HírTV Beindul-e a gazdaság 2014-ben? :41 (hossza: 7 perc) - [ ]

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

HírTV Beindul-e a gazdaság 2014-ben? 2013.09.27 - 19:41 (hossza: 7 perc) - [5653435] Maráczi Tamás (műsorvezető): - Tisztelettel köszöntöm a stúdióban Parragh Lászlót a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra elnökét. Jó estét kívánok! Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamra): - Jó estét kívánok! Műsorvezető: - Két százalékos gazdasági növekedés, ez a kormány prognózisa, ugyanakkor van egy jövő évi költségvetési tervezet, amelyben a költségvetési tanács túl sok optimista kitételt talál, csak kettőt mondok: az egyik az áfa-bevételek és a lakossági fogyasztás beindulásával kapcsolatos optimizmus. Ön ezzel összefüggésben a növekedési prognózist nem tartja optimistának, ezt a két százalékot? Parragh László: - Nem tartom túlzottan optimistának. Azt gondolom, hogy minden feltétel adott ma már a növekedéshez, hiszen a lakosságnak az eladósodottsága jelentősen csökkent, a megtakarítások nőnek, az exportunk az továbbra is bővül, Németországban pozitív előrejelzések vannak, tehát szerintem nyugodtan számolhatunk egy növekedéssel. Egyébként is a költségvetést lehet módosítani, ha gond van, ez megtörtént idén is nem egyszer és ez így van rendjén. Én a fontosnak azt tartom, hogy a növekedés az egy organikus növekedés legyen, egy egészséges fenntartható növekedés, ne hitelből indítsuk el, ne külső pénzekből, ne valamilyen ígéretre alapozva, hanem legyen mögötte tényleges teljesítmény és én azt látom, hogy ez a tényleges teljesítmény ma ott van a magyar társadalom mögött. Műsorvezető: - Esetleg legyen mögötte egy fogyasztás, egy belső motor. De ön azt nyilatkozta talán két nappal ezelőtt, hogy néhány év kell ahhoz, hogy a lakossági megtakarítások ugye transzformálódjanak fogyasztássá. Akkor ezen kívül mi más motorja lehet a növekedésnek? Parragh László: - Hát a növekedésnek mindig két motorja van. Az egyik az a belföldi fogyasztás, a másik pedig a külföldi export, a külföldre irányuló export. Hogyha a külpiacainkon élénkülés van, akkor az nyilván már egy növekedési tényezőként jelenik meg. A hazai fogyasztásnál pedig nagyon fontos az, hogy Magyarországon a fogyasztás egy előrehozott fogyasztás volt évtizeden át. A devizahitelben való eladósodottság mögött ez látható vagy ez található. Megégették magukat sokan és szerintem sokkal óvatosabban viselkednek nagyon helyénvalóan. Műsorvezető: - Egy másik állítása és ez egy másik téma már, hogy azt mondta, hogy az uniós pályázatokból érkező források továbbra is a magyar gazdaság egyik hajtóereje marad. Mekkora tőkéhez jutnak a kis- és középvállalkozások? Ugye itt van egy 2014-2020 között uniós költségvetési ciklus. Tudjuk ezt az összeget és tényleg hozzájutnak ehhez a tőkéhez? Parragh László: - Hát nagyjából tudjuk ezt az összeget, de az az igazság, hogy még Brüsszelben sem születtek meg a megfelelő döntések és Magyarország sem áll teljesen készen arra, hogy ezeket a programokat elindítsa. Hangsúlyozom Brüsszeltől is várjuk a végső döntést. Én nagyon tartok attól, hogy 2014-ben sokkal kisebb hatása lesz ennek a gazdaságban, mint amit tőle remélünk, bár az látszik és el kell ismerni, hogy az elmúlt hónapokban kifejezetten felgyorsult az uniós forrásoknak a kifizetése egy sziszifuszi munka eredményeként, de itt egy nagyon komoly eredményt látunk. Műsorvezető: - Tehát ön azt mondja, hogy a lehívások hatékonyabbak lesznek ebben a hétéves ciklusban? Parragh László: - Én nagyon remélem, mi el fogunk mondani mindent és törekszünk arra, hogy a kamarák jelen legyenek a rendszerben, ott legyenek a területi kamarák akkor, amikor a pénzt eljuttatjuk a kis- és közvállalkozásokhoz, hiszen ott vagyunk velük a mindennapok szintjén, de hát hogy milyen lesz az országos intézményrendszer ez még politikai döntés kérdése. Műsorvezető: - Nézzük második nagy témánkat, ez a növekedési hitelprogram. Nyilvánvalóan a növekedés, amiről az előbb beszéltünk és a magyar cégek, amiről meg most szeretnék beszélni. Pozitív


hatással lehet ez, volt egy első szakasz és lesz egy második októbertől, az már egy 2 000 milliárd forintos hitelkeret lesz. Talán beszéljünk az első szakaszról először. Mik a tapasztalatok az önök kamarája szerint? Parragh László: - A pénzügyi válság kirobbanása óta a magyar gazdaságból nagyjából két uszkve három ezer milliárd forint ment ki, attól függ, milyen árfolyamon számoljuk. Ez azt jelenti, hogy a hitelállománynak 20-25 százaléka, közel 30 százaléka eltűnt a gazdaságból. Ez leginkább a kis- és középvállalati kört érintette, ezért mi nagyon örültünk annak, amikor a jegybank bejelentette ezt a 750 milliárdos első csomagját. Az látszik, egyértelműen látszik, hogy a pénzt elkapkodták, elfogyott. A legnagyobb hitelképességgel rendelkező ügyfelek vitték el, nagyjából egyharmada beruházásra ment, nagyjából egyharmada az hitelkiváltásra. Tehát én azt gondolom, hogy ez a 750 milliárd ez nagyon jó helyre ment a gazdaság tekintetében. Műsorvezető: - De a második szakaszban mehet jobb helyre? Értem ez alatt, hogy ugye most egy jobb hitelkonstrukcióba átváltott az egyharmad, ugye a vállalkozásoknak, amit ön mondott. Lehet, hogy egy nagyobb arány fogja most a második szakaszban már nem hitel átvariálásra költeni, hanem kifejezetten beruházásokra és munkahelyteremtésre költik ezt a hitelt? Parragh László: - Ennek minden esélye megvan, mondhatnám azt is, hogy minden bizonnyal, ugyanis egyrészt hosszabb a futamideje a pályázati lehetőségnek, tehát nem három hónapra szól ez az egész, hanem jövő év végig lehet ezzel a programmal tervezni. Magyarul azok a cégek, akik beruházásban gondolkoznak, azok nekiállhatnak ezt a beruházást megtervezni. Az első programnál csak az tudott beruházni, akinek már készen volt erre a terve és be tudta vinni a bankhoz az anyagot. A másik pedig, hogy lényegesen nagyobb forrás áll rendelkezésre, tehát ez egy szélesebb kört fog tudni elérni. Műsorvezető: - Mennyire voltak az partnerek az új hitelezésbe, ebben a konstrukcióban a bankok? Hiszen voltak olyan hírek, hogy a bankok a saját portfóliójukat erősítették meg ezzel az MNB hitellel és igazából keveset helyzetek ki ahhoz képest amennyit kaptak. Ez igaz, vagy ez csak egy feltételezés? Parragh László: - A Magyar Nemzeti Bank ellenőrzi, hogy kihelyezték-e a pénzeket. És aki nem helyezte ki a pénzt azt megbünteti. Tehát annak fizetni kell egy extra kamatköltséget, úgyhogy ez egyáltalán nem így van. A pénz az gyakorlatilag 100 százalékban elfogyott. Most szeptember 30-án zárul le a program, akkor fogjuk látni. Ami a következő programot illeti ott pedig a jegybank meghatározta, hogy hitelkiváltásra, tehát korábbi hitel cserére, maximum az összeg 10 százalékát költhetik a bankok. Műsorvezető: - Nézzük a harmadik témánkat és még két percünk van erre a témára, ez a felsőoktatási stratégia. Önök részt vettek a felsőoktatási kerekasztalon és önök ott egyedüli szervezet, aki nem írták alá ezt a dokumentumot. Mit hiányoltak belőle? Parragh László: - Hát mi a gazdaság véleményét tolmácsoltuk. Én egy email cunamit kaptam előző este, amikor ezt körbeküldtük ezt a stratégiát. Ha rövid akarok lenni, akkor azt kell mondjam, hogy ez egy nagyon erős visszarendeződési törekvés a korábbi felsőoktatási logika irányába, ami a mi szempontunkból nem elfogadható. Nem elég gazdaság közeli, nem foglalkozik a munkaerő-piaci igényekkel, továbbra is nagyon lazán maradnak a felsőoktatási intézményekben a gazdálkodási feltételek, a szakoknak a kiírása az szerintem kifejezetten hát megfontolandó. Amikor két ember beiratkozik egy szakra és akkor 4 oktató tanítja ez szerintem nem egy elfogadható dolog. A napokban mindenki hallotta a nyelvvizsgával kapcsolatos álláspontokat is. Egy felpuhítási kísérlet számunkra nem elfogadható. Műsorvezető: - Csak nagyon röviden milyen változtatások foganatosíthatóak még, van erre még esély, hogy önök benyújtanak valami javaslattervezetet és még belenyúlnak a stratégiába a döntéshozók? Parragh László: - Én nem vagyok benne biztos, hogy egyáltalán most kell stratégiával foglalkozni. Volt egy átalakítás a felsőoktatásban, ezt végig kell vinni és majd lesz egy következő év, vagy azt követő év egy új kormány, amikor neki kell állni és csinálni egy új, normális jól működő stratégiát. Műsorvezető: - Meglátjuk, hogy a jövő mit hoz. Parragh László most itt ennél a pontnál kell befejeznünk. Köszönöm, hogy itt volt! Parragh László: - Köszönöm szépen!

Parragh László: - Köszönöm szépen!


==***==


hirado.hu

2013.09.29 10:46.02 - [26771114] Parragh: Magyarország nagyot teljesített az elmúlt években

A gazdaság szerves fejlődése jelenti a hosszú távú stabilitást: a hitelből történő fejlesztés, a nemzeti vagyon eladása időről időre válságot okoz - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szeptember 26-28. között Békéscsabán és Gyulán Növekedési fordulat - honnan jön a lendület? címmel rendezték meg az 51. Közgazdász-vándorgyűlést. A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsora az előadók közül Kovács Árpáddal, Parragh Lászlóval, Vantara Gyulával, Farkas Zoltánnal és Baráth Etelével készített interjút. Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke hangsúlyozta: 2007 óta várunk a növekedési fordulatra. Magyarország ereje a szellemi és innovációs képességében rejlik, az erőforrásai a mezőgazdasági értékek, a gyógyturizmus, a turizmus, a magyar vidék. Kovács Árpád bízik abban, hogy az európai konjunktúra Magyarország számára is lehetőségeket teremt, ugyanakkor meg kell találni a nemzeti és a globális érdekek közötti harmóniát. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte: Magyarország jövőre választás előtt áll, s bár a Kamarának nem dolga ebbe beleszólni, azt megfogalmazni azonban igen, hogy a pálya, amelyen vagyunk, fenntartható-e. Az Iparkamara álláspontja most is az, ami az elmúlt tizenegynéhány évben volt: hitelből, a nemzeti vagyon eladásából nem lehet növekedni, ahogy pusztán abból sem, hogy idejönnek a külföldi befektetők. Arra van szükség, hogy a saját magunk által megtermelt jószágokból induljon el a növekedés, csökkenjen az eladósodottság, végigmenjenek a versenyképesség fenntartásához szükséges strukturális reformok - az oktatástól az adórendszeren át az igazságszolgáltatás, a nyugdíjrendszer, a szociális ellátás, a közigazgatás reformjáig. "Az elmúlt években ezekben Magyarország nagyon nagyot teljesített, ugyanakkor nagy árat is fizetett" - fogalmazott Parragh László. Hozzátette: a Kamara számára mindegy, hogy Magyarországnak milyen kormánya van, a lényeg, hogy ezt a fajta gazdaságpolitikát folytassa, mindegy, milyen színű a macska, csak fogja meg az egeret. A jelenlegi gazdaságpolitikával 2-3 év távlatában erősen érzékelni fogjuk a gazdasági növekedés mindennapjait - mondtaaz Iparkamara elnöke. Az eszmecserén a Békés megyei vezetők elmondták: a térség jelenleg le van maradva a kontinens átlagától, de a helyi adottságok jó kihasználásával már a belátható időn belül lehet Kelet-Magyarországon nyugat-európai atmoszférát teremteni. Vantara Gyula fideszes országgyűlési képviselő, Békéscsaba polgármestere bevezetőjében a kolbász fővárosának nevezete Békéscsabát. Hangsúlyozta: a város értékei, amelyre büszke lehet a település: a kolbász, a Közép-Európában leghamarabb érő csemegeszőlő-fajta, a budagyöngye, valamint Munkácsy Mihály. Ezekre az értékekre a városnak vigyáznia kell, ugyanakkor új beruházásokra is szükség van, azt a fajta ipart is támogatják, amely a hagyományokat ápolja. Békéscsabán a nyomdászatnak, a cserép- és téglaiparnak, a könnyűiparnak, valamint az élelmiszer feldolgozásnak - ezen belül is a malomnak, a konzervgyárnak, a hűtőháznak, a tejüzemnek is régi hagyományai vannak. "Ezeket kell újraéleszteni a mai kor igényeihez igazítva, nem nagy kombinátok, termelőüzemek újraindításával, hanem gazdatámogatásokkal" - mondta a politikus. Vantara Gyula elmondta: Békéscsabán mintegy nyolcezer egyéni vállalkozás van, s az önkormányzat egyik fő célja, hogy ezek a vállalkozások legalább 1-2 új munkahelyet tudjanak teremteni, amivel szinte egycsapásra megszűnne a munkanélküliség a városban.

-1-


Farkas Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke szerint nagyon fontos kérdés, hogy gazdaságilag, pénzügyileg hogyan tud a térség olyan irányt venni, ami a fenntartható fejlődést jelentheti a megye számára, hiszen tudjuk, hogy a GDP aránya az európai átlag kétharmadát sem éri el. Ugyanakkor hangsúlyozta: Békés megyének jók az adottságai, és 2014 az az időszak, amikor Magyarország polgári kormánya fejlesztési szempontból teljesen más szemlélettel vág neki az unió hétéves költségvetési időszakának. Baráth Etele, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja elmondta: ő azokban az elméletekben nőtt fel, amely Magyarország helyzetét egy kettős perifériális helyzetben írta le: Nyugatnak voltunk a széle Kelet felé, másrészt pedig Keletnek Nyugat felé. Baráth Etele kiemelte: ez egy hihetetlen nagy erő, olyan közösségekben létezünk, amelyek a kultúrák találkozását jelentik, nyelvünk fennmaradása, kultúránk ereje is ebből táplálkozik, befogadó nemzet vagyunk. A fejlődési irány egyértelműen Európa, az Európai Unió. A történelmünk azt bizonyította, hogy a legnehezebb helyzetben is képesek voltunk újrakezdeni, mindig meg kellett küzdenünk a világgal, s most is meg fogunk küzdeni, és talpra fogunk állni, csak az a kérdés, hogy önmagunkkal meg tudunk-e küzdeni, fogalmazott Baráth Etele.

atv.hu 2013.09.28 10:04.42 - [26763475] Felsőoktatás: A Világbank kottáját vette elő a Fidesz

A Felsőoktatási Kerekasztal elfogadta a legújabb törvénykoncepciót, melyben a szakpolitikusok számos ponton ellentmondásba kerültek az eddigi hivatalos retorikával, ugyanakkor a hallgatók és rektorok hat pontos követeléseiből csak a keretszámok eltörlése valósul meg. A forráscsökkentés biztos, a reform sikere kevésbé. A Hetek cikke. "3,5 év elvesztegetett idő van a felsőoktatásban" - mondta a Hetek kérdésére Hiller István volt oktatásügyi miniszter. A 2011 végén elfogadott törvényről a gyakorlatban is kiderült, hogy működésképtelen, elég csak a felvételi időszakok káoszaira gondolni. Az országon végigsöprő hallgatói tiltakozások hatására év elején nevezték ki Klinghammer Istvánt a felsőoktatási államtitkári posztra, és felállt a Felsőoktatási Kerekasztal, hogy a reformfolyamatot és a HaHa által kidolgozott 6 pontos követelést megvitassa. Most abszurd helyzet állt elő, a ciklus utolsó évében alkotnak felsőoktatási törvényt a következő érára, hiszen ez legkorábban a 2015/2016-os tanévben léphet hatályba. Hiller szerint egyvalami viszont konzekvensen megvalósult: a pénzkivonás, hiszen 2010 óta 63 milliárd forintot kivontak a felsőoktatásból. A szakpolitikus arra is rámutatott: a Felsőoktatási Kerekasztal tagjai közül egyedül az Iparkamara nem szavazta meg a stratégiát, ami - ismerve Parragh lobbierejét - legalábbis kérdésessé teszi a kormány általi elfogadását, nem beszélve a nemzetgazdasági tárca hozzáállásáról financiális oldalról. A jelenlegi elképzeléseknek ugyanis egyik legnagyobb hibájuk, hogy nincs kiszámolva a költségvetési vonzatuk. A Felsőoktatási Kerekasztal által elfogadott stratégia - amely több szempontból szakít az eddig hangoztatott kormányzati elvekkel - fontosabb elemei közé tartozik a keretszámok eltörlése, a hallgatói finanszírozási elv, az intézmények kategorizálása vagy a gazdasági kancellári poszt bevezetése. A koncepció szerint nem lesznek keretszámok, de továbbra is központilag határoznák meg, hogy az adott képzési területeken összesen hány helyet -2-


finanszíroz az állam. Ezentúl nem intézmények, hanem hallgatók lennének finanszírozva, méghozzá differenciáltan, azaz a képzési területek, képzési szintek vagy intézménytípusok szerint. Megszűnne, pontosabban a hallgatói ösztöndíjakba épülne be az intézmények fenntartását szolgáló eddigi bázisfinanszírozás. Az állami támogatás 70 százalékát az állami ösztöndíjas hallgatók, 30 százalékát a tudományos-kutatói teljesítmény meghatározott kritériumai alapján osztanák szét az intézmények között. A finanszírozandó intézmények listája így a felvett hallgatók választása alapján dőlne el, ami egyértelműen előnyös helyzetet teremt a népszerű nagy egyetemek számára. Továbbra is plusztámogatást kapnának a kiemelt, kutatóegyetemek és az alkalmazott kutatások főiskolái, de az érintettek szerint mindez kevés, ráadásul az oktatók bérrendezése nélkül a nemzetközi top 200-ba kerülésük csak vágyálom marad. A miniszterelnök által kinevezendő gazdasági kancellárok rendszerét 2015-től vezetnék be, addig pedig külsősökből álló igazgatótanácsok felügyelnék az intézmények pénzügyi döntéseit. Az elképzelés a minőségelv és a profiltisztítás jegyében 4 kategóriába sorolná a magyar felsőoktatási intézményeket, s részben ehhez igazítaná a finanszírozást is: tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák közé. Létrehoznák a felsőoktatási szakképzés helyi centrumainak szánt közösségi főiskolákat, esetleges mentőövként a kisebb, főként vidéki intézményeknek. A koncepció felállít egy elméleti rangsort és egy finanszírozási elvet, s a kettőből nagyjából kikövetkeztethető, hogy melyik intézménynek mi lesz a sorsa - anélkül, hogy politikai döntést kellene róluk hozni. A radikális Halgatói Hálózat (HaHa), amely joggal sérelmezte a kerekasztal-tárgyalások nyilvánosságának hiányát, közleményében problémásnak tartja, hogy nem tudni, mennyire lesznek objektívek az intézmény-besorolás kritériumai, ahogy azt sem, hogy ennek pontosan milyen finanszírozási vonatkozásai lesznek, és a szintek közti átjárhatóság sem látható. Nem derült ki, hogy milyen minimális ponthatárral lehet majd bekerülni az egyes intézménytípusokba, és nincs garancia a kancellárok és igazgatótanácsok kilétére sem. A központosított gazdasági irányítás mellett nem látják biztosítottnak a szakmai autonómiát, követelik a szabad rektorválasztás visszaállítását is, mivel több esetben is a szakminiszter döntése érvényesült a szenátusokkal szemben. A HaHa szerint a 6 pontból egyedül a keretszámok eltörlése valósult meg. "Szemléletbeli változás van annyiban, hogy a Fidesz visszatér a 98-as világbanki megállapodáshoz, amit annak idején mereven elutasított" - állítja Geréby György, a CEU oktatója. A világbanki programban az is szerepelt, hogy az intézményfenntartásban a diákok választására hagyatkoznak, a kisebb és fölösleges intézményeket bezáratnák, sőt, egy kompenzációs alapból támogatva, fokozatosan vezetnék ki őket a rendszerből. Geréby szerint ezek a főiskolák, egyetemek akár privatizált formában is működhetnének tovább. Az anyag szerinte nem néz szembe a rendszer szintű problémákkal, mivel a kormány nem tudja eldönteni, hogy totális központi irányítás alá helyezze, és lényegében államigazgatási szervként működtesse, vagy szabadlábon hagyja, netán privatizálja az intézményeket. Közben a felsőoktatás nagy része komoly amortizációs deficittel küzd, a sok évtizedes, "kijárásos" szokás szerint a jól gazdálkodókat bünteti, a túlköltekező intézményeket pedig jutalmazza a finanszírozási rendszer - mutat rá a szakértő, aki szerint ezt a helyzetet a kancellária aligha oldja meg. Hetek / Makki Marie-Rose

-3-


jogiforum.hu 2013.09.27 07:46.34 - [26752402] Sarccal a kamara felé

Miután az Alkotmánybíróság júliusban hozott határozatában közteherként értékelte a 2012-ben bevezetett kötelező kamarai hozzájárulást, nincs alkotmányos akadálya annak, hogy a gazdasági kamara évente csaknem négymilliárd forintot szedjen be a "kötelező kamarai tagság előszobájában". Az Országgyűlés 2011. november 21-én fogadta el az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely magába foglalta a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását is. A kamarai törvény módosítása 2012. január 1-jétől kötelezte a gazdálkodó szervezeteket kamarai nyilvántartásba vételük kezdeményezésére, valamint arra, hogy évente fizessenek a kamarai közfeladatok ellátásához ötezer forint hozzájárulást. A módosítás azt is kimondta, hogy a nyilvántartásba bejegyzett gazdálkodó szervezetek részére a kamara térítésmentesen köteles gazdasági, pénzügyi, adózási és hitelhez jutási tanácsadást nyújtani, valamint üzleti partnerkeresésben és pályázatfigyelésben segítséget adni. Nem kis summáról van szó, hiszen ha minden vállalkozás befizetné az ötezer forintot, akkor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évi csaknem négymilliárd forinttal gazdagodna. A kötelező kamarai hozzájárulást csodálkozással vegyes értetlenkedés fogadta a gazdálkodó szervezetek részéről. Nem értették, ha a vállalkozások nem válnak kamarai taggá, akkor mi alapozza meg a regisztrációs és a fizetési kötelezettségüket. Dunai Péter, az MKIK főtitkára a hozzájárulást a társadalombiztosításhoz hasonlította, amit "mindenki fizet, ha beteg, ha nem", illetve a szakképzési hozzájárulást hozta fel példának, ami annak a vállalkozásnak is kötelező, amely nem tart tanulókat, és nem kap utánuk normatív támogatást. Dunai Péter egy interjújában egyenesen úgy fogalmazott, hogy nincsen messze az idő, amikor kötelező lesz a kamarai tagság, hiszen "az egy fejlettebb rendszer, ez annak az előszobája". Parragh László, az MKIK elnöke pedig idén májusban, a kamara küldöttgyűlésén úgy értékelte, hogy a kötelező kamarai regisztráció fontos lépés a gazdaság átláthatóvá tételében. A törvénymódosítás hatálybalépése után a kamarai hozzájárulás közteherré minősítése és a törvényi felhatalmazás nélkül kötelezően szolgáltatandó adatok ellen emelt szót a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE). Az egyesület szerint a kamarai regisztráció egyes műveletei ütköznek az azt elrendelő jogszabállyal, a számviteli és adózási előírásokkal. Az MKIK pedig olyan adatokat kér, amire nincs jogszabályi felhatalmazása. A regisztrációs díj nem közteher, mert nem az államháztartást illeti - állították az MKOE szakértői, akik szerint a közteherré minősítés ütközik a kamara közhatalmi hatáskörének hiányával. A könyvelők azt is nehezményezték, hogy a kamara olyan adatokat kér a vállalkozásoktól, amelyeket a törvény egyáltalán nem említ: például a gazdálkodó szervezet vezetőjének mobiltelefonszámát, vagy a vállalkozás bankszámlaszámát. 2012 februárjában - egy kft. képviseletében eljárva - Tordai Csaba ügyvéd alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozónak formai és tartalmi kifogásai is voltak. Szerinte a törvényjavaslat benyújtása házszabályellenesen történt, mert a módosító indítványt a részletes vita után, közvetlenül a zárószavazás előtt terjesztették be be, így az Országgyűlés nem is tárgyalhatott volna róla. Tordai Csaba kétségbe vonta, hogy a kamarai -4-


hozzájárulás közteher lenne, hiszen az Alkotmánybíróság korábban már kimondta, hogy köztehernek elsősorban az államháztartás javára teljesítendő befizetés számít, és hogy a kamarai bevétel nem minősül szoros értelemben véve az állam által közcélokra felhasználható bevételnek. Az indítványozó szerint a kamarai szolgáltatások finanszírozása nem minősül olyan közérdeknek, amely miatt tagságtól független kamarai hozzájárulás előírható lenne. Az ügyvéd elismerte ugyan, hogy a kamarák köztestületek, de vitatta közhatalmi hatáskörüket. Szerinte ugyanis a tanácsadás, partnerkeresés, pályázatfigyelés - vagyis azok a szolgáltatások, amelyeket a törvény ír elő számukra - nem közhatalmi jellegűek. A kamara szolgáltatásaihoz nem fűződik közérdek, ezek nem olyan tevékenységek, amelyeket közérdekből szervez meg az állam, korlátozva a tulajdonhoz való jogot Az Alkotmánybíróság július 15-én hozott határozatával elutasította az alkotmányjogi panaszt. A 3149/2013. (VII. 24.) AB határozat indokolása emlékeztetett, hogy a gazdasági kamarákról szóló korábbi, 1994. évi XVI. törvénnyel kapcsolatban mind a kötelező kamarai tagságról, mind a kötelező működési hozzájárulásról döntött az Alkotmánybíróság. A 38/1997. (VII. 1.) AB határozat leszögezte: "a gazdasági kamarákról szóló törvény egészének alkotmányossági vizsgálatához döntő szempont, hogy a gazdasági kamarák valóban közfeladatot látnak-e el. A közfeladat fogalmát jogszabály nem határozza meg. A Ptk.-nak a köztestületeket a magyar jogba ismét bevezető rendelkezéseihez készült indokolás szerint közfeladat általában olyan feladat, amelyet egyébként az államnak vagy a helyi önkormányzatnak kellene megvalósítania. Ebben a körben a közfeladat kétségkívül közigazgatási feladat, amelyhez a köztestületnek megfelelő hatáskörökkel is rendelkeznie kell; a köztestület az állam és a helyi önkormányzatok mellett egy harmadik, önálló válfajt, a testületi önkormányzatot valósítja meg. A közfeladat azonban nem korlátozható az igazgatási feladat (kötelező) ellátására. Az állam által igényelt tanácsadó közreműködés is lehet közfeladat." A testület az 1252/B/2010. AB határozatban pedig megállapította, hogy közfeladatnak minősül a köztestületi formában működő szervezet tagjai által végzett tevékenységhez szorosan kapcsolódó, azokat nagymértékben elősegítő nyilvántartások vezetése is. Az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter előadó alkotmánybíró által jegyzett határozat indokolása hangsúlyozta: "Az indítványozó álláspontjával ellentétben nem minden közfeladat ellátása minősül közhatalmi tevékenységnek, így nem feltétlenül követelhető meg a közhatalmi, hatósági feladatkör a közfeladat ellátásának megvalósulásához. Egyes kamarák ellátnak, más kamarák már egyre kevésbé, vagy egyáltalán nem látnak el hatósági típusú feladatot, de közfeladatot igen, miután közfeladat lehet a gazdaság- és üzletélénkítésben részvétel, az adott gazdasági terület összérdekének meghatározása, a gazdálkodó szervezetek összefogott és átlátható működése elősegítését célzó nyilvántartások vezetése, üzleti környezetet élénkítő tanácsadás stb. is." Az Alkotmánybíróság a jogállamiságot, az országgyűlési képviselők tevékenységéhez fűződő garanciákat, a megfontolt törvényalkotást veszélyeztető olyan eljárási hibát nem állapított meg, amely a közjogi érvénytelenség megállapítására alapot adott volna. A határozat szerint a hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége a kamarával tagsági viszonyban nem állók részéről elsősorban az állam által delegált közfeladat finanszírozásához történő részleges hozzájárulásként értékelhető. Az alkotmánybírák a kifogásolt szabályozásban megjelenő kamarai hozzájárulást közteherként értékelték, és megállapították, hogy a gazdálkodó szervezetek éves eredménymutatóitól, bevételétől függetlenül is, önmagában a társasági vagyonhoz és gazdálkodási tevékenység végzése folytán fennálló teherviselő képességhez mérten az évi egyszeri 5000 forint fizetési kötelezettség nem minősül aránytalannak, eltúlzott mértékűnek.

-5-


vallalkozoi.negyed.hu 2013.09.27 10:51.03 - [26754765] Arra jó a közmunka, hogy a gyerek lássa az apját munkába menni

Az iparkamara támogatja a közmunkát. Drága ugyan, de ha összekötik a munkába vezető második lépéssel, akkor arra jó, hogy az addig munkanélküli felkejen, borotválkozzon és elinduljon munkába. Az MKIK beszállt a foglalkoztatási vitába, szerintük 45 ezerrel több a munkahely a versenyszférában 2010 óta. Recessziós időszakban a munkahelyek száma mindig csökken, már az is nagy eredmény, ha sikerül szinten tartani - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A kamara kutatóintézete a GVI Parragh László szerint azt becsülte, hogy az elmúlt három évben 45 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám. A Magyar Közgazdasági Társaság idei vándorgyűlésének csütörtöki előadásaiban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Surányi György korábbi jegybankelnök vitába keveredett a foglalkoztatottak számával. Varga azt mondta 155 ezer fővel többen dolgoznak 2010-hez képest, ebből 85 ezer fő a versenyszférában kapott munkát. Surányi György azonban azt mondta, nem hogy több munkahely nincs a vállalatoknál, de éppen kevesebben dolgoznak a privát szférában. A Varga által idézett foglalkoztatotti létszámot a KSH önbevallás alapján méri, azaz benne vannak a feketézők, a részmunkaidős dolgozók és az a torzító hatás is, hogy külföldre ment dolgozni sok magyar (Varga erről is beszélt, szerinte 40 ezer fővel javítják ők a statisztikát). Surányi György érvét az KSH által mért alkalmazottak száma támasztja alá. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok hány munkahelyről számolnak be - ez pedig valóban csökkent az elmúlt időszakban. Parragh László megjegyezte, hogy a sokféle statisztika miatt nehéz igazságot tenni a kérdésben. Azt azonban elmondta, hogy "a közmunkával messzemenőkig egyetértünk, csak kell egy második lépés, ami átvezet a munka világába". Szerinte rá kell venni a munka nélkül maradtakat, hogy életvitelszerűen dolgozzanak, és ebben segít a közmunka, igaz ennek a fajta munkahelyteremtésnek magas a költsége. A tartós munkanélküliséghez hozzájárul, hogy "a gyerekek nem látják a szüleiket munkába menni", ezért el kell érni, hogy a dolgozó "keljen fel időben, borotválkozzon meg". Parragh László szerint Magyarország az elmúlt három évben többet tett, mint Szlovákia a 2000-es években. Sőt, az egykulcsos adó melletti érvként a kamaraelnök elmondta, hogy Robert Fico, aki az egykulcsos rendszer eltörlésével kampányolt, végül valóban eltörölte azt az adórendszert, de "volt annyi esze" Parragh László szerint, hogy a lényegét meghagyta. Felső kulcsot ugyanis csak az adófizetők 0,4 százalékára vetettek ki. Origo

-6-


-7-

HírTV Beindul-e a gazdaság 2014-ben? :41 (hossza: 7 perc) - [ ]

Recommend Documents