MEZŐHEGYES NEMET MOND A FÖLDOSZTÁSRA

MEZŐHEGYES

Rendkívüli szám

Városi Havilap

2015. november

MEZŐHEGYES NEMET MOND A FÖLDOSZTÁSRA

Tisztelt Mezőhegyesiek! A Mezőhegyes újság rendkívüli számának kiadását azért rendeltem el, mert több irányból is jelezték, hogy a lakosság felé nem teljes mélységében jut el a településünket érintő földpolitikai irányelvek vélhető hatásai. Nem megfelelő szakértelemmel, gondossággal, rideg erőltetéssel végigvert akarat, életszerűtlen helyzeteket teremt, káros irányba mozdítja a város működőképességét, a gazdálkodási rendünk jövőjét, a közösségünk összetartó erejét, a családok létbiztonságát. Mint köztudott, az új földtörvény, a „földet a gazdáknak” program, esetünkben olyan változásokat generál, amely eredményeképpen a Ménesbirtok zrt. tevékenysége ellehetetlenedik, a foglalkoztatáspolitikája veszélybe kerül. Ennek megakadályozása okán mind a Ménesbirtok zrt. vezetése, mind az Önkormányzat feszített lépéseket tett és tesz ezekben a pillanatokban is! Az agrárszakmai, politikai, jogi keretek között zajló tiltakozások napi szinten védik az Ön családjának érdekeit! Nagyon nehezen értik meg az illetékesek azt, hogy elsősorban nem egy vállalat, cég tulajdonosainak érdekeit védjük, hanem azoknak a családoknak az érdekeit, amelyben egy de lehet, hogy mindkét felnőtt elveszíti a munkáját! Kun Mihály vezérigazgató úr több nyilvános fórumon hangsúlyozta, hogy nem kell és nem is kéri az ő érdekeinek a megvédését. Én, mint polgármester, mint önökkel együtt itt élő lakos, azt a mezőhegyesi gazdálkodási rendet védem, ami 6 milliárd Ft. nettó árbevételt eredményez, amiből 1.7 milliárd Ft. bérjellegű kifizetés történik, és 80 millió Ft. iparűzési adó folyik be az Önkormányzat számlájára. Azt a gazdálkodási rendet támogatom, amely 400 fő dolgozónak biztosít 365 napra munkát, bért, prémiumokat, étkezési utalványt, iskoláztatási támogatást, törzsgárda juttatást, ünnepnapokhoz kapcsolódó hús, hal csomagot. Továbbá közel 1000 fő időszaki munkásnak biztosítja jövedelmének kiegészítését. Annak a gazdálkodási rendnek a megmaradását segítem, amelyik a településünk kulturális, sport, gyermek és felnőtt rendezvényeinek finanszírozását majd 80%ban biztosítja. Azért a gazdálkodási rendért állok ki, amelynek szorgos dolgozói olyan tehenészetet hoztak létre, amelynek teje, országos szinten a legértékesebb beltartalommal bír. Ez kerül gyermekeink asztalára. Annak a gazdálkodási rendnek a megtartását követelem, amelyik olyan minőségben, mennyiségben képes előállítani kukorica vetőmagot, de mellette más állati

és emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer alapanyagot, amivel felkelti a világ öt legnagyobb vetőmag termeltető vállalat közül az egyik figyelmét. Nem csak felkelti a figyelmét, hanem a tárgyalások során, látva a Mezőhegyesen megvalósuló öntözéses növénytermesztő kultúrát, az azt működtető emberek szeretetét, hozzáértését úgy dönt, hogy 7 milliárd Ft. értékű beruházást kíván településünkön megvalósítani!! Úgy tűnik ez a teljesítmény, ez a gazdálkodási kultúra nem elégíti ki a FIDESZ-KDNP helyi, megyei, országos szakmai és politikai elvárásait. Ezt a gazdasági rendet tönkreteszik és közben Bere János úr, a nevezett párt helyi vezetője megkérdezi, hogy a polgármester, milyen munkahelyet kíván teremteni?! Tisztelt Uram! Alapvetően a meglévő munkahelyeket kell megvédeni, ami az adott körülmények miatt rendkívül nehéz! Az elmúlt években volt rá lehetőség, hogy zárt körben (ugye Spániel József birtokpolitikai indítványát leszavazták) vagy nyilvánosan elmondják, hogy a Mezőhegyesre tervezett földosztás emberek megélhetését veszélyezteti. Miért nem történt meg? Nem kell félni, nincs baj…ezt az érzést sugallja a csendes kivárás időszaka. Ezzel szemben pedig haladunk a felparcellázás időpontja felé és közben megérkezik Kun Mihály vezérigazgató úr, a polgármesternek írt levele, amelyben így fogalmaz: „A 2017. januári várható föld átadás-átvétel miatt a mezőgazdasági termelés ciklikusságából következően várhatóan 2016. lesz az utolsó teljes termelési év. Társaságunk az emiatt bekövetkező változásokra való felkészülést megkezdte. a fentiekből következően a lakossági szolgáltatásokat belátható időn belül befejezi. Továbbá minden, a társadalmi felelősségvállalás területén nyújtott támogatást, közvetlen részvételt kénytelen beszüntetni.” Az október 28-i ülésen konkrétan ki lett mondva, hogy 2016. április 01-jétől nem lesz hálózati vízszolgáltatás 450 lakásban. Rohamosan csökkenni fog az önkormányzatnak befizetett adó mértéke. Nagyobb létszámleépítéssel kell szembenéznünk. Általánossá válhat a kiskereskedelmi szektor beszűkülése. Növekszik a családok elszegényedése, a fiatalok elvándorlási kényszere. Mi nem érthető ezekből a mondatokból? Akkora értékvesztés következik be az előttünk álló 2-3 évben, amely a cukorgyár bezárásából eredő anomáliákon is túltesz. Ezért kértem a Képviselő-testületet, hogy foglalja határozatba és kérje a főbb döntéshozókat a mezőhegyesi földpályáztatás, földeladás felfüggesztésére (alább olvasható). (Folytatás a 2. oldalon)

Mezőhegyes / 2

(Folytatás az 1. oldalról)

Hallani olyan nyilatkozatokat, hogy a szaktárca „mintagazdaságot” szeretne kialakítani Mezőhegyesen is. Megjegyzem, hogy már van, itt van! Alapításától olyan kiemelt és védett birtokgazdaság működött itt, amely nemzetközi szinten volt példája, mintája a mezőgazdasági termelésnek! Most is az! Nem kell kitalálni, inkább nem kellene tönkretenni! Az lett volna a tisztességes eljárás a földpályáztatás elindítása előtt, ha azt a 400 fő alkalmazottat kérdezik meg -a hogyan továbbról-, akik alól most kihúzzák a megélhetést jelentő földet. A másik tisztességes út és alapvető gazdaságlogikai lépés lenne, ha a 8 ezer hektárt most megművelő zrtvel elszámol az állam, majd a másfél ezer hektár erdővel együtt a mezőhegyesi Ménes kezelésébe adja azt (létszámtartás kötelme mellett). Pont a Ménesbirtoki vezetők voltak azok, akik a „vis�szaállamosítás” gondolatát felvetették. Ezzel a nyilat-

kozattal kívánták értésére adni az illetékeseknek, hogy a jelenlegi foglalkoztatás és értékteremtés a jövőben is csak az „egybeműveléses, egybetagosított” gazdálkodási renddel biztosítható. Ezzel szemben ki kell mondani, hogy a helyi életszerűségeket nem ismerő, azt megérteni nem is szándékozó, de saját maguk okosságával elégedett döntéshozók, a holdudvarukhoz tartozó „bólogatók”, a háttérben megbújó nyerészkedők miatt nem egyesek, hanem családok mennek tönkre. A földparcellák új bérlőinek integrációjával megvalósuló művelés, sem rövid, sem hosszútávon, nem vezet a jelenlegi eredményekhez. Válságtervek készítése mellett, folytatni kell az érdek és értékképviseletet! Egységes akarat és kiállás kell a családok létbiztonságának megvédéséért! Ebben való partnerségemet továbbra is ígérem Önöknek! Tisztelettel: Mitykó Zsolt, polgármester

205/2015. (X.28.) Kt.sz. határozat Állásfoglalás a mezőhegyesi földpályázatokkal, földeladásokkal kapcsolatban

A 2014. október 12-én megválasztott Mezőhegyes Város Képviselő-testülete megismerte a jogszabályokba foglalt földpolitikai irányelveket. Ebből következően a Képviselő-testület arra a megállapításra jutott, hogy a Mezőhegyesen nyilvántartott, mintegy nyolcezer hektár állami földterület bérlőjének és gazdálkodási rendjének változásából az következhet, hogy a jelenlegi formában megvalósuló foglalkoztatás mértéke, a bérkifizetés nagysága csökkenni fog, az állam és az önkormányzat számára befizetett adó mértéke szintén csökkenni fog, ugyanígy a civil társadalom, a gyermekeknek és felnőtteknek biztosított sport, kulturális programok forráselvonást fognak megszenvedni, továbbá a vezetékes ivóvíz-ellátás mintegy 450 majori lakásban megszűnik. A jövőbeni gazdálkodás negatív mutatóit az a körülmény is alátámasztja, hogy a földparcellák jogi helyzetének tisztázatlansága miatt, az új bérlők vagy az eladásból származtatott új tulajdonosok felelősséggel és kellő hatékonysággal, gazdálkodást tervezni és lefolytatni nem tudnak. Ezekkel a problémákkal, anomáliákkal a Képvise-

lő-testület önmaga nem tud megbirkózni. Az egymásra épülő, egymásból fakadó negatív hatású jogi, gazdasági, társadalmi folyamatok teljes feltérképezésére, és annak rövid, közép és hosszú távú következményeiről állapotfelmerést, a kárenyhítésről pedig intézkedési tervet szükséges készíteni. A fennálló probléma összetettsége okán a feladat elvégzésére, szakértők bevonása szükséges, akik munkáját kormány vagy miniszteri biztos hangolhatná össze. Ezen feladatok elvégzéséig kérjük a mezőhegyesi földpályáztatások, földeladások folyamatának felfüggesztését. Mezőhegyes Város Képviselő-testülete felhatalmazza a Polgármestert, hogy a várható össztársadalmi negatív hatásokról tájékoztassa: Magyarország Köztársasági Elnökét Áder János Urat, Magyarország Miniszterelnökét Orbán Viktor Urat, a Miniszterelnökséget vezető minisztert Lázár János Urat, a Földművelésügyi Minisztérium felelős miniszterét Fazekas Sándor Urat.

Állásfoglalás a mezőhegyesi földpályázatokkal, földeladásokkal kapcsolatban 205/2015. (X.28.) Kt.sz. határozat név szerinti szavazásának eredménye Mitykó Zsolt, polgármester/független /szavazat: Igen Rajos István, alpolgármester/Fidesz-Kdnp/szavazat:Igen Zsóriné Kovács Márta, képviselő/Fidesz-Kdnp/szavazat:Igen Deli Zoltán, képviselő/Fidesz-Kdnp/szavazat:Igen Magyar Tibor, képviselő/független/szavazat:Igen Kerekes György, képviselő/független/szavazat:Igen Jeszenka Zoltán, képviselő/független/szavazat:Igen Uj Zoltán, képviselő/független/szavazat:Igen Krcsméri Tibor, képviselő/független/szavazat:Igen

Mezőhegyes / 3

Sebők Antal (polgármester 2002-2006) október 28-án megküldött levele:

Tisztelt Polgármester Úr! „…ha már voltál szíves megkeresni a Ménesbirtok zrt. körül kialakult helyzetben, akkor én csak azt tudom válaszolni, hogy álláspontom a mellékelt két levél megszületésekor megfogalmazottakkal kapcsolatban ma is ugyanaz. Vagyis elhibázott lépés volt a privatizáció, és a további szétdarabolás a település teljes leépülését jelenti. Azon problémák, melyeket több mint tíz évvel ezelőtt jeleztem sajnos bekövetkeztek. A város életében visszafordíthatatlan folyamatok indultak meg, elszegényedés, munkanélküliség, a majori lakosság teljes kiszolgáltatottsága, hátrányaik növekedése, és még sorolhatnám. A település egyébként is nehéz helyzetéről már nem is beszéltem. Amit mindenképpen pozitívumként meg lehet említeni, az elmúlt időszakról, az az, hogy a Ménesbirtok a foglalkoztatásban vállalt kötelezettségeit teljesítette. Folyamatosan segítette a társadalmi és civil szervezeteket, melyek fenntartásából jelentős részt vállalt. (Pl. a Mezőhegyesi Sportegyesület további működése megkérdőjeleződik!) Tisztelt Polgármester Úr! Kérésem az lenne, hogy mindkét levél jelenjen meg a külön – kiadásban, mert az emberek emlékezete igencsak hézagos, és a tisztán látás érdekében én ezt fontosnak tartom! A jövőt illetően pedig az a határozott véleményem, hogy Mezőhegyes a Ménesbirtok Zrt. visszaállamosítása menthetné meg, mert csak ebben az esetben látom azt az erőt, és hátteret, mely lehetőséget biztosítana a város ismételt felemelkedésére. Tisztelettel: Sebők Antal” Mezőhegyes, 2003. április 01. Dr.Medgyessy Péter miniszterelnök úr részére Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mezőhegyes város polgármestereként fordulok a tisztelt miniszterelnök úrhoz azért, mert városunk jövőjét illetően igen fontos döntések vannak kialakulóban, s ezekről semmilyen információval nem rendelkezünk. Konkrétan a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizálásával kapcsolatban szeretnék információt kapni. A 2002. évi parlamenti választásokat megelőzően az az egységes álláspont alakult ki ebben a kérdéskörben – s ez többször el is hangzott nagy nyilvánosság előtt a most kormányzó MSZP képviselőjelöltjei megfogalmazásában -, hogy nem lesz semmilyen privatizáció. Megmarad ez az 1784.ben alapított állami birtok a jövőben is egy olyan állami vállalatnak, ahol a genetikai állomány megőrzésére, a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre, a fajtakísérletek lebonyolítására, a környezet vonatkozásában pedig egy szakmai kisugárzásra a továbbiakban is számítani lehet. Továbbra is megmarad a tudományos kutatómunka színtere, az agrárértelmiség képzésében (egyetemek, főiskolák) mint minta gyakorlóhely, valamint a szakképzésben mint gyakorlóhely. Az immár hagyományos, Ménesbirtok Rt. szervezésében megvalósított „Növénytermesztési Szakkiállítás és Vásár”

a jövőben is szolgálni fogja szűkebb és tágabb környezetünk szakmai és emberi kapcsolatainknak fejlesztését. A jövőben is biztosítva lesz mintegy 700 fő foglalkoztatása, mely döntő mértékben befolyásolja városunk életét, jelenét és jövőjét. Az országgyűlési képviselőket folyamatosan kérdésekkel halmozom el, de mindig csak azt a választ kapom tőlük, nincs információ, nincs döntés. A minap a Békés Megyei Közgyűlésen, ahol is a megye mezőgazdasága volt a napirend, már, mint kész tényt jelentették be a Mezőhegyes Állami Ménesbirtok privatizálását, melyet azóta sem cáfolt senki, igaz, meg sem erősítette. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mezőhegyes lakossága nem is olyan régen 1997-ben már átesett egy olyan traumán melyet azóta sem tudott kiheverni, amikor is bezárt több mint 100 éven át üzemelő cukorgyár. Hozzáteszem egy „sikeres” privatizálást követően. Ekkor mintegy 230 ember munkahely szűnt meg egyik napról a másikra. A műszaki értelmiséggel együtt, sajnos aki csak tehette elmenekült a településről. Itt maradt a gyárkémény örök mementóként, de azonkívül semmi. A szemünk láttára bontják atomjaira, hordják szét, de új munkahelyet kialakítani azóta sem sikerült. A Ménesbirtok kapcsán ugyanezen sötét jövő elé nézünk? Ismét nem lesz munkája 200-300 embernek? Mit fognak csinálni? Ki garantálja az ő megélhetésüket? A privatizációs bevételekből az itt élő emberek hogyan részesülnek? Egy tagban privatizálnak, vagy részenként? És még sorolhatnám kérdéseimet. Számos kérdés van megválaszolatlanul! Úgy gondolom, egy fontos tényről feltétlenül tájékoztatnom kell a Tisztelt Miniszterelnök Urat, mégpedig arról, hogy az itt élő embereknek nincsen semmilyen olyan megélhetési lehetősége, mint bármilyen más honi településen, mert itt mindig állami tulajdonban voltak a földek. Az itt élőknek nincsen sem 1-2 hektár, sem 10-20 hektár föld a tulajdonukba, mely a megélhetésüket biztosítaná.Tehát nagy a felelőssége annak, aki az itteni privatizációban dönt, mert valójában a település jövője a tét. Mezőhegyes egyébként pályázik a Világörökség cím elnyerése érdekében is. A reprezentatív Ménesközpont egyedülálló a maga nemében, de a ménesbirtok is, amely immár majd 220 éve hirdeti az itt élők szakmai tudását, élni akarását, tehetségét. Városunkban mintegy 6400 élünk. Egy olyan különleges településszerkezetben, mely egyedülálló az országban. Még ma is mintegy 12 lakott majorság tartozik hozzánk, mely egy 15 km-es sugarú körön belül helyezkedik el. Van major, ahol 10-12-en laknak, és olyan is, ahol több mint 200-an. Nekünk gyakorlatilag ilyen földrajzi körülmények között kell dolgoznunk. Több mint 60 műemlék vagy műemlék jellegű építmény található városunkban. Településünket az Urbanisztikai Társaság 1984-ben Hild éremmel tüntette ki, elismerve ezzel rendezettségünket, tisztaságunkat, hagyománytiszteletünket. 1989-től várossá nyilvánították a települést, mely nem kis büszkeséggel tölt el bennünket. (Folytatás a 4. oldalon)

Mezőhegyes / 4

(Folytatás a 3. oldalról)

Mint a fentiekből is látható, településünknek rendkívül szép múltja van, de vajon milyen jövő előtt áll? Engem, mint a város polgármesterét nap mint nap kérdésekkel bombáznak, s nem ritkán személyes felelősségemet is felemlítik az itt élő emberek, melyet persze megérték és elfogadok, hiszen ezért választottak meg. Kérem, hogy amennyiben lehetséges, adjon olyan korrekt tájékoztatást a felmerült kérdésekben, melyet megszoktunk Öntől. 2003. december 15. Dr.Medgyessy Péter miniszterelnök úr részére Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mezőhegyes város polgármestereként fordulok ismét a Tisztelt Miniszterelnök Úrhoz azért, mert a város jövőjét befolyásoló döntések vannak napirenden, s ezekről változatlanul nincs semmilyen információnk. Természetesen a Ménesbirtok Rt. privatizációjáról van szó. Ez év április elején levélben fordultam Önhöz abban a reményben, hogy az elképzelésekről valamilyen tájékoztatást kapok, mert a város lakossága ezt elvárja tőlem. Sajnos a mai napig semmilyen reagálás nem érkezett levelemre! Úgy gondoljuk, történelem alakító szerep jutott nekünk éppen ezért nem nézhetjük tétlenül az eseményeket. Tőlünk több száz kilométerre akarnak dönteni úgy, hogy még csak meg sem kérdeznek minket, nem kérdezik véleményünket nincs szükségük tapasztalatainkra. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Azt gondolom ez így nem helyénvaló! Mezőhegyes 1784-es alapítása óta állami tulajdonban volt az itt élők mindenüket a „Birtoknak” köszönhetik, de a Birtok is az itteniek áldozatos munkájának köszönheti létét. A város képviselő testülete felhatalmazott arra, hogy ismételten Önhöz forduljak, mert úgy gondoljuk, az illetékesek döntése előtt néhány dologra fel kell, hívjam figyelmét. Természetesen mi is nagyon sokat gondolkodunk városunkról, jövőnkről. Nézzük mi szól a privatizáció mellett? -Az állam 2-3 milliárd Ft bevételhez jut. -Nem kell a jövőben támogatást biztosítania az államnak (bár ez nem teljesen igaz, hiszen több évtizeden keresztül nyereséges volt a birtok). -Tisztázódnak a viszonyok az állami és magánszektor között (igaz tudomásunk szerint a műemlék épületek már ma is ki vannak véve a birtok tulajdonából). -Az Európai Uniós támogatásokhoz hozzájut a birtok jogutódja, mert állítólag a jelenlegi birtokszerkezetben ez a támogatás nem lehívható. Ez azonban az állam szempontjából semleges, hiszen nem érinti a jövőben a gazdálkodás hatékonysága, ha magán kézbe kerül a termelés. (Tudomásunk szerint az európai agrártámogatási rendszerben ez kizáró okként nem szerepel.) -Ha a privatizáció tőkebefektetéssel együtt jár,

akkor ezt követően új lendülettel kaphat ez a mezőgazdasági nagyüzem s fejlettebb lesz, mint valaha. -Ha a privatizálók Mezőhegyesiek, a jelenlegi dolgozók lesznek, akkor tulajdonhoz jutnak s megélhetésük biztosítva lesz. Többször elhangzott már ugyanis ez a gondolat, „Mezőhegyes legyen a Mezőhegyesieké” (de honnan lesz erre pénz? , hogyan képzelik a privatizációt?) -Megszabadul a Birtok azon majorjaitól, amelyekben jelenleg a tulajdonosi szerkezet miatt még a mai napig ellátási kötelezettsége van (villany, víz, úthálózat, mellyel kapcsolatban viszont az is igaz hogy a feladat megmarad, csak az önkormányzatra hárul, tehát ez nem az állam érdekében történne). Mi szól a privatizáció ellen? -A majd 220 éves múltunk, amely azt bizonyítja mindenkor alkalmazkodni tudott ez a nagyüzem a kihívásokhoz. -Megszűnhet az állami szerepvállalás biztosítása, az egyetemisták-főiskolások gyakorlati oktatásában, képzésében. -Megszűnhet az állami szerepvállalás a középiskolai képzésben. -Megszűnhet az utolsó agráripari zászlóshajó, amely pedig nemcsak agrárérték, hanem kulturális érték is. -Megszűnhet több száz munkahely? -Lecsökken a város bevétele. -Megnövekedik a munkanélküliek száma. -A még ma is a Ménesbirtok kezelésében lévő majorok átkerülnének ellentételezés nélkül az önkormányzathoz, mely tovább rontaná a ma is nagyon rossz helyzetünket. -Településünk, mely a Világörökségi várományos listán található, lassan elveszítené történelmi jellegét (bár ez a folyamat már korábban elkezdődött.) -A jelenleg több mint 50 műemlék - mely településünkön található - történelmi örökségünk jövője bizonytalanná válik. -Szegényebb lenne az ország egy valóban történelmi értéket képviselő, olyan ma is jól működő agrárgazdasággal, mely egyedülálló egész Európában! Természetesen elgondolkodunk azon is milyen hatása lenne a privatizációnak a város életére? Engedje meg, hogy ezekből is néhányat felsoroljak: -A város népességmegtartó képessége, mely a cukorgyár 1997. évi privatizálásával kezdődött tovább romlana. -Olyan feladatnövekedésre kerülne sor, mel�lyel az egyébként is rossz helyzetben lévő önkormányzat nem tudna megbirkózni. Ezek a külterületi majorok ellátásából fakadnának, az elavult víz-villamosenergia- és úthálózatból és a felmerülő növekvő szociális problémákból. -A város bevételei jelentős mértékben csökkennének. -Valószínűleg megnövekedne a munkanélküliség, tovább szaporítva az eddig is jelentős mértékű szociális problémákat. Lenne-e pozitív eredménye a privatizációnak? 1. Jelentős mértékben javulna az itt élő emberek életkörülménye, esetleg új munkahelyek jönnének létre az új befektetések nyomán? Nem tudjuk. (Folytatás az 5. oldalon)

Mezőhegyes / 5

(Folytatás a 4. oldalról)

2. Jelentős tulajdonrészhez jutna az önkormányzat a Ménesbirtokból, s ennek hozadékából oldaná meg a plusz feladatokat? Nem tudjuk. 3. Egy egyszeri, jelentősebb tőkeinjekciót kap az önkormányzat a plusz feladatok ellátására? Nem tudjuk. 4. Kaphat-e az önkormányzat a leendő gazdasági szervezet, vezető - vagy ellenőrző szerveivel állandó képviseletet? Nem tudjuk. 5. Vannak-e garanciák, a privatizációs megállapodásokra? Nem tudjuk. Sok a változatlanul megválaszolatlan kérdés, melyeket azért tesszük fel, hogy érzékeltessük helyzetünket a körültekintő döntésüket megelőzően. Érthetetlen számunkra az, ha kikerülnek a Ménesbirtok jelenlegi szerkezetéből azon feladatok, amelyek nem nyereségesek, mint például lótenyésztés, a magyar-tarka tehenészet és az idegenforgalom, akkor az a része került privatizálásra, ami eredményt termel ma is. Nem értjük, hogy akkor meg

miért kell privatizálni? Az államnak az előbb felsorolt területeken így is, úgyis helyt kell állnia, kiegészítve még a műemléképületek fenntartásával, amelyre pedig egy új szervezetet kell létrehozni, ami szintén sokba fog kerülni. Megéri ez a kormánynak? Megéri ez a politikának? Ezért kell feláldozni ezt a nemzeti értéket? Sok-sok szakembernek ma is az a véleménye, hogy nem! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mi nagy aggodalommal figyeljük a Ménesbirtok körüli eseményeket, mert azt gondoljuk, hogy egy elhamarkodott, vagy kedvezőtlen döntéssel az egész város jövője kerül veszélybe. Azt szeretnénk, ha kérdéseinkre választ kapnánk, valamint azt, hogy felvetéseinkkel, tovább segítsük felelősségteljes döntésüket. Tisztelettel: Sebők Antal

Csanádi István (polgármester 2006-2010) levele:

„Földet a gazdáknak”…

Továbbra is munkahelyet a Mezőhegyesi Ménesbirtok dolgozóinak!!! Bizonyára, a társadalom nagytöbbsége értesült a médiából és megdöbbenéssel fogadta a hírt, mely szerint kormányzati szándék van arra, hogy az állami tulajdonban lévő 230 éves Mezőhegyesi Ménesbirtok földterületét felosztják a pályázati feltételeknek megfelelő gazdák között. Amikor először hallottam ezt a hírt, azt gondoltam ez egy áprilisi tréfa, de úgy tűnik, valós a híradás. Kihez lehet fordulni a döntés megváltoztatásáért, mert már látható, hogy a legfelsőbb szinten meghozott döntés már a végrehajtási szakaszhoz közelít. Csak halvány sejtésem van arról, hogy ez a hibás döntés nem a „szakmai mindenhez értés”, hanem a rossz tanácsadók sugallatára jött létre. 230 esztendeje, kormányokon, rendszereken átívelően minden hatalom fontosnak tartotta a mezőhegyesi birtok egyben tartását és művelését, hogy Mezőhegyes megmaradjon a maga egységében „korona birtok”, és munkája eredményeként hirdesse a magyar agrárium sikerességét, határon innen és túl. Vajon ki lehet az az elmeháborodott, aki elhiszi, hogy a nagyüzem feldarabolása után több munkahely létesül, növekszik a gazdálkodás hatékonysága és ennek eredményeként tör a csúcsok felé a magyar mezőgazdaság? Nem tudom elképzelni, hogy ezt valaki komolyan gondolhatja! II.József, a „kalapos király” előrelátásának és bölcsességének köszönhetően, hozzáértő, kiváló szakemberek szakmai tudása és a névtelen mezőhegyesi munkások szorgalmának eredményeként lett a mezőhegyesi nagybirtok teljesítménye országos, európai, majd világhírű. A ménesbirtok dolgozóinak és azok családjainak biztonságos jelent és kiszámítható, jobb jövőt jelentett évszázadokon át. Bízom abban, hogy nem lehet ekkora hibát elkövetni és ez a döntés visszavonásra

kerül! (II. József császár halálos ágyán jó néhány döntését -belátva azok hibáit - még életében, önkritikusan egy tollvonással visszavonta.) A nagybirtok feldarabolása, nem a nagytöbbség, a nemzet érdekeit szolgálja, hanem egyenlő, a föld, a legnagyobb nemzeti kincs hűtlen kezelésével. Ezzel ellentétes állítás nem más, mint azoknak a tömegeknek a megtévesztése, akik nem figyelik a napi politikát! A közeljövőben, azonban ezek a tömegek is megérzik a minden napjaikban, annak a döntési hibának a hatását, amit a mezőhegyesi és környékbeli települések lakói 2016 év végével személyes tragédiaként fognak megélni. Ez nem csak helyi ügy, ez az országa a haza problémája, és a súlyának megfelelően kellene kezelni! Ki kérdezte meg az itt és a környéken élőket, dolgozókat, vezetőket, szakembereket, a mezőgazdasághoz értőket, az önkormányzatot a döntéshozatal előtt, hogy mi a véleményük a birtok feldarabolásáról? Hol jelent meg az emberek véleménye, ki vette ezt figyelembe? Elgondolkozott-e valaki azon, milyen hatásai, következményei lesznek ennek a döntésnek, az okozott kár nagyságát, súlyát ismeri valaki? Vagy ez lényegtelen, elhanyagolható? A Ménesbirtok megalapításától kezdve kiemelt szerepet játszott a településen és vonzáskörzetének életében. Legnagyobb munkáltató, legnagyobb iparűzési adót fizetőként, mindenkor a város életét alapvetően meghatározónak számított és így van ez ma is. Jelenleg is, pedig nem kötelezettsége, részt vállal a vezetékes víz, szolgáltatásban a központban és külterületen, majorokban élő lakosok részére. Több dolgozója bérlakását tartja fenn. (Folytatás a 6. oldalon)

Mezőhegyes / 6

(Folytatás az 5. oldalról)

Segítséget nyújt a majori közvilágítás fenntartásában, utak karbantartásában. Komolyabb havazások idején a közlekedési akadályok eltávolítását is végzi. A 2010. 06. 18-i nagy jégvihar után, elsők között kezdte meg a kárelhárítást. A vihar komoly anyagi veszteséget okozott a zrt-nek, ennek ellenére nem elbocsájtásokkal próbálta a veszteségeket pótolni, a munkahelyeket megtartotta! A cukorgyár bezárása (ez volt az első csapás a település életében) után, szerepe még inkább felértékelődött. A Ménesbirtok Zrt. felszámolása, a város halálát, az itt élők ellehetetlenülését jelentené, ezt minden túlzás nélkül lehet állítani. A megnövekedett jelentőség abból adódik, hogy a városlakók legnagyobb részének jövedelme, a Ménesbirtok gazdálkodásának sikerétől függ, ami most a földfelosztással, egyszerre köddé válhat. A béren kívüli juttatásaival (cafeteria, beiskolázási támogatás, ünnepek előtti ajándék- csomagok stb.) minden dolgozóját támogatja. Aki járt már a Mezőhegyes határában, és vette a fáradságot, hogy kilépjen a gépkocsiból láthatta, hogyan kell kinézni egy mezőgazdasági kultúrterületnek, milyen mintaszerű gazdálkodás folyik a zrt-nél. A zrt. feldarabolása sok más kérdést is felvet, de ezek közül csak néhány a teljesség igénye nélkül: -mi lesz a sorsa az 1100 szarvasmarhát tartó tehenészeti telepnek? -ki fogja, hol és mi módon üzemeltetni a

több ezer ha-t öntöző, korszerű öntözőrendszert? -mi lesz a sorsa a táblákat behálózó csatornarendszernek? (betemetik?...) -ki üzemelteti a sok, korszerű erő-és munkagépet? - hibrid vetőmag termelés hiányában, hogyan fog működni a vetőmagüzem? Lehetne még sokáig sorolni a kérdéseket, de vajon tud-e válaszolni ezekre a kérdésekre a döntéshozó? A válaszok pedig elfogadhatók lesznek a jövendő munkanélküliek és családtagjaik számára? Biztos vagyok benne, hogy erre csak egy válasz adható: NEM! A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. nem egyik a tizenkét privatizált állami gazdaságból, hanem a magyar agráriumban fontos szerepet játszó „zászlóshajó”, amelyet a súlyának megfelelően is kell kezelni. Ennek a gazdája a mindenkori magyar állam volt, amely „a jó gazda gondosságával” látta el azt. Ennek a gondosságnak nincs az államnál jobb képviselője és a jövőben is neki kell gyakorolni a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket! Bízom abban, hogy az előbb leírt gondolatok értő fülekre találnak és nem csak nekrológját írtam meg a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nek! Most még nem késő! Mezőhegyes, 2015. 10.21. Tisztelettel: Csanádi István

Kovácsné dr. Faltin Erzsébet (polgármester 2010-2014) levele: „Az nem lehet, hogy ész, erő és oly szent akarat, hiába sorvadozzanak egy átoksúly alatt.”

(Vörösmarty Mihály: Szózat)

„AZÉ LEGYEN A FÖLD, AKI MEGMŰVELI!”

Így hangzik Kormányunk jelmondata, hozzátéve: „többé sem a nagybirtok, sem az idegen tőkeerős agrárcégek ne szerezzék meg a magyar gazdák jogos jussát.” E nemes célt azonban Kormányunk eljárása kétségessé, vitathatóvá, hovatovább, megtagadhatóvá teszi. A nagy- közepes- és kisbirtok nem ellentétei egymásnak, hanem egymást feltételező és kiegészítő mezőgazdasági művelési formák. Egyensúlyuk az országok gazdaságának egyik alapvető meghatározója. Mást és másként termelnek az eltérő nagyságú gazdaságokban, csakúgy, mint az iparban. A nagyipari termelést a kisipar nem helyettesítheti, és ez viszont is igaz! A szellemi tőke koncentrációja révén nagybirtok a kisgazdaságok iskolaműhelye. A birtokok nagyság szerinti szembeállítása nélkülözi a szakmaiságot. Megalapozatlan az a feltételezés is, hogy az állami földek felaprózásával, ezek bérbe-, illetve eladásával megsokszorozódik az élethivatás szerűen mezőgazdasági tevékenységet végzők száma. Ellenkezőleg! Az eddig mezőgazdaságból élők tömegei válnak munkanélkülivé, mennek tönkre családostól. Erősen visszaesik a földből származó jövedelem. Jellemzően nemhogy a gazda és családja fenntartását nem fedezi, de a befektetést, illetve a hitel(ek) visszafizetését sem termeli ki. Az államnak pedig a földeladásból

származó egyszeri – könnyen jött, könnyen megy – árbevétel után 80-90 %-kal csökken az agráriumból származó bevétele. Az érintett önkormányzatok mezőgazdászoktól származó bevétellel a jelenlegi szint 10 %-a körül számíthatnak mindössze. Az „új gazdák” adóalapja a nullával lesz egyenlő, a magas befektetés és csekély tiszta bevétel egyenlege miatt. Nem igaz az sem, hogy előnyt élveznek a fiatal gazdák, a pályakezdő gazdálkodók és a családi gazdaságok. A földek nyerteseinek jelentős hányada képtelenek mind a művelésre, mind az állattartásra, mind a földvásárlásra. Se tőkéje, se hozzáértése, se gyakorlata. (Senki nem gondolhatja komolyan, hogy a mostanság dívó néhány hetes aranykalászos tanfolyam képzettségnek számítható.) A bérletet „nyerő” agrárimpotensek nagy valószínűséggel előre „eladták” bérletüket potom pénzért, amit vagy megkapnak, vagy nem. A haszonállat-tartási feltételnek sem felel meg a pályázók legalább kétharmada. Regnáló kormányunk meghirdette bérletre a magyar állammal egyidős – többek között a vetőmag, a szarvasmarha, génörökítés és lovak miatt – világhírű Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. (MMZrt.) által bérelt 8050 hektár állami földből 6000 hektárt. (Arra csak érintőlegesen térek ki, hogy országgyűlésünk aktuálisan meghozott vonatkozó törvényeivel is ellentétesen, (Folytatás a 7. oldalon)

Mezőhegyes / 7

(Folytatás a 6. oldalról)

illetve a reáliákkal szemben történik a gyakorlati megvalósítás. Lakott majorok közterületeit, védett facsoportokat, utakat, közműves területeket írtak ki szántóként, szántókat műemlékekkel. Nem vette figyelembe a kiírás a szántóföldi öntöző-vízműrendszert.) A nyertes bérlőket ismerve egyértelmű: megfelelő tőke és eszköz hiányában többségük képtelen a mezőgazdaság bármely ágának művelésére. A most eladásra meghirdetett 355.1292 hektár mezőhegyesi állami föld kikiáltási ára 3 millió forint hektáronként. Az árverés december 8-án lesz. (Az árverésen bárki részt vehet.) Nézzünk meg az eladásra meghirdetett mezőhegyesi földekből két szántót, melyek jelenleg a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt bérleményét képezik: A 011/18 helyrajzi szám alatti, 37,2978 hektár 1527,72 ak szántó kikiáltási ára 109.600.000,- Ft, árverési biztosítéka: 10.960.000,- Ft. A 016/12 helyrajzi szám alatti, 153,8786 hektár 6111,73 ak szántó kikiáltási ára: 438.450.000,- Ft, árverési biztosítéka: 43 845 000 Ft. A 2015. december 8-án nyilvános licit során megvásárolt szántók korlátozás nélküli vételi joga a 011/18 hrsz. föld esetében 2037.10.16-án, a 016/12 hrsz föld esetében 2037.01.01-jén áll be. Addig nem terhelhető, forgalomképtelen, stb. Ha az árát nézzük: hány mezőhegyesi ténylegeses fiatal gazda képes ebből megvásárolni azt a földterületet, melynek „megnyerte” a bérleti jogát, VAGY(!) a szomszédos földet, melyet más bérel? Esetleg hitelből? Igen, ott az állami tulajdonú Budapest Bank, mely hitelez mindannyiunk pénzéből. Tehát hitelből? Kitermeli a szántó a törlesztést? Ha saját bérleménye? Ha másé? Ha másét vette meg, mi történhet a bérlővel? Másnap már nem bérlő, vagy felemeli a bérleti díját. A vevő unokái Németországban, Angliában, … születtek. Nem magyar állampolgárok, vagy kettős állampolgárok. És a zsebszerződések? Miért nem kerülhet külföldi kezére a magyar föld? Ez lenne a kívánt családi gazdaság? Nem értem a nagyüzemi gazdálkodás elleni hadjáratot sem. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt – mint manapság hazug, ócska szólamokkal nemzetellenesnek kikiáltott mezőgazdasági nagyüzem - a legkiválóbb szakemberek, munkások ezreinek tisztes megélhetését biztosítja. Érdemes volt letelepedni Mezőhegyesen. - a mezőgazdasági tudományos kutatás és mezőgazdász szakképzés fellegvára. - milliárdokat fizet az államkasszába, a mindenkor auditált könyvelése révén. - az önkormányzat adóbevételének kétharmada tőle származik, melyet szükség esetén évközben előre fizetett. - milliós nagyságrendű adományairól se feledkezzünk meg, az ad hoc segítségekről, melyet a

városnak, intézményeinek és a civileknek nyújt. - biztosítja a ma még meglévő 13 lakott majorból 10 birtoki major lakosságának ivóvizét, igen csekély díjfizetés mellett. - rendezte, egyengette, simította a központ és majorok összekötő földútjait. - a természeti csapások és időjárási viszontagságok – jégverés, belvíz, hótorlaszok – közepette gépparkjával, mobilizálható tőkéjével az egyetlen és biztos segítséget jelentett a városnak, mely községnagyságú majorokból és egy központból áll. Tévedés ne essék. A leírt ellentmondások, jellemzők nem mezőhegyesi specialitások. Adott helység helyi sajátosságainak megfelelően ugyanez érvényes országunk többi mezőgazdasági nagyüzemére. 230 éve 20 ezer – HÚSZEZER – hektárt kerítettek be II. József osztrák császár és magyar király parancsára lótenyésztés számára. Ebből fejlődött ki a magyar korona, a magyar állam világhírű Ménesbirtoka. (Ménes + Birtok, mely nem mellékesen a Budai vár szerves tartozéka.) Ma csekély 2 ezer – KETTŐEZER – hektárban „gondolkodik” országunk „szakminisztere”. Felkiáltó jelet tehettem volna minden mondat után, de miért és kinek ordítsak? Aki süket, akkor sem hallja, ha ordítok, aki nem süket, az mindezt, a leírtak nélkül is tudja. Mégis, a józanész diktálta érvek súlya késztetett és késztet: a végsőkig harcoljak államunk eme földpolitikája, országunk mezőgazdaságának ellehetetlenítése ellen. Tudniuk kell, ebben kezdettől kiváló segítőtársam Veres Zoltán városunk korábbi városfejlesztésért felelős alpolgármestere, kinek lelkiismeretes emberi és szakmai helytállását tiszteletteljes hálával köszönöm. Magyarország Kormánya nem a magyar gazdák tényleges érdekeiért vívott küzdelmet folytatja, hanem ámokfutását gyors állami bevételek érdekében. Nem lehetünk percemberek percokoskodásának áldozatai. Nézzék! - Féltik a magyar földet, hogy külföldi kezébe kerül? Ha nem adják el, nem kerülhet külföldi kézbe. - Felparcellázzák a mezőhegyesi birtokot, hektáronként 3 millióért eladják a mezőhegyesi szántókat, miközben néhány hete „rakták rá” 20 évre a bérlőket. Ennek semmi értelme. Mezőhegyest nem szabad felszabdalni és eladni! Vonják vissza a bérleti szerződéseket, az árverési hirdetményt, és adják a Mezőhegyesen már meglévő Állami Ménes Kft. kezelésébe az egészet. Így szolgálhatja mintagazdaságként a kis- és közepes gazdaságokat. Mezőhegyes maradjon a haza, a nemzet szolgálatában! Mezőhegyes, 2015. október 27. Kovácsné dr. Faltin Erzsébet

Mezőhegyes / 8

Mezőhegyes * Városi Havilap * Felelős kiadó: József Attila Általános Művelődési Központ - Soósné Záluszki Mária igazgató * Tördelő szerkesztő: Dobos Ferenc * Postacím: 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 22. Web: http://www.mezohegyes.hu * E-mail: [email protected], [email protected] Telefon: (68)466-001, 466-002 * Fax: (68)467-302 * Nyomtatás: Mezőhegyes Polgármesteri Hivatal * ISSN 0864-8840