Gólyabáli szezon. Egyetemek küzdelme a válsággal

Univ-01.qxd

2010.11.19.

16:13

Page 1

Ajánló „...játszunk, meghalunk, hej, hej, hej a cirkuszban vagyunk” – az LGT mintha a Tiger Lillies elõadásairól énekelne. A „kasztrált bûnözõ anarchista brechti blues triója” egy cirkuszcsapattal kiegészülve lépett színpadra Pécsett. 14. OLDAL

Save the world Jane Goodall was at the University of Pécs. She talked about her work, about fighting to save the animals, forests and the whole world.

HALLGATÓI FÓRUM A felsõoktatási törvénytervezet kapcsán (infók a 9. és a 10. oldalon) hallgatói fórumot szerveznek. Figyeljétek a www.pte.hu-t és a www.pecsiehok.hu weboldalakat. Most van esélyed beleszólni, milyen legyen a magyar felsõoktatás – gyere el!

PAGE 15.

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

XI. ÉVFOLYAM 13. SZÁM – 2010. NOVEMBER 22.

Gólyabáli szezon

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

Bedõlsz vagy bedöntenek? A báli szezonban inkább pozitív ez a kérdés, mintsem gazdaságra vagy a készülõ felsõoktatási törvénytervezetre vonatkoztatnánk. Képünk a Pollack2010 Gólyabálon készült november 11-én.

Újra van kollektív szerzõdés a PTE-n

Egyetemek küzdelme a válsággal Ahány ország, annyi féle programmal igyekszik felvenni a kesztyût a 2008 végén beköszöntõ válság ellen, amely a mai napig érezteti hatását, nem kímélve a világ egyetemeit sem. Ennek megoldására november 14–16-a között nemzetközi kríziskonferenciát tartottak a PTE Halasy-Nagy József Aulájában. HACK Tamás írása

Az elõadássorozat a válságkezelésre kívánt több szempontból olyan innovatív megoldásokat találni, amelyek elõsegíthetik, felgyorsíthatják a gazdasági recesszió enyhülését. Többségében az Amerikai Egyesült Államok különbözõ egyetemeirõl érkeztek elõadók, de a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem képviselõi is

több alkalommal adtak hangot elképzeléseiknek, akárcsak a Pécsi Tudományegyetem néhány munkatársa. A konferencián lényegében két tudományterületre, a kultúra- és oktatásügyre, valamint a társadalomtudományokra helyezték a hangsúlyt, mindezt gazdasági érvekkel alátámasztva. Az esemény nemzetközi szerepe azért is kiemelendõ, mert nem minden ország képes önállóan kilábalni a válság okozta jelentõs visszaesésbõl, ehhez pedig együttes fellépésre van szükség. Sonja Pavlenko, a Babaes-Bolyai Tudományegyetem PhD hallgatója szerint a negatív gazdasági változások elsõ jelei már 2007-ben megmutatkoztak, amely az európai egyetemek egyre nagyobb mértékû eladósodását vonta magával. Mivel az egyetemek döntõ többsége az állami költségvetés részét képezik, a kormányok a válság hatására nem tudtak annyi pénzt a fel-

sõoktatási intézményeknek adni, pénzügyi problémákba sodorva ezzel õket. Európában a krízisbõl való kilábalást tovább hátráltatja, hogy számos egyetem ebben az idõszakban kapcsolódott a bolognai képzési rendszerhez, újabb nyomást helyezve ezzel az érintett intézményekre. A pénzügyi problémákkal nem csak az európai egyetemek küzdenek, hiszen az USA egyetemei is hasonlóan nehéz idõket élnek át – mondta Richard Edwards, a New Jersey Egyetem oktatója, aki hozzátette, hogy valós változásokat még nem tapasztalt, egyelõre csak megszorító intézkedések tömegét. New Jersey állam legjobban támogatott oktatási intézetének programja a munkaerõpiac változásaihoz igazodik, melynek lényegét az amerikai oktató abban látja, hogy a jövõre tekintenek, s ez a gazdaság várható fellendülésének kiindulópontja.

Óriási jelentõsége van, hogy idõben meg tudtunk egyezni a fõbb kérdésekben – jelentette ki Bódis József rektor november 15-én, a PTE kollektív szerzõdésének aláírásakor. E dokumentum, a munkaadó és a munkavállalók közti egyeztetés eredménye azért nagy jelentõségû, mert ez szabályozza a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárások rendjét. A pozitív hozzáállás mellett a PTE rektora elmondta: sosem észlelt olyan igényt a képviseleti szervek részérõl, amit lehetetlen lett volna teljesíteni, egyedül a munkaidõvel kapcsolatos törvényi szabályozás problematikussága vetett fel kérdéseket. A kollektív szerzõdést legalább évente elõvesszük, aktualizáljuk majd – jelentette ki Bódis József. Fél évvel ezelõtt nem gondoltuk volna, hogy ilyen hamar sikerül a kizökkent helyzetet a helyére tenni. A korábbi fúzió után is csaknem 10 év kellett ahhoz, hogy létrejöjjön a kollektív szerzõdés – ezt 2008ban írták alá, ám a mostani ahhoz képest nemcsak hogy sokkal gyorsabban jött létre, de gazdagabb, tartalmasabb is – mondta Kiss György, a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) képviseletében. Utóbbi azért is fontos, mert a korábbi szerzõdés átgondolatlansága miatt több munkaügyi pert is elvesztett a PTE. Kiss György hangsúlyozta: a szûk értelemben vett érdekképviseleti szervek mellett a PTE valamennyi kara, gazdasági egységei is segítették a megállapodás megszületését. A nehéz gazdasági helyzet dacára mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára kielégítõ szerzõdésnek tartja a PTE új kollektív szerzõdését Illés József, a PTE Integrált Egészségügyi Szakszervezet titkára. A régi kollektív szerzõdéshez képest elmondható, hogy a juttatások megmaradtak, sõt a most aláírt szerzõdés tartalmaz olyan elemeket, melyre minden magyar egészségügyben (is) tevékenykedõ intézmény munkaadója és munkavállalója büszke lehet – például az ügyeleti juttatást, melynek mértéke mindenki számára elfogadható – tette hozzá Illés József. A PTE új kollektív szerzõdése nyomtatva is kikerül a PTE egységeihez várhatóan pár héten belül és az egyetem hivatalos weboldán is olvasható (http://www.pte.hu/files/tiny_mce/kollektivszerzodes20101115.pdf). HARKA Éva

Univ-02.qxd

2010.11.19.

15:21

Page 1

Körkérdés

Buli? BÉLDI RÉKA

Azt hiszem, hogy igazából én minden buliban benne vagyok, legyen az egy pörgõs egyetemi buli vagy egy jó kis odatevõs progibuli. A hétköznapokat általában Pécsett töltöm, így ilyenkor itt járok szórakozni is. Van is egy hely, ahol a legtöbbször megfordulunk a barátaimmal, de ha épp egy kollégiumi partira vágyom, akkor arra itt Pécsett bõven van lehetõség. Ez persze mindig a hangulatomtól és a pénztárcámtól is függ. Ha lehetõségem van rá, akkor a DJ Festeken is szívesen tombolok egyet. MESZES BOGLÁRKA ÁJK V. ÉVF.

Végzõsként sajnos már nem jut annyi idõm a szórakozásra, mint amennyit szeretnék. Az egyetemés munkamentes napokat legszívesebben a barátaimmal töltöm. Nyáron rengeteget jártunk a különbözõ fesztiválokra, szabadtéri programokra Pécsett, de télen sem húzódunk a szobába. Szeretem aktívan elütni az idõt, ezért mostanában például többször mentünk korcsolyázni a mûjégpályára. Pécsett igazából annyi kikapcsolódási lehetõség van, buli, mozi, zenei programok, bármi szóba jöhet, ha van rá idõm. TÍMÁR DOROTTYA BTK V. ÉVF.

Körülbelül kéthavonta megyek bulizni, természetesen olyan szórakozóhelyre, ahol lehet táncolni. Általában a barátnõimmel megyek, úgy az igazi a hangulat. Figyelem a különbözõ programajánlókat, így könnyebben ki tudom választani a számomra megfelelõ helyet és idõpontot. Egyetemistaként az akciókat sem hagyhatom figyelmen kívül, lehetõség szerint olyan helyre és akkor megyek, ha nem kell belépõt fizetni. Mindemellett ha valami tényleg nagyon jó program van, akkor nem sajnálom rá a pénzt.

KISZ bál a Fegyveres Erõk Klubjában BIRCSÁR Dóra írása

Mondják, hogy az egyetemi évek a legszebb éveink. Feltehetõen itt senki nem arra gondol, hogy a hallgató euforikus állapotban dõlne hátra Kant Tiszta ész kritikájának rá gyakorolt hatásától és nem is a vizsgaidõszak áttanult önfeledt éjszakái jutnak eszünkbe ilyenkor. Ezt az idõszakot legszebb éveinkké a szórakozás teszi, a közösségi élet, az itt szerzett barátságok, a mozgalmas életvitel. Most tehetjük meg utoljára, hogy elengedjük magunkat, az egyetem után a munka és a család következik, ami kevésbé tûri meg az éjszakai kimaradásokat. Ez így van ma, de régen sem volt másként, noha a múlt évszázadban kevesebb szórakozási lehetõség volt a mainál. Kovács Adrienn levéltárossal kicsit beleástuk magunkat a régi egyetemi élet fennmaradt dokumentumaiba. Hova ment régen a szórakozni vágyó egyetemista? Bár arról nincs levéltári adat, hogy anno melyik volt a fiatalok legkedveltebb kocsmája, meghívók maradtak fenn a 20-as évektõl kezdve, ami alapján következtethetünk az akkori egyetemi életre. Fõ forrása a szórakozásnak az egyetemi bál volt, legalábbis ilyen meghívók maradtak fenn többségben. Mivel az intézmény tartott a hallgatói megmozdulásoktól a numerus clausus törvény (korlátozott számarányban vehetnek részt a nemzetiségek a felsõoktatásban) miatt, a rektor


ETK V. ÉVF.

engedélyéhez voltak kötve a hallgatói rendezvények és egy felelõs tanárt is kijelöltek. Az elsõ bál az adatok szerint 1927ben volt, ezért Heim Pál vállalta a felelõsséget, 1928-ban pedig Vargha Damján vette pártfogásába a rendezvényt. A hatvanas évekrõl már bõvebb információk szolgálnak, itt a mulatni vágyók a KISZ szervezte Hagyományos Nagybálba mehettek. A mulatság hajnali négyig volt engedélyezve, s 10 forintért lehetett belépõt váltani. Ekkor a hangulatos nevû Fegyveres Erõk Klubja volt az ilyen rendezvények helyszíne a Színház téren. Majd a század vége felé megalakultak azok a helyek, amik még ma is meghatározók szórakozás szempontjából. Az Ifjúság

Õrülj meg, kérlek!

IGNÁCZ DÁVID TTK I. ÉVF.

Sportolóként napi két edzés mellett nehezen lehet megoldani azt, hogy el tudjak menni néha bulizni. Nálam a szórakozás a baráti társasággal való idõtöltésben merül ki, általában velük szoktam valahova beülni, esetleg otthon meccseket nézni. Ritkán, legtöbbször hétvégeken tudunk a csapattal is buliba járni. Pécsett fõleg két helyre szoktunk menni, mert az a közeg és társaság tetszik a legjobban. A legfontosabb az, hogy tényleg barátokkal legyek, mert úgy tudom teljesen jól érezni magam. UJVÁRI BALÁZS KTK III. ÉVF.

Bulizni mostanában a szó szerint vett értelemben nem járok. Taszít a heringparti a felkapott helyeken, a tolongás és a zene sem jön be, amit a népszerû helyeken a DJ produkál. Inkább lazításként ismerõsökkel, szaktársakkal beülünk egy kávézóba vagy kocsmába. Bulizni a barátokkal szoktam járni a már említett formációban, olyan helyre, ahol gyakran vannak karaoke partik. Éneklés, iszogatás, jó hangulat, kis (persze jó értelemben vett) õrjöngés és király az este. Én így engedem ki a gõzt.

KÓNYA Mónika publicisztikája

„Az a legokosabb, aki magát minden hónapban legalább egyszer bolondnak nevezi” – fogalmazta meg tökéletesen a lényeget Dosztojevszkij. Szórakozás. Annyi mindent jelenthet. Velünk fejlõdik életünk során, hol tágul, hol szûkül a fogalom. Kisgyermekként szórakoztató volt békalencsét szedegetni a közeli kis tóból, a tiltott erdõben sétálgatni, és sódert dobni annak a

szomszédnak a postaládájába, aki nem adta vissza a kerítésén átrepült labdánkat. (Vidéki és eleven gyerek voltam.) Az évek során azonban megváltoztam, – a bandába tartozó fiúk legnagyobb döbbenetére – órák hosszat feküdtem az ágyamon, könnyeztem, álmodoztam plátói szerelmekre gondolva, miközben a háttérben az éppen aktuális fiúzenekarok sírták el hasonló bánatukat. Kamaszként az számított, hogy minél tökéletesebb sminkben, rövidebb szoknyában jelenjek meg a hétvége legjobb bulijaiban. Elviekben jól kellett volna éreznünk magunkat, de ez sokszor nem sikerült, vagy nem úgy, ahogyan szerettük volna. Mára ismét bármi belefér ebbe a fogalomba. Akár hóembert készíteni (hihetetlenül elszórakoztatott), saját szabályaink szerint kártyázni az öcsémmel, legóból várat építeni az unokaöcsémmel, a fûben fetrengeni, kávézókban üldögélni, magazinokat lapozgatni, és koncerteken megõrülni. Vannak és lesznek olyan történeteim, amelyeket biztosan szívesen fogok a gyermekeimnek és unokáimnak elmesélni, mint például amikor szilveszter éjjelén, esõben, a Széchenyi téren afgán néptáncot tanultam az éppen akkor megismert afgán srácoktól, vagy amikor egy átbulizott koncert után alvás nélkül, hajnalban utaztam Bécsbe a karácsonyi vásárra. (Utóbbi azért nem volt annyira jó móka.) Intenzitással szeretem csinálni, amit teszek. Szerencsére csaknem teljesen le tudtam vetkõzni magamról a „vajon mások mit gondolnak?” – féle aggodalmakat, és bármikor belevetem magam akármibe, ha épp olyan kedvem van.

Bank az interneten:

Bank mobiltelefonon:

www.otpbank.hu

06-40/3-66-666

Impresszum Alapító: Pécsi Tudományegyetem Felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor Kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.

UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja Olvasószerkesztôk: Horváth Klára, Rossu Katalin Képszerkesztõ: Csortos Szabolcs Fotóriporterek: Márk Mirkó, Molnár Attila, Villányi Máté

Fõszerkesztô: Harka Éva Lapszerkesztõ: Anda Zsófia

Lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás

Állandó munkatársak: Bircsár Dóra, Bognár András, Borbély Zsanett, Csizmadia Eszter, Facsády Orsolya, Gõbölös Viktor, Hack Tamás, Hodoli Tamás, Horváth Judit, Kasza Szabolcs, Kocsis Anita, Kónya Mónika, Lugosi „scham” Tamás, Nemes Nóra, Papp Veronika, Pauli-Csap Kinga, Andy C. Rouse, Szakonyi Annamária, Szalay Attila, Weintraut Rita

Hirdetési tanácsadók: Király Dominika 70/601-10-17 Terjesztés: Filákovity Dusán

Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. 1. em. 123. Telefon: 72/ 501-500/2140, 2144 E-mail: [email protected] http://www.univpecs.pte.hu

A hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget!

2

úti szénraktár Szenes Klubbá változott, a Petõfi utcában pedig megindult a Hangulat. A Szenes Klub a Kispál és a Borz miatt is emlékezetes helyszín, hiszen itt lépett fel elõször az együttes 1987-ben, akkor még csak pár számból álló repertoárjával. Lovasi András fõiskolai pályafutása ebben az évben ért véget, az együttesé ekkor kezdõdött. Másik meghatározó helyszín a PEK (Pécsi Egyetemi Klub) volt a Szántó mellett, ez 2005-ben zárt be. Ígéret már van arra, hogy a jövõben lesz olyan helyszín, ami ki tudná elégíteni a hallgatók szórakozási igényét (lásd: UnivPécs 2010. október 4., 10. oldal) – de addig sem kell aggódni, az egyetemista találékony szerzet, még a jég hátán is megél, ha szórakozásról van szó.

2010. november 22.

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja Nyomda: START Nonprofit Kft. Nyírségi Nyomda Üzeme, Nyíregyháza Felelôs vezetô: Balogh Zoltán vezérigazgató HU ISSN 1586-1767 Megjelenik 10.000 példányban

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 [email protected]

Univ-03.qxd

2010.11.19.

14:46

Page 1

téma

Szórakozol velem? Milyen trendek figyelhetõek meg a mai fiatalok szórakozási szokásaiban? Melyek ma a legjellemzõbb szabadidõs tevékenységek és mit hoz a jövõ? Kérdéseinkre Törõcsik Mária trendkutató válaszolt. NÉMET Szandra írása

„énceleb-jelenség” – magyarázza a trendkutató. Manapság már szinte elképzelhetetlen, hogy ne osszuk meg a legutóbbi buliban készült fényképeinket, a kedvenc videóinkat, linkjeinket, vagy épp azt, hogy az adott pillanatban mit csinálunk, milyen a hangulatunk – fõzünk, körmöt lakkozunk, csalódottak vagy épp kibírhatatlanul másnaposak vagyunk. Életünk minden momentumát dokumentáljuk, megosztjuk a külvilággal, így kicsit mi magunk is sztárok lehetünk. Olyan képet alakítunk ki magunkról, amilyet csak szeretnénk, annyit adunk magunkból a világnak, amennyit nem szégyellünk. A kapcsolatápoláson és az énbemutatáson kívül jellegzetes

virtuális szabadidõ-eltöltési forma még a böngészés, informálódás, valamint különbözõ tartalmak letöltése és internetes játékok, alkalmazások használata is. Az internet térhódításának következtében a többi médium érezhetõen háttérbe szorul, ahogy a rádió, a nyomtatott sajtó vagy például a korábbi „egyeduralkodó”, a televízió is. A fiatalok manapság már inkább csak a tartalmakhoz, és nem az A 90-es évek egyetemi bulijai… A Boszorkány Kollégiumba a 90-es évek második felében vezették be az internetet, a teljes hálózatot 1999-re építették ki. Igaz, akkor még nagyon akadozó volt a kapcsolat, viszont nagy újdonság volt, ingyen lehetett netezni, így mindenki a hálón lógott. A korábbi hatalmas buliknak, közösségi programoknak befellegzett, még a kollégiumi bulik alatt is szinte minden hallgató a szobájában kuksolt. Egy alkalommal egy pollackos kollégiumi bizottsági tag kihúzta a hálózati kábelt. A dolog végül nem váltott ki felháborodást, hanem fél órán belül megtelt a szórakozóhely, és egy hatalmas buli kerekedett belõle. Ezekben az idõkben egyébként a hét szinte minden napjára jutott egy buli, hétfõn Szenes, kedden TK, szerdán PEK–Rák–Pepita, csütörtökön POTE-A vagy POTE-B, pénteken meg mindenki ment haza. Ez ma már nem így van, hiszen nincs is annyi típusú szórakozóhely, és talán a gazdasági válság hatására is, a srácok inkább a kollégiumi szobákban és az albérletekben gyûlnek össze. KRESÁK Gergely a PTE egykori diákja


A mai fiatalok szabadidõ-eltöltése alapvetõen két színtéren zajlik, virtuális és reális térben – mondja a PTE Közgazdaságtudományi Kar Marketing Tanszék egyetemi tanára. Mivel manapság már szinte minden az internet köré szervezõdik, így az utóbbi években jelentõsen nõtt a fiatalok közösségi médiában eltöltött ideje is. Egyre több idõt szánnak a személyes kapcsolataik ápolására, ismerõseik mindennapjainak figyelemmel kísérésére, de önmaguk bemutatására, prezentálására is. Ez az

egyes tévécsatornákhoz kötõdnek. Mivel ma már könnyedén elérhetõ bármely sorozat vagy film, akkor nézhetik meg kedvenc mûsorukat, amikor csak akarják, nem kell tartaniuk magukat az egyes csatornák mûsorsugárzási üteméhez. Ha kedvük szottyan, akár egy hétvégi sorozatmaraton alkalmával lezavarhatják a következõ évadot kedvenc mûsorukból, míg ez a tévében adott esetben akár hónapokig is húzódhat. Az internet egyeduralma miatt lényegesen

kevesebb idõ jut a reális térben történõ szórakozásra is – mondja Törõcsik Mária. Itt a baráti társaságokhoz kötõdõ közösségi programok a legjellemzõbbek a fiatalok körében, így például az egyetemi bulik, a könnyûzenei koncertek vagy a fesztiválok, emellett a nyugodtabb, beülõs–beszélgetõs helyek is népszerûek, így a kocsmák, kávézók, éttermek is. Sajnos a sport mint szórakozási forma is jelentõsen háttérbe szorul a munkavégzés és a szórakozás számítógép-központúsága miatt. Egyedül a tánc vagy a különbözõ relaxációs, meditációs mozgásformák örvendenek nagyobb népszerûségnek, de általánosságban elmondható, hogy a mai fiatalok egyre kevesebbet mozognak – állítja a trendkutató. Arra a kérdésre, hogy milyen trendek várhatóak a jövõben a fiatalok szórakozásának tekintetében, a kutató igen határozott választ adott. A jövõbeli szórakozási trendek várhatóan csak még inkább a virtuális térhez fognak kötõdni – mondja. A közösségi oldalak, melyek ma elsõsorban még csak a saját képek, linkek megosztásáról szólnak, egyre nagyobb teret kapnak majd az üzlet világában is, így a különbözõ ajánlatokkal, közös vásárlásokkal, értékelésekkel és tanácsadásokkal kapcsolatos elfoglaltságok színteréül is szolgálhatnak majd. Ezenkívül mind a virtuális, mind a reális szórakozási térhez kapcsolódóan várható egyfajta

kreatív szabadidõ-eltöltési „boom”, A 80-as évek egyetemi bulijai… A nyolcvanas években a közmûvelõdési törvény elõírta, hogy az egyetemeken egy–két fõs központi mûvelõdési csoport mûködjön, amelyet állami forrásokból támogattak. Az volt a feladatunk, hogy kulturális programokat szervezzünk a hallgatóságnak. Ezt a feladatot 1985 és 1992 között láttam el, tehát a rendszerváltást közvetlenül megelõzõ és követõ években. Szerveztünk a diákoknak koncerteket, és mindig többszörös teltházra számíthattunk. A filmklub is népszerû volt, heti három alkalommal átlagosan 250 nézõnek vetítettünk filmesztétikai sorozatokat. Ha gólyatábort szerveztünk, meghívtuk Haumann Pétert, aki Szókratész védõbeszédével megtöltötte a termet, és sikere volt, vagy például Maksa Zoltánt, aki akkor pályakezdõnek számított, és még hosszan sorolhatnám a neveket. A színháznak, a mozinak és a koncerteknek közösségszervezõ ereje volt, szinte úgy gondolták, aki nem jár ezekre a helyekre, annak elment az esze. De évekig hirdettünk olyan sorozatokat, amelyek az elõadásokból kimaradt fejezeteket tárgyaltak, és ennek is volt közönsége. Igény volt arra, hogy ismeretekhez jussanak, túl a szórakozáson. Azt gondolom, nem az „úri közönség” tehet róla, hogy ez ma már nincs így. Persze akkoriban kisebb volt a hallgatói létszám is. A mi feladatunk volt megszervezni az akkori nevén Tudományegyetemi Napokat, azaz a TENt, amely a mai Pécsi Egyetemi Napok akkori megfelelõje volt. Akkor is voltak fergeteges sörsátoros, ökörsütõs bulik, mindenki imádta. De a bulizás mellett más típusú rendezvényeket is kellett biztosítanunk, és ezekre is örömmel jöttek a hallgatók. Talán az arányok megtartása jelenti ezek között a különbséget. SZILÁGYI László a PTE egykori közmûvelõdési titkára

2010. november 22.

egy önkifejezési, alkotási hullám, melynek lényege, hogy „mindegy mit, csak alkossunk valamit”. Ez megjelenhet például mûvészeti ágakkal kapcsolatosan, de akár a gasztronómia területén (például házi vacsoracsaták formájában) is. Várhatóan felértékelõdnek a karitatív tevékenységek, így ez megjelenik a magyar fiatalok mindennapjaiban is, mintegy igazolva a fiatal generáció (G-generation) mint nagylelkû generáció meghatározást. És hogy elképzelhetõ-e, hogy az internet egyeduralmával, a szórakozási lehetõségek beszûkülésével, a magánéleti problémák közkincscsé tételével, a virtuális kapcsolattartások személytelenségével egyszer szembeforduljanak a fiatalok? A virtualitás egy megatrend, tehát senki sem tudja kivonni magát alóla, mindenkire hatással van, így a teljes elutasítás szinte lehetetlen – magyarázza Törõcsik Mária. De ettõl függetlenül az egyénnek van egyfajta választási lehetõsége, hogy mennyire vonódik be ebbe a folyamatba. A felhasználó

dönthet úgy, hogy csak valós, hiteles és értékes véleményeket, videókat, képeket oszt meg, és csak a legszükségesebb dolgokat teszi közzé magáról, egyfajta autentikusságra törekedve. Így ha teljes elfordulás nem is, de egy bizonyos mértékû visszahúzódás, és az énceleb-trend kerülése mindenképp jellemzõ lehet a jövõre nézve. Ennek jelei már most megnyilvánulóban vannak, egyre inkább megfigyelhetõ a közösségi médiában egyfajta szociális kontroll a környezet részérõl. A túlzott énbemutatást, a folyamatos posztolást, a túl sok megosztott képet és videót a környezet egy idõ után már egyre nehezebben tolerálja, és az ilyen felhasználókat várhatóan majd kilöki magából a közösség, elveszti az érdeklõdését és nem lesz többé kíváncsi rá.

3

Univ-04.qxd

2010.11.19.

16:21

Page 1

egyetemi élet Geográfia, 2010, Pécs NÉMET Szandra írása

Geográfia – 2010 – Pécs elnevezéssel nagyszabású földrajztudományi kongresszust rendeztek november

Mekkorát vághatok?

4–6. között a PTE TTK-n. A kongresszus párhuzamosan három rendezvénynek, az V. Magyar Földrajzi Konferenciának, a VII. Magyar Politikai Földrajzi Konferenciának, valamint a X. Közép-európai Hatszög Konferenciának is otthont adott. Bódis József rektor köszöntõjében Pécs geográfiai szépségeinek és egyben kulturális értékeinek felfedezésére buzdította a háromnapos rendezvény résztvevõit. A bõ 20 perces elõadásokat hallgatva a jelenlévõk bepillantást nyerhettek a magyar geográfia jelenlegi helyzetébe; a Duna-stratégia részleteibe; az árvízvédelemmel kapcsolatos kihívásokba; de hazánk környezeti állapotának változásairól is szó esett. Dövényi Zoltán, a PTE Földrajzi Intézet igazgatója Pécsnek a földrajztudományi életben betöltött szerepérõl beszélt, s történeti áttekintést adott városunk geográfiai múltjáról. Az elõadást hallgatva egészen a XVI. századig visszakalandozhattunk, s kiderült, városunk csak az 1920-as évektõl került fel ténylegesen a magyar geográfia palettájára, Prinz Gyula munkásságának köszönhetõen.

Az Egészség–Akadémia újabb állomásaként Horváth Örs (képünkön) tartott elõadást Fejlõdés az onkológiai sebészetben címmel november 8-án. A professzor a rákos megbetegedések k ez elésében alk alm az ot t alt er natív sebészeti eljárásokat, diagnosztikai módszereket, szemléletbeli változásokat mutatta be.

Az érvényesülés receptje: tehetség vagy tanulás? Amikor az ember reggel felkel, arra gondol, hogy futnia kell, mert különben megölik. Az oroszlán, amikor reggel felkel, õ is arra gondol, hogy futnia kell, különben éhen hal – mondta Horváth Imre, címzetes egyetemi docens, a PTE jogi karának oktatója, aki a Magyar Páneurópa Unió Pécs–Baranyai Szervezete keretében tartott elõadást „Az érvényesülés receptje-tehetség és/vagy tanulás” címmel. Az oktató szerint ennek az afrikai közmondásnak a lényege, hogy futni kell így is, úgy is, az ember valamilyen módon mindenképpen cselekvésre van kényszerítve. Mindenkinek az életében van egy olyan pillanat, ami sorsfordító, de erre a pillanatra fel kell készülnünk. Ezt a pillanatot hívjuk úgy, hogy szerencsés véletlen, melynek az érvényesülésben fontos szerepe van. A szerencsén kívül még sok egyéb tényezõnek szerepe van abban, hogy az ember érvényesülni tudjon, így szükséges a vágyakozás, hogyha el akarjuk érni az adott dolgot, fontos a siker eléréséhez szükséges követelményeknek való megfelelés, és nem utolsósorban a magánéleti háttér. Horváth Imre kiemelte e tényezõk közül az utóbbi szerepét, a családot mint oltalmazó, biztonságot nyújtó közeget és a jó házasságot, ami biztosítja a megfelelõ hátteret a sikerhez. Felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy a hajtóerõk és gátló tényezõk szerepét sem szabad lebecsülni, hiszen arra kényszerítenek, hogy minden körülmény között a lehetõ legjobban feltaláljuk magunkat. Akinek érdeklõdését felkeltette e téma, november 23-án a Tudásközpontban Horváth Imre könyvbemutatójára kerül sor.

BOGNÁR András írása

A daganat genetikai betegség. A sejtciklus szabályozásáért felelõs DNSszakaszban bekövetkezõ hiba miatt korlátlan osztódási képességgel rendelkezõ rákos sejtek invazív vagy áttétképzõ jellegüknek köszönhetõen leépítik szervezetünket. A legfrissebb kimutatások alapján minden harmadik ember válik daganatos beteggé, s kétharmaduk gyógyul meg. Ez jelentõs fejlõdés a korábbi évtizedekhez képest, amikor még csak a páciensek hozzávetõleg 50%-át tudták csak sikeresen kezelni. Hollandiában az elmúlt pár évben nem volt méhnyakrák-eredetû halálozás az oltásnak és a szûréseken való magas részvételi aránynak köszönhetõen. A technika fejlõdésével egyre elterjedtebbé válnak a röntgensugárzáson, mágneses rezonancián, pozitron-

SZ. R.

sugárzáson alapuló képalkotó diagnosztikai módszerek, így nagy biztonsággal lehet észlelni már korai fázisában a rákos megbetegedést. A sebészet szerepe a kezelési folyamatban 75%, tehát döntõ fontosságú. Megváltozott a terápia tervezésének szemléletmódja. Ha a daganat korai stádiumban van, akkor kis, lokális mûtétet hajtanak végre, ellentétben a korábbi metodikával, mikor nagy menynyiségû egészséges szövetet is eltávolítottak a tumor környezetébõl. Komoly dilemmát okoz, hogy a beteg túlélése vagy életminõsége legyen az elsõrangú. A megelõzõ beavatkozások is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak. Ha a család egy tagjának bármely életkorban petefészekrákja vagy 50 év alatt emlõdaganata volt, akkor el kell végezni a BRCA gének öröklött abnormalitásán alapuló becslését, mely a kialakulási kockázatokat adja meg. A jövõ útja a genetika kezében lesz, egy géntérkép birtokában megmondható, hogy esetlegesen milyen veszélyforrások várhatóak. A mûtéti beavatkozások megkönnyítéséhez megjelentek a sebészeti robotberendezések, de az irányító emberi faktor nem nélkülözhetõ. A sebész vállalja a nagy kockázatokat, az õ felkészültsége, gyakorlata, bátorsága még ma is rengeteget számít.

Jubileumi OTDK házigazdája lesz a PTE

20 éves a magyar önkormányzati rendszer

A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi szekcióját Pécsett rendezik meg 2011. április 18. és 20. között. Az OTDK egyik fõszervezõje, Hornyák Szabolcs, a Jogi Kar Büntetõjogi Tanszékének oktatója lapunknak elmondta, hogy csaknem húsz éve nem szerveztek Pécsett országos diákköri konferenciát és hogy különös megtiszteltetésnek számít, hogy éppen a jubileumi XXX. OTDK-nak lehet a PTE a házigazdája. Egy meghatározott kvótarendszer alapján a PTE, az ELTE és a SZTE Jogi Karához hasonlóan negyven dolgozatot indíthat a konferencián. A dolgozatokat egy kari forduló keretében, zsûri döntése alapján választották ki. Büszkén mondhatom, hogy valószínûleg minden tagozatban lesz pécsi induló, ez persze függ a pályamunkák végleges beosztásától. A legtöbb pályamunka az Alkotmányjogi Tagozatban indult, de jellemzõen az országos versenyen is alkotmányjogi a legtöbb induló dolgozat. Arra a kérdésre, hogy a konferenciára érkezõket hol szállásolják el, Hornyák Szabolcs elmondta, hogy a hallgatókat a most felújított UNIV Kollégiumban, az oktatókat pedig szállodában helyezik majd el.

20 éves a magyar önkormányzati rendszer címmel szervezett konferenciát november 5–6-án a PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke. Az eseményt Fábián Adrián, a PTE Közigazgatási Jogi Tanszék vezetõje nyitotta meg, majd Berke Gyula tartott beszédet, aki számvetést tartott az elmúlt 20 év önkormányzati rendszerének sorsáról. Érdekességként kiemelte, hogy az önkormányzatokkal kapcsolatban még egy jubileumról is megemlékezhetünk, ugyanis októberben volt az önkormányzati törvény 50. módosítása. Elmondta, hogy a reformokról az Igenis miniszter Úr címû kötet jut eszébe,

SZILI Réka

4

SZILI Réka írása

2010. november 22.

ami találóan bemutatja azt a Magyarországon sajnos közismert jelenséget, hogy a minisztert jellemzõ kezdeti lendületet hogyan törték le a különbözõ politikai viták. A megnyitó után Kiss László alkotmánybíró, a Közigazgatási Tanszék professzora tartott egy igen provokatív, érdekfeszítõ vitaindítót. Felhívta a figyelmet a magyar önkormányzati rendszer emocionális alapokon történõ szervezõdésére, ami a nyugat-európai tendenciákkal szemben nem a hatékonyság, ésszerûség és a finanszírozhatóság szempontjait szolgálja. Példaként hozta erre a kis létszámú iskolák bezárása körül kialakult politikai és társadalmi megmozdulásokat, amelyek fenntartása amellett, hogy nem gazdaságos, a

versenyképesség és az esélyegyenlõség szempontjából sem a legideálisabb megoldás az ott tanulók számára. Kiss László az egyik legnagyobb problémaként említette a pártok meghatározó helyi szintû jelenlétét, ezek ugyanis a községi érdekek helyett a központi pártpolitika céljait szolgálják, mintegy ugródeszkaként használják a helyi önkormányzatoknál betölthetõ tisztségeket. Az önkormányzati képviselõtestületre így különösen nagy felelõsség hárul a politikai hatások ellensúlyozásában és a vidéki érdekek képviseletében. Az alkotmánybíró szerint a szétaprózott magyar önkormányzati rendszer a hozzárendelt finanszírozási módszerrel még csoda, hogy egyáltalán mûködik.

Univ-05.qxd

2010.11.19.

15:35

Page 1

Jane Tarzan nélkül is megmenti a világot Ötven éve foglalkozik majmokkal immár elismert fõemlõskutatóként, 66 évesen az év 365 napjából több mint 300 alatt úton van, elõadásokat tart, könyvet ír, környezetvédõ szervezeteket hoz létre és még sorolhatnám. Ez mind egy embert takar, Jane Goodallt, aki november 12-én harmadszor látogatott Pécsre, ahol óriási érdeklõdés övezte a Tudásközpontban tartott elõadását.

BIRCSÁR Dóra írása


SZÖLLÖSI Eszter írása

Jane Goodall nemcsak azért kivételes és méltán híres egyéniség, mert ennyi mindent elért, hanem az is mindenképpen figyelemre méltó vele kapcsolatban, ahogy elérte ezeket. Már kiskorában is arról álmodozott, hogy õ lesz a következõ híres Jane az õserdõkben, azonban akkortájt ez a terve reménytelennek tûnt. Angliában ugyanis határozott elképzelések uralkodtak arról, hogy mi egy nõ dolga, ami között semmiképpen nem szerepelt, hogy Tanzániában vadon élõ állatokat tanulmányozzon. Egyetemre sem tudott menni, hiszen a családja szegény volt, így egy londoni filmstúdióban dolgozott asszisztensként. 22 éves korában azonban egy barátja meghívta Jane-t a kenyai családi farmjukra. Pincérnõként vállalt állást, hogy minél elõbb össze tudjon spórolni kellõ mennyiségû pénzt az utazáshoz. 23 éves korában aztán búcsút mondott az addigi életének, barátainak, családjának, és elutazott Afrikába. Itt találkozott Louis S. B. Leakey antropológussal, aki lehetõséget adott neki, hogy a csimpánzokat tanulmányozza. Így került a tanzániai Gombe Nemzeti Parkba, ahol 1960-ban kezdte meg azóta is tartó munkáját a csimpánzok életmódjának, társas viszonyainak megfigyelésérõl. Ennek az 50. évfordulójaként teszi a „Gombe 50” elnevezésû körútját, aminek egyik állomása volt Pécs. Elmondása szerint a legfontosabb megfigyelése az volt, hogy a csimpánzok rendkívüli módon hasonlítanak az emberekhez. Amikor Jane Goodall elkezdett vizsgálódni, még nem voltak jellemzõek a terepkutatások, és a csimpánzokról sem tudtak sokat. Az elsõ megdöbbentõ tapasztalata az volt, hogy a csimpánzok is eszközhasználó lények, amirõl odáig azt tartották, hogy csupán az ember sajátja. Ráadásul ugyanolyan gesztusaik, érzelmeik vannak, mint az embereknek, esetenként megsimogatják egymást, puszit adnak a másiknak, és elõfordul, hogy agresszívak, dühösek a másikra. Miután beszámolt Leakey-nek felfedezéseirõl, a professzor elküldte Cambridge-be, hogy egyetemi végzettség nélkül PhD-t szerezzen. Itt szembesült azzal, mennyi szentségtörést követett el

TükeZoo: Csimpánzok Pécsett

Ön szerint milyen párhuzam állítható fel a csimpánzés az emberi barátság között? Akár lehet-e ilyenrõl beszélnünk? A legfontosabb az, amire ráébredtünk, hogy menynyire közel állnak hozzánk az állatok intellektuálisan és biológiailag is. Amikor egymással kapcsolatba lépnek, hasonló érzelmeket mutatnak. Csókolóznak, ölelgetnek, egymást hátba veregetik, fenyegetõen az öklüket rázzák. Amikor játszanak, akkor egymást csiklandozzák és ugyanúgy reagálnak rá, mint mi emberek, kacagva. Sajnos erõszakra is hajlamosak, még primitív háborút is vívhatnak egymással. De szeretetet, gondoskodást és együttérzést is mutatnak egymással szemben. A nagy különbség az, hogy a mi intellektusunk sokkal-sokkal fejlettebb még a legokosabb csimpánzénál is. Sajátos ellentmondás, hogy mi emberek, a föld legintelligensebb élõlényeiként miért tesszük tönkre saját bolygónkat. Amikor huzamosabb idõt tölt a csimpánzok között, milyen érzés utána visszatérni az emberi társadalomba? Napjainkban már nem töltök hosszú idõt a csimpánzokkal, de a korai idõszakban, mikor több idõt voltam közöttük, megdöbbentõ dolgokat vettem észre visszatérésem után. Rendkívül aggasztó volt észrevenni, hogy a mi társadalmunk mennyire pazarló. Ijesztõ volt számomra, hogy milyen hangosan élünk: bármerre megyünk, zajok vesznek körül, hangosan hallgatjuk a zenét. Hangok, hangok mindenfelé. És az is nagyon furcsa, hogy nagyon sok gyerek úgy nõ fel, hogy teljesen eltávolodik a természettõl. ARADI Hanga középiskolás újságíró FÖLDESI Mihály egyetemista szakmai segítõ

a tudományos közvélemény szemében: elõször is a majmoknak, akikkel együtt élt, nevet adott számok helyett, aztán azt állította, hogy a csimpánzoknak is van személyiségük, mi több: gondolkodnak. Az abszolút fõbûn pedig természetesen az volt, hogy a csimpánzoknak érzéseik vannak. Jane azonban kitartott a saját elképzelései mellett, mint tette azzal kapcsolatban is, hogy Afrikában akar dolgozni. Mint a Jane Goodall Intézet létrehozója, mostanában már a környezetvédelem, a csimpánzok élõhelyeinek megvédése, az afrikai életkörülmények javítása tartozik a legfontosabb feladatai közé. Az elõadásában is az élettörténetének elmesélése mellett a másik hangsúlyos téma az volt, hogy mi módon lehet harcolni a környezetért. Megtudhattuk, hogy mennyi problémát okoznak a busman orvvadászok vagy a falusi emberek, akik azért, hogy tüzelõjük legyen, irtják az erdõket. A Jane Goodall Intézet ezekre a problémákra is igyekszik megoldást találni, azonban a kutatónõ végig hangsúlyozta a személyes felelõsségvállalás lényegét. Jane Goodall elõadása nemcsak a kivételesen közvetlen személyisége miatt volt inspiráló, hanem azért is, mert egy olyan ember szavait hallhattuk, aki mindent elért azokból a dolgokból, amikrõl gyerekkorában álmodott, azonban még ma is ugyanolyan lelkesedéssel dolgozik, új és új dolgokat talál, amikért tehet, amiken változtathat.

Szombat délután eljött az uzsonna ideje. Liza kicsavarja az ásványvizes flakon kupakját, félreteszi és megkezdi a teadélutánt. Liza és Joe, a Pécsi Állatkert csimpánzpárosa ugyanis nem szereti a vizet. A tea a kedvencük és a málnaszörp. Ezután gyümölcsjoghurt következik. Ha teljesen kiürült, abba töltik át a teát és abból isznak – meséli a gondozó, Leopold Krisztián. Rengeteg emberi szokást megtanultak, hiszen mindketten fogságban nevelkedtek. Liza itt született és az anyja meghalt szülés után, úgyhogy az egyik gondozó nevelte. Kiskorában hazavitte magával a kis csimpánzlányt, úgy nevelte, mint egy kisgyereket, de utána is minden nap bement hozzá a ketrecébe. Liza már 24 éves, a „német származású” Joe pedig 91-es születésû, õ 5 évesen került hozzánk. Mialatt Krisztián a kérdéseimre válaszolgat, Liza szemrehányóan néz rá és türelmetlenül elkezd tapsolni és mutogatni a vödör felé. Fõtt tojást kapnak, Joe elvonul vele, lábával a ketrecbe kapaszkodik és ráérõsen bontogatni kezdi. Mindent kibontanak, meghámoznak, még a kivit is. Finommozgásuk teljesen olyan, mint az emberé, a krumplit viszont ügyesebben pucolják nálam… Bármennyire is aranyosak, nem megyek közelebb hozzájuk, hatalmas szemfogaik valahogy visszatartanak. Nem mindenki ilyen óvatos azonban, mint megtudtam. A látogatók sokszor átlépik a kordont, s nem egyszer jártak már pórul. Liza és Joe ugyanis elveszi, amit szeretne, loptak már fényképezõt, táskát és pecsétgyûrût is, a vakmerõ látogató pedig már csak megsemmisülten nézhette, ahogy telefonját apró darabokra bontják, s táskája minden egyes darabját tesztelik, vajon ehetõ-e. Ha valamit megkaparintanak, azt már nem lehet elvenni tõlük, ugyanis négyszer olyan erõs a szorításuk, mint az emberé. Mivel nagyon logikusan gondolkodnak és elsõre képesek mindent utánozni, nagyon kell vigyázni, hogy ki ne szabaduljanak – magyarázza Krisztián. Kulcsot nem szabad a közelükben hagyni, ugyanis még a lakatot is ki tudják nyitni. Egyszer direkt több méterre tettem tõlük a ketrec kulcsát, de Joe egy faággal elérte és megkaparintotta, úgyhogy nagyon figyelmesnek kell lenni. És szeretik egymást?– teszem fel a lányos kérdést. Mire a gondozó: Szokták ölelgetni egymást, mikor boldogság van, Liza nagyon bújós természet, Joe inkább játszani szeret. Viszont van, hogy Liza odamegy Joe-hoz és átöleli, bizonyítva, hogy mennyire szereti, közben pedig a háta mögött szépen összeszedegeti a földrõl az összegyûjtött finom falatokat…

High-tech ékszer Pécsett Mérnökök, ûrmisszió, kitüntetések várták a tudományt ünneplõket a Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) Székházában november 5-én. A Magyar és Baranya Megyei Mérnöki Kamara, a Pollack Mihály Mûszaki Kar és a PAB indította útjára kéthetes programsorozatát. KÓNYA Mónika írása

A mára rendezvénysorozattá bõvült ünnep keretében idén Pécsett, a Tudásközpontban, november 8–19. között naponta több csoportban vetítették le a GOCE mûhold (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer – Gravitációs mezõ- és állandó állapotú óceánáramlat-megfigyelõ) mûködésérõl, Föld körüli pályára állításáról szóló kb. 30 perces 3D-s filmet. A vetítést a Természettudományi Kar Fizika Inté-

zetének doktorandusz hallgatói egészítik ki tudományos ismereteikkel. A helyszínen megtekinthetõ lesz a mûhold makettje és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet által rendelkezésre bocsátott Eötvös-inga is, ugyanis e találmány nélkül az ûrprogram elképzelhetetlen lett volna. A pénteki elõadások célja egyértelmûen a mérnöki munka társadalmi elismertségének növelése, a természettudományok felélesztése, illetve a figyelemfelhívás volt. Éppen ezért választották központi témául a GOCE mûhold Föld-felfedezõ misszióját, amelyet a címben megjelenõ kifejezéssel illetett Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. Szolcsányi János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) területi bizottságának elnöke beszédében olyan problémákra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai tudományos élet utóbbi két éve az innovációs programok szüneteltetésérõl, illetve lassításából áll,

a dél-dunántúli régió pedig még nehezebb helyzetben van, hiszen nincs terep a kutatások számára. Az elnök szavait Horn Péter elõadása követte az élelmiszeripar jelenlegi kihívásairól. Majd sor került a tudományos kitüntetések átadására. PAB-ezüstplakettet vehetett át Janszky József akadémikus, a TTK oktatója. A Zsolnay Manufaktúra Zrt. díját Bódis József rektor nyerte el, Tudományszervezési díjat kapott Illés Tamás, az ÁOK oktatója. Régióban dolgozó fiatal kutatóként pedig Alexandra Tudományos Díjat vehetett át Vass Bence, a Mûvészeti Kar egyetemi docense. Délután beszédet mondott Barsiné Pataky Etelka, Both Elõd, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatója, Rune Floberghagen, az ESA GOCE missziójának programigazgatója, valamint Földváry Lóránt, a Budapesti Mûszaki Egyetem adjunktusa. Mindannyian a GOCE program fontosságát hangsúlyozták.

2010. november 22.

5

Univ-06.qxd

2010.11.19.

14:53

Page 1

Vita és egyetértés, esélyegyenlõség a felsõoktatásban

hírek 10 éves az egyetemi szintû környezetvédelmi képzés a Pécsi Tudományegyetemen – prevenció, emiszszió, transzmisszió, imisszió, rehabilitáció címmel tudományos konferenciát szervezett a PTE TTK Környezettudományi Intézete és az MTA Pécsi Területi Bizottság Biológiai Szakbizottsága november 19-én pénteken az MTA PAB Székházban. Részletek: www.univpecs.pte.hu

A Romológia és Nevelésszociológia Tanszék valamint a Wlislocki Henrik Szakkollégium szervezett konferenciát november 16-án a Bölcsészettudományi Karon, ahol a szakkollégium hallgatói bemutathatták kutatásaikat, majd szakmai mûhelybeszélgetésre került sor.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Baranya Megyei Szervezete november 12-én rendezte meg a IV. Baranya Megyei Prima Díj díjátadó gáláját. Az idei díjazott: Dóczi Tamás egyetemi tanár, az MTA levelezõ tagja és 1992 óta a PTE Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika igazgatója.

Az eseményen jelen lévõ oktatók, hallgatók és szakemberek egyetértettek abban, hogy továbbra is gondot jelentenek a kirívóan alulfejlett térségekben élõ cigánylakosság megélhetési, lakhatási körülményei, oktatási lehetõségei, amelyeket a gazdasági válság csak tovább mélyített. Viszont a civil szervezetek mûködése megosztotta a szakembereket, míg Forray R. Katalin úgy véli, hogy a dél-dunántúli régióban kialakult viszonylag „békés” helyzet a civil szféra nagyfokú támogatásának köszönhetõ, addig mások keveslik a fent említett gondok megoldásában a civil közösség hatékonyságát. A fejlesztéspolitika helyzete továbbra


10 ÉVES A KÖRNYEZETVÉDELMI KÉPZÉS

KÓNYA Mónika írása

PRIMA DÍJAS DÓCZI TAMÁS

A NÕKÉRT ÉS A TUDOMÁNYÉRT Új gyulladáscsökkentõn dolgozik Sándor Katalin, akit a L'Oréal–UNESCO A Nõkért és a Tudományért magyar ösztöndíjjal tüntettek ki a Magyar Tudományos Akadémián. A kutatónõ a PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet munkatársa. Interjú: www.univpecs.pte.hu-n.

TRENDEK – TÖRÕCSIK MÁRIA ELÕADÁSA, A FOGYASZTÓI MAGATARTÁSTRENDEKRÕL Egy élet alatt százat akarunk megélni – mondta Törõcsik Mária trendkutató, a PTE KTK Marketing Tanszék professzora, aki november 9-én, az Életmód Klub keretében arról tartott elõadást, hogy vajon mi mozgatja a gazdaságot, az emberek fogyasztói magatartását, s mit is jelent az, hogy trend. Részletek: www.univpecs.pte.hu

sem megfelelõ, felfüggesztett projektek jellemzik, más és más minisztériumok hatáskörébe utalják, jelenleg éppen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladatköréhez tartozik. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon mennyire lehet piacképes a tanszék hallgatóinak diplomája, akár tanárként, akár romológusként. A mûhelybeszélgetés végére összegyûjtött problémákat és kérdéseket – mint például a különbözõ pénzügyi források felhasználási hatékonysága a felzárkózás elõresegítésében, a romológia a felsõoktatásban, a kistérségekben élõk helyzete,

illetve a médiában megjelenõ sztereotip gondolkodásmód – a meg nem jelent köztisztviselõknek szándékoznak elküldeni. A napot azzal az elhatározással zárták, hogy a Romológia Tanszék mindenképpen szeretne bekapcsolódni egy olyan országos kutatásba, ami a fent említett kérdésekre keresi a választ. Nyerd meg az Esélyegyenlõség a felsõoktatásban tanulmánykötet három, dedikált kötetét! Írj e-mailt az [email protected], a leggyorsabb viheti a könyveket!

INTERETNIKUS KONFLIKTUSOK KÖZÉP-EURÓPÁBAN – A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN E címmel rendezett kétnapos konferenciát november 12–13-án a BTK-n a Magyar Szociológiai Társaság Etnikai és Kisebbségkutató Osztálya, a Pécsi Akadémiai Bizottság Kisebbségkutató Munkabizottsága és a PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszéke. Az elõadások a kisebbségi konfliktusok története és a megoldásuk, kezelésük köré csoportosultak.

VIRÁG BENEDEK DÍJ A Professzorok Batthyány Köre Pécsi Csoportja ez évben elsõ alkalommal ítélte oda a Virág Benedek Díjat, melyet tudományos munka elismeréseként adományoznak. A pályázati ötlet elõször 2009 januárjában merült fel azzal kapcsolatban, hogy mit is tehetne egyesületünk Európa Kulturális Fõvárosáért – árulta el Visy Zsolt, a PTE Régészeti Tanszékének vezetõje. A díjat ifjúsági és felnõtt kategóriában is meghirdették, a feltétel az volt, hogy a bármilyen tudományágba tartozó pályamû Pécshez vagy környékéhez kötõdjön. A díjat egyetemünk két oktatója, Fedeles Tamás és Sebe Krisztina vehette át, az ifjúsági díjat pedig Bódis Hajnalkának ítélték.

PROJEKTZÁRÓ NAP SZEKSZÁRDON A modern múlt – étkezésünk fenntarthatóságáért címû, KEOP-pályázat projekzáró napját tartották november 17-én az IGYFK aulájában. Az eredményeket bemutató programot egy új, Hollós Lászlóról elnevezett terem avatásával zárták. Interjúnk a következõ UnivPécsben!

Tegyük kézzelfoghatóvá a múltat Az egyetemek épületeinek története fontos identitásképzõ elem lehet – hangsúlyozta Osváth Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) levéltárvezetõje elõadásában a PTE Egyetemi Levéltárának Erzsébet-napi konferenciáján. KÓNYA Mónika írása

A konferencia egyik fõ irányvonala Magyarország jelentõsebb egyetemeinek építészeti szempontból való bemutatása volt. A megjelentek megismerkedhettek többek között az Erzsébet Tudományegyetem (amelynek jogutódja a mai pécsi campus), a BCE, a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és az Agrártudományi Egyetem architektúrájával. Az elsõ prezentációt Pilkhoffer Mónika, a Bölcsészettudományi Kar egyetemi adjunktusa tartotta az Erzsébet Tudományegyetem történetérõl, s kiderült, hogy egyete-

Jótékonysági koncert a vörösiszap-katasztrófa károsultjaiért

SZILI Réka

6

A nemzetközi kommunikáció csatornája Összegyetemi médiakonferenciára került sor a PTE és az ELTE közös szervezésében november 18–19-én a Bölcsészettudományi Karon és a Tudásközpontban. Nyomtatott sajtó, médiatörvény, Valóságtévé – a több szekcióból álló eseményen a hallgatók is hozzászólhattak a beszélgetésekhez. HORVÁTH Judit írása

FOTÓ: VILLÁNYI MÁTÉ

Jótékonysági koncertet adott a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola a BTK konferenciatermében november 17-én. A bevételt az egyik katasztrófában tönkrement családnak ajánlják fel, ezzel is segítve újrakezdeni az életüket. Az eseményre sokan eljöttek, ezzel is tanúbizonyságát adva annak, hogy amikor szükség van rá, az emberek képesek összefogni. A koncerten a régi diákok együtt énekeltek a gimnázium jelenlegi tanulóival és szép gesztus volt, hogy a Leõwey Klára Gimnázium vegyeskara is szerepelt a rendezvényen. A koncerten fellépett a Babits Mihály Gimnázium diákjaiból és tanárából álló OSTINATO együttes, akiktõl magyar költõk megzenésített verseit hallhattuk, a Babits Nõi Kar Bach Parasztkantátáját és Bartók Béla Bánat címû szerzeményét adta elõ, a Leöwey Vegyeskar pedig Morten Lauridsen: Dirait on címû mûvét énekelte el. Megható volt, ahogy a fináléban végül mindenki együtt énekelte a Lehet egy dal címû számot a Valahol Európa musicalbõl.

münk 1367-es alapítását követõen egészen a 20. század elejéig nem mûködött, és csak az elsõ világháborút követõen, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezésével indult el újra a felsõoktatás a városban. Ezután kezdõdött campusunk kalandos útja, amely leginkább alkalmas épületek keresésében nyilvánult meg. A kiválasztott épületekkel azonban felmerült az a jelenleg is aktuális probléma, hogy a különbözõ intézetek és klinikák egymástól távol esnek. Ugyan 1932-ben ifj. Nendtvich Andor elõállt egy városrendezési tervvel, amely tartalmazta egy új egyetemváros kiépítését is, azonban ez nem valósulhatott meg. További elõadásokat hallhattunk a campusok külkapcsolatairól, majd az ország egyetemeinek levéltárosai egyéb történeti aspektusokat mutattak be, mint például az Eötvös Loránd Tudományegyetem életének írott és tárgyi forrásait, az Erzsébet Tudományegyetem névváltozatait, és a marxista-leninista egyetemeket. Zárásként a PTE Alumni programjáról hallhattak a meghívott vendégek.

Városkommunikáció – nehéz megfogalmazni, mirõl is szólhat pontosan ez a szekció, vallották be a beszélgetés résztvevõi. Dúll Andrea, a BME oktatója, Somlyódy Nóra újságíró, Bencze Zoltán építész és Szijártó Zsolt, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetõje modern korunk köztereinek szerepérõl tanácskoztak. A közterek mindig

2010. november 22.

is helyszínt, alkalmat adtak az emberek közötti kommunikációra. Mai világunkban ez az opció a plázákba helyezõdik át, s így fennáll a veszély, hogy kigolyózzák vele a hagyományokat – állítja Dúll Andrea. Lehet kritizálni Európa Kulturális Fõvárosát, azt azonban be kell látnunk, hogy a programsorozat új kommunikációs folyamatot teremtett az egyének között, s lehetõséget biztosított arra is, hogy Pécs is újra pozícionálja magát Európa térképén, a nemzetközi sajtóban – véli Somlyódy Nóra. Szijártó Zsolt szerint a kérdés az, hogy mindez meghatározza-e a jövõben a város életútját. Nagyon sok tehát a kérdõjel, hogy vajon sikerülhete a városnak megtartania ezt az infrastruktúrát, fõleg hogy a gazdasági válság hatására a kultúrától vonják el elõször a támogatást. Az esemény lapzártánk idején zajlott, részletesebb beszámolónkat a következõ lapszámban olvashatjátok.

Univ-07.qxd

2010.11.19.

15:22

Page 1

Idegen Nyelvi Titkárság Az ECL-nyelvvizsgarendszer nemzetközi központja akkreditált ECL, Origó és Goethe nyelvvizsgahely 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. 72/501-500/2102 http://inyt.pte.hu * www.ecl.hu

Intersections–Metszéspontok

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

Nemzetközi Társadalomtudományi Konferencia zajlott november 9–10én az MTA székházban. Az esemény a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszéke, a 4 Dimenzió Társadalomtudományi Egyesület, az MTA Pécsi Területi Bizottság (Filozófia-, Történettudomány és Néprajztudományok Szakbizottsága) és a PTE BTK Hallgatói Önkormányzata együttmûködésével valósult meg. Nomen est omen: az elsõ napon a magánélet és a tudományos élet öszsze vagy össze nem fonódásáról tartott önreflexív elõadást több neves kutatónõ. A beszélgetések – melyeket a Nõk a tudományban címû könyv bemutatója kapcsán szerveztek – elvileg a pécsi hölgyek pályafutásáról szólt, s talán épp a metszéspont jellegébõl adódó tömörsége miatt inkább a tudományos, mintsem a magánéletrõl szóltak. Nobel-díjamat pedig kilenc unokámra cseréltem – mondta saját életrajzát vázolva T. Mérei Klára egyetemi tanár (képünkön). A nõk hagyományos nõi szerepeibõl fakadó hátrányos megkülönböztetése mellett több elõadó a vidék–fõváros ellentétbõl fakadó negatív stigmát látja a nehezebb érvényesülésben, még tudományos szinten is. A második nap Gáspár Gabriella és munkatársai Egy elképzelt város címû filmjét mutatták be, amelyben Toller Lászlóval és Dévényi Sándorral készült korábbi interjúk hallhatók, láthatók. VASS Kata

Kulcs a múlthoz


Múltunkból táplálkozunk, arra építjük jövõnket – e szavakkal nyitotta meg Komlósi László rektorhelyettes az Egyetemtörténeti kiállítást november 17-én. A tárlat ötlete 1997 õszén született meg Lénárd László kezdeményezésére, s célja elõdeink emlékének ápolása. A látogatók öt „szekcióban” ismerhetik meg egyetemünk történetét, gregorián ének kíséretében fedezhetjük fel a középkori pécsi egyetem emlékeit, s áttekintést kaphatunk az intézmény fejlõdésérõl egészen a XIX. századig. Külön részleget rendeztek be a város felsõoktatásának 1828– 1948 közötti idõszakára, fényképekkel, oklevelekkel kiegészítve, valamint ízelítõt nyerhetünk a tíz kar életébõl egészen napjainkig. A kiállítás különlegessége, hogy teljesen interaktív: az enciklopédiákat lapozgathatjuk, érdekes történetekrõl olvashatunk, vagy éppen meghallgathatjuk egy-egy öregdiák, oktató véleményét, tapasztalatait karáról – akárcsak egy telefonbeszélgetés során. A „rektori szobában” videók kalauzolnak a kari folyosókon, s rádión keresztül hallgatózhattunk bele rektori beszédekbe, vers-estekbe. A kiállítást az Egyetemi Könyvtárban, a Szepesy Ignác u. 3. alatt lehet megtekinteni. Nyitva tartás: hétfõ–péntek 9.00–15.00. Egyetemi polgárok számára ingyenes, külsõsöknek a belépõ: 300 Ft. HORVÁTH Judit

Jobb, mint otthon Amellett, hogy az Európa Kulturális Fõvárosa program miatt rengeteg külföldi érdeklõdik a város iránt, sokféle országból jönnek ide fiatalok, hogy tanuljanak, illetve sokan azért is, hogy tanítsanak. Akár egészen messzirõl is, például Japánból. Így tett Takafumi Yamaguchi (képünkön) is, aki igen nagy népszerûségnek örvend japánt tanuló diákjai körében. HANTÓ Fruzsina interjúja

Kinek tartasz órákat? Bárkinek, akit érdekel a japán kultúra vagy annak bizonyos részei, mint például az anime vagy éppen az aikido, illetve mindenkinek, aki képesnek érzi magát arra, hogy a magyartól egy egészen eltérõ nyelvet tanuljon, és ezt élvezettel is tegye. Jelenleg ilyen tanítványaim vannak. Miért éppen Magyarországot választottad? Rendkívül érdekel más országok kultúrája, leginkább Európában, és Magyarország pont egy olyan hely, amelyet meglátásom szerint rengeteg japán alig ismer, épp ezért érdekesebb számomra egy ilyen országba jönni. Mióta beszélsz magyarul? Milyen különbségeket vélsz felfedezni a magyar illetve a japán nyelv között? Nem mondanám, hogy túlságosan régóta, csupán amióta itt tartózkodom, vagyis pontosan július óta kezdtem el ismerkedni ezzel a nyelvvel. Úgy gondolom, a legnagyobb különbség mindenképpen a kiejtésben rejlik. Teljesen más szabályokhoz kell alkalmazkodni, ugyanakkor a szavak nyelvtani sorrendje meglepõen hasonló, mind beszédben, mind írásban egyaránt. Milyen a kapcsolatod a magyar diákjaiddal? Mondhatom, hogy nagyon jó. Mivel nemrég vagyok Magyarországon, nem igazán ismerem még a környezetet, illetve a helyi szokásokat, de nagyon sokat segítenek abban, hogy hamar beletanuljak az itteni hagyományokba, illetve hogy minél több helyre eljussak.

Milyen kulturális különbségeket vettél észre a két ország között? Ez egy elég nehéz kérdés számomra, még nem igazán találtam meg rá a megfelelõ választ, de azt hiszem az egyik igen nagy különbség az az emberek magatartásában fogható meg. Úgy vettem észre, Magyarországon az emberek kedvesek, segítõkészek, illetve nyugodtnak tûnnek. Japánban szinte mindenki túl komoly, kevés idejük van lazítani. Mit gondolsz, miért fontos egy magyarnak, hogy megtanulja a japán nyelvet? Nemcsak japánul, hanem bármely más nyelven mindenképp hasznos lehet, ha megtanulnak az emberek. Mikor nyelvet tanulsz, lehetõséget kapsz arra, hogy nyiss egy másik ország kultúrája felé, hiszen a közös nyelv használatával eredményesebben ismerheted meg az ott lakókat, illetve hagyományaikat. Rengeteg nyelv és ország létezik, érdemes olyat választani, amelyet kevésbé ismersz, hiszen minden országnak megvan a maga gazdag kultúrája. Megéri egy kicsit nyitni a világra. Meddig tervezel Magyarországon maradni? Elméletileg jövõ év júliusáig maradok, de ha lehetõségem van rá, szeretnék tovább itt tartózkodni. Nagyon jól érzem magam itt. Tulajdonképpen jobban szeretek itt lenni, mint otthon, Japánban. Szeretem ezt a környezetet.

ECL vizsgamenedzsment konferencia – elõadás és kerekasztal-beszélgetés

Mai szlovén építészet


A mai szlovén építészet csodáit láthatták az érdeklõdõk az Építészet Ma kiállítás és elõadássorozat keretében november 10én a Pollack Mihály Mûszaki Karon, ahol Andrej Kranski tartott elõadást. A szlovén építész, aki egyben a Ljubljanai Galéria kurátora, a PMMK-n összegyûlt látogatóknak mutatta be országának építészeti kultúráját. Andrej Kranski elmondta, hogy ma az európai építészet a régi idõkkel összehasonlítva színvonalon aluli, pedig fontos lenne az építészetben is jobb életkörülményeket teremtenünk. Délnyugati szomszédunk építészete az elõadó szerint fõként politikai, regionális, valamint történeti kontextusokból tevõdik össze, ugyanakkor az ország egyes területei közötti éghajlati különbségek sem elhanyagolhatók – mindez az emberek mentalitásában is megmutatkozik. A fõváros, Ljubljana barokk stílusban épült, de az 1895-ben bekövetkezett földrengés után, Max Fabiani tervei alapján modern várossá nõtte ki magát. Fabiani azért is az egyik leghíresebb szlovén építészek egyike, mert õ volt az elsõ Európában, aki távfûtést és függõlegesen nyíló ablakokat építtetett a lakásokhoz.

Az ECL Nyelvvizsgáztatási és Tesztfejlesztõ Központ vezetõje és igazgatója sepsiszentgyörgyi tartózkodásuk során részt vettek a romániai Országos ECL Koordinációs Központ által szervezett konferencián, amelynek meghívottai között szerepeltek a romániai ECL vizsgahelyek vezetõi és vizsgáztatói mellett a Bukaresti Egyetem Nyelvi Központjának igazgatója, Diana Ioníta, és a Román Oktatási-Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium államtitkári kabinet-igazgatója, Nagy Éva is. A konferencián egy-egy elõadást tartottak a magyarországi és a nemzetközi ECL vizsgahely hálózat mûködésérõl, fejlesztésének lehetõségeirõl, illetve a vizsgaeredmények feldolgozásának tapasztalatairól. A kerekasztal-megbeszélés lehetõséget biztosított számukra, hogy a résztvevõk kérdéseire adott válaszaikkal aktuális információkkal lássák el a romániai ECL vizsgahelyek mûködtetését végzõ kollégákat. Látogatásuk lehetõséget biztosított arra is, hogy tárgyalásokat folytassanak az illetékes minisztérium kompetens munkatársával további ECL vizsganyelvek felvételérõl az érettségi nyelvi vizsgát kiváltó vizsgák listájára.

HACK Tamás

2010. november 22.

7

Univ-08.qxd

2010.11.19.

14:48

Page 1

interjú

„Olyan nincs, hogy az alkotó ne gyõzzön” Úgy gondolom, hogy a mai kor építészének is alkalmazkodni kell korunk társadalmához, ezért popularizálni kell. A szívén keresztül kell az embereket elérni, a mûvészet eszközeit felhasználva kell bevonni a nézõt, látogatót. Azt az élményt kell megosztani vele, amit akkor éreztél, amikor azokat az emlékeket kiástad – nem ötven táblát elolvastatni vele. Sok esetben ezt nem tudja, vagy nem akarja felvállalni az építészet.

Sikeres tanítványok és megannyi ismert és ismeretlen épület hirdeti nevét dr. Bachman Zoltán Kossuth-díjas építésznek. Egy alkotó, aki díjai ellenére a diákjaira a legbüszkébb.

Kiemelkedõ alkotómûvész, kreatív építész vagy példaszerû pedagógus. Melyik jellemzést érzi leginkább a magáénak? Az ember egy komplex egész, így mindegyik igaz rám valamilyen szinten. Sosem gondoltam volna a pályám elején, hogy így fog alakulni az életem. A tanítás nem szerepelt a terveim között, aztán már több mint negyven éve vagyok tanítványok között. Sok éves munkatapasztalat és oktatás után büszkén merem mondani, hogy ezen a területen elért eredményeim életem fõ mûvei. Most, idõs koromban jöttem rá igazán, milyen különleges érzés, ha az embert olyan fiatal tehetségek veszik körül, akiket õ nevelt. Kevesen vallják be, de aki folyamatosan, megállás nélkül dolgozik negyven évet, bizonyos fokig eltompul. Én sok év kemény munka után kaptam meg a jutalmamat, egy fiatal csapatban. Az oktatásban találta meg ezek szerint hosszú évek munkájának gyümölcsét. Milyen szellemiségben igyekszik átadni a fiataloknak megszerzett tudását? Úgy vélem, az egész kulcsa a mûhelymunka. Amikor a tanár és diák együtt dolgozik, együtt gondolkodik. A gyakorlati képzés azon oldala, amikor egy alkotás, munka közös eredmény, annak a születésnek a kudarcait, gyötrelmeit együtt éljük át. Látja a diák, mikor sírni van kedvem a kudarc miatt, és azt is, amikor örülök, mert sikerült valami. Egy feladatnál közösen összeülünk és gondolkodunk. Valaki feldob egy olyan ötletet, ami másnak talán soha nem jutna eszébe. Az egészben az a legjobb, hogy nem számít, hogy kinek jutott eszébe, a legfontosabb, hogy ki meri mondani azt is, ami elsõre abszolút baromságnak tûnik, a végén pedig igazán használható gondolatnak bizonyul. A való életben, a padokon túl is ekkora szerepe van a közös munkának? Az innováció szempontjából alapvetõ a nemzetköziség, az együtt gondolkodás. Mindig ebbõl fakadtak a nagy magyar eredmények is. A közös munka során a fiataloknak is vérükké kellett váljon a szabadság, a frissesség, az együtt gondolkodás. Ezt úgy lehet, hogy a gyerekek között kell élni, együtt kell velük lélegezni. Rájöttek arra már, hogy egyedül nem megy, a csoportmunka nagyon fontos, becsülnünk kell a másikat. „ A te fényed az én fényem is” – mondta nekem Cserháti József püspök úr egyszer

8

régen. Teljesen egyetértek vele, hiszen az egy dolog, amit én tudok, de én attól leszek gazdagabb, amit te tudsz. Milyen szempontoknak kell megfelelni egy-egy épület megtervezésénél? Alapvetõ fontosságú az a környezet, amibe a létesítmény belekerül majd. Kulcskérdés, hogy az képes lesz-e befogadni, amit oda tervez az ember vagy sem. A legtöbb esetben sokkal fontosabb magának a környezetnek az imázsa, mint maga az épület. A japánoknál például nem a házra kell építési engedélyt kérni, hanem az elõkertre. Általában az építészetben a divat a top, ehhez kell igazodni. De igazán az a fontos, hogy rezdüljön meg az ember a gondolattól, az ötlettõl és váljon élõvé, mássá az, amit elképzelt. Nem biztos, hogy mindig trendben kell gondolkodni. Van egy építész, aki megálmodik valamit és van a realitás, a tér és a társadalmi szemlélet, amibe bele kell illeszteni az épületet. Mekkora a mozgástér? Ha szorosan veszem, jogilag és üzletileg, akkor az építésznek gyakorlatilag semmi. Adott a keret, amiben mozoghatunk. Végsõ soron ez is hozzátartozik a sorsunkhoz. Egy sztárépítész sem azt csinál, amit akar, csak nagyobb szabadsága van. Mennyire lehet elõre tekinteni, megjósolni, mi lesz tíz vagy akár ötven év múlva? Nem nagyon, mert nincs rá társadalmi modell, nincs beállt polgári szituáció, mint mondjuk Svédországban. Sokkal nagyobb jelentõséget tulajdonítunk azoknak az építészeti kérdéseknek, amelyek a privát szférához kötõdnek, ugyanakkor a közterekre kevésbé figyelünk. Most a Kulturális Fõváros év kapcsán Pécs ebbõl a szempontból kivételt is jelent. Az építészet mindig akkor virágzott, ha gazdagság volt. Amikor mûködtek a kisgazdasági funkciók, akkor ezek a dolgok maguktól beálltak. Azzal hogy fogyasztó társadalommá léptünk elõ, ezt nem tudjuk feldolgozni. Az oktatásban elért eredményei mellett munkásságát õrzi meganynyi épület is a környezetünkben. Hogyan születik Önnél egy-egy alkotás? Embere válogatja. Sokszor a legváratlanabbul születik meg az ötlet, máskor meg egyszerûen nem jön. Nagyon sokat számít az én esetemben, hogy képzõmûvészeti neveltetésem van, pillanatok alatt átlátom a dolgokat. Bele szok-


KOCSIS Anita interjúja

tam élni magam egy-egy születendõ épületbe. Végigjárom megannyiszor képzeletben, álmodok vele, lerajzolom. Nem szeretem a számítógépet, mert a gép prekoncepciókat használ, a kezünk nem. Nyitottnak kell lenni, nem szabad elõképekre építeni. Az építészet az adott társadalomnak a tükörképe, a korban élõ emberek vágyait, elképzeléseit tükrözik. Mit mutat nekünk Pécs? Pécs egyszerre szerencsés és szerencsétlen város. Ennyire egyik város sem õrizte meg az arculatát, mint Pécs. Ugyanakkor a bányát leszámítva semmiféle ipari fejlesztés nem történt. A város szenvedett és még ma is szenved kicsit a beruházói hiánytól, hiszen a szocializmus alatt Tito távol tartott mindenkit, aztán a déli háború miatt voltak nagyon mérsékelt lehetõségei az építészeknek. Az egyetemi rekonstrukciók adtak lendületet: kollégiumok felújítása, a Fecskeház vagy éppen a Rákóczi úti jogi elõadó te-

rem. Az EKF közterek rekonstrukciójában nagy ötletnek tartom a barnamezõs területek bekapcsolását. Nagy ajándék volt ez a lehetõség. Mi a kihívás, egy teljesen újat tervezni vagy egy régi rekonstrukcióját megvalósítani? Mindegyik nagy kihívás. A régi azért érdekes, mert az már valaminek a nyoma, a hitelesség nagyon fontossá válik. Nálam mindig is elsõsorban a mûemlék-építészet volt a meghatározó irány, ami visszafogottságra nevelt. Hagynom kellett érvényesülni azt, aminek a megóvása miatt tervezek valamit. Ami az érdekességét és egyben a nehézségét is adja ennek a munkának, hogy az építészvirtus azért ekkor is csak ott ágaskodik az emberben. Ilyenkor is arra törekszünk, hogy olyat készítsünk, ami durran. A Cella Septichora sok tekintetben egyedülálló a mûemlék-építészet alkotásai között.

2010. november 22.

Az épületek közül, amiket eddig megalkotott, van olyan, amire szívesen emlékszik vissza? A pályám elején terveztem a szamoskéri református templomot. Az egyetemen 1968-ban végeztem, két évre rá jött a nagy Szamosközi árvíz. Eljutott hozzám a hír, hogy két hétre kerestek önkénteseket. Éppen akkor volt terhes a feleségem Bálint fiammal, de úgy gondoltam, két hetet kibírok. Fél év lett belõle. Szörnyû körülmények között dolgoztunk, szalmán aludtunk az iskolában. Egyszer aztán megállt egy nagy fekete autó. Az utasok a helyi mérnököt keresték, aki én voltam. Kiderült, hogy ajándékot akarnak nekem adni azért, mert árvízkár listára vettem a parókiákat, ami nagy dolognak számított abban az idõben. Felajánlottak nekem sok mindent. Mondtam nekik, hogy pénz helyett egy templomot szeretnék tervezni. Nem nézték jó szemmel a mûködésünket, senki nem akarta, hogy megépüljön, de újévre elkészült. Ekkor jött a csoda. Szereztem egy reflektort, amivel kivilágítottuk a kis épületet. Esett a hó, és a kivilágított templom látványa megérintette a parasztokat: hajnalig énekeltek a jéghidegben. Akkor nyertem. Ha odaáll Ön elé egy fiatal, hogy építész szeretne lenni, mit mond neki? Ha látom, hogy nagyon eltökélt, akkor elmesélem a szakma nehézségeit és örömeit, ha nem annyira elhivatott, úgyis kihullik, mielõtt valami baja lehetne. Megosztom vele azt is, hogy ma már egyedül nem boldogul senki, csak csapatban lehet érvényesülni. Innen vidékrõl nehéz volt és most is nehéz betörni a nagy építészek közé. De ha látom a szemében a csillogást, nem beszélem le, aki lobog és akarja csinálni, akkor annak tolni kell a szekerét, és segíteni, hogy elég erõs legyen és boldoguljon ebben a szakmában. A nehézségek sem szegték a kedvét. Mi az, ami erõt adhat a munka során? Olyan nincs, hogy az alkotó ne gyõzzön. A szellem szabadsága az, ami örök jutalma lehet az értelmiségnek.

Univ-09.qxd

2010.11.19.

15:10

Page 1

krónika „Én komolyan gondolom a társadalmi vitát” Heves viták övezik az új felsõoktatási törvénytervezetet, amelyrõl dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora internetes vitát kezdeményezett. A PTE vezetõje szerint a tervezet alapvetõen jó, ám fontos, hogy minél több jobbító szándékú javaslat szülessen. STEMLER Miklós interjúja

nanszírozási kérdés lesz, az pedig, hogy a tervek szerint ezentúl 70 százalékban a feladatok arányában finanszírozzák majd az intézményeket, lehetõséget adhat a minõségi képzés felé történõ elmozdulásra. Ezt segítheti elõ az is, hogy megszabja a törvény azt is, hogy hány minõsített oktatóval kell rendelkeznie egy karnak például. Abban bízom, hogy a most zajló társadalmi vita révén a jobbító szándékú javaslatok bekerülnek majd a tervezetbe – a legutóbbi Rektori Konferencián Hoffmann Rózsa államtitkár asszony hangsúlyozta nyitottságát a különbözõ javaslatok irányában.

Mekkora a mostani tét, mennyire befolyásolhatja egy jó avagy egy rossz törvény az egyetem és az egyetemi polgárok életét? Azért nagy a tét, mert az ország sorsát a kiJelen pillanatban úgy tûnik, hogy leginmûvelt, képzett emberfõk viszik elõre. Az kább a hallgatók elégedetlenek a terveidõsebb korosztályok gyakran mondják azt, zettel, hiszen csökken képviseleti aráhogy a mostani fiatalok semmire sem alkalnyuk az egyetemi döntéshozó testületekmasak, és semmi sem érdekli õket, csak a ben, ráadásul a tanulmányi kérdésekbe szórakozás; én ezt egyáltalán nem így látom. sem szólhatnának bele az új törvény szeAz egyetemi évek az ember egész életét rint. Ön szerint mennyire indomeghatározzák, és nemcsak kolt a hallgatói elégedetlenszakmája vonatkozásában, haA Pécsi Tudományegyeség? nem életvitelében, világszemtem rektora az összes Amennyiben egy jó törvényt léletében is. Épp ezért nagy a egyetemi polgár véle szeretnénk összerakni, úgy abtétje egy ilyen változtatásnak. ményére kíváncsi, és álban véleményem szerint minláspontunk, javaslataink den érintett csoport érdekének A mostani helyzet nem tela PTE hivatalos, a mimeg kell jelennie. Amennyiben jesen új, hiszen a jelenleg nisztérium elé tárt állása hallgatókat zavarják ezek a hatályban lévõ, 2005-ben foglalásában is helyet változtatások, úgy okos érvekelfogadott felsõoktatási kapnak majd. Tegyük együtt jobbá az új felsõkel meg kell gyõzniük a döntéstörvényt is heves viták elõzoktatási törvényt! hozókat arról, hogy miért nem ték meg. Ön mit gondol a http://rektoriforum.pte.hu jók az általuk tervezett megolmostani szabályozásról? dások – és azt kell mondanom, Úgy vélem, hogy annál, hogy hogy az államtitkárasszony ebén mit gondolok róla, sokkal fontosabb annak vizsgálata, hogy mik lettek ben a tekintetben is nyitottnak mutatkozott. ennek a törvénynek a következményei, már- A Rektori Konferencián a magam részérõl pedig ezek nem kedvezõek. Sok kritika éri a azt javasoltam, hogy amennyiben egy keretjelenlegi rendszert például azért, mert túlsá- törvényrõl beszélünk, úgy célszerûbb lenne gosan a mennyiségre helyezi a hangsúlyt: je- egy sávot megadni, amelyen belül az egyes len pillanatban egy intézmény állami támo- intézmények eldönthetik, hogy mekkora gatása túlnyomó részben a hallgatói lét- képviseleti arányt biztosítanak a hallgatók számtól függ a fejkvótarendszer miatt, ez számára. A magam részérõl ezt 15 és 25 szápedig a minõség háttérbe szorulását ered- zalék közé tenném – a tervezetben 15 szeményezi. Másrészt ez a törvény hozta be a repel, jelenleg pedig 25 és 33 között hatákétszintû bolognai képzési rendszert a ma- rozzák meg. gyar felsõoktatásba, amelyrõl úgy vélem, Említette a társadalmi vita fontosságát hogy a rengeteg nehézséggel együtt is alapannak érdekében, hogy minél jobb törvetõen jó rendszer. A legfõbb problémát ezvény szülessen. Ennek egy újszerû megvazel kapcsolatban én abban látom, hogy nalósítása zajlik az Ön kezdeményezésére a gyon mechanikusan próbáltuk bevezetni ezt PTE Rektori Fórumán, ahol online fejthea képzési formát, és a tartalmi szempontoktik ki a PTE polgárai véleményüket a terra kevés figyelmet fordítottunk; ennek korrivezetrõl; mit remél ettõl a megoldástól? gálására megítélésem szerint az új törvény A mi társadalmi vitáink többségével az a baj, lehetõséget ad majd. hogy valójában csupán elszigetelt csoportok Mik a magyar felsõoktatás azon problé- vitatkoznak. Én komolyan veszem a szó jemái a fentieken kívül, amelyekkel minden- lentését. A mi egyetemünk társadalmát a hallgatók, oktatók és dolgozók jelentik. Terképpen kezdeni kellene valamit? A legalapvetõbb probléma, ami minden má- mészetesen nem lehet 30 ezer hallgatót és sikkal összefügg, véleményem szerint az, 6500 oktatót, dolgozót egy terembe zsúfolhogy sokkal több felsõoktatási intézmény ni, viszont a technika már lehetõséget ad ervan annál, amennyit ez az ország képes len- re a vitára. A magam részérõl lehetõséget ne eltartani. Az új törvénytervezetben kü- szeretnék biztosítani MINDENKI számára. lönválasztják az állami- és a magánintézmé- Sosem lehet tudni, hogy kinek van egy olyan nyeket – utóbbiak közé tartoznak például az okos gondolata, amire senki más nem gonönkormányzati fenntartású egyetemek, fõis- dolt, és jobbá tenné a törvényt; ez talán épp kolák is. Hosszabb távon mindez nyilván fi- itt fog megszületni.

Szenátusi napló A PTE Szenátusa november 11-én tartotta rendes ülését a Rektori Tanácsteremben. A tanácskozás elején a rektor bejelentette, hogy az elmúlt idõszakban egyetemünk számos polgára kapott munkája és érdemei elismeréséül kitüntetéseket. A Baranya Megyei Önkormányzat október 10-én, a 15. Megye Nap alkalmából egészségügyi díjat adományozott dr. Mangel Lászlónak (KK), felsõoktatási díjat dr. Farkas Ferencnek (KTK), tudományos díjat dr. Hideg Kálmán professor eme-ritusnak (ÁOK). Nemzeti ünnepünk, október 23.-a alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át dr. Borhidi Attila (TTK), tisztikeresztet dr. Kosztolányi György (ÁOK), lovagkeresztet Fischer Ferenc (BTK). A Magyar Tudomány Napján a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. életmûdíjat adott át Szolcsányi Jánosnak (ÁOK). Dr. Rappai Gábort a Statisztikai Világnap alkalmából a közigazgatási és igazságügyi miniszter Fényes Elek díj kitüntetésben részesítette október 20-án. Baráti Kristóf, az MK hallgatója, hegedûmûvész megnyerte a 6. nemzetközi Paganini versenyt Moszkvában. A Janus Egyetemi Színház által megrendezett 8. Nemzetközi Egyetemi Színházi Fesztiválon a zsûri díjat adományozott a JESZ-nek a Kaspar címû elõadásért. Komlósi László Imre a felsoroltakat kiegészítette: a Magyar Tudomány Ünnepén a pécsi akadémiai bizottság a pécsi akadémiai díjat Bódis professzornak adományozta. A kitüntetetteket illetõ tapsot követõen a Szenátus egy perces néma felállással tisztelgett az életének 70. évében elhunyt dr. Trixler Mátyás, az ÁOK professor emeritusának emléke elõtt. A szenátorok a rektor javaslatára napirendre tûzték a Pécsi felsõoktatásért sajtódíj adományozásra vonatkozó elõterjesztést. A szenátorok ezután egyetemi docensi, címzetes egyetemi tanári cím, címzetes egyetemi docensi, díszdoktori cím és professor emeritus cím adományozásáról döntöttek – valamennyi elõterjesztést elfogadták. Hosszú folyamat eredménye a szavazásra bocsátott szöveg – mondta Bódis József rektor a PTE kollektív szerzõdésének elfogadására tett elõterjesztésekor. Illés József hozzátette: az egyetem és a Klinikai Központ jelenlegi gazdasági helyzetében ez egy elfogadható kollektív szerzõdés, ezért jó szívvel ajánlja elfogadásra. Horváth Csaba támogatta a javaslatot, bár hozzátette, hogy az oktatással és az egészségüggyel foglalkozó két érdekképviseleti szervezet között legalább annyi az érdekazonosság, mint az érdekkülönbség, ezért hosszú távra meggondolandónak tartja azt, hogy két kollektív szerzõdést kössön a PTE, hogy a különbségeket jobban átlássák, érdekeiket jobban képviseljék. A Gazdasági Bizottság támogatta az elõterjesztést, felvetéseik és a karok kiegészítései jórészt jogi jellegûek voltak. A szenátorok rávilágítottak a tervezet azon pontjára, mely szerint „az egyetem közalkalmazottainak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételénél lehetõség szerint sorrendi elsõbbséget kell élvezniük”. Egyetértés született abban, hogy ennek részleteit ne a kollektív szerzõdés foglalja magába, s ennek kapcsán Kollár Lajos, a Klinikai Központ vezetõje ígéretet tett arra, hogy külön eljárásrendet dolgoz ki. A szenátorok a kollektív szerzõdést elfogadták,

2010. november 22.

aláírására november 15-én került sor a Rektori Tanácsteremben (lásd Új kollektív szerzõdés a PTE-n címû cikkünket az elsõ oldalon – a szerk.). Zeller Gyula elõterjesztést tett a PTE ingatlan stratégiájának elfogadására. A rektorhelyettes elmondta: A cél azoknak az alapelveknek a megfogalmazása, melyek mentén a PTE ingatlanstratégiáját fel szeretnénk építeni. A jelenlegi dokumentumhoz csatolt melléklettel azt a „horror vacuit” akartam reprezentálni, mely az ingatlanállományról való hiányos és pontatlan dokumentációt jelenleg jellemzi. Létrehoztuk azt az informatikai bázist, ami ezeknek az ingatlanoknak a mûszaki, gazdasági és más szempontból való hasznosítási felmérését elõkészíti. A szenátorok elfogadták az elõterjesztést. A TIOP önrész biztosítására tett korábbi javaslatot, az elõterjesztõ rektor annyiban módosította, hogy hozzátették: Az ingatlanértékesítésekbõl származó bevételek hasznosítása során elsõbbséget élveznek azok az egységek, melyek az önrész biztosításához hozzájárultak. A szenátorok elfogadták a javaslatot. A Szenátus ezután módosította a Térítési és juttatási szabályzatot, valamint az ÁJK, az ÁOK, az IGyFK, a KTK SzMSz-ét. Elfogadta a nem önálló oktatási szervezeti egység létrehozására tett javaslatot, megszavazta az ÁOK-n eddig létezõ Komplementer Medicina Intézet megszûnését, alapképzési szakok indítása mellett döntött a BTK-n, felsõfokú szakképzés indítását támogatta a FEEK-en. A szenátusi ülés végén Bódis József rektor beszámolt a november 9-én lezajlott Rektori Konferenciáról, melynek témája a felsõoktatási törvény tervezete volt. Számos kérdést meg kell vitatni e kapcsán – mondta a rektor, akinek Herendi Ferenc EHÖKelnök megköszönte, hogy megtette, amit más rektorok ígéretük ellenére elfelejtettek, hiszen õ volt egyedül az, aki a keddi egyeztetésen felállt és nemcsak a hallgatói százalékokat, de a hallgatói jogokat is forszírozva kiállt a magyar hallgatóság mellett. Azt gondolom, az az igazi feladatunk, hogy a mi érdekeinknek megfelelõen fogalmazzuk meg kritikáinkat és javaslatainkat. Fontos lenne, hogy november 25-ig kari és hallgatói szintû vélemények összesítve legyenek egyetemi szinten, november 30-ig pedig a Szenátus tagjainak véleményét is összesíteni kell. December 2-re rendkívüli szenátusi ülést hívok össze, melynek csak a törvénytervezet lenne a témája. Intézményi szinten a véleményünket december 5-ig kell megfogalmazni. Ezen túlmenõen a rektori fórumot is szeretném felhasználni arra, hogy azok is ki tudják fejteni a véleményüket, akik nem tudnak részt venni a fórumokon – zárta a Szenátust a rektor.

9

Univ-10.qxd

2010.11.19.

16:13

Page 1

ehök Megemlékezés a feldolgozhatatlanról Egy éve történt. Most is tisztán emlékszem. Ha elcsendesedik az élet zaja, vagy folyton zakatoló szívem lenyugszik egy pillanatra, fel tudom idézni, és pontosan érzem a félelmet, a kétségbeesést, a döbbenetet. Háromszázhatvanöt napja... Akkor még nem tartottunk semmitõl, biztosak voltunk abban, hogy együtt mászunk a diplomához vezetõ kaptatón, és ha felértünk, majd lelkesen integetünk a mögöttünk haladóknak. Aztán ez a lehetõség pár pillanat leforgása alatt szertefoszlott, és egyedül a gyász maradt kézzelfogható. Azóta is bennünk él, az emlékekbõl táplálkozik, és talán sosem gyógyuló sebet rág a lelkünkbe. FALUSI Fruzsina

Dékány Miklós Emléknap November 26. (péntek) 12.30 óra Megemlékezés és bronztábla avatása a PTE ÁOK Biofizikai Intézet elõtt (Szigeti út) Este 19.00 órakor hallgatói gyertyagyújtás a lövöldözés helyszínén

Veszély a kreditek útvesztõjében Mire figyelj, ha nem akarsz költségtérítéses lenni? A Hallgatói Önkormányzatokat gyakran keresik fel kétségbeesett egyetemisták, akik nem értik, miért kerültek át egyik pillanatról a másikra államilag finanszírozott képzésbõl költségtérítésesbe, annak ellenére, hogy tudtukkal megvan minden szükséges kreditjük. Zag Gábort, az EHÖK szakfeladati alelnö-két kérdeztük a vonatkozó szabályozásokról. VÁRNAGY Szabolcs interjúja

Milyen szabályok alapján kerülhet valaki át a költségtérítéses képzési formába? Az 51/2007-es kormányrendelet elõírja azt, hogy a hallgatók minden második lezárt féléve után vizsgálni kell, hogy a tantervben elõírt kreditmennyiség legalább 50%-ával rendelkeznek-e. A Tanulmányi Osztályok weboldalaikon nyilvánosságra szokták hozni, hogy ez az 50% pontosan mit takar, valamint ugyanitt megtekinthetõk az ajánlott tantervek is (ahol mindig azt kell figyelembe vennie a hallgatónak, amelyik abban a félévben volt ajánlott,

„Aki szívén viseli a saját és a magyar felsõoktatás sorsát, csatlakozzon…” Rektori fórum és EHÖK szerepvállalás a PTE-n a tervezett felsõoktatási reform kapcsán Felgyorsultak az események a felsõoktatási törvény tervezett reformja kapcsán a PTE-n. Bódis József, az egyetem rektora interaktív fórumot hívott életre a kérdések megvitatására, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat pedig az eddig háttérben folyó szakmai munkán túl szintén az aktív közremûködés megszervezése mellett döntött. Interjú Herendi Ferenc EHÖKelnökkel. BÁLINT Dávid interjúja

A napokban felhívással fordult a PTE rektora a hallgatóság és az oktatók felé, hogy egy online fórumon fejtsék ki javaslataikat az új felsõoktatási törvény tervezetérõl. Mi errõl az EHÖK véleménye ? Az EHÖK részérõl nagy örömmel fogadtuk a rektor úr kezdeményezését egy, az országban egyedülálló online vitafórum létrehozása kapcsán. A tervezett felsõoktatási reform ugyanis olyan elemeket tartalmaz, melyek mind az egyetemi autonómia, mind a hallgatók egyéni és kollektív érdekeinek képviselete kapcsán komoly aggályokat vet fel. Minden új lehetõséget támogatunk, amely a szakmai vita és állásfoglalás kidolgozását segíti a kérdésben. A vitafórummal reméljük a rektor úrnak sikerül nemcsak az egyetemi hallgatói önkormányzatok képviselõit megszólítania, hanem az egész hallgatóságot aktivizálva egy összegyetemi egyeztetési csatornát kialakítania. Az EHÖK milyen formában tervezi a részvételt a PTE-n folyó vitában? A rektor úrral egyeztetve közös szervezésû hallgatói fórumot szeretnénk megvalósítani a Tudásközpont nagytermében, december legelején. A pontos részletek kidolgozása jelenleg folyamatban van. A tervezett Rektori Kávészünet alatt a hallgatóknak élõben is lehetõsége volna kérdéseket feltenni a tervezettel kapcsolatban, megvitatni azt az EHÖK és az egyetemi vezetõség képviselõivel. Természetesen lehetõség lesz az online fórumon idõközben felvetésre kerülõ kérdések megvitatására is. Melyek a tervezett oktatási reform legkritikusabb pontjai? A legégetõbb kérdéseket, probelmatikus részeket a HÖOK számos nyilvános fórum keretében már eddig is jelezte. A korábban elhangzottak közül én a vizsgalehetõségek számának tervezett drasztikus csökkentését emelném most ki. A HÖOK nyilatkozatában szerepel, hogy mi is egy minõségi felsõoktatás biztosítását tartjuk fontosnak, azonban a mostani javaslat a hallgatók gyors és drasztikus kizárását eredményez-

10

amikor megkezdte tanulmányait). Ez a Térítési és juttatási szabályzat 42.§-ában van rögzítve. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat 23/A. §ában rögzített szabály pedig azt írja elõ, hogy a Tanulmányi Osztályoknak és a Tanulmányi Hivataloknak meg kell vizsgálni, hogy a hallgatók a negyedik lezárt félévet követõen teljesítettek-e 60 kreditet. Abban az esetben, ha nem érték el, ugyanez az átsorolás vonatkozik rájuk is. Minden egyetemi szabályzat megtalálható az EHÖK weboldalán, illetve az egyetemi honlap Szabályzatok menüpontja alatt. Az EHÖK részérõl kezdeményeztük, hogy a jövõben mindegyik szabályozási elem meg legyen mindkét szabályzatban jelenítve, mivel a félreértések általában abból szoktak adódni, hogy bár a hallgató azt hiszi, hogy minden rendben, hiszen rendelkezik az elõírt tantervi kreditmennyiség 50%-ával, de önmagában ez nem elegendõ, hiszen lehetséges, hogy a 60 kreditet nem éri el. Ha az eljárás nem volt indokolt, jogorvoslatért hova fordulhatnak a hallgatók?

Ha valakit átsorolnak, fellebbezést nyújthat be a Másodfokú Tanulmányi Bizottsághoz. A Bizottság vizsgálja, hogy jogszerû volt-e az elsõ fokon határozatot hozó szerv eljárása. Fontos megjegyezni, hogy kizárólag a jogszerûséget vizsgálja, nem hozhat méltányossági alapon döntést a hallgató ügyében. Költségmérséklésre, illetve az államilag finanszírozott képzési formába való visszakerülésre lehet esélyük az átsorolt hallgatóknak? Az érintettek visszakerülhetnek az államilag finanszírozott képzésbe, mivel minden évben megvizsgálják a hallgatók eredményeit. Ez alapján sorolják a költségtérítésbe az egyetemistákat, a helyüket pedig megpályáztatják. A kiírásra a következõ szemeszter elején, vagy rögtön a vizsgaidõszak után kerül sor. Abban az esetben, ha az adott szakon megszabott tanulmányi eredménnyel végez a hallgató az év végén, és megfelel a karok dékáni utasításaiban elõírt kritériumkövetelményeknek, visszakerülhet az állami finanszírozásba.

Novemberfest Egy nap a német gasztronómia jegyében

heti a felsõoktatásból, nem feltétlenül kompetenciájuk alapján. Azt tudjuk, hogy a tervek szerint négy vizsgalehetõségünk volna egy tantárgy teljesítésére a jövõben, azonban afelett sokan elsiklanak, hogy ezt követõen a hallgató soha többé nem veheti fel egy országos felsõoktatási intézményben sem az akkor elbukott diszciplínát. A hallgatói érdekképviselet tervezett lecsökkentésével párhuzamosan pedig lehetõvé válhat, hogy egy oktatói-hallgatói konfliktus következtében a sértett oktatói fél egy életre ellehetetlenítse a hallgatót diplomája megszerzésében. Azonban az ilyen következményekkel jelenleg senki sem számol. Konkrét példaként emelném ki a TVSZ-szel kapcsolatban gyakorolt egyetértési jogunk véleményezési jogra való tervezett csökkentését. Hiszen ez a hatékony érdekképviselet megszûnésével járhat. El kellene dönteni, hogy a hallgatókat úgy tekintjük mint fogyasztókat, vagy mint terméket. Melyek a HÖOK álláspontjának legutóbbi részletei? A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) egyetért a felsõoktatásért felelõs államtitkárság azon célkitûzéseivel, amelyek új, átlátható szerkezetû és értékalapú, valamint a jelenleginél magasabb minõségû magyar felsõoktatási rendszer kialakítására irányulnak. Azonban egészében a tervezet jelenlegi állapotában nem elfogadható, rengeteg ponton szakmailag megkérdõjelezhetõ. A felvételi követelmények szigorítása esetében – amelyek szükségesek – hiányzik a közoktatás szereplõinek bevonása, a hallgatói érdekképviseletek véleménye. Szükséges volna a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsõoktatási és Tudományos Tanács fokozott bevonása is. Ezek a pontok rendkívül kidolgozatlanok. Kérdéses továbbá a tervezetben az állami finanszírozás felhasználásának mikéntje is. Jelenleg pedig teljesen hiányzik annak végiggondolása, amelyet a HÖOK is kifejtett álláspontjában: „a felsõoktatás minõségének másik ellenõre maga a volt és jelenlegi hallgató kell hogy legyen, hiszen a felsõoktatás megrendelõje az állam, de a fogyasztója és az ott megszerzett tudás alkalmazója a hallgató, az állampolgár, ezáltal a nemzet.” Egy másik fejlemény, hogy a HÖOK támogatásáról biztosította a Facebook „Tiltakozunk a felsõoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen” csoportját, amelynek jelenlegi résztvevõi sokat segítenek a hallgatóság súlyának növelésében a tárgyalások során. Ezúton is kérnénk mindenkit, aki szívén viseli a saját és a magyar felsõoktatás sorsát, csatlakozzon a www.facebook.com/Felsooktatas webcímen a kezdeményezéshez.

De mi is zajlott az Ifjúság úti kosárlabdapálya helyén felállított sörsátorban, november 9-én tizennégy órától? Az EHÖK által szervezett rendezvény hangulata magával ragadott mindenkit, aki betette a lábát a sátorba. A hosszú ponyva alatt több tucat pad és hozzá kapcsolódó asztal, és néhány fûtõtest helyezkedett el. A pult mögött széles serpenyõkben sültek a virslik és kolbászok, közben bajor zene szólt. Az italválaszték és ár is felettébb barátságos volt. Többféle sört, többek között szûretlen búzasört is lehetett kérni, sõt akár sörivóversenyen részt venni. Este az Ámokfutók zenekar Kozsóval és az õ „mindent átható, végtelen szeretetével” biztosította a további jó hangulatot. A sörsátor bezárása után a Szenes klubban EHÖK-party várta a még szórakozni vágyó egyetemistákat, ahova PTE-s diákigazolvánnyal ingyenesen lehetett betérni.

2010. november 22.

Univ-11.qxd

2010.11.19.

14:56

Page 1

köszi www.koszi.pte.hu

Mozogj velünk!

PRO

Vegyétek igénybe tanácsadásainkat!

KONTRA

ADÓ ÉS KÖNYVVITELI TANÁCSADÁS

VII. KÖSZI Éjszakai Squash Kupa

– ha elakadtál a számok útvesztõjében

ÁLLÁSKERESÉSI TANÁCSADÁS

Az idei év sem múlhat el KÖSZI-s squash kupa nélkül. Mint azt már megszokhattátok, idén is a Mecsek Fallabda Központban rendezzük meg november 24-én este 20 órától. A rutinosabbnak mondható csapatok mellett várjuk új, sikerre éhes társaságok jelentkezését is.

– ha dolgoznál, de nem tudod, hogy hogyan fogj hozzá

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD TANÁCSADÁS

ZAKAR Sándor

A nevezésnek három feltétele van: – A tornán 4 fõs vegyes csapatok vehetnek részt (csapatonként legalább az egyik játékos lány kell hogy legyen) – A nevezõ játékosok valamennyi tagjának beiratkozott PTE hallgatónak vagy PTE dolgozónak kell lennie. – A nevezési díj 500 Ft csapattagonként Az igényes környezet és a jó hangulat garantált, a nyertes csapat értékes jutalomban részesül. A jelentkezési lap letölthetõ weboldalunkról, a koszi.pte.hu-ról, a nevezési határidõ november 22. 16 óra.

Gyertek el minél többen! Sportoljatok és érezzétek jól magatok velünk ezen az éjszakán!

Mindannyian tudjuk jól, hogy az egyetemista lét mekkora szabadságot jelent, ám ez a szabadság sokak számára nem mint lehetõség, hanem mint teher jelenhet meg – fõleg akkor, ha elkerülhetetlenül egy halom megoldásra váró problémával találkozik az illetõ, amit immáron a családi fészekbõl kikerülve önállóan kell(ene) megoldania. Ilyenkor természetesen a családi és baráti körhöz fordul az ember, pedig egyes esetekben érdemes inkább hozzáértõ szakemberek véleményét kikérni az adott ügyben, mivel nem feltétlenül lehetnek kompetensek ismerõseink minden bennünket érintõ témában, arról nem is beszélve, hogy egy erõsen szubjektív viszony kizárja az objektivitás lehetõségét. A mai ember sok esetben szégyenként és gyengeségként éli meg a segítségkérést, fõleg ha azt idegen embertõl kell kérnie – és általában azok a legelutasítóbbak, akiknek a legnagyobb szükségük van erre. A KÖSZI megannyi lehetõséget kínál, pszichológiai tanácsadást, állásinterjúra felkészítést, sõt jogi tanácsadást is lehet kérni. Ha már itt áll elõttünk a lehetõség, akkor éljünk vele, merjünk segítséget kérni, mert nincs is rosszabb a halomnyi megoldatlan problémánál, melyek megkeseríthetik hétköznapjainkat.

– ha változtatni szeretnél az étrendeden – ha mozognál – ha szeretnél kiegyensúlyozottabban, egészségesebben élni

EVS TANÁCSADÁS – ha világot látnál – ha önkénteskednél – ha kalandra vágysz

ÉLETPÁLYA-TANÁCSADÁS – ha nem tudod merre, hogyan tovább

JOGI TANÁCSADÁS – ha nem igazodsz ki a paragrafusok között

MENTÁLHIGIÉNÉS GRAFOLÓGIAI TANÁCSADÁS – ha tudni szeretnéd mirõl árulkodnak a betûid

ÖNÉLETRAJZÍRÁSI TANÁCSADÁS – ha nem vagy biztos benne, mit írj az önéletrajzodba

PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS – ha beilleszkedési, magánéleti problémáid vannak – ha stresszes a tanulás – ha megbeszélnéd valakivel

TANULMÁNYI TANÁCSADÁS – ha a tanulmányaiddal kapcsolatos kérdéseid lennének …akkor keress fel bennünket és vegyél részt INGYENES tanácsadásainkon. A részvételhez elõzetes regisztráció szükséges, bõvebb információt a koszi.pte.hu weboldalon találsz.

BOGNÁR András Ahogy az ember egyetemre kerül, meg kell tanulnia bizonyos dolgokat. Tetszik vagy nem tetszik, ez már sajnos nem a gimnázium, hanem a középiskola és a valódi felnõttlét közötti átmeneti idõszakot képezi. Biztosít egyfajta védelmet, de jóval kevesebbet, és ez így van jól. A problémákat, szituációkat, kérdéseket egy felnõtt, életerõs, felelõsségteljes embernek meg kell tudnia oldani saját erõbõl, de az a minimum, hogy legalább megpróbálja. Egy tanulási folyamatról van itt szó. Ebben az idõszakban kipróbálhatjuk, milyen önállónak lenni, de még fog- és fejvédõvel kipárnázva. De ha minden problémánkkal tanácsadáshoz folyamodunk, semmit nem fejlõdünk e téren, nem készítjük fel magunkat majd késõbbi, igazán kemény menetekre. Mickey azt mondta Rockynak, hogy „egy 45 perces bunyóhoz 45 000 percet kell edzeni”. Márpedig azt tudjuk, hogy a jó felkészülésnél nincs fontosabb. Igaz, sokkal nehezebb így egyrõl a kettõre jutni, lehet, hogy huszonötször annyi energiánkat viszi el a probléma megoldása segítség nélkül, de így nagyobb esélyünk lesz arra, hogy az egyetemi edzõterembõl kilépve végig tudjuk állni majd az összes menetet az életben – még ha nem is gyõzünk mindig.

„Képes” vagy rá? Az ünnepek közeledtével egyre több gondolat járja át a fejünket: hogyan ajándékozzuk meg szeretteinket, mennyi idõnk van, amit arra szánhatunk, hogy meglátogassuk rokonainkat, és hogyan kívánjunk a legkedvesebb ismerõseinknek boldog karácsonyt és új évet. Röviden: szeretnénk másoknak örömet okozni. De valóban csak mások felé irányul ezen törekvésünk? CSIZMADIA Eszter írása

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

Léteznek olyan kutatások, melyek azt mutatják, hogy nem lehet teljesen kizárni az önzõ szempontokat, mert azért adunk másoknak, hogy magunkban pótoljunk egy jó érzést vagy ezzel vívjuk ki embertársaink tiszteletét. Sokféle módja van a népszerûség megszerzésének, például a szépség vagy az intelligencia – de ha valaki jó, ha önzetlen, az is emeli a népszerûségét a csoporton belül, a csoport értékelése pedig emeli a saját önértékelésünket, hiszen az ember általában úgy értékeli magát, ahogyan a csoportban a barátai, ismerõsei értékelik õt. Ha olyasmit csinálunk, ami nekik tetszik, akkor saját magunkat is szeretni fogjuk. Azonban a legtöbbek számára a karácsonyi üdvözléseknek az a célja, hogy jelezzük a hozzánk közel álló embereknek, hogy összekapcsolódunk, annak ellenére, hogy az élet máshová sodort bennünket, vagyis szükség esetén számíthatunk egymásra.

A szeretetnyilvánítás kifejezéséhez több üdvözlési lehetõség közül is válogathatunk, de a legõsibb módszer kétségkívül a képeslapküldés. A képes levelezõlap története két fõ korszakra bontható. Az elsõ idõszakban, már a XVII–XVIII. században készültek üdvözlõlapok kézzel rajzolt ábrákkal, általában igen kis példányszámban. Késõbb nyomdai úton is készültek ilyen kártyák, szintén kis példányszámban. A XIX. század második harmadában kezdték a levélborítékokat is képpel díszíteni. A tömegméretekben gyártott és széles körben elterjedt képeslapokat a hivatalos postai levelezõlap bevezetése elõzte meg. Az elsõ ilyen levelezõlapot az Osztrák–Magyar Postaigazgatóság adta ki 1869-ben. Az elsõ képes levelezõlap készítõjét nem lehet egyértelmûen meghatározni. Több országban is készült 1870-ben olyan levelezõlap, amelyre ráillik a mai fogalmak szerinti „elsõ képes levelezõlap” megtisztelõ cím. A századforduló éveiben már az egész világon elterjedt. A magyar képeslapkiadás 1896-ban kezdõdött, addig fõleg német és osztrák kiadók látták el Magyarországot képeslapokkal. A rendszerváltás éveiben a kiadói állami monopólium feloldásra került, így mára magánkiadók sokasága jelenteti meg ezeket. Manapság a postai képeslapküldés inkább az idõsebb korosztályt jellemzi. Ennek két fõ oka, hogy nehezebben jutnak el távol élõ rokonaikhoz, barátaikhoz, illetve hogy a szeretetnyilvánítás mai modern technikai lehetõségeit nem ismerik. Ezek között megtalálható a képeslap XXI. századi formája, az e-képeslap, melyek számos internetes portálon többféle változatban is fellelhetõk. Azonban rohanó világunkban az emberek próbálnak idõt nyerni azzal, hogy sms-ben vagy egy gyors telefonbeszélgetés folyamán kívánjanak boldog karácsonyt. De manapság az idõ a legnagyobb ajándék. És azt szeretjük igazán, akire ebbõl sokat fordítunk. Mutassuk ki másoknak, hogy mennyire fontosak nekünk azzal, hogy nemcsak karácsony napján az utolsó pillanatban küldünk egy rövid üzenetet, hanem már elõre készülünk arra, hogy a másikat meglepjük. 2010. november 22.

11

Univ-12.qxd

2010.11.19.

15:03

Page 1

sport Már évek óta PEAC-os ver senyzõk uralják a mezõnyt a vidéki vívóversenyeken. Ez az idei viadalon sem alakult más képp Szolnokon. Peterdi And rás, a PTE-PEAC-PVSE verseny zõje két aranyérmet szerzett, hiszen egyéniben és csapat ban is a dobogó legfelsõ foká ra állhatott. A pécsi vívót kér deztük a versenyrõl és jövõbe li terveirõl. PAPP Veronika interjúja

Milyen volt a szolnoki verseny pécsi szempontból? Aránylag sok, 84 induló volt a férfi párbajtõrözõk mezõnyében. A szervezés jól mûködött, megfelelõ állapotban voltak a pástok, és a versenybírákra sem lehetett panasz. Rab Attila és Losonczi Dávid után ezúttal nekem sikerült aranyérmet szereznem egyéniben, és csapatban is hasonló eredményt értünk el. Ezek után azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy férfi párbajtõrben a vidéket mindenképpen uraljuk. 2008 óta a felnõttek között versenyzel, és 2009-tõl a felnõtt olimpiai csapat tagja vagy. Hogy érzed magad ebben a közegben? Sok mindenben más a felnõtt mezõny az utánpótlás korosztályokhoz képest, de próbálom megállni a helyemet az erõsebb ellenfelek ellen is. London volt a nagy álmom, azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy határozott, 2012-ben a férfi párbajtõrcsapat száma lekerül az olimpiai naptárról a rotáció miatt. Ez azt jelenti, hogy nem négy, hanem mindössze két versenyzõ indulhat egy nemzet színeiben. A magyar mezõnyben pedig sokkal idõsebb, rutinosabb és jobb eredményeket felmutató vívók vannak elõttem. Remé-

lem, hogy 2016-ban, Rio de Janeiróban már ott lehetek a magyar csapatban. Testnevelõ–edzõ szakon tanulsz a TTK-n. Azt hallottam, hogy már a gyakorlatban is alkalmazod az itt tanultakat. Igen, a vívásoktatásban segítek az edzõmnek. Sok a gyerek, és kevés az edzõ, ezért besegítek egy kicsit. A késõbbiekben ezzel szeretnék foglalkozni. Az egyetemen kevés gyakorlati óránk van, itt viszont én is sokat tanulhatok. Ha valaki elkezd a gyakorlatban tanítani, az sokkal jobban kifizetõdik, mintha ezt a könyvbõl sajátítja el. Most persze a sportkarrier az elsõ. Szerencsére ez a sportág akár 35–40 éves korig is ûzhetõ. Utána és közben tanítgatnám a gyerekeket, késõbb talán a felnõtteket is, de ez még nagyon messze van. Mi lesz a következõ megmérettetés, amelyen részt veszel? November 27–28-án lesz Budapesten egy válogatóversenyünk, és utána a fõ attrakció december közepén következik, a Felnõtt Magyar Bajnokság. Tavaly ezüstérmesek voltunk csapatban, nekem pedig egyéniben sikerült a harmadik helyre kerülnöm. Ez a legfontosabb verseny, hiszen évente csak egyszer rendezik meg. Szeretnénk legalább hasonló eredményt elérni, mint tavaly, de bízom benne, hogy a döntõig is eljuthatok. Most zajlik Párizsban a vívó világbajnokság. Mi a véleményed a magyarok eddigi szereplésérõl? A párbajtõr csapat jól szerepel, egyéniben és csapatban is szerzett már érmet. A nõknél egyéniben Szász Emese nyert ezüstérmet, Boczkó Gábor pedig bronzérmet. A párbajtõrözõknél igazából nincs probléma. A Boczkó Gábor, Imre Géza, Somfai Péter, Rédli András összeállítású csapat is bronzérmes lett.

21 pontos mennyország

Hangulatból nem volt hiány Látványos mérkõzések, emelkedett hangulat – így lehetne röviden összefoglalni az Universitas Kosárlabda Kupát, amely a felsõoktatási intézmények közötti országos szabadidõsportverseny helyi selejtezõje volt a PTE karai között. Kosárlabdában a TTK férfi és nõi csapata gyõzött. HACK Tamás írása

Zengett a PTE PMMK sportcsarnoka 2010. november 10-én az Universitas Kupa mérkõzései alatt. Aki arra járt – még ha rövid idõre is – nem hagyhatta ki, hogy benézzen a csarnokba, ahol a játékosok és a nézõk egyaránt jól érezték magukat. Néhány csapat szabályosan elkápráztatta a nézõket olyan megoldásokkal, amelyet leginkább az élvonalban láthatnak a sportág rajongói. Az ádáz küzdelem mindhárom csoportra jellemzõ volt: a férfiaknál az A csoportban a Tesi és a PMMK között dõlt el az elsõ hely sorsa, amelyet mindössze két ponttal a pollackosok nyertek, így õk játszhatták a döntõt a B csoportot könnyedén nyerõ TTK ellen. A döntõ óriási küzdelmet hozott: egyik csapat sem engedte négy pontnál jobban elhúzni a másikat. A pollackosok személyi hibáiért járó büntetõket a TTK szinte kivétel nélkül értékesítette, és ha csak egyetlen ponttal is, de 33–34-re megnyerte a döntõt.

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

A vidék ura

Amatõr tollaslabda bajnokságot rendeztek november 11én a PTE ÁOK tornacsarnokában. A megmérettetésen a PTE hallgatói, oktatói és munkatársai indulhattak nõi, illetve férfi kategóriában. KONDRICZ Koppány írása

A lányok ennél mérsékeltebb iramot diktáltak, bár szoros meccsek itt is akadtak, mégsem volt annyira kiélezett a küzdelem, mint a fiúknál. A TEB tesis lányait azonban nem lehetett legyõzni, így megnyerték a tornát.

A csarnokban, amelyben öt pálya volt felállítva, a versenyzõk javában gyakoroltak. Párokat alkotva ütögették át egymásnak a labdát a derékmagasságig kihúzott röplabdahálók fölött. Amerre a szem ellátott suhanó tollaslabdák süvítettek fel és alá. E látványhoz szolgáltatott „zenét” a tornacipõk kemény csikorgása a parkettán, és az ütõkön kifeszített mûanyag háló rezdülése, ahogy a labdát eltalálták vele. A résztvevõket a selejtezõk alatt négy darab négyes és egy hármas csoportba sorolták. A hölgyek külön csoportban indultak, habár Tomózer Anett, a nõi kategória gyõztese, a férfiakkal is felvette a versenyt. A játék huszonegy pontig tartott, de kettõ pont különbség szükségeltetett a gyõzelemhez, ki-

Az Universitas bajnokság kétfordulós, tehát tavasszal folytatódik. A csapatok az öszszesített eredmények alapján jutnak a fináléba, onnan a területi döntõbe, majd az országos megmérettetésre. A kosárlabdán kívül vegyes röplabdában, férfi és nõi kézilabdában, illetve kispályás labdarúgásban rendezték meg a versenyt, amelyen egyetemünkön összesen 32 csapat indult, körülbelül 340 résztvevõvel.

zárva ezzel a döntetlen lehetõségét. Már a selejtezõk folyamán izgalmas párharcok alakultak ki, elegáns megoldásokkal, cseles fonákokkal, erõteljes lecsapásokkal és kiszámíthatatlan ritmusváltásokkal. Az egyenes kieséses szakaszra még élesebbé vált a verseny, a tollaslabdázóknak lehetõségük adódott megcsillogtatni tudásukat. Néhányan akrobatákat megszégyenítõ forgásokkal ütötték vissza a labdát, vagy furfangos emelésekkel futtatták meg ellenfelüket. Mások magasan és ívesen adogattak, majd a megfelelõ pillanatban könyörtelenül lecsaptak. Voltak, akiknek a háló segített, amelyrõl szerencsés irányba csúszott a labda. A döntõ és a bronzmeccs is izgalmas volt. A férfiaknál Heck Roland diadalmaskodott, kiérdemelve ezzel a PTE nyílt, amatõr tollaslabda kupa bajnoka címet, a második helyezett Hollósi Tibor lett, míg a bronzéremre Atsuhiro Iizuka szolgált rá. A nõknél a kupát Tomózer Anett vehette át, az ezüstérem Anna Vishkahit, a bronz Afiakurue Priscillát illette meg.

Esõ, foci, graziakat verõ PTE FOTÓ: VILLÁNYI MÁTÉ

A Grazi Egyetem hallgatói vendégeskedtek Pécsett, és kétnapos tartózkodásuk alatt egy futballmérkõzés erejéig összemérték tudásukat a PTE TTK csapatával. HACK Tamás írása

A kezdeményezés a PTE Testnevelõi és Sporttudományi Intézet tanárának, Németh Zsoltnak a fejében fogalmazódott meg, amelynek eredménye-

12

képpen márciusban már járt a TTK-s csapattal a stájer fõvárosban, és 3–0ás gyõzelmet aratott. Célunk, hogy az egyetem aktívan részt vegyen az Erasmus-intézményekkel való kapcsolatok ápolásában. Ennek egyik legegyszerûbb formája, hogy minden félévben szervezünk egy focimeccset a két egyetem hallgatói számára hol itthon, hol Grazban – magyarázta Németh Zsolt, aki azt is elmondta, hogy azért az osztrák egyetemre esett a választás, mert ez van a legközelebb Pécshez.

2010. november 22.

A mérkõzést november 8-án este játszották a PMFC-stadion melletti gyakorlópályán. Az idõjárás sajnos nem kedvezett az önfeledten futballozó hallgatóknak, ugyanis a mérkõzés alatt szinte végig esett az esõ, ám ez cseppet sem zavarta a játékosokat. A vizet végül a PTE-s hallgatók bírták jobban, ugyanis fölényesen, 6–1 arányban diadalmaskodtak a vendégek felett. Folytatás tavasszal, reméljük hasonló sikerrel.

Univ-13.qxd

2010.11.19.

15:01

Page 1

Már-már bronzcsapat

PTE-PEAC eredmények

Második alkalommal lépett pályára a PTE futsal csapata a Nemzetközi Egyetemi Tornán, amelynek ezúttal Szarajevó adott otthont. Az eszéki egyetem kezdeményezésére a délszláv nemzetek felsõoktatási intézményei kaptak meghívást. Külön megtiszteltetés, hogy magyar színekben csak a PTE gárdája indult.

(november 5–18.)

HORVÁTH Judit írása

A futsal nem más, mint a tudatos kispályás labdarúgás, melyet teremben játszanak. A sportág már hagyománnyá nõtte ki magát a tornán részt vevõ egyetemek körében. A PTE-seknek azonban egy kicsit nehezebb dolguk volt, hiszen a tavalyi eszéki versenyre álltak össze elõször, az edzõ, Pap Csaba pedig ez év márciusa óta dolgozik a csapattal. Úgy gondolom, egyszer sem hoztunk szégyent egyetemünkre, hiszen mindkét alkalommal tisztességesen szerepeltünk, és a harmadik helyet szereztük meg – árulta el. Öt nemzet (szlovén, horvát, szerb, bosnyák és magyar) nyolc csapata lépett parkettre a háromnapos program során. Nem volt könnyû dolga együttesünknek, hiszen egyre jobb, képzettebb ellenfelekkel szemben kellett kiállniuk, akik között szerepet vállalt néhány válogatott játékos is. Csapatunk öt mérkõzésbõl hármat megnyert, továbbá egy döntetlent és egy vereséget – a késõbbi nyertes, bosnyák csapattól – szenvedett el. Csapatvezetõként büszkén tekintek a fiúkra és a teljesítményükre. Ez az eredmény is bizonyítja, a PTE-nek a továbbiakban is van mit keresnie a

sportágban, és az egyetem hírnevét képes javítani nemzetközi szinten. Az, hogy egyetlen magyar csapatként a PTE-t hívták meg a szervezõk a nemzetközi tornára, komoly sportdiplomáciai siker. Mint megtudtuk, az egyetem külügyi referense, Czéh Gábor és a Testnevelõ- és Sportközpont tanára, Petõfi Áron folyamatos kapcsolatot tart fenn a környék külföldi egyetemeivel – ennek köszönhetõ a meghívás. Hogy a munkájuk nem veszik kárba, arról a pécsi futsalosok gondoskodnak: két torna, két bronzérem. Csapattagok: Szombathelyi Dávid (PMMK), Horváth Gábor (TTK/BTK), Szabó Nándor (TTK), Szûcs Máté (PMMK), Máté Gyõzõ (TTK), Arató

Táncoló kollekció 2010 szeptemberében került bevezetésre a Táncoló Egyetem ruha- és ajándéktárgy kollekciója. A fõként a mozgás világához közel álló termékek a projekt életérzését sugallják sportos, fiatalos vonalukkal. Íme egy kis ízelítõ:

Zsombor (TTK), Takács Dávid (TTK), Bozó László (ÁJK), Bozó Balázs (TTK), Vancsik Péter (BTK) Csapatvezetõ: Pap Csaba (BTK) Eredmények: 1. mérkõzés: University of Belgrad–University of Pécs: 1–3 2. mérkõzés: University of Pécs–University of Mostar: 4–2 3. mérkõzés: University of Osijek–University of Pécs: 1–1 4. mérkõzés: University of Pécs–University of Sarajevo: 0–3 5. mérkõzés: University of Pécs–University of Zadar: 4–0 (3. helyért)

Táncfesztivál és tömegtánc A Táncoló Egyetem jubileumi tanévének egyik nagyszabású rendezvénye a hagyományteremtõ szándékkal megrendezésre kerülõ PTE Táncoló Egyetem Táncfesztivál 2011. Célja a régió amatõr táncéletének felpezsdítése, a különbözõ mûvészeti és magániskolák, közmûvelõdési intézmények, tanfolyamok és egyéni alkotók megismerése, tapasztalatcsere; a nívós zsûri szakmai tanácsai, építõ jellegû kritikái jóvoltából fejlõdés elérése, és nem utolsósorban örömszerzés mind a közönségnek, mind pedig a résztvevõknek. A mai társadalmi és gazdasági helyzetben egy olyan plusz élményt szeretne adni a résztvevõknek, ami átsegít a mindennapok gondjain és egyértelmûen a sikerek és az életre szóló emlékek felé vezet. A táncmûvészet igen széles tárházát fogadja be a fesztivál, mely az országban egyedülállónak tekinthetõ, a zsûritagok pedig olyan szakmailag elismert mûvészek, akik biztosítani tudják e széles paletta érdemi megítélését és a további mûvészi és pedagógiai iránymutatást.

A teljes kollekció megtekinthetõ: www.tancolo.pte.hu/menu/43

Férfi NB I-es kézilabda-bajnokság 10. forduló Tatran Pesov–Uniqa-PVSE-PTE-PEAC 50–37 11. forduló Uniqa-PVSE-PTE-PEAC–Orosházi FKSE 24–24 Nõi NB I/B-s kézilabda-bajnokság, Nyugati csoport 8. forduló PTE-PEAC–Szent István Építõk SC 30–21 9. forduló VKL SE Gyõr–PTE-PEAC 31–37 Asztalitenisz, férfi Extra Liga 6. forduló Békési TE–PTE-PEAC-AAM 4–6 7. forduló PTE-PEAC–AAM-Wink AC 7–3 Férfi NB II-es kosárlabda-bajnokság 6. forduló Marley FKSE–PTE-PEAC 60–86 7. forduló PTE-PEAC–Siófoki KS 105–64 Nõi NB II-es röplabda-bajnokság 4. forduló PTE-PEAC–Sümegi RE 3–0 5. forduló Tatabányai VSE–PTE-PEAC 3–0 Férfi NB II-es röplabda-bajnokság 4. forduló Kaposvár–PTE-PEAC 3–1 5. forduló PTE-PEAC–Kiskunlacházi RSE 1–3 Baranya megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság 13. forduló PTE-PEAC–Szederkény SE 1–3 14. forduló PVSK–PTE-PEAC 3–1

Kategóriák: – szóló, duó/pár, trió – csoport (4 fõtõl) Korcsoport: – 16 év felett Táncfajták: – I. színpadi táncok: kortárs, jazz, modern (Limón, Graham, Cunningham, stb.) technikák, show tánc, musical/revü tánc, dance show, fantasy, free show, klasszikus balett, mazsorett – II. utcai táncok: break, electric boogie, funky, hip-hop, disco dance (floor), street dance show, disco freestyle, cheerleading – III. társastáncok: klasszikus standard és latin-amerikai táncok; történelmi táncok; salsa, merengue, mambó, bachata, karibi show, argentin tangó; rock and roll, boogie-woogie, swing, lindy hop – IV. folklór: afro, cigány, ír, magyar, dél-szláv, izraeli, német, skót, hastánc, indiai, country, flamenco, görög – V. egyéb: szalagavató táncok / szakestek táncai

2010. november 22.

Idõpont: 2011. február 14. 18.00 óra Helyszín: PTE Dr. Romhányi György Aula (Pécs, Szigeti út 12.) Magas számú nevezõ esetén két héttel korábban elõválogatást tartunk. Azok számára, akik ezen nem tudnak megjelenni, lehetõség lesz video formájában is részt venni. Nevezni a honlapról letölthetõ jelentkezési lappal lehet. Nevezési határidõ: 2011. január 15. Nevezési díjak: A produkció minden résztvevõjének nevezési díjat kell fizetnie: 500 Ft/fõ, maximum 5000 Ft. A verseny díjazása: kupa vagy érem, oklevél az elsõ három helyezett részére. Minden résztvevõ emléklapot és ajándékot kap. A szakmai zsûri mellett a támogatói zsûri különdíjakat ítél oda az arra érdemes fellépõknek, valamint kiosztásra kerül a fesztivál kiemelt fõdíja is. A leglelkesebb szurkolói csapat külön jutalomban részesül. A pontos szabályzat és a további részletek megtalálhatók: http://www.tancolo.pte.hu/menu/40 A fesztivál kiegészítõ programjaként még egy felejthetetlen élmény várja a jelentkezõket és a nézõket. A tervezett tömegtánc célja, hogy az elõre megadott koreográfiát minden jelenlévõ, remélhetõleg legalább 1000 ember egyszerre adja elõ! A regisztráció a tömegtáncra hamarosan kezdetét veszi a honlapon!

Információ: 72/501-500/2123 [email protected], www.tancolo.pte.hu

13

Univ-14.qxd

2010.11.19.

15:04

Page 1

Vattacukrot, pattogatott kukoricát vegyenek!

Cirkusz a színházban

Na, ez az, amit nem hallhattunk ebben a cirkuszban. Nem voltak elefántok, oroszlánok, állatidomárok, hiányzott a karneváli hangulat és a sült gesztenye illata. RÁCZ Alexandra írása

S mit találtunk ehelyett? Vért, halált, erõszakot, csúfondáros szörnyeket, melyek legvadabb rémálmainkban kísértenek. Az angliai Tiger Lillies a Freakshow címû elõadásával lépett fel Pécsen, s a „kasztrált bûnözõ anarchista brechti blues triója” egy cirkuszcsapattal is kiegészült. A zenekar az opera és a cigány dallamok sajátos ötvözetébõl építkezik. A három zenész elmondása szerint az elõadásaikban arra törekednek, hogy olyat nyújtsanak a közönségnek, amire nem számítanak, ami elgondolkodtató, amit úgy élhetnek meg, mint egy felkavaró utazást, tapasztalatot. Az ízléstelentõl, kellemetlentõl a viccesen át, a könnyeket fakasztóig mindenféle érzelmet átélhetnek a performansz nézõi, szókimondó, provokatív dalok, fülsértõ trágár szavak követik egymást. A darab mégis annyira elvarázsol, hogy az emberek tapsolnak, lábbal dobolnak, ritmusra bólogatnak közben. A kígyónõ elõadása többeket sokkolt, a háromkezû óriás egyszerû, mégis kedves története megmosolyogtatta, Rosa szomorú története meghatotta, a kortárs táncban és akrobatikában jártas páros életveszélyes mozdulatokkal rémisztette és kápráztatta el a közönséget.


www.pecs2010.hu

Kulturális valóságismeret?

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

A kultúraközvetítés fõ tendenciái kerültek terítékre a PTE FEEK konferenciáján november 18–19-én. Az elõadók a kulturális erõforrások újszerû mobilizációjával kapcsolatos kutatások aktuális eredményeit is bemutatták. Az esemény részét képezte a 35 éve fennálló kultúraközvetítõ és felnõttképzés megünneplése. BOGNÁR András írása

A Pécs 2010 „újcirkusz” irányzatot bemutató programsorozatának újabb állomásaként az ausztrál CIRCA társulatot ismerhette meg a pécsi közönség, november 8-án érkeztek a Pécsi Nemzeti Színházba. A cirkuszmûvészet és a kortárs tánc elemei keverednek a CIRCA performanszaiban. Yaron Lifschitz rendezõ kellékek és díszlet nélkül dolgozik, három férfi és három nõ tornász színészi, komikusi képességeire építi elõadásait.

14

Az elõadók (többek között Várnagy Péter, Halmai Zsuzsanna, Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor és Kocsis Mihály) eltérõ megközelítésben vizsgálták a kultúraközvetítést. A kultúra a társadalom szövete. A trendek kutatása, megértése nélkül képtelenek lennénk megfelelõen reagálni a XXI. században jelentkezõ

2010. november 22.

hatásokra. Az értékek prioritása életünkben komoly változásokon ment keresztül, a privát jellegûek kerültek elõtérbe mint a család, szeretet, boldogság, jobb közérzet. A munka és hivatás háttérbe szorult. A kultúra és a tanulás mint érték szerepe erõsen lecsökkent. A digitalizáció rendelkezik a legnagyobb hatással napjainkban a kultúrára, életünk minden területét átstrukturálja, illetve új nézõpontba helyezi. A technológiai forradalomnak köszönhetõen ipari mennyiségû információhoz jutunk, azonban ez a nagy mennyiségû tudás az ember számára áttekinthetetlen, töredezett halmazként jelentkezik, s a hitelességgel is adódnak komoly problémák. Aggasztó a lényeglátás visszaszorulása. Gyakran nem tudjuk megkülönböztetni az adatdömpingben a fontosat a lényegtelentõl, az érté-

keset a haszontalantól. Az internet a legszélsõségesebb szükségleteinket is képes kielégíteni, legyen szó szellemi vagy tárgyi igényekrõl. A világhálótól való elszigeteltség így digitális szakadék kialakulásához vezethet a társadalomban. Óriási manipulációs lehetõségek is rejlenek a kibertérben, amit ki is használnak politikusaink. A digitalizáció okozta kultúrimport miatt komoly erkölcsi válságot élünk át, kultúránk elsõdleges veszélyforrását ez adja. Felvetõdik a kérdés, hogy ilyen mértékû információáramlásban hogyan tudjuk megõrizni lokális értékeinket az újak tagadása vagy elutasítása nélkül. A napjainkban zajló változások sebessége meghaladja az emberek alkalmazkodó képességét. A kultúraközvetítés elsõ számú feladata így a fejlesztés és megõrzés egyszerre történõ megvalósítása.

Univ-15.qxd

2010.11.19.

16:13

Page 1

English Letter from the Village

Cultural Vandalism

by Andy ROUSE

Some years ago, when political activists still stormed the Zengõ to protest against the tacit (or was it more?) promise made by Hungary to assist its new NATO allies – oh, how desperately the country had wanted to join this club, so desperately it forgot that clubs have rules as well as privileges – there was an all-night vigil at the top of that hill. (I cannot bring myself to use the word "mountain". Try saying "Mount Zengõ" in the mirror, preferably near an Alpine scene, and you'll see for yourself.) Being local myself – indeed, I had collected petition signatures around the village in the general enthusiasm – my interest was aroused. I recognised several of the faces flickering in the yellowy candlelight, among them my own GP. Yet

it was not the faces that caught my attention so much as a piece of paper with the immortal words, "Save Our Zengõ!" At least I can't remember exactly what they said, but something immortally to that effect, only in Hungarian. What struck me most was that the paper was nailed onto the trunk of a tree. I had forgotten the sight until a week or so I was driving to work alongside the length of the city wall. I have lived in and around Pécs for more than thirty years, and I have memories of the poor, ruined condition of some of the city wall. I have lived outside Pécs for two-thirds of that time, which means that I drive between Ágoston Square and the Csalogány beerhouse. Nearly every day of the week, sometimes more than once. I have witnessed the gradual beautification of the entire stretch, as the residential parts of the old

road have been separated from the main flow of traffic and as the crumbling ruins of the city wall have been restored to some their original grandeur, and as the whole has been landscaped, giving us splendid, vibrant colourful flower borders. Even the installation of dog-poo bins, though I fear few of the walkers have joined the canine owners of the civilised world and take their constitutional walk fully armed with plastic bags for the collection of Fido's faces. I have even come to accept the quizzical humour required to install the Keltaur, though I still find him a tad weird. Imagine then my horror when I witness wilful vandalism the entire length of the wall. And not only wilful, but obviously sanctioned. Horrible synthetic sheets hammered into the stonework, and a magnificent wall designed to save a city at war pillaged in a year designated as dedicated to culture. Here is no aesthetic experiment, but thoughtless disrespect paid by one set of "artists" to another, and sanctioned – for permission must have come from somewhere – by the authorities. This shows the City Fathers, if such there be, in their drabbest, dullest colours, and the perpetrators in full philistine mould. If the crime committed along Pécs City Wall is still evident when this article is published, I exhort one and all of you to make the loudest possible protest and ensure that those responsible receive the harshest punishment. I recommend pinning them to the city wall.

Flaring partnership with the United States During 14–22. November two members of the West Virginia University were hosted in Pécs by the American Corner House. The aim of their visit was exploratory. They studied the Hungarian educational system. About the possibilities of the relationship we asked Michael Lastinger, the associate provost of international aca demic affairs of the WVU. by Tamás HACK

Please introduce WVU in a few words! WVU is state university of Land-Grant. Land-Grant universities were founded act in the 1860–70's and the mission for them is to serve not only the educational needs of the university but the state's economic and other fields of well-being, so it's a fully functional university. We have about 30 thousand students on our campus. What is the aim of your visit? Well, our program helps students from around the world find opportunities for studying in the United States. I'm also here to look for exchange programmes between my university and universities of Hungary including yours. How is the WVU connected to Pécs? At the moment we are working on our advising projects to connect the education of the USA with European system. It would be nice to change this relationship into exchange programmes.

Save a world like Jane!

Everything started when I went to Tanzania in 1960 and began to study chimpanzees, which just have had the 50th anniversary. In the early years I was out in the forest with the chimpanzees observing them, learnig about them. That was a fantastic life! – dr. Jane Goodall said on 12th of November. Jane Goodall the world-renowned primatologist, honorary doctor of the University of Pécs visited the UP on 12–13th of November. She gave a lecture in the Knowledge Centre. The

premiere of her new film titled Jane's Journey about her life was held in CinemaCity on Saturday. Her new book, Hope for the animals and their world was introduced, too. It became very obvious that it was no point fighting to save the forest unless we worked with the local people to improve their lives and got them to help us solve the problems – Jane Goodall emphasized that the whole world is responsible for the present bad situation, therefore

everyone of us should take responsibility for the world. Young people of today are the leaders, lawyers, parents, decision-makers of the future. Now there are Roots&Shoots groups in 125 countries from pre-school to university level. We also have Roots&Shoots in prisons – Jane Goodall talked about the Roots&Shoots programme which she started 20 years ago, because she thinks that the youth is able to change the world to be a better place. 2010. november 22.

15

Univ-16.qxd

2010.11.19.

16:25

Page 1

Körkérdés

magazin

Szívvel és ésszel A halálozási adatok fekete toplistáján a szív- és érrendszeri betegségek az elsõ háromban szerepelnek. Európában évente a hirtelen szívmegállás 700 000 embert, Magyarországon 15 000 embert érint. Pedig egy szívrohamot elszenvedõnek jó sansza van a túlélésre – ha gyorsan és jól cselekszünk. Betlehem Józseffel, a PTE Egészségtudományi Karának dékánjával és Buda Péterrel, az Országos Mentõszolgálat Dél-dunántúli Regionális Mentõszervezetének orvos-igazgatójával errõl beszélgettünk.

Mi a szívroham? Mik a tünetei? A szívroham kifejezés csak a köznyelvben használatos. Valójában egy olyan, mellkasi fájdalommal kezdõdõ tünetegyüttes, amelyben a szegycsont mögött jelentkezõ szúró-szorító fájdalmat mond el a beteg, amely általában a bal vállba, felkarba, alkarba sugárzik egészen a gyûrûs ujjig, s 3–5 perctõl akár félóráig tarthat. Ez a tankönyvi definíció, azonban az utóbbi idõben nemcsak ebben a „klasszikus” formában jelenik meg, hanem ún. aspecifikus tünetekkel is, pl. a gyomorgödörben érez fájdalmat a beteg és szimplán errõl panaszkodik, vagy éppen az állába, nyakba sugárzik ki a fájdalom. A bal lapocka környékén is jelentkezhet a fájdalom, amit gyengeség érzés, szorongás, hányinger kísérhet. Ritka esetben, sokféle krónikus betegségben szenvedõknél az is elõfordulhat, hogy semmit sem érez – mögötte viszont egy nagyon komoly, a szívet érintõ oxigénhiányos állapot zajlik – tájékoztat Betlehem József dékán. Ilyenkor a szív oxigénhiányos állapotából fakadó megbetegedésrõl beszélünk. Ez akkor alakul ki, ha a szív saját érhálózatának valamely része, amely a szív izomzatát látja el vérrel, ezen keresztül pedig oxigénnel, beszûkül. Ha jelentõsen beszûkül és elzáródik, akkor ez az izomzat nem kap elég vért, tehát oxigént sem. Ennek eredményeképpen ez az izomterület nem fog megfelelõen mûködni. Amikor fellép egy szûkület okozta oxigénhiány, ez már magában is szívritmuszavart képes okozni – mondja Buda Péter. Ha az ér teljesen elzáródik, akkor szívinfarktusról van szó, az izomterület elhalhat. A sérült szakasz, amely körülveszi az elhalni készülõ területet, kóros ritmuszavart okoz, amely vagy nagyon gyors vagy nagyon lassú szívverést, esetleg azonnali szívmegállást eredményez. Az oxigénhiányos állapot pedig elõidézhet egy úgynevezett kamra- fibrillációt, amely során a szív 300–400-at remeg percenként, így nem tudja betölteni a pumpáló funkciót, és a keringés leáll, az agy sem jut oxigénhez, a beteg 20 másodpercen belül elveszti az eszméletét, összeesik, és meghal. Ilyenkor a túlélés biztosítása érdekében az újraélesztést minél elõbb meg kell kezdeni, és a szívritmuszavart meg kell szüntetni.

lentkeznek. Fontos orvoshoz fordulnunk. Ilyenkor a háziorvos beutalja a beteget a kardiológiára, de ha valaki nyomó, szorító érzést tapasztal, akkor célszerû a mentõket hívni, hiszen ezzel szívizmot lehet megmenteni, és az idõ nagyon fontos szerepet játszik a túlélési esélyek tekintetében. Betlehem József szerint: A súlyosabb eset az, mikor nem átmenetileg szûnik meg a szívizomzat vérellátása, hanem egy vérrög részben vagy teljesen elzárja azokat az ereket, melyek

Szívroham (a szív oxigénhiányának) jelei: a szegycsont mögött jelentkezõ erõs szúró–szorító fájdalom, mely kisugárzik a felkarba, alkarba, a gyûrûsujjig, verejtékezés, elsápadás, halálfélelem. Nem tipikus, de lehet gyomorfájdalom, állba sugárzó fájdalom vagy akár semmiféle tünet.

A genetikai (hajlamosító öröklött betegségek) és társadalmi (pl. anyagi helyzet) determináltság mellett az egyén életmódjától függ, kinek a szívébe markol a fájdalom. Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás hiánya, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a krónikus stressz mind rizikófaktorok. A szívinfarktust elkerülni vagy azután további roham kockázata nélkül élni, az életmódtól függ, ami mindenkinek saját felelõssége.

Lehetnek elõjelei? Az érszûkületnek a kezdeti stádiumaiban jól diagnosztizálható tünetei vannak, tehát a betegek nagy része már elõre jelez panaszokat, amelyeket terhelés alatt érzékel. Ugyanis ezek a betegek fizikai megterhelésre elkezdenek fulladni, nehezen kapnak levegõt, kis mellkasi nyomást éreznek, vagy adott fizikai megterhelésnél egy erõs nyomó–szorító érzést. Elõfordulhat az is, hogy csak általános gyengeséget éreznek, és nem társul hozzá mellkasi fájdalom, esetleg gyomorfájdalom kíséri. Ilyenkor sajnos sok esetben a beteg és az orvos is gyomorrontásra gyanakszik, mivel a hányás mint tünet inkább erre utalna, de fontos tudni, hogy a szívinfarktus tünetei között is megtalálható. Így, ha valakinek fáj a gyomra, gyenge, valamint hány is, érdemes átgondolni, hogy a probléma akár szíveredetû is lehet – mondja Buda Péter. Az érszûkület miatt jelentkezõ fájdalom kötõdhet extrém fizikai vagy akár pszichés terheléshez. Betlehem József szerint: Akár hétköznapi helyzetekben is jelentkezhetnek az elõjelek, ha valaki rohan a busz után, s hirtelen érzi, hogy szorít a mellkasa, akkor megáll, pár percig tart ez a fájdalom, majd jobb esetben megszûnik. Aztán ez valamilyen gyakorisággal meg fog ismétlõdni, hiszen önmagától nem fog meggyógyulni. Már ezzel illik felkeresni a betegnek az orvosát és kivizsgáltatnia magát! – int óvatosságra az ETK dékánja, Buda Péter hozzáfûzi: A tünetek az állapot romlásával, az érszûkület fokozódásával egyre intenzívebben je-

16

a szívizomzatot táplálják. Ebben az esetben nem várható az, hogy a megsemmisítõ erõsségû fájdalom megszûnik, ez életveszélyes állapot. Persze, a helyszínen nehéz eldönteni, átmeneti a vérellátási zavar vagy sem, hiszen a tünetek hasonlóak. A szív oxigénhiánya lehet szinte minden elõzmény nélküli is: ezt nevezik hirtelen szívhalálnak, amirõl fõleg fiatal és középkorú sportolók halála kapcsán cikkeznek sajnos egyre többet. Utólag elemezve az eseteket valamilyen ráutaló tünetet mindig fel lehet fedezni.

Mik a kiváltó okai? Mikor jellemzõ az elõfordulása? A hozzánk beérkezõ segélyhívások kapcsán tudom, hogy a hajnali órákban jellemzõ, mivel éjszaka amúgy is lelassul a keringés. Ekkor csökken a vérnyomás is, így a szûkületnél nehezebben folyik a vér is, amely így könnyebben megalvad, és kialakul a trombus (vérrög). De befolyásolhatják a rosszulléteket a frontok, egyéb idõjárási tényezõk is. És nem szabad elfelejteni, hogy ez a probléma ma már nemcsak az idõsebbeket, hanem a

fiatalokat is érinti. A legfiatalabb beteg, akihez menteni érkeztünk, 23 éves volt – mondja Buda Péter. A mozgásszegény, túlhajtott, stresszes életmód, a dohányzás, az elhízás, magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a fogamzásgátlók szedése, kokainfogyasztás mind vezethet érszûkülethez.

Ha az utcán rosszul lesz valaki, mit tegyünk? Oda kell menni hozzá, meg kell nézni, hogy vannak-e életjelek. Ma már egy autóvezetõi tanfolyam elvégzéséhez is teljes újraélesztést kell tudni mindenkinek, tehát ha azt ta-

Hívjuk a mentõket a 104-en, mondjuk el, kik vagyunk, mi és hol történt, milyen tüneteket észlelünk, milyen súlyosnak ítéljük meg a beteg állapotát, tájékoztassuk a mentésirányítót arról, ha valamilyen beavatkozást megkezdünk, válaszoljunk a további kérdéseire. Gyõzõdjünk meg arról, hogy a beteg és mi magunk is biztonságban vagyunk. Szólítsuk/érintsük meg a beteget, ha semmi reakció, kiáltsunk segítségért. Tegyük átjárhatóvá a légutakat, majd vizsgáljuk a beteg légzését. Ha az normális, akkor az illetõ eszméletlen. Ilyenkor hívjunk mentõt, a beteget fektessük stabil oldalfekvésbe és tartsuk megfigyelés alatt, míg a mentõk megérkeznek. Ha a beteg nem lélegzik, hívjunk mentõt, s kezdjük meg az újraélesztést azonnal.

pasztaljuk, hogy nincs légzés, keringés, akkor azonnal neki kell állni az újraélesztésnek, és megvárni, míg a mentõ kiérkezik. Arról a betegrõl, akirõl gyanítjuk, hogy szívinfarktusa van, gondoskodjunk, hogy fizikailag, és pszichésen nyugalomba helyezzük. Fektessük le kicsit megemelt felsõtesttel, igyekezzünk megnyugtatni, hiszen óvakodnunk kell szívének további terhelésétõl. Ha a beteg nincs eszméleténél, mindenképpen mentõt kell hívni, de akkor is, ha egyértelmûen látszik, hogy valaki rosszul van. Attól nem kell tartanunk, hogy téves riasztás miatt a kiszállás költségeit a bejelentõre terhelnék, ennél többet ér az esetlegesen megmenthetõ emberi élet – osztja meg tapasztalatait Buda Péter.

Mit mondjunk el a mentõknek? Azt, hogy kik vagyunk, hol tartózkodunk, miért hívjuk a mentõt, hány beteg van, milyen tüneteket észlelünk, milyen súlyosnak ítéljük meg az állapotát, és ha valamilyen beavatkozást megkezdünk, akkor arról is tájékoztatást kell adni. Ha van további kérdése a mentõszolgálat mentésirányítójának, válaszoljunk. Ezután se hagyjuk magára a beteget, figyeljük folyamatosan, mert ismétlõdhetnek, sõt

2010. november 22.

akár súlyosbodhatnak is a tünetei. A betegre odafigyelõ segítõ jelenléte már önmagában is nyugtatólag hathat, hisz érzi: nem hagyták ebben a kiszolgáltatott helyzetben egyedül, gondoskodtak további segítségrõl. Ha légzés- vagy keringésleállást tapasztalunk, akkor annak megfelelõen el kell járnunk: szív–tüdõ újraélesztést kell végezni, ami 30 mellkas kompressziót, majd szájon vagy orron keresztül 2 befúvásos lélegeztetést jelent – és ezt addig kell ismételni, míg a mentõk át nem veszik (nem addig, míg a szirénát meg nem halljuk). Ez biztosíthatja a beteg túlélését, és ez az, amit nem ördöngösség elsajátítani. Betlehem József azt is hozzátette: Amennyiben átmeneti oxigénhiányról van szó, és a beteg eszméleténél van, jól kooperál, beadhatjuk neki a szívgyógyszerét, amit a kezelõorvosa ilyen esetre rendelt, ha az nála van és kéri. A 104-et kell hívni, azon a mentõket érhetjük el közvetlenül. És ezek a percek sokat jelenthetnek. A mentõ kiszáll a helyszínre, EKG vizsgálatot végeznek, megmérik a vérnyomást, adnak gyógyszereket, és ha az eredmények alapján szívinfarktus gyanúja áll fent, akkor van lehetõség rádión keresztül az EKG-t átjátszani a Szívcentrumba, ahol megjelennek az adatok, és az ottani kardiológus orvossal konzultálva tudják eldönteni, hova szállítsák a beteget – mondja Buda Péter.

Ha a mentõben diagnosztizálják, hogy szívinfarktusa van a betegnek, hogyan folytatódik a kezelés? Olyan gyógyszereket adunk, amik a további trombus növekedését megakadályozzák. Megkeressük azt a megfelelõ helyet, ahova a beteget beszállíthatjuk. A szállítás közben infúziót kötünk, és oxigént adunk. Ha tudjuk, hogy a szállítás sok idõt vesz igénybe, akkor a beszállításig olyan szert adunk, amely feloldja a rögöt. Amennyiben a beteg transzportja rövid ideig tart, a katéteres laborban azonnal megkezdik kezelését: könyökbõl, csukló- vagy combhajlatból felvezetik a katétert, megfestik az eret a szívnél, majd a megfelelõ területre jutva a katéterrel kinyitják a szûkületet. Ha az elzáródás olyan jellegû, hogy azonnal szívmûtétet igényel, akkor pedig a mûtõben a szívkoszorúeret egy másik érrel helyettesítik, amit többnyire a lábszárból vesznek. A komolyabb beavatkozások után pedig megkezdõdik a rehabilitáció – mondja Buda Péter.

Laikus hogyan tudja helyrebillenteni a ritmusból kiugrott szívet? Szerencsére ma már Magyarországon is egyre több helyen vannak automata (külsõ) defibrillátorok, akár sportlétesítményekben, akár közterületeken. Egy ilyen készülékkel akár egy laikus is megmentheti a beteg életét. A ritmuszavarban ugyanis csak az az egy adekvát megoldás van, hogy a kamrafibrilláló beteget defibrillálni kell, az összevissza mûködõ, és pumpa funkciót nem mutató szívvel elektromos impulzust közlünk, hogy újra visszazökkenjen a kerékvágásba. Ez a típusú ritmus észlelhetõ a szívmegállások kb. 40%-ában az elsõ percekben – mondja Betlehem József. A szakember elmondta, hogy a PTE TTK-n kívül az ETK-n, valamint a PTE Klinikai Központjában tud ilyen gépek létezésérõl, ám szerinte jóval többre lenne szükség nemcsak az egyetemen, hanem a város minél több pontján is. Ilyenkor percekért, emberéletért küzdünk, és annál jobb személy, mint az éppen arra járó, soha nem lesz, hogy beavatkozzon és áthidalja azt az idõt, amíg a mentõ a helyszínre ér. A sejtek és szövetek oxigénhiánytûrõ képessége eltérõ: az idegsejt, ami 4–5 percig bírja úgy, hogy visszafordíthatatlan folyamatok ne induljanak el, és a szív 15–30 percet bír – az ezt követõ idõ már szívizomelhaláshoz vezet – tájékoztat Betlehem József. Ezért is fontos – vallja a szakember – hogy mindenki legyen felkészült, kis odafigyeléssel és felkészültséggel laikus is életet menthet. HARKA Éva és PAULI-CSAP Kinga összeállítása

Univ-17.qxd

2010.11.19.

14:59

Page 1

Univ-18.qxd

2010.11.19.

15:33

Page 1

kultúra A mutáns család újabb dobása

2010. december 4. 19.30

Frenák Pál Társulat: k.Rush – movie-moving

Pécsi Nemzeti Színház – Kamaraterem Frenák Pál legújabb darabjában a rohanás dinamikáját és az ütközés drámai pillanatait ötvözi, filmes emlékképekkel kiegészítve. A k.Rush alapja a koreográfus azon szándéka, hogy a filmtörténetbõl inspirálódva egyfajta filmkoreográfiát, „movie-movingot” hozzon létre. A filmmûvészet mindig is közel állt Frenák Pálhoz, hiszen filmes motívumokat korábban is felfedezhettünk munkáiban (gondoljunk csak a Lakomára, az InTimE-ra vagy éppen a Fiúkra). A k.Rush logikus folytatása a koreográfus korábbi kísérleteinek. Isadora Duncan, Jim Morrison, Marilyn Monroe, Paul Newman, Janis Joplin alakja fantomszerûen idézõdik meg a táncosok villanásaiban, mozdulataiban. A különbözõ korszakokat is megidézõ ikonok lehetõvé teszik Frenák Pál számára, hogy a különbözõ generációkat képviselõ táncosokat egymáshoz kapcsolja. De nemcsak az idõ linearitását függeszti fel, hanem a valóság és álom határait is összemossa, látomásszerû road-movie-t vizionálva így a színpadra. A zenei anyagon – az InTimE és a Seven címû elõadásokból már jól ismert – Gilles Gauvin dolgozik. Alapja egy elektro-akusztikus zenei kompozíció, melyet népszerû zenei betétek tagolnak. Koreográfus: Frenák Pál Táncosok: Marie-Julie Debeaulieu, Frenák Pál, Holoda Péter, Jantner Emese, Lovas Pál, Lõrinc Katalin, Major László, Nelson Reguera, Simet Jessica, Uhrik Dóra Díszlet: Majoros Gyula Jelmez: Szabó Gergely Zene: Gilles Gauvin Videó: Philippe Martini Fény: Marton János Technikai vezetõ: Molnár Péter www.pecs2010.hu, www.ciefrenak.fr

Egy nap ÖKO, Élõ Könyvtárral


Nincs is jobb annál, mint amikor az ember bemegy órára az egyetemre (nem, a mondatnak itt még nincs vége), és az aulában nem a megszokott sötétkék székekkel találja magát szembe, hanem rengeteg zöld dologgal.

Immáron másodszor rendezték meg az Öko Napot november 16án az Ifjúság útján, melynek célkitûzése, hogy a hallgatók megismerkedjenek a fenntartható fejlõdés fogalmával és rádöbbenjenek, lehetne környezettudatosabban is élni. A rendezvény keretében hasznos és kevésbé hasznos tárgyak cseréltek gazdát a cserebere piacon, palackok lapultak ki egy flashmob keretében, a pécsi Zöld Fiatalok egyesülete játékos módon adott választ a globalizációs kérdésekre, performansszal lépett fel az Üres Tér Társulat, a Szenesben pedig fenntartható fejlõdésrõl szóló filmeket vetítettek. Az egyik legkülönlegesebb kezdeményezés azonban a helyszínre kitelepült Élõ Könyvtár volt. Az ötlet egy dán projektbõl származik, Magyarországon legelõször 2000-ben, a Szigeten találkozhattak ilyesmivel, Pécsett idén, a májusi irodalmi fesztiválon mutatkozott be az elsõ nagyobb Élõ Könyvtár – mesélt a kezdetekrõl Koska Éva, a Baranya Megyei Esélyegyenlõségi Iroda Esélyek Házának irodavezetõje. A könyveket különféle hátrányos helyzetû, a társadalomból kirekesztett emberek testesítik meg, pl. melegek, muszlimok, zsidók, hajléktalanok, börtönviseltek, volt szerhasználók, józan alkoholisták – ez utóbbiaknál fontos hangsúlyozni, hogy csak olyanokkal dolgozunk együtt, akik már teljesen tiszták és rendben vannak önmagukkal. A karaktereket ki lehet kölcsönözni, elbeszélgetni velük az életükrõl; a cél, hogy az átlagember felülbírálja addigi véleményét, közelebb kerüljön a benne élõ sztereotípiák lebontásához – fejtette ki a program célját. És még egy megjegyzés: mivel az Élõ Könyvtárban csak „olvasótermi példányok” vannak, az ilyesfajta böngészéshez meg kell várnunk következõ megmozdulásukat, azaz a december 10-i Emberi Jogok Világnapját. PÁLFY Eszter

18


EKF-bemutató

Interjú Jehan Paumeroval, a Psycho Mutants tangóharmónikán és gitáron játszó zenészével.

Lemezbemutató koncert: november 26. 20.30 IH

ÁMÁN Anna interjúja

Miért szûnt meg majdnem a zenekar? Egyszerûen besokaltunk. Talán túl sok koncertet vállaltunk tavalyig, a végén már arról szóltak a próbák, hogy nyomjuk le a mûsort és menjünk haza. Kellett volna sietni a lemezzel is, és közben már leszerveztük a lemezbemutató turnét. Egy nagy veszekedés után inkább úgy döntöttünk, hogy most félreteszünk mindent. Utólag semmit nem bánunk, mert erõsebb lett a csapat, jó lett a lemez, és olyan energiával dolgozunk, mint amikor elkezdtünk együtt zenélni öt éve. Mennyit gyakoroltok egy nap? A zenélésen kívül vannak közös programjaitok? Átlagban kétszer próbálunk hetente, ami azt jelenti, hogy 5–6 órát zenélünk, emellett még 5–6 órát beszélgetünk a próbateremben, vagy akár többet is. Ez a rész legalább ugyanolyan fontos, mint maga a zenélés. Közülünk senkinek sincs olyan könnyû élete, mint ahogy látszik, és én azt érzem, hogy ezekkel az együttlétekkel segítünk egymásnak, tudattalanul is. Nekem õszintén szólva a zenekar a magyar családom. Sajnos több közös programunk is lehetne, de a zenélés mellett mindenki elég keményen dolgozik, ezért kevés idõnk van. De barátok vagyunk, nem zenésztársak, ezért igyekszünk minél többet együtt lenni. Hogyan reagálnak külföldön a zenétekre? Eddig mindenhol nagyon pozitív viszszajelzéseket kaptunk Franciaországtól kezdve Szerbiáig. A nagyobb országokban, városokban is azt mondják rólunk, hogy ilyen zenét nem hallottak. Vágytok a világhírnévre, hogy felfedezzen titeket egy producer? Vagy rétegzenekar vagytok és azok is akartok maradni? Nincs ilyen álmunk. Tõletek, a médiától kapjuk ezt a címkét, hogy rétegzenekar vagyunk. Közben a zenénk tetszik kamaszoknak is, 60 éveseknek is. Talán azért gondoljátok azt, hogy rétegzenét

a Crime and the City Solution, a Once upon a Time, a legelsõ Nick Cave lemezek, a 16HorsePower, Theo Hakola hatott a Zolira, és általa ránk is.

Elõttük lép föl a The Trousers Utána pedig: Surfing Parrots koncert a Billentyûben, és after party (Jehan és Zoli zenélnek)

játszunk, mert egyszer sem hallottátok egy számunkat a rádióban. Holnap lehet, hogy lesz egy slágerünk, és azt fogjátok mondani, hogy elüzletiesedtünk. Pedig nem hiszem, hogy ettõl mi nagyon változnánk. Ezekrõl nem mi döntünk igazából. Van olyan ismerõsöm, aki amikor megszólal a zenétek, egybõl egy Roberto Rodriguez filmben érzi magát. Ha egyszer egy gyerekeknek szóló matinélemezt kellene készítenétek, hogyan oldanátok meg? Sokak szerint tarantinós a zenénk, valaki szerint rodriguezes, de van aki Lugosi Béla világát vagy David Lynchét érzi benne. Mindenki mást. Filmzenét vagy mesezenét még nem készítettünk, de ez nagyon izgalmas feladat lenne, beszéltünk is róla párszor. Most inkább koncertekre koncentrálunk miután végre elkészült a második lemezünk. A színpad a játszóterünk. A zenétek által sugallt sötétebb hangulat hozzátok tartozik a való életben is? Sokak szerint ambivalens érzésvilág uralkodik a zenénken, ami miatt egyszerre sötét, de pörgõs, bulizós is. Az életben inkább vidám emberek vagyunk, ha van is közöttünk olyan, aki nem sok reményt lát a mai világban, csak a zenében. Lesz valaha olyan, hogy összebújós, szerelmes számot énekeltek? Volt már rá példa. Miért ne? Kik vannak rátok hatással zenei téren? Zoli (Karnics Zoltán – a szerk.) hozta ezt a különleges világot az együttesbe, õ vezeti a csapatot zenei téren, amellett, hogy más is szerez számokat. Attól vagyunk mások mint bármelyik zenekar amit Zoli hallgat, hogy a csapat többi tagja más zenei világból jött. De például

2010. november 22.

Zeneileg, hangulatában mennyire tér el az új albumotok az eddigiektõl? Keményebb számok kerültek a mostani lemezre, de ugyanakkor van egy-két pszihedelikus és egy-két vidámabb alkotásunk is. Mutáns maradt, akkor is, ha a tangóharmonika például háttérbe került. Ez nem azt jelenti, hogy a következõ lemezen nem fog nagyobb szerepet kapni! Lényegében attól jobb a mostani lemez, hogy megtaláltuk a hangzásunkat, megvan az energia is, amit kapni szokott a közönség élõben, és amit nem kapott az elsõ lemezbõl. A producerünknek is elég fontos szerep jutott. A mostani producerünk, Stephan Kraemer többek között a Jack the Ripper – egyik kedvenc zenekarunk – összes lemezét keverte, nemrég a Calexico-val, Tuxedomoon-nal, Tindersticks-szel dolgozott, és aki Yann Tiersen lemezeit is csinálta, így az Amélie zenéjét is. Mennyibe fog kerülni? Le lehet tölteni? Koncerten 2000 Ft (ami kevesebb, mint amennyibe nekünk került), boltokban még nem tudom mennyi, de nem sokkal több. Le lehet majd tölteni különbözõ portálokon (Amazon, iTunes, dalok.hu stb), pénzért. Ingyen nem tudom honnan lehet, mert én nem értek hozzá. A véleményünk az, hogy a kis zenekarokat, mint a miénk, segíti a letöltés. Hallgassák a zenénket minél többen! A Kino Café bezárt. Hogy élitek meg az elvesztését? Én megmondom õszintén, kicsit „depis” vagyok ettõl, és azóta keresek egy új kocsmát, ahol szívesen innék egy sört a munka után, de még nem találtam. A Kino az egyik oka volt 2004-ben, hogy Magyarországon maradtam még egy évet, annyira jól éreztem magam ott. Amióta itt vagyok, ez volt a törzshelyem, ott találkoztam a Zolival, nagyon sok hosszú éjszakát töltöttünk ott úgy, hogy még nem beszéltük egymás nyelvét. Aztán koncerteket is szerveztem oda, meg persze mi is felléptünk. Szerintem (és legalább 50 francia zenész szerint, akik bejárták Európát), nincs még ilyen hangulatos rock'n'roll klub máshol.

Univ-19.qxd

2010.11.19.

14:57

Page 1

Kellemes meleg, aprósütemények, kávé és üdítõ, technikusok, kattogó fényképezõgépek – elsõ pillantásra ez a könyvbemutató is olyannak tûnik, mint az összes többi. A MÚOSZ Székházban november 11-én Aknai Tamás mûvészettörténész – a PTE MK tanszékvezetõje –, Csorba-Simon László „futómûvész” munkásságáról készült monográfiáját Beke László, a Magyar Tudományos Akadémia Mûvészettörténeti Kutatóintézet igazgatója méltatta. NEMES Nóra írása

Hogy miért nem lehet mégis szokványosnak nevezni a bemutatót? Ritkán látni, hogy egy mûvész egy tárlatmegnyitóval összekötött könyvbemutatóra magával viszi a kutyáját, hogy a kezdéskor felpattan és kivonul, majd újra bejön egy hatalmas kolomppal, körbesétál a termen, és csörömpöl – jelezvén, ma õ a fõkolom-

Megismerni a fõkolompost pos – a szép, megindító, õt pozitívan bíráló beszédeket pedig több ízben félbeszakítja, mert kedve támadt elénekelni egy-egy dalt. De Csorba-Simon László nem is átlagos mûvész. Õ „futómûvész”. Szinyei Merse Pál leszármazottja orvosnak tanult, de nem diplomázott. Mûvész lett, de mûveit, a nyomortanyán, ahol élt, nagyrészt ellopták tõle. Alkohol és idegproblémák miatt Lipótra került – ott fedezte fel a mûvészet gyógyító erejét. Eleinte csak magát, késõbb betegtársait is kezelte, kidolgozott egy mûvészetterápiás módszert, évekig sikeresen alkalmazta epilepsziások gyógyításában. Foglakozott hajléktalanokkal, és az országban egyedüliként a hospice-ba is bevitte a mûvészetet. Már elismert festõként kezdett futni, végül szupermaratoni távokat is. A '90-es évek elején Párizsból Budapestig, Buda-

Újszülött szembenézés

pesttõl a Bajkálig szaladt. Ma, állami kitüntetettként, ismert festõként alig él meg, de ezt sem veszi komolyan, kizárólag azért bánja, mert egy újabb nagy futáshoz tõkére lenne szüksége – nem magának, csak a családjának. Nem volt könnyû élete, de ahogy õ fogalmaz: „Add magad az ellenség kezére, és megtanít túlélni.” Talán innen fakad egész lényébõl sugárzó derûs optimizmusa. Aknai Tamás, a könyv szerzõje sem mesélt cirkalmas körmondatokban mûvérõl. Kijelentette, örül, hogy megírta, de már el is felejtette, mert „az élet szép, a fû zöld, ez számít, nem a könyv”. Meg persze, hogy Csorbával dolgozhatott. Megismerhette ennek az abszolút egyedi és százféle stílusban alkotó embernek az életét. És hogy végül is milyen volt maga a bemutató? Aknai Tamás szerint pont olyan, mint egy Csorba-kép.

Tükörben az egyéniség


Két fiatal festõ szakos diák, Keresztes Csilla és Uzsaly Márton Tükör címû kiállítását csodálhatjuk meg november 9tõl az Ifjúsági Házban. A PTE Mûvészeti Kar harmadéves hallgatóinak ez az elsõ önálló kiállítása. Mûveiket azért is mutatják be közös tárlaton, hiszen mindkét diáknak Nyilas Márta a mestere, valamint mindketten érdeklõdnek a portréfestészet iránt. Keresztes Csilla emlékeztetett minket, hogy a képek között több önarckép is található. Ezért is választottak olyan helyszínt, ami különösen sokat jelent számukra. Ide jártak a Szabad Iskolával is rajzolni, így sok emlék köti õket a helyhez. Uzsaly Márton kifejtette, hogy õt különösen a közösségi portálok által létrehozott profil-portrék ihlették meg: ez a sajátos új mûfaj, ahol az emberek sokszor magukat fotózzák. Egyik képének azt a címet is adta: iwiw gyanús. SZILI Réka

KULT-zabáló

Már csak ez maradt! Lehet szeretni a kora õszt. A kellemesen langyos vénasszonyok nyarát, az ezerszínû fákat, a szüretet, a sálas–kiskabátos idõt. A késõ õszt szintén. Az elsõ lehulló hópelyheket, a hideg elleni összebújást, az andalgást a forralt bor és sült gesztenye illatú utcákon. De hát az októbernek vége, a december meg még odébb van. Közte meg itt a november. NEMES Nóra írása

Hamar sötétedik, a fák már kopaszok, a nedvesség esõ, dér, pára vagy köd formájában állandóan jelen van, a fények meg olyanok, hogy maximum egy elvakult Hitchcock-rajongó érzi magát jól tartósan. Ilyenkor egy szorgos nap után hazaérni, ráébredni arra, hogy alig van valami a hûtõben, és vissza kéne menni a boltba, legjobb esetben is egy cifra káromkodást von maga után. De ettõl az ügy még menthetõ. Minden

egyetemista háztartásában van szikkadt kenyér (kifli, kalács, zsemle, ez teljesen fakultatív). Ezt felvágjuk, nagyjából egyenlõ vastagságú szeletekre. A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját cukorral és vaníliás cukorral alaposan kikeverjük, hozzáöntünk némi langyos tejet, és a kenyérszeletekre locsoljuk. Almát pucolunk, lereszeljük, fahéjjal és reszelt citromhéjjal vajon pár perc alatt puhára pároljuk. A kenyereket picit kinyomkodjuk, és sorba rakjuk õket egy kivajazott tepsibe. Vastagon megkenjük baracklekvárral (ugye, hogy jó ötlet volt a nagyitól elfogadni?!), ráöntjük az összes párolt almát, és befedjük egy újabb adag kinyomkodott kenyérrel. Benyomjuk a sütõbe kb. 20 percre, közben egy csipet sóval kemény habbá verjük a tojásfehérjét, amit aztán rákenünk a felsõ kenyérrétegre, és még 10 percig sütjük. Aztán felvágjuk, kanapéra kuporodunk, jó melegen betakarózunk, és kaján vigyorral nyugtázzuk, hogy nem tudott velünk kitolni a november.

Hozzávalók 6 személyre: 20 dkg kenyér/kalács/kifli 3 tojás 5 ek cukor 1 cs vaníliás cukor 5 dl tej 3 nagy alma 2 dl baracklekvár ha van otthon, akkor 1–1 marék mazsola és apróra vágott dió

Tepsi mérete: 30x40x5 cm Sütési hõfok: 200 oC Sütési idõ: 25+10 perc

FOTÓ: MOLNÁR ATTILA

Tükör kiállítás IH Galéria

Déry Tibor Óriáscsecsemõ címû drámájával készül bõvíteni repertoárját a Janus Egyetemi Színház. Tóth András Ernõ a darab rendezõje az elsõ bemutatót december elejére ígéri. MOLNÁR Attila írása

Zûrzavaros idõk jártak, mikor Déry 1926-ban megírta az Óriáscsecsemõt, egy világháború, egy annál is pusztítóbb világjárvány tombolása, a Szovjetunió megalakulása után és a Nagy Gazdasági Világválság elõtt. A nemrég még viharosan fejlõdõ fogyasztói társadalom megrendült, egy „szép új világ” körvonalait sejtetve, számos újdonságot katalizálva a mûvészetben. A rendszer, ami akkor megingott, most hanyatlani látszik. Így a 20-as és 30-as évek és napjaink fiataljai is egyaránt meghasonlottak, ha a társadalmi betagolódásra kell gondolniuk. Ma már az is kérdéses, hogy egyáltalán érdemes-e beállni a sorba. A mû mélyen magában hordozza ezt a problémakört.

Ezért kezdett vele foglalkozni Tóth András is: adni valamit, egyfajta bírálatként a mai élettel szemben. Így a hallgatói színészcsapatnak is lehetõsége lesz, hogy a színpad és az egyetemi gondolati szabadság védelmét élvezve „mondhassanak valami csúnyát” a világra. Arra a fogyasztói társadalomra, ami kint várva õket, készül a gúzsbakötésükre. Hiszen egyszer majd ki kell oda lépni, és akkor kuss lesz. De addig is ordítaniuk kell, és bízni abban, hogy ez majd segít – festi le az elõadás érzésvilágát a rendezõ.

2010. november 22.

A mû egy csecsemõrõl szól, aki minden újszülöttet képvisel, omnipotens tényezõként mindennek a lehetõségét magában hordozza: rablógyilkostól a szentig bármi lehet. Nem ismeri korlátait, ezért azok nem is léteznek számára. Így egyfajta

abszolút hatalmú lényként kezdi életét, aki bármit megtehet. A környezete viszont meg akarja szabni a határait és kötelességeit. Utasításokat kap a társadalomtól, ellenáll, de aztán egyre jobban bekebelezik. Ez a visszás kapcsolat adja a mû alapkonfliktusát. A darab szellemiségét tekintve jól illeszkedik a mai korba, a

színháztechnikában viszont ma már más elvek uralkodnak. Déry idejében az álló- és mozgóképvetítés és a különbözõ automaták elterjedése meglehetõsen újszerû volt. Így ezek színpadon való alkalmazása dramaturgiai szervezõerõként hatott. Ezért utasít az alapszöveg használatukra, gyakran a hús-vér szereplõk rovására is. Az újdonság varázsa mára megszûnt, a lehetõség túlzott kijátszása nemhogy érdekessé, inkább felszínessé teszik az elõadást. A rendezés ezért újfent elõtérbe hozta az élõ szereplõket, hogy minél többen bátran szembenézhessenek azzal, ami vár rájuk. A színház jellegébõl adódóan pedig nem csak az lázad, aki kiált, hanem az is, aki hallja.

19

Univ-20.qxd

2010.11.19.

15:00

Page 1

programajánló Uránia mozi

Turné (On tour/Tournée)* R.: M. Amalric NOVEMBER 22. 20.00 Mission London (Misiya London)* R.: D. Mitovski NOVEMBER 22–23. 18.00 Gru (Despicable me) R.: P. Coffin, Ch. Renaud NOVEMBER 22–23. 16.00 NOVEMBER 24. 15.00 Tõzsdecápák – A pénz nem alszik (Wall Street: Money never sleeps) R.: O. Stone NOVEMBER 23. 20.00 Akvárium (Fish Tank)* R.: A. Arnold NOVEMBER 24. 18.00 Napozz Holddal R.: Merényi D. NOVEMBER 24. 20.00 Adéle és a múmiák rejtélye (Les Aventures extraordinaires d'Adéle Blanc-Sec)* R.: L. Besson NOVEMBER 25–28. 16.00 Örvény R.: Szekeres Cs. NOVEMBER 25–28. 18.00 NOVEMBER 29– DECEMBER 1. 16.00, 18.00

November 22-tõl 28-ig

11. 22. hétfõ SZÍNHÁZ

11. 23. kedd EGYETEMI

19.00 Válogatott jellemtelenségeim Sándor György önálló estje HARMADIK SZÍNHÁZ, STÚDIÓSZÍNHÁZ

EKF kiállítás-látogatás A BTK HÖK szervezésében MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA

FILM

19.30 Francia rúdugrás R.: Mohácsi János PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, KAMARASZÍNHÁZ

18.30 Nem vénnek való vidék R.: Joel és Ethan Coen Újhullám Filmklub A vetítést beszélgetés követi. Vezeti: Kling László DOMINIKÁNUS HÁZ

KIÁLLÍTÁS 15.00 Kiállításmegnyitó A Nyugdíjas Egyesület Pécs kézmûves csoportjának és a Lendvai Nyugdíjas Egyesület kézmûves körének tárlata SZIVÁRVÁNY GYERMEKHÁZ Isztambul – Huma Kabakci Gyûjtemény OKTÓBER 8–NOVEMBER 22. MODERN MAGYAR KÉPTÁR I. Szellemi tûz – Teremtõ kéz A Pellérdi Nemzetközi Tûzzománc és Ötvösmûvészeti Alkotómûhely bemutatkozik NOVEMBER 17–DECEMBER 2. MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA

FILM 18.30 München

EGYÉB

Pancser Police (The Other Guys) R.: A. Mckay NOVEMBER 25– DECEMBER 1. 20.00

17.00 Borklub Günzer Tamás és Günzer Zoltán villányi borászok borbemutatója IFJÚSÁGI HÁZ

Méz (Honey)* R.: S. Kaplanoglu NOVEMBER 29. 20.00

17.00 Franciaország, Spanyolország, Portugália II. Utazók Klubja Elõadó: Rozvány György IFJÚSÁGI HÁZ

19.00 Pécsi Balett: A Jó és a Rossz kertjében K.: Cameron McMillan Az 50 éves társulat ünnepi bemutatója PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNHÁZ 19.30 Francia rúdugrás R.: Mohácsi János PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, KAMARASZÍNHÁZ

KONCERT R.: Steven Spielberg Idõgép – Idõkép Filmklub A történelmi hátteret és a filmet Hahner Péter történész mutatja be. DOMINIKÁNUS HÁZ

KONCERT 19.00 A Pécsi Vonósok koncertsorozatának záró koncertje IFJÚSÁGI HÁZ

19.00 Olasz dalest Fellépnek a PTE BTK Olasz Tanszékének elsõéves hallgatói MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 20.00 A Plug, a Cellar 77 és az M zenekarok koncertje IFJÚSÁGI HÁZ

EGYÉB 17.00 Turku – 2011 Európa Kulturális Fõvárosának bemutatása

14.00 Kocsis Miklós: A felsõoktatási autonómia elmélete és gyakorlata Magyarországon HALASY–NAGY JÓZSEF AULA

SZÍNHÁZ 19.00 Pécsi Balett: A Jó és a Rossz kertjében K.: Cameron McMillan PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNHÁZ

KONCERT 19.00 Fusio Group – Soul Food lemezbemutató MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA, FÜLEP LAJOS TEREM 21.00 Budapest Bár PÉCSI EST CAFÉ 21.00 Rudán Joe Klasszikus Estje – gitár: Tóth László JOBB MINT OTTHON

11. 26. péntek EGYETEMI

11. 27. szombat KONCERT

PTE Bölcsész Liga Országos teremlabdarúgó bajnokság NOVEMBER 26–27. TTK SPORTCSARNOK

18.00 HétköznaPI CSAlódások, SKA-Pécs

SZÍNHÁZ 19.00 A nagymama R.: Szikora János CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNPAD KAPOSVÁR

KONCERT 20.00 A Psycho Mutants zenekar koncertje Start Rock Klub IFJÚSÁGI HÁZ 21.00 Élõzenés Vacsoraestek Menü: Boeuf Bourgignon (Francia marharagu) krokettel, sült, aszalt szilvás lepény és retro zene MAESTRO PIZZÉRIA MUSIC PUB

BULI 21.00 Salsa Party Folyamatos Italakciók!

KLUB 74

BULI 21.00 Retro Party Dj Bogár

KLUB 74

19.30 A Krakkói Filharmonikusok hangversenye PTE ROMHÁNYI AULA

BULI 21.00 Bomba Karaoke MAESTRO PIZZÉRIA MUSIC PUB 22.00 Retro Night Dj Valler STARDUST DISCO

EGYÉB 10.00 Local Heroes Yourope Pécs2010 Nemzetközi konferencia NOVEMBER 26–27. CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA

BULI

KIÁLLÍTÁS „Zsolnay-remekmûvek” NOVEMBER 18 – DECEMBER 17. MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA

22.00 Egyetemi Giccsparty Dj Valler STARDUST DISCO

EGYÉB

KIÁLLÍTÁS

SPORT

10.00 Pro-Hálós konferencia (TÁMOP 5.5.3.) CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, MÉHES TEREM

Gellér B. István kiállítása A képzõmûvészet pécsi mesterei sorozat NOVEMBER 26–DECEMBER 30. PÉCSI GALÉRIA

18.00 Pécsi VSK-PANNONPOWER – Factum Sport Debrecen

EGYÉB 15.00 Hogyan nézik a németek a magyarokat, hogyan nézik a magyarok a németeket? MINERVA KÖNYVTÁR 19.00 Játszó-társak (a függöny mögött…) Színházi sorozatban ezúttal Pál András hívta meg Kováts Adélt beszélgetésre. DOMINIKÁNUS HÁZ FIFO: Város a szívünkben Kerekasztal-beszélgetés pécsi sportolók részvételével Világlátott bajnokok pécsi kötõdései, Pécs-élményei SZIVÁRVÁNY GYERMEKHÁZ

CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, MÉHES TEREM

15.00 Kézmûves foglalkozások – Harapj rá, kultúrszendvics! sorozat CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA

18.00 Egy különös sorsú magyar királynõ: Jagelló Izabella (1518–1558) MÚLTIDÕben történelmi elõadás-sorozat Elõadó: Oborni Teréz tudományos fõmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet DOMINIKÁNUS HÁZ

18.00 A magyar szablya története Fejezetek a magyarság õstörténetébõl – 15 éves történelmi elõadássorozat Elõadó: Balázs Miklós kutató, hagyományõrzõ IFJÚSÁGI HÁZ

18.00 Fiatal Írók Alkotó Köre Vezeti: Balogh Róbert író IFJÚSÁGI HÁZ

20.30 Cras Basket Taranto – Pécs 2010

SPORT

22.00 Rise FM :: Davis / NIteforce LÉPCSÕHÁZ

EGYÉB 10.00 „Együtt Baranya Ifjúságáért!” Zárókonferencia, TÁMOP 5.2.5 -08/1-2008-0331. CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, MÉHES TEREM 10.00 Local Heroes Yourope Pécs2010 Nemzetközi tehetségkutató verseny NOVEMBER 26–27. IFJÚSÁGI HÁZ

Tokaji borok kóstolója

EZEN A HÉTEN

PÉCS

11. 28. vasárnap SZÍNHÁZ 10.00, 16.00 Menjünk, menjünk Betlehembe! Bemutató elõadás(ok) BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ, KAMARATEREM

TARANTO, OLASZORSZÁG

Bott Pince

19.00 Gettó R.: Béres Attila PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNHÁZ

KONCERT

LABANCZ Richárd PTE Szõlész–borász szaktechnikus felsõfokú szakképzés, I. szemeszter

Az embernek minden alkalmat meg kell ragadnia, ha valami igazán különlegeset akar átélni. Ha ráadásul tanulhat is közben, még hasznos is lehet. A világhírû Tokaj innen Pécsrõl sokunknak nehezen elérhetõ. Messze van és drága, ráadásul az „igazi tokajit” nem is olyan egyszerû még ott sem beszerezni. A szupermarketek és a boltok tokaji borkínálata csalóka: ritkán lehet jó áron szép, vagy egyáltalán értékelhetõ borhoz hozzájutni. Olyan kicsi, kézmûves pince termékeihez pedig, mint a Bott Pince, gyakorlatilag a helyi vinotékákban sem lehet. Pedig a kis palackszámú, igazán egyedi boro-

20 és 5 éves szülinapi koncertek, közönségtalálkozóval IFJÚSÁGI HÁZ

21.00 Rosszlányok éjszakája vol.2 Fellép: Dj Ritecz POLLACK B-KLUB

KONCERT 19.00 Devon megyei dalok, dallamok. Vetítéssel. Simply English Acoustic Music Workshop BÕRGYÁR KASTÉLY

10.00, 15.00 Óz, a nagy varázsló R.: Steiner Zsolt HARMADIK SZÍNHÁZ, SZÍNHÁZTEREM

SZÍNHÁZ

BULI 22.00 Kollektiva Monday A belépõ PTE-s diákkal 700 forint SOHO DANCE CLUB

11. 24. szerda 11. 25. csütörtök SZÍNHÁZ EGYETEMI

A résztvevõk között egy üveg Bott bort sorsolnak ki a szervezõk.

15.00 Csigaház Pannon Filharmonikusok CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, MÉHES TEREM

Belépõ: 3500 Ft, PTE hallgatóknak és dolgozóknak: 3000 Ft

10.00 10 éves a pécsi világörökség

KIÁLLÍTÁS

Jelentkezni lehet: 30/920-5083, [email protected]

kat elõállító borászatok talán a legizgalmasabbak: a mindenre kiterjedõ gondoskodásnak hála nemcsak a legjobb minõségû tokaji borokat tudják elkészíteni, de nagy hangsúlyt kapnak náluk a dûlõszelektált borok is. Amíg nem kóstoltuk, nehezen is tudjuk elképzelni, milyen hatalmas különbségek lehetnek azonos, de különbözõ talajon termett szõlõfajtából készült borok között. Úgyhogy, hacsak nem vagyunk tokajiak, vagy mostanában nem utazunk arra fele, itt a legjobb alkalom egy alapos kóstolóra. A november 26-án kóstolható kilenc bor izgalmas képet nyújt a tokaji borokról.

Helyszín: Pannon Borturisztikai Centrum (Vince Utcai Kreatív Inkubátorház, Vince u. 9/2.) Idõpont: november 26. péntek, 18 óra

A belépés ingyenes! CELLA SEPTICHORA LÁTOGATÓKÖZPONT

SPORT 17.00 MKB Euroleasing Sopron – Pécs 2010

SOPRON

20

2010. november 22.

Univ-21.qxd

2010.11.19.

15:37

Page 1

programajánló 11. 29. hétfõ 14.00 Lúdas Matyi R.: Schneider Jankó BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ, NAGYTEREM 19.00 Anyám tyúk, avagy az ember tragédia A L'art Pour L'art társulat bemutatója PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNHÁZ

November 29-tõl december 5-ig

12. 01. szerda

11. 30. kedd SZÍNHÁZ

SZÍNHÁZ

14.00 Anconai szerelmesek R.: Tóth Géza CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNPAD KAPOSVÁR

19.30 Francia rúdugrás R.: Mohácsi János PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, KAMARASZÍNHÁZ

19.00 Az arany ára

17.00 Éjszaka a Földön

FILM

19.00 Mal'Haba R.: Vincze János HARMADIK SZÍNHÁZ, SZÍNHÁZTEREM

FILM 18.30 Meteo

R.: J. Jarmusch SANSZ Filmklub CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, TÜKÖR TEREM

KONCERT 20.00 Headless Trio IFJÚSÁGI HÁZ R.: Monori Mész András Újhullám Filmklub A vetítést beszélgetés követi. Vezeti: Kling László DOMINIKÁNUS HÁZ

KONCERT 18.00 A PTE MK Zenemûvészeti Intézet magánének szakos hallgatóinak koncertje Mûsoron Schumann, Mahler és Erkel Ferenc mûvei DOMINIKÁNUS HÁZ A Bartók Béla Férfikar koncertje Az „Advances in Medical Biotechnology” programja PTE ÁOK DR. ROMHÁNYI GYÖRGY AULA

EGYÉB 18.00 Bevk – Perovic arhitekti Matija Bevk és Vasa J. Perovic építészek (SLO) elõadása PTE PMMK ÉPÍTÉSZETI INTÉZET 18.00 Könyvpremier: Halmai Tamás versei Kalligráfia – Marsai Ágnes képei MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA, BREUER MARCELL TEREM

R.: Bereményi Géza PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNHÁZ 19.00 Minden jót, Elling! R.: Sztarenki Pál HEVESI SÁNDOR SZÍNHÁZ ZALAEGERSZEG

KIÁLLÍTÁS Át a falon

NOVEMBER 10–30. CELLA SEPTICHORA LÁTOGATÓKÖZPONT Imagináció – Teremtõ képzelet A PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola tanulóinak kiállítása az iskola fennállásának 110 éves jubileumi éve alkalmából NOVEMBER 12–30. CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, MÉHES TEREM

Android együttes koncertje DJ Skey Live Set Az „Advances in Medical Biotechnology” programja PTE ÁOK DR. ROMHÁNYI GYÖRGY AULA

KIÁLLÍTÁS Rózsakerti Anita keramikus kiállítása NOVEMBER 8–DECEMBER 7. KORTÁRS GALÉRIA Molnár Mária festõ-irodalmár kiállítása CINKE program NOVEMBER 19–DECEMBER 16. ORIGÓ-HÁZ

12. 02. csütörtök EGYETEMI

EGYÉB 17.00 Kényszerített bíró urak Elõadó: Bencze János CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, MÉHES TEREM 18.00 Látó-Kör Beszélgetés Jarmeczky István festõmûvésszel

RIGA, LETTORSZÁG

12. 04. szombat

SZÍNHÁZ

SZÍNHÁZ

EKF kiállítás-látogatás 10.30 A kisfiú meg az A BTK HÖK szervezésében oroszlánok PAPNÖVELDE UTCAI KIÁLLÍTÓTEREM R.: Bal József HEVESI SÁNDOR SZÍNHÁZ SZÍNHÁZ ZALAEGERSZEG 15.00 Egri csillagok – történelmi musical 15.00 Pécsi Balett: A Jó és A nyíregyházi Mandala Dal- a Rossz kertjében színház elõadása K.: Cameron McMillan AGORA KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKAI KÖZP. Az 50 éves társulat ünnepi SZOMBATHELY bemutatója PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNHÁZ 19.00 Pécsi Balett: A Jó és 19.00 A nagymama a Rossz kertjében R.: Szikora János K.: Cameron McMillan Az 50 éves társulat ünnepi CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNPAD bemutatója KAPOSVÁR PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNHÁZ 19.00 Múló Rúzs KONCERT R.: Elek Dóra 20.00 Icethunder A Baltazár Színház elõadása Születésnapi koncert PÉCSI HARMADIK SZÍNHÁZ IFJÚSÁGI HÁZ

19.00 Erzsébet R.: Babarczy László CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNPAD KAPOSVÁR

KONCERT

KIÁLLÍTÁS

20.00 A héZ, az Emberek 18.00 Eck Imre koreográfus Hangszerekkel és a Pécs'R' festményei, grafikái zenekarok közös estje A kiállítást megnyitja: IFJÚSÁGI HÁZ Pinczehelyi Sándor festõmûvész. 21.00 Nicola Conte/ Bin-Jip/ CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA Barabás Lõrinc Eklektric PÉCSI EST CAFÉ

EGYÉB

16.00 „A 80 éve született KIÁLLÍTÁS Eck Imre koreográfusra em- Egon Schiele festõmûvész lékezve” kiállítása NOVEMBER 12–DECEMBER 30. PÉCSI KISGALÉRIA

SPORT 19.30 TTT Riga – Pécs 2010

12. 03. péntek

Meghívott elõadók: Fuchs Lívia tánctörténész, Petrovics Emil zeneszerzõ, Vitányi Iván szociológus, Molnár Gál Péter kritikus CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA, MÉHES TEREM

Mûvészetünk a kommunikáció – Art as Communication kiállítás DECEMBER 3–10. PÉCSI POSTAPALOTA

EGYÉB 18.00 Író-olvasó találkozó a CINKE-csapattal CINKE program a közönség bevonásával ORIGÓ-HÁZ

16.00 A régi Kína 1911-ig (történelmi áttekintés) SPORT Minerva Tehetségbúvár prog19.00 Salgótarjáni KSE – ram Pécsi VSK-PANNONPOWER MINERVA KÖNYVTÁR

DOMINIKÁNUS HÁZ 18.00 Ismerjük-e krónikáinkat? Rokonnépek és õshazák, a magyarság „családfáján”. Elõadó: Z. Tóth Csaba – kutató

IFJÚSÁGI HÁZ

EZEN A HÉTEN

SALGÓTARJÁN

19.00 Gettó R.: Béres Attila PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, NAGYSZÍNHÁZ 19.30 k.Rush (Movie-Moving) A Frenák Pál Társulat táncelõadása K.: Frenák Pál PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ, KAMARASZÍNHÁZ

KONCERT 19.00 „Angelus ad Virginem” A Schola Sancti Pauli koncertje – Határtalan Misztérium sorozat DÓM MÚZEUM

BULI 22.00 Retro Night Dj Valler STARDUST DISCO

KIÁLLÍTÁS A Zsolnay aranykora A Gyugyi-gyûjtemény SZEPTEMBER 1–DECEMBER 31. ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED Rezsonya Kata – Lengyel Péter: SZOBRÁSZAT? Kisplasztikai válogatás pécsi munkákból NOVEMBER 5–DECEMBER 5. NÁDOR GALÉRIA

KONCERT

Apolló artmozi

Jelenetek két házasságból (Himlens hjärta)* R.: S. Staho NOVEMBER 22–24. 16.00 Pina Bausch – Álomtánc (Tanzträume)* R.: R. Hoffmann – A. Linsel NOVEMBER 22–24. 16.00 Minden rendben lesz (Alting bliver godt igen)* R.: C. Boe NOVEMBER 22–24. 18.00 Mamut (Mammoth)* R.: L. Mooddysson NOVEMBER 22–24. 18.00, 20.00 Mediterrán finomságok (Dieta mediterránea)* R.: J. Oristell NOVEMBER 22–24. 20.00 Bibliothéque Pascal R.: Hajdu Sz. NOVEMBER 25–27. 20.00 Kövéren szép az élet (Gordos)* R.: D. S. Arévalo NOVEMBER 25–27. 20.00 Észak (Nord)* R.: R. D. Langlo NOVEMBER 28– DECEMBER 1. 16.00 Turné (On tour)* R.: M. Amalric NOVEMBER 28– DECEMBER 1. 16.00 Méz (Honey)* R.: S. Kaplanoglu NOVEMBER 28– DECEMBER 1. 17.30

19.00 Egyházi hangverseny Kiskarácsonytól adventig koncertsorozat KERTVÁROSI REFORMÁTUS TEMPLOM

Hajsza (Persécution)* R.: P. Chéreau NOVEMBER 28– DECEMBER 1. 18.00

12. 05. vasárnap

A fehér szalag (Das weisse Band – Eine deutsche Kindergeschichte)* R.: M. Haneke NOVEMBER 28– DECEMBER 1. 19.30

KIÁLLÍTÁS Változások – õsz Füzesi Heierli Zsuzsa DLA kerámia szobrász kiállítása SZEPTEMBER 23–DECEMBER 21. PARTI GALÉRIA „Az idõ fogságában” Drégely László kiállítása NOVEMBER 18–DECEMBER 18. VASVÁRY-HÁZ

A sivatag virága (Desert Flower)* R.: S. Horman NOVEMBER 28– DECEMBER 1. 20.00 Films marked with an asterisk (*)) are presented in their original language with Hungarian subtitles. A *--gal jelzett filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik.

KOCSIS Anita ajánlója Testbeszéd és különleges, verbalitáson túli kifejezésmód jellemzi Frenák Pál valamennyi alkotását. A táncban a koreográfus egy újfajta közlésmódot teremtett, amellyel lelket teremt egyegy darabjának. A mûvész egyediségének forrása, hogy gyermekként nem ismerte a hangok világát, siket szüleivel a jelnyelv segítségével kommunikált. A hangok felfedezése után sem szakadt el gyermekkori emlékeitõl, különös esztétikai élményt ad koreográfiájában a mimika, a jelnyelv és a különféle mozdulatmûvészetek (cirkusz, színház, divat) használata. A táncos, koreográfus legújabb darabjában, amely a

„k.Rush – Movie-Moving” címet viseli, egy különleges film-koreográfiát mutat be a nézõknek, amelyben a rohanás dinamikáját és az ütközés drámai pillanatait ötvözi, filmes emlékképekkel kiegészítve. Frenák Pál izgalmas történetet tár a színpadon elénk a filmtörténetbõl inspirálódva. A táncosok mozdulataikkal megelevenítik elõttünk Jim Morrison, Marilyn Monroe, Paul Newman vagy Janis Joplin alakját, ami az izgalmas felfedezés érzését hozhatja el a közönségnek. A mû alapja egy elektro-akusztikus zenei kompozíció, melyet népszerû zenei betétek tagolnak.

2010. november 22.

21

Univ-22.qxd

2010.11.19.

15:29

Page 1

szubjektív Sokoldalú egyéniség

Tehetséggondozási hálózat a PTE-n! A TÁMOP 4.1.1-08/1.-2009-0009 szolgáltatásfejlesztés a PTE-n pályázat keretein belül a „LEGJOBB (V)AGY!” tehetséggondozási program 2010 tavaszán elindult a PTE-n, miután a jelentkezések és a benyújtott kutatási tervek alapján kiválasztották azokat a hallgatókat, akik – oktatóik támogatása mellett – megkezdték a szakmai munkát. A Tehetséggondozási Hálózatban azonban a PTE valamennyi hallgatójának segíthetünk. Amennyiben úgy érzed, hogy szakmailag szeretnél továbbfejlõdni, egy kutatócsoporthoz csatlakozni, keresd fel a kari koordinátorodat! A kari koordinátorok a PTE valamennyi hallgatója számára elérhetõek, többek között az alábbi segítséget nyújthatják: – hallgatói tehetség feltárását elõsegítõ beszélgetés – fejlesztési lehetõségek megtalálása – tehetséggondozási pályázatok folyamatos nyomon követése – a hallgató elképzeléseinek megvizsgálása után szakmailag felkészült és a témában járatos segítõ oktatóval való kapcsolat felvétele – a hallgató munkájának figyelemmel kísérése, támogatása Hoffmann Nikolett Egyetemi tehetséggondozási koordinátor

KARI KOORDINÁTOROK: ÁJK: Kovács Béla, [email protected] ÁOK: Csernus Valér, [email protected] BTK: Deák Anita, [email protected] ETK: Kóczán Katalin Mária, [email protected] FEEK: Zalay Szabolcs, [email protected] IGYFK: Csankó Tímea, [email protected] KTK: Farkas Ferencné, [email protected] PMMK: Várady Géza, [email protected] TTK: Pollák Edit, [email protected]

A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.

Sarlós Péter Donát, a PTE ÁOK 5. évfolyamos hallgatója nemcsak hogy a 2009/2010-es Köztársasági Ösztöndíj pályázat egyik nyertese, de ezen kívül tevékenyen részt vállal a Tudományos Diákkörben is. Mindemellett flatland világbajnok, s ha ideje engedi, szívesen zongorázik, esetleg énekel. HANTÓ Fruzsina interjúja

A Köztársasági Ösztöndíj elnyerése bizony nem kis dolog, gondolom rengeteg energiát fektettél a tanulásba annak érdekében, hogy megszerezd. Nehéz volt? Eleve a Köztársasági Ösztöndíj pályázatokhoz sok minden kell, nekem lényegében a tanulmányi eredményeim, a TDK-munkám (Tudományos Diákkör), illetve közösségi munkáim alkották a pályázatomat. Mit takar a tudományos diákköri munkád? Miben izgalmas ez számodra?

A TDK-t még harmadéves koromban kezdtem el, két helyen dolgozom, elõször az elméleti immunológián kezdtem egy meglehetõsen érdekes, úgymond mélyen tudományos kísérletet, amiben lényegében a fehérvérsejtek lépbe történõ bejutását vizsgáljuk, a másikat pedig a gyereksebészeten folytatom, ott a húgyhólyag-megnagyobbító mûtétek területén végzünk kutatásokat. Mindkét munkakört szeretem, mindkettõben van valami, ami tényleg érdekel és motivál, de ha valamelyiket tovább kéne vinnem, akkor a gyereksebészeti munkám lenne az, amivel szívesen foglalkoznék. Akkor ezek szerint ez az, amit leginkább el tudsz képzelni magadnak a jövõben mint foglalkozást? Tulajdonképpen ez majd csak hatodév végén fog biztosan eldõlni. Nagyon szeretnék gyereksebész lenni, viszont ez egy rendkívül ritka szakirány, úgyhogy az is elõfordulhat, hogy pont olyan helyre nem tudok majd menni, ahol van lehetõségem gyereksebésznek tanulni. Lehetséges az is, hogy például hasi sebész leszek, de addig még háromszor megfordulhat velem a világ, akármi lehetséges. Ha jól tudom a flatland, amiben világbajnok lettél, egy freestyle sport. Sok idõ szükséges egy-egy trükk kitalálásához illetve kidolgozásához? Körülbelül tíz éve annak, hogy elkezdtem ezt a sportot, nagyon megszerettem, azért is, mert úgy gondolom, hogy tény-

leg kiélheti magát benne az ember, mert van lehetõség arra, hogy egyedi trükköket tanulj meg, és utána azokat alkalmazhatod a versenyeken. Szerencsére elég sokszor értem el jó helyezést az ilyen alkalmakkor, a legjobb mégis Amszterdamban volt, egy flatground világkupán megnyertem a master kategóriát, aminek természetesen nagyon örültem, azóta profiként versenyzem a felnõttek között, ahol voltam már döntõs, illetve van egy 10. helyezésem is, azt egy párizsi versenyen értem el, ami szintén szép emlék. Az egyetem mellett közel sincs annyi idõm foglalkozni ezzel a sporttal, mint gimnazistaként. Most már úgy vagyok vele, hogy vannak fontosabb dolgok is, így egyszer váltani kellett. Milyen stílusban énekelsz? A zongorán kívül játszol egyéb hangszeren? Az éneklés az számomra csupán egy hobbi, abszolút nem vagyok Megasztárba való énekes, vagy épp egy Pavarotti, csak annyi, hogy az egyetemen mindig énekeltem kórusban, nagyon szeretek ezzel foglalkozni. Az biztos, ha egy nap 32 órából állna, akkor nagyon szívesen megtanulnék gitározni, vagy akármi mást, de erre most idõhiány miatt nem igazán van alkalmam. Igazán zongorázni egyetemen kezdtem el, elõtte kiskoromban volt egy szintetizátorom, azon játszottam komolytalanabbnál komolytalanabb dallamokat. Van a szobámban zongora, szeretek oda leülni, általában izgalmasabb, mint a tanulás.

Viharos levelek Afrikából Horváth Beáta: A Hasadékvölgy peremén – Levélregény afrikai utazásaimról Publikon Kiadó, 2010. – www.publikon.hu VÁLI Szandra írása

„Kedves Tanár Úr!” – kezdi több tucatnyi levelét az a fiatal magyar nõ, akinek afrikai kalandjait a nemrégiben kezembe került regény elmeséli. A szóban forgó Tanár úr pedig az a Füssi-Nagy Géza, aki nemcsak a fõszereplõ mostohaapja, de egyben az eddig volt legnagyobb Afrika-tudós is volt Magyarországon. Ez megmagyarázza, honnan tett szert a szerzõ ilyen érdeklõdésre, sõt vágyódásra Afrika iránt. De azt nehéz elsõre megítélni, honnan fakad az a fajta kalandvágy, bátorság, sõt merészség, hogy a számtalan utazásba belevágjon, és mindazt átélje, amirõl leveleiben beszámol. Hiszen sokan, sokat ábrándozunk egzotikus helyszínekrõl, hazánktól távol esõ kontinensek színes hétköznapjairól, Afrika mesés tájairól, esõerdõkrõl, szafarikról, végtelen homokdûnékrõl,

gyönyörû tengerpartokról, gyermekek és kofák hangjától zajos piacokról – mégis kevesen vetjük bele magunkat a kontinens forgatagába. A fõhõsnõ azonban igen. Levelei tanúsága szerint szenvedélyesen, néha boldogan, néha kétségbeesetten, máskor éppen csodálkozva vagy elborzadva, áhítattal vagy imádattal tekint mindarra, ami Kelet-Afrika népei közt vele megesik. A 3500 kézzel írt, valóságosnál is valósabbnak ható levelébõl készült regény alapján megélhetjük, hogyan alakul át a naiv fehér lány véleménye az ismeretlen afrikaiakról, hogyan válhat az elbeszélõ számára természetessé mások feltétel nélküli elfogadása. „A középiskola után küzdöttem önmagammal, életcélt nem kerestem, de vágyakoztam a tudásra, érleltem a gondolatát annak, hogy megismerjem a „mást”, vágytam arra is, hogy megtudjam, miként élnek azok, akik nélkülöznek és éheznek” – írja az elbeszélõ utazása kezdetén. Úgy érzem, a Kenyában töltött hat év teljesen megváltoztatja a fõhõst és a regény ennek az átalakulásnak minden mozzanatát precízen és hitelesen adja vissza. Ráadásul gyönyörû és érdekes vidékeken játszódik. Kellhet ennél több? Fejtsd meg a sudokut és nyerd meg a könyvet! Küld el a megfejtést december 1-ig az [email protected] címre és megnyerheted a két ajándékkönyv egyikét.

22

2010. november 22.

Univ-23.qxd

2010.11.19.

15:30

Page 1

belépõ könyvjelzõ

Ha ez itt a vég… Napozz Holddal - A Kispálfilm színes, magyar koncertfilm, 2010 rendezõ: Merényi Dávid

Halálos kiságy Chuck Palahniuk Altató Cartaphilus, 2010

szereplõk: Kispál András Lovasi András Dióssy D. Ákos Leskovics Gábor Mihailik Ábel Brautigam Gábor Ózdi Rezsõ Szûcs Krisztián Beck Zoltán

GÕBÖLÖS Viktor ajánlója

Uránia mozi, november 24., 20.00 WEINTRAUT Rita ajánlója

… hát az nagyon derék. Bizony-bizony, méltóképpen zárult a Kispál-életmû az augusztusi búcsúkoncerttel a Sziget mínusz elsõ napján. És csak még egyszer… csak még egyszer tekerik meg a mozigép voluméjét november 24-én, a Napozz Holddal címû Kispálfilm vetítésén. A nagy mûvész a haldoklást jó pénzért (3000 Ft, ami mellé dupla DVD jár!) cukorba mártja, így nemcsak a búcsúkoncertet élhetjük újra, hanem bepillantást nyerhetünk a zenekar utolsó hónapjába, utolsó és utolsó utáni pillanataiba is. Megsárgul lassan a házatok falán, amit útkeresõ kamaszok rajzoltak a kilencvenes évek vadromantikájában. Történelem, matek és irodalom tankönyvekrõl ordítottak a Kispál dalszövegek, bérlettokban hordtuk a borzot, és kollégiumi szobák rejtekében nagyüzemben folyt a kazetták sokszorosítása. Ránctalan keddek, csakszerdák és jelzõnélküli csütörtökök közé kúsztak be az alternatív dallamok, még alternatívabb szövegekkel. S mivel forradalmár minden városba kell, a zenekar ‘87-es indulása után néhány évvel a koncerteken már nemcsak néhány ember lézengett a Szenes Klubban, ha-

nem mûvelõdési házak füstös színháztermei lettek tele lüktetõ élettel (a viszonyt ideje elkezdeni). A Kispál és a Borz nagyszínpados zenekarrá nõtte ki magát, gyûrött koncertjegyek vastag kötegét emlékmorzsáinkkal együtt bársonydobozba tettük, Lovasi a Harry Potter szemüvegét négyszögletesre cserélte, és a 15. Happy Borzday után a 20 éves születésnap következett. Most meg szól a kürt, ellibben a függöny… és a zenekar szellemiségét hûen tükrözve egészen szokatlan technikával érkezik hozzánk a Napozz Holddal. Tükörreflexes fényképezõgépekkel rögzített korrajz jelenik meg a mozivásznon. Az 1564 órányi nyersanyagból összevágott koncertfelvétel és dokumentumfilm ötvözetében mindent összefröcskölt már a holdsugár. A film címe meg nyilván a ‘90-ben kiadott elsõ nagylemez névadó dalától származik, amit egyébiránt telefonos elhallás ihletett. Jutka, Emese, Pistike, és a többiek ott lesznek. Mi is találunk valakit, valamit mondunk neki, hogy hát gyere! Még egyszer, együtt, énekeljük el azt, hogy…vége.

Nyerj jegyet az Uránia moziba! Ha szeretnél egyet nyerni az öt darab, két személyre szóló mozijegy közül az Urániába, nem kell mást tenned, mint helyesen válaszolni az alábbi kérdésre, és a megfejtést elküldened az [email protected] e-mail címre. Beküldési határidõ: december 1. Kérdés: Hány évig zenélt a Kispál és a Borz?

Játszottatok: NYERTETEK! KÖNYVES JÁTÉKUNK MEGFEJTÉSE: Artemisz a vadászat istennõje a görög mitológiában. Nyertesünk: Timár Tibor. Nyereménykönyvedet az UnivPécs szerkesztõségében veheted át. MOZIS JÁTÉKUNK MEGFEJTÉSE: Elizabeth Gilbert írta a film alapjául szolgáló regényt. A kétszemélyes jegyeket Bárány Róbert, Kárpáti Bálint, Krizsán Ágota, Minárik Anna és Rab Csilla nyerték. A belépõket az Uránia mozi pénztárában személyazonosság igazolása után átvehetitek. A SUDOKU REJTVÉNYÜNK KIEMELT SZÁMSORA: A sudokunak nem volt kiemelt számsora. A helyes megfejtéseket Benked Anett, Gunszt Dóra és Mátyás Botond küldték be. Nyereményeteket az UnivPécs szerkesztõségében vehetitek át. SZÍNHÁZAS JÁTÉKUNK MEGFEJTÉSE: Tihanyi Ildikó tervezte a darabban látható ruhákat. A két személyre szóló színházjegyeket Doszpod Viktor és Kontár Mira nyerték. Nyereményeteket az UnivPécs szerkesztõségében vehetitek át.

Chuck Palahniukot többen ismerik, mint nevének elsõ hallása sejteni engedi. Nem csak azért, mert az amerikai írók legújabb generációjának egyik markáns alakja, hanem azért is, mert regényeibõl több kasszasiker film is készült, mint például a Harcosok klubja és a Cigányút. Stílusa összetéveszthetetlenül egyedi, minimalista, forgatókönyvszerû írásmód jellemzi, és kíméletlenül, tabudöntögetõen szókimondó. Gyakran választ olyan témákat, melyek említése is viszolygással tölt el bennünket, ilyen mondjuk a leszakadt állkapcsú modell kalandjai, vagy egy szexfüggõ minden részletet feltáró vallomása. A témaválasztása a magyarul legutóbb megjelent elbeszélésének sem kevésbé megdöbbentõ.

Az Altató fõhõse egy olyan újságíró, akinek egy oknyomozó riportot kell készítenie a gyermekágyi halálról. Öt egyedi esetet kell bemutatnia, olyan szülõkrõl, akiknek a gyermekük nemrégiben így hunyt el. A cikk elõször egyszerû iparos munkának tûnik, ami helykitöltõnek kell csak a nyári uborkaszezonban, ám végül az események között rejtett összefüggések bontakoznak ki, és egy sokkal mélyebb és sötétebb világba kalauzolnak el, ami tele van fekete mágiával és boszorkánysággal. A történet egy mindenbõl kiábrándult ember, és pár csaló bemutatásának álarca mögé bújik, ám hamar átcsap thrillerbe, sõt horrorba. Palahniuk nagyon ért a plasztikus leírásokhoz, a jelenetek szinte filmszerûen peregnek elõttünk, érezzük a kísértet járta házak szagát, a körülöttünk ólálkodó szellemek leheletét a tarkónkon. De ami még ennél is félelmetesebb, azok a belsõ monológok, amik a fõhõs gondolataiban zajlanak. Néha kissé

filozofikus, de mindig kíméletlenül õszinte. Olyan mondatok, amiket sosem mondanánk ki, de bizonyosan mindannyiunk eszébe jut. Ezek a monológok többre szolgálnak, mint a puszta megbotránkoztatásra. Komoly társadalomkritikát fogalmaz meg az amerikai életvitellel, illetve a modern kori ember viselkedésével és mûködési mechanizmusaival kapcsolatban. Palahniuk zsenialitása pedig ezekben a sorokban mutatkozik meg igazán. Aki tehát valami ébresztõ jellegû és egyszerre szórakoztató könyvélményre vágyik, az megtalálja majd számítását az íróban.

Nyerd meg a könyvet! Kérdés: Palahniuk mely könyveibõl készült eddig film? Beküldési határidõ: december 1. Cím: [email protected]

A helyes megfejtõk között az Altató címû könyvet sorsoljuk ki. A rovat támogatója az Alexandra Kiadó és Könyváruházak.

zsöllye

„Mert nincs a pénznél hathatósabb kártevõ” Az arany ára piaci játék két részben Írta és rendezte: Bereményi Géza SZLI Réka ajánlója

Október 15. óta láthatjuk a Nemzeti Színházban a nagysikerû Eldorádó címû film alapján színpadra vitt Az arany ára címû piaci játékot Bereményi Géza rendezésében. A darab a II. világháború utáni idõszakban játszódik, amikor az emberek bizalmatlanok az õket körülvevõ világgal szemben, egyik pillanatról a másikra egymás ellen fordulnak, szomszédból besúgó válik, barátból ellenség. A társadalom demoralizálódott, az értékek eltolódtak, a bizonytalanságban kell egy kapaszkodó, egy biztos pont, amihez viszonyítva meghatározhatja magát az ember a világban. A fõszereplõ, a Teleki téri piac híres-hírhedt kereskedõje, Monori szerint a világon az egyetlen értéktartó dolog az arany. Az aranyon bármit meg tudsz vásárolni, szerinte minden eladó és megvehetõ. Így kerül hozzá a sötét múltú Tulipán, akit elõzõ gazdája, Skultéti ad el Monorinak egy kis darab gyémántért. Amikor Monori lánya, Marika, másfél év után hazatér Bécsbõl, és kiderül, hogy fiút szült a hazafelé vezetõ úton, a vejétõl is két marék ékszer árán szabadul meg, hogy õ nevelhesse unokáját, a kis Imit. Amikor Imi késõbb torokgyíkot kap, akkor is egy aranytömböt ad az orvosnak,

FOTÓ: MOLNÁR ATTILA

8 mm

hogy végezze el a kisfiún az életmentõ beavatkozást. Monori ki is mondja, amikor a kisfiú meggyógyul, hogy „kétszer is megvettelek” és hogy „most már az enyém vagy”. A feleségét, Rózsi nénit, aki bigottan vallásos nõ, taszítja urának kifordult értékrendje, megveti õt, és nem akarja benne meglátni a jót, ami az elferdült értékrend ellenére is ott van Monoriban. Az elõadás a második felvonásra kissé vontatottá válik, a történet végére is maradnak homályos részek és kérdõjelek. Nem derül ki például, hogy mi történt Bercivel. A legnagyobb igazságot, mely talán enyhe társadalomkritikaként is értékelhetõ, az Amerikába diszszidált Skultéti mondja ki a darab végén, amikor hazautazik: „a környezetváltozás nem oldja meg a problémákat, mert nem a világgal, hanem velünk van a baj”. És hogy mi az arany ára? A darab erre is választ ad: a hit, a bizalom és a szeretet.

FONTOS! Az UnivPécs szerkesztõségének új címe: Vasvári P. u. 4., 1. em. 123. (volt Szent Mór Kollégium). A nyereményeket 9.00 és 15.00 óra között már az új címen vehetitek át.

Nyerj jegyet a színházba! Kérdés: Monori kitõl vette meg Tulipánt? A megfejtéseket az [email protected] e-mail címre várjuk december 1-ig. A helyes megfejtõk között 2 db, két személyre szóló színházjegyet sorsolunk ki a Pécsi Nemzeti Színház bármely elõadására. 2010. november 22.

23

Univ-24.qxd

2010.11.19.

14:59

Page 1

Gólyabáli szezon. Egyetemek küzdelme a válsággal

Recommend Documents