Platánfa Óvoda. helyi nevelési programja szeptember 1

Platánfa Óvoda helyi nevelési programja

2013. szeptember 1.

1

Tartalomjegyzék I. Bevezető

1. oldal

I./ 1. Tiszagyenda település bemutatása

2. oldal

I./ 2. Platánfa Óvoda bemutatása

3. oldal

I./ 3. Hagyományrendszerünk

3. oldal

I./ 4. Helyzetelemzés

4. oldal

II. Gyermekkép, óvodakép

5. oldal

II./1. Gyermekkép

5. oldal

II./2. Óvodakép

5. oldal

III. Az óvodai nevelés feladatai

6. oldal

III./1. Az óvodai nevelés általános feladatai

7. oldal

III./1./1. A nevelő munka alapvető keretei: az egészséges életmód alakítása

7. oldal

III./1./1./2. Platánfa Óvoda Egészségfejlesztési Programja

9. oldal

III./1./2. A nevelő munka alapvető keretei: érzelmi nevelés és a közösségi nevelés

18. oldal

III./1./3. A nevelő munka alapvető keretei: az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

20. oldal

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei

22. oldal

IV./1. Személyi feltételeink

22. oldal

IV./2. Tárgyi feltételeink

22. oldal

IV./3. Az óvodai élet megszervezése

22. oldal

IV./4. Az óvodánk kapcsolatrendszere

24. oldal

IV./4./1. Óvoda- család

24. oldal

IV./4./2. Együttműködés az iskolával, óvoda-iskola átmenet segítése

25. oldal

IV./4./3. Együttműködés a szakmai szervekkel

26. oldal

IV./4./4. Együttműködés az egészségügyi szervekkel

27. oldal 2

IV./4./5. Együttműködés a közművelődési szervekkel

27. oldal

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai - A tevékenységközpontú óvodai nevelés feladatrendszere

28. oldal

V./1. A nevelés eszközei

28. oldal

V./1./1. A játék és a tanulási tevékenység

28. oldal

V./1./2. Társas, közösségi tevékenység

31. oldal

V./1./3. Munkatevékenység

32. oldal

V./1./4. Szabadidős tevékenység

34. oldal

V./2. Komplex foglalkozások rendszere

35. oldal

V./2./1. Anyanyelv

35. oldal

V./2./2. Matematika

36. oldal

V./2./3. Természet- társadalom- ember

38. oldal

V./2./4. Mese- vers

41. oldal

V./2./5. Vizuális tevékenységek

42. oldal

V./2./6. Ének- zene, énekes játék

44. oldal

V./2./7. Mindennapi testnevelés

45. oldal

VI. Sajátos feladataink

47. oldal

VI./1. Gyermekvédelem

47. oldal

VI./2. Sajátos nevelési igényű gyermekekkel való bánásmód

48. oldal

VI./3. Esélyegyenlőség az óvodánkban

49. oldal

VII. Érvényességi nyilatkozat

50. oldal

VIII. Legitimációs záradék

50. oldal

IX. Záradék

52. oldal

Melléklet

53. oldal

Platánfa Óvoda Integrációs Pedagógiai Rendszere

54. oldal

3

I. Bevezető Programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a 363/2012.(XII.17.) módosító kormányrendelet alapján készült, amely lehetőséget ad a szakmai önállóságra, pedagógiai nézetünk érvényesítésére. Óvodai nevelésünk alapját képezi a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program, amely 2009. szeptember 1.-től kiegészül a Kompetencia alapú óvodai nevelés és az Integrációs Pedagógiai Rendszer egyes elemeivel.

Pedagógiai alapelveink  A gyermekeinknek joga van ahhoz, hogy megkapják a neki megfelelő gondoskodást és nevelést, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessenek, amely igazodik egyéni szükségleteikhez, életkori és egyéni sajátosságaikhoz, fejlődési ütemükhöz.  A gyermekeinket – mint fejlődő személyiséget –szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg.  Gyermekeink nevelése elsősorban a családok joga és kötelessége. Ebben a mi óvodánk kiegészítő valamint esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be.  Az óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakozására irányul, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával;oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.  Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a legelemibb pszichikus szükséglete.  A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket.  A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégítse ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja.  Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak.  Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket.  Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenység rendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír.  A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejődjön. A gyermekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítani az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.  Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék.  A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben.  A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer.  Jelentős alapvetés a megfelelő életvitel az egészséges életmód iránti igény kialakítása.  A tágabb és szűkebb környezete közvetlen tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne.  A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedését. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. 4

Elkészítettük saját nevelési programunkat, amely szakmailag összehangolt és tükrözi óvodánk egyéni arculatát.  Különös gondot fordítunk a halmozottan hátrányos gyermekek integrált nevelésére. (IPR)

I./1. Tiszagyenda település bemutatása A településről az első adat az 1248-ik évből származik Kemej megye János nevű főesperese összeírásból, akkor még Gyenda néven szerepelt. Az első hiteles irat azonban Eger főpásztora által kiadott 1332-ben kelt rendelet. Az Árpád korban a település létét bizonyítják a Gyenda-tó és a Garahalom nevű határ részek területéről előkerülő tárgyak. Magyarországon az 1784- 1787-ik években történt első népszámlálás tartalmaz adatot a községről, majd a következő 1848/49-es szabadság harc utáni összeírás is jellemzi a települést. A lakosság túlnyomó része a századforduló előtt és után is a Gyenda kifejezést használta, de hivatalosan a Tisza elő nevet is használták. A Tisza előnév a Tisza folyó közelségével kapcsolatos. Tiszagyenda település az Észak Alföldi régióban Jász- Nagykun Szolnok megyében, a Tiszafüredi kistérségben található Szolnoktól 50 km-re. Tiszagyenda község földrajzi helyzete alapvetően meghatározza a lakosság foglalkozási körét. Ipara nem volt, a kisiparosok száma elenyésző inkább csökkenő tendenciát mutat. A településen mezőgazdasági jellegű termelés folyik a Mezőgazdasági Kft. kivételével, egyéni vállalkozások formájában. Tiszagyenda Község Önkormányzata a terület fejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. Kormányrendelet alapján a leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségben van. Ennek elsődleges oka az infrastruktúra hiánya, a magas munkanélküliség (országos átlag felett van folyamatosan), az inaktív lakosság magas aránya. A településen igen kevés a munkalehetőség és a lakosságunk elöregedő, népesség megtartó ereje minimális a munkalehetőségek hiánya miatt. Az előzőekben vázolt helyzetből következik, hogy ezek az idős lakosok gyermekeiktől távol élnek, hiszen a fiatalok a környező városokban dolgoznak, és igen ritkán látogatnak haza szüleikhez. Így minden támaszt az önkormányzat szociális ellátó rendszerétől kapnak a rászorulók. A településen általános iskola működik 1-8-dik évfolyamig. Az elszegényedett lakosság megélhetési gondokkal küzd és az egészség megőrzésére, megelőzésre kellő figyelmet nem fordítanak (pl:. szűrő vizsgálatok stb.), mivel helyben csak házi orvosi ellátás van (vérvétel nincs) és nagy távolságra kell utazni szakorvoshoz illetve szakellátásért (Karcag, Szolnok, Debrecen stb.). Jelenleg Tiszagyenda község lakóinak száma 1090 fő. 2007 óta sajnos folyamatos csökkenő tendenciát mutat a lakónépesség száma a településen. I./2. A Platánfa Óvoda bemutatása Óvodánk 1966-ban épült óvodai nevelés céljára. A tiszagyendai óvoda 1972-ben az általános iskolához integrálódott 2004/2005-ös nevelési évtől az alacsony gyermeklétszám miatt az óvodánk egycsoportossá vált, és már csak 30 gyermeket tudunk felvenni. 2009. július 1-től óvodánkat kistérségi társulás keretén belül a Kunhegyes Város Óvodai Intézményéhez csatolták, így tagintézményként 5

működtünk tovább. 2013. július 1-től viszont visszakerültünk önkormányzati fenntartásba, mivel megszűnt a kistérségi társulás. Óvodánk új neve: Platánfa óvoda. Két tágas, világos csoportszobánk 50 férőhelyet biztosít az óvodáskorú gyermekek számára. Bútorainkat az elmúlt években folyamatosan le tudtuk cserélni farsangi valamint jutalékok összegyűjtéséből. Udvarunk zöld pázsittal borított, örökzöld díszcserjék díszítik. Udvari játékaink nagy része az évek folyamán elavult, elhasználódott éppen ezért pályáztunk a TÁMOP 3.1.11-es pályázatra, melynek segítségével bővíthetjük a kinti játékainkat.. Ha az eszköznormához viszonyítjuk játékellátottságunkat, akkor ebben az évben sokat javult játékkészletünk. Ezt pályázati pénzből és farsangi bevételből sikerült megvalósítani. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretén belül óvodánk több info- kommunikációs eszközhöz jutott, ezzel is segítve munkánkat. Ebben az évben az óvoda épülete, szintén pályázatnak köszönhetően megújul. A nyílászárókat kicserélték hőszigetelt üvegekre. Az épületre szigetelés és nemes vakolat került. 47 év után az óvoda teljes felújítása megtörtént. A jövőben fejlesztésre váró feladatok:  Bútorzat fokozatos cseréje  Udvari játékok beszerzése  Az udvar esztétikusabbá varázsolása

A település bemutatásából jól látható, hogy milyen nehéz körülmények között élnek az emberek itt Tiszagyendán. Ezekből a családokból kerülnek ki a hozzánk járó gyermekek. A családok anyagi és lakhatási helyzete nem megfelelő. Jellemző rájuk, hogy a családban 3 vagy több gyermek van. A szülők iskolázottsága igen alacsony így a munkanélküliség száma is magas. Az óvodánk egyik fontos feladata ezen hátrányok kompenzálása.

I./3. Hagyományrendszerünk: Hagyományok, ünnepek: Az óvodában minden alkalmat megragadunk a hagyományok, ünnepek kialakítására. Érvényesítjük a fokozatosság, a folyamatosság, a rendszeresség elvét. A gyermeki személyiségre akkor hat építőleg a hagyományápolás, ünnepelés, ha mély érzelmi töltéssel, aktív részese. Arra törekszünk, hogy az ünnepnap legyen más nap a többi naphoz képest, ez külsőségekben is nyilvánuljon meg. Az ünnep gazdagságát a meghittségben és érzelmekben is kifejezzük. Azzal is erősítjük a család - óvoda kapcsolatát, hogy mintát adunk, és a hagyományok ápolásában az ünnepeken rész vesznek a szülők és a családtagok. Ezekre a rendezvényeinkre évek óta egyre nagyobb az érdeklődés.

Hagyományok, ünnepek az óvodában:           

Születésnapok, névnapok ünneplése Szüret Halloween Egészségnevelési hét Mikulás Advent, Karácsony Farsang Megemlékezés március 15-ről Húsvét Föld napja Anyák napja 6

 Gyermeknap  Évzáró, nagyok búcsúztatása

I./4. Helyzetelemzés:

2012/2013-as tanévi adatok alapján.

gyermek ebből létszám HH

év eleji gyermek létszám év közben jött év közben távozott év végi gyermek létszám

35 fő

31 fő

4 fő

4 fő

3 fő

3 fő

36 fő

32 fő

HHH

roma

SNI

5 fő

2 fő

-

óvoda köteles

még 1 évig oviban marad

2 fő

5 fő

4 fő

felmentést BTMNkapott es

1 fő

3 fő

1 fő

II. Gyermekkép, óvodakép II./1. Gyermekkép A családokkal együttműködve, a nevelési tevékenységüket kiegészítve és segítve – a gyermekek spontán érését hangsúlyozva, olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik közül legtöbben az óvodáskor végére készen állnak az iskolai tanulás megkezdésére.  Akik jól érzik magukat társaik és nevelőik között az óvodánkban. Aktívak, érdeklődőek, szívesen tevékenykednek.  Testileg és lelkileg egészségesen fejlődnek. Rendelkeznek az életkoruknak megfelelő testi és lelki képességekkel és készségekkel.  Kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak.  Nagy hangsúlyt kap intézményünkben a szabadjáték.  Kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben.  Átérezhetik a hagyományok üzenetét.  Nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról. 7

 A kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják. Választékosan beszélik anyanyelvüket, gondolataikat világosan kifejezik.  Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

II./2. Óvodakép  Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.  Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minél jobban megismerjük a hozzánk járó gyermekek családi szokásait, nevelési elveit mivel az elsődleges nevelési színtere a család.  Otthonos környezetben a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, tudatos fejlesztésére törekszünk az optimális feltételek megteremtésével a hátrányok csökkentése érdekében főleg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek részére.  Különös gondot fordítunk új óvodásaink beszoktatására, segítjük az elszakadás átélését, támaszt nyújtva a gyerekeknek, érezze megértjük, és segíteni szeretnénk.  A gyermek szociális életképességét minden későbbi fejlődés alapjaként tekintjük. Valljuk, hogy a hátrányok jelentős része egyéni fejlesztéssel leküzdhető. A tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a gyermekeink azt érezzék, a siker valószínűbb, mint a kudarc.  A kisgyermeket őszinte, feltétel nélküli elfogadás, szeretet és megbecsülés, bizalom övezi.  A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása.  A migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, érősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.  Az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének, a szabad játék elsődlegességének biztosítása.  Segítjük az óvoda-iskola átmenetet közvetetten járulunk hozzá az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődéséhez.

III. Az óvodai nevelés feladatai A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény aktivitását. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - az érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda, nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán „megengedi”, hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket.

8

A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja:  A teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.  Az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. A 3-7 éves korú gyermekek óvodai foglalkoztatása, nevelése, iskolára való felkészítése.  Az eltérő fejlődésű ütemű gyermekekkel való foglalkozás, három szintre történő differenciált képességfejlesztés minden gyermekre vonatkozóan.  A sajátos nevelési igényű gyermekek részére, olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítását. Ehhez a helyi nevelési programunkhoz nagyon jól csatlakoztatható elemként a kompetencia alapú nevelés, amely sajátos arculatot és hangsúlyt ad a meglévő óvodai nevelési gyakorlatunknak. Ebben az évben (2009) Jó gyakorlatunkat a Kurucz utcai óvodában vettük, ami a gyermekek komplex állapotfelmérésére és azok egyéni fejlesztésére irányul. Minden tanévben kétszer mérjük, és számítógépen rögzítjük a gyermekek adatait. Ezek után elkészítjük a gyermekek egyéni fejlesztési tervét. Az eredményekről a szülőket külön fogadóóra alkalmával tájékoztatjuk. Az óvodapedagógusok számára lehetőséget ad:  Az óvoda-iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs újtartalmú megközelítésére.  Az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezésére.  A céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó -, nevelő-, oktatómunka megélésére.  Saját kompetens személyiséggé válási folyamatának megsegítéséhez.  A saját kompetenciájának fejlesztésére (ismeret, tudás, attitűd).  A gyermekek differenciálás szintek (I, II, III), képességfajták (értelmi, szociális, testi, kommunikációs: verbális, nonverbális) szerinti fejlesztésére.

Óvodánkban integrációs nevelés folyik. Az integrációs pedagógiai rendszer nagy segítséget nyújt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében. Az Óvodai fejlesztő program meghatározza az óvodai nevelésnek azokat a területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az együttműködések kialakításának ösztönzése azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelent, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak.

III./1. Az óvodai nevelés általános feladatai Óvodánkban a nevelői munka az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, valamint az anyanyelvi - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az említett területek nem választhatók el szorosan egymástól, a nevelői munka során egymással összefüggnek, az egész nevelési folyamatot áthatják.

III./1./1. nevelőmunka alapvető keretei: az egészséges életmód alakítása 9

Cél:  Tapasztalják meg és váljék igényükké az egészséges életmód.  Érezzék magukat biztonságban.  Váljon igényükké a rendszeres mozgást, pihenést, táplálkozást, testápolást, öltözködést tartalmazó életritmus.  Váljanak képessé testi szükségleteik önálló kielégítésére

Feladat:  A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet fenntartása és folyamatos javítása.  A gyermek gondozása, testi szükségleteinek mozgásigényének kielégítése.  A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.  A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése.  A helyes életritmus kialakítására az életkori sajátosságokat szem előtt tartó, rugalmas, következetes napirend és heti rend megtervezésével és megszervezésével.  Táplálkozási, öltözködési, testápolási, pihenési szokások formálása valamint a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.  A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.  A környezet védelméhez és megóváshoz kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.  Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

A tevékenységek megszervezése: A helyesen kialakított életritmus visszahat az életfolyamatokra. Ezért rugalmas, de a gyermekek élettani szükségleteit kielégítő napirendet tervezünk, melyben érvényesül a folyamatosság és a kötetlenség. Különös figyelemmel érvényesítjük az alvás-pihenés, a szabad levegőn való tartózkodás és a táplálkozással kapcsolatos szükségletek kielégítését, valamint a mentálhigiénés gondozást. A táplálkozást alapvető ösztön-kielégítésnek tekintjük. Jelentős szerepünk van a gyermekek táplálkozáshoz való viszonyának alakulásában. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodási igényük kialakítását szolgálja. A gyermek, tisztálkodási teendőiben segítséget kap az óvodapedagógustól, valamint a dajkától, fokozatosan és folyamatosan szoktatjuk az önálló tisztálkodásra. Az öltözködés alkalmazkodás az időjáráshoz, de formálja a gyermekek ízlését, igényességét, önállóságát. Segítjük a szülőket az általánosan tapasztalt túlöltöztetés veszélyeinek elkerülésében. A gyermekek pszicho-szexuális fejlődését segíti a nemekhez alkalmazkodó öltözék. Az óvodában váltócipőt, tornaruhát és pizsamát kérünk. A 3-6-7 éves gyermek fejlődésében kiemelkedő szerepe van a mozgásnak. Egyrészt azért, mert agyának oxigénellátását a gyermek tüdeje csak fokozott mozgással, vagy kiabálással tudja biztosítani. Másrészt azért, mert az óvodáskorú gyermek ismeretei 80 %-át mozgásos- cselekvő- manipuláló tevékenységgel szerzi. A mozgásfejlesztés a gyermekek mozgásaktivitásának fenntartását, fejlesztését és kielégítését célozza. Minden nap szabad, spontán mozgást és a szervezett mozgástevékenységet biztosítunk. Sétálni sokszor visszük a gyermekeket mindig valamilyen meghatározott céllal. 10

Az óvodáskorú gyermek alvásigénye napi 12-13 óra, melynek kielégítéséről, az egyéni eltéréseket is figyelembe véve, részben a nap folyamán kell gondoskodnunk. Az elegendő, pihentető, nyugodt alvás a gyermek szomatikus, pszichés fejlődésének egyik feltétele. Erre a szülők figyelmét is felhívjuk, megelőzve a későbbi magatartási-viselkedési és tanulási rendellenességek egy részét. Az alvás, pihenés ideje alatt a csoportszobában csendet, nyugalmat, jó levegőt, megfelelő hőmérsékletet biztosítunk. Ébresztéskor és öltözködéskor vigyázunk arra, hogy a gyerekeket ne érje huzat. Alvó gyermeket lehetőség szerint gyengéden ébreztünk fel. Az egész óvodában fokozott gonddal szervezzük meg azokat a munkafolyamatokat, amelyek a pihenő időre esnek. Nagy figyelmet fordítunk a levegőztetésre. Lehetőség szerint naponta több órát, délelőtt és délután is kinn tartózkodnak a gyermekek a levegőn. A levegőztetés idejére is gondoskodunk a gyermekek tevékenységének megszervezéséről. Szeles időben, sűrű ködben, vagy ha a hőmérséklet -10 C alá esik a csoportszobák fokozott szellőztetése mellett a gyermekek az épületben maradnak. Nyári kánikulában fokozottan ügyelünk arra, hogy a gyerekek ne hevülhessenek túl, tevékenységüket a szabadban, árnyékban, vagy az épületben szervezzük meg. A szabadban tűző napsütésben a gyermeket megfelelő védőruházatban 10 percen túl sem tartjuk. Egészség-betegség. Együttműködünk az orvossal a kötelező szűrések elvégzésében, az adódó pedagógiai és szervezési feladatok ellátásával is. Szomatikus vagy pszichés betegség, zavar, elmaradás, akadályozottság alapos gyanúja esetén erről a szülőket azonnal tájékoztatjuk, felvilágosítást adunk a korai segítségadás szükségességéről, segítséget nyújtunk a megfelelő szakember megkeresésében. Házirendünkben szabályozzuk a gyermekek betegségére vonatkozó teendőket.

A fejlődés várható eredménye:          

Önállóan használja a WC-t; Vigyáz a mosdó rendjére; Önállóan mos kezet, használja a körömkefét; Önállóan mos fogat, a fogápoló szereket tisztán tartja; Szükség szerint használ zsebkendőt; Ügyel az étkező asztal esztétikumára; Helyesen használja az evőeszközöket; Mozgása harmonikus, összerendezett; Szokásává vált a rendszeres, gondos tisztálkodás; Helyesen, megfelelő sorrendben öltözködik, vetkőzik, ruháját helyre rakja.

A sikeres iskolai munkához szükséges a gyermek testi, lelki és szociális érettsége, és annak megfelelő ütemben való fejlődése. Óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekekkel speciális végzettségű szakemberek foglalkoznak. Az őáltaluk elkészített fejlesztési terv alapján érik el a megfelelő fejlettségi szintet. Óvodánk egészségfejlesztési programja:

III./1./1./2. Platánfa Óvoda Egészségfejlesztési Programja

I. Az egészségfejlesztési program jogi háttere: A 20/ 2012. (VIII.31.) EMMI – rendelet 128.§ bevezeti az óvodai teljes körű egészségfejlesztés fogalmát és részletszabályait. 11

II. A teljes körű egészségfejlesztés célja: Az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a testi- lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő tevékenységben, amely áthatja az óvodai élet egészét.

III. Az egészségfejlesztésünk alapelvei: 

Az esélyegyenlőség biztosítása – minden egyes gyermek számára( joga van minden gyermeknek ahhoz, hogy amire szüksége van az egészséges testi- lelki fejlődéshez azt biztosítsuk számára.)



A tevékenység és a mozgás hasson a kedvező értelmi fejlődésre



Sokszínű, érdekes, változatos, örömteli, biztonságos, játékos, meseszerű tevékenységek átélése



Differenciálás szakszerű megtervezése helyett- öndifferenciálás lehetősége

-

Önmegvalósítás- önkibontakozás- az önfejlődés elősegítése

  

Hozzásegíteni sajátos, egyéni szükségleteinek kielégítéséhez gyermekeinket ( Egészséges életmód testi-lelki szükségleteinek kielégítése) Hatással legyen saját tempójának fejlődésre a tevékenységek kivitelezésére



Lehetőségek biztosítása- a tevékenységek választási lehetőségével- elegendő idő biztosításával

IV.

Egészségnevelés, fejlesztés területei: Testi nevelés:

          

személyi higiéne környezethigiéne környezetvédelem testnevelés- és sport- több mozgás egészséges táplálkozás balesetek megelőzése elsősegélynyújtás időben orvoshoz fordulni- szűrővizsgálatok megelőzésre nevelés biztonság igénye életkorral járó biológiai sajátosságok

12

Pszichohigiénés nevelés: Egészséges életvezetés    

Napi és heti életritmus Játék, tanulás, munka, alvás Pozitív értékrend kialakítása A jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségleteinek kontrollálása- belső harmónia

Stressz elhárítás    

Apróbb sikertelenség elviselése Konfliktusok megoldása, problémamegoldás Önismeret, éntudat Dönteni tudás

Érzelmi nevelés  Az életkorral járó pszichohigiénés életmódbeli tennivalók  Tudják érzelmeiket felismerni, kifejezni saját erényeiket, gyengeségeiket felismerni, érzéseiket kezelni  Fontos az empátiás- képesség, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése

Szociális higiénés nevelés:

Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása      

Barátságok kialakítása Kommunikáció fejlesztése Kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása Etikai, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni ( házirend) Szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok mellőzése( hátrányos helyzetűek) Társadalmi támaszok(család, barát, egyesület, kisközösség....) fontossága, előnyei

V.

Az egészségvédelmi program tartalma:

 Egészséges táplálkozás 13

   

Mindennapos testnevelés, testmozgás, öltözködés Testi és lelki egészségfejlesztés Baleset- megelőzése és elsősegélynyújtás Személy higiéne területén

a. Egészséges táplálkozás

Intézményünkben biztosítjuk a gyermekeknek az élettani szükségletnek megfelelő minőségű tápértékű étkezéseket. A megfelelő étrend biztosításához figyelembe vesszük az OÉTI- táplálkozás egészségügyi ajánlást. Saját főzőkonyhánkon készítjük el az óvodás korcsoportnak megfelelő ételeket. Területei: Jogok, igények

Táplálkozás: Annyit és akkor ehet, amikor éhes ihat, amikor szomjas A gyermeknek kiegyensúlyozott táplálkozásra van szüksége.

Megvalósítás lehetőségei

Szervezési feladatok - objektív feltételek: hely, idő, eszköz - szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb. - folyamatos reggeli, - kocsi, tálca uzsonna - étel, ital biztosítása - ebéd adott időben (vaj, lekvár, méz, - szokásrend tea...) - kínálás, udvariasság - óvónő, dajka - tálalás, szedés szemlélete önkiszolgálással - idősebb társak - igény szerinti hatása, utánozható mennyiség minták - étkezés légköre, nincs erőltetés - evőeszköz: kés használatát próbálhatja

A szükségletek kielégítés során beépülő értékek

Egészséges életmód, biológiai értékek: egészség értéke, önkiszolgálásönellátás, szociális értékek, biztonság STB.

b. Mindenn apos testnevel és, testmozg ás, öltözköd

és A gyermekek egészséges testi- lelki fejlődésének elősegítése a rendszeres mozgás biztosításával a mozgáskultúra megalapozásával és a motoros képességek fejlesztésével. Célunk a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése. Területei: Jogok, igények

MOZGÁS

Megvalósítás lehetőségei

- napirend, életritmus

Szervezési feladatok - objektív feltételek: hely, idő, eszköz - szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb. - udvar kihasználása

A szükségletek kielégítés során beépülő értékek

Egészséges életmód, 14

IGÉNYÉNEK megfelelően mozoghat

Területei: Jogok, igények

ÖLTÖZKÖDÉS önállóan öltözködhet valamint kis segítséggel

- MINDENNAPI MOZGÁS - elegendő levegőzés, - udvari mozgás - szervezett mozgás(testnevelés, mindennapi testnevelés) - szabadtéren - kirándulás, séta - vízhez szokatás, szánkózás Megvalósítás lehetőségei

- gyermekismeret - mozgásfejlesztő eszközök - tornaterem terembeosztás - mozgásos játékok kezdeményezése

-napirend, életritmus érkezéskor, távozáskor, torna alkalmával, délutáni pihenéskor valamint egyéni szükségletekor: fázik,melege van

-mozgásfejlesztő játékok, -utánzó játékok

Szervezési feladatok -objektív feltételek: hely, idő, eszköz -szubjektív feltételek:légkör élmények, minták személyi feltételek, módszerek, stb.

biológiai értékek: egészség értéke, mozgás megszeretése, stb.

A szükségletek kielégítés során beépülő értékek

Váljanak képessé testi szükségleteik önálló kielégítésére

c. Testi, lelki, mentális egészség fejlesztése

Célunk, hogy elősegítsük a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassuk a gyerekek környezetéhez történő alkalmazkodást és pozitív hatást gyakoroljon a gyermekek személyiségfejlődésére.

Területei: Jogok, igények Nkt. 62§ (1) bekezdés

Megvalósítás lehetőségei

Szervezési feladatok - objektív feltételek: hely, idő, eszköz - szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb.

A szükségletek kielégítés során beépülő értékek

15

A pedagógus kötelessége, hogy a gyermekek testilelki egészsége érdelében mindent megtegyen. 20/2012 EMMIrendelet 131§ (1-4) bekezdése minden óvodai dolgozóra vonatkozik.

- pszichés, érzelmi jóllét fenntartása a napirendben - játék és egyéb tevékenységben a kielégítő társas kapcsolatok kialakítás és fenntartása. - Konfliktusok megoldása, a stressz leküzdésének lehetőségei/ verseléséneklés- egyéni tevékenységek - pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érintő változásokra

( pszichológus esetmegbeszélés) - szakirodalom - továbbképzés

- jókedv kiegyensúlyozottság magabiztosság biztonság, akarat, kitartás, önfegyelem

Az óvodapszichológus feladatai az óvodában: EMMI rendelet 132 § foglalja össze az alábbiak szerint:  Elsődleges célja a gyermek személyiségfejlesztése.  Közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak.  Egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító intézkedésekben, továbbá megszervezi a szűrővizsgálatokat, a mentálhigiénés preventív feladatokat, az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pszichológiai feladatokat, a krízistanácsadást, a kiemelten tehetséges gyermek tehetséggondozását, az együttműködés és az ellátás kereteit.  Kiemelt célcsoportja az ötödik életévüket betöltött gyermekek.  Szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervez, segíti a pszichológiai ismeretek elsajátítását, kapcsolatot tart az oktatásért felelős miniszter jogszabályban kijelölt, az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis feladatait ellátó intézménnyel, és együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal. Intézményünkben az óvodapszichológusi feladatokat óraadó pszichológus látja el.

d. Baleset- megelőzés és elsősegélynyújtás

Célunk, a gyermekeink testi épségének megóvása és erkölcsi védelméről való gondoskodás, az óvodába történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig, valamint az óvodán kívül tartott programok ideje alatt. 16

Az óvodapedagógus feladatai:    

 

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet 168§-a rögzíti, hogy az óvodában a nyilvántartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a balesetmegelőzés szempontjaira. Olyan környezetet teremtünk, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, és fejlesztjük a gyermekek biztonságára törekvő viselkedését. Az óvoda alapdokumentumaiban rögzítjük az intézményi védő, óvó előírásait. Amennyiben az óvodában baleset történik, az elsősegélynyújtást követően haladéktalanul értesítjük a szülőt, orvost, ha szükséges mentőt hívunk. A miniszteri rendelet 169§-a alapján az óvodában bekövetkezett gyermekbalesetet nyílván tartjuk. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbalesetet haladéktalanul kivizsgáljuk. Az óvodának lehetővé kell tennie a szülői szervezet, közösség részvételét a gyermekbaleset kivizsgálásában. Végül az intézményünk megteszi a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek megelőzésére

e. Személyi és környezeti higiénia fejlesztése

A gyermek higiénés állapotának megítélése szükség szerint a testápolás pótlása az óvodapedagógusainak és a segítőinek együttes feladata.

GONDOZÁS: TISZTÁLKODÁS Területei: Jogok, igények

TISZTÁLKODÁS: WC- használat szükség szerint, amikor szükségét érzi - kézmosás igény szerint - fogmosás - fésülködés - ruha

Megvalósítás lehetőségei

- intimitás biztosítása ( függöny, egyedül) - tumultus elkerülése - bizalom a gyermekben, - tapasztalatcsere

Szervezési feladatok - objektív feltételek: hely, idő, eszköz - szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb. - berendezés - munkabeosztás - szakkönyvek, szakirodalom, továbbképzés

A szükségletek kielégítés során beépülő értékek

Egészséges életmód, biológiai értékek: egészség értéke, esztétikai biztonság, stb.

17

rendezettsége...

GONDOZÁS: ALVÁSIGÉNY ALVÁSIGÉNYÉNEK KIELÉGÍTÉSE A gyermekeknek szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen

- délután, ha tovább alszik - a nem alvók toleranciája, csend - napirend rugalmas - életritmus egyéni - amellett, aki barátja

- hely, ágyak elhelyezése, nem fejtől – lábtól - csend, gyerekek toleranciája, minta alapján - óvodapedagógus mintája, elalvás körülményei - nagyobbak, kevesebbek alvók szokásai - folyamatos ébredés

Egészséges életmód, Biológiai értékek: egészség értéke, szociális értékek, biztonság stb.

Környezeti higiénia Környezeti higiéniára nevelésünk magába foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, esztétikáját, a termek szellőztetését, az ivóvíz higiéniáját, a helyes fűtést, a világítás biztosítását, az udvar tisztántartását, helységek és eszközök tisztaságát. Mindezek együttesen az egészségfejlesztés szempontjából megalapozó jellegűek és nagy jelentőségűek a kisgyermekek személyiségfejlődése szempontjából.

Az alábbi módszerek állnak rendelkezésünkre egészségnevelési programunk megvalósítására: Egymásra épülő rendezvénysorozatok:           

Nevelőtestületi értekezlet Óvodapedagógusok, segítők és külső szakemberek együttes képzése egészségfejlesztés témakörben Szülői fórumok egészségfejlesztő, népegészségügyi szakember, Rendszeres testedzés a szülőkkel Környezetvédelmi tevékenység Szűrővizsgálatok Kirándulások, szabadidős programok Egészségvédelmi programok bemutatása Higiénés eszközök bemutatása Víz- levegő,- fényterápiák Közös programok az óvodai partnerek bevonásával

18

Az óvodánknak kiemelt az együttműködési kötelezettsége- a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó személyekkel, intézményekkel, és hatóságokkal.      

Védőnői szolgálat Gyermekorvos Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat Nevelési Tanácsadó Alapítvány

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS LEHETŐSÉGEI, TEVÉKENYSÉGEK, ÖTLETEK

Tevékenységek

Mozgás minden nap

Ősz - szüretek - Kompótok - Befőtt, savanyúság eltevése télire - gyümölcssaláta - zöldségsaláta - dióverés - ivólé készítése - sütemények - mindennapi gyümölcs gyümölcsteák

- kirándulás - séták - napi mozgás - tartásjavító torna - Lábboltozat erősítése

Tél - gyógyteák - sütőtök sütése - párologtatás - szelektív hulladékgyűjtés - fogászati szűrés - plakátkészítés - napi gyümölcs

Tavasz Elsősegélynyújtás - virágültetés - palántázás - hajtogatás - rügyeztetés

Nyár Szabadban - alvás -pancsolás - homokozás - mozgásos szabad- és szervezett játékok - kézművesség - dalos játékok - vízhez szokatás

kihívás napja fára mászás - hógolyózás - szánkózás - csúszkálás - hóember építés - séták

kerékpártúra családi (sport)nap

III./1./2. A nevelőmunka alapvető keretei: érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 19

Cél:       

Legyen a felnőttekkel és a társaival együttműködő, hozzáértő és független. Társas kapcsolataiban, egyszerű konfliktusait legyen képes megoldani; Erősödjön meg a gyermekben az empátiás készség; Erősödjenek a gyermek szociális érzelmei; Erősödjenek esztétikai érzelmei; Erősödjenek erkölcsi érzelmei; Legyenek a gyermekek jól-neveltek és udvariasak;

Feladat:  Folyamatosan kommunikálunk a gyermekekkel, biztosítjuk az állandó személyes érintkezést, erre biztatjuk őket társas kapcsolataikban. Közös tevékenységeket szervezünk, közös élményszerzést biztosítunk.  A gyermekekkel együtt alakítjuk a közösségi szokásokat, szabályokat.  Fokozatosan, tervszerűen ismertetjük meg az udvarias viselkedés szabályait, normáit.  Egymáshoz való alkalmazkodás tanulását segítjük.  Támogatjuk a gyermekek barátkozását.  Biztosítjuk és támogatjuk a családos óvodakezdést.  Óvodába lépés előtt családot látogatunk felvételt nyert gyermeknél.  Hagyományok ápolásával, ünnepek szervezésével közös örömteli élményeket biztosítunk.  Mintakövető magatartással adunk példát a gyermekeknek és a szülőknek.  Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék szűkebb, tágabb környezetüket ezáltal, a hazaszeretet és a szülőföld iránti tiszteletet szépre, jóra nevelést  A minket körülvevő környezet, természet megbecsülését.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek érdekében együttműködünk a fejlesztésükhöz szükséges szakemberekkel.

Tevékenységek szervezése: Az óvónő-gyermek, dajka-gyermek kapcsolat az óvodás korban alapvető, meghatározó kapcsolat, jelentős elsőbbsége van a kortárskapcsolatokkal szemben. A kiegyensúlyozott légkör megteremtése mellett, arra törekszünk, hogy az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása legyen határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, elfogadó, toleráns, pozitív attitűd jellemezze, amely a gyermek számára példa értékű. Emellett törekszünk arra, hogy a gyermekek önkifejező, önérvényesítő törekvéseit elősegítsük.

A társas élet kialakításának előfeltételei: Biztosítjuk a derűs, nyugodt, otthonos légkört, melyben helyet kap a vidámság, a humor. A gyermekek minden pozitív aktivitását támogatjuk. Mindenkor készen állunk arra, hogy a gyermekek számára élményszerzési lehetőséget, tevékenységeket ajánljunk, támogatjuk a gyermek kezdeményezéseit, segítjük kivitelezését.

A társas élet kialakításának megalapozása: 20

Nyílt napokat szervezünk az érdeklődő szülőknek, lehetőséget adunk a HOP céljainak megismerésére. Az óvodába lépés előtt családlátogatást végzünk. Amikor a gyermek az óvodával ismerkedik, akkor ebbe a folyamatba bevonjuk a szülőket is, a nevelési év kezdetén mindkét óvodapedagógussal részt veszünk ebben a tevékenységben. Biztosítjuk, hogy ebben az időszakban, ha a gyermek igényli, akkor a meglévő tárgykapcsolatai megmaradjanak az óvodában is.

A fejlődés elvárt eredménye:       

Ragaszkodik a csoporttársaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez. Tud alkalmazkodni a csoportban kialakult szokásrendszerhez. A játékszeren megosztozik a társaival. Segíti a társait a tevékenységekben. Türelmesen meghallgatja a felnőtteket és a társait. Az udvariassági formák betartásával kommunikál. Számon tartja társait, érdeklődik hiányzásának okáról.

A sikeres iskolai munkához szükséges a gyermek testi, lelki és szociális érettsége, és annak megfelelő ütemben való fejlődése. Óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekekkel speciális végzettségű szakemberek foglalkoznak. Az őáltaluk elkészített fejlesztési terv alapján érik el a megfelelő fejlettségi szintet.

III./1./3. A nevelőmunka alapvető keretei: az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél:  Fejlődjön a gyermekek észlelése, érzékelése, emlékezete, figyelme, képzelete, gondolkodása, kreativitása.  Fejlődjön a gyermekek beszédészlelése, beszédmegértése.  Fokozódjon beszédaktivitásuk.  Szókincsgyarapítás.  A gyermekekben bontakozzanak ki a nyelvi és kommunikációs készségek..

Feladat:  Az új gyermekek fogadásakor, a beszoktatás során valamint évente egy alkalommal felmérjük a gyermekek aktuális beszédállapotát, a vizsgálat eredményét az egyéni fejlődési naplóban rögzítjük.  A napi tevékenységek megszervezésekor szóbeli megnyilvánulásra ösztönző, oldott légkört teremtünk, keressük az egyéni és kisebb csoportos beszélgetések alkalmait.  Őszinte örömmel és odafordulással fogadjuk a gyermekek szóbeli megnyilvánulásait, bátorítjuk a félénkebbeket. A megszólalásra kulcsszavak, félmondatok értelmezésével és mondásával segítjük a gyermekeket közléseik kifejtésére.  Tapintatosan javítjuk a gyermekek beszédében fellelhető helytelen kifejezéseket, a helyes megfelelő hangoztatásával. 21

 Beszédünkkel modellt nyújtunk, sok szinonimát használunk.  Anyanyelvünk szabályai szerinti tagolással, természetes gesztusokkal és mimikával, valamint lényeg kiemeléssel beszélünk.  Kerüljük az érdektelenséget okozó motyogást, és a fárasztó erős hangingert.  Megfigyeljük a családok beszédének jellemzőit, szülői értekezleteken tapintatosan felhívjuk figyelmüket az anyanyelvi nevelés fontosságára.  Bármilyen fejlődési zavar, akadályoztatás esetén szakember (orvos, logopédus, fejlesztőpedagógus) beavatkozását javasoljuk.

A tevékenységek megszervezése:

Óvodába érkezéskor, szabadidőben, naponta minél többször egyéni beszélgető kört alakítunk ki ezzel is kapcsolatot teremtünk, érdeklődéssel hallgatjuk a gyerekek otthoni élményeit, közléseit aktuális érzelmi állapotáról. Bekapcsolódunk a gyermekek játékába akkor, ha az a játék zavarása nélkül megtehetjük, hogy mintát adjunk a szituációkhoz alkalmazkodó beszédfordulatok, nyelvi kifejezések használatához. Ezt a csoportszobában és az udvaron szervezett játéktevékenységnél egyaránt tesszük. Mesét, verset és mondókát naponta többször is mondogatunk, amikor a játékszituáció azt kínálja, az egyes gyermekek, vagy a gyermekek kisebb csoportja körében. Vegyes életkorú csoportokban a kisebbekkel először egyénenként, két-három gyermekkel mondókázgatunk, mesélgetünk, fokozatosan bővítjük a hallgatók körét. A kisebbek mese, mondóka, vers hallgatásának kiindulója a játékszituáció, ezt fokozatosan tesszük helyhez kötötté.. A naponta kezdeményezett mesélésünk közvetíti a magyar mesék jellegzetes szó- és kifejezés fordulatait, ezzel bővítjük a gyermekek aktív és passzív szókincsét. Szokássá alakítjuk a gyermekek mesélését, játékban, szabadidőben, vagy a pihenés előtti időszakban. Biztosítjuk ebben a gyermekek önkéntességét, vállalkozó szellemét. A bábozás, dramatizálás eszközeit mindennap hozzáférhetővé tesszük, hogy ez a tevékenység beépülhessen a gyermekek játékába. Heti egy-két alkalommal néhány perces mozgásra, cselekvésre épülő anyanyelvi játékot szervezünk. A gondozási tevékenységek során értő odafigyeléssel támogatjuk a gyermekeket testi szükségleteik megfogalmazására, gesztusaink, mimikánk kifejezi mindezt. A naponta szervezett mindennapos testneveléseken, és a heti egy alkalommal vezetett testnevelési foglalkozásokon a szabályjátékokhoz és utánzó játékokhoz téri relációkat kifejező szókapcsolatokat mondunk. Amikor a gimnasztikai gyakorlatokat, játékos utánzó mozgásokat megfogalmazzuk, közléseink szemléletesek, sok hasonlatot tartalmaznak. Az időjárás adta lehetőségek szerint a testneveléseket vagy a szabadban, vagy nyitott ablaknál tartjuk, sok légző gyakorlatot, játékos hangutánzást ütemezünk be a beszélőszervek edzésére, a légzéstechnika javítására. Naponta alkalmat adunk a firkálgatástól elvezető rajzolásra, a gyermekek produktumaiból kiinduló kérdésekkel finoman késztetjük a gyermekeket a képek, firkák megnevezésére. A vizuális nevelés alkalmával az anyagok tulajdonságait szóban is megfogalmazzuk. Öltözések alkalmával elmondjuk és elmondatjuk az időjárás jellemzőit, sokszor használjuk az évszak adta időjárás jellemző kifejezéseit. Játékidőben, szabadidőben játszunk hallás- és ritmusérzék fejlesztő játékokat, annak érdekében, hogy a finom zörejek és hangszínek közötti különbségek hallását, kifejezését a gyermekek gyakorolhassák. A gyermekek játékában megragadjuk a téri relációk és számbeli összefüggések kifejezésének lehetőségeit, a heti egy rendszerességgel szervezett matematikai játékok során számfogalmakat, és a relációs összefüggések szóbeli változatát közvetítjük.

A fejlődés elvárt eredménye:  Szívesen beszélget felnőttekkel és társaikkal; 22

      

Beszédritmusa megfelelő; Szükségleteit érthető formában megfogalmazza; Szívesen bábozik, dramatizál; Beszéde folyamatos, helyesen alkalmazott kötőszavakkal; Szókincse megfelel az elvárható életkori jellemzőknek; Helyesen használja az igeidőket, ragokat; Minden szófajt használ;

A sikeres iskolai munkához szükséges a gyermek testi, lelki és szociális érettsége, és annak megfelelő ütemben való fejlődése. Óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekekkel speciális végzettségű szakemberek foglalkoznak. Az őáltaluk elkészített fejlesztési terv alapján érik el a megfelelő fejlettségi szintet.

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei IV./1. Személyi feltételeink Óvodánkban 4 dolgozó biztosítja az intézmény zavartalan működését. A nevelőmunkát 2 óvónő látja el 1 gyermekcsoportban. Az óvónők munkáját 2 szakképzett dajka segíti. Óvodapedagógusainkat elfogadó, segítő, támogató attitűd jellemzi, amely mintát, modellt jelent a gyermekek számára. Óvodai nevelésünk eredményességéhez elengedhetetlen az összehangolt munka a nem pedagógus végzettséggel rendelkezőkkel. Mint minden intézményben így nálunk is a nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll. Munkánkat külső szakember is segíti, aki a speciális nevelési igényű gyermekeink integrált nevelésén túl, a speciális fejlesztésüket is végzi. IV./2. Tárgyi feltételeink Az óvodánk rendelkezik azokkal a szükséges tárgyi feltételekkel, amelyek nevelési programunk megvalósításához elengedhetetlenek. Eszköz ellátottságunk jelentősen javult az elmúlt évekhez képest. Pályázati pénzből, farsangi bevételből több játékhoz, fejlesztő eszközhöz jutottunk. Óvodánk bútorzatának cseréjével egy szép esztétikus környezetben tudjuk fogadni a gyermekeket. Munkatársaink megfelelő munkakörnyezetének biztosítása adott az intézményünkben. Munkájuk zavartalan működéséhez a megfelelő eszközök rendelkezésre állnak. Intézményünkben fontos helyet foglal el, a szülőkkel való kapcsolattartás. Lehetőséget biztosítunk a szülők számára a bensőséges, négyszemközti, meghitt beszélgetésre, amelyre az óvónői szobában adunk lehetőséget. Évek óta sokan élnek ezzel a lehetőséggel és őszintén beszélnek a családjuk problémáiról, amire közösen próbálunk megoldást találni.

IV./3. Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban 2009. szeptemberétől új óvodai csoportnapló került bevezetésre, amely a kompetencia alapú tervezés szemléletét tükrözi. Ebben dokumentáljuk a napirendet, hetirendet, a nevelési tervünket és annak értékelését, a heti tervezőmunkánkat stb. Minden évben módosítunk benne valamit, hogy még jobb, még 23

jobban használható legyen.

Hetirend, napirend: A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlődőséhez szükséges a mozgásos tevékenységek szabad kibontakoztatása. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. Óvodánk 7:00 - 16:00-ig tart nyitva. Ez időn belül az étkezések és a pihenés időpontja állandó.

A napirend általános időkeretei:

7:00-11:30

11:30-12:45

12:45–16:00

Játék a szobában, a szabadban. Ezen belül: tízórai, szabadon választott, illetve az óvónő által szervezett, kezdeményezett tevékenységek. Készülődés az ebédhez Ebéd Készülődés a pihenéshez Pihenés, alvás Uzsonna Játék a szobában, szabadban

A napirend megszervezésének elvei:  A gyermekek napirendjét úgy állítjuk össze, hogy a tevékenységek közül folyamatosan a legtöbb idő a szabad játék tevékenységre jusson;  Családias légkör kialakítása;  A heterogén csoportokban kiemelt figyelmet fordítunk az eltérő korosztályok igényeire;  Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések teljes kiküszöbölésére;  A gyermek minden tevékenységet kipróbálhasson, elvégezhessen, amire képes, ami életkori sajátosságaiból adódik, és nem veszélyezteti a maga, vagy társai biztonságát.

Hetirend: A hetirendet is a rugalmasság és a folyamatosság jellemzi. A csoport óvodapedagógusainak kompetenciája, hogy a számukra és a gyermekek számára legmegfelelőbb időpontban valósítsák meg a 24

megtervezett feladatokat. A tervezéshez képest eltérhetnek, ha új élmény, ötlet, váratlan esemény téma merül fel. A gyermekeket érdeklő tevékenység, projekt feldolgozása napokon, sőt heteken át is tarthat. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében szakképzett óvodapedagógusok irányítják a gyerekeket.

A hetirend tartalma és maximális időkeretei: Naponta 20-30 perc

Naponta 30-35 perc

Matematika

Szerda

Mindennapi testnevelés Mese-vers Mindennapi testnevelés Mese-vers Mindennapi testnevelés

Csütörtök

Mindennapi testnevelés

Péntek

Mindennapi testnevelés

Hétfő Kedd

Művészeti tevékenység Mese-vers Természet – társadalom ember Mese-vers Művészeti tevékenységek

A hetirend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata, tehát az itt megjelölt hetirend csupán általánosságban és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó feladatokat.

Feladataink a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:    

Heti nevelés-tanulási tervkészítés Hetirend és napirend összeállítása A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése A nevelőmunka folyamatos értékelése

A felsorolt dokumentumokat a csoportnaplóban vezetjük. A gyermekek saját fejlődésének nyomon követése külön dossziékban található. A gyermek naplójában megtalálható az anamnézis, a megfigyelés, az egyéni fejlesztési terv és a hiányzásokat nyilvántartó lap.

IV./4. Az óvodánk kapcsolatrendszere IV./4./1. Óvoda-család Óvodánk elismeri a család elsődlegességét, tiszteljük a szülőt, elfogadjuk még akkor is, ha a gyermeknevelésben súlyos hiányosságokat tapasztalunk. Ennek tükrében lehetőséget biztosítunk a szülők számára, hogy igényeik alapján (fogadóórák, nyílt napok, családlátogatások, szülői értekezlet) alkalmával segítséget nyújtsunk gyermeke neveléséhez, fejlesztéséhez. A gyermekek egyéni fejlesztéséről és fejlődéséről folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket. Célunk az óvodánk és a család nevelési egységének megteremtése, nevelő partneri viszony kialakítása és annak sikeres működtetése. További célunk, hogy olyan nevelői hatások érjék a gyerekeket, amelyek egymást erősítve segítik a 25

gyermekek fejlődését. A kapcsolattartás formái:  Beiratkozás: Ismerkedés a gyermekkel és a szülővel, ismerkedés az óvodával  Családlátogatás: A család nevelési stílusának, a gyermek életkörülményeinek megismerése. Melyek az előzetes várakozásaink, mit várnak az óvodától. Szülő és pedagógus közötti bizalmi kapcsolat erősítése.  Szülői értekezlet: HOP megismertetése az óvodai élettel kapcsolatos információk megbeszélése. A gyermekcsoport életének, tevékenységeinek bemutatása. A fejlődés-lélektani ismeretekről tájékoztatás a szülők kívánsága szerint. Jellemző nevelési problémák megbeszélése. Az iskolaérettség jellemzői.  Fogadóórák: A gyermek egyéni fejlődésének, a nevelés eredményeinek, egyéni módszereinek és a problémáinak megbeszélése.  Nyílt napok: Betekintés az óvoda mindennapi folyamatába. HOP gyakorlati megvalósítása megfigyelési szempontokkal a szülők tájékozódásának segítése a gyermekük csoportbeli tevékenységéről.  Nyílt ünnepek: Közös élmények, az óvoda és a család közötti kapcsolat mélyítése.

IV./4./2. Együttműködés az iskolával

Óvoda -iskola átmenet elősegítése

Kisgyermekeink többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás figyelembevétele mellett lehetőséget nyújtunk gyermekeinknek a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Partnerünk: Tiszagyendai Általános Iskola. Az óvónők feladata a gyermek iskolára való alkalmassá tétele esetén:  Munkánk során tudatosodjék bennünk, hogy ez a feladat folyamat jellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét.  A gyermek adottságainak képességeinek készségeinek figyelembevételével tervezzük meg a gyermekek fejlesztési programját.  Vegyük figyelembe a gyermekek érési folyamatait.  Az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyermekeket megismerve oldjuk meg a 3-7 éves életszakasz feladatait úgy, hogy előkészítjük a következő életszakaszt.  Ne feledkezzünk meg a fejlesztés során, a gyermek elemi pszichikus szükségletének kielégítéséről, a játékról! A játékba integráljuk be a nevelés többi eszközét is.  Mielőtt az iskolai látogatásra sor kerül, látogassunk el az iskolába, hospitáljunk több órán, hogy az óvodai tevékenységi formákhoz leginkább hasonlót tudjunk bemutatni óvodásaink számára.  Készítsük elő a gyermekeket az iskolai látogatásra.  Látogassunk el közösen az iskolába, egy órára.  Felelősségteljesen, szakmailag kompetens módon döntsünk az egyes gyerek iskolára való alkalmassága felől.  Adjunk meg minden információs segítséget a szülők számára, amennyiben úgy érzik, hogy bizonytalanok gyermekük iskolára való alkalmassága felől.  Látogassuk meg a gyermekeket az iskolában.  Tapasztalataink alapján értékeljük ki saját elvárásainkat az iskolával szemben. 26

 Kezdeményezzünk kölcsönös hospitálási lehetőséget.  A kölcsönösség formai elemei váljanak tartalmivá.

2009-ben a Jó gyakorlatunkat a debreceni Kurucz utcai óvodában vettük. Ez az óvodai mérés-értékelési rendszert dolgozott ki, amelyet a mi óvodánk átvett és azóta is használ. Nagyon szeretjük mert nagyon átfogó képet ad a gyermekek fejlettségéről Ezzel is megkönnyítve az óvoda-iskola átmenetet. Ez a kidolgozott rendszer a gyermekek óvodába kerülésétől egészen kisiskolás korig nyomon követhető, jól dokumentálható. Nagy segítséget nyújt számunkra az óvoda által kiadott kiadványok. Cél:  A gyermekek érezzék jól magukat az iskolában.  Az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentes biztosítása.  A HHH gyermekek kudarcmentes iskolakezdése érdekében a gyermekek ismerjék meg az elsős tanítójukat.  A HOP eredményes megvalósítása. Feladat:  Iskolalátogatás a gyermekekkel, első osztályosok vendégül látása az óvodában.  Együttműködés az iskola alsós tanítóival.  Közös programok, rendezvények szervezése.  A kimenet mérése, az eredmények egyeztetése, a tapasztalatok beépítése a nevelőmunka tervezésébe és gyakorlatába.  Szakmai tanácskozások a leendő osztályfőnökkel a gyermekek fejlettségi szintjéről.  A gyermek iskolai után követése. Intézményünk óvoda- iskola átmenetének részletesebb kidolgozását az erre a témára kifejlesztett IPR tervünk tartalmazza.

IV./4./3. Együttműködés a Szakmai Szervekkel Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat: Óvodánkban a szociális intézményekkel jó kapcsolatot ápolunk. Gyermekvédelmi munkánk során jól működik a jelzőrendszer.

Cél:  A szociális intézményekkel közösen a családok szociális, mentális támogatása, megsegítése.  A hátrányos és veszélyeztetetett gyermekek fejlődésének nyomon követése és megbeszélése. Formái:  Gyermekvédelmi tanácskozás  Esélyegyenlőségi fórum  Óvodai látogatás 27

 Esetmegbeszélés

Pedagógiai Szakszolgálat: Olyan esetekben vesszük igénybe a Szakszolgálat munkáját, amikor valamelyik gyermeknél, fejlődési lemaradást, nyelv-és beszédfejlődési elmaradást, magatartási problémákat észlelünk. Amennyiben a gyermeknél a felmerült probléma beigazolódik, úgy megfelelő szakemberek segítségét vesszük igénybe.

IV./4./4.

Együttműködés az egészségügyi szervekkel

Védőnői és gyermekorvosi hálózat: A védőnő és a gyermekorvos napi kapcsolatban vannak egymással. Folyamatos látogatásokat tesz a csoportunkban, amelyek alkalmával szűrővizsgálatot, előadásokat tart. Az óvónővel közösen megbeszélik az esetlegesen felmerülő problémákat, és ha szükséges tájékoztatja a gyermekorvost is. A védőnő segíti az óvodánkat, a 3 éves korú gyermekek beíratásának támogatásával.

Formái:  Havonta higiéniai szűrővizsgálat  Évente hallás-látás vizsgálat  Évente testsúly, magasság mérése

IV./4./5. Együttműködés a közművelődési szervekkel Községünkben a Művelődési Ház és a Könyvtár egy épületben található. Vezetőjével nagyon jó kapcsolatot ápolunk, közös programokat szervezünk a gyermekek számára. Az óvodás gyermekek rendszeresen járnak a Művelődési Ház által szervezett gyermekklubba.

Formái:  Gyermekműsorokon való részvétel  Könyvtárlátogatás

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A Tevékenységközpontú Óvodai nevelés feladatrendszere: V./1. A nevelés eszközei V./1./1. A játék és tanulási tevékenység. Cél: 28

 Örömmel és bátran válogassanak játékeszközök és tevékenységek között;  Váljanak képessé játéktevékenységük kezdeményezésére, megszervezésére;  Szívesen játszanak társaikkal, legyenek képesek a szerepek elosztására és a szabályok felállítására;  Tartsák tiszteletben társaik magányos játékra való igényét; Feladat:              

Nyugodt légkört biztosítsunk az elmélyült játék feltételeinek megteremtésére. A napirenden belül elegendő időt és helyet biztosítsunk a játék számára. A játékhoz szükséges eszközöket folyamatosan biztosítsuk. Ötleteket, lehetőségeket, helyzeteket teremtsünk a sokszínű játék kialakulásához. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználásával hozzájárulunk a játék fejlesztéséhez. A gyermeki játék önállóságát tiszteletben tartjuk. Szükség esetén bekapcsolódunk a játékba, együtt játszunk a gyermekekkel. Értelmi képességet fejlesztünk (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). A gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését kielégítjük Lehetőséget adunk a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelően tevékenységet biztosítunk. A gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladat tudatát fejlesztjük. Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtunk segítséget a gyermekeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerhetik. Olyan minta, ami utánozható és beépíthető a játék tevékenységekbe és lehetővé teszi a játék kapcsolatok kialakulását is.

A tevékenység megszervezése A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréshez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett „játékos módszerekkel” nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. A gyermeki tevékenységet – különösen a játékban – nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi manuális, vagy mozgásos kapcsolat tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység – beleértve a játékot is - felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel 29

való együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet felhívni. A nevelési folyamat szélességben és mélységben képes az óvoda a gyermeki öntevékenység rendszerét kiépíteni. A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzó öntevékenység a legfőbb biztosíték arra nézve, hogy az öntevékenység az önfejlődés az önfejlesztés motívumait, képességeit és készségeit is létrehozza. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az, amit a kisgyermek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú programunk alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Külön szót érdemel az élmények szerepe a gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. Általában a gyermek spontán szerzett élményei és tapasztalatai nem kapnak kellő figyelmet. A legjobb esetben meghallgatják a felnőttek ezeket az élményeket, de nem számolnak a továbbiakban vele. A tevékenységközpontú óvodai nevelés nemcsak feltételezi, hanem el is várja az óvodapedagógus ilyen irányú figyelmét, érzékeny reagáló készségét. Ilyen pedagógiai alaphelyzetben már valóban nem lesz mesterkélt és erőltetett a gyermekek képességeire építve, azt alapul véve fejleszteni az egyént éppúgy, mint a csoportot. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. Gondoljunk például a társakkal való együtt játszás kialakulására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségeire, vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége vagy az alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egy-egy játékszituációban. Beszélhetünk azokról a nagyon is demokratikusan, a gyermekközösség elfogadott belső törvényszerűségei szerint kialakított játékon belüli szerepelosztásokról is, melyek a szerepjátékot a társadalmi gyakorlatban tapasztalható szituációk előzményeivé avatják.

A játék a tanulás legfontosabb tere A játék a legfontosabb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik. Óvodánkban a tanulás alapvetően életszerű és érzelmi megközelítésű, egyéni tapasztalatszerzésen, élménygyűjtésen alapul. A tanulás különböző szervezeti módjait alkalmazzuk óvodai nevelési munkánk során: egyéni, páros munka, mikrocsoportos, kooperatív tanulás. Kedvező helyzeteket és kereteket teremtünk arra, hogy az érdeklődésüket felkeltsük és fenntartsuk eszközökkel, könyvekkel, megfigyelésekkel, kísérletekkel, érzelmi motivációkkal. Hagyjuk kibontakozni a különleges kívánságokat, pl. különleges ős és egyéb állatok, növények, bolygók és az űr érdekességeinek magyarázatával, kép nézegetéssel, beszélgetésekkel és ezek feldolgozásával, mozgással, vizuális tevékenységgel, történetekkel, kommunikációs játékokkal. Helyt adunk tehát a gyermeki megismerésben a világ felfedezésére, kíváncsiságuk, közlésvágyuk kielégítésére a tervezett hagyományos anyagon túl is. 30

Ötéves korig a tanulás kötetlen formában történik. Kivétel ez alól a testnevelés, a sport, valamint azok a programok, amelyeken az egész csoport részt vesz: kirándulás, színház, vásárlás. A kötetlenség egyéni vagy mikrocsoportos tevékenységet jelent, amelyben a gyermekek öntevékenyen részt vesznek, az óvodapedagógus azonban tudatosan tervez. A tervezett témakörök feldolgozása nap, mint nap folyamatosan, játékosan, a játékidőben történik. Minden hónap más és más témakör körül forog: évszak, közlekedés, testünk, ünnepek. Ötéves kortól a kötelező foglalkozásokat a délelőtt folyamán szervezzük. Az óvodapedagógus az egy hétre tervezett keretanyagot a saját döntése alapján osztja be a hét napjaira, melyben minden terület komplexen szerepel. Az adott napon a témakörök feldolgozásával mindig más tartalom kap nagyobb hangsúlyt.

A fejlődés várható eredményei  Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását.  Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz.  Önállóak a játék előzetes, közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában.  A barkácsoláskor létrehozott eszközt felhasználják játékukban és a dramatizáláshoz.  Konstruáló játékokból bonyolultabb alkotásokat készítenek.  Játékhelyzetekben újraalkotja a felnőttek tevékenységét.  Kedves játékszereit is át tudja adni.  Szívesen bábozik, dramatizál.  Szívesen vesz részt a szabályjátékokban, egészséges versengés jellemzi: vereségit, győzelmeit elfogadja.  Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, melynek segítségével az emlékezetük terjedelme és tartalma fokozatosan növekszik.  V./1./2. Társas, közösségi tevékenység Cél:  Tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni.  A kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztése.  A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.

Feladat:  Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapokat biztosítsunk a beszoktatástól az óvodáskor végéig.  Egymás közötti bizalom kiépítésére törekszünk. (óvónő-gyermek, gyermek-gyermek között)  A gyermekcsoportokban az együttműködés, az együtt játszás, együtt dolgozás képességét kialakítjuk és gyakoroltatjuk. A tevékenység megszervezése: A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambíciójukat, vágyaikat képesek a közösség keretein elül is megvalósítani. Az élet is ilyen. Bizonyos korlátok között kiélhetjük magunkat, azaz nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodunk másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzánk. A célunk az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. A gyermekek egymás közötti és a felnőttekkel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és 31

az őszinteségre kell építenünk. Az óvodánk nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítjuk a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülő, óvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelőmunkában a szülőktől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. A fejlődés várható eredménye:         

Az eddig kialakult óvodai szokások a gyermekek igényévé válnak. A közös tevékenységekben aktívan részt vesznek. Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók után. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és a társaik közlését, kérdését. Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek. Kialakul a csoport élete iránti érdeklődés. Természetes szükségletté válik a közös tevékenység. Érzelmileg és értelmileg egyaránt elfogadják és követik az óvónő kérését, útmutatását. Felfogják alapvető metakommunikatív jelzéseit (elismerés, nem tetszés, öröm, biztatás, szomorúság).  Spontán alakuló kiscsoportokban képesek együttműködni egy-egy tevékenység, feladat elvégzésében, elfogadják a tennivalótói függő alá-, fölé- és mellérendelési viszonyokat. V./1./3. Munkatevékenység Cél:  Tanulják meg az egymás és a felnőttek munkáját megbecsülni.  Tapasztalják meg, hogy az elvégzett munka mások érdekeit is szolgálja.  Feladat:  Minden gyermeknek biztosítunk lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.  Folyamatosan biztosítjuk, bővítjük a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.  A munkaeszközök számára biztosítunk olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.  Adunk lehetőséget a gyermeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.  Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat.  Sok dicsérettel és buzdítással növeljük a gyermekek aktivitását. A tevékenységek megszervezése: Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és munkatevékenység. A munkatevékenység fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. Az értékteremtő 32

munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki a már említett nevelő-fejlesztő hatást. Itt is érvényes, amit a tevékenységről általánosságban elmondunk: alapvető körülmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégeznek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését, és ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni, ami elengedhetetlen a sikeres iskolakezdéshez. A sajátos nevelési igényű gyermekek is kiveszik a részüket a munka jellegű tevékenységekből, amelyet szívesen és örömmel végeznek. Az első feladat olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára elfogadható. Ezen kívül igen nagy fontosságú, hogy a munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. Váljon a csoport számára magától értetődő és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezheti. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időközönkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Azt felesleges meghatározni, hogy melyek azok az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek, amelyeket 3-5 vagy 7 éves korban végezhet el a gyermek. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá. A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekek meg tanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Pontosan oly módon, mint amikor a szerepjáték megkezdése előtt elosztják egymás között a szerepeket. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. A munkára nevelés általános értelemben magába foglalja a termelést, a gazdálkodást is, azaz a valódi értékteremtő képességek fejlesztését. Nekünk az óvodában ennél kevesebbel kell megelégednünk, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk megismertetni a gyerekeket a munka társadalmi értékével. Óvodában a gyermekek névnapjukon süteménnyel, szörppel vendégelik meg társaikat. Fontosnak tartjuk tehát az óvodában az élősarok kialakítását és kerti munka megvalósítását, mert a nevelésben játszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetőséget nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának.

A fejlődés várható eredménye:  Szívesen vállal egyéni megbízatásokat.  A tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében segédkezik, majd a helyükre gondosan visszateszi azokat.  Részt vesz a kerti munkákban.  Az étkezőasztalt pontosan és esztétikusan megteríti. 33

     

Étkezés után segít az evőeszközök elrakodásában. Aktívan részt vesz a teremrendezésben, ágyazásban. Szívesen végez munka jellegű tevékenységeket. Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát. A munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használja. Ügyel saját személye és környezete rendjére, tisztaságára.

V./1./4. Szabadidős tevékenység Cél:  Hasznos és tartalmas idő felhasználási lehetőség biztosítása.  Gyermeki önállóság, kezdeményező készség és döntési képesség kifejlesztése. Feladat:  Törekszünk a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére.  Keressük a lehetőséget arra, hogy biztosíthatnánk nagyobb mozgási és tevékenységi teret a gyermekeknek.  A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítjük, időszakonként átgondoljuk a változtatások lehetőségét és szükségességét. (Növény-, állatgondozás, gyűjtögetés, környezetszépítő tevékenység).  Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítjük elő a gyermekek fantáziájának fejlődését.

A tevékenység megszervezése: A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. Egyszerre szeretne mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. A szabad, autonóm egyéniség által determinált öntevékenység egyenlő a döntéssel. Ennek közelébe kell eljuttatni a gyermeket. Az ilyen döntést ugyanis már nem befolyásolja természeti szükségessége, társadalmi kötelességek. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésére álló idővel. Ebben a tevékenységi szférában sem képzelhető el, hogy a hosszú ideig szorosan irányított gyermek egyszer csak öntörvényei szerint cselekvő, önálló egyéniséggé válik. A kívülről irányított ember, különösen, ha hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez, nem lesz képes belülről, önmaga által irányított emberré válni Az alapvető társadalmi tevékenységeket és az individuális tevékenységi formákat ötvöző nevelési rendszer nem képzelhető el anélkül, hogy a társadalom tagjai elsajátítsák a társadalmi és egyéni lét fenntartásához és gyakorlásához szükséges képességeket. Ezeknek a képességeknek a sokrétűsége, elméleti és tapasztalati megalapozottsága, egymást erősítő és kiegészítő jellege az egyike azoknak a nagy horderejű feladatoknak, melyeknek megvalósítását az óvodában lehet elkezdeni. Ugyanakkor mindezek mellett az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési mód, hiszen még nagyobb lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához.

34

A fejlődés várható eredménye:  Tudjanak dönteni a szabadidejük hasznos felhasználási lehetőségei között. V./2. Komplex foglalkozások rendszere

2009. szeptember 1-étől nevelőmunkánk tervezését már a kompetencia alapú fejlesztés szellemében végezzük. Három szintre, differenciáltan történik a gyermekek fejlesztése. Hasznos segítséget nyújt a tématerv javaslat, amely a mindennapi munkánkat megkönnyíti. A tématerv javaslatok minden nevelési programhoz illeszthető, jól alkalmazható. Lehetőséget ad az óvodapedagógusoknak és a gyermekeknek arra, hogy a megkedvelt tevékenységet akár több héten keresztül élhessék át. A tématerv javaslat nem tervez ének-zenére és testnevelésre. A pályázat keretén belül hozzájutottunk a kompetencia alapú programcsomag kiegészítő segédleteihez (Zenevarázs, Játszunk? Természetesen, Néphagyomány, Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez stb). A meseládikó és az abban található bábok, hangszerek nagy segítséget nyújtottak a gyermekeknek önkifejezésükhöz, a drámapedagógia eszközeivel. A program lehetőséget adott a gyermekek számára a felfedező munka megismerésére, minél több tevékenykedtetésre, a tevékenységek végén önértékelésre. A társadalmi érintkezést megalapozó foglalkozások. V./2./1. Anyanyelv Cél:  Az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének kialakítása.  Olyan magyar nyelvi eszmény megközelítése, mely épen őrzi nyelvünk hagyományos tulajdonságait, a tömörséget, képszerűséget, a világosságot, az árnyaltságot.  A gyermekek beszédkészségének fejlesztése, szókincsének bővítése, kifejezésmódjának gazdagítása, beszédszintjük emelése.

Az anyanyelvi nevelés eszközei:  A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyerekek a mesékből, versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyerekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket.  A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.

Feladat:  Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört valósítunk meg.  A beszédöröm biztosítása: arra neveljük a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. 35

      

Lehetőséget teremtünk minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására. Képessé tesszük a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A gyermekek szókincsét folyamatosan bővítjük. Beszédmegértésüket fejlesztjük. Beszédtechnikájukat fejlesztjük a helyes kiejtés gyakorlásával. A gyermekeket inspiráljuk a kérdésekre, azok megválaszolására. A beszédhibákat jelezzük a logopédusnál.

A tevékenység megszervezése: Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Óvodánk fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Óvodánk tevékenységben gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon erre külön is tekintettel lenni, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt.

A fejlődés várható eredményei:  Aktívan használják kibővült szókincsüket.  Összefüggően mesélnek, beszélnek, sok kötőszóval, néha időrendiség-tévesztéssel.  Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot.  Képről cselekvéseket, történéseket leolvasnak.  Észrevesznek, felfedeznek ok-okozati cselekvéseket.  Kialakul a helyzethez illő hangsúlyozású, hanglejtésű és sebességű tiszta beszéd.  A kommunikációs játékok alkalmával fejlődik érzelmi kifejezőkészségük, beszédmódjuk, szerep szerinti viselkedésük.  Képesek a közléseket, jeleket felfogni és arra megfelelő módon reagálni.  Önálló mese-, versmondás, dramatizáló képességük fejlődik a mesehallgatás, dramatizálás, kommunikáció elemeinek kiemelésével, a szereplők közti kapcsolat megfigyelésével. Bátran használják a mozgás, a pantomim elemeket. V./2./2. Matematika Cél:  A minket körülvevő világ mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, tapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva.  A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása.  A logikus gondolkodás megalapozása.

Feladat:  Sokféle tevékenység lehetőségének a biztosítása a tapasztalatszerzésre. 36

 A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Az óvodánkban a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg:     

utánzásos, minta-modellkövető, spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés, gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, a gyermeki kérdéseke, válaszokra adott magyarázatok, az óvónő által kezdeményezett foglalkozások

A tevékenységek megszervezése: Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére a komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. Ez nem jelenti természetesen az, hogy a matematikai nevelés nem komplex formában a gyermekek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósulna meg. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi alaki, téri viszonyok összetevőire. Alakul ítélő képessége, fejlődik tér, sík és mennyiség szemlélete. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelésünk építhet ezekre a korai tapasztalatokra még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Az óvodáskort jellemző gondolkodási sajátosságokkal (invariancia, állandóság hiánya) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel.

A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetése rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb-nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel foglalkozásokon, az óvodapedagógus dönti el. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonzatai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására. Az óvodapedagógusaink feladata, hogy olyan eszközöket és tevékenységeket biztosítsunk, ami felkelti a 37

gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben tesszük lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.  A komplex matematika foglalkozásokon vagy kötetlen kezdeményezéseken minden esetben a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire támaszkodunk. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építve valósítjuk meg.

A fejlődés várható eredményei:  Matematikai jellegű helyzetről, problémáról szabadon elmondják saját gondolataikat.  Képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatni, mennyiségeket összemérnek, tárgyakat számolnak legalább tízig.  Tükörrel való tevékenységük tapasztalat- és élményszerzésre szolgál, térben ismerik a jobb és bal irányokat, értik és követik az irányokat.

A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások. V./2./3. Természet- társadalom- ember Cél:  A gyermekek ismerjék meg, szerezzenek tapasztalatokat, közvetlen és tágabb környezetükről, emberekről, növényekről, állatokról, természeti jelenségekről.  Alapvető összefüggéseket ismerjenek fel.  A természet megóvása váljék igényükké.

Feladat:          

Olyan feltételeket teremtünk meg, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben. Tudatosan törekszünk arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből. Biztosítunk minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéséhez. A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg. A természet iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, elmélyítése. A gyermek rávezetése a természetben végbemenő egyszerű változások okaira. A megismerési tevékenységhez biztosítjuk a feltételeket spontán vagy szervezett formában (téma, hely, idő, eszköz) A gyermek meglévő ismereteire alapozva, lehetőséget adunk, hogy az alkalmi és folyamatos megfigyelés, gyűjtés, szimulációs játék, egyszerű kísérlet alkalmával minél több érzékszerv bevonásával tapasztalhasson. Gyermek közelbe hozzuk, segítjük a szervezett, és spontán szerzett tapasztalatok feldolgozását. Ismerjék meg szülőföldjük néphagyományait, szokásait, tárgyi kultúráját.

A tevékenység megszervezése: 38

Ez a komplex foglalkozás, mint elnevezéséből is kitűnik, szeretné egységben megmutatni és érzéke1tetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Nem vagyunk hívei a szétszabdalt, szeletelt foglalkozásoknak, mert azok nem képesek az életben megmutatkozó sokszínűség mellett az összefüggések feltárására. Az óvodai foglalkozások rendszerének hagyományos felosztása az iskolától átvett valóságot modellezi és így már az óvodában megkezdődik a világról a gyermek felé áradó észlelések, tapasztalatok, ismeretek szétaprózódása, ezért okoz nehézséget az összefüggések meglátása és megértése a gyermek számára. A tevékenységközpontú programunk célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad szemészetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladatunk megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. A komplex foglalkozás tehát csak átvitt értelemben nevezhető valódi foglalkozásnak. Inkább komplex tapasztalatszerzési lehetőségről van szó. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. A gyermeknek ez által fejlődik a testi, lelki, szociális képessége, amely elengedhetetlen a sikeres iskolai élethez. Már az óvodában fel lehet és fel kell készítenünk a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvehető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe. A természet - társadalom - ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthető, megéreztethető. Születéstől - felnőttkorig A természet - társadalom - ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket. Újra élik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban a családban, az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat, az életfolyamatok újrajátszása nemcsak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti számára a társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást. A születéstől felnőttkorig címmel megfogalmazott komplex foglalkozások magukba foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan, a gyermek érdeklődésének és igényének figyelembevételével. Ez a komplex foglalkozás hagyományos értelemben nem is nevezhető foglalkozásnak, hiszen játékidőben, szabadidőben, vagy a nap bármely időszakában megvalósíthatók az itt jelentkező feladatok. Az általunk nevelt gyerekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a 39

természet tisztaságának, szépségének védelmét. Fontos a napi életet átható, tudatos természetszeretetre nevelés. Törekedjünk arra, hogy a gyerekeket olyan hatások érjék, amelyek környezetünk felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönzik. Hívjuk fel a figyelmet, hogy a természet látszólagos nyugalma mögött folyamatos változás rejlik. Végezzenek egyszerű kísérleteket. Figyeljenek a gyerekek közvetlen környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek az óvodában. Az általunk nevelt gyerekekben megalapozzuk a természet megismerésével a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Fontos a napi életet átható, tudatos természetszeretetre nevelés. Törekedjünk arra, hogy a gyerekeket olyan hatások érjék, amelyek környezetünk felfedezésére, a rácsodálkozásra ösztönzik. Hívjuk fel a figyelmet, hogy a természet látszólagos nyugalma mögött folyamatos változás rejlik. Végezzenek egyszerű kísérleteket. Az udvaron lehetőséget kell biztosítani a gyerekeknek, hogy részt vehessenek a kert gondozásában (levélsöprés, locsolás, hólapátolás, stb.). Kirándulások alkalmával fel kell hívni a gyerekek figyelmét, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát, ne szemeteljenek, ne hangoskodjanak, ne törjenek le ágakat, ne szedjék le a védett vadvirágokat. Ebben a felnőtteknek kell példát mutatni. Felhívjuk a figyelmet a környezetszennyezés romboló hatására, megbeszéljük, hogy lehetne ezt megelőzni, helyrehozni. Figyeljenek a gyerekek közvetlen környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek az óvodában.

A fejlődés várható eredménye:  Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, felismerik a napszakokat, különbséget tesznek az évszakok között, megfigyelik az évszakok és élőlények egymásra gyakorolt hatását, az általuk ismert állatokat különböző szempontok szerint csoportosítják, ismereteik kibővülnek az ember munkájáról. Önállóan és esztétikusan elvégzik a naposi feladatokat.  Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény (iskola, orvosi rendelő, posta) rendeltetését.  Felismerik a napszakokat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között. Művészeti tevékenységek V./2./4. Mese-vers Cél:  Örömmel hallgassanak népi és klasszikus, értékes modem mesét, verset, elbeszéléseket.  Alakuljon irodalmi érdeklődésük és fejlődjön ízlésviláguk.  Szorongásaik, félelmeik oldódjanak.  Irodalmi tapasztalataikat alkalmazzák konfliktusaik megoldására, indulataik kezelésére.  Örömmel vegyenek részt mesék versek felidézésében, újraalkotásában, dramatizálásban, bábozásban.  Gondosan bánjanak a könyvekkel.

Feladat: 40

   

Oldott légkört és együttlétet biztosítunk. Megragadjuk azokat az alkalmakat, amikor a gyermekek mesélhetnek, verselhetnek. Spontán és kötetlen kezdeményezésekkel szervezzük irodalmi tevékenységeinket. Könyvvel és anélkül mesélünk, verselünk, gesztusainkkal, mimikánkkal, a szöveg hangsúlyozásával életszerűvé, élvezetessé tesszük a közölteket.  Az irodalmi anyagot gyakran ismételgetjük, lehetőség szerint mozgással és énekkel kísérve.  Kezdeményezzük, hogy otthon is rendszeresen verseljenek, meséljenek.

A tevékenység megszervezése: Nem szükséges foglalkozási kereteken belül maradni, hiszen mesélni minden nap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás előtt vagy délután. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg- és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával. A mesék, versek által fejlődik a gyermek testi, lelki szociális érettsége, amely fontos a későbbi iskolai élethez. A fejlődés várható eredményei:     

Játék közben oda illő szövegeket, rigmusokat mondogatnak. Tudnak 8-10-12 mondókát, 6-8 verset. Szeretik a tréfás és tündérmeséket. Pihenés előtt szívesen hallgatnak folytatásos mesét. A kedvelt mesehőseikkel megtörtént dolgokat beleviszik játékukba. Meséket dramatizálnak, báboznak, lerajzolnak egy-egy meserészletet.

V./2./5. Vizuális tevékenységek Cél:  A gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése.  A gyermekek tér- forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.  A vizuális percepció fejlesztése.  Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességeinek fejlesztés (különböző anyagok és technikák megismertetése).  Az alkotás örömének megtapasztaltatása.  Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása. 41

Feladat:       

Spontán ábrázolás támogatása, kötetlen kezdeményezések szervezése; Megfigyelési, tapasztalatszerzési, tanulási lehetőségek, élmények biztosítása; Feltételek folyamatos biztosítása: / hely, idő, eszközök, / Esztétikus környezet biztosítása; Technikák megtanítása; Eszközhasználat megtanítása; Anyagok megismertetése;

A tevékenységek megszervezése: Állandó helyet biztosítunk az ábrázolás azon eszközeinek, amelyeket a gyermekek a nap folyamán bármikor balesetmentesen használhatnak. Rendszeresen és szívesen végzünk a gyermekek előtt, vagy velük együtt ábrázoló-tevékenységet. Játékidőben elsősorban kiegészítő eszközök készítésére ösztönzünk, de támogatjuk a játékból kihúzódó gyermekek ábrázolótevékenységét is. Kötetlen foglalkozáson mikrocsoportos forma keretében ajánlunk a gyermekeknek ábrázolófeladatokat. A kezdeményezés általában az anyagok és eszközök előkészítésével kezdődik, amelybe bevonjuk a nem játszó gyermekeket is, ezzel motiválva. Arra törekszünk, hogy kis csoportban minden gyermeknek megfelelő eszköz és óvónői figyelem, idő és hely jusson. Minden tevékenységet dicsérünk, az elakadókat buzdítjuk, ha a gyermek kéri, tevékenyen segítjük. Új technikákat megtanítunk, gyakorlunk. Sokféle tapintással szerezhető tapasztalatot adunk. A gyermekek alkotásait megjelöljük, ellátjuk dátummal is. Az elkészült műveket kiállítjuk, a gyermekekkel saját dobozukba helyezzük el, és a szülők részére összegyűjtjük, akik figyelmét felhívjuk arra, hogy a gyermeke munkáit csak önmagához hasonlítsa. Sokféle anyaggal és eszközzel dolgozunk: rajzolunk, festünk, agyagozunk, ragasztunk, nyirkálunk a papírból és textilből. Alkotunk a természetben található anyagokból, falevélből, tojáshéjból, fakéregből, kavicsokból, s minden olyan anyagból, amelyet tudásunk és fantáziánk szerint alkalmazni lehet és tudunk. A nevelési területek komplexitására törekszünk, a természetben talált és gyűjtögetett anyagok felhasználásával hozunk létre alkotásokat, s általában arra nevelünk, hogy a gyermekek meglássák, hogy miből mit lehet létrehozni, mi mire hasonlít, miben mit lehet meglátni, vagy belelátni. A gyermekek fantáziáját, egyéni kifejezőképességét fejlesztjük, az általunk elképzelt konkrét produktum nem korlátozhatja a gyermekek egyéni teljesítményét és fantáziáját. A vizuális nevelés eszközei mindig elérhető, konkrét helyen vannak a csoportszobában. Ezek elsősorban a zsírkréta, a ceruza, a rajzlap vagy más papírok, az olló, és a ragasztó. A gyermekek szabadidőben mindezt választhatják, dolgozhatnak vele. Hetente legalább egy- két alkalommal néhány perces "ábrázolás-figyelő tevékenységet folytatunk, amikor értő odafigyeléssel a játékidőben firkálgató és rajzolgató gyermekek produktumait elemezzük. Hetente egy alkalommal kitüntetett szerepe van a vizuális nevelésnek, ezek az úgynevezett kezdeményezési alkalmak. A teremrendezés, az asztalok, összetolása jelzi a gyerekek számára, hogy most érdekes manipulatív tevékenység következik. Az eszközök megválasztásánál a természetes anyagokat részesítjük előnyben, ezért kerüljük a mesterséges, rideg vegyi anyagokat. Amikor festünk, a gyermekek finommotorika fejlettségének megfelelően, nagyobb méretű eszközt adunk a kezükbe, ezek például a 810-es számú ecsetek. Az alkalmazott temperafestékeket előre kikeverjük, úgynevezett "lágy tejföl" sűrűségre, s néha játszunk színkeverési játékokat is. Gombfestéket a nagycsoportos korú gyermekeknél használunk. Folyamatosan szóban kiemeljük az eszközök tulajdonságait, plaszticitását, s ezzel a szókincsüket, verbális kifejezőképességeiket formáljuk. Énekelgetünk, ritmizálunk, skandálunk és mondókázgatunk az alkotó tevékenység közben, mert ez a komplexitás alapja, a jó, oldott légkör kifejezője. Minden kezdeményezést dicsérünk a gyermekek előtt, egyénileg az őszinte javító szándékú kritika segítségével fejlesztjük a gyermeket. Alkalmat adunk a társak alkotásának megnézésére, a produktumok egymás közötti megbeszélésére. A tevékenységekben fejlődik a gyermekek testi, lelki szociális képessége, ami elengedhetetlen a sikeres 42

iskolai élthez.

A fejlődés várható eredménye: Megvalósulását megfigyeléssel mérjük minden korcsoportban:  Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázol;  Képalkotásban kifejezi élményeit;  Képes a téralakításra- térbeli viszonyokat felismeri;  Változatos technikákat ismer, és alkalmaz;  Képes közös ábrázoló tevékenységre;  Felismerhető részjegyekkel ábrázol embert;  Változatosan használja a színeket, amelyeket meg is nevez;  Létrehoz kiegészítő játékeszközöket;  Díszítőmunkát végez;  Szívesen nézeget műalkotásokat.

V./2./6. Ének-zene, énekes játék Cél:  A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.  A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.  A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása.  A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.  Közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös zenéléseken keresztül.  Ismerkedjenek meg a néptánc egyes elemeivel. Feladat:  A zenei fejlődéshez alapvető feladat a gátlások feloldása.  A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása.  A 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása.  Fontos, hogy a gyerekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek.  A megfelelő légkör biztosítja az érzelmi motiváltságot.  A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A tevékenység megszervezése: Az óvodai ének-zene nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez 43

kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai énekzenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. A közös énekléssel, dalos játékokkal fejlődik a gyermekek testi, lelki szociális képessége, amely elengedhetetlen a sikeres iskolai élethez Minden évben egyre több műsorunkba beépítjük a néptáncot. Nagyon szeretik a gyerekek, és a szülőknek is nagyon tetszik, mert sajnos ők sem nagyon ismerik. A fejlődés várható eredményei:         

Élvezettel hallgat zenét. Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. Tud társaival térformákat alakítani. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi. Tud élvezettel irányítás nélkül néhány dalos játékot. Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni.  Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni.

Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek V./2./7. Mindennapi testnevelés

Cél:  Motoros képességek fejlesztése: kondícionális, koordinációs képességek fejlesztése, izületi mozgékonyság és hajlékonyság.  Fejlődjön a gyermekek természetes mozgása: járás, csúszás, mászás, futás, ugrás, dobás, támasztás, függés, egyensúlyozás;  Ismerjék meg a gimnasztikát, néhány talajtorna elemet, labdagyakorlatokat és a sokszínű, változatos testnevelési játékokat;  Mozgásuk legyen összerendezettebb, biztonságosabb, fejlődjön tér- és időbeli tájékozottságuk. Feladat:  Legyen lehetőségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni.  Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető mozgásformák gyakorlása által.  Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke.  A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket.  Segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását A tevékenység megszervezése: 44

A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán,valamint a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységet tehát minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. A gyermekek napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együttjáró tevékenységeket. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk.

Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk, mert a folyamatos fejlesztés hatására fejlődik a gyermekek testi, lelki szociális képessége, amely a későbbi iskolai élethez elengedhetetlen. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szint je előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A természet erőivel - napfény, levegő, víz - történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a mindennapi testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A jó eredményeléréséhez az optimális tárgyi feltételei biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 20-30 perces testmozgás nem csak a kondícionális, és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapi testnevelés hatásának maximális kifejtéséhez szükségesek olyan objektív és szubjektív feltételek, melyek lehetőség szerint valamennyi óvodában megvalósíthatók, és amelyek megsokszorozzák az egyébként elérhető eredményeket.

A fejlődés várható eredményei:          

Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon; Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni; Verseny játékokban betartja a szabályokat; Tud ütemtartással járni; Tud helyben labdát pattogtatni; Tud egykezes felső dobással célba dobni; Tud gurulóátfordulást végrehajtani előre Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban; Tud néhány mozgásos játékot, (futó, fogó játék) irányítás nélkül játszani; Tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat.

45

VI. Sajátos feladataink

VI./1. Gyermekvédelem Óvodánkban nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra, a problémák korai felismerésére és hatékony segítségnyújtással igyekszünk megoldást találni. A gyermekvédelem nevelési intézményünk tevékenységrendszerében az alapfeladatok közé tartozik. Különösen igaz ez napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek és a gyermekek is egyre kiszolgáltatottabbak. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyermek, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Óvodásaink eltérő szociokulturális környezetből érkeznek hozzánk. Éppen ezért fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. Tudatosabban, tervszerűen alkalmazzuk a nevelő munkánk egyik vezérfonalát, az egyéni bánásmódot, az egyéni hozzáférés biztosításával. Óvodánkban a gyermekvédelmi feladatokat az óvodai dolgozók látják el. Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve történik. A gyermekvédelmi feladatunk célja:    

Óvodásaink életkörülményeinek alapos megismerése Az újonnan érkező gyermekekről anamnézis felvétele Az egyéni fejlődés figyelemmel kísérése A gyermekvédelmi esetek kiszűrése, számukra fokozott segítségnyújtás biztosítása

Feladatunk:  A családi nevelés segítése, hiányosságainak észrevételezése gyermekek testi-lelki egészségének megóvása érdekében (óvó-védő intézkedések)  A gyermekvédelmi törvények megismertetetése a szülőkkel.  A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatások felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása valamint tanácsadás.  Az adatszolgáltatás kizárólag a gyermek érdekeit szolgálja, a szülők által elmondottakat bizalmasan kezeljük, a felmerülő gondokat közösen próbáljuk megoldani.  A csoportban dolgozó óvónők feladata, a gyermekek megfigyelése, a segítségre szorulók adatainak, problémáinak összeírása, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek speciális fejlesztése. Feladatunk valamint a gyermek viselkedésének, magatartásának, illetve a családban bekövetkezett változásoknak a 46



  

 

nyomon követése. A gyermeket veszélyeztető helyzetben gyorsan és hatékonyan intézkedünk, jelzőrendszert működtetünk (elsősorban a gyermekjóléti szolgálat felé) minden olyan esetben, ha a pedagógiai segítségnyújtás eredménytelennek bizonyult. A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása. Fokozottan figyelünk a gyermekbalesetek megelőzésére. A gyermekek rendszeres óvodába járásának ellenőrzése, szükség esetén eljárás kezdeményezése, fokozottan odafigyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hiányzásaira. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermek, otthoni ellátásának, pihenésének a nyomon követése, folyamatos ellenőrzése. A gyermekek körében az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk, határozottan fellépünk a megbélyegzés, a kirekesztés ellen, így a gyermekek már óvodás korban megtanulnak befogadóvá, elfogadóvá, segítőkésszé válni, hátrányos helyzetű társaikkal szemben.

VI./2. Sajátos nevelési igényű gyermekekkel való bánásmód Az integrált nevelést, mint szervezeti formát óvodánk felvállalja. Az egyes gyermekek befogadása az óvónők felelőssége a gyermekcsoport összetételének és saját kompetenciájának ismeretében. A kompetenciák közé tartozik a rendelkezésre álló speciális pedagógusokkal való feladatmegosztás is. Az óvodapedagógusokkal szemben a következő elvárások fogalmazhatók meg:  Ismerje meg a részképesség zavar tünet együttesét  Tudjon differenciáltan nevelni és fejleszteni  Semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti a gyermekeket.  Az értékelésnél vegye figyelembe a gyermekek eltérő képességeit.  A teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátrányokkal küzdőknek, önmagához viszonyítva nézze a fejlődést.  A hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a gyermek kiemelkedési lehetőségeit, ezzel biztosítva a sikerélményt.  Nevelje a közösséget a képességek különbözőségek tolerálására  A szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen és foglalkozzon.  A gyermek problémáit érezze meg, szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében.  Kísérje figyelemmel a gyermek szakellátásának folyamatát, eredményességét.  Gondoskodjon a gyermek megfelelő iskolafokozatba kerüléséről.  Szükség esetén a gyermek óvodai magatartásáról teljesítményéről adjon írásban véleményt. Óvodánkban sajnos egyre több az olyan gyermek, aki különleges gondozást igényel. Magatartásproblémákkal küzdő gyermek, tanulási nehézségei vannak, illetve, akiknek szülei integrált nevelésre tartanak igényt. Cél:  A sajátos nevelési igényű gyermekek önmagukhoz, másságuk típusához mért maximális fejlesztése.  Képessé tenni őket arra, hogy a tankötelezettségüket teljesíteni tudják.  Önállóan ellássák magukat, megtalálják magukat a közösségben. Törekszünk arra, hogy ezek a gyermekek legyenek kitartóak, fejlődjön alkalmazkodó készségük, erősödjön akaraterejük. 47

 Feltalálják magukat a mindennapi életben.

Feladatunk:  Elsődleges feladatunk a másság elfogadása, elfogattatása az őket körülvevő gyermekközösséggel és a szülőkkel.  A sajátos nevelési igényű gyermekek számára megfelelő szakember biztosítása.  A megfelelő fejlesztés biztosítása az ép gyermekekkel együtt.  A még nem diagnosztizált gyermekekről pontos diagnózis kérése a Szakszolgálattól. Intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésben vesznek részt. Számukra biztosítjuk a speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munkát, amely feltétele annak, hogy elérjék a megfelelő fejlettségi szintet. Fontosnak tartjuk, hogy magukhoz képest tudjanak fejlődni, és ezáltal sikerélményhez juttatjuk a gyermekeket. Éppen ezért nevelőmunkánk tervezésére jellemző a tudatosság, figyelembe vesszük az egyéni bánásmód elvét.

Az Alapító Okiratunk tartalmazza a sajátos nevelési igény azon típusait, amelyeket az intézményünk felvállal.

VI./3. Esélyegyenlőség az óvodánkban

Óvodánk elkészítette az esélyegyenlőségi tervét. Ebben megfogalmazunk célokat, feladatokat, felelősöket.

Óvodánk esélyegyenlőségi cselekvési terve tartalmazza:  A halmozottan hátrányos helyzetű óvodások pontos, naprakész nyilvántartását.  A 3. életévet betöltött gyermekek óvodai ellátásának igénybevételét szorgalmazzuk.  El szeretnénk érni, hogy az elkövetkezendő években a HHH - s gyermekek 100% - a egész napos óvodai ellátásban részesüljön.  A kompetencia alapú oktatás minél szélesebb körben való átadása.  Az óvodapedagógusok integrációt segítő módszertani képzéseken való részvétele.  A SNI – s gyermekek speciális szakemberekkel való fejlesztése, valamit ezen gyermekek bevonása a mindennapi óvodai tevékenységünkbe.  A HHH – s gyermekek óvodai hiányzásának minimalizálása, valamint az igazolatlan hiányzások csökkentése.

Óvodánkban az elmúlt években is biztosítani tudtuk a három évesek beiratkozását és nevelését a beiratkozott gyermekek 100%-ban felvételt nyernek. VII. Érvényességi nyilatkozat

48

A helyi nevelési program érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-jétől visszavonásig illetve törvényi változásig. A helyi óvodai nevelési program felülvizsgálatának és módosításának indokai: Kötelező: - jogszabályváltozás - fenntartó által meghatározott feladatváltozás.

Lehetséges: -

Sikeres innováció eredményeinek beépítése A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve kevésbe eredményes elképzelések elhagyása. Nevelőtestület már program bevezetéséről dönt.

A helyi óvodai nevelési program nyilvánossága: -

Egy példány az óvodavezető irodájában. Minden csoportban.

VIII. Legitimációs záradék

A helyi óvodai nevelési programot fenntartói jóváhagyás előtt véleményezte:

.............................................................. óvodapedagógus

Dátum:

.............................................................. óvodapedagógus

Dátum:

Véleményezte: szülői szervezet képviselője

.............................................................. SZMK elnök

Dátum:

Jóváhagyta:

.............................................................. fenntartó részéről

P.H

Dátum:

49

A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok: 1. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely................számú határozatával elfogadta a helyi nevelési programot, iktatószáma......................................... 2. Szakértői vélemény, intézményi iktatószám.......................................... 3. Fenntartói döntés a helyi nevelési program jóváhagyásáról.......................... számú határozata, kelte: ........................, ....................................... intézményi iktatószámon.

Kelt.:...........................................................

................................................................................... Intézményvezetői aláírás és bélyegzőlenyomat

50

IX. ZÁRADÉK

A 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet alapján módosítottuk a Helyi Óvodai Nevelési Programunkat, melynek hatályba lépése a 2013/2014-es tanév. Ennek alapján változik a Platánfa Óvodai Nevelési Programja.

51

Melléklet

52

Platánfa Óvoda Integrációs Pedagógiai Rendszere

BEVEZETÉS 2009. szeptember 1-től a TÁMOP 3.1.4-es pályázat keretén belül ismerkedtünk meg az integrációs pedagógiai rendszerrel. Ettől az évtől kezdtük meg a program bevezetését óvodánkban.

Óvodánk

mindenkor megfelelni kíván az állandó kihívásoknak, melyek által előre léphet, hatékonyabbá teheti 53

pedagógiai tevékenységét. Jelenleg a társadalmi problémák által lemorzsolódott családok gyermekeinek nevelése felé irányul a figyelem. Az óvoda a gyermekek életében az intézményes (másodlagos) szocializáció első és legfontosabb színtere, melyben a gyermek megkezdi felkészülését a társadalmi életre. Sajnos a mai világban sokszor a családot is az óvoda jelenti számára. Óvodánkban a gyermekek összetétele igen változatos képet mutat, ezért mi mindig is fontosnak tartottuk a hátrányos- és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van.

2. A Helyi Óvodai Integrációs Program készítésének jogszabályi hivatkozásai  A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/B.§ (9) bekezdésnek megfelelve mely szerint, az óvoda az Oktatási és Kulturális Miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabály meghatározottak szerint - nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik. 54

 Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR) nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének megteremtésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az óvodai nevelés Országos Alapprogramjára épül

2.1. Az óvodai integrációs program jellemzői Az óvodai integrációs program meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Az óvodai IPR az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak.

3. Helyzetelemzés, Intézményi adatok A tiszagyendai Óvoda adatai Az intézmény neve: Platánfa Óvoda Az óvoda címe:

5233. Tiszagyenda Ady Endre 6.

Telefon:

56/439-125

Az óvoda fenntartója: Tiszagyenda Önkormányzat Az óvodai csoportok száma/férőhelyek száma: 1/30 Az óvoda vezetője: Balogh Edina megbízott vezető

A tiszagyendai óvoda 1 csoportos óvodaként működik. 55

Személyi feltételek A zavartalan működéshez a személyi feltételeink adottak. 2 fő felsőfokú óvodapedagógusi végzettséggel rendelkezik és 2 fő szakképzett dajka. Ők állandó alkalmazásban vannak.

Tárgyi feltételek Óvodánk 1966-ban épült óvodai nevelés céljára. Két tágas, világos csoportszobánk 50 férőhelyet biztosít az óvodáskorú gyermekek számára. Az épületben központi fűtés található, amely gázkazánnal működik, valamint 2012 őszétől szalmabálás kazánnal történt a fűtés. Bútorainkat sikerült az évek folyamán kicserélni, így szép, esztétikus csoportban várjuk a gyermekeket. Az óvoda teljes felújítása 2013. nyarán megvalósult. Udvarunk zöld pázsittal borított, örökzöld díszcserjék díszítik. Udvari játékaink nagy része az évek folyamán elavult, elhasználódott, balesetveszélyessé vált. Ebben az évben (2013.) a TÁMOP 3.1.11-es pályázatnak köszönhetően udvari játékokat kapunk a gyerekek nagy örömére. Ha az eszköznormához viszonyítjuk játékellátottságunkat, akkor még sok hiányosságunk van, de az elmúlt évhez hasonlítva bővült játékkészletünk. Ezt pályázati összegből, farsangi bevételből, vállalkozói adományból sikerült megoldani. A szülők is anyagi helyzetükhöz mérten igyekszenek tárgyi feltételeinket javítani.

. Munkánkat a TÁMOP 3.1.4 pályázat megkezdése előtt egy vezetékes telefon segítette, de a pályázatnak köszönhetően, fényképezőgéphez, videokamerához és több más információs eszközhöz jutottunk. A dajka nénik munkáját egy automata mosógép és egy új porszívó segíti, így több időt szabadít fel részükre, amit a gyerekekkel tölthetnek el. Kialakításra került egy fejlesztőszoba is ahol a logopédus és a gyógypedagógus nyugodt körülmények között foglalkozhat a fejlesztésre szoruló gyerekekkel. Az óvoda épülete 47 év után teljes felújításon ment keresztül. Nyílászáró csere, szigetelés, térkövezés, festés, burkolás.

Mozgást fejlesztő tornaszerek, napi játékos használatra A testnevelés foglalkozásokon alkalmazott eszközöket

időszakonként, alkalmanként

a

csoportszobában, udvaron is felhasználjuk. A gyerekek játékidőben is gyakorolhatják a mozgásfejlesztő 56

feladatokat, vagy újabb játékokat is kitalálhatnak. A drágább eszközöket, melyekből kevesebb áll rendelkezésünkre, az egyes csoportok felváltva, időnként cserélve használják. A speciális, a mozgásterápiában is alkalmazott eszközöket (ugróasztal, füles labda) elsősorban az arra rászoruló gyermekek veszik elő, de a többiek is szívesen használják. A mozgásfejlesztéshez jól használható tornaeszközök beszerzése a pénzügyi lehetőségek függvényében megtörtént.

A tárgyi feltételek megteremtése, és folyamatos biztosítása hozzájárul ahhoz, hogy munkánkat minél magasabb szinten végezzük a gyerekek érdekében, a szülők, és fenntartó megelégedésére.

A 2012/2013- és nevelési évet óvodánkban 35 gyermek kezdte el, jelenleg 36 gyermek jár. Ebből: hátrányos helyzetű gyermek: 32 fő halmozottan hátrányos helyzetű: 5 fő SNI-s : - fő Helyzetelemzés az október 1-ei statisztikai adatok alapján.

2010/2011 2011/2012 2012/2013 Várható 2013/2014

Gyermek létszám

Hátrányos helyzetű

31 fő 32 fő 35 fő 36 fő

29 fő 29 fő 31 fő 32 fő

Halmozottan Veszélyeztetett hátrányos helyzetű 4 fő 2 fő 5 fő - fő 5 fő 1 fő Adat nem áll 1 fő rendelkezésre

SNI

1 fő 1 fő - fő - fő

57

Az adatokból is jól látszik, hogy sajnos településünkön rossz anyagi körülmények között élnek a gyermekek. A szülőknek nincs munkahelyük így sajnos napról napra kell, hogy éljenek. Ez meglátszik az életkörülményeiken is. A gyermekek különböző környezetből és különböző kultúrával érkeznek az óvodába. Sok gyermeknek megváltás az óvoda, van világítás, fűtés, rendszeres étkezés, tisztálkodási lehetőség, és rengeteg szeretet, gondoskodás és játék. Óvodánkba az összes harmadik életévét betöltött gyermeket fel tudjuk venni. Szerencsére a szülők is úgy gondolják, hogy jobb a gyermeknek, ha már 3 évesen óvodába járnak.

A hátrányos helyzetről… A hátrányos helyzet (depriváció) szó szerint „valamitől való megfosztottságot” jelent. „A hátrányos helyzet igen tág kategória, egészségügyi, szociális, családszerkezetbeli, etnikai, kulturális és pszichés vonatkozása egyaránt lehet. Az idetartozó gyermekek megfelelô fejlesztése egyéni bánásmódot és elbírálást érdemel.” (Dr. Hoffmann)

A hátrányos helyzetnek számos típusa van, és valamennyiből súlyos kulturális hátrány, esetenként diszkrimináció is következhet. Fontos a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség közötti különbségtétel. A hátrányos helyzet a személyiség bizonyos rétegeit érinti. A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja, és a társadalmi beilleszkedési zavart előlegezi meg. Deviáns viselkedéssel, életvezetési problémákkal, morális defektusokkal, önértékelési zavarokkal jár. A személyiség mentális normalitását rombolja. A gátló tényezők fel nem számolása megfordíthatatlan törést jelent a személyiség további fejlődésében.

A hátrányos és a veszélyeztetett helyzet kapcsolódása: – a hátrányos helyzetben a szociális tartalom a hangsúlyos; – a veszélyeztetett helyzetben a pszichés tartalom a súlyosabb; – nem törvényszerű, hogy a hátrányos helyzet veszélyeztetettségig fajuljon; – a veszélyeztetettség minden esetben magában foglalja a hátrányos helyzetet.

Mit tehet az óvodapedagógus a hátrányos helyzetből adódó tünetek csökkentése érdekében?

– A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek esetében szorgalmazza, hogy rendszeresen járjanak óvodába, így napi étkezésük, gondozásuk biztosítottá válik. 58

– Kiemelten gondot fordít egyéni fejlesztésükre, segítve óvodai beilleszkedésüket, szociális fejlődésüket. Sajnos egyre több kisgyermek válik „válási árvává”. A szülők különválása testileg-lelkileg megviseli őket, legtöbbször bizonyos területen visszafejlődnek, magatartászavarral vagy szorongással küszködnek. Az óvoda biztosítja számukra a nyugodt, türelmes, szeretetteljes légkört, az óvodapedagógus pedig fokozottabban alkalmazza az egyéni bánásmód elvét. Az óvodapedagógusok az óvodában végzett gyermekvédelmi munkával, a fejlesztő tevékenységgel segíteni kívánják a gyermekek minél egészségesebb, harmonikusabb fejlődését. A programcsomag az óvoda–iskola átmenet folyamatának megkönnyítését szolgálja. Ennek érdekében az óvodapedagógusok az óvodáskorú hátrányos helyzetű kisgyerekek hátrányainak csökkentésén dolgoznak, hogy megelőzzék leszakadásukat és a kudarcra ítélt státusukat. A hátrányos helyzet a szociokulturális hátrányt, az ingerszegény környezetet, az érzelmi labilitást és az elhanyagoló bánásmódot is magában foglalja. A szociokulturális hátrány mögött több tényező rejlik. . Melyek azok a tényezők – a teljesség igénye nélkül –, amelyek a szociális hátrányokat kiválthatják?

– anyagi nehézségek; – nem megfelelő lakáskörülmények; – alkoholizmus a családban; – a szülők életvezetési problémái; – a nagycsaládosok gondjai; – a csonka családok; – az éppen felbomló családok; – munkanélküliség; – a szülők alacsony iskolázottsága; – érzelmi szegénység; – hiányos törődés; – krónikus betegség (akár a gyermeknél, akár a szülőnél); – ingerszegény otthoni környezet; – igénytelenség a család részéről

Mit tehet az óvodapedagógus a szociokulturális hátrányból adódó tünetek csökkentése érdekében?

– A különböző kulturális színvonalú szülőket is partnernek tekinti munkája során, a „segítő kapcsolat” elvei alapján közelít hozzájuk. – Partnerkapcsolat kialakításával, toleranciával, empatikus magatartással növeli a kommunikációs teret az óvodapedagógus és a szülő között. 59

– Megpróbálja megnyerni a kisgyereket az együttműködés érdekében. – Személyes kapcsolatban, a gyermekhez igazított feladattal növeli a kitartását. – A kisgyerek leválási nehézségét megértéssel fogadja. – A kisgyerek beilleszkedését fokozottan készíti elő. – A gyermek feléje irányuló kötődése érdekében még nyitottabbá válik. – Az „egy személyhez kötődést” is sikernek könyveli el. – Ô is kér segítséget a kisgyerektől, és beszél arról, hogy számára ez milyen jóleső érzés. – Él azokkal a helyzetekkel, amelyek megadják annak a lehetőségét, hogy a kisgyerek szabályokat alkothasson, és pozitívan értékeli, ha a kisgyerek betartja az önmaga által felállított szabályokat. – Tevékenységei az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgálják. – Enyhíti, fékezi a társadalmi különbségek mechanikus leképeződését, átörökítését. - Fejleszti saját nevelés-módszertani kultúráját. 4. Az IPR szükségessége intézményünkben

Az Integrációs Pedagógiai Rendszert nagyon hasznosnak tartjuk, mivel az eddigi nem annyira fontosnak tartott feladatokat rendszerbe foglalja, és segítséget nyújt a pedagógusnak a mindennapi munkája során. Az IPR a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelését, megsegítését tűzi ki célul. Sajnos óvodánkban is évről-évre nő a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Az IPR bevezetése azért vált szükségessé intézményünkben, hogy az érintett gyermekek esélyegyenlőségét elősegítsük. A gyermekek olyan szociokultúrális környezetből kerültek ki, amely okot adott a fejlesztő program bevezetésére.

5. Az IPR célrendszere intézményünkben 

Növekedjen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatása.



Az igazolatlan hiányzások csökkenjenek minimálisra, vagy szűnjenek meg.



Fogadják el a gyerekek, a szülők a másságot (szociális helyzet, etnikai hovatartozás, SNI)



Az intézmény alakítson ki sikeres párbeszédet minden szülővel.



Multikulturális tartalmak épüljenek be a helyi nevelési programba.



Minden nevelő alkalmazza gyakorlati munkájában az újonnan megismert nem hagyományos pedagógiai módszereket (kompetencia alapú)



Az intézmény tartósan képes legyen a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. 60

6. Feladataink: Az IPR nyolcas elemeinek kidolgozása óvodánkban. 1. Szervezési feladatok 1.1 A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében. Beóvodázási program készítése, a beóvodáztatásért felelős személy kinevezése. A 3 évet betöltött gyermekek létszámának, kilétének felkutatása minden évben a védőnők, jegyző, anyakönyvvezető segítségével. Szerencsésnek mondhatjuk intézményünket, mivel minden óvodáskorú gyermeket beírattak és felvételt nyertek.

1.2 Az integrációt elősegítő csoportalakítás Intézményünk egycsoportos óvodaként működik, így a csoportalakítás nálunk nem jelent plusz feladatot.

1.3 Az igazolatlan hiányzások minimalizálása. Óvodánkban törekszünk arra, hogy érzelem gazdag, családias légkört alakítsunk ki, így a gyermekek is szívesebben járnak óvodába. A szülői házzal nyitott, jó partneri kapcsolatot tartunk fent. A hiányzások és mulasztások tekintetében intézményünk kedvező képet mutat, mivel a beírt gyermekek rendszeresen járnak óvodába. A hiányzások és mulasztások igazolására mindig nagy gondot fordítottunk. Az előző nevelési év során a helyi háziorvossal megállapodást kötöttünk, arra vonatkozóan, hogy a beteg, illetve már gyógyult gyermekek állapotáról igazolást nyújtsanak a szülőknek. A háziorvos ebben partner volt, teljesítette kérésünket.

1.4 A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása mindig is fontos volt számunkra, ez jelenleg is megoldott kérdés. Sajnos a 29 gyermekből, egynek dolgoznak a szülei, nekik a nyitva tartás megfelel.

2. Nevelőtestület együttműködése Óvodánkban 2 fő óvodapedagógus dolgozik, így az esetek megbeszélése, problémák megoldása, hospitálások a két óvónő feladata, amelyek rendszeresen történnek.

61

3. Pedagógiai munka kiemelt területei 3.1 Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés: 

részletes anamnézis



családlátogatás

Jelenleg óvodánk saját maga által kidolgozott mérési rendszerrel dolgozik. Óvodába lépéskor a bemeneti mérést a beszoktatás utáni időszakban végezzük el. Egy évben két alkalommal mérjük a gyermekek fejlődését. Ezt a saját fejlődési lapjukon dokumentáljuk, kérésre a szülőnek megmutatjuk, és tájokoztatást adunk gyermekéről. Jó gyakorlatunka a debreceni Kurucz utcai óvodában vettük, a gyermek egyéni fejlesztése, mérése és értékelése témakörben. Az általuk kiadott segédletet megvásároltuk, és a jövőben alkalmazni szeretnénk az intézményünkben.

3.2 Érzelmi nevelés, szocializáció 

az új beérkező HHH-s gyermekek egyénre szabott beszoktatása: A szülők kívánságát figyelembe véve, úgy szervezzük a beszoktatást, hogy az anya-gyermek elválását megkönnyítsük, minél zökkenőmentesebb legyen mindkét fél számára.



bizalom, elfogadás, együttműködés biztosítása: Már az óvodába lépés idején fontosnak tartjuk a szülővel való együttműködést és bizalmi kapcsolat kialakítását. A beszoktatás idején lehetővé tesszük az anyával együtt való beszoktatást.

3.3 Kommunikációs nevelés 

szókincs, nyelvi kifejezőkészség,



beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése.



logopédus szakember bevonása a fejlesztésbe

A gyermekek nyelvi-és kommunikációs fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk. Naponta kerül sor beszédfejlesztő játékokra, nyelvtörők, versek tanulására, szókincsfejlesztésre a beszélgető körök alkalmával. A gyermekeket fejleszti az óvónő valamint a logopédus.

3.4 Egészséges életmódra nevelés 

Alapvető egészségügyi szokások megtanítása: -tisztálkodás, fésülködés, wc használat, szappannal történő kézmosás…



egészségtudat kialakítása, táplálkozás: evőeszközök megismertetése, azok helyes használata, az ételek megismertetése, elfogadtatása

A hhh-s gyermekek óvodába lépésekor sajnos több gyermekkel meg kell ismertetni a folyékony szappan és törölköző helyes használatát. Nagy hangsúlyt fektetünk a helyes higiéniai szokások, 62

helyes táplálkozás kialakítására.

3.5 Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése 

A multikulturális tartalmak bevezetése az óvodai nevelésbe.



Az SNI-s gyerekekkel való közös óvodai élet.



A munkára nevelés során a környezet megóvására, védelmére való nevelés.

Óvodánk felvállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. Már az óvodában elfogadtatjuk a gyermekekkel a másságot. Az SNI-s gyermekek is ugyanúgy részt vesznek a mindennapi életben (munka tevékenységek, terítés, ágyazás stb). Nem teszünk különbséget sem mi, sem a gyermekek. Szívesen játszanak velük, egyenrangú társként kezelik őket.

3.6 Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása 

Minden korcsoportra a HOP alapján tématerv készítése



Egyéni haladást segítő differenciált tevékenységek tervezése. A tervezés három szinten működik, a megvalósítása pedig mikrocsoportos, vagy egyéni formában.



A gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek alkalmazása,



Kooperatív technikák alkalmazása (aktivizáló, játékos módszerek; cselekvő, problémamegoldó, sok érzékszervet aktivizáló megismerés; mikrocsoportos tevékenységek)



Mozgás, zene mindennapos tevékenységbe való beépítése felhasználása.



A szülőkkel való partneri együttműködés módszereinek hasznosítása. Az év folyamán több olyan alkalmat biztosítottunk a szülők számára, amelyen ők is részt vehettek. Első ilyen alkalom a szőlőszüret volt. A szülők segítségünkre voltak, és jó alkalom arra, hogy a partneri kapcsolatot erősítsük.

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka 4.1 Egészségügyi szűrővizsgálatokat minden évben három alkalommal szervezünk (orvosi és fogorvosi szűrés). A védőnővel az óvodánk pozitív kapcsolatot ápol. Minden hónapban ellátogat az óvodánkba, és tisztasági szűrővizsgálatot végez.

4.2 Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás 

A szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programokat: előadásokat szervezésünk a szülők által is frekventált témákban. 63

4.3 Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése 

Az óvodába kerülő gyermekek családjának szociális támogatásának elősegítése.

A Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével a közös megbeszélések alkalmával próbáljuk felkutatni azokat a forrásokat, amelyekkel a rászoruló családok helyzetén enyhíteni tudunk. Pl.: ruhabörzék, segélycsomag…

4.4 A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködést a gyermekvédelmi felelős végzi és ellátja az alábbi teendőket. 

A gyermekvédelmi felelős az óvodapedagógusokkal közösen felkutatja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket.



Feljegyzi a nyilvántartásban levő a gyermekeket, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményességét. Ezt a csoport óvónőivel együtt végzi.



Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükség esetén családlátogatást végeznek a csoportvezető óvónőkkel.

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel 5.1 Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása). Folyamatosan konzultálunk az érintett szolgálatokkal. Jelzéssel élünk feléjük, ha úgy látjuk, hogy valamelyik családnál probléma merült fel. A jelzésünkre az intézkedéseket megkezdik, és arról az óvodánk tájékoztatást kap.

5.2 Védőnői hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás). Az óvodai beiratkozást megelőzi, hogy a védőnő átadja felénk a 3 éves gyermekek névsorát. Ezzel megkönnyítve munkánkat.

5.3 Szakmai szolgáltatók 

konzultációk a gyermek fejlődéséről,



fejlesztési terv közös kidolgozása,



szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása

Óvodánk igénybe veszi a szakmai szolgáltatók segítségét. Átadjuk a fejlesztésre szoruló gyermekek névsorát, és észrevételeinket róla. Folyamatosan konzultálunk a gyermekek fejlődéséről, állapotáról. A fejlesztésre külön helységet biztosítunk, ahol csendes, nyugodt környezetben történik a fejlesztés. 64

6. Óvoda-iskola átmenet támogatása

Partnerünk: Tiszagyendai Általános Iskola

6.1 Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása). Nagy gondot fordítunk arra, hogy az iskolába készülő gyermekek megfelelő felkészítést kapjanak az iskolai életre.

6.2 Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása. Tiszagyendán minden tanköteles korú gyermek felvételt nyer az iskolába. Az alacsony iskolalétszám teszi ezt lehetővé.

A sajátos nevelési igényű gyermekeket is fogadja az iskola,

amennyiben a sérülés mértéke megengedi azt. Ha az iskola nem tudja vállalni, így a szülőknek másik iskolát ajánl fel.

6.3 Az általános iskolával közös óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozása. Törekszünk arra, a helyi tanítókkal hogy egy közös mérési rendszert dolgozzunk ki, amellyel segítenénk egymás munkáját, és a gyermekek iskolai utánkövetése is megoldottá válna. Fontos feladatnak tartjuk: 

hospitálások,



esetmegbeszélések



közös programok szervezésével munkánk még eredményesebbé váljon.

Szülői értekezletre meghívjuk a leendő elsős tanítót, akivel a szülők is konzultálhatnak gyermekük leendő iskolai életével kapcsolatban. Nagycsoportos gyermekekkel az évben többször látogatást teszünk az iskolába.

6.4 A gyerekek fejlődésének nyomon követése legalább az általános iskola első évében. A gyermekek integrált iskolai környezetben tanulnak tovább. 

látogatások, hospitálások

A gyermekek fejlődéséről szóbeli megbeszélések útján tájékozódunk. A tanítók szívesen adnak tájékoztatást a volt óvodásainkról. A jövőbeni fontos feladatunknak tartjuk az óvoda-iskola közös programok szervezését. 65

7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 7.1 Intézményünkben minden szülővel személyes kapcsolatot tudunk kialakítani. A napi kapcsolaton túl szülői értekezletet, fogadóórákat, családlátogatásokat is szervezünk, melyen a szülők aktívan részt vesznek, problémáikkal szívesen fordulnak a pedagógusok, a dolgozók felé.

7.2 A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítását is nagyon fontos feladatnak tekintjük. Lehetőséget biztosítunk a szülős beszoktatásra is.

7.3 Rendszeres tájékoztatást adunk a szülőknek a gyermekek fejlődéséről,: 

az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése,



a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése,



szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon.

7.4 Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása.

7.5 Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. Hagyományaink az óvodában:  Szőlőszüret  Halloween  Egészségnevelési hét  Mikulás, Karácsony  Farsang  Megemlékezés március 15.-ről  Húsvét  Föld világnapja  Májusfa állítása  Anyák napja  Gyermeknap  Nagycsoportosok búcsúztatója, évzáró ünnepség

Ezekről a tevékenységekről elmondható, hogy a szülők nagyon igénylik, hiszen betekintést nyerhetnek, sőt maguk is részesei lehetnek az óvodai életnek. Fontos megemlíteni, hogy ezek a 66

megmozdulások nagyrészt a szülők anyagi helyzetétől függetlenek, ezért mindig magas arány számban vesznek részt a hozzátartozók. Ezek mind a partnerközpontú működés alapjai, melyekkel szülői igények kiszolgálása is megtörténik, és amelyek programunkkal koherensek.

8. Intézményi önértékelés, eredményesség Amint a bevezetőnkben írtuk, az IPR bevezetését a 2009/2010-es tanévben kezdtük el. Rengeteg plusz feladatot adott a munkánk során (hhh- s gyermekeknek külön fejlesztési napló és fejlesztési terv). Ennek következtében: 

Növekedett a beóvodázási arány,



Csökkentek az igazolatlan hiányzások



A gyermekek megfelelő időben kezdték el az iskolát.



Normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történt a beiskolázás.



Érvényesült a szabad iskolaválasztás joga.



A gyermekek elérték az iskolaérettséghez megfelelő szintet.

Az óvodánkban az IPR folyamat fenntarthatósága a továbbiakban is biztosított. Nagy gondot fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében.

Tartalomjegyzék

1. Bevezető

1. oldal

2. A Helyi Óvodai Integrációs Program készítésének jogszabályi Hivatkozásai

2. oldal

2.1. Az Óvodai Integrációs Program jellemzői

2. oldal

3. Helyzetelemzés, intézményi adatok

3. oldal

4. Az IPR szükségessége intézményünkben.

9. oldal

5. Az IPR célrendszere intézményünkben

9. oldal 67

6. Feladataink

10. oldal

1. Szervezési feladatok

10. oldal

2. Nevelőtestület együttműködése

11. oldal

3. Pedagógiai munka kiemelt területei

11. oldal

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással Szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka

14. oldal

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel

15. oldal

6. Óvoda-iskola átmenet támogatása

15. oldal

7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

17. oldal

8. Intézményi önértékelés, eredményesség

18. oldal

68

69