XVII. Évfolyam 2. szám
Újra itt a nyár Körkép a szezon el tti felkészülésr l Minden év május végén, június elején elérkezik az id , hogy ügyfeleinknek, fogyasztóinknak, partnereinknek számot adjunk arról, mire vagyunk képesek a nyári szezonban, milyen min ség szolgáltatást tudunk nyújtani. Az igazgatóságok által szervezett tájékoztatókon elhangzó gondolatok egyrészt a média képvisel in keresztül a lakossági és közületi fogyasztóinkhoz szólnak, másrészt a tulajdonos önkormányzatokhoz, valamint a vízügyi és egészségügyi hatóságok képvisel ihez. Az idei felkészülés, mint ahogy az megszokott a DRV Rt. életében, már az elmúlt szezon lezárását követ en megkezd dött, hiszen a nyári többletfogyasztástól függetlenül, az év valamennyi napján kifogástalan min ség szolgáltatást kell nyújtania Társaságunknak. A tájékoztatók éppen ezért nemcsak a m vek m szaki állapotának változásáról kell, hogy szóljanak, hanem fontos, hogy felöleljék a szolgáltatással kapcsolatos valamennyi területet. Körképünkben, a 2002. május 27-én tartott kib vített vezet i értekezleten tartott beszámolók alapján, az egyes igazgatóságok által legfontosabbnak vélt feladatokról szólunk, míg részletes riportunkban a Nyugat – balatoni Igazgatóság tájékoztatóját olvashatják. Dr. Solti Dezs , a Pécsi Igazgatóság vezet je elmondta, hogy az elmúlt évek tájékoztatói során sikerült megismertetni az érintett önkormányzatok vezet ivel a regionális és helyi rendszerek m ködését, ezért a kapcsolatápolás érdekében új megoldást választottak a pécsiek. Annak érdekében, hogy a polgármesterek idejét ne rabolják a már többször elhangzott információkkal, nem tartanak központi összejövetelt, hanem “kisregionális” körönként maguk keresik fel az önkormányzatokat. A kezdeményezés el nye, hogy jóval kötetlenebb, bizalmasabb beszélgetéseket folytathatnak, konkrét helyi problémákról tárgyalhatnak, más módon juthatnak hozzá a fogyasztói megítéléshez, és ennek következtében valósabb képet kaphatnak önmagukról az “önkormányzatok szemüvegén” keresztül.
Az önkormányzatokkal folytatott kapcsolattartás érdekében kétségtelenül szükség van az új kezdeményezésekre, de sajnos hátránya is van a pécsiek módszerének: kevésbé alkalmazható a jóval több település ellátását biztosító igazgatóságok esetében. Lenthár József, az Észak-balatoni Igazgatóság vezet je szerint lehet ségeikhez mérten minden t lük telhet t megtettek annak érdekében, hogy munkájukra az idei szezonban se min ségi, se mennyiségi panasz ne érkezzen. A Gépészeti Igazgatóság közrem ködésével a Balatonfüredi Felszíni Vízm nél jelent s rekonstrukciós munka keretében cs bélelésre került sor, míg a füredi vezetékrendszert szivacsos cs mosás révén tisztították. Az igazgató úr szerint a közüzemi vezetékeken mért vízmin ségi értékek mindenhol a határértéken belül vannak. Ezt a tényt támassza alá az is, hogy a tavaly panaszt tev fogyasztók is jelent s javulásról számoltak be. Bóta László, a Somogy megyei Igazgatóság vezet je elmondta, hogy a szezon el tti m szaki szemlék lezárultak, az igazgatóság felkészülten várja a szezonban jelentkez többletfeladatokat. Tavaly a hosszú, forró csapadékszegény nyár következtében két településen is átmeneti vízkorlátozást kellett bevezetni. Örömmel számolt be az igazgató úr arról a hírr l, hogy a szóban forgó településeken, Berzencén és Somogyudvarhelyen, pályázati forrás segítségével megvalósuló új kutak garantálják a nyári zavartalan vízellátást. A csatorna- és szennyvízszolgáltatást illet en is számos pozitívum történt a felkészülési id alatt, elkészült a Nagyatádi Konzervgyár el tisztítója és jó ütemben halad a 18 település összefogásával megvalósuló barcsi szennyvízprogram is. Hullay Gyula, a Fejér megyei Igazgatóság vezet je tájékoztatta az értekezlet résztvev it, hogy az általuk ellátott településeken a vízellátás biztonsága garantált, és a nyári szezonban is kiegyensúlyozott vízmin séget tudnak biztosítani. Az ellátás a nemzetgazdasági szempontból is fontos - Velencei tavi üdül körzetben annak ellenére is megoldott, hogy a korábban tartalékként tartott cukorgyári vezetéket felszámolták, így az ercsi vízbázis vizét csak egy 400-as vezeték biztosítja Velencéig. A szezonban megnöveked mennyiségi igényeket a rendszer azonban így is képes kielégíteni. A szennyvízelvezetés, -tisztítás vonatkozásában az OVIBER jelezte az igazgatóságnak, hogy a f m vi fejlesztés várhatóan sszel kapja meg a környezetvédelmi engedélyt. Köszönhet en a kiváló önkormányzati kapcsolatoknak, hatékony propaganda indult meg a településeken annak érdekében, hogy minél többen kössenek rá a csatornahálózatra a lakosság körében. Májer József, a Dél-balatoni Igazgatóság vezet jét l megtudtuk, hogy a hatékony felkészülési munka eredményeképpen az általuk ellátott településeken sem kell számítani problémákra. Az igazgatóság egyik legfontosabb idei beruházásáról a DRV Hírek el z számában már beszámoltunk, a Balatonöszödi Vízm ben Közép – Európában els ként egy teljesen új technológiát alkalmaz Társaságunk. A Zenon bemerül membrán technológiával m köd , kormányzati beruházásként megvalósuló víztisztító egy hónapja üzemel, a napi kapacitás 6000 m3 fölé emelkedett. A hivatalos átadásra ünnepi keretek között július 10-én kerül sor.
A nyári csúcsszezonban néhány hét erejéig valószín leg a régi Siófoki Vízm vet is üzembe kell állítani. Az igazgató beszámolójában kiemelte még a kellemetlen szaghatások elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A DRV Rt. által szabadalmazásra bejelentett szagtalanítási eljárás alkalmazásával várhatóan nem lesz számottev szagprobléma. Pálfi Imre közm igazgató vezérigazgató helyettes a beszámolókat követ összefoglaló értékelésében szintén azt hangsúlyozta, hogy alapvet en jó helyzetben vagyunk és a m szaki adottságoknak megfelel , lehet legjobb szolgáltatást tudjuk nyújtani. Fontosnak vélte ugyanakkor, hogy azokról a megoldandó feladatokról is beszélni kell a tájékoztatókon, melyekkel hosszútávon néz szembe Társaságunk. Visszaköszön gondot jelent például az anyagi források hiánya, melynek következtében az elöreged rendszerek szinten tartása is egyre többe kerül. Sajnos a tulajdonosi beruházások elmaradása gyakran bennünket hoz kellemetlen helyzetbe, és csak remélni tudjuk, hogy nem a rendkívüli esetek hoznak ebben majd változást. Dónucz
A “tanár úr” nyugdíjba vonult Dr. Molnár László a DRV Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese 2002. június 1-én nyugdíjba vonult. A “tanár úr” közel 30 éves vízügyes életútja a Csongrád megyei Víz és Csatornam Vállalatnál kezd dött 1973ban, majd ezt követ en 1978-ban az Országos Vízügyi Hivatal f osztályvezet helyettese lett. 1987-t l a Dunántúli Regionális Vízm vek gazdasági igazgató helyettese, 1994-t l Részvénytársaságunk gazdasági vezérigazgató helyettese. Társaságunk valamennyi dolgozója nevében ezúton is köszönjük munkáját, és jó egészséget kívánunk. A víziközm szolgáltatás fejlesztés érdekében kifejtett tevékenysége és szakmai életútja elismeréseként, a Szakmai Szövetségünk elnöksége, Társaságunk javaslata alapján a “Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetsége Emlékérme” kitüntetést adományozott Dr. Molnár László úrnak a Víz Világnapja alkalmából, melyet március 22-én este vehetett át az Iparm vészeti Múzeumban rendezett ünnepségen. A kitüntetéshez ezúton is gratulálunk.
Szezon el tti tájékoztató a Nyugat-balatoni Igazgatóságon A Dunántúli Regionális Vízm Rt. Nyugat-balatoni Igazgatósága május 28-án Keszthelyen tartott szakmai el adást. A meghívott polgármesterek, a hatóságok képvisel i, újságírók, a menedzsmentet képvisel Pálfi Imre vezérigazgató-helyettes, valamint a házigazdák között szó esett az elmúlt évi szolgáltatási tapasztalatokról, az idei felkészülésr l, ezen kívül a vízellátás, csatornázás és szennyvízelvezetés 2002. évre várható kilátásairól is. Az el adó, Palánki János igazgató bevezet jében szólt e rendezvények évtizedes hagyományáról. Társaságunk az el adó, de természetesen lehet séget biztosítunk arra is, hogy a megjelent hatóságok, önkormányzatok képvisel i észrevételeikkel és javaslataikkal értékeljék munkánkat, illetve segítséget nyújtsanak részünkre abban, hogy az egyre magasabb szint elvárásoknak is eleget tudjunk tenni. Aztán a DRV Rt. rövid bemutatása következett, az el adó megemlítette a legfontosabb tudnivalókat a Társaságról. Örömmel tudatta, hogy az elmúlt év végén a keszthelyi szennyvíz labor megkapta a Nemzetközi Akkreditáló Testülett l az akkreditálási okiratot. A szolgáltatási tapasztalataikról, az elvégzett feladatokról és a várható ellátási helyzetr l hallhattak precízen megszerkesztett elemzést a tájékoztatón résztvev k. A rengeteg adat közül a vízellátás tekintetében az alábbiakat emeljük ki: a múlt évben összesen jelentkez vízigény több mint 4%- kal (393 em3) elmaradt a 2000. évit l. 2001-ben a vízátadások nélkül az igazgatóság területén a legnagyobb napi fogyasztás 34.602 m3, míg az átlagos fogyasztás 23.049 m3/nap volt éves viszonylatban. Az elmúlt évr l megállapítható- mondta a továbbiakban Palánki János: - hogy a mennyiségi igények kielégítésében kapacitás oldalról fennakadások nem voltak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy váratlan meghibásodásokból, topográfiai adottságokból ered rossz hidraulikai körülmények miatt, ne jelentkeztek volna kellemetlenséget okozó nyomáscsökkenések, átmeneti vízhiányok. A regionális szállítóm vön jelentkez meghibásodás, illetve tervezett leállások által el idézett üzemszünet kedvez tlen hatását azonban fogyasztóink szerencsére még közvetett módon sem érzékelték. Ehhez nagyban hozzájárult egyrészt a karbantartási munkák gondos el készítése, másrészt az el z és 2001. évben is lefolytatott szerelvénycserék. Az elmúlt évben 156 millió Ft beruházási forrást használtunk fel beruházásra, rekonstrukciós és értéknövel feladatainkra. Karbantartásra és hibaelhárításra 291millió Ft-ot fordítottunk, melyb l 244 millió Ft-ot a vizes, 47 millió Ft-ot a szennyvizes ágazatban használtunk el. Összegezésül és megnyugtatásul elmondta: - Amint fogyasztási adataink is mutatják, f m veink a kiépített kapacitásukkal 2002-ben is nagy biztonsággal képesek biztosítani a körzetünkben várható igényeket.
A szennyvízelvezetés-tisztítás területén, a vízellátással ellentétben, rendkívül komoly mennyiségi fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy felzárkózzunk az európai uniós csatlakozás szerint elvárt szintre. Ehhez mozgósítanunk kell egyfel l saját er forrásainkat, másfel l támaszkodnunk kell az uniós pályázati lehet ségek forrásaira is. Az Igazgatóságunk területére két balatoni szennyvíz régió esik. Az összes meglév szennyvízhálózat hossza, mely kezelésünkben van, meghaladja a 300 km-t, melyen napi átlagban elvezetett szennyvízmennyiség a kiépített 29.700 m3/nap kapacitással szemben nem éri el a 18.000 m3/napot. Az elmúlt évben felmértük a már meglév csatornahálózatra eddig még nem csatlakozott ingatlanokat, és a Balaton Törvény által megteremtett lehet ség alapján kértük az önkormányzatokat a rákötések kötelezésére. Régóta meglev probléma, hogy az ingatlanok egy részén a csapadékvizet is bekötik a szennyvízcsatorna hálózatba, másrészt a csapadékcsatornák kiépítetlensége miatt, nagyobb es zések és hóolvadások alkalmával m veinkre a burkolt felületekr l bejutó csapadékvíz esetenként meghaladja a telep hidraulikai kapacitását. A Balaton vízmin ség-védelme érdekében a szennyvízelvezetés és -tisztítás olyan többletköltségeket igényel, melyek más területeken nem, vagy csak részben jelentkeznek. Az így felmerül környezetvédelmi többletköltségek az elvezetés és tisztítás költségeinek mintegy 35 %-át teszik ki, melyet a díjban – nem teljes mértékben indokolhatóan – a fogyasztóinknak kell megtéríteni, másrészt a magas díj ellenérdekeltséget szül a szennyvíz-rákötések megvalósítása terén. A felvetett kérdésekre a választ a Társaság vezetését képvisel Pálfi Imre vezérigazgatóhelyettes adta meg. A DRV Rt. mint eddig, most is minden t le telhet t megtesz azért, hogy az alapszolgáltatásokat a legjobb tudása szerint végezze, a hibaelhárítások gyorsításával pedig törekszik majd arra, hogy a szolgáltatási zavarokat a minimálisra csökkentse, de az állam fejlesztési kötelezettségeit helyette megoldani nem képes. Felhívta a jelenlév k figyelmét, hogy az önkormányzatok is jobban kihasználhatnák az uniós támogatásokat. Például az ISPApályázat megoldhatja a gondjait, a szennyvízelvezetést és tisztítást tervez , de forráshiányos településeknek. Segítséget jelenthet nekik ebben a Balaton Fejlesztési Tanács, és a DRV Rt. is, amelyek együtt koordinálnak a pályázatoknál is. Szavaiból kiderült tehát, hogy a feltétlenül szükséges pénzen kívül, a legfontosabb mégiscsak az érintett szervezetek összefogása. Szabó Gábor
Vízm kezel i képzés
A DRV Rt., valamint a Baross Gábor Szakmunkásképz Intézet közös szervezésében vízm kezel i szakmunkás bizonyítványt nyújtó képzésben részesült Társaságunk 20 dolgozója. A három részb l álló – írásbeli, gyakorlati és szóbeli – szakmunkásvizsgákra május 3-án, 6-án és 7-én került sor a Nagyfelszíni Vízm és a DRV Rt. Siófoki Tanm helyében. Munkatársaink a szakvizsgát kiváló eredménnyel zárták.
A 2001-es év összefoglaló jelentése Az el z évekhez hasonlóan kedvez en alakult az értékesített ivóvíz mennyisége. A 2000. évhez képest 183 em3 a növekedés, mely teljes egészében a közületi körben realizálódott. A végs felhasználói körön belül a lakosság felé értékesített mennyiség 2,8%-kal csökkent, a közületi fogyasztás a bázishoz képest 10,6 %-kal n tt, amely növekedés az állami tulajdonú közm vekr l szolgáltatott többletértékesítésb l származik. A társvízm veknek átadott összmennyiség a bázishoz képest kismértékben csökkent.
A 2001. évi kiszámlázott csatornaszolgáltatási mennyiség alakulására hasonló tendenciák jellemz ek, mint az ivóvíz szolgáltatás végs felhasználói szegmensére. A vizsgált id szakban az elvezetett szennyvíz mennyisége kismértékben (115 em-rel) haladta meg az el z évit. Mind a két fogyasztói csoport esetében n tt az értékesítés. A csatornaszolgáltatás növekedése az állami tulajdonú közm veknél a lakossági körben volt a legmagasabb, mely nem utolsó sorban az új bekötések már érzékelhet hatásának tulajdonítható.
Az értékesítés nettó árbevétele 9.589.804 e Ft, amely 7,99 %-kal (709.309 eFt-tal) haladja meg a tervezettet. A többlet árbevétel jelent s része az ivóvíztermelés, -szolgáltatási (34%) és a szennyvízelvezetés, - tisztítási (26%) tevékenységen realizálódott. Az ipari víz esetében a növekedés meghatározóan a Pécsi H er m Rt-nek történ értékesítésb l származik. Kedvez en alakult az egyéb tevékenységek árbevétele is, melyb l kiemelked az épít ipar és az egyéb alaptevékenységen kívüli tevékenységen jelentkez árbevétel többlet.
Társaságunk 2001. évi üzemi eredménye 65.109 eFt. Ennek összetev i a 732.100 eFt-os üzemi bevételtöbblet, és a 683.792 eFt-os üzemi ráfordítás növekedés. Az értékesítési mennyiségek tervhez viszonyított jelent s növekedéséb l keletkezett üzemi bevétel-, és eredménytöbblet lehet vé tette a tervezett üzemi ráfordítás túllépését. A realizált eredmény lehet vé tette olyan szükséges többletfenntartási munkák elvégzését, amelyekre a tervben nem volt fedezet.
A Társaság statisztikai állományi létszáma 2001-ben 24 f vel kevesebb a tervezettnél. Az átlagbér 91.439 Ft/f /hó. Az átlagkereset emelést 2 lépcs ben valósítottuk meg. Az év elején 8,25%-os volt a bérfejlesztés, a 12,5 %-os éves, átlagos növekedést évvégi egyszeri juttatással értük el.
Decemberben plusz étkezési bont is juttattunk dolgozóinknak 58.8 mFt értékben. Ráfordításainkat növelte a 65.000 Ft/hó alatti besorolási bérrel rendelkez k december 1-i hatályú alapbérfejlesztése. (2.500 Ft/f /hó).
Végigjárta a ranglétrát Szebényi Tibor az informatikai igazgató A cégvezetés június elsejét l Szebényi Tibort nevezte ki a DRV Rt. informatikai igazgatójává. A szakember a vízm nél kezdte a munkát, s végigjárva a ranglétrát, a m szaki oldalról fokozatosan került át az informatikai vonalra. Az alábbiakban t mutatjuk be a DRV Hírek olvasóinak. Víztechnológia, Szenny-víztechnológia és Hulladék-kezelés szakon kapott mérnöki diplomát a lengyelországi Wroclaw m szaki egyetemén 1984-ben, majd a budapesti Külkereskedelmi F iskolán, 1996-ban TQM szakközgazdász diplomát szerzett. Tervez gyakornokként került 1984-ben a DRV-hez, majd egy év múlva területi technológusként a cég legnagyobb egységénél, a Dél-balatoni Üzemigazgatóságnál a víz- és csatornam vek technológiai üzemeltetésének szakmai irányítása lett a feladata. Részt vett a fejlesztésekkel kapcsolatos beruházások el készítésében, tervbírálatokban és próbaüzemelésekben is. Technológiai szaktervez ként, illetve munkacsoport vezet ként létesítményeket is tervezett vállalati és a Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében. F technológusnak 1991-ben nevezték ki, feladata a víz és csatornam vek technológiai üzemvitelének és min ségellen rzésének szakmai irányítása volt. Ezid alatt jelent s feladatot vállalt a részvénytársaság min ségbiztosítási rendszerének bevezetésében, majd 2000 évt l már mint informatikai projektvezet az SAP vállalatirányítási rendszer, valamint a M szaki Információs Rendszer bevezetésével kapcsolatos projektvezet i feladatokat látja el. 2001-t l képviseli hazánk Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetségét az Európai Uniós országok víziközm -szolgáltatóinak nemzetközi szövetségében. Több alkalommal tartott el adást különféle fórumokon a víziközm szolgáltatásról, valamint írt ezzel kapcsolatos cikkeket is. - Három évvel ezel tt a DRV Rt. jelent s informatikai fejlesztésekbe kezdett - meséli az új igazgató. - Ezek közül a legfontosabb az SAP programrendszer, amely egy vállalati irányítási
és logisztikai ügyvitelt támogató szoftver, a másik a m szaki információs rendszer, a MIR, amely a víziközm vek üzemvitelét segíti, vízmennyiségi (termelési) és vízmin ség ellen rzési adatok nyilvántartásával, illetve van egy Integrált Humán Reform nev programunk, ami jelen pillanatban a munkaügyi nyilvántartást és a jövedelem számfejtést támogatja. Emellett használunk egy menetlevél nyilvántartó programot is. Ezen programok egymáshoz illesztett használata, illetve a használatukhoz kialakított adatátviteli hálózat kiterjedtsége olyan bonyolult rendszert alkotnak, amelyr l az eddigi gyakorlat során bebizonyosodott, hogy önálló menedzselést igényel. Az információk áramlásának egyszer sítése, és a létrehozott számítástechnikai alkalmazások kihasználásának optimalizálása tette szükségessé az informatikai igazgató pozíció létrehozását, amelyre a vezetés engem jelölt ki. A vállalatirányításnak ma már igen nagy szüksége van a gyors és pontos információkra, s ezt igyekszünk minél hatékonyabb eszközökkel, módszerekkel biztosítani. Feladatkörömhöz tartozik az információ-gazdálkodás irányítása, melynek lényeges elemei a többszörös adatszolgáltatás megszüntetése, és a papír alapú adatkezelés egyre teljesebb kiszorítása az informatikai rendszerek használatával. A cégvezetés számára az úgynevezett vezet i információs rendszert a már m köd rendszerek összesítésével most kell majd összeállítanunk, kialakítanunk. Az egyik konkrét feladatunk már erre az évre a havi rendszerességgel összeállítandó adatöszszesítés lesz, amelyb l folyamatosan nyomon követhet a cég gazdálkodása, helyzete, s t az egyes ágazatok hatékonysága is. Az új pozíció egyik igen fontos célja, hogy az eltervezett informatikai fejlesztéseket sikeresen megvalósítsuk, és a részvénytársaság dolgozói ezeket megelégedéssel használják napi munkavégzésük egyik fontos eszközeként. Szebényi Tibor felesége is immár húsz éve a DRV dolgozója, szeretik Siófokot, a Balatont. Két gyermekük van, a kisebbik általános iskolás, a nagyobbik Almádiba, a kéttannyelv gimnáziumba jár. Gy. L.
Az új vezérigazgató-helyettes: Csuport László Március 1-t l gazdasági tanácsadóként ismerkedik a DRV Rt. munkájával Csuport László, június 1-t l pedig a nyugdíjba vonuló dr. Molnár László utódjaként kinevezték a cég gazdasági vezérigazgató-helyettesének. - Az els három hónap a felkészülést szolgálta erre a rendkívül fontos pozícióra - mondta Csuport László -. Az utóbbi évtizedben mindig vezet ként dolgoztam, s kicsit furcsa volt számomra, hogy ebben a három hónapban nem kellett vezetési feladatokat ellátnom, hanem nyugodtan tanulmányozhattam a DRV m ködését, gazdálkodását, felépítését, megismerkedhettem emberekkel, aktuális gondokkal, feladatokkal. - Érdekl désem korábban is els sorban a
gazdasági terület felé irányult, de emellett azt tapasztaltam, hogy nagyon hasznos számomra a m szaki alapvégzettség is, hiszen a m szaki szakemberekkel sokkal könnyebb szót érteni, ha az ember mögött ilyen irányú ismeretek is állnak. Hasonló a benyomásom a DRV Rt.-nél is: a területi igazgatókkal és más vezet kkel könnyebben lehet kontaktust teremteni, ha az embernek m szaki rálátása is van a dolgokra. Csuport László 51 éves. Elvégezte a Kandó M szaki F iskolát, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemet, kés bb pedig a Debreceni Egyetemen szerzett MBA diplomát. Középfokú angol nyelvvizsgával is rendelkezik. A Postánál, a MATÁV-nál, s ennek leányvállalatainál dolgozott általában gazdasági igazgatóként. A Rábához kerülve töltötte be az ügyvezet igazgatói posztot. A három hónap alatt azt tapasztaltam, hogy egy nagyon jól összeforrott kollektíva dolgozik a DRV-nél. A cég speciális területen m ködik és ilyen szempontból több újdonságot tartogat számomra, vannak azonban hasonlóságok a korábbi munkahelyeimhez. Példaként említhetném a Matáv Rt.-t - ahol régebben dolgoztam-, és ahol a lakossági kapcsolatok, a közületi ügyfelek, a folyamatos szolgáltatás ugyancsak megtalálható. Úgy gondolom, a DRV m ködési területe még érzékenyebb, mint a távközlésé, hiszen itt alapvet fogyasztási javakról van szó, amely olyasmi, mint a leveg : csak akkor vesszük észre, hogy mennyit ér, ha fogytán van, vagy ha elfogy. Azért is tetszik a DRV tevékenysége, mert olyan területen dolgozik, amely nagyon fontos az emberek életében. Az a sajátossága a vállalatnak, hogy nem kimondottan profitorientált, és igen jelent s az állami tulajdon aránya. A DRV-nél gyakran az a legfontosabb, hogy elhárítsunk egy hibát és helyreállítsuk a szolgáltatást, s nem az, hogy abból nekünk mennyi lesz a közvetlen anyagi hasznunk. Mindezek ellenére úgy gondolom azonban, hogy hosszabb-rövidebb távon közelítenünk kell a versenyszféra felé, hisz az élet minden területén el térbe kerül a hatékonyság javítása, az eredményesebb m ködés. Úgy vélem, hogy ilyen szempontból a DRV-nél is fontos a továbblépés, például az, hogy összemérjük magunkat más, hasonló szolgáltatókkal, és igyekezzünk még eredményesebben tevékenykedni. Több olyan megbeszélésen vettem részt, amelyek a 2002-es évet meghatározzák. Így például a min ségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban, az üzleti folyamatok kontrollingjával összefüggésben, valamint talán a legfontosabb munkában, az operatív tervezésben. Ez utóbbi képezi a vezérfonalát a 2002. évi feladatoknak. Eddigi tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy egy jó csapathoz csatlakoztam, ahol eredményesen lehet majd folytatni az el döm, dr. Molnár László által végzett munkát. A mérce nagyon magas, hisz Molnár úr elismert szaktekintély, de mindent megteszek annak érdekében, hogy a DRV Rt. m ködését ne érintse a váltás. Úgy gondolom, a versenyszférában megszerzett tapasztalataim hasznosak lesznek a DRV jöv beli jobb m ködésében. Csuport László Budapestr l, Csepelr l naponta jár dolgozni Siófokra. Számunkra szokatlan ekkora távolság, de - mint mondja - megszokta a napi több órás utazást. Annakidején Gy rbe is úgy járt be, s t ha Budapesten akar egyik kerületb l egy távolabbiig eljutni, gyakran az egy óra nem is elég. Más országokban ez szinte természetes dolognak számít. Két fia van, 27 és 17 évesek. Szeret kertészkedni, s Gy rben például hetente kétszer focizott. Ha módja lesz rá, itt sem hagyja abba a rendszeres mozgást. Gy. L.
A DRV Rt. Balatonfüreden rendezte idén a központi Víz Világnapi rendezvénysorozatát Az esemény keretében március 19-én Irodalmi Estre került sor, melynek tartalmi részét Veszeli Lajos fest m vész és Baranyi Ferenc József Attila díjas költ állították össze. A híres magyar költ k vízr l szóló verseit Oravecz Edit és Vándorfi László színm vészek adták el , Kassai Franciska énekes-zeneszerz el adásában saját szerzemények és magyar népdalok csendültek fel. A zenés irodalmi esten Lenthár József, Észak-balatoni igazgató adta át a Víz Világnapi irodalmi pályázat helyezettjeinek a díjakat vers és próza kategóriában. Március 20-án este “Cseppr l – cseppre a víz nyomában” címmel családi vetélked t szervezett Társaságunk a balatonfüredi és környékbeli települések csapatai számára. A vetélked n részt vev családok el zetesen felkészülési anyagot kaptak, majd a helyszínen megtekintették a DRV Rt. referenciafilmjét. Ezt követ en mind a feln ttek, mind a gyerekek tesztlapokat töltöttek ki, és egy izgalmas társasjáték furfangos kérdéseit megválaszolva igyekeztek célba jutni. A játékos formában megszervezett este során a csapatok és az érdekl d k számos vízzel, Balatonnal és Társaságunkkal kapcsolatos információt szerezhettek. Március 22-én került sor a központi Víz Világnapi ünnepségre. A délel tt során, a törzsgárda ünnepség keretében Dr. Bogár Dezs , a DRV Rt. Igazgatóságának elnöke, adta át a 25, 30, 35, 40 éves törzsgárda dolgozóknak az elismer okleveleket, emlékplaketteket. Rendhagyó módon Társaságunk vezérigazgatója, Tóth István is ezen ünnepség keretében vehette át 20 éves törzsgárda kitüntetését.
Az ünnepség az Art-East Galériában folytatódott, ahol a térség 13 iskolájának 41 diákja, egész hetes alkotótáborban töltött munkája megkoronázásaként, különleges bábel adással kedveskedett az ünnepelteknek. Ezt követ en Dr. Kiszely Pál Balatonfüred alpolgármestere és Veszeli Lajos fest m vész nyitották meg a Szakmai és Képz m vészeti Kiállítást, mely április 8-áig volt megtekinthet a Galériában. A balatonfüredi Víz Világnapi rendezvénynek méltó emléket állítva, Társaságunk köztéri alkotást adományozott az Állami Szívkórháznak. Manninger Jen KöViM politikai államtitkár ünnepi köszönt jét követ en került felavatásra
M. Nagy József “Az él víz oltalmazója” cím nimfája, melyet jelképesen Dr. Veress Gábor professzor vett át a Szívkórház nevében. A szoboravatást követ en, Dr. Bogár Dezs és Tóth István koszorút helyeztek el a Kossuth-forrásnál. A rendezvény vidám hangulatú ünnepi vacsorával zárult, ahol pohárköszönt t mondott Dr. Bóka István országgy lési képvisel , a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. D. L.
Négy évtized a vízm nél “Óriási a fejl dés” A Víz Világnapja alkalmából rendezett központi ünnepségen Balatonfüreden két dolgozónk kapott 40 éves vízm ves munkájáért elismerést. Az alábbiakban ket mutatjuk be olvasóinknak. Domonkos Imre Sümegprágán született 1942-ben. 1962. március 2-án jött a vízm höz dolgozni. Tapolcán volt vízvezetékszerel ipari tanuló, a katonaságnál az MHSZ-en belül megszerezte a jogosítványt. Imádta a gépjárm veket, s Tapolcára visszatérve újra munkába állt. Kapott egy szolgálati motort, azzal járta az egész Balaton-partot Szigligett l Kiliántelepig. Nagy volt a terület, sokat kellett utazni, de fiatal korban ez nem volt fárasztó, inkább egy nagy kaland volt csak a számára. Tapolcán saját szivattyú volt, gépházzal, a hetvenes évek elején a regionális vízvezetékre kellett átállni, amely folyton új és új feladatokat, kihívásokat jelentett. Domonkos Imre, Nyugatbalatoni Ig.
- Ha éjjel felébresztettek, hogy valahol cs törés van, azonnal meg tudtam mondani, hogy mit hol kell elzárni - emlékezik ma is a régi szép id kre.
Azóta a motorok “kimentek a divatból”, ma már autóval jár is, de a gépjárm szeretet megmaradt. Sok emlék f zi a céghez, a feladatokhoz. Egyik ilyen volt a tapolcai tízemeletes “ipszilon” házak ügye, ahol nekik kellett kialakítani az egész rendszert, zónákat kijelölni, hogy minden lakásba eljuthasson megfelel nyomással a víz. Két kislánya és egy fia van, Vonyarcon szintén a DRV-nél dolgozik. Szabadidejében szívesen pecázik, régebben focizott is járási osztályban, Sümegprágán, ma csak szurkolója a sportágnak.
Boros Imre a Balatonfüredi Igazgatóság dolgozója, 1961 október 17-én került az akkori Veszprém Megyei Vízm höz, mint szerel . Közben bejárta a ranglétrát, még megbízott üzemvezet ként is dolgozott Zánka térségében. Dolgozott Akarattyától Tihanyig, Alsóörsön, Füreden... általában az ivóvízhálózat építésével, karbantartásával, üzemeltetéssel, fenntartással kapcsolatos dolgokkal foglalkozott mindig. Visszatekintve az elmúlt negyven évre, szinte kifejezni sem lehet, mekkora fejl dés következett be a technikában, s magában a vízellátásban. Annakidején 1961-ben az volt a szivattyú cs törés idején, hogy kaptunk két horganyzott vödröt, s azzal mertük a vizet. Most különféle automatikus szivattyúk vannak, s a szerel nek jószerével csak meg kell jelennie a munkahelyén, s ott megy minden magától. Id közben divatba jöttek a m anyag csövek, én még másodmagammal vittem egy kétszáz milliméteres, öt méteres csövet, ami körülbelül másfél mázsát nyomott. A két világot nem is lehet összehasonlítani. A hallatlan fejl dés körülbelül 15 éve kezd dött meg intenzíven, azóta szinte nap mint nap találkozunk újdonságokkal. Boros Imre, Észak-balatoni Ig.
Lakodalmakban, rendezvényeken az öccsével duóban muzsikálnak, neki a dobfelszerelés jutott. A fia sem esett messze a “fájától”, is dolgozott egy ideig a vízm nél, de aztán a zenélést választotta, s egy zenekar vezet je. Boros Imre tavaly új házat épített, így kevés ideje maradt másik sportjára, a pecázásra, de idén - mint mondja - többször szeretne lejárni horgászni. A kifogott halból pedig kit n halászlét tud f zni. Annak ellenére, hogy a kedvenc étele nem is ez, hanem a Lacipecsenye, amit természetesen szintén saját kez leg szeret elkészíteni. Gyarmati László
Mennyire elégedettek dolgozóink? Annak érdekében, hogy e kérdésre válaszolni tudjunk, dolgozói elégedettség vizsgálatot tervezünk lebonyolítani a DRV Rt-nél. A Társaság vezetése az éves stratégiai tervnek megfelel en döntött a felmérés elvégzésér l. A felmérés célja nem csupán az, hogy pillanatfelvételt készítsünk a jelen helyzetr l, hanem az is, hogy olyan információkat nyerjünk dolgozóinktól, amelyek segítségével eredményesebbé, hatékonyabbá tehetjük munkánkat, megtervezhetjük a jelen problémáinak feltárása alapján a jöv feladatait. Célunk a vezetés tájékozottságának kib vítése, az üzleti folyamatok adatainak ismerete mellett olyan információk rendszerezett módon történ feldolgozása, amelyek egyes döntések háttéranyagául szolgálnak. Némi el zménye van már Társaságunk életében a tervezett vizsgálathoz hasonló kutatás elvégzésének. 1998-ban, az ISO szabvány szerinti m ködésre való felkészülés id szakában a Macro-TQI tanácsadó cég által végzett felmérésnek voltak olyan részei, amelyek a dolgozói elégedettség vizsgálatát célozták meg. Folytatni kívánjuk a megkezdett utat, nem egyszeri
akciót szervezünk, hanem a társasági kultúra szerves részévé tenni a dolgozói elégedettség rendszeres felmérését. A feladat összhangban van az ISO 9001:2000-es szabvány szellemiségével, az ISO 9001:9004-es szabvány ajánlásaival, a teljeskör min ségirányítás elveinek fokozatos térnyerésével. A felmérés lebonyolítását a PR, a munkaügyi és a min ségügyi szakterület vállalta magára. Mire is vagyunk kíváncsiak? Többek között arra, hogyan látják munkavállalóink a Társaságot, milyen munkahelynek tartják? Elégedettek-e a bérezési rendszerrel, a szociális-jóléti juttatásokkal? Mennyire tartják fontosnak a juttatások egyes elemeit? Mennyire ismerik és milyen mértékben fogadják el a stratégiai célkit zéseket, azonosulnak-e a társasági célokkal? Szeretnénk képet kapni továbbá az információáramlással, küls és bels PR munkával kapcsolatos dolgozói véleményekr l. A dolgozói elégedettség vizsgálatot várhatóan 2002 nyarán bonyolítjuk le. Természetesen a felmérés anonim, a kérd ívek névtelenek, teljes nyíltsággal és szintén lehet állást foglalni. Az adatok kiértékelése után tájékoztatást fogunk nyújtani a vizsgálat eredményeir l, valamint az eredmények alapján tervezett megvalósítandó intézkedésekr l. Kérjük, hogy a kutatásban való részvételükkel, válaszaikkal, a kérd ívek szabályos kitöltésével tegyék lehet vé az objektív felmérést. Cservenné Boros Andrea humán szervez
Mennyire elégedettek fogyasztóink? A címben megfogalmazott kérdésre keresi a választ a DRV Rt. megbízásából, a Macro TQI Vezetési és Piackutatási Tanácsadó Kft. által lebonyolítandó fogyasztói elégedettség felmérés. 2002. május 27. és 2002. július 14. között a DRV Rt. megbízólevelével és fényképes igazolvánnyal rendelkez kérdez biztosok keresik fel a DRV Rt, m ködési területéhez tartozó valamennyi polgármesteri hivatalt, 100 el zetesen értesített közületi fogyasztót, valamint a szúrópróbaszer en kiválasztott lakossági fogyasztókat. Ezúton is kérjük az érintett önkormányzatok vezet it, illetve fogyasztóinkat, hogy a szolgáltatásunkkal kapcsolatban feltett kérdések megválaszolásával, járuljanak hozzá munkánk sikeréhez. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. stratégiai célja a fogyasztói igények biztonságos, folyamatos kielégítése. A szóban forgó elégedettség-felmérést Társaságunk annak érdekében végezteti a lakossági és közületi fogyasztók, valamint a DRV Rt.-vel kapcsolatban álló önkormányzatok körében, hogy megismerhessük ügyfeleink, partnereink elvárásait, észrevételeit, javaslatait. Tesszük mindezt azért, mert a felmérés alapján, szeretnénk munkánkat valamennyi fél kölcsönös megelégedésére tovább javítani.
A kérdez biztosok által feltett kérdések megválaszolásával számos hasznos információhoz juthat Társaságunk. Többek között kíváncsiak vagyunk arra, hogy fogyasztóink mennyire ismerik tevékenységi körünket, milyennek ítélik meg a DRV Rt. szolgáltatási színvonalát, mit szeretnének esetleg megváltoztatni a szolgáltatásunkkal kapcsolatban. Úgy gondoljuk azonban, hogy a megkérdezettek szempontjából is tanulságos lehet a felmérés, hiszen minden bizonnyal néhány olyan kérdésre is választ kell adni, amire egyébként “hétköznapi vízfelhasználóként” soha nem gondol az ember. A helyi tájékoztatás hatékonyabbá tétele érdekében, számítunk az önkormányzatok segítségére, hogy a lakosság körében szúrópróbaszer en elvégzend felmérésünk valamennyi általunk ellátott településén minél szélesebb körben ismertté válhasson. Kérjük ezért az önkormányzatok vezet it, amennyiben a településükön van id szakosan megjelen kiadvány, helyi újság, úgy szíveskedjenek a lakossági fogyasztóink tájékoztatásában közrem ködni. Valamennyi megkérdezett fogyasztónk szíves türelmét és közrem ködését el re is köszönjük! A felmérés eredményeir l a DRV Hírek hasábjain természetesen részletesen beszámolunk. D.L.
Szakmai bemutató a Gépészeten Folytatva a nemrégiben elkezdett gyakorlatot, április 19-én újabb szakmai bemutatóra került sor a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság megújult tanácskozótermében. Ezúttal a Duna-Armatúra Kft. termékeivel ismerkedhettek meg a résztvev szakemberek. - Tavaly áprilisban egy nagysiker bemutatót tartottunk, amikor három cég képviseltette magát, többek között a Duna-Armatúra Kft. is. E sikeres rendezvényen felbuzdulva jött el újra hozzánk immár önállóan a cég - mondta Máté László, a DRV Rt. Gépészeti Igazgatóság igazgatója -. M szaki szakembereket hívtunk meg a központi osztályainkról, igazgatóságainkról azzal a szándékkal, hogy a Duna-Armatúra praktikus, jó min ség , használható termékei minél nagyobb számban kerüljenek alkalmazásra a DRV területén. Az elmúlt évben voltunk szakmai tapasztalatcserén Németországban a Zenner cég meghívására, s akkor megismerkedtünk a Duna-Armatúra kinti termékeivel is. A cégek közötti jó kapcsolatnak is köszönhet a mostani bemutató, amely minden bizonnyal tovább b víti az együttm ködést és a közös el nyökön alapuló gazdasági kapcsolatokat. - Tíz éve alakult a Duna-Armatúra Termel és Kereskedelmi Kft. német és magyar székhellyel. Közm építéssel foglalkozunk, s kiemelt fontosságúnak tartjuk a Balaton és térségének korszer ellátását. - mondta Popovics Sándor, a cég ügyvezet je -. Több alkalommal tartottunk szakmai termékbemutatót, s az itteni vízügyi szakemberek igényeihez alkalmazkodva igyekszünk minél szélesebb kör szolgálta-
tással segíteni. Fontosnak tartjuk, hogy jó min ség , hosszú élettartamú, s az európai normáknak megfelel termékek kerüljenek beépítésre. Kimondottan ilyen jelleg anyagokat forgalmazunk, s gyártóink is ilyen min sítéssel rendelkeznek. Kiemelném az orosházi öntödében gyártott t zcsapunkat, amely saját fejlesztés , s jelent s része belföldre, a többi román és lengyel exportra kerül, valamint azokat a csatorna fedlapokat, amelyeket egy francia céggel közösen forgalmazunk. Tavaly ezzel a román piacon 580 ezer eurós világbanki támogatást nyertünk. Cégünknek van egy romániai leányvállalata is, Duna-Armatúra Bukarest néven. A siófoki bemutatóra két németországi bemutató buszt is elhoztunk, hogy a jelenlév szakemberek megtekinthessék a jelenleg kint használatos korszer termékeket. Bízom abban, hogy a jó min ség meggy zi a vízm ves szakembereket is, s a Balaton térségében minél több ilyen terméket építenek majd a közm vekbe. -Gyarmati-
A déliek “Ásza” Portré kollégánkról, Szobonya Istvánról, aki f állású vizes, de mint kiderül majd, tud mást is. Például nemcsak szenvedélyes híve az “ördög bibliájának” a kártyának, hanem elismert versenyz ként bajnok is az ultiban, ezenkívül esküv k hivatásos v félye a hétvégeken. No, de ne hogy azt higgyék, hogy ezzel vége, mert ha mind err l le kéne valamiért mondania, mint a világhír bohócunk is mondhatná: “Van másik! Na látóód!” Remélem kíváncsiak a folytatásra. A Nyim melletti domboldalra kapaszkodás után, háza elé érve két újabb dolog azonnal kiderült róla, egy: mivel autót szerelt éppen, ezek szerint ehhez is ért. Másodszor: a munkálkodását a ház mögül kihallatszó óriási kutyaugatás kísérte, amely viszont mindjárt egy vérbeli tenyészt r l árulkodott az ide látogatónak. Nem sokat kellett várni, hogy kiderüljön van még egy harmadik szenvedélye is. Megtudtam ugyanis, hogy a ház mögött sz l is található. Ahol sz l , ott bor is lesz gondoltam. Nem kellett csalódnom, a saját préselés , jóféle piros ned kíséretében vonultunk fel az emeletre, hogy a legilletékesebb helyen, az általa nyert oklevelek és kupák társaságában kérdezhessem az ultiról, szenvedélyei legnagyobbikáról Persze azért el tte tartottunk egy kis bemelegítést, én a borral, házigazdám, pedig a szokásos bemutatkozó mondatokkal (ne gondolják, hogy bor nélkül).
- 1953 május 1-én a munka ünnepén születtem Balatonendréden (ezt nagyon hangsúlyozd ki, kérte t lem). Mint a falusi gyerekeknél szokásos: - munkára kell nevelni szakmát kell szereznie elvek jegyében- általános lakatosnak tanultam. Úgy, keveselltem azt a tudást, ezért két év alatt leérettségiztem Siófokon. 1978-ban kerültem a DRV-hez a szennyvíztelepre gépészként, ahol az iszapprést kezelem, de hozzám tartozik a f tés is. A beosztásból adódóan jó, hogy van szabad id , a pénz az nem olyan sok, de biztos munkahely, - ha ezeket a dolgokat mérlegeli az ember, akkor otthon van. – Fogalmazza meg a lényeget tömören. Családjáról is kérdezem? Kiderül, két lánya van, akik már férjhez mentek - Ultizni nem tanítottam meg ket, mert ez egy borzasztó szenvedély- ismeri el mindjárt az elején. Az ulti tanulást már 14 éves kora táján elkezdte az endrédi “kocsma kultúr-intézetben.” Minden vasárnap három asztalon ment itt a játék: a széls n, ahol is kezdett, a szerencsétlenek, a másikon a men k, a bels n az öregek (nevüket István ma is hibátlanul sorolja). Ahhoz, hogy ott a legbelülre kerüljön öt évre volt szükség, de mint mondja: Ebben a játékban úgy 10-15 év a tanuló id , és még akkor is ront az ember! Én már 35 éve játszom-. A szerencsét, és az esélyeket latolgatva megállapítja, hogy egy ötven százalékos leosztás mellett, tíz játszmából nyolcszor lenne nyer átlagos partnerek ellen. Kérdésemre, hogy Siófokon a legjobb, irigylésre méltó szerénység körmondattal válaszolNagyon sok jó ultis van, talán az eredményeim alapján mégis én vagyok, de ez nem jelenti azt, mert ha az állandó vasárnapi partnereimmel leülök… Eredményeit sorolva: volt els , második, és negyedik is Siófokon, kétszer jutott be a legjobb 16 közé azon a kiesés rendszer országoson, ahol a f díj egy millió forint volt. - Hogy csöppent bele a v félységbe? -kérdeztem, mert nagyon izgatott a dolog. - Ez csak úgy jött az elején, nagycsalád vagyunk, nálunk egy lagzin háromszázan is összejöttek, ennyi embernél jó, ha valaki tudja irányítani a dolgokat. Valahogy érezték rólam, hogy én képes vagyok erre. Annyira sikerült ennek megfelelni, hogy azóta minden reklám nélkül folyamatosan hívnak az egész környékr l, ismer sök és ismeretlenek egyaránt. Persze én is tanultam rengeteget hozzá. Figyeltem másokat, és lejegyeztem sok mindent az öregekt l is. Ma már van egy forgatókönyvem, amiben a legfontosabb a rendszer, amit a lagzikon is meg kell próbálni biztosítani úgy, hogy emellett azért jó hangulat legyen. Az a lényeg, mert ha az megvan, fele er vel megy minden. Jó kompromisszum teremt készséggel kell rendelkezni, mert a legfontosabb, hogy békesség legyen minden áron. Mindehhez óriási emberismeret szükséges, ami nekem megvan – jelenti ki szerényen, de azért kell magabiztossággal. Kiderül róla mindezek után még az is, hogy régebben magnó kísérettel énekelt is, sokan emlékezhetnek erre a vállalatnál, mert vízm ves n napokon is szerepelt. A borhoz, sz l höz való értését bizonygatnia sem kell, nekem, legalábbis biztos nem! Azért, így “elfogultan” is meg kellett kérdeznem- Ennyi féle érdekl dés, szenvedély mellett maradte ki az életéb l valami-? - Talán a tanulás, nagyon értek az emberek nyelvén, talán f iskolán pszichológiát, ha tanulhattam volna – mondja maga elé t n dve. Nem hiszem így utólag, hogy szükséges lenne vigasztalnom, hogy nem sokat vesztett vele. Talán önök, kedves olvasók is egyetértenek velem abban, hogy Szobonya István valószín leg
az “élet nev fejezetet” is jobban tudja, mint azok, akik könyvb l tanulták. Olyannyira, hogy talán hátulról ismeri a “lapjainkat”. Lehet, hogy ett l olyan király a kártyában is? Szabó Gábor
A 2002. évi üdültetésr l A nyár általában a pihenés, az üdülés id szaka, így van ez a társaság munkavállalói körében is. A cég által szervezett üdültetés jelen helyzetér l Morvai Veronikával, az Üdülési Bizottság tagjával beszélgettünk: - A társasági üdültetés elmúlt évi tapasztalatainak értékelése után, az idén kisebb átrendez dés tapasztalható az üdülési lehet ségek választékában. Magasabb komfortfokozatra törekedtünk a csereüdültetési szerz dések megkötése során, s eközben néhány kevesek által igényelt helyszín változtatására is sor került. A társaság Üdülési Bizottsága május 16-án döntött a üdülési lehet ségek elosztásáról, és bizony a 431 f által benyújtott 1275 igény kielégítése - összevetve a rendelkezésre álló 463 lehet séggel- komoly el készítést igényelt a döntés el tt. El fordult, hogy egy-egy turnusra 30-32 f is pályázott. A bizottság az Üdülési Tájékoztatóban közölt szempontrendszer alkalmazása mellett a területi elvet is figyelembe vette, így az els elosztás után a gazdasági egységek igényl i közel azonos százalékban (75-80 %) részesültek a lehet ségekben. Azok a munkatársak, akik több id pontot, illetve helyszínt is megjelöltek a jelentkezési lapjukon, természetesen nagyobb eséllyel pályázhattak üdülésre. A bizottsági ülés után megmaradt lehet ségekr l a Szociálpolitikai Csoport tájékoztatta azokat a munkavállalókat akiknek igénye nem nyert kielégítést, hogy módosíthassanak elképzeléseiken. A szolgáltatások min ségében is változás várható. Újabb lakókocsit vásároltunk, így a horvát tengerparton immár 3 db 5 személyes ADRIA típusú lakókocsi került telepítésre. A badacsonyörsi üdül nk az idén került bevonásra az üdültetésbe, melynek kényelme, felszereltsége minden igényt kielégít . Min ségi változást jelent a csereüdültetésben K szeg Bükkfürd vel történt kiváltása is. Továbbra is népszer a fonyódi gyermeküdültetés, melynek keretében 92 f nyári elhelyezését biztosítjuk. A munkavégz -képesség megújítását a társaság a kedvezményes üdültetés mellett 12.000,-Ft összeg üdülési támogatással is segíti, melynek kifizetésére a júniusi bérrel együtt kerül sor. -p-
Fogyasztóknak a vízdíjakról A számlák mellé csatolt hírlevélben tájékoztattuk fogyasztóinkat, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelel en, a Tárcaközi Bizottság döntött a víziközm -szolgáltatás támogatásának mértékér l. Ezt követ en kezdtük alkalmazni a 2002. évi lakossági ivóvíz- és csatornahasználati díjakat, melyek visszamen leges hatállyal 2002. január elsejét l érvényesek. A támogatási szint alapján országosan mintegy 1200 településen 2002. évben a következ képpen alakulnak a lakossági díjak: Ivóvízdíj: 240,00 Ft + 12 % ÁFA = 268,80 Ft / m3 Ivóvízdíj és csatornahasználati együttes díj: 434,00 Ft + 12 % ÁFA = 486, 08 Ft / m3
Azokon az önkormányzati tulajdonú víziközm vel rendelkez településeken, ahol a ráfordítás mértéke alacsonyabb, mint a támogatási szint, a 2002. évi lakossági ivóvíz- és csatornahasználati díjak mértékér l fogyasztóink a helyi Polgármesteri Hivatalokban, illetve a DRV Rt. ügyfélszolgálati irodáiban érdekl dhetnek. A 2002. évt l érvényes új lakossági ivóvíz- és csatornahasználati díjakat els alkalommal a május hónapban készül közüzemi számlákban alkalmazza Részvénytársaságunk. A soron következ elszámoló számlában a ténylegesen leolvasott éppen esedékes, 2002. évi díjon számlázott fogyasztás mellett, a tavalyi és idei díjak különbözetét tartalmazó számlakorrekció is szerepel. Mivel fogyasztóink különböz id pontokban kapják kézhez az elszámoló számlákat, az alábbi táblázatból kiolvashatja, hogy az Ön esetében mikor kerül sor a díjkülönbözetb l adódó számlakorrekcióra. Amennyiben fogyasztóinknak nehézséget okoz a díjkülönbözetet is tartalmazó víz- és csatornadíj számla egy összegben történ kifizetése, szükség szerint részletfizetési lehet séget kérhetnek. A számlával kapcsolatos kérdése esetén, az illetékes ügyfélszolgálati irodánk munkatársai készséggel állnak rendelkezésére! Megnevezés Májusban küldött számla típusa
Februári elszámoló számla esetén: Elszámoló számla 2002. évi díjjal + korrekció
Márciusi elszámoló számla esetén:
Áprilisi elszámoló számla esetén:
2. sz. részszámla 2001. évi díjjal*
1. sz. részszámla 2002. évi díjjal
Júniusban küldend számla típusa
1. sz. részszámla 2002. évi díjjal
Elszámoló számla 2002. évi díjjal + korrekció
2. sz. részszámla 2002. évi díjjal
Júliusban küldend számla típusa
2. sz. részszámla 2002. évi díjjal
1. sz. részszámla 2002. évi díjjal
Elszámoló számla 2002. évi díjjal + korrekció
Kedves Bizalmiak, Tisztségvisel k, Tagjaink! Tisztelt Munkatársak! A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete az alábbiakról tájékoztatja tagjait, munkatársakat. 1. 2002. május 09-én a VKDSZ DRV Rt. MSZ Választmánya üzemi bizalmi testületei álláspontját figyelembe véve megtárgyalta, immár harmadik alkalommal az Rt. KSZ 2002. évi módosítását és azt módosításokkal, megjegyzésekkel elfogadta. Egyértelm vé vált, hogy a 2001. július 01-t l érvényben lev új Mt. érintette a mi KSZ –ünket is, ez abból is látszik, hogy az els el terjesztés 47 pontban került el terjesztésre a munkáltatói oldal részér l. Az elfogadott módosítást a május 30-ai küldöttértekezleten bizalmiaink megkapták. A mun-
káltatói oldal álláspontját Dr. Molnár úr terjesztette el a szakszervezet részér l Gábor Imre titkár tett észrevételeket, javaslatokat: Kedvez tlen: • • • •
A 2001. évben KSZ mellékleteiként elfogadott üdülési, lakásépítési, segélyezési szabályzatokat a munkáltatói oldal kihagyta a tervezetb l Elutasításra került a végkielégítés emelésére tett javaslat. 50%-ról 30%-ra csökkent a helyettesítés anyagi elismerése. Elutasításban részesült a folyamatos munkarendben dolgozók pótszabadság megállapításra tett javaslata, nem emelkedik az Önkéntes Nyugdíjpénztár 3%-os munkáltatói támogatás mértéke, nem emelkedik a napidíj, étkezési hozzájárulás.
Kedvez en alakult: • • • • • • •
A Vízügyi Szolgálati Munkáért járó jutalom számításának mértéke 28.000-r l 35.000 Ft-ra emelkedett. 10 %-os alapbérfejlesztésben részesülnek a feln tt vízm kezel , vagy csatornam kezel szakmunkás bizonyítványt megszerz k. A munkabérel leg számítási alapja a 28.000-helyett 35.000 Ft kétszereséig terjedhet. Minden évben külön megállapodás tárgyát képezi a munkabérek folyószámlára történ utalásának munkáltató által elismert költségének a mértéke, 2002-ben ez 300Ft/hó. Külön megállapodás rendelkezik a szakmai csoportok anyagi elismerésér l, kiemelten az üzemvezet ségek operatív irányítóit. KSZ érdekeltségi melléklete rögzíti a 2002 évi létszám és bértömeget, a szociális terv felosztását és mértékét. Munkáltatói oldal vállalta, hogy egységes szerkezetbe kerül a KSZ. 2. 2002. május 30-án tartottuk éves Küldöttértekezletünket Balatonszéplakon a Dél balatoni Igazgatóságunk nagytermében. A küldöttértekezleten az alábbiak tárgyalására került sor:
Napirend: Megnyitó: 2002. május 30-án 9 órakor. 1. Napirendi pont: Tájékoztató az Rt. 2001. évi Közgy lésének döntéseir l, 2002 év várható gazdálkodást, érdekegyeztetést érint kérdéseir l. El adó: Tóth István vezérigazgató úr. 2. Napirendi pont: Az érdekeltség, minimálbér, bértarifa összefüggései bértömeg gazdálkodást érint en. El adó: Fábián György szakért . 3. Napirendi pont: A Bizalom Országos Nyugdíjpénztár Küldöttközgy lésének aktuális kérdéseir l tájékoztató. El adó: Török László elnök. 4. Napirendi pont: A VKDSZ DRV Rt. MSZ aktuális kérdéseir l tájékoztató. 3. Nagy várakozás el zte meg az Ágazati éves bérmegállapodás megkötését. A KöViM-VKDSZ döntéssel az éves fejlesztés mértéke 10,5%-os BÉRTÖMEG fejlesztés lehet séget teremtette meg, ez került be a DRV Rt. üzleti
tervébe, ezt fogadta el a társaság Közgy lése április 18-ei ülésen. A dolog ez idáig rendben is van, hisz a management, különösen Tóth úr a társaság vezérigazgatója több fórumon kinyilatkozta az ügyvezetés szándékát az átlagkereset típusú bérgazdálkodás helyett, bértömeg típusú bérgazdálkodás társaságunknál történ alkalmazásról, ennek szükségszer ségér l. A VKDSZ Ágazati, de munkahelyi szinten is tudomásul vette, támogatta a kezdeményezést, természetesen annak reményében, hogy a bevezetésr l, az alkalmazásról, a létszám és bér alakításról- err l szól az Ágazati megállapodás 3. pontja- foglalkoztatási és bérmegállapodást köt a reprezentatív szakszervezettel a munkáltatói oldal. Ezúton hívjuk fel szakszervezeti tagjaink figyelmét, hogy a megállapodás egyenl re elmaradt. 2002. május 30-án a VKDSZ DRV Rt. MSZ Küldöttértekezletén Tóth István vezérigazgató úr tájékoztatójában a bértömeg gazdálkodásra történ áttérésér l is szólt: •
•
2002. évben várhatóan a létszámot nem érinti a bértömeg gazdálkodás, az üzleti terv igazgatóságokra lebontott 2002. évi terve tartalmazza a részmunkaid ben történ foglalkoztatás lehet ségét. 2003 év várhatóan a költségek magas bérköltség aránya miatt -amely megközelíti az 50%-ot-, már nehezen tartható a magas létszám, annak ellenére, hogy társaságunk azzal számol, hogy b vül tevékenységi köre és ennek létszám szükségletét bels átszervezéssel és nem létszámleépítéssel tudja megoldani.
A Küldöttértekezlet állást foglalt abban, hogy: “ A 2002 évi Ágazati éves bérmegállapodás alapján a foglalkoztatás és bérgazdálkodást érint kérdésekr l, a munkáltatói intézkedés megtétele el tt kíván megállapodást kötni a DRV Rt. managementjével.” Ami a részmunkaid ben történ foglalkoztatást érinti, azt javasoljuk szakszervezeti tagjainknak, hogy amennyiben a munkáltatói jogot gyakorló részr l felajánlják a részmunkaid ben történ foglalkoztatásra való áttérést és k ezzel nem értenek egyet, jelezzék számunkra. Részükre jogi képviseletet biztosítunk. Dr. Paller Zsuzsanna jogsegélyszolgálat vezet ügyvéd. Tel:06-84-313-492 Gábor Imre titkár Tel:06-30-9-471-087 Tel:06-84-538-062 4. 2002. május 3-án tartotta a “B” Országos Nyugdíjpénztár Küldöttközgy lését. A DRV Rt. –nél 8 helyen tartottunk részközgy léseket. Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink! A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezete az év els felében különböz megállapodások megkötésével, május 09-én a KSZ 2002. évi módosításának aláírásával tagságunk, munkavállalóink érdekeit képviselte, védte. Növeli szakszervezetünk súlyát, ha minél több munkavállalónk felismeri, hogy szakszervezeti tagságának felvállalásával a saját érdekeit is kifejezi. Er sítsétek a VKDSZ-t – Magatokat véditek! Siófok, 2002 június 3.
Gábor Imre sk. IB nevében titkár
Tisztelt Névtelen Régi Öreg DRV-s Dolgozó! Névtelen levelekkel szerkeszt ségünk - általában - nem foglalkozik. Hogy most mégis kivételt teszünk, annak “köszönhet ”, hogy a levélíró olyan témakört vetett fel, amely igen sok dolgozónkat foglalkoztat. Ön, aki saját bevallása szerint soha nem írt még névtelenül, egy szennyvíztelepi munkatársi közösség nevében ült írógép elé és arról érdekl dik, vajon miért nincs elismerve fert z pótlék formájában a szennyvíztelepen dolgozók munkája, miért “csúsztak össze” egyes bérkategóriák, miért nincs megfelel bérkülönbség a rövid ideje a cégnél dolgozó és a hosszú DRV-s múlttal rendelkez munkavállaló alapbére között? A 2002 évi bérfejlesztés körülményeir l a DRV Hírek ez évi els számában adtunk közre információt. Beszámoltunk az új besorolási rendszerr l és arról is, hogy az ehhez köt d – 2002-re érvényes – bérkategória rendszerben a tervezett minimumok 75%-ára való beállást fogadtuk el. Most átnézve ezt a cikket, azt vettem észre, hogy kevés szó esett az átállás különféle indokairól, valamint arról, hogy az ilyen jelleg társasági “bérreform” nem befejezett. Nem befejezett a bérkategóriák közötti megfelel különbségtétel érdekében kifejtett munka sem, mivel azt a célt kell elérni, hogy méltányos bérhez jusson mindenki. Ez nyilván nem csak a szándékon, hanem a szabálykörnyezeten is múlik. Ha eredményes a munkánk és a bérszabályozási környezet is támogatja az olyan létszámpolitikát, amely a jól teljesít munkatársak el tt nyitja meg a magasabb kereset lehet ségét, akkor azt ki kell használni. Több éven keresztül tartott az a meggy z munka a vezetés és a szakszervezeti partner részér l a tulajdonos felé, amelynek eredményekképpen nemrég kaptuk meg az engedélyt a korlátozott bértömeg szabályozás három éven keresztül történ alkalmazására. Ennek a lobbytevékenységnek egyik alátámasztó eleme volt az, hogy besorolási kategóriánként tudtuk bemutatni bér- lemaradásunkat, és nem csak a sok mindent elfed jövedelem átlaggal kellett indokolnunk. Tudott dolog – és ezzel nekünk is számolnunk kellett –, hogy az országos minimálbér jelent s emelése eleve “torlódást” idézett el az alsó bérkategóriákban, ráadásul munkavállalóink jelent s számban az 50-65 eFt/hó alapbér-sávban foglaltak helyet. Ezzel együtt el kellett kezdeni a feladat végrehajtását, így a cégvezetés az érdekképviseletekkel közös elhatározás szerint 2002-ben fogadta el távlatilag elérend célként a munkakörök értékét figyelembe vev besorolási kategória-rendszert. A besorolási minimumok az 50 eFt-os kötelez minimálbérre épültek, arra törekedve, hogy elfogadható tarifahatár különbségek legyenek. A fejlesztésre felhasználható bértömeg viszont véges, és a fent említett döntés következményét is felvállalva dolgozóink mintegy harmada a tarifatáblázatból ered en kötelez béremelésben részesült. Egy ennél kisebb lépés már kezelhetetlenül hosszú id re eltolta volna a cél elérésének idejét. A kezdeti állapotra tekintettel valóban el fordulhatnak a levélben említett egyes anomáliák, de felhívnám a figyelmet a bérreform olyan következményére, amely az eddiginél kisebb teret enged a szenioritásnak, azaz a társaságnál ledolgozott id befolyásoló hatása csökken az alapbérre. A társasághoz való h ség továbbra is egyértelm en elismert, de más módon. Ennek
alátámasztására egy számadat: 2001-ben 27 808 eFt-ot költöttünk a Vízügyi Szolgálati Munkáért járó jutalomra, amelyb l 412 f részesült.
Egyre fontosabb elvként kezeljük a továbbiakban a munkakör által támasztott követelmények érvényesülését. Ha a munkakör ellátásához megvan a szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, a gyakorlati id valamint az egyéb el írásoknak is megfelel a munkavállaló, az adott kategória legkisebb bérhatárának elérését minden ide besorolt dolgozónk tekintetében biztosítani kívánjuk. Ha ezt megvalósítottuk, a következ lépésekkel már a kategória-bérsávon belül mozoghatunk (a mozgásteret a kategória középértékhez képest plusz 1,4 %, mínusz 0,8 % -ra terveztük) és itt a vezet már fokozottan figyelembe tudja venni a hosszabb idej munkatapasztalaton alapuló értékesebb munkát is a kés bbi béremeléseknél. Az esetlegesen kialakult feszültség oldása a cégvezetésnek is els rend érdeke. Intézkedéseinkkel a következ években azon leszünk, hogy ezeket orvosoljuk. Ennek során azonban továbbra is megfelel egyensúlyt kell biztosítani munkavállalóink bérben és egyéb juttatásokban kifejez d kompenzációs igénye – amelynek jogosságát egyértelm en a terven felüli pozitív eredmény bizonyíthatja - és értékesített szolgáltatásaink díjainak költségvisel képessége között. Miért nem fizetünk “fert z pótlékot”? A munkavédelemr l szóló törvény kimondja, hogy az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosítása helyett a munkáltató pénzbeli megváltást a munkavállalónak nem adhat. A szennyvizes munkakörökben végzett “más munkát” a besorolási rendszer (ha nem is a levélíró által igényelt mértékben) jelenleg is kezeli. A szükséges véd eszközök biztosításával, azok használata megkövetelésével, az elvégeztetett rendszeres munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálattal munkáltatói kötelezettségének az Rt jelenleg is eleget tesz. A Munkabiztonsági és T zvédelmi Önálló Csoport ez év végéig elvégzi a legújabb rendelkezések szerinti kockázatbecsléseket (lásd a DRV Hírek XVII. Évfolyamának els számában megjelent “Munkabiztonság és aktuális feladatok” cím cikket). Amennyiben ennek eredményeképpen veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából ered fokozott kockázat esete állna fenn, úgy a rendes munkaid csökkentésével kell az egészségkárosodás lehet ségét megel zni. Tisztelettel: Lódi Miklós Munkaügyi oszt. vezet
DRV juniálisok A hagyományokkal szakítva idén a Központ és a Gépészeti Igazgatóság közösen szervezte meg a Vizes Juniális rendezvényét a Gépészet kellemes, füves területén Balatonszéplak-alsón. A dolgozókat és családtagjaikat lovasbemutató és ejt erny s ugrás ejtette ámulatba. Az apróságok arcára a Mollini B vészklub csalt mosolyt majd a vidám produkció után a gyerekek gyöngyöt f zhettek, és b vész trükköket tanulhattak. Az eseményt szalonnasütés és disco zárta.
A Dél-balatoni Igazgatóság székhelyén rendezte meg a Juniálist. A Játszóbusz Kft. által szervezett programok keretein belül sor került különféle ügyességi és logikai játékokra, melyek minden korosztály számára felh tlen szórakozást ígértek. A kicsik gondtalan id töltését színes babaházikó, csúszdák, mászókák, körhinta és ugrálóvár szolgálta. Az újdonságot és a kihívást kedvel k kipróbálhatták rátermettségüket kun kobakhúzásban, limbó és mérlegnyomó versenyen, botegyensúlyozásban. A feln ttek körében népszer ek voltak az ügyességi és népi játékok, mint például a sodrófahajítás, sepr -lovaglás, gólyalábak, elefánt talpak. A programkínálatban szerepelt néptáncbemutató, f z verseny és tombolasorsolás is. Az Észak-balatoni Igazgatóság Juniális rendezvényének az Ifjúsági Üdül adott otthont Csopakon. Az érkez vendégeket a reggeli órákban zsíros kenyérrel és uborkával fogadták. A program a korábbi évek gyakorlatának megfelel en alakult. A gyermekek szórakoztatásáról ugrálóvárral, játékos vetélked kkel és kisállat bemutatóval gondoskodtak a szervez k. A feln ttek futballmeccseken mérhették össze ügyességüket. Az aktív pihenés kedvel inek a nap folyamán lehet ségük nyílt a lovas sport gyakorlására. Az esemény fénypontja az ejt erny s bemutató volt, melyre délután került sor. Ebédre pincepörköltet szolgáltak fel burgonyával, savanyúsággal és rétessel. A gyerekeknek jégkrémmel kedveskedtek. A szomjúságot csapolt sör, üdít és bor fogyasztásával olthatták a rendezvény résztvev i. A Somogy megyei Igazgatóság a Matula Tanyán szervezte meg Juniálisát. A rendezvényt a nyári csúcsfogyasztásra való felkészülés értékelésével és a jutalmak átadásával nyitották
meg. A programokat a Barcs Városi Fúvószenekar és a Széchenyi Gimnázium majorette csoportjának m sora indította. A sportos feln ttek a focilabdát, a nyugalomra vágyók a halakat kergették. A gyerekeket bábm sor mulattatta. A nap folyamán mindenki különféle vetélked k közül választhatott, a délutáni órákban nagy sikert aratott a “Vizes Virtus”. A vállalkozó szellem játékosok kipróbálhatták magukat a “Toldi rúd-” és farkastartásban illetve hordógurításban. A hat órai szalonnasütést zenés, táncos est váltotta fel, melynek hangulatát megalapozta az egész napos sör- és borkóstolás. A Fejér megyei Igazgatóság Juniálisának helyszínéül idén Fehérvárcsurgót választotta. A délel tt során a gyerekek gyurmáztak, kézm ves foglalkozások és t zoltó bemutató szórakoztatta ket, míg a feln ttek fociztak és pingpongoztak. A Pécsi Igazgatóság tavalyi sikerén felbuzdulva idén megrendezték a “Játék határok nélkül” cím csapatvetélked t. Délel tt modern táncbemutató, délután a fehérvárcsurgói Ifjúsági Klub zenés m sora szórakoztatta a résztvev ket. A Pécsi Igazgatóság Juniálisán a mohácsi vízkiemel parkosított udvarán lehetett célba dobni, kapura rúgni, kötelet húzni, emellett különböz labda- és ügyességi játékok színesítették a programot. A mozgékony gyerekek egész nap gumiasztalon és a légvárban tombolhatták ki magukat, míg a kreatívabbak aszfalton készítették el alkotásaikat. A pihenésre és kikapcsolódásra vágyók dunai hajókirándulásra jelentkezhettek. A már hagyományokon alapuló Játék határok nélkül elnevezés vetélked kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgatott. Éhségüket ebédkor grillcsirke csillapította, este a jól bevált zsíros kenyér került terítékre. A rendezvény utcabállal zárult. A Nyugat-balatoni Igazgatóság Juniálisán, a balatongyöröki Horgásztanyán legf képpen a sport játszotta a f szerepet. A résztvev k fociztak, tollasoztak, röplabdáztak, illetve tekéztek. A tartalmas kikapcsolódást kedvel k részére kirándulást szerveztek a balatonedericsi Afrikamúzeumba és a Kis-Balatonhoz. A program ajánlatban szerepelt még hajókázás a Balatonon, és ügyességet próbára tev játékok, mint a zsákbafutás, kötélhúzás és homokvárépítés. A kés délutáni órákban él zene mellett szórakoztak tovább a dolgozók és családtagjaik. Drescherné
Vízm ves horgászok a “pácban”
Ez ám a horgászfogás! Dénes Tamás, a Nyugat-balatoni Igazgatóság Balatongyöröki Horgásztanyájának gondnoka egy 72 kg-os harcsát akasztott horogvégre.
Nagysiker halfogó és half z versennyel ünnepelte április 27-én a DRV Rt. II. sz. Horgászegyesülete a birjáni horgásztó tíz éves születésnapját. A kétszáz f s társaság az es s id járás miatt a Faluházban zenés mulatságban köszöntötte a tó épít it. A rendezvényen népes küldöttséggel vettek részt a kaposvári, siófoki, velencei és fehérvári horgászcsoport tagjai.
