Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei

2201_10_DU_01_E_2015_M-01

Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

25.

Műszaki-biztonsági szempontot nem érintő („D” tervesíthető) eltérések a felülvizsgált dokumentumban foglaltaktól Földi gázvezeték védőcső anyagának változása. Földi gázvezeték nyomvonal változása, ha védőövezetet nem érint, a nyomvonal rövidebb, és/vagy az iránytörések száma kevesebb, az átmérő a felülvizsgált terv szerinti. Gázvezeték mechanikai védelem kiépítése szükséges. Gázmérőhöz szigetelőfal beépítése, ha a mérőtől a gázkészülék távolsága vízszintes vetületben 0.5-1.0 m között van. G10 alatti gázmérő szerelési magassága 900 és 1600 [mm] között változik. Gázmérő helye a helyiségen belül változik. Lakossági gázfelhasználás esetében acélvezeték helyett a méretnek megfelelő rézvezeték kerül beépítésre. Rézvezeték helyett a méretnek megfelelő acélvezeték kerül beépítésre. Fogyasztói gázvezeték bontható, kiszellőztetett elburkolása. Lakossági felhasználás esetében a gázvezeték nyomvonala helyiségen belül változik. Háztartási tűzhely típusának változása, ha a beépített készülék rendelkezik magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel, és teljesítménye nem nagyobb a felülvizsgált tervben szereplő készülékénél. Parapetkonvektor típusának változása, ha a beépített készülék rendelkezik magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel, és teljesítménye nem nagyobb a felülvizsgált tervben szereplő készülékénél. A gázvezeték a tervezett nyomvonalon, nagyobb átmérővel valósult meg. A vezeték épületbe lépésénél hiányzik a szakaszolási lehetőség. KÖGÁZ-idom helyett a fali felállástól l[m]-re PE-acél anyagváltás van vagy fordítva. Ha a tervezett hosszcsavar helyett karimapár kerül beépítésre. Ha menetes gömbcsap helyett karimás kerül beépítésre. Gázvezeték pára elleni szigetelése szükség esetén. Háztartási tűzhely légellátását biztosító légbevezető típusa változik, és a tervező a „D” tervhez mellékeli a légbevezető jelleggörbéjét, ezzel igazolja a megfelelőséget. Lakossági gázfogyasztó készülék (tűzhely, konvektor, 36 kW-ig kazán stb.) bekötése fix helyett nem éghető flexibilis vagy fordítva. 36 kW-ig kazán csere, amennyiben van hozzá végleges kéményseprő szakvélemény és kéményméretezés, illetve tervező igazolja a megfelelőséget. Gázmérő helyisége és alvás céljára szolgáló helyiség közé beépítendő ajtó helyett a gázmérőt és a csatlakozó vezetéket szabad térbe kiszellőztetett szekrénnyel kirekesztik a helyiség légteréből. Készülékkel együtt tanúsított koncentrikus füstelvezető rendszer 60/100 méret helyett 80/125 mérettel épül meg, és végleges kéményseprő-ipari szakvélemény műszaki-biztonsági ellenőrzésre történő benyújtása nem szükséges. Amennyiben az égéstermék elvezető, égési levegő bevezető rendszer típusa, anyaga, nyomvonala változik, és erről van végleges kéményseprő szakvélemény és kéményméretezés, illetve tervező igazolja a megfelelőséget. A kivitelezés ütemezhetősége miatt, az eredeti tervhez képest a fogyasztói vezetékszakasz csak részben valósult meg.

1/1

2201_10_DU_01_E_2015_M-02

Kisnyomású földgáz csatlakozó és fogyasztói vezetékek méretezése A kisnyomású földgáz csatlakozó és fogyasztói vezeték áramlási ellenállását jelen mellékletben megadottak szerint méretezni kell. A megengedett összes nyomásveszteség 2,6 [mbar], amit az alábbiak szerint lehet felhasználni: - gázmérő ellenállása 1,0 [mbar] - kisnyomású csatlakozó vezeték 0,3 [mbar] - fogyasztói vezeték 1,3 [mbar] Telekhatárnál elhelyezett, közös szekrényben lévő nyomásszabályozó és mérő esetén a fogyasztói vezetéken felhasználható nyomás 1,6 [mbar]. Kisnyomású gázvezetékben az áramlási sebesség a 6 [m/sec] értéket nem haladhatja meg. Mértékadó terhelés Az egyes vezetékszakaszok mértékadó terhelését (V [m 3/h]) az ellátott gázkészülékek névleges gázterhelésének és az ellátott készülékek számától függő egyidejűségi tényező szorzata adja. Az épület (lakás) hőteljesítményéhez illesztett (leszabályozott) központi fűtő készülék(ek) esetében a beállított csökkentett teljesítmény vehető figyelembe. Az egyidejűségi tényező értékeit lakóépületek esetében a felszerelt készülékek jellegétől függően a 1. sz. táblázata szerint kell figyelembe venni. - H gáztűzhelyek, gázfőzők, sütők - DWH átfolyó rendszerű vízmelegítők - RH gázkonvektorok, tárolós vízmelegítők - UWH kazánok, cirkó- és kombi fűtőkészülékek 30 [kW] névleges terhelésig. A vezeték szakasz méretezés szempontjából mértékadó gázterhelésének megállapításához a vezetékszakasz által ellátott különféle készülékek fentiek szerint számított egyidejű fogyasztását összegezni kell. Egyenes vezetékek (súrlódási) nyomásveszteségét az adott anyagú csővezetékre vonatkozó diagrammok felhasználásával kell meghatározni. Idomok ellenállása Az alaki ellenállás tényezők összesítését a vezetékszakasz elején lévő idom figyelembe vételével kell kezdeni, a vezetékszakasz végén lévő idom már a következő vezetékszakaszhoz tartozik. A csatlakozó és fogyasztói vezeték összes áramlási ellenállása a folytatólagos vezetékszakaszok súrlódási és alaki ellenállásnak összege.

1/3

2201_10_DU_01_E_2015_M-02 A különféle gázfogyasztó készülékek egyidejűségi tényezői 1. sz. táblázat

Készülékek száma

ƒG (gáztűzhelyek,

Egyidejűségi tényező (ƒG) ƒG(átfolyó ƒG(konvektorok,

ƒG(kazánok, kombi

gázfőzők, sütők)

vízmelegítők)

készülékek 30 kW

tárolós vízmelegítők)

teljesítményig)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

0,621 0,448 0,371 0,325 0,294 0,271 0,253 0,239 0,227 0,217 0,208 0,201 0,194 0,188 0,183 0,178 0,173 0,169 0,166 0,162 0,159 0,156 0,153 0,151 0,148 0,146 0,144 0,142 0,140 0,138 0,136 0,134 0,133 0,131 0,130 0,128 0,127 0,126 0,125 0,123 0,122 0,121 0,120 0,119 0,118 0,117 0,116 0,115 0,144 0,144

1,000 0,607 0,456 0,373 0,320 0,283 0,255 0,234 0,217 0,202 0,191 0,180 0,172 0,164 0,157 0,151 0,146 0,141 0,137 0,133 0,129 0,125 0,122 0,119 0,117 0,114 0,112 0,110 0,108 0,106 0,104 0,102 0,100 0,099 0,097 0,096 0,095 0,093 0,092 0,091 0,090 0,089 0,088 0,087 0,086 0,085 0,084 0,083 0,082 0,082

1,000 0,800 0,703 0,641 0,597 0,564 0,537 0,515 0,496 0,480 0,466 0,454 0,443 0,432 0,423 0,415 0,407 0,400 0,394 0,387 0,382 0,376 0,371 0,366 0,362 0,357 0,353 0,349 0,346 0,342 0,339 0,336 0,332 0,329 0,327 0,324 0,321 0,319 0,316 0,314 0,311 0,309 0,307 0,305 0,303 0,301 0,299 0,297 0,295 0,293

1,000 0,883 0,822 0,782 0,752 0,729 0,710 0,694 0,680 0,668 0,657 0,648 0,639 0,631 0,624 0,617 0,611 0,605 0,599 0,594 0,590 0,585 0,581 0,577 0,573 0,569 0,566 0,562 0,559 0,556 0,553 0,550 0,547 0,545 0,542 0,540 0,537 0,535 0,533 0,530 0,528 0,526 0,524 0,522 0,520 0,518 0,517 0,515 0,513 0,512

2/3

2201_10_DU_01_E_2015_M-02 Földgáz vezetékeknél figyelembe vehető alaki ellenállás tényezők 2. sz. táblázat Szimbólum

Megnevezés

ξ

Könyök vagy csőív (irányérték a DIN 1988 3.része és a TRGI szerint)

0,7

Áramlás szétválasztás, derékszögű leágazás

1,3

Áramlás szétválasztás, átmenő ág

0,3

Áramlás szétválasztás, ellenáramú ágak

1,5

Szűkítő idom

0,4

Elzárócsap (kúpos), sarok (biztonsági csatlakozószerelvény)

5,0

Elzárócsap (golyós), átmeneti

0,5

Elzárócsap (golyós), sarok

1,3

3/3

2201_10_DU_01_E_2015_M-03

A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések elhelyezése. A szabadon szerelt cső bilincsezésének kötelezettségei a.) Acélcső esetén A szabadon szerelt fogyasztói vezetéket csőbilinccsel kell felerősíteni. A csőbilincsek (csőtartó szerkezetek) nem éghető anyagúak és megfelelő szilárdságúak legyenek. Feltétlenül bilincsezni kell a következő helyeken: − gázmérő csatlakozás kiömlő oldalán, −

gázmérő utáni függőleges szakasz felső pontján,

−

gázfogyasztó készülékhez leágazó vezeték felső és alsó pontján.

Bilincsezés megfogási távolságai: − 1"-ig 1,5 m − 1" felett 2,0 m, − 2”-nál nagyobb átmérők esetén a cső önhordó támhosszai szerint a tervező határozza meg a megfogások, illetve alátámasztások sűrűségét és helyét. b.) Réz cső esetén A bilincsek elhelyezésénél az alábbi rögzítési távolságokat kell betartani. Csőátmérő [mm] Rögzítések egymástól mért távolsága [m]

15

18

22

28

35

42

54

1,25

1,5

2,0

2,25

2,75

3,0

3,5

1/1

2201_10_DU_01_E_2015_M-04

A megvalósulási dokumentáció tartalma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Tartalomjegyzék Az engedélyes alkalmassági nyilatkozatával ellátott tervdokumentáció A megvalósult állapot tervtől való eltérés esetén tervező és szükség esetén az engedélyes jóváhagyó nyilatkozata (2201_10_DU_01 technológiai utasítás 5.1. pont szerint), Kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozata (ha szükséges) Szerelői nyilatkozat Szilárdsági nyomás-, és tömörségi próba jegyzőkönyv Szolgalmi jogi, nyilatkozat (idegen ingatlan - nyomvonallal vagy a csatlakozó vagy fogyasztói vezeték védőtávolságával történő - érintése esetén a szolgalmi jog alapításáról szóló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat, továbbá ennek mellékletét képező, érvényes földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajz) Elektromos szabványossági nyilatkozat (EPH és érintésvédelmi igazolás) Villamos felülvizsgálati jegyzőkönyv RB szerelés, villámvédelmi rendszer és elektromos reteszfeltételek esetén (gázészlelő és beavatkozó, vészszellőző, „B” típusú gázfogyasztó készülék és elszívó ventilátor) Hegesztési napló, varrattérkép (ha szükséges) A beépített anyagok szerelvények berendezések műbizonylatai Hegesztési varratvizsgálati jegyzőkönyvek (amennyiben ez előírt a szabvány MSZ 114252:1982 Ipari gázellátó rendszerek. Gázvezetékek és szerelvények követelményei és vizsgálata. szerint) A beépített szellőzési, légellátási szerelvények műbizonylatai (automata légzsalu) A szellőző berendezések beszabályozási jegyzőkönyve A tervfelülvizsgálatban előírt dokumentumok

1/1

2201_10_DU_01_E_2015_M-05

Csatlakozó és fogyasztói vezetékek. A fogalom meghatározásokhoz tartozó elvi ábrák csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések elhelyezési lehetőségeire földgáz esetén

1. sz. ábra Kisnyomású csatlakozó és fogyasztói vezetékek értelmezése

2. sz. ábra

1/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05

0,6-1,0 [m]

Csatlakozó vezeték

Fogyasztói vezeték Felhasználási hely

3. sz. ábra Közép, vagy nagyközép nyomású vezetékről ellátott felhasználói berendezések előkertes beépítés esetén

4. sz. ábra 250 [mm]-es csonktávolságú gázmérő menetes idomokkal kialakított kötésének szemléltetése Új gázmérő hely menetes ívekkel, idomokkal nem alakítható ki!

2/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05

5. sz. ábra 250 mm-ről 110 mm-re átalakított gázmérő kötés szemléltetése Az ilyen gázmérő kötéseket meg kell szüntetni, az idom eltávolítását követően, 250 mm csonktávolságú mérőt kell felszerelni. Új gázmérő hely menetes ívekkel, idomokkal nem alakítható ki!

6. sz. ábra 110 [mm]-es csonktávolságú gázmérő kötések szemléltetése Idomok csak a meglévő gázmérőhelyek átalakításakor alkalmazhatók, új gázmérő hely menetes ívekkel, idomokkal nem alakítható ki!

3/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05

a b l a k

7. sz. ábra Példa falba süllyesztett, házi nyomásszabályozó, gázmérő szekrény szellőzésének kialakítására

4/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05

Közterületre néző Leolvasó ablak

Minden hollandert plombázni kell!

A./

Jelmagyarázat Chart of symbols 1. 1/2" gömbcsap, belsõ-belsõ menettel

O28x1.5

O28x1.5

2. KHS-2 vagy EKB-10 típusú nyomásszabályozó 3. Gázmérõ, G4 4. Kilépõ csõ, O28x1,5 réz 5. Védõcsõ 6. D20/R 1/2 PE-acél összekötõ 7. G5/4-R1/2 csatlakozó készlet 8. A szabályozót és a mérõt összekötõ csõszakasz (réz)

9. Nyomás mérésre alkalmas csonk

10. O28x1.5 rézvezeték, a fogyasztó készülékekhez

PE 80/G SDR11 O20x3

PE 80/G SDR11 O20x3


B./ 8. sz. ábra Nyomásszabályozó és gázmérő szekrény elhelyezése telekhatáron, falba süllyesztve, közterületre néző leolvasó ablakkal

5/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05

Közterületre néző Leolvasó ablak


A./

Jelmagyarázat 1. 1/2" gömbcsap, belsõ-belsõ menettel 2. KHS-2 vagy EKB-10 típusú nyomásszabályozó 3. Gázmérõ, G4 4. Kilépõ csõ, O28x1,5 réz 5. Védõcsõ

PE 80/G SDR11 O20x3

PE 80/G SDR11 O32x3

6. D20/R 1/2 PE-acél összekötõ 7. G5/4-R1/2 csatlakozó készlet 8. A szabályozót és a mérõt összekötõ csõszakasz (réz)

9. Nyomás mérésre alkalmas csonk

10. O32/O28 GÁZGÉP-PRESS


10. O32/O28 GÁZGÉP-PRESS

B./ 9. sz. ábra Nyomásszabályozó és gázmérő szekrény elhelyezése telekhatáron, kerítésbe süllyesztve, közterületre néző leolvasó ablakkal

6/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05

10. sz. ábra Gázvezeték átvezetése födémen

11. sz. ábra A munkaárok kialakítás, vezeték elhelyezés

7/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05

Acél menetes összekötő idom

Sajtolt vörösrézhüvely

DN 32 SDR 11 PE cső MSZ EN 1555-2

6/4”-os acél védőcső

12. sz. ábra PE táguló rézhüvelyes menetes idom

13. sz. ábra PE táguló rézhüvelyes hegtoldatos idom

14. sz. ábra Sajtolt kivitelű PE–acél összekötő idom

8/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05

15. sz. ábra DN 20 menetes PE-acél rézhüvelyes összekötő

DN 20-as PE cső hajlítás R= 400 mm DN 32-as PE cső hajlítás R= 640 mm 16. sz. ábra Előkerti főelzáró elhelyezés és PE csővég ledugózása, későbbi tovább vezetéshez

9/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05

17. sz. ábra Fali felállás, PE-acél menetes összekötővel, egységcsomaggal (csak zártházú gömbcsap lehet)

18. sz. ábra Karimás PE–acél rézhüvelyes összekötő idom, és beépítési vázlata

10/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05

1. Csővég levágása

2. Csővég sorjátlanítása

3. Tömítőelem ellenőrzése

4. Idom feltolása ütközésig

5. Betolási mélység jelölése

6. Préspofa behelyezése

7. Préspofa nyitása, idomra helyezése

8. Préselés

9. Préspofa nyitása

10. Akkumulátoros szerszámnál préspofa behelyezése

11. Préspofa nyitása, idomra helyezése, préselés

12. Préspofa nyitása

19. sz. ábra Préskötések szerelése

11/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-06 Magyarázó ábrák a gázfogyasztó készülékek típusaihoz. (A melléklet az MSZ CEN/TR 1749:2012 sz. szabvány felhasználásával készült, annak tájékoztatás céljára kivonatolt anyaga). A sraffozott szerkezeti elemek az épület részét jelképezik. „A” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható készülékek. Ventilátor nélkül

Ventilátor az égő/ hőcserélő után

Ventilátor az égő előtt

„B” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. „B1” típus: égéstermék áramlás-biztosítóval ellátott „B” típusú gázfogyasztó készülékek Természetes huzattal működő berendezések

Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után

Ventilátor a tűztér/ hőcserélő előtt

Ventilátor az égéstermék áramlás-biztosító után

„B2” típus: égéstermék áramlás-biztosítónélküli „B” típusú gázfogyasztó készülékek.

Természetes huzattal működő berendezések


Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt

1/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-06 „B3” típus: közös égéstermék-elvezető berendezéshez való csatlakoztatásra alkalmas, égéstermék áramlás-biztosító nélküli „B” típusú készülék. A közös égéstermék-elvezető berendezés egy egycsatornás kémény. A készülék nyomás alatti égésterméket tartalmazó minden részegysége az égési levegőt tartalmazó részegységgel van körülvéve. A készülék az égési levegőt koncentrikus csőrendszeren keresztül – amely körbeveszi az égéstermék-elvezető csővezetéket -, a készülék telepítési helyiségének a levegőjéből szívja.



„B4” típus: a készülék szerves részét képező fali szerelvényhez a saját csatlakozó csöveivel való csatlakozásra alkalmas, égéstermék áramlás-biztosítóval ellátott, „B” típusú készülék. Természetes huzattal működő berendezések



Ventilátor az égéstermék áramlásbiztosító után

„B5” típus: a készülék szerves részét képező kitorkolláshoz saját csatlakozócsöveivel való csatlakoztatásra alkalmas, égéstermék áramlás-biztosító nélküli, „B” típusú készülék. Természetes huzattal működő berendezések



2/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-06 „C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyétől elzárt. „C1” típus: olyan „C” típusú készülék, amely a készülék részét képező, vízszintes elrendezésű kitorkolláshoz saját csatlakozó csöveivel csatlakozik. E csövek friss levegőt vezetnek az égőhöz, és egyidejűleg elvezetik az égésterméket olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak, vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek. Természetes huzattal működő berendezések



„C2” típus: egynél több készülék égéstermékeit elvezető közös járathoz saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas „C” típusú készülék. Az épület részét képező, nem a készülék szállítási tartozékát jelentő közös járat a készüléket friss levegővel ellátó, egyidejűleg az égésterméket elvezető, egycsatornás rendszer. Természetes huzattal működő berendezések



„C3” típus: olyan „C” típusú készülék, amelyet arra terveztek, hogy a készülék részét képező függőleges kitorkolláshoz a saját csatlakozó csöveivel csatlakozzék, amely friss levegőt vezet az égőhöz, és egyidejűleg elvezeti az égésterméket, olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek. Természetes huzattal működő berendezések



3/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-06

„C4” típus: egynél több készülék égéstermékeit elvezető közös rendszerhez saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas „C” típusú készülék. Az épület részét képező, nem a készülék szállítási tartozékát jelentő közös rendszer két járatból áll, amelyek egy kitorkolláshoz csatlakoznak, amely egyidejűleg szolgáltatja a friss levegőt és biztosítja az égéstermék elvezetését olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek. Természetes huzattal működő berendezések



„C5” típus: az égési levegő és az égéstermék elvezetésére saját különálló csatlakozó csöveivel különálló csatlakozásokhoz csatlakoztatható „C” típusú készülék. A kitorkollások különböző nyomású terekben lehetnek. Természetes huzattal működő berendezések



„C6” típus: az égést levegővel tápláló és az égésterméket elvezető külön-külön tanúsított és forgalmazott rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas, „C” típusú készülék. A „C6” típushoz azért nem tartoznak ábrák, mert ezeket a készülékeket az égéstermék-elvezető rendszer nélkül hozzák forgalomba. Az ilyen készülékek a „C” típusú készülékek valamelyik elrendezéséhez hasonló elrendezéssel építhetők be. „C7” típus: olyan „C” típusú készülék, égésterméket elvezető, két függőleges padlástérből szívott levegővel táplálja, az égéstermék- elvezető csatlakozó csövön, égéstermék áramlás-biztosító van. Természetes huzattal működő berendezések

amelynek az égést levegővel tápláló és az külön csatlakozó csöve van. Az égést a égéstermékeket pedig a tető fölé vezeti. Az az égési levegőt bevezető nyílás felett, egy



4/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-06

„C8” típus: olyan „C” típusú készülék, amely az egyik csatlakozó csövével egy egyedülálló közös járathoz kapcsolódik. Ez a közös járatrendszer, amely az épület része és nem a készülék szállítási tartozéka, az égéstermék elvezető egyedülálló, természetes huzatú járat (nincs ventilátor). A készülék másik csatlakozó csövével egy kitorkolláshoz csatlakozik, amely az égési levegőt az épületen kívülről szívja. Természetes huzattal működő berendezések. Ez a készülék típus nem része az európai gázkészülék szabványok alkalmazási területének.



Tájékoztatásul: a hivatkozott műszaki jelentés a gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetés és égésilevegő-ellátás szempontjából kialakított csoportosításán kívül más csoportosításokat és jelöléseket is tartalmaz, ezért adott esetben szükséges lehet szövegének részletesebb ismerete. „C9” típus: olyan „C” típusú készülék, amely abban hasonlít a C3 típusú készülékhez, hogy mindkét készüléktípus olyan tető feletti függőleges kivezetésű kitorkolló idomdarabbal rendelkezik, amely egyidejűleg biztosítja az égési levegő bevezetését és az égéstermékek kivezetését a szabadba, olyan nyílásokon keresztül, amelyek vagy koncentrikus elrendezésűek, vagy egymáshoz elegendően közel állóak ahhoz, hogy azonos szélviszonyok hatása alatt álljanak. Az egyedüli eltérés, hogy a „C9” típusú készülék levegő vezetéke, vagy annak egy része egy meglévő épületszerkezeti járat, például egy átalakított kémény. Ventilátor a Természetes huzattal Ventilátor a tűztér/ tűztér/hőcserélő működő berendezések hőcserélő után előtt

5/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-07 A nyitott égésterű, „B” típusú gázfogyasztó berendezésének kitorkollási helye a tető felett.

készülékek

égéstermék-elvezető

(Az MSZ EN 15287-1:2007 +A1:2011 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermékelvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései. szabvány „M” melléklet „M1” táblázatának kivonata) 1. sz. táblázat Gáz Az égéstermék-elvezető Túlnyomásos Jelölés tüzelőanyag berendezés kitorkollásának helye berendezés esetén esetén a a1 a2 b γ c c1 c2 ahol L d e ahol f és g h ahol i A B C D

Magasság magastető gerince felett, a a ≥ 0,4 [m] a ≥ 0,4 [m] tetőgerinc közelében Magasság szalmatetős magastető gerince a ≥ 0,6 [m] a ≥ 0,8 [m] felett, a tetőgerinc közelében Tiltott zóna szomszédos magas épületek ≥ 0,6 [m] ≥ 0,6 [m] vagy épületrészek esetén Magasság lapostetők, vagy zárt mellvédek b ≥ 0,6 [m] ≥ 0,4 [m] felett A tető hajlásszöge Megjegyzés: A tetőt laposnak kell tekinteni, ha γ ≤ 20 [o] és magastetőnek, ha γ > 20 [o]. Vízszintes távolság a magastetőtől c ≥ 1,5 [m] c ≥ 1,4 [m] Magastető nem éghető tetőfelületére merőlegesen mért legkisebb távolság Magasság magastető felett A tetőgerinctől mért távolság Magasság a nyílászárók felett Akadályok, vagy negatív lejtésű tető legmagasabb pontja feletti magasság Az égéstermék-elvezető berendezés távolsága az akadályoktól Az akadályok magassága A szomszédos és csatlakozó épületek feletti magasság Az égéstermék-elvezető berendezés vízszintes távolsága a szomszédos vagy határos épületektől Távolság a magastetőn elhelyezett szerkezetektől, ablakoktól és nyílásoktól Magasság a magastetőn lévő nyílászárók vagy nyílások felett Távolság magastetőn elhelyezett nyílások vagy ablakok felett vagy mellett Távolság a magastetőn elhelyezett nyílások vagy ablak alatt

≥ 1,0 [m]

≥ 0,4 [m]

≥ 0,4 [m] ha L< 8,0 [m] d ≥ 1,0 [m]

≥ 0,4 [m] ha L< 8,0 [m] d ≥ 1,0 [m]

ha f < 1,5xg

ha f < 1,5xg

akkor e ≥ 1,0 [m] ha i < 2,3 [m]

akkor e > 0,4 [m] ha i < 2,3 [m]

akkor h ≥ 0,6 [m]

akkor h ≥ 0,4 [m]

ha A<1,5 [m]

ha A<1,5 [m]

akkor B ≥ 0,6 [m] C ≥ 0,6 [m]

akkor B ≥ 0,6 [m] C ≥ 0,6 [m]

D ≥ 2,0 [m]

D ≥ 2,0 [m]

A jelölések a 1. sz. ábra szerintiek

1/2

2201_10_DU_01_E_2015_M-07

1. sz. ábra Nyitott égésterű („B” típusú) gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezető berendezéseinek kitorkollási helye a tető felett az MSZ EN 15287-1:2007 +A1:2011 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései. szabvány „M.1.” sz. ábrája alapján Jelmagyarázat 1→A kitorkollás elhelyezése ablakok és magas tetőn kialakított nyílászárók szomszédságában. 2→Tiltott zóna. 3→Ezek a falak ugyanannak az épületnek, vagy a szomszédos épületnek a falai is lehetnek. 4→A lejjebb fekvő lapos tető kiterjedésének határa, vagy 10 [m] a nagyobb szerkezettől. 5→A szomszédos magas épület teteje 6→Nyitott égéstermék kitorkollások elhelyezkedése a tetőn, magas épület vagy szerkezet szomszédságában

2/2

2201_10_DU_01_E_2015_M-08 A helyiség légterétől független, zárt égésterű, „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezető berendezésének kitorkollási helye. (Az MSZ EN 15287-2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései szabvány 4.3.17. pontja, valamint „K.1.” és „K.2.” sz. mellékletének ajánlása szerint) A szabvány kiegyenlített és nem kiegyenlített kitorkollásokat különböztet meg. A kiegyenlített kitorkollások esetén az égési levegő belépési helye és az égéstermék kilépési helye a szélhatás szempontjából azonos nyomású térben van, a szél hatása kiegyenlített. 1. A kitorkollás elhelyezése kiegyenlített égéstermék-elvezetés esetén A MSZ EN 15287-2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései szabvány „K” melléklete a kiegyenlített égéstermék-kitorkollások elhelyezésére a 1. sz. ábra szerinti példát mutatja a lakossági fűtés vagy ehhez hasonló alkalmazások esetében. A példákat ismert nemzeti szintű szabályozások alapján fejlesztették ki.

1. sz. ábra Példa a kiegyenlített égéstermék-elvezető berendezések kitorkollásának elhelyezésére a helyiség légterétől elzárt égésterű, „C” típusú gázfogyasztó készülékek esetében A gáztüzelésű, kiegyenlített égéstermék-elvezetések kitorkollásának elhelyezésére vonatkozó ajánlott méretek a hivatkozott szabvány „K.1.” táblázata szerint, amelyek alapját szintén az ismert nemzeti szabályozások jelentik, a 1. sz. ábra jelöléseinek megfelelően a 1. táblázatban láthatók.

1/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-08

1. sz. táblázat Szimbólum

A

a

A kitorkollás helyzete

közvetlenül nyílás, üreges tégla, nyitható ablak stb. alatt

Ba

nyílás, üreges tégla, nyíló ablak stb. felett

Ca

vízszintes távolság nyíláshoz, üreges téglához, nyitható ablakhoz képest

Hőterhelés [kW] (nettó)

Természetes huzat esetén [mm]

0-7 >7-14 >14-32 >32-70 0-7 >7-14 >14-32 >32-70 0-7 >7-14 >14-32 >32-70

300 600 1500 2000 300 300 300 600 300 400 600 600

Mesterséges huzat esetén [mm]

300

300

300

hőre érzékeny építőelemek alatt, pl. műanyag esővízcsatornák, 70-ig 300 75 szennyvíz- vagy esővíz vezetékek eresz alatt 70-ig 300 200 E erkélyek és fedett autóbeállók alatt 70-ig 600 200 F távolság szennyvíz és esővíz 0-5 300 75 G ejtőcsövektől >5-70 300 150 távolság belső vagy külső sarokból 70-ig 600 300 Hb távolság a talajszint, tetőszint vagy 70-ig 300 300 I erkélyszint felett távolság a kitorkollással szemben 70-ig 600 600 J lévő felülettől távolság a kitorkollással szemközt 70-ig 600 1200 K lévő másik kitorkollástól távolság fedett autóbeállóból a lakóépületbe vezető nyílástól (pl. 70-ig 1200 1200 L ajtó, ablak) függőleges távolság ugyanazon a 70-ig 1500 1500 M falon lévő kitorkollástól vízszintes távolság ugyanazon a 70-ig 300 300 N falon lévő kitorkollástól a tetővel való metszéspont felett: a kitorkollás teteje a gerinc szintje alatt c 70-ig 300 300 Q a kitorkollás teteje a gerinc szintje 300 300 felett a továbbá, a kitorkollás távolsága nem lehet kisebb, mint 150 [mm] (mesterséges huzat) vagy 300 [mm] (természetes huzat) az épületszerkezetben lévő olyan nyílástól, amelynek funkciója olyan beépített elem elhelyezése, mint például az ablakkeret b azokon a külső sarkokon ez a korlátozás figyelmen kívül hagyható, ahol a külső sarkot egy 450 [mm]-nél kisebb épület-kiugrás hozza létre (pl. a külső falakon elhelyezett kémények esetében) a következők esetekben: mesterséges huzatú égéstermék-elvezető rendszerek kitorkollásai; természetes huzatú égéstermék-elvezető rendszerek kitorkollásai, amikor olyan természetes huzatú berendezéshez kapcsolódnak, amelyek a 7 [kW] nettó hőterhelést nem haladják meg; és amennyiben a berendezés gyártójának szerelési utasításai erre lehetőséget biztosítanak c a nyeregtető felszínétől mért vízszintes távolság nem lehet nagyobb, mint 300 [mm]

D

2/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-08 2. A kitorkollás elhelyezése kiegyenlítetlen égéstermék-elvezetés esetén A hivatkozott szabvány megállapítja, hogy a kiegyenlítetlen égéstermék-elvezetések esetében fontos a kitorkollás elhelyezkedésének figyelembe vétele, az égéstermékek megfelelő eltávozásának biztosítása érdekében. Ha a kitorkollás az épület körül a szél hatására kialakuló nyomás (örvények) alatti zónában helyezkedik el, akkor ellentétes nyomásnak (szélnyomásnak) van kitéve,. A szélsebességből adódó nyomás (szélnyomás) értéke az MSZ EN 13384-1:2002 +A2:2008 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermék-elvezető berendezések és az MSZ EN 133842:2003 +A1:2009 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 2. rész: Égéstermék-elvezető berendezések több tüzelőberendezéshez. szabványok alapján határozható meg. Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásáról akkor mondható, hogy ellentétes nyomászónában van (kedvezőtlen kialakítású), ha a kitorkollás kevesebb, mint 0,4 méterrel a tetőgerinc felett helyezkedik el, és a kitorkollásból a tetővel való metszéspontig húzható vízszintes vonal hossza kevesebb, mint 2,3 [m], továbbá a kitorkollás a következő pozícióban helyezkedik el: − 40°-nál nagyobb dőlésszögű tetőn, vagy − 25°-nál nagyobb dőlésszögű tetőn, ha az égési levegőt bevezető nyílás és az égéstermékelvezető berendezés teteje a tetőgerinc különböző oldalain helyezkednek el, és az égéstermék-elvezető berendezés tetejétől a gerincig tartó vízszintes távolság több mint 1 méter. A MSZ EN 15287-2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései szabvány „K” melléklete a nem kiegyenlített égéstermék-kitorkollások elhelyezésére a 2. sz. ábra szerinti példát mutatja

2. sz. ábra. Példa „C” típusú gázfogyasztó készülék kiegyenlítetlen égéstermék-elvezetésének kitorkollására

3/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-08 Jelmagyarázat 1

5

a kitorkollás elhelyezkedése a szomszédos ablakok és nyílások közelében, nyeregtetőn tiltott zóna ezek a falak lehetnek ugyanannak az épületnek a falai, vagy szomszédos épületek részei lapos tetős épület alacsonyabb szerkezetének a széle, vagy 10 méter az építménytől számolva, amelyik a nagyobb érték szomszédos magasabb épület teteje

6

mellvéd

2 3 4

A B C D E

nyeregtetőn lévő szerkezetekhez, ablakokhoz és nyílásokhoz mért távolság az „A” távolságban a nyílások feletti magasság a nyeregtetőn lévő nyílásoktól vagy ablakoktól oldalt mért távolság a nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok alatti távolság a nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok feletti távolság

A gáztüzelésű, „C” típusú gázfogyasztó készülékek nem kiegyenlített égéstermék-kitorkollásának elhelyezésére vonatkozó ajánlott méretek az MSZ EN 15287-2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései hivatkozott szabvány „K.2.” táblázata alapján, a 2. sz. ábra jelöléseinek megfelelően a 2. táblázatban láthatók.

4/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-08 2. sz. táblázat

Szimbólum

Az égéstermék kitorkollás helyzete

a

Nyeregtető gerince feletti magasság, közel a gerinchez Nádból készült nyeregtető gerince feletti magasság, közel a gerinchez Szomszédos épületek vagy szerkezetek között húzott vonal feletti magasság Lapostetők vagy zárt mellvédek feletti magasság

a1 a2 b γ

A tető lejtésszöge c c2 ahol L e ahol f h ahol i

A B C D E

Vízszintes távolság a nyeregtetőtől Magasság a nyeregtető felett, távolság a tetőgerinctől Magasság a lapostetőn lévő akadályok vagy szerkezetek felett Az égéstermék-elvezető berendezés távolsága az akadályoktól vagy szerkezetektől Magasság a szomszédos vagy kapcsolódó épületek felett Az égéstermék-elvezető berendezés távolsága a szomszédos vagy kapcsolódó épületektől A nyeregtetőn lévő, ablakokkal és nyílásokkal rendelkező szerkezetekhez mért távolság A nyeregtetőn lévő, ablakokkal vagy nyílásokkal rendelkező szerkezetek felett mért magasság A nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok oldalától mért távolság A nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok alatt mért távolság A nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok felett mért távolság

Ajánlott méretek a kéménykitorkollások elhelyezésére vonatkozóan az alábbi alkalmazások esetében: Gáz tüzelőanyag Túlnyomásos alkalmazása alkalmazások (természetes huzat) (mesterséges huzat) a ≥ 0,4 m

≥ 0,3 m

a ≥ 0,6 m

a ≥ 0,3 m

≥ 0,6 m

≥ 0,6 m

b ≥ 0,6 m

≥ 0,3 m

Megjegyzés: A tetőt lapostetőnek kell tekinteni, ha γ ≤ 20° és nyeregtetőnek, ha γ > 20° c ≥ 1,5 m

c ≥ 1,5 m

≥ 0,4 m

≥ 0,4 m

ha L < 1,5 m

ha L < 1,5 m

ha f < 1,5xg

ha f < 1,5xg

akkor

akkor

ha i < 1,5xj akkor h ≥ 0,6 m

ha i < 1,5xj akkor h ≥ 0,6 m

Ha A < 1,5 m

Ha A < 1,5 m

akkor

akkor

B ≥ 0,6 m

B ≥ 0,6 m

C ≥ 0,6 m

C ≥ 0,6 m

D≥2m

D≥2m

E ≥ 0,6 m

E ≥ 0,6 m

5/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-09 A hasadó-nyíló felület méreteinek meghatározása. A hasadó vagy hasadó-nyíló felület nagyságát a 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet alapján a következő számítással kell meghatározni. Ah = f · V, Ahol: Ah V f számítható:

– a szükséges hasadó vagy hasadó-nyíló felület nagysága [m2] – a helyiség beépítetlen térfogata [m 3] – fajlagos felületi tényező [m2/m3], amely a rendelet alapján a következők szerint Hasadó felület

ha ha ha

ha

ha

ha

0,05  V 200 0,05  (V  200) 200 m3 V  2000 m3, akkor f h  0,15  1800 0 , 045  (V  2000) 2000 m3 V  10000 m3, akkor f h  0,1  8000 0,02  (V  2000) f hn  0,05  8000 0,040  (V  10000) 10000 m3 V  100000 m3, akkor f h  0,055  90000 0,02  (V  10000) f hn  0,03  90000 0,005 (V  100000) 100000 m3  V  500000 m3, akkor f h  0,015  400000 0,005 (V  100000) f hn  0,01  400000 V

 200 m3, akkor

f h  0,2 

V 500000 m3, akkor fh = 0,01

Hasadó-nyíló felület

0,05  V 200 0,05  (V  200)  0,1  1800

f hn  0,15 

f hn

fhn = 0,0

1/1

2201_10_DU_01_E_2015_M-10 Fali átvezetés

A./ DN

S

D1

D2

D3

D4

L

LR1

LR2

25 40 50

1” 1 ½” 2”

32 50 63

60 75 85

66 80 90

75 90 100

120 130 130

410 375 360

765 750 745

Beépítési hossz 790/1145 785/1175 780/1175

B./ 1. sz. ábra Földszint alatti épületbe lépésre alkalmas, gyári idomok

1/2

2201_10_DU_01_E_2015_M-10

2. sz. ábra Alápincézett épületbe lépés, gyári idommal (fali átvezető/átmeneti idom)

2/2

2201_10_DU_01_E_2015_M-11

Az elosztói engedélyes szerelőinek csatlakozó- és fogyasztói vezetéken végzett tevékenységével kapcsolatos felelősségükről 1. Csatlakozó- és fogyasztói vezetéken szerelők által végzett tevékenységek A tevékenységek során a végrehajtott munkafázisok jellege és sajátossága szerint 6 csoportba sorolhatók, melyek a következők: 1. Csatlakozó- és fogyasztói vezeték üzembe helyezése, illetve átalakítást követő ismételt üzembe helyezése 2. Gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó le-, illetve felszerelésével járó tevékenységek: o Gázmérő hitelesítési cseréje, o Nyomásszabályozó nem megfelelősége miatti cseréje, o Gázmérő, le-, majd visszaszerelésével járó tevékenységek:  Felhasználó változást követő ellenőrzés,  Szabálytalan vételezés miatti ellenőrzése,  Fogyasztói főelzáró nem megfelelőség miatti cseréje, javítása,  stb. o Nyomásszabályozó, le-, majd visszaszerelésével járó tevékenységek:  Fogyasztói főelzáró nem megfelelőség miatti cseréje, javítása,  stb. 3. Csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés ideiglenes és végleges kikapcsolása. 4. Felhasználó visszakapcsolása 6 hónapon belüli időtartamú kikapcsolás esetén. 5. Felhasználó visszakapcsolása 6 hónapon túli időtartamú kikapcsolás esetén. 6. Csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezetéken végrehajtott a vezetékrendszer valamely pontjának megbontásával járó művelet. Ebbe a csoportba tartoznak a következő tevékenységek:  Szivárgás és bármilyen üzemzavar elhárítás csatlakozó- és fogyasztói vezetéken,  Ipari endoszkóp használata,  Csatlakozó- és fogyasztói vezetéken bármilyen célból történő lefúvatás. Előzetesen, mint a tárgyalt témát jelentősen befolyásoló tényezőt rögzítjük, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés létesítése során a releváns rendszerelemek tekintetében az alábbi felelősségi körök definiálhatók:       

Csatlakozó- és fogyasztói vezeték nyomvonala, elhelyezése – tervező, Csatlakozó- és fogyasztói vezeték terv szerinti kivitele – kivitelező, Csatlakozó- és fogyasztói vezeték szilárdsági és tömörségi megfelelősége - kivitelező, Készülék terv szerinti elhelyezése – kivitelező, Készülék légellátásának megfelelősége – tervező, A készülék légellátásának tervszerinti kialakítása – kivitelező, Égéstermék elvezető berendezés és tartozékainak megfelelősége – Kéményseprő.

Üzemelő csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés rendszeres ellenőrzése tekintetében két szereplő azonosítható, melyek a következők: 



Műszaki-biztonsági felülvizsgáló, aki a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezést a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szerint műszakibiztonsági szempontból felülvizsgálja. A kéményseprő-ipari közszolgáltató, aki az égéstermék-elvezetőnek és tartozékainak megfelelőségét, továbbá 2015.01.01.-től a készülékek légellátását a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szerint sormunka keretében rendszeresen ellenőrzi.

1/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-11

Megállapítható, hogy az elosztói engedélyes szerelőinek deklarált, rendszeres ellenőrzési kötelme a csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés tekintetében nincs. 2. Csatlakozó- és fogyasztói vezeték létesítést követő üzembe helyezése, illetve ismételt üzembe helyezése 2.1.Tevékenység rövid leírása Ide tartozik az újonnan létesített, vagy átalakított csatlakozó- és fogyasztói vezeték üzembe helyezése, illetve ismételt üzembe helyezése során az elosztói engedélyes szerelői által elvégzett feladatok. Engedélyezett terv alapján történt kivitelezés és sikeresnek minősített szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbát követően jellemzően az alábbi munkaműveletek kerülnek elvégzésre:  Nyomásszabályozó és/vagy gázmérő felszerelése, ezek hiányában az elosztó vezeték végpontjának és a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték kezdőpontjának összekötése.  A csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezeték gáz alá helyezése, egyben nyomás alá helyezés is történik.  Szükség szerint a szabad csővégek biztonságos (csak szerszámmal bontható) gáztömör lezárása. 2.2.Felelőségek Az üzembe helyezést végző szerelő felelőssége kiterjed az általa elvégzett munka szakszerűségére. A beavatkozással érintett csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés különböző rendszerelemein figyelembe véve a jogszabályi és szabványi követelményeket a beavatkozást követően a szerelői felelősség a következők szerint alakul:   

Nyomásszabályozó és/vagy gázmérő kötések tömörsége. A lezárásra került szabad csővégek tömörsége. A csatlakozó- és fogyasztói vezeték szilárdságára és tömörségére nem, mivel sikeresnek minősített szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbát követően kerül sor a beüzemelésre.  A gázfogyasztó készülék, égéstermék elvezető rendszer, továbbá ezek tartozékainak műszaki-biztonsági megfelelőségére (beleértve a légellátást is) nem, mivel erre nem terjed ki a szerelő tevékenység a tárgyalt munkafeladat esetén. Kizáró indok az is, hogy sikeres műszaki-biztonsági ellenőrzést követően kerül sor a beüzemelésre.  A készülékek előtti elzárót (elzárókat) zárt állapotban hagyása és ennek dokumentálása a munkafeladat végén mivel: o a gázfogyasztó készülék üzembe helyezését és beüzemelését kizárólag a gyártó nevében eljáró, feljogosított személyek végezhetik el, amennyiben a gyártó ezt előírta, valamint o A gázfogyasztó készülék beüzemelője rendelkezik a készülék beüzemeléséhez előírt szakképzettséggel és jogosultsággal, az adott készülékre vonatkozó gyártói üzembe helyezési technológiát ismeri. 3. Gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó le-, illetve felszerelésével járó tevékenységek 3.1.Tevékenység rövid leírása Ezen tevékenységek jellemzően a következő munkaműveletekből állnak: 



A fogyasztói főelzáró, fogyasztói főcsap zárásával gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó betáplálásának megszüntetése, a fogyasztói vezeték lezárása. Amennyiben a követelmények értelmében a gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó kilépő oldalára is elzáró szerelvény van beépítve a szükséges elzáró szerelvények zárásával a gázmérőés/vagy nyomásszabályozó kiszakaszolása, a fogyasztói vezeték lezárása. Amennyiben a fogyasztói vezeték lezárás a gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó előtt valósul meg, az érintett gázvezeték nyomásmenetesítése a vezetékben túlnyomáson lévő földgáz felhasználói berendezésen történő elégetésével. Amennyiben a felhasználói

2/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-11

  

berendezés jellemzőiből eredően erre nincs mód, a fogyasztói vezeték végpontján történő lefúvatással a nyomásmentesítést végrehajtása. A gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó le-, illetve felszerelése. A kiszakaszolt vezetékszakasz, vagy a lezárás következtében nyomásmentesített csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték nyomás alá helyezése. A beavatkozás során megbontott oldható kötések, valamint gázmérő le- illetve felszerelésével járó tevékenység esetén az elzáró szerelvények üzemi nyomáson haszongázzal történő tömörségi ellenőrzése.

A felhasználói rendszeren végzett gázmérő, nyomásszabályozó cseréje alkalmával - amennyiben a gázmérő kilépő csonkja felől nincs beépített elzáró szerelvény – a fogyasztói vezeték gázterének nyomása légköri nyomásra csökken és földgázt tartalmaz. Amennyiben a gázmérő kilépő csonkja felől elzáró szerelvény van, annak zárásával a fogyasztó vezeték lezárható és annak gáztere üzemi nyomású földgázt tartalmaz. Fontos körülmény továbbá, hogy a nyomásmentesítés és nyomás alá helyezés műveletei között csekély idő telik el (általában 1 óránál rövidebb időszak). Ezen időszakban nyilvánvaló, hogy a csatlakozó- és fogyasztói vezeték szilárdsági, tömörségi jellemezői nem változhatnak meg. 3.2. Felelőségek A 3. pontban tárgyalt tevékenységet végző szerelő felelőssége kiterjed az általa elvégzett munka szakszerűségére. A beavatkozással érintett csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés különböző rendszerelemein figyelembe véve a jogszabályi és szabványi követelményeket a beavatkozást követően a szerelői felelősség a következők szerint alakul:   



Nyomásszabályozó és/vagy gázmérő kötések tömörsége abban az esetben, ha ezen készülékek le- illetve felszerelésével járó tevékenység kerül elvégzésre. Egyéb esetlegesen megbontott oldható kötés tömörsége. A csatlakozó- és fogyasztói vezeték szilárdságára és tömörségére nem, mivel a beavatkozás időszaka alatt nem változhatnak a szilárdsági- és tömörségi jellemzők. Továbbá alapvetés, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. § (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége. A gázfogyasztó készülék, égéstermék elvezető rendszer, továbbá ezek tartozékainak műszaki-biztonsági megfelelőségére (beleértve a légellátást is) nem, mivel erre nem terjed ki a szerelői tevékenység a tárgyalt munkafeladat esetén. Továbbá alapvetés, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. § (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége.

4. Felhasználó kikapcsolása 4.1.Tevékenység rövid leírása Jelen fejezet alá tartozó tevékenységek alapvetően három esetben jelentkezhetnek: a) a felhasználó kérésére került kikapcsolásra a felhasználói rendszer, annak átalakítása, bővítése miatt, b) élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet miatt, c) díjhátralék miatt. A felhasználó kikapcsolása során jelen feljegyzés témáját tekintve három eset lehetséges attól függően, hogy a kikapcsolástól számítva mennyi idő telik el ahhoz, hogy a felhasználó visszakapcsolása megtörténjen (azaz mennyi ideig volt kikapcsolt állapotban a felhasználói rendszer): o 6 hónapon belül megtörténik a visszakapcsolás, , o 6 hónapon túl megtörténik a visszakapcsolás, azaz a szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbát követően a gáz alá helyezés,

3/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-11

o

A felhasználó nem kéri a visszakapcsolást.

A kikapcsolás pillanatában nem lehet tudni, hogy mikor kerül visszakapcsolásra a felhasználói rendszer. A kikapcsolás jellemzően a következő munkaműveletekből áll:  

  

A fogyasztói főelzáró, vagy fogyasztói főcsap elzárása. Lezárást követően, ha még túlnyomás alatt van a rendszer, az érintett gázvezeték nyomásmenetesítése a vezetékben túlnyomáson lévő földgáz felhasználói berendezésen történő elégetésével. Ha erre nincs mód a fogyasztói vezeték végpontján történő lefúvatással. Gázmérő vagy nyomásszabályozó mindkét oldali oldható kötésének megbontása és a teletömítések és szankcionális plomba elhelyezése. A megbontott kötések gáztömör helyreállítása. Amennyiben nem teletömítéssel történik a kikapcsolás a fogyasztói főelzáró vagy fogyasztói főcsap zárása és szankcionális plombálása.

Amennyiben a felhasználó a kikapcsolástól számított 6 hónapon belül nem igényli a visszakapcsolást, akkor jellemzően a következő munkaműveletek kerülnek elvégzésre:  

 

A fogyasztói főelzáró, vagy fogyasztói főcsap elzárása. Lezárást követően, ha még túlnyomás alatt van a rendszer, az érintett gázvezeték nyomásmenetesítése a vezetékben túlnyomáson lévő földgáz felhasználói berendezésen történő elégetésével. Ha erre nincs mód a fogyasztói vezeték végpontján történő lefúvatással. A gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó leszerelése. Az elosztó vezeték felőli szabad csővég menetes dugóval (záródugóval) történő lezárása és lehetőség szerinti plombálása.

4.2. Felelőségek Az 4. pontban tárgyalt tevékenységet végző szerelő felelőssége kiterjed az általa elvégzett munka szakszerűségére. A beavatkozással érintett csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a felhasználói berendezés különböző rendszerelemein figyelembe véve a jogszabályi és szabványi követelményeket a beavatkozást követően a szerelői felelősség a következők szerint alakul:  



A tevékenység elvégzése során megbontott és helyreállított kötések tömörségért, továbbá amennyiben záródugó szerelése történt, annak tömörségért is. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték tömörségére nem, ez a visszakapcsolás munkaművelet, vagy az azt megelőző tevékenységek során tisztázandó. Továbbá alapvetés, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. § (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége. A gázfogyasztó készülék, égéstermék elvezető rendszer, továbbá ezek tartozékainak műszaki-biztonsági megfelelőségére (beleértve a légellátást is) nem, mivel erre nem terjed ki a szerelő tevékenység a tárgyalt munkafeladat esetén. Továbbá alapvetés, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. § (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége.

5. Felhasználó visszakapcsolása 6 hónapon belüli időtartamú kikapcsolás esetén 5.1.Tevékenység rövid leírása Ezen tevékenységek jellemzően a következő munkaműveletekből állnak:

4/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-11



Az ideiglenes kikapcsolást biztosító intézkedés megszüntetése, jellemzően a teletömítés és/vagy szankcionálás plomba eltávolítása. Amennyiben leszerelésre került a gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó, akkor ezen készülékek felszerelése. Az ideiglenesen kikapcsolt csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték nyomás alá helyezése. Szükség szerint a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték lefúvatása. A csatlakozó- és fogyasztói vezeték üzemi nyomáson haszongázzal történő tömörségi ellenőrzése ide értve a beavatkozás során megbontott oldható kötések üzemi nyomáson haszongázzal történő tömörségi ellenőrzését is.

   

5.2.Felelőségek A szabályozási környezet előírásai az alábbiak szerint foglalhatók össze az ideiglenesen kikapcsolt csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés 6 hónapon belül történő visszakapcsolása vonatkozásában:   

Az ideiglenesen kikapcsolt csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, berendezés nem tekinthető üzemen kívül helyezett rendszernek, sem ismételt üzembe helyezés. Az elosztói engedélyes visszakacsolási tevékenysége csak a fogyasztói vezetékre terjed ki. Visszakapcsolást követően a csatlakozó és fogyasztói vezeték ellenőrzését el kell végezni.

valamint felhasználói így visszakapcsolása csatlakozó

és/vagy

műszeres tömörségi

A 5.1 pontban tárgyalt tevékenységet végző szerelő felelőssége kiterjed az általa elvégzett munka szakszerűségére. A beavatkozással érintett csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a felhasználói berendezés különböző rendszerelemein - figyelembe véve a jogszabályi és szabványi követelményeket - a beavatkozást követően a szerelői felelősség a következők szerint alakul: 

Nyomásszabályozó és/vagy gázmérő kötések tömörsége abban az esetben, ha ezen szerelvények felszerelése a tevékenység során elvégzésre került.  A visszakapcsolással érintett csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték tömörsége. Meg kell jegyezzük, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. § (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége. Ennek értelmében a visszakapcsolást követően a szerelő és az ingatlan tulajdonosa közös felelősséget viselnek a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték tömörsége tekintetében.  A gázfogyasztó készülék, égéstermék elvezető rendszer, továbbá ezek tartozékainak műszaki-biztonsági megfelelőségére (beleértve a légellátást is) nem, mivel erre nem terjed ki a szerelő tevékenység a tárgyalt munkafeladat esetén. Továbbá alapvetés, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. § (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége.  A készülékek előtti elzárót (elzárókat) zárt állapotban hagyása és ennek dokumentálása a munkafeladat végén mivel: o a gázfogyasztó készülék üzembe helyezését és beüzemelését kizárólag a gyártó nevében eljáró, feljogosított személyek végezhetik el, amennyiben a gyártó ezt előírta, valamint o A gázfogyasztó készülék beüzemelője rendelkezik a készülék beüzemeléséhez előírt szakképzettséggel és jogosultsággal, az adott készülékre vonatkozó gyártói üzembe helyezési technológiát ismeri.

5/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-11 6. Felhasználó visszakapcsolása 6 hónapon túli időtartamú kikapcsolás esetén 6.1.Tevékenység rövid leírása 6 hónapon túl kikapcsolt csatlakozó vezeték és fogyasztói vezeték, valamint felhasználói berendezések esetén (legkésőbb a visszakapcsolást megelőző nyomáspróba előtt) a nyomásszabályozó és/vagy gázmérő leszerelésre kerül. A visszakapcsolását megelőzően egyértelmű jogszabályi követelmény a sikeresnek minősített szilárdsági- és tömörségi nyomáspróba feljogosított kivitelező általi elvégzése. Az ezt követő visszakapcsolási tevékenység jellemzően a következő munkaműveletekből áll:   

Nyomásszabályozó és/vagy gázmérő felszerelése, ezek hiányában az elosztó vezeték végpontjának és a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték kezdőpontjának összekötése. A csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezeték gáz alá helyezése, egyben nyomás alá helyezés is történik. Szükség szerint a szabad csővégek biztonságos (csak szerszámmal bontható) gáztömör lezárása.

6.2. Felelőségek A szabályozási környezet előírásai az alábbiak szerint foglalhatók össze az ideiglenesen kikapcsolt csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés 6 hónapon túl történő visszakapcsolása vonatkozásában:   

Az ideiglenesen kikapcsolt csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés 6 hónapon túli visszakapcsolását szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbának kell megelőznie. A 6 hónapon túl történi visszakapcsolás művelete nem egyértelműen ismételt üzembe helyezés, de újbóli gáz alá helyezésnek minősül. Az elosztói engedélyes visszakacsolási tevékenysége csak a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékre terjed ki.

A 6. pontban tárgyalt tevékenységet végző szerelő felelőssége kiterjed az általa elvégzett munka szakszerűségére. A beavatkozással érintett csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés különböző rendszerelemein figyelembe véve a jogszabályi és szabványi követelményeket a beavatkozást követően a szerelői felelősség a következők szerint alakul:    



Nyomásszabályozó és/vagy gázmérő kötések tömörsége. A lezárásra került szabad csővégek tömörsége. A csatlakozó- és fogyasztói vezeték szilárdságára és tömörségére nem, mivel sikeresnek minősített szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbát követően kerül sor a beüzemelésre A gázfogyasztó készülék, égéstermék elvezető rendszer, továbbá ezek tartozékainak műszaki-biztonsági megfelelőségére (beleértve a légellátást is) nem, mivel erre nem terjed ki a szerelő tevékenység a tárgyalt munkafeladat esetén. Továbbá alapvetés, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. § (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége. A készülékek előtti elzárót (elzárókat) zárt állapotban hagyása és ennek dokumentálása a munkafeladat végén mivel: o a gázfogyasztó készülék üzembe helyezését és beüzemelését kizárólag a gyártó nevében eljáró, feljogosított személyek végezhetik el, amennyiben a gyártó ezt előírta, valamint o A gázfogyasztó készülék beüzemelője rendelkezik a készülék beüzemeléséhez előírt szakképzettséggel és jogosultsággal, az adott készülékre vonatkozó gyártói üzembe helyezési technológiát ismeri.

6/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-11 7. Csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezetéken végrehajtott a vezetékrendszer valamely pontjának megbontásával járó művelet 7.1.Tevékenység rövid leírása Ebbe a csoportba tartoznak a következő tevékenységek:    

Szivárgás és egyéb üzemzavar elhárítás csatlakozó- és fogyasztói vezetéken. Ipari endoszkóp használata. Csatlakozó- és fogyasztói vezetéken bármilyen célból történő lefúvatás. Szabálytalan vételezés feltárása céljából végzett kerülő vezeték detektálására vonatkozó ellenőrzés.

Ezen tevékenység során jellemzően a felhasználói rendszer lokálisan megbontásra, majd helyreállításra kerül. A korábbi fejezetek alapján nyilvánvaló, hogy a szerelők alapvető felelőssége ezen megbontott kötések gáztömörségére terjed ki. Ugyanakkor a tevékenységek közös jellemzője, hogy a csatlakozó- és fogyasztói vezeték teljes egészére kiterjednek, illetve kiterjedhetnek. A korábban tárgyalt feladatok közül ez csak a szerelők által elvégzendő műszeres tömörségi ellenőrzésre igaz. A feladatkör ezen lehatárolatlansága veti fel a szerelői tevékenység felelősségének sajátos járulékos aspektusát, a munkafeladat elvégzése során észlelhető műszaki-biztonsági nem megfelelőségekkel kapcsolatos esetleges felelősség kérdését. 7.2.Felelőségek Jelen téma kapcsán, továbbá az elosztói engedélyes szerelői által a csatlakozó vezetéken és felhasználói berendezésen végzett tevékenységeikkel kapcsolatos általános felelősségük viszonylatában az alábbi releváns megállapítások tehetők:   

Az elosztó engedélyes szerelőjének a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés semelyik eleme vonatkozásában nincs deklarált ellenőrzési kötelme. Az elosztó engedélyes szerelőinek munkafeladatai minden esetben kizárólag a csatlakozó-, és fogyasztói vezetékre terjednek ki. Az elosztó engedélyes szerelőinek a gázfogyasztó készülék és tartozékai, a készülék légellátása, továbbá az égéstermék elvezető rendszer és tartozékai tekintetében sem kompetenciája, sem „hatásköre” nincs.

A jogi keretrendszer kulcseleme az, hogy a szerelő munkafeladatai ellátása közben köteles a tőle szakmai szempontból elvárható módon, a szakmai előírások betartásával eljárni, törekedve arra, hogy a munkavégzésével összefüggésben semmilyen kárt ne okozzon. A munkavállaló utólagos felelőssége akkor merülhet fel, ha munkavégzése során a foglalkozási szabályokat szándékosan megszegi vagy megszegi azokat, de könnyelműen bízik azok következményei elmaradásában, illetve a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Annak megítélésére, hogy mi a tőle elvárható szakmai eljárás, figyelem és körültekintés az érintett személy képzettsége, a tárgyi munkafeladat elvégzésére vonatkozó – fentiekben ismertetett - jogi előírások és a munkáltató belső utasításai az irányadók. Ennek megfelelően ebben a Fejezetben részletezetteknek megfelelően a szerelői tevékenység vonatkozásában a felelősségi körök az alábbi módon alakulnak:  

Azon tevékenységek esetén, melyek a csatlakozó- és felhasználói vezeték egy meghatározott részén történik, csak a 2.; 3.; 4. pontokban leírt felelősségek merülnek fel. Azon tevékenységek esetén, melyek a csatlakozó- és felhasználói vezeték nem egyértelműen meghatározott részén, vagy egészén történik, az 5.; 6.; 7. pontokban leírt felelősségen túl járulékos/általános felelősség is felmerülhet. Ezen járulékos felelősség azonban csak a csatlakozó- és fogyasztói vezeték megfelelőségére terjed ki

7/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-11



(pl: szakszerűtlen beavatkozás, erősen korrodált vezeték, nem megfelelően lezárt csővég stb.). Fentiek természetesen nem jelentenek támpontot az extrém helyzetek megítélésére, tekintettel arra, hogy az extrém körülmények szabályozási alapon nem megítélhetőek (Pl: kéményes készülék nincs bekötve az égéstermék elvezető rendszerbe). Ezen eseteket a műszaki alapképzettséggel rendelkező szakemberek alapvető tudásanyaga szerint kell megítélni.

8/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-12 Módosítások részletes leírása Sor Sz.

DÁTUMA

1.

2014. 06.30

2.

3.

4.

5.

6.

7.

MÓDOSÍTÁS HELYE (Leírása)

TIGÁZ-DSO Kft. 2201_10_DU_01 TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése technológiai utasítás új kiadása. III. Hivatkozások: 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Jogszabály törölve lett. Helyette a következő jogszabály került meghivatkozásra: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. III. Hivatkozások: MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Hőtechnikai méretezés Szabvány törölve lett. Helyette a következő szabvány került meghivatkozásra: MSZ 24140:2015 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. III. Hivatkozások: MSZ EN 264:1994 Biztonsági zárószerelvények folyékony tüzelőanyaggal működő berendezésekhez. Biztonsági követelmények és vizsgálat. Szabvány törölve lett. Helyette a következő szabvány került meghivatkozásra: MSZ EN ISO 23553-1:2014 Olajégők és olajtüzelésű berendezések biztonsági és szabályozó készülékei. Egyedi követelmények. 1. rész: Autómata és félautomata szelepek (ISO 23553-1:2014) III. Hivatkozások: MSZ EN 12186:2002, MSZ EN 12186:2000/A1:2006 Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények. Szabvány törölve lett. Helyette a következő szabvány került meghivatkozásra: MSZ EN 12186:2015 Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények. III. Hivatkozások: MSZ EN 12732:2013 Gázellátó rendszerek. Acélcsövek hegesztése. Műszaki követelmények. Szabvány törölve lett. Helyette a következő szabvány került meghivatkozásra: MSZ EN 12732:2013+A1:2014 Gázellátó rendszerek. Acélcsövek hegesztése. Műszaki követelmények. 2. FEJEZET: FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK Fűtetlen tér: olyan, a gázmérő elhelyezésére műszaki-biztonsági és egyéb vonatkozó előírásnak megfelelő, építmény által, vagy annak viszonylatában meghatározott tér, amelyben nincs fűtőberendezés, valamint nincs légtér összeköttetésben olyan helyiséggel, amelyben van fűtőberendezés, illetve légtér összeköttetésben van szabad térrel. (Építmény: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló rendelet szerint) Így fűtetlen térnek minősülnek: - a szabadterek (kerítések, előkertek, építmények külső falai stb.) - azon terek, melyek a szabad térrel légtér összeköttetésben vannak (nyitott lépcsőházak, pincék stb.) azon helyiségek, ahol a várható téli belső hőmérséklet 15 [°C] alatti (lépcsőház, mosókonyha, pince stb.) A hőmérséklet szempontból irányadó: MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai 1/12

2201_10_DU_01_E_2015_M-12

8.

számításai. Fogalom törlésre került. Helyette a következő fogalom meghatározás került hivatkozásra: Fűtetlen tér: olyan, a gázmérő elhelyezésére műszaki-biztonsági és egyéb vonatkozó előírásnak megfelelő, építmény által, vagy annak viszonylatában meghatározott tér, amelyben nincs fűtőberendezés, valamint nincs légtér összeköttetésben olyan helyiséggel, amelyben van fűtőberendezés, illetve légtér összeköttetésben van szabad térrel. (Építmény: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló rendelet szerint) Így fűtetlen térnek minősülnek: - a szabadterek (kerítések, előkertek, építmények külső falai stb.) - azon terek, melyek a szabad térrel légtér összeköttetésben vannak (nyitott lépcsőházak, pincék stb.) azon helyiségek, ahol a várható téli belső hőmérséklet 15 [°C] alatti (lépcsőház, mosókonyha, pince stb.) A hőmérséklet szempontból irányadó: MSZ 24140:2015 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. 3. FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK 3.2.2.2. A csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezése épületen belül pontja: A vezeték nem helyezhető el: a) szellőző aknában, b) szellőzővezetékben, c) szellőző gépházakban, ha a helyiségből történik a légbeszívás, d) felvonógépházakban védelem nélkül, e) égéstermék elvezető berendezésben, f) égési levegő ellátó légjáratokban, g) épület alatt földben, h) lakószobában, illetve hálóhelyiségben, kivéve a fogyasztói vezeték, i) hűtőtérben, illetve hűtőhelyiségben, j) az életvédelmi célú helyiségben, az abban elhelyezett gázfogyasztó készülék gázellátását biztosító fogyasztói vezeték kivételével, k) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú helyiségekben (kivéve gázmérő helyiség), l) a villamos elosztói berendezések és alállomások helyiségeiben, m) olyan helyiségben, ahol a gázfogyasztó készülékek összes névleges hőterhelése nagyobb, mint 140 kW, kivéve az azt ellátó vagy a helyiség fűtését biztosító gázfogyasztó készülék fogyasztói vezetékét, n) a 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű erősáramú berendezést tartalmazó helyiségben, kivéve a helyiség fűtését szolgáló gázfogyasztó készülék gázellátása. Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba: A vezeték nem helyezhető el: o) szellőző aknában, p) szellőzővezetékben, q) szellőző gépházakban, ha a helyiségből történik a légbeszívás, r) felvonógépházakban védelem nélkül, s) égéstermék elvezető berendezésben, t) égési levegő ellátó légjáratokban, u) épület alatt földben, v) lakószobában, illetve hálóhelyiségben, kivéve a fogyasztói vezeték, w) hűtőtérben, illetve hűtőhelyiségben, x) az életvédelmi célú helyiségben, az abban elhelyezett gázfogyasztó készülék gázellátását biztosító fogyasztói vezeték kivételével, k) az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú beso2/12

2201_10_DU_01_E_2015_M-12 rolással rendelkező helyiségekben (kivéve gázmérő helyiség), olyan övezetben, helyiségben, szabad téren ahol az alábbiakban felsorolt anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő:  a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék,  az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,  az éghető gáz, gőz, köd,  az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. (kivéve gázmérő helyiség) y) a villamos elosztói berendezések és alállomások helyiségeiben, z) olyan helyiségben, ahol a gázfogyasztó készülékek összes névleges hőterhelése nagyobb, mint 140 kW, kivéve az azt ellátó vagy a helyiség fűtését biztosító gázfogyasztó készülék fogyasztói vezetékét, aa) a 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű erősáramú berendezést tartalmazó helyiségben, kivéve a helyiség fűtését szolgáló gázfogyasztó készülék gázellátása.

l)

9.

3. FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK 3.2.6.2.13.8. Az állomások szabadtéri környezetének besorolása: 3.5. sz. táblázat Lefúvató vezeték körüli robbanásveszélyes zóna méretei Lefúvató cső átmérője a kilépési helynél Biztonsági lefúvató max. DN 25 DN 32 DN 40 DN 50 gázkibocsátása [kg/s] Henger alakú zónarész sugara: R [m] 0,005 1,8 2,2 2,5 3 0,01 1,8 2,2 2,5 3 0,02 1,8 2,1 2,5 3 0,04 2,3 2,3 2,4 3 0,08 2,8 2,8 2,8 2,9 0,16 3,5 3,5 3,5 3,6 Kibocsátási pont alatti 1 1,2 1,4 1,6 zónarész sugara: r [m] 1

Henger alakú zónarész magassága: H [m] 7,2 9,1 11,4 14,4 18,1 22,8

Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba: Lefúvató vezeték körüli robbanásveszélyes zóna méretei Lefúvató cső átmérője a kilépési helynél Biztonsági lefúvató max. DN 25 DN 32 DN 40 DN 50 gázkibocsátása [kg/s] Henger alakú zónarész sugara: R [m] 0,005 1,8 2,2 2,5 3 0,01 1,8 2,2 2,5 3 0,02 1,8 2,1 2,5 3 0,04 2,3 2,3 2,4 3 0,08 2,8 2,8 2,8 2,9 Kibocsátási pont alatti 1 1,2 1,4 1,6 zónarész sugara: r [m] 1

10.

Henger alakú zónarész magassága: H [m] 7,2 9,1 11,4 14,4 18,1

3. FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK 3.2.7. Gázmérők: g)

A gázmérő környezeti hőmérsékleti viszonyait vizsgálni kell, és ahol a téli hőmérséklet várhatóan 15 [°C] alatti (MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Hőtechnikai méretezés; szabvány M.5.5. melléklete), hőmérséklet-korrektorral rendelkező gázmérőket kell elhelyezni. A környezeti hőmérsékleti viszonyok alapján, fűtetlen térben hőmérséklet korrektoros gázmérőt, fűtött terű helyiségekben normál gázmérőt kell elhelyezni. Követelmény törlésre került. 3/12

2201_10_DU_01_E_2015_M-12 Helyette a következő követelmény lép hatályba:

11.

g) A gázmérő környezeti hőmérsékleti viszonyait vizsgálni kell, és ahol a téli hőmérséklet várhatóan 15 [°C] alatti (MSZ 24140:2015 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai.), hőmérsékletkorrektorral rendelkező gázmérőket kell elhelyezni. A környezeti hőmérsékleti viszonyok alapján, fűtetlen térben hőmérséklet korrektoros gázmérőt, fűtött terű helyiségekben normál gázmérőt kell elhelyezni. 3. FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK 3.2.7.1.1. Általános követelmények a) A 100 [m3/h] összes névleges gázterhelésnél kisebb gázmérő(k) elhelyezésére szolgáló veszélyességi övezetet, vagy helyiséget „Mérsékelten tűzveszélyes” (jele: D) tűzveszélyességi osztályba kell sorolni és a jelen technológiai utasításban foglalt műszaki követelmények szerint, valamint a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények MSZ EN 12186 Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények szabványokban foglaltak szerint kell kialakítani. b) Meglévő, lakótérben elhelyezett gázmérő helyiségét nem szabad összeszellőztetni alvásra szolgáló helyiséggel. Gázmérő lakószobában nem helyezhető el. Ez az állapot a későbbiek során sem változtatható meg. Lakószobát gázmérővel ellátott helyiséggel összeszellőztetni nem szabad. c) Fürdőszobába, WC-be, garázsba, gépkocsi tárolóba,140 kW-nál nagyobb összes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek helyiségébe, 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű villamos berendezéseket tartalmazó helyiségbe, valamint „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt, vagy tűzveszélyes anyag rendszeres használatára (tárolására) szolgáló helyiségbe gázmérő nem szerelhető. d) A gázmérő és a legközelebbi gázfogyasztó készülék közötti vízszintes vetületben mért távolság legalább 1 m legyen. Ez a távolság beépített szigetelőfal esetén 0,5 m-ig csökkenthető. e) A gázmérő legközelebbi éle az égéstermék elvezető berendezés összekötő eleme és füstcső, melegvíz vagy gőz (fűtési) vezeték legközelebbi alkotója közötti távolság legalább 0,5 m legyen. f) Gázmérő könnyen éghető falszerkezetre, éghető vagy hőre lágyuló burkolatú falra nem szerelhető. g) Gázmérőt szabadban, külső falon csak megfelelő mechanikai és káros hőhatás elleni védelem biztosításával szabad szerelni. Épületen kívül, és közös használatú terekben elhelyezett gázmérők (gázmérőhely) mechanikai védelméről gondoskodni kell. Fűtetlennek minősülő térben be kell tartani a fenti 3.2.7. Gázmérők, Általános előírások g.) pont előírásait is. A gázmérők szekrényének követelményeit ezen, 3. fejezet Követelmények 3.2.6.1. A házi nyomásszabályozó (gázmérők) elhelyezésének feltételei. pontja tartalmazza. 3 h) 6 m /h névleges térfogatáramnál nagyobb gázmérő mindkét (belépő és kilépő) oldalán legyen elzáró szerelvény. i) Középnyomású nyomásszabályozóról ellátott membrános (lemezházas) gázmérő épületen belül csak akkor helyezhető el, ha a nyomásszabályozó kétfokozatú vagy védőmembrános. j) Nagyközép nyomású nyomásszabályozóról ellátott membrános (lemezházas) gázmérő épületben nem helyezhető el. k) Felülről lefelé szerelt, úgynevezett "visszaejtett" gázmérő csatlakozást csak egy szinten belül szabad készíteni. Indokolt esetben az elosztói engedélyes hozzájárulásával ettől el lehet térni (annak érdekében, hogy a létesítmény térszint alatt elhelyezett csatlakozó vezetéke minél rövidebb legyen, és azt épületen belül szabadon szerelt vezetékkel lehessen helyettesíteni, - a visszaejtett gázmérő csatlakozás alkalmazása megengedhető). 4/12

2201_10_DU_01_E_2015_M-12 l)

A mért és méretlen vezeték egymás mellett - általában - nem haladhat; ellenkező esetben megkülönböztető jelzést kell alkalmazni. Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba: a) A 100 [m3/h] összes névleges gázterhelésnél kisebb gázmérő(k) elhelyezésére szolgáló helyiségeire a helyiség tulajdonosa által megbízott tervezőnek az MSZ EN 60079-10-1:2009 szabvány szerinti zónabesorolást kell készíteni, MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények MSZ EN 12186 Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények szabványokban foglaltak szerint kell kialakítani. b) Meglévő, lakóépületben elhelyezett gázmérő helyiségét nem szabad öszszeszellőztetni alvásra szolgáló helyiséggel. Gázmérő lakószobában nem helyezhető el. Ez az állapot a későbbiek során sem változtatható meg. Lakószobát gázmérővel ellátott helyiséggel összeszellőztetni nem szabad. c) Fürdőszobába, WC-be, garázsba, gépkocsi tárolóba,140 kW-nál nagyobb összes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek helyiségébe, 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű villamos berendezéseket tartalmazó helyiségbe, gázmérő nem szerelhető d) Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségbe (kivéve gázmérő helyiség), gázmérő nem szerelhető. e) olyan övezetben, helyiségben, szabad téren ahol az alábbiakban felsorolt anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő:  a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék,  az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,  az éghető gáz, gőz, köd,  az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. (kivéve gázmérő helyiség) gázmérő nem szerelhető. f) A gázmérő és a legközelebbi gázfogyasztó készülék közötti vízszintes vetületben mért távolság legalább 1 m legyen. Ez a távolság beépített szigetelőfal esetén 0,5 m-ig csökkenthető. g) A gázmérő legközelebbi éle az égéstermék elvezető berendezés összekötő eleme és füstcső, melegvíz vagy gőz (fűtési) vezeték legközelebbi alkotója közötti távolság legalább 0,5 m legyen. h) Gázmérő könnyen éghető falszerkezetre, éghető vagy hőre lágyuló burkolatú falra nem szerelhető. i) Gázmérőt szabadban, külső falon csak megfelelő mechanikai és káros hőhatás elleni védelem biztosításával szabad szerelni. Épületen kívül, és közös használatú terekben elhelyezett gázmérők (gázmérőhely) mechanikai védelméről gondoskodni kell. Fűtetlennek minősülő térben be kell tartani a fenti 3.2.7. Gázmérők, Általános előírások g.) pont előírásait is. A gázmérők szekrényének követelményeit ezen, 3. fejezet Követelmények 3.2.6.1. A házi nyomásszabályozó (gázmérők) elhelyezésének feltételei. pontja tartalmazza. 3 j) 6 m /h névleges térfogatáramnál nagyobb gázmérő mindkét (belépő és kilépő) oldalán legyen elzáró szerelvény. k) Középnyomású nyomásszabályozóról ellátott membrános (lemezházas) gázmérő épületen belül csak akkor helyezhető el, ha a nyomásszabályozó kétfokozatú vagy védőmembrános. l) Nagyközép nyomású nyomásszabályozóról ellátott membrános (lemezhá5/12

2201_10_DU_01_E_2015_M-12

12.

13.

zas) gázmérő épületben nem helyezhető el. m) Felülről lefelé szerelt, úgynevezett "visszaejtett" gázmérő csatlakozást csak egy szinten belül szabad készíteni. Indokolt esetben az elosztói engedélyes hozzájárulásával ettől el lehet térni (annak érdekében, hogy a létesítmény térszint alatt elhelyezett csatlakozó vezetéke minél rövidebb legyen, és azt épületen belül szabadon szerelt vezetékkel lehessen helyettesíteni, - a visszaejtett gázmérő csatlakozás alkalmazása megengedhető). n) A mért és méretlen vezeték egymás mellett - általában - nem haladhat; ellenkező esetben megkülönböztető jelzést kell alkalmazni. 3. FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK 3.2.7.1.5. Új gázmérő szerelés Gázmérő lakótérben nem helyezhető el. A lakossági fogyasztók gázmérő kötéseit 250 [mm] csonktávolságúra kell tervezni. Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba: Gázmérő lakóépületben nem helyezhető el. A lakossági fogyasztók gázmérő kötéseit 250 [mm] csonktávolságúra kell tervezni. 3. FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK 3.2.7.2. A 100 m3/h-nál nagyobb névleges térfogatáramú membrános (lemezházas) gázmérők elhelyezésének további követelményei: Gázmérő gázfogyasztó készülékkel azonos helyiségben - az ipari fogyasztók szekunder mérésre alkalmazott turbinás és mérőperemes gázmérőinek kivételével - nem helyezhető el. a) Egy helyen (helyiségben) telepített, 100 m 3/h összes névleges térfogatáramúnál nagyobb gázmérő (gázmérők) elhelyezésére külön gázmérő helyiséget kell létesíteni. b) A gázmérők helyiségeit „A” „Fokozattan tűz- és robbanásveszélyes” tűzveszélyességi osztályba kell sorolni, és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban és MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények MSZ EN 12186 Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények szabványokban foglaltak szerint kell kialakítani. c) A külön gázmérőhelyiséget épületben külső fal mentén, a földgázelosztó és a létesítmény kezelője által egyaránt bármikor könnyen megközelíthető helyen, lehetőleg földszinten kell létesíteni. d) Bejárata szabadból vagy az épület közös, jól szellőzött és mindenkor megközelíthető teréből nyíljon. e) A mérőhelyiség bejáratához a tűzveszélyességi osztályt jelölő figyelmeztető táblát kell elhelyezni és 1 db 55A és 233B, valamint C oltási teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. f) A külön gázmérőhelyiséget szabaddal össze kell szellőztetni úgy, hogy az alsó-felső szellőző együttes szabad keresztmetszete a gázmérő helyiség alapterületének 1%-át érje el. A szellőző alsó éle a külső szinttől legalább 300 mm-rel magasabb legyen. A szellőzők más nyílászáróktól legalább 1 m-re legyenek. A szellőzőt mechanikai védelemmel - legfeljebb 15 mm résszélességű, vagy lyukbőségű ráccsal, huzalhálóval vagy fix zsaluval kell ellátni. g) Gázmérőhelyiség szellőztetésére szükség esetén csak önálló szellőzőkürtöt, szellőzőcsatornát szabad alkalmazni. h) A gázmérőhelyiség határoló falai és nyílászárói az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerintiek legyenek. Szikrát adó vagy elektrosztatikus feltöltődést okozó padlóburkolatot nem szabad alkalmazni. A létesítmény villámvédelmét, amennyiben szükséges a hivatkozott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint csak arra jogosult tervező tervezheti. i) Fűtése közvetett lehet. Közvetlen fűtésre csak robbanásbiztos kivitelű zárt égésterű gázkályha használható, amelynek felületi hőmérséklete a 300 °C-ot nem haladja meg és gyújtószerkezete a helyiségen kívül van. 6/12

2201_10_DU_01_E_2015_M-12 j)

A gázmérőhelyiséget nem szabad 140 kW egység- és 1400 kW összteljesítmény feletti hőtermelő berendezéssel egymásba nyílóan létesíteni. k) Ha a gázellátás külön nyomásszabályozó egységről történik és a gázmérőhelyiség a primer oldali (közműre vagy távvezetékre csatlakozó) nyomásszabályozókra előírt védőtávolságnál a szabályozó állomáshoz közelebb vagy azzal együtt kerül telepítésre; - akkor az adott nyomásszabályozó - vagy fogadó állomásra érvényes előírások vonatkoznak a gázmérő helyiségre is. l) Gázmérő helyiségében tűzveszélyes tevékenység csak a gázmérő (gázmérők) és szerelvényezéseik teljes nyomás- és gázmentesítését követően végezhető, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban rögzített - szabályoknak megfelelően. m) Villamos berendezéseit a vonatkozó MSZ EN 60079-14 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése. szabvány előírásainak megfelelően kell szerelni. Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba: Gázmérő gázfogyasztó készülékkel azonos helyiségben - az ipari fogyasztók szekunder mérésre alkalmazott turbinás és mérőperemes gázmérőinek kivételével - nem helyezhető el. a) Egy helyen (helyiségben) telepített, 100 m 3/h összes névleges térfogatáramúnál nagyobb gázmérő (gázmérők) elhelyezésére külön gázmérő helyiséget kell létesíteni. b) A gázmérők helyiségeire a helyiség tulajdonosa által megbízott tervezőnek az MSZ EN 60079-10-1:2009 szabvány szerinti zónabesorolást kell készíteni és MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények MSZ EN 12186 Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények szabványokban foglaltak szerint kell kialakítani. c) A külön gázmérőhelyiséget épületben külső fal mentén, a földgázelosztó és a létesítmény kezelője által egyaránt bármikor könnyen megközelíthető helyen, lehetőleg földszinten kell létesíteni. d) Bejárata szabadból vagy az épület közös, jól szellőzött és mindenkor megközelíthető teréből nyíljon. e) A mérőhelyiség bejáratához tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni és 1 db 55A és 233B, valamint C oltási teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. f) A külön gázmérőhelyiséget szabaddal össze kell szellőztetni úgy, hogy az alsó-felső szellőző együttes szabad keresztmetszete a gázmérő helyiség alapterületének 1%-át érje el. A szellőző alsó éle a külső szinttől legalább 300 mm-rel magasabb legyen. A szellőzők más nyílászáróktól legalább 1 m-re legyenek. A szellőzőt mechanikai védelemmel - legfeljebb 15 mm résszélességű, vagy lyukbőségű ráccsal, huzalhálóval vagy fix zsaluval kell ellátni. g) Gázmérőhelyiség szellőztetésére szükség esetén csak önálló szellőzőkürtöt, szellőzőcsatornát szabad alkalmazni. h) A gázmérőhelyiség határoló falai és nyílászárói az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerintiek legyenek. Szikrát adó vagy elektrosztatikus feltöltődést okozó padlóburkolatot nem szabad alkalmazni. A létesítmény villámvédelmét, amennyiben szükséges a hivatkozott 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint csak arra jogosult tervező tervezheti. i) Fűtése közvetett lehet. Közvetlen fűtésre csak robbanásbiztos kivitelű zárt égésterű gázkályha használható, amelynek felületi hőmérséklete a 7/12

2201_10_DU_01_E_2015_M-12 300 °C-ot nem haladja meg és gyújtószerkezete a helyiségen kívül van. A gázmérőhelyiséget nem szabad 140 kW egység- és 1400 kW összteljesítmény feletti hőtermelő berendezéssel egymásba nyílóan létesíteni. k) Ha a gázellátás külön nyomásszabályozó egységről történik és a gázmérőhelyiség a primer oldali (közműre vagy távvezetékre csatlakozó) nyomásszabályozókra előírt védőtávolságnál a szabályozó állomáshoz közelebb vagy azzal együtt kerül telepítésre; - akkor az adott nyomásszabályozó - vagy fogadó állomásra érvényes előírások vonatkoznak a gázmérő helyiségre is. l) Gázmérő helyiségében tűzveszélyes tevékenység csak a gázmérő (gázmérők) és szerelvényezéseik teljes nyomás- és gázmentesítését követően végezhető, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban rögzített - szabályoknak megfelelően. m) Villamos berendezéseit a vonatkozó MSZ EN 60079-14 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése. szabvány előírásainak megfelelően kell szerelni. 3. FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK 3.2.7.4. A nem membrános (nem lemezházas) gázmérők elhelyezése Amennyiben a gázmérő nyomásszabályozóval együtt - egy helyiségben, térben - van szerelve, úgy a helyiséget, teret „A” tűzveszélyességi osztályba kell sorolni, és ennek megfelelően az 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti feltételeket kell biztosítani. Minden más esetben a gázmérő helyiségét (elhelyezési terét) „D” tűzveszélyességi osztályba kell sorolni, és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti feltételeket kell biztosítani. A villámvédelem biztosításának szükségessége esetén annak terveit csak ilyen feladatra jogosult szaktervező készítheti el. Gázmérő helyiségében tűzveszélyes tevékenység csak a gázmérő (gázmérők) és szerelvényezéseik teljes nyomás- és gázmentesítését követően végezhető az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban rögzített - szabályoknak megfelelően. A gázmérő üzemeltetője, kezelője a gázmérővel, mérési rendszerrel kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási munkákat a földgázelosztóval ellenőriztetett műveleti utasítás szerint kell, hogy végezze. j)

14.

Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba: Amennyiben a gázmérő nyomásszabályozóval együtt - egy helyiségben, térben - van szerelve, úgy a helyiség tulajdonosa által megbízott tervezőnek el kell végezni az MSZ EN 60079-10-1:2009 szabvány szerinti zónabesorolást. A zónabesorolást a tervezőnek a 3.2.6.2.13. Ipari nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása pontban foglaltak szerint kell elvégezni. Minden más esetben (azaz a nyomásszabályozó nincs egy helyiségben vagy térben a gázmérővel) a gázmérő helyiségét (elhelyezési terét) a tervező az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerinti robbanásveszélyes anyag jelenléte miatt az előbb említett rendelet követelményeinek megfelelően mérlegelje a kockázati egység, és a kockázati osztály meghatározásának szükségességét. A villámvédelem biztosításának szükségessége esetén annak terveit csak ilyen feladatra jogosult szaktervező készítheti el. Gázmérő helyiségében tűzveszélyes tevékenység csak a gázmérő (gázmérők) és szerelvényezéseik teljes nyomás- és gázmentesítését követően végezhető az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó - 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendeletben - szabályoknak megfelelően. A gázmérő üzemeltetője, kezelője a gázmérővel, mérési rend8/12

2201_10_DU_01_E_2015_M-12

15.

szerrel kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási munkákat a földgázelosztóval ellenőriztetett műveleti utasítás szerint kell, hogy végezze. 4. FEJEZET: A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 4.2.1. Általános elhelyezési feltételek „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, helyiségben gázfogyasztó készülék nem szerelhető fel. „C” típusú oldalfali kivezetésű gázfogyasztó készülék égéstermék kivezetése csak olyan falon lehet, amelyen nincs az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségnek nyílászárója. Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba:

16.

Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, helyiségben gázfogyasztó készülék nem szerelhető fel. „C” típusú oldalfali kivezetésű gázfogyasztó készülék égéstermék kivezetése csak olyan falon lehet, amelyen nincs az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségnek nyílászárója. A tervezőnek a gázfogyasztó készülék elhelyezésé szolgáló helyiség esetében mérlegelnie kell az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerinti robbanásveszélyes anyag jelenléte miatt az előbb említett rendelet szerinti kockázati egység, és kockázati osztály meghatározásának szükségességét. Ennek megfelelően mérlegelnie kell az adott helyiségbe ezen követelmény szerint adott gázfogyasztó készülék elhelyezhetőségét. 4. FEJEZET: A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 4.2.3.1. Általános elhelyezési feltételek Átfolyó rendszerű, égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítő vagy közvetlen kifolyásra, vagy csak azonos helyiségben lévő egy csapolóra, és csak időszakos melegvíz-vételi célra (például kézmosás, mosogatás) alkalmazható. Égéstermék-elvezetés nélküli („A” típusú) gázfogyasztó készülékek nem helyezhetőek el az alábbi helyiségekben és a gázfogyasztó készülékek működéséhez szükséges légtérbővítés (szellőzőnyílás) sem nyílhat az alábbi helyiségekre: a) épületek huzamos tartózkodásra szolgáló és az azokkal légtér összeköttetésben lévő helyiségek, b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiség, c) nevelési, oktatási építmények - legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló - helyiségei, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével, d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségek, e) „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek, f) alvás céljára szolgáló helyiség (nappali helyiség, vagy nappalival közös légteret képező étkezőkonyha nem számít alvás céljára szolgáló helyiségnek). Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba: Átfolyó rendszerű, égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítő vagy közvetlen kifolyásra, vagy csak azonos helyiségben lévő egy csapolóra, és csak időszakos melegvíz-vételi célra (például kézmosás, mosogatás) alkalmazható. Égéstermék-elvezetés nélküli („A” típusú) gázfogyasztó készülékek nem he9/12

2201_10_DU_01_E_2015_M-12

17.

lyezhetőek el az alábbi helyiségekben és a gázfogyasztó készülékek működéséhez szükséges légtérbővítés (szellőzőnyílás) sem nyílhat az alábbi helyiségekre: a) épületek huzamos tartózkodásra szolgáló és az azokkal légtér összeköttetésben lévő helyiségek, b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiség, c) nevelési, oktatási építmények - legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló - helyiségei, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével, d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségek, e) Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek, f) alvás céljára szolgáló helyiség (nappali helyiség, vagy nappalival közös légteret képező étkezőkonyha nem számít alvás céljára szolgáló helyiségnek). g) Minden olyan helyiségbe, ahol a tervező az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerinti robbanásveszélyes anyag jelenléte miatt az előbb említett rendelet alapján meghatározott kockázati egység, és kockázati osztály biztonságtechnikailag nem teszi lehetővé. 4. FEJEZET: A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 4.2.4.1. A készülékek elhelyezésére vonatkozó általános előírások Nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben „B” típusú gázfogyasztó készülék az alábbi feltételekkel helyezhető el: a) az elhelyezési helyiség nem lehet belső terű, b) a készülék felállítási helyisége nem lehet légtér összeköttetésben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekkel, c) „B11”, „B21”, „B41” és „B51” típusú természetes huzattal működő gázfogyasztó készülék az egyidejű üzemelést kizáró reteszelési feltételek teljesülése mellett helyezhető el olyan helyiségben, ahol vagy a vele légtér összeköttetésben lévő helyiségben: ca) vegyes tüzelésű nyílt égésterű kéménybe kötött hőtermelő berendezés, cb) elszívó ventilátor, cc) ventilátoros „B” típusú gázfogyasztó készülék vagy más tüzelőanyagú nyílt égésterű ventilátoros kéménybe kötött hőtermelő berendezés egyidejűleg üzemel, kivéve, ha az egyidejűleg üzemeltetett készülékek együttes levegőellátása igazolt módon biztosított. Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba: Nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben „B” típusú gázfogyasztó készülék az alábbi feltételekkel helyezhető el: a) az elhelyezési helyiség nem lehet belső terű, b) a készülék felállítási helyisége nem lehet légtér összeköttetésben az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet elődjei szerint „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekkel, c) Minden olyan helyiséggel, ahol a tervező az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerinti robbanásveszélyes anyag jelenléte miatt az előbb említett rendelet alapján meghatározott kockázati egység, és kockázati osztály biztonságtechnikai10/12

2201_10_DU_01_E_2015_M-12

18.

lag nem teszi lehetővé. d) „B11”, „B21”, „B41” és „B51” típusú természetes huzattal működő gázfogyasztó készülék az egyidejű üzemelést kizáró reteszelési feltételek teljesülése mellett helyezhető el olyan helyiségben, ahol vagy a vele légtér összeköttetésben lévő helyiségben: da) vegyes tüzelésű nyílt égésterű kéménybe kötött hőtermelő berendezés, db) elszívó ventilátor, dc) ventilátoros „B” típusú gázfogyasztó készülék vagy más tüzelőanyagú nyílt égésterű ventilátoros kéménybe kötött hőtermelő berendezés egyidejűleg üzemel, kivéve, ha az egyidejűleg üzemeltetett készülékek együttes levegőellátása igazolt módon biztosított. 4. FEJEZET: A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 4.2.6.1. Általános előírások a) A gázfogyasztó készülék helyiségét a hozzá technológiailag nem kapcsolódó terektől tűzgátló szerkezetekkel kell határolni. b) Az 1400 kW-nál nagyobb együttes hőterhelésű készülék (készülékek) helyiségében vészkijáratot is ki kell alakítani a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerint. c) A gázfogyasztó készülék helyisége - ha más helyszíni körülmények szigorúbb besorolást nem tesznek szükségessé - általában „D” tűzveszélyességi osztályba tartozik. d) A kondenzációs készülékekben és/vagy az égéstermék elvezető rendszerükben keletkező kondenzátum semlegesítéséről a közcsatorna szolgáltatóval történt egyeztetésnek megfelelően kell gondoskodni. e) A gázfogyasztó készülék helyiségének szellőző berendezése tűzszakasz határt nem módosíthat. Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba: a)

19.

A gázfogyasztó készülék helyiségét a hozzá technológiailag nem kapcsolódó terektől tűzgátló szerkezetekkel kell határolni. b) Az 1400 kW-nál nagyobb együttes hőterhelésű készülék (készülékek) helyiségében vészkijáratot is ki kell alakítani az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerint. c) A gázfogyasztó készülék helyiségét - ha más helyszíni körülmények szigorúbb besorolást nem tesznek szükségessé - az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet szerinti robbanásveszélyes anyag jelenléte miatt a tervező által az előbb említett rendelet alapján meghatározott kockázati egység, és kockázati osztályba kell sorolni amennyiben ezt a tervező szükségesnek tartja. d) A kondenzációs készülékekben és/vagy az égéstermék elvezető rendszerükben keletkező kondenzátum semlegesítéséről a közcsatorna szolgáltatóval történt egyeztetésnek megfelelően kell gondoskodni. e) A gázfogyasztó készülék helyiségének szellőző berendezése tűzszakasz határt nem módosíthat. 4. FEJEZET: A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 4.2.6.3. Szerelvényezési feltételek d) Az ipari és mezőgazdasági gázkészülékek kialakítása, szerelvényezettsége feleljen meg az MSZ EN 264 [Biztonsági zárószerelvények folyékony tüzelőanyaggal működő berendezésekhez. Biztonsági követelmények és vizsgálat.], az MSZ EN 298 [Ventilátoros vagy atmoszférikus gázégők és gázkészülékek automatikus égésellenőrző rendszerei], az MSZ EN 7461:1997+A1:2010 [Ipari hőtechnikai berendezések. 1. rész: Tüzelő és tüzelőanyag ellátó rendszerek biztonsági követelményei.] és az MSZ EN 746-2:2010 [Ipari hőtechnikai berendezések. 2. rész: Tüzelő- és tüzelőanyag-ellátó rendszerek biztonsági követelményei] szabványok vagy az11/12

2201_10_DU_01_E_2015_M-12 zal egyenértékű műszaki megoldás előírásainak. Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba:

20.

d) Az ipari és mezőgazdasági gázkészülékek kialakítása, szerelvényezettsége feleljen meg az MSZ EN ISO 23553-1 [Olajégők és olajtüzelésű berendezések biztonsági és szabályozó készülékei. Egyedi követelmények. 1. rész: Autómata és félautomata szelepek (ISO 23553-1:2014)], az MSZ EN 298 [Ventilátoros vagy atmoszférikus gázégők és gázkészülékek automatikus égésellenőrző rendszerei], az MSZ EN 7461:1997+A1:2010 [Ipari hőtechnikai berendezések. 1. rész: Tüzelő és tüzelőanyag ellátó rendszerek biztonsági követelményei.] és az MSZ EN 746-2:2010 [Ipari hőtechnikai berendezések. 2. rész: Tüzelő- és tüzelőanyag-ellátó rendszerek biztonsági követelményei] szabványok vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás előírásainak. 4. FEJEZET: A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 4.2.6.4. Biztonsági berendezések: a) A szerelvények darabszámát és minőségi osztályát a 4.1. táblázat tartalmazza (például 2xA: két db A osztályú szerelvény) a hőterhelés függvényében. b) Az MSZ EN 264 [Biztonsági záró szerelvények folyékony tüzelőanyaggal működő berendezésekhez. Biztonsági követelmények és vizsgálat.] szabvány hatálya alá nem tartozó szerelvény használatakor is teljesíteni kell e szabvány biztonsági szintjét. c) Az automatikus biztonsági záró- és a szabályozószerelvények működtetése egymástól független legyen. d) Folyékony fázisú propán-bután vezeték automatikus záró szerelvénye az MSZ EN 264 [Biztonsági Záró szerelvények folyékony tüzelőanyaggal működő berendezésekhez. Biztonsági követelmények és vizsgálat.] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti legyen. Követelmény törlésre került. Helyette a következő követelmény lép hatályba: e) A szerelvények darabszámát és minőségi osztályát a 4.1. táblázat tartalmazza (például 2xA: két db A osztályú szerelvény) a hőterhelés függvényében. f) Az MSZ EN ISO 23553-1 [Olajégők és olajtüzelésű berendezések biztonsági és szabályozó készülékei. Egyedi követelmények. 1. rész: Autómata és félautomata szelepek (ISO 23553-1:2014)] szabvány hatálya alá nem tartozó szerelvény használatakor is teljesíteni kell e szabvány biztonsági szintjét. g) Az automatikus biztonsági záró- és a szabályozószerelvények működtetése egymástól független legyen. h) Folyékony fázisú propán-bután vezeték automatikus záró szerelvénye az MSZ EN ISO 23553-1 [Olajégők és olajtüzelésű berendezések biztonsági és szabályozó készülékei. Egyedi követelmények. 1. rész: Autómata és félautomata szelepek (ISO 23553-1:2014)] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerinti legyen.

12/12

2201_10_DU_01_D_2014_M-13 TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése technológiai utasítás kezelésére elrendelt munkacsoport nyilatkozata Az 1/2012. sz. Ügyvezetői körlevél szerint a 2201_10_DU_01_E_2015 TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése technológiai utasítás kezelésére munkacsoport alakult. A munkacsoport tagok az alábbiakban részletezett feladatkörök szerint elvégezték a fent említett utasítás felülvizsgálatát. Az utasítás és mellékleteinek tartalmával egyetértenek.

Dokumentum készítéséért felelős

Vezetékjogi csoportvezető TIGÁZ-DSO Kft.


Vezetékfejlesztési csoportvezető TIGÁZ-DSO Kft.


Területi üzemeltetési vezető Szolnok TIGÁZ-DSO Kft.

Munkacsoport vezető

Hálózat üzemeltetés vezető TIGÁZ-DSO Kft.

Lengyel István

Bercsényi Tibor

Nagy Gábor

Bán Zoltán

1/1

Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei

Recommend Documents