Mondjunk NEM-et a szélsőjobbra! A február 1-jei Új Színház előtti antifasiszta tüntetés

Tovább

Évkönyv

2013

Mondjunk NEM-et a szélsőjobbra! A 2012. február 1-jei Új Színház előtti antifasiszta tüntetés

KIÁLTVÁNYA

Minden jó szándékú emberhez, szervezeteikhez, a demokratikus pártokhoz, az egyházakhoz, a médiumokhoz fordulunk! Nem akarjuk, hogy a rasszizmus és a gyűlölet tovább erősödjék, elárassza és fertőzze környezetünket! Nem akarjuk, hogy az erőszak masírozzék utcáinkon, tereinken, városainkban, falvainkban! Nem akarjuk, hogy a félelem úrrá legyen életünkben, tönkretegye mindennapjainkat! Nem akarjuk, hogy a szélsőséges nézetek megfertőzzék hazánk kultúráját! Védjük meg a fenyegetett antifasiszta aktivistákat! Követeljük, hogy a szélsőjobb ne tarthassa félelemben az embereket! Követeljük, hogy a kormány végre érvényesítse a demokratikus jogállam elemi normáit, és teljesítse kötelességét, tartsa be a párizsi békeszerződésben is vállalt kötelezettségeket: minden jogi és emberi erővel állítsa le a szélsőjobb tevékenységét és térnyerését!

EGYÜTT a szélsőjobb ellen, EGYÜTT a köztársaságért! A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége – Összefogás a Demokráciáért (Hanti Vilmos elnök) felhívására együttműködő szervezetek: Vállald Magad Egyesület, Kovács Tímea elnök;  Kék Szalaggal a Demokráciánkért civil mozgalom, dr Dániel Péter elnök;  Vásárosnaményi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Balogh Róbert;  Népszava, Németh Péter főszerkesztő;  Civil Kontroll – EMD, Vámos Anna társelnök;  Magyar Fokhagymafront, Langer Ármin, a propaganda és ideológiai osztály elnöke;  MSZP Nyugdíjas Tagozata, Villám József elnök;  MIX Magazin, Regös István tulajdonos-főszerkesztő,  Magyar Antifasiszta Liga, Hirschler Tamás elnök,  Bibó István Közéleti Társaság, dr. Márton László elnök;  Magyar Szocialista Párt, Mesterházi Attila elnök;  Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc elnök;  Szabad Demokraták Szövetsége, Szabadai Viktor ügyvezető elnök;  Munkáspárt 2006, Vajnai Attila elnök;  Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt, Ungár Klára elnök;  Zöld Baloldal, Trasciatti Attila ügyvezető elnök;  Demokratikus Polgári Ellenzék, Bohus László alapító; Tolerancia Facebook-csoport

„Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön, mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön. Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít, amikor ők maguk már nincsenek köztünk. Ezek a fények csillognak és különösen, ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek.” Szenes Hanna

Tovább

Évkönyv

2013 MEASZ összefogás a demokráciáért

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége – Összefogás a Demokráciáért (MEASZ) kiadványa 1081 Budapest, Népszínház u. 27. I/6. E-mail: [email protected] www.antifasiszta.hu

A MEASZ partnere: Vasas-Köz Kft. Nyomda

Felelős kiadó: Hanti Vilmos Felelős szerkesztő: Bernáth László

Az évkönyv szerkesztésében közreműködött: Boros Jenő, Kerecsényi Zoltán, Róna Judit

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánunk!

Az évkönyv lezárásának ideje: 2012. november 15. A kiadványt a szövetség tagjai ingyen kapják.

Évkönyvünk megjelenéséhez tagjaink jelentősen hozzájárultak pontos tagdíj fizetéseikkel, támogatásaikkal.

Évkönyvünk a Mazsihisz támogatásával jelent meg. ISSN 178 53524

MEASZ 2013 Magyarországi antifasiszták! Egyedül a rózsával Auschwitzban Álltam Auschwitzban a belga miniszterelnökkel, kezemben rózsa. Akár a többiek, a nemzetközi zarándokvonattal jött ezernyi fiatal. A győzelem napi megemlékezés zárásaként mindenki a saját nemzete emléktáblájához tehette le a virágokat, így pillanatok alatt hatalmas rózsahalmok borították el a különböző nyelvű táblákat. A FIR (Ellenállók Nemzetközi Szövetsége) Magyarországról jött elnökeként a magyar nyelvű emléktáblához a rózsaszállal csak én hajoltam le. Egyedül voltam ott magyar. A haláltáborok magyar túlélői vissza-visszatérően mesélgették nekem: amikor felszabadultak táboraik, más országokból társaikért politikusok jöttek, élelmet, gyógyszert hoztak nekik. Magyarországról nem jött senki értük. Ez jutott eszembe akkor Auschwitzban egyedüli magyarként. Egy világszervezet vezetőjeként körbevett a sok-sok fiatal, magyarként mégis magányos voltam. A magyar kormány államtitkári szinten biztosított, hogy 18 fiatal állami segítséggel vehet részt a zarándokúton, de kihátrált ígéretéből. 2012. február elsején az Új Színház elé ugyanis már nem „csak” a szélsőjobbot bírálva mentünk tüntetni hatalmas antifasiszta összefogással, hanem a fideszes–kereszténydemokrata támogatottságú Tarlós István főpolgármestert is bíráltuk, aki a gyűlölködő szélsőjobbos Csurkát és társait nevezte ki a félmilliárdnyi közpénzhez jutó színház élére. Ezzel a MEASZ korábbi halovány kormányzati kapcsolatai is befagytak. Hamarosan új bizonyosság vált ismertté. Ha eddig csak sejtettük, hogy a kormány több szállal kötődik a szélsőjobbhoz, nyáron egyértelművé vált. A Szerbiából újfa-

3

MEASZ 2013 siszta jellege és revizionizmusa miatt kitiltott ifjúsági tábort a szegedi kormányhivatal befogadta. A táborban naponta szerepelt jobbikos, illetve a szélsőjobbhoz kötődő előadó. Mindezt – végső soron a kormány – négy forrásból is közpénzen támogatta. Az év második felére megnövekedett a szélsőjobbos fizikai támadások száma. Amikor az ötödik születésnapját ünneplő gárda szabad masírozását elítélő tüntetést szerveztünk antirasszista összefogással, hazafelé menet mintegy tizenöt főnyi fekete ruhás suhanc körbevett, s az egyikük egy jól célzott ütéssel arcon vágott. Szerencsére nem lett komolyabb bajom, az ütés azonban jelzésértékű volt. A szélsőjobb eddig a származásuk, a nemi irányuk alapján terrorizált embereket, most már azok is következnek, akik ellenük föllépnek. Ez már a nácizmus kapuja! Ahogy Auschwitzban a magyar kormány jóvoltából magyarként magányos voltam, az engem ért erőszak után nem: 28 országból, Perutól Indonéziáig kaptam szolidaritást kifejező leveleket, több FIR-tagszervezet a saját országaik magyar nagykövetségeinél tiltakozott. Itthon is széles körű együttérzés vett körül Schweitzer József főrabbitól kezdve a budapesti izraeli nagykövetségen át a különféle pártokig, civil szervezetekig, egyénekig. Köszönöm ezt mindenkinek, jól estek a bátorító szavak! A legmeghatóbb volt, amikor a támadás másnapján a „blahás” gyalogátkelőnél várakozva egy idős nénike megkérdezte, hogy vagyok. S mosolyomat látva törékeny, csontos kezével megfogta az enyémet, s azt mondta: köszönöm, amit értünk tesz… A szabad választás korlátozásával a magyar kormány rálépett az újfasiszta állami berendezkedés útjára. Minden országban vannak szélsőjobbosok, de máshol a kormányok igyekeznek mindent megtenni, hogy mérsékeljék a szélsőségesek szerepét. Magyarországon más a helyzet. A kormány nem hogy korlátozná, hanem ösztönzi és támogatja a szélsőjobb erősödését.

4

MEASZ 2013 A minapi választási regisztráció parlamenti megszavazása az amúgy is csökkenő demokrácia végét jelenti Magyarországon. Azzal, hogy a polgárok nem tudják szabadon véleményüket kifejezni az elmúlt idő kormányzásáról, óhatatlanul a szélsőjobbra haladó diktatúra megszilárdulásához vezethet. Ezt pedig, bármit mondunk, az újfasiszta állami berendezkedés kezdetét jelenti. Ezért Magyarországon az antifasisztáknak mind összetettebb a feladatuk! Nem szabad eltűrnünk, hogy humanista, demokratikus, szociálisan érzékeny értékeink elsüllyedjenek a szélsőjobb mocsarában! Csakis aktivitásunk fokozásával, összefogásunkkal tudunk eredményesek lenni. Nem szabad a veszélyt lebecsülnünk. Mindenkire szüksége van a magyar antifasiszta mozgalomnak! Kedves Olvasónk! A MEASZ kilencedik évkönyvét tartja kezében. Köszönöm a szerkesztők csapatának önkéntes munkáját. Kívánom, hogy kedves olvasónk szeretteivel békés karácsonyt töltsön. Sikeres új esztendőt kívánok, s emlékeztetem olvasónkat: minden elmúlik egyszer, a mai sötét fellegek után – további közös munkánkkal is hozzájárulva – jön a napsütés! Hanti Vilmos, a MEASZ és a FIR elnöke

5

MEASZ 2013

Birkenauban koszorúz a belga miniszterelnök, az Auschwitz Bizottság elnöke, Hanti Vilmos, a FIR elnöke május 8-án az ezerfős nemzetközi zarándokvonat fiataljai  előtt

Részlet egy Hanti Vilmossal készült interjúból Ahányszor magadról kérdeztelek, mindig a munkádról beszéltél. Most tehetnél kivételt… Eddig szerencsém volt az életben. Többnyire olyan dolgokat tehettem, ami számomra is örömöt szerzett, s mások hasznára is tudtam lenni. Feleségem, akivel már több mint harminc éve kötöttük össze életünket, a háttérben sokat segít nekem. Három gyermekem már az egyetemeik elvégzése után saját önálló életük kezdeti lépéseit teszik. Nagyon büszke vagyok rájuk, mert úgy látom, otthonról hozott értékeiket, a feleségemmel közösen nyújtott mentalitásunkat sikerrel tudják hasznosítani. Biztos vagyok benne, hogy sok honfitársam is hasonlóan büszke munkájára, hivatására, családjára szerte a világon. Ez is összeköt bennünket, s mindnyájan, ki-ki amihez ért, tudja segíteni szűkebb-tágabb környezetét. Ha tiszteljük egymást, egymás véleményét, akkor mindig számíthatunk is egymásra, s a közösségünk erőt adhat a további mindennapok nemes küzdelmeihez.

6

MEASZ 2013 Kétszer ugyanabba a folyóba Nem lehet kétszer belelépni ugyanabba a folyóba. Minden népi bölcsességgel és egyéb bölcs mondásokkal az a baj, hogy nem túl sok keresgélés után találunk egy másikat, ami éppen az ellenkezőjét állítja. Ennek a jól ismert, folyóba lépéses szövegnek nincs ugyanilyen frappánsan megfogalmazott ellentétpárja, ám könnyű felismerni, hogy ugyanazon a parton ugyanaz a folyó folyik, ugyanazzal a vízzel, még ha a H2O-molekulák nem is ugyanazok, mint egy perccel korábban. S ha át akarunk jutni a túlsó partra, ugyanúgy kell úszni, csónakba ülni, netán hajóra szállni. Mindez a történelminek számító események kapcsán is gyakran elmondható, bár a történelemtudomány (és a filozófia) másik, talán meggyőzőbb hasonlatot szokott emlegetni. E szerint a történelmi események néha, az időben előrehaladó spirálban ismétlődnek. Nagyon hasonlíthatnak egy korábbi szakaszra, de soha nem pontosan az ismétlődik. E, kissé hosszadalmas bevezetőre azért volt szükség, mert sokan, nem egészen alaptalanul, úgy vélik, hogy mai közállapotaink valójában az 1930-as években kialakult viszonyok másolatai. S kétségtelen: ma is vannak olyan erők, csoportok, amelyek tudatosan ezt a múltat szeretnék feltámasztani. A kialakulóban lévő Horthy-kultusz, a csendőrség visszaállításának követelései, a fajüldöző Prohászka püspök szobra és dicsőítése, Wass Albert és Nyirő József beemelése a magyar kultúra már az iskolában is védendő értékei közé, mind ezt a múltba fordulást jelzik. Ami talán még súlyosabb: az erőszakos törekvés az egypártrendszer megteremtésére, a közigazgatás és az oktatás átszervezésére, hogy valójában minden egyetlen kézbe kerüljön központi, állami irányítással, a választási rendszer átszabása, hogy minden eredményt manipulálni lehessen. Eközben a „nemzeti érdek” szünet nélküli hangoztatása, a nyugatellenesség, a „bankokrácia” támadása, miközben a világbanktól szeretnénk hitelt felvenni. A középosztály kiemelt

7

MEASZ 2013 fontosságának emlegetése, a „mindenkinek dolgozni kell” ismételgetése, miközben alig találni munkahelyeket. És így tovább. Aki belelapoz a múlt század első felének történetébe, különös tekintettel a Gömbös-kormányéba, félelmetes hasonlóságokat, mintegy a mai helyzetnek pontosnak látszó előzményét ismerheti fel. Gömbös Gyula két percig a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének is tagja volt, amikor támadás érte Magyarországot, de már ott van Horthy mellett Szegeden, majd volt tiszttársaival hol illegális – de soha nem üldözött –, hol legális, fajvédőnek nevezett szervezeteket hoz létre. A gazdasági világválság idején, a harmincas évek elején Bethlen István, aki mérsékeltebb (és főleg, a félművelt Gömbössel szemben, sokkal okosabb) politikus volt, kiegyezik a fajvédő tiszttel. Aki aztán a Kisgazdapárttal koalícióban – ezzel persze a kisgazdák nem szoktak dicsekedni – átveszi a kormányzást. Gömbös találja ki a „bankokrácia” kifejezést, miközben az ország már őt megelőzően a Népszövetségtől kér kölcsönt. Ő is állandóan a középosztály támogatásáról prédikál, átszabja a választási rendet (még halálos merényletet is végrehajtanak a választási küzdelemben). A választói névjegyzéket kartonokra viszik, hogy ellenőrizni tudják őket. Természetesen mindezt a „nemzeti érdek” szünet nélküli ismételgetése közben. Megpróbál nyitni a népi írók felé, de csak egy-két, erre hajló tehetséget sikerül elcsábítani a fajelmélet útjaira. Néha az az érzése az embernek, hogy Gömbös gyakorlatát forgatókönyvnek használják a jobboldalon, és ezt nem is nagyon titkolják. Van azonban egy nagyon jelentős különbség – ettől „más már ez a folyó” –, az, hogy Gömbösnek azért lehetett ideigóráig, korai haláláig, politikai sikere, mert szövetséget talált a nemrég hatalomra került Hitlerrel. Ami igazán mássá teszi a mai helyzetet, hogy ma Európában nincs egy, a fasiszta Németországhoz hasonló nagyhatalom. Vészes fasisztoid jelen-

8

MEASZ 2013 ségek máshol is vannak – nem szabad elfeledkezni arról, hogy Németországban már gyilkoltak is a neonácik –, de ezeket a kormányok sehol nem támogatják. Még Magyarországon is csak annyiban, hogy a kormánypártok gyakorta tekintettel vannak a szélsőjobboldal választóira. A hasonlóságok ijesztőek, de a náci Németország hiányán kívül van egy jelentős különbség, ami eltér a gömbösi országhelyzettől: a baloldal, széttagoltsága ellenére, sokkal jelentősebb politikai erő, mint a harmincas években volt, kormányzati tapasztalatok és ma már jelentős szervezetek állnak mögötte. Sokan reméljük, hogy 2014 tavaszán, a választások idejére, sikerül létrehozni az összefogás valamilyen formáját, amire voltak már kísérletek (egyebek között a MEASZ szervezte tüntetések egyikén-másikán). Persze a tüntetések ritkán járnak súlyosabb következményekkel, ilyen szempontból 1956 októbere kivételnek számít. 1941-ben a Petőfi-szobornál igazán jelentős háborúellenes tüntetés zajlott (a MEASZ mai petőfis jelvényét erre az alkalomra készítette Pátzay Pál), ám ennek sajnos nem volt kedvező következménye. Ez persze a náci Németország fenyegető súlyának is volt „köszönhető”, meg persze a magyar uralkodó osztályok revizionista törekvéseinek, amelyekkel a lakosság nagyobb része egyetértett. Egy újság különszáma sem tud ilyen változásokat eredményezni, de azért igen jelentős volt, ugyancsak 1941-ben, a Népszava karácsonyi száma, amelyben Móricz Zsigmondtól Szekfű Gyuláig, a szociáldemokrata Szakasits Árpádtól a kommunista Kállay Gyuláig a magyar értelmiség színe-java megjelent. Nem utolsósorban ezt, a különböző törekvésekből álló színes csapatot már az 1945 utáni első koalíció előképének is tekinthetjük. Nem ártana 2013 végén hasonlóan széles körű értelmiségi összefogás, ami jelezné a baloldali értékrend híveinek szándékait az ország számára. Bernáth László

9

MEASZ 2013 A lopakodó Gonosz Évszázadok óta európai nép vagyunk. A térképen. Ha a lelkét, a gondolkodását, a szokásait nézzük, az itt élő nép ma is csak részben „európai”. A rendi hatalom századai idején nem alakult ki az a polgári öntudat, amely Nyugat-Európa népeiben már a 12–13. században megjelent. Európa nyugati felének feudalizmusa „szerződéses” rendszer volt, amikor a keleti periférián a nép kilencven százalékát jobbágynak nevezték és rabszolgasorban tartották. A föld urai, a római egyház és a nemesség saját kiváltságaikra ügyeltek. Népünk soha nem élt polgári demokratikus rendszerben és piacgazdaságban sem. Nem meglepő, hogy bizonytalan, befogadja a gonosz téveszméket is. Mi csak 1945-ben szabadultunk ki a jobbágysorból. Fél évszázad alatt okosabbak lettünk, ám történelmi gátak miatt nem lett belőlünk polgár. A hatalom kihasználta a nép tudatlanságát. Ehhez a „másság” mindig kéznél volt. A nép dühét könnyen lehetett a „vad rácra”, a „bocskoros oláhra” vagy a „zsidóra” terelni. A tudatlan nép mindent elfogadott, elhitt. Már Szapolyai János felfedezte, hogy a zsidóság milyen kiváló bűnbak. Amikor nem tudott zsoldot fizetni, katonáit a budai zsidóságra uszította. 1490-ben a nagyszombatiak fosztogatni kezdik a zsidókat. Sopronban börtönbe csukják, s csak követeléseikről való lemondás ellenében hajlandók elengedni őket. Tata városa kiűzte zsidó lakosait, mert „a szent törvényekkel ellenkezik, hogy a keresztre feszített Krisztus ellenségei keresztényekkel együtt lakozzanak”. A tiszaeszlári vérvád sem új találmány. Az e bűnnel vádolt nagyszombati zsidókat 1490-ben a város piacán „nagy tűzben mindnyájukat elégették”. 1829-ben a zsidókat kizárták a „licitatióból”. 1883-ban az Antiszemita Párt vezére, Istóczy Győző intézkedést sürgetett, amely „a zsidóság kiutasítását vagy ártalmatlanná tételét” szolgálja. Trianon – tegyük hozzá: ok nélkül – felszította az anti-

10

MEASZ 2013 szemita hangulatkeltést. E szennyes mozgalom élvonalában Prohászka Ottokár „antijudaista” püspököt, és Teleki Pál fajvédő politikust találjuk. Észre kell venni, ahogy a gonosz szó alakította a fajgyűlölő közgondolkodást. Azzal a zsidósággal bántak így, amely a népszámláláskor magyarnak vallotta magát. A numerus claususszal, Európa első, zsidókat korlátozó törvényével kezdődött. És zsidótörvényekkel folytatódott, amelyek tízezrek legyilkolásához, százezrek elhurcolásához, halálba küldéséhez, Auschwitzhoz készítették elő a talajt. A korhoz, melyben „az ember úgy elaljasult”. Teleki azt írta: „A gazemberek oldalára álltunk. Bűnös vagyok.” Van, aki úgy véli, nem volt antiszemita. Csak a törvényei? Ezt az „érvet” ma is használják kétes írások mentegetésére. Ám az írás nem választható el az embertől, aki írta. Aki nem antiszemita, nem ír rasszista szövegeket. Nem keresgéli a zsidók arányát a Tanácsköztársaság vezetői között. Nem emlegeti Rákosi-Rosenfeld Mátyást anélkül, hogy ne alkalmazná ugyanezt a „tárgyilagos” módszert Jány (Hautzinger) Gusztáv és Szombathelyi (Knausz) Ferenc vezérezredesek és mások esetében is. A mai hatalom Horthy kormányzó mentségére kitalálta, hogy 1944. március 19-e, a német megszállás és 1990, a rendszerváltás között nem volt önálló magyar állam. Bár volt kormányzó, aki kinevezett és leváltott kormányokat, megakadályozta a pesti gettó elhurcolását, e korszakot kitörölték történelmünkből. És mi lesz az 1541-től 1867-ig terjedő több mint háromszáz évvel? Mi lesz így az „ezeréves” hazával? Netán a török és a Habsburg-hatalom „jó”, a náci német és a szovjet meg „rossz” hatalom volt? Ám van itt más is. A mai hatalom torz logikája szerint is van itt összesen hetvenezer ember Horthy számláján, akiket 1944. március 19-e előtt pusztítottak el. Mintegy húszezer hontalan és magyar zsidót 1941 nyarán Kamenyec-Podolszknál kitoloncoltak az országból. A német SS lemészárolta őket. Közel ötvenezer zsidó munka-

11

MEASZ 2013 szolgálatost 1942-ben a Donnál aknamezőre hajtottak, ők ott haltak meg. Az emberi méltóságot sérti az a türelem, amit ez a félművelt hatalom gyakorol a rasszizmus vészes terjedésével. Döbbenten látjuk, hogy a múlt század harmincas évei ismétlődnek. Rasszista képviselők ülnek a parlamentben. A szélsőséges média teret ad az antiszemita uszításnak, cigánygyűlölő írásoknak, műsoroknak. A kormány nem lát, nem hall. Pedig az embertelenség mindig felelőtlen, aljas szavakkal kezdődik. Az aljas szavak gonosz tetteket ösztönöznek. Két évtized hanyag politikája, önzése, bűne, hogy ma a fél ország nyomorog. Lelkiismeretlen emberek gátlástalan szavának hisznek, miszerint nem a tehetetlen kormány, hanem a cigányok és a zsidók az okai mindennek. Meg a kommunisták. Egy csapat műveletlen, alkalmatlan ember „vezeti” az országot. Fogalmuk sincs, hova.  Csernok Attila Spiró György

Jönnek Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint, füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból, csönd van. Senki se pisszen. Alantról kevéske hűlt költő csontujja int. Ó, ha gyilkolni szabadna újra, csámcsogva, hersegve szívnák a vért – miért is? ki tudja. Trianonért? – mered pár utcanév pici csontujja. Ez olyan klima: itt folyton beborul, ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen, hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél, és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek, hogy bebizonyitsuk: nemcsak a szemetek tudnak magyarul.

12

1984

MEASZ 2013 Döntsön az olvasó Avassuk-e szentté Nyirő Józsefet? Nyirő József 1889-ben született Székelyzsomboron. Édesapja a község elemi iskolájának igazgatója volt. A székelyudvarhelyi Katolikus Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, ott is érettségizett, majd a gyulafehérvári papneveldében és a bécsi Pazmaneumban tanult. 1912-ben teológiai doktorátust szerzett, és pappá szentelték, 1919-ig papként és hitoktatóként működött, de ekkor kiugrott a rendből és megnősült, amiért az egyház szokásai szerint kiközösítették. Malmot bérelt, gazdálkodott és eközben újságszerkesztő lett, novellákat és könyveket írt, több mint húsz sikeres műve jelent meg, köztük a Jézusfaragó ember, a Kopjafák, a Havasok könyve, az Uz Bence. A két világháború között a népszerű erdélyi írók közé tartozott. Hosszas betegség után, emigrációban halt meg egy madridi klinikán 1953-ban. Életét tanulmányozva sikertörténet tárul elénk, egy átlagember története. Jó fél évszázaddal a halála után országhatárokon átnyúló botrányok hőse lett, akinek újratemetésében parlamentünk elnöke vállalt főszerepet. E miatt Románia nem járult hozzá az Erdélyben tervezett szertartáshoz. Izrael lemondta az elnök jeruzsálemi meghívását. Itthon irodalmi vitákat váltott ki Nyirő József értékelése és a Nemzeti Alaptantervbe emelése, politikai viharokat közéleti szerepvállalása. Vizsgáljuk meg hát sine ira et studio (harag és részrehajlás nélkül) címszereplőnk valódi arcát. Először nyilatkozzék az író mellett kiálló, életművét remekműnek, őt magát szentté avatásra méltónak tartó, Medvigy Endre irodalomtörténész: Nyirő József mégsem volt nyilas címmel jelent meg Medvigy interjúja a Helyi Téma című hetilapban 2012. május 30-án. A cikk arról szól, hogy Tamási Áronhoz hasonlóan a legnépszerűbb erdélyi írót a második világháborút követően elhallgattatták, nem jelenhettek meg könyvei.

13

MEASZ 2013 „A kommunista érában évtizedeken keresztül csak rosszat írtak Nyirőről. Magyarországon és Romániában egyaránt. Ennek elsősorban az az oka, hogy az író a műveiben a székelység és a magyarság önazonosságának rajzát adta. Tette ezt egy olyan korban, amikor ez tabutéma volt… Nyirő nem volt antiszemita, hirdette a különböző vallású magyar emberek testvériségét, és a románsággal szemben sem az indulat vezérelte...” Az irodalomtörténész cáfolta, hogy a nyilaskeresztesekkel szimpatizált volna. Nyirő az Erdélyi Párthoz csatlakozott, és 1942-ben ilyen kötődései miatt hívták be a magyar parlamentbe. Mindig hűséges volt a szülőföldjéhez, Sopronban is ezt képviselte a parlamentben. Ez lett az oka, hogy végül menekülnie kellett az országból, miközben jobboldalisággal, antiszemitizmussal is megrágalmazták. Medvigy Endre örül annak, hogy Nyírő József munkássága a tanterv része lett. Mint elmondta, a kutatói munkák után logikusan következett, hogy a kommunista rendszerben mellőzött, üldözött magyar írók a Nat-ba is bekerültek. Szabó Dezső, Wass Albert, Nyirő József elismerése csak az első lépés. „Remélem, még több eltagadott írót fedeznek fel majd a diákok számára.” Medvigy Endre írókról beszélt, de valójában gőzerővel folyik Magyarországon egy letűnt kor teljes rehabilitálása. Szobrok és emléktáblák avatása, az utcák és terek átkeresztelése, Horthy Miklós és Teleki Pál kultusza, Prohászka Ottokár megdicsőülése, mind-mind egy gondosan felépített terv valóra váltásának része. Ebben kapott szerepet korunk új hőse is, az Uz Bence szerzője. De mi volt az ő valóságos életútja? 1941-ben, a második bécsi döntést követően, Észak-Erdély visszatért Magyarországhoz. Nyirő akkor behívott erdélyi képviselőként a Magyar Országgyűlés tagja lett, és Budapestre költözött. 1942–43-ban a Magyar Erő című hetilap, majd 1944ben a Magyar Ünnep című kiadvány főszerkesztője. Mind a két lap a nyilasok orgánuma volt. 1941. október 31-én Weimarban a német birodalom költőnapot rendez. A magyar írókat Nyirő

14

MEASZ 2013 képviselte ezen az ünnepségen, amelyen Közép- és Kelet-Európa tizenegy nemzetének meghívott költői, írói vettek részt. Radnóti Miklós a költőtalálkozóról és Nyirő szerepléséről így emlékezett meg naplójában: „1941. november 3-án Nyirő az UFA számára többek között a következőket válaszolta. »Ezekben a napokban a szellemi Európa születik ujjá. Boldog vagyok és boldog a magyar irodalom, hogy ebben a szellemi felépítésben szintén részt vehet. Szép képet láttam éppen az előbb a templomban, amint Luther rámutat a bibliának arra a mondására, hogy az Úr megtisztít minket. A vér megtisztítja Európát. Európa népei a békének, a léleknek és az új szellemiségnek a jegyében összefognak és egymásra találnak. Teljes szívvel, teljes lélekkel akarjuk ezt a munkaközösséget vállalni. Éljen Hitler Adolf! Éljen Németország! Éljen a német írótársadalom.« Minthogy másolom az újsághírt (hétfő reggel nov. 3.), már csak tűnődöm… Véletlen-é, hogy egyetlen sors sincs [Nyirőtől] a polcomon?” (Magvető Kiadó, 1989) Hitlert és Németországot éltette tehát Nyirő József, aki tudta, hiszen mindenki tudta, hogy ekkor már nyolcadik éve lobognak a könyvmáglyák szerte Németországban. Cikkei, amelyekben beszámolt németországi élményeiről, azt mutatják, hogy nem titkolta rajongását a náci birodalom vezérei iránt. Göbbelsről így áradozott: „Most már tudom, hogy ki vagy! Németország szellemi életének vezére, a világégés kellős közepén, amikor hazája dicsőséges harcát vívja, édes anyanyelve tisztaságától borul el. [?] Ez megmagyaráz mindent: azt is, hogy ki Joseph Göbbels Reichsminiszter, és hogy milyen nagy és legyőzhetetlen Németország.” Ájult imádata a fasizmus vezérei iránt szorosan kapcsolódott a zsidók megítéléséhez. Medvigy szerint Nyirő nem antiszemita. Miként nyilatkozott erről a képviselőház tagjaként ő maga? „Félre az útból a magyar lelkiségtől idegenkedőkkel! Azokkal, akik az úgynevezett humánum álorcájában, a sajtó, az irodalom, a művészet, a lélek és a szellem területén olyan hosszú ideig

15

MEASZ 2013 büntetlenül pusztíthattak bennünket a saját hazánkban! Ennek a felfogásnak, ennek a levitézlett liberális zsidó hagyatéknak, ami sok jóhiszemű magyart is megfertőzött köztünk, ennek a burkolt propagandának a magyar életből el kell tünnie.” Kedvünkre ironizálhatnánk Nyirő szellemiségén, mellyel száműzte a magyar lelkiségből a humánumot, ha akkorra már nem gyilkolták volna le százezerszámra a kirekesztetteket a „székely apostol” szellemi rokonai. 1944. október 15-e után – a 2012-ben a Nemzeti Alaptantervbe beemelt „makulátlan szellem” –, amikor Szálasi átvette Horthytól a „nemzetvezetést”, a nyilas parlament tagja lett, és példamutató módon kitartott vezére mellett a bűnszövetkezet Sopronba menekülése után is. Ekkortájt végezték ki a nyilas pribékek Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Abdánál gyilkolták meg a magyar költészet egyik legnagyobbját, Radnóti Miklóst, ezrével pusztították el a rabszolgamunkára hurcoltakat, és már a legkorlátoltabb emberek is látták, hogy a háborút elveszítették a fasiszták, kéznyújtásnyira van a szabad világ győzelme. 1945. január 16-án a nyilas országgyűlésben, a náciktól kirabolt, egymillió állampolgárát elveszített, szétdúlt ország képviselője, Nyirő József így beszélt: „Arra kérjük az illetékes kormányvezetőket, hogy Budapest felmentésére vonatkozó tiszteletteljes kérésünket juttassa el a szövetséges Német Birodalom vezetőjéhez, azzal a csodálattal együtt, melyet ezúttal is kifejezésre juttattatunk a német hősiesség iránt.” Nyirő Józsefet, észjárását, politikai ítélőképességét önmaga minősítette, sok magyarázatra nem szorul, különösképpen, ha mindehhez hozzáfűzzük emigrációs éveinek rövid történetét. 1947-ben tagja volt vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc nyilas „kormányának”. Kisbarnakit 1944 októberében nevezte ki Budapest katonai parancsnokává Horthy. Benne, a VI. magyar hadsereg parancsnokában látta az átállás katonai biztosítását. Október 15-én már Szálasi törzskarában találjuk Kisbarnakit, akinek

16

MEASZ 2013 Horthy sohasem tudta megbocsátani árulását. Nyirő 1950-ben Madridba került, a Spanyol Rádió magyar adásának szerkesztője lett. 1953-ban hunyt el, a madridi Almudena temetőben temették el. Végrendeletében kérte, hogy Székelyudvarhelyen nyugodhassék, és „piros pünkösd napján” temessék el. Nos ennyi hősünk élettörténete, és a tőről metszett fasiszta végakaratának kívánt eleget tenni a Magyar Országgyűlés elnöke a Horthy-rendszer szellemiségének, politikai, ideológiai hagyatékának megfelelően. Ennek a „megfelelésnek” a jegyében állítanak szobrot, avatnak emléktáblákat, neveznek el utcákat, tereket és emelnek írókat a Nemzeti Alaptantervbe. Mindezt eléggé riasztó végiggondolni és következményeivel számolni. E hosszú és elképesztő sort egyetlen példán mutatva be szeretném felhívni a figyelmet a már kapunkon dörömbölő veszélyre. Nyirő József irodalmi nagyságát politikai törpeségétől elválasztva említeni, ifjúságunk elé példaképül állítani történelemhamisítás, alávaló bűncselekmény. Csepel polgármestere, Németh Szilárd „vette a bátorságot”, hogy a Radnótiról elnevezett Művelődési Házban rendezzen Nyirő József-emlékestet. Bizarr ötletét azzal tetézte, hogy kijelentette: egy jó könyvesboltban megfér egymás mellett Radnóti és Nyirő. Mindenesetre Csepel önkormányzata gőzerővel szervezi, a Nyirő kultusz jegyében, a Kárpát-medencei középiskolások számára hirdetett irodalmi és műveltségi vetélkedőt. Amúgy A székely apostol volt az irodalmi est címe, előadója Takaró Mihály irodalomtörténész, bevezetőt Fráter Olivér történész mondott. Nyirő József irodalmi munkásságáról, művei eszmeiségéről érdemes lenne vitatkozni és értékelni. Amit nem lehet: példaképül állítani őt egy ország és ifjúsága elé anélkül, hogy szólnánk arról: egész élete az ordas eszmék szolgálatában állt. Igaz, ő nem ölt, „csak” embertelenségre buzdított, a gyűlölet, a kirekesztés volt a hitvallása. Nekünk pedig az emberi tisztesség és a gyalázat között kell választani. Drucker Tibor

17

MEASZ 2013 Radnóti-díjasok A MEASZ, hagyományaihoz híven, 2012. március 21-én, a nemzetközi antirasszista nap alkalmából a Radnóti Miklós Művelődési Központban adták át a Radnóti-díjakat. Barát Tamás Barát Tamás 1965 óta dolgozik a szervezeti kommunikáció, a public relations, illetve a nyomtatott és az elektronikus sajtó területén. Több mint húsz éve képviseli Magyarországon, illetve Európában az amerikai Kelet-Európa Demokráciájáért Alapítványt. Elindító aláírója a MEASZ Összefogás a Demokráciáért felhívásnak. Meggyőződéses antirasszista. Újságíróként, oktatóként rendszeresen felemelte szavát az antiszemitizmus, a rasszizmus ügyében. Televíziós újságíróként több televíziós műsort készített az antiszemitizmus, illetve a romakérdések megoldásáról. Bolgár György Újságíró, jelenleg legismertebb publicisztikai tevékenysége a Klubrádió Megbeszéljük című műsora. Meggyőződése , hogy a cigányozó, zsidózó telefonálót nem lekeverni kell, hanem megpróbálni vitatkozni vele, érvelni, a hallgatót szembesíteni a saját szavaival, a tényekkel, a megoldási vagy viselkedési lehetőségekkel. „Ha nincs értelmes, józan párbeszéd, csak a gyűlölet és az erőszak marad: egyenes út a fasizmushoz. Nem szabad hagyni” – vallja. Dr. Czeizel Endre Genetikus. Meggyőződése, hogy a zsidó kultúra a tanulás és a tudás iránti maximális elkötelezettsége a magyarság szellemi teljesítményében is meghatározó jelentőségű, hálásak lehetünk tehát a zsidóságnak hozzájárulásukért a magyarság szellemi téren elért nemzetközi sikereihez, viszont mindent meg kellene

18

MEASZ 2013 tennünk a cigányság társadalmi felemeléséért. A zsidók kiváló teljesítménye az ordas eszméket valló emberekből csak az irigységből fakadó gyilkos indulatokat hozza ki, míg a segítségre szoruló cigányságot pedig gettókban vagy börtönbe zárva akarják kirekeszteni a magyarságból. Az antirasszizmusnak ezekkel az embertelen eszmékkel kell felvennie a harcot. Minden antirasszista eseményen részvételével fejezi ki ezt az eszmét. Donáth László

Evangélikus lelkész. Sztehlo Gábor – aki 1944–45-ben közel kétezer embert mentett meg, majd a háború után az árván maradt és elhagyott gyermekeknek gyermekotthonokat alapított – szobrának felállítását, az anyagi támogatások összegyűjtését stb. a Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség vállalta, amelynek vezető lelkésze Donáth László. Elnöke az Aranyág Alapítvány kuratóriumának. Két válogatott kötete: A szeretet leleménye és a Kiálts, ne sajnáld a torkod! Meggyőződése szerint csak az lehet boldog és szabad ember, aki kész a má-

19

MEASZ 2013 sikért, leginkább kicsiny és kiszolgáltatott társaiért a mindig jelen való Gonosszal szembeszállni. Fischer Iván A Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. Demokratikus, antifasiszta nézeteinek számtalan alkalommal ad hangot itthon és külföldön. A Cipők a Duna-parton című demonstráción tartott beszédében elfogadhatatlannak nevezte, hogy ma a nyilasok szellemi örökösei szabadon masírozhatnak. Felszólította az embereket, tegyenek félre minden ellentétet, régi sérelmet és fogjanak össze. 2009. január 27-én, a holokauszt emléknapján Fischer Iván – a Fesztiválzenekar muzsikusai és gyermekszólisták közreműködésével – színre vitte a Brundibár című gyermekoperát, amelyet a holokauszt idején a theresienstadti munkatáborban írt egy fogoly. A szerzőt és a gyermekszereplőket Theresienstadtból az auschwitzi táborba szállították, ahol csak néhányan élték meg a felszabadulást. Gibril Deen (ejtsd: Dzsibril Dín) Gambiából települt hazánkba. A Mahatma Gandhi Emberi Jogi Egyesület elnöke 1990-ben kezdett rendszeresebben foglalkozni a rasszizmussal, amikor Magyarországon a rendszerváltás után be lehetett jegyeztetni a bíróságokon civil szervezeteket. 1994-ben nyilatkozott az antirasszizmusról a televízióban. Ebben az időben megszaporodtak a színes bőrűeket és a hazai cigányokat ért bántalmazások. A futballpályán mindennaposak voltak a rendbontások, a metrómegállóban is vertek meg afrikai diplomatát. 2002, az Angliában rendezett első Fair Play kongresszus óta partnere a Fair Playnek, amely a sportpályákon a rasszizmus ellenlép fel, és tart rendszeresen iskolákban toleranciaoktatásokat. Keres Emil Keres Emil Kossuth-díjas színművész. Szakmai pályafutása

20

MEASZ 2013 egyik jelentős állomása az Irodalmi Színpad vezetése, amikor is az ő javaslatára változtatták a színház nevét Radnóti Színpadra. Egy salgótarjáni fellépésekor meglátta Radnóti Miklós szobrát, amelyet Varga Imre szobrász kicsiben elkészített a színháznak. Borban is állítottak Varga Imre készítette Radnóti-szobrot, s avatásán Keres Emil is fellépett. Eszmei elkötelezettsége közismert. Nem egy MEASZ-rendezvényen, holokauszt-emlékművek avatásán, József Attila-megemlékezéseken is szavalt. A mai napig (87 évesen) elmegy minden, a rasszizmust elítélő közös megnyilvánulásra, ahova hívják. Kulka János Színművész. Neve hallatára ma már nemcsak színészi pályája, hanem a Milla-rendezvények vezetése jut eszünkbe. Egy interjúban, amikor arról kérdezték, nem fél-e emiatt, azt mondta, hogy nem hősies cselekedetnek tartja ezt, hanem az ország sorsáért aggódó, felelősségteljes állampolgár gesztusának. „Újfajta helyzet, hogy Magyarországon civilként valami mellé oda lehet állni, hogy az ember elmondhatja, mivel nem ért egyet.” Szerinte muszáj elhinni, hogy létezik civil vélemény. „Mindig nagy nyugalom fog el ebben a szerepben, és azt érzem: nekem itt helyem van.” Egy ilyen felkérésre akkor is igent mondana, ha másnap már elküldenék a színháztól. Lőrincz Marcell A Szubjektív Értékek Alapítvány vezetője. Rendszeresen tart rendezvényeket az antirasszista világnap alkalmából. Az alapítvány folyamatosan szervez képzési programokat a rasszizmus ellen iskolai környezetben, nemrégen akkreditálták erről szóló tanártovábbképzésüket, a közelmúltban a magyarországi és közép-európai szélsőjobboldalról szóló kiadványt jelentetett meg. Jelenleg a hazánkban élő bevándorlók integrációját segítő programokon dolgoznak.

21

MEASZ 2013 Szekeres István Nyugállományú dandártábornok. Alapító tagja volt a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnak, és a Honvéd Önkéntes Egészségbiztosító Pénztár igazgatótanácsának tagja. 12 éve a Balassi Bálint Bajtársi Egyesület elnöke, a Katonákért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke. Több mint tíz éve a MEASZ alelnökeként szervezi az antifasiszta-antiraszista programokat. Szerény természete, kitartó munkája nagymértékben hozzájárul színvonalas megvalósulásukhoz. Szemes Györgyné Közvetlenül az érettségi előtt Auschwitz-Birkenauba hurcolták 27 családtagjával együtt. A táborban 1944. augusztus 2-án tanúja volt annak a rettenetes éjszakának, amikor a szomszédos cigánylágert likvidálták. A szörnyűségek közepette verseket mondtak egymásnak társaival, könyveket, színdarabokat meséltek el, ez tartotta bennük a lelket. Megfogadta, ha életben marad, mindig mindenütt felvilágosítja az embereket a borzalmakról, hogy ne lehessenek hamis politikai áramlatok áldozatai, mert csak így lehet elérni, hogy soha többet ne lehessen fasizmus. Ma is – 85 éves – rendszeresen hívják iskolákba, hogy beszéljen tapasztalatairól. A MEASZ auschwitzi táborcsoportjának vezetője. Dr. Ulrich Schneider A Nemzetközi és Antifasiszta Szövetség (FIR) főtitkára. A VVN-BdA-ban (a Nácizmus Áldozatainak Antifasiszta Egyesületében) az egyesület vezetőségi tagjaként az emlékhelyek, a történelmi tanulmányok és a publikációk ápolásával foglalkozik. 1991 óta az egyesület nemzetközi ügyeit képviseli. A FIR-t több nemzetközi konferencián és találkozón, többek között Budapesten képviselte. Antifasiszta témájú írások szerzője, társszerzője, s ő írta a Nácizmus Áldozatainak Egyesülete fennállásának 50. és a FIR fennállásának 60. évfordulója

22

MEASZ 2013 alkalmából a szervezet történetét feldolgozó írást. Számos publikációja jelent meg, például az Ettersberg harangjai című cikke a buchenwaldi tábor egykori foglyainak folyóiratában.

Támogasd antifasiszta küzdelmünket! A MEASZ 2012-ben anyagilag lehetetlen helyzetbe került. Mondvacsinált okok miatt kirekesztődünk az állami pénzforrásokból. Meglepetésre idén a zsidó körökből eddig kapott támogatásunk is jórészt elapadt. A velünk rokonszenvező vállalkozók félnek a kormányzati indirekt retorziótól, így ők sem tudnak segíteni. Nem szabad megengednünk, hogy irodánk bezárjon, s gyengüljön akcióképességünk. Kérünk, kedves olvasó, ha módodban áll, segíts nekünk. A túlélésünkért küzdünk, miközben aktivitásunkat fokozzuk. Anyagi támogatásod ma különösen fontos antifasiszta tett. Átutalással, számlaszámunk: ERSTEBANK, 1160000600000000-10388514 Csekkel: MEASZ, 1081 Budapest, Népszínház u. 27. I.6. Személyes befizetéssel központunkban szerdánként 10.0012.00-ig A www.antifasiszta.hu honlapunkon található Pay-Pallal. Adód (ismerőseid adója) 1%-ának a fölajánlásával: MEASZ, adószámunk: 19019381-1-42 Támogatási kártya 3000 Ft. Egykori európai koncentrációs táborok térképe 3000 Ft. Petőfi-jelvény 500 Ft. FIR-nyakkendő 3 900 Ft. Gyűjts új tagokat! Tagdíj egy évre 3000 Ft

23

MEASZ 2013 2013 H 7

Január

2013

K

Sz Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

5

6

8

9

10 11 12 13

H 4

K

Február

Sz Cs

5

6

7

P

Sz

V

1

2

3

8

9

10

14 15 16 17 18 19 20

11 12 13 14 15 16 17

21 22 23 24 25 26 27

18 19 20 21 22 23 24

28 29 30 31

25 26 27 28

2013 H 4

K 5

Március

Sz Cs 6

7

2013

Április

P

Sz

V

H

K

Sz Cs

P

Sz

V

1

2

3

1

2

3

5

6

7

8

9

10

8

9

10 11 12 13 14

4

11 12 13 14 15 16 17

15 16 17 18 19 20 21

18 19 20 21 22 23 24

22 23 24 25 26 27 28

25 26 27 28 29 30 31

29 30

2013 H 6

K 7

Május

2013

Sz Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

5

8

9

10 11 12

H 3

K 4

Június

Sz Cs 5

6

P 7

Sz

V

1

2

8

9

13 14 15 16 17 18 19

10 11 12 13 14 15 16

20 21 22 23 24 25 26

17 18 19 20 21 22 23

27 28 29 30 31

24 25 26 27 28 29 30

24

MEASZ 2013 2013

Július

2013

H

K

Sz Cs

P

Sz

V

1

2

3

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14

4

H 5

K 6

Augusztus

Sz Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

8

9

10 11

7

15 16 17 18 19 20 21

12 13 14 15 16 17 18

22 23 24 25 26 27 28

19 20 21 22 23 24 25

29 30 31

26 27 28 29 30 31

H

2013

Szeptember

K

P

Sz Cs

Sz

2013 V

H

1 4

5

6

7

8

7

Október

K

Sz Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

5

6

8

9

10 11 12 13

2

3

9

10 11 12 13 14 15

14 15 16 17 18 19 20

16 17 18 19 20 21 22

21 22 23 24 25 26 27

23 24 25 26 27 28 29

28 29 30 31

30

2013 H

V

1

2

3

8

9

10

2

3

11 12 13 14 15 16 17

9

10 11 12 13 14 15

18 19 20 21 22 23 24

16 17 18 19 20 21 22

25 26 27 28 29 30

23 24 25 26 27 28 29

6

7

H

K

December

Sz

5

Sz Cs

2013

P

4

K

November

Sz Cs

P

Sz

V 1

4

5

6

7

8

30 31

25

MEASZ 2013 Fontosabb évfordulók – 2013 „A múltba csak azért tekintünk vissza, hogy ezzel is a jövőt készítsük elő.” JANUÁR 14. 110 esztendeje született Sándor Kálmán Kossuth- és József Attila díjas író, újságíró. Diákként tagja volt a Galilei-körnek. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe ment, ahonnan néhány hónap múlva hazatért; kereskedelmi levelezőként, majd könyvelőként dolgozott. Részt vett a szocialista diákok illegális tanulóköreinek munkájában. 1926-ban Párizsban az École des Hautes Études Sociales hallgatója volt barátjával, József Attilával. 1927-ben hazatért, újságíró lett. Szépírói munkásságát 1929-ben kezdte. A Nyugat, a Népszava és a Pesti Napló közölte elbeszéléseit, esszéit. A harmincas években írt regényei a munkásság és a kispolgárság nyomoráról és elesettségéről festenek vádoló képet. 1944 októberében a dachaui koncentrációs táborba deportálták, ahol megbetegedett. A tábor felszabadítása után súlyos tüdőbajjal került az amerikai zónában levő gautingi szanatóriumba, s 1946 októberében tért vissza Budapestre. Komoly szerepet játszott az 1945 utáni irodalmi életben. Regényeiben, novelláiban, publicisztikájában a polgári társadalom ellen lázad, a Horthy-rendszer indulatos leleplezésére vállalkozik. Korábbi műveiben az életből mindjobban kiszoruló kisember sorsával foglalkozik: hősei munkanélküliek, ágyrajárók, kétes és lecsúszott egzisztenciák, színhelyei albérletek, fővárosi udvarok, mocskos kórtermek. A társadalomábrázolást történelmi perspektívában a marxizmusban találta meg. 68 esztendeje ejtették foglyul Raoul Wallenberget. Raoul Wallenberg (Stockholm, 1912. augusztus 4.–1947.

26

MEASZ 2013 július 16.[?]) svéd diplomata a második világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Január 13-án a Nemzetközi Vöröskereszt irodáját, egy orosz őrnagy vezetésével, katonák foglalták el, akiknek Wallenberg bemutatkozott, és az őrnagy nagyon udvariasan magával vitte. A szemtanúk szerint Wallenberg saját akaratából követte, s ezt megerősíti a Vörös Hadsereg 30-as hadtestének parancsnoksági jelentése is. Talán Wallenberg naivitására utal, hogy teljesen megbízott a szovjetekben, hiszen – ekkor a 151-es gyalogsági hadtestnél tartózkodott – átadott egy Stockholmba szóló táviratot, amelyet azonban az oroszok soha nem küldtek el. Másnap, egy Kuprijanov által aláírt parancs szerint, Wallenbergnek minden kapcsolatát meg kellett szüntetni a külvilággal, és őt tovább kellett adni Afonyin tábornoknak. A parancsot tartalmazó táviraton kézzel írott széljegyzetként az áll, hogy Wallenberg saját állítása szerint azért nem hagyta el a frontot, mert a város keleti részében hétezer svéd állampolgárt bíztak a felelősségére és védelmére. Ettől kezdve Wallenberg a szovjet hadsereg foglya volt, amit Bulganyin hadügyminiszter-helyettes január 17-én Malinovszkijnak küldött táviratparancsa is megerősít: Wallenberget le kellett tartóztatni és Moszkvába küldeni. A távirat egyik másolatát az orosz elhárítás, a SZMERS parancsnoka, Viktor Szemjonovics Abakumov tábornok is kézhez kapta. Ezzel Wallenberg sorsa megpecsételődött. Egyes szemtanúk szerint Moszkvában az NKVD tartotta fogva, majd követségi munkatársával, Langfelderrel együtt a Lubjanka börtönbe került. 1945. március 8-án szovjet nyomásra a Magyar Rádió bemondta, hogy Wallenberget a Debrecenbe vezető úton a nyilasok vagy a Gestapo ügynökei meggyilkolták. 1957-ben viszont azt állították, hogy tíz évvel korábban a Lubjankában halt meg. Halálának pontos helye és ideje ismeretlen. Némelyek 1945-re, mások 1947-re teszik, de 2010-ben előkerült dokumentumok alapján feltehető, hogy évekkel később halt meg valamelyik szovjet börtönben.

27

MEASZ 2013 FEBRUÁR 5. 67 esztendeje kezdődött Szálasi Ferenc és társainak pere. Az amerikaiak 1945. október 3-án adták ki Magyarországnak Szálasit, hasonlóan a nyilas vezérkar zöméhez. Ellene 1946. február 5-én népbírósági eljárás indult, amelynek keretében a Jankó Péter által vezetett bíróság emberiesség elleni és háborús bűntettekért március 1-jén halálra ítélte, s március 12-én 15.24-kor akasztották fel, egy napon Vajna Gábor nyilas belügyminiszterrel, Beregfy Károly hadügyminiszterrel, Rajniss Ferenc nyilas vallás- és közoktatási miniszterrel és dr. Gera József ideológussal és propagandistával, nem várva meg a kegyelmi kérvényük elbírálását. Szálasi Ferenc és társai kegyelmi kérvényét a Népbíróságok Országos Tanácsa március 13-án (tehát már kivégzésük után!) tárgyalta, és az igazságügy-miniszternek javasolta elutasítását. Dr. Ries István igazságügy-miniszter, Tildy Zoltán köztársasági elnöknek 1946. március 14-én küldött előterjesztésében nem javasolta a kegyelmet, s a népbíróság is elutasította az elítéltek kegyelmi kérvényét. Tildy Zoltán az előterjesztésre 1946. március 15-én írta a halálos ítélet végrehajtásának engedélyezését. A volt nyilas vezért ismeretlen helyen temették el. MÁRCIUS 8. 68 esztendeje munkaszolgálatban hunyt el Sárközi György költő, író, műfordító, szerkesztő, a népi írók mozgalmának egyik vezető egyénisége. A magyar irodalom története költői tragédiák tárháza, de talán az Ómagyar Mária-siralom ismeretlen, jó hétszáz évvel ezelőtt élt poétájától napjainkig nincs még egy költő, akinek sorsa olyan kísértetiesen idézné a személyes magatartástól független ellenállhatatlan erők okozta sorstragédiát. Sárközi György mélyen hívő katolikus volt, tudatát és erkölcsi magatartását a magyar lét határozta meg. A népi irodalom

28

MEASZ 2013 politikai és művészeti vezére volt, életét tette a magyar szegényparasztság felszabadítására, amelynek életérzésével és gondjaival lelke egészével azonosult – és üldözött zsidóként halt meg negyvenhat éves korában végelgyengülésben egy fasiszta haláltáborban. ÁPRILIS 4. 68 esztendeje szabadította fel Magyarországot a szovjet Vörös Hadsereg (1990-ig hivatalos állami ünnep). A jelenlegi magyar politika, a rendszerváltás után előbújt nyilas-náci szerveződések odáig süllyedtek, hogy nemcsak tagadják a zsidók tömeges megsemmisítését, hanem magát a felszabadulást is eredendően megszállásnak nevezik és a szovjet hadsereget megszálló, gyilkos hordának titulálják. Arról „nagyvonalúan” elfeledkeznek, hogy négy évvel előtte a bűnös uralkodó osztály vezetésével a világszerte elítélt náci Németország oldalán Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak és a magyar katonák is részt vettek szovjet városok, üzemek lerombolásában, szovjet emberek tömeges kiirtásában. A Vörös Hadsereg ellenségének tekintette a hivatalos Magyarországot – jogosan. Ennek ellenére a szovjet katonák messze nem követtek el annyi atrocitást a magyar polgári lakosság ellen, amit a fasiszta megszállók a szovjet nép ellen a saját hazájukban. A szovjet katonák a háború után segítséget nyújtottak az újjáépítésben, a normális élet helyreállításában, amihez a Szovjetunió anyagi és műszaki segítséget nyújtott. Meg kell vonni a mérleget, fölösleges pátosz nélkül kell emlékezni a felszabadító Vörös Hadsereg elesett katonáira. Régen ideje annak, hogy a magyar politikai körök legalább annyira szembenézzenek a magyar történelem szörnyűségeivel, mint azt a valamikori náci birodalom szörnyűségeivel kapcsolatban a német nép már megtette. De nem mernek, mert gyávaságuk erősebb józanságuknál.

29

MEASZ 2013 14. 56 esztendeje tartóztatták le a családjával a romániai Snagovba deportált Nagy Imrét és zárták börtönbe küzdőtársaival együtt Budapesten. „... A forradalomért börtönt és halált vállaló kommunistákat a forradalomért börtönt és halált osztó kommunistákkal ös�szekötötte a közös mozgalmi nyelv, a közös múlt és a közös üldöztetés, a legyőzött és a legyőzendő közös ellenség (a „régi rend” és a kapitalista világ), a kommunizmus jövőjének, elfogadtatásának közös gondja s azok a döntési, cselekvési keretek, melyeken kívül semmilyen kommunizmusnak nem mutatkozott esélye. A snagovi kommunisták számára közeli és meghatározó élmény volt a Sztálin, Tito, Rajk, Gomulka, Rákosi megítélésében és természetesen az ő megítélésükben bekövetkezett hatalmas fordulat, olykor több fordulat, melyek a Sztálin halála óta eltelt röpke negyvennégy hónapban sűrűsödtek össze. Ez a gyors folyású, rövid időszak ezekről a megdöbbentő fordulatokról szólt. A nemzetközi kommunista mozgalom keretén belül született döntésekkel dicsőültek meg autentikus kommunistaként a kommunizmus halálos és halált érdemlő ellenségeinek kikiáltott személyek, csoportok, irányzatok, s a mozgalom mindenható istenei hulltak a porba végzetes és halálos bűnök felelőseiként. Annyi, a bekövetkezéséig elképzelhetetlennek tűnő fordulat után miért lett volna elképzelhetetlen bármilyen fordulat? Kivált, amikor a forradalom élményének hatása alatt és az otthoni történésektől elszigetelve éppen az tűnt elképzelhetetlennek, hogy Kádáréknak sikerül pacifikálni az országot. Nem is lett volna életszerű, ha a snagovi kommunisták a reményeiket eloldozzák azoktól a keretektől, vagy pláne azoknak a kereteknek az összeomlásához kötik, amelyekben az előző évek döbbenetes fordulatai lejátszódtak...” (Beszélő, 2006. 11. sz., Révész Sándor: Kommunisták a forradalomban )

30

MEASZ 2013 MÁJUS 1. Kilenc éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz (EU). Magyarország Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiá­ val, Szlovéniával, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával és Ciprussal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Magyarország az EU tagjaként szerződéses kötelezettségének eleget téve 2007. december 21-én csatlakozott a személyek valódi mozgásszabadságát biztosító schengeni térséghez (a repülőtéri határellenőrzés csak 2008. március 30-tól szűnt meg). A teljes jogú tagság kiteljesedésének következő állomása az EU-ba 2004-ben felvett tagállamok munkavállalóival szemben a régi tagállamok többségében bevezetett átmeneti korlátozó intézkedések megszüntetése volt, utolsóként Ausztriában és Németországban, hét évvel az érintett országok – köztük Magyarország – csatlakozása után. A belépéskor Magyarország vállalta a közös valuta, az euró bevezetését is, ennek feltételeit azonban egyelőre nem teljesíti. 8. 68 esztendeje ért véget a második világháború Európában. Május 9-ét emlegetik a győzelem napjaként, de a németek valójában már május 7-én kapituláltak. Reimsben 7-én a német katonai elit képviselői aláírták az angol és az amerikai katonai vezetés képviselőivel a kapitulációt. Azért húzódott el május 8-ára, mert részben akkor lépett életbe ez a kapituláció Németország egész területén, másrészt Nyugat-Európa hivatalosan éveken át, főleg a hidegháború alatt, de később is, ezt a napot ünnepelte. A volt Szovjetunió azonban folytatta a sztálini hagyományt, Sztálin ugyanis elégedetlen volt, hogy magas rangú szovjet tisztek, marsallok – sem Zsukov, sem Konyev, sem Rokoszovszkij, a berlini csata győztesei – nem voltak jelen ennél a kapitulációnál. Így elrendelte, hogy május 8-án Zsukov marsall jelenlétében Keitel tábornagy, a Hitlerhez

31

MEASZ 2013 legközelebb álló német katonai vezető, aláírja a feltétel nélküli megadásról, a kapitulációról szóló okmányt, amely esemény végül 9-én, 0 óra 43 perckor történt meg. A szovjet történetírás sokáig úgy írt erről, hogy a nagy honvédő háború vége, napjainkban viszont úgy mondjuk, hogy vége a barna pestis uralmának Európában. JÚNIUS 6. 127 esztendeje született Bajcsy-Zsilinszky Endre, a második világháború idején a magyar függetlenségért folytatott harc kiemelkedő vezető egyénisége és vértanúja. A jogász végzettségű Zsilinszky testvérével együtt 1911ben családi és politikai okokból összetűzésbe került Áchim L. András parasztpolitikussal, akit lelőttek. Az első világháborúban katonatiszt volt, súlyosan megsebesült. Szélsőjobboldali politikai irányzatok híve volt, ilyen jellegű publicisztikai tevékenységet is folytatott. A húszas évek végétől fokozatosan a demokratikus ellenzék felé fordult, nézeteit több lap hasábjain is kifejtette. Kezdettől fogva ellenezte Magyarország háborús részvételét, a faji és politikai megkülönböztetést. A német megszálláskor tűzharcba keveredett a Gestapo ügynökeivel. Lakatos Géza kormánya kikérte a németektől, és szabadlábra helyeztette, de a nyilas hatalomátvétel után illegalitásba kényszerült. Aktívan részt vett a földalatti mozgalomban, de árulás következtében fogságba vetették, és 1944 decemberében Sopronkőhidán kivégezték. JÚLIUS 27. 69 esztendeje ölték meg Ságvári Endrét. 1936-ban szerezte meg a jogi doktorátust, és tisztviselő lett a budapesti városházán. Belépett a Szociáldemokrata Pártba, bekapcsolódott az Országos Ifjúsági Bizottság sport- és kultúrmunkájába, majd az ifjúsági gyűlések megszervezésébe.

32

MEASZ 2013 Vezetésével angyalföldi, ferenc- és józsefvárosi kerületi ifjúmunkások 1937. szeptember 16-án szétverték a Tompa utcai nyilasgyűlést, ezért Ságvárit letartóztatták, és nyolc hónapi börtönre ítélték. Ezután hosszú ideig állás nélkül volt, majd a Népszava szerkesztőségében alkalmazták. Kezdeményezője volt a munkás-paraszt ifjúsági találkozóknak. 1941–1942-ben tüntetések szervezésében vett részt. 1942-től illegalitásban élt. 1944-ben a Békepárt Béke és Szabadság című illegális lapját szerkesztette, ellenállási csoportokat, fegyvergyűjtést szervezett. A szervezkedés és az illegális kommunista párttagsága miatt körözött Ságvári 1944. július 27-én tüzet nyitott a letartóztatására küldött csendőrnyomozókra a Budakeszi úti Nagy cukrászdában. Három nyomozót lelőtt, de maga is áldozatul esett a tűzharcnak. A legenda szerint mikor a nyomozók odaértek a haldokló Ságvárihoz, a nevét tudakolták. Ságvári – utalva az illegalitásban használt álneveire – csak ennyit mondott: „Harminckét nevem volt. Találjátok ki, melyik az igazi.” 1945 után fordult a helyzet: Ságvári halálának körülményei több perben is a halálos ítélet kimondásának forrásává váltak. Az illegális kommunista párt túlélői közül ugyanakkor sokan be is léptek a politikai rendőrség, a későbbi ÁVH soraiba. 1945 után Ságvári húga is a kommunista MDP Központi Vezetőségének munkatársa, majd 1956 után az MSZMP KB tagja volt. Ságvári börtönben írt meséit a kommunista fordulat után Óriások és törpék (Móra kiadó, 1949) és Az árvafalvi gyerekek (Bp., 1953) címmel jelentették meg. SZEPTEMBER 1. 74 esztendeje tört ki a második világháború Hitler az 1939. augusztus 23-án megkötött német–szovjet megnemtámadási szerződést követően, augusztus 26-án akarta elindítani a Lengyelország elleni támadást, de augusztus 24én Franciaország bejelentette, hogy fegyverrel fogja segíteni

33

MEASZ 2013 a lengyeleket. Augusztus 25-én Nagy-Britannia aláírta Lengyelországgal a kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Aztán Mussolini üzent Hitlernek, hogy még nem készült fel a háborúra. A Führer így az utolsó pillanatban leállította a támadást, s újabb ajánlatokkal próbálta meg semlegességre bírni a nyugati hatalmakat, de nem sikerült megegyeznie velük. Hitler 1939. augusztus 31-én 12.30-kor aláírta a Fall Weiss végrehajtását elrendelő parancsot, azaz a Lengyelország elleni háború megindítását. Aznap éjjel egy SS-tiszt parancsnoksága alatt lengyel egyenruhákba öltözött német csapat megtámadta a gleiwitzi német rádióállomást. A sikeres akció végén a közvélemény félrevezetésére lengyelül beszédet tartottak. Ezzel az incidenssel megfelelő ürügyet szolgáltattak egy német támadásra. (A rádió elleni támadás Himmler és Heydrich jól megszervezett akciója volt.) (Egyes források szerint ezt az állengyel egységet Naujocks SS-tiszt vezette. Később a csapat minden tagját kivégezték, egyedül Naujocks maradt életben. Nürnbergben az ő beszámolója alapján derült fény az 1939-es provokáció részleteire.) 1939. szeptember 1-jén 4.45-kor a német haderő csapatai átlépték a lengyel határt. Ugyanebben az időben a danzigi (ma Gdańsk) kikötőben horgonyzó Schleswig-Holstein német cirkáló is tüzet nyitott a városra. Hitler ugyanezen a napon Berlinben a Reichstag előtt tartott beszédében bejelentette a Lengyelországgal szembeni német követeléseket: Danzig és a „korridor” átadását. „A háború nem asszonyok és gyermekek ellen fog irányulni, s a légierő kizárólag katonai célpontok ellen intéz támadásokat” – jelentette ki. Szeptember 3-án a francia és angol kormány (korábbi, Lengyelországgal kötött egyezségeik alapján) hadat üzent Németországnak. Ezzel megkezdődött a második világháború. 4. 96 éve született Maléter Pál antifasiszta ellenálló, későbbi mártír hadügyminiszter. Orvosi tanulmányokat folytatott Prágában, majd 1939-ben katonai szolgálatra vonult be. 1940-től 1942-ig a Ludovika

34

MEASZ 2013 Akadémia növendéke volt. 1944-ben mint hadnagy a Vörös Hadsereg fogságába került. A partizániskolát elvégezve osztagparancsnok lett. 1945 után a hadsereg vezérkarában végzett szolgálatot, kitűnő előmenetellel. 1956-ban a forradalom oldalára állt, tagja volt a Magyar Köztársaság Forradalmi Honvédelmi Bizottmányának. 1956. november 2-án Nagy Imre Vas Zoltán javaslatára, aki még mint parancsnok emlékezett a fiatal katona tehetségére, honvédelmi miniszterré nevezte ki. Maléter volt a kormány egyetlen pártonkívüli minisztere. November 3-án este Tökölön a szovjet hadsereg főhadiszállásán Kovács István vezérkari főnök és Erdei Ferenc miniszterrel együtt ő vezette a tárgyalást a szovjet csapatok visszavonulásáról és a Varsói Szerződés felbontásáról. Az épületet csak ő nem hagyhatta el. A Nagy Imre-perben halálra ítélték; Nagy Imrével és Gimes Miklóssal egy napon végezték ki. OKTÓBER 31. 95 esztendeje tört ki az őszirózsás forradalom. Az első világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődött felkelése Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 28-a és 31-e között. Nevét onnan kapta, hogy a letépett sapkarózsák helyére a katonák őszirózsát tűztek. Előtte, október 23-án éjszaka megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. A Károlyi Mihály elnökletével létrejött testület 12 pontos kiáltványa követelte a háború azonnali befejezését, az ország teljes függetlenségét, mélyreható demokratikus reformok bevezetését és a nemzetiségekkel való megbékélést az ország területi integritásának sérelme nélkül. A tüntetők azonosultak a Nemzeti Tanács céljaival, és Károlyi miniszterelnökké való kinevezését követelték. Az uralkodó és a homo regiusként Budapesten tartózkodó Habsburg József főherceg ennek október 31-én tett eleget. Károlyi a Nemzeti Tanács három pártjának (Függetlenségi és 48-as Párt, Polgári Radikális Párt, Magyar-

35

MEASZ 2013 országi Szociáldemokrata Párt) képviselőiből alakította meg kormányát. Ugyanezen a napon halt meg Tisza István, akit a felkelő katonák egy csoportja lőtt agyon otthonában. Károlyi kinevezésének hírére október 31-én és november első napjaiban a vidéki településeken is sorra alakultak meg a nemzeti tanácsok, amelyek támogatásukról biztosították polgári demokratikus átalakulás és a nemzeti függetlenség kormányát. NOVEMBER 13. 75 éve hirdették ki a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területek egyesítését az országgal. Az Anschluss után a hitleri Németország hódító politikájának következő célpontja Csehszlovákia volt, amiben számított Magyarország katonai segítségére is, cserébe a trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához csatolt magyar területek visszacsatolását ígérte. 1938. augusztus 20–26. között, amikor Horthy, Imrédy Béla, Kánya Kálmán és Rátz Jenő hadügyminiszter Hitler meghívására Berlinbe látogatott, az ország revíziós lehetőségeiről is egyeztettek. A tárgyalásokon Hitler gyakorlatilag felajánlotta a teljes Felvidék visszacsatolását, ha Magyarország konfliktust kezdeményez, majd a németek oldalán részt vesz egy Csehszlovákia elleni támadásban. A magyar küldöttség azonban ezt az ajánlatot kategorikusan elhárította, mert a nemzetközi viszonyokat alkalmatlannak tartotta ilyen akcióra, s félt, hogy ezzel európai méretű konfliktust robbantana ki, amelyben Magyarországnak kellene vállalnia az agresszor szerepét. Így a náci nyomás ellenére a magyar vezetők inkább tárgyalások útján akarták elérni a Felvidék, legalábbis annak egy részének visszaszerzését. Az 1938-as nyár végi események hatására szeptember 21-én a Hősök terén nagyszabású revíziós gyűlés zajlott le, ahol több mint 250 ezer ember gyűlt össze a világháború hősi halottainak emlékkövénél: az elszakított Felvidéket követelték vis�sza. Másnap Varsóban zajlottak le hatalmas tömegtüntetések

36

MEASZ 2013 a közös lengyel–magyar határ visszaállítása mellett. 1938. szeptember 30-án, nem sokkal éjfél után a vezető európai nagyhatalmak Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország aláírták a müncheni egyezményt. Ezzel úgy határoztak, hogy a Csehszlovákia nyugati határán fekvő, német többségű területeket, azaz a Szudéta-vidéket a Német Birodalomhoz csatolják. Az egyik függelékben a számottevő felvidéki magyar kisebbség helyzetét is megemlítették, igaz, csak Mussolini nyomására, Hitler ugyanis ezzel a problémával nem akart foglalkozni. Október 1-jén Sirovy cseh miniszterelnök bejelentette a müncheni határozat elfogadását, ugyanakkor a csehek agyonlőttek húsz magyar legényt, mert azok kijelentették, hogy nem fognak fegyvert felvidéki magyar testvéreik ellen. Október 2-án Lengyelország azonnal elfoglalta az általa követelt tescheni területet. Október 6-án Beneš lemondott. Két nappal később két felvidéki magyar politikus, az Egyesült Magyar Párt vezetői, gróf Esterházy János és Jaross Andor a pozsonyi rádióban a magyar lakta területek azonnali vis�szacsatolását követelte. Komáromban október 9-én magyar kezdeményezésre tárgyalások kezdődtek, amelyeken Kánya Kálmán külügyminiszter és Teleki Pál kultuszminiszter által vezetett magyar delegáció az 1920-as népszámlálási adatok alapján az önrendelkezési elv értelmében egy 14 153 km2es, túlnyomóan magyarok lakta területsáv visszacsatolását követelte, a többi felvidéki területen és Kárpátalján pedig népszavazást kért. A magyar küldöttség a szlovákok merevsége miatt megszakította a tárgyalásokat, majd megtette az előkészületeket az újabb négyhatalmi konferencia összehívására. Ezután a magyar–csehszlovák egyeztetések október második felében intenzív jegyzékváltások keretében folytatódtak, az álláspontok azonban csak közeledtek. Eközben mindkét fél képviselői intenzív háttérmunkát folytattak német és olasz körökben, ami a britek és a franciák tárgyalásokból való kihát-

37

MEASZ 2013 rálását követően felerősödött. Október 28–29-én a tengelyhatalmakat is bevonták a magyar–csehszlovák területi vitába. A két kormány felkérte Németországot és az Olasz Királyságot választottbírósági testület meghozatalára. Ez azt jelentette, hogy Budapest és Prága látatlanban elfogadja a döntőbírák, Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter és Ciano gróf olasz királyi külügyminiszter határozatát. 1938. november 2-án a bécsi Felső-Belvedere palota aranytermében kompromisszumos megállapodás született. A Felvidék és Kárpátalja déli sávját visszacsatolták Magyarországhoz, és Pozsony Nyitra Szlovákiánál maradt, Kassa, Ungvár és Munkács pedig hazatért Magyarországhoz. A megállapított határvonal 11 927 km2-t adott vissza Magyarországnak. A visszacsatolt területen a december közepén az összeírás mintegy egymillió lakost talált, 84,4 százalékuk volt magyar, 11,9 százalékuk szlovák anyanyelvű. Az említetteken kívül Rozsnyó, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc került újból magyar területre. DECEMBER 1941 karácsonyán a Népszava karácsonyi száma együtt közölte kommunista, szociáldemokrata, polgári írók és közéleti személyiségek írásait. A kezdeményezésben sokan vállaltak szerepet, a KMP is, az MSZDP is. A Népszava 1877 óta tekintélyes, szociáldemokrácia lap. 1939-től Szakasits Árpád volt a főszerkesztője. Az ő idején a lap szellemi fórum volt, rendszeresen publikáltak benne a szellemi élet kiválóságai. Szakasitsnak nagy szerepe volt a negyvenoldalas karácsonyi szám, a németellenes nemzeti front első szellemi és politikai megnyilvánulásában. A karácsonyi számban hangoztatta, hogy szükség van „a különböző hangok együttesére”, hiszen a tét a „független, szabad, haladó Magyarország”. Szekfű Gyula cikket írt a szabadság fogalmáról. Bajcsy-Zsilinszky Endre Kossuth Lajos szellemét idézte

38

MEASZ 2013 fel, a nemzet összefogását, a „messze tekintő nemzetiségi politikát”, a „Duna-völgyi népeket összebékíteni kívánó külpolitikát”. Kállai Gyula is írt cikket. A Népszava karácsonyi száma az együttműködés próbája. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának megünneplésére létrehozták a Magyar Történelmi Emlékbizottságot. Az eddigieken kívül itt volt Barankovics István, a kereszténydemokrata újságíró és politikus, akivel 1945 után elválnak a kommunisták útjai. Részt vett benne Pátzay Pál, aki a MEASZ jelvényében látható Petőfi-emblémát készítette. Az emlékbizottság szervezésében 1942. március 15-én mintegy hat-nyolc ezer ember tüntetett a Petőfi-szobornál. Polgárok, tisztviselők, értelmiségiek, szocialisták és kommunisták együtt a háború ellen. Összeállította: Kerecsényi Zoltán

Antifasiszták tanácskozása Szófiában

39

MEASZ 2013 A FIR nyilatkozata a sztálingrádi csata 70. évfordulója alkalmából 2013. február 2-án lesz a Vörös Hadsereg világtörténelmi jelentőségű, Sztálingrádnál aratott győzelmének 70. évfordulója. Ezen a napon tette le a fegyvert a Paulus altábornagy vezette 6. német hadsereg a Vörös Hadsereg 62. és 64. köteléke előtt, amelyet Zsukov tábornok vezetett. Ez a győzelem a második világháborúban vitathatatlan katonai fordulatot eredményezett. Az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) (antifasiszták szövetsége) ezt az évfordulót felhasználja a megemlékezésre a szovjet katonák és az egész Hitler-ellenes koalíció kiemelkedő teljesítményére. A német fasizmus által kezdeményezett háború elejétől fogva a gyilkolást, az emberölést, a kizsákmányolást, az elnyomást és a megsemmisítést célozta. Coventry, Rotterdam, Varsó és Belgrád a légiterror szimbóluma, amelyet a Wehrmacht az európai városok ellen elkövetett. Auschwitz, Buchenwald, Majdanek és Sobibor olyan helységnevek, amelyek az emberiség emlékezetében a német fasizmus megsemmisítő politikájával kapcsolatban maradnak fenn. Babi Jar, Oradour sur Glane és Lidice a nemzeti szocialista terror városai, s erre semmilyen magyarázat nem fogadható el. Sztálingrád viszont a gyilkos német fasizmussal szembeni ellenállás és a felszabadulás reménységét képviselte. Ez a remény számos emberéletet követelt. Szovjet oldalon ebben a csatában megközelítően egy millió polgári és – a Vö-

40

MEASZ 2013 rös Hadseregben – katonai áldozatot jegyeztek fel. Fasiszta katonai célokért pedig 165 ezer német katona vesztette életét Sztálingrádnál. Az elhunytakra és mindazokra emlékezünk, akik életüket és egészségüket áldozták országuknak a fasiszta megszállás alóli felszabadításáért, a fasiszta bestia leverésére. A sztálingrádi csata történelmi fordulatot hozott a német fasizmus expanzionista törekvései ellen küzdő Hitler-ellenes koalíció harcában. Először állította meg a német előnyomulást és hozzájárult a „legyőzhetetlennek” beállított Wehrmacht megsemmisüléséhez. A Hitler-ellenes koalíció fejlődését szolgálta, mivel ez a csata bebizonyította, hogy valamennyi szövetséges közös erőfeszítésével a fasiszta gyilkos bestia és annak katonai apparátusa legyőzhető. Ez az esemény Nagy Britannia és az USA számára jelzésértékű volt. Ezáltal fokozták erőfeszítéseiket a német fasizmus leverésére. Sztálingrád teljes joggal a Wehrmacht Európán át folytatott gyilkos, rabló hadjárata befejezése kezdetének tekinthető. A sztálingrádi csata a megszállt országokban és Németországban működő ellenállási mozgalmak számára a fasizmus eljövendő leverését szimbolizálta. Az ellenállásban részt vevő nők és férfiak antifasiszta harcukhoz erőt, motivációt és optimizmust merítettek belőle. A szovjet csapatok, valamint a lakosság kitartása és hő­ siessége eredményeként a csata győzelemmel végződött. Volgográdban ezekben a napokban több mint kétszáz helyszínen emlékeznek erre. A FIR köszönti a város lakóit, és köszönetét fejezi ki a megemlékezésekért. A sztálingrádi győzelem valamennyi antifasiszta szervezet számára emléknap marad. A harcosok iránti köszönetünkön túl megígérjük, ezt az emléket a következő generációknak is továbbadjuk. Ellenállók Nemzetközi Szövetsége

41

MEASZ 2013 „Távol a hazától idegen földben, elvesztettük őket mindörökre...” A 2. magyar hadsereg 1942 tavaszán és nyarán három ütemben érkezett a keleti frontra. A kb. kétszázezer fős hadseregbe több ezer zsidót és kisebb részben munkásmozgalmi aktivistákból álló munkaszolgálatos alegységeket is besoroztak. Az első lépcsőben kiérkező, Orjol és Kurszk térségében kirakott III. hadtest nyomban az első vonalba került, és a német csapatokkal együtt harcolva igen súlyos veszteségek árán küzdötte előre magát Voronyezs irányában a Donig. Az ezt követő két lépcsőben érkező csapatok harc nélkül, de több mint ezer kilométeres gyalogmenetben érkeztek a Donhoz, s azonnal megkezdték védőállásaik kiépítését. A folyó mentén több mint 200 kilométer hosszú frontszakasz védelmét látták el a magyar csapatok. Tőlük északra németek, délre olaszok helyezkedtek el.

42

MEASZ 2013 Az utánpótlás emberben, lőszerben, üzemanyagban, élelmiszerben és ruházatban elégtelen volt. A magyar katonai és politikai vezetés már baljóslatú előjelnek tekinthette volna a szovjet csapatok hatalmas erejű ellentámadását Sztálingrád térségében 1942 novemberétől. Ennek nyomán körülzárták és megsemmisítették az ott tevékenykedő német és román csapatokat. 1943. január 12-én, illetve 14-én elérte a végzet a 2. magyar hadsereget is, amikor az urivi és scsucsjei hídfőkből kiinduló, nagy erejű szovjet támadás két helyen áttörte az arcvonalat, majd szétszakította a magyar haderőt. A magyar és német visszavonulást főként a magyar csapatok fedezték. A magyar hadsereg ebben az egyenlőtlen küzdelemben 1943. január 12. és február 9. között a Don-kanyarban megsemmisült. A magyar főparancsnokság és az ország vezetése szinte semmit nem tett az előre látható katasztrófa elkerüléséért. A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak. Kerecsényi Zoltán

A karikával jelölt katona Kerecsényi Zoltán MEASZ-alelnök dédnagyapja, aki a Don-kanyarban veszítette életét, s jeltelen sírban nyugszik. Öt gyermek maradt árván utána...

43

MEASZ 2013 Az Ismeretlen Katona – Olaszországban Napihír a Cronica di Roma című napilapban. Fény derült a La Stortában eltemetett Ismeretlen Katona eredetére. 1944. június 4-én a Rómát felszabadító szövetséges csapatok elől északi irányba menekülő német katonák legyilkoltak tizennégy olasz polgárt és angol katonát. A John Armstrong néven eltemetett brit katonatisztről Gian Paolo Pelizzaro olasz kutató kiderítette, hogy voltaképpen Ádler Gábor zsidó származású magyar állampolgár. De hogyan került Ádler Gábor, alias John Armstrong a németek kezére? A történetnek csak a végét ismerjük. Ádler kapitányi rangban szolgált a brit hadseregben. 1943 nyarán, feltehetően a szicíliai partraszálláshoz kapcsolódó hadműveletek során vetették be Szardínia szigetén, hogy az ottani ellenálló csoportokkal lépjen kapcsolatba. Elfogták, a megszállt Rómába szállították, hosszú hónapokig kínozták, vallatták. 1944 áprilisában ideiglenes kormány alakult Rómában, de a német csapatok csak május végén, az amerikai–angol csapatok nyomására vonultak ki, foglyaik jórészét is magukkal vitték. Így került Ádler kapitány, tizenhárom fogolytársával, egy teherautóba. Útjuk La Storta községben ért véget, a német tisztek úgy vélték, gyorsabban haladnak foglyok nélkül. A kilencvenéves, még élő szemtanú, hajdani partizán Massimo Rendina szerint a Wermacht (és nem az SS!) katonái leparancsolták és főbe lőtték a tizennégy utast. A történet első felét – hogyan került Ádler Gábor a brit hadseregbe, hogyan érte el a külföldi önkéntesek között ritkának számító kapitányi rangot, miért éppen őt választották ki a szardíniai misszióra – nem ismerjük. A War Office irattárában bizonyára mindennek nyomát lelni. A fasizmus ellen harcoló magyar önkéntesek történetéből

44

MEASZ 2013 csak néhány adat ismert. A történet maga kutatóra/szerzőre vár. Az ellenállás részleteinek feltárását a magyar történettudomány és az ezt finanszírozó állami intézmények máig felesleges luxusnak tekintik. Bizonyára nem azért, mert túl sok ellenálló volt. De bizonyára azért sem, mert túl kevés. Magyarország egyszerűen nem kíván megismerkedni saját történelmének egészével. A temetetlen holtak pedig megmérgezik az élőket, hetedíziglen. De ez – a jelek szerint – senkit sem érdekel. Márton László

Időszerű antifasizmus

Dr. Ulrich Schneider Fiatalabbaknak tán talányosan hangzik a szervezet neve: Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR). Amint azonban a német főtitkár szavaiból kitűnik, jó emberöltővel a nácizmus és a világháború után ilyen szervezet munkája változatlanul

45

MEASZ 2013 fájdalmasan szükséges. Dr. Ulrich Schneiderrel, a szövetség német főtitkárával beszélgettünk. Az 58 éves történész gyakran jár Budapesten, hiszen a FIR elnöke, Hanti Vilmos ellen a közelmúltban intézett fizikai támadás híre bejárta az európai sajtót. – Nem hangzik antikváltan az antifasiszta szó? Mit értsünk a fogalom alatt ma? – A háború óta eltelt évtizedek megmutatták, hogy fasizmus, rasszizmus, antiszemitizmus nem történelmi szakaszok, hanem tartós viselkedési formák, ahogyan emberek társadalmi jelenségekre reagálnak. Látjuk azt is, ahogyan bizonyos egyének, csoportok a válságjelenségekre tudatosan hamis megoldásokat sugallnak: nehéz kérdésekre könnyű válaszokat adnak. Hogy pl. „a” zsidók a felelősök, illetve bizonyos népek, népcsoportok. Ellenségképeket keltenek, kirekesztést hirdetnek – tehát nincsen új a nap alatt. S e „válaszoktól” a társadalom problémái persze éppen úgy nem oldódnak meg, mint hajdan, amikor hasonlókat hallhattunk. – Párhuzam a harmincas évekkel? – Természetesen az a kor sokban hozzájárult, hogy az említett „válaszok” ma is terjedjenek. A különbség, hogy napjaink gazdasági-politikai válságaiban, ellentétben a harmincas évekkel, nincs igazán baloldali alternatíva, diszkreditálták. Erős baloldal híján pedig a jobboldali válaszok könnyebben jutnak érvényre. – Nem túlzás ez? Gondoljunk a francia, az olasz baloldal erejére… – E két országban is az a szélsőjobb legfőbb célja, hogy kirekessze a baloldalt. Egyik tagszervezetünk, az olasz Veterán Szövetség vezetője nemrég írt arról, hogy a pénzügyi válság idején az olasz társadalomban olyan alapkérdéseket kérdőjeleznek meg, amelyekben addig általános társadalmi egyetértés volt: a demokrácia alapszerkezetét, a személyi szabadságjogokat, a szolidaritást. S ezek a kérdőjelek nem

46

MEASZ 2013 csak a volt kommunista országokban jelentek meg, hanem Nyugat-Európában is. Nézzük a franciákat: Le Pen nyíltan fasiszta érvelésével lejáratta magát, de örökébe lépett lánya nacionalista jelszavait a francia munkahelyekről, a francia azonosságról azután átvette a konzervatív Sarkozy is. Éppen abban a Franciaországban, ahol a baloldal többséget szerzett, az említett szélsőséges eszméket a társadalom nem elhanyagolható része elfogadja. Egyébként Marine Le Pen mérsékeltebb, a rendszert jobbról bíráló érvelése nagyon hasonlít magyarországi elvbarátaiéhoz: kizárólag a romák az okai annak, hogy válságba került a szociális rendszer, hogy szaporodott a bűnözés és más társadalmi probléma. Mindeközben ijesztő, mennyire feledésbe merül az európai népek közös harca a fasizmus ellen s mennyire megerősödtek a történelem revíziójára irányuló törekvések sok országban, különösen a balti államokban. A szovjet korszakot említve odáig mennek, hogy relativizálják polgáraik szerepét az SS-ben. Vagy Ukrajna, ahol Bandera immár szabadságharcosként jelenik meg – pedig a kommunistákkal s a nácikkal is harcolva nem mulasztotta el a zsidók irtását sem. De hát említhetném a magyar példát is, a Horthy-emlékművekkel és hasonló jelenségekkel. – Ön is csak tanulmányaiból ismeri, amit az európai szélsőjobb 1920–1945 között művelt. Miért, hogyan került ebbe a szervezetbe? – Nyugatnémet vagyok, kasseli. Történészként foglalkoztam a korral, s a hírhedt buchenwaldi koncentrációs tábor foglyainak megismerése vitt a Nácizmus Üldözötteinek Szövetségébe. Amelynek érdekes a története: 1947-ben össznémet szervezetként alakult, de 1953-ban felbomlott, miután az NDK kinyilvánította: létrejött az antifasiszta állam, nincs már mit tenni. Az újraegyesülés után egy évtizedre volt szükség, hogy az egykori NDK területén újra működjenek szervezeteink. Már a hetvenes évektől egyre több fiatal csatlakozott a FIR német

47

MEASZ 2013 tagszervezetéhez, amelyben ma mintegy hétezren dolgoznak, akiknek legfeljebb már csak a tizede egykori ellenálló. – Mit tesz ma a FIR, mit tesz a német antifasiszta? – Hatvan tagszervezetünk van, Európában és Izraelben. Egyrészt dolgozunk azon, hogy megismertessük a sötét múltat. A FIR több ezer fiatalt vitt már el belga testvérszervezetünk segítségével Európa különböző országaiból Buchenwaldba, Auschwitzba, hogy lássák, értsék, mi történt. Jövő nyáron az Európai Parlamentben nyitjuk meg vándorkiállításunkat az európai ellenállásról, amelyet harminc országban mutatunk majd be. Németországban tömegek mennek akár spontán az utcára, ha a neonácik megjelennek. Amikor pár éve Kölnben iszlámellenes konferenciát akartak ott szervezni, negyvenezer ember tüntetett ellenük. Nálunk, Kasselben a város minden harmadik lakójának külföldi gyökerei vannak. Mégis békében, összhangban élnek, így szokták meg. A volt NDK területén nehezebb a helyzet, ott a szélsőjobb befolyása sokkal erősebb. Három tartományban egyik pártja, az NDP, ott van a helyi parlamentben, a kerületek tanácsaiban, mégpedig jelentős erővel. Ugyanakkor ezekben a tartományokban nemritkán tömegek lépnek fel a neonácik ellen. – Miért éppen Keleten, a hajdanvolt „antifasiszta állam” helyén erős ma a szélsőjobb? – Az NDK antifasizmusa persze formális volt. Vannak, akik a jelenséget a szociális problémákkal magyarázzák, de ez nem válasz. Az ország nyugati részén is sok a munkanélküli, mégsem lesz belőlük neonáci. Amikor az NDK lakói számára eltűntek az addig ismert értékek és sok mindenben nem az következett, amit az emberek vártak, a szélsőjobbnak tág tere nyílt. Vannak vidékek, pl. Mecklenburgnak a lengyel határhoz közeli részén, ahol sem pártok, sem civil szervezetek nem működnek. Csak a neonácik aktívak: ők szervezik a sportot, az ünnepségeket a gyerekeknek, a tűzoltóságot. Ellenség-

48

MEASZ 2013 képet könnyebb állítani, ha nincs jelen az ellenség… Az új tartományokban gyakorlatilag nem élnek zsidók, a külföldiek aránya Németországban ott a legalacsonyabb – mégis keleten a legnagyobb az idegenellenesség. Egyébként megtévesztő a médiában megjelenő kép. A kigyúrt, borotvált fejű figurákkal, akiket látunk, csak a piszkos munkát végeztetik el. Mögöttük ott vannak a sokkal értelmesebb vezetők, akik pontosan tudják, mit hogyan kell tenni, hogy befolyást szerezzenek. (Forrás: www.168ora.hu, 2012. november 10.) Orbán Ottó Édes hazám – reformkori költemény –

Elegem van belőled, édes hazám, Abból, hogy a magad hozta törvényeken lépdelsz át lazán, Mert hited szerint akkor borul virágba a jobb rend, Ha kellőképpen rugalmas a jogrend. A fuldoklót a vízből partra mented, De vízben hagyod saját parlamented, Hogy megírhassa róla minden firkász: Nem más ez, csak ócska ingyen cirkusz. Izzadva tanulod a demokráciát... Azért, hogy mentegesd a múlt sok náciját? Jelképként tiltod a nyilaskeresztet, De a pöcegödröt magadra ereszted, Ha eltűröd a nyelvhasználatot, Mely emberben találja föl a vágóállatot. És mit mondjunk a vadkan agyara magyarkodásról? Talán azt, hogy ha nem csíped, öcsi, telepedj le máshol? Bizakodsz, hazám? hogy majd a jövő? hogy megúszod sértetlenül? Hogy a reklámnak szánt hazudozás nem rohaszt meg belül? Avathatsz csapatzászlót, utat, hidat, diszkót, Ha korpa közé keveredsz, megesznek a disznók. Nézz a tükörbe! Mit látsz? Ez a korcs te lennél? Forradalmaid jobb sorsra szántak ennél. Hadd lássalak, mint Bartók, szépnek, gyönyörűnek, Sárból újjá születni, jobbik magadhoz hűnek

49

MEASZ 2013 Hírek, események A MEASZ elnökének levele a közjogi méltóságoknak Tisztelt Áder János Köztársasági Elnök Úr, Orbán Viktor Miniszterelnök Úr, Kövér László Házelnök Úr! A MEASZ – Összefogás a Demokráciáért társadalmi szervezet (MEASZ) elnöksége az alábbi állásfoglalásról tájékoztatja Önöket, egyben kéri Önöktől, tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A MEASZ az európai békével egyidős, 1945. május 15-én alakult. A jelenlegi miniszterelnök 1989-ben az ‘56-os mártírok újratemetésekor szervezetünk tagjait búcsúztatta, ugyanis mind az öt koporsóban egykori MEASZ-tagok nyugodtak. A MEASZ részt vett a békés rendszerváltást megalapozó kerekasztal-tárgyalásokon. Szervezetünk tömöríti mindazokat, akik a Hitler-ellenes koalíció oldalán fegyveres vagy politikai ellenállók voltak, illetve azokat a fiatalabbakat, akik az egykori ellenállók erkölcsi hagyatékára építve kiállnak a demokrácia és a béke ügyéért, fellépnek a rasszizmus, az antiszemitizmus, a kirekesztés minden formája ellen. Napjainkban sajnálatosan mind szélesebb körben terjednek a szélsőjobboldali eszmék. Ezek alapján sokan megkérdőjelezik a második világháborúban szövetséges hatalmak győzelmét és az 1947-es párizsi békeszerződést. A demokráciát tagadó, rasszista, antiszemita, szélsőségesen nacionalista Jobbik párt egyre hangosabb. Mindennapos lett a cigányozás, a zsidózás. A Jobbik országgyűlési képviselői a zsidókat nemkívánatosnak minősítik hazánkban, felmelegítik a tiszaeszlári vérvádat.

50

MEASZ 2013 Erősödik a Horthy-rendszer és magának az egykori kormányzónak, Horthy Miklósnak dicsőítése. Egyesek nem akarnak emlékezni, mikor és miért léptünk be Hitler oldalán a második világháborúba, miként és miért váltunk a náci Németország utolsó csatlósává. Hadat üzentünk a Szovjetuniónak, Angliának és az Amerikai Egyesült Államoknak. Egyesek elfelejtik, hogy 1943. január 12-én a Donnál elpusztult a 2. magyar hadsereg. Egyértelmű, hogy Horthy kormányzó, Bárdossy miniszterelnök és a Vezérkar felelős a háborúba való belépésünkért, a 2. magyar hadsereg tragédiájáért. Horthynak és kormányának másik megbocsáthatatlan bűne az, hogy az 1944. március 19-i német megszállást követően halálra ítélt több mint hatszázezer magyar zsidót, cigányt, fogyatékost, kisebbségi egyházak tagjait, meleget s nem utolsósorban antifasiszta ellenállót. Mindenkit, aki nem felelt meg a nácik tisztafajúsági követelményének, illetve azokat, akik politikailag és fegyveresen felléptek a náci terror ellen. Horthy a meggyőződéses náci Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek, s szabad kezet adott neki. Hazánkban ma mégsem azokról szólnak elismeréssel, akik tettek valamit azért, hogy béke legyen, Magyarország demokratikussá, függetlenné váljék, hanem a Horthy-rendszer támogatóit emelik piedesztálra, vagyis Wass Albertet, Nyirő Józsefet, Tormay Cécile-t. Wass Albertet utcanevek, szobrok dicsőítik, szemben Károlyi Mihállyal, aki ellenezte a belépést az első világháborúba, felosztotta birtokait, szembefordult Horthyval, Hitlerrel, a náci eszmékkel és a Rákosi-rendszerrel is. A tömeges utcanévcserék igazolják, hogy a Horthy-rendszerrel és a nyilas eszmékkel szemben állóknak nincs helyük hazánkban az utcatáblákon sem. Még a hithű katolikus Kossuth-díjas író, Tersánszky Józsi Jenő – aki a vészkorszak idején embereket mentett – neve sem maradhatott fenn. A párizsi békeszerződést megszegve hazánkban a nácikra emlékeztető, paramilitáns csoportok szabadon tarthatnak

51

MEASZ 2013 kiképzéseket, vonulhatnak a lakosságot megfélemlítve. 2012 nyarán a Szerbiából már kitiltott újfasiszta, revizionista ifjúsági tábort a szegedi kormányhivatal befogadta, s több állami forrásból is, tehát közpénzből támogatták. A rendszerváltozást követően a szélsőjobboldali nézeteket a kultúra területén Csurka István és eszmetársai képviselték. 2012. február 1-jétől a fideszes–kereszténydemokrata párti elkötelezettségű főpolgármester döntése alapján ők kapták meg az Új Színházat, s működését közpénzből támogatják. Megdöbbentő az a gyalázkodó polémia is, ami Kertész Imre Nobel-díjas író körül kialakult. Csupán magyar származású íróként és Imre Kertész néven emlegetik zsidó léte miatt.A mártírhalált halt Radnóti Miklósról, aki zsidó vallásúból lett keresztény, egy értékelésben az hangzott el: „magyarrá lett”. A MEASZ szélsőjobbra hajló közállapotainkkal szemben tüntetést szervezett, amely után Hanti Vilmos elnököt egy szélsőjobboldali csoport galád módon megtámadta és bántalmazta. A szélsőjobb ellen föllépő MEASZ-t erkölcsileg, anyagilag el kívánják lehetetleníteni. A jelenlegi kormányzat nem hajlandó támogatást nyújtani a szövetségnek, sőt Kövér László házelnök az általunk 12 éve létrehozott Radnóti Miklós Antirasszista Díj átadási ünnepség színhelyéről, a Parlamentből is kitiltotta a szervezetet. Indoklásként azt írta, hogy a MEASZ „demokráciagyakorlatával nem ért egyet”. Az antifasiszta mozgalmak világszerte megbecsült és elismert szervezetek. Sajnos hazánkban a MEASZ megítélése két év alatt alapvetően megváltozott. A MEASZ elnöksége tisztelettel kéri hazánk legfőbb közjogi méltóságait, hogy a fenti tények alapján határozottabban és következetesebben lépjenek fel a hazánkat már egyszer háborúba sodró szélsőjobboldali nézeteket vallókkal és mozgalmaikkal szemben. Ne engedjék, hogy azok paramilitáris egységei békés életünket megzavarják, félelmet keltsenek! A MEASZ határozottan visszautasítja az ellene felhozott alaptalan vádakat! Kérjük, hogy a kormány változtassa meg

52

MEASZ 2013 a szövetséggel szembeni elutasító álláspontját, és a korábbi időszak gyakorlata alapján ismerje el létjogosultságát. Kérjük, más civil szervezetekhez hasonló mértékben támogassa munkánkat. Igényt tartunk arra, hogy a Radnóti Miklós Antirasszista Díj átadási ünnepségét továbbra is a Magyar Parlament épületében tarthassuk meg. Mi komolyan szeretnénk – a mindenkori kormánnyal együttműködve – dolgozni hazánkért és polgáraiért, a határainkon kívül élő honfitársainkért. Fenti állásfoglalásunkat megküldjük nemzetközi szervezeteknek, például az Európai Uniónak, az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének, a Veterán Világszövetségnek, a Nácizmus Nélküli Világért emberjogi mozgalomnak, a Zsidó Világkongresszusnak, az USA-beli Anti-Defamation League-nak és a médiumoknak is. Budapest, 2012. október 23. Állásfoglalásukra várva tisztelettel: Hanti Vilmos elnök

Koszorúzás a Gellérthegyen „Magyarország elkezdte a saját életét élni...” A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége 2012. április 3-án a Gellért-hegyi Szabadság-szobornál arról emlékezett meg, hogy Magyarországon 67 éve, április 4-én ért véget a második világháború és a fasiszta-nyilas diktatúra. A MEASZ felkérésére Horváth János, a Fidesz–KDNP parlamenti képviselője, a Magyar Országgyűlés korelnöke mondott beszédet. A kilencvenéves politikus, aki részt vett a nemzeti antifasiszta ellenállásban, majd az 1945-ben megalakuló

53

MEASZ 2013 nemzetgyűlés tagja lett, az egybegyűltek előtt az összefogás fontosságát hangsúlyozta. „Tudunk mi, magyarok összefogni, idézzük fel sikertörténeteinket a történelemből, mert amire korábban képesek voltunk, arra ismét képesek lehetünk.” Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a háború utáni néhány évben, rövid demokratikus időszakában példát tudott mutatni a világnak. Horváth János úgy fogalmazott, hogy 1945-ben eljött, amit „felszabadulásnak gondoltunk, reméltünk…, és sokunk számára valóban felszabadulás volt”, ami után Magyarország elkezdte a saját életét élni, aminek Sztálin diktatúrája vetett véget. Horváth János felolvasta a Szabadság-szobor talapzatának feliratát: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.” Erre utalva azt hangoztatta, hogy a múltról, a hősökről beszélni kell, ezért – mint mondta – szívesen eleget tesz minden meghívásnak, ahol felidézheti azokat a történelmi időket, eseményeket, amelyeket személyesen is megélt. (Fotónkat lásd a hátsó borítón.) Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete is elhelyezte az emlékezés virágait a magyar Szabadság-szobornál Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke hangsúlyozta: mai gondjaink megoldására is antifasiszta összefogás kell, és mindenkiben meg kell találni az értéket Magyarország boldogulásához. A megemlékezés résztvevői a rendezvény végén a Szabadságszobor talapzatánál koszorúkat, virágokat helyeztek el, többek között a szlovén, az izraeli, a kubai, a horvát nagykövetség, valamint a Honvédelmi Minisztérium, továbbá a Magyarországi Munkáspárt 2006 és a Magyarországi Antifasiszta Liga képviselői.

54

MEASZ 2013 „Az antifasizmus nem jobb- vagy baloldaliság kérdése!” Megalakult a Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottság 2012. szeptember elején tartotta alakuló ülését a MEASZ Bajcsy-Zsilinszky Endre Emlékbizottsága. Az emlékbizottság a megszűnt Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság helyébe lépve folytatni kívánja a nagy magyar történelmi személyiség emlékének ápolását.

Vitányi Iván, Harmati Béla, Kerecsényi Zoltán és Hanti Vilmos MEASZ-Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottság alakuló ülésén 2012. szeptember 5-én Bajcsy-Zsilinszky Endre életére, nagy „drámájára”, a magyar nép és a haza szabadságáért, függetlenségéért folytatott harcára és vértanúságára szeretné felhívni a figyelmet az emlékbizottság. Dr. Horváth János, az országgyűlés korelnöke (Fidesz), az egykori nemzeti ellenállás résztvevője, és dr. Vitányi Iván országgyűlési képviselő (DK), Bajcsy-Zsilinszky volt sopronkőhidai rabtársa az emlékbizottság tiszteletbeli elnöki tisztségét töltik be. A bizottság tagja még dr. Harmati Béla ny. evangélikus püspök, Kiss Péter volt kancelláriaminiszter

55

MEASZ 2013 (MSZP), Molnár László Sándor, a Kisgazdák Történelmi Szövetségének elnöke, Jánosi Katalin, Nagy Imre miniszterelnök unokája – hogy csak az ismertebb neveket említsük. A bizottság pártpolitikán felül állónak tartja magát, a cél, hogy Bajcsy-Zsilinszky személye összekössön, tettének, munkásságának, szélsőjobbról a demokrácia irányába ment tevékenysége széles körben példa legyen a jelen Magyarországán a baloldaltól egészen a jobboldalig! Az emlékbizottság 2016-ig tervezett rendezvényein bemutatja Bajcsy-Zsilinszky Endrét, a politikust, a közéleti embert, a hívő embert, a mártírt és ellenállótársait. Az emlékbizottsági alakuló ülésen rövid előadásokkal is felvillantották a névadó életútjának fontosabb állomásait. Vitányi Iván felelevenítette személyes, sopronkőhidai raboskodásuk történetét, Harmati Béla az evangélikus egyház és Bajcsy-Zsilinszky Endre kapcsolatáról tartott előadást, Molnár László Sándor a kisgazda Bajcsy-Zsilinszky munkásságáról, dr. Limbacher Gábor Veszprém megyei múzeumigazgató a pálkövei Bajcsy-Zsilinszky emlékház helyzetéről tartott tájékoztatást, dr. Lebovits Imre, a BME Központi Könyvtárának ny. főigazgatója pedig Bajcsy-Zsilinszky és a zsidóság kapcsolatáról beszélt a jelenlévőknek. Vitányi Iván, Bajcsy utolsó napjainak tanúja, elmesélte, hogy amikor 1944. december 10-én átvitték a Margit körúti fegyházba, majd 11-én, amikor már félni lehetett, hogy körülzárják Budapestet, autóbuszokba rakták őket Sopronkőhida felé véve az irányt. Egy buszon utazott Bajcsy-Zsilinszkyvel. Ő szemben ült vele, megszólította, kérdezgette, atyai szeretettel bánt vele. Tanúja volt annak, hogy egy légiriadó alatt meg akarták szöktetni, de nem ment. Azt mondta, ha meg kell halni, meg fog halni. Vitányira hagyta a felesége által küldött elemózsiacsomagot. „Szükséged van egy kis erőre. Minden jót kívánok neked a demokratikus Magyarországon.” A többiek kimentek, Vitányi pedig ott ült a csomaggal, és egész este sírt.

56

MEASZ 2013 Véleményem és hitem szerint a következő BajcsyZsilinszky-emlékévek jó alkalmak arra is, hogy levonjuk a múlt tanulságait, áttekintsük az aktuális kérdéseket, megszólítsuk a fiatalabb nemzedékeket is.

Bárdosi Jenő, Bajcsy-Zsilinszky börtönlelkésze

Bajcsy-Zsilinszky Endre újságírót, politikust a nyilas számonkérő szék emberei 1944 végén elfogták, katonai bíróság elé állították, majd 1944. december 24-én kötél általi halálra ítélték. Bajcsy idejében felismerte a történelem parancsát és a magyarságra leselkedő veszélyt, melynek eredményeként a polgári politikusok közül egyedül ő jutott el a németellenes fegyveres ellenállási harc vállalásáig. Bajcsy-Zsilinszky Endre életének utolsó óráit a legjobban egy lutheránus tiszteletes ismerte. Az a Bárdosi Jenő, akiről

57

MEASZ 2013 kevesen tudják, hogy a Pápa közeli Gecsén született, aki a nagy múltú pápai Református Kollégiumban, majd a soproni Evangélikus Hittudományi Karon tanult. Több gyülekezetben segédlelkészkedett, többek közt Szombathelyen és a Pápa melletti Csöglén. 1941-ben került Sopronkőhidára fegyintézeti lelkésznek, ahol a fasizmus, a második világháború szörnyűséges időszakát élhette át. 1944 karácsonyán egy egész életére meghatározó, tanulságos, feledhetetlenül szomorú eseménynek lett a tanúja. Ennyi idő távolából is torokszorító, ahogy Bárdosi Jenő evangélikus lelkész emlékezett a nagy magyar mártír utolsó pillanataira: „Jóval elmúlt éjfél, benne jártunk már huszonnegyedikében, amikor egy tiszthelyettes keresett fel éji magányomban. Arra kért, kövessem, szertartási tárgyaimat vigyem magammal.  Felvilágosított: Bajcsy-Zsilinszkyt reggel kivégzik. Az elítélt kért papot, úrvacsorát szeretne magához venni. Elindultam a tiszthelyettes nyomában papi hivatásom addigi legnehezebb útjára… A zárkában nem volt más, csak egy asztal és egy támla nélküli faszék, kis asztalon gyertya között feszület. Ő akkor úrvacsorát vett… Reggel fél nyolc tájban egy magyar honvéd jött érte, a szeme könnyes volt – mint később megtudtam, ő is tarpai volt, így jól ismerte Bajcsy-Zsilinszkyt –, megállt az ajtóban, először rám nézett. Bajcsy-Zsilinszky törte meg a csendet a katonához szólva: „Na, fiam, nekünk menni kell?” A katona válasz helyett elsírta magát. Ő kezet nyújtott neki. A katona lehajtotta a fejét, s a búcsú jeléül megcsókolta BajcsyZsilinszky kezét... Egy pillanatig szó nélkül álltunk egymás mellett, akkor átölelt, jobbról-balról megcsókolt, és azt mondta: »Az egyik búcsúcsók szeretett egyházam részére, a másik az utolsó pillanatokban velem levő lelkészem számára.« Aztán elindult. Balján mentem vele, sírással küszködtem. Szótlanul mentünk, s az udvarra vezető ajtónál váltunk el, mert a rendelkezések értelmében én tovább nem mehettem. Itt megálltam.

58

MEASZ 2013 Ezután drámai gyorsasággal történtek az események. Fölemelt fővel, bátran ment a katonák között. A kivégzés színhelyére érve a hadbíróság elnöke felolvasta az ítéletet. Kötél általi halálra ítélték. Bajcsy-Zsilinszky nyugodtan végighallgatta, majd odafordult a hadbíróság felé és csak ennyit mondott: »Uraim, a történelem engem fog igazolni. Isten mindent lát, és jó ügyért halok meg. Éljen Magyarország! «” Bajcsy a kivégzése előtt a cellában titokban egy feleségének címzett levelet nyújtott át a lelkésznek; a levél a végrendeletét tartalmazta. Bárdosi Jenő személyesen adta át ezt az özvegynek a háború után, s ő mutatta meg neki Zsilinszky pontos nyughelyét is a sopronkőhidai fegyintézeti temetőben. Bárdosi Jenő az ötvenes évek elején visszakerült Pápa környékére, Dabronyba és szolgált Nemesszalókon is. Nyugdíjas éveiben Pápán kisegítő lelkészként, valamint a Pápai Református Tudományos Gyűjtemények munkatársaként tevékenykedett. A pápai kertvárosban élt haláláig, 1985-ig. Síremléke a pápai Alsóvárosi temetőben található. Nyugvóhelyére 2011 novemberében a MEASZ kihelyezett elnökségi ülésének résztvevői, 2012. október végén pedig dr. Vitányi Iván egykori elítélt, a MEASZ-Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottságának tiszteletbeli elnöke vitt koszorút, aki a sírnál megjelent sajtó képviselőinek így nyilatkozott: „Személyes okokból jöttem ide Bárdosi lelkész úr sírjához. 1944-ben a Gestapo elfogott, és 19 évesen a sopronkőhidai fegyházba zártak. Társaimmal együtt alaposan megkínoztak, nem találkozhattunk senkivel, egyedül az istentiszteletek alkalmával tudtunk együtt lenni és lelki vigaszt kapni. Börtönlelkészünk Bárdosi Jenő volt, az ő lelki vigasza, szavai nagyon fontosak voltak számunkra…” Az idős politikus úgy fogalmazott, szeretettel őrzi a lelkész emlékét; egyszer találkozott is vele ’45 után, most pedig eljött, hogy tiszteletét tegye a sírjánál. K. Z.

59

MEASZ 2013 „Kunyhóból jő mind, aki a világnak szenteli magát…” Emlékezés Veres Péter íróra, egykori honvédelmi miniszterre 2012. január 6-án volt 115 éve annak, hogy megszületett Veres Péter író, politikus, Magyarország második világháború utáni „koalíciós” időszakának honvédelmi minisztere. Emlékére a MEASZ január 17-én a budapesti Gárdonyi Géza utcában álló Veres Péter-emlékházban szervezett ünnepi megemlékezést. Az egykori neves − népben, nemzetben gondolkodó − irodalmár és politikus szellemét a korhűen, használati tárgyaival berendezett múzeum dolgozószobájában idézte fel többek között a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Papp Ferenc ezredes irodavezető. A megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit a ház márványtáblája alatt. Életében az egész ország Péter bácsijaként emlegették; jellegzetes falusias öltözékével, nyakkendő nélküli ingével és csizmájával jelképesnek tűnt. A legszegényebb falusi, pásztor-, cselédemberek gyermekéből vált a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb 20. századi képviselőjévé és közéleti személyiséggé. Illik rá Petőfi sora: „Kunyhóból jő mind, aki a világnak szenteli magát…” A Századunk című folyóirat közölte első írásait. Ezek valójában olvasói levelek voltak. 1930-tól jelentek meg a parasztsággal és a földkérdéssel foglalkozó cikkei, s verseket is írt, amelyeket a Korunk adott közre.

60

MEASZ 2013

Első jelentős műve, Az Alföld parasztsága 1936-ban látott napvilágot. Szenvedélyes hangú publicisztikáiban nyilvánított véleményt a kor legégetőbb társadalmi kérdéseiről, ezzel több íróbarátot vonzott maga köré, többek között a Bajcsy-Zsilinszky Endre belső köréhez tartozó Féja Gézát, Illyés Gyulát, valamint a kálvinista szabad parasztok leszármazottját, a neves öregcserkész-csapatalapítót és falukutatót, Kovács Imrét. 1943ban velük és a Soli Deo Gloria Diákszövetséggel működött közre a nagy nyilvánosságot kapott balatonszárszói Magyar Élet konferencia rendezésében. Háborúellenessége miatt bujkálnia kellett a németek és a nyilasok elől. A világégést követő idők egyik legnépszerűbb közéleti személyisége volt. 1947–1948-ban honvédelmi miniszter volt. Az 1956. októberi események első napján a Magyar Írószövetség elnökeként Veres Péter volt azoknak a fiataloknak az egyik vezetője, akik a Bem térről a Parlament elé vonultak. Munkásságát kétszer is Kossuth-díjjal ismerték el, műveit 17 nyelvre fordították le, a közelmúltban is újra kiadták köteteit a Püski Kiadó gondozásában. A Veres Péter emlékére tartott megemlékezésen Szekeres

61

MEASZ 2013 István nyugállományú dandártábornok, a MEASZ egyik alelnöke mondott bevezetőt, majd Hanti Vilmos, a MEASZ és a nemzetközi antifasiszta szövetség, a FIR elnökének köszöntője következett. Vitányi Iván szociológus, a MEASZ Nemzeti Tanácsának elnöke személyes emlékeit osztotta meg Veresről, és elszavalta a Ha nem lehettél szálfa című költeményét. Dorka József nyugállományú törzszászlós az „Én nem mehetek el innen…” kezdetű Veres Péter-verset adta elő, Kerecsényi Zoltán, a MEASZ másik alelnöke pedig Tüskés Tibortól idézett egy gondolatot, majd felolvasta Veres Péter Itthon vagyok című írásának részletét. A méltóságteljes alkalmat jelenlétével megtisztelte Veres István, az író fia, illetve Veres Péter, az író unokája is.

Izrael: kihívások és lehetőségek Vendégünk volt Ilan Mor Izrael: kihívások és lehetőségek címmel tartotta összejövetelét 2012. november 12-én a MEASZ kávézója. A MEASZKávézó című programsorozatban a szervezet rendszeresen helyt ad aktuális bel- és külpolitikai beszélgetéseknek, előadásoknak, vitaköröknek. Legutóbb Ilan Mor Izrael Állam magyarországi nagykövete volt a vendég, aki gondolatébresztő tájékoztatást tartott hazája törekvéseiről, napi gondjairól. Szomorú aktualitása volt a beszélgetésnek az azon a hétvégén kialakult háborús helyzet, amelyről a nagykövet külön is szót ejtett. A beszélgetést Kerecsényi Zoltán, a MEASZ alelnöke, az est szervezője nyitotta meg, részt vett Hanti Vilmos MEASZelnök, s Breuer Péter külpolitikai szakértő, rádiós szerkesztőműsorvezető tolmácsolt. Hanti Vilmos rövid bevezetőjében biztosította támogatásukról Izrael államot, és mélyen elítélte a Magyarországon egyre

62

MEASZ 2013 inkább tapasztalható antiszemitizmust. Ilan Mort az eddigi legfelkészültebb nagykövetnek nevezte, és MEASZ Érdemérem kitüntetést nyújtott át Ilan Mornak eddigi magyarországi tevékenysége elismeréseként.

Az izraeli nagykövetet üdvözli a MEASZ elnöke A nagykövet napi aktualitással kezdte előadását. Elmondta, hogy a hétvégén több mint száz rakéta csapódott Izrael területére, és azokban a percekben is százezrek töltik idejüket óvóhelyeken. A támadások aljasságát jelzi, hogy reggel nyolckor a legerősebb a tűzerő, amikor sok fiatal esik áldozatul a rakétatűznek. Kijelentette: Izrael nem tűri a provokációt, és a közeljövőben méltó választ kapnak az agresszorok. Ilan Mor elmondta, hogy a Közel-Kelet egyetlen demokratikus állama befogadja a világ minden tájáról hazatérő zsidókat, otthont, munkahelyet, egészségügyi biztonságot nyújt. Néhány évtizeddel ezelőtt senki nem hitte, hogy Izrael példaországgá válik állandó fenyegetettség közepette, ellenséges országok, terrorista csoportosulások szomszédságában. A biztonság és a fejlődés a legfőbb sarokpont, amit a vallás és a demokrácia

63

MEASZ 2013 eszközeivel kell megvalósítani. Kezükbe vették sorsukat, kormányuk és a képviselők nyújtják azt a biztonságot, amiért a polgárok megválasztották őket. Az arab tavaszról (ők arab télnek nevezik) elmondta, Iz­ raelnek a legfontosabb a kiszámíthatóság a szomszédos országokkal kapcsolatban, ám a sorozatos hatalomváltások miatt ez már a múlté. A nép az utcán dönt, az iszlamisták ellopták a forradalmat. Mubarak is eltűnt a süllyesztőben, aki (bár diktátor volt) hajlott a párbeszédre. Mindenki mindenki ellen harcol, muszlim, beduin, al-Kaida egyaránt megtalálható alig száz kilométerre Jeruzsálemtől. De a legnagyobb probléma Irán, ahol a vallási fanatizmus találkozik a műszaki fejlettséggel, az egyszemélyes döntések következtében nemcsak Izrael, hanem az egész világ veszélyeztetve van. Iránt meg kell állítani. A nagykövet megköszönte, hogy Magyarországon országának sok barátja van, példásak a diplomáciai kapcsolatok. A múlt és jelen egyaránt összeköt bennünket, így Ilan Mor mindenkit megkért, ha teheti, látogasson el országába. A találkozó végén a nagykövet kérdésekre válaszolt.

A Kossuth-címer jogosultsága Az MSZP elnöke, Mesterházy Attila a Kossuth-címer viselését ajánlotta. Ezzel a MEASZ egy régebbi kezdeményezése jutott előbbre, hiszen a szövetség több mint évtizede igyekszik a Kossuth-címert egyenjogúsítani.  Először 1849-ben, a Habsburg-ház trónfosztását követően terjedt el Magyarországon a nem hivatalos, úgynevezett Kossuth-címer. Az elnyomást szimbolizáló koronás címer helyett a köztársaság eszméjét kívánta szimbolizálni. Az akkori országvezetés megengedte, hogy a hivatalos koronás címer mellett a hatóságok egyenjogúan használhassák a Kossuthcímert.

64

MEASZ 2013 Második alkalommal Károlyi Mihály 1918-tól, a köztársaság kikiáltásától tette hivatalossá a korona nélküli címert. Harmadszor a Kossuth-címer 1946. február 1-jétől, az új köztársaság első napjától váltja le a H-betűs, nyilaskeresztes, koronás címert. A negyedik megjelenés 1956-hoz kötődik, amikor a Rákosi-címert felváltva a forradalom címerévé vált. Rövid ideig Kádár János is elkötelezte magát a Kossuth-címer használata mellett.

E négy történelmi dátum jól példázza, hogy a Kossuthcímer minden esetben a forradalmi gondolkodás, a haladás jelképét hordozta. Azt a gondolatiságot, amit sokan függetlenségnek, demokráciának, igazságosabb közteherviselésnek, parlamentáris többpártrendszernek – vagyis köztársaságnak – nevezünk. Sajnálatos, hogy az 1989–90-es parlamenti rendszerváltók többsége nem ezekhez a demokratikus hagyományokhoz, hanem a második világháború előtti, úri Magyarországhoz nyúlt vissza, amelyet a koronás címer szimbóluma is tükröz.

65

MEASZ 2013 Nemcsak az antifasizmus, a köztársaság eszménye sem jobb- vagy baloldaliság kérdése. A Magyar Parlamentben jobboldaliak és baloldaliak egyaránt érveltek a Kossuth-címer mellett: „Őseink – valahányszor mód nyílott vagy úgy látszott, hogy mód nyílik a népfelség elvének érvényesítésére – mindig a Kossuth-címer mellett foglaltak állást.” (dr. Vargha János MDF-es képviselő). A parlament ezúttal nem a pártpreferenciák mentén hasadt… Több, haladó gondolkodásúnak vélt képviselő is a Kossuth-címer ellen szavazott. A köztársaság hívei – remélve, csak időlegesen – akkor elbukták harcukat. Még arra a bölcsességre sem volt képes a parlament, hogy az 1848–49-es mintára, amikor hivatalos hatóságok is használhatták a Kossuth-címert, most is egyfajta megengedő változatott fogadott volna el, amellyel a közmegegyezést is erősíthette volna. Több mint két évtizede a koronás címer már csak a szokásjog alapján is hódít, s üzenetével mélyen beleivódott lelkeinkbe. A koronás címert már akkor is, ott is használjuk, ahol hivatalosan nem is kellene. Például a nemzeti színű zászlón nem kapott hivatalosan helyet, ennek ellenére még miniszterelnök is tett esküt a koronás címerű zászló előtt. De ha elmegyünk egy-egy külföldi magyar nagykövetségre, konzulátusra, ott is az ilyen, jogszerűtlenül lengedező, koronás címeres zászlóval lehet találkozni. A MEASZ már több mint egy évtizede küzd azért, hogy a köztársaság eszménye szimbólumaiban is erősödjék. Még 2007-ben módosításra tettünk javaslatot a parlamenti pártoknak: a Magyar Parlament döntsön arról, hogy az 1848–49-es mintára a Kossuth-címer „hivatalosan is” egyenjogúan használható legyen a koronás címer mellett. Sajnos a javaslatunkból akkor nem lett semmi. Nekünk Mohács kell! – mondja a költő. Meg kellett tapasztalnunk a Fidesz és a KDNP diktatúraépítését, a köztársaság elbontását, hogy a Kossuth-címer értékes legyen a demokrácia

66

MEASZ 2013 hívei előtt. Hirtelen több szervezet is a szó szoros értelmében zászlajára tűzte, s 2012. október 23-án már a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP is felvállalta.

A XIII. kerület tevékenységéről A MEASZ XIII. kerületi szervezete rendszeresen, minden hónap harmadik hétfőjén klubnapot tart a Radnóti Miklós Művelődési Központban. Ezeken a találkozókon megbeszéljük az aktuális témákat, meghívjuk többek között a szövetség vezetőit. Az októberi klubnapon részt vett Pál Gizella alelnök, aki beszámolt a szövetség munkájáról. Hasonló rendezvényre Szanyi Tibor, a kerület országgyűlési képviselője is eljött. Korábban vendégünk volt Szekeres István és Szigetvári Miklós MEASZ-alelnökök is. Születésnapjukon köszöntöttük „szépkorú” tagjainkat, és kegyelettel emlékezünk olyan neves tagjaikra, mint dr. Kopácsi Sándor vezérőrnagy, Szabó Lajos ezredes, Tóth Mihály vezérőrnagy. Harsányi Iván történész előadást tartott a spanyol polgárháborúról, kiemelve Cséby Lajos, szövetségünk volt tagjának és családjának életét. Novemberi klubnapjukra meghívták dr. Ormos Mária történészt. 2012-ben részt vettünk a Gidófalvi Lajosra tartott megemlékezésen, a vizafogói mártíremlékműnél tartott rendezvényen, a Vígszínház előtt, a Petőfi-szobornál tartott ünnepségen, a Radnóti Miklós-díj átadási ünnepségén. Magyarország felszabadulására emlékezve koszorúztunk a Gellért-hegyi Szabadság szobornál, a költészet napján a kerületi József Attila téren emlékeztünk, a győzelem napja alkalmából részt vettünk a gesztenyéskerti ünnepségen, jelen voltunk a MEASZ évi közgyűlésén, a Ságvári Endre emlékére rendezett ünnepségen a Gesztenyéskertben, illetve az antifasiszta ellenállás emléknapján.

67

MEASZ 2013

Szeptember 6-án Hanti Vilmos a MÚOSZ külpolitikai tagozata füleki látogatása keretében találkozott Simon Zsolttal, korábbi szlovákiai miniszterrel, a Most–Híd párt alelnökével. A MÚOSZ külpolitikai tagozata jó hangulatú találkozóján Simon Zsolt kijelentette, nincsenek első és másodrendű határon túli magyarok. Azt szeretnék, ha a magyar kormány hagyná, hogy a szlovákiai magyarok úgy éljenek, ahogy ők maguk szeretnének, s azon fáradoznék, hogy ne megosztottságot, hanem együttműködést segítené elő. A szlovákiai magyarok megélhetését nehezíti a határ menti tokajibor-vita is. Ebben az esetben is az egy nemzet elve alapján a magyar félnek tekintettel kellett volna lennie a határon túli szőlőterületek tájegységére.

68

MEASZ 2013

Fischer Ádám karnagy átveszi a MEASZ Érdemérmet Hanti Vilmostól

A MEASZ és a Nagy Imre Emlékház által meghirdetett Maléter rajzverseny győzteseinek díjazása

69

MEASZ 2013 Híd a demokráciáért Egyesület küldetése A 2010 óta regnáló FIDESZ kormány mködése nyomán mély politikai, gazdasági és erkölcsi válság alakult ki Magyarországon, a demokratikus társadalom atomjaira hullott szét, a civil szervezdések munkáját teljesen ellehetetlenítették, széleskör felháborodás és forradalmi hangulat tölti el az emberek egyre szélesebb tömegeit. Olyan országban élünk, amelyben sajnos nem tisztelik már az emberi méltóságot, nincs megbecsülés, nincs becsület, nincs tisztesség, nincs szeretet, nincs szolidaritás, nincs összefogás, nincs bizalom és nincs igazi együttmködés a társadalmi csoportok között. Fehér galléros haramiák, pökhendi uralkodó elit, gátlástalan törtetk, könyörtelen rablók, és az ket feltétel nélkül kiszolgáló lakájok, udvari intrikusok, számító mamelukok és dilettáns politikai kalandorok országában élünk. A demokratikus rendszert és a független igazságszolgáltatást könyörtelenül felszámolták, megbénították és kiüresítették a jogállam és a parlamentarizmus korlátait és ellensúlyait, újabb és újabb adókkal, megszorításokkal sanyargatják a szegényebb néprétegeket, az uralkodó politikai elit gátlástalanul, egyre inkább a hatalom kizárólagos birtoklására törekszik, az oktatáson, kultúrán és életünket veszélyeztetve, az egészségügyi ellátáson is takarékoskodnak, miközben számolatlanul szórják a pénzt saját egzisztenciájuk növelésére és különféle szükségtelen, presztízs beruházásokra, és egyidejleg gátlástalanul csökkentik saját hozzájárulásukat a közterhek viselésében és a különféle adók befizetésében. Ezzel szemben a Híd a demokráciáért Egyesület egy népi, nemzeti indíttatású, szociálisan érzékeny, állampolgárai méltóságát tiszteletben, boldogulását szem eltt tartó, demokratikus vívmányait és szabadságjogait félt; kulturális és tudományos értékeit rz és gyarapító, természeti és gazdasági környezetét óvó; független, szabad és demokratikus köztársaságot akar megvalósítani, ezért az emberek közötti harmónia és együttmködés jegyében harcot indít a civilizációért, a társadalmi és gazdasági fejldésért, a humanizmusért, a köztársasági eszményekért, az emberi méltóságért, a pluralizmusért, a polgárosodásért, a szolidaritásért, a toleranciáért, a jobb és gazdagabb életkörülményekért . Ezen eszmék mentén együttmködni kíván minden olyan polgárral és civil szervezettel, amely a független, szabad, demokratikus Magyar Köztársaság megvalósításán fáradozik, ugyanakkor senkit nem kíván ebbl az együttmködésbl kizárni, aki a fenti célkitzésekkel egyetért, jöjjön akár a jobb vagy bal oldalról. Tagjai közé várja Magyarország minden olyan tisztességes polgárát, határon innen és túl, akinek fontos a haza javának szolgálata, és kész küzdeni egy szebb jövért, a teljes kör szabadságért, a társadalmi haladásért, egy korszer, európai, demokratikus jogállamért és benne a nehéz körülmények között él, becsületesen dolgozó emberek egyre jobb anyagi, erkölcsi és társadalmi megbecsüléséért.

Magyar, hajnal hasad! Serkenj fel, magyar nép! Magyarország nem volt, hanem lesz! Lesz még Magyar Köztársaság!

70

HÍD Egyesület 1081 Budapest Népszínház u. 27. Telefon: 06 1 247 8275 www.híd.hu [email protected]

MEASZ 2013 Halottaink Ádám György dr. Almássy Károly dr. Bakos Gyula Balogh Ferencné Balogh István Báthori Sándorné Baticz Szilveszterné Bedő Sándor Bendó László-Szolnok Bonta Mihály dr. Candukasz Tarnaszisz Csernovics Istvánné Csillag László Dimulász Kosztaszné Donkó József Faragó Sándorné Fazekas István Fazekas Istvánné Fráter István Frisch Gyuláné Glück Tibor Hajas Zoltán- Miskolc Harmat Frigyes-Szolnok Háros Ervin Hidas Tivadarné Horváth Attila Hugyák Pál Illés Andrásné Juhász Lajosné Juhász László Kárpáti Pálné Kása István Kass János Kékes Pál Kertész Ferenc Koltai Emil Kovács Ferencné Kovács György Kovács Miklós

Lakatos Emil Léderer Tiborné Lesnyák Sándorné Marosi Gyuláné Matiasek János-Nagycenk Megyesi János Müller László Nagy Lajos Nagy Lajos Naszódi Györgyné Nemes László dr. Oroszi István Pakot Lajosné dr. Pap Sándor Perger Mihály Pesti Dezső Pétcz Sándor Péterfalvi István dr. Peti Imréné Pető Lajos Pető Lajosné Rév Lajos Rott Imre Rózsa Miklós Sárdy Tibor Sárközi Sándor Sas László Siklós Ferencné Singer István Sipszer Andorné Sós Tibor dr. Szebeni Lászlóné Szirtes Béláné-Miskolc Vajda Imre Várkonyi György Varró Lajosné Virág Györgyné Zentai János

71

MEASZ 2013 Tartalom Magyarországi antifasiszták!

3

Kétszer ugyanabba a folyóba

7

A lopakodó Gonosz

10

Döntsön az olvasó

13

Radnóti-díjasok 18 Fontosabb évfordulók – 2013

26

A FIR nyilatkozata a sztálingrádi csata 70. évfordulója alkalmából

40

„Távol a hazától idegen földben, elvesztettük őket mindörökre...”

42

Az Ismeretlen Katona – Olaszországban

44

Időszerű antifasizmus

45

Hírek, események

50

A MEASZ elnökének levele a közjogi méltóságoknak

50

Koszorúzás a Gellérthegyen

53

„Az antifasizmus nem jobb- vagy baloldaliság kérdése!” 55

72

Bárdosi Jenő, Bajcsy-Zsilinszky börtönlelkésze

57

„Kunyhóból jő mind, aki a világnak szenteli magát…”

60

Izrael: kihívások és lehetőségek

62

A Kossuth-címer jogosultsága

64

A XIII. kerület tevékenységéről

67

Halottaink

71