Mogyoród Környezetvédelmi Programja 1 BEVEZETÉS

Mogyoród Környezetvédelmi Programja

1 BEVEZETÉS

Az egész világon megfigyelhető tendencia, hogy a városok népessége egyre nő, ugyanakkor a vidéki élet is egyre urbanizáltabbá válik, a lakott területek egyre inkább koncentrálódnak. A háztartások növekvő mennyiségű, környezetet terhelő hulladéka, a motorizáció, a zöld felületek eltűnése, a területpazarló fejlesztések mind fokozódó problémát jelentenek, melyek megoldására érdemi lépések még nem történtek. A városi életkörülmények nem javulnak, sőt a környezeti elemek állapota tovább romlik, az emberi települések és környezetük ökológiai egyensúlya napjainkra egyre inkább felbomlik. Az egészséges környezet beszűkülése a jövő nemzedékeinek létfeltételeit is veszélyezteti. A főváros agglomerációjában az egészségesebb, nyugodtabb környezet iránti igény tömeges kiköltözéseket gerjeszt, melyek megterhelik a városkörnyéki településeket. Ezzel a feladattal Mogyoródnak is meg kell birkóznia. Egyre elkerülhetetlenebb feladattá válik tehát a települések környezetének védelme, használatának szabályozása. A települések minőségének megóvásáért a szubszidiaritás (minden problémát azon a szinten kell kezelni, ahol a kezelés leginkább hatásos) értelmében elsősorban a helyi önkormányzatok a felelősek. A 1995. évi LIII. törvény előírja feladatként az önkormányzatok számára önálló települési környezetvédelmi program készítését. A program a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési terveivel összhangban készül, melyet a képviselő testület hagy jóvá.

1.1

A program készítésének alapvető lépései

Első lépésként áttanulmányoztuk a program szempontjából lényeges jogszabályokat, majd áttekintettük azokat a már elkészült főbb terveket, programokat, melyekben Mogyoród Környezetvédelmi Koncepciójára vonatkozó elvek, irányvonalak lettek lefektetve. Így többek között: •

az első és második Nemzeti Környezetvédelmi Programot,

•

az Országos Területrendezési Tervet, 1


•

és a Térségi Hulladékgazdálkodási Pilot-programot.

Ezután következett a jelenlegi állapot felmérése, mely során felkerestük a jelentősebb ipari üzemeket, cégeket, az oktatási intézményeket. A széleskörű társadalmi részvét biztosítása érdekében beszélgetést folytattunk a civil szervezetek képviselőivel is. Nem kvóta szerinti kérdőíves felméréssel a lakosságot is közvetlenül bevontuk a programkészítésébe. Kikértük a Mogyoródra vonatkozó adatokat szakmai szervezetektől, szakhatóságoktól, szolgáltatóktól és a Környezetvédelmi Felügyelőségtől. Mogyoród helyzetéből és a múltjából adódóan néhány lehetséges szennyező forrást kiemelten kell vizsgálni, így többek között •

Budapest agglomerációs hatása,

•

a települést ketté szelő M3-as autópálya,

•

Az 1986-ban átadott Hungaroring Forma 1-es versenypálya,

•

Egis Gyógyszergyár régi égetője,

•

A Chinoin Gyógyszergyár Mogyoródra szállított és elhelyezett szennyezett talaja,

•

külterületen található két földdel letakart szemétdepónia

•

számos működő és felhagyott kavics- és homokbánya.

Az előző pontokban említett lehetséges szennyező források jelentőségét tovább növeli a Mogyoródtól néhány kilométerre található, a környék ivóvízellátásában nagy szerepet játszó fóti ivóvízbázis. A fenti tényezők ismeretében méréseket végeztünk, amely részben a felszín alatti vizek, részben a Mogyoródi patak állapotára irányult. Mindezen információk birtokában meghatároztuk a környezetvédelmi célokat, fenntartani vagy elérni kívánt állapotokat. Meghatároztuk a lehetséges lépéseket, a felelősök, résztvevők, a programok kezdésének és befejezésének időpontjának kijelölésével. A program készítése során folyamatosan tartottuk a kapcsolatot az önkormányzattal, valamint helyi környezetet jól ismerő személyekkel.

2


2 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE

Ma hazánkban az Alkotmány ad keretet az önkormányzatoknak a környezetvédelem területén végzendő kötelezettségeikhez: 18.§. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70/D.§. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait ma alapvetően a következő törvények határozzák meg: •

az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról,

•

az 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről,

•

az 1995. évi XLII. törvény a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatások alapvető szabályairól,

•

az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól,

•

a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról.

Az önkormányzati törvény a környezetvédelmi feladatok közül csak az egységes ivóvíz ellátásáról rendelkezik. A környezetvédelmi törvény rendelkezéseinek egy része megismétli, összegzi az önkormányzati feladat és hatáskörök egy részét, anélkül, hogy bármilyen eligazítást vagy értelmezést adna. Azonban felvetődik két új feladat és hatáskör is: A Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési terveivel összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, melyet a képviselő testület hagy jóvá. Az önkormányzat elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén és arról 3


szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A két feladat kiegészíti egymást, hiszen a környezetvédelmi program is felméri bizonyos mélységben a környezet állapotát és erről is tájékoztatni kell a lakosságot.

2.1

Az 1991. évi XX. Törvény – A helyi önkormányzatok és szerveik, feladat- és hatásköréről

Környezet- és természetvédelem 85. § (1) A települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik: a) a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítása; b) a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás; c) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása; d) csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül; e) helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása; f) védett kategóriába tartozó területeken alacsonyabb levegőtisztaság-védelmi követelmények megállapítása; g) rendelettel rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) megállapítása; h) az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapítása; i) az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás. (2) A polgármester (főpolgármester) környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási hatósági hatáskörébe tartozik: a) a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) kidolgoztatása; b) szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységek korlátozása, felfüggesztése, illetőleg feloldása; c) a légszennyezést okozó, szolgáltató és/vagy termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó és/vagy üzemmód használatára kötelezése, a tevékenységnek időleges korlátozása vagy felfüggesztése; d) a védetté nyilvánítási eljárás megindításakor a védelemre tervezett természeti területet veszélyeztető tevékenység legfeljebb három hónapra történő megtiltása, és a 4


tilalom legfeljebb 30 nappal történő meghosszabbítása; e) a helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztető tevékenység 30 napig terjedő időtartamra való megtiltása, és a tilalom 30 nappal történő meghosszabbítása; f) a helyi védelem alatt álló természeti területen a jogszabályban előírtak teljesítésére történő kötelezés, valamint a közlekedés és a tartózkodás korlátozása. (3) A jegyző környezet- és természetvédelmi feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.

2.2

1995. évi LIII.törvény – A környezet védelmének általános szabályairól

A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 46.§. (1) A települési önkormányzat … a környezet védelme érdekében biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. 47.§. (1) A … települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a.

a települési környezet tisztasága,

b.

a csapadékvíz-elvezetés,

c.

a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás,

d.

kommunális hulladékkezelés,

e.

a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, 5


kiskereskedelem) eredetű zaj, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f.

a helyi közlekedésszervezés,

g.

az ivóvízellátás,

h.

az energiagazdálkodás,

i.

a zöldterület-gazdálkodás,

j.

a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a

környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait. (2) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint – de legalább kétévente – felülvizsgálja.

Az 1995. évi LIII. törvény 48 § (1) bekezdése a más jogszabályokban előírtakról nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat szabhat meg. Az önkormányzatok kötelesek környezetvédelmi alapot létrehozni, az alap más célra nem használható. Az alapról a képviselő testület évente a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg határoz. Az alap az alábbi bevételekből tevődik össze: Felügyelőségek által a települési önkormányzat területén kiszabott bírságok összegének 30%-a. Díjak és járulékok, melyeket külön törvény szabályoz (mely még nem jelent meg). Az önkormányzat által erre a célra elkülönített összeg. Egyéb bevételek, támogatások.

A program készítése során még figyelembe vettük a következő jogszabályokat és tanulmányokat: •

A II. Nemzeti Környezetvédelmi Program a 2003-2008. közötti időszakra

•

Térségi Hulladékgazdálkodási Pilot-program (2001)

•

Nemzeti Természetvédelmi Alapterv

•

Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram

•

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program

6


3 KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS HELYI SZABÁLYOZÁS

3.1

Mogyoród településrendezési terve és helyi építési szabályzata

A rendezési tervet és építési szabályzatot 2002-ben készítette a Pestterv Tervező Iroda a mogyoródi önkormányzat megbízására. A település szerkezeti terv általános előírásai közt szerepel, hogy minden területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a lehető legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő. A környezetszennyezést, károsítást meg kell előzni, a meglévő ártalmakat és szennyezéseket pedig megszűntetni, vagy legalább enyhíteni. A település szerkezeti terv főbb környezetvédelmi vonatkozású rendelkezései: •

A kommunális hulladékot ellenőrzött és előírt módon a település egészén szervezett gyűjtéssel és szállítással kell a kijelölt hulladéklerakóra juttatni. A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék lerakása, kezelése tilos. A felhagyott vagy engedély nélküli hulladéklerakót rekultiválni kell. A földterületeket a szennyezés ellen védeni kell, a szennyezett területek rekultivációja szükséges.

•

Védeni kell a vízfolyásokat, felszíni vizeket.

•

A levegőtisztaság és zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. A közlekedési eredetű légszennyezés és zajterhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalom szabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen véderdősávokat kell telepíteni. A meglévő, helyhez kötött légszennyező- és zajforrások esetében technológiai-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával kell megszüntetni a határérték feletti szennyeződést.

•

A mezőgazdálkodási területeken biztosítani kell a tanyagazdálkodás lehetőségeit. Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken talajvédő gazdálkodást kell folytatni. Gondoskodni kell a közés dűlőutak, birtokhatárok mentén a védőfásítás megvalósításáról. Törekedni 7


kell magasabb ökológiai értékű, vagyis erdő, rét-legelő, nádas területek kialakítására. •

Növelni kell a település zöldfelületeinek nagyságát. A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.

•

A település ipari létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendű jogszabályokban és tervekben előírt környezetvédelmi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségek betartását figyelemmel kell kísérni.

•

Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintő környezetterhelési adatokat (pl.: légszennyező pontforrások emissziós értékei, szennyvízkibocsátás, keletkező veszélyes hulladékok, stb), ezek felhasználásával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását.

•

A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszervezése érdekében települési környezetvédelmi alapot hozhat létre az önkormányzat.

A helyi építési szabályzat környezetvédelmi vonatkozású rendelkezései: •

Általános előírás, hogy új beruházások, létesítések engedélyezéséhez meg kell követelni a hatásvizsgálati tanulmányt.

•

A lakó, vagy településközponti, illetve természetvédelmi terület határától mért 500 m-es védőtávolságon belül települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható. A település közigazgatási területe levegőtisztasági- védelmi szempontból a védett I. kategóriába, zajvédelem szempontjából a védett kategóriába tartozik. Lég-, illetve zajszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a határértéket meghaladó terheléseket.

•

Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait.

•

Véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani és a telepítéshez a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

A rendelkezések mindegyike a környezetvédelem valós céljait szolgálja, gyakorlati megvalósításuk azonban - főként anyagi források hiányában - még várat magára.

2003 közepén a képviselő testület egy új településfejlesztési koncepciót fogadott el. E miatt szükségessé vált a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot is módosítani. A módosítás lényege: 8


Az új OTÉK jelkulcsnak megfelelő átszerkesztés. A külső és belső közlekedési rendszer fejlesztése.(M0-M3 összekötő út kérdése, elkerülő úthálózat, belső úthálózat kialakítása, forgalomcsillapító zónák meghatározása) A volt zártkertek egy részének későbbi lakóterületi, vagy üdülőterületi átsorolásának lehetővé tétele.(Kakukk hegyi, Tavasz utcai) Vállalkozási területek további növelése. A HUNGARORING bővítését a településrendezési tervbe át kell venni. Az erdészet hozzájárulása esetén a Berek-tetőn a korábbi erdőterületi besorolás helyett kertgazdasági mezőgazdasági területi besorolást kell alkalmazni.

A módosítás következményeként a beépítés kiterjed, ami a természetes környezet területi arányának csökkenésével jár. A település még nagyobb mértékű szétterülésével növekedni fognak a közlekedési igények, pedig már most is egy kiadós séta eljutni a település bármely végéből a központba. A területhasználat rendezettebbé válik, mert a volt zártkerteket a tulajdonosok mostantól hivatalosan is belterületként használhatják, így szabályozva a telekalakítást és a beépítési lehetőségeket.

A 2004-es módosításában szabályozzák a zöldfelületek kialakítását, kiegészítik a vízvédelmi szabályokat, módosítják a temető és a dögkút védőtávolságát és csatolják "A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok" jegyzékét.

A településrendezési terv környezetvédelemmel kapcsolatos tervkészítési, jogalkotási, tárgyi és személyi feltételek közül még sok nem valósult meg: •

Pénzügyi forrás hiányában még nem készült el a település vízrendezési terve. Hiányzik a természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke, a települési hulladékgazdálkodási rendelet, a fakivágást és pótlást szabályozó rendelet és a helyi értékvédelmi rendelet.

•

Az önkormányzat 2004-ben helyezte hatályon kívül az önkormányzati környezetvédelmi alapot.

•

A szennyezett területek (Chinoin és Gödöllő által lerakott hulladék) rekultivációja még nem valósult meg.

•

Közlekedési eredetű légszennyezés és zajterhelés csökkentése érdekében valódi lépések nem történtek, az önkormányzat és az Állami Autópálya Kezelő 9


Részvénytársaság nem tud közös nevezőre jutni. •

A természetes környezet védelme, a véderdők kialakulása helyett folyamatos belterületbe vonásoknak lehettünk tanúi. A rendezési terv nem tárja fel és elemzi ezen változások környezeti hatásait.

Az ipari létesítmények környezetvédelmi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségei nincsenek betartatva. Az érdekelt szakhatóságoktól nem kérik meg a települést érintő környezetterhelési adatokat, így az önkormányzat nem ismeri a település környezeti állapotát, és annak változását.

3.2

A település meglévő önkormányzati rendeletei

A közterületek tisztaságáról és egyes helyi közszolgáltatások igénybevételéről szóló 1/2003. számú rendelet szabályozza a települési szilárd hulladék kezelését. A hulladék összegyűjtésével, elszállításával és elhelyezésével az önkormányzat a Csömöri székhelyű Kupac Bt.-t bízza meg. A kijelölt lerakó a KER-HU Kft. csömöri telepe. A rendelet gondoskodik a közterületek tisztántartásáról és a szennyvíz elszállításáról is, megszabva a lakók, ingatlantulajdonosok kötelezettségeit. 16/2000. számú rendelet az állattartást szabályozza. A rendelet hatálya kiterjed a gazdasági haszonállatok-, az eb- és macskatartás szabályaira. A parlagfű visszaszorításáról szóló 10/2003. számú rendelet kötelezi az ingatlantulajdonosokat illetve bérlőket arra, hogy területük virágzó parlagfűtől mentesen tartsák. A 2/2004. számú rendelettel 2004-ben az önkormányzati környezetvédelmi alapról szóló 1996.-ban alkotott rendeletet hatályon kívül helyezték.

10


4 A MOGYORÓDIAK KÖRNYEZETTUDATOSSÁGA

A helyi környezetvédelmi program megvalósításának az alapja az ott élő emberek, azok saját környezetükkel való kapcsolata, környezettudatos magatartásuk. Ezért első lépésként a környezetvédelmi program és a hulladékgazdálkodási terv részeként 2004. március 11.-én és 12-én a lakosság helyi környezettel kapcsolatos véleményének, javaslatainak megismerése érdekében kérdőíves felmérést végeztünk. A következőkre voltunk kíváncsiak: Melyek azok a környezeti problémák, szennyező tényezők, szennyezett területek, melyeket a helyiek ismernek, jelentősnek tartanak. Milyenek a vásárlási szokásaik, illetve mit tesznek a keletkező hulladékkal. Milyenek tartják a jelenlegi szemétszállítást és hogyan fogadnák a szelektív gyűjtés bevezetését (akkor még nem voltak kirakva a szelektív kukák). Ismernek-e illegális lerakókat, illetve az önkormányzat helyében mit tennének a hulladékok okozta szennyezés elkerüléséért. Részt vettek-e már valamilyen környezetvédelmi akcióban és milyen helyi civil szervezeteket ismernek. A program készítése során elsősorban a környezeti problémákkal kapcsolatos információkat használtuk fel, míg a kérdőív második részének elemzése a hulladékgazdálkodási tervben szerepel majd. A felmérés lebonyolítása kérdőíves módszerrel történt. A teljes felmérést képező minta 100 db megválaszolt, értékelhető kérdőív volt. A kérdőív reprezentativitásának szempontjai az alábbiak voltak: •

utca-lakos arány,

•

a település területi lefedése.

Nem volt szempont a nemek aránya, az életkor, a jövedelem és a végzettség. A megkérdezettek 48 %-a nő; 54%-uk rendelkezik középfokú és 19%-uk felsőfokú végzettséggel; 42%-uk 24-45, 27%-uk 45-60 év közötti, 23%-uk 60 év feletti, 6%-uk 8 és 18, 4 %-uk pedig 18 és 24 év közötti.

11


4.1

Jelentős és ismert környezeti problémák, szennyező tényezők, szennyezett területek

A felmérésből kiderült, hogy a legtöbb embert a közlekedés okozta levegőszennyezés és zajterhelés zavarja (40%), ami érthető, ismerve a Fóti, Gödöllői út forgalmát és az autópálya által okozott állandó alapzajt. Másodikként legtöbben az illegális hulladéklerakást (33%) jelölték meg, ami az egész agglomerációban jellemző, sokszor nem is a helyiek okozzák, hanem a fővárosiak szabadulnak meg könnyebb úton a szemetüktől. Külön kell foglalkozni a rekultiválatlan bányagödrökkel, amelyek ideális helyet jelentenek nagy mennyiségű hulladék illegális lerakására. Az, hogy a harmadik helyre a lakosság által termelt hulladék (17%) került, a környezettudatosság fejlődését mutatja, az emberek érzékelik az általuk termelt hulladékmennyiség növekedésének problémáját (4.1-1. ábra).

Meglepő módon a megkérdezettek 50%-a se szennyező tényezőt, se szennyezet területet nem ismer. Az igennel válaszolók szennyező tényezőként főként a közlekedést, az illegális lerakókat és az Egis égetőjét emelték ki, szennyezett területként pedig az erdőket, a Mogyoródi patakot, a Berektetőt, a Kerek tó környékét és az Egis környékét jelölték meg. Helyi védelemre érdemes területet is 50% tudott megemlíteni: a Somlyót, Kakukkhegyet, Berektetőt, a Kerek tavat, a Mogyoródi patakot, a pincéket és a régi lakóházakat.

12


Lakosság által termelt hulladék 17% Szennyvíz kibocsátás 5%

Illegálisan lerakott hulladék 33%

4.1-1. ábra

Ipar okozta levegő- és zajszennyezés 4%

Közlekedés okozta levegő- és zajterhelés 40%

Mezőgazdaság okozta talaj- és talajvízszennyezés 1%

Legfontosabb környezeti problémák Mogyoródon

13


4.2

Részvétel a környezetvédelmi akciókban, a helyi civil szervezetek

Kíváncsiak voltunk, hogy az évek óta szervezett szemétszedési akciókon mennyien vesznek részt, ebből arra is következtethetünk, hogy mennyire környezettudatosak a helyiek. 30%-uk részt vett már ilyen kezdeményezésben, viszont helyi civil szervezetet csak 13%-uk ismert (Pisokmályi Kertbarát, Községünkért Mogyoródért Alapítvány, Nőegylet), tehát valószínű, hogy szóban többen ügybuzgóak, mint a valóságban.

4-1. kép A gyűjtőszigetekre még számos nem oda való hulladék kerül, főleg hétvégéken

14


5 TERMÉSZETES KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 5.1

A település elhelyezkedése

Mogyoród település Pest megye területén, Budapesttől 18 km-re az M3-as autópálya mentén, a Cserhát délnyugati nyúlványát képező Gödöllői-dombság kistáj É-Ny-i részén helyezkedik el. Gépjárművel megközelíthető még a 3-as főútról, valamint Fót és Szada irányából, vagy HÉV-vel a budapesti Örs vezér térről illetve Gödöllőről. Közvetlen határos települések: Fót, Gödöllő, Csomád, Csömör, Kerepes, Szada és Veresegyház.

5.2

Településrészek

A település legrégebbi része, az Ófalu, magas domboktól (Berek-tető 266 m, Somlyó hegy 310 m, Juhállás 250 m) körülzárt K-Ny irányú, mély völgyben, a falun átfolyó Mogyoródi patak két oldalán fekszik. Itt találhatjuk a település valódi építészeti értékeit: a pincesort és a zárt sorú, részben fésűs beépítésű lakótelkeket, bár már ez a terület is kezd kertvárosias karakterűvé válni. A központi belterület É-D-i irányban középtájon, az M3-as által, míg K-Ny-i irányban szintén középtájon, a Budapest, Gödöllő közötti HÉV vonallal kettéosztva található. A gazdasági területek a közlekedési adottságokhoz és az ellátási igényekhez alkalmazkodva alakultak ki településszerte elszórtan. A közintézmények a településközpont környezetében centrálisan helyezkednek el. A központi belterületen kisebbnagyobb zöldfelületekkel, közparkokkal találkozunk. ÉK-n, D-n erdőterületeket találunk, a régi zártkerteket pedig Ny-on, É-on és K-en. A mostani rendezési terv módosítása a volt zártkertek nagy részét belterületbe vonja. Közigazgatási területe: 3446 ha.

5.3

Talajtani adottságok

A kistájra jellemző a 130 és 344 m közti tengerszintfeletti magasság, É-on közepes (300 m-es tetőszintű), D-en (200 m átlagmagasságú), enyhén DK felé lejtő önálló dombvidék. A kistájat Pécel-Isaszeg vonaltól É-ra ÉNy-i csapású, sakktáblaszerűen összetöredezett és különböző mértékben kiemelkedett dombsági, ÉNy-i peremén 15


kipreparált karbonátos felszínek jellemzik. A határ nyugati része a szomszédos Pesti hordalékkúp-síkságra enyhén lejt. A délnyugati részén a Duna V. számú alsópleisztocén teraszának kavicsos maradványai figyelhetők meg. A területet egykoron beborította a pannóniai beltó, amelynek üledékei a harmadkor végi és negyedkor eleji hegységképződés során kiemelkedtek. A később rárakódott jégkorszaki löszt és löszös homokot, a külső erők lepusztítottak, s felszínre hozták a régebbi keményebb és ellenállóbb rétegeket. Így található sok helyen az oligocén szürke agyag, a miocén márga és a pliocén édesvízi mészkő és homokkő. Ezeken a rétegeken a határ nagyobb részében az agyagbemosódásos barna erdőtalaj az uralkodó, csupán a nyugati részen kerül túlsúlyba, a gyengébb termőképességű, Ramann-féle erdőtalaj. A településén jellemző barnaföldek vízgazdálkodás szempontjából igen nagy víznyelésű és vízvezető képességűek, gyenge a víztározó képesség, valamint igen gyengén víztartó talajok. Gyengén savanyú kémhatás a jellemző. A talajok termőréteg-vastagsága a településen és környékén nagyobb, mint 100 cm. A Mogyoródi-patak mentén a nyers holocéni réti talaj a jellemző. A lejtésviszonyoknak megfelelően, a talajerózió az északi, északkeleti részeken számottevő, máshol közepes és kismértékű.

5.3.1 A településre jellemző talajtípus ismertetése

A kistájban a lejtősödésnek megfelelően barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok együttesen a terület 96%-át borítják. Mogyoród településre a glaciális és alluviális üledékeken képződött barnaföld (Ramann-féle barnaerdőtalaj) a jellemző.

Barnaföld jellemzői A barna földekre jellemző a humuszosodás, valamint a kilugzás, továbbá az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyodás. A kilugzási és felhalmozódási szint agyagtartalma közötti különbség, a két szint agyagtartalmának hányadosában kifejezve, nem haladja meg az 1,2-et. A barnaföldek kilugzási szintje, a humuszos A-szint általában 20-30 cm vastag, színe barnás, szerkezete morzsás vagy szemcsés, kémhatása gyengén savanyú vagy semleges. A mikroszerkezeti kép az agyag és a humusz szoros kapcsolatát mutatja. A felhalmozódási szint barna, vöröses árnyalatú. Szerkezete szemcsés vagy diós. A kémhatás gyengén savanyú vagy semleges, a savanyúsági értékek kicsinyek. A telí16


tettség 60%-nál nagyobb. A vasvegyületektől a mikroszkópos kép vörösesbarna színű. A felhalmozódási szint éles határral különül el. Ebben az esetben a talajképző kőzet felső 30-40 cm-ében a szénsavas mész akkumulációja figyelhető meg. A

barnaföldek

vízgazdálkodása

kedvező.

Vízáteresztő

képessége

közepes,

víztartóképessége jó. A tápanyag-ellátottsága is kedvező, és a nem erodált szelvényekben mind nitrogén-, mind foszfortartalom közepes, a káliellátottság pedig jó. Három altípust különítünk el: a típusos, a visszameszeződött és a mélyben kovárványos barnaföldet. A homokos alapkőzeten kialakult barnaföldeket változatszinten rozsdabarna erdőtalajoknak nevezzük. A kistájban a barnaföldek nagyobb hányada homokon képződött, emiatt vízgazdálkodási tulajdonságaik, kisebb humusztartalmuk miatt is kedvezőtlenebb (VII.), mint a löszön kialakult barnaföldeké, amelyek az V. termékenységi kategóriába sorolhatók. Mogyoród településén jellemző barnaföldek vízgazdálkodás szempontjából igen nagy víznyelésű és vízvezető képességűek, gyenge a víztározó képesség, valamint igen gyengén víztartó talajok. Gyengén savanyú kémhatás a jellemző. A talajok termőréteg-vastagsága (kő, kavics, talajvíz) a településen és környékén, nagyobb mint 100 cm.

17


5.3-1. ábra

5.4

Gödöllői-dombság kistáj, Mogyoród település

Felszín alatti vizek

A talajvíz csak a völgyekben és a kistáj peremén összefüggő, ahol kb. 5-6 m mélyen helyezkedik el. A dombságok mélyén fekvő talajvíz már a rétegvízhez számítható. A talajvíz mennyisége fajlagosan csekély. Egységesen kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, mérsékelten kemény és szulfátszegény. Itt még a nitrát sem koncentrálódott. A rétegvizeket feltáró artézi kutak átlagos mélysége 100 m körüli. Vízhozamuk mérsékelt. Közepesen kemények és vasasak. A készletkihasználás meghaladja a 80%-ot. A községek nagyobb részének közműves vízellátása van. A település jelentős része a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozik. A település Fóti határában az EGIS Gyógyszergyár által égetett 18


veszélyes hulladék okoz talajvízszennyezést. A kárenyhítés jelenleg is tart. A Mátyás király utca végében található a Chinoin és Gödöllő városa által lerakott hulladék, a talaj és talajvíz állapota itt nem ismert, potenciális veszélyforrás, amire a jövőben figyelni kell.

5.5

Felszíni vizek

A falu határában, a Csikvölgyi-forrásból, pár méteres oligocén homokkőfal alól ered, a 13,5 km hosszúságú Mogyoródi-patak. A patak vizét táplálja a Kútvölgyi- és a Hármaskúti-forrás, amelynek medre a Basabereknél, a Kerektónál, a Kisvizeknél tóvá szélesedett. A Mogyoródi-patak vizét a falu nyugati részén, a vízhiány pótlására felduzzasztották. A község területe a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetébe tartozik.

5-1. kép A Mogyoródi patak forrásvidéke

5.6

Éghajlat

Az éghajlat mérsékelten meleg és mérsékelten száraz: az évi napfénytartalom19001950 óra/év, az évi középhőmérséklet 9,7 ˚C, a csapadékösszeg éves átlaga 600 mm, a vegetációs időben 320-340 mm, az uralkodó szélirány északnyugati. (Pest megye kézikönyve)

19


5.7

Élőhelyek, természetes környezet

A település közigazgatási határán belül elhelyezkedő természeti értékben gazdag területek a következők: 5.7.1 A Mogyoródi patak és környéke Természetközeli, sőt teljesen természetesnek tűnő szakasz. A patak a meder mélyén, meredek partoldalak között helyezkedik el; hossz- és keresztszelvény mentén változatos: az alsó, szélesebb részen kimondottan meanderező szakaszok figyelhetők meg a rájuk jellemző formakinccsel (épülő és pusztuló part). A kis és nagyvízi meder jól beágyazott, mély és széles, fákkal biztosított. A mederanyag a mogyoródi belterületi szakaszon nagyobb szemcseméretű, a torkolati szakaszig homok; növényi törmelék alig jellemző. Kísérő fás vegetáció elsősorban akácból (Robinia pseudoacacia) és zöld juharból (Acer negundo) áll; a keresztszelvényt nem szűkítik le. Alsó szakaszon szintén idegenhonos lágyszárú fajok foltjai helyezkednek el (süntök – Echinocystis lobata, óriás japán keserűfű – Reynuotria japonica). A közvetlen környezet a belterületen lakott, másutt mezőgazdasági használatban van. Csatlakozó medrek a felső mogyoródi szakaszon találhatóak, ill. a fóti szakaszon kisebb határárkok és egyéb vízfolyások szállítanak vizet a patakba. Az utakról lefolyó csapadékvíz tisztítatlanul kerül a patakba, valószínűleg az autópályáról kerül a legtöbb szennyező anyag a vízbe. Az egész patak mentén gondot jelent az illegális szemétlerakás, a belterületen a telkek egész a patakig nyúlnak és gyakran előfordul, hogy a tulajdonosok ide hordják a szemetet.

20


5-1. és 5-2. kép Mogyoródi patak Fót felöli szakasza

A fóti szakasz szabályozatlan, ami manapság már ritkaság. Jelenleg van folyamatban a terület helyi védelemre jelölése. Veszélyezteti a szakaszt, hogy a talajvíz szennyeződésre hivatkozva átminősítették a területet mezőgazdasági övezetből kereskedelmi, szolgáltató övezetbe. A betelepülő vállalkozásokat ellenőrizve a patak védelmére ezek után fokozottan kell majd felügyelni.

5.7.2 További értékes élőhelyek •

Somlyó és a Gyertyános, melegkedvelő tölgyesekkel és pusztafüves lejtősztyeppekkel.

•

Haraszti erdő. Telepített erdő, gyertyános és cseres tölgyesekkel.

•

Nagyhomok, egy pusztai tölgyes maradvánnyal, nyílt évelő homokpuszta.

•

Homokpusztarét, a belterület É-K-i határában.

•

Nyílt évelő homokpuszta.

•

Kerek tó feletti magassásos ligeterdő.

5.7.3 Ex lege védett területek •

Álom-hegyi-tó, mely lápterület.

•

A folytatása, mely láp és mocsár.

•

Sikáros, mely védett lápterület.

21


Álom-hegyi-tó

A terület mintegy 1500 m-re található a szadai réttől. Csapadékos időszakban alacsony vízborítás is található. A nedvességre utal az itt élő széleslevelű gyapjúsás (Europhorium latifolium) és a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris). Egyéb fontosabb növények: •

Dianthus superbus

•

Epipactis palustris

•

Parnassia palustris

•

Veratrum album

5.7.4 Natura 2000 és ökológiai hálózat A Natura 2000 hálózat az európai jelentőségű védett területek hálózata, amelyet a tagországok az Európai Unió Madárvédelmi Irányelve (Birds Directive 79/409/EEC) és Élőhelyvédelmi Irányelve (Habitats Directive 92/43/EEC) alapján jelölnek ki. A két irányelv alapján kijelölt ún. Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegőrzési Területek rendszere együtt alkotja a Natura 2000 természetvédelmi hálózatot. A tagországok emellett kötelesek felállítani az irányelvek megvalósulását elősegítő intézményrendszert is. A magyarországi területek feltérképezése már befejeződött, hamarosan pedig kormányrendelet védi ezeket, meghatározva kezelésük szabályait. A készülő kormányrendelet ösztönzi és szabályozza a fenntartható fejlődés céljaival összeegyeztethető természethasználatot, illetve korlátozza vagy tiltja a Natura 2000 területek elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes beavatkozásokat, beruházásokat. További fontos eleme a szabályozásnak, hogy a nemzeti park igazgatóságoknak engedélyezési, szakhatósági és hatósági feladat- és hatásköröket teremt a Natura 2000 területekre. Natura 2000 által védelemre jelölt területek:

•

Nagyhomok.

•

Sikáros.

•

Álomhegy-tó.

22


A megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek sem lehetnek elszigetelt egységek, mivel kis kiterjedésük miatt nem biztosíthatják hosszú távon a populációk fennmaradását, nem akadályozhatják meg a fajok további eltűnését. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell értékelni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolódhassanak. Ennek megvalósítására tervezték meg az ökológiai hálózatot. Az ökológiai hálózathoz tartozó élőhelyek védelmének biztosítása a magyar jogrendbe is beépült. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos rendelkezéseket, utalásokat tartalmaznak a következő jogszabályok: •

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (53. §)

•

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. §-ok)

•

132/2003. XII. 11. OGY határozat a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programról

•

46/1999. (III.18) Korm. rendelet a hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról (6. §)

•

Az ökológiai hálózat funkcionális elemei a magterületek, ökológiai folyosók, pufferterületek és a rehabilitációs területek.

Ökológiai hálózat elemeiként Mogyoródon kijelölt területek: •

A Mogyoródi-patak.

•

Sikáros.

•

Álomhegy-tó.

•

Gyertyános, Somlyó.

23


5.8

Összefoglalás

Mogyoród Pest megye területén, Budapesttől 18 km-re az M3-as autópálya mentén Gödöllői-dombság kistáj É-Ny-i részén helyezkedik el. A település legrégebbi része, az Ófalu, itt találjuk a település valódi építészeti értékeit: a pincesort és a zárt sorú, részben fésűs beépítésű lakótelkeket. Sajnos az Ófalu kezdi elveszíteni hagyományos építészeti karakterét, az újabb településrészek kertvárosias jellegűek. A határ nagyobb részében a barna erdőtalaj és a homoktalajok az uralkodóak. A lejtésviszonyok miatt a talajerózió az északi, északkeleti részeken számottevő, máshol közepes és kismértékű. A település jelentős része a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetébe tartozik. Az éghajlat mérsékelten meleg és mérsékelten száraz. A falu határában, a Csíkvölgyi-forrásból ered a Mogyoródi-patak. A patak Mogyoród és Fót közti szakasza természetközeli, sőt teljesen természetesnek tűnő szakasz. Természeti értékben gazdag területek még a Somlyó, a Gyertyános, Haraszti erdő, a Nagyhomok, a Homokpusztarét, a Kerek tó feletti magassásos ligeterdő. A településen ex lege védelmet élvező területeket is találunk és a Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Területei és Természetmegőrzési Területei közé és az Ökológiai Hálózatba is besoroltak Mogyoródi természetes élőhelyeket.

24


6 ÖNÁLLÓ TELEPÜLÉSI HATÓTÉNYEZŐK ÁLLAPOTA

6.1

Hulladékgazdálkodás

6.1.1 Települési szilárd hulladékok kezelése A lakosság hulladékát a csömöri Kupac Fuvarozó és Szolgáltató Bt. gyűjti össze és szállítja el heti egy alkalommal, a szerződés jelenleg egy évre szól. A lakosok az élelmiszerüzletekben tudják megvenni a Mogyoród feliratú zsákokat, amiket csütörtök reggel gyűjt össze a Kupac Bt. autója. A szállítást egy 12 éves M.A.N. 26.-291 típusú, tömörítős, univerzális hátfalú géppel végzik. Az összegyűjtött szemét még aznap a Csömöri lerakóba kerül. A Csömöri lerakót a Ker-Hu üzemelteti. 2001 óta működik a depónia, 2002. január óta, egy kisebb megszakítással (2002 második félévében a VÜSZI végezte a szemétszállítást, a hulladék máshová került) a mogyoródi lakossági hulladékot ide szállítják (6.1-1. táblázat). A lerakónak összesen 1,8 millió m3-re van kapacitása, ebből eddig 100.000 m3-t használtak ki.

6.1-1. táblázat Mogyoródról a KER-HU Kft. telepére érkező lakossági szilárd hulladék 2002.

2003. 2004. tonna hónap Január 19,24 65,62 65,06 Február 0,00 37,60 48,94 Március 21,10 53,86 52,54 Április 40,34 55,02 154,08** Május 137,75** 93,66** Június 55,14 58,24 Július 0,00* 83,82 Augusztus 0,00* 77,90 Szeptember 0,00* 43,12 Október 0,00* 70,14 November 0,00* 54,00 December 0,00* 44,84 *: VÜSZI Kht. (Gödöllő) gyűjtötte össze és szállította el saját kezelésében lévő telepére (Ökör-telek) **: lomtalanítás miatt magasabb

25


A szelektív gyűjtés 2004. április 19-én öt (5) helyszínre helyeztek ki összesen 18 darab 1,1 m3-es hulladékgyűjtőt. A fajtánkénti gyűjtésről tájékoztatnak a konténereken lévő feliratok, és a konténerek színei. (A nemzetközi szokásoknak megfelelően: kék = papír; sárga = műanyag; szürke = fém; barna/zöld = zöldhulladék.)

A Ker-Hu Kft. és az Öko-Pannon Kht. együttműködésének köszönhetően lakossági szelektív hulladékgyűjtő szigetek találhatók az alábbi helyeken, ahol a lakosság az összegyűjtött papír, műanyag, fém, illetve zöldhulladékot díjmentesen a megfelelő hulladékgyűjtő tartályokba helyezheti (6.1-2. táblázat).

6.1-2. táblázat

Mogyoród területén található szelektív gyűjtők elhelyezke-

dése Hulladékfajták: HÉV állomás (Egri ingatlan) Bocskai és Széchenyi út Fóti-Mátyás király út (buszvégállomás) Fóti út-Rózsa utca (virágüzlet mellett) Béke út, tér (régi mozi előtt)

Papír Műanyag X X X X X X X X X X

Fém X X

X

Zöld X X X X X

Az összegyűjtött hulladékot tovább értékesítik, míg zöldhulladék komposztálásra kerül a Ker-Hu Kft. saját komposztáló telepén.

Lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok Az elmúlt években két alkalommal a Palota Kft. gyűjtőjáratban több mint 2 tonna veszélyes hulladékot gyűjtött össze (6.1-3. táblázat)

26


6.1-3. táblázat Mogyoródi veszélyes hulladék gyűjtés adatai 2002-ben és 2003ban Hulladék tipusa Fáradt olaj Akkumulátor Festékes hulladék Olajos hulladék Gyógyszer Növényvédőszer Üveg Fénycső Elem Elektronikai hulladék Összesen

2002. 05. 11. 300 kg 700 kg 600 kg 150 kg 10 kg 150 kg 500 kg

2410 kg

2003. 05. 11. 700 kg 700 kg 350 kg 50 kg 30 kg 100 kg 30 kg 5 kg 150 kg 2115 kg

6.1.2 Szennyvízelvezetés és kezelés

A település 2003-ig nem rendelkezett szennyvízcsatorna hálózattal. A keletkezett szennyvizet az ingatlanok telkein zömmel elszikkasztották, illetve zárt szennyvíztároló medencékben tartották, melyekből a szennyvizet szippantó kocsikkal a kijelölt leürítő helyre szállították. A gondot az jelenti, hogy a zárt szennyvíztározó medencék gyakran nem vízzáróak, belőlük a szennyvíz a talajba és azon keresztül a talajvízbe kerül, ami a talaj, hosszabb távon a rétegvizek elszennyeződését, elnitrátosodását okozhatja. Még nagyobb problémát jelent a szennyvizek ásott kutakba való bevezetése, mert ezzel a mélyebb vízadó rétegeket szennyezhetik. Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat kiépítését 2003-ban kezdték meg, a kivitelező az OMS-Hungária Kft. Az átadásra május 20.-án kerül sor, május 30.-ig próbaüzemben működik a rendszer. A település nagy részén gravitációs csatornát (200 mm átmérővel) építenek ki, néhány utcában nyomóvezetékek (63-163 mm átmérővel,) gyűjtik össze a szennyvizet. Az elvezetett szennyvizek a rendszer végátemelőjéből egy nyomóvezetéken keresztül a Fóti csatornarendszerbe, majd azon keresztül a Dunakeszi szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol a vizet megtisztítják. A DMRV Rt. által üzemeltetett szennyvíztisztító telep eleveniszapos technológiával működik, a város déli részén található. Itt tisztítják jelenleg Göd, Dunakeszi és Fót szennyvizét. A telep kapacitása 6000m3/d, amelyet leterheltség miatt intenzifikálással bővítenek 3

7000m /d-re. A tisztított szennyvíz először az Óceán árokba, majd végül a Dunába kerül. 27


6.1.3 Dögkút A település dögkútja az önkormányzat tulajdona. Az elpusztult tetemeket előírás szerint csak az állatorvos vagy az önkormányzat viheti oda. Engedéllyel az állatorvos gyógyászati eszközöket is elhelyez benne és a Hungaroring alatt a büfékből esetlegesen elkobzott eladhatatlan élelmiszerek is ide kerülnek. Gondot jelent, hogy nincs szerződés az önkormányzat és az állatorvos közt, így a feltételek, kötelezettségek nincsenek pontosan rögzítve. A kút körülbelül 10 éve működik. A terület eredetileg be volt kerítve, de a kerítést ellopták, sőt előfordult, hogy a lakatot is levágták. A kút maga egy 6 méter mély, 5 méter átmérőjű betonteknő, elméletileg így zárt rendszert alkot, és egy 5 m˛ alapterületű épület védi. Telítettsége 60-70%-os. Legutóbb 4 éve volt fertőtlenítve.

6.2

Ivóvízellátás

A vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a hálózat szinte 100%-osra kiépített. A vízellátó hálózat a Dunamenti Regionális Vízművek Rt. (DMRV Rt.) Balparti Regionális Rendszerének része, a vízellátást az Rt. biztosítja. A rendszer több mint 30 település vízellátását biztosítja. A települést a Regionális Vízműtől átvett vízzel, valamint a fóti vízbázisról látják le. Mogyoródon három nyomászóna üzemel. Az úgynevezett alapzóna a regionális rendszerről kap közvetlen betáplálást, a hálózati nyomást itt a 250 mł-es ellennyomó tározó biztosítja. A település délkeleti, magasabban fekvő részein üzemel az un. déli nyomászóna, itt a hálózati víznyomást nyomásfokozó szivattyúk alkalmazásával biztosítják. A harmadik nyomászóna az úgynevezett Hungaroring zóna, amelyben a víznyomást a regionális tározók vízszintje határozza meg. A regionális vezeték Mogyoród belterületén keresztül van megépítve, átmérője NÁ 400-as. Mogyoród minden utcájában megépült a vízvezeték, általában körvezetékes rendszerrel, a külterületek felé kifutó utcáknál vannak ágvezetékek is, melyekben pangó vizes állapotok alakulhatnak ki. A hálózat vezetékei általában NÁ 100-as és NÁ 150-es átmérőjűek, csak a regionális vezeték belterületi szakasza NÁ 400-as méretű. A vezetékek anyaga zömmel KMPVC, kisebb részben azbesztcement.

28


Az új fejlesztési területek vízigényének ellátásához a meglévő zónák fejlesztésére van szükség, mellette új zóna, illetve esetleg zónák kialakítására. Az építendő új hálózat a meglévőhöz való csatlakozási pontjainak kijelölésére a meglévő rendszer hidraulikai felülvizsgálatát kell elvégezni.

6.2-1. táblázat Ivóvíz vízminőségi adatai Vízmintavétel helye

Fót. 2×500+1000 m3-es medence

Gödöllő. 2×3000 m3-es medence

Vízmintavétel ideje Összes aktív klór (mg/l) pH Fajl. el. vezetőképesség (µS/cm) Kém. oxigénigény KOIps (mg/l) Ammónium (mg/l) Nitrit (mg/l) Nitrát (mg/l) Összes keménység CaO (mg/l) Karbonát keménység CaO (mg/l) Lugosság (mmol/l) Klorid (mg/l) Vas (mg/l) Mangán (mg/l)

2004. 01. 26. <0,1

2004. 04. 16. <0,1

Dunakeszi gh. össz. kevert kimenő 0,38 0,54

7,4 554

7,4 590

7,4 544

0,6

0,3

0,8

<0,05 <0,01 25 167

<0,05 0,02 19,4 170

<0,05 <0,01 27 150

132

148

106

4,7 25 <0,02 0,07

5,3 31 <0,02 <0,02

3,8 29 <0,02 <0,02

Vezetékes ivóvíz ellátásba kapcsolt lakások száma: Állandó fogyasztó: 1517 + 126 (Parkfalu) Idényfogyasztó: 891 + 57 (Parkfalu) Gazdálkodói: 73 + 34 (Parkfalu) A lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége 2003. év: 308.394 m³ Egységára 2003. év: 168 Ft/m³ + ÁFA 2004. év: 181 Ft/m³ + ÁFA Közületi célra átadott víz mennyisége 2003. év: 73.524 m³ Egységára: 2003. év: 168 Ft/m³ + ÁFA 2004. év: 181 Ft/m³ + ÁFA Elvezetett szennyvíz mennyisége 2003. év: 26.566 m³ Egységára 2003. év: 250 Ft/m³ + ÁFA 2004. év: 210 Ft/m³ + ÁFA 29


6.3

Csapadékvíz elvezetés

A településen két vízgyűjtő fogadja be az érkező csapadékot. A település legnagyobb része a Mogyoródi patak völgyében fekszik, a csapadékot ez a vízfolyás és mellékágai szállítják a Dunába. Mogyoród keleti részei a Sződrákosi patak vízgyűjtőjére esnek, a víz innen is a Dunába kerül. A két patak társulati kezelésű vízfolyás, a mellékágak önkormányzati kezelésűek. A vízfolyások medrei növényzettel borítottak, jellemző sok helyen a feliszaposodás. Az utcákon főként burkolatlan, nyílt árkokat találunk, egyik vagy mindkét oldalon. Ezek a vizet jól-rosszul elvezetik, szikkasztják. Sok keskeny utcában egyáltalán nincs megoldva a csapadékelvezetés. Esős időben az utak is erodálódnak, és gondot okoz a nagy mennyiségű hordalék. A belterületi határok mentén a külterületi dombokról lefolyó vizek ellen az övárok rendszer csak részlegesen épült ki. A meredek, homokos szerkezetű domboldalakon lezúduló csapadék jelentős eróziós munkát végez. A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a burkolt felületek aránya tovább nő, tehát ezek a gondok megfelelő kezelés nélkül súlyosbodni fognak.

6.4

Zaj és rezgés

A településen jelentős gondot okoz a közlekedési eredetű zajszennyezés. Kiemelt szennyezőforrás a belterületet kettévágó autópálya, a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. (PEMÁK) kezelésében lévő Gödöllői és Fóti út, mely jelentős átmenő forgalommal terhelt és a Hungaroring. A rezgést főként a közlekedés okozza.

6.5

Közlekedés

A település területén fontos, országos jelentőségű közlekedési létesítmények vannak (belterületen áthalad az M3-as autópálya (6.5-2. táblázat), igazgatási területén található a Hungaroring), azonban a község úttal viszonylag mégis rosszul ellátott.

30


6.5-1. táblázat

Mogyoródon áthaladó utak napi átlagos forgalma 2002-ben 21.01.

összes forgalom (j/nap) összes motoros forgalom összes tehergépkocsi személygépkocsi Autóbusz tehergépkocsi (összes) tehergépkocsi (nyerges)

6079 6020 666 4312 54 664 53

Közút száma 21.01. szelvény (km) 8+000 7312 7276 792 4963 57 492 72

21.109. szelvény (km) 11+000 4032 4010 475 2802 18 475 49

Ezek a létesítmények inkább terhére vannak a településnek. Az autópálya zaj- és légszennyezést okoz és elvágja a települést. A versenypálya viszont évenként egyszer alig elviselhető túlterhelést okoz, azonban ez az egy alkalom nem ad egész évben megélhetést a falu lakóinak. Mogyoród nem tudta kihasználni a Hungaroring nyújtotta lehetőségeket. A cég és az önkormányzat közt nem tudott kialakulni konstruktív együttműködés. A Mogyoródot ért terhelést tovább növelte az 1998-ban bevezetett autópálya díjasítása, amely következtében az áthaladó forgalom többszörösére nőtt, jóval nagyobb, mint amelyet az út és környezete elbír (6.5-1. táblázat) A községtől délre eső településekkel nincs Mogyoródnak közvetlen úthálózati kapcsolata. A Budapesti Agglomerációs Területrendezési Tervben ezt a problémát már orvosolják és ez a településrendezési tervbe is bekerül.

31


6.5-2. táblázat Átlagos napi forgalmi adatok az M3-as autópályán (1006 állomás, 28+700 szelvény Gödöllő II.) Személygépkocsi Tehergépkocsi (pótkocsis) Tehergépkocsi (nyerges) Busz Speciális Összes forgalom (j/nap)

6.6

2002 17458 307 1222 498 2 26823

2003 23648 334 1592 483 19 29642

Energiagazdálkodás

A települést vezetéken keresztül villamos energiával és földgázzal látják el. A villamosenergia szolgáltatója az ELMŰ Rt. Észak-Pesti Üzletigazgatósághoz tartozó Dunakeszi Kirendeltség. Az ellátás bázisai a Gödöllői és a Dunakeszi 120/20 kVos alállomás, amelyek betáplálása az országos 120 kV-os hálózat Kőbánya-Lőrinci Mátrai erőmű illetve a Göd-Dunakeszi közötti kétrendszerű 120 kV-os vezetékről kiépített bekötésével biztosított. Mogyoród külterületén, a belterülettől nyugatra, délnyugat-északkelet irányban áthalad két - a Zuglói alállomást és a Gagarin erőművet összekötő - 220 kV-os szabadvezeték hálózat nyomvonala, valamint észak-nyugat és dél-keleti irányban egy - Gödi alállomást az Albertirsai alállomással összekötő - 400 kV-os szabadvezeték hálózat nyomvonala. A településhez legközelebb eső alállomásokról induló 20 kV-os szabadvezeték hálózatok táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait. A településen a 20 kV-os ellátás zömmel szabadvezetékes, csak nagyon rövid szakaszon üzemel földkábel. A település ellátást szolgáló transzformátor állomások oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A település közvilágítása szinte mindenhol a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A megvilágítás minimális mértékű, csak a közlekedés biztonságát szolgálja.

32


A település fejlesztésével párhuzamosan várható a villamosenergia igény növekedése, melyet hosszútávon majd kezelni kell. A település déli oldalán kelet-nyugat irányban áthalad a Zsámbok-Alag NÁ 800-as nagynyomású gerinc földgázvezeték. A földgázellátás szolgáltatója a TIGÁZ Rt. A gázellátás bázisa a Gödöllői gázátadó állomás, amely az országos nagynyomású földgáz alaphálózatról táplálkozik. A gázátadó állomásról induló NÁ 160-as nagyközépnyomású vezeték szállítja a gázt Mogyoródra. A település keleti szélén található a gázfogadó és a nyomáscsökkentő. A nyomásszabályozótól épült ki a település középnyomású elosztású hálózata. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályzókkal történik. Az egyedi nyomásszabályzókat általában az előkertekben helyezték el vagy esetleg a ház falára szerelve. A település nagytávlatban várható többlet földgázigénye 5500 Nmł/h. Az új igények kielégítésére célszerű új gázátadó állomást létesíteni és onnan egy új NÁ 200-as nagyközépnyomású gerincvezetéket építeni.

6.7

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

Mogyoródra jellemzőek homoktalajok, egy részük kötöttebb. 17 aranykorona alattiak, sok 10 alatt van. A talajvíz mélyen van, kevés a fúrt kút. A belvíz nem jellemző a területre. A településen mezőgazdaságból élők száma kevés, a főfoglalkozású termelők száma 2-3. Legjelentősebb a szőlőtermesztés, több termelő foglalkozik vele, főként mogyoródiak, összesen 110-115 ha területen. A szőlők az Észak-Magyarországi régióhoz tartoznak, a Gyöngyösi Hegyközségi tanácshoz. A szőlő nagy részét borászati cégek vásárolják fel, csak néhány termelő dolgozza fel és értékesíti saját maga. Szántóföldi növénytermesztés kisebb és nagyobb területeken is folyik. Főként gabonaféléket, kukoricát, napraforgót termesztenek. A településen bikahízlalással, csirkekeltetetéssel foglalkoznak még. 1-2 családnál tartanak tehenet. ÉK-en, D-en erdőterületek találunk, melyek egyértelműen javítják a lakott területek környezetminőségét, Ny-on, É-on és K-en zártkerteket.

33


6.8

Épített környezet állapota

Mogyoród spontán nőtt település, amely tervezett településrészekkel is rendelkezik. A hagyományos településközpont az Ófalu, mely a Mogyoródi patak két oldalán fekszik. Itt találhatjuk a településre jellemző hagyományos építészeti karaktert: a pincesort és a zárt sorú, részben fésűs beépítésű lakótelkeket. Mint az egész országban, Mogyoródra is jellemző az értékpusztulás, fokozatosan elveszíti az egyedi építészeti jellegét hordozó épületállományát. A fiatal épületállományra karakterszegénység jellemző. Az újonnan kialakuló lakóterületek az urbanizálódás miatt kertvárosias jelleget mutatnak. A volt zártkertek beépítése gyenge mind esztétikájában, mind minőségében. Régészeti védelem alatt áll a Klastromhegy (273 helyrajzi számú építési telek). Országos műemlékvédelmi védettséget élvez a Nepomuki Szent János szobor, mely barokk stílusban készült a XVIII. században (87 helyrajzi szám alatt) és az 1770-ben, barokk stílusban épült Kálvária (87 helyrajzi szám alatt).

6.9

Szennyezett területek

6.9.1 Az Egis Gyógyszergyár Rt. felhagyott mogyoródi égetőjének területén lévő talaj- és talajvíz szennyezés Az érintett terület a Mogyoród-Fót közötti műút Észak-keleti oldalán, Mogyoród közigazgatási határán belül, a lakott területtől kb. 300 m-re található. A helyszíntől Délnyugati irányban, kb. 400 m-re Fót felé folyik a Mogyoródi patak, Nyugatra kb. 1200 m-re található a fóti I. számú vízbázis (a Fóti Vízmű) termelőkútja. Az egykori tufabánya udvarán kiképzett két gödörben 1962-től 1980-ig folyt a hulladékégetés. A terület főként illékony szerves vegyületekkel szennyeződött: benzol, toluol, etilbenzol, xilol (BTEX vegyületek), klórbenzol, kloroform, 1,2-diklóretán (VOCI vegyületek), dietoxi-metán, etil-acetát, tetrahidro-furán, glikol éterek, propanol származékok kerültek a talajba. 1982-83-ban 9 darab talajvíz mintavételezésre alkalmas figyelőkutat létesítettek a területen. A mérésekből kiderült, hogy a szennyezőanyag Dél-nyugati irányban 250300 métere terjedt, túljutott a Fót-Mogyoródi út vonalán, de nem jutott el a patakig. 1998-99-ben további 19 kút készült. A negyedévenként végzett mérésekből kiderült, hogy csak a talajvízzel átjárt zónában mérhető szennyeződés, tehát a szennyezés a 34


talajvízáramlással terjedt a bányától távolabbra. A veszélyes hulladék és a közvetlen alatta található talajréteg kitermelését 1998-ban kezdték meg.

6-1. kép EGIS Gyógyszergyár égetőjének kármentesítése

Az Agruniver Kft. által végzett kármentesítés során a szennyezett talajvizet kitermelik, az illékony szénhidrogéneket kilevegőztetik (sztrippelés). Ezt követően a szenynyezett légáramot katalitikus oxidációval tisztítják meg. A sztrippelés utáni technológiai víz egy részét visszanyeletik a kötött szennyezést tartalmazó talajrétegekbe, mely elősegíti a még kötött szennyezőanyag mobilizációját. Ezzel a technológiával a tisztítási hatásfok 99,99 %-os. A kármentesítési beavatkozás 15-16 évig is eltarthat, ez az időtartam módosulhat. Nehezíti a munkát, hogy a területen lévő tufa víztartó képessége jó, viszonylag kevés a csapadék, így a természetes átmosódás is lassú. A szennyeződés magántulajdonban lévő területekre is átjutott. Azonban a rövid távú érdekek nem mindig egyeznek a hosszú távúakkal, így a tulajdonosok megkeresését a jegyző birtokháborításnak minősítette, hogy a cég a területükön figyelőkutat akart felállítani.

35


6-2. kép Figyelő kút az út túloldalán (EGIS), a területet nem művelik, újabb kutak létesítését a tulajdonosok nem engedik

6.9.2 Chinoin Rt. által lerakott szennyezett talaj Az 1980-as években a Chinoin Rt. 50 000 m3 szennyezett talaja és Gödöllő kommunális hulladéka került lerakásra a volt tufabánya területén. A hulladék szennyezettségéről nincs megfelelő adat. A terület kerítéssel körülvett, a lerakott szennyezett anyag a lejtés irányában betonfallal lezárásra került. 1985-től működik egy talajvíz figyelő kút. Az EGIS Rt. a területének kármentesítése előtt a lerakó irányába is elhelyezett egy figyelő kutat, ezzel kizárva az esetleg onnan érkező szennyezést.

6-3. kép Chinoin által lerakott szennyezett talaj

36


A Chinoin által létesített figyelőkútban szennyezést nem tapasztaltak (megjegyzés: a figyelőkút mintegy 300 –re található a település belterületén). Az EGIS Rt. által létesített figyelőkútból mintát csak az EGIS kármentesítése előtt vettek, ezzel kívánták kizárni az esetlegesen fentről érkező szennyezést. A program készítése során mintát vettünk a figyelőkútból, amelyben megjelentek szennyező anyagok (lásd 7. fejezet).

6.9.3 Felhagyott bányák Mogyoród területén számos felhagyott, illetve feltöltött homok és sóder bányát találunk. Ezek a területek ideális helyszínt nyújtanak az illegális hulladék, sitt lerakásra. Rekultivációjuk szükséges és elkerülhetetlen.

6-4. kép

6-5. kép

6-7. kép

6-6. kép

6-4. kép: A mogyoródi szőlőkben lerakott építési törmelék. 6-5. és 6-6. kép: A Mogyoródi patak forrásának feltöltése elsősorban földdel. 6-7. kép HUNGRORING-től nem messze még működő bánya a. 37


6.10 Társadalmi adottságok

6.10.1 Népesség, demográfia

2004- ben a lakosok száma 5234, ebből férfi 2588, nő 2646. A fővárosból kiköltözők miatt az országos tendenciával ellentétben a település népessége nő. A területrendezési terv módosítása kapcsán a Pestterv munkatársai két prognózist készítettek a település népesség várható alakulásáról, melyek szerint 2015-ig 7 360 illetve a lakásszám változásából kiindulva 10 262 fő lesz Mogyoród lakossága. Az őslakos népesség aránya évtizedek óta folyamatosan csökken. A lakosság növekedése jobban megterheli a környezetet, ezzel a tervezés során számolni kell.

6.10.2 Környezeti nevelés

Jelenleg a településen két óvoda és egy általános iskola működik. Mindhárom intézményben fontosnak tartják, hogy a gyerekek megismerkedjenek környezetük értékeivel. Rendszeresek a környezetvédelmi programok, a legfontosabb jeles napokon kirándulások, kézműves foglalkozások és rangos környezetvédelmi versenyek az általános iskolában. Az önkormányzat által üzemeltett óvodában zajló nevelési program tevékenység központú, a gyerekeknek folyamatosan a kreativitásukat és ügyességüket fejlesztő foglalkozásokat biztosítanak. Ebbe beletartozik mind a környezet, mind pedig a mindennapok során előforduló anyagok megismertetése (magvak csíráztatása, természetes anyagok felhasználása a foglalkozások során, kirándulások a jeles napokon). A katolikus óvodában a környezeti nevelés az egész évet felöleli. (patak gondozás, növény ültetés, kirándulások, madáretetés). Az általános iskola rendszeres, évenkénti akcióként rendez elemgyűjtést, alumíniumgyűjtést és papírgyűjtést. Az iskolában két rangos környezetvédelmi versenyt szerveznek. A Kán Károly Országos Környezet- és Természetismereti Verseny megyei fordulóját több éve, a Curie Környezetvédelmi Verseny megyei fordulóját idén először fogják megszervez38


ni. A Föld Napján a gyerekek az iskola környékét takarítják meg. Pár éve működött a "savas eső program", melynek keretében a gyerekekkel a csapadék pH-ját vizsgálták, a "zuzmó program" során kén-dioxid mérés és a "patakfigyelő akció", a szenynyezettség vizsgálatával.

6.11 Környezetegészségügy Mogyoród környezetegészségügyi mutatói a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében elkészítésre kerültek: Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon (1986 – 1997) című dokumentáció alapján – Írták: Dr. Vincze István, Nádor Gizella, Dr. Páldy Anna, Dr. Pintér Alán, Málnási Tibor – jellemezzük.

„A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) megvalósításához alapvető, hogy széles körű és részletes értékelés álljon rendelkezésre a különböző betegségek, illetve betegségcsoportok miatti halálozás gyakoriságáról és térbeli eloszlásáról. A NEKAP keretében kialakított környezetegészségügyi információs rendszer lehetővé teszi a halálozási adatok részletes, sokrétű elemzését. Ennek első lépéseként a magyarországi legfontosabb halálozás okokat az 1986-1997 közötti időszakban, korcsoportos bontás nélkül vizsgáltuk, és elemeztük a térbeli megoszlásukat.

Magyarországon a halálozások mintegy 85-90%-át a keringési betegségek, a daganatok, az erőszakos halálok, a légzőszervi és az emésztőszervi betegségek teszik ki. Az itt bemutatott elemzéseket ezen betegségcsoportok miatti halálozások körében végeztük az erőszakos halálok kivételével, s a későbbiekben további betegségek miatti halálozások sajátosságait fogjuk elemezni. Az emésztőszervi betegségek miatti halálozásokból csupán az alkoholos májbetegségeket elemeztük. Tekintettel arra, hogy a betegségcsoportok több, gyakran etiológiailag is különböző betegségeket takarnak, ezen nagy csoportokon belül további elemzésekre is szükség van.

A halálozási statisztikai adatok elemzésekor azonban több bizonytalansági tényezőt is figyelembe kell venni, így például a halottvizsgálati adatlap kitöltését, a halálozást befolyásoló tényezők sokrétűségét, a lakóhely változtatásából fakadó bizonytalanságot stb.

39


A Központi Statisztikai Hivatal az 1986 és 1997 közötti időszakra vonatkozó országos, lakóhelyre lebontott, egyedi (kor, nem, időpont stb.) halálozási adatokat, míg a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal az 1993-1996-os időszakot felölelő országos, helységenkénti koréves populációs adatokat biztosította. Az áttekintő elemzés során mind nemi bontás nélkül, mind férfiaknál, illetve nőknél a teljes lakosság (0-100 évesek) halandóságát együttesen elemeztük a teljes vizsgált időtartamra (1986-1997) összevontan.”

6.11-1. A vizsgált haláloki csoportok a BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) közbülső névjegyzék szerint, valamint a Mogyoródra vonatkozó adatok BNO kód A00-Y99 C00-C97 I10-15 I21 I60-69 J40-44 K70

Elnevezés Összes halálozás Rosszindulatú daganatok Magasvérnyomás-betegségek Heveny szívizomelhalás Cerebrovascularis betegségek Idült alsó légúti betegségek Alkoholos májbetegség

Országos átlaghoz való viszony magas magas alacsony alacsony magas alacsony magas

A fenti adatok természetesen csak egy szűk metszetet adnak a település lakosságának egészségi állapotáról, illetve a környezettel esetlegesen összefüggő halálokokról.

6.12 Összefoglalás

A kommunális hulladékot a csömöri Kupac Bt. gyűjti össze és szállítja el heti egy alkalommal a boltokban megvásárolható Mogyoród feliratú zsákokban. Az összegyűjtött szemét 2002 óta a Ker-Hu által üzemeltet csömöri lerakóba kerül. 2004. áprilisától öt helyen találunk szelektív hulladékgyűjtő konténereket, melyeket szintén Csömöre szállítanak. A település 2003-ig nem rendelkezett szennyvízcsatorna hálózattal. A keletkezett szennyvizet az ingatlanok telkein zömmel elszikkasztották, illetve zárt szennyvíztároló medencékben tartották, melyekből a szennyvizet szippantó kocsikkal a kijelölt leürítő helyre szállították. 40


Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat kiépítését 2003-ban kezdték meg. Az átadásra májusban került sor. Az elvezetett szennyvizek a Fóti csatornarendszerbe, majd azon keresztül a Dunakeszi szennyvíztisztító telepre kerülnek. A vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a hálózat szinte 100%-osra kiépített. A vízellátó hálózat a Dunamenti Regionális Vízművek Rt. (DMRV Rt.) Balparti Regionális Rendszerének része, a vízellátás az Rt. biztosítja. A települést a Regionális Vízműtől átvett vízzel, valamint a fóti vízbázisról látják le. A településen két vízgyűjtő fogadja be az érkező csapadékot. A település legnagyobb része a Mogyoródi patak völgyében fekszik. Mogyoród keleti részei a Sződrákosi patak vízgyűjtőjére esnek, a víz mindkét patakból a Dunába kerül. Az utcákon főként burkolatlan, nyílt csapadékvíz elvezető árkokat találunk. Ezek a vizet jól-rosszul elvezetik, szikkasztják. Sok keskeny utcában egyáltalán nincs megoldva a csapadékelvezetés. Esős időben az utak is erodálódnak, és gondot okoz a nagy mennyiségű hordalék. A település területén fontos közlekedési létesítmények vannak (belterületen áthalad az M3-as autópálya, igazgatási területén található a Hungaroring). Ezek a létesítmények azonban inkább terhére vannak a településnek. Az autópálya zaj- és légszenynyezést okoz és elvágja a települést. A versenypálya viszont évente egyszer alig elviselhető megterhelést jelent. A villamosenergia szolgáltatója az ELMŰ Rt. Észak-Pesti Üzletigazgatósághoz tartozó Dunakeszi Kirendeltség. A földgázellátás szolgáltatója a TIGÁZ Rt. A településen mezőgazdaságból élők száma kevés, a főfoglalkozású termelők száma 2-3. Legjelentősebb a szőlőtermesztés, összesen 110-115 ha területen. Mogyoród fokozatosan elveszíti az egyedi építészeti jellegét hordozó épületállományát. A fiatal épületállományra karakterszegénység jellemző. Az újonnan kialakuló lakóterületek az urbanizálódás miatt kertvárosias jelleget mutatnak. Az Egis Gyógyszergyár Rt. felhagyott mogyoródi égetőjének területén lévő talaj- és talajvíz szennyezés alakult ki, a kárenyhítés, később kármentesítés jelenleg is zajlik.

41


7 FELSZÍN ALATTI ÉS FELSZÍNI VÍZ VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Mogyoród felszíni és felszín alatti vizei potenciálisan ki vannak téve a szennyezésnek. Ezek az anyagok számos helyről származhatnak, így többek között •

EGIS Gyógyszergyár volt égetője,

•

Chinoin Gyógyszergyár által lerakott szennyezett föld,

•

hulladékkal feltöltött bányák,

•

illegális hulladék lerakások,

•

szigeteletlen szennyvízaknák,

•

stb.

A szennyezések feltárására (csak tájékoztat) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával vizsgálatokat végeztünk. (7-1. táblázat)

7-1. táblázat Mintavételi helyek Minta azonosító

Hely

A04/216/1

EGIS kármentesítés termelőkutak átlag

A04/216/2

EGIS figyelőkút Chinoin mellett

A04/216/3

I. bánya fúrás

A04/216/4

Chinoin mellett fúrás

A04/216/5

II. bánya figyelőkút (buszparkoló)

A04/216/6

Mogyoródi patak forrás

A04/216/7

Mogyoródi patak Fóti úti híd

A04/216/8

Mogyoródi patak Dózsa György úti híd

A04/216/9

Mogyoródi patak EGIS után

A04/216/10

Kerektó kilépő

A04/216/11

Mogyoródi patak M3 előtt

A vizsgálatok különböző szennyezőanyagokra lettek elvégezve, figyelembe véve a lehetőségeket (7-2. táblázat). A mintavételt és a vizsgálatokat a Környezettechnológia Kft. (1152 Budapest, Fóti út 2/1., akkreditálási okirat száma: NAT-1-1171) végezte el. A vizsgálati jegyzőkönyvet 42


az 1. mellélet tartalmazza. A legfontosabb eredményeket a 7-3-tól 7-9-ig mutatjuk be.

Itt emeljük ki, hogy a kapott értékek a pillanatnyi helyzetet mutatják be, szennyezés teljes körű megállapítására, illetve lehatárolására nem alkalmas, ellenben további lépésekhez adhatnak támpontot, azok megtételét sürgetheti.

7-2- táblázat Laboratóriumi vizsgálatok A04/216/11

A04/216/10

A04/216/9

A04/216/8

A04/216/7

A04/216/6

A04/216/5

A04/216/4

A04/216/3

A04/216/2

VIZSGÁLAT

A04/216/1

Minták azonosítói

Benzol és alkilbenzolok (BTEX) Halogénezett alifás szénhidrogének Halogénezett aromás szénhidrogének Poliaromás szénhidrogének (PAH) Általános vízkémiai és fémek Összes alifás szénhidrogén (TPH-GC C10-C 40) Toxikus fémek

7-3. táblázat Benzol és alkilbenzolok (BTEX) koncentrációja a vizsgálati mintákban Megnevezés benzol toluol etil-benzol xilolok 1,3,5-trimetil-benzol egyéb alkilbenzol összesen

Mée. µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

A04/216/1 992 377 20 116

A04/216/2

1,1 0,3 0,3

43


7-4. táblázat Benzol és alkilbenzolok (BTEX) koncentrációja a vizsgálati mintákban Megnevezés 1,2-diklór-etán diklór-etánok kloroform széntetraklorid triklór-etilén 1,1,2-triklór-etán dibróm-klór-metán 1,2-dibróm-etán tetraklór-etilén halogénezett alifás összesen

Mée. µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

A04/216/1 3090 3090 308 8 39,5 1 0,9 0,8 3448

A04/216/2 1,1 1,1 11,3 1 3,1

0,5 17

7-5. táblázat Halogénezett aromás szénhidrogének koncentrációja a vizsgálati mintákban Komponens Mée. A04/216/1 A04/216/2 klórbenzol µg/l 1900 0,4 1,2-diklór-benzol µg/l 2,9 1,4-diklór-benzol µg/l 5,5 1,3,5-triklór-benzol µg/l 1,4 1,2,3,5-tetraklór-benzol µg/l 1,3 Halogénezett aromás szénidrogének összesen µg/l 1911 0,4 7-6. táblázat Poliaromás szénhidrogének koncentrációja (PAH) a vizsgálati mintákban Megnevezés naftalin fluorén

Mée. µg/l µg/l

A04/216/1 18,1 1,35

A04/216/2 3,84

7-7. táblázat Összes alifás szánhidrogén koncentráció (TPH-GC C10-C 40) Megnevezés TPH-GC C10-C 40

Mée. µg/l

A04/216/1 26300

A04/216/2 56

44


7-8. táblázat Vizsgálati minták általános vízkémiai jellemzői, fémek koncentráci-

A04/216/1

A04/216/2

A04/216/3

A04/216/4

A04/216/5

A04/216/6

A04/216/7

A04/216/8

A04/216/9

A04/216/10

A04/216/11

ója

7,52

7,38

7,83

6,76

7,96

7,83

7,92

8,15

7,97

7,88

7,53

vezetőkép.[µS/cm]

2040

842

403

560

477

782

906

961

538

1222

767

Klorid [mg/l]

99,4

61,1

8,5

<7

12,8

19,9

23,4

45,5

13,5

44

25,6

[mg/l]

400

2,2

0,31

0,67

0,41

0,82

1,23

1,38

3,54

4,77

0,05

Nitrát [mg/l]

10

17,4

6,2

12

18,1

47,4

41,8

62,9

2,8

5,2

77,4

Szulfát [mg/l]

24

38

<10

19

26

76

112

94

18

<10

91

664

292

133

200

161

237

267

289

180

380

280

Vizsgálati jellemző pH Fajlagos elekt.

permanganát-index

Összes keménység [mg/l] Fémek megnevezése Nátrium

[mg/l]

15

11

7

6,8

7,3

26

33

34

13

40

5,2

Kálium

[mg/l]

<14,1

<14,1

<14,1

<14,1

<14,1

<14,1

17

23

<14,1

43

<14,1

Kalcium

[mg/l]

307

114

52

72

69

114

125

131

72

165

90

Magnézium [mg/l]

101

57

26

42

28

33

40

45

34

64

66

Mangán

[mg/l]

3,76

0,86

0,09

0,13

<0,05

<0,05

<0,05

<0,05

<0,05

<0,05

<0,05

Vas

[mg/l]

1,24

11,7

4,37

3,14

1,59

0,33

0,27

0,15

0,2

0,21

9,05

45


Mogyoród a település érzékenységi besorolás alapján „B” kategóriába tartozik. Így a laborvizsgálati eredményeket a (B) szennyezettségi határértékekhez hasonlítottuk (10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet), amely alapján a következő eredményekre jutottunk:

•

az A04/216/1 minták (EGIS volt hulladék égetője) a jellemző szennyeződéseket határérték felett tartalmazzák,

•

az A04/216/2 minták (Chinoin lerakó mellett régebben mélyített fúrás) tartalmaznak határérték alatti, de nem természetben jelenlevő xilolokat (1,1µg/l) ,egyéb alkilbenzolokat (0,3µg/l), széntetrakloridot (1,0µg/l), triklór-etilént (3,1µg/l), tetraklór-etilént (0,5µg/l), klórbenzolt (0,4µg/l) és határérték felett diklór-etánokat (1,1µg/l), kloroformot (11,3µg/l) és naftalint (3,84µg/l),

•

a többi mintavételi ponton kimutathatósági határérték alatt voltak a mért adatok, kivéve a településre jellemző magasabb nitrát tartalmat és az összes keménységi értéket.

A Mogyorodi patak eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a forrás után a településen szennyezés éri a patakot. Ezzel szemben, mire elhagyja Mogyoród külterületét az öntisztulás következtében az értékek jelentősen csökkennek. Ezt szemlélteti a 7-1-től a 7-4-ig ábra (vezetőképesség, pH, nitrát, szulfát tartalom).

[µS/cm] 1200

Fajlagos elekt.vezetőkép.[µS/cm]

1000 800 600 400 200 0 forrás

Fóti út

Dózsa Gy. út

M3 előtt

EGIS után

7-1. ábra Fajlagos vezetőképesség változása a Mogyoródi patakban

46


pH

pH 8,2 8 7,8 7,6 7,4 7,2 forrás

Fóti út

Dózsa Gy. út

M3 előtt

EGIS után

7-2. ábra A pH változása a Mogyoródi patakban

Nitrát [mg/l] nitrát (mg/l) 100 80 60 40 20 0 forrás

Fóti út

Dózsa Gy. út

M3 előtt

EGIS után

7-3. ábra A nitrát változása a Mogyoródi patakban

szulfát [mg/l] 120

Szulfát [mg/l]

100 80 60 40 20 0 forrás

Fóti út

Dózsa Gy. út

M3 előtt

EGIS után

7-4. ábra A szulfát változása a Mogyoródi patakban

47


8 AZ ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK – CÉLÁLLAPOTOK, KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM PONTJAI

A települési környezet védelmén az embert körülvevő épített és természetes elemek összhangjának megteremtését, állapotuk javítását, környezetterhelésük csökkentését, illetve az erre irányuló műszaki-jogi-igazgatási tevékenységet értjük. Részletesen tárgyaljuk a természetes környezet elemeire, az egyes önálló hatótényezőkre vonatkozó célállapotokat. Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi állapot megőrzése Mogyoród esetében az első és legfontosabb feladat, majd a megőrzés biztosítása után következhetnek a javítás lépései.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program külön fejezetben foglalkozik a települési környezet védelmével az elérni kívánt célok között. Ennek megfelelően az általános településkörnyezeti célok a következők: •

Környezeti szempontok érvényesítése a településfejlesztésben, rendezésben és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése.

•

A települési légszennyezés csökkentése az önkormányzatok környezetvédelmi programjainak megfelelően.

•

A talaj és talajvízszennyezések feltárása, a kármentesítés megszervezése.

•

A települések csatornázottságának, szennyvíztisztításának és speciális szennyvízkezelésének fejlesztése, az ivóvízbázisok védelme.

•

A települési szilárd hulladékok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása, a szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének elősegítése, az illegális hulladéklerakók felszámolása.

•

Közlekedési eredetű települési környezeti problémák csökkentése. Például védelmi beruházások a káros hatások terjedésének megakadályozása érdekében, ezek között zajvédelmi műtárgyak, zajcsökkentő elemek építése, véderdők telepítése. 48


•

A települési zöldfelületek lehető legnagyobb mértékű fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldfelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése elsősorban a nagyvárosokban. A sportés rekreációs szerepű létesítmények és területek kiemelt gondozása és fejlesztése.

•

A települések területén található természeti értékek, élőhelyek védelme és sokszínűségének megőrzése.

•

A lakosság, civil szervezetek bevonása a települési környezetvédelmi döntésekbe és azok végrehajtásába. Szemléletformálás, környezeti nevelés.

•

A feladatokat az egyes környezeti elemeknél, hatótényezőknél mutatjuk be, ugyanakkor olyan ideális célállapotot, amely minden tényezőt figyelembe vesz, jelenleg nem lehet meghatározni. A témakörrel kapcsolatos legfontosabb célok: az önkormányzat környezetvédelmi munkájának erősítése, a települési környezetvédelmi tervezés módszertanának kialakulása, alkalmazásának elősegítése.

Az előrehaladás mutatói, melyek jól érzékeltetik a települési környezetvédelmi program hatékonyságát is: •

terheléseknek a határértékekhez való viszonya;

•

a terhelések csökkentése érdekében tett intézkedések (pl. megépített új elkerülő utak, zajvédelmi létesítmények, zöldterületi ellátottság alakulása, közparkok mérete és száma, forgalomba állított kis fajlagos szennyezőanyag kibocsátású tömegközlekedési járművek száma és aránya), valamint ezek terheléscsökkentő hatása;

•

a kedvező változásokkal érintett terület nagysága, lakosok száma;

•

megfelelő állapotúnak tekintett létesítmények, területek, eszközök aránya;

•

a helyi és helyközi tömegközlekedés részesedése a közlekedési módokon belül;

•

a helyi és helyközi tömegközlekedés kihasználtsági mutatói;

•

a szelektív hulladékgyűjtés arányának és szolgáltatási feltételeinek alakulása;

•

a környezeti problémák, a környezeti okokra visszavezethető megbetegedések gyakoriságának alakulása. 49


8.1

A környezetvédelmi program pontjai

8.1.1 Talajvédelem

FÖV-1. A belterületen az erózió által veszélyeztetett területek, talajok védelme. FÖV-2. A bezárt felszíni bányák jelenlegi használatának feltárása, a szükséges védelmi, kezelési, illetve rekultivációs feladatok meghatározása, végrehajtása. FÖV-3. A talaj multifunkcionalitásának - termőképességének, szerkezetének, pufferkapacitásának helyreállítása, fenntartása. FÖV-4. A környezetre veszélyt jelenthető szennyezésekkel kapcsolatos együttműködés (VÍZ-1, VÍZ-2)

8.1.2 Felszín alatti vizek védelme

VÍZ-1. A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítésben, kármentesítésben való együttműködés. VÍZ -2. A Chinoin Rt. és Gödöllő városa által hulladéklerakásra használt területen a talaj és a talajvíz vizsgálata, szükséges intézkedések megtételének elősegítése. VÍZ-3. A káros mértékű vízkivétel megakadályozása, a vízkészletek ésszerű felhasználásának ösztönzése. VÍZ-4. Az ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvize csak megfelelő előtisztítás után kerüljön a kommunális szennyvízbe. VÍZ-5. A kutakban található vizek, ezáltal a talajvíz állapotának felmérése, kúttérkép készítése.

8.1.3 Felszíni vizek védelme

VÍZ-6. A patakok állapotának megőrzése, rendezése. VÍZ-7. Mogyoródi patak Fóti szakaszán a helyi védelemre jelölés támogatása. VÍZ-8. Kerek-tó védelme.

50


8.1.4 Levegőtisztaság védelem

LEV-1. Légszennyezés védelmi védőterületek, -távolságok, zöldsávok meghatározása, illetve érvényesítése. LEV-2. Ipari létesítmények légszennyezésének ellenőrzése, visszaszorítása. LEV-3. A kerti égetésekre vonatkozó szabályozás kialakítása. LEV-4. A kommunális fűtésből és a nem megfelelő szigetelésekből eredő káros kibocsátások csökkentése.

8.1.5 Természetvédelem

TEV-1. A Mogyoródi patak fóti szakaszán a helyi védelemre jelölés támogatása. TEV-2. A természeti területek, élőhelyek jelenlegi állapotának megőrzése, javítása. TEV-3. Erdősültség növelése.

8.1.6 Hulladékgazdálkodás

HULL-1. Hulladékgazdálkodási terv készítése HULL-2. Illegális hulladéklerakók felszámolása, keletkezésük megelőzése HULL-3. Bányák ellenőrizetlen anyagokkal, hulladékokkal való feltöltésének megakadályozása HULL-4. Patakok medrének, környékének hulladékkal való feltöltésének megszüntetése HULL-5. FORMA-1 idején keletkező hulladék kezelése, illetve a hulladék keletkezésének megelőzése

8.1.7 Szennyvízkezelés

SZE-1. A kommunális szennyvízkezelés egész folyamatának ellenőrzése. SZE-2. Szennyvízcsatornára kötöttség maximalizálása, egyedi szennyvízaknák működésének megszüntetése.

51


8.1.8 Ivóvízellátás

IVO-1. A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítésben, kármentesítésben való együttműködés és a Chinoin Rt. és Gödöllő városa által hulladéklerakásra használt területen a talaj és a talajvíz vizsgálata, szükséges intézkedések megtétele.

8.1.9 Csapadékvíz-elvezetés

CSV-1. A csapadékvíz levezető csatornahálózat megtervezése, kialakítása.

8.1.10 Zaj és rezgés elleni védelem

ZAJ-1. A zajvédelem biztosítása a településfejlesztés eszközeivel. Védősávok, zajelnyelő védőfalak, véderdők kialakítása az autópálya mentén. ZAJ-2. Közlekedési eredetű zaj- és rezgés csökkentése a Fóti és Gödöllői úton, közlekedés szervezéssel, úthálózat fejlesztéssel, az utak korszerűsítésével.

8.1.11 Közlekedés

KÖZL-1. A közlekedés okozta levegő és zajterhelés csökkentése.

8.1.12 Energiagazdálkodás

ENE-1. Megújuló energiaforrások, energiatakarékos építési, fűtési módok terjedésének elősegítése.

8.1.13 Gazdaság, ipar

IPAR-1. Környezettudatos gazdasági fejlődés valósul meg. Az újonnan létesülő gazdasági beruházások engedélyezésénél a környezetvédelem és a természetvédelem szempontjai elsődlegesek.

52


8.1.14 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

MEZG-1. Az ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó technológiák alkalmazása a talaj, a talajvíz, az élővilág védelmében és egy diverzebb táj kialakulásáért. MEZG-2. Dűlőutak karbantartása, szegélyek, élő sövények, fasorok telepítése.

8.1.15 Tájvédelem, települési zöldterületek

TÁJ-1. Erdősültség növelése. TÁJ-2. A bezárt felszíni bányák jelenlegi hasznosításának feltárása, a szükséges védelmi, kezelési, illetve rekultivációs feladatok meghatározása, végrehajtása. TÁJ-3. A települési zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldtelületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése. A további belterületbe vonások megakadályozása. TÁJ-4. Tájvédelmi szemlélet kialakítása.

8.1.16 Épített környezet

ÉP-1. Jobb, az esztétikai, történeti, nemzeti szempontokat figyelembe vevő tervezési, építési módszerek kialakítása, elterjesztése a településkép javításának befolyásolására. ÉP-2. A műemlékvédelmi szabályozás és finanszírozás kialakítása. A fenntartási tevékenység javítására megfelelő szabályozás kialakítása és alkalmazása.

8.1.17 Az emberi egészség védelme

EMB-1. A pihenés, rekreáció, sportolás lehetőségeinek biztosítása a településen. EMB-2. A pollenek okozta allergiás megbetegedések visszaszorítása.

8.1.18 Környezettudatosság

TUD-1. Az önkormányzat döntés előkészítési és döntési folyamatába a környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szempontok beépítése. TUD-2. Az oktatásban a környezeti értékek megismertetésének arányának növelése. 53


TUD-3. A civil szféra szerepének növelése a környezettudatos életmód és viselkedés kialakításában. TUD-4. A helyi vállalkozások munkájára és viselkedésére egyre jellemzőbb lesz a környezetgazdálkodási szempontok figyelembe vétele. TUD-5. A Települési Környezetvédelmi Program aktualizálása, felülvizsgálata kétévente

8.1.19 Környezetbiztonság

BIZ-1. Cselekvési program kidolgozása rendkívüli környezeti káresemények kezelésére

8.2

Környezetvédelmi program pontjai részletesen

8.2.1 Talajvédelem

FÖV-1. A belterületen az erózió által veszélyeztetett területek, talajok védelme.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdése előírja többek közt a csapadékvíz elvezetés feladatát. A lejtőkről, árkokból esőzések során nagy sebességgel lezúduló víz magával sodorja a talajt, időszakos vízfolyásokat létrehozva. A termőtalaj lemosódása közlekedési nehézségeket (gyalogosok számára) és esetenként épületkárokat okoz. A vízkárok megelőzésére és elhárítására az önkormányzat feladata vízrendezési terv készítése. Ennek keretében csapadékvíz levezető csatornahálózat optimális, leginkább környezetkímélő kialakításának megtervezése, a település belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának biztosítása, az eredeti állapotok helyreállítása (72/1996. (V.22.) Korm. rend. 25. § (1) bek. B) pont). A csapadékvíz-elvezető közmű kiépítése, üzemeltetése és karbantartása. Az újonnan épülő csapadékvíz elvezető rendszernek a potenciális szennyező források területén (telephelyek, ipari üzemek, utak lefolyásai) rendelkeznie kell tisztításra, szűrésre alkalmas berendezésekkel. 54


Mindezek mellett a megfelelő páratartalom, talajnedvesség szempontjából fontos minél több csapadék talajba szivárogtatásának megoldása, ezért törekedni kell arra, hogy a településen csak ott legyen burkolva a talaj, ahol arra valóban szükség van, és ahol lehetséges a csatornahálózat is burkolatlan legyen.

A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal szervezetek: A programpont elkezdésének ideje:

2004.

A programpont befejezésének határideje:

folyamatos

FÖV-2. A bezárt felszíni bányák jelenlegi használatának feltárása, a szükséges védelmi, kezelési, illetve rekultivációs feladatok meghatározása, végrehajtása.

Mogyoród külterületén számos régi, valamint ma is működő külszíni bánya található. A 2000. évi XLIII. törvény 30-31.§-k értelmében az önkormányzat feladata az illegális hulladéklerakók feltárása és megszüntetése. A felhagyott, jelenleg hulladéklerakásra használt bányák tulajdonosaival, kezelőivel való egyeztetés után, a lerakott hulladék mennyiségének, minőségének feltárása. A további lerakások megakadályozása. A hulladék elszállítása egy hulladékártalmatlanító helyre. A rekultiváció megtervezése, a szükséges anyagi források előteremtése, a rekultiváció végrehajtása.

A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal szervezetek:

Felhagyott bányák tulajdonosai, kezelői

A programpont elkezdésének ideje:

2005.


folyamatos

55


FÖV-3. A talaj multifunkcionalitásának - termőképességének, szerkezetének, pufferkapacitásának helyreállítása, fenntartása.

Mogyoród domborzati adottságai segítik az erózió, defláció kialakulását: a sokszor növényzettel kevésbé vagy csak szezonálisan takart domboldalakon az eső és a szél szabadon pusztítja a termőréteget. Ezért ösztönözni kell a lejtős területeken a folyamatos talajborítást biztosító művelést, vetésforgó alkalmazását, a rétegvonalakkal párhuzamos művelést, a táblák megosztását, a táblák határán erdősávok telepítését, a tág sortávolságú növények termesztésének kerülését. Elsődleges lépésként fel kell mérni az erózióra érzékeny területeket, meg kell keresni a tulajdonosokat, illetve a területek művelőit. Ki kell dolgozni a veszélyeztetett területeken a védelmi lépéseket, ezek megvalósulását biztosító eszközöket (támogatások, pályázatok, csatlakozás a NAKP-hoz).

A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal Falugazdász

szervezetek:

Pest megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Gazdálkodók és földtulajdonosok Civil szervezetek A programpont elkezdésének ideje:

2005.


folyamatos

FÖV-4. A környezetre veszélyt jelenthető szennyezésekkel kapcsolatos együttműködés (VÍZ-1, VÍZ-2)

8.2.2 Felszín alatti vizek védelme

VÍZ-1. A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítésben, kármentesítésben való együttműködés.

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. saját forrásból és kezdeményezésre elkezdte a régi, nyitott gyógyszergyári hulladék égető által elszennyezett terület kárenyhítését, majd 56


a kárelhárítást, annak ellenére, hogy nemcsak az EGIS hulladékát égették hosszú éveken keresztül. Az elszennyezett talaj és talajvíz megtisztítása közös cél, amely nemcsak mogyoródiakat érinti, hanem a fóti vízbázis által ellátott más településeket is. Ezért az önkormányzat figyelemmel kíséri a kárenyhítési, kármentesítési munkálatokat, valamint együttműködik az EGIS Rt.-vel. Az önkormányzat segíti a figyelőkutak zökkenőmentes működtetését: megkeresi a területek tulajdonosait, kideríti az érintett földtulajdonosok együttműködéstől való elzárkózás okait és mindhárom fél számára elfogadható megoldást keres.


EGIS Gyógyszergyár Rt. a kármentesítést végző cég (jelenleg: AGRUNIVER Holding Kft.) érintett földtulajdonosok falugazdász Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi

Felügyelőség A programpont elkezdésének ideje:

2004.


folyamatos

VÍZ -2. A Chinoin Rt. és Gödöllő városa által hulladéklerakásra használt területen a talaj és a talajvíz vizsgálata, szükséges intézkedések megtételének elősegítése.

A területen jelenleg egy db felszín alatti víz figyelő kút található, amely önmagában biztonsággal nem jelezheti a szennyezést. Mivel lerakásra elsősorban a Chinoin Gyógyszergyár által elszennyezett talaj került, így nagyon sokféle szennyező anyag lehet jelen. Ezt támasztják alá a legfrissebb mérések is, amelyek (A04/216/2 minta, Chinoin lerakó mellett régebben mélyített fúrás) tartalmaznak határérték alatti, de nem természetben jelenlevő xilolokat (1,1µg/l), egyéb alkilbenzolokat (0,3µg/l), széntetrakloridot (1,0µg/l), triklór-etilént (3,1µg/l), tetraklór-etilént (0,5µg/l), klórbenzolt (0,4µg/l) és határérték felett diklór-etánokat (1,1µg/l), kloroformot (11,3µg/l) és naftalint (3,84µg/l). 57


Ezért az önkormányzat összegyűjti és rendszerezi a területre vonatkozó meglévő információkat. Felveszi a kapcsolatot Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséggel és a Chinoin Gyógyszergyár Rt.-vel, valamint tájékoztatja a feleket a települési környezetvédelmi program készítése során 2004. július 23-i jegyzőkönyv eredményeiről. Az önkormányzat kéri a hatóságot és a Chinoin Gyógyszergyár Rt.-t további vizsgálatok elvégzésére, a szükséges intézkedések megtételére. Egyben tájékoztatja a lakosságot az eredményekről és a megtett lépésekről. A nyilvánosság és a lakosság folyamatos tájékoztatása kiemelt szerepet kap.


Chinoin Gyógyszergyár Rt. Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi


2004.


folyamatos

VÍZ-3. A káros mértékű vízkivétel megakadályozása, a vízkészletek ésszerű felhasználásának ösztönzése.

A felszín alatti vizek fizikai, kémiai állapotának, a szennyezettség mértékének, a talajvíz szintjének és áramlási viszonyainak felmérése. A meglévő adatok átvétele a vízügyi igazgatóságtól, illetve a környezetvédelmi felügyelőségtől (3/2000.(III.17.) Korm. rend. 17.§.; 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet). A talajvizek terhelhetőségének meghatározása. A talajvíz használatok mértékének megállapítása, az adatok átvétele az illetékes hatóságoktól. A felszín alatti vizek túlzott kivétele felszíni süllyedéseket, alakváltozásokat okozhat. Épületek rongálódhatnak meg, a természetes környezet átalakulhat, pusztulhat. Ezért elengedhetetlen a talajvíz használatok hatósági szabályozása, a káros mértékű vízkivétel vagy szennyvízterhelések korlátozása, illetve megszüntetése, vagy ennek kezdeményezése az eljáró hatóságoktól (72/1996. (V.22) Korm. rend. 24. §.). A vízkészletek ésszerű felhasználásának ösztönzése, a (mezőgazdasági, ipari) vízigények indokoltságát figyelembe véve. Vízrendezés, művelési ág-váltás, bányászati tevékenység, valamint a bányászati tevékenység által megváltozott területhasználat ne csökkentse a felszín alatti vizek 58


utánpótlódó mennyiségét és minőségét.


Duna Menti Regionális Vízmű Rt. Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi

Felügyelőség Talajvízhasználók

(mezőgazdasági,

ipari üzemek) A programpont elkezdésének ideje:

2005.


folyamatos

VÍZ-4. Az ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvize csak megfelelő előtisztítás után kerüljön a kommunális szennyvízbe.

Egyes, az ipari és mezőgazdasági üzemekből kikerülő szennyező anyagok károsak lehetnek a csatornahálózat anyagára, illetőleg csökkenthetik a biológiai tisztítás hatásfokát. El kell érni, hogy mérgező anyagot tartalmazó ipari szennyvizek ne jussanak kommunális szennyvizekbe. Az önkormányzat a kommunális szennyvízkezelés egész folyamatára áttekintéssel rendelkezik. Az ipari és mezőgazdasági üzemekből származó szennyvizek összetételének ismeretében az önkormányzat előírja a megfelelő előtisztítását. Ennek végrehajtását megfelelő gazdaságszabályozási (elvonási, támogatási) rendszer, valamint környezetterhelési díj használatának segítségével fokozatosan biztosítja. A közműves csatornahálózatra való ipari rácsatlakozás és a szükséges előtisztító berendezés kialakításának szabályait és a kapcsolatos önkormányzati feladatokat a 38/1995. (IV.5.) Korm. rend tartalmazza. Az új üzemek esetében már eleve csak a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő megoldások engedélyezhetők és a környezeti hatásvizsgálat készítése kötelező.

59




Környezetvédelmi


(mezőgazdasági,

ipari üzemek)


2005.


folyamatos

VÍZ-5. A kutakban található vizek, ezáltal a talajvíz állapotának felmérése, kúttérkép készítése.

A település közigazgatási határán belül lévő ásott és fúrott kutak felmérése. A vizek állapotának feltárása, a talajvíz szintjének, áramlási viszonyainak meghatározása. Ezen információk alapján kúttérkép összeállítása. A térkép kétévenkénti felújítása megmutatja, hogy mennyit javul a talajvíz állapota a csatornázás hatására, később ez alapján korlátozott mértékben e kutak vize öntözésre használható. A lakosság tájékoztatásába be lehet vonni a civil szervezeteket, míg a vizsgálatokba a felsőoktatási intézményeket. A térképek alapján idejekorán észrevehetővé válnak bizonyos szennyeződések, a kármentesítési költségek így jelentősen csökkenhetnek. Emellett jól követhetők azok a várható pozitív változások, amely a szennyvíz csatorna hálózat üzemelésének a következménye.

60


A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal civil szervezetek, lakosság

szervezetek:

Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi


(mezőgazdasági,

ipari üzemek) Szent István Egyetem A programpont elkezdésének ideje:

2005., 2007., 2009.


2009.

8.2.3 Felszíni vizek védelme

VÍZ-6. A patakok állapotának megőrzése, rendezése.

A Mogyoródi patak a belterületen keresztülfolyva jelentős mennyiségű szennyező anyagot fogad(hat) be. Sok helyütt illegálisan raknak le szemetet a patak mellett, vagy közvetlen a mederbe. A belterületen a telkek közvetlen a patak partra nyílnak, a tulajdonosok gyakran csatornaként használják a patakot. Mindhárom pataknál elmondható, hogy a csapadékvíz a motorizált közlekedés (parkoló és működő gépjárművek egyaránt) által kibocsátott szennyező anyagokkal együtt, közvetlenül, tisztítás nélkül kerül a patakokba. Alkalmanként szennyezéseket okoz a kisebb-nagyobb vállalkozások telephelyeinek udvaráról kikerülő, esetlegesen szennyezett csapadékvíz. Elsődleges feladatként meg kell határozni a patakok elérni kívánt vízminőségét és a vizes élőhelyek cél-állapotát, együttműködve a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal. Az illegális lerakók feltárása, megszüntetése. Az önkormányzat tegyen intézkedéseket Mogyoródi patak forrásánál lévő illegális sitt lerakás megszüntetésére, és javaslatot a Hungaroring területéről induló 3-as forrás védelmére. Évente a civil szervezetekkel közösen megszervezett szemétszedési akciók támogatása, a szemét elszállításának, lerakásának megszervezése. Mederkotrást csak akkor engedélyezzen az önkormányzat, ha az valóban elkerülhetetlen és környezet-, természetvédelmi szempontokból is indokolt, kikérve a Nemzeti 61


Park véleményét. Az élőhelyek felesleges zavarását az állat- és növényvilág megőrzése érdekében, a populációk védelme miatt kerülni kell. Az utakról, ipari telepekről befolyó szennyezett csapadékvizet műtárgyak segítségével meg kell tisztítani. Ennek megtervezését, kivitelezését a vízrendezési tervben kell meghatározni. A vizek védelme érdekében a téli síkosság mentesítés szakszerű, környezetkímélő végrehajtása. A Mogyoródi patak védelme érdekében fontos lenne, ha a felső szakasza visszakerülne az önkormányzat tulajdonába.


civil szervezetek, lakosság Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi

Felügyelőség Duna-Ipoly Nemzeti Park A programpont elkezdésének ideje:

2004.


folyamatos

VÍZ-7. Mogyoródi patak Fóti szakaszán a helyi védelemre jelölés támogatása.

Lásd TEV-1.

VÍZ-8. Kerek-tó védelme.

A tó ipari területen, üzemekkel, utakkal körülvéve helyezkedik el, magántulajdonban van. Fontos feladat vízminőségének, élővilágának megőrzése. Első lépésként az önkormányzat vízminőség vizsgálatot végez. Az újonnan épülő csapadékvíz elvezető rendszernek a tó körül elhelyezkedő potenciális szennyező források területén (telephelyek, ipari üzemek, utak lefolyásainál) rendelkeznie kell tisztításra, szűrésre alkalmas berendezésekkel. Az önkormányzat feladata, hogy a megfelelő műtárgyakon kezelje, kezeltesse a csapadékvizet. A megmaradt környező élőhelyek védelmére tervet kell kidolgozni.

62


A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal tó tulajdonosa

szervezetek:


Környezetvédelmi

Felügyelőség környező ipari üzemek A programpont elkezdésének ideje:

2005.


folyamatos

8.2.4 Levegőtisztaság védelem

LEV-1. Légszennyezés védelmi védőterületek, -távolságok, zöldsávok meghatározása, illetve érvényesítése

Területrendezési eszközökkel meg kell akadályozni, hogy a légszennyezéssel leginkább károsított területeken a zöldövezetek területe csökkenjen. Ezeken a területeken növelni kell az erdőtelepítést és a védő zöldsávok területét, illetve kezdeményezni a közlekedési hatóságnál (21/1986. (VI.2.) MT rendelet 9. §. (2) bek.). A kedvező klimatikus hatások, a por megkötése miatt a település belterületén belül is meg kell őrizni, növelni kell a zöldterületek méretét. Ezt magába foglalja a parkok területének növelését, új parkok létrehozását, illetve fenntartását. Előnyösebb a kevesebb gondozást igénylő, természetes állapothoz jobban közelítő, több hazai növény- és állatfajnak helyet adó extenzívebb zöldterületek létrehozása.


civil szervezetek, lakosság


2005.


folyamatos

63


LEV-2. Ipari létesítmények légszennyezésének ellenőrzése, visszaszorítása

Cél az ipari eredetű légszennyezés csökkentése. Az önkormányzat figyelemmel kíséri a település levegőminőségének alakulását. Ennek érdekében hosszú távon levegőtisztaság-védelmi mérőhálózat kialakítása szükséges, a település speciális szenynyezettségéhez igazodva, az üzemek környékén, több helyen és több komponens tekintetében mérve a levegő szennyezettségét, melynek keretében érdemes lenne az autópálya mentén is mérni a levegő szennyezőanyag tartalmát. Jelenleg a cél, hogy a hatóságokkal együttműködve gyakoribb mérések történjenek a településen. Fokozni kell az adatszolgáltatásra kötelezett légszennyezők rendszeres ellenőrzését. A kibocsátási határérték megállapítása után, meg kell valósítani a jelentős helyhez kötött légszennyezők kibocsátásának határérték alatt tartását. Mindemellett szükséges a jelentősebb ipari és energetikai létesítményeket ösztönözni szennyezőanyag kibocsátásuk csökkentésére technológiai vonatkozású intézkedésekkel. A légszennyezést okozó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó és/vagy üzemmód használatára ösztönzése, kötelezése, a tevékenység időleges korlátozása vagy felfüggesztése (1991. XX. Tv. 85. §. (2) bek. c) pont).


ipari üzemek ÁNTSZ Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi


2005.


folyamatos

LEV-3. A kerti égetésekre vonatkozó szabályozás kialakítása

Az őszi és tavaszi szerves hulladék égetéséből származó kibocsátás csökkentése elsősorban adminisztratív jellegű önkormányzati feladat, költségigénye kicsi. Ezek a következők: Adminisztratív tiltó és büntető rendelkezések alkotása. Ennek jogi hátterét a környe64


zet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (módosítva a 2000. évi CXXIX. tv. 1. §-ával) adja, mely szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszenynyezésre vonatkozó egyes sajátos szabályok, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása. A termelődő avart és kerti hulladékot azonban valahogy kezelni kell, hiszen lerakóba kerülése sem cél. Ezért szükséges alternatív lehetőség biztosítása. Ez elsősorban a helyi komposztálás elősegítése, népszerűsítése. Ezzel csökken a szabadtéri égetésekből származó levegőszennyezés, csökken az ártalmatlanításra kerülő települési szilárd hulladék biológiailag bomló szervesanyag tartalma, a komposzt felhasználásával javul a talajok tápanyag-gazdálkodása, szerkezete. Végső cél, hogy a kertekben biomassza helyben komposztálásra, majd hasznosításra kerüljön. Mindezen célok elérése érdekében tudatformáló, ismeretterjesztő lépések, melyeket elsősorban a helyi média és a civil szervezetek bevonásával kell végezni.


civil szervezetek, lakosság Pest megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás


2004.


2006.

LEV-4. A kommunális fűtésből és a nem megfelelő szigetelésekből eredő káros kibocsátások csökkentése.

A fűtésből származó levegőszennyezés csökkentése korszerűsítéssel, alternatív energiaforrások előtérbe kerülésével. A fűtési energiaigény csökkentése kis szenynyezőanyag kibocsátású tüzelőberendezések és megfelelő minőségű tüzelőanyagok alkalmazásának elterjedésével. Ez a programpont csak a lakosság tájékoztatásával, tudatformálással lehet sikeres, megvalósításába elengedhetetlen a civil szervezetek bevonása. Lásd még ENE-1. programpont. 65





2005.


folyamatos

8.2.5 Természetvédelem

TEV-1. A Mogyoródi patak fóti szakaszán a helyi védelemre jelölés támogatása.

A természetes és természetközeli vízfolyások az ökológiai hálózatok alapelemei; megőrzésük növeli a biodiverzitást egy uralkodóan mezőgazdasági-ipari-urbánus környezetben. Az önkormányzatok természetvédelemmel kapcsolatos feladatait az 1991. évi XX. törvény 85. §-a szabályozza. A törvény szerint az önkormányzatok feladata: a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása, a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás. A patak védelmére az egész vízgyűjtőterületen törekedni kell, melyre, mint élőhelyre minden – legnagyobb részt humán – folyamat hatással van. A vízfolyás a medret kísérő növénysávval egy ökológia egységet, egy vizes élőhelyet képez. Az 1,0 – 2,0 m mederszélesség a fás vegetáció-sávval átlagosan 10 m-re bővül. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény kimondja, hogy a vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízi életközösségek megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni. Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti. Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket; természetes, természetközeli tájakat, táj66


részleteket; álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat.

A forrásvidéktől Fótig tartó szakasz természetes (a meder érintetlen) vagy természetszerű (kisebb beavatkozások érték, ill. visszatermészetesedett), ezért helyi védelemre jelölése indokolt. A természetesség megítélésében fontos szempont a természetes felszínformáló folyamatok érvényesülése: a patak szabadon fejleszti kanyarulatait, különösen a patak rövid, fóti szakaszán. Így változatos mederviszonyokat teremt, mely az öntisztulás és a vízi élőlények előfordulásának elengedhetetlen feltétele.

Lényeges szempont az ilyen típusú vízfolyás-szakasz helyreállítása, ami európai uniós (Víz Keretirányelv) kötelezettségünk, és sokkal nehezebb, költségesebb, mint megőrizni azt.

Az önkormányzat feladata az érdekek egyeztetése (az önkormányzatok, szakhatóságok, szakemberek, a társadalmi szervezetek, a lakosság, a gazdálkodók, és a vállalkozások között). Az eredményes munkát segítheti egy szerveződő szövetség, érdekképviseleti fórum, melybe Fót önkormányzatát is be kell vonni. Az állapotjavításhoz legfeljebb lassú fafajcsere (őshonos fajok telepítése) és a vízminőség-védelmi intézkedések (befolyók védelme, szűrés) szükségesek. Ezt a természeti környezetet kihasználhatják az oktatási intézmények a civil szervezetekkel közösen a gyerekek környezettudatosságának erősítésére: tanösvény készülhet; erdei iskolai, jeles napi program lehet a patak látogatása, gondozása.


Duna-Ipoly Nemzeti Park Fót Önkormányzata civil szervezetek, lakosság Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi

Felügyelőség oktatási intézmények A programpont elkezdésének ideje:

2005.


folyamatos

67


TEV-2. A természeti területek, élőhelyek jelenlegi állapotának megőrzése, javítása.

A települési természetvédelem célja, hogy megőrizze és fenntartsa azokat az élőhelyeket, ahol az őshonos növény és állatfajok még előfordulhatnak. Az önkormányzat természetvédelemmel kapcsolatos feladatait az 1991. évi XX. törvény 85. §-a szabályozza. A programpont első lépéseként az önkormányzat elkészítteti a természeti területek és egyedi tájértékek jegyzékét. A programpont céljai közé tartozik, hogy a helyi ismeretek növelésével elősegítsük a természetvédelmi és természeti területek védelmét. Ezért az önkormányzat a helyi környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek bevonásával ismertetőtáblákat helyez ki, valamint a társulások különbözőségét kihasználva, tanösvényeket hoz létre. A területek kezelésével, ellenőrzésével a civil szervezeteket kell megbízni, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereinek felügyelete mellett. Az önkormányzat támogassa az iskolákban, a környezetvédelmi jeles napokon szervezett kirándulásokat, a természeti táj karbantartására, jobb megismerésére szervezett akciókat.


Duna-Ipoly Nemzeti Park civil szervezetek, lakosság


2005.


folyamatos

TEV-3. Erdősültség növelése

Az emberi egészség, életminőség és az élővilág megőrzése miatt fontos feladat az erdők fejlesztése és fenntartása. Így megvalósul a település klimatikus viszonyainak megőrzése, javítása, a levegőszennyezés csökkentése, a zajvédelem, az erózió és defláció elleni védelem. A véderdők vizuálisan és térben választják el a lakóterületeket az egyes szennyezőforrásoktól (autópálya, ipari üzemek). Az önkormányzat elsődlegesen a településrendezési terven keresztül befolyásolhatja 68


a beépített és szabad területek arányát, a zöldfelületek nagyságát. A törvényalkotás folyamatában biztosítani kell a tájvédelmi felhatalmazások szükség szerinti beépítését az egyes törvényekbe. Az önkormányzat az erdők védelmét biztosító, fakivágást és pótlást szabályozó rendeletet készít, melyben biztosítja, hogy ne csökkenjen az erdők összterülete. Fel kell mérni a meglévő erdők állapotát, tulajdoni viszonyát, művelési rendszerét. Javasoljuk szabályozni azokat a területeket, ahol intenzív, monokultúrák telepítése nem javasolt. Növelni kell az erdők biológiai sokféleségét, mind a korosztály megoszlás, mind a fafaj összetétel, mind pedig az erdőművelési, fahasználati módok és technológiák megválasztásával (hagyásfa, szálalás). A véderdők esetében is elsősorban őshonos fafajok használata, illetve a helyi természetes erdőtípusoknak megfelelő összetétel kialakítása javasolt. Az erdők telepítésekor minden esetben a természetvédelmi hatóságok véleményét is ki kell kérni.

A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal Duna-Ipoly Nemzeti Park

szervezetek:

Pilisi Parkerdő Rt. Erdőtulajdonosok A programpont elkezdésének ideje:

2005.


folyamatos

8.2.6 Hulladékgazdálkodás

HULL-1. Hulladékgazdálkodási terv készítése

A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szerint: „35. § (1) Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki.” A hulladékgazdálkodási terv célja, az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása. A környezettudatos magatartás kialakítása a hulladék69


gazdálkodás eszközeivel; valamint a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, megelőzése (hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.



Környezetvédelmi


2004.


2004.

HULL-2. Illegális hulladéklerakók felszámolása, megelőzése

Az illegális hulladékokkal a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény a 30. és 31. paragrafusaiban rendelkezik. A törvény egyértelműen meghatározza a hulladék tulajdonosára vonatkozó szabályokat, azaz ha a hulladék tulajdonosa nem ismert, akkor az ingatlan tulajdonosáé a hulladék, így az ezzel kapcsolatos költségek is (szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás). Természetesen közterület esetében mindez az önkormányzatokat terheli. Az illegális hulladéklerakás megelőzési módjai közé tartozik a megfelelő tájékoztatás, tudatformálás, alternatíva nyújtása (hulladékudvar, konténersziget), valamint a jogi szabályozás. A közterületek és a település külterületének tisztán tartása közegészségügyi, talajés talajvíz-, valamint tájképvédelmi feladatok. A vadlerakók egyszeri felszámolása nem hoz tartós eredményt, az agglomerációban az illegális hulladéklerakás mindennapos gyakorlat. A feltérképezésnek folyamatosnak kell lennie a település teljes területére, területenként időszakosan visszatérő jelleggel (mezőőr). Az illegális hulladéklerakók kataszterének elkészítése után lehet a hulladék, vagy a terület tulajdonosát megkeresni, és a felszámolásra kötelezni, vagy önkormányzati felszámolás esetén a költségeket meghatározni. 70


A program során kiemelten kell foglalkozni a felhagyott bányákkal, a patakokkal és környékükkel.


Duna-Ipoly Nemzeti Park civil szervezetek, lakosság Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi

Felügyelőség Pest Megyei ÁNTSZ A programpont elkezdésének ideje:

2004.


folyamatos

HULL-3. Bányák szeméttel való feltöltésének megakadályozása

Lásd FÖV-2.

HULL-4. Patakok medrének, környékének hulladékkal való feltöltésének megszüntetése

Lásd VÍZ-6.

HULL-5. FORMA-1 során keletkező hulladék kezelése

A HUNGARORING, az augusztusi FORMA-1 Magyar Nagydíj ideje alatt nagy menynyiségű szennyvíz kerül szétlocsolásra a környező erdőkben, mezőkön. Hasonló gondot okoz az eldobott, a szolgáltató egységeknél keletkezett és kiöntött hulladék, műanyag poharak és tányérok, üdítős palackok, sörös dobozok. Bár elsősorban Mogyoródon jelentkeznek a gondok, de még három település (Kerepes, Kistarcsa, Csömör) is közvetlenül érintett a térségben. Térségi Hulladékgazdálkodási Pilotprogram javaslatai közt szerepel, hogy a működési engedélyek kiadása (büfé, parkoló, stb) során letéti díjat fizetett az önkormányzat a várható hulladék mennyisége alapján. Ezt csak abban az esetben kapja vissza 71


a vállalkozó, ha igazolja a keletkezett hulladék szakszerű elhelyezését vagy átadását. A probléma hatékony megoldásához fontos azt nyilvánosságra hozni, többnyelvű szórólapok kiadásával, figyelemfelkeltéssel, tudatformálással és a szigorúbb büntetések alkalmazásával.

A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal Duna-Ipoly Nemzeti Park

szervezetek:

Kistarcsa, Kerepes, Csömör Önkormányzata civil szervezetek, lakosság Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi

Felügyelőség Hungaroring Rt. A programpont elkezdésének ideje:

2005.


folyamatos

8.2.7 Szennyvízkezelés

SZE-1. A kommunális szennyvízkezelés egész folyamatának ellenőrzése.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. Évi LVII: törvény (Vt.) 4. §.-a a helyi önkormányzat feladatának nyilvánítja a szennyvízelvezetést és tisztítást, mint vízi közüzemi tevékenységet. A tevékenység célja, hogy a keletkező kommunális, ipari és egyéb szenny- és használtvizek, úgy kerüljenek vissza a természetes körforgásba, hogy gyűjtésük, kezelésük, vezetésük, tisztításuk és elhelyezésük során se a települési környezetet, se a környezeti elemek (befogadó vízfolyás, talaj, talajvíz) állapota ne sérüljön, a szenynyezés a terhelhetőség határain belül maradjon. Az önkormányzat a kommunális szennyvízkezelés egész folyamatára áttekintéssel rendelkezik, azt a szakhatóság közreműködésével megfelelően kézben tartja, szabályozza a háztartások szennyvízkezelésétől, illetve rácsatlakozásától, az ipari előtisztí72


tástól a központi szennyvíztisztításig, a tisztított szennyvíziszap ártalommentes elhelyezéséig. Alternatív szennyvízkezelési módszerek támogatása azokon a területeken (üdülők), ahol nem megoldható - elsősorban a távolság miatt - a csatornahálózat kiépítése. Nagyobb mennyiségű szennyvíz esetén javasoljuk a gyökérágyas tisztítók telepítését. Lásd még: VÍZ-3., VÍZ-4.



Környezetvédelmi

Felügyelőség Pest Megyei ÁNTSZ A programpont elkezdésének ideje:

2005.


folyamatos

SZE-2. Szennyvízcsatornára kötöttség maximalizálása, egyedi szennyvízaknák működésének megszüntetése.

A település csatornázott részein el kell érni, hogy egyre nagyobb legyen a rákötöttség aránya. Ezzel párhuzamosan az egyedi szennyvízaknákat fel kell számolni. A feladat végrehajtását három módon kell elősegíteni: Lakossági tájékoztatás. Célja, hogy az önkormányzat felhívja a lakosság figyelmét a helyi sajtón és egyéb, az önkormányzat által használt kommunikációs csatornán keresztül a csatornára rákötés környezetvédelmi jelentőségére. Környezetterhelési díjakról helyi rendelet alkotása és végrehajtása. Jogszabállyal segíti elő az önkormányzat a rákötést, hiszen a talajterhelési díj magasabb, mint a csatornadíj. A rendelet megalkotása még 2004 feladata.

73


A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal Duna Menti Regionális Vízmű Rt.

szervezetek:


Környezetvédelmi

Felügyelőség Pest Megyei ÁNTSZ lakosság, civil szervezetek A programpont elkezdésének ideje:

2004.


2006.

8.2.8 Ivóvíz ellátás

IVO-1. A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítésben, kármentesítésben való együttműködés és a Chinoin Rt. és Gödöllő városa által hulladéklerakásra használt területen a talaj és a talajvíz vizsgálata, szükséges intézkedések megtétele.

Lásd VÍZ-1., VÍZ-2.

8.2.9 Csapadékvíz elvezetés

CSV-1. A csapadékvíz levezető csatornahálózat megtervezése, kialakítása

A vízrendezési tervvel megvalósul a település belterületén a csapadékvíz természetes áramlásának, lefolyásának biztosítása, kiépül, korszerűsödik a csapadékvízelvezető csatornahálózat. A koncepció készítése során fel kell tárni a leginkább környezetkímélő megoldásokat csapadékvíz elvezetésére. Biztosítani kell az elsődleges befogadók (patakok) védelmét. Az önkormányzat feladata a csapadékvíz-elvezető közmű tevékenységének figyelemmel kísérése, hatósági szabályozása, illetve ennek kezdeményezése az eljáró hatóságnál. Ha a település területére hulló csapadékvíz olyan mértékben szennyeződik, hogy annak befogadóba történő vezetése veszélyeztetné a befogadó állapotát, élővilágát, akkor megfelelő műtárgyakkal (ülepítők, üledékfogók) tisztítani szükséges. 74


A megfelelő páratartalom érdekében a csapadékvíz felszín alá szivárogtatásának növelése a cél, ennek érdekében csak a valóban indokolt helyeken szabad burkolni a talajt.

A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal Duna Menti Regionális Vízmű Rt.

szervezetek:


Környezetvédelmi


2005.


2008.

8.2.10 Zaj és rezgés elleni védelem

ZAJ-1. A zajvédelem biztosítása a településfejlesztés eszközeivel. Védősávok, zajelnyelő védőfalak, véderdők kialakítása az autópálya mentén.

Manapság a települések egyik legkellemetlenebb, legidegesítőbb jelensége lett a környezeti zaj. Mértéke egyre nő, következményeként egyre erősödik az emberek feszült kedélyállapota, de kimutatható betegséget okozó hatása is (magas vérnyomás, halláscsökkenés, vegetatív idegrendszeri zavarok). Az önkormányzatnak elsődlegesen a településfejlesztés eszközeivel kell ezt a problémát kezelnie. A belterületbe vonások során az M3 autópályával közvetlen határos részeken, lakóövezet helyett inkább kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület kell kijelölni (a belterülettel D-DK-ről és az M3-as autópályával közvetlen határos volt zártkerti területek). A pályától 100 m-en belül védősávot kell kijelölni, ahol javasolt véderdő, fasor telepítése. A Kakkuk-hegyi volt zártkertek M3 autópályától D-re eső területének bevonása során a területi kategóriák megtervezésénél az autópályával párhuzamosan, sávosan alakítsák ki a különböző területeket, méghozzá úgy, hogy az autópályától legtávolabb az üdülőterület, utána közeledve a pálya felé a lakó, majd a pálya közvetlen szomszédságában a kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kerüljön. A már létrejött zaj terjedésének megakadályozására az un. transzmissziós megoldások alkalmazhatóak, ilyenek a zajelnyelő, -árnyékoló vagy -visszaverő falak. A legha75


tékonyabb zajvédő lehetőség többszörös fasorok, zajvédő erdősávokat telepítése, mert más zajvédő berendezésektől eltérően ezek megszűrik a port, lekötik a káros anyagokat, csökkentik a talajeróziót is. Szentjakab Parkfalu határa egyre közelebb kerül az autópályához és már erdősáv sem védi az ott lakók nyugalmát. Terjeszkedése során is figyelembe kell venni, és meg kell őrizni az autópályától számított védőtávolságot, véderdő telepítése itt is javasolt. A régebbi belterületeken meg kell találni az önkormányzat és az Állami Autópálya Kezelő Részvénytársaság számára is megfelelő zajvédő megoldásokat.


Állami Autópálya Kezelő Rt. Közép-Duna-völgyi

Környezetvédelmi


2005.


2009.

ZAJ-2. Közlekedési eredetű zaj- és rezgés csökkentése a Fóti és Gödöllői úton, közlekedés szervezéssel, úthálózat fejlesztéssel, az utak korszerűsítésével.

Zaj és rezgés elleni védelem keretében műszaki és településrendezési intézkedésekkel meg kell oldani a közúti forgalom zajkibocsátás növekedésének mérséklését. Ennek módjai a növénytakaró növelése, utak burkolatának javítása, illetve minőségük megőrzése, a sebességkorlátozás. Folyamatban van a 18-as km-nél lévő felhajtó kiszélesítése. Így a Gödöllői, Fóti út forgalma várhatólag mérséklődni fog. Ha még szükség lesz rá, az önkormányzatnak lehetősége van a Pest megyei Állami Közútkezelő Kht. (PEMÁK) által kezelt úton középszigetek építésére, sárga lassítójelek felfestésére, esetleg fémházas fényviszszaverő prizmák kihelyezésére. Ezek megtervezését és kivitelezését az önkormányzat finanszírozza, a PEMÁK-kal és a Közlekedési Felügyelettel engedélyezteti. Az önkormányzat tervezi a Gödöllői út és a patak kereszteződésénél középsziget építését. A terv engedélyeztetés alatt áll. Szükség lenne még forgalomlassításra az iskolánál és az óvoda előtt. Ha ez az igény továbbra is fenn áll, akkor az önkormányzat megtervezi, engedélyez76


teti és kialakítja a forgalomlassítás eszközeit.

A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal Állami Autópálya Kezelő Rt.

szervezetek:

PEMÁK A programpont elkezdésének ideje:

2004.


folyamatos

8.2.11 Közlekedés

KÖZL-1. A közlekedés okozta levegő és zajterhelés csökkentése.

A feladatok alapvető célja: az utak mentén a területre vonatkozó zaj- és levegő kibocsátási határértékek betartásának biztosítása. Az önkormányzathoz közvetlen a helyi közutakkal kapcsolatos feladatok tartoznak. Ezeket főként a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelettel kiadott OTÉK tartalmazza. Az önkormányzat feladatai: Közlekedésszervezési módszerekkel A közlekedési hálózat településszerkezetbe való illesztése, tömegközlekedési hálózatok jó kapcsolati rendszerének kialakítása. A helyi közutak műszaki, minőségi, forgalmi adatainak és forgalmi rendjének nyilvántartása, a nyilvántartás folyamatos vezetése. A helyi közutak forgalmi rendjének kialakítása és biztosítása, a forgalomterhelés szabályozása, országos közutak esetén (Fóti, Gödöllői út) azok kezdeményezése. A közlekedési struktúra környezetvédelmi szempontú alakítása, a tömegközlekedés és a villamosított közlekedés fejlesztése, működtetésének biztosítása. Gyalogosoknak szánt területek fejlesztése, a járdák akadálymentesítése, gyalogátkelőhelyek, erre szolgáló közúti jelzések megfelelő arányainak kialakítása. Kerékpáros közlekedés támogatása.

Forgalomszabályozási módszerek A közúti forgalom terhelésének csökkentése, megfelelő forgalmi rend kialakítása for77


galmi tilalmakkal, sebességkorlátozás bevezetésével. A közúti forgalom összetételének szabályozása (teherforgalom korlátozása vagy kitiltása) egyidejűleg más, forgalom-levezető útvonalak biztosításával (körgyűrű, elterelő útvonal). Forgalomcsillapító létesítmények (forgalomterelő zöld sziget, körforgalmú kereszteződések), gyalogátkelőhelyek, kerékpárút átvezetések létesítése, sávszűkítés. A helyi parkolás szabályozása, szükség esetén parkolási rendelettel.

Környezetvédelmi beavatkozások A járművek által keltett zajhatás és légszennyezés közúti forgalomban történő ellenőrzése, ennek megvalósítására a forgalmi útvonalak mentén, illetve azok védő (biztonsági) sávjain a zaj- és levegő-imissziós mérőhálózat kialakítása együttműködve az illetékes hatóságokkal. A káros szennyezés elleni védelem általános feladatainak ellátása, illetve azok kezdeményezése. Fasorok, védő erdősávok, cserjesávok telepítése, zajvédő falak, töltések kialakítása. A helyi védelem alatt álló természeti területen a közlekedés korlátozása.

Lásd még ZAJ-1. és ZAJ-2. programpontok. A programpont megvalósítása hosszú távú és folyamatos, a cél az, hogy a közlekedési eredetű zaj- és légszennyezés csökkenjen.


Állami Autópálya Kezelő Rt. PEMÁK


2004.


folyamatos

78


8.2.12 Energiagazdálkodás

ENE-1. Megújuló energiaforrások, energiatakarékos építési, fűtési módok terjedésének elősegítése.

Az önkormányzat feladata a civil szervezetek bevonásával történő oktatás és ismeretterjesztés elősegítése, valamint a pályázatok írásánál a szakmai segítségnyújtás. Az első néhány mintaprojekt megvalósításában az önkormányzat anyagi támogatással is részt vehet, társtámogatóként fellépve valamely állami, vagy európai finanszírozási rendszerhez. A megújuló energiaforrásoknak nagyobb szerepe lehet az üdülő területeken, ahol a fűtés mellett melegvíz és áram előállításra is használhatóak.




2005.


folyamatos

8.2.13 Ipar

IPAR-1. Környezettudatos gazdasági fejlődés valósul meg. Az újonnan létesülő gazdasági beruházások engedélyezésénél a környezetvédelem és a természetvédelem szempontjai elsődlegesek.

A környezettudatos ipar kialakulása nem történik meg külső szabályozás nélkül, ezért elengedhetetlen a településen működő gazdasági szervezetek tevékenységének ismerete, nyilvántartása. E során fel kell tárni a telephelyen folytatott tevékenységeket, környezeti veszélyességüket, az üzemekben használt veszélyes anyagokat és technológiákat, a használattal érintett környezeti elemek állapotát. Az iparfejlesztés környezetvédelmi szempontjai a következők: Az iparterület kijelölése a település lakóterületétől lehetőség szerint a megfelelő vé79


dőtávolságra, véderdőkkel határolva történjen. Az üzemek területe nem érint ivóvízbázist, illetve a 33/2000 kormányrendelet szerinti fokozottan és kiemelten érzékeny területet. Az iparterület megközelítése nem okoz forgalomnövekedést lakott területen. Előnyben kell részesíteni a barnamezős beruházásokat, miközben a korábban okozott környezeti károk felszámolásra kerülnek. A betelepíteni kívánt technológia megítélésekor figyelembe veendő, hogy okoz-e levegőszennyezést; történik-e kockázatos anyag felszín alatti tárolása; az energiafelhasználása mekkora, kielégíthető-e; a telep szennyvíztermelése okoz-e problémát a szennyvíztelepen; milyen a hulladéktermelés és újrahasználat aránya. A betelepülni kívánó cég megítélésekor figyelembe kell venni a cég más üzemeinek környezetvédelmi megítélését; az előállított termékek csomagolásának módját; a cég minőségpolitikáját, irányítási rendszerét; a cég környezetpolitikáját és kapcsolódó környezeti irányítási rendszerét.

A fenti szempontokat érvényesíteni kell a betelepülő cégek megítélésekor, és figyelembe kell venni a már meglévők támogatása esetén is.


ipari üzemek


2005.


folyamatos

8.2.14 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

MEZG-1. Az ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó technológiák alkalmazása a talaj, a talajvíz, az élővilág védelmében és egy diverzebb táj kialakulásáért.

Azokat a mezőgazdasági termelési eljárásokat kell előnyben részesíteni, amelyek az élő környezetet minimálisan terhelik, és a lehető legkevesebb, az emberi szervezet számára káros anyagot alkalmaznak. "A Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Programról (NAKP) és bevezetéséhez szükséges intézkedésekről" szóló 2253/1999. (X.7.) határozatában döntött a Kormány a 80


NAKP céljairól a következőképpen: Olyan termelési módszerek elterjesztését kell támogatni, melyek természeti értékeink, a táj, a termőföld és a vízkészletek megőrzését biztosítják. Hozzájárulnak egy fenntartható, Magyarország agro-ökológiai adottságainak megfelelő kiegyensúlyozott és stabil földhasználat, ésszerű területhasználat kialakulásához. A cél piacképes, kiváló minőségű, értékes termékek termelésének növelése, és ezáltal a mezőgazdasági exportlehetőségek javítása. Emellett a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővülnek, a vidéki életminőség javul, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek alakulnak ki. A turisztikai potenciál fejlődik, elsősorban a vidék, a táj képének javítása, az ökoturizmus, a falusi turizmus feltételeinek javulása révén. Hozzájárul egyéb vidékfejlesztési intézkedések sikeréhez, a vidéki népesség, a gazdálkodók termelési-környezeti ismereteinek fejlődéséhez, szemléletváltás elősegítéséhez. Az országos célprogramok támogatják a környezeti szempontokat figyelembe vevő gazdálkodást, az integrált növény-, zöldség-, ill. gyümölcstermesztést, az ökológiai gazdálkodás terjedését, a gyepterületek és a vizes élőhelyek megfelelő hasznosítását, valamint a környezetbarát állattartást. Az NAKP programjaihoz való csatlakozás önkéntes. A feltételeket vállaló gazda minimum 5 évre szóló szerződést köt az állammal, és a szerződésben foglalt feltételek teljesítése esetén évente megállapított (hektárra vagy számosállatra vetített) kifizetést kap a szerződés időtartamára. Ez a támogatás fedezi az esetleges jövedelemkiesést, a felmerülő többletköltségeket, és tartalmaz további ösztönzőt annak érdekében, hogy ezt a termelési módot versenyképessé tegye. Az összeget évente hozzáigazítják az infláció mértékéhez. Mogyoródon kevesen foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, azonban a domboldalakat pusztító erózió, és a viszonylag sok természetes terület körüli védelmi zónákban indokolt lehet a NAKP elvei szerint való gazdálkodás. Az önkormányzat feladata, hogy az információk eljussanak a gazdákhoz, és így minél többen csatlakozzanak a programhoz.

81



Falugazdász Duna-Ipoly Nemzeti Park Mezőgazdasági vállalkozások, őstermelők civil szervezetek, lakosság


2005.


folyamatos

MEZG-2. Dűlőutak karbantartása, szegélyek, élő sövények, fasorok telepítése

A programpont célja, hogy a jelenleg meglévő mezőgazdasági utak, nagyobb összefüggő táblák mellett olyan fás (cserjék és fák) sávok alakuljanak ki, melyek védelmet, élőhelyet biztosítanak az őshonos növény- és állatfajoknak. Így segítik megőrizni a biodiverzitást és csökkentik a táj egyhangúságát. Az 1970-80-as évek intenzív mezőgazdálkodásának, majd a 90-es évek tulajdoni szerkezet átalakulásának vesztesei ezek a területek. Közvetlen nem vesznek részt a mezőgazdasági termelésben. Azonban a defláció elleni védelem révén, és a kártevők ellenségeinek élőhelyet biztosítva kedvezően hatnak a termőképességre. Ilyenek az utak, táblák szegélyei, fasorok, cserjés, gyepes ligetek, gyepek, árkok szegélyei, partoldalak. Első lépésként a jelenlegi állapot felmérése, majd ütemterv az újratelepítésére. Mindezt a földtulajdonosokkal, a terület művelőivel egyeztetve kell elvégezni, a nemzeti park szakembereinek tanácsát kikérve. Az utak karbantartása folyamatos.

82



szervezetek:

Duna-Ipoly Nemzeti Park Mezőgazdasági vállalkozások, őstermelők civil szervezetek, lakosság A programpont elkezdésének ideje:

2005.


folyamatos

8.2.15 Tájvédelem, települési zöldterületek

TÁJ-1. Erdősültség növelése.

Lásd TEV-3.

TÁJ-2. A bezárt felszíni bányák jelenlegi hasznosításának feltárása, a szükséges védelmi, kezelési, illetve rekultivációs feladatok meghatározása, végrehajtása.

Lásd FÖV-2.

TÁJ-3. A települési zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, a belterületi zöldterületek kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése. További belterületbe vonások megakadályozása.

A klimatikus viszonyok javítása (helyi légmozgások segítése, megfelelő páratartalom), a szennyeződések, por megkötése, zajok, rezgések tompítása, felfogása érdekében gondoskodni kell a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből (parkok, utcai fasorok), mezőgazdasági területekből és az erdőkből álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról, fejlesztéséről, mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. A növényzettel borított területek elősegítik a lakosság egészségének védelmét, a kedvező településkép kialakulását és lehetőséget nyújtanak a rekreációra. 83


Az önkormányzat feladata a jelenlegi állapot részletes felmérése, e területek kezelési tervének elkészítése, a zöldterületek arányának (parkok, fasorok) növelése. Be kell építeni a tájvédelmi szemléletet az óvodai, iskolai nevelésbe. A települési táj védelméhez kapcsolódó oktató programok, pályázatok, akciók támogatása. A lakóházak környéki fásítás növelésének érdekében szemléletformálás a civil szervezetek bevonásával. Vissza kell szorítani a területpazarló fejlesztéseket.


Falugazdász Duna-Ipoly Nemzeti Park Mezőgazdasági vállalkozások, őstermelők civil szervezetek, lakosság


2005.


folyamatos

TÁJ-4. Tájvédelmi szemlélet kialakítása.

A tájvédelmi szemlélet több szinten valósul meg: az önkormányzat (településtervezés, koordinálás, támogatás), az önkormányzati intézmények (tájékoztatás, példamutatás), oktatási intézmények (környezeti nevelés, példamutatás), civil szervezetek (tudatformálás, akciók) munkájában, a lakosság helyes viselkedésében és környezethasználatában. A településtervezés egyre fontosabbá váló feladata korunkban, hogy a városiasodással együtt járó emberi egészségre káros hatásokat minimálisra csökkentse, az ökológiai tényezők figyelembe vételével. Az új lakó, ipari, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetek helyének megválasztásakor, tervezésekor, a településrendezés során, a zöldterületek kialakításakor a megfelelő ökológiai kutatások és felmérések kell képezzék a tervező munka alapját. A tájvédelmi tervezés alapjai: Az energia- és területtakarékos építkezési és települési mód, amely figyelembe veszi, illetve kihasználja az éghajlati adottságokat, a növényzet és a vízfelületek klíma84


szabályozó hatását, a besugárzási és széljárási viszonyokat, a hőmérséklet napi és éves ingadozásait. A környezeti elemek védelme (talaj, víz, levegő). Az önkormányzat támogatja a tájvédelmi szemléletet erősítő kezdeményezéseket az önkormányzati intézményekben, az oktatási intézményekben, a civil szférában. Ilyenek lehetnek a szemétszedési akciók, rendezvények a környezetvédelmi jeles napokon, tanösvények kialakítása és fenntartása, erdei iskolák szervezése, faültetések, stb.


szervezetek:

Duna-Ipoly Nemzeti Park Mezőgazdasági vállalkozások, őstermelők civil szervezetek, lakosság oktatási intézmények A programpont elkezdésének ideje:

2005.


folyamatos

8.2.16 Épített környezet

ÉP-1. Jobb, az esztétikai, történeti, ökológiai szempontokat figyelembe vevő tervezési módszerek kialakítása, elterjesztése a településkép javításának befolyásolására.

Az Alkotmány az állampolgárok testi és lelki egészségét többek közt az épített és a természetes környezet védelme útján kívánja megvalósítani. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szakmai követelményként fogalmazza meg az értékes településkép, építészeti-, beépítési jellegzetesség és látvány védelmét, a kedvező tájolást, a higiénia, egészségés környezetvédelem, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem, valamint az életvédelem követelményeinek figyelembevételét. A településrendezés és az épített környezet alakítása emberhez méltó és esztétikus, magába 85


foglalja az építészeti örökség, a települések zöld területeinek védelmét. Műemléki jelentőségű a település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata. Megtartásra érdemes, akkor is ha egyes alkotóelemei nem védett műemlékek. Elsődleges feladat a hagyományos településképet őrző épületek feltárása, helyi védettségbe helyezése. A Mogyoródra jellemző hagyományos zárt sorú, részben fésűs beépítésű lakótelkek pusztulnak, a település mostanra fokozatosan elvesztette az egyedi építészeti karaktert hordozó épületállományát. A programpont végrehajtása során részletes tervek készülnek a helyi védettségbe vont épületekről. A részletes terveknek a következőket kell tartalmazniuk: Jelenlegi állapot (külső, belső, valamint a környezet). Jelenlegi hasznosítás. Felújítási ütemterv, költségkalkuláció. Jövőbeni hasznosítás, használat, esetleges kompenzációk. A hatékony védelem az épített környezettel kapcsolatos szemlélet átalakításával kezdődik. Első lépése a tervezési szemlélet módosulása lehet, melyben jó példával járhat elő az önkormányzat.




2004.


folyamatos

ÉP-2. A műemlékvédelmi szabályozás és finanszírozás kialakítása. A fenntartási tevékenység javítására megfelelő szabályozás kialakítása és alkalmazása.

Az önkormányzat feladata, hogy segítse a műemléki értékek megőrzésével kapcsolatos feladatok teljesítését. Ezért a műemlékek feltárása, állapotfelmérése után rendeletet alkot a védendő épületekről és környezetükről, azok esztétikai értékükkel összhangban álló hasznosításukról, a helyreállításról, illetve meghatározza az önkormányzat és a jelenlegi használók, tulajdonosok jogait és kötelezettségeit. Országos műemlékvédelmi védettséget élvez a Nepomuki Szent János szobor, mely barokk stílusban készült a XVIII. században (87 helyrajzi szám alatt) és az 1770-ben, 86


barokk stílusban épült Kálvária (87 helyrajzi szám alatt).




2004.


folyamatos

8.2.17 Emberi egészség védelme

EMB-1. Pihenés, sport, rekreáció lehetőségeinek biztosítása a településen

Biztosítani kell, hogy a helyi lakosság számára elérhető pihenést és sportolási lehetőséget biztosító létesítmények készüljenek a jövőben. A szükséges beruházások a település idegenforgalmi, turisztikai elképzeléseinek szerves részeiként valósulnak meg. A befektetők és állami támogatás segítségével lehetőséget kell biztosítani a turizmus vendégein kívül a helyi lakosság számára is a rekreációs lehetőségek helyi igénybevételére. Az idegileg, fizikailag fáradt ember felfrissülését a zöldterületek segítik. A művi környezet függőleges-vízszintes vonalrendszere után természet összetett kuszasága, színei, hangjai segítik a feltöltődést. Ezért nagyon fontos a zöldfelületek (erdők, mezőgazdasági területek) védelme, fejlesztése és a belterületi zöldterületek (parkok, kertek) kiterjedésének szinten tartása, illetve növelése.


civil szervezetek, lakosság oktatási intézmények idegenforgalmi befektetők


2005.


folyamatos

87


EMB-2. Pollenek okozta allergiás betegségek visszaszorítása

Nem könnyű védekezni olyan gyom ellen, amely ún. pionírnövény, vagyis az elsők között jelenik meg az üres földterületeken, másrészt erősen allergén. Az összefüggő humán rendszerek (utak, vasutak, cső-, légvezetékek) folyosót biztosítanak a gyomok terjedésének, ugyanakkor a szétszakadozott természetes ökológiai háló sajnos egyre alkalmatlanabb az őshonos fajok zavartalan, megfelelő kiterjedésű élőhelyeinek fenntartásához. Így gyakran változó és szélsőséges feltételekhez alkalmazkodó fajok versenytársak nélkül maradnak. A parlagfű irtása háromféle hagyományos módon történhet: Kézi gyomlálással, mely során teljes egészében eltávolítjuk a növényt. Különösen játszóterek, homokozók, parkok, sportpályák mentesítésénél, ahol a kémiai védekezés mellőzendő, ezen parkokat gyepesíteni és ápolni kell. Kaszálás, általában 3 kaszálás biztosít megfelelő eredményt. A vegyszeres gyomirtás előtt alapos környezettanulmányt kell folytatni. A Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó. A jelenlegi problémakezelés "csővégi" művelet: kaszálás után a parlagfű elveszíti a korábbi versenytársait, s mielőtt azok utolérnék, már szétszórta pollenjeit, a gyökeres gyomlálás magágyat készít egy újabb parlagfű számára. A parlagfű végleges, a területről történő kiirtását kizárólag a természetes szukcessziós folyamatok mesterséges meggyorsításával érhetjük el. Fontos a lakosság, civil szervezetek bevonása a felvilágosításba, akciókba. Az önkormányzati rendelet területek tulajdonosaira vonatkozó rendelkezéseinek betartatása, ellenőrzése.

88



szervezetek:

Duna-Ipoly Nemzeti Park Pest Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Mezőgazdasági vállalkozások, őstermelők civil szervezetek, lakosság oktatási intézmények A programpont elkezdésének ideje:

2005.


folyamatos

8.2.18 Környezettudatosság

TUD-1. Az önkormányzat döntés előkészítési és döntési folyamatába beépülnek a környezetvédelmi és környezetgazdálkodási szempontok.

Ahhoz, hogy a település életében érvényesüljenek a környezetvédelem szempontjai elengedhetetlen a környezettudatos településirányítás megvalósítása. Ennek megalapozását szolgálja a települési környezetvédelmi információs rendszer, mely kartonos, térképes, a települési környezetvédelmi feladatok ellátásához célszerűen tagolt szakterületi bontású és felépítésű adatrendszerrel rendelkező, áttekinthető nyilvántartású információs rendszer. Célja a környezeti területi és környezethasználati adatok szolgáltatása. Tervezési alapadatokat és értékelési kritériumokat tartalmaz a környezeti károkat megelőző, azokat csökkentő környezetvédelmi tervezés, valamint a települési környezetet és a természeti erőforrásokat kímélő településrendezés és településfejlesztés számára. Egyben információs és kiindulási háttéranyagot szolgáltat a külső szakértők, a helyi közszolgáltatást végző vállalkozások, társadalmi szervezetek, továbbá a lakosság számára. Polgármesteri Hivatal munkatársai már eredményesen használhatnák egy ilyen rendszer eszköztárát, de a település még nem engedheti meg magának a rendszer 89


telepítésének költségeit. Azonban hosszú távon sor kerülhet egy ilyen beruházásra. Első lépésként készüljön el egy környezeti monitoring rendszer terve, ezután lehet a finanszírozásról, megvalósításról gondolkodni. A rendszer alrendszere az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszernek (a környezet védelméről szóló 1995. Évi LIII. törvény 12. §. (3) bek.,64. §. (1) bek. b) pont).

A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal szervezetek: A programpont elkezdésének ideje:

2004.


folyamatos

TUD-2. Az oktatásban a környezeti értékek megismertetésének arányának növelése.

A programpont célja a környezetért felelős társadalmi tudat kialakítása. A környezeti nevelés feladata, hogy az emberek megismerjék egyes döntéseik környezeti következményeit és a választható helyes megoldásokat. Szereplők és feladataik a környezeti szemléletű oktatásban, nevelésben: Önkormányzat Szerepe: a programpont szervezése, lebonyolítása. Feladata: Környezeti információk publikálása, a környezetvédelemmel kapcsolatos szórólapok, plakátok, kiadványok szerkesztése, a média folyamatos tájékoztatása, lakossági fórum(ok) szervezése, azokon részvétel, civil szervezetek támogatása.

Önkormányzati intézmények Szerepük: példamutatás, akciók, környezetvédelmi jeles napok szervezése plakátok, szórólapok kihelyezésének helyszínei. Feladatuk: elsőként itt kerülhet bevezetésre a szelektív hulladékgyűjtési rendszer, így fontos szerepük van a tájékoztatásban és a példamutatásban.

90


Tanárok Szerepük, feladatuk: a gyermekek oktatása, szülők folyamatos tájékoztatása, példamutatás, részvétel a rendezvények, akciók megszervezésében, programokon való részvétel.

Civil szervezetek Szerepük, feladatuk: akciók, rendezvények megszervezése, lebonyolítása, lakosság tájékoztatása, kapcsolattartás a lakossággal, önkormányzati feladatokban való részvétel, illetve azok átvállalása.


civil szervezetek, lakosság oktatási intézmények és tanárok


2004.


folyamatos

TUD-3. A civil szféra szerepének növelése a környezettudatos életmód és viselkedés kialakításában.

A település érdekeit képviselő önkormányzat célul tűzi ki a közösségi konszenzusteremtést, érzékelteti, hogy a lakosokkal együtt a közös érdekek alapján dolgozik egy egészséges környezetű, lakható településért. A lakosság és a civil szervezetek bevonása a környezetvédelmi tervezésbe és végrehajtásba csak a környezet állapotáról és az aktuális tervekről való megfelelő tájékoztatással valósulhat meg. A tájékoztatásnak megfelelő fórumokat kell biztosítani, ahol a civil és egyéb érdekvédő szervezetek, a lakosság, a vállalkozások kifejthetik véleményüket. Fontos az információk pontos, közérthető tálalása. A nyilvánosság bevonásával jól tájékozott, aktívabb, környezettudatos közösséget 91


alakíthatunk ki. Az önkormányzat munkáját megkönnyítendő javasoljuk önkormányzati feladatokba a civil szervezetek bevonását és évi rendszeres támogatását. A civil szervezetek, alapítványok számára elérhetők olyan anyagi források, melyeket a települési önkormányzatok nem érhetnek el. A civil szervezeteknek viszont szükségük van egy folyamatosságot biztosító állandó segítségnyújtásra, melyet helyi szinten csak az önkormányzaton keresztül valósulhat meg. A civil szervezetek önszervező jellegük miatt könnyen szét is esnek, esetleg egy-egy aktívabb tag vezetése alatt tevékenykednek látványosan, majd elsorvadnak. E hullámzó teljesítményt kell az Önkormányzatnak közreműködési, együttműködési szándékkal és folyamatos kisegítő támogatások (anyagi, eszköz támogatás, működési hely) nyújtásával kiegyensúlyozottá tenni.




2004.


folyamatos

TUD-4. A helyi vállalkozások munkájára és viselkedésére egyre jellemzőbb lesz a környezetgazdálkodási szempontok figyelembe vétele.

Lásd IPAR-1.

TUD-5. A Települési Környezetvédelmi Program aktualizálása, felülvizsgálata kétévente

A program aktualizálására, felülvizsgálatára két okból van szükség. Az egyik az állandóan változó jogszabályi környezet. Az egyes környezetvédelmet érintő törvények meghatározóak a programpontok végrehajtását tekintve, illetve új programpontok megfogalmazására késztethetik a döntéshozókat. A jogszabályi környezet változása az európai integrációs folyamat következtében sok esetben felgyorsult. A másik ok a felülvizsgálatra, hogy a programok teljesülése esetén, 3-4 év után fel 92


kell mérni azok eredményességét és a szükséges következtetéseket le kell vonni. Egyes rövid távú programpontok teljesülése előfeltétele egy, vagy több más programpontnak. Ezekre a részprogramok elkészülte után, azokat figyelembe véve új költségvetést és megvalósítási tervet kell készíteni. Ilyenkor újra meg kell vizsgálni, hogy jól van-e meghatározva a probléma, az előidéző okok továbbra is fennállnak-e, nem változtak-e idő közben, ugyanazok-e az elérendő célállapotok. Végrehajtás módja és a feladatok végrehajtói továbbra is a legmegfelelőbbek-e? A teljes környezetvédelmi program újrafogalmazása 6-8 év elteltével lehet szükséges.

A programpont végrehajtásában résztvevő Polgármesteri Hivatal civil szervezetek, lakosság

szervezetek:

A programpont végrehajtásának időpont- 2006., 2008. jai:

8.2.19 Környezetbiztonság

BIZ-1. Cselekvési program kidolgozása rendkívüli környezeti káresemények kezelésére

A település környezeti biztonságára különösen veszélyesek lehetnek az ipari vagy mezőgazdasági veszélyes anyagok, illetve veszélyes technológiák alkalmazása, valamint a nem megfelelő hulladékkezelésből, tárolásból, elhelyezésből származó környezeti katasztrófák. Az önkormányzat a település környezeti biztonsága érdekében megteremti a települési környezeti védekezés feltételeit, ellátja a feladatkörébe tartozó védekezési feladatokat (1999.évi LXXIV. Törvény 19-23. §-ai). Nyilvántartja a veszélyes anyagokat használó, illetve azokat előállító, továbbá veszélyes technológiákat alkalmazó üzemeket, azok telephelyeit, a veszélyforrást jelentő felhasznált vagy termelt anyagokat és technológiákat, a lehetséges káros kihatásokat, hatókörzetüket. A veszélyes technológiát alkalmazó üzemeket környezeti kárelhárítási terv készítésére kötelezi. Kijelöli a veszélyeztetett területek körüli védőterületet, védőtávolságot. Felkészül egy esetleges rendkívüli környezeti kárelhárítás koordinálására, meghatározza a veszélyes létesítmények bejelentési és közreműködési kötelezettségét, a 93


védekezést végrehajtó szerveket és feladataikat és a polgármesteri hivatal feladatait.


Ipari, mezőgazdasági üzemek


2005.


folyamatos

8.3

A környezetvédelmi program ütemezése

94


95


96


97


8.4

Költségek

A település környezetvédelmi programjának végrehajtását 2004. második felében lehet elkezdeni. Azoknál a programpontoknál, amelyek költségeit az önkormányzat nem, vagy csak részben tudja felvállalni, ott pályázati úton kell a forrásokat szerezni. Itt a program megkezdése a pályázat megírása és beadása, végrehajtása, vagy befejezése a költségek fedezetének meglétéhez kötött. A programpontok egy része jelenlegi folyamatokba beilleszthető, minimális átszervezéssel, illetve prioritás váltással megoldható.

FÖV-1, VÍZ-6, TUD-1, LEV-3: Első lépésben elsősorban helyi szabályozást igényel, így külön költséggel nem jár. VÍZ-1, VÍZ-2, ZAJ-2, KÖZL-1: Minimális költségek, elsősorban kapcsolatfelvételre, kölcsönös tájékoztatásra szolgál. SZE-2, TUD-3: elsősorban a lakosság tájékoztatása a feladat. ÉP-1, ÉP-2: a település múltjának fontos része a régi épületek, védelmük, illetve azok előkészítése nélkülözhetetlen. HULL-1: A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésére már szerződést kötött az önkormányzat, tervezett költség. TUD-2: Elsősorban a környezetvédelmi program rövid változatának a sokszorosítást tartalmazza, ez része a program készítésének, nem jelent külön kiadást.

98


A tervezett legfontosabb feladatok 2004-re a következők:

Kód

Környezetvédelmi program pontjai A belterületen az erózió által veszélyeztetett terüleFÖV-1. tek, talajok védelme. A Fóti vízbázis védelmének érdekében az EGIS által végeztetett kárenyhítésben, kármentesítésben való VÍZ-1. együttműködés. A Chinoin Rt. és Gödöllő városa által hulladéklerakásra használt területen a talaj és a talajvíz vizsgálata, szükséges intézkedések megtételének elősegítéVÍZ-2. se. VÍZ-6. A patakok állapotának megőrzése, rendezése. A kerti égetésekre vonatkozó szabályozás kialakítáLEV-3. sa HULL-1 Hulladékgazdálkodási terv készítése HULL-2 Illegális hulladéklerakók felszámolása, megelőzése Szennyvízcsatornára kötöttség maximalizálása, egyedi szennyvízaknák működésének megszüntetéSZE-2. se. Közlekedési eredetű zaj- és rezgés csökkentése a Fóti és Gödöllői úton, közlekedés szervezéssel, útZAJ-2. hálózat fejlesztéssel, az utak korszerűsítésével. A közlekedés okozta levegő és zajterhelés csökkenKÖZL-1. tése. Jobb, az esztétikai, történeti, ökológiai szempontokat figyelembe vevő tervezési módszerek kialakítása, elterjesztése a településkép javításának befolyásoláÉP-1. sára. A műemlékvédelmi szabályozás és finanszírozás kialakítása. A fenntartási tevékenység javítására ÉP-2. megfelelő szabályozás kialakítása és alkalmazása. Az önkormányzat döntés előkészítési és döntési folyamatába beépülnek a környezetvédelmi és környeTUD-1. zetgazdálkodási szempontok. Az oktatásban a környezeti értékek megismertetéséTUD-2. nek arányának növelése. A civil szféra szerepének növelése a környezettudaTUD-3. tos életmód és viselkedés kialakításában.

-

10.000,- Ft

10.000,- Ft 625.000,- Ft

50.000,- Ft

10.000,- Ft 10.000,- Ft

100.000,- Ft

100.000,- Ft

400.000,- Ft 100.000,- Ft

99


9

FORRÁSMUNKÁK, ADATOKAT SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK

•

Mogyoród Településrendezési terve és helyi építési szabályzata

•

1/2003. számú rendelet a közterületek tisztántartásáról és egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről

•

16/2000. (VII.13) Ör.sz.rendelettel módosított Az állatok tartásáról-szóló 16/1999. (XI.15.) számú rendelet

•

A parlagfű visszaszorításáról szóló 10/2003.(V.9.) Ör.sz. számú rendelet

•

2/2004. (II.6.) számú rendelete az önkormányzati környezetvédelmi alapról szóló 4/1996.(III.26.) sz. rendelet hatályon kívül helyezéséről

•

Kistájkataszter

•

Dr. Kasza Sándor (1998): Pest megye Kézikönyve.

•

CEBA Kiadó, Budapest

•

Bándi Gyula (2000): Környezetjog. Osiris Kiadó, Budapest

•

Barna Bertalan (2000) Települési önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak végrehajtása. Környezetügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató, Budapest

•

Horváth Zsuzsa, Buzás Kálmán, Jász-Suba Lajos (2002) Az Európai Unió környezeti politikája és annak önkormányzati hatásai. Municipium Alapítvány, Budapest

•

Tóth Zoltán (1997) A települések világa. Ponte Press Kiadó, Pécs

•

Mogyoródi Hírek, Mogyoródi Hét Forrás

•

Házi Judit: Vegetációtérképezés észak Pest megyében (ELTE, 1997)

•

Térségi Hulladékgazdálkodási Pilot Program

•

Nemzeti Környezetvédelmi Program I.-II.

•

Nemzeti Természetvédelmi Alapterv

•

Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram

•

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program

•

Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia

•

Duna Menti Regionális Vízmű Rt.

•

Állami Autópálya Kezelő Rt.

•

EGIS Gyógyszergyár Rt.

•

Chinoin Rt.

•

Duna-Ipoly Nemzeti Park

•

Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 100


•

Ker-HU Kft.

•

Kupac Bt.

•

Palota Környezetvédelmi Kft.

•

Aquapark

•

Hungaroring

•

Ten-Line Kft.

•

Agruniver Holding Kft.

101

Mogyoród Környezetvédelmi Programja 1 BEVEZETÉS

Recommend Documents