Az IndustriAll Europe Akcióterve

2nd Congress industriAll Europe

Madrid 7-9/06/2016

Az IndustriAll Europe Akcióterve 2016-2020 1. Megőrizni az európai ipar jövőjét és munkahelyek létrehozása 2. A szolidaritás és a kollektív tárgyalások kikényszerítése a minőségi munkahelyekért 3. Hatékony ellenerőt képezni a multinacionális cégekkel szemben 4. Az IndustriAll Europe támadásba megy át azért, hogy megerősítse a szakszervezeteket és azok identitását 5. Az ágazati szociális párbeszéd számos módon támogatja az indsutriAll Europe céljait 6. Megvalósítás és Értékelés

1 6 10 14 15 16

1. Megőrizni az európai ipar jövőjét és munkahelyek létrehozása Nyolc évvel a pénzügyi válság után Európa még mindig szörnyű gazdasági helyzetben van. 2013 tavaszáig az EU mély recesszióban volt. Ami egy transzatlanti pénzügyi válságnak indult, az fiskális válságba fordult, majd megfertőzte a reálgazdaságot. Ma gazdasági nézőpontból a legtöbb ország még mindig nem kerekedett felül a válságon. A gazdasági válság mély sebeket hagyott, amelyeket tovább mélyítettek a társadalombiztosítási és kollektív tárgyalási rendszerek elleni támadások, a kifizetések visszavágása, továbbá a megszorító politikák. A társadalmi kirekesztettség nő, a munkanélküliség magasabb, mint valaha. Csaknem 25 millió ember Helsinkitől Athénig munkanélküli. Az iparban 3,8 millió munkahely veszett el, a GDP-ből való részesedése 20-ról 16%-ra esett. Ez egyben egy politikai válság is, a választók elégedetlensége az európai projekttel minden eddiginél nagyobb, mivel az EU csak megszorító intézkedéseket vet ki, és leépíti a saját szociális modelljét. Ugyanakkor az európai gazdaság részben felépülőben van, de a folyamat nagyon lassú, és földrajzilag egyenetlen. Ebben a tekintetben a maastrichti kritériumok, melyek összefüggésben vannak minden megszorító intézkedéssel, nagy súllyal nehezednek a nemzeti társadalombiztosítási rendszerekre. A felépülés törékeny is, mivel leginkább csak az alacsony energiaár, a gyenge euró és az EKB monetáris könnyítése okozza. A pénzpiacok hatékony szabályozása továbbra is hiányzik. Ellenkezőleg, több liberalizáció van kilátásban a tervezett tőkepiaci egységesítéshez, amely erősítheti a spekulációkat és a rövidtávú profitérdekeket. Továbbá az EU-nak adaptálnia kell a gazdaságait és társadalmait azokhoz a strukturális átalakulásokhoz, amelyeket a globalizáció, klímaváltozás, a társadalom elöregedése, geopolitikai feszültségei, a digitalizálódás és az energiafelhasználásban történő változások együtt okoznak. Eközben meg kell őröznie és erősítenie is szociális modelljét (egyedi és kollektív munkaügyi kapcsolatot), biztosítva a társadalmi védelmet és teljes foglalkoztatottságot. Tehát a következő kongresszusi időszak Iparpolitikai Bizottságának munkáját nagyban dominálni fogják a világ ’30-as évek óta legnagyobb válságának utóhatásai és a globális, technológiai és társadalmi változások. Ez egy ambiciózus napirendet kíván a befektetések és munkahelyek érdekében, hogy elkerüljük az évszázados stagnálást, és megteremtsük az alapjait egy sima, hosszantartó és fenntartható gazdasági növekedésnek, amely végül lenyomja a munkanélküliségi rátát. Az iAE szerint a gazdasági újjáéledésnek a legfontosabb alapjai: a magasan képzett és elkötelezett munkaerő és egy szociális modell, amely a részvételt, társadalmi párbeszédet és a kompetenciák fejlesztését szolgálja.

1


Madrid 7-9/06/2016

Az európai gazdasági újjáéledésének legfőbb pillérei a következők: 1.1 Gazdaságpolitika, amely véget vet a megszorításoknak és fejlődési pályára állítja az európai gazdaságot Az industriAll Europe teljes mértékben támogatja és hozzájárul a kezdeményezésekhez, tekintettel a következőkre: 

 









 



Az ETUC befektetési tervének végrehajtása (‘A New Path for Europe’ – Új út Európa számára), amely a GDP 2%-ának megfelelő befektetést célozza elő a következő 10 évre. A Juncker-féle befektetési terv lehet ennek első kis lépése. Sok éves költségvetési vágások (és alacsony kamatok) ma már mozgásteret adnak a legtöbb tagállamnak a befektetésekhez. Az industriAll Europe kampányol a Golden Investment Rule bevezetéséért a gazdasági kormányzás rendszerébe, amely mentesíti a stratégiai befektetéseket a deficitcélok alól. Az EKB mandátumának kiterjesztése azért, hogy támogassák a teljes foglalkoztatottságot és a reálgazdaságba történő befektetéseket. Hozzákötni a reálbéreket a termelékenység növekedéséhez, miközben a nominálbéreknek tükröznie kell az inflációt. Egy egyenlőbb jövedelemelosztás vagy a minimálbérek növekedése fontosak a belső növekedéshez is. A pénzpiacok hatékonyabb szabályozása: a bankunió a bakok strukturális reformja nélkül nem teljes. A „túl nagy, hogy bedőljön” ügyet meg kell oldani, elválasztva a befektetési tevékenység veszélyeit a kereskedelmi banki ügyektől, miközben az árnyékbankrendszert is szabályozni kell. Felépülési programok a deficitben lévő országok számára. Ebben a tekintetben a többlettel rendelkező országoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy támogassák a belső keresletet (és az import növekedését), mint olyan utat, amivel elkerülhető a belső leértékelés. Áttörés a Pénzügyi Tranzakció Adó bevezetése kapcsán. Az innen származó bevételt ambiciózus projektekbe kell fektetni, amelyek munkahelyeket teremtenek a fenntartható gazdaságban. Meg kell küzdeni a pénzügyi csalásokkal és dömpinggel, és létrehozni egy igazságosabb adórendszert (meg kell erősíteni az EU kompetenciáját az adópolitikák területén; Európaszintű harmonizáció a vállalatok adóztatása területén és egy minimum-adószint bevezetése, megnövelt átláthatóság: pl. az OECD az Információk Automatikus Megosztásának Sztenderdjeinek bevezetésén keresztül, legyőzve az adóparadicsomokat, kiskapukat és harcolva a banktitkok eltörléséért). Biztosítani kell, hogy a cégek ott fizessék az adójukat, ahol a hozzáadott értéket létrehozzák. Továbbá meg kell akadályozni a pénzmozgások eltitkolását a postafiók cégek elleni fellépéssel. Az Európai Szemeszter reformja, mert az abban meghatározott dolgok, mint az országspecifikus ajánlások, bérmegállapodások, stb. nem EU-kompetenciák. Egy felülvizsgált társadalmi eredményjelző, ami alapul szolgálhat olyan akciókhoz, amelyek az átlagos életfeltételek emelését szolgálják, illetve a meglévő mérőeszközök fejlesztése, hogy ki lehessen mutatni, a szakszervezetek szempontjából milyen hatásai voltak az EU növekedést célzó politikáinak a foglalkoztatásra és szociális rendszerekre. Egy stabilabb lábazata a monetáris uniónak. A pénzügyi válság megmutatta az EMU létrehozásánál elkövetett hibákat, amelyek a görög tragédiához, és számos más drámához vezettek egész Európában. Az industriAll Europe számára világos, hogy az egységes valuta nem lehet életképes, ha a korrekciós mechanizmus csak a bérek

2


Madrid 7-9/06/2016

leértékelésén alapul. Az industriAll Europe teljes mértékben hozzájárul a vitákhoz a monetáris unió jövőjét illetően. 1.2 Nincs jövő ipar nélkül Ipar nélkül lehetetlen lesz megoldásokat találni a nagy társadalmi kihívásokra: klímaváltozás, nyersanyaghiány, globalizáció, digitalizálódás, urbanizáció, mobilitás, elöregedés, egészségügy, stb. Ez széles körben elismert, és az általános konszenzus ma már az, hogy a most folyó deindusztrializációt Európában meg kell állítani, és az ipar arányát újra a GDP 20%-ára kell emelni. Az industriAll Europe továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az általános célt konkrét akciókká és programokká kell formálni. Az industriAll Europe ennek érdekében hozzá fog járulni a következő célok végrehajtásához: 



 











Tevékenységek, melyekkel biztosítani lehet az ipari struktúrák felépítését, megőrzését és modernizálását. Minden e tekintetben tett intézkedésnek a társadalmilag igazságos átmenetet kell segítenie. Az industriAll Europe felhívja az Európai Bizottságot, hogy ismerje el az ipar fontosságát az európai gazdasági számára valamennyi jövőbeli kommunikációjában és stratégiájában. Minőségi és fenntartható munkahelyek elképzelhetetlen egy ipari bázis nélkül. Életciklus elmélet fejlesztése az ipari termelésben, mivel az erőforrások végesek és az újrahasznosításban rejlő potenciál koránt sincs kihasználva. Magas szintű és környezetvédelmi sztenderdeket kell alkalmazni minden Európai Unióban eladott termék esetében. A versenynek a minőségről és fenntarthatóságról kell szólnia, nem a szociális dömpingről. Az öko-hatékonyságot és korkörös gazdaságot versenyelőnnyé kell alakítani. A fenntartható fejlődés integrálása az iparpolitikába. Az ipari együttműködés támogatása: közös európai ipari projektek támogatása (pl.: Galileo, Copernicus, Shift2Rail), nagy cégek közötti ipari klaszterek, kkv-k, kutatóközpontok, laboratóriumok, iskolák és képzési intézetek támogatása. Valamennyi ipari ágazat megvédése a technológiai fejlesztések, termékek, innovációk és folyamatok támogatásával. Ebben a tekintetben az iAE támogatja a fejlesztését és korszerűvé tételét a stratégiai vízióknak és akcióterveknek valamennyi ágazatunkban. A foglalkoztatás-orientált ágazati politikák fejlesztése Európában, mint a szakszervezetek által adott válasz a különböző, ágazatspecifikus kihívásokra. Ennek megfelelően támogatni és koordinálni kell az együttműködést a tagszervezetek között és által, és közös szakszervezeti állásfoglalást bevezetni az EU politikai folyamatai közé. A tudásalapú társadalom támogatása a K+F-en keresztül, mint az iparpolitika legfőbb pillére. A tudásba és technológiába fektetés a munkaerő teljes potenciájának kihasználást is jelenti: a kompetenciák fejlesztése, a kreativitás stimulálása, az együttműködés támogatása és részvétel. Az információs technológiák, mint olyan eszközök terjesztése, amelyek újra élettel telítik meg az európai ipari gyártást (pl. az Európai Elektronikai Stratégia, intelligens közlekedési rendszerek); Állandó hatásvizsgálata az ipar digitalizálódásának.

1.3 Nincs iparpolitika egy erős szociális dimenzió nélkül A pénzügyi válság kezdete óta a legtöbb ipari ágazat egy hosszantartó, mély szerkezetátalakításon ment keresztül. A válság felgyorsította a feldolgozóipar hanyatlását, az átszervezés folyamatos fenyegetéssé vált az iparban dolgozók számára. Következményképpen az industrAll Europe teljes támogatását adja a következőkhöz: 

anticipálása és menedzselése a változásoknak a „megoldás minden dolgozó számára” elv alapján; 3


  



 



Madrid 7-9/06/2016

a szakképzés/élethosszig tanulás támogatása, mivel a munkaerő minősége az egyik legfontosabb eszköze az európai ipar felvirágoztatásának; erősebb intézményesítése a cégek társadalmi felelősségvállalásának; a minőségi munkaszerződések megvédése és a bizonytalan szerződések és feltételek növekedése elleni fellépés. Különösen fontos a határozott idejű szerződésekkel való visszaélés befejezése. a kompetenciákra, kreativitásra, autonómiára és a munkaszervezés új modelljeire fókuszáló munkahelyi innováció támogatása. A munkahelyi innováció fokozza a technológiai innovációt, miközben magas-minőségű és biztos munkahelyekhez vezet; a fizikai és pszicho szociális szempontból egészségesebb munkahelyek támogatása; „idős-barát” munkahelyek fejlesztése, mivel az idősek számuk jelentősen növekedni fog a közeljövőben. A nehéz munka és a munkahelyi stressz terjedésére is megoldást kell találni megállapodások útján; a munkahelyi egészség jobb megközelítése, összhangban az EU, a munkahelyi egészség és biztonságról szóló stratégiai keretrendszerével (2014-2020), amelynek kifejezett célja, hogy biztosítsa, az EU továbbra is vezető szerepet tölt be a magas munkakörülményekkel kapcsolatos sztenderdek területén Európában és a világon, az Európa 2020 stratégiával megegyezően.

1.4 Biztonságos, megfizethető és fenntartható energia és a klímavédelem Az energiával kapcsolatos kihívások változatosak és sokszor konfliktusosak: megfizethető energia a fogyasztók és cégek számára, biztonságos hozzáférés a forrásokhoz, csökkentése az importfüggőségnek, a fosszilis üzemanyagok helyettesítése megújulókkal. 1 Az FTM-CGT, FNME-CGT et FILPAC-CGT (francia) által benyújtott módosítás, a Határozatok és Indítványok Bizottság egyhangúlag javasolja a módosítás elvetését: Az energiával kapcsolatos kihívások változatosak és sokszor konfliktusosak: megfizethető energia a fogyasztók és cégek számára, biztonságos hozzáférés a forrásokhoz, csökkentése az importfüggőségnek, a fosszilis üzemanyagok helyettesítése megújulókkal energiaforrásokkal, amelyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat. 2 Az IG Metall (német) által benyújtott módosítás, a Határozatok és Indítványok Bizottság egyhangúlag javasolja a módosítás elfogadását: A gyakran konfliktusos érdekek, amikor a háztartások és cégek számára megfizethető energiáról, az energiához való biztonságos hozzáférésről és a megújuló energiaforrásokra való áttérésről van szó, feloldása nagy kihívás. Az energiával kapcsolatos kihívások változatosak és sokszor konfliktusosak: megfizethető energia a fogyasztók és cégek számára, biztonságos hozzáférés a forrásokhoz, csökkentése az importfüggőségnek, a fosszilis üzemanyagok helyettesítése megújulókkal. Konkrétabban, a következő kongresszusi időszakban az industriAll Europe a következőkkel kell, foglalkozzon:   

megvalósítása az ambiciózus EU Energia Uniónak; az európai energiaintenzív ágazatok megőrzése; megoldások keresése a globális széndioxid-kibocsátás égető problémájára. Szükséges egy ambiciózus globális klímapolitika, alapvető és kemény elkötelezettségekkel, amely egyben eszköze lehet egy globális szintű játéktérnek és új munkahelyek teremtésének az alacsony-kibocsátású gazdaságban;

4


 

 

Madrid 7-9/06/2016

egy ambiciózusabb energiahatékonysági politika kihívása, ami tekintettel van a költséghatékonyságra is; az EU-s Kvótakereskedelmi Rendszer (KKR) reformja és a szabad kibocsátási jogok megőrzése az energiaintenzív ágazatok számára annak érdekében, hogy elkerüljük a kibocsátásáthelyezéseket; a kibocsátás csökkentése a nem-KKR ágazatokban (pl. a közlekedés) technikailag és gazdaságilag ésszerű módon; a klímapolitikák gazdasági és társadalmi hatásainak kezelése a „finom átmenet” biztosításához. A társadalmi és környezetvédelmi célokat nem szabad egymás ellen kijátszani a fenntartható és társadalmilag igazságos európai gazdaság létrehozása közben.

3 Az FTM-CGT, FNME-CGT et FILPAC-CGT (francia) által benyújtott módosítás, a Határozatok és Indítványok Bizottság egyhangúlag javasolja a módosítás elvetését: Az energiapiac deregulációjának megkérdőjelezése, amely gyengíti az ágazatot. 1.5 Egy fair kereskedelempolitika A Lisszaboni Szerződés exkluzív jogokat adott az EU-nak a kereskedelem területén. Ugyanakkor a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Dohai tárgyalási fordulója a bilaterális kereskedelmi tárgyalások robbanásszerű növekedéséhez vezetett. Miközben meg vagyunk róla győződve, hogy a kereskedelem hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a munkakörülmények javulásához Európában, ahogy a kereskedelmi partnereinknél is, az industriAll Europe szerint a kereskedelem liberalizációja sosem lehet öncélú és nem vezethet egy globális, lefelé tartó versenyhez. A kereskedelemnek eszköznek kell lennie a mindenki számára érezhető társadalmi haladásnak, nem pedig kevesek növekvő profitjának. Ezért az industriAll Europe mindent megtesz annak érdekében, hogy a „vörös vonalak”, amelyeket korábbi álláspontjaiban kijelölt (nem az ISDS-re (befektetésvédelmi megállapodásra), tiszteletben tartása és kikényszerítése az ILO sztenderdeknek, a munkahelyi egészség- és biztonságvédelmi előírások fontossága, nem a privatizációra, stb.), tiszteletben legyenek tartva, és ellenezni fog, illetve kampányolni fog minden kereskedelmi megállapodás ellen, amely ezeket átlépi. Az industriAll Europe támogatja az olyan multilaterális kereskedelmet, amely:  nem ássa alá az európai szociális modellt, amely kereskedelmi szabályok nem vezetnek egy társadalmi és környezeti leértékelődéshez,  amely hozzájárul a fenntartható fejlődés céljaihoz és nem akadályozza a szegény országok fejlődését,  a teljes átláthatóság és az érintettek bevonása biztosított a kereskedelmi tárgyalásokba. Mivel az industriAll Europe meg akarja őrizni Európa erős ipari bázisát, ezért közelről figyeli annak biztosítását, hogy az európai dolgozók nem esnek áldozatul harmadik országok nem fair kereskedelmi gyakorlatainak (pl. a gazdasági, szociális és környezeti dömpingnek). Végül, az industriAll Europe életre fog hívni egy víziót és meg fogja határozni álláspontját az európai kereskedelempolitikával kapcsolatban. Az industriAll Europe legfőbb feladata a döntéshozók és egyéb érintettek meggyőzése arról, hogy szükséges az erős feldolgozóipar megőrzése Európában. Annak érdekében, hogy meghallják a hangunkat és az iparpolitikát illetően megbecsült partner legyen, az industriAll Europe tovább növeli láthatóságát a következők révén:  

aktív részvétel a makrogazdasági társadalmi párbeszédben, az érintettek konzultációiban és a magas szintű panelbeszélgetésekben; az ágazati iparpolitika támogatásaként az ágazati szociális párbeszédek lefolytatása;

5


   

Madrid 7-9/06/2016

gyakori publikálása az álláspontoknak, politikai eligazító papíroknak és mély analíziseknek; szoros együttműködés az érintettekkel, mint az ETUC, CCMI és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság; együttműködés és szövetségek létrehozása NGO-kal, ahol az kell; fokozni a kétoldalú kommunikációt az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel és a releváns Főosztályokkal.

Minden tevékenységet és kezdeményezést az Iparpolitikai Szűkített Bizottság által létrehozott éves munkaprogram határozza meg.

2. A szolidaritás és a kollektív tárgyalások kikényszerítése a minőségi munkahelyekért Néhány évvel az egyik legrosszabb gazdasági válság és évekig tartó megszorító politikák után Európa még mindig nem tért magához. industriAll Europe-nak és tagszervezeteinek egyre növekvő számú kihívással kell megküzdeniük a kollektív tárgyalások és társadalompolitika területén és azért, hogy olyan stratégiákat tudjanak kikényszeríteni, amelyek megvédik a dolgozók jogait és érdekeit. Különböző területeken kell cselekednünk: 2.1 A kollektív tárgyalások és az újraelosztási politikák megerősítése       

A kollektív tárgyalások és szociális partnerek autonómiájának visszaállítása és megerősítése, amelyeknek az EU-s intézmények és nemzeti kormányok társadalomellenes politikái okoztak károkat azzal a céllal, hogy úrrá legyenek a válságon. Harc a reálbérek emeléséért, hogy a vásárlőerő növekedésével lökést adjunk a gazdaságnak. A kollektív tárgyalások koordinálásának megerősítése, mint amely az EU-n belüli szociális dömping elleni harc legfontosabb eszköze. Csökkenteni az alacsony-bérű ágazatokat Európában a kollektív tárgyalások és/vagy jogi szabályozás útján – pl. minimálbérek meghatározásával. A kollektív tárgyalások által lefedett dolgozók arányának növelése és az ágazati megállapodások megerősítése. Az európai bérpolitikák koordinációjának újraerősítése és fejlesztése – többek között az Eucob@n hálózat megerősítésével – azért, hogy elkerüljük a lefelé tartó versenyt. Lépések a nemek között meglévő bér különbségek felszámolásáért, és az egyenlő munkáért egyenlő fizetések és bánásmód alapelvének kikényszerítéséért.

2.2 A jövőbeli munkaidő megtervezése 

Aktív munkaidő politikák támogatása, amelyek biztosítják, létrehozzák és újraosztják a foglalkoztatást és amelyek fontos és hasznos eszközök a gazdasági válság idején, pl. a rövid munkaidő kombinálva a releváns oktatással és képzésekkel. 4 Az FTM-CGT, FNME-CGT et FILPAC-CGT (francia) által benyújtott módosítás, a Határozatok és Indítványok Bizottság egyhangúlag javasolja a módosítás elvetését: Aktív munkaidő politikák támogatása, amelyek biztosítják, létrehozzák és újraosztják a foglalkoztatást és amelyek fontos és hasznos eszközök a gazdasági válság idején, pl. a rövid munkaidő kombinálva a releváns oktatással és képzésekkel

6


    

Madrid 7-9/06/2016

A munka-magánélet egyensúlyának fejlesztése azért, hogy csökkentsük a dolgozókra nehezedő stresszt, egyben tekintettel a digitalizálódás kihívásaira. Folytatni kell az európai munkaidő szabályozás következményeinek értékelését (pl. a Munkaidő Direktíva) és fejleszteni kell az európai szabályozást, ahol csak lehet. Nyílt vita lefolytatása a munkaidő politikákról az európai szakszervezetek számára, beleértve a munkaidő csökkentés lehetséges módjait és más munkaidő megállapodásokat (mint a szülői szabadság, stb.). Kiértékelés és a túlóra korlátozása. Annak biztosítása, hogy minden ledolgozott óra bejelentésre kerül és korrekt módon ki van fizetve.

2.3 Fair munkaerőpiac létrehozása, megőrzése és fejlesztése, továbbá a minőségi munkahelyek támogatása  

Harc a tisztességes munkahelyekért és a bizonytalan munka ellen. Fellépés a fiatalkori munkanélküliség elfogadhatatlan munkakörülményeikkel és alacsony béreikkel szemben.

mutatóival,

a

rossz

5 A FIOM-CGIL és FILCTEM (olasz) által benyújtott módosítás, a Határozatok és Indítványok Bizottság egyhangúlag javasolja a módosítás elvetését: Fellépés a fiatalkori munkanélküliség elfogadhatatlan mutatóival, a rossz munkakörülményeikkel és alacsony béreikkel szemben, ebbe beleértve az európai alapjövedelem bevezetését, amely képes megvédeni a dolgozókat a bizonytalan foglalkoztatással történő zsarolástól és megvédi az embereket a szegénységtől.       

Egy akcióterv létrehozása - bevonva az industriAll Europe ifjúsági szervezetét – a kötelező képzésért és oktatásért a fiatalok számára, hosszútávú kilátásokat kínálva nekik a munkaerőpiacon. A képzés és oktatás megvalósítása és fejlesztése annak érdekében, hogy az ipar digitalizálódása és a demográfiai változások támasztotta strukturális változásokat kezelni lehessen (így az élethosszig tartó tanulás támogatása). Megfelelő eszközök követelése egy korábbi és rugalmasabb nyugdíjazáshoz. EU-n belüli igazságos és szabad mozgás lehetővé tétele a dolgozók számára, harcolva a munkáltatók által elkövetett adóelkerülés és társadalombiztosítási csalások ellen. Az európai integráció szociális dimenziójának megerősítése a szociális minimumsztenderdek megerősítésével, amelynek hozzá kell járulnia az élet- és munkakörülmények javulásához. Az egyes csoportokat (nők, fiatalok, migránsok) érő egyenlőtlen bánásmódra és bérekre való odafigyelés. Harc a „Kereskedelemi Titokvédelem” Irányelv bizonyos aspektusai elleni, amely rendkívül veszélyes lehet a dolgozókra azáltal, hogy korlátozza képviselőik információkhoz jutását.

2.4 A munkahelyi egészség- és biztonságvédelem fejlesztése, megőrzése, kialakítása 

Olyan társadalompolitika támogatása, amely bátorítja a munkahelyi egészség- és biztonságvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a tagok jóllétét és nyugdíjazásba vonulási lehetőségét a teljes elhasználódás előtt. Az industriAll Europe követeli, hogy a szükséges befektetések az egészség- és biztonságvédelem területén történjenek meg, hogy biztosítva legyen az olyan munkakörnyezetet, ami ezt lehetővé teszi.

7


      

Madrid 7-9/06/2016

Munkaidő politikák használata a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem fejlesztéséhez, pl. biztosítva, hogy az egyéni munkaidő növelés szűnjön meg, a munkaidőt regisztrálják, szabályozzák újra és kompenzálják fizetések és/vagy szabadságok útján. A nehéz munkakörülmények és az atipikus, stresszes munkaórák elleni kampány és jobb megelőzési formák biztosítása, továbbá a kifejezetten nehéz munkateherrel birkózó dolgozók kompenzálása. Ergonomikus munkahelyi környezet támogatása, különösen a munkaerőben végbemenő demográfiai változásokra tekintettel. A kockázatos anyagoknak való kitettség jobb megelőzése és ahol elkerülhetetlen, ott biztonságosabb kezelése (pl. NEPSI Egyezmény). Harc a diszkrimináció, erőszak és a zaklatás minden formájával a munkahelyeken. A munkahelyi stresszel és pszichoszociális kockázatokkal való harc. Az EU által, a szociális partnerekkel együttműködve megvalósított magas szintű munkahelyi egészség- és biztonságvédelmi politika, stratégia támogatása.

2.5 A demográfiai kihívások kezelése       

Kor-alapú munkahelyek és munkakörülmények tervezése annak érdekében, hogy támogassuk a különböző korú dolgozók egészségét. A rehabilitáció és átképzési lehetőségek számának növelése az egészségügyi kihívásokkal küzdő dolgozók számára, és az idősebb munkavállalók szakképzésbe történő bevonásának támogatása. Minden EU-s országban garantált hozzáférés az oktatáshoz és képzéshez olyan magas színvonalú tanítással, amely mindenki számára nyitott, diszkrimináció nélkül. Ezzel javíthatók a munkalehetőségek, különösen a fiatalok számára és minden más korosztálynak. A know-how pontos átadásának biztosítása. Lehetőség kialakítása a korábbi nyugdíjba vonulásra rugalmas módon és jó egészségben. Az igazságos fiatalkori foglalkoztatás támogatása azért, hogy biztosítsuk a jövőt a fiatalok számára Európában, és támogassuk a munkaerő kormegoszlásának egyensúlyát. Különös tekintettel az EU Ifjúsági Garancia programjának nem kielégítő eredményeire. A cégek elszámoltathatóbbá tétele a jó oktatási és képzési rendszerekért, illetve a fiatalok foglalkoztatásának garanciáiért annak érdekében, hogy fenntartható módon biztosítsuk a képzett munkaerőt.

2.6 A társadalombiztosítási rendszerek megőrzése, fejlesztése és felállítása a jövő érdekében     



Minden olyan európai és nemzeti politikák ellenzése, amelyek aláássák és rombolják a jóléti rendszereket, amelyek a dolgozók és családjaik jólétét szolgálják. Ellenzése az EU intézményei minden olyan kísérletének, amely a nyugdíjkorhatár emelésére irányul. Megőrzése és felállítása a munkanélküli segélyek olyan rendszerének, amelyek hatékonyan védik meg a munkanélkülivé vált dolgozókat a szegénységtől. Megőrzése és felállítása olyan fenntartható nyugdíjrendszernek, amely minden dolgozó számára tisztességes életre ad lehetőséget jó egészségben a karrierjük után, különösen a nyugdíjrendszer első és második pillérére által fedezve. Megőrzése és felállítása olyan egészségügyi rendszernek, amely egyenlő hozzáférést biztosít a jó minőségű szolgáltatásokhoz mindenki számára, garantálva a jó minőségű életet a világ egyik leggazdagabb régiójában, és ellenzése az államadósság csökkentésére hivatkozó minden megszorításnak. Megelőzése a munkáltatók társadalombiztosítási juttatásokkal való visszaélésének, ezzel elkerülve a mobil munkavállalók bérdömpingjét.

8


Madrid 7-9/06/2016

2.7 Aktívan alakítva a strukturális változásokat: Ipar 4.0         

A szakszervezeti politikák adaptálása az ipari munkaerő összetételének változásához, amely során a kékgallérosoktól a fehérgallérosok felé mozdulnak el az arányok. Stratégiák kialakítása a munkaerő megváltozott képzési szükségleteire, a továbbfejlesztett szakképzésnek és a folyamatos képzésnek és oktatásnak elérhetőnek kell lennie – a sztenderd és nem-sztenderd munkaszerződéssel bíró dolgozók számára is. Új biztonsági hálók kiépítése az utazó és autonóm munkavállalók számára, beleértve a jogot a pihenésre és az állandó elérhetőség korlátozását, illetve a jobb egyensúlyt a családi élet és munka között. Újragondolása a javadalmazási rendszernek és bérpolitikáknak annak érdekében, hogy megőrizzük a tisztességes jövedelmet a dolgozók számára a változó munkakörülmények között. A munkaidő politikák, béreloszlás és munkakörülmények átgondolása, hogy elkerüljük a digitalizálódás munkavállalókra történő negatív hatásait. Az ágazatokban és cégeknél meglévő szaktudás-szükségletek megcélzása közösen a szociális partnerekkel és a dolgozók növekvő bevonása a szakképzésbe és oktatásba. Annak biztosítása, hogy a munkavállalói képviselőket bevonják abba a folyamatba, amikor új technológiákat vezetnek be a munkahelyre, hogy ellenőrizni tudják a változásokat, és a szociális párbeszéd részeként részt vehessenek döntésekben. Sztenderdek megfogalmazása a munkavállalók adatvédelme kapcsán: világos szabályok szükségesek arról, milyen adatokat gyűjt be és használ a munkáltató (a személyes egészségről, szakszervezeti tevékenységről, magánkommunikációról szóló adatok védelme). A munkavállalók és dolgozói képviselők információs, konzultációs és részvételi jogának védelme az EU adatvédelmi szabályozásában. Az EU adatvédelmi szabályozásának magába kell foglalnia egy bevezető rendelkezést a magasabb nemzeti adatvédelmi sztenderdekről.

2.8 Növekvő számú eszközök a jobb szakszervezeti együttműködéshez  





A több információ és jobb megértése a különböző szakszervezeti gyakorlatoknak és nézőpontoknak jobb együttműködéshez vezet. Az Eucob@nt, az industriAll Europe információs rendszerét a kollektív tárgyalási struktúrákról, munkaügyi kapcsolatokról, szociális rendszerekről és a különböző európai országokban meglévő szituációról és trendekről fejleszteni kell, nemcsak mint elektronikus eszközt, hanem mint hálózatot az emberek között, egyben a létező információs szakadékokat meg kell szüntetni. A bérkoordináció célja a Bérkoordináció Szabályával összhangban gazdaságilag racionális és társadalmilag felelős marad. Az egységesség az, ami erőssé tesz minket: a jobb koordinációja a kollektív tárgyalásoknak magába foglalja a közös követeléseket, amelyeket minden szektorunkban érvényesíteni akarunk Európában. Folytatni fogjuk ezen közös követeléseket (oktatásért és képzésért és a bizonytalan munka ellen), és dolgozni fogunk az ötleteink fejlesztésén. Megvitatjuk a kollektív tárgyalások jobb koordinálásnak módjait, beleértve az európai ipari kollektív tárgyalás lehetséges fejlesztését. Az európai ágazati szociális párbeszéd egy fontos fórum, ahol demonstrálhatjuk közös céljainkat minden szektorban a munkáltatókkal szemben. Tárgyalások a transznacionális cégek szintjén: európai keretmegállapodások megtárgyalása, amelyek igazságos megoldásokat adnak mindenki számára, és amely alapja a nemzeti, vállalati szintű tárgyalási mandátum. A transznacionális cégekkel való tárgyalások nem gyengíthetik az ágazati kollektív megállapodásokat, hanem azoknak kell lenniük az irányvonalaknak, egyben mindenképpen összhangban kell lenniük a nemzeti jogokkal és tradíciókkal. Közelről kell követni egy európai szintű jogi keretmegállapodás felállítását.

9






Madrid 7-9/06/2016

EU-s szintű képviselete az érdekeinknek – lobbizás, közvélemény befolyásolása, közös platformok más európai szakszervezeti szövetségekkel, társadalmi párbeszéd, transznacionális kollektív megállapodások és európai közös akciók – azért, hogy továbbfejlesszük saját pozícióinkat és céljainkat. Egy további fontos eleme az európai szintnek az EÜT-kben és/vagy az Európai Részvénytársaság (SE) ÜT-iben folyó munka, ahol szintén vitát tudunk kezdeményezni követeléseinkről vállalati szinten. Ezt a Vállalatpolitikai Bizottsággal közösen folytatjuk le.

2.9 Szolidaritási paktum  

2.10       

A határokon átívelő jogvédelem és szakszervezeti tagok közötti hálózatépítés gyakorlatainak áttekintése. Annak biztosítása, hogy a tagszervezetek felajánlják a megfelelő segítsége az EU országok között migrálóknak annak érdekében, hogy szakszervezeti tagok maradjanak és megelőzzük az alulfizetést és szociális dömpinget. Ennek érdekében be fogjuk vezetni a megújított kölcsönös segítség és tagság egyezségünket (Szolidaritási Paktum), így nyújtva garanciákat szakszervezeti tagjainknak, amíg külföldön dolgoznak. A nők munkafeltételeinek fejlesztése és a nők jobb bevonása a munkaerőpiacra A férfiak és nők közötti egyenlő munkahelyi bánásmód biztosítása, egyenlő munkáért egyenlő bér. A nők iparban betöltött szerepének erősítése. Családbarát munkaidő-politikák támogatása, ami megengedi a férfiaknak és nőknek, hogy jobb egyensúly legyen szakmai és magánéletük között. A társadalombiztosítási rendszerek, különösen a nyugdíjrendszerek megőrzése, fejlesztése és adaptálása, hogy azok lehetővé tegyék a nők számára a biztonságos és tisztes életet bármikor. A technológiai változások hagyományosan nők által dominált munkahelyeire gyakorolt hatásainak elemzése, és lépések annak érdekében, hogy biztosítsuk a nők számára a szakmai fejlődést. A gender mainstreaming támogatása az industriAll Europe politikáiban és állásfoglalásaiban. A szükséges tevékenységek és akciók megszervezése az egyenlő bánásmód érdekében.

3. Hatékony ellenerőt képezni a multinacionális cégekkel szemben A cégek átszervezése, az egyre intenzívebb globalizáció és a rövidtávú pénzügyi érdekek által vezérelt stratégiák mind hozzájárulnak ahhoz a nyomáshoz, amellyel a feldolgozóiparban dolgozók egész Európában szembesülnek. Ez a munkakörülmények romlásához vezet, továbbá több lesz a bizonytalan munka és aláássa a társadalmi és szakszervezeti jogokat. Mivel a multinacionális cégek figyelmen kívül hagyják a határokat, egyre inkább képesek előnyt kovácsolni a nem koherens uniós társadalmi és pénzügyi különbségekből, a dolgozókat kijátszva egymás ellen, ahelyett, hogy utóbbiak az uniós szintű szociális sztenderdeket élvezhetnék. A hatékony hálózatok kulcselemei a jó kommunikáció biztosításában. Ez az alapja a multinacionális cégeknél a szakszervezeti akcióknak. 3.1 A dolgozók érdekeinek megvédéséhez használni kell az információs, konzultációs és részvételi jogokat Szükségünk van a vállalatirányítás modelljének támogatására, amely nemzeti és európai szinten is beleszólást ad a dolgozóknak a céges stratégiába. Ez a legjobb módja a pénzügyi kapitalizmus túlzásai megelőzésének, amely hosszútávon gyengíti a vállalat fejlődését. A cégek sokkal stabilabbak, amikor

10


Madrid 7-9/06/2016

a dolgozókat aktívan bevonják információk, konzultációk és a részvétel révén mind nemzeti, mind európai szinten. Tekintettel az európai intézményekre a következőket tesszük: 

  

folytatjuk a létező jogi eszközök implementálásának figyelemmel kísérését, úgy mint az EÜT Direktíva (Irányelv) átdolgozását, az információs és konzultációs jogok nemzeti szinten Direktívát és az SE Direktívát annak érdekében, hogy biztosítsuk a dolgozók információs, konzultációs és részvételi jogait az egész Unióban; közelről figyelemmel kísérjük a vállalati struktúrák új formáinak vagy az új jogalkotási javaslatok hatásait a dolgozói jogokra; megvédjük a dolgozók információs, konzultációs és részvételi jogait, bármilyen új EU-s jogalkotási javaslat kerül elő, különösen a REFIT programra figyelve; harcolunk az információs és részvételi jogok fejlesztéséért, különösen az EÜT Direktíva átdolgozására tekintettel, amely garantálja a dolgozók erős beleszólási jogát a vállalati döntésekbe; a nemzeti és európai jogok közötti különbségek eltüntetése annak érdekében, hogy a dolgozók befolyással legyenek a megfelelő szinteken; és biztosítani, hogy hatékony és visszatartó erejű szankciók legyenek.

Szervezeten belül a következőket tesszük:    

folytatjuk az új EÜT-k felállításának támogatását, tekintettel annak biztosítására, hogy minden vállalatnál, amely az EÜT Direktíva alá esik, legyen egy széleskörű minőségi EÜT megállapodás; sürgetjük az EÜT megállapodások újratárgyalását, különös tekintettel a 13-as cikkely egyezményekre, így felhúzva őket az Átdolgozott EÜT Direktíva sztenderdjeinek szintjére; biztosítjuk, hogy a dolgozók jogait és az EÜT egyezményeket teljesen tiszteletben tartsák, ha szükséges, akkor perek útján is annak érdekében, hogy a dolgozókat tényleg bevonják a tervezett intézkedésekbe, mielőtt megszületnének a döntések; kiegészítjük az EÜT koordinátorok listáját, mivel azok életbevágóak az EÜT-s munka és a szakszervezetek stratégiájának összekötésekor a multinacionális cégek esetében.

Újra meg kell erősítenünk a képességeinket, hogy befolyásolni tudjuk az EÜT napirendjét és támogatni a szakszervezeti napirendet a következőkkel:    

 

megerősítjük az EÜT-k ágazati dimenzióját, és az EÜT-k kapcsolatát az industriAll Europe iparés társadalompolitikai prioritásaival; az összes lehetőséget ki kell használni, amelyet az Átdolgozott EÜT Direktíva biztosít, hogy megerősítsük az EÜT-k képességeit és hatékonyságát; mélyreható értékelése a nemzeti szinten meglévő információknak, amelyeket lehetőség van kérni, különös tekintettel átszervezések esetén; megerősíteni az EÜT koordinációt szoros együttműködésben a nemzeti tagszervezetekkel: az industriAll Europe folytatja az EÜT koordinátorok aktív támogatását, nevezetesen képzéseken, az információk és jó gyakorlatok megosztásán keresztül csakúgy, mint ad-hoc támogatáson keresztül. A nemzeti szervezeteknek elkötelezetteknek kell lenniük azért, hogy biztosítsák az EÜT koordinátoroknak a szükséges időt a feladataik elvégzéséhez; ambiciózus képzéspolitika létrehozása és megvalósítása az industriAll Europe koordinátorai számára, összefüggésben a kihívásokkal, amelyeket az új EÜT Direktíva támaszt, de közben szorosan az ipar-, kollektív tárgyalás és társadalompolitikai prioritások alapján; a 2009/38/EC Direktíva alapján felállított képzési rendszer teljes kihasználása, amely új lehetőségeket kreál a szakszervezetek számára, hogy támogassák az EÜT-k feladatait. Az IAE koordinálja majd a képzéseket az EÜT tagok számára. Egy ilyen stratégia kifejlesztése életbevágó, ha ki akarjuk használni az újfajta információs és konzultációs jogokat. Ezt a

11


Madrid 7-9/06/2016

feladatot közeli együttműködésben fogjuk végezni az ETUI-REHS-szzel (ez az ETUC képzési intézete). Meg kell védenünk a részvételt, ahol létezik nemzeti szinten, és sürgetni az európai szintű sztenderdek elfogadását a dolgozók igazgatósági szintű részvétele kapcsán. Különösen aktívan fogjuk támogatni a dolgozók részvételét az SE-kben és harcolni a dolgozók és szakszervezeti képviselők legmagasabb szintű részvételéért a menedzsmentben és felügyelőbizottságokban. 3.2 Újradefiniálni és megerősíteni a transznacionális együttműködést a multinacionális vállalatokban

szolidaritást

és

szakszervezeti

Meg kell erősítenünk a gyakorlati elköteleződést az európai szolidaritás és közös vállalati stratégia irányába, különösen ad-hoc szakszervezeti hálózatokon/együttműködéseken keresztül csakúgy, mint az EÜT-k megfelelő használatával azért, hogy:     

együttműködjünk és támogassuk egymást a helyi szakszervezetek tárgyalási képességének növeléséért; gyors reagálás, ha valaki más tagszervezetek szolidaritását kéri; kombinálása az információs, konzultációs és részvételi jogoknak azért, hogy jobb feltételeket érjünk el mindenki számára, és különösen azoknak, akik a menedzsment nyomása alatt állnak átszervezéskor; célzott és koordinált stratégiák kigondolása ahhoz, hogy növeljük a szakszervezeti erőt és támogassuk a szervezési képességeket ott, ahol a dolgozók nincsenek megszervezve és ahol a szakszervezetek fenyegetésnek vannak kitéve; stratégiák definiálása, hogy elérjük valamennyi multinacionális vállalatot, különösen a kkvkat.

A transznacionális átszervezések esetében a szakszervezetek együttműködése rendkívül fontos a kölcsönös bizalom kiépítéséhez, közös stratégiák kifejlesztéséhez. Ugyanígy fontos, hogy megelőzzük a dolgozók egymás elleni kijátszását. Az industriAll Europe ezért: 

szakszervezeti koordinációs találkozók felállítását kezdeményezi annak érdekében, hogy közös alapokat találjunk, és közös akciókat tudjunk kivitelezni, egyben hozzájáruljunk olyan megoldások kidolgozásához, amelyek mindenki számára fair megoldásokat hoznak.

Együttműködve az érintett EÜT koordinátorral és szakszervezetekkel, az industriAll Europe reagálni fog és lépéseket tesz nyilvánosan, válaszul a bejelentett céges átszervezési tervekre vagy egyéb vállalati fejleményekre. 3.3 Anticipálni és kezelni a változásokat és átszervezéseket Miközben az átszervezések társadalmi költségei nőttek a pénzügyi válság következményeképpen, a szociális jogok eróziója és a nyomás a kollektív tárgyaláson gyengítette a lehetőségeket egyes országokban, hogy kivédjék a leginkább negatív hatásait az átszervezéseknek. Ennek következtében az industriAll Europe támogatja a következő követeléseket:   

egy ambiciózus élethosszig tartó tanulási politika – beleértve az egyéni dolgozók jogát a képzésre –, lehetővé tenné a dolgozóknak, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz; a teljes kikényszerítése és fejlesztése a dolgozók információs, konzultációs és részvételi jogának mind nemzeti, mint európai szinten; megerősítése a nemzeti kollektív tárgyalási rendszereknek és társadalmi párbeszéd struktúráknak;

12




Madrid 7-9/06/2016

világos minimumsztenderdek egész Európában, amelyek garantálják, hogy alternatív megoldásokat keresnek az elbocsátások helyett.

Minden lehetőséget megragadunk, hogy támogassuk és kampányoljunk ezen érdekek mentén az európai intézményekkel / munkáltatói szövetségekkel való találkozóinkon (ÁPB üléseken). 3.4 Az európai vállalatokon belüli tárgyalások támogatása szakszervezeti felhatalmazással Amikor csak lehetséges és különösen a határokon átívelő átszervezések esetében megteremtjük a feltételeit annak, hogy olyan európai keretmegállapodásokat kössünk, amelyek igazságos megoldást hoznak mindenki számára, és amely a vállalati szintű, belső tárgyalásokon való részvételi felhatalmazáson alapulnak, és amelyek világos és demokratikus szabályokat nyújtanak a multinacionális vállalatoknál. A transznacionális vállalatoknál folyó tárgyalások nem szabad, hogy gyengítsék az ágazati kollektív megállapodásokat, hanem azoknak kell az alapnak lenniük, és minden esetben összhangban kell lenniük a nemzeti jogokkal és hagyományokkal. 3.5 A szakszervezetek és szakszervezeti jogok támogatása a vállalatoknál és EÜT-knél A szakszervezeti jogokat mindenhol támadják, de a helyzet Európa egyes részein drámaibbá vált. Az industriAll Europe a következőket fogja tenni:     

minden szinten használja a szakszervezeti erőt és a dolgozók képviseleti testületeit ahhoz, hogy támogassa és megvédje a szakszervezeti jogokat, különös tekintettel az egész értékteremtési láncra; megőrzi a szakszervezeti jogokat azon stratégia érdekében, amelyre a vállalatok tevékenységének társadalmi következményeinek kezelésekor van szükség; támogatja a szakszervezeti tagságot egész Európában a meglévő EÜT-ken és azon szakszervezeteken keresztül, ahol a cég központja található; ahol csak lehet, támogatja az EU-n kívüli, de industriAll Europe tag szakszervezetek bevonását az EÜT megállapodásokba olyan esetekben, ahol ezek a szakszervezetek olyan cégeknél vannak jelen, amelyeket lefed ez EÜT megállapodás. harcol a szakszervezeti tagokat érintő feketelistázási gyakorlat ellen.

3.6 A társadalmilag felelős és fenntartható vállalatirányítás (CSR) támogatása Az EU Bizottság egy új CSR politikát fog publikálni. IAE folytatni fogja egy új CSR kezdeményezésen való munkát és bevezetésének sürgetését, hogy az aztán valós eszközzé váljon a vállalatok felelősségvállalásának fejlesztéséhez. Az EU Direktíva a nem-pénzügyi információk közzétételéről szintén információkat fog nyújtani és jó eszköz lehet a szakszervezeti akciókhoz ezen a területen. Továbbá az industriAll Europe támogatni fogja a cégek kötelezettségét, hogy átláthatóbbá váljon viselkedésük és tevékenységük. Ebben az értelemben az industriAll Europe támogatni fogja a közérdekű bejelentők védelmét, amely rendszer már létezik a pénzügyi vállalatoknál. A társadalmilag felelős és fenntartható vállalati kormányzás támogatását összekötjük az industriAll Global tevékenységével, különös tekintettel a Globális Keretmegállapodásokra.

13


Madrid 7-9/06/2016

4. Az IndustriAll Europe támadásba megy át azért, hogy megerősítse a szakszervezeteket és azok identitását 4.1 A társadalmilag felelős és fenntartható vállalatirányítás (CSR) támogatása Az industriAll Europe-nak szüksége van arra, hogy hatékonyabban használja erejét, mint olyan szereplő, aki egyensúlyt képez a munkáltatókkal és az EU-s intézményekkel szemben. Harcolnia kell az igazságos és demokratikus Európáért, amely a szolidaritáson alapul, és fejlődést, illetve jobb életet, jobb munkakörülményeket hoz mindenki számára. Mindenesetre egy erős európai ipari szakszervezet az erős nemzeti szervezetektől függ. Az industriAll Europe-nak a gyökerektől kell megerősítenie a szakszervezetek erejét. A szervezésnek, tagtoborzásnak elsődlegesnek kell lennie a nemzeti tagszervezetek számára. Mivel a szakszervezeti jogokat soha nem látott támadás érte a munkáltatók és kormányok részéről a válság és megszorítások következményeképpen, a szakszervezeteknek cselekedniük kell, hogy visszanyerjék kollektív erejüket. Az industriAll Europe támogatni fogja tagszervezeteit, hogy erős szervezetet építsenek ki, visszanyerjék az elveszített területeket és dolgozók új csoportjait szervezzék meg, különösen ott Európában, ahol a szakszervezetek alulreprezentáltak. Az industriAll Europe tevékenysége magába foglalja a jó gyakorlatok terjesztését és stratégiák kidolgozását: 



olyan célcsoportok szervezése, amelyek nem tartoznak mindig célpontnak, így a nők, fiatalok, fehérgallérosok és migráns dolgozók. Ugyanígy az ideiglenesen foglalkoztatottak és a különféle bizonytalan dolgozók bevonása is szükséges. Ha a jobb élet- és munkakörülményeket meg akarjuk őrizni, a dolgozók szervezettsége a nagyobb kollektív erő érdekében a vállalaton belül rendkívül fontos. A fiatal generáció megszervezése, bevonása rendkívül fontos a szervezettség erősítése érdekében. A demográfiai változások miatt a szakszervezetek egyik legalapvetőbb feladata minél több 35 éven aluli bevonása. Ez nemcsak az industriAll Europe, de különösen tagszervezetei számára is fontos. a kollektív erő új formái fejlesztésének kihívást jelentenek a hagyományos, dolgozók kollektív beszervezésén alapuló tagszervezési technikák számára a munkaszervezés individualizációja, a munkaügyi kapcsolatok és digitalizálódás miatt, amelyek növelhetik a földrajzi távolságot és csökkenthetik a személyes találkozások számát. Az is világos, hogy a digitalizálódás a digitális bizonytalan munkákkal növekedni fog, így nem fog csökkenni annak fontossága, hogy a dolgozók kollektívát alkotva védjék meg az egyéni érdekeiket. A legjobb és egyetlen út az előrelépéshez, ha a dolgozó tagja a kollektívának. Az online aktivizmus, kampányolás és petíciók szintén növelik a lehetőséget a tagszervezésre.

6 Az FTM-CGT, FNME-CGT és FILPAC-CGT (francia) által benyújtott módosítás, a Határozatok és Indítványok Bizottság egyhangúlag javasolja a módosítás elvetését: a kollektív erő új formái fejlesztésének kihívást jelentenek a hagyományos, dolgozók kollektív beszervezésén alapuló tagszervezési technikák számára a munkaszervezés individualizációja, a munkaügyi kapcsolatok és digitalizálódás miatt, amelyek növelhetik a földrajzi távolságot és csökkenthetik a személyes találkozások számát. Az is világos, hogy a digitalizálódás a digitális bizonytalan munkákkal növekedni fog, így nem fog csökkenni annak fontossága, hogy a dolgozók kollektívát alkotva védjék meg az egyéni érdekeiket. A legjobb és egyetlen út az előrelépéshez, ha a dolgozó tagja a kollektívának. Az online aktivizmus, kampányolás és petíciók szintén növelik a lehetőséget a tagszervezésre 

támogatása és koordinálása a szervezésnek és kapacitásépítésnek az országokban/régiókban, ahol a szakszervezetek lefedettsége alacsony.

14




 

Madrid 7-9/06/2016

támogatása és koordinálása a szolidaritási akcióknak olyan esetekben, amikor a szakszervezetek jogait megsértik. A multinacionális vállalatok nagyon erős gazdasági szereplői a globális gazdaságnak és nagyon kényesek a közvéleményben kialakult képre. A koordinált szakszervezeti akciókat, EÜT-ket és igazgatóságokat arra kell használni, hogy megerősítsük a szakszervezetek erejét és támogassuk a kapacitásépítést ott, ahol a dolgozók nincsenek megszervezve vagy a szakszervezeti jogok fenyegetésnek vannak kitéve. Amikor szükséges, erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy informáljuk a közönséget vagy nyomást kell gyakorolni az értékteremtési lánc elemeire. azonnal a Kongresszus után fel kell állítani egy akciócsoportot, hogy kifejlessze, koordinálja és megvalósítsa ezt a fontos feladatot. vita elindítása az európai szakszervezeti identitás kifejlesztéséért, amelynek alapja az élet és munka realitása, és amely hozzájárul az európai társadalmi tudatosság kialakulásához a dolgozók és képviselőik között. Ezt át kell alakítani szakszervezeti képzési stratégiává is.

4.2 Stratégiai szövetségesek keresése Potenciális szinergiák és stratégiai szövetségesek azonosítása más társadalmi és politikai mozgalmakkal és erőkkel a jobb élet- és munkakörülményekért való harcban, és megerősítve a szakszervezetek szerepét a társadalomban. Ebben a tekintetben világos felelősségi köröket kell kijelölni.

5. Az ágazati szociális párbeszéd számos módon támogatja az indsutriAll Europe céljait Az industriAll Europe az európai szintű ágazati szociális párbeszédre úgy tekint, mint amellyel hatást lehet gyakorolni európai politikusokra, amely egy platform a vita és konzultáció, és közös akciók és állásfoglalások számára az ágazatokban dolgozók érdekeinek védelméért. Reprezentatív partnerként veszünk részt a 11 Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottság munkájában, ahol rendszeresen találkozunk az ipari szövetségekkel és európai munkáltatói szervezetekkel. Továbbá, informális szociális párbeszéd is folyik számos ágazatban. Ebben a tekintetben az ÁPB-k megfelelő eszközt jelentenek az industriAll Europe ipari, szociális és vállalatpolitikai követeléseinek megjelenítésére. Hasonlóan a kollektív tárgyalás politikai alapelveiről meg lehet egyezni ágazati szinten szociális partneri megállapodások keretében. Jelenleg néhány szociális párbeszéd esetében az eredmények nem találkoztak elvárásainkkal, míg mások jó eredményekkel szolgáltak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt tanították meg nekünk, hogy amikor mind a két oldal részéről megvan az akarat, a közös deklarációk nemcsak azokat az iparpolitikai álláspontokat fedik le, amelyek célja a versenyképesség megőrzése, hanem fontos társadalompolitikai aspektusokat is, mint az oktatás és képzés, vállalati nyugdíjak megőrzése, munkahelyek biztonsága válság esetén vagy életkornak megfelelő munka. Jó gyakorlatokat kell kialakítanunk a következő években. Ahol a tapasztalatok jobban keverednek, kritikai értékelést kell végeznünk. Ezért az industriAll Europe a következő tevékenységeket végzi el a következő években: 

A Titkárság koordinálja az ÁPB-k munkáját, hogy jobb eredményeket érjenek el.

15


   

    

Madrid 7-9/06/2016

Ha egy álláspontot több mint 1 ÁPB oszt, az industriAll Europe keresi a lehetőséget egyesítésükre azért, hogy nagyobb hatással legyen a Bizottság döntéshozatalára, és elkerüljük az egymásnak ellentmondó állásfoglalásokat. Megerősítjük az együttműködést más európai szakszervezeti szövetségekkel az ÁPB-k közös vezetésében (pl. elektromosság ipar). Ahol szükséges és lehetséges, megfontoljuk új ÁPB felállítását (pl. üvegipar) vagy befejezzük a nem működő ÁPB-ben való részvételt alapos mérlegelés után. Folytatjuk aktív szerepünket az ETUC politikájának kialakításában, tekintettel a szociális párbeszédre. Ugyanígy lobbizni fogunk a Bizottságnál egy megfelelő európai szociális párbeszéd érdekében. Harcolni fogunk a Bizottság minden olyan kísérletével, amely a szociális párbeszédet építeni le. Az érintett tagszervezeteket jobban be kell vonni az ÁPB-kbe azért, hogy felhasználhassuk a tudásukat. EU projektek alapvető eszközök társadalompolitikai céljainknak kiterjesztésére és új lendület megszerzéséhez az ágazatokban, ahol jelen vagyunk. Így a lehető leghatékonyabban fogjuk felhasználni a Bizottság szociális párbeszéd büdzséjét. Az ágazati bizottságokkal együtt az ÁPB-k létre fognak hozni egy munkatervet, összhangban az industriAll Europe prioritásaival, ahol a középtávon legfontosabb célokat listázzuk, és ahol jelezzük, milyen dátumtól kezdve kezdünk bele a témákba. A Titkárság rendszeresen értékeli, hogy a Bizottság és/vagy a munkáltatói szervezetek mely kötelezettségeiket alakítják át konkrét politikákká vagy akciókká. Ezt az ETUC-val szoros együttműködésben teszi. A Kongresszus időszaka alatt a VB megbízza a Titkárságot az ágazati párbeszédek értékelésével és, hogy tegyen javaslatot további fejlesztésükre.

6. Megvalósítás és Értékelés Az industriAll Europe politikai befolyásának növeléséért minden politikai határozatnak magába kell foglalnia egy megvalósítási tervet. Ennek két szintű kötelezettségvállalást kell tartalmaznia: a szakszervezetek erőfeszítéseit nemzeti szinten és európai szinten. Ezt a megvalósítási tervet az érintett bizottságokkal és munkacsoportokkal, valamint a Titkársággal szoros együttműködésben kell kialakítani és ha lehetséges a VB-t is részessé tenni a határozatnak, amikor azt bemutatják a testületnek. Ezt kombinálni fogjuk egy teljes körű belső és külső kommunikációs stratégiával. A kongresszusi időszak közben és végén is értékelni kell minden bizottság és munkacsoport munkájának hatását az európai intézményekre és más releváns szereplőkre az európai szinten, illetve ugyanígy megnézni, a tagszervezetek hogyan dolgoztak ezen politikák mentén, területükön hogyan valósították meg őket. Ugyanis az értékelés része a hosszú távú folyamatnak, amelyet határozataink és minden ajánlásunk hatékonyságának növeléséért teszünk.

16

Az IndustriAll Europe Akcióterve

Recommend Documents