Kossuth Rádió - 180 perc Béremelés pályázati forrásból 2012.01.19 - 07:21 (hossza: 9 perc) - [4168758] 07.21.31-07.30.14 Pályázati úton nyújt segítséget az állam a vállalkozásoknak Műsorvezető: - A hírek szerint pályázati úton nyújt segítséget az állam a vállalkozásoknak az 5 százalékos kötelező béremelés teljesítéséhez. Stúdiónkban köszöntöm Czomba Sándor foglalkoztatás politikai államtitkárt. Jó reggelt kívánok. Czomba Sándor (foglalkoztatás politikai államtitkár): - Jó reggelt kívánok. Műsorvezető: -Nos, milyen gyorsan, és milyen feltételekkel és mennyi pénzt nyújt az állam? Czomba Sándor: - Igen ezek a legfontosabb kérdések. Én is úgy gondolom, hogy a gyorsaság itt létkérdés és éppen ezért azt tervezzük, hogy március elején ezek a pályázatok már ki lesznek írva. Még hamarabb is jó lenne, de azért nem tudjuk, mert ehhez a parlamentnek ülésezni kell. Hiszen a költségvetési törvényt és a foglalkoztatási törvényt is módosítani kell azért, hogy ezt meg tudjuk tenni. A forrás az nagyságrendileg 21 milliárd ami rendelkezésre áll. Ebből hozzávetőlegesen attól függően, hogy a 2-3 százalék támogatásról beszélünk 450 és 700 ezer ember között munkavállaló béréhez tudunk hozzájárulni. A pályázati feltételek ugye amik talán a legfontosabbak, hogy be tudják pozicionálni a munkáltatók, hogy kik jogosultak erre. Nyilván a célunk az, hogy valóban azoknak segítsünk akiknél az 5 százalék is nagyon komoly gondot jelent. Ennek megfelelően a tegnapi nap folyamán adtunk ki egy közleményt aminek a gerince már megvan, de szeretnénk néhány új információt is megosztani itt a kedves rádió hallgatókkal. Műsorvezető: - Tehát akkor ezek a részletek most és itt hangoznak el először? Czomba Sándor: - Ez így van. Tehát a konkrét részletek ugye ami nagyon fontos ugye és ez már az előző híradásokban is megjelent, hogy valamennyi munkavállalónál végre kell hajtani. Ezt talán magyaráznom sem kell, hogy miért fontos ez. Tehát mindenkinél. A másik, hogy a statisztika állományi létszámát a 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszámát nem csökkentheti az aki ezen a pályázaton ez is szerintem elég egyértelmű. Ami új formáció ezzel kapcsolatban ugye azt szeretnénk, hogyha a 2012-es évben a munkáltatói kezdeményezésen alapuló munkaidő csökkentéssel érintett létszám nem haladná meg a teljes létszám 20 százalékát. Tehát magyarul nem szeretnénk azt, hogyha a teljes munkaidőből részmunkaidővé való foglalatosság vagy foglalkoztatás átszervezése az egy bizonyos határon túlnőne, mert ugye szerintem ezt sem kell különösebben magyarázni. Aztán a pályázat feltételei az általános feltételek, hogy nem áll csőd, és felszámolás alatt, nincs köztartozás. Ezek alapfeltételek úgy gondolom valamennyi alappályázatnál. Ami nagyon fontos, hogy azokat szeretnénk támogatni ahol ugye a bérköltség az összköltségnek egy jelentős részét képviseli. Tehát magyarul nagyon magasak a bérköltségek és nagyon alacsonyak a bérek. Nagyjából ma Magyarországon 700 ezer ember van minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatva. Valószínűleg ez lesz az a réteg akit leginkább érint majd ez a fajta támogatás. A támogatási igénynél egy olyan javaslatunk van, hogy az öt fő fölöttieknél legalább a 100 ezer forintot érje el az öt fő alattiak alá pedig nem tennénk korlátot. Nyilván ez is világos, hogy mondjuk 10-20 ezer forintért lehet nem érdemes ugye éves viszonylatban egy ilyen pályázatot meghirdetni, illetve még egy nagyon fontos dolog, hogy a pályázó szervezet 2011. évi bruttó átlagkeresete nem éri el a vállalkozási szféra 215 ezer forint per hó átlagát.
Műsorvezető: - Hát gondolom aki figyelt és érintett pontosan tudta, hogy mi és hogyan vonatkozik rá. Vajon hány munkáltatót, munkavállalót érint ez összességében? Van-e erre nézve kimutatásuk? Czomba Sándor: - Ugye, ha most nagyon letisztítjuk a rendszert azt látjuk, hogy ma a versenyszférában Magyarországon nagyságrendileg 2 millió 300 ezer ember dolgozik. Hogyha azt a létszámot nézzük meg ami a minimálbér garantált bérminimum, illetve ugye a 180 ezer forintig terjedő, tehát addig ameddig az 5 százalék alá nem esik ez nagyságrendileg egy olyan 1 millió 2 1 millió 300 ezer ember. Tehát magyarul ugye ennyi embernek kellene megvalósítani. Egyébként a vállalkozások azzal, hogyha mindenki az 5 százalékot bevállalja ez országos szinten 150 milliárd forintot tesz ki. Nyilván ugye ehhez képest ez a 21 milliárd forint ez egy elég szűk keresztmetszetnek tűnik. Ezért is fontos az, hogy ez a pénz valóban azokat találja meg ahol a legnagyobb a baj. Műsorvezető: - Épp ezért idézem Parragh Lászlót a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét aki szerint az elvárt emelés mértéke aránytalan több száz milliárdos terhet ró a vállalkozásokra. Különösen azokban az ágazatokban lesz a legnagyobb a gond, ahol nagy az élőmunka igény. Czomba Sándor: - Így van, amikről az előbb beszéltem feltételek pont azokat fogják megcélozni segítségként. Azért szeretném fölhívni arra a figyelmet, hogy 2011-ben 73 ezerről 78 ezerre nőtt a minimálbér. Ez 6,1 százalékos növekedést jelent. 2012-ben ugyan 78-ról 93 ezerre ez 19,2 de ebből ugye alaphelyzetben a januári jogszabályok hatályba lépése óta mi csak 5 százalékot kértünk. Na most ez a csak valakinek tényleg csak, de van akinek ez is súlyos gond. Éppen ezért ugye a munkáltatókkal az elmúlt időszakban nagyon szorosan együttműködve alkudtuk meg ezt a rendszert, ezt az újabb segítséget. Valóban azt szeretnénk, hogy Magyarországon a változások miatt az adóváltozások miatt senki ne veszítse el a munkahelyét. Műsorvezető: - No ez az, mert azért első műsoróránkban éppen a közszolgálatban dolgozók elbocsátásról a közszférában dolgozók elbocsátásáról beszélgettünk. Azért felmerült az emberben a gondolat, hogy éppen elbocsátásokkal teremtik meg a béremelések lehetőségét. Ami viszont ugye részben a munkanélküliségi ráta emelkedését részben a szociális helyzet romlását jelenti. Czomba Sándor: - Hogyne hát ugye foglalkoztatásért felelős emberként akinek a székét nem sokan irigylik Magyarországon. Nemcsak azért, mert ugye számos esetben létszámleépítésről beszélünk, ez valóban egy nagyon nehéz helyzet. Hogyha abból az ördögi körből szeretnénk kitörni amibe az elmúlt 15-20 esztendőbe bent ragadtunk tehát magyarul az, hogy az állam nagyon sok területen volt ott és ugye hogy mondjam bizonyította szerette volna bizonyítani a jelenlétének a szükségességét iszonyú adminisztrációs és bürokratikus terhek nehezednek a versenyszférára azok akik pedig húzni szeretnének tehát magyarul nagyon lényeges az, hogy a versenyszféra és az állami szféra aránya az legalábbis európai átlag szintjén legyen. Ez Magyarországon ma nem így van. A túlzott bürokrácia miatt. Tehát én attól kevésbé aggódnék, nyilván mindenki akit most elbocsátanak annak rendkívül fájdalmas egy-egy emberenként ez a döntés. Én azt gondolom, hogy azok akik a közszférában dolgoztak és nyilván itt nem 6 ezer ember elbocsátásról van szó, ennél sokkal szűkebb az a keresztmetszet akit ténylegesen érint, de ők szerintem jó eséllyel fognak tudni a versenyszféra irányába elmozdulni ebben kívánunk is segíteni nekik.
Műsorvezető: - Ez a segítség jelenti ezt az adókedvezményt is amit nyújtanak a karrier hit program keretében, amiről azért az érdekképviselet egyik vezetője meglehetősen borúlátóan nyilatkozott. Czomba Sándor :- Így van ez a karrier hitprogram ez én úgy gondolom valódi segítséget nyújt. Hogyha megnézzük az elmúlt éveket, nemcsak a másfél évet, hanem a korábbi évek tapasztalatai is ugye a közszférából amikor nagyobb létszámú elbocsátás volt egy monitoringgal megnéztük, hogy mi a helyzet az elhelyezkedéssel azért azt látjuk, hogy a közszférából kikerülők arányait tekintve sokkal nagyobb eséllyel tudnak a versenyszférában elhelyezkedni. Hiszen vannak olyan tapasztalataik amelyek a versenyszféra számára is hasznosak. Műsorvezető: - Mely területen? Czomba Sándor: - Számos területen. Itt nem is tudnék mondani itt a pedagógustól kezdve egészen a termelő szféra kapcsán a feldolgozóiparban a mezőgazdaságban, tehát számos olyan terület van ahol tudnak és képesek is munkát vállalni. Műsorvezető: - Tehát ez nem jelent öngólt a költségvetésnek ahogy egyes gazdasági lapok fogalmaznak? Czomba Sándor: - Egyáltalán nem. Sőt mondom, ha ezeket a lépéseket nem tesszük meg akkor gyakorlatilag konzerváljuk azokat a problémákat amelyek mentén képtelenek leszünk a gazdaságot élénkíteni. Műsorvezető: - Márciusban nyílik az a 21 milliárd forintos pályázat keret amelyből vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a vállalkozások, cégek amelyeknek gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben. Mondta műsorunkban a foglalkoztatáspolitikai államtitkár. Czomba Sándor szerint ez mintegy 407 ezer embert érinthet akik áprilisban már ilyen módon pénzükhöz juthatnak.
hirado.hu 2012.01.19 - [21753516]
Segítséget kapnak a kisebb cégek Kárpát-medencei üzleteikhez A kkv-k exportját erősítő együttműködési megállapodást kötött a kereskedelmi és iparkamara valamint a külgazdasági hivatal. Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában segíti a magyar cégek terjeszkedését a jövőben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal. Az erről szóló megállapodást szerdán írták alá. A kis- és közepes cégek az álláshelyek hetven-nyolcvan százalékát adják. A szektor támogatása, terheinek csökkentése és versenyképességének növelése tavaly kiemelt cél volt. Most az adóváltozások és az elvárt béremelés rontja a versenyképességet, ezért is fontos az
iparkamara és az állam kereskedelemfejlesztési rendszerének összekapcsolása, amelynek révén megpróbálják a szektor exportját, külpiaci jelenlétét erősíteni - mondta Parragh László, az MKIK elnöke. "Mi évek óta azt mondjuk, hogy Magyarország nagyon sok pénzt költ kereskedelemfejlesztésre, de nagyon rossz hatásfokkal, és most végre eljutottunk odáig, hogy sikerült meggyőzni a kormányzatot arról, hogy a két intézményrendszert összekössük." A kamarai vezető szerint ez óriási lépés, nagyon hasonló a nyugat-európai modellekhez, így az állami pénzek elköltésénél megjelenek a gazdasági szempontok is. "Azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy olyan szinergiát fog jelenteni, ami a külpiacra jutásban nagyon sokat segíthet a cégeknek" -mondta Parragh László a Krónikában. Az együttműködés most egy Kárpát-medencei régióra vonatkozik - mondta Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese. Kárpát-medencei üzletfejlesztési hálózat létrehozásáról írtak alá megállapodást a kamarával. A hazai tulajdonú exportőr kkv-k a teljes magyar kivitel körülbelül tizenkét százalékát adják. A cél az, hogy ezen a területen érdemi fejlődést érjenek el, mert ez ilyen típusú exportbővülés azonnal növeli a munkahelyek számát - tette hozzá a külgazdasági hivatal tisztségviselője. A mostani együttműködés a környező országokra terjed ki, kérdés, lehet-e helyük a magyar kis- és középvállalkozóknak a távol-keleti régióban is. A kedden megalakult Kínai-Magyar Üzleti Tanács olyan adatbázist állít majd össze, amelyben magyar cégek szerepelnek. Ebben egyelőre inkább a nagyvállalkozások lesznek benne, de cél, hogy legalább a közepesek is ott lehessenek. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/18/13/Segitseget_kapnak_a_kisebb_cegek_Karpat_med encei_uzleteikhez.aspx
magyarhirlap.hu 2012.01.19 - [21746496]
Egyenes út vezet a külpiacokra Irodák segítik a magyar cégek külföldi üzleteit Együttműködési megállapodást írt alá tegnap a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képviselője. A megállapodás célja, segíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat a külpiacokon való elhelyezkedésben. Az együttműködés keretében Kárpát-medencei Üzletfejlesztési Irodahálózatot hoznak létre, amely a magyar vállalkozások terjeszkedését üzletfejlesztési szaktanácsadással és szakmai rendezvények szervezésével támogatja majd. Kerekes György, a HITA elnökhelyettese lapunk kérdésére elmondta: reményei szerint néhány iroda már a tavasszal megkezdi működését, az év egészét tekintve pedig tíz szolgáltató-tanácsadó hely beindítását tervezik. "Néhány térségben - mint például Kelet-Szlovákia, Erdély vagy Partium - már az idén kiépül a hálózat, a konkrét városokról azonban még nem döntöttünk" - közölte az elnökhelyettes. Elmondása szerint öt-hatezer olyan vállalkozás van ma hazánkban, amely élénk
külkereskedelmet folytat, a legtöbbjüknél azonban nem tudatos az exporttevékenység. "Az irodahálózat kiépítésével szeretnénk elérni, hogy ezen vállalkozások tudatosabban használják ki azokat az üzleti lehetőségeket, amelyek Szlovákiában, Ukrajnában vagy Romániában adottak számukra" - tette hozzá Kerekes György. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke áttörésként értékelte a megállapodás aláírását, mivel szerinte az eddigi formális megállapodások helyett most valódi munka folyik majd a két szervezet között. Elmondta: hazánkban igen sok nemzetközi cég van, amely a külpiacokra szállít, az alapanyagot azonban legtöbbször a Távol-Keletről szerzi be. Meglátása szerint a magyar vállalkozásoknak a beszállítói láncba kellene beépülniük, s még jobb lenne, ha az alkatrészek egy részét mi magunk tudnánk előállítani. A bővülő kínai üzleti lehetőségekkel kapcsolatban megjegyezte: a magyar kkv-k számára - a nagy távolság, az eltérő kultúra, az elvárások és környezet miatt - ma még nem jelent igazi perspektívát a kínai piac. "Kivételek mindig vannak, de a legtöbb magyar vállalkozás számára a Kárpát-medencében nyílik leginkább lehetőség a terjeszkedésre" - tájékoztatta a Magyar Hírlapot az elnök. *Köpöncei Csilla http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/egyenes_ut_vezet_a_kulpiacokra.html
kinaon.com 2012.01.19 - [21756008]
Bemutatjuk a Kínai-Magyar Üzleti Tanács Elnökségének tagjait Megtartotta alakuló ülését a Kínai-Magyar Üzleti Tanács magyar tagozatának elnöksége. A rendezvényen Pataki Sándor, a Kínai-Magyar Üzleti Tanács titkára mutatta be a vezetőség tagjait. A rendezvényen Pataki Sándor elnökségi tag, a Kínai-Magyar Üzleti Tanács titkára mutatta be a vezetőség tagjait 2010. augusztusában a sanghaji világkiállítás idején, a magyar miniszterelnök jelenlétében Demján Sándor, a VOSZ elnöke és Wan Jifei, a CCPIT (Kínai Nemzetközi Kereskedelem Fejlesztési Tanács) elnöke együttműködési megállapodást írtak alá. 2011. júniusában a kínai miniszterelnök magyarországi látogatása során, a két miniszterelnök jelenlétében Demján Sándor és Wan Jifei urak újabb megállapodást írtak alá, ezúttal a Kínai-Magyar Üzleti Tanács megalakításáról, amelynek alakuló ülésére január 17-én került sor Budapesten. Az eseményen a szervezet alapszabályát egyhangúlag hagyták jóvá. Csányi Sándor a Kínai-Magyar Üzleti Tanács magyar elnöke A Tanács célja a két ország gazdasági kapcsolatainak erősítése, a vállalkozások közötti együttműködés fejlesztése a gyártás, a kutatás- fejlesztés és az innováció terén, továbbá kínai beruházások magyarországi ösztönzése, támogatása, Magyarország tőkevonzó képességének megfelelő prezentálása, a Magyarországra irányuló kínai turizmus fellendítése. Ezen túlmenően a Tanács feladatának tartja a kínai tartományok és a magyar megyék közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kialakítását, testvérvárosi kapcsolatok létrehozását. Galló Ferenc, az Orient Solar Kft. ügyvezető igazgatója, az elnökség egyik tagja jelenlétével erősítette Kínai-Magyar Üzleti Tanács (KMÜT) alakuló ülését
A Tanács magyar oldalának elnöke Csányi Sándor, a VOSZ társelnöke, az OTP elnökvezérigazgatója, a kínai oldal elnöke Chen Feng, a HNA Csoport (Hainan Airlines Group) elnöke lett, akik nemcsak hazájukban, de nemzetközileg is nagy megbecsülésnek örvendenek, így saját üzleti tapasztalataikon, befolyásaikon keresztül segíteni tudják a Kínai-Magyar Üzleti Tanács munkáját - mondta Pataki Sándor. Pető Ernő, a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke és GAO Jian asszony, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete A tanács titkára kifejtette: Ahhoz, hogy ez az üzleti tanács operatívan működni tudjon és el tudja látni feladatát, szükség volt egy elnökség létrehozására. A tagokat - akiket Demján Sándor VOSZ elnökkel való egyeztetés után jelöltek ki - be is mutatták a rendezvényen:Urbán Zoltán, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató helyettese- Dai Zhihua, a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója- Kálmán Erika Vanda,a BorsodChem vezérigazgatóhelyettese- Dr.Várnai Rupert, a Várnai és Társai ügyvédi iroda ügyvezető igazgatója- Éder Tamás, az ÉFOSZ/ Bonafarm elnöke - Lőrincze Péter, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöki főtanácsadója- Galló Ferenc, az Orient Solar Kft. ügyvezető igazgatójaNádasdi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kínai Tagozatának elnöke - Dr.Orosz Csaba, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke- Dr.Pázmány Tamás, a Richter Gedeon Kutatási Igazgatóságának igazgatója- Brauer János, a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet elnöke - Pető Ernő, a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke- Beck György, a Vodafone Hungary Zrt. vezérigazgatója- Steve Guo, a Morganstar elnöke- Pataki Sándor, az OTP Elnöki tanácsadója, a Kínai - Magyar Üzleti Tanács titkára A jelen lévő tagok kézfeltartással szavazták meg a Kínai-Magyar Üzleti Tanács elnökségét és alapszabályát MCOnet http://www.kinaon.com/kina-hirek/bemutatjuk-a-kinai-magyar-uzleti-tanacs-elnoksegenektagjait
www.imedia.hu - IMEDIA 2012.01.20 - (5. oldal)
–1–
