IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
InfoRádió Parragh László ismét indul az MKIK elnöki posztjáért 2012.05.31 - 09:49 (hossza: 4 perc) - [4515685] Hlavay Richárd (műsorvezető): - Újra indul Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az eddig is betöltött elnöki posztért. A szervezet vezetője a most megtartott küldöttgyűlés után a kötelező kamarai regisztráció elmulasztásának következményeiről is beszélt az Info Rádiónak. A riporter Farkas Dávid. Parragh László (elnök, MKIK): - Ez egy technikai küldöttgyűlés volt alapvetően, minek az volt a feladata, hogy lezárja a 2011-es évet, elfogadja a 2012-es terveket és előkészítse a 2012. évi választásokat úgy a területi kamaráknál a szabályozásban, miként az MKIK szintjén majd októberben. Farkas Dávid (riporter): - Eldöntötte-e azt, hogy indul-e újra az elnöki posztért? Parragh László: - Ez a kérdés még igazából nem merült föl, ráadásul meg kell várni a területi kamarák elnökválasztását, de alapvetően egy olyan folyamatban vagyunk, ami egy újfajta kamaraépítés és mindenképpen egy kihívás, úgyhogy ilyen szempontból természetesen igen, tehát a mostani tudásom, ismereteim szerint el fogok indulni. Riporter: - Az utóbbi időszakban arról lehetett a legtöbbet hallani, olvasni, hogy a kötelező kamarai regisztrációval kapcsolatban vannak ellenérzéseik bizonyos szervezeteknek. Végbement-e már a regisztráció úgy, ahogy azt eltervezték? Parragh László: - Ha abból a szempontból nézzük, ahogy ezt mi elképzeltük, akkor azt gondolom, hogy igen, hiszen nagyjából 500 ezer vállalkozás regisztrált a mai napig. Ezek a vállalkozások döntő részükben, vagy gyakorlatilag 90 százalékban be is fizették a regisztrációs díjat és most ennek az adathalmaznak a feldolgozása zajlik. Azt egyébként tudjuk és látjuk, és értjük is, hogy ellenérzést keltett nagyon sok vállalkozásban az, hogy ötezer forintot be kellett fizetni, mert ezt többletteherként élte meg, további adóként élte meg. Bár én azt gondolom, hogy ez nem így van. Hogyha megnézzük a fejlett európai gazdaságokat, akkor ott mind, nemhogy kötelező regisztráció, hanem kötelező tagságú kamara van, aminek az a legfontosabb feladata, hogy az adott nemzeti piacot azt megpróbálja valamilyen módon védeni és segíteni. És hogyha azt se tudjuk, hogy ki van a piacon, kik a szereplők, kik a vállalkozások, akkor bizony ezt a feladatot, miként más feladatot is, nem lehet ellátni sikeresen. Tényleg ahhoz képest, amilyen hangokat lehetett hallani február tájékán a kötelező regisztráció kapcsán egyes blogbejegyzésekben, néha-néha, nagyon ritkán egy-egy cikkben, ahhoz képest én azt gondolom, hogy alapvetően csendesen, nyugodtan, feszültségmentesen ment le a folyamat. Riporter: - Milyen büntetésre számíthat az, aki mégsem teljesítette a kötelezettségét? Parragh László: - A büntetés fogalmilag nem jó ebben a gondolatmenetben, mert mi azt szeretnénk, hogy tudjuk azt és lássuk azt, hogy kik vállalkoznak ma Magyarországon, kik azok a cégek, akik a piacon vannak. Ezeket a cégeket meg tudjuk találni ajánlatokkal, meg tudjuk keresni őket különféle ötletekkel. Ez a kamarának a lényege. Ilyen értelemben nem a büntetés a cél, az átláthatóság a cél. Az egész folyamatot úgy építettük föl, hogy a legkevésbé irritáljuk a gazdasági szereplőket, ugye az első lépés az volt, hogy megtörtént döntő részében a regisztráció február végéig, a díjfizetés az március végéig kellett megtörténjen, de semmilyen szankciót nem alkalmaztunk azokra, akik ezeket a határidőket elmulasztották. Riporter: - Ezután lesz szankció? Parragh László: - Most össze fogjuk olvasni az államnak meglévő különféle adatbázisait a fölálló kamarai adatbázissal, és azokat a vállalkozásokat, akik szerepelnek különféle állami adatbázisokban, de nem szerepelnek a kamarai regisztrációban, ezeket megkeressük, és kiderítjük, hogy ők működő cég, csak épp nem regisztrálták magukat, vagy léteznek papíron, de a valóságban nem működnek. Amikor ezt megtudjuk, akkor nyilván fel fogjuk őket szólítani, hogy regisztráljanak, vagy tisztázzák ezt a körülményt és amennyiben az derül ki egy cégről, hogy valójában már nem működik, valójában már nincs a piacon, ott
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
előbb-utóbb kezdeményezni fogjuk ezeknek a piacról való kivezetését.
==***==
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
MTV - Este Félidőben a kormány 2012.05.31 - 22:57 (hossza: 12 perc) - [4517956] Szöllősi Györgyi (műsorvezető): - A vállalkozók kiszámítható gazdaságpolitikát és egyszerűbb adórendszert vártak 2010-ben az Orbán-kormánytól. A minimálbér emelése okozott feszültséget, mint ahogy az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva emelése is. A hitelezés lelassulása pedig a fejlesztéseket veszélyezteti. A miniszterelnök most ismét minimálbér-emelésről beszél. Orbán Viktor Az Estének adott tegnapi interjúban elmondta, ahhoz azonban, hogy közben nőjön a versenyképesség, a munkát terhelő járulékokat radikálisan csökkenteni kellene. Orbán Viktor (miniszterelnök): - Magyarországon ma az egy valóságos közéleti vita, hogy vajon a jövőben a minimálbér emelését tartjuk-e kívánatosnak, vagy éppen a csökkentését. Én ahhoz a politikai közösséghez tartozom, és a kormányt ma ez a politikai közösség állítja, amely azt mondja, hogy a minimálbért a jövőben is emelni kell. Abban igaza van a vállalkozóknak, hogy a minimálbér emelésével párhuzamosan kellene csökkenteni a közterheket, tehát az emberek után fizetendő adókat és elsősorban járulékokat. Ebben igazuk van. Én készen állok arra, hogy e tekintetben jelentős áttörést hajtsunk végre, ehhez elég radikális intézkedéseket kellene végrehajtani. Ehhez én megvárnám először a nemzeti konzultációs válaszokat, másfelől megvárnám a görögországi választások eredményét, ami az európai gazdasági állapotot jelentősen befolyásolja, ez június 17-én lesz. Majd június 27-28-án találkozunk, európai miniszterelnökök Brüsszelben, megnézem, megvárom, hogy az eurózónához tartozó kormányok képesek-e megoldani az európai válságot és ennek fényében kell, illetve lehet dönteni egy olyan új gazdaságpolitikai intézkedéscsomagról, amely a járulékok jelentős, érzékelhető csökkentését hozná magával, amely elsősorban a munkahelyteremtést és a vállalkozókat támogatná. Így épül föl, így rakódik egymásra több döntés a következő egy hónapban. Műsorvezető: - Az Este vendége Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Jó estét kívánok! Parragh László (elnök, MKIK): - Jó estét kívánok! Műsorvezető: - Járulékokról és minimálbérről mindjárt. Kétéves a kormány, félidőben jár. A választások előtt, 2010-ben Önök és a miniszterelnök aláírtak, illetve akkor még a Fidesz elnöke, aláírtak egy közös nyilatkozatot, ebben rögzítettek különböző feladatokat a magyar gazdaság talpra állításához. Hogy látja ezt a két év elteltével, mennyire sikerült ezeket a feladatokat a kormánynak betartania? Parragh László: - Hogyha feltételezzük, hogy ezt a kormány négy év alatt hajtja végre, akkor azt kell mondjam, hogy jól állunk, mert a rendszerek átalakítása megindult, a megállapodásnak a szellemében zajlanak a dolgok. Ugyanakkor nagyon nagy közegellenállás közepette működünk, és hát reméljük, hogy a következő időszakban az átalakítások megtörténnek. Hogyha példát mondok erre, nyilván a nagy vitát a szakképzés körül mindenki látja, a kormány azon javaslatokkal áll elő, amit a gazdaság vár tőle. Látszik ugyanakkor, hogy ezt nagyon sokan nem támogatják. Vagy hasonló a kereskedelem-fejlesztés, de van, ahol nagyon könnyen megyünk előre, mint a Széchenyi Kártya például. Műsorvezető: - Ezek között a feladatok között volt a munkahelyek megvédése. Azt mondja, hogy jól állunk. Ugye a KSH-adatok szerint nem nőtt a foglalkoztatottság, illetve többen dolgoznak, de ez a részmunkaidősöknek köszönhető, a munkanélküliség viszont stagnál, nem csökkent. Mi annak a legfőbb oka, hogy nem teremtődnek új munkahelyek? Parragh László: - Rendkívül paradox a helyzet, mert hogyha a környezetünket nézzük, akkor azt látjuk, hogy ott a trendfolyamatok, vagy a tendenciák még rosszabbak. Magyarországon, akárhogy is mondja a statisztika, bár a statisztikából is ez derül ki, az elmúlt két évben a reálgazdaságban nőtt a foglalkoztatás, mintegy 70-80 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás. Ez évi 30-35 ezer fős bővülés. Ezt egyébként mi megjósoltuk és jeleztük előre. Ez egy trendforduló, hiszen az elmúlt húsz évben folyamatosan csökkent a foglalkoztatás. Tehát mi azt gondoljuk, hogy a trend megfordult, de kétségtelen, hogy amíg a gazdaság recesszióközeli állapotban van, vagy stagnáló állapotban van, addig nem lehet azt várni, hogy jelentős
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
számban bővüljenek a munkahelyek. Műsorvezető: - De ez nemcsak a részmunkaidősökből adódik, illetve annak köszönhető? Mert Dávid Ferenc, a VOSZ elnöke azt mondja, hogy azért nem teremtődtek új munkahelyek, vagy azért nem tudtak például a vállalkozások új munkahelyeket teremteni, mert óriási kockázatot vállalt azzal a kormány, hogy a minimálbért megemelte egy olyan gazdasági környezetben, amiben van Magyarország és mondjuk egész Európa is. Tehát drágábbak lettek a munkahelyek. Parragh László: - Nekünk az volt az álláspontunk végig, hogy a minimálbért azt fel kellene függeszteni egy recessziós időszakban, át kellene gondolni azt, hogy szabad-e egy ilyen terhet rátolni a vállalkozásokra. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a kormány nagyon nehéz helyzetben van, mert nyilván valamilyen módon a bérszínvonalat fönn akarja tartani a munkavállalók körében. Ez is egy érthető törekvés. A mostani tendencia az egyértelműen abba az irányba mutat, hogy mindaddig, amíg a kormányzat nem tudja csökkenteni a munkabérre rakódó terheket, illetve nem tudja a termelékenységet növelni, amit egy kormányzat nem is tud, hanem csak a vállalkozások, addig a további béremelés elképzelhetetlen, mert tönkreteszi a gazdaságot. Műsorvezető: - A járulékokra rátérve, hallottuk előbb a miniszterelnököt, annyit mondott tegnap még, hogy feltételekről beszélt. Tehát feltételekhez köti a járulékok emelését. Mi az, ami a vállalkozások számára Ön szerint érdemi járulékcsökkentés lenne ahhoz, hogy munkahelyek jöhessenek létre egy minimálbéremelés mellett, mert a kormány azt az álláspontot képviseli? Parragh László: - Ha egy vállalkozó szempontjából nézzük, akkor elég egyszerű a képlet. A vállalkozó megnézi, hogy mennyi pénzt költ egy munkavállalónak a munkáltatására, mennyi ennek a járuléka, mennyi a nettó jövedelme és így tovább. A munkavállaló pedig azt nézi, hogy ebből a pénzből mennyit visz haza. Ha ez az egyensúly megborul, mint ez történt most az egykulcsos adó bevezetésénél, akkor valamelyik fél elégedetlen lesz, valamelyik fél úgy érzi, hogy nem járt jól ebben az üzletben. Tehát a mai magyar vállalati szféra akkor tud minimálbért emelni, most nem az infláció mértékére gondolok, hanem ennél nagyobb mértékben, hogyha valamelyik más ágon, költségágon csökkennek a költségei, valamelyik adónem csökken az ő számára, vagy járulékteher csökken az ő számára, akkor van értelme erről beszélni. Bár nem szabad elfelejteni, minimálbér-emelésről általában évfordulón beszélünk, tehát jövő január egytől kell erről beszélnünk és nagyon bölcsen fogalmazott a miniszterelnök akkor, amikor azt mondta, hogy meg kell várni, hogyan alakulnak a peremfeltételek, mi lesz az eurózónával, mi lesz Görögországgal és így tovább, mert az elmúlt két évben minden vágyainkkal ellentétesen alakult a külpiaci környezet. Műsorvezető: - Azért nem túl rózsás a helyzet. Említette az egykulcsos adót. Önök támogatták a bevezetését. Nem olyan régen azt mondta, hogy tartson is ki a kormány az egykulcsos adó mellett. Parragh László: - Így igaz. Műsorvezető: - Miért? Szinte az összes közgazdász azt mondja, hogy ez egy elhibázott lépés volt, újra kell gondolni. Szlovákiában is belátták. Odaadtak 600 milliárdot a középosztálynak és semmi az ég világon nem történt. Parragh László: - Ez nem igaz, hogy nem történt, de először is, egykulcsos adót akkor szoktak bevezetni, amikor növekszik a gazdaság, amikor a torta növekszik, többet lehet elosztani. Ilyen szempontból a pillanat rendkívül szerencsétlen, hiszen egy recessziós időszakban történt meg az egykulcsos adónak a bevezetése. Azon lehet töprengeni, vagy vitatkozni, hogy ezt a döntéshozó láthatta előre, vagy sem. A másik, a gazdaság szereplői évek óta azt várták, nemcsak ettől a kormánytól, minden egyes kormánytól a rendszerváltás óta, hogy teljesítmény nélkül ne menjen ki jövedelem. Ne menjen ki segély, ne menjen ki családi pótlék, ne menjen ki nyugdíj, és láttuk azt, hogy a korábbi rendszerek fönntarthatatlanok. Az a fajta nyugdíjazási gyakorlat mondjuk, ami a fegyveres testületek, rendészeti szerveknél volt, vagy az a gyakorlat, ami a rokkantnyugdíjazásnál zajlott, az egyszerűen fenntarthatatlan volt. Az a fajta segélyezési politika, amit ez az ország húsz éven át folytatott, ez fönntarthatatlan volt. Ezért követelte azt a gazdaság, hogy alakítsuk úgy át a rendszereket, hogy a jövedelem az kötődjék nagyon határozottan és erősen a teljesítményhez. Az egykulcsos adó ezt nagyon durván vezeti be és azt gondolom, és ezért állunk ki mellette még most is, hogyha az ország kibírja azt a két évet, ami a bevezetésének a társadalmi költsége,
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
mellette még most is, hogyha az ország kibírja azt a két évet, ami a bevezetésének a társadalmi költsége, vagy kínlódása, ha lehet így fogalmazni, mert egyének szintjén ezt megélni borzasztó nehéz lehet, akkor a jövedelemnövekedés az automatikusan meg fog jelenni a következő években. Műsorvezető: - Azt mondja, hogy szerencsétlen pillanatban vezették be. De Szlovákiában, amikor az egykulcsos adót bevezették, nem volt még válság. Ott is most látják be, hogy nem... Ezzel kampányolt Robert Fico. Igazságtalan ez az adó. Ez politika akkor? Parragh László: - Nézze, ha cinikus akarok lenni, akkor azt mondom, hogy talán még szerencsénk is lesz, hogy így tesznek és akkor visszaszerezhetjük az első pozíciót a régióban. Azért azt látni kell, hogy Szlovákia a 90-es évek végén, 2000-es évek elején még azon kínlódott, hogy talán uniós tag lesz-e, vagy sem, tehát bekerül-e az unióba. Magyarország volta az éllovas. És a 2002-es időszakban, amikor a Dzurinda-kormány bevezette azokat a reformokat, átalakításokat, amiket megtett, amikhez nagyon hajaz mindaz, amit most a kormány csinál, és bevezette az egykulcsos adót, ezzel Szlovákia átvette a térségben az éllovas szerepet, és elhúzott Magyarországtól. Hogyha ők most erről lemondanak, akkor azt gondolom, hogy nekünk jó, de nekünk a saját utunkon végig kell menni. Ha nem ezt tesszük, mindaz a költség, ami eddig volt, az felesleges volt. Műsorvezető: - Kicsit a jövőről. Azt mondta még márciusban, hogy idén, amiből tulajdonképpen egy fél év van, öt kihívással, nagy kihívással kell szembenézni az országnak. Az egyik az volt, hogy meg kell találni az együttműködést a megsértett üzleti körökkel. Ez a kihívás ez kihívás marad, mert a bejelentett új adók nem az összhangot mutatják a megsértett üzleti körökkel, maradnak is ezek az új adók. Orbán Viktor azt mondta, hogy vastagon fog fogni a ceruzája a nemzeti konzultáció kapcsán, amikor erre a kérdésre kell válaszolni. Parragh László: - Ez olyan, mint egy szkanderezés. Egyszer az egyik félnek van nagyobb ereje, egyszer a másiknak, az egyik kéz mozdul el erre, vagy arra. És ez még tartani is fog egy darabig. Ebben a nemzetközi tárgyalásokban, amibe néha bele is látok egy kicsit, azt látom, hogy mindegyik fél nagyon vehemensen képviseli a maga álláspontját. Itt pénzről van szó, ez nem egy politikai kérdés. Itt arról van szó, hogy Ön mennyit fizet a villanyszámláért, mennyi a gáz ára, vagy mi a szennyvízköltsége. Nagyjából ez a képletnek a lényege. És miután itt monopolhelyzetek vannak, ezeket a monopolhelyzeteket nem szívesen adják föl a felek. Ha én lennék a tulajdonos, én se szívesen adnám föl. Ezért azt gondolom, hogy ez a birkózás tovább fog tartani, de mindegyik félben már benne van a békekötés, az együttműködés szándéka. Tehát a konszolidáció az már látszik a közeljövőben, azt gondolom. De biztos vagyok benne, hogy ebbe lesznek hullámvölgyek, lesznek feszültségek, aztán kibékülések, aztán újabb feszültségek. Műsorvezető: - De hogyha maradnak ezek az adók, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke azt mondja, hogy ez visszafogja a növekedést. A növekedés beindítása, a másik kihívás, Ön mondta. Mikorra lát esélyt arra, hogy beinduljon a növekedés, mert jelenleg Európában a harmadik legrosszabb a GDP-nk Görögország és Portugália után? Parragh László: - Kétségkívül, hogy minden adó az növekedés visszafogó tényező. De hogyha most közgazdászi logikával nézem és azt kérdeznék tőlem, hogy mondjak másik adót, ezek helyett az adók helyett, amikről a kormány beszél, amelyek nem fogják vissza a növekedést, akkor valószínűleg megbuknék a vizsgán, sőt, azt gondolom, hogy a közgazdászok jó része megbukna a vizsgán, mert nem nagyon tudnék olyan adót mondani, ami ne fogná vissza a növekedést. Műsorvezető: - Azért mondanak például szolidaritási adót, vagy még egy kulcsot. A közgazdászok ezt mondják. Tehát az egykulcsos adó a rákfenéje mindennek. Parragh László: - Végigelemezhetjük ezeket, de mindegyik adó és mindegyik jövedelemelvonás a jövedelemtulajdonosoktól. Ma a legnagyobb probléma az, hogy Magyarország minden jövedelem tulajdonosa, az állam, az önkormányzatok, a vállalkozások és a lakosság is el van adósodva. És amíg el vagyunk adósodva, addig nincs olyan forrásunk, amiből fejleszteni tudnánk, vásárolni tudnánk, beruházni tudnánk. Ha pedig ezt nem tudjuk, akkor nincs növekedés. Ezt az időszakot valahogy végig kell böjtölni. Nincsen ennél jobb közgazdasági recept. Tudom, hogy ez nagyon rosszul cseng. Műsorvezető: - És a hitelezés sem pörög. Köszönöm, hogy itt volt.
IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu
Parragh László: - Köszönöm a meghívást.
==***==
