kendert tilólják; a sovány («száraz») ember a tiló «8záraz» fája. Asztallábak. 182. Négy ember egy deszka alatt áll.
—
—
—
—
—
183. Vastag asszonyból oszlop
megy.
—
A kemenczébl
füst
megy. 181-.
Macska. 185.
minden magát.
Subás ember a kemencze
tetején heverész télen-nyáron.
—
—
Az ember Minden reggel mosdik, szemlélgeti magát. reggel mosdik s a tükörben (fényes üvegben) szemlélgeti
TAVD A VIDÉKI TALÁLÓS MESÉK.
a jqwálun.
186. Os-léy khalíi Is. d'y-khq,ne
jwnt khq,lúlém
4ÖS
— kJw'úsét
tarém-
álét.
187. Utté mind'ntem, l'dném l'kém.
— khap.
—
U/ khum-polt sumdnét sdpél khqndntql. ucúnet mqn. Uy khdtél ipsdn-khqr, mq,t, khdtél pgsún-khqr. tdrém
188. 189.
—
(khdtélnét ji).
— ajü-vénér. — can.
190. Khdtél khqndntql, íté ás-khulén mgukétel.
191.
Khqt khdtél svjtél, sti'tét khdtél iskertel. Khqsín kérné pen-dt supü-jéytantiu.
— khais. — tösdnel kuipüy mind'nt. — jiw-ku. 194. Kii cuskhq khum ukin khqrdtqytlét. — cerkétnét pqldléy ukin 195. khqrdtqytlét. — ketím 196. Kit khum 197. Khörém kharsmi uy ustdíén antantét. — starsínanét khat192.
193. Kati l'kém, lailé Vkém, tárém-penne nn-khqratql.
tlp.
vqydtlét,
Kit'
iikín
citd'n-sqplét.
tö'íísét.
cidnénét.
198.
Khörém khum uy qsmd-ponét
khor khusti' nar, kií-khar 199. iskertlét.
Khörém
ulti'
khújét.
serkés uy piiin Hantiét
— khörém pup
— uklát-narét [uy-
nar /.
tikín ja'ntét,
;
ukín jdjím uy kdlníl
uy öyésém
öyótlét.
186. Városszerte szétszóródott, senkinek sem lehet egybegyjA csillagok az égbolton szét vannak szóródva. Ladik. 187. Vizben járok, nyomon (utam) nincs. Sze188. Egy embernek zacskója és [kés-] hüvelye csüng.
teni.
—
—
méremtest és herezacskó.
—
—
189. Egy napon sötét, más napon fényes. Ég. Nap és éj. Ajtókapocs. 180. Nappal fügaj, éjjel egy lyukba dugódik Harang. 191. Hat napon át hangtalan, heted napon kiabál. Olló. 192. Ágas vas a hajat ketté vágja. Gabona [szál]. 193. Keze nincs, lába nincs, fölnéz az égboltra. 194. Két disznó, verekszik, szájukból hab ered (megy). ---Kézi
—
—
rlmalom
—
—
(fás kö).
— Padló tetzet egybenéz. — Sövénykarók. — A sztarsina és íródeákjai 197. Három ölyv egy asztalhoz (jegyzi). —A alapgerendái. 198. Három ember egy párnán 195. Két 1
96.
ember egybenéz.
Két ember egybekötve
és
áll.
ül.
fekszik.
Egyik gerenda hosszába iéit]
gerenda.
[fektetett]
[ház]
gerenda, kett keresztbe [fekté-
404
TALÁLÓS MESÉK.
— tarém khqjí-pun. — pdna-khult
200. colén dnsuy méréytéytel. '201.
cuskhd-pdlt vditin
ilkd'nt.
kérpisét.
202. Tas ponép ansuyjél-rdtantiii,
sol'né
lakhdntéu.
khum jélkhél'
203. Tárém-pennel sátrán
204. Tárém-pont sat khuns.
— lam.
205. Tö's'pentel tárén tg,utün vd'tel.
khqrdtal.
—
nq^n.
206. Nö'u-poltent, rnd'n-pltiU téinér-posltiis, khqlt ü-posltus (mairütus).
207. 'Nití
208. 'Niíí 209.
210.
—
khum uy tuyma ilí-palt tö'nsét, saór khum uy dsné khunsántet,
—
Pdn Pdn khum
tdíit
— — jamp.
artén-jer.
khg,s kii
nar
ustdí.
Qwri.
— mqltáy. khoskhánt. — eqyl — cukón. — namértk.
pgfikhün
jiiv
—
nún-émlém
vd'tel.
sailánt,
211. Vqj-ndn pdl ilí-pdlt khvji.
212. L'iyné towíteliu, sita-pill íl-pdtant,
199.
Három sas egy fészekbe jár; együvé jvén egy hangon Három pap együvé jön, egy imádságot olvasnak.
sivítanak.
—
—
Az ég dörög. 200. Osz öreg ordít. A fürdökamrában 201. Disznónak szép nyakszirt- sertéje. izzóvá lett téglák. 202. Tar fej öreget levernek, a földhöz csapdossák.
—
—
Szértthely^.
203. 204. 205. 206.
—
Hold. Égboltról fehér ember néz alá. Zelniczebogyó. Égbolton száz csillag. Nöi szemóremtest. Fogatlan medve harapni akar.
—
—
—
A moha két Nálad gerenda közt összenyomódik, préseldik. Asztal. 207. Négy ember egy tet alatt áll. A tehén tögye. 208. Négy ember egy lyukba hugyozik. Fegyver (puska). 209. Fekete fa fingani akar. A viharfelh villámlik. 210. Fekete ember tüzet csihol. Vasfazék. 211. Zsiros p a a pad alatt fekszik. 212. Szögre akasztják a czérnagombolyagot, [de] leesik.' [is],
nálam
[is]
rányomkodtak.
—
—
.
Tojás.
.
—
—
—
—
HETEDIK SZAKASZ.
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK. A) Néphit. 1.
Az istenségnek való ajánlás (Él var né varméí). Elém-yqXéSy
nel váraiüé)>.
man el
ti
ürnátd
sáli ims-ta'ü, nqtél
var né vdrmét
to'/ti alí
:
ma'' és naj-qiérné
man sáli man vdrim no^sél,
elé m-yalés,
punkd akw'-mat varim-utél (man vdrim
alnél,
man vdrim
elém-j^qlés
táréi)
sdt-éos
janytawé,
punkd
moi^lil
mo/lawé. 3.
Möt voss q,néaivé,
V
Ka
1
1 e
n y (Kaltés-ékw d).
s-a s 8 z
drmdHél
diné né
mat nakné-sipné
Kaltés-ékwdn
ni voss páti
jir^atné yq,tpd jirV sdli ali, din neyi,
tq,r
pojksi, pas-tail
nawrémd anséné
pordt-
pini.
Hogy az ember, vagy rénszarvas egészségben [hosszú] meg legyen tartva, elajánlják az istenkének elcsinálják (a « fejedelmi asszonynak es úrnak »). Ennek az elajánlásnak dolga ím így van Az embernek, vagy rénszarvasnak fejét 1.
életkorral
:
valamely [már] « elajánlott*) tárgygyal akár « elajánlott*) nyusztbörrel, akár ízben körüllengetik (forgatják)
ban
;
az
— akár «
«
elajánlott*) ezüsttel,
kendövei
— hét
fejét [ezenkívül]
csomó-
elajánlott*)
embernek
átkötik,
n
2. A más állapotban (dologgal) lev Kaltés-a&szonyimádkozik, hogy egészségesen tartsa meg, valami büntetéssel járó vétségbe ne essék gyermeke megszülésének idején. Az áldozó áldozatkép rénszarvast öl, ezüstöt «köt)) [«elajánláskép»> kendbe], kendt ((helyez*) [az istenke bálványához].
h
z
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK.
406 B.
Aldozatváltó (Kastné-^ur i.
Xoti/q^tpamanér uj-ke (man yiármd
sernél sdli,
jánk p^sV) kástif tamUn uj moléy-ke at jini», kastné uja yurita sasnél jinita.
tamUn
pinaiüé,
man
kástém
yq'Uti,
jiném uj-yuri
ti
yum
uj yq,ntné-mos tot ürawé. kdstém
lüiv yq^ntipél,
ti
pasV^
man
man
lüiv
man
lüw,
at cinéi:
nyuri
j[>q,s-tdtépné
kdstém pást,
alndtd jni-pdlt yurita
yot-litd.
4.
Az áldozattér
fáj a (Tarém-tir).
a) Tq,rém7ié jir^atné arémt jir-kanté ti
Tq^rém-tir vér ydl'-pinél sa^irawé
tq^wand i^ütawét.
teli tüjtné, tuji
;
«
T q,r é m-t
i
r»
tüstawé
tit-tqwand j(ot-ndlkawét, talé^-
mdné,
man
l'ül'né
jiw-qntsél tüstawé.
Xut-qtérné ul'pd-tir tüstawé. b) Khq^it'pü titdtdn jel-sq,urépau, taUyd-mq^s
;
talé^dt tol khul'ivé, tül
nasm
tird
tnstau. tir popi-ndsmél voqrau.
khqitisul-tiirmt jedptél tül tdiüdn
tustidn, tal'éj^né
kwdn-naléytau, íé
popi-
kwdn-jdssau. tül khqtél kwqlné
pdnh khwqssét. popi
t'u
drilan, papi
Idl't
tUi,
Ur-
nuk-isepi.
—
3. Ha valaki valaminem állatot akár váll-lapoczkája fekete rént, akár lovat, akár szürkeszörü rénborjút fogad áldozatul, [de] ilyen állatot hamarosan nem talál, nincs [olyan] birtokában alakot szab, fogadott állatának alakját szabja ki nyir-
—
:
héjból.
Ezt a kiszabott állatalakot a
«
fény-ládába » helyezik, ott
rzik addig, míg olyan állatot nem találnak. A fogadalmat tev ember, ha megtalálta a fogadott rénborjút, vagy a fogadott lovat, miután ezen rénborjút, vagy lovat leölte, « alakját)) eldobja. * 4. ((
Midn
T^r^m-nak vér áldozatot hoznak, a véráldozat terén
Tarém-tir »-t állítanak.
Ezt
fiatal nyírfából
vágják;
alsó
ágait
meghagyják. Télen a hóba, nyáron a földbe, vagy álló fához támasztva állítják föl. Az «Ördögfejedeiem))nek czirbolyafenyböl állítanak tir-t [Más közlés szerint :] Vörös fenyt vágnak ki tövénél, csúcsa tájáig [az ágaktól] megtisztítják, csúcsán a tleveles ágakat meghagyják, azután utir» gyat-ánt fölállítják. A «íir))-t istenke- ábrázattal látják el (készítik). Ezt az istenke-ábrázatot a vörös feny kérgén késsel metszik ki. Azután napkelet irányában (kelettel szembe) állítják, azután neki föt hajtogatnak. Az istenkét oda igézik,. itz istenke elrepül, a tir csúcsára fölülepedik.
(töágait) levagdossák, csúcságait
NÉPHIT. 5.
407
Ételáldozat (Püri). lum vat'i xalpürla/t i. pürla/téné
Náj-qtérné susné toy^
qli
ti
nq^tvél,
:
var méta rnan /ul nal-pajtaivé, ánan yünawé, pupj('-éíi'palt
ünttawé, isém dpd, portin apa taivdn vöss <(pus kátéi,
pus
lailél
manaun
q,nsán!))
vöwawé
jo;(t/ati. tül sq,t
—
lawawé. püri
:
kit-yürérri
rin wiléndt-sis yot-vlwé, jüw-tewé.
Halotti áldozat (Ü7ittéla/tné vár m ét).
6.
Üsém Hém-yq^lésné vaü yal aüntt élay üsém elém
pdlt yürmit yatél, tül
ti
tál
man-palit
Ip in sátd» tauléndt jui-pált ünttélaytawé
«j e
minné-sis ás ^ürrnéy-éos, nUdy-éos ünttélaytawé. ünttélayíné
yatpd sawén kanjié
joyti, ul'd palti,
putd
vitel sqsitd,
pá /ünitd, jiw-pqydn sán-kiwért tülnqmtélulnqmsén/n pojkúeit.
pajtitd. ásti-pél
—
7.
A Tavda-vidéki szent
Ilpén-tö poulnél khosót dk elpél
taii)é.»
/qtél jemtke ünttélaytawé. jol-üniténdt jui-
yq,lés jiin /vji,
m&n
jdnú
tö ql
tdlél tárdtitdf
tü ünttrfd. ((manaun
(Ilpén tö). Ilpén tötvú
tó :
pis dricukanu sqper jórtél a khdséltalst
;
kitantiu
tú-coüt
ti
tö
5. Az istenkére ügyel (« fejedelmi asszonyra és úrra nézö» ; értsd jámbor) ember gyakran (rövid közökben) hoz ételáldozatot. :
Az
ételáldozat hozatalának dolga im így van Húst, vagy^ halat fznek meg, csészével fölmerik s a bálványka elé helyezik, hogy forró gze, :
erötadó (legjava) gze neki hadd jusson. Azután szerencsét kérnek «Ep kézzel, ép lábbal tarts meg bennünket!)) mondják. Miután az ételáldozat két-három pillanatig [ott] állott (ült), megeszik.
—
:
* 6.
A megholt ember
életáldozatot.
A meddig
részére gyakran helyeznek (ültetnek) a megholt ember a házban fekszik, napon-
ként helyeznek [eléje] ételáldozatot. Miután eltemették (lehelyezték) a harmadik napon, azután [pedig] « szent h étének » elmulta után helyeznek [eléje] ételáldozatot. Azután egy év eltelte alatt mintegy háromszor, négyszer helyeznek [eléje] ételáldozatot. Az áldozó megérkezik a temetbe («inséges térre»), tüzet rak, üstjébe vizet önt,
fzni való
eleséget bocsát bele,
megfzi.
Midn
elkészül,
fölmeri, a sír mellé egy csészikében oda helyezi. ((Rossz gondolattal
ne gondolkozzál rólunk
!
»
— imádkozzák. *
«Szent-tó-falu»-tól nem messze egy nagy tó van: «S z en t tó»-nak nevezik. Régebben a mi satyáink nem vegyültek egybe 7.
408
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK.
khoró-pq>yt qlné kharpériét itpénú ancúst,
khdrp-jiw a sáurst, nér a
sailst. ti
mt
tiiwín dleu
lí
ilkaUt,
tnél khol alésléstkét khgl kwi'r-
d nqlúSy jíw-jdpt^l nqlús. jiytem sq,ór ürí Ui-kháneun Say mdtínis ss iníkin ; sq,prú sösú ; pis qlém
jdptel
tó-ufna jú- tartus.
kháléy khuna/ Iqléu
:
q>lést,
8.
Vitkés
man
mii
mii aHrté
a'irné
jémti. — pes álma,
man
tdrdtitd
;
(Vitkés).
man yul-, man sqrp-, man pupakwé-, man vit-yul jold-ke mati, üsné pqsné-ke
tijtyati,
Numi-Tárémné sdtimdt ma* és
vitkééV
viyir tqrin élém-yqlés a'ir-yürnél yiuli-key taw
^dp
yotdl' totidnd.
yiiritdtél vitné jol-yartitd, toj(
mamut
q>li:
vör-uj,
nq,n/-yul!ilunkwé páti,
téyand,
a qldntéu. ménéy manói nilmú jorkhú-
toy
Vízi manó,
lü-yuri qnsi.
páti:
men
amaUqytálép dtamét a sowé.
sdt dt-lg
vitné jol-yartunkwé patitd
nuli-ke
nataivé,
;
pusén jüw-
talydnél püyitdf pus
tdldnd, tq,wdnd pusén yot-mamtiánd, tül
tup-jar elém-yalésné yot-ndlkimé
nany-yuUléket. an
az oroszszal; abban az idben ezen tót a szólén álló ligettel együtt szentnek tartották. nem jártak közel hozzá, a liget fáit nem vágták, vesszt nem törtek [benne]. Ha ezen tóból halat fogtak, a halat nem tisztították vaskéssel, [hanem] fakóssel tisztították. A levágott tehénnek vérét a tó vizébe bocsátották a « Vízi fejedelemnek)). Minden másképpen alakult mostan: Oroszszá lettünk, a mint a régen élt nép élt, mi nem élünk úgy. A mi saját vogul nyelvünket elfelejtjük nem találkozik (lesz) százötven ember, a ki
Nk
:
[most
is]
beszélje.
8.
A
vízi
manó (mamut) mély örvényben
él
:
vagy
hal-,
vagy
istenke »- (medve-), vagy lóalakja van. Erdei állat, vagy vízi hal, ha megöregszik, ha haló idejéhez jut (esik) mély örvénybe bocsátkozik s Numi-Tárém igézete következtében vízi változik. Eégebben (régi létében) midn vörös kenember az örvény szélétl fölfelé evez [vala], ö fölbukkanni kezd, s a ladikot a vízbe aláhúzni kezdi egészen megette, vagy valahova elvitte [az ily zsákmányait]. Ha lúczfeny úszik alá, megfogja a csúcsánál, egész mivoltában (alakjával) lehúzza a vízbe tleveleit ágait mind letépi, azután úgy bocsátja el; mintha éppen csak
jávor-,
vagy
«
:
manóvá
—
ds
;
;
ember tisztogatta volna meo:, [olyan] midn fölemelkedik a vízbl. Most nem látnak vízi manót (mamutot) Numi-Tqrém halált ren-
409
NÉPHIT.
Numi-Tqrémné sormél
vásintawé,
ritkétí at
man
^além-lmvaná,
C s u k a-i 8 1 e n k e (Sq,rt-pupV).
9.
S q^r t-p u p V'/ u r i an-manirí ti
sqrt at
Urt
Halottak szelleme (Urt).
vörté
q,li.
élém-/qlésné sorémné patiinkivé-ke, takwí urtd
man nawrém-ke
janV
üsi:
:
yum
ha. 10.
ranyi.
lawéltawé. /oti /iimné sqrt-pupV qnsawé
ne-yqtpan-he jdltlawé, sqr'f-pupV yuféxléné
sq,rt-yul te
man
ántana,
lámvés.
hayr-pq^y-luivana an pat /q^ntilawét rq séffé
turél sujti.
—
üsi
:
mán
j(uritd
nawrém-turél
^ansan ^urip,
sujti
;
jánV yqtpd-ke
tq,wldi'd tq,r'tqwlép-tqid
yuripeV. najt-elém'/qlésén l'apdn vöwintawé. yqnydn yöntémlawé-ke, toy
vöwawé
nam
:
rqwn^'Ufd-ke
:
rq,wn''Utém-ke jol üsi,
l'apdn-jiiv
;
möt-yq>tpd-ke
:
am íapdm jajén !»
Térén-yul! sam-ropin
taw
kwonél müyélfi.
Lidércztüz (Téré n-y
11.
tönt
ut).
elém-yq^lésné susséltayfi
;
sam-voptal
Méni'xq,lésné at vawé.
delt
számára. Csupán szarvait, vagy velöcsontjait, vagy oldalbordáit
találják a fövenyes partokon. « C s u k a i s t e n k e » alakot emlegetnek. A melyik embercsukaistenkéje)) van, ha a csukahalat nö vágja darabokra, a
9.
nek «
«
•
csukaistenkét
nem
hajlongással
»)
imádó
ember
a
ezt
csukát
meg
eszi.
*
az embernek meg kell halni, az ö saját urt- ja kiáltoz. Ha kis gyermek hal meg kis gyermek Alakja hangjával szól ha nagy hal meg nagy hanggal szól. tarkaféle, szárnyai a denevér szárnyához hasonlatosak. A varázsló Ha az én rokoember közelrl látja. Ha valaki hallja, így kéri nom bal meg, gyere közelembe!)) Akkor ha az rokona: közel jön
10. Az urt az
erdben
el.
Ha
:
;
:
:
—
••
;
ha más valaki 11.
embernek látható.
:
elkerüli.
A lidércztüz bvös szem láttatja
(rejtett
dolgokat
is látó)
magát; szembüvösség nélkül való embertl
nem
410
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK.
A hsök nemzedéke
12.
Ault sdmdisavi-lq^pél nüpél. Tul'ult qlséty qs téldst.
jar
:
mayém
ti
mdyém
mdyém /dntle*it
:
jq,r
yum
qlés
:
teniin eryétté toy
ma jelpini
ti
as to/-ti elém-yalsét
;
akiv'-müs Tdrém-pí)'ét aWit. yq>nt-
dywtésV q^umlés, yoti yam jq,rd va'ital
tamlé
mayém),
(Jq>r
tdrátawés /otdl qXné sam-
möt yuripdi' jemtsét
Tq,rémnél tdrdtim
lim jist ta jq,r
jq,7'
jemts
q,lés
yum
;
ti
Jdwan. yotiyum
ahués
:
q^s seis.
at rq,wi, né at
pup/ét, tqrém-kanét, pürla^tné kanét, qs nanrat tot-ta
yoti-ut
rqwi
qle'it.
tan
ném-yoti-utdnl járd jqld at qlés, tönd tan
jardnl akiv' mqrtésétj
Tqrémné pojksdst. amanau yam-müs qlunkwé Idwé'in, a-mand akwdt qlunkivé, a-mand laywd Idwüén í man akwdt qlunkwé at veriteu.n Tqrémnél sdmdssdmd-lqpél laywd ti Idmvdst. akw Kdsém, möt As, möt Ta'it, möt Sakw-nüpél toy-ti mindst ; mdsdm, mdsám müsyél. qs tül'é mir ti tels mansi manéi-müsyél, rus rué-müsyél; :
manér-sir mir akw'-Diüs md-pdnywitél
Xqntléné
jist
jör akiv'-kit
jqr qtért
yum
yülti
alislayte'it, :
jqutél-naM
taiu lüé-érya
déd, tq ja'i-plyd alaioé^ ta-md'és
télsét.
ti
[Más közlésben:]
mir alawé,
kapérte'it,
ntérniii éryV\) Idwawé. tq
taw Hünsd, Üüs-sqwd
ti.
12. Kezdetben vidékenként a «hös nemzedéket^ bocsá[Tqrém] a mindenfelé lev vidékekre. Azután éltek és másnemtíekké változtak el az emberek így támadtak. A Tqrém-iö\ alábocsátott nemzedék mindannyia « Tqrém-fi)) vala. A hadakozó korban ez a hs nemzedék hadakozik vala így mondják a hsi énekekben. Amelyik ember hös [vala]; kvé alakúit (omlott) át; amelyik ember hsisége gyönge volt: azt megölték és elrothadt. Amelyik (t. i. k, vapy hely) afféle hs ember volt az a hely szentté
totta alá
;
:
nem
n
:
nem
[szentségtelenül] ; istenkék, istentisztel terek, áldozati terek és hatalmasok [t. i. szellemek] vannak ím ottan. Az hsiségük egyforma [volt] egyiküknek sem volt vált;
férfi
illeti,
illeti
;
;
hsisége alább
való. Azért könyörögtek ök Tqrém-hoz [ekképpen]: ((Hogyan rendeled te, hogy mi éljünk; vájjon együtt élnünk, vagy pedig szanaszét rendeled-e? Mi nem bírunk együtt élni.)) Ekkor Tqrém ket vidékenként szanaszét rendelte. így ment egy a Kazym, más az Ob, [ismét] más a Szoszva, s [ismét] más a Szigva felé, kiki külön földtájékra. S ekkor ott (oda) népség keletkezett vogul, vogul mivolta, orosz, orosz mivolta szerint ahányféle népség [csak] van, mindannyia ekkor keletkezett a föld egész széltében. [Más közléd szerint:] A hadakozó korban a hs fejedelmek öldösik vala egymást; íjjal, nyíllal ügyeskednek vala; a népet leölik, hös is csak egy-kett marad meg; az siralmának énekét nevezik ((ternin en'n-nekl Egyiknek atyját, másiknak bátyját ölik vala meg, azért sír , siralmának szava ez. :
;
41
NÉPHIT.
Fe
13.
j
s z e
Sa'irép-peni
b ü Vö
to-/
é s
1
(Sa'
ép-p éni),
ii-
alt: pen-j-élténé /(^tpá jo^ti-ke, najt-
ti
](um penyéné sd*irépa kwaliné neyi. hvdlV akw'
kwalV hiüoÜén takwi pü/éti^
nelmtal ünlimé penyi. pupV'7't iné-ke joytawé
joytawé
:
yöltawé
:
at nuiui.
Ám
Med veín-b vö lé s
saurdpém
{é
!
tont
pdr-mdjdlnf nan sén
Kit khgm
13.
dm
aat yq^ntilén.))
(Ton-peni).
iríü
dkw'-fé khajtél
l'ul'téfí
;
dm
soritq^yta-két, :
:
ndu tulméntdslén. ndu tulmentdsén, am itj-tön s dritéin.
khummé
—
(üj-nuli).
qlé-khwqn-ndr
viij-ansuyné nolti.
A féjszebüvölés ím
btivöltetni akar, a varázsló
ndu koatdn-laildn saurdpém
khantilém.
líj-téa tont at sdritém.)>
Medveeskü
15.
l'nkhé söj
süp-
khot-khivoltitdslém,
uj-tön pdl-khartau,
pdr-khariq,nkwét
dt'i
nmvi; at-ke
—
yöltaivé, tönt Idwi
q,méltm: at tulmentdsén; at-ke
tdu
sa'irépa
:
yumlé pupydn yöltawé, to^ láwi. yqntné'müs-ke Imci. (üsém luwén, sulin) y antilén))
yantné-müs
at-ke
14.
khuml'é
tik
;
n?ian üsém-iitén
an-manin
a
kérén neyitá,
q,ul(i
pupV-satmil kajji
tül
toq^ré
így van:
ember (sámán)
kholtildyw norite,
vuj-ansny
Ha
kwdsmé
éU
valaki jön, ki
bvöl fejszéjét egy mad-
zagra köti. A madzag közepét maga fogja (közepéhez fogózkodik), azután elhuhogja az istenke-igézetet vagy pedig egyébként szótlanul ülve büvöh Ha az istenke-réülete megszállja mozog a fejszéje; ha nem szállja: nem mozog. A mint istenkéje neki megmutatja, úgy beszél. Ha azt mutatja, hogy megtalálja: «Te az el;
:
—
mondja. veszett holmidat (elveszett lovad, réned) megtalálod)) pedig ugy mutatja [az istenke], hogy nem találja meg, akkor
Ha
mondja
[aztl
«Nem
:
találod meg.))
14. «Én fejszémet elvesztettem, te loptad el.)) Te [azt] monloptad el. Ha nem loptad el: én «állat))-(med ve)ínat fogok perzselni. A mint ez az «állat»-ín összezsugorodik Akkor (felhúzódik), ep úgy zsugorodjon össze a te kezed, lábad Add megbüntetem (megtalálom) én az én vétkes emberem. vissza a fejszém! Neked hasznosabb lesz; akkor én nem perzselek
dod
:
Nem
— !
«
állat »- (medve-)ínat. •
))
*
15. Ha két ember pörlekedik, s valaki ki akarja mutatni, hogy az ö szava igaz az «ál lat öregre)) (medvére) esküszik. Az :
AlH
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK.
sqoritá, tokhwé-tc Jcét/))
viLJ-ansu,j(
log^tti
:
v^vuj-ansuyjic ju-tenkum,
mqnú téymé
khölité
;
;
perilésém-
q,8é
noltém-khqrmé
ngltés-ket aü-né-sé-nar oq,t voq,ri tdunq,né öléskét,
om
ngltém-khar
khq,nsité. söj iigldt söj oat
tdutám porti mdnitité, jti- tétté.
Mglti akw' mdt Tdp-jé
tql'khét
ülém khom vuj-ansuxné ngltés
toni-poqlt viior kénsoy menés, khqsépdt jot-vésté vétdt khqsépmé pqXi-khqrtésté
khqsép jol-poqlt
,
;
té
törém jinkés,
jé.
khwgjés. ji qlé-né-
3ér jiw-tewét rösitdndt sgmlés. tdu khölité y khqsép -soumé ngkhwé oqlmésté, sgnsi
:
vuj-ansiiy jdjenti. Iqéél
möt poqlén khqsép jql-poqlnél
kwqné nqrsém, vi(én nalwé tarétqyts, jql-mUrémlés. marsé mürémlés né-sé-ndr sar vuj-anmy voqri. JQ-vétdn ngkhwé néltqyts, sgnsitd :
vnj-ansuykhqsépmépdrjitoqlgypömtéstd. khgmné kitépaivés né ndran toth) vuj-anmy
khgm
üs viten mürémlés,
néltqyts, voitd
:
sokhwérli, tdiitdm ngkhwé
ndran
«
tot,
om
állatöreg »
,állatöreg',
jc
viij-anmy
mét poqlné mürémlés.
vit'én
pauy
:
undV
léymé khölmdt-uit tqu-cé pqrwélés.
tété
mürémloqli
,
Iqsél
ngkhivé
ngkhivé néilépi, vitet
tdunqn
vdrétité. üs loqtti
:
andV né
dkw' ton poqlétdn
söj TÍglsém? /» tdu jö möt-poqlnél
körmét elvágja, s így szól: « Egyen meg engem az ha én hamisságba keveredtem!)) Az «állatöreg)) a vogul
beszédet érti (hallja) az esküvöt ismeri. Ha igaz lélekkel (igazat) esküdött, semmit sem tesz neki [de] ha nem volt igaz az esküvnek esküje, öt darabokra tépi szét s megeszi. Néhány év elÖtt egy ember, ki a Táp-folyó forrásvidéken lakott, az « állatöregre » esküdött. Azután vadászni (erdt keresni) ment. Hálósátrát magával vitte; az ég beesteledett, a folyó partján n hálósátort kifeszítette (fölbontotta) s a hálósátor alatt ím lefeküdt. Éjjel valamiféle ágropogás zaja keletkezett. Ö hallja, a hálósátor vásznát (brét) fölemelte, nézi: [hátj az « állatöreg)) jdögél. Lassan kimászott a hálósátor alól a másik oldalra, a vízbe leereszkedett s alámerült. Kis ideig úszott a víz alatt (merült), [azután] a folyó partjához fölfelé emelkedett (jelentkezett) s nézi vájjon ugyan mit -csinál az «állatöreg». Az « állatöreg)) a hálósátrat forgatni kezdette. Kérdi az ember: «Mit fáradozol te ottan?») Az wállatöreg)), amint ^zt a szót meghallja, ím oda ugrott. Az ember ismét a vízbe merült s a folyó másik (t. i. errülsö) oldalára úszott a víz alatt (merült). Lassan fölemelkedett, látja, hogy az « állat-öreg)) a vízbe bukdos alá, fölbukkan (jelentkezik), a vízben markolász, öt igyekszik megfogni. Ismét mondja neki: «Mit fáradsz te ott, [hiszen] én igazat esküdtem ? » [Azután] a folyó egyik oldaláról ismét visszaúszott a yíz alatt ugyanama (túlsó) oldalra. A mint így küzdött az « állat;
;
:
!
413^
M'-PJUT
üs pari inüréinies.
Küsén-pöulérí
met khom oqmp
méné
ndi nat-iuiiutel vuj-
tiia toLJiice
elé kkwoltéptésta, elé
menés, vuj-ansuyné íra noltgy
khgm
viior kénsg/ menés,
khivq,rtné-tqri
oq,t
koqré/.
oampán noys
khötsét.
tau-ménés, no)(smé jql-álésté, met
oq,mpét késqjnan pö^én pari jist : tdu oat khqnsité khon-ndrné jal-dhvés. jqtél noysdt jql-dlém khom toqré páts. úoxsé elé khq,jtés.
tdu vuj'ansuy-kwds sqorés, vuj-aúéuymé noltésté. toni-poqlt qU-khun oq,t
meni pe vnorné, sdk
Esküforma
16.
TqrméV
«
mdné
md'él, vitel,
ul'dl
uli-ldtin).
('
nult
e' i
m
:
tárémné voss yqntawémr
voss ujje'im, vitte voss sepe'im, uldn voss jqse'im, posin yqtél
ul voss va'ilém, am-
vd'ilém,
am
ti
Mennyk
tautén
S'oyl
khqlsné
üyim-plyém ul voss vaHlém, ujém-yulém
ul voss
vdrmétté tülmay qnée'im-ke/))
17.
öreg»
péli.
tapii-ke
:
aywtés
(Töve m-a y w t é sj.
tarteli
;
khals sdm-dlwé,
végre elhagyta öt
jiwné
tova ment.
s
ta^ni-ke
:
jiw
mdniti
khurém kut khqnkhd törém-
Nem
kell az
«
állatöregre
»>
sohasem (örökké nem) esküdni. Egy Kúszeng- falvi ember vadászni ment. Ebei nyusztot találtak. Egy másik ember a kutyaugatás felé ment (oda), a nyusztot megölte, s más helyre futott el. Az ebek visszajöttek gazdájukhoz ö nem tudja, hogy kicsoda ölte meg [s vitte elJ az ö nyusztját. Késbb nyilvánosságra jutott, hogy ki volt az az ember, ki az nyusztját megölte. öreget))
[t.
idézte esküben.
erdbe, nagyon
i.J
«
állatöreg))
-körmöt vágott, az ((állatmegy többé föl az
Attól fogva sohasem
fél.
m
az ég 16. «Égre, földre, vízre, tzre esküsz ö büntessen (találjon) meg engemet, sülyedjek a föld alá, fúljak meg a vízben, égjek el a tzben, ne lássam a fényes napot, ne lássam leányom-fiam, ne lássam barmaim (« állat- halam))), ha nekem hamisságom van ezen dologban)) :
!
A
viharfelh tüzes követ bocsátgat alá; ha fát ér: a fát ha embert ér az embert megöli. Három év múlva az «égi k)) (mennyk) megtalálódik. Szerencsés férfi, vagy szetalálhatja meg (sz. férfinak, nnek találkozik). Bennrencsés 17.
szétszaggatja
n
;
:
414
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK.
aywtés nukh-khq>ntau, sötén khumné, keurt jun ánéilet
;
khu7Íkaré/
18.
Xün vömé, man nanén sqt i^q'tpd
khöntkhati. kwal-
((törém-toq^t)) palénitau,
sukau táu-poald.
Jósló jelek.
yul aléélankwé mine^in,
karr
s
aHté kli-ke
:
najtékli.
Ti yatél saka r éyifíy éar
mán sötén nené
ti
ülmin yq>tél:
ti
xq^tpá joytné tárwit
joyti.
Harisfogás furfangja (Xars^yars-uj püyéné
19.
OS mar).
Xars^yars-uj
sakapelpis yajtiti pum-kiwért, tawd püyunkwé
osmarinis eri-taw tapata lakwyatunkwé pate'in, nqmse^in, taw ali,
tit
ti
'püyémtilém
:
yq,ntleHn,
püyéné ma^és supjüwl'é raywél
taweV
;
taw
jq^n^^taivé,
ta elén yasdt sujti.
ndrd-pumi
q.s
tit ti
— tawd
toyatin jqny-
us-ta püyawé. 20.
Jönkhép
A holdban álló emberalak. iséy-törémt
oq-püt ju-tes
is
;
ton-mqs jónkhép-két
is oq,'püt vékhtet.
tartják a
házban
s
a mikor kell ,«égi tüzet» gyújtanak, csiholnak
beiöle.
18. Ha az erdbe, vagy halat fogni méssz sa rigó fütyül (örvendez) neked szerencsét jósol (bvöl). Ez a nap nagyon meleg, álmosító nap: ez valaki jöttének a terhes volta; bizonyára valaki jönni fog. :
*
19. A harismadár nagyon gyorsan futkos a fben, öt megfogni furfangosan kell. Ha a közelbe kezdesz lopózkodni, gondolod, ö ím itt van, itt megfogom mindjárt; [hát] hallod, hogy ö már a messze távolban hallatja szavát. Az ö megfogása czéljá-
—
ból az inget a gallérjával visszafelé fordítják, a czipö széna- [töltelékét] szintén így megfordítják akkor már meg lehet fogni (megfogódik). * :
20. A hold az ösi idkben kis gyermekeket evett meg; azért látszanak a holdban kis gyermekek.
415
NÉPSZOKÁSOK.
B) Népszokások. 21.NÖÍ hó szám: Manéi ne
((kisház))
m a n^k woln é-ke
(Mán
kwol). ;
yumitd
jot akwcín at rawi, ür/ati sqrp-naivét at tei\ sq^rp Tqrémnél
sqwlém
uj,
Tqrémné
páti, janés kwolné
mini
to^ satwés, maú'kwoUn-ta'il ul voss tewé
máú'kwolin-ta'il tétvé-ke
:
at /qnti. man-hvolin ne
pupakw'-ulám
péntita; xotaX sam-sajné tujtita, ul voss vdwé, j(qtém
ti
N'awrém qsndt
;
an-manin
j(umitá nakné jati, sawélimkwé páti, sqrp
ampné
at váti. kaé-osyd
váü ya
ul voss /qntawé, elém-yqlésné
qulte tühin ul voss váraicé.
jui'palt mul'asin uldmatél
yürém jqnyép
qli
sistém ulamné us'ta páti, mdn-kwol jui-pdlt sistém ma' és manéi ne lalwdl
údritax-.i
Ionéin vitné
;
mossdkwé lalwd süpdt ti vitel uldmand
tdrdtiid,
tauti,
lalicdn poléy-vitii
kátéi
laréélti
(tirééltij,
alpitd lüti.
Jelpin mát além vit-yul, man tq,wlin-uj, man laHlin uj mané nénnemat-yünat téwé manéi né jelpin mdné at jdlenti, kwoné ;
jdlitd, tü at sunsi, kasti.
21. Ha a vogul nö hónapszámba (((kis házba») jut külön házba megy; a férjével egybe nem kerül, [törvény szerint] tartja magát (óvakodik). Jávorhúst nem eszik. A jávor Tqrém-t6\ jelzettállat, T^trem igéje rendelte öt úgy, hogy ((kis házbeli » állapotban ne egyék; mert ha wkis házbeli)) állapotban eszik: [ama nnek] férje büntetés okába esik, nyomorogni kezd, jávort nem talál. A «kis házbeli)) nö (ástenke-ruhát)) (medvehúst) nem ((Szed)) (eszik).
Szemérem kötjének gyaluforgácsát rövid idközökben váltja föl; valahová, hol szem nem látja (szem ell való biztosságba) rejti el, hogy az eb meg ne találja, az ember ne lássa s valahogyan ezen módon (végben) rossz ne történjék. Miután gyermeket szült, hószámos (szennyes) ruhájával három hónapig van meg: tiszta ruhához csak akkor jut. A ((kis házbeli*) állapot után a tisztaság czéljából a vogul nö hódpézsmával ((füstöli magát »: kevés pézsmát szétrág a szájában, pézsmás köpetét langyos vízbe ereszti, ezen vízzel belocsolja kezével ruháit s megmossa testét.
Szent helyen fogott vízi halat, vagy szárnyas állatot, vagy lábas állatot vogul nö soha sem eszik a vogul nö a szent helyre nem jár, kikerüli, oda nem néz, arczát födi. ;
416
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK. Mailéi ne ne-maiér jun asné sori
man
maii saHrépj
(man
man
tüp,
uarn' jiwr
hwol-sas) ulta at üsuwli, kivol-dlán at ^^nyi
mjatijjol ul voss viksémli. manér jol-vikéémli-ke, lalwdl yot édrititá; tik
áü /ot-líta.
Vör-yum vömé minimkwé pati-pél lakwdl taktéla^ti, sistérnta^ti. kwolin mát jq^miti, la'Üdyd vikéém pdnkel ndkidyd. sdrita/ttal mini-ke, tawdn sq>t at jémti.
:22.
Uj
völtét-kel,
MedVe
t
án
cz
(Uj-j ^/
lo).
dwdtdm (pdnkdtdm), kattdpdni
pQel-khürné jo/tet,
kívdn-ankhivsídn,.
tautin ndlpd tdrtélét, pq>ilin
jel-tunúp'et,
tank khansidn, uj véltaus. ton jüi-poqlt kaién
möm
voq^rét; y&élné uj-jurtél
jujiut. jékwdt Idlt pari'émet, tujtél vitel toyéltidn, putéltidn. ton jüi-
poqlt kívdlnd pomel sujjau (mairau) uj khqjtél voss
pdsén-tdrm
uttidn.
pd^én
törél
öli.
tül tdívdmr
pdntau, uj dlpd ml-tus kwdtpél
jel-
pdntau. uj-dwdtdm katlapdu tdrin punit, khnost ndritit. sdmdn qlnél tasiaut, tdu
tdkw
siinsenti
;
Vogul nö
skwél
pdl'dn
arakh, noul, kqles, vuoj uttati
;
juntaut.
uj iltd-poqltdn
meniné purUlau. nqrqkhkwé djény
semminem
otthonn tartott holmit (üstöt, vagy vagy házfed nyírhéjat) át nem lép, a háztetre föl nem mászik: óvíikodik, hogy az [általa] « tisztátlanná*) ne váljék. Ha valami ((tisztátlanná)) lett, pézsmával « füstöli meg));, egyébként pedig eldobja. Az erdbe járó ember, midn az erdbe készül (kezd) menni, pézsmával füstöli magát, « tisztálkodik)). Házas helyen járdái, taposásával « tisztátlan)) mocskot juttat lábaira (mocsokkal tapossa ladiktoló fát, vagy fejszét,
lábait).
Ha
nélkül
((füstölés))
megy
el,
nem
lesz neki szerencséje.
*
22.
Ha
((állatot))
(medvét) ((szállítanak
le))
(ölnek) dlevetkz-
A
falu szélére (levágják) a fejét és «kezecskéit)) (elölábait). érkeznek, megállanak, « tüzes nyilast » (puskát) durrogtatnak, hadd
tetik»
tudja meg a falubeli nép, hogy állatot » ((szállítottak le)). Azután fölkiáltanak (kiáltást tesznek) s a faluba bejönnek az « állattal d. Az asszonyok szembe ugranak s hóval, vízzel kezdik dobálgatni, locsolgatni. Annak utána megtömik a brét szénával, hogy |élÖl «állat»-kép mutatkozzék (legyen). Azután asztalra helyezik. Az ((
asztalt beborítják száját) befödik.
kendvel; az
Az
«
állat))
((állat))
fejét
testét, kivéve az arczát (orrát,
((kezecskéire)) helyezik,
hosszába
nyújtják. Szemeire ezüstpénzt raknak (állítanak), hadd nézdegéljen,, füleire gyöngyöt varrnak. Az ((állatw elé pálinkát, húst, kalácsot^
NÉPSZOKÁSOK.
noultajén/»
—
lén I» voari,
jeyw
—
q,miltentet
qmiltentét. tül
pánkátdm
:
pank
41
khq,sset. auj,
uL khg,rjén, ul kant-
dk khum uj-je/w jekwélti, seé'poqr-nohtus
jani törél láp khamitit, koatán tör
sanghultép sanghultau. pásén jel-poqlt
iulili,
jéyw
khq,jtél knrili,
loayit joq,muyy>
—
tulilép álá-ke joytélti,
vii,
unli,
kivan pqrrémi.
j^kwém kwán-astét, kaién
qmilti.
uj il-pogli
khum
öpa-
nála at
voqrilét.
ujmé
khqt khqtél jékwián, sqatit khqtél kivan viján. 23.
A megholt ember «tüze
szikrája)) (Sorémnc'
paténi elém-/ ql és nulá-sultmá))), Mansi sorémné'ke páti, man yotál sdlti-ke, taiván yul'tné ulásultnid yqsá ürazvé, jol at yaritawé. sorémné patém elém-^qlés isd nalimén ^qtél-sis akw'-müs kwolin mdtdn jálenti ulá-sultmá, kwoldjorá sunsilankwé. aú-manin uldtá jol-ke yaritawé, lünsi aam sun:
sém nld-sultmém 24.
yaritiiné,
T6B11üzd
Mansi yansd
ti
nét
kát- alán,
i
tq,
e
1
é8
mansi
am
tel
at erptatvém»
(Kat-yansá,
—
Idwi.
la' il-y
ansd).
yum kdtdnl yansál jetidnl. ti man sáns-punkén jétawc.
kdt-sorné, la'il-amnán,
zsírt állítanak (ültetnek)
;
a népség [pedig] vendégli.
«
haragudjál,
Igyál egy kis
— mondogatják. Föt hajtanak. ne ne dühösködjél!)) — mondogatják. Azután egy ember
pálinkát, egyél húst!))
«
Állat,
kezd tánczolni. Nyírhéj -ábrázatot (maskurát) csinál, nagy kendövei borítja be, kezébe kendt vesz s az « állat*) eltt tánczot jár (mókázik). A hárfát pengetik. Az asztal alatt egy ember ül, az «apuska)> (medve) módjára ordít. A tánczot járó, ha közel kezd jönni hozzá, félre ugrik. « Tiltja, hogy közel menjenek hozzá)) mondja. Ha a tánczolást befejezik (tánczolván elkészülnek), fölkiáltanak. Az « állat » [tiszteletére] hat napon át tánczolnak; a hetedik napon kiviszik. ((állattánczot))
lejét
—
23. Ha a vogul ember meghal, vagy valahova vész (bemegy), hátrahagyott « t z s z i k r á j á» -t soká rzik, el nem oltják. A meghalt ember árnyéka negyven napon át egyre jár az ö házas tájékára, hogy az ö tüze szikráját, a háza helyét nézdegélje. Hogyha tüzét eloltják, sír: «Im el van oltva az a « tz- szikrám)) melyet én ügyelmondja. tem (néztem) ; bizonyára nem szeretnek engemet))
—
24. A tzdelik. Vognl Népk.
nk
és olyik vogul ember kezüket rajzzal vogul Ezt a rajzot a kéztetöre, a kézszárra (alkarra), a lábGyfijt. IV.
27
418
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK.
.
jány' ürtV ^ansa yq,rém-ma' és jétawé jéte'itf
mn
yuri,
ta-ert kat-tan nany-x^H-pél
;
Hül kelp voss tárát awé. '/arém^má^és-ke
man
la^tlin-uj-^uri,
/ansawé:
taivlin-uj-
ness yqrém--surtmil éurtawé, aulát
^otál yansá jétunhwé namtá páti, tü yansátá vjin pánkél tül jüntpél kélp táráti. kélpél né'ílné
— awn
/ansái' jémti.
mátá éoryalin jiwél
mátá
siirtitá.
jotél tü-tási, tü-pusitti,
má'éske kelpá táráti: jüntpél jetné pánkin
neyitá, éoryálin
urá kát-táná yulné
mán
tákis tü
peritá, kát-táná tü voss yani.
C) Házi és erdei 25.
élet.
Bör- kidolgozás (T a w él
T qwél
tq,
vámé urá
síén éj
toy
vámé
ti
áli
:
u r).
nár tqwét kwol-
álán nqn^^-tayátawé ámpétné ul voss joytawé. sa^riáyá sotél solta-
wel\ tül tqwél kiwrá asinnüiv
akwán
ni
voss ^artyati
ekwátiié várawé.
vámé urá
térpil titéltawé (sártawé),
sirél
(sákéráli), toy
ti
akwán
áli
:
tárátawé, janyV voss nünsi,
tqwél jqmésákw ^ot-tqsés-ke, aulát kwolás-térpil,
man
majt-
péritawé, kwalyél tákis jol-néyawé,
tetre, vagy tórdföre tzdelik. Nagyobb részt ékesség czéljából tz[ily] rajzot; [de] néba [akkor is] tzdelnek, midn a kéz ere [rendes helyérl] «fölválik)), hogy a rossz vért kiereszszék. Ha ékesség czéljából rajzolnak: szárnyas állat alakját, vagy lábas állat alakját [rajzolják], vagy [pedig] közönséges ékességbeli vonalmintákat mintáznak (vonaloznak, húznak). Kezdetben a hova rajzot tzdelni kedve tartja, oda mintázza a rajzát zsíros korommal; azután tvel vért ereszt. Az a hely, hol vér jelentkezett, késbb megszárad, begyógyul, rajzzá válik. Ha betegség miatt ereszti vérét: tvel tzdelt kormos helyét rovátkos fával köti le, rovátkos oldalát kézere « fölválásának » helyére [alkalmazva] ersen odatekeri, hogy kézere [régi helyén] oda illeszkedjék. delik az
—
*
ím
25. A van
így
:
bör szárításának és kidolgozásának módja nyers brt fölakasztják a háztetre, hogy az ebek el
A
ne érjék. A [szélre es] két hasbr-részt fatvel áttzik, azután a bör bels részét kissé vastag rúddal kifeszítik, hogy [a br] nagygyá nyúljon s össze ne húzódjék (zsugorodjék). Ha a br jól kiszáradt, az asszonyok kidolgozzák. A kidolgozás módjaim így van Kezdetben lisztpéppel (kencscsel), vagy májpéppel megnedvesítik (megkenik), egybe göngyölik, madzaggal ersen le^kötik, hogy szét (ketté) :
HÁZI ÉS ERDEI ÉLET.
419
kitW ul voss tarémii, sam-pattdn jol-pinawé, yolit-mos voss saipi, tül tq.wél' jotlapél jotéltawé, saHlawé ; til surmá kdmnémtawé. jotélténdtá jui-pált saw-siktvard nautapél ;(ot-nautawé. nautndt jui-pdlt ekivü tq,wét yartilunkwé
Wüdydtél
üntti,
vortitd,
kdtdydtél yqsit-urdn,
pqri-urdn úqlwé-kerél dstndtd-mos yartilitd.
Máj pép (Majt'térpi).
26.
Majt-térpi
vdrné ura
ti: sdli-majt, mau lü-majt tárd pajtawé, tül puH-tautawé, sdnywés-kiwérné salfaivé ; surd-
posndi nüw-ke,
moUdkwé
vitel
pal-télitawé,
sawém nanél sawlawé,
tül
terpijV jemti.
Inczérna (Ten-setépJ,
27.
Tósém t ö n-poql jekwdtné se tép voqrqu. tdkw
pul-roq,tau, koqméltd
mán pajtél
sdyau.
inti
;
tön squrép-mönkhwél
tül sétép-östél
dti-té ten-setép jiw,
mdn
pal-mdnitau, sansél
lu-tdrm mqwau.
dn-t'é lu
tön-lud loqyau. 28.
Tdnkw
Gyújtó moszat
(Tdnkw).
wiW'poql pö-viwé, kwdn-tóslau, toqt-taU'/né sukén,
ne ereszkedjék s a [ház-Jszöglet zugába (fenekébe) helyezik le, hadd savanyodjék reggelig. Azután a brt nyomkodó vassal nyomkodják, [gyúrás módra ersen] dörgölik evvel a keménysége puhul. Miután [puhára] nyomkodták irháját kaparóvassal lekaparják. Miután lekaparták, az asszony neki ül a bör kihúzásához. A két lábával [az egyik végét valahova] odafeszíti (támasztja), kezével [pedig] hossza irányában és szélessége irányában kaszavassal húzogatja mindaddig, ;
míg
el
nem
készül.
26. A «m á j p é p» készítésének módja ez A rén májat, vagy lómájat mindaddig fzik, míg teljesen szét (át) nem ftt, azután [szájban] szétrágják, nyírhéj-tartóba köpik: ha kissé sr, vízzel kissé fölelegyítik, kovászszal (savanyú kenyérrel) savanyítják, az:
után péppé
változik.
*
A
száraz ínból az asszonyok czérnát készítenek. Az inat fejszefokkal szétverik, hogy puha legyen ; azután czérnavastagságban szétszaggatják, a térden vagy arczon sodorják (fonják). Ezt az ínczérnát fára, vagy csontra fzik (dugják). Ezt a csontot «ín-
27.
csont»-nak mondják. *
28.
Agyujtó-moszatot
fölveszik a
vízbl
s kiszántják.
27*
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK.
420 taplé^ nukh-pelémli
;
tautél mikh-pelejan.
Lepény (Kdltém).
29.
Káltém
mán
q,slé)('pq,sén,
; nqr win poqrtmé nan-jurtél toat-
rdséy-pasén-poal voqrau
éámértau, sdytau, po^rt-tarm pal-poq,^au
sim
tankw-ken tü-punilén, jel-
tont tautin tapléxmé
tánkw
peritilén, püilén,
;
tnstan, tóslau. kdltém dstés, panses^ vöjél sdrtau.
30.
Pusd nal-uttaií,
voqrau: pqsén
t'okh-te
tiil
qiit
pdUpoqrtayti-ke,
loiii-ken rdutau,
knr-kén poqrtuy
sdnkau, iü rdutau, moténtd nal-uttau poqrtuy,
kwán 31.
Ásék
B o z a s ö r (P u s a).
sissélau, pdl-sövlau, tül
pusd
inti.
Vér savó-hur k a flsékj.
lü-kelpnél,
man
saM-kelpnél varawé. yün lüw,
man
süli
alaivé, veítd sa^irép-mán^icéljunitaívé. ül voss sauali, kasdjil/anl-dst
pütmaivé. kélpd kwon ul voss
ktvdli,
kasdj-asd qsyél lap-pütinané,
sa/and yot-viwét, kélpd
túrd lap-néyawé. tül kap'd pal-silitaive,
Tzi
lót beleteszed
a tapló égni kezd akkor a tüzes tapa tzi moszatba, belecsavarod, fúvód s a tzi moszat
tzzel gyúlad
föl.
taplóra- [tüzet] csiholsz,
;
29. A káltém-lepényt árpa-, vagy rozslisztbl készítik; a tésztát megdagasztják, megsózzák, deszkán szétgyúrják; a deszkát a tésztával együtt tz mögé állítják, megszárítják. Kész a k á 1t é m-lepény, kisült, bekenik vajjal. *
30.
A bozasört ím
így készítik Lisztet kevernek vízbe, beteszik a kemenczébe párolni, azután malátát törnek (zúznak), belekeverik s másodszorra teszik be [a kemenczébe] párolni. Midn eléggé párlott (fölpárlott), leszrik, savanyodni hagyják (megsavanyítják), aztán bozasör lesz belle]. :
i
A vérsavó-hurka lóvérböl, vagy rénszarvas- vérbl Midn lovat, vagy rénszarvast ölnek, a homlokát megütik
31. készül.
Hogy ne kínlódjék, a késsel hónaljában döfik át. Hogy ne jöjjön, a kés nyilasát gyaluforgácscsal tömik be, a torkát [pedig lekötik. Azután hasát fölhasítják, kiveszik beleit, vérét nyírhéj-csuporral egy nagy nyírhéj-tálba merik ki, a megaludt dara-
fejszefokkal.
a vére
ki
i
421
HÁZI ÉS ERDEI ÉLET.
jianywasél jdni sán-kiwérné /^ot-jö^tawé, kartand hátéi pul'-tanrawé
dsék saiv voss /ulili. tül kélp-qsné yalÜéné édlyd yot-jö/tawé, solwdlél
akwdn
soUvéltawc, sohvél-jot
yot-ndrtawét
jol-neyawé
;
rautatvé. sayét yot-loutawét, kasájil
tül jiw-soHél say-qul
akwdn mörmawé,
tül dskél jö/taicé. tarés-kem
;
éoltawé, setapél
ta^Ud at jóytawé, say paj-
timé ul voss pokniati. say pajtunkwé patawé, akwdn sakrati, ta'ild jeniti,
dsék saka voikénV jemti. pajtim dsék leütnél pd-vlwé, mosédktvé
pól'lawé
;
tül kasdjil pul'-jdktawé, téwé.
Hússzárító állvány
32.
Tüjd
ivanit
morp
dlséni-kel
vi^rhn. tárd met
kit
tdrm pal-sdUém
noul' tdyém.
noul kwdn-tösi.
tiistém,
t'é
urél
sdppi-tdrm
nukh-töslilém
nel'-sir
punem,
ton jel-poqlt toqt paltem
;
:
net
nél'-sir-
toqt-riné
tül rioul'dm jii-khuntidm.
33.
Narmd
sdp
(N'él!).
Hústartó állvány (Narmd).
t'okh-t'é
voqraa: nild sdp squrau, nild khqut mdnti
tustaut. tont khuost sir rí ])unwi, sirri-tdrm por-jiwét rasaut. tont noul
nukh-péywtau narmd-tdrm, oqmpétné at téwé. bokát [pedigj kézzel szétnj'omkodják, hogy sok vérsavó keletkezzék (emelkedjék fól). Azután a vér fölszínére emelked híg levet (nyálat) lefölözik (lemerik), sóval megsózzák s a sóval egybekeverik. Ábeleket kimossák, késsel megtisztítják (meghántják, tisztátlan részét lefejtik); azután fatvel a bél végét egyberánczolják, megtüzik, Csornával lekötik; azután megtöltik (megmerik) vérsavóval. Tovább, mint egy arasznyira nem. töltik, hogy a hurka (bél) a fzés alatt föl ne pukkadjon. TMidönj a hurkát fözni kezdik, összezsugorodik, telivé les^i, a vérsavó [pedig] nagyon fehérré lesz. A megftt vérsavót kiveszik az üstbl, kissé behütik; azután késsel apróra vágják s eszik. *
Ha tavaszszal jávort öltem az erdben, ezen módon számeg Hússzárító állványt készítek. Tisztás helyen
32. rítom
:
fel, a két ágas karóra teszem [keresztben] a husszárító állványrudat, a hússzáritóállványrúdra aggatom a fölBzeletezett húst. Annak utána tüzet rakok ; a tüz melegétl a hús kiszárad. Azután húskészletem (húsaim) hátamon haza viszem.
két ágas karót állítok
33. A hústartó á 1 1 v á n y ím így készül Négy ágas karót vágnak s keresztben ráhelyezik négy jegenyefenyre. Azután hosszában fekv rudakat tesznek rá s [e] rudakra keresztrudakat vetnek. Akkor íi húst rádobják az állványra, hogy az ebek meg ne egyá , :
422
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK.
Szárított hal (Jayél).
34.
Ja/ él
ura
voq,rné
tül liyd-poql nur-jiwné
punau ; neyau.
—
silaivé
khul khqtél riné,
[Más közlés szerint
;
yqtél-ré'il,
mán
aS'
ö
'/•
khél-j
man
khul sisd-khuost pal-siltaUf
(jq/éltau). nur-jiw sap-tárm
toqt-riné tóslau.
:
yul sisá pal-silaivé,
ul d-réHl tönt
iwi pom
ilén, jel-serkhéltidn
tén. tont
:]
Rovás fa
35.
kwdn
öli:
t'é
tösém khul
loqyau. khul'jq,yél ákiv'-tárm pas káppa punau, tül n étéi jel-
jq^lii
q,8
tül
tokh-t'é
nukh-mayau
(S^
ilélén'
mol éy tara
&r kh
équtél
öliji,
oqrémt sorkhéltawi. mdn-sdt
sát put-ke kwdn-ilén,
dkwdn
pal pq.ydxa
tqsi.
él-jiic).
ndu-poqltént sat sorkhél, dm-poqltémt
jiwdndm dkw'
kit
tdl'l'iii.
pom
écít
sorkhél sorkhél-
síit
sorkhél éorkhél-
-
34. A szárított hal készítése módja ím így van A halat háta hosszában fölszelik, aztán farka felöl föltüzik (földugják) a nyársfára. A nyársfát ágas karóra teszik ; azután a halat a nap, vagy tüz melegével szárítják. Ezt a száraz halat njqyéh-nük mondják. A szárított halat egymás fölé halomba rakják, azután kötelékkel lekötik. [Más közlés szerint :] A hal hátát fölszelik, kétfelöl az oldalait szintén fölszelik; akkor a nap melegével gyorsan megszárad egészben (keresztülszárad). :
—
*
35. Rovás fákat szénahordás idején ródalnak. Amennyi szénát hordtál, [azt] fölrovod ha száz pudot hordasz, száz rovásjelt rossz föl. Akkor nálad [is] száz rovásjel, nálam [is] száz rovásjel : rovásfáink egy számban (sokasággal) vannak, egymásnak megfelel:
nek (egymáshoz
illenek).
I
SZOLASMODOK A KÖZBESZÉDBL.
D) Szólásmódok Nan
1.
gal
kant-éayl, kakrén-kéurt akw'-müs miryi
—
mindig dörög a belsdben
zivatar,
Te haragvó
:
Mindig haragszol
simkén
|
Szivecskéd csak úgy dörög, megtelt haragPcant-sa/l/ Te haragzivatar! hirtelen haragú ürék-éayl!
ness .
a közbeszédbl.
TTiiryi, ia'ints
kantél
:
—
I
Te hazugságzivatar lawéfi
yum
laivén
!
Te hazug
==
nqmt
'/ujte'in
:
|
(ahiv'-müs urki mindig hazudik)
!
Dühös
férfi
dühös elmével futsz
|
=
Felforrt a dühöd.
Puund pusjelim sarán
2.
tiste'in,
ünle'in
Úgy
:
mint egy zrjén, kinek a gazdagságát elrabolták gon ülsz. Ti
3.
vámé
=
hallgata-
poléantél tujián-ke ninkwén yqld varijin, telian-ke
Ezen rágalmaitokkal engemet nyüves tetemmé csináltok, (ha) télen jeges tetemmé
jankén
ülsz, búsulsz,
yjpld varijin
:
nyáron
(ha)
csináltok -—
Megesztek, agyonkínoztok rágalmaitokkal. 4.
Nankin nal vortsén magadnak von maga után. :
állítottál föl kelepczét
=
tetted bosszút 5.
Aysér lel tdrátankivé saka mastér
=
abban nagy mester vagy
teni,
q.sén
:
Rókafarkat eresz-
Nagyon ravasz vagy
q^sér-Wi |
nqrtse'in v. tartéle'in Rókafarkat terítesz v. eresztesz = Hízelegsz. 6. Le-fém jol-ta^dpim qli A farkam leakadt = Le vagyok :
:
nem mehetek sehová. Tari-pdkw mán simkém yq,ut-jiw
kötve e helyre, 7.
sujti
:
Ügy
szurokfenyö teljes parazsában égne 8.
Tatv
olyanná zaj,
lumté kwossndt
tamilén
érzem, mintha fenyötobozhoz hasonló kis szivecském
kwalyá jáktndV
=
jéivts,
Nagyon
fáj
a szívem.
ta-kém netd-pnlt mol'émli
:
mintha kötelet vágna, úgy siet a feleségéhez. 9. Manér jö/rin suj, manér yóyrin sui tot sujti ^ Micsoda micsoda lárma van ott? (A padláson jártak, erre vonatkozott lett,
a kérdés.) 10.
Xün
üsné
srém
a'lmial?
!
Hogyan volna fájdalom nélkül való nyom miatt mered vissza a fejem = szeretnék meghalni (V. tü-poseV
—
OKOJlteTl>).
kártet':
Ha
ö.
az
áyim-má^és puíikém jüw-pösi a halál (elvesz halál) Fáj a szívem
;
?
!
miatta
elém-yqlés jol-pöséli, Wiláyá,
:
Leá-
nem
katáya
ember meghal, keze-lába megmered*
424
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK.
11. Am pütém yoti jisén yum jisén tarémt pajélti üstöm valamely örök élet férfi örök idejében fog felforrni
sem
Az én
:
— Soha-
forr fel.
illeti,
A mi
Ura-ke sdt ura müs namtém janytilém:
12.
hét oldal szerint forgatom elmémet
=
oldalát
Mindenfelé forgatom
elmém. akw'-müs nqmawé
13. Xotáí! qlné sdt latin
hét szó
mind megemlíttetik.
:
Bármerre lev
(Ezt a megjegyzést a szótári jegyzetek
midn
összeírása alkalmával tette a közl, a
t.
i.
mindenféle szó
elkerült a beszédben.) 14. Ti tolmés-nen yq>nal ness namélmatililén,
pisa, sat dprá akw'-müs at yölilén
majd csupán emlékezni ségét egyre jait
nem
fogsz
:
fogod hallani.
:
kiabáló hét fogását, hét ügyes-
az
(Midn
utánzó szókat kérdezgettem
kurydné sdt
ti
Erre a tolmácsndre egykor a
közltl
az állatok hang-
félreértésbl a szókat egy-
s
szersmind valóságos hangutánzással kisérte
:
akkor
tette e
meg-
jegyzést.) 15. ^Noléfi
mdyr-uj naii pasilayte'in, kdrélayte'in
:
Mint valami
nagyorrú vakondok fúrkálsz, turkálsz [ezeken a papirosokon]
Egész nap egyre írásaid mellett ülsz sel fúr).
16. Ta'itné jiwén
?
— pus-ke
ö.
(v.
qlnüm,
=
kasájil kdrélayti kés-
ul
minnümí
Tahitiié
!
—
Ha minné l'anyém lap-poryeitawés Jössz-e a Szoszvamellékre ? egészséges volnék, hogyne mennék?! Az én utamat a SzoszvaNekem lehetetlen utaznom. mellékre befutotta a hó :
—
n,Atd tV patépdle'in, dtd yq>tel ti Késbb sem éjjel, sem nappal nem fogsz ide it'i
patépale'in
jutni
—
tajéy
;
Sohasem
fogsz erre a vidékre jönni,
Nékwén
18.
sis
pdl qlné tailin yüUl ta yüUlén
hátralev teljes elhagyással hagyod
el
~
:
Nöcskédet
Örökre elhagyod.
Sim-tdrsém moHéy soryati: Szívem gyökere hamar elszaKedves emberem nem sokára távozik (v. ö. keHn kwold yot-
19.
kad
=
soryats
:
a
gomb lyuka
kiszakadt)."
20. Sátérin /q>tél-kastél ás jq^més ülém
jó álmot 21. nyelvét,
!
=
Isten veled örökre
Man
jdyén-nelm,
!
Az ezredik napig ismét
!
man dnkwén-nelm
raute'in? Vájjon atyád
=
anyanyelveden van-e
vagy anyád nyelvét habarod?
SZÓLÁSMÓDOK A KÖZBESZÉDBL. zavaros beszéded
?
(
425
— mondta a közl, midn véletlenül magyarul
intéztem hozzá egy kérdésemet). 22. Üsné, patné vdn/d-süntné manérdV mine'im ? ! Meghaló, belees gödör szádjába miért menjek — Minek menjek olyan helyre, hol meghalnék. 23.
brbe
Möt punné, mot
sq,wné pats
jutott; fölcseréldött
=
24. Tq,rém-samt, jo/teMm
jövök
;
efi
25.
;
pmtxats
Elment az
Más szrbe, más
:
esze.
Isten szeme eltt [mondom], el-
:
Eory npn^íy = Istenemre mondom, eljövök. Nakin ndrüp yajin rusné paulékém nakawé
:
Izületes
bocskora üstökös orosz tapossa (TaUtit-paulj falum [hol a vogulság kivesztével orosz telepedett le 26. Vit'Sujtal
mdncl
jo/ts
.
Vize hirtelen földrl érkezett
:
—
Ismeretlen földrl. 27. Jüntép püyi, üri ndj
Derék
md
28. Morti
vidékrl
—
:
Tt
n=
fogni, tartani tudó úri
n. jött
vj-yqjtél rottV isépasén,
madárkép rögtön
ideszállottál,
samémné patsén Délszemembe tntél (estél) :
Eögtön észrevettelek. 29. Ihlié at diUi
Nincs fara
:
=
Nincs ülhelye, nyugta,
iolyton jár- kel.
yürém pun-tar sem saka saryéndnl sujti, ta-kem Farlyukamban álló három szrszálamnak nagyon rezgése, annyira félek tled ( mondják gúnyból). ^1. S'anin pup jémts (tüjtné Idtin) Anyád «pappá» lett 30. Pujtlühié
pile'im 7ianénnél érzik
:
—
:
(titkoló kifejezés) == jol-yqls
:
meghalt.
Elhivták, hogy a tatárFélrement szükségét végezni. mójtdném saim kivolné lap-raumatwdst
32. Totérné drént ojtunkicé vönwés
nak az adósságát
fizesse
33. Ani erydném,
Az én ház
=
am
:
énekeimet, az én regéimet eltemette a korhadt [összeomlott]
= Nem
tudok éneket,
regét.
Nan jurt--/umin at yölndtd, manéi Idtin tawdn qsin tui társad nem érti (hallja), a vogul beszéd neki sr (vastag)
3i.
Mivel felh.
35.
Am
mernél jqrén
:
rinnam nan pdkic-pqsi vojkén
qtér, jiirtén sdris-vdta
Te, barátom, czirbolyatoboz mogyorójához hasonlatos
fehér fejedelem vagy, társad tengerparti fekete szamojéd. 36.
S
z
i
t
ok
s z ó
k
:
Ampétné
voss
teivén
!
Hogy a kutyák
426
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK.
egyenek meg! jába)!
Kut-miin min! Menj a pokolba (az ördög hazá-
|
Ankwén nán! Az anyád p ...
I
Szajha anyád nagy p
nq,nl
mondják)
:(nöre
!
|
Ámp
vélt
.
.
ája
.
ámp / Üzekedö
Posér
! |
Kutyapofa
'
Posér ankwén jani
áj a!
eb
esémtattal amp-velt! Sze-
!
mérmetlen kutyapofa! Kufvél'tf Órdögpofa! Apres-veít / Tökfilkó!* (Bo.Ti öaHi. He bíjkjihbom, ahkíh) Nan ussam aprés ! (th ;i,hkííí !
|
öojiöaHi))
Xq,mél Ütpí
!
Pokolbeli
!
ugató))!
«
I
(rárivalló szó)! iiepecTaHb!
Xq,md TUS
Jcul' f
mi ördög!
Ej, micsoda,
micsoda történt !)
|
38.
tl-sér!
«
:
itt
;i,hbo
|
Aranyos anya)) (BaTiomKa,
!
ti
:
scnv ul voss
volna bár alá fejem
md
Sawifí
saw
janit
totnüm
(=
!
A
sis / v.
v.
Ȓto
Jelpin
|
tit
Kaltes),
(t. i.
^^lijiajiocb
3;i;t,cb
Mand
manér
iíis,
szent anyaw
«
TaKOC
furcsa
!
Kesergés:
qTO-sa XHTpocTt!)
!
Sorúin
Ugyan Ejnye de
jol voss ujttdslem
pupV jdm'
!
axT>
!
dtpd dtin punkkém
sdt yalné sdt
Tar ém
ni voss totnüni ;
jani'
sau\
réteges föld hét közébe bujtattam
bár meghaltam volna)
nagy kínt bár
ily
:
ne kellene szenvednem (viselnem); Tq^rém nagy
nagy kínját bár ne kellene szenvednem
!
istenke
kínját,
(Csúzbajában mondta a
köziö).
39.
Idwi
Leánykér
aam nanén
:
szól a leányos
szólások: Xajtd ymn
pérsélayte^iniy
emberhez
:
A
leányos öreg
yajtd-yuin Idwi
:
—
felel
((nqmtén
saréla.yteHm»
:
éldl'
vat
ndyém, kasém
nincs [hozzá] kedvem)).
vojdln, rq,um'-ut varain,
maie'im, vori at tdrdte'im, yajtéWiin»:
násznagy
kérlek, szorongatva
qjkd Idwi:
ayifi
«Nem adom,
dyin yum-nüpél
A kér
:
«En téged unszolva
kérlek [add oda leányod])). at'ini)):
A kér
válaszol:
—
ti
ydtél at
«
Fordítsd
kedvezbbre (vedd elre) elméd, tedd öt (t. i. a nászoló legényt) e mai nap nem jutok szorultságba [rászentelem fel-
rokonoddá, adatomra], fogok)).
nem engedek meg erszakosságot
— L. Pápai Károly:
40.
[részedrl], nászolni
A vogul házasság (Hunfalvy- album). Köszönés: Pasd ! Légy üdvöz (találkozáskor) Pasa, !
;
paéd rnvmf Légy üdvöz, barátom! qsjqmés ülém / Isten veled! [ Pümuéipe / Köszönöm! (cnacHOo!) Tqrém tits /j KÖBZÖnöm az |
|
ételt
!
|
Sata! mand pié! Ej-haj,
kifejezései:
furcsaság! (boti> KaKoe
taw tamlin jémts
6fe;i;a
Xq,mél-mán totdln! Vidd a pokolba!
|
Pokoli muszka
Bámulat
37.
min
:
tiwéss! No, nyugodj
||
(tkp. isten jóllakatott,
bo
3;i,paBt Kyinaji'J,
!)
427
SZEMÉLYNEVEK.
E) Személynevek. (A Felsö-Szoszva és Szigva vidékérl.)
Jani-paul-hl: Sampéltal (Vak; CsMÖeHTajiOB'L).
1.
(Coh;i,hht>,
CoTHHOBi.). — Kovik. — Moríin.
—
Sont'in
— AmeL — Patak. — Jdna/. Mdn-jd-paul-hl Xiurd (TycHHi>). — Mdn-jd-qjkd (Th— Arla (AHaTbiö). — Xqndl (ToKinapoBt). xOHOB'b). — Jani Tasman
2.
Xal-paul-hó\
3.
N'a;(sém-völ'-paul-h6l
:
4.
(TacMaHOBT>).
Nom.
:
:
(T.).
Sokar-jdpaul-hól
5.
(Fehér- fö), Jq^i-ajka,
:
Mdnkwé
Mdn-ut
Pélpd, L'qn-qjkd, Jiiéém-djkd,
Mdú-dpsi (KisKentem
(Kicsiny),
Kalkwé, Marta (mindannyia
öcs), At'akwé,
Jdnk-pünk
(Kicsike), Vótem,
Ápsikwé (Öcsiké), Xum-ut, Xuma^
Pold,
:
CoÜHaxoB'b)
|
sqwa, Aliléni, S'aklin, Xqut- éa/l-qjkd (Lúczfenyö- orom- öreg), Sqrvitin-^qr
JdnVptrü
(Pálinkás),
Puéd (ÁHXOpHHl,). Jd'Sünt-paul-höl Xansdn
(Nagy-fiúcska
mindannyia
;
t
Hhthh'l).
I
6.
:
— Jilpéltalcm ^um
Xaíild-paul-hl
7.
(Kopasz evet 8.
;
kent (Tarka sapka; XaTaHeB't).
(X;). :
Vaj-Xanrd
—
(TEXonoBt).
N'dV'leln.
JleHKHHt).
Muun-kes-paul-h6\: Lui-qul qjkd (Alvégi öreg), Vdsméúy
S'olt-qjkd
(PaMiiaHTLeB'L-ek)
|
Uram
(Hegynyereg),
Mdn-koitdn
Sampéltal-pV, Talkwé-kwolin-qjkd (Alacsony-házas-
(KHMJiHH'Jb-ek) I
öreg; MepoBi»-ok). 9.
öreg).
Ali
isém/uin öreg). sdli
Xqrém-patil-hól
— MdÍL-rqé-paul-/um v. Lilirí
:
Rqé-paid-qjkd
— KivoÜ-pV (Középsö-fi). —
Jani
pi
(Idösb-fi).
Pi^P/J
—
Ktuol-
— Xartém paul /am.
W. Lui Xqrém-paid-hól: Sardn-sd/in
—
—
pup/' qjkd (Istenke-szállotta- férfi, Eleven-istenkés
ürnc plrU (Házi-rént-örzö-fiúcska).
öreg).
(Fövénypart -falvi
(Kis-fövénypart-falvi-férfi).
qjkd
(Zürjén-subá&
— Mdn-utrií — Tdrdk-yam. — Kwott-yum (Középsö-ember). —
Jqrén-kicolifi qjkd (Szamojéd- sátras öreg).
(Kicsike-holmi).
Jdny' ajka (Idösb-öreg). 1 1.
(«
A
Mén1m-jd-panl-\)Q\ie\ családneve (qpérié
Verekszik))), a Sürdti-paul-helieké:
Murtdsép
namdj
:
Alkati
(((Szitkozódó))).
428
NÉPRAJZI APRÓSÁGOK.
F) Ebnevek.
L o z V a-v i d é k
I.
e
i
k
:
— Vorsék — (Czinege homlokán hóka van). — Xulaj( (Holló — Xansi (Tarka). — Sosla (Hölgymenyét: — Jür — — Kit-yum (Két-ember). — (Búvárlúd fehér petty van a szemén, mint a búvárlúdnak). — (HalászTq,uld (Szárny). — — madár: szürke). Éntép (Öv: fekete öv van a derekán). — — A/sér (Róka: — — (Vakond: Ndr (Mogyoró). — YtYir-punk — Awlay — Semél-punk — Kat-pal (Félkezü egyik elölába más szín, kacsa: — S'Ud. — mint a másik). — Xqpscí. — ^5. S'ánkL — Pöylép (Gomb). 1.
Vailép (Vonószij
fehér örve van a nyakán).
:
2.
3.
:
fehér).
4. S'ol'si
(sossél-féreg).
:
6.
5.
(jür-íéreg).
7.
fekete).
10. Sül!
8. PöíÍ'(FüI).
9.
:
12. XaZewit?
11.
13.
14.
Xul-téj) (Vidra).
(Vörös-fej).
vörös).
15.
20.
(Fekete-fej).
19.
21.
fehér).
16.
Xuntil'
18.
17.
fekete).
(Jeges-
:
22.
23.
T'q^Uuíc.
24.
26.
II.
B
z o s z
— —
27. Zarí/e/i (Ölyv).
:
—
i
e k
32.
III.
Kopa
J
:
28. Jánt'euw (Ij-ideg).
30. L'ol'ta (lalta
fekete).
Xansi (Tarka).
V a-v i d é k
(szürke eb).
e V r a-v
i
dék
i
«folt)):
—
e k
—
(Kígyó).
36.
Ldpké
y hcm
(.laiia
Sdnki
33. S'ámés.
:
34. Sip-kher (Nyak-kan; E-fe-JomeHKa, fehér nyakúj.
—
29.
foltos eb).
—
35.
ISÍ'oli
ótJia, fehér lábfeje van).
—
— 39. — — M. Kimét (Rozomák). — 42. S&H-oa (Búvárlud-leány; nstény 43. Smpér- (mOMnojiií, puskatöitfa). — 44. Vq^répke (Magtörö— (Hölgymenyét-leány nstény). — 46. Sus— 47. khom (kan (Fekete-leány). — 48. Ndkéé. 37. S'erké {chpsiíi, Szürke).
—
Lin-oq (Evet-leány: nstény
38.
eb).
No/s-kher (Nyuszt-kan).
— 40.
Vis khwoley (Kis-holló).
eb).
holló).
45. S'olis-oq,
;
Séinél
eb).
IV. 49. Vdréix.
53. Scl'-oq.
—
— 50.
54. Pasa.
P
e
oq.
1 i
'Noys,
— 55.
m-v i d
é
kiek
:
— 51. Khwaléx. — 52. Sank'-oq. — Khul-tép. — 56. Lupt-oq.
NYOLCZADIK SZAKASZ.
A
vogul föld helynevei.
^
I.
A Lo
V a (Lüfim,
LosmJ folyó vidéke.
l.Lozv a- melléki falvak:
1.
Lüsm-taley-paul (Lozvafö-
lOpTa IlaxTapoBa a Bachtjárok régi telepe, most Michaii Ukladov lakja). 2. Sq,w-paul KLY/Sáu-turpeél (KoBpnacHHH)^
falva
;
:
—
—
;
—
3. Xqsd-völp. (Hosszú- folyóvonal-f.; EjiHCHHbi). 4. Karj*ja-p, (Eigós-folyó-f.; yoa^OBbi). 5. Paüj-p, f (8a;i,eH Kaslapov
—
volt falva).
—
6. Pd/wén-tit-p.,
peél (Széles-folyótövi
város; 8.
—
lakja.)
9.
(Tatá-tövi-f.
t
—
15. Sint-jd-p. Jq,ul!-tit-p.
tit-p.
—
(CHHAeft).
(KysLHHa).
—
— 23. ^Loike
—
—
*
—
—
16.
—
10. *L^s-tit-p.,
—
14. Pats-p.
20. Punli p.
—
12. Or-tit-p.
(FopEHe).
Télém-tit-p. (PaniKHHH).
18. As-tit-p, (HjiiomHHa).
22.
(BopKHHt).
f
Mané
p. (UlaöypoBo).
— 25. *Losm-tit-p. (Lozvatorkolati iisin-p.,
KLV. Ponkliw-sutpa-
^Ker yilné üs (Vas-ásó-
lOpKHHM; most aKyoBCKiíi orosz
;
13. NgJém-tit-p. (Apfl).
(TaHbinHHH).
2.
7.
11. ^Jev-tit-pel (MnTaeBa).
(Oroszfalu; KoH^ípaTbCBa). CKaa).
—
Taréy-paul, Töré'/'peél (IlepmHHH).
Loí^ú'tit'p. (Jlaqa).
(ycMaHOBa).
UleÖHMe).
npncTaHb, a lozvai vasbánya kikötje).
JIo3BHHCKÍfi
Tat-tit-p,
f.;
Pá/m-tit-p.;
^Nái-tit-p.
—
19.
17.
Toj)-
21. "^Ruú-p.
p, (Vogulfalu;
— 24.
f.;
—
—
TaxTan-^
(MamBHa).
Ycbe JIosbu).
FalvakaLozvamellékfolyóimentén:!. TompTq,7n pusém-p.;
KLV.
Tamp-osém-peél
(TonienbKH
;
a
f jel azt jelenti, hogy az illet falu lakossága kihalt, vagy elköltöhogy most már oroszok lakják, illetleg vogul lakosai eloroszosodtak, A helynevek a folyó forrásvidékétl kezdve szoros földrajzi egymásutáubao vannak közölve. zött,
*
A VOGUL FÖLD HELYNEVEI.
430
Bachtj ár- család ftelepe).
|
2.
TnyUi-jd-p,
\
3.
Jelpin-ja-p. (Szent-
TyHKOBa) 4. L'ül'-ja-p.; KLV. L' ül'-jd-pGél (Rossz-folyó f.; az Ukladovok egy ágának falva) 5. Us-jd-tit-p. (a Bachtjár<ísalád falva) 6. ^N'ürém-völ-üs v. Sapsa (Réti-folyóvonal városa folyó-f.;
|
|
|
Hhkhto-IIb;i.hjib, 3.
HoBoe CTpoenie).
— —
Mellékfolyók:
—
Visma (yniMa). {Szent folyó
3.
BujKafi)
;
;
1. Pünna-jd (IlypMa). 2. Visma, Tamp-üsin ja (TomeHLKa). 4. Jelpin-jd ennek mellékvizei a Tuytd-jd, Jelpin Us-jd,
— — — Tin-jd (Thha). — {YMna). — Pdywén ja (Széles Tatd-já; KLV. Toqtd-jd (Taxa). — Üntép-jd Mdn-jd — Luik Alik íolyó; MaHbH). — mellékvize a Tqsém-jd', KLV. Tosém-ja {Sekély, száraz folyó; TomenbKa). — Sémél — Nor-ja. — (Fekete Hepnaa Sönydt S'oy-raé-ja (AcHHOBCKaa). — (BepesoBCKaa). — — (Folyóvonal-f.; Jani and (Nagycsésze; HameHCKaa). — 20. Xal-sur-ja (KpacHOapcKaa). — Pununk'-ja — — Unés-ja (ynbma). (llyHOBKa). Vuor-jd (Bopa — 24. Popi-ja Erdei UJaHTaHKa, — Kas-jd (Kanra). — 26. Loaé-jd — Jewa-ja (EBa). — — Ur-jd. — Paúld, Poúdl-jd — Ar-jd (Apa). — Us-jd folyó; TopHau — — — pt^Ka). 33. Smt-jd Télém-jd — Ati-jd (JÍHKHHa). — Topa 35. — Usin-jd (YcHHa). KOBa). — Ansuk-jd (Öregember-folyó).
—
5.
Karp-jd.
folyó).
6.
11.
12.
til,
7. 9.
10.
y. Áivtil-jd
L'ül'-jd.
8.
til'
(Kis-
13. Jiwtél-jd
(EjiOBKa).
iJ/[BíiyL:Kh)\
K)atHafl
folyó,
14.
15.
píi^iKa).
ja
16.
17.
18.
Vuol'-jd
19.
Bojita).
21.
22.
23. Var-jci,
(Istenke- folyó
folyó).
25.
27.
(Jlaqa).
29.
28.
30.
(XIohcjil).
(TajibMa).
34.
(CHH;i;eHKa).
37.
36.
Jq,uí-jd (Abjih).
Vatkil'-ja
(Kis
32.
31.
(BaTKCJiB).
;
JIa;i;BHHKa)
;
38. As-tit'jd (MjiioniHHa).
{fljJi-
39.
40. Tartém (TapcTnna). 4.
Partnevek
a
mési (Patak- folyó forduló). let).
—
3.
Közé p-L ózva vidékén:
—
Kwasov-jos-sünt
2.
1.
Posdl-
Simri-vitép-sdm (Sügér-vizes szög-
(Kwasov-útjelzésének torkolata).
—
— — Xdl!-rq,w-mesi (Nyírfa-öböl — Luik-tdí-tdltém-mési, Alik-tdl-tdltém-mesi folyó — Luik Alik fels — — {Alsó fels patakt). Mdn-jd-tit (Mány-já-t). (Fejedelmi-fejsze-fekvö-folyóvonal). — Kwa— JdnV(Szent folyóér-t). — kwol-sauréx. — (CsukáraUé-kwol-sauréy, — 4.
Lüpsin-mesi (Kidölt-fatörzsekkel-boritott folyó forduló).
A'it-tit-laxi
(Folycér-tövi zugok).
forduló).
folyóforduló).
és
sa'irép-yujné réx-plt niési.
(Tél-
7.
telelö alsó és
8.
tit-tit
til'-tit,
10. \atér-
9.
11.
völ'
12. Jelpin-mes^-tit
14.
5.
6.
13.
15. Sq,rt-posjén*-tit
A LOZVA FOLYÓ VIDÉKE.
TÜágító víztö; czélozva az ottani
—
ig,/.
—
Tat' üt (Tatá-tö). :
van
ott).
—
—
;
Pdnt vöt (Lapos
25.
(Felsö-folyóforduló-t).
—
(Pdxivénjd-ior\io\£ii).
—
Soréy'Xqr'rq^ívi'
(^ypoBCKoe osepo
Vüt-uréj-tür
Jm-pi(in-tür (Sasfészkes
2.
—
svpin-tür (Fél-czirbolyafa-tó).
—
29.
30. Makars-més'-tit.
33.
1.
—
áradmánytava).
zúg-tó).
Tin^jd-tit (Tinjá-tö).
—
Jani mesi.
34.
Tavak:
5.
Ékívci-
— 31. Pd/wén-sünt — 32. S'oy-raé (Achhobckh). — Pununk'
(Szárított-lazacz-öblök).
jd-mesi.
— 20.
— 24. Untép-já-tit — 26. —
folyóvonal).
— 27.
ünléné vöt (Asszonyülö- folyóvonal). Alké^mes'-tit
18. X^sa-lay-tit
(Vörösfenyö-álló-folyóér-for-
(Hullámos folyóvonal).
23. Xwnp-vöJ!
—
Tálai-
egyenesen átvezet hegyi út
t. i.
22. N'iy-tuétné'a'it-mesi
(üntépjá-tö).
16.
21. Xál'-/qn/'-sünt mesi (ti l'áfiy-xan/a /öi/íí-
ezen úton át nyargalnak
tawé
28.
—
Us-tam-mlt (Kicsiny-Tam kiköt).
19.
—
—
halászatra).
éjjeli
17. Sémél-vitép-la'/ (Fekete viz- zúg).
(Hosszú- zúg-tö).
duló).
431
tó).
3.
Ütf'-
(Folyóér-t-
A'xt-tit-lqy-tür
4.
Lyúljá-
;
—
Kai'-ürej-tür (Katerina halászó áradmánytava).
5.
6. Telém-uri-tür
pin-mes'-tit-tür.
(CcMHOsépHoe ojioto; hót
—
tó
van
Sorp-tor (PaiQKHHO oaepo).
8.
—
(CHTi;i,eHCKoe 03epo).
Tumen
10.
ott).
—
—
7. Jel-
9. Sint-ja-tgr
Lozva és Pelym között
(a
elterül nagy tavak közös neve). 6.
Hegyek
{jobbra):
1.
Fels-
a
Közép-Lozva vidékén
és
Xqj-ekwá (^oil a Lozvafönél; vör-pupy'-ekwd
erdei istenkeasszony
a Purmafnél). vq.ntért-sayl,
—
3.
van
ott).
—
2.
tot qli:
Tump-Kapaj (Hatalmas domb;
Pesér-taté/'sa/l (Viserafi-bércz).
—
4.
Mdn-vqntért-sayl (Nagy és Kis-Vidra-bércz).
—
Jdni-
—
5.
6. Monin-tump (MyHHJdnV-Jqmü, Mdú-Jqmti (JleMnTu). Htept; az utóbbi három a Visera, Pesér-jd és Pecsora, Pasdr-jd
—
forrásai közt).
7.
S'isup (^hctohT)).
—
8.
Jelpin mpr (Szent
melyben az djkd-éayl, « Öregember- bérez » és Ékwd-sayl •Asszonybórcz)) emelkednek Ma Tqmpüsém-jd forrásainál; ékwdi'' a távolból öregembernek és qjjkdV ndnki elél, mansi tü at ydnyi öregasszonynak látszanak, vogul ember oda föl nem hág). hegy;
:
9.
Salat'-ur (a
Tir/idja forrásánál).
alsó folyásánál). 12.
Kosma-ur
hegy).
—
14.
—
(az
11.
Tqmin nqr
(a
—
Arisuk- jd forrásánál).
Tart -nqr,
KLV.
10.
Lozva
s
—
— Lais-ur Jelpin-jd Jelpin-jd közében). — (a
13.
Kent-nqr (Sapka-
Tori-ur (3{ypaBjieBi> KaMCHb, Daru-
hegy; az Ivdil fels folyásának két oldalán).
—
Assd-Talt-taley-
A VOGUL FÖLD HELYNEVEI.
432 nq,r,
Az
KLV.
Tait-ar (^eHeaíKHHt KaMeHt; Del-Szoszva-föi hegy).
ü r a 1-nak
(egy vogul
általános vogul neve
közl
N'ar, N'ór, osztjákúl
:
:
—
ür/qí
szerint).
11.
A TaVda Falvak:
1.
(Ta'h, Táut)
—
^ L' im-tit-p
3.
—
*Kasmé/'p. (KomMaKCKOe).
—
—
KLV. ^Köré (rapHHCKoe).
1.
(BojiTLunoBCKiö).
té^-pel
folyóvidéke.
5.
2.
ALV. *Pol-
(jlHHTOBKa).
.
—
4.
^VöJ' tit-p. (Ycbe BarjiMHCKoe),
—
7. '^Pabn-u^, TV. Polém-os Közép Tavdáig vogul nevükön ismeretlen, orosz faluk következnek. A Közép-Tavda mellékén vannak: 8. ^Tupdra-
'^Vor-jd-p.
6.
(BopbHHCKÍH).
(IleJiHMb). Itt a
— (TopMajibCKaji). —
poul (Taóapbi).
—
*Narém-j
9.
10. ^Tqrmél'-p,
^Asmáréy-p. 11. ^Tlikél-p. (TarHJibCKaa). — Coumitd'r-p.: Jdnú-r., Mm-c. {^aH;i,HpH lOmMapOBCKaa). — — Nq,lá^-p. (CaiiTKOBa). — Kharpas-p. NagyA^ét-p. (/ÍHbiMKOBa). — (KoniyKH). — (Vizes-házak; Ky?,TaHCKiíí; Szent-tó-falva). — — — 20. Sou-jd-pon-p. (Ehju.19. Saidun-p, (EnceÖKOBa). aeBa). (KapajKana, TopnKHHa). — 21. Ali-p. (Fopo^íOK'b). — 22. Hegy-orom). — 23. (JlaííMHHCKaH). — 24. *Sera/12.
13.
14.
és Kis-).
15.
17. lípén-tö-j). (Illaii-
16.
18. Utín-khiili-p.
"^A'/'úol
^Lqjé'in
'.KaHCKÍH; k()'ii-p.
(iEnpaKOBa). 2.
TV.
Vá r o s o k
Ter-os,
KV.
:
1.
KLV.
Jq^pins-üs
Ter-ué,
KV. Tdr-üs
TypHHCKi,. —
:
—
—
2.
BepxoTypbe. TV. Cöméy, KV. :
—
4. ÉV. Tüpel-m, 3. TV. Erpit HpÖHTi. rémén: TroMCHb. KLV. Topel-us, ALV. Töpél-üs, KV. Tüpél-üs, TV. Topél-ös :
:
To6ojicKi>.
3.
Mellékfolyók: ÉV.
Assd-TaHt (Keskeny-T.), ALV.
As-Tait a déli Szoszva, a Tavda fels folyása a Lozva torkolatáig. Ezzel szemben a Tavda neve
—
Taut, PV. Tait-Pqlm.
ALV. Jani
:
Tait,
(BarjiHHCKaa
Vól'-jd
Pqlém, ALV. PV. Pqlm, TV. Polém (IlejiHMbKa). vogul
— 5.
nev
folyóvizei
3. Asáné'/'jd
:
1.
Seu-jd.
(AaaHKa).
—
—
4.
2.
KV. Taut, TV. ÉV., KV. A Közép-Tavda
p:feKa).
—
Asmáré/'jd (OniMapoBCKaíi).
Karátunuy-jd (KapaTyHKa).
—
Karapas-jd (KapaöamKa). 4.
Tavak
a
Közé p-T avda vidékén:
(IllaíÍTaHCKoe osepo, Szent- tó).
—
2.
Cqysérm
tg
1.
(Sügéres
Ilpén-to tó).
—
A PELTM ÉS VAGLA FOÍ.YÓK VIDÉKE.
—
uitérd'to (Mn^íepcKoe 03epo).
:>.
Po/tép
5.
—
(MaTH)mHHa).
tg
4.
San
to
A'.\'ii
(lIoraHOBoe
o.).
(hrpqr-hhul'tg (^aapKyjib).
íJ.
—
—
Sujtélkd tg (CyfiTajiKa).
7.
III.
A Pelim 1.
Falvak
iiiHHCKafl).
—
—
4. Vot'p-p.
10.
Pelim mentén:
(BoTbna).
—
Vagla folyók vidéke.
Massau-p, (Maccasa).
2.
jd'p. (IIlaMTajiL). (B'feryHOB'L).
a
és
—
—
—
1.
Átém-jd-powél (Bep-
3.
Pqrtr/-p. (HopTHxi.).
5. SaJ!tin-p. (CajiBTHHCKaír).
7. /ie/cMz-p. (Part-falu,
Sapt^Haíi).
Jani vdr-p. (Nagy- erd -f.
9.
Pap-p. (Pap-f.; BepxHoe IlejibiMbCKoe).
12. -^Asmér-jd-p. (OiuMapbi).
—
—
;
— —
6. N'inkét8.
Pekun-p,
— (Topjia).— (CTeHHHCKaa). —
Bojibuioh JIícb).
11. Tarlé-p.
13. ^N'iypd-ja-p.
^Mesi-p. (HaKaTaöcKaa). — — 17.->'Jöírme/-^.(EpeMHHM). *öske-p. (XaH;i,yKOBCKaa). — *Osol-p. (HaomojiOBCKaa). — 20. ^Khöitél-p. (KaHjíayjiOBa). — 21. ^Pus-p, (By^HHCKaa). — 22. ^Putké-p. (IlyjieHCKaa). — 23. ^Vuri-p. (ypaöcKaa). — 24. ^JJlox&-p. (OjieKniHHH). — 25. (IIIaniOBCKaa). — 26. ^Naump. (HayMOBa). — 27. '^Muks-p. (MyKCHHCKaa). — 28. "^Uq^mi-p. (JleMOBaa). — 29. "^Khontin-p. (KoHjíHHKa). — 30. *Kuk-p. (Ky;i.aKOBCKaH, XyjíSKOBa). — 31. *Paym-p. (IlaxoMOBCKaa). — 32. *Pqlm-us 14. ^Vul't-vql'-p. (OMejiHHCKaa).
—
15.
lQ.*Varaulé/-p. (XlaHaMapoBCKaa).
18.
19.
-^Sqs-p,
(IlejiHMb).
2. \.
Falvak
Rint-iit-p.
a
Vagla ésatumén-tavak területén:
(PuHTbi).
—
^.
Vl'-p. (CoTHMKH, BarjiMHCKaa).
—
— Aí.Kám-p. — Tin-p^ — Puj-jd p. (BycbnHHH). Atém-ja (BepniHHCKaH A Pelim mellékfolyói: — — pt^Ka). Lqpét-jd (JlanaTa). — Awés-jd Ánin-jd. — Tg,ut-tem'jd (Papa, Tz-égette(OsHca, Massan — N'örép-jd (Hepmt). — Khqtél-ja — Khop-pqrin-jd (IIopOMa; LadikNap-folyó). — — Ait-jd (Ohth; Khqut-jd (KayTa; Lúczfenyö— Khqlés— PUép-ja (Ilayjiena Folyóér— Jdni-jd (Bojibmaa pt^Ka; Nagy-folyó). — ja (IlyuHTa). — SaUtinjd (CajiTHHCKaa). — — — N'inkét-jd. Is PqXm (TajienbKaa Kqnté'khum-jd. 3.
Tur-além-poal'p. (3ao3epHbiH).
(TbiHs).
(Kíímíí.
5.
6.
3.
1.
mellett).
vidék-folyó).
4.
3.
2.
-.
7.
6.
(Kotjisi
10.
folyó).
9.
folyó).
(Kojioqa).
;
tutaj -folyó).
8.
11.
;
Fürdö-f.).
12.
13.
15.
14.
17.
Vogul Népk. Gyjt. IV.
Píipét-jd
16.
18.
»
;^
28
A VOGUL FÖLD HELYNEVEI.
4>34
— 19. Pés-Palém-jur (CTapnua HejiUMbKH; Régi Pelim- meder). — 20. Khid'ém-ja (KyjiLMa; Halporonty-f.). — 21. Sáirép-KhnHém-jd (MajieHKbaa KyjiLMa). — 22. Pgsél — 24. Vq,r-jd-'khutém Polyó-ág). — 23. Vqr-jd (Bopa, Erdei — 26. Vqimé (BoÖMa). — (Bopa KyjibMa). — 25. Vus-ja Khq,nghé-jd (Konra). — AVagla és a tuman-tók mellékvizei 27. Rint'jd. — 28. Tin-jd. — 29. Paj-jd. Kis-Pelim).
(nocejii>,
f.).
(Ynifl).
:
Tavak;
4.
TyMaHi>). osepo).
—
— 4.
2.
Turnén
1.
VuS'jdtür (ymLHHCKoe
—
6. Puj-tur (llyfiTypa).
7.
—
tó;
egy ember ott magánosan
8,Sdin-vüi!'tür (Könny-tó).
—
11.
o.).
— —
tavak neve:
átfolj^t
3. Pq^sél-tür (IIocejiCKoe
5.
Nur-tür (HyTypa).
Ájtaytné tür (BojiOTHoe osepo
tó).
tür.
folyóktól
(a
Pöréy-tür (üopoxTypa).
élt
—
9.
—
Itató
Khum-tus-tür (Férfi-szakál-
—
szakálas koráig).
Khqsép-tür (Hálósátor-tó).
;
—
10.
N'qmsém-
Leivén tür (JLeBCH-
12.
Typi.).
Domb:
5.
Vqni-vur (BaHHOfi yBajii*; Erdö-domb). IV.
A Kon 1.
Falvak:
Parti-Patak -falva).
—
folyóvidéke.
d a (Khöntén)
1.
—
Puj-Sqim-poul 2.
(ITojicaHMi*, Majro-IllaHMCKie;
Sgim-p. (CaHMCKoe, BojiLme-IIIaHMCKoe).
— Supér-p. (az UsAyér-p.{TloTHQhi, Tétér-sunt-p. (TeTepcKie). — felvidékén). — — Us-ja-p. (y^nna, yqnHCKie). — IIoTHineHCKie Örvény-fal Táj?N'inétjd-p, Tdp-tit-p. (TaiiHHCKie). — — Tur-p. mentén a Táp-jd-iiS\ oldalt).— Pony-tauOnkh-pdt'p. (EjiiiniKHHH Mézga-fenék-f.). — Suj-p. (CyfinayjicKie). — tém-p. (IlyHryTajiCKie, Tockjihbhh). — N'oltlém-p, — Tokhgl-vani-p., Toyh-vanip. (ToxjiOBaHH). — 3. Us'jd-p. (Ycíí,
IImi>HHCKÍe ; Kis-folyó
4.
f.).
6.
5.
jd
va).
;
7.
10.
följebb).
?VJ
(a
9.
8. Toq.p-tét-p.,
(Tó-f.;
11.
12.
;
13.
15.
14.
16. Tq^sém-jiw-p. (Szárazfa-f.; a két utóbbi falu
tavak mellett).
balraesö Utlé/'p.,
osztjákúl:
—
17.
Unt-tqny
Xüsén-p.
a Kondától e helyt
(Sanopcide).
(CoTHHKOBCKie).
—
19.
—
18,
Uimés-p.
— Tür-váté-p. (KymoKOTCKÍe, HoBO-OsepcKie — 21. Taut-p, (Kai'H(^eKaTKOBti). — Tóparti N'uné-yur-p. (IlaHKHHCKie). — 24. KaurnicBH Tz-f.). — Noyrém-püyét (MaKyjfaN'ourén-p,, (KaypaTCKie). — Letém-p., Tittém'püyét (MoKpoBGKi^). — HHHCKie). — (K)MaraHHCKÍe).
20.
;
22.
Vént-jd-p.
f.).
23.
;
25.
jd-p.
26.
osztj.
osztj.
27.
43&
A JEVRA FOLYÓ ÉS A FELSOKONDAI TUMAN-TAVAK. Ajtdn-'p. (AjiHMKHHCKie).
—
28. Mut-us, oszt. Mqr/ét-vos
(Haxpaqa).
— 29. Sismén-p. (BamKycKÍe jobbra esö — 30. Ptén-p., — Lmy-além-p., Pitén Ton^-qtém (EpMa— 32. önt-vdnt-p., önt-vanté (YpHaHCKie). — Innen 31.
(EcceyjiOB'b).
osztj.
f.).
;
oszt.
oszt.
KOBi)).
kezdve aláfelé osztjákok laknak
;
falvaiknak voguloktól és osztrákok-
tól hallott nevei: 3'ó.öpétlé-p.Y. Tuj-p., oszt 2a^í-J0^//eí (JltTHe-ITyiu-
THHCKie).
—
— 35, — 38.
34. Tél-p., oszt Pétté-püyét (3HMHe-IIymTHHCKÍe).
Sq,nyém ölén-p., oszt. Sdnyém-atém C^cchokh).
-
— 36. Án-jd-p., oszt.
— 37. Jexé-löy — Lo^-püyét Keji&KHHCKÍe). — ¥). Mortén-püyét CHrjiHHCKie). — 41. Xqlyan-p., Xq,tyan(KpacHOapcKi.). — 42. Menket-p., oszt Ménkét-pü^ét — 43. Kam-sut-p,, Karnén-püyét (KaMeHCKie). — 44. Panxét— 45. Samar-us, (osztjákúl; Samar-vos (CaMapoBo). — 46. Jam-m (^eMaHCKT>; a két utóbbi már az
Áni'Jexé (BojiqapH).
(osztjákúl; Bor;i;aHOB'b).
Pojpét-pü/ét (osztjákúl).
39.
(oszt.;
(oszt.;
oszt.
jjüj^eí
(AjiTafi).
oszt.
várité
Pt;i;HHKH).
oszt.
Irtis
mellett).
Nagyobb mellékfolyók:
2.
^3.
1.
—
—
Uá-jd.
Tétér-
2.
4. ökhét (Axt; a felsö-kondai tumanoknak, melyek több folyóval egyetemben a nagy Jevrát is föl-
jd.
Táp-jd, Toqp-jd.
veszik, lefolyása).
—
5. Jáni-ja,
—
Kam-ja (Kana).
6.
—
||
Tó:.
Sartin tür (Csukástó, Jesseulov mellett).
V.
A Jevra folyó
felsökondaitum an-
(Jlwr-je) és a
tavak vidéke. Falvak:
1.
poid (JíeHucoBa). nayjii,).
—
5.
1.
—
Ja-öntér (EBaH;i;pa 3.
Üséj(-p.
f
;
Folyó-meder).
Jiwr-p. (EBpHHCKaa).
(KanAUJiH).
—
6.
—
—
2.
Sq,m-
4. Sos-p. f (Coc-
Lo/-vani, oszt. Urt-püyét
Zug-domberdö, Fejedelmi város; a tumanok felvégéInnen kezdve a tuman-tavak mentén: 7. Pdtén-ekhét Váras falu). (UaTaHaKi.). 8. Üsén-poul (ropo;i,Hiii,eHCKÍe
(CaTbirn; ben),
9.
—
—
Vor-p.,
Vuor-p.
(BopiiayjiCKie
(PaxTHHCKie; Sárfalu). jö-p. (AMeHCKie).
(TamHHCKie).
—
lata közelében, a 2.
—
;
—
—
;
Erdö-falva).
—
11. Léwé-p. (JleBHHCKie^.
13. Terés-p, (TepesHHCKie).
15. Lous-p., oszt.
—
10.
—
14.
Rq^yt-p.
12.
Aum-
N'erém-p^
Tiwés (JleymH; az Ach torko-
tumanok alvégében).
AJevramellékfolyói:l.
Awér-sös (Kpyxaa
p:feqKa;
A VOGUL FÖLD HELYNEVEI.
436 Meredek
patak).
—
Vié-khonya.
—
más nevén:
Üs-je (ynifl; Kerítéses folyó),
2.
mivel a föld-alúl egyszerre
3. Öléy-jö (Odu-folyó,
—
—
bukkan elö; az elbbinek mellékvize). 4. VénV (BaHa). Kékwén az (KeKeHi>; elbbinek mellékpatakja). ^. 6. AsjéKeskeny-posvány, az Usjá mellékvize). khwwrfé (YcKopa
— —
;
7.
Khepfé-squ (Egerfa-bokor; az Usjá mellékvize).
{mivel sési meni
((visszafelé
A
folyik »).
—
Nawé
9.
—
Sés-jö
8.
(HajitiM'b).
—
—
tumantavakba ömlenek: 10. Jlwr-ja (Espa). 11. Pq,ii-jö, Pawa-jd (IlaBa). 12. Kiwit-ja. 13. Puj-poul-jö (Partfalvi
—
folyó;
Tavak:
3. 2>.
—
3HMHaa ptBKa). — 1
.
14. Áttém-jö (Axthmi»).
Keli (Khjihh
tiszta láp
;
a Jevra vidékén).
—
Khörép-tür (Fenyves-tó).
VI.
Az éjszaki Szoszva Falvak: A
1.
paul) között
1.
:
Jütim-sq^s-p.
Lozva- és Szoszvafk (Saw-paul és JdnV-
qjká-p. (Öregember-f.)
(Vásárolt
v.
—
patak-f.).
Suj-p.
(Berek-f.).
—
2.
(Csapda-
N'aH-tdlt-p.
3.
— Misépsi-p. — Kwoss-já-p. (Köröm-folyó-f.). — — Jankélmd-vata-p, (LápN'üTém-já-p. — Mán-nar-völ-p. — — Jelpin-tür-vata-p. család si
kikötö-f.).
6.
vidéke.
( TaHt)
4.
parti-f.).
5.
f
f
(Kéti-folyó-f.).
f
8.
Soroti-p.
7.
(Kis-mocsár-vonali-f.).
\
f (a Sont'in-
9.
10.
helye).
<Szent-tó-széli-f.).
A
felvidéki Kis-Szoszva
(Man-Tait)
mellett van
:
Xq^n-paul
(Császárfalu, a hol az állandó éjszakurali expediczió éléstára
A
Nagy-Szoszva (JánV-TaitJ falvai:
a lozvai oroszok nevezése
—
McKapi.).
folyóvonal xoBi>).
—
;
2.
Xal-p.
(Köz.-f.).
HaKCHMBOJib).
—
—
Visém-pauL
XanrajiCKie).
—
JanV-paul (Nagy-falu;
lOrpa, az
obiaké
szerint:
N'aysém-völ (Kopoltyú-
3.
4. Paláti-p.
—
6. Tdpés-sÜ7it-p. (Tápsz-torkolati-f.;
— — XyjiHMÍOHCKÍe). — 7.
szerint:
1.
áll).
5.
N'aréy-p. (Hapo-
ycTb-TancyficKie).
—
8. Xafíél-sárn-p., Xanla-s.-p. (Vízesés-vidéki-f.
9.
(Halporonty- folyó-torkolati-f.
Xul'ém-sünt-p.
— — Ali Püsmék-p. (IIocMaKt). (Cap^McKie). — — Aur-já-p. (MeredekLui-N'dUéfi'p. OypbHHCKie). — ^MHb). — Xulay-p. Söma-p. (Subasapka-f. IIIOMHHCKie). — 11. íSoraíi-i?.
Ménkw-ja-p. (Manó-folyó-f.
;
MeHta). 13.
12.
14.
(HHJib;i,HHCKÍe).
-és
folyó -f.
10.
15. Posal-tit-p, (Folyóér-tövi-f.
;
16.
;
:
17.
liocejib-
437
AZ ÉJSZAKI SZOSZVA VIDÉKE.
— Xq/an-p. (KyqwHCKia). — Pétkés-p. — 20. SortÁn-jd-üs (Csukás- folyó -város; CapTHHbHHCKoe, CocBHHCKoe). — 21. N'aÜn-iá-'p. (Csapdás-folyó-f.). — 22. Kürt— jd-p. — 23. Pupxén-já-p. (Istenkés-folyó-f. — 26. An24. qlt'tump'p. — 25. Sopak-lamt-p. (Csizma- darab — 28. JWirim-p, (AHHeBCKÍe). — 27. Hegypart— 29. lius-suj (Oroszberek) (yrpiöMCKie). Joli-üs — 30. Tari-sqw-p. (Daru-csillag-f. Pe3HM0BCKÍe). (Holló-f.).
18.
19.
{Beji,-
KaiKCKie).
To6ojí;i,HHCKÍe).
;
-f.).
jd-p.
'Ni]!táti-p.
f.).
(
Jeli-üs,
v.
(JíiOJiHKapcKie).
—
;
Vattari-p, (Harmincz-daruf.)
31.
(Berkes-folyófok-f.
;
— 33. Je!pin-nol-p. Ü8,
4.
—
2.
Mdn
A
Xdl'-
;
EO. Sümét-juy-vos (Nyír-város;
Ta'it-sünt-p. (Szoszva-torkolati-f.
jd (Kis-f.).
—
Jani Ttt'í-ba ömlenek
—
:
6.
—
(Erdösdomb-alakú-f.).
vizei
1.
:
3. Tür-q,it (a
Sdnkwlin-jd (Zsombókos-f.).
yuri-jd 9.
(Szent-fo]yófok-f.
Mellékfolyók: A Mdn-Ta'it
2. folyó).
— 32. Kwajk-jd-p. (MajiteBCKÍe). UleaTaHCKie). — 34.
^ycnejibCKie).
KheHp-jiw-'iis,
— 35.
BepesoBi.).
—
KV.
Xal'p-üs,
Svj-nol-p., S'q.wi-nol-p.
v.
;
nyropcKie).
Kwoss-jd (Köröm-
Jelpin-tür lefolyása).
5. Pas-sös.
—
Aps^-jd (Öcs-f.).
Unsayén jd
8.
7.
(Pallós-f.).
Sarma-jd (mely a hasonnev tón folyik keresztül).
L'ot'jd.
—
14. Tomén-jd,
—
Lopéé-jd.
11.
—
N'a'is-jd.
12.
15. Mapés-já.
—
16.
—
VanV-
—
10.
13. Kunali-jd.
N'aréy-jd.
—
— —
17. Tdpés-jd.
— — 21. N'orapi-jd. — 22. Jelpin-jd (Szent— 23. Xul'ém-jd (Halporonty-f.). — Ménkw-jd (Manó-f.). — 25 — 28. Simri'jd (Sügérmellékvizei JánV-yül'ém-jd, MdnKunrds-jd. — 29 — 32. PaV-jd, mellékvizei Supi-sis-urdm(Tokhal-háta-nyerg-csapdás patak), Ali-pdl-PaV-jd — 33—37. Aur-jd vidéki Lui-pdl-PaV-jd (Alvidéki P. —
18. Visém-jd.
—
19.
Xurd-jd
(az
elbbinek mellékfolyója).
20. Viséni'paul-qul'jd.
24.
f.).
f.)
;
:
y.-jd,
:
{Fel-
ridíin-síis
P.
f.),
f.).
(Meredekesés
folyó); mellékvizei: N'dtin-jd;
Uü-nol-jd, Lq,nydl'-
kiudlné- Aur-jd (Alább-torkoUó^-f.), N'dX-kwolin-sqs (Csapda- házas-
— 38. Tol-ja hajdan a Tol-jd-üs). — 39. Sakw-jd — 42. (CurBa). — 40. Somapaul-q,ul-jd, — 41. Pat-jd TönÜém-jd. — 43. Kirsém-jd. — 44. Xq^yan-jd. — 45. Rayt-jd — 46. Samari-jd. — 47. Simri-jd — 48. Sor— 49. (Csukás (Csapdás-f.). — 50. Kurt-jd. — 51. Jelpin-jd Pupyén-jd. — 52. Kdrkés-jd. — 53. Mmkwél-jd. — — — 56. Éntép-qul-jd 54. Ös-ja. 55. Sis-kwonsi-jd (Hát vakaró <Öv-vég-f.). — 57. An-jd. — 58. Mdn-Ta'it, Aj-Teu alsó patak).
(itt állott
(Fül-f.).
(Sár-f.)
tén-jd
(Sügér-f.).
f.).
N'dl'in-jd
v.
-f.).
oszt.
(az
A VOGUL FÖLD HELYNEVEI.
^38
—
— Ql.Kiwrin— 63. — (Két 64. N'dÜnsojmi Pil-vatné-nol-söjim (Bogyószedö-folyófok-f.). — — — 67. Vos-jd. — 65. Jelpin-jd. 66. JdnV-jd. «Csapdás patak»). 68. Mdn-sorin-jd. — 69. JdnV-sorin-jd. — 70. Ndnkldéi-söjim (Vörös- fenyves-patak). — 71. Tumpin-sqjim (Szigetes patak). — 72. Vdt'Uri-nol'Söjim (Harminczdarn-folyófok-patakja). — 73. Vosiü-tür-jd. — 74. Saicifi-kan-söjim (Temetö-p.). — 75. Kwajk— 78. Jelpin-nol-jd — 76. Ndfihin-söjim. — 77. — 59.
Kis-Szoszva).
Usin-jd.
60. Lu?-;tt (Alsó
nánk-söjim (Odvas-vörösfenyö-patak).
—
62.
f.).
Mdsám-söjim.
N'dl'in söjiin.
jd.
van a
(itt
Jelpin-nol, Vör-nol-sdt-atér-üs s a Pdtsin-nol
hálós- folyófok)))
—
.
Tavak: A
3.
«
Madár-
79. Vöt-jd (BoryjiKa).
Lozva- és Szoszva-fök között:
1.
Vdtke-tür
trt íilém paul édr tdtél: «tavi halaw, t. i. kárász nincs; de ördöge van azért egeszén üres az ezen tó mellett állott falu). 2. Sarma-jdnkélmd (Ingovány-láp, me(tür-yid at ansi,
yuX
linéi
tönd
;
ti
;
— lyet a Sarma patak kö-vevö-ingoványláp). —
—
foly által).
ÜL dyivtés-vÁné-jdnkélmd
.5.
4. Üs-sis-iür
(Vármögi-tó yantléné ;
dywtés-üsqlés: a hadakozó korban ott kvár volt).
jdnkélmd. tür. tür.
— —
—
6. Misépsi-jdíikelmd.
—
7.
—
5.
(Tttzijist tot
N'ürént'paul'
Mour-/ans'-uj'l'miy-/ujné-
— A Szoszvaal vidékén: Jdyrin10. Jelpin-tür (An-jci és Ja'irim közt). — 11. Vosén-tür. —
8.
Jelpin-tür (Szent-tó).
9.
12. Xdl'p-Ü8-tür.
4.
kén:
1.
Hegyek
a
Xatéit-éaxl.
felvidéki Kis-Szoszva forrásvidé-
—
2.
Lünt-yusdp-sayl (Lúd-ládika-bércz).
Matjü-sayl (MaToefl). — — Xq,lét'SayL —
3.
bércz).
hol
5.
6.
KysbMa MoHnHT,
4,
Vot-tdrdtérié-sayl
—
(Szél-bocsátó-
Mnin-sq,rV fMomn- hegy szoros
;
a
rónei legelnek).
VII.
Az éjszaki Szoszva nagyobb mellékfolyóinak vidéke. a) 1.
A Tapszuj
Falvak:
1,
(Tdpés-jd) foly óé.
Mdn-yulép-jd-p.
XuHém-p.
5.
N'ir-'ds
3.
6.
S'atél-tit-p.
Vör-jd-p.
— —
2.
4.
(Erdei-
Tdpés-sünt'p. (Tapszuj-torkolati-f.). 2. Mellékfolyók: 1. JdnV- ós Mdn'/q>rp-jd (Nagy3. Kis-vörösfenyves-f.). 2. Tq,marin-jd (Bunkónyilas-f.).
folyó-f.).
<
— —
(Kis-háló-folyó-f.).
— (Vesszváros). —
Tdpés-jdni'p), (Tapszuj vidéki-Nagyfalu). 7.
—
—
-és
Mn-
AZ ÉJSZAKI SZOSZVA NAGYOBB MELLÉKFOLYÓINAK VIDÉKE. yulép-já. 7.
— —
Vör-já
végi-t). \í. Jiínt
4.
XaUéji'já.
9.
és
—
Man-Jinkwér.
—
~
12. Asán.
A Szigva
Falvak:
(ÍIcoHCKie;
—
5. Liraki-ja.
6.
N'arém-ja
(Róti-f.).
— —
Ez utóbbi patakjai: 8. Suj-kul-já (Berek-Ekwü'ja (Asszony-f.). 10. Pitmjd (Fészkes f.).
(Erdei- f.).
h) 1.
—
4fi9
1.
—
(Sakiv-jd)
f
13. Lq,usi.
oly
óé.
— Jd-sünt-p. (menypttiH— Xanldp.
Mán- ja-paiil
{MRUhvíHCKie). 3. Sükér-jd-p. (CapaHiiayjiCKÍe; Zürjén-f.).
—
Manjá-torkolati-f.).
^.
4. Sarán-p. CKOe). 5. (XoHrjiRHCKie Vizesés-f.). 6. Muun-kés, Müwlin-kes-p. (MynKeatCKie Kerek-Rénbörbarisnya-f.). 7. Ali- és Lui-xdrém-p, v. Xq>rin-p. (XopyMiiayjicKie Fels- és Alsó-szárazbal-aprólék-f.). 8. Mesi-p. (MeateHCKie, Folyó forduló-f.). 9. L^pirí-üs, Lqpmüs (JIoMÓOBoaíCKie, JTcóoMoaci,). 10. Ra/t-jd-p. Rakt-jd-p/ (Sár-
—
;
—
;
;
folyó-f.).
— — 11. Sakw'S'dnt-p. (Szigva-
—
—
torkolati-f.).
—
Oldalt esö falvak: 12. Xartém-p, (Sdrd/t-jdt ali). 13. Tárák-p. (Sara/t-jdt lan^dtnüw). 14. Pvp/'-isém-p. (Istenkeszállotta-f. Sard/t-jdt Iqn/ál), 15. Során-sdp'p. (Ta'it i Sakw:(alt, Sakív jqméspdlt). 16. Lüski-p. (Ra/t-jd-p. ti-pdlt, Lqpin-üs ta pdlt). 17. Rqé-p. (Fövénypart-f.; Xqrém-p. dlém-pdlt).
—
—
—
18. Xqsila;(-p. f q,jkd tot qli: M.
—
—
—
(Muun-kes pujpdlt ; an tdtél ; tüji qkw alisléné partfelén, most üres; nyáron egy balászó öreg
—
19. Po/érné-p. (tüji-p., Lqpin-üs i Posél-tit /alt). 20. Mhikwét-rqs-p. (Manók-fövénypartja- f.; Lapin-üs-nüpéH ti pdl21. N'il'im-rás (Luski-p). ta pdlt). nüw).
lakik ott).
—
2.
Mellékfolyók:
1.
Jelpin-jd a Jelpin-tür mellett, mely« Szent- hegy-öreg ». 2. Ali- és
nek szentje a Jelpin-ndr-qjkd a Ȏs
jd (Istenke-f.). torkolata éppen
5.
—
(Csokurbalas-f.)
;
—
— — sqmánü — 6—
4. PupVMdn-jd (Jd-sünt-paul qli süntá J. s. p.-lal szemben van). 8. Sukér-jd melynek mellékvizei S'ortan-jd (süntd Sukér-
Lui-tqsém-jd. (Alsó-
Felsö-sekély-f.).
3.
Toyld-ja.
:
:
torkolata S. j. p. vizoldali táján van) ; PüÜ-jd (süntd S. j. paulnél alénnü qli : torkolata feljebb van S.j.p.-ná\) 9. Xuíém-jd (Halporonty-f.; Xanld-pault qli titd: torkolata X. _p. 11. Pujwa-jd. 12. Sewin jd. falunál van). 10. Xqrtds-jd. 13 16. PoriSqra/t-jd (titd Mimnkest qli jqmés pdlt); mellék17 folyói: PupV-jd, Tirtdn-jd, Aur-jd. 18. N'dlé/-jd (titd Muunkesnél Iqn/dl'nüw); mellék-vize Jawés-jd. 19. Xqrin-di(ét-jd (a 20. Asém-jd. ^1. Vo](-sami-jd. Xqrin-tür lefolyása). 22. 24. Ra-j^t-jd. 23. Lqpin-jd (JlflnHHa). JdnV Sqré/t'ja. jd-p. nalém-pdlt qli
—
—
—
—
— —
:
— — — — —
:
—
—
—
3. Hegyek CNqrétJa. Szigva forrásvidékén: 1. Sardn2. Aul-, Xdp-nqrsa/l (Zürjén-hajó hegy-bércz a Sukér-jd mellett). 3. Sa/-tump-nqr-sa/l tump-nqr-sa/l (Vég-domb-bércz u. o.).
—
—
;
—
—
4. Pajwa-nqr-sa/l. 5. N'qwhn-nqr Xartás-jd mellett). 6. Jensi-ur v. Jénés-ur (Husos-hegy; a Sukér-jd vidékén).
(a
—
A VOGUL FÖLD HELYNEVEI.
440
— —
7. Já-ta^éx-nctr-ajká (Sukerjá-folyóföi(Sukér^já-taÜé/t ali). 8. Vit-neiléné-nar (Víz-jelentkezö-hegy ; szamojéd hegy-öreg). 9. Vélt-sis-pal-nar (Arcza-hátrafordítottneve: Jatér-porttá) hegy, u. 0.; szám. neve Satmá-ur). 10. L'üUin üntmit-ur (Magasrovásjelzette-út-hegy szám. neve: Piréin-netérmd) Xatinimal-japa^dt. Ti Xatin^mal'ja Sakwér-jdnél kwdli ; Sakwér-jdsüntdSakwérsíintpaulté (Sardn-paulté) Pesér-tármél ali : a X. m. j. mellett, mely folyó a myrypt-ba ömlik s torkolata m,yropcKoe zrjén
—
.
—
:
:
falunál,
—
a Pecsora felé van.
12. Vdrjén-sald-har (u. o.).
—
nar (Veres hegy; u.
15.
o.).
—
—
11.
Sal'áti-q,id'nar
13. Pajdti-nar (u.
o.).
— — 14. Kelp— (u.
o.).
Pq,t'élqnrriqr (Sortdn-ja-taJ!éj(t).
— —
18. Sömja/in19. Sastém-nqr nar (Eléspajtás hegy; a Sakwér-jd mellett). 21. Saldti(Megnövesztett hegy; u.o.). 20. XaUmdr-satd-nm. 16. Péti-nq^r (u. o.).
17. Sátin-séi-éa/l (n. o.).
— — Tn— Tujttd-nqr — L'u— Uti-tump (Ugató domb — Jdnkdrd-tump Ja-
—
— —
nqr, 22. Sdlit-xalém-ur (Eének- haló -hegye; u. o.). 25. ter-nar (u. o.)._ 24. Xamü-qul-nq^r (u. o.). 26. A;(ivtcs-l'aJ!né'nqr (Kö-kiálló-hegy u. o.). (u. o.).
—
meú-tvmp c)
;
v.
domb).
Az alvidéki Kis-Szoszva (Mdn- Td'it)
SüyUr-p.
f
o1yó
é.
—
—
—
3. Tünsi-p. Jelpin-paul. 2. Xan^á-p, Nakd-p. 6. N'irki-p. Innen oldalt az Ob fele 9. Jdt-üs (lIIepKajiCKoe Serdp. 8. Lo/-toxt-p,
—
1.
5.
vannak 7. a Nagy-Ob mellett). :
u. o.).
30.
(a Scsugorjá folyófordulója melletti
Falvak: 4.
27.
;
—
Un-nar (Magas hegy u. o.). 28. 29. N'qr-ékwd (Hegyasszony; u. o.). ;
23.
1
—
—
A Vogu1ka
d)
Falvak:
—
.
—
o
1
Vóí-tal'éj('paul (osztjákúl
:
( Vol'-jd)
f
y6
é.
Vos-pirtém-ur-kort
BomnapTbiMLT). 2. Sa^dn-p. (oszt. S'o^an-k.; a Sa/dn-já melMagas-subasapka-f.). lett). 3. L'üUn-soma-p. (BacbKHHH 5. UHd 4. Urej-vdtd-p. (JleBKHHH; áradmányposvány-széli-f.). tem p. (Tz-égette-f.). 6. XdH-üs (BepesoBi.).
—
;
.
—
—
—
VII.
Az
-0 b (Ás)
melléke.
Falvak Berjozov fölött: MOBCKÍa).
—
2.
1.
Pukédm-paid
Itpp, (HoBua lopTH; üj-falu).
—
—
3.
(Kepe Posdl-p.
(XIpoTomHHfl; Folyóér-f.). 4. Ali-p. (KoH;i;yBaH'b; Felsö-f.). 5. Som-p. (TerwHCKia). Berjozov alatt: 6. Ta'it-sünt-p.
—
e \-
\
—
PLEASE
CARDS OR
SLIPS
UNIVERSITY
PH 1308 .5
M85 kot. 4 fuz.l
DO NOT REMOVE FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY
Munkácsi, Bernát Vogul népköltési güjtemény
