move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken
move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken A programról A „move europe” mozgalom a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (ENWHP) Kezdeményezése, melyben 26 európai ország vesz részt. Hazai koordináló szervezete az Országos Egészségfejlesztési Intézet. A program elnyerte az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôségének támogatását is. Célkitûzése: átfogó program keretében mozgósítani az európai és hazai munkahelyeket annak érdekében, hogy az „Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken” cél megvalósulhasson. A program négy alkomponense: ❖ egészséges táplálkozás, ❖ testmozgásban gazdag életmód elôsegítése a munkahelyeken, ❖ mentális egészség fejlesztése, stresszkezelés ❖ dohányzás megelôzése és a leszokás támogatása.
A program legfôbb céljai: –
Hozzájárulni a munkahelyi egészségfejlesztés szükségességének és kedvezô hatásainak felismeréséhez.
–
Gyakorlati példákkal igazolni a munkahelyi vezetés számára, hogy érdemes befektetni munkavállalóik egészségi állapotának fejlesztésébe, különös tekintettel az olyan területekre, mint a dohányzás megelôzése, a helyes táplálkozás és testmozgás elôsegítése, mentális egészség fejlesztése.
–
Elôsegíteni az életmóddal összefüggô munkahelyi egészségfejlesztési programok tapasztalatainak megosztását, valamint egyes európai országok közötti konstruktív együttmûködést, és a programok gyakorlati megvalósításának fejlesztését.
–
Díjazni a legjobb munkahelyi egészségfejlesztési gyakorlatokat, támogatva széles körben való elterjesztésüket.
A program célcsoportjai: Kis és nagyvállalatok, állami szervezetek, a non-profit és for-profit szektor munkavállalói.
„2017-re minden harmadik európai munkavállaló életkora meghaladja az 50 éves kort, ami egyaránt nagy kihívás a vállalatoknak és az egészségbiztosítási rendszernek. Az egészségfejlesztés nagyban hozzájárulhat a munkavállalók egészségének és hatékonyságának hosszútávú fenntartásához, melybôl munkáltató és alkalmazott egyaránt profitál.”
Gábor Edina fôigazgató, Országos Egészségfejlesztési Intézet
Miért fontos a munkahelyi egészségfejlesztés? Napjainkban a munka világát nagy változások jellemzik, melyeket a szervezeteknek is számításba kell venniük: – – – – – –
A gazdasági világot globalizáció jellemzi, amely sok vállalat helyzetét befolyásolja. A legtöbb európai országban jelentôs probléma a munkanélküliség. A munkáltatói gyakorlat változása (részmunkaidô, távmunka…stb.) befolyásolja a munkakörülményeket. Az idôsödô munkaerô miatt sok vállalatnak kell gondoskodnia a megfelelô munkahelyekrôl, idôbeosztásokról. Erôsödik a szolgáltatói szektor jelentôsége, amely további, az egészségre ható rizikófaktorokat növeli. Egyre nagyobb figyelmet szentelnek a minôségfejlesztésnek és az ügyfélszolgálatoknak.
A vállalatoknak megoldást kell találniuk a változásokból fakadó problémákra, melyben a munkahelyi egészségfejlesztés központi szerepet játszhat. A munkahelyi egészségfejlesztés legfôbb célja: a munkaerô egészségének, motivációjának, mentális kapacitásának erôsítése. A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (ENWHP) definíciója szerint a munkahelyi egészségfejlesztés a dolgozó, a munkáltató és a társadalom együttes törekvése az egészség és a jól-lét fejlesztésére a munkahelyen. A kulcsszó az egészség, amely a mindennapi élethez szükséges erôforrás, magába foglalva a fizikai, társas és mentális jólétet egyaránt.
A munkahelyi egészségfejlesztés a vállalat és az egyén számára egyaránt kedvezô hatású. Ennek eléréséhez azonban elengedhetetlen, hogy az egészségfejlesztési programokat az adott cég profiljához igazítsák. A munkahelyi egészségfejlesztési program mûködésérôl szóló modellt De Greef és Van den Broek elképzelése alapján az alábbi ábra szemlélteti. (1. ábra)
A modell bemutatja a munkahelyi egészségfejlesztési programmal kapcsolatos személyi és vállalati eredményeket. Az egyéni és szervezeti eredmények összefüggenek és további hatásokhoz vezethetnek - mint pl. a növekvô munkahelyi elégedettség, amelynek pozitív hatása lesz a vállalatra is (kevesebb hiányzás, hatékonyabb termelékenység).
A program négy komponensének bemutatása – táplálkozás, dohányzás, testmozgás és stresszkezelés – A munkavállalók többsége a négy életmódi tényezô alapján könnyedén jellemezhetô: J Sokunknak nincs elég ideje vagy alkalma egészséges ételeket készíteni, így gyakran büfékben, gyorséttermekben eszünk és többnyire túl kevés folyadékot iszunk. J A munka jellegének változása miatt sokunk ülômunkát végez és többnyire nem is mozog eleget.
J A munkahelyi stressz egy újfajta „pestis”, ami a legtöbb munkahelyet megfertôzi. J Többségünk ezt a stresszt még ma is dohányzással próbálja csillapítani, amely elvezet a programban vizsgált negyedik területhez Az említett életmód-tényezôk mindegyike negatívan hat a munkavállalók egészségére, így magára a munkahelyre is.
Táplálkozás Táplálkozási szokásainknak nagy hatása van jól-létünkre. Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen egészségünk fenntartásához. A túlzott táplálékbevitel gyakran társul ülô életmóddal, amely könnyen elhízáshoz vezethet. Az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) eredményei szerint 2003-ban túlsúlyos vagy elhízott volt a magyar férfiak több mint fele, és a nôk közelítôleg fele. A különbözô táplálékalkotók nem megfelelô mennyiségû bevitele jelentôsen megnöveli számos krónikus- és szív-érrendszeri, emésztôrendszeri és mozgásszervi betegség, továbbá a rák és a diabetes kockázatát. A 2. ábra szemlélteti a helytelen táplálkozásból fakadó betegségek hatásait.
A munkáltató számára fontos, hogy egészséges, motivált és produktív munkaerôvel dolgozzon, így érdemes lenne hangsúlyt fektetni az egészséges munkahelyi táplálkozás elôsegítésére.
Testmozgás A munka jellegének változásával egy többen végzünk ülô munkát. Tipikus forgatókönyvet követ azon ember, aki reggel beül az autójába, majd átül a számítógéphez, hazaérve pedig leroskad a televízió elé. A fizikailag aktív emberek általában egészségesebbek is - csökkentve olyan betegségek kockázatát, mint az elhízás és egyéb, mozgásszervi betegségek- a jó egészségi állapot pedig növeli a produktivitást. Magyarországon általában 13,5 napot hiányoznak a dolgozók valamilyen betegség következtében.
Mentális egészség - munkahelyi stressz A felmérések adatai szerint az Európai Unió tizenöt tagállamában a munkahelyi stressz közel 40 millió munkavállaló egészségét veszélyezteti, így- a hátfájás után – a munkával összefüggô második leggyakoribb egészségügyi problémát jelenti. A munkahelyi stressz az oka a munkával összefüggô egészségi problémák miatt bekövetkezô két hetes vagy annál hosszabb távollétek több, mint egynegyedének. Az Európai Unió teljes dolgozó létszámának csaknem harmadrészére (41,2 millió ember) hatást gyakorolnak a munkahellyel összefüggô pszichés és pszicho-szociális kockázatok, amelyeket munkahelyi (munkával kapcsolatos) stressznek neveznek. A hazai lakosság mentálhigiénés állapotáról viszonylag kevés megbízható adattal rendelkezünk, de ezek rendkívül rossz képet mutatnak. Ennek alapján minden második magyar munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve. További negyven százalék közepes mértékû stressztôl szenved. Hazai munkapszichológusok (Gordio csoport) által vezetett vizsgálatból kiderült, hogy egy magyar ember heti munkahete 44,5 ledolgozott órából áll, ami mintegy 1 órával hosszabb az elôírt 8 óránál. A munkavállalók közel 60 %-a fôleg az elvárások miatt vállalja a túlórát. Legtöbben az idônyomást viselik nehezen, de a munka túlzott mennyisége és a munkatempó is gyakorta problémát jelent a magyar munkavállalóknak. Az emberi kapcsolatokból eredô stressz (szociális stressz) okaként a válaszadók nagy része a vezetôk intézkedéseit és a vezetôi támogatás elmaradását jelölte meg. A stressz fiziológiai tünetei között legerôteljesebben az általános kimerültség és a hátfájás jelentkezik, majd a magas vérnyomás. A pszichés tünetek között vezet az elégedetlenség, a csökkent munkakedv és a szorongás. A dolgozó stressznek van kitéve abban az esetben, ha a feladathoz szükséges elvárások felülmúlják a rendelkezésre álló erôforrásait. Ennek ellenkezôje- amikor az elvárásokhoz képest a dolgozó sokkal többre lenne képes saját kapacitása alapján- unalomhoz vezet.
Az optimális az arany közép, amikor a követelések és a feladatmegoldáshoz szükséges erôforrás közötti különbség elég ahhoz, hogy a munkaerô kihívásként értékelje a feladatot, melynek megoldása se nem unalmas, sem pedig stresszkeltô.
Dohányzás A dohányzásról európai viszonylatban elmondható hogy több, mint 1,2 millió ember halálához járul hozzá. Különbözô felmérések alapján kijelenthetjük, hogy a magyarok 28-30%a dohányzik. Magyarországon a 35-64 év közötti férfiak halálozásának 35%-a (KSH adatai alapján) kapcsolatba hozható a dohányzással. 100000 fôre jutó dohányzás okozta halálozás (2003)
Rövid fejszámolás után az is kiderül, hogy a dohányzó munkavállalók havi 160 órás munkaidejükbôl legalább 12 órát dohányzással töltenek, azaz minimum 7-8%-kal hatékonyabb lenne munkavégzésük, ha leszoknának errôl az egészségkárosító magatartásformáról.
A programhoz való csatlakozás feltételeirôl ❖
A program iránt érdekelôdô vállalatok egy internet-alapú önkitöltôs kérdôív, a Munkahelyi Egészségfelmérési Kérdôív segítségével tesztelhetik le egészséggel kapcsolatos törekvéseiket ( a kérdôív a www.oefi.hu/move-europe oldalon elérhetô). Feltérképezhetik, hogy munkahelyükön mit lehet fejleszteni a kedvezôbb munkahelyi egészség elérése érdekében, továbbá ellenôrizhetik munkahelyük egészségfejlesztéssel kapcsolatos filozófiáját, politikáját és cselekvési készségét.
❖
Mindezek után a programra jelentkezô munkahelyek egészségfejlesztési programjait, törekvéseit és gyakorlatait szakmai bíráló bizottság segítségével vizsgáljuk, majd értékeljük az egyes munkahelyi egészségfejlesztési modelleket, valamint a szervezet egészségpolitikáját.
❖
A program során kiválasztjuk a legjobb munkahelyi egészségfejlesztési modelleket megvalósító szervezeteket és cégeket, akik elnyerhetik az Egészségbarát Európai Vállalat címet, a négy alábbi kategóriában: fizikai aktivitásra való motiválás, egészséges táplálkozás elôsegítése, dohányzás- és munkahelyi stressz megelôzése.
A legjobb modelleket megvalósító munkahelyeket a 2009-es zárórendezvényen díjazzuk. Amennyiben a program felkeltette érdeklôdését, az alábbi elérhetôségeken bôvebb információkkal szolgálhatunk.
Cím: 1097Budapest, Nagyvárad tér 2. • Tel: 428-8249 honlap: www.oefi.hu/move-europe • e-mail:
[email protected]
