Módszertan pedagógiai problématörténet tárgyból a kooperatív tanulás és a projektpedagógia kompetencia alapú módszerek felhasználásával
Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0006
Összeállította: Dr. Molnár Béla
Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK
2
BEVEZETÉS
4
A TANTÁRGY JELLEMZİI
6
A KURZUS TEMATIKÁJA
8
KURZUSLEÍRÁSOK
11
1. SZEMINÁRIUM 11 REGISZTRÁCIÓS HÉT 11 2. SZEMINÁRIUM 11 ISMERKEDÉS A TANTÁRGGYAL, A KÖVETELMÉNYEKKEL, A TÁRSAKKAL 11 18 3. SZEMINÁRIUM NEVELÉSTÖRTÉNETI FORRÁSOK CSOPORTJAI, TÍPUSAI 18 4. SZEMINÁRIUM 21 MIÓTA VAN ISKOLA? 21 31 5. SZEMINÁRIUM AZ ATHÉNI KLASSZIKUS FILOZÓFUSOK A NEVELÉSRİL. (FORRÁSELEMZÉS, TÉRKÉPEK TANULMÁNYOZÁSA, ÁBRA KÉSZÍTÉSE.) 31 6. SZEMINÁRIUM 34 A KÖZÉPKORI NEVELÉS JELLEMZİI. (FORRÁSELEMZÉS) 34 37 7. SZEMINÁRIUM AZ EGYETEMES TUDÁS EGYETEMES INTÉZMÉNYEI. (FORRÁSELEMZÉS) 37 8. SZEMINÁRIUM 39 A RENESZÁNSZ ÉS HUMANIZMUS KORÁNAK PEDAGÓGIÁJA. AZ EURÓPAI RENESZÁNSZ ÉS HUMANIZMUS KIBONTAKOZÁSÁNAK Fİ TERÜLETEI, KIEMELKEDİ KÉPVISELİI. (FORRÁSELEMZÉS) 39 9. SZEMINÁRIUM 42 FORRÁSOK A MAGYAR NEVELÉS TÖRTÉNETÉBİL. (REFORMÁCIÓ, ELLENREFORMÁCIÓ) MAGISZTERRÉ, DOKTORRÁ FOGADOM! 42 44 10. SZEMINÁRIUM A KÉT GÉNIUSZ: COMENIUS ÉS APÁCZAI (FORRÁSELEMZÉS) 44 11. SZEMINÁRIUM 47 A PEDAGÓGIAI GONDOLKODÁS HÁROM NAGY TRIÁSZA: LOCKE, ROUSSEAU, PESTALOZZI. 47 EMULÁCIÓ, CERTAMEN, CONCERTATIO, ERUPTIO, LOKÁCIÓ, PRIMA CLASSIS, SECUNDA CLASSIS, CLASSIS TERTIA 47 12. SZEMINÁRIUM 50 „SZELLİ ZÚG TÁVOL, ALSZIK A TÁBOR…” 50 A CSERKÉSZET 50 13. SZEMINÁRIUM 51 AZ ÉLET ISKOLÁI, A CSELEKVÉS ISKOLÁI. 51 14. SZEMINÁRIUM 54 54 A PROJEKTMUNKÁK BEMUTATÁSA.
2
15. SZEMINÁRIUM ZH.
56 56
FELHASZNÁLT IRODALOM
57
3
BEVEZETÉS Napjainkban korszerő neveléstörténelmi mőveltséggel az rendelkezik, aki gazdag és sokrétő ismeretanyag birtokában van, gondolatait képes mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni, szemléletét a nyitottság, a problémaérzékenység jellemzi, aki ugyanakkor tisztában van a nevelés-oktatás, az iskolaügy múltjának rekonstruálásával kapcsolatosan annak objektív és szubjektív korlátaival. A nevelés történetének megismerése során a tanulók tényeket, adatokat, ismereteket, összefüggéseket, szabályszerőségeket tanulnak meg, amelyek egyetemes és magyarországi neveléstörténelmi mőveltségük fundamentumát képezik. Tényismeretük és tudásuk azonban csak abban az esetben válik hasznos tudássá, ha a történettudomány által kínált konstrukciókat, sémákat, fogalmakat rugalmasan képesek adaptálni a múlt, valamint a jelen megértéséhez. Követelményrendszeremben a lexikális tudás helyett a képességfejlesztés és a képesség jellegő követelmények (kompetenciák, mint pl. források használata, térbeli, idıbeli tájékozódás, ok-okozati kapcsolatok feltárása stb.) kerültek elıtérbe. A pedagógiatörténetoktatásom legfıbb didaktikai követelménye az ún. „narratív kompetencia” kifejlesztése lett, amely „annak a képességnek a birtoklását jelenti, hogy az ember az idık folyamán szerzett tapasztalatait értelmezni, rendezni tudja, hogy e tapasztalatok a saját életvitelében orientációs bázist jelentenek, hogy személyisége ezáltal gazdagodik, történeti identitása kialakul, kommunikációs képessége erısödik.” (F. Dárdai, 2002) A nevelés történelmének tanításában új céljaim a következık lettek: •
az ismeretek elsajátítása,
•
az alternatívákban gondolkodás,
•
a vitakészség,
•
az önálló véleményalkotás képességének kialakítása,
•
a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
Szeretném arra is felkészíteni a hallgatókat, megértetni velük, hogy az emberek cselekedetei mindig idı-, hely- és érdekfüggık, és a történelem segítségével a ma jelenségei jobban értelmezhetık. Meghatározó annak megértése, hogy a változásoknak és a fejlıdésnek számos összetevıje van, illetve az egyén személyes hozzájárulása is szükséges ehhez. Jelen tanulmánynak, tananyag-fejlesztési dokumentumnak egy új pedagógiai kultúra a jellemzıje, amelyben: • az oktatás feladata olyan szakmőveltség megalapozása, amely továbbfejlesztésre alkalmas; • az oktatás nem tanár, hanem hallgatócentrikus; • az oktató a hallgató önálló ismeretszerzésének szervezıje, tervezıje, irányítója; • a tanulás aktív részvétellel zajlik az információk megszerzésében és feldolgozásában; • az oktatói figyelem középpontjában a hallgatók tevékenykedtetése áll; • a tanári módszereknek a tevékenykedtetı szerepe domborodik ki; • a módszerek állandó kombinációja, dinamikus tanítási-tanulási stratégiák alkalmazása; • differenciált tanításszervezés (tartalom, módszerek, kivitelezés). A szemináriumi foglalkozásokon a következı tanítási stratégiákat alkalmazom: • Ismeretátadó történelemtanítási stratégia • Elbeszélı (narratív) történelemtanítási stratégia • Munkáltató történelemtanítási stratégia • Problémamegoldó történelemtanítási stratégia 4
• Cselekedtetı történelemtanítási stratégia A szemináriumokon különbözı módszerek alkalmazására kerül sor, mert úgy gondolom, hogy önmagukban lévı módszerek nincsenek, csak a tanárok módszertani tevékenysége létezik. Nincs értelme a „hagyományos” és a „modern” módszerek szembeállításának. A módszerek „korszerőségét” nem az idı dönti el, hanem az, hogy mennyire adekváltak egy adott pedagógiai szituáció értelmezéséhez, illetve mennyire sikeresek. A metodikai kultúra és repertoár tehát nem állandó, hanem kor- és kontextusfüggı. A módszerek nem tartós elemei a tanításnak, hanem folyamatosan változnak, rugalmasan alkalmazkodnak a különbözı (társadalmi, iskolai, kliensi) elvárásokhoz). A tanárok módszertani kultúrája és kompetenciája folyamatos reflexió, állandó alkalmazkodás illetve adaptáció. Módszertani alternatívákban kell gondolkodni. Puszta ismeretátadás helyett önálló ismeretszerzésre helyezıdik a hangsúly, passzív megértés helyett aktív kommunikáció, alkalmazható tudás a fontos. A kurzus óráin sokféle konkrét feladattal találkozik a hallgató: Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével, Források alapján egyszerő következtetések megfogalmazásával, Különbözı típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetésével, Megadott szempontok szerint forrásokból fogalmak győjtésével, Fogalmak azonosításával, hozzárendelésével, fogalmak meghatározásával, Célok és következmények megkülönböztetésével Ok-okozati összefüggés felismerésével, megkülönböztetésével Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeirıl. A „Pedagógiai problématörténet” kurzus alatt a következı képességeket alakítom ki, fejlesztem: Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és idıben Eseményeket alakító tényezık feltárása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása A fentiek figyelembevételével készült el a tanítójelöltek számára egy olyan program, amelynek keretében saját tanulási tevékenységük során megtapasztalva a kompetencia alapú tanulásszervezés különbözı formáinak elınyeit és hátrányait, felkészülhetnek a különbözı motiváltságú, adottságokkal, képességekkel és elızetes tudással rendelkezı gyermekek életkorának megfelelı oktatási módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására.
5
A TANTÁRGY JELLEMZİI A tantárgy neve: Pedagógiai problématörténet A tantárgy kódja SBANTA1024
Kontakt óraszám
2+1
Kredit
3
Vizsga forma
Státus
Ajánlott félév
kollok vium
kötele zı
I.
Elıfeltételek –
A TANTÁRGY CÉLJA: A neveléstörténeti stúdium célja, hogy megalapozza a hallgatók történeti szemléletét a pedagógia elméletének és gyakorlatának megismeréséhez. Kialakítja azt a felismerést, hogy a jelenkor pedagógiája történeti fejlıdés eredménye. A kurzus elvégzése után a hallgató ismerje: • az egyetemes és magyar nevelés elméletének és gyakorlatának történeti elızményeit, jelenlegi helyzetét és eredményeit, a pedagógiai témák és problémák összehasonlító pedagógiai áttekintésének lehetıségeit. A kurzus elvégzése után a hallgató legyen képes: • sikeres kommunikációra, az egyénekkel és az egész tanulócsoporttal való kapcsolatteremtésre, a nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére, törekedjen a konfliktusok hatékony megoldására; • Legyen felkészült az elıítélet-mentes, interkulturális nevelésre. A kurzus elvégzése után a hallgató rendelkezzen: • önismerettel, együttmőködési készséggel, személyes felelısségérzettel; • társadalmi érzékenységgel, közösségi felelısségérzettel és feladatvállalással; az önálló és kritikus ismeretfeldolgozás, a permanens mővelıdés igényével és képességével; • jellemezze az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tisztelete; • reflektív gondolkodás; a csoportban való munkavégzés, a kollegialitás és a hatékony munkaszervezés készsége; • a másság elfogadása, tolerancia. KÖVETELMÉNYEK: A hallgatók: • ismerjék a neveléstörténet alapvetı anyagát, lássák a változás, fejlıdés folyamatát, irányát az egyes történelmi korszakokban; • tudják a neveléstörténeti tényeket szakszerően vizsgálni, elemezni, értékelni; • legyenek képesek pedagógiai témák történeti elızményeinek áttekintésére, problématörténeti vizsgálatára; • lássák a mai neveléstudományi, közoktatás-politikai problémák és eredmények történeti okait, összefüggéseit; • váljanak alkalmassá a nyomtatott források megértésére és értelmezésére; • rendelkezzenek az egyetemes emberi és nemzeti értékek tiszteletével. TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYRENDSZER: a) a foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetısége: Az órák rendszeres látogatása, 3 alkalommal lehet távol maradni. Háromnál több (betegség) hiányzás esetén többletfeladatot kap a hallgató. b) az igazolás módja a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén:
6
A hallgatói hiányzásait (3 alakalom) nem kell igazolnia. Huzamosabb ideig tartó betegség orvosi igazolással fogadtatható el. c) a félévközi ellenırzések (beszámolók, zárthelyik) tervezett száma, témaköre és idıpontja, pótlásuk és javításuk lehetısége: Egy projektmunkában aktívan részt kell venni, a projektmunka során a csoport egy produktumot készít, amiben kimutathatóan munkát kell vállalni, teljesíteni, egy házi dolgozatot kell elkészíteni a következı témakörben: Interjú készítése középfokú tanítóképzıt végzettekkel. Határideje: 2010. december 7. Az elıadásokon fel nem dolgozott témakörökbıl egyénileg, önállóan kell felkészülni. A félév során egy ZH-t kell megírni a problématörténeti és egyetemes neveléstörténeti témakörökbıl 2010. december 14-én. Pótlása: december 20. Aki elégtelen ZH-t ír, a szóbeli vizsgán szóban köteles ezekbıl a tételekbıl felelni. d) a félév végi aláírás követelményei: Az órák rendszeres látogatása. A kijelölt feladatok határidıre történı elkészítése, megfelelı minıségben, formában. e) az osztályzat kialakításának módja: A projekt produktumára kapott jegy, a házi dolgozatra kapott jegy, kétszerezve a ZH jegye (vagy a kollokviumon kapott javítójegy) és kétszerezve a szóbelin kapott jegy, s ezek átlaga adja a kollokviumi osztályzatot. Bármelyik részjegy, amennyiben elégtelen, azt javítani kell.
7
A KURZUS TEMATIKÁJA TANANYAG: Hét 1. 2. 3. 4.
5.
6.
7. 8.
9.
10.
ELİADÁS Regisztrációs hét A neveléstörténet tárgya, jellege, funkciója. A neveléstörténet forrásai. A nevelés eredete, alapformáinak kialakulása. Az iskolahálózat kiépülése, a pedagógusszakma kialakulása, modern iskolaformák elkülönülése. Az intézményes nevelés megjelenése az ókori keleten. A görög nevelést meghatározó természeti, társadalmi, politikai, eszmei tényezık. Az athéni és a spártai modell jellemzése, különbözıségük okai. Görög filozófusok a nevelés céljáról, tartamáról és módszereirıl: Szókratész, Platón, Arisztotelész. Róma nevelési kultúrájának jellemzése. Az állampolgári nevelés eszménye és a szervezeti forrás összefüggése. A középkori nevelés kialakulását, elterjedését meghatározó tényezık. A kereszténység emberképe. A klerikus nevelés intézményei, a világnézet formálás tartalma, eszközrendszere. A magyar intézményes nevelés kezdetei. Az egyetemek kialakulása. A magyar nevelés rendi jellege. A humanizmus hatása a nevelés elméletére és gyakorlatára: Erasmus, Montaigne nézetei a gyermekrıl, a nevelés módszereirıl. A városi humanista iskolák megjelenésének jelentısége. Humanizmus Magyarországon A reformáció és az ellenreformáció nevelési kultúrájának azonos és eltérı vonásai. Az anyanyelvő kultúra és a népnevelés kérdésének elıtérbe kerülése. A kollégiumi típusú iskolák elterjedése hazánkban. A jezsuiták iskolaállítási törekvései. Comenius a nagy összegzı. A 8
SZEMINÁRIUM Regisztrációs hét Ismerkedés a tantárggyal, a követelményekkel, a társakkal Neveléstörténeti források csoportjai, típusai Mióta van nevelés? Mióta van iskola?
Az athéni klasszikus filozófusok a nevelésrıl. (Forráselemzés, térképek tanulmányozása, ábra készítése.)
A középkori (Forráselemzés)
nevelés
jellemzıi.
Az egyetemes tudás egyetemes intézményei (Forráselemzés) A reneszánsz és humanizmus korának pedagógiája. Az európai reneszánsz és humanizmus kibontakozásának fı területei, kiemelkedı képviselıi. (Forráselemzés)
Források a magyar nevelés történetébıl. (reformáció, ellenreformáció kora) Magiszterré, doktorrá fogadom!
A két géniusz: Comenius és Apáczai
11.
12.
13.
14.
15.
Didactica Magna hatása napjainkig. Apáczai Csere János szerepe a magyar pedagógiai elmélet fejlıdésében. Az empirikus és szenzualista ismeretelméleti koncepciók hatása. A hasznosság elvének megjelenése a pedagógiai gondolkodásban. Locke: címő Gondolatok a nevelésrıl mővének jelentısége. Felvilágosult polgári elvek a nevelésben. Rousseau mint a reformpedagógia alapozója. A hasznossági szempont és a munkára nevelés Pestalozzi munkásságában. A polgári pedagógia tudománnyá válása: Herbart pedagógiájának filozófiai és pszichológiai alapjai. A herbartiánusok hatása és az oktató iskola megmerevedése. A gyermektanulmányi mozgalom, és a pragmatizmus pedagógiája (Eduárd Claparéde John Dewey) A reformpedagógia kialakulása és fejlıdése. (Ellen Key. Maria Montessori, Rudolf Steiner, Peter Petersen, Celestin Freinet, stb) Reformpedagógiai irányzatok Magyarországon a századelıtıl 1945ig. (Nagy László és munkatársai, Családi Iskola, Új iskola, Kerti Iskola, Cselekvı Iskola) Az alapfokú oktatás és a tanítóképzés története Magyarországon.
(forráselemzés)
I. A pedagógiai gondolkodás három nagy triásza: Locke, Rousseau, Pestalozzi. II. Emuláció, certamen, concertatio, eruptio, lokáció, prima classis, secunda classis, classis tertia
„Szellı zúg távol, alszik a tábor…” A cserkészet
Az élet iskolái, a cselekvés iskolái.
Projektek zárása
Zh írása
KÖTELEZİ IRODALOM: 1. Mészáros István–Németh András–Pukánszky Béla (2003): Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest. 2. Mészáros István–Németh András–Pukánszky Béla, (2003, szerk.): Neveléstörténet szöveggyőjtemény; Osiris Kiadó, Budapest. 3. Gáspár László−Kelemen Elemér (1999): Neveléstörténet problématörténeti alapon. OKKER Kiadói Kft., Budapest. 4. Németh András (1997): Bevezetés a nevelés történeti és elméleti kérdéseibe táncpedagógusok számára, Planétás Kiadó, Szeged 5. Pukánszky Béla- Németh András: Neveléstörténet Nemzeti Tk., Bp., 1995. http://www.arts.u-szeged.hu/~pukanszk/konyv/ AJÁNLOTT IRODALOM: 1. Pukánszky Béla (2001): A gyermekkor története. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest.
9
2. Vajda Zsuzsa, Pukánszky Béla (2003, szerk.): A gyermekkor története. Szöveggyőjtemény. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. 3. Fehér Erzsébet (1994): Az oktatás és nevelés története. Budapest. száma: J 11-1141/1. 4. Kardos József−Kelemen Elemér (1996): 1000 éves a magyar iskola. Korona Kiadó Kft. Budapest. 5. Horváth Márton (1988, szerk.): A magyar nevelés története I. Tankönyvkiadó Bp. 6. Horváth Márton (1993, szerk.): A magyar nevelés története II. Felsıoktatási Koordinációs Iroda, Bp. KIEGÉSZÍTİ IRODALOM: 1. Platon: Állam. Gondolat Bp. 1969. 2. Arisztotelész: Politika. Gondolat Kk. Bp., 1984. 3. Campanella: A Napváros. Nippon K. Bp.,1996. /31--107.p./ 4. Coménius: Nagy oktatástan. Akadémia K. Bp., 1953. 5. Comenius Magyarországon: Comenius Sárospatakon írt mőveibıl: A lelki tehetségek kimővelésérıl és a panszofikus iskola tervezete Tk. Bp., 1962. 6. Rousseau: Emil vagy a nevelésrıl. TK., Bp., 1978. 7. Pestalozzi válogatott pedagógiai mővei I-II. kötet Tk., Bp., 1959. 8. John Dewey: A nevelés jellege és folyamata. Tk.,Bp.,1976. 9. Georg Kershensteiner: A munkásiskola fogalma. Tk.,Bp., 1972. 10. Apáczai Csere János válogatott mővei. /Orosz Lajos/ Tk.,Bp., 11. Tessedik Sámuel: Válogatott pedagógiai mővei. Tk., Bp., 1956. 12. Felkai László: Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége Ak.,Bp., 1979. 13. Nagy László: Válogatott pedagógiai mővei. Tk.,Bp.,1972. 14. Rabelais: Pantagruel. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., (én.) 15. Gecse Gusztáv: Ezeréves a magyar iskola. Cikksorozat Köznevelés 1996. 31. szármától 1997. 4 számáig 16. Kelemen Elemér: Iskolarendszer és társadalmi mobilizáció. I.,II.,III. Köznevelés 1997. 1. 3. 4. sz. 17. Kelemen Elemér: Az egyházi iskolák a magyar oktatás történetében a kezdetektıl a XIX. század végéig. ÚPSZ 1996./5.sz. 18. Szabolcs Éva: A magyar iskola gyermekszemlélete a XVIII-XX. században: tallózás a forrásokban. ÚPSZ 1996./11. sz. 19. Kéri Katalin: A tudás kapui. /Mozaikok a nevelés történetébıl/ Tárogató Kiadó, BP.,1995. 20. Mészáros István: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája 996-1996. Nemzeti Tk., Bp.,1996. 21. Freinet: A Modern Iskola technikája. Tankönyvkiadó, Bp., 1982.
10
KURZUSLEÍRÁSOK
1. Szeminárium Regisztrációs hét 2. Szeminárium Ismerkedés a tantárggyal, a követelményekkel, a társakkal Címszavak: A neveléstörténet tanulásának célja, szükségessége, követelmények, a társak megismerése, csoportok megalakítása Célok: A hallgatók ismerjék meg a tantárgy tanulásának fontosságát. Ismerkedjenek egymással, a szeminárium oktatójával, a félévi elvégzendı feladatokkal. Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat Névjegykártyák készítése: Mindenki írja fel a nevét a névjegykártyájára, azt a nevét, amelyen szeretné, ha szólítanák a többiek. Bemutatkozásként mondjon mindenki jó tulajdonságot, különleges képességet magáról. Idı: 10 perc 2. feladat, kooperatív feladat Csoportcímer készítése A szemináriumokon együttmőködésen alapuló tanulást alkalmazunk, ezért szükséges kialakítani azokat a 4-5 fıs alapcsoportokat, amelynek tagjai sokszor együtt fognak dolgozni. A gólyatábori az eddigi ismerkedési faladatok után szimpátia alapján alkossanak maximum 5 fıs csoportokat. Tervezzék meg és készítsék el a kiscsoport címerét! A címer kétosztatú legyen, az egyik felében a csoporttagok egyéni jellemzıinek rajzos (vagy szavakkal történı) ábrázolásai legyenek, míg a másik osztatban a kiscsoport tagjainak közös jellemzıit formálják meg. A címerre kerüljön fel a csoport neve is. Idı: 10 perc Szükséges anyagok: papír, filctoll A csoportok az elkészült címereket bemutatják frontális keretek között. 3. feladat Értelmezzék az alábbi idézetet: „elıdök lombjából növekszik,
11
s utódok táplálkoznak belıle.” (Illyés Gyula) A neveléstörténet tanulmányozásának haszna: Forrás: Fináczy Ernı: Az ókori nevelés története. Bp. 1922. Bevezetés. 1-4. A neveléstörténet tárgyáról és feladatáról. Mindenki, önállóan néhány sorban rögzítse, milyen gondolatokat ébresztenek benne a mottóul választott Illyés Gyula sorai, Fináczy Ernı gondolatai. A megfogalmazottakat a beszélgetı párok tagjai ismertessék meg egymással. A páros megbeszélést követıen, 2-2 beszélgetı pár alkosson egy kiscsoportot és folytassák az elızıleg megkezdett eszmecserét! A négyfıs csoportok a legfontosabb gondolataikat tárják az egész szemináriumi csoport elé!
4. feladat A kurzus céljának, követelményeinek, a tréning tematikájának, a feladatoknak az ismertetése. 5. Projektek indítása, témaválasztás A félév során minden hallgatónak egy nagy projektben kell részt vennie. Ez azt jelenti, hogy a félév végéig végezzenek folyamatosan önálló győjtı- és alkotómunkát. Az eredményekrıl beszámolni, a produktumokat bemutatni az utolsó szemináriumi órán kell. A csoportok a következı projektek közül választhatnak: I. projekt Készítsenek intézményünk történetérıl egy krónikát (évkönyvet), amely úgy nézzen ki, mintha a XV. századi Magyarországon készült volna. Szempontok a krónika elkészítéséhez: Képzeljék el azt, hogy önök literátorok, írástudók a XV. századi magyar király udvarában. Jegyezze le oktatási intézményünk legfontosabbnak vélt eseményeit. A munka kezdetén készítsenek feladattervet, a munka során vezessenek munkanaplót az elvégzett munka megnevezésével, a feladat megoldására szánt idı feltüntetésével, a tevékenységet elvégzı személy nevének megadásával. A krónika javasolt felépítése, formája: 1. oldal díszes, festett oldal: Krónika (vagy más cím) 2. oldaltól idı
esemény
Az információ forrása Korabeli magyarázat vagy személyes érintettség
Itt is lehet iniciálékat készíteni, nem kell táblázatot rajzolni, az elrendezésrıl lehet dönteni. II. projekt Készítsék el Tanítóképzı Intézetünk Évkönyvét, amely úgy nézzen ki, mintha a XIX. századi Magyarországon készült volna egy középfokú tanítóképzı intézetben.
12
Szempontok az évkönyv elkészítéséhez: Képzeljék el azt, hogy önök a XIX század végén egy középfokú tanítóképzı intézetben tanárok, s megbízást kaptak, hogy szerkesszék meg az iskolai tanév évkönyvét. Jegyezzék le oktatási intézményünk legfontosabb adatait, a legfontosabbnak vélt eseményeit. A munka kezdetén készítsenek feladattervet, a munka során vezessenek munkanaplót az elvégzett munka megnevezésével, a feladat megoldására szánt idı feltüntetésével, a tevékenységet elvégzı személy nevének megadásával. Az évkönyv javasolt felépítése, formája: Tartalom: Az intézet évi története Az intézet állapota A tanári testület Oktatásügy (tanterv) Az épület Könyvtárak Önképzıkör Az intézet tanulói (statisztika) Képesítı vizsgálatok Fegyelmi szabályzat Internátus Útmutatás magántanulóknak Értesítés a jövı tanévre Tankönyvek A fenti tartalom átalakítható, a mai állapotokat is magában foglalóvá tehetı. III. projekt Készítsék el Tanítóképzı Intézetünk Aranyalbumát. Az aranyalbumba minden csoporttag legalább öt-nyolc személy adatlapját készítse el. Szempontok az aranyalbumba elkészítéséhez: Feltétlenül indokolják a személy beválogatását az aranyalbumba, személyes és értelmi okokkal. A kiválasztott személyrıl győjtsenek képeket, életrajzi adatokat, tıle származó gondolatokat, róla szóló vélekedéseket. Tárják fel a tevékenységére jellemzı adatokat. A munka kezdetén készítsenek feladattervet, a munka során vezessenek munkanaplót az elvégzett munka megnevezésével, a feladat megoldására szánt idı feltüntetésével, a tevékenységet elvégzı személy nevének megadásával. Az arcképcsarnok javasolt felépítése, formája: Név
Kép(ek)
Az intézet tanára volt: év-év Végzettsége Életrajzi adatok Tevékenységének bemutatása Vélemények róla
13
Az arcképcsarnok legyen áttekinthetı, ezért mindenkit azonos módon, azonos elrendezésben mutassanak be. IV. projekt Készítsék el a neveléstörténet arcképcsarnokát. Arcképcsarnokunkba minden csoporttag legalább öt-nyolc személy adatlapját készítse el. Szempontok az arcképcsarnok elkészítéséhez: Feltétlenül indokolják a személy beválogatását az arcképcsarnokba, személyes és értelmi okokkal. A kiválasztott személyrıl győjtsenek képeket, életrajzi adatokat, tıle származó gondolatokat, róla szóló vélekedéseket. Tárják fel a tevékenységére jellemzı adatokat. A munka kezdetén készítsenek feladattervet, a munka során vezessenek munkanaplót az elvégzett munka megnevezésével, a feladat megoldására szánt idı feltüntetésével, a tevékenységet elvégzı személy nevének megadásával. Az arcképcsarnok javasolt felépítése, formája: Kép(ek)
Név Életrajzi adatok Tevékenységének bemutatása Idézetek Tıle Vélemények róla A beválasztás személyes indokai
Az arcképcsarnok legyen áttekinthetı, ezért mindenkit azonos módon, azonos elrendezésben mutassanak be. A csoportok választásának rögzítése. A munkák elindítása. A projektmunkát tervezzék meg, menet közben vezessenek munkanaplót! A félév végén a projektmunka végeredményét az alábbi értékelési rendszer alapján minısítem. 6. Fogalom meghatározás A jövı héten a neveléstörténelem forrásairól tanulunk az elıadáson és a szemináriumon. Szótárakban, internetes keresıprogramok segítségével, lexikonokban nézzenek utána, hogy mit jelent az „oral history” kifejezés. A jövı hétre a definíciót írják le a füzetükbe.
14
A projekt terve: A projekt neve: A projektben résztvevık neve: A feladat rövid megadása
Szükséges idı, idıterv
15
A feladat kivitelezıje
A projekt kivitelezésének munkanaplója: A projekt neve: A projektben résztvevık neve: Az elvégzett feladat rövid megadása
Ráfordított idı A feladat kivitelezıje
16
A projekt értékelése Kritériumok
Kitőnı (3 pont)
Magas színvonalon megoldott. A produktum színvonala: Kreativitás, ötletesség: Felülmúlja, vagy túlmutat a követelményeken, kreatív, ötletes. Az együttmőködés, az Jól szervezett, együttmőködı munka. Mindenki végzett egyéni munkát. egyéni munka kimutatható színvonala: A dokumentum összeállítása A produktum koherenciát, logikus felépítést mutat. egységessége: Minden rész az egészet szolgálja, nincsenek felesleges részek. A projekt megtervezése, Megtervezett, tervszerő munkavégzés. a terv érvényesülése: Rendezett, jól szerkesztett, megfelel a Forma (esztétikai formai követelményeknek, nincsenek színvonal): helyesírási és gépelési hibák.
Jó (2 pont)
Nem kielégítı (1 pont)
Megfelelı, az elvárásnak eleget A követelményeknek nem felel tesz. meg. Eléri a kívánatos szintet. Nem teljesíti a minimális elvárásokat sem. Csak egyéni munkák vannak. Nincs együttmőködés. Nem minden csoporttag végzett Minden tag tevékeny volt. munkát. Vannak felesleges anyagok, Az egyes anyagok nem állnak nem a dokumentumba illı össze egységgé. részek. A részletek nem egyformán kidolgozottak. A munkát elnagyoltan tervezték Nincs terv. meg. Nagyjából rendezett, vannak Rendetlen, hanyag, sok hiba benne gépelési, helyesírási maradt benne, nem felel meg a hibák, a formátum kissé formai követelményeknek. zavaros.
Elért pontok összesen: A produktum minısítése: 0-6 pont: elégtelen; 7-9 pont elégséges; 10-12 pont közepes; 13-14 pont jó; 15-18 pont jeles
17
Tanári értékelés
3. Szeminárium Neveléstörténeti források csoportjai, típusai Címszavak: primer, secunder források, írásos, tárgyi szóbeli források
Célok: A hallgatók lássanak példát neveléstörténeti forrásokra, tudják azokat besorolni.
Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat I. csoport Figyelmesen nézzék meg az asztalukra kikészített „anyagokat”! Sorolják be azokat, hogy a neveléstörténeti források mely csoportjába és típusába tartoznak! Források: Arisztotelész: Politika A Kıszegi Sz. Domonkos-rendi apácák vezetése alatt álló R. Kath. Polgári Leányiskola, Elemi és Polgári Tanítónıképzı Intézet értesítıje az 1912/1913. iskolai évrıl, Rónai Frigyes könyvnyomdája, Kıszeg, 1913. Németh Imre: A Szent Domonkosrendő apácák vezetése alatt álló 50 éves Kıszegi Róm. Kath. Elemi Iskolai Tanítónıképzı története 1874-1924. Rónai Frigyes Könyvnyomdája, Kıszeg, 1924. Fotó: Iskolabútorok, berendezési tárgyak, taneszközök 1930 körül. Az OPKM Múzeumi Győjteményei, OPKM, Bp., 1990. 37. o. Fotó: Kisiskolások az 1930-as években. Kardos József−Kelemen Elemér: 1000 éves a magyar iskola. Korona Kiadó Kft. Bp, 1996. 165. Iskolai bizonyítvány Tanítói visszaemlékezés II. csoport Figyelmesen nézzék meg az asztalukra kikészített „anyagokat”! Sorolják be azokat, hogy a neveléstörténeti források mely csoportjába és típusába tartoznak! Források: Comenius: Orbis Pictus (1896-os hasonmás kiadás) Iskolai bizonyítvány Elsıs ABC-s könyv (1975) Tanterv és utasítás 1978 Statisztikai adatok Pedagógiai lexikon III. csoport Figyelmesen nézzék meg az asztalukra kikészített „anyagokat”! Sorolják be azokat, hogy a neveléstörténeti források mely csoportjába és típusába tartoznak! Források: Tóth Pápai Mihály: Gyermek-nevelésre vezetı Út-mutatás (hasonmás kiadás) Tanaterv (1950)
18
Tanítói oklevél Paedagogiai Szemle Köznevelés (1945) Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. A csoportok 5-6 perc után kicserélik a kapott anyagokat. Frontálisan ellenırizzük, megbeszéljük a megoldásokat. 2. feladat Az „oral history” definíciójának megbeszélése. Magnóról meghallgatunk egy részletet: Egy tanító beszél életének jelentıs szakaszairól. Megfigyelési szempontok: 1. Milyen szintő volt a tanítóképzés, amikor az interjúalany tanítójelölt volt? (közép vagy felsıfokú) 2. Elégedett volt-e képzésének színvonalával? 3. Milyen értékeket kapott a képzıben? 4. Most is pedagógus lenne-e? A felvétel lejátszása. A csoportokban a megfigyelési szempontok megbeszélése. A csoportok meghallgatják egymás véleményét. Befejezı feladat Kilépı kártyák készítése.
19
Kilépı kártyák Kilépı kártyák készítése. A tanulási egység végén kilépı kártyákat készítünk. A kilépı kártyák egyéni reflektálást, személyes kapcsolódást tesznek lehetıvé, és fontos visszajelzéseket adhatnak a szemináriumi foglalkozásokat vezetı oktatónak. Írja le a kilépı kártyájára: 1. A tanulási egység során érintett témákkal kapcsolatos legfontosabb gondolatait!
2. Írja le az érintett témákkal kapcsolatos kérdéseit!
3. Miben nyújtott megerısítést vagy új információt Önnek a tanulási egység tartalma és feldolgozásmódja?
4. Írja le észrevételeit, megjegyzéseit, amit önmaga, a csoport és az oktató számára fontosnak tart!
5. Milyen kritikai észrevételei vannak?
20
4. Szeminárium Mióta van iskola? Címszavak: Antropológia, beavatás, archeológia, interjú.
Célok: A hallgatók ismerjék meg a pedagógiai kutatás egyik módszerét, azt próbálják ki. Készítsenek neveléstörténeti írásmővet. Legyenek ismeretei a hallgatóknak az ısi emberi társadalmak nevelési gyakorlatáról.
Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat Hogyan neveltek elıdeink több ezer, tízezer évvel korábban? Információk szerzése képekrıl: Mészáros István: Mióta van iskola? Móra Kiadó, Bp., 1982. 10-16. Alt B.: Bilderatlas zur Schul- und erziehungsgeschichte, Band 1. Volk und Wissen Volkseigener Verlag, Berlin, 1960, 2-25. Évezredekkel ezelıtti emberi közösségek „nevelési” gyakorlatáról honnan származnak ismereteink? Hogyan lettek a gyermekek „életképes” felnıtté? Keressen további példákat arra, hogy az egyes népeknél a különbözı idıszakokban milyen beavatási szertartások voltak? A mővészet születése. Holnap Kiadó, Bp, 1992. Colin M. Turnbull: Az afrikai törzsek élete. Gondolat, Bp., 1970. 2. feladat Egyéni, házi dolgozat megírásához szükséges információk közlése. Téma: Interjú készítése középfokú tanítóképzıt végzettekkel. 1. Hogyan lehet a kutatásba bevont személyeket felkutatni? 2. Megkeresés, idıpont egyeztetése, kutatás-etikai ismeretek. 3. Eszközök számbavétele. 4. Felkészülés, szakirodalom áttekintése. 5. Interjú elkészítése. 6. A dolgozat megírása, formába öntés. 7. A dolgozat szerkezete (Bevezetés, A tanítóképzés történetének rövid áttekintése, A módszer, Az interjúalany, Témakörönként az adatok bemutatása (családi háttér, gyermekkor, pályaválasztás, alkalmassági vizsga, középiskolai képzés, gyakorlóév,
21
elsı évek a pályán…, Összegzés, Köszönetnyilvánítás, Melléklet: az interjú szövege, dokumentumok másolata.) Az interjú elkészítését segíti a következı dokumentum:
22
Interjú kérdéssora Részt vevı személyek: középfokú tanítóképzıt végzettek (1950-1960) Módszer: interjú, kérdıív, fogalomtérkép Eszköz: magnetofon vagy jegyzıkönyv I. Demográfiai kérdések Az adatközlı neve: Az adatközlı születési ideje: Az adatközlı születési helye: Az adatközlı iskolai végzettségei: Az adatközlı tartozik-e valamilyen egyházhoz, felekezethez: Az adatközlı szüleinek mi volt a foglalkozása: Az adatközlı szülei milyen vallásúak voltak: Az adatközlı szüleinek hány gyermeke született: Az adatközlı szülei milyen anyagi körülmények között éltek: Az adatközlı mikor kezdett el dolgozni, tanítani: Az adatközlı milyen beosztásokat töltött be (osztálytanító, munkaközösség-vezetı, igazgatóhelyettes, igazgató, szakfelügyelı, szaktanácsadó, szakértı): Az adatközlı mikor milyen bérjövedelemmel rendelkezett (összehasonlítva esetleg más foglalkozásúak béreihez): Az adatközlı gyermekeinek száma: Az adatközlı gyermekeinek milyen iskolai végzettségei vannak: Az adatközlı rendelkezik-e ingatlantulajdonnal, mivel (családi ház, lakás, nyaraló), mekkora: Voltak-e, vannak-e problémái az egészségével, milyen típusú betegségei voltak: Az adatközlı beszéljen az utazásairól (belföldi, külföldi, mikor, hányszor): Kapott-e kitüntetéseket: Vannak-e megjelent írásai, cikkei, tanulmányai: Voltak-e társadalmi megbízatásai (tanácstag, önkormányzati képviselı): II. Fı kérdések II./ a A középfokú tanítóképzı helye Az adatközlı hol végezte középfokú tanítóképzıs tanulmányait: Milyen képzési formában vett részt (nappalis diák, gimnázium után, dolgozók iskolája, egyéb)? Mi volt az intézmény neve: Az adatközlı mikor tanult a képzıben (kezdete, vége): Hány tanuló járt akkor a képzıbe: A nevelıtestület hány fıs volt: Hol volt a gyakorlóiskola, milyen kondíciókkal bírt: A tanítóképzı intézetek struktúráját 1945-1959 között nagyon sokszor változtatták: a szülık körében volt-e valamiféle bizonytalanság a középiskolai beiskolázással kapcsolatosan a tanítóképzı intézetekkel szemben? II./ b A pályaválasztás Milyen volt a gyermekkora? Milyen volt a családi légkör? Hogyan nevelték Önt a szülei? Hogyan jutalmazták, büntették? Önállóságra nevelték-e, hogyan?
23
Mi volt a kedvelt idıtöltése gyermekkorában? Szeretett-e kisebb gyerekekkel játszani, foglalkozni? Szeretett-e (általános vagy elemi) iskolába járni? Mi a legkellemesebb és a legkellemetlenebb élménye az (általános) iskoláról? Milyen tanuló volt az (általános) iskolában? Milyen magatartású iskolás volt (általános) iskolában? Milyen volt társai között a helyzete? Népszerő volt-e társai körében? Az általános iskolában volt-e tanítói, tanárai között, akit különösen kedvelt? Milyen volt İ? Miért választotta a tanítói pályát? Mi szeretett volna lenni 6-10, 10-14 éves korában? Hány éves volt akkor, amikor elıször gondolt arra, hogy pedagógus lesz? Mikor döntött úgy, hogy pedagógus lesz? Volt-e olyan személy, aki szerepet játszott a döntésében? Mi volt a véleménye szüleinek, tanárainak, barátainak? Hogyan ítéli meg most: helyes volt-e a választása vagy nem? Miért? II./ c Felkészülés a pályára, középiskolás évek A jelentkezésnek, a felvételnek voltak-e alkalmassági feltételei, melyek voltak? Egyéb feltételeket mérlegeltek-e (származás: munkás, paraszt, egyéb)? Milyen elképzelései, elvárásai voltak a képzéssel kapcsolatosan a tanulás elıtt? Milyen tantárgyaik voltak? Milyen tankönyvekbıl tanultak? Mely tárgyakat kedvelte a képzıben? Miért? Mely tantárgyakat nem kedvelte? Miért? Mit szeretett leginkább: közismereti tárgyakat, készségtárgyakat, gyakorlati képzést? Melyik tanár tanította a módszertant? Milyen felkészültséggel rendelkeztek tanárai? (gimnáziumi tanárok felkészültségéhez képest) Voltak-e olyan képzıs tanárai, akik tanítóképzı intézeti tanárképzıben szereztek diplomát? Ha volt ilyen tanára, milyen értékeket képviselt, milyen szaktekintélynek számított? Az új társadalmi, politikai rendszerben a maradandó szakmai értékek átadását tudta-e végezni? Milyen példát adtak a tanárok saját óráikkal a képzısöknek leendı tanításaikhoz? Hogyan épült egymásra az elmélet és a gyakorlat? Mennyire voltak leterhelve tanórákkal, órán kívüli feladatokkal? Napi és heti rendjük hogyan alakult? Hogyan ítéli meg: a képzısök milyen szinten ismerkedtek meg az általános mőveltség elemeivel? Kevés volt-e az óraszám erre a területre? A reál és humángimnázium általános mőveltségi szintjéhez viszonyítva hol álltak a tanítóképzıs diákok? A gyakorlati képzésnek milyen formái voltak? Hogyan zajlott a gyakorlat a gyakorlóiskolában? Segítették, vagy bírálták tanítási próbálkozásaikat? Hol töltötte az 1 éves gyakorlóévet? Milyen jellegő település volt az? (tanya, falu, város) Ez a helyszín lakóhelyéhez képest milyen távol volt? Ki osztotta be Önöket? Milyen szempont alapján? Egy teljes tanévet vagy csak félévet tanított-e a gyakorlóév alatt?
24
Milyen meglepetések érték, amikor elfoglalta állomáshelyét? Mennyi fizetést kapott? Hol lakott, étkezett? Mennyi maradt a pénzébıl? Ki segítette a gyakorlóév alatt? Ki ellenırizte a munkáját? A gyakorlóév alatt a képzı intézmény miként segítette, koordinálta a munkát, mit kaptak a képzıtıl? A gyakorlóév idejét beszámították-e a nyugdíjába? A tanításon kívül egyéb feladatokat kellett-e végezniük? Ítélje meg a gyakorlóévet: hasznos volt-e vagy nem! Miért? Nehéz volt-e képesítızni a gyakorlóév után, a tanulmányok befejezése után, 1 év kihagyással? Hogyan, mikor, mibıl kellett vizsgatanítást tartaniuk, hogyan és kik értékelték? Milyen tárgyakból tettek érettségi- és képesítıvizsgát? Milyen formában? (írásbeli, szóbeli) Miben volt jó az Önök felkészítése a képzıben? Mit kellett volna másképpen oktatni a képzıben? Milyen hiányosságot érzett és tapasztalt munkájában, amely a felkészítéssel hozható összefüggésbe? Hogyan szocializált a képzı a pedagógus pályára? Hogyan alakította a képzı a pályához való pozitív viszonyulást? Milyennek tartja most a pedagógusképzést? Milyen tanuló volt? Hogyan sikerültek a gyakorlati tanításai? Milyen volt a kapcsolata a képzés ideje alatt a gyerekekkel? Kikre emlékszik tanárai közül? Mit gondol, miért ırizte meg ıket emlékezetében? Milyen volt az osztályközösségük? Voltak-e olyan barátai, akikkel máig is kapcsolatban áll? Megadná-e a nevüket, címüket! (Csak kutatáshoz használnánk fel!) Népszerő volt-e társai körében? Mi volt tanárai véleménye a magatartásáról? II./ d Elsı évek a pedagógus pályán Hogyan, hol történt az elhelyezkedése? Melyik osztályban tanított elıször? Hogyan fogadták új munkahelyén? (az igazgató, kollégák, szülık) Ki segítette munkájában? Milyen nehézségei voltak az elsı tanévben? Milyen területen érezte már az elsı tanévben, hogy jól mennek a dolgok? Milyen szerepe volt az elsı tapasztalatoknak a késıbbi pedagógiai munkájában? Az elsı év tapasztalatai alapján igazolódott vagy inkább kérdésessé vált pályaválasztásának helyessége? II./ e Milyen az ideális pedagógus? Melyek a jó pedagógus legfontosabb tulajdonságai? Milyen tulajdonságok jellemzik a gyengébb pedagógust? Milyen alapképességekkel, sajátos pedagógiai, vezetıi képességekkel kell rendelkeznie a pedagógusnak?
25
Mit gondol, változik-e az ideális pedagógus iránti elvárás különbözı történelmi korszakokban, különbözı társadalmi rendszerekben, különbözı társadalmi körülmények között? Hogyan? Különböznek-e az ideális pedagógus iránti elvárások aszerint, hogy óvodában, alsó, felsı tagozatban vagy középiskolában tanít-e valaki? Ha igen, miben? Hogy ítélte, ítéli meg a társadalom, más pedagógus réteg a tanítót? II./ f A pálya megítélése Hogyan ítéli meg most: helyes választás volt-e, hogy pedagógus lett? Megbánta-e választását? Ugyanígy döntene most is? Gyermekeinek, unokáinak, ismerıseinek javasolná-e ezt a pályát? II./ g Dokumentumok: bizonyítvány, tanítóképzıs érettségi bizonyítvány, általános iskolai tanítói oklevél, tanfolyami, továbbképzési igazolások, fıiskolai, egyetemi oklevelek, kitüntetések, munkaügyi szerzıdések, bérjegyzékek, fényképek, tankönyvek (pedagógiai, pszichológiai, módszertani, logikai), gyakorló iskolai tanítási tervezetek, óravázlatok, egyéb tanítóképzıs tanulói produktumok III. Fogalomtérkép III./ 1. Kérem, egy lapra írja le azokat a fogalmakat, kifejezéseket, szókapcsolatokat, amelyek a nevelés, oktatás, tanítás, tanulás körébıl fölmerülnek Önben! III./ 2. Kérem, rendszerezze azokat a fogalmakat, amelyeket az imént összegyőjtött! Hozzon létre a fogalmakból csoportokat, adjon nevet azoknak a halmazoknak. Vonallal kösse össze azokat a fogalmakat, fogalomcsoportokat, amelyek Ön szerint egymással szoros kapcsolatban állnak!
26
IV. Kérdıívek IV./ 1. Milyen az ideális pedagógus? Válassza ki az alábbi tulajdonságlistából azt a 10 nevelıi tulajdonságot, amelyet a jó pedagógus legfontosabb vonásainak tart, és írja le ıket fontossági sorrendben. (Az elsı helyre a legfontosabba tulajdonság kerül.) Ezután válassza ki azt a 10 tulajdonságot, amelyet a leginkább negatívnak tart, és írja le az elutasítás sorrendjében. (Az elsı helyre a legkevésbé kívánt tulajdonság kerül.) Adatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.
43. Segít a tanulók problémáinak megoldásában 44. Szereti tanítványait 45. Szeszélyes 46. Széles látókörő 47. Szigorúan osztályoz 48. Szívesen tanít 49. Tapintatlan 50. Tapintatos 51. Tiszteli tanítványait 52. Többet magyaráz, mint ami a könyvben van 53. Törıdik tanítványaival 54. Túl sokat követel 55. Türelmes 56. Türelmetlen 57. Unalmasan tanít 58. Van humorérzéke 59. Védi tanulóit 60. Vidám 61. Zárkózott 62. Kapkodó 63. Következetes 64. Következetlen 65. Objektív 66. Szubjektív 67. Hanyag 68. Igényes 69. Megbízható 70. Kötelességtudó 71. Alapos 72. Alacsony színvonalú a munkavégzése 73. Rugalmas 74. Szétszórt 75. Irigy 76. Hangulatvezérelt 77. Önkritikus 78. Konformista 79. Karrierista 80. Szavatartó 81. Egoista 82. Szolidáris 83. Titoktartó 84. Becsületes
Alacsony követelményeket támaszt Aprólékos Barátságtalan Befolyásolható Bizalmatlan Egyformán szereti tanítványait Elismeri, ha téved Enyhén osztályoz Érdekesen magyaráz Megértı Enyhén osztályoz Érthetıen magyaráz Goromba Gúnyos Igazságosan osztályoz Igazságtalanul osztályoz Igényes Ismeri tanítványait Jóindulatú Kedves Kiegyensúlyozott Komoly Következetes Közvetlen Magas követelményeket támaszt Merev Nagyvonalú Nem ismeri tanítványait Nem magyaráz érthetıen Nem megértı Nem segít a tanulásban Nem egyformán szereti tanítványait Nem látja be tévedését Nem törıdik tanítványaival Nyugodt Okos, mővelt Elméletileg felkészült Osztályon kívül is foglalkozik tanítványival İszinte Ragaszkodik a tankönyv anyagához Rosszindulatú Segít a tanulásban
27
IV./ 2. Milyen képességekkel rendelkezzen az ideális pedagógus? Válassza ki az alábbi készség- képességlistából azt a 10 nevelıi alap- és speciális képességet, készséget, amelyet a jó pedagógus legfontosabb készségének, képességének tart, és írja le azokat fontossági sorrendben. (Az elsı helyre a legfontosabb kerül.) Adatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
Kommunikációs képesség Konstruktív vagy didaktikai képesség Szervezı képesség Helyzetfelismerési és konstruktív helyzetalakító képesség Döntési képesség Alkalmazkodási képesség Tolerancia és a kivárás képessége Identifikációs képessége Empátiás képessége Figyelemmegosztás képesség „Játszani tudás” képesség Kognitív képességek Pszichomotoros képesség Motiválás-meggyızés képessége Együttmőködési igény és képesség Objektivitás képessége Humanitás érvényesítésének képessége Az önmővelés képessége A hatás – befolyásolás - képessége A diplomáciai és konfliktuskezelési képesség, erıszakmentesség Egészséges kompromisszumkészség Irányító képesség Gazdag és rugalmas viselkedésrepertoár Pedagógiai helyzetek és jelenségek elemzésének képessége A pedagógus mentális egészsége Tervezési készség Óravezetési készség Kérdezési készség Magyarázat készsége Tanári-tanulói interakció és kommunikáció készsége Az osztálymunka szervezésének készsége Megfigyelési-elemzési készség Értékelési készség A csoport-, és az egyéni munka irányítására szolgáló készségek Definiáló képesség Transzponáló képesség
28
IV./ 3. Miért lettem pedagógus? A lapon a pedagóguspálya választásával kapcsolatos motívumok szerepelnek. A számok az egyes motívumok mellett azt fejezik ki (növekvı sorrendben), milyen mértékben hatott választására az adott motívum. A számok jelentése a következı: 1. - Egyáltalán nem; 2. - Az átlagosnál kevésbé; 3. – Átlagos mértékben; 4. - Az átlagosnál nagyobb mértékben; 5. - Igen nagy mértékben. Válaszát úgy közölje, hogy a motívumok melletti sorban azt a számot karikázza be, amely legjobban kifejezi véleményét. A pedagóguspályát azért választottam, mert: 1. érdekes foglalkozás, változatos tevékenység 2. másokat lehet segíteni, mások problémáival lehet foglalkozni 3. tiszta munka, meleg, védett helyen lehet végezni 4. önállóan lehet dolgozni, jól érvényesül a saját elgondolás, nincs állandó ellenırzés 5. társadalmilag megbecsült pálya 6. alkalmat ad az elmélyülésre, a mőveltség gyarapítására 7. nınek (férfinak) való pálya 8. lehet szervezni, meg lehet követelni az utasítás végrehajtását 9. szeretem a gyermekeket, jólesik a gyerekek ragaszkodása, szeretete 10. szüleim kívánságára választottam a pályát 11. szeretek emberek között lenni és szeretem a közösséget 12. szeretek magyarázni, elıadni és másokat álláspontomról meggyızni 13. nálunk ez már családi hagyomány 14. iskolai végzettséget akartam szerezni 15 . megragadott a nagy nevelık példája (Apáczai, Eötvös) 16. ez a pálya több mint foglalkozás: hivatás 17. a barátaim is ezt választották 18 . tudományos érdeklıdésem miatt választottam 19. nem vettek fel máshová 20 . kényelmes, nyugodt pálya 21. biztos megélhetést nyújt 22. jó a nyári szabadság, több a szabadidı 23 . felelısséggel jár, a társadalmi fejlıdés szempontjából fontos pálya 24 . tanáraim rábeszéltek 25. tanáraim pozitív példája hatására 26. sok örömet nyújt ez a pálya 27. Egyéb ok miatt:..........
29
1 1 1
2 3 4 5 2 3 4 5 2 3 4 5
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
IV./ 4. A pedagógus pálya megítélése Kérem, olvassák el a lapon lévı megállapításokat. Minden mondat után három bető található. Ha a megállapítással egyetért, karikázza be az „E" betőt. Ha bizonyos mértékig egyezik az állítás saját véleményével, a „B" betőt 'karikázza be. Ha az állítás ellentétes saját véleményével, az „N" bető kerül bekarikázásra. Tehát az „E" bető jelenti, hogy egyetért. A „B" bető, hogy bizonyos mértékig egyetért. Az „N" bető, hogy nem ért egyet. 1. Egyetlen pályán sincs olyan kevés sikerélményre kilátás, mint a pedagóguspályán. 2. A tanárnak többnyire sablonok között kell maradnia. Önállóságra kevés tere van. 3. Minden pályán vannak fény- és árnyoldalak, a pedagógusén az az árnyoldal a döntı. 4. A tanár többnyire társadalmi mjndenes. 5. Nem lenne szabad a pedagóguspályát az utolsó lehetıségnek tekinteni, ha más fıiskolára már nem mehet az ember. 6. Nincs szebb feladat, mint a fiatalok nevelése, tanítása. 7. Ez a pálya nagyon változatos, sok örömet nyújt. 8. Az a legszebb ezen a pályán, hogy érezni lehet a gyerekek háláját, szeretetét. 9. Csak akinek hivatásérzete van, az menjen pedagógusnak. 10. Gyakran hiányoznak azok a módszerek, eszközök, amelyek a tan anyagot érdekessé tehetnék a gyerekek számára. 11. Nehézségek vannak a tanulókkal keletkezı konfliktusok megoldásában. 12. Igen jó metodikai lehetıségek állnak a pedagógus rendelkezésére a tananyag érdekessé tételére. 13. Ha hazamegy a pedagógus az iskolából, többnyire stresszben van, és már sem az iskolára, sem a tanításra nem tud gondolni.
E
B
N
E
B
N
E E
B B
N N
E E E
B B B
N N N
E E
B B
N N
E
B
N
E
B
N
E
B
N
E
B
N
14. Az oktatás elıkészítését a pedagógusok nem képesek eléggé hatékonyan végezni. E
B
N
15. A pedagógusok mindig örömmel gondolnak az iskolára. 16. Az oktatás elıkészítésében a pedagógusok eredményesen dolgoznak
E
B
N
E
B
N
17. A legtöbb nehézség a szülıkkel kapcsolatos. 18. Szeretnék a pedagógusok a tanítást olyanná tenni, hogy a gyerekeknek még több örömük legyen benne.
E
B
N
E
B
N
30
5. Szeminárium Az athéni klasszikus filozófusok a nevelésrıl. (Forráselemzés, térképek tanulmányozása, ábra készítése.) Címszavak: A platóni állam három osztálya, nevelés a társadalomban.
Célok: Értsék meg a hallgatók Platón államának nevelésügyét, amelyben voltaképpen egy hagyományos, patriarchális, arisztokratikus közösséget eszményített, melyen a történelem már túlhaladt. A vita olyan együttmőködésen alapuló tanulási tevékenység, amely kialakítja a résztvevıkben a saját álláspont melletti érvelés, a mások álláspontjának figyelmes meghallgatása, a mérlegelés, az empátia képességét. Vita közben fejlıdnek az együttmőködési készségek, a konszenzusra való hajlam. Az akadémikus vita eleven részvételre és körültekintı gondolkodásra ösztönzi a hallgatókat egy ellentmondásos téma több szempontú vizsgálatában. A foglalkozás célja a fenti készségek és képességek fejlesztése.
Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat, kooperatív feladat Minden csoport azonos feladaton dolgozik. A csoportok szókártyákat kapnak. A következı szavakból kell egy ábrát létrehozni: Emberi lélek részei A lélek hajlamai Megismerı rész Érzı rész Vágyó rész Megismerés Indulat Vágyakozás A lélek funkciói Gondolkodás Szeretet Ön- és fajfenntartás A létrejövı erény Bölcsesség Bátorság Józanság Etikai vonatkozások Összhangjuk eredménye: Szociológiai vonatkozások
31
Igazságosság Filozófusok, Kormányzók İrök, Harcosok Kézmővesek, Dolgozók Pszichikai vonatkozás Kép: Filozófusok, Kormányzók Kép: İrök, Harcosok Kép: Kézmővesek, Dolgozók Legmagasabb szintő nevelés Szigorú nevelés Nevelésük felesleges Pedagógiai vonatkozások Feladatmegoldás ellenırzése. szempont Emberi lélek részei A lélek hajlamai A lélek funkciói A létrejövı erény
Pszichikai vonatkozás Megismerı rész Érzı rész Vágyó rész Megismerés Indulat Vágyakozás Gondolkodás Szeretet Ön- és fajfenntartás Bölcsesség Bátorság Józanság Etikai vonatkozások Összhangjuk eredménye Igazságosság Filozófusok, İrök, Harcosok Kézmővesek, Kormányzók Dolgozók Kép Kép Kép Szociológiai vonatkozások Legmagasabb szintő Szigorú nevelés Nevelésük felesleges nevelés Pedagógiai vonatkozások
2. feladat, kooperatív feladat Akadémikus vita Egyetért-e Platón elképzelésével? (A dolgozókat nem kell nevelni….) A hallgatók négyes csoportokban dolgoznak. Minden csoporton belül az egyik pár a támogató, a másik pár ellenzı álláspontra helyezkedik. A kérdést vitassák meg páronként. Minden pár az általa képviselt álláspont szerint listát ír az érvekrıl, illetve az ellenérvekrıl. (7-8 perc) A pár egyik tagja egy hasonló pár egyik tagjával ül össze, az új pár összeveti nézeteit (4-5 perc). Az eredeti párok ismét összeülnek, összevetik jegyzeteiken szereplı állításaikat, részletesebb listákat készítenek (4-5 perc). Az eredeti négyes megvitatja a kérdést. Mindkét állásponton lévık ismertetik meggyızıdésüket, ezt vita követi (4-5 perc). Mindkét oldal zárónyilatkozatot készít a vita lezárásaként, vagy konszenzusos álláspontot alakítanak ki a megelızı vita leghatásosabb érvei alapján. Zárónyilatkozatok megismertetése.
32
3. feladat Csoportmunka (azonos feladat) A térképvázlatra rakják rá a megfelelı szókártyákat: Térképvázlat: Athén: az Akadémia és a Lükeión (In: Lendvai L. Ferenc: A gondolkodás története. Móra, Bp. 1983. 37.) Szókártyák: Platón Akadémia Arisztotelész Lükeion Megoldás ellenırzése önállóan a szöveg alapján: „A felsıfokú képzés színterei azok a filozófiai iskolák is, melyek a híres bölcselık köré tömörülı fiatalokból szervezıdtek. Kiemelkedett ezek közül Platón iskolája, az "akadémia". A híres filozófus Akadémosz parkjában a természetben, a gondolkodásban érvényesülı általános törvényszerőségekrıl beszélgetett, vitatkozott a köréje sereglett fiatalokkal. Hasonlóképpen tanított Arisztotelész az athéniak kedvelt "peripatosz"-án ('sétáló hely, sétány'), a Lükabéttosz nevő dombon sétálgatás közben magyarázva, vitatkozva tanítványaival. (A domb nevébıl származik a késıbbi iskolatípus, a líceum neve.)” (In: Pukánszky Béla - Németh András: Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 53.) Befejezı feladat Kilépı kártyák készítése.
33
6. Szeminárium A középkori nevelés jellemzıi. (Forráselemzés) Címszavak: Céh, inas, legény, vándorévek, mester, lovag, apród, fegyverhordozó, kolostor, szerzetesrend, regula, belsı iskola, külsı iskola, klerikus
Célok: Értsék meg a hallgatók, hogy a középkorban az oktatás letéteményesei az egyházi személyek és intézmények voltak. A világi nevelés lényegében kibıvített családi nevelés volt.
Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat, kooperatív feladat I. csoport Világi nevelés: a céhek Fogalom meghatározása: A szövegbıl emelje ki a céh fogalmát! A forrás melyik forrás csoportba tartozik? (In: Jakab György: A középkor világa. AKG Alapítvány, 1994. 133.) Ábra elemzése, az ábra segítségével válaszoljon a kérdésekre! (In: Száray Miklós: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006, 23.) Kérdések: - Kik szervezıdtek céhekbe? - Mi a fı feladata a céheknek? - Mi határozza meg e feladatkör ellátását? - Mi történik, ha nı vagy csökken a város piackörzete? Forráselemzés: Győjtse össze, hogy a forrás alapján, hogy a dokumentum a kézmővesek életének mely területeit szabályozza! Mely pontok szólnak a verseny kiküszöbölésérıl? Miért kellett korlátozniuk a termelést a céheknek? Miért nem termelhettek annyit a mesterek, amennyit akartak? Hogyan folyt a céhben az ifjak oktatása, képzése? Forrás: A párizsi takácsok XIII. századi céhszabályzatából; Inasszerzıdés (In: Jakab György: A középkor világa. AKG Alapítvány, 1994. 133., 219.) Kutató feladat:
34
A jövı heti órára írjon levelet egy mestervizsgát tett legény nevében távol élı édesanyjának (az inas-, a legényévek viszontagságairól, a vándorélet tapasztalatairól, a vizsga utáni mulatozásról). A feladat elkészítéséhez további információkhoz juthat Kéri Katalin neveléstörténész honlapján: http://kerikata.hu/ E-hangtár könyvtárban II. csoport Világi nevelés: a lovagi élet Fogalom meghatározása: A szövegbıl emelje ki a „lovagi iskola” fogalmát! A forrás melyik forrás csoportba tartozik? (In: Jakab György: A középkor világa. AKG Alapítvány, 1994. 195.) Forráselemzés: Hogyan történt a lovaggá avatás? Forrás: Holland Vilmos lovaggá avatása. (In: Jakab György: A középkor világa. AKG Alapítvány, 1994. 195.) Forráselemzés és képelemzés: Tárja fel a lovagi létforma sajátosságait! Válaszában térjen ki a lovagi magatartás jellemzıire, a lovagi kultúra ismérveire! Forrás: Foucher de Chartres leírása Jeruzsálem ostromáról. (In: Kaposi József – Száray Miklós: Feladatgyőjtemény az új történelem szóbeli érettségihez 9-12. évfolyam. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 49-50.) Kutató feladat: A jövı heti órára írjon levelet egy lovaggá avatott úr nevében távol élı édesapjának (az apród, a fegyverhordozói évek viszontagságairól, az avatás ünnepi pompájáról, az avatás utáni mulatozásról). III. csoport Egyházi nevelés: a kolostori iskolák Világítsa meg, hogy mi segítette a különbözı szerzetesrendek kialakulását, mikor, milyen okok vezettek el a szerzetesi élet reformjaihoz! A forrás melyik forrás csoportba tartozik? (In: Katus László: A középkor története. Bp., 2001.) Forráselemzés: A források alapján mutassa be, miért és hogyan alakultak ki a szerzetesrendek! Ismertesse, mi jellemezte a szerzetesek életmódját! Magyarázza meg, milyen szerepet töltöttek be a szerzetesek a mővelıdésben! Miért folyt oktatás, képzés a kolostorokban? Forrás: A ciszterci rend 1134-es szabályzatából. (In: Kaposi József – Száray Miklós: Feladatgyőjtemény az új történelem szóbeli érettségihez 9-12. évfolyam. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 48-49.)
35
Kolostoralapítás; Nursiai Szent Benedek Szabályzata; Az egyházi iskola dicsérete; A szerzetesnek szánt gyermek nevelése (In: Jakab György: A középkor világa. AKG Alapítvány, 1994. 200-201., 218-219) Kutató feladat: A jövı heti órára írjon levelet egy szerzetesi fogadalmat tett férfi nevében távol élı édesanyjának (a tanulóévek viszontagságairól, a szigorú kolostori életrıl, a szerzetesek napi teendıirıl). A csoportok beszámolóinak megtartása. Befejezı feladat Kilépı kártyák készítése.
36
7. Szeminárium Az egyetemes tudás egyetemes intézményei. (Forráselemzés) Címszavak: Egyetem, székesegyházi iskola, studium generálé, karok, dékán, rektor, archidiakónus, nagykancellár, artium fakultás, vizsgarendszer, tananyag.
Célok: Értsék meg a hallgatók a középkori egyetemek felépítését, tananyagrendszerét, mőködésének jellemzıit, az ekvivalencia elvét.
Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat, kooperatív feladat Minden csoport azonos feladatot kap. Készítse el a középkori egyetemek alapításának táblázatát! A táblázatban különítse el a korai alapításokat, a XIII. századot és a XIV. századot. Használja a következı térképet! (In: Száray Miklós: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006, 63.) Vesse össze a fenti térképet Jakab György által közölt térképvázlattal! (In: Jakab György: A középkor világa. AKG Alapítvány, 1994. 220.) Melyik város egyetemét alapították elıször? Milyen összefüggés figyelhetı meg az egyetemek elterjedése és a felekezeti viszonyok között? Mikor alapítottak Magyarországon egyetemeket? Mi volt ezeknek a sorsa? 2. feladat, kooperatív feladat Minden csoport azonos feladatot kap. Készítse el a középkori egyetemek felépítésének ábráját! Használja a következı szókártyákat! Szabad vezetıválasztás Önálló ítélkezés Diákok nemzetek szerint Bölcsész fakultás Hét szabad mővészet Jogi fakultás Orvosi fakultás Teológiai fakultás Tanárok dékánok
Kollégium Szabad oktatás 6 év 6 év 6 év 8 év Rektor
37
Határozza meg az egyetemi autonómia jellemzıit! 3. feladat, kooperatív feladat Minden csoport azonos feladatot kap. Készítse el a középkori egyetemek oktatásának jellemzıi! A téma kifejtéséhez használja a következı forrásokat, képeket! Ábra elemzése, az ábra segítségével válaszoljon a kérdésekre! (In: Száray Miklós: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006, 64.) Kérdések: - Mi volt a középkori egyetemi oktatás fı módszere? - Jellemezze a diákság összetételét! Forráselemzés: A forrás alapján, állapítsa meg az egyetemi tanulmányok anyagi oldalát! Forrás: Robert Courcon pápai követ statútumából, 1215; Egy oxfordi diák levelébıl, 1220 (In: Száray Miklós: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006, 64.) Befejezı feladat Kilépı kártyák készítése.
38
8. Szeminárium A reneszánsz és humanizmus korának pedagógiája. Az európai reneszánsz és humanizmus kibontakozásának fı területei, kiemelkedı képviselıi. (Forráselemzés) Címszavak: Reneszánsz, humanizmus, humanista gimnázium.
embereszmény,
humanista
pedagógiai
módszerek,
Célok: Az emberközpontú pedagógiai gyakorlat jelentkezése. A mai gimnáziumok prototípusának ismertetése. Megismertetjük a hallgatókat az INSERT metakognitív folyamatokat segítı, interaktív jegyzetelési eljárással. Az INSERT hatékony eszköz, amely lehetıvé teszi, hogy a hallgatók olvasás közben nyomon kövessék saját megértési folyamataikat, olvasásuk aktív, kognitív, metakognitív eseménnyé válik, az információkat aktívan kontextualizálja, az elmélyült figyelem tartósan fenntartható. Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat, kooperatív feladat INSERT alkalmazása Ismertetem az INSERT eljárás lényegét. Megmutatom az alkalmazni kívánt jeleket: % ! + ? *
Az olvasottak megegyeznek elızetes ismereteimmel Az olvasottak ellentmondanak elızetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra Az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek Az olvasottakról kiegészítı információ jutott eszembe
Olvasás közben használják a jelöléseket a szöveg margóján. Egy sorba több jel is kerülhet, sorok jel nélkül is maradhatnak. Csoportokban beszéljék meg az olvasottakat! A leglényegesebb információkat, benyomásaikat osszák meg a teljes csoporttal. Szöveg: A világ és az ember felfedezése (XIV-XVI. sz.) (In: Pukánszky Béla- Németh András: Neveléstörténet. Nemzeti Tk., Bp., 1995. 113-118. vagy http://www.arts.uszeged.hu/~pukanszk/konyv/ 2. feladat
39
A csoportok (2-3 fıs) egy-egy humanista gondolkodó írásának részletét kapja meg. Ha megismerkedtek a szöveggel, készüljenek fel arra, hogy a szerzık leglényegesebb nézeteit bemutatják a többieknek. I. csoport Erasmus Hogyan vélekedett Erasmus a testi fenyítés következményeirıl? (In: Trencsényi László: Korok, gyerekek, nevelık. Szöveggyőjtemény, OKKER Oktatási Iroda, 1997. 70.) Erasmus szerint milyen tulajdonságokkal és nevelıi magatartással rendelkezzen a fejedelem nevelıje? (R. Erasmus: A keresztény fejedelem neveltetése. Európa K., Bp., 1987, 11-12, 14-17, 19-21) II. csoport Castiglione Győjtse össze, hogy milyen ismeretekkel és készségekkel kellett rendelkeznie a társasági életben érvényesülni akaró úri embernek! Castiglione: Az udvari ember. (In: Kéri Katalin: A tudás kapui. Tárogató K., Bp., 1995. 69-70.) III. csoport Vittorino da Feltre Miért szólt érzékletesen Fináczy Ernı Feltre nevelési módszerérıl? Ön követendınek tartja? Vittorino da Feltre iskolájáról. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 31.) IV. csoport Rabelais Mi jellemzi Rabelais naturalisztikus nevelési eszményét? Gargantua egy napja. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 32-33.) V. csoport Montaigne A világban élni tudó emberek nevelésérıl írt Montaigne, ismertesse nézeteit! A gyermek nevelésérıl. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 34-35.) VI. csoport Campanella Hogyan képzeli el Campanella a Napváros állam nevelési rendszerét. Szívesen élne, nevelkedne az általa leírt körülmények között? (In: Komlósi Sándor: Neveléstörténeti olvasókönyv. Tankönyvkiadó, Bp. 1978. 49-54) VII. csoport Morus Utazzon Utópiába! Számoljon be, hogyan élnek ott az emberek, miként nevelik, oktatják a gyermekeket.
40
(In: Komlósi Sándor: Neveléstörténeti olvasókönyv. Tankönyvkiadó, Bp. 1978. 36-38) A csoportok beszámolnak a források alapján a humanisták nevelési elveirıl. Befejezı feladat Kilépı kártyák készítése.
41
9. Szeminárium Források a magyar nevelés történetébıl. (reformáció, ellenreformáció) Magiszterré, doktorrá fogadom! Címszavak: Reformáció, ellenreformáció, magiszter, doktor, bakkalaureus.
Célok: Tudják a hallgatók, hogy a reformáció és az ellenreformáció a vallási megújulás két irányzata. Ismerjék a magyar reformáció és az ellenreformáció fontos képviselıit, tevékenységüket, írásaikat. Vegyék észre, hogy az egyetemi ünnepélyeknek, a diákhagyományoknak évszázados (évezredes) hagyományai vannak. Dramatizálás. Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat, kooperatív feladat I. csoport Hogyan kell a fiúkat nevelni? Keresse ki a szövegbıl Pázmány Péter legfontosabb gondolatait! Pázmány Péter: A fiaknak istenes nevelésérıl. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 46-47) II. csoport Hogyan kell a lányokat nevelni? Keresse ki a szövegbıl Pázmány Péter legfontosabb gondolatait! Pázmány Péter: Mint kell a keresztyén leányt nevelni. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 48-49) II. csoport Milyen utasításokat adott Bethlen Gábor a kollégium tanárainak, tanulóinak? Keresse ki a szövegbıl az utasítás fontos gondolatait! Bethlen Gábor utasítása a Gyulafehérvári Kollégium számára. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 42-43) Csoportbeszámolók meghallgatása. 3. feladat Új egyetemi növendékek, gólyák tréfás beiktatása. Ismerkedjen meg Pázmány egyetemével. Hogyan avatták fel tréfás-ünnepélyes körülmények között az egyetem új diákjait? (In: Mészáros István: Mióta van iskola? Móra Kiadó, Bp., 1982. 103-105) A ceremónia elnöke beavatja a gólyákat.
42
Szükséges anyagok: só, egy pohár bor, egy pohár víz, album. Az eskü után iratkozzanak be az egyetem (a Tanítóképzı Intézet) díszes Albumába! Készítsék el a díszes Albumot (2-3 fı jelentkezése kell)! 3. feladat, kooperatív feladat I. csoport Ismerkedjen meg Pázmány egyetemével. (In: Mészáros István: Mióta van iskola? Móra Kiadó, Bp., 1982. 99-106) Írjanak bakkalaureus-avatási esküszöveget! Egyikük, az egyetemi tanács jegyzıje olvassa fel a szöveget, a csoport minden tagját avassa fel, hogy a tudományok bakkalaureusaivá nyilváníthassunk mindenkit! A következı hétre készítsék el az esküszöveget díszes papírlapra! II. csoport Ismerkedjen meg Pázmány egyetemével. (In: Mészáros István: Mióta van iskola? Móra Kiadó, Bp., 1982. 99-106) Írjanak magiszteravatási esküszöveget! Egyikük, az egyetemi tanács jegyzıje olvassa fel a szöveget, a csoport minden tagját avassa magiszterré! A következı hétre készítsék el az esküszöveget díszes papírlapra! II. csoport Ismerkedjen meg Pázmány egyetemével. (In: Mészáros István: Mióta van iskola? Móra Kiadó, Bp., 1982. 99-106) Írjanak doktorrá avatási esküszöveget! Egyikük, az egyetemi tanács jegyzıje olvassa fel a szöveget, a csoport minden tagját avassa doktorrá! A következı hétre készítsék el az esküszöveget díszes papírlapra! Befejezı feladat Kilépı kártyák készítése.
43
10. Szeminárium A két géniusz: Comenius és Apáczai (forráselemzés) Címszavak: Comenius, Apáczai mővei, Orbis Pictus, Didactica Magna.
Célok: Comenius az iskolai élettel összefüggı számos újítását megismerik a hallgatók. Apáczai nagy rendszerezı, nyelvújító tevékenységét kell meglátni. A kettéosztott napló olyan eljárás, amely a személyes olvasói reagálásra épít. Elısegíti a szöveggel való személyes kapcsolat kialakítását, olyan szubjektív jelentésteremtést, erıteljes reagálást, melynek alapján beszélgetést, megbeszélést, értelmezést. Elemzést vagy vitát kezdeményezhetünk és folytathatunk. A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel.
Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat, kooperatív feladat I. csoport Forrás: Nagy oktatástan (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 50-53) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! Kettéosztott napló Kiemelések a szövegbıl (amelyek megragadták a figyelmemet, elgondolkodtattak)
Reflexiók (kérdések, megjegyzések, egyetértés, ellentmondás magyarázat, értékelés, eszembe jutott róla, stb.)
44
A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. Egy önként jelentkezı felolvassa az általa feldolgozott szöveg egy részletét, amelyhez reflexióját főzte. Ezután, ugyanı reflexiókat kér a csoport többi tagjától. Az idézetrıl folytatott eszmecsere lezárásaként felolvassa saját reflexióját: övé „az utolsó szó joga”! Ezután újabb jelentkezı vagy kiválasztottak kaphatják meg az utolsó szó jogát. II. csoport A lelki tehetségek kimővelése. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 54-55) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. III. csoport A nagyfényő pataki iskola tervezete. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 56-57) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. IV. csoport Orbis Sensualium Pictus. (In: Orbis Pictus 1896. Hasonmás kiadás.) (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 54-55) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. V. csoport Magyar enciklopédia. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 65-66) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. VI. csoport Tanács. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 67-68) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel.
45
VII. csoport Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 69-70) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel.
Befejezı feladat Kilépı kártyák készítése.
46
11. Szeminárium A pedagógiai gondolkodás három nagy triásza: Locke, Rousseau, Pestalozzi. Emuláció, certamen, concertatio, eruptio, lokáció, prima classis, secunda classis, classis tertia Címszavak: Locke, tabula rasa, gentleman, Rousseau, negatív nevelés, természetes büntetés, Pestalozzi, munkára nevelés, iskolai értékelés, emuláció, certamen, concertatio, eruptio, lokáció, prima classis, secunda classis, classis tertia
Célok: nézeteit. Rousseau a Megismerik a résztvevık a pedagógiai gondolkodók reformpedagógiát jellemzı, a saját korszakát meghaladóan kopernikuszi fordulatot hozott a pedagógiában ugyanakkor elavult, maradi elveket is vallott. Benyomásokat szerezhetnek a dramatizálásban közremőködı hallgatók hajdani iskolai értékelési módszerekrıl. A kockázás olyan gondolkodást és az írást fejlesztı eljárás, amely különbözı szintő mőveletekkel egy adott téma más és más szemszögbıl való vizsgálatára késztet. Egy kockára van hozzá szükség, amelynek minden oldalán egy-egy utasítás van. Ezek egy-egy gondolkodási mőveletre késztetnek a megadott témáról!
Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat, kooperatív feladat I. csoport Forrás 1.: Gondolatok a nevelésrıl (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 71-73) Forrás 2.: Emil vagy a nevelésrıl (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 73-78) Kockázás. A kockázás olyan gondolkodást és az írást fejlesztı eljárás, amely különbözı szintő mőveletekkel egy adott téma más és más szemszögbıl való vizsgálatára késztet. Egy kockára van hozzá szükség, amelynek minden oldalán egy-egy utasítás van. Ezek egy-egy gondolkodási mőveletre késztetnek a megadott témáról! A kocka oldalai: 1. Írd le! 2. Hasonlítsd össze!
47
3. Társítsd! 4. Elemezd! 5. Alkalmazd! 6. Értékeld! A kocka oldalait forgatva szabadon írjanak a témáról 4-5 percig! Megbeszélés csoportosan.
II. csoport I. csoport Forrás 1.: Vázlatos emlékirat. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 71-73) Forrás 2.: Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 81-82)
Forrás 2.: Emil vagy a nevelésrıl (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 73-78) Kockázás. A kocka oldalait forgatva szabadon írjanak a témáról 4-5 percig! Megbeszélés csoportosan.
III. csoport Forrás 1.: Vázlatos emlékirat. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 71-73) Forrás 2.: Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 81-82) Forrás 1.: Gondolatok a nevelésrıl (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 71-73) Kockázás. A kocka oldalait forgatva szabadon írjanak a témáról 4-5 percig! Megbeszélés csoportosan. A csoportmunkák befejezése. A szemináriumi csoportban folytatjuk a megbeszélést. 2. feladat
48
Mirıl szól a vers? „Diligenter frequentáltam Iskoláim egykoron, Secundába ponált mégis Sok szamár professorom.” (Petıfi Sándor: Deákpályám) Hogyan értékeltek eleink a XVIII. században? Indukciós szöveg: A szekunda és társai. (In: Mészáros István: Mióta van iskola? Móra Kiadó, Bp., 1982. 146-157) Jelenítsük meg: emuláció, certamen, concertatio, eruptio. Csoportok és szerepek kialakítása, kiosztása: görögök és rómaiak, vezérek, dekúrió, cenzor. Certamen, concertatio, eruptio eljátszása. Befejezı feladat Kilépı kártyák készítése.
49
12. Szeminárium „Szellı zúg távol, alszik a tábor…” A cserkészet Címszavak: Cserkész, cserkésztörvények, apródok, regıscserkészek, cserkészpróbák
Célok: A cserkészcsapatok létrejöttének, mőködési körülményeinek, a bennük folyó tartalmi munkának a bemutatását vállalja a szeminárium. Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata Ki volt cserkész? Saját élmények meghallgatása. 1. feladat, kooperatív feladat Csoportmunka Forrás: Önkormányzat és közösség. (In: Mészáros István: Mióta van iskola? Móra Kiadó, Bp., 1982. 255) További segítség http://kerikata.hu/ E-hangtár könyvtár Tervezzék meg a cserkészcsapat éves munkáját! Dolgozzák ki a cserkésztábor programját! Tanulják meg a cserkésztábori dalt! A csoportmunkák befejezése. A szemináriumi csoportban folytatjuk a megbeszélést. A feladatot jól megoldók kiállták a cserkészpróbát, esküt tehetnek, a csapat tagjai lehetnek. Befejezı feladat Kilépı kártyák készítése.
50
13. Szeminárium Az élet iskolái, a cselekvés iskolái. Címszavak: Hagyományos iskola, pragmatizmus, cselekvés, komplex ismeretkörök, életszerő tevékenységek
Célok: A tankönyviskolák és a cselekvésiskolák jellemzıit mutatja be a gyakorlat.
Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat, kooperatív feladat I. csoport Forrás: A gyermek évszázada. Lélekgyilkolás az iskolában. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 151-153) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! Kettéosztott napló Kiemelések Reflexiók a szövegbıl (amelyek megragadták a (kérdések, megjegyzések, egyetértés, figyelmemet, elgondolkodtattak) ellentmondás magyarázat, értékelés, eszembe jutott róla, stb.)
A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. Egy önként jelentkezı felolvassa az általa feldolgozott szöveg egy részletét, amelyhez reflexióját főzte. Ezután, ugyanı reflexiókat kér a csoport többi tagjától.
51
Az idézetrıl folytatott eszmecsere lezárásaként felolvassa saját reflexióját: övé „az utolsó szó joga”! Ezután újabb jelentkezı vagy kiválasztottak kaphatják meg az utolsó szó jogát. II. csoport Az iskola és a társadalom. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 156-157) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. III. csoport A funkcionális nevelés. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 158-159) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. IV. csoport Kézikönyvem. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 160-161) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. V. csoport A munkaiskola fogalma. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 162-163) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. VI. csoport A modern iskola technikája. (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 164-165) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját! A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. VII. csoport Milyen szempontok alapján jött létre a Waldorf-iskola? (In: Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetébıl. Nyíregyházi Fıiskola, Nyíregyháza, 2002. 166) A kapott szöveget olvasva készítse el kettéosztott naplóját!
52
A szövegeket, az elkészített kiemeléseket és reflexiókat az utolsó szó joga technikával dolgozzuk fel. A szemináriumi csoportban összegezzük a legfontosabb gondolatokat.
Fogalmazzuk meg tapasztalatainkat, kritikánkat a mai iskolával kapcsolatosan. 2. feladat, kooperatív feladat Csoportmunka Forrás: Tankönyviskola vagy cselekvésiskola. (In: Mészáros István: Mióta van iskola? Móra Kiadó, Bp., 1982. 232-245) Tervezzék meg egy modern iskolának az életszerő komplex témáját! További segítség: (In: Áment Erzsébet: A budai Új Iskola pedagógiája. OPKM, Bp., 2005.) A csoportmunkák befejezése. A szemináriumi csoportban folytatjuk a megbeszélést. Befejezı feladat Kilépı kártyák készítése.
53
14. Szeminárium A projektmunkák bemutatása.
Célok: A megbeszélt értékelési szempontok szerint értékeljük a produktumokat (egyéni, csoportos munkát). Az egész tanegység értékelése. Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat Csoportonként értékelünk. 2. feladat A szemináriumi munka értékelése. Kurzus kilépı kártyák kitöltése.
54
A KURZUS ÉRTÉKELÉSE PEDAGÓGIAI PROBLÉMATÖRTÉNET A legek listája ebben a tanulási egységben: A legfontosabb tapasztalatom
A legfontosabb gondolatom
A legfontosabb kérdésem
A számomra legérdekesebb feladat
A legkellemesebb pillanatom
A legunalmasabb perceim
A legjobb szöveg
A legkedvesebb beszélgetıpartnerem
A leg………………………………….
55
15. Szeminárium Zh.
Célok: Zh megírása. Idı: 45 perc Szemináriumi foglalkozás vázlata 1. feladat A félév során egy ZH-t kell megírni a problématörténeti és egyetemes neveléstörténeti témakörökbıl 2010. december 14-én. Pótlása: december 20. Aki elégtelen ZH-t ír, a szóbeli vizsgán szóban köteles ezekbıl a tételekbıl felelni.
56
Felhasznált irodalom A bibliográfiában nem tüntettem fel azokat a szakkönyveket, amelyekbıl a forrásokat győjtöttem ki. Bakó Balázs – Simon Katalin: Kooperatív tanulás. Segédlet a kompetencia alapú pedagógusképzés módszertani megújulásához. http://pszk.nyme.hu/component/content/article/51-tananyagok/198-kepzk-kepzesetananyagok Bárdossy Ildikó és mtsai: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetıségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Bp., 2002. Kaposi József: A történelemtanítás válaszúton. http://www.btk.ppke.hu/kaposi_prezent.zip Kaposi József: A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái. http://www.btk.ppke.hu/kaposi_prezent.zip
Kıvári Istvánné – Bogáthné Erdıdi Judit: Projektpedagógia. Segédlet a kompetencia alapú pedagógusképzés módszertani megújulásához. http://pszk.nyme.hu/component/content/article/51-tananyagok/198-kepzk-kepzesetananyagok
57
