MTV - Ma reggel :31 (hossza: 7 perc) - [ ] Kötelező béremelés - miből?

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

MTV - Ma reggel 2012.01.05 - 07:31 (hossza: 7 perc) - [4131862]

Kötelező béremelés - miből? Műsorvezető: - Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a vendégem, jó reggelt kívánok. A témánk pedig, hogy januártól ugye bruttó 93000 forintra nőtt a minimálbér és hogy az adóváltozások miatt senkinek se csökkenjen a nettó bére, kompenzálni kell őket. Azok a munkáltatók, akik ezt nem teszik meg, azokat viszont szankcionálják, ugye két évig nem indulhatnak közbeszerzési eljáráson és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Mekkora megterhelést jelent a magyar cégeknek ez a kompenzációs kötelezettség? Parragh László (elnök, MKIK): - Ez nagyjából 200 és 300 milliárd forint közötti összeg, de itt két dolog összecsúszik. Egyrészt van egy minimálbér emelkedés, ami 19 százalékos és ez felmegy 93000 ezer forintra, van egy elvárt béremelkedés, ami 108 ezer forint és van egy, az adójóváírás kivezetése miatti béremelési kötelezettség vagy béremelési elvárás, ami a 216 ezer 806 forinti bérek alatti béreknek az emelését jelenti. Ez együttesen nagyon erőteljes terhet jelent a vállalkozásoknak, hiszen az megszokott volt, hogy év elején az infláció mértékével 4-5 százalékkal emelik a béreket, de ez ennél nagyobb arányú, miközben egyébként a cégek teljesítménye érdemben nem növekszik. Műsorvezető: - Ugye akkor a béremelés is jóval nagyobb arányú és ez a bizonyos kompenzáció gyakorlatilag öt százalékos saját, tehát amit a cégeknek maguknak kell végrehajtaniuk, kigazdálkodniuk, ez egy ilyen öt százalékos béremelést jelent? Parragh László: - Így van. Azt mondja a jogszabály, vélhetően ebből a logikából kiindulva, hogy nagyjából öt százalékos inflációval számolni kell, lehet, hogy ezt az öt százalékot a cégeknek kell fölvállalni, a különbözetet pedig hajlandó a költségvetés felvállalni oly módon, hogy le lehet írni a korábbi tb-nek a terhére, ami most szociális hozzájárulási adóvá minősült, adóvá vált és ebből leírhatja az adott cég. Tehát ezt a költségnövekedést a vállalkozásnak nem kell elviselnie, csak arra az egy hónapra, amíg ez a leírás megtörténik. Műsorvezető: - Lehet azt tudni nagyjából, hogy a vállalkozások hány százaléka nem valószínű, hogy ki tudja ezt gazdálkodni ezt a kompenzációt illetve hát a minimál ilyen arányú növekedését? Parragh László: - Nagyon nehéz ezt megítélni, próbáltunk erre modellezni, számításokat végezni, mi úgy gondoljuk, hogy nagyjából 50 százalékban fogják tudni a cégek ezt a bérkompenzációt felhasználni, de ezt a valós élet erőteljesen megváltoztathatja. Lényeg az, hogy vannak olyan iparágak, ahol ez komoly problémát jelent, hiszen ahol magas az élő munka teher és alacsony a bérjövedelem szintje és ott egy ilyen erőteljes emelkedés van, ott az adott céget nyilván az átlagnál nagyobb mértékben érinti ez az emelés. Ilyen például a textílipar, az agrárium, a mezőgazdaság, építőipar, a lemaradó kistérségek, ahol már most is nagyon kevés állás van. Műsorvezető: - Akkor ezeken a területeken mi várható, elbocsátások? Hogyha azt mondják, hogy márpedig kötelező ez a bérkompenzáció, nem tudom máshogy kigazdálkodni, csak úgy, hogyha elküldök embereket.

-1-


Parragh László: - Egész biztos, hogy a foglalkoztatás ellenére hat ez a döntés, ugyanakkor azt látjuk, hogy az egykulcsos adó az a teljesítményt helyezi középpontba nagyon erőteljesen. Biztos, hogy lesz létszámleépítés, biztos, hogy erősödni fog a fekete munka, miként erősödni fog a részfoglalkoztatás is. Műsorvezető: - Mekkora segédkezet jelent az, hogy a kormány azt mondta, hogy aki ezt az öt százalékos bérkompenzációt sem tudja kigazdálkodni, azok a cégek pályázhatnak költségvetési forrásokra, ugye 20 milliárd áll körülbelül rendelkezésre erre a célra. Parragh László: - Minden pályáztatás a komplikációval jár, én értem a kormánynak a szándékát és örülünk annak, hogy egy olyan megoldást próbál választani, ami ezt az átmenetet segíti, hiszen jövőre, miután az adórendszer már megváltozott, jövőre ez a probléma már csak lényegesen kisebb mértékben fog előállni, aztán megszűnik, de ezzel együtt a pályázat az mindig egy külön bürokratikus akadály egy vállalkozás számára. Műsorvezető: - Mi lehet a megoldás? Tehát hogyha most az a tény, hogy 93 ezer forint a minimálbér, ezen változtatni nem lehet, minek örülnének, főleg gondolok itt a kis- és középvállalkozások vannak most nehéz helyzetben? Parragh László: - Én nem gondolom, hogy ebben érdemben változtatni lehet, ez egyébként nagyjából 1,4-1,6 millió munkavállalót érint, tehát nagyon széles kört, gyakorlatilag a reálgazdaságnak a döntő részét. Ez egy politikai döntés volt, hogy egykulcsos adó legyen, politikai döntés volt ennek a bevezetésének az üteme, innentől kezdve, ha ezt a politika elhatározta, csak azon lehet töprengeni vagy azon lehet segíteni, hogy ennek a lehető legkevesebb kára legyen a munkaerőpiacon. Én remélem, hogy így lesz, de a veszélyeket, a problémákat azokat érzékeljük és erre a figyelmet felhívtuk. Műsorvezető: - Hát igen, és közben én kérek egy mikrofont, merthogy állítólag a kis mikroportom elromlott, szóval ugye a kormány egyik leggyakrabban hangoztatott és kiemelt célja az a munkahelyteremtés, a versenyképesség, ugye ezen belül is a kis- és középvállalkozások versenyképességének az erősítése. Ezzel kapcsolatban valóban hoztak döntéseket, gondolok itt a társasági adókulcs értékhatárának a csökkentésére, Széchenyi kártya program, de valóban ezek jól érezhető intézkedések vagy azért egészen másra lenne szükség mégegyszer mondom? Parragh László: - Mi azt gondoljuk, hogy a munkahelyteremtés mellett a munkahely megőrzés is nagyon fontos és ez a jelentős béremelkedés ez munkahely megőrzési kockázatokkal is jár, létszámleépítésekhez is vezethet nagyon sok cégnél. Ami a munkahelyteremtést illeti azt egy növekvő gazdaság tud teremteni. Egy állam nem tud munkahelyet teremteni, a gazdaság, a vállalkozások teremtenek munkahelyet, ezért az kellene, hogy a kormányzati programok végrehajtásra kerüljenek. Hogy egy MÁV ténylegesen átalakításra kerüljön, hogy egy BKV tényleg rendesen működjön, hogy az uniós pénzek valóban kimenjenek a gazdaságba, hogy az építőiparban megjelenjenek beruházások, megjelenjenek megrendelések. Tehát azt gondolom, hogy azok a kormányzati programok, amelyek stratégiai szinten létrejönnek a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ezek működőképesek, ezeket össze lehet rakni. Az, hogy ipart kell fejleszteni, azzal valószínűleg nagyon sokan egyet fogunk érteni, de ezt le kell bontani a hétköznapok szintjére, programok, akciótervek szintjére és ma ez nem látszik. Műsorvezető: - Köszönöm szépen elnök úr. Parragh László: - Köszönöm szépen. -2-


elelmiszer.hu 2012.01.05 - [21604826]

Elbocsátást hozhat az elvárt béremelés Parragh László, az MKIK elnöke szerint a cégek nagyjából fele tudja majd a bérkompenzáció költségeit kigazdálkodni. Mint mondta, ez több dologból adódik össze: egy 19 százalékos minimálbéremelkedés, ami felmegy 93 ezer forintra, van egy elvárt béremelkedés, ami 108 ezer forint, és az adójóváírás kivezetéséből adódó béremelési elvárás, ami a 216 806 forint alatti bérek emelését jelenti. Ez együttesen nagyon erős terhet jelent a vállalkozóknak, hiszen az megszokott volt, hogy az inflációnak megfelelően emelték a béreket, ez azonban nagyobb arányú, miközben a cégek teljesítménye érdemben nem növekszik. Becslése szerint a cégek nagyjából fele tudja majd a bérkompenzáció költségeit kigazdálkodni. Vannak olyan iparágak, ahol ez komoly problémát jelent (ahol magas az élőmunkateher, és alacsony a bérjövedelem szintje), ilyen a textilipar, a mezőgazdaság, az építőipar. Egészen biztos, hogy ez a foglalkoztatás ellenében hat, biztos, hogy lesz létszámleépítés, erősödik a feketemunka és a részfoglalkoztatás – prognosztizálta Parragh László. Hangsúlyozta: a munkahelyteremtés mellett a munkahelyek megőrzése is nagyon fontos, és ez a jelentős béremelkedés munkahely-megőrzési kockázatokkal is jár. Munkahelyet egy növekvő gazdaság tud teremteni, az állam erre nem képes. Ezért az kellene, hogy a kormányzati programokat hajtsák végre. Hogy a MÁV-ot alakítsák át, hogy a BKV tényleg működjön, hogy az uniós pénzek valóban kimenjenek a gazdaságba, hogy az építőiparban megjelenjenek beruházások. Azok a kormányzati programok, melyek stratégiai szinten létrejönnek a nemzetgazdasági tárcánál, működőképesek, össze lehet őket rakni, de ezeket le kellene bontani a mindennapok szintjére. Programok, akciótervek szükségesek, és ma ez nem látszik – érvelt a kamarai elnök. http://www.elelmiszer.hu/cikk/elbocsatast_hozhat_az_elvart_beremeles

portfolio.hu 2012.01.05 - [21604012]

Parragh: csak a cégek fele tud élni a bérkompenzációval A cégek mindössze fele tud majd élni a bérkompenzációval - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorában, vagyis végrehajtani minden érintett dolgozónál az 5 százalékos béremelést, ami után az állami kompenzáció él. 200-300 milliárd forint terhelést jelent a magyarországi cégeknek a minimálbéremelés és az elvárt béremelés - mondta Parragh László. Ebbe beleszámít az is, hogy a béreket olyan mértékben kell emelni, hogy az kompenzálja az idei évtől megszűnt adójóváírást.

-3-


Ahhoz, hogy a vállalkozás igénybe tudja venni a bérkompenzációt, minden érintett dolgozónál végre kell hajtani a fix összegű havi béremelést, és 5% felett kompenzál az állam. Parragh László szerint azonban csak a vállalkozások fele tudja a bérkompenzációt felhasználni, mert nem tudja az 5 százalékot sem kifizetni. A kamara elnöke szerint különös gondban vannak a jelentős élőmunkával dolgozó iparágak, a textilipar, agrárium, építőipar. Bajban vannak a lemaradó kistérségek is. Bár a kormány támogatást ígér azoknak a vállalkozásoknak, akik az 5 százalékot sem tudják állni, ez nem biztos, hogy megoldás. A támogatás pályáztatás útján történne, ami Parragh szerint komplikált, és általában sok bürokráciával jár, miközben az érintett vállalkozásoknál másfél millió munkavállaló dolgozik. A kamara elnöke szerint a munkahelyteremtés mellett a munkamegőrzésre is figyelmet kell fordítani, a jelentős béremelkedés pedig erre nézve kockázatokkal jár. Munkahelyeket teremteni pedig a gazdasági növekedés tud, az állam nem tud valódi munkahelyeket teremteni. http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/parragh_csak_a_cegek_fele_tud_elni_a_berkom penzacioval.160956.html

heol.hu 2012.01.05 - [21600684]

Egy várhatóan nehéz gazdasági évet nyitott meg a kamara A Heves Megye Gazdaságáért díjat Habis László és Lőrincz László vehette át. Mik ezek? Folytatva a hagyományokat - hogy minden évben más településen tartják az évnyitó ünnepséget - a szilvásváradi La Contessa Kastélyszállóban nyitotta meg a gazdasági évet a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK). A rendezvényen adták át a kamarai elismeréseket: Kamarai kitüntetettek: Heves Megye Gazdaságáért Díj: Habis László, Eger polgármestere Lőrincz László, a Hevesgép Kft. ügyvezetője Heves Megye Innovatőre Díj: Mészáros Péter, a Mester kft. ügyvezetője Heves Megye Szakképzéséért Díj: Benei Árpád, a József Attila Szakközépiskola nyugalmazott gyakorlati oktatásvezetője Horváth István, a H és H Pergola Kft. ügyvezetője Barna András, az Eötvös József Középiskola nyugalmazott gyakorlati oktatásvezető helyettese Béry László, a Damjanich János Szakközépiskola gyakorlati oktatásvezetője Magyari Judit, a Robert Bosch Elektronika Kft. személyzet-fejlesztési vezetője Kamarai Munkáért Díj:

-4-


Szakács József Kozsa János Józsa Ferenc Váradi János A kamarai évnyitón Parragh László, a szervezet országos elnöke arról beszélt: nehéz év vár a vállalkozásokra, s a kihívásoknak akkor lehet megfelelni, ha az egyébként helyes kormányzati stratégiát tényleges konkrét lépések is követik. Parragh László: önmagában nem elég a stratégia, konkrét intézkedések kellenek Parragh László: önmagában nem elég a stratégia, konkrét intézkedések kellenek Dr. Bánhidy Péter, a MAVIZ társelnöke, a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója a vízkészletben rejlő lehetőségeket ismertette. Bemutatta, hogy az országnak 1920 után ez maradt az egyetlen jelentős erőforrása, de sem a közlekedésben, sem az energiatermelésben nem használja ki. Egyedül a gyógy- és ásványvizeket hasznosítjuk, s a termálvizek hőjét is jobban ki lehetne aknázni. Nagy Lajos, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke, az OMYA Hungária Kft. ügyvezetője pedig arról beszélt: a bányászat súlya nem 0,4 százalékos, ahogyan a KSH mutatja, hanem a bruttó nemzeti termék tizedét képviseli, hiszen javarészét az energiaiparhoz, az építőiparhoz, illetve a vegyiparhoz számolják. Az ország energiafüggősége egyre nő, ez pedig a hazai bányászattal csökkenthető volna. Kiemelte a recski ércbányát, amely félmilliárd dolláros beruházással 40 milliárd dollárnyi érték kitermelését tenné lehetővé, közvetlenül pedig 1000-1500 embernek adna munkát. Ezen túlmenően jelentős befizetője lenne a költségvetésnek, ahogyan a bányajáradék is évről évre 100 milliárd forint bevételt jelent az államnak. Hozzátette, szükség van állami nyersanyag politikára, ami nincs, s a bányavállalkozások tudják és akarják is teljesíteni a környezetvédelmi követelményeket. http://www.heol.hu/heves/gazdasag/egy-varhatoan-nehez-gazdasagi-evet-nyitott-meg-akamara-420795

hirado.hu 2012.01.05 - [21601642]

Parragh: elbocsátást hozhat az elvárt béremelés AZ MKIK elnöke szerint a cégek nagyjából fele tudja majd a bérkompenzáció költségeit kigazdálkodni. Nagyjából 200-300 milliárd forint körüli összeg terheli a magyar cégeket az idei elvárt bérkompenzáció miatt - jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az m1 Ma reggel című műsorában.

-5-


Mint mondta, ez több dologból adódik össze: egy 19 százalékos minimálbéremelkedés, ami felmegy 93 ezer forintra, van egy elvárt béremelkedés, ami 108 ezer forint, és az adójóváírás kivezetéséből adódó béremelési elvárás, ami a 216 806 forint alatti bérek emelését jelenti. Ez együttesen nagyon erős terhet jelent a vállalkozóknak, hiszen az megszokott volt, hogy az inflációnak megfelelően emelték a béreket, ez azonban nagyobb arányú, miközben a cégek teljesítménye érdemben nem növekszik. Becslése szerint a cégek nagyjából fele tudja majd a bérkompenzáció költségeit kigazdálkodni. Vannak olyan iparágak, ahol ez komoly problémát jelent (ahol magas az élőmunkateher, és alacsony a bérjövedelem szintje), ilyen a textilipar, a mezőgazdaság, az építőipar. Egészen biztos, hogy ez a foglalkoztatás ellenében hat, biztos, hogy lesz létszámleépítés, erősödik a feketemunka és a részfoglalkoztatás - prognosztizálta Parragh László. Hangsúlyozta: a munkahelyteremtés mellett a munkahelyek megőrzése is nagyon fontos, és ez a jelentős béremelkedés munkahely-megőrzési kockázatokkal is jár. Munkahelyet egy növekvő gazdaság tud teremteni, az állam erre nem képes. Ezért az kellene, hogy a kormányzati programokat hajtsák végre. Hogy a MÁV-ot alakítsák át, hogy a BKV tényleg működjön, hogy az uniós pénzek valóban kimenjenek a gazdaságba, hogy az építőiparban megjelenjenek beruházások. Azok a kormányzati programok, melyek stratégiai szinten létrejönnek a nemzetgazdasági tárcánál, működőképesek, össze lehet őket rakni, de ezeket le kellene bontani a mindennapok szintjére. Programok, akciótervek szükségesek, és ma ez nem látszik - érvelt a kamarai elnök. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/05/09/Parragh_elbocsatast_hozhat_az_elvart_beremeles. aspx

-6-

MTI (átvette: hvg.hu, gazdaságiradio.hu, magyarhirlap.hu, hirado.hu, vg.hu, mno.hu, heol.hu, hir3.hu, szegedma.hu, metropol.hu ) 2012.01.04 - [21591229]

Parragh a konkrét intézkedéseket hiányolja Parragh László szerint a kormányzati stratégiák megfogalmazása nem elegendő, az ahhoz kapcsolódó programokat végre is kellene hajtani; a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) elnöke erről a Heves Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara évnyitó ülésén beszélt szerdán Szilvásváradon. Parragh László szerinthelyes célkitűzés a magyar ipar erősítésének szándéka, ám ehhez konkrét intézkedésekre volna szükség.Úgy vélte, ezzel párhuzamosan a kamarának, a hatékony gazdaságszervezés érdekében meg kell kapnia az európai kamarai működéshez szükséges jogosítványokat, a szakképzés és a tanácsadás szervezését, a felsőoktatásakkreditációt, illetve a vállalati vitarendezés lehetőségét. A kamarai elnök elmondta: ma jelenleg a világban nem pusztán válság, hanem válságok halmaza tapasztalható. Az eurózóna válsága együtt jár egy világpiaci válsággal és az eurózóna tagországainak adósságválságával. Ehhez kapcsolódik Magyarországon egy strukturális válság.Ebben a helyzetben 14 éves mélypontjára zuhant a kamara által mért vállalati konjunktúraindex, amit a tapasztalatok szerint követ a GDP alakulása is, vagyis recesszió várható - tette hozzá. Úgy vélte, nem segíti a beruházásokat és a foglalkoztatás bővítését, hogy a térségben Magyarországon a legmagasabbak az adó- s járulékterhek, amelyek még jelentősen nőnek is a minimálbér emelkedésével. E folyamat legnagyobb vesztesei a kamarai elnök szerint az alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztató ágazatok lehetnek, mint a könnyűipar és az agrárium, illetve az amúgy is leszakadó térségek.Jelentős veszélyt jelent az exportpiacok beszűkülése, a likviditás apadása, az egyre rosszabb forintárfolyam, illetve az eladósodott önkormányzatok, amelyek adóemeléssel hajlamosak pótolni forrásaikat - sorolta Parragh László. Az MKIK elnöke szerint mindeközben a vállalkozások nem érzik a kormányzati akarat érvényesülését. Példaként említette, hogy a valóságban nem jutnak hozzá a vállalkozások az eddiginél gyorsabban az uniós forrásokhoz, illetve semmivel nem hatékonyabb az olyan nagy rendszerek működése, mint a BKV, vagy a MÁV. Szöllősi László a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztésért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a tárca egyik legfőbb célja a versenyképesség, ezen belül is a kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítése. Ennek érdekében terjesztették ki a kedvezményes, 10 százalékos társasági adókulcs értékhatárát, a Széchenyi-kártya programot és ezt szolgálja az adminisztrációs terhek csökkentése is. Arról is szólt, hogy új lehetőségeket látnak a munkahelyteremtésre a bányászat, a többi között a szén- és uránbányászat, illetve az aranykitermelés területén.

pecsinapilap.hu 2012.01.04 - [21587860]

Szakma Kiváló Tanulója Verseny A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében az MKIK-nak gondozásra átadott szakképesítésekben a nappali tagozaton végzős tanulók számára ötödször kerül megrendezésre a Szakma Sztár Fesztivál, a Szakma Kiváló Tanulója Verseny Pécsett. Ez évben a szakmák országos versenyeit a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére gondozásra átadott 38 szakképesítésben hirdették meg. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett elődöntőre, amely 2012 januárjában lesz, közel 300 tanuló adta be jelentkezését 31 szakmában. A legtöbben vendéglátóipari és bútorasztalos szakmában indulnak a megmérettetésen. A verseny megnyitója 2011. január 9-én (hétfőn) 10 órakorlesz a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolában (Pécs, 48-as tér 2.). A versenyt Várszegi Gyula, kamaránk alelnöke nyitja meg. Az elődöntőkön jól szereplő tanulók továbbjutnak a verseny döntőjébe, amely 2012. április11-13-a között a Hungexpo területén várja az érdeklődőket. A 2010/2011-es évben megyénkből 10 szakmában 12 versenyző vehetett részt az országos döntőn, közülük heten értek el dobogós helyezést. Az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatják be tudásukat és szakmájukat az SZKTV döntőjén. Ez remek lehetőséget nyújt a pályaválasztás előtt álló diákoknak új szakmák megismeréséhez és döntésük elősegítésében. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közel 400 pályaválasztás előtt álló tanuló számára biztosít lehetőséget a budapesti döntőn való részvételre. A versenyre jellemzően azon tanulók jelentkeznek, akik korábban is jó eredményeket értek el tanulmányaikban, ugyanis a versenyen elért eredményt jelentősen befolyásolja a korábbi szintvizsgán elért pontszám. A versenyen résztvevő azon tanuló, aki az írásbeli, a gyakorlati, illetve a szóbeli versenyrészen eléri a megszerezhető pontok 60%-át, jeles osztályzatot kap és az adott versenyrésznek megfelelő vizsgarész, vizsgatevékenység letétele alól mentesül. A vizsgarész(ek) (vizsgatevékenységek) alóli mentesítésről és a versenyző által elért eredményről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Igazolás megküldésével értesíti - a versenybizottság értékelése alapján- a versenyző iskoláját. A szakképesítő bizonyítványt az Igazolás alapján a tanuló iskolája mellett működő szakmai vizsgabizottság adja ki. A verseny vonzása megnőtt, amit jelez a versenyzőszám növekedése és a verseny irántijelentős érdeklődés is. A nyertesek is felértékelődnek a munkaerőpiacon, a legjobbaknak sok esetben munkalehetőséget kínálnak a versenyt egyébként támogató vállalatok. A verseny egyik kiemelt feladata és célkitűzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok és a társadalom szélesebb köreiben. Azok a fiatalok, akik vállalják a versenyen a megmérettetést és a versenyzéssel járó kihívásokat reflektorfénybe kerülnek és példamutatásukkal fontos szerepet töltenek be a szakmák elismertségének és megbecsülésének növelésében. A verseny további célkitűzései: o A végzős tanulók, és az iskoláik (tágabban a magyar szakképzéssel) szakmai megfeleltetése a gazdaság igényeinek és elvárásainak. o A szakképzésben részt vevő tehetséges tanulók számára minél szélesebb körben a megmérettetés és a kiemelkedő eredmények elérési lehetőségének biztosítása. o A gyakorlati szintvizsga szerepének erősítése, a döntőre továbbvitt pontszámokba a szintvizsgán elért pontszámok is beszámításra kerülnek.

o A "fizikai szakmák" társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakmunkás pályamodell bemutatása, népszerűsítése révén. Pályaválasztás és pályaorientáció elősegítése. o Új, kötetlen formákkal a verseny fesztivál jellegének erősítése. Az SZKTV a résztvevő fiatalok számára a következő előnyöket nyújtja: o A mérés a gyakorlatorientált és a kompetenciákat mérő feladatokkal történik, melyek biztosítják a tényleges szakmai kompetenciák kibontakoztatását. o A versenyen való részvétel ingyenes. o Az SZKTV-n sikeresen szereplő versenyzők automatikusan (válogatás nélkül) bekerülnek a WorldSkills, EuroSkills versenyre a (szponzor részéről támogatott) felkészülő csapatba adott szakképesítésben, melyből a legjobb képviseli Magyarországot a nemzetközi megméretetésen. Az MKIK a szervezés folyamán együtt kíván működni minden olyan, a szakképzésben érintett szervezettel, aki a minőségi szakképzés iránt elkötelezett. Mintegy ernyő szervezetként organizálni kívánja az SZKTV-t és a hozzá kapcsolódó rendezvényeket. *Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara http://www.pecsinapilap.hu/cikk/Szakma_Kivalo_Tanuloja_Verseny/90332/

www.imedia.hu - IMEDIA 2012.01.05 - (1,4. oldal)

–1–

www.imedia.hu - IMEDIA 2012.01.05 - (2. oldal)

–1–


–1–


–1–

KELET MAGYARORSZÁG 2012.01.05 - (2. oldal)

www.imedia.hu - IMEDIA

–1–

MTV - Ma reggel :31 (hossza: 7 perc) - [ ] Kötelező béremelés - miből?

Recommend Documents