Kossuth Rádió - Déli Krónika Beindult a Mercedes gyártás Kecskeméten :06 (hossza: 3 perc) - [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Kossuth Rádió - Déli Krónika Beindult a Mercedes gyártás Kecskeméten 2012.03.30 - 12:06 (hossza: 3 perc) - [4359535] Műsorvezető: - Ma reggel már elkezdődött a munka Kecskeméten a tegnap felavatott Mercedes gyárban. Dieter Zetsche a Daimler AG első embere, Frank Klein kecskeméti gyárigazgató és Orbán Viktor miniszterelnök indították a sorozatgyártást. Pusztai Balázs összeállításában a német interjú alanyokat szinkron tolmácsok fordították. Pusztai Balázs (riporter): - A Daimler első embere arról számolt be, hogy a Mercedes minden idők legjobb első negyedévére számít. Dieter Zetsche (elnök, Daimler AG): - Rekord kurzoson vagyunk, nemcsak Kínában. Riporter: - Dieter Zetsche elmondta, valószínűleg most is Kecskemét mellett döntenének. A beruházásokat, pedig nemhogy visszafogják, hanem inkább bővítik. Ugyanis az első piaci eredmények nagyon pozitívak a Kecskeméten gyártott B osztálynál. Már több, mint 100 ezer darabos rendelésnél tartanak. Ezért is szükséges 500 fővel 3 ezerre emelni a dolgozók számát. Később pedig a B osztályon túl egy négy ajtós Kupét is Kecskeméten gyártanak majd. A gyár tovább fejlesztésében tehát eltökélt a Daimler. A munkaerőt ennek tükrében szeretnék jobban kiaknázni. Derült ki Frank Klein gyárigazgató szavaiból. Frank Klein (gyárigazgató, Mercedes): - Hasonlóan rugalmas eszközeink vannak Németországban is. Az a célunk, hogy legalább olyan rugalmassági eszköztárat érjünk el Magyarországon. Annak érdekében, hogy az ügyfelek igényeit rövid távon ki tudjuk elégíteni. Riporter: - A gyárigazgató elmondta az építkezésnél jó döntés volt a magyar cégekre támaszkodni. A későbbiekben a gyártásnál is egyre inkább számítanak a magyar beszállítókra.

Gazdasági Rádió A nap vendége Dr. Vereczkey Zoltán 2012.03.30 - 18:08 (hossza: 46 perc) - [4360920] Szilvai Balázs (műsorvezető): - A nap vendége Dr. Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, méghozzá a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős alelnök, jó napot kívánok. Dr. Vereczkey Zoltán (alelnök, MKIK): - Jó napot kívánok. Műsorvezető: - A kötelező kamarai regisztráció a vállalkozások számára ugye március 1-jén már lejárt, de a kamarai hozzájárulás befizetéséig még van egy pici idő. Vannak-e már publikálható adatok? Annyit már a sajtóból megtudhattunk előzetesen, hogy a regisztrációt az érintett vállalkozások mintegy háromnegyede határidőre teljesítette. Az a kérdés, hogy ebben van-e változás? Dr. Vereczkey Zoltán: - Hát nap mint nap nő a regisztrált vállalkozások száma. Mi körülbelül olyan kétharmad és háromnegyed közé tesszük a működő vállalkozásokhoz képest azt a 460470 ezer vállalkozást, aki a mai napig a területi kamaráknál, és ezáltal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál regisztrált. -1-


Műsorvezető: - A befizetésekkel hogy állnak? Ott milyen arány jelentkezett már? Dr. Vereczkey Zoltán: - A jelenlegi befizetések azok nem érik el természetesen a regisztrációnak a számát, de olyan 70-80 százalékban azt megközelítik. Műsorvezető: - Azt olvastam a honlapjukon, hogy azért egy picit megengedőbbek lesznek azokkal szemben, akik nem teljesítik időre a befizetést, hisz lévén ugye egy új jogszabályról van szó, de azért mégis csak kérdés, hogy mi lesz a renitens vállalkozásokkal? Ad egy, aki március 1-ig nem jelentkezett, ad kettő pedig, aki március 31-ig nem teljesítette az 5000 forintos díjbefizetési kötelezettségét? Dr. Vereczkey Zoltán: - Hát először is fel kell derítenünk, meg kell szerkesztenünk azt az adatbázist, hiszen 2000 óta, a kötelező kamarai tagság megszüntetése óta az önkéntes tagság bázisán nem rendelkezünk olyan információval, hogy kik lehetnek azok, akik nem teljesítették ezt a kötelezettséget. Talán az építőiparban a 2010-ben bevezetett építőipari vállalkozások külön regisztrációja az egy segítséget ad egy szakmacsoporton belül. Nyilvánvaló, hogy levélben fel fogjuk őket keresni, és bemutatjuk azt a szolgáltatáscsomagot, amit mi nyújtunk, és fel fogjuk hívni a figyelmét arra is, hogy a regisztrációs adatszolgáltatás az a közösség számára, és az egyén számára is milyen előnyöket biztosíthat. Műsorvezető: - Azokkal, akik mégis kimaradnak ebből, mert vagy nem találják őket, vagy a sokadik felszólítás ellenére sem jelentkeznek? Dr. Vereczkey Zoltán: - A köztartozásnak minősülő tartozásoknak a sorsát fogja osztani ez a tartozás is, tehát adók módjára lesz behajtható, tehát hosszú távon azt tudom mondani, hogy nem fognak tudni a vállalkozók mentesülni a kötelezettség teljesítése alól. Műsorvezető: - Említette azt, hogy milyen szolgáltatások járnak, van tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, illetve hitelhez jutási kérdésekben, üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés. Beszélhetnénk erről jó sokat, de engem különösen ez utóbbi, a pályázatfigyelés érdekelne olyan szempontból, hogy hát nagyon sok pályázatfigyelő cég van, amelyik kínálja a szolgáltatását. Az a kérdés, hogy miért érdemesebb egy vállalkozónak a Kereskedelmi és Iparkamarát keresni ez ügyben? Ráadásul ők még ugye sikerdíjban is érdekeltek, hogy egy pályázatírás-menedzselés sikeres legyen. Dr. Vereczkey Zoltán: - Azt gondolom, hogy a kérdést inkább a pályázatíró cégek felé kellene feltenni, hogy miért érdemes velük szerződést kötni, és az ő szolgáltatásaikat igénybe venni, ha van egy ilyen gyakorlatilag éves szinten ötezer forintért, havi szinten 416 forintért elérhető pályázatfigyelési szolgáltatás. Lényeges az, hogy ez teljes körű, naprakész, olyan adatbázis legyen, ami valóban felhívja a vállalkozások figyelmét azokra a lehetőségekre, amit a pályázati rendszerek kínálnak. E tekintetben nem kifejezetten nehéz a feladatunk, hiszen egy 2007-2013 közötti európai uniós fejlesztési programozási ciklusnak a vége felé közeledünk, ahol a pályázati kiírások már kikristályosodtak. Több mint egy év telt el az Új Széchenyi Terv bejelentése óta is, tehát azt lehet mondani, hogy az a változásdömping, ami egy programozási ciklusnak az elején jelenik meg, az majd 2014-ben állíthatja a kamarai apparátusokat olyan feladat elé, hogy komoly figyelmet kell szentelni a végrehajtásnak. Ma inkább arra fektetnénk a hangsúlyt, hogy a pályázatok sikeres elnyeréséhez szükséges tanácsadással együtt egészítse ki a vállalkozó ezt a szolgáltatást, ne fektessen be feleslegesen munkát olyan pályázatokba, ahol látszik már tapasztalatok alapján, hogy a kritériumokat nem fogja tudni teljesíteni. Ugyanakkor meg a regisztrációs kötelezettség teljesítésével egy proaktív tevékenységet is -2-


végezhetünk, hiszen láthatjuk azt a mezőt, hogy hol vannak olyan vállalkozások, akik alkalmasak lennének egyébként a pályázatok elnyerésére, de valamilyen oknál fogva még nem érte el náluk ezt az ingerküszöböt a pályázati rendszer, és akkor mi egy proaktív magatartással világosítsuk fel, hogy milyen lehetőségek kapujában áll. Műsorvezető: - Vannak-e már érdeklődések március 1-je óta az Önök szolgáltatásai iránt? Feltehetném úgy is a kérdést, hogy kezdik-e már látni a vállalkozások ennek a pénzbefizetésnek az előnyét is, nemcsak a teher részét? Dr. Vereczkey Zoltán: - A regisztrációs kötelezettség teljesítésének két módja volt, ugye az egyik az online rendszer, a másik a papír alapú benyújtás. A papír alapú benyújtásnak is két módozata volt, az egyik az, amikor bejöttek a vállalkozók és ott a kamarai szolgáltató irodában rögzítették az adatokat, a másik az, amikor levélbe küldték el. Na most ez egy nagyon régóta nem látott olyan sokaságot jelentett a kamarai irodákban, ezrével jelentek meg a területi kamarák irodáiban a vállalkozások, ahol nyilván rögtön meg is próbálták azt, hogy a kamara a szolgáltatásait valóban milyen színvonalon nyújtja. Én Pest megyéről tudok nyilatkozni, hiszen ennek a területi kamarának vagyok az elnöke, nálunk egy 1500-1600 vállalkozó volt személyesen bent, és egyetlen egy panasz nem jutott el hozzám a tekintetben, hogy az a szolgáltatás, amit ő ezért rögtön igénybe akart venni, az nem volt számára megfelelő színvonalú. Műsorvezető: - Az ugye látszott már az elmúlt évekből is, hogy a kötelező kamarai tagság túl nagy népszerűségnek nem örvendett, már gondolat szintjén sem, hogy visszahozza ezt az aktuális kormányzat a rendszerbe a vállalkozások körében. Ugyanakkor ez a regisztráció azért sokakban elültette a gondolatot, hogy ez lehet egyfajta előszele majd az újbóli kötelező kamarai tagságnak, és most a napokban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, amiben konkrétan fel is tették Önnek a kérdést, hogy lehet a következő lépés a kötelező kamarai tagság? És az Ön válasza egy tőmondatban úgy szólt, hogy természetesen. Dr. Vereczkey Zoltán: - Igen, hát látni kell azt, hogy fejlődik a világ, ma egészen biztos, hogy az elmúlt tíz esztendőnek a tapasztalatai a magyar gazdaság szervezésben azok azt alátámasztják, hogy egy kötelező kamarai tagság mellett talán a nemzeti érdekeket jobban meg lehetett volna védeni. Ma, amikor az Európai Uniónak azon tagállamaival folytatjuk a legintenzívebb, legaktívabb külkereskedelmi tevékenységet, ahol egyébként tradicionálisan hosszú távon kötelező kamarai tagság van, Németország, Franciaország, Benelux-államok, Olaszország, Ausztria, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy vajon ezek az országok miért alkalmazzák ezt a rendszert. Műsorvezető: - Bocsánat, mielőtt ezt folytatná, azért tegyük hozzá, hogy például Németországban olyan nagy kultusza van a kamaráknak, hogy például a kancellár megválasztása után, vagy kinevezése utáni első útja úgy tudom, hogy a kamara elnökéhez vezet. Ennyire fontos partnernek tekintik ott. Dr. Vereczkey Zoltán: - Sőt, a választások előtt is odamegy, és hogyha mosolyogva jön ki a kamara elnök, akkor nagyobb sansza van a megválasztásra annak a kancellár-jelöltnek. Tehát ha egy pillanatra visszamehetünk a normális kapitalista jogfejlődés menetében, a kormányok arra voltak ösztönözve, abban voltak érdekeltek, hogy ne emeljék a közadókat. Amikor viszont a gazdaság növekedett, fejlődött, változott, és egy újabb gazdaság-igazgatási feladat jelentkezett, akkor azt választották, hogy nem különböző hivatalokat hoztak létre ezekben az országokban, hanem a gazdasági önigazgatási feladatokat a kereskedelmi és iparkamarák számára átadták. Tehát itt a kulcsa a történetnek, hogy mindaddig, amíg nem tud a kamara a -3-


teljes vállalkozói rétegre magatartás-szabályokat önrendelkezés alapján létrehozni, addig fenn kell tartani a gazdasági szabályozásnak a színterét az államigazgatás területein. Na most hogyha ezt párhuzamba állítjuk azzal az elvárással, ami a kormányprogramban benne van, az IMF-delegáció javasolja, a vállalkozások kérik, hiszen jobb önigazgatással dönteni, mint valamit tudomásul venni, akkor látható, hogy ahhoz, hogy a magyar közigazgatás és államigazgatás költségeiben alacsonyabb módon tudjon megvalósulni, ahhoz a feladatokat valahova át kell adni. Ezeknek a feladatoknak a végzésére szükség van, ezek nem feleslegesek. Tehát azt szeretném csak zárszóként mondani, hogy a kötelező kamarai tagság egy más dimenzió, és mindenki számára egy költséghatékonyabb megoldást jelent. Műsorvezető: - Épp a minap jött ki a KSH új adata, miszerint például az aktív foglalkoztatottak száma jelentősen nőtt. Dr. Vereczkey Zoltán: - Az 51 ezer fővel nagyobb foglalkoztatás mellett még egy számot kell látnunk, hogy ez az 51 ezer fővel nagyobb foglalkoztatás ez a versenyszférában történt. Tehát nagyon gyakran találkoztunk az elmúlt időben olyan megoldásokkal, hogy az állam és az önkormányzatok kezdték foglalkoztatni pontosan az adófizetők pénzéből eltartott munkahelyeket, és ezen belül 35 ezer fővel csökkent a közigazgatásban dolgozók száma, és 51 ezerrel nőtt az összlétszám. Tehát ez valójában azt jelenti, hogy a versenyszférában 86 ezer fővel bővült a foglalkoztatás. Műsorvezető: - Március 31-e szombat, ez az a dátum, amikorra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ígérte, hogy egy olyan javaslatcsomagot állít össze, amelynek középpontjában a munkahely-teremtés áll. Erre azért is szükség van, mert jelenleg 3,8 milliónál is kevesebben dolgoznak, és mondjuk 2010-ben még közülük is 1,2 millióan nem fizettek adót. Tehát az adófizetők száma még meg sem közelíti ezt a 3,8 milliót, és a kormányfő mondta március 8án a gazdasági évnyitón, hogy ha legalább az 5,5 milliós foglalkoztatási számot, pontosabban, hogy ennyi ember fizessen adót, nem tudjuk elérni, akkor a magyar gazdaságnak nincs jövője. Dr. Vereczkey Zoltán: - A fiókban lévő javaslataink az évek óta kimunkált programjaink benyújtásának napjához fogunk elérkezni. Hogy egy taxatív felsorolást hadd adjak arról, hogy mivel foglalkozunk, azokkal a kitörési pontokkal, amivel egyébként már a kormányprogram is, a Széchenyi Terv is foglalkozik, és aminek a mentén egyébként a Nemzeti Tervezési Hivatalnak a programja is el fog indulni. Az energiaszektor, a megújuló energiák komplex programja egy rendkívül széles terület, és egy nagy kitörési lehetőség. A környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a gyógyászat, a gyógyszeripar, a gyógyturizmus, a mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaságot mi Kereskedelmi és Iparkamara is rendkívül fontosnak tartjuk, hiszen a mezőgazdaság visszaesésével és a feldolgozóipar külföldi kézbe kerülésével gyakorlatilag egy hatalmas gazdaság esett vissza Magyarországon a rendszerváltás óta. A mezőgazdaság az iparnak ad munkát, és a mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság felélénkítése, nagyobb teljesítménye az nemzetgazdasági prioritás. Emellett jelennek meg azok a kamarai javaslataink, amik szakképzés, a képzés vagy a közmunka tekintetében már eljutottak arra a fokra, hogy törvényalkotási produktum is született, és valószínűleg a hatása a közeljövőben a számokon is lemérhető lesz. Műsorvezető: - Mik azok az eddigi változások, amelyekkel mondjuk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara sem értett feltétlenül egyet? Vannak-e ilyen negatívumok? Hisz ugye a kormány Önöket egy közös munkára hívta annak idején, tehát azért nyilván vannak olyan területek, vagy olyan intézkedések, amelyekkel nem száz százalékosan értenek egyet.

-4-


Dr. Vereczkey Zoltán: - Én szeretném elkerülni, mint gazdasági érdek-képviseleti vezető azt, hogy bármilyen politikai jellegű felhangja legyen, amit mondok, tehát én nem az elmúlt nyolc évet említem, de azt, hogy az elmúlt nyolc évnek milyen gazdasági döntései vannak, vagy voltak, attól nem lehet elszakadni. Tehát Magyarország volt a legnagyobb vesztese a válságnak, mi szenvedtük el a legnagyobb pozícióromlást 2008-2009 tájékán, tehát az összes ilyen jellegű mutatónknak a mélyre süllyedése az gyakorlatilag az előző neoliberális gazdaságpolitikának a következménye volt. Akkor, amikor Ön azt mondja, hogy mivel nem értünk egyet, akkor nagyon nehéz megfogalmazni, hiszen egy 180 fokos fordulatot követően a neoliberális gazdaságpolitikát felváltotta egy patrióta gondolkodás. Ez a nemzeti kamaránál, hiszen minket így szólítanak külföldön, hogy nemzeti kamara, a vállalkozások 99,8 százaléka magyar mikro-, kis- és középvállalkozás. Tehát azt gondolom, hogy nem játszom a szavakkal, amikor azt mondom, hogy a nemzeti kamara a nemzeti gondolkodást, a patrióta gazdaságpolitikát unblock egészében örömmel üdvözölte. És az egyes számú akcióterv, és a kettes számú akcióterv, ami megjelent 2010-ben, az kifejezésre is juttatta, hogy a kormány nem a magyar vállalkozókat, nem a magyar lakosságot kívánja többletterheléssel ellátni, hiszen akkor jelent meg a bankadó, a különadók, a válságadók, azok a módszertanok, amit egyébként egész Európa ezt követően kénytelen-kelletlen átvett, hiszen a válságkezelésben csak attól lehetett már elvenni, ahol még képződött valamilyen forrás. Ezért mi inkább arra koncentrálunk, hogy amikor együttműködésre hív minket a kormány, akkor erősítsük azt, hogy ezen az úton végig kell menni. A gazdaságban jelentkező eredmények nem egyik napról a másikra, nem egyik negyedévről a másikra jelentkeznek, és most gondoljuk el, hogy a foglalkoztatásban, a versenyszférában megjelent 86 ezer fő bővülés, azt milyen külső gazdasági körülmények közepette sikerült elérni, amivel senki nem számolt egyébként, hogy Magyarországra ilyen össztűz nehezedik, és ez csakis a külgazdaság, a külső gazdasági cselekvések egyenlegére gondolok, tehát az árfolyampolitikára elsősorban, ami úgy néz ki, hogy nem biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank kezében van ennek az alakítása, a lehetősége. Műsorvezető: - Azt mondja, hogy a lokálpatrióta gazdasági fordulatot végig kell vinni, most az a kérdés, hogy ebben mennyire elszánt, mennyire eltökélt a kamra? Mert vannak azért már olyan hangok, például idézném az elnöküket, Parragh Lászlót, aki azt mondta, hogy meg kell találni az együttműködést a megsértett üzleti körökkel. Dr. Vereczkey Zoltán: - Teljesen egyetértek az elnök úrnak ezzel a kijelentésével. Sajnos az üzletben nincs olyan érzelem, hogy belássuk azt, hogy a magyaroktól eddig többet vettünk el egyébként, mint amennyit a többiektől, arányaiban, és most igazuk van ezeknek a magyaroknak, adjuk már egy kicsit vissza. Tehát ezek az üzleti körök, politikai hovatartozásuktól függetlenül súlyos anyagi veszteségeket könyveltek el, a velük való bánásmód, a velük való kiegyezés az egy nagyon fontos feladat, de ennek megvan az eszköztára, hiszen ő a jövőben is üzletet akar kötni. Tehát ez ahhoz hasonló, mint amikor a hitelező az adósával szemben megértő magatartást tanúsít, hiszen hogyha tönkreteszi az adósát, soha nem fogja megkapni a hitelét. Tehát itt valahol látni kell azt, hogy a jövőbeni pozícióknak a milyenkénti alakulása érdekében affinitás mutatkozik a megsértett üzleti körök részéről is, a Magyarországgal és a magyar gazdasági szereplőkkel való kiegyezésre, és ebben én nagy szerepet látnék a kamarának, hiszen a kamarának egy nagyon kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere van, és nagyon sikeresek azok az akcióink, ahol el tudjuk magyarázni a körülöttünk lévő, és velünk kapcsolatban álló országok vállalkozóinak, hogy tulajdonképpen például mi a probléma a Magyar Nemzeti Bankot szabályozó törvénnyel, hogy gyakorlatilag az országok döntő többségében a jegybankelnök eskütételének nincs akadálya. Tehát annak a felvilágosító munkának egy szimpátiafogadása van azokban az országokban, ahova eljutunk, és el tudjuk mondani, hiszen megértik az emberek, hogy mi zajlik Magyarországon, látniuk

-5-


kell azt, hogy a jövőbeni együttműködésnek egy belátás kell az ő oldalukon is a megjelenítője legyen. Műsorvezető: - Jó, hát sajnos ezt megéltük számos más törvény kapcsán is, hogy néha a tudatlanság és az információhiány szült előítéleteket egy-egy magyar törvényi rendelkezéssel kapcsolatban az Európai Unióban. Említhetem például a médiatörvényt, vagy akár az Alkotmányt, hányszor, de hányszor szembesültünk azzal, hogy pontatlan idézetek hangzottak el az Európai Parlamentben egy-egy magyar jogszabállyal kapcsolatban, illetve a teljes általánosítás, ami mögött a legtöbbször sajnos pártpolitikai érdekeket lehetett felfedezni, és amikor egy-egy törvényt úgy részletesebben elolvastak, akkor már olyan konkrét kritika nem nagyon érkezett. Jó, ezzel kapcsolatban azért azt érdemes hozzátenni, hogy természetesen vannak olyan passzusok, amelyek ellen ugye részletesen vizsgálódik az Európai Unió, de a nagy többsége azért nem ebbe a kategóriába tartozik. A folytatásban, a hírek után beszélni fogunk majd arról, hogy vajon mit vár a Kereskedelmi és Iparkamara, milyen prognózisa van a GDP növekedésével kapcsolatban, hogyan alakulnak a külgazdasági mutatóink, és igaz-e az, hogy például a kettős állampolgárság intézményrendszerének bevezetése az igen is hatással volt, kedvező irányba, a külgazdasági kapcsolatainkra. Műsorvezető: - A folytatásban is köszöntöm Önöket, Szilvai Balázs vagyok, vendégem pedig dr. Vereczkey Zoltán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, akivel hírek előtt már beszéltünk a kötelező kamarai regisztrációról és arról, hogy március 31-e az éves díjbefizetésnek a határideje. Szó volt arról is, hogy különböző szolgáltatások járnak ezért, tehát igénybe vehetnek például a vállalkozások pályázatfigyelési, illetve üzleti partnerkeresési szolgáltatásokat is. Ami szintén népszerű téma és lehet, hogy a kamara is tud ebben segíteni, például a szakképzésről való információadás. Hisz ügye a piaci igényekhez való alkalmazkodásban mostanában igencsak felértékelődött a szakképzés szerepe. Egy felmérés szerint például a szakképzett fiataloknak a 70 százaléka nem a saját szakmájában helyezkedik el. Felmerült az is korábban, hogy minekután a kamara igencsak jó viszonyt ápol a kormányzattal és például a gazdaságpolitika formálásába is igencsak beavatták Önöket, hogy a szakképzés területén is minthogyha kicsit Önök fújnák a passzátszelet, igaz ez? Dr. Vereczkey Zoltán: - Hát nagyon örülünk annak, hogy a pozícióink javulnak. A szakképzés irányítása és vitele területén, de azért messze nem mi vagyunk ebbe a főszereplők és nem is szabad, hogy mi legyünk a főszereplők, hiszen itt a képzésben az iskolarendszer az egy olyan prioritás, amelynek a jó működése az garantálja az eredményt. Azt azonban, hogy ez az iskolarendszer milyen irányba menjen, az nyilván a gazdaság szereplőinek a véleményével együtt kell kialakítani, hiszen az a felmérés, ami jó pár évvel ezelőtt készült, az aggasztó volt. Ez a 70 százalékos szám ez igaz, és hogy a hallgatók ezt pontosan értsék. Ügye Magyarországon az első szakképesítés megszerzése az ingyenes. Ezt az állam finanszírozza, ezt mi fizetjük. És, hogy ha így gondolnak bele a hallgatók, hogy a 70 százaléka veszendőbe megy, akkor nyilvánvaló, hogy az a jobbító szándék, az, ami minket vezérel, az mindenki számára azt az eredményt kell hozza, hogy a közadókból kidobott pénz a szakképzés területén minél kevesebb legyen. Amit még látni kell, hogy ha föltesszük úgy a kérdést, hogy kinek lehet információja arról, hogy a két-három éves képzést követően kijövő emberek hol fognak tudni elhelyezkedni, akkor nagyon egyszerű a következtetés, hogy a gazdaság szereplőinél van ez az információ és azokat az eddigi adatszolgáltatásokat, információgyűjtéseket, amiket végeztünk, azok egyértelműsítették bennünk azt, hogy helyes úton járunk. Hiszen az ország régióiban különböző hiányszakmák, természetesen valamelyik egyezik, jelentek meg, és különböző szakmáknak az ösztöndíjas képzését vezették be a régiókba. Ez mindenképpen azzal fog járni, hogy ha a szülő és a gyerek eljut oda, azokon az egyébként megszervezett fórumokon, az általános iskolákkal karöltve a fórumokon, hogy látja, hogy hol van a -6-


legnagyobb esélye a továbbtanulást követően arra, hogy munkába álljon, akkor talán egy kicsit ezek az arányok, ezek elmehetnek a hiányszakmák irányába és akkor már egy kedvezőbbképpen fogunk találkozni. Valójában nagyon sematikusra is meglehet közelíteni a kérdést. A nehézfizikai munkák végzése iránt nincs kereslet. Tehát a nehéz fizikai munkának a presztizsét, a szakmunkának a presztizsét vissza kellene állítani. Ezt nemcsak egyébként az ösztöndíjas rendszerbe való beterelés útján érhető el. Ez elsősorban egy életpálya, egy jövedelemszint biztosítása mellett lehet csak vonzó. Műsorvezető: - Hírek előtt említettem, hogy van egy olyan pozitív tendencia is, amiről éppen Ön nyilatkozott a napokban és megfigyelhető, hogy például a kettős állampolgárság intézményének bevezetése hozott valamilyen élénkülést a külgazdaságban. Ezt tényleg komolyan gondolta, tehát erre vannak már statisztikák, vannak adatok? Dr. Vereczkey Zoltán: - Azt hiszem pontosítanom kell, mert nem így nyilatkoztam, hanem, hogy a szándékban látom azt, hogy egészen más fogadtatásban részesülünk, amikor a határon túl a magyarlakta területeken, a kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében próbálunk konzultálni, üzletember találkozót szervezni, kapcsolatokat építeni. Tehát az, ami körülvesz minket ezeken a találkozókon az egészen más, mint 2005-2006-ban. Hiszen mi akkor is, mint kamara ezt a tevékenységet próbáltuk művelni. Én arra utalnék, hogy biztos, hogy ez a számokban megfog jelenni. Sokkal inkább tudatos magatartást látok a vállalkozók részéről, hogy akár Erdélyben, akár a Felvidéken, akár a Vajdaságban gazdasági kapcsolatokat építsenek. Műsorvezető: - Az ázsiai piacokból való haszonszerzés az viszont már nem a szándék szintjén jelentkezik, hiszen az már kézzelfogható. Éppen Becsey Zsolt külgazdaságért felelős miniszterelnöki megbízott nyilatkozta azt a napokban, hogy mintegy 900 milliárd forinttal javult a külkereskedelmi mérlegünk a sikeres ázsiai piacralépésnek köszönhetően. Dr. Vereczkey Zoltán: - A kamara nagyon régóta mondja azt, hogy a külgazdasági kapcsolatokat 3 dimenzióban lehet megjeleníteni. Egyrészt a Kárpát-medencében a magyarlakta területekkel és a környező országokkal, másodsorban azokkal az országokkal, ahol nagyon nagy mértékű külkereskedelmi egyenlegünk van, elsősorban Németországgal és az Európai Unió államaival, és aztán megkülönböztetjük azt a területet, ami szeretnénk majd művelni, a harmadik világot, amiben lehet egyébként Kínán és a Közel-Keleten kívül, akár a fejlődő országokat is, Indiát, Brazíliát megemlíteni, hogy ezeken a területeken egy nagyon komoly előkészítő munkára van szükség, és hogy ez mennyire a kamarának a gondolkodásterében van, kínai-magyar tagozat és arab-magyar tagozat is működik a kamarán belül, és nem egy éve alakultak ezek a tagozatok, hanem jó 7-8 éve már működnek és próbálják ezt a katalizátor szerepet betölteni. Műsorvezető: - Az iparkamara szerint milyen növekedést prognosztizálható? Ügye sokan elmondták azt, hogy örülhetünk annak, hogy ha éppen recesszióba nem hajlik majd a GDP, de a kamara hogyan látja ezt? Dr. Vereczkey Zoltán: - Inkább azt mondanám, hogy azok a gazdasági kutatók, akik ebben nagyon jó prognózisokat tudtak felállítani, azok mindig első helyen a német gazdasággal való összefüggésünket, korrelációnkat említi. És azt kell mondanom, hogy ez való igaz, ezt mutatják a számok, hogy a német gazdaság az rendkívüli hatással van, a német gazdaság teljesítménye a magyarországi növekedésre. De miután a patrióta gazdaságpolitikának az elemei most már közel két éve, hogy beépítésre kerültek a magyar gazdasági jogszabályok közé, ezért mi azt várjuk, hogy a növekedésnek egy belső motorja is kell, hogy beinduljon. Itt -7-


elsősorban a feketegazdaságnak a visszaszorulására gondolok. Az, hogy azok az intézkedések, amelyek a gazdaság kifehérítésének célzatával születtek, azok egyre inkább betöltik a funkciójukat, és olyan, eddig láthatatlan teljesítmények is az adózott látható szférában fognak megjelenni, amelyek a növekedésnek az egyik részelemeként értelmezhetőek. Műsorvezető: - Mondjunk erre 1-2 példát. Tehát melyek voltak azok a gazdaság kifehérítését célzó intézkedések, amelyeknek már érezhetőek a hatásaik. Dr. Vereczkey Zoltán: - Fuvarozás területén nagyon jelentős lépé volt a kereskedelmi gázolajárnak a bevezetése. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2010-ben literenként először 13,50, ma 17 forintot kap vissza az a hivatásrendi fuvarozó, akik ennek a rendszernek a keretében ezt megigényli. Tehát nemcsak a jövedéki adó oldalon számíthatunk bevétellel, hanem arra is számolnunk kell, hogy megéri bejegyzett tisztességes fuvarozónak lenni, hiszen mind a nagy üzemanyag-forgalmazó részéről, mind az állam részéről olyan visszatérítések működnek, amelyek a tisztességes vállalkozók által diktált árszint, fuvardíjszint bevezetését, annak az alkalmazását már nagy hatásfokkal biztosítják. Tehát ezek a kifehérítés irányába ható részletszabályozások együtt adhatnak valamilyen növekedési lehetőséget a magyar gazdaságnak. Műsorvezető: - Aztán itt van például az 5,8 százalékos reálbér-emelkedés, ügye ami azért szintén egy komoly eredmény volt, amit itt elkönyvelhettünk az utóbbi időszakban és ügye a belsőfogyasztásnak az erősítése az kitűzötten egy kormányzati cél volt. De, hogy ezzel nagyon egybecsúszott például a végtörlesztési időszak is, és sokan azt mondták, hogy ez nyilván azért nem ösztönözte olyan látványosan a belsőfogyasztást, merthogy sokan végtörlesztésre, vagy banki előtörlesztésre költötték ezt az összeget? Dr. Vereczkey Zoltán: - Egyetértünk ezzel a feltételezéssel. A számok is igazolni fogják. A vállalati hiteleknek a kamatlába az Magyarországon 2004-től 2010-ig jóval meghaladta a versenyországoknak a kamatterhelését. Ugyanakkor a válságot követően 2009-ben a vállalati hitelek állománya mintegy 30-35 százalékkal esett vissza, a forgóeszközhitelek Magyarországon szinte elérhetetlenné váltak a mikro-, kis- és középvállalkozások részére. Tehát úgy gondoljuk, hogy még ennek a figyelembevétele is fontos lesz majd, amikor azt értékeljük, hogy a fogyasztás miért stagnált. A lakosságnál ugyanezek a folyamatok játszódnak le, de hát vegyük azt, hogy a lakosságnak ügye az egyik része az vállalkozó és a családját tartja el. Tehát a vállalkozó lakosság az abban volt érdekelt, hogy két dologra használja fel bármilyen forrásból származó szabad jövedelmét, az egyik, hogy a hiteleit törlessze, a másik, hogy az egész mikrogazdaságának a forgóeszköz-hitelezését az biztosítsa, és ne veszítsen piacot. Tehát ez a két dolog együtt azt eredményezte, hogy nem tudott a fogyasztás emelkedni, és ezt eredményként lehet elkönyvelni, hogy ha a fogyasztás szinten maradt. Műsorvezető: - Még egy fontos témát szeretnék érinteni a beszélgetésben, merthogy úgyis megtette ezt korábban. Nevezetesen az Unió kettősmércéjét, aminek hát azért van kihatása itt belföldön. Régóta mondjuk, hogy mindennek a kulcsa a növekedés és hát Ön is bízik abban, hogy az Európai Unió felhagy majd a kettősmérce alkalmazásával, és abban is, hogy az IMF leül végre a tárgyalóasztalhoz és megállapodik a magyar kormánnyal. Ha ezek megtörténnek, akkor már csak nálunk a sor. Ezt éppen Ön mondta. A leckét jól megtanultuk, csak meg kell valósítani. Hát az a kérdés, hogy mit tanultunk a leckéből és mi az, amit meg kell valósítani? Dr. Vereczkey Zoltán: - Hát a megvalósítás az, hogy hatékonyabban kell dolgozni. Tehát mindenképpen azt a technológiai, fejlettségi szintet, amit már Magyarország elért, azt tartani -8-


kell. Látni kell azt, hogy mi bevagyunk ékelve az olcsó munkaerő, a keleti országok gazdasági dinamizmusát biztosító olcsó munkaerő világa, és a fejlett technológia a nyugat-európai fejlett technológia világa közé. Tehát nekünk meg kell találni azt a megfelelő mértéket, hogy mennyi a munkaerő ára Magyarországon, és milyen fejlettségű technológiával alkalmazunk, milyen fejlettségű technológiával dolgozunk. Tehát azt gondolom, hogy a kettőnek az eredőjéből mindig azt a célt kell megfogalmaznunk, hogy a lehető legmagasabb technológiával a leghatékonyabban dolgozzunk, hiszen az biztosíthat egy magasabb munkabérszínvonalat, a magasabb munkabérszínvonal pedig biztosíthat egy reáljövedelem-növekedést, ezáltal egy belső keresletélénkítést. Tehát mi a célmeghatározásban vagyunk kitartóak, hatékonyan és többet kell tudni dolgozni, nem tartható az, ezt nagyon sokan elmondták, hogy Magyarországon 3,8 millió adófizető legyen a 10 millió magyar lakosból.. Műsorvezető: - Ha egyáltalán, bocsánat, ennyien fizetnek adót. Mert ügye elhangzott korábban az is, hogy körülbelül olyan 1 millió körül lehet azoknak a száma, akik ebből még adót sem fizetnek. Munkájuk van, de adót nem fizetnek. Dr. Vereczkey Zoltán: - Így van, és ami ennek a belső szerkezetében, amire Demján Sándor hívta föl legelőször a figyelmet, hogy mennyi a termelés szerkezete. 400 ezer ember volt akkor, aki a termelésbe dolgozott, most nagyon reméljük, hogy ez már a félmilliót, a zöldmezős beruházások alapján elfogja érni Magyarországon, de azt gondolom, hogy a növekedésnek a motorja az kettős lehet, az exportteljesítmény és a belgazdaság, a belpiac. Műsorvezető: - Az, hogy ezt a bizonyos 5,5 milliós foglalkoztatottsági szintet elérjük, annak mennyi a realitása? Dr. Vereczkey Zoltán: - Hát nehéz kérdést tett föl. Azt tudom mondani, hogy vannak olyan társadalmak, ahol az 55 százalékos foglalkoztatás fölött foglalkoztatnak. Tehát azt mondani, hogy ez egy irreális célkitűzés lenne, az nagyon nagy butaság lenne. Az, hogy mi mikor fogjuk tudni ezt elérni, az pedig ahogy a cikkbe is írtam, amit idézet, az most már elsősorban rajtunk múlik. Tehát egy olyan tudati változáson kell átmennünk, hogy igenis meg kell találnunk a változó világban a változó szerepünket, és azt a teljesítményt, amit letudunk rakni, azt mindig azok felé a piacok felé eljuttatni, amelyek az ellenértékét ennek megfizetik. Műsorvezető: - És, hogy ha az Unió kettősmércéjét is letudjuk küzdeni, akkor ahhoz még ez egy plusz adalék lehet. Köszönöm szépen, hogy nálunk járt dr. Vereczkey Zoltánt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét hallották.

hirado.hu Ennyit számít a Mercedes-gyár 2012.03.30 19:01.30 - [22423878] A beruházás pozitív hatásai érzékelhetőek lesznek az exportteljesítményben, jelentkezni fognak az import adataiban és a foglalkoztatásban is - mondja Parragh László. Akár 1 százalékos GDP-növekedést is hozhat a Mercedes-gyár. A beruházás pozitív hatásai többek között az exportteljesítményben és a foglalkoztatásban is érezhetőek lesznek. Az éves GDP fél, esetleg 1 százalékos többletnövekedését is hozhatja a Mercedes magyarországi beruházása - mondta a Kossuth rádiónak Parragh László, a Magyar

-9-


Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. "Ez egy százmilliárdot meghaladó nagyságrend" fogalmazott, majd kifejtette: a beruházás pozitív hatásai erősen érzékelhetőek lesznek az exportteljesítményben, továbbá jelentkezni fognak az import adataiban és a foglalkoztatásban is. Parragh László utalt a gyárhoz kapcsolódó szolgáltatók, beszállítók megjelenésére, valamint arra, hogy az így keletkező többletjövedelmet is a térségben költik majd el. (MTI-fotó: Kovács Tamás) Az iparkamara elnöke arról is szólt: Magyarország már most is autóipari központnak számít, hiszen hazánk - lakosságszámra vetítve - Európa legnagyobb autógyártója, ésehhez kapcsolódóan a beszállítói pozícióink is folyamatosan erősödnek. A további fejlődés egyik feltétele pedig a magasabb hozzáadott érték megjelenése, amely az elmúlt években tetten érthető - magyarázta. "Megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre, legyen elegendő, jól képzett szakmunkás, legyen megfelelő vezetői gárda" - tette hozzá. Parragh László megjegyezte: érdemes odafigyelni, hogy a képzési rendszer is olyan legyen, amely figyelembe veszi az autóipar igényeit, az exportra épülő cégek beszállítói háttere pedig minél inkább a magyar kis- és középvállalkozói szektorra épüljön.

boon.hu Innovációs díj a TVK-nak 2012.04.01 12:21.06 - [22433242] Budapest - A kamara innovációs díját nyerte el az utóbbi 10 esztendő legsikeresebb terméke. A XX. Magyar Innovációs Nagydíj bíráló bizottságának döntése értelmében a Mol-csoporthoz tartozó TVK fejlesztési pályázatát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs díjával jutalmazták. A társaság vezérigazgatója, Pethő Zsolt a Parlamentben vette át pénteken a csapadék- és szennyvízvezetékek műanyag-alapanyagának kifejlesztéséért odaítélt szakmai elismerést. A Tipplen K 850 néven bejegyzett termékből elsősorban úgynevezett korrugált, bordázott, nagy gyűrűmerevségű és nagy átmérőjű (2 méter vagy akár azt meghaladó) csövek készülnek. Tipikus felhasználási helyei lehetnek a szennyvíz és csapadékvíz elvezető csatornák. Teherbírása és szilárdsága révén, olyan helyeken is használható, ahol nagy terhelést és szélsőséges időjárási körülményeket kell elviselni, így például autópályák, repülőterek alatti vízelvezető rendszereknél. A termék így kiválthatja a nehezebb, drágább, hosszú távú időjárási szélsőségeknek kevésbé ellenálló betoncsöveket. A gyártás megkezdésekor, 2010-ben, a tervekhez képest 4000 tonnával túlszárnyalták az eredeti 5000 tonnás értékesítési tervet, míg 2011-re megháromszorozták azt. 2012-re további 5500 tonnával szeretnék növelni az eladást. Ennek elérése esetén az új termék idén a TVK polipropilén termelésének már közel 10 százalékát teszi ki. A Tipplen K 850-et azért nevezhetjük az utóbbi 10 esztendő legsikeresebb termékének, mert ebben az időszakban nem volt hasonló volumennövekedést elérő terméke a TVK-nak. ÉM-UM - 10 -


- 11 -

Kossuth Rádió - Déli Krónika Beindult a Mercedes gyártás Kecskeméten :06 (hossza: 3 perc) - [ ]

Recommend Documents