A v´allalkoz´as vagyoni, p´enz¨ugyi ´es j¨ovedelmi helyzet´enek elemz´ese – 1. r´esz Fazekas Tam´as Kis- ´es k¨oz´epv´allalkoz´asok finansz´ıroz´asa
1.
A m´ erleg eszk¨ ozoldal´ anak elemz´ ese
A m´ erleg elemz´ ese. A m´erleg elemz´ese a v´ allalkoz´ as vagyoni ´es p´enz¨ ugyi helyzet´enek meg´ıt´el´es´ere ad lehet˝os´eget. Az elemz´es elv´egezhet˝ o 1. a m´erleg ´ atfog´ o elemz´es´evel ´es 2. az egyes m´erlegt´etelek r´eszletes vizsg´alat´aval. A m´ erleg eszk¨ oz oldala. A m´erleg eszk¨ ozoldal´ an bek¨ ovetkezett v´altoz´asok a vagyon megjelen´esi form´aj´aban bek¨ovetkezett elmozdul´ asokat mutatj´ ak be, amelyek ´ert´ekelhet˝oek a v´allalkoz´as terveihez viszony´ıtva, valamint a j¨ov˝ obeni m˝ uk¨ od´es ´es m˝ uk¨ od˝ ok´epess´eg szempontj´ ab´ ol is. K´ erd´ esek. 1. Melyek a t´ argyi eszk¨ oz¨ ok f˝ obb csoportjai? Mondjunk p´eld´akat is ezekre! 2. Csoportos´ıtsa a t´ argyi eszk¨ oz¨ oket! 3. Csoportos´ıtsa a forg´ oeszk¨ oz¨ oket! Az eszk¨ oz¨ ok csoportos´ıt´ asa. 1. Befektetett eszk¨ oz¨ ok : azok az eszk¨oz¨ok, amelyek a v´allalkoz´asi tev´ekenys´eget tart´osan, legal´ abb 1 ´even t´ ul szolg´ alj´ ak. (a) Immateri´ alis javak (b) T´ argyi eszk¨ oz¨ ok i. Ingatlanok (´es kapcsol´ od´ o vagyoni ´ert´ek˝ u jogok) ii. M˝ uszaki berendez´esek, g´epek, j´arm˝ uvek iii. Egy´eb berendez´esek, felszerel´esek, j´arm˝ uvek
1
iv. Beruh´ az´ asok, fel´ uj´ıt´ asok (c) Befektetett p´enz¨ ugyi eszk¨ oz¨ ok 2. Forg´ oeszk¨ oz¨ ok : azok az eszk¨ oz¨ ok, amelyek a v´allalkoz´asi tev´ekenys´eget nem tart´osan, maximum 1 ´evig szolg´ alj´ ak, k¨ onnyen ´ atalakulnak, megv´altoztatj´ak alakjukat. (a) K´eszletek i. Anyagok ii. Befejezetlen termel´es ´es f´elk´esz term´ek iii. K´eszterm´ekek ´ iv. Aruk v. K´eszletekre adott el˝ olegek (b) K¨ ovetel´esek ´ ekpap´ırok (c) Ert´ (d) P´enzeszk¨ oz¨ ok A t´ argyi eszk¨ oz¨ ok f˝ obb jellemz˝ oi. 1. Hossz´ u id˝ o alatt, fokozatosan haszn´ al´odnak el (fizikai kop´as, erk¨olcsi avul´as) 2. Anyaga nem ker¨ ul bele a seg´ıts´eg´evel el˝o´all´ıtott term´ekbe ´ eke az elhaszn´ 3. Ert´ al´ od´ as ar´ any´ aban, k¨olts´egk´ent t´er¨ ul vissza az ´arbev´etelben 4. Alapvet˝ oen meghat´ arozz´ ak a termel´esi folyamatot, a technol´ogia m˝ uszaki sz´ınvonal´at, a term´ekek min˝ os´eg´et, valamint a munka termel´ekenys´eg´et 5. P´ otl´ asuk, b˝ ov´ıt´es¨ uk komoly magalapoz´ast ig´enyel 6. Alapvet˝ oen meghat´ arozz´ ak a v´ allalat ´es az u ¨zlet´ag teljes´ıt˝ok´epess´eg´et A forg´ oeszk¨ oz¨ ok f˝ obb jellemz˝ oi. 1. A termel´esi ´es forgalmaz´ asi folyamatban ´alland´o k¨orforg´asban vannak: P´enzeszk¨ oz¨ ok → K´eszletek (vev˝ ok) → P´enzeszk¨oz¨ok 2. Nem maradnak hossz´ u ideig a v´ allalkoz´as vagyon´aban, maximum egy ´evig, mert ´atalakulnak, az ´ert´ek¨ uket ´ atadj´ ak az el˝ o´ all´ıtott term´ekek ´ert´ek´ebe. A t´ argyi eszk¨ oz - gazd´ alkod´ as alapmutat´ oi. 1. A t´ argyi eszk¨ oz¨ ok ´ allom´ any´ anak v´ altoz´asa (a) nett´ o ´ert´ek v´ altoz´ asa m´erlegcsoportonk´ent ()az el˝oz˝o ´evhez k´epest) ´es ¨osszesen (b) nyit´ o´ert´ek, n¨ oveked´es, cs¨ okken´es, z´ar´o´ert´ek (brutt´o ´es nett´o ´ert´ekre is, m´erlegcsoportonk´ent ´es osszesen) ¨ 2
(c) ´ert´ekcs¨ okken´esi le´ır´ as alakul´ asa (nyit´o´ert´ek, n¨oveked´es, cs¨okken´es, z´ar´o´ert´ek) m´erlegcsoportonk´ent ´es ¨ osszesen 2. A t´ argyi eszk¨ oz¨ ok ¨ osszet´etel´enek (strukt´ ur´aj´anak) v´altoz´asa (el˝oz˝o ´evben, t´argy´evben) 3. T´ argyi eszk¨ oz¨ ok hat´ekonys´ aga 4. T´ argyi eszk¨ oz¨ ok elhaszn´ al´ od´ asa 5. T´ argyi eszk¨ oz¨ ok j¨ ovedelemz˝ os´ege Alkalmazott jel¨ ol´ esek. 1. T EN : t´ argyi eszk¨ oz¨ ok nett´ o ´ert´eke 2. T EB : t´ argyi eszk¨ oz¨ ok nett´ o ´ert´eke 3. E: ´ arbev´etel (nett´ o) 4. VE : ´ arbev´etel (nett´ o) id˝ obeli v´ altoz´ asa 5. VT EN : t´ argyi eszk¨ oz¨ ok nett´ o ´ert´ek´enek id˝obeli v´altoz´asa 6. AM : ´ert´ekcs¨ okken´esi le´ır´ as (amortiz´ aci´o) 7. B: t´ argy´evben aktiv´ alt beruh´ az´ as ´ert´eke 8. N Y : eredm´eny (nyeres´eg, vagy vesztes´eg) T´ argyi eszk¨ oz¨ ok hat´ ekonys´ aga ´ es j¨ ovedelemz˝ os´ ege. 1. T´ argyi eszk¨ oz¨ ok rugalmass´ agi mutat´ oja (a) R =
VE −100 VT EN −100
= ...%
(b) R =
VT EN −100 VE −100
= ...%
(a) T´ argyi eszk¨ oz¨ ok forg´ asi sebess´ege =
E T EN
= ... fordulat
2. T´ argyi eszk¨ oz¨ ok hat´ekonys´ agi mutat´ oi (a) T´ argyieszk¨ oz - ar´ anyos ´ arbev´etel =
E T EN
´ (b) Arbev´ etel t´ argyieszk¨ oz - ig´enyess´ege =
· 100 = ... Ft
T EN E
· 100 = ... Ft
3. T´ argyi eszk¨ oz¨ ok j¨ ovedelemz˝ os´ege (a) T´ argyieszk¨ oz - ar´ anyos eredm´eny =
NY T EN
· 100 = ... Ft
3
T´ argyi eszk¨ oz¨ ok elhaszn´ al´ od´ asa. 1. Haszn´ alhat´ os´ agi fok: =
T EN T EB
· 100 = ..%
2. T´ argyi eszk¨ oz le´ırts´ aga = 100% − Haszn´alhat´os´agi fok =
3. Meg´ ujul´ asi mutat´ o=
B T EN
· 100 = ...%
4. Ut´ anp´ otl´ asi h´ anyad =
B AM
· 100 = ...%
AM T EB v
A forg´ oeszk¨ ozgazd´ alkod´ as alapmutat´ oi. 1. A forg´ oeszk¨ oz¨ ok ´ allom´ any´ anak v´ altoz´asa (el˝oz˝o ´ev, t´argy´ev, v´altoz´as %-a) m´erlegcsoportonk´ent ´es osszesen ¨ 2. A forg´ oeszk¨ oz¨ ok ¨ osszet´etel´enek (strukt´ ur´aj´anak) alakul´asa (el˝oz˝o ´evb, t´argy´ev, v´altoz´as %-a) m´erlegcsoportonk´ent ´es ¨ osszesen (a) K´eszletek r´eszar´ anya (b) K¨ ovetel´esek r´eszar´ anya ´ ekpap´ırok r´eszar´ (c) Ert´ anya (d) P´enzeszk¨ oz¨ ok r´eszar´ anya 3. Forg´ oeszk¨ oz¨ ok hat´ekonys´ aga 4. Forg´ oeszk¨ oz¨ ok j¨ ovedelemz˝ os´ege Alkalmazott jel¨ ol´ esek. 1. F E: forg´ oeszk¨ oz¨ ok ´ert´eke 2. E: ´ arbev´etel (nett´ o) 3. VE : ´ arbev´etel (nett´ o) id˝ obeli v´ altoz´ asa 4. VF E : forg´ oeszk¨ oz¨ ok ´ert´ek´enek id˝ obeli v´altoz´asa 5. N Y : eredm´eny (nyeres´eg, vagy vesztes´eg)
4
Forg´ oeszk¨ oz¨ ok hat´ ekonys´ aga ´ es j¨ ovedelemz˝ os´ ege. 1. Forg´ oeszk¨ oz¨ ok rugalmass´ agi mutat´ oja (a) R =
VE −100 VF E −100
= ...%
(b) R =
VF E −100 VE −100
= ...%
(a) Forg´ oeszk¨ oz¨ ok forg´ asi sebess´ege =
E FE
= ... fordulat
E FE
· 100 = ... Ft
2. Forg´ oeszk¨ oz¨ ok hat´ekonys´ agi mutat´ oi (a) Forg´ oeszk¨ oz - ar´ anyos ´ arbev´etel =
´ (b) Arbev´ etel forg´ oeszk¨ oz - ig´enyess´ege =
FE E
· 100 = ... Ft
3. Forg´ oeszk¨ oz¨ ok j¨ ovedelemz˝ os´ege (a) Forg´ oeszk¨ oz - ar´ anyos eredm´eny =
2.
NY FE
· 100 = ... Ft
A m´ erleg forr´ as oldal´ anak elemz´ ese
Forr´ asok. ´ A p´enz¨ ugyi forr´ asok (a PASSZ´IVAK) a v´allalkoz´as vagyon´anak (eszk¨ozeinek, akt´ıv´ainak) eredet´et, sz´ armaz´ as´ at mutatj´ ak. A vagyon sz´ armazhat: 1. saj´ at forr´ asb´ ol = saj´ at t˝ oke 2. k¨ olcs¨ on vett idegen forr´ asb´ ol (= idegen t˝oke), amelyek a k¨otelezetts´egek K´ erd´ esek. 1. Melyek a forr´ asok fontosabb csoportjai? 2. Melyek a saj´ at t˝ oke elemei? 3. Melyek az idegen t˝ oke elemei? Forr´ asoldal. 1. Saj´ at t˝ oke 2. C´eltartal´ekok 3. K¨ otelezetts´egek 4. Passz´ıv id˝ obeli elhat´ arol´ asok 5
Forr´ asoldal. 1. Saj´ at t˝ oke • Jegyzett t˝ oke • Jegyzett, de m´eg be nem fizett t˝oke • T˝ oketartal´ek • Eredm´enytartal´ek • Lek¨ ot¨ ott tartal´ek ´ ekel´esi tartal´ek • Ert´ • M´erleg szerinti eredm´eny 2. C´eltartal´ekok 3. K¨ otelezetts´egek 4. Passz´ıv id˝ obeli elhat´ arol´ asok Forr´ asoldal. 1. Saj´ at t˝ oke • Jegyzett t˝ oke • Jegyzett, de m´eg be nem fizett t˝oke • T˝ oketartal´ek • Eredm´enytartal´ek • Lek¨ ot¨ ott tartal´ek ´ ekel´esi tartal´ek • Ert´ • M´erleg szerinti eredm´eny 2. C´eltartal´ekok 3. K¨ otelezetts´egek (a) H´ atrasorolt k¨ otelezetts´egek (b) Hossz´ u lej´ arat´ u k¨ otelezetts´egek (c) R¨ ovid lej´ arat´ u k¨ otelezetts´egek 4. Passz´ıv id˝ obeli elhat´ arol´ asok
6
¨ Osszef¨ ugg´ esek 1. Saj´ at forr´ as Saj´ at mindazon forr´ as, amelyet a tulajdonsokok bocs´atottak a v´allalkoz´as rendelkez´esre. Saj´ at forr´ as Idegen forr´ as Idegen mindazon forr´ as, amelyet nem a tulajdonsokok bocs´atottak a v´allalkoz´as rendelkez´esre. ¨ Idegen forr´ as (t˝ oke) = Osszes forr´ as − Saj´at t˝oke Idegen forr´ as (t˝ oke) = K¨ otelezetts´egek ¨ Osszef¨ ugg´ esek 2. Nett´ o forg´ ot˝ oke (working capital) Nett´ o forg´ ot˝ oke (working capital) = forg´ oeszk¨oz¨ok forr´asai = a forg´oszek¨oz¨oknek azon r´esze, amelyet tart´ os forr´ asokkal, azaz NEM r¨ ovid lej´ arat´ u k¨ otelezetts´egekkel van finansz´ırozva. = Forg´ oeszk¨ oz¨ ok − Foly´ o forr´ asok = Tart´ os forr´ asok − Befektetett eszk¨ oz¨ok Saj´ at forr´ as Megjegyz´esek: • Foly´ o forr´ asok: az egy ´even bel¨ ul esed´ekes tartoz´asok, azaz r¨ovid lej´arat´ u k¨otelezetts´egek (RLK) • Tart´ os forr´ asok: saj´ at t˝ oke (ST) + hossz´ u lej´arat´ u k¨otelezetts´egek (HLK) Alapelvek. 1. Piacgazdas´ agi k¨ or¨ ulm´enyek k¨ oz¨ ott m˝ uk¨od˝o valamennyi v´allalkoz´asnak a f˝o feladatain k´ıv¨ ul v´allalnia kell a finansz´ıroz´ asi funkci´ ot is. 2. Az ´ aruk, jogok, vagy szolg´ altat´ asok beszerz´ese fizet´esi k¨otelezettes´egekhez vezet. Forr´ asok elemz´ es´ enek fontosabb mutat´ oi. 1. Forr´ asok ´ allom´ any´ anak v´ altoz´ asa (el˝ oz˝o ´ev, t´argy´ev, v´altoz´as %-a) m´erlegcsoportonk´ent ´es ¨osszesen 2. T˝ okestrukt´ ura, azaz a forr´ asok ¨ osszet´etel´enek alakul´asa (el˝oz˝o ´evben, t´argy´evben) m´erlegcsoportonk´ent ´es ¨ osszesen 3. T˝ okehat´ekonys´ ag 4. Toke j¨ ovedelmez˝ os´ege 5. T˝ okededezet
7
Alkalmazott jel¨ ol´ esek. 1. ST : saj´ at t˝ oke 2. IT : idegen t˝ oke 3. JT : jegyzett t˝ oke 4. N F T : nett´ o forg´ ot˝ oke P 5. E: eszk¨ oz¨ ok ¨ osszesen P 6. F : forr´ asok ¨ osszesen 7. Ebef : befektett eszk¨ oz¨ ok 8. F E: forg´ oeszk¨ oz¨ ok 9. E: ´ arbev´etel (nett´ o) 10. E: ´ arbev´etel (nett´ o) 11. VE : ´ arbev´etel (nett´ o) id˝ obeli v´ altoz´ asa 12. VF : forr´ asok ´ert´ek´enek id˝ obeli v´ altoz´asa 13. N Y : eredm´eny (nyeres´eg, vagy vesztes´eg) 14. M SZE: m´erleg szerinti eredm´eny 15. HLK: hossz´ u lej´ arat´ u k¨ otelezetts´egek 16. RLK: r¨ ovid lej´ arat´ u k¨ otelezetts´egek 17. A: ad´ oss´ ag´ allom´ any 18. P E: p´enzeszk¨ oz¨ ok T˝ okestrukt´ ura mutat´ ok. 1. T˝ okeell´ atotts´ ag (t˝ okeer˝ oss´eg) = 2. Idegen forr´ as ar´ anya = 3. Forg´ ot˝ oke ell´ atotts´ ag = 4. T˝ okefesz¨ ults´eg =
IT ST
IT P F
ST P F
· 100 = ...%
· 100 = ...%
N PF T F
· 100 = ...%
· 100 = ...%
5. T˝ oken¨ oveked´esi r´ ata =
ST JT
· 100 = ...%
6. Saj´ at t˝ oke n¨ oveked´esi u ¨teme =
M SZE ST
7. T˝ okemultiplik´ ator (t˝ oke´ att´etel) =
P
E ST
· 100 = ...% · 100 = ...%
8
A t˝ okehat´ ekonys´ ag- ´ es j¨ ovedelemz˝ os´ eg mutat´ oi. 1. T˝ okerugalmass´ agi mutat´ o (a) R =
VE −100 Vt −100
= ...%
(b) R =
Vt −100 VE −100
= ...%
2. T˝ okeforg´ asi mutat´ o, vagy t˝ oke fordulatsz´ama =
E T
= ... fordulat
3. Forr´ asok (t˝ oke) hat´ekonys´ agi mutat´ oi E P F · 100 = ... Ft P ig´enyess´ege = EF · 100 = ...
(a) T˝ oke - ar´ anyos ´ arbev´etel = ´ (b) Arbev´ etel t˝ oke -
4. Saj´ at o˝ke ar´ anyos eredm´eny =
NY ST
Ft
· 100 = Ft vagy %
T˝ okededezet mutat´ oi 1. 1. Saj´ att˝ oke-fedezet =
ST P E
2. Idegent˝ oke-fedezet =
· 100 = ...%
IT P E
· 100 = ...%
T˝ okededezet mutat´ oi 2. A befektett eszk¨ oz¨ ok fedezet azt fejezi ki, hogy a v´allalakoz´as tart´osan lek¨ot¨ott, befektetett eszk¨ ozeit milyen m´ert´ekben tudja a tart´ osan rendelkez´esre ´all´o forr´asokkal finansz´ırozni. 1. Fedezeti mutat´ o I. = 2. Fedezeti mutat´ o II. =
ST Ebef
· 100 = ...%
ST +HLK Ebef
· 100 = ...%
A k´et mutat´ o akkor optim´ alis, ha min´el nagyobb (100 sz´azal´ek k¨ozeli, vagy azt meghalad´o ´ert´ek), mert az azt jelenti, hogy a saj´ at forr´ asok egyre nagyobb h´anyad´at finansz´ırozz´ak a befektett eszk¨oz¨oknek, s kev´esb´e kell idegen forr´ ast (pl. hitelt) ig´enybe vennie. Elad´ osodotts´ ag mutat´ osz´ amai. 1. Ad´ oss´ ag´ allom´ any ar´ anya =
A A+ST
2. Ad´ oss´ ag´ allom´ any fedezetts´ege =
· 100 = ...% ST A
· 100 = ...%
3. Elad´ osodotts´ ag m´ert´eke (vagy t˝ okefesz¨ ults´eg) =
IT ST
4. Elad´ osodotts´ ag foka (vagy idegen forr´as ar´anya) =
· 100 = ...% IT P E
· 100 = ...%
Ad´ oss´ ag´ allom´ any = egy ´evet meghalad´ o hossz´ u lej´arat´ u tartoz´asok (H´atrasorolt k¨otelezetts´egek + HLK) 9
Likvidit´ as. Likvidit´ as Likvidit´ as = fizet˝ ok´epess´eg fenntart´ asa, egy v´allalkoz´as azon k´epess´ege ´es k´eszs´ege, hogy a fen´all´o fizet´esi k¨ otelezetts´egeit hat´ arid˝ ore ´es a teljes ¨ osszegben kifizesse, a lehet˝o legalacsonyabb k¨olts´egekkel. A likvidit´ as biztos´ıt´ as´ anak feladata, hogy p´enzt ´es likvid´alhat´o vagyont´argyakat az id˝oponthelyes t˝okebeszerz´es c´elj´ ab´ ol renelkez´esre ´ all´ıtson. 1. Likvidit´ asi r´ ata I. (,,Current ratio”) =
2. Likvidit´ asi r´ ata II. (,,Quick ratio”) =
FE RLK
F E−K RLK
3. P´enz¨ ugyi likvidit´ as (p´enzh´ anyad mutat´o) =
4. K´eszp´enzlikvidit´ as =
P E+Ertekpapirok RLK
PE RLK
A kapott ´ert´ekek k¨ oz¨ ul az 1-et, vagy az 1-n´el magasabbat tekintik optim´alisnak.
10
